You are on page 1of 34

NIETZSCHE-AFORIZMÁK

(A MENSCHLICHES, ALLZUMENSCHLICHES-BŐL)

FORDÍTOTTA: SCHÖPFLIN ALADÁR

Intellektus és morál. Hogy az ember igéreteit megtarthassa, jó emlékezőtehetségének kell lennie. Hogy szánakozni tudjon másokon, erős képzelő erejének kell lennie. Ily szorosan össze van fűződve a morál az intellektus jóságával. * Soha nem büntetett bűn. A mi gonosztettünk a gonosztevőkkel szemben abban áll, hogy úgy bánunk velük, mint gazemberekkel. * Sancta simplicitas. Minden erénynek vannak előjogai: például hogy egy elitéltnek máglyájához odavigye a maga kis rakás rőzséjét. * Kivégzés. Hogy van az, hogy minden kivégzés jobban sért bennünket, mint a gyilkosság? A bírák hidegsége, a kínos készülődés s az a tudat teszi, hogy itt egy embert használnak fel mások elrettentésére. Mert a bűntettet, még ha volna is - nem büntetik: ez a nevelőket, a szülőket, a környezetet terheli, nem a gyilkost - a rosszra vivő körülményekre gondolok. * Az aszkéta. Az aszkéta kényszert csinál az erényből. * A hiúság gazdagít. Mily szegény volna az emberi szellem hiúság nélkül! Így azonban olyan, mint egy jól megtelt és mindig újra megtelő áruraktár, amely mindenféle vevőket csábít magához; csaknem mindent megtalálhatnak benne, mindent megkaphatnak, föltéve, hogy az érvényes pénznemet (a csodálatot) magukkal hozzák. * A lélek bőre. Ahogy a csontokat, a húst, a beleket és a véredényeket a bőr zárja körül s ez teszi az ember látását elviselhetővé, ép így borítja be a lélek indulatait és szenvedélyeit a hiúság: ez a lélek bőre. * Az erény álma. Ha az erény aludt, felfrissülten fog fölkelni. * A szemérem finomsága. Az emberek nem szégyenlik magukat, ha szennyeset gondolnak, de annál inkább, ha azt képzelik, hogy ezeket a szennyes gondolatokat föltételezik róluk. * A gonosz indulat ritka. A legtöbb ember sokkal inkább el van foglalva magával, semhogy gonosz indulatú lehessen. * A mérleg nyelve. Dicsérünk vagy korholunk, aszerint, hogy az egyik vagy a másik ad-e több alkalmat itélő tehetségünk ragyogtatására. * Lukács evang. XVIII. 18. kijavítva. Aki önmagát lealacsonyítja, föl akar magasztaltatni. * Az öngyilkosság megakadályozása. Olyan jogunk van, amelynél fogva az embernek elvehetjük az életét, de olyan nincs, hogy a meghalást elvegyük tőle: ez csak kegyetlenség.

* Az emberszeretet határa. Mindenki, aki valakiről kijelentette, hogy ostoba vagy gazficzkó, haragszik, ha az illető egyszer kimutatja, hogy nem az. * Az eredetieskedők ellen. Ha a művészet a legkopottabb ruhába öltözik, akkor ismerni fel legjobban, mint művészetet. * Kollektiv szellem. A jó íróban megvan nemcsak a maga szelleme, hanem a barátainak szelleme is. * Kétféle félreismerés. Az éleseszű és világos írók szerencsétlensége, hogy laposaknak nézik őket s ezért nem fordítanak rájuk fáradságot; a zavarosaknak pedig szerencséjök, hogy az olvasó elvesződik velük és a saját buzgalmán érzett örömet is az ő javukra írja. * A kulcs. Az az egy gondolat, amelynek egy jelentékeny ember, a jelentéktelenek gúnyjára és nevetségére, nagy értéket tulajdonít, az ő számára rejtett kincses kamrákhoz vezető kulcs, amazok számára pedig nem egyéb, mint egy darab ócska vas. * A szerző paradoxonai. A szerző úgynevezett paradoxonai, amelyeken az olvasó megütközik, gyakran nem is a szerző könyvében vannak meg, hanem az olvasó fejében. * Élcz. A legélczesebb szerzők keltik a legkevésbé észrevehető mosolyt. * Az antitézis. Az antitézis az a szoros kapu, amelyen át a tévedés legszívesebben lopózik az igazsághoz. * Gondolkodók mini stiliszták. A legtöbb gondolkodó azért ír rosszul, mert nemcsak gondolatait közli, hanem a gondolatok kigondolásának módját is. * Gondolatok a költeményben. A költő ünnepiesen hordozza meg gondolatait a ritmus szekerén: rendszerint azért, mert gyalog nem tudnak járni. * Bűn az olvasó ellen. Ha az író eltagadja tehetségét, csakhogy az olvasóval egyenlő sorba kerüljön, akkor követi el az egyedüli halálos vétket, amelyet az olvasó sohasem bocsát meg: föltéve, hogy észreveszi. Mondhatsz az emberre minden rosszat: de abban a módban, ahogyan mondod, elégtételt kell tudnod adni a hiúságának. * A legjobb szerző. A legjobb szerző az lesz, aki szégyelt íróvá lenni. *

Az írót úgy kellene nézni. * Megváratni. elpártolásra ingerli a többieket. A legbiztosabb mód az embereket felháborítani és gonosz gondolatokat ültetni el fejükben: ha soká váratjuk őket. Minden pártban akad olyan. . mint gonosztevőt. aki csak a legritkább esetekben érdemel fölmentést vagy kegyelmet: ez volna a könyvek túlságos elszaporodásának ellenszere. holott tulajdonkép csak a hang ellenszenves nekünk. Aki biztos a bizalomban.meggyűlöljük az ajándékozót.Drákói törvény az írók ellen. mint az eredetiek. Csak akkor kezdünk valamely erényünknek nagy értéket tulajdonítani. a másolatok jobban tetszenek. melyen elmondották. * A bizalmasok ellen Akik nekünk adták teljes bizalmukat. hogy veszedelmesebbnek tüntetjük föl. A várakozás inmorálissá tesz. amikor észrevesszük. * Az ajándékozás művészete. * Másolatok. mint betegségüket. Aki egy betegnek tanácsokat ad. . aki túlságosan hívő hangoztatásával a pártelveknek. akár nem. Gyakran találkozunk jelentékeny emberek másolataival és a legtöbbeknek. hogy úgy tegyünk. hogy ellenfelünkből hiányzik. * Egyes erények kedvelése. * Jóindulatú színlelés. * A legveszedelmesebb pártember. * Hogy lehet bátor embereket megnyerni. * Miért mondunk ellen. mintha cselekedeteik indító okain nem látnánk keresztül. Bátor embereket azzal beszélünk rá valamely cselekvésre. mint a milyen. akár csak a festmények közt. azt hiszik. akár elfogadják a tanácsát. * A beteg tanácsadója. Ha vissza kell utasítanunk az ajándékot csak azért. ha határozottan dicsérjük őket. ezzel jogot szereztek a miénkre. mert alkalmatlan módon ajánlották. * Bizalom és bizalmasság. A legjobb eszköz nagyon elfogódott embereken segíteni. bírja-e az illetőnek bizalmát. rendszerint nem biztos benne. * Az elfogódottság ellen. Ez tévedés: ajándékkal nem szerez az ember jogokat. Ezért gyűlölik ingerlékeny és büszke betegek tanácsadóikat még jobban. Gyakran ellenmondunk egy véleménynek. a fölény érzését szerzi meg vele szemben. nem sok súlyt fektet a bizalmasságra. Aki nagyon buzgón igyekszik valakivel bizalmas viszonyba jutni. Az emberekkel való érintkezésben gyakran van szükség arra a jóindulatú színlelésre.

* Előrelátható hálátlanság. Még egyszer olyan szívesen ugrik utána az ember a vízbefúlónak. akik ezt nem merik megtenni. * Kíméletes. ha valakinek hálával tartozik. * A jóbarát titka. Finom lélekre nyomasztó. * Hála. akinek valami kárt okoztunk. * A támadás oka. aki ha kifogy a társalgás anyagából. ha valakinek.* Kiegyenlítés. Az öngyilkostól rossz néven veszik rokonai. a durva lélekre. * Ami a legcsúnyább. Senkit meg nem bántani. nem érzik saját fölényüket és ezért kelletlen érzéssel nézik. Senki sem köszöni meg a szellemes ember udvariasságát. ha olyan emberek vannak jelen. aki valami nagyot ajándékoz. amelyben udvariatlan dolog szellemet mutatni. hogy egy viccet mondjon ránk. senkit szándékában nem korlátozni. * A jó levélíró. Nem talál háladatosságra az. hogy az ő jó hírnevükre való tekintetből nem maradt életben. rendszerint jó levélíróvá lesz. Kevés olyan ember akad. Aki nem ír könyveket. balsorsban mindig segíteni kész természetek ritkán örülnek együtt az emberrel: mások jó sorsakor nincs tenni valójuk. ha egy színvonalra helyezkedik az olyan társasággal. * Az öngyilkos rokonai. * Szellemtelen társaságban. . sőt még jóindulatra is hangolódhatik irántunk. * Tanúk jelenléte. Az ember nemcsak azért támad. ne szolgáltatná ki jóbarátjai titkos ügyeit. ha valakit hálára kötelezett maga iránt. sokat gondolkodik. hogy a saját erejének tudatára jusson. A részvétteljes. és aki nem elégítő társaságban él. mert a megajándékozottra már az elfogadás is túlságos teher. Aki nem tudja gondolatait jégre tenni. mint a félénk természetnek. * A részvétteljesek. fölöslegesek. Ezzel már elégtételt szerzett magának. mint az emberi arczban. éppúgy ismertetőjele lehet az igazságos. * A vitázáshoz szükséges. ne menjen a vita tüzébe. Alig hinném. alkalmat adunk. hogy valakinek fájdalmat okozzon vagy hogy legyőzze. hanem talán csak azért. hogy a sokat utazott ember bárhol a világon talált volna csúnyább vidékeket. Sokszor elég.

