P. 1
Az Erdelyi Magyar Baptistak Rovid Tortenete

Az Erdelyi Magyar Baptistak Rovid Tortenete

|Views: 6|Likes:
Published by István Borzási
dr. Borzási István és Kiss Lehel leírja a baptizmus eredetét és kezdetét Erdélyben, a jelenlegi Románia észak-keleti részén.
dr. Borzási István és Kiss Lehel leírja a baptizmus eredetét és kezdetét Erdélyben, a jelenlegi Románia észak-keleti részén.

More info:

Published by: István Borzási on Sep 11, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/25/2015

pdf

text

original

Borzási István és Kiss Lehel

Az erdélyi magyar baptisták rövid története

Az egyháztörténelem során mindig léteztek olyan evangéliumi csoportok, amelyek ugyanazokat a bibliai igazságokat hirdették és gyakorolták, amelyeket a mai baptisták vallanak és gyakorolnak. Jóllehet ez érvényes a reformáció előtti korra is, a mai baptisták a reformáció idejében fellángolt anabaptista mozgalomtól származtatják eredetüket. 1. Az anabaptisták: a baptisták hitelődei Anabaptistának „a gyermekkeresztséget a személyes hitvallás hiánya miatt érvénytelennek tartó és a felnőtteket újrakeresztelő keresztény csoportot” nevezik.1 Ennek a névnek eredetileg gúnyos jellege volt, azonban az idő folyamán a magyar (és nemzetközi) teológiai és történettudományi irodalom elfogadott szakkifejezésévé vált. Az anabaptista mozgalmak, amelyek „legjobban közelítették meg a mai baptizmus tanítását”2, egymástól függetlenül több helyen jöttek létre, a reformáció úgynevezett „harmadik irányzataként”, a Biblia közvetlen tanulmányozása során. A mai baptisták és az akkori anabaptisták közötti történelmi folytonosság megszakadt, és még teológiai vonatkozásban sem lehet teljesen egyenlőség jelet tenni a kettő közé. A mai baptizmus távol tartja magát pl. a hutteriták utópista szocializmusától, teológiájának egyes elemeitől. Az anabaptisták mozgalma az egymástól függetlenül, területileg szétszórtan létrejött bibliatanulmányozó csoportok révén indult el. Az ilyen közemberek által alapított csoportokhoz idővel a társadalom szinte minden rétegéből csatlakoztak tagok – ezért az anabaptista mozgalom általában nem fűződik alapítók nevéhez. 1523-ban Svájcban, Konrad Grebel (1498-1526), Felix Manz (1498-1527) és Georg Blaurock (?-1536) munkássága nyomán anabaptista gyülekezet szerveződött. Németországban nagy tömegeket vonzott Thomas Münzer (1490-1525) forradalmi politikai követeléseit teológiai formában kifejező mozgalma. Hollandiában Menno Simons (14961561), Ausztriában pedig a nagy teológus, Balthasar Hubmayer (1481-1528) vállalt jelentős szerepet az anabaptizmus terjesztésében. „Voltak évek, amikor mikor kérdésnek lehetett tekinteni, vajon nem anabaptista értelemben reformálódik-e egész Közép-Európa, főképpen a

1 2

Magyar Larousse Enciklopédia, I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. 106. old. Bereczki Lajos szerk. Krisztusért járva követségben, Baptista Kiadó, Budapest, 1996., 17. old.

Svájc és Ausztria. 4. A Schleitheimi Hitvallást minden jelentősebb anabaptista gyülekezet elfogadta és alkalmazta. A gyülekezet elöljárója vezeti a gyülekezetet. 7. A reformáció. Budapest.”3 Az ún. 192. üldöznivaló tévtanítóknak vélték őket. A világot meg kell tagadni. Az anabaptistáknak jelentős szerepe volt Erdély iparának és kereskedelmének felvirágoztatásában. mint a pápaság első és legnagyobb szörnyűségét. 64. 6. legtöbbször fegyveres üldözéseknek voltak kitéve. minden úrvacsoraosztás előtt alkalmazni kell a Máté 18 szerint. amelynek hét fő pontja a következőket tartalmazta:4 1. akik megtértek és bemerítkeztek. Az eskü elvetendő. A reformáció főbb ágainak hívei annak ellenére. Sokan közülük arra kényszerültek.német birodalom. hogy az anabaptisták egyházszervezetének több elemét példaértékűnek tartották. mind a reformátori egyházak részéről. Jos Colijn. a lutheránus szászok tiltakozása ellenére. mások pedig szétszóródtak Európa különböző területein. hogy visszatérjenek a római egyházba. fegyverviselést.. mind a katolikus. old. 2 . 5. Iránytű Kiadó. „békés” anabaptistákat összefogta hitelvileg az 1527-ben Michael Sattler által megfogalmazott Schleitheimi Hitvallást (Confessio Schlattensis). 1932. Bethlen kiváltságlevelével a Morvaországból érkező habán kézművesek Alvinc község környékén telepedtek le. Az anabaptistákat Magyarországon sem fogadták kedvezően: 1548-ban a pozsonyi országgyűlésen törvényt hoztak ellenük. 2. Ferdinánd. Közöttük tekintélyes orvosok és tanítók is voltak. Az anabaptisták Erdélyben. 1625. Az úrvacsorával csak azok élhetnek. el kell utasítani minden háborút. Emiatt kegyetlen. akik azt megtérésük után önként kérik. old. és ugyanúgy az állami hatóságok részéről is. 3 4 Révész Imre. és csak azokat lehet bemeríteni. de ő maga is alá van rendelve a gyülekezeti fegyelemnek. El kell vetni a gyermekkeresztséget. 3. nem vesz részt a felsőbbség tevékenységében. ezért a hívő ember. Egyetemes egyháztörténet. 2001. Bethlen Gábor a kolozsvári országgyűlésen (1622) törvényesen lehetővé tette a hutteriták (habánok) letelepítését. később Mária Terézia erőteljes katolicizáló kísérletei nagy csapást mértek az anabaptistákra is. teljes adómentességet és vallásszabadságot biztosítva számukra. A világi hatóságok mind testiek. mint aki csak a Lélek dolgaival törődik. szabad utat biztosító oklevelet kaptak. Az egyházfegyelmet. augusztus 25-én. ami az egész gyülekezet dolga.

