You are on page 1of 538

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

2013. Január 19., Szombat 00:49

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet
Írta: Fehérné, Walter Anna Fehérné, Walter Anna, Az ékírástól a rovásírásig című Buenos Aires-ben kiadott műve két kötetben jelent meg 1975-ben. A számításműszaki átszerkesztést illető jegyzetek mindkét kötet végén jelennek meg. Szerk.

Az ékírástól a rovásírásig EZ A KÖTET A LOS ANGELES - I KÖRÖSI CSOMA TÁRSASÁGNAK NAGYLELKŰ TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG A "MAGYAR KÖNYV ÉVÉBEN", 1975 - BEN AZ ÉKÍRÁSTÓL A ROVÁSÍRÁSIG Fehérné, Walter Anna
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 1/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

gondozásában

1 kötet "Magyar Őskutatás" Kiadása BUENOS AIRES 1975 Todos los derechos reservados por © 1975. Ladislao Eugenio Fehér - Buenos Aires Hecho el depósito que establece la ley 11, 723.

TARTALOM [I. Kötet] Előszó Bevezetés I. Rész: AZ ÍRÁS BÖLCSŐJE KÖRÜL Tájékozódás az írásrendszerek idő- és térbeli terjedéséről Erdélytől Sumériáig ? Kis- és Elő-Ázsia ókori népeinek írásrendszereiről A hitita - hetita írásrendszer A hurri és moabita írásrendszerek Etruszk írásemlékek Magyarországon Az ékírás és a Távolkelet betűrendszereinek kapcsolatai II. Rész: ROKONNÉPEINK ŐSEI NYOMÁN A pártusok írásemlékeiből A hunok írásemlékei A keleti hunok írásrendszere A kusán-kidar hunok írásemlékei Az "alkán" és "napki" hunok írásemlékei A "fehér-hunok" vagy heftaliták írott emlékei A khorezmi írás Baktriai írásemlékek Az arámiak írásrendszeréről Kaukázus - vidéki írások III. Rész: AZ Ó-TÖRÖK ROVÁSÍRÁS Az ó-török írásrendszer Az orkhoni rovásírásos történelem
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1

5 7

19 21 50 57 65 71 79

95 99 100 104 108 110 114 123 131 140

147 166
2/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

Bilge kagán sírfelirata Kül Tegin sírfelirata A "szarvasok népe" emlékköveiből A szuleki feliratos sziklarajzok Ujgur rovásírás egy sudzsi sirkövön A Talas-völgy (Turkesztán) sírfeliratai Tollal írott türk "rovás" emlékek Manicheus vallásos emlékek IV. Rész: VOLGÁN INNEN - LAJTÁN TÚL Avar rovásemlékek A jánoshidai tűtartó felirata A szentesi és környei csontlemezek felirata A Gail-völgyi sziklafelirat Az Enns-parti rovásírásos cseréptöredék

169 175 180 188 191 194 201 214

219 225 227 229 231

Rovásírásos ezüst kanál Oberflachtból (Schwaben - Svábország) 232 A garbányí cseréptöredék A murfatlári barlangkolostor feliratai Az "Avar-kapu", Madara és Aboba-Pliska feliratai A konstancai felirat A lebediai rovásemlékek Szabír rovásírás A szmolenszki szabír sziklafelirat A "kazár" írásnak tartott emlékekről A novocserkaszki kulacs és a majacki sziklafeliratok Néhány szó a Don-vidéki rovásírásos emlékekről V. Rész: A KÁRPÁTOK ÖLÉBEN A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése Supka Géza megfejtési módszere Mészáros Gyula megfejtési kísérlete Pataky László két felirat megfejtése TARTALOM (II. Kötet) V. Rész: A KÁRPÁTOK ÖLÉBEN [folytatás] A nagyszentmiklósi feliratok megfejtése Csallány Dezső nyomán
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1

234 235 242 251 252 253 257 259 266 271

287 289 337 344

5
3/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

VI. Rész: BESENYŐ ÉS KUN ROVÁSÍRÁS EMLÉKEK A besenyő rovásírás A magyarországi kunok rovás-emlékei Pataky László betűzése és megoldása a Margit-sziget rovásairól Csallány Dezső megoldása a Margit-sziget rovásos kőfeliratról A battonyai rovásírásos gyűrű A kunkerekegyházi rovásírásos gyűrű A deszki rovásírásos gyűrű A pomázi rovásírásos gyűrű A klárafalvi rovásírásos gyűrű Az esztergomi rovásírásos pecsétgyűrű A kenyereéri rovásírásos gyűrű A mezőberényi rovásírásos pecsétgyűrű VII. Rész: SZÉKELY - MAGYAR ROVÁSEMLÉKEK A rovásírásos szkíta balta A radocsányi kőbalta Rovásírás az Aranyos mentén Az alsósófalvi számadóbot A kecskeméti rovásos rézlap A felsőszemerédi templomfelirat Az enlaki templommennyezet rovásfelirata A. bonyhai rovásjegyek A Vaskapu rovásfeliratai A Csík-megyei Tászok-tető rovásjelei A jászsági vörösréz rúd A székelyderzsi rovásírásos tégla A bögözi freskó rovásfelirata A ladánybenei cserépedény felirata A homoródkarácsonyfalvi templom-felirat VIII. Rész: TOLLAL ÍRT ROVÁSEMLÉKEK A konstantinápolyi rovásemlék A nikolsburgi rovás ábécé Kájoni János, csíksomlyói cseri-barát rovásemlékei A gyulafehérvári sáfár rovásos borjegyzéke
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1

33 39 40 49 55 57 60 61 62 63 65 66

70 72 73 74 77 79 82 84 85 87 96 97 111 114 117

124 139 143 145
4/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

Komáromi Csipkés György albuma Miskolczi Csulyák István rovás ábécéje Révai Miklós gróf "Hun-székely Ábécéi" Otrokocsi Fóris Ferenc rovássorai Bél Mátyás rovás-gyűjtemény Bod Péter fogarasi templom-felirata Az Árkosi Mihályhoz címzett rovásírásos levél 1770-ből Dohai István marosvásárhelyi rovás ábécéje Hickes, angol író rovásírásos ábécéi Gönczi György "magyar ábécéje" Telegdi "Rudimentiá"-ja IX. Rész: SZÉKELYFÖLDI ROVÁSNAPTÁR Egy középkori rovásírásos naptár A Marsigli-kézirat feloldása Csallány Dezső szerint Fischer Károly Antal rovásirás-gyűjteménye Örtel Gottfried "Attila ábécéje" Oroszországi rovásemlékek Fischer "Északi-runa" gyűjtése DÉLAMERIKAI MAGYAR ROVÁSEMLÉKEK I. - Magyar pálosok nyomán Paraguayban II. - A paraguayi pálosok rovásfelirata III. - A nagyszombati "Vinland-térkép" részleteiből IV. - Zakariás János rováslevele Peruból Tiltott írás - titkos írás Szamosközy István két tollalírott titkos levele Eltűnt, vagy eltüntetett rovás A Firenzei Laurenziana rovásírásos kódexe A rohonci kódex Vélt vagy való összefüggések a rovásírás és gyorsírás rövidítései között Számjegyek a rovásírásban Az írásjelek poligoniája Bárzy Zoltántól A rovásjegyek eredete, kapcsolataik és fejlődésük A rovásírás betűi

146 147 151 153 154 157 158 159 162 163 164

175 178 195 198 201 202

207 213 230 233 237 242 247 250 253 257 268 271 279 292

magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1

5/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

Rovásligaturák, betűugratások X. Rész: VITAFÓRUM Az írást alkotó nyelv Andrássy Kurta Jánostól Sumér nyelv és írás Andrássy Kurta Jánostól XI. Rész: IRODALOM ZÁROSZO TARTALOM *** ELŐSZÓ

306

315 319 333 343 345

Néha a könyvek szükségből születnek. Szólás-mondás szerint "hézagpótlóként" igényli az olvasó. Olykor hozzáférhetetlen vagy már könyvritkaságként rejtegeti munkák titán sóvárgó kutatók, érdeklődők hiányolják. S ez a tény fokozatosan mutatkozik a Hazától távolélőkre, magyar könyvekben szűkölködő könyvtárak látogatóira a nagy magyar szórványban. A szükséglet és igénylés hatványozódik a múltját, sőt őstörténetét kereső honfitársaink sorában. Hogy ez így van, saját tapasztalatból merítem: mint a MAGYAR ŐSKUTATÁS hároméve szerkesztőjéhez számosan fordultak hozzám régi és új forráskiadványok címeiért. Nincs kétség: ma a magyar őstörténeti kutatások korát éljük... A szándék jelen kötet "gondozására" akkor született meg bennem, amikor a Los Angelesben nagy Kelet-kutatónk, KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR égisze alá tömörült honfitársaim egy ilyen kérőlevelét kaptam kézhez, akik mint "Rovásíró Csoport" a következő fejléccel ellátott rovásírás ábécét is eljuttatták hozzám:

VOLTUNK VAGYUNK LESZÜNK ! A szándékot követte a tett. Így született meg a jelen kötet. Tartozom azonban sokaknak, akik segítségemre voltak a nagyszerű munkában. Szétszórtságunkban is eggyé forrasztotta munkatársaim nemes segítőszándékát, hogy bár a könyv nem teljes, csak teljességre törekvő, lehetőleg minden egy kötetté sűrűsödjön. Mézelő méhek szorgalmával hordták össze a kaptár mézét, hogy itt, Argentínában, a világ egyik legelrugaszkodottabb sarkában összegyűljön a magyar rovásírás legmesszebbmenő ősisége. Nem teóriák, hanem szemlélhető bizonyítékok sorozatával. Nem hoz a könyv semmi újat. Nem is ez a szándék, hisz a tárgy a "minnél régibb, annál jobb" alapján választódik ki... Nagy elődök eredményeit sűrítem "gondozásom" során TORMA ZSÓFIA többezer "rovásbetűjétől" CSALLÁNY DEZSŐ "ligatúrájáig" ahol az írástörténet, a betűformálás művészete az ékírástól a rovásírásig fejlődik az emberi gondolát hordozója a puha agyagba nyomott, kemény sziklára vésett, vékony pálcákra rótt betű. Tervem eredetileg csupán egyetlen kötet gondozása volt. Azt hittem, hogy egy ilyen keretbe beletömöríthetem a hosszú évek alatt összegyűjtött anyagot. Amint azonban híre ment szándékomnak, egyre-másra jelentkeztek a sokszor ismeretlen munkatársak, csatlakozva a régiekhez számomra eddig elérhetetlen adatokkal, gyűjtésekkel. Így sokaknak tartozom köszönettel. BORNEMISSZA KATALINNAK a karintiai avar rovás emlékekkel megtűzdelt küldeményeiért, BALOGH JÁNOS és BABINSZKY LÁSZLÓ buffaló honfitársaimnak az USA-ban az általuk küldött TORMA-féle és a városukban közölt viking rúnákról szóló leletekért, Mame ENBERLINNEK Párizsban, az ott általa a Nemzetközi Orientalista Kongresszuson elhangzott írástörténeti előadásáért, amsterdami barátunknak, KARLAI KOHL KÁROLYNAK a számunkra küldött szép rovás-anyagért. Meghatottsággal köszönöm meg az azóta elhalálozott
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 6/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

vitéz SZAKONYI ISTVÁN VAJK munkatársunknak Clevelandban a végrendeletileg reám hagyományozott értékes rovásírás-szakkönyvtárát a Margit-szigeti feliratokkal foglalkozó közös munkánk emlékére. Hálára köteleznek és köszönetre óhazai rovásírással és írástörténettel foglalkozó honfitársaim közül ANDRÁSSY KURTA JÁNOS nagyszerű, megküldött írásaiért, DULI ANTAL a legnagyobb, ma élő rová[s]szakértőnkkel CSALLÁNY DEZSŐVEL való kapcsolataink, valamint egyéb tájékozódásaink kiépítésének megteremtéséért, dr. ERDÉLYI ISTVÁN régészünk avar írásemlékeiért, FORRAI SÁNDOR a rovás- és gyorsírás kapcsolatainak eddigi eredményeiről szóló beszámolójáért, HOLOVICS FLÓRIÁN tudományos kutató támogatásáért, Dr. SÁRKÁNY KÁLMÁN és Dr. SOLYMOSSY BÉLA anyaggyűjtéséért. Hozzájuk sorolom MAGYAR ADORJÁN jugoszláviai rovásszakértőnket, valamint a kolozsvári KABAY-házaspár és SZŐCS ISTVÁN íróinkat, akik nagyban gyarapították gyűjteményünk értékét írásaikkal. Nem feledkezem meg férjem, FEHÉR M. JENŐ állandó és mindig kéznéllévő segítségéről és fiam, LÁSZLÓ sok gonddal járó nyomdai tevékenységéről sem, amellyel oly nagy szeretettel készítette nyomdagép alá a "gondozásomra" bízott köteteket még katonai szolgálatának legrövidebb szab[a]dnapjaiban is. Végezetül különleges köszönet illeti a már említett Los Angeles-i KÖRÖSI CSOMA TÁRSASÁG rovásíró csoportját nemes nagylelkűségéért, amely lehetővé tette a két kötet kiadását, ami a mai gondterhelt világban bizony eléggé nem méltatható segítség volt... A "Magyar Könyv Évében", 1975 tavaszán Fehérné, Walter Anna *** BEVEZETÉS A magyar írástörténet még nagyon fiatal tudomány. Kimondott szakemberi felkészültséggel kezdetben nem is közeledtek hozzá s csak mint mellékes kérdés szerepelt itt-ott nyelvészeink, történészeink műveiben. Majdnem azt kell mondanunk a kezdet kezdetéről, hogy szinte kizárólagossággal az un. "amatőrök vesszőparipája"-ként szerepelt csupán. A konstantinápolyi felírat felfedezése kavarta fel a közérdeklődést és egyszeriben nemzetközivé is tette a magyar rovásírás ügyét azzal, hogy THOMSEN dán tudós nemcsak a magyar tartalmat hámozta ki a rejtélyes sorokból, hanem a már régebben ismert és vitatott kök- vagy ahogy sokan inkább nevezni szerették ó-török Orchon és Jenyiszei vidékén talált feliratos kövek rovásaival is kapcsolatba hozta. Ez már csak azért is nagy kavarodást idézett elő, mert a BUDENZ, HUNFALVY és VÁMBÉRY közt dúló "finnugor-török háború" a hivatalosnak elismert két első nyelvész hangadásaként dőlt el. Az ország közvéleménye nem nézte érdektelenül ezt a harcot, hiszen dacára minden tudományoskodásnak a finnugorok csak a politikai hatalom dédédelgetettjeiként [dédelgetettjeiként] lehettek a helyzet uraivá a "katedranélküli, útszéli nyelvésszel" az országszerte sokak által kigúnyolt VÁMBÉRYVEL szemben, Zsidó származása, sántasága, vékony alakja valóban nem kölcsönzött ennek a fáradhatatlan utazó nyelvésznek nagy tekintélyt, ámbár a "Nemzet bölcse", DEÁK FERENC úgy nyilatkozott róla, hogy ...másfél lábával sokkal messze[b]bre jutott a magyar őshazához, mint akik két lábbal keresték azt." VÁMBÉRY maga csak ébrentartotta sokakban a törökös népekkel vallott rokoni érzést, elemezte nyelvünk kétségtelen törökös elemeit és néprajzi, történelmi hátteret igyekezett ennek teremteni. Rovásírással még nem találkozott mint sorstársa, a szintén nagytudású és világjáró SZENTKATOLNAI BÁLINT GÁBOR, aki az Akadémi megbízásából és részben segítségével indult Keletre, hogy a finnugor nyelvészetnek annyira hiányos adatait a budenzi-hunfalvyi irányban keresse északi, szibériai néptöredékeknél. BÁLINT már előkészítő tanulmányai során, Szentpétervárott tudomást szerzett az "irottas kövekről" és sietve kért Pestről, az Akadémiától "székelybetűs lajstromot" mert emlékezetében felrémlett a hasonlatosság a homok tengerekben elmerült, de kiásott emlékkövek és TELEGDI székely-hun. betűi között. Ez 1874-ben, tehát pontosan százéve történt. Megkapta a kért rovásos betűsort, de az Akadémia nagyjai fejcsóválva és sajnálkozva "eszelősnek" titulálták, akit megzavart a messzeség. A magyar kutatók ekkor találkoztak elsőízben olyanokkal, akik már saját szemeikkel láthatták, lerajzolhatták a titokzatos betűket, vallatták tartalmukat. Az első orosz expedíció már akkor gazdag zsákmánnyal tért meg a cári Tudományos Akadémiára és kétségtelen, hogy BÁLINT nagy ázsiai útja előtt lejegyezte, sőt talán kommentálta is ezeket a rovásfeliratokat. S mint a pesti Akadémia hűséges megbízottja, most is sietett feletteseit az eredményekről tájékoztatni... BÁLINT GÁBOR a kutatók mintaképe volt: minden mozdulatáról beszámolt megbízóinak. Ezért tűnt fel már az akkori Akadémia főtitkárjának ARANY JÁNOS költőnknek is, hogy az "észvesztő góbé miért nem ad számot a hun írásokkal való sáfárkodásáról". Pedig neki, a mélyenérző magyarnak is gyanakvó szemmel kellett volna kísérnie nem a világjáró székely, hanem az otthoni hivatalos dics -fényben sütkérező és a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosi tisztjét betöltő és az "égető" gúnynévvel illetett HUNFALVY PÁL személyét. Ma már BÁRTFAI SZABÓ
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 7/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

LÁSZLÓ leveleiből tudjuk, hogy bizony ez a szerencsétlen ember sokszor alantasaival, sokszor azonban személyesen égettette vagy égette el az ő kutatási irányát zavaró adatokat, az Akadémiához beküldött forrásmunkákat. (Ma már tudott dologi hogy pl. VÁMBÉRY kézirataiba, amelyeket halála után nyomatott ki az Akadémia, a "főkönyvtáros " írt be a szerző véleményével teljesen ellentétesnek nyilvánítható részleteket!). Lehet, hogy ARANY sejtett valamit s ezért vonult el nagyszalontai magányába és onnét írta BUDENZ címére a sokatsejtető, keserűszájízű epigrammáit a magyar nemzeti érzést megcsúfoló nyelvészek ellen. De maradva csak a "székely góbé" ügye mellett, róla is írt egyet, ami ugyancsak megalapozza feltevésemet, hogy HUNFALVY PÁL a rovásíráskutató tudós jegyzeteit is megsemmisítette. S az erről írt epigramm BUDENZHEZ: "Igazi vasfejű székely ez a BÁLINT: Nem arra megy, amerre HUNFALVY PÁL int.." Ez történt 1874-ben, Száz éve. Az "égető HUNFALVY" azonban csak papír jelentéseket, beszámolókat tudott elégetni. A nemzeti érzéstől felbuzdult "autodidakták", az "útszéli tudósok" megérezték, hogy az ősi írásnak a titokzatos rovásjelei mögött több van, mint amit a középkori krónikák hagytak tanulságul, hogy "kevés szóval sokat értelmeznek" a szavai. S ez a többlet a rovásírás őseit kérte számon, azokat kereste, mert tudta, hogy az írás nyomán a magyar őshaza felé vezető úton jár. Nemcsoda hát, ha egyre-másra bukkannak fel a sokszor legellentétesebb vélemények rovásírásunk eredtéről. A székely dadai KIRÁLY PÁL már a föníciaiak írásáig vezette kitartó szorgalommal kutatásait és nem félt a nemzetközi fórumok elé vinni a "hun-szkíta" betűk eredetéről vallott nézeteit. Tanulmánya a londoni "The Babylonian and Oriental Record" hasábjain jelent meg. De a hazai berkekben sem "ültek hallgatag ajakkal" mint száraz ágon csüggedt madarak". A nemzet büszkesége, a híres szobrász FADRUSZ JÁNOS etruszk vonalon, BOROVSZKY SÁMUEL a viking rúnák során, RÉTHY LÁSZLÓ a glagolica betűk során igyekeznek megközelíteni a magyar-székely rovás őseit. Az Akadémia még mindig hallgatott. Nem volt "illendő" rovásírásról beszélni, hiszen a középkori krónikák erről szóló adatai a finn-ugoros irányzat ellenvéleményeiként voltak számontartva s még a nagytekintélyű HERMÁN OTTO is azon a véleményen volt, hogy KÉZAI és társai a népi soron annyira ismert szám-rovásokat értették egészen félre. Ez a felfogás tükröződik SEBESTYÉN GYULA írástörténészünk jóval későbben írt munkáiban is, amikor a "Rovás és Rovásírás" című munkáját kiadta. Vigyázva vigyázott, hegy a finnugor darazsakat magára ne haragítsa s ezért elősször [először] sorra vette a vogulok, osztyákok és a többi szibériai néptöredékek "rovásjegyeit", mintha bizony ezekből alakult volna ki a rovásrendszer. Így a hivatalos vonal is nyugodtabban szemlélte az egyre közelgő "idők teljességét", amikor már a tudományos világnak legmagasabb fórumain is nyíltan lehe[te]tt a rovásírásról beszélni. SEBESTYÉN GYULA kísérlete fényesen sikerült. Az "ahogy lehet" nem megalkuvás, hanem alkalmazkodóképesség. Így érdeme töretlen, bár "rovására írjuk", hogy eléggé kíméletlen lett sikerei után az "útszéli tudósokkal". Nem tűrt maga mellett ellenfelet. DEBRECZENYI MIKLÓS törvényszéki bíró rovásírásos munkáját "elmarasztalja", mert "csak talán háromszáz, sorszámozott példányban" jelent meg és nála olyan elírások is vannak, mintha bizony "az s/s=esperes"-sel. Pedig ezek a szorgalmas gyűjtők mézelő-legelőnek tartva az egész országot, buzgón és kitartással járják az országvilágot hogy a rovásírás-kaptárt gazdagítsák. Szentgotthárdról indult el pl. KÉMENES ANTAL a székelyföldi Gyergyó vidéken a Tászoktető sziklafelírásainak rovásjegyeit átmentse korunkra. Akkor még csak 1913-at írtak. A korabeli szakemberek "lelegyintették lelkesedését" s alig 7 év múlva, mikor már Gyergyó felett idegen zászló lengett, Erdély új urai legyalultatták a sziklafeliratokat. (S vajon megvan-e ott Körmöcbánya felett a négysoros "megfejtetlen" rovásírás ?) NAGY GÉZÁT azonban valóban úttörőnek tekintjük a magyar rovásírás terén. Már akkor fellépett az Orchon-Jenyisszei és székely rovások rokonsága mellett, amikor az oroszok által leközölt sírkőfeliratok tartalmát nem is sejtették. Első nyilvános előadását 1890-ben, tehát THOMSEN szövegmegfejtő publikálásai előtt három évvel szakemberek szigorú bírálatának alávetve tartotta meg. Sajnálatos módon, akkor már hiányoztak a magyar tudományos körökből a turkológusok, akik nagyobb lendületettel [lendülettel] bogozták volna az egyre késő kibontakozást. Igaz ugyan, hogy MÉSZÁROS GYULA és méginkább SUPKA GÉZA, majd az ő nyomukban ma élő legnagyobb turkológusunk NÉMETH GYULA már nemzetközi hírre tettek szert mint rovásszakértők, de munkálkodásuk valahogy elsikkadt a közvélemény előtt. Nyelvészi körökben , ahol a finnugorizmus egyeduralma verhetetlen, kikezdhetetlen, nem szorgalmazzák a rovásírás kérdését, vagy ha megemlítik is, akkor is több benne a kétely, sem mint a meggyőződés. Hogy ez volt a szomorú valóság még az 1920-as években is, álljon itt MELICH JÁNOS nagynevű nyelvészünk őszinte
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 8/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

vallomása: "...Megvallom, hogy egészen a legújabb időkig az un. székely rovást afféle koholmánynak tartottam, koholmánynak, amellyel a magyarság kereszténység-előtti közműveltsége kapcsán komolyabban foglalkozni nem érdemes. NÉMETH GYULÁNAK "A régi magyar írás er[e]dete" c. értekezése volt az a dolgozat, amely végleg meggyőzött felfogásom helytelenségéről, s aligha tévedek, mikor azt vallom, hogy a kitűnő iskolázottsággal megírt dolgozat nemcsak engem tett SAULUS-ból PAULUS-sá, hanem más tamáskodó magyarokat is... "("Néhány szó a székely írásról" -Magyar Nyelv, 21(1925) 153. old.) S ez az őszinte vallomás nem is olyan nagyon régi. Mindössze 1925-ben jelentette meg a legnagyobb magyar nyelvészeti lap. A vallomás egyben elismerés is nagynevű turkológusunk, NÉMETH GYULA felé, aki kétségtelenül "szalonképessé" tette a rovást tudományos világunkban is. Igaz, nem is lehetett volna másként, hisz nemzetközi vonalon már THOMSEN mellett mások is komoly figyelemmel kísérték az egész új tudományág fejlődését és abban tevékenyen is részt vettek. Mindenesetre az új tudományág bár oly nevek foglalkoztak vele, mint SEBESTYÉN GYULA, MÉSZÁROS GYULA, FEHÉR GÉZA, SUPKA GÉZA stb. az "akadémikusok" előtt mindig csak "fogadott gyerek" maradt, hisz a finnugorizmus képviselői nap mint nap rá kellett döbbenjenek, hogy az írástörténet nem az ő hivatalos nyelvészeti irányzatukban halad, hanem a törökös befolyást egyre jobban erősítgetni. Már-már tartaniok kel[l]ett, hogy VÁMBÉRY szelleme visszajár.. Igaz, hogy SEBESTYÉN GYULA halála után NÉMETH GYULA is szinte abbahagyta idevonatkozó tanulmányait s csak apró-cseprő cikkek, kis tanulmányok jelentek meg most már PAIS DEZSŐ tollából, különösen, ha egy-egy újabb rovásos lelet bukkant fel valami templomfalon... A két háború közt az írástörténelem "múzsái is elhallgattak" pedig nem is volt ágyúdörej. A második világháború elmúltával, amikor a történészek, nyelvészek szerepét nagy felkészültségű és elkötelezetlen régészek kezdték irányítani múltunk kutatását, olyan jeles rovásíráskutatók bukkantak fel, mint CSALLÁNY DEZSŐ és HARMATTA JÁNOS. Az első tudós szinte teljesen a régészeti leletek aprólékos, fárasztó de minden részletre kiterjedő gonddal állította össze a Kárpát-medence minden lehetséges adatát a rovásjelek eleddig legmegbízhatóbb és megnyugtatóan tökéletes táblázatait. Az avar rovástól kezdve a legújabb magyar rovásírásos emlékekig mindent összefoglaló munkáival a későbbiekben sokszor fogunk találkozni. HARMATTA JÁNOS professzor pedig az iránológia területén ismert nemzetközi tekintély, aki a legbonyolultabb ókori, főként Belső Ázsia területén hajdanán írásrendeket elemzete [elemezte] és hasonlította össze és főként a kvarezmi, hun, sogd, pehlevi írások jelentős emlékeit sokszor az eredeti, fennmaradt töredékek alapján tette közkinccsé. Az ő munkássága - amely még nap-nap mellett most is egyre gyarapítja éles megfigyelőképességgel és főként nagy nyelvészeti felkészültséggel a szélesskáláju nemzetközi kutatások eredményeinek ellenőrzésével és kiértékelésével az írástörténet ama részeit, amelyek a magyar rovástörténettel közvetve vagy közvetlenül összefüggésben vannak. Ugyancsak komoly és világviszonylatban is ismert írástörténész, főleg régészeti vonalból indulva és az ókori jelenségeket analizálva tudásával MAKKAY JÁNOS. Az általa képviselt irány egészen sajátságos eredményekkel gazdagítja írástörténetünket, hiszen ő már pl. TORMA ZSÓFIA gyűjteményét is alaposan ismeri és a sumér íráskultúra terjedési irányának kiinduló fókuszát Erdélytől Sumériáig vezeti vissza. Az ő munkássága azért is jelentős, mert a két féle sumér írásgyakorlat létezésének alapjait magyar vonatkozásban tudományos szinten is képviseli. MAKKAY és HARMATTA munkáinak a jelentőségét az domborítja ki, hogy mindketten, a legmodernebb és a magyar közvélemény előtt alig-alig ismert és sokszor zsákutcába futó nemzetközi "tudományos véleményeket" komoly bírálat alá veszik és nem esnek abba az általános magyar tévedésbe, miszerint minden jó és minden igaz, amit külföldi tudósok megfogalmaznak. És külön kiemelendő, hogy MAKKAY a régészeti adatok okszerű felhasználásával, HARMATTA pedig az ő tárgyilagos bizonyítékok, elemző és összefoglaló, hasonlító nyelvészeti tudáskincs-alap felhasználásával tartalmat is igyekszik a sokszor értelmetlen jelekbe önteni. Elég itt csak a Tatárlaka mellett talált sumér táblácskák me[g]gynyugtató szövegének megállapíitására gondolnunk. Mint dolgozatom más részében kiderül, nemcsak magyar részről dolgozták ki ama jelentős tételt, hogy a sumér írás különböző, sokszor magától a mezopotámiai városkulturáktól földrajzilag nagyon távoleső fókuszokból kiindulva, többrétegű fejlődés alatt állt. Így jelentős a TORMA-féle gyűjtemény sokáig kriksz-kraksznak vélt vonalas jegyeit a jugoszláv Vinca-kulturával, majd az égei írásrendszerekkel összekapcsoló TODOROVIC, horvát írástörténész munkássága. Meglepő eredményei - bár sokszor ellenkeznek a magyar kutatók véleményével - nem lebecsülendők, mert az írásrendszer terjedési irányával egyhangúan vallja magyar honfitársaink véleményét, hogy "Erdélytől Sumériáig" egy egészen nyomonkövethető fejlődési folyamat áll fenn.
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 9/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

A fiatal magyar írástörténet tehát lényegesen behozta eddigi késését Hála az otthoni tudósainknak, ma az ókori írásrendszerek ismeretében egyenrangúaknak tekinthetjük a magyar szaktudományt. Ezt a tényt legszembeötlőbben a nemzetközi szakemberek írásaiból állapíthattam meg, hisz a dolgozatom végén felsorolt bibliográfia külföldi könyveiben legalább is a lábjegyzetekben sűrűn és folyamatosan találkozom magyar szerzőink neveivel. Ez az kétségtelen eredmény azonban nemcsak az ókori írásrendszerekre és az azok mögött lappangó tartalom értelmezésére vonatkozik, hanem az un. törökös népek szintén fiatalnak mondható elemzéseiben is. Ma ezen a téren - az újabb jelenségek közlésével - a szovjet szakemberek bizonyos előnyben vannak. Ismereteik és tudásuk azonban majdnem egyedül és kizárólag az un. "előzetes értesítés" jellegén alig terjednek túl. A Don-vidéki és Kubán-környéki újabb leletek, vagy az al-dunai, közelmúltban feltárt felírások magyarázatában a magyar szakemberek tudásának jelentős osztályrész jut. Bár a rumuny (román ) régészek és "írástudók" igyekeznek elmellőzni a magyar vonatkozásokat, honfitársaink alapvető szaktudását és szívesebben fordulnak pl. ALTHEIM, STIEHL modern, vagy THOMSEN, RADLOV régebbi megállapításaihoz, a tényeken eme elhallgatás nemsokat változtathat. CSALLÁNY DEZSŐ a szovjet tudósok eredményeit is minden erőszakolt és megalapozatlan módszer alkalmazása nélkül ügyesen és megnyugtatóan be tudta illeszteni a magyar rovásírás szerves előzményeibe. Bár magyar népi eredetünkre vonatkozó következtetéseit, a "kettős honfoglalás" vonatkozásaiban sokan kételkedve fogadják, régészeti tudása azonban - s ez ő fő ereje - eddig csak megalapozatlan ellenvélemény sorozattal találkozott. A finnugor, nyelvészetre alapított történelmi szemlélet természetesen állandóan a sanda gyanú szemszögéből figyelni [figyeli] ezeket az írástörténeti, tárgyi bizonyítékokat. A mindenáron finnugornak vallott eredet kizárólagosságát csak egészen újkori, vagy a laza és bizonytalan nyelvi összefüggések kizárólagos láncolatának szinte ötezer évre való vissza vetítésével azonban ők magukat sem tudják megnyugtatóan megmagyarázni. Hiányzik nekik a "komplex kutatómódszer" sok eleme. Mi itt csak az írástörténetre hivatkozunk, hisz ez a "gondozásomban" összeállított tanulmánysorozat célja. A finnugorizmus irányából legfeljebb a "tamga" vagy "tulajdonjegyek" sorozatára hivatkozhatnak némi nyomokra. Így tette ezt SEBESTYÉN GYULA is a jakut és vogul stb. néptöredékek néprajzi megfigyeléseiből merített példáinak felsorolásával. Ez azonban általános kincse az emberiségnek és nem lehet az ősmagyar írás kiindulópontjául tekinteni... Az általánosan és "hivatalosan" vallott finnugor történetszemlélet a tények hiányában igyekszik a "déliirányú" vagy "ótörök" írás[t]örténelmi adatokat bagatellizálni, értékét, jelentőségét elmellőzni, vagy elhallgatni. Jellemző példa erre a mai otthoni történetírás "korifeusának" GYÖRFFY GYÖRGYNEK a véleménye a magyar rovásírás ősének, nemző atyjának, szülő anyjának, az ótörk rovásírás eredetéről vallott nézete. Teljes egészében idézem az 1958-ban megjelent "A magyarok elődeiről és a honfoglalásról" c. gyűjteményes munkájából: A türk rovásírás végső fokon sémi eredetű, s egy tőről fakad a héb er, görög, latin, arab és a legtöb b euráziai b etűírással. A sémi írást az iráni szogdok közvetítették Belső-Ázsiáb a. A türk írást a nyugati türkök honosítanák meg Nyugat-Ázsiáb an (jenyiszeji és talasz-völgyi feliratok) és a Kazár b irodalomb an, s ezen a réven ismerték meg a magyarok, akik kőréb en, mint székely rovásírás a XVI. századig élt. Ez a "túltömör", sokat sejtető, de egyben semmitmondó "eredeztetés" zavarólag hat és megfeledkezik a fenntiekben [fentiekben] már felsorolt tudósaink er[e]dményeinek kötelező elismeréséről. A "végső fokon sémi eredet" az általános , európai közvéleményből veszi magyarázatát, amely szerint az emberiség meggyőződésébe tévesen beivódott tudat szerint ÁDÁM a biblikus "első ember" a sémi fajból származott és ez a biblikus szemlélet a maga torz felfogásával az emberiség mindennemű kultúrvivmányát a jelzett sémi fajhoz kapcsolja. A "tömörség" az igazságot hátrányba szorítja, részlet eredményeket elhallgatva annyira általánosít, hogy legfeljebb az "euráziai" betűírás kifejezés mögött sejthetjük, elég erős képzelőerővel, a törökös népek annyira jellegzetes írásrendszerét, amelyből a magyar rovás eredetét vette. S bár egyetlen szerzőtől sem lehet megkívánni, hogy egy-egy sokszor szűk keretbe kényszerített tanulmányban minden apró-cseprő részletre kiterjedjen, ebben az esetben GYÖRFFYNÉL joggal kifogásolható ez a hiány, hisz a "gondozásában" megjelent kötet címe a "magyarok elődeinek" adatait sűrített formában, sokatmondóan ígéri... Ez a megfogalmazás a német szótár "Mehlspeiz"-ére [Mehlspeise] emlékeztet, amely a "lisztétel" fogalommal jelöli meg a makarónitól a dobostortáig az összes ételeket, vagy süteményeket... Némi panaszízzel említem meg, hogy a magyar írástörténet művelői - talán nyelvészeinkhez alkalmazkodva - tulon-túl sok "átvételről" vagy "kölcsönzésről" beszélnek, mintha bizony a magyar nép ősei nem lettek volna legalább annyira kultúrlények, mint az "átadók" vagy a "közvetítők". Nyelvészetünk eme rákos szövevénye az írástörténet szöveteit is kikezdte... S itt ismét nagy költőnk, ARANY JÁNOS "nyelvészgúnyoló" epigrammáihoz nyúlok szemléltető példáért:
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 10/271

eredetisége számtalan példával szolgál. Az elsők közé sorolom FÖLDES-PAP szerző együttes: "Vom Felsbild zum Alphabet" (Stuttgart. A kötet végén szereplő bibliográfiák legtöbbje. történelmi tárgyilagosság követelése a lenézett "turáni fajjal" szemben. ötletessége. nem is volt. mellékelem a többszázezres példányszámú és az UNESCO pénzügyi alapjából kiadott. ha az írásfejlödésről vagy azok genealógiájáról táblázatot hoznak.. Ugyancsak panaszízű az a megállapításom is. hogy a kucsmát-kalpagot viselje rajta. nem is lesz. több nyelvre lefordított "The Triumph of the Alphabet . nem tárgyilagos szellemi értékmérés. ahonnét bizony a kutató-kereső írástörténész nehezen indulhatna hódító útra ! magyarmegmaradasert. (S még nincs egészen tisztázva a Marosvásárhely "Teleki-Téka" irattárából nyomtalanul eltűnt BOLYAI FARKAS-féle "relativitás elmélet" és a Nobel-díjas EINSTEIN "zseniális "meglátása között !!) Ez a magyar sajátosság őszintén szólva. kötet . Spanyol fordításának latinos műszavait minden olvasóm érteni fogja. pásztori népréteg "ezermesteri" adottságára.. akkor legalább csak külső "kultur ráhatássá" nyilvánítják a törökös tábor idevonatkozó bőséges adattárát. Vegyük inkább úgy. honfitársainkra vonatkozik.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 11/271 . Talas-völgyi rovásírásokat sem s még kevésbbé a magyar és rokonnépek írástudását. " (Az orthologusokra. míg az "etrusco" alfajai közt FADRUSZ JÁNOS vélte felismerni a magyar-székely rovásjeleket. hogy "nem kell szomszédba mennünk sütnivalóért".1. Hogy ez szándék vagy tudatlanság. hogy ez nem "panasz". De ennyi az egész. betűtörténet segédtudományi eszközeivel tételeik aláducolására. MOORHOUSE tollából. Bár kevesen vannak honfitársaink közül Nobel-díjasok. Magyar népünk nemcsak arra használta és használja a fejét. tájékozatlanság eredménye-e avagy sem. amely ezer és ezer változatban bizonyítja fajták "jégen is megélő" tehetségét. Ami régi. hanem elsősorban a paraszti. az fajunk mellőzésének igazságtalan és jogtalan következménye csupán. A mellékelt táblázatban csak sejtjük a sok "sémita" csoport mögött a teljesen idegenfaju. ahol még "Zeichen und Wunder"szerepel. 1966 ) könyvét.) Itt is megnyilvánul finnugorista nyelvészeink taktikája: ha már nem rendelkeznek az írástudomány. Ami új van benne. (vagy mindegyik ?) azt döntsék el idegenek.. nagyon sokszor egyszerűen "lefelejtenek" bennünket.. nehogy az a látszat támadjon. C. Igaz. nemcsak a "kiművelt emberfő" fogalmához tartozó teknikai és szellemtudományi embereinkre. hanem jogorvoslás vagy ha úgy tetszik. kötet táblázatát A. Az ékírástól a rovásírásig . hogy SUPKA GÉZA az "arameo"-nak nevezett alcsoport tagjaként a devangari írással is rokonítja az ótörök rovásírást. népszerűsítő vagy tudományos írástörténeti munkák nemzetközi vonalon sokszor meg sem említik még csak a törökös. Panaszunk magyar szerzők idegen nyelvű és idegen szerzők magyarra is lefordított kiadványaira is vonatkozik.2013. Ezeket is csak "beleolvasom" a táblázatba.A History of Writing" c.Magyar Megmaradásért "Kisütik.06. Pusztán "teoretikus" hiánynak tűnhetne fel említett "panaszom" s hogy ezt megcáfoljam.29. mind rossz. az meg tót. törökös rovásírás számontartását. miszerint mi magyarok állandóan "rendbontó" és "túlzott sovinizmusból táplálkozó" sérelemérzetből panaszkodunk. hogy a magyar nyelv Nincs. hogy a legújabb és egyre sűrűbben megjelenő. Az utóbbi csoporthoz DOBLHOFER: "Jelek és csodák" címen Budapesten kiadott fordítást a német "zsebkönyvek" sorozatából. Orkon[Orchon]Jenyisszei. Pedig a mai magyarság szellemi ereje.

. de ha nem írtam ki. vagy kölcsönt adó hitelezővel ez a szegény név egyszeriben EFIÉCSIÁR-rá torzult. a törökös népek írásrendszeréhez. Az ékírástól a rovásírásig . Felidéztem magamban az USA-i pár éves ottlétemkor a nagy cinikusnak. de politikai agyficamaiért félvilágban felelősként vádolt ROSEVELT elnökről. kötet . akinek ugyancsak talán egyetlen egészséges ötlete volt az angol leegyszerűsítése. hisz úgy sem ejtjük. De nem tudtam megérteni. S mit mondjunk USA-ban oly nagyra tartott.29. A magyar ábécé minden betűje hangzik.Magyar Megmaradásért A világ közvéleményét erősen félrevezeti ez a "Taschenbücher" áradat s gyarapítja a magyarságról amúgy is elterjedt. A "kevés jellel sokatmondó" rovásírás betűtakarékosságának jelentőségét gyerekkori emlékeimmel együtt őrzöm. megkell említenem.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 12/271 . hisz ahányszor szerény családi nevemet "FEHÉR" meg akartam értetni valami állami tisztviselővel. Visszatérve a magyar rovásírás eredetéhez. Már így is "többet mond" mint a többi nyelvek.06. akkor egyszeriben hiányolták. hogy a GYÖRFFY magyarmegmaradasert. hogy az angol nyelvet "szimplifikálni" kellene. Mennyi "papirpocsékolás" alapgondolatomhoz hozzájárulta teljesen felesleges "h". amit a jó belga apácák igyekeztek belém önteni. számos torzvéleményt.2013. Még a vagyonát is erre a célra hagyományozta. Sokszor eszembejutottak. amit szegénykét némaságra ítéltek. Kész hidegrázás. fonetikai átrendezése.. BERNÁRD SHAWnak életében talán egyetlen jószándékú írását.1. Tizéves koromba Belgiumba kerültem és sok fejtörést okozott a sok francia írásszabály. miért kell a becsületes magyar "ó"-betűt néha "au"-nak írni. máskor meg éppenséggel "eau"-nak. Mert az angolról ne is beszéljek.

tehát még a messzejáró kalmárok számára is szinte elképzelhetetlen távolságra lakó írástudó népek betűsora oly feltűnően egyforma. de minket és az írástörténetet már a kis jelentésszövegben is jelzett tudományos szenzáció érdekel jelen írásomban. a Kazahsztáni Tudományos Akadémia levelező tagja fejtette meg. MESA pedig már szerepel a Bibliának egyszerre több helyén is. A sok.a feltételezések szerint királyfi tetőtől talpig aranyb a b urkolt csontváza feküdt dísztárgyakkal körülvéve. Így a törökös rovásírás rendszer már a biblikus időkben egy szerfelett magas műveltséggel rendelkező törökös. Ősi formáit. abban a reményben. a mi uralaltáji népcsaládunkba tartozó geniális szumér-nép hozta létre. a "nem sémi" moabiták királyának emlékkövével. amikor sikerült elolvasnia a sírdomb on talált ezüst csésze aljáb a vésett feliratot: "Becsülettel tartsd magasra az atyai zászlót. Az ékírástól a rovásírásig . sumér vonalasírás jegyeire s ez nem újdonság. ha mást talán nem is. TORMA ZSÓFIA gyűjteményének vonalas betűjegyeitől vezetem a már említett úton. hisz tudjuk. a jelek szerint hun népet szerepeltet. A "zsidók babiloni fogsága" valójában csak népcsere volt és a mai Palesztina sok-sok biblikus népe nem tartozott a "sémi" fajhoz. hanem a földmélyét feltáró földgyaluk és régészásók nyomán is. hogy a Kaukázus déli részén a szovjet régészek szintén rábukkantak az ősi.e. b oldogságodat vívd ki. valamint azzal a meggyőződéssel. arra csak az idők folyamán tudunk választ kapni.Magyar Megmaradásért GYÖRGY által "sémi" eredetűnek tekintett kiinduló -forrást. hogy a mediterránum vidékéről ilyen-olyan népek kereskedelmi utazóival jutott el ősi rokonnépeinkhez. mint ahogy az írás bölcsőjét ringató sumérok sem voltak azok. hogy a török írásb eliség 800-1000 évvel koráb b i mint eddig feltételezték. Íme a híradás erről a ma még felmérhetetlen jelentőségű leletről egy budapesti lap sokatmondó hasábjairól: Aranyba hurkolt csontváz Töb b mint négyezer aranytárgyat találtak a Kazah Tudományos Akadémia Archeológiai Intézetének régészei egy Alma-Ata környékén feltárt királyi temetkezési helyen.s ezt tekintik az Arany Kurgan igazi tudományos szenzációjának azt is igazolta. A harci mének és a déli vitézek dicsőséget hoznak nevedre. A tudomány ma már nemcsak a stratoszféra. előre akarom bocsátani az írástörténetben roppant nagy változást jelentő. saját karod erejével. A részletes jelentések természetesen sokkal többet mondanak az "Arany Kurgán" kincseiről.1.06. hogy az írásfejlődés menetét Erdélyből. kötet . hogy az emigrációban. Muszab ajev. amelyről már említettem. Hogy aztán hogy volt lehetséges az Alma Ata kurgán környékén és a Holt-tenger partján élő. Egyben. ha az Alma Ata-i "Arany Kurgán" ismeretlen királyfiának ezüstcsészén lévő megható atyai intelmeket egyidősnek kell minősítenünk MESA király. hogy sok-sok teóriát. az űrkutatásban ugrik szerfelett nagyokat. mint ezt eddig feltételezték". S talán csak akkor fogjuk fel teljesen az előzetes jelentés és a későbbi tudósítások igazi jelentőségét. egyszeriben megdől és az írásbeliség őshazája a rovásrendszer szempontjából Belső Ázsia. Ha felnősz . Az "Arany Kurgán" rovásírásos ezüst csészéje tehát kronológiai jelentősége mellett roppant nagy kulturjelentőségű adat is.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 13/271 ." Ezekkel az alapgondolatokkal vezetem be a "gondozásomra" bízott kötetet.. Bár a későbbiekben a "MESA kő" részletesen szerepel írásomban. sőt a SEBESTYÉN által föníciainak tekintett ősmintát. kormeghatározó leletet. Légy méltó ura alattvalóidnak. amelynek szellemi kultúrájánál csak talán erkölcsi magatartása és vitézsége volt magasabb.2013. már az időszámítás előtti hetedikötödik századb an a sírdomb keletkezési idején használták. a mellettük-ellenük felhozott érvet és ellenérvet a múlténak tekinthetjük. A sírdomb b an. amelyek egyikével az ezüst csésze aljára vésett atyai intelmeket írták.mint a rovásírásrendszerek őse is szerepelt. vagy ahogy SEBESTYÉN mondja: "az ókor legrégibb kulturnépe." Az ezüst csésze feliratának elolvasása nemcsak e temetkez ési hely gazdájának kilétére vonatkozó feltételezéseket erősítette meg. hanem . amely szerint a "török írásbeliség 800-1000 évvel korábbra teendő. Adjon isten egészséget. amelyet a b enne talált leletek gazdagsága miatt Arany Kurgannak neveztek el. magyarmegmaradasert.. SEBESTYÉN és az általános írástörténet eddig a K. mint eddig hittük. szétszórtságban élő magyarság is nyújthat.29. elképzelt felépítményt feldöntötte a régészek ásója. Egy azonban máris bizonyosnak látszik: ALBRIGHT meglátása az asszír nagyhatalom népcseréiről sokkalta fontosabb tényező. de aprócska homokszemeket az egyetemes magyar kultura építéséhez. "MESA követ" tekintették a főniciai írás alapjának. érvelést döntött halomba a régészek ásója nyomán. hogy sokan haszonnal forgatják kutatásaikban. Jelen munkámban ezt az adatot mindenütt szemelőtt igyekszem tartani annak ellenére. Itt megjegyzem azt is. 850 tájáról származó un. Az Arany Kurgan rejtélyét két év kitartó munka után G. A sok-sok feltételezés tehát. hogy ez a nép. egy fiatalemb er .

Magyar Megmaradásért Ennél szebb célom nem is lehet. Az idő és tér olyan tág és terjedelmes. A ZSUFFA-féle nyelvészeti térkép nyelvi sokféleségéből az azokat hordozó vagy kifejező írásrendszerek számbelileg lényegesen redukálhatók.2013. ha a térbeli és időbeli szétszórtságukat földrajzi és időhöz kötöttség kronológiájáról legalább nagy vonalakban valami állandó tájékoztató segédeszközt alkalmazunk. hogy a fejlődés menetét eredményesen figyelemmel kísérhessük. Pedig kérdőjellel írtam! A "kövek beszélnek" alapon azonban nincs kétség. térbelileg pedig félvilágot betöltő szerepét több évezrednyi távlatban a sumér ékírás. két magyarmegmaradasert. még később a föníciai vonalas írásjegyek töltötték be. vagy azonossága nem jelent egyúttal nyelvi hasonlóságot vagy azonosságot. hogy ez az irányú írásvándorlás lehetősége sem vethető el teljesen. de a térbeli keret maradandónak tekinthető.1. hogy az írásrendszerek hasonlósága. Ez annyit is jelent. Rész: Az írás bölcsője körül TÁJÉKOZODÁS AZ ÍRÁSRENDSZEREK IDŐBELI ÉS TÉRBELI TERJEDÉSÉRŐL Írástörténeti kutatásaink rovásrendszerre vonatkozó adatait csak úgy tudjuk az ékírástól követni és csoportosítani. A mai latin betűk időben évezredes. H. H. eddigi megállapításokat változtatja meg erősen. Ez az írásos emlék mindenesetre csak az időbeli.06. Az írástörténet ezek közt a különféle kulturákat hordozó és megörökítő jegyrendszerek között természetesen igyekszik az egymásbólfejlődés finom vonalait követni. sem a tévedésektől mentesnek nem tekinthető. helyi kutatók lennének képesek. SCHLIEMANN trójai és végül A. Az akkori különféle műveltséghez tartozó nagy népek ugyanis nem alkottak maguknak önálló írást. eddig feltárt részletekből csak töredékeket közölhetünk abban a biztos tudatban. TORMA ZSÓFIA Maros-völgyi. hogy munkánk sem nem befejezett. hanem a mai latin betűkkel író népek módjára néha egészen távolálló nyelvek egy-egy ága ugyanazokat az írásjeleket használta. Már csak azért sem. Erre érdemben valóban csak igen képzett szakemberek.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 14/271 .29. tanulmányából. hogy a kereteikben lezajló írásfejlődésnek csak darabjait. kötet . majd később az arámi (arameus). Szemlélhetőség kedvéért csatolom írásomhoz NEMES-DEDINAI ZSUFFA SÁNDOR: "A magyar nyelv nyelvrokonságai" c.. Ahogy például a magyar nyelv nem kapcsolható az indogermán nyelvekhez. Az ékírástól a rovásírásig . ERDÉLYTŐL SUMÉRIÁIG ? Meglepőnek látszik jelen fejezetem címe.. ámbár egyformán a latin betűket használják írásrendszerükben. mert az Alma Ata-i Arany Kurgán az összes eddigi "eredményeket" felborította a maga feliratával. A térkép legalább némi eligazítással szolgál a térbeli elterjedés irányáról. I. SAYCE anatóliai (Kis-Ázsia) leleteinek összefüggését már 1883-ból az egy szakember. Időbeli sorrend és az egymás szomszédságában élő etnikumok szempontjából természetesen egy egész sorozat tanulmányra lenne szüksége.

Az ékírástól a rovásírásig . s feltárójuk. hogy eme ígéret valóra válik az egyetemes emberi tudomány nagy javára. már a múlt században is kerültek elő elég nagy számban Tordoson.2013.Magyar Megmaradásért "dilettáns" közti levelezés határozottan állítja. amelynek valamilyen kapcsolatát a régi mezopotámiai írásbeliséggel fel lehetett tenni.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 15/271 . mint A. hogy a kézirat már foszladozóban van. hogy TORMA már 1883-ban négy ősi székely rovásírás jelet olvasott ki gyűjteményéből. Addig is csak három aprócska részlet a már eddig általa közölt gyűjteményből: magyarmegmaradasert. Ezek a betűk TORMA ZSÓFIA kiadatlan betűgyűjtéséből is közöltem említett kiadványomban három "ízelítő" darabkát.06.1.. Nem akarom itt "Sumér nyomok Erdélyben" c. kiadványom bevezető tanulmányát hosszabban idézni." A SAYCE-féle levélből kitűnik. SAYCE is komolyan mérlegelte . Bízunk VLASSA tárgyilagos és szakemberi tájékozottságában s. világhíres kolozsvári régésztől azt a választ kaptam. Sajnos az egész ilyenirányú kiadás még késik. kötet . TORMA ZSÓFIA már 1879-ben utalt is a tordosi jelek és az asszír-babilóniai írásbeliség kapcsolatának lehetőségére és e feltevést nem kisebb tudós.29. H. illetve gyűjtőjük. ceruzarajzai halványulnak és az ottani egyetem szándékszik az egészet egyben kiadás alá rendezni.. csak megismétlem HARMATTA JÁNOS ókori írásszakértőnk és világhíres iranológusunk idevonatkozó szavait: "Olyan jelek. mert közvetített levelemre VLASSA MIKLÓS.

. M. Szükreszabott lehetőségeimet. TODOROVIĆ említi. mint látni fogjuk. váratlanul kitágította magát "megnevezní félő" újvidéki Olvasóm (Magyai Őskutatás egyik példánya után). gyűjtése értékmentő és az írástörténelem labirintusában biztosan mozog. vonalas./ hengerpecsét és c. Így a tatárlaki sumér táblaleletek keltette nagy érdeklődési hullámok elcsitultával összegező eredményként már az eladdig hozzászóló szakemberek véleményét táblázatba tudta foglalni./ hengerpalást írásjegyekkel. aki az un.1. eldugott helyen találtak rá véletlenül. rovásjellegű jelcsoport kelet felé haladó irányát.történészünkkel MAKKAY JÁNOSSAL és magam sem adok neki mindenben igazat. a karanovoi. hogy a Tordos.29. A tábla oszlopai igen sokat mondanak Tordos és Észak Bolgária barlangjegyeinek egységéről és végeredményét kapcsolja a sumér-kori ékírásokat megelőző.2013. b. A már előbb említett TORMA-féle betűelemzések mellett TODOROVIĆ hozzájutott honfitársa VASIĆ írásán keresztül az 1906-ban "tárolt" adatokhoz is. Maros-menti TORMA-féle gyűjteményt egy honfitársa.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 16/271 . amire jelen fejezetünk címével utalunk. gradesnicai. Jelentősége főként "frissensült" mivoltában rejlik. Az ékírástól a rovásírásig . hogy TORMA ZSÓFIA gyűjteményéből több írásjegyet is megszerezzek. devetaci és cavgari bronzkori "rovásírások". Sokat mondók s bár vitázik kiváló ókori régész és mitológia..Magyar Megmaradásért A közölt töredékek közül az a. a gyűjteményből valóban hiányzott és egy dobozkában. M. S a másik konklúzió: TODOROVIĆ mellékelt térképe mutatja a vonalas. De hogy szavaim egymásba ne öltsem. VASIĆ már 1908-ban feldolgozta. "Vincakultura" legnagyobb ma élő horvát írásszakértőjének. A felsorolt bolgár leletek mellé csatlakozik a jugoszláviai Bojan-Vidra-í és a rurnán Gumelnica mellett talált bronzkori cserépedény feliratok jelsorozata. TORMA-féle gyűjtemény jegyei az elsők és egyben kapcsolva vannak a VLASSA által felfedezett tatárlaki jegyek mellett. Ebben a tanulmányban. ezen kis vargabetű után sorraveszem TODOROVIĆ írásának idevonatkozó részleteit. kötet . JOVAN TODOROVIĆ-nak a Duna-völgyi bronzkori kultúrájáról írt tanulmányát megküldte. Mint VLASSA írja. Valószínűleg akkor tűnt el a gyűjtemény legértékesebb darabja a sumér írásjelekkel díszített "orsónehezék". ROSKA MÁRTON régészünk nagy kiadványa TORMA-gyűjteményéről már csak rajzból ismert.06. ZSÓFIA kisasszony saját kezű rajzaiból. rovásjellegű jegyeivel. Ezt ui. betűfejlődési táblázata eligazító. Eszekből alább egy szemelvény sorozat: magyarmegmaradasert./ "ékíratos" töredék. hisz csak nemrégiben 1972 októberében jelent meg. sitovoi.

29.2013. Az ékírástól a rovásírásig .1.06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 17/271 . kötet .Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.

2013. kötet .06.Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 18/271 .1.29. Az ékírástól a rovásírásig .

kötet . tulajdon-.Magyar Megmaradásért A gyűjtemény fenti csoportját TODOROVIĆ "pontozott" jellegű.1. vagy fazekas-jegyeknek és egyben a legősibb írásjeleknek tekinti. Az ékírástól a rovásírásig .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 19/271 . A következő csoport szerinte már több írásszerűséget tartalmaz: magyarmegmaradasert.29.06.2013.

Magyar Megmaradásért Az alább következő un.06.29.1. Az ékírástól a rovásírásig . "idol"-gyűjteményen már-már a vonalas . magyarmegmaradasert.jellegű jegyek mellett fel-feltünedezik egyegy ékírás jel is.rovásos .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 20/271 . kötet .2013.

vagyis "Ott ahol a Maros vize folyik csendesen . kötet .29.1.... hogy ezek a kis szobortorzók "autokton" jellegűek." Partomlások. nyomták őket ismét felszínre.2013. dobták. fűzfagyökerek. ZSÓFIA kisasszony és a nyománjáró türelmes kutatók azonban egy-egy élményt jelentő felfedezést végezhettek rajtuk. A sok-sok cserépdarab ilyen-olyan töredékecske jelei bizony eléggé egyhangú látványt mutatnak. TODOROVIĆ Karanovo bolgár falu melletti bronzkori leletek cserépfeliratait is közli: magyarmegmaradasert. vízmosások.06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 21/271 .Magyar Megmaradásért Ma már semmi kétség nem fér ama megállapításhoz. azaz ott a helyszínen gyúrták őket friss agyagból. Az ékírástól a rovásírásig ..

ha az alábbi kétszeres. a tordosi és tatárlaki jeleknél valamivel későbbi.bár ezek magukban. Az ékírástól a rovásírásig . halkan beszélnek a múltról .csak mellékelem TODOROVIĆ tanulmányából Bolgáríában a Sitovo nevű falu határában talált bronzkori. . mészkőfalra vésett betűsort megfejtik! magyarmegmaradasert.29.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 22/271 . de egy műveltséghez tartozó barlanglakók írta. párhuzamosan és 3-3 méter szélességben. Mennyi titok. folyamatos.Magyar Megmaradásért Nem akarnám Olvasóim türelmét túlfeszíteni még további cserépdarabokkal is .1. életküzdelméről? . már egészen rovás jellegű izenetét az utókornak! A barlangban talált cserépedényeken több jel megismétlődik.tárul majd fel. vagy bizonyság az írástudó "ősember" kultúrájáról. kötet .2013.06.talán dicshimnusz a félelmetes istenekhez.

. GEORGIEV szerint ezek a jelek a híres C. egyre jobban "formálódik" a székely rovásjegyek alakja és egyszerre közelebb érezzük magunkhoz Erdély és észak Bolgária igazi "őslakói"-hoz és egyben a sumérokhoz. Mert a tudós bolgár régész G. kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 23/271 .29. tehát alig-alig 500 évvel fiatalabbak a tudomány által ma számontartott UR-NIN és MANICSUSI sumér királyok uralma idején. A rovás betűin keresztül.1.14 (karbon 14) bizonysága szerint a K.2013. Az ékírástól a rovásírásig .000-es évek végén használatban lévő hasonló írásjeleknél! S ezzel még mindig nincs vége a meglepetésnek! A gradesnicai feliratok alábbi részletei már valóban rovásírás jelleget öltik. magyarmegmaradasert.e.. Kísérteties ezt a közel négy és fél évezres izenetet látni.Magyar Megmaradásért S ez az írássor K.e. Szinte a rovásírás választójeleivel! Az ugyancsak bolgáriai sumérkori feliratos darabokról összegyűjtött rovásos jegyek egy csoportját közli TODOROVIĆ Cavgariból: Amint látjuk. 3. 2400-2300-as évekből származnak.06. pontosan K. 2300-as évekből való.e.

06. a hajdani "Besenyőország"-ból Bosznia területéről szintén izen a történelem hajnaláról egy "írástudó gölöncsér": Lám-lám.. Az ékírástól a rovásírásig . A ROSKA-féle leltározás közlését amelyet BABINSZKY LÁSZLÓ buffalói (USA) munkatársamnak köszönhetek .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 24/271 . Térben nem vagyunk messze Tordostól-Tatárlakától és az Erdélyben egyre-másra felbukkanó lelőhelyektől. legalább két nagyon tanulságos darabbal: magyarmegmaradasert.Magyar Megmaradásért Bojan-Vidrából.29.1.is beiktathatjuk TODOROVIĆ tanulmányába.2013.. milyen messze visszanézünk a múltba a rovásírás jegyein keresztül. kötet .

29.1. istennek amulettekről felajánlott kellett TORMA ZSÓFIA és követőinek összeszedegetni a régmúlt aprócska betűsorait Tordos Marosparti füzeseiben vagy Bolgária barlangjaiban. Csak "mutatóban" vagy félszázat! magyarmegmaradasert.06.2013.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 25/271 . aki Tordostól Cavgarig minden ilyen jelet lajstromozott. Ezt a sok-sok munkát elvégezte helyettünk G. alázatos igazságkutatása meg nem ejti.Magyar Megmaradásért Ilyen és hasonló. GEORGIEV. 2. "háló.vagy orsósúlyról". akkor ma nem közölhetném tárgyi bizonyítékként a K. vagy HARMATTA professzor szerint fogadalmi. összesen 11 ezer darab cserépről. kötet . Az ékírástól a rovásírásig . S ha ZSÓFIA régésznő töménytelen cseréphalmazához még az Al-Duna és Észak Balkán leleteinek számtalan darabját a tudósok szívós türelme.500-as évek írástudásának cserépbe égetett. sziklára vésett rovásjegyeit.e.

Magyar Megmaradásért S ne gondolja senki. kötet .1.06. Íme pár Dél-Erdélyből származó darab "beszélő cserépkorong": magyarmegmaradasert.2013. hogy ezek a jegyek csak "véletlenek" avagy "fazekasjegyek" vásárokra szánt portékákról.29. Az ékírástól a rovásírásig .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 26/271 .

.2013. Az ékírástól a rovásírásig .Magyar Megmaradásért Csak persze "ember kell a gátra". hogy "szakemberek".29. aki megérti a négymezőnyös ókori mágikus üzenetet.1.06. kötet .jönnek a nyitjára ezeknek a rejtélyeknek. pihentagyú keresztrejtvényfejtők . Csak várnunk kell az idők teljességére! magyarmegmaradasert. Csak szenvedélyes magánkutatók.akiket SEBESTYÉN GYULA annyira "leértékelt" nagy rovásírásos tanulmányában. vagy egyetemi katedratikusokra vár az ilyen "kemény diók" megtörése.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 27/271 . Nem hiszem.

1.06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 28/271 .29. az magyarmegmaradasert.2013.Magyar Megmaradásért Röpke kis "elmélkedésem" után újból viss zatérek TODOROVIĆ tanulmányának legkonkrétebb eredményéhez. kötet . Az ékírástól a rovásírásig .

Az ékírástól a rovásírásig . valamint a két erdélyi jelentősebb-lelőhely jegyei külön-külön oszlopban szerepelnek.Magyar Megmaradásért Erdély-Délbalkán térség rovásjegyeinek táblázatához.2013. magyarmegmaradasert. míg két bolgár és az Al-Duna menti.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 29/271 .06. A jeloszlopok hasonlatossága . kötet .első látásra meggyőző! Íme: azonossága - vagy legalább nagy A közölt.29.1. összehasonító táblázat első oszlopa a balkáni térség kisebb leleteinek összegezése. Nem kell nagy képzeleterő a jegyek "rovásszerűségének" azonnali megállapításához.

(Eddig csak a "lineáris B" jeleket tudják olvasni!) Részletesebben a krétai titokzatos jelekről nagyon áttekinthető. A nagy bolgár írástörténész V.1899-ben látott hozzá a krétai romok felkutatásához. Az ékírástól a rovásírásig . vagy Sumériától Erdélyig: ez a kérdés válasszunk!. A fényűző palotát nem övezték komor bástyák és várfalak.29. Kisázsia és a Balkán-félsziget népei termeltek. hogy a két földrajzi térség: Suméria és Erdély közt K. fejlődésének. kereskedelmi összeköttetés állott fenn.. Vagy inkább ne. szépstílusú leírást nyújt KÉKI BÉLA írástörténészünk. Szerencsésen megtalálta.e. Az irányt: Erdélytől Sumériáig. magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 30/271 . Ünnepélyesen ható.e. ahol a pazar szépségű királyi lak állott. amelyet Egyiptom. Várjuk ki e téren a szakemberek szabvány és rendszerbekényszerült kutatásáig vagy műkedvelők "meglátásait" Fejcsóválás nélkül elfogadja minden Olvasóm. nem magyar írástörténészekhez fordulunk bizonyságért. Itt bonyolódott le a sok áru cseréje. GEORGIEV szinte egész életét a betűk születésének.. s a krétai művészet termékenyítő hatásának nyomait a környező népeknél mindenütt megtaláljuk. kötet .06. évezredben a Földközi-tenger keleti medencéjének kereskedelmi központjává lett. 1600 táján épült palotáját.1.fűzik a Krétasziget és Szantorin-szigetek ezideig megfejtetlen "lineáris" betűcsoportjaihoz. rokonságaik felderítésére szentelve horvát kollégája a TODOROVIĆ szerint az Erdély-Északbalkán bronzkori írástudását tovább vitte az Égei tenger szigeteire...több betűazonosság . Ezt vitatják a legjobban.Magyar Megmaradásért És végezetül közlőm TODOROVIĆ térképét az "írásbeliség" terjedésirányáról. oszlopsorral szegélyezett lépcső vezetett fel a hegyre. majd hosszú éveken át tartó munkával fel is tárta Mínósz király valószínűleg i. 3. Arthur Evans (1851-1941) angol régész . II. Kréta gazdagságát a tenger és Mínósz király hajóhada védelmezte. újból a "helyszíni". Szerinte az erdélyi jeleket különleges kapcsolatok . A meggazdagodott szigeten magas fejlettségű kultúra virágzott. hogy az i.e.később az oxfordi egyetem tanára . ezred közepe tája óta komoly és tárgyilagosan bizonyítható kulturkapcsolat.-2. Íme a szószerinti idézet: "Kréta szigete nyilván szerencsés fekvésének köszönhette.2013. S hogy ez a térkép és a rajta szereplő "rovásírásos" terjedési irány nem légből kapott.

hogy ezek szótagjelek. elemzésével töltötte. amelyek segítségével a titkos írások legbonyolultabb változatait is meg lehet fejteni. s pihenőidejét jobbára ezek böngészésével. hol egy szótag jelölésére szolgáltak. Az első változatot.29. de kedvtelésből kitartóan foglalkozott a krétai írásos emlékekkel. s azok így hangzottak: ke-ra-me-u = kerameusz = fazekas. mert módszere utat mutatott egy nála szerencsésebb angol kutatónak: Michael Ventrisnek. az angol rádióban ismertette eredményeit. főként statisztikai-matematikai módszerekkel dolgoznak. amelyekről annak idején Evanstől hallott. így például: a szóvégi vagy szótagvégi mássalhangzókat a krétai írás nem jelölte.Magyar Megmaradásért Evans ásatásai közben ezerszámra talált kiégetett agyagtáblákat tele hieroglif és egyéb írásjelekkel. ka-ke-u = khalkeusz = bronzkovács és po-me-nó = poimén = pásztor. hieroglif jelekkel teleírt tábla másolatát. Alaposan szemügyre vette a lineáris B-írás közreadott emlékeinek jelkészletét. és páratlan türelemmel végezte elemző munkáját. de csak az 1935-ben megjelent The Palace of Minos IV. Közben behívták katonának. és maga is meghökkent. Ezeket Evans lineáris A és lineáris B típusú írásnak nevezte el. A kiásott 2800 tábla közül azonban csupán százhúsznak a másolatát adta közre. a régi krétai görögök nem tudtak különbséget tenni a p és f. s ebből az írástörténészek eleve szótagírásra következtettek. Alapos munkával rendszerezte őket. Á második és harmadik változat egyaránt arról vallott. Az írásos emlékek etruszk eredetére gyanakodott. ezeket szóhatároknak tekintette. kötet . s a hallgatóság soraiban ott ült egy 14 éves diák. hogy egyetlen jelcsoport hangértékét sem sikerült tisztáznia. Michael Ventris (1922-1956) is." Ez a százhúsz közölt másolat is nagy rejtély maradt. mégis úgy halt meg 1950-ben. Akik manapság a rejtjelek megfejtésének nagy szellemi erőfeszítést kívánó munkáját végzik. alapvető megállapításait. Végül is sikerült a "lineáris B" jeleiből 88 szótagjelet feloldani.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 31/271 . Ezek szerint a krétaiak a következőképp írtak a lineáris B jeleivel: magyarmegmaradasert. Az ékírástól a rovásírásig . A tudományos világ felcsigázott kíváncsisággal várta a krétai írásos emlékek kiadását. Ventris és Chadwick a lineáris B-írás 88 szótagjelét fejtette meg. hogy a hieroglif jelek az idők folyamán vonalas írásjegyekké egyszerűsödtek. valamint az l és r között.. A görög nyelvet olyan archaikus állapotában tárta fel. Alice Kober rácsos táblázatokat készített megállapításainak rendszerezésére.2013. Egyetemi tanulmányait később mégsem a bölcsészeti. hanem az építészeti karon végezte. aki szenvedélyes érdeklődést mutatott az élő és holt nyelvek iránt. A krétai írások másolatait azonban magánál hordta. Különben már Evans felhívta a figyelmet arra. s végül is háromféle írást különböztetett meg.1. Ehhez hasonló eljárást alkalmazott a krétai írás megfejtésével foglalkozó Alice Kober amerikai matematikus is. hogy összesen 135 jel ismétlődik a lineáris B-írással telerótt táblákon. amely még elég épen őrzi az írás képszerűségét. Evans 1909-ben Scripta Minoa I című munkájában nyilvánosságra is hozta néhány. Emellett jó néhány egyéb sajátságot is tisztázniok kellett. mínószi hieroglifáknak nevezte el. hogy Arthur Evans előadást tartott Londonban a mínószi kultúráról. S ezzel párhuzamosan előtérbe került azoknak a módszereknek kutatása.06. Még 1936-ban történt.. Hát görög nyelven íródtak a krétai leletek? Ventris először 1952-ben. Az egyes jelcsoportokat függőleges vonások választották el egymástól. hogy két függőleges vonás között is előfordulnak ismétlődő jelcsoportok. a jelek hol egy hang. s a második világháborúban mint navigátor szolgált a brit légierőnél. Fáradozását mégsem mondhatjuk hiábavalónak. ahogy öt-hat évszázaddal Homérosz előtt beszélték. majd John Chadwick cambridge-i nyelvésszel együtt írt munkájában hozta nyilvánosságra a krétai írásról és a kréta-mükénéi kultúráról szóló. Majd megfigyelte. Föltételezte. Ventris is a jelek és jelcsoportok előfordulásának gyakoriságából indult ki. című könyvében publikált először lineáris B típusú írást. és alkalmazta Alice Kober rácsos táblázatalt. amikor eljutott néhány szó megfejtéséig. k és g. Az érdekfeszítő szófejtésnek történetét KÉKI így írja le: "A második világháború alatt a híradástechnikai eszközök elterjedésével megindult a rejtjeles közlésmódok fejlesztése. főként azért mert a legidősebbnek látszó hieroglif sorozatot senki sem tudta "szóra bírni" mint KÉKI mondja.

06. hogy ezeket a jeleket eredetileg más nyelv számára alkották meg. összefoglaló művét már nem vehette kézbe. .2013. Az eredmények legfontosabbika V. már bemutatott jegy oszlopokkal. Chadwickkel közösen írt és éppen sajtó alatt levő Documents in Mycenaean Greek című.29. tudományos-népszerűsítő hetilapban "Bronzkori városokban jártam" címmel közölt.hisz ha a két lineáris írásjegy sort egybevetjük a rovás jellegű tordosi-tatárlaki-karanovoi stb. Ventris és Chadwick megállapításai nem zárják ki annak lehetőségét. mert az építészként is rendkívül tehetséges kutató 1956-ban. a megoldatlan feladatok közé tartozik. GEORGIJEV határozott és példákkal bizonyított állítása.Magyarország kutatóit is beleértve!. éles elméjére az írástörténet már nem számíthat. s csak későb b alkalmazták a görögre. ez azonban. mint kis töredéket: magyarmegmaradasert. az első pillanatra meggyőződünk azonosságukról és fejlődési fokozatukról is. de egyben egész sor újabb és sürgető teendők vannak tömörítve. hogy akár a görögökkel egyidejűleg. akárcsak a mínószi hieroglif jelek és a phaisztoszi korong jeleinek értelmezése.Magyar Megmaradásért Valószínű. kötet . A választ talán a lineáris A-írás megfejtése adhatná meg. autóbaleset következtében meghalt.1. amit HÉDERVÁRI PÉTER az óhazai "Élet és Tudomány" c. Jelentős megállapítását ma már egyöntetűen vallják . hogy a "lineáris A és B" írásjelek a bronzkori Erdély és Észak-Balkán hátteréből és a sumér kultúrkörből kerültek le délre." Ebben a rövid leírásban súlyos és megingathatatlan eredmények. Az ékírástól a rovásírásig . Íme pár részlet. akár korábban más nép is lakhatta Krétát.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 32/271 . Fájdalom. Michael Ventris találékony.

Phaisztosz. Közepétől induló csigavonalban aprócska képek sorakoznak mindkét oldalán. Az ékírástól a rovásírásig . amelyek természetszerűleg ismétlődnek és végeredményként 45 különféle piktogrammot eredményeznek.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 33/271 .1.2013.i Korong. ott szerepel a krétai ásatások leletei közt több képírásos (piktografikus ) szöveg is. a hátulsón 119 ilyen jel szerepel. kötet . Az enyészet karmaiból kimentett rejtélyek közt leghíresebb az un. PERNIER szerencsés keze. A szavakat jelölő figurákat pecsételő készséggel nyomták a puha agyagba kiégetése előtt.06. L. Egyszerű agyagkorong. krétai írásmód mellett mint nagy titok. A melső oldalon 121. régész ásója hozta napvilágra 1908-ban. magyarmegmaradasert.29.Magyar Megmaradásért Krétai képírás jeleinek fokozatos leegyszerűsödése ás vonalas írássá való átalakulása Hédervári Péter nyomán A vonalas (lineáris ) B.

Az ékírástól a rovásírásig .2013.06. kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 34/271 .Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.29.1.

hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 35/271 .2013. Finom női intuícióval kolozsvári íráskutatónőnk.Magyar Megmaradásért A magyar kutató szellem nem állt meg ez előtt a titokzatos táblácska előtt.. Bízzuk szakértőre a megfelelő számítások elvégzését. mint ahogy a lelőhely. Zsolozsma stílusú gyönyörű naphimnusz szövegét szőtte színes-ízes szavakból. A visszatérő ismétlődésekből arra lehet következtetni. Erre vonatkozó alapgondolatait KABAY LISETTE a következő mondatokba sűrítette: "A Napének akkor keletkezhetett.. Erdély volt és a legkeletebb az Altájvidék. Kréta valójában az volt. Az emberiség közös zsolozsmájának zsongása ez a teremtés hajnalán. Már csak azért is. hogy a himnuszt énekelték." KABAY LISETTE megfejtési kísérlete módszeres elemzés. mert ez a szép Napének a maga titokzatos jeleivel talán összekötőhidként szerepelhet egyszer az ókori Nyugat és Kelet szellemi áramlatai közt.. Akkor még a Nyugat legszélsőbb sávja a mai Magyarország.és mind a hátlapon ismétlődő mondatok vannak.29. de nehéz útján. mert TORMA ZSÓFIA gyűjteményének sok képjelével kapcsolatba hozza a hasonlatosságot kínáló párhuzamokat. Az összes képjelek logikus jelentéstartalmának megállapításával indul el a rejtély megfejtés csábító.1. KABAY LISETTE érezte-értelmezte ki a csigasor képjeleiből. Mind az elő.. kötet . magyarmegmaradasert. maga az írásrendszer fiatalabb lehet. A processió folytán az állócsillagok átlag 72 év alatt egy fokkal tolódtak el Kelet felé. S főleg azért. Gondolatmenetének eme folyamatát teljes egészében közlöm. mikor a tavaszi napéjegyenlőség idején a Nap még a Kos csillagképében kelt fel. Az ékírástól a rovásírásig . Az eredmény csakis a szöveg keletkezésének időpontját határozhatja meg.06.

késő újkőkori Tiszai-kultúrában (i. 8. A görög Démétér-Kübelé-Aphrodité. a föníciai Astarté. az Élet Asszonya. az asszír Istár. A sémita-akkád Marduk „íjat hajlít" (Gilgames-eposz). II. bíró mind rá vonatkoznak. a latin Ceres-Venus mondákban fennmaradt keleti eredetű vonások arról tanúskodnak. magyarmegmaradasert. nagy. Bizonyos sajátságai apollóniak: nyilas napistent fiatalnak ábrázolták. A kultusz eredetének nyomai az Anatóliától Kurdisztánig és Palesztináig terjedő területre vezetnek. láthatjuk. Lósörényt viselő férfifej. 2800-2500) is ilyen még a „ház". Arc.1. Görög földre is átterjedt a tisztelete. A görög.2013. 3. A Kisázsiában rajongva tisztelt Kübelének Krétán is hódoltak. a napisten járt. Az alább felsorolt kitüntető címek .e. Persze. kötet . Megy. évezred táján virágzott új kőkori Körös-kultúra anyagából. A sumér Enlil óta. a Földanya. mintájára elképzelt mitológiai alakok. a sast is. a szíriai Asera. uralkodó. de a kenyeret már Homérosz is Démétér kenyerének nevezi. Ugyanilyen ábrázolás ismeretes az i. táncokkal és körmenetekkel ünnepelték. a Cameo Gonzagán. 6. 7. hogy a földközi-tengeri anyaistenek a sumér Inanna.Magyar Megmaradásért 1.király. fenntartó. 4. Ptah. Anyaisten. napisten). Az anyaistennel az egész világon találkozunk. A Magna Mater. Kübelé-Démétér Homérosz idejében még nem volt olümposzi istenség. majd a római katonai viselethez is hozzátartozott. amint mindkét kezével melleire mutat. a termékenység istennője. 2. és megtaláljuk a korongon Zeusz kiterjesztett szárnyú napmadarát.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 36/271 . Hátrakötött kezű alak.29. Egy Tepe Moussienben talált Kübelé-szobrocska az istennőt úgy ábrázolja. a letelepedett földművelő népek életében a termékenység központi kérdés volt. Lépő ember alakja utal a jel mondanivalójára. Íj. 5. Az ókorban elterjedt fejdísz volt a sörény. az arcán determináns látható. teremtő. Nyilas. a jogarral megjelenő teremtő.06. a babiloni Molédet stb. Az ékírástól a rovásírásig . Ház. mint Apollónt szokták. Férfifej. Az Atya a korong fő személyisége. a mezopotámiai állatövön Samas. baljával mellére mutató nő. Ugyanígy uralta az eget az egyiptomi fényisten. Tollas nyílvessző. Atya (úr. Megkötöz (foglyul ejt). IV. Trójából hasonló lelet került elő. Pallasz Athéné sisakján. A földközi-tengeri jellegű. Jobbkezében sarlószerű tárgyat tartó. Ptolemaiosz sisakján stb. Egyiptomi képjel. Sátorkunyhó. a szárnyas nap asszír és perzsa istenkirályok feje felett is ott lebegett. mész. ugyanakkor zeuszi is: csapásokkal és jótéteményekkel fizet. sőt a kőkorszak óta a legtöbb isten és vezér tartozéka.e.

Itt említem meg. a holdistennő jelképe. hogy sokkal későbbi időben mint securis a pontifex kezébe kerüljön. 20. teremtőnek olvasott bálvány szobrocska terrakotta. Derékszög. mint az isteneik. azaz sadu (hegy). A phaisztoszi korongon előforduló ujjvédőt a thérai kesztyű előzményének tarthatjuk. 22. Átvitt értelemben olvasandó. Befed (fedez). Többek között kesztyűt viselő ökölvívók képét tárta fel. Hegyek. Az ókereszténység az egyházat jelképesen hajóhoz hasonlította. terület szavakat: terra. a templomok alaprajzát ma is fő. a képjelen gömbölyű mag házait is feltüntette az írnok. számú napjellel egymást váltva díszítik a tárgyat. Kosfej.(3) segítségével képezi a föld.és mellékhajókra tagolják. Az égei-tengeri Théra szigetén Spyridon Marinatos a közelmúltban folytatott ásatásai alkalmával falfestményekre bukkant. Növekedés. Királysírból előkerült mükénéi aranygyűrű pecsétlőlapjára holdsarló alakú csónakot. XIII. Bronzkori asszíriai tálon a két jelt egyesítve látjuk: a napjel sugarai közt hét köröcskét számolhatunk meg.29. covert (jogi kifejezés) = a férjezett asszony helyzete. A korong írnokának gondolatmenete ma is könnyen követhető: vö.házába .-i accouplement . sz. A Torma Zsófia gyűjteményében szereplő tordosi agyagkorongokon 6-7-8-12 tagból álló köröcskékből képzett „bolygócsoportok" vannak. 23. Villásan elágazó tartófa. cupula = testi egyesülés. de jelvények nélkül. Az írnok álló gyermek alakjával jelenítette meg az elvont fogalmat. XVI. hogy a 29.edényeket véstek.e. A szög az ékírások gyakori jele. megfejtetlen sumér írású táblácskán ugyanilyen szögek. A babiloni bolygók száma hét. Egyiptomi szövegek gyakran említik a „Nap és Hold hajóit". ökölbe szorított. Ciprusfa (Cupressus sempervirens). görög. Magas. A korongon előforduló bárka pontos megfelelőjét nem sikerült sem ókori egyiptomi. az itt bemutatott 39. Az északi félteke tavaszának kezdetekor a Nap a Kos jegyébe . 11.06. 21. III. Hettita szövegekben' a kettős halom = ország. Kos. többféleképpen használható eszköz.1. Korsó. A sumér írásban három ék = matu (ország). 18. 13. A kereknek rajzolt égbolton égitesteket jelölő hét karika. triangulummal megjelenített térség. kötet .libatióra használt . Hegyes végű. örökzöld fa. A kőfaragók ősrégi mérőeszköze önként kínálkozhatott a nagyság fogalmának meghatározására. 17. Kisben kiásott legrégibb. Nagy. Magvakkal bevetett terület. Mükénéi sírleletből származó préselt aranylemezen a fentivel azonos ábra szerepel. áldozati edény. Perzsiában és Turkesztánban ennél régebbi rétegekből is ástak ki hasonló korsókat. Az i.2013. Egyiptomi szójel. Az i. abba a 39. Bárka. latin cooperculum . Az ékírástól a rovásírásig . sem kisázsiai emlékeken megtalálnom. teremt. 19. sz. III. Lesújt (büntet. magyarmegmaradasert. 3300-ból származó. Víz.lép. Az állatöv első jele. sz. 15. Az athéni múzeumban őrzött vaphiói gemmára ugyanilyen . évezredből keltezett proelámita pecséten. a kosszárvú egyiptomi istent Zeusszal azonosították. 10. alatt szereplő napjelet és félholdat vésett alkotója. az egyiptomi napisten mindennapi útját napbárkájában tette meg. Érdekes egyeztetésre ad alkalmat: a latin nyelv ter. Ma a precesszió következtében a Kos jegye a Halak csillagképének házába vándorolt. 25-50 méter magas.e. Kréta virágkorában a szertartások bárdja kétélű volt! Ilyeneket tártak fel a mükénéi és knosszoszi ásatások alkalmával. A görögök Ammont.-i s'accoupler avec la femelle. A Földközi-tenger vidékén elterjedt állatövi jegyek többnyire káldeai példák átvételei. 14. A professzor a krétai telepesek lakta szigeten előkerült festményen ábrázolt ökölvívó kesztyűt a világon legelső ilyen természetű emléknek tartja. A hettita királyok ugyanolyan süvegeit viseltek.fedő.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 37/271 .union sexuelle. 12.Magyar Megmaradásért 9. A Körös-kultúrából napfényre került karéjos szélű hálónehezéken hatbolygós eget örökítettek meg. Ra. Két halom. sz.e. magyar fedő . Termőföld. tornyos növésű. Cserépfedő. A neolitikumban a bárd még a Magna Mater. Ugyanez az i. Bíró. Király. égi. Európában ezt a sisakformát használták a bronzkor végén és a vaskor első időszakában. évezredből származó proelámita pecséthengeren négy egymás mellett álló kúpot. a tatárlaki táblácskák egyikén két. alkotó). Fenntartó. territórium . ujjvédővel ellátott kéz. angol cover = befed.fedez: fancia couvrir. megver). egymás mellett álló szög van. 16. Sisak. Egyiptomi szójel. Megmunkál (alkot. A Földközi-tenger vidékén honos. Hasonló alakú bronzsisakot viseltek az asszírok is. Egyélű bárd. a phaisztoszi korongon már az Atyát illeti. A sisak a hieroglif írásban az uralkodó ideogramja. Ég. a babilóniai pecsétlőhengeren páros kúpokat láthatunk.

Ideogramunknak 9 ujjacskája van . Termékenység. Érték. A szkarabeusz. vagy lefelé fordított hüvelykkel ítélte halálra. Ráncolt szoknyájára ölétől földig érő halat festett a művész. latin új: novus. A héber b arak és a spanyol dichoso ugyanilyen ellentétes jelentéstartalmú. Ptolemaiosz Szotér idején az egyiptomi birodalom jelképe. majd visszajön. 9: nigon. Az ókori királyok már többnyire jogarral szerepelnek. 9: neuf. A hasonlóság elve alapján alkotott képjel: az ember agyagból szobrokat „teremt". bizonyára galamb. Utalok a mükénéi Oroszlánkapura. jobbján és balján egy-egy oroszlán őrködik.06. megtermékenyít. Lélek . 26. Az áld-feláldoz. Újjászülető. (Gólyamese!) A mezopotámiaiak. a férfiúi nemzőképességet. valamennyi mezopotámiai és más ókori kultúrák elmaradhatatlan. elképzelésében a léleknek madár alkata volt. kötet . 2.vagy súlymeghatározó számjelek lehetnek. A magyar áld-átkoz a magyar nyelv történetietimológiai szótára szerint azonos gyökből képzett szavak. Ugyanilyen szerkezete van a babiloni Nagytemplom legfelső kupolás szentélyének.másik változatban a hatalmas istenek . indiai. A tordosi cseréptöredékeken 2-3-4-7 stb. 9: neun.1. Vö. uralkodik . 33.1. A fogazatok bizonyára a kézujjakkal történt számolás emlékei. hasonló a „mihrab". A hettiták a Szarvak Ünnepét nagy szertartással ülték meg. 25. 9: novem . napbárkával társított halábrázolások gyakoriak. 2. A római 4. alattuk a vízszintes vonás. a tavasszal és minden reggel újjászülető Nap. őrt álló oroszlánjára. Hal. thrák stb. Jogar. azaz a korongunk 39. káromol.agyagból gyúrják az embereket. amelyen 3-3 tagú tengellyel összekötött ábra van. 9: navam . szarvai közt a napot hozza.és holdistennel. istenek minden évben újjászületnek. Az újjászületés. A legrégibb időkben a szertartást a szent ligetben egybegyűltek előtt mutatták be. Szarv. az istenség teremtő munkáját legszembetűnőbben e párhuzammal érzékeltethette az írnok. angol swear = 1. 9: ennea. Napmadár. a mecset és a dzsámi imafülkéje. Torma Zsófia gyűjteményében pontos másai láthatók. a cibórium a korongon szereplő ősi formát őrzi. A phaisztoszi korongon levő írást megalkotó nép még nem templomban áldozott! Hordozható oltáraik voltak a zsidóknak is. Megítél (ítél). 35. 28. Gyors.ugyanilyen. Az ókori keleten a szarv az újholdat. magyarmegmaradasert. Indián szokás: a chimuk kukoricaföldjeikbe a termékenység biztosítása érdekében halakat ástak el. átkoz. napjelét: sugaras szirmú virágot.napja . Zeusznak. a hatalmat jelképezte. 2. görög új: neos. pelazg. áldoz. Forrer egy 33. a kegytárgyakat ma élő népek is szokták körmenetben vinni. 27. szent. 29. Ald [Áld]. megtorló rendszabály. Krétai vázaképen: szarvas bikafej. hogy ismét világra szülessen. átkoz. francia új: neuf. Az ősi anyaistennővel . Khepra. A római gladiátorok élethalálharcából legyőzöttként kikerült küzdőnek a nép feltartott kézzel adott kegyelmet. Fából összeállított oltár. 34. lélekállat.átkoz ellentétes jelentésének összefüggésére vö. Teremt. 31. Flavia légió tetőcserepen fennmaradt bélyegzőjén a 4-et ugyanannyi függőleges pálcika tünteti fel. sz.3 kg súlyú öntecs képét közli. hordozhatónak vélem. A „fenntart" jelentésű képjel fordítottja. újjászületés. megifjodás eszméjét minden napvallású népnél megtaláljuk.Magyar Megmaradásért 24. isteneiket szarvas sisakkal ábrázolták.az indóeurópai nyelvek a 9 és az új fogalmát hasonló vagy azonos hangképű szóval alkotják: szanszkrit új: navas. A sumér Dumu-zi évenként meghaló-feltámadó napisten. Egyes akkád. illetve bronzkori nyersöntvényeken ehhez hasonló jelzések vannak. Őr (őrködik). Bogár. angol új: new. fogazatok. Úr. egyiptomiak stb. felesküszik. A hettita Bundás istennek. Az ékírástól a rovásírásig .) A szarv egyiptomi hieroglifjel. Bálványszobrocska. 32.29. Lélekként elrepül. német új: neu. Új. 30. angolszász új: niwe. egyiptomi. román új: nou. valószínűleg közönséges tok (Acipenser sturio). Lóláb. Sas. átkozott.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 38/271 . Ősi számsorhoz tartozó ábra. 9: nouă.2013. 9: nine. Hasonlóság alapján képzett jel: az északi félteke mérsékelt égövének vizeiben élő tok rendkívül termékeny. Hatalom (hatalmas). Lefelé fordított villás fadarab.Potnia théronnal találkozunk egy közismert ógörög vázán. az egyiptomiaknál a napisten megjelenési formája. ezért olvasom a jelet áldoz-feláldoz-nak Az oltár felépítményének régi alakja. (A japán címer „aranyvirága" . Á mitológiában már a sumér időktől fontos szerepe van. Oroszlánfej. Az óbabilóniai mítoszban az anyaistennő . Mükénéi arany Astarté templomocskán galambok. francia sacré . az oszlopos keresztény apszis. teremtő. asszír-babilóniai szárnyas napkorongok. A Földközi-tenger térségében előkerült réz-. Madár. latin sanctio = 1. A sas későbbi népek hitvilágának is napmadara. szentesít. Az oltárra helyezett élelem és ital az áldozat tárgyát képezte. 3-6 millió ikrája van. A nap.

kötet . a napimádók kerékkel. Neptun szigonyával jön fel a tengerből. és 25. a legrégibb indiai pénzen. bűvölni). Vö.) KABAY LISETTE ezeknek a képírásos jegyeknek logikusnak látszó magyarázata után megszövegezi a Naphimnusz általa ajánlott szövegolvasatát. A Bund köteget. sz. olasz lega. Mózes I. A fémtárgyaknak értékmérő szerepük is volt.1. Egy Knosszoszban lelt réztömb és ókínai bronzpénzek hasonló alakúak. Tulajdonképpen vállszalag.") 44. Az írnok ugyanis a „nemtelen. Kitűnő. "Ragyogóarcú Nyilas! Mégy magasra.szövetség. Nap. valószínűleg szigony (szkeptron). magasrangú katonatisztek. Az ábra közepén levő vonal a csontvelő. szalaggal összeköt. vállszalag. Termés. szóban forgó ideogramját érinth[et]i. francia ligue. Későbbi időkben a szasszanida királyok fejdíszéről. Feljön. mely Európa déli részén is honos. A vállszalag nyomai Európában ősidők óta megtalálhatók. szépség. a homlokkoszorú előzménye. gentle = előkelő. A történelem előtti idők óta a legkülönbözőbb népeknél az élet jelképe. a ninivéi palota díszkapuján. egyiptomi balzsamtartón. Virágzó növény..Magyar Megmaradásért 36. nyilvánvaló.nékem kötésem volt azzal életnek és békességnek kötése". Ragyogó (sugárzó). valamint. Levág (learat). sugaras szirmú virággal stb. Szövetcsík. Az Égei-tenger környékén már a pre-mükénéi időkben rendkívül gyakran alkalmazott díszítmény. mondatában ezt az írásjelet hátrakötött kezű ember követi. 39. kötél .. A sarló az ókorban a földművelés jelképe volt. a püspöki mitráról két széles szövetcsík csüng le. Szövetség. szvasztikával. nemtelen. Ég hatalmas Napmadara. 2. Fémlemez vagy nyersöntvény. könyve: „Az Isten szövetséget köt Ábrahámmal". Nem lehet véletlen egyezés.. dióízű gumója van. Élet. Az ékírástól a rovásírásig . Az időben egészen a mai napig fennmaradt jelentéstartalomra fölösleges figyelmeztetnem.. a pápai tiaráról. 41. Az egyetemes emberiség olyasféle hódolata a Magasabb Erők felé.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 39/271 . szövetséges. M[iv]el a fogoly után az „égi Atya" következik. utólag illesztették az ezüstből kalapált keresztpántokat. Latin genus = nemzetség. győzelmi kitüntetés volt. (Sic transit. közönséges. A szövetség keresztkötését már egy Péceli (Badeni) kultúrához tartozó bálványszobrocskán felismerhetjük a vállon és mellen keresztülvezetett szalagpántokról. a lábfejek is hiányoznak. a római magistrátusok hatalmi jelvényét. 37. továbbá: német Band = szalag. háromágú eszköz. Halál (pusztulás). 42. lisztes. Az angol scarf szót két pont alatt tüntetik fel a szótárak: 1. Angol league. Mezopotámiában és a Földközi-tenger vidékén fontos ismertetőjelei az istenábrázolásoknak. hogy a fegyelmi eljár[ás] rá nem vonatkozhat. csomót. „megköt" (vö. forgórózsával.kötelék megjelölésére. Felfelé mutató. foglyul ejteni a „nemtelen" ellenséget szokták. kötelék. angol fascinate. (Mitra: görög szó = kötelék.) Ma viseli az angol királynő. fasciót is jelent. Ábránkkal azonos napképek: Subád sumér királynő fejékén. annál érd ekesebb egy nagyon távoli párhuzam: Waring és Holder az északkelet-amerikai Temple Mound II. 38. melléknév. fascino = megigéz. ungentle = durva. mint ilyen a termékenység-istennők tartozéka. A nemtelen sz[ó] jelentéstani viszonya: a nem (genus) származékszava. még-inkább a beszáradt csontvelő. Megkötözni. Latin fascia = szalag. Ellenség (gonosz).. mint ASZISZI FERENC "Naphimnusza". Kettős leveles ágacska. Az ókori napábrázolások nem természethűek.06. A megfejtésre az vezetett.29. csakis a mező második. Sarlószerű eszköz. Egy anatóliai bronzkori istenszobor mellére külön. 45. A szigony asszír istenek kezében felségjel. Malakiás könyve: „.. Bund = szövetség. Alsótest. élet Teremtője. sz. Dáriusz palotáján kőbe faragott díszként. olajat sajtolnak belőle. Csont. generosus = nemes. vagy a mi BERZSENYINK "Fohásza". kötő. a nemes ugyanebből a tőből képzett. az egyik csont szintén „velős". Torma Zsófia erdélyi román fakeresztet mutat be ugyanilyen nyolcszirmú virág vésetével. Leveles ágacska. mert csak zavarólag hatnának. Fenntartó! Befeded a nagy Anyaistent. Megjutalmaz (ajándékoz). Latin sacrilegium = sacer (szent) + lego (összeköt). késő-latin liga = szövetség: a latin ligo = összeköt származékszavai. Valószínűleg földimandula (Cyperus esculentus). mégy magasra égi Atyánk. magyarmegmaradasert. francia fasciner = megigézni. 40. természetesen átformált világnézetben. A tárgyat az egyik végében levő lyuk által fel lehetett függeszteni.és bálkirálynők. fajtalan" fogalmát fejezte ki eszel a ragyogó logikával megalkotott képjellel. A sumér duranki kifejezés jelentése = ég és föld köteléke.2013. hogy több nyelv ugyanazon gyökből képzett szót használ a szövet . égi Atyánk! Ragyogóarcú Nyilas! Életfenntartó Uralkodó. 43.. A kép a nemi jelleget nem határozza meg. frigy. (Ma: „Sarlós Boldogasszony. Győz (legyőz). műveltségben használt hieroglifek táblázatán két csont rajzát közlik a halál jelképeiként.. jelenítették meg a Napot. angol gender = (ma már elavult értelemben) nem (genus). polgármesterek. alatt tárgyalt jelekhez hasonlóan képzett ideogram. anya-könyvvezetők. hogy az előlap 28. A 23.

ura a termékenységnek. égi Atyánk!. Király! Szövetséges őrzőnk. királyunknak!!! Király! Szövetséges király.a csigakorong előlapjának szövegét. Lesújt. Mégy ragyogó bárkádban.ÉS ELŐ-ÁZSIA ÓKORI NÉPEINEK ÍRÁSRENDSZEREIRŐL Az írástörténészek. égi Atya! Király! Ellenséged halálba megy. ahol kulturcsere kétirányú változatban is szerepel. a tatárlaki sumér ékírásos táblák feltárója személyesen válaszolt ugyabban a lapban (1974. Magasba mégy és házadban teremtesz. az ég ellenségeit feláldozod. győzöl. szövetség megteremtője! Ellenségünket elítéled. akár rajongás a szülőanyjuk ezeknek az egyetemes. akik viszont a minőségi népeket saját őseikké léptetik elő. Csak újabban igyekeznek ezen az elavult. hogy a felsorolt (és fel nem sorolt) követelmények maximális igényt fejeznek ki s túlzásnak tűnhet EGYETLEN személytől mindezt elvárni.. VLASSA nem osztja KABAY véleményét. Így az Égei-tenger szigetvilágából a Kis-Ázsia és Syria parti városállamaiba márcsak az ókori intenzív tengeri kereskedelem nyomán is elsőrangú kapcsolatok adódhattak. égi Atyánk vagy.. király. az élet hatalmas Napmadara. a "keleti nyelvek tudományában" nagy előnnyel és könyveik világszerte megszervezett terjesztésével "sémi" körökhöz tartoznak. Hatalmas! A magasba mégy. Nagy hegyeket alkotsz. Áldozat nagy Uralkodó[n]knak. újjászülető Teremtő! Lesújtasz. bárkádban ítélsz. égi Atya. király. új termés Teremtő égi Atyánk. Lesújtasz. Mint a zsongó zsolozsmák zsoltáraiban. de magát szívósan tartó nézeten változtatni az "indogermán" tudósok. hanem magát az eredményt. Ellenségünket legyőzöd. hegyeket alkotó égi Atya. 595-604). őrködsz.. újjászülető őr! Király! Ura életnek és Anyaistennőnek. Még abban az esetben is jelentős az olvasata. ítélsz. őrködsz. a szöveg Naphimnusz jellege kétségtelenül helyes irányba terelheti a végső olvasat szövegének megfogalmazását.KABAY LISETTE olvasatában . X. őrködsz ítélsz. Lesújtasz. Atyánk! Feljössz termékenyíteni a lélek és élet Anyaistenéhez. őrködsz. hurriták. Gyümölcsükről ismerjük meg és értékeljük a fákat! A "varázsvesszővel" feltárt forrásvíz lelőhelyénél a szokásos geológusi műszerek . Ezek közt a minőségi népek." Részemről KABAY LISETTE finom asszonyi intuícióval. de minden jel arra mutat. üdítő forrásvíz! S KABAY varázsvesszővel jár.. történeti könyvekből ismert hatiták. összesített írásjeleikből szűrődtek le. ragyogó uralkodó lélek.az eredmény kétséges. győzöl. Teremtő. Szövetség megteremtője! A termékenység elleneit megkötöd. Uralkodnak a nagy Anyaisten és az égi Atya. A "föníciai" kereskedők magyarmegmaradasert. Élet-nagy királya! A Bárka ura.. pusztító égi Atyánk. hogy a világhírű régész VLASSA MIKLÓS. megáldos [megáldod] és őrzöd. amelyek figyelembevétele és felhasználása nélkül .nyugodtan elmaradhatnak.szerinte . magasra mégy. Hatalmas! Mégy magasra. megérzéssel megoldott eredményénél nem a felhasznált (vagy fel nem használt!) eszközöket tartom fontosnak. Ők voltak és ők jelenleg is a hangadók. Termőföld nagy uralkodója. A hátsó oldal azonos hangnemű folytatása az előbbinek: "Király. IV. ég Királya.bármily szaktudomány is alkotta őket . Hatalmas Napmadár. Király! Szövetség őre.Magyar Megmaradásért Teremtő nagy lélek. ma már teljesen kiirthatatlanul még a tudományos világban is az összes ókori. litániák felkiáltásaiban. termékenység őre. a magasból lesújtasz. termés Atyja. kötet . Hatalmas! Feljössz a Kos-házába.. Atyánk! Király. amelyek a lélek mélyéről fakadva szállnak magasba.." A többször ismétlődő szövegtöredékek bizonyára a közös népi ének. alkotója! Ég vizét áldozod a termékenységért. jelentősebb kultúrával bírt népek sémitizálása. hogy az általánosságban "föníciainak" titulált betűk ezeknek a népeknek együvé foglalt. A lényeg a felbuggyanó. ha az általa felsorolt szókép mindegyike nem fedi a valóságot. Az Élet Vízét megáldod.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 40/271 . Növekedésen uralkodsz. hykszoszok. Feljössz termékenyíteni. akár félelem. 1577-1587) és olyan visszhangja volt.. de az alapgondolat. Teremtő. KABAY LISETTE megfejtése és ajánlott olvasata a kolozsvári "Korunk" közművelődési szaklapban jelent meg (1973.. Új élet. Az ékírástól a rovásírásig . közös esdeklés visszhangjai. Megokolásul felsorol 15 követelményt. szellemi vagy anyagi kulturával magasabb szinten jelentkező népek közé tartoznak a mai Kis-Ázsia ma már csak az ókor történetéből reánkmaradt táblácskák. Szövetségesünk! Bárka kormányosa. régészeti anyag egyeztetéseiből és az ószövetségi biblikus. főleg a legismertebbek az orientalisztikában. Egészen emberi. Nem szándékom ezeknek a népeknek az írásrendszerével részletesen foglalkozni. égi Atya! Íjjaddal feljössz.29.2013. ujjászülető őrünk. Élet királya. hatalmas Atyánk. őrködöl. bírónk. hattusák. Élet ellenségét feláldozod (megátkozod) királyunk. Mindenesetre ítéletét maga is enyhíteni igyekszik: "Kétségtelen. Így ment át. győzöl. embertermelte szellemi megnyilvánulásoknak.1. Bárkádból a termést levágod és megítéled. KIS." Ezek a fenség előtt hódoló szavak alkotják .06. királyunk. jutalmaz a Teremtő.

MOORHOUSE közöl jó példákat.Magyar Megmaradásért nemcsak vittek. hanem inkább szemléltető kapcsolataira válallkoztam. Így lett közkinccsé az alapanyag ingyen tömegével az írástudás a suméroknál és válik ritkábbá a papyrusz. SEBESTYÉN GYULA korában már a hititák története eléggé ismert volt. mint a suméroknál. azaz kétnyelvű feliratos emlék is felbukkant. Mielőtt az általa nyújtott bizonyító adatokat felsorolnánk. vagy csak a kiváltságosoknak elérhető csiszolt fém.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 41/271 . vagy a könnyen romlandó." Azóta kiderült. vízinövények rostjaiból készült. vonalas formájáról. a palesztinai térségben és a belsőázsiai tereken lezajlott folyamatok emlékeinek csoportjait közölni. Erre vonatkozólag A. célszerűbbnek látszik KRAMER modernebben feldolgozott képírásból ékírássá való fejlődési táblázatának közlése: magyarmegmaradasert.06.vagy kőlapjaival szemben. vagy a még drágább fából vagy még inkább valamilyen fajta fémből készült sima. azaz tartósságához szükséges kalóriát is ingyen szolgáltatta boldognakboldogtalannak. kötet . A sumér nép azonban már a maga korában annyira "demokratikus" nép volt. sőt "bilinguis". az ékírásból tértek át a vonalas írásrendszerre. HOMMEL annyira ment. Visszatérve tehát eme elsőrangú feladathoz. bár természetesen "északi szemitáknak" titulálva a hititákat. A magyar írástörténész a hititák írásrendszeréről alkotott véleménye az ő korában teljesen helytálló volt. mert ő az altáji török etnikumhoz kapcsolta már 1888-ban a sumérok fajiságát és nyelvét. Azóta azonban a SEBESTYÉN által is ismert és a Karkemis mellett kiásott hieroglif egyedülálló adatai mellé egész sor új lelet. Ezek ritkasága és egyben drágasága nem engedte. vagy a sumérok ékírását átvevő akkádoknál. hogy az írástudást a legszegényebb népi réteg is elsajátíthatta és az "analfabetizmus" ellen maguk a városállamok terveszerűen küzdöttek azzal. betűket vagy szótagokat jelölve velük. hisz elfogadható képeket csak az ügyesebb. Míg a puha agyagtáblácskákba a fiatal. sokszor művészi adottságokkal rendelkező kiváltságosak tudtak "rajzolni" vagy ami még nehezebb volt. Az agyag viszont kinek-kinek kezeügyében volt és hozzá még a tűző nap az apró agyagtáblácskák kiégetéséhez. képírásból ékírássá való átalakulásáról a századfordulón HOMMEL FRIGYES. a tudomány álláspontja sokban változott. a hetiták vagy hititák pedig megfordítva. Ez csak egyes. Ez egészen érthető. hanem hoztak is anyagi érdekeltségeik mellett szellemi termékeket is. "gondozásomban" tervezett írástörténeti folyamatoknak nem annyira teoretikus. A sumérok ékírásának ősi. ékírásból vonalasírásba való átmenet formájában zajlott le talán évszázadok alatt. hogy tömegcikké lehessen bármelyik változat. hogy a rovásírással is kapcsolatbahozta az ékírás irányát. igyekszem a szíriai területen. Dolgozatomban és vállalt.29. S rajzolni. elfogadhatóan. hogy szinte kötelezővé tették az írás tanítását már az apró gyermekeknél. illetőleg az ezt megelőző vonalas jegyeikből tértek át az ékírásra. C. amelyben merev. hogy a hititák két írásrendszerrel dolgoztak és kiindulópontjuk a sumér ékírás volt.2013. írásra alkalmas felületek hiánya. Erre vonatkozólag náluk fordított irányú fejlődés alakult ki. egyenesvonalú jelek képviselték a hangokat. Maga a "leegyszerűsítési folyamat" tehát a képírásból ékírásba. kifaragni szinte szobrászi tökéletességgel és módszerekkel. művészi hajlamú egyénekre szorítkozó írástudás volt.1. porladó falapok. azaz utána olvashatóan bizony nehezen tudtak volna "népi tudományt" kialakítani. SEBESTYÉN még így nyilatkozott a hetiták írásrendszeréről :"A syria-i hetita nép ékírás helyett durva hyeroglipheket faragott. hogy a sumérok eredeti és még Belső Ázsia terein való tartózkodásuk idején a képírásból. amit azonban elég hamar vonalasírássá alakítottak át. Ésszerűvé tette ezt a drága sásból. fogékony gyerek kezek vagy a már képzett "íródiákok" játszi könnyedséggel nyomkodták apró ékjeleiket. és a jelen korban KRAMER SAMUEL NOAH nyújtanak bőséges szemléltető anyagot. Ez azt jelenti. Eg[y]iptom történetében és a Biblia felsorolt népei közt "Khatti" név alatt elég sok tájékoztató adattal találkozunk. Az ékírástól a rovásírásig .

1. A táblázaton jelzett változási. azaz "égi lény". évezredtől a 300-as évekig zajlott le a maga utónépeknél sokáig használatban maradt ékírány terén. a 3. De szándékom a 18 képjel felsorolása azért is. . magyarmegmaradasert. HATICE KIZILYAY és MUAZZES CIG.Magyar Megmaradásért KRAMER professzort a táblázat összeállításában nagyban segítették az istanbuli "Sark Eserlari Müzesi“ ókori múzeum sumér táblácskáinak tömegét gondozó törők régésznők. mert az egyes képjelek az általános emberi megfigyelésen alapszanak minden különösebb helyhezkötöttség nélkül.06. a magyar "tündér". KRAMER sorraveszi az egyes jelek magyarázatát.A csillag-jelet a sumérok AN-nak ejtették és jelentése kezdetben "ég". Az ékírástól a rovásírásig .e.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 42/271 . amit fontosnak tartok én is feltüntetni. mert talán épp ezek a képjelek mutatják a sumérok nyelvi rokonságát a kifejezett szavaik nyomán magyar nyelvünkkel.29.1. majd átvitt értelemben "DINGERT. kötet . vagy fejlődési kor K.2013.

Erre a jelenségre már különben HOMMEL a századfordulón írt nagy munkájában az ókori asszírok történetéről mint fontos átalakulási folyamatra.2013. a "hegy"-et jelképezte hármas domborulattal. hogy az "étektartó" a "száj"-hoz illeszkedik. ha figyelembe vesszük. és 11. és az ótörök. 16. .Ökörfej rajza és sumér kiejtése "GUD". HOMMEL maga is foglalkozott az ékírástól a rovásig tartó fejlődéssel és ennek alapjául az ókori népek történetét. KRAMER professzor 18 képjegyből ékírássá fejlődését.étel együtt szerepelnek és nem nehéz a "KU". A KRAMER-féle táblázat megjelenése . különösen az altáji népek írásrendszer ábécéjét. . 10. 8.Ugyancsak stilizált fej.A sumérok "KUR" szavát. az emberi kar stilizált formája. Az "altájiakhoz" egyébként a magyart is hozzásorolja. 12. hogy magyar részről mégcsak "amatőr vonalon" sem méltatták vagy vették érveléseik során figyelembe HOMMEL megfigyeléseit. de az írásfejlődésben fontos tünetet a beduinoknál is megfigyelte és ebből jelentős következtetéseket vont le az írásfejlődés földrajzi irányára. a női szemérem rajza. azaz "ökör". de szarvak nélkül és "tehenet" jelez a sumér "AB" kifejező képe. Szerinte a sokat vándorló beduinok. vérük és nyelvük szerint legrégibb képviselői és elődei a Közép-Ázsában élő és magyarmegmaradasert. . protosinai. Így HOMMEL. . Ő közelebbállónak véli a törökös rovás jegyeket.A két párhuzamos hullámvonal az emberiség közkincséhez tartozó jele a "víz fogalmának. amelyet a sumérok is "HAL"-nak ejtettek. . vitték tovább a palesztinai térségekbe is a régi vonalas. 13. .Sarkán álló lábfej rajza és a "DU" azaz "menni" jelzése. "GEME" hangzásban a "hegyi asszony" értelemben.A sumér "LU" azaz "kar" képe. A spanyol fordítás ugyanis lehetővé tette számbavehető módon.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 43/271 . az egy KMOSKÓ MIHÁLYTÓL eltekintve. a müncheni egyetem világhírű asszírológusa saját tapasztalatai alapján ebben a kilencvenfokos helyzetváltozásban már 1925-ben nyíltan az un. azaz "étektartó edény" értelemben használt és "NINDA"-nak ejtették. 6. 9.Stilizált "madár" fogalomkép. Az ékírástól a rovásírásig . .Tökéletes "hal" képe. nem ismervén gömb mivoltát földtekénknek. azaz "enni" fogalmat kisejteni belőle.1. és 5. . akik sok régi emlékkövön lévő feliratok különböző formáit jó megfigyelőképességgel ismerték. számú képjelek összevonása és az "inni" fogalmát jelöli. 4.A sumér "KI" a "föld" képe.és rovásírás közti összefüggések. szemita és görög betűkre is kiható tényezőt látott. 3. 5. képjelek ötletes összevonása egy új fogalom kifejezésére. ami rabszolgát jelentett. de már "fogakkal" gyarapítva és KRAMER szerint "KA" azaz "száj" értelmet fejezett ki. Ábrázolása híven tükrözi az ókori emberiség általános felfogását a Föld "tengerben úszó sziget" képletével.Finomvonalú "fej" képe. . azaz a ma annyira hangsúlyozott "komplex" kutatások nyomdokain járt. ."száj" és "NINDA". . 11. . ahol "KA" .29. kötet ."Tál".előtt ugyanis az ékírás fejlődésének mikéntjével nagyon sokan foglalkoztak a HALEVYVEL folyt vitatkozások nyomán.Összevont képírás a 9. Sajnálatos. .A sumér "SAL". mert a sumérok mint síksági nép. . 17. a hegyekből szerezte rabszolgáit. északi fejlődési fokozat. 18. a hozzácsatolt nyelvészeti kommentárokkal szükségesnek mutatkozik bemutatnom.06. kilencven fokos "elfekvésű" írásokat s ezekből alakult ki a főniciai rás a déli.a 8. néprajzi adatait."Kalász" képe és a sumér "HE" jele volt. kilencven fokos jobbrahajlását. Ezt az apró. illetve folyamatos fejlődések ésszerű fejtegetéseit nyomon követhessem. Észak-Mezopotámiába a szemita népcsalád egyik ága. ujgur stb. .Ugyanaz. mert mint ő maga is megjelöli benne a nyolc fejlődési fokozat un. Sajnos csak munkájának spanyol fordítása áll rendelkezésemre. Kiindulópontjául felhasznált véleményét idézem: "Mezopotámiában már a keresztény éra előtti negyedik évezredben két különböző fajú és származású nép élt. míg Dél-Mezopotámiában a legrégibb altáji eredetű sumérok. Sumérban "SAG" = "fő" ként hangzott. amelyet később "asszony" értelemben használtak. . Így a 4. 14. hogy az ék. mint a déliekét. 15.Magyar Megmaradásért 2. de ezt a körülményt nem tekintem az érvelés menetében gyengítő hatásúnak.1956 . jelekből. szintén hivatkozik. és 10. nyelvészetét is felhasználta. 7. főként.

A müncheni asszirológus erősen hangoztatja dolgozatában a sumér és egyiptomi népek egyenes történelmi kapcsolatait. A szumerek írása eredetileg képírás volt s később is vízszintes. Az írást utóbb eltanulták a médek és persák is. mint szinte mellékes körülményt. dőlt és függőleges vonalakból alkotott szóképekkel. Az ékírástól a rovásírásig . Bizonyságul álljon itt SEBESTYÉN ide vonatkozó megállapításának egy részlete : A babyloniaiak ékírását az ókor legrégibb kulturnépe. De meddő sopánkodás helyett pótoljuk ki a HOMMEL által éles kritikai felkészültséggel felállított és megnyugtatóan ható. m. Pedig a két zseniális írástörténésznek a kiindulópontja azonos. ami szintén hasonlóságot mutat a későbbi rovásírással. hogy iszik . De az ideogrammok egyenes vonalainak. Hozzácsatolja.06. Az utóbbi nép az ékalakú jegyeket már az emberi beszéd egyes hangjainak jelzésére betűk gyanánt alkalmazta. hogy ez az írásrendszer a maga be[t]űit jobbról balfelé vezető irányban rögzítette. Ezeket a kapcsolatokat . A Kr. de nyelvüket és írásművészetüket a hódítók alkalmas művelődési eszköz gyanánt továbbra is megtartották." (I. Ezért sajnálatos HOMMEL mellőzése. amely mindkét népnél a képírásból fejlődött ki és elsőrendű bizonyítékként tekinthetjük a rovásírás irányában. vagy ékeinek elhelyezkedése később is elárulta.1. évezred első felében e népet a sémiták leigázták. s ha e nyílásba belehelyezték a víz ideogrammját.Magyar Megmaradásért oly sokágú törökös törzseknek. a mi ural-altáji népcsaládunkba tartozó geniális szumer-nép hozta létre.e. LINDZBARSKI tollából. kisázsiai népek fellépése előtt az idézett "vonalas írásrendszer" használata. IV. hogy némineműleg a hivatalos kutatók részéről elutasított kutatórendszert "tárgyi történet" síkján is bogozza és erősítse.még erősebbé tették a sumérok utódaiként tekinthető hetita. hatusa stb. hogy HOMMEL "ide vonatkozó dolgozatait kivonat" formájában használta fel a Giessenben. ideogrammokkal fejezte ki az emberi gondolkodás és beszéd fogalom-sorát.29.bár politikai vonatkozásúak voltak . hogy az ideogrammok csakugyan képek voltak.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 44/271 . HOMMEL gondolatmenetéből szemléltető anyagként közlöm a vízszintes és függőlegeges [függőleges]. Így a száj ideogrammja egy szögletessé vált nyílást jelez.2013. a sumér és a törökös népek írásrendszerei között felállított közbülső fejlődési fokot. majd felülről lefelé haladó vonalas írás képeit: magyarmegmaradasert.7) A tisztán nyelvészeti hasonlításokra épülő sumér-magyar rokonítás mellé tehát a fiatal "írástörténet" nagyon éles megfigyelésekkel társul. Még SEBESTYÉN maga is bevallja. az új jegy azt jelentette.. 1902-ben kiadott "Ephemeris für semitische Epgraphik" összevonó munka alapján M. kötet .

vagy arra felé vándorolt népeknél azonban újabb és alkalmasabb agyag [anyag?] volt a "tömegcikk" az [ ] írásra. A Belső Ázsiában maradt.Magyar Megmaradásért HOMMEL mellékelt illusztrációi magyarázataként azt is megemlíti. Így a népi tömegek "analfabetizmusa" mellett kialakult az "írástudók" kasztja. ahol szerinte is a sumér őshaza valaha létezett.2013. akár papi vonalon. A HITITA-HETITA ÍRÁSRENDSZER A már említett hititák írásrendszere is hasonló változási fázisokon ment keresztül.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 45/271 . hogy ezzel az írástudók rétege is alaposan lecsökkent. A képjelek. Az ékírástól a rovásírásig . hogy még a gyerek megfigyelő képessége is jobban felkészült az apró ékecskék könnyed benyomkodására a puha és sima agyagfelületbe.06.29. akár egy erre külön kiválasztott. "fogalomjegyek" eme rövidített formájának ékírássá fejlődése új hazájukban. de ez az írástörténet szempontjából nem jelentős tényező. mint rajzos vonalak bekarcolása a könnyen tépődő agyagba. Suméria városállamaiban fejlődött ki. Erre vonatkozó szemléltető anyaga a következő két kép a Louvre legrégibb ilyszerű adatai nyomán: A táblatöredék három "értelmetlen" jelének átírása ékírásrendszerre a következő. sokszor rabszolgasorsból származó "íródeák" köre. kötet .1. Az egyszerűbből a komplikáltabbá való hajlás csak a mi szemléletünk torzítása. szemléltető adatolás: A sumérok vonalas írásrendszerének ékírássá változásának okát a már elmondottak alapján az íráshordozó anyag célszerű és mindenki számára hozzáférhető agyag magyarázza meg. hisz már említettük. de itt már a földrajzi közelségből származó sumér befolyások mellé a nagy Hetita Birodalom és Eg[y]iptom kapcsolatai folytán az utóbbi állam magyarmegmaradasert. hogy a sumérok ezeket a vonalas és nem képírásjellegű szótagjeleket "rövidség" szándékával már Belső-Ázsiából hozták magukkal. Igaz.

amit az egyiptomiaktól átvettek.e. kötet .1. A karkemisi hitita felirat figurái közt azonban szépszámmal találkozunk a KRAMER-féle táblázat képírásjegyeinek ábráival.29. a lényeget. a gondolatrögzítést mégis ügyesen megoldják. századból ismert és Karkemis szíriai község határában felfedezett töredék volt ismeretes.e. Az ékírástól a rovásírásig .2013.Magyar Megmaradásért írástudása is erős befolyást hagyott hátra. un.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 46/271 . VIROLLEAUD francia asszirológus tömör meghatározásának: "Úgy tűnik. Nyelvi hovatartozását pedig csak 1915-ben sikerült meghatározni.06. hogy az emberiség kulturája Kelet és Nyugat részéről a szíriai partokon adott volt találkozót egymásnak" magyarmegmaradasert. ["]Tarkon-Demos"-féle kétnyelvű ezüstpecsét segíségével. HOMMEL szemléltető anyagában is szerepelnek s bár SEBESTYÉN "durva másolatoknak" tartja őket. A hititák hieroglifái. 1350-es években tartja a legersősebbnek RAMSES fáraó idejéből. A karkemisi hitita szöveg hieroglifáit a második világháború előtt sikerült csak eléggé megnyugtatóan fe[l]oldani a törökországi Hattusa környékén kiásott. Ez az ezüstpecsét két írásrendszerrel van körítve és mintegy igazolása M. HOMMEL korában még csak a K. HOMMEL a hitita-egyiptomi kapcsolatokat a K. 7.

