KÖTELEZŐ IRODALOM a „Bevezetés a pszichológiába” tárgyhoz.

Általános lélektan

1

A MEGISMERÉSI FOLYAMATOK ALAPJELENSÉGEI ......................... 6 1. É S ZL E L É S I
F O L Y A M A T O K ...................................................................

6

1.1. Egy klasszikus probléma: valósághű-e az észlelés?................................................ 6 1.2. Az észleléselméletek vitái: kognitív reprezentáció vagy ökológiai esemény? ...... 7 1.3. A konstruktív (intelligens vagy alkotó) észlelés elmélete....................................... 8 1.4. Érzékelés és észlelés................................................................................................... 8 1.5. A közvetlen észlelés elmélete: ökológiai pszichológia............................................. 9 1.6. A konstruktív és a közvetlen észlelési modell szintézise ...................................... 10 1.7. Perceptuális tanulás ................................................................................................ 11 1.8. A világ megismerésének alapja: az érzékelés folyamatai .................................... 12 1.8.1. A látás................................................................................................................. 13 1.8.2. A hallás............................................................................................................... 15 1.8.3. Kémiai érzékletek: a szaglás és az ízlelés .......................................................... 18 1.8.4. Bőrérzékletek: tapintás, hőérzéklet, fájdalom .................................................... 20 1.8.5. Egyéb testérzékletek: kinesztézis, egyensúlyérzékelés...................................... 22 1.9. Az észlelés alapfolyamatai ...................................................................................... 22 1.9.1. Az észlelés hibái: perceptuális illúziók .............................................................. 22 1.9.2. A perceptuális tanulás másik oldala: a konstanciák ........................................... 25 1.9.3. Mélység- és mozgásészlelés............................................................................... 26 1.9.4. Alakészlelés: a forma- és mintázatpercepció ..................................................... 28 1.9.5. A mozgásészlelés ............................................................................................... 31 1.10. Kitekintés ............................................................................................................... 31 1.11. Irodalom................................................................................................................. 33 2. A Z
E M L É K E ZÉ S K O S T R U K T Í V S ZE M L É L E T E

........................................ 37

2.1. Eseményekre, történetekre való emlékezés........................................................... 37 2.1.1. A rekonstruktív emlékezet ................................................................................ 37 2.1.2. Korai sémaelméletek .......................................................................................... 38 2.1.3. Szószerintiség és lényeg..................................................................................... 41 2.1.4. Séma és tudásstruktúra ....................................................................................... 45 2.1.5. Séma és forgatókönyv ........................................................................................ 48 2.1.6. Dinamikus emlékezet ......................................................................................... 50 2.1.7. Történetstruktúra, önéletrajzi elbeszélés ............................................................ 54 2.1.8. Az önéletrajzi emlékezet felépítése és az emlékezeti előhívás .......................... 59 2.2. Kitekintés: Mi az emlék? ........................................................................................ 62 2.3. Irodalom................................................................................................................... 67 3. A Z
EMBERI NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ ALAPFOLYAMATAI

................... 70

3.1. Nyelv és kommunikáció: definíciók és kapcsolatok ............................................. 70 3.1.1. Definíció............................................................................................................. 70 3.1.2. Miért két külön képesség a nyelv és a kommunikáció? ..................................... 71 3.2. A nyelv természete................................................................................................... 73 3.2.1. Nyelvhasználat az embernél és jelhasználat más fajoknál ................................. 73 2

3.2.2. A nyelv jelentősége ............................................................................................ 75 3.2.3. A nyelv szerveződési szintjei ............................................................................. 76 3.2.4. Miért tekintjük olyan rendkívül komplex képességnek a nyelvet? .................... 81 3.2.5. A nyelvhasználat néhány pszichológiai paradoxonja......................................... 83 3.2.6. A pszichológia alapkérdései a nyelv kapcsán .................................................... 84 3.3. A nyelv csatornái: beszéd és jelnyelv..................................................................... 86 3.3.1. A beszélt nyelv észlelése és produkciója ........................................................... 86 3.3.2. A jelnyelv ........................................................................................................... 88 3.4. A nyelvelsajátítás: néhány alapkérdés és jelenség ............................................... 89 3.4.1. Miért különösen érdekes kérdés a pszichológia számára a nyelv elsajátítása?.. 89 3.4.2. A nyelv veleszületettségének kérdésköre........................................................... 90 3.4.3. A nyelvelsajátítás főbb állomásai....................................................................... 91 3.5. Az emberi kommunikáció természete és fejlődése ............................................... 93 3.5.1. A kommunikáció összetett fogalma és természete............................................. 93 3.5.2. Milyen értelemben beszélhetünk kommunikációról az állatoknál? ................... 96 3.5.3. Az emberi kommunikáció aspektusai: (nyelvi,) nem nyelvi, metakommunikáció ...................................................................................................................................... 97 3.5.4. A kommunikáció elsajátítása ............................................................................. 98 3.6. Miként ágyazódnak be a nyelv és a kommunikáció folyamatai az elmébe és az agyba?............................................................................................................................ 101 3.7. Összefoglalás .......................................................................................................... 102 3.8. Irodalom................................................................................................................. 107 4. A Z
E M B E R I G O N D O L K O D Á S .............................................................. 110

4.1. Bevezetés – alapfogalmak ..................................................................................... 110 4.2. Problémamegoldás ................................................................................................ 112 4.2.1. Az elődök – a problémamegoldás kutatásának történeti háttere ...................... 115 4.2.2. Utazás a problématérben – a kognitív pszichológiai megközelítés.................. 118 4.2.3. Analógiás problémamegoldás .......................................................................... 122 4.2.4. Szakértői tudás ................................................................................................. 126 4.2.5. Kreativitás ........................................................................................................ 127 4.3. Tudásreprezentáció és tudásfelhasználás............................................................ 129 4.4. Irodalom................................................................................................................. 134 ÉRZELMEK ÉS MOTIVÁCIÓ ............................................................. 135 1. A
M O T IV Á C I Ó

................................................................................ 135

1.1. A motiváció meghatározása és alapfogalmai ...................................................... 135 1.2. A motiváció elméletei ............................................................................................ 139 1.3. Elsődleges homeosztatikus motivációs rendszerek............................................. 142 1.3.1. Levegővétel (vérgázok szabályozása).............................................................. 142 1.3.2. A testhőmérséklet szabályozása ....................................................................... 142 1.3.3. A folyadékfelvétel szabályozása ...................................................................... 143 1.3.4. A táplálékfelvétel szabályozása ....................................................................... 144

3

1.3.5. A menekülő és támadó viselkedés szabályozása.............................................. 149 1.4. Elsődleges nem-homeosztatikus motivációs rendszerek.................................... 152 1.4.1. Szexualitás........................................................................................................ 152 1.4.2. Utódgondozás................................................................................................... 157 1.4.3. Társas kapcsolatra irányuló motiváció............................................................. 159 1.4.4. A proszociális viselkedés motivációja ............................................................. 160 1.5. Kognitív motiváció ................................................................................................ 161 1.5.1. „Ingeréhség”: szenzoros ingerlés iránti szükséglet .......................................... 161 1.5.2. Kíváncsiság ...................................................................................................... 162 1.5.3. Manipulációs késztetés, babrálás ..................................................................... 163 1.5.4. Tudásszükséglet ............................................................................................... 163 1.5.5. A kognitív motiváció elméleti magyarázata..................................................... 163 1.6. Az emberre jellemző (humánspecifikus) motiváció ........................................... 164 1.6.1. Kompetenciamotívum ...................................................................................... 164 1.6.2. Autonómia........................................................................................................ 165 1.6.3. Teljesítménymotiváció ..................................................................................... 165 1.6.4. Önmegvalósítás szükséglete............................................................................. 166 1.6.5. Transzcendencia motívuma.............................................................................. 167 1.6.6. Affiliáció és intimitás szükséglete.................................................................... 168 1.7. Az emberi motívumok rendszerei........................................................................ 168 1.8. Összefoglalás .......................................................................................................... 169 1.9. Irodalom................................................................................................................. 180 2. A Z
É R Z E L M E K É S A S T R E S S Z P S ZI C H O L Ó G I Á J A .................................. 185

2.1. A motiváció és az érzelem viszonya ..................................................................... 185 2.1.1. Az érzelmek összetevői.................................................................................... 186 2.1.2. Az érzelmek elméletei...................................................................................... 187 2.1.3. Az érzelmek kontrollja és szabályozása........................................................... 189 2.1.4. Az érzelmek kifejezése..................................................................................... 190 2.2. Pozitív és negatív érzelmek................................................................................... 191 2.2.1. A megközelítés és az elkerülés......................................................................... 191 2.2.2. A pozitív érzelmek ........................................................................................... 191 2.2.3. A negatív érzelmek........................................................................................... 193 2.3. Az érzelmi élet és a stressz.................................................................................... 198 2.3.1. Az érzelmek és a stressz – a stressz alapfogalmai ........................................... 198 2.3.2. A stressz következményei ................................................................................ 203 2.4. Összefoglalás .......................................................................................................... 205 2.5. Irodalom................................................................................................................. 207 A TUDAT KÉRDÉSKÖRE A PSZICHOLÓGIÁBAN ............................. 210 1. A tudat természete, helye a pszichológiában ......................................................... 210 2. A tudattal kapcsolatos alapfogalmak: a tudat szintjei, szempontjai, a normál éber tudat jellemzői .............................................................................................................. 212 2. 1. A tudat szintjei ................................................................................................... 214 4

2. 2. A tudat két szempontja: éberségi szint és tudattartalom .................................... 219 2.3. A normál éber tudat jellemzői............................................................................. 221 3. A modern tudat-tudattalan felfogást megalapozó empirikus bizonyítékok ....... 222 3. 1. Hasítottagy-kísérletek......................................................................................... 222 3. 2. Neuropszichológiai betegek vizsgálatából nyert bizonyítékok.......................... 223 3. 3. Küszöb alatti észlelés (szubliminális percepció)................................................ 224 3. 4. Implicit emlékezet .............................................................................................. 226 3. 5. Szenzoros deprivációs kísérletek ....................................................................... 227 4. Patológiás állapotokhoz kötődő főbb tudatzavarok.............................................. 227 4. 1. Kóma .................................................................................................................. 227 4. 2. Epilepszia ........................................................................................................... 228 4. 3. Delírium ............................................................................................................. 228 4. 4. Demencia............................................................................................................ 229 4. 5. Pszichózis ........................................................................................................... 229 4. 6. Disszociatív zavarok .......................................................................................... 230 5. Módosult tudatállapotok.......................................................................................... 231 5. 1. A tudatállapot módosítása gyógyítás céljából.................................................... 233 5. 2. Természetes körülmények között kialakuló módosult tudatállapotok ............... 235 5. 3. Drogok által módosított tudatállapotok.............................................................. 239 5. 4. Speciális technikákkal kiváltott módosult tudatállaptok.................................... 242 6. A tudat neodisszociációs elmélete ........................................................................... 247 7. Összefoglalás ............................................................................................................. 248 8. Irodalom.................................................................................................................... 260

5

Ezek a perceptuális élmények – amelyek az egyszerűektől. mindenhol igen hasonló idegsejtaktivitási grafikonokat kapnak. mozgás. akár a pszichológia. hogy a helynek megfelelő észlelet fényesség. hogy mennyire nem ismerjük az ’agy kódját’. hogy „vajon miért érezzük a hőt egy szubjektív küszöb felett ’melegnek’ és alatta ’hidegnek’. a tudat problémájával (l. Egy klasszikus probléma: valóságh ű -e az észlelés? Legtöbbünkkel előfordult már.-2004-09-0134/1. 2005). … Ez csak egy példa arra. 2003a). 1995/2000. csak az észlelő számára közvetlenül hozzáférhetőek és szóban nem vagy nagyon nehezen kifejezhetők. ideiglenes érzékenység csökkenés lép fel. szorongás. és milyen az érzetek szubjektív minősége 3. … A látásban a rejtvény még bonyolultabb. 2006) kötet számára készült. az elme egyik legalapvetőbb rejtélye. akár a neurofiziológia 2 szintjén közelítjük meg (Pike. pl.). A jelenség a pszichológiai folyamatok biológiai alapjait tárgyaló fejezetben is említésre kerül. Az észleleti minőségek (kváliák) problematikája szorosan összefügg más. Zeki. a fényesség. pl. az érzékenység megnő – ez az adaptációs szint (Helson.3. Bármely modalitás területéről hozhatunk példákat: az. 2 6 . a bonyolultakig terjednek. 1964) változása. 1 A fejezet a HEFOP-3.. éhség vagy jóllakottság. pl. 111. ha létezik egyáltalán ilyen” (Julesz. Azon kívül. Edgar. Oláh Attila.0 számú pályázat támogatásával a Pszichológiai alapismeretek című (szerk. hangmagasság. hogy ezeket az érzékleti élményeket hogyan ismerhetik meg mások (akár hogyan kutathatók).A MEGISMERÉSI FOLYAMATOK ALAPJELENSÉGEI 1 1. Ez a furcsa jelenség is rávilágít. … A szín. hanem az észlelés (azaz az elme működése) során létrejövő pszichológiai folyamatok. É SZLELÉSI FOLYAMATOK Dúll Andrea 1. csak nem vettük észre. és nem áll tudatos kontroll alatt. sarkalatos pszichológiai kérdésekkel.1. mint amilyen a paradicsom színe. ami végig az orrunk előtt hevert. „Bárhol is tesztelik az idegélettanászok az agyat mikroelektródáikkal. hogy a legegyszerűbbnek gondolt észlelési folyamat is mennyire bonyolult.1-P. hideg kézzel kevésbé érezzük hidegnek a hógolyót. hogy hosszú ideig kerestünk egy olyan tárgyat. villogás vagy mélységérzékelés tartományai a külvilágban nem léteznek” (Julesz. 3 A folyamat már elemi biológiai szinten nagyon bonyolult: a változó világból folyamatosan változó ingerek érkeznek. a sötéthez/világoshoz) nem függ az adott ingerre vonatkozó előzetes tapasztalattól. Ez a lényegét tekintve teljesen fiziológiai természetű folyamat (pl. míg ha sokáig nincs inger. hogy ott van.). az érzékszervi adaptáció: ha az érzékelő rendszert huzamosabb ideig ugyanaz az ingerlés éri. Ennek során számos alkalmazkodási jelenség is mutatkozik a szenzoros rendszerekben. viszketés. szín. öröm. viszont a meleg tea forróbbnak tűnik (Dúll. meleg. fájdalom. i. a szem alkalmazkodik a változó fényviszonyokhoz. 13. függetlenül attól. pl.m. üldögélés egy napsütötte tisztáson. A változásról a sejtek kisülési mintázatuk módosulása útján tájékoztatják az agyat. viszont függ a környezeti inger intenzitásától. mint pl. 2001).

Az észleléselméleteknek ma már azt a tényt kell megmagyarázniuk. ami a világban van. 1987).a kváliák problematikája arra is vonatkozik. A jelen fejezetben az észlelés és a tudat viszonya problémájának részletes tárgyalása terjedelmi okok miatt nem lehetséges. 6 Izgalmas tudományelméleti felvetés. 2001 alapján). Alább a perceptuális illúziók kérdéskörét részletesebben tárgyaljuk. jelenségek tekintetében valósághűnek tekinthető. hogy hogyan lesz észleletélmény az agyi folyamatokból 4. Neisser. Az észleléselméletek vitái: kognitív reprezentáció vagy ökológiai esemény? Az észlelés lényegét illetően kétféle elképzelés vitázik egymással a pszichológiában (és a filozófiában is): (1) a konstruktív (közvetett) percepció elmélete (pl. hogy a percepció az alkalmazkodáshoz lényeges ingerek. azaz megfelelően észleli ahhoz. pl. Dúll és mtsai (2004). dolgok. a beszédhangok – példánkban az „n-ek” – kategoriális észlelése (Harnad. 1967) és a közvetlen percepció teóriája. pl.2. pl. 1987) inkább segíti a folyamatot. hogy a szó konkrét értelmében nem: az észlelést általában részben veridikus (részben valósághű) folyamatnak tekintjük. 1994/2000). 4 7 . hogy az észlelés valósághűségére vonatkozó nézet egyúttal a világ megismerhetőségének vs. banán szavakat. ami sok szintre lebontva. néha kifejezett adaptív értékük lehet. ezzel foglalkozik pl. Az észlelés elmélete tehát a környezet megismerésének teóriájaként is felfogható (Michels. 1979). itt csak egyetlen példa a beszédhangok észlelése területéről: ha az Olvasó egymás után kiejti a sonka. Blake. Ez azt jelenti. 5 Az észlelt és a valóságos világ viszonya az észlelés egyik legrégebbi filozófiai és pszichológiai problémája (vö. míg más jellemzőket torzítva közvetít – bár a torzítások sem mindig károsak. hogy a kiejtett n hangok minden esetben eltérnek egymástól! A beszédértést ez azonban nem zavarja. azaz az ökológiai észleléselmélet (Gibson. Az észlelés valósághűségének problémája 5 évezredes dilemma. tapasztalhatja. A kérdést azonban ma már nem abban a formában tesszük fel. sőt. nagyi. hogy milyen a viszonyban van a tényleges fizikai világ ingerei és az észlelt világ – vagyis van-e megfelelés az inger és az általa kiváltott pszichológiai élmény között. Pléh. Carello. pl. hogy az észlelő összességében elég jól boldogul a környezetében. A két rivális elméletcsoport lényegét a IV/ 1. hogy az állat vagy az ember ténylegesen azt észleli-e. 2000). a kérdésről l. mert tudjuk. hogy különböző akciókat tudjon végrehajtani benne. Számos kutatás irányult annak feltárására. megismerhetetlenségének kérdésében elfoglalt álláspontot is tükrözi (Lombardo. táblázatban foglaltuk össze (Dúll. 1981) 6. 1. hiszen ezt a különbséget a hétköznapi beszédészlelésben észre sem vesszük. Sekuler. Az ingerek és észlelet összefüggéseit a kutatók gyakran igyekeztek egzakt formában. empirikusan is tesztelve napjaink észleléskutatásában is jelen van. az észlelés pszichofizikai és szignáldetekciós megközelítése (l. függvényekkel leírni.

ez a komputáció alapanyaga.4. mint egy – valaha is ember által tervezettnél sokkal bonyolultabb és okosabb – számítógép. amelynek feladata a valóság stabil vizuális reprezentációjának folytonos konstrukciója. alább). ám nem egyértelmű ingerek. így az észlelés lényegét összetett kognitív műveletek. Szintézis A környezet ingerei irányíthatják a feldolgozást – ez módosíthatja a múltbeli tapasztalatok alapján kialakult sémákat (tudást). 2001. 50. Nincs szerepük. hogy különbséget tegyünk az érzékelés (szenzoros folyamatok) és az észlelés (percepció) fogalmai között. A szenzoros folyamatok lényege. topdown) szenzoros információ SZEREPE Észlelés alapja: egyszerű. Mentális folyamatok szerepe Az észleléshez a szenzoros inputot meg kell konstruálni és értelmezni kell: a percepció aktív és konstruktív. Érzékelés és észlelés Az alkotó észlelés elmélete megértésének egyik alapfeltétele. elemi. Ezek eredményeként a beérkező külvilági ingerek kiegészülnek. azaz a receptorokon keresztül kapnak fizikai–kémiai ingereket a külvilágból és a testből.3. 1. Ezek az ingerek a receptorokban átfordítódnak az idegrendszer elektrokémiai kódjába – ez a transzdukció folyamata (l. Szenzoros információ szerepe: ennek alapján következtetünk az ingerrel kapcsolatban. A konstruktív (intelligens vagy alkotó) észlelés elmélete A pszichológia főáramában elfogadottnak számító közvetett (indirekt) észleléselméletek szerint a környezeti ingerek (input) csak pontatlan és szegényes adatokat nyújtanak a világ tárgyairól és eseményeiről. IV/1. Közvetlen (adatvezérelt.Elmélet Konstruktív (ismeretvezérelt. hiszen az észlelés a gazdag és rendezett információ kivonása az optikus elrendezésből. Az információ rendezett és egyértelmű. Erre – vagyis hogy az észlelés konstruktív beavatkozás – utal maga a széles körben használt információfeldolgozás kifejezés is (Michels. komputációk jelentik. Carello. nyomán) 1. A szem-agy kapcsolatok úgy működnek. jelentést kapnak. A sémák hatnak az információfeldolgozásra. összetett ingerek (látás esetén: bottom-up) optikus elrendezés) az észlelés számára szükséges összes információt tartalmazzák. Az érzékletek tehát az érzékszervektől az agyhoz érkező 8 . hogy az érzékszervek idegi felfogó készülékeiken. 1981). táblázat: Az észlelés versengő elméletei – a konstruktív és az ökológiai teória (Dúll. Teljes.

ilyenkor jönnek létre az észlelési illúziók (lásd alább). Az észlelés hagyományos elmélete szerint az észlelés tapasztalat – vagy ismeret-. Hasonló módon – bár nem ennyire nyilvánvalóan – egy környezet feltételez egy állatot (vagy organizmust). akkor egyúttal rögzítjük is a külvilág és a szervezet dualizmusát. koncepcióvezérelt (top-down) mechanizmus. Dúll. következtetéseket vonunk le magasabb rendű agyi folyamataink segítségével. hiszen az észlelő az észlelt fizikai ingerek alapján felépíti. amelyet körülvesz” (Gibson. Dúll. tudásra. hogy amennyiben azt feltételezzük. 1990/1997). 1999) abból indul ki. 1979. 1998). hiszen eszerint kapcsolatukhoz közvetítőre van szükség. 1979. Ez a nézet – miszerint az észlelést a szenzoros folyamatokból kiindulva lehet és kell megérteni – Hermann von Helmholtz munkásságában gyökerezik (Sternberg. hanem az állati/emberi szervezet képes közvetlenül információt felvenni a háromdimenziós világból.). amelyek összekapcsolják az ingereket (a külvilágot) a viselkedéssel (többek között az észleléssel). azaz sémákra van szükség. A közvetett észleléselméletek szerint tehát a világ konstruktív észleléséhez mentális reprezentációra. megkonstruálja az észleletet: ún. mozgás közbeni percepció (vizuálisan irányított mozgás) folyamatait. vagyis az ingerek (és így a külvilág) jelentését a megismerő folyamatok (kogníció) határozzák meg (Eysenck. hanem „elsősorban a vizuálisan (és az egyéb észlelési modalitásokon keresztül) elérhető információt kell azonosítani az észlelő – környezet rendszer szintjén” (Szokolszky. Mindkét fogalom magába foglalja a másikat.idegi információk (Sternberg.). pl. Nem szükséges önálló kognitív struktúrákat feltételezni 9 . Néha ezek a következtetések becsapnak bennünket. események. 1998). 2006). 1986. Gibson a második világháború alatt a légierőben végzett kutatásai közben felismerte. hogy az utcán felénk közeledő emberek – a retinaképből érkező információ ellenére – nem növekszenek. Az érzékleti információból Helmholtz szerint tudattalan ítéleteket. mentális számítások (komputációk) alapján hozzáteszi saját tapasztalatait. hogy az észlelés konstruktív elméletei nem írják le jól a tényleges. Szerinte az észlelést nem mentális mechanizmusként kell megközelíteni. 81. sémák útján egyre értelmesebben (és értelmesebbnek) észleljük a világot. stb. hogy a környezet és a viselkedés között reprezentációk. ízek és egyebek élményévé” (Roth. Egyetlen állat sem létezik az őt körülvevő környezet nélkül. 8. amelyeket az agy feldolgoz és értelmez – azaz szervezi és integrálja ezeket a korábbi tapasztalatokba: így „alakul az érzékszervek segítségével a környezeti információ tárgyak.5. ráadásul optimális módon. Értelmezi tehát a szenzoros ingerek együttesét. hangok. Így tanuljuk meg. Keane. 2001). elvárásait. 1. Ez azt jelenti. A közvetlen észlelés elmélete: ökológiai pszichológia Az ökológiai észleléselmélet (Gibson. és az elraktározott tapasztalatok. hogy „az állat és környezet szavak elválaszthatatlanok. a természetes szelekció során kifejlődött hatékony perceptuális rendszerei útján. magyarul lásd Szokolszky és Kádár. Gibson nézete szerint az észlelés nem sémák által közvetített. hanem egyre közelebb kerülnek hozzánk (vö. hogy nem lehet objektív. Ezzel szemben Gibson úgy véli. azaz a magasabb rendű észlelési működés nyersanyagát. sémák teremtik meg hídként az összeköttetést.

A percepció természetét tekintve közvetlen: a környezeti információt. Ezért van mindkét elméletnek magyarázóértéke bizonyos jelenségek esetében (ilyenek pl. Így. Eszerint az észlelés. alakprimitívek 9 (egyszerű szimbólumok) többszintű csoportosítása nyomán – a látórendszer „elfogult” a természetes tárgyak irányába: a valóság és az észlelet egyeztetésekor elveti a nem természetes megfeleléseket. egy felület rálépést vagy ráülést tesz lehetővé – vö. felületekkel jellemezhető. még Atkinson és mtsai. Ez a tapintás esetében annak a Berkeley-től származó gondolatnak a folyománya.6. 1981. hasáb. hogy kihasználja a fizikai világ szabályszerűségeit (pl. 2006). A modell részben adatvezérelt (bottom up) feldolgozást feltételez: a látórendszer működésének egyik fontos elve. Dúll. 1994/2000). 9 Bizonyos értelemben Marr teóriáját fejlesztette tovább pl. a perceptuális konstanciák – lásd alább. Dúll. stb. 1. fel nem oldhatónak tűnő ellentmondások vannak (Fodor. az észlelésben szükségtelen magasabb rendű folyamatokat. a járda textúrája. így saját ökológiai nyelvezetet igyekezett kidolgozni elveinek leírására. a felületek egymástól kontúrok útján különülnek el. henger.) írt le. A konstruktív és a közvetlen észlelési modell szintézise Az észlelés konstruktív és közvetlen elmélete között gyökeres.) elégséges információt adnak az észlelt személyekről és azok helyzetéről (vö. miszerint a tapintás a látvány alapja (Michels. a korábban emlegetett közeledő járókelő esete például a nagyságkonstancia jelenségkörét szemlélteti). Ez az elmélet is magyarázza az előbbi példát az utcán felénk közeledő emberekről: az emberek és a háttérként szolgáló fizikai környezet kontextuális információi (pl. Biederman 36 különféle alakprimitívet (kúp. stb. mint a világgal való kapcsolat lényegét tekintve direkt és jelentésteli. sokkal inkább a környezettel interdependenciában megnyilvánuló észlelést kell a megfelelő fogalmakkal leírni 7. Shaw. ugyancsak ökológiai irányultságú észleléselméletben Marr (1982) felveti. a változatlan tulajdonságokat (invariant properties) csak fel kell venni (pick up). a változás üteme. Turvey. 1998). 1981).). tapintás) a közvetlen észlelés lehetőségét. 8 A konstruktív észleléselméletek egy része is megengedi bizonyos esetekben (pl. Szokolszky. 1976/1984): eszerint az állandóan zajló észlelési ciklusban összekapcsolva használjuk a rendezett szenzoros információt és az ezt értelmező sémákat (vö. a természetes tárgyak részei kapcsolatban állnak egymással. amelyekkel – ha megfelelő téri viszonyban vannak – általánosságban leírhatók az emberek által észlelhető tárgyak (Biederman. a hasonlósági mezőkben pedig differenciálatlanok a felületek. 7 10 . Sekuler. l. stb. mentális konstrukciót feltételezni. egy nyílás átjárást. 2001). Pylyshyn. hogy leírjuk a világgal való perceptuális viszonyunkat. Egy másik. 1993/1994). 1981).ahhoz. amelynek az alapját az affordanciák jelentik (pl. és előnyben részesíti a valódi világban létező tárgyakhoz illeszkedő megoldásokat (l. Blake. mivel a környezet információi jelentésteliek a felvevő organizmus számára. Gibson nem találta megfelelőnek az észlelési folyamatot leíró terminológiát. 1995. Így – részben az ún. Carello. Szokolszky. Biederman geon-elmélete. beleesést vagy elbújást. mégis történtek kísérletek a modellek összeegyeztetésére 8 (Neisser. hogy a vizuálisan észlelhető világ felszínekkel.

azaz az ökológiai validitása. hogy az ismeretvezérelt (top-down) feldolgozás is lényegi a látás során. többet következtet vagy feltételez. amennyire segít eligazodnia az észlelőnek a világban.7.). Gibson és Gibson (1955/1975. Az észlelés eszerint nem elsősorban alkotó. annál nagyobb az érvényessége. hogy a perceptuális tanulást a szenzoros ingerlés és az észlelés fokozódó megfeleléseként értelmezi. hanem azért. mert jobban diszkriminál. Lényegében ez a perceptuális tanulás folyamata. Gibson. 49. A kétféle észleléselmélet perceptuális tanulásra vonatkozó elképzeléseinek további részletezésére a jelen fejezetben nincs mód (lásd pl. azt. annak ellenére. de ez nem azért lehetséges. …a percepció differenciális válaszokban és nem képzetekben gazdagodik”.. változó ingerek kognitív értelmezése jelenti. azaz annyira valósághű. A gondolkodási-megértési folyamatok fejlődnek. Az ingerek egyre pontosabb észlelése egy lehetséges értelmezésben azt jelenti. hanem diszkriminációs folyamat: „Az észlelő egyre többet lát és hall meg. mindössze „utalnak” az eredeti forrásukra (a távoli/disztális tárgyra). A perceptuális tanulás Egon Brunswik nevéhez fűződő kognitivista elmélete szerint például a környezet ingerei hiányosak. Ezen a ponton– egyébként az észleléspszichológia főáramában elfogadott konstruktivista gondolatmenettel egybevágóan – érdemes röviden áttekinteni az 11 .) szerint „ha a tanulás sikeres volt. hogy a perceptuális tanulás lényege az inger és az észlelés növekvő korrelációja. 58. Így tehát a világról alkotott észleleti ítéleteinkben nagyon lényeges szerep jut a valószínűségi értékeléseknek. A tanulási mechanizmus kérdésében azonban eltérő álláspontot képviselnek. 1975. Az észlelés konstruktív elméletei szerint a percepció lényegét a többértelmű. Perceptuális tanulás Mint fentebb megállapítottuk. Ezért – mivel a „szervezethez érkező jelzőingerek pusztán ’tünetei’ a világnak” –. 1955/1991). finomodnak. hasonló történések statisztikus ismeretének fényében értékeljük” (Marton. és egyfajta szintézist teremt az ökológiai és a konstruktív észlelésteóriák között: a vizuális észlelés (vision) szerinte a nézés (looking) és a látás (seeing) kombinációja. 12. … a korábbi.Marr szerint tehát a tulajdonságok elemzése agyi komputáció útján is zajlik. az észlelés veridikus természetű. Gibson. A perceptuális tanulás folyamata azt jelenti. érzékenyebbé válik az ingersor változóira” (uott. hogy az alulról építkező folyamatokat tartja alapvetőnek. hogy a szenzoros információ és az észlelés megfelelése egyre fokozódik. A percepcióelméletek erről a mechanizmusról is eltérően vélekednek. Megállapítható azonban. Gibson. 1. „hogy mire utalnak. tökéletesednek és ennek a perceptuális tanulási folyamatnak az eredményeként gazdagszik a fejünkben a világról alkotott.). elraktározott tudásreprezentáció. Az ökológiai észleléselméletek is osztják azt a nézetet. Minél jobban tükrözi az aktuális inger a jelzett tárgyat. mert többet képzel. 1963. hogy nyilvánvaló eltéréseik ellenére mindkét felfogás közös abban. ami azt jelenti. Marr mégis kilép a tisztán ökológiai elméletek keretei közül. hogy a tapasztalatok nyomán az észlelés és a jelzőinger között fokozódik az együttjárás – ily módon az észlelés valósághűsége növekszik. Így. részlegesek.

jellemzőikben rögzített akciós potenciálok formájában továbbítódnak az agyba. hogy a szenzoros kódolás kettős folyamat (Carlson. feszülés Bőr. belső szervek Vesztibuláris rendszer Izmok IV/2.8. 2000. és ezután térünk rá az észlelés (percepció) néhány alapmechanizmusának tárgyalására. azaz a szenzoros kódolás folyamata. ÁTALAKÍTÓDÓ ENERGIA Sugárzási energia Mechanikai energia A molekula alakjának azonosítása A molekula alakjának azonosítása Mechanikai energia Hőenergia Mechanikai energia Kémiai reakció Mechanikai energia Mechanikai energia ÉRZÉKSZERV Szem Fül Orr Nyelv KÖRNYEZETI INGER Fény Hang Szag Íz Érintés Hőmérséklet Vibráció Fájdalom A fej billenő és forgó mozgása Megnyúlás. részben idői jellegű: például az idegi információ kisülési aránya (gyors vagy lassú) tükrözi az inger eredeti intenzitását. 2001): részben anatómiai (különböző idegrostok állnak az egyes működések szolgálatában). rengeteg színárnyalatot tudunk megkülönböztetni. stb. hogy pl. hogy megértsük a külvilág információit és ezekre megfelelő és adaptív viselkedéses válaszokat produkáljunk. Így a különböző ingerek eltérő akciós potenciálokba fordítódnak át. ami számszerűen alig megragadható variabilitást tesz lehetővé. hogy testünk melyik részét és hogyan (gyengéden. és így tovább. Ez a korábban már említett transzdukció. A világ megismerésének alapja: az érzékelés folyamatai Az agyműködés egyik legfontosabb szerepe. A fizikai környezetből származó ingerek az érzékszervek receptoraiban fordítódnak át az idegrendszer elektrokémiai kódjába. erősen vagy éles felülettel.észlelés alapját jelentő legalapvetőbb szenzoros folyamatokat (érzékelés). 1. vagy pontosan észleljük. táblázat Az érzékszervekben lezajló transzdukció típusai (Carlson és mtsai. Minden érzékszerv bizonyos típusú környezeti energiára reagál leginkább megfelelően (adekvát inger – lásd IV/2.) 12 .) érintette meg valami. Az idegrendszerben az ingerületek neurális impulzusok. táblázat). Ily módon válik lehetségessé. 143. Ez azt jelenti.

1. 10 13 . azaz látható. amikor a fények eltérő hullámhosszai a retinán összeadódnak – ez történik. Ekkor nem a szemben. az éleslátás helyén. ill. mintegy 7. Ez azt jelenti. másképp: a felfogott fény mennyisége. A látás A körülvevő világ vizuális információinak adekvát észlelése kulcskérdés a túlélés szempontjából – nem véletlen tehát. A fény jellemzője még (3) a telítettség. hanem azon kívül történik a színek keveredése: a tárgyról visszaverődő és a rajta elnyelődő fény hullámhosszainak különbsége eredményezi az észlelt színt.8. amit (1) színességnek (azaz színárnyalatnak) élünk meg. hogy a látás az ember vezető szenzoros modalitása. hogy a környezeti tárgyak festékszemcséi szelektíven nyelik el. mint egy telítetlent (ami hasonló a sokszor mosott ruha fakó színéhez).1. A fény hullámhossza az alapja annak a pszichológiai élménynek.5 millió színárnyalat létezhet (Carlson és mtsai. A pálcikarendszer a retina perifériáján érzékenyebb a világosságra. verik vissza a fény bizonyos hullámhosszait. A látás élettani alapfolyamatait a jelen könyv biológiai alapokkal foglalkozó fejezetében tárgyaljuk részletesen. A mindennapi életben gyakoribb szubtraktív (kivonó) a színkeverés abból adódik. hogy a szín – az erre vonatkozó élmény ellenére – nem egyszerűen a színes tárgy saját tulajdonsága. és nem is csak a visszavert fény sajátsága. A színkeverés történhet additív (összeadó) módon. vagyis a szín élénksége: egy telített színt gazdagabbnak látunk. mint a foveán. ezek a vörös. alapszínről beszélünk. Az érzékeléskutatásban is ezzel a területtel kapcsolatban halmozódott fel a legtöbb adat. A színárnyalatok az idegrendszer és a fény interakciójában gyökereznek: a színesség a látható fény adott hullámhosszára adott idegi és élményreakció (Sternberg. mivel a fény fizikai jellemzői és az idegrendszer kölcsönhatása nyomán kialakult élmény. Alapszínek. Pszichológia jelenség. a kék és a sárga. 2000). ha színes lámpák fénye vetül egymásra. 1998). A fény további jellemzője – amelyek a színhez hasonlóan pszichológiai jelenség 10 – (2) a világosság. ez a látható fény tartománya) fordítható át idegimpulzusokba. és mivel a színek telítettségét és világosságát is észleljük. Színlátás Az emberi szem számára a fény sugárzó energiája adott hullámhossz-intervallumban (ibolya: 380 nm – vörös: 760 nm. A látható színek többsége kevert szín. ezért itt érzékenyebbek vagyunk erre. a zöld. azaz a fény észlelt intenzitása. színkeverés Ha egy szín nem elemezhető más színek kombinációjaként.

mintázata eredményezi az összes többi színt. amelyek opponens módon (azaz ellenfolyamatokkal) működnek a komplementer színpároknak (vörös-zöld és kék-sárga) megfelelően: attól függően. Később a trikromaticitás-elméletet mások kibővítették arra a hétköznapi megfigyelésre alapozva.A színlátás elméletei 1802-ben vetette fel Thomas Young brit orvos és fizikus. az idegsejt aktivitása vagy nő (pl. amelyek spontán aktivitása bizonyos hullámhossztartományra (pl. Ezt arra vezette vissza. és ingerületük kombinációja. ezek kombinációinak) észlelése zavart. Hering elméletét alátámasztja néhány jelenség. hogy a háromszín-elmélet kielégítően magyarázza a színkódolást a retina háromféle (vörösre. század vége felé a talamuszban találtak ún. Modernebb vizsgálatok igazolták. Ilyen pl. kék szín) nő. vagy csökken (zöld fény esetén) – fiziológiailag ezért lehetetlen vöröses-zöld színt észlelni. 1975). Ellenfolyamat elméletét Hering arra alapozta. ezeket (legalábbis ezek néhány alapjelenségét) az észlelés kapcsán alább tárgyaljuk. Blake. A két rivalizáló színlátás elméletet Hurvich és Jameson összekapcsolták (Hurvich. másra (sárga szín) csökken – ezek a sejtek jelenthetik a komplementer színek észlelésének biológiai alapjait (lásd még a Pszichofiziológia fejezetet a jelen kötetben). hogy az ellenszínek keverésekor szürkét kapunk. míg a látórendszer magasabb szintjein opponens folyamatok írják le jól a kromatikus és akromatikus színészlelést. 1994/2000) túl az elméletet erősen alátámasztják a mindennapi életben megnyilvánuló színlátászavarok. amelyek önmagukban a három alapszínre érzékenyek. ugyanezt a képet látjuk utóképként. Kiderült. DeValois. zöldre és kékre – alapszínek!) fogékony receptort tartalmaz. hogy az emberi vizuális rendszer bármely színt elő tud állítani három különböző hullámhosszú fényből. hogy a retinán tényleg háromféle. 2004): ez a háromszín-elmélet vagy Young-Helmholtz-féle trikromaticitás teória. Jameson. a zöld vagy a kék (ill. Kiindulásuk. amelyet a Young-Helmholtz teória nem magyaráz kielégítően. 1957/1983. A XX. vagyis a szemben kétféle fotoreceptort feltételezett. tehát nem létezik vöröses-zöld vagy kékes-sárga. mivel a szem háromféle színre (vörösre. a színtévesztés és a színvakság. Ewald Hering német fiziológus írta le. vagyis ezek a színpárok nem keverhetők additív módon. A kísérletek eredményein (lásd még Sekuler. 1981). a negatív utókép jelensége: ha egy színes ábrát (pl. A színélmények legmagasabb rendű feldolgozása természetesen az agyban történik. Young felvetését Herman von Helmholtz építette kidolgozott elméletté (Carlson és mtsai. csak komplementer színben (sárga kör). zöldre és kékre érzékeny) receptoraiban. Ezek a problémák általában bizonyos színekre szelektíven jelentkeznek: leginkább a vörös. kék kör) hosszabb ideig fixálunk. hogy az alapszínek ellentétes. majd fehér felületre nézünk. eltérő fotopigmenttel rendelkező csap létezik. hogy az emberek a sárgát is pszichológiailag tiszta színként (azaz alapszínként) észlelik. komplementer párokba rendezhetők: vörös-zöld és kék-sárga. Hurvich. vörös fény észlelésekor). hogy szerinte egyetlen neuron felelős a két-két szín észleléséért. 14 . ellenszínsejteket. hogy az opponens folyamatok érvényesek az akromatikus tartományban is: a fekete-fehér észlelése is leírható ellenfolyamatokkal (DeValois. hogy melyik szín ingerli.

2002.00002 Pascal. amelynek szőrsejtjeiben a nyomásingadozás idegi impulzusválaszt vált ki. hogy a kitérés és a terjedés iránya megegyezik (ezt elképzelhetjük úgy. ami az érzet erősségével feleltethető meg. 15 . ezért vezették be a tízes alapú logaritmusskála használatát. mint amikor egy takarót kirázunk. A hallás A környezet vizuális ingerein túl bizonyos hanginformációk is elengedhetetlenek az túléléshez.és a zenei hallás mechanizmusait. amíg fele olyan hangosnak nem hallják. és a kezünktől induló hullám tovaterjed a takarón – Dúll. A világban előforduló természetes és mesterséges hangforrások teljesítménye nagyon széles tartományban helyezhető el. Ilyen módon egy háromdimenziós mechanikai energiahullám keletkezik.1. hogy két hang közül változtassák az egyik hangerejét mindaddig. 9. Így a hangintenzitás mértékegysége a decibel (dB). és a hangérzékelés és –észlelés folyamatai mellett igyekeztek feltárni a beszéd. hogy maguk a levegőrészecskék gyakorlatilag nem mozdulnak el – a köztük levő távolságot a nyomás hidalja át. pszichofizikai kísérletekkel határozhatók meg: a vizsgálati személyek feladata az. a közvetítő közeg molekuláinak rezgése pedig továbbítja a hangot úgy. A hanghullámok longitudinális hullámként terjednek. A hang észlelése a hanghullámok három fizikai tulajdonságán alapul: (1) amplitúdó – az ennek megfelelő pszichológiai dimenzió a hangintenzitás. Összességében. azaz a hangosságélményt. A hallással kapcsolatos kutatások az utóbbi harminc évben nagy lendületet kaptak. illetve amikor valamilyen oknál fogva fájni kezd. Azonban a műszerekkel mérhető objektív hangerősségtől.). annál hangosabbnak halljuk a hangot. A hangadás a levegőt (vagy a szintén rugalmas közegnek számító vizet) rezgésbe hozza. Ennek ellenére „életünk során valójában csak néhány esetben válik fontossá a fülünk. A hang fizikai természetét tekintve kis amplitúdójú mechanikai rezgés. és a terjedő energia mennyisége arányos a hangnyomással – vagyis az intenzitás fogalmával a hangenergia nagyságát (másképp: a hangforrás teljesítményét) jellemezzük. ezért mindig hozzá kell rendelni valamiféle abszolút alapértéket 11. 11 Nemzetközi szabvány szerint az akusztikában és a fonetikában ez a rögzített alapérték nyomásban kifejezve 0. 2001). Ennek a skálának a szintjei mérésekkel.2. minél nagyobb a hanghullám amplitúdója. A decibel-skála viszonyító (relatív) jellegű. Az objektíven mérhető adatok és a szubjektív érzet közötti összefüggést a hangérzeti son-skálán adhatjuk meg. azaz a fülig. vagy hallásunk megromlik” (Pap. amelyeknek az a jellemzője.8. valamint a hanghoz kapcsolódó kommunikációs aspektusokat is. hogy a hangnyomásnak még viszonylag nagy változásait csak kis hangosságbeli különbségként észleli a hallgató. az intenzitástól – ami az inger erősségének felel meg – megkülönböztetjük az emberi fül által érzékelt szubjektív hangerősséget. amikor „kamaszodó” fülkagylónk látványa és esztétikai igényeink nem harmonizálnak. A halláshoz a hangnak el kell jutnia az emberi hallószervig. A hang ezen tulajdonságának mérése azon alapul. A decibel-skála jól leírja azt a hallási jellegzetességet. hogy a hanghullámban energia terjed.

A hangszín elemzéséhez a hangokat frekvencia-összetevőikre bontják. A károsító hatás természetesen függ a hang időtartamától is. ami a hangmagasság alapja. Pauka. mind nagyobb frekvenciákon erősen emelkedik. hanem relatív egységekre vezethetők vissza. Az emberi fül hallástartománya 20 és 20000 Hz között van. A hangmagasságérzet is szubjektív élmény. amikor tiszta hangokat érzékel. ami a szín telítettségéhez hasonlító jellemző. A hang további jellemzője a (2) frekvencia. Ez az alapja annak. hogy a zenészek ne különböző skálákon játsszanak. hogy a fej két oldalán Az 50-es években kísérleti úton meghatározták. A hallásküszöb mind kisebb. és nem harmonikusan kapcsolódnak össze. mint az 1000 Hz frekvenciájú tiszta hang. A fehérzaj ahhoz hasonlít.A normál emberi hallás hangintenzitás ingerküszöbe (hangosság hallásküszöb) értéke 1000 Hz frekvencián 12 – hangintenzitásra vonatkoztatva – 0 dB hangnyomásszintet jelent. A legáltalánosabb zaj a fehérzaj. ez alapján általában a hangforrást fel is ismerjük. ám ez az érzékenység jelentősen romlik zavaró hangok. A zaj 13 pszichológiai élményének alapja is összetett hang. normál A vagy kamarahang. A hang harmadik alaptulajdonsága a (3) hangminőség (hangszín vagy hangspektrum). így az oktávalapú skála tetszőleges frekvenciától kezdve bármely hangmagasság vagy –mélység felé folytatható. amivel a természeti és épített környezetben foglalkozni kell. például a modern hangskála alapja az oktáv. a korábban említett 50-100 dB-en. A zaj komoly pszichológiai és akusztikai probléma. A 120 dB intenzitás a fájdalomküszöb szintje – efölött már halláskárosodást okozhat a hang. 13 A zajok is csoportosíthatók hangszínük szerint. azaz a „megfelelő” intenzitástartományon belül. amely minden frekvenciát tartalmaz és a hullámok amplitúdója egyforma. időtartamú. aminek kialakulását a mindennapi tapasztalat inspirálta. ugyanis az emberi fül az ilyen (1:2 frekvenciaviszonyú) hangokat nagyon hasonlónak észleli. 1989). halláskárosító lehet egy fűnyírógép 95 dB-es zajának 2-3 órán keresztül történő hallgatása is – hiába tartozik a hang intenzitása még épp a tűréstartományba. zajok jelenlétében. Azóta nemzetközi megegyezés. csak hangösszetevőinek hullámai szabálytalanok. gazdagítják. hogy az 1000 Hz frekvenciájú hang szolgál az összehasonlító mérések alapjaként (vö. Mértékegysége a ciklus/sec. zongora vagy hegedű) származnak. A zenélésben nagyon fontos. amelynek frekvenciáját 440 Hz-ben határozták meg. mint amikor hosszan mondjuk ki az „ssss” hangot vagy a rádiókészülékből is ilyen hang jön. Ez az érték ép hallású fiatal emberekre vonatkozik – a valóságban a legtöbb ember hallásküszöbe ennél nagyobb. A tisztán hallható intenzitástartomány körülbelül 50-60 dB (egy hűtőszekrény zaja) és 100 dB (egy láncfűrész zaja) között van. ha nincs állomásra állítva. Ha a környezetből váratlan hang érkezik. Megegyező hangosságú. hogy milyen hangforrásból (pl. így nemzetközi megállapodás született arra. Az egyszerű vagy alaphang alapfrekvenciáját felharmonikusok (az alapfrekvencia többszörösei) „színezik”. azaz a Hertz (Hz). minőségűnek hallunk attól függően. hogy a zenei hangskálák nem abszolút. sőt. A hanglokalizáció automatikus folyamata azt biztosítja. 12 16 . magasságú hangokat különböző „színezetűnek”. hogy egy közös és rögzített alaphangból induló skálán zenéljenek – ez az ún. hogy különböző frekvenciákon mekkora intenzitás kelt ugyanolyan hangosságérzetet. pl. a hang irányának pontosabb meghatározása céljából az ember általában megmozdítja. elfordítja a fejét úgy. Az ép emberi hallás nagyon érzékeny. hogy arcával a hang irányába fordul. Az emberi fül intenzitásérzékenysége 3000 Hz körül legnagyobb.

században keletkezett: Rutherford brit fizikus telefon.vagy időelméletének lényege. a többiek töltenek. A hangmagasság észlelésére vonatkoztatva ez azt jelenti.). egy 600 Hzes hang 600 burst/sec-es ingerületet gerjeszt a hallóidegen). 163. de egy „szakasz” neuron már képes erre. akik sorokba rendeződve felváltva lőnek: amíg az egyik sor tüzel. Frekvenciaelméletek Az egyik első frekvencia-alapú elképzelés a XIX. a magas hangokat az ovális ablak közelébe lokalizálja. a sortűz elv szerint: amíg az egyik neuron-sor pihen.elhelyezkedő két fülhöz azonos eséllyel és viszonylag azonos időben érkezhessen a hang. A hangmagasság érzékelés helyelméletei A hangmagasság érzékelés másik elméletcsoportjának. 1993/1994). a helyelméleteknek az első változata még a XVII. században Helmholtz fejlesztette tovább egy tulajdonképpeni helyelméletté. és ez az információ a fejmozgás mértékével és jellegével együtt tájékoztatja az észlelőt a hangforrás helyéről. hogy az alaphártya „megismétli” a fülbe jutó vibrációkat és az eredetivel egyező frekvencián gerjeszt neurális ingerületet (pl. A hanghullám frekvenciájának kódolására tehát egyetlen neuron ingerülete ugyan nem elég gyors. 17 . Nagyon hamar kiderült azonban. A hangmagasság érzékelésének elméletei A hallószerv az evolúció során úgy alakult ki. Az elsődleges hallókéreg – amelynek szerepe az elemi hangazonosítás – hangoltsága (azaz tonotópiája) „inkább hangmagasság szerinti” (Pap. hogy a szőrsejtek sem egyenként. A jelenséget a pszichofiziológia fejezetben részletesen tárgyaljuk. amelyet az adott hangmagasság ingerületbe hoz. hogy az elmélet az 1000 Hz-et meghaladó magas frekvenciák esetében nem működik. amely másodpercenként 1000 impulzusnál többet volna képes továbbítani. században keletkezett. hanem váltakozó csoportokban. Az elképzelés szerint a hangmagasságot az alaphártyának mindig éppen az a része határozza meg. aminek a rezgésgyakorisága meghatározza a hallóidegben keletkező impulzusgyakoriságot. Ezt a hiányosságot küszöbölte ki a szintén a frekvenciateóriák közé tartozó sortűz-elmélet (Wever. hogy a hang frekvenciája a rezonancia útján kódolódik hangmagassággá (Atkinson és mtsai. méghozzá úgy. Ez az elmélet az alacsony hangokat a csiga csúcsához közeli területtel hozza összefüggésbe. hogy – nyilvánvaló túlélési értéke miatt – különösen érzékenyek vagyunk a hangok és ezen belül különösen a hang elsődleges minőségének számító hangmagasság változásaira. Így együttesen olyan gyorsan tudnak lőni. stb. ahogy magában egyikük sem lenne képes – ez a sortűz elve. a közepes magasságú hangok pedig a közbülső területhez tartoznak. A hangmagasság észlelését a frekvenciaelméletek és a helyelméletek magyarázzák. hogy a külső hang megrezgeti az egész alaphártyát. a szomszédos neuronok kisülnek. 2002. Ezt az elképzelést a XIX. 1970). amikor Duverney francia anatómus arra a következtetésre jutott. amely megértéséhez érdemes elképzelnünk egy szakasz katonát. Az ember (és az emlősök) idegrendszerében nincs olyan idegrost. önmagukban működnek.

kép Békésy György IV/2. míg a magasabb frekvenciák az ovális ablakhoz közelebbi. Ez a Békésy-féle helyelmélet lényege. Az ember esetében a szaglás közvetlen adaptációs értékét sok esetben.8. de a helyelmélet nem tudja kezelni –. tartós károsító hanghatásra a szőrsejtek valahol az alaphártyán roncsolódnak. Ez konkrétabban azt jelenti. elfedte a kultúra – pl. 1.A hangmagasságoknak ez a területi beosztása bizonyos fokig kísérleti úton beigazolódott. Kutatásaiért és elméletéért 1961-ben Nobel-díjat kapott. szélesebb részén keltettek ingerületet. Mivel egyik elképzelés sem képes értelmezni a hangmagasság teljes észlelési jelenségkörét.3. Az első ilyen méréseket Békésy György végezte. illatszereket 18 . akkor az annak a helynek megfelelő hangmagasság észlelésére képtelen lesz a személy. amelyek az alaphártya egészének egyedi aktivációs mintázataira helyezik a hangsúlyt (l. olyan elméletek keretében. elsősorban a magas frekvenciák észlelésével kapcsolatos problémákat viszont a sortűzelméletek nem tudnak kielégítően kezelni. azonban mindkét nézet tud magyarázni bizonyos alapvető jelenségeket. vagyis a különböző magasságú hangok az alaphártya különböző helyein keltenek ingerületet a receptorokban: az alacsony frekvenciájú hangok az alaphártyának az ovális ablaktól távolabb eső. A sortűzelmélet például magyarázza azt a jelenséget – amit egyébként Békésy is leír. A teóriát klinikai adatok is alátámasztják: ha pl. így – a színlátás elméleteihez hasonlóan – kísérletek történtek a két teória egyesítésére. 1994/2000). bár nem teljesen. sem a helyelméletek nem tarthatók. IV/1. Más. kép Békésy György audiométere Békésy mérései alapján igazolta az alaphártya tonotópiás szerveződését. Sekuler. szűkebb keresztmetszetű területet ingerelték. hogy az alacsonyabb hangfrekvenciák időnként ingerületet váltanak ki az alaphártya keskenyebb területein is. A hangmagasság elméletei: szintézis? Egészében ma már sem a frekvencia-. bár mindkét elképzeléscsoport számos jelenségre kínál érvényes magyarázatot. hogy a legtöbb frekvenciára az egész alaphártya mozog – a szőrsejtek elhelyezkedésüktől függően specifikus frekvenciákra érzékenyek. hogy a frekvenciákra adott reakciók az alaphártyán rendezett módon mutatkoznak. hogy – amellett. vagyis azt. Kémiai érzékletek: a szaglás és az ízlelés A szaglás az állatok túlélésében nélkülözhetetlen. Blake.

kisméretű (azaz a levegő áramlásával könnyedén az orrba jutó). pl. és nagyon érzékeny tapintószerv is. A gyerekek esetében csecsemőkortól a kisiskolás évekig nem a látás és a hallás a vezető érzékleti modalitás (mint a felnőtteknél). vagyis az ízleléshez az anyagnak közvetlenül érintkeznie kell ezekkel.használunk a testszag leplezésére. hanem egyéb pszichológiai működéseinkben is. ha náthásan el van dugulva az orrunk. 16 A látás és a hallás ingerfelfogó készülékei telereceptorok.) A receptorok szétszórtsága miatt marad meg az étel íze a szánkban végig a nyelés folyamán. mind egyéb működésekben: az ízérzékelésen túl a szopáshoz.5 cm2 területű szaglóhám receptorait 14 párolgó anyagokból származó. majd újra pótlódnak. A szagok szerepe tehát nemcsak az észlelésben jelentős.5 dl nyál termelődik. a testszagok a mai ember számára is nagy jelentéssel bírnak. a memóriában. Ízesnek azokat az anyagokat érezzük. abban a közismert jelenségben. az anya-gyerek kapcsolatban vagy a szexuális érintkezésben. Mivel kisgyerekkorban a szaglás ennyire fontos. nélkülözhetetlen. a beszédhez stb. amelyek molekulái folyadékban (nyálban) oldódóak. alább) mellett a szaglás és az ízlelés a legfontosabb. a nagy városok megjelenése idején – amivel körülbelül egy időben terjedt el az illatszerek széles körű használata – a zsúfoltságból eredő fokozott territoriális agresszió leküzdése miatt volt szükség az ember területjelző illatanyagainak elfedésére. A csecsemők például kb. pl. bár kis méretű szerv. 15 A nyelv. nagy szerepe van a szagoknak. ahogy például a táplálkozásban is fontos jelzőinger a szag. olyannyira. A szaglószerv (és az ízlelőszerv – l. (Ez a szaglás esetében is így van. A szaglás és az ízlelés szerve már elkülönültek. 14 19 . A szaglás feltehetően a legősibb érzékszerv. az ételeket is ízetlenebbnek érezzük (a szagló. leírása nem könnyű. Ezt néhány kutató arra vezeti vissza. hogy az anya illatára még álmukban is szopási reflexszel reagálnak. hanem a tapintás (l. A szaglás jelentőségét számos mindennapi tapasztalat is mutatja.és az ízlelőszerv valamikor valószínűleg egyetlen apparátus volt). A szaglósejtek különleges idegsejtek abban a tekintetben. bonyolult mozgásokra képes. kategorizálása és szóbeli címkézése. hogy a nagy létszámú emberi települések. alább) adekvát ingerei kémiai természetű ingerek: az orrüreg felső részén található. vízben vagy zsírban oldódó molekulák hozzák ingerületbe. azaz az érzékeléshez az ingernek nem szükséges közvetlen kölcsönhatásba kerülni velük. nagyon jelentős mind az észlelésben. Ugyanakkor a szagok gazdagságát – az érzelmekhez hasonlóan – a nyelv csak nagyon nehezen tudja kifejezni: a szagok csoportosítása. Sok emberi működésben azonban. hogy elegendő mennyiségű nyál álljon rendelkezésre a szájban az anyagok oldódásához – általában naponta 7. Az ízérzés elemi feltétele. később a szagok-illatok erőteljes emlékeket vagy nem tudatos élményeket hívhatnak elő. hogy mintegy 30-60 nap után elhalnak. Az ízlelés receptorai a nyelven 15 illetve száj nyálkahártyáján szétszórva elhelyezkedő kontaktreceptorok 16. 8 hetes koruktól az anyjuk szagát nagy biztonsággal azonosítják. de ott a receptorok a molekulákkal érintkeznek. 2. hogy kollégiumban sokáig együtt élő nők menstruációs ciklusa összehangolódik. a nyeléshez. és a szájüregben viszonylag rejtetten helyezkedik el. rágáshoz. A szagok hatásmechanizmusa jellegzetesen inkább nem tudatos – pl. pl. de még mindig szoros kölcsönhatásban állnak.

mind az ízekre. A bőr sokféle külső ingerre reagál szabad idegvégződései útján (bármelyik inger – a testbelsőből származó is – képes fájdalomérzetet kiváltani. A négy alapíz – édes. keserű és savanyú – mellett két. A mechanikai nyomás ingere egyszerre jelent súly-. A bőrérzékletek közül – az állatoknál és az embernél is – pszichológiai jelentőségét tekintve kiemelkedik az érintési ingerlés 17. Mind a szag-. elektromos ingerlésre. bár – a differenciált beidegzés és az aktív manipuláció lehetősége miatt – a legfontosabb a kéz bőre. és jobban is reagálnak azokra (Bálint. stb. A keserű ízű anyagok (ezeket a nyelv tövén érezzük) nitrogént.) molekulái „mint kulcs a zárba”. a sósak (a nyelv oldalán hátul érezzük) pedig vízben elektromos ionjaikra bomlanak (Sternberg. ami egyaránt jelenti külső ingerek észlelését (exterocepció) és a belső ingerek detektálását (enterocepció vagy propriocepció – saját test észlelése). a szaglásnál is történtek kísérletek az „összetett” szagok alapegységeinek. 1992) – ezek már alapízkombinációknak megfelelő.és nyomáslokalizációt (azt is megérezzük. 1. pl. aminek nyilván nagy túlélési értéke van. A szag. a savanyúak (a nyelv oldalán elől észleljük) savakat tartalmaznak. és így a hétköznapi kevert ízek az interakciójukból származnak. 1974) szerint a receptorok nem egyedileg reagálnak a különböző ízekre. de a nők általában fogékonyabbak mind a szagokra.8.4. sőt. h ő érzéklet.2 %uk „szag-vak” vagy „szag-süket” (más néven anozmiás: nem érez szagokat) – mintegy 10000 különféle szag megkülönböztetésére képesek. ha egy tollpihe száll a kezünkre). hőmérséklet és fájdalomészlelést egyaránt (Dúll. B ő rérzékletek: tapintás. égett szag. szenet és hidrogént tartalmazó szerves anyagok) a nyelv hegyén észleljük. és a szagkoncentráció különbségei is nagyban befolyásolják a szagérzetet. 2001). 1. A ízek nyelvtérképe szerint az édes ízt (forrásanyagai az oxigént. és jelentősen csökkenek az életkorral is. mind az ízérzékenységet a dohányzás és az alkohol erősen rontja. A hőmérséklet. 2001). Érdekes. vibráció. illeszkednek a szagló receptorokba. ún. A bőrérzékletek érzékszerve a teljes bőrfelület. Ez az érzékenység még fokozódik menstruáció vagy terhesség idején. sós. Ezért ma már inkább ajánlott a pontosabb bőrérzékletek terminus alkalmazása (pl. járulékos ízt is el szoktak különíteni: a szappan ízt és a fémes ízt (Varga és mtsai. 1981). hanem a csoportosulásuk specifikus.és ízérzékenységben nagy egyéni eltérések mutatkoznak. ha túl intenzív). mint Patkányoknál az újszülött nyalogatásával történő masszírozás kiváltja a növekedési hormon termelődését (Sekuler. kb. 1994/2000). Baron. beleértve a fogalomba a nyomás-. fájdalom A tapintás kifejezést gyakran használjuk általános értelemben. 1998). A simogatás koraszülött embercsecsemőknél segít megőrizni a testsúlyt és biztosítja a fiziológiai stabilitást – ami a túlélés feltétele (Sternberg. Amoore (1970) sztereokémiai szagláselmélete szerint a hét alapszag (pl. címkézett íz-észleletek.Mint a legtöbb érzékszerv esetében. 1998). stb. 17 20 . Blake. ugyanis csak gyenge ízek esetén mutatkozik egyértelmű lokalizáció. nyomásra és hőmérsékletre. fenyőgyanta szag. hogy az emberek – bár szaglásuk az állatokéhoz képest rossz. az alapszagoknak a feltérképezésére. A nyelvtérkép azonban mégis némileg félrevezető. Az egyik széles körben elfogadott elmélet (Pfaffman.

vagyis a kapu bezárul (így a fájdalomérzés csökken).bőrérzékleti inger állandó.15 °C lehűlést (Sternberg. élménybeli (a fájdalmat kísérő érzelmek. 1965. pl. képzelt vagy fenyegető testi szövetek károsodásához vagy irritációjához kapcsolódva jelentkezik (Sanders. Erre a kölcsönhatásra épül a fájdalom egyik legfontosabb magyarázó teóriája. az. A fájdalom élményszínezetét tekintve kellemetlen. 19 A nociceptív szó általában a külső környezeti eredetű fájdalom leírására használatos. Melzack. 2000). 2000). amelyek egyenetlenül oszlanak meg a testfelszínen. Ezért lehetséges. idegrostok sérüléséből származó) fájdalmat (Palkovics. hogy az élőlény elhagyja a károsító helyzetet és/vagy gyors gyógyulást keressen. relaxáció) révén a küszöb nő. 1998). pontosabban a bőr lehűlésére és felmelegedésére (azaz a hőmérsékletváltozásra) érzékeny receptorok vannak. a kapu-kontroll elmélet (Melzack. A fájdalom oka nagyon gyakran külső. félelem) összetevői vannak. Turk. egyensúlyi szinten tartása a melegvérű állatok esetében a túlélés szempontjából nagyon lényeges. ill. ám alapvető túlélési funkciója van 18: arra késztet. A fájdalom is a bőrérzékletek sorába tartozik: intenzív szenzoros diszkomfort és érzelmi szenvedés. eredeti jelentése: szöveti sérülésből eredő kellemetlen érzés (Palkovics. A fájdalmat külső 19 (szomatikus) és belső (viszcerális) eredetű fájdalomra szokták felosztani. A különbségi küszöbök átlagos testhőmérséklet esetén: kb. 1998). szenzoros (a fájdalom keletkezési helyén. adaptációs szintünktől függ. nagyon érzékeny). valamint külön csoportként említik a neuropatikus (idegsejtek. A fájdalomnak érzésbeli. Ezért nagyon nehéz hőmérsékleti abszolút küszöböket meghatározni. A fájdalomészlelés teljes hiánya esetén a túlélés veszélyeztetett: a fájdalom nem tudja betölteni védő funkcióját. 18 21 . amelyek szoros kölcsönhatásban állnak egymással (Fernandez. 1985). Különböző testtájakon a fájdalomérzékenység eltérő (a lábszár sípcsonti része pl. pl. hogy fájdalomtól való félelem esetén a fájdalomküszöb csökkenhet. átélésében és kifejezésében nagy szerepe van a szocializációnak és a kultúrának is. amely aktuális. Természetesen a fájdalom agyi percepciója is visszahat a kognícióra és az átélt érzelmekre. erősítik vagy gátolják azt. de az emberek fájdalomküszöbe egyénenként is más. mégis élményjellegéből következően alapvetően belső. A bőrben hidegre és melegre. és az egyed nem veszi észre. ráadásul a fájdalom észlelésében. ami szerint a központi idegrendszer fiziológiai kapu-mechanizmusként működik: az agyi kognitív és érzelmi tartalmak a gerincvelőn keresztül befolyásolják a fájdalomtovábbítás intenzitását. 1973/1977). és mivel a hőmérsékletváltozásra reagálnak. 0. vagyis ilyenkor kinyílik a „fájdalomkapu”: fokozottabb a megélt fájdalom. és 0. interoceptív érzésnek tartjuk. Wall. rengeteg vért veszít és gyakran meg is hal valamilyen véletlen balesetben (Sternberg. hogy mit érzünk hidegnek vagy melegnek – mint korábban említettük –. 1992) és a kognitív rendszerrel (mit tudunk és/vagy mit hiszünk az adott fájdalomról).4 °C felmelegedést érzünk meg (meleg különbségi küszöb). exteroceptív inger. hogy megsérült. mint amikor pozitív hatások (pl. lüktetés) és affektív.