Barnaby Sears amerikai teológiai tanárt kérte meg. április 22-én megalapították az első baptista gyülekezetet Hamburgban. ami John Smith és a vele rokonszenvezők kiválásához. Angliában ezekben az években a királyi önkény számos embert kényszerített menekülésre. Helwys ezt megtudva . 2. az amerikai kontinensre is. Nem sok idő múlva hitelvi nézeteltérések támadtak a közösségben. de a történelmi folytonosság megszakadt. Megtérése Angliában történt egy metodista igehirdetés hatására. A kontinentális Európába jóval később. különféle jogokat és megélhetőségi lehetőséget kaptak. amikor John Smith és Thomas Helwys angliai otthonuk elhagyására kényszerült. létrejötte után több mint 200 évvel. akik közül sokan áthajóztak Hollandiába. 1823ban Németországba került. ahol bibliatanulmányozásai folyamán felismerte. Az idők folyamán a baptizmus elterjedt és megerősödött Angliában. hogy feleségével és még öt másik hívővel együtt bemerítse az Elba folyóban. ahol taglétszám szempontjából a legnagyobb felekezetté vált. 1639-ben eljutott az óceánon túlra. Hollandiában ekkor már jól szervezett és virágzó mennonita közösségek működtek. Hamburgba. A modernkori baptizmus A modern baptizmus Európában 1609-ben kezdődött Amszterdamban. egy megközelítőleg 40 tagú baptista gyülekezet. és egy mennonita gyülekezethez való csatlakozásához vezetett. és több puritán társával együtt Jézus Krisztus példájára bemerítkezett (megkeresztelkedett). 1609ben. és Londonban megalakította az első baptista gyülekezetet. 3 . Oncken jelmondattá vált kijelentése ez volt: „Minden baptista egy-egy misszionárius!” Őt nevezzük az európai baptizmus atyjának. 1834. Teológiai. majd meg is szűntek. hogy az újjászületett embernek hitvalló bemerítésben kell részesülnie. angol üldözöttekből. ahol szabadságot. csak a XIX.A mai erdélyi baptistáknak nincs közvetlenül közük a Bethlen korabeli. 1612-ben – több társával együtt visszatért a szigetországba. Az egyik ilyen gyülekezet révén honosodott meg. holland földön. Az erdélyi modern baptizmus. Ezalatt Angliában az államegyház üldözései alábbhagytak. etikai és egyházszervezeti párhuzamok könnyen fellelhetők a mai baptisták és az akkori anabaptisták között. jutott el a baptizmus Johann Gerhard Oncken (1800-1884) közvetítésével.Smith halálának évében. A közvetkező napon. század második felében jelent meg német közvetítéssel. vagy a későbbi időszak habánjaihoz.

1875. Novák Antal és Barabás Gáspár pedig Székelyföldön. A tűzvész alkalmával a gyülekezet felajánlotta nagy. amelyben az idők folyamán a reformáció és az anabaptizmus sorsát befolyásoló döntések születtek. Baptista Levéltár. kolpoltőrök) munkássága nyomán. hogy létrehozva egy bibliaterjesztő központot.5 Ebben a szolgálatban később munkatársakra is talált. A magyar baptizmus kezdete Az 1842-es hamburgi tűzvész utáni munkálatok sok mesterembert vonzottak a városba (több. A bibliaárusok (ún. Rottmayerék a szolgálat vágyától égve érkeztek meg Pest-Budára 1846. Brassó és Nagyszalonta környékén terjesztette az evangéliumot. Nagyvárad. hogy Oncken bátran küldhette őket haza a magyarországi misszió elkezdése céljából. Mintegy tíz éven át itt hirdette Dávid Ferenc a gyeremekkeresztség elleni tanokat és más anabaptista jellegű hitelveket. mivel nem egy helyről és nem egyszerre érkeztek Hamburgba). A magyarországiak között volt Rottmayer János (1818-1901). 4 . amikor Kornya Mihály (1844-1917) megtérése megtörtént. akik közül Grommen Mihály és János a szászok között. ami a város alig megtűrt. aki 1873-ban került Budapestre a Brit és Külföldi Bibliatársulat munkatársaként. amelyben Oncken nagyon hatékony munkát végzett a misszionáriusok képzése terén is. Ekkor történt az a nagy fordulat. 4. Az erdélyi baptista misszió kezdete. segítségükre voltak a károsultaknak. Spies Fülöp a Bánságban. amiben csak tehették. sőt üldözött baptista gyülekezetét egy elismert és megbecsült közösségévé emelte. Beszámolva a 5 Kiss László. Kézirat. mint négyezer ház vált a lángok martalékává). Kolozsvár volt az a város. Kapcsolatba kerültek az akkor már elfogadott és tisztelt baptista gyülekezettel. A tagok is mindenben. a lehető legtöbb személyhez juttassa el a Szentírást. júniusában Novák a bibliatársulat kerületi konferenciáján találkozott Meyer Henrikkel (1842-1919). Novák Antal volt az. aki Nagyszalontán a Lajos János puskaműves házában létrejött bibliatanulmányozó csoportban igét hirdetett. Vojka János és Marschall József is. május 20-án. sokfelé bibliatanulmányozó csoportok alakultak ki. amik legtöbb esetben alapul szolgáltak az adott településen a baptista gyülekezet létrejöttéhez. Oncken missziós látása ugyanis szinte az egész európai kontinenst átfogta.3. Megtérésük után a három magyar asztalos annyira megerősödött a virágzó és egyre fejlődő gyülekezetben. bérelt imaházát a hajléktalanok elszállásolására. Rottmayer azt a feladatot kapta a Skót Missziótól. Az erdélyi magyar baptizmus kezdete Eredményes magyarországi lelki munka után Rottmayer János 1866-ban Erdélybe. (ott találkoztak egymással. A fővárosban nemsokára németnyelvű gyülekezet alakult. Kolozsvárra költözött.

118. hogy jöjjön el Békés-Gyulára bemerítést tartani (mivel akkor még valószínűleg Gyulán élt). között a baptista missziónak nehéz időszakot kellett megélnie.a legtöbbjük Kornya neveltje volt. 1900-ban Kornya Bihardiószegre költözött. miután megtörtént a misszióterületek felosztása (a budapesti kerület irányítója Meyer Henrik. amit számtalan más misszióút követett az ország nagyon sok pontjára. és 1900.6 1875. a bihardiószegié pedig Kornya Mihály lett). Novák Antal és felesége az 1870-es évek második felében missziós céllal Kolozsvárra költözött. majd Nagyváradra költözött. ahol Rotmayerrel összefogva hatékonyan terjesztették az evangéliumot. Megalakult az egymással szemben álló „Elismert” Baptista Szövetség. hajnali három órakor Kornya Mihályt és hét társát – közöttük Tóth Mihályt – Meyer Henrik bemerítette a Fehér-Körösbe. 1881. főképpen Biharban és a Hajdúságban. a nagyszalontai kerületé Tóth Mihály. között több mint 100 gyülekezet jött létre munkássága nyomán. Feszültségek keletkeztek az állam általi elismerés és a német vezetésű baptista missziótól és egyházszervezettől való függetlenedés súlyos kérdései miatt. Kornya és Tóth Mihály halálukig az utóbbi szövetség vezetői voltak. Kornya Mihály baptista úttörő parasztapostol krónikája. Kirner A. és 1893. Meyer. Fritz Oncken és Rottmayer János is. aminek eredményeképpen az 6 7 Berecki Lajos szerk. A gyülekezetekből sok missziómunkás indult a lelki munkába . 1894. Kornyát bántotta. Kornya a következő év pünkösdjén tette meg első misszióútját Biharugrára. és a „Szabad” Baptista Szövetség. Budapest. A vitába a Baptista Világszövetségnek is be kellett avatkoznia. 5 . november 11-én avatták diakónussá Nagyszalontán. mert Magyarországon mindezidáig szinte kizárólag a német ajkúak között zajlott a baptista misszió.7 Derecskére. 1991. 5. A gyorsan növekvő baptista közösség 1873-tól számított két évtizedében mind a munkatársak.nagyszalontai eredményekről Novák megkérte Meyert. ugyanis ez a belső viták és nézeteltérések időszaka volt. mind a gyülekezetek vezetését Meyer Henrik egy személyben látta el. csütörtökön. Ez a dátum nagy jelentőségű azért is. hogy több általa alapított gyülekezet az övéivel ellentétes nézetet vall a baptizmus terjedésével és megszilárdításával kapcsolatban. Hatalmas munkába kezdett az Érmelléken és a Szilágyságban. Az ünnepségen jelen volt Meyer Henrik. itt élt 1917-ben bekövetkezett haláláig. Tóth Mihályt és Balogh Lászlót 1877. amelyhez csak egyetlen hitközség tartozott. old. 1893-ban. 1894-ig egész KeletMagyarországon Kornya Mihály tartotta a bemerítéseket. Bertalan. augusztus 26-án. 63 old. Az első vezetők Kornya Mihályt. amelynek a magyar mellett román tagszövetsége is volt.