06.. mintegy intuitív erővel. ha mesterükre akadnak.) magyarmegmaradasert. az írásszakértők olvasatai a középen ábrázolt "király" személye körül eléggé eltérő és változatos. HOMMEL után W. mint az Észak Kaukázus vagy Dél Kaukázus vidéke.1. 184. mint erről dr. PASS LÁSZLÓ írt tanulmányt." (The Archaeology of Palestine. Már HOMMELT is erősen gondolkoztatta és nyugtalanította az új írás nyelvezete. kidolgozott egy még feltételesmódban fogalmazott tételt. sőt még a sassanidák.2013. old. Mitani királya" Ez egyben a hititák kiváló és az egyiptomiaktól annyira irigyelt vasipari. Az ékírástól a rovásírásig . ami tudvalevőleg "szakralis jelentőségű" volt és minden altáji eredetű nép legendáiban szerepel.Magyar Megmaradásért Annak ellenére. De lassacskán ezek a "gordiuszi csomók" is megoldódnak. F. hogy a pecsét kétnyelvű. valamint a Káspí-tenger délvidékén lakó törökös népek nyelvével és egyben erősen átitatódott az ősi sumér nyelvvel is. valamint LEHMANN és JENSEN asszirológusok párhuzamos kutatásaira támaszkodva. A "DEMUS" név pedig a magyar "kiszámoló gyerek játékok"-ból ismeretes. bár még eléggé kevés tanulmányozható szöveg állt rendelkezésére. sőt azóperzsák történetében is előkelő szerepet játszott. azaz kovács fogalmával kapcsolja a királyi címet. resembling Sumerian or Tur-kish more closely in structure than either Semitic or Indo-European. hisz a nagy Perzsa Birodalom ősi zászlaja az "őskovács bőrkötényéből" készült.29. mert Adriane-fonala a labirintus útvesztőiben némi biztonságot nyújt.. Így állt a helyzet az 1915-ben először felbukkant "hurrita" népnév mögött rejtezkedő etnikum hovatartozandósága és nyelve minéműsége terén is. kötet . Első ízben egy Bogházkőy mellett talált táblácskáról olvasták nevüket és 1920-ban tömegével találtak róluk és tőlük feliratos emlékeket. vagy ha akarjuk a törökös és magyaros "tarkány". hogy a hurrita nyelv minden valószínűség szerint nyelvi rokonságot mutat az ural-altáji. ALBRIGHT a Kaukázus-vidéki népek egyik nagy csoportját nevezi "hurritáknak" és nyelvükről a következőket írja: "The Hurrian language was a complex agglutinative tonge.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 47/271 . Az írásvándorlás nagyban könnyíti a történelmi és nyelvészeti kutatások útjait is. S nagyobb "nyelvzavar" és történelmi zűr-zavar. alig akad a történelmi földrajz terén. Mégis. Szerintem TAYLOR olvasata áll legközelebb a helyes fe[l]oldáshoz: "Én vagyok TARKAN-DEMUS.

hogy az ékírásos emlékek javarészt kultikus vagy magyarmegmaradasert. Ennek a népnek is kétféle írársrendszere volt. földrajzilag pedig térbe helyezett. akiknek hatalmas birodalma az Altáj-hegységtől Indiáig. A történeti-földrajzi fejezetben vázolta a Kaukázus déli lejtőjén elterülő Su-bir (Szu-bar-tu) népnek és országnak helyzetét. hogy a felszabadult és túlóvatos szakemberek vagy az "úttörők tévedéseit kiváró" nyelvészek hozzákezdjenek a hurrita nyelv alaposabb elemzéséhez. Kínától a Káspi-tengerig terjedt már az ókori népek sorában. szokatlan "engedmény" után már csak a "törökös" nép közelebbi névennevezése hiányzott. ALTHEIM német írástudós pedig történelmileg időbe. Ez sem váratott sokáig magára. kötet . a hurrita királyok és nejének kétnyelvű körpecsétje is: A kétszeres körirat szövege az "Ugaritica" szerint: "SUBBIRU. kohóiparral. leningrádi egyetemi tanár német nyelven is megjelent munkájában (Hurrisch und Urartäisch. Ebbe a sorozatba tartozik az alábbi kép. 1971. A "Su-bir" népnév "szabir" változata a "heftaliták" egyik törzseként már sok írott forrásban szerepel. őt hatalmas bejáratának mindegyikét 65 márvány tömbből összeállított oszlop díszítette mindkét oldalán.LIU.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 48/271 . rovás-szerű jegyeikből kiváló és nemzetközi síkon is nagyraértékelt honfitársunk. Kitzinger) a kis-ázsiai hurri és urartui nyelv szerkezeti és szótári anyagát vizsgálta meg. mint a legrégibb óperzsa birodalom néha ellenségeit.MA. évezredtől fogva írással. Írásrendszerük ábécéjéből. HARMATTA JÁNOS szemléltető részleteket rekonstruált.06. Jelen soraimban JACOM EDMOND straszburgi asszirológus egyetemi tanár nyomán röviden csak annyit mondhatok erről a "nagy királyi" párról. ahol az időszámításunk kezdőpontja előtti IV.29. sőt hármat is mondhatnánk. Az ékírástól a rovásírásig . a hurrita nagy király és TAVAS ANA nagy királyné. hogy az itt feltűnt két nyelv sok sumér nyelvi elemet tartalmazott. városépítés-tudománnyal rendelkező lovas műveltség virágzott. Ez a terület a Sumér Felföld északi részeként volt ismeretes. fémtechnikával csatornázással. mert ennek alapján még megalapozottabban értékelhető ethnikai láncszemként a sumér és a magyar között a su-bir (szabir) népi és nyelvi elem. Djakonov. ha nyelvüket megfejteni segítő ékírást is hozzászámítjuk a képírásos és később vonalas írásrendi jártasságukhoz. néha barátait képező nép írását. Idézem dr.1. ZAKAR ANDRÁS ide vonatkozó rövid jelentését "A magyar őstörténetkutatás legújabb eredményei" cimmel: I. A magyar kutatóknak azért is volt jelentős ez a mű. M. Babilon királyájának lányáé ez a pecsét".2013. Visszatérve írás történeti vonalvezetésünkhöz. és ezért nem meglepő. bemutatva ezek alapelemeit. se száma s hogy vasiparukkal állandó rettegésben tartották Eg[y]iptom fáraóit. hogy palotájuk kerek kilecezer négyzetméternyi területet fedett be. München.Magyar Megmaradásért Ekkora. arany és elefántcsont szobraiknak se szeri. ki kell emelnünk.

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

udvari ceremóniákra vonatkozó szövegek. Ez azt mutatja, hogy az ősiség egyben előkelőséget is jelentett. Papjaik kimondottan csak az ékírást használták, mint az alábbi, ugyancsak az "Ugaritica" feliratos képe mutatja:

Ennek a főpapi "karkötő dísznek" a felirata sumér ékírással, de hurrita nyelven a következő: "HARSÁN a papok mestere" Sok olvasóm bizonyára lelkesedéssel, elleneseink viszont ajakbiggyesztéssel fogják ezeket a túl magyarosan hangzó neveket és talán feltételezik, hogy a felhozott példákkal úgy vagyok, mint a gyerek, aki a kalácsból csak a neki ízlő mazsola szemeket csipegeti ki. Nem oda Buda. Ezeket a példákat a maguk megfejtett szövegével egyetlen szakember rakta rendbe, oldotta fel és francia létére (no és más fajú is!) semmi esetre sem ismeri a "magyar-sumér" ijjencmesterség szájízét. De miért mondjunk az igazságnak ellent? Munkatársam, CSŐKE SÁNDOR kis "előleges" tanulmánya: "Megvan az uralaltáji nyelvek alapnyelve" címmel, most már az óhazai "valamitől tartózkodó" szakemberek félelmét eloszlatja I. M. DJAKONOV szovjet tudós tekintélyével is megtámogatva, hogy nem esnek a "tudománytalanság" rettegett vádja alá, ha a nyelvészetet immáron némi "ténytörténettel" is alátámasztva ebbe az un. "délies irányba" terelik. De ismét egy vargabetű! Térjünk vissza a hurriták írásrendszerének vonalas jeleihez is. A "vonalas" írásrendszer helyett majdnem "rovásírásosat" is mondhatnánk az alábbi, D. DIRINGER :"The Alphabet" ( London, 1948) c. munkájában szereplő hurrita "kaparószerszám"-ra vésett jelek alapján.

Ugyancsak hurrita, de már gömbölyített jegyeket közöl A. C. MOORHOUSE is a következő formákban:

magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1

49/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

Ő és általában az angolszász írástörténészek, a már említett "elkötelezettségeik " nyomán természetesen csak az általánosító "észak kánaáni", vagy néha "északi-szemita" írásoknak tüntetik fel. ALTHEIM professzor azonban, aki már a byblosi "ostraca"-sorozat közül többet is megfejtett, már a törökös dialektusok valamelyikéhez kapcsolja őket, bár a "betűzése" és még kevésbbé a "fordítása " a szövegeknek nem egészen elfogadható. Mindenesetre a két "kaparószerszám" és irattöredék a hurrita korszakból származik és betűjegyeik már erősen a rovásírás vonalvezetését sejtetik. Miután az írástörténet szinte a régészet függvénye, hiszen az egyre-másra felszínre kerülő ősi, néha megoldhatatlan szövegű felírások a tervszerű archeológiai kutatások eredményei, vagy a véletlen szerencse ajándéka. Írott források újabb lehetőségi aránya tehát sokkal kisebb, mint a régészeti leleteké, amikor talán sokszor nem is a tudomány hanem a föld mélyének nyersanyagkészletét feltáró, kibányászó termelési rend érdekei a mérvadók, de párhuzamosan a régészet is gazdagodik velük. A nagy magyar írástörténészek, mint NAGY GÉZA, SEBESTYÉN GYULA, NÉMETH GYULA a maguk termékeny korában még nem rendelkeztek olyan bőséges anyaggal amelynek csoportosítása, elemzése és hasonlítgatása véglegesnek tekinthető eredmények megnyugtató hatását tudták volna elérni. Így nem kutatásaik értékét vonjuk kétségbe, ha az újabb leletek ismeretének birtokában az ő általuk megfogalmazott tételeket ma már túlhaladottnak tekintjük. Mert ezt kell tennünk, ha pl. SEBESTYÉN véleményét a "sémi fajú föníciaiak" írásrendszeréről, mint a rovásírás elsődleges forrásáról elvetjük. Nagy úttörő írástörténészünk halála óta már pl. a palesztinai népi csoportok, a Bibliában oly sok ecsetben emlegetett sidoni, moabita, szamaritánus, arameus etnikumok sémi fajiságát komoly szakemberek megcáfolták. Elég ALBRIGHT "The Origin of the Alphabet and the Ugarit" c. munkájának adatait összevetni. SEBESTYÉN pedig még a mellékelt betűtáblázatában a "sidoni " és "föníciai " ábécét azonosnak tartja s mint sémi eredetűt tekinti: ez volt korának a liberalizmus alapgondolatát annyira terjesztő s tudatosan munkáló általános európai, de különösen német szemlélet. Ím a táblázat:

magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1

50/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

Az ílyszerű táblázatok is nagyon alkalmasak arra, hogy a héber ábécének egykorúságára, tehát közel évezrednyi időbeli különbség eltüntetésére szoktassák a szemlélők figyelmét. Mert a héber "quadrata" betűtipus, amelyet SEBESTYÉN táblázata a sorszámok után feltűntet, valójában csak K.u. a 900-as években alakult ki a Tiberiás tó vidékén már tehát olyan korban - hogy szemléltető időbeli példát h[a]sználjak - amikor az ÁRPÁD-féle honfoglalás régen lezajlott! Ugyancsak a héber betűnevek állandó használata ilyen időbeli megtévesztésre alkalmas módszer. Már HOMMEL hadakozott ez ellen a kiirthatatlan szokás ellen, hogy a fonetikai megjelölésekre a "quadrata" héber betűit mint mintát használják pl. a görög "alfabéta" helyett, amely a hébernél jóval ősibbnek tekintendő. HOMMEL a sumér-akkád vonal-jegyekből és azok jelentésének első hangjából alkotott ugariti neveket használt, melyekből párat bemutatok:

magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1

51/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

A palesztinai népcsoportok írásrendszerei, mint már említettük nem minden válogatás nélkül csatolható a sémi írásrendszerhez. Ennek a megkülönböztetésnek azokat az un. arámi írás elterjedésében látjuk. Ez a nép, amely a Bibliában is sűrűn szerepel és latinizált névformája "arameus" a K.e. 2. évezred végétől élt a Tigris és Eufrates vidékén és attól északabbra nagyobb tömbben. Önálló államot csak aránylag rövid ideig tudtak alkotni, mert egyszerre három nagy ókori hatalom ütközőpontjában, az eg[y]iptomi fáraókkal, hettita fejedelmekkel és az asszír nagykirályokkal kellett függetlenségi harcaikat folytatniok. Végül is Arámia az asszírok hatalma alá került és mikor az új uralkodó, hódító nép Júdeát is meghódította Palestina terein, hatalmas népcseréket hajtott végre. Így került egy vérileg és nyelvileg s következéskép írástörténetileg is egy egészen új vidék sémifajú lakóinak a helyére. Az asszírok szerteszét szórták a szabadságszeretetéről híres és vitéz népet elannyira, hogy mikor félszázaddal később a világhatalmat már a perzsák vették át kb. K.e. 550 táján, mindenütt az arámi kulturával és írásrendszerével találkoztak, Mezopotámiában csak úgy, mint a Földközi tenger keleti partjain, Kis Ázs[i]ában és az Arab-félszigeten is. Ez az ókori "egész világra kiterjedő" és szétszórtságba kényszerített nép ősi hazájától, a Kaukázus délvidékétől a mai Perzsa-öbölig terjedő vidékről magával vitte kulturvívmányainak legjelentősebbjét, vonalas írásrendszerét is. Valószínűnek véli az írástörténészek számos kiválósága, hogy ezt a szétszórtsági és főleg a Földközi-tengeri partmenti csoportokbaverődő tartózkodást cserélték fel a főniciaik műveltségével, amely inkább anyagi kultura volt és a világkereskedelemnek termelt és nyújtott vásári árut. Különben jelen fejezetünkben az arámi írásra ne veszítsünk több időt, mert jelentőségére és a magyar rovással való kapcsolataira SUPKA GÉZA későbbiek során teljes egészében közölt tanulmánya valóban szakemberi válaszokat fog adni. Azt azonban, hogy az arámi írás K.e. 7.-4.századi emlékeinél az Alma Ata-vidéki "Arany Kurgán" ótörök csészefelirata öregebb, újból és itt is felhívom a figyelmet. SUPKA ezt az új adatot nem ismerte, mint ahogy három évvel ezelőtt mi sem ismertük! Á HURRI ÉS MOABITA ÍRÁSRENDSZEREK Az ősi Palesztina területére kényszertelepítéssel elkerült Kaukázus-vidéki népek, akiknek a nyelvét a tudomány "asiani" néven összegezi és azt tartja róla hogy sem indo-európai, sem szemita nyelvcsoporthoz nem tartoznak, hanem, HOMMEL, ALBRIGHT, CERAM, SUPKA és DJAKONOV az ural-altáji nyelvközösségbe sorolják őket. Azokat a népeket, amelyeket az asszírok világhatalmi ábrándozásai a szélrózsa minden irányába széttelepítettek és a Holttenger vidékére kerültek ezek a tudósok egyben, mint láttuk hurri népként emlegetik. CERAM az egyes népcsoportokat, vagy talán nagyobb törzseket fel is sorolja. A görögök által leginkább ismert ilyen néptörzs a pelasg volt, amelynek a nevét etruszk és pelazg nyelvi kutatásai során a filiszteussal, tehát a zsidóság állandó ellenségével azonosít és ezt a népet tartja palesztinaiaknak is, akik a ma is közhasználatban lévő Palesztina földrajzi névadói voltak. Az északról idetelepített népek állandó harcban álltak a később oda vándorolt, részint ugyancsak odakényszerített szemitákkal s ezek közül főleg a Júdea területén lakókkal. A CERAM által említett törzsek a hurriak sorából szépszámú írás-emlék maradt az utókorra, megőrizve Kaukázus-vidéki és Kis Ázsia-környéki jellegzetességét, amely elsőrendűen a rovásrendszerhez kapcsolódik, Nevezik ezt az írásrendszert, mint láttuk moabita, sidoni vagy" szamaritánus írásnak is. (SEBESTYÉN-féle táblázat). Ezek azonban földrajzi meghatározások. Ilyen írás-emlék a híres "moabita kőfelirat", amely a CERAM által említett törzsek egyikének a MESA királyának haditetteit örökíti meg. Francia kutatók fedezték fel a Holt-tenger mellékén és mikor 1888-ban igyekeztek a párizsi múzeumokat gazdagítani
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 52/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

vele, el akarták szállítani. A ben[n]szülött arabok látva, hogy a francia tudósok mily nagy értéket tulajdonítanak a feliratos kőnek, meg akarván akadályozni az önkényes zsákmányolást, tüzet gyújtottak alatta s mikor erősen áthevült, hirtelen hidegvízzel öntötték le. A kő negyven darabra esett szét, de így is a Louvreba került, ahol sikerrel restaurálták és a szövegét is hamarosan kibetűzték. Közlöm a Louvre kincsei közt szereplő "moabita kő" fényképét és betűinek vonalas átírását. A megfejtésből kiderül, hogy az emlékkő felírását a következő "bemutatkozás" kezdi:

Azaz: MESA vagyok, KAMOS KALD fia és Moab királya". A sok vésett rovásjelből azt is kihámozták, hogy a felirat a K.e. 850-es évekből származik. MESA király neve a Bibliából is ismerős, természetesen a héberek "haditudósításai-hoz méltó változatokban. A Királyok Könyve (II:3.24,) szerint: "Felkeltek az izraeliták és megverték a moabitákat és azok megfutamodtak előttük, betörtek hozzájuk és megverték Moabot. És városaikat lerombolták és a jó szántóföldekre ki ki követ hányt és elboborították [elborították] azt kövekkel, és minden kútfőt behánytak és minden jó termőfát kivágtak..." Ezzel szemben a Krónika II. Könyve (20.24-25.) más változatban említi a hadi eseményt: "A Juda népe pedig méne Mispába a puszta felé, és amikor a sokaság felé fordulának, ímé, csak elesett holttestek valának a földön és senki sem menekült meg. Akkor elméne Jósafát és az ő népe, hogy azoknak jószágait elzsákmányolják, és találtak nálok temérdek gazdagságot és a holttesteken drága szép ruhákat, melyeket lefosztának róluk, oly sokat, hogy alig viheték el és harmadnapig kapdosták a zsákmányt mert felette sok vala..."

magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1

53/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1

54/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

MESA király felirata azonban csak dicső haditettekről, bölcsen kormányzott népről beszél, amelynek ő nyugodt és gazdag életet biztosított, hogy még utódjaik áldva áldják emlékét és emlegessék a hírét. Lényegében BILGE kagán síremlékével azonos a 34 sorból álló vésett rovásírás szövege. A hurri népek sorához tartozó törzsek valamelyike Szamaria területét foglalta el magának és testvértörzseivel állandó kulturális kapcsolatainak következményeként írásrendszere is majdnem azonos maradt. Emlékeik közül ALBRIGHT nyomán közlök három "ostrakát", cserép darabot. ABRIGHT ezeket a "szamaritánus" írás-emlékeket a K.e. 8. évszázadból eredezteti.

magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1

55/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

A hurriak műveltségét, annak földrajzi nevével mitanni-nak is szokták nevezni és elterjedtsége jelentős lehetett, márcsak központi fekvése miatt is a három "tengersarok" között, ami térképészetileg azt akarja mondani, hogy a Földközi-Tenger északkeleti, a Fekete-tenger délkeleti és a Káspi-tó délnyugati végződései közt terült el és Z. MAYANI professzor mellékelt térképe szerint egyenlőoldalú háromszögként képzelhető el földrajzi kivetítésben.

Így már nem csodálkozhatunk, hogy a párthus, méd és mannai birodalmak - néha a Perzsa Birodalom részeiként, néha önálló államokként - ezt az írásrendszert vitték tovább, természetesen állandóan fejlesztve azt. Elég itt csak a csodálatos építkezési emlékeken alkalmazott kőfaragójelekre hivatkozni, amelyek részletesen is mutatják, hogy a felsorolt népek egy és ugyanazon földrajzi térségben, mint a sumér kultura ősiségét megőrző hurriták örökségének letéteményesét az altáji eredetű, de délre vándorolt törökös népeket fogadták el. Bár elgondolásom az, hogy az írásrendszerek alapján a történelem hajdani nagyszerepű népeit osztályozva kellene fel sorolni, néha nem maradhatok adósa annak a kötelességnek sem, hogy egyazon betű és jegyrendszerek alapján az egymástól földrajzilag nagyon távoleső etnikumokat a kultura finom fátyolával némiképp összekapcsoljam. Így járok el jelen
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 56/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

esetben, amikor a nagy német írástörténész A. ZAPPE: "Steinmetzzeichen, ihre geschichtliche Entwicklung und Bedeutung unter besonderer Berücksichtigung der Bauhütten des Mittelalters" c. tanulmányában szereplő kőfaragó-jegyeket közlöm. Ezek a mesterjegyek vegyesen és ismétlődve szerepelnek a K.e. kb. 2600 táján uralkodó SA-HU-RE fáraó, a 2200 uralkodó HUN-GU-NUM susai és larsai király palota kövein. Bár ezeknek a jeleknek értelmét vagy szimbolikus jelentőségét még csak nem is sejtjük, a kísértés oly nagy, hogy a sok százra rúgó mesterjegyeket tovább is csoportosítsuk, hiszen annak ellenére, hogy földrajzilag és kronológiailag sokszor nagyon is messze esnek egymástól okvetlen azonos kultúrának a tanúiként tekintendők!

A húsz kőfaragójegy a már említetteken kívül szerepel a kassita uralkodóház építkezései során (III. dinasztia K.e. 1800-1171) Susa domborművein és szobor talpazatain, KUR-IGAL-SU király (1344-1320 ) tróntermének egyik falán, ON-TAS-HUBAN uralkodó és neje NAPIR-ASU királyné (uralkodtak 1250-1174-ig) és fiuk, (az utolsó tagja a kassit a dinasztiának) ON-TAS-KÁL palotakövein. Csábítóan magyaros nevű uralkodók nevei és olvasásuk nyomán az az érzésünk, hogy a közölt jelek egyikét-másikát talán az esztergomi királyi őspalota rovás jegyei közt is megtalálhatnánk, ha ANDRÁSSY KURTA JÁNOS közleményeit alapos vizsgálat tárgyává tennénk. S még csak annyit ezekről a "mesterjegyekről" és történelmi folytatásukról, hogy mind a húsz szerepel a pártus-perzsa kulturemlékeken is, mint Persepolis, Bisutun és Hatra királyi palotáinak kövein, ami azt jelenti, hogy a jelek "forgalomban maradtak" még a Pártus Birodalomnak K.u. a 2. évszázadban bekövetkezett bukásáig. A húsz jegy nem látszik fantáziaszülte véletlenségnek. Mindenik jelent valamit. A 4. számú okvetlen a "tervező" jele volt, amelyet követett az 5. számu, a "fuadamentumot kiásó", majd a 6. számú a "hengereken kőtömböket görget" építő szakemberek jele. Ez természetesen csak feltevés. Viszont 11. számú, eléggé komplikált jegy a valóban komplikált trónterem-diszitő és művészi érzéki mester szimbolikus jeleként szerepelt. ETRUSZK ÍRÁSEMLÉKEK MAGYARORSZÁGON Már a Bevezető tanulmányban említést tettünk ama kísérletekről, amelyekkel magyar rovásírás jegyeinket az etruszkkal igyekeztek kapcsolatba hozni, sőt tovább menve még bizonyos nyelvi közösséget, rokonságot elfogadhatóvá tenni.

magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1

57/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

A "Dipy lon-korsó2 K.e. 700-ból. Felirata:" Az nyeri el, aki a táncosok közül legkecsesebben járja". Olvasatirány: jobbról balra. - Kéki-Köpeczi kép. Írástörténeti tanulmányunk keretébe nem fér bele az említett kérdésnek vitatatása. Összegezve csak annyit, hogy a két nyelv rokonságának annyi az ellenzője, mint pártolója és az ellenző csoport tárgyilagos érvekkel cáfolni nem tudott. Inkább gúnnyal, leintéssel. Mint már megszokott dolog a "hivatalos" nyelvészek részéről. Az elvető elemzések rendszerint lazábbak, érvelésük vérszegényebb, mint az etruszk-barátoké.... Minden esetre órási nagy kár, hogy a francia J. MARTHA professzor által képviselt "etruszk-turáni" vonal, vagy pontosabban az etruszk-magyar nyelvrokonság sajnálatos módon az un. finnugorizmus szakkönyveire épült és a BUDENZ-féle: "Magyar-ugor szótár" (1873-81) és a DONNER-féle .-"Vergleichendes Wörterbuch" bizony már önmagukban is messzejártak az igazi, ősmagyar nyelvészettől s mi sem természetesebb , hogy így a francia nyelvész állításai sem mentesek a hibáktól. Minket azonban jelen tanulmányunk során csak a két nép írásának hasonlatossága, hangtani azonossága érdekel. Így is főleg azért tartom szükségesnek és fontosnak külön fejezetben foglalkozni vele, mert Magyarország területén is egyre-másra újabb és újabb etruszk feliratok kerülnek napvilágra. S ezt mutatja, hogy a Kárpát-medencében az ősi autokton, bennszülött népek sorában az etruszkokat is ott találjuk, emlékeikbe szinte belebotlunk...

magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1

58/271

e. de soha egyhangú vélemény nem formálódott ki körülötte.e. Így van ez írásával is. amelynek etruszk szövegét mindmáig nem tudták véglegesen megoldani és csak sejtik. mint a kaukázusi népek tengerében. hogy a kisázsiai iónok írása sokkal közelebb áll az arámihoz.Magyar Megmaradásért Maga az etruszk nép egyike a legtitokzatosabbaknak. akik tulajdonképpen csak akkor említődnek először. hogy az Égei-tengeri műveltség látszik legrégibb gyökerének. mikor K. Újabb kutatások ezt az utóbbit mint földrajzi megjelölést használják és így sok nehézség egyszeriben megoldódik. Ekkor az etruszkok már az egész mai Olaszország. a dór és ión írások közti eltérések is segítenek a tisztázásban.e. HAMMARSTÖRM tisztázta 1920-ban megjelent nagy tanulmányában: "Adalékok az etruszk.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 59/271 . De ennek a kultúrának és írásrendszerének is messzebbrenyuló gyökerei voltak. 403.e. hogy a kisázsiai eredetű ión írásrendszert véglegesítik. év utáni időkre teendő. A görögökkel korábban kerültek kapcsolatba. századból való Dipylon-kancsó épségben maradt betűsora. sorozata miatt különösen is nehezíti az etruszkok ősi hazájának megállapítását és ez számunkra az írásrendszer kötődésének nehézségét jelenti. Égei-tengeri kikötők stb. Fejezetünk címében azonban a Magyarországon talált etruszk írásemlékekről esik szó. Az etruszk magas kultura és velejáró elpuhultság. vásározóhelyeit hatalmuk alatt tartották. Ezek a rendszerint nagyon magyarmegmaradasert. amely K. századtól kezdve virágzott és egyik kulturcentruma Milkéne volt. Földközi tengeri kulturáját sok más ismert műveltséggel próbálták összehangolni. vissza egészen a Földközi Tenger szíriai partjaiig és valószínűleg azonos az az arámi nyelv és írás nyújtotta lehetőségekkel. Az etruszk-görög-latin kulturák egybeolvadását és ezzel írásrendszerük végső kialakulását M. Ezeknek a jelentőségét görög részről A. Annyi mindenesetre bizonyos. kötet . Ezt a kancsót Athén kettőskapuja melletti temetőben találták és felirata már csak azért is érdekelhet bennünket. A főniciaiak szétszórtsága a Földközi-tengeri városállamok.29. Ahhoz ma már kétség nem fér. mint hivatalos állami írást.1. Legújabban egy bolgár írástörténeti kongresszuson kapcsolatbahozták a balkáni neolitikus jegyekkel is. a latin és a görög írás történetéhez" címmel. mert ebben az évben döntöttek az athéni demokratikus polgárok a neves ARCHINOS rétor tanácsára. a Balkán egy része és a Kárpát medence fontosabb kereskedelmi útvonalait. Az ékírástól a rovásírásig . 8. 750 táján Rómát megalapították még etruszk fennhatóság alatt.e. a 16. hogy a kétféle görög. mert sorvezetése jobbról balra halad. Ugyancsak idézi a híres "praenestei fibulának" nevezett aranycsatot. tobzódás a gazdagság előnyeiben lehántotta erről a népről az ősi katonai erényeket és így a latin friss erő nyomult mindenütt előtérbe a maga spártai fegyelmével. mint a dór. SIGALAS és magyar részről MORAVCSIK GYULA fejtettek ki írástörténeti alapon s arra az eredményre jutottak. Időbeli sorrendje az etruszkokat részesíti előnyben.2013. A görög mitológia és a történetírás atyja HERODOTOS (K. hogy átokformulát tartatmaz. A legrégibbnek tekintett görög feliratos emlék a K. Az etruszkokkal való kapcsolat a görögök részéről írástörténetileg a K. melyen könnyen olvasható felirat szerepel és etruszk betűkkel jelzi készítője és megrendelője neveit. Keresték és keresik eredetét a Balkán vidékein csak úgy.06. Bizonyítékul a római Fórumon kiásott "Romulus fekete kövét" ( Lapis niger Romuli) hozza. mint a latinok. 484-425) azonban a föníciai kultura írásrendszerét emlegetik [emlegeti] az arámi helyett.

kötet . csak a helybeli téglavetők. Az ékírástól a rovásírásig . illetve maradványaiból 22 bélyegestéglát vettek leltárba. hogy az etruszkok a Kárpát-medencében is huzamosabb ideig. jelentős szerepet játszottak és talán az autokton. A száz éve feltárt romrészlet próbaásatásait SOPRONI SÁNDOR és PATAY PÁL régészek fejezték be véglegesen 1968-ban. Az [A] kétségtelenül etruszk írásjegyekkel vegyített téglafeliratok tehát nem jöttek nagyon messziről. a római irányítás alatt szarmaták által épített Csörszárok védelmi rendszerhez tartozó erődítmények sorozatába tartozik.Magyar Megmaradásért rövid.29. másrészt felvéve az új jövevényekét is. sokszor csak töredékesen reánkmaradt leletek jelentős számban találhatók az óhazai múzeumok régiségtáraiban és arra mutatnak.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 60/271 . Így lett sokszerű a bonyolult Kárpát-medencei írásrendszer. egészen a szarmata-korszakig sőt azon túl is. Kora a K.2013. építőmesterek szokásos bekarcolásait láthatjuk bennük. 4. Ezeket a betűzött téglákat jellemzi a vegyes írásrendszer és mint SOPRONI megállapította.u. Így a szarmata-hun korszakokba nyúlik bele ennek az írásrendszernek a használata az Alföld peremén.06. A hatalmas anyagból szemelvényszerűen csak az 1875-ben felfedezett Hatvan-Gombospuszta-i katonai őrtorony úgy nevezett bélyegestégla gyűjteményét említem. Ásatásuk eredményeként az alig 23 méter hosszú és 9 méternyi széles. Szép példa a kulturák egymásrahatásának! magyarmegmaradasert. két helyiségből álló és mindössze 20-30 főnyi őrszemélyzet lakóhelyének szánt erődítmény téglalfalából. amely mint láttuk eredeti sumér jelek tömkelegével is rendelkezik.1. századra tehető. akik mindvégig helybenmaradtak és az egyre-másra érkező népvándorlási hullámokat magukba olvasztották megtartva egyrészt sajátos kulturájukat. bennszülött népek közé sorolhatók.

29.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 61/271 . kötet .1.06.Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.2013. Az ékírástól a rovásírásig .

kötet .06.2013.1.Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 62/271 .29. Az ékírástól a rovásírásig .

hogy az írástudás ebben a korban és ennél az autokton. bennszülött lakosságnál elég gyakorinak látszik. (Budapest. vagy ha nem. illetve a benne szereplő bélyegestáglákat [bélyegestéglákat] közlöm. Az ékírástól a rovásírásig . Végső következtetésem az lenne.Magyar Megmaradásért Hogy a pannon területen sok ilyen bélyegestégla szerepel.2013. akkor nincs joga "tudománytalannak" bélyegezve elmellőzni! Hogy a "késő-római" határsáncrendszer szarmata kapcsolatai okvetlenül számontartandók és ezzel az etruszkmagyarmegmaradasert. elég SZILÁGYI J. Így a tárgyi bizonyítékok halmaza láttán a "hivatalos" tudománynak legalább is kötelessége lenne ezzel a kérdéssel végérvényesen szembenézni és megoldást keresni. szándékom rámutatni a kétségtelenül jelentős tényre. hogy egy aprócska kis "szarmata-kori" erődítmény falaiban egyszerre 22 ilyen felírásos emlék fordul elő s ez azt mutatja.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 63/271 . 1933 ).29.1. kötet . ahol tömegesen fordulnak elő. S hogy szemelvényként SOPRONI beszámolóját.06. hogy a többek által felvetett etruszk-magyar betűrendszerek közt már csak a közös bölcső és előfordulási helyek miatt is fel kell tételezni néminemű rokonságot. nagyszabású munkájára "Inscriptiones tegularum Pannonicarum"-ra utalnunk.

egymagában álló erőd puszta léte is csak a szarmatákkal kötött egyezség alapján képzelhető el. bélyegestéglák mellett Magyarország területén. Az ékírástól a rovásírásig . utánpótló tábora lehetett a Barbaricum területén. vajon számolhatunk-e további. s ez utóbbi a sáncrendszer római ellátó állomása. mutatja SOPRONI SÁNDOR alább közölt tanulmányrészlete: A hatvani erőd földrajzilag a legkülső sánc vonalúban fekszik. A bócsa-újtelepi tábor területén a felszínen talált nyolc darab római bélyegestégla valamennyije a IV. Szihalom és Mezőkövesd felé. Hatvantól keletre. a várpalotai múzeum szervezője egy kis összefoglaló írást: "Etruszkok és magyarok" címmel (Magyar Őskutatás.2013. illetve erődöt. azaz pecsétes cserepek egész különleges ábécével rendelkeznek. kötet . Ezekről írt SZEPESSY GÉZA. 1971. a Dunától néhány km-re keletre egy nagyméretű. 1-4. a legfontosabb átkelőhelyen épült. Versegtől keletre egyelőre még tisztázatlan a sánc nyomvonala. főleg a hajdani Pannóniában. a római limestől mintegy 60 km-re fekvő.) A Gombospuszta-i pecsétes. Tom. Itt többek közt megemlíti a Tokod melletti Erzsébet-akna és az Esztergom melletti Hideglelőskereszt két ilyen leletét. mintegy 300x300 m alapterületű későrómai tábor maradványait sikerült felkutatnunk a Barbaricum területén. Feltevésünk szerint a hatvani erőd és a felsőgödi tábor nagyjából egyidős.Magyar Megmaradásért szarmata-hun kulturkapcsolatok írástörténeti téren is jelentősek voltak. GABLER DÉNES: "Scratched inscriptions -on terra sigillata in Pannónia" tanulmánya alapján. Ennek az egyezségnek az alapján épülhetett fel az egész alföldi sáncren[d]szer. A Barbaricumban. valamint Hatvantól keletre építettek-e a rómaiak további őrállomásokat. mint a hatvani erőd és szintén a sáncok vonalában helyezkedik el: a Duna-Tisza közötti legdélibb sánctól . 129-133 ). SZEPESSY összeállította ezt az ábé -cét a Tokod vidéki leletek alapján. (Dolgozatok Heves megye múltjából.-16. Feltevésünk szerint a hatvani erőd ehhez a külső védelmi vonalhoz tartozhatott (30). s minden korban igen fontos közlekedési útvonal a másik útvonalat. fasc. A hatvani katonai őrállomás rendeltetése egyrészt a Zagyva völgyének ellenőrzése. 297306) magyarmegmaradasert. A hatvani római katonai őrállomás az észak-déli irányban folyó Zagyva partján. Kál és Kompolt községek halárától ismerjük ennek a külső vonalnak a folytatását. A legutóbbi hónapokban azonban a Felsőgödhöz tartozó BócsaÚjtelepen. a friss agyagba belekarcolt etruszk jegyek. Ezek a "terra sigillata". szép számmal kerültek elő cserépedény fenekekre.06. közöttük az egyik tegula töredéken a Hatvanból is ismert Frigeridus dux neve olvasható (31). Itt keresztezi a Dunától Miskolc felé vezető.néhány km-re északra. A további kutatások dönthetik majd el.1. amelyek valóban határozott vonalú rovásjellegű betűkkel ékeskednek. Ez az új római tábor földrajzilag ugyanazon a szélességi körön fekszik. hogy Felsőgöd és Hatvan között. Terepbejárásaink során a sáncrendszer mellett eddig még nem találtunk a hatvanihoz hasonló római őrállomást. Tőle nyugatra Galgamácsa és Verseg között sikerült tisztázni a legészakibb sáncvonulat egyik szakaszát. századból származik. A hatvani erőd kapcsán felmerült a kérdés. Eger 1970.29.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 64/271 . ilyen későrómai objektumokkal a szarmata területen. majd később a hatvani őrállomás is. azonban a már ismert szakasz iránya a gombospusztai erőd felé mutat. mely észak felől a Zagyva völgyén az Alföld felé haladt. 17-29 old. másrészt a Zagyván való átkelés biztosítása volt.mely Dunakeszinél indul ki a Dunától . ahol az etruszk népi elemek települései elsősorban feltételezhetők. (Acta Antiqua.

Szemléletes tájékoztatás és egyben írásrendi csoportosítás is. majd PRŐHLE VILMOS még újabbakkal gyarapította. azaz fogalomjelhasználat. Szándéka volt tovább is folytatni "MI A TURÁNI. Az ékírástól a rovásírásig .2013. Innét indult a szélrózsa minden irányába a legősibb kulturahordozó sumér ékírás. 34.06. tanulmánya (Wiener Zeitschrift für die Kundé des Morgenlandes Jahrg." sorozatos közléseiben. A SUMÉR ÉS KÍNAI írás KAPCSOLATAI PRŐHLE VILMOS SZERINT PRŐHLE VILMOS. ) hívta fel elsőnek erre a figyelmet 8 jel azonosításával.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 65/271 . a budapest[i] Pázmány Péter Tudomány Egyetem filológiai ta nára hatvan évvel ezelőtt.1. 76-86 old. amelyeket az alábbiakban közlök: A nyolc eredeti levezetést ANGYAL DÁVID (1937) három más jel egyeztetésével bővítette ki. A sors másként akarta: TOLNAI VILMOS durva bírálata a MTAkadémia szaklapjában magyarmegmaradasert. Keleti irányban a legszélső a kínai és a hozzátartozó japán és koreai írásrendszerek. 1912 augusztusában írta az alábbi tanulmány szövegét. ma már tudományosan is bizonyíthatóan a sumér ékírással párhuzamosan fejlődtek. Itt is megtalálható az eredetileg "ideogramm".Magyar Megmaradásért AZ ÉKÍRÁS ÉS A TÁVOL KELET BETÜRENDSZEREINEK KAPCSOLATAI A ZSUFFA-térkép három nagy művelődési központja egyúttal földrajzi megjelölése is az írás három legnagyobb bölcsőjének. A híres osztrák orientalista ARTHUR UNGNAD "Sumerische un[d] Chinesische Schrift" c.29. kötet . A legnagyobb ilyen központ a BelsőÁzsiai "ősturáni". Ezeknek az írásrendszereknek a jegyei.

mint a mai német irodalmi nyelv a codex argenteus gót nyelvéhez.1. mint elsősorban turkológus. kötet . hogy a sumerologiát a babilóniai nyelv. A fenti kérdést tárgyaló tanulmányokból nem tudtam magamnak tiszta képet alkotni s így nem maradt számomra más út és mód. hogy a sumér nyelv rokonságban van-e. Tudománytörténetünk nagy kárára.2013. i." Mindenesetre tiszteletreméltó ez az őszinteség s a tartózkodó önmérséklet. A dolog nem hagyott nyugodni s hozzáfogtam a sumér ideogrammoknak a khínai fogalomjelekkel való összevetéséhez." Sumér tanulmányaim eredményeiről szóló eme rövid beszámolómban a kérdés irodalmának kritikájába nem bocsátkozom. vagy bármely más nyelvcsoporttal. de az ez alapon létrejött irodalmi munkásság számbavehető eredménnyel a sumérra vonatkozó ismereteket nem gyarapította. vagy nem. jelenleg behatóan tanulmányozható és részletesen megismerhető nyelvet.Magyar Megmaradásért elkedvetlenítette. sőt babilóniai vallás. Tanulmányaim negatívus eredménye az a meggyőződés. de kissé fölényes lemondással ismer el S. a sumér ékírás rendszerének a khínai írással való egyelvűsége." ami magyarul így hangzik: "A kérdésnek ez az oldala (t. csak azt kívánom mindjárt megállapítani. félretehettem volna az egész kérdést. amely a sumérhoz legalább megközelítőleg olyan viszonyban van. mivel az ilyen erőlködések jelentéktelensége az első pillanatra szembeötlő. Így a rövid első közleménye egyben utolsó is lett. 2.06. mint tudományos elv. se a sémi nyelvcsoporthoz nincs rokonsági viszonyban. amit elég ékesen bár.. törvényhozás. ahol a Langdon-féle szkepszisz mellett a legjobb akarat s a legélesebb elme is csütörtököt mond. vagy sémi nyelvekkel. hogy a sumér kérdés eredetileg csak annyiban érdekelt. mint nálunk is holt pontra jutott. vagy a héber az asszíriai nyelvhez. mint hogyha a hüllők és madarak csontváza között semmi külömbség nem volna. Természetes. irodalom és művészet teljes megértése szempontjából nélkülözhetetlennek kell tekintenünk. Langdon is. mindjárt elöljáróban kijelentem. tényleg meghaladottnak tekinthető-e. hogy a tudomány szempontjából "futility". se az árja. vajjon a Sumér nyelvnek a török-tatár nyelvekhez való rokonsága.: "Csak miután a külföldön teljesen elvesztette hitelét. hogy Munkácsinak igaza van. de Langdonnak azzal a mondatával. a sumér nyelv hovatartozásának problémája) nem foglalta le figyelmemet. Ami a magam dolgát illeti. azt rövidesen beláttam. Azonban. amellyel fentebbi megjegyzését kitoldja. mikor "A Sumerian Grammar and Chrestomathy.. vagy nincs a kaukázusi.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 66/271 . hogy tökéletes egyezést alig találtam." Készséggel elismerem. de az már tudományos szempontból sem mindegy.. irányult a sumér-altáji rokonság eszméjére hazánkban is a figyelem. hogy vajjon találunk-e olyan. Hogy a sumér nyelv nem tartozhatik közvetlenül a török-tatár nyelvek közé. árja. Magamnak nincs elméletem ennek az érdekes népnek nyelvi hovatartozandóságát illetőleg. ugyancsak az első pillanatra. A kérdéses mondat eredetiben így szól: "This side of the problem has not occupied my attention as the futility of such efforts is at once apparent. Munkácsi Bernát egy igen takaros dolgozatában(1-) a sumér kérdést illetőleg többek között a következő megjegyzést teszi. amelyet elárul.29. című igen érdemes munkájának a bevezetésében(2-) a következőképen nyilatkozik: ["]A sumérnak a babilóniai és aszíriai műveltségre való döntő befolyása az utóbbi időkben oly nyilvánvalóvá lett. hogy se a kaukázusi. s így. de hát az evolúciós elmélet sem azért vergődött uralkodó állásra a mai világnézetben. További okoskodás helyett vessük egybe a következő írásjeleket: magyarmegmaradasert. feltűnt nekem két körülmény: 1. mint a sumér nyelvvel való közvetlen megismerkedés. mert az ilyen nyelvnek ismeretével felszerelt sumérológus nem egyszer könnyedén és biztosan dolgozhatik ott is. Az ékírástól a rovásírásig . már nem tudok egyetérteni. a sumér nyelvnek evidens egytagúsága. A sumér nyelv hovatartozásának a kérdése úgy a külföldön.

függélyes vonal.2013. hogy a fentidézett jelek figyelmes szemlélete mindenkit meggyőzhet arról. sokszor áthidalhatatlan genetikai különbségek választják el egymástól a hasonló dolgokat. hogy ezek a legmodernebb alakú khínai írásjelek rendszerint jobban hasonlítanak a sumér ideogrammok arkhaikus formáihoz. hogy a cselekvésekben legközvetlenebbül érdekelt testrésznek a jelét veszi alapul. Az ékírástól a rovásírásig . Azt tapasztaljuk tehát. mint rendező szolgálatra használni. amelyeknek szántszándékkal választottam legmodernebb alakját. hiszen ezt a sorozatot minden megerőltetés nélkül lehetne nyújtogatni.1.(3-) Mindenesetre jó ilyen kérdésekben óvatosnak lenni s a külsőségeken felizgatott képzeletet inkább felderítő. hogy az arkhaikus alak ismerete nélkül a khínai és ékírásos jel egy- De éppen az ilyen jelek. "tehén". s azt bizonyos pótló vonásokkal bővítve magyarmegmaradasert. amelyek érzékelhető tárgyakat jelölnek. hogy a sumér ékiratok legprimitívebb írásjelei már egy hosszú. különösen ha az ember tőkét akarna kovácsolni abból a tényből. "szekér" jelentésű jelek. Az írásjelek külső hasonlóságánál azonban sokkal ékesebben és hangosabban beszél magának a továbbfejlesztett írásnak belső rendszere. hogy a latin írás a-ja.06.29. kötet . amelyeket az ék szerűen stilizált jelek elé helyeztem. egy és ugyanazon ős jelnek egyenes leszármazottjai s hogy a tünemények eme világában. mint az utóbbiakhoz. szóval azok az elvek. hogy a cselekvéseknek ideografikus jelölését a sumér írás úgy foganatosítja. talán sok évezredes fejlődésnek megdermedt. szembeötlő a vonások jó részének ékszerűsége. "disznó". hogy az egymással szembeállított sumér és khínai ideogrammokban a vonások meglepő egyformasággal vannak elhelyezve s hogy a khínai írásjelekben. s mégis oly távol esnek már az illető tárgyaknak csak megközelítően eltaláltnak nevezhető képétől is: azt mutatják.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 67/271 .Magyar Megmaradásért Nem folytatom ezeket az összevetéseket. sőt arra is van eset. akár csak a fentebb idézettek közül a "nyak". azonban úgy gondolom. ahol élünk. amelyekben a khínai jeleknek a sumér jelekkel való hasonlatossága a részletekben való külömbségek dacára is szembeötlő. míg a látszólag erősen eltérők genetikailag a legszorosabban összetartozhatnak. Az sem hagyandó figyelmen kívül. melyeken a továbbfejlesztés általában alapszik. mohos határkövei.

Egy másik. Hogy pedig ez nemcsak szórványos eset. mint a "kéz" eredeti jelének rövidített írása. s a fenti néhány példa tetszés szerint volna szaporítható. Itt alapelvről. két vagy több önálló jelnek oly módon való kapcsolása. arról mindenki meggyőződhetik.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 68/271 . mint a khinai írásban. Ennek az elvnek köszönheti létét töméntelen sok khínai ideo- egyéb.2013. Az ékírástól a rovásírásig .29. éppen ilyen fontos módja az új jelek alkotásának úgy a sumér. hogy azokból egy harmadik fogalomra lehessen következtetni: íme néhány példa: magyarmegmaradasert.1.Magyar Megmaradásért igyekszik az olvasóban az illető cselekvés fogalmát felkölteni s vele a megfelelő szót eltaláltatni. kötet . aki a sumér ékírásos jeleket elemeikre bontva összehasonlító vizsgálat tárgyává teszi.06. rendszerről van szó.

amikor a determinativum. mint a khínai osztályfők eredetileg önálló használatú jelek.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 69/271 . beszélnek egyes esetekről. A sumerológusok. s mint ilyenek mind a két írásrendszerben használatosak is.Magyar Megmaradásért Nyilvánvaló. mint önálló szó olvasandó. az írásrendszer elvi alapjai szempontjából pedig döntő fontosságú.2013. Ebben azonban korántsem szabad a rendszer áttörését látni. Az ékírástól a rovásírásig .06.29. hanem csupán azt. kötet . Ahol tehát olvasandó valamely állítólagos determinativum. s így Langdon is. hogy a sumér determinativumok meg a khínai osztályfők szerepe mind a két írásrendszerben azonos. ott nem is determinativum abban az magyarmegmaradasert.1. hogy a sumér determinativumok ép[p]úgy.

hanem egy összetett első alkotó részének. A sumér írás sokkal szétfolyóbb. akkor már a "fa" szó jelét nem vehetnők a "kupa" tartozó determinativumnak. Az ékírástól a rovásírásig . magyarmegmaradasert. mint a khínai s ez magyarázza a tévedések lehetőségét. amelynek egyik alkotó eleme a hordó anyagát jelölő "fa" jelentésű ideogramm volna. s azért magyar példával illusztrálom a mondottakat.1. mint az illető szóé. kötet . Ebben az esetben a "hordó" szó ideogrammjában szereplő "fa" jel tényleg determinativumnak volna tekintendő. "gin.29. illetve úgy kellene olvasnunk. egyszerűen "hordó" olvasású lenne. tekintet nélkül arra. amelynek egyik alkotó része valamely determinativum. az egész szó pedig. hogy egy összetett ideogrammnak grafikai alkotórésze.Magyar Megmaradásért értelemben. hogy e jelnek kiejtése jang. amelyet jelölni akarunk. Az idegen írásjeleket nem akarom a végletekig szaporítani.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 70/271 . másik része pedig olyan jel. hogy írott jelében benne foglaltatik a "fa" jele. A khínai írásban nagyon sok olyan jel van. Tegyük fel. amelynek az illető fogalomhoz semmi köze.06. amely arra a fogalom körre utal. csak az a fő.2013." s így a kiejtés jelölése végett szerepel a sumér gin = leány szó ékírásos jelében a "nő" jelentésű jellel kapcsolatban. vagy "osztályfő". amelybe az illető összetett jel által képviselt fogalom tartozik. hogy sumér-rendszerű fogalomírásunk volna és akkor a "hordó" szó jelölésére egy összetett írásjelet használnánk. nincsen semmi közünk. hanem önálló szó. Ha azonban ugyanazzal az írásrendszerrel egymás mellé kerülne a "fa" és a "kupa" jele s ezt úgy olvasnók. hogy "fakupa". de kiejtése olyan. amely a következő ideogramm által jelölt szóval összetett szót alkot.

Csak azt kívánom megjegyezni. hogy azoknak döntő fontosságot kell tulajdonítanom. az eredeti lábjegyzetekben a második.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 71/271 . hogy a sumér ékírás meg a khínai írás egy és ugyanazon tőnek két hajtása s e két hajtás alapjellege már a közös tőben adva volt. Az ural-altaji népek. mert az élő khínai nyelvjárások között a nankingi hivatalos jelentőségben a mandzsú uralom alatt háttérbe szorult ugyan a pekingi mellett. 3-) [a szövegben "1". "1"-es számú] Így a német ei "tojás" szónak a hereronéger ei "tojás" szóhoz semmi köze. Az ékírástól a rovásírásig .06. 1912.29. míg a latin ovum "tojás" szóval valószínűleg egy tőről fakadt. Paris. az eredeti lábjegyzetekben a negyedik. Hozzá is fogtam a sumér szavaknak khínai és sziámi szavakkal való összevetéséhez s rövidesen arra a tapasztalatra jutottam. Akademie der Wissenschaften. Librairie Paul Geuthner. hogy kezdő mássalhangzói tekintetében régebbi nyelvállapotot tükröztet vissza. Az alábbiakban ezekből a sumér-khínai szóegyezésekből csak mutatványt közlök s meggyőző erejük. 5-) [a szövegben nincs rá utalás. kötet . Ha a mondottakon kívül még figyelemre méltatjuk a khína írásjeleket alkotó vonások minőségét. ________________ [A lábjegyzetek a tanulmány végén jelennek meg. kapcsolatban az írásrendszerből levonható tanulságokkal. 1911. fel fog menteni az alól. "2"-es számú] A Sumerian Grammar and Chrestomathy etc. 2. egyszer. Bevezetés. Közl. Ez a szempont pedig. Az ékírás legprimitívebb jelei s a megfelelő khínai jelek között feltűnő hasonlatosságot tapasztalunk. Gedruckt mit Subvention der Kais. 1808. "1"-es számú] Szándékosan használom itt és egyebütt is ezt a kifejezést. "1"-es számú] Wien. mint az a továbbiakból is ki fog tűnni. hogy rövidség kedvéért a khínai szavakat csak egy nyelvjárásnak. Ez a körülmény szükségképen arra inti a kutatót. VI. hogy nem rossz úton járok.2013. füzet (Közölve a Magyar Őskutatás I. Az összetett jelek szerkesztése mind a két írásban többféle. "1"-es számú] Egyetemes Irodalomtörténet IV. 4-) [a szövegben nincs rá utalás. július-augusztus. Mindezekből pedig önként következik zárótételül. elsősorban a khínai nyelvre utalja az embert. mint a pekingi nyelvjárás. hogy szavainak túlnyomóan egytagú volta szembeötlő. bátran megállapíthatjuk a következő tényeket: 1. úgy hiszem. az eredeti lábjegyzetekben a harmadik. hogy ennek a rendkívül érdekes és művelődéstörténeti szempontból végtelenül fontos nyelvnek a rokonait elsősorban az úgynevezett "egytagú" nyelvek közt keresse. mert ennek az írásnak némelyek által hirdetett sémi karaktere egyszerűen mese. 2-) [a szövegben "2". Az egyezések.Magyar Megmaradásért A példákat tovább nem szaporítom. fentebb említettem.) A kínai ősírás ókori képírás és a ma használatban lévő jegyekből ZSUFFA maga is összeállított egy sorozatot ["]A kínai írás" címmel: magyarmegmaradasert. amelyeknek elbírálásában a lehető legóvatosabb és legválogatósabb igyekeztem lenni. a nankinginak figyelembevételével közlöm. A khínai írás mai alakjában is ékszerű vonásokat mutat. számban. az eredeti lábjegyzetekben az ötödik. A többire nincs a szövegben utalás] 1-) [a szövegben "1". kötet 4-5. de azonos elvek szerint történik. amit a khínai nyelv ismerői természetesnek fognak találni. hogy fejtegetéseimben hosszadalmas legyek. by Stephen Langdon. az eredeti lábjegyzetekben az első. szigorú rostálgatás mellett is oly számosaknak bizonyultak. A szövegben az 1-es számú lábjegyzet összesen kétszer jelenik meg. Földr.1. Ami most már a sumér nyelvet illeti. míg a 2-es számú. 3. nyelvészeti szempontból azonban meg van az a nagy fontossága.

kötet . s olykor válaszukat is így adták meg. fehér kaolinból formált korsókat és csészéket.e. A kínai papok jóslással is foglalkoztak. hanem az anyagi kultura és művészetek számtalan emléke alapján tanulmányozható. amely már nemcsak a hagyományok. s ezeknek a segítségével vázlatosan képet alkothatunk a Sang-Jin korszak kultúrájáról."( 63.. a papok a kérdéseket csontokra karcolták. old.a mai Honan területén alakult ki a Sang-Jin birodalom.06. A régészeti ásatások nagy számban tártak fel bronzedényeket. amelyek zömmel a K.2013. Fennállásának hat évszázada a kínai történelemnek az a legrégibb korszaka.és szarvascsontok mellett többnyire a teknősök hátpajzsát használták erre a célra. ha a régészek nem találtak volna nagy mennyiségben jós csontokat is. A marha. századból származnak. Ha az uralkodó.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 72/271 . Erre vonatkozólag idézem KÉKI BÉLA "Az írás története" munkáját: ". szobrokat.29. sírköveket.. Az ékírástól a rovásírásig . vagy az államvezetés magasrangú hivatalnokai kérdéseket intéztek a jóshelyekhez. a 18..1.. Ismereteink azonban nagyon hiányosak volnának.) magyarmegmaradasert.Magyar Megmaradásért Az ismertetett jelek mellett erősen szemléltető bizonyíték a rengeteg "jóscsont" felirat.

kötet . hunn-no néven nevezett lovasnépek éltek és ahol a mai napig is törökös eredetű népek laknak. a "TJA" = nemzedék. 1899 ) című tanulmánya óta állandóan szerepelnek. A már említett magyar tudósok közt mindegyik a sumérral és magyarral együtt rokonítja a kínait. hanem általános betűvezetés. az Altáj-hegység vidékéről indult ki a sumér és a kínai írásrendszer. illetve vésés rendszerére is. kínai mondák is megerősítik. old. amely szerint a Közép Ázsiai belső teréből. Ezt a vándorlási irányt.és hangtani 12-18 betűre vonatkoztatható. tőszomszédi továbbfejlődése a japáni írásrendszer betűiben mutatkozik. Túrán keleti pereméről ősi.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 73/271 . azt tapasztaltam.29. lovas. úgy vélem. ZSUFFA idézett könyvében szintén terjedelmesen foglalkozik a magyar-kínai hasonlítással s többek közt megemlíti HU-DZSIN-JA sanghai egyetemi tanár 1933-ban Budapesten tartott előadását rövid összefoglalásban: "Amikor Szikiang kínai tartományban. ahol hajdan yüeti.06. "(41. (Altai-hegység és Dzsungaria vidékével határos) jártam. de egész különleges figyelmet érdemel KÉKESSY IMRE jezsuita hittérítő "Kirándulás a kínai írásjelek birodalmában" című írása (Természettudományi Közlöny. Itt az un. belevonva az ural-altáji és magyar nyelveket is. "MA-TJA-ŐRR" származik. Minthogy a született kínai az "r"-hangot ropogósán kiejteni nem tudja.Magyar Megmaradásért A jóslócsontok nagyon sok jegye valóban első szempillantásra ékírásjelek benyomását kelti a szemlélőben és az említett íráskutatók megállapítása nemcsak az aránylag lecsökkentett alak..1. VELICS ANTAL "A kínai nyelv szerepe az ural-altai. Közép Ázsia szívéből. ZSUFFA katakána jelei ezt ékesen mutatják: főleg az "AIUEO" sorrendben: magyarmegmaradasert.) A kínai írásjegyek közvetlen. 1937 ). Így a "turáni kulturcentrum" tétele. hogy a "magyar" szó a kínai "MA" = ló.2013. Nyelvrokonítási kísérletek a kínai és sumér nyelvek közt. valóban megerősítést nyerhet.és hiungnu. hogy a tartomány An-Tju nevű fővárosában és környékén sok család "MATTJARR" nevet használ. nem és a török "ERI" vagy "ŐR" = fajtabeli jelentésű szavak összeolvasztásából. katakana jeleknél még az ékírás maradványai jellegzetesen ékké finomult vonalak nyomán érződik. Az ékírástól a rovásírásig .. indo-európai és sémi nyelvekben" (Budapest. aki közel két évtizedig élt kínaiak között és minden szabadidejét a kínai írás különlegességeinek vizsgálatára szentelte.

Magyar Megmaradásért Mint látjuk a katakana írásjegyek már szótagokat jelölnek és a sumér táblákra "beékelt". kötet .1.2013. Ez tehát az ősi sumér hatásra később rátelepülő budhista befolyás következménye: magyarmegmaradasert.06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 74/271 . ugyancsak szótagjelek már kanyarított. Az ékírás merevségét és egyenesvonalúságát az un. IROHA sorrendű. sőt cifrázott végződésű jelleget mutatnak és mint látni fogjuk a szanszkrit kőfeliratokhoz szerfelett hasonlítanak. Az ékírástól a rovásírásig .29. egyik végük felé finomal [finoman?] vékonyuló jelekből állnak.

06.2013.1.29. kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 75/271 . Az ékírástól a rovásírásig .Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.

de volt görög.e.u. fejezetben foglalkozom. ókori történetírók szórvány megjegyzései alapján. a róla elnevezett dinasztia alapítója (K. tehát az óperzsa műveltséget képviseli érmeivel. HEVESY tanulmánya:"Sur une écriture océanienne paraissant d'origine. magyarmegmaradasert. Azt is tudjuk. hogy SESOSTRIS egyiptomi király idejében vándoroltak "mostani" országuk területére Szkítia földjéről. Írásrendszerük nyomai szépszámmal maradtak reánk és az arámi betűrendszerbe illeszthetők.e. Ennek ellenére kulturájának ősiségét mindig megtartotta. II. de dédunokája MITRIDAT (K. Ez természetesen érezhető írásrendszerükön is. amely önmagában is sok adattal szolgál népünk eredetére vonatkozólag. Célkitűzése azonban nemes és merész: "Tanulmányom célja a párthusoknak a többi turáni népekkel való kulturális kapcsolatait és rokonvonásait kimutassam.. DÁRIUS és NAGY SÁNDOR vagy CRASSUS.1. Időnként Parthia önálló. De a legjelentősebb az a körülhatárolható földrajzi tér. Magyar honfitársunk HEVESY VILMOS fedezte fel az "indus" és a Húsvét-szigeti rovások közti kétségtelen összefüggést.. Történetük. átvéve a görög és római művészet és kultura külső mázát. azaz önálló tanulmány formájában. Ezek közt szerepel a párthus nép is.06. bár ennek még csak feltételezési lehetőségét is fantázia világába utalja a "hivatalos tudomány". Ez is csak röviden." A pártus történet igen gazdag eseményekben. Rész: Rokonnépeink ősei nyomán A PÁRTUSOK ÍRÁS-EMLÉKEIBŐL Mint már az arámi nyelv és írásrendszer elterjedéséről értekezve említettük. óperzsa és Sassanida uralom alatt is. nagyon sok ókori nép vette át ezt a kulturahordozó betűsort Közel Keleten. ámbár a hűbériség keretében királyaik és előkelőik szívesen díszelegtek idegen tollakkal. Pártus Birodalom időbelisége K. A Közép Ázsiából a polinéziai szigetekig terjedő írásrendszerrel azonban részletesen csak a "Fórum" c. kötet . ARCSÁK. hogy krónikás és népi hagyományok őstörténetünket kapcsolják ezzel a szkíta-eredetű néppel. Az ékírástól a rovásírásig . amely mellesleg az ő magyar-maori nyel[v]rokonsági tételét is nagyban erősíti.29. ahol trónuson ül isten-király szimbólumaival ARTAXER mintája szerint. ahova ez az ősírásrendszer elhatolt. az "ős-turáni művelődés" bölcsőjéből. Ez a majdnem korabeli történész a még élő pártus öregektől szerzett értesülései alapján írja. 250-től K.. doktori értekezése foglalkozik csupán. 250-248) még az aquemenidák stílusát. abban a reményben.Magyar Megmaradásért Az eddig bemutatott kínai és japán írásrendszerek Belső-Ázsia területéről kerültek tehát keletre. a szír ARRIÁNOS: "Partika"-jára épül. A "mostani " hazájuk pedig STRABO szerint azonos "Khoroszán" területével "amely vidék kicsi és terméketlen. hogy ezen úttörő munka után a jövő kutatás biztosabb alapon indulhat el. 174-136) már görög stílusu érmeket veret. amelyeken az ősi arámi-jellegű "betűk szerény szerepre szorulnak a görög ábécé mellett. neolithique" nemzetközi visszhangot keltett. széles skálájú műveltségi körökkel hozta népeit kapcsolatba.2013. tehát Kelet legnagyobb hódítói az ókorban sorra megütköztek velük. lakói pedig az igen vitéz szkíta harcosok fiaitól lettek és sokat küzdenek mindmáig a környező népekkel. vagy bennünk továbbélő (?) néppel magyar részről önálló tanulmány formájában egyedül BIHARI J. 226-ig történelmileg igazolható és ez az időtávlat. sőt a rómaiakkal is. mint már legnagyobb ellenségeinek nevéből is sejthető." BIHARI kísérlete óta "turáni" eszmekörben valóban senki sem foglalkozott a pártusok és őstörténelmünk lehetséges vagy valódi kapcsolatainak felderítésére monografikus. Tudtommal ezzel a rég letűnt. A "szanszkrit" vagy ahogy másként a tudósok nevezik "indus írás" a kínai "ősjegyek" vagy a sumér jelek kapcsolatai tehát a maguk technikai kivitelezésében okvetlenül közös forrásra vezethetők vissza. Az egyszerű nép azonban mindig hű maradt ősei szokásához és talán ez mentett meg számunkra egy egészen sajátságos és egyedülálló kulturát..e.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 76/271 .

a szerző betűzésével együtt. de merev vonású metszetük tisztán rovás jellegű. egy ott kiásott kőtömbön. SARRE: "Die des alten Persiens" című munkája után közlök a persepolisi palotaromokról egy részt. Az ékírástól a rovásírásig . Az éremtani gyűjtemények tanúsága mellett ezt bizonyítják a kőbevésett feliratok is. F. hisz az avarok is ezt a rovásjellegű betűrendszert örökölték. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a FRYE által közölt két hosszú szövegű feliraton PAIKULIBAN.Magyar Megmaradásért Az ősi babilóniai és a római kultura közt élő párthus nép írásrendszere is kettős irányú: keleti és nyugati hatásokat mutat. Így magyarázható az ősi ótörök hatás még az írás művészetében is.06. kötet .2013.29.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 77/271 . Már későbbi pártus-korból maradt ránk a Naks Rustam-i felirat.1. Sajnos. ahol már pártus betűsor mellett a görög és a sassanida is látható. magyarmegmaradasert. hangértéküket nem ismerjük. mint "veszedelmes népről" emlékszik meg. vésték. amelyről már ARRIANOS. még a pártusok erős kapcsolatban álltak azokét uralomra segítő nomád avarsággal. Mikor ezt a szöveget írták. Egész sor ismerős rovásjegy szerepel a kétsoros szövegben.

Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.1.2013.06. kötet . Az ékírástól a rovásírásig .29.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 78/271 .

Ha pár ezer év múlva "forráskutatók" ezzel a sok "népnévvel" találkozni fognak.példaként . példaként a hunok történetére vonatkozó kutatások közül. Maga a hun névnek a kiejtése. Csak ezt a két komoly akadály-csoportot emeltem ki a sok közül. Ezeket a "kettősbetűket" a mai modern és velünk együtt latin betűket használó népek "TSCH" "Tjr formában írják és népünk nevét "MADJAR"."MADZSAR" formában ejtik ki. hogy a sok torzítás és ferdítés mögül csak magyar tudósok lennének képesek magyarmegmaradasert..29.Magyar Megmaradásért A HUNOK ÍRÁS-EMLÉKEI Az ókor népeinek történelmét teljesen megnyugtatóan talán soha sem sikerül megoldaniok a történészeknek. legfeljebb csak csoportosítani. néven neveznek a mai ismert nyelvek. hanem pl. Nincs. leírása a különböző forrásokban olyan sokszerű. írni. hogy ez a "soknevű" nép önönmagát "Magyar"-nak nevezi. Az ékírástól a rovásírásig . A másik akadály a magyarság vagy a hunság nyelvében oly harmonikusan csengőhangzó hangok betűállományának a kifejezése."MAGIJAR".". ahol ez a zárt etnikum a Kárpát-medencében él. "Hungaro". Ungheresi. történelmet összeeszkábálni. csak a magyar "CS". amelyet "Ungar"-"Vengerszki".1. a felületesebbjei minden bizonnyal legalább négy vagy öt különféle népről fognak beszélni.2013. Elháríthatatlan akadályok tornyosulnak minden jószándékú és nagy felkészültségű tudós elé ezen a téren. zárt etnikum. maga a bennszülött lakosság Magyarországnak nevezi. Az országot. kötet .. kezdőbetűként használt "TY" hangokra.a jelenben élő népek közül egy aránylag kisszámú. Itt nem az alacsony és magas magánhangzók "hasonulási törvényére" gondolok. "Hongrois". S a legérdekesebb.06. Ilyen akadály-csoport veszi körül a hun népek őstörténetét. mint .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 79/271 . nem lehet kétség tehát. Számba sem lehet venni ezeket az akadályokat. "Hungarian" stb. "NY" sőt a nyelvünkben is ritkán szereplő.

amit a nyugati. hogy ezek az új.adatoknak a sorozatán is mint pl. amit már SUPKA is annyira hangsúlyozott magyar részről századeleji rováskutatásaiban. mégcsak "némi kulturális" kapcsolatot sem tartanak megengedhetőnek. Külföldi kutatók.és Urgeschichte der Magyaren. Őstörténetünk jelentős mozaikjai! S egyben az embersiség [emberiség] közkincsét jelentő általános történetírás tévedéseinek helyreigazítása. Ma azonban . Elmondja benne.2013. modem kelet-kutatók most kezdenek "tudományosan megközelíteni. a "KABUL" és "NAZAK" nevekből a "KABAR" és "NICKI" népneveket hámozta ki.oroszlán részben . részint nyelvészeti. 1956) c.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 80/271 .XI. Maga az erőd szerepel a Bibliában is. hogy a hunok a részletkutatások szerint"valószínűleg" az Altáj-hegység vidékéről áramlottak szét a világ minden tájára. beszámoló HEDY GROUNG újságírónőtől származik. A "Die Hunnen ritten bis Indien" c. . a bibliás tekintéllyel és idegenajkú és egyben elfogulatlan francia tudós állításával kell tehát azoknak szembeállniok.29.ma megmagyarázhatatlan . hogy HARMATTA professzor. ahova négy nagy hullámban érkeztek.Gyergyószentmiklós. S erre a hunok írás-története nagyon sok lehetőséget nyújt. I-IV. Bombay 1965) mellett a magyar HARMATTA történeti kutatásai hihetetlen gazdagsággal tárják fel a Belső-Ázsia és India hunjainak írott emlékeit. A mérhetetlen hun birodalmaknak kulturhatása érződik még olyan . A numizmatika. 1912.1. számából idézem professzor GÖBL összefoglalását. de mindig maradt elég ahhoz. ez a távolság sok különbséget teremtett a betűk sorában is. akik a hun és magyar nép közt semmiféle. de főként történelmi vonatkozású ismereteink gyarapítására. I-II.főként a pénzveréssel összefüggő jelek alapján választhatók szét időben is térben is. Az ékírástól a rovásírásig . században is mozgalmas életű SHARUKAN nevű város romjait. Írástörténetünk szempontjából pedig megdöbbentően intuitív erővel SUPKA GÉZA. Budapest. "Apróságok " mondhatnák egyesek. hogy az egyiptomi feliratok is megemlékeznek SHA-RU-KA-NA uralkodó népéről.) vagy ZAJTI FERENC (Magyar évezredek) általános történelmi és írástudományi vonalon már sűrítve mindazt elmondották. 6. S mint történelmi folytatás a Don és Dnyeper közén még a X. GÖBL. 1967) és a pakisztáni B. TOLSTOV kiásta a még 10. amely nemcsak ATTILA vezetése alatt Európában volt oly félelmetes. amely a szintén Kis Ázsia területéről eddig elkerült hurri nép egyik törzse a "hiksosok" alapítása. Történetük eddig "nagyon zavaros. (India under the Kushnas. az egyiptomi Négeb-sivatag erődítményének a neve SHARUKHEN. hiányos és sok részletében egymásnak ellentmondó". mint GÖBL és HARMATTA és társaik. N. amely égetett téglákkal volt kiépítve. Nem azok. elválik a Belső Ázsia hatalmas kulturközpontjából nyugatra induló testvérnépeitől. GÖBL magyarmegmaradasert. azaz éremtan roppant nagy jelentőségét. Íráskulturájuk addig egységes. A későbbiekben sok példát fogunk látni erre. kötet .hála professzor ROBERT GÖBL kutatásainak . Az ókori Hun Birodalom Altáj-vidéki központjából egy sajátos kultura indult szerte-szét a szélrózsa irányai felé.egészen tisztán alakul ennek a rettegett népnek a múltja. század fordulóján így nevez a történelem egy "kun" fejedelmet. Ezért nem kell meglepődnünk. bécsi újság 1972 szept. illetve adat sorozatot a párizsi egyetem professzora közli tudományos felkészültségével a "Les Hyksos et le monde de la Bibel [Bible]" (Paris. aki bár iránológus és nemzetközileg elismert tekintély a maga szakmájában. GÖBL professzor kutatásai fognak össze a nyugateurópai napilapok népszerűsítő írásai. 1914 . 2. bécsi egyetemi tanár (Dokumente zur Geschichte der iranischen Hunnen in Baktrien und Indien.Magyar Megmaradásért teljes egészében kihámozni a valódi igazságot.) A hurri nép vitte aztán magával áttelepülésekor Khorezmiába. hanem Indiában is. HUMBACH (Baktrische Sprachdenkmahler. Ezt a messzemenő példát szükségesnek tartottam megemlíteni. történetírásban is meg van örökítve. amikor a nagy hun hódítók négy csoportja. mint a német H. tanulmányában és még megtoldja azzal. évezredektől a K. vagy elfogadhatónak! A KELETI HUNOK ÍRÁSRENDSZERE A hunok írástudását az utolsó évtizedben egyre bőségesebb adatok igazolják. csak akkor kezd eltérő jelleget felvenni. ma már még fontosabbnak látjuk. Rövid áttekinthetőség céljából csak a WIENER ZEITUNG. Wiesbaden 1966-1967. merev rovás jellegű. Wiesbaden. (Jozsue könyve 19. Tudománytörténeti szempontból azonban mindenesetre le kell szögeznünk. A keleti és nyugati hunok birodalmai területileg mérhetetlen távolságokra kerültek egymástól és mint az ő írásrendszereik taglálásánál látjuk.e. A keleten maradt és Indiába hatolt hunok birodalmai . ahol a már többször idézett szovjet tudós.ma már többesszámban beszélhet a tudományos világ ezekről az államalakulatokról . SZENTMIKLÓSI és ÓVÁRI PONGRÁCZ SÁNDOR (A magyarság keletkezése és őshazája.06. a "Nagyszentmikiósi kincs revíziója" keretében a hivatalos finnugor álláspontot képviselő SEBESTYÉN GYULÁVAL való tudományos hadakozásában írta meg .) az osztrák R. hogy a hurriták utódai kétségtelenül a hunos-törökös népek és nyomuk a K.amit most pl. Ezt az adatot. akiket "indiai hunok"-nak nevez a legmodernebb kutatás.u. ma szinte "forradalmi újdonságok" nem nélkülözik a magyar szabad tudósok által már közel száz évvel ezelőtt megszövegezett eredményeket. hogy az írástörténészek megállapítsák a közös bölcsőt hollétét. PURI. R.

Alchon hunok követik őket kb. hogy egy egész rovás-rendszernyi.Napki vagy Nezak hunok hulláma kb. Áthatolva a mai Afganisztán területén lévő hágókon magát a sassanida királyt PEROZT is foglyul ejtik és csak 30 teverakomány ezüstdenár váltságdíj fejében engedik szabadon. 300 év múlva követi az Alchon-hunokat. A "chon" jelentése GÖBL professzor szerint azonos a hunnal és feltételesen az "al" összetételben vörös-hunoknak is nevezi őket. És végül a 4. "(A Fehér-hunok és rokontörzsek indiai szereplése.29.e. 206 óta emlegetik. hogy mondhatnónk.e. de már nem olyan erősek. Így egyszerre két csoportra oszolva két fővárost Kabult és a tőle 150 Km. kínai enciklopédiából tudott a történelem. 2. Ez a két fejedelem KANISKA és HUVISKA. Kábul bazárjaiban. Mint Baktria meghódító népét már K. Sziklákra. 4. 1970. a Kabul-folyó alsó folyása vidékéig hatoltak el. ahol pl. azaz egyenesvonalú és merev betűsort nehéz lenne ezekből a numizmatikai gyűjteményekből összehozni.2013.. Nem részletezhetjük itt az első öt kusán-hun fejedelem történetét. Erre már SUPKA részletes tanulmányaiban hívta fel a figyelmet. A K. a hunok első nagy összefogásáról laza. kövekre írt betűrendszerükről csak egészen lényegtelen töredékek maradtak fenn. Ezek az évkönyvek KUSÁN népről tesznek többször említést "KUEI-SUANG" formában. Kaniska s Huviska aranyérmei is meglepően nagyszámban jönnek napvilágra e vidékeken. hogy a Kaibar-hágó erődítményein erőt vehettek volna. Ez a csoport a Ganges középső folyásáig hatolt el. Kasmir. század első felében Gandharáig. miután rendszerint görögül is szerepelnek rajtuk a tisztségviselők nevei. Írásfejlődésük azonban még javarészt az első csoportéhoz kapcsolódik.megállapította. népeik hódításait. ROBERT GÖBL és társai éremtani vizsgálatai alapján a már említett és időben egymástól elég távol álló Indiát elözönlő hun hullám négy szakasza a következő: 1. 8 századra helyezi. de mégis hatékony állami keretben sokáig csak a MA-TAUN-LIN-féle un. eléggé eligazítanak bennünket.) magyarmegmaradasert. 2.e. A nagy "HIUNG". . az óperzsa királyok és sassanida uralkodók képei egyformán szerepelnek.. de az érmek körfeliratai más és más korban változnak és a meghódított népek írásjegyeit alkalmazzák.-re fekvő Ghazni fővárosokat építik fel. de ha MUSZABAJEV az Arany Kurgáni feliratokat a K. hogy a ZARATHUSRA tűzoltáraival a központi figuraként már évezredes múltra visszatekintő kultuszmaradványai és jelképei is szerepelnek rajtuk.Magyar Megmaradásért éremtani vizsgálatai alapján .1. akkor a kétségtelenül törökös nyelvű és a híres Altáj-hegység környékéről kiinduló írástudás jeleivel kell találkoznunk. század második felében özönlenek az Altaj-hegység vidékéről délre és meghódítják a Sassanida Birodalom nagy részét. címei. rovott. Az kétségtelen. akikről STEIN AURÉL a következőket írja éremtani vonatkozásban: "Kaniska s a többi Kusán uralkodó réz érmei mai napig oly nagy számmal kaphatók a nyugati Panjáb. vagy a tudósok nyelvén "fehér hunok" az 5.csoport a hefthalita. Itteni művészetük kitörölhetetlen hatásként még a nagyszentmiklósi kincseken is látható. és II. vagyis a HAN-dinasztia kora óta.MAGYAR TÖRTÉNELMI SZEMLE. A KUSÁN-HUNOK fejedelmei közül két név szerepel legtöbbször a feltűnően nagy számban reánkmaradt arany és ezüst érméken. de felírásuk részben a régi kusáni részben a már módosult hun betűk. Ezek is áttörnek a Hindukus-hágón. rovásjelek rendszeréhez tartoznak.300 nagy gyűjteményes kiadványt dolgozott fel! . SAPOR királyok képei körül a feliratok már egészen jellegzetes "heftalita". sz. Ezek az ezüstdenárok is az új uralkodók képeivel ékeskednek. mígnem SPECHT "Études sur l'Asie centrale" 1883-ban megjelent korszakalkotó kínai évkönyv-gyűjteményeinek fordítása meg nem jelent. azaz "fehér hun" betűjegyeket örökítettek meg azonkívül.. kötet . csak az írásrendszerük nyomait kutatjuk.néptömörüléséről. 13 old. viszont az általuk vert arany és ezüst dénárok feliratai. 3. 600 évvel később. amelyben nem nehéz az ősi örmény krónikák "kusánjait" felfedezni. miszerint tizennyolc évszázadon át megmaradtak a forgalomban.Kidarita hunok hódítása.06. Az ékírástól a rovásírásig . összefüggő szöveg vésetes. I.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 81/271 . hogy mindegyik csoport külön-külön stílusú pénzeket veretett..

miszerint a hun-magyar rokonság csak a nyugati kódex-írók és a magyar nemesi osztály dicsvágyának "félrevezető" és csalóka képzeletvilágából született fantazmagória! GYÖRFFY és tanítványainak a magyarmegmaradasert. párducbőrös kacagányban ábrázolt RÁKÖLÖ.06. vagy a buzogánnyal. Csodálatos tehát már a bevezetőben jelzett GYÖRFFY és SZŰCS JENŐ által annyira makacsul állított vélemény. 52o. a tűz megszemélyesítője. hogy a Krím-félszigeti "hunok" két ismert uralkodójuk a MUAGER és GOLLAS fejedelmi udvarát és népét azonosította a K.1. városok "tamgája". amelynek első megnevezéseként a két fejedelmi testvér "MUAGERIS KIRÁLY "nevét jelölte meg.2013. VATA. vihar-szellem. Nem tarthatjuk véletlennek. A görögök torzításáról írja: "A GOLLAS név Kosmas Indikopleteusnél a MIHIRA GULA névalak utolsó részét őrzi meg. kötet . GULA mindenesetre nem indiai név." (1888) Ismeretes MORAVCSIK GYULA. nemrégiben elhunyt világhírű bizantológusunk tanulmányaiból. díszjele.u.Magyar Megmaradásért Az érmeken szereplő nevek sokszor szimbólumokkal vannak összekapcsolva.-as] években az ősmagyarsággal. Az ékírástól a rovásírásig . hogy nagy hazánkfia STEIN AURÉL nagyszerű éremtani tanulmányának "Zoroastrian Deitiesson Indo-Scythian coins"(Bombay 1888) darabjainak írásrendbeszedett arany-ezüst-réz veretein olyan ismerős neveket találunk a ragadványszerű szimbolikus jelekkel együtt. mint A TŰZ. STEIN AURÉL különben erre már külön is felhívta a figyelmet az egyik budapesti előadásában az Akadémia tagjai előtt. a szelek ereje.u.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 82/271 . vagy a szent ökörfej. Megfejtését valószínűleg a török nyelvekben kell keresnünk. 520.29.-as [K. URSA képe. amely az avar és magyar heraldikában címerként ősi családok.. a görög mitológia HERAKLES alakjának hasonmása.

századi királyságához csatolandó és aránylag jó állapotban lévő egyetlen darab a Kusán Királyság jelvényeivel és szimbolikájával.! De mielőtt ezt a határozottan bizonyító tárgyi adatot bemutatnám.? Van.29. (VI. IV. a régibb török nyelvekkel foglalkozó hazai tudósaink közül vizsgálat alá venné az indiai okmányokból ismeretes többi fehér hun nevet is." tisztségnevet olvasta ki a szaktudomány A. tehát a kidarita hunok K. Igen jelentős szerepe van a hunok történetének időrendi tisztázásában. jelen esetben az írás-történelemben olyan valami közös hun-magyar rovásjel. de az Akadémia által soha el nem ismert. Felírásos képét majdnem minden numizmatikai kutatónak a tanulmánya közli A. sőt nevetség tárgyává tett magánosok. R. 1953. Az un. 238. a következőket kérte már 1896-ban: "Magam.) STEIN szavait idézve:". írásokon kérődző. CUNNINGHAM gyűjteményéből. Leggazdagabb gyűjteményközlés ebből a korból még mindig A.u." (Trésors monétaires d'Afganistan" Paris. mint tiszta török szót ismert fel".i. van-e. Csodálatos.. amelynek feliratából a "KAPAN. majd a koraközépkorban magyar történelmünkben olyan tragikus sorsot ért KOPPÁNY uralkodói nevek között. mint ZAJTI és BARÁTHOSI BALOG vagy TAKÁCS ZOLTÁN és mások.Magyar Megmaradásért véleménye semmi esetre sem ér annyit. A KUSÁN-KIDAR HUNOK ÍRÁS-EMLÉKEIBŐL Az éremtani tudomány szakemberei szerint a Kusán Királyság 232-400 közt virágzott. amely önmagáért beszél. STEIN ui. megjegyzés).1. akiknek a munkáját "tudománytalannak" minősítette az elfogultság.. vagy betű. de a finnugorizmus igézetében élő kis magyar történetszemlélet" elkötelezettjei előtt. tábla 3. Számunkra legfontosabb ebből a gyűjteményből az a csonka darab... London 1895). bár egyes jelek gömbölyded formájúak.2013... most csak a Keleten maradt hunok írástörténetét vesszük a vizsgáló munkatervei közé.. (Later Indo-Scythians. ami görög hatásra mutat. némi csoportosítást kell kiformálnom a hun-írástudás emlékeiről. volt-e legalább is a tárgyitörténelem tagadhatatlan adattárában.) magyarmegmaradasert.. amelyet BÜHLER (Epigraphia Indica II. amelynek példányai csak nehezen és töredékesen olvashatók. Az ékírástól a rovásírásig . kérés a tudományos körök tapsviharán túl pusztábakiáltó szó maradt.. valamint a bécsi orientalista KARABACEK által a Panjábi-Só hegység egyik kövén megörökített "JAULA"-tisztségnevet (GYULA!). hanem állapítsuk meg. Egy ugyanezen korszakhoz. CUNNINGHAM 1895-ben megjelent lajstroma. sajnálatomra teljesen járatlan lévén a nyelvészet ez ágában (t.) Nem kétséges a pénzdarab névtöredékének és az avaroknál is viselt és a keleti források szerint állandóan "KAPGAN"-nak címzett.06. 385 táján verték és Tepe Maranja mellett találtak. CUNNINGHAM kiadványa mellett. nyugati okmányokon. " (1897).. amely nevet a TORMÁS herceg. csak azt kívánhatom. hogy a mai Afganisztán környékén lévő harminc hun kiskirályságnak helynév elemzése kimutatta. Ez utóbbi megemlíti még TORAMÁNA fejedelem nevét is. "késői kusán királyság" eme aranyérmét kb.. Eltekintve a "hunok nyugati Bidodalmának [Birodalmának] "bizánci és kínai források írásos adatai mellett. hogy az Akadémia előtt indiai beszámolónak a kérése mennyire süket fülekre talált a magyar "karámon belüli tudós világ latin. mint a már említett MORAVCSIK bizantológus.. Meg kell jegyeznünk. CURIEL francia régész és numizmatikus szerint a felirat betűi "merev vésetű préselő-verőminta után készültek. hogy egyik-másik. kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 83/271 . ÁRPÁD dédunokájáéval azonosít. Ez a kívánság. old. lelkes. Voltak "saját szakállukra" dolgozó. a törökben: szerk. De ne panaszkodjunk. hogy ez [a] hatalmas föld darab sokáig a kidarita hun etnikum települési helyei közt elsőrangú szerepet játszott. A. vagy világhírű utazónk STEIN AURÉL véleménye.

Történészek. Még tömörebb és egyben teljesen különálló. a Karun-folyó medrét tíz méterrel magasabbra emeltette. magyarul "VASERŐS". hogy a kidariták hun eredetűek és ezzel történelmük a K. A további felirat részlet a király neve mellé még a korabeli szokásos tisztségneve is közli: "HAPATALA SAHO OIONO" olvasatban óperzsa nyelven. Ez annyit jelent.1. Így a pénzverés felirataiban is. akit sasszárnydísszel szoktak ábrázolni. hogy a pénzverő. A hunok az V. amelyet óbaktriai nyelven oldottak fel. Mezopotámiát és megalapította KendeSabir városát óperzsiában (Gunde-Shapur) és Persepolis környékén nagyszerű építkezéseivel. SABÍR (K. hogy öntözőmüvekkel lássa el Susiana száraz vidékeit. vagy az egész finom öntőminták negatívumjait rovásírásos rendszerrel.e. a figurák megszélesedtek. században K. magyarmegmaradasert. rovásjellegű betűsorral találkozunk a Zarathusra-féle vallás szimbólumaival együtt a hun-pártus eredetükre oly büszke Sassanida-dinasztia legnagyobbjainak érmein.török. Ez az adat a hunok történetében sok zavaros és érthetetlen körülményt tisztázott és GÖBL professzor szerint azt jelenti. Indiába betörő "kidaiták" rovásírás használatával.Magyar Megmaradásért Az érem betűi a francia írástörténész szerinti sorrendben a következők: A csupa mássalhangzós szöveg: V R T R G. Az ékírástól a rovásírásig . majd újraéledt harcai során egymástól sok kulturhatást vettek át.29. A tőrök nyelvű fe[l]oldás a "TOROG" . A sokszor alig-alig 10 grammnyi. akiknek népnevéből saját személyi nevét is használta. hogy ezek a Sassanida-érmek összefüggésben álltak az első hun. A jelzett érmek közül szépen látszanak ezek az említett tulajdonságok I. nagy államférfinak bizonyuló harcias egyéniség. hogy a "heftalita-hunok" a nagy népnek a vezető és királyi családot is adó rétegéhez tartoztak. különösen VALERIAN császár urvari [udvari] történészei adták neki.) Diadalmas háborúi közül röviden csak VALERIANUS romai császár felett aratott győzelmét említem. akit Edessa mellett személyesen foglyul ejtett és ugyanekkor birtokába vette Örményországot. A szövegmegondása: "VEROTOROG". azaz a győzelmes had-isten. időkbe visszavezethető a mai Afganisztán területén is.u. (A "Sapor" nevet a rómaiak. kötet . már összeütközésbe kerültek a Sassanidákkal.2013. Az alábbiakban bővebben lesz szó. Az afganisztáni lelet tehát nagyon jelentős. ami annyit jelentene.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 84/271 . Történetírásunk ebből a korból eléggé tisztázta a két nép egymáshoz való viszonyát.u. tehát ugyancsak aprócska denárok-solidusok természetesen nem lettek mindig egyformák. tükörképpel készítették elő. amely át volt itatva a hunnal. míg az ó-perzsa írók SAPUR-nak nevezik. Ez a Sassanida. hatalmasat jelent. A rovásjelleg azonban mindig kiolvasható marad. Hódítók és leigázottak együttélése. Peremük sokszor megcsúszott. aki a hunok legősibb nagy törzsétől a hurrita eredetű szabitoktól származtatta magát. 241-272) érmein. amely eredetileg erőset. nyelvészek egész sora ebből a felírásból "Hephtal a Hionok királya" értelmet javasolta.06.

tehát a maga feliratával folyamatosan viszi tovább az ősi pártus-hun rovásírásos jegyek használatát. old. rovás jeles mintapréssel készült egyik kapcsolatban van. (Journal Afganistan.29." (Baden.2013.az ekkoriban már annyira megszokott görög betűrendszer mellett . 1957) megemlíti. 70 stb. Ez utóbbiak bizonyos változáson mentek át idővel és mint az említett R. magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 85/271 . SABÍR király érmének felirata . Az ékírástól a rovásírásig . GÖBL professzor egyik nagyszerű munkája "Die Münzpraegung der Kushan von Vima Kadphishies bis Bahram IV.06.) I. a Kabul-völgyben talált éremről.Magyar Megmaradásért Az alább közölt I.1. Ugyanezt a véleményt vallja D. "Numismatic evidence for the date of Kaniska". kötet . 1972. W. SABÍR-féle érem két oldalán látható jelek együttese kétségtelenül kapcsolódik a hun-pártus rovásjelekhez és egyben használja a tűzimádó Zarathus-féle szimbólumokat is.

főleg éremfeliratokban. A persepolisi feliratban ui. a fiatal és vadászszenvedélyéről híres I. 429 old. Felfrisítette az idők folyamán elszíntelenedő kidarita-kusán hunok hatását az ősi kulturával.TASSILO bajor hercegi család alapitóinak örököseként még a késői avarok térítésével foglalkozó. "napki " vagy "nezák" hunok hulláma követte. mert az eredetiben görög gamma szerepel.2013. Ennek a hangjelölésnek további következményeire a későbbiekben mutatok rá. B.és törzsnév őstörténetünkben mint "KABAR" szerepel. valamint a citált GÖBL professzor is. a hunok második hulláma.1.) A SARUg-névben az utolsó "G" betűt kis "g"-vel írtam.a nyugati "kalandozó hadjáratok" során a latin krónikákban és évkönyvekben. HARMATTA JÁNOS professzor érdeme.862-ben . Az íráskutatóknak és nyelvészeknek sok fejtörést okozott. talán 680 táján érkezett a Kárpát-medencébe és még nyugatabbra a "protobulgároknak" tartott csoporttal együtt és fejedelmi házának a TXL " TAXILA". A "NAPKI"-"NEZÁK" HUNOK ÍRÁS-EMLÉKEI GÖBL bécsi professzor éremtant kutatásai során a közel háromszáz legnagyobb hivatalosan ellenőrzött és kiértékelt numizmatikai gyűjteményekből megállapította. AZ "ALKÁN"-HUNOK ÍRÁS-EMLÉKEIBŐL Mint már GÖBL professzor tanulmányaiból idéztük. hogy NAGY KÁROLY anyja avar volt és hogy ezzel a TASSILO-hercegi családdal unokatestvéri rokonsági fokon vérségi kapcsolatai tagadhatatlanok.-re lévő Ghazni fővárosaikat. az "Alchon-hunok"csoportja volt. A KAVAR város. hogy a hun uralkodók neveinek végződéseit.29. BARÁM. hogy ez a csoport ugyan át tudott törni még a Hindu Kus hágó veszedelmes útján. háromszáz évvel később az un. amely valószínűleg elírása a KASZI-KESZI törzsnek.06. esetleg "gy"-nel [-nek] felel meg. hogy a kabarok nyugati szerepléséről előbb van hír . mint "-ILU". Írástanilag bizonyos. Egy kissé sokatmondónak tűnik ez a következtetés sorozat. fel vannak sorolva az egyes "heftalita". Történelmiföldrajz szempontjából is keresték a megoldást s rájöttek a szovjet tudósok közül többen. Jelentőségét mutatja. Ugyanehhez a persepolisi népfelsoroláshoz tartozik a már említett Ghazni-törzs is. alapították meg. Thus it becam[e] clear at once why travelling to the royal court SELOG (or rather SARUg). amely elhagyta az Altáj-hegység vidékén lévő ősi földet és hódító útjára indult India felé. KINGILA hun király neve. HUMBACH közli egyik ilyen éremnek a feliratát görögös szöve- LA olvasatban. Dunántuli "Tassziló kehely" is az ő általuk megbízott papok tulajdona volt. hogy a hunok ebben az időben még mindig használták saját betűrendszerüket és még jelentősebb a király nevének elemzése. Az éremtani tanúságok erről a néphullámról is bőséges anyagot hagytak hátra. akkor már a magyarmegmaradasert. hogy az "alkán" hunokat India felé kb. kötet . SABÍR fiának és az uralkodásban második utódjának. Ez utóbbi az írott forrásokból is ismert II. the name of a well-known town in the neighbourhood of Siraz. amely a Kazár Birodalom legkeletibb ágaként tartozott a jelzett államalakulathoz és mint tudjuk a BIBORBANSZÜLETETT KONSTANTINOS-féle jelentésből. "-ILO" és "-ILA" nem gót nyelvből kell eredeztetnie a magyar és európai "hivatalos" őstörténészeknek. a magyarokkal együtt kivált a zsidó valláshoz pártoló kazár kagánátus keretéből. hogy elődjeik példáját követve a híres Kaibar-hágói erődítményeket el tudták volna foglalni és így két részre oszolva két kis királyságot alkottak Kabul és a tőle 150 Km. Az ékírástól a rovásírásig . C. azaz fehér-hunok és országaik. amelyek egyben törzsnevüket is őrzik. aki a "vaddisznó" díszjelzőt viselte amit később a "fehérhun pecsétek" sorában látni fogunk. amelyek sokszor egyúttal a népnevet is jelzik.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 86/271 . Ilyen és ehhez hasonló következtetéseket egyébként már HARMATTA professzor is szép számban sorol fel a késő baktriai íráskutatással összefüggő tanulmánya adalékaiban. amely a mai Karintia területén erősen befészkelte magát még az avar uralom megdöntése előtti időkben." 1969. de már nem volt annyi erejük. Ezt a fontos következtetést szószerint idézem HARMATTA tanulmányából: "I arrived at the conclusion that the spelling "K' WLY" has notting [nothing] to do with KABUL but it is to be interpreted as KAVAR. hogy a persepolisi és egyéb felírások egybevetésével meglátta őstörténetünk egy fontos adatát: a "Kabul"-név a későbbi keleti népek és az azokat követő görög források elferdítették. judge of KAVAR crossed Persepolis. illetve rosszul írták ezt a város-és népnevet. amelynek a kiejtése magyarban nem fedi egészen a jelzett hangot.Magyar Megmaradásért A folyamatosság látszik I. hanem "d". De ha tudjuk. amely kétségtelenül bizonyítja. (1969).

szót kell ejtenem a "NAPKI" és "NEZAK"-hunok nevének elemzéséről. feliratos "Tassilo-kelyhet" találták. amely a Sassanida Birodalom jórészét is meghódítja egy időre és ennek művészetével átivódik az ősi hun kultura is.. magyarmegmaradasert. nem messze a TASSILO bajor herceg avar hittérítőinek egyik templomhelyétől... S az már csakugyan "feltevés".. bár a pecsétjeiken még mindig a merev. Itt már az írástörténet nagyon komplikálttá válik...hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 87/271 . hogy a NECKAR vidékén. Az ősi rovásírásos jegyek már cikornyásodnak. eredetileg vésett jelleg látható.06..Magyar Megmaradásért vázolt következtetések egy részére választ is adtunk a kétkedőknek.The evidence of my reading "nycky MLK" is clearly. A "FEHÉR-HUNOK" VAGY HEFTAUTÁK ÍRÁS-EMLÉKEI GÖBL professzor éremtani kutatásai és a peshvari múzeum fehér-hun felírásos kövei alapján az Altáj-hegység vidékéről az 5. században lezúduló villámgyors lovasnép. S továbbmenve HARMATTA tanulmányrészleteinek idézésével. GÖBL és HUMBACH ugyanis tanulmányaikban a persepolisi hunokra vonatkozó heftalita feliratot ezekre a nevekre olvasták át a titokzatos betűket. HARMATTA velük szemben angol nyelvű tanulmányában az eddig hagyományos" olvasat: "n-p-k-y M LK" helyett a következő olvasatot ajánlja a saját angol szavaival ".. ahol a híres.2013. kötet .29. Az ékírástól a rovásírásig . A NICKI "MLK" pedig régi rövidítése az arab "király"-nak." Ez az olvasat az előbb említett Kabar és Kassi-keszi nevek és SARUg bírói tisztet viselő megbízott neve mellett a Sopronmegyei NICK község nevét hozza emlékezetünket felfri[s]sítően. a mai München táján élt NYÉK törzs szálláshelyeivel és a Dunántúl Nyék hely és családneveivel ezen hun törzs jelenléte oldhatná meg a nehézségeket.1.

Így aztán főként indiai kapcsolataik során a pecsétjeik.06. Vaddisznó. Érmek. amelyeket MIKOLA finn turkológus a bolgár király-lista évszámai nyomán oldott meg. erősen alátámasztják az ugyanott talált szanszkrit. HUMBACH és R. kétnyelvű s főként az öntözőcsatornák építésére vonatkozó emlékiratok tették lehetővé. pecsétjei is reánk maradtak. 1963) bár ez utóbbi inkább éremtani és pecséttani adatokkal bővelkedik. Hogy betűzése pontos és megbízható. egyéni végrendeletek stb. a törökös népek "állat-éveivel". FRYE "The Heritage of Persia" c. Maguk a Sassanida Dinasztia tagjai. annyira. Ezek a feliratok szerepelnek R. Már nem számíthatók az általános tudományos felfogás szerint sem nomád. Az általános tudomány "totem állat"-nak nevezi ezeket az ősi és valóban legnagyobbrészt állat-figurás törzsi jelvényeket. mint a bátorság jelképe dísznévként is szerepel sassanida magyarmegmaradasert.1. pecsétek sorozata szerepel a sziklafelírásos emlékek között. Ennek a kornak a hun betűit az éremtöredékek és felírások alapján HARMATTA professzor "Egy új középiráni nyelv felfedezése" c. kötet . elismeri írástudásukat. a Huriaknak hagyományait is tiszteletben tartotta. N. aki a Hun Birodalom egyik leghatalmasabb és legrégibb multú törzsére a "szabírokra" vezette vissza ősei eredetét és rajtuk keresztül a vidék hajdani őslakóinak. az India felé és az ősi Perzsia szétesett részei felé ez a "nomád "-nak tartott nép megtartja. H. Ezeknek a pecséteknek írástörténeti jelentősége mellett igen fontos szerepük van a későbbi törzsi címerek ősi eredetére vonatkozólag. hogy több apróbb királyság büszkén hivatkozik hun ere[de]tére még akkor is. tanulmányában táblázatba foglalta össze a késő-baktriai nyelv és írásrendszer segítségével. GÖBL. A királyi udvar feudális urai ugyancsak igyekeztek a régi hagyományt az uralkodóház érmeihez hasonlító pecsétjeikkel utánozni.29. mint már az előbbi hun csoportok tárgyalásánál láttuk. művében. hanem megtelepült népnek. SABÍRRAL is. SABÍR király. ahol a rovásjelek merevsége még jellegzetesen túlélte az egyéb írás-emlékek elcikornyásodását. A betűzést a baktriai párhuzamszövegek. CURIEL idézett műveiben és részben R. sőt arab felírások. Az ékírástól a rovásírásig . Hun jellegét megtartva. amikor ennek tárgyi bizonyítéka nincsen. Az összes Altáji eredetű népeknél megtalálhatók.Magyar Megmaradásért A "heftalita-pecséttan" nagyon sok meglepetést hozott már eddig is a tudósok elé. szívesen viseltek hun neveket. A fehér hunok. amelyek majdnem ugyanazt a szöveget nyújtják a változó idők folyama alatt ott uralkodó népek írásrendszereivel. mint a nagy I. (Cleveland-New York. Ugyanez a helyzet II. Okvetlen kapcsolataik vannak az egyes törzsek eredetlegendáival és a 12 ciklusos. főleg a Tocsi-völgy sziklafeliratainak jeleiből. Közlöm FRYE professzor után az egyik ilyen szép "totem-állatos" pecsét képét a "vaddisznó" törzs feliratos szövegével. heftaliták már SZENT JEREMOS [JEROMOS] szerint (meghalt 430) "saját írásaikból és nyelvükön olvasták a szentiratokat" s bár sokszor elítélőleg szól róluk.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 88/271 . királyaik rendelkezései. mint "észak farkasai"-ról.2013.

1. magyarmegmaradasert. Az ékírástól a rovásírásig .06. kötet .2013..Magyar Megmaradásért címekben csak úgy.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 89/271 . akit történelmünkből ismerünk.29. mint a besenyő TONUZOBA névben.

város központú államait is uralmuk alatt tartották. kötet . mint Lurisztán és Urartu országokat a mai Van-tó környékéig.2013. A környező népek. tehát a Kaukázus déli részéig. hogy hatalmas birodalom volt s többek közt délen a Mervi oázis és a Tejen-folyó völgye is hatalmuk alatt állt. míg nyugaton a Kis Ázsia apróbb birodalmait. Horezm. hanem az asszírok állandó néptelepítései ellen védekeztek. A földrajzi kiterjedés és állami önállóság felsorolt adatait időrendbe és történelmi keretbe illesztve. A KHOREZMI ÍRÁS Ez az ókori állam. még a következőket kell elmondanunk. Talán nem is azért.06.) asszír ékírásos adatok tanúsága szerint eredetileg több népfajú törzsből formálódott és időben megelőzte a Méd és Baktria Birodalmak megalakulását. MOORHOUSE (1960) tanulmányaiból korábban magyarmegmaradasert. A khorezmi állam népei sorában legjelentősebb volt a már említett hurrita nép.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 90/271 .29. azonban annyi bizonyos. Valódi neve minden bizonnyal a korabeli óperzsa UVARAZMIJ lehetett. TARN: "The Greeks in Baktria and India" (1951) műve szerint soha sem tartozott a jelzett ókori Perzsa Birodalomhoz. (Xvarizm. amely az AVAROK archaizáló neve. Khwarizm. amelynek peremvidékén szakadatlan függetlenségi harcok folytak. amelyeket meghódítottak vagy amelyek hatalma alá kerültek. C.1.Magyar Megmaradásért Kurzivírásuk bizonyára nem volt a keleti hunoknak. Az ékírástól a rovásírásig . hogy önállóságukat megvédjék. Pontos kiterjedését vitatják. ilyszerű szöveget szintén nem tudnak felmutatni. Hvajrizm stb. Choresmia. Állandó harcban állt az Asszír Birodalommal. Kőrevésett felírásukat HARMATTA professzor nyomán a baktriaiak írásrendszerével kapcsolatos összehasonlítótábláján mutatom be. harcoltak a khorezmiek. amelynek két írásrendszeréről D. amelyet az orientalisták a saját anyanyelvük szabályai szerint nagyon eltérő változatokban emlegetnek. bár W. Más vélemények szerint azonban az Óperzsa Birodalomból vált volna ki függetlenségi harcok hosszú során. DIRINGER (1948) és A.

kötet . amelyekhez tulajdonképpen magát a khorezmieket is sorolnunk kell. az Amu-darja folyótól nem messze fekvő Csaba-völgyben feltárt palota romokban kb. amikor Baktria is kikiálltja [kikiáltja] függetlenségét. Egyes törzsek. 80 khorezmi szöveg lett ismertté. Ez a földrajzi térbehelyezés nagyon fontos. hogy nyugatra terjeszkedjenek és ez véglegesen sikerült is nekik.29.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 91/271 . öt betűből álló szöveg is. MESE. Ezek közül a törzsek közül CERAM: "Narow Pass Black Mountain" tanulmányából ismerjük az egészen magyarosan hangzó és Urmia-tó vidékén még ma is ismert. amikor Tarkánjaik vezetésével K. A khorezmi írásrendszer ábécéjéből több jegyet ismerünk. KEREB. mint Palesztina nevét. Vonalvezetését az alábbiakban adjuk HARMATTA nyomán.1. amikor a még az asszírok hatalma alatt álló Média függetlenségi harcai megkezdődtek és amíg DEJOK 708-ban K.amelyet az ural-altájihoz csatol.e. KESKES. 822-ben végleg megsemmisítették SAMSI-ADAD asszír uralkodó seregeit és elfoglalták tőle az Urmia-tó. településtörténetileg adatolható ARAD. KISVADNA. másrészük bőr és pergamentre vannak írva. Az áttelepített törzsek összefoglaló neve "HURU" volt. a szintén ismertetett I. K. A felirat jellegzetesen a már kiégetett felületre van alkalmazva valami hegyes és éles szerszámmal. A hurrita-khorezmi államszervezet. 261-ben. EKERET KADES és REKE neveket. TOLSTOV munkássága nyomán előkerült írás-emlékek sorozatának. amikor K. Urartu baráti népeihez. megalapította a független Méd Birodalmat. Történelmükkel és nyelvükkel . ahol végül is megállapodnak kb. Média területéről azonban az új telepesek hamarosan kénytelenek voltak északra menekülni. 3. főleg S.06.e. Az 1948-ban talált írásos emlékek zömmel a K. Az alsó rétegekben egy sorozat élelemtartó cserépedény került felszínre s az egyiken kereszt-jel mellett az alábbiakban közölt felirat szerepel csupa mássalhangzói betűsorból. amelyekből később alakult ki Baktria. maradtak még régi helyükön. Ugyancsak az ő szakszerű megfejtését tartjuk leglogikusabbnak és magyarmegmaradasert.e. ahonnét a jelzett törzseket 721 év folyamán az "Uj Hurru" állam területére.e. Még erősebb lett a Khorezmi Birodalom. Nemcsak faji. Sogdia stb.2013. IRUN. amelyet ugyancsak TOLSTOV tárt fel 1951 folyamán az ősi Khorezmia területén a Koy-Krylgan-Kala palotaromok közt. Az eredetileg az Amu-darja alsó folyásának vidékén erős khorezmi uralkodók minden igyekezete az volt. Ezek közt legjelentősebb a Toprak-Kala mellett feltárt őskhorezmi királyi palotából előkerült írások sorozata. de a khorezmíek székhelye mindig északabbra vonul. M. Egy részük fára rótt. sem a szemita fajhoz és nyelvhez nem tartózó nép beleékelődött a nagy asszír kulturterületbe és magával vitte az óperzsa nyelvben eddig ismeretlen "Nap fiai" fogalmat. amit az asszír ékírások őriztek meg. Az ékírástól a rovásírásig . DJAKONOV szovjet tudós foglalkozott. hála a szovjet-orosz régészeti feltárásoknak. Így egy állandó északi irányú vándorlási folyamat figyelhető meg náluk. törzsek tömörülése védekezés volt a szemita és irán-índo-európai népek nagy tengerében. Hasonlóképpen jelentős a csupán egyetlen. majdnem kizárólagos "tűztisztelet" kultuszát. századból valók. nyelvi. PETES.Magyar Megmaradásért képeket is közöltünk. (1964). Így ez a sem az indo-európai.e. fellázítva ezzel az eddigi. hanem immáron írástörténeti rokonságot is jelez az ótörőknek nevezett népek felé. 721-ben az asszírok Palesztina nem-szemita törzseit a szomszédos Médek Birodalmának északi részén telepítette le kényszervándorlással. azaz a mai Örményország területére eső vidéket. P. ALTHEIM szerint a mai Kara-Kalpak Köztársaság területén fekvő.

hogy a MAGYAR ŐSKUTATÁS legközelebbi számában határozottan megcáfoljuk "A magyar nyelv története" c. kiadvány (BÁRCZI-BENKŐ-BERRÁR. Ungaria. betű alakja pontosan egyezik az arameus ostrokonok "B"-jével s a későbbi xvarezmi írásban is megtaláljuk még a "B"-nek azt a kissé szögletes változatát az általánosan használt gömbölyűén ívelő mellett. Az ékírástól a rovásírásig . Nem egyezik az arameus ABC egyetlen betűjének alakjával sem. illetőleg kijavítva TOLSTOV tévedését a betűk mivoltának megállapításával. beleértve az utóbbi népcsoport egyikének. mert az ősi nevén "UVARIZMIJ"-nek. tehát az avarság nevének archaizált formája mögött rejtőzködő Xwarizm. A pártus "H" alakja ettől eltérő. De íme HARMATTA professzor betűfejtése: HARMATTA professzor betűről betűre elemzi a rövidke feliratot. (Ungri. az arameus hatás előtt.29. kötet . vésővel vagy más véső-vágó eszközzel képzett betűk magyarmegmaradasert.-III.. amelyet a későbbiekben "Rovásábécék a Kárpát-medencében" címmel közlök." HARMATTA professzor eme betű-magyarázatához érdemes megjegyeznünk. 141.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 92/271 . csak annyit említhetek meg. mutatja. akkor nem ejtették ki. leszámítva a bizonytalan székely rovásjelet. Fontosnak tartom. hogy HARMATTA betűzése eme körülmény miatt teljes szöveggel olvasóim rendelkezésére álljon. Az un. hogy az ősi magyar nyelvben a szókezdő és hehezetes hang alig-alig szerepelt és ezt a sajátságos jelenséget az európai nyelvek szinte egyöntetűen átvették és vagy egyáltalán nem is jelezték például a magyar népnév kezdőbetűjeként. de távol áll a párthus "P". A "moabita" írásnak nevezett vonalvezetés kötetlen betűi ugyanis közelebb állanak a késői korezmi jegyekhez.Magyar Megmaradásért főleg a mai magyar nyelvben még "nyelvjárási szó"-ként használt "hombár" szavunk legkorábbi írásos előfordulásának tekintjük. (H)ongrie. S ez nem is valami csekélység. 300 körüli papiruszok. vagy ha igen.06." Ez az idézet részlet a 3.től is. Feltehetően a hurrita hatással való kapcsolat terelhette más irányba az irásfejlődést. Jelentősek a magyar írás-történész és iránologus megállapításai. Tovább idézve HARMATTA befűzését: "A 3. Így a régi vésett. E jelnek az arameus és a későbbi "H" xvarizmi betűvel való egyezése kétségtelenné teszi a "H" olvasatát. Ez arra enged következtetni. kiegészítve. Khorezmia stb.2013. mind pedig a későbbi xvarizmi írás "heth" betűjével. jel alakja igen feltűnő.. Nyelvészetileg jelen sorainkban részletekre nem térek ki. számú betűről. inkább a párthus "H" hasonlít hozzá. hogy ez a szó "hombár" szerb-horvát közvetítéssel került a magyar nyelvbe. Ungarn. IV. jel alakja pontosan egyezik mind az arameus ostrokonok és i. ugorszki stb. 1967) ama megállapítását. azonban ez sem egyezik vele. Íme a be tűzésre vonatkozó részlet: "Az 1. a magyar őstörténelemmel összeforrt szabírságnak a jelenlétét is." HARMATTA ebből azt a következtetést vonja le. században önállóan fejlődött ki. s a későbbi xvarizmis [xvarizmi] "P" pedig egyáltalán nem vezethető le belőle. tehát a K. hogy a xvarizmi írás már nagyon korán. évet adta eredményül. Ezért a merevített vonalú. nevekkel illetett ország népe igen korai és fejlett írástudással rendelkezett és erősen a hurriták hatása alatt élt. Ellenben pontosan egyezik a későbbi xvarizmi "M" betűvel.e. a huszonkét jeloszlopban szinte elő sem fordul.e. hogy a "H" rovásbetű a CSALLÁNY-féle jeltáblázatban.) De tovább folytatva HARMATTA betűfejtését: "A 2.1. faszén Carbon 14 nevű analízis szerint a cserép csöbör a K. hogy HARMATTA is megkülönböztet szögletes és gömbölyded változatokat a xvarezmi írásrendszerben.e. "rovott" jelrendszer helyét lassacskán a kurzív írás felé hajló gömbölyű és ívelt betűsor veszi át.

1. összekötött folyóírás nem nagyon alkalmas teljesen megnyugtató azonosításokra. HARMATTA professzor egyébként a TOLSTOV-féle betűsort "H-M-B-R-K" mássalhangzókkal állapította meg.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 93/271 . amelyet a mai magyar nyelvben "tájszó"-ként "hombár "azaz gabonatároló.06. az un. ahol az ötvösök a betűket vagy apró pontok egymásbaolvasztásával. Ezekből a szépszámmal reánkmaradt ezüst edényekből SMIRNOV közölt egy kilenc darabból álló sorozatról készült felírásgyűjteményt a Leningrádban lévő Ermitázs Múzeum kincseiből. Mint a táblázat mutatja a kurzív. Sokkal jobban érvényesülnek a korezmi rovásjelek a Perm-vidék és Kubán környék régészeti leletein. korezmi ezüstedények feliratain. kötet .Magyar Megmaradásért természetszerűleg közelebb állnak a rovásíráshoz. amelyet az ő nyomán ismertetek én is meg Olvasóimmal. Az alábbiakban bemutatom SMIRNOV gyűjteményes kiadásából a 19. Így ez a szó nem tekinthető az általánosan "szláv átvételű kölcsönszónak".2013. HARMATTA ugyancsak mellékeli fejtegetéseihez az arameus-Koy-Krylgani és Tok Kalai azonos hangok táblázatát. Ebbe az írásmódba az író már beleviszi saját egyéniségét a grafológia mindenkori szabályai szerint. vagy vésőjük finom és éles hegyével örökítették meg. számú tábla ezüst ivócsészéjét és a rajta található magyarmegmaradasert. hanem az ősi Korezmből hozták magukkal kabar törzseink.29. "raktár" értelemben oldja fel. Az ékírástól a rovásírásig .

29. m. a Stephanus-rex pénzeknek a középpontjában találjuk meg. De ugyanezeken a pénzeken találjuk meg a nagyszentmiklósí kincs rovásjegyeinek egyikét is. amely sehol máshol nem ismeretes: az alul-felül meghosszabbított szárú "P" jelet!" (I. A székely-magyar ligaturák jegyeit NÉMETH és CSALLÁNY tanulmányai nyomán veszem: amelyről LÁSZLÓ GYULA az un.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 94/271 . magyarmegmaradasert. részben vésett vonalakból álló betűit a magyar rovásírás ligaturái kőzt már megtaláljuk.2013. mert a Kárpát-medencei betűtáblázaton CSALLÁNY nyomán valóban nem található. Szöveg értelmezést nem sikerült szereznem róluk. de formai azonosságuk kétségtelen a hasonló jegyek alapján. Az ezüstcsésze rovásjeleit részben poncolt apró pontokból. 125). Az ékírástól a rovásírásig .Magyar Megmaradásért peremfeliratot. kötet . Ez a "P" jel azonban a mellékelt leningrádi ezüs[t]ivópohár peremén ott található.1. STEPHANUS REX dénárokon szereplő kézzel utánavésett jelről ír "A népvándorláskor művészete Magyarországon" című monumentális tanulmányában a következőket írja: "A textil mintás díszek pontos párhuzamát a magyar királyok első pénzeinek.06. tehát LÁSZLÓ professzor állítása csak a székely és magyar rovásírásos jegyekre vonatkozik.