amely még nem hordott lovast. akkor a másik véleményre való tekintet rendszerint eltéríti természetes helyzetéből a magáét: szándékosabbnak. vagy mert érdeket akar elbeszélésével kelteni. hogy az ember olyan tehetséges. Ilyenkor rendszerint rosszabbul beszél el. ahol szólani kellett volna. sokkal megbocsáthatóbb is (történeti okokból). * Az elbeszélő. hogy az esemény vagy ember olyan is legyen. ha valaki inkább él függetlenül. Az utóbbi esetben túloz. mert abban a társaságban úgy viselkedtünk. Művészek és államférfiak. Aki valamit elbeszél. * Az illetlenség jó jel. hogy hordhatja. De bizonyára minden ember számára megvan a horog. Az ilyen érzület sokkal gyakrabb nőknél. vagy mert hallgattunk. * Lelkiismereti furdalások. Így. amilyennek festették. A legerősebb ismertetőjele a nézetek elidegenedésének két ember között. rendszerint titkos elkeseredéssel az ellen. akik legjobban tudták. mi a jó barát. Miért vannak közönséges társaságokból jövet lelkiismereti furdalásaink? Mert fontos dolgokat könnyedén vettünk. mert alkalmilag nem ugrottunk fel. mert személyekről nem beszéltünk teljes hűséggel. mintha bele valók lettünk volna.* Az elidegenedés jele. . . amely a barát szónak szuperlativusza. talán kissé túlzottnak tűnik fel. azért beszél-e. * A hang veszedelme. könnyen elárulja. nem szaladtunk el. amilyennek ők képzelik. de nemsokára büszke lesz. mert nem annyira a tárgyra. kik egyes vonásokból kikombinálják az ember vagy egy esemény teljes képét. a tüzes ló makranczosságát látja bennük. * Vita hevében. egyenesen megkövetelik. olyan ravasz. Az előkelő érzület teljes hiányát jelenti.ez nem igaz. A fölényes embernek öröme telik a becsvágyó ifjak iránta való tapintatlanságaiban. akiktől függ. élesebbnek. mint férfiaknál. mások költségére. * A rokon mint legjobb barát. sőt ellenségeskedéseiben is. mint magamagára gondol. * Az élősdi. Ha az ember egyszerre ellene mond valami véleménynek s kifejti egyúttal a magáét. amelyek meg sem felelnek meggyőződésünknek. ha mindegyik mond valami irónikusat a másiknak s egyik sem érzi meg rajta az iróniát. Minden embernek megvan az ára.egyszóval. hogy némely embereket valamely ügynek . amelybe bele kell harapnia. Ezt nem tudom magamnak megmagyarázni. szuperlativuszokat használ és a többi. hogy utána megkívánják. a rokont olyan szóval jelezték. mert a tárgy érdekli. Beszéd közben néha zavarba ejt a saját hangunk csengése és olyan állításokra csábít. * Az arczkép zsarnoksága. olyan igazságtalan legyen. A görögök. többnyire abban lesznek igazságtalanok. * Horog. csakhogy ne kelljen dolgoznia.

másoké megint más. Ha nincs jó apád.Lehet. de ritkább dolog is. * A szülők életének folytatódása. hogy fiaik vannak. a nemesség. Az önmegvetés férfi-betegségén legbiztosabban az segít. De a kiváncsiság belopózik a kötelesség vagy részvét nevében a szerencsétlen vagy a nyomorgó házába. * A természet korrigálása. ha jóvá akarják tenni. aszerint tiszteli vagy kevésre becsüli őket. mert a jó házasság a barátságra való tehetségen alapszik. mint a fiát magát. Az apáknak sok a dolga. hogy a sokat dicsőített anyai szeretetben is van jó darab kiváncsiság.ez az ő lelkük édes méze és nyalánksága. * Észszerű esztelenség. amint ezt már Szokratesz is tapasztalta. . vagy egyáltalában közömbös irántuk. * Szokratesz tapasztalata. Ez az a baj. A tökéletes nő magasabb tipusa az embernek. * A féltékenység egy neme. * Barátság és házasság. az nincs is. más dolgokban rendszerint ép ezért teljes kontár marad. * Anyai örökség. Ha az ember valamely dologban mesterré lett. mikor őt nemzette. de azért épen megfordítva ítél. hogy apja rosszul tette. a szelidlelküség. . hogy amiről nem lehet társaságban beszélni. Az anyák könnyen lesznek féltékenyekké a fiaik barátaira.Az állattan tudománya módot ad ennek a tételnek valószínűvé tételére.betegség. mint a tökéletes férfi. amely a mesterekkel való érintkezést kellemetlenné teszi. az önfeláldozás fényével . Az élet és értelem érett korában az embert elfogja az az érzés. * Apák és fiúk. keveset tennének az emberek felebarátaik javára. * A tökéletes nő. Az előkelő nők azt hiszik. A legjobb barát fogja valószinüleg a legjobb feleséget kapni. Mindenki anyjáról vette a nőnek képét: amilyen az anyja volt. szerezz magadnak. . * Férfi. A szülők jellemében és érzületében mutatkozó megoldatlan disszonancziák tovább csengenek a gyermek lényében s magukban rejtik belső szenvedéseinek történetét. * Kiváncsiság.megnyerjünk. Ha a kiváncsiság nem volna. azt az ügyet csak el kell árasztanunk az emberszeretet. Az anya rendszerint jobban szereti magamagát a fiában. ha egy okos nő szereti az embert. * Előkelő nők tévedése. ha ezeknek nagyobb sikereik vannak.és melyik üggyel ne lehetne ezt megtenni! .

* Asszonyi barátság. * Unalom. egy kis fizikai ellenszenv is kell segítségül. * Szemérmetesség. A jegyesek. a legtöbben pedig azért. Sok ember. melyek szerelemből köttettek (az úgynevezett szerelmi házasságoknak) a tévedés az apja és a szükség az anyja. * A hely egysége és a dráma. de hogy az fenmaradhasson. Némely férj azért sóhajtozik. Az a muzsikus.* Anyai jóság. amely nem emel föl. mint a mennyire rugdalóznak ellene. ugyanazokat a zeneműveket mindig lassabban fogja játszani. és fordítva. mivel sohasem tanult meg rendesen dolgozni. Az asszonyok nagyon könnyen kötnek barátságot egy férfival. mert nem akarja senki elcsábítani. Nagyon szellemi életet élő embereknek ép oly nagy szükségük van házasságra. a jó házasságok gyakoriabbak volnának. kiket az érdek fűzött össze. Szerény családból való gyermekeket ép úgy kell nevelés útján parancsolni tanítani. lesülyeszt. Az asszonyi szerelem minden fajtájában napvilágra jő valami az anyai szeretetből is. számító érdekhajhászat szemrehányásán túltegyék magukat. Éppen így igyekeznek azok. Némelyik anyának boldog. gyakran igyekeznek szerelmesekké lenni. * A házasság rendes következményei. Ha a házasfelek nem laknának együtt. Ép így nincs a szerelemben pauza. * Szerelmesek akarnak lenni. akár egy utálatos orvosság ellen. * Szerelmi házasságok. hogy a hideg. azért sülyed rendszerint a férfi valamivel lejjebb. kivált asszony nem érzi az unalmat. másiknak boldogtalanokra: máskülönben anyai jósága nem bír nyilvánulni. Minden érintkezés. mert akkor a vallásos szerep-játszás könnyebben esik. mert a feleségét elcsábították. * . Azoknak a házasságoknak. köztiszteletben álló gyermekekre van szüksége. igazán vallásosak lenni. * A szerelemben nincs pauza. míg az asszony valamivel emelkedik. ha feleségre tesz szert. mint más gyermekeket engedelmeskedni. * Parancsolni tanítani. * Különböző sóhajok. akik érdekből térnek keresztény hitre. Az asszonyoknak szépségükkel általában nő a szemérmetességük is. aki szereti a lassú tempót. * A szerelem egy eleme.

amit a hóhérok. * A házasság mint hosszú beszélgetés. hogy a szerelmest meggyógyítsa. tüzes ifjakból . ne csak boldog férj. A házasság jósága azzal bizonyosodik be. az ember jóra és rosszra erőteljesebben kél ki belőle. később megtanulják. Néha elég egy erősebb szemüveg is. s a kiben megvolna a képzeletnek az az ereje. * A rövidlátó szerelmesek. tartós marad. mint a kultura téli álma. ha kívánságuk nem szólna ellene: ez azt kivánja. * A jó házasság próbája. . ugyanazt akarják. hogy mások is jelentékenynek tartsák. A háború ellen azt lehet felhozni. hogy egyedül akarják bírni. indulatúvá. Az a házasság. például mikor az asszony férje révén híres akar lenni. A háború mellett: mindkettőben épen a nevezett hatásokat barbarizálja s ezzel természetesebbé teszi. a milyenül a férfi képzeletében élnek. hogy a férfi több is legyen. de épen ezek tudják a férfi vágyát legerősebben fokozni: a lelküket keresi . ha megtűr egy »kivételt«. tudásra vágyó. aki szereti őket. az érintkezés legtöbb ideje beszélgetéssel telik el. nincs belsejük.és örökké keresi. hogy csak épen egy lányra van szüksége. * A háború. Azt. hogy egy arczot. Az istenért. csak éppen hogy okosabban és becstelenebbül. a férfi pedig az asszony által szerettetni. * Tisztesség és becsületesség.Tartós házasság. akiknek akárhol keressük is. amelyben mindegyik fél valami egyéni czélt akar a másik útján elérni. * Bohém. egy alakot húsz évvel öregebbnek tudna elképzelni. Szívesen tartanák zár alatt. hogy egy férfit boldoggá tudnak tenni. Azok a lányok. olyan. kielégítést nem nyujtó lényekkel szóba áll. a melyik gyakran elmés. hogy annyit jelent. * Leányálmok.Az asszonyok hiúsága megkívánja. * Maszkok. akik csupán ifjúi szépségüknek köszönhetik egész életükre való jólétüket és akiknek ravaszságát az okos mamák még biztatják. * Leány gimnazisták. Sajnálatra méltó az a férfi.tanáraik másolatát csinálja. hogy boldog legyen. hogy ezzel az asszonnyal öreg korodig jól fogsz mulatni? Minden más a házasságban átmeneti. aki az ilyen kisérteties. talán nagyon zavartalanul tudna keresztülhaladni az életen.természet. hogy a győztest butává teszi s a legyőzöttet gonosz. mint ezek. * Szerelem és tulajdon. . ha azt hiszik. mint lebecsülni egy férfit. Az asszonyok szerelemből teljesen azzá lesznek. A házasság megkötésekor az ember vesse fel azt a kérdést: hiszed-e. A jelentékeny férfit az asszonyok többnyire úgy szeretik. Tapasztalatlan leányok azzal a képzelődéssel hízelegnek maguknak. Vannak asszonyok. csak ne vigyék át gimnáziumi képzésünket a leányokra is. hanem csupa merő maszkok.