Az ökológiai pszichológusok szerint a szokatlan kísérleti vagy hétköznapi helyzetekben (rövid bemutatási idő. amelyekből sok mindent megérthetünk a perceptuális rendszerek (együtt)működéséről.1. stb. Egyéb testérzékletek: kinesztézis. mozgás közben. a csontok által bezárt szögről és az izomtónusról. aktuális állapotai. egyensúlyérzékelés Annak ellenére. 20 Megjegyezzük. és amint az adott testrész helyzetében. míg a vesztibuláris érzékszerv szerint mozgó közegben van a test. kinézni a vonatból: a mozgó tájról érkező vizuális információ segíti az érzékletek összehangolását az agyban (Dúll. A vesztibuláris érzékelés általában csak akkor tudatosul. vagy (2) ha az agynak különböző érzékszervek össze nem illő információit kell összehangolnia – pl. vagy nyomásviszonyaiban változást észlelnek. A belső fülben levő receptorok ingerülete a vesztibuláris idegen keresztül jut el az agyba (számos agytörzsi struktúrába. azonnal javulás áll be. az észlelés normális torzulási jelenségeinek tartott optikai illúziók példáin keresztül. ha a szem arról tájékoztatja az agyat. elvárásai az agy bonyolult komputációs folyamatain keresztül befolyásolják. ökológiailag nem releváns feltételek.9. azaz az észlelőrendszer hibázásai az ökológiai megközelítésekben nem játszanak központi szerepet. az észlelési illúziók20. az ízületekben és a bőrben vannak.) előforduló hibákból nem lehet a mindennapi körülmények normál működésére következtetni (Cutting. valamint a kisagyba és az agykéreg temporális területére). 1982). 2001). Az észlelés alapfolyamatai 1. sebességéről. A vesztibuláris érzékelés – lényegében: az egyensúlyérzékelés – részben a fej viszonylagos helyzetének. hogy szervezet közvetlen környezete áll (a mozgó vonat belsejében nem feltétlenül árulkodik bármi is arról. hogy az észlelő előzetes tudása. az inakban. Az alábbiakban áttekintünk néhány alapvető perceptuális folyamatot. Innen az információ az agyba. hogy nélkülözhetetlenek az egyensúlyozásban. a legtöbb proprioceptív folyamat (saját test érzékelése) nem tudatosan működik. hogy a szenzorosan hozzáférhető környezetből a személy ténylegesen mit és hogyan vesz észre. a szomatoszenzoros kéregbe és a motoros koordinációért felelős kisagyba kerül. szédülés és hányinger léphet fel. 22 . körhinta). és egyáltalán a térbeli viselkedésben.9. Ezért célszerű ilyenkor valahogy pl. 1. a járásban. Az észlelés hibái: perceptuális illúziók A legtöbb észleléselmélet – különböző mértékben – elismeri. Receptorai az izmokban. Ebből a szempontból az észlelési folyamatok természetéről sokat elárulnak azok hibái. hogy az illúziók. részben a test térbeli mozgásának érzékelése. ha (1) túlingerlés lép fel (pl. azon nyomban értesítik a gerincvelőt a mozgás tényéről.1.8. Ha a kétféle információ összehangolódik. A kinesztézis testrészeink egymáshoz képesti helyzetének érzékelése általában ill. hogy a jármű halad).5.

Necker-kocka és Schröder-féle lépcső. IV/1. alább Ponzo-illúzió) Amikor az autópályán haladva a távolba néz az észlelő (IV/3. és fotón is bekövetkező érzékleti csalódásnak (Ponzo-illúzió. 2. Szerinte a szem és az agy tudattalan következtetések formájában együttműködik a tárgyakról szóló információ észlelésében: „Minden illúzió egyszerű szabálya a következő: mindig azt hisszük. amelyek a normális látás körülményei között azt a retinális képet hoznák létre.hu/program/vizualis_illuziok/index.. ábra Ponzo-illúzió rajzon és fotón Az agy ismeretvezéreltségének – helmholtz-i terminológiával tudattalan következtetésnek – megnyilvánulása az is. Az itt is megjelenő. kép Autópálya perspektivikus képe (vö.poliod. hogy hogyan fog az autója messzebb érve elférni az úton.IV/3. aminek ténylegesen a tudatában vagyunk” 21. Ez a tapasztalat az alapja annak a vonalas rajzon is. hiszen tudja. megtanulta. azaz az észlelet ellenére) nem szűkül össze később. hanem a térnek az a része azért látszik szűkebbnek.html 23 . mert távolabb van. ábra). 21 http://indy. párhuzamos vonalak közül a felsőt hosszabbnak látjuk. 3. nem kell azon törnie a fejét. kép). ábra). hogy az összetartó egyenesek közé rajzolt vízszintes. amikor síkbeli vonalas képeket háromdimenziósnak észlelünk (pl. hogy olyan tárgyakat látunk. hogy az út (a látvány. az optikai illúziókat gyakran kísérő sajátos furcsaság-érzés forrására már Helmholtz is utalt. 1.

menekülés) és az „egyszerű” vizuális észlelés elkülönült mechanizmusokra 24 . ha ismert méretű pénzérmékből vagy golyókból rakjuk ki az alakzatot. 4. mert ezekben fokozottan. Ez a probléma az észlelés korábban már említett valósághűségének problematikájával is összefügg. alább mozgásészlelés). stb. vagy leképezné a valós világot. Ez a jelenség – valamint a tudatos észlelés „kettéválása” a tárgyészlelésért felelős idegi struktúrák károsodásakor – azt mutatja. helyváltoztatás. amelyek észlelését a kis illetve nagy körök kontextusa akkor tudja befolyásolni. ábra Necker-kocka IV/3. hogy a látórendszer feltételezhetően kettős felépítésű. Érdekes azonban. hogy ha az észlelőt arra kérik. hogy egy az egyben tükrözné. hogy a célingert körülvevő környezeti hatás (kontextus) mennyire befolyásoló az észlelésben: a 4. Az Ebbinghaus-illúzió (más néven Titchener-illúzió. Annyiban azonban élethű. álló vagy mozgó (vö. ábra) például kiválóan demonstrálja. felerősödve tanulmányozhatjuk a konstruktív jelenségeket. hogy a percepció – mint már említettük – nem valósághű abban az értelemben. Az észlelés konstruktív elméletei úgy foglalnak állást ebben a kérdésben. valami az őt körülvevő dolgokhoz képest kicsi vagy nagy. ha az összes elem téri integrációja lezajlik a látómezőn keresztül (Kovács. Evolúciós szempontból teljes mértékig indokolt. Ez jelenség a vizuális észlelés viszonyítási elven történő működését is jól szemlélteti: egy tárgyat mindig a környezetében. ábra Schröder-lépcső Az illúziók csalóka jelenségei tehát fontos – egyébként az adaptáció szolgálatában álló – agyi komputációs folyamatokat jelenítenek meg. ábra Ebbinghaus-illúzió (Titchener-illúzió) Az Ebbinghaus-illúzió akkor is működik. A két középső kör egy-egy lokális inger. IV/4. hogy az észlelőrendszerek összetett működése révén az ingerek alapján olyan tudás konstruálódik a világról. ábrán a középső köröket – azonos méretük ellenére – eltérőnek látjuk.IV/2. hogy a vizuálisan vezérelt viselkedés (pl. az értük nyúláskor ugyanakkorára nyitja az ujjait. ami megfelelő eligazodást tesz lehetővé az organizmus számára. ahhoz viszonyítva észlelünk. 2005). Az illúziók tehát azért is hasznosak. hogy vegye kézbe a két középső érmét/golyót.

hogy a perceptuális illúziók és a konstanciák között milyen sok a hasonlóság: mindkét jelenség gyakorlatilag (1) nem tudatos módon (2) rekonstruálja a világot az észlelőnek. mégis hat az illúzió/konstancia. A konstanciák közül alább a világosság–. 23 Az Ebbinghaus-illúzió például 4 éves gyerekeknél még nem működik. hogy a változó világban állandóságot biztosítson a perceptuális konstanciák révén. érzi az észlelő. (6) Sok kutatás rendelt bonyolult algoritmusokat mindkét jelenséghez. és ezen mentális folyamatok során bizonyos törvényszerűségek mentén következetesen hibázik a perceptuális rendszer. szín-. működései a lassú alak-. vagy ha ki is mutatható. 22 25 . 1. Az észlelő azonban akkor tud adaptívan megnyilvánulni a környezetben. hanem akusztikai. A környező világ (megvilágítás. és a gyors. Így az észlelőrendszer feladata. hogy az észlelt tárgy (disztális inger) percepciója ugyanaz marad akkor is. Nyilvánvaló túlélési értékük van: ha nem alakultak volna ki. Kardos. hogy nem úgy van. Nyilván nemcsak optikai – vagyis a látásban jelentkező – illúziók léteznek. hogy az már zavarja az alkalmazkodást. stb. nem kapcsolódik hozzájuk mentális erőfeszítés.9.vagy „mit”-rendszer a vizuális világ megismeréséért és a tárgyreprezentációért (az emlékezeti. A konstanciák evolúciós termékek. más megvilágításban. 1993). Ezzel kapcsolatban sok kutató kiemeli a látványon. észlelés. Varga és mtsai. a torzítás kis mértékű és iránya nem következetes (Káldy. 1992. ha a tárgy közvetlen érzékelése (proximális inger) megváltozik. hangok. Ez a rendszer biztosítja a mozgásos válaszok vizuális ellenőrzését (a vizuomotoros koordinációt).vagy „hol/hogyan”-rendszer a téri irányulásért felel. alak–. és nagyságkonstanciát tárgyaljuk röviden. stb. szín–. 37-43. A perceptuális tanulás másik oldala: a konstanciák A tanulásnak az észlelésben játszott szerepére is jó szemléltetést adnak a perceptuális illúziók 22. textúra-. illetve a retinális képen belüli világosság-arányok szerepét: sokak szerint a látórendszer a retinális kép különböző régióinak világosságából súlyozott átlagot számol. áttetszőség-észlelés. Az ún. amelyek kialakulásának egyik alapmechanizmusa éppen a tanulás 23: a fejlődés során egyre bonyolultabb komputációk elvégzésére lesz képes az észlelő. az állandóan más szögből. Kovács. akció. és a konstanciák (Milner. ahogy látja. hogy a szemünkbe érkező fény mennyiségének változása ellenére azonosan megvilágítottnak észleljük a tárgyat. látott tárgyakat még azonosítani sem tudnánk. 2003). tapintási. A világosságkonstancia azt jelenti. Érdemes végiggondolni. Sem az illúziók. és egyéni tanulás eredményei. is – lásd erről pl. mozgás) viszont természetesen állandóan változik.2. ha a perceptuális rendszere nem torzít annyira. Az ún. árnyék-. Goodale.épüljön. amit matematikai formulákkal jól algoritmizálhatónak találtak (lásd még pl. más távolságból. sem a konstanciák (5) nem befolyásolhatók tapasztalati–fogalmi szinten: hiába tudja. pontos cselekvésirányítást a méret. az alak. A konstancia azt jelenti. nem tudnánk még elemi szinten sem létezni az állandóan változó világban. (3) a lezajlódó folyamatok nagyon gyorsak és (4) automatikusak. 1984). az irány és a távolság valósághű észlelésén keresztül. tapasztalati megőrzésért) felelős.

egyszer pedig szemből látja. hogy a feltört tojásnak milyen színűnek kell lennie. amelyek szerepe. 1. más néven távolsági jelzőmozzanatra épül. Minden mozgás. Ehhez a magának a 3D térnek és a mozgásnak az adekvát észlelése szükséges. hogy a retinális proximális inger (a járókelő retinaképe) megváltozott. A mozgás lényege a háromdimenziós térben történő folyamatos térbeli orientáció vizuálisan.9. 2003b). Dúll. Ez a folyamat szolgáltatja az észleléshez a tulajdonképpeni harmadik dimenziót. 2001. A közvetlen észlelés elképzelés hívei szerint viszont a tárgyak 24 Ezekhez a kutatásokhoz nagyon izgalmas művészetpszichológiai vizsgálatok is kapcsolódnak. A tárgyak színét azonban ennek ellenére állandónak észleljük – ami azért rendkívül érdekes. hogy a tárgyak színét nem a kontextustól elszigetelten észleljük – valaminek a színe a tárgyról magáról és a környezetéről visszavert fény hullámhosszának összehasonlításából származik. nem látjuk más színűnek a ruhánkat.3. hogy a retinakép teljesen eltér a két nézőpont esetén (vö. Mélység. Ez másrészt részben elvárási hatás is: tapasztalataink alapján „tudjuk”. hanem láthatóvá teszi a dolgokat” (Paul Klee. A színkonstancia lényege tehát.és mozgásészlelés A túlélés alapvető feltétele. A konstruktivista észleléselméletek szerint a mélységjelzők tanultak. a csecsemő. hogy a csörgője egy és ugyanaz a tárgy akkor is. hogy az adott tárgy alakját a retinális kép alakjának megváltozása ellenére is állandónak látja az észlelő. A nagyságkonstancia azt jelenti. részben pedig a tárgy mozgása folytonosságának (az átmeneteknek) az észlelése alakítja ki az alakkonstanciát. ha egyszer oldalról. akkor módosul a tárgyakról a szembe érkező fény összetétele. idézi Zeki. 2001). manipuláció. és vizsgálatok zajlanak e funkció agyi területének 24 feltárására (Zeki. Ebben kitüntetett szerepe van a mozgásészlelésnek: a tárgy mozgatása során részben az észlelő saját testéből származó információk. a fentebb már említett egyre közeledő ember) méretét annak ellenére változatlannak észleljük. hogy az észlelő a környezeti tárgyak és saját teste helyzetét pontosan meg tudja ítélni a térben. A mélységészlelés számos vizuális mélységjelzőre. Az alakkonstancia lényege. és funkciójuk. annak ellenére. mert a látórendszer közvetlen információja éppen a szembe jutó fény –.Ha a megvilágítás változik. ha mondjuk a kinti szürkületből egy kivilágított helyiségbe lépünk be.vagy helyzetváltoztatás kivitelezéséhez folyamatosan mélységi ítéleteket kell hozni. amely a saját test referenciafelszínétől való távolság azonosítását jelenti (Sternberg. Így tanulja meg pl. Sokan a színkonstanciát tartják a színészlelő rendszer legfontosabb működésének. hely. 1998). Ebben gyakran ugyancsak a mozgásos tapasztalatnak illetve a mozgásészlelésnek van szerepe: a változó méretű retinaképet a mozgásszervekből származó távolságjelzések kompenzálják.) 26 . hogy segítsenek értelmezni a retinán kialakuló kétdimenziós képet a valójában 3D környezetről. 52. pl. A vizuális művészetek lehetőséget kínálnak a vizuális agy megértéséhez: „A művészet nem reprodukálja a láthatót. hogy egy tárgy (pl. motorosan. hogy a tárgyak testfelszíntől való viszonylagos távolságáról tájékoztassanak. stb. proprioceptív úton.

ábra Ponzo-illúzió). A lehetséges szintézis szerint bizonyos mélységjelzők valószínűleg veleszületettek. A mélységlátás kétféle jelzőmozzanatra épül: a szemmozgásos és a látási mélységjelzőkre (Sekuler. míg mások alkalmazását meg kell tanulni (Neisser. álló) közelebbi és távolabbi környezeti tárgyak látszólagos „sebessége” és „mozgásiránya” sajátosan eltér: a közelebbiek az észlelővel ellentétes irányban és gyorsabban mozgónak tűnnek. tehát kinesztétikus természetűek: az agy a szemgolyó mozgatóizmainak tónusváltozása alapján ítéli meg a látott tárgy távolságát. pl. a távolabbiak azonos irányba. Közeli tárgyak fixálásakor a konvergencia nagyobb. 1994/2000. Hagyományosan monokuláris (egy szemes) és binokuláris (két szemes) mélységjelzőkre szokás felosztani őket: Monokuláris mélységjelző például Relatív méret: a közelebbi tárgyak nagyobbnak tűnnek (ez szorosan kapcsolódik a méretkonstanciához).helyzete és távolsága a térben a szervezett. 25 27 . 4. 2001). 1955/1975). 1976/1984). Mozgásparallaxis: mozgó nézőpontból 25 a viszonylag állandó (pl. Takarás: a távolabbi tárgy a közelebbi „mögött” van. Levegőperspektíva: a tárgytávolságot az jelzi. jelentésteli optikai elrendezés része. A két szembe – elkülönült helyzetükből adódóan – természetes észlelési helyzetben némileg más információ érkezik. amelyek nem tudatos fúzió során a valós 3D világ térbeli észleletévé. és a tanulás ezek egyre gyorsabb és kifinomultabb használatát jelenti (Gibson. A mozgásparallaxis a többi monokuláris mélységjelzőtől eltér annyiban. A textúragrádiens változást jelez mind a tárgyak relatív méretében. fotón (Dúll. Az is elképzelhető. A látási mélységjelzők jóval hatékonyabbak a szemmozgásos mélységjelzőknél. mind a környezeti tárgyak eloszlásának sűrűségében. Dúll. tehát mennyire „homályos” a kép. 6 méternél nagyobb távolságok esetében azonban a konvergencia sem igazán hatékony. Konvergencia: a két szemtengely összetartásának mértéke. hogy a megítélt tárgyat mennyi levegőrészecske fedi el. Természetüket tekintve vizuálisak. Blake. amit az jelez. Lineáris perspektíva: a távolság megítélésében az a kulcsinger. Ezek a mélységjelzők a következők: Akkomodáció: a szemlencsék domborúságának változása a fixált tárgy távolságától függően. hogy mozgást igényel. távoli dolgok nézésekor kisebb. A szemmozgásos jelzőmozzanatok a szem izmainak összehúzódásából származnak. hogy a közelebbinek észlelt tárgy részlegesen fedi a távolabbinak látszót. Hatékonysági tartománya mindössze néhány méter. A sztereopszis a való világ háromdimenziós észlelése két szemmel (binokulárisan). Gibson. hogy a párhuzamos egyenesek a távolban összetartónak látszanak (vö. hogy már születéskor adott az összes mélységjelző. 2001). így nem észlelhető és nem is ábrázolható két dimenzióban. ám lassabban látszanak mozogni.

A binokuláris mélységjelzők közé tartozik – a „kétszemes” jellege miatt ide is sorolható. A sztereopszissal kapcsolatban a modern kísérleti látáskutatás egyik kiemelkedő alakja. korábban már említett konvergencia mellett – a binokuláris diszparitás. kép) az általa kifejlesztett. Ez a „küklopszlátás” (Julesz. pl. IV/4. 1995/2000) agyunk képessége: az agy anélkül egyezteti nagyon pontosan a két szembe érkező képet. a többcsatornás téri csatornák elméletét l. kép Julesz Béla IV/5. annál nagyobb a diszparitás. például az alakfelismerésre (Kovács.koherens vizuális reprezentációvá egyesülnek. nézésükhöz következetesen társul az észlelőben valamiféle 3D érzés. véletlen pont sztereogramok (IV/5. 1994/2000). Sekuler.és mintázatpercepció A világ tárgyainak észlelésekor nem színeket és foltokat látunk.4. tudatos szintjeire. hogy ehhez nem épít a látás magasabb. Julesz Béla (IV/4. Minél közelebb van a tárgy. hogy bár ezek a képek sztereoszkóp nélkül nézve értelmetlen ponthalmaznak tűnnek.kép A Julesz-féle véletlen pont sztereogram IV/6. Blake. Egy tárgy formáját mérete. Alakészlelés: a forma.9. ún. hogy a két szem kissé eltérő nézőpontjából adódóan ugyanazon tárgy retinaképe a két szemben enyhén eltér – ebből az eltérésből számítja ki az agy a tárgytávolságot. hanem alakkal rendelkező összetett tárgyakat. A monokuláris jelzőmozzanatoknál összetettebb binokuláris mélységjelzők a két szem eltérő látószögéből eredő eltérő észleleten alapulnak. orientációja és alakja együtt határozza meg – ezt az összekapcsolódást több megközelítés is magyarázni igyekszik: a Gestalt-elmélet és a tulajdonság-detektor modellek (az alternatív teóriákat. 2004): a térlátás tehát nem függvénye a mintalátásnak. kép Valódi kép-sztereogram 1. kép) segítségével igazolta. 28 . ami azt jelenti. amelyek téri mintázatokba rendeződnek.

ábra Példák az alaklélektani törvényekre A formaészlelést értelmező alaklélektani törvények értéke elsősorban abban rejlik. de nemcsak statikus Gestalt-elvek léteznek: (6) a közös mozgás elve szerint az ugyanabba az irányba. ugyanolyan sebességgel mozgó elemeket egy csoportba tartozónak észleljük. Az ábrán nyilván nem látszik. (3) a jó folytatás elve az elemek viszonyának bejósolhatóságát jelenti. Ugyanakkor megjegyzendő. Sőt. amelyek kizárólag az ezekhez a neuronokhoz tartozó retinaterületeken (receptív mezőkön) keltett ingerületre reagálnak. (4) Zártság: az észlelő hajlamos zártnak vagy teljesnek észlelni ténylegesen nyitott vagy hiányos alakzatokat. Palmer. ábra). Néhány fontos alaklélektani szerveződési elv (a teljesség igénye nélkül – IV/5. hogy ezek a törvényszerűségek inkább leíró. 1974. amelyek alapvetőek a formaészlelés magyarázatában: (1) közelség: az egymáshoz közeli elemeket összetartozónak észleljük. 1992) az agyban: az elsődleges látókéreg (V1) egy magasan szervezett neuronrendszer. 1998). Az ábrán nem szerepel. hogy ezek a figyelemre méltóan egyszerű elvek sok észlelési jelenséget jól leírnak.Gestalt-pszichológia (lásd Kardos. Hubel és Wiesel kérgi egysejtaktivitás mérés során regisztrálták a neuronok működésének menetét a retina receptoraitól egészen a vizuális kéregig. Wiesel. de fontos a (5) szimmetria: egy középső (látszólagos) tengelyre tükörszimmetrikus két alakzat egyetlen teljes formának tűnik. 1991) Az alaklélektan vagy Gestalt-pszichológia alapgondolata. A vonás-detektor elképzelések David Hubel és Torsten Wiesel (kutatásaikért Nobel-díjat kaptak) a 60-as években majmokon végzett kísérleteik során az állatok agyában azonosítottak egy körülbelül bankkártya méretű területet (Zeki. vonalrészletek mérete vagy dőlésszöge) válaszol. ahol specifikus neuronokat mutattak ki. ezek a kérgi sejtek 29 . hogy – meglepő módon – a legtöbb kortikális sejt specifikus tulajdonságokra (pl. A formaészlelést pszichofiziológiai alapokon magyarázó vonásdetektor elmélet ennek a területnek a szerepét hangsúlyozza. tárgyakat. IV/5. A kutatók azt találták. amely a tárgyak körvonalának. formájának elemzésére képes (Hubel. mint magyarázó érvényűek (Sternberg. hogy az egész (jelen esetben a forma) több mint a részek (tulajdonságok) puszta összege: a dolgok sajátosságai egészekké („jó alakká”) szerveződnek. Rock. 1962). (2) hasonlóság: a hasonló elemek egy csoportba sorolódnak.

1960) szerint az összetett tárgyak észlelése úgy zajlik. az A betűben található vonalak irányultságát: vízszintes. Selfridge.specificitást mutattak abban a tekintetben is. a feldolgozó egységek továbbítják azt a tényleges kognitív („gondolkodó”) Máshol megjegyeztük (Dúll. Templát (sablon) egyeztetés elképzelések A sablon egyeztetés elméletek (pl. egy A betű képe). hogy konstruktivista elképzelés is épít Hubel és Wiesel eredményeire. hiszen igazolódott. hogy mennyire összetett ingerre válaszolnak 26. sablonokat) az adott észlelt mintázattal. ha a receptív mezőjükre érkező inger egy meghatározott irányú és helyzetű egyenes vonal. betűk. elemi szintű elemzés után továbbítják azt egy magasabb szintű rendszernek. arcok. és az eredmény a tárgy vagy mintázat pontos felismerése. csak eszerint az észlelt mintázat és a memóriában tárolt tulajdonság-együttesek sajátosságai között keres illeszkedést az észlelő. template matching). oly módon hogy tudattalanul megtanuljuk. hogy az agykéreg sejtjeinek kisülési mintázatát közvetlenül ki tudja váltani a retinális inger. Neisser. (3) A hiperkomplex sejtek akkor kerülnek ingerületbe. 27 Ezen egységek működése párhuzamba állítható az egyszerű és a komplex sejtek viselkedésével. Az ingerület az egyszerű sejtektől a komplex sejteken át a hiperkomplex tulajdonságdetektorokhoz halad. (2) A komplex sejtek is érzékenyek adott irányultságú élekre. hogy az észlelő összeveti a korábbi tapasztalatainak eredményeként a dolgokról a memóriájában tárolt „legjobb példányokat” (templátokat: prototípusokat. ha a fentieken túl az ingert jelentő vonal meghatározott méretű (hosszúság. de ezek észlelésébe „beszámítják” a vonalszegmentum mozgását is. hogy a kérgi sejtek reakcióit adott formával társítsuk az észlelésben. E modellek (pl. Selfridge. beszéd – észlelését jelenti. Háromféle vizuális kérgi neuront – tulajdonságdetektort – azonosítottak: (1) az egyszerű sejtek viszonylag primitív tulajdonságdetektorok. Érdekes. Ezek nagyjából az alábbi menetet követik: a vizuális rendszer szubkortikális részei fogadják a szenzoros/retinális inputot (pl. és/vagy a vonalak meghatározott szöget zárnak be. 1959) szerint specifikus tulajdonságokkal rendelkező ingerelemző folyamatok működnek az idegrendszerben. Miután ezen a szinten feldolgozódott az információ („az ingerben vízszintes és dőlt vonal van”). vagy dőlt 27). függőleges. vastagság). A Hubel-Wiesel által leírt folyamat egyúttal a mintázatfelismerés értelmezésének alapjául is szolgál. Tulajdonság-egyeztetés modellek Ezeknek az elképzeléseknek is az észlelet–reprezentáció összevetés a lényege. 2001). amelyek akkor reagálnak. Ennek a folyamatnak különböző magyarázatát adja a templát (sablon) egyeztetés elmélet és a tulajdonságegyeztetés modell. kikeresi a legjobb illeszkedést (templát illesztés. hogy ezek az eredmények komoly bizonyítékot szolgáltatnak az ökológiai észlelés elmélete számára. Mintázat felismerés Az észlelt formák kontextuális azonosítása a tényleges világ különböző bonyolultságú mintázatainak – számok. amely már képes értelmezni az inger bonyolultabb tulajdonságait is (pl. 26 30 .

2001). maradnak nyitott kérdések a mintázatfelismeréssel kapcsolatban. hogy az egyik fénypont „átmegy” egy másik helyre – vagyis mozgást észlel a néző. a témában végzett kutatás eredményei – melyek szerint a biológiai mozgások esetében maga a mozgó inger tartalmazza a mozgás azonosításához szükséges információ egészét – erőteljes bizonyítékokkal szolgálnak a közvetlen percepció elméletének alátámasztására. hogy egy „sétáló embert” látnak. nem F. 1. sétált). Ha azonban mozgott (pl. hanem egy „tárgy” különböző helyeken való felbukkanását. Itt az eddig a rendszerben körvonalazódott tulajdonságkombináció mentén összevetik az észlelt mintázatot a memóriában tárolt tulajdonságegyüttesekkel. 1975). Eszerint az észlelő akkor is képes mozgást észlelni. akkor a másodperc töredéke alatt (!) felismerték. Akár a templát-. hogy az adott mintázat hogyan azonosítható („ez nem V. akkor az észlelő azt látja. 1. még a sötétben mozgó ember nemét is jól ítélték meg (Runeson. pl. még azt sem ismerték fel. a phi-jelenség – ez is egy látszólagos mozgás. ami elégséges a mozgás azonosításához. Ez pl.10. Ha ez a személy teljesen sötét szobában mozdulatlanul állt vagy ült.folyamatok szintjére. A konstruktivista nézetek kritikája szerint viszont ebben az esetben nem magát a mozgást észleli a néző. hogy emberi alakról van szó. a mozi alapja – lényege: ha sötét háttér előtt két fénypont egymás utáni szakaszosan. 1986). A mozgásészlelés A mozgás percepciója 28 az észleléselméletek másik nagy kihívása (Dúll. sőt. Egyik elképzelés sem magyarázza kielégítően pl. megfelelő idői és téri viszonyban váltakozva villan fel. Ez ellen szól azonban a látszólagos mozgás jelensége is. Frykholm. ha az ténylegesen nem is történt meg. hogy a percepcióban az egyén A mozgás észlelésének megértése azért is lényeges. külvilággal való kapcsolatának megteremtése. 28 31 . mert a mozgás számos perceptuális jelenségben. hogy funkciójuk az észlelő saját(os). 1960 nyomán). Egy fekete ruhás személy ízületeire kicsi világító lámpácskákat rögzítettek. akár a tulajdonságészlelés modelljeiben gondolkodunk. pl. amit Wertheimer (1912/1983) már nagyon korán leírt és empirikusan vizsgált. Az egyik érdekes vizsgálatban Gunnar Johansson (1975) svéd pszichológus azt a minimum információt igyekezett meghatározni. majd döntés alakul ki arról. Palmer.5. akkor a vizsgálati személyek csak egy ponthalmazt láttak.9. és jelzik az egyezést. amely mozzanatok között a következtetés teremt kapcsolatot. oly módon. 2001). többek között az alak-és mintázat felismerésben is alapvető szerepet játszik (Dúll. Néhány. hanem A betű”). Kitekintés A fentiek alapján a perceptuális folyamatok jellemzőit úgy is megadhatjuk (Ittelson. a környezeti kontextus hatását az összetett mintázatok azonosítására (pl.

o így a percepció mintegy prognosztikus irányt is kijelöl a bekövetkező viselkedések számára. ráadásul optimális módon. Sztereopszis: A világ háromdimenziós észlelése két szemmel (binokulárisan). hanem az állati/emberi szervezet képes közvetlenül információt felvenni a háromdimenziós világból. Binokuláris mélységjelzők: A mélységlátást segítő. egy forma) több mint a részek (tulajdonságok) puszta összege: a dolgok sajátosságai egészekké („jó alakká”) szerveződnek. Kinesztézis: A testrészek egymáshoz képesti helyzetének érzékelése általában ill. 32 . tapasztalatait externalizálja (azaz megváltoztatja a környezetet). Ökológiai (közvetlen. o mindezek alapján súlyozza az aktuális perceptuális élményt. 1965): A központi idegrendszer fiziológiai kapu-mechanizmusként működik: a kognitív és érzelmi tartalmak a gerincvelőn keresztül befolyásolják a fájdalomtovábbítás intenzitását. ha a tárgy közvetlen érzékelése (proximális inger) megváltozik. elsajátítja) a világ eseményeit. Konstruktív (közvetett. direkt) észleléselmélet: A percepció nem sémák által közvetített. erősítik vagy gátolják azt. izgalmas és tartalmas jelene van –továbbra is kihívásokkal teli jövő előtt áll. indirekt) észleléselméletek: A környezeti ingerek (input) csak pontatlan és szegényes adatokat nyújtanak a világ tárgyairól és eseményeiről. Fájdalom kapu-kontroll elmélete (Melzack. FOGALOMTÁR Alaklélektan (Gestalt-pszichológia) rész-egész törvénye: Az egész (pl. a két szem eltérő látószögéből eredő eltérő észleleten alapuló kulcsingerek. hogy bármikor saját élményként legyen képes felismerni azokat. Konstancia: Az észlelt tárgy (disztális inger) percepciója ugyanaz marad akkor is. így az észlelés lényegét összetett kognitív műveletek. Templát: A dolgokról a memóriában tárolt „legjobb példány” (prototípus). Wall.o internalizálja (belsővé teszi. mozgás közben. Számos jelenség vár azonban még feltárásra: a percepciókutatás – amellett. Mindezekből a folyamatokból sokat értünk már. o bizonyos élményeit. komputációk jelentik. a természetes szelekció során kifejlődött hatékony perceptuális rendszerei útján. Az észlelés részben veridikus (részben valósághű) természete: A percepció az alkalmazkodáshoz lényeges ingerek tekintetében tekinthető valósághűnek. hogy jelentős és termékeny múltja.

Rendhagyó hangantropológia. (1995/2000) Dialógusok az észlelésről. bővített kiadás. Budapest Marton L. R. Smith. Vince Kiadó. (b) „szürkét”? Hasonlítsa össze a hangmagasság észlelésének elméleteit! Ha kutatást kellene terveznie a szaglás tárgykörében. (1975) (szerk. Budapest. (1975) A tanulás szerepe az emberi észlelésben. 5-41. Budapest. R.L. J. Tudomány.) A tanulás szerepe az emberi észlelésben. Budapest Rock. Atkinson.E. Budapest. Gondolat. (2002) Hang – ember – hang.. „melódiák” észlelése? Hasonlítsa össze a formaészlelés elméleteit! 1. Gibson.J. 3765. Kardos L. S. (1974) (szerk. Gondolat. február.. Irodalom A FEJEZETHEZ AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Atkinson. In Marton L..) Alaklélektan. R. Budapest Pap J. 33 . In Oláh Attila és Bugán Antal (szerk. (1973/1977) A fájdalom rejtélye. Julesz.J. Bem.) A tanulás szerepe az emberi észlelésben. OsirisSzázadvég.M.) Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. E. Budapest. 40-47. D. ELTE Eötvös Kiadó. Melzack.M.11. Typotex Kiadó. egy fogorvosi kezelés során? Hogyan magyarázhatók a perceptuális illúziók tudattalan következtetésekkel? Mi a küklopszlátás? Alaklélektani törvények segítségével hogyan magyarázható a dallamok. (1993/1994) Pszichológia.ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Hasonlítsa össze az észlelés konstruktív és ökológiai elméleteit! Mit jelent az észlelés részben veridikus természete? Mi az ökológiai validitás? Milyen esetben kapunk a „kék” és „sárga” keverésekor (a) „zöldet”. Budapest Dúll A. Gibson. (2001) Az érzékelés és az észlelés. milyen fontosabb nehézségekkel kellene szembenéznie? Miért növelheti a félelem a fájdalomérzetet pl. (1975) (szerk... 45-63.M. B.C. Gondolat. Második. (1955) Perceptuális tanulás: differenciálás vagy gazdagodás. In Marton L. (1991) Az alaklélektan öröksége. E. 1991. Gondolat. Palmer. I.J.

R. (szerk. M. Harnad. In Carterette. Gibson. Cambridge. R.. D.N. Turk. E. (1987) Psychophysical and cognitive aspects of categorical perception: A critical overview. 139-196. 1-52. Houston Mifflin. Osiris. 289-322. M. ELTE Eötvös Kiadó. (2004) Psychology.E. 9. Thomas. R.. Budapest.. Boston Carlson. (Ed.J. 2nd European ed. Gibson. Pearson. N. Blake.. J. (2004) Aktivációs szint. American Journal of Psychology. Martin. Allyn and Bacon. (1995) Visual object recognition. D.W... Budapest Biederman.) Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. Cognition..L. Boston Carlson. Psychological Bulletin. Budapest. W. J. 205-217. (1991) (Ed. Z. F. (2001) Physiology of behavior.) Pszichológia pedagógusoknak. Buskist.A. 2nd ed. S... E. 316-321.Sekuler.K. Gibson. Gibson ökológiai pszichológiája. MIT Press. N.. (2000) Az érzékelés és az észlelés pszichológiája. (1994/2000) Észlelés. Boston. (Eds.121-165. Allyn and Bacon. S. (1999) James J. W.N. stressz és a tudatállapotok. (1975) Neural coding of color. Martin. (2000) Psychology: The science of behaviour.J. Massachusettes. New York. In Kollár Katalin és Szabó Éva (szerk. E.J. R. Medicina. (1979) The ecological approach to visual perceptions. (1981) How direct is visual perception? Some reflections on Gibson’s ecological approach.. Harlow Cutting. MIT Press. Kádár E. (1970) Molecular basis of odor. DeValois. In Kosslyn. (19) 3.R. (112) 2. R.) Categorical perception: The groundwork of cognition.. S. Carlson. Bugán A. (1955) What is learned in perceptual learning? A reply to professor Postman.. K. 14. Academic Press. (1982) Two ecological perspectives: Gibson vs Shaw and Turvey.) An invitation to cognitive science. Demetrovics Zs.P. Nemzeti Tankönyvkiadó. Fodor. Pylyshyn. TOVÁBBI HIVATKOZOTT IRODALOM Amoore. Pszichológia. Urbán R. Friedman. Buskist. Dúll A. Vol. In Gibson. E.) Handbook of perception.T. W. N. M. Dúll A. (1990/1997) Kognitív pszichológia.. Budapest Szokolszky Á.C. Osiris.C. Visual Cognition. J. Budapest Fernandez. 117-166. Eysenck. E. In Oláh A.. Osherson.. (1963) Perceptual learning. (2001) Psychology. Annual Review of Psychology.. (1992) Sensory and affective components of pain: Separation and synthesis. Cambridge. DeValois. (95) 2. (1981) Orvosi élettan. G. 29-56. In Harnad. (Eds. J. Allyn and Bacon. Gibson.J. 131168. 2. Cambridge University Press. 199-222. Springfield Baron. G. 31-55. 34 .J.A. N. E.. Keane. I.R.) An odyssey in learning and perception. Boston Bálint Gy. J.

Gondolat. (1989) Halláslélektan: a beszédmegértés alaptényezői. S. NJ. Science. P.. Marr. T.. 71-112. (1975) Visual motion perception. New York Hubel.. (1986) An introduction to object perception. Milner. 43-66.. Ono. Edgar. J. Amsterdam. 150.D. (1967) Cognitive psychology. 3. Lombardo. 1. 76-87.F. Kovács I. Ittelson. Magyar Tudomány. In Braisby. 657-666. In Roth. (32) 6. S. (1993) Visual pathways to perception and action. (2005) Perception. (1965) Pain mechanisms: A new theory.) Perception and representation: A cognitive approach. (2000) Az agy és a fájdalom: az érzékelés és a válasz agypályái és transzmitterei. and Frisby. (1977) James J. J.Helson. Mace. (1976/1984) Megismerés és valóság. (1984) Tárgy és árnyék. Sunderland. In Shaw. Chemical Senses and Flavor. Pauka K. J. (Eds. 3. Akadémiai kiadó. H. Neisser.. (141) 41. (1987) The reciprocity of perceiver and environment. (1964) Adaptation level theory: An experimental and systematic approach to behavior. Scientific American. (2000) A lélektan története. Budapest Pfaffman. Pike. T. Harper Collins.H. NJ.P.D. Appleton-Century-Crofts. Michels. Milton Keynes. 399. H. Kardos L. R. Oxford University Press. Pléh Cs. 3. and knowing. Inc. (1974) Specificity on the sweet receptors of the squirrel monkey. The evolution of James J. N. (2003) Visual context integration is not fully developed in 4-year-old children. M. D. Prentice-Hall.. Wall. Gibson’s ecological psychology. 317-337. L. Osiris. (Eds. Hillsdale. (Eds. (1981) Color vision. (1982) Vision. 519-526. Palmer.E. U. Journal of Psychology. Goodale. G. New York Johansson.M.) Progress in Brain Research. Kovács. June. Freeman.M. San Francisco Melzack. I. Perception. Elsevier.. 95. Wiesel. NJ. Tankönyvkiadó. A. C. N. Zs. acting. 971-979. Vol.. 1975. Open University Press 35 . I. G.P. Springer. Budapest Roth.. A. and Bransford. (2005) Az emberi látás fejlődéséről. I.) Perceiving. Budapest Káldy. R. New York Neisser. Hillsdale. U. W. 329-326. Englewood Cliffs.. (1975) The effects of contextual scenes on the identification of objects. Kovács I. (1962) Receptive fields. 3-7. 106-154. C. (2004) Megemlékezés: Julesz Béla 1928 – 2003. Toward an ecological psychology. Memory and Cognition.. Molotchnikoff. Magyar Pszichológiai Szemle. (1960) Visual space perception. 160.) Cognitive psychology.A. W. D. Carello. but what your head is inside of. 61-67. (1981) Direct perception. Oxford. Budapest Palkovics M. T. Lawrence Erlbaum. Gibson’s strategy for perceiving: Ask not what's inside your head. Tanulmányok a színlátás pszichológiai kutatása köréből. (Eds. C. In Hicks. Hurvich. G. binocular interaction and functional architecture in the cat′s visual cortex. Gellatly. Sinauer Assoc.. Lawrence Erlbaum. T. Orvosi Hetilap.

(1992) Általános pszichológiai gyakorlatok I. (2006) Környezet – pszichológia.html (letöltés dátuma: 2006. Szokolszky Ágnes (1998) A séma fogalma a kognitív pszichológiában. 203. Internetes hivatkozás: http://indy. Uttley. In Tánczos Zs. R. Turvey. (1983) (szerk. NJ. (7) 3.) Pszichológiatörténeti szöveggyűjtemény II. Szokolszky Á. Tankönyvkiadó. 343-415.. (szerk. G. S.) Event cognition: An ecological perspective. 214-218. (8) 11. M. Sanders. 209-236. and Pomerantz. E. tanulás és emlékezés.) (1987) A megismerés szemléletes formái. Dúll A. T. O. Fort Worth. (1998) In search of the human mind. Sternberg. G. 25-32. In McCabe... Zeki. Science. (1957) A színlátás egyik ellenfolyamat elmélete. Balzano. Wertheimer. Egy ökológiai rendszerszemléletű szintézis körvonalai. 3-5. (2001) Artistic creativity and the brain. S. (1992) A vizuális kép az elmében és az agyban. L. Hurvich. Akadémiai Kiadó.) Környezet–pszichológia. Tudomány. (18) 2. M. Her Majesty′s Stationery Office. Wiley. (1970) Theory of hearing. Neisser. (1986) (Eds. (1959) Pandemonium: A paradigm for learning¸In Blake. Budapest. In Pléh Cs. (1981) Coalitions as models for ecosystems: A realist perspective on perceptual organization. J. Selfridge.) 36 . S. M. Gősiné Greguss A. (1912) A látszatmozgás fiziológiai magyarázata.. (Eds..G. 511-529. London. Szokolszky Ágnes (szerk. Hillsdale. A. NJ. Percepció és képzelet. 293.V.) Perceptual organization. Scientific American. (2003a) There are many consciousnesses distributed in time and space. 51-52.H. (1960) Pattern recognition by machine. O. Hillsdale. 1. Trends inCognitive Science. Tankönyvkiadó. Selfridge.J. Zeki. (1986) Kinematic specification of gender and gender expression.. S.. 7. R.. In Kubovy. Budapest.Runeson. Jameson. Wever. U.. In Dúll Andrea. 23-26. Frykholm. Régi és új értelmezések. D. Zeki. Pszichológia.hu/program/vizualis_illuziok/index. Tankönyvkiadó. 195-219. S. Trends in Cognitive Science. Egyetemi jegyzet.) Proceedings of the Symposium on the mechanization of the thought processes. 60-68. New York Zeki. Varga K.M. (2003b) Improbable areas in color vision. Shaw..G.poliod. Lawrence Erlbaum. (Eds. Budapest.. május 4. (1985) Chronic pain: Conceptualization and epidemiology.M. Lawrence Erlbaum. Annals of Behavioral Medicine. S. G..J. 116-120. 9-34. Budapest. Dúll A. D. Harcourt Brace College Publ.

tanulásként is tekinthetünk. A konstruktív szemléletet a fejezet második részében fokozottan kiterjesztjük a személyes visszaemlékezésre és ennek kapcsán az önéletrajzi vagy autobiografikus emlékezet fogalmára. de akár úgy is. Amikor fiktív eseményleírást. történetekre való emlékezés 2. A rekonstruktív emlékezet Tudjuk. Minderre tapasztalásként.1. hol. A Z EMLÉKEZÉS KOSTRUKTÍV SZEMLÉLETE Kónya Anikó Emlékezés alatt általában a múltban történt események felelevenítését értjük. rendszerszerű felosztása az eseményekre való emlékezést az emlékezet egy bizonyos formájának tekinti. egy-egy mondatot vagy kerek történetet hallunk. 37 . A fejezetben az emlékezésnek ezzel a mindennapi életben személyes élményként is átélt formájával és hátterével foglalkozunk. hogy az emlékezést miként határozza meg az értelemre törekvés és ennek „áraként”. az emlékezés során újraélt események valamely alkotó folyamat termékei. az a múltban történt meg. Eseményekre. Másfelől. a visszaemlékezésben az emlékezet alkotó munkája fedezhető fel. Nem pusztán emlékezés. az emlékezeti torzítás miként jöhet létre. milyen körülmények között történt valami.1. és arra is. hogy mikor. azaz emlékezetünket használjuk. A pszichológia történetébe helyezve ismertetjük a séma fogalmát. melyek a személy részéről tevékeny rekonstrukciót eredményeznek. Hasonlóan történik ez a valós események értelmezésében és későbbi felidézésében is. amely újabbnak tekinthető kutatási terület. Képesek vagyunk a személyes tapasztalatot újraalkotni. Emlékszünk arra. hogy kik voltak az esemény résztvevői. 2. A pszichológiai elméletek tágabb. Igaz. és mindeközben tudatában vagyunk annak. és tapasztaljuk is. hogy amit most felidézünk. megértéséhez az eddigi tapasztalatainkból leszűrődött háttértudásunkat. készségek) emlékezeti hátterét is figyelembe vesszük. ha a kevésbé tudatos vagy akár a nem tudatos tapasztalás (tudás. Az emlékezet konstruktivitását számos oldalról meg lehet világítani: a fejezetben bemutatását az elbeszélő történet sémákra és a személyes. Kiindulópontunk annak elemzése.1. hogy az emlékezés eredménye nem a múltban hallott vagy tapasztalt események egyszerű megismétlése.2. talán ez a legösszetettebb és legtudatosabb folyamategyüttes. önéletrajzi emlékekre építjük. mint történetek elbeszélésére. A valós (mindennapi) eseményekre való emlékezés természetének feltárása módszertani és elméleti kihívást jelent. hanem visszaemlékezés történik.

ezek magukba foglalják a tárgyakra. (1) A megfigyelhető.C.Az emlékezet rekonstruktív természetére legjobban a módosítások és az ennél erősebb eltérések. A felidézések sorozatában jól követhetőek az olyan tipikus változtatások. leírható jelenségek törvénybe foglalása: ezek a történetek felidézésében tetten érhető racionalizáció (ésszerűsítés) és konvencionalizáció (hagyományoknak való megfeleltetés) (2) A megalkotott törvények elméleti általánosítása: az emlékezet alkotó. az emlékezeti „hibák” magyarázataként vonta le BARTLETT azt a következtetést. sikerült elválasztania egymástól az emlékezést és a megjegyzést. mint az áthelyezések. hogy csak egyetlen alkalommal találkoztak a személyek az eredeti történettel. Tekintsük át közelebbről. illetve a különféle. E megfigyelések alapján. konstruktív természetének felismerése (3) Az emlékezet alkotó munkájának magyarázata: a séma fogalmának bevezetése. az emlékezeti torzítás provokálásához BARTLETT olyan nem jól érthető történeteket használt. hogy az emlékezés során az eseményeknek nem egyszerű megismétlése (reprodukciója) hanem újraalkotása (rekonstrukciója) valósul meg. általában kisebb ismereti egységeket. hogy mindössze egyszeri bemutatást követően. vagy csak igen homályosan értett történetbe gyakran visznek be új értelmet. Ennek megfigyeléséhez. 2. aki 1932-ben megjelent Emlékezés című művében a séma empirikusan alátámasztott elméleti fogalmával ajándékozta meg a pszichológiát. Ezt a tételt magyarázza a séma. BARTLETT meggyőzően igazolja az emlékezés alkotó természetét és ennek a magyarázatára törekszik. személyekre. az emlékezeti torzítások utalnak.és történetsémákkal foglalkozunk. több alkalommal kérte az angol egyetemista személyektől a mese felidézését (ismételt felidézés eljárása).2. Az emlékezés során a személyek a nem. amely annak magyarázatát kívánja adni. Az ésszerűsítés következtében a történet átalakul. a társas torzításokra érzékenyebb változatában a személyek egymásnak adták át a történetet (sorozatos felidézés eljárása).1. hogy miként is értjük meg illetve értelmezzük a világot. amelynek 38 . melyet a következőkben három egymásra épülő lépésként mutatunk be. A sémaelmélet az emlékezet megfigyelhető változtatásaiból indul ki. Ebben a korábbi kutatásainak eredményeit elméletileg összefoglaló könyvben. Korai sémaelméletek Az emlékezeti konstrukció kidolgozott gondolata a pszichológia történetében F. Eljárása az volt. A következőkben e fogalom történetének néhány kiemelkedő állomását tekintjük át. jelenetekre vonatkozó ismereteinket. Módszertanilag azáltal. Az eljárásnak egy másik. betoldások és kihagyások (BARTLETT. hogy az emlékezet konstruktív/rekonstruktív természetű. A legtöbbet hivatkozott a Szellemek háborúja című észak-amerikai indián népmesével végzett kísérlete. 1932/1985). Erre a felismerésre épül a séma fogalma. Bár elsősorban az esemény. amelynek leírását könyvének magyar nyelvű kiadásában olvashatjuk. Ami tehát tételesen azt jelenti.BARTLETT-hez kapcsolódik. amelynek középpontjában a történetekre való emlékezés áll. Elméletképzésében világosan elkülönül az empirikus és elméleti megközelítés. mint például távoli kultúrák népmeséit. és ebben az átalakulásban gyakran jól felismerhető a kulturális hagyományok irányában történő változtatás is.

undor és hasonlók jellemzi.ilyen helyzetben a személy rendesen nem részletről részletre veszi a helyzetet. hogy miként vagyunk képesek korábbi hasonló tapasztalataink − sémáink. hogy pusztán általános benyomást nyer az egészről. Az ilyen jellegű konstrukcióknak kell azonban igazolnia a személy általános benyomását. A sémának az emlékezés alkotó munkájában való megnyilvánulása ad magyarázatot arra. Rosszul érthető történetek esetében az értelmezésbe bevont sémák lehetnek akár nem megfelelőek is. hogy mit észlel. gondolkodás) megismerhetőségét. Ha megkérjük a személyt. általánosított tapasztalat. a „hozzáállás”…A végrehajtott konstrukció olyan jellegű. A hozzáállást vagy attitűdöt…javarészt érzések vagy affektusok képezik…azaz kétely. ellenszenv.. hogy pszichológiailag jellemezze ezt az általános benyomást. és nem építi fel gondosan az egészet. hermetikus laboratóriumi 39 . és azonnal megmondja. Tudományos helyzete. Ennek a konstrukciónak a szó szoros értelmében nagyon kis részét figyelhetjük csak meg.. ezért erős torzítást eredményeznek. BARTLETT (1886-1969) Frederic BARTLETT. az önmegfigyeléssel (introspekció) szembeállítva empirikus adatokra támaszkodik. Mindez azonban nem passzív folyamat eredménye. habozás. meglepetés. amely a megfelelő séma megtalálását segíti.o. hogy az egyén egy összetett helyzettel áll szemben…ebben a helyzetben észlel valamit. 206-207.) F. és ennek alapján megkonstruálja a valószínű részleteket. sőt. megdöbbenés. És ebben rejlik a lényeg…amikor ugyanis egy személyt emlékezésre kérünk a leggyakrabban felmerülő dolog attitűdszerű. módszerei korában egyedinek mondhatóak. A szokásos esetekben eluralkodik rajta az a tendencia. ezek egy jó része a valóságos tényekhez viszonyítva torzított vagy hibás. akkor a legtöbbször felmerülő kifejezés az „attitűd”. társadalom tudós és egyben a kísérleti lélektan kiemelkedő képviselője. biztos jelentést találni a szövegben. A felidézés ezután olyan konstrukció.jelentése az összegzett. amely javarészt ezen az attitűdön alapul. Ezt követően a történetre rátekintő attitűd alakul ki. bizalom. amely mintegy megalapozza a megfigyelő hozzáállását. angol tudós a Cambridge-i egyetem professzora. a viselkedés-lélektannal (behaviorizmus) szembeállítva pedig igazolni igyekszik az ember magasabb szintű lelki jelenségeinek (emlékezés. mint kísérletileg igazolható volt. 1932/1985. és általános hatása ennek az attitűdnek az igazolása. elvárásaink alapján ─ valamiféle megnyugtató.C. A történet értelmezésének problémahelyzetével kerülünk szembe: az emlékezésbeli racionalizáció olyan erőfeszítést igényel. (BARTLETT. Ez utóbbi fontosságát a könyvből kiemelt fejezet által hangsúlyozzuk: Tételezzük fel. Kísérletező pszichológusként nem a szigorú.

hogy a „kalapácsot használt” hangzott el korábban. A megértésre tett erőfeszítés kényszere olyankor a leginkább szembetűnő. rajzok. http://cogsci. a személyek könnyen úgy vélik. munkájáért a londoni Royal Society tagjává választotta. amikor a helyzet rosszul érthető. Fontosnak tartotta az alkalmazott lélektan kísérleti lélektani megalapozását. BRANSFORD és munkatársainak a ’70-es évek elején megjelent munkáit mérföldkőnek tekinthetjük e tekintetben. hogy a jelentés ne zavarja meg a tanulás tiszta törvényeinek feltárását. értelmetlen szótagokat használt kísérleteiben. 1932-ben megjelent Emlékezés c. emlékezés valamint a társas értelmezés konstruktív természetét. (A laboratóriumi és életszerű kísérleti hagyományt ismerteti DRAAISMA. ezért gyakran Sir Frederic BARTLETT-ként találkozunk nevével. áttekintik az általa képviselt kísérleti pszichológia hatását. Ezek lehetnek képzeletileg kitöltött téri viszonyok. szerzők egy kísérletére utalva. A kiegészítések többnyire a szöveg összefüggésében lehetséges információk. „Három teknős pihent egy úszó fatörzsön/egy úszó fatörzs mellett és BARTLETT az életszerű anyaggal való kísérletezés által szembe került nagy elődjével EBBINGHAUS-al. képzelet. (2000) Bartlett. amelyek ugyanakkor a további értelmezésnek is irányt szabnak. a későbbi felismerést befolyásolja. hanem mindennapi emlékezeti anyagokat használva (ábrák. A szerzők a séma értelmező erejét újragondolva felélesztik a bartlett-i gondolatot: az emlékezés nem egyszerűen tárolás és visszakeresés. hogy amennyiben a „szöget vert be” szerepel az eredeti rövid történetben. Hasonló feltételezéseket vonnak magukkal a téri viszonyok. leíró szövegek. SAITO. A sémaelmélet több évtized lappangás után a kognitív pszichológia érlelődésével került az érdeklődés középpontjába. másfelől a társadalomtudományok felől tekintenek munkásságára. népmesék.bme. társas helyzetek) ragadta meg az észlelés. A könyv bevezető tanulmányában PLÉH Csaba a pszichológia történetébe helyezve méltatja a szerzőt és művét. Olvasmányok: A társadalom és emlékezet tudós kiemelkedő műve Az emlékezés: Kísérleti és szociálpszichológiai tanulmány. (lásd például BRANSFORD és McCARREL. 1974/1989) Ismét olyan általánosabb sémaelméletről van szó. Az utóbbira példa. Ekkor olyan feltevésekkel is élünk a dolgok természetére és azok kapcsolatára vonatkozóan. szerkesztett könyv tanulmányai betekintést adnak a „Bartlett laboratóriumba”.kísérletezés hagyományát követte 29. amelyet a mondatok és történetek megértése érdekében a személy hozzáad a szöveghez. amelyekről egyébként a mondatok önmagukban nem informálnak A következtetések lehetőségeit kísérletek által például úgy vizsgálták. amelynek lényeges eleme a nyelvi megértésben és az emlékezésben játszott szerepe.hu/csaba/docs/magyar/torteneti/ BARTLETT-et a kognitív pszichológia elődének tekintjük. Bő példatárát adják annak a kognitív hozzájárulásnak. aki annak érdekében. 2001/2003) 29 40 . de akár a szükséges eszközhasználat is. hogy eredetileg bemutatott és ehhez képest megváltoztatott mondatok felismerését kérték a személyektől. hanem konstrukció. hogy „rajta” vagy „mellette” fejezte ki eredetileg a dolgok viszonyát (Pl. az események következményei. Culture and Cognition c. A.

2. Könnyen bejósolhatjuk. hanem az ahhoz való hozzáférés okozott nehézséget. A séma irányította absztrakció egyszerre hat a részletek ellen. de megnyilvánulhat abban is. Elsőre az egész eljárás bonyolultnak látszik.1. hogy az előzetes bemutatáskor szerepelt a mondat. hogy „a hal elúszott a fatörzs alatt” megtévesztőbb lesz a „rajta” mint a „mellett” viszonyt kifejező mondatok jelentésének a hatására.3. akkor az egész körforgást meg kell ismételni. melyet a kísérletben résztvevő személyeknek el kellett olvasniuk. amely az alapmondatot úgy módosítja. és csak kevés állítást voltak képesek felidézni. majd ezt követően felidézniük: Az eljárás egyáltalán nem bonyolult. Szószerintiség és lényeg Mint láthattuk. hogy általában jobban emlékszünk a séma hangsúlyozottabb elemeire. Olvassuk újra. Előbb rendezze a holmikat csoportokba. a legtöbb embernek nem okoz nehézséget a szöveg megértése. hogy az a változat. Azonnal kitűnik. a sémák olyan elvárásokat hordoznak. aki papírok rendezésére vonatkozó munkaköri leírásként értelmezte. Ha valami még fontos. Ez utóbbi gyakrabban történik felismerés. hogy a nem illeszkedő. Ebben az értelmezési helyzetben tehát nem a séma hiánya. ez nem is tűnik olyan lényegesnek. menjen csak nyugodtan érte. Az aktív séma azonban eltérő módon eredményez szelekciót. Természetesen egy kupac is elég lehet. mint bármi más az életben. mint felidézés esetében. attól függően. Láthatjuk. Lehet. azaz többször gondolják azt a személyek. A szöveg megértéséhez tehát olyasféle aktív tudással kell rendelkeznünk. hogy ne vigye túlzásba a dolgot. hogy hozzáfogjon. amelyek módosításokat és torzításokat eredményezhetnek az eredeti észlelésben. hogy könnyebben hiszünk az 41 . hogy egy eljárási utasításról van szó és ennek köszönhetően érthetőbb a leírás. hogy valaki önállóan talál értelmező sémát. Hamarosan azonban semmivel sem okoz majd több gondot. mint túl sokat. és ily módon kiemelkedő információra emlékszünk majd jobban. de sohasem lehet tudni. A szelekció jellegzetessége.egy hal elúszott alattuk”). és így mintegy „félreértette” a fenti szöveget. akik az olvasást megelőzően a „nagymosás” felvilágosítást kapták. Még egy hasonló rossz szöveg esetén is előfordulhat. Jobb kevesebbet tenni egyszerre. Ha újra használatba kerülnek. Az emlék a séma-alapú megformálás során általános formát kap. Volt például. Nagyon fontos. és képzeljük magunkat annak a csoportnak a helyébe. Erre utal az is. Igen nehéz előre látni. amelyet ebben az esetben a felvilágosítás nyújtott. A hibázásnak igen nagy ára lehet. és a lényeg kiemelésének irányába. hogy mennyi munka vár ránk. egyébként ennyi előkészülés elegendő is. de könnyen bonyodalmak keletkezhetnek. A szöveget a személyek nehezen érthetőnek vagy egyenesen érthetetlennek ítélték. hogy a közeljövőben mennyire lesz erre szüksége. hogy amint megfelelő sémát javaslunk. és a későbbi felidézések során is. Ez is hozzátartozik az élethez. Ezután akár a helyükre teheti őket. A kognitív hozzájárulásnak a szerzők által felsorolt bizonyítékai közül idézzük az alábbi összefüggő szöveget. Az eljárás befejezése után rendezze újra össze a holmikat.