P. 653-ból.29.u. Budapest. amely a jelzett kézzel vésett jelhez szerfelett hasonlít. aki finom asszonyi megérzéssel jutott a Top-Kala-i hamvvederhez és a rajta szereplő felirathoz. TOLSTOV is foglalkozott éppen a Perm és Káma vidékén talált ezüstedényekkel kapcsolatban. azonos politikai tömörülésben élt." (Történelmi Szemle.1. főleg GYÖRFFY GYÖRGY mereven elutasítja. Nincs afelől kétség. mint legkésőbbi időhatár. A már említett TOLSTOV és SMIRNOV-féle adatok mellett a khorezmi írással erősen foglalkozott a szovjet tudósok közül a szerencsés kezű régész A. már szóvátettük az un.. a meghúzott és hosszabbított függőleges száron ott szerepel egy-egy kis köröcske. Szakemberek vitájából azonban kialakult a K. hogy vajon milyen korból lehet őket származtatni: "Kérdés.e.Magyar Megmaradásért Ennek a rovásjegynek tehát okvetlen kapcsolata van a korezmi származású kabarok és egyéb "kísérő népek" művészetéhez. amelyek MUSABAJEV által feldolgozott Arany-Kurgán-i felírás szerint a K. 1964) A felirat dátuma kissé bizonytalan. kultúrközösségben. akikkel tényleg volt kapcsolat. a legfiatalabb 705-ben készült. V. mint legkorábbi és 753. A kvarezmi-khorezmi felírásokkal egyébként maga a nagy szovjet régész és írástörténész S. Itt csak egyet említek meg a már szereplő magyarmegmaradasert. 658. Sőt "kettőzése" is akad ugyanebben a fehér-hun ábécében. Az ékírástól a rovásírásig .1. A legrégibb K.06.. S ez a "heftalita "P" betű" viszont a kora baktriai rovásjegyek sorában szerepel. ahol a "P" betűnek mindkét oldalán. hogy az említett jegyek az arámi írásrendszerből. elavult tudomány. GUDKOVA régésznő gyűjteménye nagyon sok vitára adott okot gazdagon közölt. tehát abban a korban. Bár rovásjellegű betűnk erre vonatkozólag valóban nincsen. hogy a krónikáink hitelét és főleg történelmi forrásjellegét a hazai.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 95/271 . amikor a honfoglaló magyarság utolsó hulláma. Annak ellenére.. Kilenc ilyen felírásos ötvösművet tartanak számon és mint műhelytitkot még a készítési éveiket is ismerjük. év.2013. szám) Az "alul-felül meghosszabbított "P" betű" tehát közös örökség a magyar-khorezmi népi kulturából és LÁSZLÓ GYULA kutatásai során azt a kérdést is felveti ezekkel a "STEPHANUS REX" finomezüst obulusokkal kapcsolatban. kötet . 21. a Kazár Birodalom keretében élő szabír-magyar etnikum a korezmiekkel állandó kapcsolatban.. századig vezethetők vissza. aprólékos írás-emlékeivel. ("Tok-kala" Thaskend. 7. "heftalita töredékek"-ben szereplő kurzív írás jellegű azonos betűformát. ő maga is kénytelen volt már 1969-ben a következő kényszernyilatkozatot tenni:"Meg kellene a khorezmiek hatását vizsgálni. 1969 .u. hogy a Stephanus Rex felirat Stephanus GÉZA fejedelmünkre (970-997) vagy Stephanus-ISTVÁN királyra (997-1038) vonatkozik-e?" A leningrádi ezüstcsésze korezmi feliratának ez a különleges "alul-felül meghosszabbított szárú "P" jegye" természetesen nem a xvarezmi-korezmi írásrendszer egyedüli és kizárólagos betűje. mint közös forrásból vezethetők le és az ótörök kapcsolatok. E tekintetben krónikáinkban már CSABA hun királyfitól kezdve az ÁRPÁD-fiak házasságáig sűrű utalássorozattal találkozunk. amelyeknek kvarezmi eredetét a feliratok bizonyítják. GUDKOVA is.

annak ellenére. A jelzett éremfelirat és egy kétnyelvű . Ilyen a következő oldalon közölt és 658-ból származó korezmi felírásos ezüsttál. Írástörténetileg tehát szintén alátámasztható a magyar krónikák ama adata. vérségi kapcsolat állott fenn.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 96/271 . pótbetűkkel. Az ékírástól a rovásírásig . Ez is azért jelentős.06. létezése. hogy a magyarság és korezmi nép közt szoros.az angolszász vagy francia és orosz tudományos irodalomban sokszor csak körülírással.1. kötet . egyenese vonalakat már eléggé gömbölyítette. GUDKOVA és főleg W. amelyet a magyar őstörténelem rokonnépünkről. mint a jelen sorokban szereplő két népnév a "kangar" és "szabír" talán éppen azért szerepelnek TOLSTOV."xangar" és a "S-W-R" = szabir-népnevek korezmi írással vannak rögzítve. Ez a bizonyos "hangzavar" nagy akadály a tudományos tisztánlátás terén. B. mert tudósok vitái közben két a magyar őstörténettel szorosan kapcsolódó nevet hallunk emlegetni.29. a "XANGIR" népnevet. Ez az írástudományi kapcsolat a rovásjegyek technikájában is megmutatkozik.és ez minden bizonnyal áll a törökös népek betűire is . a besenyőkről ismer.felirattöredék alapján merült fel a két sző "XNGRY" avagy "XNAKRY" betűzéssel az egyik. bár néha. szintén kénytelen engedményeket tenni az ősi hagyomány és a krónikák bizonysága javára. akiket tudvalevőleg BÍBORBAN SZÜLETETT KONSTANTINOS szerint "KANGAR"-oknak neveztek. London. TOLSTOV közelíti meg. 1985) vitairataiban. mert mindegyik a maga anyanyelve szerint betűzi ki a rejtélyes írásokat és a magyar füleknek szinte csengő hangon leírt nevek kiejtése. A betűk hasonlítása a magyar rovásjegyekkel már az Olvasók vagy íráskutatók gondja kell legyen. A tudósok legnagyobb problémája a "prima facie X" (első szóként szereplő X jel). bár nem teljesen.2. mint már említettük. hogy a magyar mássalhangzók .Magyar Megmaradásért halotti hamvveder felirata mellett: egy pénzdarab felirata. S valóban az "X" betű sem a magyarban.a kísérő nyelv sogdi . amely engedményt GYÖRFFY "meg kellene vizsgálni" szavakkal fejez ki azzal a megtoldással. hogy a rovások vonalai "árnyékolva" vannak.. míg titkos szóként a második "SYRY " vagy "SBYR" jelekből összerakva. hogy melyikük közelítette meg a valóságot.. főleg az ezüst és más fémtárgyakra rótt felírások egészen elfogadható ábécét nyújtanak. Sajnálatos. Mindenestre ma már az eddig közölt emlékek. mindig idegenként bujt meg a rovás és más írásrendszereink között és mindig "K" hangnak jelezték vagy ejtették őseink. ahol az ügyeskezü ötvös a merev.2013. hogy a két nép közt "tényleg volt kapcsolat". hiszen a legtöbb ilyen írásemlék az oroszországi múzeumokban van és csak keveseknek hozzáférhető. De íme az idézett "kangar" kvárezmi betűzése: ahol a HENNING-féle megoldás alapján a besenyő. BAKTRIAI ÍRÁS-EMLÉKEK magyarmegmaradasert. Az elavult hazai történelmi felfogás a hun-korezmi-magyar kapcsolatok tagadása terén. azaz párhuzamos vésetek cifrázzák a betűit. LIVSHITZ. mikéntje felől oldalakon át vitatkoznak.. sem az ótörökben nem szerepel. hangkombinációkkal megközelíthetők. Történelmi hátterét ennek és sok más korezmi felírásnak a végső megoldása mindenestre még várat magára. HENNIG ("The Choresmian Documents" Asia Major 11.

A legjelentősebb és írástörténeti szempontból a fehér-hunokkal kapcsolódó emlékek egy része az un. A heftaliták-fehér hunok hatalmi fölénye a morzsolódó évszázadok alatt egyre gyengül és a K.06. amikor NAGY SÁNDOR már erősen meggyengítette az egész Közép Keletet uralmuk alatt tartó perzsákat. kötet . késői Baktria területéről származnak és egyidősek a szintén tárgyalandó és a magyar hagyományokban rokonnépnek tartott pártusok írásos hagyatékával.1. ráhatást jelentenek éppen a heftaliták. Évszázadokon keresztül.e. Szakisztánés Lurisztán mellé még Örményországot is.Magyar Megmaradásért Az Óperzsa Birodalomból hosszadalmas függetlenségi harcok után csak K. végső telephelyeket építeni magának. Baktria területét a hajdani kusán nép is megszállta és évszázadokig a SASSANIDA uralkodók jóvoltából jelentős etnikuma lett az örmények mellett az állami csoportosulásnak. szakák közvetlen kapcsolatait a fehér hunokkal. 224-ben a sok fejedelmi családból élretörő I.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 97/271 . A huzavona azonban még mindig tart. bár testvérnépeknek tekinthetők.u. AR-TAS-UR kitűzi a szabadság zászlaját a megszálló rómaiak ellen és megalapítja a SASSANIDA-dinasztiát uralma alá vonva Baktria.29. Részben segítségükre voltak. 261-ben sikerült ennek az új ország népének kiszakadnia. Az ékírástól a rovásírásig . már a harcias fehér hunok jó része is kénytelen őt urának elfogadni és véglegesen városokat. 420-ban súlyos. Minket célkitűzésűnk szerint az írás történelme érdekel és itt nem hallgathatjuk el a baktriai kussiták. amikor Merv mellett magát a heftalita királyt is személyes kézi tusában elejti és koronáját a Csíz-helyen álló Nap-templom oltárának ajánlotta fel. bár minden szövetkezés nélkül a Belső Ázs[i]ából délre és nyugatra hatoló heftaliták is.2013. Baktriában dőlt el a keleti Hun Birodalom sorsa. A rovásírás története szempontjából a baktriai írás-emlékek átmeneti fokozatot. majdnem megsemmisítő győzelmet arat felettük. BER-KÁM GOR K. akik hasonló szándékkal jöttek a SASSANIDA uralkodóhoz. amíg V. akik aztán később sokszor megdöntéssel fenyegették Baktriát. azaz fehér hunokkal való kapcsolataik miatt. Feliratos emlékeik nemcsak a történelmi adatokat tisztázzák tehát. magyarmegmaradasert. Baktria történetét eléggé ismeri a történelem. A korabeli feliratok szerint BER-KÁM GOR királyhoz ez alkalommal a kusánokkirálya hódoló követséget küldött és már ott találta az udvarban Túrán és Mukrán királyait is. állandó harcban állnak egymással szemben.h anem az írásfejlődés elkülöníthető fokozatairól is élesebb képet kapunk.u.

1.Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.29.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 98/271 . kötet .2013. Az ékírástól a rovásírásig .06.

2013.Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 99/271 .1. Az ékírástól a rovásírásig . kötet .06.29.

kötet .2013.06. Az ékírástól a rovásírásig .Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.1.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 100/271 .29.

magyarmegmaradasert. (JRAS 1954. amelyről az afganisztán H. kötet . Az ékírástól a rovásírásig . Ezen szerepel első ízben "ZSA-BOGO" formában a hun "JA-BU-GA" tisziségnév.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 101/271 . amelyből a mai magyar "jobbágy" ered. Tocsivölgyben talált sziklafeliratoknak.Magyar Megmaradásért A feliratok köz szerepel Baktria területéről az Uruzgan melletti kő. ligaturáihoz példaként is szolgálhatott már a fehér-hunok korszakában a Sassanidák alatt. BIVAR íráskutató és történész adott hírt 1954-ben.29. 29. tábla) De még nagyobb jelentősége van az un. arab és részben fehér-hun jegyekkel írt szövegek kísérik és így a betűhasonlításra nagyon jő lehetőséget nyújtanak. illetőleg szótagsorát.1. Ezek többnyelvűek és így a megfejtésnél nem állnak fenn kísérletezések vagy bizonytalanságok.2013. Nagyon jelentősnek tartom as egyik szanszkrit szöveg összevonásos betű. amelyből több jel a székely-magyar rovásírás un. A baktriai írás-emlékek párhuzamszövegeit szanszkrit.06.

Az ékírástól a rovásírásig . részben fénykép. részben vonalas jegyek táblázatokkal. HUMBACH tanulmányai nyomán közlök pár írás-emléket.29. hogy a feliratok nyújtotta történelmi és kulturális kapcsolatok szövevényére is kitérjek erre talán egy külön régészeti tanulmányban külön és részletesen is sor kerülhet . valamint H. kötet . magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 102/271 .1.Magyar Megmaradásért Jelen írásomban nincs mód rá.06.s így csak HARMATTA professzor és GÖBL írástörténész.2013.

A maga korában SUPKA tanulmánya minden bizonnyal kimerítette az addig ismert külföldi szakmunkák nyújtotta adatokat. (Lásd a nagyszentmiklósi feliratokról szóló fejezetünket!) SUPKA GÉZA brahami.06. ahol a Tocsi-völgyi írás-emlékek alapján párhuzamot von a baktriai és fehér-hun írásjegyek közt. főleg éremtani jelek során. mint azt jelen gondozásomban másutt közölt írása bizonyítja.Magyar Megmaradásért A közölt illusztrációk közt különleges figyelmet érdemel HARMATTA professzor "Late Bactrian Inscriptions" c. A fehér-hunok rovásrendszeréről a további fejezetünk emlékszik meg. HARMATTA összefoglalja tanulmányában a legutóbbi évek indiai.1. Az újabb kutatások sok mindenben igazat adtak neki. tanulmányának ama részlete. 1969) és inkább hivatásához híven nyelvészeti összehasonlítással foglalkozik benne. de mint "másod termék" a betűrendszerek kapcsolatait a jelzett földrajzi térben eleddig csak SUPKA GÉZA vizsgálta felül "A nagyszentmiklósi kincs revíziója" címmel (1917). de ott is akadnak kőrevésett írás-emlékek is.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 103/271 . Indus-völgyi íráskutatásait a jelzett nagyszentmiklósi kincsek felirataival kapcsolatban roppant magyarmegmaradasert. Az ékírástól a rovásírásig . Kaukázus-vidéki írástörténet iráni jellegű emlékeit (Budapest. kötet .2013.29.

másfél évezred folyamán élő kulturnépeknél. vagy talán hosszabb-rövidebb időtertamra [időtartamra] meg is telepedtek annak ellenére.. Évszázadokkal az óperzsa Birodalom felbomlása után Persisben.1. Sogdianeban olyan írásbeliség jelenik meg.e. hogy ezek az írásbeliségek az Óperzsa Birodalom arameusi kancelláriai gyakorlatára mennek vissza." Az arameus írás nagy térhódítása egész sor államban figyelhető meg. nyelvészetileg is hatalmas az út a sumérok korától a magyar honfoglalások bármelyikéig. hogy az óperzsa kancelláriák arameus írásbelisége és gyakorlata Nagy Sándor hódításai után a hellenisztikus államokban is továbbélt.06. Az arámi írásrendszer első példányai az óperzsa Birodalom arqumenida korszakából származnak. HUART és DELAPORTE francia orientalisták után közlök.Magyar Megmaradásért fontosnak tartom azért is. a "Fórum" fejezetünkben foglalkozom. Parthiában. A szerzők csak mint kulturtörténelmi adatot ismertetik.bár már az ókori perzsák a saját nyelvüket beszélték . Az ékírástól a rovásírásig . 5. Az óperzsa kancelláriák az i. AZ ARÁMIAK ÍRÁSRENDSZERÉRŐL Az arámi (arameus) írásrendszer kb. a magyarok és olaszok egy és ugyanazt a betűrendszert használják bár semmiféle nyelvrokonság nincs közöttük. hogy megrajzoljuk az írásbeliség fejlődését az Óperzsa Birodalom egykori tartományaiban. azonban e feltevés bizonyítására csak az új leletek adnak lehetőséget.29.hasonlóan a Magyarországon 1840-ig használt latin "hivatlos nyelv" szerepéhez. A magyar rovásírásban még ma is szerepel arámi eredetű betű. hogy az általános felfogás szerint "nomád" népek voltak. Hatása érződik a K. Ezeket a tudományágakat azonban jelenleg mellőznünk kell. bár mindegyik a saját nyelvén fejezte ki vele mondanivalóját. Ezzel az írásrendszerrel. századból. mert 1932-ben a francia "Académie de[s] Inscriptions et Belles-Lettres"-nek egy másik honfitársunk.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 104/271 . HEVESY VILMOS komoly és sokat vitatott tanulmányt adott át közlésre. mint hogy a Harappában és Mohendzsodáróban talált és eddig megfejtetlen írásrendszer és Husvét-sziget híres betűrendszere közt komoly hasonlatosságot fedezett fel. illetve közlök róla hasonmásokat. mint esetlegesen a középázsiai eredetű rovásjegyekből származó fejleménnyel. amely ugyan a félvilág kulturkincsének tekinthető. amelyben nem kevesebbet állít. század hetvenes éveitől kezdve már általánosan az arameus nyelvet és írást kezdték az Óperzsa Birodalom közigazgatásában használni.(1966): "Az utóbbi évtizedek felirat-leletei ma már lehetővé teszik.2013.e. Minket főleg azok érdekelnek. két évezredig volt használatban Közel-Kelet és Belső Ázsia térségeiben.. ebből az időből származik. akár a hunokét ATTILLÁVAL akár az avarokét BAJÁNNAL vagy a magyarokét ÁRPÁDDAL vesszük is. Jelentősége tehát oly nagy volt. de így is élesen megfigyelhetők az egykori vésettrovott jegyekből a "calamus"-szal már legömbölyített vonalvezetések: Miután az óperzsa Birodalom hivatalos közigazgatási nyelve egyidejűleg az arámi volt . a K. ősi soron szerzett írásjelek egyike.e. de a közös használatból az azonos jelekkel kifejezett mondanivaló egyáltalán nem jelent semmiféle nyelvi azonosságot. hogy egyedül magyarmegmaradasert. amely az arameus írásból fejlődött és arameus eredetű logogrammrendszert használ. amelyeknek a területén ősi rokonnépeink átvonultak. Ezeknek a segítségével ma már bizonyítható. mint a ma használt latinbetűs írásrendszeré. minden további elemzés nélkül. V. Az írek és baszkok. amelyet a legelfogultabb finnugoristák is elfogadnak és amely kétségtelenül Belső Ázsiából származó ősi testvérnépeinkkel közös. akik mint hivatalos írást használták ennek az ősi betűrendszernek jeleit. Történelmileg. itt is sokáig megmaradt a használata ennek az egyre idegenebbé válló [váló] írásrendszernek. kötet . Erre vonatkozólag idézzük HARMATTA JÁNOS egyik rövid tanulmányát: "A legrégibb Xvarizmi felirat" címmel. Az arámi betűrendszer tehát a ZSUFFA-féle áttekintő térkép három kulturfókuszának mindegyikét erősen befolyásolta. Kézenfekvő arra gondolni.

írásában (Magyar Történelmi Szemle 1971).hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 105/271 . azaz az indiai hun birodalmakat és végül Xvarizmot. Bokharában a sogdi. Az arámi szöveg sok ősi szót örökített meg. államok sorában megemlíti Örményországot. amely a "botos ispán" tisztségét a sumér "pati " tisztségnévig vezeti vissza a két felirat nyomán. Az ékírástól a rovásírásig . kötet .. Nem érdektelen tehát. amelyben hun rovásírásra vonatkozó kapcsolatokat is teremtett.. Gandharát. De visszatérve az arámi írásrendszerhez és őseinknek a Kaukázus-vidéki népekkel való átmeneti vagy huzamosabb kapcsolataira. ALTHEIM: "Die Bilinguis von Mzcheta" c." magyarmegmaradasert. valamint a Bori falu mellett talált ezüsttálat. Ezeknek a rég letűnt államoknak a nyomait azonban mindenüt[t] elárulják az egyre-másra előtűnő írás-leletek és a fejlődés időben és térben ezeken a részeken sokszor új írásrendszereket is teremtett.1. a mai Tiflis és Goritól kb..Magyar Megmaradásért az írástörténet útjait. a Mzcheta mellett kiásott kétnyelvű feliratos követ.. ahol már a szanszkrit és arab írásrendszerek hatása is érződik. Ezekről részletesen is írt SURÁNYI ISTVÁN munkatársam "Magyar tisztségnevek két gruziai feliratban" c. tanulmánya. A lelettel sokan foglalkoztak. Gruziát (Ibéria) Parthiát. hogy SURÁNYI tanulmányát és a hozzákapcsolt kiegészítő táblázatot teljes egészében idézzem: ". Ezt a kis tanulmányt. ösvényeit nyomozzuk. 20 kilométernyire északnyugati irányban.Grúzia ősi fővárosa Mzcheta területén.06...29. A szöveg arámi és görög nyelven íródott. 1942-ben TSERETELI gruz régész vezetésével rendszeres ásatások során többezernyi aranyezüstlelet kíséretében kétnyelvű feliratos köveket is találtak. Így is sokszor ködbe vész a határ. Baktriában pedig egy egészen sajátságos írás alakult. Itt ALTHEIM és kutatócsoportja már az arámi nyelv "egy jellegzetesen Kaukázus-vidéki változata" értelmében használja az arámi írás vállfajaként az általuk "aramazi" vagyis félig "elgruziasodott" betűrendszernek tartott jegysort.2013. mint Perzsia területén a pehlevi. az előkerült írás-emlékek sorából kiemelem a GRUZIA területén talált két emléket. a szerző kérésemre kiegészítette az ALTHEIM-féle két rovásírásos betűrendszer táblázatával. de valamennyit felülmúlja F. HARMATTA idézett írásában az arameus írásrendszert átvevő népek.

29.2013.1. Az ékírástól a rovásírásig .Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 106/271 .06. kötet .

. akik ASZOKA király feliratát elemezték. Igazi jelentősége azonban írástörténetei szempontból a két táblázatnak van. Következő lépésével már pontosabban határozta meg ezt a jegyrendszert és a sogd betűkben találta az ősi gyökeret. maga is mutat "könyvírás" jellegű betűket. amely a puha és hajlékonyhegyű toll vagy ecset segítségével íródik az un. sőt olyan messze következtetett. amelyet a jóindulatu. "vésett írás"-sal szemben. találkozhatunk az Indiába elkerült hunok írásaiban is ugyancsak ALTHEIM és STIEHL szerint. hogy legyenek. amely az aráminak egy fejlődési foka a pahlavi és parsik betűrendszerek befolyása alatt. Az ékírástól a rovásírásig . míg a Bori mellett talált ezüst tál peremén magyarmegmaradasert. amelyről pár ecsettel írt levélt [levél] maradt fenn a 4.Magyar Megmaradásért SURÁNYI tanulmányrészlete történelmi és nyelvészeti hátteret biztosít a két feliratnak. hanem a "korai-sogd". de a részletkutatások eredményeit nemismerő német írástörténészek a Balkánra vonult testvérnépünk művészetének tartanak. században keletkezett.29. JUNKER és R. volt a forrás. hogy nem a "késői-sogd". (1959) ALTHEIM és kutatócsoportja egyébként már itt bekapcsolják az "arazmi" írásrendszer fogalmát.1. befolyások is érezhetők. karcolták. Mindenesetre a két gruziai felirat közt is van némi eltérés. sassanida stb.. hiszen a sziklafelirat.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 107/271 . amely a 7. amelyeken.06. Az általuk "Protobulgarisch". Ennek ellenére jelentősnek tarthatjuk ALTHEM összegező végszavait a két gruziai írás-emlék tanulságairól: "Az ő-török rovásjelek eredetének kutatásánál Thomsen Vilmos hamarosan rájött. Itt az óperzsa. amelynek merevségét a kemény anyagra vésővel vagy késsel vésték.2013. amely kétnyelvű. STIEHL a kapcsolatokat.. kötet .." Ugyanilyen dokumentumokkal arámi írásrendszerben. századból. mint látjuk.azaz "előbolgár"-nak nevezett rovásjegyek a[z] "ATTILA-kincs feliratai". különösen az ALTHEIM-csoporttól "könyvírás"-nak nevezett vonalas írásrendszerben. hogy ezeknek az alapja egyfajta arámi nyelvjegyei kell. egészen a nagyszentmiklósi kincsekig keresik ALTHEIM kutatótársai. H.

29. bár az elsőn a gruz. a két mellékelt táblázat szerint eléggé kidomborodik. mert a görög párhuzam-szöveg ezt szerfelett megkönnyítette. Ehelyütt azonban csak az arámi nyelv írásrendszerének hatására akarom irányítani Olvasóim figyelmét. akiket ALTHEIM a nyugati hunok egyenes leszármozottjainak tart. ALTHEIM törekvése.2013. mint a szikla felület. A két magyarmegmaradasert. Jenyisszei-írások között és végső konklúzióként a nagyszentmiklósi rovásjegyek között. hogy az arámi és ótörők rovások. inkább a merev és valóban rovásjellegű betűk tűnnek fel. A mellékelt arámi szöveg megoldása könnyű volt. Sokkal nagyobb a hasonlóság az aramáz fokozat.06. kötet . Az ékírástól a rovásírásig . A mellékelt képen láthatók és az ALTHEIM professzor által felállított táblázat mutatja az arámi írásjegyek hasonlatosságát az óperzsákon keresztül egészen a "proto-bulgárok"-ig. illetve "könyvi-rások" közt fejlődési menetet bizonyítson.1.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 108/271 . tehát az általános Kaukázus-vidéki betűjegyek és az Orkon-vidéki. közbeiktatott fokozat betűi nem eléggé meggyőzően hatnak.Magyar Megmaradásért ámbár az alapanyag nem oly kemény.

Magyar Megmaradásért szöveg azonossága felől nincs semmi kétség.29. Az ékírástól a rovásírásig . Sírj.1. A kibetűzött szöveg a következő: Magyar fordítása: "Én vagyok Serapit. aki győzelmeket aratott és arat s aki a király Sáfárjának (Seferun) udvarmestere és AGRIPPA fia. rovásjegyek késtségtelenné [kétségtelenné] teszik." SURÁNYI a feliratokat magyar tisztségnevek szempontjából vizsgálta felül s most kiegészítem írását ezzel a jelzett szöveggel és az ugyancsak Gruziában talált ezüstcsésze rovásírásos feliratával.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 109/271 . a kissé későbbi és a törökségre nagy hatást gyakorló "parsik" iráni hatású indiai írásáig a fejlődés valóban szembeötlő.06.2013.számunkra elérhetetlen volt. amelyek kétségtelenül kapcsolatban voltak a magyarság őstörténetében szereplő magyarmegmaradasert. Az írástörténeti fejlődés azonban az arámi betűrendszertől a pahlavi (ősperzsa). akkor kazár politikai államkeretben együttélő valamelyik rokonnépünk készítménye volt. a király Pázmánjának (ispán) az ifjabb ZEWAXNAK (más olvasat szerint ["]SEBAK"-nak!) leánya GYODMANGA felesége. Bár a jelzett gruziai feliratok az arámi nyelv tökéletes leszármazottjai.sajnos . kötet . sírj felette. ALTHEIM és munkatársainak táblázata azonban bizonyítja azt is. rajtuk kívül még egész sor olyan írásrendszer fejlődött ki ebből az ősi írásból.. mint senki hozzá hasonló és aki 21 éves korában halt el. sírj. hogy ez a szép darab a törökös népek egyikével okvetlen összefüggésben van és ha más nem. amelyet ők "armazis"-nak neveznek. de egyes részletek. hiszen az öreg kort nem érhette el és oly szép és jóságos volt. hogy a hunok Kaukázus-vidéki kulturája hatással volt a gruziai arameus változatra is. Ennek a vonalas átbetűzése .

Turkesztán manicheusi kulturcentrumában. Az ékírástól a rovásírásig .2013. old. Ez sokáig államvallása volt a Belső Ázsia nagy térségein nomád pásztorkodással. míg a tust vagy festéket kis tégelyekben hordták.Magyar Megmaradásért rokon vagy szomszéd népekkel és így a kulturhatás földrajzilag. pehlevi. (139.) magyarmegmaradasert. az írás és díszítése igen elterjedt. de az Ujgur Birodalom történetében oly nagy szerepet játszó manicheusi írás is. így a hatása sem maradt nyom nélkül az írásrendszerben. kalandozó hadjáratokra járó lovas-katonáskodással foglalkozó törökös népeknek. A manicheusok magas műveltségi fokon állván. Külön íródeáki tisztség a "betűs" emlékét fedezték fel Kizili. hol másikkal kapcsolatban voltak elődnépeink.06. Ővükben kard helyett tokban viselték a vonalzót és hosszú ecseteket. fajilag megokolt. kötet . parsik írásrendszer.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 110/271 .1. Ezek közt szerepel az iráni nyelvekhez sorozott sogdi.29. A mellékelt falfestményen az "íródeák" mellett szogd-betűs felirat is látható. Majdnem mindégyiküknek van régibb és újabb változata és hol egyik. A manicheus írás az új valláson keresztül terjedt.

Magyar Megmaradásért A Kizil mellett felfedezett falfestmények hatalmas méretű ábráit mintegy keretként egész sor "íródeák" alakja fogja be és bár csak egynek a nevét árulják el a szogd ábécé fehér alapra festett betűi. Hogy a Közép Ázsia területén létezett különféle törökös és később mongolos népeknél az "íródeák"-ság külön tisztség volt. arra vonatkozólag KÜL TEGIN sírfeliratából és a "Mongolok titkos történeté "-ből vannak adataink. magyarmegmaradasert.1.06.2013. Az "alsó íródeák" feje a fehértáblácska alatt látható. kötet .29.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 111/271 . Az ékírástól a rovásírásig . szakemberek szerint mindegyik figura mellett ott szerepelt a neve.

folyamatos vonalvezetésűvé vált.Magyar Megmaradásért Időben a Kizil melletti manicheusok felirata és az egész falfestmény komplexum az 5.) betűi még mindig egyedülálló betűsorból alakított szöveget nyújtanak. hogy ekkor már a szogd írást használták. amelyet minden őskutató ismer. krónikáink sok adata mellett több korabeli írott forrás is.29. ahol nemigen vannak "ligaturák". egybe írt betűkkel alkotott írásrendszert mutat. Az a körülmény.bár ezt finnugor szemléletű történészeink tagadják régészeti. hogy a vésőt ecsettel cserélték fel az írástudók. mint írásra alkalmas helyek.2013. század végéről származik és határozott bizonyítékként foghatjuk fel a melléjük alkalmazott betűrendszert. néprajzi és nyelvészeti adatok alapján kétségtelen. A szabírság és a hunok több ágának itteni hosszadalmas tartózkodása . KAUKÁZUS-VIDÉKI ÍRÁSOK Magyar őselődeink Kaukázus-vidéki kapcsolatai többet jelentenek egyszerű "kulturális kapcsolatoknál". Ennek ellenére a régi merev rovásos írás jelleg sem tűnik el egészen.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 112/271 . Maga a szogd írás is azáltal. old. Településtörténeti vonalon elég csak az őskutatás terén annyira jelentős LUKÁCSI KRISTÓF-féle örmény vonatkozású adathalmazára gondolnunk. Megerősíti ezt a hun-hagyomány. míg az ugyancsak ebből a gyűjteményből ismert töredék alig fél évszázaddal későbbi időkből már határozottan folyamatos. vagy kemény kőfelület[t]ől eltérőleg itt már finom színekkel megalapozott falfestmény keretének nagyobb igényei lépnek fel. idők folyamán mindinkább kurzív. magyarmegmaradasert.06.1. valamint a durva szikla. Az ékírástól a rovásírásig . kötet . hogy itt a vésőt a puha és hajlékony ecset váltotta fel. tekintetbe kell vennünk a végeredménynél mutatkozó gömbölyített jellegét a betűknek. A STEIN AURÉL-féle gyűjtésből eredő korai szogd tollírástöredék (138.

29. Az ékírástól a rovásírásig .06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 113/271 . kötet .1.Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.2013.

Magyar Megmaradásért A gruziai arámi eredetű írásjegyrendszerről már esett szó ALTHEIM professzor tanulmánya nyomán.06. Az ékírástól a rovásírásig .2013.29. Eddig az albán népnek nagyon kevés írásemléke volt nyilvántartva s alig-alig nyílt mód a teljes ábécéjét összeállítani. Régészeti leleteken felbukkanó emlékek nem nyújtottak teljes képet.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 114/271 . magyarmegmaradasert.1. kötet . de nem hagyhatjuk szó nélkül a régeltűnt kaukázusi albán írást és részben az örményt sem.

a hangokat jelző betűkre épül. rövid írásáról.06. A nevezetes betűjegyzéket a szerencséskezű I.2013. Az ékírástól a rovásírásig . amelyben megemlíti az első. csak 1937-ben felfedezett albán ábécét örmény kísérő szövegével. A talált szövegben 52 betű szerepel. magyarmegmaradasert. több. amelyben az ősi "ud" lakott hajdanán a feltárások során egyre több régészeti írásos adattal rendelkezik és ma már van rá lehetőség.Magyar Megmaradásért Kubán-vidéki rovásírásról tudunk.1. ha az az írás legelemibb összetevőire. kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 115/271 .29. Vannak ilyen írásosemlékek és ezek kapcsolódnak a székely-magyar rovásrendszerhez. Ekkora mennyiségű írásjele csak a kezdeti fázisában lehet egy-egy írásrendszernek. ABULADZE gruz régész az örmények ősrégi. hogy ezt az eddig ismeretlen írásrendszert rekonstruálják. Így nagy örömmel vettem hírt SCHÜTZ ÖDÖN kandidátus "Balkáni Albánia-Kaukázusi Albánia" c. Magyar armenológusunk ezzel kapcsolatban közölt cikke foglalkozik írástörténeti alapon a jelentős lelettel. hogy a Gruzia-Armenia közös területére átterjedő Utik-tartomány. mint ezer éves könyvtárállományában Matenadaranban találta. Tőle tudom.

mint ahogy pl. Ugyancsak a Kur-folyam vidéki Csenatsi kisváros régi. amellyel a megdicsőült halottakat ábrázolták. Bizonyára nem járok messze az igazságtól. Kur-folyam menti városromokból előkerült emlékeken szereplő betűk száma már erősen redukált. De minket a tipikus "füles" örménykeresztekkel túlzsúfolt másik oldal érdekel. ősi nyelvek ismerőire. kimondott írástörténeti szakemberekre vár a feladat.Magyar Megmaradásért A Mingecsaur. A kaukázusi. században a Krim-félszigeten íródott kódexnek a betűi mindjárt első pillanatra több esetben is nemcsak egymásközt mutatnak hasonlóságot a Csenatsi-i sírkő és a hun rovásbetűk több jegyével is. Az ékírástól a rovásírásig . amelyek egymásközt kötetlenek. vésett. Ugyancsak az "álmot" jelző halálra utal a mákkupak keresztmetszete.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 116/271 . A sírkő központjában egy hegyikecskét(?) üldöző lovast ábrázol. cseréptöredékek betűivel hangtani. kb.06.2013.1. Ezek egyikén az újdonság jeleként szerepelnek az alán írásjegyek. ha feltételezem. kezében előrelendülő szablyával.29. eddig ismeretlen betűkkel jelzett régészeti leleteket. kötet . ahol a jobb felső sarokban többszörösen is megszakított betűsor látható a jelzett egymástól függetlenül álló. az elszenderítő mákony ugyancsak ismert szimbolikájával. A rendelkezésemre álló leletkép csak vonalasrajz. a Mingecsaurnál talált feliratos gyertyatartók. rótt írásrendszer lehetett az ősük. formai vonatkozásban szakszerűen összehasonlítsák az 1937-ben előkerült kéziratos példány ábécéjének jegyeit. hogy ezeket a jeleket. 8-9. a teljesen magyar jellegű lovastemetkezések. iránimagyarmegmaradasert. vagy a feltalálójuk ilyen rendszer betűit vette alapul az ábécé megszerkesztésénél. Ennek a különben a 15.. de eléggé szemlélteti a betűjegyek alakját. hogy ezen a vidéken a magyar rovásírásra vonatkozólag még sok meglepetéssel fogunk találkozni. hogy a fejlődés az egyszeresülés folyamatával elhagyták a felesleges írásjeleket. századi temetőjében is találtak ilyen. Fejdísze a szokásos Közép Ázsiából ismert hármas korona jellegű ékítmény.. ami arra enged következtetni. kötetlen betűkből. Többek közt sírköveket.

felírásokkal bizonyítható kulturjelenséget. a már többször említett Alma Ata melletti "Arany Kurgán" G.2013. újabb és egyre újabb adatokkal bizonyítják a hivatalos "tudományos körök" véleményével szemben a magyar őshazák egyikének kaukázusi térbe való benyomulását.. kötet . század közepére teszi az első "írásos" adatokat az "eltűnt" népről. a mai Észak Mongoliában. hogy THOMSEN jelzett írása megjelent. Ez a lelet. Őshazájuk a kínai "TU-KIN". S az uralkodók neveinek a felsorolása és a sematikus. nem tudunk lényegeset az általa nyújtottakhoz hozzátenni. egyoldalú háborús-történetük önmagában amúgy sem nyújtana elegendő tájékoztatást kulturális életükre vonatkozólag. THOMSEN "Ó-török feliratok Mongóliában" (1934) című nagyszerű tanulmányában nyújt rövid. századba tudjuk helyezni az első régészeti leletekkel.e. III.vagy sokszor csak "türk" néven szereplő Közép Ázsiában oly fontos szerepet játszó ősi népről.u.THMOSEN számításai alapján . KÜL TEGIN pedig egy évvel később. BILGE 734-ben halt meg. tehát K. 685-ben születtek. az írásemlékek tömegéről híres ORKON-folyó mente. illetve kétéves tévedését azonban később a szöveg pontos felirata is jelzi.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 117/271 . az ótörök nép történetében. Ezt a sokáig megfejthetetlen nevet éppen ezek a feliratok magyarázták meg. Rész: Az ó-török rovásírás AZ Ó-TÖRÖK ÍRÁSRENDSZER A nagy dán írástörténész W. Az ótörök népek mellett azonos írásrendszert mondhattak magukénak az UJGUROK is. amelyek elsőként szóltak az ótörökségről. Ehelyütt nincs módunkban részletesebben is foglalkozni az ótürkök történetével.. Szerinte ez az ősi nép már nevében viselte az "erős" vagy "biztonságos" jelzőt ás a századeleji ismeretek összegezése alapján történelmi szerepének kezdetei a K. Így a jelentős BILGE kagán . előtti évszázadokra nyúlik vissza. Némi időbeli tájékozásul az alább közölt orkhoni feliratok szövegére vonatkozólag és az abban. illetve bőr alapanyagra festett szövegek mellett. MUSZABAJEV által megoldott csészefelirata. Tőlük is sok vésett emlék maradt reánk a rendes papír. Ezek a tisztségnevek a mai magyar nyelvben. THOMSEN egy. illetve azokban szereplő személyekre utalólag azonban mégis célszerűnek látszik. akik közt az udvari emberek sorában nagy szerepet játszó "pecsétőr" is szerepel. amikor a bölcs és vitéz BILGE kagán és TONJUKUK emlékköveit elolvasták és ott az ÖTÜKEN-erdőségek és a köztük megbújó ILI és ON-OK azaz "Tiz Nyíl" kifejezéssel együtt szerepel a szép szövegben. A felírások tehát ezekből az évekből származnak. ahol THOMSEN zseniális megfejtésének lefolyása is számon van tartva. Annyit azonban megemlíthetünk. hogy a kínai évkönyvekben kereken 28 régi tisztségviselő név fordul elő. THOMSEN ezt természetesen nem ismerhette és így az ótörőkség történelmi kivonatát időben a mai időszámítás. Az ékírástól a rovásírásig .29.684-ben.1. de időben már határozottan a K. de főként családnevekben még szinte számszerint megtalálhatók.Magyar Megmaradásért sassanida fémművesség stb. de áttekinthető kivonatot az ötötök.06. unokaöccse. Azóta csak. magyarmegmaradasert. 8. Az egészet egybefogni külön kötet is kevés lenne. Történelmi csoportosításukat az ótörökökével együtt SEBESTYÉN nyomán ismertetem az alábbiakban. Kínai és bizánci források voltak az egyedüliek századunk fordulóján. a 6.

hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 118/271 . a mely Mesopotamiában a babyloniai fogság előtt kialakult s így a hagyományos. hogy a merev betűket metsző kés társaságában itt már a vonalakat lágyító ecset is korán szerepelni kezdett. a melyek a betűrovás titkaival szintén megismerkedhettek s ha a kölcsönzés esetleg csak rövid idejű kulturhatás eredménye volt. Saját feliratos emlékeikből és a chinai évkönyvekből megtudtuk. még mindig felismerhető a rovóeszközök párhuzamos használatának befolyása is. melyet a nestorianusok egész Kelet-Szibériáig elterjesztettek. A rovás-jelleg még feltűnőbben megmaradt azon a szintén phöniciai eredetű aramaeus íráson. században nagy műveltségre tett szert és már írással is rendelkezett.06. a legrégibb észak-afrikai feliratok és az Európába átszármazott ókori középtenger-melléki írás viszont azt bizonyítják. A nyugoti kútfők viszont az I. század óta egy keleti türk népet emlegetnek. E nyilvántartásból derül ki. A délkeleti félen lakó ujgurok a VII. hogy e nép tulajdonképen egyenes utódja azoknak a keleti hiung-nuknak. a kiket az ellenük emelt óriási határfalak szomszédságából már az ó-kor végén nyugot felé szorítottak. Mongolország északi részében pedig egy ujgur nevű másik török nép a VI-IX. a melyet nekünk csakis az Altájin túl letelepedett közép-ázsiai türk nép harczias elődjeivel lehet azonosítanunk. A hegemóniát végül az északi fél ragadta magához. a kölcsönzött holmit épp oly önállóan megőrizhették. hogy a nyilvános olvasó közönség még csak a metszett merev írásjeleket ismerte. de a betűk formáin. ennek délkeleti szomszédságában. sőt utóbb szentnek is tekintett héber írástól függetlenül irodalmi eszközzé válhatott. már egészen mentek voltak a rovott vonalak merevségétől. hogy Dél-Szibériában. Utóbb ez a két hatalmas nép egymással is harczba keveredett. az Altáji hegység és a Bajkál tó közti területen.29. A sémi művelődés körében szereplő írásrendszerek egytől-egyig phöniciai eredetűek. Az utóbbi Persiában szintén teret hódított.2013. a melyek vele utóbb itt versenyre keltek. különösen a Jenisszei felső folyásánál és a Száján hegység lejtőin egy közép-ázsiai türk nevű ó-török nép. de azok az írásrendszerek. különösen az érmeken látható betűk formáin. Figyelmünket tehát ki kell terjesztenünk azokra a keleti népekre is. A későbbi keletű makkabaeus érmek. hogy amazt a tőle északra és keletre lakó kirgizekkel való örökös harczok. A sémi népek később kialakuló írásrendszereit már kizárólag az ecset és nádtoll szolgálta. Az ujgurokat a chinai évkönyvek az előző évszázadokban is emlegetik. de 744 magyarmegmaradasert. Kiderült. mint a rúnát rovó germánok. A sémiekkel és árjákkal szomszédos közép-ázsiai törökség írástörténetére csak a legújabb időben derített fényt a tudomány. Az ékírástól a rovásírásig . az arábiai hymiári írás. Az ó-héber írás legrégibb epigraphikai emlékein látható vonalvezetés (ductus) azonban elárulja. Ilyen a syr írás "estrangelo" nevű változata s részben az a változata is. kötet .Magyar Megmaradásért A germán rúna története tényleg igazolja azt. században még török szomszédjaik alattvalói voltak. az utóbbit pedig a chinaiakkal való ellenséges viszony nevelte erős hadi néppé. hogy a kezdetlegesebb műveltségű kölcsönzők betűrovása akár ezer esztendővel is túlélhette a közvetített úton megismert s a közvetítők részéről utóbb más irányban fejlesztett phöniciai eredetű rovásírást.1.

Az itt székelő Ilek-fejedelmek aztán egész Bokharáig terjesztették birodalmukat. századi másolata őrizte meg. századi kútfő azt is állítja. a melyet az ujgurok a chinai nyelv és írás megismerése után sem mellőztek el. kiderül azokból a másik. b etik stb. e nyelvtörténeti következtetést még támogatja az is. emlékkő). b edizci "kőfaragó". b izik "díszítés. A buddhismusnak és keresztyénségnek hódoló ujgurok nyugoti része a X. E feljegyzésekből tudjuk meg. vagyis China nyugoti határáig sikerül utóbb kiterjeszteni. az ujgurok és ó-törökök írástörténete még nincs kimerítve. a miből aztán igen helyesen azt következteti. a keleti csagatájoknál b itmek "írni". érdemes megtudnunk. Utóbb ugyanezt az írásrendszert vették át a kalmükök és mandsuk is. könyv". hogy az altáji ó-törökség egyszersmind osztályosa volt az említett régi népek más irányban megnyilatkozó szerencséjének is.)A T'ang-dynastia VI.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 119/271 . századi kara-korumi feliratos kő s a Belasagunban 1068-ban írott Kudatku Bilik czímű terjedelmes codex XV. görögök. századi telerovott fatáblácskák természetesen épp úgy elpusztultak. Egész tömege került elő ugyanis ama feliratos köveknek. szintén századi chinai évkönyvekből.1. úgy az ujguroknál. A togus-ujgurok ekkor délkeletre vonulnak s Kelet-Turkesztánban és ennek szomszédos területein újabb birodalmat alapítanak. szavának eredetileg "metszés. hanem nyugot felé is messze kiterjesztette. E két szomszédnép Mongolország északi részében már az V. b icak néven nevezték. mint a phöniciaiak. hogy Kao-csangban (az ujgurok Hami nevű földjén) a chinai íráson kívül a hu írás is divatban van. hanem ha szerződést kötnek b evágásokat csinálnak fatáb lácskákra. század első felében az Altáji és Száján hegyek vidékén egy t'u-hüe (türk) nevű nép újabb államot alapított s hatalmát nemcsak dél felé.) Azt hiszem. i. Ezzel egyidejűleg az ujgurok szintén újra szervezkedtek. b itig "írás" (b itig tas "irott kő. Az ó-törökökkel azonos t'u-küe népről az egyik egykorú VI. b itikci "író. b itiklik "írástudás". a melyeknek élén birodalmukat Kelet-Turkesz-tánig. a melyekből pontosan megállapítható. e név mögött az ujgurokat kell keresnünk. század második felében kezdtek írást teremteni. a kést. századi ujgur nyelvemlék szerint b icik "írás. hogy az ó-török nép fára rovott írása azonos volt azzal az ős-ujgur írással. hogy a VI.) Mivel bennünket inkább csak az írás érdekel. b ic. titkár. olyan mint a chinaiaknak). Az ékírástól a rovásírásig . mint a vele szomszédos ó-törökségnél rovásírás volt divatban. Vámbéry szerint e szócsalád gyöke b it. italok és germánok minden e nemű legrégibb emlékei. lovas hadseregeiket. A togusujgurok (kilencz-ujgurok) itt székelő khagánjai rendszerint China felé vezetik rettegett." Mivel az előző századok chinai forrásaiban a hu a hiung-nuk utódai közt szerepel. a melyek az északi dynastiák történetében megemlítik. tehát a XIlI. hogy a t'u-küe nép írásának betűi "a hu nép írásának betűivel azonosak.(5. de nem tüntethette el azokat a nyelvi emlékeket. E népet a chinai kútfők hui-ho néven kezdik emlegetni s kiemelik. hogy "nincs írásuk (t.29.2013. A mai altáji törökségnél picik "írás.06. b et. hogy régen.(4. könyv". pecek "jegy". pelasgok. Ez a danzigi fiatal természettudós ugyanis részt vett abban az expeditióban.) Ebből az világlik ki. akkor ennek révén az ujgur nyelv még Dzsingisz-khán uralkodása idején is a hivatalos kanczellária nyelve maradt. Mivel ennél alkalmasabb írásrendszert Közép-Ázsiában nem ismertek. b evágást jelent. Csakhogy az újabb kutatások kiderítették. a jakutoknál b it "megjelölés". hogy Mongolországban elvonulásuk után is divatban maradt. kötet . a melyet Nagy Péter orosz czár 1720-ban indított magyarmegmaradasert. sőt ha Klaproth forrásai megbízhatók. Azzal. hogy ők a régi hiung-nuk utódai. a chinai feljegyzések róluk igen gyakran megemlékeznek. b ec egyaránt metszést. Az eredmény némi huzavona után az lett.(1. hogy itt is a chinai módra felülről lefelé vezetett syr-ujgur írást alakították át nemzeti írásrendszerré. czifrázás". Az ujgurok nyelvét egy VIII. E rész fővárosa Belasagun volt. etruskok. petek "levél". századi kara-korumi felirat betűinek eredetét meg tudjuk jelölni. a melyek ma már világraszóló emlékei az ó-törökség VII-VIII. hogy a VIII. hogy az ujgurok a b icik iró-eszközét. Száz éves uralmukat a kirgizek döntik meg."(3. Az imént említett XI. században mohamedánná lett és külön államot alkotott. Birodalmuk fővárosa az Orkhon folyó melletti Kara-korum lett. VI. A syr írás azonban ezt a régi örökséget utóbb egészen kiszorította. század folyamán letelepedett s mivel Chinát az őseik ellen emelt falon át állandóan háborgatták. És hogy tényleg az ujgurokról van szó." Az alább tárgyalandó ó-török feliratos emlékek szerint b iti "írni" (b itidim "én írtam"). Az első kövek felfedezésének dicsősége Messerschmidt Dániel Gottlieb nevéhez fűződik. az ujgurok írástudománya annyira hódított. századi hősiességének és magasfokú műveltségének.) A mongolok számára csak a mongol-chinai uralkodóház alapítása idején.Magyar Megmaradásért körül már önállóságra vergődtek. hogy az ó-törökség írást jelentő b itik. az írás fogalmának kialakulása idején. századi évkönyveiben viszont az olvasható. A VI. b icék. b ediz "vésési munka".(2. rovás" jelentése volt. hogy az ujgurokkal a keletre elvándorló nestorianus és mandaeus térítők a syr írás fejlett cursív rendszerét ismertették meg.

Magyar Megmaradásért Közép-Ázsia felkutatására.1.(8. sz. vagy tsirkovi feliratos emlékkőre.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 120/271 .) Négy év múlva az expeditio eredményéről beszámoló német nyelvű művében.2013. a felfedezés történetét is részletezve. Midőn e tudós 1722 elején az Altáji északi lejtője mentén a Szaján-hegységen áttörő Jenisszei folyó vidékéhez elérkezett. Egy kilovaglás alkalmával bukkant aztán rá arra az utóbb VII. a melynek hátlapján szintén látható egy elmosódott ó-török felirat. századinak bizonyult uibati.(6. ábrán látható két rajzot I.) magyarmegmaradasert.06.(7. Abakan táján Strahlenberg és egy Schulman Károly nevű 15 éves svéd rajzoló társaságában kutatott. E felfedezésről először Strahlenberg adott hírt 1726-ban megjelent franczia nyelvű Abulgasi-fordításában. Mi a 98-99. Az ékírástól a rovásírásig . kötet . valamint azét az egyidejűleg felfedezett csészetartó szoborét is. a melyet ifjú társával híven lerajzoltatott. R.29.) Később e rajzok sokfelé megjelentek s közismertté tették a "szibériai runák"-nak elnevezett írásjegyeket. kiadta az először felfedezett emlékkő rajzát. Aspelin archaeologiai füzetéből vettük át.

kötet . A gyorsan felszaporodó leletek eredetének és tartalmának titkát azonban senkinek sem sikerült megfejteni. Az előmunkálatok meddőségét az idézte elő.) Az egymással feltűnően versenyző finn és orosz tudományos körök megkezdett nagyarányú munkássága még be sem fejeződött. Heikel orkhon-vidéki kutatásainak eredményeit. Eredményeit egy előzetes jelentésben a dán akadémiának 1898 deczember 15-ikén mutatta be. Az ékírástól a rovásírásig .(9. Utóbb pedig a Jenisszei vízválasztóján áthaladva. M. hogy a Jenisszei felső folyása körül több ilyen feliratos kő is található. hogy az magyarmegmaradasert.(11. századi ó-török szövegek maradtak reánk. hogy Thomsen Vilmos. midőn a szomszédos Dániából váratlanul híre érkezett annak.) Mivel ebben az évben N.2013. Jadrinzew orosz utazó felfedezte a Koso-Zaidam melletti Kül-Tegin-emlék rendkívül terjedelmes feliratait. A meddő kísérletezés daczára a helsingforsi finn régészeti társaság 1887-ben egy tudományos expeditiót szervezett a dél-szibériai feliratok újból való megvizsgálására. Azzal azonban a chinai kútfők följegyzései alapján sikerült tisztába jönni.29. A. Klementz támogatásával 1892-ben már megkezdte a mongolországi emlékek pazar fényű atlasának kiadását. e jelentésnél nagyobb esemény nem volt az epigraphika és nyelvészet történetében.Magyar Megmaradásért A későbbi dél-szibériai orosz utazók kiderítették.06. hogy az Orkhon és Jenisszei vidékén talált emlékeken VII-VIII. mert a másfélszáz éves találgatás után most kiderült. Különösen nagyjelentőségű a mi urál-altáji nyelvészetünkre nézve.) Mióta Grotefend az ékiratokat megfejtette.(12. hogy a kutatók az írásjegyek jelentését összehasonlító úton akarták megállapítani.(10.1. azzal lepték meg az érdeklődőket. a helsingforsi finn-ugor társaság egy újabb expeditiót szervezett s 1898-ban díszesen kiadta Dr. Dr. E munkálatok eredményét a társaság egy műmellékletekkel is ellátott nagyívrétű kötetben 1889-ben tette közzé.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 121/271 . hogy Mongolország északi részén az Orkhon folyó vidéke szintén gazdag ilyen emlékekben. a kopenhágai egyetem kitűnő tanára megfejtette a feliratokat.) Ezzel egyidejűleg az orosz császári akadémia szintén szervezett egy expeditiót s Radloff Vilmos fáradhatlan útitársa.

hogy a Kül-Tegin-emlék chinai szövege G. Ebben megállapodva.06. a ki egyelőre csak a terjedelmesebb orkhoni feliratok megfejtésére és rendszeres magyarázatára vállalkozott. a melyben a szavak hangjainak jelzése a hangok helyzete szerint változhatik. Az i-y jegyét az első szótagban mindig kiírták. A labiális o-u és ö-ü minden szótagban szerepelt. be kell látnunk. Ily módon végül megkapta az egész betűsort és kiderítette a betűk alkalmazásának rendszerét.29.(16. phonetikus átírásának és német fordításának tüzetes kiadását. Az ékírástól a rovásírásig . mert a következő év elején már megkezdte a finn kiadványokban és a saját atlasában megjelent másolatok szövegének. hogy ebben az írásrendszerben a magánhangzóknak kettős jelentése van. A magánhangzók közül az a-e jegyét a szók elejéről és a mássalhangzók közül többnyire elhagyták.) A mellékelt 100. hanem vagy szótagírással. hogy az ó-török nyelvben és a vele rokon tájnyelvekben a vocalharmonia teljes mértékben érvényesül.és szaján-vidéki törökségtől kell származniok. a melyekből egy-egy újabb jegy értéke pattant ki. Megfigyelte azt is.Magyar Megmaradásért emlékeknek a chinaiakkal gyakran harczoló altáji. Abból. táblázaton bemutatjuk a megfejtett ó-török írásjegyeket úgy. a mássalhangzók kettős jegyeivel pedig azt akarta elérni. Sőt előttük is csak akkor szokott néha kiíratni. a mi azt jelentette. azt következtette. hogy e jegyek a szavakban nem vegyesen fordulnak elő. A kettős jegyű mássalhang egyik sorozata (az. zárhangokat. E tájékozódás után Thomsen olyan török szókat kezdett a szavak szerint tagolt (kettős pontokkal elkülönített) jegyekre alkalmazni. Az így nyert betűk segítségével aztán kezdett megszólaltatni már olyan török szavakat is. másrészt a tiszta szótag-írás köreit érinti. Már első pillanatra is eszrevehető. míg a szók végén mindig kiíratott. Ezt most újabban az is megerősítette. akkor a középső csakis magánhangzó lehet. hogy az ó-török írás a magánhangzók jelzését lehetőleg kerüli. a melyeknek a chinai szöveg utalása szerint gyakran elő kellett fordulniok. hogy három jegy magánhangzót jelent. sőt több jegy is rendelkezésül áll.(14. ha e magánhangzókkal szót kezdettek. Így aztán megállapította. hogy a feliratok nyelvének a hang-illeszkedés.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 122/271 . hogy nem egyszerű betű-írással.) Thomsen. vagy pedig olyan szövevényes írásrendszerrel van dolgunk. Thomsen előzetes jelentésének eredményeit Radloff mint elsőrendű turcologus azonnal érvényesítette. kötet . Rájött továbbá. ismét mások kezdő hangokat. a másik (kis 2-sel megjelölt) sorozat pedig a magas palatális magánhangzók előtt és után íratott. hogy összesen 38 jegyet lehet megkülönböztetni.) Ha most tekintetbe vesszük azt. Hosszú kísérletezés után tényleg sikerült a szöveg tängri "ég". kivéve a q-val jelzett két k mássalhangzót. hanem e-t is jelenthet. akkor nemcsak i-t és y-t. hogy az ó-török írás a magánhangzók gyakori elhagyása daczára is könnyen olvasható. akkor a két szélső már nem a középső csoportjához tartozik (mert ha a két szélső jegy mássalhangzó. a magánhangzók és mássalhangzók jegyeinek külön csoportosítását kísérlette meg.) Thomsen tehát egyenesen a betűk értékének megállapításához fogott.(15. orrhangokat és mássalhangzó-csoportokat tolmácsolnak. a melyet Thomsen kis 1-sel jelölt meg) a mély gutturális magánhangzók. művével csak 1896-ban készült el. kül-tigin (az emlegetett fejedelem neve) és a türk "török" szavait felfedezni.(13. magyarmegmaradasert. Itt az volt helyes kiindulási pontja.2013. a hogy Thomsen hangtani értékük és az addig ismert orkhoni és jenisszei változatok jelzésével közzétette. hogy ha két azonos jegy közt egy harmadik szerepel. vagy megfordítva). a melyek mögül mindig elhagyatott. sz. a mássalhangzók túlnyomó többségének jelzésére viszont két. vocalharmonia is sajátsága volt. hogy némely jegy csak bizonyos magánhangzó kíséretében fordul elő. Ez a visszás arány abból folyólag támadt. hogy a szavak magánhangzói néha elhagyatnak. a következőkből azonban már gyakran el is hagyták. Ha vele szó kezdődik. Schlegel 1892-ben megjelent magyarázatai szerint 733-ból való s egy tu-kiue nevű ó-török népre vonatkozik. hogy velük a szomszédos magánhangzókat is jelezni tudja. más jegyek egymással rokon hangokat. Ez az írásrendszer tehát egyrészt a tiszta mássalhangzós írás.1.

hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 123/271 . század második feléből származik. Tonjukuk. gyakorolta az uralmat. a gyászoló népek közt az ujgur és a chinai szintén képviselve volt. Midőn a két hős elhalt. hogy a legrégibb délszibériai feliratok némelyike a VII. Így tudjuk meg. A megszólaltatott kövekre rendszerint emléksorok vannak felvésve. Ezek a Jenisszei felső folyása körül lakó idegenfajú. Bilge-khán 716-tól 734-ig volt korlátlan úr s öcscse. de utóbb gyorsan eltörökösödő kirgizeket győzték le. A chinai fenhatóság alól felszabaduló hős nép élére Iltereskhán került (682-693). a ki a szomszéd népekre is kiterjesztett hatalmát kiskorú fiaira. a hős Kül-Tegin támogatásával meghódította a Jenisszei forrás-vidékén. Bilge-khánra és KülTeginre hagyta.06.Magyar Megmaradásért Az így kibetűzött adalékoknak megmérhetetlen történeti. Az ékírástól a rovásírásig . kötet . Ez a rövid időköz az ó-törökség fénykorát öleli fel. Hatalmas sírköveiket chinai munkások faragták és látták el a türk és ujgur feliratokon kívül külön chinai szöveggel is. A pontosan közölt adalékoknak és a chinai évkönyvek följegyzéseinek összevetéséből néha még az évszám is megállapítható. államférfiak és hősök viselt dolgait beszélik el.2013. az Orkhon és Szelenga folyók környékén lakó oguzok birtokát. Modso és Tonjukuk.29. a később száműzött kitűnő államférfiú. Kül-Tegin és Bilge-khán (Mekilien) emlékkövei pedig a 682-735 közti eseményeket beszélik el. A nagyobb terjedelmű szövegek az elhunyt khánok. magyarmegmaradasert.1. Harczoltak a kirgizektől keletre lakó tunguzok és egyéb távoli népek ellen is. Helyettük kezdetben nagybátyjuk. nyelvészeti és írástörténeti értékük van.

avar és mongol vándorlások forgatták fel és seperték el. A keleti török tájnyelvek a művelődés útjára tért ujgur nyelv körül csoportosíthatók. sz. de a következő század első felében megjelentek az északról előtörő kirgiz hordák s végleg megdöntötték a türk és ujgur birodalmakat.) Jelzik továbbá azok a nyelvtörténeti nyomok is. vagy közép-török népek nyugoti ó-török részének kell tekintenünk. ábra. türk vagy ó-török nyelv pedig a közép török nyelvek törzsökének tekinthető. A nyugoti török dialektusoknak eddig még [nem?] került elő hasonló régiségű nyelvtörténeti emlékük. de erről az oguznak és uznak is nevezett népről csak azt tudjuk. Az ékírástól a rovásírásig . Az utóbbi népséget a hun.1.Magyar Megmaradásért (17. Kimutatta.) Utódaik alatt az ó-törökség hatalma hanyatlani kezd.) Radloff ebben az irányban máris messzemenő eredményeket ért el. mint a hogy a kirgiz hódítás megbontotta s a későbbi mongol vándorlásokkal délnek magyarmegmaradasert. (20. A keleti ujgurok 744-ben már önállósították magukat. Viszont figyelmen kívül hagyja a scytha ó-kor szakáit és azokat az I.) Két falra karczolt szöveget Radloff közlése után mi is bemutatunk olvasóinknak (101-102.29. A türk elem délnek vonult. Turkesztánban és Turfán-ban néhány újabban felfedezett felirat-töredék jelzi. Nyelvi alapon felemlíti ugyan a cumanokat. hogy a IX.)(19. a melyekre a mai tájnyelvekben az elhagyott ország most tárgyalt feliratos emlékkövei vezetik rá a kutatót. Ezért aztán Radloff nem is bocsátkozik történeti reconstructiókba. Nyomát Mongolország délnyugoti részében. kötet . A vele szomszédos tu-küe.(18. a kiket a középázsiai. századi ujgur-oguz birodalom szétbomlása után nyomult nyugot felé.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 124/271 . hogy a törökség a feliratok készítése előtt három nagy nyelvterületre tagozódott el. század óta emlegetett turkokat.2013.06.

Jollyg-Tegin.." Az emlék másik sarkán pedig ez olvasható: ". hogy vésés előtt a szöveget előbb a kőre felírták. Az egyik sarkára pedig azt vésette fel. a szomszédos Chinában. a hogy azt a szentpétervári orosz akadémia külön e czélra metszett betűivel kiadta és a hogy azt Radloff és Thomsen betűszerint lemásolta s kiejtés szerint átírta. kinek a chinai császár hozzájárulásával a következő 735-ik évben emeltek hatalmas síremléket..én. szintén Jollyg-Tegin írta fel a terjedelmes ó-török szöveget. írtam tele". Kül-Tegin 731-ben halt meg.29. hogy a chinaiak már a VI. Jollyg-Tegin.1. Emlékkövét a következő évben állították fel. sémi. hogy magyarmegmaradasert. ábrán az emlék baloldali feliratának egyik töredéke látható. század óta tudták. Ebből aztán első sorban az derül ki. Húsz napig időzvén.ezt az alkalmazást Chinából Tonjukuk hozta be. mire ez a törökség a chinaiaktól a saját írásának epigraphikai alkalmazását eltanulta. Kül-Tegin és Bilge-khán sírjának török feliratait unokaöcscsük. Jollyg-Tegin. hanem volt nyugaton. Jollyg-Tegin külön kiemeli. ábrán bemutatjuk a felirat szövegének első sorát úgy. a Kaspi-tó és Fekete-tenger vidékén.Magyar Megmaradásért szorította azt a közép-. A feliratok vallomása szerint a kőre való felvésést az állam legfelső köreiben karolták fel. miként már megemlítettük.(21. a melyet utóbb déli törökségnek tekintettek és a melyet a keletről jövő áramlatok utóbb Kis-Ázsiába is elsodortak.a mint Radloíf sejti . Sőt az sem valószínűtlen. De egy teljes évszázadnak kellett elmúlni.a követ én.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 125/271 . E felirat végén elmondja. A homokkő közel ezerkétszáz éves feliratát az idő rendkívül megviselte. hogy . "Ennyi írást fogalmazván . Ezen emlékre. hogy a közép-ázsiai törökség a hu nevű rovásírást ismeri. készítette. hogy a törökség nyelve a VII. hogy a kőfaragó-munkát chinaiak végezték. Ott. A szöveg jobbról balra és a sorok alulról fölfelé olvasandók. Az ékírástól a rovásírásig . hanem az is.) (22. másodsorban pedig következik az. velük a követ megfaragtattam. a hol a kaukázusi. az írás chinai vonatkozásaira semminemű következtetés sem vonható.. én. Abból. indogermán és uralaltáji népcsaládok érintkezésének egy ősrégi közös ütköző pontja volt. kötet . Ezt az emlékkövet én állítottam fel.. írtam tele e kő e lapjára ezen írásjegyeket.. Teljesség kedvéért a következő 104.. én láttam el írással". hogy "a chinai császártól munkásokat hozattam (a kik megcsinálták) és az én szavaimat nem rontották el. kívül és belül díszítésekkel elláttattam.(23. hogy a törökség művelődésének forrása nem dél-keleten volt.mondja szószerint . de azért az ügyes lenyomatok figyelmesen kijavított és tetemesen kisebbített fénykép-másolatai elég jól elolvashatók.06.. Kül-Tegin rokona írtam le. hogy írását az idegen munkások nem vétették el.) Két év múlva meghalt Bilge-khán is. sz.. Említettük.) A feliratok világánál nemcsak az állapítható meg. A mellékelt 103.2013. hogy az írás és a díszítési munkálatok egy hónapját és négy napját vették igénybe. vagy ó-török népséget. század végén már fel volt három főcsoportra tagolva. Jolly-Tegin. sz.

Kül-Tegin emlékén még egy érdekes adat olvasható.) Oguz hazájában. Az ékírástól a rovásírásig . mert ha az írásjegyek jellegét a felvésés semmi tekintetben sem befolyásolta.) E hivatalos állás mibenlétének megállapítása némi nehézségbe ütközik.(26. továbbá a szomszédos szelenga-melléki régi oguz földön s az utóbbival határos jenisszei-melléki ó-török földön majdnem minden síron és feliratos emlékkövön rajta találjuk az illető khán.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 126/271 .29. hogy a Kara-Korum tájáról. hogy az eltemetett 27 éves halottnak "tamgával ellátott lova (tamka-lig jilki) számtalan volt".2013. Előfordul ugyanilyen jelentéssel a Jenisszei mellett talált. század végén figyelte meg a törökök ősmondáit.Magyar Megmaradásért a feliratot így akár idegen és írástudatlan kőfaragók is elkészíthették. akkor a köveken talált jegyeket azonosaknak kell tartanunk azokkal. az oguzok bölcs pecsétőrzője". tamgást jelent. Türges-khántól eljött Makras pecsétőrző. ábrán mi is bemutatjuk azt a nagy tamgával ellátott osnatsennajai feliratot. Ez a körülmény az epigraphikai emlékek készülésénél azért figyelendő meg. hogy "az én kedves fiamtól. Arra vonatkozólag. hogy kiki tamgát válaszszon s vele minden rendeletét. a melyek egyidejűleg közhasználatban voltak. A mellékelt 105. többek közt megemlíti azt is. a mely többek közt megemlíti. A tulajdonjegyet jelentő tamga szót mi már jól ismerjük. vagy hős tamgáját.) Rasidedin. lovát és marhaállományát lássa el.1. Mikor ugyanis Bilge-khán elszámlálja azokat. hogy az írástudományt tényleg a legfőbb körök ápolták.06. a kik az ünnepi gyászszertartáson résztvettek. alább közlendő (106. tehát a VII-VIII.(24. azt regéli. sz. a ki a XIII. kincskészletét. utóbb pedig Castrén fedezett fel a Jenisszei vidékén. sz. kötet . Az ó-török szöveg tamgaci czímet említ. a melyet először Spassky. századi oguz föld tőszomszédságából származtatott Oguz ősapa fiai közül a trónját öröklő Kün-khán meghagyta összes testvéreinek. a mi szó-szerint tamga-őrzőt.(25.) atsurai ó-török feliraton is.) magyarmegmaradasert. az Orkhon mellékén.(27.

Már W. az ó-török írás eredetének kérdése el volna intézve. Az ékírástól a rovásírásig . hanem tamgá-nak nevezi. Az ó-török tamgának ez a valóban meglepő második jelentése nyomban azt a gondolatot ébreszti. Barthold észrevette.Magyar Megmaradásért Ebből azonban még egyáltalán nem következik az. hogy Jollyg-Tegin fentebb idézett vallomásában a húsz napig készített írásjegyeket nem b itig-nek.) Ezt a feliratok közvetlenül nem igazolják ugyan. mert e jegyek eredetileg csakugyan tamgák voltak? Ha erre határozott feleletet adhatnánk. Ma azonban a kutatók még nincsenek abban a helyzetben. jegyző" névnek. kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 127/271 . hogy az említett oguz tamgacsi ilyen tamgák őse volt. Adat hiányában nem is magyarmegmaradasert. hogy ez a név esetleg egyenértékű társa lehet a b itigci "iró. de nagyon valószínűvé teszik az által.1.29.06. hogy nem azért nevezték-e az írásjegyeket is így.(28.2013. hogy teljesen megnyugtató választ adhassanak.

hogy Thomsen előtt összehasonlító úton keresték az írásjegyek rokonságát.) Vámb éry: Uigurische Spraobmonumente und das Kudatku Bilik. Ezért figyelmezteti az érdeklődőket.) E dolgozatot megelőzőleg Thomsen szintén hozzá szólt a kérdéshez. hanem közvetve . a míg rájött.) L'Histoire Généalogique des Tartares. ö. 143. hogy az írás jobbról balra menő iránya szintén tökéletesen egyezik". hogy az ó-török írásnak annyi régies sajátossága van.) Das Nord. 1.2013. 1896. ha a két írásrendszer kora közt áthidalhatatlan időszámítási űr tátong. . és XII.29. 1730.und Östliche Theil von Europa und Asia. Innsbruck 1870. lyciai és cariai írásjegyekkel való pontos egyezésről. esetleg a pénzeken olvasható feliratok révén már nagyon korán eljutott az aramaeai írás. St. mert ide kereskedelmi úton. 1. A finn orchoni expeditió kiadványában már táblá zatos kimutatást közölt az ioniai.Radloff: Das Kudatku Bilik des Jusuf Chass-Hadschib aus Balasagun. 1891. Ages de la pierre et du bronze. az ó-török írás betűsorában. Paris 1877.) Inscriptions de l'Iénissei recueillies et publiéss par la Societé Finlandaise d'Archeologie.(29. I. St. Sprachmonumente. 409-411. például az V-VI. kötet .) Bitsurin orosz ford. A tudatos alakítás pontosan felismerhető az a-e. különösen a mássalhangzók két jegygyel való párhuzamos megjelölésében olyan eredeti török hangtani sajátságok jutnak kifejezésre. továbbá az is. És ha ezen az úton sikerült volna a forrást megjelölni. az összehasonlítások terét sikerült jóval kisebb körre szorítania. Igen sok meddő fáradozásnak állhatja útját az a másik intés is. századi közép-ázsiai pénzeken található pehlevi változata. 1879. a melyeken biztosabban megközelíthetők azok a történeti igazságok. tábla. . magyarmegmaradasert. Die primitive Cultur des turko-tatarischen Volkes. 1. vagy ennek valamelyik. Egyébként elismeri.) Donner ennek daczára tovább kutatott s Thomsen eredményeire támaszkodva. VI.1. hogy. az aramaeainak nevezett írásjegy-forma volt. 1864. Nem lehet különösen akkor. 58-60. . Ezt bizonyítja a betűk formai és jelentésbeli specziális egyezésének nagy tömege. Miután meggyőződött arról. még kevésbbé lehet akkor.ha nem is közvetlenül. Mivel az egyező görög és kis-ázsiai jegyek hangtani értékét ismerjük. 351. G. a melyeknek jegyeit a kölcsönzők készen nem kaphatták sehol. hogy a turkok kelet és délkelet felől nem kölcsönözhették írásukat. Szerinte ugyanis "az a forrás. III. a Leyde 1726. II. 1. Petersbourg.06. 1. Helsingfors. hogy a rovott betűknél rokonságról a rovás technikájából folyó hasonlóságok alapján beszélni nem lehet.(31.: Uig. Stockholm. hogy az ó-török írás forrása délnyugoton.) Stan Julien: Documents historique sul les Tou-kioue. 58-60.V. arra az eredményre jutott. 2.) 4. évfoly. a melyeket a maguk valóságában ma még feltárni senkinek sem lehet. Föntebb már jeleztük.Magyar Megmaradásért ebben az irányban indult meg a kutatás. 8. hogy nem sokáig kellett keresgélnie. a. y-i és ö-ü magánhangzók egymással formailag rokon jegyeiben is. m.] 1. Helsingfors. ____________________ [A lábjegyzetek sorszáma nem az eredeti lapszerinti sorszám. E megszorítások után őszintén bevallja. 212. következett volna az ó-török feliratok megszólaltatása. Schlegel: Die chinesiche Inschrift auf dem uigurischen Denkmal in Kara Balgassun. az iráni művelődés körében lappang.(30.U. 1. 1. I. 1. LXXXIV.) Rendszeres és mindenek felett óvatos fejtegetései egyelőre csak azokat az utakat kívánják megjelölni. Livr.) Antiquités du Nord Finno-Ougrien. 9. (Journal Asiatique. Theil. IX.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 128/271 . 5. Petersburg.) Helsingfors. (Mémoires de la Société FinnoOugrienne. Az ékírástól a rovásírásig . Ez azonban elmaradt és ezzel egyelőre az összehasonlítások meddősége is meg volt pecsételve. 73. hogy az ó-török írásjegyek forrását a régi Turkesztánban kell kutatnunk. V. a melyből .a törők írás betűsora ered.) Die Sprache und Schrift der Uiguren. 3.) Vámb éry. 7. 6. phrygiai. 1. Leipzig. ha az összehasonlított írások jegyei közt csak formai és nem egyszersmind jelentésbeli is a hasonlatosság. akkor sikerült volna jelentésük megfejtése is. alapján Radloff i. köt. A régebbi előmunkálatok alapján Donner helsingforsi egyetemi tanár végzett legmesszebb menő kutatásokat. 269-270.. hogy csakis a korábbi idők és a déli érintkezési területek emlékeinek feltárásától várhatunk pontos felvilágosítást.

10. Langue. Petersburg. 7. Újabban kiadta Radloff: Atlas. Aspelin: i. 329-330..) Thomsen: Déchiffrement des inscriptions de l'Orchon et de l'Iénisséi.1. Helsingfors. Im Aufrage der Kaiserl. m. I. 14.) Szószerinti fordítását 1. kötetében. 1893. . 22.). . kötet az elhamarkodott elsö füzet hib&inak heljreigazitasäval 1895-ben jelent meg. és 15.. rész. 327-328. 26. Neue Folge. Petersburg. katonáim. akkor lettem hatalmassá. Notice préliminaire. V. 1.) A török hangzók osztályozására vonatkozólag 1. 1896.E mű terjedelmes bevezetésében Aspelin a felfedezések történetét részletesen ismerteti.) Helsingfors. egyik részről ti Sadapit urak. 20. 13. de l'Iénissei.) Die alttürkischen Inschriften der Mongolei.. Akademie herausgegeben von Dr.) [kép "1"] Magyarul: "Megemlékezem bátyámról. Anhang. XXIII-XXIV. 1894. W. St.) Atlas der Alterthümer der Mongoléi. bölcseim.V.) [kép "1"] Magyarul: "Én.) Radloff: Die alttürkischen Inschriften. Barthold: Die alttürkischen Inschriften und die ara bischen Quellen. Nebst einer Abhandlung Ton W.) 13. 17.).) La Stèle funéraire du Teghin Giogh. (mert az ég) híremet szétszórta. Nyelvtud. Fr. hogy a szöveg megfejtése előtt retousirozott levonat 1. hogy a kiadvány pótléka gyanánt néhány újabb lelet szövegével kapcsolatban O. 1. St. pedig 1896-ban jelent meg. 27. 1. I. de l'Orchon. 74. (Ismertette Simonyi Zsigmond. 1894. 1899. 81.A teljes I. füzet.1. sz. 21. 28. Radloff. Extráit du Bulletin de l'Académie Royale des Sciences et Lettres de Danernark pour l'année 1903. 1.06. 11. Lieferung.) Helsingfors.). Anhang. . 1. Leipzig. 1892. Itt említjük meg. 29. 19. közlés 1893-ban. ábra. 1. 1892. családom. St -Petersbourg. 15. 30-31. (Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. Barthold: Die historische Bedeutung der alttürkischen Inschriften. I) Kopenhága. St. I. W. 1883.) Inscriptions de l'Orchon recuillies par l'expédition finnoise 1090. Inschriften. Közlemények. 16.) 12. 337. 81-82. 38.) V ö. Kallaur turkestäni felfedezéseivel (Radioff: Die alttürkischen Inschriften.Magyar Megmaradásért 1889. Neue Folge. Lieferung.Thomsen: Inscriptions de l'Orchon. Systéme d'écriture. n-ről". (Nachriechten über die von der kaiserl. 1.) O." .) Inscriptions de l'Orchon (Mémoires de la Societé Finno-Ougrienne. Neue Folge.) D.2013. 14. m. szavában (a 108.) Radloff: Die alttürkischen Inschriften. népeim.-Petersburg im Jahre 1898. 1. Radioff: Die Inschrift der Tonjukuk. ö. 1.. . III. halljátok összetömörülve. a III. 25. 4245. Klemenz : Turfan und seine Alterthümer. St. ábrán) egy-egy hibás betű található. I. 1894. (A kiejtés szerinti átírás orosz betűit mi latinnal helyettesítettük). .-Petersbourg. et publiées par la Société FinnoOugrienne.) [kép "1"] Magyarul: "Én írtam". 1897. Radloff érdekes reconstructióit s a dialectusok keveredésére vonatkozó vázlatát i.Neue Folge. Birth: Nachworte zur Inschrift der Tonjukuk.) Radloff: Die alttürkischen Inschriften. 18. Akademie der Wissenschaften zu St. Szövegét megfejtette u. melyet először G.Megjegyzem. Donner 1892-ben egy szótárt adott ki (Wörterverzeichniss zu den Inser. (A II.) Radloff: Die alttiirkischeii Inschriften. ábra. Petersbnrg.) Altuigurische Sprachproben aus Turfan (az idezett: Nachrichten etc. W.29. kötet . ausgerüstete Expedition nach Turfan. 1. (285-299. Radloff: Phonetik der nördlichen Türksprachen. Zweite Folge.) L. magyarmegmaradasert. IV. 23. az éghez hasonló égből származó Bilge (fehér) kágán. Az ékírástól a rovásírásig ..). Donner: Inscriptions en caractéres de l'Iénissei. 1.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 129/271 . 24. (Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. a. Spassky közölt a szentpétervári földrajzi társaság orosz nyelvű közleményeinek XII. Radloff: Das Kudatku Bilig. 114-115. (Inscr.: Die alttürk. LXXXVIK. 30. Esemény az urálaltáji nyelvészet terén. 1899.

A 332 centiméternyi magas kőoszlop oldalait 231 centiméternyi felső részén felírás tölti be egészen tömör szövegezéssel. az eddig csak apró szövegek. egészen uj és eddig ismeretlen rovásanyaggal jelentkezett a tudósok világában. Ehelyütt csak ECSIN EMEL török régész nyomán ("Oldrug Turug". Az ótörök szöveg megfejtésének történetéről. 44-54. Óriási segítséget jelentett a szövegek megfejtésénél az a körülmény. a szerencsés felfedező olyan bőséges. ismeretesek voltak a feliratban szereplő személyek. BILGE kagán alakja és a két oldalán tisztelettel feléje hajló személy komor méltósággal tartja a törökös eredetű népek hite szerint "a lélek székhelye". 1896.1.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 130/271 .). 31. "Remarques sur l'origine de l'alphabet" cz. hanem az írástudományában is. síremlékek képeinek összegyűjtésére. A második emlékkövet. aminőre alig találunk példát.: Sur l'origine de l'alphabet turc du Nord de l'Asie. Jobb felső sarokban pedig az elszállt és "sólyommá változott" lélek szimbóluma ül a m agas eget jelölő boltozaton. Az ékírástól a rovásírásig . Ennek alapján legalább már a tartalomról előre némi fogalmat alkothattak az íráskutatók.06. BILGE kagáné még sértetlenül állt eredeti helyén kőalapzatba beágyazva. hiszen a kínai szöveg sokkalta terjedelmesebb volt. Minket azonban írástörténeti szempontból a rovásjegyekkel magyarmegmaradasert. Amint előkerültek az orkhoni feliratok.Magyar Megmaradásért XXXIX-XLIX.) I. Ennek is mind négy oldala zsúfolva van írással. Nyelvük is ekkor lett egészen világossá és érthetővé. AZ ORKHONI ROVÁSÍRÁSOS TÖRTÉNELEM A világhírű Orkhon-i feliratok felfedezése 1889-ben forradalmat jelentett a mongóliai sztyeppéken. valamikor ledöntötték az eredeti talpazatról és négy darabba törve került az örökös szélhordta homok alá. (Journal de la Société Finno-Ougrienne. JADRINCEV orosz régész. Egyszerű. amelyet TONJUKUK íratott KÜL TEGIN sírjára.) 1892. majd azok elemzésére és szövegük megfejtésére finnek és oroszok közt. THOMSEN és más írástörténészek leleményes kísérleteiről SEBESTYÉN GYULA rövid összefoglalását közlöm a későbbiek során. m. 1. A felfedezés jelentőségével az egész tudományos világ azonnal tisztában volt és megindult a versengés egyelőre csak a feliratok. vastagsága pedig 46 cm. A kínai évkönyvekből ui. a májuk felett az ősi áldozaticsészét.29. 30. Helsingfors. Az első. az az első pillanatra nyilvánvaló volt. A két új lelet már méreteiben és kivitelezésében is imponzáns volt. a jeles hadvezérnek KÜL TEGIN kagánnak 734-ben emelt sírköve. de szinte fenséges a maga titokzatosságával és szimbólumaival. Hogy a kínai és az egyelőre ismeretlen nyelvű szöveg nem lehet teljesen azonos. Ankara 1958) ismertetem kiegészítésként a sokkal később felfedezett BILGE kagán koporsót. töredékes írások egyszeriben felduzzadtak a két terjedelmes felirat szövegével. a. fejezetében.) U. mint a rovásírásos felirat. 1. Az oszlop szélessége 132 cm. hogy az emlékkövek egy-egy oldalát kínai nyelvű felirat fedte. kötet .2013. XIV. Karakorum központtal megszervezett és rég letűnt népeknek nemcsak történetében. Különösen két emlékkő volt e tekintetben jelentős: BILGE kagán 732-ből származó emléke és öccsének.

Magyar Megmaradásért megörökített két kőfaragó neve érdekel: CSINER és AS-GANAZER ERAGAR hajdani írástudó művészek nevei. Nem ritka az olyan vitéz harcos. kivívta népe szabadságát. Az előkelőt a földbe temetik és sírjára annyi követ raknak. Ezek közül való a JABGU. érdemes. hanem faji és kulturális azonosság is fennáll. a TARKÁN. igazi történetek ezek. nemez-sátorban lakik és él-hal a vitézi életért. akinek sírját száz. Hogy az orkhoni feliratok szövegében rejlő történelmet idő. Kőberótt. amelyet ők a nyelvükön ÖTÜKEN-hegységnek neveznek. tarja szállását.06. Jó darabig szolgaságban éltek. De 522-ben ütött a szabadulásuk órája.. sőt ezer kő borítja. ahol minden évben megjelennek a fejedelem vezetésével az összes türk főemberek és áldozatokat mutatnak be. a hegyekben bányászattal foglalkoztak és uraiknak. a TEGIN. az Altaj egyik szárnyában. hogy az addig magyarmegmaradasert. hiszen nemcsak a földrajzi bölcsője azonos a mgyarság rokonnépeiével. Fejedelmük a kagán. könyvének sűrített részlegét idézem: "A kínaiak szerint a türk nép messze északon.. első vitéz fejedelmük. Ebben a hegyben az egyik barlang az ősök szentélye. kötet .29. Róluk is kiderült. ahány ellenséget megölt a csatában. az ázsiai avaroknak vagy zsuan-zsuanoknak ők voltak a leghíresebb kovácsai.." A többit már hadd mondják el az emlékkövek. hogy nem afféle szedett-vedett hordákból állanak. amelyek lehetővé tették. főméltóságai közül a kínai történetírók 28-félét tartanak számon. A két felirat népét is ismernünk kell.. nyájait legeltetve vándorol egyik helyről a másikra.. akit a felíratok BUMIN kagánnak neveznek. Az ékírástól a rovásírásig . az Orkhon és Szelenga mellett él.és térbeli keretbe helyezhessük. hanem szervezett államuk van. SÁD. Az ótörök népek történetére vonatkozó hatalmas szakirodalom bőséges anyagából a magyar LIGETI professzor "Az ismeretlen BelsőÁzsia" c. közülük 9-10-nek még türk nyelven is feljegyezték a nevét.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 131/271 .1. amelyek a megszólaltatott feliratos köveken most előkerültek. sőt szükséges az írástörténelmi eszközök szerepének felmérése..2013.

2013. tokuz-oguzok fejedelmei és népe s hogy szavaimat jól értsétek. Ezt mondván. nem gondolsz többé arra. a Teremtőtől született BILGE kagán. Ilyen nagy területekre vezettem hadaimat és hatoltam el seregeimmel.1. eltanulták tőlük gonosz tudásukat. Míg ezen a helyen voltunk. az utóbbit a neves vezérnek. Trónomra ülve sorra összegyűjtöttem a koldusi és nyomorgó népet s a szegénységet gazdagsággal.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 132/271 . semmi bajod nem esik. Az ÖTÜKEN-erdőkben senki sem uralkodott rajtunk. de azt is belevéstem. ti mindnyájan. Emlékkövet állítottam s szívből eredő szavaimat sorra rávésettem. hátam mögött napnyugtáig.TONJUKUK sádnak megszövegezésében. Édes szavakkal. ahol megszerveztük birodalmunkat. melyeket birodalmammá szerveztem és még ma is e tájakon él. míg ott élsz. északra éjféltájig reám tekint minden földi nép. Mindnyájan. de ha egyszer jóllaksz. Ti harminc-törökök.Magyar Megmaradásért csak homályos körvonalakban sejtelemszerűen. Ha valaki vétkezett is ellenük. ebben az időben uralkodtam. Az ÖTÜKEN rengetegje volta kiindulóhelyünk. Fényes emléktemplomot emeltettem velük s ezt kívül-belül művész módjára képekkel díszítettem. akik ottmaradtatok. Minden elhangzott szómat bevéstem az emlékkő lapjain. hogy ti miként hullottatok szét. tudja meg mindenki. brokáttal és selyemmel. félig holtan bolyongtok egy helyről a másikra. Ti a balomon álló TARKÁNOK és BURJUK fejedelmek. óh türkök népe! Amikor egyesek óvtak téged. félig élve. Az ember fiai fölött ősapám BUMIN kagán és ISTEMI kagán uralkodott. amit nektek elmondottam. Az alábbiakban közlöm BILGE és KÜL TEGIN kagánok emlékköveinek teljes feliratát. hanem a nyílt síkságon telepedjünk meg együtt" s ezeket a tanácsadókat a gonoszlelkűek így vezették félre: "Ha távol maradsz tőle. értsétek meg a benne mondottakat mindnyájan. Arra tekintvén. Amikor még a mai romlottság nem létezett s a türkök kagánja az ÖTÜKEN erdeiben uralkodott. Nyugatra a GYÖNGY-folyón túli Vas-Kapuig vezettem hadaim. erősen figyelmezzetek. A kínai birodalom elárasztott bennünket arannyal és ezüsttel. Délre a tokuz határon az ERSZEN birodalomig hatoltam seregem s majdnem elértem Tibetig. óh türkök népe és azt mondták: "A CSUGAJ erdőségben ne. az ajándék selejtjét. kötet . értsétek meg azokat a sorokat. Ezért szétszórattál. A kínai császár eleget tett kérésemnek és nem utasította el s udvari mestereit is elküldte hozzám. Keleti oldal: Amikor a fent TEREMTŐ kék ÉG s lent a fekete Föld megteremtetett a kettő közé az ember fiai teremtettek meg. végleg elerőtlenedtél és erőid kimerültek.29. Vagy talán valami valótlanságot rejtek szavaimmal? Hallgassátok meg ezt. félrevezették őket. el fogsz ott pusztulni! Ha azonban az ÖTÜKEN erdeiben maradsz és onnan küldöd szét karavánjaidat. elpuhító bőségükkel elkábította és magához édesgette a távoli népeket s azok akik közelükben letelepedtek. hogy mi is az éhség! De Te nem hallgattál a Téged gyámolító bölcs kagánod szavára. csábító gazdagságától elkábulva annál többen pusztultak el soraidból is. Ti a Tíz Nyíl fiai és alattvalói. mi a jólakottság. megszervezzétek újból birodalmamat. semmi baja sem volt a népnek. BILGE KAGÁN SÍRFELIRATA Déli oldal: Én az ég Teremtőjéhez hasonló. Hallgassátok szavait sorra végig. Olvasván. Keletre a SANTUNG síkságig vezettem a népem s majdnem elértem a tengert. hogy a türkök népeit sorra össze gyűjtsétek. A Teremtő Ég rendeléséből és a Jó Sors szándékából kagán lettem. óh türkök népe. jómódod örökké fog tartani. Ti a jobbon álló SADAPIT bégek. óh türk nép és bégjei! Ide véstem. félig ismeretlenül meglapuló történelem sok-sok apró részlete feltáruljon. ha közel vagy a javát kapod". A tudatlanok elhitték a csábító beszédet s közelükbe telepedvén sokan elpusztultak közülök. meg voltunk a kínai néppel barátkozva. bőségük csábító volt. megfogyatkozottakat bőséggel láttam el. Soványan és éhesen nem is tudsz róla. elsőnek is ti fiatalabb testvéreim és fiam és veletek együtt minden nemzetségem és népe. Olvasván azt. jobbomon nap delelőig. De behízelgően édes szavától. Az ékírástól a rovásírásig . Ha az ÖTÜKEN ezen vidékén maradsz és lakozol. Szavuk behízelgő. akik trónomra tekintetek? A kínai császártól kértem írástudó művészeket és velük készítettem el az emlék-követ. hogy ezt az írást unokatestvére készítette és írta meg JOL TEGIN néven. amikor rosszútra tértetek. a törökök kagánja. nem torolták meg és nem irtották ki nemzetségét a csecsszopókig. Trónukra ülvén megszervezték a türk nép magyarmegmaradasert. északon a GÖR BAJIRGU föld határáig vezettem hadaimat. Ha tehát arra a vidékre akarsz menni. Vagy még tévelyegtek-e türk népek fejedelmei. Előttem napkeltéig.06.

akié volt. eljöttünk és megvívtunk velük. Délen a kínai nép volt ellensége. Pedig közben keleten a keleti BÖKLI-kagánig . elvette a birodalmát azoknak. türk szűzleányokból kínai rabszolganők lettek. térdeiket földrenyomta azoknak. Aztán nagybátyám vette át a hatalmat. kurikán. De fellázadva. Nem uralkodtak bölcs kagánok módjára. hanem újból néppé legyen. Mindnyájan halotti rívást.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 133/271 .majd azt mondta "Olyan nép voltam. ilyen végtelen területen uralkodtak. Összesen huszonötször vezettünk hadat és tizenháromszor ütköztünk meg. leányai rabszolganőkké tétettek. a kínaiak s tibetiek is és az APAR. de tudatlansága és álnoksága miatt velünk szemben megöletett. papjai és fejedelmei is sorra megölettek. Keletre a Zöld-folyóig vezettünk hadat és a Santung síkságig értünk hadainkkal kagán-bátyámmal. Miután ily nagy hatalmat és birodalmat szerzett. tatabi. miközben megszervezték a fejedelem és ország nélkül élő türköknek törzseit. Akinek feje volt. Ilyen híres nevezetes kagánok voltak ők! Utánuk fiatalabb testvéreik lettek a kagánok. harminc türkök. de hadakat vezetve ellenük sorra meghódoltak és engedelmes alattvalókká lettek.1. Hol van most az én kagánom? Milyen kagánért harcolok most?" Ezeket mondván. Amint híreterjedt. melynek saját kagánja volt. A Tíz Nyíl-Népe nehéz sorra jutott. majd az ő fiaik lettek a kagánok. kötet . Ezért tudtak hatalmas birodalmat szervezni és azt törvényekkel megszorítani. tizenhét emberével szállt harcba. megfosztottuk kagánjától azokat. gazdaggá tette a szegényeket és megsokszorozta a csekényszámu népet. Ekkor a türk népek nagy része ezeket mondta:"Olyan név voltam. meghalt az én kagán-atyám. őseim törvényei szerint megszervezte és életre keltette a népet. hadd pusztuljon el a türkök népe" és ez valóban elindult a pusztulás útjára. akiknek volt. kitájok és a TATABI nép. De a fiatalabb testvérek nem értek fel a hajdani kagánokkal és a fiuk sem az apjaikhoz hasonlítottak. fellázadt a kínai császár ellen. Mikor számuk hétszázra szaporodott.06. tanácsadó BURJUK-jaik is tudatlanok és még több: gonoszok voltak. E két vidék között. északon BÁZ kagán és az ő népe a tokuz-oguz nép volt ellensége. miközben az ÁZ és KIRGIZ népeket megszerveztük. Mikor kagán-bátyám trónjára ült. az ÁZ népet megszervezvén BARS fejedelemnek kagáni címet adományoztunk s neki adtuk kisebbik húgunkat. de most az országokat nem maguknak. azokat lehajlította. Fejedelmeik és népeik egyetértésben éltek. A négy világtája mind ellenségük volt. a kagán. Én magam a TARD nép sádja voltam kagán-bátyám uralma alatt. akinek térde volt földre kényszerítették és letelepítették őket a KADIRKÁN tövében a hegységtől keletre és a Vas-Kapuig nyugatra. Hadat vezetvén így keletre-nyugatra. mind-mind ellensége volt. kitaj. három KURIKÁN. akinek feje volt. hanem a kínai császárnak hódították. harcra felkészülni. megfosztotta kagánjuktól azokat. A kínai császár pedig semmit sem törődött a türk nép vérével és erejével s azt mondogatta: "Hadd haljon ki. De fent a Teremtő Ég és lent a szent türk Föld-Víz határozott: Felemelte atyámat ELTERIS kagánt s anyámat ELBILGE katunt s az ég tetejéről úgy segítette őket. Atyám. hogy hadba szállott. meghajlították. Megszervezte azután a TÖLCS és TARD népeket és a JABGUT s a SÁDOT rendelte föléjük. De vétkezett ellenünk és ezért ő megöletett. bizánciak kirgizek. az ifjabb és idősebb testvérek közti viszálykodások miatt romlásba romlott a türkök birodalma és elpusztult törvényes kagánja. hősök voltak. A nemes fiakból kínai szolgák. nem tudott jól megszervezkedni. A TÜRGIS kagán és népe népeim alá tartozott. attól. hogy kagán-atyám serege a farkasokhoz hasonló lett s ellenségei a bárányok gyengeségével egyenlővé váltak. A fejedelmek és a nép viszályai miatt. BURJUK vezetőik is bölcsek. Az ékírástól a rovásírásig . a kirgiz. leverve lázadását újra rabigába kényszerült. a városban lakók a hegyekre vonultak.2013. népei rabszolgává. tórt tartottak és siratást. újból megszervezte és felemelte a türkök népét. Bölcs kagánok és vitéz uralkodók voltak. melynek saját birodalma volt. akinek térde volt és fejet hajtattunk azzal. akiknek volt s akiknek magas feje volt. akiknek volt. Elvettük birodalmát. térdre kényszerítettük. A türkök vezérei elvetették ősi neveiket és felvették a kínai előkelők neveit s rajtuk keresztül a kínai császárnak engedelmeskedtek ötven éven keresztül. a kínaik álnoksága és alattomossága miatt. nyugaton a Vas-Kapuig vezettek hadakat és mindig győztek. a hercegnőt. de országaikat ismét visszaadva nekik együtt magyarmegmaradasert. nyugatra a Vas-Kapuig értünk és a KÖGMEN-hegységen túl a kirgizek földjéig hadakoztunk. S hogy a KÖGMEN föld és víz ne maradjon uralkodó nélkül. harmincas-tatár. S hogy az őseink által szerzett föld és víz gazdátlan ne maradjon uralkodója nélkül. népét összegyűjtötte és így hatszázan lettek.Magyar Megmaradásért birodalmát és annak törvényeit. hogy a türkök népe ne pusztuljon el. akiké az addig volt. Sírjára kagán-atyámnak először BÁZ kagán fejdiszét tettük le. Mégis negyvenhétszer vonult hadba és húsz csatát vívott és az Ég TEREMTŐ úgy-akarta. Sorsuk rendelése szerint haltak meg a kitűzött időben és sorra eljöttek a gyászoló népek: keletről a távoli BÖKLI nép. amelynek eddig nem volt birodalma és kagánja. a hegyeken lakók a völgyekbe szálltak s ott összegyűlvén összesen hetvenre szaporodtak.29. S az Ég Teremtő olyan erőt nyújtott nekik. Hol van most ezen birodalmunk? Kiknek szerzek én most országokat"? .

Másodsorra ISBARA GYAMTÁR szürke lován harcolt. birodalmát elvettük. Annak idején a rabszolgának is saját rabszolgája s rabszolganőnek saját rabszolganője volt s kisebbik testvér nem tudott a nagyobbik testvérről. kifelé ruhátlan. ONG TUTUKOT. Az ÉG TEREMTŐ. Az ékírástól a rovásírásig . Nagy harcot vívtunk. KÜL TEGIN itt BASGU nevű szürke lovára szállva indult a harcba. a KARLUKOK sza[ba]d és független népe vált ellenséggé. Nyugaton a KENGÜ TARMÁNIG hatoltunk és szerveztük meg a türk népeket. A TÜRKI JARGUN-tó mellett szétszórtuk és megsemmisítettük seregét. Mikor kagán-atyám meghalt öcsém. nappal nyugvásom. ULUG ERKIN alig pár emberével tudott elmenekülni. Északi oldal: KOSU TUTUK lovasával harcolt. Aztán a GÖR BAJIRGU pap lett ellenfelünk ULUG ERKIN néven. gyalogszerrel. a kirgizek ellen vezettünk hadjáratot. délre a kínaiak ellen. BASGU lova itt elpusztult. Seregeink lovai kiaszottak és élelem nélkül fáradtak voltak. anyámat katunná emelte fel. mint tűz és víz egymáshoz. de ezt is megölték ott. hogy a nép nevét a pusztulástól óvjam. hogy népemnek híre szét ne hulljon és neve semmivé ne váljon. de azt a szép lovát ott megölték. Pajzsára és páncéljára több. a vezért személyesen fogta el és fegyveresen kísérte a kagán elé. A magyarmegmaradasert. Mikor KÜL TEGIN huszonhat éves lett. a fehér mén eltörte felső combcsontját. KÜL TEGIN az ALP SALCSI nevű fehér lovára pattanva indult támadásra. tizenkét hadjáratot vezettem északra az oguzok ellen. de anyámnak az UMAJ istennőhöz hasonló katunnak szerencséjére már tíz éves korában felvehette a férfi nevet. de nem is hiába.2013. hogy megszervezzük a SZOGD népet. a türgisek ellen vonultunk hadba s álmukban megleptük őket. Megölte összes ellenségeit. A kagánt ott megöltük. KÜL TEGIN meghalt. Amikor kagán lettem.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 134/271 . Az egész KARA-TÜRKIS nép meghódolt és a TABAR mellett telepítettük meg őket. Keleten a Kadirkán-hegyen túlig telepítettük népeinket. Hogy felemeljem őket. megütköztünk kagánjával a SZONGA erdőségben. Türk népem gondjáért éjjel nem volt álmom. Ebben az ütközetben BAJIRGU. fiú nem tudott apjáról. Onnan visszatérve. mert mort [most] már elértem. lerongyolódva és kimerülten özönlött hozzám vissza a nép szétszóródásából.1. KÜL TEGIN gyalogszerrel indult rohamra. Mikor huszonegy éves lett. aki atyámat kagánná. Kétségbeejtő helyzetünkben KÜL TEGINT küld[t]ük ellenük egy maroknyi csapattal. mint száz nyil hullott de fejét és melvértjét egyetlen sem érte. vagyonát és sátrait elzsákmányolta. két embert egymás után átszúrt lándzsájával. ti türk fejedelmek. KÜL TEGIN a szép fehér ménjén BAJIRGUN szállt rohamra. Elpusztította és leverte a kara türgis népet. de ez a ló is elpusztult. Magas hóban.06. az ÁZ nép TUTUKJÁT. A kirgiz kagánt megöltük. Aztán a KARA TÜRKIS nép lázadozott és a KEN GERECS felé vonult. hogyan támadott ő. Én magam nem egy gazdag és hatalmas népnek lettem kagánja. kötet . De megvívtunk vele. Ekkor gonosz és vakmerő emberek támadtak reánk. Visszatértében elfogta a türkis kagán parancsnokát. Alattvalóim befelé éhező. Harmadszorra TEGIN SZILI fejedelem lován a KEDIMLI vörösbarna paripáján indult. az ALTUN hegységen átkelve. KÜL TEGIN csak hat éves volt. Miután annyit fáradozott és oly nagy hatalmat szerzett. az IRTIS folyón túl. Visszatérvén a GYÖNGYÖS-folyón túl a Vas-Kapuig vezettük hadainkat.29.. keletre a kitajok és tatbik ellen. Ugyanezen az évben. embereit elfogta. Tizenhat éves korában pedig már így gyarapította kagán-nagybátyám birodalmát és hatalmát: Hadat vezettünk ALTI CSUB és SZOGD népe ellen s elpusztítottuk őket. birodalmát elvettük. hogy népem törzsei nem voltak többé. A kínai ONG TUTUK öt töményből álló seregével jött ellenünk s mi megvívtunk velük. A négy világtáj minden népét uralmam alá vetettem. CSACSA CSENGÜ ellen harcoltunk. KÜL TEGIN öcsémmel és két SÁDOMMAL együtt halálra fáradoztunk.Magyar Megmaradásért éltünk velük. Élelmünk nem igen volt. Mint tűz és szélvihar rohant reánk a türgis kagán serege BULCSU pataknál. oly hatalmas és nagy volt birodalmunk amelyet mi hódítottunk és szerveztünk meg. Jól tudjátok. leromlott és elgyengült és ezeknek álltam élére. hogy a türk nép újból szét ne hul[l]jon kagánbátyám halála után kagánná engem tett. A vitéz KÜL TEGIN először TADIK CSUR nevű pejlovára szállva indult a csatába. Hadseregét megsemmisítettük.. békét teremtettem közöttük és ők mind urunként [urukként?] tiszteltek. Azt a sereget is megsemmisítettük ott. a Sors rendelése szerint az én öcsém. lándzsái magasban törtünk magunknak utat és átkeltünk a KÖGMEN-erdőségen és álmában ütöttünk rajta kirgiz ellenségen. Amikor KÜL TEGIN huszonthét [huszonhét] éves lett. Tanácskoztam öcsémmel KÜL TEGINNEL. Egy embert eltalált nyilával.

. Amikor kagán-nagybátyám birodalmában belső zavargások kezdődtek..2013. De az ember fia mind arra teremtetett.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 135/271 . Oguz ellenségeink megrohanták az ordut. S azután . De KÜL TEGIN újból szétszórta az először ránk törő ellenséget s TONGRA TEGIN temetésénél bekerítettük és megöltük az egyik TONGRA-nemzetségbeli ALP AGUT és tíz emberét.mert az Ég megváltoztatta és világosította elmémet . a kirgiz kagántól TARD INANCS UCSUR jött el. Először TOGU BÁLIKNÁL hadakoztunk.. Megsemmisült akkor ott az a hadsereg. hogy az kövér bika-e. vagy a sovány bika. Negyedik ízben a CSUSZ-forrás mellett harcoltunk. A kínai császártól ISI JILI KENG jött el. Itt KÜL TEGIN az ÁZ nevű sötétbarna lován indult harcba és egy embert leszúrt. kötet . hat embert szúrt le lándzsájával.. Harmadik harcunk . mérhetetlen aranyat és ezüstöt hozott. én voltam az. hogy legyen kagán. Míg szememből a könny ömlött. A TOKUZ-OGUZ nép az én népem volt. (kibetűzhetetlen név) közelében zajlott le az OGUZOKKAL. hogy meghaljon. összegyűlvén hétszázra szaporodtak. hogy részt vegyen a temetési szertartáson és a gyászban. személyemben. szívemből zokogás szakadt fel. újra meg újra csak szomorkodtam. fiamtól a türgis kagántól MAKA RACS pecsétőr és OGUZ BILGE pecsétőr jöttek el. egyharmad részük gyalogos volt. Az EDIS nép is elpusztult ebben a harcban. Északkeleti oldal: KÜL TEGIN a birka-évének (731) tizenhetedik napján halt meg. az emlékkövet felállítani.. E harcok idején KUL TEGIN már harminc éves volt. mintha nem gondolkozna. kilencet üldözés közben kaszabolt le. de az IZGIL nép elpusztult. mindnyájan. Az ékírástól a rovásírásig . akik fák és kövek közt maradtak. Nyugatra és a napnyugtán fekvő országokból a szogd. mellettem a magyarmegmaradasert. látó szemeim mintha nem látnának. rabszolgálókká lettek volna. KÜL TEGIN ez évben harmin[c]egy éves lett. KÜL TEGIN ekkor ÖG SZIZ nevű fehér lovára pattant és ellenük támadott. És így gondolkoztam: Ha az ember kérdezi: " Biztassam-e. Így gondolkoztam én.06. fiam. Ekkor az ÁZ nép lett ellenfelünkké. De azok. Ekkor az Ég TEREMTŐJE így szólt: Én kagánt adtam neked s te a kagánodat elhagytad és újra mások alattvalóivá lettél! S behódolásuk miatt az Ég elpusztította őket. az IZGIL nép rontott ránk. fejedelmeim és népem szeme tönkremegy a sírástól. Az emlékfalakat megépíteni. A türkök népe akkoriban a kínaiak uralma alatt volt és a türköknek akkoriban nem volt kagánja.1. gondolkozó elmém. A kitaj és tatibi nép UDAR CSENGU vezetésével jött. Az emlékcsarnokot a képekkel és az emlékkövet a majom-évben (732 ) a hetedik hónap huszonhetedik napján avattuk fel. a KATUN s rajta kívül mostohaanyáim. Két harmad részük lovas vitéz volt. Másodszorra az EDIS néppel harcoltunk a KUS LAK mellett. KÜL TEGIN SÍRFELIRATA Én. népét megsemmisítette. a bölcs TONJUKUK. A türk nép meghalt. A hétszáz ember vezére. semmivé lett! A türk nép helyén semmi féle szervezet nem maradt. de az ordut nem adta fel az ellenségnek. A telet MAGI KURGÁN mellett töltöttük s nyáron újból megindítottuk seregeinket az oguzok ellen. Egy évben ötször vezettünk hadat ellenük.29. de amikor az Ég és Föld erői összezavarták eszüket. Kilnec [Kilenc] harcost szúrt le. a perzsa és a bukarai néptől NENG CSENGÜ és OGUL TARKÁNY jöttek el. de kagánját újből letéve ismét a kínaiak uralma alá jutott. ha KÜL TEGIN nem lett volna. Mindezt a sok művészt a TOJGUN (TEGIN) és az ELTE BIR hozatta. Keseregtem azt gondolván. a kínai birodalom alattvalójaként jöttem e világra. ellenségünkké lettek. Így szomorkodtam én. elpusztult. a legnagyobb köztük a SÁD volt. tanakodva gondoltam: Ha a sovány és a kövér bika között távolból akar valaki különbséget tenni. Anyám. aki hozzá csatlakoztam. képeket előkészíteni. Ötödízben ES GENCSI KADAZ mellett harcoltunk az oguzokkal.mondta s én a bölcs TONJUKUK. A sereget legyőztük s birodalmat alkottunk. ez a ló elhullt ebben az ütközetben.Magyar Megmaradásért Szent TAMA forrásnál ütköztünk meg velük. A tibeti kagántól a BÖLÖN jött el. A türk nép ekkor már nyugtalan volt és elcsüggedt. hogy legyen a kagán". mikor az ÉG az időt kijelölte számára. KÜL TEGIN most AZMAN nevű fehér lován szállt harcba. Itt KÜL TEGIN ismét ÁZ nevű sötétbarna ménjén szállt harcba és két ellenfelet leszúrt lándzsájával. KÜL TEGIN életének negyvenhetedik évében halt meg. s akik a táborban maradtak az utakon elhullottak volna. a hetediket közelharcban karddal vágta le. ALP SALCSI nevű fehér lovára szállva támadott és az ÁZ nép ELTE bíróját elfogta. KÜL TEGINT bíztuk meg otthonunk védelmével. A Tíz Nyíl-néptől. hogy a két SÁD és testvéreim. a kínai császár embere és CSANG CSENGÜ jött el. A kilencedik hónap huszonhetedik napján tartottuk a temetést. mind elpusztultak volna! S most KÜL TEGIN kagán-öcsém nincs többé! Én pedig szomorkodom. nénéim. Itt KÜL TEGIN a szép fehér AZMAN nevű lovával szállt hadra.. KÜL TEGIN ismét ALP SALCSI nevű fehér lován szállt harcba. "Álljatok mellém!" . A KARA KÖL tónál ütköztünk meg. sógornőim és hercegnőim. a nép és fejedelmei gyűlölködni kezdtek.biztattam. akik életben maradtak. nem tudhatja. Utóbb elszakadt a kínaiaktól és saját fejedelmet választott. ELTERIS kagán akarok lenni. Töménytelen drágaságot. bánat borult reám.

egy lóval át lehet jutni". délre a kínaiak. Az ékírástól a rovásírásig .így egyeztek meg . elleneink úgy leselkedtek reánk körös körül. keleten kitajokat. Addig lovainkat a fákhoz kötöttük. A kagán és a hadsereg gyülekezett. a kínaiak. A vékonyat összehajtani elég könnyű. Míg mi ilyen bajban voltunk. Így adtam elő: "He ezek hárman. Fent a lóról leszállva. Én voltam az ő társa a bölcsességben. Sokan a folyóba zuhantak.Magyar Megmaradásért bölcs TONJUKUKKAL. Délen kínaiakat. Mi kétezren voltunk és két hadseregünk volt. az oguz alattvalók is lázadoznak toldotta meg. a bölcs TONJUKUK neki előadtam. mi kétezren voltunk.vezessük hadainkat a keleti türkök kagánja ellen . ellenségünk volt a Tíz-Nyíl kagánja és ellenségünk volt a nagy és hatalmas kirgiz kagán. te kínai nép. Mi pedig visszatértünk a KÖGMEN-hegység túlsó oldalán vonulva tértünk vissza. így gondolkoztam: "Ha azon az úton megyünk.mondotta. kém jött hozzánk az oguzoktól. széttörése hősi feladat.mondom én . magyarmegmaradasert. elérjük célunkat!" Kagánomnak ezt előterjesztettem és a hadaimat elindítottam. összehajtása már nagy feladat.mondta.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 136/271 . tanácsadója pedig bölcs. Megvívtunk egymással. mint ragadozó madarak a hullára. áthatoltunk havas utakon. Nappal és éjjel vágtatva mentünk és álmukban leptük meg a kirgizeket. kötet . Amikor a legelső embersorok megjárták a havat. Ha nem vezetjük ellene seregeinket. A kém szava ez vala: "A tokuz-oguz nép fölött egy kagán lett úrrá s állítólag elküldte a kínaikhoz a KUNI CSENGÜT. A türk kagán hatalmát még nem terjesztettük ki egészen a santungi városokig. északon oguzokat pusztított el nagy számban. északon és keleten élő népek mind hozzánk csatlakoztak.mondtam. hogy a türk népet a mondott ÖTÜKEN vidékére vezetem és én magam. ők minket minden bizonnyal el fognak pusztítani. S így gondolkoztam: "Vezessünk hadakat a kirgizek ellen!" . van ott egy megállóhely. Az Ég kegyes volt hozzánk. S mikor meghallottam. végünk lesz mint akiknek a belseje saját külseje által markoltatott meg. megütköztünk velük. lejtőkön és szorosokon áthatolva tíz éjen és tíz napon át meneteltünk. ti kitajok keletről én megtámadom északról őt. Miközben így szorongva éltünk. a tenger vizéig. te kitaj nép. legyőzettek.29. Az AK TERMEL vonalán túl üttettem fel a tábort és a sereget lóra szállítva. éjszaka nem jött álom szemeimre. lóra szólítottam. és ha szorosan amellett megyünk. Majd kínlódva leereszkedtünk. el fog pusztítani . Nekünk magunknak kell indulnunk két-három ezernyi haddal keletre a kitajok ellen. De ha a vékony vastaggá lesz. A KÉK ÖNGÖN áthatolva. Mikor ezt a kagánnal megtanácskoztam. ti kínaiak délről. ha a gyenge megerősül. az ő földjükről való. kagánja hős.2013. Azt mondják.mondom én . Mikor a CSUGALJ vidéki fennsíkon és a KARA KUM síkságon tartózkodtunk. Amikor meghallották. éjjel nem jött álom szememre. leszúrtuk. BOJLA és BAGA TARKÁNYOKKAL az oldalamon . én voltam részese dicsőségében. Ellenségünk volt akkor a kínai császár.1.s minket oguzokat is meg fog semmisíteni . a kisszámú türk nép mozgolódni kezdett s azt mondják. Aztán az oguzok mind hozzám csatlakoztak. legyőztük őket. az ÖTÜKEN erdőség felé vezettem a sereget. a kitajokhoz a TONGRA SZEM követet és ilyen üzenetet küldött: Úgy hírlik. Amikor ezt hallottam. északra az oguzok ellen. hogy vezessen hadat és hatoljon el a santungi városokig és a tenger vizéig.mondották.mondották. Annak a folyónak a mentén haladtunk lefelé s harcosaink megszámlálására pihenőt tartottunk. vagy üldözés közben pusztultak el. Hárman egyesülve induljunk ellene és semmisítsük meg őt" . hogy a KÖGMEN-hegységen csak egy út vezet keresztül. azt gondoltam: "Ezen az úton nem lesz lehetséges!". téged. semmisítsük meg ezt a kagánt!" Amikor ezeket a szavakat meghallottam.keleten. a kagán így szólott: "Kezdjetek vágtába és maradjatok az ANI mentén!". Aztán kagánomhoz mentem és előadtam tanácsom. Lehetséges-e ez?" . a bölcs TONJUKUK az ÖTÜKEN vidékén telepedtem meg. hozzájuk csatlakoztattam a hadsereget és átkeltünk az IBAR-hegycsucson. fákba kapaszkodva hágtunk fel a hegyre..06. nappal nem volt nyugovásom. nappal a megnyugvással nem találkoztam. Türkök népe is nyugtalankodik már.mondom ezt én! Ezért támadjátok meg őt. A kirgizek népe megadta magát s behódolt kagánunknak. Az oguzok teheneikkel és terhethordó állataikkal vonultak a TOLA folyó mentén. A türk nép földjén ne legyen többé kagán! Ha lehet. az ANI folyó mentén előre lehet nyomulni. vaddal és nyúllal táplálkoztunk csupán. a délen és nyugaton. Kagánom kegyeskedett tanácsom-kérdésem meghallgatni. Lándzsával nyitottunk magunknak utat a hóba. a gyengét széttörni elég könnyű. téged. rávettem. oguzok és kitajok egyesülnek. gyalogosan. amit én személyemben. A türgis kagán ezt válaszolta: "Az én népem ott lesz! ". el fog pusztítatni . Ha ez a két személy életben marad. a kagánt pedig megöltük. Mondta nekem: "Vezesd a hadakat saját belátásod szerint!".. Huszonhárom várost vett be ostrommal és tábort ütve USZINBUNTATU mellett állomásozott. Mikor ezeket meghallottam.Így adtam elő. az is elzárva hóval. Vezetőt kerestem tehát és találtam egy embert a távoli AZ nép közül: "Én AZ vagyok. Mivel vezetőnk hamis utat mutatott. Az ő seregük hatezer főnyi volt. mert a népnek nem volt mit ennie. Ez a három kagán megegyezett: "Egye-süljünk az ALTUN-erdőségben .

Akkor egész népükkel meghódoltak a SZOGDOK. mi magunk is hadba szálltunk és üldözőbe vettük őket. a bölcs TONJUKUK így szólottam: "Az ALTUN-hegységen áthatolva jöttünk ide. Most én.. mint bölcs TONJUKUK nem gyarapítottam és nem lettem volna. ha nem jönnek. A legközelebbi napon.. mind eljöttek a Tíz-Nyíl népei és bégjei és sorra meghódoltak. megöregedtem.06. eljuttattam a hírt kagánomhoz: "Mi tegyek?" A válasz visszajött: "Maradj helyben. el akarom őt temetni.29. megöltük JABGUJUKAT és sádjukat. Az ellenség. a bölcs TONJUKUK elvezettem őket arra a helyre és töménytelen sárga aranyat. a nép néppé lett. De ugyanekkor APA TARKÁNHOZ ilyen titkos üzenetet küldött: "A bölcs TONJUKUK rossz ember. Megtámadtuk őket és kifosztottuk a tábort. az IRTIS-folyón átgázolva jöttünk ide. a birodalom is a nép is megsemmisült volna.a Tíz Nyíl népe mind hadban áll.mondta. de nem vett bennünket észre. a Tíz Nyíl serege felkészült és a JARIS-sikján akarnak egyesülni". magyarmegmaradasert. ha én magam sem. ha ő nem lett volna. De én. Ezt a parancsot küldte nekem BÖGÜ kagán. ha ő azt mondja: "inditsuk el hadainkat. sem uralkodó nem lett volna. KAPAGÁN kagánnak a türk BÖGÜ kagánnak. E szavakat hallván. E szavakat hallván.2013. Hírszerzőt fogtunk s szava ez volt: "Tíz töménnyi had gyűlt össze JARIS-mezején" . virágzott KAPAGÁN kagán birodalma.ezeket mondottam. de az Ég kegyelmével nem féltünk tőlük azért. annak legjobb. De már eljártak felettem az évek. ha visszafordul". ötször harcolt az oguzokkal. mivel a kagán bátor és bölcs. Ha ELTERIS kagán nem szervezte volna meg a birodalmat s őt követve magam is nem gyarapítottam volna azt... gyarapszik a bátrak serege. Éjszaka is folytattuk útinkat és hajnalhasadtakor elértük BOLCSUT. bátor. fehér ezüstöt. állíts fel szigorú őrséget és vigyázz. Mivel egy kevesen a népből megszöktek. Összegyűjtöttük és megszerveztük a hozzánk csatlakozó bégeket és népeiket. Két szárnyuk mintegy másfélszer volt több a miénknél. E szavakat hallván a bégek.a büntetést tetszésed szerint ród ki elleneinkre s mit mondjak én még neked? . felvonultattam a Tíz Nyíl seregét.így szólt. táborozz le szerezzél magadnak hírnököket" . rád ne támadjanak!" . Ütközetbe szálltunk velük.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 137/271 . ahol nem is volt gázló. hétszer harcolt a kítajokkal.így hangzott. Az Ég segítségével nem engedtem.mondta. UMAJ és a Szent Föld-Víz vaksággal verte meg őket. asszonyt s leányt. hogy a türk népre fegyveres ellenségei támadjanak. így szólt az én kagánom: "Meghalt a KATUN.. Ha csatlakoznak hozzánk. felszerszámozott lovasok zúduljanak. én is gyarapítottam. tizenhétszer harcolt a kínaiakkal. nappal nyugovásom. s személyesen hosszú lovashadjáratokat vezettem. a birodalom birodalommá lett. kötet .. Áthatoltam az ALTUN-hegységen ahol nem is volt út. mint lobogó steppei tűz hömpölygött felénk az ellenség. INEL kagán és TARDOS sád legyenek a seregek vezérei" . akinek kagánja van és az mihaszna ember volna. ahol akkor nem volt uralkodó. sem nép. ne vonulj tovább. Miért futamodnánk meg? Azért féljünk tőlük. Az ALTUN-hegységben táboroztunk. Ti vonuljatok a sereggel és üssetek tábort az ALTUN-hegység-ben. Az ARKU KARAGU sereget megnöveltem. vajon minő nagy baj volna az! Ha ELTERIS kagán nem szervezte volna meg a birodalmat. onnét a TINESI OGLI földjéig. A GYÖNGYÖSfolyón túl. átkeltem az IRTISfolyón. a másik türk BILGE kagánnak. bölcs TONJUKUK megszerveztük..mondotta a kém . De mert ő megszervezte a birodalmat s őt követve.. És ha valamely földön egy népnek.mondotta .1. S e mostani türk BILGE kagán a türk nép s oguz nép javára uralkodik." E szavakat hallván. te ne egyezzél bele!". mind így szóltak: "Forduljunk vissza! Aki nem bűnös. haza kell térnem.Magyar Megmaradásért Hírhozó jött akkor a türgis kagántól s szava imigyen hangzott: "A türgis kagán ezt mondotta: Vezessünk hadat a keleti kagán ellen! Ha nem vezetünk. kagánomat hadjáratvezetésre bírtam. bármi legyen is. legyőzött ellenségeket csatlakozni kényszerítettem. A türk BILGE kagán népének írattam ezt én. amely ránktámadt. Ezekben a harcokban a tanácsadója is én voltam. a bölcs TONJUKUK.. elfogtuk kagánjukat. a kínai sereg készen áll. Még azon éjjel hírvivőket küldtünk a mi népünkhöz s szavainkat meghallván. Az ékírástól a rovásírásig . Szétszórtuk őket. Mintegy ötven férfit ejtettünk fogságba. el fog bennünket pusztítani! Erre a türgis kagán hadba vonult" . SZUK fejedelmi emberrel élükön. munkámat és erőmet áldoztam én. Megvívtunk egymással és ekkor velünk harcolt a TARDUS sád is.. Mivel ELTERIS kagán bölcs volt és hős volt. önfejű ember. értékes zsákmányt szereztünk velük. mert sokan vannak? Induljunk az ellenségre! . a hadvezére is én voltam ELTERIS kagánnak. akkor KAPAGÁN kagán és a türk nép országában sem szervezett közösség. mert ők többen voltak. a TINESI OGLI földjén a BENGLIGEK hegyeit áthatolva a Vas Kapuig üldöztük őket és onnét visszatereltük őket INEL kagánhoz. sötét verejtéket izzadtam.ezt mondotta a kagán és így kért engem a bölcs TONJUKUKOT: "Te vezesd ezt a sereget . amikor három hírszerzőt fogtunk s közös beszédjük ez volt: "A kagán hadba vonult. elindítottam a seregeket. piros véremet ontottam. Éjjel nem volt álmom. De mert ELTERIS kagán és én. Azokban a régi időkben a türk népek hatalma a Vas Kapuig ért. Az Ég.