195 old. 8 9 Kirner. amit akkor Bihar-Szilágyi Szövetkezetnek neveztek. 24/12-14. 6 . 1895.eddiginél még több. Munkások kirendelése a Bihar-szilágyi Szövetkezetben.000 embert merített alá. ami C. és 1920. Szilágynagyfaluban (Nuşfalău). és több mint 11. Szilágyballán (Borla). 6. Különösen Kémeren (Camăr).8 Ő volt a magyar baptista misszió legkiemelkedőbb. ami a baptisták iránt sokfelé és sok formában megnyilvánult. és 1919. a Székelyföldre és a román nyelvű misszióterületekre a Körösök mentén. ezt KornyaSzövetség néven is emlegették. A misszió kiterjedésével együtt a missziói központ is megerősödött Bihardiószegen. 1913. 1912. Élete folyamán nagyon sok prédikátort. missziómunkást állított szolgálatba. Kocsis Imre. A többirányú akadályok. 1875. amelynek alapítója és felelős szerkesztője Meyer Henrik volt. Az Igazság Tanúja. A két különálló Szövetség Az Elismert Magyar Baptista Szövetség missziós területe főként Közép-Magyarország volt. és az ún. és még nagyobb taglétszámú gyülekezetek születtek. A századforduló után a szabad baptista misszió Kornya Mihállyal az élen kiterjedt a Szilágyságra. Arad-bánságig. a Békehírnök. között 220 baptista gyülekezet jött létre Erdélyben. üldözések és nagyfokú ellenszenv ellenére. között Budapesten jelent meg az Országos Szabad Baptista Szövetség lapja. Krasznán (Crasna). Ez a helyzet megkívánta. Az Igazság Tanúja. Tövisháton. Hadadon (Hodod) és Hadadnádasdon (Nadişu Hododului) erősödtek meg a gyülekezetek az ő munkássága nyomán. Ugyancsak 1895-ben jelent meg először a Magyar Baptista Szövetség lapja is. Mindkét lapnál három-három ember dolgozott. április 5-én Bihardiószegen is megalapítsák a magyar nyelvű Szabad Baptista Szövetséget. A szilágysági gyülekezetek növekedése folytán a Szövetség székhelyét később Szilágynagyfaluba tették át. A lap főképp Erdélyben hódított teret. Perecsenben (Pericei). Spurgeon magyarra fordított prédikációit közölte. a környező gyülekezetekkel. Szilágysámsonban (Şamşud).9 Mivel annak első elnöke Kornya Mihály volt. de ide tartozott Nagyvárad és Kolozsvár is. hogy a román nyelvű tagszövetség példáját követve (amely 1908-ban tizenegy körzeti központtal Szövetséggé alakult). 1899-ben Balogh Lajos alapító-szerkesztő munkája nyomán megjelent az Üdv Üzenete című lap is. evangélistája. H. Ippen (Ip). legeredményesebb úttörője. Az Üdv Üzenetét mindkét tábor szívesen olvasta.

de most már önállóan.13 A székhely Nagyváradon. december 12-én a Szabad Baptista Szövetség megtartotta a háborút követő első konferenciáját. 1917-ben Nagyváradon létrehozták az elismertek erdélyi Magyar Baptista Hitközségét. Kézirat. 1885-1919 között Budapesten jelent meg az Országos Szabad Baptista Szövetség lapjaként.Kornya halálát követően Kerekes Bálint került a Szabad Baptista Szövetség élére10. a Bunyitai Liget 10 szám alatt volt. ahol 1912 óta áll a baptisták impozáns temploma. A tisztséget 1921-ben átvette a hadifogságból hazakerült Szabó László. Munkásértekezlet Nagyfaluban 120. Ekkor még csak az aradi és a nagyszalontai körzet csatlakozott az elismerésre törekvőkhöz. A megalakult Szilágysági Szabad Baptista Szövetség első elnöke Alaffy Zsigmond lett. Beszámoló a Románia területén élő magyar anyanyelvű baptisták egyesülési ünnepéről. A Világháború után újra szervezkedni kényszerültek az erdélyi magyar baptisták. Nagy lépést jelentett az egyesülés útján. 1920. Jegyzőkönyv. Baptista Levéltár Nagyvárad. döntést nem hozhattak. november 15-én megjelent a 10 11 12 Berecki Lajos. a Szövetség kiadványa. 21/88. november 14-én.000 román közigazgatás alá került. Közülük mintegy 7. 10 oldalas füzet. 1941. 7.000 baptista közül 17. 1920. Ekkor már öt megyére is kiterjedt a Szabad Baptista Szövetség misszióterülete. Az összes. A titkári tisztséget a Szövetség megalakulása óta legtöbbször Ács Sándor töltötte be. Mivel nem volt meg az elegendő létszám. hogy a szalontai körzet lelkipásztorát. A Szövetség szellemi irányítója a titkárrá választott Darabont Gyula lett. a Hitközség felvette a Szövetség nevet. október 27-én az állami elismerésért harcoló magyar baptisták Nagyszalontán tartottak konferenciát. Király György. nov. az anyaországi testvérektől elszakítva. Őt ugyanis 1914-ben felmentették a katonai szolgálat alól. Az 1920. 1925. ahol többek között felmerült az egyesülés kérdése is. Gyászjelentések: Kerekes Bálint. Ők korábban. 1921. május 1-én Szilágynagyfaluban újraindult Az Igazság Tanúja című lap.000 az erdélyi magyar gyülekezetek tagja volt. Nagyvárad. 7 13 . 1919. old. szám szerint 102 szabad baptista gyülekezet gondozásának feladatát egyedül végezte. amin a szabad baptisták is képviseltették magukat. 326. A két világháború között Erdély Romániához való csatolásával a 24. Békehírnök. A nagyszalontai találkozón. A következő évben.11 amíg 1920-ban megalakult a Szilágysági Szabad Baptista Szövetség. Szilágynagyfaluban megtartott nagyméretű konferencián a jelenlévők határozottan tiltakoztak az egyesülés ellen12. Vass Sándort választották meg a Szövetség elnökének. ami kezdetben. 14.