Az általánosítás miatt bekövetkezett módosítás „nyereség” pozitívuma. aki jó emlékezőképességéről győzte meg a szenátusi bizottság tagjait. Az. amennyiben a történet lényege. Az elemzés lehetőségét egy politikai lehallgatási botrány. Az eredeti és az emlékezeti esemény „megfelelése” több szinten is értelmezhető: bizonyos értelemben mondhatjuk. (1982/1992) John Dean memóriája: esettanulmány. hogy az esemény (itt beszélgetés) felidézése hiteles. és ecsetelte emlékezőképessége kiválóságát. hanem olyan jól megszerkesztet diskurzusnak. Véleményük szerint a beszámoló nem tekinthető közvetlenül „az emlékezetre nyíló ablaknak”. A vallomás egyes részleteit az eredeti eseményekkel egybevetve hiteles kép rajzolódott ki: habár Dean a beszélgetés menetében rendre tévedett. hitelességét nem feltétlenül a szószerintiség. mindent megtesz emlékezőképessége kibontakozásához. U. az 1974-ben zajló Watergate-ügy adta. hogy Dean hangsúlyozta. ha ezeket a séma integrálja. amelyet retorikai elemek hatnak át. jelentése ép marad. Például Ulric NEISSER az emlékezet újraalkotó tevékenységét egy tanúvallomás elemzése által mutatta be. hanem a történet lényegének megőrzése jelenti. ami személyes perspektívát ad az emlékeknek. melyben Nixon elnök tanácsadója. A tények felidézésével szemben az események felidézése a megszokott történések. (A Watergate ügyről készült játékfilm Az elnök emberei (1976) Rendező: Alan J. Olvasmány: NEISSER. az emlékezet igazsága. az események pontos megismétlését. 1982/1992) Tíz év múltán a Watergate-ügy újra a pszichológia látóterébe került.utólagosan hozzáadott részletekből származó téves információknak. Ezen alapul az emlékezeti rekonstrukció. még ha a részletek módosulnak is. és az emlékezet pontossága mellett fokozottan figyelembe vették a történést körülvevő társas helyzetet (kihallgatás). Az elméleti következtetés szerint. hitelessége nem jelenti a szószerinti pontosságot. amellyel saját igazságát igyekszik szavatolni. John Dean volt a koronatanú. EDWARDS és POTTER (1992) NEISSER tanulmányából indultak ki. hogy az eredeti jelenetet a képzelet útján kiterjesztjük. az értelmezés és motívumok síkján történik. Pakula) NEISSER tanúvallomás (1982/1992) elemzése fókuszba emeli a séma alapú magyarázatok azon gondolatát. Az eset sajátossága. (NEISSER. olyan retorikai eszköz. 42 . A hiteles tanúvallomás érdekében újságcikk-kivágások segítségével idézte fel a számára fontos eseményeket. Előfordulhat emellett az is. hogy ellenőrizni lehetett az emlékezés pontosságát. hogy az esemény jelentését kiemeljük. amely szerint az emlékezet pontosságát. feldúsítjuk lehetséges sémaelemekkel – és ezeket valósnak gondoljuk. a történet „velejét tekintve’ igaznak bizonyult. „hitelessége” A sémaelméletek gyakran fordulnak mindennapi emlékezeti példákhoz. Az emlékezés pontossága. ami Nixon irodájában az ovális szobában folytatott beszélgetések és a hozzájuk fűződő helyzetek felidézését jelentette. hogy az időközben előkerült magnófelvételek (elnöki átiratok) több részletét is tartalmazták a tanúvallomásnak és ezáltal az a ritka lehetősség adódott.

hogy a bemutatott szavak mindegyike aktiválta a megtévesztő jelentésmintázatot. de a bemutatáskor nem szereplő szavakat kevernek. ami a felidézett esemény eredeti körülményeinek téves azonosításában jelentkezik. Ezek az emlékek elsősorban azt tükrözik. Például. további más témájú szavak közé keverve. A kísérleti eljárásban ez azt jelenti. hogy csak „tudják” hogy szerepelt a szó vagy „emlékszenek” is rá. amelyek átfedése a személyekben az „ismerősség” és az „emlékszem” érzését kelti. A felismerésen belül külön kategóriát képez a forrás lokalizálásának képessége. olyan tudatos kontrollt gyakorol. A szavak rejtett asszociációinak mintázata megzavarja a személyeket. illetve ha inkább a tényekre. Számos hiba azonban továbbra is az emlékezés természetének számlájára írható. Nehéz például eldönteni egy sorozat édességgel kapcsolatos szó bemutatását követően. A hasonló képi teszthelyzetek megtévesztő „csali”-tételei a képi jelenetek séma alapú kiegészítését serkentik. A téves emlékezés előállításának egy vizuális (képeket használó) helyzetét illusztráljuk egy általunk kialakított kísérleti elrendezés és eredményei által (lásd IV/6. tematikusan összetartozó szavak későbbi felismerési tesztjébe „csaliként” jelentésben kapcsolódó. ha az emlékező személy óvakodik a pontos részletektől és inkább általános és közelítő módon fogalmaz (pl. ami az „emlékszem” válaszokkal megerősített felismerési teljesítmény. a személyek hasonló arányban és bizonyossággal azonosítják a hasonló jelentésű. kontextuálisan kidolgozottabb a felidézés tapasztalata. képesek elhelyezni. hogy a személyek azon kívül. mint a képek puszta azonosításakor. 30 Ez utóbbi a kép további részletének/einek felidézése által történik. A téves emlékezésnek ez a kísérleti paradigmája a fogalmak közötti rejtett asszociációkat használja ki: a listaszerűen bemutatott. A téves emlékezés igen robusztus eredménye azzal magyarázható. ugyancsak gyakrabban válaszolnak „emlékszem”-mel. keveredést a felidézésben. Amennyiben ezt követően azt a döntést kérik tőlük. és arra utal. hogy az emlékezés esetében gazdagabb. köztük az emlékező stratégiája is befolyásolja. IV/7. valamint a részletek téves társítása okozhat összecsúszást. mintsem az idővel egyre inkább halványodó és keveredő emlékekre alapozza a beszámolóját. ahogy „a dolgok történni 30 A gyakorta használt döntési helyzetet „tudom/emlékszem” paradigmaként tartja számon a kísérleti irodalom. A téves emlékezést a lista kapcsolatban álló szavai által ismétlődően és automatikusan előhívott asszociációs mintázattal lehet magyarázni. mellyel kerüli a tévedés lehetőségét. de nem bemutatott kritikus szót. mint a korábban bemutatott szavakat. amelynek egy kísérleti alaphelyzetét ROEDIGER és McDERMOTT (1995) dolgozták ki. amelyek a téves emlékezés jellegzetességeinek feltárására irányulnak arra mutatnak rá.). azaz „tudom” hogy láttam). 43 . Az ábrán feltüntetett eredmények a helyes és a téves felismerések átlagait mutatják be. ábra). hogy a tévesen azonosított személyes emlékeket meghatározóan a sémák irányítják. Azok az életszerű vizsgálatok. hogy felismerik a szóban megnevezett tételt (ismerős. hogy önmagában az „édes” csali-szó szerepelt-e korábban.A pontosságot számos tényező. Téves emlékezést okozhat a jelentésbeli hasonlóság is. hogy melyik képen szerepelt („emlékszem” hogy láttam). A felismerési helyzetben. Ilyenkor a felidézett esemény térben és időben való elhelyezése. „körülbelül akkor történt” „úgy gondolom X városban voltam” stb. Ilyen például a forrás hiba.

a konfabulációhoz (nem valós történetek alkotása szándékosság nélkül) hasonló téves emlékezés a természetes öregedési folyamatot is kísérheti. SCHACTER. a realitásmonitorozás a kísérleti pszichológia mellett a klinikai pszichológiának és a fejlődéspszichológiának is fontos kérdése. Ajánlott olvasmányok: SCHACTER. témavezető KÓNYA Anikó 44 . Ennek oka a forrásmonitorozás gyengülése és a téves emléktársítások megjelenése. A homloklebenysérült emberek jellegzetes klinikai tünetéhez. kertiszék IV/6. Az emlékezés valós és téves elemeinek megkülönböztetése. erdő. kép: Kert Látott elemek: falevelek. kép: Tengerpart Látott elemek: napozó emberek. Találkozhatunk mindennek fejlődési megjelenésével is. (2001/2002) Az emlékezet hét bűne. kerti asztal Csali elemek: gereblye. fejezet. Kónya) 31 1. Torzult emlékek). A forrás lokalizációja mellett ide tartozik a konfabuláció jelenségköre is. D. a fantázia fokozott uralma az emlékeken a részletek szegényességében érhető tetten.szoktak”. strand Csali elemek: napozóágy. fejezet. D. napernyő 2. Hogyan felejt és emlékszik az elme? (4. Egy görbe tükör ferdítései. A téves attribúció bűne) Téves emlékezet képi helyzete (forrás: Hámornik. ilyen például az óvodás gyermekekre jellemző forrás-amnézia. (1996/1998) Emlékeink nyomában (4. A képzelet. ábra A kísérleti anyag példái 31 HÁMORNIK Balázs Péter szakdolgozati munkája alapján.

ahogy a mögötte álló tudásreprezentáció sem az. hogy a jelentésben hasonló megtévesztő (csali) tételekre nagyobb arányban emlékszünk. Azzal foglalkozik. az eseménysorokra. hogy a tudás reprezentációja hogyan valósul meg. hogy a séma nem éles (logiailag definiált) elméleti fogalom. hogy ezt a tudást hogyan kell felhasználni. s ez a reprezentáció hogyan könnyíti meg a tudás bizonyos módon való felhasználását. David A.1980/1982.1. 2. A sémák: A megismerés építőkockái.o. c.4. 393-396. A séma-elméletek szerint minden tudás egységekbe van csomagolva. A tanulmányból itt kiemelt szemelvény tartalmazza a séma általa megfogalmazott definícióját és a szerző által a séma-fogalmat megvilágító szín-játék hasonlatot.A helyes felismerések és az ezekre vonatkoztatott "emlékszem" válaszok aránya 20 15 10 5 0 Látott Csali Nem látott Felismerés: "tudom" Felismerés: "emlékszem" IV/7. 45 . ábra Az eredmények mutatják. tanulmányából. Minden fogalomra vonatkozó tudásunk reprezentációjára sémák állnak rendelkezésünkre: a tárgyakra. A hasonlat által történő meghatározás arra is rámutat. Séma és tudásstruktúra A sémaelméletek további lépéseként tekintjük RUMELHART 1980-ban írt tanulmányát. Rumelhart: Mi a séma? (részlet Rumelhart . amelyek a kérdéses fogalom összetevői között szabályszerűen fennállnak. A séma meghatározása szerint azoknak a kölcsönhatásoknak a hálóját is tartalmazza. Ezekben a tudáscsomagokban magán a tudáson kívül benne van az is.) A séma-elmélet alapvetően a tudásra vonatkozó elmélet. cselekvésekre és cselekvéssorokra egyaránt. A séma tehát az emlékezetben tárolt általános fogalmakat reprezentáló adatstruktúra. Ezek az egységek a sémák. az eseményekre. a helyzetekre. melyben a szerző ismét újragondolja a séma fogalmát. mint a korábban nem látott eltérő tételekre.

de az is kérdés. Először a leggyümölcsözőbb analógiára. Tudjuk például. foglalkozása. A pénz mennyisége is változhat. akkor nem fogjuk a vevő változót a világ azon dolgai közé sorolni. hogy az árut a vevőnek adja bizonyos mennyiségű pénzért cserében. hogy valódi pénzről van-e szó vagy játékpénzről. bemutatok néhány hasznos analógiát. és így tovább. továbbá pénzre. ugyanúgy a sémának vannak olyan változói. hibaértékekkel is szolgálnak (pl. A változók tipikus értékeire vonatkozó ilyesfajta ismereteket. Most ahelyett. neme. árura és az alkura. Az áru például az értéktelen vacaktól a felbecsülhetetlen értékű kincsekig változhat. amelyben az egész játék abból áll. hogy a vevő és az eladó általában emberek. nemét. amennyiben az alapszerkezet nagymértékben változatlan. más-más lehet. Ezután bizonyos interakció (alkudozás) után megkötik az alkut. Tekintsük például a vásárlás fogalmának a sémáját: képzeljük el. a játék kezdetén az egyik szereplőnek (nevezzük őt vevőnek) fizetési eszközzel (pénzzel) kell rendelkeznie. Néhány változó a játék szereplőire vonatkozik. A séma mint színjáték A séma belső struktúrája többféleképpen is összehasonlítható a színjáték forgatókönyvével: mint ahogy egy darabnak vannak olyan szerepei. Bármi is történjék. akkor szereplőkre. hogy megkísérelném a sémák. Továbbá azt is tudjuk. Az eladó és a vevő státusza. amelyek másként is szolgálhatnak…Másodszor ún. illetve azok jellemzőinek formális leírását. amelyeket különböző színészek különböző helyzetekben eljátszanak anélkül.). hogy éppen vásárlás és nem valami más történik. helyzetét stb. s hogy a pénz normális esetben valóban pénz. A kötelező változóértékek két fontos funkciót szolgálnak. hogy egy vásárló néhány dolgot vásárol egy eladótól. Szükség van egy vevőre. hogy egy színműíró olyan egyszerű darabot ír. hogy a kérdéses pénz értéke összefüggésben lesz az áru értékével. a jelentés olyan mértékben lesz kódolva az illető fogalom példájául szolgáló tipikus vagy szokásos helyzetként vagy eseményként. E társítás alapján meg tudjuk határozni. hogy a vásárlás helyzetét figyeljük meg. a színjátékra vessünk egy pillantást. amit magam vallok. hogy a darab lényege megváltozna. Egy ilyen jelenethez minimálisan két személyre. Először is segítik a helyzet különböző aspektusainak a séma változóival való azonosítását. Nos. az eladónak viszont a szóban forgó dolog (áru) birtokában kell lennie. ez a kis színi jelenet nagyon hasonlít ahhoz. némi portékára és fizetési eszközre van szükség. ugyanúgy a séma specifikációjának részeként asszociálhatjuk a séma változóira vonatkozó ismereteinket. Persze ezt a kis jelenetet számtalan módon el lehet lejátszani. A másik személynek. hogy a vásárlás helyzetéről van szó. 1975). hogy a megfigyelt helyzet milyen mértékben felel meg a vásárlás prototípusának. eladóra.A séma-elmélet magába foglalja a jelentés prototípus elméletét. Amilyen mértékben egy fogalom emlékezeti sémája megfelel e fogalom jelentésének. illetve ezek összefüggéseit nevezzük a változó kötelező értékeinek. Amikor felfogjuk. Minsky. Mégis mindezen változatok ellenére mondhatjuk. nemzetisége. és olyan változók 46 . s az eladó beleegyezik. amelyek a séma különböző megjelenéseinek különböző környezeti aspektusaihoz asszociálódnak. Ha tudjuk. Ahogyan a színműíró gyakran körülhatárolja a darab szereplőinek a tulajdonságait (életkorát. S persze az alkudozás formája is változhat. melyek konkrétabban szemléltetik a sémának azt a felfogását. életkora és így tovább. tárgyakra és részeseményekre asszociálunk a rendelkezésünkre álló séma különböző változói alapján. ahogyan a séma szerintem lehetővé teszi a vásárlás vagy az eladás fogalmának megértését.

Fontos felismerés az elméletben a séma aktívan kiemelkedő. Így például a „szoba” általános fogalma egyidejűleg aktiválja a benne foglalható részleteket is. hogy mit jelent általában az étterem. amelyben a tudásegységek egy párhuzamos megosztott feldolgozás (PDP modell) 32 részei. és megőrizhetjük a jövő számára a cselekvéssor "nyomait". mely szerint a séma megjelenése a színi jelenet lejátszásával lenne analóg. de lehet egy sohasem látott.……………… Nézzük tovább azt az elképzelést. értelmezés során megvalósuló szerveződési mód.. összetevőkre bontásként értelmezi. Épp úgy. létrejövő. a vásárlás. Ez a hajlékony rendszer olyan furcsa kombináció esetén is működésbe lép. de nem vesszük észre a pénzt. és hogy értéke megfelel az áru értékének. hogy a világról alkotott háttértudásunk nem állandóan létező. Ismereteinkre építő értelmezési hipotéziseinkben ez utóbbinak a lehetősége is benne rejlik. Rumelhart és munkatársai nevéhez kapcsolódó PDP (parallel distributed processig) modellt lásd közelebbről CLARK (1966/1989) A megismerés építőkövei. A behelyettesíthető értékek által a modell képes kezelni az események egyedibb. Ezt elménkben olyan kiegészítés követi. jégszekrény” és megfelelő sémát keres erre a feltehetően sohasem tapasztalt helyzetre. ahogy mondjuk a színi jelenetet megfilmesíthetjük. hogy ott kell lennie. A fentebb kiemelt szemelvény mutatja. ……………………………………………………………………………. úgy szolgálhatnak a megvalósult séma "nyomai" tapasztalatunk alapjául. hogy RUMELHART fogalmi leképeződésnek (reprezentáció) tekinti a sémát. mint például „ágy. kevésbé tipikus megjelenését is. A séma és a prototípus rokonfogalmak. úgynevezett emergens természete. s a megadott időben és helyen cselekszenek. Az általánosított fogalmak globális reprezentációt eredményeznek. akkor következtetni fogunk arra. hanem a felfogás. A fogalmi reprezentáció prototípus modellje azt írja le. fürdőkád. A következő példa segítségével szemléltetjük az alapgondolatot. Ennek a megosztott reprezentációnak az aktuálisan megvalósuló mintázata képviseli a jelentést. ha egy bizonyos tranzakciót vásárlásnak tekintünk.előzetes "becsléseit" is nyújtják. a korábban tapasztalt együttjárások alapján jól kimunkálható. Egy színpadi jelenetben meghatározott szereplők meghatározott módon beszélnek.fejezet Emergens sémák) 32 47 . Mindez magyarázatot ad arra. amikor az értékek meghatározott konfigurációja egy adott időpillanatban a változók meghatározott konfigurációjához kapcsolódik…Az ilyen sémát. Tegyük fel. stb.4. vagy akár a kutyatartás. Ebben a A McClelland. Ennek igazolására. hogy egy szobáról rendelkezésre álló információ kiindulásként mindössze három elem „ágy. Ez azt hangsúlyozza. ellenkezőleg. Ezen a módon segíthet bennünket a séma a helyzet nem megfigyelhető aspektusainak a kikövetkeztetésében is. amelynek végeredménye lehet akár saját jól ismert és egyedileg megjelenített szobánk mintázata. Így például. a pszichológiai sémaelméletből kiindulva dolgozta ki a szerző munkatársaival azt a számítógépes szimulációs modellt. a megfelelő séma megtalálásának folyamatát pedig fogalmi elemzésként. dívány és mennyezet”. változóinak kötelező értékeivel egyetemben megjelenített sémának hívjuk. hogy a miért nem válik értelmezhetetlenné a hiányos információ. igen szokványos és zsúfolt helyiség is. Hasonlóan a séma is akkor jelenik meg. (5. amelyek értékeit még nem figyeltük meg.

a hazatérést. Olyankor. A sémákra épülő általánosító fogalmak segítik a történet vagy helyzet értelmezését. hogy írjanak listát mindarról. az emlékezetben tárolt ismereteket használunk. Ennek feltárására a ’70-es években számtalan kísérlet született. orvosi rendelőben zajló eseménysorokra vagy éppen a bevásárlás rutinműveletére. Forgatókönyvek legszemélyesebb történeteink hátterében is felismerhetőek. Példaként gondoljunk az étteremben. BLACK és TURNER (1979) könnyen átélhető példájával szemléltetjük a forgatókönyv jelentését. Séma és forgatókönyv A forgatókönyv az esemény-séma sajátos esete. amelyek az események tipikus történéséit képviselik. amikor valaki elmeséli.1.5. hogy úgynevezett asszociációs normát készítsenek. Az alábbi táblázat két helyzet listaszerű eredményeit mutatja be. 48 .megoldásban az egyedi információ alárendelt az általánosnak. A cselekvéssel kapcsolatos fogalomnak is tekinthető. amit az emberek általában az adott helyzetben tesznek. amelyek kulturális sztereotípiákat tartalmaznak. Ezek közül BOWER. A szerzők néhány hétköznapi tevékenységet választottak ki abból a célból. mely az adott cselekvés jelentésének. stb. és az egyszerűen írottak a legkevesebbet emlegetett tételek voltak. hogy a szövegek megértése során olyan általános. Ebben a szerzők a válaszokat gyakoriság szerint súlyozták: a nagybetűvel írott tételek a legtöbbet. felidézését. a kurzívan szedettek a ritkábban. Forgatókönyvnek olyan sztereotip eseményláncokat nevezünk. A forgatókönyv elméletek közös feltételezése. mi minden érdekes történt vele aznap a munkahelyén. jellemző menetének.. vázának absztrakciója. Ehhez azt kérték a résztvevő egyetemi hallgatóktól. részletezés nélkül is elővételezzük a munkába menést. ezért igen sérülékeny lokális információnak tekinthető. 2.

ÉTLAP TANULMÁNYOZÁSA. Az itt bemutatott két fogalom kismértékben mutat csak 49 . erről a fenti példák is árulkodnak. mint az ajtó kinyitása. Így például az étterem fogalmában a LEÜLTETÉS. kabát felvételének említése már kevésbé tűnnek fontosnak. belépés. A természetes nyelvi fogalmak (mint pl. RENDELÉS. A kevésbé jellemző jegyek. az étterem és az egyetemi előadás) határai azonban nem élesek. TÁVOZÁS azok a jellemző jegyek. hogy leültessék LEÜLTETIK Italt rendel A szalvétát az ölébe fekteti MEGNÉZI AZ ÉTLAPOT Beszél az étlapról ÉTELT RENDEL Beszélget Vizet iszik Salátát vagy levest eszik ELFOGYASZTJA AZ ÉTELT Desszertet rendel Megeszi a desszertet Kéri a számlát Megérkezik a számla KIFIZETI A SZÁMLÁT Borravalót hagy az asztalon Felveszi a kabátját TÁVOZIK EGYETEMI ELŐADÁS MEGHALLGATÁSA BELÉP A TEREMBE Barátokat keres HELYET FOGLAL LEÜL Elhelyezi a holmiját ELŐVESZI A JEGYZETFÜZETET Összenéz más diákokkal Beszélget Nézi a tanárt Hallgatja a tanárt JEGYZETEKET KÉSZÍT MEGNÉZI AZ ÓRÁJÁT Kérdéseket tesz fel Megváltoztatja az ülését Álmodozik Diáktársait nézi További jegyzeteket készít Bezárja a jegyzetfüzetét Összegyűjti a holmiját Feláll Beszélget TÁVOZIK A tételek súlyozásával kialakított forgatókönyvet megfeleltethetjük a természetes fogalmi reprezentáció elméleteinek. FIZETÉS.ÉTTEREM Kinyitja az ajtót Belép Megadja az asztalfoglalás nevét Vár. amelyek a forgatókönyv vázát alkotják. Ez utóbbiak szerint a jellemző jegyek gyakoriságuk szerint képviselik a fogalmakat. FOGYASZTÁS.

hasonlóságot. egyik tárgyról egy másik tárgy. Lásd továbbá KRAJCSI (2001) „Csevegő programok”. amely az új tapasztalatokat a már meglévő ismeretek segítségével dolgozza fel. hogy a forgatókönyvek merev. 33 Roger SCHANK (1999) dinamikus emlékezet elképzelésében egy olyan ön-tanuló emlékezeti rendszert igyekszik felvázolni. az emléknek részekre bonthatónak kell lennie.6. Bár képviseli az általános étterem-tapasztalatot. globális szerveződésűek –ellenkezőleg. az ELIZA nevű társalgó program hozzáférése http://wwwai. ezáltal szerveződési lehetőséget biztosít az emlékek között. hogy miként tanulunk az egyedi esetekből. megtévesztve ezzel az emlékezést. amely ismeretek az új tapasztalatoknak köszönhetően folyamatosan bővülnek. hogy miként lépnek be új tapasztalatok. illetve az olyan helyzetek között. Ehhez el kell vetnünk azt a feltételezést. Ehhez egy kellően specifikus és egyben kellően absztrakt emlékezeti rendszert kell feltételezni. Ha visszatekintünk a fejezetben ismertetett sémaelméletekre. amikor múlt héten X-el a Z étteremben voltunk. nem tartalmazza azonban annak személyes emlékét. szolgáltatás és a fizetés jelenetét egyaránt tartalmazzák. Gyakori. az emberi és gépi intelligencia közt felismert alapvető különbségekből. és hasonlóan. tanul az emlékezeti rendszer. továbbá. A fő különbség köztük épp abban van. és olykor ugyancsak Az MI szövegértő programokról részletesen olvashatunk SCHANK könyvének bevezetőjében. amely átkapcsolási pontokat. eddig módszertanilag elsősorban az emlékezet hibáiból való következtetéssel találkoztunk. melyek közvetett módon az emlékezet konstruktív munkáját igazolják. Érdekesség. A dinamikus emlékezet elmélete a Mesterséges Intelligencia (MI) szövegértő programjainak kudarcából táplálkozik. hogy hasonló helyzetek jelenetei keveredhetnek. Ilyet találhatunk például a különböző típusú orvosi szolgáltatások. amelyek a várótermi várakozás. forgatókönyvszerű esemény reprezentáció. azaz miként módosul. mint amilyen az általánosított.html 33 50 . 2. az emlékezés dinamikus rendszerként működik. Könnyű elképzelnünk ennél szorosabb. egyik eseményről egy másik esemény is eszünkbe juthat. hogy egyik emberről egy másik ember. Elméleti kérdést jelent.1. szakértői képzésre vonatkozó tanulságokat is levon. hogy a szerző könyvében az iskolai és a felnőtt oktatásra. hogy miként magyarázható. Dinamikus emlékezet A forgatókönyv-elképzelés legnagyobb problémája a fogalom névadója Roger SCHANK szerint. Történetekre történetekkel válaszolunk. Elgondolásának igazolására SCHANK egy eltérő eljárást használt.ijs. hogy nem ad magyarázatot arra. Az új egyedi esetek hatására egy hajlékonyabb emlékezeti rendszernek kell létrejönnie annál. a prototípus-elméletekben „családi hasonlóságnak” nevezett fogalmi közelséget.si/eliza/eliza. amely az emlékeztetés jelenségén alapul. akár jelentősen eltérő helyzetek között is létrejöhet. A dinamikus emlékezet az általánosított tapasztalatok segítségével képes helyzetről helyzetre átvinni az ismereteket és ez a transzfer.

elcsodálkozunk a beszélgetőtárs választörténetén. következmények. Ezek a történetek olyan tudásstruktúrát mozgósítanak. Akár beszámolunk róla. tervek. ennek során emlékre emlékkel válaszolunk. A nagyfokú egyezés magyarázni képes azt. amelyben nem maga az emlék tartalma. mindenekelőtt a jó szövegértést előtérbe helyező példatárral találkozunk. hogy emlékezetünkből miként hívjuk elő az eseményeket. célstruktúrája. hogy miként vagyunk képesek két eseményt összeilleszteni. hallott. miként talál rá az emlékezet saját tartalmára. Először vegyük számba az emlékeztetésnek azt az absztrakt formáját. megosztva másokkal gondolatainkat. a jellemző jegyek viszont már a konkrét történetekhez közelítenek. megértésünk mögött valamilyen szinten ott áll saját történetünk. A két történet mögött olyan közös. illetve miért segíti az utóbbi ismerete az előbbi megértését. és egyben társas kommunikációs jelenség. ami általában leállítja a további keresést (!). Az alábbiakban az emlékeztetés példázó erejét és a példákból levonható következtetés lehetőségét mutatjuk be SCHANK Dinamikus emlékezet című könyve alapján. tanulságok képezik az események magas színtű 34 TOP angol rövidítés Thematic Organization Packages 51 . A feldolgozás szempontjából legközelebbi tapasztalat megtalálása azonos a megértéssel. feltárja az emlékezet szerkezetét és rávilágít arra. Az átkapcsolások az emlékezeti szerveződés „index pontjai”-ra mutatnak rá. akár nem. amely mindkét történetben (és további Rómeó és Júlia történetekben) benne van. A jelenség arról tanúskodik. Az emlékek ilyen szintű csoportosulását tematikus szerveződésű csomagnak rövidítve TOP-nak 34 nevezi a szerző. Az a mód. Az emlékeztetés olyannyira természetes. és egyéb magasabb szintű szervezési szempontok képezik a történetek közötti hasonlóság − azaz az emlékeztetés alapját. a tervek. hogy könnyen elsiklunk felette. hanem a történet általános témája. általánosabb emlékezeti struktúra áll. hanem a célok. melyet az aktuális megértés során a helyzetnek megfelelően használunk és szervezünk újra. Az emlékeztetés esetében egy ugyancsak életszerű. Észre kell vennünk. bonyodalmak. vagy akár olvasott) eseményt kapcsolatba hozunk korábbi hasonló történésekkel. hogy valójában nem a felszínes jegyek. A TOP típusú kontextus-közi emlékezetés példája a Rómeó és Júlia és a West Side Story hasonlósága: EMLÉKEZTETÉS Rómeó és Júlia/ West Side Story CÉL közös cél követése KÖRÜLMÉNYEK külső ellenállás JELLEMZŐ JEGYEK fiatal szerelmesek. hogy a történetek eltérése ellenére miért jut eszünkbe a West Side Story-ról a Rómeó és Júlia. Az emlékeztetés tehát az emlékezetet általánosan jellemző jelenség. ahogy egy aktuális (átélt. pedig a megértésről és az emlékezésről tanúskodik. téves halálhír Az elemzés a két történet közös szerkezetét a célok és a körülmények hasonlóságában ragadja meg. A hétköznapi beszélgetés gyakran emlékeztetésből áll.

szerveződésének alapját, az emlékeztetés értelmezési indexeit. Ezek az indexek előrejelzésként szolgáltatnak az esemény lefolyására vonatkozóan. Játsszunk tovább együtt a szerzővel, e történet analógiával. Cseréljük ki a szereplőket: tegyük fel például, hogy nem fiatalok, hanem szerelmes öregek, vagy egynemű személyek azok, akiknek kapcsolatát a család (társadalom) tiltja. Ezek a történetek így is „Rómeó és Júlia történetek” maradnak. Nem ez történik, ha úgy avatkozunk be a történetbe, hogy a szereplők nem akarnak együtt maradni (közös cél követése), vagy elmarad a tragikus végről szóló hamis hír. Ezekben az esetekben a történet lényege változik meg. Adhatunk a TOP-nak egy a „A szerelmesek közös céljának követése a külső ellenállással szemben” címet, és a két történetet összekapcsoló indexeket pedig jelöljük a „hamis hír a tragikus végről” és „tragédia a hamis hír hallatán” címkével. Látható, hogy a TOP olyan, az események általánosításán alapuló történetanalógiákat tartalmaz, amelyek a témára vonatkozóan szervezik és értelmezik a történeteket. Hasonlóan, személyes történetekkel is példázhatjuk a megértést szolgáló történetanalógiákat. Ennek kulturális kifejezései a szólások és a közmondások: amikor azt mondjuk, hogy „Bort iszik és vizet prédikál” vagy „Addig üsd a vasat, amíg meleg” − megannyi hétköznapi történetet fedünk le. A mondások tanúskodnak arról is, hogy a számos hasonló történetből kialakult tudásstruktúra irányítani képes az aktuális értelmezést; mi több, az ilyen értelmezést a kultúra kész normaként nyújtja.

Az emlékeztetés nem mindig ilyen egyértelmű. A következőkben azokról az esetekről lesz szó, amelyekben valami új történik; amikor az eseményszintű (epizodikus emlékeztetés) során a történésekkel kapcsolatos elvárások kudarca miatt „tanulni kényszerül” az emlékezeti rendszer. Ebből az is következik, hogy az elvárás alapú emlékeztetés egyben kudarcvezérelt emlékeztetés. Mindezt tapasztaljuk is az által, hogy a szokványos eseményekre gyakran nem emlékszünk, míg a meglepő, elvárásainkat sértő helyzetekből kiemelkedő emlékek maradnak fenn. Gondoljunk például a korábbi éttermi tapasztalatokra épülő elvárás „megsértésére” olyankor, amikor először megyünk japán étterembe, vagy először találkozunk olyan helyzettel, hogy dobókocka dönti el, ki kell-e fizetnünk a számlát. Úgy tűnik, hogy az ilyen elvárásainkat sértő eseményeken „elgondolkodunk”, az eltérések jelölődnek emlékezetünkben. Valamennyi hasonló, tehát a szokásostól eltérő helyzetben az elvárás sérülését jelző indexek segítik az egyedileg képviselt emlékek hozzáférését.

Új esemény feldolgozásakor a legközelebbi, az aktuális eseménnyel leginkább rokonságban lévő eseményt igyekszünk emlékezetünkben megtalálni. A megtalált esemény reprezentációhoz képest jegyezzük meg az eltéréseket; ez adja a folyamatos tanulás alapját. Az újszerű események ismétlődése generalizációhoz vezet. A generalizáció, azaz az emlékek tapasztalati általánosítása emlékezeti szerveződési csomag (MOP) 35 formájában történik. A MOP a korábban bevezetett TOP-hoz képest, az emlékekhez közelebb álló általánosítási

35

MOP angol rövidítés Memory Organization Packages

52

szintet jelent. Ez megfelel a korábban általános értelemben használt séma fogalomnak, de azt szerkezetileg jelenetekre bontja. A „memória szerveződési csomag” gyakorta együttjáró jelenetekből tevődik össze, amelyeket közös célok tartanak egybe. A jelenetek különálló egységek, amelyek aktuális szervezését a MOP cél-struktúrája végzi. Ha ebben a felbontásban gondolkodunk, magyarázhatóvá válik az a korábban említett emlékezeti hiba is, amely abban jelentkezik, hogy egy jelenet tévesen egy másik emlékbe kerül át. Vegyük például a „helyfoglalás”-t. Ez több emlék része is lehet, hiszen kapcsolódik a színházhoz, étteremhez, repülőgéphez. A kapcsolódás egyaránt okozhat emlékezeti transzfert, téves elővételezést, esetenként keveredést. Az, hogy mely jelenetek jó emlékeztetők, igen változó; miként az is, hogy az emlékeztetés során a jelenet fizikai, személyes vagy társas vonatkozása kerül-e előtérbe. Ez utóbbira példaként vegyünk szemügyre egy tipikus munkanap forgatókönyvet:

felkelés /reggeli /munkába indulás /munka /ebéd /munka /hazamenés

A példában szereplő jelenetsorból emeljük ki az ebédet. Ennek helyszíne (például kávéház) egy fizikai jelenet séma. Jól felismerhetőek azok a személyes (táplálkozás, pihenés) valamint társas (beszélgetés, kontaktus) célok, amelyek a jelenetnek más aspektusait emelik ki. A fizikai, személyes és társas jelenet az adott helyzet szerint eltérően járulhat hozzá az emlékezés folyamatához. Az eseménysorból kiemelt ebéd így átválthat más fizikai helyzetben történő étkezési jelenetbe, társas szinten a táplálkozástól független kommunikációs helyzetbe. A célok függvényében lehetséges az is, hogy eközben a MOP is átszerveződött, és ez a jelenetek új célhoz rendelt csoportosításában jelentkezik. Összefoglalva, számos váltást tételezhetünk fel a forgatókönyv minden egyes jelenetében. SCHANK e felismerések alapján újragondolta a forgatókönyvnek a történetnyelvtanok elméleti keretében megszületett, és nevéhez fűződő jelentését, aminek lényege a cselekvés egységes és sztereotip fogalmi leképeződése volt. A MOP abban különbözik a korábban bevezetett és a szakirodalomban elterjedten használt forgatókönyv fogalomtól, hogy nem egy passzív adatstruktúrát, hanem olyan egymástól különálló, de célirányosan szervezett jeleneteket feltételez, amely sokkal hajlékonyabb szerveződést tesz lehetővé. A forgatókönyv SCHANK (1999) szerint olyan szervező struktúra, amely a MOP jeleneteiből aktuálisan állítja össze az eseményt. Magának a forgatókönyvnek nincs merev lefutása, hanem mint szervező struktúra működik, kijelöli az emlék eseményvázát, és hozzáférhetővé teszi a szövegértéshez és a szövegprodukcióhoz. Minthogy a forgatókönyv a MOP jeleneteit aktualizálja, nem tekinthető egységesnek. Olyan részforgatókönyvekből áll, melyek specifikálni képesek egy-egy jelenetet. Így jutunk közelebb ahhoz az eseményalapú (epizodikus) emlékezethez, amelynek egyedi minőségét a tapasztalattól való eltérés tartja fenn.

53

A dinamikus emlékezet elképzelése az emlékezés felépítésének és bővülésének olyan modelljét nyújtja, amely az esetszintű emlékek általánosítására és szerveződésére épül. Emlékeinkből tudást építünk, ez a tudás pedig segíti az emlékezést és a megértést. Emlékezetünk többnyire általánosított részletekből építkezik és ebben jól felismerhető az emlékezet konstruktív természete. A séma önmagában tekintve a szervezett ismeretek begyakorolt automatizmusa. Ennek speciális esete egy adott területen szerzett jártasság és tudás, amelyet szakértői ismeretként, tudásként is megközelíthetünk. 36 Minderről később, „Az emberi gondolkodás” fejezetben újra szó lesz. A szövegértésbe foglalt emlékezeti konstrukció, a szövegértés azonban már túlmutat e háttér ismereteken − szükség van hozzá értelmező történetstruktúrára.

2.1.7. Történetstruktúra, önéletrajzi elbeszélés
A történetséma a ’70-es években további alátámasztást kapott a pszicholingvisztika területén belül megerősödött történetnyelvtanok felől. Ez az elméleti megközelítés a szöveget állításokra bontotta, majd a szöveg struktúrájában kereste az értelemadás, a szövegértés és egyben a sikeres emlékezés eszközét. A történetreprezentációba az akciók közé olyan tényezők is bekerülnek, mint a kiinduló és közbülső állapotok, szerepek, kellékek, feltételek; az esemény szerveződésének idői és oksági kapcsolatláncai, tervek, célok, bonyodalmak, próbák, eredmények, tanulságok. Visszatekintve: az előző részben tárgyalt dinamikus emlékezet elméletben is felismerhetjük a történetnyelvtanok hagyományát.

Szemléletes példa, ahogyan MANDLER és JOHNSON a történetnyelvtanokba helyezte A szellemek háborúja indián népmesét. Igazolást nyert, hogy a személyek gyakran hibáznak azáltal, hogy téves kauzális kapcsolatot visznek be az egyszerű idői kapcsolatok helyébe: ott keresik, oda visznek be értelmet, ahol a legkönnyebb megsérteni a történet strukturális szabályait. Ez az adat értelmezi BARTLETT 1932-ben kapott eredményeit, amelyek szerint az időileg kapcsolódó epizódokat 48%-ban, amíg az ok-okozatilag (kauzálisan) kapcsolódó epizódokat 61%-ban idézték fel helyesen a személyek. (MANDLER és JOHNSON, 1977 ismerteti BADDELEY, 1997/2001)

Bár a strukturalista modellek a történetek szerkezetét vetették egybe, mögötte az emberi cselekvés szerveződési elvei állnak. Folytatásukat megtaláljuk a későbbi narratív elméletekben, amelyek a modern irodalom mintájára az elbeszélő szövegek koherenciáját az értelmező személy szubjektív szintjén ragadják meg. Az elbeszélő szövegre tekintve, a nyelvi eszközök a pszichológiai valóság, a szövegértelmezés társas eszközei; azaz a tervek, célok és általában az emberi szándék tükrözői. Az értelem megteremtését a cselekedetek oksági lánca

SCHANK elméletének alkalmazásában részletesen kitér az oktatásban használt eset-alapú általánosítás előnyére; a séma alapú jártasságok összekapcsolását a konstruktív pedagógiával lásd továbbá BRANSFORD és mtsai. (1999)

36

54

és a következmények belátása is szolgálja, aminek érzelmi és nyomatékosító kifejezések adnak hangsúlyt. A cselekvés síkja mellett kiemelkedően fontossá válik a tudatábrázolás, az én és a másik személy pszichológiai világának megjelenítése az elbeszélésben. Ebben a megközelítésben a történetek alkotásának és megosztásának képessége az emberi intelligencia része − olyan képesség, amelyet kulturálisan kialakított sémáink határoznak meg. (lásd BRUNER, 1986/2001; PLÉH, 1998) A történetmondás és értelmezés kapcsolatát könnyebben megértjük, ha megfigyeljük, miként tanulja meg a kisgyermek a nyelv elsajátításának társas folyamatában az elbeszélést és a visszaemlékezést. Attól kezdve, hogy nyelvi fejlettsége lehetővé teszi, hogy a felnőtt irányításával múltbeli tapasztalatát felidézze, a kisgyermek beszédében megjelenik a visszaemlékezés. Az emlékezeti elbeszélés korai kialakulása követhető a Kathrine NELSON (1989) gyűjtéséből jól ismert „Emily bölcső monológokban”. A kisgyermek elalvás előtti bölcsőmonológjaiban (miközben önmagában beszél) a napi rutin elmondása mellett egyedi események is felismerhetőek. Ezekből jól követhető, miként is halad hónapról hónapra, és fejlődik az egyszerű történetek irányába a két-három év körüli kisgyermek elalvás előtti spontán beszéde. Ebben a fejlődésben először a kötőszavak és az időhatározók (és, és aztán, akkor, amikor…) kapnak szerepet. Ezeket értelmezhetjük az emlékezés elsajátításának olyan nyelvi eszközeként, amelynek közvetítésével a felidézett eseménysor egyre hosszabb (pl. autóvontatás, pizsama levétele a doktornál). BRUNER és LUCARIELLO (1989/2001) az Emily bölcső monológok utóelemezése során a narratív fejlődés olyan lépéseire mutattak rá, amelyek a gyermeki világot jellemző értelmezési lehetőséget jelentik. A fejlődés során amellett, hogy növekszik a sorrendileg szervezett epizódok száma, az időbeli, majd később az oksági kapcsolatok (azért, mert, így…) megjelenését egyre változatosabb nyelvi készlet kíséri. Ilyen például az események egyediségére, rendszerességére, szükségességére, helyességére utaló (egyszer, kell, ha…) szavak használata. Megjelenik a múlt idő, felismerhetőek az egyes szám első személyű elbeszélő perspektíva jelei, ezzel együtt megfigyelhető az is, hogy a kisgyermek saját érzéseit kifejezi és hangsúlyozza. Időnként mások nézőpontját veszi fel, amely a tudatelmélet (mások érzelmeiről, szándékairól való tudás) csírája. A szándék nyelvi kifejezése majd csak a későbbi óvodás években jelenik meg. Az óvodáskor végére egyre hosszabbá, összetettebbé és egyre önállóbbá válnak az emlékbeszámolók. Az események felsorolása mellett fokozottan fejlődik az arról való beszámolás képessége is, hogy hol és mikor, milyen körülmények között történt valami. Az emlékekben egyre inkább hangsúlyt kap az események személyes jelentése (szándékok, célok, eredmények, motivációk, érzelmek). A nyelvi rendszer gazdagodásával, fokozatos finomulásával együtt fejlődik az elbeszélés felépítése, amely követhetővé teszi, hogy miként érti, hogyan szervezi a gyermek saját élete eseményeit. (Az önéletrajzi emlékezet és elbeszélés fejlődése és ehhez kapcsolódva a gyermek és felnőtt közötti társalgó emlékezés kiterjedt szakirodalmat képvisel. (Lásd például KIRÁLY 2002, 2004; KÓNYA, 2004; NELSON ÉS FIVUSH, 2004). A fejlődés követése lehetővé teszi, hogy rámutassunk az elbeszélés kettős szerkezetére. A 4-5 éves kisgyermek emlékezésének jellegzetessége, hogy „a kályhától indul” és kötött, élményszerű (és akkor, mert, aztán…) módon számol be érdekes tapasztalatáról. Bár már 55

kialakulóban van a történetséma is, az élményszerű és elbeszélő szintet nehéz egymásra építenie. Ezt mutatja, hogy az öt éves kor körüli gyermekek emlékeztető kérdésekre, felszólításra adott válaszai sémákat követnek és nélkülözik az élményeket. Például így: “Voltunk a Balatonnál. Mindig lementünk. A nagymamám szokott főzni. És mindig szépen sütött a nap. Aztán hazautaztunk.” Önmaguktól kezdeményezve az emlékezést, a kisgyermekek mellőzik a történet sémát és a fentebb említett kötött, élményszerű, azaz epizodikus módon emlékeznek. Az elbeszélés képessége fokozatosan fejlődik ki, a gyermekek általában kisiskolás kortól képesek személyes élményeikről történetekké formálva beszámolni. Az önéletrajzi emlékezet egyben elbeszélés is. Az élményszerű és történeti szerkezet egymásra épülése a felnőttek elbeszéléseit már általánosan jellemzi. Egy „jól formált” elbeszélésben az élményszerű, epizodikus és a történeti szint egyaránt azonosítható. A történet felépítménye-, amely felvezeti, orientálja, bonyolítja, majd valamiként lezárja az eseményt, személyes tényekből és általánosított, összegzett eseményekből építkezik. Az egyedi kidolgozású epizodikus emlékek az elbeszélés bonyodalom részében veszik át a vezető szerepet: sorrendileg kötöttebb emlékek, amelyek az elbeszélés epizodikus stílusát (és akkor, mert…) adják. A fenti összefüggéseket igazolja KIRÁLY Ildikó (1999) tanulmánya, amelyben a szerző az emlékek egyedi és általános természetének fokozatait alárendeli a történet strukturális felépítésének.

Személyes és társas konstrukció A történetstruktúra felfedése, a célok, tervek, szándékok bevonása elvezet a szelf (az ember önmaga) tapasztalati megfogalmazásához. Ebben a megközelítésben a szelf-et úgy határozzuk meg, mint a személyes, önéletrajzi múlt tapasztalatának absztrakt ismeretét: az ember önmagáról képzett fogalma illetve sémája − szelf-fogalom illetve szelf-séma. Ez az eredetét tekintve önéletrajzi-én − autobiografikus szelf − olyan ismeret struktúrát nyújt, amely szervezi a személyes események feldolgozását. A narratív elméletek a személyes emlékezetre elbeszélésként tekintenek és az emlékezeti szöveg strukturáltsága által vélik megközelíthetőnek az önéletrajzi-én szervezettségét. Egy másik megközelítés az emlékek élettörténeti eloszlásából következtet vissza erre. Ez utóbbira épül a visszaemlékezésben megjelenő ún. reminiszcencia-hatás magyarázata, amit közelebbről bemutatunk.

Az önéletrajzi emlékek időbeli eloszlásával foglalkozó szakirodalomban általános jelenségként ismert az emlékek számában megnyilvánuló reminiszcencia-kiugrás, amit leggyakrabban a GALTON által kidolgozott hívószavas eljárás útján szoktak vizsgálni. Ennek az asszociációs eljárásnak a lényege, hogy az általában semleges hívószavakra személyes egyedi emlékek előhívását kérik a személyektől és megpróbálnak a felidézett emlékek idejére

56

Ő a személyektől azt kérte. (IV/8. Értelmezésében az emlékek fennmaradása az ifjú felnőtt időszaknak az élettörténetben betöltött kiemelkedő szerepét igazolja. amely az élénk. amelyet feltétlenül megemlítenének. Az emlékezettel foglalkozó pszichológia szempontjából általánosabb érvényű megközelítést képvisel az a magyarázat. ha „életük regényét megírnák”. amely az események fiatalkori és időskori feldolgozásában és előhívásában. amely jelenségre többféle magyarázat adódik.a lehető legpontosabban rákérdezni. mint a jelenhez közelebb eső időszakból: e jelenség elnevezése a reminiszcencia-kiugrás. hogy idézzenek fel négy-öt olyan eseményt az életükből. az énazonosság fejlődését előtérbe helyező megközelítéssel fentebb találkoztunk.ábra) Ebben a megközelítésben a reminiszcencia-kiugrás a személyesen fontos emlékeket takarja. (FITZGERARD. 37 57 . Erről és a reminiszcencia-hatásról lásd például SCHACTER 1996/1998 és DRAAISMA 2001/2003 olvasmányként megadott ismertetését. Az ettől lényegesen különböző. amely kedvez az életre való visszatekintésnek. ábramagyarázat A fiatalkori emlékek száma meghaladja az életkorhoz közeli friss emlékek felidézését. azaz az emlékezés természetében keresi a különbséget. A hívószavas eljárástól eltér FITZGERARLD (1992.ábra Az emlékek megoszlása az érett felnőtt korból visszatekintve Az önéletrajzi emlékek reminiszcencia-eloszlása az önéletrajzi emlékezet olyan élettörténeti megközelítését tükrözi.. hogy idősebb korból visszatekintve a személyek több emléket idéznek fel fiatalabb felnőtt éveikből.. ezáltal az élettörténet kitüntetett szakaszaként értelmezhető. 1992 alapján) IV/8. amelyre a szerző autobiografikus szelf-elméletét alapozta. Ehhez kapcsolható az a gondolat is. Így például A GALTON. 37 A hívószavak által nyert emlékek időbeli eloszlásának általánosnak tekinthető eredménye. személyesen fontos emlékek fennmaradásának szerepét látja meg a felnőtt korba való átmenet reminiszcencia kiugrása alatt.illetve az eljárást felelevenítő szerző neve alapján CROVITZ-féle hívószavas felidézés a személyes emlékek vizsgálatának egyik legelterjedtebben használt adatgyűjtő módszere. 1999) kérdezési módja.

Az önéletrajzi emlékezet mai szakirodalmában az emlékezés személyes. miért fordulnak fokozottan a múlt felé és igyekeznek felidézni emlékeket a társas megoszthatóság és szerepvállalás céljából. társadalmi” (1999) c. KIRÁLY. amely szerint az idős személyeknek a társadalmi csoportokban betöltött szerepe magyarázza. Egyik alapműve Az emlékezés társadalmi keretei című könyve (1925/2006). PLÉH szerk. mint BARTLETT munkássága. teljességének megteremtése ▪ intim társas kapcsolatok fenntartása ▪ a szelf megnyilvánulása (tárgyiasulása) illetve a kultúra beépülése (szubjektifikálódása) ▪ létezésünk. E gondolkodási keret példájaként szolgál BARCLAY (1996) kérdésfeltevése: „Mi célból rekonstruálunk önéletrajzi információt?” A kérdésre adott válaszai felsorolásszerűen: az emlékek hozzáillesztése a jelenhez ▪ az élettörténet egységének. néhány évvel később írt könyvében támaszkodik. D. Maurice HALBWACHS (1877-1945). a könyvben követett érvelése szerint a megfelelő társadalmi csoport keretek és az egyén bennük betöltött szerepei adják az emlékezeti konstrukció pilléreit.. amikor a konstruktív emlékezés fogalmát járjuk körül. (1996/1998) Emlékeink nyomában. Szakirodalom: HALBWACHS aktualitását mutatják a „Kollektív. az emlékezet társas konstruktív hagyományának megteremtője. A társas/kollektív emlékezet általa bevezetett fogalmára BARTLETT Emlékezés című. BODOR. újrastrukturálása és kétirányú kapcsolata.L. HALBWACHS nevének említésével tartozunk. kultúránk. D. az emlékezetben hosszan fennmaradó epizodikus emlékek horgonyként szolgálnak a világ működéséről kialakított hiedelem rendszerünkhöz. E felsorolt célokat szolgálja belső (privát) és társas környezetünk állandó formálása.). szerkesztett könyv tanulmányai (KÓNYA. a pszichológia és szociológia átmenetét képviselő francia társadalomtudós. Az emlékezés klasszikusai közt hasonló erővel érezteti hatását. társas és konstruktív szemléletét előtérbe állító elméleti hagyomány összekapcsolódik. 58 . A pszichológia történetében betöltött szerepéről és alkotói személyiségéről értekezik PLÉH (2000) A lélektan történeté-ben . (2001/2003): Miért futnak egyre gyorsabban az évek. SCHACTER. Az emberi emlékezésről vallott gondolataiban döntőnek tartotta a nyelv eredendően társas eszköz voltát. Némileg eltérő korai gondolatot találunk Maurice HALBWACHS 1925-ben írt könyvének „A múlt rekonstruálása” címet viselő fejezetében. amikor a sémák általi társas rekonstrukciós folyamatokat elemzi. Reminiszcenciák. műveiben általános érvénnyel állította az emberi emlékezés társas eredetét és mindenkori társas természetét. Idő és élettörténet. társas.o.PILLEMER (2001) véleménye szerint. 158-182. Az emlékezés tudománytörténetében a társas megközelítést képviselte. Ajánlott olvasmányok: DRAAISMA. életvitelünk igazolása.

2.1.8. Az önéletrajzi emlékezet felépítése és az emlékezeti el ő hívás
Személyes emlékeink felidézése során is történeteket gyártunk. Itt sem beszélhetünk szószerintiségről, hiszen minél inkább távoliak emlékeink, annál inkább általánosítjuk az eseményeket, helyzeteket, ami a pontosság kárára válik. BARCLAY (1988; ismerteti BADDELEY 1997/2001) egy kísérlet során egyetemistákat kért arra, hogy a számukra fontos eseményekről naplót vezessenek. Később saját feljegyzéseik alapján emlékeztette őket az eseményekre, miközben számos helyen változtatásokat, felcseréléseket tett. A személyektől az események eredetiségének megítélését kérte. Minthogy ezek a változtatások nem voltak kiugróak, az idő múlásával a módosított szöveget egyre inkább megtörtént eseménynek gondolták.

Az emlékezet konstruktív természetét tárja fel az a folyamat, ahogyan emlékeinket szándékos módon előhívjuk. A felidézés stratégiáját rögzítő jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy az emlékezeti keresés során folyamatos szűkítést végzünk, amelynek érdekében módszeresen emlékeztető kérdéseket teszünk fel magunknak. Mit csinálhattam az idő tájt? Ki lehetett velem? Hol lehettem akkor? Mi előzhette meg az eseményt? Mi okozhatta? Annak érdekében, hogy emlékezetünkre tudjunk támaszkodni − a helyzethez illő személyes forgatókönyvet tudjunk kialakítani − az eredeti kérdést gyakran megváltoztatjuk. RIESER (1989/2001) kontextus-plusz-index modellje szerint a keresés az emlékezet szerveződése alapján történik. Ez a modell az önéletrajzi emlékezet élményeivel kapcsolatban egy igen gazdag jelölő- és szervező sémát feltételez (lásd korábban SCHANK dinamikus emlékezet elméletét). Ebben először az általános kontextust keressük meg, majd ezt követően találjuk meg azokat a sajátos jegyeket, amelyek azonosítják és megkülönböztetik az emlékeket más eseményektől. Ezek a mutatók segíthetnek abban, hogy az eseményt egyedibb ismeretstruktúrákhoz kapcsoljuk hozzá. Az emlékezés tehát egyszerre gondolkodás és következtetések sorozata. Ahhoz, hogy egy részletekben gazdag emléket nyerjünk, mindenek előtt több, eltérő alapon (mint például cselekvés, személy, időpont) működő irányított keresést kell tennünk, amely a megfelelő kontextus kiválasztására irányul. Igyekszünk magunk elé képzelni a jelenetet, felidézzük személyes motívumainkat, cselekedeteinket, céljainkat, az események sorrendjét és kimenetét, és olyan részletek után kutatunk, melyek hatékonyan vezethetik tovább a gyakran köztes lépések sorát tartalmazó emlékezeti keresési folyamatot.

Az emlék megalkotása és értelmezése összefonódik, és gyakran hiányos. Figyeljük meg a következő lejegyzést, amelyben a megkérdezett személy “legelső emléke” után kutat szóbeli emlékezése során: “Gondolkodnom kell, ...szaladgálok az udvaron...Látok az, emlékszem a ...hú...az udvarra és a pici á, a ott....a kutyára. Fillér nevezetű kutya. És az a falusi udvar. Az a se kerítés, és ki van kötve a kutya és mászkál. Ugat.” Ebben a példában a személy gyermekkorából idézett fel egy nagyon általános jelenetet. Ennek során csak a jelenet megteremtéséig jutott el, jóllehet ennek alapján megvolt annak az esélye, hogy előhív majd

59

egyedibb emléket is. Más példákban fellelhető ugyan a történetalkotás csírája, mégis ugyanilyen általános szinten mozog az emlék. Azok a szóbeli, hangos, hezitáló gondolatok, amelyek egyben az emlékezés résztermékei is, jól mutatják az emlék gondolati megalkotásának folyamatát.

Az önéletrajzi visszaemlékezés tartalom-irányítottan történik, szándékunknak megfelelően ellenőrizzük, sőt időnként gátoljuk is emlékezeti gondolatainkat.38 Az emlékezeti előhívás kontrollált folyamatát egy olyan viszonylag rosszul meghatározott emlékezeti problémahelyzet által mutatjuk be; amelyben a kérdés megválaszolásához a személyes tapasztalatunkra támaszkodunk: Arra a kérdésre, hogy milyen volt vasárnap az idő, felelhetünk az emlékezeti stratégia megfogalmazásával, hogy : „Nem tudom, de megpróbálom felidézni, mit csináltam aznap...” Ezt követheti a hipotézis formálás: „Nem mozdultam ki otthonról, ezért úgy gondolom....”. Majd közbelép a kontroll, korrekció: „Mintha borult lett volna, de nem biztos, hogy ez igaz...” Mindezek eredménye lehet az emlékezés: „Esett az eső, eláztak a ruhák az erkélyen…”

További bizonyítékkal szolgál az emlék megkonstruált természetére az emlék fogalmi felépítése. BARSALOU (1988, 1997) modelljéből (IV/9. ábra) láthatjuk, hogy a tárgy, személy, hely, idő, cselekvés és gondolat fogalmi eseteiből (e) miként komponálódik meg az emlék (E). Például, az ábra alapján megkomponálható az a történet, hogy „Egy párizsi bisztróban borozgattunk régi barátommal, és a művészetekről beszélgettünk” meglehetősen egyedi emlék, amely fogalmi alkotóelemeiben is tetten érhető. Viszont, ha ugyancsak az ábra alapján kigondolva azt halljuk, hogy „Párizsban összetalálkoztam egy régi barátommal és jót beszélgettünk”, ez esetben általánosabb fogalmakból építkezik, és így kevésbé egyedi is az emlék. Az emlék fogalmilag felbontható: az emléket alkotó fogalmak egyedi és általános szintje, és az emlék egyedisége egymással szoros kapcsolatban állnak. Az is bebizonyosodott, hogy a különböző fogalmak (talán csak az időt kivéve) egyaránt jó emlékezeti szervezők lehetnek − ami ellent mond a cselekvés-alapú emlékezeti keresés gyakorta hirdetett elsődlegességének.

Az emlékezeti gátlás kísérleti irodalmába ad betekintést RACSMÁNY, SZENDI (2001) Ne gondolj a fehér medvére!” Az emlékezeti gátlás neuropszichológiája. c. tanulmánya

38

60

IV/9. ábra Az önéletrajzi emlék fogalmi alkotó elemei (BARSALOU, 1988 nyomán)

ábramagyarázat: Az emlék fogalmi lebontása mutatja az emlék felépítését. A fogalmak egyedi és általános szintje határozza meg az emlék egyediségét.

Az önéletrajzi, autobiografikus emlékezet egy további általános modellje CONWAY (1992, 2001) nevéhez fűződik. A IV/10. ábra azt szemlélteti, hogy milyen következtetési láncon keresztül juthatunk el az élményszerű emlékig. Az életperiódusokhoz (itt munkahelyek különböző városokban) és az általános eseményekhez kapcsolódó tudás (pl. rendszeres biciklizés) támpontokat nyújt az egyedibb, élénkebb emlék, az ún. fenomenológiai emléknyom (egyszer elestem a biciklivel) újraéléséhez. Ha követjük az ábrát, vagy hasonló önmegfigyelést teszünk saját visszaemlékezésünket figyelve, láthatjuk hogy miként jutunk el a fogalmi szinten általánosított tényekből és személyes eseményekből az élményszerű emlékig. A keresés iránya természetesen nem kötött, ám még az úgynevezett nem szándékos, vagy önkéntelen emlékezés esetében is, mikor látszólag egy véletlenszerűen felötlő élménytöredék „alulról” indítja el az emlékezés folyamatát, utóbb szándékossá válik a felidézés. A visszaemlékezés tehát olyan keresési, következtetési láncot feltételez, amelyben kibontakozik az önéletrajzi emlékezet ismereti struktúrája, a visszaemlékezés folyamata pedig az emlékek fokozatos felépülését mutatja.

61

IV/10. ábra Az emlék strukturális felépítése (Conway 1992 nyomán)

ábramagyarázat: A perceptuálisan gazdag fenomenális emléknyomok, az általános eseményemlékek és az életperiódusok együtt alkotják az autobiografikus emlékezetet. Ajánlott olvasmány: BADDELEY (1997/2001) Az emberi emlékezet. (12. fejezet. Élményszerű emlékezet és önéletrajzi emlékezet)

2.2. Kitekintés: Mi az emlék?
Az emlék fogalmára való rövid kitekintéssel azt szeretnénk zárszóként bemutatni, hogy az emlékezet konstruktív jellegét az emlék elemi fogalmában ugyanúgy felfedezhetjük, mint azt korábban, az önéletrajzi emlék strukturális felépítésében és a történetekre való emlékezés tágabb léptékeiben megtettük.

Az emlék pszichológia fogalmát TULVING 1983-ban az epizodikus emlék meghatározásával adta meg: Az élményszerű visszaemlékezés sorrendileg szerveződik, ami az élményről való beszámolás tér-idői szerveződésében mutatkozik meg. Közelebbről tekintve, ha az epizódok élményszerű láncolatából képletesen kiemelünk és kimerevítünk egyetlen epizódot, a központi (fokális) eseményt olyan elrendezésben találjuk, amely perceptuális elemeket, gondolatokat és affektusokat (érzelmeket, hangulatokat, benyomásokat) is tartalmaz. Az epizodikus emlék tehát kontextuálisan gazdag esemény reprezentációt jelent, és ennek köszönheti élményszerűségét. A feldolgozás egyidejűsége, az esemény tartalmának az elmén 62

belül történő (mentális) érintkezése magyarázza − TULVING értelmezésében − hogy mi minden kerül egyetlen epizódba. Az esemény a későbbiekben, akárcsak részleges előfordulásakor az élmény ismerősségének érzetét keltheti azáltal, hogy valamilyen mértékben előhívja az emléknyom kontextusát. A jelen események a múltbeli tapasztalat „emléknyomaival” ötvöződve vezetik tovább az emlékezés folyamatát. Az emlék a támpontok alapján kiegészül, amely asszociációs folyamat nem jelenti az emlék egy az egyben való felidézését. Az egyedi emlék előállításához a kezdeti asszociációs folyamatot követően olyan irányított emlékezeti keresési folyamatokra van szükség, amelyek rekonstruálják az eredeti tapasztalatot.