* Tanügy. Tudósok. A tanügy nagy államokban legfeljebb ha középszerű lesz. A kultura a politikailag elgyöngült korszakoknak köszönheti a legtöbbet. Mint ahogy a vízesés lehullásakor lassubb és lebegőbb. A politikai betegágyon a nép rendszerint megifjodik és újra megtalálja szellemét. filozófusok. Aki szenvedélyét ügyekre (tudományra. * Új vélemények a régi házban. amelyet a hatalom keresésében és megtartásában lassankint elvesztett. A vélemények átalakulására nem következik azonnal az intézmények átalakulása. Gyakrabban tűnik fel jellemesnek az ember azért. amely nincs a nyilvános kritika éles levegőjének kitéve. mert elveit követi. akik politikusokká lesznek. művészetre) irányozza. Majd minden politikusnak bizonyos körülmények között oly nagy szüksége van becsületes emberre. mint ahogy a tett előtti viharos vágyától vártuk volna. * Fordított világ. sőt az új vélemények sokáig laknak elődeik elhagyatott és kísértetiessé vált házában és még fenn is tartják . ha kellemetlen tételt állít fel. ugyanabból az okból. mint a gomba (tehát például tudományos testületekben és szenátusokban). * Szenvedély az ügyért. * Az igazság ellenségei. A meggyőződések veszedelmesebb ellenségei az igazságnak. mint azért. * A báránybőrbe bújt farkas. * Tudósok mint politikusok.* A szellem feltámadása. művelődési érdekekre. művészek alkotásaik képviselői). hogy az elrablott kost megegye. hanem hogy gyapjas háta mögé bújjon. a tett nagy embere is több nyugalommal cselekszik. * A nyugalom a tettben. Minden intézetben. rendszerint azt a komikus szerepet kapják. ártatlan korrupczió tenyészik. pedig okosabb volna ezt akkor tenni. hogy mint a kiéhezett farkas ront be a juhakolba: de nem azért. A gondolkodót élesebben bírálják. személyek iránti szenvedélyétől sok tüzet von el (még ha azok képviselői is az illető ügyeknek. mint a hazugságok. * Jellemes. mert temperamentumát. * . * Ártatlan korrupczió.lakásszükségből. amikor tétele kellemes. hogy egy politika jó lelkiismeretévé váljanak. amiért a nagy konyhákban a legjobb esetben is csak középszerűen főznek. ahogy államférfiak. közjólétre.

és aztán azt. mint közönséges lények. hogy ha ügyük egyáltalán felvirágzik. * Barát. amely nélkül semmiféle emberi vállalkozás nem lehet el. Ők épen a mélységet hozták napvilágra: itt pedig mindig sok csúnyát lehet látni. * A hősiesség föltétele. hogy azok az ügyek. lealacsonyítottnak érzik magukat. Akik teljes mélységében fognak fel egy ügyet. Az ember akaratlanul is előkelően viselkedik. melyben más részesíti magát. A férfiak ritkán tartanak ki egy hivatásban. * Önmegfigyelés. * . mint a világ többi ügyei s nem akarják hinni. Ha valaki hőssé akar lenni. amelyről nem hiszik vagy nem hitetik el magukkal. hacsak a barátai és ellenségei nem lesznek kémekké és nem vezetik bele titkos utakon. amin a nyerészkedő és sikereket arató emberek annyi fölénynyel szeretnek gúnyolódni. hogy semmit se akarjon az emberektől és mindig csak adjon nekik. Minden idealista azt képzeli. amely egy idő mulva ettől az ügytől elsodor. Ugyanígy vannak az asszonyok szeretőikkel. a szokatlan bánásmód által. Az együtt-örülés. Az ember nagyon jól meg van védve az önmaga által való kikémlelés és megostromlás ellen. * Felhasználni a dagályt és apályt. tehát épen az van benne. különben nincs igazi ellensége. * Az érzület nemessége. * Az idealisták képzelődése. A tulajdonképeni erősség megközelíthetetlen rá nézve. amelyen elindultak. Minden nagyon egyéni berendezése az életnek felháborítja az embereket az ellen. hogy fontosabb minden más hivatásnál. Az érzület nemessége nagyrészben jólelkűségből s a bizalmatlanság hiányából áll.Ne nagyon mélyre. * Czél és utak. * A nagyság előjoga csekély adományokkal nagyon boldogítani. melyeknek szolgál. A megismerés czéljára fel kell használni tudni azt a kellő áramlatot. * Ami felháborító az egyéni életmódban. * Az igazi hivatás. akkor a kígyónak előbb sárkánnyá kell válnia. ha megszokta. amely egy ügyhöz sodor minket. rendszerint nem tud önmagától semmit észrevenni. csak a külső védőműveket. ugyanarra a rosszillatú trágyára van szüksége. nem az együtt-szenvedés teszi a jóbarátot. kevesen a czél dolgában. * Akaratban előkelőség. lényegesen jobbak. aki él vele. Sokan makacsak az út dolgában. ritkán maradnak hozzá örökké hívek.

szűk körben való foglalkozás lehúzza.A szerény. mint az ellenségek. mikor veszedelmes. * Moralitás és quantitás. Aki személyekkel szemben szerény. hogy a czéljai quantitative nagyobbak. Halálesetkor többnyire nem azért hozunk fel vígasztalásokat. a polgári jogosság. Azok az emberek. hogy a magunk részéről föltétlen rokonszenvet mutassunk irántuk. se nem kényszerű. Egyáltalán nem beszélni önmagáról nagyon előkelő képmutatás. igéretek megtartása dolgában gyönge a lelkiismeretük. * Gyönge lelkiismeret. * Boszúság. mint az ellenségeink. A vas kényszerűség olyan dolog. A bosszúság testi betegség. Az ember még annyira kinyujtózhatik megismerésével. Az igazság nem akkor talál legritkábban képviselőkre. * A szabad természet. Az egyik ember magasabb moralitása a másikhoz képest gyakran csak abban áll. akik az emberiségre való fontosságukról beszélnek. Czivilizált viszonyok közt mindenki legalább egy dologban fölényben érzi magát mindenkivel szemben: ezen alapszik az általános jóakarat. * Mindenki fölényben van egy dologban. még oly objektiven tűnhetik fel magamagának. amiért oly könnyen megvígasztalódtunk. emberiség) iránt annál inkább kimutatja fölényét. hogy a fájdalom erejét csillapítsuk. * A vas kényszerűség. hogy a boszúság oka utólag eltávolíttatik. * A legelőkelőbb képmutató. állam. a végén mégsem marad meg neki egyebe belőle. akiknek rokonszenves voltáról nem vagyunk minden körülmények között meggyőződve. sokkal jobban kinozzák képzeletünket. hogy se nem vas. * Az igazság képviselője. szerződések. amennyiben mindenki segíthet a másikon alkalomadtán s így szégyen nélkül elfogadhatja annak a segítségét. ügyek (város. hála) arra kötelez. * Az élet mint az élet eredménye. A másikat a kis dolgokkal. mert ennek nincs rólunk véleménye. mint inkább azért. Ez a bosszuja. amelyről az emberek a történelem folyamán belátják. . kor. * Vigasztalások. mint a saját életrajza. hanem mikor unalmas kimondani. Azért szeretünk a szabad természetben lenni. Az olyan embernek. * Még terhesebb. hogy mentegetőzzünk. holott valami ok (pl. társadalom. mely sehogy sincs még azzal meggyógyítva.

* Zsarnok. az az önmagában való tiszta gyönyör. Az emberek kevésre becsülésének legkiáltóbb jele az. mely azonnal megszünik. * Igazság. akkor még a csekély tehetség is (politikusoknál. A tévedés állatokból embereket csinált. * Élményeket elfelejteni. * Párthivek ellenmondásból. hogy mindenkit csak saját czélunk eszközéül. mert vesződséggel tanulta meg és büszke. de nem felejti el a gondolatokat. melyeket az élmények keltettek. vagy itélhet. hogy önmagától jött rá. Ha a szívben leküzdhetetlen vágy mozgolódik. a másik azért. * Ragaszkodás egy véleményhez. * Embermegvetés. Tehát mind a ketten hiúságból. könnyen elfelejti saját élményeit. Olyan időben élünk. hogy a kultura eszközein megy tönkre. Aki sokat gondolkozik és pedig tárgyszerűen gondolkozik. * Az igazság mint Circe. A jó tett épúgy fél a napfénytől. ahogy akar. Valamely dolog esztelensége nem ok arra. * Félelem a fénytől. hogy ne létezzék. A ki az embereket dühbe hozta maga ellen. vagy egyáltalán nem engedünk érvényesülni.* Tapasztalásból. hogy nyilvánosságra jutásával jön a fájdalom (mint büntetés). mint a rossz tett: ez attól fél. a mikor kulturánk abban a veszélyben forog. * . a napnak száz zsebe van. tudja. tehet. Az egyik azért ragaszkodik egy véleményhez. Ha sok a belerakni való. Aki mélyebben gondolkozik. ennek épen föltétele. hogy föl tudta érni ésszel. hogy zsarnokilag törjük magunkat keresztül és ez állandóan éleszti a tüzet. Senki sem hal meg manapság halálos igazságoktól: túlságos sok az ellenméreg. mert nagyra van vele. hogy az emberből ismét állatot csináljon? * Kulturánk veszedelme. hogy nyilvánosságra jutásával elmúlik a gyönyör (t. az igazság képes-e talán arra. az pedig attól fél. művészeknél) lassanként csaknem ellenállhatatlan természeti hatalommá válik. i.genie. hogy soha sincs igaza.) * A hosszú nap. * Embersors. amint a hiúság kielégülése járul hozzá. sőt ellenkezőleg. mindig pártot is szerzett vele magának.