A kormányban is voltak olyan emberek. között prédikátorképző misszióiskolát működtettek Nagyváradon. az Evangéliumi Karénekek című énekeskönyvvel egybekötve. Ifj. hogy 1923-ban nyomdaüzemet vásároltak. 1922. 1925-ben Menházat alapítottak . a nagyváradi konferencián megfogalmazták a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát. Így alakultak mag az első leánykörök és nőegyletek szerte az országban. akik úgy kezdtek szervezkedni. ahol elismert és el nem ismert baptisták éltek együtt. A Szövetség szervezettségét bizonyítja az a tény is. titkárnak pedig Kőrössi Bélát nevezték ki. A Szövetség ez évben csatlakozott a Baptista Világszövetséghez. 1922. amelyben már 343 karének volt. a Szeretet első száma. A hatalmát féltő ortodox egyház politikai színezetben igyekezett feltüntetni az államhatalom előtt a Magyarország felől jövő baptista missziót. és döntöttek a különféle szakosztályok megalakulásáról is. A két tábor közötti feszültség csupán azon kevésszámú településen érződött. ami évente többszázezer példányban jelent meg. illetve misszióállomás alakult. Ilonka Mihály. amelynek kiindulópontja egy Grigore Comşa nevű aradi ortodox pap által kieszközölt intézkedés volt. július 19-én a Londonban megtartott Nyugat-európai Baptista 8 . Bordás István. az amerikai Déli Baptista Szövetség. 8. 1920. A húszas években újra fellendült az úttörő missziómunka mindkét szövetség területén. Mindezek ellenére az évtized végére a Szövetség a belső viszályok és anyagi problémák miatt erősen hanyatlani kezdett és meggyengült. Varga Árpád. augusztusában. Molnár Károly. 1919. A nőszövetség elnöke az aradi Papp Jánosné volt. Szabó Sándor. április 20-án. aki határozott lépéseket tett a baptista imaházak bezárása érdekében. 1928-ban kiadták a Gedeoniták Énekei című énekeskönyvet 102 énekkel. és 1929. és mintegy 150 új gyülekezet. nagyobbrészt Gill és Emma Everett. hogy a baptista misszió ne terjedhessen tovább. Elnöknek Molnár Károlyt. és partneri kapcsolatba lépett a Román Baptista Unióval. Magyarországon és Romániában dolgozó képviselőinek közreműködésével. Sokfelé férfikörök is alakultak. Az üldözések kezdete A húszas évek az erdélyi baptisták számára az üldözések évtizedét jelentették. és a meglévő közösség pedig felszámolódjon. 1922-ben nyomtatni kezdték az Ébresztő című missziós röpiratot. Főbb munkatársai voltak: Darbont Gyula. 1925. Ez volt az alapja a három nagyobb üldözési hullámnak. december 29-én a misszióbizottság kimondta az Ifjúsági Szövetség megalakulását.ugyancsak Nagyváradon.Szövetség lapja. Körösi Béla.

6.-i idevonatkozó cikkeit. így a baptisták fő ellenségei. 1927. hogy az üldözéseknek véget fog vetni. közülük némelyeket bebörtönöztek. 68135 din decembrie 1921. dr. A hadköteles baptista ifjakat kegyetlenül kínozzák. Az üldözött személyeket hadbíróság elé állítják. A hír Constantin Adorian Unió-elnök révén eljutott a Baptista Világkongresszushoz is. A napilapok többsége elítélően tudósított az üldözésekről. nr. elvesztették hatalmukat. London. és a kolozsvári Keleti Újság 1923 április 24. H. Lásd az aradi Farul Mîntuirii 1922. Darabont Gyula. Elkobozzák a Bibliákat és az énekeskönyveket. az Országos Baptista Unió keretein belül a Magyar Osztály név alatt működött. 9 .15 A Déli Baptisták elnöke. Ordinul circular. magyar. Lepădatu megígérte a baptista vezetőknek. ahol ismertették az erdélyi baptista gyülekezetek helyzetét: 1. A prédikátorokat üldözik.18 Így került sor az újbóli imaházbezárásokra az ország egész területén. A Brooks. Baptist Work in Europe.19 A második üldözési hullám 1924-ben szűnt meg. 24143 din 17 ianuarie 1922. J. Nagyvárad. amely elvileg újra biztosította a baptisták vallásszabadságát. 7/1-2. 7. 1927-ben megbukott az Avarescu-kormány. Két év múlva. Ruschbrooke. hogy az imaházak kinyitását engedélyező 1921/68135 számú miniszteri rendelet megszülessen. A Magyar Baptista Szövetség.Konferencián napirendre került a romániai baptisták helyzete is. Ionescu. német és orosz tagszövetségek megalakították az Országos Baptista Uniót. 1923. Vass Sándor. G. 5. 1922. mint a többi tagszövetséggel egyenrangú szervezet. Al. Comşa és Vasile Goldiş. A Nagyváradi Ortodox Zsinat nemzeti veszedelemnek minősítette a baptistákat. III. Ruschbrooke közbenjárt a román kormánynál az üldözött baptisták érdekében. 4. A helyi hatóságok brutálisan megzavarják a gyülekezeti összejöveteleket. Az üldözések híre szinte az egész világot körbejárta. és akkor is csak egyet. közöttük V.17 1923-24 között ismét felerősödtek a baptisták elleni támadások. 1920. november 21-én kiadták azt 14 15 16 17 18 19 C. 51-53. Ordinul circular. nr. Az új kormányfő. Csak vasárnap szabad összejövetelt tartani. July 21-27. Az 1925. január 29-én kiadott rendelettel a román kormány újabb támadásokat indított a baptisták ellen.16 Az Unió elszánt harcának következtében a kormány 1922. A gyülekezetek anyagi javait több helyen elkobozták. Congress Stokholm. Tájékoztató a baptista gyülekezetek részére. H.14 A Baptista Világszövetség tanácsára a román. 3. P. és sikerült kivívnia azt. old. és az ellenük való fellépésre szólította fel a kormányt. január 17-én kénytelen volt kiadni a 2143-as számú miniszteri körrendeletet. 2.