Az, hogy mi is az emlék; a pszichológiai és neurológia tudományának közös, tisztázandó elméleti fogalma, kérdése. Joggal mondhatjuk, hogy ma egyetértés van abban, hogy nincsenek egészleges, maradandó és helyhez kötött emléknyomaink, hanem az emlék az agy, az elme olyan újra előállítható állapota, amely kellő mértékben megfelel az eredeti tapasztalatnak. Ez szükséges ahhoz, hogy emlék-érzésünk legyen. Az emlékezés konstruktív természetű folyamat; az emlék pedig − még ha az elemibb perceptuális emléket tekintjük is − e folyamat által, a tapasztalat visszaadásával újra és újra megteremtett kognitív egység. Az állandóan fennmaradó emlékezeti nyomok (permanens emlékezet) szemlélete idejétmúlt. Ezt jól szemléltetik PENFIELD klinikai munkacsoportjának klinikai megfigyelései. (PENFIELD és PERROT, 1963)

Az ’60-as évek elején PENFIELD és munkatársai epilepsziás betegek agysebészeti műtéte során a felnyitott homlok-, illetve halántéklebeny területeibe beépített elektródákkal ingerelték az agyműködést. A betegek tudatában voltak a beavatkozásnak és gyakran meglepően élénk eseményekről, vélhetően emlékekről számoltak be. A kérdés, hogy ezek a beszámolók az agyban örökre megmaradó emléknyomokról (engramokról) vagy fantáziaképekről tanúskodtak, esetleg hallucinációkon, vagy álomszerű képeken alapultak? Elgondolkodtató, hogy PENFIELD 520 vizsgált betegéből mindössze 40 személy számolt be hasonló szubjektív állapotról. Még inkább érdekes, hogy a betegek döntően általános, és nem személyes, egyedi eseményekről beszéltek. A megfigyelések neuronális alapja, hogy az emlékezés szubjektív érzését a halántéklebeny ingerlése okozza, amely agyterületről jól ismert, hogy kulcsszerepet játszik az emlékezés folyamatában. Klinikai megfigyelések szerint hasonló állapot a temporális epilepsziában (az epilepszia fókusza a halántéklebenyben van) szenvedő betegeknél spontán módon is kialakulhat. Ezt a betegek gyakran déja vu (mintha már látta volna) avagy déja vécu (mintha már megélte volna) érzésként élik meg. PENFIELD korabeli megfigyelései azt az általános kérdést tették fel, hogy az emlékek elhalványodása, eltűnése (másként fogalmazva a felejtés) mögött a kialakult idegkapcsolatok végleges megszűnése, azaz az emléknyomok teljes törlődése áll, vagy az előhívás okozza a gondot. Leegyszerűsítve: megmaradnak-e örökre emlékeink. Mára ez a kérdés alaposan megváltozott. Az idegtudomány és a pszichológia a maga kísérleti módszereinek segítségével azt a kérdést feszegeti, hogy milyen folyamatok, rendszerek és reprezentációk vesznek részt

63

A több szinten szerveződő emlékek megegyező alkotórészei a tapasztalat általánosításának alapjául szolgálnak. A jelen és a múlt emlékeinek tárolása és felidézésük. fejezet Az emlékek keletkezése. hogy képesek vagyunk az emlékezet tartalmának tudatába kerülni és erről nyelvileg beszámolni.htmlhttp://konyv.uw. Olvasmányok: SCHACTER (1996/1998) Emlékeink nyomában (2. gondolatilag kontrollált emlékezeti folyamatai egy másik agy terület.hu/gross/index. Amikor az esemény alapú epizodikus/autobiografikus emlékek eredetére szűkítjük az itt felvázolt képet. és a helyzetek közötti absztrakt fogalmi kapcsolatok (TOP) képezik a modell vázát. amely megnyilvánul az önéletrajzi visszaemlékezés zavarában. hogy az agy az információkat nem egyetlen helyen tárolja − különböző területei a tapasztalatok más-más vonatkozását őrzik. és amelynek közelebbről meghatározott képletei az emlék képződésében. Tudjuk.hu/gross/index. A részinformációkat különleges memóriarendszerek kapcsolják egybe. megszilárdulásában. amely arra utal. akkor a konvergencia-terület elsődleges helye a hippokampusz. megszilárdulásában (konszolidáció). Az. hogy az önéletrajzi emlékezet elkülönült emlékezeti rendszert alkot. arra utal.az emlék létrehozásában (kódolás). E két agyi képlet együttes működése felelős elsődlegesen az önéletrajzi visszaemlékezés rekonstruktív folyamatáért. dinamikus emlékezet Schank által kidolgozott modern séma elmélet. A terület sérülése az emlékezet sérüléséhez (amnéziához) vezethet. Amnézia és az agy) A hippocampus evolúciójáról és az emlékezetben betöltött integráló szerepéről olvashatunk GROSS 199/2004.. amely a halántéklebeny középső részében található. Az önéletrajzi visszaemlékezés stratégiavezérelt.html FOGALOMTÁR deklaratív emlékezet az epizodikus/autobiografikus és a szemantikus emlékezet együttes elnevezése. hogy ez a specifikus sérülés nem érint több más emlékezeti formát is. amely arra épít. 5.uw. az emlékek jelenetekből általánosított csomagjai (MOP). hozzáférhetőség http://konyv. negyedik fejezetében. és feltehetően az emlék előhívásában is szerepet játszanak. így például a készségek tanulását (procedurális emlékezetet). amelyeket konvergencia-területeknek is nevez a szakirodalom. hogy az emlékezet ön-tanuló módon folyamatosan átszerveződik az új információk hatására. előhívásában. 64 . epizodikus elbeszélési mód a szóbeli visszaemlékezés élményszerű (epizodikus módon szervezett) stílusa. Az esetszintű emlékek. fejezet Eltűnt emléknyomok. A modell empirikus alátámasztását a történet analógiákon alapuló emlékeztetés esetei nyújtják. a homloklebeny ellenőrző folyamatainak ép működéséhez köthetőek. sőt a korábbi ismeretekbe történő integrációjában.

szemantikus emlékezet) felé emelkedik. gépiessé vált ismeretek de lehetnek implicit (rejtett) nem tudatosan használt perceptuális. feltételezetten minden irányból aktiválható. tapasztalatok. Az epizodikus emlékezet az önéletrajzi (autobiogafikus) emlékezet része. amelyen a múltban átélt események felidézése alapul. Az emlékezet pszichológiában Bartlett által 65 . procedurális emlékezet automatikus. amelyek lehetnek begyakorolt. Megjelenése fejlődésileg korábbi. az emlékezet alkotó folyamata. prototípus természetes fogalmi reprezentáció. A betegek az emlékezeti hiányt bizarr. önéletrajzi v. Az újabb rendszerezésben eseményekre való emlékezésként a deklaratív emlékezet egyik formájaként szerepel. amely a sémák általánosításán és az események egyedi jellegzetességén alapul. egyedi élményszerű és fogalmilag általánosított emléket. milyen gondolatok és érzések kísérték az eseményt). készség. Az epizodikus rekollekció-nak nevezett előhívási folyamat perceptuális részletekben gazdag emléket eredményez. A jelentés iránti erőfeszítés. A fogalmak egymással hasonlósági kapcsolatban állnak. nem tudatosult emlékformák. tér-idői és mentális környezetben rendezett felidézése. A téves forrástulajdonítás a felidézett esemény pontatlanságának oka lehet. mint az epizodikus/autobiografikus emlékezés kialakulása. esemény-emlékezet az epizodikus emlékezet mögött álló esemény reprezentáció. Magában foglal minden olyan emlékezetformát. hibákban is megnyilvánul. amely érzelemmel is társulhat. Az ÖE használata én-tudatos (autonoetikus) módon történik. rekonstruktív emlékezet a reproduktív (szószerinti) emlékezéssel szembeállítva.epizodikus emlékezet a múlt eseményeinek élményszerű. amely a kategória tipikus tulajdonságait általánosítja és így esetei több-kevésbé tipikusak. A sémával rokon fogalom. séma a tapasztalat általánosításán alapuló tudás. konfabuláció a homloklebeny sérülés bizonyos eseteinél jelentkező téves emlékezés. amely utóbbi tudatos de nem én-tudatos megismerési forma. forgatókönyv a sztereotip esemény-séma elnevezése forrás emlékezet a felidézett esemény eredeti körülményeinek (inger környezetének) azonosítása. az értelemadás mellett. ellentmondásos elemekkel pótolják. emocionális vagy mozgásos emlékek is. A fogalmat a szemantikus emlékezettel (a világról alkotott tényszerű és fogalmi tudással) szembeállítva Tulving vezette be. amelynek egyedibb és általánosabb formái vannak. (Mi minden történt. amely a kognitív folyamatokat az előzetes elvárások alapján irányítja. betoldásokban. az így létrehozott történetekre a későbbiekben nem emlékeznek. autobiografikus emlékezet az események személyes reprezentációja. tények tudását. A tünet hátterében az emlékezés kontrolljának hiánya áll. Az autobiografikus emlékezet élménytermészetét az epizodikus emlékezetből nyeri. A tudatosság szintje által az autobiografikus emlékezet a nem-személyes tudás (ún. Szerveződése több szinten és egymásba ágyazottan történik. a természetes nyelvi fogalmak esetében a séma a fogalom jelentéseként értelmezhető.

5. A téves emlékezés életszerű és laboratóriumi megközelítése példák által. Az emlékek gyűjtésének eljárásai és az emlékek időbeli megoszlása. Miként igazolja a séma aktív természetét Bransford „rossz szöveg” példája? 3. A tudás/vagy szemantikus emlékezet a mai osztályozásban a deklaratív emlékezet egyik formája. Mit jelent az emlék Tulving meghatározásában? 66 . Szelf-séma és reminiszcencia hatás. Miként kapcsolódik össze Bartlett és Halbwachs munkássága? 9. 4. hogy különböző forgatókönyvek (pl. orvosi rendelő és hivatali ügyintézés) tartalmai keveredhetnek? 6. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: 1. illetve a képzelet és valóság megkülönböztetésének (realitás monitorozás) hibájából is. tudás. Schank dinamikus emlékezet modelljének alapgondolatai. Bartlett kísérleti módszere. amely a percepció és képzelet mellett a helyzetekre. Hogyan igazolta a Szellemek háborúja c. szemantikus emlékezet a világról alkotott fogalmi ismeret. Helyettesítse be a színi jelenet hasonlatot egy személyes emlék alap és változó értékeivel. valamint a kontextusból kiemelkedő lényegkiemelő „szakértői” tudás elnevezése. származhat a tévesen felidézett emlékek beépítéséből. Kognitív hozzájárulás mondatok és szövegek megértésében. téves emlékezés több okra vezethető vissza. Miként és milyen tartalmak mentén keresünk emlékeket? Az általános esemény emlékek miként illeszkednek az önéletrajzi emlékezet modelljébe? 10. népmese felidézése az emlékezés törvényeit? 2. történetekre való emlékezés rekonstruktív természetét is értelmezi. az emlékezet konstruktív természetének levezetése és a séma fogalma. Milyen adatokat szolgáltatnak a „bölcső monológ” és a társalgó emlékezés helyzetei? 7. A fogalmi (konceptuális) fejlődés elméletei a fogalmat mindkét értelemben használják. eseményekre.bevezetett fogalom. A séma mint fogalmi leképeződés Rumelhart meghatározásában. Miben áll a Crovitz féle hívószavas eljárás és mi pszichológiatörténeti háttere? 8. míg a szemantikus háló elméletek többnyire az utóbbit modellezik. Modern séma elméletként lásd dinamikus emlékezet. közmondások emlékezeti szerveződési pontokat? Mi magyarázza. Személyes emlékeink felépítése. Mért nevezhetjük az emlékeztetés eseteit történet analógiáknak? Miként képviselnek a szólások. a forrás emlékezet hibájából. Az emlékezés elsajátítása kisgyermekkorban. Az emlékezeti kontextust nélkülöző „naiv” tudás.

(1989/2001) A világ narratív újrateremtése a monológban. Osiris.2. (1974/89) A megértés kognitív felfogásának vázlata. Schacter. University Press. Budapest Schank. (1996/1998) Emlékeink nyomában. László J. Budapest Király Ildikó (1999) Önéletrajzi emlékek narratív szerkezetének vizsgálata. Budapest Rumelhart.4.E. (1980/1990) A sémák: a megismerés építőkockái. In Kónya A. L.A. (1932) Az emlékezés. Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó. (fordította és az előszót írta Pléh Csaba) Gondolat. S.J. Neisser. Lucariello. Winograd (eds. (1985).. In: D. (1988) The content and organization of autobiographical memories.A. 187-212. Remembering reconsidered: ecological and traditional approaches to the study of memory.) Remembering our past. Budapest TOVÁBBI HIVATKOZOTT IRODALOM Barclay.) Az emberi emlékezet pszichológiai elméletei. Budapest Bruner. Cambridge.L. In: Hagyomány és újítás a pszichológiában.R. D.(szerk. Budapest Bransford_N.J. In U. Thomka B.C..) Az emlékezet ökológiai megközelítése.3. 193-243. L’Harmattan.D. Filozófia. (szerk. Budapest: 457-482. Budapest Clark. Neisser .W. Budapest Bartlett. (1982/1992) John Dean memóriája: esettanulmány. E. In: Narratív pszichológia.. In: Pléh Cs. (1997/2001) Az emberi emlékezet. (1996) Autobiographical remembering: narrative constraints on objectified selves. (2001/2003) Miért futnak egyre gyorsabban az évek. A forgatókönyv elmélet újraértelmezése. Balassi Kiadó. (1925/2006) Az emlékezés társadalmi keretei. McCarrell. Typotex. Rubin (ed. 417-436. Kísérleti és szociálpszichológiai tanulmány. (szerk. U. Pléh Csaba (1998) A narratívumok mint a pszichológiai koherenciateremtés eszközei.. Osiris. Narratívák 5. C. M. megismeréstudomány és a párhuzamos megosztott feldolgozás.. F. UK 67 .C..C. Budapest. Tankönyvkiadó. Budapest Halbwachs. (1998).R. Háttér Kiadó.J.) Kijárat Kiadó. Vince Kiadó. D. (1999/2004) Dinamikus emlékezet. Pszichológia. Budapest Pléh Csaba (2000) A lélektan története. 392-420. (1989/1996) A megismerés építőkövei. Osiris. (szerk. D. In Kónya A. Cambridge Barsalou.) Gondolkodáslélektan I.). Irodalom A FEJEZETHEZ AJÁNLOTT SZAKIRODALOM: Baddeley. Budapest Draaisma.

Gondolat Kiadói Kör Kónya Anikó. G. Budapest Király Ildikó (2004) Infantilis amnézia I. 154-190. (2001) Sensory-perceptual episodic memory and its context: autobiographical memory. (szerk. 187-215. 99-114.A. 167-194. Pszichológiai Szemle Könyvtár 2. társas. J.) Episodic memory.G.) Az emberi megismerés kibontakozása.. 172-190. Typotex. II. In: Győri M. (1992) The Chancellor’s Memory: Rhetoric and Truth in Discursive Remembering. (1999/2004) Agy. BODOR Péter. Rubin. Akadémiai Kiadó. In László J.A. D. Harvard University Press. Brown M. Experience and School. Hess In: Social Cognition and Aging. M. K.Bower. In: Győri M. Bugán A. Budapest. Academic Press.Mesék az idegtudomány köréből. Th. 569-599. L. Aggleton (eds. D. Utánzás és emlékezet. M.H. M.M. PLÉH Csaba (1999) Kollektív. Barsalou.(1999)Autobiographical Memory and Social Cognition: Development of the Remembered Self in Adulthood.B. Conway. (szerk. Memory. 53-70. 148-204. (eds. Black.. Gondolat Kiadói Kör Kónya Anikó (2004) Infantilis amnézia. látás.) Az emberi megismerés kibontakozása. emlékezet . J. J. Budapest Krajcsi Attila (2001) A számítógépes modellezés szerepe a kognitív pszichológiában.T. New York Gross. W.. New directions in research. M. Fitzgerald.J. National Academy Press. Dordrecht Fitzgerald. Turner. Brain. (1992) A structural model of autobiographical memory.) Theoretical perspectives on autobiographical memory. (1979/1988) Forgatókönyvek a szövegre való emlékezésben. KIRÁLY Ildikó. New York Edwards.S. társadalmi. In A. Spinller.A. Budapest Király Ildikó (2002) Kisgyermekek eseményemlékezetének fejlődése. (1999) How people learn. Nelson. W. D. M.. Felnőttek gyermekkori emlékeinek eredete. Applied Cognitive Psychology. J. L.A. H.. J. Budapest Lancaster. H. (1997) Multiple Organisations of Events in Memory. Gondolat Kiadói Kör. (1989) Narrative form the crib.. Washington. (szerk. D.A. In: Oláh A. Potter.. Mind. Spinnler. Kisgyermekek eseményemlékezetének korlátai. Wagenaar (eds. Netherlands Conway. Baddeley.C.) Theoretical perspectives on autobiographical memory.C.) Válogatás a szociális megismerés szakirodalmából.) Fejezetek a pszichológia alapterületeiből..A. Cambridge 68 ..F.J. W. Conway. 5. Budapest. Wagenaar. (1992) Autobiographical memory and conceptualisation of the self. Eötvös Kiadó. (szerk. Budapest Bransford.C. Conway. Kluwer Academic.. In Conway. In M. C. Kluwer Academic Publishers. Rubin. Oxford University Press.. Tankönyvkiadó.

L. 5. Memory. Szendi István (2001) “Ne gondolj a fehér medvére!” Az emlékezeti gátlás neuropszichológiája. UK 69 . 111. and Cognition. D. 123-134. Hogyan felejt és emlékszik az elme? HVG Könyvek.) (2000) Bartlett.L.Nelson. W. (2001) Momentous events and the life story.(1995) Creating false memorires. (1989/2001): A stratégiailag kiemelkedő emlékezeti keresőfolyamatok. Culture and Cognition. Psychology Press.P. Psychological Review. P. M. Kalamarides. 2. K. E. 2004. Fivush.. Budapest. Penfield. New York Schacher. A. (2004) The emergence of autobiographical memory: A social Cultural Developmental Theory. Rieser. (szerk. Brain. Tulving. Special Issue: Autobiographical memory.B. (1963) The brain’s record of auditory and visual experience. Az emlékezet hét bűne.J. McDermott. Racsmány Mihály. 486-511. Cs. Pléh. 86. 21.. 417-435. Journal of Experimental Psychology: Learning. Racsmány.) Az elme sérülései: Kognitív neuropszichológiai tanulmányok. 2. Pillermen D.B. 595-696..: Remembering words not presented in lists. (1983): Elements of episodic memory. 2001/2002.. Saito. Akadémiai Kiadó.J. PEROT.. H. Oxford University Press. Tudomány és Lélek. R. Roediger. (szerk.B. Budapest. Black. 4. In. 41-65. Review of General Psychology.B.K. 803-814.

amikor a beszéd és/vagy a beszédmegértés képessége nincs jelen. Első lépésként definiáljuk. sőt magán a lélektanon belül sem arról. A nyelvet itt úgy tekintjük. itt mégis egy olyan definíciót fogunk használni. Mindabból.3. Egyrészt. Két mozzanatot emelünk ki definíciónkból.1.1. mind a megértés során.1. majd vegyük szemügyre. akár nem. vajon elválaszthatatlanul a nyelv lényegéhez tartozik-e az. hogy egy természetes nyelv elemeit (szavait) a nyelv grammatikai szabályainak megfelelően. jó okkal. Nyelv és kommunikáció: definíciók és kapcsolatok Könyvünk e fejezete két kulcsfontosságú emberi képességgel. akár nem. s alább vissza is térünk még rá.). miért tekintjük ezeket két külön képességnek és miért is tekintjük őket az emberi pszichológia különösen fontos összetevőinek? 3. amit alább majd elmondunk a 70 . azaz a nyelvre való képességet nem kötöttük szorosan a hangzó beszéd alkalmazásának és megértésének képességéhez – azaz. lélektan. társas szempontból akár helyénvalóan. Az is feltűnhet az olvasónak. neurolingvisztika. A Z EMBERI NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ ALAPFOLYAMATAI Győri Miklós és Hahn Noémi 3. mint egy kódrendszert – akár kommunikatív célra alkalmazzuk. hogy a nyelvi képesség megnyilvánulhat olyan esetekben is. a nyelvvel és a kommunikációval kapcsolatos legalapvetőbb pszichológiai ismereteinket foglalja össze. hogy többnyire a kommunikáció céljait szolgálja. ebben a felfogásban nem kritérium. nyitva hagytuk annak a lehetőségét. mind az aktív produkció. amely egy igen szűk értelemben fogja fel a nyelvhasználat fogalmát: Nyelvi képességen (a hétköznapinál szorosabb értelemben) azt az emberi viselkedéseskognitív képességet értjük. azaz a pragmatikai készségeket nem tekintjük a szorosan vett nyelvi képesség részének. illetve a nyelvi képesség fogalmát. stb. hogy definíciónkban nem emlegettük a beszédet. hogy kommunikatív. Definíció Nincs teljes egyetértés a nyelvvel foglalkozó különféle tudományokban (nyelvészet. vagy szociálisan helyénvaló legyen a nyelvhasználat. produktív módon jelentéssel bíró (értelmezhető) és nyelvtanilag helyes kijelentésekbe (mondatokba) kombináljuk. miként célszerű definiálnunk a nyelv. Az egyik fontos vitapont az. Noha ez kétségtelenül igen fontos funkciója a nyelvnek. mit is értünk itt nyelven.

Nehéz lenne komolyan kétségbe vonni. az emésztőrendszer és az agy közti kémiai kommunikációról beszélünk. vagy teljesen hiányzik. akkor nem mindig ugyanabban az értelemben használjuk a „kommunikáció” kifejezést. a számunkra most lényeges kérdés az. milyen nyomós érveink vannak a nyelv fogalmi elválasztására mind a kommunikációtól. míg B képesség mutat sérülést. míg B képesség ugyanannál a személynél jelen van. hogy amikor időnként félhangosan magunkban beszélünk. jelen van. azaz akiknél A képesség működik. Az emberi kommunikációs képesség fogalmi meghatározása még a nyelvénél is nehezebb feladat. többféle és lényegét tekintve különböző pszichológiai és idegrendszeri folyamat eredménye. agyi vagy mentális rendszer elkülönülésének alátámasztására hozható érveink közül talán a legfontosabbak az úgynevezett disszociációkból származó érvek. mint amelyek előbbi példáink hátterében állnak. az orvostudományban pedig. Ezek azok a mintázatok. amikor önmagunk számára jegyzeteket készítünk. hogy amikor a számítástechnikában mondjuk két számítógép közti. ha valakinél az egyik képesség működik. az etológiában mondjuk két hangya közti. Ugyanez a helyzet.2.1. kiderül. hogy az emberi kommunikatív képesség összetett jellegű. S könnyen gyűjthetünk példákat a nyelvhasználat nélküli kommunikációra is. 3. vagy akár hiányzik teljes egészében. S. találunk-e ilyen kettős disszociációs mintázatokat a nyelv és a kommunikáció kapcsán? 71 . Mivel fejezetünkben először a nyelv pszichológiájának alapjaira fogunk összpontosítani. akiknél a fordított eset áll fenn. A disszociációk esetei közül is azok a mintázatok a különösen erős érvek. Nos. az emberi kommunikáció szándékos. mind pedig a hangzó beszédtől. amikor szavak nélkül igen kifejezően és hatékonyan kommunikálunk valamit. amelyek úgynevezett kettős disszociációnak tekinthetőek. az etológiában. A lélektanban (és az idegtudományokban is) két képesség. tudatos módjai valójában jóval bonyolultabb és lényegesen különböző mechanizmusokra épülnek. a kommunikáció összetett definícióját is majd később tárgyaljuk. Akkor beszélünk két képesség disszociációjáról. hiszen mindnyájan látunk számos példát a hétköznapi életben arra. hogy az embereknél a kommunikáció el tud válni a nyelvhasználattól. míg a másik képesség sérült. Miért két külön képesség a nyelv és a kommunikáció? Egyszerű. hétköznapi példákkal is illusztrálható. amikor A képesség sérült egy személynél. működik. szakaszában.nyelvi képesség kapcsán. emellett fogunk érvelni majd e fejezet 6. Más tudományokban is – pl. s találunk más személyeket is. addig – nyelv és kommunikáció viszonyát tárgyalva – elegendő lesz. de az orvostudományban is – fontos téma a kommunikáció. ha megmaradunk a „kommunikáció” kifejezés hétköznapi használatánál. a számítástechnikában. ám nem személyek közötti kommunikáció. Részben éppen pszichológiai megfontolásokból az: a pszichológiai elemzés ugyanis igen erősen azt sugallja. például. de a laikus számára is kézenfekvőnek tűnhet az az előzetes megjegyzésünk. amikor A és B képesség esetében találunk olyan eseteket is. az nyelvhasználat.

Ilyen szerzett kommunikációs zavar állhat elő például az agy jobb féltekéjét ért sérülések. vannak „tiszta” afáziás esetek is. vagy az agy elülső. amennyire ezt ma látjuk. sőt néha bizarr. sőt. hogy a nyelvhasználat zavarát nem-nyelvi eszközökkel – fokozott gesztikulációval. a másik személy szükségleteihez. Ez előállhat az agyat ért baleset. de általános kommunikációs képességük nem szükségszerűen. az az. belső állapotaihoz illeszkedve. mivel ezek révén igyekszik „pótolni” a hiányzó nyelvi képességét. Ami számunkra most különösen érdekessé teszi ezt a problémát. Az ilyen tiszta afáziát mutató beteg kommunikációs képességei nem vesznek el. mimikával. szerzett idegrendszeri zavar. Nyelvhasználatuk inadekvát. s számos további képessége is lényegében ép maradhat. ám drámaian csökken az a képessége. Ez egyebek mellett abban jelentkezik. Az afázia olyan. hogy nem. Egy részük azonban gyakorlatilag tökéletesen elsajátítja a nyelvet: rendelkeznek a megfelelő szókinccsel. igen. szó szerinti. gesztusokra. hogy ezekhez némiképpen hasonló nyelv-kommunikáció elválásokra az atipikus. Úgy tűnik tehát. hogy az emberi nyelv és az emberi kommunikáció valóban két külön képesség. vagy tumor eredményeképpen is. agyvérzés. Ugyanakkor beszédük. A fordított mintázat kevésbé jelenik meg tisztán.Úgy tűnik. Érdemes megjegyezni. a helyzethez. mimikára. beszélhetünk a kommunikáció szerzett zavarairól. Az egyik ilyen példa a fejlődési diszfázia. prefrontális területeit ért sérülések eredményeképpen. gyakran még fokozottan is érzékennyé válik a kommunikáció nem nyelvi módjaira. legalább részben elkülönülő pszichés és idegrendszeri mechanizmusokra támaszkodik. merev. ha a másik sérült. és igen változatos egyéb tünetekkel együtt jelentkezhet. Nyelvi rendszerük sérült. 1998). az idegrendszer sajátos sérülésmintázatai alátámasztják a mai lélektan azon felfogását. Vezető tünete. fokozott figyelemmel – aktívan igyekeznek kompenzálni (Leonard. Baron-Cohen és Bolton. általában genetikai okokból és/vagy szülés körüli idegrendszeri sérülés hatására. hogy a két képesség – legalábbis bizonyos mértékig – akkor is elsajátítható. ám úgy tűnik. vagy specifikus nyelvi zavar. vagy kevésbé sérült kommunikációs képesség fontos szerepet tölt be az afáziás betegek rehabilitációjában. az iróniát. Ez egyebek mellett olyan formában jelentkezik viselkedésükben. 2000). és tökéletesen tudják alkalmazni a nyelvtani szabályokat. elsősorban genetikai okokkal magyarázható fejlődési zavar sok – noha közel sem minden (!) – esetében. a vicceket – erősen hajlamosak minden kijelentést szó szerint értelmezni. mert arra mutatnak rá. Ilyenkor a beteg nyelvi képességei. nyelvhasználatuk mégis gyakran nagyon furcsa. hogy a nyelv elsajátítása erősen megkésik. jelek használatával. Ez olyan emberi fejlődési zavar. testbeszédre. hogy azt valóban kommunikatívan. ám ezzel együtt is úgy véljük. Ennek a sérülésmintázatnak a fordítottját figyelhetjük meg az autizmusnak nevezett. vagy rosszul értik a célzásokat. Az épen maradt. Ezek azért különösen fontosak. amikor az agyat ért sérülés eredményeképpen valakinél elveszik vagy mélyen sérül a nyelvi képesség. pl. valóban rugalmasan alkalmazza. amely kisgyermekkorban jelentkezik. Az autizmussal élő személyek jelentős része komoly nyelvi zavarokkal is küzd (l. a szokásostól eltérő fejlődés is kínál példákat. amikor csak a nyelvi képesség mutat sérülést. s esetleg soha nem is éri el a megfelelő szintet. hogy a fejlődési diszfáziával küzdő gyermekek ugyanakkor általában nem mutatják a kommunikációs képességek zavarát. Nagyon 72 .

e kötet történeti fejezetét is). amely azonban esetenként ép nyelvi képességekkel társulhat (pl. hogy míg az állatok jelhasználata alapvetően reflexes. az váltja ki. hogy elvben bármely beszélő végtelen számú különböző mondatot képes megformálni illetve megérteni. Azaz. hogy Budapest szép. a következőképpen: „János tudja. és a nyelv mint kommunikációs eszköz rugalmas használata (számos más bizonyíték is erre utal). S nyelvünk maga megengedi. Ám ezt megint beágyazhatjuk egy másik mondatba. Az emberi nyelvhasználatot (többnyire) nem a környezet ingerei. Az állatok ezzel szemben többnyire csak fajra jellemző mennyiségű. vagy éppen átvenni a szót a kellő időben. 2000).” Megint teljesen új mondatot kapunk. hogy az ember képessége a nyelv elsajátítására és használatára nem csak elkülöníti őt más fajoktól. Nyelvhasználat az embernél és jelhasználat más fajoknál René Descartes (1596-1650. a modern európai gondolkodás egyik úttörője volt az.2. hogy Budapest szép. anélkül. 1637/1992. máskor pedig túlságosan sokat beszélnek. véges számú üzenet közül válogathatnak. Vegyük példaként a következő példamondatot: „Budapest szép. A legfontosabb ezek közül bizonyára az. hogy továbblendüljön a beszélgetés.” Most ágyazzuk be ezt a mondatot egy másik mondatba. aki először érvelt meggyőzően amellett. mondjuk így: „Mari biztos benne. 3. mereven valamilyen jól azonosítható külső vagy belső inger jelenlétéhez kötött. A nyelv természete 3. addig az emberi nyelvhasználat igen gyakran függetlennek mutatkozik a pillanatnyi ingerhelyzettől. Könnyen belátható. sejtését ma is helyesnek tartjuk (Descartes. pontosan az sérült nyelvhasználatukban. figyelmét. Önmagában nyelvi tudásunk. hogy a végtelenségig játsszuk ezt a játékot.kevéssé tudnak részt venni teljesen hétköznapi társalgásokban: elfelejtik átadni. s igen sokat elárul az emberi elme természetéről is. hogy figyelembe vennék a másik érdeklődését. mint (más képességek mellett) a kommunikációs képesség fejlődési zavarára. Descartes következtetései közül sokat ma már nem fogadunk el. mint sajátos szerveződésű rendszer. Pléh 2000). s ezért nagymértékben ingerfüggetlen. mindig egy teljesen új mondatot hozva létre. lehetővé teszi ezt a végtelen produktivitást. de hozzátartozik az emberi lét lényegéhez.1. Mondhatnánk persze. TagerFlusberg. ami az emberi kommunikáció legfontosabb sajátossága: a kölcsönösség. hogy János tudja. hanem a beszélő szándékai és belső megismerőfolyamatai irányítják. hogy egy teljesen új mondatot kaptunk. mégis igen mély hatást gyakorolt az európai gondolkodásra és a modern pszichológiára. Az emberi nyelvhasználat ugyanakkor lényegénél fogva produktív és kreatív is. hogy erre a végtelenségre a beszélőknek nincsen elegendő ideje és memóriája. tudását. l. és számos megfigyelését. Ezért ma úgy tekintünk az autizmusra.” Kétségtelen.2. Gyakran semmit sem tesznek. 73 . ez azonban nem a nyelv korlátja.

Az alábbi táblázatban foglaltuk össze az emberi nyelv. amelyről fentebb már szóltunk: az ingerfüggetlenséget.és az állati jelhasználat közötti eddig említett lényegi különbségeket. reflexes Emberi nyelvhasználat a nyelvhasználat nagyban ingerfüggetlen. („Mit is csinált Nagy Sándor Indiában?” „Vajon milyen lesz a nyaralás jövőre Rodoszon?”) S beszélhetünk olyan dolgokról. s nem is fognak létezni: pl.” kreatív módon új és új mondatszerkezeteket alkot. amikor mondatokat hoz létre: „teremtő. de minden egyes esetben új és új nyelvtani szerkezetet mutató mondatok is. Szempont Az ingerkörnyezethez való viszony: Állati jelrendszerek a jelhasználat az inger jelenlétéhez kötött. idő és tényszerűség. amelyek legjobb tudomásunk szerint nem léteztek. ha nem pusztult volna el olyan fiatalon!”. amelyek fényében a nyelv elsajátítását és használatát a természet által létrehozott legbonyolultabb jelenségek közé sorolhatjuk. Könnyedén beszélünk térben és időben igen távoli dolgokról. mondhatjuk. az alábbiakban azonban számos olyan vonását említjük majd. hanem sokkal többre: végtelenül sok különböző szerkezetű mondat létrehozására.Nyelvészeti elemzéssel az is kimutatható. 74 . tényszerűséget tekintve nem korlátozott az „itt és most” véges A lehetséges jelentések számú tényei köre: A lehetséges. jelalkalmazó képességeit tekintve. hogy fenti példamondataink nem egyszerűen csak új és új mondatok. Az állati jelrendszerek ezzel szemben mindig az aktuális ingerkörnyezetre vonatkozóan hordoznak csak információt. hogy „Milyen szép kölykei lehettek volna nagymamánk kutyájának. amely egyedülálló az ismert fajok jelrendszereit. hogy az emberi nyelveken kifejezhető jelentéseket. hogy az emberi nyelvhasználatban olyan rugalmasság. kreativitás és kifejező erő nyilvánul meg. Az emberi elme egy sajátos értelemben végtelen kreativitást mutat a mondatok megformálásban – innen származik a nyelv végtelen produktivitása. térben. szándékos időben. Emberi nyelv és állati jelrendszerek között tehát a különbség még annál is több. Azaz a nyelv nem egyszerűen néhány sémát tölt fel újra és újra szavakkal. lényegileg különböző üzenetek száma: rögzített. Azt. Részben ez biztosítja az emberi nyelvhasználatnak azt a sajátosságát. Önmagában már ez is különleges figyelemre teszi érdemessé. az állathoz térben és időben közeli tényekről. produktivitás. általában 50-nél végtelen kevesebb Összességében megállapíthatjuk. Nem egyszerűen végtelenül sok új mondat létrehozására vagyunk mindnyájan képesek. mint potenciális végtelenség és véges zártság közti (persze önmagában is figyelemre méltó) különbség – a nyelv lényegéhez tartozik a kreativitás. kijelentéseink tartalmát nem korlátozza tér.

Ez adja az emberi kultúra kumulatív. a modellkövetés. attitűdöket. a nyelvet birtokló egyénen kívül valósulnak meg. azt. hogy embercsoportokon belül rendkívül hatékonnyá teszi a viselkedés tervszerű összehangolását. mint feltételes tervet (mondjuk: „Ha eléritek a nagy fát még alkonyat előtt. A társas cselekvés összehangolása. a kulturális emlékezetnek is különösen fontos eszköze. hiszen kijelentéseket tudunk tartósan rögzíteni. akikkel kooperálnunk kellene! A nyelv a kultúra talán legfontosabb hordozója.2. A nyelv eddig említett funkciói bizonyos értelemben mind „külső” funkciók. s ebben különösen plasztikusan megjelenik az a vonása. például a nyelv evolúcióját meghatározóak. értékeket adunk át gyermekeinknek nyelv nélkül.2. Az írásbeliség kialakulása óta ez különösen nyilvánvaló. táborozzatok le” vagy „Ha e mellékhatások bármelyikét észlelné. Néhány. hogy mi is pontosan a nyelv funkciói. a nyelv pszichológiai megértése szempontjából különösen lényeges szerepét emeljük csak ki. A nyelv belső reprezentációs eszköz. hogy áttekintsük ezeket a vitákat. a gondolat (egyik) formája. Amit látszólag játszi könnyedséggel egyeztetünk nyelvi formában a lehetséges jövővel kapcsolatban.3. és ezek közül melyek az igazán alapvetők. hogy nyelvhasználatunk nem korlátozódik az aktuális „itt és most” világára. hogy az egyéni tanulás eredményét képesek vagyunk igen hatékonyan átadni más egyéneknek. de a kultúra megőrzésének. de ha nem. Nyelvészek és filozófusok is érvelnek azonban 75 . Az emberi faj egyik fontos sajátossága és egyben evolúciós előnye más fajokkal szemben. hanem tudunk beszélni pl. s ezzel tartósan hozzáférhetővé tenni. A kulturális tanulás folyamata nem csak a nyelven keresztül kerül át egyik generációból a másikba – más mechanizmusok. sőt a jövő különféle lehetőségeiről is. azonnal hagyja abba a gyógyszer szedését. filozófiájában és a nyelvészetben számos. a jövőről. is szerephez jutnak – de a nyelv szerepe kétségkívül kiemelkedő. médium is. Ebben a generációk közti tudásátadásban kulcsszerepet játszik a nyelv. halmozódó jellegét: az újabb generációknak nem kell „mindig mindent elölről kezdeniük”. fogalmakat. A nyelv jelent ő sége Mindnyájunknak nagyon elemi. ahogyan tudást. hogy a nyelvhasználat mennyire szorosan hozzátartozik a mindennapi emberi létezéshez. Egy ilyen bevezető tankönyvben. A nyelv egyik legfontosabb evolúciós előnye minden bizonnyal az volt. egymással vitatkozó elméletet és elemzést találunk arra vonatkozóan. s a kultúra nyelv általi tárolása és átadása ezzel még hatékonyabbá vált. A nyelv pszichológiájában. természetesen nem vállalkozhatunk arra. A nyelv nem csak a kultúra átadásában segít. menjetek tovább a folyó mentén. mint a miénk. stb. így az utánzás. alapvető élménye az. próbáljuk csak meg nyelv nélkül egyeztetni azokkal. s forduljon haladéktalanul orvoshoz”). Gondoljuk el az emberi szocializáció folyamatát.

de többnyire néhány tízezertől néhány százezer szóig terjed. azaz milyen fogalmakkal érdemes a nyelvről beszélnie a tudománynak. hogy egyes nyelvek nem használnak bizonyos fonémákat – pl. Ezek a szavak mind az 76 . afrikai nyelvek használnak olyan csettintő hangokat. Az előbbi példánál maradva. Az egyik szinten a nyelv véges hangkészletéből hozunk létre szavakat. nyelvi elemeket sorrendez magasabb szintű nyelvi szerkezetekbe. erre is sok adat utal. Egy átlagos beszélő a tágan értelmezett „nyugati” kultúrákban néhány tízezer szót birtokol. de a nyelv eggyel magasabb szintjén. így tartjuk meg emlékezetünkben. A nyelv kombinatorikus rendszer. hogy a nyelv fontos szerepet játszik az azt birtokló elmén belül is. hogy az egyes nyelvek nem ugyanazt a fonémakészletet használják. A nyelv. zajlik. s ezt két kitüntetett szinten teszi – ezt a jellegzetességét nevezzük a nyelv kettős tagolásának. a morfémák szintjén jelentésmegkülönböztető szereppel bírnak. milyen fogalmakkal lehet a legjobban megragadni a nyelv mint rendszer felépítését és működését. amit hallunk. gondolkodásunk részben nyelvi formában történik. Ez nem csak abból fakad. s összesen is mintegy 140-re tehető az emberiség nyelveinek teljes fonémakészlete. ’bér’ vagy ’bél’. ez az első fontos szerveződési szint. s erre jócskán találhatunk bizonyítékokat pszichológiai kutatásokból is. együttesen az adott nyelv fonémakészletének. hogy az egyes nyelvek időnként másként húzzák meg a hangok közti határokat. A világ nyelveinek nagy többsége 20-40 közötti fonémát használ. Egy adott nyelvben előforduló hangokat nevezzük az adott nyelv fonémáinak. többféle okból is. amíg végrehajtjuk őket. amelyeket a mai európai nyelvek például nem – de. részben. nem az egyetlen belső kódunk. Szubjektíven is átéljük például. Ugyancsak számos adat utal arra. hogy a szó. hogy míg számos nyelv két külön fonémaként alkalmazza a ’l’ és ’r’ hangokat. ’para’ vagy ’pala. A gyakran hivatkozott. Ebből az is következik. addig például a japán nyelvben nincs fonémahatár ezek között. A fonémák nem hordoznak jelentést. hogy viselkedéses terveinket gyakran nyelvi formába öntjük. de kétségkívül igen fontos szerepet játszik abban. Ezeket a nyelv – láttuk – igen csak szűkös fonémakészlet elemeinek kombinációi révén hozza létre. klasszikus példa az. hogy képesek vagyunk absztrakt. hogy a nyelvnek mint belső kódnak szerep jut a viselkedés tervszerű irányításában is. Nézzük meg ezek közül a legfontosabbakat. 3. vagy kétszintes szerveződésének. A nyelv sajátos „kód” szerepét tölti be az emberi emlékezetben – a kísérleti emlékezetkutatás jól dokumentálta. A nyelv szervez ő dési szintjei A nyelvészet érdeklődésének középpontjában régóta ott áll az a kérdés. hogy a nyelvi (át)kódolás igen fontos szerepet játszik különféle emlékezeti folyamatokban.3.amellett is. A nyelv sajátos belső kódot szolgáltat megismerőfolyamataink számára.’ A nyelv legkisebb jelentéshordozó elemei a morfémák. a konkrét észleléstől elvonatkoztatott fogalmakban történő gondolkodásra. nem mindegy a jelentés szempontjából. A nyelvek fonémakészlete meglehetősen kicsiny. Egy-egy nyelv teljes szókincse igen nehezen megszámlálható. abból is.2. így a magyar beszélő ’r’ és ’l’ hangja a japán hallgató számára ugyanannak a fonémának két (nehezen megkülönböztethető) változata.

s ezekhez nem tudunk majd új szavakat kialakítani… Ugyanakkor nem válhat bármilyen hangsor egy adott nyelvben szóvá. Itt olyasfajta kombinatorikus végtelenséget találunk. mint láttuk. A következő. nyelvtani hovatartozásuk szerint. hanem nyelvtani tulajdonságaik. sőt. a megfelelő nyelvtani kategóriába tartozó morfémák a megfelelő helyen vannak benne. illetve kiejtenünk az adott morfémát). melléknév. ahogyan ezt többnyire. kombináljuk. helyes mondatnak is tartanánk. hogy ha a mondatban a szavak sorrendjét kizárólag a jelentés vezérelné. Hogyan is tehetné e mondatot a jelentése mondattá. milyen toldalékokat kaphat). összességüket fonotaxisnak. Igen intenzív kutatások folytak és folynak annak feltárására. a morfémákat mondatokba sorrendezzük. illetve megérteni. A morfémák összességét egy. A mentális lexikonban tárolt morfémák jellegzetesen két nagyobb csoportba sorolhatóak: részben szótövek. hogy bármely nyelv fonémakészletéből elvben végtelenül sok új szót alkothatunk – nem kell attól félnünk. nem találunk benne nyelvtani hibát. jelentését. kijelentésbe. sőt. a szavak hangokból való megkonstruálásának is megvannak a maga szabályszerűségei. alszanak – dühödten. mert nyelvtanilag helyes. Itt csak jelezzük. amelyek révén a mentális lexikon elemeit. részben pedig különféle toldalékok. megtesszük). vagy nehezen határozható meg a jelentése –. s ebből a véges készletből a szintaxis szabályai potenciálisan végtelen számú mondat létrehozására tesznek bennünket képessé. milyen a szerkezete és a működése (például hogyan keressük ki belőle egy hallott szó jelentését olyan gyorsan. kissé leegyszerűsítve. Nézzük meg ennek illusztrációjául elsőként Chomsky (1995) elhíresült példamondatát: „Színtelen zöld eszmék alszanak dühödten. hogy majd jönnek új fogalmaink. minden egyes szó jelentése ellentmond a következő szó jelentésének: színtelen – zöld. hogy a mentális lexikonnak legalább háromféle információt kell tartalmaznia minden egyes morféma kapcsán: a morféma hangalakját (mely hangok sorozataként kell felismernünk. A ’melléknév. a nyelvet birtokló személy fejében a személy mentális lexikonjának nevezzük. megszülethetne egy ilyen mondat. így a cseh ’zmrzlina’ (fagylalt). ha csupa ellentmondás? Azért tartjuk mondatnak – noha kétségtelenül nem.igen korlátozott fonémakészlet elemeinek kombinációiból állnak. Ezzel ellentétben. illetve nyelvtani tulajdonságait (milyen szerepet tölthet be egy mondatban. Ezeket a szabályokat nevezzük fonotaktikai szabályoknak. Nehéz azonban amellett érvelni. Ha megnézzük a mondatot. mégpedig nyelvenként eltérő szabályszerűségei. A laikus többnyire úgy véli. zöld – eszmék. elvben végtelenül sok különböző szerkezetű mondatot vagyunk képesek megalkotni. s vegyük észre. hogy a mondatok összeállítását a szavak jelentése vezérli. A magyar fonotaxis szabályai nem engedik meg például a szó eleji többszörös mássalhangzó-torlódást. vagy ’krtek’ (vakond) szavak például nem jöhettek volna létre spontán módon a magyarban. 77 . eszmék – alszanak. miként szerveződik pszichológiai értelemben mentális lexikonunk. a szintaxis szabályai nem a szavak jelentése szerint sorrendezik azokat egy mondatba. A szintaxis alatt mindazon szabályok összességét értjük. a nyelv lényegéhez tartozó szerveződési szint „motorja” a szintaxis. mint láttuk.” A mondat formailag kifogástalan magyar mondat. amilyet a fonotaxis kapcsán láttunk: a mentális lexikonban véges számú nyelvi elemet találunk.

Vegyük például a következő mondatot (É. hallgatóként/olvasóként elemeztük a mondatot. „Tehetséges fiatal atléták edzenek éjjel-nappal”).): ’János látta. ige+többesszám-harmadikszemélyű rag. Egyrészt. akár könnyen érthető a jelentése (pl. a mondat állítmánya köré szerveződő morfémák) áll. a mondat alanya köré szerveződő morfémák) és egy igei csoportból (VP – egy ige. Az ilyen szerkezetű mondat mondat lesz. határozó’ kombináció grammatikus a magyarban. Kiss Katalin példája. akár igen nehezen – mint a Chomsky által kínált példában. ezért nincsenek további 78 . hogy egy mondat (S) mindig egy főnévi csoportból (NP – egy főnév. 33. rögtön az első elágazás azt a szabályt jeleníti meg. Nagyon leegyszerűsítve. a nyelv pszichológiáját tárgyaló bevezető fejezet keretei közt megpróbáljuk részleteiben kibontani. mi mindent mutat a fenti nyelvtani fa. az ábra minden csomópontnál egy szintaktikai szabály alkalmazását mutatja. A főnévi csoport ebben a mondatban egyszerű. Idézett példamondatunk nyelvtani szerkezetét a nyelvész – nem minden részletét kibontva – így ábrázolja: A fordított „fa-rajz” a maga ágaival egyszerre ábrázolja a mondat nyelvtani szerkezetét. egy sajátos összefüggésrendszert a mondatot alkotó morfémák között. o. egy tulajdonnévből áll. amelyek segítségével beszélőként létrehoztuk.’ Amikor egy ilyen mondatot kimondunk vagy megértünk – s ez egy átlagos beszélőnek igen könnyű feladat – valójában fel kell építenünk egy nyelvtani szerkezetet.főnév+többesszámjel. 1998. A mai szintaxiselméletek sokkal többfélék és egyenként is összetettebbek annál. hogy egy. A szintaxis tehát meghatározza a morfémák sorrendjét egy mondatban. s egyben utal azokra a szintaktikai szabályokra. hogy Mari megérkezett. fentről elindulva a fa minden elágazásánál egy szintaktikai szabályt alkalmazunk. de ezzel szoros összefüggésben a mondatnak sajátos nyelvtani szerkezetet is ad. Csak két vonását emeljük ki (és a szerző eredeti. a nyelvészet angol eredetű szakkifejezéseinek rövidítéseit sem oldjuk fel). a magyar szintaxis előállít ilyen sorrendet.

Ennek a koherenciának a felismerése. szervesen összetartozó mondatból áll. de felhívjuk az olvasó figyelmét arra. miként vagyunk képesek olyan gyorsasággal egy mondat feldolgozása során kikeresni a mentális lexikonból a mondatot alkotó szavak jelentését. hogy „Péter megszerette Gábor barátnőjét” vagy „Péter barátnője megszerette Gábort”… A nyelv pszichológiájának egyik központi kérdése éppen az. mint a „Tehetséges fiatal atléták edzenek éjjel-nappal” mondaté. amely több. egy szerkezet (mondat) építésének folyamatában újra alkalmazhatunk egy már korábban alkalmazott szabályt. Ezeket a lépéseket most nem követjük végig. míg előáll a teljes. ezért a ’VP’ ágon még több szabályt is alkalmazunk. Ezzel szemben az igei csoport igen összetett. amelyek között koherens kapcsolat van jelen. hogy a mondat „Mari megérkezett” almondatának szerkezetét nem ábrázolja a fenti rajzunk. A diskurzus szint lényegi mozzanata. Egy mondat jelentését – ha félretesszük a kommunikációban betöltött szerepét – kétféle dolog határozza meg: a mondatban szereplő morfémák jelentése és a mondat nyelvtani szerkezete együtt. hogy a morfémák alapvetően meghatározzák a mondat jelentését. Ne keverjük össze itt e fogalmat a diskurzus szó hétköznapi „csevegés”. hogy végtelenül sok különböző mondatszerkezetet tudunk alkotni és megérteni. A hallgató a diskurzus koherenciájának megteremtése során számos nyelvi és nem nyelvi információra támaszkodhat. egy leíró szöveg. Azaz. hogy ne egyszerűen egymás mögé helyezett. hogy van legalább egy. Könnyű demonstrálni azt. s ezért a két mondat jelentése is eltérő. hogy milyen szabályok vezérlik. Ez lehet egy történet. ám szerkezetük eltérő. megérkezett. csak vennünk kell két azonos nyelvtani szerkezetű mondatot. Ezt hívjuk a szintaxis rekurzív jellegének. hogy amikor ideérünk a szerkezetépítésben újra elkezdhetjük alkalmazni az elsőként alkalmazott szabályt. a mondatnál magasabb nyelvi szerveződési szint. hanem olyan mondatokról. akit János tegnap ismert meg. kész szerkezet. a közlő pedig épít arra. A diskurzus szint azt a nyelvi egységet jelöli.elágazások az ’NP’ ágon. egymással össze nem függő mondatokról legyen szó. hogy létrehozzuk. 79 . egy párbeszéd vagy ezek részlete is. „János látta. Most nézzünk két mondatot. egy véges számú szabály és elemkészlet segítségével. és ez hozza létre a nyelvnek azt a tulajdonságát. hogy Mari. Ez a szerkezet mondat a mondatban.”) A mondat nyelvtani szerkezete központi mozzanata a nyelvnek és a nyelv használatának is. s ha ábrázolnánk a felépítését. megteremtése a hallgató feladata. elemezni a mondat nyelvtani szerkezetét. az úgynevezett diskurzus szint. noha alapvető szerkezetük ugyanaz. „párbeszéd” értelmével. Bár kevésbé világos. támaszkodik. és a hétköznapi életben általában szinte erőfeszítés nélküli automatizmussal történik – a beszélő. amelyek ugyanazokból a morfémákból állnak. (Fenti mondatunkba is beágyazhatnánk egy újabb mondatot: például. s kétféle információ integrálásával létrehozni a mondatjelentést. azt látnánk. de fontos megemlíteni. noha mindkettő világos módon teljes értékű mondat: adott esetben ugyanis nem mindegy. A főmondatba beágyazott mondatunkat is egy névszói csoportból (itt: „Mari”) és egy igei csoportból („megérkezett”) kell. melyek más-más morfémákból állnak: a „Színtelen zöld eszmék alszanak dühödten” mondat jelentése világosan más. hogy a hallgató majd elvégzi ezt a munkát.

Győri és Thuma. hogy belefogjunk. akkor ez a következő lépés. jobb. 167. Bransford és McCarrell. Tíz évet élt aztán együtt Gábor korábbi barátnőjével. Fontos. Először is a dolgokat különböző csoportokba rendezzük. 80 . De ez is hozzá tartozik az élethez.). mint utaltunk rá.és visszautalások nem feltétlenül névmásokkal történnek: „Ede elhagyta Marit. Elsőre az egész eljárás bonyolultnak látszik. ha kevesebbet csinálunk egyszerre. A hiba sokba is kerülhet. hogy ne túlozzuk el a dolgokat. 1986.” A szöveg ugyan értelmezhető a kontextus ismerete nélkül. hogy mennyi teendőnk van. hogy miért van szükség erre a feladatra a közvetlen jövőben. a diskurzus szintű nyelvi feldolgozás kapcsán is gyakran idézett klasszikus (l. vagy a világgal kapcsolatos általános ismereteinkből származó tudásra. ezek tárgyalására azonban itt még rövid formában sem vállalkozhatunk (l. kataforák és anaforák. Az egyszerűség kedvéért idézzük fel: „Az eljárás valójában egészen egyszerű. Pléh. 2000). Azaz. A disznó még el sem köszönt” (Pléh Csaba példája. és az egész ciklust meg kell ismételni. amelyre nem utalnak közvetlenül nyelvi elemek: a kontextusból. Reboul és Moeschler. megteremti a kis diskurzus koherenciáját. Az előbbire. Természetesen egy rakás is elegendő lehet. 1998. A diskurzusok koherenciájának megteremtése mögötti következtetési folyamatokat sokféle nyelvi anyagon és területen vizsgálják. a szöveg gazdagabb jelentést nyer. 1980.” Ha a hallgató a katafora szerepét betöltő névmást képes összekapcsolni a második mondat megfelelő kifejezésével („Gábor korábbi barátnője”). gyakran támaszkodunk olyan információra is. ha nem. akkor már készen is vagyunk arra. A diskurzus koherenciájának megteremtésében. amellyel az olvasó már találkozott az emlékezetet tárgyaló fejezetben. az ún. 2000). de hát sosem lehet tudni. Az eljárás végeztével az anyagokat újra különböző csoportokba rendezzük.és visszautalások.Ilyen nyelvi információt kínálnak például az explicit előre. amelyben kiemeltük az előreutaló névmást: „Péter annak idején meglátta és megszerette őt. Az anafora illusztrálására szolgáló következő példa egyben azt is jelzi. sokkal kisebb erőfeszítést igényel a diskurzus koherenciájának megteremtése. mintha túl sokat. Bransfordék példája. attól függően. Hosszú távon ez talán nem látszik fontosnak. Majd azután a helyükre kerülhetnek. 1989. Végül újra használatba kerülnek. o. Nehéz bármiféle célját látni. Ha el kell mennünk valahova az alkalmatosságok hiánya miatt. ám ha felismerjük vagy elárulják a kontextust: a mosásról van szó. az előreutalásra példa a következő diskurzus. hogy az előre. de könnyen bonyodalmak forrása lehet. Különösen sok kutatás irányul a társalgás és a történetmegértés folyamatainak feltárására. Ám hamarosan az élet egy újabb epizódjává válik.

de jelenthet tulajdonságot (’szépség’). amelynek révén a benne tárolt jelentések egy egységes. más élőlényre vagy tárgyra vonatkozik. Láttuk. nem kék vagy sárga. Ellenérvként felvethetnénk. A mentális lexikonban kulcsfontosságúak a „kereszthivatkozások”. egyedi. de valamilyen módon reprezentálni kell viszonyaikat is – és a nyelv ki is használja ezt. Utóbbira hamarosan visszatérünk a szintaxis kapcsán. hogy a mind a szetter fogalma. változást (’hanyatlás’). ha tudjuk. hogy a szótárban tárolt jelentés mindig. nincsenek perceptuálisan. definícióhalmazt képeznek. különbözik a többi pirostól. valójában meglehetősen változatos inger. de az is. állapotot (’rettegés’). összpontosítsunk egy kicsit most a jelentésre. cselekvést (’futás’). természetes körülmények között igen kicsiny az esélye annak. Térjünk most erre vissza ismét. mindaz. Az absztrakció valójában a mentális szótárunkban tárolt jelentések igen alapvető jellegzetessége. hogy a szintaxis nyelvtani hovatartozásuk alapján sorrendezi a morfémákat kijelentésekbe. Egy főnév nem kicsi vagy nagy. ’piros’? Nos. nem kezdődik vagy végződik mindig ugyanazzal a hanggal. nyelvtana főnévként kezel – s ez igaz a többi nyelvtani kategóriára is.” A kis szöveg akkor koherens. Maga a jelentés sem ad egyértelmű fogódzót a nyelvtani hovatartozásra – pedig már a jelentés maga is mindig meglehetősen absztrakt. Egy főnév jelenthet persze valamilyen tárgyat vagy személyt. de a kettő nem fed át egymással (l. Ezek a nyelvtani kategóriák megint csak igen absztrakt fogalmak. a morféma szemantikai tulajdonságaira. szervezett rendszert alkotnak. minden egyes morféma kapcsán absztrakt. A tacskókat viszont egyáltalán nem. Ez persze igaz. s nézzük meg először. Valójában főnév az a szó. s fejezetünk egyik központi gondolata is a nyelvi tudás és a nyelvi működések rendkívüli összetettsége. felvethetnénk. amelyet az adott nyelv szintaxisa. Először érdemes tudatosítanunk.3. Nézzünk egy rövid szövegrészletet: „Szeretem a kutyákat. hogy mi az absztrakció például egy olyan. amit látunk. hogy valójában minden piros. Nem elegendő egyszerűen elsorolni a szavak mögött álló fogalmakat. mégis ugyanazt a nyelvi címkét alkalmazzuk rá. hogy mi egy főnév. az észleléssel könnyen azonosítható jegyek. úgy is fogalmazhatnánk. Tovább növeli mentális szótárunk összetett jellegét. amit pirosnak mondunk. De legjobban a szettereket. hiszen az mindig ugyanarra a személyre. sohasem közvetlenül a percepcióból származik. Bickerton. mint pl. mind a tacskó fogalma a kutya fogalmának részét képezi. hogy mi az absztrakció például egy tulajdonnévben. Miért tekintjük olyan rendkívül komplex képességnek a nyelvet? A nyelvre irányuló vizsgálódások egyik vezérmotívuma. Arra. 2004). például. élőlényt vagy dolgot sohasem észleljük ugyanannak. a mentális szótár minden egyes tételéhez kapcsolódva legalább háromféle információt tárolunk: az adott morféma hangalakját. jelentését és nyelvtani hovatartozását. Ugyanígy.2.4. hogy akár csak kétszer is pontosan ugyanazt a ’piros’ ingert lássuk. hogy a tárolt jelentések nem egyszerűen egy jelentéshalmazt. hogy ezt a személyt. miként ragadható meg ez a mentális lexikon kapcsán. Mint már utaltunk rá. látszólag közvetlenül az észlelésre utaló szó jelentésében. s sok minden mást is. 81 . amely egy mondatban főnévként viselkedik.

de a fogalmi határokat sem mindig pontosan ugyanott húzzák meg. felmerülhet a kérdés. és alkalmazzuk is egy-egy bonyolultabb mondatszerkezet létrehozásánál. lényegében újraírást. izolált közösségekben élő törzseket is) csak az 1930-as években fedezett fel a nyugati emberiség. A nyelvek sokféle módon különböznek. hogy maga a szabályrendszer is igen sajátos tulajdonságokat mutat. e nyelvek szókincse viszonylag kicsiny. Néhány évtizeddel később ugyanezeken a nyelveken már tudományos könyveket is publikáltak – maga a nyelv semmiféle akadályt nem képezett ennek útjában.Ez azt is jelenti. hogy éppen mekkora egy nyelv szókincse. a magyar) összeragasztják a morfémákat. komplexitásáról beszélünk. hogy mások a nyelvtani szabályok. az izoláló nyelvek nem változtatják meg és nem is ragasztják össze őket. Vajon egyenrangúak-e a nyelvek komplexitás szempontjából? Ma azt gondoljuk. Érthető módon. amelyekből kettőt már említettünk: a szerkezetépítést. amelyet középiskolában tanultunk: az agglutináló nyelvek (pl. különbözhetnek egymástól – olyannyira. minden nyelv fonotaktikai szabályai megengedik a szótár végtelen bővítését. a rekurziót. és a mentális lexikonban reprezentált szavak nem csak hangalakjukban térnek el. Steven Pinker (1999) példája igen beszédes: Pápua Új Guineában számos nyelvet (s az azokat beszélő. Az. hogy a nyelv túlmenjen az itt és most világán. Úgy tűnik. vannak-e ebből a szempontból különbségek az egyes természetes nyelvek közt. hogy erre a nyelvészetnek külön szakterülete specializálódott. Aki már csak felületesen is kapcsolatba került egy. elvont fogalmaknak (nyelvtani kategória-tagságuknak) megfelelően sorrendezik a szavakat a kijelentésekben. Minden emberi nyelv szintaxisáról feltételeznünk kell. s ezért ebből a szempontból azonos komplexitásúaknak tekinthetőek. hogy a szintaktikai szabályok nagyon sajátos. Nyelvtani kifejezőerejük viszont ugyanakkora: minden nyelv képes a rekurzív beágyazásra. és tematikus értelemben is igen körülírt volt. a komplexitással összefüggő kérdés az. Az egyes nyelvek a felszínen nagyon különféle nyelvtani stratégiákat használhatnak – gondoljunk csak arra a nyelvtipológiára. hogy mekkora lehet potenciálisan. tudja. az igazi. a flektáló nyelvek viszont magukat a szótöveket is megváltoztatják grammatikai szerepük függvényében. Nem csak arról a különbségről van szó. A rekurzió. A természetes nyelvek közt jelentős különbségek lehetnek például a szókincs nagyságában. 82 . hogy egy sajátos rekurzív szabályrendszer képezi a lényegét. az anyanyelvétől eltérő nyelvvel. történeti-kulturális esetlegességnek is tekinthető. s a szintaxis azon tulajdonságát fejezi ki. szintaxisa képes eszközként szolgálni ahhoz. ennek részeként. kőkorszaki jellegű tárgyi kultúrákban és kis. mások lehetnek a nyelvtani kategóriák (nem minden nyelv vesz használatba minden lehetséges nyelvtani kategóriát). a nyelvtipológia. láttunk rá példát is. igen. elsősorban a mondatbéli sorrendezésre építenek. és. hogy a különböző nyelvek más-más hangalakú szavakat alkalmaznak. Ugyanakkor ki kell térnünk arra is. újrafuttatást jelent. Ha a nyelv összetettségéről. hogy ugyanazt a sorrendező szabályt újra és újra alkalmazhatjuk.