1. Talán legutolsó ilyen ázsiai eredetű és egészen Kárpát-medencéig elhatolt népi halottkultusz a kunoknál jelentkezik. kötet . A SEBESTYEN által ismertetett Abakán-i csészés-szobor mellé még csatolom a Técs-folyó mentén talált példány rajzát. az Abakán mellett. A szobrokon szereplő "szibériai runák"-ról az ismert finn turkológus OTTÓ DONNER 1892-ben adott ki egy még ma is alapvetőnek tekintendő szójegyzéket. magyarmegmaradasert.Magyar Megmaradásért AZ ÁLDOZATI CSÉSZE-TARTÓ SZOBROK FELIRATAI A törökös népek temetkezésénél nagy szerepet játszottak az áldozaticsészékkel díszelgő emlékszobrok.06. amelyen a hajfonat a többi ilyen lelettől eltérően mindössze egy csomózott varkocsból áll. mert földrajzi elterjedtsége mellett nagyon sok etnikum kultúrkörében megtalálhatók. Ezeknek a szobroknak. A legelső ilyen képet a csészével 1722 elején SCHULMAN KÁROLY fiatal svéd rajzoló készítette. Nyers és sokszor bárdolatlan figurák ezek a "bálványok". részben már csak írott források nyomán.2013. a Szaján-hegységet áttörő Jenyisszei folyam partjához közel.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 138/271 .29. amelyeket a kínai határtól egészen a magyar Alföldig megtalálhatunk részben még ma is szemlélhető példányaiban. mint azt SEBESTYÉN GYULA tanulmányrészletéből láttuk. Az ékírástól a rovásírásig . síremlékeknek hovatartozandósága sokszor kétes.

22. ERDÉLYI ISTVÁN Mongóliát többízben megjárt régészünk rövid írásában számol be az 1974-ben lezajlott újabb mongóliai régészeti expedíciójáról: "A "szarvasok népe" nyomában. a néphagyomány ugyanis minden őskori síremléket a mongolok előtt ott uralkodó nép hagyatékának tekint) és a mellette fekvő kisebb méretű köves sírokat meg áldozó helyeket. ahol többek közt egy több. kötet . dombnyi nagyságú ma már szemmel láthatólag kirabolt . Mongóliában kifejezetten a szarvasos kövekről szerzett eredményeinek summáját: ". bár néha pár soros.. hogy megtekintjük a közeli hegy lábánál levő "KHEREKSZUR"-t (azaz "kirgiz fészket". ERDÉLYI ISTVÁN személyes tapasztalatai alapján. Közvetlenül az "utca" végén egy nagyobb magyarmegmaradasert.Magyar Megmaradásért A "SZARVÁSOK NÉPE" EMLÉKKÖVEIBŐL. pontos eredetükkel még ma sincs tisztában a tudomány. amelyekből párat közlünk. csak a szarvas-motívumok. Ezt a különösen szép követ akkor találtuk.06. Rendszerint felírások is szerepelnek rajtuk. -) Szarvas-képekkelt [képekkel] zsúfolt kőoszlopok egész sorozatáról emlékszik meg leírásában a Huni-folyó bal partjához közel.köves sírhalom irányába. a Baján-kagán völgyében.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 139/271 . Ez utóbbiak között szabadon hagyott "utca" vezetett a kisebb. Ma minuszinszki múzeum legszebb ílyszerű darabjai közt nevezetes a HEIKEL térképén is szereplő Arsány-vidéki két "bugdin csulu" . Az átlag 3 és 4 méter közti magasságú oszlopok teteje kónikusan végződik és mindegyik oldalukon . ahol semmiféle írás sem szerepel. a föld alól ástunk ki: ez bizonyult a legszebbnek. mint 4 méteres ilyen aránylag ép példányt sikerült is "talpra állítania" az expedíció tagjainak.lévén négyszögletesek . Erre vonatkozólag idézem kiváló régészünk.. az említett tájról huszonhárom szarvasos követ ismerünk! Egyet a Baján-cagán völgyében. legértékesebbnek. 1947X1.1. rövid feljegyzés horizontális szintben is olvasható.ott találhatók a nemzetség vagy a tamga-jegyek.így nevezik a mongolok ezeket a jellegzetes szarvas-motívumú emlékköveket. A. ahol a Napot jelképező kerek korong az alapvető.: címmel..2013. Ezért joggal nevezi ERDÉLYI ISTVÁN a "régészet paradicsomának" ezt a vidéket. HEIKEL finn régészeti térképe szerint egész kelet Mongóliában gyakori díszek a emlékköveken. (Élet és Tudomány. Ezek a jellegzetes szarvasos díszek.. A felírások vertikális irányúak. Az ékírástól a rovásírásig . Jelentőségükkel. főleg ott.29. amikor egy TÜRK vezéri sír ásását végezve egy délután elhatároztuk.

I.. Mindenikükön ott találhatók a kőoszlop tetején a köralakú tamgajegy és kőbevésett kis pontok. Ezeket a szovjet kutatók az i. vagy esetleg közvetlen utódjait vonhatjuk vizsgálat alá. TUVA északi területéről.. Az ábrázolt fegyverek párhuzamai az i. csak szimbólumokat.e. Talán éppen ezek voltak az utolsó ilyen jellegű alkotások? A szarvasos kövek népe ugyanis valamikor az ázsiai HUNOK (hiung-nuk) birodalmának felvirágzása előtt tűnt el a mai Mongólia területéről." ERDÉLYI tapasztalatai és leírása nagyon fontos adatokat tartalmaznak a "szarvasos népek" kultúrájának idejére és hovatartozandóságára vonatkozólag. amelyek talán a Tíz Nyíl törzsi beosztás számát jelentik. Ilyen tekintetben is azonos a szöveg és a szöveget közlő betűrendszer a Talas-völgyi feliratokkal is.. fent az oszlop csúcsánál. intve azokat a hősies életre. ott van a KÖR. a pazyrykiak!) egyáltalán nincsenek messze a mongóliai szarvasos kövektől: az i.korukat tekintve azok a leletek (t. ahol főként a híres Csirkovoí síremlék igazolja a "nem mongoloid" típusú őslakókat. századra keltezik. kötet . századból származnak. teljesen azonos "szarvasos köveket". szarvas és néha lovas képeket. Viszont HEIKEL gyűjteményéből (1918) ismerünk ilyen. V. század alkotásai közé sorolhatók. de erősen hasonló szarvasos kövek is előkerültek a szomszédos területről. amelyeken egyben ótörök feliratok szép sorai is jelentkeznek. Némelyik észak-mongóliai szarvasos kövön az emberi fej szoborszerűen kiképzett alakja is megjelent. hogy ez is egy ledőlt szarvasos kő. amelyekből a magyar-székely rovás ábécében ismerőseink. Ezek közül is közlök ugyancsak HEIKEL nyomán egyet-egyet. valamint a Mongóliával szomszédos régészeti lelőhelyeken talált régi kultúrák . Ehelyütt nincs módunk mindegyik illusztráció feliratát részletezni.i. de most a hetvenes évek elején E. Bemosódott oldalán halványan egy köralakú véset látszott. Egy kissé más stílusban faragott. V. Ezekből bemutatom az Arcsán-i "ujgur" szarvasos kövek egyikét. mert az ábrázolt arcok NEM MONGOLOID TIPU-SUAK. Az ékírástól a rovásírásig . hisz az első látszatra megállapítható a BILGE és TONJUKUK felirataival nemcsak a rovásjegyek formáját illetőleg..maradványaiból. évezred derekára utalnak.. MUSZBAJEV által ismertetett és az "Arany Kurgán" felirataival egyidős emlékekről van szó. hogy a G.2013. amelyeken a "nem mongoloid típusú" ember-arcok szerepelnek. Ilyeneket régebben alig ismertünk. De erre nincs is szükség. ahol hőstetteket beszél el múltjából a halott és búcsúzik hozzátartozóitól. magyarmegmaradasert. valamint a minuszinszki múzeum szép példányát.. bizonyos átmenetet képeznek a maguk figurális ábrázolásával és egyben sűrűbb felírásaival. hisz azok mindegyikén. Semmi kétség. Hasonló fegyvereket ugyanis sírokból is ismerünk: a szarvasos köveket hátrahagyó nép sírjaiból. földrajzi tekintetben pedig szomszédosak.06. hanem a sírfeliratok szinte epikus hangnemben elmondott szövegek azonossága is. Hovatartozandóságukra pedig ERDÉLYI meglátása és logikus következtetése szerint a híres pazyryki sírleletek népének részlegét.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 140/271 ." Az ERDÉLYI által ismertetett és személyesen lerajzolt "szarvasos köveken" nem találunk felírásokat.Magyar Megmaradásért lapos.e. Idézem erre a gondolatmenetre vonatkozó véleményt ERDÉLYI ISTVÁNTÓL: ". E fölfedezés azért is érdekes. mint aminőket NÉMETH GYULA tanulmánya nyomán elemeztünk. A mongóliai és Altáj-vidéki feliratos kövek során az ERDÉLYI ISTVÁN által említett szarvasos-kövek. akik a rovásírásos rendszert ismerték és halottaik emlékköveit megörökítették. NOVGORGDOVA moszkvai régész hármat is fölfedezett. tehát az ótörök írásbeliség legújabban megállapított adatai szerint a K. A szarvasos kövek korát elsősorban a rajtuk ábrázolt fegyverek segítségével tudtuk meghatározni..az úgynevezett KARASZUK és a TAGAR műveltség .e. Nem volt kétséges.1. Minden jel arra mutat. 5.29. orkhon-jenyisszei ótörök feliratok jeleivel teljesen azonosnak tekinthetők ezek a rovások. kissé ferdén fekvő sima kőre lettünk figyelmesek.e.. hogy az un..

kötet .29. Az ékírástól a rovásírásig .Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 141/271 .1.2013.

29. Az ékírástól a rovásírásig .Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert. kötet .06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 142/271 .1.2013.

Az ékírástól a rovásírásig .Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert. kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 143/271 .06.2013.1.29.

Az ékírástól a rovásírásig .2013.Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.06.29.1.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 144/271 . kötet .

1.06.Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert. kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 145/271 . Az ékírástól a rovásírásig .2013.29.

1. kezdődik egy nagytávlatú lankásodó hegyhátság tele sziklatömbökkel. Az ékírástól a rovásírásig . gulyái. kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 146/271 . ahol a nomád pásztornépek hatalmas ménesei. Leghíresebbek a sziklarajzok.Magyar Megmaradásért A SZULEKI FELIRATOS SZIKLARAJZOK Ahol a Jenyisszei-folyam az Altáj és Szaján-hegységeket átvágja egyre észak felé hömpölyögve. patakokhoz juthattak. Ez a vidék is valóságos paradicsoma a törökös népek ősi kultúremlékeinek.2013. csordái friss legelő mellett üdevizű csermelyekhez.29. A vidék mindig kedvenc tanyahelye volt a türk törzsek hullámainak egészen a Szelenga-folyó forrásvidékéig. magyarmegmaradasert.06.

hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 147/271 . Leghíresebb terjedelme és panorámikus látványossága miatt a Szulek városka közelében lévő sztyeppék sziklarajza. Hasonlítgatásukról sokan írtak már táblázatokat. hogy sokszor ezeket a sziklarajzokat rovásfeliratok is díszítik. Ezeket lassan sorra megoldják. Az ékírástól a rovásírásig . Ahol már a sziklás vidék elmarad.06.Magyar Megmaradásért amelyeken a pásztorkodó népek népies művészeteiket. Még jellegzetesebb a gyalogos vadászjelenet. amely a szép rovás jegyek között szinte repül. emlékköveire kerültek ezek az állatos motívumok. Tanulmányunk ehelyütt nem térhet ki a pásztorkodó népek primitív és üde művészetére amely szinte expresszionista kifejezőerővel rögzíti az ősi szkíta művészet vonalait. magyarmegmaradasert. DONNER finn írástörténész adta ki betűzésüket. cifrázott állatszörnyetegekkel örökítették meg.2013. Ez azt jelenti. Ezekből a sziklarajzokból is közlök néhányat. tehát állandó fejlődés mutatkozik rajtuk az egyszerűsödés. A szétszórt rovásfeliratok egy-egy jelenet alatt csak rövid szövegek és O. az Ulan-Bátor környéki ősi hun sírokig mindenütt megtalálhatók.29. Annál fontosabb azonban. kikerülve a Góbi-sivatagot és Kerülen-folyótól az Orkhonig. A magyar-székely írás betűiből többet felismerünk. mintha a betűk fűtengerré váltak volna. 6-7 centiméteres rovássorok keretezik őket. egyvonalúság művészete irányában. sokszor még bizonytalan jelentésüket. Valamivel alacsonyabban.1. Rátétes díszei azonnal a híres pazyryki leleteket idézik s folytatásai az Ordos-vidék szkita művészetének. kötet . Ilyen a Morosova melletti mitológiai állatfigurával díszített feliratos kő. felettük kb. állatviadalokkal.vadászjelenetekkel. ahol elnagyolt vonalakkal. oda a főemberek sírjaira. hogy ez a művészet és vele az írás is délről vándorolt lassacskán északra. de határozott mozdulatokkal rajzolta meg a művész a menekülő szarvasünőt. egy keskeny felületen két teve vívja élet-halálharcát a szkíta ötvösremekeken annyira ismert párviadal formájában és alattuk.

29. Így igen sokat magyarmegmaradasert. UJGUR ROVÁSÍRÁS EGY SUDZSI SÍRKÖVÖN (RAMSTEDT nyomán: "Die Inschrift des Grabsteins am Suzdi" 1913-1918) A finn tudósok sokat fáradoztak az ótörök és rokon írás-emlékek feltárásában. Az ékírástól a rovásírásig .1.gímet üldöző vadász sziklába karcolt éles képe szerepel a közel három méter magasban lévő. magyarázataiban. legfelső síkon s feje felett vízszintes.2013. kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 148/271 .06. harántvonalú hasadás felett ott találjuk az egyik művész rovásjegyekkel írt nevét.Magyar Megmaradásért A vágtató lova hátáról nyilazó és szarvas.

J. családi állapotát. Az ékírástól a rovásírásig . magyarmegmaradasert. RAMSTEDT.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 149/271 .. Ezek közt a fáradhatatlan kutatók közt is előkelő helyet biztosított magának G.29.. főleg azért.Magyar Megmaradásért köszönhetünk nekik.06. Első útja 1900-ban zajlott le. A "tamga-jel" elsőrangúan látszik a kő felső részén. Erről az útjáról már fényképekkel és saját kézi rajzaival is sikerült korábbi eredményekhez újabbakat kapcsolnia. S a tartalma is azonoshangú az orkhoni és jenyisszei sírfelírásokkal. mert személyesen is részesei voltak többrendbéli expedícióknak Mongólia területére. a szöveg kezdete előtt. Kilenc év múlva azonban még sikeresebb volt a vállalkozása.2013. gyermekeinek szóló intelmeit. kötet . nagyban gazdagítva az ottani kőrerótt emlékekkel a tudományos világot.1. Kétszer megjárta a Bajkál-tó vidékétől az Orhon-folyó forrásáig az utat s közben a rom-kolostorok régészeti anyagát is feldolgozta. Egyik ilyen az Ar-Askatu-hegység egyik völgyében a Sudzsi-domb alatt talált ujgur-kori sírfelirat. Az elhunyt első személyben mondja el magáról élete sikereit. Az ujgur népkultúrája azonos volt a keleti türkökével. Ezt bizonyítja a sudzsi sírfelirat is.

Az ékírástól a rovásírásig .06.1.2013.29.Magyar Megmaradásért Szavak átírása: magyarmegmaradasert. kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 150/271 .

A sírkövek szövegei jellegzetesek a szeretteinek neveit emlegető halott szájából hangzanak el.. Lányaimat hozomány nélköl adtam férjhez. fiam hárman. fiaim gyermekeit még láthattam. Tanítómnak száz embert ajándékoztam és egy lakósátort.. "Altertümer aus dem Tale des Talas in Turkesztan" címmel. A TALAS-VÖLGY (TURKESZTÁN) SÍRFELIRATAI. Az ékírástól a rovásírásig .2013. sorra közöljük az alábbiakban. közölt többek közt öt sírkövei. Öcséim heten. Lányaim gyermekeit.1. Tiszteljed a kagánt! Legidősebb fiam hadba vonult. HEIKEL 1918-ban megjelent munkájában. kötet . A feliratok tartalma mellett azonban egy jellegzetes írástörténeti jelenség is feltűnik: az "a" betűnek mint szóválasztójelnek az alkalmazása. melynek nem volt száma.. leányaim hárman voltak és vannak. J. Fiaimat megházasítottam. Őt nem láttam többé. ő-török feliratokkal.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 151/271 .06. híres messze elterjedt napkeltétől napnyugtáig ért az országom.29. én JAGLAKÁR kagán-atya. Miután az öt sírfelirat igen szépen kibetűzhető. Gazdag és vagyonos voltam én. Tíz nagy sátoromat. gyermekei. Most már másvilágra költöztem. NÉMETHY GYULA ezt a jelenséget több ó-török nyelvész és íráskutatóra hivatkozva igen jelentősnek tartja. méneseim számtalanságát is megemlítem. H. Egy kirgiz harcos fia vagyok én. magyarmegmaradasert.Magyar Megmaradásért Szövegfordítás: JAGLAKÁR UJGUR FELIRATA "Az ujgurok földjén.. BUJLAKUTLUG-JARGÁN vagyok én. Fiam! Légy első a férfiak közt és cselekedj tanítóm tanácsai szerint. csak jövevény vagyok.

Az ő öccsei KARA BARS és OGUL BARS 4.Magyar Megmaradásért Fordítása: 1. nem aludva eltávoztam 2. magyarmegmaradasert. mint fűszál... 3. Szabad fordításban: Elszáradtam.. .Egyre . b u sevdanyn udzundan juva tutmaz kus oldum.06. Elszállt fészkéből lelkem. kötet . mint a KUNOS I.Én..1. Az ékírástól a rovásírásig . a halál "elszáradással" érkezik: eridim kamys oldum. . mint a nádszál Szerelemtűzben elenyésztem Szerelemtűz vége most Hogy fészke veszett madár vagyok.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 152/271 .2013. Az írástörténeti jelenségek mellett ez a sírfelirat törökös hagyományokban. ..másra elerőtlenedve. mint madár. Ez a "szerelmi dal" azonban kísértetiesen egybecseng a ma is ismert "temetőbe kísérő énekkel" magyar népünk ajkán: Kiszáradt a testem.Éltem kora hat év és az én atyám. által közölt ozmán-török népdal mutatja.29. . b ir sevdaja dus oldum..

. NÉMETH GYULA a sírfelirat első sorában szereplő OTUZ OgLAN nevéhez megjegyzi. ....[2.......KARA CSURA hátaslova fakó. KARA CSURA lovának a színe is meg van jelölve.2013. A "fakó" előkelő magyarmegmaradasert.29... . Majom-év tizenhat 1. ... DOKUZ TIMUR. 4. . Tavaszunkra ráhullott a hó....Magyar Megmaradásért Fordítása: 1..Fiának neve KARA CSURA 7.. győzedelmeskedett. Itt is ez az eset. 3. ALTY BARS.. hogy nagy turkológusunk GOMBÓCZ ZOLTÁN alapos tanulmányában az "Árpádkori török személyneveinknek "-ben bőséges hasonlatokat sorol fel a számnevekkel összefüggő személynevekből. hogy a 16 éves ifjú halott. Tavaszunk szomorú.1. Az ékírástól a rovásírásig .... 8.. Említésreméltó még.. UCS KARA stb.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 153/271 .Fiának neve ..06... kötet . 5...... elszakítottak nővéreitől 6.OTUZ OgLAN JAJVESZÉKELÉSE RÉSZVÉTKELTŐ... . .Nevem KARA CSURA. mint TOKUZ KHATUN.... .] .

. . . . előkelő török tisztségviselő neveként is előfordul a IV.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 154/271 .. vagy OSUg formában is. CSURA BÉG fia 4...EMICS szomorú özvegyként maradt vissza 3. az ő fia. hogy ez a hely jelenthet pihenőhelyet is. hogy az ősi török népnél a földi életet csak "átmenetnek". 5. A szöveget NEMETH GYULA részletezi a szöveget s az első sort "haza" fogalmat fejtegetve megállapítja.. mint "pihenő helyet" is tekintenek. . .. Ez azt mutatja.. A felirat fájdalmat a természeti képek borongása mélyíti. kötet .1.. Az ékírástól a rovásírásig . magyarmegmaradasert... amelyet a magyarázatok. Az íráskutató szerint az ASUg név olvasható SUg. Ugyan ilyen nevet ismer a kínai történetírás is ME-CSOUE. "vándorlásnak" vette. De egyben idézi a mai magyarországi temetési búcsúztatóka hangulatát is..ASUg. a nagy török kagán személyében is..2013. mert "ol'yt" ülőhelyet is jelent.Átvonulóban. században. A BÉG CSURA név egyébként Aleppo és Homs ..Magyar Megmaradásért családok. Fordítása: 1..29.. Ez a részlet az ó-török túlvilági hitében kifejezetten "uj haza" fogalmáról nyújt biztos hitet...Edessa történetében egy nagyon jelentős.06. vándorolva új hazát leltem 2. ahol a halott sorra búcsúzik szüleitől és testvéreitől... rangos nemzetségek lova volt..

eltérőleg RADLOFF véleményétől.. kötet .1. "elsápadás" értelemben használja. . .. Így fordítja a betűzést NÉMETH. mint özvegy maradt egyedül 3. miért a síránkozás. egy hős volt s OgLAN CSUR sírva maradt vissza. (Lásd alább!) magyarmegmaradasert.06. Az ékírástól a rovásírásig ..2013.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 155/271 .Magyar Megmaradásért Fordítása: 1.OTUZ OgLAN gyásza elsápasztó 2. ... RADLOFF szövege inkább talán a következő sírfelirat értelméhez áll közelebb. aki szerint az értelmes szöveg a következő lenne: RADLOFF fordítása: Miért gyászolsz.-4.29. A magyar turkolőgus szerinti szöveg azonban MAHMUD-i KASgARI szójegyzéke az "ag" szócskát "arcszinváltozás". Hol vagy Isten rendelése szerint hagyd el a síránkozást. ami tehát a helyes fordítást NÉMETH professzor javára dönti el.

vágni. 1.. Ne hajoljatok föléje hangos síránkozással kérlelve.2013.amelyet a magyar néprajzban is megtalálunk . ..OgRAMIS asszony sír.. legyetek hozzá részvéttel! 2.. Alapanyagát az íráshordozó felületnek csak fában.Magyar Megmaradásért Fordítása. hogy a sírban levőt nyugton hagyjátok 3..miszerint halottat "ébresztgetik" a hátramaradt rokonok. NEMETH professzor fenti fordítása újabb adatokat szolgáltat a törökös népek temetkezési szokásaihoz .. .29. barátok síránkozásával... kötet . TOLLAL ÍROTT TÜRK "ROVÁS"-EMLÉKEK Sokáig erősen tartotta magát a tévhit. fémben látták. Nem is csoda. a nyugvót ne zavarjátok.... faragni vagy metszeni lehet.. hogy a rovásjegyeket csak vésni.. Az ékírástól a rovásírásig .1.06. kőben.. hisz a reánkmaradt leletek magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 156/271 . .

földrajzi és régészeti kutató.. Az ékírástól a rovásírásig . Éppen ezért szinte forradalmi jelentőségű az írástörténet terén . majd később a Cambridge és Oxford tudományos légkörében. Fa és növényi rostokból készült porladó anyagra rótt vagy írt betűk csak egészen kiváltságos.2013.s itt mindig a rovásrendszerre gondolunk . de az érettségit Hazánkban tette le és földmérnöki tudományát. szétmállást túlélő anyagok felületén nyújtottak.1. ahonnét mint írja: "Dolgozó asztalom mellől letekinthetek a Sindh völgyére és gyakran gondolok ilyenkor szegény Körösi Csoma Sándorra. Büszkén vallotta magát mindig magyarnak.az ótörök népek nádtollal írt emlékeinek felbukkanása.Magyar Megmaradásért ilyen írásokról valóban csak a természet korhasztó erőinek ellenálló. Úgy akarta a magyar sors. rothadást. Mindkettőnek igen nagy hasznát vette többszörös expedícióin és sűrűn emlegeti írásaiban kiváló magyar mestereit. STEIN AURÉL életművéről. annak ellenére. világhírtverő felfedezéseiről már sokan írtak. hogy középiskolás kora óta külföldön élt. rendszerint száraz talaj és éghajlat összjátékából maradhattak meg.29. a Szindh folyó völgye felett. Nagy volt mint utazó. Ismeretséget. RAWLISON orientalista tudóssal. Állandó levelezésben állt a nagy magyar utazókkal." magyarmegmaradasert.. barátságot kötött itt többek közt H. aki 1822-23-ban háromszor tette meg az utat e völgyben Ladak és Kasmír között. földrajzi kutatókkal.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 157/271 . A britt kormány szolgálatában kinevezték az indiai Lahore Orientál College igazgatójává és ezzel óriási lehetőséget biztosítottak neki a keleti kutatások terén. ahol kitűnő lovast is neveltek belőle. Állandó szállása a Mohánd hegyen volt. mint LÓCZY.06. mint tartalékos tiszt a Ludovika Akadémián szerezte. kötet . Magyar állami ösztöndíjjal végezte alapvető indialógiai és iránisztikai tanulmányait a tübingi egyetemen. hogy magyar honfitárs legyen ezeknek az azóta szépszámmal előkerült emlékek első példányainak megtalálója STEIN AURÉL (1862-1943) személyében. DUKAI és TELEKI PÁL gróf.

hogy a turfáni expediciók kéziratai 24 különféle írással. rótt írásemlék volt. mint 80 ezer kilométert gyalogot. bőrre és papírra irt. lovagolt ló. Az ékírástól a rovásírásig . egyre gyűltek az idegen írások.és sokszor még ma is nyilatkozik . "turfáni expedícióknak". 1900-1901-ben Khotán rommezeit kutatta fel és a Tun-Hung "Ezer Buda kolostorát" meglátogatva a barlangtemplomok egyikében 900 év óta odarejtett titkos levéltárat fedezett fel elfalazva.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 158/271 . hogy ezek az írások zömmel a K. ami azt jelenti." Turfán homokba temetett barlangkolostorai és sziklái nagyon sok emléket őriztek meg a tokhár. majd amerikaiak is részt vettek.. századból valók.szinte megengedhetetlennek tartotta ama tételt. hogy Kelet népeinek a kultúrája írásával is jóval megelőzte Nyugat népeiét. magyarmegmaradasert. Végig kutatva a Kínai Nagy Fal őrkapuit és a híres Selyem Út mentén fekvő város-romokat hihetetlen mennyiségben kerültek elő az eddig ismeretlen írások. rovásbetűkkel írt türkös könyv is szerepel. jak és teve háton.1. hogy Ázsiából is jöhetett valamicske emelkedettebb kultúra s ha jött is annak a turáni népekhez semmi köze. Elég csak a Tun-Huang-i barlangkolostorok könyvtárából kiállítási gyűjtemény számára rendezett képcsoportra tekintenünk. kötet . könyvek és amikor végül seregszemlét tartottak a berlini tudósok a porlepte. Legalább is tárgyilagos tudománykutatók körében. amelyekben németek és angolok. Igazi tevékenysége azonban a régészeti expedíciók vezetése volt. szakadozott szövegek fölött.29.06. Ekkor már a kalkuttai egyetem tanára volt. A STEIN AURÉL és követőitől feltárt könyvek és apróbb írások ezt a balga véleményt lényegesen eloszlatták. amelyek eltűnt népektől maradtak itt. Egész különös jelentősége volt a STEIN AURÉL elindította un. Ne feledjük el.Magyar Megmaradásért 1897-ben székfoglalót tartott az Akadémián. Több.2013.. akikről az európai tudományos világ mindig szinte megvetéssel nyilatkozott . Kibontva a falakat mintegy 3000 irattekercset és 6000 okiratot talált. szogd és ótörök írásrendszerrel rögzített ősi szövegekből.u. A mellékelt térkép mutatja hatalmas erőfeszítését e téren. Tartalma ennek is összefüggésben van Belső Ázsia ősi hitvilágával. Tárgy az indiai fehér-hunok történelme volt és már akkor felhívta a figyelmet a hun-magyar rokonság kutatásának tudományos elkötelezettségére. S a törökös népek. Sűrítve írja ezekről LIGETI professzor: "Gyűltek. Mindjárt első expedícióján. kiderült. fára. V.. Második expedíciójának eredménye 182 láda kézirat.VII. ahol a legkülönbözőbb nyelvű és írásrendszerű emlékek közt a harmadik helyen egy külön önálló. 17 kihalt. részben ismeretlen nyelven íródtak.

Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.2013.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 159/271 . Az ékírástól a rovásírásig .1.29. kötet .06.

kötet .Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 160/271 .1.06.2013.29. Az ékírástól a rovásírásig .

1.2013. kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 161/271 . Az ékírástól a rovásírásig .06.29.Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.

2013.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 162/271 . Nehéz lenne felsorolni ennek a jelentős vallás szentkönyveit.1. mert a magyarországi sírmellékletekben az avar és honfoglaló korban igen sokszor megtaláljuk magyarmegmaradasert. Az ékírástól a rovásírásig . Így értek el a türkökhöz és ujgurokhoz is.29. jámbor legendáit. kötet . Az addig alig-alig ismert manicheusi vallási elvekről a rovásírásos könyvek tájékoztatták a vallástörténelmet. Mint szemelvényt közlök egy érdekes részletet a rovásírásos betűkkel írt "Mágikus kristályok" c.06.Magyar Megmaradásért A Turfán-vidéki és más eddig ismeretlen írásokat zömmel a manicheusok terjesztették el egész Belső Ázsiában. Ez utóbbi két nép országában államvallássá is lett MANI hittana. töredékből. szentjei életrajzait. Érdekes ez a részlet a színes féldrágakövek és gyöngyök szimbolikájáról és varázsoló hatásáról. főleg az írástudományt fejlesztették. Papjaik tudós emberek lévén.

melyet vágott nádtollal írtak.1. A kis töredék magyarázattal szolgál ezekre a leletekre.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 163/271 . kötet . Szövegfeloldás és fordítás: magyarmegmaradasert.Magyar Megmaradásért ezeket a színes kristályokat.29. Az ékírástól a rovásírásig .2013.06. De lássuk a szöveget. gyöngyöket.

kötet . betűzését és fordítását alább közöljük: magyarmegmaradasert.1. von Le Coq és W. amelyeknek a képét.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 164/271 . Az ékírástól a rovásírásig . (A. Radloff nyomán) A turfáni ásatásoknak előbukkant szövegek rovásbetűivel azonos jegyekkel írt kis könyvlaptöredéket talált Prof.2013.Magyar Megmaradásért Ó-TÖRÖK ROVÁSÍRÁSOS MANICHEUS VALLÁSÚ VIDÉKRŐL.29. Grünwedel és Huth.06.

tehát rásütötte (nyomta) tulajdonjegyét (tamga) és rabszolgái közé küldte őt..06. .29. hogy mondta 2.adta kezéből kiengedve és az 6.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 165/271 . . hogy őt (nőt) másodszor is eladom.. Az ékírástól a rovásírásig . . kötet ...Ismét és másodszor is 3.száz aranypénzt becsületesen át5.mondta.2013. De a férfi (vásárló) sajnált érte száz vert aranyat. .eladásra szánta: a férfi pedig 4. Ez az olvasat és fordítás von Le Coq-tól ered.új kézbe azt a leányt és 7. amelyet Radloff a következőképpen módosított: "Azt gondoltam .1.." magyarmegmaradasert.. .elküldte neki. azt gondolom én.. . .Magyar Megmaradásért Fordítása: 1.

. . A rovásírásos szöveg egy lap két oldalán lévén. ő azt mondta 4... hogy beszéljen.1.ez a szó egy hallgatónak 2. .." A két igencsak különböző szöveg felett szenvedélyes vita folyt von Le Coq és Radloff közt. ..nem egészen érthető (alkalmas) 3.kérdezte de a csillagzata 7. .2013. 5.06. hogy a két tudós az "első oldalt" és a "hátsó oldalt" rossz sorrendben olvasta a szöveget és az "Úr" (akit egyébként RADLOFF fejedelemnek is mond) elérte célját azzal." magyarmegmaradasert.az ő fejedelmének . (Le Coq fordítása) RADLOFF szövegezése szerint: "E szavakat nem mondhatom el. .29.erőtlenné lett .. . megkötöztetve valóban beszédre bírta és ez a vallomás így kezdődött helyesen: "Azt gondoltam . így kezdett beszélni . Az ékírástól a rovásírásig .gondolom .s ezért megkötözték mert ő (a fejedelem) 6. azt a benyomást nyerjük.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 166/271 . kötet .. Ura azonban megkötöztette őt erősen és követelte.... S mert csillagzata tehetetlenné tette. . hogy foglyát felelős[s]égre vonva.Magyar Megmaradásért Fordítása: 1.

sőt "szakemberek"-től megkérdőjelezett leleteket igyekszem rendszerbe sorakoztatni és az eddig közöletlen.EMLÉKEK A híres történelmi szólásmondás "eltűntek. Eleddig legrövidebben. párszavas emlékek. avagy túl ravasz barát mondása aztán évszázadok alatt annyira beivódott a "művelt" nyugati világ köztudatába. CSALLÁNY DEZSŐ nevéhez fűződik az avar rovásírás létezésének a felvetése és első leleteinek ismertetése. nyelvileg a két rokon közt összekötő ként szereplő nép elhallgatása. Rész: Volgán innen . feloldásuk. s bolgár rovásírás is volt. félévezred múltán is." Sajnálatos. Ezeknek az emlékeknek egyrésze kétségtelenül a török népeknél annyira nagy szerepet játszó tulajdonjegy (tamga). hogy mikor és mikép[p]en került a magyar rovásírásba ez a két betű. Testvérével CSALLÁNY GÁBORRAL együtt fejlesztették a nyíregyházi JÓSA ANDRÁS múzeum nagyértékű avar leleteinek kiértékelését és aprólékosan elemző s egyben nagyvonalúan szintetizáló munkájával 1968-ban lépett a szakemberek elé "A magyar és az avar rovásírás" c.Magyar Megmaradásért De túl a vitán jelentősnek tartjuk a szöveg ama adatát. De a "sírok beszélnek" és hellyel-közzel előtűnik egy-egy írássos [írásos] emlék is. Mint a későbbiekben látni fogjuk CSALLÁNY DEZSÓ nagyon messzemenő következtetéseket von le ezekből a magyarul hangzó aprócska feliratokból is. Attila-kincs remek arany edényeinek gazdája. IV. azaz "tulajdonjegy" rá volt égetve vagy tetoválva a rabszolgák karjára.Lajtán túl AVAR ROVÁS . Ennek az eltűnt népnek a rovásjeleivel. Hogy ez tervszerű és kiagyalt módszer volt-e avagy a "mostoha körülmények" most nem kutatom. hogy nemcsak az előkelő avarság élt ezzel az írással. magyar rovásírástörténészek előtt ismeretlen adatokat közzétenni. remeték kezétől kerültek elő. részben a betűhasonlóságok alapján már megkockáztathatunk. de annyit. mint az avarok" NYESZTOR kijevi remete-barát krónikájában íródott le a Pecsera barlangkolostorban.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 167/271 . Az avarok rovásírását LÁSZLÓ GYULA is feltételezi.. cikkével. hogy az eddig Magyarország területén előbukkant és kétségtelenül az avar korszakok valamelyikéből és elvitathatatlanul az ő szellemi hagyatékaikhoz tartozó hosszabb szöveget eddig még nem tudunk felmutatni. sőt talán nem is egészen bizonyos.. Az avarokat eddig a magyar történészek is elhanyagolták. Szajkókként idézte azóta a keleti-nyugati történészek gárdája. Egyáltalán alig lenne meglepő számomra. részben már szakvélemények. Nagy kérdés.1. mit sem kezdhettünk el. Ha azonban emlékezünk arra. mégis jelentősek. fajilag. hogy még ma is kiirthatatlannak látszik. eddig ismeretlen.29. ugyanúgy. A jóhiszemű. Fontos számunkra az. amely valószínűleg a bolgár udvarban divatos glagolita írásból származik. hogy "kevés jellel" is sokat mondanak. kötet . melyben a következőket írja: "Az "avar" rovásírásrendszerről ez ideig mit sem tudtunk. értelmüknek magyarázata még talán nem világos. Legutóbbi és hosszadalmas szövegű felírások épp egy barlangkolostor kis cellafalain. legtömörebben a "Honfoglaló magyar nép élete" c. dobrudzsai mészkőfalba vájt remeterejtek igyekszik a kijevi szerzetes tévedését helyre igazítani a maga még megfejtetlen rovásírásaival. amelyek az avar rovásírás töredékeit rejtik magukban.2013. Inkább az új. mint a Nagyszentmiklóson talált u. sírhelyein. hogy a Küküllő-menti avar területeket nem szállja meg a honfoglaló-magyarság s később ezen a területen magyarmegmaradasert. nincs egyedül. Mármost a magyar rovásban van két betű (az "e" és "o"). nagyszabású munkájában a következő módon fogalmazza meg: "Egyre gyarapodnak azok az emlékek. illetőleg egy rovásfelirat megfejtetlensége miatt. hogy CSALLÁNY az eleddig megfogal[ma]zott tételeivel a "kettős-honfoglalást" hármassá teszi épp a felírásos leletek alapján.. Így az avar rovásírás lehetőségének felvetése is szinte "erőszakolt" újdonságnak látszik. éppen egy szegényebb avar asszony tűtartóján is rovásírásszerű karcolások vannak. Avar rovásírás volt. Annak ellenére.n. Nem érdemes a múlt hanyagságán keseregni. A hun-magyar rokonság tagadásával együtt járt egy közbülső. amely a török "tamga". Most Murfatlár. Ámde ezt az írásmódot a magyarok honfoglalása korában már kiszorította a bolgár udvarból a cirill írás. Az előkelőbbje ezüstedényének talpára karcolta be rovott tulajdonjegyét. vagy legalább belsőázsiai eredetű nép írástudásának tanúbizonyítékai. De ez talán csak idők kérdése csupán. annak ellenére. Mindenes[e]tre a rövid. hogy az avaroktól származnak. Az ékírástól a rovásírásig .. hogy törökös. A kibetűzésük. ha az avar rovásírás emlékeinek a gyarapodásával fény derülne a magyar rovásírás (tulajdonképpen székely rovásírás) egy-két homályos kérdésére is.06.

Az "ÉLET és TUDOMÁNY" hasábjain "A török és magyar rovás írás". mint "tudományos kutató" igyekszik elkerülni a finn-ugor érdekeltségben felnőtt és abban "légy jó mindhalálig" elvvel kitartók legkisebb gyanúját is. Ide tartozik a nagyszentmiklósi feliratok és a Dobrudzsái Murfatlarban talált feliratok magyarmegmaradasert. Ebben a 100 évben a bolgár hivatalos írás a glagolita volt.. Az ékírástól a rovásírásig . ha másként nem. De egy lépést tovább menve az avar rovásírás vonalán idézzük VÁSÁRY írásának további részletét is: ". A másik "alapvető gondolat" a VÁSÁRY-féle írásban a 16 betűazonosságnak leértékelése. Itt tehát az 5 "biztos" és 10-11 rovásjel rokonsága erősen "valószínű" kategóriába van sorolva és a "sugalmazó szellem" későbbi jóindulatú lektorálására számító VÁSARY ISTVÁN. sokszor torzult formákból az eredetit kihámozni. Jellemző erre vonatkozólag a törökség és székelység "genetikai kapcsolatainak" előre megfontolt szándékú tagadása. "capita dictionum"-ról. hogy ha még ha az összes egyezést is megnyugtatóan biztosnak fogadjuk el. azaz törökös írásrendszer "kölcsönzésének".. Valóban a 16 jegyazonosság talán a felét sem teszi ki a székely-magyar rovásjelállománynak. vagyis. Ilyen hosszú." Az avar rovásírás jelentőségét. amely hangérték és forma tekintetében teljesen azonos a megfelelő jenyisszei török betűkkel. Itt nem az a főtétel.) írja erre vonatkozólag: ". mint a középkori magyar krónikák történelmi forrás jellegének tagadásánál. teljes szakszerűséggel azt felelheti a kutató. nehogy valaki feltegye magában a kérdést. amely vidékről a magyar rovásírás közeli rokonait ismerjük. hogy a székely-magyar rovásírás ótörök." Az "óvatosság" VÁSÁRY részéről abban nyilvánul. hogy jellegzetes avar kengyel és éppen arról a vidékről. Az avar rovásírás egycsapásra megmagyarázná rovásírásunk belsőázsiai eredetét is.a félszázados "különálló fejlődési folyamatot". századból valók.. tehát belsőázsiai eredetét vitatják. "tudományos kutatók". Hogy komoly példát mutassunk erre.. de bizonyára sokan éltek még a rovásírással is. mint a magyar őstörténet egyik fontos eszközét a hivatalos tudományos szervek csak most kezdik felmérni és miután erősen a VÁMBÉRY-féle törökös irányba tereli a kutatás vonalát. mely bár több emlékből ismert. Ő tagadja . a betűk alakjai változhattak. -századhoz kapcsolhatók. hisz akkor olyan tekintélyeknek kellene ellentmondaniok. az un. az ótörök eredetű írásrendszerek közt igencsak kihangsúlyozza . Ilyen a kazáriai írás. Ezzel szemben túlságosan kihangsúlyozza a 3 görög és 1 glagolit betű átvételét.és bizonyítja is .. több mint fél évezredesidő alatt a székely rovásírás természetesen fejlődött. vagy jobb esetben az Akadémia tagságával kecsegtetett "kandidátusokat" futtatja. mindmáig megfejtetlen. a székely rovásírás legkorábbi emlékei a XV. De ne felejtsük el. valamint a "MAGYAR HÍRLAP" vasárnapi mellékletében (1974 január 26. akkor olyan lehetőség kínálkozik a kérdés megoldására.. hogyha például egy kengyelt anélkül mutatnak meg. A biztos alap az az 5 betű. alakulhattak..biztonság kedvéért . A módszer az. hogy vajon a két nép közt esetleg nem áll-e fenn genetikai kapcsolat? Ez ui. Ebben az irányító szellem GYÖRFFY GYÖRGY és tanítványaiból az "elkötelezettek". hogy a székely és jenyiszei. hogy silányítsák a belsőázsiai eredetű rovásjegyek és a magyar írásjelek közti összefüggéseket. hogy megmondanák. Ezért alapvető. a finn-ugor elméletben solyos [súlyos] károkat okozhatna. Ezekről MELICHNEK más véleménye van..06. hanem az un. hogy netán csábításba esve esetleg a "törökös irányba" kanyarodott volna el. akiknél a rovásírás megmaradt. amelyet az emlékek szerencsés szaporodása esetleg megerősíthet. VÁSÁRY tehát legalább annyi "kulturhatást" tulajdonit az általa feltételezett 3 görög és 1 glagolit betűátvételnek a székely-magyar rovásban. ugyanakkor a török rovásírás emlékei a VII. A Küküllő-menti avarság ugyanis körülbelül száz évig bolgár uralom alatt állott.hogy legfeljebb egyetlen görög betű átvételéről lehet szó.Magyar Megmaradásért tűnnek fel a székelyek. említsünk meg mindkét kategóriából egyet-egyet. hogy megpróbáljuk az eredeti betűalakokat visszaállítani. S ilyen feladatokra maga az irányító és tagadó szellem soha saját személyében nem vállalkozik..-X. nem is szólva az összetett jelekről. igyekeznek a hitelét előre is "átszűrni" és leértékelni.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 168/271 . mint NEMETH GYULA és THOMSEN vagy a mai legismertebb szovjet írástörténészek közül SČSERBAK. kötet . a későbbi.1.29. továbbá 10-11 betű rokonsága erősen valószínű. akkor is ez a 16 betű még a felét sem teszi ki a székely rovásírás egész készletének. VÁSÁRY ISTVÁN "tudományos kutató" tiszteletreméltó munkálkodása több oldalról ismert. Az avar és a belsőázsiai ősavar emlékek között ugyanis olyan erős a hasonlóság. akkor az időbeli távolságra hivatkozva tagadják a két írásrendszer közti kapcsolat lehetőségét és valószínűségét.2013.. hogy hol került elő. Ekkora merészséget nem kockáztatnak. Már szó volt arról hogy különböző török nyelvű vagy feltehetően török rovásírás-rendszerek állnak a székely rovásírás hátterében. Ugyanaz a művelet folyik ezen a téren is. mint a 16 jenyiszel. míg a glagolit átvételt "görög" közvetítésre hárítja.

érdemszerzés céljából még ma is folytatják ezt a történelmi rombolást ama reményben. hisz a legkáderesebb materialista-marxista történészek nesztora. hogy "el ne hajoljon a vonaltól". Igaz.. Így érződik ez FODOR ISTVÁN írásában. Szerényen szólva a VÁSÁRY névhez zökkenőmentesen kapcsolható "vásári hangon". ennek ütemeit azonban . 8. hogy a magyarok bejövetele két fő ütemben zajlott. talán egyszeriben az eddig mindig elítélt nemzeti érzés egyenesen hazafias könnyeket csal a jámbor olvasó szemébe." VÁSÁRY megfogalmazása a "nagy fantáziával. szám 1-15. hogy e "rokonok" nélkül is elegendő alapot ad az egészséges nemzeti érzés ápolására. Az emlékek igen rövid terjedelme azonban nem tesz lehetővé semmilyen megfejtési kísérletet. többszörös honfoglalás teóriája. hogy a késői avarok jelentős tömegekben megérték a honfoglalást és hogy az őstörténeti. verhetetlen történelmi tekintély is a haladó történészek élére állt. nemzeti krónikáinkat értéktelenítő. S bár akik GYÖRFFYNEK eddigi munkásságából véletlenül csak ezt olvassák s az előzményeket nem ismerik azzal a pozitív véleménnyel teszik majd le a VALÓSAG eme számát. a honfoglalás harcai pedig még folytatódtak. amely azt magáénak vallja.29. Ugyancsak a VALÓSÁG adott teret "Teoretikus elemek Kézai GESTA HUNGARORUM-ában (1282-85 ) címü tanulmányának. Ügyesen megvárta az akadémikusok "megnyilatkozásait".. Sőt. Az első névhez fűződik ui. népi hagyományokat lekicsinylő "tudományoskodást".2013. akik erről csak említést is tettek. amely a TISZATÁJ szegedi folyóiratban látott napvilágot: "A kettős honfoglalás feltevését a magam részéről. Ő maga negédes végső ítéletében a sok egymásnak ellentmondó tanulmányai összegezése során a VALÓSÁG c.. "kettős honfoglalás" merev és elutasító ellenzéki állásfoglalás élvonalbeli leintése. hogy az immár közel ötvenezer feltárt avar sírt kiértékeljék. száma.1. hunok és avarok "magyarságáról" le is kell mondanunk. GYÖRFFY volt ebben a hangadó és a nagy címekre vágyó tanítványai. ősi. Eddig erről nemcsak hallgatott. vándorlása során a keleteurópai stepperégióban sok rétű (főként iráni és különféle török) kultúrális és etnikai hatást magába olvasztó magyarságnak nem volt sem genetikus. Hasonlóképpen a magyarországi avar kori tárgyakon lévő rovásjelek is ide tartoznak. sem történeti kapcsolata a hunokkal. Pedig a régészeink legnagyobb problémái közé tartozik. s talán volt egy ezeket közvetlenül megelőző mozzanata is. hogy ez azt a maradék nemzeti érzést valamicskét fejlessze." magyarmegmaradasert. Az ékírástól a rovásírásig . számon tarthatjuk őket. de kevesebb megalapozottsággal magyarul olvassa el az avar kori feliratokat. A finnugor etnikum ugor ágából származó. arra az eredményre jutunk. de lényegében a régi megrögzött tanítást továbbra is mentő új "megfogalmazása" a kettős. hogy ma már Magyarországon is elmúlt a "fényes szelek" romboló. hogy egyelőre a régészeti leletek nem tanúskodnak arról... Ilyen értelemben beszélhetünk kettős vagy többszörös honfoglalásról is. Íme a zárószavak: "De a magyar nép története önmagában is oly gazdag. hogy lám-lám milyen nagy haladás. 7. Mindezek lényegében megfejtetlen írásrendszerek.. melyek feltehetően valamilyen török néphez tartoznak. Ezért teljesen elhibázottak CSALLÁNY DEZSŐ megfejtései. csak legyen egészséges új nemzedék. könyvégető hatása és a szomszédos szocialista testvér államok hatványozott és sovinizmussá duzzadt nemzeti önérzete némi kis "kölcsönzést" nyújt legalább is a gondolkozó "új és egészséges nemzedéknek". (1974. Az egri ifjúsági tanácskozások már megkövetelték és egyre erősebben követelik a történészektől.) nyilatkozott meg legutolján summásan: ".. hogy mesterük őket is besegíti a halhatatlanok csarnokába az Akadémiába.. Az egykorú írott források csak ezt igazolják. de kevesebb megalapozottsággal" dolgozó CSALLÁNY DEZSŐ érdemeit igaztalanul ítéli meg. aki szintén GYÖRFFY gyámolítottjai közé tartozik. ez esetben GYŐRFFY és FODOR írásait..06. hanem csak évek választották el egymástól. És a honfoglalók sírjai szinte tisztelettel körítik az avarokét.. amely minden csak nem "állásfoglalás". Csak ezt a két ellenvetést említem a többi mellőzésével. éppúgy." Íme a salamoni bölcse[s]séggel kettévágásra is kész megalkuvó. eleve elítélte.. sőt ha tetszik.Magyar Megmaradásért problémája." A "nemzeti érzés" emlegetése valóban újszerű GYÖRFFY legújabb írásában.) Kertelés nélkül írja itt: "A magyarság hun eredete fikció. mint a franciák trójai eredete vagy a többi közel egykorú mesterséges eredetteória. s ha a szittyák. aki nagy fantáziával. adatok nem valószínűsítik a kései avarok magyar nyelvűségét.. hisz ebben minden bele van sűrítve.. hazai tudományos ismeretterjesztő lap hasábjain (1973. nem tudom elfogadni..nem évszázadok. Ő tartja a karmesteri pálcát az egész diszharmonikus együttesben.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 169/271 . hogy hagyják abba a nemzeti nagyjainkat lealázó-legyalázó. Tudományos Akadémiánk "kandidátusai" azaz tagjelöltjei sorából is megemlítek egy jeles képviselőt SZŰCS JENŐT. kötet .. ha még a tanulmányát záró "korolárium pietatis" kegyes szavait is elolvassák. old. hanem azokat. az un..." Megokolása. mint rokon fajtájú és kultúrájú elődöket.

mindmáig komoly cáfolat.) "A magyar honfoglalás nagy adatait . a dobrudzsai leletek sorozatával gazdagította az avarnak vélhető felírásokat. évi honfoglalása előtt 568-hun már megjelent a Tisza vidékén.. 1974. Avar rovásírásos gyűjtésünk zöme CSALLÁNY DEZSŐ hosszú. nem szlávosodtak el. kötet . amelyet a kereszténységgel kapcsolatosan az avarok használtak. hogy a honfoglalás-kori és Árpád-kori török nyelvű honfoglalóink részbon sokáig megőrizték nyelvüket és sokáig megtartották idi = 'úr' rangjukat. írásrendszerére nemcsak a nagyszentmiklósi rovásírásfeliratok nyújtanak határozott bizonyítékokat. kisírásában szólalt fel: (TISZATÁJ. hogy az avar rovásírásnak szerves folytatása a magyar rovásírás.annak két szakaszát. azonosak a jelek és a sorvezetés. évtizedeken át tartó figyelméből. Szívességüket ezúttal is magyarmegmaradasert. a lelkességénél csak annak lelkes cáfolatai alaptalanabbak. hanem töretlenül élnek tovább a magyar nevet felvéve. Előlegezve idézem erre vonatkozólag CSALLÁNY DEZSŐ messzemenő következtetéseit az avarok nyelvére vonatkozólag. mégpedig az avarok útján. CSALLÁNY tehát valójában "hármas" honfoglalásról tesz tanúságot azzal. mint hogy az ő közleményeihez csatolom munkatársaim leleteit.'' De jelen írásomban nem az általános régészeti adatokkal szándékozom foglalkozni .29. Itt első sorban BORNEMISSZA KATALIN gyűjtésére gondolok. ahol Arany korában. a hun-magyar kapocsról annyit tudunk. A rovásfeliratok összevetése alapján sikerült írástörténeti bizonyítékok alapján megállapítani. hogy a régészeti leletekből az avarok nyelvére vonatkozó következtetéseit ennek a belsőázsiai népnek 568-ban a mai Magyarország területére érkezésével együtt az írásbeliségükre is hivatkozik. Jánoshidán még törökös hangzású idegen eredetű szó maradt fenn. évi északamerikai San Francisco-i nemzetközi történészkongresszuson bővebben is kifejti és hogy eme előadását a halhatatlanok csarnokába való belépés jogát elnyerendő angolul is közölni fogja. Vakulj magyar. E terület hangneme változatlanul mégis a fölényé. török eredetű (onogur-hun). (Ez utóbbi szándék nagyon jelentős. Baján kagán népének ugor nyelvére nézve. a lefitymálásé. PÉTERFALVY JÁNOS pedig romániai összeköttetéseivel. Noha az új adat azóta is igen sok. hisz egy ősi kultúrát képviseltek. az avarok népi összetételét . nyeletett annyi előadói nyál mint arról.az 1975. amelynek ábécéje a ligaturák alapján rekonstruálható. amelyek viszont jó részben régészeti leletekhez tartoznak: Döntő fontosságú adat maradt fenn a tiszántúli avarok.természetesen főként GYÖRFFY adattárából . hogy eme teóriáját erősen dokumentálva . A magyar és az avar rovásírás összehasonlításával tisztázhatjuk. Az ékírástól a rovásírásig .) A magyar népi lélek hangja ezzel a hun-magyar rokonságot vitató akadémiai "vetélkedéssel" körülbelül egyidőben ILLYÉS GYULA "Gyors jegyzetek" c. még akkor is. de a hun-székelv rovásírás. 8. a kérdés eldöntése ma is ott áll.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 170/271 .1. mert még a magyarság soraiban az angolnyelvű közlemény rendszerint dogmatikus jelleggel bír és megfellebezhetetlennek tekintik. hanem a magyar rovásírás emlékei is igazolják. Árpád törzsének föltételezett hun rokonsági fonala komoly állításként a két háború közt hangzott el. nyelvileg felszívódott. ERDÉLYI ISTVÁN szívességéből Környe egyik avar sírjában lelt csontlemez avar rovásjelekkel karcolt fényképével tette a gyűjtést még teljesebbé... történeti. ugyanazon hangértéket képviselik. Árpád népe az avarok (álavarok) ugor nyelvében feloldódót. amikor már teljesen elugorosodtak. A székely-magyar rovásírás magyar közvetítéssel került át Erdélybe. amely természetszerűleg összefügg írástudásukkal is. tudósi fényderítés nélkül.a legutóbbi évtizedek tárták elénk tüzetes vizsgálatra. mint eleinte. aki Karintia leleteit szedte össze nagy gonddal egészen a Karavanka hegyvonulatig terjeszti ki ezen a módon a régi Avar Birodalom Itália felé nyúló határait. a régészeti leletek ezreinek átvizsgálásából származik és jelen kötetben gondozásom alatt én sem vállalkozhatom többre.ez szakemberek feladata hanem az írásos emlékeikkel és azok nyelvezetével. Árpád török rokonságának nyelvére. ha angolul olvasod. Régészeti. A Szentes-felsőcsordajárási rovásemlék nyelvi bizonyítókkal is szolgál: az ugor nyelv a Kárpát-medencében Árpádok 896. Az avarok rovásírásáról vallott meggyőződésében CSALLÁNY természetesen a történelmi hátteret is igyekszik elfogadhatóvá tenni. szám. hogy mindkét rovásírás jelei azonosak. Eredménytelenebbűl tehát ritkán folyt annyi értekezői tinta.2013.Magyar Megmaradásért A "kandidátus" különben közli. nyelvészeti forrásadatok révén nem tisztázhattuk az avar és a magyar kontinuitást.06. Az avarok nem pusztultak el. hogy okkal keresztelhetjük-e gyermekeinket oly szívósan Attilának és Csabának. hogy a két rovásírás balról jobbra való sorvezetést mutat. de a Szentes-felsőcsordajárási rovásfelirat tisztán ugor-nyelvi dokumentumot adott.

A JÁNOSHIDAI TŰTARTÓ FELIRATA A Szolnok-megyei Jánoshida mellett feltárt avar női sírok egyikének mellékleteként szerepel egy csontból készült tűtartó. Egyik oldalán fekvő emberalak és mellette négy rovásjegy látható. 1. Ez az első eset.2013.Z.S = "ZATANAS" .1. sem szibériai kapcsolatot nem mutatnak. -4. -2. mert az írástörténészek maguk is bizonytalankodnak betűzésükkel és még inkább fordításukkal. kötet .29. amely balról jobbra való sorvezetéssel olvasva. Törökös kezdésű avar alakja a latinból eredő szónak. azaz "szátáné". -3. Az ékírástól a rovásírásig . magyarmegmaradasert. Ezek a betűk.06.T. Kibetűzése és megoldása CSALLÁNY DEZSŐ nevéhez fűződik.N. a szöveg a következő jeleket és megoldást adja: BETŰZÉSE: 1.SZATANAS. A lelettel ERDÉLYI ISTVÁN (1958 és 1961) részletesebben is foglalkozott. amelyeket a tűtartóra karcoltak sem türk.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 171/271 . hogy hiteles avar rovásszöveg és avar használatú szó került elő VlI-IX. Az ebben a csoportban közölt és valamelyik törökös nyelvű népcsoport írásához tartozó és még eddig megfejtetlen töredékeket is itt csoportosítjuk. Idézzük megoldását: Ördögűzést mutató sátán-ábrázolás és négy rovásjel. . századi avar temetőből régészeti mellékletekkel együtt.Magyar Megmaradásért ismételten köszönöm.

2013.29. 5.M. S egy-egy betű. magyarmegmaradasert. különösen ligatura.K "temesitek".Magyar Megmaradásért A CSALLÁNY-féle betűzés. kötet . . Az átlyukasztás a jobb szélen látható s bal szél rongált. illetve rovásjegyek kirajzolása a csont-tűtartóról erősen eltér a LÁSZLÓ GYULA által közölt rovásjegyekétől.S. és 6. 2. / oldalon jelzett "ligaturás" kettős (?) jegyet hiányoljuk CSALLÁNY tanulmányából. azaz "temessétek".1.A SZENTESI CSONTLEMEZ FELIRATA A Szentes-Felsőcsordajárás düllő 36. Főként a régész professzor által a c.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 172/271 . avar sírjából hozta felszínre CSALLÁNY GÁBOR múzeumigazgató 1905-ben. A felirat tehát rendelkezés a halott eltemetésére. Reméljük erre is kapunk részletes megoldást.(T). hisz a tudás "vetélkedéssel" gyarapszik. A felirat olvasata balról jobbra haladó. 4. 3.06. Egy átlyukasztott csontlapocska rovásjelekkel. Az ékírástól a rovásírásig . 2. BETŰZÉSE: 1.T. Érdekes a kontúr-vonalak használata. igen jelentős az amúgy is szegényes adattárunkban.1.

29.Magyar Megmaradásért amit végre is hajtottak a rovás-szöveg értelmében. eredeti fényképéről származnak ennek a jelentős adatnak rovásjel meghatározásai. 3. betűzését és részletes leírását: magyarmegmaradasert.06.A KÖRNYEI AVAR U LEM EZ FELIRATA ERDÉLYI ISTVÁN ismertető írásából.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 173/271 . Az ékírástól a rovásírásig ."Türk rovásírásos avar felirat -Környéről" és személyesen megküldött. számú férfi sír mellékleteként szereplő csontlemezborításos íjközéplemez mellékelt képéhez idézzük ERDÉLYI dr. . A környei avarkori temető 60. Az első "T" jelet rongált mivoltából rekonstruálni kellett. kötet .1.2013. .

Összesen 14 jelet fedezhetünk fel. hogy azok elejtett vad vagy ellenség számát jelölnék.2013. amelyek után egy többször meghúzott vonalú "tamga-szerű" nagyobb jel következik.Erdélyi I. Ettől eltérően a többi jeleket felírójuk biztos kézzel.Magyar Megmaradásért Környei avar íjlemez .06. A jelek egymás mellett. egyre növekvő (ill. ugyanazzal a finom hegyes szerszámmal.29. egy időben keletkeztek.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 174/271 . egyidőben írta fel. magyarmegmaradasert. nyomán "A karcolatok jellegéből arra lehet következtetni.1. hogy azok egy alkalommal. Nem lehet tehát szó rovásról olyan értelemben. csökkenő) nagyságban következnek sűrűn egymás után. kötet . Az ékírástól a rovásírásig .

1 + y. 2. bár csekélyszámú nyelvemlék is tanúskodik. Egészen szokatlan benne a két "nyílhegy"-utánzat. közleményében részletezi Archeológiai Értesítő. (Ezt az állítását a Szerző: "Új magyarországi rovásfelirat" c.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 175/271 . Azonnal szembetűnik. 1 + x. 1. Írjuk le ezt az egészet a mi szemünknek megszokott számsorral: 1.A GAIL-VÖLGYI (Würmlach. a szinte dekoratív játéknak ható sor után változik meg alapvetően a kép. Háromsoros szövegéből ha jobbról balra halandó írásirányt tételezünk fel. összhangban van az avarok kétségtelenül töröknek meghatározott nyelvének tényével. 1950 pag. 4 (vagy itt 2. amiről a ránkmaradt. Csak ezután.Magyar Megmaradásért Induljunk el az egyedül álló nagyobb jeltől.. sírleletekben és helynevekben sűrűn datált Karintia területén a Gail-folyócska völgyében találták a múlt században ezt a megfejtetlen sziklafeliratot. 2. 2. hogy a jelek nagyrésze a türk rovásírásban is megtalálható.) Némely veret bizonyos formáit. ha "feliratunk" felirat voltában kételkedünk is. majd megint egy jelnek is felfogható két egymásnak döntött függőleges vonal zárja a sort. ami még mindig emlékeztet a második jelre. az alábbit találjuk sorban (jobbról balra haladva !) és a jeleket a magyar írásnak megfelelő sorrendbe állítva: ERDÉLYI a betűsorrendet MALOV nyomán választotta ki a türk-rovásjelek közül. amely így hangzik: "Ezzel a megjegyzéssel is az avarkori és még az eddig össze nem gyűjtött különféle rovásjeles emlékekre akarjuk felhívni a figyelmet. kötet . Következik egy kissé dőlt egyenes vonal. ez kétségtelen még akkor is. magyarmegmaradasert. Az azt könnyedén és határozottan bekarcoló kéznek ismernie kellett a török típusú rovásírást. De az illusztris szerző rövid írásában a leszűrt eredményt tartom a legfontosabbnak. 2. Az ékírástól a rovásírásig . Sőt az is világos." 4. Jelenleg a klagenfurti Landesmuseum birtokában van. legsúlyosabb következtetése: "Az a tény.29.2013. -) S a végső. 12. a másik felülről lefelé van irányítva. 1961. aztán megint a függőleges vonal következik.06. Megkeresve a felsorolt jelek párhuzamait a türk-rovásjelek között. Amint látjuk. 1 + x. akkor jellegzetes tamgaszerű véset az első. (Itt hivatkozik a világhírű német mongológus professzornő ANNA GABAIN:"Alttürkische Grammatik" c.. 2). Vannak ilyenek tűtartón. utólag bekarcolt egyes jelek csatokon stb. háromszor változik egymás után. aholis az egyik balról jobbra. hogy az első és a harmadik törtvonal alsószárához egy kis párhuzamos vonalat húzott annak írója. hogy először két jel egy középen megtört és egy függőleges egyenes vonal. nagyjából párhuzamos vonalka. . hogy a háromszor megismételt függőleges vonal után a törtvonal ismétlődik meg egymás után háromszor azzal a különbséggel. a jelek változatossága nem nagy. vagy már elkészítésükkor rajtuk alkalmazott jeleket is tamgának lehet tartani. 1. 2. Karintia ) SZIKLAFELIRAT Az avar emlékekben. 1.1. alapvető munkájára .Leipzig. amelyekkel a SČSERBAK és ARTAMANOV-féle Don-menti írásleletek során fogunk találkozni. 3. Az utolsó előtti jel Y alakú. majd megint az ismert tört vonal de a változatosság kedvéért felső szárához csatlakozik a kis.

RAYNALD SCHMALBAUG régészt tréfás "beugrató lelet"-ként tekintették. P. hogy az említett osztrák régész már ismerte CSALLÁNY betűzéseit is és ezeket alapul véve a cserépdarab feliratából a második sort "IDI"-nek olvasta. ahol egy bronztáblácska töredéke is előkerült. szintén rovásjelekkel. .2013. ami azt jelentené. Heft 24) közöl egy érdekes leletet. de régi mivolta ma már kétségtelen.Magyar Megmaradásért Ezt a titokzatos feliratot BORNEMISSZA KATALIN gyűjtéséből (1974) vettem és ezúton is megköszönöm. hogy a szűk völgyekbe visszahúzódó etruszkok egy csoportjától származik. .1. Megoldási kísérletek osztrák részről sikertelenek maradtak. Karintia ) FELIRATTÖREDÉK Ásványgyűjtögető rendőrségi tisztviselő találta 1969 nyarán kőzet törmelékek között a Gail-part meredek részein Gurina faluhoz közel. Szövege feloldatlan.ENNS-VIDÉKI ROVÁSÍRÁSOS CSERÉPTÖREDÉK Az Enns volt Avaria határa még NAGY KÁROLY korában is. Jelenleg Villach város múzeumában van. számú korsójának CSALLÁNY által ismertetett "Idi" = "Úr" jelentése van.GAIL-VÖLGYI (Findenig Thörl.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 176/271 . kötet . Lehetséges azonban. Az ékírástól a rovásírásig . (1974) 6. Ezt a darabot is BORNEMISSZA KATALINNAK köszönhetjük."a leleten lévő rovásírás betűi közül a magyar rovás írás jegyeivel egyeznek a következők: magyarmegmaradasert. Az "Archeogia Austriaca (1958. Nem zárható ki teljesen az a lehetőség sem. Maga a főerődítményük Ennsburg és környéke nagyon sok avar leletet tud felmutatni. 5. Magának a kiégetett cseréptárgynak a rendeltetését sem tudják meghatározni. OTTÓ HAUS. hiszen germán rúnák rendszerével kísérleteztek.29. hogy a nagyszentmiklósi kincs 5. osztrák régész foglalkozott vele részletesebben és némi kibetűzési kísérletet is kezdett rejtélyes szövegével. amelynek a pontos eredetét nem ismerik. Leírói sokáig tanárjukat. BORNEMISSZA KATALIN véleménye szerint . Az egyik cisztercita apátság gimnáziumának gyűjteményéből került a bécsi indo-germán múzeum birtokába.06.ezt a leleletgyűjtést is neki köszönhetem ! .

1.Magyar Megmaradásért 7.29. Az ékírástól a rovásírásig .06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 177/271 . kötet . (Schwaben.2013. Kreis Tuttlingen) magyarmegmaradasert.ROVÁSÍRÁSOS EZÜST KANÁL OBERFLACHTBÓL. .

A kanálon lévő függesztő alkalmatosság arra mutat. kidolgozatlan. Sajnos. Az ékírástól a rovásírásig .1. hogy törökös rovásjegyek szerepelnek rajta. kötet . Viszont szerzője alapos leírásából arra következtetünk.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 178/271 . hogy gazdája az övén viselte és hogy a titokzatos magyarmegmaradasert. JANICHEN német régész közleményéből vettem ezt a minden jel szerint avar rovásírásos ezüstkanál mellékelt képét.2013.29. hogy a rovásjegyek az ezüstkanál hátsó. Mindenek előtt megjegyzendő. vonalasan kiírt rovásjeleit a tanulmány "Neue Inschriften aus Grabern des 7.06.Magyar Megmaradásért H. Jahrhunderts" cimmel (1967) elhagyta a különben részletes leírásban. durva öntési felületébe vannak bevésve.

hogy a felismerhetetlenségig megkopott betűket restauráltassa. Viszont Oberwacht városkának nincs Unterwacht változata. S miután ezüst kanálról van szó és azt övre akasztva viselték.F. A bekarcolt rovásjegyekről ARNTZ vonalas rajzokat is közölt. Településtörténetileg pedig a lelőhely régi neve "Oborwacht"= Avar-Őrség mutatja még a mai "Oberflacht" formájában is hajdani avar település kétségtelen nyomát. de tekintve a rovásjegyek éles vonalait és nagyfokú hasonlatosságait a magyar és ótörök írásrendszer jeleivel. hiszen ma a szlávoktól "obri" = "óriás"-nak nevezett népnév-ferdítéséből lett az "ober" . Így a rovásjegyek aránylag épségben maradtak meg. (Fundberichte aus Schwaben. 18. mint az avarság és ősmagyar lovasai.A HEIDENHEIMI AVAR SZIJVÉG ROVÁSFELIRATA Egy eredetileg ismeretlen célt szolgáló.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 179/271 .29. ERDÉLYI ISTVÁN Környéről ismertetett avar csontlemezének írásrendszerével. hogy nem állnak megoldhatatlan rejtély előtt. a maga mellékleteivel. . 13 cm. Szemmel láthatólag több ligatura. Kibetűzése és megfejtése eddig ismeretlen. kötet . Az ID(U) szócskánál ismét felvetem CSALLÁNY DEZSŐ tanulmányaiban többször is szereplő "I-D-I" feliratokat. hosszúságú ezüst lemezpárból alakított és három "nitt" szögeccsel egybefogott avar szíjvégről tesz említést a bajorországi régészeti szaklapok egyikében H. ARNTZ német régész "Neue Runen-schriften" cimmel.06.1.. A stuttgarti rendőrségi laboratórium ultraviolett sugarakkal dolgozó gép a sok használattól már-már eltűnt karcolásokat teljes egészükben feltüntette és az írástörténészek egyöntetű megállapítása szerint a betűk sorozata a következő: S-A-(?) I-D-(U) T-H-A-F-D. századi sír maga is. még csak düllő vagy más helyrajzi tagosítás-nevében sem. I.2013.vagy "obri ". Ennek feltevésére feljogosító adat JANICHEN kísérletezéséből derül ki. köztük az ezüstkanalat tartalmazónak az avarokhoz való tartozandóságát is. biztatólag hatnak a kutatókra. vékony szerszámmal karcolták bele a rovásjegyeket a három szögecs alkalmazása előtt. 8. Az ékírástól a rovásírásig .."felső" elnevezés. az avarokat jelző népnév biztos adatként tekinthető és egyben megerősíti az említett sírok. minden alapunk megvan a feltételezésre az ezüst tárgy avar eredetére és így írásbeliségére vonatkozólag is. magyarmegmaradasert. Alaptónusa nagyon hasonlít a betűsornak dr. a melyek "urat" jelentenek és egyben a legtöbbnyire a használati tárgyakon szerepelő tulajdonosok neveit egészítik ki.Magyar Megmaradásért rovásjegyek a tulajdonos nevével okvetlenül kapcsolatban vannak. -) Az eggyé hajlított lemezbe éles. N. Avar eredetre mutat a 7. Tafel 44. hangkötés is szerepel a felírásban. Így a szlávok által használt "obor".

de régi. magyarmegmaradasert. Az "atlár" azonosnak tűnik a magyar "oszlár"-ral. DIACONU szerint a leletkörülményekből kifolyólagos bizonyítékok alapján a 6.. a régi magyar Garbány területén talált cseréptöredék öt rovásjelből álló felirata az ótörök és részben magyar rovásrendszer jeleivel való hasonlatosságuk és részben azonosságuk minden kétség nélkül a korai avarokhoz kapcsolódást mutat. írásában (SCIV. törökös neve Murfatlár volt. századból eredő cirill betűk előzményeiként kellene tekinteni őket. Érdemben magyar írástörténészek nem foglalkoztak ezzel a lelettel. hanem inkább protobulgár mivoltukat hangsúlyozzák. 13 kilómé[te]rnyire egy mészkővonulat meredek tömbjeibe vájt terjedelmes és több részletből álló barlangkolostor bejáratára bukkantak. Gh. BARNEA: "Amforele feudale de la Dinogetia" c. STEFAN: "Sapaturile de la Garvan (Dinogetia)" címmel (SCIV. amely az alánok ősi magyar neveinek egyike.06. COMSA: "Die bulgarische Herrschaft. századi besenyők uralmának végeszakadtáig törökös népek birtokában volt. Nem felejthetjük el. S. A falut mai néven a románok Basarabinak hívják. 9. elvetik a román feltételezést. V.1. településüknek nevét "lealacsonyító" névadását. román régészeti szaklapban (N. Romania) FELIRATOS CSERÉPTÖREDÉK A nagy román régész... Ez esetben "Heidenheim" azonban ilyen "megbélyegző". dobrudzsai és Olt-vidéki írásos leletet gót rúnáknak minősíteni.2013.EGY GARBÁNYI (Dinogetia. 1954) és M. századból származik. Ő és a bolgár régészek közül V. kötet .Magyar Megmaradásért Az "a" részletben szereplő második számú rovásképlet kétségtelenül ligaturának tekintendő. amelyről RÁSONYI nagy turkológusunk és MAKKAI középkori történészünk oly részletesen értekeztek és amely nép szintén török-fajú és nyelvű nép volt s magyaros névvel berendeknek nevezték őket.29. . század vége óta szinte szakadatlanul a X. Az ékírástól a rovásírásig .A MURFATLÁRI BARLANGKOLOSTOR FELIRATAI A román régészeti kutatások legnagyobb szenzációjaként 1957 június 11-én Konstanza Fekete-tengeri kikötő és fürdővárostól délnyugatra kb. hiszen "Pogányokháza" a jelentése. a "keresztény" Európa lakói nem szívesen fogadták volna el bármelyik falujuknak. BESEVLIEV. hogy az avar törzsszövetség több ága éppen eme területen. Eltekintve azonban az eddig felsoroltaktól. mert hasonmása szerepel CSALLÁNY DEZSŐ lajstromában. Magát a jelsorozatot az utóbbi régésznő tanulmányából vettem. akár a X." a "Dacia" c. Ilyen fajta nép azonban csak a középázsiai eredetű avar lehetett és így nincs kétségünk. II. Európa testébe mélyen benyúló határainak hajdani kiterjedését és így a heidenheimi temetőt sem tekintik avarnak.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 180/271 . hogy a német régészek még ma sem veszik nagyon tekintetbe az Avar Birodalom nyugati. P. Az Avar Birodalom fénykorában BAJÁN kagán és udvarának nyári fürdőhelyeként ismert Konstanza és környéke a 6. hogy akár gót. a településtörténet és a helynévkutatás is avarok hajdani temetkezési helyét tételezik fel.) foglalkoztak vele. az elfogulatlan tárgyilagossággal kutató és fogalmazó I. 10. Az egészen megszokott dolog. A beomlott falak már századok óta eltemették az aránylag szűk bejáratot és kőfejtés közben került újból napfényre. hogy az ott felbukkant és az avarok sírjaiban oly nagyszámú övcsat és a rajta levő felirat is az avarság szellemi hagyatékának kis töredéke. 1951). 1960. Román és bolgár részről azonban annál kimerítőbben. Bár a román régészet nagyon hajlamos a hunok Birodalma széthullása után részleteiben továbbélő Gót Birodalom írástudásának alapján minden Al-Duna-térségi. az Al-Duna vidéke és Dobrudzsa síkságain élt az "avarok eltűnése" után a brodnikok népe.

és az ó-egyházi szláv cirillikái is keverednek velük. Ebben a barlang-komplexumban mintha találkát adtak volna egymásnak a törökös népek és a szláv kultúrák. S bár a legnagyobb román régészek közül I. A román állami régészeti intézmények terv. Murfatlár barlangkolostorának természetszerűleg ma már egész könyvtárnyi irodalma van. de jelentős avar művészet sorából . Sajnálatos.összegyűjtve munkatársaim segítségével azt pár szétszórt. Magyar részről azonban érdemben még nem foglalkoztak vele. Az ékírástól a rovásírásig . állatábrázoló rajzokat más magyarországi. hogy az avar és berend népi műveltséget és írástudást egyáltalán meg sem említik. kötet .és szakszerű kutatásai azonban nagyon sok meggondolkoztató részletet tártak fel és tettek közzé.29. minden kétség nélkül törökös népek emlékeit őrzi. Részemről . COMSA kihangsúlyozzák a legtöbb feliratnál.azzal a szándékkal. Meg kell ezt a kitérőt kísérelnünk.1.amely természetesen a "késői avarok" és "korai magyarok" fogalomkörével van határolva . hogy azok törökös írásrendszerhez tartoznak. BARNEA és M. nem rendelkezett magasabb műveltségi adottságokkal. mert a nagy bábeli zűrzavar a murfatlári felírásokkal kapcsolatban teljesen elsikkasztja az avar (korai-késői!) írásbeliségnek még a lehetőségét is.. hiszen csak nomád-nép volt és mint ilyen.06.. legfeljebb a besenyőket emlegetik. főleg írás-történeti tanúbizonyságok szerint.Magyar Megmaradásért Így a Murfatlár mellett felfedezett barlangkolostor a maga számos felírásos emlékével és főként állatábrázolásaival a különböző folyosó falakon.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 181/271 . vagy ha kell "lebediai" párhuzamokkal a törökös népek etnikumához csatolhassam. ámbár a későbbi századokban már glagolit .2013. de ezektől is megtagadják az írástudás. magyarmegmaradasert. hogy a murfatlári barlangkolostor komplexumaiban szereplő ilyen "belsőázsiai" avar-magyar zoomorfikus.

kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 182/271 .06. Az ékírástól a rovásírásig .29.2013.Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.1.

1.06. kötet .Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.29. Az ékírástól a rovásírásig .2013.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 183/271 .

de mindig ugyanazon nyers mészkő hegyoldalba vésve másik négy üreget is felfedeztek. kápolna részletre és sírhelyek céljából kivájt üregsorozatra oszlik. BARNEA a már említett tanulmányában nagyon sok részletrajzzal illusztrálta a barlangkolostor "turáni" vonatkozásait. Az ékírástól a rovásírásig . magyarmegmaradasert. Hogy fogalmat alkothassunk a barlang terjedelméről I.06. BARNEA által bemutatott alaprajz csupán egyetlen "kápolna" méreteit adja. nagyobb távolságra. amely két rövid folyosóval van összekötve.Magyar Megmaradásért A barlangkolostor több fülkére. A továbbiakban csak a falfeliratokról. nő sőt kis gyermek maradványai is és zömükben a román régészek szerint . illetőleg azok eredetére rávilágító "festményekről" ejtünk szót. mert a középázsiai kapcsolatú művészeti emlékek nagyban megerősítik a rovásírásjegyeken kívül is az avarsággal való összefüggést. Legjellegzetesebb ezek közt a B "kápolna" falán bekarcolt ló képe.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 184/271 .2013. de mellette kisebb. Eddig 13 személy csontvázát találták meg apróbb fülkékben elrejtve.1. kötet . A halottak közt vegyesen találhatók férfi. Mint látható majdnem 6 méteres husszú. Ennyit a barlangok feltárásáról.29. Mert a I.nordikus és mongoloid típusúak voltak a barlang lakói. amelynek a farka keletázsiai szokás szerint csomózva van. BARNEA tervrajza nyomán közlöm az egyik "kápolna" alaprajzát.

Igaz. mint a Sassanidákkal erős kulturkapcsolatot tartó avarok kedvenc eredetlegendát sejtető ábrázolása.1.06. amely a francia régészet szaklapjában. akinek a csizmái azonban tökéletes rögzítve vannak és méginkább egy négylábú állaton ülő sólyom képe. akkor már sorra is vehetjük az említett rovásjegyek.hanem a besenyőké ellen. Az ékírástól a rovásírásig . hogy a román régészek. glagolit és cirill betűk tömkelegét. "turulos" és rovásírásos oszlopfő jellegzetességeit. főként a lovas képeket. amelyek a I. BARNEA által "turáni nép" írástudásának bizonyítékaiként vannak megemlítve. akik különben mindig vagy legalább rendszerint mindenben egyetértenek a "turáni nép" vagy "törökös rovásírás" megfogalmazást I.emleget jelzett írásában és ő is bizonyítékként használja a sűrűn szereplő belsőázsiai zoomorf ábrázolásokat. amelynek szimbolikáját máig erősen kutatják.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 185/271 . a "Cahiers Archiologiques" 1983 évi számaiban jelent meg.2013.ezt BARNEA sem állítja . BARNEA tanulmányában. De a legnagyobb jelentősége a tanulmányának az. minden igyekezettel cáfolni igyekeztek. Egészen meglepő. hogy még az eléggé kezdetleges glagolit felírásokat magyarmegmaradasert. a Morva-mezei Mikulcice mellett talált szarukorongon egyformán előfordulnak. hogy ők nem az avarság írástudása ellen hadakoznak . Egész különleges jelentősége van egy lovas hiányos alakjának.Magyar Megmaradásért Hasonló a szarvas figura stílizált alakja. mint az avar életfák környezetében ábrázolt ilyszerű zoomorf agancsosak. csak párhuzamos vonalakkal. de baráti úton fénykép után professzor PÉTERFALYY JÁNOS szívességéből mégis megszerzett.29. egy Sarkheli csonttégelyen. BARNEA általánosan csak "incriptions turciques". S ha a mellékelt illusztrációk között meg külön kiemeljük a "fonott sárkánykígyó szimbolikus alakjának többszörös előfordulását és a román régészet irodalmában nem közölt. kötet . hiszen a híres LEHEL-kürtőn.

Magyar Megmaradásért is"turániaknak" tartja. mint ahogy ezt egy. annak legkeletibb szárnyát képezte. Ez a bizánci cirill-glagolitika betűs ráhatás SÁMUEL bolgár cár idejében volt a legerősebb és időben érintheti a berend-népet is. a következőket kell megjegyeznem. Prof. ahol mint mondottuk. közvetlen időben. a törökös rúnák zöme még egyelőre a román régészek részleges érdektelensége miatt közöletlen. magyarmegmaradasert..hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 186/271 . szerepelnek nevek is. "kápolna" hajójának jobb falán ábrázolt díszes ornátusban megjelenő püspök képe is mutatja a maga glagolit felírásával. S mindkettőjükről állítja. PÉTERFALVY szerint.2013. tehát 850es évek táján a bolgár kereszténység hatása alatt álltak és így a kezdetleges ószláv cirillika és glagolit írást terjesztő. kötet . Az ékírástól a rovásírásig . illetve azokra vonatkoztatja. aki személyesen is megtekintette mufatlár barlangtemplomát. bizánci papság hatáskörébe kerültek. hogy "valamilyen szerzetes volt. nagyon sok és összefüggő szöveg szerepel rovásírással a "turulos" oszlopfőn a szárnyait kiterjesztő madár. mert a "késői avarok" már az Al-Duna vidékén egyideig még a magyar honfoglalás előtti. akiről felteszi a szerző. Másodszor: Avar kapcsolatokra a történelmi háttérből sejthetünk a feliratok megfejtésének hiánya miatt és pedig azért.1. amelyek későbbieknek látszanak. amelyről tudjuk. hogy turáni nevet viseltek (touranien). Mielőtt azonban az összes eddig közölt murfatlári feliratokat közölném.hogy türk nép volt és avar törzsszövetségben állva. vázlatos ember alakok és keresztek mellett. Ezek előrebocsátásával felsoroljuk a még megoldatlan és kevert feliratokat.06.. Először: A rovásírásos részleteket eleddig nem közölték hivatalosan. a B. mint "AIAN PAP" és "DIMIAN MAGA". A glagolit feliratok közt ui.29.

Az ékírástól a rovásírásig .1.Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.29.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 187/271 .06.2013. kötet .

hisz mint látjuk. azaz rövidítés jele. kötet . Végszóként a murfatlári barlangfeliratokhoz meg kell említenünk. amit a szocialista államokban annyira hangsúlyoznak. Pedig nem hiszem. amelyet a már említett jánoshidai lelettel együtt ismertet.1.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 188/271 . Román régészek munkája sem megvetendő. VLASSA ne működnének nagyon is szívesen a problémák elfogulatlan megoldására. Mindössze csak arra szorítkozik a magyar történész gárda..2013..29.06. E tekintetben nagyon sok feladat vár még az írástörténészekre. vagyis a "betűugratás". mint professzor I.AZ ALATTYÁNI AVAR TŰTARTÓ FELIRATA LÁSZLÓ GYULA gyűjtéséből. hogy hírlapok híradó anyagát közli és tartja számon. I. Az ékírástól a rovásírásig . hogy az Al-Duna-vidéki. ligatura. dobrudzsai. amely eddig a legteljesebbnek mondható és nagyon sok kombinációs lehetőséget nyújt a feliratok hovatartozandóságának megoldására.Magyar Megmaradásért A felsorolt és nagyon kevert írásrendszerhez tartozó feliratokban feltűnően sok az un. Egyszerű jegyei értelme magyarmegmaradasert. . szakembereink nem foglalkoztak érdemben. moldvai régészeti kutatásoknál nagyon sok feliratos lelet lett a legújabb időben ismertté. Nagy segítségünkre lehet etéren CSALLÁNY kiváltó ligatura gyűjteménye. hisz itt nem szomszédnépek vetélkedéséről. BARNEA valóban szembeszáll honfitárs szaktársaival a törökös rovásjegyek védelmében. hanem az általános emberi tudástár gyarapításáról van szó. BARNEA vagy N. 11. hogy a román tárgyilagosságra törekvő tudósok. Ezekkel azonban magyar részről valami érthetetlen tartózkodással írástörténészeink.

tehát az ómegától az alfáig.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 189/271 .06.29.: "A legrégibb román nyelvemlék" címmel és a következőket mondja: " Román régészek néhány esztendeje igen nagyszabású ásatásokat végeznek a Duna jobb partján lévő Capidavaban. Románia) FELIRATOS CSERÉP Közelebbit alig-alig tudunk róla. Magát a közölt felírást ő is M. COMSA gyűjtéséből vette át. amelyet később a rómaiak birtokoltak. mint P. szakemberek megállapítása szerint a IX. Egy ilyen leletről adott hírt a budapesti NÉPSZAVA napilap bukaresti tudósítója 1970 július 5-én. Jelenleg Konstanza régészeti múzeumában van és még feldolgozatlan. 14. A betűket a fazekaskorong keringésének irányában valamilyen hegyes magyarmegmaradasert. Az ábra minden részecskéjében görög betűk vannak.1. A 2. számmal jelzett rovásjel ligatúrának látszik. Az agyagtárgy. A mély földrétegből most tetszetős alakú agyagedény került elő.A BUDAPEST-TIHANYI TÉR AVAR "TAMGÁS" JELEI Ugyancsak LÁSZLÓ professzor gyűjtéséből. Románia) CSÖCSÖS KÖCSÖG ROVÁSAI Erdély és Dobrudzsa területein a román régészeti kutatások erősen folynak és egyre-másra hozzák felszínre rég letűnt korok emlékeit. A négyszögletes csontra vésett jelek a tűtartó két oldalán vannak feltüntetve. a géták és dákok egykori erődítésében. még pedig a keresztény liturgiában meghonosodott vallási szertartások elnevezésének kezdőbetűi. Az edény külső falán vonalakkal apró részekre osztott díszítés látható. kötet . Megoldása ismeretlen. 13. század első feléből. . Köztük írásos leletek is akadnak szép számmal. Történészek és nyelvészek rendkívül nagy érdeklődést mutatnak az edényen olvasható felírás iránt.AZ "AVARKAPUI" (Capidava.. Ezeken kívül itt található az egész görög ábécí is fordított sorrendben. azaz a hűbéri korszak kezdeti szakaszából származik. "Legjobb esetben" protobolgárnak minősítik. vagy a X.GARBÁNYI (Dinogetia. 12. század második.2013. Az ékírástól a rovásírásig .Magyar Megmaradásért megfejtetlen. mint hogy mint "párhuzam esetet" említik a murfatlári barlangkolostor rovásírásainak fejtegetői. DIACONU. .

Sokkalta többet mond az ősi székely jobbról balra haladó rovásírás menete. Ez tehát a budapesti lelkendező "legrégibb román nyelvemlék" regénye. névleg is megnevezve." Eddig a budapesti híradás. Itt ui. RADULESCU által is "a premiere vue semble bizarre. azaz Avarkapu-i köcsögről csak eléggé silány minőségű képet sikerült szereznem. hogy a görög betűk "ómegától alfáig" szerepelnek a cserépedény gallérján. mígnem véletlenül az erdélyi neolitkori leletek nyomait kutatva kezünkbe került A. Önmagában a híradás az általános emberi tudomány szempontjából örvendetes esemény számba menne.Magyar Megmaradásért szerszámmal vésték az edény oldalába. S főleg jelentős rajta A.. De nem is ez a lényeg.. amelyet 1967 nyarán falujukból Topaluból Konstansába való gyaloglás közben Capidava határában találtak. hanem két tisztes román polgár ("citoyens["]).1. azt már nehéz lenne megmagyarázni. hogy a budapesti híradás előtt már egy évvel a nevezett román régész egy konferencia keretében nyilatkozott a leletről és fontosságáról. amely két csizma képét ábrázolja. Épp ezért tanulmánya címét is "Un document proto-roumain a Capidava" formában közölte. Elmondja. Mi is így fogtuk fel. mindkettő véletlen leletéről. magát a román népet megelőző dokumentum. Sajnos a "Kapidava"-i. indéfinissable". minden bizonnyal a népvándorláskori fazekasmesterség jellegzetességeit viseli magán. a mainak megfelelő egyházi írásmóddal. Ez a híres és "legrégibb román nyelvemlék" hiteles lelet-története. nincs semmiféle ásatásról szó. szaklapban francia nyelven ugyanerről a leletről.06. hogy ezt a fajta "csöcsös köcsögöt" mint "kereskedelmi behozatali gyártási cikket" az Olt-vidékéről lehet származtatni. mely új megvilágításba helyezi a román nép kulturális múltját.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 190/271 . de az olvasó tisztán láthatja rajta a felsorolt jeleket és je- magyarmegmaradasert. Sokkal nagyobb és egyben érthetetlen szenzációt keltett RADULESCUNAK a már említett "DACIA" hasábjain megjelentetett írása. S mindjárt keres és talál is hozzá párhuzamadatot a murfatlári barlangtemplom falán. amely annyit jelent. Az ékírástól a rovásírásig . annyit már a budapesti lap is elárult.29. amelyet már közöltünk. hogy a románok korszakát. Ezt a fazekaskorong "keringése" egyedül nem magyarázza meg. vagyis jobbról balra olvasandók. Mint írja. kötet . Mint érdekességet még azt is megjegyezzük. körülbelül ezeréves agyagkorsót.2013. Visszatérve azonban az Olt-vidéki "csöcsös köcsög" felírásaira. tömegcikknek tekinthető és kivitelezési módját ismerve.azaz az első látásra bizarr és meghatározhatatlan" jelenség. A bukaresti Tudományos Akadémia munkatársai a most kiásott. illetve az azon látható feliratot a legrégibb román nyelvemléknek tekintik. De RADULESCU még többet is elárul írásában. Hogy miért igyekeznek Budapesten jobban lelkesedni az amúgy sem sovinizmusmentes bukaresti régészeknél. Különösen nagy jelentőségűnek tűnik a mesternek a szöveg végére iktatott neve: PETRE. RADULESCU régész-író érdekes beszámolója a román régészeti "DACIA" c.

A legfontosabb azonban az. Ez az új lelet . század második. Magyar vonatkozásban is pl. mint ALTHEIM is alapos kutatásokat végeztek. hogy az esetleges felírások eddig hiányos adatait kiegészítve megoldják egy nyelvét változtatott nép ősi írásrendszerét. Az idézőjelben szereplő "ismeretlen" betűk azonban a TORMA-féle gyűjteményben javarészt megtalálhatók. szintén az avar feliratokhoz csatoljuk. Az alábbiakban mellékelem a madarai cseréplapok eddig "ismeretlen" és FEHÉR professzor által a székely és "hun" rovással azonosított jegyeit. besenyő és honfoglaláskori magyar nyelvű feloldásokkal is találkozunk. hogy a név. ha a nemrég elhunyt nagy történész-régészünk. 15.ha a budapesti híradás megfogalmazásában a cserépedény eredete a IX. A finn MIKKOLA mellett a magyar FEHÉR GÉZA nyerte el leginkább a bolgár tudományos körök bizalmát és ráhárult a megtisztelő feladat.1. Hangértékük nincs megjelölve és a bekeretezettek tulajdonjeleknek látszanak. görög vagy legalább is bizánci keresztény.. FEHÉR GÉZA kutatásainak eredményeit. Az ékírástól a rovásírásig . annak ellenére.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 191/271 . RAFAIL POPOFF professzortársával a következő hasonlatokat mutatva ki alaktani és hangzásbeli alapon: Ugyancsak csatolom Prof. törökös múltjának kutatásai felé. a világhíres nagyszentmiklósi kincs rovásfeliratainak nyelvezete felől maguk a magyar íráskutatók is a legkülönbözőbb véleménnyel vannak. vagy a X. valószínűleg a derék fazekas mester neve. hogy a bolgárság a Balkánra érkezésekor a helyszínén még talált ősi sumér nyomokat és azokat alkalmazta is. hogy Madara és Aboba-Pliska várromjait és a híres Madara-i lovas feliratait kibetűzze és megoldja.A MADARAI ÉS ABOBA-PLISKAI "PROTOBQLGÁR" ROVÁSEMLÉKEK A rovásrendszerek szétválasztása a törökös népeknél eléggé fejtörő probléma. magyarmegmaradasert.. század első felére vezethető vissza. kötet . hogy a köcsögön nemcsak a görög ábécé betűi és más egyéb "bizarr" dolgok szerepelnek. A csizmák jelét nyíllal jelöltem meg a képen. Amióta FETTICH NÁNDOR Sumen mellett a "protobulgár" fejedelmi sírkövet felfedezte és feliratát közölte. A magyar rovásszakértő kutatásai eredményesek voltak. protobolgár.29.. (Halle. azóta a testvér nép is nagyobb érdeklődéssel fordult saját ősi. ALTHEIM Aboba-Pliska-i rovásjegyeit is. körülbelül a 670-es évekig a mai Bolgária területének az urai is voltak. bár talán már újabb hangjelölésre feleslegessé vált betűit csak díszítésként örökítette meg. Széles a skála a török nyelvekben és így avar. ahol mint "hunnische Runnen" szerepelnek.Magyar Megmaradásért mán nyelvemlékké deklarált. már csak azért is. amelyeket ő következetesen "előbolgár"-nak nevez. Külföldi írástörténészek. A madarai felirat OMORTAG kagán emlékét őrzi. Így talán nem tévedünk nagyot. A belőle és egyéb töredékékből összeállított táblázat jegyeit FEHÉR professzor egy külön tanulmányban összehasonlítás tárgyaivá tette és a bolgár írásszakértővel. mivel az avarok jó ideig.06. ami azt jelentené.2013. hanem egy 6 jegyből álló rovásfelirat is. 1948). hanem minden bizonnyal avar és a velük egy nyelvet beszélő magyar nyelv egyik legősibb írásbeliségi bizonyítéka. akkor nem a "legrégibb román nyelvemlék".

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

Első tekintetre nem látszik megokoltnak, hogy miértis soroztam a fennti táblázatokat az "avar" írásemlékek közé. Helynévelemzés, az avar történelem és főleg a FEHÉR professzor általt [által] feltárt régészeti leletek adnak némi jogot és sok valószínűséget erre a csoportosításra. Aboba ősibb neve "Abobar" a már félig elszlávosodott "obor" azaz "avar" formában jelentkezik a 8. században. Régibb bolgár nyelven az "obar" "harácsolót" jelez s ez is arra mutat, hogy a bolgárokat megelőző avarok uralom emléke ebben a formában is megmaradt kiirthatatlanul elismerve a hajdani avar politikai felsőbbséget. Ugyanez a helyzet Madara nevével is. Ismerjük az Avar Birodalom első, virágzó korszakából MUNDUG, MUNDUK kagán nevét és szerepét, aki Bizáncban többszörösen is tárgyalt MAURITIUS császárral. Nos, még a 9. század elején is az ő nevével szerepel a Keleti Balkán legnagyobb síkságának stratégia pontján épült vár "Mundugra" formában. Az ALTHEIM által "protobolgár"-nak minősített népség az avarral azonos. S hogy a régészet mekkora bizonyítékot nyúj[t], álljon itt FEHÉR professzor írásrészlete: A bolgár-törökök útat építettek Pliszkából, amely a délre, 12 km-re levő sziklafalat ott éri el, ahol a természet kijelölte volt a feljáróhelyet a stratégiai szempontból fontos mádarai fennsíkra. Az út falába vésett rovásjelek mutatják, hogy itt az útat tényleg bolgár-törökök építették. Ezen az úton jutunk el a fennsíkon levő várhoz, amelynek romjai jó állapotban vannak. Mivel ezekben a romokban semmit sem találtak, ami kétségtelenül bolgár eredetre vallana, lehetséges, hogy a várat még a bolgár-török időket megelőzőleg építették. Annyi azonban bizonyos, hogy a bolgár-törökök használták ezt a várat: ugyanis már a IX. század végéről van rávonatkozó adatunk Mundayra néven. Ebből a névből származhat Mádara falu mostani neve. A XIV. század végén a törökök elfoglalta várak között találjuk Matarát is.

A platón azonban csak a vár van; maga a város a hegy lábánál feküdt, ezt a bolgár nemzeti múzeumnak 1924-től kezdve folyó ásatásai hozták napvilágra. E romokat itt is bővebben ismertetem, hogy ezzel kapcsolatban a bolgár-törökök belső életéről és kultuszáról beszélhessek: Pliszka óriási épületeivel a bolgár kán hatalmát mutatja, minden nagyvonalú, egy erős állam uralkodójának megfelelő főváros, Mádara romjai inkább a belső életről, a kultuszról beszélnek. Ha Pliszkából jövet, amikor elérjük a sziklafalat, délre fordulunk, először egy épület romjaihoz jutunk, amely nem nagy méreteivel, mint a pliszkaiak, hanem fekvésével és formájával kelti fel az érdeklődésünket. Ez volt a legmagasabb pont Mádara városában! Négyszög ez nyolc bejárattal és hozzáragasztott félköralakú fallal. Ez a félkör hatalmas kőtömb hátulsó, keleti felét fogja körül. A környék lakói századokon keresztül törték a követ e szikla tetejéből, mégis 1924-ben, amikor a mádarai ásatások megkezdődtek, még mindig kiállott a
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 192/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

szikla egy része a földből. Nem gondolhatunk valami védőtoronyfélére, amely katonai célokat szolgált volna, mert a fal és a szikla között olyan keskeny hely van, hogy itt nem lehet szó semmiféle praktikus használatról. Ezért kellett feltennem, hogy a bolgár-törökök kultuszhelyével van dolgunk, szentkővel, amelyhez keleten egy félköralakú falat építettek ajtócskával, hogy bejárásuk legyen a szentkőhöz. E feltevésemet bizonyítja az a tény, hogy írásos forrásból is értesülünk arról, hogy a bolgár-törökök tiszteltek bizonyos köveket. I. Miklós pápától tudjuk, hogy a bolgárok azt írták neki 886-ban, hogy van náluk egy kő, amelynél a betegek visszanyerik egészségüket. S hogy a kövek tisztelete a bolgár-törököknél ősi szokás volt, bizonyítja az, hogy más török népeknek, de a kultúra szempontjából hozzájuk közelálló magyaroknak is voltak szentköveik. A "szentkő" jelentésű helyneveken kívül egy forrásadatunk is beszél erről. Szent László 1092-ben (I. törvény 22. pontja) kénytelen volt elrendelni, hogy akik pogány szokás szerint a szentköveknél áldoznak, ezt a bűnüket egy tinóval váltsák meg. A szentkő tiszteletének nyomát találtam 3 km-re Mádarától Kalugerica falu mellett is. Mindebből világos, hogy a bolgár-törökök, meg a századokon keresztül az ő hatásuk alatt fejlődött magyarok tiszteltek bizonyos köveket és így az a tény, hogy a mádarai követ keletről fal veszi körül, úgy magyarázandó, hogy Mádarában is volt szentkő. A fentiek alapján a szentkőhöz ragasztott négyszögű épületet pogány szentélynek tartom. Az épület bolgártörök eredetét bizonyítja az, hogy nemcsak egy kövön, hanem a vakolaton is voltak bolgár-török rovásjelek. S nincs semmi valószínűtlen abban a feltevésben, hogy a pogány bolgár-törökök építettek szentélyeket. A rokonnépeknél is megtaláljuk ezt. A türkökről azt olvassuk, hogy nagyjaik sírhalma fölé úgynevezett ősök termét építettek, a kazárokról pedig, hogy kagánjuk síremlékéül 20 termes épületet emeltek. Ezek után abból, hogy a madarai lovas az őskultusz emléke, következtethetnénk azt is, hogy ez a madarai épület eredetileg szintén az "ősök terme" volt. Szintúgy kultuszépületnek tartom a fürdőt, lletőleg fürdőmedencét is. Ugyanis a szentkőtől délkeletre nagy palota romjai kerültek napvilágra, amely méretei és terve tekintetében közel áll a pliszkai palotához. Ebben a palotában vízvezetékek vannak, amelyeknek bolgár-török eredetét (vannak régebbi vízvezetékek is itt) világosan mutatja a csövek formája s mutatják a rajtuk levő bolgár-török rovásjelek is. Egyik ág egy romhoz vezet, amely különleges érdeklődésünkre tarthat számot: egy 3.5 x 3.5 m-es gondosan épített fürdőmedence ez lépcsővel, az alján téglával kirakva. Milyen célt szolgált ez a fürdőmedence? Krum kánról bizánci forrásunkban azt olvassuk, hogy amikor Konstantinápolyt ostromolta, véres áldozatot mutatott be az Aranykapunál, azután elmenvén a tenger partjára, belemártotta a lábát a tengerbe, megmosta magát egészen és meghintette katonáit vízzel, akik üdvrivalgással fogadták fejedelmüket. Ez azt jelenti, hogy a bolgár-törökök a víznek megtisztító és egyéb varázshatású jelentőséget tulajdonítottak. Ugyane hittel magyarázandó a török népek ama szokása is, hogy halottaikat forrásoknál, sőt patakmedrekben temették el, hogy a halott szelleme vissza ne térjen. Különösen értékes adataink vannak erre a kazároknál és a magyaroknál. Ugyane hittel, hogy a víz megtisztít stb. magyarázandó az is, hogy a bolgár és magyar esküceremóniában a totemállat vérének a megeresztése után a földet meghintették vízzel. Sőt a magyarokról egyenesen azt olvassuk, hogy kútaknál és forrásoknál áldoztak. Így tehát tudva azt, hogy amikor a bolgár kán véres áldozatot mutatott be, meg kellett nedvesítenie a lábát, megmosnia magát egészen és meghintenie népét is vízzel, természetes, hogy a szentélyhez közel, ahol áldozatot hoztak, kultuszfürdőmedencének is kellett lennie, hogy a kán, vagy más táltos, miután bemutatta az áldozatot, elvégezhesse a mosdás és vízzel való meghintés szertartásait is. De Mádarában annak is vannak nyomai, hogy a bolgár-törökök tisztelték a b arlangokat. A festői ú.n. Nagybarlangban talált tárgyak s egy felirat azt bizonyítják, hogy ez a barlang a római korban kútépület nymphaeum - volt. De van itt bolgár-török épületnek is maradványa. Sőt a barlang falán egy bolgár-török rovásjel is van. S hogy ennek valóban az a jelentősége, hogy ez a barlang a bolgár-törököknél kultuszhely volt, valószínű abból, amit más itteni barlangokban találtam. A lovas dombormű felett, a meredek sziklafal közepe táján, van egy nehezen megközelíthető barlang. Ennek a barlangnak a bejárata előtt rovásjelek vannak, magában a barlang bejáratában pedig két felirat van a sziklafalba vésve, amelyeknek a betűi között bolgár-török rovásjelek is vannak. Szintúgy a mádarai sziklafal folytatásában, a "Büjükprohod"-nak nevezett
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 193/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

sziklaút kezdetén is találunk egy barlangot rovásjelekkel. Ez világosan mutatja, hogy ezek a barlangok a bolgár-törököknél kultuszhelyek voltak.

Valóban, egy a bolgár-törökökkel rokon népről, a tu-ki-ue = türkökről is tudjuk, hogy tisztelték a barlangokat. Egy kínai forrásban olvassuk, hogy a türkök fejedelme minden évben elment egy barlangba, amelynek a neve "ősök barlangja" volt, hogy áldozatot mutasson be az ősöknek. A fentieken kívül még sok épület alapja, fontos feliratok és a bolgár-török műipar igen nagyjelentőségű emlékei kerültek Mádarában napvilágra. FEHÉR GÉZA kutatásai tehát a hun-protobolgár-avar-ősmagyar mitológiai elemek adatait "hámozta ki" a madarai és aboba-pliskai töredékes felírásokból. Sajnos, értelmüket nem tudta megmagyarázni. 16. - A KONSTANCAI (Mircea Voda) FELIRAT Konstanza Fekete-tengerparti város ősi törökös neve "Ak-Kermend" volt, de nevezték "Bessigrad"-nak, azaz Besenyőváradnak is. Környéke az avarkortól a besenyőkig a 10. század közepéig javarészt besenyő emlékeket őriz, de az alább közölt és közelebbről még meg nem határozott felirat töredék inkább az avarkori emlékek közé sorolható. A feliratot az ismétlődő alapjegyek háromszoros megismétlődése és apró változatok rögzítése miatt hármas törzsi jelnek is tekinthetjük.

A felirattöredék P. DIACONU írásából származik a murfatlari barlangkolostorban talált rovásokkal kapcsolatban. 17. - A NEGAUI SISAKFELIRAT A Kelet-Alpok nyú[l]ványainak kis völgyeiben, Negau mellett több római katona sisakot fedeztek fel, amelyeket PAUL
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 194/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

REINECKE 1950-ben publikált. Az egyik ilyen sisakon jói olvasható rovásfelirat van. A német régészek természetesen germán rúnáknak tartják a jeleket és csak halk vélemény szól arról, hogy esetleg késő etruszkok katonaköteles, Róma szolgálatában álló rabszolgák viselték volna a sisakokat. A valóság az, hogy e feliratos fejvédő valóban a felmorzsolódó római legionáriusok katonai felszereléséhez tartozik sok más társlelettel együtt. írásbeli adatok szerint valóban ismert tény, hogy Schoniák környékén ilyen kényszerű segédcsapatok harcoltak a római birodalom védelmében a 6, század végén. A felirat azonban nem egyidős a sisak készítésével, hanem később került rá valamelyik írástudó fegyveres ügyes vonalvezetésével. A 22. sorszámot viselő fejvédő a sisakgyűjteményben német írástörténészek kísérletezése alapján "HARIKHASTITEIVA" betűzés lenne. MENTZ régész azonban "CHARIZ..." kezdetű szótövet sejt a jelekből amely tehát a korai avarokkal kapcsolatbanálló karizmi etnikummal függhet össze. Ez természetesen csak feltevés, de a korai avarok - mint tudjuk - sokszor használták a római és bizánci "nehéz fegyvereket" is, mint pl. CSALLÁNY által tárgyalt tiszavasvári vaspáncél. (1958)

Zárószóként megemlítem, hogy a felsorolt és avarnak gyanított feliratok pontos szövegezése, betűzése és fordítása koránt sem tekinthető véglegesnek, vagy ahogy régészeink újabban gyakran mondják "megnyugtatónak", de mindenesetre a valószínűség magas arányszámával mérhetők. Viták során még sok új eredmény várható. S vajon óhajthatnánk-e ennél többet ?... A LEBÉDIAI ROVÁSIRASOS EMLÉKEK BEVEZETŐ Az összefoglaló cím - egyelőre - csak földrajzi meghatározásnak tekinthető. Az kétségtelen, hogy ÁRPÁD-honfoglalói a Kárpát-medencébe érkezésük előtt már jártasak voltak a rovásírásban. Ezt az írástörténészek elemzései pontosan kimutatták. Bár eddig errevonatkozó adatok hiányoztak, a lebádiai és etelközi átmeneti "őshazákban" a jelenben annyi megfejtetlen, de minden esetben törökös nyelvűnek tekintett rovás-emlék bukkant fel a szovjet régészet jóvoltából, hogy legalább földrajzi egység keretébe foglalva sorozzuk őket együvé. A földrajzi keret a szovjet kutatók szerint azonos a hajdani Kazár Birodalom területével, amelyben a magyarság is mint társult és kísérőnép közel három századnyi időig élte a maga életét. Ebben az időtávlatban nagy és átható történelmi változásokon ment át a magyarsággal együtt sok rokonnépünk is. A Kubán-vidéktől a Don-parti város-telepekig szétszórva talált rovás-emlékek kapcsolatai egymásközt kétségtelenek és végső vonatkozásban Keleten az orkon-jenyisszei, Nyugaton pedig a nagyszentmiklósi és margitszigeti rovásjegyek sorozatába illeszthetők be legjobban. Bár a szovjet tudósok, mint KUZNECOV, ARTAMONOV, MALOV és SČ[S]ERBAK, egész sor írás-emléket dolgoztak fel, egyik sem tesz említést még csak lehetőség formájában sem arról, hogy a lebédiai vagy etelközi magyarságnak vagy szabíroknak talán néminemű közük lehetett volna a leletekhez. Legtöbbnyire kazár írásnak tekintik a feliratokat s csak SČSERBAK emlegeti leginkább a besenyőket, esetleg a protobolgárokat. Megoldásaik kétségtelenül török nyelvűek, de ilyennek tekintendők a nagyszentmiklósi kincsfeliratok közt több is. S hogy a "proto[bo]logár" írástudással szintén kapcsolatba hozandó, az csak erősiti a magyarság és a hun-utódnépek rokon mivoltát írástörténeti alapon is. Jelen összefoglaló fejezetünkben részletesen közlöm a szovjet tudósok tanulmányait, sokszor szószerinti fordításban is, hogy a lebédiai magyarság kulturális múltjának jelentőségét és lehetőségét ezen a vonalon is megközelíthessük. Ezért sorra szerepelnek írásomban a kazárok, besenyők, szabírok és protobulgárok írásai, de minden esetben kihangsúlyozva őseink elhallgatott írástudási lehetőségeit is. E tekintetben még igen sok új leletet várunk a hajdani Lebédia és Etelköz területéről, amelyek minden bizonnyal tisztázni fogják az eddigi emlékek még laza és csak
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 195/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

sejthető kapcsolatait a honfoglaláselőtti ÁRPÁD-féle magyarsággal. Tanulmányunknak és gyűjtésünknek kétségtelenül ez a fejezete a legismeretlenebb és egyben legjelentősebb leletek csoportját foglalja össze. Sok még köztük a megoldatlan, de hisz épp ez a célunk, hogy a szétszórt írás-emlékeket a rovásírást szerető, kutató honfitársaink elé tegyük. A SZABÍR ROVÁSÍRÁS Á szabír nép etnikumáról, nyelvéről és Örményországi szerepéről tettünk már említést a hurri írás-emlékekkel kapcsolatban. HOMMEL és ALBRIGHT írásai már határozottan "törökös népnek" nevezik a hurritákat, de ezen az általánosító népnéven nem jutnak túl, míg I. M. DJAKONOV (1971) már kifejezetten ismerteti a történet-földrajzi fejezetében a Kaukázus déli lejtőin hajdanán élt és hurrita közösség összetevőjeként felde[r]ített szubír-szabír (SUBAR-TU) népet. Ez a nép tehát az, amely fehér-hunok egyik "törökös ága"-ként az, amely tovább vitte nemcsak az ősi, sumérral átitatott hurrita nyelvét, hanem annak már vázolt rovásrendszerét is. A szabírság Kaukázus-vidéki szerepéről eléggé tájékozottak vagyunk. Bizánci források, gruziai és örmény írott emlékek bőséges adatokat nyújtanak múltjára vonatkozólag. BIBORBANSZÜLETETT KONSTANTINOS "maura paidia" ragadványnévvel azaz "fekete fiuk" jelzővel látja el őket. Ez az adat nyilvánvalóan nagy kovács mesterségi jártasságukra vonatkozik a fegyvergyártás terén. Az örmény források "SAVARDIK"-nak nevezi őket és a jelzőjük itt is "fekete óriások", amely jelző a pártus-perzsa "óriás kovács" fogalmát fedi. Királyaik, a bizánci udvarban és seregben zajló nagy szerepükről MORAVCSIK nyújt bőséges adatolást, de írás-történeti szerepükkel csak legújabban foglalkozott az észak-kaukázusi kőrevésett rovásírásuk legújabb leletei alapján A. M. SČSERBAK szovjet írástörténész. (ACTA ORIENTALIA-14.) Semmi kétség nem fér hozzá, hogy a tudós orosz szerző által tárgyalt, a Kaukázus északi lejtőjén fekvő KARACSAJEVSZK falu (ma Khumara) mellett talált szikla-felirat nyugati tőrök rovás jellegét a szabírság írástudásának bizonyítékaiként tekinthetjük. Ezekre a szabír írás-emlékekre vonatkozó rövid írását kivonatolva közlöm az általa mellékelt illusztrációk alapján.