Az akkor megalakult egyesítő bizottságban a szabad baptisták részéről Szabó László szövetségi elnök. alelnökéül Szabó Lászlót. az elismertek részéről pedig Szabó Sándor volt szövetségi elnök. hanem még nagyobb lendületet vett. Szövetségi közgyűlés Szilágynagyfaluban.23 1932.”21 Az üldözések közel tíz esztendeje alatt több mint 200 misszióállomás létesült. Dani Lajos. Szeretet 1928. Alaffy Zsigmond. old. 5/9-11. Ruschbrooke. 3/15. január 16-án. Simonka György ügyvéd vállalta az irányító szerepet 12 Hitközség 20 21 22 23 24 Szabad a baptisták kultusza. 10 . ifj. Az Igazság Tanúja.22 Az egyesülésre való törekvés mentőövet jelentett a sok szemponból meggyengült Nagyváradi Magyar Baptista Szövetségnek. Hitközségünk megalakult. H.20 Az üldözések ellenére a misszió nem állt meg. 9.24 1933-ban olyan rendeletet adtak ki. Szilágynagyfaluban. 1930. és 1905. Nagy lépést jelentett. misszióállomások száma 430 volt. Lakatos Lajos. között létrejött magyar baptista közösségek száma megduplázódott. évi magyar vallástörvények biztosítottak számukra. Az Igazság Tanúja 1929. december 21-én Szilágynagyfaluban a két tábor újabb lépést tett az egyesülés felé: együtt alakították meg az önálló Romániai Magyar Baptista Szövetséget.a rendeletet. Az Igazság Tanúja. J. Weniger András és Madó György. és 1919. Ruschbrooke beszámolója szerint csak „1922-ben Romániában mintegy 2500 lelket merítettek be (kereszteltek meg). ami alapként szolgálhatott volna az újbóli üldözésekre. titkárául pedig ifj. 1933. The Baptist Movement on the Continent of Europe. amikor a két szövetség tagjai nyilvánosan is bocsánatot kértek egymástól a múlt sérelmeiért. amely visszaadta az Erdély területén élő baptistáknak azokat a jogokat. 162. Szövetségközi bizottsági értekezlet. 5/2-3. Felismerve ebben az összefogás lehetőségét. Szabó Károly. amiket az 1895. 11/3-4. Szeretet. Ennek elnökéül Lakatos Lajost. 1923. Kerekes Bálint. ugyanakkor lehetővé tette a körzetek hitközséggé alakítását is. Simon István. A következő konferenciára május 1-én került sor. 1/4-5. és elfogadták egymást testvér-szövetségnek. februárjában megalakult az Unió keretein belül működő Szilágysági Baptista Hitközség. 1930-ban az erdélyi magyar gyülekezetek ill. 1930. A két Szövetség egyesülése Az „elismertek” és a „szabad baptisták” az utóbbiak kezdeményezésére egyesülést előkészítő konferenciát tartottak 1929. Kasza József és Buzi Mihály képviselte a gyülekezeteket. melynek elnöke a székelyhídi Lakatos Lajos lett. 1929. hogy a Szilágysági Baptista Szövetség ekkor részévé vált az Országos Baptista Uniónak. Bordás Istvánt választották. tehát az 1866.

november 8-10 között Körösbökényben (Buteni) megtartott országos konferencián. László Ilonka. Ilonka István. között Kolozsváron találkoztak a hitközségek és gyülekezetek küldöttei. Kolozsvár-kalotaszegi missziókerület. ifjú Papp Károly titkárral. Varga Eszter. másod-alelnöknek Ilonka Mihályt. Ilonka Rózsika. 10. A Magyar Baptista Szövetség ügyvezető elnöki tisztségébe Dr. április 14-én sor került a nagy szövetséggel együtt felbomlott Ifjúsági Szövetség újbóli létrehozására. Józsa Irma)26 vettek fel.létrehozásában. Molnár Annuska. Elnöke dr. Balaton Zoltán és Nagy Pál) és ugyanennyi lányt (Ördög Matild. Bíró László és Molnár Károly előadó tanárokként tanítottak a Szemináriumban. Hitközségi közlemény. A különböző nyelvi szövetségek 1933. Ebben az évben 8 magyar fiút (Bokor Barnabás. Fejér András. 6/6. 3. hogy a bukaresti Teológiai Szemináriumban magyar diákok is tanuljanak. 1935. 2. egy 5 tagú irodalmi bizottság és egy 9 tagú fegyelmi bizottság. december 7. egy 7 tagú pénzés vagyonügyi bizottság.25 Ebből az egyesülésből kimaradtak a nagyváradi. A teljes egyesülés érdekében új szervezési és működési formát kerestek. Szabó László (Szilágynagyfalu) és Molnár Károly (Temesvár) is felelős szerepet vállalt ebben a munkában. titkárává pedig Molnár Károlyt választották. Bihar-szilágyi missziókerület. 6/9. Fehér Juliska. a magyarokat képviselő 10 hitközség képviselői a Magyar Baptista Szövetségben való összefogásról döntöttek. az árvaház és az aggmenház. Kelemen Sámuel. dr. hogy missziómunkásokként látogassák a gyülekezeteket. és 8. Székelyföldi missziókerület. 1933. A Konvenció lapja Az Üdv Üzenete lett. 1936. Culmann Gézát és Bíró Lászlót megbízták. és elnökévé Szabó Lászlót. 130-an. Dénes Ferenc. egy 13 tagú misszióbizottság. Az Ifjúsági Szövetség keretein belül Erdélyt négy missziókerületre osztották fel: l. Veres Efraim. és erősítsék az egységet. 12/14-15. Simonka Györgyöt. 1933. Egy megerősödött Egyház A megválasztott négy vezető nagy hozzáértéssel irányította a Magyar Baptista Szövetséget. titkára pedig Culmann Géza lett. Az Igazság Tanúja. Ilonka Mihály (Brassó). főtitkárnak pedig Molnár Károlyt választották meg. első alelnöknek Szabó Lászlót. 25 26 Hitközségi Hírek. azaz egy 32 tagú nagybizottság. Bíró László. A Konvenció keretein belül megalakult a kerületi prédikátorok konvencióbeli nagytanácsa. Fülöp Sarolta. Ekkor fogadták el a „Romániai Magyar Baptista Konvenció” megnevezést. Az Üdv Üzenete. Culmann Géza titkárral. 1933. egymással pereskedő vezető személyek. Kudelász Nándor titkárral. 1933-ban lehetőség adódott arra is. Az Üdv Üzenete. 11 . A nagyváradi áldatlan helyzetnek később áldozatul esett a nyomda.