ám ugyanakkor azt is látjuk. hogy a nyelv nagyon is ki van téve a különféle zavaroknak. sőt. igen rövid időt igényel az. Számos olyan. amíg a fülünket elérő hanghullámokból eljutunk a gondolatig. Ennek fényében különösen érdekes. Anélkül. mennyire gyors a nyelvi feldolgozás. A nyelv kapcsán az a meglepő. Maga a nyelvi feldolgozás igen kevés figyelmi erőfeszítést igényel a részünkről (ez nem is meglepő. melyik mondatrész hová kerüljön. figyelmünket megosztjuk számos esemény és dolog közt. mint rendszer kevésbé „látványos” hanyatlást mutat. 83 . egy történetet mesélünk valakinek.3. A demenciákban sokszor látunk olyan állapotot. formai értelemben adekvátan. különösen ha bonyolultságával együtt szemléljük sebességét. Komplexitás és robusztusság együtt. mi is legyen a mondat szerkezete. például az idegrendszert befolyásoló különféle eredetű sérüléseknek vagy működésbéli rendellenességeknek. amíg egy felmerült gondolatunkat nyelvi formába öntjük: ezt magunk is megtapasztaljuk akkor. a nyelv azonban még szinte kifogástalanul működik: a páciens bonyolult szerkezeteket használ. A nyelvhasználat néhány pszichológiai paradoxonja Komplexitás és könnyedség együtt. Ha anyanyelvünket használjuk. S vegyük észre azt is. mint számos más absztrakt tudásterület. amikor. hiszen nagyrészt nincs is tudatos hozzáférésünk ahhoz a folyamathoz. hogy jó előre ki kellene alakítanunk minden egyes mondatunkat. stb. hogy minél bonyolultabb egy működés. Sétálunk és nézelődünk beszélgetés közben. S hasonlóképpen. A pszichológiában sokféle jelenségben. ahogy a hallott hangoktól eljutunk a gondolatig. a nyelvet igen gyorsan és igen kicsiny erőfeszítéssel használjuk a mindennapi életben. tudása közül már igen sokat elvesztett (szakmai tudását. A nyelvhasználat persze jelentés szempontjából sérült (ez fontos tünet). ilyesmi sajnos nem ritkán be is következik. saját személyével kapcsolatos tudásának jelentős részét is). idegrendszeri leépüléssel járó zavart ismerünk. amikor az érintett személy kognitív képességei. Nos. közel azonos az artikuláció sebességével. amelyet az általunk hallott kijelentés közvetít) igen rövid. de a nyelv. a mondatok közt tartott hosszas szünetek nélkül meséljük el. amikor az idegrendszer kóros hanyatlása a kognitív. mondjuk. gyakran látjuk azt. Láttuk. nem kell azon gondolkodnunk. élettörténeti tudását. Ezen összefüggés alapján azt várhatnánk. hogy sokszor a nyelv meglepően sokáig ellenáll az idegrendszeri hanyatlásnak.2. hogy a hétköznapi életben milyen könnyedséggel használjuk a nyelvet. a történetet igen gördülékenyen. hogy a nyelv egyedülállóan komplex tudásrendszer a nyelvet birtokló személy elméjében. annál sérülékenyebb. hogy ennek a kognitív hanyatlásnak – épp az egyik legbonyolultabb kognitív funkcióként – igen sokáig ellenáll. stb. Az egyik legbonyolultabb emberi képességet. amelyet azok hordoznak).5. megismerőfunkciók fokozatos elvesztését okozza (demenciák). Egy kijelentés feldolgozásához szükséges idő (az az idő.

nevezzük a nyelv autonómiájára vonatkozó tételnek. érveket szolgáltatnak nyelv és kogníció szétválasztásához is. A pszichológia alapkérdései a nyelv kapcsán Amikor korábban a nyelv sajátosságairól. Ezekből s számos más további jelenségből arra a következtetésre juthatunk. hogy ez nem teljesen igaz. mint egy adott nyelvet. a természettudományos módszereket alkalmazó pszichológia (és általában a tudomány) számára egy nyelv megragadható. 2000). A nyelvészet és a filozófia évszázadokig alapvetően így is gondolkozott a nyelvről. hogy milyen fokú a nyelv autonómiája. de maguk a konkrét nyelvek – a „magyar nyelv. Amit vizsgálni tudunk. Ha valahol ténylegesen van egy nyelv. Varley és Siegal.” az „angol nyelv. jócskán látunk olyan jelenségeket is. Láttuk.2. mint valami idealizált absztrakcióra. mind a modern nyelvpszichológia egyik alapvető 84 . Ezt a – valójában módszertani – tételt először a nyelvész Noam Chomsky fejtette ki. amelyek arra mutatnak. hogy a nyelvi rendszer bizonyos fokig elkülönülő. Amikor emberi nyelvről beszélünk. s az individualizmus vagy internalizmus tételeként vált mind a modern nyelvészet. hogy nyelvi képességünk szorosan összefonódik többi képességünkkel. az természetesen absztrakció. majd a nyelv mint rendszer szintjeiről beszéltünk. úgy tekintettünk a nyelvre. ahogyan a természetben. egyiket sem találjuk meg sehol. azt kell vizsgálnia. a matematikai tudás. a szociális megismerőfolyamatok. a téri-vizuális képességek stb. Ezért az emberi nyelvi képesség tudományos megértésének az egyedi nyelvhasználó belső folyamataira kell összpontosítania. Ezt a tételt. Mint fejezetünk egy korábbi szakaszában láttuk. elvonatkoztatás a konkrét nyelvektől. s nagyon kidolgozott formában megint csak Noam Chomsky (1995) fejtett ki. önszabályozásunkban. a disszociációk mindig érvként szolgálnak kognitív-idegi mechanizmusok elkülönítésére. pszichológiában és az idegtudományokban arról. (pl. az végső soron az egyedi beszélő belső folyamatai. nyelvekből. „modulja” az emberi elmének és agynak. s ezen belül az afáziák érveket szolgáltatnak nyelv és kommunikáció pszichológiai mechanizmusainak kettéválasztásához.6. a nyelv nagy mértékű függetlenséget mutat a megismerés más aspektusaitól. azaz a nyelv bizonyos fokú autonómiájának feltételezéséhez. Nos. mi itt hadd utaljunk megint csak a disszociációkból. Ez az a forma. hogy az afázia tiszta eseteiben a kogníció számos területe tovább működik: a kommunikációs képesség mellett pl. ma általában elfogadott az a nézet. Noha számos vita folyik ma is a nyelvészetben. illetve agya. 3.Autonómia. Meglepő módon. viselkedésünk szervezésében is. az az egyéni beszélő elméje. gondolkodásunkban. de a belső folyamatainkban. Chomsky sokféleképpen érvel a nyelv autonómiája mellett. és honnét ered ez az autonómia. nem tudunk rámutatni. hogy a nyelv igen fontos szerepet tölt be nem csak az emberi társas viselkedés szervezésében és összehangolásában. – is absztrakciók: konkrétan. amelyet először.” a „szuahéli” stb. különösen az afáziákból származó adatokra. Afáziás betegekkel végzett vizsgálatok azt mutatják. megismerőfolyamataink és nyelvi folyamataink szétválaszthatatlanul összekapcsolódnak. önálló (autonóm) alrendszere. sőt. amely a nyelvi tudást hordozza.

de ezt kísérleti adatokkal kell még alátámasztanunk. vagy mennyiben különülnek el a beszédprodukció és a beszédmegértés mechanizmusai. illetve a nyelv elsajátításával kapcsolatos kutatások nagy része ma a kognitív pszichológia keretei között zajlik. amikor egy nyelvi kijelentést tesz? A pszichológiát mindenekelőtt az érdekli. hogy a beszélő fejében lévő nyelvi tudásrendszer közvetlen vizsgálata helyett e tudás „felszíni” megnyilvánulásait. hogy az egyéni beszélőre kell fókuszálnunk. Mi történik a beszélő fejében. az internalizmus pedig arra. Az individualizmus kifejezés arra utal. amikor egy nyelvi kijelentést megért? A beszédprodukciónak persze csak akkor van haszna. a performancia. vagy esetleg valamilyen jelnyelv segítségével) fizikai jelek formájában hozzáférhetővé tegyék a hallgató számára. amely eredetileg a beszélő fejében megfogalmazódott. amíg a gondolatból egy kimondott mondat lesz? Mi történik a hallgató fejében. mint akár csak úgy egy jó évtizeddel ezelőtt. ami a beszélő oldalán történt. hogy ez a folyamat sok szempontból tükörképe annak. miféle tudásrendszerek. sok hibával terhelten tükrözi a megvalósult nyelvhasználat. Nem tudunk belenézni egyetlen beszélő elméjébe s agyába sem oly módon. hogy ezt a nyelvi tudást nem tudjuk közvetlenül elérni. viselkedéses és agyi korrelátumait tanulmányozhatjuk csak közvetlenül. A vizsgálódások célja azonban ez utóbbi feltárása. megértése – pszichológiai értelemben a beszélő fejében lévő nyelvi tudás szerveződése és működése. vagy annak megértése azonban csak pontatlanul tükrözi a bennünk lévő nyelvi tudást. és képes azokat úgy feldolgozni. ám a helyzet még mindig alapvetően az. Az ember nyelvi képességeivel. mondjuk a mentális lexikon tételeit.tételévé. látni az írást vagy a gesztusjeleket). átalakítani. A beszéd. mint a nyelvet birtokló emberekben lévő nyelvi kompetenciát csak pontatlanul. reprezentációs mechanizmusok teszik lehetővé az emberi lényeknek. A nyelvvel foglalkozó tudományok mintegy kénytelenek a performanciát vizsgálni. hogy a napjaink tudományos lélektanának a nyelvre vonatkozó legfontosabb kérdései sok rokonságot mutatnak a kognitív pszichológia alapkérdéseivel. s ezeket a mondatokat aztán valamilyen csatornán keresztül (a beszéd. vagy a szintaxis szabályait vegyük szemügyre (talán: szerencsére). mint ahogyan azt is. az írás. hogy végül megkapja ugyanazt a gondolatot. Ugyan az agyi képalkotó eljárások fejlődési tempóját figyelembe véve ma már ez a lehetőség sem tűnik olyan távoli utópiának. 85 . hogy közvetlenül az ott tárolt nyelvi rendszert. vizsgálni. ha a hallgató képes felfogni a fizikai formában érkező üzenetet (meghallani a beszédet. Azt is meg kell azonban jegyezni. mennyiben támaszkodik a két folyamat ugyanazon mechanizmusokra. milyen lépések történnek. Hogy megint Chomsky széles körben alkalmazott fogalmait használjuk: a bennünk. hogy a belül reprezentált nyelvi tudás szerveződése és működése érdekel bennünket. hogy gondolataikat jól formált mondatok formájába öntsék. Ebből is adódik. Milyen folyamatok zajlanak. értelme. Feltételezzük. hiszen a kompetenciához nem férhetnek közvetlenül hozzá.

Ezt a hatalmas feladatot a gyerekek kb. mit tesz hozzá a környezet és milyen utakon? Miként alakult ki az emberi fajnál a nyelv elsajátítására való képesség? Ma már egyetértés van abban. vagy éppen véletlenek hatására alakult ki fajunknál ez az egyedülálló képesség? Hangsúlyoznunk kell természetesen. mint hogy miként definiálja magát egy csoport a nyelvhasználata által. Számos kutató foglalkozik olyan. belső fejlődési törvényszerűségek. Milyen lépésekben. hogy könnyedén elsajátítsa ezt a hatalmas tudást? Mit hoz ehhez már genetikai állományában. hogy a nyelv elsajátítására való képességünk részben genetikai örökségünkre épül – noha nagy viták zajlanak a körül. miként jelennek meg a nyelvhasználatban a férfiak és nők közötti aszimmetrikus viszonyok. a fonémákat. amikor a hallgató azonosította a beszédáramban az alapvető nyelvi egységeket. s a tudományos elemzés számára mindmáig nem tárult fel teljes egészében. milyen környezeti változások. Így a beszédészlelésbe nem értjük bele azokat a magasabb szintű folyamatokat. amit a nyelvből már az anyaméhben birtoklunk. miként különül el más csoportoktól. 3. 7 éves korukra nagyrészt teljesítik – úgy. Bármi is legyen azonban. valamint a nyelvhez kapcsolódó rengeteg szociális szabályt és elvárást is. a nyelvfeldolgozás e látszólag elemi szintje is igen bonyolult. ami képessé tesz bennünket a nyelv használatára? A nyelvhasználat sokféle és nagy mennyiségű tudást igényel: több tízezer szónak kell megtanulnunk nem csak a hangalakját. a nyelvhez kapcsolódó és a mindennapi emberi „ügyekhez” közelebb álló kérdésekkel. s akkor végződik. pontosan mi is az. hogy igen kevés explicit instrukciót kapnak ehhez. okozhat-e valakinél hátrányt az életminőségében. ha kisebbségi nyelvet beszél. számos szónak több változata is van. amikor a beszéd által keltett hanghullámok elérik a belső fülben az alaphártyát. Meglepő módon. Mi teszi képessé az embergyereket. Emellett meg kell tanulnunk a nyelvtan szabályait. az igék töve megváltozik a ragozás hatására). A beszélt nyelv észlelése és produkciója Beszédészlelésnek azt a folyamatot nevezzük.3. 86 . az az emberiség evolúciós történetének terméke. de emellett a pontos jelentését és nyelvtani tulajdonságait is: hol állhat a mondatban. pl.Miként sajátítjuk el mindazt a tudást.1. hogy a fentiek csak a legalapvetőbb kérdések a nyelv pszichológiai mechanizmusait tekintve. stb. stb. amelyek elemzik és felépítik a kijelentések jelentését.3. így a magyarban is. A nyelv csatornái: beszéd és jelnyelv 3.és mondathatárokat. milyen ragokat kaphat (ráadásul sok nyelvben. illetve a szó. amely akkor „kezdődik”.

a „d” hangot mindig „d” hangnak. Nézzük meg ezt egy kissé részletesebben! Kezdjük a szóhatárokkal. ráadásul. Azaz a beszédészlelés sokkal összetettebb folyamat. A nyelvet már elsajátított emberek úgy hallják a beszédet. nincsenek jelen más fajoknál. hogy az embernél a beszéd észlelését végző mechanizmusok megtalálhatóak más fajoknál. pl. Az 1960-as évektől nagy figyelmet kapott és sokak számára nagyon ígéretesnek tűnt például a beszédészlelés motoros elmélete (Liberman és mtsai.A beszédészlelés különlegessége abban ragadható meg. Crystal. hogy mi izolált szavak sorozatának halljuk a kijelentéseket. s esetenként van ott is szünet. invariáns jellegzetességeket keres a beszédáramban – fonémákat azonosít. hogy kiabál vagy suttog. Sekuler és Blake. stb. Maga a beszédáram egyáltalán nincs eleve felvágva szavakra. szótári elemeket. s a változatosságnak több alapvető forrása is van. A beszédprodukció folyamatait még a beszédészlelésnél is kevésbé ismerjük és értjük. illetve szó és mondathatárokat keres. majmoknál is. mint elkülönülő szavak sorozatát. pl. egy-egy hang spektrogrammja igen-igen eltérő lehet a különböző hangtani kontextusokban. (2) Egy hang fizikai képe függ attól is. 1989). hogy a modell eredeti formájában biztosan nem magyarázza a beszédészlelés minden jelenségét. Ha azonban rögzítjük a beszéd által keltett hanghullámokat. s a fonémák egy-egy nyelv rögzített elemei. 1998. milyen hang előzi meg. Ezek ugyanis nem állandóak. saját élménye alapján. amelyek „feltöltik” ezt a nyelvtani szerkezetet. Ez az elmélet feltételezte. mint ahogyan az a laikusnak tűnhet. a konkrét elhangzó kijelentésben. már elménk bonyolult feldolgozási folyamatainak eredménye (l. nyugodt vagy izgatott. ahol mi nem hallunk. 2000). attól. hogy ezek a mechanizmusok is specifikusak az emberi fajra nézve.. hiszen a kifejezni szándékozott gondolathoz hozzá kell rendelnünk egy nyelvtani szerkezetet. azt látjuk. konszenzuálisan elfogadott modellünk róla. illetve hogy milyen hanglejtéssel ejti ki az adott hangot. hogy a beszédészlelést és a beszédprodukció szervezését végző idegrendszeri-kognitív mechanizmusok részben közösek. Meglehetősen erős az az álláspont is. illetve követi. Az. Garrett. az így összeállított kijelentést pedig – a 87 . s a modell finomítása mellett további mechanizmusok feltételezésére is szükség van. Ugyanígy elménk „terméke” az. hogy valójában gyakran nincs szünet a szavak közt ott. e szótári elemeket ki kell keresnünk mentális lexikonunkból. hogy állandó. „félrevezető” szünetek is vannak benne. hogy melyik személy ejti ki a hangot – két különböző személy által kiejtett két „azonos” beszédhang gyakorlatilag sohasem lesz teljesen azonos. Az kétségtelen. amelyek szintén rögzítettnek tekinthetőek – miközben ezek az invariáns jellegzetességek a szó fizikai értelmében többnyire nincsenek ott magában a fizikai ingerben. a „t” hangot mindig „t” hangnak. stb. továbbá azt is. ahol mi szünetet hallunk. (3) Egy adott személy sem ejt ki egy adott hangot mindig ugyanúgy – változik a hang „fizikai képe” attól függően. (1) Egy hang fizikai képe függ a kontextusától is. A beszédészlelés motoros elmélete által kiváltott vitákból ma általában azt a következtetést vonjuk le. 1967). úgynevezett spektrogrammot készítünk. hogy többlépcsős. egy-egy szón belül. Sok évtized kutatása után sincs lezárt. hogy a fonémákat állandónak halljuk. a beszéd észlelésekor így mintegy „rejtetten” lefordítjuk a hallottakat saját beszédaktivitásunkra. és meglehetősen bonyolult folyamatnak kell lennie (l.

88 . Ez az eltérés azért kínál nagyon fontos vizsgálati terepet a nyelv pszichológiájának és idegrendszeri alapjainak kutatója számára. Rönnberg. l. ha a nyelvet egy teljesen másik csatornán keresztül sajátítjuk el és használjuk. beszédsebességgel) ki is kell ejtenünk. Ezek a párhuzamok első közelítésben azt sugallják. Ezeknek a nyelveknek – pontosabban az őket használó közösségeknek – nem ritkán komoly küzdelmet kellett. de azt feltétlenül érdemes megjegyezni. stb. amelyek természetes nyelvként jöttek létre. 2000).hangzó nyelv esetében – a megfelelő prozódiával (hangmagassággal. s anyanyelvként sajátítják el őket olyan emberek. hogy igen sok és szoros párhuzamot mutatnak a különféle vizsgálatok a jelnyelv és a hangzó nyelvek elsajátítási folyamataiban. hogy a nyelvi tudás – elsősorban a nyelvtani tudás – valóban igen absztrakt. Mindezeket a folyamatokat pedig közben befolyásolja a kommunikatív-társas helyzet – a nyelvtani szerkezet. hangerővel. sérülésmintázataiban és idegrendszeri hátterében is (l. hogy áttekintsük az ezzel kapcsolatos korszerű irodalmat. pl. Söderfeldt és Risberg. hogy a hangzó nyelvet beszélő többség felismerje és elismerje. A beszédprodukció mögötti folyamatokat ráadásul nehéz is kísérleti eszközökkel vizsgálni – részben azért. A leggyakoribb módszer a spontán beszéd hibázásainak vizsgálata és elemzése. milyen céllal beszélünk. kikhez. amelyen keresztül elsajátítjuk és alkalmazzuk. hogy mennyiben mások a nyelvfeldolgozás pszichés és idegrendszeri mechanizmusai. Már William James (1890. míg a jelnyelvek egy geszturális-vizuális csatornát. mit mondjon. nem érjük el a pontos hangalakot. és helyenként ma is kell folytatnia ahhoz. A jelnyelv A nyelv természetének. Olyan gesztusnyelvekről van itt szó. stb. ami egyfajta elérési zavar: elő tudjuk hívni a szó jelentését. a felszínen is a hangzó nyelvektől. mert ha kijelöljük a beszélőnek. TOT jelenség). Természetesen nem fér bele itteni kereteinkbe. A pszicholingvisztikában általában olyan jelenségnek tekintik. mert épp a nyelvi mechanizmusok csatornafüggését vizsgálhatjuk rajta keresztül. hangszínnel és hanglejtéssel.3. A hangzó nyelvek egy artikulációs-akusztikus csatornát alkalmaznak. tudjuk.2. akik számára a hangzó nyelv nem elérhető. bonyolultságát mutatja. e kötet történeti fejezetét) felhívta rá a figyelmet. A jelnyelvek – néhány egyéb érdekes különbség mellett – az alkalmazott csatornát tekintve térnek el „látványosan”. Azt a kérdést. a hangerő. sok szempontból nem kötődik szorosan ahhoz a csatornához. a választott szavak. hogy egy főnevet keresünk). hogy itt egy önálló és teljes jogú nyelvről van szó. sebesség. működésében. 3. Önmagában a TOT jelenség is a beszédprodukció mögötti folyamatok sokrétűségét. de nem érjük el a teljes lexikai információt. mikor. Ennek egyik különleges esete a „nyelvem hegyén van” jelenség („tip of the tongue”. nyelvtani tulajdonságait is (pl. mind-mind függ attól. veleszületett alapjainak és idegrendszeri hátterének megismerésében az utóbbi években egyre nagyobb szerep jut a jelnyelvek vizsgálatának. akkor a beszédprodukció feladatának egy részét már el is végeztük helyette.

Kissé szónokiasan úgy is fogalmazhatnánk: nem elég. Ez a dajkanyelvnek nevezett beszédmód valóban segíteni látszik a nyelvelsajátítást. azonban a gyermek által hallott beszédnek általában igen kis hányadát teszi csak ki. érzelmeinek és indulatainak kontrollálására. mi mire való. Végül. az első nyelvet) tisztán tanulással sajátítjuk el. Ez meglepő lehet. A nyelvet éppen elsajátító csecsemő illetve gyermek sokkal több olyan beszédet hall. az egészen bizonyos: nem tisztán tanulással. a nyelvelsajátítás puszta sikere azért is figyelemre méltó. hogy a gyermek tanulási képességei igen korlátozottak. gondosan ügyelve a helyes nyelvtanra és szóhasználatra beszélnek a csecsemőhöz vagy a kisgyermekhez. Miért különösen érdekes kérdés a pszichológia számára a nyelv elsajátítása? A nyelv pszichológiájának számos kutatója véli úgy (pl. Nos. Ez pszichológiai értelemben szinte fantasztikus teljesítménynek is tűnhet: egyrészről a feladat hatalmas. amelyet ebben az időszakban a gyermek „végrehajt”. Ehhez még azt is hozzátehetjük. A laikus felfogás szerint. hogy legyen: noha sok fontos részletet nem tudunk még arról. ha arra gondolunk. a mennyiségekről és viszonyaikról.4. 1994). miért gondoljuk a nyelvet különösen bonyolult tudásnak. rövid és hosszú távú emlékezeti folyamatai. ráadásul a nyelven kívül egy sor egyéb dolgot is pont ugyanebben az időszakban „kell” „megtanulnia”. lassan. másrészről a gyermeknek a tanuláshoz fontos képességei sok szempontból még igen korlátozottak: figyelmi folyamata.3. tele a 89 .1. amikor a szülők igen artikuláltan.). Bloom. amelyet a felnőttek egymásnak szánnak. Bontsuk ki akkor fenti állításunkat! Fentebb már láttuk. hogyan kerül a nyelv a fejünkbe. A korábbiak fényében már megfogalmazhatjuk e rejtély lényegét (s alább majd részletesebben is kifejtjük): a nyelvelsajátítást az teszi különösen figyelemre méltó jelenséggé. stb. kialakulnak alapvető fogalmai a fizikai világról. életünk korai szakaszában s ezért látszólag igen rossz tanulási képességek birtokában. mert a gyerek. összetett tudásrendszert sajátítunk el meglehetősen gyorsan. ezt a kontextust is figyelembe véve tekintjük annak. hogy nem a nyelv elsajátítása az egyetlen nagy kognitív fejlődési feladat. ehhez valójában kevés és rossz minőségű információt kap a környezetből. hogy a nyelvelsajátítás az ember lélektanának egyik legrejtélyesebb jelensége (s a magunk részéről csak csatlakozhatunk ehhez a véleményhez). stb. de számos klasszikus filozófiai és pszichológiai iskola szerint is a nyelvet (az anyanyelvet vagy másképpen. különböző megismerő-folyamatainak összehangolására való képességei még nagyon éretlenek. Amikor az első nyelv elsajátítását gyorsnak tekintjük. mint írtuk. a gyermek ezt a tudást nagyészt elsajátítja élete első 5-7 évében. mi hol van. és elsajátít igen sok „enciklopédikus tudást” (ki kicsoda. kissé eltúlzott intonációval. rossz minőségű és gyakran igen kevés információ alapján. gyakran rosszul artikulált beszéd. A nyelvelsajátítás: néhány alapkérdés és jelenség 3. hogy egy rendkívül komplex. Ugyanebben az időszakban sajátítja el az emberi társas kogníció alapjait képező tudást.4. Ez gyors. Az elsajátítás imént említett jellegzetességeit alább áttekintve rövidesen világos kell.

Nem utasítják el teljesen a tapasztalat és a tanulás szerepét. félbehagyott. nyelvtanilag számára túlzottan bonyolult. másrészt a veleszületett formák „feltöltése” – például a szavakkal. 1996). hogy játsszon az elsajátításban. itt nem ismertetett megfigyelésből és gondolatmenetből – tehát egyebek mellett az is következik. Nem magyarázzuk el a nyelvtani szabályokat. A nyelv veleszületettségének kérdésköre A fentiekből – és számos további. hogy a nyelv alapjai velünk születnek – szintén Chomsky (1995) nevéhez fűződik. a nyelvelsajátítás folyamata pedig egyrészt választás e veleszületett nyelvtani lehetőségek közül. Müller. de nem. nem ritkán pedig hibás. azért lehet hatékony. amely nagy hatást gyakorolt napjaink pszichológiájára. szerinte elménkben/agyunkban egy külön rendszer szolgálja a nyelv használatát. A nativisták azt tartják. A nyelvi nativizmus (vagy más szóval innátizmus) tétele – tehát az az állítás. 1975. de itt a rosszat nem erkölcsi. Mint láttuk. részletesen kidolgozott nativista álláspontot. Kijavítjuk a jelentése vagy társas helytelensége miatt hibás szóhasználatot (ha a gyermek nem a megfelelő jelentésű szót használja. mert igazán tudatosan magunk sem ismerjük azokat…? 3. amelyet ő nyelvi fakultásnak. a génkészletünkben hordozzuk azt. töredékes mondatokat tartalmaz – mint általában a hétköznapi beszédünk. mert a velünk született alapokra építve. Chomsky tézisei – noha sok adat támasztja alá őket.gyermek számára érthetetlen. a nyelvtanra (szintaxisra) nem oktatjuk a gyermekeinket. S emellett nem adunk úgynevezett explicit instrukciót a nyelvtanról. A nyelvet azonban mégiscsak elsajátítjuk. értelmezhetetlen szavakkal. hanem minőségi értelemben kell értenünk. s így felmerül a kérdés. hogy a tapasztalat csak tartalommal tölti ki. formáit. Ráadásul a nyelv egyik legfontosabb aspektusára. Úgy is fogalmazhatnánk. hogy nyelvi értelemben a felnőtt világ a gyermeknek meglehetősen rossz példát mutat. mai kifejezéssel élve. de úgy vélik. a lélektan egész szemléletmódját mélyen befolyásoló válasz szerint a nyelv alapjai velünk születnek. vagy nyelvi modulnak hív. amelyek a mondatok felépítését szabályozzák (l. először a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben (Chomsky. és más nyelvi elemekkel. Úgy véli. 1995). és meghatározza. s a tanulás. és sok pszichológusra is mély hatást gyakoroltak – számos részletükben is éles viták tárgyát képezik ma is (pl. A 90 . a genetikai örökségünk által kijelölt keretek közt zajlik. hogy az emberi tudás legalábbis alapjaiban velünk született. némiképp leegyszerűsítve.2. hogy ha nem tisztán tanulással. korábbi példamondatunk kapcsán) – lehet. Mint említettük. akkor milyen módon. 1966. a nyelv elsajátítása kapcsán Noam Chomsky fogalmazott meg egy igen nagy hatású. illetve aktivizálja a tudás velünk született kereteit. vagy illetlen kifejezést használ). hogy igen-igen valószínűtlen. vagy csak igen-igen ritkán a nyelvtani hibáit. Az egyik. milyenek lehetnek az emberi nyelvek (és milyenek nem). hogy azért.4. ez velünk születik. Maga a nativizmus (vagy „veleszületettség”) évezredes gyökereken nyugvó filozófiai álláspont. hogy a nyelvhez pusztán tanulás útján juthatnánk hozzá. amely kétségtelenül szerepet kell.

aspektusairól elmondtunk. s magára terelni.3. A csecsemő már tanulja a kommunikáció mintázatát is: gyakori jelenség a „párbeszédszerű gagyogás”. 1998). hanem általánosak. kevesen vitatják ma már. II. 1996). 1994. milyen módon bontakozik ki az érés során. majd a gagyogás emelkedik ki. Az újszülött véletlenszerű hangadásaiból először a gügyögés. amelynek elsajátítása nem magától értetődő teljesítmény. amelyek szerint a nyelvelsajátítás folyamatában kulcsszerepet játszanak öröklött tényezők is. Ebben az időszakban a gyermek szókincse viszonylag lassan gyarapodik. hangkapcsolatai is. hogy a nyelvi megértés mindig megelőzi a produkciót: a csecsemő figyelme és tevékenysége. ami velünk születik a nyelv kapcsán. talán érzékeltette az Olvasóval. tárgyra vonatkoznak. átfogó szakaszait illetve fordulópontjait. Az egyszavas kijelentések szakasza A csecsemők első szavai általában könnyen kiejthető szavak.nyelvvel foglalkozó tapasztalati tudományok egyik kulcskérdésévé éppen annak tisztázása vált. nyelvekhez. irányítani a partner figyelmét. és pontosan milyen a viszonya a tanulási folyamatokkal. valamilyen kedvelt cselekvést jeleznek. Megtanulja átadni és átvenni a „szót”. hónap között) kezdik el használni. illetve a nyelvi rendszer komponenseiről. amit eddig az ember nyelvi képességeiről. mint amennyit maga nyelvileg produkálni képes. utóbbiban fokozatosan egyre inkább felismerhetőek az anyanyelv hangjai. Általában is elmondható az elsajátítás folyamatáról. 3. noha csak korlátozottan. Crystal. A nyelv elsajátítása azonban eddigre már nagy utat tett meg. és genetikai programunk szerepét hangsúlyozza. A nyelvelsajátítás f ő bb állomásai Mindaz. amikor az anyával vagy gondozóval felváltva. I. A 91 . hogy ezek a szakaszok – noha a konkrét életkorok mutatnak egyéni különbségeket – nem kötődnek földrajzi területekhez. Igen figyelemre méltó. de már irányítható nyelvi eszközökkel – jóval többet ért.4. amelyek a gyermek környezetében gyakori személyre. nyelvtípusokhoz. univerzálisak az emberiség körében (l. Az alábbiakban röviden ismertetjük a nyelv elsajátításának legfontosabb. vagy kultúrákhoz. illetve a nyelvi tudás bizonyos fokig függetlenül fejlődik és működik más tudásrendszerektől és az általános értelmi képességektől. másfél-kétéves korra mintegy 50-150 szót tartalmaz. Bloom. A preverbális szakasz Megközelítőleg az első életév tartozik ide: a csecsemők első valódi szavaikat általában egy éves koruk körül (általában 10-13. mintegy beszélgetve gagyognak. fenntartani saját. Azokat az általánosabb tételeket azonban. s ezek nagy részét nem is használja aktívan. irányt. hogy itt egy olyan bonyolult rendszerről van szó. tárgyak eltűnését vagy megjelenését fejezik ki. S ez még igen sokáig így marad (Hirsh-Pasek és Golinkoff. hogy mi is pontosan az.

mégis. IV. fordulatokat. hirtelen bővülni kezd a szókincs – mind az aktívan használt. igekötők stb.). Bloom. s jelentésük gyakran a felnőtt használatukhoz képest túláltalánosított (pl. élményeket oszt meg. Nehezen jelölhető ki a nyelvelsajátítás végpontja. s nem ok nélkül: vannak olyan számítások. Egyrészt. bonyolódás jellemzi a gyermek nyelvhasználatát. gazdagodni és bonyolódni kezd a kisgyermek nyelvi produkciója. nagy lépés a nyelv. 92 . ez az első látványos. Fokozatos gazdagodás és bonyolódás Ettől fogva fokozatos mennyiségi növekedés és formai gazdagodás. „vauvau”). csak az otthoni kutyát nevezi úgy. Sorban – mégpedig általában nyelvenként jellemző. Ezek az izolált szavak még nem hordoznak ragokat.nyelvelsajátításnak.) milyen társas szituációkban. hogy közben nem használ ragokat és más toldalékokat. amikor azt mondhatjuk. köszöntéseket stb.” „Vau-vau ugat. a kisgyerek számára gyakran minden fiatal felnőtt férfi „apa”) vagy éppen túlságosan diszkriminált (pl. Igen sajátos módon teszi ezt: általában két szót (morfémát) illeszt csak össze. stb. Egyrészt. eseményeket ír le. azaz azzal kapcsolatos tudásunk. ötéves korig a gyermek szókincse naponta átlagosan mintegy 10 új szóval bővül! A változás másik aspektusa abban áll. hogy milyen nyelvi eszközöket (szavakat. bár nem nagyon mereven kötött sorban – jelennek meg a különböző nyelvtani elemek (toldalékok. hiszen kívánságait fejezi ki azokkal. illetve maga is használni a gyermek. s ezeket is úgy. mind pedig a passzívan értett szavak mennyisége igen gyors növekedésnek indul. s egyben egyre bonyolultabb jelentésviszonyokat kifejező mondatokat képes megérteni. mentális lexikonunk életünk végéig bővülhet új szavakkal. a fiúknál később) meglehetősen hirtelen megváltozik. Beszéde ettől az olyan táviratok nyelvhasználatához lesz hasonlatos. mert a szókincsünk. milyen kommunikációs célból alkalmazzunk. hogy a gyermek elkezdi kombinálni az aktívan használt szavait. névelők. hogy a gyermek végzett az anyanyelv megtanulásával. 1994). Ezt a jelenséget hívják szótári robbanásnak. Noha nyelvtani értelemben még gyakran helytelen. mint kombinatorikus szabályok által vezérelt szimbólumrendszer elsajátításának útján (L. vagy távirati beszéd szakaszának.” Ezért nevezzük ezt a telegrafikus. amelyek szerint ettől fogva kb. a beszédnek ezt a szakaszát holofrasztikus szakasznak is nevezik. Távirati beszéd és szótári robbanás Valamikor másfél-kétéves kor környékén (a lányok esetében általában kissé hamarabb. III. illetve úgynevezett funkciós (kimondottan nyelvtani funkciókat szolgáló) szavakat. A távirati beszéd a harmadik életév végére tipikus esetben lényegében eltűnik. amelyek feladója takarékoskodik a szavakkal: „Megy be!” „Apa el. s egyre bonyolultabb szerkezetű. Két szempontból feltűnő a változás (noha nem feltétlenül egyszerre következik be). A görög eredetű kifejezés arra utal. hogy a gyermek által használt egyszavas kijelentések valójában mondatértékűek. S ugyancsak életünk végéig alakulhat pragmatikánk.

mint a nyelvre. kép). Az alábbiakban három.5. 3. specifikusabb kommunikáció fogalmat is lefedi. a mimikrire (lásd IV/7. Az irodalomban nagyon eltérő meghatározásokat találunk arra. IV/7. egymástól eltérő leírását fogjuk adni a kommunikációnak. kérdéseket. A kommunikáció összetett fogalma és természete A fejezet elején láttuk. amely egy másik rendszer vagy organizmus viselkedését valamilyen módon befolyásolhatja. Ez a nagyon általános meghatározás a következő két. A kommunikáció fogalmára azonban nem tudunk olyan egységes definíciót adni. kezdve egy nagyon elemi és általános meghatározással.5. 3.1. hogy miként történik eme képesség elsajátítása az újszülött kortól a serdülőkorig. Mindössze kémiai anyagok. Nyelvtanunk. csak az emberi fajra jellemző kommunikáció fogalommal zárva. kép A szemre emlékeztető folt elterelő jelzésként szolgál a bagolylepke számára. szintaxisunk azonban mintegy 7 éves korunk után már lényegében nem változik. (1) A kommunikáció legelemibb formájában a jeladó rendszer vagy szervezet kibocsát egy fizikai jelet. ami „kommunikál valamit” egy másik sejt vagy élőlény számára. az állatvilágban előforduló jelenségre. mi is a kommunikáció. 93 . A „jeladás” itt nem feltétlenül akaratlagos. Hasonló kommunikációt embereknél is találunk. s egy összetett. s eme distinkcióra a továbbiakban számos érvet is szolgáltattunk. Az emberi kommunikáció természete és fejl ő dése A fejezetünkben tárgyalt másik kulcsfontosságú képesség a kommunikáció.alkalmazhatunk. Gondoljunk példaként a sejtek közötti kommunikációra vagy egy. illetve az organizmus fizikai jellemzője az. Az alábbiakban bemutatjuk a kommunikáció fogalmának összetettségét s a természetére vonatkozó elméleteket. hogy az általunk használt nyelv fogalom független a kommunikáció fogalmától. hiszen például a feromonok szexuális viselkedésre gyakorolt hatása nemcsak állatoknál mutatható ki. végül pedig nagy vonalakban ismertetjük.

IV/8. A kommunikáció kódmodellje (Sperber és Wilson.htm).com/ipka/A0768578. például a méhek tánca. így ebbe a definícióba tartoznak például az olyan nem nyelvi emberi kommunikációs formák is. (2) A kommunikáció egy szorosabb.html). vagy a lovak bizonyos viselkedései (lásd pl. Kézenfekvő módon. jeladó kódolja az üzenetet. amely szerint a kommunikáció úgy megy végbe. IV/8. kép). a mimika. számos területen és jelenség kapcsán megfelelő. hogy az adó. vagy az állati kommunikáció számos esete. kép A lovak egymáshoz dörgöli az orrukat. ábra. A kommunikációnak itt sem feltétele az akaratlagosság. 1986 nyomán) Ez a látszólag egyszerű kommunikáció modell igen sok jelenséget segít jól megragadni. ábra) IV/11. 1949). aki dekódolja ezt az üzenetet. a fentinél kevésbé általános értelemben véve egy olyan folyamat. amely nyelvi vagy nem nyelvi csatornán keresztül eljut a vevőhöz.factmonster. megpróbálták 94 . mint a gesztusok. Erre a kommunikáció fogalomra épül az 1940-es években népszerű kódmodell (Shannon és Weaver. vonzalmuk jeleként (http://www.mongabay. amelyben az információ vagy üzenet fizikai átvitele egy feladótól egy címzetthez valamilyen közös jelrendszeren vagy kódon keresztül történik.aki ezzel értékes pillanatokat nyer a meneküléshez egy esetleges ragadozó támadása esetén (http://rainforests.com/0306. megkapva így annak jelentését (lásd IV/11.

hogy el tudjuk dönteni. Ha a kommunikáció pusztán a nyelvi kód alkalmazása lenne. hogy tényleg azt akarta mondani. hogy „Ma igazán szép idő van” akkor ezt érthetjük szó szerint. hogy felismerje a beszélő szándékolt jelentését. nem tudnánk eljutni a valódi jelentésig (Sperber és Wilson. hogy az emberi kommunikáció. A kérdés most az. a fent említett példában. Ha például valakitől azt a kijelentést halljuk. de nem szükségszerűen: nyelvi viselkedésekkel). amit a „nyelvi kódfejtés” elénk tár. 1986) arra is rávilágítanak. hogy a hétköznapi kommunikációban mennyire gyakoriak a nem szószerinti kijelentések. legyen nyelvi vagy nem nyelvi. s egyben legmagasabb szintű definíciója a kommunikációs szándékot is figyelembe veszi. Ahhoz. kép Kommunikáció anya és gyermeke között (http://www. azaz kódról. amikor a jelentés nem szószerinti. 1957). hogy szép az idő (Grice. A mai kommunikációelméletek (elsősorban a Relevanciaelmélet. Sperber és Wilson. Ebben az esetben ugyanis a nyelvi üzenet jelentése – az. hogy a két jelentés közül melyik az érvényes. a „hallgató” oldaláról pedig e kommunikatív szándékok felismerésének képessége a viselkedés alapján. ha az idő tényleg szép. ahol a szándék a másik személy „gondolkodásának” megváltoztatásán keresztül irányul a másik viselkedésének megváltoztatására. Ennek megfelelően a kommunikáció harmadik. a szó szerinti jelentés – nem azonos a „valódi” jelentéssel. nem tud megmagyarázni egy fontos jelenséget: hogyan történik a kommunikáció akkor. tudnunk kell.ca/mothergooseprogram/newslet/05sept/5. Vagyis a fentiekhez hasonló esetek (természetesen nemcsak az irónia 95 . sajátosan emberi értelemben szándékok hatékony kifejezése végtelenül változatos viselkedésekkel (köztük. változatos helyzetekben. mint kombinatorikus. hogy mi volt a beszélő szándéka.alkalmazni az emberi nyelvi kommunikáció magyarázatában is – hiszen mi magunk is úgy beszéltünk a nyelvről.nald. ha közben fúj a szél és esik az eső. szabályvezérelt jelrendszerről. (3) A kommunikáció egy további.htm) A sikeres kommunikáció kulcsa e szerint a definíció szerint tehát a szándéktulajdonítás: a hallgató célja. Ez utóbbi esetben tehát a szószerinti jelentés éppen ellentettje a valódi jelentésnek. úgy tűnik. vagy ironikusan. IV/9. 1986). mint kódalkalmazás? A kommunikáció kód-modellje. több-e.

Ez az eszköz önmagában egy sajátos kód segítségével végzi a kommunikációt. ha az ember feláll. valószínűleg számtalan történetet tudnának elmesélni arról. Ez azt jelenti. ami a kódmodell alapján várható lenne. Milyen értelemben beszélhetünk kommunikációról az állatoknál? A definíciós különbségek felvetik annak kérdését. Azonban ezekből a leírásokból is kitűnik. hanem meglehetősen központiak. és kinyitja az ablakot. nem pedig az.08 régi metaforát használnak. Azok. hogy a megfelelő válasz erre a megnyilvánulásra. mint a nyelvi kód alkalmazása: a nyelvhasználat mögötti szándékok érdekelnek bennünket igazán a hétköznapi nyelvi kommunikációban.tartozik ide. hogy mi mindent „akart” már velük közölni.7 millió új és 21. hogy szó szerint véve a kérdést. Mindebből az is következik. akivel életemben találkoztam!” vagy apróbb pontatlanságokat „5 éve dolgozom ennél a cégnél. hogy az állatok melyik kommunikáció fogalom értelmében kommunikálnak. hogy az emberek a beszélgetés minden percében 1. Világos. hanem adatokkal is alá tudjuk támasztani ezt a feltevést. Így az igazán releváns kérdés. Pusztán abból ugyanis. amelyekben az állatok kommunikálnak. 10 hónapja és 2 hete). vagyis nem jellemzi az a fontos jellemző. de az emberi kommunikáció több. hanem a metafora. hanem a kommunikáció során használt eszközökre is igaz. számtalan olyan eset létezik. 3. a rugalmasság. ezek azt mutatják. Az állatok által használt jelek ugyanis kizárólag „szószerintiek”. Mint ahogy a kommunikáció definícióinak leírásakor is láthattuk már. 96 . hasonlat és még számtalan nem szószerinti megnyilvánulás is) egyáltalán nem marginális jelenségei a kommunikációnak.” (pedig csak 4 éve.2. hányszor használunk túlzásokat „Te vagy a legkedvesebb ember. Gondoljuk végig. 1994). amely az emberi kommunikációt igen. Korábban láttuk. amelyek az első két meghatározás feltételeit kielégítik. és nem teszünk semmit. akiknek közvetlen környezetében él valamilyen állat. akkor is összesen egy személy 4. hogy az emberi kommunikációban a nyelv egy lehetséges eszköz a kommunikációra. hogy kedvencük milyen formában kommunikált velük. a nem szószerintiség a nonverbális kommunikációban is megjelenik. Gondoljunk például az indirekt felszólításra pl. hogy vajon rendelkeznek-e az állatok olyan kommunikációs képességgel. Nemcsak megfigyelések alapján. s bár ez kétségtelenül elsősorban a verbális kommunikáció miatt van így. hogy nem is kommunikálnak. igennel válaszolunk. amikor egy kijelentés teljesen szószerinti.4 millió régi metaforát használ élete során (Gibbs. A rugalmasság hiánya nemcsak a kommunikációs helyzetekre. hogy azok a helyzetek. hogy ha személyenként mindössze napi 2 órányi beszélgetést számolunk. például egy mosoly is lehet gúnyos vagy ironikus. többnyire nagyon korlátozottak.80 új és 4. amely az emberiéhez hasonló jellemzőkkel bír. még nem következik az. hogy kommunikációnk jelentős része nem szószerinti.5. Valójában tehát inkább azok az esetek ritkák. s a szándéktulajdonításon alapul. „Ki tudnád nyitni az ablakot?”. de a harmadikét nem. hogy az állatok nem használnak nyelvet – mint ahogy azt a fejezet korábbi részében már láttuk –.

Képzeljünk el egy embert. Ezekben a kísérletekben olyan helyzetet próbálnak teremteni az állatok. rámutatva a definíciós különbségekből adódó eltérésekre. a testtartást. annak is elsősorban a szószerinti megnyilvánulásait. hogy a nyelv mellett a szándéktulajdonításon alapuló kommunikáció is olyan képesség. ezáltal hitelessé téve a kommunikációt. ha képesek szándékokat illetve mentális állapotokat tulajdonítani (Heyes. A nem nyelvi kommunikációhoz soroljuk tehát a testbeszédet. ezen jelzések értelmezése is sokkal automatikusabb folyamat. s úgy tűnik. hogy az állatok nem rendelkeznek ezzel a képességgel.3. A verbálissal ellentétben azonban ezeknek csak kis része tartozik a szándékos kommunikációs formák közé.Noha ezen jellemzők hiánya abba az irányba mutat. hogy a nem nyelvi úton beérkező információ ellentmond a szóbeli közlésnek. Bizonyos gesztusok. testtartás. gesztusokat. Noha nyelvhasználat és kommunikáció. hogy inkább a testi jelzésnek fog hinni a hallgató. mimikát. 97 . amelyet az állatok csak akkor tudnak helyesen megoldani. 1998). vagy mimika használata ugyan tanulható bizonyos fokig. Az emberi kommunikáció aspektusai: (nyelvi. mint a nyelvié (Buda. s elsősorban a személyközi kommunikációban gyakran együtt jár a nyelvi és a nem nyelvi kommunikáció. 3. A szándéktulajdonításon alapuló kommunikáció kapcsán pedig rávilágítottunk a nyelvi kommunikáció nem szószerintiségének gyakoriságára és jelentőségére. s erősítik egymást.) nem nyelvi. az egymástól tartott távolságot. arckifejezés. Előfordul azonban. és használható szándékosan. s ezen felül a hanghordozásunk is nagyon informatív. aki miközben nyugodtnak mondja magát. 1988). Az eredmények azt mutatják. vagyis jelenlegi tudásunk alapján úgy tűnik. Általában a kétféle csatornán – nyelvi és nem nyelvi – beérkező kommunikáció összhangban van egymással. a hétköznapi kommunikációban. A szavainkat kísérő és azok értelmezését befolyásoló. a lábaival dobol és babrál a kezeivel. Így az alábbiakban elsősorban a nem nyelvi és a metakommunikációt fogjuk bemutatni. Szóbeli közlésünket ugyanis legtöbbször kíséri valamilyen testtartás. amelyet kizárólag az emberi faj birtokol. és idegesnek fogja gondolni az illetőt (Forgas. hogy az állatok nem rendelkeznek a kommunikáció emberre jellemző összetett képességével. a nem verbális kommunikációs jelzéseinket sokkal kevésbé szabályozzuk akaratlagosan. a tekintet irányítását. mint láttuk. A nyelvhasználat kapcsán bemutattunk jó pár jelenséget. Mint ahogy fentebb említettük. így nem nehéz eldönteni. gesztus. de többségében a nem verbális kommunikáció jóval kevésbé kontrollált akaratlagosan.5. amelyek érintették a nyelvi kommunikációt. a vitában a döntő érvet a kísérleti eredmények adják. A kommunikáció nyelvi aspektusát a fentiekben már több helyen is tárgyaltuk. nem szóbeli jelzések összessége a metakommunikáció. főként főemlősök számára. metakommunikáció Az alábbiakban áttekintjük az emberi kommunikáció egyes rétegeit. különös tekintettel a nem nyelvi valamint a metakommunikáció főbb jellegzetességeire. mindenféle testmozgást. fogalmilag nem esik egybe. 1989).

pl. hogy a csecsemő kibocsát egy jelet – jelen esetben sír – . amely vélhetően segít annak tényleges elsajátításában (Owens. hogy a protoimperatív vagy kérő mutatás a nyúlásból alakul ki. vagyis amikor csak egyetlen másik tárggyal vagy személlyel képes egyszerre interakcióba lépni (pl. Úton a szándéktulajdonításon alapuló kommunikáció felé A csecsemő kommunikációra utaló első viselkedéses megnyilvánulásainak egyike a sírás. gondozót.4. rossz érzés következménye.5. Akinek már volt alkalma nyomon követni egy gyermek fejlődését. hogy a gyermekek már kommunikálnak. Sokkal valószínűbb.. hogy szándékosan befolyásolja anyja érzelmeit. hogy a kommunikációnk nagy része egy másik személlyel egy harmadik dologról történik.3. amely önmagában még nem kommunikatív gesztus. A közös figyelmi viselkedések közé tartozik a mutatás két formája. hogy a sírás ebben a korai szakaszban pusztán valamilyen kellemetlen. az anya és a csecsemő figyelmének központjában ugyanaz a tárgy vagy esemény áll. a protoimperatív és a protodeklaratív mutatás (Bates és mtsai. csecsemő-mama vagy csecsemő-tárgy). A sikertelen nyúlás és az anya viselkedésének hatására. Valószínű. 1996). annak nem túl meglepő az az állítás. Azonban itt is fontos felhívni a figyelmet arra (mint ahogy korábban az állati kommunikációnál tettük). hogy a korábbi diádikus szociális interakciókon túl. kiemelve annak néhány főbb állomását. Hasonló megállapítások tehetők a pár hónapos csecsemők más kommunikációs viselkedéseiről is. hogy anyja majd fel is ismeri ezt a szándékát. hogy a szülők mindvégig úgy kezelik gyermekeik kommunikációs viselkedéseit. 1975). már triádikus interakciókban is részt vegyen (csecsemő-mama-tárgy). Az ebben az életkorban megjelenő úgynevezett közös figyelmi viselkedések lényege éppen az. mintha azok szándékkifejezések lennének. Ez fontos lépés – gondoljunk csak arra. szándéktulajdonításon alapuló kommunikációt. Ez abban az értelemben kommunikáció. hogy egy pár hetes vagy hónapos csecsemő azért kezd el sírni. Az első minőségi változás a csecsemők kommunikációjában 9-12 hónapos kor körül jelenik meg. hogy a kommunikáció három különböző fogalmát használva talán a legfontosabb kérdés az. mielőtt nyelvet használnának. hogy mikor sajátítják el a gyermekek az esszenciálisan emberi. Ekkor válik a gyermek képessé arra. s rávilágítunk az elsajátítás kapcsán felmerülő néhány fontos kérdésre. gondolatait. feltételezve azt is. A kommunikáció elsajátítása Nyelv és kommunikáció lehetséges elválását a két képesség elsajátításában található idői eltérések is alátámasztják. s ez valamilyen válaszra készteti az anyát. ezzel olyan közeget teremtve a babának. s így jelen esetben nem beszélhetünk szándéktulajdonításon alapuló kommunikációról. s a gyermek a maga viselkedését a másik személy figyelmi állapotához szabja. hogy a két kommunikáló fél. A továbbiakban belepillantunk a kommunikáció fejlődésébe (mindvégig szem előtt tartva a kommunikáció különböző szintű meghatározásait). Fontos azonban megjegyezni. Nehéz elképzelni azonban. vagyis hogy odaadja a babának a kívánt 98 .

hogy megossza az információt a másikkal („Nézd. hogy az érzelem átvétele csak akkor történik meg. hogy a nyelvet a kontextusnak megfelelően használjuk. ha a gyermek meggyőződött arról. A kommunikáció fejlődésének újabb mérföldköve a 3-4 éves kor körüli időszak. Ekkor alakul ki az a képességünk. Az úgynevezett deiktikus terminusok elsajátítása fontos állomás a pragmatika fejlődésében. s általában csak az iskoláskor elejére válik stabillá. s a bizonytalan. „ma”. de a kutya mérete rémisztő is egyben. A közös figyelmi viselkedések egy további formájában a figyelem mellett az érzelmek kapnak központi szerepet. gondozójára néz. A szociális referencia arra a jelenségre utal. amelyek nem egy-egy állandó entitásra vonatkoznak.tárgyat. A deiktikus terminusok közé tartoznak például az „itt”. 99 . (Ha például március 12-én használjuk a „tegnap” deiktikus terminust. Ennek ellenőrzésére a gyermek jellegzetes módon tekintete fókuszát a gondozó tekintete és a tárgy között váltogatja. akkor az március 11-ére fog vonatkozni. addig a protodeklaratív mutatás során a gyermek az anya figyelmi állapotát (mint mentális állapotot) monitorozza. vágyakat. Ez az a képességünk. amikor a gyermek egy olyan tárggyal vagy eseménnyel találkozik. beleértve a társas kontextust is. amely lehetővé teszi. s ha az ő arca bátorító. Olyan kifejezések ezek. s erre a mentális állapotra próbál hatni. vélekedéseket) tulajdonítsunk. mintegy „ellenőrizve” az ő érzelmi állapotát az adott tárgyra vonatkozóan. A protodeklaratív mutatás tehát jelentős fejlemény a későbbi szándéktulajdonításon alapuló kommunikáció kialakulásában. hogyan viszonyuljon az állathoz. ha viszont április 7-én. vagyis olyan terminusok. kétértelmű helyzetben az anyjára. fokozatosan alakul ki a már kommunikatív funkcióval rendelkező protoimperatív mutatás („Ezt kérem!”). mint amire ő. rugalmasan kontextusfüggővé. s átveszi a rajta látott érzelmet (Owens. Ebben az életkorban a kommunikáció nagy része már verbálisan történik. akkor már nem március 11-re. Ettől eltérően a protodeklaratív mutatás célja a figyelem megosztása illetve fenntartása. amikor egy kisgyermek először találkozik egy nagy kutyával. ezért nem tudja. ha viszont félelmet olvas le róla. amelyeknél az.) Ezeknek a kifejezéseknek a használata és megértése fokozatosan alakul ki. Ilyenkor az anyjára néz. egy maci!”). hogy a gondozója is ugyanazt a tárgyat figyelte. 1996). Fontos kiemelni azonban. hanem mintegy viszonylagosak. hogy míg a protoimperatív mutatás célja az anya viselkedésének befolyásolása. A gyermek azért mutat rá egy tárgyra. hogyan viszonyuljon. akkor valószínűleg megközelíti a kutyust. így a kommunikáció fejlődését a pragmatikai képesség fejlődésében követhetjük nyomon. vagyis a naiv tudatelméleti képességünk (részletesebben ír erről könyvünknek a kognitív fejlődést tárgyaló fejezete). Például képzeljük el. hanem április 6-ra fogunk utalni. „ő” vagy az „az a kutya” kifejezések. hiszen kedveli általában a kutyákat. nevezetesen. amelyhez nem tudja. hogy másoknak mentális állapotokat (szándékokat. hogy pontosan mire vonatkoznak csak az adott pillanatban érvényes. Fontos kiemelni a kétféle mutatás közti különbséget. akkor valószínűleg ő is félni fog tőle és elkerüli. az anya is ugyanarra a dologra figyeljen. Ez egyszerre lehet vonzó és félelmetes. s hogy mások viselkedését ezen mentális állapotok segítségével magyarázzuk vagy jósoljuk be.

hogy (1) a kommunikáció elsajátításában a veleszületett tudás. Ez utóbbi kérdés kapcsán a megközelítések két nagy csoportja alakult ki aszerint. mint a szarkazmus vagy a metaforák kreatív használata. az arc. Az autizmusban jelentkező kommunikációs zavarért azonban elsősorban a szándéktulajdonításon alapuló kommunikációban mutatott atipikus fejlődés a felelős. amelynek zavara nem minden autizmussal élő személynél figyelhető meg. amikor ezeket a viselkedéseket produkálja. konstruktív folyamat (erről bővebben lásd Egyed Katalin fejezetét). A kommunikációban mutatott kölcsönösség és rugalmasság hiánya. 1979). hogy a kommunikáció atipikus fejlődése figyelhető meg autizmusban. Míg a kommunikáció legelemibb megnyilvánulásai gyakran nem mutatnak sérülést autizmusban. A kommunikáció fejlődésének ilyen kései megnyilvánulásai azonban egyénenként nagyon eltérők lehetnek (Owens.A nem szószerintiség olyan finom formái. addig a kódalapú kommunikáció területén bizonyos esetekben már előfordulhatnak zavarok. vagyis a jelenségek mögött meghúzódó mechanizmusok kapcsán azonban egyik tábor sem egységes. Felmerülhet azonban a kérdés az Olvasóban. 1996). amelyek egyben egy-egy példaként is szolgálnak a veleszületettséget hangsúlyozó. így például a gesztusok. amik veleszületettek. Trevarthen. csak a serdülőkor tájékán figyelhetők meg. vagyis mi lehet a gyermek fejében. így a közös figyelmi viselkedések is „mindössze” az ezek kifejezéséhez 100 . 2006). Az egyik a jelenségek mögött meghúzódó mechanizmusok kérdése. A kérdések másik csoportja ezen viselkedések eredetére vonatkozik. hogy vajon a kommunikáció melyik szintje vagy szintjei mutatnak sérülést? Először is érdemes utalnunk az autizmusra jellemző nagyfokú heterogenitásra.és érzelemkifejezés használatában és értelmezésében. aktív. hajlamok. 2000.2. Az első kérdés. a környezet által erősen befolyásolt folyamatként leíró megközelítés mellett. azon belül is elsősorban a protodeklaratív mutatás és a szociális referencia zavarában. Így nagy valószínűséggel fogunk találni olyan kommunikációs szintet. egymástól nem teljesen független kérdést fogunk kiemelni. ezért csak nagy vonalakban vázolunk fel két olyan főbb elképzelést a közös figyelmi viselkedések magyarázata kapcsán. szintén a szándéktulajdonításon alapuló kommunikáció sérülésének a következménye (Baron-Cohen és Bolton. s a fenti jelenségek. hogy a csecsemők már felnőtt-szerű szociális megismeréssel rendelkeznek (pl.1. amely többek között a nem szószerinti nyelvhasználat zavarában jelentkezhet. a fejlődés során pedig az érési folyamatok kapnak nagyobb hangsúlyt vagy hogy (2) inkább csak preferenciák. részben már utaltunk arra. amely a kommunikáció sérülésének területén is jelentkezik. A téma bonyolultsága és a lehetséges interpretációk nagy száma túlmutat jelen fejezetünk keretein. Győri. gyakran teljes hiányában nyilvánulhatnak meg. változatosságra. illetve a fejlődést aktív. Ennek korai jelei a közös figyelemi viselkedések. A veleszületettséget hangsúlyozókon belül az egyik lehetséges interpretáció. A 3. s maga a fejlődés a környezet által erőteljesen befolyásolt. Kérdések a szándéktulajdonításon alapuló kommunikáció kapcsán A fent bemutatott fejlődési jelenségeket illetően két. vagyis hogy az újszülött milyen „erőforrásokkal” kezdi meg a kommunikáció elsajátítását.

Ennek a következménye. de nézzünk meg röviden néhányat. fejezetünk végén hangsúlyoznunk kell. de korántsem feltételez egy olyan felnőtt-szerű tudást a szociális világgal kapcsolatban. a két megközelítés nagyon eltérő interpretációval szolgál ugyanarra a jelenségre. e két képesség természetére. Észlelés és viselkedésvezérlés.szükséges készségek (mozgás. A másik oldalról viszont a nyelvi rendszer által létrehozott kijelentés reprezentációkat – a hangzó nyelv esetében például végső soron egy kijelentésbe. s ezen készségek nem megfelelő fejlettségének a következménye. mert nem magának a szorosan vett nyelvi rendszernek képezik a részét (Hauser. Miként ágyazódnak be a nyelv és a kommunikáció folyamatai az elmébe és az agyba? Noha eddig a nyelvre és a kommunikációra. emlékezés) fejlődését mutatják. Az észlelési folyamatoknak kell a beérkező környezeti ingereket (hanghullámok. a hátterükben álló megismerőfolyamatokra és elsajátításukra fókuszáltunk.6. Természetesen feladat-. akkor számos további képességünket is mozgósítjuk. vagyis minőségi váltás történik a fejlődésük ezen szakaszában. s nem korábban. hogy – képletesen szólva – mind a nyelv. 2002). 101 . Azaz amikor a nyelvet használjuk és/vagy kommunikálunk. hogy a már születéstől meglévő szociális képességek a nyílt viselkedésben is megnyilvánuljanak. amelyek segítségével felvesszük a nyelvi információt. hogy bármilyen célból a külvilággal cseréljünk információt. mint amit az előbbi megközelítés gondolt (Tomasello. A fentebb említett kompetencia / performancia fogalompárt alkalmazva a nyelvet is kiszolgáló észlelési és viselkedésvezérlő pszichés/agyi rendszerek természetesen a performanciához tartoznak. elengedhetetlenül szükség van egyrészt észlelési. hogy a csecsemők a 9-18 hónapos időszakban egy kognitív forradalmon mennek keresztül. hanem arra. s ez jól tükrözi. hogy melyek ezek a további képességek. illetve viselkedésünk révén mások észlelése számára is (perceptuálisan) hozzáférhetővé tesszük közleményeinket. betűk vagy gesztusok látványa) a nyelvi rendszer számára feldolgozható belső reprezentációkká alakítani. pszichés mechanizmusok. Ezek a készségek teszik lehetővé. Mint látjuk. amelyeket majd az artikulációs izmok végrehajtanak. hogy a gyerekek csak ebben a korban. hogy a kommunikáció elsajátításával kapcsolatban mindmáig sok a tisztázatlan kérdés. amely ugyan fontos előzménye a későbbi kommunikáció fejlődésének. Chomsky és Fitch. mind a kommunikáció mechanizmusai szorosan „be vannak ágyazva” más megismerőfolyamatok közé. Ha a nyelvet nem szigorúan a belső kód funkciójára alkalmazzuk. illetve helyzetfüggő. 3. amelyekkel a nyelv és a kommunikáció folyamatai „együttműködnek”. A konstruktív folyamatokat hangsúlyozók egyik lehetséges magyarázata a közös figyelmi viselkedések mögött meghúzódó mechanizmusokra az. vagyis az 1 éves kor körüli időszakban kezdik el produkálni ezeket a viselkedéseket. 2002). mondatba sorrendezett fonémareprezentációkat – át kell alakítani mozgásparancsokká. másrészt a nyílt viselkedést vezérlő folyamatokra. hogy a csecsemők elkezdenek részt venni a közös figyelmi viselkedésekben.

hogy a hétköznapi nyelvhasználatban szorosan összefonódnak a nyelvfeldolgozási folyamatok a tartós emlékezetben történő kereséssel. a kommunikáció szempontjából megint csak inkább a performanciához. a nyelvi megértés erősen támaszkodik a tartós emlékezetre. hogy noha a hétköznapi használatban többnyire a nyelv az emberi kommunikáció elsődleges eszköze. Ha ennek legszorosabb. Míg a munkaemlékezet viszonylag rövid ideig tárol reprezentációkat. épít a világgal kapcsolatos általános ismereteinkre. hogy a kommunikációhoz szükség van észlelési folyamatokra. specifikusan emberi formájára gondolunk. hogy áttekintsük azokat a legfontosabb fogalmakat és szempontokat. Emlékezeti folyamatok. hogy elemezni tudjuk egy általunk hallott vagy olvasott kijelentés nyelvtani szerkezetét. s ez nem csak abban az értelemben igaz. Ez – szemben a szabályokat és a jelentéseket tároló hosszú idejű emlékezettel – a közvetlen emlékezet működését igényli.Hasonló a helyzet a kommunikációval. különféle következtetési folyamatokról. így a problémamegoldásról. amelyek mentén a modern lélektan igyekszik megragadni az emberi nyelv és kommunikáció alapvető jellegzetességeit és folyamatait. Ahhoz. amelyek révén információhoz juthatunk a másik személy kommunikatív viselkedéseiről. 3. s a hétköznapi. hogy lényege a szándékok felismerése és kifejezése. mint a kommunikáció lényegi kognitív mozzanatának. amíg felépítjük a nyelvtani szerkezetét és kialakítjuk a jelentését. s arra.7. Nyelvhasználat nincs emlékezet nélkül. amelyeket tartós emlékezetünkben tárolunk. A nyelv kapcsán részletesen bemutattuk. hogy helyesen végre tudjuk hajtani kommunikációs aktusainkat. meglehetősen függetlenek a mögöttük álló pszichés mechanizmusok. s szükség van a saját viselkedésünk vezérlésére is. sőt. Összefoglalás Fejezetünk célja az volt. hogy a nyelvi megértés gyakran támaszkodik. szükség van arra. például. amelyek gyakran működnek szorosan együtt a nyelvi feldolgozó folyamatokkal és a kommunikációt vezérlő pszichés működésekkel. akkor hamar arra a következtetésre jutunk. az kétségtelennek tűnik. valós nyelvhasználat gyakran támaszkodik erre az emlékezeti rendszerre is. tekinthető-e lényegi nyelvi folyamatnak ez az emlékezeti keresés. addig a hosszú távú vagy hosszú idejű emlékezet elvileg korlátlan ideig. hogy a mondat belső reprezentációját aktívan tartsuk. hogy természetesen tartósan tárolnunk kell a mentális lexikon elemeit és a nyelvtani szabályokat. hogy noha van okunk azt gondolni. azok eredményeiről. Noha a nyelv pszichológiájában és a nyelvészetben megoszlanak a vélemények arról. Ám ezek az észlelési és viselkedésvezérlési folyamatok nem részei a szándéktulajdonításnak. Szót ejthetnénk még itt néhány igen alapvető megismerőműködésről. s nem a kompetenciához tartoznak. miért is tekinthető humánspecifikusnak az emberi 102 . A fenti példáink talán elegendő illusztrációként szolgáltak ahhoz a fontos tételhez. Amellett érveltünk. hogy a nyelv (és a kommunikáció) egyfajta autonómiával bír az emberi pszichés folyamatok közt. Korábban említettük. a két képesség nem azonos. ám ugyanakkor szükségszerűen kölcsönhatásban működik számos más alapvető megismerőfolyamattal.