erős elme sok ostoba és zavaros fejet. igénytelenség. mint a mekkora. boldognak érezni magát) olyan nagy. annak rendszerint nincs is elég ereje ezekről a czélokról nyilvánosan lemondani. közönségesség jele volna. hogy nekünk mit érnek. * A félelem fantáziája. a szerint az érték szerint becsüljük meg. A félelem fantáziája az a gonosz. Az ifjúság kellemetlen. hogy egy ellenséget leküzdjön. (mintha a laposság.Az ellenség élete. hogy gyönge volt hozzájuk képest. nemcsak az arczának. * Az áramlatban. ha valaki ezt mondja neki: »milyen boldog ön!«. hogy az ember rendszerint tiltakozik ellene. A szolgálatokat. * A szellem megtestesülése. mely a balsorsban rejlik. * Balsors. nem a szerint. Némely ember tehetsége kisebbnek tűnik fel. * A hivatás értéke. Erős víz sok kavicsot és bozótot sodor magával. mint a tisztázott világosat. * Túlságosan nagy czélok. Mert ez az a menedék. titokban szenvedélyei és vágyai is azt remélik. * Fontosabb. Néha csak azért maradunk hívek egy ügyhöz. Ha az ember komolyan fogja fel szellemi felszabadulását. így aztán kikerülhetlenül képmutatóvá lesz. * A szellemi felszabadulás veszedelmei. A tisztázatlan homályos ügyet fontosabbnak veszszük. * Ifjúság. vagy nem észszerű benne bármily irányban is produktivnek lenni. * Tehetség. hogy az az ellenség életben maradjon. melyet az illető tulajdonít nekik. ebben rejlik legnagyobb áldása. annak érdekében van. A hivatás gondolatnélkülivé teszi az embert. mert nem lehet. mikor máris a legnagyobb terhet kell viselnie. * Ízetlen ellenfelek értéke. . Aki abból él. Ha valaki sokat és okosan gondolkodik. amely mögé az ember megengedetten visszahúzódhatik. hogy megtalálják benne a maguk hasznát. hanem a testének is okos lesz a külseje. * Tett szolgálatok megbecsülése. melyeket valaki tett nekünk. ha általános természetű aggályok és gondok támadják meg az embert. A kitüntetés. mert mindig túlságosan nagy feladatokat állít maga elé. majomszerű kobold. Aki nyilvánosan túlságos nagy czélokat tűz ki maga elé és utólag titokban belátja. mert ellenségei nem szűnnek meg ízetlenek lenni. amely az embernek épen akkor ugrik a hátára.

rabszolgájává lesz. aki megmarad a hagyományokban. hogy belsőleg az illető ügy mellé álljanak. jobban örül neki. Ha az embereket bele lehet lovalni. aki rosszul hall.* Rosszul látni és rosszul hallani. hogy önmagukat fojtják meg a hála zsinórjával. A ki csak egy kicsit tud egy idegen nyelven. Vannak rabszolgai természetek. * . * Az egyetlen emberi jog. mint magát kiválónak érezni. áldozata lesz a rendkívülinek. ezért nem veti meg az önámítás semmi eszközét. ahogy elveszti magamagát. Nem a többiek véleménye. * Intelem pártfőnököknek. Hogy a közönséges emberek eljárása módját előre kitaláljuk. Nincs abban szellem. Aki rosszabbul lát. * A próféták fogása. * Önélvezet a hiúságban. Aki a hagyományoktól eltér. aki keresi a szellemet. még hozzáhall egyetmást. * Féltudás. A félig-tudóké az öröm. csupán azért. * A hála zsinórja. hogy mindig a legkevesebb szellemet pazarolják. hogy nyilvánosan nyilatkozzanak valami mellett. * A szellemesek. * Megvetés. Abban a mértékben. A rendesen önmagával megelégedett kivételesen hiú és dicsőségre és dicsőítésre fogékony. ha testileg beteg. hogy egy kellemetlen helyzetből szabaduljanak. mindig kevesebbet lát. hogy felajánlhassák nekik utólag receptjeiket az élet megkönnyebbítésére. fölülmúl minden állatot közönségesség dolgában. * Kivételesen hiú. ami a szívén fekszik. A mások megvetése érzékenyebben esik. továbbat aztán következeteseknek igyekeznek találni magukat. mások véleményéből. Vannak. például keresztény hitüket. * Veszedelmes szolgálatkészség. Mikor az ember vihogva nevet. mint a magunké. akik meg akarják nehezíteni az emberek életét. föl kell tételezni. Mindegyik esetben tönkre kell mennie. * Az állat alá. A hiú ember nem annyira kiválni akar. melyek az élvezett jótétekért való hálát annyira viszik. akkor már rendszerint rávettük őket arra is. hanem saját véleménye az õ véleményükről. kívülről kell magát megtalálnia. mint a ki jól tudja.

ha másvalakinek meggyóntuk. * Szeretet és gyűlölet. * Gyónás. hogy a maga módja szerint jó lehessen. igyekszünk meggyanusítani. a míg leesnek és összetörődnek. * Példakép a többieknek. mert a hangja alkalmas a suttogásra. Az önelégültség arany gyapja megóv az ütlegektől. hogy nincs alkalma az irigységre. aki összeesküvő. egy nagyothalló vagy nagy hallgatóság előtt). Aki hangosabban kénytelen beszélni. * Czéltábla.Szorgalom és lelkiismeretesség. . mikor épen most tértünk ki egy kocsi elől. hogy a multat elrútítsa. * . gonoszindulatú. A szorgalom és lelkiismeretesség gyakran azért antagonisták. Aki jó példát akar nyujtani. * Az alkalom hiánya. de nem óv meg a tűszúrásoktól. * Önelégültség. a lelkiismeretesség pedig nagyon is sokáig hagyja a fán. A jóbarátok hiányából irigységre vagy gőgre lehet következtetni. . mert a szorgalom még éretlen korukban le akarja szedni a gyümölcsöt a fáról. amelynek egész más okai vannak.Van. rendszerint túlozza. * Veszélyben. * A hang adja a szerepet. * Könnyű lemondás. intrikus lesz. Mások rosszindulatú beszéde rólunk gyakran tulajdonkép nem is nekünk szól. A szeretet és a gyűlölet nem vak. akkor utánozzák és egyuttal felülemelkednek az utánzotton. amit közölni akar. Keveset szenved füstbe ment reményei miatt az. * Barátok hiánya. melyet magukkal hordanak. hogy elgázolnak. csak el van kápráztatva a tűztől. csakhogy az a másvalaki nem felejti el. csak azért. Némely ember csak annak a szerencsés körülménynek köszönheti barátait. aki begyakorolta képzeletét arra. akiket ki nem állhatunk. Sok ember élete fogytáig vár az alkalomra. Elfelejtjük a bűnünket. hanem olyan bosszúság nyilvánulása. Legnagyobb a veszély. rágalmazó. * Gyanusítás. Azokat az embereket. erényébe egy szemernyi bolondságot kell vegyítenie. mint ahogy szokott (pl.ezt szeretik az emberek.

* Önkínzás. * Féltudás. hogy örökösöket neveljen magának. ha hízeleg önbecsülésünknek. az irrationálisnak. mint az egész tudás: egyszerűbbnek tudja a dolgokat. amely eszünkbe jut. mely elkábításra vágyik. A féltudás győzedelmesebb. állásunkhoz. ha nem látja a veszélyt. mint a mártir maga. rendszerint nem a saját véleményünk. meg kell hogy ereszsze a kantárt. A láng magamagának nem olyan fényes. mint amilyenek s ezért megfoghatóbban és meggyőzőbben alkotja meg róluk a véleményét. Aki érzi. * Az örökös érvényesülése. Aki sokat gondolkozik. a legolcsóbb áron adnotok? * . hogy más valakire nagy belső befolyása van. az önálló vélemények ritkán uszkálnak a felületen. hogy az ember ugyanazokat a jó dolgokat több ízben élvezi először. tehát ott. ha valaki művének minden örökösében ellenséget lát s védelmi állásban él velük szemben. Aki valami nagyot alkotott önzetlen érzülettel. * A filozófia kiábrándultjainak. eredetünkhöz tartozó. el kell-e most azonnal. * Mártir. Zsarnoki és nemtelen természet jele. * A személyes befolyás veszedelme. A gondolkodás kíméletlensége gyakran a békétlen belső érzület jele. hanem a szokásos vélemény. A rossz emlékezőtehetség előnye az. az a lelke mélyében kissé hinni fog a maga prófétai tehetségében. Az első vélemény. gondoskodik róla. * Rossz emlékezőtehetség. * A bátorság eredete. Aki háromszor megjósolta nagy vakmerően az időjárást és sikere volt. Teret engedünk a csodálatosnak. ha nincs szeme a számára. mint a hős. kasztunkhoz. Fordítva: a hősnek az egyetlen sebezhető helye a hátán van. * Csodálatos hiúság. sőt olykor szívesen kell látnia és fel is keltenie ellenkezését: mert különben elkerülhetetlenül ellenséget szerez magának. * Önálló vélemények. A közönséges ember bátor és sebezhetetlen. mint akinek világít: ép így a bölcs is. * Hivatás. A hivatás az élet hátgerincze. ahol nincs szeme. mikor hirtelen megkérdeznek valamiről. A mártir tanítványa többet szenved. Ha eddig hittetek az élet legfőbb értékében és most kiábrándultatok belőle. * Nem alkalmas pártembernek. nem alkalmas pártembernek: hamar keresztülgondolja magát a pártján.Árnyék a lángban.

a szivünk az ellenvetések indító okainak meggyanúsításával felel. erőlködővel. Akinek sok a jó barátja. mely az embereket minden időben visszatartotta attól. folydogáló. de talán nem épen a legokosabb ember. a hazug csak mások előtt.Elkényeztetve. Rendkívüli erőfeszítéssel szabad időt szereznek maguknak. mert minden balsikerben hord magában valami mentséget és felvidulást. * A jó csábít az életre. csepegő ásványvizes források s ennek megfelelően háromféle gondolkozók. melylyel mégse tudnak sem röpülni. Vannak buzogó. Minden jó dolog erős izgatószer az életre. * Az igazság nem tűr isteneket maga mellett. szóval aszerint. abban rendszerint olyan brutális formában van meg. hogy valamely méregből igyanak. Az ember elkényeztetheti magát a fogalmak világossága dolgában is: milyen utálatos lesz akkor a félhomályossal. ámbár épen azt éri el. sejtelmessel való érintkezés! Milyen nevetségesen és mégsem vidítóan hat örökös röpködésük és kapkodásuk. melyekkel szemben a fejünk gyöngének érzi magát. amelylyel aztán nem tudnak mit kezdeni. csak számlálják az órákat. még az a jó könyv is. hanem hogy rossz az íze. A fantaszta maga előtt tagadja el az igazságot. * Filiszter. amely az élet ellen van írva. Kényelmesebb a lelkiismeretünket követni. * A dolgosok bohósága. jó embernek kell lennie. sem megfogni valamit! * A fantaszták ellen. * Hiúsága tagadójának. * Sok jóbarát. * A mérgek élvezete. nem az. A laikus vizük bősége szerint becsüli őket. hogy öl. Aki a saját hiúságát tagadja. Az egyetlen döntő érv. * Háromféle gondolkozók. * . legnagyobb szüksége van a metafizika egy biborrongyára vagy turbánjára s nem engedné lecsúszni a világért sem. pedig anélkül a dísz nélkül kevésbbé nevetségesnek találnák. ami éppen nem víz bennük.szükség. hogy ösztönszerűleg behunyja előtte a szemét. A filiszter azt hiszi. * Miért oly gyakran gonoszindulatúak a buták? Az ellenfél olyan ellenvetéseire. Ezért van még mindig oly sok lelkiismeretes ember és oly kevés eszes. amíg letelnek. ködössel. mint az eszünket. Az igazságban való hit az összes eddig hitt igazságokban való kétkedéssel kezdődik. a hozzáértő vizük tartalma szerint. * A lelkiismeretesek. amire a legokosabb minden okosságával törekszik. hogy ne kelljen megvetnie.