Az 1939-i Baptista Világkongresszuson. és a gyülekezetek lelki missziói életének kibontakozása volt ez a korszak. Dobrai Ferenc és Cserepka János teológiát végzett ifjakként beállhattak a szolgálatba. Világháború jelentős veszteségeket okozott az erdélyi magyar baptistáknak is: sok vezető személyiség. Fejér András. Veress Efraim. Molnár Károly helyére Bokor Barnabást választották a Konvenció titkárának. március 31. Atlantában. Az Észak-erdélyi baptisták számára megerősödést jelentett a dr. Mivel ottlétükkor kitört a II. Az Üdv Üzenete. A bukaresti Leányszeminárium elvégzése után többen hasznos munkásai lettek a Nőszövetségnek. Az Igazság Tanúja. ami nagyon jó hatással volt a gyülekezetekre. Bíró László és Molnár Károly képviselte az erdélyi magyar baptistákat. vagy került hadifogságba. Dobner Béla. Somogyi Imre elnöklete alatt működő 12 . Elnökéül Molnár Károlynét választották meg. Ilonka István. Szilágyi Antal. 11. Ifjúsági élet). Észak-Erdélyben pedig hét hitközség maradt. 1939-ben pedig Tordai Dénes került. Balk Margitot és Kónya Juliannát országos misszionáriusként küldték ki a gyülekezetekbe. még életben maradt képviselői maradtak. és 1935. A harmincas években öt baptista lap jelent meg folyamatosan Erdélyben (Szeretet. között nem jelent meg. a Konvenció 1940-ben lezárult első korszaka gyümölcsöző volt: a szervezeti megerősödés ideje. Nagy segítséget jelentett. A lelki munkában szinte csak a régi úttörő-generáció idős. Ez a lap az 1939-1940 között megjelent Szeretet utódja. Kelemen Sámuel. és 1939. nem térhettek vissza Romániába. Az Ifjúsági Szövetség nagyméretű regionális konferenciákat szervezett Erdély egész területén. között az ország mintegy 1500 imaházát bezárták). Az Igazság és Szeretet. Vass Gergely. december 14. Dénes Ferenc. Az 1921-ben elindított Szeretet 1934. zenész. hogy 1937-44 között Bokor Barnabás. Világháború. gyülekezetei tag lelte halálát a harctereken. amelynek utolsó számait Bokor Barnabás szerkesztette. A Konvenció élére 1938-ban Bíró László. hogy üldözésekkel kellett szembenézni (a ’30-as években négy üldözési hullám érte a baptistákat: 1938. Arad-bánsági missziókerület. Ugyanebben az évben Az Üdv Üzenete mellékleteként Bíró László szerkesztésében megjelent az Ifjúsági Élet. A Bécsi Döntés következtében az erdélyi baptisták két táborra szakadtak: a Romániához tartozó Dél-Erdélyben öt. A különféle mellékletek mellett a lapok nagy részének évente megjelenő könyvnaptára és bibliaolvasó vezérfonala is volt. A Bécsi Döntés következményei A II. Dajka József titkárral. A Nőszövetség is 1936-ban alakult újjá. Annak ellenére.4.

1945. Ráadásul sok hittestvér átköltözött Dél-Erdélyből. publicat în Monitorul Oficial nr. 1944-ig mintegy 70 gyülekezet. tánctermekké.Magyarországi Baptista Szövetséghez való csatlakozás. Mihály király aláírta azt a rendeletet. Ilonka István. és szabadon engedték a raboskodó lelkipásztorokat. Raportul nr. felszámolását. 927 din decembrie 1942.27 Az imaházakat istállókká.28 12.titkár. Az 1942. II. A baptisták csak a Békehírnököt és A Kürtöt olvashatták. számú miniszteri rendeletben Ion Antonescu és Ioan Petrovici vallásügyi miniszter véglegesen elrendelte a baptista vallásfelekezet felfüggesztését. akiket 20-25 év börtönbüntetésre ítélt az előbbi kormány. A vallásszabadság ellenére voltak megszorító intézkedések is: a magyar államhatóság egyedül a Budapesti Hitközséget ismerte el. december 7-én újraalakult az Erdélyi Magyar Baptista Konvenció. melynek szellemi irányítói Vass Gergely . 469. december 28-án aláirt 927. illetve misszióállomás lett teljesen felszámolva Dél-Erdélyben. Alexa Popovici. Sokan menekülni kényszerültek. old. Heves üldözések kezdődtek: bezárták az imaházakat. 7029-7030. ami biztosította a baptisták számára a teljes vallásszabadságot és a felekezet elismerését. old. gyülekezeti tagokat. Jelics Gyula . kötet. az Arad-bánsági és a székelyföldi hitközség. A Zsil-völgyi magyar gyülekezetek feloszlottak.30 A demokratikus rendszer lehetőséget adott a baptisták számára az újbóli szervezkedésekre. valamint Bokor Barnabás. Cserepka János. 255 din 1944. 33-34. Hat év krónikája dióhéjban – Békesség Keresztyén Családi Naptár 1947 (Nagyvárad).elnök. A Romániával való egyesülés következményei A háborút követően Erdélynek Romániához való csatolásával Észak-Erdély egyesült Dél-Erdéllyel. A Nagyváradon megtartott közgyűlésen a Konvenció elnökének Bokor Barnabást. 68580/ 942. A Konvenció keretein belül újraalakult a nagyváradi. megfélemlítették a tagokat és a prédikátorokat. 13 28 29 30 . 1944. Dénes Ferenc. Újraindult az Ifjúsági Szövetség. Eközben Dél-Erdélyben az 1940-ben hatalomra jutó Antonescu-kormány szinte lebénította a baptista missziót. ami létszámbeli növekedést is előidézett. a szilágysági. Decretul legii nr. 305 din 1942. Istoria baptiştilor din România.29 Az országban több mint ezer bezárt imaházat nyitottak ki. raktárakká alakították! Némelyek vértanúhalált szenvedtek hitükért – nem bírták ki a kínzásokat. augusztus 23-én. publicat în Monitorul Oficial nr. Ezek között voltak. és beszüntette az erdélyi lapok megjelenését. I. 553 din 1944. Molnár Jakab és Veress Efraim 27 Decretul legii nr. titkárának pedig Dénes Ferencet választották. az Antonescu-kormány megbuktatásával megszűnt a baptisták üldözése.

Az erdélyi baptizmusban drámai változások álltak be.32 13. Az 1948. Megalakult a Vasárnapi Iskolai Bizottság (a húszas években a vasárnapi iskolák az Ifjúsági Szövetséghez tartoztak). decemberében I.voltak. a területeket ún. aki nem vallotta istentagadó nézeteiket. Ónodi Gyula. Ennek következtében 1950-re az Erdélyi Magyar Baptista Konvenciót teljesen beolvasztották a nyolcszor nagyobb román szervezetbe. bibliaolvasó kalauzokat jelentetett meg a demokratikus vallásszabadság rövid időszaka alatt.31 A Konvenció központi lapjaként havi rendszerességgel megjelent a Testvéri Szó. 14 . Ez azt is jelentette. old. Az 1948-ban hatalomra került ateista-marxista ideológia képviselői az ország gazdaságikulturális életét szovjet mintára kezdték megszervezni: felszámolták a megyéket. de a Konvenció újraalakulásával újabb lendületet vett. 1947. Az istentagadó rendszer idején 1947. old. októberében megtartott körösbökényi (Buteni) Országos Kongresszuson a baptistákkal hatósági kényszerre átdolgozott alapszabályzatot írattak alá. Mihály elűzésével lezárult a demokratikus vallásszabadság. de majdhogynem megszüntette a magyar baptisták 31 32 A Szeretet Pünkösdi üzenete. Ezzel megkezdődött a baptisták módszeres visszaszorítása. az Ének-zenei Bizottság. melyben a magyarokat Bokor Barnabás és Dénes Ferenc képviselte. kisebb könyvecskéket. 1998. 8/8. 1946. a kummunizmus megbuktatásáig érvényben volt. hogy ellenségnek tekintettek mindenkit. 13-14. Szeretet. „vallásszabadság” jelszó alatt. Az így elfogadtatott Szervezeti Alapszabályzat és Hitvallás 1989. korlátozzák. Az 1947-es év még vallásszabadságban telt el. A rendszer vezetői mindent elkövettek. amelynek diákja lett Megyesi József. valamint az Irodalmi Bizottság. Évente kétszer a Szeretet is megjelenhetett. Szeptemberben újra megnyílt a bukaresti Baptista Teológiai Szeminárium. amelynek vezetői a nagy zenekultúrával rendelkező Szilágyságból kerültek ki. december 23-ig. hogy a vallási életet teljesen a maguk tetszése szerint irányítsák. A többi lapok első megjelenését kevéssel megelőzte a Szilágyságban újraindított Az Igazság Tanúja. Ötvenéves évfordulók. a Romániai Baptista Hitközségek Uniójába. Cserepka Jánosnak távoznia kellett az országból. „rajonokra”. Ez a beolvasztás nemcsak korlátozta. tartományokra osztották fel. Balla Gábor és Szilágyi Dezső. Az Irodalmi Bizottság naptárakat. valamint 1947-ben A Hit Hangjai énekeskönyv hetedik kiadását is. A szervezett női misszió nem szünetelt a Bécsi Döntést követő években sem. júliusi száma.