és bonyolultságát. hogy a nyelv elsajátítása tisztán tanulás eredménye lenne. az elsajátítandó tudás bonyolultsága. de sajátosan paradox képességnek is. A kommunikáció kapcsán megmutattuk. 103 . S a felszínen hasonlóan ellentmondásos folyamat a nyelv elsajátítása is. hogy e fogalomnak három „rétege” van. az általa kapott információ rossz minősége és az elsajátítás sebessége együtt igen valószerűtlenné teszik. Az embereknél tipikus esetben mind a háromféle kommunikációs mechanizmus jelen van. ma is a nyelvelsajátítás kutatásának talán legfontosabb nyitott kérdése. s ezek pontos megkülönböztetése a lélektan szempontjából is fontos. hogy mi is az. a gyermek látszólag rossz tanulási adottságai. s milyen lényeges szempontok mentén tér el az állati jelhasználattól – a hangsúlyt az emberi nyelv produktivitására és kreativitására. s ebből is fakadó rugalmasságára helyeztük.nyelvi képesség. milyen formában. mert noha az anyanyelv elsajátítása első pillantásra leginkább tanulásnak tűnik. Fejezetünket annak hangsúlyozásával zártuk. robusztussága és autonómiája ezzel az absztrakt és összetett jelleggel együtt mutatja a nyelvet lélektani szempontból nem csak egyedülállóan emberi. ami velünk születik a nyelv kapcsán. de a kommunikáció sajátosan emberi. hogy a nyelvet velünk született alapokon sajátítjuk el. amely utóbbi a környezeti ingerekhez való viszonyában és a kifejezhető jelentések körében ragadható meg leginkább. elsajátításából. A nyelvi tudás főbb komponenseit szemügyre véve két szinten mutattunk rá a szabályokon alapuló kombinatorikus végtelenségre: a morfémák hangokból történő létrehozásának. komplexitását mutattuk be részletesebben. absztrakt jellegét. funkció közreműködésével jöhet csak létre. Annak pontosabb meghatározása. Szemügyre vettünk néhány kiemelkedően fontos jelenséget a kommunikáció fejlődéséből. Ezek a megfontolások és számos további felveti azt a lehetőséget. s a nyelvhez hasonlóan igen összetett kognitív folyamatokra épül. csak ránk jellemző képessége szándékok kifejezésén és szándékok tulajdonításán alapul. s milyen módon járul hozzá a nyelv elsajátításához a tanulással együtt. Mind a nyelv szabályai (elsősorban a szintaxis). s ezek a mechanizmusok bizonyos fokig el is különülnek más megismerőrendszerektől. A nyelv működésének könnyedsége. illetve a mondatok morfémákból történő létrehozásának szintjén. mind a nyelv központi elemei (a mentális lexikont alkotó morfémák) kapcsán a nyelvi tudás erősen elvont. hogy noha nagyon sajátos pszichés mechanizmusok működtetik a nyelvet és a kommunikációt. a valódi nyelvi és kommunikációs viselkedés mindig számos további folyamat. Azért mondhatjuk ezt.

Az 1950-es évektől írt műveiben teljesen új alapokra helyezte a nyelvészetet. Történetileg talán legfontosabb nyelvészeti munkája. 2004.hu/chomsky/fotok. EREDETI MEGÁLLAPÍTÁSOK KÖNYVTÁRA Noam Chomsky A ma is igen aktív Noam Chomsky 1928-ban született az Egyesült Államokban.html) 104 . Philadelphiában. Budapest: Osiris-Századvég. Noam Chomsky előadást tart Budapesten. a Magyar Tudományos Akadémián (Kép forrása: www. az angolul először 1957-ben megjelent Syntactic Structures magyarul is olvasható (Mondattani szerkezetek. a nyelvi rendszer autonómiájára. ahogyan ma a tudomány a nyelvről és a nyelv elsajátításáról gondolkodik. A Pennsylvania Egyetemen szerezte diplomáját és doktori fokozatát. Nyelv és elme. májusában. s ezzel jelentősen hozzájárult ahhoz is. máig széles körben vitatják. a szintaxis központi jelentőségére vonatkozókat.KIEMELKEDŐ TUDÓSOK. hogy a pszichológiában gyorsan hanyatlani kezdett a behaviorizmus és megjelent a kognitív pszichológia.nytud. illetve létrejött a kognitív tudomány. A nyelvvel kapcsolatos tételeit – így a nyelv alapjainak veleszületettségére. Matematikát és nyelvészetet tanult. Tudományos munkássága mellett széles körben ismert közéleti személyiség. –. 1995). nagy hatású politikai gondolkodó is. stb. amelyeket részleteiben maga is többször átalakított. de elmélete alapvetően meghatározta azt.

Ugyanakkor az általános kommunikációs képesség nem szükségszerűen sérült. Ugyanakkor a nyelvi rendszert az esetek egy részében tökéletesen elsajátítja az ezzel a zavarral küzdő gyermek. amíg a gyermek csak egyszavas kijelentéseket. Deiktikus terminusok: olyan kifejezések. Fonotaxis: szabályrendszer. amelynek vezető tünete. illetve repetitív viselkedésekben nyilvánul meg. amelyek jelentése az adott pillanatban fennálló kontextustól függ (pl. személyes névmások vagy tegnap. Performancia: a tényleges nyelvi megnyilvánulások. amelyekben a csecsemő és egy másik személy kommunikációjának középpontjában ugyanaz a tárgy vagy esemény áll. s esetleg soha nem is éri el a megfelelő szintet. s a csecsemő aktívan ellenőrzi a másik személy figyelmi állapotát.FOGALOMTÁR Autizmus: általában genetikai okokból és/vagy szülés körüli idegrendszeri sérülés hatására jelentkező súlyos emberi fejlődési zavar. Pragmatika: a kommunikatív nyelvhasználathoz kapcsolódó társas és szituációhoz kötődő szabályok. amely rendellenes szociális és kommunikációs viselkedésmintákban. Holofrasztikus szakasz: a nyelvelsajátítás kb. szándéktulajdonításon alapuló emberi kommunikáció során mindig figyelembe vesszük a partnerünk belső. Diskurzus: a nyelv mondatok feletti szerveződési szintje. vagy specifikus nyelvi zavar: olyan. Mentális lexikon: egy. mondatok koherens sora. amelynek megfelelően egy nyelvben új szavakat hozhatunk létre a fonémákból. így „visszakapva” annak jelentését. Fejlődési diszfázia. mentális állapotát. melyeket a mentális lexikon tartalmaz. a nyelvet birtokló személy elméjében reprezentált szavak (morfémák) rendszere. 10-12 hónapos kortól mintegy 18-24 hónapos korig tartó szakasza. aki dekódolja az üzenetet. Kölcsönösség a kommunikációban: a tipikus. 105 . a szándéktulajdonításon alapuló kommunikáció fejlődésének fontos állomását képviselő viselkedések. állapotait. jeladó kódolja az üzenetet. ma.). Közös figyelmi viselkedések: 9-12 hónapos kor körül megjelenő. itt stb. általában genetikai okokból és/vagy szülés körüli idegrendszeri sérülés hatására jelentkező emberi fejlődési zavar. hogy a nyelv elsajátítása erősen megkésik. Metakommunikáció: szavainkat kísérő és azok értelmezését befolyásoló. izolált szavakat produkál. Morféma: a nyelv legkisebb jelentéshordozó elemei. nem szóbeli jelzések összessége. Kódmodell: a kommunikációt magyarázó modell. amely nyelvi vagy nem nyelvi csatornán keresztül eljut a vevőhöz. amellyel egy beszélő rendelkezik. Fonéma: a nyelv jelentésmegkülönböztető szereppel bíró beszédhangja. Kompetencia: az elmében/agyban tárolt nyelvi tudás. amelyben az adó.

az egyszavas kijelentéseket felváltó. Nyelvtanilag igen egyszerű. ennek célja többnyire egy tárgyhoz való hozzájutás. hogy a nyelvelsajátítás velünk született alapokon zajlik? Mit mondhatunk nyelv. egy személy érzelmi viszonyulásának átvétele olyan helyzetben. amelyben a gyermek a mutató gesztusával a másik személy viselkedését befolyásolja. mi ezek viszonya egymáshoz? Miért nem tudja a kódmodell teljes egészében megmagyarázni az emberi kommunikációt? Milyen szinten illetve szinteken beszélhetünk kommunikációról állatoknál? Melyek a szándéktulajdonításon alapuló kommunikáció elsajátításának főbb állomásai? 106 . amelyek a mondatok szerkezetét határozzák meg. 2-3 szavas mondatokban megnyilvánuló beszéd.Protodeklaratív mutatás: a közös figyelmi viselkedések egyik formája. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Melyek a lényegi különbségek az emberi nyelvhasználat és az állati jelhasználat között? Miért tekinthető különlegesen komplex tudásnak a nyelvi tudás? Melyek a nyelvi tudás legfontosabb aspektusai. de az első aktív megnyilvánulása a nyelv kombinatorikus jellegének. irányítja.amit a gyermek aktívan ellenőriz -. Szociális referencia: közös figyelmi viselkedés. Protoimperatív mutatás: a közös figyelmi viselkedések egyik formája. kommunikáció és megismerés viszonyáról? Mi a kommunikáció három fogalma. hogy a másik személy figyelme is az ambivalenciát okozó tárgyra vagy eseményre irányuljon. szerveződési szintjei és egységei? Miért „rejtélyes” folyamat a nyelvelsajátítás? Miért gondolhatjuk azt. amelyben a csecsemő/gyermek saját viszonyulása egy tárgyhoz vagy eseményhez ambivalens. szorosabban azoknak a szabályoknak az összessége. feltétele . Szótári robbanás: a szavak elsajátításának 18-24 hónapos kor körül történő hirtelen és tartós felgyorsulása. Szintaxis: tág értelemben a nyelvtani szabályok összessége. amelyben a csecsemő a mutató gesztusával a másik személy figyelmi állapotát befolyásolja. Távirati beszéd: 20-24 hónapos kor körül.

Buda B. D. nyelv. (1981) Beszéd a szavak mögött. Kovács K. S. 1989. Budapest: Gondolat. Budapest: Gondolat. J. Neurolingvisztikai tanulmányok. Letölthető változat: 107 .nytud. AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ HONLAPOK MTA Nyelvtudományi Intézete: www.) (2004) Az emberi megismerés kibontakozása. Budapest Kenesei I.hu/nyelv_es_nyelvek/ Autizmus: www. P.nytud. Gervain J. Irodalom AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALMAK Bánréti Z.. Pinker. Tanulmányok Pléh Csaba 60. J. Pléh Cs.autizmus. (1989): A mese morfológiája. Gulyás B. 3. kiadás. (1998): A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása.hu és a nyelvek. Tomasello. Budapest: Akadémiai Kiadó. kommunikáció. emlékezet. Pléh Cs. Forgas.8. (1999) A nyelvi ösztön. N.. Reboul. (2000): A társalgás cselei. M. (2004) Nyelv és evolúció. (szerk. Budapest: Typotex. V.3. (1999/2002): Gondolkodás és kultúra. B. (szerk) (1989): A beszédprodukció és a beszédmegértés pszichológiája. Racsmány M. Crystal.. (szerk. (szerk. Csépe V. születésnapjára.. (1998) A nyelv enciklopédiája. László J. (1986): A történetszerkezet és az emlékezeti sémák. (szerk. (szerk.) (2003) A nyelv www. A..) (1999) Nyelvi struktúrák és az agy.) (2005): Az ezerarcú elme.hu Kenesei István (szerk. (2003) A nyelv és a nyelvek. Chomsky.) (2003) Kognitív idegtudományok. Budapest: Tankönyvkiadó (egyetemi jegyzet). Győri M. Síklaki I. (1988) A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerüségei. Pléh Cs. és Győri M. Terestényi T. Gondolat. Pléh. Budapest: Osiris. Budapest: Osiris.) (1998) Nyelv. (1995) Mondattani szerkezetek. Budapest: Tankönyvkiadó.. Budapest: Akadémiai Kiadó.. Budapest: Akadémiai Kiadó. Budapest: Tankönyvkiadó. Lukács Á. Moeschler. Budapest: Pólya Kiadó. (szerk. cselekvés. D. Budapest: Osiris.) (1980): Szöveggyűjtemény a pszicholingvisztika tanulmányozásához. Pléh Cs. J.. Társas kogníció. Kovács Gy. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont. Buda. Budapest: Tankönyvkiadó. (Forgács József) (1989) A társas érintkezés pszichológiája. Cs. Pléh Cs. Budapest: Osiris-Századvég. Nyelv és elme. Budapest: Gondolat. Budapest: Osiris. Budapest: Osiris Kiadó. / Budapest: Osiris. Propp.. Budapest: Corvina Bickerton. (2005): Kognitív fejlődés-neuropszichológia.

Budapest: Gondolat. McCarrell. Nyelv és elme. Chomsky.) A nyelv a megismerés kutatásában. Jr. (2002) The Faculty of Language: What Is It. Cs. (1995) Mondattani szerkezetek.) Gondolkodáslélektan I. San Diego: Academic Press Grice. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont.HIVATKOZÁSOK Baron-Cohen. M. S. (1994) Figurative Thought and Figurative Language. és Győri M. (szerk. Chomsky. 3. (2006): Autism and cognitive architecture. N. T. In: Gernsbacher. F. In: Pléh Cs.. (szerk. (1995) Mindblindness: An essay on autism and theory of mind. Győri M. (szerk. S. Boston: MIT Press/Bradford Books.): Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. Szöveggyűjtemény. és Komlósi A. (2004) Nyelv és evolúció. Fitch. (1998) A generatív nyelvészet mint kognitív tudomány. Hauser. Budapest: Osiris. 66: 377-388.. W. & Volterra. Garrett. (szerk. (2000): Nyelv és kommunikáció. Behavioral and Brain Sciences 21(1) 101-134. Crystal. Bickerton. New York: Pantheon. (1966) Cartesian linguistics. ( 1989) A feldolgozási szintek a mondatprodukcióban. Philosophical Review. J. (1989) A megértés kognitív felfogásának vázlata: néhány gondolat arról. (1992/1637) Értekezés a módszerről. Camaioni. Budapest: Osiris.. Merrill-Palmer Quarterly. 1569-1579. Heyes. Buda. Bates. V. N. N. R. Budapest: Ikon Kiadó. In: Gernsbacher. In: Pléh. hogy mit jelent megérteni. és Bolton. Bloom. Baron-Cohen.)..) Handbook of psycholinguistics. M. In: Acquisition and use of language. (1998) A nyelv enciklopédiája. A. (Ed. (1988) A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerüségei. M. R. Budapest: Pólya Kiadó. H. C. 205-224. B. 108 . J. D. A. D. (Ed. 21. San Diego. (1994) Recent controversies in the study of language acquisition. Szöveggyűjtemény. M. N. (1998) Theory of mind in nonhuman primates. Forgas. Budapest: Gondolat. W. P. Budapest: Osiris-Századvég. Budapest:. Bransford.. M. and How Did It Evolve? Science. L. Budapest: Eötvös Kiadó. D.Tankönyvkiadó. New York: Harper and Row. Kiss K. Gibbs. P. 298. É. P. Who Has It. Budapest: Tankönyvkiadó. Descartes. (1975) Reflections on language. (1957) Meaning. S. (Forgács József) (1989) A társas érintkezés pszichológiája. E. N. CA: Academic Press. Handbook of Psycholinguistics. és Thuma O. D. P (2000) Autizmus. In: Pléh Cs. Chomsky. (1975) The acquisition of performatives prior to speech. Győri M.) A beszédmegértés és a beszédprodukció pszichológiája. kiadás. Chomsky. Budapest: Akadémiai Kiadó. In: Oláh A. Domain specificity and psychological theorising on autism.

R. R... D. Budapest: Osiris. (2002) Gondolkodás és kultúra. Shannon. J. (2000) Észlelés. Cambridge. E. Weaver. Moeschler.. Wilson. H.. és Blake. (1949) A Mathematical Model of Communication. C. S. MA: The MIT Press. Budapest: Osiris. R. 237-254. Budapest: Osiris. M.. A. MA: MIT Press. M. Tager-Flusberg. W. R. Cohen. (4th ed. R. M. Tomasello. Pléh CS. Psychological Review. F. P.. M.) Oxford: Oxford University Press. J. (1996). Cambridge. (1996) Innateness. Jr.). (1979) Communication and cooperation in early infancy: a description of primary intersubjectivity. (1967) Perception of the speech code... (2nd ed. Cambridge University Press.Hirsh-Pasek. R. D.. Pléh Cs. D. S. Reboul. L. K.. 10(12). 105. IL: University of Illinois Press. New York: Holt. H. C.. Acta Psychologica. universality? Neurobiological approaches to language. Sekuler. Tager-Flusberg. In: Bullowa. (2000) Evidence for cognition without grammar from causal reasoning and ‘theory of mind’ in an agrammatic aphasic patient. autonomy. MA: Harvard University Press.. (2000) Language and understanding minds: connections in autism. D. 74. Shankweiler. M. (1998) Children with specific language impairment. Leonard. B. (Ed. Behavioral and Brain Sciences. (1999) A nyelvi ösztön Budapest: Typotex. Trevarthen. Pléh Csaba (2000) A lélektan története. Cooper. J. Müller. Communication and Cognition. 431-461. Cambridge. (1980) A pszicholingvisztika horizontja. (eds. (1996) The origins of grammar: Evidence from early language comprehension. (2000): The cognitive neuroscience of signed language. Pléh CS. W. E. M. Budapest: Osiris. Budapest: Akadémiai Kiadó. Risberg. 109 . (2000): A társalgás cselei. (1890) Principles of Psychology. In: Baron-Cohen. MA: Allyn & Bacon. Rönnberg. S. James.) Understanding Other Minds: Perspectives from Developmental Cognitive Neuroscience. Söderfeldt. Siegal. Before Speech. Urbana. Owens. Pinker. Budapest: Akadémiai Kiadó. Golinkoff. Current Biology. (1998) A mondatmegértés a magyar nyelvben: pszicholingvisztikai kísérletek és modellek. 19(4) 611-675. B. J.. Varley. (1986) A történetszerkezet és az emlékezeti sémák. Studdert-Kennedy. Budapest: Osiris Kiadó. (1986) Relevance. Sperber.) Needham Heights. Language development: An introduction. 321-348. 723726. A. Liberman. A.

A másik. Ennek köszönhetően képesek vagyunk egész pontosan megjósolni az események kimenetelét. az elménkben zajlik. új összefüggésekre.4. majd utólag felidéznünk minél több elemet. hogy néhány tárgynál többet nem vagyunk képesek felidézni. vagyis a célirányos helyzetekben való teljesítményünkre kíváncsiak – ez a problémamegoldás témaköre. melyben egy jól megrakott táska tartalmát kell megfigyelnünk pár percig. vagyis mentális reprezentációkat alakítunk ki az elmében. eredendően leíró kérdés a mentális reprezentációk természetére vonatkozik – milyen formában tároljuk ismereteinket. melyek segítségével elvárásokat alakítunk ki a környezetünk felépítésével. hogy a cselekvő függetlenítheti magát az aktuális helyzettől. A gondolkodás mechanizmusának kutatóit egyrészt e képességünk alkalmazásának kérdései érdeklik. reakcióival kapcsolatban.1. egyeseket hangsúlyosan. másokat kevésbé hangsúlyosan. A legfontosabb jellemzőjük azonban az. A Z EMBERI GONDOLKODÁS Ragó Anett 4. megoldásokra jöhetünk rá – azaz tanulhatunk tapasztalatainkból. a szereplők reakcióit. és sok részletet egyáltalán nem tartalmaznak. 39 110 . és hogyan jelenítjük meg az egyes elemek kapcsolatát. vagyis képes felidézni a jelen nem lévő tárgyakat. A gondolkodás képességének másik fontos ismérve. A mentális reprezentáció kialakításának legfőbb előnye. Tudjuk magunkról. egy bonyolult és elvont tevékenység. Bevezetés – alapfogalmak A gondolkodás szó hallatán mindenkinek valami magas rendű képesség jut az eszébe. A világban való tevékenykedés során elraktározzuk a szerzett információt. a valóságnak bizonyos részleteit ragadják ki. milyen elkeserítő szembesülni azzal. hogy nem vagyunk képesek felidézni egy esemény minden apró részletét. hiszen az nem lenne „gazdaságos” megoldás. hiszen a helyzetek mentálisan szimulálhatók. Ez a strukturális probléma azonban magában Klasszikus demonstrációja ennek az a játék. A mentális reprezentációk manipulálását tekinthetjük tehát az emberi gondolkodás lényegének. 39 Mentális reprezentációnk tehát vázlatosak. de ez ritkán szokott gondot okozni – általában a számunkra jelentéktelen részletek esnek ki az emlékezetünkből. Nem szükséges minden egyes lehetőséget kipróbálni a gyakorlatban. elképzelhető a végeredményük. hogy az aktuális környezettől függetlenül is manipulálhatók. Nem raktározhatunk el azonban minden apró információt. helyzeteket és azokat egymáshoz tudja rendelni. hogy ezt egy hasonló helyzetben előhívva meg tudjuk jósolni annak kimenetelét. melynek gyakorlása megkülönböztet minket az állatvilágtól. A gondolkodáshoz egyrészt szükség van az összes eddig bemutatott megismerési folyamatra – az észlelésre. az emlékezetre és a nyelvre egyaránt. Ezek a reprezentációk valamiképpen tehát a világ lenyomatai. hogy rejtetten. feltehetően mindenki megtapasztalta már. Mindennapi tevékenységeink során elraktározzuk az egyes helyzetek jellemzőit.

röviden bemutatjuk a gondolkodás „eredetét” is – fejlődéslélektani eredmények segítségével ismertetjük. Ennek mintegy ellenpontjaként. melyek különböző stratégiákat igényelnek a személyektől. az elfogultság problémáját. Külön kell azonban tárgyalnunk a problémák komplexitásának kérdését – mindennapi feladataink igen távol állnak a „valódi” problémáktól. de minden egyes témakör fontos eleme lesz majd. melyek korábbi tapasztalatok felhasználását igénylik egy konkrét cél megvalósítása érdekében. hogy a tudományos találmányok. Megismerésükhöz főként csupán a személyek beszámolóira tudunk hagyatkozni. A fejezetben a szakértői tudás. A gondolkodás mechanizmusa tehát nem választható el a többi megismerés folyamattól – az elméletek és kutatási eredmények is jobban érthetők a többi témakör ismeretében. 40 111 . rejtettek maradnak az őket kutatók előtt. Budapest: Akadémiai Kiadó. honnan indulunk kisgyermekként. hogy ebből a szempontból témánk elválaszthatatlan a korábban megismert emlékezet témakörétől. 299-314. hogy mitől függ. Ráadásul a legtöbb mindennapi probléma nem egyetlen megoldással rendelkezik. egyedi megoldással.foglalja az alkalmazás kérdéseit is. hogy minden olvasó könnyen és biztosan hozzáférhessen az őt érdeklő példányokhoz. mint a könyvtár berendezésének problémáját: hogyan rendezzük el a könyveket a polcokon annak érdekében. Magyar Pszichológiai Szemle. melyet nem szabad figyelmen kívül hagynunk: mivel az elménkben tároljuk őket. 3. A döntés témájához ajánlott magyar nyelvű irodalom: Engländer T. Krajcsi A. 363-380. 58. 40 Mentális reprezentációinknak van még egy tulajdonsága. akkor milyen módon kerülhetjük el a torzítás. Talán csak a mentális reprezentációk természetével foglalkozó alfejezet világít majd rá arra. amelynek nehéz megtalálni a mindennapi megfelelőjét. A fejezet e két kérdéskört tárgyalja. így ezektől helyhiány miatt eltekintünk. A kutatók különböző típusú problémákat határoznak meg. és ha kételkednünk kell egyes esetekben. (2006) A Wason-féle kártyatrükk. (1999) Viaskodás a bizonytalannal. melyek bemutatásához külön fejezetekre lenne szükség. A kutatókat mindig foglalkoztatta annak a kérdése. Az emberi gondolkodás témaköréhez kapcsolódik a következtetés és döntés témája is. helyes volt-e a stratégiánk. Napi feladataink – az egyszerű bevásárlástól a bonyolultabb munkahelyi/egyetemi feladatokig – valójában megoldandó problémák. majd a kreativitás témaköre foglalkozik a szakértők problémamegoldási stratégiáival – kiderül. A módszertani kérdéseket a fejezetben külön nem emeljük ki. hogy a mindennapi tevékenységeink során minden pillanatban problémát oldunk meg. A következtetés témájához ajánlott magyr nyelvű irodalom: Barkóczi I. miben hasonlít és miben tér el az óvodások gondolkodása a felnőttekétől. Ez fontos módszertani kérdéseket vet fel: mennyiben bízhatunk a személyek szubjektív beszámolójában. a különleges és ettől zseniális megoldások ritkák még a tudósok életében is. 61. 2. megoldásunk eredményét ráadásul sok esetben nem tudjuk meg azonnal – csupán hosszú idő után derül ki. (2003) Feltételes állítások megértésének vizsgálata Wason szelekciós feladatában. Ezekben a problémákban azonban nem mindig könnyű felfedezni a mindennapi helyzeteket – sokuk meglehetősen mesterséges helyzet. Magyar Pszichológiai Szemle. ki és mikor lesz képes előállni egy igazán kreatív. bemutatva a fontosabb elméleti modelleket és kutatási eredményeket. Úgy kell elképzelnünk. Látni fogjuk.

a pirítóskészítéstől a tudományos kérdésekig.2. míg a másikba például a szakdolgozat írás feladata. Minden esetben meghatározhatók azonban olyan szabályok vagy kényszerek. a problémamegoldó viselkedés vizsgálatához csoportokra kell osztanunk őket. 1998. célunk problémának tekinthető. Itt a problémamegoldó személye és korábbi tapasztalata válik fontossá. melyből egy célállapotba szeretnénk jutni.. Problémamegoldás A problémát úgy határozhatjuk meg. absztraktak. amikor az ember még kérdezni sem tud). és általában egy cél elérése érdekében történik. és meg kell írnia egy olyan mennyiségű szöveget.. melyeket el kell hárítanunk. melynek legalább egy része tudatosul. Akkor beszélünk reprezentációról. amire nincs „kész recept”. amelyet addig soha nem írt. vagyis a párválasztás. begyakorlott feladat lehet. hanem egy bevált receptet készít el). sőt.. akadályok. a pályaválasztás vagy a születésnapi ajándék kérdéséig. ide tartozik például a bevásárlás és a főzés tevékenysége is (már amennyiben valaki nem először főz életében vagy nem „improvizál”. A rutin probléma lépései tehát jól ismertek és begyakorlottak. míg – ennek megfelelően – egy keresztrejtvény is tekinthető nem rutin problémának. hogy létezik egy kiinduló állapot. akadályok. Az egyik csoportba tartoznak az iskolából jól ismert matematikafeladatok. 112 ..) 4. mennyire vagyunk jártasak az adott probléma megoldáshoz szükséges eljárásmódban. . A mindennapi életből vett példa a pályaválasztás lehet. a mindennapi értelemben problémának tekintett helyzetekig. Mivel ezek a problémák nagy mértékben különböznek. a megoldás pedig könnyen értékelhető. melyeknek engedelmeskednünk kell. olyan feladatok. Eszerint nem mindegy.reprezentációnak azt a leképezési formát nevezzük. amely a gondolkozás tárgyává válhat. „[a kognitív tudományban] . ami a probléma megoldását jelenti. Egyeseknek egy tudományos kérdés vizsgálata is mindennapos. Eszerint szinte minden feladatunk. melyek közül a leglényegesebbeket soroljuk fel. a szabályok. A szakdolgozat viszont ide sorolható. kényszerek is világosak. Többféle csoportosítás létezik. aki ezekkel rendelkezik. mégis sajátos megközelítés a rutin és nem rutin problémák megkülönböztetése. A fenti felosztással némileg átfedő. A jól definiált problémák egyértelműek és strukturáltak. 110. és a végállapot.” (Pléh.Gondolkodás: mentális reprezentációkon végrehajtott szisztematikus művelet. hiszen mindenkinek magának kell kitalálnia a témát. Hogy kilépjünk az iskola keretei közül. Meg kell különböztetnünk például a jól és rosszul definiált problémákat. amelyek megoldására nincsen kidolgozott eljárásunk. Az iskolai dolgozat például nem felétlenül rosszul definiált probléma. variálhatóvá válnak annak számára. ahol ismert a kiinduló-. a kérdéseket.amikor a belső képviseletek átalakíthatóvá. A rosszul definiált problémák nem egyértelműek. hiszen gyakori esemény és a megoldási stratégiák is ismertek. ha a problémamegoldó életében először találkozik vele. o. míg a nem rutin probléma esetén a legnehezebb feladat a probléma definiálása (a klasszikus eset.

42 http://en. francia matematikus talált fel. melyben a célállapottal szembesülünk a megoldás során. melyeket fel tud használni. így a megfelelő stratégiát. hogy a kezdeti állapotból a célállapotba juthassunk. vagyis az a feltétel. példa: ilyen a jól ismert Hanoi torony probléma. ugyanis a problémamegoldó viselkedés kutatói gyakran szembesülnek azzal.com/hanoi/index.org/wiki/Tower_of_Hanoi 113 . milyen nehéz „jó” problémát gyártani. ha több korongot használunk. viszont az adott problémának vagy analógjának ismeretlennek kell lennie. legyenek háttérismeretei.wikipedia. életidegen helyzetet teremtenek. 42 41 Vagy ökológiai érvényesség – annak elvárása.htm oldalon játszható) IV/10. Mindezek tükrében az alábbi probléma-típusokat különböztethetjük meg: Transzformációs probléma. A kutatásokat éppen emiatt éri a legtöbb kritika – sokszor túlságosan is művi. ugyanakkor teljesen ismeretlennek is kell lennie. hogy megfelelően univerzális. A feladat nehezíthető. mégis egyedi legyen – vagyis. hogy ne legyen túl művi a probléma.mazeworks. hogy a személy tényleg a vizsgálat ideje alatt jöjjön rá a megoldásra. ahol a problémának semmi köze a valóságban előforduló problémákhoz. amelyet 1883-ban Edouard Lucas. kép Hanoi torony – a feladat a korongok ugyanilyen sorrendű elhelyezése a másik szélső rúdon. (a játék többek között a http://www. hogy minden személy számára nagyjából ugyanolyan nehéz és komplex legyen. a lépéseket kell megtalálni ahhoz. és egy nagyobb korong soha nem kerülhet egy kisebb fölé. a korongokat azonban meghatározott szabály szerint lehet mozgatni – egyszerre csak egy korong mozdítható el. hogy a vizsgálat eredményei általánosíthatók legyenek a természetes körülményekre.Az egyéni különbségek említése fontos szempont. a hitelesség megvalósítása. így annak megoldása sem hasonlítható a mindennapi problémamegoldó viselkedéshez (az analógia témájánál erre a kérdésre részletesebben is kitérünk). el kell érni. Fontos szempont. Egy másik szempont az ökológiai validitás 41.

ábrák minél többféle befejezésére.html 114 . melyben egy sor példa alapján kell rájönnünk a szabályra. Az alábbi honlapon kiváló angol nyelvű összefoglaló olvasható a kreativitás tesztekről: http://www. amely összekapcsolja az egyes példákat. mikor egy meghatározott alapanyagból kell különféle ételeket készíteni (feltéve. a szabályszerűségek megtalálásának fontos eszköze. a valóságban azonban sokszor már a premisszák megfogalmazásával gondunk lehet. Indukciós probléma. melyben a megoldáshoz szükséges összes elem a rendelkezésünkre áll – arra kell rájönnünk. A mindennapokban ilyen problémával állunk szembe főzéskor.Elrendezéses probléma. ábrák meghatározására. vajon megfelelő-e a levont következtetés példa: „Minden tanár gondoskodó” „Minden gondoskodó ember jó” ___________________________________ ebből következik-e. Ennek ellenére enélkül az érvelés nélkül nem létezne gondolkodás. hogyan kell ezeket elrendeznünk ahhoz. sokszor a meglévő tapasztalatok alapján hipotéziseket kell alkotnunk a még nem ismert esetek bejóslása érdekében. melynek lényege. hiszen a klasszikus logikus érvelés példája ez: egy egyértelmű világ. ahol világos állítások és ellenőrizhető feltételek vannak. példa: klasszikusan a sorozat-folytatásos problémák tartoznak ide. ha mindennapi példát keresünk. de valójában az emberi megismerés egyik fontos stratégiája az indukció. míg végül kialakul a kutya fogalma (vagy definíciója). hogy kiválasszák azokat a személyeket. ha változatos étrendre vágyunk). melyek feladata éppen az. a világról alkotott tudásunk is így alakul ki: életünk során sok kutyával találkozunk. fogalmaink. példa: ilyen az anagramma feladat. példa: tipikus példái ennek a kreativitás tesztek. ilyen lehet egy bútor összeszerelése a megadott elemekből. a világ megismerésének. melyben adva vannak feltételek (premisszák) és meg kell határoznunk. melyen a megadott betűkből egy új sorrendben értelmes szót kell alkotni. Dedukciós probléma. stb. Széttartó/divergens probléma. hogy „Minden tanár jó” Sokan ezt a probléma-típust tekintik a gondolkodás mintapéldájának. akik a lehető legtöbb és legegyedibb megoldásokat találják például a mindennapi tárgyak használatára (szokatlan használat teszt).edu/~bobweb/Handout/cretv_6. hogy megoldhassuk a problémát. hiszen nem elég az indukció. hogy minél több jó megoldást soroljunk fel egy adott problémára.indiana.

ám az egyes lehetőségek kipróbálása mentálisan történik. majd kapcsolat alakul ki a viselkedés és a megerősítő között – vagyis a tanulás csupán asszociációképzés. hogyan is jutott eszünkbe a megoldás (belátásos problémamegoldás emberi vonatkozását lásd az Analógiás problémamegoldás alfejezetben). amelyek a tanulási feltételeket biztosították. melyeket el kell hárítanunk 4. hogy egy látszólagos semmittevő periódus után a problémamegoldó hirtelen áll elő a megoldással. hogy a megfigyelő csupán azt veszi észre. Az el ő dök – a problémamegoldás kutatásának történeti háttere A problémamegoldás kutatásának történeti előfutárai két tudományos iskola. Az emberek számára is ismerős ez a helyzet – „aha-élmény”-nek nevezzük az a szubjektív érzetet. legtöbbször nem vagyunk képesek beszámolni arról. Az alaklélektani iskola egyik alapítója. Thorndike macskák tanulási szokásait vizsgálta.Probléma: egy olyan helyzet. század végén E. a pszichológiatörténeti fejezetben). valamint léteznek bizonyos szabályok és kényszerek. hogy a beérkező információt összeszervezze. egy kívánatos célállapot. ami hirtelen vezet el a megoldáshoz. Ebbe a szemléletbe azonban nem fér bele a komplexebb emberi problémamegoldás figyelembe vétele. A behaviorista szemlélet szerint ezekben a helyzetekben pusztán próba-szerencse tanulás zajlik. melyben létezik egy kiinduló állapot. Az alaklélektan elméletalkotói tagadták a tanulás ilyen mértékű leegyszerűsítését – szerintük még az állati tanulás esetén is több történik egyszerű próba-szerencse viselkedésénél.1. Ennek során szintén próba-szerencse viselkedés zajlik.2. 115 . ebből adódik. Eleinte véletlenszerűen tevékenykednek a ketrecben. a behaviorizmus és az alaklélektan (Gestalt psychologie) képviselői voltak (az iskolák nézeteinek részletesebb leírását ld. amelyeket a macskáknak saját maguknak kellett kinyitniuk. Ezt nevezzük belátásos problémamegoldásnak. így az arra oly jellemző késleltetett válasz és kreatív viselkedés is csak körülményesen magyarázható. az adott válasz és következménye közötti kapcsolat megerősítődik – ez az effektus törvénye. valamint akadályok. A behaviorizmus számára a problémamegoldás témája kizárólag az állati tanulás szempontjából volt érdekes. majd amikor az egyik cselekvés kielégítő megoldáshoz vezet (kinyílik a ketrec ajtaja). Wolfgang Köhler majmokkal végzett kísérleteiben azt a feltevést próbálta igazolni. hogy kijussanak onnan. így egyetlen vágyuk volt. L. A macskákat ez a ketrec zárta el az ételtől. hogy az elmének van egy hajlama arra. Problémamegoldó dobozoknak nevezte azokat a ketreceket. Az elmélet szerint a problémamegoldás a probléma elemeinek átstrukturálását. A 19. A megoldáshoz vezető út ezekben a feladatokban ugyanis még a gondolkodó személy számára is ismeretlen. A ketrec ajtaját különböző furfangos szerkezetek zárták le. átszervezését jelenti. és ez az állatok tanulása esetén is megjelenik. melyeket követnünk kell. amit a megoldás meglelése során érzünk.

sem pedig egyetlen bot nem volt elég ahhoz. látszólag gondolkodás és konkrét próbálkozás nélkül eltöltött idő után jött rá. A feladat egy változatában az állat csupán több láda egymásra helyezésével érhette el célját. A másik feladat a botok összeillesztését igényelte az állattól. melyre az állat hosszas. hogy a majom semmiképp nem érhette el. A jól ismert feladatban a banán a plafonról lógott le. A megoldás. Az egyes eszközök önmagukban ismerősek voltak az állat számára. így olyan magasan volt. hogy a vágyott tárgy (étel) mindig elérhetetlen volt az állat számára. hogy egyszerű eszközhasználat nem volt elég a megoldáshoz.IV/11.htm 116 . a ládák 43 44 In Neisser. A majom körül szanaszét banános ládák hevertek. ám a feladat az volt. U. IV/12a és 12b kép. hogy elérje.81. Vol. mert a vágyott tárgy messze a ketrecen túl hevert – sem a karja. ám rendelkezésére álltak olyan eszközök. melyek lényege az volt. 1927-ben kiadott könyvében írja le a majmokkal végzett vizsgálatait. amelyek alkalmazásával megszerezhető volt a tárgy. hirtelen jelent meg: a majom megragadta a ládát és arra állva próbálta – sikeresen – elérni a banánt.tufts. Biographical Memoirs. http://www. Kutatásai során számos feladatot adott a majmainak.érveltek az alaklélektan képviselői . amint a banánt megragadja. Köhler problémamegoldó majmai 44 A feladatok megoldása során . hogy valamilyen módon összekombinálják a rendelkezésre álló eszközöket.pigeon. A feladat komplexitását az adta.edu/psych26/kohler.a problémamegoldó a probléma egyes elemeinek (jelen esetben a majom keze. (2002) Wolfgang Köhler. kép Wolfgang Köhler 43 Köhler a The mentality of apes (A majmok gondolkodása) című.psy.

IV/12. vagyis az alaklélektani felfogás szerint fel kell oldanunk a pontok által meghatározott rögzítettséget. a probléma szerkezetének átlátásával jut a megoldáshoz. A feladatban kilenc pont szerepel. mikor a doboz a probléma megoldásához szükséges szögeket tartalmazta. hogy a viasz ne csöpögjön az asztalra. 117 . hogy a legtöbb esetben ma sem tudunk sokkal többet mondani a belátásos problémamegoldás folyamatával kapcsolatban. ábra. valamint a használt problémák ma is fontos eszközei a humán problémamegoldás kutatásának. sőt be kell látnunk. hogy a vonalnak folytatólagosnak kell lennie. hogy úgy illesszék a gyertyát a falra. valamint a banán) mentális összerendezésével. az alaklélektan másik ismert képviselője és számos probléma kiagyalója a funkcionális rögzítettség jelenségét kutatta a huszadik század húszas-negyvenes éveiben. vagyis a funkcionális rögzítettség feloldása. Az a feladatunk. mint hogy a meglévő tudás értelmes egységbe rendezése zajlik. A másik kritikus pont a belátás fogalmának pontatlansága – az alaklélektan képviselői soha nem írták le pontosan a belátásos folyamat lényegét. a személyek nehezen vagy egyáltalán nem jöttek rá a megoldásra. A gyertyaprobléma – a személyek rendelkezésére álló tárgyak a feladat megoldásához Egy másik híres feladat a Scheerer-féle kilenc pont probléma. egy háromszor hármas mátrixban. vagyis az egységes egészhez (Gestalt). A megoldáshoz ki kell lépni a kilenc pont által meghatározott térből. amelyek nem voltak szükségesek a probléma megoldásához.vagy a botok. A megoldás megtalálásához – a szöges dobozba kell a gyertyát állítani és azt szögezni a falra – a doboz funkciójának átcímkézése szükséges. A klasszikus feladat a gyertyaprobléma. Köher kutatásaival szemben kritikaként merült fel. Karl Duncker. Duncker eredményei szerint. hogy nem lehet tudni. melyben a személyek egy gyertyát. egy doboz szöget és egy doboz gyufát kaptak. vagyis nem szabad közben a tollat felemelnünk. mely minden vonalat összeköt. Az emberi problémamegoldás terén az alaklélektan által alkalmazott feladatok igen ötletesek és a legtöbb ember számára mai napig ismeretlenek. a korábban vadon élő majmok milyen tapasztalattal rendelkeztek. a feladatuk pedig az volt. Az alaklélektan módszerei. hogy négy egyenest húzzunk. Ha azonban a doboz olyan tárgyakat tartalmazott. mindenki meg tudta oldani a feladatot. szabály még. ami kiválóan alkalmassá teszi a kísérleti használatra. A probléma átstrukturálása itt a tárgyak funkciójának átértelmezését jelentette.

4. Kísérleti pszichológia. vagyis több irányban indulhatunk el. olyan lépések. a kezdeti állapottól a célállapot felé. korlátok. R.2. és Schlosberg. mint egy nagy háló. A célállapot elérése mentális operátorok segítségével valósul meg – ezek olyan problémamegoldó technikák. amelyek az adott probléma esetén fennállnak. Utazás a problématérben – a kognitív pszichológiai megközelítés A kognitív pszichológia és a mesterséges intelligencia térhódítása a problémamegoldás területén is meghozta az új elméleteket. Az operátorok tehát meghatározzák a lehetséges útvonalakat. E területek két kiváló elméje. o. Simon a hetvenes években megalkotta a problémamegoldás Általános Problémamegoldó elnevezésű modelljét.IV/13. de mivel minden állapotban több operátor is alkalmazható. H. szabályok. így a lehetséges állapotokat is. hogy csökkentsük a „távolságot” a kezdeti állapot és a célállapot között. Az így megvalósuló problématér. 1000-1021. Az elmélet szerint a problémamegoldás lépésrőllépésre történő folyamat. (1966). 118 . A cél. tartalmazza a kezdeti-. amelyek az adott helyzetben alkalmazhatók. Ebben a térben jelenik meg a megoldás (vagy megoldások). valamint a lehetséges útvonalakat.2. A korai vizsgálatok leírását lásd még: Woodworth. ábra A kilenc pont probléma (a megoldás a fejezet végén található) Belátás: a probléma elemeinek átstrukturálása. mely végül a probléma megoldásához vezet. Allen Newell és a Nobel díjas Herbert A. amely esetben az operátorok alkalmazása végül a megoldáshoz vezet el. és a célállapotot. melyek az adott útvonal követésekor jönnek létre. Budapest: Akadémiai Kiadó. Az egyes operátorok által kínált út végigkövetése különböző mentális állapotokat eredményez. egy probléma esetén a megoldás minden állomásánál több lehetőség is létezik.

hogy ha bármilyen problémánk van. ezért általában nem próbálgatjuk végig az összes lehetséges megoldást. és az ő tanácsait követjük. ha a kiindulópontból indulva szisztematikusan megvizsgálnánk minden lehetőséget (végigkövetnénk minden útvonalat).edu/het/profiles/simon. A problémamegoldás tehát valójában utazás a problématérben. akkor nem vizsgálunk meg minden utat. a cél pedig a kijárat megtalálása. Newell és Simon heurisztikus módszereknek nevezi ezeket a stratégiákat. Eszerint a leghatékonyabban úgy oldhatnánk meg a problémákat. A megfelelő operátorok alkalmazása vezet azután a megoldáshoz. vagy akár vissza is fordulhatunk – így minden egyes kereszteződésnél maximum négy lehetőség közül választhatunk. melyek közül léteznek általánosak és probléma-specifikusak is. így lerövidítik a megoldáshoz vezető utat. Az aritmetikai feladatok megoldásához alkalmazunk gyakran jól ismert és begyakorlott képleteket. vagyis.htm 119 . Egy komplex probléma esetén például olyan nagy a problématér. létrehozva ezáltal a problémateret. A kommunikáció területén ilyen például a „szakértőnek igaza van” szabály. Az ilyen szabályrendszereket algoritmusoknak nevezzük. Simon (1916-2001) 46 Az elmélet szemléletesen modellezhető a labirintus problémájával. időigényes és szinte lehetetlen az algoritmus szisztematikus véghezvitele. jól bevált stratégiák.nap. elméletben mindegyik alternatíva következménye végigkövetető. kép Herbert A. Mivel a problématér a lehetséges lépések következtében nagymértékben tágítható. Az emberek számára azonban gyakran okoz problémát vagy egyszerűen célszerűtlen az algoritmusok alkalmazása (a legtöbb mindennapi problémára nem is létezik megfelelő algoritmus). 45 46 http://www. amely elvezet a megoldáshoz. hogy nem mehetünk például fölfelé vagy lefelé. Ha megtalálnánk azt a meghatározott lépésekből álló szabály. A heurisztikák gyakoriak a mindennapi életben. hanem megkérdezünk egy szakértőt. A kezdeti állapot a bejárat. hogy kimerítő. A heurisztikák olyan tapasztalati szabályok. melyek lehetővé teszik bizonyos lépések szisztematikus kihagyását. akkor az összes hasonló problémát könnyen és gyorsan meg tudnánk oldani.edu/readingroom/books/biomems/anewell.html http://cepa.newschool. de az sem jó stratégia.IV/13. ha leülünk a földre és várunk. majd megnéznénk. melyik vezet el a megoldáshoz. Mentális operátorokként alkalmazhatjuk a balra vagy jobbra fordulást. de egyenesen is mehetünk. annak teljes mentális modellezése túl nagy terhet róna emlékezetünkre. kép Allen Newell (1927-1992) 45 IV/14. Különböző stratégiákat alkalmazunk a cél hatékonyabb és gyorsabb elérése érdekében. korlátként jelenik meg.

melyek a kritikus pontok. mint a szakdolgozat. ám egy bizonyos pont után stratégiát kell váltani. melyek lehetnek a tévutak. A problémamegoldás során sikeresen alkalmazható heurisztika például az eszköz-cél elemzés. Fontos szabály. A csónak viszont kicsi és egyszerre csak két ember fér el benne. hogy egy szabálynak engedelmeskedünk.html 120 . Az imént említett kommunikációs heurisztikát például a reklámok használják előszeretettel – azzal próbálják sugallni a reklámozott termék értékességét. Ennek lényege. hogy arra törekszünk. melyek a legtöbb esetben azért hasznosnak bizonyulnak. Ez olyan probléma esetén működik jól.A megoldás gyorsabb. melyek megoldása fokozatosan elveszet a probléma megoldásához. Még a tévedés lehetősége mellett is megéri azonban alkalmazni ezeket a módszereket. Ha rájövünk arra. minél többet gyakoroltuk a problémát. A „misszionáriusok és kannibálok” feladatban gyakran használt specifikus stratégia a kiegyenlítő stratégia lényege. mint misszionárius. Kezdetben ez működik is. A heurisztikus módszerek szemléltetése érdekében bemutatunk egy klasszikus problémát. hogy a korábban már elért állapotokba ne térjünk vissza. A vizsgálati eredmények szerint akkor hatékony a személyek problémamegoldása. ami arra utal. mellyel az a cél. A „misszionáriusok és kannibálok” probléma esetén kezdetben biztosan sokszor beleesünk ebbe a hibába. Gyakori stratégia még a hurokelkerülő stratégia. akkor akármennyi résztvevővel is meg tudjuk oldani a problémát. hogy a problémát átrendezzük úgy. (A feladat politikailag korrektebb változatában bárány-farkas vagy valamilyen mesehős szerepel. hogy mindig egyenlő számú misszionárius és kannibál legyen a folyó két partján. viszont felmerül a tévedés lehetősége. mert a túlerőben lévő kannibálok megeszik a misszionáriusokat. hogy „szakértőket” szólaltatnak meg. annál könnyebb a hurokelkerülő stratégia alkalmazása. hogy visszamehessen a partra a társaiért. amelyet al-lépésekre lehet osztani – ilyen lehet például egy komplex feladat. hiszen akkor könnyebben fel tudjuk mérni. de az úszás vagy bármilyen nehéz sport tanulása esetén is működhet. Szisztematikus hibák ezek. hogy egyik parton sem lehet több kannibál. A „misszionáriusok és kannibálok” feladat lényege. hogy három misszionáriust és három kannibált kell átvinni a folyó túlpartjára. valamint valakinek mindig ülnie kell benne. hol lehet hibázni. minél jártasabbak vagyunk az adott problémában.) A „misszionáriusok és kannibálok” feladatban hatékony cél-eszköz elemzési stratégia lehet. hogy kisebb alcélokra bontjuk. Ez is egy fontos alcél lehet.net/games/game2. A problémák alcélok szerinti átstrukturálása annál jobban működik. ha kipróbáljuk a feladatot kevesebb résztvevővel. mi okozhat problémát a megoldás során. ám minél többet gyakoroltuk.plastelina. viszont annál hatékonyabban alkalmazható. Az alábbi honlapon ki lehet próbálni a „misszionáriusok és kannibálok” rejtvényt: http://www. ha a megfelelő pillanatban képesek a stratégiaváltásra.

Néhány napos böjtölés után ismét útnak ered. ráadásul a célállapot is könnyen elképzelhető. Sokszor ezen múlik a megoldás sikeressége. így könnyebb fejben tartani a lépéseket. hogy nem foglalják magukban a megoldásához szükséges tudást – a megoldásukhoz jelentős mennyiségű háttérismeretre van szükség. A szerzetes változó sebességgel baktat. valamint az operátorokról Eszköz-cél elemzés – a probléma alcélokra való felbontása. A mindennapi problémák általános jellemzője azonban. Ezek a feladatok könnyen részekre oszthatók. hogy pihenjen. hogy a feladat megoldásához szükséges ismeretek benne szerepelnek a feladat leírásában. amelyek nem tudatosulnak a személyek számára. mely szerint a problémamegoldás lényege a kiinduló-. Keskeny. és ugyanazon az ösvényen bandukol 121 . melyek megoldása fokozatosan elvezet a célhoz Newell és Simon Általános Problémamegoldója igen termékeny modellnek bizonyult. amelyekben jól látható. hogy megmásszon egy magas hegyet. Klasszikus példája ennek Duncker „szerzetes rejtvénye”. sokszor olyanokra is. Az alábbi táblázat néhány példát mutat be: Wallas Előkészítés Inkubáció Belátás Igazolás Polya Probléma megértése Tervkészítés Terv kivitelezése Bransford Probléma azonosítása Probléma megfelelő definiálása Lehetőségek felmérése A stratégia kiválasztása Visszatekintés és értékelés A modell azonban főként olyan problémák esetén működik. egy-két lábnyi szélességű ösvény vezet csigavonalban a csúcson álló. és a célállapot közötti távolság csökkentése Mentális operátorok – problémamegoldás során alkalmazható és nem alkalmazható eljárások Problématér – a problémamegoldó mentális reprezentációja a kiinduló állapotról. tündöklő templom felé.Általános problémamegoldó – a problémamegoldás kognitív modellje. Analitikus szemlélete más felfogásokra is rányomta a bélyegét – hatására több elméletalkotó is lépésekre osztotta a problémamegoldás folyamatát. Napkeltekor indul el. Röviddel napnyugta előtt éri el a templomot. A mindennapi problémák megoldása esetén a legkritikusabb pont a probléma reprezentációja. pontosan napkeltekor egy buddhista szerzetes elindul. gyakran megáll. a célállapotról. diszkrét lépések vezetnek el a megoldásig. További jellemzőjük. A történet a következőképpen hangzik: „Egy reggel. vagy a magával hozott szárított gyümölcsökből falatozzon.

hogy hogyan. ennek ellenére felszíni jegyeikben meglehetősen eltérhetnek egymástól. Analógiás problémamegoldás A korábbiakban már felmerült a tapasztalat szerepe a problémamegoldásban. addig a mindennapi problémák mindegyikére jellemző. Ha két probléma strukturálisan hasonló. Ezért lesz szükség a következő alfejezetre. ha a személyek matematikai nyelven.” A vizsgálati eredmények szerint. analitikus módon megoldható problémák esetén ritkán van arra lehetőség. A problémák hasonlóságának felfedezését. számítással próbálják kikalkulálni az eredményt. és visszafelé is. A strukturális jegyek a problémák felszíni jegyeinek mögöttes kapcsolatát jelentik. A kérdés az. ismét változó sebességgel és többször megpihenve az út során. 4. ahol a felhalmozott ismeretek szerveződésének és felhasználásának kérdéséről lesz szó. Sokszor azonban éppen ezek a konvencionális. A továbbiakban az analógiák sikeres alkalmazásának feltételeit tekintjük át. akkor látszik. de attól a jelentésük lehet ugyanaz). hogy teljesítmény kontrollálhatósága érdekében ismeretlen problémákat találjanak ki –. folyamatokra támaszkodva akarunk megoldani egy problémát. hogy van az úton egy olyan pont. mint amikor felfelé haladt. A jól ismert szabályok alkalmazásának hatékonyságáról már volt szó a heurisztikák kapcsán. a felszíni jegyek hasonlósága esetén. hogy gyakoroljuk a megoldásukat – hiszen éppen az a kutatók célja. A legkönnyebben észlelhető a kapcsolat. szinte soha nem jutnak el a megoldásig. Amennyiben ezek megegyeznek. Két probléma azonban többféleképpen is hasonlíthat egymásra. A felszíni jegyek a probléma specifikus elemei – a konkrét tárgyak. a transzfer belátása egyszerű feladat (a kutatások ismertetésekor konkrét példákkal is találkozhatunk majd). hogy az emlékezeti működés ismerete nélkül csupán részleges válaszok adhatók. amelyet a szerzetes felfelé és lefelé menet is a nap ugyanazon időpontjában érintett. Bizonyítsuk be. hogy megtaláljuk a hatékonyabb megoldást. Ez utóbbi problémát az alaklélektan mentális beállítódásnak nevezte – ilyenkor a korábbi szokásokra.2. b) nem értettük meg az összetevőket. 122 . mennyire evidensen megoldható ez a feladvány. ennél kicsit bonyolultabb a strukturális hasonlóság esete. hogy megoldásukhoz felhasználjuk korábbi ismereteinket is.lefelé. vagy hasonlítanak. és a korábbi megoldás részleges vagy teljes alkalmazását egy új probléma megoldásában analógiás transzfernek nevezzük. és berajzolja rá a szerzetes útját oda-. a szereplők vagy a történetvezetés. ebben az esetben az elemek közötti viszonyok hasonlítanak (mint a nyelv esetén: két mondat eltérhet a feszíni jegyeikben.3. fixálódott stratégiák akadályoznak meg minket abban. c) a korábbi tapasztalat hatására nem kezeljük eléggé rugalmasan a problémát – a korábbi megoldás nem enged más megoldási kódokhoz. Míg ha valaki egyszerűen csak lerajzolja a hegyet. Míg azonban az Általános Problémamegoldó működését jól demonstráló. Átlagsebessége most természetesen nagyobb. A kezdeti reprezentáció sikertelenségének több oka is lehet: a) nem figyeltünk eléggé a probléma elemeire. azonban az is ki fog derülni.

ami a daganatot elpusztítaná. A fényforráshoz nem lehetett hozzáférni. mint a daganat-sugár feladat esetén: egyszerre kevés katonával. aki egy erődöt akar bevenni – egy bástyán azonban nem fér be az összes katonája. Első lépésként a problémamegoldónak fel kell fedeznie a kérdéses problémák kapcsolatát (amennyiben nem laboratóriumi helyzetről van szó. hogy a nagy intenzitás eltörné az üvegburát. A személyek feladata az orvos problémájának megoldása. Az analóg transzfer alkalmazásának három lépését különböztetjük meg: felfedezés. Ha a feladatokban felszíni hasonlóság van a céltárgy és/vagy a megoldási eszköz között. de több oldalról kell támadni. A gond az. A következő lépés a feltérképezési folyamat – vagyis a problémák kulcselemeinek illesztése. majd következik a célprobléma. kevés katonával viszont nem megy semmire 48. Az egyik gyakran alkalmazott feladat a Duncker-féle daganat-sugár probléma. A feladat egy orvos dilemmájáról szól. az illesztés nem bonyolult feladat. megfogalmazzuk ezt a sémát. az alkalmazható az analóg problémák megoldása során. feltérképezés. aki röntgensugárral szeretné meggyógyítani gyomordaganatos betegét. A felszíni jegyekben hasonló analóg történetben egy fizikai laboratórium drága fényforrásának izzószála törött el. Ennél a történetnél általában minden tizedik személy esetén működik a transzfer. Ezt a folyamatot séma indukciónak nevezzük. a daganatban egyesülve azonban elég erősek ahhoz. hogy a nagy erejű sugár. Ez az illesztési folyamat segít eldönteni.Az analógiás transzfer vizsgálata során a kutatók főként az alaklélektan által kidolgozott feladatokat használják. ám strukturális hasonlóság esetén problémát jelenthet. a gyenge sugárzás azonban nem lenne elég hatékony. akkor a hosszú távú emlékezetből magunknak kell „kikeresnünk” a forrás problémát). Az egyik ilyen történet egy tábornokról szól. hogy több irányból kell gyenge sugarakat a daganatra bocsátani: az egészséges szöveteken áthaladó sugarak önmagukban veszélytelenek. hogy a két eset hasonlóságának hangsúlyozása – akár a felszíni hasonlóság növelésével. melyben elvárható lenne az analóg transzfer megjelenése. hogy használják fel a korábban megismert történetet a megoldás során. és ez az érték még akkor is csak harminc százalékig növekedett. az egészséges szöveteteket is elpusztítja. A séma itt a problémák közös jellemzője. de volt egy lehetőség az izzószál javítására: egy erős sugarú lézerrel össze lehetett forrasztani. A probléma az. ami az analóg transzfer alkalmazásának. ha figyelmeztették a személyeket arra. Az eredmények szerint e történet esetén szinte teljesen biztosan elvárhatjuk az analóg transzfer megjelenését a daganat-sugár problémára. hogy a forrás-probléma megoldása vajon alkalmazható-e a célproblémában. és így a célprobléma megoldásának korlátja lehet. A strukturális analóg történetek esetén azonban közel sem ez volt a helyzet. A kísérletekben általában a forrásproblémát elterelő feladatként mutatják be. akár az instrukcióval – lehetővé teszi a problémák közötti kapcsolat elemzését (később ez lesz a feltérképezés folyamata). 48 A megoldás természetesen itt is az. A harmadik lépés tehát az általános séma kidolgozása és végrehajtása a célproblémán. 47 Ennek a feladatnak számos analógját dolgozták ki. Amennyiben felfedezzük. 47 123 . A kutatók azt feltételezik. végrehajtás/séma kialakítása. hogy elpusztítsák azt. A megoldás.

ott csak akkor boldogunk. Érdekes kérdés lehet tehát. nem „élik bele magukat” a szituációkba. hogy míg a kísérleti helyzetben a feladatok a személyek számára csupán érdekes problémákként jelennek meg. ii) E sikertelenség oka lehet. és a hasonlóságok. de a motiváltság is döntő tényező lehet. ám a laboratóriumi helyzetek valamiért nem képesek szimulálni a valós helyzeteket. pedig ezek célja éppen a képzeleti tevékenység aktiválása. hogy a személyek inkább a megoldásra koncentráljanak – miért 124 . az analóg transzfer esetén egyszerűen „eszünkbe jut” egy korábbi esemény (ld. Fontos szempontként merülhet fel. ii) a személyek hozzáállásának kérdését. iii) a feldolgozás módjának kérdését. Az egyik ok lehet. hogy ugyanarról a jelenségről van szó. A mindennapokban általában nincs meg ez a különbség. tanulságot keresünk.A laboratóriumi vizsgálatokban a kutatók igen gyenge teljesítményt szoktak kimutatni az analóg transzfer alkalmazása esetén. addig a mindennapokban valamilyen cél elérése közben merülnek fel ezek a problémák – ilyenkor a felfokozottabb érzelmi állapot is elősegítheti a korábbi tapasztalat felidézését. Az akkor történtek felidéződnek bennünk. Ha bemegyünk egy étterembe. A másik magyarázat az lenne. Ezek szerint az emberek általában nem túl jók az analógiák felismerésében. A célprobléma azonban mindig feladatként jelenik meg. Ennek ellenére a laboratóriumban a személyek igen rosszul teljesítenek. Még a képi analógok sem segítenek sokszor. magyarázzuk a szereplők viselkedését. hogy vajon mi az oka ennek az ellentmondásnak. A legtöbb tapasztalatunk azonban nem feltétlenül jelenik meg nyelvi formában. Általában évek telnek el. A transzfer-szerinti feldolgozás elve szerint akkor idézzük fel könnyen az eredeti problémát. E probléma kapcsán itt három szempontot tárgyalunk: i) az idő kérdését. hogy nem ugyanarról a jelenségről van szó a két esetben (erre a lehetőségre a következő alfejezetben térünk vissza). és azt találták. Tudósok tudományos munkája esetén is megfigyelték az analógiák gyakori használatát. ha korábban már jártunk ilyen helyen. míg egy korábbi esetet felhasználhatunk egy másik probléma megoldásakor. nem mindig fogalmazzuk meg a magunk számára a tanulságokat. stb. tehát összefoglaljuk. i) Módszertani okok miatt az analóg transzfer laboratóriumi vizsgálatai általában rövid távú hatást mérnek. ha a kódolás és az előhívás megfelel egymásnak. A laboratóriumi helyzetben a forrásproblémával általában egy történet formájában találkozunk. jól megfogalmazottan kerülnek a személyek elé – ők feltehetően valamiféle absztrakt megoldásban gondolkodnak. hogy az „szinte kiveri az ember szemét”. eltérések figyelembe vételével ennek tükrében viselkedünk az új helyen. A valóságban azonban szinte soha nem kerülünk ilyen helyzetbe – esetleg az iskolában (pl. A mindennapokban azonban azt tapasztalhatjuk. hogy a laboratóriumi feladatok expliciten. amit valamilyen módon meg kell értenünk. az emlékeztetés fogalmát a következő alfejezetben) iii) A legfontosabb különbséget azonban feltehetően a feldolgozás módjában találjuk. hogy a tudósok a tudományos felfedezéseik során alkalmazott problémamegoldási helyzetekben gyakran alkalmaznak analógiákat. vagyis egy alkalommal mutatják be a forrás-. hogy szinte minden cselekvésünk esetén analóg eseteket hívunk elő – minden cselekvésünk egy korábbi viselkedés „másolata”. de ott sem szükségszerűen. ha a forrásproblémát olyan instrukcióval mutatjuk be. egy képlet megtanulásakor). míg a mindennapokban sikeresen működik a transzfer alkalmazása. Az egyik vizsgálatban vezető molekuláris biológusok és immunológusok analógiahasználatát vizsgálták a labormegbeszélések során. hacsak nem olyan erős a hasonlóság. és a célproblémát is. melyet meg kell oldanunk. A vizsgálati eredmények szerint.