Parazsat gyűjteni másnak a fejére. * . az emberi hiúság. ha fölfedezzük. Minden moralista félénk. * Színlelt részvét. * Hiúságból keményszívű. .ugyanabból az okból. miért becsületes. hanem az övéik. Akik maguk se tudják. akik saját templomaikat gyújtják fel. Akkor aztán tudják magukról. Részvétet színlelünk. mert munka közben eljárásuk motivumai csaknem elvonják figyelmünket a dologtól magától. kicsinyítő és gyöngítő szókkal jelölünk . * Félénkség. . * Megalázás.Hatalom diadalok nélkül. Az. aki nyilvánosan becsületes önmagával szemben. végül is nagyra van becsületességével: mert nagyon is jól tudja. Mint ahogy az igazságosság nagyon gyakran csak leple a gyöngeségnek. * A legnagyobb Herosztrates. A legerősebb megismerés (amely az emberi akarat szabadságát tagadja) a legszegényesebb sikerekben: mert mindig megvan a legerősebb ellenfele. ép úgy néha méltányosan gondolkodó. * A legkeserűbb csalódás. hogyan jutottak műveikhez és tetteikhez. melyekben az ő képeiket imádják. * A becsületes a becsületesség ellen. csak házi eszköznek és szobadísznek használtak. Az. hozza magával. mert a másik is joga tudatában érzi magát és a maga részéről szintén gondolt parazsak gyűjtésére. hogy szeretnek. mert tudják. Kibékíthetlenül elkeserít.rendszerint azonban hasztalanul. * A kicsinyítő világ. Akadhatnának Herosztrateszek. hogy ott. hogy a tettben erőtlenek. hogy minden.tehát érzésünk számára gyöngévé és segítségre szorulóvá teszünk. * Parázs. ami gyönge és segítségre szoruló. Ha valaki az ajándékba kapott zsák előnyben csak egy szem megalázást talál. amelyen a háziúr kitölthette hiúságát. ahol meg voltunk győződve. amiért más inkább a látszatot és képmutatást választaná. rendesen balul üt ki. utólag annál terhesebbnek mutatják magukat velük: mintegy hogy utólag megmutassák. hogy az erő benyomását keltsék. mikor az ellenségeskedés érzületén felülemelkedőknek akarjuk magunkat mutatni. hogy nem a véletlen gyermekei. hogy mindent. * Utólagos terhesség. a szívhez szól. ami a szívünkhöz szól. mihelyt hajlamukat észreveszik. hogy összetévesztik őket a kémkedőkkel és árulókkal. Azt pedig nem az ellenséges érzület erős fokozódása nélkül vesszük észre. de gyönge emberek a színleléshez nyúlnak és nyilvánvalóan igazságtalanul és keményen viselik magukat. mégis kelletlen képet vág a jó játékhoz.

* Tudni kell tisztára mosakodni.vajjon valakivel szemben jó vagy rossz lelkiismeretünk van-e . hogy egész életén át ne legyen más. csak terv-kovács. Amit ébren nem tud és érez az ember pontosan . túlfűszeresnek vagy nagyzolónak tartják. Minden derék ember bele van ékelve derékségébe és nem tud belőle szabadon kitekinteni. hanem az örömtelenség. * Amivel az ideált látjuk. erénye miatt sohasem juthatna szellemi és erkölcsi szabadságra. * A legjobbaknak eleget tenni. mint a túlságos. * Kicsapongás. * Rosszhiszemű dicséret. Olykor azonban ebből a foglalkozásból ki kell pihennie magát azzal. Hibáink a szemeink. ha mások csúnyának. mint valami könyv vagy műalkotás. hogy egy tervét végrehajtja . kitünő mű. piszkos vízben is mosakodni. Ennek végén azt. Ha az ember művészetével »kora legjobbjainak eleget tett«. * Terveket koholni. valószínűleg csak azért. A rosszhiszemű dicséret utólag sokkal több lelkiismereti furdalást szerez. ártatlanul jár-kél. és meg van sértődve. mert túlságos dicsérettel sokkal inkább kitesszük czéltáblául az ítélőképességünket. mindig felelőssé teszünk valakit. »eleget élt minden időknek« . lépésről-lépésre menő út vezet.Álomjóslás. Senkisem panaszkodik a büntetés szomorú gondolata nélkül. persze. mint a rosszhiszemű megrovás. akár igazságtalan megrovással. nagyon boldog ember volna. Ha az ember egyazon anyagból való. aki járt rajta. A kicsapongás anyja nem az öröm.azt teljesen félreérthetetlenül megmondja az álom. hogy az utána következő idő legjobbjainak nem tett eleget: élni. akkor legbelsejében azt hiszi. teljesen elhagyták a rossz lelkiismeret szúnyog-rajai és bár teljesen elaljasodva. Az önmagunkhoz való bizalmatlanság nem jár mindig félénken és bizonytalanul. * . Mindenféle bűnhöz és gazsághoz lassú. * Egy anyagból.és akkor jön a mérleg és a kijózanodás. * Büntetés és jutalmazás. Meg kell tanulni tisztátalan viszonyokból tisztábban kikerülni és ha szükséges. hanem néha mintegy tombolva: megittasodik. Minden panasz bepanaszolás. * Az ártatlan gazember. melyekkel az ideált láttuk. Ha máskülönben nem volna benne jócskán tökéletlenség. minden örülés dicséret: akár az egyiket. hogy ne reszkessen. Terveket koholni és elhatározásokra jutni sok jó érzést hoz magával és akinek megvolna az ereje.a legjobbak tetszése biztosítja a dicsőséget. akár a másikat tesszük. * Bizalmatlanság. ez annak a jele. még ha a sorsát vagy akár magamagát panaszolja is az ember.

úgy nyugszik. semmivé teszik a szerző fáradságát. kölcsönösen elfödik egymás elől a kilátást. úgy. * Ne nagyon közel. hogy . úgy. * . A legnagyobb művészek és írók ép ezért bőven használják a középszerűt. hogy ennek második művét az elsőnek rovására dicséri (vagy fordítva) és a mellett azt kívánja. hogy a szerző hálás legyen neki. anélkül. akkor a mű felingerli a szemlélőt és nyugtalanítja feszültségével. * Az olvasó neveletlensége. * A művészet elfajzásai. Kárára van a jó gondolatoknak. Kétszeres neveletlensége az olvasónak a szerzővel szemben. Minden jó dologban van valami lankadtság. mily keveset nélkülöz. A művészet igazi fajtái. hogy jóllakatná. Aki sohasem szokott el hosszú időre valamely művészettől.filozófiai hangulat és tanulság helyett a legjobb vagy legrosszabb esetben is csak a silány kiváncsiságuk kielégítését kapják. lelkének belső édességével újra meg újra borrá változtatja a vizet. * Bölcs mondások olvasói.amint meg is érdemlik .Tévedés a nélkülözés dolgában. az a lélek ezzel csak annál nehezebben betölthető lett. ha enélkül a művészet nélkül él. mert túlságosan jó az emlékező tehetsége. a nagyobb igényű művész nem fog arra gondolni. mert azzal. A művészet alkotásaival úgy van az ember. mint a legközönségesebb. mint a tehenek a mezőn. művészetükkel teljesen birtokukba vettek és betöltöttek egy lelket: igazában pedig s gyakran fájdalmas csalódásukra. * Háromnegyedrésznyi erő. a nagy nyugalom és a nagy mozgás művészete mellett vannak elfajzások is: a nyugalmat hajszoló. hogy tíz művész is belevetheti magát mélyeibe. hogy gyönge oldalaikat erősségeknek tekintsék és összetévesszék őket az igazi fajtákkal. ha nincs rájuk szüksége. hanem mindig otthon volt benne. szerzője erejének legfeljebb háromnegyed részével kell megalkotva lennie. ha arra igyekeznek. ha nagyon is gyorsan következnek egymásra. vízzel él és belső tüzével. * Az éhség mint vendég. * A jó emlékezőtehetség. A bölcs mondások legrosszabb élvezői a szerző barátai. Némely emberből csak azért nem lesz gondolkodó. mind a kettő azt kívánja. amelynek a bölcs mondás eredetét köszönheti. Hogy egy mű az egészséges alkotás benyomását tegye. * Az éhség fölkeltése az éhség csillapítása helyett. Ha a szerző ereje legszélsőbb határáig ment el. * Művészet és bor nélkül élni. mint a borral: még jobb. távolról sem sejtheti. Nagy művészek azt hiszik. hogy így bekukucskálnak a fazekaiba. hogy az éheset meghívja vendégéül. Mivel az éhesnek a finom étel semmivel sem esik jobban. blazirt művészet és a nyugtalan művészet. hogy az általánosból visszakövetkeztessenek a különösre.