Az un. khumarai írás-emlékek feltárása KUZNECOV moszkvai régész nevéhez fűződik, aki a Kubán és Kaukázus vidék régészeti kutatásait vezette, feldolgozása azonban SČSERBAK érdeme. Bár az utóbbi tudós a szabírságot meg sem említi, mint esetleges írástudó, rováshasználó népet, egy kissé elmélyült kutatással a Kaukázus térségében hajdanán élt népek történelmi-földrajzi szereplésében, okvetlenül a szabírok szellemi hagyatékaként kell a jelzett feliratokat tekinteni.

magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1

196/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

A mellékelt képek rovássorrendje kétségtelenül kapcsolatban áll részben az orkoni, részben a székely rovott jelekkel. A legnagyobb felirat 14 ilyen jelet örökített meg:

Annak ellenére, hogy SČSERBAK a szovjet írástörténészek által már nyomtatott betűkkel jelöli az egyes rovásjegyeket, a fényképeken szereplő jelek eléggé felismerhetők. A tanulmány legjelentősebb része: "Az írástudomány a keleti török népeknél hosszú és régi hagyomány alapján erősen el volt terjedve. A legősibb adatok erre vonatkozólag a hunok, akik a nyugati törökség legerősebb alkotóelemeként tekintendők, írás tudásával kapcsolatosak." Ezek a "törökös-hunok" kétségtelenül a szabírokkal azonosítandók. A szabírok kettéválásáról is vannak történeti adataink. ZSUFFA térképén ez az egyetlen nép, amelynek külön két ága az "Ősturán művelődési központ"-ból kiindulva a későbbiekben külön össze van kötve, miután a déli ág a Kaukázus-vidéke fejlődési térségén áthaladt. SČSERBAK kis írása a két kőfelirathoz kapcsolja harmadikként a turkesztán területén Sémircsije mellett talált feliratos bot ugyancsak szabírnak tekintett írásrendszerét a maga 14 betűjével. Ő ugyan "besenyő" rovásnak tekinti ezt az írásemléket, de hasonlítgatásánál NÉMETH GYULA leszűrt eredményeire hivatkozik, aki a nagyszentmikiósi kincsfeliratokat ehhez a néphez kapcso[l]ja. Mai tudásunk szerint azonban NÉMETH megfejtését nem fogadhatjuk el, még akkor sem, ha SČSERBAK az un. "besenyő-létra" jelét mint ennek a népnek sajátságos és majdnem egyedülálló szellemi tulajdonának tekinti. Íme a "besenyő-létra" jele:

magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1

197/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

Ezt a rovásbotot S. E. MALOV fedezte fel és igyekezett a szövegét is megoldani, valamilyen nyugati-török nyelven és szerinte:"engedjétek (hogy) e botra róhassak..." lenne. Részünkről csak annyit, hogy az írás-emlékek szabír eredetére vonatkozó bizonyítékul meg kell említenünk JEREMOS egyházatya és biblia-fordító kb. K.u. 380-ból származó megállapítását. Ez jelzi, hogy a "nyugat farkasai" azaz a Kaukázus-vidéki hunok (azaz szabírok) már saját nyelvükön olvassák a szent könyveket és éneklik a zsoltárokat..." Ez az adat az örmény MEGVILÁGOSÍTÓ GERGELY hittérítő munkájával van összefüggésben, aki a szabírok közt lelte vértanú halálát. (MORAVCSIK GYULA.) Szabír rovásnak tekinthető tehát a SČSERBAK által felhozott Talas-völgyi leletpárhuzam a négyoldalán

rovásjegyekkel bemetszett bot. Egyik oldalának transliteralását már láttuk. SČSERBAK ugyan besenyőnek véli ezt az írás-emléket, de az általa szolgáltatott érvek közt központi szerepet játszik NÉMETH GYULA feloldása a nagyszentmiklósi aranykincs besenyő rovás-tétele. Amint láttuk, ez ma már tarthatatlan és a szovjet írástörténész szerint "besenyő létrának"- nevezett rovásjel csak a törők népek ősi írásrendszerében szerepel Kaukázus-vidéki szétvándorlásuk ideje óta. A szabírok vándorlási iránya azonban kettős lévén, kétféle módon fejlődött írásuk is. Az ma már elfogadott tény, hogy a Talas-völgyi rovásbot egészen egyedüli a Közép vagy Belső Ázsia területén előbukkant írásleletek között és maga SČSERBAK és MALOV is véletlennek tartja, hogy az ottani sziklás vidéken találták meg. Odajutásának az okozója lehetett vándorkereskedő, fogságba esett szabír vagy a történelmi keretbe szorítható ilyen "véletlen" vándorlások bármelyike. MALOV közléséből pótoljuk SČSERBAK írásából elhagyott három hiányzó oldal rovásfeliratát.

magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1

198/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

Talas-völgyi bot három rovásos oldala. A rovásbot nem mindegyik oldala őrizte meg számunkra az eredeti rovásjegyeket. Közepe táján alul kikorhadt a hajdani sima felület s innét hiányzanak a betűk. SČSERBAK említett átbetűzése és részleges fordítása az "ó-törökös" szövegből a rovásbot harmadik oldalán szereplő sorból származik. Azért a negyedik, második és első oldalak feliratával össze kell hasonlítanunk és pedig eredeti
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 199/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

vonalvezetéssel írott rovásjegyeit a szovjet tudós stilizált és nyomdai litográfiára elkészített betűformáival. Azonnal szembeötlő, hogy a SČSERBAK által "besenyő létrá"-nak nevezett jegy a közöletlen oldalak közül a negyedik és legrövidebb rovássorban megismétlődik azzal a változattal, hogy a kétszer szereplő létra közül az egyiknek csak két "létrafoka" van, míg a másik azonos a közölt harmadik oldal egyformán négyfokos betűjelével. Ez tehát az a különleges rovásjegy, amely sem az orkoni, sem a jenyisszei rovásábécében nem szerepel, csak a Kaukázus-vidéki és Don-melléki feliratokban. Ugyancsak szerepel, mint fontos adat, a székely rovásábécében "Z" és "ZS" mássalhangzók jelölése, viszont hiányzik a nagyszentmiklósi feliratokból, amelyeket NÉMETH írásában besenyő rovásoknak tekint. Végső következtetésünk szerint tehát ennek a rovásjegynek az útja keletről nyugatra a Kaukázusvidéken keresztül a Don-völgyön át Erdélyig vezet, amely út azonos a szabírok nyugatra hatolásával. Ez egyben azt is jelentené, hogy a szabírság mint törökös nyelvű hun etnikum tartandó számon és egyben azt is, hogy a székelység hagyománya a hun eredetére vonatkozólag, nem légből kapott. Mint további érdekességet, meg kell említenünk a CSALLÁNY-féle "Rovás ábécék a Kárpát-medencében"c. táblázat Jánoshidán talált avar rovásfelirat "létra-jegyét", amely az általunk kunnak tartott Margit-szigeti és jász-jazig ladánybenei edény felirat hasonlóan a Kaukázus-vidéken született meg és került a Kárpát-medencébe, mint a szabírok és a velük huzamosan kapcsolatban álló "alán-osszét-jász" népi elemek közösen használt írásrendszere és szellemi hagyatéka. Ez arra is rámutat, hogy az avarok kapcsolatai is élénkebbek voltak a hunokkal, mint azt eddig történészeink kényszeredett és néha kétségbevonó módon elismerték. A Talas-völgyi rovásbot és a hozzá hasonló rovásemlékek még sok meglepetéssel fognak szolgálni a hun-szabíravar-magyar etnikai, nyelvi folyamatosságra. E tekintetben a szovjet régészek és történészek egyre-másra nyújtanak újabb adatokat és van rá remény, hogy a részleteiben eléggé ismert hun, szabír és avar történet zökkenőmentesen összekapcsolható lesz a magyarság őstörténetével... A SZMOLENSZKI SZABÍR ROVÁSEMLÉK Az 1873. évben a Szmolenszk város körzetében templomépítésre alkalmas sziklaköveket gyűjtöttek a közeli dombokon. Ásás közben előbukkant egy a bokrok sürejéből egy kb. 30 méter magas, 15 méter széles építmény, csupa nyers gránit tömbökből összerakva. Köztük szerepelt egy hatalmas tömb, amelynek mindkét oldalán rovásjellegű írást fedeztek fel. A gránittömböt ALEXEJ KORSATOV herceg egyik kastélyába vitette és felülvizsgálatára meghívta Bergenből BENEDIXEN runológust. A szakértő nem tudott a két szöveggel mit kezdeni, de publikálta a sorokat és erre jelentkezett egy megfejtési kísérlettel ALOYS MÜLLER olmützi íráskutató. Az ő eredménye azonban nem nyert megerősítést, mert határozott szövegét "Baál emlékköve, amelyet itt bevéstünk" valójában föníciai betűknek vélte a rovásokat és héber nyelven fordította le, számítva arra, hogy a kazárok vezetőrétege zsidó lévén bizonyára ezen a nyelven fejezte ki magát. Tévedésének hátterére a bécsi régészeti-szaklap mutatott rá, amelyet elfogadhatatlannak minősített nemcsak a félreismert írásjegyek miatt, hanem azzal a megokolással is, hogy a zsidók semmi esetre sem emeltek volna BAÁL pogány istennek emlékkövet. A két rovássor, a gránittömb két oldalán minden esetre ugyanazt a szöveget örökíti meg. Sajnálatos módon a rovásvonalak eléggé megsérültek, de a kettő kiegészíti egymást. MÜLLER közleménye a második sor alá odaírta a héber betűket:

A két oldal rovásjegyeinek összehasonlításából azonnal kiderül, hogy a jobbról az első betű egy a SČSERBAK által "besenyő létrá"-nak nevezett jel, amely azonban a másodikon elveszítette a "létra" függőleges szárait, míg az első sorban szereplő hatodik jel határozottan össze van kötve a hetedikkel és mintegy ligaturát képez. Ugyan ez a jel a hátsó oldali sorban két különböző jegyként van feltüntetve. Ennek ellenére látható, hogy az első oldal rovásjegyeinek
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 200/271

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Magyar Megmaradásért

duktusa, vonalvezetése határozottan azonos a hátsó oldalival, amelyet nem viselt meg annyira az idők romboló hatása. Egyedül a jobbról számított negyedik rovásjelnél nagy az eltérés. Ez a jel ugyanis a hátsó oldali sorban majdnem zárt kört jelez. Ez azonban lehet a pacskolatból eredő helytelen vonalvezetés. G. CROWBUCK, a New York-i természetrajzi múzeum írásszakértője szerint a két szöveg azonos és a közepe táján egy "SZABÍR" kombináció kínálkozik, sőt még tovább fejlesztve "SZABIRTA" is olvasható, bár ez lehet, hogy a véletlen játéka. A szakértő egyben kiemeli, hogy a sziklafelirat csak rovás lehet és nem hasonulnak jegyei sem az orkoni, sem a jenyisszei rovásjegyekhez. Felvetődhet a kérdés, hogy vajon nem kazár írás-e a felirat? ARTAMONOV szovjet írás-történész ugyanis már a Donvidéki várfeliratokat is kazárnak tartja. Erre vonatkozólag azonban tudjuk, hogy a kazárok valóban a héber betűket használták bár volt ótörök rovásrendszerük is. Erre a leh[e]tőségre LIGETI LAJOS professzor kis írása nyújt kortörténelmi és írásos adatokat. Tanulmányát a kazárok rovásírása taglalásánál közlöm. A "KAZÁR"-ÍRÁSNAK TARTOTT EMLÉKEKRŐL A honfoglaláselőtti magyarság életének nyomait írástörténeti leletek alapján vissza felé követni mindig lelki élmény. Eddigi történetírásunk főleg BIBORBANSZÜLETETT KONSTANTIN császár tudósításai alapján, már megállapította, hogy a "Lebédiá"-ban megtelepült ősmagyarság a Kazár Kaganátus állami közösségében élt kb. három évszázadon át. Ezért nem érdektelen, hogy a magyar-kazár együttélés kultúrmaradványait igyekszünk felderíteni. A Kazár Birodalom történetét már többen megírták, de a magyarság mint "szolgálatra elkötelezett, határvédő nomádnép" szerepel csupán ezekben a tanulmányokban. Valódi képet tehát ezekből a "perem-adatokból" nehéz ősi népünkről festeni. Ezt a hiányt most igyekszenek a szovjet régészek és történészek újabb adataiból magyar vonalon pótolni. Sajnálatos, hogy a kazár hatásnak sokkal nagyobb fontosságot tulajdonítanak, mint az valójában létezhetett. A régészeti adatok során felszínre került írás-emlékek nem igazolják a kazár hatást oly mértékben, mint ezt eddig hittük. S egyben arra is rá kell már előre mutatnunk, hogy az új leleteknél a nyelvészeti módszerek túltengése még ma is erősen hatalmában tartja kutatóinkat. Magyar részről LIGETI LAJOS és BARTHA ANTAL "kazár-írás"-ra vonatkozó tanulmányait ismertetem sűrített összefoglalásban. LIGETI LAJOS rövid írása a "MAGYAR NYELV"-ben "A kazár írás és a magyar rovásírás" címmel (1927) elsőrangú tudománytörténeti adatokkal szolgál az ismeretlen kazár írásrendszerre vonatkozólag. Sajnos tárgyi adatokkal, írásemlékekkel még 1927-ben nem rendelkezett. Az is igaz, hogy az azóta szépszámmal előkerült ily emlékek egyikről sem bizonyítható a kazár eredet. LIGETI tulajdonképpen E. D. ROSS angol orientalista 1913-ban kiadott "The Genealogies of Fakhr-ud-Din, Mubarak Shah" c. tanulmányát ismerteti és a benne szereplő kazár írás lehetőségeit elemzi. A kiadvány tulajdonképpen egy 1206-ban írt perzsa szöveg kézirata, amely részletesebben is foglalkozik a törökség, közöttük a kazárok törzseivel. LIGETI szavait idézve: Elmondja, hogy a törökök két írást használnak, az egyik a szogd, a másik a goguzguz [toguzguz]-írás. A szogd ábécének 25 betűje van, jobbról balra kell olvasni és legtöbb betű nem kapcsolódik a másikhoz. A toguzguz ábécének 28 betűje van, melyeket jobbról balra írnak s nem kapcsolódnak egymáshoz. A toguzguz-írás egész világosan azonos a türk rovásírással, amelyről minden turkológus tudja, hogy nemcsak a (keleti és nyugati) türkök, hanem az ujgurok és a kirgizek is használták..." Ezek után LIGETI professzor közli az eredeti, középkori perzsa szöveget, a kézirat 30/a lapjáról ROSS kiadása nyomán és azt magyarra is forditja: "A kazároknak is van ábécéjük, melyet az oroszoktól (RUS) vettek át. Ezt az ábécét egy bizonyos bizánci (RUM) nép is használja, amely közelükben él s amelyet RUMRUS-nak neveznek. Balról jobbra olvassák, a betűik száma, melyeket írásközben nem kötnek össze huszonegy... Azok a kazárok, akik ezt az írást használják, leginkább zsidók." Eddig a középkori kézirat szövegének magyar fordítása. Látható azonban az első pilllanatra [pillanatra], hogy a perzsaarab tudósító csak részletekben téved. Így a híradását komoly forrásnak lehet venni. E tekintetben nagyon fontos részlet a közöltet megelőző pontos ábécé-másolat szereplése az ősi szogd betűkről. Erre vonatkozólag is idézzük a
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 201/271

Így az időbeli elsőbbség kérdést igen nehéz lenne egészen a szlávság javára írni. A már említett szovjet írástörténészek és régészek közt különleges helyet foglal el L.ha nem is az eltorzított másolatnak . miszerint esetleg ezek az írásjegyek esetleg megfelelnek az arab utazó leírásainak. melyet szerencsére a másoló sem torzított el.. az aramaeus-íráshoz s amikor még valóban nem kapcsoltak össze minden betűt. Magyar részről ERDÉLYI István kiváló régészünk is sok írás-emlékkel kapcsolatos közleményével tisztázott jópár eddig homályos kérdést. ROSS ama tételére. hanem csupán átvevő faj. Jegyei kötetlenül állnak egymás mellett. ROSS a cirill írásrendszer hatását a kazárra valószínűsíteni akarja. Az un. hogy a "kazár-írás" tulajdonképpen és feltehetően cirill írásrendszerhez tartozik a századfordulón még nem volt kéznél.n. hogy az ószláv betűk kötetlensége és formálása valóban lehetőséget ad arra a feltevésre. Vajon milyen lehetett a kazár-írás? Helytálló-e Sir E. kötet . ROSS feltevése: "The alphabet reffered to is probably Cyrillian. D. A közölt részlet egy nyírfakéregre írt hosszabb szöveg de csak a XII. hogy a "RUSS"-kérdés egyoldalú megállapítását a szlávság javára nem szabad elfogadnunk. századból származik. kulcsa lehetett volna az orkoni stb. amikor még igen közel állott forrásához. ószláv írás-emlék betűi közt valóban akadnak némi nyomok arra vonatkozólag.Magyar Megmaradásért fontos kérdés kedvéért LIGETI professzor szavait: .. certainly not Hebrew ?" A kazár írás pozitív ismerete nélkül egyelőre nyílt kérdés marad. nacionalista történész által közölt legelső orosz.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 202/271 . Sajnos. D. első állapotában mutatja be.2013. Összehasonlítási anyag és egyben felelet E. Az összehasonlítási lehetőség kedvéért közlöm hasonmását és vonalas betűzését. Ámbár első tekintetre RYBAKOV közölt képén láthatjuk.29. Ha a véletlen úgy hozta volna magával. A szláv soha sem volt kultúra alkotó. RYBAKOV: "Early centuries of Russian History" (1954) szovjet. Hasonlóan elsőrangú forrásértéke van . hogy kölcsönös írásjegyek átvételéről beszélhetünk. N. ószláv szövegírás. GUMILOV. amit a kazárok írásáról mond. hogy ötven évvel ezelőtt került volna napfényre FAHR-UD-DIN MUBARAK SAH könyve. elsőrendű forrással állunk szemben." Mióta LIGETI ezeket a sorokat írta (1927) egy új történész és régész generáció érett bele a tudományos kutatók sorába."viking-runának" okvetlenül hatással voltak fejlődésére. aki a vidék ősi kazár lakósságának leszármazottjait a "brodnyikok" népében látja és hozzájuk kapcsolja Sarkhel írás-emlékeit. Az ékírástól a rovásírásig . D. Novgorod vidékéről. annak ellenére hogy E.1. türk rovás-írásos felíratok megfejtésének.06.. Történelmi háttér kialakítására meg kell említenünk. magyarmegmaradasert. Hitelt kell tehát adnunk annak is.. a közölt kazár ábécé a másoló keze alatt teljesen hasznavehetetlenné vált. ami pedig a szogd írást illeti. A B. Még ma sem közömbös. hogy az egyes rovás jegyeket milyen arab megfelelőkkel vetette egybe. A szogd írást régibb. u. századból származik. a XII. A mai tudományos kutató számára azonban rendelkezésre áll az azóta felfedezett legrégibb.de az eredetinek a tiguzguz rovásírásra vonatkozólag.

kötet .1.Magyar Megmaradásért Még jobban kidomborítja ezt a lehetőséget az a körülmény. Ez az idő azonban már túlhaladja a Kazár Kaganátus életidejét és még inkább a közös együttélési korszakot a protobolgárság és ősmagyarság etnikumai között.06. bár időben hamarébb szakítottak a kazárokkal.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 203/271 .2013. Ez körülmény azonban még történelmileg nem egészen tisztázott kérdés. Az ékírástól a rovásírásig . Ez egybeesik az AbobaPliska-i királyi palota téglajegyek keletkezésének idejével. hogy a héber-ellenes szélesebb réteg. hogy az Aboba-Pliska mellett feltárt protobolgár téglajegyek sorában pl. bár a bolgárok elszakadásának egyik oka feltehetőleg a Kaganátus zsidó hitre való áttérése is lehetett. sőt a rangosak is szívesebben vették a cirill befolyást és ezzel magyarázható az un. magyarmegmaradasert. de már szláv. hogy egyes írástörténészek még ma is határozottal állítják pár betűnk átvételét a szláv cirillikából vagy a glagolitból. pontosabban cirill-betűs szövege SIMEON cár idejéből. Azt már láttuk a magyar rovásírás eredetéről szólva. a 21.29. számú jel többször is előfordul a RYBAKOV-féle szövegben. mert a protobolgárok is éltek a Kazár Birodalom állami keretein belül. Ezt fontos kiemelni. "bolgár királylista" még török nyelvű. Ebből arra lehetne következtetni. Ez természesen erősen vitatható.

megalapozott következtetéseket von le a"nomád"-"félnomád" magyarság múltjának tárgyi bizonyítékaival.minden bizonnyal tévesen . Cimljanszki . Minket jelen írásunkban azonban a Sarkhel-erőd feltárásánál előkerült írás-emléksorozat érdekel. főleg a földművelés eszközeivel kapcsolatban. Az ékírástól a rovásírásig .2013. minden tárgyi adatolás nélkül és erősen megkérdőjelezve azok jellegét. hogy a lebédiai magyarság a Kazár Birodalom legnyugatibb részeinek őrségét látta el azalatt a háromszáz év alatt. megépítését. mint ezt a novocserkaszki kulacsok és a majacki gorodiscse köveiről írt fejezetünkben már bemutattuk. a víz alatti város" c. A hangzatosnak látszó cím ma már valóban fedi a valóságot. a kazár rovásírás lehetősége és a leletek kazár mivolta erősen megkérdőjelezhető. ahol azonban szintén csak a teória szerepel. vagy rövidebben. Röviden összegezi BARTHA a szovjet régész felfogását: "Sarkhelt nem Petronász . mert a hajdani "kazár végvárat" Sarkhelt mesterséges tenger fedi. ma szélbodrozta víztenger színe alatt fekszik. vagy víztároló. amelyeket ARTAMONOV szovjet régész analizált Sarkhel. a "kazár végvár"-ról. BIBORBANSZÜLETETT KONSTANTINOS . m.1. magyarmegmaradasert. az un. illetőleg az ismeretlen betűrendszer milyenségével LIGETI foglalkozott.három év keretébe szőrit.Magyar Megmaradásért LIGETI professzor teoretikus tanulmánya mellett fontosnak tartom a hét felirattöredék és rovás-tamgajegyek gyűjtemény-ismertetését. amelyet a szovjet mezőgazdaságnak annyira jelentős Don-kanyaból duzzasztottak fel nagymennyiségű és az eddig száraz sztyeppevidék termékennyé vállására [válására] oly jelentős folyóvizek felfogására.a krónikás-császár szerint Sarkhel bizánci parancsnoka és építője! . amelyet a bizánci császár. hogy a tudós szerző nem hanyagolta-e el annak a történelmi ténynek kivizsgálását. Így a Don bal partján fekvő Cimljanszkaja kozák őrhely és a "Popov-tanya" vidéke. akiknek építészetében már helyi hagyományok érvényesültek" (I. ahol hajdan Sarkhel állt. Ehhez a csoporthoz tartozik ez a "kazár" rovásrendszer is Sarkhel tégláiról és cseréptöredékeiről.06. amelyek a Kárpát-medencébe is bekerültek honfoglalóinkkal együtt. A sarkheli írás-emlékek eredetére vonatkozólag a szovjet tudós maga is határozatlan.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 204/271 . Azonban amint már az említett írásokban is csupán feltételezésnek tekintjük az ott tárgyalt írások kazár mivoltát ez esetben sem foglalhatunk végleges állástpontot [álláspontot].200 old. Magyar részről a kazár rovásírással. kö[z]ponti hatalmának irányszabásaitól roppant messze feküdt és az itt lakó "őrség-népek" már régóta bizonyos politikai és önkormányzati előjogokat szereztek maguknak. kisírása (ÉLET és TUDOMÁNY 1961 február 12. hogy Sarkhel a Kazár Birodalom fővárosától.tó. BARTHA ANTAL "Sarkhel. BARTHA írása részletezi a hajdani "kazár végvár" történetét.29. Habozását a végső eredmény kimondásában főként az a tény kelti fel. katonai és kereskedelmi jelentőségét s a magyarság őstörténetével is kapcsolatba hozza az erődítményt és messzemenő. kötet . -) magyarul közli ARTAMONOV nézetét és illusztrációit. ARTAMONOV rendszeres régészeti kutatásai során az írásos emlékeket külön is feldolgozta.) Ezzel az előleges meghatározással tehát a kazár írástudás helyi alkalmazása. Így a "végvár" megépítésénél mutatkozó és a bizánci építkezési módszerektől elütő jelleg egészen sajátos módszer szerint zajlott le.hanem a kazár kaganatus népei építették.

Az ékírástól a rovásírásig . valamint a negyedik sor két elő tégláján szereplőket. Összevonások. sisakokon és nemzetségjegyekkel együtt.vagy mesterjegyek. Ezekről azonban már szóltunk.1.Magyar Megmaradásért A Sarkhel-erődítmény téglafeliratai közül a lovas-figurákat követő második sorban szereplő jegyek vélhetőleg többet mondanak. mint "motivum-vándorlást" a harmadik sor harmadik tégláján.2013. megemlítem. Ez szakemberek. baktriai jegyek közt sűrűn szerepel ez az ősi AS-TUS = ŐSTŰZ pecséteken.06. Nagy lehetőség mutatkozik ezek magyarázata terén a CSALLÁNY DEZSŐ által felállított ligaturatáblázat jeleivel való összehasonlításnak. főként az első és harmadik tégla.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 205/271 . S hogy a többi téglafelirat jegyeiről szóljunk.29. sassanidák. mint egyszerű tamga. Ezeket szerintem a hun-korszakban annyiszor használt "tűz-szimbólummal" lehet kapcsolatba hozni. főleg turkológusok feladata. kötet . ligaturák jellegét viselik. A fehér-hunok. magyarmegmaradasert.

Azért szerepelnek egymás mellett a szabírkazár-besenyő írásokról szóló tanulmányok. Kincseknek lehet őket is tekinteni. m. Inkább írott történelmi források. a kazártól eltérő. A NOVOCSERKASZKI MÚZEUM KULACSAIN ÉS A MAJACKI GORODISCSE KÖVEIN LÉVŐ ROVÁSFELIRATOK írta: M.még nem dolgozták fel rendszeresen. MIJATEW bolgár írástörténésznek köszönhetjük. Honfoglaláselőtti ősmagyarságunkkal azonban mindhárom nép kapcsolatban állott . hogy a sokkal kézzelfoghatóbb írástörténeti leleletek [leletek] azonossági vonalait számontartsák. Erre vall a társadalmi és politikai berendezkedésre utaló "in": szolga." (I. hanem az írásrendszerét is. Ilyenekkel bőven találkozunk a már említett protobolgár Aboba-Pliska-i téglajegyek táblázatán is. Igaz. az arámi alapon fejlődő rovásjeleket. hogy a magyarság már jó pár századdal előbb használta az ősisoron Közép Ázsiából származó ótörök írást. baktriai és sogd írástudásnak a folytatói voltak. feltételezéssel dolgozó történetíróink nem veszik még ma sem maguknak a fáradságot. Erre vonatkozó sorait idézem: Számos adat bizonyítja. közvetlen rokonsági vagy szomszédsági kötődésekre nem utalnak. A nyeregben ülő kényelmesen olvashatta. Bár az orkon-jenyisszei írásrendszer hasonlatosságát kihangsúlyozzák. Artamonov. Mellékletünk szerint az óbolgár királyi palota égetett és első oldalukon már üvegmázzal ékesített tégláiról megállapíthatjuk. BARTHA a jelzett írásában.valamilyen hegyes. a történelmi tényeket azonban nehezen fogjuk így teljes egészükben felderíteni.. mint mikor két fülénél fogva kezében tartva ivott belőlük. egymáshoz közelálló kultúrával itatódott át. nyelvi rokonság főként az elsővel teljesen igazolható.2013. Sokkalta nagyobb értékük a rajtuk lévő ősi.sok más mellett . és főként a 48. Ez azzal is magyarázható. 202 old. és anyagi műveltségüket is sok tekintetben az ott uralkodó társadalmi és gazdasági viszonyok formálták. szemlélhette a feliratokat éppúgy. Az ősi írás. ocsú. hogy betűit jobbról balra kell olvasni. a honfoglalás előtti magyarságét!) a kazárok hozták létre. nem arany alapanyagjuk vagy művészi kiképzésük vagy talán ritkaságuk miatt. sarló. mint az egész magyar-kazár történelmi kapcsolatok ideje. Így aztán a jelen gyűjtőfejezet címeként használt "lebédiai és Etelközi" írás-emlékek kapcsolatai egymásközt sem eléggé tisztázottak. "bő": gazdag. egyben folytatás-biztosítás az előbbire vonatkozólag.06. 38. hogy a sok-sok tézis. Nincs rá mód megismételni őket. I. jel valóban a hun pecsétek és Sassanida-sisakok "őstüzének" szimbólumaival azonosak. A buza. De már ebből is látjuk. árpa.1. Jelen esetben is így van. Ez azt jelentené. néprajzi és egy s más segédtudomány igénybevételével igyekeztek maguk a szovjet írástörténészek is feloldani. Ezek inkább a korezmi. az ősi kultúra hordozója és kifejező eszköze megállta helyét a kazárság héberizmusával szemben.és faji. hogy a hunok írástudását Nyugaton is bizonyítsa. Mindkét kulacs rovásjegyeit . tarló. As utóbbinak a védése újabb befolyások ellen. titokzatos felírat.29. Mellékelt másolatát ALTHEIM professzor is sűrűn használja bizonyítási meneteiben azzal a célzattal. az óbolgár és az ősmagyar a Kazár Kaganatus "keretében" élt. mint pl.vagy mesterjegyekké vállása [válása] nem egyedüli jelenség az ó-török eredetű rovásrendszerrel élő rokonnépek kultúrtörténetében. eke szavunk honfoglalás előtti türk jövevényszó. i. Elhelyezkedésükből egyszerűen magától adódik. Ezek a jelek a "kazár"-nak tartott sarkheli téglákon is a legszembeötlőbbek. Ez mindenesetre azt mutathatná. Így a kazár befolyásnak nem tulajdonítunk akkora jelentőséget. Mindenestre sokkalta régebbieknek kell őket tekintenünk. 263-265) Novocserkaszk múzeumi kincsei közt szerepel két cserép-kulacs. A BARTHA által közölt sarkheli feliratos cserepek jegyeit . Az ékírástól a rovásírásig . 9. elutasítva nemcsak a vallási formáit. kötet . (Szovjetszkaja Archeologija XIX. hogy a 3. éles eszközzel vésték.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 206/271 . hogy a jeles magyar régész-történész inkább nyelvészeti és némi gazdaság. harcosok viselték nyeregkápájukhoz kötve. Ismétlődés marad így az egész "feltételezés" sorozat.Magyar Megmaradásért Ezeknek az ókori keleti szimbólikus jeleknek a feltűnése és részben már tulajdon. hogy bár mindkét nép.mert a felirat ilyen jegyekből áll . hogy az ilyen kulacsokat lovas nomádok.tudomásunk szerint .és termeléstörténeti adatolással igyekszik eme kazár befolyás hatékonyságát igazolni. a magántulajdon megsértésére vonatkozó "orv" és a "gyarló" bűnös elítélését kifejező "törvény" szavunk is. Az ős-kultúrák pedig mindig lényegi kapcsolatban állnak az ős-vallásokkal.) Sok tintát pazaroltak már ezeknek a "jövevényszavaknak" eredetét kutató nyelvészek. sajátos és némileg közös. magyarmegmaradasert. hogy politikai szervezetüket (t. karcolták a már kiégetett cserépkulacsokra az edény fülei közt a homlokzat peremére. Ezt K..

Magyar Megmaradásért A két kulacs készítési időkorát a fazekastechnika ismeretére és más hasonló kivitelezésű edények megállapított korára való hivatkozással feltehetőleg a 9. hogy a horgosi sír különböző temetkezési idők leleteit tartalmazta és az avar időszaktól kezdve egészen a 10. szaltovi kultúrához tartozó kulacs is. században kialakult Kazár Birodalom a Szovjet Unió déli sztyeppéin még fennállott. magyarmegmaradasert. által közölt. Így nyilvánvalóan erre a korra kell tennünk a kulacsok feliratainak a dátumát is.1. A két tárgyalandó kulacs és a két említett hasonmás mindegyike koncentrikus körökkel. századi cserépedények közé sorolom. Az ékírástól a rovásírásig .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 207/271 . hullámos vonalakkal díszített példány az oldalfalak sávjai között. századok mellékleteit találták meg benne. De még jobban hasonlít hozzájuk a HAMPEL J. egy Podrogorszk melletti sírból kiásott. amikor még a 7.29.-10.-11. az un. A két novocserkaszki kulacs mellett nem volt más kortjelző lelet s ezért a pontos dátumozást nincs módunkban megejteni. azaz abba az időbe. Fontosnak tartom megemlíteni. Eme feltevésemet csak erősíti a dátum meghatározásban a két kulacshoz erősen hasonlító és azonos technikai kivitelezésű. kötet .06. Magyarországon talált analóg kulacs az egyik Horgos melletti sír mellékleteként.2013.

Az erőd datálása.29.Magyar Megmaradásért A novocserkaszki múzeum kulacsai különösen azért érdekesek. aki a már előbb felfedezetteket. hogy a vár már lakott volt. az ötödik faragott burkoló kövek vonalán. Az írást már a föld eltakarta. M. körülbelül embermagasságban. Az ékírástól a rovásírásig .2013. mint ilyené. meglepő rovásos feliratokra bukkantak. MAKARENKO által már akkoriban közölt. További hasonló feliratos köveket találtak a vár többi részében is. de kiásás után visszanyerte régi magasságát. A feliratok helyzete azt mutatja. és menetét megszakítja egy közbeiktatott. Ez az erődítmény a Don folyó jobb partján fekszik. ahol azo nban már nem "in situ" hanem omlásokból emelték ki őket. E. mert a rajtuk lévő feliratok egyes jegyei azonosak az ismert majacko erődítmény (gorodiscse) várfalán talált rovásokkal. köztük D.1. az előbb már felépített falra vésték bele rovásjegyeiket. ahol kies Szoszna a nagy folyamba ömlik. magyarmegmaradasert. 1909-ben N.06. kötet . A felírás maga a az erőd bejáratához közel. A gorodiscse falainak régészeti feltárásánál.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 208/271 . teljesen üres sima faragott kő felülete. SZTRUKOV leleteit is összegezve közölte az új leletekkel együtt. Haladási iránya horizontális. hogy ott a helyszínen. Ezeket MAKARENKO szovjet régész találta. Ez azt mutatja. melyek faragott krétakőtömböket tártak fel. vagy nem sokkal magának a váracsnak elkészülte után. következésképpen csak terminus post quem lehet. amikor a bevésés megtörtént.

1. hogy a két helyen előforduló felírások közt összefüggő viszony van. vésési tehnikája mesterinek.2013. Vannak köztük nemzetségjelek. A majacki gorodiscse azonban a rovásjegyeken kívül még különös jeleket is tartalmaz. A majacki kőfeliratok MAKARENKO közlésében 16 különböző betűt szerepeltetnek és ezek közül 12 pontosan egyezik a novocserkaszki két kulacs rovásjegyeivel. hogy ugyanazon nyelvhez is tartoznak. 1935. hogy mindkét felírás ugyanazon ábácét használja és nagy valószínűséggel állíthatjuk.csak később faragtak volna ki a sima kövek felületén s ez a körülmény . hogy a majacki gorodiscse falain lévő ábrák. sőt több megfelel a Nagyszentmiklóson talált aranykincseken látható ősi besenyő jelekkel. S egyben egy lényeges lépést is megkockáztathatunk: a rovásos jegyek sorából több egyezés található az orkon-jenyiszei feliratok rovásjegyeivel. amelyet minden bizonnyal az építkezés lefolyása alatt örökítettek ott meg. Csak egy esetben találkozunk az erőd belsejében.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 209/271 . hanem a kazár vagy bolgár nyelvek emlékeit is lássuk. amely ábrákat .mint a későbbiekben kiderül . Az ékírástól a rovásírásig . azaz a 8. rajzolatok. Ide sorolandó például egy kürtre gravírozott gyönyörű rajz. hogy hasonlít a bolgárra. hogy a kétféle felírat nem egyidőben született. hogy a nagyszentmiklósi kincs[e]ken edényein lévő bolgár feliratokat besenyőknek tulajdonítsa. mint teljesen meggyőző bizonyíték.29.) Az új leletek során az eddigiekhez még hozzá kell kapcsolnunk az azonos típusú ábrákat is. Mindez jogot ad arra a feltevésre. Nagy figyelmet érdemelnek az ábrák.fontos körülmény a feliratok datálása szempontjából is. ugyancsak bizonyítja a bolgár és ebből kifolyólag a kazár nyelv török típusát. hogy a majacki erőd kövein és a novocserkaszki kulacsokon szereplő feliratokban necsak a kazárkor emlékeit. A most tárgyalt majacki feliratos emlék tehát rovásjeleivel együtt szintén ugyanebben a kazár és nem a sokkal későbbi és eléggé bizonytalan tartamú besenyő korszakban készült.-10. különösen a lovak rajzai. valamint a Szark[h]el tégláin lévő rajzolatok a kazár uralom korszakához tartoznak. Ezek közül többnek a rajzolási.MAKARENKO szerint .Magyar Megmaradásért A felírások mellett a majacki falakon van egy háromsoros rovás is két ló ábrája között. amelyben a törökös elemek túltengése már megállapított tény. kötet . századok művészi termékei. (ARTAMONOV: Középkori települések az Alsó-Donon. A kazár nyelvről ismeretes. amelyek nagyobbrészt lovasokat ábrázolnak. A. SČSERBAK azon kísérlete. Ezek a jegyek elütnek a külső fal feliratának betűitől. ami arra enged következtetni. hogy a majacki gorodiscse kövein és a novocserkaszki kulacsokon lévő feliratokat magyarmegmaradasert. NÉMETH GYULA kísérlete. amelyet a balparti kis cimljánszki erőd kazár rétegében találtak. A Kazár Állam (Szarkhel) határain talált feliratok és velük egyező ábécé rovásírásos jelek elegendő alapot nyújtanak arra. Egyik korábbi munkámban már vontam is párhuzamot a majacki gorodiscse falait diszítő és a Szarkhel kazár erőd tábláin lévő lovasábrák között. M. művészinek mondható és minden esetben bizonyos meghatározott stílus jeleit viselik. hanem a lovasrajzok és feliratok is a fal köveinek a homlokzati részét töltik ki.06. Nemcsak a nemzetségijelek. az épület egyik alapkövén a sima felületen rajzolt jelekkel.

KISZELJOV a jenyiszei kirgizek írásának szentelt tanulmányában nyilvánosságra hozott egy orsógombon lévő érdekes rovásfeliratot. Ezeket V. 1930-ban a Dimitrijevszki vidéken (Talas) M. hogy a rovásírásos emlékek egyes csoportjait különféle törökös törzsi etnikumoknak tulajdonítsuk. hogy maguk az orkon-jenyiszei írásrendszerben a rovásjegyeknek nemcsak egy fajtája fordul elő. RADLOV akadémikus. ahol egész különleges jelentősége volt a közel kétszáz évig vitatott jenyiszeji rovásírás valamint az orchoni ábécé végleges tisztázásának. Az ékírástól a rovásírásig . E. az előbb elmondottak alapján komoly figyelmet érdemel. A török hódítók a legyőzőitekre ráerőszakolták saját nyelvüket. hanem a minusszini orsógomb is önálló lelet és nem szabad a két jelenséget úgy tekinteni. A kisebb-nagyobb mértékben eltörökösödött ugor törzsek. M. avarok. amely kultúra sokkal magasabb volt. milyen nagy volt az ugor törzs szerepe Kelet Európa történetében a hun betöréstől kezdve. MALOV szerint "a pálcikák betűi első pillanatban szerfelett hasonlítanak a besenyő és magyar rovásíráshoz. KALLAUR fedezte fel és a későbbiekben RADLOV. kötet . egyéni ábécéjük van. de ugyanakkor a helyi kultúra alárendeltjeivé váltak. M. Ugyancsak elütőek a maguk bizonyos eredetiségével a Kína-Turkesztáni rovásírás betűi is. hanem a rovásírás nagyobb területen való elterjedtségi bizonyítékaként kell számontartani. hogy történelmi valóságnak megfelelő elhatárolással egy-egy néphez kapcsolhatjuk őket. ahol a magyar rovásírás szövegek magyarmegmaradasert. SČSERBAK: NÉHÁNY SZÓ A DON-VIDÉK ROVÁSÍRÁSOS FELIRATAIRÓL (Kivonat a "SZOVJET RÉGÉSZET" XIX. N.06. amelynek megtalálója V. olvasata és fordítása. bolgárok és kazárok alá kerültek. A Talas-völgyi rovásírásnak a fent említett pálcikákon lévő jegyektől. THOMSEN dán filológus. KISZELJOV ezekből a leletekből azt következtette. Ugyancsak sajátos alakja van több rovásos betűjegynek az un. Az a tény.1. mint a hódítók kultúrája. hanem egyúttal asszimilálódtak is hozzájuk. századok folyamán nagyban gazdagították a turkológiát. Nagyot lendített a kutatásokon a 19. magukbaolvasztva Kelet-Európa sztyeppéi régi iráni (szarmata-alán) lakósságának nagy részét. és 19. Ezeket Sz. mind a bolgár nyelvben vannak finn-ugor elemek. Az ősrégi szövegek további. Ezek az írások nem iráni. Ezzel szemben azonban nemcsak az említett pálcikák. Így ezek az írásrendszerek a 18. kelet-turkesztáni betűrajzolatoktól teljesen elütő és eredetinek nevezhető. nem is beszélve arról. MALOV betűztek ki és tették közzé. LEVASOVA volt.2013. Ezek a Talas-völgyi feliratok lényegesen elütnek az orkonjenyisszei rovásírások jellegétől. amelyek különféle népek törtétének eleddig ismeretlen részeit tárták fel. ahogy azt az említett szerző vélte. (pl. Megjegyzendő. E. Másrészt a tőle elért eredmények egyben felhívják a figyelmet arra is. oldalairól) Az utolsó három évszázad folyamán a tudós világnak többízben volt alkalma. század végén megtalált ótörök rovásos feliratos csoport a Talaszon lévő Szemirescsében. a magyar NÉMETH GYULA és Sz. Az orsógomb rovásjegyei feltűnő mértékben azonosak a besenyő és magyar rovásrendszer betűihez és teljesen azonosak a Talas-völgyi pálcikák rovásjeleivel. s akiket a következőkben nemcsak leigáztak. JADRINCEV orosz tudós. lehetősége ismeretlen írásszövegekkel megismerkedni. /1959/ 269-282.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 210/271 . V. E. Az ismeretlen írások zöme a törökös népi etnikumhoz tartozó kultúrák sajátos rovásírásos rendszeréhez tartozott. hogy az un. A." 1949-ben Sz. az orkon-jenyiszei. hogy a betűk rajzolataiból hiányzik az egyöntetűség. magában a Szark[h]el városnévben) egyáltalán nem változtatja meg az előadott következtetést. Sz. MALOV betűzte ki és szakértői tudással magyarázott meg. hogy a pálcikák valamely kirgiz harcossal kerülhettek a Talas-völgybe és nem a helyszíniek írástudásának emlékei. szaltovo-majacki kultúra etnikai hovatartozandóságát illető vitás kérdésekben azidáig a kutatók által alánnak mondott elemek valójában törökös népek kultúrájához tartoznak. NASSZON fedezett fel új sziklafeliratot s vele egyidejűleg kerültek elő a híres rovásírásos pálcikák is Kirgiziában. amelyek a hunok. E. hanem török nyelven vannak írva. mint hogy ismeretes. V. P. P. a volt Alekszandrovszkij hegygerinc egyik rejtett barlangjában. hogy mind a kazár. Egyelőre nem szükséges hipotézist felállítani arra vonatkozólag. W. század végén lett ismeretes a Nagyszentmiklósi kincs. Szelengai-kő feliratán is. bár a szaltovo-majacki kultúra gyökerei valóban a szarmato-alán környezetben gyökereznek. MELIORANSZKU professzor és sok más kutató tudós vitathatatlan érdeme a sokáig megfejtetlen ótörök feliratok betűzése. M. Magyarországon a 18.29. évf. remélhető leletei a jövőben módot nyújtanak arra.Magyar Megmaradásért mint török nyelvűeket olvassa.

vagy a nemzetségéhez tartozandóság jele. kötet . A kőlapon. csoportosítva ezek a jelek egységesnek mutatkoznak és alig lehet kételyünk abban. -:-:Ismeretlen feliratok elemzése. ez a baloldalon van. Számításba véve. besenyő vagy magyar rovásjegyekhez igyekezne kapcsolni. amelyek a Don-vidéki Novocserkaszkól Voronyezsig a legkülönbözőbb tárgyakon szereplő rovásírás jellegű feliratokat tartalmazzák s aminők e jelen időkig ismeretlenek voltak. amelyeket az alábbiakban részletesen tárgyalni fogunk.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 211/271 . A feliratok egyike. vagy egyesült törzsek rovásírás ábécé-jeként tekinthetjük.29. Ezekből egyet az alábbiakban idézünk. Egyben arra is rámutatok. Az ékírástól a rovásírásig .a magyartól eltérő runikus ábécéjü . Magáról a felírások nyelvéről . a kubáni és doni sztyeppék területén szakadt volna meg a rovásírás emlékek folyamatossága és láncolata. Mindazonáltal a lelet helye. M. Kiegészítésként a mondottakhoz hozzátehetjük. amely a birtokos. ARTAMONOV véleménye szerint pl. mint tamgának. a történelmi adatok. Első feltevésünk figyelembe veszi az ábécé sajátosságát és nyelvi eredeztetését. I. magyarmegmaradasert. -10. a két edény. ARTAMONOV két novocserkaszki kulacsfeliratát az általa oly szívesen rendelkezésre bocsájtott képek alapján és egyben az általa már kidolgozott eredményeket is folyamatosan tárgyalom. század első feléig a török törzsek letelepedésének kiterjedt területén a Jenyiszejtől a Dunáig mindössze a Káspi-tenger vidéke. ilyen vagy olyan mértékben okvetlen kapcsolatban kell legyen azoknak a tárgyaknak neveivel vagy használatával is amelyeken a felírás előfordul. elfogadhatóvá teszi. a feliratos tárgy anyaga és egyéb körülményekből adódó jelenségek némi lehetőséget nyújtanak bizonyos feltevések formálására.Magyar Megmaradásért mellett külön .határváracska . akkor a kezdeti stádiumban kutatásunk az ismeretlen szöveg anyagi történetéből kell kiindulnunk. I.köveinek rovásírásos felirataival. tehát az ótörök (orkon-jenyiszeji. ahol ezt a felírást találták. vagy esetleges tulajdonosainak nevével. levonhatjuk a harmadik és jelentős következtetést: a Don-vidékén talált szövegek a törökös nyelvek egyikén íródhattak. hogy elemzésünknél a törökös népeknél szokásban lévő és használatos runikus jegyekből induljunk ki. a tamgát vagy törzsi-nem[z]etségi jegyet. ha azoknak analóg. hogy a részletes feldolgozó munkát egyidőben több személy is megkezdte és eredményeikről két-három megfejtési kísérletet terjesztettek elő. hogy a feliratok közül mindegyik.06. amely ezeket a feliratokat az eddig ismeretes rovásos ábécékhez. Ily módon a 20. A második feltevés az írás irányára vonatkozik. amelyeknek a feliratait vizsgálat alá vesszük a 9. Azt is jelzem. vagy törzsi jelnek a Mint ismeretes. Így a már jelzett nagy űr kitöltődik a novocserkaszki múzeum kulacsainak és a majacki gorodiscse . hogy az adott írásban feltételezhető magánhangzójelölések megkövetelik az általános törökös nyelvek törvényszerűsége szerinti jelenléte is. rendszerint vagy kizárólag a felirat végére helyezik. hogy az összes jelek együttesét egy meghatározott törzs. ami arra enged bennünket következtetni. Az M. ARTAMONOV által összegyűjtött és rendelkezési lehetőséget nyújtó tárgyak feliratai különböző helyeken más és más néphez tartozónak sejtett egyének kezétől származnak. egy sajátságos jellel fejeződik be. skandináv. századi korongolt cserépedények sorába tartozik és formájuk. már eleve sikertelenségre van ítélve. Írásjegy[e]iket azonban összerakva. amelyet nem lehet másnak. Talas-völgyi). hogy az egész felírást jobbról bal felé haladó irányban kell olvasni. azaz nemzetségi. Jelen írásom bemutat olyan leleteket. hogy a feliratok nyelve a törökhöz tartozik. Természetes.2013. hogy ezek a jelek közt olyanok is szerepelnek.majdnem lehetetlenség fogalmat alkotni.feliratokat is találtak s amely ábécé NEMETH GYULA szerint besenyő eredetű. ahogy ez a jelen esetben is fennáll. Az a feltevés. hogy minden olyan kísérletezés. amelyek az orkonjeniszeji és Talas-völgyi rovásrendszerben egészen ismeretlenek. főleg a kazárokra vonatkozó ethnogenetikai megfigyeléseivel kapcsolatban. A mondottak alapján az írásjegyek eredetiségét figyelembevéve joggal következtethetjük. hasonló előfordulásaival nem rend elkezünk. valamint anyaguk tekintetében a kazár-fajú törzsek kerámikáira [kerámiáira] emlékeztetnek. Tanulmányomba belekapcsolom M.I.1.míg a rovások betűjelentéseit fel nem derítjük és értelmüket nem ismerjük . hogy a Don-vidékén és a Kubán sztyeppéin főleg török törzsek voltak megtelep[e]dve.

magyarmegmaradasert.Magyar Megmaradásért más módszerhez is folyamodni okvetlen tanácsos.06.29. hogy jelei kemény mássalhangzókból állanak. Az ékírástól a rovásírásig . kötet .2013.1. azaz az elülső sori mássalhangzókkal. amely betűk egyenértékei (ekvivalensei) tartalmuk szerint összeegyeztethetetlenek az idézett jelekkel. Az egyetlen lehetőség etéren. ami alapos vizsgálat nyomán felhívja a figyelmet az a következő hármas betűcsoport: A hármas betűcsoport rovásainak betűjelentése taglalva mutatja. A kiemelt jegycsoport utolsó rovásjele után majdnem közvetlenül olyan jegyek következnek.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 212/271 .

hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 213/271 . magyarmegmaradasert. Az ékírástól a rovásírásig . Ez a "kulacs megtöltő" szó a törökös nyelvekben az igen elterjedt és nagyon megszokott "tuldir" ige. kötet . megjegyzése.06.2013. Akkor az "avizika" formát megelőző kombináció a "bädük: = nagy. avagy a "bädük aviz" . hogy pl.) Valóban ez az a szó. (Gondoljunk a magyar "tölcsér"-re ez esetben! a Szerk. úgy okvetlenül feltehető egy olyas szó alkalmazása.1. amely értelmileg is a betűk.29. A törökös népek kumisz-ünnepéről szóló leírásokból (" isziaha") ismeretes. vagy más italszerűséggel való megtöltési folyamatát jelöli meg.nagy rést. Ami az utolsó hézagok egyikét illeti. illetve mássalhangzók közti részekbe a rovásírásrendszerben a lehető legjobban beilleszthető.Magyar Megmaradásért betűnek tekinthető. Fel kell tételezni mint a "kimiz" szó jelzője vagy egy bizonyos ló fajta megnevezése. amelynek tejéből a kulacsba töltött italt erjesztették. szájat jelent. amely a kulacsnak kumisszal. a jakutoknál a serdülő legények.

míg a második kötőszó utáni szó szintén egy név "BIKA" (amely tulajdonképpen bikát jelent és ugyancsak sűrűn használt törökös személynév. szokásszerűen az első ízben csikót ellő lovak tejéből erjesztett kumiszt isszák.06. Minthogy az utolsó jel magyarmegmaradasert.1. melyekből egyet fentebb már említettünk? plexum lényege "jemä" = "és". aki az "el" összesség érdekeit őrzi. Az utolsó jegycsoport másfajta értelmezése is lehetséges.2013. (gondolhatnánk-e vajon itt a magyar "elő-hasi" szóra? Szerk.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 214/271 . csak két-három betűcsoport (komplexum ) kiválasztására kínálnak lehetőséget: tes az orkoni rovásfeliratok ábécéjéből. Az ékírástól a rovásírásig .29.) A jelnek a Az első számú kulacsfeliratnál folytatott elemzési eljárás ennél nem nagyon alkalmazható. megjegyzése. amelyet rendkívül erős és fiatalító hatásúnak tartanak. Tulajdonképpeni jelentése: "a nép kormányzója". mint a jakutban a "ki-tarah bie" szót.ACS. Az első rész ilymódon a kulacs tulajdonosának nevét jelöli meg .Magyar Megmaradásért daliák. Az itt szereplő rovásjegyek. Ezt a szót körülbelül úgy használták. kötet . bár azonosak az előbbi felirat jeleivel. hogy az előtte álló részt három név összességének olvassuk. a második ismeretlen "äsz "("äs") szónak lehetne olvasni. betartja és megtestesíti a törzsi szervezetet."élcsi". amely befejezi a feliratot + / "hárman" /?/ nem ad-e ez alapot arra. míg az első kötőszó utáni név "ATA. Ezt számításba véve. az "ü / c s9 / ä / v9 i". Ilyen módon a második számú kulacs felirata törökös nevek felsorolása "elcsi jemä ATA-acs jemä BUKA ÜCSAVI" azaz magyarul Elcsi és(is) ATA-äcs és(is) BUKA-äcs hárman (övék)." Az értelmezése eszerint a felirat megfejtése szempontjából érdekes és egyúttal fontos szó. azaz "olyan ember. ami "első csikós kancát" jelent. Az "élcsi" szó minden törökös nyelvben szerepel.

1.29. Az ékírástól a rovásírásig .Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert. kötet .2013.06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 215/271 .

Az "ücsav /i/["] = "hárman" nyugati kipcsák forma s régi ozmán törökben ennek "ücsala". kötet . hogy a különböző ókori dialektusokban a "k" és a "k" változatlanok maradnak.) Az "üsä" / "ösä" / szóban a lágy váriáns szereplésének magyarázatára feltételezhető az > ä átmenet. Az ékírástól a rovásírásig . Az "elcsi" szóban (E < ä vagy ä > e) a kezdő magánhangzó minőségének megállapítása nem bír elvi jelentőséggel. amely a komán nyelvben BANG feltételezése szerint. (Gondoljunk azonban a magyar nyelv "meg" kötőszavára. felirat "kimiz" szavánál láttuk.06. Ezzel szemben azonban P. NEMETH GYULA megállapításai értelmében s besenyő és kun nyelvekben ez a magánhangzó megfelelő helyzetben zöngéssé változik. megjegyzés. amely betű a két morfológiainak mondott jelenség közt tűnik fel.2013. M. A "Codex Cumanicus"-ban az "aviz" formával együtt a "ahiz" alak is megtalálható. Ilyenformán a fonetikai (hangtani) és morfológiai (alaktani) sajátságok főleg a nyugati törökség nyelveiből származnak. Az intervokális (magánhangzók közötti) "k". ahol az első két hang lekopásáról is lehet szó! Szerk. Mint ismeretes. A "bädük" szóalak a 9. mivel a d > j átmenet hiányát erre az időszakra vonatkozólag mindenki elfogadja és így általánosítható.1. ez a hang "i"-vé változik. hogy zengését megőrzi mint azt az I.-10. MELIORANSZKIJ más véleményen van. vagy nyugati-törökös nyelvek sajátságát ismerjük. hogy a "jema" kötőszó hogyan került a feliratok nyelvébe.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 216/271 . vagy még korábbi időszak egyik nyugati nyelvének grammatikai szabályait szemüggyel tartani. a feliratok szövegében nem változtatja meg minőségét. felirat: "aviz"). Elég a "Codex Cumanicus"-ban szereplő kun (polovec ). A szóeleji magánhangzók jelölését szintén csak szórványosan alkalmazzák. az ótörök és különösen az ujgur írás sok emlékében ez a betű az "u" hang segítségével ejtődik.a középázsiaí és déli nyelvek igeképzéseit kivéve .29. míg a modern dialektusokban . hogy az említett ujgur dialektussal azonos a magyar "u" használat is!) Nem világos.magánhangzók közéhelyezve minden esetben zöngővé válnak. század összes török nyelvjárásaiban minden valószínüség szerint használatban volt. kapcsolatos az "í" > "i" változattal. hiszen ezt tulajdonképen a Kelet Turkesztánban talált rovásírások ősi emlékekben találhatjuk meg. De még néhány szót ennek a "kimiz" szónak hangzásáról. Valójában nem látszik jogosnak a törökös nyelvek különböző típusait az ókori periódus kereteibe beleszorítani. amelyek az úgynevezett kipcsák. (I.Magyar Megmaradásért A szó morfológiai (alaktani) részének végén a magánhangzók jelölése nem kötelező. Feltételezi. A feliratot befejező "z" ről meg kell említenünk. (Gondoljunk arra. A régi ozmán szövegekben és azokban az iratokban. az ó-ujgur nyelven az magyarmegmaradasert.

amelyekkel elemzésünk során összehasonlítottuk őket. ezeket gondosan össze kell vetni a különböző forrásokból ismert besenyő és kazár nevekkel. Külön nehézséget jelent feloldási kísérletünkben a feliratok nyelvi hovatartozandósága.1.2013. nincs sok alapunk arra.06.29. századból valók. A besenyők ugyanis a 10.Magyar Megmaradásért "ücsägü" forma felel meg. hogy közelebbről is meghatározható legyen az írások eredete. Az ékírástól a rovásírásig . kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 217/271 . S ezenkívül maga a "besenyő" fogalom is túlságosan tág ahhoz. de maguk a feliratos szövegek sem nyújtanak tápot arra. A feliratok szótári anyaga tehát általános török. magyarmegmaradasert. Mindenesetre. vagy legfeljebb az elején jelentek meg a Don-menti vidékeken. Az alábbiakban idézzük táblázatok formájában is a Don-menti felírások rovásjegyeit és külön azokat. lokalizálni. ha [a] feliratok a 9. hogy ábécé-jük egybevetése után besenyő írásnak tekinthetnénk. század végén. Ami a személynevekre vonatkozik. kik voltak a kulacsok tulajdonosai vagy a kőfeliratok kikre vonatkozó értesítései állnak előttünk. Nemcsak kronológiai adatok. Ugyancsak nehéz a rovásfelírások korának megállapítása is. hogy azokat besenyőknek tekintsük.

Arab tudósítók közlése szerint a kazárok balról jobbra írtak. Ez azonban ugyancsak alaptalannak tűnik.2013. V. amely a rusoktól ered: a ruméliai (görög) nép egyik ága. Az ékírástól a rovásírásig .1. század elején élt perzsa történésznek szavait. hogy az összeállított ábécé a kazárok írása lehetne. kötet . Ezek után sokan megkockáztatták a feltevési lehetőséget. aki régebbi művekből merítette ismereteit: "a kazároknak szintén van olyan írásuk.29. V. a 13.Magyar Megmaradásért Az úgynevezett "besenyő" rovásjegyekkel tehát a Don-menti sztyeppék feliratai alig-alig mutatnak vajmi közösséget. mellettük lakva magyarmegmaradasert. BARTOLD idézi FARH-AD-DIN MUBAREK sah MERVERUD-nak.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 218/271 .06.

X.Studia Orientalia XVII. Meggyőződésünk. Budapest 1926. az mindmáig eldöntetlen maradt. 1900.1. RADLOV: Az aulieatinszki járás . I. V. t.A török tulajdon .M. hogy a feliratok nyelvének. sőt néha ötödik személy tudósításaiból származnak és ennek következtében bizony előfordulhatnak tévedések.Sz. . BARTOLD valószínűnek tartja. Szar-kel-re (a kazárok határmenti városa). .a görögből kapták" és megjegyzi. Természetesen az arabok ismeretei nem minden esetben hiteltérdemlőek és harmadik. által felhasznált irodalom: V. XI. II.urocsiscsén talált kövek ótörök felírásainak elemzése.06. hogy KONSTANTIN a keleten élő szlávok hittérítője a kazárok között is végzett misszionáriusi tevékenységet. BERNSTAM: Ótötök írás a Léna folyón.NÉMETH GY. M. -.Rövid közlemény.Ung. 27-34 old.M. amelyek temetkezési helyek (kurgánok) és gorodiscsék formájában terjedtek el a volt voronyezsi és harkovi kormányzóságokban. ARTAMONOV: "Egyidőben a kazároknak tulajdonították az úgynevezett szaltovi kultúra emlékeit. betűiket nem kötik össze. FOY: Zu der Personenname und das Wort "demir". Mindössze 22 betűjük van." Maga V. HEIKEL: Altertümer aus dem Tale des Talas in Turkestan. Esetleges új leleteknek a felbukkanása segíthet majd a megoldás kulcsának. Ezeknek az emlékeknek a kazárkorszakba illesztése kétségtelen. és A. MSOS III.29. kötet .1899 szeptember. KCsA.Epigrafika Vosztoka IV.: Die petschenegischen Stammesnamen. A novocserkaszki kulacs feliratairól egyéb tanulmányok: A. hogy a Don-vidékén talált rovásírásos feliratok első leleteit továbbiak is követni fogják. helyességének eldöntésében. --. hogy a Voronyezs-körzetben talált runikus-rovásírásos emlékek kapcsolatba hozhatók a kazárok itteni tartózkodásával. Így írta már 1936-ban M. 33-41 old. keletkezési idejére vonatkozó adatoknak a bizonyossága még egyelőre eldöntetlen.) magyarmegmaradasert. . VII. Azonban nem szabad elhanyagolni azt a tényt sem. Az ékírástól a rovásírásig . --. (1929) 804-805 old." Mindenesetre meg kell engednünk. azaz nagyon is távol Kazária központjától. --. Egyes adatok a kazár és ősbolgár .NÉMETH GY.SzSzSzR OGN L. hogy milyen kapcsolatban álltak magukkal a kazárokkal vagy a kazár kultúrával.. . VI. hivatkozva pl. Balról írnak jobbra.Magyar Megmaradásért használta ezt az írást és ők a ruméliakat "russ"-oknak nevezik. . (1951) 83-85 old. negyedik.nevekről: K.V. Az ezt az írást használó kazárok nagyrésze zsidó. talán jelentősebbek és akkor a filológiai és történet-régészeti tudományok új területeinek úttörői a kibővült anyag elemzésével elfogadják avagy elvetik az általunk választott módszert és ezzel megóvják magukat a helytelen utak fárasztó és felesleges követésétől. --.nyelvek rokonságáról beszélnek. --. fejezet. KISZELJO A jenyiszei kirgiz írás. de az. --. 85-87 old. (SČSERBAK A.Helsigfors (1918) Traveaux ethnographiques. 1936. 1949.a mai csuvasz . V. hogy az "oroszok és kazárok ABC-jüket azonos forrásból . N.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 219/271 .: Die kök türkischen Grabinschriften aus dem Tale des Talas in Turkestan. I. ZVO..Jahrb. Helsonki (1952). . ARTAMONOV: A kazár őstörténet vázlata. Berlin-Leipzig t. t.2013.H. L. RASANEN Beitraege zu den türkischen Runenschriften. MALOV: A Talasz folyó medence ótörök sírköveinek feliratai IAN. E. --.

2013.Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert. kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 220/271 .1.06. Az ékírástól a rovásírásig .29.

hogy megtalálták ATTILA kincseit.29. még erősen megdézsmált mivoltában is páratlan művészettörténeti és a minket egész különösen is érdeklő írástörténeti gyűjtemény. ahol 23 arany edényen 14 darab rovásfeliratokkal gazdagítja és az ótörök írásrendszerhez kapcsolja rovásírás-emlékeinket. Az "ATTILA-kincs".Magyar Megmaradásért V. írástörténelmileg. kötet . hogy megtalálása óta könyvtárnyi tanulmány foglalkozott vele már a múltban.2013. annak ellenére és hátrányára.1. magyarmegmaradasert. után. Torontál-megye Nagyszentmiklós nevéhez fűződik a valóban.06. Az ékírástól a rovásírásig . ahogy a közvélemény azonnal elnevezte.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 221/271 . rendszeresen csak NÉMETH GYULA. Rész: A Kárpátok ölében A NAGYSZENTMIKLÓSI ARANYKINCS ROVÁSFELIRATAINAK MEGFEJTÉSE ÉS TÖRTÉNETI HÁTTERE Európaszerte szétfutott a hír 1799 július 3.

CSALLÁNY kétségtelen és felbecsülhetetlen értékű megállapításait egyben a legmegnyugtatóbbaknak kell és lehet tekintenünk. hogy a feliratok megfejtése elsősorban nem annyira nyelvészeti. miszerint ő is "középkori koholmánynak" minősítette sokáig a magyar írástudás lehetőségét is. hogy a csodálatos ötvösremekek közel voltak a beolvasztáshoz és csak egy tudós pap közbelépése mentette meg a megsemmisüléstől az ősi magyar művészet eme páratlan emlékeit.. hogy olyan tudós emberfő. A századfordulón. mint MELICH JÁNOS csak 1925-ben vallotta be. Külföldi régészek és írás-kutatatók e téren lényegesen megelőzték a hazai tudományos körök elkötelező nyilatkozatait. MÉSZÁROS GYULA is áttörte a közöny és ellenvélemény sövényét és 1915-ben megállapította a feliratok rovásjegyeinek kétségtelen kapcsolatát az ó-török ábécével. mint inkább írástani s így elsősorban archaeologiai feladat. Görög. Igaz. m. sőt már az első világháború idejében indult meg az aranyedényeken lévő feliratok kibetűzése és az első megoldási kísérletek. hogy az "égető Hunfalvy" kezeügyében olyan részletek sikkadtak el. ahol a rovásírás fejtegetéséről szólva nyilatkozik a könyv "beteges szertelenségéről és számtalan hóbortos eredményeiről" (I. 9) Az igazság azonban mégis kiderült. hogy dr. amelyek inkább negatív és elutasító formában hessegették el még csak a lehetőségét is egy esetleges törökös kultúrkapcsolatnak. hogy véglegesen is tisztázza a felvetett problémákat. az eredeti szöveget használom. NÉMETH GYULA irányzatát a besenyő írástörténet c. Jelen fejezetünkben SUPKA. mint aminő SEBESTYÉN: "A magyar rovásírás hiteles emlékei" című kiadványa. gót-runa. ekkor már a külföldi "szakemberek" egész sora helytelen irányban terelte a kutatás fonalát. míg a nagy gyűjteményes kiadásokba.29. legújabb írás-emlékek betűrendjeivel való hasonlítások sem. mielőtt kísérletemet a nyilvánosság elé bocsátottam volna. Viták egész sorozata látott ezekben a háborús években napvilágot. kötet . illetve 1901-ben. Így az ősi magyar műveltséget hordozó betűk útján visszafelé nyugton követhetjük az eredeti Magyar Hazát jelző irányt.06. Nem csoda. "A nagyszentmiklósi kincs reviziója" cz. hogy közre játszott a nagyszentmiklósi aranykincs feliratainak tudományos felmérésében az a körülmény is. Újabb leletek állandóan módosíthatják a véglegesnek vélt eredményeket. ismerve a középázsiai török dialektusok terén való kiváló jártasságát . rabló hordákat jellemző negatívum töltötte el az Ázsia tereiről a Kárpát-medencébe tolakodó magyarságról. Nem hiányoznak a Don-vidéki. sőt oláh írásnak minősítették őket. Aggályaimat talán csak az a meggyőződés ellensúlyozta volna.Magyar Megmaradásért SUPKA GÉZA. hogy a felhasznált irodalom jegyzéke után teljes egészében szerepeltetem a CSALLÁNY DEZSŐ által csatolt hatalmas irodalmat a nagyszentmiklósi kinccsel kapcsolatban 1961-ig.2013. A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSFELIRATOK MEGFEJTÉSE SUPKA GÉZÁTÓL I. illetve megoldásait sűrítjük. Az azóta megjelent közlemények javarészt szerepelnek saját bibliográfiámban. Az ékírástól a rovásírásig . Európa tudósai számára még mindig a barbár és műveletlen nomádlovasságot. MÉSZÁROS. Végezetül megjegyzem. Pedig BÁLINT GÁBOR és az önönmagát "laikusnak" nevező FISCHER KÁROLY ANTAL már a 14 aranyedény felirataiból a leghosszabbakat elég megközelítőleg megfejtették 1889-. sőt eredetét a Közép Ázsia végtelenségéből a szélrózsa minden irányába szétágazó ótörök írásrendszerhez. éppen.1. munkálatomat 1914 deczember 10-én adtam át e folyóirat néhai szerkesztőjének.bizonnyára meggondolom. A nagyszentmiklósi kincsek feliratai minden vitán felül helyezik ősi írástudásunk kapcsolatát. Sajnos. hisz a török-finnugor "háború" utolsó ütemében igen hátrányos lett volna ez az új "frontáttörés" HUNFAVY és baráti köre számára. A tudományos légkör nem volt tehát nagyon alkalmas. MÉSZÁROS GYULA foglalkoztak vele tudományos megalapozottsággal. de az Akadémi könyvtárának korlátlan hatalmú ura örökre megsemmisítette. Most magyarmegmaradasert. Közlöm az egyes szerzők által felállított rovás-ábécét is. hogy a közel 10 kilónyi színarany edény Bécsbe került. Ha elébb értesülök róla. hogy csak megemlítik. A vita azonban még nincs lezárva... Nem is csoda. Mészáros Gyula szintén foglalkozik a feliratok megfejtésével. fejezetünkben taglaljuk. írástörténetünk is alá van vetve a fejlődési lehetőségek sorozatának. Nem volt jobb véleménye ennek az akadémiai tógába öltözött tudósnak HORVÁTH ISTVÁN: "Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteiből" című kiadványáról sem.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 222/271 . Így érthető. Azt is tudjuk. PATAKY LÁSZLÓ és főként s kimerítően CSALLÁNY DEZSŐ tanulmányait.. Ahol lehetett.. Magyar részről "csak nagy tolongásban és futva" láthatták a korabeli régészeink közül páran. SEBESTYÉN GYULA (1915 ) ezeket az első sikeres megfejtési kísérleteket "minden alapot nélkülöző vakmerő kisérlet"-nek nevezi. vagy magában a folyamatos tanulmányi szövegben.. amelyekről csak PULSZKY FERENC régészeti tanulmányaiból tudunk.

kötet . a minők harmadik részről "felfedező" jeligével világgá bocsájtattak.2013.Magyar Megmaradásért utólag azonban örvendek a dolgok ilyen folyásának s úgy hiszem. Mészáros méltányolni fogja. Azonos olvasású írásjegyek: vagyis összesen tizenegy betűjegy és két elválasztójegy. Eltérő az olvasásunk a következő betűjegyek dolgában: Ez tizenhárom betűjegy.külön úton bár .dr.1.06.az epigrafiailag az övétől eltérő . hogy végre sikerült . hogy a Vespucci-Colombo-vita. Azt remélem.amelyet harmadik részről jövő sem vállveregetés. részben pedig egyszerű megtekintés útján ezután állapíthatunk meg azonosan.a felírásokat helyhez kötni. sem kicsinyeskedés nem érinthet . az eltérőknél aztán kontradiktoriusan mérlegelnünk kell az olvasásunk érdekében felhozandó érveket.29. (3) magyarmegmaradasert. olyan kijelentések dacára is. Vannak továbbá a feliratnak rendellenességei. a komoly kutatás nézőpontjából . ha álláspontomat a továbbiakban is támogatni kívánom s e részben . hogy a kettőnk "megfejtési kísérletében" minő azonos eredményeket mutathatunk fel.olvasásaimat indokolni óhajtom.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 223/271 .(1) a mi tisztán tudományos ügyünkben szerepet nem játszhatik s nem ronthatja meg afelett való nyugodt örömünket. a melyekre már részben egyformán rámutattunk. Az ékírástól a rovásírásig . (2). s hogy épen a külön úton elért azonos eredmény kutatásunk helyes irányának legjobb bizonyítéka. Mindenekelőtt helyes megállapítanunk.

hogy "helytelen"." Ehhez ezek a megjegyzéseim: a) A minthogy hittitául vagy asszírul nem lehet "tudni".gondolni vélték. Sebestyén Gyula az Ethnographia 1915. Mészáros. 3.2013. grösstenteils nur auf Münzen erhaltenen Pehlewi-Schriftzeichen zu erklären. kettő nála is kétes s így 11 (nem 14) marad olyan. akkor az ilyen eltérések egyazon szóban . 1915.) hangsúlyoz.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 224/271 . akkor én is. a melyeknek helyes interpretálása vita tárgyául szolgál. hogy egy balra forduló betű esetleg azonos lehet egy hozzá hasonló jobbra forduló betűvel". akkor tizenegy betűjegyünk marad. a kinek bírálatát .a nyelvismeret és a nyelvtörténeti tájékozottság nem volt meg. wenn wir über eine magyarmegmaradasert. a melyre a neves kutató határozottan kimondja. s a melyet dr.. Mészáros is (Ethn. Fenntebb kimutattam. dr. Dr. akkor igazán nem tudom.a mint a következőkben iparkodom igazolni . Sebestyén . Sajnos e helytelenségek kimutatásának "fáradságos műveletét" túlkönnyen elintézi. egyszerűen Mészáros dr. csak úgy kénytelen a Radloffszótár alapján bizonyítékait összehordani.ide iktatom. Bírálóm így ír munkálatomról: "Ebből aztán azt a meggyőződést meríti.nem is említve azt a számos más betűfordulást. hogy én tudok. hogy 13 írásjegy közös a Mészáros dr. hogy dr.miután itt epigráfiai visszavezetésekről lesz szó . megkésve érkezett: betűim megfejtésekor én már nemcsak Donneren voltam túl. lapjain szíves volt megfejtésemmel foglalkozni.29. hogy tíz ilyen betűvel még a tulajdon anyanyelvünkön is nehéz mit elkezdeni. de tudományos bizonyító anyagnak . Joviálisán kedves ismertetésére három rövidebb és egy hosszabb pontban válaszolhatok: 1. Mészáros is azonos eredményre jutottunk volna epigráfiai tekintetben). megfejtésével. a mint ezt egyes ismertetőink . b ) e munkában persze nagy hasznára van az embernek ha tud törökül. kénytelen vagyok kitérőt tenni s csak azután fordulhatok ismét a nagyszentmiklósi feliratokhoz vissza.írja dr.nem fordulhatnának elő. A nagyérdemű tudósnak szíves útbaigazítása. hanem a finn Donnerében kellett volna keresni és megtalálni". kötet .még sem lehet azt egyszerűen beállítani. "Herr Donner hat bekanntlich den Versuch gemacht alle Zeichen dieser Schrift aus den in Mittelasien im V. Jahrhundert gebräuchlichen. Dr. úgy "ótörökűl" sem lehet "tudni". a ki pedig ismeri a középázsiai török nyelvjárásokat. "Ha pedig . Sebestyén előtt. 3. VI. évf. a mi maga is még előbb igazolásra szorul s a mit csakúgy a priori nem lehet dokumentumnak venni.1. akkor a valóban értékes tíz betű birtokában meg kellett volna gondolni.az anyagba való betekintés híján . Erre csak úgy hirtelenében a következő bizonyítékokat szolgáltathatom: Inscriptions de l'Iénissei: (4) előttemszóló az ótörök "rovásírásra" megállapítani kívánt. mint enmagam. hogy betűim megfejtését "már nem az orosz Radloff kiadványaiban.Magyar Megmaradásért az egyik tizenhétszer.(5) s e részben igazolhattam dr. und VII. II. a másik ötször mutatható ki a feliratokon s így hiányuk tetemes űrt hagy maga nyomán. Sebestyén hogyan vállalkozhatik az ilyen kérdések felülbírálatára? 4. a mit a feliratokon különkülön megállapíthatunk . A rovásírás érdemes előharczosának egyéni véleményét végtelenül tiszteletben tartom.06. o. hanem Bartholdon is. Az ékírástól a rovásírásig . de hogyha annyira fontos a nyelvismeret. Mivel e tizenegy betűjegyet rövidesen nem lehet összevetni az ótörök jegyekkel (ha így volna. 2. táblázatos összehasonlítására utalja az érdeklődőket: vagyis olyasmivel bizonyít. 227-229. Endgültig werden wir diese Frage natürlich nur dann entscheiden können.

Stein Aurél egész sor brāhmī-írású kéziratot hozott. a melyek nélkül minden epigráfia csődöt mond: egyenes. a minőknek még kutatóink legjobbjai is áldozatául estek. i. Hörnle valósággal külön "középázsiai brähmï"-típust ("slanting CentralAsian Brähmï") revellált. úgy a brähmïnak.részemről tényleg mulasztás történt.1. tehát a buddhizmus második megalapítójának. dr.2013. Korokat és területeket egy-egy mondattal áthidalva olyan végeredményekre jutottak. hogy rajtuk a baktriai görögség.29. e kusán fejedelemről tudjuk. a honnan nemcsak északnak és délnek egyaránt indultak ki a kultúrális hatások. a melyeket igazán csak cum grano salis lehet elfogadnunk.(8) míg az ereklyéit rejtő. i.(7) Megerősített féltévésemben az általam már régebben megállapított tény.(13) Végkép eldönti a kérdést Hsüan-tsang kínai utazó (629 Kr. nem áll egészen egyszerűen úgy. tehát Açoka király feliratainak betűtípusával vessem össze.(6) Ezzel szemben alkalmam volt dr. a melyek epigráfiailag és ikonográfialag azt a sajátságot tüntetik fel.) Hsüan-tsang határozott kijelentése így szól: "Írásjegyeik számára Indiáb ól veszik mintáikat és b ár ezek kissé megcsonkultak náluk. Agesilaos]. köriratképen pedig brāhmī-betűket találtam. Ez érmeket illető dolgozatom e folyóirat egyik előző számában látott napvilágot. Hörnle nem tudott megfejteni. Tanulmányaim során alkalmam volt hosszabb időn át egy sor érmet vizsgálni. a türk Kaniska fejedelem építette Kr. mint a karosthinak hazája olyan területen van. 1896).u. Sebestyénnek a magam Donner-kézipéldányát bemutatni (Sur l'origine de l'alphabet turc du Nord de l'Asie. kérnem kell dr. Helsingfors. a mely kolostort a buddhizmus harmadik megalapítója. a melyeknek alapján munkatársa dr. hogy kutatóink a legfantasztikusabb és legtávolabb eső forrásokat keresték az ótörök írás eredtetésére nézve. hindu területről átvett. hogy az ótörök felírásokat a régibb brāhmī-val. e hatások vizsgálata híjján tényleg igazat kellene adnunk a neves magyar kutatónak. hogy a kincsen lévő egyik ábrázolás nem annyira a görög Leochares-féle Ganymedes-ábrázolásokra. a ki tudományos műben epigráfiai csodákról(16) képes szólani.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 225/271 . hogy érmein a türk felírások görög betűkkel írvák. a melyek persze végső eredményben mind visszavezethetők a foinikeiára.06. görbe és szögletes vonalak egybevetése t. a honnan immár ótörök írású kéziratokat is ismerünk(11) (tehát nemcsak monumentális felírásokat). E kéziratok jórésze hindu. században. az északnyugati India és a középázsiai turkság teljes megalkuvását figyelhetjük meg. tehát azzal a népcsoporttal. a hindu és a görög befolyás. keveredett a türk alsó réteg felett az iráni. mégis lényegileg ugyanolyan formájúak". i.(12) ő a pamirvidéki galchákkal hozza összeköttetésbe. hogy mindeddig túlkevés figyelmünkre méltattuk azt a sokfajta kultúrális behatást.u. Kaniska viharajában véghez vitt művek felügyelője")(9) nevét olvassuk. hanem "ismeretlen nyelv" vagy "proto-tibeti nyelv" néven állított be a kutatásba. Ez a terület a Pentapotamia. igen közel fekvő volt a gondolat.(10) Döntő befolyással volt rám aztán annak a megismerése. Az ékírástól a rovásírásig .úgy látszik . Peshawarban nemrég felszínre került szelenczén hindu írásban Kaniska egyik görög művészének ("A szolga Agisala [t. Ha a nagyszentmiklósi vésett írásokat tárgyaló czikkemben a betűtípusokban feltételezett középgörög hatás tényleg helytálló. továbbá keletiráni és kis része kínai nyelvű.(17) a hol a brähmï épúgy. de egyébként a kutatás pragmatikus sorrendjében olyan zavarokat teremtettek. Mivel ez érmek előlapján rendszerint a türk fejedelmet. a Pendzsab. hogy uralma alatt egyenletesei. hogy szíveskedjék közelebbről megjelölni: a szükségeseket minő Donnerben kellett volna keresnem és találnom? A kérdés t. Miután itt . még épenséggel nem teszi ki az epigráfia lényegét. Jellegzetes tény. kötet . az csupán a hindugörög és baktriai görög kultúrbehatás alatt kerülhetett a türk betűsorba. hogy a Tien-sán déli lejtőiről. 78 körül. nur ein Vergleich solcher Schriftzeichen mit den Jenissei. Açoka királynak a korában népszerűen használatos volt s azontúl mindenkor az is maradt. a melyet Cunningham a fehér hunok utódainak vél. hogy ő nem ezt ismeri. a melyre a nagyrabecsült kutató kijelentette. van azonban közöttük egy csoport. hogy csak elő kell vennem a tulajdonomban lévő Donner betűtáblázatát s akkor aztán megkereshetem és megtalálhatom a megfelelő azonos betűt. hogy mindkét indus betűsornak.und Orchon-Inschriften kann uns über den Ursprung der Schrift Aufklärung verschaffen". Mindenekelőtt meg kell állapítanunk.e. mint a karosthi már a Kr. mint inkább a sanghao-i kolostor Garuda-Nága-típusára vezethető vissza. E hatások vizsgálata adja az alapot. III.Magyar Megmaradásért grössere Anzahl in Turkestan aufgefundener Inschriften verfügen werden .(18) magyarmegmaradasert. a melyet a hindu nyelvész.(15) Az oknyomozó kutatás sorrendjében való ilyen ugrásokat csak az a körülmény okozhatta. a mit az ótörökség délkelet felől. Sebestyént. hanem a mely terület hosszú évszázadokon keresztül török törzsek és fejedelmek birtokában volt.(14) Az európai tudományban is immár több mint 30 éve ismert e határozott és félreértést nem tűrő kijelentés ténye mellett valósággal csodálnunk kell.

Ezt a sajátságos együttélést szem előtt kell tartanunk.(23) A "sámán" név épen a Kusánok idején egyáltalán a buddhisták kat'exochén megnevezése volt. épségben megmaradt a buddhista időkben(19). előtti századokban is erősen tért hódított.(24) Dionos (Bramn) körülfolyja és Indiában torkollik. tehát a chionitáknak. Kabul és Kašmír. Kaniskának. Ugyanolyan lehetett tehát a helyzet. a hol . Kis-Bokkarában.pl.Magyar Megmaradásért A gondolat írásbeli rögzítését ismerő időkben mindenkor a vallási expanzió volt az írástudásnak is egyúttal terjesztője.(32) magyarmegmaradasert. Ahmad.(20) Nem tudjuk. hogy Baktria mintegy 200-ban Kr. a mellyel ma a varázslót illetik. ha azt a jelenséget kívánjuk megfigyelni. egyúttal a birodalom feje is.e.1. a ki pedig maga egy benareszi neves brähman volt. hogy a törökségnek minő szerepe volt e téren). a melyeknek egyesült neve a gymnosophistáknál P'ison. a másik pedig az. tehát a török fajú népek jellegzetes vallási szokásának figyelése közben elfelejtenünk. mire alapítja Castrén ez állítását.a buddhizmus már a Kr.. n.(21) Úgy kell hinnünk persze."(25) Ps. mert dogmaszerű megállapodások nem találhattak kellően megbízható közvetítőre a puszta emberi szóban. mint Kašmírban. A Védák idejéig visszavezető hagyományok a buddhista Indiában sem szakadtak meg... hogy hét külön nevű folyó van. Az ékírástól a rovásírásig . két szempontból érdemli meg figyelmünket. S bár a brahmanizmus. az ú. hogy ez a "szigorú rítus" csakhamar belevész a nép babonájába. a yüe-csik királyának idejéből származik Aszvaghosa Buddhacsaritája. a Kr. Így azt találjuk. a Lalitavisztarát szanszkrit nyelven írják. Moses Xorenaci Kr. Sebēos. a hol Saman egyik unokája. az egyik szempont az. Egyes buddhista műveket. kötet . azaz a fehér húnoknak(28) volt a birodalma:(29) Baktra maga a Ta-yüe-csik vagyis (30) házfőnökük. majd miután azt megölte. Heraklios császár történetírója így említi őket: "Erre a kušank'-ok királyai a nagy Xagántól kértek segítséget. A Krisztus körüli századokban Brähma és Buddha vallása s azoknak egymás mellett való elhelyezkedése teszi ki India kultúrális életét. hogy alapjában a kínai és főként hindu vallási nézeteken épült fel. hogy a brähmï írás épen a buddhizmus szárnyain kél hódító útjára Középázsia felé.-ben Kr.e. (Lejebb módunk lesz még ráutalni. de határozottan kijelenti. mint pl.u.2013. Šam-karavvar-man néven utódja s így Kašmír királya (883-901) s megszentelt samánja lett. a samanida dinasztiát alapítja meg. hogy belőlük terjedt észak felé. vagyis Turfán területén . A Pali-kanon kommentátora pedig. az asszirus chaldäusokkal. n. s már 70-ben Kr.(31) Körülbelül vele egyidejűleg (874) játszódik le hasonló esemény a mavvarännahr-i tartományban is. indo-szkítha birodalomnak. És harmincz myriádnyi haderő jött segítségükre. a gallok druidáival. Alexandriai Kelemen. a türk területekre a buddhizmus. a mely a samánság formáit ölti fel. a melynek Wehrot volt a neve. egy hozzá hasonló művet a szanszkritból fordítanak kínai nyelvre. a buddhizmusra való térése előtt ugyancsak tudós brähman és a Veda ismerője volt. hogy a hindu vallások voltak a leghathatósabb protektorai a hindu írásnak . a tibeti dinasztiából való utolsó šähinak minisztere. 740 körül író geográfus pedig: "És Ptlomēos kimutatja. hogy már 390. egyes időközökben némileg a háttérbe is szorul.u. érdemileg a buddhista szerzetesnek pali nyelven való (22) barátokat. Az itt érintett területek mindenike: Baktria. a zsidó neoplatonikust követi. Sohasem szabad azonban a samánkodás. az északi vidékek királyától. Hiszen már maga a "sámán" megnevezés is. a brähmïkus műveltség még a buddhista Indiának is mindenkor lényegéhez tartozott. más nevükön ephthalitáknak. a Barmak.a törökség területén is. a yüe-csik kusáni ágának. egy kínai zarándok a Lop-nor-tól nyugatra az uigurok között 4000 szigorú rítusú buddhistát talált. a hol Kallar brähmän. Még a védai áldozati rítus is.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 226/271 .u. és nyelve: a szanszkrit. V.29. bár mint államvallást csak Kubilai-kán ismerte el. a persa mágusokkal és az indus gymnosophistákkal állítja egy sorba.(26) Az első s őket az eg[y]iptomi papokkal. így elsősorban a lóáldozat.(27) Tudjuk pedig. a mely a T'urk'astan nevű országból ered s a mely Evilát földjét.06. század elején élt Buddhagosa. ezek átlépték a folyót. hogy mindenikéről vannak rá adataink. A persák pedig az ottani népet Samn és Bramn néven ismerik". a ki e részben nyilván Philon-t. hogy mindenike alkotó része volt az ú.

Arakhosia és Gedrosia. Továbbá. Kabul. mint követet küldték ki Ta-hiába {Baktriába}. a kínaiak szerint " Ye-tha i-li-io ". Kidarita-húnok. Ts'in(?)king. Kínában tehát igyen hallottak Buddha tanáról. i. Szerinte Kasgárba csakis a "Kis Kocsi" iskoláját valló Baktriából kerülhetett a buddhizmus. a mit taxilai helyi mondák magyarmegmaradasert. K'un-sie (a To'ien Han shu kommentárjai szerint .. a mikor a nyugati területekkel való összeköttetés megnyílott. Chang k'ien-t. Sacae.épen ezidőtájt . Kr. a hol lefejezések által nagy vérfürdőt rendezett.000 ember.29. a Ta Yüe-chi-k (kusánok) I-ts'un nevű királya követétől szóbeli úton kapott buddhista sutrákat. i.e. 440 k.Patalene és Syrastrene is hozzászámítandó. 2-ben} a császári ősök templomának áldozati hivatalában lévő segéd. Ekkoriban lehetett először Buddha tanáról hallani. hogy az egykorú.1. nyugaton Herattól egészen keleten az Indusig. a kik Kyros és Nagy Sándor idején a Jaxartes mentén a görög Massagetae (Massa = Maha = nagy) néven tűnnek fel. a kínaiaknál Su vagy Sai. szákok. hogy a hiong-nu-kat megbüntesse. a felső Indus mentén fekvő provincziák s azok tartozékai. fej. s a kiket a persák vagy Saka törzsnéven. Kr.} Ho k'ü ping kiküldetett. Áldozatokat nem hoztak előtte. a min nem is lehet csodálkozni. Huwiṣka s a regés Vāsudeva). azaz a Hindu-Kaukázustól délre eső földterület.2013. Kao-lan-ba jutott majd átvonult Kü-yen területén.(37) Látjuk tehát."Hun-ša"-nak. s bár dinasztiájuk csak öt királyra terjed ki (Kozulokadphises.06. ha tudjuk. a mely Soghdianat. majd később Sindh területén nemcsak hogy Buddha vallását vallják. de annak legerősebb terjesztői is Baktriára nézve Stein mutatta ki ezt a tényt. Epthaliták vagy fehér húnok. II. A Han-dinasztiából való Ai ti császár Yuan shou korszakának első évében {vagyis Kr.VI. a minő a buddhizmus két fő irányzatának a Mahāyāná-nak ("Nagy Kocsi") és a Hīnayāná-nak ("Kis Kocsi") türk területén való előuralmára vonatkozik. kötet . Ariána. hogy a velők . Csupán Dionysios kommentátoránál. Kani ṣka. Kr. Khotan felől került volna északra Buddha vallása.(34) Ez eponym törzsek közül kétségen felül a Kusánoké a leghatalmasabb. Bactriana. Az arany szobor tíz lábnál magasabb volt. s azt a Kan ts'üan-i palotában állították fel. a következők: Kr. Így kezdett a buddhista rendszer folyama apránként átszikkadni.e. 13 versoldal . t. Viszont Khotan területe a kasmíri "buddhista" csatornán vette át vallását. Ennek népe. vagy közel egykorú kínai források a velők szomszédos hunokat b uddhistáknak ismerik . a mely földrajzilag talán helyesebb.Magyar Megmaradásért Az indo-szkítha elnevezés csupán kommentáló változata az eredetibb még Dionysios Periegetes ismeri a Perzsia és India közé benyomuló középázsiai törzseket. azt a hírt hozta. Taxilától az Öt Folyó összeömléseig. a kínai források szerint "kis yue-chik" "kis ye-ták". Kasmír. hogy ez ország közelében Shên-tu (Sindh) birodalom fekszik. Eusthatiosnál merül fel az indo-szkítha név. Sindh. Elvették tőlük arany bálvány-szobrukat. a melyekhez . mást nem.közös álladalomban élő délibb testvéreik. Baktria.Ptolemaios szerint .u. belé tartozik Aria és Drangiana. Oēmokadphises. ? Sakák. E törzsek által elfoglalt területek a következő négy csoportra oszlanak:(33) I. a melyek nyílván a kirgiz-steppékre elhelyezendő Herodotos-féle "skythae metoikoi" "együttlakó szkíthák" törzséből szakadnak ki időnként.(35) A Weï-évkönyvek így emlékszenek meg a dinasztiának a buddhizmushoz való vonatkozásáról:(36) "A Han-dinasztiából való Wu-ti császár Yuan shou-korszakában {azaz 122-115. shun-šahi"-nak ejtendő) királyt elfogta és Hiu-t'u királyt megölte. 50. hogy t. s ezzel ipsa-re rámutat az északi. IV.e. eljött és megadta magát. valamint a Kabul részi Paropanisus. mert a másik lehetőségét. kizárja a Khotani területnek a Mahāyāná-hoz való tartozása. az Indus alsó folyása mentén lévő területek. III. csupán tömjént égettek a színe előtt és hódolatukat mutatták be néki. vagyis a Jaxartes és a Hindu kaukázus között fekvő terület.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 227/271 .u. Baktriát és Margiánát foglalja magába. Az itt körülírt területre benyomuló turk-fajú törzsek. vagy túrán földrajzi néven ismernek. de genetikailag bizonyos értelemben megtévesztő meghatározást nyújt. Pendzsab . 470. de nem hittek benne".(38)" még pedig oly részletre is kihatóan. a mely nagy istenüket ábrázolta. tehát középázsiai szkítha népekkel való közös eredetre. A mikor visszajött. a középázsiai türk kultúrára ők nyomják rá a legelevenebb bélyeget s főként közülök Kaniṣka "a buddhista héros s a hatalmas hindu-középázsiai birodalom megalapítója". Az ékírástól a rovásírásig . vagy késői Kusánok.

W. a nyelvben és az írásban nem lehetne szintén hindu nyomokat felfedeznünk. hogy a hindu boddhisattvák mintájára négy karral ábrázolták. valamint régészeti és embertani bizonyítékok útján tesz Stein valószínűvé. K.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 228/271 .(51) a melyen három kultúrkör keveredését állapíthatjuk meg. hogy a khotáni türk elemek között indiai népelemek antropológiailag is kimutathatók. Díszes kiállításuk. A hindu elmei kultúrának török területen való ennyi bizonysága mellett csodálnunk kellene.(42) akkor nincs mit csodálnunk.1. mindenik a buddhizmus egy-egy szimbólumával (így pl.még ma is fellelhető. A nyelvre nézve ezt már Stein megállapította: "It does not appear possible to account satisfactorily for either the language or the script of our documents by the spread of Buddhism alone. "Hatalmas templomuk van .(48) A yüe-chi birodalom területén őrzött. Buddha életemlékének.(45) Dharmagupta (593-5-ben). hogy hindu buddhista zarándokok: Kumāradzsiva (Kr.Ázsiában azt a szerepet játszotta. sajátossága azonban a buddhista lábkeresztezés s még inkább az a körülmény. hogy nem lehetett helyéről elmozdítani . kamenajebabikat).mondja Jāqüt -. mert részletes felvilágosítást ad az alamizsnás-csészét tartó török Buddha-szobrokról. 400 k.(54) a mely pedig Középázsiában . Hui-Sêng-éből(50) megtudjuk.(55) Hasonló. első évezred második felében Jeruzsálem és a Szent Föld töltött be a keresztény világban.(39) A kabuli yüe-chikre nézve már Lassen(40) is megállapította. festmények és bálványszobrok vannak benne. n.(53) A hindu befolyás tetemes voltát bizonyítja továbbá s talán legtalálóbban a hindu tízes számrendszernek az ótörök felírásokban való érvényesülése az eredetibb középázsiai hetes számrendszer felett. mint a jeruzsálemi templom. a mely minden használati alkalmazásnak ellentmond.ismerve a buddhizmusnak a törökségre gyakorolt befolyását . Az ékírástól a rovásírásig .u. így hírlik.ezek az emlékek meggondolásokat keltenek. a török Sen-Sen-avarok fővárosát (a kikről Qazwīnī megjegyzi. Perzsa mithrát viselő.(43) Történeti adataink vannak rá.(46) Dharmaçandra (741-ben)(47) felkeresték a türk területen lévő szent helyeket. A tárgyi kultúra köréből már régebben ismerünk ilyen emléket: a Stein-féle khotani ásatásokból származó deszkafestmény ez. hogy finom műiparral foglalkoznak).u. sz. hogy expanzív buddhista propagandát űztek s ezt érmeik elterjedési körével igazolja. legfőbb ereklyéinek letéteményese. a mely igen hasonló szerepet játszott ez időtájt ahoz. Ugyanilyen hindu kultúrális befolyásnak kell betudnunk.(49) Viszont kínai zarándok útleírásából. a melyet a Kr. Buddha alamizsnagyűjtőcsészéje és köpőcsészéje. and the writing in Brähmï characters". {Az elsőnek útleírása különös fontossággal bír ránk. valamint Buddhának egy hatalmas ábrázolása". idején igazolható. Kr.(56) a mikor igenlőleg felveti a kérdést. magyarmegmaradasert. Açokának. s későbbi felhasználásuk (keresztség) csak támogathatja ezt a vélelmet}. hogy a nagyszentmiklósi és szilágysomlyói II. brought to Central Asia only the use of Sanskrit as the ecclesiastical language.2013.a mely. hogy a kínai nyelvbe nem a bölcsészeti fogalmak.Yule megállapítása szerint .nyomaiban . melle előtt a hagyományos pātrá-val). m. hogy a ye-ták. ha a gondolatközlés két főképviselőjében. Müller.29. ha ez a birodalom a buddhizmus harmadik megalapítójának Kaniskának befolyása alatt.06. kötet . mint szent a Grál a nyugati középkorban. a Hindu-kus mindkét oldalára kiterjeszkedő yüe-chi birodalom.Magyar Megmaradásért segítségével. a melyek mindenike . Buddhára vonatkozó főemlékek.u. vagyis heftaliták még az ő idejében is (644. nagyobb.(41) Így. a honnan a Kagán is származik. ha a hindu behatás észak felé már a buddhizmus második megalapítójának. s a melyekről a kínai zarándokok a legendák egész sorát közlik . ha 400 évvel utóbb.pl. so far as our available evidence goes. nyugodtan egybevethetjük a mongol földön lévő csészetartó szobrokat (az u.pesawāri példányt a yüe-chik fejedelme el akarta vinni. egyenesen úgy említik. seeing that Buddhism. ú. de hímes csizmában ülő uigur fejedelem képét látjuk. ha a középkori arab utazók Sandabilt. sőt még valamivel messzibb ható eredményre jut F. de a patra (csésze) oly súlyossá lett. elannyira.)(44) Dzsinagupta (555-ben). a hindu eszméknek és kultúrának valóságos fellegvára lett.n.(52) vagyis kínai nevén Kan-čóu-t. Képek. A hindu vallást eszmevilágnak a török területre való ilyen hatalmas s eddig csak kellőképen ki nem mutatott expanziója mellett joggal keressük az indus kultúra egyéb tényezőinek hatását is a türk fajú népek által bírt földre. mint az indusok és törökök székhelyét. hogy a purusapura.) Buddha vallását követik. a melyekkel most már . kincsben lelt csatos-karikás csészéket nem kell-e ilyen buddhista emléktárgyaknak tekintenünk.

a buddhista vallású törökség egész szókincsét tárták fel előttünk.a Kargalik vidéki törökök (náluk Chê-chü-chia. A hindu kultúrának a Pendzsabot övező hegységeken át való szivárgása közben természetszerűleg az írás terén is nyomot kellett hagynia. a Khotanból kikerült nemkínai írásemlékek nagyrésze prakrit. hindukhoz és türkökhöz egyaránt szólott. Korschnál. hogy pl.(69) A porosz Turfan-expedicziók leletanyaga csak megerősíthette ezt a megismerést. hogy a szanszkrit nyelv számára megállapított írás épen a brähmï volt. Sung-Yünnek és tanítványa.(67) Bizonyos.29.2013. 100 körül egybegyűlt D ṣalandhrában (Jelundhur a Pendsábban) a buddhista tanítók zsinata.(68) A beszivárgásnak tetemesnek kellett lennie s nem zárkózhatott el kizárólag a vallási területre. még jobban megerősítik két tőle független kínai zarándoknak. ha lehet. ha meggondoljuk.s itt majdnem a Hsüang-Tsang-éval azonos szavakkal élnek mindketten . Az ékírástól a rovásírásig . a ki annyira és mindenben iparkodott Açoka nyomdokait követni s a buddhizmusnak akkor már lassan a legendák körébe emelkedő fejedelmét pótolni. A török táblanyomatok egész sorát hozta haza Lecoq. Hui-Shêngnek adatai.vagy Mâgadhî-nyelven. II. a melyeket bőséggel kísérnek a brähmï-glosszák. s. A gondolatnak a nyelv. de a finn nyelvekben is kimutathatta. Kitűnt ezekből a szövegekből. hogy a baktriai görög királyok közül már Agathokles is helyesnek látta. a melyet egyszerűen brähmï-típusokkal írtak le. még az eddig elmondottaknál is erősebb bizonyítékot szolgáltat kezünkre a Kaniska turk fejedelemről szóló következő adat: Parancsára Kr.)(59) A mongol nyelvben előforduló hindu kölcsönszavakat tárgyalja Laufer. egybegyűjtse s a különböző szekták között kiegyenlítődést és kibékülést hozzon létre. a mivel a palibothrai királysággal való jog- (65). valószínűleg Buddhától magától is használt Pâli. Rövidesen a második és harmadik kir. hogy Kaniṣkának az említett zsinaton való állásfoglalása magyarmegmaradasert. Szerintük . Körülbelül egyidejűleg Radloff is(58) a török buddhisták nyelvemlékeinek helyes felismerését csak abban az esetben várná. b ätur-on át a magyar b átor szóig.Magyar Megmaradásért A hindu nyelvnek a törökbe való beszivárgására . a nyelvnek az írás a rögzítője. Ka ṣgārtól délkeletre.1. ha a a hindu. csupán némi helyi változtatással s hogy ez az írás a kínai "T'ang-korszak folyamán volt Khotánban használatos. hogy más írást használt légyen. hogy érmein helyet adjon a hindu írásnak. hanem szanszkrit nyelven fogalmazták meg. kötet . a kik 519-ben látogatják Khotānt és Kargalikot. tehát azon időtájban. Lassen(64) már kimutatta. Sőt a brähmïban ezidőtájt előálló differenciálódás épen csak azáltal magyarázható meg. de. a melyet a Po-lo-mên vagyis a brähmá-nok használnak.06. a me- pedig csak az Orchon-feliratokkal mérhetők össze.u. (Pl. bár részben mondai adatok ez átömlés időpontját is meghatározzák: 404 évvel Buddha Nirvánája után. de igen gyakran szavakat is átvett. félúton Khotan felé) által használt írás hasonlít ahhoz.(hindu vulgáris)-nyelven íródott s a legtöbbje határozottan világias tartalmú. hogy a törökség a hindu nyelvből nemcsak fogalmakat.(71) Hsüan-Tsang-nak feljebb közlött idézetét a törökök között használatos "változtatott" brähmï írásról a most közlött adatok példaszerűen igazolják.(72) Ha lehet.(74) De hiszen Kani ṣkáról. Hirth még igen óvatosan fejezte ki magát e részben. a melynek az volt a kitűzött feladata.(62) Még továbbmenő eredményeket találunk Th. mint a mely írás ama nagy fejedelemnek szerte emelkedő emlékeiről Kani ṣka napjaiban még sokkal inkább mint ma a brähmï betűk által a buddhista néphez: irániakhoz. a mikor az efthalita uralom ereje hanyatlik. nehogy "nyelvészi fantáziája következményének" tűnjék fel a dolog.(61) Schmidt. hogy mélyebb következéseket vont volna belőle .(70) sőt egész irodalma került ki a szanszkrit keverékű török nyelvnek. hogy a szent írásokat rendezze. T. E zsinaton a szent írásokat immár nem a régi.(63) a ki a hindu szóbehatásokat immár nemcsak a török.. porosz turfānexpediczió e részben is hihetetlen bőségű anyagot szolgáltatott.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 229/271 . a melynek tartalma a Maitrisimit-ből vett Nidāna-sorrend törökre való átültetése.már Hirth is hozott példát(57) a mikor a hindu b ahädur szót nyomon követte a mongol b aghatur-on és a csag.(60) Grünwedel. szinte lehetetlen is feltételeznünk. Az ott talált írásmaradványok.(73) Tudjuk már most. (66) s általuk szivárog be a hindu Kaukázustól még északra tanyázó fajtársaikhoz. 26.a nélkül. ősszöveget ezekkel a török fordításokkal egybe lehetne vetnünk". hogy helyét Középázsia vezetésében a nyugati törökségnek engedje át.

Az ékírástól a rovásírásig . a melyben írott buddhista tartalmú könyvek immár mind nagyobb számmal kerülnek Turfânban napvilágra. E részben a legkülönbözőbb nézetek emelkedtek. hogy a brähmï a Sabeusok írásából eredeztetendő. kötet . Ha dr. hogy a kutatók hosszú ideig arról voltak meggyőződve.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 230/271 . Bühler szerint(78) elterjedése a 59°-73°30' k. Taylor(83) Weber véleményét követve.a mi a középkori Keleten természetesen az egész ember létét teszi ki . hogy néhány fontos változatát e területen kívül is találni. Norrisnak.szerinte . A Kr. a melyek az Achaimenida-korszak korábbi idejéből valók. Maga a megfejtés ugyan egy embernek. a kiket Açoka király idején űztek ki délről-északra. hogy Stein M. a mely pedig oly gyökeresen különbözik egymástól. foinikeiával. hogy bizonyos perzsa sigloi-érmeken.(79) E kharōṣṭ i betűsor megfejtése eléggé bonyolult és hosszadalmas tudományos vállalkozás volt.az ótörökségre. Dowsonnak. Későbbi leletek azonban.(76) ha láttuk. s a melyek a perzsa Achaimenida királyokkal egykorúak. Legelfogadottabb az utóbbi kérdésben Bühler nézete. hogy az ótörökség átvette a brähmï-írást s az csupán "kissé megcsonkult. ha épenséggel azt állapíthattuk meg. kereskedők vittek be Indiába. Khotan lakosainak egy részét azok a menekültek tették. hogy gondolatvilágát betöltötte. India népének akkoriban ugyan meg volt már a maga brähmï betűsora. hogyha ez. írás eredetének kérdése máig is vita tárgyát teszik. Rapson(80) kimutatta. E szerint tehát a kharō ṣṭ i nem egyéb. de lényegében mégis ugyanolyan formájú" maradt náluk: akkor paleografiailag legalább is hatalmas ugrásnak kell tartanunk. a hogyan India legrégibb írásos emlékeiből ismeretesek. Ám a régi betűsor oly tetemes változásoknak volt alávetve. sz. A déli iskola tovább fejlesztette a brähmït a vonalvezetéses irányban.(75) Ha az eddigiekben sikerült körvonaloznunk. nyelvét elárasztotta az északnyugati Indiából jött buddhizmus. hogy a brähmï kultúra minő elhatározó befolyással volt . hogy a hindu kultusz . de a hódítók a legyőzöttekre ráerőszakolták a velük való érintkezésben a maguk betűit.olyan katonák útján került Indiába. Az aramaeus betűsor . a mely körülbelül az 1850-as években nyert végleges megoldást. így képzelik. hogy valamely északi sémi betűsorra kell visszaszármaztatnunk. Prinsepnek és Wilsonnak egyesített fáradozásai nyomán. Ez válaszom negyedik pontja. Az előbbi betűsornak története eléggé világosan áll előttünk: mindenkor csupán helyi jelentősége volt s az utóbbi betűsor jelentőségét soha sem érte el. középtengermelléki és germán rúnákkal operálunk. a másik a brähmï. Indiának legnagyobb terjedelmű írott emlékei. Prinsepnek az érdeme és három évi munkája (1834-37). a fennebb már érintett hagyomány szerint. III. ilyen írású nagy tömegnyi kéziratot talált Turkesztánban. míg magyarmegmaradasert. elegendő idő lehetett rá. olyan aramaeus felírásokból származtatható. Genealógiailag kifejezve: tudománytalan dolog az ősfa összeállítása mindaddig. Szerinte. A Brähmï-írás dolga nem ily egyszerű. végül. még pedig a tudósok egész sorának.(82) ezt a véleményt megdöntötték s ma a kérdés csupán az lehet.Magyar Megmaradásért teljességgel ketté szakította a buddhizmust: egy északi és egy déli iskolára. hogy formái odaváltozzanak. sőt terjesztője volt. közülök a legáltalánosabban fogalmazott elmélet az.valósággal az ótörökség kisajátított tulajdonává lett s ez annak évszázadokon át majdnem kizárólagos letéteményese. mint a Kh. Lassennek. a már eddig is ismert s itt csupán összegyűjtött alapokon való kiindulás s annak útján a közvetlen közel fekvő brähmïval való összevetés helyett. Sebestyén Gyula jónak látta. században is jutott el a betűsor Indiába.(81) a mely időközben sikerült valamennyi betűjegy értékét megállapítania. sz. Szerinte a brähmï-nak az északi sémi betűkhöz mi köze se lehet. úgy véli. a melyek fokról-fokra mind egyszerűbb és egyszerűbb formákra vezették vissza korban az írást.legkülönbözőbb vonatkozásaiban is . Massonnak. hogy ez az írás a hinduk saját találékonyságának a szülötte. Ezek után nézetem szerint tudományosan is indokolt joggal s az elérhető eredményekkel szemben nyugodt várakozással kísérelhetjük meg az ótörök írásnak a régibb brähmïval való egybevetését. India valamennyi betűsora két forrásra vezethető vissza: az egyik a kharōṣṭ i vagy kharō ṣṭ ri. Açōka király feliratai is egymás mellett s egymástól függetlenül használják ezt a két betűsort.29. dokumentáris adataink is vannak rá. ennek dacára is még ma is vannak olyan kérdései. a melyekben végérvényes eredményt mai napig sem lehetett elérni. a két betűsor egymás mellett és egyaránt használatos. a melynek hatálya Foinikiától Mezopotámiáig terjedt volt. között fekvő területre tehető s ezt az ítéletet nem gyengíti sem az a tény. ha nem is ilyen korán.e. hanem csak a VI. s a melyet.06.e. a kik Dareiosnak itteni hódításait szervezték meg.(77) akkor ezzel szemben kénytelen vagyok nála és pedig megalapozottan -. sem pedig a másik. a míg maga az atya ismeretlen. mert hiszen. a melyeket a Pendzsábban vertek. mintegy 800-ban Kr. hogy a sémi betűsorok melyikéből eredeztethető. Cunninghamnek. Hasonló esetet mutat ki Stein egy Khotánban lelt fatábláról.2013. a kiknek Indiával való kereskedelmi forgalmát kb. a másik pedig az általunk tárgyalt ótörök írás. 1000-re teszi Kr.az írástörténetben való tájékozatlanság vádját emelni.e. az északi iskola két írástípust rögzített meg: az egyik a tibeti. A. és a 33°-35° é.1. a ki szerint a Kh. hogy egészen könnyedén a "nyelvtörténeti tájékozottság" hiányát vesse szememre. Úgy ezek az egymás melletti előfordulások. mint a perzsa korszak arameus betűsorának helyi viszonyok között való továbbfejlődése.

a mely szerint.29.2013. A Maurya-korszakot a busztrofedon-írás valószínűleg valamennyivel megelőzi. hogy Gandhā rában . Mielőtt az ótörök és a brähmï betűsor részletes egybevetését megkisérlenők.) s ez időtől kezdve egészen uralmuknak a turkok által való megdőléséig (556 Kr.Magyar Megmaradásért merev és egyenes vonalai és formái közvetlenül a Sabaeusok írására mutatnak. Sokkal fontosabb felvilágosítást nyerünk a brähmï kora történetére nézve a bha ṭṭ iprolu-i ereklyetartóedények Drāvidabetűsoraiból. Bühler szerint(86) "olyan időből származik. a melyek a régi brähmï ezen csoportjára (kb. érmeik egy fajtája a kuṣánok típusára készült. A brähmï írás legrégibb emlékeire még újabb leleteknek kell világosságot vetniök. n. a melyről azonban maga Bühler is elismerte már. Smith figyelmeztetésére .(88) Uralmuknak India felé való előretörését a szasszanidákon elért sikereik okozták. s a tinta használatát csupán egyetlen esetben lehetne igazolni. a melyeket Bühler betűnként felsorol. a melyet a hinduk már Csandraguptának.u. mint balról-jobbra írták. 452-480 Kr.kb. érmeken. A brähmï eredetére nézve pedig egy új formulát ajánl.az utóbbi csak másodlagos írásfajta. Giles szerint(85) szellemesek és a feltétlen szakemberre vallanak. brähmï lipi-nek kellett lennié.u. hogy ennél sokkalta valóbbszínűnek tetszik. annyi sajátos és nyilván szeszélyes változást kellett volna . hogy Açoka koránál régebbi időből való. V. még pedig ha nem is épen 400-ra K. Az érmeik főlelőhelye a keleti Pendzsab és Radzsputana. a melyben a brähmït úgy jobbról-balra. még akkor is helyeselnünk kell Cunningham nézetét.és Laelih unokájának érmein mármost balfelé haladó. században már használatos volt. E benyomulás szervezőjét. valószínűleg a Kr. a Sangar-kerületben). Fleet hajlandó azzal a lehetőséggel is számolni. három ugyanolyan irányú. hogy tekintve a műveltség magas fokát. s szerinte a legrégibb típusnak az ú. hogy a Hüna érmeken is gyakorta balfelé haladó brähmït találni.eszközölni. 350 Kr. 350 Kr. Ide tartozik továbbá két patnai pecsét.e. mégis csak ők lehettek a független feltalálói annak a betűsornak. Açoka nagyapjának korát megelőzőleg is elértek volt. 515-544) .(87) A Hünák. A Hūna-dinasztia harmadik tagjának. hogy a Gupta-birodalmat szerteszórták.. három jegy az eredeti balirányú írásos. Kr. A bizonyítékok. A balfelé haladó brähmïról Fleetnek(89) az a véleménye. arra már is van bizonyságunk: pl. a kínai források Lae-lih néven ismerik.) nézve közös tulajdonságokat állapítják meg. Mármost azon tapasztalat értelmében. a melyet India-szerte mindenütt megtalálni. hogy ez az írásmód volt az eredeti.) állandó harczban állottak a szasszanida birodalommal. Ma csupán annyi állapítható meg.) kezdődtek s nemsokára oda értek. ha a brähmï és a sémi betűsorok között valamely vonatkozás fel is tehető.u. a melyet mindenkor büszkén mint nemzeti írásukat emlegettek.. s hogy ott a brähmï majdnem kizárólagos használatban volt.úgymond . nem túlságosan meggyőzőek". Még ha azt is tekintetbe vesszük. Az ékírástól a rovásírásig . mindenesetre a IV. Ha . a melyek mindenike valószínűleg korábbi a Maurya-időnél s a hol szintén megtaláljuk a balfelé haladó írás nyomát. hogy mindkét írás valamely kettőjükre közös forrásból vette az eredetét. de "meg kell adnunk.e. Mihirakula királynak (kb. . a ki ez érmet a Maurya-dinasztia koránál régebbre keltezi. mielőtt a kérdésben végérvényesen dönthetnénk. de az Açoka-feliratoknál és az erāni éremnél korábbi. az utóbbinak arról a 700 évre teendő csoportjáról kell Bühler nyomán(91) bizonyos megjegyzéseket előrebocsátanunk.e. egy nepáli stupából kikerült ereklyetartóedény.a betűsor adaptálása közben .u.Bühler szerint .A. kötet .06. végül hét betűjegy a közönséges betűktől független formájú s valamely régibb mintából van eredtetve". hogy az írás Indiában az V. akkor visszavihetők tisztán a foinikiai vagy moábi írásjegyekre. Minde brähmï írásokat eddig csupán köveken. Ezt az elméletet fényesen támogatja egy Erānban lelt éremtípus (Központi tartományok. pecséteken és gyűrűkön bevésve ismerjük. Hogy érmeiken a brähmï-írást találjuk s nem a Kharo ṣthit. hogy a brähmï legrégibb ismert formája olyan írás volt szükségkép.a jellegzetesen hindu formákból kivetkőztetjük a brähmït. a ki a Gandhārai királyságot a kidarita kuṣánoktól elragadta s fővárosát valószínűleg 465-470 között . hogy a régies formák és előírások az érmeken gyakorta igen sokáig fennmaradnak. 420 Kr. a melynek legendája balfelé haladó. S hogy ilyen leletek nem fognak hiányzani.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 231/271 . a kiknek India ellen intézett támadásai Skandagupta uralma alatt (kb. század második felére. főként II. Adott szempontunkból legfontosabb.1. a melyeknek jegyei közül a javarész a Açoka-feliratok délibb typusaival egyezik. mert a kor felirataiban itt-ott még találunk megfordított betűket. romlott brähmï-felirásokat találunk "bearing names or fragments of names which are at present unknown from any other source". rézlemezeken. esetleg VI.e.(84) Ő azonban nem fogadja el Taylor nézetét s kitart az északi sémiből való eredet mellett. a melynek felírása ugyan azonos típusú az Açoka király felirataival. Jezdegerd (488-457) és Firuz (457-484) idején. Bühler. a melyet a brähmänok a szanszkrit írására alkalmaztak. a melyek következtében a szasszanidáknak India határain lévő birtokai apránként az Ephthaliták kezére kerültek.felemlít. az írott emlékek alapján kimutatja. a többi éremfajtáik "are of less certain derivation".(90) s csupán véletlenül vette fel az ellenkező irányt. a mit Bühler is .Ṡākalában alapította meg. a melyet minden magyarmegmaradasert. az Eftalitáknak vagy Fehér Húnoknak voltak egy mellékhajtása s eredetileg az Oxus mentén tanyáztak (kb. annak az a magyarázata. II. századból.

A feliratok során felmerülő helyi változatok s az igen számos kurzív mellékformák továbbá mindenesetre azt igazolják.(95) hogy egyazon feliratban szögletes és kerek betűformákat találunk. sz. 1. hogy az írók rendszerint némi kevés szanszkritot is tanultak.a mikor az írás irányát megváltoztatta .06.). részben továbbfejlett betűsorok voltak használatosak s hogy az írnokok (a mint ez későbbi időkben is minduntalan előfordul) felületességből a lapidáris írást az inkább kezük ügyében fekvő kurziv írásjegyekkel tarkítják. A mássalhangzók következetes kettőztetését legkorábban egyik Banavāsi-király Pālifeliratában találjuk. az arab számjegy a betűsorban való helyét jelöli meg. nem a brähmï és nem a Donner-használta ótörök betűsor rendjét. végül. az epigráfiai betűsorok . kivált az ï és ū megjelölését elhanyagolják." jelzés az Encyclopaedia Britannica "writing" czímszavával közlött betűtípusra vonatkozik.Magyar Megmaradásért paleográfiai vizsgálatnál tenni lehet. részben pedig az is az oka. a Kr. a prākrït.u. hogy a sziszegő hangokat szüntelen felcserélik egymással. Minden századok szanszkrit feliratai. o.vagy valamely kevert nyelvjárásban (Gatha) készültek. Egy másik sajátossága a feliratoknak. idevág a Ḍṛṣṭ ivādából merített az a hagyomány is. az orrhangokon kívül a kettős mássalhangzók helyett egyes mássalhangzót írnak. E körülménynek az volt a következménye.2013. hogy az ediktumok írásának messzi időkre nyúló története van s hogy átmeneti stádiumban lévőnek kell tartanunk.(94) Végül meg kell emlékeznünk a hindú írás még egy sajátosságáról: a . úgy hogy a hosszú magánhangzók. A betűk sorrendjében. Leipzig. A hindu írás képét azonban az a körülmény is kedvezőtlenül befolyásolja. E feltevés helyes volta mellett szóló további bizonyság pl. alatti M. B.sokkal régiesebb megjelenésűek. századig.(93) hogy Indiában már a legkorábbi időkben is nagyobb számú betűsor volt használatban vagy ismeretes. Ennek oka részben ott keresendő. a vegyes nyelvűekben pedig kevésbbé állandóan. hogy betűjegyeit felborítja vagy oldalt fekteti. A 16. hogy pl. a sokfajta elszórt kurzív írásjegyet esetleg a fejlettebb és köznapi használatban volt betűsor rekonstrukcziójára is fel lehet használni. hanem a magyar sorrendet követtük.a monumentális szokatlan formákra való nagyon természetes törekvésnél fogva . semmint a prākrït-nyelvben ilyenek voltak. Ezek a prākrït-feliratokban majdnem kizárólag.1. gyakran fordított irányúak. kivált az irodai írnokok által írott földadományozások.a Bühler-féle táblázat is ezt a hangot adja.29. 8. mint a maiban.egyes betűjegyeinek irányát is megfordította. századból való egyetlen kivétellel. Az "E. s hogy elő-írásaikat majd minden esetben műveletlen vagy félig művelt írnokok vagy barátok készítették. Ez a "helyesírás" a prākrït-feliratokban csökönyösen fenntartotta magát egészen a Kr. a hol tisztán csak a na lett volna megengedhető. Egy esetben történt ettől eltérés (mu). jejzés pedig Max Müller szanszkrit-grammatikájára való hivatkozás (német kiadás. Az ékírástól a rovásírásig . Ugyancsak előrebocsátjuk a tábla berendezésénél használt rövidítések magyarázatát. még ma is népszerű ortografiával élnek.természetesen . könnyebb áttekinthetőség kedveért. Fontos sajátossága továbbá a brähmïnak. II. a melyet a műveletlen vagy félig művelt írnokok megtanultak. részben régiesebb. a mint ezt úgy az Açoka-ediktumokban. hogy az ortografia két módszere akkor is úgy mint ma kölcsönösen befolyásolta egymást és rendellenességeket okozott. mielőtt az idemellékelt összehasonlító táb lázat (34-35.(92) Későbbi kurzív formáknak gyakori felhasználását talán abból is magyarázhatjuk. Szükségesnek véltük e palaeografiai megjegyzéseket előrebocsátanunk. II. hogy Açoka korában különböző. a mely két irányzat kivált az északi betűsorokban úgy keveredik. A brähmï betűk hangértékének megállapításánál mindenütt a jellegzetes d-t használtuk. hogy nyelvtanilag műveletlen osztályok hanyagúl ejtették ki a hangzókat. hogy az első korszak feliratai. 1896). Strassburg. valamint a modern prākrït nyelven írott művek kéziratai s a mai irodákból származó iratok számtalan hibákkal ugyanannyi bizonyítékot adnak a régi okiratokban előforduló rendellenességek e magyarázatának helyességéről. a praktikusan kényelmes. A brähmï betűk előfordulását igazoló oszlop Bühler tábláira vonatkozik (Siebzehn Tafeln zur Indischen Palaeographie. s hogy írási praxisuk a Pandit szabályaitól a régi Indiában csak úgy eltért. a hol . a második a felirat helyét mutatja. kötet . E tételnek a hindu paleografiára való érvényét világosan igazolja a számos kurzív betűjegynek egészen régies jegyek mellett való előfordulása. hol a kerek vonalak iránt való előszeretetéről. stb. mint utóbb is számos esetben ki lehet mutatni.u. a na jegynek három olyan ízben való előfordulása. a ki e könyvében a devanâgarï-típusokat magyarmegmaradasert. eredetileg a szanszkritra volt szabva s a sziszegő hangok számára több betűt használt fel.hol a szögletes. mint a köznapi használatban lévők s az érmeken pedig. a csukott fejvonalakat szétnyitja. 1868. a régibb típusok utánzása folytán.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 232/271 . A rendes írásszabályoktól való különböző eltérések arra engednek következtetnünk.) mérlegelésébe kezdenénk. Az első római szám a Bühler-tábla száma.(96) a melynek hangértékét leginkább megközelíti számunkra a hindu eredetű czigányság(97) rövid nyílt á-ja. M. a sziszegő hangok három betűjegyének tulajdonképen való jelentőésge [jelentősége] iránt idővel elveszítették az érzéküket. s . hogy az iskolai betűsor.

Ezenkívül csupán egy esetben használtam a finn archaeologiai társaság által kiadott atlasz (Inscriptions de (99) illetőleg b -nek olvastam. a bhaṭṭ iprolu-i drāvi ḍ ī feliratok típusai. a Jenisszei. a fenntebb már megbeszélt erāni érem jegyeit adja. Az ótörök írásjegyek előfordulásának igazolását a Donner-féle (Sur l'origine de l'Alphabet turc du Nord de l'Asie. a melyekről már feljebb is szólottunk. a melyeket csak veláris. 1913) szolgált. 2 a Kr. 350-150.Magyar Megmaradásért Antiquities of India (London.e. a Kr. Egy-egy esetben még a XXII. a melyeket a nagysztmiklósi kincs gázlómotivumának eredtetésénél annak idején már megbeszélésünk körébe vontunk. táblája. 1.06. 150.u.valamennyi példánkat vettük. sz. 31 az Açokaediktumokból. Az ótörök jegyek hangértékének megállapításánál . a melyeket csak palatalis magánhangzókkal lehet egybekötni.29. 1.u. A táblázatban bemutatott 47 betűjegy közül 6 az erāni éremről. II-XII. betűsorhoz is kellett analógiáért fordulnunk. az Ongin stb.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 233/271 . . magyarmegmaradasert.az 1 jelzés azokat a mássalhangzókat kíséri. ez szorosan hozzáilleszkedik az Açoka-ediktumok betűjegyformáihoz. évekre terjedő feliratokat öleli fel s így eléggé körülírható 200 évnyi időközből származik. Azonkívül a Pantaleon és Agathokles hindu-görög királyok (Kr. kötet . ugyane típus valamivel fiatalabb változatát találjuk (az ú. a hol egy Kr. 6 a hozzájuk teljesen közelálló régibb s 1 az újabb Maurya-típusból valók. Helsingf. a 2 jelzés olyanokat. Bühler II. és XXIV. XIII-XV. II. a melyből .Erről lejebb szólok.2013. jelzésű betűjegyek mindannyia Açoka király Kr.1. évre lehet tennünk s legfontosabb előfordulási helyök az adzsantái barlangokban van. év körül és 1 a Kr.e. századi kusān-török felirat betűjéhez kellett fordulnunk.e. D II az Orkhon és D III. a melyeknek általánosabb megnevezése a "régibb Maurya-típus". század eleje) pénzein. Kny.e.) táblázat alapján adom. oszlopában sorolvák fel.e.általánosságban . 250 körüli felirataiból valók. n. da betű analógiájának bemutatásánál. 330 Kr. a hol D I.két betű kivételével . 1896. Az ékírástól a rovásírásig . 100-150. a Kr.). századból (az ótörök Kusanok felirataiból) való. ezt a típust találjuk a brähmï-felírású achaimenidakori persa siglosokon (kb. mindkettőt kb. A kisebb típusú római számjegyekre nézve a következők szolgálnak tudomásúl: az I. "későbbi Mauryatípus").(98) az efajta betűjegyek Bühler XVII. Egy esetben kellett ettől az elvtől eltérnünk: az 5.e. feliratok betűtypusait jelzi.