Az óvodások azonban nem csak megalkotni. hóember:olvadt hóember). A kutatók e területen is kíváncsiak voltak arra. az emlékezeti tesztben az óvodások sokkal jobban teljesítettek. „Kis gondolkodók” – problémamegoldás kisgyerekkorban A Kognitív fejlődés fejezetből is megtudhatjuk. akkor pontosan miben is áll az óvodások lemaradása. és ha ismerős számukra a helyzet – megértik például az olvadás fogalmát. viszonyítás). E meglepő eredmény oka természetesen nem a sakkozó ovisok kiváló emlékezetében keresendő. A gondolkodás fejlődésével kapcsolatban kétféle kérdés tehető fel: i) hogyan fejlődnek a gondolkodásban szerepet játszó tudásterületek. ha egyszerű viszonyról van szó. mint C D-hez) korai megértését és használatát már a nyolcvanas években kimutatták. A forrás-történet szerint egy dzsinn az egyik üvegből a másikba tudta juttatni az ékszereket. a „trükkje” az volt. stratégiaalkotás. A vizsgálatok szerint már négy-hatéves gyerekek képesek voltak megfeleltetni az emberi testrészeket a fa részeinek (pl. Piaget vizsgálati eredményei által meghatározott szemlélet szerint az óvodások megbízhatatlan gondolkodók. milyen alternatívák lehettek még –. feltételes következtetés – „ha-akkor” viszony. hogy a varázsszőnyegét cső alakúra tekerte és azon csúsztatta át az ékszereket. Az első kérdés kapcsán számos terület fejlődése vizsgálható (pl. hogy a hatvanas években uralkodó. Nem képesek teljeséggel elvonatkoztatni a látottaktól. Ezután a gyerekeknek azt a feladatot adták. gondolkodásuk szemléletvezérelt. nem képesek perspektívát váltani. Az eredmények szerint már a négyévesek sikeresen elvégezték az analóg transzfert. A tudásgyarapodás szerepével kapcsolatban sokan kételkednek abban. hogy a felnőttekhez hasonlóan gondolkodjanak. A hatvanas években felfedezett kísérleti technikák (erről részletesen ld. hogy juttassák át a gumilabdákat az egyik bödönből a másikba. hogy egy analóg problémával találkozva fel fogják idézni a kérdéses forrásproblémát. a Kognitív fejlődés fejezetet) új szemléletet is hoztak. kicsivel a föld felett). hogy pusztán a megszerzett ismeretek mennyisége minőségi változáshoz. de felhasználni is képesek az analógiákat a problémamegoldás során. Az egyszerű arány-analógiák (A úgy aránylik B-hez. anélkül. Az analóg transzfer alkalmazásának vizsgálatára a következő kísérletet végezték el. 125 . ii) hogyan befolyásolja az életkor növekedésével együttjáró tudásgyarapodás a gondolkodás képességét. problémákat oldjanak meg. és ha igen. ha a fának lenne térde. ha ismerős elemekkel mutatjuk be (csokoládé:olvadt csokoládé. nevezetesen a gondolkodás fejlődéséhez vezet. okság. akkor nagyobb esély van arra. Még a háromévesek is jól teljesítenek egy ilyen feladatban. egy klasszikus kísérleti eredmény mégis felhívja a figyelmet e szempont fontosságára. hogy hozzájuk ért volna. mi itt egyet. hogy vajon az új módszerek alkalmazása igazolja-e Piaget feltevését. Nem várható el tehát. hipotézist alkotni és azt szisztematikusan ellenőrizni.volt helyes az adott megoldás. az analógia megértésének és használatának fejlődését tárgyaljuk. A kutató sakk-szakértő óvodásoknak és sakkban laikus felnőtteknek sakkállásokat mutatott be. az a törzshöz kapcsolódna.

K. Azokat nevezzük szakértőnek. meghatározott kérdésköre. 163-177. Duncker. Ez a különleges tudás azonban nem pusztán a veleszületett tehetség eredménye – a szakértelem titka az évek során felhalmozott tudás és az ismétlés.4. hogy az ismerős szereplők. az ehhez szükséges tudásterületek fokozatosan és egymástól függetlenül is fejlődnek. o. Vagyis nem emlékezeti teljesítményükkel. Az előbbi kapcsán gondoljunk csak a sakk-szakértő óvodások emlékezeti teljesítményére. A tudásgyarapítás tehát hozzájárulhat a gondolkodás hatékonyságának növekedéséhez. érdekes helyzetek és egyszerű viszonyok alkalmazása esetén már az óvodások is jó teljesítményt nyújtsanak.: Nemzeti Tankönyvkiadó. (szerk. Ajánlott irodalom: Cole. (1989). 4.) Gondolkodáslélektan I.) Analógiás gondolkodás. R.o. S. az ismeretek hatékony szervezésének képességével múlják felül az adott területen járatlan felnőtteket. ami magasabb szintű gondolkodási képességet is jelent az adott területen. hogy könnyen és gyorsan képesek a hasonlóságok felismerésére és akár analógiák gyártására is. Szakért ő i tudás Az analóg transzfer mesterei a szakértők. hogy az adott területen jártas gyerekek meglévő ismereteik hasznosításával jobb emlékezeti stratégiát dolgoztak ki. hogy bár a kisgyerekek gondolkodási és problémamegoldó teljesítménye elmarad a felnőttekétől. Budapest: Osiris Kiadó Analógia (analógiás transzfer) – korábbi problémák (forrás problémák) megoldásának felhasználása az aktuális probléma (célprobléma) megoldásában Felszíni jegyek – a probléma speciális elemei Strukturális jegyek – a probléma elemei közötti kapcsolat AJÁNLOTT IRODALOM Barkóczi I. Összefoglalóan elmondhatjuk. A problémamegoldásról.2. Saját szakterületükön annyira jártasak. Szöveggyűjtemény. M. Az egyes szakértők sokszor 126 . és Cole.hiszen a számfelidézésben a felnőttek teljesítménye jóval az óvodásoké fölött volt.. A kiváló teljesítmény magyarázata. 124-131. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. ha egy kisgyerek mélyen érdeklődik egy terület iránt. lehetővé téve. Bp. o. hanem szakértelmükkel. az ismétlés pedig arra vonatkozik. (2003) Fejlődéslélektan 340-367. In: Pléh Cs. Ezen felül. akik egy adott problématerületen különleges tudást halmoztak fel vagy valamilyen különleges teljesítményre képesek. probléma típusai. abban már igen korán szakértővé válhat. hogy minden tudásterületnek megvan a maga szókincse. (1994) (szerk.

stb. értelmesnek és hasznosnak is kell lennie. Ennek eredményeképpen a szakértők gyorsan és közvetlenül hozzáférnek a hosszú távú emlékezeti tartalmakhoz. Gyakori a mentális beállítódás jelensége is – mivel a szakértők hajlamosak a bejáratott megoldási módok automatikus alkalmazására. és jobban fel tudják bontani a problémát alcélokra). A nagy gondolkodók és felfedezők beszámolói alapján elmondható.2. és miért éppen az adott pillanatban jelenik meg a megoldás. szabályokkal. hiszen gyorsabban és hatékonyabban működik a kódolás – már léteznek a meglévő struktúrák. Az információfeldolgozás is jobb. „csupán” azokat kell megtölteni tartalommal. Számos vizsgálat igazolta. más területeken a szakértők ugyanolyan jók. absztraktabb viszonyt jelent. Fontos azonban. nem várt. hogy a jó emlékezeti teljesítmény csak az adott szakterületre vonatkozik. hogy az alaklélektan szerint itt a meglévő ismeretek átstrukturálásáról van szó. apró részletekre. 4. egy igazán kreatív felfedezés. sőt. hiszen általában mindegyik rendelkezik kész definíciókkal. Nem elég azonban egyedinek és meglepőnek lennie. Mivel azonban a nagy felfedezések nagyon különbözőek 127 . és előrefelé mozognak a problématérben (ennek feltehetően az az oka. egyedi és meglepő. és hírnevet hozhat. ám. hogy a nagy találmányok.).5. ami egyes esetekben tévedéshez. leírásokkal. mint amilyen a gyors átstrukturálás képessége és a látszólag távoli dolgok összekapcsolása. mely feltevést sok kritika ért. a laikusokkal szemben képesek általános stratégiák alkalmazására. igazán különleges megoldás. mint a laikusok (gondoljunk csak a szórakozott professzor alakjára). Kreativitás Minden szakértő álma a „nagy ötlet” felbukkanása. ahol nem csupán a problémák és a módszerek. megbízhatatlanság lehet. Az egyik szerint a kreativitás speciális kognitív képességeket és feldolgozási módot jelent. melyről ismeretes. Emlékezhetünk. hogy azok a – sokszor fontos – információk. hogy milyen folyamat zajlik a kreatív ötletek kialakulásakor. de a kollégák sem változnak. Mivel jól kidolgozott sémáik vannak. ritkák a kreatív megoldások. A szakértelem azonban hátránnyal is járhat. adott esetben még rosszabbak is. még ma sem tudjuk igazán pontosan. Jobban felismerik a strukturális hasonlóságot is. hogy hogyan kell feldolgozni a problémát ahhoz. könnyen elvesznek. tehát jóformán egy kisebb területtel foglalkoznak éveken át. A kreatív ötlet új. A másik tábor szerint a kreatív gondolkodás az általános kognitív feldolgozás terméke. Nem világos. melyek nem illeszkednek a sémákba és más kész struktúrákba. a szakértők oda sem figyelnek az ettől eltérő. hibázáshoz vezet. Mindenesetre két elmélet vetélkedik e kérdésben. átstrukturálni őket. A gyorsaság és megbízhatóság ára a pontatlanság. hogy jobban látják a végállapot természetét. hogy ilyen megoldás szülessen. Saját terepen viszont a problémamegoldási teljesítmény is jobb. hogy nehezebben látható.még ezeken belül is specializálódnak. gondolatok felfedezése megfelel a belátásos problémamegoldás során tapasztalt „aha-élmény”-nek. A szakértők. Jó teljesítmény oka a jól működő emlékezeti megőrzés mechanizmusa – a jól kidolgozott és szervezett ismeretrendszer (itt általában elég az adott szakterület behatóbb ismerete. illetve módosítani. mely kiemel az adott szakterületen.

e területen a leggyümölcsözőbb kérdés az egyéni különbségek vizsgálata. bed. ahogyan azt már korábban írtuk. nyitottak az új élményekre. amelyek a mindennapi gondolkodáshoz hasonlóak. Azonban. sem a belátás szakaszáról nem tudunk sokkal pontosabbat. nevezetesen a kreativitás különbségei hogyan és milyen mértékben befolyásolják a belátásos problémák megoldását. vannak klasszikus belátásos problémamegoldások. sem az inkubáció. és kreativitásteszt meghonosítása is. kikapcsolódnak. Ebben a feladatban egy ∟ alakú síkidomot kell négy egybevágó részre osztani (a megoldást ld. nehéz igazságot tenni a két tábor között. Egyesek szerint a kreativitás valójában a tudás helytelen. de vannak olyanok is. Nevéhez fűződik számtalan problémamegoldási-. a szövegdoboz alján). belátás. A feladat klasszikus belátásos probléma – megoldáshoz „csupán” egyetlen ötlet kell. eredeti gondolkodást igényel. A kreatív ötletet. hogy kicsit másképpen lássuk a dolgokat.lehetnek. mint egy veleszületett képesség meglétének eredményeképpen alakul ki. Az inkubáció alatt a problémamegoldó szünetet tart az erőteljes agymunkában – a nagy feltalálók. A kreatív gondolkodás szakaszait a Wallas-féle klasszikus felosztás szerint szokták meghatározni: előkészítés. A kreativitás szerepe az analógiás problémamegoldásban – Barkóczi Ilona vizsgálatai Barkóczi Ilona. hogy az egyéni különbségek. A megoldás megtalálása újszerű. mint alacsony kreativitású társaik. beszámolóik szerint ilyenkor alszanak. hogy sok előzetes ismeretre van szükség. Mintha nem is gondolnának a problémára. így a megoldás hirtelen következik be – sokszor egy mindennapi helyzet juttatja eszükbe a megoldást. ezért a kutatók inkább az „kreatív személyiség” jellemzőit próbálták meghatározni. Eredményei szerint a magasabb kreativitás tartományba tartozó középiskolások gyorsabban és nagyobb valószínűséggel oldják meg a „farm problémát”. Eszerint a kreatív személyek hajlamosak a függetlenségre. akik „ontják magukból” a kreatív ötleteket. és mivel igaz az. ám intelligens alkalmazása. amit érdemes alkalmazni: „beer. inkubáció. bath”). hogy a kreativitás inkább a folyamatos fejlesztés. Viszont nem feltétlenül a támogató környezet segít – inkább a sokszínű élettapasztalat jellemző. Mivel az intelligenciával való kapcsolat az intelligencia megfogalmazásától függ. igazolás. Feltehető. az ELTE emeritus professzora a hatvanas években kezdett el foglalkozni a kreativitás kutatásával. hogy vannak kreatív gondolkodásra „hajlamos” emberek. hiszen ez hozzájárul a kitartás. A 128 . Fő kérdése. vagyis a belátás szakaszát általában a probléma hanyagolása előzi meg. a nonkonform (nem alkalmazkodó) viselkedésre. Az embert próbáló helyzetek átélése is fontos. Vizsgálataiban főként az analógiás transzfer és a belátásos problémamegoldás területeit kutatja. Mivel jelentős egyéni különbségek vannak a kreativitás mértékében. A fejlődési adatokból tudjuk. amely segít az új látásmód kialakításában. rugalmasak és kockázatvállalók. illetve az analóg megtalálását. széles az érdeklődési körük. de az is fontos. mással foglalkoznak (a híres „3B”. az állhatatosság kialakulásához.

Ha arra vagyunk kíváncsiak. hogy a kreativitás „titka” a probléma sikeres átstrukturálása. ábra A farm probléma megoldása 4. hogy a gondolkodás és a problémamegoldás legelemibb feltétele a korábbi ismeretek mobilizálása. A következtetéseik szerint a kreatívabb személyek képesek integrálni a két féltekére jellemző műveleteket. hogy a problémamegoldás során a kreatív személyek mindkét féltekét azonos mértékben használják. Mikor a „szokatlan használat” tesztben a vizuálisan bemutatott tárgyak egyes részleteit kiemelték (pl. Barkóczi Ilona kutatásai tehát rámutatnak az analóg transzfer háttérmechanizmusainak természetére. pszichofizikai vizsgálatok kimutatták. Budapest. nem kötődnek mereven egy megoldáshoz. az alacsony kreativitású személyeknél azonban bal féltekei (vagyis verbális) túlsúlyt találtak. a vizsgálatvezető képi vagy verbális analóg sugalmazókat mutatott. A kreativitás természetének pontosabb meghatározása érdekében végzett további. miközben a kreatív ötletek titkához is közelebb kerülhetünk általuk. hogy mitől függ az.: Nemzeti Tankönyvkiadó IV/14. Az előhívás természetére vonatkozó kérdés azonban valójában az ismeretek szerveződésének problémáját takarja. Feltevésünk szerint az analógiák felhasználásának problémája is az emlékezeti működés ismeretének fényében érthető meg igazán. Ajánlott irodalom: Barkóczi I. akkor valójában arra kérdezünk rá. Ezt igazolta egy későbbi vizsgálatsorozat. mint a szokványos képi analógok. a szék esetén a támlát vastagították meg. a fonalgombolyítás funkciót sugallva). probléma vagy esemény. leginkább a kreatívabb személyek esetén működött. Az emlékezeti működés megértése tehát elengedhetetlen a gondolkodás mechanizmusának megértéséhez. (1993) Bevezetés. Miután a személyek felsorolták egy tárgy lehetséges funkcióit. Barkóczi vizsgálataiból az is kiderül.) Analógiás gondolkodás. nyitottabbak az új információra.kreatívabb személyek feltehetően rugalmasabban képesek szervezni és átszervezni meglévő ismereteiket. Az eredmények szerint. az éppen úgy segítette a funkció kitalálását. bár összességében nem volt jelentős a sugalmazás hatása (10%). amelyben a „szokatlan használat” kreativitástesztet alkalmazta. Tudásreprezentáció és tudásfelhasználás Az eddigiekből kiderülhetett.3. hogy hogyan és mikor jut az eszünkbe egy korábbi történet. hogy hogyan szerveződik a tapasztalat az emlékezetben. In Barkóczi I (szerk. 129 .

újszerűen kell viselkednünk. vagyis értelmezzük a magunk számára az eseményeket. vagyis a gondolkodásnak is. de vannak igen elvont kapcsolatok is (a strukturális hasonlóság felfedezése). 2005. Az étteremben eszünkbe kell jutnia. miközben felelevenítjük az ott megismert fogalmakat. hogyan lennénk képesek generalizálni és levonni azt a tanulságot. hanem azt. ezért eltekintünk bemutatásuktól. Ha tetszik. amitől meglehetősen ostobának tűnnénk. Ha az aktuális esemény nem emlékeztetne minket egy hasonló korábbi eseményre. Közös jellemzőjük azonban. az átélt érzelmeket. melynek legelemibb formája az észlelés – az adott perceptuális mintázat illesztése egy hasonlóhoz).” (Schank. azt csupán saját tapasztalatunk fényében érthetjük meg.).A tudás szerveződését számos modell tárgyalja. amely éppen a mindennapi tapasztalat feldolgozásának és felhasználásának kérdéseivel. mintha akkor járnánk ott először. az aktuális célokat. az emlékeztetés fogalmára épül: „Az emlékeztetés egyáltalán nem elhanyagolható jelenség. ám kiderül. hogy valójában egy igen rugalmas és dinamikus – hiszen folyton alkalmazkodó. 33-34. Ez persze nem azt jelenti. A hasonlóság több szinten is megvalósulhat. mivel érinti a tudásszerveződés kérdését is.) Az emlékeztetés fogalma tehát a kulcsa a korábbi ismeretek felhasználásának. mert mindig úgy viselkednénk. amire a két esemény összeillesztése taníthat minket? Ha egy eseményt nem tudnánk kapcsolatba hozni korábbi megjelenéseinek emlékével. sokszor automatikus folyamatnak tűnik. Itt egy kissé más szemszögből értékeljük az elméletet. Nem tudnánk például étterembe járni. és ennek tükrében tárgyalja az absztrakt ismeretek szerveződésének kérdését. mit takar a „madár” fogalma). a legtöbbjük azonban az elvonatkoztatott. Ez az oka annak. Hiszen ha valaki mesél egy történetet (Schank szerint mindig történetet mesélünk egymásnak. A gondolkodás ebből a szemszögből egy teljesen mindennapi. milyen szinten dolgozzuk fel. hogy képesek vagyunk felidézni az esemény konkrét elemeit is (a helyszín jellemzőit. mely összeszervezi a konkrét eseménnyel kapcsolatos emlékeket. 130 . attól függően. és így szerinte az emlékezés is. amely hasonló az aktuálisan hallott történethez. a tapasztalttól leválasztott ismeretek szerveződésével foglalkozik (pl. Az emlékeztetés a tapasztalat több szintjén megvalósulhat – ettől függően vannak egyszerű esetek (Schank látvány alapú emlékeztetésnek hívja. hiszen egyetlen esemény sem ismétlődik meg pontosan ugyanúgy. tanulni képes – mechanizmusról van szó. hogy minden élményünk minden elemére emlékszünk. hiszen éppen a megértés és a tanulás működési elvére világít rá. emlékeztetés problematikájával foglalkozik. A modell éppen a tudás alkalmazásának kérdéséről szól. mégsem egyszerű emlékezetelmélet. minden tettünk kreatív cselekedet. Az emlékeztetés Schank elméletének értelmében valójában a másik megértésének a kulcsa is. hogy létezik egy absztrakt emlékezeti struktúra – forgatókönyvnek nevezi –. vagyis az emlékezet. stb. így minden helyzetben át kell strukturálnunk meglévő ismeretrendszerünket. akkor minden alkalommal új élményként élnénk meg. „Az emlékezés konstruktív természete” című fejezetben már találkozhattak Roger Schank (2005) dinamikus emlékezeti modelljével. Schank modellje. ez a kommunikáció lényege). szintetizált. hogy már jártunk ott azelőtt. Egy olyan modellt választunk. vagyis keresnünk kell egy korábbi eseményt. o. hogy akár távoli esetek között is képesek vagyunk megtalálni a hasonlóságot. Csakhogy absztrakt ismeretek önmagukban nem léteznek – minden tudásunk magába foglalja a konkrét tapasztalatot is.

Meglehetős sikereket ért el e téren. meglátásai megállják-e a helyüket a valóságban is. Ezen kívül azt is meg kell vizsgálni. Schank története magáért beszél: korábban. Fel sem tűnt. a következtetés képességét. mely alapján be tudta jósolni a hasonló történetek végét és válaszolni is tudott az eseményekkel kapcsolatos kérdésekre. ami ezek alapján képes volt kiszűrni egy jellemző vázat.A mindennapokban igazi szakértő problémamegoldók vagyunk. még a mesterséges intelligencia bűvöletében. hiszen átszövi mindennapjainkat. amely képes a történetek megértésére és az emlékezésre. hogy ha elveszítjük a gondolkodás. élettörténetünk állandó része. A jövő feladata. Az igaz. hogy mindig ugyanaz a sztori kerül eléjük. növeli a világról felhalmozott ismereteit. hogy a gondolkodás. ergo sum (Gondolkodom. akkor talán jobban működne az analóg transzfer. az volt a célja. hacsak valami konkrét dolog nem érdekli. egyediségünk zálogának. 131 . adott témájú történetet olvastattak el. valamiképpen a gondolkodást tekintjük identitásunk. Volt azonban egy érdekesség. hogy kísérletekkel ellenőrizze. hogy fel sem tűnik értékük. hogy mindig ugyanazt a történetet adják nekik. Az „intelligens” gépek folyton ugyanazokat a régi újságcikkeket olvasták. hogy intelligens rendszereket hozzon létre – olyan programot. viszont a lényeget megjegyzi – megfogalmazza a történetek tanulságát. Úgy érezzük. így a problémamegoldás is. Emlékeztetés (reminding) – egy korábbi emlék felidézése az aktuális eset kapcsán Összefoglalásként elmondhatjuk. A gépekkel egy sor. hogy már unják. bár nem kizárólag humán jellegzetesség és nem is minden elemében tudatos tevékenység. vagyis a megfelelő emlékeztetés. Ha a laboratóriumban alkalmazott történetek kissé jobban hasonlítanának egy konkrét ember élményéhez – aki éppen megosztja velünk életének egy fontos epizódját –. melyek segítségével majd új történeteket érthet meg. szorosan kacsolódik az átélt élményeinkhez. azzal egyedi énünk veszik el. Sőt. hogy nem olvassa el kétszer az aznapi újságot. amely mostani vallomása szerint kételyeket ébresztett benne a gép értelmességével kapcsolatosan. Egy ember számára teljesen egyértelmű. Mivel Schank elmélete valójában emlékezeti modell és főként elméleti feltevéseket tartalmaz. de soha nem lázadtak fel. Többszörösen is érvényes tehát René Descartes híres mondása: Cogito. hogy pontosan soha nem fog emlékezni a leírt szavakra. a dinamikus emlékezeti modellje első változatának kidolgozása idején. de ezek a problémák olyan mindennaposak. hogy pontosan hogyan is működik az emlékeztetés a problémamegoldás során. mégis alapvető jellegzetessége emberi mivoltunknak. A problémamegoldás titka valójában a korábbi ismeretek megfelelő felhasználása. csupán kiindulópontként érdemes felhasználni. tehát vagyok).

melyben a személy látszólag megfeledkezik a problémáról. melyek megoldása fokozatosan elvezet a célhoz Felszíni jegyek – a probléma speciális elemei Funkcionális fixáltság – a tárgyak szűk. ábra A kilenc pont probléma megoldása FOGALOMTÁR Algoritmus – szabályrendszer. mely végül a probléma megoldásához vezet Dedukciós problémák – olyan problémák. „bevált receptek”.IV/15. melyekben adottak a premisszák. problémamegoldásban melynek szisztematikus alkalmazása segíthet a Általános problémamegoldó – a problémamegoldás kognitív modellje. általában a megoldás követi Heurisztikák – általános módszerek. ami ezeket az eseteket összeköti Inkubáció – a problémamegoldás „passzív” szakasza. melyek különböző problémák esetén hatékonyan alkalmazhatók. mely szerint a problémamegoldás lényege a kiinduló-. melyekben a megoldás lényege a probléma elemeinek átszervezése Eszköz-cél elemzés – a probléma alcélokra való felbontása. növelve a megoldás sebességét 132 . és a célállapot közötti távolság csökkentése Analógia (analógiás transzfer) – korábbi problémák (forrás problémák) megoldásának felhasználása az aktuális probléma (célprobléma) megoldásában Belátás – a probléma elemeinek átstrukturálása. főként a gyakori funkciót figyelembe vevő szemlélete Indukciós problémák – melyben egyedi esetek állnak a személy rendelkezésére és a feladat a szabály megtalálása. „rövidebb utak”. hogy vajon a következtetés helyes-e Effektus törvénye – Thorndike elve. mely szerint ha a tanulás során a viselkedés pozitív eredménnyel jár. és azt kell meghatároznunk. az adott cselekvés és a végeredmény közötti kapcsolat megerősítődik Emlékeztetés (reminding) – egy korábbi emlék felidézése az aktuális eset kapcsán (mikor „beugrik” egy korábbi tapasztalat) Elrendezéses problémák – olyan problémák.

a célállapotról. valamint korlátokkal és kényszerekkel Kreativitás – a problémák újszerű és egyedi megoldásának képessége Mentális beállítódás – a korábbi cselekvésekhez való ragaszkodás Mentális operátorok – problémamegoldás során alkalmazható és nem alkalmazható eljárások Probléma – olyan helyzet. milyen mentális operátorok alkalmazhatók. egyértelmű kiinduló-. ráadásul nem könnyű megítélni a megoldás sikerességét sem Rutin problémák – jól ismert. nem világos a kiinduló-. egy célállapot. valamint az operátorokról Rosszul definiált probléma – rosszul strukturált probléma. illetve célállapot. amelyen létezik egy kiinduló-. jól strukturált problémák. mikor a visszafelé elemezzük a célhoz elvezető lépéseket KÉRDÉSEK Mi jellemzi a mentális reprezentációt? Melyek a problémamegoldás kutatásának főbb módszertani problémái? A problémák mely típusába sorolná a párválasztás problémáját? Milyen típusú problémának tekinthető a gyertyaprobléma? Hogyan szól az effektus törvénye? Mitől több a belátásos problémamegoldás egyszerű asszociációképzésnél? A belátásos problémamegoldás során mi képez egy egészet (Gestaltot)? Mi okozza a funkcionális rögzítettséget a kilenc pont problémában? Vázolja fel. korlátok Probléma reprezentáció – a kiinduló állapot. a célállapot. begyakorolt módon megoldható problémák Strukturális jegyek – a probléma elemei közötti kapcsolat Széttartó/divergens problémák – ahol a személy feladata. melyek végül a célállapothoz vezetnek Visszalépegetés – a célállapotból kiinduló elemzés. valamint a célállapotoz elvezető operátorok megfelelő meghatározása Problématér – a problémamegoldó mentális reprezentációja a kiinduló állapotról. amennyit csak tud Transzformációs problémák – ahol a személyeknek azokat a stratégiákat vagy „lépéseket” kell megtalálnia. hogyan nézne ki a Hanoi torony faladat az Általános Problémamegoldó modell szerint – mi a kiinduló-. és célállapottal. Milyen stratégiák alkalmazhatók a „misszionáriusok és kannibálok” feladatban? Milyen lépései lehetnek a problémamegoldásnak? 133 . meghatározhatók a követendő szabályok és a megoldás során fennálló kényszerek. sem a korlátok és kényszerek.Jól definiált problémák – világos. hogy annyi megoldást találjon ki.

D. (szerk. Irodalom AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Barkóczi I. 148-164.. és Kahneman. (szerk. Szöveggyűjtemény. (1989). 77-93. In: Pléh Cs. M. T. (szerk. Budapest: Tercium Kiadó Newell. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. In: Pápai Z. In: Pléh Cs.. A játékelmélet és a racionalitás pszichológiája. (2005) Dinamikus emlékezet. Budapest: Aula Kiadó. (1991). Budapest: TYPOTEX Elektronikus Kiadó Kft. (1998). 132-147. A problémamegoldási jegyzőkönyvek elemzéséről. (1989). Wertheimer. Kísérleti pszichológia.: Nemzeti Tankönyvkiadó. (1994) (szerk. (1998) Bevezetés a megismeréstudományba. (szerk. Mérő L. 1000-1021. és Schlosberg. Budapest: Akadémiai Kiadó.) Gondolkodáslélektan I. R. Ítéletalkotás bizonytalanság mellett: heurisztikák és torzítások. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. R. In: Pléh Cs. Tversky. M.o. (1996) Mindenki másképp egyforma. 163-177. 134 .) Gondolkodáslélektan I.o. és Keane.4. Bp. A. Budapest: Vince Kiadó. A problémamegoldásról. Duncker. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.o. Schank. A. 124-131. o. és Nagy P.) Döntéselméleti Szöveggyűjtemény.o.o. 383-404. M. K. Eysenck.Miért megy végbe nagyobb valószínűséggel az analóg transzfer a felszíni jegyek hasonlósága esetén? Melyek az analóg transzfer alkalmazásának lépései? Mi jellemző az óvodások analógiás problémamegoldó képességére? Milyen korlátai vannak az analógiás transzfer laboratóriumi kutatásának? Melyek a szakértői tudás előnyei és hátrányai? Mit mond ki a transzfer szerinti feldolgozás elve? Mit nevezünk kreatív megoldásnak? Mi az emlékeztetés? Mikor történik emlékeztetés a mindennapi tevékenységünk során? 4. A produktív gondolkodás dinamikája és logikája.) Analógiás gondolkodás. (1997).) Gondolkodáslélektan I.. W. (1966).o. Kognitív Pszichológia. Pléh Cs. H. Woodworth. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

akarat) vagy a szervezetre kívülről ható erő (pl. Grastyán Endre hazai kutatásai például azt bizonyítják. pedig a motiváció és érzelem idegi szabályozását gyakorlatilag azonos idegrendszeri struktúrák végzik. A motiváció meghatározása és alapfogalmai Miért cselekszünk úgy. 1985). Egyrészt. valamint a cselekvést közvetlenül kiváltó biológiai és pszichológiai okok is. hogy az adott cselekvésnek milyen jövőbeni következményei várhatók. hogy a motivációs rendszerek működésében beálló hirtelen átcsapások intenzív érzelmeket váltanak ki (Grastyán. milyen kellemetlen érzelmekkel járhat az éhség érzése. ha eredményesen fejeztünk be egy nehéz vizsgát. mi energizálja. finális (célra irányuló) megközelítés ezzel szemben arra fókuszál. és klasszikusan olyan kérdésekre keresi a választ. mi irányítja. kényszerítés. a motivált viselkedés minden szintjén érzelmekkel jár. ahogy cselekszünk? Erre a kérdésre két nézőpontból is lehet válaszolni: az ún. hogy mi váltja ki az adott cselekvést. kauzális (okozati) megközelítés arra kíváncsi. A motiváció szorosan kapcsolódik az érzelmekhez. és milyen jó érzéseket okoz. ahogy teszi. Ebbe beletartoznak a múltbeli tapasztalatok.3. ami a cselekvést aktiválja. 2006) kötet számára készült.1.0 számú pályázat támogatásával a Pszichológiai alapismeretek című (szerk. Belső motiváció esetén a személy azért cselekszik úgy. A motiváció tehát olyan. 49 135 .-2004-09-0134/1. vonzerő). irányítja és fenntartja. és mi állítja le. Harmadrészt. Gondoljunk csak arra. mert maga a A fejezet a HEFOP-3. A MOTIVÁCIÓ Gősiné Greguss Anna és Bányai Éva 1. érdeklődés.ÉRZELMEK ÉS MOTIVÁCIÓ 49 1. A cselekvést aktiváló erő – forrása szerint – fakadhat belülről (intrinzik) vagy kívülről (extrinzik). ami miatt megteszünk valamit. ezért nehezen tanulmányozhatóak. elvárás.1-P. szokás. Az ún. 1974. mi tartja fenn. a szervezeten belüli (pl. A motiváció a cselekvés mozgatórugóinak mind az okozati. Másrészt. kívánság. szükséglet. az érzelmek maguk is mozgatórugói lehetnek a viselkedésnek: a szerelmes ember akár a csillagokat is lehozná az égről. mind a célra irányuló megközelítését tárgyalja. Oláh Attila. A motívumok nagyon gyakran nem tudatosulnak. vágy. hogy milyen múltbeli események következtében jött létre az adott cselekvés.

törvény. Úszni jár. magány és társas szorongás mutatkozik. egészség. A motivált viselkedést különböző intenzitással. a társas kapcsolatok. máskor azonban pszichés vagy társas szükségleteinkre vezethető vissza az. V/1. annál hevesebb és annál fókuszáltabb lesz a cselekvés. Ha nincs kellően kielégítve. A motivált viselkedés hajtóerejét („motorját”) késztetésnek vagy drive-nak nevezzük (angolul a drive [drájv] = hajtani. mind a szeretet adását jelenti. Belső Külső Vendégségben kínálják. kiszámíthatóság. 136 . Szereti a vizet. anyagcseretermékek ürítése. alvás. amelyeket piramisszerűen szokás ábrázolni: • Legalapvetőbbek és ezért a piramis alján helyezkednek el az élettani szükségletek. Biológiát tanul. biztonsági szükségletek. Süteményt eszik. Abraham Maslow 1954-ben megjelent könyvében tárta a szélesebb közönség elé azt a korábbi kutatásain és megfigyelésein alapuló feltevését. korlátok. „Hívogató” volt az illata. megfelelő hőmérséklet. a fájdalom kerülése. vezetni). szervezettség. • A harmadik szinten lépnek be a társas szükségletek. • A következő szinten találhatók az ún. táblázat). illetve összpontosítással végezhetjük. Minél erősebb a motiváció. Cselekedeteink mozgatórugói mögött sokszor különböző biológiai szükségletek kielégítése áll. 1954). külső motiváció esetén valamilyen külső erő hatására cselekszik (lásd V/1. ital. étel. amelyek a biológiai fennmaradást szolgálják: levegő. stabilitás. Példák a cselekvés belső és külső kiváltó erőire. Orvosa utasítását követi. az elismerés szükséglete mind a szeretet kapását. pszichés és társas szükségleteink hierarchikus elrendeződést mutatnak (Maslow. hogy milyen tevékenységet folytatunk éppen. táblázat. az elfogadás. hogy tartósan kielégíthessük biológiai szükségleteinket: fizikai biztonság. Megdicsérik érte. amelyek hozzásegítenek. 1943. Eredeti leírásában a szükségletek öt szintjét különítette el. rend.tevékenység vonzó a számára. a közösséghez tartozás és szeretet szükséglete: a család. szex stb. Érdekli a tananyag. Éhes. Kielégítetlensége esetén félelem és szorongás jelenik meg. hogy különböző biológiai. A cselekvést aktiváló erő A cselekvés Teát iszik. Eszerint a hierarchiában alacsonyabb szinten elhelyezkedő szükségletek kielégítése elengedhetetlen ahhoz. Szomjas. hogy a hierarchiában magasabban lévő szükségleteket kielégítsük. mozgás. a védelmező erő és hasonlók iránti igény.

hogy nyugdíjba vonulás után ugyanúgy. hogy az emberi lét valódi értelmét önmagán túl keresse (pl. „tudásszomj”. Maslow szükséglet-piramisának ötödik szintjét az 1970-es évektől – Maslow késői munkái alapján – tovább finomították: eszerint az önmegvalósítás szükséglete előtt jelennek meg a kognitív szükségletek (megértés. a kompetencia iránti igény. hogy ez más ellen irányulna. a motiváció eredeti forrásától függetlenül is motiváló erővé válhat. kisebbrendűségi és értéktelenség érzéséhez vezet. a határtalanság. miszerint az embernek az önmegvalósításon túl szüksége van arra. a kielégültség pillanatait. Erre épül a magasabb szint: önbizalom. a tökéletesség. • Az ötödik szint az önmegvalósítás szükséglete: az a szükséglet.• A negyedik szint az elismerés és önbecsülés szükséglete. megértse és belássa. Kielégítetlensége önbizalomhiányhoz. A szükséglethierarchia első négy szintjét Maslow deficitszükségleteknek nevezte. az egyensúly keresése). ábra. Maslow ennek a szükségletnek két szintjéről beszélt: az alsóbb szint az az igény. amelyek visszaállítják az eredeti egyensúlyi állapotot. Ezt Allport (1937/1985) a motívumok funkcionális autonómiájának nevezte. másokat önzetlenül segítsen az önmegvalósításban) (1. Jól példázza ezt a jelenséget. vagy magára koncentrálna és erőfeszítést érezne. mert a hiányok tolják a szervezetet olyan célok és tevékenységek felé. A Maslow-féle szükséglet-piramis Az embernél bármilyen rendszeresen végzett tevékenység. V/1. a forma. majd az esztétikai szükségletek (a szépség. ismeretek elsajátításának igénye). ugyanabban az időpontban felkelnek az 137 .vagy növekedési szükségletek alkotják. hogy mások elismerjenek és mások szemében sikeresek legyünk. ami egy idő után szokássá válik. a rátermettség érzése. ábra). és a hetedik szintre került az önmegvalósítás szükséglete. Az ötödik szintet Maslow szerint lét. Az 1990-es években került nyolcadikként a hierarchia csúcsára a transzcendencia szükséglete (spirituális szükségletnek is szokták nevezni). amelyek pozitív célok felé vonzzák a szervezetet. önmagában. hogy az egyénben rejlő lehetőségeket maximálisan kiteljesítse. anélkül. Az önmegvalósítás során az ember csúcsélményeket élhet át.

de akár kevésbé tárgyias dolog is (pl. evés. Máskor viszont az akarat áll a motivált viselkedés hátterében. elkerüli az ettől eltérítő hatásokat (pl. törekvés a diploma megszerzésére). Ez szintén lehet többé vagy kevésbé konkrét tárgy (pl. Alapvetően négy fő következménye lehet a viselkedésnek: valami jó következik be (pozitív megerősítés). így nem csoda. mint a megközelítésnek. szexuális aktus). a férfi udvarol szíve hölgyének). A szervezetre egyidejűleg több szükséglet hat. kudarc). A motivált viselkedés két fő fázisból áll: az előkészítő fázisban felkészül a szervezet a motivált viselkedésre (pl. A motivált viselkedés iránya szerint lehet megközelítő (pozitív) vagy elkerülő (negatív). mintha még munkába kellene járniuk. étel. az ezt követő konszummatorikus fázisban pedig beteljesedik a viselkedés (pl. valami rossz el. célirányos viselkedés. mint kockáztatni és meghalni (Franken. ami lehet egy konkrét céltárgy (pl. hogy jogász legyen). dühroham) szintig. az állat becserkészi a prédát. ami általában a cél szelektív észleléséből és specifikus reakciósémákból áll. hogy miért érzik ezt a hajtóerőt. Az elkerülés gyakran olyan dolgokra vonatkozik. alvás) a közepesen át (az ébrenlét különböző szintjei az álmosságtól az intenzív figyelemig) a szélsőségesen magas (eksztázis.vagy 138 . ezek eredőjeként egy általános motivációs állapot lép fel. nem hagyja magát rábeszélni. valami rossz következik be (pozitív büntetés) vagy valami jó el. Az elkerülő viselkedés esetén a cél valami kellemetlen elkerülése. amelyet különböző elméletek általános drive-állapotként. Akár belülről. kígyó. Az. mert jobb valamit fenyegetésként értékelni és életben maradni. Ilyenkor. Ez a drive redukció. sokszor annak következményeitől függ. Sokszor a célirányos viselkedés csak hosszabb viselkedéssor megfigyelése után válik nyilvánvalóvá (pl. mint máskor. amelyek a túlélést fenyegetik. akár elkerülő a motivált viselkedés. Például. Biológiai szempontból a szervezet két fő célja az életben maradás és a szaporodás. Evolúciós előnye lehet annak. ami egy kontinuum mentén változik a nagyon alacsonytól (kóma. akár kívülről fakad. társ). A cél elérése után kielégülés vagy telítettség következik be és megszűnik a késztetés. kompetencia). Az arousal a szervezet viselkedéses aktiváltsági állapotát jelzi. majd a postaláda észlelése olyan mozgássémát indít el. amíg a motivált cselekvés le nem zajlik. mindig van valami célja vagy végállapota. aminek a következtében végül bekerül a levél a ládába. ha valaki pszichológus akar lenni. és akár megközelítő. A megközelítő viselkedés esetén a szervezet valami felé törekszik. A cél elérésére irányuló hajtóerő mindaddig fennmarad. ha a szükségesnél óvatosabbak vagyunk. pszichológiai szakirodalmat olvas).emberek. illetve arousalként tárgyalnak. nem tudják. mint a motivált viselkedésnél nagyon gyakran. de motiváló ereje nagyobb. hogy egy motivált viselkedés a későbbiekben fennmarad. 1998). hogy rendkívüli erővel bír.vagy abbamarad (negatív megerősítés). Például ha a nap folyamán be szeretnénk dobni egy levelet a postaládába. függetlenség. akkor tudatosan választja ki ezt a célt. előbb vesszük észre az utcán a levelek feladására alkalmas piros dobozokat. és hosszú időn keresztül fenntartja a célravezető viselkedést (pl. ill. A célhoz vezető viselkedés az ún.

míg büntetés esetén csökkenni. Jellegzetes példájuk a pénz. ösztönzőként hatnak a motivált viselkedésre. William James) nem csak az evés vagy a szexualitás magyarázható ösztönökkel. Végül az ösztönök száma elérte a több ezret. ami nem erősíti meg a viselkedést. társadalmi státuszhoz. Freud szerint minden ösztön egy általános energiaforrásból. hanem olyan bonyolultabb cselekvések is. amikorra a pszichológusok elvetették az ösztönöket mint a motivált viselkedés magyarázóelvét.abbamarad (negatív büntetés). sem büntetés. édes íz. míg a halálösztön (Thanatos) kategóriájába tartozó ösztönök felelősek a romboló magatartásért (beleértve az agressziót. A szervezet számára pozitívan vagy negatívan megerősítő környezeti kulcsingerek. Ezek a másodlagos megerősítők. Ember esetében a biológiailag meghatározott alapvető motívumok szabályozásában is fontos szerepet játszik a tapasztalat. mert nem magyarázzák. A viselkedést nem befolyásoló negatív hatás pedig sérelem. Megerősítés következtében az adott viselkedés megjelenési valószínűsége nőni fog – ekkor Sheffield (1966) kifejezésével drive indukcióról beszélünk –. az önrombolást és a kegyetlenséget is). E kölcsönhatások felderítése a modern motivációs pszichológia egyik legérdekesebb. Ilyen értelemben Freud ösztönfelfogása közelebb áll a mai drive-fogalomhoz (Weiner. A biológusok ösztöntanával ellentétben azonban Freud az ösztönökre alapvetően mint energiaforrásokra tekintett. Más ösztönzők kialakulásához tanulás szükséges. mint a tisztaságra törekvés vagy az empátia. ételhez. 1992). ezeket elsődleges megerősítőknek nevezzük. Az ösztöntan hívei szerint (pl. amelyek a viselkedés irányát nem határozzák meg. élvezet.). 1. ami nem hat a viselkedésre. a fajra jellemző cselekvésmódok.2. Az egyéni tanulás és a társadalom kulturálisan közvetített szabályai. Freud (1991) szerint minden cselekedet belső. az ún. amelyek két fő kategóriába sorolhatók: az életösztön (Eros) kategóriájába tartozik minden olyan ösztön. Egyes incentívek (pl. A motiváció elméletei Az emberi motiváció talán legrégebbi és legkitartóbb magyarázó elve szerint minden ember és állat cselekedeteinek mozgatórugója a hedonizmus. Freud motivációs elméletét az ösztönelméletek között szokták említeni. az incentívek. értékei bonyolult kölcsönhatásban vannak a biológiai folyamatokkal. jelenleg intenzíven kutatott kérdése. Az ösztönök öröklött. elvárásai. szexuális partner) előzetes tanulás nélkül fejtik ki megerősítő hatásukat. azaz a kellemes dolgok keresése és a fájdalom elkerülése. ami az önfenntartással és az erotikával kapcsolatos. Az olyan következmény. libidóból nyeri energiáját (amely Freud számára elsősorban szexuális jellegű energia). szórakozáshoz stb. 139 . nem lehet sem megerősítés. A pszichológia tudománnyá válásakor a korai motivációelméletek az ösztönökkel magyarázták a cselekvés mozgatórugóit. amely a mai társadalmakban a további megerősítőkhöz való hozzájutást segíti elő (pl. biológiai ösztönökből fakad. Az olyan jó dolog. hanem csak címkével látják el a viselkedést. amelyek megfelelő jelzőinger jelenlétében automatikusan kiváltódnak. William McDougall.

hogy sokszor fiziológiai a szükséglet ellenére sincs motivált viselkedés: például a D-vitaminhiány nem vezet D-vitamint kereső viselkedéshez. az iskolai osztályzat. szükséglet lép fel. 1979). ezért a motivált viselkedés magyarázatakor is elegendő az ingerek és válaszok jellemzőinek leírása. és nem az olyan konstruktumokra. utánzáson és modellkövetésen keresztül. Nem arról van szó. amelyek valamilyen cél felé tolnak bennünket. ha a belső fiziológiai egyensúly nem bomlik fel: például a „tudásszomj” mögött nincs kimutatható élettani egyensúly-eltolódás. Az 1960-as években mutattak rá a kutatók. énhatékonyság-elméletét dolgozta ki a motivált viselkedés magyarázatára. amely elkerülésre késztet. tehát a megerősítés számít. Ezzel szemben az ún. Az ösztönelmélet és a drive-elméletek felfogása szerint a motivációs erők a cél felé tolják a szervezetet.A drive-elméletek a belső feszültségi állapotok természetére irányították a figyelmet. hanem tovább nő („evés közben jön meg az étvágy”). aki szerint az egyén passzívan reagál a rá ható erőkre. amelyek a motivált viselkedés célpontjai. hogy viselkedésünkkel részben meghatározzuk. Rotter. és amelyek megerősítőek a szervezet számára. Az incentívek azok a külső események vagy ingerek. hogy akkor is kialakulhat motivált viselkedés. A tanuláselméletek közé tartozik Skinner megerősítés-elmélete. ami a feszültség csökkentésére. Szerinte a motivált viselkedést is következményei határozzák meg. Vannak negatív incentívek is. sem arról. feladat megoldásában sikeresen felhasználni” 140 . mint a szükségletek és célok. a társak elismerése. a belső fiziológiai egyensúly helyrebillentésére irányul. a rothadó hús szaga. de akkor sincs. incentív (vonzerő) elméletek a külső célingerek szerepét hangsúlyozzák a motivált viselkedés kiváltásában és fenntartásában (pl. pl. közbülső változó. A driveelméletek sem tudnak azonban több mindent megmagyarázni. hogy mit teszünk. hogy bábként reagálnánk a külső ingerlésekre. ha a szervezet belső fiziológiai egyensúlya megbomlik. Skinner szerint a drive közvetlenül nem megfigyelhető. a szükséglet nyomán pedig olyan hajtóerő (drive) alakul ki. ha műszeres vizsgálat nyomán az orvos javaslatára megváltoztatjuk étkezési szokásainkat és életmódunkat. További probléma. A társas tanuláselméleten belül Albert Bandura az ún. a pénz és hasonlók incentívek. hogy milyen viselkedésmintázatokat tanul meg az egyén társas környezetben a környezethez való alkalmazkodás során a megfigyelésen. hogy csupán belső erők vannak. hogy milyen megerősítésben. A társas tanuláselméletet az foglalkoztatja. Tehát például az étel illata. 1972). ezért az emberi motivációkutatásnak a megfigyelhető és mérhető viselkedésre kell koncentrálnia. Overmier and Lawry. vagy a kórosan magas koleszterinszint csökkentésére sem vagyunk motiváltak (legfeljebb akkor. Chance and Phares. A feszültséget kifejezettek kereső motivált viselkedést sem tudja hova tenni ez az elmélet (pl. hanem arról. amelyek húzzák az embert bizonyos célok felé. hogy képes erőforrásait a fenyegető helyzet. ún. Az egyik probléma az. hogy tápértékkel nem bíró. Hull drive-elmélete szerint. illetve büntetésben részesülünk. hogy a tanulásnak nagy szerepe van abban. 1972. de ekkor sem a fiziológiai szükséget váltja ki a motivált viselkedést). szacharinnal ízesített vizet ihassanak a szabadon elérhető sima víz helyett (Stellar. hogy néha nemhogy csökkenne a drive a szükséglet-kielégítés során. amikor kísérleti patkányok hajlandók egy pedált nyomogatni pusztán azért. extrém sportok). Egy másik probléma. Megfogalmazásában az énhatékonyság „a személy azon meggyőződése.

akkor vagy úgy csökkentem a belső konfliktust. 141 . A cselekvésre motiválás szempontjából az erőfeszítés attribúciója a leghatékonyabb. hiányának). étel hiánya. a feladat nehézségének (könnyű/nehéz) vagy szerencsének (mázli/pech) tulajdoníthatjuk (ld. A négy alap-attribúció kialakulása (Weiner. milyen kategóriákat és címkéket használnak az emberek akkor. akkor szeretné valahogy feloldani a konfliktust. hogy figyelmünket összpontosítani. hogy a disszonancia változásával a viselkedés is változhat. hogy képesek vagyunk elérni ezeket a céljainkat. érzelmeik. és az önmegvalósítás nagy lehetőségei rejlenek benne. 1974 nyomán) Fenti motiváció-elméletekről azt lehet mondani. Egy másik kognitív elmélet. aktivitás hiánya. hogy a hiányszükségletek kielégítése után és ezeken túlmenően az embernek ún. 1977. o. amikor gondolataik.). növekedési szükségleteit is ki kell elégítenie (lásd fentebb az 1. ábrán Maslow szükséglet-piramisát): hangsúlyozzák. hogy az egyén meglehetősen szabadon irányíthatja jövőjét. hogy ténylegesen sikeresek legyünk. táblázat. Így a sikereket és a kudarcokat erőfeszítésnek (ill. hiányának). attribúciós elmélet Heider (1958) és Weiner (1974) nevéhez fűződik. és kitartsunk a cél eléréséig. Ezek a tulajdonítások (attribúciók) helyük szerint lehetnek belsők vagy külsők. egyensúly hiánya. attitűdjeinek és érzelmi reakcióinak megfigyelése és utánzása: ettől függ. hogy cselekedeteinket alapvetően a hiányok motiválják. táblázat). hogy megváltoztatom a vélekedésemet a dohányzás ártalmas hatásáról. 13. Ezek az ún. A Maslow fémjelezte humanisztikus pszichológia ezzel szemben úgy véli. Számos motiváció-elmélet a tanulás információ-elméleti megközelítésében gyökerezik. személyes fejlődésének tág tere van. Például Festinger (1957) kognitív disszonancia-elmélete szerint ha az ember cselekedete és véleménye/hite között eltérés (disszonancia) van. Ez a magabiztosság nagyrészt hozzájárul ahhoz. az ún. mennyire fontos mások viselkedésének. társ hiánya stb. Bandura hangsúlyozza. Hely Belső Szabályozhatóság Kontrollálható Nem kontrollálható Erőfeszítés Képesség Külső Feladat nehézsége Szerencse V/2.(Bandura. kognitív elméletek azt vizsgálják. hajlamaik és magatartásuk okait magyarázzák. Tehát ha dohányzom és úgy gondolom. hatalmas belső értékei vannak. hogy abbahagyom a dohányzást. hogy a tanulás során milyen célokat és terveket dolgozunk ki. V/2. hogy hiányelméletek: azt tételezik fel. vagy úgy. erőforrásainkat mozgósítani tudjuk. hogy ez árt az egészségnek. Eszerint céljaink elérésének képessége közvetlen kapcsolatban van azzal az önmagunkba vetett hittel. szabályozhatóságuk szerint pedig kontrollálhatók vagy nem kontrollálhatók. pl. képességnek (ill. A motiváció szempontjából az itt a fontos. Eszerint az ember megpróbálja saját és mások sikereit és kudarcait valaminek tulajdonítani.

1.3. Els ő dleges homeosztatikus motivációs rendszerek
A motivációs rendszerek egy része elsődleges, azaz biológiai alapú, mint például az evés, az ivás, a fájdalom elkerülése, az alvás, a szexuális viselkedés stb., még akkor is, ha társas és kulturális hatások nagymértékben befolyásolhatják és befolyásolják is őket. Az egyed túlélése szempontjából alapvető jelentőségű, hogy megőrizze szervezete integritását. Biztosítania kell belső környezete állandóságát, el kell kerülnie és ki kell védenie minden olyan támadást, ami ezt veszélyezteti. A szervezet állandó belső környezet fenntartására, ún. homeosztázisra törekszik az állandóan változó külső környezet ellenében. Az elsődleges homeosztatikus motivációs rendszerek az egyed életben maradását szolgálják. A homeosztázis fenntartása első lépésben fiziológiai szabályozással történik. Erre akkor kerül sor, ha az életben maradáshoz viszonylag szűk tartományon belül kell tartani egy értéket: pl. ilyen a testhőmérséklet, a vércukorszint, az ásványi anyagok és a víz megfelelő mennyisége és eloszlása, továbbá a különböző anyagcseretermékek eltávolítása. Itt még nem beszélhetünk motivált viselkedésről, csak élettani szabályozásról. Amennyiben a fiziológiai szabályozás elégtelennek bizonyul, a fiziológiai egyensúly felborulása gyakran indít be olyan cselekvéssort, ami az egyensúly helyreállítását hivatott elérni. Ekkor már motivált viselkedésről beszélhetünk.

1.3.1. Leveg ő vétel (vérgázok szabályozása)
Az egyik legalapvetőbb biológiai szükséglet az oxigén (és széndioxid) megfelelő koncentrációja a vérben. Ennek szabályozása a lélegzés útján, nagyrészt fiziológiailag történik, de a lélegzés bizonyos mértékig akaratlagosan is szabályozható. Mégsem mondhatjuk, hogy motiváltak vagyunk az oxigén felvételére. A levegő oxigén-telítettségét ugyanis nem észleljük. Amire motiváltak vagyunk, az a levegővétel. Azt, hogy mennyire erős ez a hajtóerő, mindenki észreveheti, aki megpróbálja hosszabb ideig visszatartani a lélegzetét. A lélegzés akaratlagos változtatása visszahat az emberi test homeosztázisára és pszichés állapotára: például a hiperventiláció a vér túl alacsony széndioxid-szintjén keresztül szorongást, a lassú, mély hasi légzés pedig relaxációt okoz.

1.3.2. A testh ő mérséklet szabályozása
Az egészséges ember testhőmérséklete 36–37°C-os, napi 0,7–1°C-os ingadozással, és a melegvérű állatokhoz hasonlóan legfeljebb ±5°C eltérést képes elviselni. A hidegre és a melegre adott fiziológiai reakció a hipotalamusz szabályozása alatt áll, hasonlóan ahhoz, mint egy termosztát: van egy kijelölt pont (angolul „set point”), azaz egy célérték (itt a bőr és a vér hőmérséklete), amit szűk határokon belül kell tartania a szervezetnek a megfelelő működéshez. Ha a kijelölt pont alá süllyed ez a hőmérséklet, akkor olyan élettani válaszok jelennek meg, amelyek a hőtermelést fokozzák (pl. reszketés, anyagcsere-növekedés) és a

142

hővesztést csökkentik (pl. erek összehúzódása, „lúdbőrözés”), míg hőmérséklet-emelkedés esetén ellentétesen ható folyamatok indulnak be (pl. verejtékezés, bőrfelszíni erek kitágulása). A hipotalamikus szabályozáson túl a hőmérséklet változása viselkedéses válaszokat is kivált, amelyeket az agykéreg és a limbikus rendszer aktivál: például hideg esetén összegömbölyödünk, meleg ruhát veszünk, mozgunk, eszünk, napos vagy egyéb meleg helyet keresünk, míg meleg esetén csökkentjük fizikai aktivitásunkat, levetkőzünk, legyezzük magunkat, hideget iszunk vagy vízbe mártózunk. A személy által megszokott klímaviszonyok viszont azt is meghatározzák, mi a „hideg” és mi a „meleg”: Indiában a 20°C-os „télben” vastag pulóverbe öltöztetik a gyerekeket, Budapesten a 20°C-os „nyárban” rövid ujjú pólóban sétálnak a skandináv turisták. Gyulladás, fertőzések a testhőmérséklet kijelölt pontját megemelhetik – ezt a normálisnál magasabb testhőmérsékletet nevezzük láznak. A láz megjelenésének egyik első jele a fázás és a meleg keresése: a szervezet ilyenkor a normális külső hőmérsékletet hidegnek észleli (a kívánt érték alatt marad a célérték), és ennek megfelelően reagál fiziológiailag és viselkedésesen is.

1.3.3. A folyadékfelvétel szabályozása
Testünk körülbelül kétharmad részét víz alkotja. Párolgással, izzadással, anyagcseretermékek távozásával testünk folyamatosan vizet veszít. Már 2%-os víztérfogat-csökkenés erős szomjúságot okoz, 3%-os víztérfogat-csökkenés pedig kóros dehidrációhoz vezet. Ha pedig sok sósmogyorót eszünk, akkor egy idő után szintén szomjasak leszünk. Szervezetünk a szomjúságérzéssel jelzi, hogy folyadék-utánpótlásra van szükségünk. Az élettani szomjúságmotivációt két rendszer szabályozza: az egyik a sejteken belüli (intracelluláris) tér sókoncentrációját monitorizálja, a másik a sejtközötti (extracelluláris) tér térfogatát. Ha a vér sókoncentrációja megnövekszik (például sós étel elfogyasztása után), akkor a sejteken belüli, alacsonyabb sókoncentrációjú víz ozmózis útján kiáramlik a vérbe. A hipotalamuszban lévő sejtek érzékelik a sejtek dehidrációját, ami szomjúságérzéshez vezet. Ivás után a vér hígabbá válik mint a sejteken belüli folyadéktér, ezért a víz visszaáramlik a sejtekbe, megszüntetve a szomjúságérzést. Ha viszont például sokáig nem iszunk vagy hegymászáskor megizzadunk (vagy akár balesetben sok vért vesztünk), akkor az előzőnél bonyolultabb mechanizmus révén érzünk szomjúságot: ilyenkor a folyadékterek sókoncentrációja nem változik, de a folyadékvesztés miatt a vér térfogata, és így a vérnyomás is csökken. A vérnyomás csökkenését is a hipotalamusz érzékeli, majd jelzést küld az agyalapi mirigynek az ún. antidiuretikus (anti = ellen, diuretikus = vizelet-kiválasztás) hormon (ADH) véráramba küldésére. Ennek következtében a vese egyrészt visszatartja a vizet és kevesebb vizeletet választ ki, másrészt egy renin nevű hormont termel, ami a vérben az angiotenzin nevű hormon termelődését segíti elő. Az angiotenzin hatására pedig (többek között) nő a szomjúságérzés és a só iránti étvágy. Mivel a tiszta víz ivása felhígítja a folyadékterek sókoncentrációját, izzadás esetén javasolt (és jobban is esik) a vér só- és káliumkoncentrációjához hasonló, ún. izotóniás italt inni. 143

A szomjúság ugyan erős motiváló erő, de nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy nagyon gyakran nem a folyadékdeficit okozza az ivási magatartást, illetve szomjúság esetén is elmaradhat az ivás. Bár ha szomjasak vagyunk, általában csak vízre van szükségünk, az ital pozitív incentív értéke fontos befolyásoló tényező az ivásban. Az ital elővételezett kedvező hatása indítéka lehet az ivásnak, akár a finom íz (pl. gyümölcslé, üdítőital, tej), akár a kedvező farmakológiai hatás miatt (pl. kávé, tea, bor) iszunk. Az ivás pozitívincentív-elmélete szerint a folyadékmegvonás szinte minden sómentes ital vonzerejét megnöveli embernél és állatnál egyaránt (Pinel, 2000). Ugyanakkor a kininnel megkeserített víz fogyasztása drámaian csökken a tiszta vízéhez képest patkányoknál (Roll, Wood and Stevens, 1978), még akkor is, ha akár 60 napig is csak ilyen víz áll rendelkezésükre. Az ivást befolyásolják környezeti tényezők is: télen például inkább meleg kakaót, nyáron pedig limonádét iszunk. Italfogyasztási szokásainkat és gyakorlatunkat nagyban befolyásolják társas és kulturális komponensek: nálunk elsősorban kávéval kínálják a vendéget, Angliában teával; ünnepi alkalmakkor nagyobb valószínűséggel iszunk pezsgőt, a hétköznapokon pedig sört; arab országokban nagy illetlenség nem elfogadni a kínált ételt és italt; huszonöt évvel ezelőtt Magyarországon nem jutott eszébe az embereknek ásványvizes palackkal járni nyáron sem, ma pedig nagyon sok ember teszi ezt télen is és akár félóránként kortyol belőle.