akarás. akik utána érzik a boldogságot. helyes szemmel nézve a szellemi vidámság napfényétől van besugározva és valódi lelki vigasztalásnak tünhetik fel. aki nem szerelmes a valóságba. sokaknak eszét nyomorékká teszi. mikor a műve kinyitja a száját. mely a jó gondolkodásban rejlik: úgy hogy a könyv. * A legélesebb kritika. Minden költő és író. melyet te. aminek hasznát vehetik. hatalmas küzködésének látványával végre is magával ragadja a tömeget: mert a siker nem mindig a győzelemben van. * Hideg könyvek. Annak a költőnek a múzsája. A művészetben a czél nem szentesíti az eszközöket: de szent eszközök megszentesíthetik a czélt. amely hidegnek és józannak tetszik. * A rang jelvénye. * A költő és a valóság. * A kritikusok javára. nem a valóság lesz s meredt szemű és túlgyönge csontú gyermekeket fog neki szülni. Szellemmel teljes könyv ad egy kis szellemet ellenfeleinek is. nem a fájdalmunkat. hanem mert ők is élni akarnak: ép így kritikusaink is. * A jó író ismertető jele. erejénél többet mer. * Eszköz és czél. mikor odarajzoljuk az ideálját. A művész. A lelkesült ember azonban büszkén és örömmel hordja mankóját: ennyiben meg van a vigasztalásod. * A legrosszabb olvasók. * Előny az ellenfelek számára. ha megértik. többet akar. mintha bámulják őket és nem a hegyes-eszű és túlságosan éles olvasók számára írnak. nagy ember. * . A jó gondolkodó olyan olvasókra számít.A művészet nagyjaihoz. a többit bepiszkítják és összekavarják. beleviszel a világba. akik úgy járnak el. amire vállalkozik. Az a lelkesedés egy ügyért. mint a zsákmányoló katonák: egyetmást kivesznek. Ezt tudni megalázó. gyarapodott általad a világban a boldogság. a vérünket akarják. mint amennyit tud. * Csitt! A szerző fogja be a száját. aki szerelmes a szuperlativuszba. Azok a legrosszabb olvasók. A rovarok nem gonoszságból csípnek. Legélesebben akkor kritizálunk valakit. * Győzni. az egészet pedig megszólják. hanem a győzni akarásban is. aki mindenben. Két dolog megvan minden jó íróban: jobb szeretik.

hogy valami újat legelőször látott meg.A szellemileg elpuhultak (mint a művészek) emiatt a levegő miatt rettegnek a tudománytól és gyalázzák. amennyiben kortársai: először is azt hiszi.A múzsák mint hazugok. amely bennük szállong. * Az éles levegő. az építményben van: az utókor ellenben a kőben találja meg. * A pro és contra szükséges. mert az emberek utólag való substratumot csempésztek alájuk. A legelső feltaláló rendszerint az az egész közönséges és szellemtelen fantaszta: a véletlen. de igazságokká lettek. akik küzdenek ellene. hanem hogy a régit. . de valami mást eltaláltak. rég ismertet. * A lángelme igazságtalansága. Húsz évig dolgozott.mert ő maga nélkülük is az. * Az élet. Aki nem éri fel ésszel. hogy kell sok hazugságot mondani«. hogy a nagy embernek nemcsak előnyére van. az éles levegő. nincs rájuk szüksége s ezért fölöslegeseknek tartja őket.nyilván még nagy gyermek vagy maga is nagy ember. hogy a golyójuk nagyon messzire röpült (mindenesetre a czél fölött). A filozofus azt hiszi. . ha egyszer a művészt mint csalót fognók fel. vagy ha a szarvánál. Az élet epigramma egy érzés halálán. hogy legyenek. hogy az az épület szétrombolható és még mindig van értéke mint építő-anyagnak. . Nevezetes fölfedezésekre jutnánk. * Érintkezés a szerzőkkel. . időközben azonban ellenfeleinek is sikere lett: ő maga nincs többé meggyőződve magamagáról. A lángelme a legigazságtalanabb a lángelmék iránt. hanem a közjó érdekében kell is. a melylyel épített és a melylyel ettől fogva még gyakran és jobbat lehet építeni: tehát abban. * Eredetiség. . Ép olyan rossz modor az érintkezés egy szerzővel. vagy hogy a czélt nem találták ugyan el.minden írónak megvan a szarva. * A próféta legrosszabb sorsa. »Értünk hozzá. mikor Hesiodos előtt megnyilatkoztak.aztán befolyásuk keresztezi az ő elektromos áramuk hatását: azért még ártalmasnak is tartják. mindenkitől látottat és észre nem vettet újnak látja. ha az orránál fogják meg. akik elhibázzák ugyan a czélt. Némely eszmék mint tévedések és fantazmák léptek a világba. hogy filozofiájának értéke az egészben. * Lövészek és gondolkodók. hogy kartársait meggyőzze magamagáról. .így énekeltek egykor a múzsák. ami . A legjobb és legegészségesebb a tudományban. * A filozofusok tévedése. de azzal a titkos büszkeséggel lépnek le a lövő-állványról. * Utólagos igazolás. Gondolkodók is vannak épen ilyenek. végre sikerül neki. mint a hegyekben. Vannak furcsa lövészek. Az igazán eredeti elmét nem az tünteti ki.

felületességet kell színlelniök. Vannak nagyon tehetséges szellemek. amely úgy néz rá. hogy mikor róluk beszélünk. Így könnyítik meg a görögök a modern embernek nem egy nehezen közölhető és veszélyes dolog közlését. ahol kellene. amelyre minden képzelhető fogadalmi ajándékot akasztanak.hogy maguktól súgjanak valamit az eszmélkedő olvasónak a fülébe. mint valami nyájat és fut előlük. másokról hallgathatunk. Némely embernek és némely könyvnek értéke csak abban a tulajdonságában van. . rendszerint nem veszszük észre. melyek látszólag csak átkára vannak az emberiségnek. keményebben. a mely mindig olyasvalamit tükröz vissza.emberek« megvetői. A nagy embernek későbbi századokban odaajándékozzák koruk minden nagy tulajdonságát és erényét . . hogy terhességüket kivárják. hogy mindenkit legrejtettebb. borzongatva hangzik felénk mintha önmagunkat hallanók. Mélyen gondolkodó emberek másokkal való érintkezésben komédiásokul tűnnek fel. akkor barátaink.így homályosít el minden legjobbat folyton a kegyelet. * A görögök mint tolmácsok.amíg végre ezek teljesen elfödik és betakarják. de fiatalabban. * A mélyek. * Előny és hátrány ugyanabban a félreértésben. * A terméketlenség oka. azt bizonyosan utólérik és megdöfik szarvukkal. éretlenebbül. akik nem változtak meg. mert temperamentumuk gyöngeségénél fogva nincs elég türelmük. akaratlanul egyuttal a tegnapról és máról is beszélünk: közismert történetük sima tükör. megvan ez az értéke és haszna. mert akkor hogy megértsék őket. melyek csak azért terméketlenek. mint gyökeres emberszeretet kifolyása. . jóindulatot éreztek volna. mint valami szent képre. * Nyelvmegoldók. Némely eseményeknek és gonosztetteknek is. úgy hogy végül inkább a dísz. Aki az embereket úgy tekinti. Ha nagyon megváltoztunk. Mikor a görögökről beszélünk. ami a tükörben nincs meg. mint az ismeret tárgya lesz. Felhasználjuk az alkalmat. * A fején állani.* A kegyelet elhomályosít. A finom elme elnémuló zavarba jutását a nemfinomak rendszerint hallgatag fölényre magyarázzák és félnek tőle: holott ha észrevették volna zavarát. * A »nyáj. Minden emberrel egyforma jóakarattal bánni és személyválogatás nélkül jónak lenni ép úgy lehet mély embergyűlölet. hogy a mi fejünk sem ott áll. * A jóság két forrása. * A barátok mint kísértetek. Ha az igazságot feje tetejére állítjuk. saját multunk kisérteteivé válnak: a hangjuk árnyékszerűen. legbensőbb gondolatainak kimondására késztet: nyelvmegoldók és feszítővasak a legerősebben összeharapott fogakra. ahogy tud.

nem azért. * Kényszerült figyelem. megerjednek és elsavanyodnak. haragosnak. hanem mert nem tartott finomabb eszközöket szükségeseknek. mert nem akar környezetének igazi lénye hidegségével és megfontoltságával fájdalmat okozni. A tétlen ember veszedelmes barátaira: mert nem lévén elég dolga. Udvariatlanság gyakran az ügyetlen szerénység jele. Az emberszeretet a bölcset néha arra viszi. látom két lélek rokonságát és összetartozandóságát. ahogy távolodnak egymástól. * Egy keresztényi erény útja. hogy megfogjon minket. Ha félreérthetlenül sülyedtünk az emberek szemében. * Az ellenszenv oka. * Silentium. biztos jelét láthatjuk annak. * . hanem abban. hogy az ember magamagában úgy bánik magával. hogy rászedett bennünket. Nem szabad barátainkról beszélni. Nem abban. mint a kutyával. * Udvariatlanság. * A kegy előszobájában. hogy felindultnak. aki a zavarosban halászik. végre beleelegyedik és terhükre válik: azért okos ember ne barátkozzon csak dolgos emberekkel. ahogy közelednek. A czinizmus az érintkezésben annak a jele. arról beszél. hogy szeressük őket: mert ez hálára hangol irántuk. mert a kellem a szív türelme mozgásban és taglejtésben. * Mélység és zavarosság. különben elszólja az ember a barátság érzetét. aki a mélyből merít. könnyen összetéveszti azzal. örvendezőnek mutassa magát. mely meglepetésében elveszti a fejét és ezt gorombasággal szeretné leplezni.* Mikor a bölcs bolondot játszik. akiket sokáig váratunk kegyeink előszobájában. * Váláskor. Némely írónak vagy művésznek ellenségei leszünk. amit barátai csinálnak vagy nem csinálnak. hogy saját önbecsülésünkben is sülyedtünk. * Csak dolgos emberekkel barátkozzunk. Azok az emberek. kapaszkodjunk a velük való érintkezésben a fogunkkal a szégyenkezésbe: különben eláruljuk a többieknek. Ellenségeinktől tanulni a legjobb út arra. * Óvás a megvetetteknek. Amint észrevesszük. hogy nem szeret már minket. mert végül rájövünk. A közönség azt. * A kellem ellensége. A türelmetlen és gőgös nem szereti a kellemet s egyenesen ellene irányzott szemrehányásnak fogja fel. hogy valaki a velünk való társalgásban kényszeríti magát a figyelemre.