Magánhangzók. Der Goldfund. kincsnek egy eddig tekintetbe nem vett részlete. Hogy mégis azonos jeggyel van dolgunk. o. betűjegy kiejtése a védai időktől máig rövid zárt közömbös magánhangzó. A formai különbség: az ót. Macdonell szerint(101): "According to the modern Indian pronunciation.1. according to which a is not the short sound corresponding to ā. where the vowel. amelyet a br. v.(100) Aleph. kötet . That such was its character as early as the time of Panini appear from his last Sūtra. 1 b.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 234/271 . A br. A hangtani különbség csupán látszólagos. A leegyszerűsítésnek olyan szándéka nyilvánul meg ebben. sz. A 8.. a has the sound of a very short close neutral vowel like the English u in b ut. ö.Magyar Megmaradásért I. és 13. a különbség közöttük részben formai. mutatja a nm. Ért. sz. o. alsó felirat) az 5. 60. 23. ket látunk. Az ékírástól a rovásírásig . ami nyilván mutatja. 69. A br. 1915.06.-val szemben még több ízben kimutathatunk az ót. betűjegy között nyilvánvaló az összefüggés. csésze feliratán (Hpl. írásban.. hogy már az alávésetben is másodlagosnak tekintették a merőleges vonást.2013. míg a végleges vésetben elhagyták. though magyarmegmaradasert. és az ót. Arch. részben (látszólag) fonetikai.29. jegynél a merőleges vonal elmaradása. This pronunciation is borne out by the reproduction of Indian words in Greek.

A második jellegzetessége is megnyilvánul már itt az ót. jegyet megfordítja (oldalt. o (és e) viszont "are really simple long vowels.úgy a mint történt . hogy ugyanezzel a jegygyel jelölték aztán az ót. azt a históriai (helyesebben: pseudohistoriai) írásmódra való tekintet nélkül o-nak használták fel a maguk betűsorában. epigrafiailag másodlagos jelenség.-ból (Kr. Az e hangértékű különálló jegynek az ó-törökben való hiányával(110) egybevág az a körülmény. han-dāma ("tag") kiejtése kondōma(103) Az a=o kiejtés mellett negatív bizonyság még az is.(106) S miután fel kell tételeznünk . av.-ben a yod-betű. ō-t hallották a-nak s annak jegyét vették át s alkalmazták. hogy a régi br.hogy annak nyelve "nem török. kötet .-ben az ä hangzót is. amelyet csak megerősít az előbbi Macdonell-féle idézet. amelyből pedig a br. amely különálló e hangértékű betűt nem használ. Ez annyit tesz.-ból vették betűsorukat. pl.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 235/271 . (104) fennálló látszólagos különbség épen a legerősebb bizonyíték rá. Az adott kurzív (kerek fejű) formának lapidárissá (szögletessé) való átalakítása. az ä'-nek dentipalatalis s így. Az ékírástól a rovásírásig . míg az arami a jegy teljesen idegen a két utóbbi írás e közös jegyétől. Av.e.(102) Az a < o változat különben is kimutatható a keletiráni nyelvekben. a mely elmossa az o < a < ä gradatióban a lényegi különbségeket s olyan hangzót teremt. Ha már most . bizonyos fokig (kivált a Radloff által e-nek jelzett esetekben(109) nasalis volta.-ben a foinikeia-jelleg. fonetikai és grafikai eljárásuk párhuzamossága bizonyítéksorunknak egyik legmeggyőzőbb támasza. a magánhangzócsoportban is. azt csakis a b r. Az arami betűsorban sem a br.-ök épen a br. Formailag tökéletesen azonos ez a jegy mindhárom oszlopban.az ót. sem az ót.-ben minduntalan megnyilvánuló egyszerűsítő hajlam a yod-jegy egyik kampóját elhagyta. Hasonló támaszt nyerünk feltevésünkre a br. vagyis Középázsia iráni manichäusainak koinéja". a = soghd o-val. vagy fejre).06. nyilván a kissé nasalisan hangzó br.(112) A br.) Viszont épen as előbb idézett Macdonell-féle tétel adja a magyarázatát. 350-Kr.-nek. hogy a br. Amit ők o-nak hallottak. aminő formában szintén előfordul az ót.szül. 250 k.Magyar Megmaradásért These the Avesta shares with the Vedas. írás egyik régibb emléke.2013. b2 s-sz1 esetekben lesz példánk. és ót.elfogadnék az ótöröknek egyszerűen a foinikeiából(111) való származását. a melynek grafikája csek [csak] az idők folyamán differencziálódik. akkor érthetetlen lenne. o-nak.kivéve az Açoka király (Kr. a mely hangzókét pedig ā foglalja el.) . hanem soghd. az eredetét vette. 10. Ez a negatívum már magában is bizonyos útmutatást tartalmaz.(113) magyarmegmaradasert. az esetek javarészében.e.1. Yod. hogy ved. jegy alkotóeleme teljesen identikus. hogy a törökség különböző csoportjai Keleti Irán hatása alatt állottak századokon át. (Az ilyen tisztán fonetikai és nem grafikai átvételre még a b1. hogy a szóbanforgó 24 feliratcsoport közül tizenkettő nem ismeri ezt a vokalist. ä-nek nincs megfelelő jegye. hogy az ót.-val szemben az ót. s miután feljebb a történeti adatok is azt mutatták. a kara-balgassuni kő nyelve alapján(107) . A br.(105) I. útján nyerhette (mert hiszen az aramival egyébként való összefüggésének ellentmond a betűiknek egymástól teljesen idegen volta). (108) Hozzájárult még nyilván a keleti ótörökben. Ha megvan az ót.) délibb feliratait s két bengáli (tehát zik. hogy "az Azovi-tenger és Don-folyam vidékén" miért nak egy csoportja van csupán. s ez az arami csoport.29. o-ót.

IX. 15. csakhogy ezt a "félreértett betűt a finn Donner kiadványaiban kellett volna keresni és megtalálni"(123). stb. n.-ben sem tisztultak kellőképen a fogalmak.) Dr. betűjegy azonossága. az egyik végszárnak akcentuálásával. amely körülményt dr. sz. ótörökség kiejtése máig sem tekinthető eléggé tisztázottnak. A nm.-ban ugyanis a Kaph-jegy jellegzetessége. Mássalhangzók. poháron 4-4.) ugyanegy felirat keretén belül. sz. azonos. o. Ugyanez a jelenség nyilvánul meg aztán magában az ót. 9.(124) Az alakbeli eltérés a br. o. i. és ót. Inscr. a 7. 32. korsó feliratában a g jegy helyére ót.06. lén. csészén lévő feliratban. q-hangzók. u. 55. hogy részleges elvül lehessen elfogadni.29. sz. Macdonell szerint(120) ezeket a mutákat pontosan leírja a Prātisākhya mint olyanokat. sz. E különbséget már feljebb a 10. megfelel a Donner által adott megállapításnak. 26. 14. u. aminek epigráfiailag diakritikus jelentősége nincsen. ha a kurzív és lapidáris forma között való különbséget számításba vesszük. ugyane sajátságot találjuk az id. vagyis az íróra nézve teljesen lényegtelen.(114) ami mindkét jegynek labiogutturális azonos kiejtésén alapszik. jegy ismét átmenetül szolgál az ót. Ért. amennyiben itt a kurzív irás megkülömböztető jellegét. a kerek fejkezdést már elhagyja. Az ékírástól a rovásírásig . ahol ugyanazon sorban. Ismétlem ehelyütt újra. sz. Így kontaminálódott az u-jegy az o-jeggyel az ót. a 22. kha-val azonosíthatónak. 191. Muta: a) torokhangok: 13.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 236/271 . amelyek "a nyelv gyökerénél" és a "garat tövében" keletkeznek.-ben. és ót. aki e jegyben c-t vél felismerni. Kaph. amit e jegy k 2 hangértékére nézve első megfejtésemben mondottam. sor). hogy b etűjének hány keresztszára van(116)s úgy vélem. sz1 került. 27. ami eléggé tetemes hányad arra nézve.-höz. Mészáros megfejtésében nem vett tekintetbe: a 9. egyébként erre a közömbösségre is szolgál többszörös analógiával. Az utóbb idézett (XIX. 10. 22. Qoph? Gimel! A br. (Ehelyütt szeretném a korábbi megfejtésembe becsúszott . a ki határozottan megmondja ez írásjegyről.2013. kürtön és a 23. hogy 2 keresztszárral is ugyanazt a betűt kívánja megjelölni. ami persze nem okoz nehézséget. ami persze már magából a magyarázatból is helyesbíthető. és ót. a na jegynél. középső keresztvonással. Radloff a sonorus mássalhangzók közé osztályozza s értékére nézve a 2. 31. Br. mert hiszen hangértékére nézve még az ót. 28. amelyet állandóan váltakozva hol két. lén. 25. Cheth.(117) Ezek alapján nyilván fenn kell tartanom.sajtóhibát kiigazítani. Fonetikailag kevés a hozzátennivalóm. feliratok e jeg y írásában teljesen következetlenek. hogy a keresztvonások alsóját a merőleges vonalon túl húzza. kötet . ennek a csoportnak védai fonetikája t. hol három keresztszárral jelöl (Bühler.) 8. Mészáros olvasásával szemben. t. jegynél megtaláljuk s ugyanezt a szögletesítést megtaláljuk a táblázatban még a következő számú betűknél: 2. úgy a ka jegynél (Bühler II. amikor a g2jegyét hol 3. nm. betűjegy megteremtője. ükszüg és b eg szavainak g jegyének állásával (Arch. 192) jegynek az állása teljesen azonos a nm. V. Egyszerűen az írást véső mesterember öntudatlan vagy tudatos játékának kell az ilyesmit betudnunk.-ben is. o. X. ugyancsak az ebből a szempontból eddig kellően nem méltatott. vagyis veláris hangzók. 8. 19. A br. mint pl. akkor joggal feltételezem. 5. 1. XIX. Nasalis gutturális formájára 1. 9. amit különben Radloff is megállapít. sz. hol 4 keresztszárral jelöli (pl. de miután a gutturális elem valószínűleg meg van benne (Donner a táblázatában a gimel helyére teszi). hang palatalizáltságának félreismerésével a sémi gimellel egyenértékűnek állítja be. A br. 17. II. hogy a nm. A két jegy szembetűnően azonos. Graphikailag nem sok szó fér az azonosításhoz: félkör. jegy között csupán a jegy fölfelé fordításában áll. bátorkodom Donnerre hivatkozni. amelyek természetesen ráhatnak magára a gutturálisra is. hogy "ne s'emploie qu'avec des voyelles palatales". 37. és 58. joggal hiszem a br.). személy affixumának véghangját (118) gimelre vezeti vissza fonetikai értékét. 46. aki szerint a c magyarmegmaradasert. poháron 5 keresztszárral jelenik meg e betű ugyanabban a szövegben. 14. 63 vagy XXIV.Magyar Megmaradásért 33.(119) nem mernék ítéletet mondani. a 8. itt is az átmenetet igazolja. csészén kétszer 3. Inscr. 1915. Miután a kel. A 6. felirat alávésésében négy helyütt. hogyha igazolhatólag 3-4-5 keresztszárral írja. nyilvánvaló.). U. ha megfigyeljük ez írásjegy változatait a Jenisszei-föliratokban. 192 stb. sőt egymás mellett is ilyen különböző helyzetekben alkalmazták (pl.1. csupán az alapvetőnek mondott megfordítást eszközölte rajta az ót.(115) II. Sebestyén táblázatában(122) az ót.nyilvánvaló . sz.

hogy elvileg ama labilis k -hang megjelölésére szolgált. jegyre nézve fontosnak tartom Donner megjegyzését idézni(129): "Il est difficile de comprendre megmagyarázni. kötet . hogy eredetileg tényleg a kurzív br. A hangnak megfelelő két ót. Meiner Meinung nach ist es eher ein nasaliertes Yod (mit vorhergehendem magyarmegmaradasert. de a nép nyelvén gyakorta c-vé tolódik el. (132) lendő javított olvasásomban ide vissza kell térnem.2013. a melybe különben Donner is beleesett(130) -) (131). (Raquette. . E jegyet. the vowel inclining nevertheless to the sibilant sound but in more or less vulgar speech. Az ékírástól a rovásírásig . Ettől azonban eltekintve is. it becomes čim. és az ót. a mely keleti Turkesztánban a gondos kiejtés szerint ma is k -nak hangzik.Magyar Megmaradásért eredeti jegye megfelel a ("on l'a renversé et simplifié").aminthogy magamnak is ez a véleményem . jegy formailag is távol áll még a Ien. Mészáros egyeztetése filius ante patrem-eljárás lenne. amit Mészáros mond. feliratoknál "sokkal régebbi időre engednek következtetni". m. amely folyamatot külön(126) reduplikácziója csak megerősítheti a feltevést. csésze betűjét) középütt a lefelé hajló hastával. 26. But in origin ch has nothing to do with c". A br. Pl. Hangtanilag csupán Thomsen megjegyzését(133) kívánom idézni. id.akkor dr. Valószínűnek kell tartanunk. Zain. kincs feliratai a legrégibb ót.ugyanaz a hiba. főleg a leggondosabban vésett 9. 16. 9. a mely a nasális entschieden ein nasales Element. amely mindkét típusnak kiinduló pontja.29. amelyet én helytelenül (feltételezett középgörög behatás alatt . második jegy között formailag ismét csak az elvül kimondott szögletesítés tesz különbséget. s a melyet aztán az ót. Qoph.). Epigraphiailag feltűnik rögtön a két jegy azonossága.(125) hogy a nm. o.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 237/271 .06. kim? "This word is pronounced in careful language as kim . a nm. törtvonalú jegyétől is: jellege határozott félkör (1. Tsade. b ) inyhangok: 15.-ben nyilván összezavartak.(128) This sound is in pronunciation the aspirate of c and is therefore represented in reduplication by c. Olvasásomat itt is fenn kell tartanom. Vedikus hangértékére nézve Macdonell szövege ez(127): "The aspirate ch.-ból vette mintáját. Ha mármost áll az. sz. especially with a hasty pronounciation of the word.1.

(134) II.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 238/271 . 22. mert a paleografiai jelenségek szinte kényszerű szükséggel vittek e feltűnő körülmény megállapítására. ma már magyarmegmaradasert. amely elejét vette minden kétségnek. személyi affixumban}. while the exceptions in Vedic appear only before vowels which were not originally palatal". annyira behatolt a régi törökök nyelvérzékébe. in most roots and formatives. hogy a hindu-iráni nyelvcsoport ilyen gyökeres hatással lett légyen az ótörökre. Nun. kötet . Az ékírástól a rovásírásig .(135) Az ót.-ben a felső oldalszárat még-egyszer megtörték. This evidence alone can explain how the same Vedic palatal sound is. 3. mint az ót.(136) hogy amennyiben a szóbanforgó betű . with gutturals. Nyilván az ő. Végül: "Comparative grammar shows that the palatals occur before a vowel or diphthong gutturals before indoeuropean a o or sonant nasal". Taw. sz. "Mármost feltűnő és Radloff által nyilván elhanyagolt tény az. Kissé részletesebben kell e distinkcióba bocsátkoznom.-nak. Zain. treated differently".1. hogy vajjon valamely szóban gutturális vagy palatális magánhangzók vannak-e. mint az ót. úgy a br. Majd: "The new palatals are derived from gutturals (velars).Magyar Megmaradásért nasalierten Vokal?). hogy ugyanez az egyébként "palatalizáczió" néven más nyelvekben is ismert jelenség a védai fonologiában is megvan. hangzó illeszkedés 1. személy affixuma . Az a törvény.) jegytől való megkülönböztetés okáért történt. als ein palatales oder mouilliertes n. Továbbá: "A guttural followed by a palatal vowel is due to the influence of cognate forms". ez a körülmény csak úgy (131). Morfologiailag a két típus teljesen rokon. egy . palatalis jellegű. hogy valamely szóban vagy csak gutturális vagy csak palatális hangzók foglalhatnak helyet.itt-ott mégis nem palatális. Hivatott nyelvészek megítélésére kell bíznom.-ben Radloff szükségesnek tartja megjegyezni. hogy azzal a ritka esettel állunk szemben. törvényét így szövegezi: "A palatalis attrakció a legpontosabban áthatotta az ót.06. wäre die manichäische Transskription wohl besser mit ïy (für ay) als mit iy wiederzugeben. Itt mindenesetre szükséges volt a kérdést felvetnünk. Formailag sajátossága. vájjon lehetségese.2013. wie im Jakutischen. c) nyelvhangok (cerebral): 6. mert mint ki fog tűnni. This change invariably takes place in Iranian. Macdonellnek többször idézett műve így szól erről a törvényről:(138) "The evidence of comparative grammar shows that two distinct series of palatals.29. az ót. Hangtanilag: aspirált palatális mindkét esetben.-jegy az ót. hangtani írás épen e részben tökéletes függvénye a br. ü (24. Fonetikailag hangsúlyozva kell kiemelnünk. " A prakrit-nyelvekben gyakori a ja < yja átértékelés. Csak kísérletképen állítottam fel ezt a hasonítást. under certain conditions.mint a 3. "The (Indo-Iranian) change from gutturals to palatals was regularly produced before the palatal sounds i ï y {tehát pl. hanem gutturális magánhangzós szavakhoz illeszkedik. the later and the earlier must be distinguished. csupán a t2-tői való erősebb megkülönböztetés kedvéért az ót. Radloff(137) az ót. (132) des Affixes näher bezeichnen wollten". a mikor a lapidáris br. Da dieser Laut nur in Verbindung mit velaren Vokalen vorkommt. being interchangeable. hogy ők csak azért. nyelvet s a nyelvképződésen tökéletesen uralkodó törvénnyé lett. and being in most cognate languages represented by the same sounds as represent original gutturals".-ben kurzív formában jelentkezik.csupán az ótörökre nézve sajátos kétfajtájú viássalhangzórendszet hoztak be. hogy ezt a körülményt a szem számára írásban is észlelhetővé tegyék. hogy mindkét mássalhangzó.

) magyarmegmaradasert. Rudradāman a harmadik tagja volt a Caṣṭ ana által alapított Śaka (szkítha) dinasztiának.argumentum es negative . a ki először vette fel a nagy-satrapa czímét.(145) Ilyen körülmények között nem lehet csodálkoznunk. annál kevésbé tehetjük ezt. kortársa a Kuṣānoknak.-ök.-Kr. vajjon ezeket a tisztán hindu hangokat az ót.u. "prākrit monumental"-nak érvényessége India legtávolabbi. hogy épen a hindúban a fonikus és a néma réshang minő labilis szerepet játszik (v. Az ékírástól a rovásírásig . ṡ vagy j után.és a Gupta-dinasztiára vonatkozó emlékeket is tartalmaz(142)) Sindhig terjedt s itt élénken érintkezett a vele barátságos viszonyban álló parthus uralommal.u. hogy e türk fajú hódítók mind fölöslegesebbnek érezték a különálló cerebrális hangok jelölését s helyöket nyilván a hozzájuk és az e hangokhoz legközelebb álló fog. hogy az ót. A párz befolyás még ma is kimutatható a népesség összetételében.2013. a ki különben is minisztere volt. a mely a br. z három betűtípusának mindegyike cerebrális br. továbbá zöngés nyelvhangú hasonló szavakanalógiájára is igen sok szóban nyelvhang áll a foghang helyén. az érintkezés Iránnal annyira belsőséges volt. ha a foghang előtt régebben r-hang állott. II.(147)Ha mármost hozzávesszük.s ez talán ránk a legfontosabb . ṭ h)ṣ = s. sztupák. "kérem śépen"). hogy az ót. sem Sebestyén nem tud elfogadható eredményt felmutatni. hogy pl. Fergusson s az őt követő Rapson szerint a Śaka-satrapák a Kuṣanok hűbéresei voltak: "the Ku ṣana kings must be supposed to have been the suzerains of the Western Ksatrapas.tisztán históriailag is megvolt a lehetősége. a melyet a barlangok.06. akár zöngétlen dentális réshangot hallott mármost az ót.-ben előforduló három alaptípusú z betűjegyet (a melyeknek pedig pozicziós és hangértéke ugyanaz) egyáltalán másképen. ö. mert hiszen épen a szóbanforgó (Kr. akkor azt is meggondolás tárgyává kellend tennünk.-betűjegy Rudradāman nyugati nagykirály (mahaksatrapa) azon felirataiból való. (br. hogy Rudradāman épen a szóbanforgó terület kormányzójául "Suvisākhát egy pehlewit" nevezte ki. a melyeket a Girnar hegység szikláin hagyott fenn. sikerül paleografiailag és hangtanilag kimutatnunk. Uralma (a sziklafelirat szerint. írásra különböző fokú br. ṭ a = ót. hogy . teljes bizonyossággal már nem lehet eldöntenünk.(146) a ki több buddhista zsinatot tartott. a mely a Maurya. hogy miként lehetséges az. a zöngés nyelvhangok (ḍ .-ban szórványos . 55. Kathiawar félszigetén van).. ḍ h) pedig ẓ = s után foghang szerepét töltik be.Magyar Megmaradásért volt-e linguális elem vagy nem. Mielőtt fonetikai értékelését eszközölnék. annak megfelelő zöngétlen sziszegőben vagy pedig zöngés esetleg zöngétlen foghangban keresse meg.és sziszegő hangokkal pótolták) s ha még végül .mérlegeljük.megkíséreljük a br. hogyan hallották s hogy iparkodtak azokat rögzíteni. század) kor irodalmi nyelvének.mivel olyan típusról van szó. Hangtanilag.vagy csak egyről is közülök. épen a sziszegő hangok terén az ót-ben igen erős ingadozást tapasztalunk.-írások hatottak. m. hogy a zöngétlen nyelvhangok (ṭ . az ú.(143) Ha a Śaka-éra Kr. végül . sőt már előzőleg Açoka király feliratai is legalább négyféle hindu népies nyelvjárás hangtanát adják vissza. illetőleg azon iparkodott. vájjon nem létezett-e az ót.-ben ilyen celebralizált dentális hang?(140) 34-3.(141) Rudradāman. hogy az ót. hogy a Ku ṣāna-felíratokban ezek a nyelvhangok szinte fokozatosan elritkulnak. hangzónak felel meg. 85-106). z ). Akár zöngés. Taw. az adott esetben pedig igazolni kívántuk.(144) a kinek birodalma egész Északnyugat-Indiára kiterjedt. dobozok stb. Ezek után tulajdonképen nem is magyarázhatjuk meg az ót. ha tudjuk. 78-czal kezdődik. o.a melyek kizárólag hindu újítások szemben a közös indoeurópaival(139) . ha Rudradāman betűtípusai megtalálták útjokat a mindenfelől buddhista barátokat maga köré gyűjtő Kaniṣka birodalmába (tehát türk területen) is. n. a melyet ehangok magában a hindúban vettek. hogy épen ezzel a betűvel sem Donner.u.a cerebrális ṭ vagy ḍ a cerebrális sziszegő ṡ és a palatális sziszegő ś helyét is elfoglalja. Donner (id. tehát legkülönbözőbb kiejtésű vidékeire is kiterjedt. S itt nem szabad kis fontosságúnak tartanunk. a melynek ez az első tagja egyúttal megteremtője volt az Indus mentén érvényes Śaka-érának. The Kuṣanas certainly imitated their Parthian and Śaka predecessors in many respects". mintha a megfelelő br. E részben megállapítható. hogy még az ilyen elszórt forma is belekerülhessen br. Unum pro toto kívántunk rámutatni. hogy a hindúban alig ismert zöngés sziszegőt (z ). hogy a cerebrálist frikcziós hanggal tévesztette össze. III.-ökre való értékét bizonyára leginkább abból a fejlődési irányból revellálhatjuk. Formailag nyilvánvalóan azonos jegyről van szó (a szokott fordulással). a mikor cerebralizálódtak (vagyis minő hangokat pótoltak). kultúra területére. a melyen Buddha vallásának hívői az összes világtájakról egybegyűltek.e. akkor Rudradāman körülbelül kortársa Kaniṣkának. Jellemző mármost. nagy a valószínűsége. az adott esetben . ugyanez a szerepük.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 239/271 .(148) (a miből azt kell kiolvasnunk.(149) akkor e hangoknak az őt. az utóbbi egészen közeli értékelést enged. nyelvhangok betűjegyeivel vetjük össze. Ez az Açoka-típusú br. a kis yüe-csik Kuṣān fejedelmének s a nagy buddhista agitátornak (Kr.1. Az ebből levonandó következtetéseket természetesen hivatott nyelvészre kell bíznom . területről az ót. a mai magyar czigány kiejtésében: pl. (Girnar hegység a Bombaykormányzóság részét tevő Gudcserat kerületben. Míg az előbbi esetekben inkább a pozicziós érték adja meg az útmutatást a cerebrális hang értékelésére. De ha a többi védai cerebrálisról . természetesen.29. felirataiból idézhetünk vissza. betűt geografiailag és történetileg lokalizálni.-re behatással voltak. kötet .

hogy valamikor az ót. kötet .-kel. iénisszei változata részben visszatér az első br. ob es bei palatalen oder gutturalen Vokalen steht". az r1 jelétől való megkülönböztetés végett gerinczvonalat alkalmaz ennél a z jegyénéL Hangtanilag 1. z). Taw.eleinte talán még megértett. 2. típust. Grafikailag a két-két betűtípus nyilvánvalóan azonos: a) kör. d) foghangok: 30. jegy alaptípusához. A betűjegy eredtetésénél egyébként Donner is megemlíti a br. az ót. jeggyel. bár az a körülmény. Sebestyén táblázatánál (id.(154) Az ót. A 31. Thomsen nd mellett foglal állást.s ha mármost a hozzáfűzött táblázatban megkeressük a Zamek arzakida.3-nál elmondottakat.(153) Ugyancsak dzsogadai feliratról való az előbbi típusnak az a változata. hogy az ékbe középütt lehúzza a betű merőleges szárát Nm. 2 Daleth.-ban ritkán használt betűjegynek újabb összevetése az ót. a följebb.2013.) nem különben áll a dolog. 34. Theth. Hangtani tekintetben már az elébb rámutattunk. 34. felette vo nal (az ót. 157. a nélkül azonban. qui sont plus claires et plus intelligibles. Theth. ob diese Zeichen schon als fertige Schriftzeichen aus einem fremden Alphabete {"was wahrscheinlicher ist" fűzi utóbb hozzá} entlehnt sind. hol ṅ. de utóbb . de bizonyos esetekben engedményeket tesz. bizonyos lokális hagyományra vagy pedig tényleg átérzett hangkülönbségre enged következtetnünk.06. a mennyiben csupán egyszerű ékvonalat ad. betűit. hogy szemébe nézne magyarmegmaradasert.-ra jellegzetes merőleges összekötő szár is. A betűtípus azonosságához kétség nem férhet. bár az ót. a mihez Donner(156) hozzáfűzi: "Il faut avouer que les inscriptions de l'Iénissei présentent des difficultés infiniment plus grandes que celles de l'Orkhon. sor ta-ja a legtisztább azonosságot adja az ót. hol š az értéke. csupán az orkhoni és az ongin-csoportban fordul elő.3.teljesen zavart használatából magyarázhatjuk. oder ob sie bei den Türken selbst gebildet wurden".-nál is mutatkozó elv szerint kettőzi.(150) Az ót. (br. ḍ a . hogy a szóbanforgó két jegy az lénisszeiben nem. et que certaines caractères changent souvent d'aspect".hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 240/271 .ót. t1 és t2 is) egyforma. Radloff szerint:(155) "Es scheint mir unwahrscheinlich. majd utóbb tényleg megrajzolt) vonalra felfüggessze. 32. Donner nd. m. 31. de azt a már nm. sz.(152) Thomsen-féle feltevés megerősítését szolgálja ennek a másodlagos s a szóbanforgó korú b r. ez a különérzés azonban nyílván elmosódott bennök.-ben tapasztalt előszeretetnél fogva ez a vonal ott szögletben törik) és b ) kör. Lehetséges. hogy még csak a legkisebb hasonlatosság sincs közöttük. dass diese beiden Buchstaben verschieden ausgesprochen wurden. ennek a változatnak a folytatása. hogy "a zöngétlen ṭ h nyelvhang a th foghang helyét tölti be" a hindúban. nt és d1 értéket tulajdonít neki. Az orchoni ót. Hangértékére nézve valamennyi jegy (tehát ót.-nak abból a törekvéséből magyarázható. változat az utóbbinak a körformájú orchoni t-vel való kontaminálásából ered s egyúttal megjelenik benne a br.-ben egy negyedfordulattal fölfelé). akkor annak létezését írástörténetileg csakis egy hangtanilag gazdagabban kifejlett nyelv írásjegyeinek átvételéből s .-ra és a nm. palaeografiának legnehezebb és máig sem megoldott problémája e jegy. De folytatnunk kell a cerebrális csoport betűinek összevetését.-ök érezték az aspirált és aspirálatlan dentális között való különbséget.(151) ha mégis egy harmadik (s látni fogjuk: még egy negyedik) t-betűjegyet használ ezeken felül.Magyar Megmaradásért röviden azt mondja: "La coincidence des signes ne présente ici aucune difficulté pour leur identification" . azt találjuk. 31. szasszanida és ót. o. Itt a betűnek szárral való ellátása nyílván a br.-ben immár több ízben megállapított kettőzés beállításával. sornál megállapítható közös tívebb alkalmazását Açoka dzsogadai felirataiból adjuk. Thomsen is elfogadja frikciós mivoltát. de nasalis elemet állapít meg benne s így kifejezési értéke közel áll a kakuminális ḷ-hez. Radloff szerint hol nd. Palaeografiailag: a 30. denn in allen jetzt gesprochenen Türksprachen wird das T ganz gleich ausgesprochen. 32. Radloff maga igen találóan így ír:(157) "Wir können über den Grund dieser Zeichen keinerlei Vermutung aussprechen.2. 1. Az ót. belőle kiálló kallantyúval (az ót. a mely főként szóvégi hangzóképen a sandhis feliratokban magánhangzó előtt ḍ helyett szerepel. ehe eine genaue Untersuchung über die Herkunft der alttürkischen Schriftzeichen festgestellt hat. hogy lehetőleg minden betűjét egyenlő magasságra emelje s illetőleg egy (képzeleti.1.-ben külön jelzés van t1 és t2 számára.29. Az ékírástól a rovásírásig . Radloff -oi értelmezésével szemben.

29. 5a. n+t és n+d volt. id. Már pedig bizonyos az. hogy a szokásos kettőzést(159) és oldalfordulást találjuk. hogy Mészáros szerint is. a mely bizonyos formajátékra.ót. a melyek a tulajdonosra vonatkoznak. Olyan eljárás ez egyébként. íráspraktikai rövidítések. E felfogás mellett szólna az a tény is. da jegy csupán azoknál a feliratoknál fordul elő. Mészáros értelmezését (nd) két okból nem fogadhatnám el: az egyik. a mely pedig az összes nd jegyeknél (kivéve a legutolsó. Ez az epigrafiailag nyert megismerés azt a konzekvencziát vonja maga után. a ki a 13. magam is egymástól függetlenül.. hogy a tulajdonosra vonatkozó felírásokban a d jegye a brähmïhoz. az utóbbiban azzal a különbséggel. a melyek csak jóval utóbbi feliratokban igazolhatók.-re. hogy a kutatók szeme előtt a hindú írásnak mindig csak a dēvanāgari-formája lebegett s a brähmï-írás monumentális és lapidáris formáit egyszerűen figyelmen kívül hagyták. hogy a 7.(161) s hogy az egy írásjeggyel kifejezett kettős mássalhangzók csupán későbbi. akkor nm. hangértékben ugyan . és az ót. th-hoz. kincs feliratai között. a mint a turfani kézirati leletek mutatták. hogy az előbbieknél sokkal elnagyoltabbak. problematikus ongin-jegyet) mindenütt megvan. Daleth. hibákra vonatkoznak. számú pedig kizárólag azoknál. felírat. vagy pedig a tulajdonos íródeákja (a ki előkarczolta a gazdájára vonatkozó felírásokat) más vidéki iskolában tanult betűt vetni. egyformán értékeltük s hogy ez az értékelés ennél a primernek épen nem mondható betűjegynél oly pontosan összevágott a br.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 241/271 . jegy végig követhető nm. Én inkább vagyok hajlandó elhinni.. felirati részében .-on és az ót-ön.-on mutatható ki. sz. Hangtanilag megjegyzem.a könynyebb összevetés kedveért .átvettem Donner jelzését (d1).06. hogy e kérdésre újólag is kitérjek).de a változatnak indokolását nem adja). hogy az a betűrovó. Az ékírástól a rovásírásig . a mely nyilván közelebb állott a br. az 5. k jegynél ugyanazon a helyen a legkülönbözőbb játékot engedte meg magának (Mészárosnál: 2. a mikor veláris vokálist kísérő foghangot jelent (d1). m. sz. ordu). hogy az befolyással lehetett volna az ót. vagy nem egyazon iskolából kikerült egyén írását adják. Vagyis: az ötvös jegyei vagy elébb vagy utóbb kerültek rá a tulajdonosra vonatkozó jegyeknél. da-jegy már csupán nm. hogy felvessük azt a lehetőséget. hogy a felírásokban két réteget ismerjek fel. hogy ugyanazonos jellel van dolgunk" .1. a saját korát századokkal átugorva olyan kombinált betűtípusokat (hangzó-összeállításokat) nyújtana.-ben. hogy az ót. 12.-höz állanak közelebb. hogy formailag mégis csak távol áll az egyetlen iénisszei csoportban kimutatható nd-jegy a mi jegyünktől. Mészáros is. n. tényleg csupán futólag felkarczolt technikai megjegyzések benyomását teszik. a mire Mészáros dr. Formailag az itt adtam betűhasonítás a br.Magyar Megmaradásért a lehetőségnek.-ban jelentkezik ismét a gondosabb kivitelű íráscsoportban olyan változat.-val. is megjegyzi: "Kétségtelen azonban. a mint ezt különben minden palaeografiai törvény is így hozza magával.a mint ezt Mészáros hiányzik belőle. Mészáros hangértékelése.-ben ép úgy állhat veláris. de viszont tény az. A 7. Radloff. Megfejtésem szerint ez volna az egyetlen eset. rendetlenebbek. ékítőtörekvésre mutat. A példákat 1. Daleth. da-nak megfelelő br. Ez a megismerés továbbá azzal a következéssel is jár. hogy ezt a jegyet dr. a másik az. hogy a d mintájára a merőleges gerinczvonalat középütt megszakítsa. sz. A mi jegyünk gerinczvonala (a gondosabban írott esetekben) . 4. a melyeket én az ötvös feljegyzéseinek véltem és vélek s a melyeknek közös jellemvonása. hogy mind e felírások a kincs egyes darabjain tényleg igazolható törésekre. nyilvánvalónak kell tartanunk. hogy e betűjegy az ót. a melyek vagy nem egyidejűek. a mikor annak tárgyait sorra megvizsgálták s az idők folyamán előállott hiányokat és javítni valókat technikailag megállapították (tény az. itt is megengedte magának. azt találjuk. hogy a szóbanforgó jeggyel eredetileg más hangot jelöltek. a melyet tulajdonképen hehezés nélkül bajos is kiejteni a figyelmetlen beszédben (pl. Ha mármost a betűjegynek a nm..(158) 5. magam szerint is a kincs . Lejebb még nyílik alkalom.(160) vájjon az ú. n+č. a melyek közül az egyik hiányzik az ót. E körülmény indokát valószínűleg abban kell keresnünk.az iénisszei feliratoknál sokkal régib b időre enged következtetnünk. hogy az elsődleges írásforma a kettős-mássalhangzókra nézve l+t. kincsen való előfordulását figyelemmel kísérjük. 7. a javító felírásokban lévő d-jegyek pedig az ót. magyarmegmaradasert. 3. sz. Az 5. Ha mármost állana dr. kötet .2013. a melyek az illető tárgyakon ma is bemutathatok. csupán a nm. a mely a középkori palaeografiában mindennapos. a mikor egyazon betűből két típus szerepel a nm. ötvösjegyek nem csupán egy későbbi olyan alkalommal kerültek-e a kincsre. 6a sz. mint palatális magánhangzók mellett. o. 17. Erre vall a jegynek olyan esetben való használata is. között teljes azonosságot mutat. Sajátságos volt mármost.

írás korában. la différence complète qui se révèle entre les significations respectives de tous les signes de forme analogue. mint a vokális ḷ. Szabadjon tehát figyelmét magyarmegmaradasert. kötet . doit éveiller de forts doutes sur la réctitude de l'assertion. Ez azonban nincsen "tulajdon anyanyelvünkön" írva s így vele "nehéz mit elkezdeni". de l'Orkhon. . dont il s'agit.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 242/271 . 1915. stb. akkor a br. v. Helsingf. tehát a Krisztust megelőző I-II. o. 154. Az eredeti szövegben utalás a 26. hogy diphthongus-értékén felül szemivokális értéke is volt a jegynek. o. Budapest. formái között minimális különbségek vannak: v. Ugyanis épen a szóbanforgó br. régibb inyhang: j az esetek sorában (de mindig ā után) kakuminális foghangot (ṭ ) helyettesít. la position des lettres est aussi retourné" (Sur l'origine de l'Alphabet Turc.-val szemben . Sebestyén mondja . s'oppose le plus carrément possible à ce qu'on cherche par la susdite voie la filiation de l'ancien alphabet turc. Hgfs. jelzi. sok esetben az intervokális ḍ hang helyét töltik be (pl. n.-ból átvett baloldali hastát még megőrizte. áṣālhā = áṣādhā = Rigv. dentalis jeggyel való egyenlítése hangtanilag is kifogástalanul megáll.qui sépare les inscriptions turques des inscriptions d'Asie Mineure. Továbbá az ú. 1915. áṣālhā.29. és a 27. Berger Ph.-nak azzal a feljebb adott jellegével. ö." Ha dr Sebestyén Gyulának e helyütt nem egészen könnyen érthető szavait ("A magyar rovásírás hiteles emlékei". a melyek leginkább megközelítik az ly hangértékét. jól értelmezzük. s k. akkor ő újra feléleszti.. o.aligha volt az aspirált foghangtól (dh) megkülönböztethető. o). 185. 202. Sebestyén nagy nyelvtörténeti tájékozottságától kell várnunk.. az a kérdés meghaladja e sorok keretét s igazolását . főként 227-229.dr.(165) Hogy magában az ót-ben a szemivokális miképen viszonylik a megfelelő diphthongushoz. 218. Histoire de l'Écriture dans l'Antiquité.) 6) Hasonló eredményre jut Thomsen is . formánál idegenszerűnek tetszik a betű talpánál lévő vízszintes vonás.1. 1915. Álláspontunk igazolására szolgálhat azonban az a körülmény is. hogy a keletiráni soghdi. Thomsen kijelentését: "conservatisme phénoménal de cette famille de langues" (Inscr.environ mille ans .a mikor Donnernek az ótörök írás kisázsiai eredetéről szóló elméletét czáfolja: "Outre que l'intervalle chronologique considérable . 68. valamint még némely más keletiráni nyelvjárás is elvből (166) ként a prakrit nyelveknek is szokása. Az ékírástól a rovásírásig . állott a br. a melynek hangértéke az idegen fül számára .a hogyan az ót. 2) [szövegkép "1"] Amelyek természetesen a kincsen magán azonosak. o.Magyar Megmaradásért ly. 229. ezt a rég letárgyalt elméletet.az adott esetben . Kny.(164)). o. A br. század idején kialakult késői Samhitā-kban úgy az l félmagánhangzó. ö. mint a Mesa-felirathoz. által tekintélyképen idézett Donner (egyszerűen "Donner" . (Ethnogr.s nincs okunk e megállapításán kételkednünk -. Hangtanilag nincs megjegyezni valónk. Nun.(163) Ha mármost tény az. 4) Különben maga a Sebestyén dr. ö. a mely a br. hogy betűtípusait vezér- jegyétől való megkülönböztetés okáért ívre hajtották. 3) [szövegkép "2"] Az utóbbi közelebb áll úgy a foinikeiához. hogy a török dialektusok modern és ót. 10.(167) 21. Az átmenetet nm.minden könyvczím nélkül!) is ezen a véleményen van: "Et chaque fois que l'écriture change ainsi de direction.2013. lábjegyzetre kétszer jelenik meg 7-es számként] 1) V. Sebestyén Gyula. csupán egybe függ a br. 1896. 1.) 5) Mind e megfejtési munkálatoknak épen az a szerencsés körülmény szolgál előnyére. 1896. Archeológiai Értesítő 37 (1917) ____________________ [A lábjegyzetek sorszáma nem az eredeti lapszerinti sorszám.06. de l'Orkhon.Inscr. Ethnographia. 45. ennek azonban tevékeny szerepe nincsen. a hogyan dr.

mondja Drouin (Les monnaies Touraniennes = Rev Num.sajnos . azt a lejebb következő fejtegetések is igazolni fogják. Sitz. H. A Julien-féle 1857-iki franczia kiadás kevesbé ajánlható. Inschr. J. et empruntés (sauf I'irano-scythique) aux populations iraniennes ou indiennes au milieu des quelles ces Touraniens ont vécu. 14) Si-yu-ki. Vagy talán az idézet csupán a freiburgi Kirchenlexikonra vonatkozik? E helyütt kell röviden abbeli kétségeimet megemlítenem. 53. 219. hogy létezik egy északi brähmï. by Sam. 13. Akad. Helsingf. A. vájjon helyt álló-e dr. "En résumé . BeaL London.) Ellentmondanak ennek az általános epigráfiai tapasztalatok. o. at. o. a melynek a törökséghez való viszonyát lejebb bőven lesz alkalmam taglalni s a mely bizony tényleg "szembe tűnik". Khotan. míg Agathokles és Pantaleon ksathrapák érmein "a brāhmánok szent írását" ("Götterschrift") találjuk. 1915. A madarai sírfeliratok bizonnyal nem görög ötvös művei. o) Részben az ő befolyásának is (id. o.Más megítélés alá tartozik természetesen a Boutaoul-Bojla görögbetűs felírás.2013. Thomsen. ez egész nagy epigráfiai csoportról egy sornyi megemlékezést sem tart szükségesnek így aztán persze igen könnyen létrejönnek az "epigráfiai csodák". 13. (Donner. a mely valószínűleg a madarai görög-török feliratok csoportjához számítandó s a melyeket ugyan Sebestyén dr. 50. s ha arsakida és szasszanida származtatásai még sem voltak rám meggyőzők. hogy ezt a kérdést már nem az orosz Radloff.. d.) kell tulajdonítanom. Phil.) görög ötvös kísérletezésének vél. o. erre csupán Thomsen szavai bátorítják. 1838.csak az I. m. Inscriptions de l'Orkhon. (Ethnogr. táblát. A görög nyelvnek Középázsiában való fennmaradására nézve v. 1915.A "túrán" érmeken előforduló feliratok kérdése különben a középázsiai epigráfiának egyik legkomplikáltabb része. o. du IIIe au VIIe siècle de notre ère. Hogy mennyire hibáztam ezzel. employés concomitamment. m. majd balról-jobbra irányuló devanagiri [sic!] írássá alakította". Thomsen és Sebestyén után mégis vállalkozik a kérdésnek egy új szempontból való megfejtésére. Tbgen. .u.S ha e sorok írója Radloff.. 10) A görög behatásra nézve I. Lassen. .les monnaies frappées par les peuples d'origine touranienne qui ont occupé le Tourkestan.). o) . 220. o. l'Iran oriental.1. Stein. ugyanazokra az eredményekre kellett volna jönnie.) így szól: "Ugyaninnen jutott el az aramaeus írás Indiába is.06. Bed. o. o. Bonn. 296 kk. 91. a mely akaratlanul is ez irányban gátló hatással volt rám mindaddig.Magyar Megmaradásért felhívnunk. Sebestyén Gyula. hanem a dán Thomsen kiadványaiból ismerheti meg. k. Sebestyén Gyula is követte .jegyzetei szerint . Az ékírástól a rovásírásig .). legújabb nagy epigráfiai munkájában. Anc. 13) V. Érdekes. 11) Thomsen. midőn a közhasználatban levő betűsor epigráfiai alkalmazása elkövetkezik".) 7) Sajnos épen Donner műve volt az. Buddhist records of the Western world . 307. 1902.az én gondolatmenetemet. a ki magát nyílván epigraphusnak tartja (Ethnogr. o. Sebestyénnek sz a megállapítása: "Az írás mesterségnek már nagy múltja van. Az e passzushoz tartozó jegyzetben Bühler hindu palaeographiáját is idézi. o. S. Ber. Preuss. a brähmït magát röviden így intézi el: "L'écriture b ráhrna ou sud-indienne et l'écriture pehlevi du temps des Arsacides et des Sassanides ne sont pas non plus des modèles qui sautent aux yeux". B. de l'Orkhon. par l'intermédiaire de l'un des alphabets iraniens qui en dérivent! (Inscr de l'Orkhon déchiffrés. id. les vallées du Kaboul et de l'Indus. History of Fine Arts in India. 1891 225. ha tovább lapozott volna. kötet . translated from the Chinese of Hiuen-Tsiang. 6. mint a melyet az alábbiakban e sorok írója mutat fel. Barthold. (Ethnogr. Donner. 1894. hol a sanskrit írást előbb jobbról-balra irányzott sorvezetéssel b rähmï írássá..-Hist." Nem mulaszthatom el annak a megemlítését. de . 9) Smith. Zur Geschichte der griechischen und indoskythisen Könige. magyarmegmaradasert. k. Nagy művében (150. Geschichte Irans. hogy dr. k). o ). Calcutta. hogy dr. 31.29. 120-150. Ein Blatt in türkischer "Runem-schrift aus Turfan. 169 o. 1888. 167. m. LXX. o. ö. id. 49. 218. eredményüket kénytelen a következő mondatban megállapítani: "On doit bien sûrement espérer et compter que l'avenir amènera de nouvelles trouvailles qui éclaireront mieux toutes ces questions" (Inscr. Cl. a melyben 18 negyedrétű oldalon keresztül az ótörök írás genetikájával foglalkozik. o. o. 12) Report on Central-Asian antiquities. a ki áttekintve az addigi eredtetési elméleteket. Gutschmid. 1915. nem kellett-e ennek az eredménytelenségnek elbátortalanítólag hatnia?! Mi több. . 1884. ha az egyes betűtípusok visszavezetésénél az eredeti kéziratomban volt "középgörög" helyett "bizánczit" tettem. 358. a míg művelődéstörténeti tanulságok is nem támogattak a magam útján. nous font connaître (en dehors du devacâgari) environ neuf alphabe ts différents. sem a finn Donner.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 243/271 .. az ótörök írás dolgában pedig különösebben Barthold (Die histor. o. 21. 8) A görög írás még a präkrit szöveg visszaadására is szolgált Északnyugatindiában Nahapana és Castana idejében (Kr. Vagyis neki fogalma se volt róla. Donner.Ő is ismerte Thomsennek iránytadó kijelentését: "Serait-ce directement à l'alphabet araméen même ou indirectement.

Arch. o. 445: a balchi "híres nota vihâra-ról (új kolostorról). Beiträge aus chinesischen Quellen.). Severtzof. Petersburg. Untergang der Arsaciden. The Indian home of this alphabet lay in eastern Afghanistan and in the north of the Panjab. 90. 79. szanszkr "šramana" (Marquart. és 90 sz. 32) V. o. ö. dr. Ért. A. it is not usually found so far south as the dominions of the Western Ksatrapas-Kathiawar. 1917. Arved. II. o. 35) Franke. Die Reiche der Indogermanen in Asien. o 20) Hammer-Purgstall.u. A.. o.. o. m 90 o. Die Pamirtadschik. Alex. Pal. 37) Az idézett hely legkorábbi változata a San kuo chi történelmi műnek (Kr. 1893. 154. továbbá: Gutschmid. v. 222. 9. Már ebből is tetemes ellentét érezhető ki a kínai és a középázsiai népek művelődése között. Ancient Khotan. Franke. o.. J.Magyar Megmaradásért 15) V. Arch. stb. Bühler. CIV. stb. Azok részére pedig. o. o. A. stb. 1914. Festgruss für Roth. 18S8. Stein.o. (Beil. V. 203. a bizonyságokat rá I. II. 19) Stübe.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 244/271 . ö. Geschichte Irans und seiner Nachbarländer von Alexander dem Gr.) Turk területen is ez a szanszkrit-forma maradt sokáig érvényben. 30) [szövegkép "1"] Hozzávetőleg említendő. hogy Balch neve is török eredetű Vámbéry (Noten stb 7. I. 1910. Tübingen.egyébként számos összehangzó locussal támogatott és meg nem czáfolt . Catalogue of the Coins of the Andhra Dynasty. 18. chron. de la Société de Géographie. 23) Rev. 29) Schultz.: "The northern origin of the Western Ksatrapas is most clearly proved by the use in their earlier coinlegends of the Kharosthi alphabet. Értesítő. Ērānšahr. and Malwa. id. 36) Teljességgel nem áll módomban az eredeti forrásoknak utána nézni s így kénytelen vagyok Frankénak (id.tekintélyét igénybe venni. ezzel Sebestyén Gyula. 174 o. 89. z.o. h. ö.29. III. o. kötet . Ethnologische Vorlesungen. Alig Ztg. Az ékírástól a rovásírásig .. o 27) [Az eredeti lábjegyzetekben nem jelenik meg] 28) A türk fajú népeknél a "fehér" és "fekete" megkülönböztetésére nézve érdekes elméletet vet fel Kutschera.. Geschichte der Mongolen. 68. A magyar rovásírás hiteles emlékei (Bpest.. 200. Arch. bis z. Sebestyén Gyula. V. E. hogy végeredményében . Der Buddhismus. 1896. 1908. id. o.. 34) A fenntiekhez v..) . o. o. Ērānšahr. 438.) szerint.) ezen mondatát: "mi már eleve is valószínűbbnek tartottuk azt. 1888. 160. Kern. Persze. o.06. and. A magyar honfoglalás mondái.1. 31) Stein. Giessen. m. W. azt tagadnunk nem kell. In these districts Brähmï was the regular alphabet from the time of Açoka onwards". 307. 2915.a brähmï útján . Zur zentralasiatisch-indischen Archäologie.) 33) A felosztás Cunningham szerint. stb. a kik a turk-fajú népeknek Kína által való befolyásoltságát szeretnék magyarmegmaradasert. in which regions it often appears side by side with the Brähmï alphabet. L. London. Ind.. 17) Bühler. E.. Mathurä in the S. 65. o. 18) Rapson. Berlin. 1910. k. o. Indische Paläographie. o. Bécs. St.2013. hanem nyugatról vitte keletre írástudományát". M. 297 előtt) 429-ben elkészült magyarázataiban fordul elő.. 1915. h. 1857. ö. 1890. although its use was extended from this centre as far as Bhawalpur in the S. 1903. 26) U. 16) id. stb. Les anciens itinéraires à travers le Pamir (Bull. 164 sk II. Strassburg. 25) Marquart. o. Num. 3-5. 126. Zur Geschichte der Çāhi's von Kabul. 22) [szövegkép "3"] Stübe. ö. sz. ö.az ótörök írás is visszavezethető valamelyik sémi betűsorra. 24) V. Die Chazaren. R. Gujarat. "A magyarországi hún-uralom néhány érememléke. 1912. v. 376. 148. and Kangra in the S. 21) Castrén. 91.. Kitűnő rövid bevezetést nyújt a kérdés ismeretébe: Scherman. hogy az ótörökség nem keletről hozta nyugatra. ö.

49) Oroszországban lelt ezüst tálakon a fejedelem . I. Die Ahnentafel Attilas. 163. 1899. but left behind them an important element in the population of N India". VI.. 41..1.29.melle elé emel ilyen csészét. 70. o. o. Aus dem Tibetischen übers. o. Ancient Kbotan. Bonn. It is also probable that the Yue-chi not only acted as intermediaries for the introduction of Greek and Persian ideas into India.). Sinologische Beiträge I. Középázsiában való szerepüket a következő velős szavakkal írja körül: "Kanishka and other monarchs were realous but probably by no means exclusive Buddhists. Voyage de Song Yun dans l'Udyāna et le Gandhāra. o. 78. 164. die der Verweichlichung und Unredlichkeit geziehen werden. Monatsh. W K. Inschriften stb. 40) Zur Geschichte der griechischen und indoskytbischen Könige. ö. W. 50) Chavannes. o. végül: Supka. Uber die geogr.. o.. o. 544. 85 és 88. o. F. foglalják el s aztán több-mint ötszáz évig (Kr. o. altt. kötet . 280.-ban.u. o. Streifzüge. szolgáljanak figyelmeztetésül Vámbéry megállapításai: "Die Alttürken verrathen von chinesicher Bildung keine Spur" (Noten stb 9. (1905) 341.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 245/271 . 74. Uigurica II. Journ. sőt ezzel szemben "Der Kultureinfluss der Chinesen. Argenterie orientale XXXV.. a T'oung Pao-ból. o. 43) U. P. valamint Vámbéry Noten stb. o. o. 14.Buddha tartásában . Abh. 52) Marquart. I. Ez egyúttal a legjobb válasz azok számára is. Itt jegyezzük meg. o 39) U.. 55) Stein. M. Brit. A. o. o. 68. 400-ig) "ont régné sur l'Asie centrale" (Donner. 1893. így fejezi ki ezt az ítéletet: "The Yue-chi type is Turkish rather than Mongol or Ugro-Finnic". o. 56) Müller. o. h. 1903. f. 88. Kny. Noten zu d. o. Uigurica II. továbbá Jigs-med nam-mk'a. 48. 19. Geschichte des Buddhismus in der Mongolei.Magyar Megmaradásért mindenáron kimutatni. 53) Jāqüt és Abü Dulaf szerint. köt. 44) U. Georg Huth. h. évfolyamából. kny. m. v. 47) Chavannes. i. k. de l'École Française d'Extrême Orient. 41) A yüe-chik turk-volta iránt ma már nem lehet kétség. 1838. Strassburg. a Kny . mintha Kínától vették volna kultúrájukat a török fajú népek A tény épen fordítva áll. Verbreitung und die Formen der Altertümer in der Nordwestmongolei. 51) Lásd: Motívum vándorlás a korábbi középkorban. d. c folyóirat 1914. 1903.. 62. 45) Chavannes. 369. 191z.e. hogy Lévy-Chavannes Gandhara területén ongintípusú ót. 56. II. 92 k. i.. 1911. oldal.. L. 67. magyarmegmaradasert. a kik az ótörökség középázsiai szerepét mindenáron úgy kívánják beállítani. Szt Pétervár. wird in den at.. 42) Stein.. lásd a kirgizek soghdiánai szereplését). sor.. 1898. 59) Müller. Helsingf. Voyage de Song Yun után Stein. id. k. A yüe-chi-k Sogdiánát 170-ben és Baktriát 130-ban Kr. v. Buddhistische Spuren in der Völkerwanderungskunst. főként 368 o. W. Kny.2013. Ancient Khotan. A. m. u. Osteurop und ostasiat. Az Enc. Inschriften verpönt und absichtlich vermieden" (u. stb. tábla 64. M. o. 49 k. 1900. o. and the conquest of Khotan and Kashgar must have facilitated the spread of Buddhist ideas to China. A. Smirnow.. o 12.. Kny. o . Fr. id. zárókötete (XXVIII. 7. 48) Granö. o. o. Szt.06. 222.. Pétervár. 40. Documents sur les Tou-Kieu (Turcs) occidenteaux. o. 57) Hirth. Soc. 251. F. Finno-Ougrienne. a mely a népre vonatkozó eddigi kutatásokat tekinti át. pl. 46) Chavannes. X/1917. id. akadémia által Turfānba küldött expediczióról szóló jelentés. o. 22.). Marquart. Kunstw. 54) Vámbéry. o.. 58) A sztpétervári cs. Bull. f. Az ékírástól a rovásírásig .) 38) Stein. K. Berlin. 944. and of Indian ideas into China. 217-237. 56.

). 82) Taylor. 368. j. 795. o. Könige. o.2013. o. 77. o. o. Catalogue of the Coins of the Andhra Dynasty stb. a ki Peshawarban. L'itinéraire d'Ou-K'ong. o. I896. hogy a tudományos előítéletektől meg nem zavart ez a józan feltevés utóbb mennyire elhomályosult a kutatók keze között. Z.. o. 189. gr.) b arb árnak fordítja. Gesch. hogy "a buddhista hittérítő barátok Khotānba. o. o. Gutsctsmid. 1915. de l'Orkhon. 46. és III. Altertumskunde..29.). a. 70) Müller. 185. kötet . cc. Rev. II. Finno-Ougrienne IX köt. o. o. 160. Ilyes átmenetet tételez nyílván Thomsen is föl. s roppant jellemző Chavannes észrevétele. o. indoskyth. o. o. magyarmegmaradasert.. 67) Lassen id. 1838. 229. o. Strassburg. 73) Grünwedel. és a köv. 71) Müller. o. II.).1. 90. Hasonló remény felhangzott már mindjárt az ótörök feliratok felfedezése idején is. 79) Stein. 61) Buddhistische Kunst in Indien (Hdb. Siebzehn Tafeln zur Indischen Palaeographie.. Schmidt.) 76. o. 65) [szövegkép "6"] Marquait. 80) Indian Coins. 1898. Beiträge. tábla s a hozzájuk tartozó megfejtési táblák. Lévi et Chavannes.o. Num. kiadás. Uigurica. o. és u. IV. mais chez une autre tribu turque". d. Gesch. et nous saurons si cette écriture runiforme est venue de l'Inde à l'époque d'Asoka.) így ír: "Dès l'abord l'alphabet n'ait pas pris naissance chez les Turcs proprement dits (Tou-kioue). Buddhistische Kunst in Indien. Uigurica. o. (Inscr. de la Soc. 215-225. Forschungen z. 314. Ind. Bühler. de l'Orkhon. 90. 75) Ilyen feltevésből indult ki már Lassen is (Ind. 219.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 246/271 . Irans. kgl Mus.06. o.Az iráni területre. o. m. 3. 155. Berl. 32. 42 kk.. 280. 1891. 60. 69) U. 1900) 160. 262. (Les monnaies Touraniennes. 92. o. 74) Bühler. id.. Thomsen ez idézet felhasználásánál Julien egy sajnálatos tévedésének esett áldozatul: a kínai po-lo-men-t ugyanis (Inscr. I. 1883) I 250. 1896. 82) Összeállításukat 1.Magyar Megmaradásért felírásokat találtak. 64) Lassen. 63) Thomsen-Festschrift. 68) Stein. ou si elle n'a pas été plutôt apportée d'Europe par le nord de la Sibérie". Grammatik der mongolischen Sprache. u. mint származó helyre már Thomsen is utalt.. 1898. 77) Ethnographie. Ancient Khotan. Sajátságos. 167.) 76) Török nevek és czímek bőven akadnak Wu-k'ung útján. The alphabet. II. h 258. Ancient Khotan. Strassburg. 72) Stein. Drouin még 1891-ben így ír róluk: "Le déchiffrement de ces inscriptions est donc très prochain. kk. 52. 60) Klu Blum stb. 66) [szövegkép "7"] Thomsen-Festschrift. II 26. 62) I. Ērānšahr. Az ékírástól a rovásírásig . id. 232. de azok ott utóbb elkallódtak". 46. a mely Kipin és Gartdhara területén keresztül vezetett (Franke. (Mém. de l'Orkhon. m. . o. III M. (London. o. Berlin. 19. J. 1900. és II. 81) Lassen. o. Remarques sur les monnaies frappées dans les prémiers siècles de notre ère par les princes Touraniens. o. o. darabok. 78) Indische Paläographie. 200. Strassburg. ö. 88. holott az nyilvánvalóan a b rahman átírása. Bonn. a középkori Gandhara fővárosában az orkhoniakhoz hasonló feliratokat talált (v. a mikor úgy véli. Kašgārba és a környező középázsiai országokba kivittek betűsorokat. o.). a mikor (Inscr. 158. Palaeogr. II. London.

Magyar Megmaradásért 84) "Zunächst hat es sich jetzt herausgestellt. o. 97) Grundriss d. br. o. e folyóirat 1915. o. Zwei soghdische Exkurse zu V. 1 erre Bühler (id. 1910. Zur Gesch. I. 5. Zigeunersprachen. Grammatik der Prakrit-Sprachen. 88. 3-6 füzetét. o. o. 12: Finck. sk. 11. ö. 89) Enc.2013.. Strassburg. Ind. XIV. o. o. = avesta. Arch. Ind. Strassburg. av. hogy a mai uigur-özbég nyelvjárásban az a hang aránylag ritkán fordul elő. 53. als dem Nordwesten an" Bühler. Pr. dass die Brähmï auch in der ältesten Zeit selbst im Nordwesten von Indien allgemein gebraucht wurde und dass sie von jeher in der That die eigentliche nationale Schrift aller Inder war". 1910.) megjegyzését: "Die Bezeichnung der Vocale in den Inschriften von Bh ȧṭṭ iprolu differiert von der gewöhnlichen dadurch.-ban is van példánk. 88) L. 40. o. 28. 9. I. Könige. Muséon.) 85) Enc. und indoskyth. m. 1917. 1. o. ved. Brit. 8. 94) U. = brâhmï. 625. (Bühler. 30. 105) Hasonló hangérték eltolódásra magában a br. 91) Ind. 101) Vedic grammar. 103) Andreas. indo-arischen Philologie. 731.. még: Pischel. 87) Bühler. 86) Indische Palaeographie. o. Továbbá: Drouin. h. 1895 Nem ismerem.06. 1. um die Bildung von Ligaturen zu vermeiden. Cl. Thomsens: Ein Blatt in türkischer Runenschrift. h. = ótörök. Pal. j.. für ā. A contribution to the existing magyarmegmaradasert. Pal. = nagyszentmiklósi kincs jegyei. Ind. SB. id. dass mittleres a durch das Zeichen der Br. 1915. 98. u egymásközti változatainak eseteire nézve v. 6. 150. o. Ak. Rövidítések: ót. id. 98) "Der jüngere Maurya-Typus gehört sowohl dem Nordosten (Bihär). o. 102. o. Les Hans Ephthalites dans leurs rapports avec les rois perses sassanides. 16. und erfunden." Megjegyzendő. id. Ért. Strassburg.1. k. d. nm. 1898. 90) Nyilván Sebestyénnek is ez a véleménye: A magyar rovásírás hiteles emlékei. 102) Az a. kötet . Raquette. o. 175.29. Pal. 307.. Értesítő. 104) [szövegkép "1"] Macdonell. Rapson. o. viszont a nyugati Turkesztán nyelvjárásaiban ellenkezőleg igen gyakori. 92) Bühler. Indian Coins. Az ékírástól a rovásírásig . W. 100. gr. und ā durch einen Horizontalstrich und einen von diesem herabhängenden Verticalstrich aus- Zweifel sekundär. o. 93) Bühler. Pal. o. o. 99) [szövegkép "1"] Arch. m. 116.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 247/271 . 10. o. 96) Lassen. 95) U. 7. 12. 8. k.hist. o. Phil. = véda. 100) Az arab számjegyek a következőkben a betűtáblázat megfelelő számjegyére utalnak. Brit. 1900.

o. ö. IV 798. wo zwei oder drei Vocale durch ein und dasselbe Zeichen repräsentiert sicd und wo schliesslich oft gar kein Zeichen für des entsprechenden Vocal vorhanden ist". N. so dass nicht nur die Orthographie überall eine schwankende ist. id. id. s rajtuk Vámbérynak a megjegyzése: ".Bredsdorff és Wimmer után . Sztpétervár. 106) Macdonell. 1897. 5. Inschriften der Mongolei.) felhozottakat s azonkívül épen a háromszárú k jegyre: Vámbéry.06. 1915. 3. o. Mészáros igen helyesen megállapította: "A rovásjegyek összehasonlításánál ugyanis mindig az az irányadó elv. Ő ezt már a Rajner-papvrus kiállításhoz írott nagy katalógusában megállapította a számjegyekre nézve. ö. ö Lassen. A contribution to the existing Knowledge of the Eastern-Turkestan Dialect. und offenbare Versehen-und Schreibfehler in Menge aufstossen. 6. o. 46. stb 67.) 118) [szövegkép "3"] Id. 115) A magánhangzó ugratásra. F. o. o. stb. o. SB. általában: Bühler. id m. s annak okaira v. 114) Hangtanilag v. o. hogy ott a régi Deva-nâgarî (az istenek városának írása) alapján állapították meg a jegyet. 24.-val szemben az ót. 147. 1895. 119) Id. W . azt csak onnan magyarázhatjuk. 46. at. phil. cl. . sondern auch der Stil ganz vernachlässigt ist.amint erre Karabacek tanár figyelmeztet . o. teljesen labilis az a > a változat. hogy maguk az alkotó elemek identikusak legyenek". 89. az u < o. ) A betűjegy megfordítása . Altertumskunde. 112) A mint dr. 108) mégis találunk a dekkāni és a singhalesi írásokban e hangokra jegyet. Phon.2013. Inschr. szakaszában (fennt 3. 1 neutrális) és 7 hosszú magánhangzó szerepel. "A vowel which is pronounced with the asound in Kashgar can in Yarkand take the sound of ä" Raquette. magánhangzók fonetikai azonosításában felmerülő nehézségeket fokozza a kel. Helsingf 1909 I. V. Ind. e részben e cikk II. deren Schriftzeichen so unzuverlässig sind.).hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 248/271 . o. 117) Jellegzetes s az ót feliratok megfejtésénél szüntelen szem előtt tartandó Radloff ítélete: "Die Verfasser dieser Inschriften stehen auf einer sehr niedrigen Bildungsstufe. (Radl. 300.) csupán az uigurözbég nyelvjárásban 15 rövid (7 kemény. 5. 20. o. o. A br és ót. de l'Orkhon.. o.rendkívül jellemző a hindu-török átmenetre nézve. o. kötet . 111) Sebestyén Gyula. és 102.megállapít: "L'ancienne écriture {turque} n'était calculée que pour l'entaille sur bois ou pierre" (L'Inscr. törökség nyelvében megállapítható magánhangzók roppant nagy számú változata. m. 109) Die at. Ak. m. h. Raquette szerint (id. und manche Inschriften in der Wortstellung grosse Unregelmässigkeiten bieten und oft sogar aus unzusammenhängenden Wörtern bestehen" (At.Az u > o a csuvasban csupán dialektikus eltérés. hist. wie dies bei den alttürkischen Monumenten der Fall ist. o. okát abban a körülményben találhatja.) 116) L. 107) Thomsen. Az ékírástól a rovásírásig . Inschr. amelyet Thomsen . 113) fejlődő br. o.) ezt a sajátságot valamely idegen nyelv behatásának tudja be. 18. o.Magyar Megmaradásért török nyelvjárásokra jellegzetes (u.29.1.A csuvašra nézve Radloff (Phon. amelyek között a határok gyakorta elmosódnak. 7 lágy. magyarmegmaradasert. o.. 45. id. Pr. h. Noten. old. 89. monumentális feliratokban megnyilatkozik.. 100. h. ra. (Noten z d. és 53. 110) A keleti Turkesztán nyelvjárásaiban pl. 300. eine Sprache.) S ezt mondja Radloff (1895) és Thomsen (1896) után! . amelyeket a törökök ilyen tengely körül fordított alakban vettek át a hinduktól s úgy közvetítettek át az arabokhoz. o. o < u változásra: Pischel. XI. 1910. o. o. Ethnogr.

m. a mely finn-ugor területre jutva lassankint elgyöngült?" Kitűnő nyelvészünk tehát itt implicite a hangrendi illeszkedésnek legalább egy csoportjára nézve elfogadja az indo-európai nyelvcsoport magyarmegmaradasert. o. teljes joggal szerepeltetheti az érdemes kutató e primitív állapotra vonatkozó fonologiai föltevését. id.06. joggal kifogásolt V.29. ö még Radl. de az előreható hasonulás is előfordul. Mais ici même il y a beaucoup de phénomènes qu'on ne saurait expliquer qu'en supposant l'existence primitive des sons vocaliques à côté des sons soufflés et indépendamment du système actuel". 127) Id.. o. 52. z. 298. 123) Ethnographia.irodalmilag . s. o. o. une série de sons vocaliques. 134) Pischel. m. 1899. 122) id. 121) id. v. 299. old. Nem lehetne-e török hatásra gondolni. m. o. j.. v. sor. Ak. o. 1915. o. o. o. Pr.) "A magánhangzó-harmónia lényegében előreható hasonulás. Id. "Genaueres über die Stärke dir affricativen Aussprache anzugeben. et différement de ceux-ci.2013. sind wir natürlich nicht im Stande". Macdonell. s főként 182 o. les langues turques ont eu. qui peuvent figurer dans toutes les positions. à l'égard du système primitif des voyelles ou des consonnes vélaires et palatales. o.Thomsen (Inscr de l'Orkhon. u. et en mots. par exemple. Phon. 8. d. 131) [szövegkép "5"] Thomsen. B. Phil. zwei soghdische Exkurse. o. 46. Az ékírástól a rovásírásig .-őzb. avoir que. 311. m. t.) természetesen szintén kitér erre a sajátosságra. 137) id. o. o. k 450 o. 25. 91. 24.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 249/271 . hist Cl. Az persze nem igen valószínű." 133) Thomsen. dans les sons vocaliques des langues turques. 129) id. 189. feliratok kiejtési értékét természetesen nem ismerjük. 12. dès l'état primitif (ou du moins. g. m. nyelvjárásban zu den altt Inschr stb Heilsingf. der mit palatalen Vokalen steht". Donner szerint (id. Pal.-ban ugyan a hátraható hangzóhasonulás a túlnyomó. o. s a tisztán grafikai befolyásoltságot nem lehet magunktól utasítanunk. mint inkább tökéletesen . o. 125) id. 130) id. S. o. m. o. Inscr. W . s természetesen mindakettő másodlagos fejlemény. nous n'avons pas une differentiation postérieure et plus ou moins fortuite des sons primitifs soufflés.Magyar Megmaradásért 120) Radloff. hogy az egyes nyelveib en függetlenül fejlődőit ki. 16. 31. 16. toutefois pas au commencement des mots. 128) Donner szerint: ri = vélaire soufflé. m. ö. 58. 53.) a jegy maga "formation postérieure". 126) [szövegkép "5"] Ind.. A föntebbiek alapján az lehet a finnugorban is. 132) [szövegkép "6"] Andreas. "tönender Explosivlaut. Az idg. Thomsen. m. 138) Id. 54. . Szerény nézetünk szerint azonban az ilyen differenciált hangtani sajátosság nem annyira primitív. K. o. oszlop 18. 136) id. IV. m. k. d'un commun accord. ö. . m.. id. antérieurement à toute phase abordable à la science).. o. o. id. 37. m. o.Miután az ót. 1910. o. 124) id. "Der Übergang der intervokalischen (postvokalischen) stimmlosen Spirans in die stimmhafte kann bei der Herübernahme ins Türkische erfolgt sein. h. à côté de q. o. Ide vág Schmidt József megfigyelése is (Ny. 228. 36. m 217. m. II. 61. 213 o. id. "Ces faits nous conduisent avec nécesssité à une conclusion analogue à celle où l'on est arrivé pour les langues indoeuropéennes. 157. 135) palatalis orrhang.kifejlesztett fonologiai eredmény. h.1. de l'Orkhon. 9. h. mais que. Ein Blatt stb. Raquette szerint az uig. kötet .

). ou bien une indécision dans l'idée de la juste valeur de ce son. Arch. 22. 6. o. id.Az itt mondottakkal szemben v.. qui éxiste au moins dans les inscriptions de l'Iénissei. 1927. 152) Mindenesetre említést érdemel az a párhuzamos jelenség. szerint "die Gleichheit der Aussprache der türkischen Consonanten gab dem Ohre keinen genügenden Anknüpfungspunkt".Böhtlingk feltételezésével szemben . magyarmegmaradasert. i6. 145) V. 52. Pal.tagadja az írástudók által való import lehetőségét. o. 143) A -däman képző maga is szanszkrit formája egy perzsa szónak. v. id. 155) At. 41. o. 156) Id. Journ.) kénytelen a szirus írásnak ilyen hatását elismerni. Coins. 41. o. ö Bühler táblái közül: III. hogy Radl. 12. o. 156. Andreas. v. 144) Kani ṣka közvetlen utódja. o. Phon. h. m.06. N. "Les sibilants nous montrent en général une inconstance quant à la valeur du son" (Donner. m. kötet . o. of the Ind. 156. 147) Pischel. ö. o. o. m. N. id. 142) Rapson. Pischel. is egyenesen a mássalhangzók e két sorát használja fel az utánuk következő magánhangzók megjelölésére (Vokalfixierung). CV.. o. a hol legalább a K-hangokra nézve . Coins.. 5.. o.-111-v. 148) V. Leipz.V. 1908.u. 139) Macdonell. ö. Radloff. 1898. m. o. . Cat. Phon. id. ö. ö.29. id. At. §. 1897. m. id. m. J." 146) "Die später datierten {Ku ṣana-Inschriften} weisen oft die älteren Formen der nördlichen Kṣatrapa-Inschriften auf" (Bühler. o.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 250/271 . parait annoncer en certains cas une confusion dans la prononciation. o. 1882.) 150) Macdonell.). 218 §. hogy a hindu-török paloa-grafiai kapcsolatot a priori valószínűnek tartja s minden bizonynyal megoldhatónak hiszi. of the Bengal Asiatic Society. §. Magánlevélben ugyanő szíves volt azt a felfogását velem közölni. m. ö. 325. F. m. o. 111-142) érmein már br. Bühler. o. 63. o. de l'Orkhon." . id. Ind.1. viszont az uigurokra nézve (109. o. 3. Radl. 112.. Az ót. Strassburg. m. London. o. o. 33.2013. o. they have arisen immediately after ṣor an r sound from dentals" (U. . being unknown in the Indo-Iranian period" 140) "As a rule.A prakrit-ban való hangcserére nézve I. Rapson. m. 48. id.) 311. Huwiṣka (Kr.: "l'écriture chancelante. Türksprachen. Ind. 49.Magyar Megmaradásért behatásit a törökre. Donner. -t használ. 141) Rapson. Értesítő. Az ékírástól a rovásírásig . 18.miként általában az ót. Phonetik der nördl. 62. 308. Smith. betűsornak az eddig felvett időpontnál korábban való keletkezésére utal Thomsen: "On aurait sans doute l'impression que notre alphabet doit être un peu plus ancien qu'on ne le croirait" es "La conclusion serait que l'origine de cet alphabet aurait pu devancer un peu l'époque indiquée" (Inscr. hogy a délnyugat-iráni utóbbi lassan kiszorította. o. id. LX o. 16-18 149) "Bei der Anwendung der die Zischlaute wiedergebenden Zeichen sehen wir ein grosses Schwankens" (Radloff. der der Herrschaft der älteren Ṡaka im östlichen und südlichen Panjab ein Ende macht.). "Kaniṣka. "The cerebrals were a specifically Indian product. 151) Jellemző. I. F. 157) Id.) Egyébként a t és ṭ hangoknak az ótörökben való szüntelen felcserélésére v. úgy hogy a török nyelv maga aligha kívánt meg ilyen messzimenő grammatikális differenciálást. ö. 33. A mongol és mandsu írás pedig .

4. E lamdacizmus-szerű jelenségre már Bühler is utal.2013. §. dḥa < ḷha. id. o. o. Sprachwiss. Pl. 163) Sebestyén. 62. o. 18. o. Az ékírástól a rovásírásig . o. de elsőrangúan fontos adat bukkant fel. 45. m .) TÖRÖK NYELVŰ MEGFEJTÉSEK MÉSZÁROS GYULA NYOMÁN MÉSZÁROS GYULA. id. Idg. ö. 1903. īḍ e helyett (Ind.06. h. o.. ö. 11-12) külön-külön bétűval írja a két hangot. o.1. 157. o. īḷe. 166) [szövegkép "1"] Andreas. čonda (Vámbéry.. 63. 171. a mikor grafikailag egybekapcsolja a ḷa és ḍ a jegyet. m. j. Sőt még az iénisszeiben is (XXVIII. amelyet az alábbiakban közlök. 244.) 160) A mire Strzygowski és Varjú is figyelmeztettek. o. 164) Macdonell. Leipz. v. id. o. 299. 161) Thomsen. id. Pischel. o. m. 5. magyarmegmaradasert. o. Radloff. 33. 162) [szövegkép "2"] Az esetekre nézve 1. 308. m. Donner. 53.29. h. 307.Magyar Megmaradásért 158) 333b 159) Kettőzés nélkül is több ízben előfordul. m. pl. id.. MÉSZÁROS az orkhon-jenyisszein rovásfeliratokkal vetette egybe a nagyszentmiklósi kincseket s erről táblázatot is készített.. SUPKA GÉZÁVAL együtt éles ellentétben állott a "hivat[a]losan" megbízott SEBESTYÉN GYULÁVAL. nemzetközileg is elismert turkológusunk is foglalkozott a nagyszentmiklósi feliratok megoldásával. 5. kötet . Pal. id. o. § és 242. 82. Vitáik sok meddő részlete mellett sok másodlagosnak vélt. id. 23.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 251/271 . v. Notes. sz. 167) da < ḷa. 165) Meringer.

Ezen alkotó elemeknek.(1:) A jegyek tükörképes változatainak keletkezése is tulajdonképpen ezen az elven magyarmegmaradasert.2013. hogy maguk as alkotó elemek identikusak legyenek.1. Ez hozzátartozik a rovás technikájához s tulajdonképpen ez a forrása az ó-török rovásban is (mint minden egyéb rovásban) a nagyszámú változatok keletkezésének.06. rovásjegyek összehasonlításánál ugyanis mindig az az irányadó elv. Az ékírástól a rovásírásig .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 252/271 . megfelelő vonalaknak elhelyezése a jobbról balra haladó irány betartásának törvényei szerint változhatik a nélkül. kötet . hogy magának a rovásjegynek az értéke megváltoznék.29. j. č. b .Magyar Megmaradásért Összehasonlításunk eredményeképpen a nagyszentmiklósi kincs következő rovásjegyei mutatnak teljes azonosságot az ó-török rovásjegyekkel: a (e).

hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 253/271 .(= mondani) .1. recitiren | ujg (R): ögü. kötet .: Ujg.= sagen. Spr.(tob.2013.06. R) = singen. Az ékírástól a rovásírásig . magyarmegmaradasert.Magyar Megmaradásért (2:) ÜJ.üj.= sagen | ujg (Vámb. 198): üge.29.

Neue Folge 90-91.öj (tel. tel. mely a török dialektusokban maga a változatlan igető. sz. helyett nom. a fentebbivel.(alt. az minden tekintetben egyezik a trébelt felirattal. de a mennyi meg van belőle.) UK. bicskával róttak előzetesen az edényre.-ban van.: Ujg. R) = hören | Parancsoló mód 1.1. mesterien trébelt rovás alatt egy mindenesetre eredetibb alá-rovás látszik (1 a. 2.. melyet valami hegyes szerszámmal. verstehen. Vö. šor. Ezen eredeti alárovás azonban nem teljes. b.). kač. (Vö. 4. magyarmegmaradasert.Magyar Megmaradásért reden.2013.(ujg. OT.) "Verbalstamm ohne jede Endung" | ÜJ = mondj. 38. 2. A fentebbi. kkir. R) = das Maass. 3. | A fenti alak a parancsoló mód 1. (R: AI. Az ékírástól a rovásírásig .29.): bar = gehe du (inf. einsehen | uk. kojb. tar. bar-mak). tudj. sz. Ü(j) (= mérték) . kir. Határozatlan tárgy s ennélfogva a török nyelvek törvényei szerint acc. tudni) .(..uk. kötet .06.érteni. 2. sag. ujg. leb. személy: UK = érts. R) = vernehmen. nem írja ki az egész feliratot.. Spr.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 254/271 . ótör. személye. Pl: ujg (Vámb.

as (ujg.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 255/271 .) = klein. kevéssé) . unbedeutend.06. krm. Az ékírástól a rovásírásig .29. magyarmegmaradasert.Magyar Megmaradásért a S (= kevés. tar. azerb.1. kar. OT.2013. kom. wenig. gering. | az (kir. R) = wenig. čag. kötet . osm.

1.29.2013. Az ékírástól a rovásírásig .06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 256/271 .Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert. kötet .

A besenyő K-nak három zászlaja van. 5a.magyar rovásbetűk fejlődését tanulmányoztam. április 28án . Kétségtelen azonban. Kezembe vettem eközben a nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratait.1961. hogy az arany-edényekre magyar rovással. de ez olyan csekély volt. Benyújtottam a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának. hogy az olvasást nem zavarta.1. Budapest. Seb estyén Gyula: Rovás és rovásírás.úgy véltem: besenyők(?) írtak. hogy a nagyszentmiklósi kincs titokzatos rovásait. Az eredetiek Bécsben vannak. melyek másfél évszázadon át minden megfejtési kísérletnek ellenálltak. 276. 3. mikor megvilágosodott. A besenyőket ugyanis mindenki törököknek mondta. Ma mind a huszonhármat állandó kiállításon lehet látni.) és ötágú (6a) alakja is előkerül. A besenyő és székely rovás között mutatkozott némi kis eltérés. Az ékírástól a rovásírásig .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 257/271 .) egyezik egymással. A már-már teljesen elfelejtett kincs új életre támadt. A besenyők például egyszerűsítették az L betűt. Egy hónap múlva . Mégis hitetlenkedtem. lényegtelen különbségek. magyarmegmaradasert. Alighogy rápillantottam az egyik sorra. egy magyar mérnök megfejtette. egy dobozban. Még hónapokig vizsgálgattam minden vonáskát. magyarul .29. hogy ugyanazonos jellel van dolgunk. a székelyekének kettő. mint mondottam. kötet .06. Sietve nézegettem a többi rovássort is. 4. Másnap az újságok is közölték. Akkor a Magyar Nemzeti Múzeumban múlt századbeli másolatának hat darabját találtuk csak meg az alagsorban. PATAKY LÁSZLÓ KÉT MEGFEJTÉSE A NAGYSZENTMIKLÓSI ARANYEDÉNYEK FELIRATAIBÓL "1960. megdöbbenve fedeztem fel. 2:) [szövegkép "2"] Egyugyanazon rovásnak öt ízben előforduló változataiban a ja rovásjegynek háromágú (3. mert a többi rovásjegy mind az öt változatban (2.a Magyar Rádió jelentette. Ezek. december elsején este .2013. mint az S: az S betűt kilencven fokkal elfordították. 1809. Magyarul. 7.emlékezem Pataky László nekem mondott szavaira . A hír szétrepült a világban. 6a. míg megírtam a megfejtésről szóló tanulmányomat. és mivel úgy olyan lett. és megdöbbenésem még tovább fokozódott. hogy ezt az ótöröknek mondott rovást a székely rovás betűi és szabályai szerint jól tudom olvasni.Magyar Megmaradásért ____________________ 1:) Dr.

1. Fehér Géza úgy vélte. Magyarul. a kiváló régész.mondja Hampel. hogy a díszes nagybetűk is rovás jellegűek.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 258/271 ." E szemléletnek megfelelően: mindenki görögül próbálta betűzni a különös szép írást.. Egy idő múlva újra kezembe vettem a feliratot. mert a rovást olvasni tudtam. A rovásjelekből kiindulva. percek alatt elolvastam a rovást. görögül. Az ékírástól a rovásírásig .gondoltam. "Olyan egyén és olyan időszakban. mikor 950 táján Bizáncban megkeresztelkedett. hogy a díszes nagybetűk közé apró rovásbetűket vertek.Magyar Megmaradásért Míg a feliratok megfejtéséről szóló tanulmányomat írtam.06. A következő pillanatokban erről már meg is bizonyosodtam. Megállapítottam akkor azt is. vagy amidőn még nem tanulta meg az illető egyén a görög alfabétum művelt vidéken közhasználatban levő formáit.29. és feltűnt. De vajon miért írták a görög szöveget ilyen különös betűkkel? Erre a kérdésre senki sem felelt.2013. Az ő görög nyelvű megfejtése magyarul így hangzott: VÍZ ÁLTAL NYUGOSZTALD MEG SZENT JÉZUS ISTVÁNT PÁL FIÁT. magyarmegmaradasert. Bizonyára utólagosan . 1884-ben közzétett dolgozatában -. Ez a felfedezés a görög megfejtéseket felborította. Nagyítóval nézegettem a feliratot. midőn ingadozott a görög írás jellege. olyan helyen írhatta e feliratokat . A legutolsót Fehér Géza mutatta be 1950-ben. Másfél évszázad alatt négy-öt görög megfejtést is bemutattak. kötet . mert valamennyibe beleolvasták a magyar rovást is. puszta kíváncsiságból nagyítóval megnézegettem a 9-es és 10-es számú aranytálak "rontott görög"-nek mondott feliratait is. hogy ezt a két tálat Gyula erdélyi fejedelem készíttette. Ott a keresztségben István nevet kapott.

gondoltam -. Amint ez átvillant rajtam. hogy egy N alakú betűre oldalt egy kis vonáskát húztak. Az ékírástól a rovásírásig .1. hátha akad még benne valami fogódzó? És az ismeretlen sötétségből máris kibontakozott négy szó: magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 259/271 .2013.29. Ha itt is I . és az N valóban N: akkor a kettő együtt Ni=Ny.06. Gyorsan átfutottam a kört. Ilyen kis vonáskával a magyar rovásban az I hangot jelölték. abban a pillanatban megelevenedett a feliratban egy szó: ANYA! Izgalmas percek következtek. kötet .Magyar Megmaradásért Szembeötlő volt a különös írásban.

eS vagy iS. Betoldásokra és kihagyásokra pedig nem volt szükség. Ez a két aranytál csaknem ezerötszáz éves. Vessük most egybe a felirat díszes betűit a latin betűkkel: Világosan látható. mert a régiek szívesen vonták egybe a betűket. Feltűnő volt az is. mint ÁLDJA-ÁDGYA igénk i-ző változata . Ha oda magyarmegmaradasert. akkor Gi=Gy és Li=Ly. és a felirat hibátlan. A későbbiek során kiderült az is. 1965 decemberében egyik folyóiratunk szerkesztői révén többen megismerték. mivel a feliratnak minden vonáskájára megvan a magyarázat. A szöveg értelmes. hogy a tálak oldalába vert rovásjelzés a X. küldte. A hullámos tetejű T pedig Te N. vajon mit lehet mindebből következtetni? Elmondom. De csak 1968 augusztusában közölte a Békés megyei Népújság. Kampós felső része ugyanis a rovásban: S . És lassan mind jobban megerősödött bennem. Hiszen az ötezer éves sumir cserepeken már megtalálták az ISTEN nevet. Ez utóbbi bizonyára a hosszú I . Ennek megértéséhez tudni kell.Magyar Megmaradásért A továbbiakban így okoskodtam: Ha Ni=Ny. hogy a két tálat erősen i-ző nyelvjárású magyar köszöntővel díszítették. de ennél sokkal régibb. században . Az ékírástól a rovásírásig .véleményem szerint a X.elolvastam. hogy ki lehetett Ylona-Gyilyó. kampós kereszt alakú jelét pedig rovásmonogramnak láttam. Sejtelmem sem volt azonban. Együtt ISTEN! Olyan ez a monogram.2013. A felirat kezdő. hogy a rovás gyorsítása érdekében mássalhangzók előtt az e betűt nem írták ki. Úgy látszott azonban.beleverte mindkettőbe: Pe Cs e NY Ee G Ke N Ee Z (Pecsenyég kenéz) Nos. de előbb bemutatom a feliratokat rovással. századból való.29. Az apró rovás nem tartozik bele az üdvözletbe. hogy a két tálat jóval Árpád honfoglalása előtt készítették. A másik bizonyára ennek a négy betűnek megfelelően . Más irányú kutatásaimból tudom. Ügy értem ezt. Ez nem lepett meg.gondoltam. hogy a megfejtés jó. és ez nem erőltetett. sőt van Ii=Y is. És az is majdhogy bizonyosnak látszott. Kétségtelen.1. Valamelyik régi fejedelmi családban ereklyeként őrizhették. hogy egy Y bele van írva egy D betűbe. hogy a teljesen ismeretlen GYILYÓ nevet is helyesen olvastam. és egy év múlva. A köszöntőn kívül még kétféle rovás is van rajtuk.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 260/271 . mint a görög betűkből szerkesztett P X Krisztus jelkép. De más nem lehet. mert díszítése teljesen avar jellegű. hogy két kéz írta.csupán négy betűt karcolt az egyikre: PSGZ. Ezekkel a meggondolásokkal a megfejtés így alakult: ISTEN YDGYA YDUÁT MIG ANYÁMUT YLONA-GYILYÓ Az YDGYA szót nem értettem. hogy ez a Napisten neve volt. A megfejtés híre barátaim körében hamar elterjedt.06. hogy van a feliratban nagy alakú I is. Az egyik .gondoltam. Csupán annyi látszott bizonyosnak. kötet . Egy teljes esztendeig kutattam Ylona után. és egyszerűen . hogy a tálakat a magyar regék híres Tündér Ilonája adta.

-123 . 1954. akik a feliratot görögül próbálták megfejteni. Mikor aztán . Összesen tehát ötbe.29. Az ékírástól a rovásírásig . mert a csatok nem szépek. hogy a kincs felfedezőjének kezén. Ylona táljaira csatot tétetett. Az eredeti rovás szerint jobbról balra olvasva kapjuk a szöveget. A. hogy a görög megfejtések körül valami baj van.: The Archeology of Palestine. Valószínű. Ezért néztem meg tüzetesebben a díszes nagybetűket is. Egy edénycsoportot a besenyők pecsenyég törzsszövetségének. De háromba olyan ötvös verte. oda kellett olvasni. Ez elmondta. . A párja megvan. és az aranyműves ezt a nevet verte az aranyedényekbe. amelyek mindenütt jelezve vannak. Jirkó rovással írt címét és nevét is beleolvasták a görög szövegbe görögül. bizonyára valamelyik fejedelem. aki i-ző nyelvjárású volt. Azonkívül hivatkozásul jelezzük CSALLÁNY DEZSŐ: "A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történelmi háttere" c. Mikor veszett el. A két besenyő törzsszövetséget közben feltehetően egyesítették.London 1949 ALFÖLDI. hogy szíjjal a nyeregkápára akasztva hordozta az aranyedényeket. ezt a jelzést beleverték mind az öt edénybe. és a rájuk írt nevek szerint csoportosítjuk az aranyedényeket. Ezt abból valószínűsíthetjük. aki elosztotta." XI. Mindabból. hogy az új nagyfejedelem új címét beleverette a két aranytálba. Az. az egyik tálra rövidítve írta rá a jelzést: PSGZ ami feltehetőleg Pesenyég Genéz. Ez a magyaros szabályosság a besenyő rovásban is szépen jelentkezik.Cahiers Archéologiques. Ha mégis kiírták. hogy a nagyfejedelem neve Jergen volt. rovással. Nos. Ha a többi aranyedény rovásait is megnézzük. bizonyára eléggé kiviláglott. hogy a díszes betűkkel írt köszöntő magyar megfejtéséhez ez a felismerés vezetett. Ezért fordított az ábrák alatti sor. de barátai egymás között Jirkónak nevezték. de ezt nem tudjuk bizonyítani. Ekkor fedeztem fel.próbálgatások után . Egy-egy edénycsoport súlya nagyjából azonos. a díszes nagybetűk közé. Ee keletkezett. hogy az egyik osztási csoportból egy szép korsó feltehetően hiányzik. és ezt É-nek olvasták. Mikor én nagyítóval nézegettem a feliratot. Ügy vélem.az elosztás már jónak látszott.06. Látszik. de mégis elég jól olvashatók: JIRKÓ K PESENYÜ ILK. Az így "bevert rovásbetűk igen kicsik. munkájához csatolt bőséges irodalmat is.Magyar Megmaradásért kívánkozott. kötet . amit eddig elmondtam. A két aranytálon kívül még három edénybe verték a Pecsenyég-Kenéz jelzést. hogy az aranytálakon fennmaradt ősi rovás magyar írás. Csupán mellékesen jegyzem meg. hogy azok is rovás jellegűek. Most már tudjuk. F.) ALBRIGHT. Az új birodalom vezető fejedelme a pecsenyégek kenéze lett PBSENYÖJ ILKENÉZ címmel. nem tudjuk. illetve a szövetség kenézének szántak. Lehet.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 261/271 . nem illenek a művésziesen kidolgozott aranytálakra. öt csoportot alakíthatunk. Rész: Felhasznált irodalom és források ÍRÁSTÖRTÉNETI BIBLIOGRÁFIA (Különös tekintettel a magyar rovásírás és vele rokon rendszerek irodalmára) (MEGJEGYZÉS: Az alábbi könyvészet mellett még számos apróbb munkát is felhasználtunk. hogy a jelzések valamilyen osztozkodás emlékei. W.2013. és "kinéz"-t írt.: Études sur le trésor de Nagyszentmiklós . Bizonyára a táborban tartózkodott. ezt az apró rovást könnyedén elolvastam magyarul.149 magyarmegmaradasert.1. A pecsenyégek kenéze a kezébe került két aranytálra.

pag.: L'inscription d'Uyug .J.I.: Alt-altaische Kunstdenkmaelei.1963 BAZIN. STIEHL. L. rovás ábécék . 107 126 old. F.Budapest 1937 APPELGERN. London 1922 CORNIDES D. ANDRÁSSY K. ÁBRAHÁM.1973 . R. Fr. Ért. I. C.: "Türkstudien" .Magyar Megmaradásért ALTHEIM.: Hunnische Runen .STIEHL. Aspelins Reisen Helsigfors 1931 ARNE.Ungarische Rundschau 3 (1914) 41 . BÁRÁTOSI BALOGH. 1878 CSALLÁNY D..29.Budapest .25 ALTHEIM.: Zur protoelamitischen Schrift .: A esik szentmiklósi és konstantinápolyi rovásfelirat új megfejtése. B. Mahler Ede 80.Tarliq (Jénisszéi) .: Rovásírás az Aranyos mentén .Acta Orientalia-22 (1955) BÉL. 8. Kézirat M. szám BABINGER.: Les monuments rupestres de Besarabi en Dobroudja .19 old.1935 ARNTZ. R. D.: Zu den türkischen Inschriften aus dem Jenissei-Gebiet . Bildmaterial v.I.: Az ótörok nyelvkérdés és az orkhoni feliratok .Bruxelles. H. R. elpusztult hunos véreink .Keleti Szemle 14 (1913) 4 .68 old.: The Coins of India .Germania Jhrg. Briefe u.: A 10. M. A.Kolozsvár .Orientalische Literatur Zeitung Bd. születésnapjára . M.52 old.: L' écriture sumérienne et l'écriture chinoise . 38 BROCKELMANN.: Csik.J. BABINGER.J.: Magyar Athenas .Pest 1780. .Tribuna Rumanei 3 (1974) nr.1853 BOD. F. H. H.JUNKER.: De vetere litteratura Hunnica . J. Magyar mongolkutató Leningrádban . 1 ANGYAL. 1967 .La Nouvelle Clio . BROWN.: Hun utódok. Kézirat ANDRÁSSY K. kötet .. Lat. 1 . . BORONEANT. .Geografiska Annaler .J. 1948 ALTHEIM.1.: La steppe turcomane et ses antiquités . H.198-199 old magyarmegmaradasert. ANDRÁSSY K.: Hölenmalerai am Eisernen Tor .1931 BARNEA.J. Fr.1944 ARNTZ. .2. C.Uralaltarische Jahrbücher 24 (1952) 137-142 old. Gyergyó és Kászon székek leírások .1718 BENKŐ. P. E.: Rovás és ideogrammatikus Írásjelek olvasási rendszere. század előtti rovásfeliratok szkíta nyelve .: Ein schrifgeschichtliches Raetsel . ANDRÁSSY K. I.: De vetere literatura hunno-scythica exertitatio .1766 BORK.2013.Lipcse . . A.Magyar Óskutatás 1 (1971) BENKŐ. Az ékírástól a rovásírásig .Halle-Saale .Cahiers Archiologi-ques ..Szovjet Régészet 10 (1955) 120 . Arch.: Handbuch der Runenkunde .Afl. Fr.Magyar Őskutatás 1 (1971) 355 . Múzeum: ms Quart.06. G.The Heritage of India Series. V. " Inschriften aus Gruzien .: Die aramaische Fassung der Asoka .: A novocserkaszki múzeum kulacsain és a majacki gorodisesekövein lévő feliratok .Magyar Őskutatás ..Halle (Saale). N.Kolozsvár .Magyar Őskutatás 1 (19170) 61 . Fr.Kézirat 19171 ANDRÁSSY K.Mélanges H.2.Emlékkönyv Dr..KIVALO.123 old.: Neue Runenschriften .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 262/271 . K.Bilinguis von Kandakar . .J.: Rovások.373 old. 1959.: Eine neuentdeckte ungarische Kerbinschrift aus Konstantinopel vom Jahre 1515.Acta Antiqua. 29 ARTAMANOV.. .: Székely-magyar rovásjelek Bonyháról.1952 ALTHEIM.

E. -Deutscher Taschenburch Verlag .31-84 CSALLÁNY D. Ért. aug.I. P.: Zeichen und Wunder.1971.: Les monnaies Touranniennes .: Lehel kürtje.Arch.Magyar Őskutatás . Gy„ . 1902.Nyíregyházi Múzeum Evk. Arch. . .: Türk rovásírásos felirat Környéről .: a magyar ősírás . ENDERLIN. en 29.Paris 1973) ERDÉLYI F. O..Magyar Őskutatás 1 (1971) DESY F.Auróra.: A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történelmi háttere. . .1891.Arch. "Magyar Történelmi Szemle .Kolozsvár 1936 FERENCZY S.. Ergzband. -PATAKY L. 43 (1965) FEHÉR G.New York 1 (1969) ERNYEI J. . 177-208 DOBLHOFER. . O . ERDÉLYI F. "Témoignages sur la pérennité des runes hongrois" Előadás a 29. I.: A magyar rovásírás betűi.Helsingfors-1931 DROUNIN.: A székely-magyar rovásírás történetéhez.FORRAI.: Az énlaki rovásírásos felirat.Bp. -RASANEN. ECKHARDT.1.: A rovásírás kritikája.: A nagyszentmiklósi rovásfeliratok és a battonyai Árpád-kori rovásírásos gyürü kapcsolatai.: Quelques observations sur complexe archéologique deMurfatlar (Basarabi) . 225 old.KCsA. N.Magyar Sión 2 (1864) FALKEN STEIN. O.1964 és új magyar kiadása: Jelek és csodák -Budapest-1972 DONNER. .Kolozsvár.: Die Anfaenge d. 2. .: A magyar és az avar rovásírás. M.Antik Tanulmányok 69 Évf.: A székely-magyar rovásírás emlékei . 408 FÁBIÁN J.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 263/271 . A. K.29.: A nagyszentmiklósi kincs-rejtély megfejtésének útja . kötet .: Új magyarországi rovásfelirat.2013. 1939 Erdélyi Múzeum magyarmegmaradasert. . 378 old.Magyar Megmaradásért CSALLÁNY D.Régészeti Füzetek 2 (3958) ERDÉLYI F.: Zwei türkische Runeninschriften . . S. 11 (1968) CSALLÁNY D.Arch. 11 (1968) CSALLÁNY D. I. C. 1950 FERENCZY S.Nyíregyházi Múzeum Értesítője 3 évf.: Visk és Alsószemeréd .: A nagyszentmiklósi "Attila-kincs" leletkörülményei. Ért.Revue Numismatique . Ért. Fr. 2 sz.(Communication présentée par. S.: Runenschriften eines gothischen Stammes auf den Wiener Goldgafaessen des Banater Fundes "Germania" 11 Jhrg.Nyíregyházi Múzeum Évkönyve 10 (1968).Nyíregyháza 1963 CSALLÁNY D. Nemzetközi Orientalista Konferencián Paris 1973.: Rovásírásunk "r" jegye. S. Schrift .: Rovásírásos gyűrűk Magyarországon. II. szám DANZEL. (1955) 79-85 CSALLÁNY D. Értesítő 1961 ERDÉLYI F.: Sur l'origine de l'alphabet turc du Nord de l'Asie. M. 1914. I.Leipzig 1929 DEBRECZENYI M. A. 93 (1966) 36-45 CSALLÁNY D. DIACONU. DEME A. CSALLÁNY D. .Századok 51 (1917). I.: Zu dem aus Tartaria .: Radocsányi (Moldva) kőbalta ."Germania" Jhrg.) 13 (1969) DIETRICH.: A jánosházi avarkori temető. S.. Az ékírástól a rovásírásig .: Az új rovásírásemlékhez . .Dacia (N.: Az ősmagyar írás néhány hazai s oroszországi emléke .PETRE. Nyíregyházi Múzeum Évk.Journal de la Société Finno-Ougrienne 5 (1896) DONNER.06.

kötet . FISCHER.: História de Babilónia y Assiria. . . 1896 FISCHER.Arch.29. 1879. . 1892. Vol.Magyar Megmaradásért FISCHER. Fr. HERZFELD. G. Inscriptions of the Early Gupta Kings and their successors 1888 FORRAI S. 111.1966 HARMATTA J.Budapest 1889 FLEET.: Az ősszám és ősbetű irodalmunkban. A.: Antpersische Inschriften. . Beograd GERGELY K.Hétfői Hírek 1971. 1938 GYÖRFFY.) London.: The early History of Writing. H. sz.06.Barcelona.Magyar Őskutatás. E.. Sc. szám HICKES. év nélkül HOMMEL.: A bolonyai rovásírásos naptár megtérő sorvezetésének (bustrophedonjának) képlete.Pozsony.1966 HARMATTA J.: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról . .Sbornik-jugoslavija I—III. .: Die Hunnen im schweizerischen Eifischtahle und ihre Nachkommen bis auf die heutige Zeit. . 1966 GADD.Antiquity 9 (1937) 261-277 HORVÁTH J.Berlin 1938 HEVES. 9. . S. K.: Corpus Inscritionum Indicarum .Vol.Archeologija 1 (1969) GEORGIEVSZKU. M.: Entzifferung verschollener Schriften und Sprachen. . 2. H. 1966 FRIEDRICH. .1. J.Transactions of Soc.Nagybánya és Vidéke Évf. bibl.: Monumentum Literarum Hunno-Scythicum. .Budapest. . W.: Antique litteraturae septentrionalis libri duo.: A székely vagy régi magyar írás eredete. F.: A hun-magyar írás és annak fennmaradt emlékei. .: Grundriss der Geographie und Geschichte des Alten Orients. .2013. O. Az ékírástól a rovásírásig . Ergänzungsband. (1895) nov 17 GHIRSHMAN.Stuttgart. . .: A velencei "Pili Acratani" rovásjegyei . Gy. 1929 HOOKE. . . and Arch. HENNING. .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 264/271 . F.: Royal Inscriptions (Ur excavations text I.: Pismenije znaki i natpisi iz Vinci . G. V. 250 cid. . . J.Gyors.Archeologische Mitteilungen aus Iran.Berlin HOMMEL. 454 magyarmegmaradasert.Acta Antiqua Hung.Stuttgart.: Az ősmagyar írás emléke Nagybányán.: On the hieroglyphie or picture origin of the characters of the Assyrian syllabary. VI. G. I.Paris. 1969 HARMATTA J. Acta Antiqua Ac. K. 1940. A.: A legrégibb Xvarizmi felirat. 1972.London. Hung.Zürich.Ethnogaphia Budapest 46 (1935) 60-65 HERMAN.LEGRAIN.: The Choresmian Documents. .: Natpis vrhu kroglija pecost et Karanovo. J. 1928 GEORGIJEV. 21. 1958 HÁJOS I. .: A Margit-szigeti felirat megfejtése. . -Paris. A. 21 HOUGHTON.Népnevelők Lapja.Antik Tanulmányok. Értesítő 1903.: Mélanges d'épigraphie et d'archéologie sémitiques.és Gépírók Lapja 24 (1974) január FÖLDES-PAP: Vom Felsbild zum Alphabet.: Bizánc és a Sassanidák kapcsolatainak történetéhez. . A. . . W. C. Fr.Acta Antiqua Academiae Sc. L.Asia Major 11 (1965) London HEREPH. J. . K. Budapest 1938 HORVÁTH M.: The Bactrian Wall-Iscriptions at Kara Tepe. B.: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. 1874 HARMATTA J.: A székely rovásírásos naptár rövidítési rendszere és a gyorsírás.: Fouilles de Sialk près de Kashan 1933-1937.Erdélyi Múzeum kézirattára HALEVY.: Late Bactrian inscriptions.: Ezeréves nyelvi rejtély a megfejtés útján.Oxoníae 1703 HÓDOLY L.

Népszava. 1959 KUN B. év nélkül KÉMENES A.Magyar Megmaradásért HUART. . 1858 LELKES.: Adatok a Margit-sziget művészettörténetéhez.: Magyar rovásírás. 1. . Magyar Őskutatás. Ohio.: A magyar rovásírás egy ismeretlen betűje. 1914 KÉMENES A. L.Magyar Nyelv. 1972 JAKUBOVICH.: Neue Inschriften aus alamanischen Graebern des 7.: El Iran antiquo y la coviliviacipn irania. .: The Script of Harrappa and Mohenjodaro. .: Manuel d'épigrahie akkadienne. évében" LIGETI.: A bögözi székely rovásbetűs felirat. Jahrhunderts.Warren.: Közlemények a hun-scitha betűkkel írott Turócz-vármegyei régiségről.: A székelyderzsi rovásírásos tégla.C. 1957 HUNTER.: Tászoktetői leletekről (Csik vármegye. F. szám KRAMER. R. E. . 18 (1967) 233-239 JENSEN. 21 (1925) 218-19 LIGETI. év nélkül LÁSZLÓ GY. .Paris.: Histoire ancienne de 1' Orient. 1948 LÁSZLÓ GY.: A székely rovásírás legrégibb ábécéi.: Magyarok a mayák nyomában. . L. V. N. . S.Magyar Nyelv 1932 JAKUBOVICH. századi rovásírásos ábécé. Ditró határa) Arch.: Újabb magyar rovásírásos "emlékek". . Magyar Őskutatás 1971.: Az ismeretlen Belső-Ázsia.Budapest.: A kazár írás és a magyar rovásírás. G.KÖPECZI BOCZ I. Ért.: Az énlaki rovásírás. . Budapest. E. 1973 szept.: A nagyszentmiklósi kincsről. 1972.Kolozsvár.06.Folia Archeologica. . 1931 JÄNICHEN. 3. A.Magyar Nyelv.2013. L. H. . gróf M.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 265/271 . 1935 JAKUBOVICH.Szovjetszkaja Arch.. 1938 KALMÁR A. Evf.Magyar Nyelv.29. Az ékírástól a rovásírásig .Magyar Nyelv. .: Vikingek az Újvilágban. .: XVIII. Ethnographia.: History begins at Sumer. H. L. kötet . 1963.F.Garden City-New York. .Magyar Történelmi Szemle 2 (1971) 67-88 KÉKI B.: Az "Attila-kincs" és a Szent László legenda.: A honfoglaló magyar nép élete.Magyar Őskutatás (kézirat részlet) 1970 LENORMANT. 21 (1925) 50 MAGYAR A. .1961 magyarmegmaradasert. . .: Die Schrift in Vergangenheit und Gegenwart. . szám KASSAI WALTER A.: Magyarok az ékírás felderítésénél. Budapest 1944 LÁSZLÓ GY.Magyar Nyelv. Paris 1888 LIGETI. 33 (1937) 251 KUZNECOV.Hajdan és Jelen 1847 JUHÁSZ F. G. Budapest "a könyvnyomtatás 500. London 1934 INGSTAD. LABAT.Tudománytár 8 (1840) JERNEY J. 1914 KÖRÖSI CSOMA TÁRSASÁG: Rovásíráskutató csoport Los Angelesben. E. 1916.Magyar Nyelv 23 (1927) LIGETI. H. G.: Egy XVIII.: A népvándorláskor művészete.DELAPORTE.: Nadpiszi Kumarisnkogo gorodiscsa.: Az írás története.: Székely rovásírás és a tulajdonjegyek.Stuttgart 1951 JERNEY J. .329. . századi babonák és ördöngösségek. Kilencedik kiadás.: Jegyzetek a nagyszentmiklósi kincsről. I. . Mexico. Magyarország. 8 LÁSZLÓ GY.Fundbericht aus Schwaben N.Budapest. . . 1957 LÁZÁR. R.: A gróf Lázár-család. L. . szám LELKES.1.Budapest.

J.Magyar Nyelv. H.: Remarques sur les inscriptions du trésor de Nagyszentmiklós. . Hist. Komitat Torontál. J.Erdélyi Irodalmi Szemle. .: Négy hágó szikla-vadonában. . .Magyar Nyelv. 11-14 old. . J.Plovdir 2 (1950) Sofija MÖTELFIND. . . 1971 és német kiadása: "Des Sonnengottes Todeskampf" Tübingen.Kalocsai S. 15 MUSNAI L.: "Le grand voyage du dieu-soleil" . szám.: A latin. J.Byzantinoslayica.1.: Chronologie der alttürkischen Inschriften. -1960 MORFOVA.: Rovásírásos kun nyelvemlékek. Annales Musei Stephani Regis 10 (1969) MARQUART.06.Buila Zoapan Archeológiai Értesítő Évf. 1938 MLADENOV. G. 6.Magyarország és a Nagyvilág. St.Kalocsai Kollegium Értesitője 52.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 266/271 .Leipzig. . dák és székely Írásjegyek kérdése a románoknál.: Coniectura a konstantinápolyi rovásírásos emlékekhez.: Der Schatzfund von Nagy-Szent-Mikiós. . MÉSZÁROS GY. 1925 MÉSZÁROS GY.J. . Roma. Budapesti Szemle. . MÉSZÁROS GY.: The late Neolithic Tordos group of signs.Népünk és Nyelvünk..: Problem der Szekler Runenschrift. N. A.Orientális. 19 (1882) 48. 1948 MELICH J. .Bulletin de la Soc.Wiener Zeitsch.J.Budapest.: Butául Zoapan . Az ékírástól a rovásírásig . 1936. . .Ethnographia 26 (1915) 159-160 NEMES Ö. Ungarn.: Zur Erlaerung der sogenannten Buela-Inschrift des Goldschatzes von Nagy-Szent-Miklós-. 1887. . .: The Tartaria Tablets. NEMETH GY. für die Kunde des Morgenlandes 12 (1898) 157-200 MASON.Ethnographia 26 (1915) 125 old. füzet MOLNÁR G. 1973. 1-18 old.: La trésor protobulgare de Nagyszentmiklós. .: Mi volt a hunok vallása?.: A Kecskemét városi múzeum egy rejtélyes felirata.Székesfehérvár. .: A csíkszentmihályi felirat. 1908 NAGYFALUSSY L.: Ógörögbetűs feliratok az alföldi sírleletekben.: Néhány megjegyzés a székely íráshoz. 1927. 32 (1936) 229-233 NAGY. W. .. Bulgare. N. R. G. .Budapest 1914 MÉSZÁROS GY.: Székely rovásírásos emlékek.A History of Writing.: Natpis pri Sitovo.2013. Ungarische Jahrbücher.Magyar Megmaradásért MAHIEU de J. . . A.: .: A Nagy-Szent-Miklósi kincs rovásos feliratainak megfejtése.331-337 MODI J.: A nagyszentmiklósi kincs egyik áltörök felirata. kötet . MAKKAY.: The triumph of the Alphabet . 1939 MAVRODINOV. II.Paris. 1970 MOORHOUSE. Ungarische Jahrbücher 5 (1925). Budapest.: A History of the Art of Writing. 364-391 MUNKÁCSI B. . 1898 MARQUART. (1932) 434-436 old. 1936 NAGYFALUSSY L. 1920 MAVRODINOV. Z.: Magyarországi kun nyelvemlékek. 37 (1968) MAKKAY. Cyrill.Keleti Szemle Évf.: Jazyg nyelvemlék Magyarországon.41 (1945). szám NÉMETH GY.KCsA.New York. . C.Magyar Őskutatás 1971.HEGYI M. MÉSZÁROS GY.Szent István Gimnázium Értesítője 1940-41 NEGYESY L.: A székely írás.1938.Alba Regia . szám MOLDOVÁN.29.: Historische Glossen zu den alttürkischen Inschriften. .: A székely írás egy új emléke: a homoródkarácsonyfalvi felirat. 52. magyarmegmaradasert.Népünk és Nyelvünk. .Népünk és Nyelvünk. New York.

KCsA. Közi.Budapest 3924 PAIS. R. des Sc.1.: Az "Attila-kincs" feliratainak ügye.Magyar Nyelv.: Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szent-Miklós. II. Die ungarische Kerbschrift.A Magyar Nyelvtudományok Kézikönyve.: Alttürkische Studien.1-32 old.Leipzig. Imp. . Budapest.: Thomsen a nagyszentmiklósi kincs feliratáról. 31 és Hétfői Hírek 1965 jan.: A magyar-székely rovásírás legfőbb szabályai.és Régiségtárában. -1971. .Arch.. 1966 ROZGONYI R. S. . RAMSTADT. Fin. . 1939. PUMPELLY.: Exploration in Turkestan. A. 1888 RÓMER F.München. .2013.Magyar nyelv 28 (1932) PAIS D.Acta Orien-talia (Budapest) 15 (1962).hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 267/271 .: Az írásrendszerek kialakulása. Értesitő.Washington. 1915 NÉMETH GY.: "Derzs apa-pap" . 19 37 NÉMETH GY.Revue Archéologique.Irodalmi Szemle (Bratislava) 3968 RADLOFF. -251-267 old. D. Az ékírástól a rovásírásig . II. .St.Kolozsvár. W.: A Felsőszemerédi templom felirata.Egyetemes Philológiai Közi. 1941 ROST. 332-122 old.: Die Inschrift des Grabsteins am Suzdi.: Figurális díszű őskori cserép Kisbácsáról (Kolozs-megye). (1926-1932).: Un document proto-roumain a Capidava. J. .Tome II.: A Torma Zsófia-gyűjtemény az Erdély Nemzeti Múzeum Érem. D. 1934.Prehistoric Civilisation of Anau. -Kézirat.Magyar Nyelv. NÉMETH GY.M. 1908 PÜSPÖKI NAGY P.-Les inscriptions inconues sur les pierres de Khumara (au Caucasa du Nord) et le problème de l'alphabet runique des Turcs occidentaux. PÉTERFALVY J. Oug.Bulletin de 1' Acad.: A Margit-szigeti romfelirat megfejtése. L. . NÉMETH GY. . R. A. intervjuja) Ifjúsági Lap PATAKY L. .: L'inscription pehlevie d'istanbul. 3937 NY BERG.29.: A nagyszentmiklósi feliratokhoz. H. .419-422 old.)Új Ember .: Die alttürkische Inschriften der Mongolei. . SČSERBAK. Petersburg RADLOFF.: A nagyszentmiklósi kincs felirata.Magyar Sión 3 (1864) ROSKA M.(Intervju: Sinka F. .: A székelyderzsi rovásírásos tégla kora. .: Besszarábiai avar rovás egy barlangtemplom falain.143143 NÉMETH GY.: A Felső-Szemerédi rovásemlék.06. kötet .Los Angeles 1972. W. Fol..: A régi magyar írás eredete. . NÉMETH GY. . R. V.Dacia. .Magyar Nyelv.: Sumer. 1932 NÉMETH GY. Pétersbourg 1894 RADOLESCU. II. sz. . szám POPOVIC. Phil. 58 (1952) PAIS. .Magyar Őskutatás. 15 (197 0) RAMSTADT. 1913.: Zwei uigurische Runenschriften RÉTHY L. . Egy. 3962 PATAKY L. . R. . . .: "Aranyba vert dísztávirat" (Pailag L. A.1967 jun.: A konstantinápolyi rovásirat x jeléről.Byzantion 38 (3968). Journ. S. St. 1972. 3. . 1965 PRŐHLE V.: Die köktürkischen Grabinschriften aus dem Tale des Talas in Turkestan.Magyar Megmaradásért NÉMETH GY. . ROSKA M.: Une civilisation égéo-orientale sur le moyen Danube. 1932. . ÖDÖNFY L. .Nyelvtudományi Közlemények. 283-290 magyarmegmaradasert.: Sumerische Kunst.Budapest. Arch.65-85 old. . Egyetemes Philológiai Közlöny. de Soc. 1916. 31 (1935) PARROT. N.: A magyar rovásírás.Die Sprache der Petschenegen und Komanen. . .: A sumérok nyelve és írása.Magyar Őskutatás.: Az úgynevezett hun-székely írás. I.

G. SEBESTYÉN GY. SZEPESSY G.Magyar Őskutatás.Magyar Történelmi Szemle 1 (1970) 23-33 SURÁNYI I.Strzygowszki Emlékkönyv. .: Székelyrovásos bejegyzés a brassói magyar evangelikus egyház jegyzőkönyvében.Kolozsvár. szám STEIN. 1918.Emlékkönyv Szily Kálmánnak. 1971.: A nagyszentmiklósi kincs revíziója.2 (1971). . Megjelent-e Telegdi Rudimentája Leidenben ? Ethnographia.: A régi hun-székely írásról. .Magyar Nyelv. SUPKA G.Hallae-Magdeburg. 1918 SEBESTYÉN GY: Rovásírásos nyelvemlékek.: Az örmény Sat-Enik és a magyar Emese-monda. kötet . . K.: Kötöny megfejtett síremléke (?) Intervju Pataky Lászlóval.: Rovásírás a bögözi freskón. 1971. 1915. 2. G. H. Wien-Jiellerau 1923 SUPKA G. szám SCHRAEDER.Magyar Megmaradásért SČSERBAK. . 8 SZEPESSY G.: A magyar rovásírás hiteles emlékei.Monatshefte für Kunstwissenschaft 9(1916). . SINKO F. Az ékírástól a rovásírásig .Arch. . 1952. Bp.: A székelyderszi rovásírásos tégla kora. H. kötet SZABÓ K. Nyelvtudományi Közlemények.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 268/271 .Századok 51(1917) SEBESTYÉN GY. Budapesti Szemle.: Das Raetsel des Goldfundes von Nagyszentmiklós. A. 1918.Magyar Könyvszemle.Amerikai Magyar Élet.: A magyar rovásírás eredetéről.Szovjet Régészet 10 (1955).1.: Az énlaki egyház ős székely betűkkel irt fölirata.29. Bp.: (Fénykereső) A csíkszentmiklósi templomon lévő régi felírásról. 1915 SEBESTYÉN GYULA: Újabb glosszák a konstantinápolyi rovásírásos emlékekhez. 1967 VI. 1917.Magyar Történelmi Szemle. 1972.11 (1903). a "Margit-szigeti rovásfeliratos kő" .06. .: Kritikai tévedések a rovásírás körében. 1915. M. . V.Magyar Történelmi Szemle.. Új Ember. . 13-24 SURÁNYI I. szám SZIGETHY 8. 1866 SZAKONYI v. Arch. . Tudományos Gyűjtemény 1840. SEBESTYÉN GY. .Erdélyi Múzeum 50 (1945) SEBESTYÉN Cs. IV. 124-137 SCHEDEL A. Magyar Őskutatás .37 (1929) SUPKA. IV . 11.173 old.: Telegdi János 1598-iki Rudímentájának hamburgi és marosvásárhelyi kézirata. Budapest.: Rovás és rovásírás.: Néhány sző a Don-vidékén talált runikus feliratok olvasásának módozatairől. ókori földrajzi nevei eredetének kutatásához. 157-179 SZABÓ J. 247-280 SEBESTYÉN K. 1-23 és 65-80 SEBESTYÉN GY. . . Értesítő.: A halálraítélt legrégibb magyar rovásírás emlék. Ethnographia 25 (1914).2013. . SUPKA G.: An archeological Tour in Wazaristan and Northern Baluchistan. .: Initia religionis Christianae inter Hungaros Ecclesiae Orientális adserta.: Zur Beschriftung des Schatzfundes von Nagy-Szent-Miklós.J. T 64 SZABÓ K. A.: A nagyszombati "Vinland-térkép" .: Zur Herkunft der Tierschale von Nagy-Szent-Miklós.: A nagyszentmiklósi kincs feliratairól..Egyetemes Philológiai Közlöny.Erdélyi Múzeum 35 (1930) magyarmegmaradasert. . . . .1740 SEBESTYÉN.: Etruszkok és magyarok. 1965 dec. . . 5. Értesítő.: A nagyszentmiklósi kincs feliratairól.Memoirs of the Archeological Survey of India.Ungarische Jahrbücher 5 (1925) SCHWARTZ.I. . . . GY.78-81 SEBESTYÉN GY.: Új szempontok a Duna-medence vízrajzi vonatkozású.: Magyar tisztségnevek két gruziai feliratban. 1909 SEBESTYÉN GY.