A Hitközségi Választói Közgyűlés által megbízott küldöttek közül nem mehettek el az Országos Kongresszusra azok. Istoria bisericilor baptiste din România. akiknek szülei nem voltak baptisták. akiknek saját aláírásukkal ellátott írásban kellett továbbítsák a gyülekezetekhez. Sok gyülekezet nem vetette magát alá ezeknek a rendelkezéseknek.35 33 34 Kiss Lehel. amelyek ma is sokfelé az istentisztelet részévé váltak. A lelkipásztori értekezletek napirendjét szintén engedélyeztetni kellett az Egyházügyi Hivatallal.33 1960-ig csak három hitközséget ismertek el: a nagyváradit. Ezt ugyanis nem tekintették hivatalos kultikus gyakorlatnak. 1954-ben Petre Constantinescu-Iaşii kezdeményezésére érvénybe léptették a hírhedt „Reglementare”-t.önrendelkezését. Kézirat. és az időpontokat is megszabták: hétköznap csak egyszer. Így alakultak ki a bibliaórák. A törvény tiltotta azt is. jelentést kellett tenni még egy doboz gyufa megvásárlásáról is. majd pontos és részletes nyilvántartást a tagokról és családokról is. a kolozsvárit és a brassóit. akiket az Egyházügyi Hivatal illetékesei nem kedveltek.34 Időnként a pénzügyekről is részletesen be kellett számolni. Ioan Bunaciu. old. Decizia Tribunalului Suprem. A hatalom késleltette és akadályozta az Alapszabályzatban előírt Kongresszusok megrendezését. Először csak az ingó és ingatlan vagyonról kellett jelentést tenni. hogy a bibliaóra keretein belül hirdették az igét és gyakorolták az igemagyarázást. Háromhavonta a lelkipásztoroknak kötelező volt megjelenni a Hitközségek székhelyein megrendezett közgyűléseken. 15 35 . Többen a gyülekezetek lelki szolgálattevői közül azzal lettek felmentve a börtönbüntetés alól. amelyek első felében politikai iratokat és pártdokumentumokat olvastak fel és tárgyaltak meg. az Egyházügyi Hivatal irányította. Editura Făclia. hogy olyan személyeket kereszteljenek meg. amely alapján lecsökentették a gyülekezeti összejövetelek számát. Editura Universităţii Emanuel.2004. Dosar nr. Az Unió Bizottságának negyedévi közgyűlését. de 1960-ban azokat is megszüntették. Bukarestben. Şedinţa publică din 2 august. A kommunizmus fellépése in Emlékkönyv 1931. Baptista Levéltár. 1801. A vasárnapi iskolai oktatást felfüggesztették. 9. vasárnap pedig 8-tól legkésőbb 14 óráig lehetett istentiszteletet tartani. Nagyvárad. amihez az Egyházügyi Hivatal (Departamentul Cultelor) által kiadott engedélyre volt szükség. A kommunisták rendeleteiket szóban adták át az országos baptista vezetőknek. vagy akik még nem töltötték be a 18. Egyre több ilyen levél érkezett a Hitközségtől. Colegiul Penal nr. 1887/1967. életévüket. 2006. 1967.

A „reglementálás”. Ebben az évben Bodor Sándor érszöllősi lelkipásztor kezdeményezésére többfelé nagyméretű. amelyek a Nyugat előtt Románia politikai helyzetét jó színben tűntették fel. A ’60-as évek ébredési mozgalma szinte az egész Erdély magyar gyülekezeteire kiterjedt.36 Az üldözések ellenére ez az időszak egy jelentős lelki felemelkedés kora volt a gyülekezetek számára. Az ébredés vezető egyéniségei voltak többek között: Nagy Károly. akadályozták a Teológiai Szeminárium hatékony működését. korlátozták a lelkipásztorok szolgálatát. Balk Margit. megfélemlítettek. A gyülekezetek látványos. Szilágyi Sándor. vagyis a szabályozás felfüggesztése érdekében Iosif Ţon román lelkipásztor kezdeményezésére 50 lelkipásztor Memorandumot nyújtott be az Unióhoz és az Egyházügyi Hivatalhoz. Az ébredés vezetői közül a felsoroltakon kívül is többeket felfüggesztettek állásukból. de úgy. Hajas Miklós. Ceauşescu uralomra jutásával (1965) enyhülni látszott az egyházak üldözése. 1975-től elkezdődött az enyhülés időszaka. Az aláíró lelkipásztorok között volt hat magyar is. Mindhárman jelentős helyet foglalnak el az erdélyi magyar baptisták történelemében. Szabó László és Veress Efraim. aminek hatása mindmáig érzékelhető. Sok helyen újra bezárták az imaházakat. A ’60-as és ’70-es évek ébredései Látva az egyre nagyobb teret hódító ébredést. ezzel egy időben a román baptisták között is. Ennek hasznos és káros következményei egyaránt voltak. felszámolták a gyülekezeteket. Balla Dávid. amikor megszűnt a lelkipásztorok szolgálatának és az összejöveteli alkalmak időpontjának korlátozása. 16 . Mivel jól taktikázott. ami a kémeri Nagy Károly 1956-ban való megtérésével indult el. Az ébredés kibontakozásával egy időben a parasztgazdaságok erőszakos felszámolásával. Gergely Pál. és ez a gyakorlat kiterjedt az összes 36 Ibid. olyan reformokat vezetett be. leállították az építkezéseket. a Kultuszminisztérium fokozta a megszorító intézkedéseket. A ’70-es években újabb ébredési hullámok indultak el. Bartha István. általában egy hétig tartó evangélizációs istentiszteleteket kezdtek tartani. 1966-ban meghalt Bokor Barnabás. és a városok iparosításával megkezdődött a falvakból való tömeges kivándorlások megállíthatatlan folyamata. és a hatalomnak leginkább megfeleljen. Kulcsár Mihály. Vass Gergely.14. 1968-ban visszaállították a megyerendszert. börtönre vagy munkaszolgálatra ítéltek. hogy az a nyelvi kisebbségek arányos eloszlása szempontjából kedvezőtlen legyen. és igyekezett a lelki mozgalomnak a rendszert fenyegető politikai színezetet adni. Kiss László. elkobozták a Bibliákat és a vallásos iratokat. számbeli és minőségi növekedésnek indultak.