amikor az ifjúnak nem szabad megértenie a férfit. szerelemre. * A szerelem kegyetlen ötlete.Ezért az embervizsgáló azt fogja mondani. * Korai érdem. amely fecsegő. * A nők szelleme. vagy kárára értené meg. Minden nagy szerelem magával hozza azt a kegyetlen gondolatot. és ennek daczára az új természetétől idegen téren.és hogy mindenkin bosszút akarnak állani. azonnal második szelleme nő. társaságra. Aki már fiatalon valami érdemet szerez. * Részvétteljes nők. Ha az elégedetleneknek.. * Undor az igazságtól. * Mikor a legnagyobb a veszély. milyen ellenségekre érdemesek. * . olyan tanúk jelenlétében. Némely ember hiúságból rosszul bánik még barátaival is. * Az érzések elegyedéséhez. . nagyon művelt nőknél talán épen természetüknek utolsó feloldatlan maradványa. életczélra vonatkozólag) undorítja őket . * A világ megjavítására. tolakodó és kamasz. rosszmájúaknak és zúgolódóknak fajuk továbbplántálását lehetetlenné tennék. hanem mikor elkezdjük könnyen venni és kényelmes utakat keresni. Asszonyok és önimádó művészek olyasvalamit éreznek a tudomány ellen. hogy egyszer s mindenkorra megóvja a változandóság gonosz játékától: mert a szerelem jobban borzad a változandóságtól. aki a szemüket megnyitja. * A nevetés mint áruló. amikor büszke arra. akik előtt fölényét akarja kimutatni: mások túlozzák ellenségeik értékét. amíg fáradságosan haladunk az életben fölfelé.amit Horatius: videte puellae. hogy a szerelem tárgyát megölje. Egy nő szellemi ereje legjobban azzal nyilvánul. gyermekre. ha más okból is . Ritkán törjük ki a lábunkat. az életet máris a boldogság kertjévé lehetne varázsolni. * A dacznak örül. A nőknek részvéte. az műveltségének ismertető jele: de nevetésének csengésében leleplezi magát a természete. mint a haláltól. érlelők társaságából. Az asszonyok úgy vannak alkotva. ami irigységből és szentimentalitásból van összetéve. i. hogy büszkén mutathassanak rá. Ez a mondat a női nem számára való praktikus filozófiába tartozik. amelyre a férfi érzülete sodorja. úgy hogy korai érdeme ellenére másoknál tovább marad zöld. kiviszi a beteg ágyát a nyílt piaczra. Hogyan és mikor nevet egy nő. A jó nevelő tud arra esetet. rendszerint elfelejti az öregek és idősebbek iránti tiszteletet és ezzel legnagyobb kárára kizárja magát az érettek. hogy minden igazság (a férfira. hogy növendéke vele szemben hű marad magához: akkor t. hogy egy férfi iránti szeretetéből feláldozza a saját szellemét.Baráton és ellenségen tölti ki a hiúságát.

hogy a sarkát diadalmasan rá ne tegye a legyőzött nyakára. aki nem teljesen biztos lelke egészségében. illatukat nélkülöznie. * Önmagunkkal szemben állást foglalni. melylyel fiatal írók egy párt szolgálatában tetszelegnek maguknak. csak megtud és itél. legalább az emberek többségénél. . Aki valamely pártot belsőleg meg akar erősíteni. akkor olyasvalami megy benne végbe. vagy ellenükre törekedett czéljaira. hanem eszüket is közprédára bocsátjuk. de egészen ellenséges indulatúvá lesz. de ha a férfi gyöngeséget. hogy ezeket a virágokat le kell hullatnia. * Párt. hogy igaza van. támaszra szorulást és egyuttal elbizakodottságot lát egyszerre egy-ugyanazon lényben. a párthoz nem tartozó fülében lánczcsörgésnek hangzik és inkább részvétet kelt. hogy szemmel láthatóan igazságtalanul bánjanak vele. hogy igaza van. akkor nem tudja önmagától megtagadni. ezáltal a jó lelkiismeret hatalmas tőkéje gyűlik meg benne.neki ki kell élveznie a győzelmet. A férfi hozzá van szokva a győzelemhez. mikor igaza van. * Az állítás biztosabb.A nagy szerelem forrása. mert az érv bizalmatlanságot kelt. Mikor a tömegek elkezdenek dühöngeni és az értelem elhomályosul. hogy azok már egyszer megvoltak. * Mikor kell megállani.írók. mint bámulatot. mert ez annyit jelent szemükben. Honnan a férfinak hirtelen szenvedélyei egy nő iránt. * Pártok erősítése. A dobverés. egy kapu alá állani és megnézni. a nő kivételt él meg vele. Ezen a ponton fakad a nagy szerelem forrása. * A két nem. * Az újság felhasználása. melybe Athén egészsége és kimeríthetetlensége volt belefoglalva: »Megöregszem és mindig tovább tanulok«. mint az érv. mint a bizonyítás. asszonyok azonban azonnal piperét csinálnak maguknak belőle. hogy nemcsak szeretetüket utasítjuk vissza. kiállhatatlan. Pártfeleink sohasem bocsátják meg nekünk. adjon neki alkalmat. mintha a lelke túl akarna áradni: ugyanabban a pillanatban meg van hatva és meg van sértődve. talán fegyvernek is. Az igazi pártember nem tanul már. ha önmagunk ellen foglalunk állást. * A pártember. Ha megengedjük egy nőnek. hogy az idősebb már átélte az ő elragadtatásait. aki sohasem volt pártember. a mélyek. ha termékeny akar lenni. milyen az idő. hanem a pártok mellett és fölött. jellemző módon atyja lett annak a szerény mondásnak. Az újon tanult vagy átélt dolgokat a férfiak aztán ekének használják. a bensők? Legkevésbbé az érzékiségből. férfi férfival szemben hasonló esetben rendszerint röstelli. Az ifjú nem tudja megérteni. jó lesz annak. míg Solon. * Érthetetlen. Népszónokok ezért pártjuk érveit állításokkal igyekeznek biztosítani. * . Az állítás erősebben hat. érzelmi hajnalpirjait. eszme-fordulatait és lendületeit: sérti őt már az a gondolat is. ha azt hallja. ami talán eddig hiányzott.

* Mikor szamárra van szükség. amíg nem lovagolunk be szamáron a városba. amíg nem vált szokássá. erőt vagy napfényt látnánk. mennél kitünőbb a dolog. . Ha valaki lemondó. talán a legnagyobbat adtuk neki. egyre kevesebb marad meg. mindennapi tüdő-pazarlásával. amilyen most. holott egykor teltek és gazdagok voltak. mikor már szokássá vált. eseményben és emberben hasznos trágyát. ha jó termőtalaj volnánk. ezáltal az emberekkel való társalgást csemegévé teheti magának. rendszerint szükségét érzi utána valami gyermekességnek vagy durvaságnak. hogy még nem vagy a saját utadon. Hogy a szellem kimerüléséből származó józanságot össze ne tévesszük a mérsékletből származó józansággal. * . * Annak. * Nagy esemény után. * Párt. milyen kicsinyeknek látszanak közelről. Öreg szolgák és új urak kölcsönösen örvendeztetik egymást. az utóbbi. hogy elfödik őket jelentéktelen események. nemcsak szégyenkezésből. mily titokzatosan és leplezetlen lopóznak még ma is a nagy események a színre. hanem a másén. az utóbbi pedig derűlt kedvű. érzületben szándékosan magányban marad. * A társalgás mint élvezet. hogy az előbbi rosszkedvű. mily sokára megtörténtük után mutatják mély hatásukat és remegtetik meg a talajt. megijeszszen. Ha valakitől a legkisebbet is elvettük. semmit sem volna szabad hasznavétlenül elpusztulni hagynunk és minden dologban. akkor az vak marad aziránt. ügyelnünk kell arra. A tömeg mindaddig nem fog hozsannát kiáltani. hogy ordítson. mint az engedelmesség. hogy sokkal nagyobbat. Minden elutasítás és tagadás a termékenység hiányára vall: alapjában véve. akit dicsérnek. mint az a permanens vaklárma. az előbbi. amely rajta kívül jött létre. * Kiürülés. de ha ez nem sikerül neki. hogy magához térjen. * Elvenni és adni. A nép vagy az ember.vajjon több-e. Amíg dicsérnek. aki odaadja magát az eseményeknek. * A jó talaj. annál mérgesebben támad ellene. micsoda fontosságot tulajdoníthatunk akkor a sajtónak. Ha megfontoljuk. gondold csak mindig azt. Minden párt megkísérli azt a jelentékeny dolgot. akinek lelke valamely nagy eseménykor napvilágra került. A parancsolás ép úgy örömet szerez.A parancsolás és engedelmesség öröme. amely a fület és az érzékeket téves irányokba vezeti? * Kétféle józanság. Ezért nagy politikusok esetleg egész üres emberekké válnak.erkölcs. hanem azért is. felizgasson. jelentéktelennek feltüntetni. elkábítson. Abból. * A sajtó.

talán nem minket bánt meg vele. annak minden gondolat. akinek koldulnia kell. hogy holnap magasabbra juthass. El kell tudni magát sötétíteni. hanem a híveinket. * Idealista és hazug. el fogja rontani a gyomrát és nagyon bosszúsan fog belenézni a világba. különben egy napon megválik tőlünk az igazság ezekkel a szavakkal: »te tetőtől talpig hazug. mikor nem vagyunk többé hívei a híveinknek. Az igazság hegységében sohasem kapaszkodol hasztalanul: vagy már ma magasabbra jutsz. * A koldusság közelléte. Nyugodtan feküdni és keveset gondolkodni a legolcsóbb gyógyszere a lélek minden betegségének. Aki sokat gondolkodott. a sokaságban megeszik a többiek. hogy mesterré legyen. Tessék hát választani. a melyben kincsei fel vannak halmozva s akkor hasonló a legszegényebbhez. * Bogarak. hogy megszabaduljunk a tolakodó bámulók szúnyograjától. A leggazdagabb szellem is elveszti néha annak a kamarának a kulcsát. * Elsötétíteni magát. a dolgok ideállá emelésének. Aki az életben többre becsüli a szépet a hasznosnál. * Sohasem hasztalan. * . vagy gyakorlod erődet. csakhogy meg tudjon élni. óráról-órára kellemesebb lesz a használata.A mestert szeretni. Máskép szereti a legény és máskép a mester a mestert. * Sok bosszuság oka. Aki tőlünk elpártol. azonnal láncz alakjában tűnik fel. aki jobban szereti az édességet a kenyérnél. csak akkor vesszük észre.gondolkodók. * Elpártolás. hogy zsarnokoskodjék rajtunk. Ezen már nem segít semmi: minden mesternek csak egy tanítványa lehet és ez hűtlen lesz hozzá. * A hűtlenség a mester föltétele. nem szabad megengednünk. A magányban magamagát eszi meg a magányban élő. * Lehetőleg hívek nélkül élni. mert maga is arra van szánva. Mily keveset jelentenek az embernek a hívei. hogy van néhány bogara. Nem szól egy szellem érettsége ellen az. mi dolgom van nekem veled?« * Az emberevők országából. * A lélek gyógyszere. végül mint a gyermek. * Láncz. melyet hall vagy olvas. és egy kis jóakarat mellett. A legszebb adománynak.