1916 TODOROVIĆ. Sitzungsberichte. A magyar nyelv nyelvrokonai.Mémoires de la Soc. V.: Une lettre méconnue des inscriptions de l'lénisséi. Noten zu den alttürkischen Inschriften der Mongolei und Sibériens.Bologna. .: Writer.LIVSHITZ. . V. . signs in the Neolitic culture of Southeastern Europe. . . G. és FÁY D. 1910 ZAMAROVSZKY V. . Közi. Stein' s manuscripts in turkish "runic" from Miran and Tun Huang. .Budapest. 1966 ZSUFFA S. 1910 THOMSEN. A.: Die Bilinguis vom Mzcheta. Finno~Oug.: A nagyszentmiklósi kincslelet feliratainak megfejtése.Mémoires de la Société FinnoOugrienne 12 (1899) VÁSÁRY I.: Kezdetben volt Sumér. . M.: S. 7 (1963) WEULE. .1972 VLASSA. N. Tiflis.: A rovásírás kutatás ma. . S. . 1961 TOLSTOV. V. V.1941 VÁMBÉRY A. Finno-Ougrienne 30 (1913) THOMSEN.: A török és magyar rovásírás.Zeitschrift der Deutschen Morgenlaendischen Gesellschaft 78 (1934) 121-175 THOMSEN.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 269/271 .12 (1964) TSERETELI.: Ein türkische "Runen-Schrift" aus Turfan.: Chronology of the Neolitic in Transylvania in the Light of the Tartaria settlements stratigraphy. kötet . Helsigfors.29. Az ékírástól a rovásírásig . J. 1915 WLADÁR R. .Magyar Megmaradásért TAGLIAVINI.Magyar Híriap. . . 1921 ZAKARIÁS J.M.Archeológia Jugoslavica.journal de la Soc. .2013. .: Banjica. Bratislava-Pozsony.: Deciphrement and Interpretation of the Klnvarezmian Isncription from Tok Kala. naselie vincaske kulture.: Vom Kerbstock zum Alphabet. Acta Anatique.Élet és Tudomány 1973 VASIĆ.: Preistoriska Vínca.Budapest. V. THOMSEN. 5 (1896) THOMSEN.Dacia. V. London 1912.: Inscriptions de l'Orchon. J. -JRAS.Beograd. Föld.Stuttgart. K. Beograd.: Alttürkische Inschriften aus der Mongolei. . B. 1930 THOMSEN.1. P. . 10 (1972) TODOROVIĆ.: Luigi Ferdinande Marsigli e la serittura "runica"dei siculi di Transilvania. Délamerikai misszionáriusok úti levelei.Bulletin of the Marr Institute. . 1974 január 26 VÁSÁRY I.: Turcica. 1942 magyarmegmaradasert. C.06.

A betűritkítás előnyeit és hátrányait az átszerkesztő az ekként betűzött szövegek kiemelésével próbálja egyensúlyba hozni. A használó . A harmadik a szövegközben megjelenő de számításműszaki betűrendszerben nem létező betűk és jelek hiteles átadása.ebben az esetben. hogy a szerző helyenként a szövegek olvashatósága illetve kiemelése érdekében ritkította a betűket. Az olvasható de érthetetlen szavak megmaradtak eredeti OCR"olvasott" alakban.Magyar Megmaradásért Számításműszaki szerkesztő jegyzetei: Fehérné.viszont nem nyelvész. mint a szövegszerkesztők többi képességei hasznosítását. és jelzi az olvashatatlan vagy érthetetlen betűket és szavakat. melyek kijavítását a használóra "bízza".] hozzá lett adva. E mű számításműszaki átszerkesztése három kihívást jelentett: Az egyik a számításműszaki betűrendszerek alkalmazása.1. Az ékírástól a rovásírásig . kötet PDF akta (15. E két kötetre fölosztott könyv eredeti fénymásolata betűképolvasó (OCR) és magyar szótárt is alkalmazó program segítségével lett átszerkesztve számításműszaki használatra.csoportosítva ott. kötet .. A program fölismeri a betűk és szavak többségét. ami lehetővé teszi úgy a szavak illetve a szöveg szakaszok számító keresését. tartalmilag összekapcsolódnak a szöveggel. bár alakban megszakítják a szöveget. a második kötet végén jelenik meg. egymást néha kölcsönösen kizáró igény szükségessé tette a számításműszaki betűrendszerben nem létező betűk illetve a rajzolt jelek beillesztését a sorok közé ott ahol a szöveg jelrajzokat is tartalmaz . Fehérné.. A szövegben előforduló "Szerk" megjelöléssel ellátott jegyzetek nem ezen szerkesztő hozzáadásai. ahol sűrűn előfordulnak. ami viszont eleve kizárja a szavak keresést.29. (A szögletes zárójelek kizárólag ekként szerepelnek itt: E kizárólagos kezelés megkönnyebbíti e mű esetleges lektorálását egy szövegszerkesztő segítségével. "Felhasznált irodalom és források".hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 270/271 . hanem a könyv anyagához tartoznak.06..}-re lettek átszerkesztve. A kötetek teljessége érdekében ez a rész itt mindkét kötet végére be lett szerkesztve.1Mb) Megjelent: 2883 alkalommal magyarmegmaradasert. mely minden ekként megjelölt szakaszt a szögletes zárójel kereső kulccsal megtalál. rész végére. része.1.. A "ZÁRÓSZÓ" a "Felhasznált irodalom és források" végéről át lett szerkesztve a X. A második a betűköz előny-hátrány egyensúlyozása. Az ékírástól a rovásírásig című Buenos Aires-ben kiadott műve két kötetben jelent meg. E könyv XI. a teljes tartalom át lett szerkesztve a kötetek végéről mindkét kötet elejére. Hasonlóképp. Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig . Ezek a szövegképek. Valószínűnek tartható. E három. tehát csak dilettánsként képes a "rábízott" olvashatatlan vagy érthetetlen betűkkel és szavakkal megbirkózni.) Az eredetileg szögletes zárójelek itt kapcsos zárójel {. ezen szerkesztő .2013. melyekhez (a szerkesztő szerint) e szavak helyes betűzése szögletes zárójelben [. Walter Anna.

hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?tmpl=component&print=1 271/271 . Az ékírástól a rovásírásig . Hétfő 05:16 Tw eet Like 0 Be the first of your friends to like this.1.29.06..Magyar Megmaradásért Utoljára frissítve: 2013. Feb ruár 18. kötet .2013. SZÓLJON HOZZÁ! Név (kötelező) E-mail cím Cím (kötelező) 5000 k arak te r m aradt Frissítés Küldés (Ctrl+Enter) J C omments magyarmegmaradasert.

Walter Anna. Szerk.BEN AZ ÉKÍRÁSTÓL A ROVÁSÍRÁSIG magyarmegmaradasert..2. Az ékírástól a rovásírásig EZ A KÖTET A LOS ANGELES . Az ékírástól a rovásírásig című Buenos Aires-ben kiadott műve két kötetben jelent meg 1975-ben.2013. Vasárnap 01:11 Az ékírástól a rovásírásig .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 1/267 .Magyar Megmaradásért 2013. kötet .2.06. 1975 .29.I KÖRÖSI CSOMA TÁRSASÁGNAK NAGYLELKŰ TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG A "MAGYAR KÖNYV ÉVÉBEN". Február 17. A számításműszaki átszerkesztést illető jegyzetek mindkét kötet végén jelennek meg. kötet Írta: Fehérné. Walter Anna Fehérné. Az ékírástól a rovásírásig .

Kötet] Előszó Bevezetés I. Rész: AZ Ó-TÖRÖK ROVÁSÍRÁS Az ó-török írásrendszer magyarmegmaradasert. Walter Anna gondozásában 2 kötet "Magyar Őskutatás" Kiadása BUENOS AIRES 1975 Todos los derechos reservados por © 1975. kötet .Buenos Aires Hecho el depósito que establece la ley 11. TARTALOM [I.és térbeli terjedéséről Erdélytől Sumériáig ? Kis. Ladislao Eugenio Fehér .Magyar Megmaradásért Fehérné.06.és Elő-Ázsia ókori népeinek írásrendszereiről A hitita . Az ékírástól a rovásírásig .2.29.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 5 7 19 21 50 57 65 71 79 95 99 100 104 108 110 114 123 131 140 147 2/267 . Rész: AZ ÍRÁS BÖLCSŐJE KÖRÜL Tájékozódás az írásrendszerek idő.2013. Rész: ROKONNÉPEINK ŐSEI NYOMÁN A pártusok írásemlékeiből A hunok írásemlékei A keleti hunok írásrendszere A kusán-kidar hunok írásemlékei Az "alkán" és "napki" hunok írásemlékei A "fehér-hunok" vagy heftaliták írott emlékei A khorezmi írás Baktriai írásemlékek Az arámiak írásrendszeréről Kaukázus .hetita írásrendszer A hurri és moabita írásrendszerek Etruszk írásemlékek Magyarországon Az ékírás és a Távolkelet betűrendszereinek kapcsolatai II. 723.vidéki írások III.

LAJTÁN TÚL Avar rovásemlékek A jánoshidai tűtartó felirata A szentesi és környei csontlemezek felirata A Gail-völgyi sziklafelirat Az Enns-parti rovásírásos cseréptöredék 166 169 175 180 188 191 194 201 214 219 225 227 229 231 Rovásírásos ezüst kanál Oberflachtból (Schwaben .Svábország) 232 A garbányí cseréptöredék A murfatlári barlangkolostor feliratai Az "Avar-kapu". Az ékírástól a rovásírásig . Kötet) V.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 3/267 .2013.2. Rész: A KÁRPÁTOK ÖLÉBEN [folytatás] 287 289 337 344 234 235 242 251 252 253 257 259 266 271 magyarmegmaradasert. Rész: A KÁRPÁTOK ÖLÉBEN A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése Supka Géza megfejtési módszere Mészáros Gyula megfejtési kísérlete Pataky László két felirat megfejtése TARTALOM (II.Magyar Megmaradásért Az orkhoni rovásírásos történelem Bilge kagán sírfelirata Kül Tegin sírfelirata A "szarvasok népe" emlékköveiből A szuleki feliratos sziklarajzok Ujgur rovásírás egy sudzsi sirkövön A Talas-völgy (Turkesztán) sírfeliratai Tollal írott türk "rovás" emlékek Manicheus vallásos emlékek IV.29.06. kötet . Madara és Aboba-Pliska feliratai A konstancai felirat A lebediai rovásemlékek Szabír rovásírás A szmolenszki szabír sziklafelirat A "kazár" írásnak tartott emlékekről A novocserkaszki kulacs és a majacki sziklafeliratok Néhány szó a Don-vidéki rovásírásos emlékekről V. Rész: VOLGÁN INNEN .

2. Rész: TOLLAL ÍRT ROVÁSEMLÉKEK A konstantinápolyi rovásemlék A nikolsburgi rovás ábécé Kájoni János.Magyar Megmaradásért A nagyszentmiklósi feliratok megfejtése Csallány Dezső nyomán VI. csíksomlyói cseri-barát rovásemlékei magyarmegmaradasert.2013.MAGYAR ROVÁSEMLÉKEK A rovásírásos szkíta balta A radocsányi kőbalta Rovásírás az Aranyos mentén Az alsósófalvi számadóbot A kecskeméti rovásos rézlap A felsőszemerédi templomfelirat Az enlaki templommennyezet rovásfelirata A. kötet . Rész: BESENYŐ ÉS KUN ROVÁSÍRÁS EMLÉKEK A besenyő rovásírás A magyarországi kunok rovás-emlékei Pataky László betűzése és megoldása a Margit-sziget rovásairól Csallány Dezső megoldása a Margit-sziget rovásos kőfeliratról A battonyai rovásírásos gyűrű A kunkerekegyházi rovásírásos gyűrű A deszki rovásírásos gyűrű A pomázi rovásírásos gyűrű A klárafalvi rovásírásos gyűrű Az esztergomi rovásírásos pecsétgyűrű A kenyereéri rovásírásos gyűrű A mezőberényi rovásírásos pecsétgyűrű VII.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 5 33 39 40 49 55 57 60 61 62 63 65 66 70 72 73 74 77 79 82 84 85 87 96 97 111 114 117 124 139 143 4/267 . Rész: SZÉKELY .29.06. bonyhai rovásjegyek A Vaskapu rovásfeliratai A Csík-megyei Tászok-tető rovásjelei A jászsági vörösréz rúd A székelyderzsi rovásírásos tégla A bögözi freskó rovásfelirata A ladánybenei cserépedény felirata A homoródkarácsonyfalvi templom-felirat VIII. Az ékírástól a rovásírásig .

kötet .A paraguayi pálosok rovásfelirata III. . .titkos írás Szamosközy István két tollalírott titkos levele Eltűnt. .2. kapcsolataik és fejlődésük 145 146 147 151 153 154 157 158 159 162 163 164 175 178 195 198 201 202 207 213 230 233 237 242 247 250 253 257 268 271 279 magyarmegmaradasert.2013.A nagyszombati "Vinland-térkép" részleteiből IV. Rész: SZÉKELYFÖLDI ROVÁSNAPTÁR Egy középkori rovásírásos naptár A Marsigli-kézirat feloldása Csallány Dezső szerint Fischer Károly Antal rovásirás-gyűjteménye Örtel Gottfried "Attila ábécéje" Oroszországi rovásemlékek Fischer "Északi-runa" gyűjtése DÉLAMERIKAI MAGYAR ROVÁSEMLÉKEK I. Az ékírástól a rovásírásig .06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 5/267 . angol író rovásírásos ábécéi Gönczi György "magyar ábécéje" Telegdi "Rudimentiá"-ja IX. vagy eltüntetett rovás A Firenzei Laurenziana rovásírásos kódexe A rohonci kódex Vélt vagy való összefüggések a rovásírás és gyorsírás rövidítései között Számjegyek a rovásírásban Az írásjelek poligoniája Bárzy Zoltántól A rovásjegyek eredete.Magyar pálosok nyomán Paraguayban II.Magyar Megmaradásért A gyulafehérvári sáfár rovásos borjegyzéke Komáromi Csipkés György albuma Miskolczi Csulyák István rovás ábécéje Révai Miklós gróf "Hun-székely Ábécéi" Otrokocsi Fóris Ferenc rovássorai Bél Mátyás rovás-gyűjtemény Bod Péter fogarasi templom-felirata Az Árkosi Mihályhoz címzett rovásírásos levél 1770-ből Dohai István marosvásárhelyi rovás ábécéje Hickes.29. .Zakariás János rováslevele Peruból Tiltott írás .

Rész: VITAFÓRUM Az írást alkotó nyelv Andrássy Kurta Jánostól Sumér nyelv és írás Andrássy Kurta Jánostól XI. Mint látni fogjuk. 315 319 333 343 345 magyarmegmaradasert.06. akár bekarcoltan megörökített rovásjelekkel.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 6/267 . Az ékírástól a rovásírásig .2. kiegészítve imitt-amott saját kutatásainak helyes eredményeivel. Beosztása szerint sorraveszi a feliratos edényeket HAMPEL hagyományos sorszámozását megtartva.Magyar Megmaradásért A rovásírás betűi Rovásligaturák. Az alábbiakban csak azokat az edényeket közöljük CSALLÁNY tanulmányától eltérően. kötet . Felbecsülhetetlen érték tanulmányának ama része. amelyeken rovásos jegyek szerepelnek. egyénekhez kötve meghatározza. Rész: IRODALOM ZÁROSZO TARTALOM *** V Rész: A Kárpátok ölében A NAGYSZENTMIKLÓSI FELIRATOK MEGFEJTÉSE CSALLÁNY DEZSŐ NYOMÁN CSALLÁNY rováskutatónak egyik legjelentősebb tanulmánya "A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere" összegezi az addigi (1968) összes megoldásokat és sajátjával kipótolva messzemenő levezetéseket nyújt. Ugyancsak jelentős a magyarság kétnyelvűségének megállapítása is a feliratok nyújtotta adatok alapján.29. amelyben a kincsek hajdani tulajdonosait. birtokaikat. betűugratások 292 306 X. CSALLÁNY főként NÉMETH GYULA tanulmányát tartotta alapvetőnek és javarészt folytatta az általa nyújtott megoldások folyását. főként az általa már régóta képviselt "kettős honfoglalás" tárgyi bizonyítékaihoz.2013. nemzetségeiket határozott és történelmünkben szereplő nevekhez. akár poncolt-trébelt.

Az ékírástól a rovásírásig .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 7/267 .2.Magyar Megmaradásért A 2. de maga a tamgajel egyedül tájékozatlanságban hagy bennünket az ősi birtokosára nézve. azaz tula[j]don-jelek díszítik a sima fémen. Megoldását csak következtetni lehet.2013.29. számú korsót csak belekarcolt "tamga". kötet .06. magyarmegmaradasert.

. Így a lovas alak CSANÁD lenne.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 8/267 . magyarmegmaradasert.2013. kezébe tartva AJTONY levágott fejét.29. Az ékírástól a rovásírásig . Az edény egyik főalakjának a győzelmes lovasnak a kezében lévő kópjazászlón azonban szinte olvashatatlan rovásjegyek vannak. kötet . mesterien oldja meg és kapcsolja az aranyedények csoportjához.. Három ezekből BEZ.2.06.Magyar Megmaradásért A két jel azonos alapjában. A két korsó kivitelezése ötvösművészeti szempontból teljesen azonos. nevet képez. CSALLÁNY DEZSŐ a "BOLYA-BOYA" megoldást éles logikával és sok részletkutatás alapján. a hozzá illesztett vonáskák jelentése azonban nagyon fontos lehet. Így a megrendelő személye is azonos a felírások alaprendelő és a felírások is azonosak. CSALLÁNY ebből következtet a hajdani CSANÁD-nem egyik ágára.

Ennek a mássalhangzónak rovásjelét Németh g-nek vette. Az első és az utolsó rovásjelet ismerjük: ng. a székelymagyar rovásírásban szintén veláris k alakban jelentkezik.s.29. A harmadik jel ugyancsak nem fordult még elő. Új rovásjelek: magyarmegmaradasert.2. az Orchon-Jeniszeji feliratokon a > ak > k hangértékben. Az ékírástól a rovásírásig . kötet . pedig a szöveg magánhangzót kíván.Magyar Megmaradásért A Don-Kubán vidéken azonos alakban k jelként.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 9/267 ..2013.06. Németh Gyula a második ismeretlen jelet: z -nek olvasta. bítesét!). Németh Gyula az El'pek ~ El'b ek nevet: i b ä k -nek olvasta és az Il-b äk személynévből állította össze.

.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 10/267 . Ennek a szónak d1 jele igazolja az 5. így csak az i hang rovásjele maradt a veláris hangok közül megfejtetlen. illetőleg az u jelét az analógiák alapján ismerjük. Az ékírástól a rovásírásig .Magyar Megmaradásért Németh a d hangzó rovásjelét a felirati anyagban nem találta meg.. A magánhangzók közül eddig az a és az o jelét tisztázhattuk a nagyszentmiklósi felirati anyagban. sz korsó kérdéses magánhangzójának veláris kapcsolatát. Az egyik feliratot ott (andak . Kettőzött formájú párját a türk rovásfeliratokból ismerjük.2013.29.06. A d betű jele veláris alak. Az 5. korsó első bekarcolt rovásszövegének helyes megfejtése: na gidi s.-nak olvasom. magyarmegmaradasert. sz . A nagyszentmiklósi i jel is összhangban áll a türk i hang rovásjelével. kötet . Tehát a hiányzó magánhangzó: i. Újabban a kumarinszki gorodiscse több rovásszövegéből került elő a nagyszentmiklósi d rovásjel analógiája.2.

2013. Az ékírástól a rovásírásig .29. kötet .Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 11/267 .06.2.

A 6. Az ékírástól a rovásírásig .29. kötet .06.2013. A b rovásjel alakját is megtaláljuk szegletesformában az Orchon-Jeniszej vidéki türk feliratokon. kapcsolatot és rokon formát mutat a Talas-völgy. a Don-Kubán vidék és a székely-magyar rovásszöveg u jelével. a b jelét pedig v rovásjelnek vette fel nagyszentmiklósi ábécéjében.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 12/267 . bekarcolt rovásjelcsoport: magyarmegmaradasert.2. sz. Németh az u rovásjelét u? ü hangjelöléssel rögzítette. korsón a 3.Magyar Megmaradásért Az u téglalap alakú rovásjele ismert.

Első kísérleteit elégették. magyarmegmaradasert. Ő azonban szívósan ragaszkodva kísérleteihez. oldalon közli a 8. kötet .a 21.29. mint látjuk. PATAKY tehát már százéves hagyományokat képvisel az általa ajánlott feloldással.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 13/267 . valójában besenyő tulajdonoknak tekintették a nagyszentmiklósi aranykincsek egyik részét magyar olvasattal. hogy Szentpéterváron már 1873-ban kérte a Tudományos Akadémiát. melyet BÁLINT GÁBOR kísérlete alapján folytatott: "GELSE KISKÁN PESENYÜI KEZEZ" formában. nyelvészeti alapon NÉMETH GYULA igyekezett elfogadhatóvá tenni. Sorsát ismerjük. hogy az újonnan felfedezett orkon-jenyiszei írásokkal hasonlíthassa a nagyszentmiklósi feliratok betű[i]t. BÁLINT GÁBOR. Ez utóbbi megoldások. számú csészén szereplővel. számú csésze feliratában szereplő személynév azonos . amelyet tudományos. A 8. 1901-ben kiadta Kolozsvárott "A honfoglalás revíziója" című munkáját. Mint már megemlékeztünk ennek a rokonnépnek az írásrendszeréről. ahol a 162. Idézem eredeti szövegét.némi változattal .2.Magyar Megmaradásért Megjegyzendő a "RÉGEBBI MEGOLDÁSOK" sorozatához.2013.06. Ezért CSALLÁNY alapos részletezéssel foglalkozik velük. számú csésze rovásírásának megfejtését: "GILAS PES-GAN PESENYÜJI KENESZ". nem támasztható alá tárgyi bizonyítékokkal és történelmi háttérrel. összemérve tudását az előbbi megoldók eredményeivel. akiről bevezetőnkben írtam. Ugyancsak idetartozik a mellőzött DEBRECZENYI MIKLÓS (1914) megoldása. hogy a PATAKY LÁSZLÓ féle megoldásnak már régi előzményei vannak. Az ékírástól a rovásírásig .

felirat elindító jele: bizánci kereszt. A 21. csésze görög betűs névalakja diktálta a szó értelmét. De ennek a szónak. Azonosak a 8. A 21. sz . Az o rovásjelét j-vel cserélte fel és így vette fel a hangzók összesítő táblázatában. l' V hangértékben. mindkét esetben a Bolya ~ Boya névalak ismétlődik. a 8. sz . A felirati név helyes rovásírásos megfelelője: Pólya ~ Bolya. a megfejtések helyes alapra való helyezését találjuk meg. ly palatális rovásjelével. sz .29. Tehát személynévről és nem méltóságnévről van szó. az el jelét nem l-nek. A görög betűs szó Bouela (olvasata Thomsen szerint Boila). sz . sz. természetesen tévesen. A 21. a rovásírás követelménye szerint tagolva B-ou-el-a. Németh Gyula feltételezett olvasata.06. csésze két első rovásszavának helyes olvasata: Bolya ~ Boya zapa n. magyarmegmaradasert. méltósagnévnek semmi köze sincs a nagyszentmiklósi névalakunkhoz. sz . sem az ábécéje magánhangzói között. aranycsésze rovásjeles szavait ugyancsak bizánci keresztek tagolják. sz . Olvasási változata Boya. Németh Bojla szót olvasott ki a rovásszövegből. A szavak magyarázatára később térek ki. Ezzel a két szóval a nagyszentmiklósi rovásfeliratok belső kontrollját. vagy j-nek adták vissza. csupán annyi. A zapan szóval kapcsolatban a p jel alkalmazására már rámutattam. ly rovásjel szílvamag alakú párhuzama. csésze görög betűs szava: Buela. csésze rovásfeliratának első szavával. csésze vonatkozó görög betűs szavait adja vissza rovásírással. A rovásírás irodalmában a választójeleket többnyire pontozással találjuk. Az o rovás jel az Orchon vidéki o rovásjel szegletes alakjára megy vissza. hogy ezt is görög betűkkel írták.Magyar Megmaradásért = Bolya zapan a helyes megfejtése. kötet . sz . Pedig a 21. olvasata Bolya.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 14/267 . egyedül csak a székely-magyar rovásírásban van meg: ly. b helyett p rovásjelet alkalmazva. A 3.2. de nem b jellel hanem p rovásjellel írták b hangérték mellett. az ismert szövegek alapján nem helytálló. Az ékírástól a rovásírásig . A nevet kiejtés szerint keményen rögzítették.2013. csésze poncolt rovásjeleit a kivitelező mester számára előkarcolták. Mindkét csésze görög betűs és rovásírásos alakja poncolt kivitelű. rint boila) szó szerepel. de kerekített változatát a székely rovásírásban is megtaláljuk. hanem az l'. korsó azonos rovásfeliratú. Az o rovásjelél nem vette észre. Olvasata Németh szerint Bojla a rovásszöveg-párhuzam alapján. és 4. Az olvasatot3 az eredmények igazolják. és nem alkalmazta sem itt. A 8. A 8. A l'. A p ~ b ugyan azonos. sz . A rovásszöveg Bolya szavának tanúsága alapján nem ou-nak hanem o-nak rótták és akkor még o-nak is hangzott.

Magyar Megmaradásért Az l'. sz .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 15/267 .29. A 8. (l')-nek tekintendő. de a fejlődés következtében némileg változott a hangértéke. kelyhen látható veláris a ly. Az ékírástól a rovásírásig . sz. kötet . Új rovásjel: magyarmegmaradasert. csészén látható jellel. A nagyszentmiklósi veláris a ly analógiája alapján azonban következtetni lehet arra. csésze poncolt rovásfeliratának teljes szövege: Olvasata: Bolya zapa n Zanadïj kán' . ly veláris alakja is megvan a nagyszentmiklósi feliratokon: A székely-magyar ly.2. rovásjele a székely rovásírás ligaturái között is megőrződött.06. l' rovásjele azonos a 8. sz .2013. Zanadïj (Szan'dij) kán' ugyancsak egy eddig ismeretlen nevet mutat. A 23. nem pedig us (?) ligatúrának. de sajnos hangérték nélkül. hogy a székely-magyar rovásírás nikolsburgi ligatúrái között megőrződött us (?) rovásjele tulajdonképpen veláris ly.

hogy a tulajdonos nevét később alkalmazták a simított arany felületekre. Ez arra mutatna CSALLÁNY szerint. A nagyszentmiklósi rovásírásrendszer testvérét a karacsajevszki feliratokban találjuk magyarmegmaradasert. A név a Ajtonyt legyőző Csanád vezérre vonatkozik. s 700 körül itt jelzi a Ravennai Geográfus az onogurok hazáját. Idézem: A Šuná d szóban az nd veláris alakja: ná d.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 16/267 . más alakban Chanad néven ismertetik. a Šuná d név ennek ősi alakját őrizte meg.06. Ungar neve. Az ékírástól a rovásírásig .Magyar Megmaradásért A görög szöveg kitöltéseként poncolt rovásjelek szerepelnek. és 10.29.2013. Idrïsï 1153.2. CSALLÁNY megfejtése alátámasztására történelmi hátteret és írástörténeti fejlődésből merített adatokat is felhasznál. évi arab nyelvű tudósításában Š / u / n / a / t néven szerepel. amely az š < č fejlődést mutatja. számú csészéken kívül még három más aranyedényen is szerepel. Ez a névalak áll legközelebb rovásszövegünkhöz. A latin nyelvű 1000 utáni oklevelek Sunad. Okfejtése kifogástalan és meggyőző. Ez a rovásírás a 9. Honfoglalóink körülbelül 800-ig a Don és a Kubán vidékén vannak. kötet .

lap. Az elrejtők Csanád várából Nagyszentmiklósra. dunai bolgár eredetet. apátot helyezvén bele görög barátokkal. A görög szerzeteseket Csanád. Utolsó birtokosuk a Csanád-törzs (-nemzetség) volt. ha az egyházi vonatkozásokat és a rovásírás kivitelezőinek ezen barátokat tekintjük. a besenyőknek tulajdonított szövegben és ábécében. 9. aki Ajtonyt megölte. Az ékírástól a rovásírásig . Így Mavrodinov. nemzetségfői címere pedig azonos a Turul-Árpád címerrel. a feliratok honfoglaló nemzetségeinkhez való tartozása. Elég. poncolt rovássorral és poncolt bizánci felirattal (Németh. de az aranyedényeket már nem sikerült újra kiásniok. hogy az utolsó elrejtők egyházi funkcionáriusok lettek volna. valószínűleg elpusztultak. veláris k hangértékben: a köktörökben. A kincs már nem Csanád vezér nevéhez és szerzeményéhez fűződik.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 17/267 . hogy Csanád vezér István király unokaöccse volt. Azonban sem Ajtony. a latin írás hatására. kötet . A nagyszentmiklósi aranykincs Šunád-törzs nevével poncolt rovásfeliratait legkorábban. t. a X. Így a kincs és a török nyelvű rovásírás használati ideje a XI-XII. Bota-ul Čab an megfejtésben. ok-ból c-re változott. sz. a b oéla méltóságnév hiánya. századtól kezdve a bolgárokat többé már nem különböztetik meg a szlávoktól. XVI. Ajtony leveretése 1028-ban történt. (Nem számítva az iráni és más nyelvű csatlakozókat). Csésze (XIII t. A Csanád-nemzetség palotája a mai Őscsanádtól nyugatra feküdt. hanem csak a Csanád-nemzetséghez (tehát utódaihoz). fia (900-920) időmeghatározásában. nem igazolják a déli. század közepén (950 körül) kétnyelvű volt: finnugor nyelvet és török nyelvet beszélt. sem az erdélyi Gyula szerepe nem mutatható ki a kincs felirataiból. A nagyszentmiklósi felirat tehát Šunád-törzs értelmű. Mavrodinov. század. ahol Ajtonynak már nem volt uralma. Elrejtésük is a Csanádnem birtokán Nagyszentmiklóson történt. A király itt 1030-ban püspökséget létesített. Arra az időre." A magyar szómaradvány alj(a). a hadsereg vezére a király unokaöccse Sunád volt. Az eddigi adatok alapján is tisztázható. 1). mert a bizánci források a X. Altheim stb kutatók eddigi állásfoglalása a dunai bolgárok mellett tárgytalanná vált. István király államszervező harcában.2. A magyarság a X. 3. A kincs elrejtését a tatárjárással (1241) hozom kapcsolatba. Gellért püspöknek adta át. ábra és 10. A kapcsolatok részben Bodrog vármegyére utalnak. De arra nincsen bizonyítékunk. A finnugor nyelvet és a honfoglaláskori törzsneveket: az 568-ban bejövő avarsághoz fűztem. az É-D-i útvonal mentén.06. De tévedett a Bojla Čab an. Ügy látszik. (IV.. hogy a nagyszentmiklósi aranykincs és török nyelvű rovásai és rovásszövegei: honfoglaló nemzetségeinkhez fűződnek. t. Közelebb járt a nagyszentmiklósi kincs-rejtély megfejtéséhez Fehér Géza. Ajtony törzsfői központja Marosvár volt. Az aranyedények felirataiból nem derül ki. Németh Gyula a besenyőkhöz fűzte a nagyszentmiklósi feliratokat. Mint a bizánci kereszténység híve. mert a bolgároknál "az elszlávosodás folyamata a IX. szállították A Csanád-törzs (-nemzetség) rovás-szignaturái azt tanúsítják. egyetlen rovásírásos felirati emlékét: a most megfejtett nagyszentmiklósi kincsfeliratok szolgáltatják. a Harangod-Aranka vize közelében. a Kubán vidékén és a székely rovásírásban is megtalálható. Marosvár: Csanád nevet kapott. amikor a görög szerzetesek még nem költöztek át új oroszlánosi monostorukba. a Kubántói 15-20 km-re. A törzsi jelzésre szolgáló nyílhegy. A székelyben ez a rovásjel. a Bata (889). Vajon a török törzsek melyik csoportjához sorozhatjuk a nagyszentmiklósi rovásfeliratokat? A dunai bolgár-törökökhöz nem tartozik. hogy a tulajdonbavétel ideje legkorábban 1028-1030as években történhetett a görög barátok marosvári tartózkodása idején. századi török nyelv és rovásírásrendszer. aki a kincset magyar eredetűnek tartotta. században pedig teljesen be is fejeződhetett. az 1028-1030 közötti időre lehet meghatároznunk.29. vagy az ő országrészéből származnak.2013.Magyar Megmaradásért meg. székhelyén Keresztelő Szent János tiszteletére monostort építtetett. században már nagyon előrehaladt. rovásírásos folytatását pedig az erdélyi székely rovásírásban látom. hogy eredetileg ezt az ideogrammát tisztán a törzsi kapcsolatok jelzésére tartalékolták. az ő törvényük és szertartásuk szerint. törzsi területét és vagyonát részben megkapta és uralmát a király nevében gyakorolta. korábbi monostorukat Csanád várában a nyugati kereszténység meghonosítása végett. ha a Šunád-törzs (-nemzetség) feliratára hivatkozom és arra. stb.). hogy azok Ajtonytól erednek. Honfoglalóink török nyelvű. 7a): magyarmegmaradasert. a Szent György vértanú tiszteletére épített oroszlánosi monostorba költöztette át. a XI.

Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.06.29.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 18/267 . kötet . Az ékírástól a rovásírásig .2013.2.

kötet . amely "csészét" jelent. magyarmegmaradasert.Magyar Megmaradásért CSALLÁNY megoldása: SAPAK-SABAK. Ezek szerint ez a szép darab is a bizánci rítusú ősi Ajtony-féle vagyonhoz tartozó egyházi szertartást szolgáló edény volt.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 19/267 . számú csésze feliratának első részével és így ezekre az ismertetett részekre nem térünk ki újból.2. Az ékírástól a rovásírásig .06. A nagyszentmiklósi š.29.2013.rovjásjel [rovásjel] száras alakja a fejlődés folyamán görbülő szárat vett fel.39 Ez a jel a ž rovásjelével együtt a veláris č-t pótolja a türk és a székelv-magvar rovásírásban. Az enlakai feliratban mindkét száras š jel meggörbült. A rovás jel egyenes szárral a türk č hangot és a székely-magyar veláris š-t képviseli. Egyébként a felirat első része azonos a 9. A második a-t nem jelölik. A fenti szó helyes megfejtése: sapa k az írásmódja alapján.

magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 20/267 . Joggal olvashattuk ezt a személynevet. Botond neve egy környékbeli nemzetség nevében és megyei személyek nevében szerepel. mert más olvasatok is többnyire Bodrog vármegyével függtek össze és a rovásszöveg is lehetővé tette a fenti megfejtést. A nevet a Botond nemzetséggel hozhattuk kapcsolatba. kötet . számú nyeles csészéken Batand-dz felirat olvasható. hogy a Bodrogvármegye alapjai a honfoglaló Botond nemzetség szállásterületén nyugszanak. Azonban az olvasatnál a következő nehézségek merültek fel: A Batand(dz) név utolsó tagja a dz a személynévvel összefüggésben értelmetlen.2013.2.] A nagyszentmiklósi 15-16. felesleges ballasztnak látszik és helyesen meg nem fejthető. A Botond személynév (1255-ben) feltűnik a Bodrog megyei Küllődi Bolyár fia Bathand nevében.29. Az ékírástól a rovásírásig .Magyar Megmaradásért [Lehetséges.06.

2.2013.06. Az ékírástól a rovásírásig . mát használhatom csak. számú korsó feliratán is előfordul. Az edez ~ idis szó török. az 5.29. Értelem: Batanyád úré (uráé). amikor a többi megfejtett mind birtoknévként is előfordul. magyarmegmaradasert. ha az utolsó rovásjel értelmét megmagyarázni kívánjuk: Bat-anad-edez a helyes olvasata. kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 21/267 . akkor.Magyar Megmaradásért A Batand név helységnévvel nem hozható kapcsolatba.

hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 22/267 . A tudós régész és írástörténész szerint ui. kötet . de erősen vitatható következtetést vont le történetünkre vonatkozólag. Az ékírástól a rovásírásig . perescsepinai. A kürtre vonatkozólag azonban .Magyar Megmaradásért CSALLÁNY D. nem az avarokhoz.2013..06. MEGOLDÁSA CSALLÁNY az arany ivókürttel kapcsolatban több jelentős.a következőket mondja: ["]A nagyszentmiklósi arany-ivókürtöt: a bócsai. hanem a hun-bolgárokhoz csatoltam. "a magyar nép türk ágának egyedülálló rovásfeliratairól" beszél...török szövege miatt. amelyekhez a finn-ugoroknak semmi hozzátennivalójuk nem lehetett.. pontja alatt ui. Maga a szerző tanulmányának 37. magyarmegmaradasert. amelyet görög is kísér .2.29. ozorai és Szeged-átokházi avarkori ivókürtök és szertartási edények sorozatába beállítva. az avarok finn-ugor etnikumként érkeztek a Kárpátmedencében." Ez azonban ellentétben áll a fennt említett avar ivókürtök mellett még a legutóbb Kisbábonyban felfedezett avar szertartási és használati edények kétségtelen avar hovatartozandóságával is..

Az ékírástól a rovásírásig .2013. Feltevésem helyességét mutatja az.pan végződés mellett.an rovásszó és a görög . csésze görög betűs szavai tartalmilag is összefüggenek.29..06. Az . században már három fogazással használják. hogy a Talas völgyi türk rovásjelek között és a novocserkaszki és mojackojei feliratokon az a betű nem a türk rovásírásrendszerből.. a nagyszentmiklósin két-rovátkával jelenik meg.apan szórész azonos lehet. csésze rovásjeles és a 21. kötet . mégis a nagyszentmiklósi a rovásjelével azonos. hogy a rovásírásos szóban a második jelként szereplő. Így a .apan görög betűs szövegrész p rovásjel-megfelelőjének olvasata sem kétséges. a székely-magyar rovásírásban a XIV-XV.. Megerősíti feltevésemet az a tény. sz. hogy a 8. de a hangrendi illeszkedés törvényszerűsége alapján másodszor már nem ábrázolt magánhangzós rovásjel: a.. Valószínűnek látszik. sz. illetőleg ugyanazon szavak ismétlődnek meg mindkét írásformában.a. Az orchoni I-III. A továbbiakban látni fogjuk.27 A támvonal nélküli a rovásjelnek fejrésze bár fordított elhelyezésű.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 23/267 . Ha az utóbbi rovásírásban szereplő keresztrovátkás többi magyarmegmaradasert. hogy a székely és a nagyszentmiklósi rovásjelek között sokkal szorosabb az összefüggés.2.Magyar Megmaradásért .. a jeniszeji feliratok p jele még egy-rovátkás. mint ahogyan azt eddig gondolhattuk volna.

sz. kötet . A z rovásjelet azonban nem téveszthetjük össze a p rovásjelével. és a 23.Magyar Megmaradásért jeltípussal vetjük össze a p rovásjelét. Így a kétféle b jelzése az írásrendszerünkben zavart okozna. a z rovásjel ismeretében pedig a zoapan szót zapan-nak. magyarmegmaradasert. Ugyanis utóbbinak szintén megvan a külön rovásjele ugyancsak b hangértékben. azt látjuk.29.06.apan szórészt: a 8.2. székely rovásírás: még veláris š-el helyettesítette kezdetben a č rovásjelét és hangértékét. csészén a görög betűs . hármas.2013. Új rovásjelek: Megjegyezni kívánom. négyes. ötös keresztrovátkákkal. Azonkívül a pan'u szó előfordulása a 6.. hogy a p rovásjelet a b jel helyébe tenném. edények rovásszövegében cirillbetűs u végződés mellett. nagvszentmiklósi. csésze rovásszavában . sz. A č rovásjel kettős fogazású alakját sem lehet p jelként figyelembe venni. mert a nagyszentmiklósi és a Kubán vidéki karacsajevszki feliratokon. Most már joggal olvashatjuk a 21. sz. Az ékírástól a rovásírásig . sz. a nélkül azonban.apannak. indokolja a p rovásjel megtartását is a p hangérték mellett. hogy a rovásfeliratok megoldásánál a p rovásjelét többnyire b hangértékben használom. hogy csak a č rovásjel kettős fogazással és az rovásjel hármas fogazással jöhetne p rovásjeleként tekintetbe. mert az orchonjeniszeji. z hangérték mellett szintén megvan. Tehát a görög betűs szöveg és a rovásírásos szó jelentése itt azonos fogalmat fejez ki.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 24/267 .

A karacsajevszki (Kubán vidék) feliraton ugyanezen rovásjel fordul elő. Bath-alja . A t1 nemcsak a székely-magyar t2 rovásjelének alakjával azonos. Ugyanis ő r-nek hitte az nd jelét.látszik hogy Németh Gyula hibás nagyszentmiklósi olvasatát vették alapul . Azonos alakja megvan a nikolsburgi ligatúrák között. de hangmegjelölés nélkül. Az ékírástól a rovásírásig .29.Magyar Megmaradásért Az első jel az nd1 összetett. de a megfejtési kísérletek .megoldatlanul maradtak. hanem megtalálható a kumarinszki gorodisce rovásszövegei között is más olyan rovásjelek társaságában. Ezzel tisztázódott a székely-magyar rovásírás mélyhangú lj rovásjelének formája. Mészáros Gyula helyesen hozta ezt a jelt kapcsolatba a türk nd rovásjellel. akire a pan' szó vonatkozik.2.Path-alja név egy Bodrog megyei község tulajdonosa. amely a fejlődés folyamán ly1 hangzóvá változott. Az alj rovásjele veláris alak. amelyek a nagyszentmiklósi írásrendszer jeleire jellemzőek. Észrevehető benne a már ismert o jel alakja és az n rovásjel.2013. magyarmegmaradasert. a kumarinszki gorodiscse feliratában rokon összetételben találjuk: Úgy látszik hogy mindkét török nyelvű rovásszöveg-rész rokon jelentésű. A Šuna d-ok olvasatú nagyszentmiklósi rovásszöveget. kötet .06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 25/267 .

Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert. Az ékírástól a rovásírásig .2.2013.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 26/267 . kötet .06.29.

2013.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 27/267 . Az ékírástól a rovásírásig .2.06.29.Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert. kötet .

hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 28/267 .2. kötet .29.06. Az ékírástól a rovásírásig .Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.2013.

Az ékírástól a rovásírásig .Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.06. kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 29/267 .29.2.2013.

NÉMETH GYULA nagy magyar turkológusunk vetette fel elsőnek.2013. SČSERBÁK és mások is a magyar kutató által összeállított "besenyő rovás ábécé" nyomán igyekeztek megfejteni.29.06. természetszerűleg a nagyon kevéssé ismert besenyő nyelven.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 30/267 . A későbbi. kötet .Magyar Megmaradásért ___________________ [Lábjegyzetek nincsenek] VI. magyarmegmaradasert. Rész: Besenyő és kun rovásírás emlékek A BESENYŐ ROVÁSÍRÁS A besenyő rovásírás lehetőségét. Az ékírástól a rovásírásig . különösen a Don-menti és Kaukázus-vidéki leleteket a szovjet írástörténészek.2. ARTAMANOV. példákkal is bizonyítva.

az 1930-as évekre gondoljunk! . ahol a szavakat bizánci jellegű kereszt. A tanulmány a továbbiakban sorraveszi az "ellenvéleményeket". de minden látható eredmény nélkül. Eme részleteket mellőzöm. számú felírásnál. Tárgyilagos és NÉMETH GYULÁT annyira jellemző igazságot kereső.06. de vélhetőleg többet is számíthatunk. Az ékírástól a rovásírásig . általánosságban kettőspont szokott mint választójel szerepelni. mert a nagyszentmiklósi kincs feliratainak legszakszerűbb és "megnyugtatóan adatolt" megoldása során CSALLÁNY DEZSŐ tollából. de különösen nyelvész előtt is. A tanulmány maga egyben történelmi hátteret is nyújt és írásos adatolással bizonyítja. különösen ha lovasnomád jellege is volt.a nagyszentmiklósi aranykincsek feliratait tette meg kutatásai alapjává. számú aranycsészén. ismertetni. Így szembe kellett szállnia olyan nagynevű tudósok véleményével. Így a besenyők eltűnt népcsoportjáról még kevésbé tételezték fel. mert mint a későbbiekben látni fogjuk. Jelen soraimban ezért szükségesnek vélem NÉMETH GYULA tanulmányát hacsak röviden is. számú felirat (jobbról balra ol- sók tulajdonosainak neve olvasandó. Áttekinthetőség céljából ismét közlöm a NÉMETH által közölt feliratokat. Így jutottam aztán a mult év (1931) novemberében KAI DONNER és MARTI RASANEN kitűnő írásához:n "Zwei neue türkische Runeninschriften" . ahogy azt a tér vagy sokszor a célszerűség sugallta: bekarcolással vagy poncolással. Még a magyar rovásírás is kétkedés tárgya volt.2013. Az edényeken 18 felírás szerepel. hanem több magyar történész. hogy a besenyők sajátos rovásírás rendszerrel bírtak. mert a bécsi múzeumban őrzött ötvösremekek felett díszelgő tábla. Bizonyításai során felszámolja a külföldön erősen elterjedt tévhiedelmeket.Magyar Megmaradásért NÉMETH GYULA alapvető munkája a besenyő Írással kapcsolatban kötődik a híres nagyszentmiklósi aranykincsek felirataihoz és német nyelven 1932-ben jelent meg alapos dokumentálással és elemzéssel Lipcsében. amelyek szerint a nagyszentmiklósi kincsek rovásjegyei a korai bolgárok szellemi termékei lennének. kötet . hogy az egyik görög betűs-felírás betűi két nevet BOJLA CABAN és BOTAUL CABAN formában eredmény e zn ek. hogy a szentmiklósi kincsek feliratai késői avar vagy korai magyar ötvösök keze nyomán születtek. vagy az arany ivókürtön. NÉMETH szerint az "ismeretlen betűket" kétféle módon alkalmazták az edényeken. részletesen is említve vannak. elbeszélő stílusban elmondja.. T ov ább kutattam ezeket a neveket és most már a rovásírásos jelek közt is gyanítottam őket. ahol egyszerű vonalka [vonalak] szerepelnek az egyes szavak között. Így THOMSEN módszere szerint a régi törökös méltóságnevek és címek után kutattam. az egyes szavak vagy mondatok közt több esetben alkalmazott "választójegyek" jelenléte miatt. mint "protobolgár" kincseket mutatja be a múzeumlátogóknak. Akkoriban . hogy ezeken az ötvösremekeken szereplő rovásírások a besenyőktől származnak. Európa tudósvilága és közvéleménye még nem szokott hozzá a gondolathoz. KÉZAI SIMON és mások erre vonatkozó írásos adatait.azaz "Két új török magyarmegmaradasert. illetve az előtte lefolyt megoldási kísérleteket. Ezzel az eredménnyel azonban további kutatásaim hangzóinak megoldása szempontjából nem voltam megelégedve.ez nagy tudományos merészségnek számított. azaz finom pontokból vonalakat formáló eljárással.29. Már említettük MELICH JÁNOS esetét. azt állítva. hogy saját írásrendszere lett volna. Azért írom "sajnálatos módon". Érvelése ésszerű és felettébb egyszerű: "Láttam. mert ma már négy évtized távlatából kétségtelen. Ilyen "választójegyek" láthatók az 1.. hogy egyáltalán valamiféle kultúrával és még kevésbé írástudással is rendelkezhetett. hogy a számozásuk eligazító legyen tanulmánya kivonatában. mert az említett időszak alatt előkerült újabb adatokat az őáltala készített rovásábécé segítségével valószínűen és elfogadhatóan sikerült az írástörténészeknek megoldaniok.más források hiányában .2. nemcsak az európai közvéleményben. Sajnálatos módon NÉMETH GYULA . ahogy ő azt bevez[e]tőjében. aki "középkori krónikás koholmánynak" minősítette pl. hogy gondolatmenetén keresztül közelebb jussunk a titokzatos nagyszentmiklósi jelek rejtélyének megfejtéséhez. Ezt azért fontos kiemelnünk. Ezzel szemben fontosnak tartom nagy turkológusunk megfejtési módszerének alapelveit felsorolni.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 31/267 . Jelentősége NÉMETH professzor írásának mégis nagy. annál is inkább. azaz a 8. szenvtelen hangon mutat rá többek között SUPKA GÉZA és MÉSZÁROS GYULA megoldásainak részlegesen helytelen voltára. Nem volt szükség a hosszadalmas keresésre. mert az 1. mint a finn MIKKOLA és a bolgár BESCHLIEW és MADENOW. hogy esetleg egy ázsiai és rendszerint "hordáknak" nevezett nép.

1931 -.2. Az egyik görögbetűs felirat ui. számú rint Il-b äk . 2. Erre felöltött a gondolat bennem. hercegnő jelentéssel. azaz SAVINUG KIRÁLYLÁNY. Itt említi meg a tudós szerző első ízben a besenyő írás lehetőségét.2013.) A példák nyomán azonnal a szentmiklósi kincsek felirataira gondoltam. 1970.Magyar Megmaradásért rovásírásos felirat" . egy fémtükör felirata: Küd Aruq Bäk küzküsi' = KÜD ARUK BÉG TÜKRE olvasatban. Ugyancsak a tulajdonos-nevek sorában szerepel NÉMETH bizonyítékai szerint a 6. hanem "erősen". NÉMETH professzor TURuM török népeknél közkedvelt személynévnek TURUQ-nak. old. A szentmiklósi kincs tulajdonosnevei közt pl. kötet . . Párthuzamos eset az ugyancsak az= ER AeQAS TÖSAK AZ ÉN TÜKRÖM. mint a nagyon régi.) NEMETH érvelése a tárgymegjelölés és tulajdonos meghatározása alapján valóban ésszerű .22.. még "kereszténység előtti" kaukázusi legenda. CHORENI MÓZES jegyzeteiben is szerepel. Az ékírástól a rovásírásig . Ez a leánynév bizonyos elterjedtségnek örvendhetett a kaukázusi népek közt is.olvasatban. (Alttürkische Inschriften 346 old. Ilyen pl.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 32/267 . A megfelelő hangok mellé zárójelben tett számok az összes nagyszentmiklósi aranyedényeken való előfordulási eseteket jelzik magyarmegmaradasert. A magyarázat tehát besenyő irányban nem egészen szilárdan az alig ismert nyelvi adatokra hivatkozik. tűzéssel és SAViNUG BiCa. hanem inkább RÁSONYI LÁSZLÓ nyomán párhuzamot keres a kirgiz vagy volga-török nyelvek ILBEK méltóságnevében. szám 23. írásához.: "Az örmény Sat-enik és a magyar Emese-monda" Magyar Történelmi Szemle.és mássalhangzók táblázatát is meg tudta szerkeszteni az általa besenyőnek vélt feliratokból. Az így összegyűjtött eredményekből NÉMETH aztán már a magán. vagy a besenyőknél TURAQ-nak jelzi az ötször szereplő tulajdonos nevét..Helsingfors. ahol az egyik ábrán. főnök szóval. c. (SUÁRNYI I. "nagyon" értelemmel bír feltételezése szerint. Ezen az alapon neki láttam tehát a munkának és pár óra múlva a feliratok nagy részét sikerült megoldanom. hogy RADLOFF írásaiban is szerepelnek hasonló. hogy a besenyő IL-BAK nem azonos a második részében már istmert "bag" = vezető. amely mindössze csak négy betű.29. Így pl. de jelentős meghatározást tartalmazza: "ičigi täsi. az 5." (Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szent-Miklós. azzal a magyarázattal. a következő apró." = "ivópohár" tehát tárgymegjelölés. személynév.06. egy kőből faragott rokkaorsón a következő ótörök hát a felirat egyszerűen a tárgy megnevezése. Így az örmény klasszikus irodalom művelői többízben is megemlékeznek a néphagyományban élő SAT-ENIK vagy SAV ENIG királyleány legendájáról. tárgyakat megjelölő feliratok. ahol tárgy és tulajdonosa együtt elmlíttetnek. számú korsón (14.

. tekintélye elsősorban őt predesztinálta a törökös írásrendszer jegyeinek összegezésében. mint ahogy Talas-völgy feliratai Turkesztánban ezt igazolják. hogy a köktürk és besenyő jelek között mindössze három azonos". A besenyő rovás létezését. hogy a besenyők minden valószínűség szerint ugyanazon nyugati köktürk birodalomhoz tartoztak és ebben a birodalomban a köktürk írás volt használatos. Ezen kívül meggondolandó. Idézem NÉMETH erre vonatkozó megállapítását: "Ha besenyő írás rokonságát kutatjuk. arra a meglepő eredményre jutunk. Ez a három a következő: A táblázatban kimutatott három betűazonosság bizony nagyon szegény és sovány eredmény. Az ékírástól a rovásírásig .Magyar Megmaradásért ben is előforduló jegyet sem ő. mindkettő vonalvezetése és magánhangzó használata azonosságot mutat..06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 33/267 .2013. a sokszor idézett nagy CSALLÂNY DEZSŐNEK mérnök fia fedezte fel a jelnek "U" hang értékét.29. sőt a szentmiklósi feliratok besenyő voltát NÉMETH érvelése azonban nem tette annyira bizonyossá. Eredményét főként az tette bizonytalanná. kötet . hogy mint turkológus. hogy saját megállapítása szerint is túl kevés betűazonosság mutatkozott az új kutatás által feltárt besenyő és ótörök írásrendszerében.2. hogy a kutatók kedélyei megnyugodtak volna eredményeiben annak ellenére. ámbátor már örökölt talentuma volt hozzá. Okát NÉMETH nem magyarmegmaradasert. hisz CSALLÀNY GÉZA . elsőben is a köktörök írásra kell gondolnunk. Mint a későbbiekben látni fogjuk ezzel a jellel is egy "nem szakember" birkózott meg. sem THOMSEN nem tudták mint hangértéket megjelölni és a legnagyobb szaktekintélyek is tanácstalanul álltak eme jel eredetének tisztázása előtt.. De ha aztán a rovás jeleket egy kissé alaposabban összehasonlítgatjuk. Mindkét írásnak vannak közös jellegzetességei: mindkettő rovásírás.

Mint már említettük egyedül NÉMETH volt az. mint MALOV. hogy nyomán a szovjettudősok. Egyben azonnal megemlíti és bemutatja. hogy a köktürkkel a magyar rovásnak nagyobb fokú rokonsága van. Így idézi GARDIZI-al BAKRI értesítését. akihez a kincs egy része tartozott volna. de minden különösebb megokolás nélkül. aki a nagyszentmiklósi kincsek besenyő eredetét állította. Erről is közöl egy áttekinthető táblázatot: A tábla jeleihez a szerző magyarázatként még hozzáfűzi. a 900-as évek elején már keresztény lehetett. mely szerint a besenyőknek igen sok arany és ezüst edénye van. valamint KONSTANTINOS PORPHYROGENETOS császár tudósítását.. NÉMETH GYULA alaposságát írástörténeti kutatásai terén igazolja a történelmi háttér.. földrajzi adatok és írott források felhasználása is. mint a besenyőnek.06. hogy "nem tartja véletlen művének" ezt a három egyezést sem. hogy az "I" és a "T"-jelek a magyar rovásírásban természetüknél fogva szögletesek. magyarmegmaradasert.Magyar Megmaradásért tudja megmagyarázni s mindössze arra szorítkozik bizonyításában. miszerint a besenyők fejedelme BATA 889 körül uralkodott és fia BOTA-UL. Az ékírástól a rovásírásig .2. kirgiz és egyéb törökös írásrendszerű leletek hovatartozandóságát az ő segítségével oldották meg. hogy bár a nagyszentmiklósi kincsek nyelvezetésre vonatkozólag tévedett. Mindenesetre NÉMETH "besenyő ábécéjének" is meg van a maga tudománytörténeti jelentősége azzal. kötet . hogy tulajdonát képező aranycsészére a bizánci kereszt jelét verette.29. akik az idők folyamán sűrűn felbukkanó és valóban besenyőkhöz kötődő feliratokról megállapíthatták a magyar tudós véleményét a besenyő rováskultúra létezéséről. SČSERBÁK ÉS KÜSZELEV a Don-vidéki. bár újabban VÁSÁRY ISTVÁN csatlakozik véleményéhez.2013. Mindezekhez még megemlíti a Nagyszentmiklós környéki besenyők településeit. állítása azonban a besenyők írástudásáról ösztönzőleg hatott más tudósokra. míg a besenyők írásában kerekített formát öltenek.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 34/267 . illetve rovatta bele ötvösével. Végszóként NÉMETH GYULA nagyszerű tanulmányához csak annyit fűzhetünk. mint erősbbítő adatot tétele igazolására.

Elhunyt munkatársunk is ezen a véleményen volt.. mint azt a végrendeletileg reám hagyományozott környvek [könyvek].2. kötet .29. Clevelandból mozgatta ezt a fontos kultúrmentő. Nem ok nélkül. mert a Margit-szigeti feliratot szakértőink kun vonatkozásúnak tartják. (1965 dec.. a Margit-szigeti kolostor falába beépített rovás sorokat hordó köveket ő mentette meg az enyészettől.06. Történelmüket magyarmegmaradasert.Magyar Megmaradásért IN MEMORIAM ! Vitéz SZAKONYI ISTVÁN VAJK (1911-1974) rovásíráskutató Ezt a fejezetet szántam elhalt munkatársam és családunk régi barátjának emlékezetül. Legyen jelen fejezetem egy egyetlen kis örökzöld babérlevél vitéz SZAKONYI ISTVÁN VAJK sírján. Legnagyobb rovásszakértőinkkel az óhazai körökből kapcsolatban állt. a margitszigeti rovásfeliratos kő" az AMERIKAI MAGYAR ÉLET hasábjain megjelent . írások több széljegyzetén rögzítette. Az ékírástól a rovásírásig . CSALLÁNY DEZSŐ tanulmányai során többször is megemlékezik SZAKONYI nevéről. hiszen az egyik legősibb rovásírás-emlékünk egyikét. ** A MAGYARORSZÁGI KUNOK ROVÁS-EMLÉKEI A Kárpát-medencébe érkező Belső Ázsiából indult utolsó népvándorlási hullám a kunok népe volt.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 35/267 . 18) hatására a külföldről az Óhazába látogató magyarok tömegei látogatták meg a Margit-sziget eme elfelejtett kultúrkincsét. A kunok rovásemlékéről szóló fejezetemet azért ajánlom emlékének.2013. végül is sikerrel koronázott munkát. Mikor első rovásírásról irt cikke: "A halálraítélt legrégibb magyar rovásírásos emlék.

Lassan mindenki elfeledte. PATAKY LÁSZLÓ BETŰZÉSE ÉS MEGOLDÁSA A MARGIT-SZIGET ROVÁSAIRÓL PATAKY LÁSZLÓ békéscsabai mérnök ma az óhazai rováskutatók nesztorának tekinthető. de ha volt is . További eseménynek tekinthetjük a kutatások terén MOLNÁR GÁBOR és neje könyvének megjelenését. amelyeket ma már legtöbben magyar rovásemléknek tartanak.2.mindmáig nincs. a hársfa alatt.A torony falcsonkjába beépítve. Jómagam inkább művészettörténeti keretben ismertettem a romokon talált feliratokat "Adatok a Margit-sziget művészettörténetéhez" címmel. kötet .Magyar Megmaradásért összefoglaló munka . írástudásuk.29. gróf KUÚN GÉZA és VÁMBÉRY ÁRMIN tájékoztatnak. amelyeket a későbbiekben látni fogunk. mert a rovásirodalom nem is említi.abból már semmi sem maradt. SINKÓ FERENC 1967-ben megjelent kis írása az "ÚJ EMBER"-ben: "Kötöny megfejtett síremléke"(?!) . de közepe már teljesen lemállott.Rovásírás Szent Margit romtemplomában" . Hosszú évtizedes tapasztalatai írástörténelmi téren akkor is megbecsülendők. hogy az egyik kövön írásjelek láthatók. mígnem kiváló utazónk és írónk MOLNÁR GÁBOR és neje HEGYI MARGIT közös szerzésében megjelent "Négy hágó sziklavadonában" (1970) kapott ügyes elbeszélő formában teret tételének ismertetésére. akadémiai vonalon halad és önmagának volt mestere. PATAKY az általa lefolytatott vizsgálódások eredményét csak apróbb hírlapi közleményekben tudta ismertetni. A régi feliratot megfejteni. mint már a könyve címéből is kiviláglik. amelyben PATAKY jelentős részt vett. Műveltségük. bár GYÁRFÁS ISTVÁN nagy ötkötetes tanulmánya kétségtelenül maradandót alkotott. MÉSZÁROS kutatásai is több kun írásemléket tárgyalnak.. ahol összegezi az eddigi véleményeket és megoldásokat.Hol van a rovásemlék? . s hamarosan mindenki elfeledte. A jótollú újságíró feltette PATAKYNAK a kérdést: ..sajnos . Két szélén látszanak ugyan még a rovásjelek.06. és vastagon belepte a por és a moha. Sajnos. PATAKY LÁSZLÓ a Margit-szigeti romokon talált és az azóta a Történeti Múzeum állományát gyarapító rovás-emléket kun rovásírásnak tartja és megfejtési eredményeit történelmi háttérrel is igyekszik igazolni. ha nem hivatalos. Sőt . Ő azonban a kun és magyar nyelveket azonosnak tartotta és vizsgálódásait eme felfogása erősen befolyásolta.) Az idő mégis nagyon megviselte.2013. (1969 nyarán a romfalból kiemelt rovásos követ a Történeti Múzeumba szállították. de csak századunk elején vették észre. Idézem MOLNÁR GÁBORT: "Féltő gonddal őrzi minden nép múltjának emlékeit. Csak egy öreg hársfa vetette rá védő árnyékát. akik a kunok nyelvét a törökös népek keretébe sorolják. úgy látszik. Ezzel a kis párbeszéddel kezdődik a Margit-szigeti rovásemlék megoldási kísérleteinek története és folyamata. Valaki könnyelműen hamisítványoknak bélyegezte. Részleteket munkájából PATAKY LÁSZLÓ említ ebből a könyvből. s megfeledkeztek róla. ahol jelentősebb részletekről is szó esik a megfejtésekről. Az alábbiakban PATAKY és CSALLÁNY fejtegetéseit részletes kivonatolásban közlöm a Margit-szigeti rovásírásos emlékkőről. ha nem tud róla. Az ékírástól a rovásírásig . (1971) CSALLÁNY DEZSŐ külön fejezetet szentelt ennek a rovás-emléknek. Valaki könnyelműen hamisítványnak bélyegezte. Rovásírásukról már 1914-ben bővebben értekezik DEBRECZENYI MIKLÓS: "Az ősmagyar írás néhány hazai s oroszországi emléke" című könyve. Azóta egy falmaradványon mohosodik. senki sem tudta. amelyek csak szétszórtan találhatók. csak kivonatos formában tudjuk ezeket közölni Brazíliából hazavándorolt. írott kőről. a nagy pesti árvíz után tárták fel. csak éppen mi feledkeztünk meg arról a régi. Lehet. nyelvük felől főleg MÉSZÁROS GYULA. vizsgálódása területe azonban javarész csak a magyarországi Kis. A templomot 1838-ban. magyarmegmaradasert. hogy ott is volt írás.a széleken is megrongálódtak a vésetek. hogy a kövön írás van.és Nagykunság volt és az azóta írásban megjelent tanulmányok a századforduló óta nagyon sok részletet tisztáztak történetükből.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 36/267 . CSALLÁNY DEZSŐ tanulmányaiban az 1955-ben megjelent "Rovásíásos gyűrűk Magyarországon" még szintén több ősi ékszer feliratát kun írásnak tartja. de ezt a tételét 1968-ban megjelent újabb munkáiban revideálta. de a kun kérdést nyitva hagyja. Az 1838-as feltárás után. A nap tüze ellen ez védi ma is. majd háromnegyed század után vették észre. Nem csoda. amely Szent Margit zárdájának feltárása közben napvilágra került. világtalanná lett utazónkkal folytatott beszámolói alapján.még mint látjuk csak kérdőjeles címet visel a rovásszakértővel folytatott beszélgetésről.

A többi jel abban a pillanatban megvilágosodott. Ez a sorvezetés az egyiptomi képírásra emlékeztet. PATAKY megoldása MOLNÁR GÁBOR kellemes írói stílusába foglaltan első látszatra valóban meggyőzőként tűnik. míg rátaláltam a templom hajójában. Tudós írásszakértőnk a kunok nagyfejedelmének és családjának tragikus sorsában leli a szigeti temetkezés okát. bizonyára a bal oldali kezdő jel is tamga! Olyan. mert a követ az idő már nagyon megviselte. Pedig az igazi megokolás és az írástörténelmi kutatáshoz igencsak szükséges betűzésről csak a későbbiekben esik szó. ha nem kunokat? Erre azonban sem akkor. Míg a felirat régiségén tűnődtem. mert nem ezeréves: csak hétszázhuszonöt. A különös írás: belső-ázsiai jellegű kun rovásírás. Köttöny nagyfejedelemnek síremléke. hogy a magyar király a mártír kun királyi családnak díszsírhelyet adott. Az ékírástól a rovásírásig . Megkíséreltem hát "látatlanban" kibetűzni a feliratot. Letakartam hát a tamgákat.2013. hogy ki-ki válasszon tamgát. hogy okvetlenül meg kell néznem. Sebestyén Gyula. Olyan jelentős. A mai családnevet helyettesítette. magától értetődőnek kell találnunk. Valószínűsítését MOLNÁR GÁBOR megfogalmazásában idézem: "Rangos pogány temetkezés" .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 37/267 . mintha egy kis napocska volna. Bizonyos az is. Nézetét KUBINYI régészeti beszámolójával támasztja alá. a Nyulakszigetén jelölte ki. hogy a jobb felső szélen látható dűlt kereszt talán nem is betű.hiszen a hadsereggel indulnia kellett a Sajó mögött táborozó tatár főerő ellen -. mert vajon kiket temettek volna el IV. nehézség nélkül olvastam: KÖTTHEN ILKÁN ÉCSKEN KINISZ A kő tehát a kunok tragikus sorsú királyának. kincsét. hogy ez a kő igen-igen nagy értékű történelmi emlék. Szent Margit zárdájának romjai között sokáig kerestem. Nemcsak azért gondoltam erre.. és ha ő maga nem is vehetett részt ezen . Béla korában pogány módra. hogy a török eredetmondából ismert Oguz kán egyik unokájának.2. marháját lássa el.. és ezzel minden rendeletét. 1966. Szerinte a közvetlenül a Muhi mellett lezajlott csata előestéjén FRIGYES osztrák őrgróf által szított kun-ellenes zendülésben legyilkolt főkunok itt nyertek rangjukhozméltó végtisztességet. míg ráértem egyszer. a rovásemlékek legszorgalmasabb kutatója így írt erről: ".29. Évek teltek el. hiszen egy kicsit külön is áll. hanem: nemzetségjel. és valahogy az is magától értetődő. ahol hetvennél több csontvázról esik említés. hogy megnézegessem a rajzokat és fényképeket. és ezzel igen óvatosan lekapargattam a kőre ragadt sűrű mohát. kellőképpen képviseltette magát. Ez a különös felirat tehát igen-igen régi lehet. Értéke felbecsülhetetlen. Oguz hazájában . és ilyen elrendezésű rovásemlékünk több nincs. április 11 -ét írtunk akkor." Nos. hanem azért is.. mert a betűket felülről lefelé haladva vésték egymás alá. eszembe ötlött. sem azóta nem gondolt senki. Bizonyosan tamga. és megkértek. Első benyomásom az volt. A föléje boruló öreg hársfáról levágtam egy puha zöld gallyat. hogy ez a rovás talán ezerévesnél is több. Amint a betűk kitisztultak. Tévedtem hát korának meghatározásában. KÖTTÖNY földi maradványainak a hajdani Nyulakszigetén lezajlott eltemetése.Magyar Megmaradásért Valakinek mégis eszébe jutott. lovát. A nemzetségjel egyszerű kicsi címerféleség. hogy ezek elég jók.Oguz ősapa fiai közül a trónját öröklő Kün kán meghagyta testvéreinek. Megdöbbenve fedeztem fel. hogy a sírban kunok pihennek. a torony felőli végen. magyarmegmaradasert. Egyetlen a világon. Ez a felismerés egymagában is elég bizonyíték arra.írta nem sokkal később Kubinyi Ferenc erről a sírról. De ha ma felidézzük az eseményeket. Ezek sorát ejtve szóbakerül a kunok temetkezési körülménye. hogy a tragédia áldozatainak díszes temetést rendezett. hogy ezt saját birtokán. Keleten tamgának nevezték. majdnem minden síron és feliratos emlékkövön rajta találjuk az illető kán vagy hős tamgáját. Emlékeztem. Úgy látszott.06. kötet . (1241-1966). hogy fejtsem meg a kő feliratát. Usárnak éppen ilyen tamgája volt..

amely mutatta. Némi kis különbség mutatkozik ugyan a betűk között. azt is észrevehetjük. hogy az olvasást nem zavarja.itt. de valóságot fedő. Minden mondatát kétségtelen értékűnek tekinthetjük. Ezek mellé ugyancsak koporsók kerültek. De idézem újból magát a MOLNÁR GÁBOR-féle részlet további szövegét is: A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben nagy vita folyt arról: vajon magyarul beszéltek-e a kunok vagy magyarmegmaradasert. holott a kun királyt .mikor átlépte az ország határát . Ma is kunhalomnak nevezzük az ilyen régi sírhalmokat. bizonyára. holott bőven lett volna hely arra. másiknak a karja levágva . kivitelezésére. és mély vonallal be is keretezte a két betűoszlopot. régészeti részletkutatások egész sora. S az elmondottak után rováskutatónk rátér a sírkövek leírására.29. Viszont a kun kőfaragók még igen. A bal oldali jobban lesimította a kő felületét. másikba méltóságát.Magyar Megmaradásért Feltűnő azonban.ma is látható. Ez is belső-ázsiai szokás.a bal oldalon . Hogy a síremléken bizonyos sietség. írástörténeti leírás rövid. Ha jól megfigyeljük a véseteket. Az előbbieket is. Jellegzetes azonban az is. és a síremlékre is Köttöny pogány nevét vésték. Biztosan lehet következtetni ezekből.azt a sebtében faragott egyszerű követ. A régészeti. hogy a háznép Trencsén felé meneküljön. hogy a kövön egyszerre két kőfaragó dolgozott. A jobb oldali felületesebb munkát végzett. az is elfogadható. Sietve dolgoztak. De az. Ez a nyakék a Habsburg-ház ékszerei között bizonyára ma is megvan. Nem ismerték hát a magyar kőművesek sem. Nem is véshették mások.írja Sebestyén Gyula: és itt mindkét név tamgával kezdődik. Ötvenen lehettek. Az ősibb formákat a székely rovás őrizte meg. A sziget ugyanis 1838-ban a nádoré volt. Nem is lehetett másképp. Erre tették . Egyik sírrekeszben megtalálták a kun királyné igazgyöngy nyakékét is. A nyíl . hogy a temetésen kun főurak is részt vettek. Megástak hát egy óriási sírtermet. Tíz ilyen rekeszbe tették a királyi család tíz koporsóját. és a szertartást ezek irányították.és így tovább. A nagy sír fölé nagy halmot emeltek. A koporsók mellé a testőröket fektették. hogy a halom alatt két király pihen. Nincs is ilyen rovásemlékünk több egy se. Kubinyi Ferencnek 1861-ben írt tudósításából kiviláglik. Egyszerű kun kőművesek faragták. mélyebbre véste a betűket. A történelmi események lezajlásához semmi kétség nem fér.megkeresztelték.a rovást már nem ismerte senki. és ezért jobban megrongálódtak. mert István király szigorú rendelete után két és fél évszázaddal . ahogy a hagyomány kívánta . ezeket is arannyal díszítették. Csontjaikon súlyos sérülések látszottak.úgy. Ez a kő nem királyi megrendelésre készült. még mindig a lényeges betűzés megoldás véglegesítése nélkül. Egyiknek koponyája volt beszakítva.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 38/267 . és nyíllal jelezték. Vigyázott a beosztásra is: egyik oszlopba a király nevét írta. de ez csak fejlődésbeli elkülönülés. Ezt a kun kőfaragók tudták. kapkodás nyomai rögzítve vannak. hogy melyik a kő felső része. és ennek egyik végét rekeszekre tagolták. Béla volt a keresztapja. és nagy sietséggel készültek a magyar király udvarában. hogy sietve készítették. PATAKY tehát történeti keretbe igyekszik helyezni a Margit-szigeti rovás-emlék eredetét. hogy megadják a végtisztességet szomorú sorsra jutott királyaiknak. A palotában lakó előkelőségek koporsói voltak. Az is látszik a rováson. Ott "majdnem minden síron és feliratos emlékkövön rajta találjuk az illető kán vagy hős tamgáját" . Mindezek ellenére a kun írás a székely rovás betűi és szabályai szerint jól olvasható. talán már nem is ismerte a rovásírást. Ezt Kubinyi írta meg. Ők alkalmazták a kő felsőrészén az olvasási irányt jelölő nyila jegyét s ez a nyíl a baloldalon még ma is látható. koporsók nélkül. és mindegyik rekeszt lefödték márványlapokkal. a királyi udvar közvetlen közelében . Idézem ismét a MOLNÁR GÁBOR-féle szöveget: A síremlék minden részén látszik. hogy kun kőfaragók vésték. hogy egybeírja.2. és olyan csekély. Ezt az ásatást vezető főkertész a nádor feleségének ajándékozta. kiviláglik magából az írásból is. hogy az írás felülről lefelé halad. hogy az áldozatokat pogány szertartással temették. A betűket sem véste elég mélyen. mert kifejezetten belső-ázsiai jellegű. Felperzselt falvak füstjét hozta a szél. Ez kun szokás volt. hogy a vésés kun munka. kötet . Tíznél több.2013. Minden mozzanatát igazolja számos korabeli forráson kívül az alapos történelmi. A méltóságnevet megszakította például. Ez teljesen kiválik a többiek közül. Az ékírástól a rovásírásig . hogy a kórus felőli padozat alatt hetvennél több holttest maradványaira találtak. A kutató szerint ebben az időben már a magyarság nem használta.06.

amelyen a név ugyancsak két t-vel van írva. De van még egy Köttöny-emlék.2. Debreczenyi szerint ez Attila-emlékoszlop. de maga az IL szótag mindenben egyezik a margitszigeti síremlék IL szótagjával. hogy i-ző és ő-ző dialektus érezhető benne. Erre vonatkozó megfogalmazása a legfontosabb. A Köttöny-rovásemlék abban is igazat ad Gyárfásnak. amelyet a rovás eltiltásáról kiadott. Valószínű.2013. És Szent István rendeletében. Egy részük itt is maradt. Feliratának megfejtésével Debreczenyi Miklós foglalkozott. amivel viszont a tatárok. Pataky László szerinti megfejtést. a kunok kiváló történetírója azt az álláspontot foglalta el. magára a betűsorra épített gondolatmenete részletesen beszél a rovásjegyek jellegzetességeiről és egyben párhuzamokat is keres mindegyikhez. mint akik ugyanezt az írást használják. PATAKY megoldásának lényeges. Ezt is Strahlenberg találta meg. és minden rongálódástól megóvjuk. Érveihez azonban hiányzott a legnagyobb ütőkártya .06. század elején ott járt. Állítólag egy kurgánból került elő.ECSKEN KINISZ olvasatot megokolja. Ez az emlék Szibériában került elő. hogy a kun rovás mégis előkerült." Pataky László sorait idézve. Én a megfejtésből a nevet megvizsgáltam. Ha tehát a honfoglaláskor Anonymus itt kunokat említ . az ellenség kezébe került Köttöny kincstára is. magyarázatban is megkaptam a rovásírásos kövön levő. Gyárfás István. E név IL betűi közé van beszúrva a T. E felirat kenész méltóságneve itt a sírfeliiraton [sírfeliraton] kinisz. kötet . és úgy találtam.ez nem anakronizmus. Az ékírástól a rovásírásig . hogy magyarul beszéltek. A régi magyar oklevelekben előforduló Kethen név pedig Kötthen. a történelmi valóság? Nem keresem. Éspedig a nagykunok í-ző. és nem is ujgur. és ennek hiányában a törökpártiak kerültek felül.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 39/267 . akik a rovást kevésbé ismerik.Magyar Megmaradásért törökül. Ügy látszik ebből. Abban volt egy tojásdad formájú aranylemez . Annak idején képben. a kiskunok ő-ző nyelvjárásban. hogy ez neki ad igazat. A sors különös játéka. Betű szerint Kötten. Ezért MOLNÁR írása nyomán az eredeti fénymásolatát közlöm: Köttöny király nevét a kun kőfaragó a síremléken két t-vel írta. ahol a tatárok váratlanul túlerővel lepték meg az ott táborozó kunokat. hogy a kunok ebben a hazában már Attila idejében megjelentek. Az egymásba kapcsolt két t-betűt még azok is felismerhetik benne. A nagyszentmiklósi aranykincs egyik kis tálján a következő felirat olvasható: "Gélyse kiskás pesenyüj kenész". És mikor Strahlenberg hadifogoly svéd katonatiszt a XVIII. hogy ez a név valóban Köttöny neve. Mert ez az írás nem belső-ázsiai türk írás.29. amellyel az ótörökök írtak. A kunok tehát magyarul beszéltek. Gagarin herceg kincstárában megtalálta. és ő is rajzolta le. Feltűnő rovásjel a síremléken Köttöny neve alatt a négyfülű IL szótagjel. Attila neve az oszlopon i-ző nyelvjárásban: Itel. hogy a korábban kimondott: KÖTHEN ILKÁN . hogy ugyanez a jel megvan egy uráli emlékoszlopon is. hogy nemzeti emlékké nyilvánítsuk. Hol az igazság.a kun írás. hogy 1239-ben a Volga melletti nagy csatában. hanem: magyar. Dzsingisz kán áldozati óvója közelében gondolok a vészesen nehéz magyar múltra. A margitszigeti síremlék megérdemli. Rá kell mutatnom. azért vannak felemlítve a kunok is. Strahlenberg lerajzolta. és szép elégtétel Gyárfásnak.rovásfelirattal. Legendának is csodálatosan szép az ilyen visszatekintés: KÖTTHEN kun ilkán (nagyfejedelem) margitszigeti síremléke magyarmegmaradasert.

bár tetszetősnek látszik . kötet . Jobbról Kötthen ilkán. BÉLA pontosan a Muhi-csata tizedik évfordulóján. Lóval semmi esetre sem temetkezhettek. hogy két királyi személy eltemetésére alkalmas és elegendő hely lett volna a szűkreszabott kolostori templom területén. a tíz év lefolyása alatt a kunok temetkezési szokásai szerint nem őrizhettek kurgánokat. hanem az egyházi intézmények kezén volt.06. sőt már az avar-korszak óta a bizánci szertartású szerzetesek kezén volt. Az ilkán méltóságnév jelentése: nagykán. hogy mássalhangzók előtt az "e" betűt nem írták ki. A dűlt kereszt eredetileg talán kiterjesztett szárnyú madarat ábrázolt. A feliratokban a két szélen a két név.2013. balról Écsken kinisz neve és méltósága. mint leprások gyógyhelye. magyarmegmaradasert. a másik pedig egy kis napocska. Köttöny tamgája egy dűlt kereszt. Mint tudjuk.Magyar Megmaradásért Pataky László rajza Köttöny kun király és Écsken kinisz rovásírású emlékkövéről. Addigra. S ez elmaradhatatlan kísérőjel lett volna kun királyi személyek végtisztességénél. a Nyulak-szigeti kolostort IV. Az ékírástól a rovásírásig . 1252-ben alapította. A székely rovást és a kun rovást szorosan egybekapcsolja az a rövidítési rendszer is.2.az általa használt történelmi háttérfestéssel némi kétségeket hagy maga után. A megfejtés helyességét az alábbi ábra is igazolja. Écsken méltósága: kinisz.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 40/267 . PATAKY LÁSZLÓ megoldása . A sziget nem volt királyi birtok. Nehéz elképzelni.29. tamgával kezdődik. Mindkettő nemzetségjellel. Ez pedig Pataky László szerint i-ző változata a Nagyszentmiklósi Kincs 8-as számú tálján olvasható kenéz fejedelmi méltóságnévnek. Hiányzik e tekintetben minden régészeti emlék nyoma. Hetven személy földi maradványainak elföldelésére kun népszokások szerint még KUBINYI adatai alapján sem nyílhatott mód és lehetőség a szigeten.

hogy a pusztulásnak kitett "Margitszigeti rovásfeliratos kő" megmentését szorgalmazzam. necsik bis bozzatirbis bisga iaman ecsenlerga.. Mindkét kérése teljesült. Dage íazuclarmisme bisga bozzatkil. Ezek a tudósok . Amen. Kis írásában "A kun Miatyánk" cimmel értekezik erről a jelentős kérdésről: "Milyen nyelven beszéltek a XIII. a kunok magyar eredetét. nem ismerhette a híres "Codex Cumanicus".06.. Mivel e becses emléket még nem láttam. A lebonyolításról CSALLÁNY nagyszabású tanulmányban számol be. KUÚN GÉZA . és a rovásjeleket a rajzzal magyarmegmaradasert.Magyar Megmaradásért Ugyanezt a bizonytalanságot hagyja maga mögött PATAKY ama nézete.. felkutattam és az útbaigazító cikk alapján meg is találtam nagy nehezen. Arra kért. amelyet a kun missziósok számára írtak 1303 és 1362 között. CSALLÁNY figyelmét vitéz SZAKONYI hívta fel a Margit-szigeti romtemplom feliratára. hogy a Budapesti Történeti Múzeumba beszállítják. GYÁRFÁS még nem ismerte. A másik tábort a honi turkológia képviselői alkották. hogy a rovásírások terén eredményeket értem el.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 41/267 . hogy a pusztulásnak annyira kitett emléket biztos helyre szállítsák. A tudósok véleménye megosztott.. a kun és magyar nyelv közeli kapcsolatait akarta bizonyítani. Az 1967. Az ékírástól a rovásírásig . és egy közleményét is mellékelte hozzá. s ezeknek a török nyelvek felé mutató szálait bogozva a kunok török eredete mellett törtek lándzsát.29. hogy magyarok és kunok azonos nyelvet beszéltek volna. A történelmi források helyesen értelmezett adatai szintén ezt a mai nézeteink szerint is helytálló magyarázatot erősítették meg. Algiszle bulsun senig hanlechim bulsu senig tilemegin nezikkim kocta alej ierda. amelynek legjelesebb képviselője GYÁRFÁS ISTVÁN volt.2." Azt hiszem.2013. év nyarán kaptam egy újságpéldányt. Ezt meg is tettem. ez a szöveg mindenkit meggyőz a kun nyelv törökös jellegéről. Célja kettős volt: felkérni az általa elismert és a legnagyobb rovásszakértőnek tartott nyíregyházi tudósunkat a rejtélyes szöveggel való foglalkozásra és kérni közbenjárását. mint PATAKY LÁSZLÓÉ. aki jelenleg a berlini Keleti Intézet tanára és a legilletékesebb szakember az ügyben. (1#) Publikációimon keresztül értesült ugyanis arról. Szószaporítás helyett csatolom az általa feloldott és sokak által ellenőrzött szöveget is a következőkben: "Atamis kim köcta sen. Kun-degi ötmackimisni bisga bugun bergil.(3#) amelyben a felirat rajzát is közölték.vagy "Petrarca Codex" szövegét. SZÖVEGÉT már gróf KUÚN GÉZA közölte. de a feliratos kő még mindig a szabad ég alatt van a Margitszigeten. amely a Miatyánk imádságnak a szövegét is megőrizte ékes kun nyelven. Így tehát MÉSZÁROS és részben CSALLÁNY ilyen nyelvű megoldási kísérletei közelebb állnak a valósághoz. Dage iecnik sinamakina bisni kuurmagil bassa barcse iamandan bisni kuthargil. Erre vonatkozó tanulmányrészletét az eredeti szöveg hasonmását az alábbiakban közlöm: Évekkel ezelőtt Szakonyi István hazánkfia levélben keresett meg Amerikából.VÁMBÉRY ÁRMIN. Erre vonatkozólag idézzük HAZAI GYÖRGY turkológus professzort. CSALLÁNY DEZSŐ MEGOLDÁSA A MARGIT-SZIGETI ROVÁSOS KŐFELIRATRÓL Mint már bevezetőnmben [bevezetőmben] szóvátettem.a fennmaradt nyelvemlékek vizsgálatát állították előtérbe. kötet .(2#) hogy becsülöm írástörténeti emlékeinket. századi kunok? Ez a hosszú múltra visszatekintő tudományos probléma az elmúlt évszázad hetvenes-nyolcvanas éveiben került a tudományos érdeklődés középpontjába. Az egyik tábor." A vitát kétségtelenül a már említett kun-kódex dönti el . de remény van arra.

Az 1838-as feltárások után majd háromnegyed század múlva vették csak észre. magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 42/267 . 70x30 cm-es nagyságú.Magyar Megmaradásért összevetettem.2013. alsó részén balról jobbra haladó. de ez a világháború után elpusztult. A felírást egy ideig bronzkeretes üveglap védte. valószínűleg latin betűs szöveg maradt meg. Nagyrészt a jelek egyeztek. A bal oldali függőleges irányú rovásjelek két oszlopban jól látszanak.2. a romtemplom egyik embermagasságú északnyugati romfalára cementezték fel.(4#) A szabadtéri színpad keleti oldala és a pesti szigetpart között találhatjuk meg a nagy kiterjedésű rommezőt: a Domonkos apácakolostor (Margit kolostorának) helyét.29. A középső mező rongált.(5#) A feliratos kő kb. hogy az egyik kövön írásjelek láthatók. Az ékírástól a rovásírásig . A rovásszöveg rajzát bemutatom. egy hársfa borul föléje. A jobb szélen ugyancsak két oszlopban találunk rovásjeleket. Azóta megfeledkeztek róla. A kő rovásfeliratos fényképét bemutatom. kötet . de néhány módosult.06. szélein észlelhető írásjel nyoma.

Nikolsburg). A rovásjelek megoldása végeredményben balról jobbra halad és nem jobbról balra mint a battonyai és a nagyszentmiklósi török és a székelymagyar rovásírás.06. battonyai. számú rovásjel. mert a nagyszentmiklósi. magyarmegmaradasert. 9. novocserkaszki feliraton megtalálható. A feliraton 18 rovásjel szerepel. jel: az sz betű rovásjele.29. A székely-magyar rovásírás azonos alakban őrizte meg (Karácsonfalva. A bal szélen középen kis kereszt jel látszik egyedül. számú rovásjel. számú rovásjel. A feliratot a kereszt jelével kezdték el. Marsigli).és Kubán-vidék feliratain egyaránt megtalálható. 15. század). században jelenik meg (Nikolsburg. Azonos formában a csíkszentmártoni rovásfeliratban (1501) fordul elő. A székely-magyar rovásfeliratokon először a XV. a cs betű rovásjele. Székelyderzs. 3. Kiterítve és számozva a következő jelek fordulnak elő. Don. székely-magyar rovásfeliratokon. 14. a székely-magyar rovásírásban. A 2. számú jel. Ladánybenén az edényen is megvan.Magyar Megmaradásért Szokatlan a felülről lefelé való felrovás.2. Az esztergomi feliraton is szerepel. Veláris kapcsolatú alakja Nagyszentmiklós (XI-XII. A hangértékek megállapításánál a türk írásrendszereket. a székely-magyar rovásírást és a rokon feliratokat hívhatjuk segítségül. az s betű jele. rovásjel az e betű rovásjele. 12.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 43/267 . Margitszigeten kissé szegletes az alakja.2013. a t betű jele. vagy kereszténnyé lett emberre vonatkozik a felirat. Bögöz. Csíkszentmárton (XV. Az ékírástól a rovásírásig . az i betű jele. az Orchon-Jeniszej. 8. De megvan Esztergomban is. "nemzetközi" jelnek számít. amely más hazai emlékeken nem fordul elő. század) és a székely-magyar rovásírás száras s alakja között áll (Karácsonfalva. kötet . számú jel a b betű rovásjele. tehát keresztény ember rótta. amely palatális alakban és összefüggésben: Nagyszentmiklóson.

és 6. A felirat átírása: f e 2cs k 2m k 2l t2sz / /. 13.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 44/267 . az o betű rovásjele. amely a latin írás hatására 1-2c-re változott. A Don-vidéken és Ladánybenén találjuk meg..06. és 16.29. kötet . 1. számú jel. Az ékírástól a rovásírásig . Battonyáról. 7. valamint a háromszögű ok rovásjelben az o jele (Karácsonfalva). Egyedül a székely-magyar rovásírásban fordul elő korai. a Don-vidéki Novocserkaszkból és Mojaekojeról. számú rovásjel. kerek formájú változatokban. a székely-magyar rovásírásban (Karácsonfalván és Bonyhán) vannak meg..Magyar Megmaradásért 4. Legközelebb áll hozzá a székely-magyar rovásírás o jele két összehajló rovátkájával.. Kubán-vidéken 1k. és 17. 10. 11. A székely-magyar rovásírásban alakja hiányzik. számú jel. Ilyen szegletes. amely a görögből ered. a k (q) betű rovásjele. számú jel. Palatális (W-alakú) alakja Esztergomban van meg. számú jel. Az Orchon-Jeniszej türk feliratokon (q. a székely-magyar rovásírásban 1-2k volt. az f betű jele. ideogramma. az m betű palatális és veláris rovásjele. számú jel. / b °q i 1s f ï 1m Olvasata: magyarmegmaradasert. Nagyszentmiklóson (ok). o ï. és 18. a k (q) betű jele. az l betű jele. oq). Változatai az orchoni türk írásban. szilvamag alakú és késői.2..2013. 5. számú rovásjel. azonos alakban sehonnan sem ismerjük. Ismert Nagyszentmiklósról. az ï betű rovásjele.

XI-XIII.2013. hanem az eddigiektől eltérő nép rovásírás hagyatékát képviseli. jel) változata. l. ny. A margitszigeti rovásírás használatának időrendjét. század) és a székely-magyar rovásírás használata között (XV. nyugodt.) békis fiam' Képviselve van az ábécéből a: b . De milyen népet képvisel a margitszigeti magyar nyelvű rovásírásrendszer? Először is nézzük meg a rovásfelirat szavainak sajátságait Az oly szó helyett az oïrovásjelet használja mindenütt. Don-vidéken előfordul: a b . ú. Megvan Battonyán: az sz és ï betű jele. r. k (q). kiskorú hímnemű gyermeket jelent. è. A feliraton b ékis szót használnak. s. századtól kezdődő korszakát (Margitszigeti kapcsolatok alapján). ű.fecském keltesz (. A battonyai rovásírásos pecsét gyűrűt. ty. amíg minden oldalát nem vizsgáltuk meg. v. illetőleg változatnak számít: az f. A legtöbb kapcsolatot a székely-magyar rovásírással mutatja. Az l rovásjel alakjának hiánya a székelyben. hogy Margitsziget rovásfelirata nem azonos eddig ismert rovásírásrendszereinkkel. az utóbbi rovásjelnek hiánya a székely-magyar rovásírásban. és a háromszögű k (4. s. megelőzi egy XIXIV. csendes. fyom alakban 1300-ban találkozunk vele. m. 1138-tól ismerjük. Az Orchon-vidékre megy vissza a k (13. l. az ï jelének hiánya azt bizonyítják. f betű jelének kizárólagos használata a székely-magyar rovásírásban azt mutatja. k {13. az e. Nagyszentmiklós (XI-XII. Felvetődött ugyan az a gondolat. f. Történeti vonatkozásait a feliratos sírkőnek nem tárgyalhatom addig. Különösen az s és az ï betűk megléte Nagyszentmiklóson is. századi török rendszerű hun-székely periódus. u. cs. Legszorosabb kapcsolata a székely-magyar rovásírással van: b . Számos jel későbbi rárovásnak látszik. i'. magyarmegmaradasert. kötet . s. A székely-magyar és a nagyszentmiklósi feliratokon ezt a hangot a szilvamag alakú ly rovásjellel fejezik ki. század) jelölhetjük meg.06. 2. l és ï betű jele. zs (20 jel). o. Az ékírástól a rovásírásig . az m jel elütő volta. A fiú szó. d. jel). s.2. és az előkerülés körülményeit.. Eddigi rovásírásrendszereink: 1. b . j. Összefüggéseket mutat a nagyszentmiklósi aranykincs rovásfelirataival: az sz. ï. a királyi családhoz való tartozandóságát nem tisztázhatjuk. Hiányzanak: c. ö. é. De az esztergomi pecsétgyűrű rovásírása igazolja. hogy ez a legrégibb magyar nyelvű rovásszöveg esetleg kun rovásábécére megy vissza és Kun Erzsébet királyné állítatta 1287-ben kiskorú András fia számára.Magyar Megmaradásért . t betű rovásjele (14 jel). A b ékés melléknév olyan állapotot jelez. A hazai rovásjelek között új jelnek. e. ő. k (q) (13. jel) és m. ó. h. azután Nagyszentmiklós következik. ü. t. századi türk hagyatéknak tekinthetjük. sz. A sírtábla mindössze 10-20 lépésre van a királyi lakosztálytól. amely valaki fiának a nyugalmát nem zavarja meg. gy. n. k (q). A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratai: az Árpádok-Csanádok onogur-hun rovásírásrendszerét képviselik Kubán-vidéki kapcsolatokkal. z.. hogy a margitszigeti rovásfeliratot időrendileg a XIII.. A székely-magyar rovásírás XV. jel). az f jel és az o jel változata.. g. cs.oï. századba sorolhatjuk be.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 45/267 . 3. p. az ï betű jele. amely legtisztábban képviseli az Orehon-Jeniszej rovásírásrendszerét. cs. e. hogy a margitszigeti rovásírás is balról jobbra haladó sorvezetésű magyar rovásfelirat és nem kun rovásírás. k(q). i.29. ly. A b éke szó 1130 óta szerepel. o. i. sz. az ï megléte Battonyán.

A Csanádok kincse: Az V.Runicseszkie szekelyszko-vengerszkie znaki iz Bonybi.2013. .1969 (kiadás alatt). X. 1.Die Denkmäler der szekleriseh-ungarischen Kerbschrift: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve. 1965. 1968 számára.2. 1967. 5#) Feurné Tóth Rózsa: Margitsziget. 1966. . 2#) Csallány D..Magyar Megmaradásért ____________________ [A lábjegyzetek sorszáma nem az eredeti sorszám. a rovásfelirat vázlatának megkönnyítéséért Sinkó Ferencnek és Pataky Lászlónak mondok köszönetet. 21. 1960 (1963) 39-I36.Isztorieseszkij plan i raszsifrovka runicseszkih nadpiszej zolotogo klada iz Nagyszentmiklósa: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 46/267 . m. . Szeged.K isztorii szekejszkovengerszkogo runicseszkogo piszma. . .A székely-magyar rovásírás történetéhez. XI. 1955.A székely-magyar rovásírás emlékei. . 856.A nagyszentmiklósi rovásfeliratok és a battonyai Árpád-kori rovásírásos gyűrű kapcsolatai: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve. kép) (az ásatás alaprajza). dec. Rovásírásos gyűrűk Magyarországon. . . 36-46. 180. KUN ÉS MAGYAR ROVÁSFELÍRÁSOS GYÜRÜK magyarmegmaradasert. .F]osken Kinisz). . . Kötöny megfejtett síremléke (?!).Székely-magyar rovásjelek Bonyháról. 1968.] 1#) Szakonyi István. 1967 VI. Az ékírástól a rovásírásig . Szeged. XI.Kolcsa sz runicseszkim piszmom: AÉ. 4#) A küldött fényképért Szakonyi Istvánnak.. A halálraítélt legrégibb magyar rovásírásos omlók a "margitszigeti rovásfeliratos kő": Amerikai Magyar Élet. 7#) [E lábjegyzetre a szövegben nincs utalás] I. Alföldi Régészeti Tudományos Ülésszak előadásainak beküldött tézisei. Rovásírás Szent Margit romtemplomában: Új Ember. Budapest 1957.A világhírű nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése: Kelet-Magyarország. . .29.Signes runiques siculo-hongrois trouvés à Bonyha: AÉ. . . 19-30. Bpest 1907. 3#) Sinkó Ferenc. mert így lehetővé tették számomra a problémával való foglalkozást. V. 18-19.06. III. 14. 198-199. 18. . BESENYŐ.A Csanádok kincse: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve.A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere. II (Pataky László rajzával és téves megfejtési kísérletével: Kötthen Ilkán .Zur Gesehichte der szekler-ungarisehen Kerbschrift: AÉ.A magyar és az avar rovásírás: Jósa András Múzeum Évkönyve. 6#) [E lábjegyzetre a szövegben nincs utalás] A magvar nyelv történeti-etimológiai szótára. 1968 (kiadás alatt).Die Entzifferung der Kerbschriften des Goldschatzes von Nagyszentmiklós und ihr historischer Hintergrund. kötet . 1967 (1968) 31-84. 79-85. 1967.

. századra teszi eredetét. tojásdad kerületű. bető [betű] az "S" rovásjele.. Az ő tanulmánya alapján ismertetem én is. rovásírásos gyűrű. Zárt karikájú ékszer. hogy megörökítették őket. Ladánybenén. a nagyszentmiklósi feliratokban. bár csak bronzból van. A 6. tehát jobbról balra halad. feje lapos. keresztvassal ellátott kard mintája két mezőnyre osztja hosszában a tojásdad felületet. Egy kétélű. Kecskemét ostrománál sajnálatos módon több elpusztult belőlük s csak az a szerencse. kötet . fogazott dísze és az említett kétélű kardvésete alapján CSALLÁNY a XIII.2. A 4. Jelen fejezetünk ezekről szól. a jó vitéz koponyájában nyílheggyel feküdt. Sírmellékletként bukkantak fel. Az 5.06. Főleg az alföldi temetők sírjaiban szerepeltek. A "G" írásjellel váltakozva. a "D" rovásjele. Battonyán 1910-ben egy domb lehordása alkalmával tömegsír került felszínre.29.Magyar Megmaradásért Régészeink több rovásfelírásos gyűrűt tartanak számon. mind a kunkerekegyházi feliratban is megtalálható A 2. és 7.2013. A rovásjegyek két sorban. mindegyikben hat-hat vannak csoportosítva s az egészet egy keskenyedő vonalas keret foglal össze. jelek azonosak. Azonos hangértékkel szerepel a kök-tőrökbe[n]. szerepelnek a kök-törökben és Kerekegyházán. Novocserkaszkban és Majackoje felirataiban. rovás betű a "B" jele. Egy lovas sírban. Leegyszerűsített alakban mind a kök-törökben. * A BATTONYAI ROVÁSÍÁSOS GYŰRŰ MAG ISTVÁN földműves telkén. A rovásírást a készítő ötvösmester maga véste be. felírása teszi felbecsülhetetlen értékűvé. amely megtalálható a kök-törökben és Nagyszentmiklós felirataiban. Ez a híres battonyai. Az ékírástól a rovásírásig . és 9. rovásjel azonos és a "G" betűt jelzik. A kök-törökben azonos átkötéssel szerepel és kerekegyházi felirat hasonló hangértékű jegyével is egyezik. A rovás betűk jellege a kök-török írásrendszerre utal. A felirat olvasási irányát a kard helyzete is jelöli. hogy már a korábban rovásírással foglalkozó tudósaink legalább lerajzolták rovásjeleiket. Így MÉSZÁROS és főként CSALLÁNY DEZSŐ felbecsülhetetlen szolgálatot tettek a magyar és rokonnépeink írástörténetének azzal.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 47/267 . A gyűrű alakja. CSALLÁNY DEZSŐ leírása és fényképei után lettek közkinccsé. de itt hangértéke "V". számú jel azonos és az "N" jele. A 3. együttesen és azonos sorrendben ismétlődik. és 10. Kétféle változatban is megtalálhatók a kök-török írásrendszer betűi magyarmegmaradasert. A tizenkét jegy feloldása a következő: Sorravéve az egyes jegyeket: Az 1.

de fordított helyzetben a kök-törökben is. egyedül a lelet jellege és kard képe. a "K" rovásjegye. hanem hivatalos funkciójú kun előkelő ember pecsételője. mint a legrégibb eddig ismert kun nyelvemléknek tekintette.. A rovásírásos gyűrűk vonalas rajzát és megfejtését 1936-ban MÉSZÁROS GYULA közölte és a temetkezési szokások figyelembevételével XIII.2013. besenyő. tartalmuk pedig közmondás jellegű.06. amelyek négyszögbe foglaltan néha egyedül. kétélű egyenes kard keresztvassal. szalagfonásos ékszer a 6.Magyar Megmaradásért közt is. vagy kun fegyverfajtának. század végére határozhatom meg. amit csak a besenyők és kunok hozhattak keletről magukkal. vagy ellentétes irányban is. hogy a besenyő írással rokonságban van.2. Jobbranéző irány változatban a kök-törökben is meglelhető.29.. régészeti adatok nem segítenek a népi kapcsolatok és időrend felderítésénél. ha néha egyik-másiknál fordított helyzetben. egy sorzáró rovásjel. valamint a felírás kapcsolatai nyújthatnak némi irányítást e téren. 12. A ladánybenei feliraton is szerepel. A 11. Amint látjuk. századi kun ékszernek nyilvánította és a felirat szövegét. hanem évszámok is lehetnek.. Értelmét ő is turkológusok szakvéleményének alkalmazásától várja. addig a gyűrűfejen szereplő hosszú. A battonyai felirat jobbról balra menő olvasatban a következő feloldott betűsort eredményezni: D2 (ä) n1 (a)š(b 2 (ö) t2 (ü) g2 n1 (a) s2 (e) t2 (e) g2 (ö) kü Amint első tekintetre kitűnik CSALLÁNY betűzése törökös nyelvű szövegre utal.. ami arra mutat. számú sír női csontvázának ujján volt s vele együtt ezüst hajkarikák is felszínre kerültek. de itt "KŐ" hangértékben.. néha párosával a következő for- magyarmegmaradasert."Ü" jelekre.. Gondolhatunk első sorban a kiírt "Ö" . Az egész leírást CSALLÁNY következőkben kapcsolja népi kulturához: "Feltűnő. A battonyai "G" sajátsága a kifelé összehajló kettős rovátka. Magáról a leletről azonban a gyakorlott régész megfigyelésével a következő végső eredményt vonja le rövid írása végső szavaival: "Amíg a ladánybenei és kunkerekegyházi gyűrűk női ékszerdarabok és feliratok is ezzel kapcsolatos. Az ezüstből készült. egyáltalán nem mondható keleti örökségnek. az összes rovásjegyek párhuzamát megtaláljuk az ótörök írásrendszerben. kötet . addig a karddísszel ellátott battonyai pecsételőgyűrű nem lehetett női ékszerdarab. Hasonlóképpen azonosak a hangértékek is. A gyűrű alsó részén." * A KUNKEREKEGYHÁZI ROVÁSÍRÁSOS GYÜRÜ SZABÓ KÁLMÁN kecskeméti múzeum igazgató találta 1932-ben Kiskunkerekegyháza határában Árpád-kori sírok feltárása közben. hogy amíg a battonyai rovásírás a magyarok által nem használt rovásírásrendszert követi.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 48/267 . Az ékírástól a rovásírásig . Feltűnő a ladánybenei és kerekegyházi gyűrűk írásaival való hasonlatosság. a peremszegélyen lévő szabálytalan alakú jelek esetleg nem díszítvények. A gyűrűt a kunok egyetlen rovásos emlékének tartom és a XIII." Így a leletkörülmények. Sajnálatos módon ez a szép és kulturális jelentősége miatt felbecsülhetetlen értékű ékszer Kecskemét bombázásakot [bombázásakor] a múzeum annyi más értékével együtt megsemmisült és fényképek hiányában egyedül MÉSZÁROS GYULA vonalas rajza őrizte meg rovásjeleit. A feliratának tartalma pedig bizonyára a gyakorolt hatalommal függhetett össze és esetleg az illető nevét és ragját is tartalmazza.

számú rovásjel a "D" betű jele. számú rovásjel a "T" betű jele. számú rovásjel az "N" betű jele.. számú rovásjel az "I" betű jele.29. számú jel!) fordul elő. j2 (ü) z 2 (ü) y2ü köz 2 (ä) l2. kötet ..2. hogy honfoglaláskori török törzseink századokon át megőrizték felirataikon az "ID". * A LADÁNYBENEI ÁLLÍTÓLAGOS KUN ROVÁSÍRÁSOS GYÜRÜ Ezt az ékszert is SZABÓ KÁLMÁN ásta ki a 7. számú jel az "S" betű palatális rovás jele.Magyar Megmaradásért Magát a betűsor értelmét ugyancsak MÉSZÁROS törökös nyelvhez tartozó kunnak értelmezve a következő fordítást adja magyarul: "Hasonló volt a világnak forgása.. Az 5.2013. Az ékírástól a rovásírásig .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 49/267 . Sorsa ugyanaz. A 8... A ladánybenei feliraton is megvan. A felirat átírása: ID S T B N DJ IS T N = IDIS TEBEN ADJ ISTEN NEKI . mint az előbbi kiskunkerekegyházi gyűrűé: elpusztult Kecskemét ostrománál. Az előforduló rovásjelek: Az 1. magyarmegmaradasert. A 7. és 10. számú feldúlt női sír mellékleteként." Ugyanerről a gyűrűről CSALLÁNY DEZSŐ is írt értekezést "Rovásírásos gyűrűk Magyarországon" címmel (1955). számú jel a "K" betű rovásjele.azaz: "TE-BEN URÉ. számú jel a "B" betű rovásjele. Szinte minden feliratunkban változatokban szerepel. míg a 6. amely a Duna-Tisza közén élt legtovább. ADJ ISTEN NEKI! CSALLÁNY következtetése az. számú jel összevonás és az "AD" betűkre vonatkozik. azaz "UR" jelzőt személynevek előtt. A 12. de eme írását helyesbbítette "A székely-magyar rovásírás emlékei" című tanulmányában (1963).. A hódmezővásárhelyi. itt összevonásként azonban "ID" alakban van meg. A 2.06. A Margitszigeten. számú jel az "I + S" jel betűinek összevonásából áll. Ismert. Erről is csak MÉSZÁROS rajza maradt meg. Felső szemeréden (8. fénykép nélkül. CSALLÁNY megfejtési menete a következő: "A szöveg a magyar rovásírás szabályai szerint balról jobbra olvasandó. S így nem a kunok írásával van dolgunk.. számú rovásjel a "J" betű jele. Betűzése: . A 11. Gyakori magyar rovásírásunkban. hanem az Árpád-kori kétnyelvűség keretében kialakult írás egy jellegzetes esetével. A magyar feliratokon szerepel.. és 9. A 3. mindkét irányú alakkal. nagyszentmiklósi és szentesi feliratokon találjuk meg. A 4.

azaz MASZPAR URÉ SÁMÁNÉ. számú jel valószínűleg az "M" rovás jele. mint írja. Az ékírástól a rovásírásig . Az 1. Formáját máshonnan nem ismerem." MÉSZÁROS ezt is a XIII. magyarmegmaradasert.29. A 8. Tudós rovásszakértőnk már 1955-ben is foglalkozott vele. Pomáz az előfordulási helye. Idejét a XII. Eredetileg elfogadta ezt a véleményét CSALLÁNY DEZSŐ is (1955). A 3. két változatát mutatja az "A "betű rovásjelének. "a rovás jelek hiányos ismerete nem tette lehetővé a rovásfelirat megoldását. századi kunok rovásírásos emlékének tartja. A 9. Esztergom. kötet . Ladánybene (edény). CSALLÁNY megoldása az Árpád-kori rovásgyűrűről: A felirat magyar írásrendszerű. Minden magyar rovásírásra jellemző alak. számú jel az "SZ" betű rovásjele.2. hogy az eredetit ellenőrizhessem. A többi feliraton inkább "D" rovás alakjában van meg "ID "összevonás."GYŰRŰJE SZÉP. Pomáz szövegeiben van meg. számú jel. A 12. Kapcsolata nincs meg s a latinból kölcsönözték talán.. számú jel a "P" betű rovásjele. de később véleményét módosítva sok párhuzammal alátámasztott új megoldást hozott. kereteit rovásjelekkel.. Kunkerekegyházán és a jánoshidai avar feliraton van meg. A 6.. Ladánybene (edény) Esztergom. A helyesbített rovásfelirat a következő: Az 5. és 14. Magyarban több féle változatban fordul elő. számú jel az "N " betű jobbra néző veláris alakja. számú sírjából került napvilágra ez az ezüs[t]ből készült szalaggyűrű. számú rovás jel az "M" betű jele. A 4. Margitsziget.Magyar Megmaradásért Megoldása:JÜZÜGÜ KÖZAL . de akkoriban még. 11. (1963) Erre vonatkozó tanulmányi részletét az eredeti hasonmással közlöm . A 2. számú jel az "I" s vagy "D" betű összevont rovásjele. Feliratainkban mindegyikre akad példa. számú rovásjel az "I" betű jele.06. Nincs lehetőség. A 13. de korábbi török hatásra megőrizte a jobbról balra való olvasási módot. A felirat átírása: ID S MASZPAR RI S SMNS = IDIS MASZPARIS SÁMÁNÁS.2013. számú jelek az "S" betű háromféle változatát mutatják.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 50/267 . századra tehetjük. * A DESZKI ROVÁSFELIRATOS GYÜRÜ Ennek a gyűrűnek a leírását is CSALLÁNY nyomán közlöm. A Deszk határában talált Árpád-kori temető 87. összevont rovátkákkal megvan Esztergomban is.. számú rovásjel az "R" betű rovás jele." Így az újabb átdolgozásban már végsőnek tekinthetjük az átbetűzést és a szöveget a kétszeres méretű. Nagyszentmiklóson találjuk analógiáját. és 7. kiterített gyűrű-felületéről.

régies alakja "Acsád"-nak." A továbbiakban CSALLÁNY a feliratot jobbról balra olvasva betűzi a következő sorrendben: Az 1. Mint érdekességet említi további észrevételeiben. jegy az "R" jele. Sajnos az eredetije elveszett és csak a rajza maradt reánk ERDÉLYI ISTVÁN és SASHEGYI SÁNDOR rováskutatóink másolatában. A teljes betűsort tudós rovásszakértők a következőképen állította öszze [össze]: magyarmegmaradasert. Ettől jobbra és balra rovásírásos szöveg. számú rovás. deszki rangos magyar sírjában. Asád.2013.Magyar Megmaradásért A betűsorban a 4. párhuzamosan a magyar rovásírást is megtalálták és pedig egy Szent László-korabeli. Idis azonos a nagyszentmiklósi kincsen szereplő "NAG" idisz" . mig a 3. hogy ahol a nagyszentmikiósi onogur. jel azonosak és az "S" betűnek velláris alakjában örökítette meg a rovójuk.2. A baloldali rész megkopott. és 4. A FELIRAT ÁTÍRÁSA ÉS OLVASATA: IDlS ASAD-KAMORÁS = ASÁD-KAMORÁS URÉ. számú rovásjegy.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 51/267 . számú az "L" jelét mutatja. a 7. Az egyetlen rovásjegy. További "S" jel a 3. számú rovásjel "L"-nek felel meg. kamarásának neve. hun) lakosság nyelvi dialektusának átvétele a magyarba. a kétnyelvűség századaiban. Az 5. Az ékírástól a rovásírásig . amely tulajdonjegynek látszik. amelyet CSALLÁNY a kök-török iársrendszerből [írásrendszerből] nem tudott levezetni a 6." Szerinte ez a megjelölés a csanádi török (onogur."edez" = "nagyuráé". "uráé" kifejezésekkel. CSALLÁNY szerint "a gyűrű kiszélesedő közép-részén összetett rovásjel van. és 11. akinek a betűzését és olvasati megoldását az alábbiakban közlöm a gyűrű többszörösen nagyított rovásjegysora alapján. Jellegzetességük az összehajló szár. amely a szokványos alaktól eltér. kötet . A bal szélen lévő utolsó két betű az "S" változatainak felelnek meg. valószínűleg a marosi sószállítás funkcionáriusának. hun rovásírás megszületett. így olvasása bizonytalanná vált. A továbbiakban CSALLÁNY történelmi hátteret rajzol a felirat értelmezésére a következő megfogalmazásban: Asad-kamorás.29. számú jelek az "S" betűt jelölik. * A POMÁZ-KLISSZAI ROVÁSÍRÁSOS GYŰRŰ Szépen rótt jelekkel díszlő bronzgyűrűt ásott ki a Pomáz melletti Árpád-kor elejéről származó sírból BOTTYÁN ÁRPÁD régész 1944-ben.06. Tőlük vette át CSALLÁNY DEZSŐ. a 2. pedig az "0" vagy "U" betűnek felel meg. amely egyben azonos a pomázi jellel és a székely-magyar "S" alakjával.