37 A ’80-as években sok Biblia jutott be csempészárúként az országba. korábban megválasztott emberek maradjanak.magyar baptista gyülekezetekre. az Îndrumătorul Creştin Baptist végén. Habár nagyon körülményes és kockázatos volt imaházakat építeni. zilahi lelkipásztor lett. decemberében megszűnt a negyvenkét évig tartó kommunista diktatúra. egyetlen romániai baptista lap. Bokor Barnabás halála után egy darabig. hogy a kongresszusi küldöttek és az Unió vezetői ugyanazon. mint az Unió alelnöke. és keresztyén könyvek is – főként az Evangéliumi Kiadó kiadványai. Vezetőivé Veress Ernő (elnök). majd 1984-től Kulcsár Sándor lett az alelnök. kolozsvári lelkipásztor vette át az alelnöki tisztséget. old. és 1974. kalotaszegi-mezőségi és székelyföldi Missziókerületekkel. között. amely ettől kezdve biztosította a lelkipásztor képzést. szilágyságiszatmári. Szentegyháza (Vlăhiţa) mellett kiépült a Hargitai Keresztyén Tábor. négy magyar oldalát. Az 1975-ben nem egészen zökkenőmentesen lezajló gyülekezeti és hitközségi választásokon a hatalom embereinek nem sikerült elérniük. havonta). 344. A lapok is újra megjelentek (Szeretet – központi havilap. Mustármag – ifjúsági havilap és Harmatcseppek – gyermeklap. valamint a szórványban levő kárpátaljai. és új fejezet nyílt az erdélyi magyar baptisták történelemében is: újraalakult a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége négy Missziókerülettel: a nagyváradi-bánsági. valamint Mike Béla és Both József (alelnökök) lettek megválasztva. A magyarok képviselője az Unióban Mike Béla. Ilonka István volt 1966. 1994ben Kolozsváron megalakult a Magyar Baptista Teológiai Fakultás is. az erdélyi magyar baptisták országos képviselője. Szalárdon (Sălard) pedig a Filadelfia Öregek Otthona. Üdvüzenet negyedévi. A magyarság képviselői továbbra is Bartha István és Mike Béla maradtak. Borzási István (főtitkár). A kommunizmus időszakának utolsó baptista kongresszusát 1988-ban tartották. vajdasági és felvidéki magyar baptista gyülekezeteket. több helyen impozáns imaházak épültek fel. erdélyi. A Magyar Baptisták Világszövetségének megalapítása 1997-ben összefogta a magyarországi. 17 . 1974-től 1977-ig Dénes Ferenc. Ő szerkesztette az 1974-től késésekkel megjelenő. Mike Béla 1984-ig képviselte a magyarokat az Unióban. 1989. amerikai szövetségeket. 37 Kiss László in Krisztusért járva követségben.

1991. Az Igazság Tanúja. publicat în Monitorul Oficial nr. Jos. nr. Raportul nr. July 21-27. Bertalan. Baptista Kiadó. Nagyvárad. Tájékoztató a baptista gyülekezetek részére. 10 oldalas füzet. 1923. Békehírnök. 469. 1887/1967. 1929. Vass Sándor. Dosar nr. Szövetségközi bizottsági értekezlet. H. Editura Făclia. 1929. Colijn . Farul Mîntuiri 1922. Beszámoló a Románia területén élő magyar anyanyelvű baptisták egyesülési ünnepéről. publicat în Monitorul Oficial nr. Kézirat Kirner A. nr. din decembrie 1942. I. 68580/ 942. Kornya Mihály baptista úttörő parasztapostol krónikája. Decizia Tribunalului Suprem. Colegiul Penal nr. 927. din 1944. 305 din 1942. 1922. Egyetemes egyháztörténet. Budapest. 553. Az Igazság Tanúja. II. 1941. Nagyvárad. Congress. 68135 din decembrie 1921. Akadémiai Kiadó. 1920. Bereczki Lajos szerk. Szeretet 1928. Révész Imre. Budapest. Kiss László. 1991. 7/1-2. 1947. London. Baptista Levéltár. Nagyvárad. 6/6 és 6/9. Stokholm. 1923. Ordinul circular. 1933. Az Üdv Üzenete. Brooks C. Ruschbrooke J. Editura Universităţii Emanuel.-i száma. 1947. 5/2-3. A. Şedinţa publică din 2 august 1967. Iránytű Kiadó. Jegyzőkönyv. Kézirat Kocsis Imre. 1913. Ordinul circular. 5/9-11. Istoria bisericilor baptiste din România. din 1944. nov. Bunaciu Ioan. old.Bibliográfia Alexa Popovici. 1933. Baptista Levéltár. a Szövetség kiadványa. 2006. 1801. Baptist Work in Europe. 1996. Budapest. Ruschbrooke J. 12/14-15. kötet. Munkások kirendelése a Bihar-szilágyi Szövetkezetben Magyar Larousse Enciklopédia. Baptista Levéltár Nagyvárad. III. 1930. 13-14. H. Az erdélyi baptista misszió kezdete.2004. Munkásértekezlet Nagyfaluban 120. Darabont Gyula. Emlékkönyv 1931. 2001. Keleti Újság. 24143 din 17 ianuarie 1922. 1923 április 24. 1932. 1998. A reformáció. 7029-7030. Király György. Szeretet. 14. Krisztusért járva követségben. A kommunizmus fellépése in. Békesség Keresztyén Családi Naptár. Kézirat Kiss Lehel. Decretul legii nr. Nagyvárad. 255. Kolozsvár. 24/12-14. 1920. Budapest. 18 . 1/4-5. 1933.. The Baptist Movement on the Continent of Europe. 11/3-4. 21/88. kötet. Istoria baptiştilor din România. 3/15. Nagyvárad. Decretul Legii nr. 8/8.

.......................................................... Az első vezetők......................................... 13 13.................................................................................................................................................................................................................................................................................................... 10 10.......... Az anabaptisták: a baptisták hitelődei ...................................................... 5 6................................................................... A Romániával való egyesülés következményei . 3 3............. 1 2..................... 7 8.............................................................................................................................................. 16 Bibliográfia.................... Az üldözések kezdete ........................................ A két különálló Szövetség ............ A modernkori baptizmus .......................................................................................... Az erdélyi magyar baptizmus kezdete..................................................................4 5..................... A ’60-as és ’70-es évek ébredései ..................................................... 8 9........................................................................................... 14 14.................................................... A két világháború között ........................ A két Szövetség egyesülése............... 4 4.............................................. 12 12..... Egy megerősödött Egyház ......................... 6 7.............................................TARTALOMJEGYZÉK 1....................... 11 11........................................................ Az istentagadó rendszer idején .......... A magyar baptizmus kezdete............................... A Bécsi Döntés következményei.............. 18 19 ..................................

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->