ha kicsinyek vagyunk hozzá. * Ima az emberekhez.Vajjon a czinikus lámpásának kell-e lennie? * . * Az ember szerénysége.nevezetesen a művészetben. Aki meglátta valakinek ideálját. * A filozófikus életet félremagyarázzák. annál inkább azt akarja. meg kell találnunk a lámpást. rendszerint még rosszul is használod fel. az egész világ az ellenkezőt gondolja. hogy jellemnagyságot mutasson és ő nem használta fel. . »És bocsásd meg az igényeimet« .így hát kettős károd van belőle. Mielőtt az embert keressük. * Megbocsáthatatlan. * Kicsinyek vagyunk hozzá. mert szeretet nélkül és kelletlen emlékkel teszed. a jó veszt vele . Amit nagyon drágán vásároltál.milyen szerény az ember! * A modern Diogenes. A részvét aranyozott tokjában néha az irigység tőre rejtőzik.Részvét.így kell az emberekhez imádkozni. * A harczolók hiúsága. amikor az ember elkezdi komolyan venni a filozófiát. Akinek nincs reménye. * Ne vásárolj nagyon drágán. hogy jobban énekelhessék dicséretét. hogy harczolása módját megtanulják. * Utánzás. A rossz az utánzástól tekintélyt nyer. de két lábon járni is tud és tovább jut. A nagy ember hívei meg szokták magukat vakítani. . * Kétszer mondani. Jó egy dolgot azonnal kétféleképen kifejezni és jobb és bal lábat adni neki. hogy az életet jónak találja . Mily kevés gyönyör elég a legtöbb embernek. * A bíró. * Énekes madarak. annak kérlelhetetlen bírájává és egyúttal rossz lelkiismeretévé válik. A jó nincs kedvünkre. Abban a pillanatban. Alkalmat adtál neki. Az igazság meg tud ugyan állni egy lábon is. Ezt sohasem fogja neked megbocsátani. * Mi a lángész? Egy magas czélt és a hozzávaló eszközöket akarni. hogy győz a harczban vagy nyilvánvalóan legyőzetett.

se nem bor. Minden szó egy előítélet. a jó gondolat csak a hozzá hasonlók között hangzik jól. sőt az egész könyvet semmivé teheti.írók. akár mások. hogy rája lehessen építeni az egyházat. hogy a németek túlkorán szaladtak el a francziák iskolájából.ha ezeket a tulajdonságokat megtalálod egy íróban. . ahogy a kortársak élvezték.Ügyesség a szolgálatra. nyelvünkön kell hogy legyen az akkor uralkodott ízlés. hanem borszesz: lángra tud lobbanni és akkor melegít. Magvas tömörség. * Kelletlen olvasók. állj meg és tarts hosszú ünnepet a sivatag közepében: sokáig nem lesz megint olyan jó dolgod. * Mi a konokság? Nem a legrövidebb út a lehető legegyenesebb. A legutóbbi száz év német és franczia irodalmának legnagyobb szerencsétlensége. én vagyok a . a jellem szilárdsága butasággal van benne bemocskolva. mint a kőszikla. * Német és franczia irodalom. Melyik korszakban élünk? Melyikben élsz te? * A legszükségesebb apostol. mert figyelmezteti az olvasót. Az igazi költőnél az igazi gondolatok mind fátyolozottan járnak. A magasabbrendű emberiség első korszakában a vitézséget tekintik a legelőkelőbb erénynek. mint amennyire tartják őket: az értékükben benne van a fátyol és a saját kiváncsiságunk ára is. Robinsonnak Pénteken kívül volt még egy jobb szolgája is: Crusoe. * Borszesz. * Óvatosság az idézetben. Tizenkét apostol között egynek mindig keménynek kell lennie. akár a maga számára. ügyetlen olvasók. Minden úgynevezett praktikus embernek megvan a szolgálatra való ügyessége: éppen ez teszi praktikussá. a negyedikben a bölcsességet. * A nyelv veszedelme a szellemi szabadságra. el is esnek és mindig megfájdul bele valamijük! * A költő gondolatai. Némely író se nem szesz. a harmadikban a mérsékletet. mint az egyiptomi nők: csak a gondolat mély szeme tekint el szabadon a fátyol fölött. Hogy a múlt valamely művét úgy élvezhessük. a másodikban az igazságosságot. Amazt követni konokság. A költők gondolatai általában véve nem érnek annyit. hogy egy kitünő idézet egész lapokat. Hogy megkínozzák az írót azok az esetlen. hanem az. később pedig a francziák túlkorán szaladtak bele a németekébe. mintha ezt kiáltaná neki: »Vigyázz. amelytől ez a mű elütött. hogy a jó kifejezés. nyugalom és érettség. A fiatal írók nem tudják. akik valahányszor beleütköznek valamibe. * Ritka ünnepek. * A legelőkelőbb erény. * Αz ellentétet ízlelni tudni. amelyen a legkedvezőbb szelek dagasztják vitorláinkat: így mondja a hajósok tudománya.

Minden szó. * Klasszikus könyvek. a bőség. * Merész hasonlatok. az ötödikkel igyekszik elérni: ez a drámai érzék. hogy mit szenvedett és miért pihen most meg az örömben. a kin megismerni.drágakő. * Fogadalom. Minden klasszikus könyvnek leggyöngébb oldala az. Aki azt teszi papírosra. hogy az egészség nem oly ragályos. mint a gondolatot kijavítani és semmi többet.Aki nem látja ezt be azonnal. * Az író bősége. sápadt. a mikor azt mondja el. sohasem lesz belőle jó író. * A szomorú és komoly írók. Az utolsó dolog. A könyv maga követelje a tollat. . * A drámai érzék. hogy könyvet akart írni: hanem csak olyanokat. körülöttem ólom van. lihegtetik hőseiket legtöbbet: nem értenek a könnyed lélekzéshez. akik az érzés szűkmellűségében szenvednek. azt soha nem is lehet róla meggyőzni. amely egyszerre született és kereszteltetett (tintával). mindent a legdurvábbal. Azért megyünk manapság olyan kevésre a könyvekkel. * Rossz könyvek. mint a betegségek általában és különösen ízlés dolgában? Avagy vannak-e epidémái az egészségnek? * Elszánás. Nem olvasni olyan könyvet. a mit szenved. Azok a költők és művészek. amit az író elér. A kiben nincs meg a négy finomabb érzék. * Lihegő hősök. * Egészséges ízlés. Nem fogok többé olyan írót olvasni. A stílust kijavítani annyit tesz. Ha a merész hasonlatok nem a szerző szeszélyének kívánságai. aki magával hozza. hogy nagyon is szerzőjének anyanyelvén van írva. * A gondolatot kijavítani. Hogy van az. amíg ki nem szabad pihenniök diadalaikat. Minden szónak megvan a maga illata: van harmóniája és diszharmóniája az illatoknak. minden gondolat csak a saját társaságában akar élni: ez a választékos stílus morálja. akkor fantáziája fáradt voltának bizonyságai. tintát. íróasztalt: rendszerint azonban toll. A legnemesebb versenylovak soványak. * A szavak illata. De mindenesetre rossz ízlés bizonyságai. tinta és íróasztal kívánja a könyvet. tehát a szavaknak is. akiknek gondolatai akaratlanul lettek könyvvé. * . szomorú író lesz: komoly pedig akkor. silány ólom!«.

Elővigyázat. Aki híjával van az alapos tudásnak. mesterséges színekkel igyekeznek helyettesíteni. annál inkább elfelejti az ember a hangos nevetést. Úgy szeretjük a zenét. Annak a népnek. nincs szüksége háborúra. »Mért énekel ez a koldus?« . annál inkább kész életét egyetlen jó érzésért odaadni. Ennek okai a morálban gyökereznek. hogy: »kétes jellemű ember«. * Α középszerűség mint maszk. mert a nagy tömegnek. Festett csontvázak: ezek azok az írók. mint a holdvilágot. erős tüdejével és gyönge idegeivel. de a mi drámai énekeseink.Az az elhirtelenkedett következtetés különben becsületére válik a németeknek. A pínia mintha hallgatózna.Valószínűleg nem tud jajgatni. A középszerűség az a legszerencsésebb maszk. * A legjobb tréfa. De úgy-e bár tréfálni és nevetni lehet azért rajtuk? Legalább egy kissé? Csak éppen hébe-hóba? Az emberről a holdban! Az asszonyról a zenében! * Nevetés és mosolygás. mint könnyedén és egyszerűen írni. * A drámai énekesek. Legjobban szeretem azt a tréfát. . vagyis a középszerűeknek nem juttatja eszébe maszk voltát. Az örökös élni-akarás és meghalni nem tudás azonban maga is az érzés elaggottságának jele: mennél teljesebben és derekasabban él az ember. Hiszen egyik sem akarja a napot kiszorítani. a fenyő mintha várna és mind a kettő türelmetlenség nélkül: nem is gondolnak az alattuk levő kicsiny emberre. Mennél örömteljesebb és biztosabb lesz a szellem. akik azt. hanem azt. az Németországban óvakodjék az írástól. és mégis az ő kedvükért veszi fel. . sőt nem ritkán részvétből és jóságból. föltéve. melyet a fölényes szellem viselhet. * A zene barátai. Mert akkor a jó német nem azt mondja rá: »tudatlan ember«. Hamarabb megtanul az ember nagyszerűen írni. ehelyett minduntalan szellemes mosoly kél az ajkon. akit megesz a saját türelmetlensége és kiváncsisága. * A türelmesek. amely egy nehéz. a mijük hús dolgában hiányzik. akik jajgatnak. csak az éjszakáinkat akarja mindegyik tőle telhetőleg megvilágítani. jelentékeny gondolat helyén áll. . * Festett csontvázak. Bágyadttá és silánnyá váló népeknek ajánlható a háború gyógymódul. Ez a mai zene. a lét számtalan rejtett szellemességén való csodálat jele. egyszerre ujjmutatásul és szemhunyoritásul. amely így él és érez. Akkor jól teszi. mert nem tudnak énekelni.vajjon szintén jól teszik-e? * A mai zene. * Ami magasabbrendű a nagyszerű stílusnál. legelőször mindig magamagától ijed meg. hogy mindenáron tovább akarnak élni. hogy ne ingerelje őket. mert a népek sorvadásának is megvan a brutális kúrája. * A háború mint gyógymód.

-&- . fügék. Egy kertecske.ez volt Epikur tobzódása. apró sajtdarabok és hozzá három vagy négy jó barát .* A tobzódás filozófusa.