7. CSALLÁNY rovásírásos gyűrűk gyűjteménye alapján. A mellette lévő. Korát a XIV. számú sírjából. az ő betűzése és értelmezése szerint ismertetem. Az ékírástól a rovásírásig . nyíl hegy mellékletekkel. ladánybenei.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 52/267 . CSALLÁNY rajza szétbontja a téglalapalalakú kereteket és a megmaradt rovás-vonások az alábbi sort adják: A szokatlan rovásjeleket CSALLÁNY a kök-török írásrendszer alapján igyekezett megfejteni és hasonlítgatásának eredménye a következő: A gyűrűfelir[at]át CSALLÁNY a deszki.06. Egy női csontváz jobb kezén volt elhelyezve. számú sírban egy férfi csontváza feküdt lófej.2013.2. A gyűrű felületén lévő rovásjelek mindegyike egy-egy téglalapalakú keretdíszítés közepén helyezkedik el s miután a gyűrű eléggé megkopott. ami mutatja a temetkezés pogány szokásainak továbbélését ebben a korban is. A gyűrű képe többszörös nagyításu negatív. kunkerekegyházi analógiák alapján Szent László uralkodási idejére teszi és besenyő írásemléknek tartja.29.Magyar Megmaradásért L S R S L ? O/U s a tulajdonjegyet: ? S S Az egész feliratot a kök-törökben meglelt rovásjelek alapján CSALLÁNY kora Árpád-kori besenyő írásemléknek tartja. kengyelvas. * A KLÁRAFALVI ROVÁSÍRÁSOS GYŰRŰ Ezt az ezüstgyűrűt maga CSALLÁNY DEZSŐ tárta fel Klárafalván 1939-ben a kora Árpád-kori temető 6. amely Szent László uralkodásával esik egybe. * AZ ESZTERGOMI ROVÁSÍRÁSOS PECSÉTGYŰRŰ Ez a szép pecsétgyűrű az esztergomi Balassa Bálint Múzeum tulajdona. az egyes jelek csak nehezen különböztethetők meg egymástól s még ultravörös megvilágítás mellett sem lehetett a szöveget megnyugtatóan olvasni. magyarmegmaradasert. századra teszik. kötet .

századból eredeztet.29. Minden esetre CSALLÁNY betűzése értelmes szöveget nyújt így is. székely. a 3.ahogy rovás szakértőnk ezt meghatározza . Bár az is lehetséges. magyarmegmaradasert. gipszbe nyomott alakjának képét és a kibetűzött írássort is mellékelte tanulmányához. a 2. aki a szöveg kiterített.Magyar Megmaradásért CSALLÁNY tehát hat rovásjelet. amelyet LICHTNECKERT JÓZSEF régész 1913-ban talált meg. az "SZ" rovásjele. de és alakját A felirat betűzése: K A SZ S P M és olvasata: KASZÁS P. amelyet egyébként a XIV. amely feltevést szemmeltartva viszont az olvasási irányt kellene kétségbevonnunk.2013. hisz a térkitöltés maradék felületre korlátozódik abban az esetben. * A SZÉKESFEHÉRVÁR-MAROSHEGYI ROVÁSÍRÁSOS GYŰRŰ A hatalmas Árpád-kori temető 400 sírjának feltárásakor a Székesfehérvárhoz tartozó Maroshegyen. A 4. CSALLÁNY megállapítása szerint. ugyancsak ismert írásemlékünk betűsorából. került napvilágra ez a rosszezüstből készült vékonyka szalaggyűrű.06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 53/267 . Az 1. ha a vésnök rosszul számította ki magának a betűnagyságot. ANDRÁS és KÁLMÁN királyaink dénárjai. amelyhez legközelebb áll a battonyai "P" rovás jel fordított elhelyezésben és végül a 6.M. Az 5. Lássuk azonban előbb a be-tűzést.CSALLÁNY véleménye szerint a "Kaszás" nem okvetlenül családi név. egy kettőspontot és két rövidítést jelző pontot tüntet fel. Ezzel szemben a balról jobbra haladó olvasási irányt betartva . kötet . amely a nagyszentmiklósi és battonyai feliratokról már ismert. amely az eddig ismert rovásrendszerekben nem szerepel valószínűleg a latin betűsorból vették át. mert lehet kaszás-mester pecsételőjéről is szó. az "M". jel a "száras S" rovásjele.a kétsoros írást szabadszemmel is jól látható kombinált jeleket észlelhetünk az ezüst pecsétgyűrűn. A sírmellékletek között szerepeltek I. mint kormeghatározó járulékok. számú az "A" magánhangzót jelöli. a "P" betű rovásjele. Ezt a szép darabot is CSALLÁNY DEZSŐ után ismertetem. térkitöltésről van ez esetben szó. .2. a több más alakja. hogy csak díszítésről. számú betű a "K" rovásjel. Az ékírástól a rovásírásig .

amely alak az eddigi "I" betűktől némileg elüt. Szerinte a 6-7. a Hódmezővásá[r]hely-i rovásszövegben nem személynévhez kapcsolódik az "IDIS" török eredetű szó. míg a 14-15. számú ligatura a "DJ" összevonása. amely "URÉ" jelentésű. számú jel az "S". Az 5. számú jel az "I" hangot jelöli. tehát az ujjon viselt ékszeren fekvő helyzetben látszanak. Ezeknek az összevonásoknak analógiáit megtaláljuk Felsőszemeréden (2-3. A 6. A jelsorban a korábbi ismertetett gyűrűkhöz viszonyítva számos új változat szerepel. * A MEZŐBERÉNYI ROVÁSFELIRATOS PECSÉTGYŰRŰ magyarmegmaradasert. azaz betűösszevonás. Az olvasási irány balról jobbra haladó. A 2.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 54/267 . azaz SÁMSON ÚRÉ. Az ékírástól a rovásírásig . S végül a 12-13. Itt Úgy látszik már értelemvesztetten jelentkezik a sző és "KÉSESEK" céhjéhez fűződik". számú szintén az "S"-nek a változata fordított elhelyezésben és Pomázon is előfordul. számú rovásjel az oldalt fekvő "D" betű. amely szintén oldalt fekszik és négy félhold alakú vonalkából állították össze. számú jel) és Ladánybenén (14. de eltévesztett vésetben. A felirat betűzése és olvasata a mondottak alapján CSALLÁNY szerint: IDlS S MSU NI S = IDIS SAMSUNIS. és 9.29. A 8. jel). számú közismert minden magyar rovásemlékből és az "M" rovásjegye. CSALLÁNY végső megállapítása szerint: "Az eddigi feliratoktól eltérően. Ezeknek a megfejtését CSALLÁNY mesterien oldja meg. amely eddig még ismeretlen és esetleg "GY"-nek hangzik. kötet . aki átengedte CSALLÁNY DEZSŐNEK vizsgálatra az értékes leletet. melyet Klárafalváról és Deszkről ismerünk."UR" jelzőt személynevek előtt.. Ma SENYEl JÓZSEF honfitársunk tulajdona. számú az "U" jele.2. Oldaltfekvésben is hasonlít a Margitszigeti és esztergomi rovásemlék betűjéhez.Magyar Megmaradásért A gyűrű rovásjeleit fellülről [felülről] lefelé vésték." * A KENYEREÉR-DŰLŐI ROVÁSÍRÁSOS GYŰRŰ Ez a leghosszabb szövegű elektrongyűrű Hódmezővásárhely Kenyereér nevű dűlőjében került elő kútásás közben. A rovássor jellegzetessége három ligatura. és 4. A 3. jel a "KI" rovás jele. hogy így közkinccsé lehessen kultúrtörténetünk javára. amely teljesen meggyőző. CSALLÁNY értékes megállapítást vont le: "Honfoglalóink török-nyelvű leszármazói a magyar rovásírásrendszer szerint még a XIII.06. A felirat olvasatából. században is rendszeresen használják az "IDI" . jel az "N" betű rovásjele és a Felsőszemerédi írásemlékből ismerős és végül a 10. sz. A felirat betűzése és olvasata: DS NMS KISSK A DJ IK ISTN = IDIS NEMES KISESEK ADJIK ISTEN . A 7.2013. A rovásjelek feloldása: Az 1. összevonás az "IK" betűket kapcsolja össze. számú "száras S" jele.

a "székely-magyar rovásemlékek"-ről értekezik. Nagy hálával tartozik a fiatal magyar írástörténet azoknak a szorgos és nyíltszemű gyűjtőknek. Írástudományunk rövid történetét időnként új. Az a körülmény. vagy a környező népek gyűlölködése hozzáférhetetlenné tesz a kutatók számára. TÁBORI HAJNALKA debreceni néprajzos kapott ajándékba s amely a mezőberényi határban került . legyalulták. Ilyen eset a nemrégiben eltüzelt rovásírásos számadóbotok elégetése. és új leletek tágítják. * VII. Betűzése a gyűrűn fordított vésetűek. Fejezetünk írásemlékeiben nagyon vegyes tárgyak.ahol elődnépeink éltek . Ma már látjuk. amelyet CSAPÓNÉ. A mesterjegyek alkalmazása Európa-szerte elterjedt szokás volt és mi sem természetesebb.29. A gyűrű jelentőségét a "napokkal koszorúzott pecsételő közepén két sor rovásírás" adja.2013.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 55/267 .2. A Tászok-tetőit pl. Rész: Székely-magyar rovásemlékek SZÉKELY-MAGYAR ROVÁSEMLÉKEK Jelen fejezetünk a leggazdagabb rovásírásos gyűjteményről. Ma már több darab közülök elenyészett. A felirat betűzése: F S Z az első sorban és P SZ M a másodikban. újabb részletek gyarapítják. A nyugatiérdekű kereszténység főként. Ennek talán az a magyarázata. arra mutat. Ennek ellenére azonban mégis nagyon feltűnő. Sokáig szinte kizárólagosan csak székely rovásírásról beszéltek. saját neveiket örökítették meg a feliratokban.napfényre. hogy jelen fejezetünket megírhattuk. hogy az ázsiai eredetű műveltség eme sokatmondó tanúit a századok folyamán tévesen értelmezett érdekek miatt tervszerűen irtották.előfo[r]dulnak. mert az ősi írásemlékek zömmel Erdélyben és Székelyországban fordultak elő. illetőleg SZEKERS LAJOS sóbányász figyelméből felderített új leleteit. azokat előnyben részesítették a latin vagy gótikus betűkkel szemben. hogy a termékenységgel kapcsolatos kultikus célokat szolgált. magyarmegmaradasert. A hét jelből álló szöveg CSALLÁNY szerint pornográf tartalmú. hogy napszimbolumokkal van keretezve. hogy a rovásírás eléggé el volt terjedve. hogy az ősi kultúrát hordozó rovásjelek az egész történelmi Magyarország területén. Sok kárt okoz az érdektelenség és hozzánemértés is. freskót festő művészek túltették magukat az általános egyházi tilalmakon és a régóta alkalmazott mesterjegyeket kibővítve. Így jogos a "székely"-hez a "magyar" rovásírást is hozzákapcsolni. hogy a templomépítő kőművesek.06. sőt azon túl is .Magyar Megmaradásért CSALLÁNY tanulmányának utolsó darabja egy kultikus feliratú ezüst gyűrű. ami arra mutat. Így a régi listát újakkal gazdagítva köszönjük minden egyes rováskutatónak. Ezért nagy nyereségként kell elkönyvelnünk BENKŐ ELEK és KABAY BÉLA. A kettős rovássor olvasata balról jobbra halad. a körmöcbányait szétverték. akik az alábbiakban részletezendő írásemlékeket átmentették korunkra. hogy a régi betűformák alkalmazása népszerű lévén. írott felületek fordulnak elő. kötet . hogy a legnagyobb csoportot keresztény templomokon szereplő rovásírások alkotják. Az ékírástól a rovásírásig . annak ellenére.állítólag ..

tokos baltát csakis a Kárpátmedencében készítettek a szkíta korban.) Legutóbb Pataky László Debreczenyitől eltérő fejtési módszerrel csekély eltéréssel hasonló értelmet olvasott ki. ami kétségtelenül igazolja a magyar nyelvűséget. Egyidőben jelent meg SEBESTYÉN nagy gyűjteményes kiadását jelző. Híradója 1971. 3000 éves .2. Elsőnek Debreczenyi Miklós . A rovásnaptár is a balta feliratához hasonlóan fejezi ki az "É"-t. mivel szerinte ilyen fokos szerű ún. s/s = "esperes "-féle példákkal) silányítani. SEBESTYÉN a "törvényszéki bíró" könyvét. Pataky viszont "E"-nek olvasta. V. bronzkori készítésűnek nyilvánította. de úgy. Budapest.a szibériai feliratok fejtője gondolt magyar nyelvű megfejtésre. ha a hivatalos tudomány kétkedéssel. a székelyeknél is ismert nyelvezetet kapott.Magyar Megmaradásért Névszerint minden darabnál szerepelnek. A rovóbaltáról legutóbb FORRAI SÁNDOR a rovás. sz..és gyorsírás te[c]hnikai kapcsolatainak kétségtelen hasonló módszeréről tartott előadása során a következő idézet szerint foglalkozott: A másik a római jezsuiták múzeumában őrzött. de függőleges szárú jeleit "I"-nek vette.. A kép az öntvényt Lubbock által közölt oldaláról mutatja. Ezzel viszont egy régies. mely így az eredetileg jobbról balra haladó írást ellenkező sorvezetéssel mutatja. A DEBRECZENYI-féle betűzés és megoldás valóban tetszetős és a balta-csákány-fokos természetének megfelelő olvasat. sőt a RÓ szó "R" jele is megtalálható Telegdinél és a marosvásárhelyi kézirat több betűsorában. 1914. Pannóniai.minden valószínűség szerint szkíta eredetű . Ez a szó azt is bizonyítja.2013. Érdekes módon a mai gyorsírásunk is az "É"-t az "E" rövid vízszintes vonalkájának kétszeres meghosszabbításával. Sőt! Ma az amúgy is elhanyagolt rováskutatás náluk nélkül színtelen és nagyon szegényes lenne. "Szkíta-magyar írásemlék egy bronzkori fokoson. Campagna mezőn talált kb. de betűtípusaival is rokon a székely rovásírással. ami a balta használati céljának meg is felel. amely "csak háromszáz példányban jelent meg" az ETHNOGRÁFIA hasábjain igyekezett megsemmisítő gúnnyal értéktelen "betűrejtvénnyé. (pl. (1865). hogy az magyarmegmaradasert. sanda gyanúval vagy kézlegyintéssel kezelte őket. sem más rovásírással azonosítani nem lehet. Még akkor is.rovásírásos balta.29. Az ékírástól a rovásírásig . Ennek a képét közöljük. kötet . (Debreczenyi Miklós: Az ősmagyar írás néhány hazai és oroszországi emléke. hogy a rovásírás ősi szabálya szerint még a mássalhangzók elé is "E"-t olvasott. A rovást azonban erős ligatúrái miatt megfejteni nem tudta. hivatalos állásfoglalást jelölő előkészítő munkákkal 1914-ben. mivel éppen ezért sem az etruszk. ami a ligatúrák feloldása után így hangzik: SeGÍT IS ÜT IS RÓ IS.06. ezért is kapott mai kiejtésünknek megfelelő szöveget.") Debreczenyi a székely rová sírás "E" jeléhez hasonló. A ROVÁSÍRÁSOS SZKÍTA BALTA LUBBOCK angol régész "Prehistoric Times". Részletesebben elsőnek magyar részről DEBRECZENYI MIKLÓS foglalkozott vele érdemben. London 1865-ben megjelent munkája közölte először ezt a leletet képmellékletének ismeretlennek jelzett felírásával. (Délmagyarországi Áramszolgáltató V. mint néhány szibériai emlékünkben. Először Lubbock angol régész mutatta be Prehistoric Times c.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 56/267 . könyvében. gyakorlatilag két "E"-vel fejezi ki. így a kettős "E" "É"-t jelent.

de amelyeket O. Gy.. mint említettük egyszerűen gúny-tárgyává tette. Elsőnek D. * A RADOCSÁNYI ROVÁSÍRÁSOS KŐBALTA A moldvai Radocsány kisközség mellett feltárt őskori település leletei közt szerepel. (A kisbetűk a kihagyott. MORLET francia régész adott róla hírt a "MERCURE de FRANCE" című lapban.amelyet FORRAI idézett ... A két írás ellentétes irányú. hanem előzőleg. Az ékírástól a rovásírásig .. Így kapott nemzetközi nyilvánosságot a DEBRECZENYI-PATAKY-FORRAI-féle megoldási. művészettörténeti motívumazonosságoknak tényeit hallatlanba. A több mint 3000 éves nyelvemlékünk Pataky megfejtése szerint ez: eGe SEeT EeS ÜT EeS RÓ EeS vagyis: egesét és üt és ró és! Mai nyelvezetünkkel: ékesít is.Magyar Megmaradásért írással együtt ősrégi szavunk. a magyarság ősi tudatból táplálkozó hagyományainak. illetve továbbfejlesztési eljárás a párizsi 29. illetve a rovásjegyek és ligaturák megállapítása CSALLÁNY DEZSŐ érdeme. Eredetileg jobbról balra haladtak. de megfejtése és kiértékelése.. ezért szolgál napjainkban is sok fogalom jelölésére alapszóként. Magyar részről ROSKA MÁRTON régészeti gyűjteményében szerepel először (1939).2. ró is! Az első és utolsó betűpárt a rovó valószínűleg a szimmetria kedvéért fordította el. mely a rovásban megengedett volt.06. TAFRALI s MORLET is írásjegyeknek vél. melyek első tekintetre a fűre emlékeztetnek. Tanulmányának idevonatkozó részlete: "A balta felületén jobbra menő állat első felének bekarcolt alakja látszik ".. üt is. az összekötő vonal az egyberótt jeleket jelentik. Orientalista Nemzetközi Kongresszus keretében (1973) elégtételt Mme. Majd ő is idézi ROSKA MÁRTON leírását: ". (1963). ahogy a mester a fokos két lapjára írta. Azóta egész irodalom támadt körüle. kötet .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 57/267 . Mindenesetre a külföldi magyarság íráskutatói sem egészen tétlenül állnak népünk őstörténetének leértékelésénél. 1929 július 15-én." magyarmegmaradasert. SEBESTYÉN-nél nemcsak hogy nem szerepel.29.. látatlanba vevő és ezért a felsorolt népek közti embertani.2013. régészeti leletekben. EDERLIN: "Témoignaiges sur la pérennité des runes hongrois" címmel.GYEBNÁR ANDRÁS újságírónak átadott kézirata alapján tisztább képet nyerünk a békéscsabai i- "Ez[e]kből most már összeállítható a felirat úgy. történelmi és nyelvi kapcsolatokat tagadó "hivatalos tudomány" természetesen ezt a szkíta fokosfeliratot sem tartotta érdemesnek a székely-magyar rovásírásgyűjteményekbe besorolni.) PATAKY LÁSZLÓ felfrissítő megoldásáról . de van balról jobbra tartó emlékünk is. A szkíta-hun-avar-magyar folyamatosságot vagy azonosságot krónikáink állandó hangsúlyozásának. alatta bizonyos jelek vannak.

Ebben az esetben végre előkerült egy négysávos állatábrázolású rovásfeliratos emlékünk is!" * ROVÁSÍRÁS AZ ARÁNYOS MENTÉN A Torda melletti középkori templom falán másodlagos beépítésű kövön akadt meg BENKŐ ELEK kutató szeme. A szerencsés felfedező beszámolóját az alábbiakban közlöm. kötet . oroszlános állatábrázolás kultúrkörébe.2. A követ rovásírás díszíti.." Mint FORRAI SÁNDOR írja a megfejtésről "CSALLÁNY részéről a megfejtési kísérlet bátor vállalkozás volt. ezeknél sokkal későbbi időpontot mutat.2013. de élt. Az ékírástól a rovásírásig . Miközben körbejártam az magyarmegmaradasert. A rajz tehát beletartozik a sumér négysávos. amikor Abrud-ról hazatérőben megálltunk a Torda melletti Mihai Viteazul középkori eredetű templománál is. mondanivalót. pár jeles rovásból nehéz értelmes szöveget kiolvasni. Családtagként vettem részt a minap egy művészettörténeti tanulmányúton. illetőleg a már rajta levő csonka állatábrázolással. mely a rovóban már csak tudat alatt.. hogy a négy sávot berajzolhassa.29.. bár ezek nem a szövegre. Véleményem szerint a rovásfeliratot a füvei azért tévesztették össze. mely így képez kultikus jelet. Szavait erre vonatkozólag idézem: "A rovónak elég volt megrajzolni az állat első felét.. hanem az állaton szereplő négyes sávra vonatkoznak.Magyar Megmaradásért A balta és feliratának képét CSALLÁNY ROSKA MÁRTON közleménye alapján fejtette meg és a felirat kibetűzése a következő rovásjegysort eredményezte: CSALLÁNY megfigyelése szerint "a felírás nem látszik egykorúnak a baltával. mert az írásjelek is stílszerűen sávos utánzatúak." (Levél 1974) De íme CSALLÁNY valóban mesteri és ésszerű eredménye: FORRAI megfigyelése még több részletre is kiterjed. mert az erősen kopott.06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 58/267 .

hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 59/267 . emlékkő-töredékek) is beépült. érdekességét az adja. végződött el az ablakok hiányával 1685-ben. a földtől mintegy fél méter magasságban.).2.29.06.. A mai református templom nemcsak gazdát cserélt az évszázadok folyamán. tornyával edgyütt az 1674-ben. mely az eddigi feliratokon nem fordult elő. A szöveg különben olyan jelet is tartalmaz. Ennél korábbra tehát a rovásírásos szöveg sem tehető. kötet . amint arról az egyházközség 1690-ben felvett jegyzőkönyve is tanúskodik: "Mivel az Eclesiának réghi temploma és tornya az alsószentmihályfalvi határon az Aranyos vizéhez közel lévén építve. hogy a latin felirat tiszta felületre kerüljön Az 1674-85-ös újjáépítés alkalmával .. A szabálytalan formájú.. A latin felirat a betűk formája alapján a XVI. magyarmegmaradasert. A falba néhány feliratos kő (sírkő-. Az említett feliratos kő szintén töredék. mikor a legutolsó restaurálás alkalmával leverték a vakolatot. Pest.Magyar Megmaradásért épületet. melyek sokkal inkább hasonlítanak az 1668-ban kelt énlaki rovásemlék betűihez. 48 x 30 cm-es kődarab a szentélyrész falába épült be. akkor a rovásírásos szöveg az 1670-es éveknél később nem keletkezhetett. idővel a víz reászakadott.középkori formát sejtetnek. de helyét is megváltoztatta. Ellenkező esetben nyilván lefaragták volna a követ.2013. 1871. (Orb án Balázs: A Székelyföld leírása. 156. melyet végre el is hordott volna. Az ékírástól a rovásírásig .valószínűleg bevakolták a falakat. s ha ez igaz. század elején keletkezhetett. hogy azon templomnak és toronynak köveit másuva hordanák s más helyen raknák fel. V. A rovásírásos szöveg három sorát erre merőlegesen vésték. Ezek akkor kerültek napfényre.alaposan átfaragva ugyan . Erre az időre utal a rovott jelek alakja is.mikor a követ mint építőanyagot felhasználták . mintsem a korábbi szekelyderzsi és homoródkarácsonyfalvi feliratokhoz. Aranyosszék. Az egyikről még a mester nevét is megtudhatjuk: ANO 1675 KoFArago ANDRAS. ma csak egy latin szó töredéke olvasható rajta /CON vagy IN/STITVTVS. Betűösszevonások s a gyakori magánhangzó-kihagyások teszik még bonyolultabbá az amúgy is nehezen értelmezhető szöveget. Tetszett azért az Eclának. század végén vagy a XVII. Az újjáépült templom félköríves ablakkeretei . hogy utólag rávésett rovásírás látható rajta. Mely templom kezdett épülni fundamentumaival. Eredetileg valami emléktábla lehetett. érdekes feliratos kőre figyeltem fel.

még legalább 8-10 társát tűzgyújtónak használták fel. BENKŐ ELEK * AZ ALSÓSÓFALVI SZÁMADÓBOT Kétségtelenül ez a székelyrovás egyre gyarapodó emlékei közt a "legfrissebb" lelet. a régi (rovás?)-írást lefaragtatta. anyaggyűjtés során került a parajdi múzeum tulajdonába és most bárki szemügyre veheti. tulajdonjegyes szerszámokon és gazdasági eszközökön stb. és azért csak lenne. Parajdon emlékeznek néhány égszínkékre festett sírkőre.) KABAY BÉLA ismét felsorol több. Ennek ellenére a rok és torony szó kiolvasható. általunk is közölt leletet. a számadóbot 1970 június havában. nem is olyan régen. vastagabbik végének három lapján ROVÁSÍRÁS van. számából értesültünk felőle.29.Magyar Megmaradásért Néhány jel többféleképpen is felfogható. így a felirat tartalma is bizonytalan. mely a székelység kezén forgó számrovásokon. Több minden vall erre. hosszú. Így a felirat talán a templom átépítéséra utalna. azzal a megjegyzéssel. hogy SEBESTYÉN GYULA sötétlátására ne emlékeztessen bennünket.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 60/267 . hogy több mint száz esztendeje a temetői megváltási díjat senki sem fizette meg értük. a Kisküküllő forrásvidékének világa és a sóvidék környéke szívósan élő. 20 cm. 1915 c. lapjának 7. sorától.2. hogy szerzeményét maga és családja részére felhasználhassa. hosszan díszes faragás zárja le. míg a másik. régi major (juhász) család tulajdonából rovásírással és számrovással borított számadóbot került a parajdi múzeum tulajdonába. Több lelet felsorolása után a címünkben szereplő rovásírásos számadóbotra terelődik a szó: "Ezek után egyáltalán nem meglepő.2013. ezért a hasonló sorsú. de újabb keletű más kövekkel együtt 1968 körül áruba bocsátották őket. hogy ugyanarról a padlásról. hogy Alsósósfalván élő PETRÁS. nem mulasztva el. melyek annyira régiek voitak. központja lehetett a régi rovásírás rendszernek. nem is számítva azt. Írása eme részét az UTUNK betűszedésének facsimiléjében hozom: A soron következő emlék a sóvidéki rovásbot lenne. hogy hamisítvánnyal állanánk szemben. A negyedik oldalon magyarmegmaradasert. Az új tulajdonos. mikor valamelyik unatkozó kőműves (?) örökítette meg ottlétét az akkor már eredeti funkcióját elvesztett. négyoldalasra faragott számadóbot vékonyabbik felét kb. ami arra mutatna. hisz KABAY BÉLA kis írásából: "Rovásírásos emlék Sóvidékről" címmel az UTUNK kolozsvári lapnak 1974 december 20. könyv 18. Tüzetes vizsgálódás sem fedezhet fel rajta semmi gyanúsat. A 175 cm. ahonnan a darab származik. Meddő keresgélés eredményeként. KABAY BÉLA írása bevezetőjében az új lelet szűkebb pátriájáról ír a tőle megszokott tömörséggel: "RAPSONNÉ várának titokzatos vidéke. már eleve meddőnek kellett lenni annak a kísérletnek. kötet . magukat túlélt ősi írásjegyek maradványait akarta felkutatni". Az ékírástól a rovásírásig . Ezzel a szomorú és sejtelmes közléssel kezdődik KÁBAY írása. Ezért jónak látjuk idézni Sebestyén Gyula A magyar rovásírás hiteles emlékei. Bp. feliratos kövön. törött. melyek erről a hagyománytisztelő vidékről származnak és részletesen kitér az újonnan talált számadóbot ismertetésére. (SZEKERES LAJOS sóbányász gyűjtése. mert az elmélet szerint ilyesmi nem létezhet.06. Így köszönettel tudjuk gyűjtésünkbe ezt a szép példányt is besorolni. hogy a (rovásírásos) jelző betoldását a helyes értelmezhetőségért mi iktattuk a szövegbe: "Mivel tehát a Székelyföldön a betelepedést követő évszázadokban ilyen nyilvános {rovásírásos} felíratok létre nem jöttek s a középkor végén is csak elvétve bukkantak fel.

Duka József (hajdani pásztor gyermeke) így magyarázza: egy és fél font orda járt egy fejő juh után. 93 MEDDŐ és 85 BÁRÁNY legeltetésére és hasznuk vételére. hogy legkevesebb két különálló személy működött közre. a következetes népi logika bicskával valósítja meg pillanatok alatt közérthetően.) A cinkos első rovása pedig abba a magasságba kerül. Az ékírástól a rovásírásig .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 61/267 . Gyakorlati jelzése a fontnak a kis háromszög egy vésett oldala. valószínűleg egyik az esztenabíró volt. amit a tejbemérés napján mindenki szeme láttára hitelesített edénybe öntöttek. A boton szereplő szám és betű összesség jellegzetességeit vizsgálva szembeötlő a kétféle számjegyzési rendszer párhuzamos használata. Anyaga mogyorófa.egy gazda adatait összesítő botocska. ameddig ellepte az illető tulajdonos összes juhaiból kifejt tejmennyiség. míg a kis egységek (pl.Magyar Megmaradásért római számmal vésve MDCCLXXXV-olvasható. ősidőktől fogva. világosabban szemlélteti. esztendőben csak sajtot 198 alkalommal adott át különböző kezdőbetűkkel jelzett gazdák kezeihez. míg a másik csak a major (esetleg annak családtagja) lehetett. A síkban kiterített fénykép mindezt jobban. a síkban kiterített képből már csak egyszerű ránézésre is megállapítható. telítődve füstös kátránnyal. Miután az első rend tejlábját átmásolták a számadó botra. Az esztenabírót társai azért választják meg a tisztség betöltésére.) (Visszavezetve IIII = a kéz négy ujja. ugyanis a keltezés és összesítés sok számjegyet tartalmazó egységeit szabályos római számokkal jegyezték fel. vagyis ellenőrizni és bíráskodni is képes. A rovott jelek nyilvántartanak az 1785-ös évből huszonhét ALSZEG-i (= alsósófalvi) gazdát. Minthogy Petrás János az 1785. mely szerint olvasni tudta a rovott betűt. míg / vagyis öt azonos a hegyesszöget bezáró nagyujjal. FEJŐ juh. bárány) jelzésére az ősi számsort alkalmazták. kötet .2. Arra a lényeges kérdésre.) Végtelenül leleményes az orda elszámolása a névbetűk melletti fűrészfogszerű "díszítmény" segítségével. Nem is lenne semmi meglepő a kis háromszögű "cifrázásokkal". a határt képző vonalat körberovással mind a három oldalon tovább vezették. A kezdő rovás. így egy teljesen zárt négyoldalas jegyzékhez jutottak. amit én ennyire hosszan és nehézkésen elmagyarázni próbálok. ha nem találnánk köztük olyant is.2013. mert közülük legjáratosabbnak tartják az elszámolásban. amit a botra vontak. A fenti megállapítást támasztja alá a sajtok és ordák rubrikáinak határozatlanabb vonalvezetése. ezért a matematikai egyszerűsítés ősi gyakorlatával kipattintják a teljes háromszöget. Ezért néggyel egyenlő a "IIII" (négy függőleges) és ötöt számít a dűtött "/" (rézsútos vonalka. ami a pásztor (vagy családtag) "kezdetlegesebb" írásával magyarázható. feltüntetve vezetékés keresztneveik (esetleg ragadványnevük) kezdő betűit rovásírásos betűkkel. azonos az első gazda cinkosáról átmért tejlábbal. ráadásul mindazt. hogy ki véste fel a számadó botra a feljegyzendőket. ami egészében megfelel a mai modern adattárolók roppant szellemes és a gyakorlatban kiválóan bevált módszerének.06. két rovást (vagyis két fontnyit) könnyűszerrel lehet róni. tehát írni-olvasni és számolni feltétlenül jól tud. magyarmegmaradasert. de a harmadik vonalka a szélhez nagyon közel esvén a rostos fából véletlenül is kiszakadhatna. (Cinkos . és ugyancsak a számadó pásztor (vagy családtagja) lehet az. vagyis az okmány első példánya. aki az esztenánál mindig jelen van a soron lévő juss kiadásánál és a törlesztést azonmód rovásra veszi. juh.29. Minthogy a háromszögecskének a helye az élhez közel kerül. melynek közepe nincsen kipattintva. és az így összesített eredményt azonnal a gazda cinkosára is felrótták. akik PETRÁS JÁNOS MAJORt fogadták fel 181 drb. mert másképpen képtelen lett volna a kiadott tételeket személy szerint "elkönyvelni" . cáfolhatatlannak hiszük állításunkat. és ezzel három font ordát "leírnak" a rovásról.

kötet .2013. HORVÁTH ISTVÁN "Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteiből" (1825). ahol jászírásnak és SZABÓ KÁROLY "A régi hun-székely írásról. hanem művelődéstörténeti emlék a nép kezén továbbélő rovásírást bizonyítandó kérdésben.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 62/267 . hogy azokat jobbról balra kell olvasni. Az első "A" alakú betűhöz hasonló a magyar alphabetekben nincs. KABAY BÉLA * A KECSKEMÉTI ROVÁSIRÁSOS RÉZLAP FISCHER KÁROLY ANTAL gyűjteményében van első ízben kísérlet ennek a ritkaeredetű írás-emléknek. a latin "O" alakú betű nyilván "F" vagy "LY". vagy a rovó balkezessége következtében teljességgel fordított. A két utolsó betű pedig nem meghatározható. Foglalkoztak vele már régebben FEJÉR GYÖRGY 1817-ben. megcsonkult. A többi betű mind s pedig erőltetés nélkül. aki székely. (1889) A szorgalmas gyűjtő "Két föliratos réz darab" címmel tárgyal róla. hogy a betűrovás iránya nem a megszokott jobbról-balra menő. Hasonlítsuk ezért össze őket az Attila-féle kincs betűivel s azt fogjuk látni hogy ." (1866) ahol pelazg írásnak tekintették a jelzett kutatók. míg a modern kormeghatározó vizsgálati módszerek ezt alátámasztják. hogy a sóvidéki rovásbot a maga nemében nemcsak egyszerű kultúrtörténeti kuriózum.2. de a végleges eredményre várnunk kell addig. alphabetjükben pedig megtaláljuk azoknak megfejtését. Összegezve a lényeget úgy hisszük. esetleg elvetik. ahol elmondja. hanem valószínűen a terethódító latin betűk írásmódjának kivetülő hatására. mert a lap szélé. Az ékírástól a rovásírásig . alphabetjeinkből megfejthető: magyarmegmaradasert. A. megoldási kísérlete saját szavai szerint: "A betűk jellege mutatja.azokkal teljesen egyeznek. hihetőleg tűz által.29.06. FISCHER K.Magyar Megmaradásért Tapasztaljuk azt is.egyet-kettőt kivéve . hogy Kecskemét határában találták a homokos talajban ásás közben és a JANKOVICH-féle gyűjteménybe került.

hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 63/267 .egy tökélete olvasható szót. amely főleg az utóbbi kutatónk korában annyira megfeküdte a lelkeket.2013.. Csupán az alsó sorban.Magyar Megmaradásért Ezek a betűk. kötet .29." Az olvasat tehát FISCHER szerint . a két "A" betűt kivéve. Már KATONA ISTVÁN is foglalkozott. * A FELSŐSZEMERÉDI TEMPLOMFELIRAT A Hont-megyei Felsőszemeréd (ma Horné Semerovce. mostani olvasásunk szerint."KABAR".. Rávetette árnyékát a minden bizonytalan eredetű rovásfeliratot "hamisítvány"-nak bélyegző túlhajtott kritika.. hogy a vég-"K" a szók elején is használtatik.2. ha "A" betű következik rá. magyarmegmaradasert.. Telegdi ugyanis azt írja. Ez derül ki legalább is egy 1802-ből származó könyvbejegyzésből bizonyos JAKUBECZ MALAKIÁS szemerédi káplántól. Az ékírástól a rovásírásig ..06. Bár az eredeti templomot 1700-ban újjáépítették az ősi. a következők: ? a r f vagy ly l l r ? ? glkbar Itt is. Ugyancsak mellőzte a SEBESTYÉN-féle gyűjtemény is. csupa mássalhangzóval állunk szemben... aki szerint a nagy magyar historikus személyesen is megnézte a feliratot és az cirill betűkből állónak vélte.Telegdi útmutatása szerint olvasva . JAKUBECZ maga is szlovák felírást vélt a betűk mögött. balról jobbra állítva.a legutolsó szóra értelmezve . Csehszlovákia) későgótikus öreg katolikus templomának bejárata felett "szokatlan" jegyekkel egy felírás szerepel. sőt igyekezett azok értelmét is rögzíteni "Zadobubin" = hoc est aedificatum: azaz "építtetett" értelemben. Ez a darab CSALLÁNY DEZSŐ gyűjtésében nem szerepel. mint látjuk. az utolsó négy betű ad . gótikus bejáratot a felirattal együtt újból felhasználták és így a felírás megmenekült.

hogy sem az egyes. Írásából pár részlet: Én magam tudományomban bíztam. hogy magamnak a f. 5. mindnyájan bámulván és sajnálkozván. hogy magamnak először arról szerezzek kellő tudomást: váljon czyrill írás-e a szemedédi kőírás. magyarmegmaradasert. mint európai celeb ritás. Sajnálom. Ez volt szándékom. hogy a birodalomban Dr. hogy némely ellenséges tolltól eredő kellemetlen. de semmi esetre annyit nem tesz mint: aedificatam. neve aláírásával hitelesített sorokban állítá. tekintély-e . A magyar lapban ui.En ínég tovább is sürgettem a bebizonyítást. és 7-ik összefont jegyek nem cyrill-félék. hogy a magyarországi tótok fővezérei saját ős irodalmukban annyira járatlanok és képesek eféle készületlenségüket még más ajkú olvasó közönség előtt is elárulni! RÓMER jószándékú és tárgyilagosságratörekvő írása elaltatta a vitát. és más magyar származású tót nyelvű tanár. hogy tudtával a magyar tót vidékeken a cyrilli írás divatb an nem volt. másodszor: helyes-e a magam olvasása? hogy így tisztába jővén. többek közt RÓMER FLÓRIS. és az irodalmi böcsületesség parancsolá. de megvallom .az ellenfél folytatott ellenvéleményezése még is az óvatosság érzetét költé fel bennem. Én nem tudom. de az eredő "Zadob u.06.2. szemerédi felírás cyrill-voltáról biztos tudomást szerezzek. Miklosich úr.. Nagy hatása lehetett a "tót atyafiakra" MIKLOSICH vélemény nyilvánítása.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 64/267 . Az előítéletekről ment. hogy a tót irodalomban jártas nem vagyok. tudós ellenfeleink előtt is? .29. saját irodalmának tetőpontján álló tudós.2013. hiszent a rovásírás jelzőjeként Magyarországon ekkor még mindig ott állt a "székely"..Magyar Megmaradásért A felirat szláv eredete körül KNAUZ NÁNDOR egyik cikkére parázs vita lobbant fel az esztergomi MAGYAR SION és a szlovák SLOVENOST hasábjain. ha állításom hamis lenne. Magyar részen neves szereplők szólaltak fel. azt a Magyar Sionb an paphoz és magyar íróhoz illő nyíltsággal kiigazítsam és visszavonjam. egy olmüczi hírneves szláv epigraphicusnak mutattam a kétes írás másolatát. Ezen főtekintélyhez indultam tehát. egy prágai.vagy elégséges tekintély-e Dr. hogy a legnagyobb rovásírásos gyűjteményekben egyáltalán kereken száz évig még csak említés sem esett róla. már csak azért is. és mint erdélyi sajátságot kizárólag ebben az irányban kutatták a rovásírás barátai. Az ékírástól a rovásírásig . de ezt még is tudom. kötet . főleg a 3. Viszont annyira elaludt a felirat megoldásának az ügye. kik egyhangúlag cyrill . Nem is csoda.an[?]" szó is olyan. Sőt ugyanazon tudós továbbá azt állítja. kis írásában vonalas rajzban közölte a MAGYAR SION hasábjain már 1864-ben a felirat képét. az akkori szemerédi plébános FÁBIÁN JÁNOS "Visk és Alsó-Szemeréd" c. a jó egyetértést zavaró értekezést eredetiben olvashatnám. midőn Bécsbe utazván alkalmam nyílt a főváros tudósaitól részrehajlatlan véleményt hallani. Miklosich úr első slavistának tartatik. amelyet alább közlök: A szlovák SLOVENOST névtelen támadására még ugyanazon évben válaszolt RÓMER FLORIS: "A felsőszemerédi templom felirata" címmel.de tót létét is alakra és értelemre nézve kereken tagadták. melynek létezését még b e kellene b izonyítani.

sz. 1. számú rovásjel (korrigálva) az r betű jele. 13. illetve írástörténész felirat képét.2013.2. Talán innét származnak az egymástól eltérő olvasatok PÜSPÖKI NAGY és CSALLÁNY kutatásaiban. CSALLÁNY DEZSŐ (1968) is közölte a felvidéki szerző. A 13. sokakban megingatta a rovás írásba vetett bizalmat. Olvasata: 1. emlékünkön a ligatúrára tekintettel deformált. szerint: "1482 KI (K) K JOANI MEISTER" Írástörténészünk dojenje tehát eltérő olvasattal szolgál.. amennyiben a "legrégibb magyar rovásírás"-nak tartja a szemerédit. a következőket jelzi "A megfejtési eljárás négy szakaszra tagolódott: először meg kellett állapítani a felirat olvasási irányát". . de sajnálatos. helyesebben a FÁBIÁN-féle 1864-ben rajzolt és PÜSPÖKI NAGY PÉTER vonalas betűzése közt elég nagy a különbség. amely ugyan kérdőjellel. Hírverése Magyarországon volt főleg nagy. Ladánybenén szintén előfordul. 6-7. Az olvasásnak megfelelően rótták fel fordítva me alakját. Az a rovásjel fordított elhelyezésű. Okfejtése alapos és szakszerű. Végül negyedszer. század elején vésett karácsonfalvi leletekkel." Maga a felirat fényképmásolata és vonalas átírása közt. A jelek alakja és hangérteke: A 9. amelyek időnként ismétlődtek. összevonás az a-n betűk jele. kötet . nem tudták nyújtani. hogy az olvasási irányt ő is balról jobb irányba haladónak ismeri fel. . amelyek közül elég csak a MAGYAR NEMZET 1971 május 20. pontosabban azt. szám). mint ezzel. Az i jele megvan Margitszigeten.06. a felirat tartalmát. megvan a székely-magyar írásban is. A nagyszentmiklósi aranyedények feliratai mellett talán egyetlen más rovásfelírással sem foglalkoztak olyan sokat. hogy a mai magyar nyelven mit közöl. századra rögzített derzsi tégla és CSALLÁNY DEZSŐ szerint a 13. hogy az építkezési évszámon is annyi az eltérés annak ellenére. Jelentése "A Felső-szemerédi rovásemlék" (Bratislava 1968. eredeti helyén sértetlen állapotban fennmaradt epigráfiai emlék. szemben a PAIS DEZSŐ által a 13. Az n betű jele a magyarmegmaradasert.Magyar Megmaradásért Száz év telt el azóta és 1968-ban PÜSPÖKI NAGY PÉTER újra felfedezte. számában megjelent hírverésre utalnunk: "Megfejtették a magyar rovásírás legrégibb emlékét?". Abban egyezik PÜ[S]PÖKI N. "megnyugtató" megoldást PÜSPÖKI NAGY PÉTER írásai. Pedig az 1864-es rajzolt kép szerintem sokkal jobban hasonlít az eredeti fényképhez. a t rovásjele is. hogy az un. az olvasásnak megfelelően. számú betű r rovásjelének másolatát helyesbítettem. A szerző szerint a felsőszemerédi felirat "a magyar rovásírás máig ismert. illetve betűnek felel meg. IRODALMI SZEMLE) tízoldalas tanulmányában a régiek tudását nem nagyon ismerő új generáció lendületével látott hozzá a megoldáshoz. Az ékírástól a rovásírásig .) Másodszor meg kellett állapítani a rovásjegyek hangértékét. szerint: "1482 KŰRAKO JÁNOS MESTER" Röviden összevonva a szerző kutatási módszerét. tehát azt.PÜSPÖKI N. P.. az s rovásjele közismert. Bizonyos szenzáció hajhászás nyilvánul meg tehát az ismertető újságcikkekben. További részletes magyarázatát idézem: A felirat halról jobbra halad mint a több i magyar rovásszöveg. az i-s-t betűk jele ismerhető fel. PÜSPÖKI NAGY PÉTERNEK a MAGYAR NYELV című nyelvészeti szaklapban megjelent nagy tanulmányát (1971 évf. A székely-magyar rovásfeliratokon találjuk meg.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 65/267 . Margitszigeten. század vége vagy 14. hogy egy-egy jel milyen hangnak. (Ez szerinte bal-jobb irányú. P. A "mester" szó ligatúrájához tartozik. legrégibb.CSALLÁNY D. PÜSPÖKI NAGY PÉTER tévedése magára a rovásfelirat vésésének korára is vonatkozik. Maga a tény. meg kellett fejteni az előbbiek alapján. első biztosan datálható. amellyel a jelzett olvasathoz jutott. de annál nagyobb bizonyító erővel jelzi a szerzőnek. 10-12.-rel. Harmadszor meg kellett határozni a rovásírásos feljegyzés tagolását." (1971 május 20) 2.29. számú jel az m betű rovásjele. számú összevont jel. hogy arab számokkal van bevésve.

n. és 4. MUSNAI GYÖRGY nevét valószínűleg a szintén Udvarhelyben létező Muszna nevű falutól. A felsőszemerédi rovásfeliraton a következő betűk jelei fordulnak elő: a. rovásjel az ï betű jele. Törtvonalas ö betű rovásjele előfordul a székely-magyar feliratokon. Székely-Udvarhelytől mintegy húsz kilométerre északnyugati irányban.06. jel a k betű rovásjele. de láthatjuk Ladánybenéről is (13. Az 1. hogy latin o-val kapcsolták össze. 8. * AZ ENLAKI TEMPLOMMENNYEZET ROVÁSFELIRATA Enlaka. szintén Udvarhelymegye területén fekszik. Különböző változatokban a székely-magyar rovásírásban van meg. ï > k hangértékben. m. mint Derzs és Bögöz. Úgy látszik. Az ékírástól a rovásírásig .2013. i. sz. a rovásírásrendszerekben azonos alakban ismert. sz. jel összevonás. margitszigeti jelekkel. k. sz. kötet . esetleg a két ugyancsak ilyen nevű és Nagy-Küküllő vármegye hasonló hangzású helységétől vette s miután az említett latin feliratok sorában szerepel másutt is MUSNAI neve és pedig 1668-as dátummal. éppúgy.29. r. ladánybenei és hódmezővásárhelyi rovásjelhez hasonlíthatunk. jel). színekkel ékeskedő felirat a templom mennyzetének faburkolatán látható.2. 5. A GEORGIUS MUSNAI-nak tulajdonított festett felírás az unitárius egyház alapelvét mondja kit: "Egy az Isten".Magyar Megmaradásért magyar rovásfeliratokon először fordul elő. sz. ahol a templomokon rovásírás-emlékeket fedeztek fel. mely egyezik a pomázi. A rovásszöveg átírása és módosítása: 1482.illetve "DÁKO" Ezzel szemben CSALLÁNY a következő feloldást tartja megnyugtatónak: magyarmegmaradasert. Jellegzetes szegletesített forma.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 66/267 . ï. s. Egyedülálló forma. a feliratot is ebből az esztendőből származtatják. sz. A szerzője. sz. "Kűrakó János mester" nevet nem lehetett igazolni. tulajdonképpen megkülönböztető jel az ő > k rovásjelektől. 2-3. Felirat olvasatát CSALLÁNY szerint eddig helytelenül olvasták a következőképpen: "eGY AZ ISTEN GEORGYIUS MUSNAI DE KÁQO" . 2Kï (k)2-k 1Jo1an)ï 2mi2st2r = "Kï(k)k Joanï meister". amelyet a 14. ïk. A szép. Báró ORBÁN BALÁZS Székelyföld kutatója és szerelmese fedezte fel 1864-ben több latin szöveg kíséretében. jel a j betű veláris. összevont alakja. t (10 jel). Ilyen formában még nem ismert.

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 2. kötet - Magyar Megmaradásért

* A BONYHAI ROVÁSJELEK Kisküküllő-megyében Bonyhán 1965 nyarán fedezték fel a gótikus stílusú református templom külső támfalainak egyikén az alább közölt, hajdani építőkőre vésett rovásjeleket. Mint CSALLÁNY DEZSŐ írja: "Ha jelentéktelen rovásemlékről is van sző, nyilvántartásuk és publikálásuk akkor is kötelességünk a tudomány érdekében."

magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1

67/267

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 2. kötet - Magyar Megmaradásért

Leírását CSALLÁNY 1967-ben közölte az ARCHEOLÓGIAI ÉRTESÍTŐ hasábjain, ahol részletesebben és tömören a következőket írja: "A bonyhai kőrovás kétségtelenül egy eddig nem ismert, a székely-magyar rovásírás körébe tartozó, néhány meghatározható jelből álló emlék. Nem látszik összefüggő szövegnek, hanem egy csomóban elhelyezett kisebb-nagyobb jeleknek, amelyek közül csak kevés magyarázható. Miután nem az oszlop hosszában, hanem fekvő helyzetében kerültek a külső támfalra, így felrovásuk is másodlagos." A rovásjeleket egytől egyig sorravéve írástörténészünk jellemzi őket:

A három apró jel olvasata még bizonytalanabb. Az sem biztos, hogy idetartoznak. A jobbról balra való olvasat, a rovásjelek méretbeli különbsége és szabálytalan elhelyezése folytán, nem állapítható meg. A fenti adatok és összefüggések alapján a székely-magyar rovásíráshoz sorozom be a bonyhai rovás jeleket és idejüket a XV. századra határozhatom meg. A VASKAPUI BARLANGFELIRATOK A közelmúltban román régészek, akik a Vaskapuhoz közeli "ALIBÉG" nevű sziklafal mellett feliratokat találtak az 1973. évi kutatások során, újabb leletekre bukkantak a Duna vízszintje felett kb. 30 méter magasságban egy barlangban. A leletről a TRIBUNA ROMANEI (Anul III. Nr. 38, 1974 jun. 1. száma adott rövid hírt és közölte a két mellékelt és
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 68/267

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 2. kötet - Magyar Megmaradásért

okkervörös festékkel megörökített kétségtelenül rovás ligaturákat egy emberi kézfej ábrázolásával együtt. A híradás szerint igen sok jelentős szimbolikus mellett szépszámmal ószláv, cirill felírások is vannak, de ezekről a jelentés nem közöl semmit. Így élhetünk a gyanúperrel, hogy ilyesmik nem is léteznek a valóságban. Ellenben a híradás ama részlete, amely a barlang több évszázad írásrendszereit tünteti fel, felébreszti bennünk a gyanút, hogy igenis szerepelnek a felírások között rovások is. A már említett ligaturák egyike szerepel CSALLÁNY DEZSŐ sorozatában, mint az "ANT" összevonása. Sajnos a képek csak igen keveset árulnak el az igazi leletekről, de a híradás szerint Észak Bulgária Magura barlangjának a jegyeihez igen hasonló jelek találhatók. A lelethely pontos megjelölése csak románul van megadva: Gaura Chindiei, és nincs módunkban a régi magyar helynevet lokalizálni.

A rövid beszámoló VASILE BORONEANT újságírótól származik. Akad a barlangképek közt állat, sőt emberábrázolás is. Az első csoportban feltűnő a nap-kultusszal összefüggő díszítés egy durván kifaragott bika szemeként. Sokan Mithra-kultusz szentélyének vélik emiatt a helyet. Az emberábrázolásról elnagyolt vonalakkal, de tiszta rovásjellegű betűsorral jelent meg ugyanitt egy kép VASILE BORONEANT oláh régész magyarázatával.

magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1

69/267

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 2. kötet - Magyar Megmaradásért

A közölt felirat megfejtetlen és nagyon ősi titkokat takar. Sajnálatos, hogy magyar rovásszakértők nem foglalkoztak vele, sőt arra sem történt intézkedés, hogy az oláhok és szerbek által közösen épített vízduzzasztó megépítése előtt komoly helyszíni felvételek, pacskolatok nem készültek és így a Duna vize mindörökre ellepi a barlangtorkolatot képeivel és felirataival együtt. A soviniszta oláh régészeket nem tarthatjuk annyira tárgyilagosnak, hogy az általános emberi kultúrértékek megmentésére törekedtek volna, már csak azért sem, hisz az ő un. "dákoromán" képzeletszülte elméletükbe ezek az ismeretlen jelek sehogy sem illenek bele. A rovásjelek vonalvezetése azonban mindenestre újabb, fiatalabb, mint a vörös festékkel megörökítetetteké. Az a körülmény, hogy a szfinkszfejhez hasonló ábrázolás szájvonalába vannak írva, arra utalhat, hogy a természet erőit megfékezni akaró, vagy kérlelni szándékozó varázsigékről van szó a szavak tartalmában. Mindenestre legalább így sikerül gyűjteményemben megörökíteni a pusztulásra ítélt és immár hozzáférhetetlen ősi rovásemlékek eme csoportját, amelyek önmaguk is néma tanúi egy törökös-magyar kultúrának azon a vidéken, ahova az oláhok csak századokkal később tudtak beszivárogni. * CSÍK VÁRMEGYE TÁSZOKTETŐI ROVÁSFELIRATAI A ma már nemlétező feliratokról a magas csíki Tászoktetőn KÉMENES ANTAL középiskolai tanár hagyott az utókorra szépen és szakértelemmel rajzolt rovásjegyeket és egyéb ábrákat. Erdély hegyeinek rajongója, régi írások szenvedélyes gyűjtője volt dunántúli származása ellenére is. A székely-magyar rovásírás gyűjtés ama korszakában élt, amikor SEBESTYÉN GYULA, a szintén dunántúli írástörténész már a hivatalos tudomány megbízottjaként jelentkezett nagyszabású kiadványaival és amikor nagyban
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 70/267

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 2. kötet - Magyar Megmaradásért

folytak a közvélemény bevonásával a rovásírásos emlékek körül az egyre hevesebben folyó viták. Ebben az időben aki csak a szót "rovásírás" kiejtette, már legalább annyira "tudománytalan és gyanús" volt a tógás és vaskalapos "tanár urak" előtt, mint ma az a merész, aki a sumér nevet csak megemlíti... A tászoktetői feliratok felfedezése, sőt azok leközlése, s még ezt megtoldva "A székely rovásírás és tulajdonjegyek" c. munkájával (1914) szerencsétlen fejére zúdította a "hivatalos tudomány" minden haragját és még cikke meg sem jelent Sepsiszentgyörgyön a "SZÉKELY NÉP" 1913. évi július 29. száma, már hírejárt, hogy a csíkszeredai gimnázium tanára állását veszíti... Ennyire nem mertek elmenni, de a következő tanévben a kis székely góbék helyett a szentgotthárdi gimnázium nebulóit oktatta népünk régi írástudásáról. Az ország legkeletibb csücskéből a legnyugatibb sarokba helyezték. Nem panaszízzel, csak a türelmetlen és a magukigazát védő, féltő korszellemről emlékezve írom e sorokat és végtelen hálával gondolok KÉMENES ANTAL tanár úrra, aki a rovásírásos emlékeinket végső enyészettől, szándékos pusztulástól legalább hű rajzaival az utókornak megmentette. Az alábbiakban közlöm teljes szövegét, véleményét, meglátásait és csatolom hozzá az ARCHEOLÓGIAI ÉRTESÍTŐ szerkesztőjének "előszavát", azzal a változtatással, hogy "utószóvá" változtattam, mint korabeli "hivatalos" magyarázatot. Ditrótól mintegy 12 km. távolságra található az 1500 m. magas Tászoktető, a honnan gyönyörű kilátás nyílik az egész gyergyói fensíkra.

a nyár folyamán Ditró határán végzett kutatásom alkalmából vésetes kőemlékekre találtam. Az itt talált emlékek száma nyotcz, melyek közül a legnagyobb 1'20 m, hosszú, 60 cm. széles és 60 cm. vastag Mózes tábla alakú; kezdetleges faragás nyomát eláruló emlék. A többiek általában kisebb méretű emlékek, rendes termésköveknek látszanak s különböző alakúak. Az emlékek lelhelykörülményeiből fontosnak tartom kiemelni, hogy eredetileg annyira b e voltak ásva a földb e, hogy csak csekély részük emelkedett a térszin fölé. A ditrói és Ditró környéki székelység közt keringő az a mendemonda, hogy az olvashatatlan írásos kövek alatt több üst pénz van elrejtve, - alkalmat adott arra, hogy az emlékek egyikét-másikát kiássák és nyugvó helyükből kimozdítsák. Két 3 m. széles és 1 m. mély kiásott mélyedést s több kisebbet találtam s mellettük az onnan kiemelt emlékeket A kincskereső ásások eredményéből, - a mint a kincskeresők kiléte után érdeklődtem, - annyit Márk György volt Ditró-hodosi községi bíró útján sikerült megtudnom, hogy 1905. évben két Ditró-hodosi kincskereső oláh Mundra Jakab (Simoné) és Mundra Nikita (Simoné) pénz helyett egy nyeletlen rozsdás vaslándsát talált egyik emlék alatt, melyet még most is őriznek. A kiásott főld okozta térszinemelkedés s a kiásott mélyedés köbtartalma, valamint az emlékek nagyságából következtetni lehet arra, hogy a pénzkeresők mélyebbre, mint a minő mélyen az emlékek nyugodtak, kevéssel ástak s így más emlékekre nem is bukkanhattak. Magam is kellő anyagi erő hiányában, csupán a felszínen heverő emlékek ornamentikájának és azokon csekélyebb számban előforduló feliratnak, illetve jegyeknek tanulmányozására szorítkozhattam. Az emlékek nagy része egészben vagy részben díszítésekkel van ellátva, helylyel-közzel azonban találhatni egy-egy a székely tulajdonjegyek alakjaihoz feltűnően hasonlító bevésett jegyet is, a melyek 27 variáczióban fordulnak elő az emlékeken. (Lásd az 1. sz. rajzot) Az egyik emléken, (melynek felvétele sajnálatomra nem sikerült), a többitől feltűnően eltérőleg minden díszítéstől függetlenül csak egy sor írást találtam (L. 2a rajzot), melynek egyes jegyei a székely tulajdonjegyek, illetve ősi székelv rovásírás betűformáival mutatnak egyezőséget.

magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1

71/267

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 2. kötet - Magyar Megmaradásért

Egy másik emléken három jegyből álló (L. 2b , c, d rajzot) teljesen egybekapcsolt rövidke felirat élesen kivehető, valamint a 3. sz. rajzhoz tartozó jegysorozat is. Három egyvonalban nyugvó (kelet-nyugat irányú) emléken "AP"-jegyes monogrammszerű bevésetet találtam.

Minthogy az emlékek egy vonalban kb. 100 m. hosszú távolságot jelölnek, egymástól 30-40 m. közbeeső távolsággal elválasztva, - első tekintetre azon feltevésre vezettek, hogy határjelző kövekkel van dolgom. De mihelyt a szóbanforgó emlékeken a fenti jegyen kívül íras, illetve díszítéseknek a nyomára is ráakadtam; kétkedéssel fogadtam előbbi feltevésemet. És pedig egyfelől azért, mert a monogrammszerű bevésések kézzelfoghatólag látható csákányhegygyel eszközölt, pattingatott újabb bevésés bélyegét hordják magukon; míg ellenben a jegyek, díszítések határozottan nagy gonddal készített sima régebbi vésőnyomok. Másfelől, mert a székely határjelzések tanulmányozása kapcsán rájöttem, hogy a székelyek a legrégibb idő óta kőből és pázsitból, gyepből épített, általában 1 m. magasságú halmokat, határdombokat alkalmaztak - s
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 72/267

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 2. kötet - Magyar Megmaradásért

a mint magam is meggyőződtem, - alkalmaznak manapság is a községtói távolabb eső havasi legelők és erdők határainak kijelölésére. Sem a községtől távoleső, sem közelebb fekvő szántó, legelő és erdőbirtokok határainak jelölésére nem használnak a székelyek a tászoktetői emlékekhez hasonló írásos, illetve díszítéses emlékeket. Hanem, a mint említem, csak a havasi legelőket és erdőket határjelzik és határjelezték halmokkal. A szántóbirtok határait pedig mesgyékkel jelölik. A szántók "betűjé"-nél újabban alkalmaznak ugyan köveket, de ezek rendes faragott kövek s jóval kisebb méretűek, amennyiben 50-60 cm. magasak és 20 cm. szélesek szoktak lenni. S alkalmazásba hozásuk mindössze félszázados csupán. A telekkönyvrendszer behozatala előtt u. i., míg az egyes székely községek lakóinak birtoka a "közösben" volt, nem volt szükség ilyenek alkalmazására. A 60-as évek vége felé azonban minden egyes kevésbbé élelmes székelyek belátták, hogy egyik-másik lakos az egész község lakosságára kiterjedő szabadbirtokfoglalási joggal visszaélve, a "közösből" tetemes birtokot lefoglalt magának, követelték elöljáróságuktól, hogy igazságos arányban a körösből osszanak ki nekik is földeket. Ez volt az úgynevezett új osztás mikor is minden egyes lakója a községeknek egyes "parczellákat", külön magánbirtokokat kapott. Az új osztásnál kapott birtokok aztán a 60-as évek végén, a telekkönyvi rendszer meghonosítása alkalmával telekkönyvre vétettek. A magánbirtokoknak a közösből való ilyetén történt kialakulása után kezdik a székelyek általánosan használni a "határköveket". De nem a mások birtokától való elhatárolásra, - mert a szántók határait mesgyékkel jelölik, - hanem a tulajdonjog kifejezése gyanánt. Ezért a tulajdonos vezeték- és keresztnevét vésik rá latin kurzív betűkkel. Kétségtelenül újabb keletű tehát a határkövek alkalmazásba hozatala. A mit bizonyít egyfelől a székely magánbirtokok újabb keletű kialakulása, másfelől pedig az a körülmény, hogy csak a szántóknál alkalmazzák a határkövet, a községtől távolabb fekvő havasi legelők és erdős területek határait pedig mint a múltban, úgy most is halmokkal jelzik. A határkövek újabb eredésére vall az a körülmény is, hogy egyetlen határkövön nem sikerült a tulajdonjegyekül használt rovásjegyet megtalálnom; jeléül annak, hogy ezeknek alkalmazásba hozása összeesett a latin kurzív írás általános elterjedtségének korával. Nemcsak a határkövek újabbkori alkalmazása, hanem a tászoktetői emlékek ornamentikája és külön-külön emléken talált egy-egy soros bevesése is ellene mond annak, mintha azok valaha határkövek lettek volna. A tászoktetői három emléken talált "AP" monogramniszerű jegy tehát kétségtelenül újabb keletű és nem rendes határkőjegy, hanem valamelyik kincskeresőnek monogrammjegye. A tászoktetői egyik emléken talált egy határozott sor (4. rajz) véset, szintén ellene mond az emlékek határkői jellegének; mennyiben jóllehet a székelység által manapság is használt ú. n. tulajdonjegyek formáihoz hasonlítanak a mi sorunk egyes jegyei; mégis ki kell mondanom, hogy nem lenne egyéb setétbe ugrásnál, ha mi tulajdonjegyeknek tennők meg az emlék ez egyetlen határozott sorának jegyeit.

magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1

73/267

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 2. kötet - Magyar Megmaradásért

E feltevés ellen tiltakoznak a fentebbiek és az a körülmény, hogy a székelyek a tulajdonjogot mindig egy tulajdonjegygyel fejezik ki s legfeljebb az anyajegy mellé alkalmaznak egy vagy több megkülönböztető jelt, a szerint, a mint egy vagy több örököse van az apai birtoknak, pl. [ I, II, III. ?]

Feltehető, hogy az (5. rajzon) feltüntetett sor írásos jellegű, mert jegyei a székely rovásírás betűformáival egyeznek és hasonló technikájúak. S mert minden egyes jegy más és más variácziójú és kellő közökkel elválasztott egyenes sorú összetétele egy határozott sor jellegével bír. Így tulajdonjog kifejezésére nem is szolgálhatott. Az emlékek korát és azok rendeltetését illetőleg idevágó adat híján következtetésekre vagyunk utalva. A tászoktetői emlékeken talált huszonhét jegy a székely rovásjegyek vonásait tükrözteti. S így talán nem vezet messzi feltevésünk, ha azokat ősi székely történeti emlékeknek tartjuk.

Az emlékek történeti vonatkozására való lehető rávilágítása szempontjából szükségesnek tartom azok lelhely-körülményeit még jobban leszögeznem. Tászoktető Ditrótól kb. 12 km.-re fekszik, 1500 m. a tengerszín feletti magasságban. Gyergyó vidéken földrajzi fekvésénél fogva természetes messzelátója könnyen védhető és igen alkalmas menedéket nyújtó pontja két hegyi patak forrásvidéke érintkezésénél. Ezenkívül még két helyet ismerek, hol hasonló természetű emlékek fordulnak elő. Egyik a Ditrótól kb. hét kilométerre eső "Tatár" nevű hegy oldala a Maros-folyóba szakadó Güdüc patak forrásvidékénél. A másik a
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 74/267

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 2. kötet - Magyar Megmaradásért

Gyergyótölgyestől szintén hét km. távolságra fekszik a kis Besztercze folyóba szakadó Zsedán-patak forrásvidékénél Gyergyószentmiklós határában. Mindkét hely tengerszín feletti magassága kb. 1200 m. Ha a nevezett három helynek földrajzi viszonyait közelebbről szemügyre veszszük, feltűnő rokonvonásokat találunk azok között 1. Mindhárom könnyen védhető és biztos menedéket nyújtó pontjai a tölgyesi szorosnak és vidékének. 2. Mindhárom hely magasan fekszik patakok forrás-vidékénel; tehát emberi letelepedésre, vagy hosszabb, rövidebb időre való megszállásra legalkalmasabbnak kínálkozó pontjai a vidéknek. Minthogy az emlékeknek a fentebbiek szerint határjelzői szerepet nem tulajdoníthatunk, s mintán a székelység régi és újabb sem köz- sem gazdasági életével vonatkozásba nem hozhatjuk; az emlékek titokzatosnak látszó rendeltetésének kihámozására csak egy terrenum marad. Magyarország u. i. földrajzi helyzeténél fogva Keletnek és Nyugatnak a régmúltban is összekötő hídja gyanánt szerepelt. S az Ázsia bölcsőjéből kirajzó hódító népeknek természetes országútja volt. Nincsenek okleveles bizonyítékaink arra nézve, hogy a tatárjárás idejében a törcsvári szoroson beözönlő tatárok pusztításainak minő arányokban volt kitéve a Székelyföld; de azért bátran feltehetjük, hogy a Székelyföld sem kerülte el a tatárjárás borzalmait. A túlnyomó számban beütő tatárok jövetelének hírére a székelvek hihetőleg a Kárpátok bérczeibe, rengetegeibe menekülhettek. Legvalószínűbb tehát az a feltevésünk, hogy éppen a tatárpusztítás száműzhette székelyeinket a Tászoktetőre, Tatárhegyre és a Zsedán-patak forrásvidékére is. Ezt a feltevésünket látszik megerősíteni Rogerius, ki siralmas krónikájában említi, hogy Erdélyben a tatárok kivonulása után nagy népsokaság maradt meg.(*) Lehet, hogy a székelyek egy újabb hasonló veszedelemtől való félelmükben a tászoktetői és többi menedékhelyeket egyideig megszállva tartották. S hogy egy-egy ilyen pont egy falu lakhelyéül szolgálhatott. Lakóházaikat, - minthogy legkönnyebben volt előállítható, mert a székelyek hihetőleg a faanyagból való építéshez már régebben is érthettek, - valószínűleg összerótt fenyőfagerendákból építették. S így emlékük éppen e miatt nem is maradhatott fenn. A fennmaradt kőemlékek nem szolgálhattak lakhelyekül, mert minden egyes darab külön-külön földbe beásva maradt fenn minden bizonyító jele nélkül annak, hogy ezek valaha kőépület vagy épületek alkatrészeit képezhették volna. Föltehető azonban, hogy az ősi temető emlékei s egyes előkelőbbeknek a sírkövei. Ez emlékeken predominans szerepet díszítések visznek. Jegybevésések alárendelt mennyiségben fordulnak elő. Hiába kerestem azonban e díszítések és az újabbkori székely ornamentika közötti rokonságot. Az utóbbi századok óta a székely ornamentikában vezető szerepet visznek a tulipán s más virág- és levéldíszek, míg az emlékeken található bevésett díszítések (két emléknek mindenik oldalán) nagyrésze párhuzamos vonaldíszítményekből áll. A párhuzamos- és törtvonaldíszítések többnyire az emlékek széldíszítésére vannak alkalmazva. A párhuzamos- és törtvonaldíszítéseken kívül a Székelvföldön s így a lelethelyen is előforduló növények közül csupán a fenyőfa alakját sejtető alakot találjuk ábrázolva. A párhuzamos vonaldíszítések rendszertelenül szinte utánozhatatlan össze-visszaságban fordulnak elő, (e miatt a rajzon nem tüntethettem fel,) s keverve vannak egyszerű formájú négyzetes geometrikus díszítésekkel; helylyel-közzel pedig mindenik emléken szembeötlik egy-egy jobbadán egyes vonallal élesen és simán bevésett jegy. As emlékek díszítésében rendszeregyöntetűség csupán két dologban észlelhető: 1. az emlékek mindenikén előforduló csillagdíszítés és fényű (?) ábrázolása, konstrukcziója elég egyformaságot mutat. 2. A párhuzamos vonaldíszítés az emlékeknek közös jellemzője. Egyébiránt az emlékek díszítésén a tervtelenség ömlik el. Sőt egy és ugyanazon emlék díszítésének a
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 75/267

2013.06.29.

Az ékírástól a rovásírásig - 2. kötet - Magyar Megmaradásért

szerkezetében és a díszítések alkatelemei tekintetében sem találunk egyöntetűséget. Általában az ötletszerűség jellemzi e véseteket s ez az ötletszerűség eredményezhette csupán, hogy még az egyszerű törtvonalak konstrukcziójában is ahány emléket megvizsgálunk, annyi össze-visszasággal. ötletszerű konczepcióval találkozunk. Szentgotthárd, 1913. Kémenes Antal. ____________________ * A 48 fejezetben hol menekülését írja le, elmondja, hogy a teljesen feldúlt Gyula Fehérvártól 10 mérföldre az erdő mellett egy Frátának nevezett faluba jutott (a mai Kolozsmegyei Magyar-Fráta) hol "az erdőn alól négy mérföldre vala egy csodálatos magas hegy, melynek tetején egy borzasztó kőszikla nyugszik vala. Férfiak és nők nagy számmal menekültek volt oda, kik minket kedvesen sírva fogadának stb. Ott maradánk tehát egy hónapig". * A múlt év nyarán a Sepsiszentgyörgyön megjelenő "Székely Nép" július 29-iki száma után az a hír járta be a lapokat, hogy Kémenes Antal csíkszeredai tanár Ditró határában olyan emlékköveket talált, melyeken ősi székely betűkkel egész könyvtárra való fölirat van, ezekről másolatokat is készített s jelentest tett a Nemzeti Múzeum igazgatóságához, hogy ásatásokat kezdjen azon helyen, mert ott nagyon sok már eltemetett föliratos kő mutatkozik. A Magyar N. Múzeum igazgatóságánál azonban mit sem tudtak Kémenes úr jelentéséről (nagy későn értesültem, hogy az Erdélyi N. Múzeum igazgatóságához fordult) s azért tőle magától kérdezősködtem a dolog mibenléte felől, melyre aztán az alábbi czikket kaptam rajzokkal és fény képmásolatokkal ellátva. Már a czikk ki volt szedve és teljesen elkészítve az Arch. Ert. februári füzete számára, a mikor január közepén tudomásomra jutott, hogy a Tászoktetőn nemcsak Kémenes úr tett kutatásokat, hanem Kolozsvárról dr. Kovács István osztály-archaeológus és Sepsiszentgyörgyről a Székely N. Múzeum részéről dr. László Ferencz és Csutak Vilmos tanár urak is, sőt a fényképfelvételek Kovács úrtól valók s az Erdély N. Múzeum tulajdonát képezik, melyek közzétételét magának tartotta fenn Kovács úr; szükségesnek láttam tehát, hogy elhalaszszam a csikk közlését s esetleg kiegészítsem az említett urak megjegyzéseivel és tapasztalataival, a kiknek megküldtem a czikk kefelenyomatát. Kovács úr az Erdélyi Múzeum kiadványaiban fog beszámolni kutatásainak eredményiről, melyeket még nem tart befejezettnek s a nyáron folytatni szándékozik; így sajnálatomra kénytelen vagyok nélkülözni a fénykép-másolatokat s pusztán Kémenes úr rajzaira kell szorítkoznom. Csutak és László urak csak a Kövespatak nevű erdőben s a Tölgyesbe vezető út melletti Barlang nevű erdőrészben jártak aug. 4-ikén zuhogó záporban, bokáig érő sárban hegyre föl, völgybe le, de a Kövespataknál egyetlen egy rovásírásos követ sem láttak, mert a mit székely betűknek véltek, ezerfelé ágazó kőerek voltak, a Barlang nevű helyen levő ú. n, Kaába-kőre pedig a nyolczvanas évek vége felé az utat készítő munkások vagy parasztgyerekek vésték föl nevük kezdőbetűit közönséges mai nagybetűkkel, melyekből az egy "Török" családnéven kívül mást nem tudtak kibetűzni. A Tászoktetőn levő székelybetűs jegyekkel televésett köveket azonban már nem látták, a rendkívül kellemetlen időjárás miatt a különben is nehezen megközelíthető helyet nem keresték föl, a ditróiakkal, fuvarosokkal stb. folytatott megbeszélésekből azonban arra a véleményre jutottak, hogy a kérdéses kövek határköveknek tekintendők, melyekre az osztatlan erdőrész tulajdonosainak mindegyike fölvéste a maga "tulajdonjegyét," minők Ditróban s a szomszédos falvakban, mint dr. Sebestyén Gyula már ismertette, ma is használatban vannak. Hogy pedig biztosítsák a jegyek fennmaradását az idő viszontagságai ellen, gyakran földet vagy mohát hánytak a kövekre, melyek alatt, ha szükség volt, bármikor megtalálhatták az érdekeltek. Bárminek fognak is bizonyulni a tászoktetői föliratos jegyek: rendkívüli fontosságukat nem lehet elvitatni. Az a körülmény adja meg nagy jelentőségüket, hogy egyik kövön többször ismétlődik az ú. n. Salamon (Dávid) pecsétje (3. és 4. ábra), a mi arra vall, hogy semmiesetre sem származnak a jegyek az újabb időkből. A XVII. századbeli szombatosokkal vannak-e összefüggésben vagy még régebbi időkbe mennek vissza? Ez idő szerint nem tudjuk eldönteni. A számszeríjjalakú (az I. táblán az utolsó) jegy után akár az 1400 körüli időkre is következtethetünk s ebben az esetben csakugyan igazolva lenne az a véleményünk, hogy a XVII. századbeli szombatosság nem egyéb, mint a székelyeknél lappangó zsidózásnak a feléledése, mely a kozárok (és kabarok) zsidó vallásával függ össze. Ditró vidékének félreeső volta nagyon megmagyarázná, hogy ott századokon át lappanghatott a zsidózás a nélkül, hogy tudomással bírt volna róla az egyházi és világi hatóság egész a XV. század elejéig, a mikor a Csehország felől elterjedt huszita-mozgalmak nálunk is
magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 76/267

hogy a Salamon pecsétjével ellátott tászoktetői föliratos jegyek ilyen 1400 körüli zsidózó eretnekektől valók.2. de beépítésük során ma még ismeretlenek. mint az előbbi emléké. lapján mutattuk be a székely rovásírás akkor legrégibbnek ismert.06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 77/267 .(-3) Az erdélyi szász templomkastélyok módjára erődített. kötet . A Salamon pecsétjét ördögűző jegynek is alkalmazták. múlt évi XXVII. században vagy magyarmegmaradasert. de csak három év múltán. Írástörténészeink közül legrészletesebben JAKUBOVICS EMIL foglalkozott vele és megállapításai inkább a történelmi háttér megrajzolására és a leletkörülményekre adnak bőséges adatokat. facsimilében közlöm. Még 1929 tavaszán lelte Balázs András helybeli unitárius esperes.29. évfolyamának 81-4. század derekánál korábbra semmiesetre sem tehetjük). rövidke emlékét. eredetiben fennmaradt. A kérdés eldöntése sokféle hozzászólást tesz szükségessé s ép azért. idén tavasszal kaptam róla értesítést. majd részletes leírást. hogy kincskeresőktől származnak. csúcsíves stílusú derzsi egyház a XIV. Épségben maradtak és bizonyára több társa is volt. az udvarhelymegyei. s később újabb adatokat Visei Károly magyar nemzeti múzeumi. * A JÁSZSÁGI VÖRÖSRÉZ RÚD Ugyancsak FISCHER gyűjtésében szerepel. Csatlakozott tanulmányához PAIS DEZSŐ kiváló nyelvészünk is és kettőjük termékenyítő tanulmányát teljes egészében. hogy épen a Székelyföldről sokan menekültek az üldözések elől Moldvába s épen azért nem tartom kizártnak azt az eshetőséget. Tudjuk. hasonlóképp eredeti emlék. különben pedig csakugyan az egykori zsidózás emlékei. mint a föliratos jegyek fölfedezőjét. elsősorban is őt illeti meg a felszólalás joga. Nyers. hogy az így megjelölt kövek alatt kincs van elrejtve. rajzot és fényképeket Szilády Zoltán egyetemi magántanártól. A MNy. Az ékírástól a rovásírásig . Lelőhelye igen bizonytalan: "a Jászságban találtatott". egy székely betűkkel rótt tégla is előkerült a Bögöztől délre eső. Az emléket Szigethy Béla fedezte fel 1930 őszén(-2) Valamivel korábban még egy másik. ha nem is csatlakozunk Kémenes úr felfogásához s már csak a számszeríjjalakú jegynél fogva sem vihetjük vissza s tászoktetői föliratokat az 1241/43-iki tatárjárásig (a számszeríjj elterjedését hazánkban a XIV. A kutató szerint: "Ennek a rozsdája világos-zöld a betűknek legnagyobb része pedig szintén egyez a régi magyar betűkkel s a jobboldali első négy betű ugyanaz.2013. ugyancsak udvarhelymegyei Székely-Derzs község falakkal körülvett és bástyatornyokkal megerősített régi unitárius templomának falából. hogy e jegy keltette föl a kincskeresőkben azt a gondolatot.Magyar Megmaradásért ráterelték az egyház figyelmét a mindenfelé elterjedt "eretnek" tanokra. A többi közül megállapíthatjuk még a következő régi magyar betűket: sz g cz ? l g g g ? i z ? Az alábbiakban mellékelten közlöm a rézrúd kettévágott képét a jobbról bal felé haladó olvasási irány szerint: A SZÉKELYDERZSI ROVÁSÍRÁSOS TÉGLA Egyike legrégibb írás-emlékeinknek. bögözi református templom egyik freskójának rovásbetűs feliratát. ki a téglát ma is őrzi. még kiégetés előtti állapotában karcolták bele a rovásjeleket. néprajzitári őr és Váró Jolánka budapesti egyetemi hallgatónő szíves közvetítésével Haáz Ferenc Rezső székelyudvarhelyi református nőképzőintézeti rajztanártól. Szerk. Az is meglehet. De az sem lehetetlen.

május 2-án írt tudósítását. és egy befalazott ablak került elő. A templom déli oldalán.8 cm. mint a római téglák feliratát. mert az újonnan épített. Szorosabban annak első felében. bekarcolt vonallal keretezett rovásbetűs felirat a következő: Legvalószínűbb olvasata."(-4) Ha mármost ezen szakszerű leírással egybevetjük Balázs András derzsi unitárius esperesnek a rovásírásos tégla találásáról és lelőhelyéről Haáz Ferenc rezsőhöz 1932.29. "Az 1929. Ezért .nem is valószínű.06.a templom külső oldalát a szükség szerint vakoltattuk és meszeltettük. vastag.. a portikustól balra levő. "a templom hossz-szentélyében levő silányabb technikájú falképek egy századdal is később keltűek". Az ékírástól a rovásírásig .6-4. melyet két évig őriztem.. épen olyan. május elején Viski Károlyhoz intézett levele mondja meg: "a szóbanforgó befalazott ablak egy kicsiny. Fájdalom. "A derzsi templomhajó falképei felírásuk szerint 1419-ből valók" .hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 78/267 .az előkerült két kis ablak a portikus két oldalán (mert a másik oldalon is megkerestettem az előkerült ablak társát.. hanem a még nedves. Az egyszerű. mikor azután egyúttal az egész templom késő-csúcsíves hálóbolttal is befedetett. kötet .2013. csak temperával. nagyon silány meszelt alapra. században toldatott a régebbi templomhajóhoz.5-25 cm.. olyan 75 cm." . a földtől 1. magasságban a felduzzadt vakolat leverése alkalmával egy kis ablak körvonalai mutatkoztak.Magyar Megmaradásért a XV. hosszú. mint ablak.5 cm. "a dályai templom boltíveinek renaissance díszítési elemei útmutatása szerint a XVI. Egyik freskójának felirata az 1419.sajnos . mert a gyámköveknek a falképekbe kellett helyet törni. a tégla valószínű korát is megkapjuk. széles és 4. az ablakot befalazó téglák között találtam a kérdéses téglát.60 méter hosszú templomnak 9 méteres hossz-szentélye csak a XVI. a megrongált falképeket kényszerűségből bemeszelték. és a templom-nagyobbítás alkalmával falaztatott be. kőkeretes. még a reformáció előtti időkben. lágy állapotban lévő téglára éles eszközzel bekarcolták s azután kiégették. gótikus formában faragott.5 m." A befalazott kis ablak leírását és helyét pontosabban Haáz Ferenc Rezsőnek f. egy támív és a portikus között.. hogy több azonos példánya valaha még előkerülhetne. míg szakértőnek megmutathattam"(-5) Gondolatom szerint . Rá a tárgyalandó rovásbetűs feliratot nem bélyegzővel nyomták. században keletkezhettek. mert a régi templomhoz toldott és a befalazott falrészekre a régi. évszámmal van keltezve. enyves tempera-festékkel.folytatja tovább az esperes . század legelején épült." A rovásos tégla hozzávetőleges megállapításait: korának meghatározása kedvéért tovább kell idéznünk Huszka "Több helyen a Reformáció tüntette el falképeinket.2. A párja. mint azt Németh Gyulával és Asztalos Miklóssal kibetűznünk sikerült: Miklós magyarmegmaradasert. de itt határozottan katholikus restaurálás okozta vesztüket. melyet kibontattam és itt. renaissance-díszítések keretében szenteket festettek. Maga a balfelén kissé repedezett tégla 24. és pontosan meg is kaptuk) az eredeti templom ablaka lehetett. E boltozással a templomhajó régi falképei elromlottak. bemeszelt freskóknál silányabb technikával." Mindebből azt olvasom ki. a portikus és egy támpillér közt volt kis gótikus ablak befalazásához használtatott fel a XVI.írja Balázs . században. é. a portikustól jobbra. Ezen freskókkal kapcsolatban Huszka József a következő adatokat közli a templomról: "A 25.. 16. helyettük hosszú csúcsíves ablakok törettek. És mivel egyidejűleg a déli fal apró ablakai is berakatván. vagy legalább is újonnan fedett hosszszentély egyidejűleg kifestetett. a templom külső falsíkjában. Ennek nyomán bontatni kezdtem a vakolatot. hogy a szóbanforgó rovásírásos tégla a derzsi egyház déli oldalán. magasságú fülke volt inkább. év tavaszán -.

2. szavak rs mássalhangzói tájszólásban assimilálódtak. mint pl. Úgy kell lennie. szombatos. az l-nek a nagy görög lambdára (A) emlékeztető. A fordított nagy V betűhöz hasonló s jegynek itt csak baloldali rézsutos vonala van meghúzva. A székely szombatosok szektája az unitárius felekezetből szakadt ki. Az első: m betűnek a függőleges vonal mellé balfelől alkalmazott kis háromszögei. Az ékírástól a rovásírásig . nemcsak az e. hárs. János Zsigmond fejedelem orvosa és diplomatája meg azzal vádolja. Antal vannak összevonva egyetlen jeggyé. elmemozdító magyarázat is merült még fel. kötet . évi konstantinápolyi emléken.29. a XVI. hogy a hasonló n betűtől megkülönböztethető legyen. A rótt téglán mi az ötödik jegybe összevont szót dezsi-nek olvastuk. judaizáló. függőleges középső szára van.Magyar Megmaradásért de(r)zsi pap. Marsigli rovásnaptárában meglehetős hosszú nevek. Nyilván a derzsi egyházat a XVI. háromágú villára vagy a rézsutos keresztvonalkával d-t és egyben i-t is jelezhet. kossó. minden más emléktől eltérően. és Evangéliumot merőben magyarmegmaradasert. hogy tanítványaival. de egy kivételével a többi magánhangzót is jelöletlenül hagyja. hasonló változata van az 1515. Tudjuk. önálló betűjegye van. zsidózó pap' értelemben. de Erdélyben ilyenről a század két utolsó évtizede előtt nem lehet beszélni. természetesen 'sabbatarius. Mint mondottuk. koporsó stb. melyek igen sok rovásábécében félkörökké lágyulnak (fordított nagy B betű). De erre nincs is szükség.06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 79/267 . század első felében is. zs és talán még az i rovásbetűk összevonása. itt egymástól távol állanak. nyárs és farsang. Alb ert. Az l betűjegynek többször ismétlődő. az ív két végén szöget képező mellékvonalkák fejezik be. nyás-. A félköríves o betűt. korsó. Jobbról-balra haladva. hogy községe nevét az akkori ejtés szerint fonetikusan rótta a téglára az írástudó székely. hogy szépen kitalálá belőle a szombatos vallást". s e betűk az elhagyott e magánhangzóval kiadják a dezsi szót. Zsidózó felekezetek voltak Csehországban. Az r rovásjegynek nyoma sincs a merész összevonásban. a miénktől századokkal eltérő kormeghatározás és különböző. a jobboldalit az o félköríve helyettesíti az összevonásban. az ötödik rovásjegy magában foglalja a zs és d. miként a székely rovásírás többi régibb emléke. E négy jegy után egy jegynek megfelelő üres tér jelzi a szó végét. Az álló. Miklósnak a neve van tehát a téglán megörökítve. négyszögletes k betűnek hangértéke itt: ik. talán még az i rovásbetűt is. Szilády Zoltán és Asztalos Miklós szíves értesítése szerint az udvarhelymegyei székely nép és a község lakosai ma is Dezzs-nek ejtik a helynevet. aki az 1588-i esztendőtájt "addig olvasá a bibliát. A komplikált rovásjegy tehát megengedi ezt az olvasást. Sziléziában. A régi magyar Vossán-. Németh Gyula ismerte fel. két szabályosan rótt p alkotja. egymáshoz dűlő fővonalait a két párhuzamos mellékvonalka egészen összekapcsolja. hogy a merészen egy jeggyé összevont harmadik szót nem dezzsi-nek. Az i esetleg ki nem írt magánhangzó is lehet. Ezek a kihagyott a magánhangzóval a pap szót adják ki. A harmadik jegynek. Lengyelországban stb. olvasással és magyarázattal szemben a második és harmadik szó eltérő olvasása alapján néhány más. hás-. hogy a rovásírás legtöbb ábécéjében és emlékén az ak szótagnak egészen eltérő. század első felében kibővíttető és restauráltató helybeli papnak. A téglafelirat. E szerint tehát a felirat két utolsó szava zsidó pap-nak volna olvasandó. Szóbajött például az a nézet is. Ezzel a leginkább elfogadható kormeghatározással.2013. Már Dávid Ferenc unitárius püspökről (+ 1579. többé-kevésbbé szellemes. de szokatlanul széles. úgyhogy az m betűnek e téglafeliraton. A szekta megalapítójának azonban Dávid Ferenc tanainak túlhajtóját. A szombatosok hazája valóban a Székelyföld s főképen Udvarhelyszék volt. Blandrata György. hanem zsidónak kell olvasni. A negyedik jegy az o és s betű ügyes összevonása. kopossó. fassang-ból dissimilatióval fejlődött a Varsány. hogy ezen ötödik jegy a d. a "davidisták"-kal a zsidózásba rohan.(-6) A harmadik szót feliratunk két utolsó. Ez az olvasás is nagyon valószínű. A függőleges vonal középső szára a zs-nek baloldali felső köríves ágával és a rézsutos keresztvonáska balfelével együtt nézhető félköríves o rovásbetűnek is. Az ötödik jegy egy egész szót rejt m agában. A többi betűjegynél kisebb. Eőssi András gazdag székely főembert tekintik.) azt mondja egy egykorú erdélyi szász krónikás. s így ejtésük sok helyen b ossó. A Szentháromságot. viszont a b orsó. hogy "zsidó lett". a három teljesen kiírt és két összevont rovásjegyből álló első szó olvasása minden vitán felül áll: M(i)klós. egyező betűjegye. Ez az olvasás azonban még vitatható.

Az ékírástól a rovásírásig .) után legfőbb apostolukká (+ 1640.(-11) Különben pedig maga a tégla is jóval korábbi. Tom." "Sohul zsidók kívül nem látunk igazat. akik az egyedülálló keresztnévből még merészebb következtetést kockáztatnak a téglának és feliratának korára. az újszülött fiakat körülmetélő stb. Ser. | Izrael táborát kedveltük. dezsi. hogy Derzs. Báthory Zsigmond titoknoka. hogy vonatkozásba hozzuk téglánk feliratával. I." Egyéb énekeikben sem idegenkedtek a zsidó elnevezéstől: "Az ki üdvözülni akar és élni. Betűjegyeinek eredeti formája. I. szertartás-. zsidózás a székelység közt lappangva terjedt.2013. hogy egy rajongó szombatos pap zsidó pap nak nevezte volna magát.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 80/267 . de egyéb (a." "Valaki őkéjen (önként) felveszi frigyedet. noha több székely főember közt Derzsi Mihály is kezességet vállal Besztercén 1638. XIII. nagyrészt unitárius helységre kiterjedő birtokán . (MonVatHung. melynek szövegét . Désakna helyett de Esakna-t.és más tisztátalan állatok húsától tartózkodó. Csakhogy éppen az esperes (archidiaconus) szó miatt támad kétségünk az oklevél idetartozása vagy gyanúnk Orbán Balázs kivonatának helyessége iránt. s ír Deb recen helyett de Brecen-t. sem 1274-ben. mert László király 1274-ben augusztus 22-én derei esperes Miklós Magisternek az addig fehérvári várhoz tartozott Euryghazt adja hű szolgálatai jutalmául.) Az avignoni pápai udvarból kiküldött tizedszedő latin de praepositiónak véli a De szó taggal kezdődő magyar helynevek első tagját. Rákóczi György fejedelmek keményen üldözik hívőit. mint a dezzsi. sem később nem volt archidiaconatus.(-10) arról sincs tudomásunk. Désvár helyett de Esuar-t stb. "zsidói rítust és cerimóniákat" tartó. De talán még ábrándnak is sok volna egy Árpád-kori. hogy itt régen a katholikus korban (mert most unitáriusok lakják) esperesség is volt. század első felében elterjedt szombatosság. nem egyebet. 104..s az ezekkel szomszédos szabad székely falukban is szóval és írásban. i) magánhangzóknak kihagyása is azt igazolják.) Valóban kecsegtet ez a korai okleveles adat. javaltuk. hogy a székely rovásírásnak Telegdi Rudimentáját (1598.míg ezeket el nem kobozták tőle . Miként láttuk. | Igaz kötésedet. z. immár azt sem tartanok hihetetlennek. század végén és a következő elején a vezetéknevek is annyira el voltak már terjedve a székelység közt is. kötet . századi. hiteles oklevél csak kevéssé eltérő értelmű latin szavai támogatnák. mint a XVI. I. az kitűnik az erdőháti esperesi kerület közvetlen mellette felsorolt magyarmegmaradasert. hogy emebben Miklós derei esperesről van szó. a szombatot és a zsidó ünnepeket megülő. a reformáció előtti. De épen Eőssi András fogadott fia. héberből fordított Mózes-törvényeivel. hogy az erdélyi püspökség erdőháti esperesi kerületében "Thomas sacerdos deErs solvit II. Péchi Simon volt ifjúkorában és lett 1621-ben bekövetkezett bukása s a szamosújvári fogságból való kiszabadulása (1624. majd tanácsosa és Bethlen Gábor főkancellárja. esztendőkre szóló számadásaiban olvassuk. eredeti emlékei közé tartozik. század végén keletkezett s csak a XVII. stb. m. hogy nem valószínű. nemcsak az e. A XVI. "zsidózó tévelygésben lévő" Péchi Simon mellett. Báthory Zsigmond és Gábor. lap.) megelőző. | Sem törvényed kívül üdvösségnek utat. Bethlen Gábor meg I.Magyar Megmaradásért elvető.06. habár ma unitárius esperesi kerület. Mózes törvényeihez ragaszkodó. Geschichte Sieb. Hogy az idézett de Ers azonos Ders-sel. 133. | Annak zsidó hitet kell tartani. "zsidó hitet és zsidó rítust követők" ellen. 1.ha még oly rövidke is . katholikus korban.2. De Székely-Derzs község nincs Péchi Simon nagyszámú birtokainak sorában. Felfedezésének körülményeit Huszka József megállapításaival összevetve kifejtettük. disznó. század első felénél. banales antiquos".(-9) Térjünk ezek után vissza a téglára rótt felirat olvasásának ezen második változatához: Miklós zsidó pap.29. a felirat második szavát rejtő ötödik összevont rovásjegyből szinte könnyebben kiolvasható a zsidó szó. imaés énekeskönyv-fordításaival terjesztette a szombatos zsidózást. Mintegy 70. a nagytudományú első magyar hebraeista. Az imént mondottakat figyelembevéve." Stb. hogy itt valaha szombatosok laktak volna. A három éve felfedezett tégla Miklós de(r)zsi pap-nak olvasott rovásfelirata ugyanis csak annyiban tér el Orbán Balázs 60 évvel korábban közölt oklevélkivonatától. A pápai tizedszedők 1333-1336. de maguk a "rajongók"(-8) bátran énekelték Jónás prófétával: "Vagyok zsidó nemzet | Félem és röttegem az mennybéli Istent." (I. 178. ha tudjuk. Vannak. november 11-én 500 forintig az ugyanazon évi gyulafehérvári generális gyűlésen javainak nagyrészétől megfosztott. Székely-Derzs község leírásánál Orbán Balázs többek közt a következőket mondja: "Úgy látszik.. székely rovásbetűs emlék.egykorú. zsoltár-. k. stb.(-7) A nép így: szomb atosok -nak és zsidózók -nak nevezte ugyan őket." "Törvényed tartását azért választottuk. hogy alig lehet újabb a XVI. és egyik országgyűlési végzést a másik után hozzák a négy recepta religión kívül álló "zsidózó tévelygésben levők"." S jegyzet hozzá: "Lásd ezen adománylevelet Urkb. | Egyaránt zsidóval örököt az vehet. hogy ebben a korban egy pap csupán keresztnevén nevezte legyen meg magát.).

atya-fiú "frater. utótagja az ó-olasz-velencei presto-ra visszamenő kajhorvátszlovén -prišt. fratrumque ipsorum). XXVI. hogy az 1274-es oklevélnek semmi néven nevezendő köze nincs a községhez.. sőt Heltai-nál es. A téglának felirata pedig olvasásuk szerint: Miklós (és) De(r)zs apa-pap volna. ezen feltételezett névadó Ders esperes egykorú. s csak Orbán Balázs téves kivonata hozta azzal vonatkozásba. rögtön észrevesszük. 2:2556). Buguz (Bögöz). magyar nyelvű egyházi rangját is készek leolvasni a téglára rótt jegyekből. De vájjon hihető-e az Orbán magyarmegmaradasert. László ezen adománylevelére hivatkozva XIII. eredetibb." (NyK.. században vagy legkésőbb 1419 előtt épült és a XVI. feliratunk két utolsó jegye két szabályosan rótt p betű. augusztus 22-én kiadott adománylevelének szövegét elolvassuk. előrésze a magyar ös 'atya'. E szerint feliratunkat nem két. századi magyar szó: apa-pap. amelyet régebben (mint egyes vidékeken ma is) ös-nek ejtettek. hanem igenis Ders esperesről és Miklós mesterről meg fitestvéreikről.).mint mondottuk . 486. mert Erdélyben kaptak birtokot. Székely-Derzs községnek ma is álló s . azt kellene feltételeznünk. régebben esperest. E szerint az *ös-përëst. mert tagadhatatlan. eredetibb. Székely-Derzs papja tehát még a XIV. Hogyan olvassák mármost ezt az utolsó szót? A hármas p-t megfelelő magánhangzók hozzáadásával oly szóvá egészítik ki. A Miklós (és) De(r)zs apapap olvasásváltozatot elfogadva. üs-püröst szó eredeti jelentése "atya-pap" volt. melyből római katholikus szlovén közvetítéssel a magyarban -përëst lett (SzlávJövsz. század harmincas éveiben is csak sacerdos: pap és nem archidiaconus: esperes.(-12) Ennek a királyi adománylevélnek adataira támaszkodva legfeljebb Miklós (és) De(r)zs pap olvasásra gondolhatnánk tehát. Zathalaka (Zetelaka). Az ékírástól a rovásírásig . ennek pedig a velencei nyelvjárásban. de mellette is megvan a p rovásjegy három párhuzamos baloldali vonalkája. ës-përëst. monachus" szóban ("kyt meg tarthnak mynd ez may napyglan az ew zent zer(z)eteeben valo Iambor ewss ffyak". 1274. . az esperes szó etimológiája segítségével és három a hangzó hozzáadásával megvan a három p jeggyel jelzett s az ősi oklevél szövegének is megfelelő. öspö-röst szó eredetét Szinnyei József fejtette meg. I. De lehet. de nézhető egy harmadik p jegy függőleges vonalának is. Íme.2. vagyis egykorú hangzás szerint: opa-pop. spanyol. az is.(-13) Kik téglánkat és a rajta látható rovásfeliratot IV. NySz. László király Zólyomban. rézsutos vonalat és ezt X módjára keresztezve egy sokkal erélyesebben megvont függőleges vonalat is látunk a téglán. et magistri Nicolai. Úgy ám. Miként mondtuk. ess-nek írva is találjuk (vö. századinak vélik. mely az esperes szó etimológiájából kikövetkeztetve Ders archidiaconus egykorú. a Teutsch-firnhaber-féle Urkundenbuch jelzett lapján IV. Vriczheg (Oroszhegy). noha a korbeli hangzás inkább a Miklous (es) De(r)s pop szöveget követelné meg. amelyből olasz jövevényszavaink legnagyobb része került. monachus" NySz. Daya (Dálya). de nem derzsi esperes. hogy eme régibb egyházat építtették Miklós mester és Ders esperes. hanem három p jegy fejezné be. vő.). kötet . Így azután az a feltevés sem vethető el egészen. kissé jobbra dűlő. Magyarázata a következő: "Az olaszban a latin presb yter (német Priester . mert hiszen láttuk. az 1274-ben megadományozott testvérek. XIII. A magyar esperes.) Szinnyei fejtegetését Melich János is magáévá teszi. azt nem tudjuk. Ezekből a kihagyott a hangzó hozzáadásával mi a pap szót olvastuk ki. hogy nem ok nélkül fogtunk eleve gyanút a közölt oklevélkivonat ellen. ófrancia prestre.2013. kiknek hű szolgálataikért az erdélyi Fehérvár Euryghaz nevű földjét ajándékozta Kun László. Az oklevél Ders-e esperes volt ugyan. s hogy hol volt archidiaconatusa.29. Ez "atya" jelentéssel fordul elő az Érdy-kódexben (632) az ös-fi "fráter.06. A téglára rótt betűjegyek ezt az olvasást is könnyen megengedik.Az esperest szó jelentése tehát Szinnyei és Melich magyarázata szerint: 'atya-pap' vagy ami ezzel azonos: 'apa-pap'. hogy 1333-1336 közt Tamás nevű papja volt. De a második p jegy után egy kevésbbé mélyen bekarcolt. s az ő nevük lenne ennek emlékezetére a téglára róva. Miklós mesterrel és a többi fivérükkel együtt nyilván erdélyiek lehettek. A magyar esperest.Magyar Megmaradásért szomszédos községeinek nevéből: Oduorhel (Székelyudvarhely). francia prêtre. magyar nyelvű egyházi rangját jelentené.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 81/267 . Farchad (Farcád) stb. század első felében restaurált s megnagyobbított temploma előtt bizonyára egy régibb egyházának is kellett lennie. hogy bátortalanabb karcolással ugyan. Mi ezt a feliratot bezáró keretvonalnak nézzük. *preśt-nek kellett hangzania. amely minden bizonnyal korábbi *preste-ből fejlődött. Az előrésze valószínűleg az ős szó. fidelium nostrorum. A királyi adománylevélben szó sincs Miklós mester derei esperesről.a XIV. a király híveiről (fidelitates et seruiciorum merita Ders Archidiaconi. Ezt a *prest-et látom én az ës-përëst (ös-pöröst) szó utórészében. hogy Ders esperes lehetett Székely-Derzs község névadó megtelepítője. óportugál preste) szónak prete a megfelelője. üs-pöröst az ő nézete szerint is összetett szó. Ha Orbán Balázs hiányosan idézett forrásában.

A rovásírás ebbeli tökéletlensége következtében ma is kibetűzetlen még Marsigli rovásnaptárának a kalendárium után következő része. melyről másolatát vette: "Atque sic breviter de priscorum Hunnorum priscis Elementis. mint az esperes szó jelentéséből kikövetkeztetett *apa-pap kifejezést. nehéz vonatkozásba hozni a legalább is XVI. Bármelyik olvasásváltozat bizonyuljon is végül helyesnek. Ant ma is meglevő helynév Bihar vármegyében és Antfa Veszprém megyében.(-14) Ha mármost ehhez az összevont jegy függőleges szárát a rézsutos keresztvonalkával i rovásjegynek vesszük.2013. század első felében XIII. a bögözinek és székely-derzsinek csaknem egyidejű felfedezése a közelmúltban reményt nyújt arra. Ha ma egyetlen nyomtatott példánya sem ismeretes. s hánynak ismerjük csupán egy-két levelét vagy puszta említését! Valami nagyobb nyomtatványhoz kötve vagy convolutumban rejtőzködve még ez az "opusculum" is magyarmegmaradasert. melyek nincsenek bizonyos betűkből összeolvasztva. annyi már a fentiekből is kétségtelen. de csak másolatban fennmaradt emlékek: Marsigli rovásnaptára. Éppen midőn ezen sorokat írtam. évi konstantinápolyi felirat hangzókihagyásának megfigyelése igazolja ezt. ex opusculo Joannis Telegdi aliquid scivisse pro tempore sufficiat. hogy figyelmes kutatással még több. hogy a székelyek rovásírása "kevés jeggyel sok értelmet egybefoglal (paucis notis multa sensa comprehendunt)". s melyeket a székelyek szófejeknek {vagy talán helyesebben: rovásfejeknek} neveznek (Praeter has sunt quaedam syllabae reptilium formas referentes. A régiek úgy tudták. 1559-ben nyomtatott Világkrónikájának egy Erdélyből származó. kézirattal kiegészített példányát. A székely rovásírást. évi kiadásának 612. Feltétlenül korábbi. hogy 1598-ban Leidenben (Lugduni Batavorum) négy nyolcadrétű levélen került ki a sajtó alól. 1714 évi hamburgi és XVIII. Derzsi téglafeliratunkra bármelyiknél jobban illik Bonfini(-16) jellemzése. folyó év október elején mutatta be egy budapesti könyvkereskedő a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi-Könyvtárában Benczédi Székely István Krakkóban. A rovásírás két legrégibb eredeti emlékének. kétséges olvasatú a konstantinápolyi emlék számos helye. Ezen fogarasi másolatunk .és feleletekben tankönyvnek készült. Számos olvasásváltozatot és kombinációt enged meg s mily sok vitára ad alkalmat. mint az eddig legrégibbnek tartott bögözi kétszavas freskófelirat. Az ékírástól a rovásírásig . Tudjuk. az még nem jelenti azt. az 1501. hogy a hangzók ezen rendszertelen kihagyása mennyire kárára lehet az olvashatóságnak. akár keresztnévnek véve az Ant-ot. csonka. Rétyi Péter imént említett 1671. melyhez Telegdi János Rudimentájának legrégibb ismert kézirata van kötve. évi oklevélnek a derzsi templom falából kikerült tégla feliratával való véletlen találkozása? Hihető-e. sőt még az enlaki egy helyének olvasása is." Miből méltán támad kétségünk Sebestyén Gyula azon megállapításának helyessége iránt. Páriz-PápaiBod Dictionariuma 1767. Nemcsak az e-nek. vitás a bögözi feliratnak. "unicum" példányban.2. 1671. mint a giesseni másolatnak vagy Kájoni János ábécéjének ugyanezen szótagjegye. lapján Anti az Antal név régismert kicsinyítője. A Rudimenta 1709-1714 közt keletkezett giesseni. i) merész kihagyása amazénál tetemesen nagyobb régiségre mutat. qvas Siculi capita dictionum vocant)". A korra legrégibb.Magyar Megmaradásért Balázstól merő tévedésből Székely-Derzs községre alkalmazott 1274. századbeli marosvásárhelyi másolatainál tehát jóval régibb. A művecske rövid kérdés.29. századi téglát használtak legyen fel a templom restaurálására? Mi e feltevéseket éppoly merészeknek tartjuk.utolsó lapján is megtalálhatók azon "csúszó-mászókhoz hasonlatos szótagjegyek. eredetiben fennmaradt emléke. Így Miklós Anti pap lenne az újabb olvasás-változat. Akár hely-. mondhatnók. hasonló régiség is napvilágra kerülhet a Székelyföldön. melyre egyetlen adat sincs régi nyelvünkben. hogy a székely-derzsi téglafelirat a székely rovásírásnak eddig ismert legrégibb. századi nyomtatványunk maradt fenn csak egyetlen.06. Hány XVI.mert az Országos Széchényi-Könyvtár azóta már megszerezte . évi csíkszentmihályi(-15) és 1515. quae non sunt ex certis characteribus conflatae. Telegdi Rudimentája szabályozta. kötet . Szerény véleményünk szerint ez az olvasás is nagyon valószínűtlen. hogy a XVI. akkor az egész összevont ötödik jegy anti-nak is olvasható.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 82/267 . és székely rovás-ábécéje s írásmutatványai is láthatólag eredetibb formákat mutatnak. hogy a könyvet nem kímélő ifjúság kezén ezek pusztultak el leghamarább. hogy nem is jelent meg nyomtatásban. Viszont éppen emlékünk ismertetése kapcsán tapasztalhattuk legkirívóbban. midőn abból a hangzókihagyást jóformán teljesen kiküszöbölte. évi másolata "opus-culum"-nak és nem "manuscriptum"-nak nevezi Telegdi Rudimentájának azon példányát. de egyéb magánhangzóknak (a. századeleji derzsi téglával. hogy a művecske nyomtatásban soha sem jelent meg. Köztük az ant jegye sokkal jobban hasonlít téglafeliratunk ötödik összevont jegyéhez (természetesen a rézsutos keresztvonalka nélkül). május 25-én másolta Bogarasban Rétyi Péter. Quae Hungarus literátus perfacile absque omni gravi & taediosa molestia cognoscere potest.

IV. 35. hogy az utolsó szó nem pap. 258. A derzsi (Udvarhely m. 304).2. __________ Derzs apa-pap.. ____________________ -1 [Erre a lábjegyzetre a szövegben nincs utalás] Felolvastatott a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1932.) I. Bp. 226. Urkundenbuch zur Geschichte Siebenbürgens (Fontes rerum Austriacarum. Derzs és Dezső címszavaival. hanem apa-pap. Kővári László. tehát aligha hozható Ders esperesünkkel kapcsolatba (1. egyház története II (1904. Csánki II. 1. -13 A falut régebben Derzsfalvá-nak is hívták (EtSz. -5 Szilády Zoltán egyetemi magántanártól utólag nyert értesülésein szerint néprajzi tárgyakat és régiségeket kutató útján 1931 augusztusában rándult ki Milleker Rezső egyetemi tanárral és Haáz F.). A derzsi templomerőd képét és részletes leírását 1. Rezsővel SzékelyDerzsre és ő állapította meg. -6 Vö. Az erdélyi ref.). 246-60. évfolyamának 1887. még Zimmebmann-Werner. július 13-án megjelent 162. Bp. Ez Valkó vármegyében.. A Székelyföld leírása I (Pest.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 83/267 . Az emlék felfedezésének érdeme tehát Szilády Zoltán nevéhez fűződik. XXXV (Új folyam I). Ezen az alapon gondoltam első látásra és gondolok azóta is arra a lehetőségre. Az ékírástól a rovásírásig . L.2013. volt szíves az emlék fényképét nekem is megmutatni. Erdélyi Múzeum 1930. A Székelyföld leírása I.).) falképek : Archaeologiai Értesítő 1888. 146-50. Pokoly József. -7 Orbán Balázs. napilap I. Orbán Balázs. Az apa-pap kifejezés adatszerűen nem mutatható ki. 194.). kötet . VII. 50-1. hanem három p jegy áll. A szombatosok Erdélyben: Keresztény Magvető III (Kolozsvár. 1868. -14 Sebestyén Gyula. 46-52. Körösi Csoma-Archivum 1930: 378. m. október 11-én tartott ülésén. A szombatosok.azt hiszem.Magyar Megmaradásért előkerülhet. azonban az ës-përës(t) ~ ös-pörös(t) szóról igazolva van. 87-8 -10 Kohn i. Kívül rányomott királyi pecsétes eredetije az Országos Levéltárban. Theil 104. L. -11 Keresztény Magvető III. VIII. XVII. a pap címszó alatt idézi a Történelmi Társulat letétjei között őrzött 1275 évi oklevélből "villa Derspopfolua"-t. számában.). Racsa közelében (ma Szerem megyében) feküdt.06. az EtSz. hogy az esperes által bemutatott téglán székely rovásírás van. -16 Decadis I. 178-81. 1915. Én akkor mindjárt úgy láttam és úgy látom most is . IX (1874. 36. -4 Huszka József. hogy a felirat végén nem két. 368-9. XXXVIII (1903. Falképeit "Egy templom falfestményei" címen Téglás István ismerteti a "Kolozsvár" c. 1867. -15 Németh Gyula legújabban szerzett adata szerint csíkszentmihályi és nem csíkszentmiklósi (KőrösiCsoma Archivum II. II. Abt.29. -3 Fogadják az illetők ez úton is hálás köszönetemet. Jakubovich Emil.). -2 Vö. ArpŰjOkmt. melléklet és 126. hogy a tagolással jelzett magyarmegmaradasert. 244-61. Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen I. -9 Kohn Sámuel. 1889. -12 Teutsch-Fiknhabeb. helyesen -. A zsidózók történetéhez: uo. Lib.). -8 Róluk szól báró Kemény Zsigmond ily című. Az OklSz. 1858-1859-ben megjelent történelmi regénye. 126 és Wenzel. A magyar rovásírás hiteles emlékei. még uo. Miközben Jakubovich Emil barátom a székely-derzsi téglarovásfelirattal foglalkozott. Szilágyi Sándor. Band 15.

De miután a tárgyi és történeti valószínűsítésben ennyire jutottunk. ennélfogva talán nem egészen megengedhetetlen az a feltevés. a kódexekből és XVI. Szinnyei: NyK. 2: 255-6). mint amennyire a mai Székelyföld déli szélétől Gyulafehérvár keleti vidéke esik. mint akik testvéreikkel együtt királyi adományba kapják az erdélyi Fehérvárnak Euryghaz nevű földjét (i. Ata Baj törzsnév (Gombocz: MNy. míg Miklós mester után esetleg a Derzs-től északkeletre kb. kötet . Az ugyanis. század elejéről fennmaradt Königsbergi Töredékben találkozunk. nem lehetetlen. térjünk vissza az apa-pap kifejezésre! Minthogy a NySz." Tehát az ës-përës(t) ~ ös-pörös(t) meg a feltett apa-pap kifejezésekben tiszteleti jelzőnek foghatjuk fel az 'atya' értelmű ës ~ ös. XXVI. Idekapcsolódott bele az az ötletem. nem fordul-e elő benne egy olyan Ders. hogy egy 1274-es oklevélben Ders archidiaconus és Nicolaus magister is szerepelnek.. illetőleg az apa szó. a Zimmermann-Wehner-féle Urkundenbuch-ban annak néztem utána. és tartom megfontolandó körülménynek.) tekintjük. Magyar Anonymus 104). hogy az analóg apapap alakulat szintén megvolt valaha a magyarban.29. Noha az adományul nyert birtok valószínűleg Gyulafehérvár környékén feküdt (Karácsonyi János. Az ékírástól a rovásírásig . E tekintetben megjegyezhetjük. De mivel egy ilyen. I. az erdélyrészi középkori okleveles anyag gazdag és megbízható gyűjteményében. dzs összerovás esetleg nem a de(r)zsi melléknevet. illetőleg Derzs ~ Ders személynevét foglalja magában. A felirat ezek szerint tehát így alakulna: Miklós (és) Dezs(zs) apa-pap. Ha az 1152: Apa comité. hogy a megadományozottak származási vagy lakóhelyüktől olyan távolságban kapnak új birtokot.vagy utórésze igen gyakori a törököknél. hogy az apa szó használatos volt-e nálunk már az 1274-es időkben. 10 km. hogy pl. hanem annak a bizonyos apa-pap-nak Dezs. a szláv magyarmegmaradasert. SzlávJövsz. és figyelembe vesszük. holott az atya szóval legelőször a XIV. hogy a valószínűleg török eredetű apa szónak magyar közszói alkalmazására már az Anonymus 25. illetőleg apa szót. ősb ő!} s a b ab a 'apa' szó különösen mint dervisnevek elő. Pais. hogy Orbán Balázs (Székelyföld I.2013. hogy a második. rejtélyes. 178) az 1274-es oklevél hibás kivonatára tévesen építette fel a középkori derzsi esperességet. 198). felmerülhet az a kérdés. századi forrásokból jóval kevesebb adatban idézi az apa. Ekként a rovásírásos tégla az 1274-es oklevélből idézhető két testvért mint Székely-Derzs templomának alapítóját örökítené meg. S ekkor lepett meg. m. hogy az 1274-es oklevélben megnevezett személyek lappanganak a derzsi tégla rovásfelirata mögött is.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 84/267 . fejezetében felbukkanó "patrem Opaforcos Ogmand" és "pater Ogmand" adat rávilágít (vö. Az ata-kam -hoz hasonló összetétel az ata-b eg cím {vö.és apa-pap-féle kifejezésekben minő értelemben válhatott előtaggá az ës ~ ös.06. 126). Azt.2. ata-b ek 'père-prince'. arra nézve összevetésül ilyen török méltóságjelölő kifejezések kínálkoznak: Apa-Tarkan szn.Magyar Megmaradásért elemeihez képest eredetileg az 'atya-pap' értelem felelt meg neki (vö. valóban nem tartozik a ritkaságok közé. 1285: Apareze adatokat (OklSz. XI. Hogy pedig az ës-përës(t) ~ ös-pörös(t).-re fekvő Miklósfalvá-t nevezhették el (1566: Myklosfalwa Székely Oklevéltár II. Halavány vonások hazánk Szent István korabeli határairól: Századok XXXV. 1056 szerint Euryghaz a mai Strázsa Gyulafehérvártól keletre). 486 és Melich. aki egyben esperes is. egyáltalában nem lehet ellene vetni az általam jelzett megfejtés valószínűségének. mollah' török neveket. a magyar középkorban járatos személynév került kombinációba. Derzs esperes pedig ezenfelül a Lipszky szerint Dersfalvá-nak is hívott hely névadója lehetne. mint az atya szót. I.

2013. A bolognai rovásnaptár több nevet zs jeggyel ír már a XV-XVI. de főként CSALLÁNY DEZSŐ szaktudása több eddig felderítetlen részletet tárt fel a rovásírásos téglán és jól bevált módszerével. bár alapvetőek a közel négyévtizedes időbeli távolság óta a modernebb kutatási módszerek. század fordulója táján. a rovásnaptár neveinek Marsigli-féle átírásában is). hanem latin betűs helyesírásunkba általában csak később. JAKUBOVICH EMIL és PAIS DEZSŐ tanulmányai. Tehát számolhatunk azzal.az 1274-es időkben benne volt a magyar hangrendszerben.29. Az alábbiakban közlöm CSALLÁNY tanulmányának idevonatkozó részletét és a tégla feliratának vonalas másolatát. Sylvestertől kezdve próbálnak beiktatni külön jegyet a zs hang számára. Az ékírástól a rovásírásig .2. nem pedig ou-val van meg az emlékben. Hogy a Miklós név ó-val. ahol az eddig észrevétlenségben maradt évszám is fel van tüntetve: magyarmegmaradasert. Hasonlóképen a dzs összerovásban mutatkozó zs jegy sem kizáró ok a XIII. holott nemcsak ezek szerepelnek s betűvel írva ekkori és későbbi latin betűs emlékeinkben (pl. főleg ligatura-ismeretével megnyugtató megoldást is sikerült megfogalmazni. TMNy. századi adatok az apát.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 85/267 . 206). így ami bennünket érdekel . kötet . század végéig nem valami nagy eredménnyel (vö. mégpedig szinte a XVIII. míg a latin betűs helyesírás a zöngés zs-t is igen soká a zöngétlen s jegyével tüntette fel. akkor rovásfeliratunkba szintén apa alakban olvashatjuk bele a szót.06. apáca ejtést mutatják. hogy a zs hang már korán.Magyar Megmaradásért opāt. 202. opātica magyar megfelelőire nézve a XIII. az nem mond ellene az 1274-es kelet lehetőségének. Ellenben a pap esetében valószínűbbnek az OklSz. minthogy az OklSz. századi származtatással szemben. és ősi írásunk külön jegyet használt rá.-ból 1256: Zentmiklos és 1286: Scentm iclos példák idézhetők. adatai alapján.

század). akik a templom falait díszítő freskókat magyarmegmaradasert. * A BÖGÖZI TEMPLOMI FRESKÓ ROVÁSFELIRATA Bögöz. Az ékírástól a rovásírásig . kötet . amit eddig a kutatók nem vettek észre. későgót templom a reformátusok kezelésébe került. hogy a téglalap felülete egyes részeken megkopott és a rovásjelek összefüggései csak figyelmes vizsgálat után állapíthatók meg és így egyes jelek elkerülték a megfejtők figyelmét. körülbelül 10 kilométernyire Székelyudvarhelytől délnyugatra. Ez az évszám a felirat készítésének és a tégla kiégetésének az idejét jelezheti. Az eddigiektől elütő olvasat azzal magyarázható. A tizennegyedik századi.06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 86/267 .2.Magyar Megmaradásért A keretbe foglalt felirat alatt elmosódottan a fent említett évszám vehető ki.2013.29. Az évszám összhangban áll a korai székely rovásírásos emlékeink idejével (XV. egy kis falu Udvarhely-megyében.

* A CSÍKSZENTMÁRTONI TEMPLOM ROVÁSFELIRATA Eredetiben nem maradt reánk. "Marosvásárhelyi ismeretlen" kezétől öröklődött az utókorra és amelyből kiderült. Egy ATYHA vagy ATYA nevű helység Udvarhely megyében körülbelül 25 kilométernyire fekszik északészaknyugatra Székely-Udvarhelytől és egy ATYAIISTVÁNT Udvarhelyt említenek 1536-ban.Magyar Megmaradásért vakolattal bevonták és bemeszelték. Mindez feltűnően egyezik s ezek alapján a feliratot 1530 tájára tehetjük.." NÉMETH professzor ezek után elveti a többektől "ATYA ISTeN"-nek ajánlott olvasatot.2013. hogy az időben korábban "Csíkszentmiklósi felirat"-nak nevezett írás-emléket a helynevek elcserélés[é]vel tévesen határozták meg. Ennél jobb másolata az un. csak hű másolatban SZILÁGYI SÁMUELTŐL 1749-ből. az erdélyi művészettörténész SZIGETHY BÉLA (1930) fedezte fel. Vele szemben CSALLÁNY (1960) alaposabb mérlegelés után az utóbbi olvasatot tartja helyesnek. hogy a freskók 1480 és 1530 között megújított részében a Krisztus-képet keretbe foglaló mandorla bal alsó részén téglavörös krétával irt rovássor látható. Első közlőjük.2. A feliratról NÉMETH GYULA a következőket közli: "Ezt a feliratot SZIGETHY "ATYAI eSTÁN"-nak olvasta.. magyarmegmaradasert. A templom alkalmi restaurálásakor fedezték fel őket újból. Az ékírástól a rovásírásig .29. kötet .06.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 87/267 .

2.2013.29.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 88/267 .06. Az ékírástól a rovásírásig . kötet .Magyar Megmaradásért magyarmegmaradasert.

Erre vonatkozólag hivatkozik a szegedi múzeum régészeti raktárában folytatott kutatásaira "vasnyílhegyet nyílvesszőcsonkkal együtt találtam. amelyeknek azonban a nyílvesszők elkorhadása miatt nemigen maradhatott meg a régészeti bizonyítéka.29. De legértékesebb megfigyelése tudós írástörténészünknek a 6. amelyeket aztán az ijas kilőtt.(?) Sajnos.2. hanem a népvándorláskori sírokba helyezett nyílvesszők is a túlvilágiak számára szolgáló rovásírásos üzeneteket tartalmazhattak. sorra vonatkozik. amelynek meglétét kétségtelenül igazolja. Az ékírástól a rovásírásig . az összefüggéseket látva azt gondolom. Ezt a rovás-müveletet szerinte "illyalás"-nak nevezték.Magyar Megmaradásért A közel két évszázada vitatott rovásemlék igazi megoldása CSALLÁNY szerint még ma is nyúj[t] újabb kombinálási lehetőségeket.2013.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 89/267 . hogy a rovásjelek nemcsak a temetői fejfákra kerültek rá. hogy őseink négyszögletesre faragott pálcákra rótták fel a szorosan sorakozó betűket. Tehát rovásírásos üzenetek voltak a túlvilági életbe költözöttek számára! * magyarmegmaradasert. amelyen kívül "LY"-szerű rovásjel volt látható más rovásjelek kíséretében.06. ahol az "ijas" "illyalta" szavakat elemzi és SZAMOSKÖZY ISTVÁN tudósítására hivatkozva megemlíti." Valóban ez lehet a magyarázata a több régészünk írásában említett "sírba nyilazás" szokásának. Az elmondottak alapján. kötet . hogy a földrétegek különböző mélységeiben találnak nyílhegyeket a legkülönfélébb lövési iránynak megfelelően. Szerinte székelyeinknél szokásban volt a nyílvesszők rovásolása. akkor még nem foglalkoztam a rovásírás-rendszerekkel és így megfigyelésem felületes volt.

NAGYFALUSSY LAJOS "ógörög"-nek minősíti a feliratot (Ógörögbetűs feliratok az alföldi sírleletekben.06.ig [jazig(?)] nyelvemlék"-ké nyilvánította azt. kötet.. Felirata hármas: első csoport rovásait még az edény kiégetése előtt karcolták bele a nedves alapanyagba.. (1937).2.) Magyar részről BANNER JÁNOS végezte el a feliratok te[c]hnikai vizsgálatát és tőle ered a már említett két különböző időben lefolyt írásművelet megállapítása. BANNER "Technikai megjegyzések két népvándorláskori felirat megfejtéséhez" c. Az ékírástól a rovásírásig . amely tulajdonképpen csak két jelből áll és az előbbiekkel ellentététes [ellentétes] oldalon az edény "gallérja" alatt látható. az eredeti sír megbolygatása után újból használatban volt és a karcolások két hosszabb sora csak ezután került az edényre. 1940-41) Nagy régészünk PÁRDUCZ MIHÁLY ezt az utóbbi véleményt megcáfolta. 293-300 old. azaz az osszét-jász etnikumhoz tartozó népcsoport írás-emléke a Kárpát-medencében és a gótok rúnáiból leli magyarázatát. évszázad arámi írásrendszerben jelöli meg.hu/kiletunk/anyanyelvunk/item/3529-az-ékírástól-a-rovásírásig-2-kötet?tmpl=component&print=1 90/267 . u. A jezsuita tudós íráskutató. a második sort égetés után éles-hegyes szerszámmal karcolták a felületre és a harmadik sor.29. 1959. bár véleményét hamarosan megváltoztatta és "ja. kötet . Ezeket a sorokat CSALLÁNY DEZSŐ a ladánybenei erdényről [edényről] írt íráskutatásában számozottan sorbarakja és betűről betűre elemzi a jegyeket: magyarmegmaradasert. minden íráskutató joggal "jazig" . III. I. 1941) ő és BANNER megállapították.2013. kis írása sok részletet tisztáz és az általa közölt rajz az edény keresztmetszeti vázlatán tünteti fel az írásjegyeket. (Geschichte der Hunnen. hogy az edény bár szarmata sírból került elő."szarmata" írásnak tartotta és részben még ma is annak véli. Szerinte ["]alán". szintén későbbi karcolás. Származásának idejét a K. (Dolgozatok. Legrészletesebben FRANZ ALTHEIM professzor a hunok történetéről írt hatalmas tanulmányában foglalkozik vele. Miután a sír szarmata-jazig eredetű és mellékletei ezt meg is erősítik. MÉSZÁROS GYULA "az első hun nyelvemlék"-nek véli Magyarországon.Magyar Megmaradásért A LADÁNYBENEI CSERÉPEDÉNY ROVÁSFELIRATA 1909-ben Ladánybenén KADA ELEK tárta fel egy hitelesítetten szarmata sír mellékleteként a ma Kecskemét város múzeumában lévő nagyméretű cserépedényt. Kalocsa. Berlin.

jel a "T" betű. oldal. Battonyán és a székely-magyar rovásírásban egyaránt találkozunk vele. A 14. Nagyszentmiklóson és a novocserkaszki feliraton találjuk meg. Mojackojen találjuk kapcsolatait.29. Az "A" betű rovásjele. számú rovásjel az "L" betű jele. század. számú jel a "K" betű rovásjele és a Kubán-vidéken találjuk meg a párját. 7. számú jel a "K" betű rovásjele. FARAGÓ ZSIGMOND pl. Nagyszentmiklóson. 8. Az 1. jobbról balra való olvasatban "SIRIG TIED ÜZENET" értelmezést hoz ki. mint a szarmata-kor és a magyar XIV. számú jel az "SZ" rovásjele. Legfeljebb a felsőszemerédi rovásfelirat második rovásjelét vehetjük mint részletet. A 12.2. hogy logikátlannak látszik. a CSALLÁNY által 12-esnek számozott betűt "ismert S "-nek. számú jel a "B" betű rovásjele. Mojackojen Kubán vidékén. Alakja azonos az "Ö"-bető [betű] jelével. Magyar rovásírásokon. számú jel "IK" szokatlan összetételű rovásjel.hogy a felirat jelei egyeznek az esztergomi és a margitszigeti rovásfeliratokkal és így azok megoldását a magyar rovásírásrendszer körében kell keresnünk. mert a sorvezetés itt is balról jobbra halad. A különböző korokhoz illeszkedő lelet. A 6. hogy szarmata-kori edényen XIV.. Alakjával Margitszigeten és a novocsekaszki feliraton találkozunk. Alakjával egyedül a székely-magyar rovásírásban és a ladánybenei gyűrű feliratán találkozunk. 289. Viszont maga a szerző is megjegyzi. Don-vidéken. Don-vidéken. Azonos formájú a Margitszigeten. Margitszigeten. Margitszigeten. nagyon könnyen el tudom képzelni. amely ezek szerint kétszer került földbe és temetési mellékletként sok fejtörést okoz a rovásszakértőknek. századi rovásfeliratot alkalmaznak. Az ékírástól a rovásírásig . amely pl. 2. A 3. etruszk-főniciai-görög és "ismert" betűk összerakásával.) CSALLÁNY olvasata: L-T-M-T = "ELTEMET" és A-CS-B-R-SZ-T-SZ-K: "A CSEBRESZ TESSZÉK" A fe[l]oldott szöveg tehát temetéssel kapcsolatos felírást mutat. hogy a magyarmegmaradasert. annál is inkább." (1968.2013. A 13.Magyar Megmaradásért CSALLÁNY tanulmányának idevonatkozó részletét idézem: "A rovásjelek tanulmányozásakor feltűnt. Előfordul Esztergomban és a Margitszigeten is. számú jel a "CS". Nyugtalanító azonban ebben az újszerű kombinált rovásjel összeállítású szövegben az "ismert" betű megjelölés. számú jel az "M " betű rovásjele. és 10. melyhez haso