1.3.4. A táplálékfelvétel szabályozása
A táplálékfelvétel célja az életben maradáshoz és működéshez szükséges energia, valamint a normális anyagcsere-működéshez szükséges anyagok (pl. ásványi anyagok, vitaminok, nyomelemek stb.) biztosítása. Az emésztés zsírok, fehérjék és szénhidrátok lebontásából biztosítja az energiát. Ennek első fázisa a kefalikus fázis, amiben az étel látványára, illatára, sőt, már a gondolatára is felkészül a szervezet a táplálék feldolgozására. A második az abszorpciós fázis, amiben az ételből származó tápanyagok felszívódnak a vérbe a közvetlen energiaigények fedezésére, a fölösleg pedig testzsír, glikogén és fehérje formájában tárolódik. A harmadik, éhezési fázisban az előző étkezésből származó energia már nem fedezi a közvetlen energiaszükségletet, ezért a glikogén- és zsírraktárakból nyert energiát használja a szervezet (Pinel, 2000). Éhség és evés Miért vagyunk éhesek? Miért vagyunk motiváltak az evésre? Az egyik népszerű és általánosan elterjedt nézet szerint azért, mert csökken energiatartalékaink szintje. Eszerint van a szervezet energiatartalék-szintjének egy homeosztatikusan védett, kijelölt pontja, amit az élőlény fenn kíván tartani, és ami a testsúlyt is meghatározza. Ha ez a tartalék egy bizonyos érték alá süllyed (mert már felhasználtuk az utolsó étkezésből származó energiát), éhesek leszünk, eszünk, és amikor visszatért az érték a kijelölt pontra, telítődünk (jóllakunk) és abbahagyjuk az evést. A szabályozómechanizmus hasonló lenne, mint a termosztáté. Ez a táplálékfelvétel ún. kijelöltpont-hipotézise. Bármennyire népszerű és intuitíve vonzó is ez a hipotézis, 144

komoly problémák merülnek fel vele kapcsolatban. Először is, evolúciós szempontból nem logikus, hogy egy olyan rendszer alakuljon ki, amelyik csak az energiadeficitre reagál és nem próbál meg akkor tartalékokat gyűjteni, amikor a források hozzáférhetőek. Őseink idejében ugyanis a táplálék hozzáférhetősége ritka volt és kiszámíthatatlan (a vadon élő állatok esetében ez ma is így van), tehát az energiadeficitre csak reagáló, és azt nem megelőző őseink nem nagyon élték túl az első éhínséget vagy kemény telet. Másodszor, vizsgálatok nem támasztják alá a kijelöltpont-hipotézis jóslatait: a.) az energiatartalékok tényleges csökkenése (pl. testzsír műtéti eltávolítása, éheztetés, vércukorszint-csökkenés) csak akkor vezet megbízhatóan éhséghez és evéshez, ha az olyan mértékű, ami természetes körülmények között nagyságrendekkel ritkább, mint az éhség előfordulása – a vércukorszint alapszintje például alig változik 1-2%-ot étkezések között; b.) a jóléti államokban az emberek majdnem fele úgy fog neki napi étkezésének, hogy jelentős zsírfeleslege van (Magyarországon a felnőttek 27%a túlsúlyos, 15%-a elhízott: Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár, 2004); c) a főétkezés előtt elfogyasztott nagy energiatartalmú ital nem csökkenti a következő étkezés mennyiségét. Harmadszor, a kijelöltpont-hipotézis nem veszi figyelembe, hogy az íznek, a tanult tényezőknek és társas hatásoknak milyen nagy szerepe van az éhség kialakulásában és az evésben: még kísérleti patkányok is sokkal többet fogyasztanak szokásos tápjukból, ha szacharinnal ízesítik; sokszor érzünk hirtelen éhséget, ha megcsapja az orrunkat az étel illata; sokszor ülünk le enni csak azért, mert ebédidő van; sokszor eszünk csak a társaság kedvéért. Ha nem deficit hajt az evés felé, akkor miért eszünk? Az evés pozitív incentív elmélete szerint azért, mert az étel elfogyasztásának elővételezett kellemessége vonz bennünket * (Pinel, 2000). Tehát nem a homeosztázis felbomlása miatt vagyunk éhesek, hanem mert az evés kellemes. És az evés azért kellemes, mert ezzel az evolúciós stratégiával sikerült elérni, hogy amikor a kiszámíthatatlanul hozzáférhető, megfelelő táplálék éppen jelen van, akkor minden melegvérű állathoz hasonlóan kihasználjuk az alkalmat, és el is fogyasztjuk az ételt. A pozitívincentív-elmélet szerint mindenkori éhségérzetünket mindazon tényezők interakciója határozza meg, amelyek befolyásolják az evés vonzerejét. Ebbe természetesen beletartozik mindaz, amit a kijelöltpont-hipotézis is befolyásoló tényezőként említ, tehát az energiatartalékok állapota, de ezen túlmenően ide tartozik az étel íze (pl. jóllakottan csokitortát vagy spenótot kínálnak…), az étel hatásaival kapcsolatos közvetlen és közvetett tapasztalatok (pl. ehető-e az ibolyavirág illetve a cserebogár…), az utolsó étkezés óta eltelt idő és az ezzel kapcsolatos hiedelmek (pl. naponta 1, 2 vagy 3 főétkezés a normális…), társak jelenléte vagy hiánya stb. Bármelyik időpillanatban mindezen tényezők összhatásának az eredménye határozza meg aktuális éhségi állapotunkat és evési viselkedésünket. Mitől függ az éhség időpontja? Az emlősök legtöbbje, ha bőven van táplálék, és nem kell nagy erőfeszítést tennie érte, sokszor eszik keveset, de ha már vadásznia kell, akkor inkább kevésszer sokat. Az emberek nagy része inkább kevésszer eszik sokat, és azt is rendszeresen (reggeli, ebéd, vacsora). Rendszeres evés esetén, ahogy közeledik az étkezés időpontja, hirtelen egyre

*

Hasonlóan a szexhez: a szexuális hajtóerőt sem valamilyen hiányállapot váltja ki, hanem az élvezetessége.

145

éhesebbek leszünk. Kísérleti eredmények kimutatták az okát: várt étkezés esetén a kefalikus fázis (felkészülés a táplálék feldolgozására) az evés várható időpontja előtt mintegy 10 perccel megkezdődik már, az inzulintermelődés fokozódik, és az alapszinten 1–2%-os vércukorszint-ingadozásból hirtelen 8–10%-os csökkenés lesz. Ez a jelentős vércukorszintcsökkenés az éhség kellemetlen tüneteit okozza (Campfield and Smith, 1990). Ebben a tanulás szerepét jól mutatja az a kondicionálási kísérlet is, amiben patkányok naponta rendszeresen hatszor kaptak táplálékot, és amiben a kutatók a táplálék megjelenése előtt minden alkalommal fény- és hangjelzést is adtak. 11 nap ilyetén kondicionálás után egyszer csak a táplálék nem rendszeresen jelent már meg, hanem folyamatosan hozzáférhetővé vált az állatok számára, a fény- és hangjelzést pedig véletlenszerűen kapcsolták be a kísérletezők. A kísérlet eredménye az lett, hogy a patkányok még akkor is a jelzésre kezdtek el enni, ha percekkel előtte hagyták abba az előző étkezést. Mitől függ, hogy mennyit eszünk? Azt a motivációs állapotot, ami az evés abbahagyását okozza, telítettségnek nevezzük. A gyomorban és a belekben lévő receptorok érzékelik a tápanyag térfogatát és tápanyagsűrűségét (kcal/térfogat), ezért bizonyos tartományon belül a kisebb energiatartalmú ételekből több, a nagyobb energiatartalmúakból kevesebb fogyasztás után jelenik meg a telítettség. Az ún. áletetéses kísérletek rámutattak, hogy az íz, rágás és tanulás is szerepet játszik a telítettség kialakulásában: ha a kísérleti állat nyelőcsövét kivezetik a bőrfelszínre és így nem juthat táplálék a gyomorba, a megszokott ételekből először a szokásos mennyiség, ismeretlen ételből először nagyobb mennyiség „elfogyasztása” után abbahagyja az evést. Az ezt követő alkalmak során pedig – mivel a táplálékból nem jut energiához – mindkét féle ételből egyre többet „fogyaszt el” az állat (Weingarten, 1983). Tehát az evés mennyiségét inkább határozzák meg előzetes tapasztalataink, mint a táplálék közvetlen hatása a testre. Érdekes módon az étkezés előtt elfogyasztott kis mennyiségű finom étel nem hogy csökkentené az utána elfogyasztott táplálék mennyiségét (mint azt a kijelöltpont-hipotézis feltételezi), hanem inkább növeli azt: ez az ún. „étvágygerjesztő hatás” valószínűleg ismét a kefalikus fázis aktiválásán keresztül hat. Az étel ízének nemcsak az éhség megjelenésében és az evés megkezdésében van szerepe, hanem a táplálkozás abbahagyásában is. A telítettség ugyanis nagyrészt függ az étel ízétől is. Az emberre és az állatokra egyformán jellemző, hogy ha sokféle jó ízű étel nagy mennyiségben hozzáférhető, akkor akár duplájára növelheti az elfogyasztott energiamennyiséget, és ennek megfelelően jelentős túlsúlyra tesz szert (már elhízott háziállatok fogyókúrájára specializálódott állatorvosok is vannak…). Ha viszont csak egyféle – bármilyen vonzó – étel hozzáférhető, akkor ez a hatás jelentősen kisebb. Ez utóbbi jelenség az ún. ízpecifikus telítettséggel magyarázható: emberkísérletekben is kimutatható, hogy minden falat után az adott íz vonzereje (ízletessége) egyre csökken, míg más ízekre nincs telítettség. Ez az evolúciós mechanizmus biztosítja, hogy változatos ételeket fogyasszunk, és így mindenféle tápanyaghoz és nyomelemhez hozzájusson a szervezet.

146

sokat esznek az emberek. de testsúlya egy alacsonyabb szintre áll be. A normális testsúly meghatározására az ún. A szervezet perifériáján lejátszódó változások (pl. Környezeti tényezők. 2000) a fenti tényezők mindegyikét figyelembe veszi. Társas tényezőknek is hasonló hatása lehet. hogy együnk. akik izomtömegük növelésével (sporttal) érik ezt el. A metrómegállóban lévő pékségekből származó ínycsiklandó illat még akkor is evésre késztethet. Például kórházi megfigyelések mutatják. ha előtte jól belakmároztunk. hogy ha feszültek vagyunk. Biológiai. Vannak olyanok. aki többet. A paraszti társadalmakban például a földművesek nyeszlettnek tartották a városlakókat. majd testsúlyuk az eredetinél kövérebb szinten megállapodik (Hoebel and Teitelbaum. ha éhesek vagyunk. míg a ventromediális hipotalamusz (VMH) aktivitásának növekedése telítődésérzéshez és az evés abbahagyásához vezet. 1970). egy idő után újra megindul az evés. amelyek az érzelmi és társas hatásokat közvetítik. akiknek örökletesen gyors az anyagcseréje. Az éhség érzése viszont befolyásolja a táplálék incentív értékét: ezért érezzük jobb ízűnek az ételt. Ezért van az. ezért nagyon meghíznak. aki kevesebbet eszik mint általában. A táplálékfelvétel megállapodási-pont elmélete (Pinel. és nagyobb testsúlyt tartanak ideálisnak. ha mindnyájan esznek”. testtömeg index (BMI. Mint fentebb részletesen tárgyaltuk. ahogy Arany János a „Családi kör”-ben megfogalmazta : „jobb ízű a falat.A táplálékfelvétel szabályozásában szerepet játszó tényezők embernél Az éhséget kiváltó tényezőket. Assanand and Lehman. E szerint az elmélet szerint a testsúly hajlamos ama szint körül lebegni. vagy a fizikai munka nagy jelentőségű a megélhetés szempontjából. majd ha mesterséges táplálással életben tartják. Biológiai tényezők. valamint a laterális (oldalsó) és a ventromediális (alsóközépső) hipotalamuszra. az angol body mass index 147 . amelyekben a táplálékhoz való hozzáférés bizonytalan. A laterális hipotalamusz (LH) aktivitásának növekedése evést vált ki és tart fenn. vannak. A táplálkozási viselkedés a fenti tényezők eredőjeként alakul ki. van. mindkét struktúra működését serkenthetik vagy gátolhatják. A limbikus rendszer és az agykéreg frontális területei. az éhség időpontjának megjelenését és az elfogyasztott étel mennyiségét egyaránt bonyolult és több tényezőt magában foglaló rendszer szabályozza. a gyomor telítettségének és a testhőmérsékletnek a változásai) részben közvetlenül. környezeti és társas hatások az energiafelhasználást is befolyásolják. A különböző kultúrák evési szokásai és szépségideáljai széles határok között befolyásolják az egyén táplékfelvételét. Olyan társadalmakban. Ma már klasszikus kísérletek kimutatták (Powley and Keesey. a vércukorszint csökkenése vagy növekedése. Ez a szint bárhol lehet. és van. E két utóbbi struktúrának a testsúly fenntartásában is szerepe van. részben a májból közvetve hatást gyakorolnak az agy táplálékfelvételt szabályozó részeire. A VM roncsolása ellentétes hatású: eleinte az állatok rendkívül sokat esznek. hogy a LH roncsolása után a kísérleti állat egy ideig nem hajlandó enni. 1966). amelyen az ételfogyasztást és az energiafelhasználást befolyásoló tényezők egyensúlyban vannak. az agytörzsre. hogy az intravénás táplálás nem csökkenti azt a vágyat. Az agytörzs a különböző telítettségjelzéseket integrálva a tápanyagszükséglet általános meghatározásában játszik szerepet. a táplálék incentív értéke erősen befolyásolja a táplálékfelvételt. Társas tényezők. Kölcsönhatások a különböző tényezők között.

táblázatban mutatjuk be. akár a halálos lefogyásig. hogy a mai nyugati társadalmakban olyan gyakori a bulímiának nevezett szabályozási zavar. 148 . A testtömeg index (BMI) normális és kóros tartományai Evészavarok. jóízű táplálék áll rendelkezésre. ezalatt soványságról beszélünk.26 A normális BMI értéke 19-25 között változhat. Az ételfogyasztás és az energiafelhasználás bármelyik tényezőjének szélsőséges változása étkezési szabályozási zavarokhoz vezethet. Ez lehet az oka annak. efölött különböző mértékű elhízásról.682=21. illetve a mozgásos aktivitás akaratlagos. illetve túlzásba viszik a testedzést. A nyugati társadalmakban a kelleténél több. a kóros elhízás és a kóros soványság (anorexia nervosa). hashajtás. 60 kg-os ember testtömeg indexe tehát: BMI=60/1. A megállapodásipont-elmélet szerint a táplálkozási zavarok kialakulásához vezető tényezők szerencsére kulcsot nyújtanak gyógyításukhoz is: a táplálék-felvételi szokások. s ezek magas incentív értéke könnyen vezethet elhízáshoz. hogy a testsúly kilogrammban mért értékét elosztjuk a testmagasság méterben megadott értékének négyzetével (kg/m2) (O'Connor and Robertson. A BMI értékek normális és kóros tartományait a V/3. tartós (végleges) megváltoztatásával helyreállíthatjuk az egészséges szabályozást. Ugyanakkor a médiában túlhangsúlyozott sovány testideál elérése érdekében sokan – főként fiatal nők – koplalnak.rövidítéséből) szolgál. BMI tartomány Besorolás 15 alatt 15-19 19-25 25-30 30-40 40 fölött Kórosan sovány Sovány Normál Túlsúly Elhízott Kórosan elhízott V/3. aminek képletét Adolphe Quetelet (1796-1874) belga társadalomstatisztikus dolgozta ki. A bulímia olyan evészavar. A BMI kiszámolása úgy történik. vízhajtás) nyilvánul meg. Egy 168 cm magas. ami falásrohamokban és azt követően a tápláléktól való rendszeres megszabadulásban (pl. önhánytatás. 1996). illetve kóros testsúly kialakulását idézheti elő. táblázat.

Kiváltó eseménye a fenyegetettség. A támadó viselkedés Ha az egyed számára fenyegető helyzetből nincs menekülési lehetőség. hogy elmenekül. felkészíti a szervezetet a kiváltó ingerrel való megküzdésre. több ezer generáción keresztül visszatérő veszélyes helyzetek. de azt is. az üldözöttség. túl nagy hangerő. A fájdalom nagyon erős késztetést jelent arra. amelyet Selye János (1964) korszakalkotó munkájában részletesen elemzett és általános adaptációs szindrómának nevezett el. Ilyen veszély lehet bármilyen szélsőséges fizikai vagy fiziológiai inger (pl. A félelem hatására a szervezet felkészül a megküzdésre azzal. A fájdalom motivációs aspektusa azonban csak normális ingerkörnyezetben történő felnövekedés esetén jelenik meg. akkor a későbbiekben nem menekültek el az ilyen ingerek elől (Melzack. érzelmet alakítottak ki. A szervezet integritását fenyegető helyzetek összetett fiziológiai reakciót (stresszválaszt) és motivált viselkedést egyaránt kiváltanak. túl erős fény. A stresszválasz. hanem az integritást veszélyeztető ingerek előli menekülést vagy azok kivédését is igényli. A visszatérő veszélyes helyzetek következtében az evolúció során kialakult érzelem a félelem. és saját erőforrásainak függvényében reagál. Kalin (1993) rézuszkölykök viselkedésének elemzése alapján három fő csoportba sorolta a félelemre adott reakciókat: segélyhívás. 149 . Ha fiatal kutyákat kísérleti körülmények között úgy neveltek fel. A félelem egyike az alapérzelmeknek (lásd az Érzelmek fejezetben).1. hogy felveszi a harcot a támadóval. Ezt szokták népszerűen „üss vagy fuss”-válasznak („fight or flight” reakció) nevezni. A menekül ő és támadó viselkedés szabályozása A szervezet integritásának megőrzése nem csupán a belső környezet viszonylagos állandóságának fenntartását. A túlélés szempontjából az az adaptív. a dominanciaharcban elszenvedett vereség az evolúciós pszichológia elemzése szerint – a többi visszatérő helyzethez hasonlóan – genetikai alapú mechanizmust. A megküzdés azt is jelentheti. hogy nem volt alkalmuk fájdalmas ingereket megtapasztalni. minden figyelmét a környezet releváns.5. ha a szervezet el tudja kerülni a fájdalmat potenciálisan kiváltó ingereket. túlélési esélyeit a támadás biztosítja. Ahogy a nép bölcsesség mondja: „a legjobb menekülés a támadás”. a kiválasztási termékek felgyülemlése. mint a fizikai fenyegetettség. intenzív éhség stb. hogy a szervezet elkerülje az azt kiváltó ingert. Fájdalmat már a szöveti sérülés veszélye is kivált.). megdermedés és fenyegető póz felvétele. veszélyt jelző ingereire fordítja. 1977). Az olyan. és ennek megfelelően funkciója a veszély előrejelzése.3. A menekülő viselkedés A szöveti sérülés és az ezzel járó fájdalom elkerülése az egyed túlélése szempontjából elsődleges szükséglet. hogy leállítja az aktuálisan futó tevékenységet.

* Környezeti tényezők. hogy elkerülje az ilyen sértést ill.A támadó viselkedést a pszichológia az agresszió címszó alatt szokta tárgyalni. támadó. hogy a mosoly. hogy az ember a legagresszívabb faj. A tesztoszteron magasabb szintje nagyobb agresszióval jár férfiaknál. rendőri intézkedés). az amigdalának.). A menekülő és támadó viselkedés idegi szabályozását egy egymással kölcsönösen serkentő és gátló kapcsolatban lévő. Az állatoknál az agressziónak fontos biológiai szerepe van a territórium biztosításában. A nők agresszióját is befolyásolják hormonok. A viselkedés e rendszerek hatásának eredője. Az amigdala ingerlése növeli. fájdalmat. Csányi Vilmos szerint „Az ember az egyik legbékésebb állat” (Csányi. antiszociális (pl. mint a nők (már gyermekkorban is). mert nem rendelkezik az agressziót leállító mechanizmusokkal (Lorenz. közvetett (pl. Konrad Lorenz és a korai etológusok úgy gondolták. passzív (pl. illetve az agresszió mértéke között. a szexuális partnerért való küzdelemben és a kölykök védelmében. A szabályozásban a biológiai tényezők hatását a környezet és tanulás nagymértékben módosítja. a fej lehajtása és az alárendelődő viselkedés egyéb jelei hatékonyan csillapítják a másik fél agresszióját (Csányi. akadályozás). Az újabb humánetológiai vizsgálatok azonban ezzel ellentétes eredményre jutottak: kiderült. aktív (pl. közvetlen (pl. a szeptumnak és a prefrontális kéregnek van kiemelt jelentősége. „mártírkodó” feleség). Összefüggéseket mutattak ki humorális tényezők és a félelem. rosszindulatú megjegyzés valaki háta mögött). 178. 1994). a panaszkodás. A szándékosság szerepe kiemelt jelentőségű. ha véletlenül fellökünk valakit. instrumentális (pl. pofon). a sírás. pedig a kriminalisztikában is jól ismert. fizikai. hogy a zsúfoltság – mivel nem teszi lehetővé a * A mozgásokat kivitelező szervek felé a VMH a végső irányító állomás: állatkísérletekben elektromos ingerlése menekülést. 150 . míg az oxytocin csökkenti a félelmet. o. irtása támadó viselkedést vált ki. Agresszív viselkedésnek nevezünk minden olyan tevékenységet. többszintű rendszer végzi. 1999). tehát nem tekinthető agressziónak. Többek között ez is magyarázza. A menekülő és támadó viselkedés szabályozásában szerepet játszó tényezők embernél A menekülő és támadó viselkedés szabályozása – a táplálékfelvételhez hasonlóan – több tényező kölcsönhatásán alapul. amelynek során egy egyed szándékosan sértést vagy fájdalmat okoz egy másik olyan egyednek. aki motivált arra. védekező. Biológiai tényezők. garázdaság). A kolecisztokinin nevű idegkémiai anyag jelenléte kiváltja. és társadalmi következményei miatt – problémának tekintve – nagy figyelmet szentel neki. verbális (pl. a szeptumé csökkenti a támadó reakció intenzitását. hogy általában a férfiak agresszívabbak. proszociális (pl. „lehülyézés”) agresszió. Az erőszak okainak tárgyalásakor sokszor elhanyagolják. Az agykéreg prefrontális területe szintén gátló hatást fejt ki az agresszióra. Az emberek általában elítélik az agressziót. 1999. Embernél az agressziónak igen változatos formái vannak: indulati (ezt legtöbbször erős düh váltja ki). a premenstruális szindrómában ezért nő meg az agresszivitás. hogy a környezeti tényezők milyen nagy hatást gyakorolnak a menekülő és támadó viselkedésre. bérgyilkosság). amelyben a ventromediális hipotalamusznak (VMH).

hogy anyja megretten a kutyától. 19 éves korukban társaik agresszívebbnek ítélték. A frusztráció-agresszió hipotézis kifejezetten a környezetből származó frusztrációban látja az agresszió legfőbb forrását: ha akadály állja utunkat céljaink elérésében. hanem inkább beosztottunkat sértegetjük. vert egy gyereknagyságú keljfeljancsit. hogy azokat – az agresszió szempontjából eredetileg egymástól nem különböző – fiúkat. 1939). Longitudinális vizsgálatban kiderült. Fiúk esetében az agresszió megfigyelésének hosszantartó hatását is kimutatták. Lefkovitz and Walder. A környezeti és a tapasztalati tényezőknek ezt a kölcsönhatását a magasabb rendű fajoknál a viselkedés következményeinek előrejelzését biztosító frontális agyterületek közvetítik. maga is félni kezd tőle. 151 . Miller. A természetes modellt jobban utánozták. nyáron több az agresszív cselekedetek száma. Főemlősöknél azonban a hatás az ingerelt állat csoporton belüli helyzetétől függ. mint agressziót kevésbé néző kortársaikat (Eron. filmszereplőt. mint ha nem sikerült. Patkányoknál és macskáknál bizonyos hipotalamusz-pontok ingerlése mindig agresszív viselkedést vált ki. Huesmann. akkor nagyobb valószínűséggel jelent meg az utánzás. míg ugyanazon pont ingerlése a hierarchia alján lévő társaiknál meghunyászkodást eredményez. A későbbiekben. mint a korábban látott modell. hasonló módon reagáltak. Hasonló hatása van a magas környezeti hőmérsékletnek is (pl. Más kísérletekből az is kiderült. Kísérletileg kimutatták. hogy egy agresszív modell megfigyelése növeli a gyerek erőszakos viselkedését. 1972). Ha egy gyerek látja. Kölcsönhatások a különböző tényezők között. Bandura és munkatársai klasszikus kísérleteiben (Bandura. A társas hierarchiában domináns egyedeknél egy adott pont ingerlése támadást vált ki. aki agresszíven ütött. Embernél is hasonló a helyzet: dühünkben nem munkahelyi főnökünket. hogy a modell viselkedésének következményei is befolyásolták az utánzás mértékét: ha a modell agresszív viselkedése pozitív következményekkel járt (pl.menekülést – növeli az agressziót. akik 8-9 éves korukban több agresszív tévéműsort néztek. Mowrer és Sears. amikor a gyerekek egy ugyanilyen játékszerrel találkoztak. sikerült erőszakkal elvennie egy játékszert). még ennél is több az erőszak a kevésbé kontrollálható videojátékok piacán. mint a rajzfilmfigurát. azaz frusztrálódunk. A menekülő és támadó viselkedésben kétségkívül meglévő biológiai tényezők nem mindig hatnak ugyanúgy. A társas tanuláselmélet kiemelten foglalkozott az ember közvetlen környezetében és a társadalomban lévő tekintélyszemélyek szerepével a menekülő és támadó viselkedés tanulásában. Az idegrendszeri hatást tehát a majom társas tapasztalatai különbözőképpen engedik érvényesülni. Doob. illetve rajzfilmfigurát. sőt. az akadály elhárítására agressziót vetünk be (Dollard. hogy e vizsgálatok eredményeinek ellenére milyen gyakori a szélsőséges erőszak bemutatása a médiában. Sajnálatos. Tanulás hatása. 1977) óvodáskorú gyerekek figyeltek meg élő személyt. mint télen).

A faj fennmaradását tehát leginkább a szexualitás határozza meg. Biológiai tényezők Genetikai hatások.) szellemesen átfogalmazta: „Azért lettünk sikeresek. 457. erotikus szöveg – is kiválthatja. aminek a fenntartására a szervezet törekedne. Ezek az elsődleges. A méhen belüli 152 . Mi lehet ennek az oka? Evolúciós szempontból az a legrátermettebb. XY kromoszóma pedig hím nemi jelleg alapjául szolgál. 1. A nemi jelleg kialakulásának első meghatározója genetikai: XX kromoszóma női. Ezáltal erősödik a kapcsolat a partnerek között. akinek a legtöbb túlélő utóda van. A hormonális szabályozás jelentőségének viszonylagos csökkenése oda vezetett. mert nem háborúztunk. vagy bármilyen szexualitásra utaló jelzés.4. hanem fontos örömszerző funkciója is van. ahogy az 1970-es évek hippi mozgalmának jelszavát („Szeretkezz. de nincs semmilyen olyan állandó belső környezet. hogy a nők már nemcsak ösztrusz-ciklusuk rövid periódusában. ne háborúzz”) Ornstein (1985. tehát alapvetően biológiai tényezők által meghatározott. hogy elősegítik a szaporodást és az utódok életben tartását) másrészt közvetetten (azzal hogy a társas kapcsolatok fenntartásával biztosítják a társadalom működését). Embernél úgy változtak meg az anatómiai jellegzetességek. hanem szeretkeztünk. Els ő dleges nem-homeosztatikus motivációs rendszerek A motivációs rendszerek egy másik nagy része az előző részben leírtakhoz hasonlóan elsődleges. egyrészt közvetlenül (azzal. hogy az emberi szexualitás szabályozásában a biológiai tényezőkön kívül tanulási. Szexualitás A szexuális vágy óriási motiváló erő. képe.” Az evolúció során a szexualitás többféle jellegzetes változáson ment keresztül. a pénisz viszonylagos mérete a főemlősökhöz képest jelentősen megnőtt.1. o. hanem folyamatosan készek tudnak lenni szexuális aktusra. mint az agresszió. hogy a testfelépítés alkalmassá vált a szexuális ingerekre irányuló figyelem fokozott felkeltésére: a felegyenesedett testtartás jól láthatóvá tette a női mellet és a férfiak hímvesszőjét. érzelmi. Bármily meglepő. kulturális és kognitív hatások is szerepet játszanak. A szexualitás multidimenzionális szabályozása A fentiekből következik. a fanszőrzet hangsúlyozza a külső nemi szerveket. de nagyobb szerepet játszik a faj túlélésében. Jól tükrözi ezt. Ugyanakkor a szexuális vágyat mindkét nemnél már közvetett ingerek – a potenciális szexuális partner látványa. A szexuális viselkedés embernél nemcsak a szaporodást szolgálja.4. nem-homeosztatikus motivációs rendszerek a faj fennmaradását szolgálják.1. elképzelése. s így az utód sikeres (együttes) felnevelése is valószínűbbé válik.

illetve ahhoz hasonló fejlődési rendellenességek léphetnek fel. hogy egyes megfogalmazások szerint az ember elsődleges nemi szerve az agy. ennek hiányában pedig petefészkek alakulnak ki. (Ezt részletesebben az élettan tárgyalja. Ha az embrióban egy bizonyos mennyiségű androgén hormon termelődik (ez az ún. csak arra. Állatkísérletekben is kimutatták. 1972). Idegi hatások. 153 . hogy a fiatal majmok szexuális játékokkal gyakorolják a nemi viselkedést. Bár szerepük embernél viszonylag kisebb. A tapasztalat szerepe Megfigyelhető.) A nemi hormonok a felnőttkori szexualitásban fontos szerepet játszanak a nemi vágy kialakulásában. még közvetlenül közösülés után is. hím ivarszervek alakulnak ki (még XX kromoszóma esetén is). A kiváló magyar pszichoanalitikus. Nem véletlen. nőknél a hüvely nedvesedése és a medencemozgások) gerincvelői szinten szabályozódnak. Ha hím kismajmokat anyjuktól teljesen. amelyek azonnal – a hormonális működés kezdeteként – nemi hormonokat kezdenek termelni. a primitív ivarmirigyből Y kromoszóma jelenlétében herék. Hormonális hatások. Az androgenizációnak ezen felül az agy maszkulinizációjában is szerepe van: hat a hipotalamusz-sejtek méretének és szerkezetének alakulására. ha semmi sem zavarja meg a fejlődést. A szexualitással kapcsolatos alapreflexek (férfiaknál az erekció. A hipotalamusz környékének agyműtétek alatti elektromos ingerlésekor a betegek intenzív nemi érzésekről és vágyakról számoltak be (Heath. Harlow (1971) kísérletileg mutatta ki a korai tapasztalatok fontos szerepét a felnőttkori szexuális viselkedésben. A női ivarszervek kialakulásához nincs szükség női hormonokra. gonadotrop-felszabadító faktorainak hatására beindul a nemi hormonok termelése és a nemi érés. Hermann Imre „Az ember ősi ösztönei” című munkájában már 1936-ban felismerte annak jelentőségét. Az érzelmek és a kognitív tényezők hatását a limbikus rendszer és a nagyagykéreg frontális területei közvetítik. hogy a hipotalamusz (poszterior) hátulsó területeinek ingerlésekor az udvarló viselkedés és a közösülés teljes repertoárja megjelenik. hermafroditizmus. infantilis közösülést is megkísérelnek a felnőtt állatokkal. sőt. A hipotalamusz ún. hogy a tapasztalatnak egyre nagyobb szerepe van a fajfejlődés magasabb szintjein. Ha valamilyen okból zavar keletkezik az embrió hormonális egyensúlyában. Ez a folyamat vezet a belső és külső nemi szervek kialakulásához.fejlődés első két hónapjában azonban a két nem fejlődése azonos. A komplexebb szexuális viselkedés azonban a nagyagy működéséhez kötött. amiben az androgéneknek kitüntetett szerepük van. A hormonális hatások a serdülőkorban válnak ismét jelentőssé. mint más emlősöknél. aminek következtében a későbbiekben férfias információfeldolgozási mód és agresszívebb viselkedés alakul ki. az embriók megjelenésükben nem térnek el egymástól. A második és harmadik hónap között. hogy az androgének szintje ne érjen el egy kritikus szintet. androgenizáció). sem a petefészkek műtéti eltávolítása nem változtatja meg jelentősen a nemi késztetést. férfiaknál mégis kimutatható a tesztoszteron és más androgének szintje és a nemi vágy közötti pozitív kapcsolat. a medencemozgások és az ejakuláció. Nőknél még ennél is gyengébb az összefüggés: sem a menopauza.

hogy a kultúráknak csupán kevesebb mint fele tiltja a vérfertőzést (Bereczkei. hogy a különnemű gyerekek együtt. hanem a két ellenkező nemű állat közötti bizalom és érzelmi kötődés kialakulásában is (részletesen lásd lejjebb). A nemiséggel kapcsolatos társadalmi elvárások sokszor vallási köntösbe bújnak. hogy a menyasszony semmit sem tud arról. incesztustabu.3 pont alatt). mert a rendszeres kapcsolat révén annyira hozzászoknak egymáshoz a különnemű rokonok. A társadalmi elvárások a férfiak és nők szexuális aktivitását eltérően szabályozzák. Az afrikai sevák például egyenesen azt gondolják. szexuális játékait és azt. akkor felnőtt korukban önkielégítéssel ejakuláltak ugyan. meneküléssel vagy szélsőséges agresszióval reagáltak. Itt valószínűleg azért nem alakul ki a tiltás. Kultúrantropológiai vizsgálatok azonban feltárták. 154 . Régebben úgy gondolták. Mivel ennek hátterében biológiai tényezők is felfedezhetők. világháborúban a nők tömeges munkába állása fellazította. Jól példázza ezt a huszadik század nyugati társadalmainak történelme: a század eleji prűd. Indiában például még napjainkban is előfordul. és minden eszközzel igyekeznek meggátolni. Ez az ún. de közösülni mégsem tudtak. Az incesztustabu az ún. hogy a nászéjszakán mi fog történni. A szexualitáshoz való társadalmi hozzáállás időben is jelentős változásokon mehet keresztül. korlátozó kultúrákra jellemző. hogy ezek a tapasztalatok elengedhetetlenek a későbbi eredményes nemi élethez és a gyermeknemzéshez. hogy nem is váltanak ki egymásból szexuális gerjedelmet (lásd Bem „egzotikusból lesz az erotikus” elméletét lejjebb. Kulturális hatások Az emberi társadalmak mindegyike szabályozza valamilyen formában a szexuális viselkedést. Ezekben a kultúrákban nem engedik. mert nem voltak képesek a megfelelő testtartást felvenni. Főemlősök normális heteroszexuális viselkedéséhez tehát a korai interakciókból nyert tapasztalatok elengedhetetlenül szükségesek. Az AIDS megjelenésével az utóbbi időben ismét kevésbé megengedő a társadalom. Szerepük valószínűleg nemcsak a szexualitás technikai lebonyolításában jelentős. hanem társaikra félelemmel. Az ilyen társadalmak nemtől függetlenül helyeslik a gyerekek autoerotikus tevékenységét. Az ún. A házasság előtti nemi élet például a hosszú tiltás után a hippi mozgalomban egyenesen normává lett. testközelben nevelődjenek. ami tovább színezi a képet. aminek a szociobiológusok szerint az lehet a biológiai előnye.1. Teljes izolációban nevelt majmok még ennél is drámaibb hatást mutattak: nemcsak hogy nem jutottak el a közösülésig. megengedő kultúrákban kevésbé alakul ki az incesztustabu.társaiktól a nap legnagyobb részében elkülönítve neveltek (minden egyéb testi szükségletüket kielégítve). hogy megfigyelik a felnőttek szexuális aktivitását. korlátozó attitűdöt az I. a 4. hogy a gyerekek bármit is megtudjanak a szexről. majd a 60-as évek szexuális forradalma ellentétébe fordította. hogy meggátolja a sok genetikai rendellenességet okozó belterjességet. 2003). hogy a vérrokonok közötti nemi kapcsolatot minden kultúra tiltja. érdemes a szexualitásban mutatkozó nemi különbségek komplex témakörének külön alfejezetet szentelni.

A faj fennmaradása szempontjából az az adaptív. Mivel a nők feladata az utód kihordása és szoptatása. Kultúrközi vizsgálatok igazolták. mint férfiaknál. hogy hosszú távú kapcsolataikban a nők és a férfiak preferenciáiban mutatkozó különbségek számos területen csökkennek. addig nőknél a két tényező kevésbé jár együtt (Basson. például az érzelmi intimitástól. hogy az életkor. ha az egyedek minél nagyobb számban adják tovább génjeiket. Nevezetesen. pedig gének továbbadásáról náluk nincs szó (Buss. A férfiak és nők párválasztási stratégiája is eltér. Kimutatták. amelyek a kapcsolat elmélyülésével egyre fontosabbakká válnak. Masters és Johnson (1966) úttörő. Ezen felül azt is kimutatták. mint a homoszexuális nők. hogy bár a válaszciklus mindkét nemnél ugyanabból a négy fázisból áll (izgalom. Az orgazmus fázisában mutatták ki a legnagyobb eltéréseket. Ennek hátterében az evolúciós pszichológia biológiailag meghatározott adaptív tényezőket feltételez. Az utóbbi idők kutatásai kimutatták. és új kritériumokat emelnek be döntéseikbe.A szexualitás nemi különbségei Különbségek a szexuális válaszciklus mintázatában. 2001). 1993). plató. Ezért inkább minőségi stratégiát követnek: olyan partnereket választanak. míg a nők a férfiak gazdasági erőforrásait. és ma már klasszikus laboratóriumi vizsgálatokban hasonlította össze férfiak és nők szexuális válaszciklusát. hogy a férfiak gyakoribb szexuális aktust és nagyobb szexuális változatosságot igényelnek. máskor pedig hosszan fluktuál egy érték körül. hogy többszörös orgazmust élnek át. A nők szexuális vágya inkább kapcsolati tényezőktől. hogy a férfiak elsősorban a fiatalságot és a fizikai vonzerőt keresik jövendő párjukban. hogy míg a férfiaknál nagyon nagy a fiziológiai arousal és a szexuális vágy közötti korreláció. a fázisok lefutása és időtartama eltérő. míg nőknél az egészen rövidtől az egészen hosszúig terjedhet. nem pedig a nemi szervek izgalmi állapotától függ. 155 . hogy szinte azonnal átmegy orgazmusba. mindkét nem tagjai egyre nagyobb figyelmet szentelnek a másik intelligenciájának és személyiségjegyeinek. mint a nők. illetve ezek nemek közötti különbségei hazánkban is összefüggenek a hosszú távú partnerek kiválasztásával. Több nemi partnerük van és általánosabb náluk a házasság előtti nemi élet. a fizikai vonzerő és társadalmi státusz. akik erőforrásokat biztosítanak számukra az utódok felneveléséhez is. Gal and Bernath. Minden kultúrára jellemző. A plató fázis férfiaknál viszonylag egységes. 2003). társadalmi státuszát és ígéretes karrier-lehetőségeit értékelik (Buss and Schmitt. hogy a homoszexuális férfiak is gyakrabban élnek nemi életet. Míg a férfiaknál az ejakulációval mindig bekövetkezik az orgazmus. Nőknél az izgalmi fázisban lassabban emelkedik a szexuális arousal. míg nőknél változatos mintázatot mutat: előfordul. viszont az is előfordul. a nőknél gyakran elmarad. Voros. Bereczkei Tamás és munkatársai hazai kutatásai (Bereczkei. A feloldódási fázis időtartama férfiaknál egységesen viszonylag rövid. A jelenség biológiai meghatározottságát az is alátámasztja. hogy a szexuális válaszciklus nemi eltéréseinek hátterében az áll. Különbségek a szexuális viselkedésben. Mivel a férfiak jóval kevesebb ráfordítással tudnak utódokat nemzeni. számukra nagyobb ráfordítással jár génjeik továbbadása. 1997) párválasztási apróhirdetések elemzése alapján megerősítették. megengedhetik maguknak a mennyiségi stratégiát. orgazmus és feloldódás).

mint a nőknél. vagy hogy egyszerre több nővel közösülnek. egymástól független összetevőből áll. Magnuson. A nő számára a férfi érzelmi hűtlensége azzal a kockázattal jár. hogy elhagyja őt. a hetero-. Felderítették. de úgy. A nemi irányultság első tudományos vizsgálata Kinsey és munkatársai nevéhez fűződik (Kinsey. hogy egy gazdag nagyhatalmú férfi (sejk. s féltékenységüket az érzelmi hűtlenség váltja ki (Buss. az emocionális vonzalom és a nemi viselkedés egészen eltérő képet mutathat. Sokáig azt hitték. hogy kisebb vagy nagyobb mértékben inkább az azonos neműeket részesítik előnyben. hogy önértékelésük nőjön (pl. Férfiak és nők fantáziáiban a különböző témák felbukkanása Hunt (1974) vizsgálatai szerint jelentősen eltér. a szülő-gyerek kapcsolat zavara van mögötte. 1995). a homo. és kialakulásában hormonális tényezők is szerepet játszanak. ez mégsem jelenik meg nemi viselkedésében. Martin és Gebhard. Míg a férfiak a nőknél gyakrabban fantáziálnak arról. hogy vajon mi okozza kialakulását. azonban minden kultúrában a férfiak körében gyakoribb. Az erotikus vonzódás. előfordul azonban. és erőforrásait más nő utódainak felnevelésére fordítja. Kognitív tényezők különbségei. önfeláldozás miatt). hogy biológiai tényezők szerepet játszanak kialakulásában: ikerkutatások és családok kromoszomális elemzése szerint a homoszexualitásnak az X kromoszómán van genetikai jele (Hamer. hogy a homoszexualitás tanult jelenség. hogy a férfiak a szexuális hűtlenségre reagálnak féltékenységgel. A tudományos vizsgálatok azonban nem igazolták ezt a feltételezést. illetve hogy kényszerítenek valakit a szexuális aktusra. Előfordul. hogy valaki egész életében az azonos neműekhez vonzódik erotikusan. hogy idegennel. míg a férfiak a nők érzelmi igényeitől és saját szexuális „teljesítményük” kudarcától tartanak. A nemi irányultságot nem elég pusztán annak alapján meghatározni.vagy a biszexuálisok közé. Hu. Ugyanakkor a szociális tényezők szerepét sem lehet elhanyagolni. 2002). Pomeroy és Martin. 1948. míg a nők ezt inkább hajlandók elnézni. Ugyancsak evolúciós hátteret feltételezhetünk a mögött a jelenség mögött. 1953). Bizonyítékok támasztják viszont alá. hogy a fogalom jelentése bonyolultabb ennél. A szexuális orientációt egy skála mentén szokták jellemezni. az egyoldalú szerelemtől és önértékelésük csökkenésétől félnek. középen pedig a biszexualitás helyezkedik el. Kinsey. A magyarázat szerint a nő szexuális hűtlensége a férfi számára azzal a veszéllyel jár. mert ez a jellemző több. Ezzel Daryl Bem „egzotikusból lesz az erotikus” elmélete foglalkozik részletesen (Bem. Fentiekkel összhangban a két nem szexualitással kapcsolatos félelmei is eltérnek. Nemi irányultság Az emberek általában a másik nem iránt vonzódnak szexuálisan. a megerőszakolástól. hogy ki hová sorolja magát. Pomeroy. Szakmai és laikus körökben is nagy vitát kavar. amelynek egyik végén a kizárólagos heteroszexualitás. Hu és Pattatucci. 1993). másik végén a kizárólagos homoszexualitás áll. bankár) „leigázza” őket. Ő a biológiai 156 . A képzeleti tevékenység embernél könnyen serkenti a szexuális izgalmat. addig a nők fantáziáiban gyakrabban fordul elő.Az érzelmi reakciók különbségei. A homoszexualitás előfordulási gyakorisága kultúránként eltérő. A nők elsősorban a nem kívánt terhességtől. hogy más gyermekének nevelésére fordítja erőforrásait.

szexuális hajtóerő és kíváncsiság (Stellar. Terkel és Rosenblatt (1972) kísérletében az újszülött kölyök látványa egy hét alatt utódápolási viselkedést váltott ki szűz nősténypatkányokban: elkezdtek fészket építeni. Bár a genetikai hatás bizonyítottnak tekinthető. A nemi irányultság kialakulásának megértéséhez még további tudományos vizsgálatokra van szükség. hogy vannak anyák. a fiúk „egzotikusabbnak” tűnnek számára. Főemlősöknél bizonyítottan nagyobb szerepe van a tapasztalati tényezőknek a gondozói viselkedés alakulásában. és végül szoptató testtartás vettek fel.4. mint egy nap múlva megjelent. és egyre a nő a környezeti tényezők befolyása. 1972). az ellenkező neműek lesznek az „egzotikusak”. hogy a patkányban veleszületett program biztosítja az újszülött látványára megjelenő anyai viselkedést. A konformis viselkedésű gyerekek számára viszont. Mi lehet az állati és emberi utódgondozási motiváció különbségeinek hátterében? Mint már a szexualitásnál is láttuk. akik akár életüket is feláldozzák gyermekükért.változók szerepét elsősorban a gyermekkori temperamentum kialakulásában látja. nonkomformis fiú inkább a lányok társaságát fogja keresni. Úgy tűnik tehát. progeszteron és a tejelválasztást biztosító prolaktin egyensúlyától függ. éhség. akik azonos nemű társaikkal játszanak. hogy anyák kukába dobják újszülöttjüket. Utódgondozás Az állatvilágban az utódgondozásra irányuló késztetés az egyik legerősebb motívum. Az utódgondozási motivációval kapcsolatban is hasonló a helyzet. hogy inkább fiús vagy lányos játékokat részesít-e előnyben egy gyerek. A gyermekkori temperamentum viszont meghatározza. nyalogatni az újszülötteket. Patkánynál az utódápolás motivációjában a környezeti kiváltó ingerek mellett a hormonális szabályozás játssza a kulcsszerepet. Így például az erőszakosabb játékokat nem kedvelő. Hermann Imre bőségesen sorol fel tudományos 157 . Annak ellenére. azt még nem tudjuk. hogy egy céldobozhoz eljussanak. vagy halálosan bántalmazzák csecsemőjüket. Kimutatták. hogy a környezeti hatások hogyan befolyásolják az örökletes tényezők megnyilvánulását. akkor az utógondozási viselkedés már kevesebb. 1. hogy a rácson való áthaladások számában kifejezve a késztetések sorrendje a legerősebbtől a leggyengébbig a következő: anyai késztetés.2. A hormonális hatás az ösztrogén. amit később erotikus vonzalomként él át. tehát erotikusan vonzóak. Hormonális hatás növeli ezen idegi mechanizmusok kiválthatóságát. Ennek mérésére elektromos ráccsal ellátott akadálydobozt alkalmaztak. amelyben patkányoknak különböző erősségű és mennyiségű áramütést kellett elviselni. Embernél az anyai gondozó magatartásra irányuló késztetés nem feltétlenül ilyen erős. Mivel ritkábban játszik fiúkkal. az is meglepően gyakran előfordul. Ha a szűz patkánynak frissen szült anyapatkány vérplazmáját adták be injekcióban. az evolúció során egyre csökken a hormonális szabályozó tényezők szerepe. ezért nagyobb fiziológiai arousalt váltanak ki benne. szomjúság.

pici orr) környezeti kulcsingerként embernél is előhozzák az anyai gondozói viselkedést és érzéseket. A hosszú gondoskodásra szoruló fajoknál azonban nemcsak az anya vesz részt az utód gondozásában. magas homlok. A szoptatással összefüggő hormonális hatások embernél is hajlamosítanak a megfelelő utódápolási viselkedésre. mint semelyik másik faj az állatvilágban. ha rájuk csimpaszkodott.). duci test. mint állatok esetén. hogy a súlyosan elhanyagolt és bántalmazott gyerekek szülei saját maguk is súlyos bántalmazásban részesültek gyermekként. sőt. hogy az anyamajom tapasztaltsága befolyásolja az anyai gondoskodást (Hermann. Mindeddig csupán az anya utódápolási és gondoskodó viselkedéséről beszéltünk. embernél pedig különösen fontos szerepük van. klasszikus majomkísérleteiből származik. Nem szoptatták a kölyküket. ha megpillantják újszülöttjüket. A tapasztalat hangsúlyos szerepe embernél természetesen nem jelenti azt. és így a gyerek felneveléséhez szükséges hosszas utódgondozásra az anya motivált legyen. Megfigyelték. kísérleti bizonyíték erre vonatkozóan Harlow 1950-es években végzett. 2003). hogy az anyai viselkedés motivációja embernél is szorosan összefügg a korai tapasztalatokkal. relatíve nagy szemek. hogy az utódgondozási motivációnak ne lennének biológiai alapjai. fentebb már említett. a kölyök segélykérő vinnyogására pedig nem reagáltak. A szelekciós folyamat eredményeképpen olyan veleszületett bevésődési és tanulási folyamatok maradtak fenn (a gyerek sírásának bizonyos jellegzetességei. A gyermekvédelmi szolgálatban sajnos közhelyszerűnek tűnik. Természetesen az állatkísérletek eredményei nem mindig általánosíthatók az emberre. durván lesöpörték magukról. hogy az embergyerek olyan hosszú ideig tartó gondoskodást igényel. a gyakorlati tapasztalatok mégis azt mutatják. Bármilyen meglepő. A legdrámaibb. Az apák már egyes majomfajoknál is „besegítenek”. Ez azt mutatja. sőt felülírhatja őket. sokszor meggondolják magukat (Bereczkei. hogy azok az anyák. hogy – a patkányokkal ellentétben – a majmoknál nem biztosítja veleszületett program az anyai viselkedés megjelenését. Az evolúciós pszichológusok rámutattak. Úgy tűnik tehát. 1936/1984). „műanya” segítségével felnevelt nőstények nem mutatták az anyai gondoskodó viselkedés megszokott formáit. a szemkontaktus és a mosoly. általánosan megjelenő vonásai (nagy fej. Anyjuktól és társaiktól elszigetelten. A béranyaság intézményét ellenzők érvrendszerében ez a megfigyelés is szerepel. a beszéd akusztikai és zenei sajátosságai stb. az apai gondoskodás hátterében is 158 .megfigyelésen alapuló példákat arra vonatkozóan. hogy anya és gyerek kölcsönösen egymásra hangolódjon. a tapasztalat nagyon könnyen módosíthatja. hogy nem voltak motiváltak az anyai viselkedésre. A humánetológia eredményei szerint az újszülöttek bizonyos. és nem kaptak kellő szülői gondoskodást. Többszöri szülés után azonban már jobban gondoskodtak utódjukról. akik szülésük előtt elhatározzák ugyan. az erre irányuló motiváció csak anyjukkal és fajtársaikkal való korai tapasztalatok hatására alakul ki. amikor először anyává váltak. hogy nem fogják megtartani gyermeküket. Ezek a biológiai tényezők azonban nem olyan kényszerítő jellegűek. amelyek biztosítják.

valamint hogy érzelmi és kognitív komponense egyaránt van. Ezt a kötődési viselkedést olyan tényezők alakítják ki és tartják fenn. 2003). A közelség keresése általános jelenség azoknál a fajoknál. hogy személyspecifikus. A kismajmok még akkor is a szőranyára csimpaszkodva töltötték idejüket. Kontrollált kísérleti körülmények között végzett kutatások a kapcsolati szükséglet hátterében álló mechanizmusokra is segítettek rávilágítani. és ezzel biztosítják a kölyök táplálását és védelmét. Harlow (1971) rézuszmajmokkal olyan társmegvonásos kísérleteket végzett. ahol a kicsinyek korai gondozásra szorulnak. mint a testkontaktus.4. Azok az apák. hogy az idegrendszer fejlődésében. hogy a csoporthoz tartozás. A „drótanya” egy fém dróthálóból készült kezdetleges majommodell volt. A szoros testi kapcsolat felvételére irányuló késztetés tehát a táplálék forrásától független volt. Bowlby (1979) hangsúlyozza. Egy ausztrál bennszülött törzsben például.kimutattak hormonális tényezőket. a szeretet és a szerelem kialakulását. 1985). sőt. hang. mozgás. amibe a kismajom meg is kapaszkodhatott. Mind az anyák. hogy a társakhoz való kapcsolódás szükséglete tanulási folyamat révén alakul ki: a gyereket gondozói táplálják. az apák inkább a fizikai aktivitásról és játékról gondoskodnak. hogy az emberi kötődés nem merül ki a kötődési viselkedésben. s így az aktivitás növelésében és az érdeklődés felkeltésében van szerepük (Lamb. amelyekben az anyjuktól és társaiktól is elszigetelt majomkölykök egy „drótanyán” vagy egy „szőranyán” elhelyezett cumisüvegből kapták a táplálékot. akkor az illető bele is halhat (hacsak nem oldják fel az átkot időben) (Ornstein. Ennek hiánya betegséghez. látvány. akár egymás távollétében is fennmaradó affektív kötelék. Számos bizonyíték mutatja. mint a táplálkozásé. ölelés. Társas kapcsolatra irányuló motiváció A motiváció drive-elméletei és a pszichoanalitikus elméletek is úgy gondolták. nem beszélnek hozzá. akiknek a vérplazmájában alacsonyabb volt a tesztoszteron. jobban reagáltak csecsemőjük jelzéseire és többet dajkálták őket (Bereczkei. mint az anyáké. Mára azonban bebizonyosodott. de puha tapintású textillel volt bevonva. Hermann Imre ezt a késztetést már az 1930-es évek közepén „megkapaszkodási ösztönnek” nevezte (Hermann. melegség és táplálás. Az apák gondozói viselkedése minden kultúrában kisebb mértékű. Míg az anyák szerepe inkább a gyerekek testi-lelki jóllétének és nyugalmának biztosítása. mégis. 1. és így maguk a gondozók is megerősítővé válnak. és levegőnek nézik. hanem ehhez hozzájárul még a személyek közötti tartós. Pszichobiológiai vizsgálatok feltárták. nélkülözhetetlen funkciót tölt be. ha egy nagyhatalmú varázsló átka nyomán kiközösítenek valakit. azaz csak néhány személyhez kötődünk. 1997).3. valamint a stressz-szabályozással kapcsolatos neurotranszmitterek mennyiségének kialakításában a korai 159 . hogy a társas kapcsolatok fenntartásának szükséglete ugyanolyan alapvető. Az emberi kötődés alapozza meg a kapcsolati érzelmek. simogatás.és magasabb a prolaktin-koncentráció. ha csupán a drótanyán volt cumisüveg. az erős társas támogatás fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében. halálhoz is vezethet. Jellemzője. 1936/1984). mind a kölykök folyamatosan keresik egymás közelségét. míg a „szőranya” egy ehhez hasonló.

hogy az emberek annál inkább segítenek. hogy segíthessek (pl. hogy a proszociális viselkedés igenis evolúciós haszonnal járhat. az öregek és betegek gondozásával. a témában ajánlott honlapját).4. mert az altruista génnel rendelkező egyedek épp önfeláldozásuk miatt nem tudnák tovább adni génjeiket. ahol mindennapos. A proszociális viselkedés szándéka. A proszociális viselkedés motivációja Az egymást segítő (proszociális) viselkedés motivációját csak az 1960-as évektől kezdte tudományosan kutatni a pszichológia. segítséget kérnek tőlük. a segítségnyújtó egyed számára okozott kár vagy sérülés (sőt. hogy fontos számukra a mi jóllétünk. Ilyen és hasonló bizonyítékok alapján az evolúciós pszichológia arra hívja fel a figyelmet. A szociobiológiai felfogás viszont azt hangsúlyozza. A vizsgálatok kimutatták. 2005). akikről úgy gondoljuk. amelyek az egyed számára esetenként hátránnyal járnak. hogy a csoporton belül tág tere van az egyéni segítőkészség megnyilvánulásának. 160 . vagy a kalákában végzett munkával. ahol ezen túlmenően. ha ismerkedni akarnak. Ennek a reciprok altruizmusnak nevezett jelenségnek (Trivers. ha a másik bajba jutott (lásd Felix Warneken. hogy gyerekek már néhány hónapos korban is ajándékokat adnak a másiknak. Vannak olyan nézetek. akik csak akkor segítenek. hogy kisegítik egymást az emberek eszközökkel. tehát az altruizmus csak a társas szerveződés és a civilizáció terméke lehet. mások pedig egyenesen keresik az alkalmat. hogy ők veszik észre. Romániában a Ceausescurendszerben árvaházba került gyerekek vizsgálata komoly elváltozásokat mutatott ki a stresszhormonok szintjében. 2003). akik nem ilyenek (Reeve. A kapcsolati motiváció azon a szükségleten alapul. minél inkább remény van a segítség viszonzására.kötődésnek meghatározó szerepe van (Lakatos and Gervai. és túl kínosnak érzik a visszautasítást). az „irgalmas szamaritánusok”). kölcsönösen függő viszonyban álló közösségekben. hogy az egymással együttműködő tagokból álló csoportok jobban boldoguljanak. hogy mások javát szolgálja. és kerüljük az olyanokat. hanem idegenekkel is. Vannak. mint mások. 1. Már a 18 hónapos kisgyermekek pedig úgy nyújtanak segítenek. hiszen elősegíti. hogy az egyedek főként rokonaik érdekében áldozzák fel magukat. hogy az ember nem csupán rokonaival segítőkész. 1971/1999) a korai jele. Az egyén túlélését hangsúlyozó korábbi motivációs elméletek ugyanis nem nagyon tudtak mit kezdeni azokkal a segítő viselkedésekkel. esetleg halál) lehetősége is fennáll. amit régebbi vizsgálatok mutattak. Azonban közismert. 1999). ha belekényszerülnek egy helyzetbe (pl. hogy kötődéseket és szoros érzelmi kötelékeket alakítsunk ki másokkal. Emiatt olyan emberek társaságát keressük. viselkedésük tehát végső soron saját génjeik túlélését segíti elő. amelyek szerint az altruizmus nem lehet biológiai alapú. táplálékkal.4. Ennek egyik formája az altruizmus. a kognitív fejlődésben. Ez jól látható kis. Ennek nem mond ellent az. a testi növekedésben és az érzelmi fejlődésben (Carlson and Earls.

„Ingeréhség”: szenzoros ingerlés iránti szükséglet Az 1950-es években olyan. ábra. hogy bármilyen formát lássanak. összefoglalását lásd: Hebb. 1. szenzoros deprivációs kísérleteket végeztek. 1988) 161 . vagy egy búvárruhában vízben lebegniük. a szemükön lévő tejfehér szemüveg megakadályozta. az ingeréhséget. Penrod and Baker. kíváncsiságot és manipulációs késztetést már régóta tanulmányozták a motivációs pszichológiában. 1. ábra): hangszigetelt helyiségben kellett mozdulatlanul feküdniük.1. ún.5. hogy kinek milyen az empátiás készsége. Kognitív motiváció A szervezetnek a környezet felé irányuló megismerő. hogy ki mennyire ismeri fel a segítséget igénylő helyzetet. és a tapintás lehetőségétől is megfosztották őket (Heron. de a körébe tartozó jelenségeket. Doane and Scott. a kognitív forradalom hatására került be a pszichológiába.5. 1956. 1966). illetve. amelyben rendkívüli mértékben csökkentették a személyeket érő szenzoros ingerlést (V/2. A fogalom az 1970-es években. Tipikus szenzoros deprivációs kísérleti helyzet (Spear. V/2.Eltérés van abban is. információszerző viselkedését kiváltó motivációt kognitív motivációnak nevezzük.

Az utóbbi időben a nyugati társadalmak mindkét fajta igény szélsőségeit megpróbálják kielégíteni (pl. hogy e különbségeknek biológiai alapja van. Már patkányok is hajlandók tanulni. Szenzoros Élménykereső Skálát (SSS. V/3. hogy ez a tevékenység önmagában (intrinzik módon) jutalmazó értékű: külső megerősítés (pénzjutalom) esetén az emberek érdeklődése csökkent iránta (Deci. 162 . mások inkább kerülik a túlzott ingerlést. illetve korlátozott környezeti ingerlés mint terápiás eljárás). Sensation Seeking Scale). hogy hátterében a libidó szublimálásának energiája áll. akik keresik a szokatlan.és mögékukucskálása mind ennek a motívumnak a megnyilvánulása. 1. A megfelelő ingermennyiség egyénenként olyannyira eltérő. hogy a pár hónapos csecsemők csörgőütögetése. vadvízi evezés. elhagyja a helyzetet (megtagadja a kísérletben való további részvételt. Az elmúlt évek kutatásai azt mutatják. hamar unatkozni kezd. hogy az emlősök veleszületetten előnyben részesítik az új.5. Hull szerint viszont tanult motívumnak tekinthető: azért explorál az állat. hogy mérésére Zuckerman (1979) külön kérdőívet alkotott. McDougall a kíváncsiságot az öröklött életösztönök közé sorolta. hogy kellő mennyiségű mintázott. Embernél különösen szembetűnő a kutató kíváncsiság megjelenése (lásd V/3. fizetség ellenére is).A szenzoros ingerlés különböző mértékű csökkentése azt mutatta. ábra. izgalmas élményeket hogy kielégítsék szenzoros élményigényüket. és a személyiség külön dimenziójaként írta le az szenzoros élménykeresést. ahol ezt nem kapja meg. mert ez a táplálkozási motiváció kielégítésének élményéhez társul. ábra). Felnőttek kíváncsisága is nagyon könnyen felkeltődik. Kíváncsiság Freud a kíváncsiságot és tudásvágyat szexuális eredetűnek tartotta. Deci a rejtvényfejtés motivációját tanulmányozva mutatott rá. Piaget tudományos megfigyelései óta közismert. az ún. úgy gondolta. és amint lehet. Az olyan környezetben. komplex ingereket. Vannak.2. 1975/1988). értelmes ingerhez jusson a környezetből. hogy az ember rendkívül motivált arra. Kíváncsiság Az 1950-es években végzett kísérletekkel bizonyították. ha a jutalom egy másik ketrec megpillantása.. a 8-10 hónaposok tárgy alá.

hogy a kognitív motiváció önmagában jutalmazó értékű viselkedéseket vált ki.5.5. Ennek lényege. sőt még egy ennél többre irányuló. Ez a felfogás integrálja a driveredukciós és drive-indukciós elképzeléseket. „intellektuális éhségszimptóma” alakul ki. láthatóan nagy kedvteléssel végzik. biológiailag meghatározott motívumnak tekinthető. Kezdetben ugyan megpróbálták a drive-redukciós vagy az incentív motivációs elmélettel magyarázni a kísérletek eredményeit. Talán szükségtelen felhívni a figyelmet arra. azonnal babrálni kezdik őket. 35. amely a központi idegrendszer homeosztatikus egyensúlyának fenntartását hivatott biztosítani. A kognitív motiváció elméleti magyarázata A fenti kísérletek bizonyítják. tehát intrinzik jellegű. amíg nem sikerül szétszedniük. kíváncsiságkésztetést feltételeztek a háttérben. Ezt hosszan és ismételten. babrálás Harlow. optimum arousal hipotézis vált (Hebb. 1969/1988. 1955. és akár csúcsélmények kialakulásához is vezethet. A túl alacsony arousal unalmat.) Ha ennek a tudásszomjnak a kielégítése valami miatt akadályba ütközik. o. tudatállapot-változások is bekövetkezhetnek (lásd Tudat fejezet).5. A kognitív szükségletek kielégítése viszont szubjektív elégedettséggel tölt el. hogy „az embernek van egy mélyen a biológiai természetében gyökerező tudásszükséglete. hogy ha rézusz majmok ketrecébe egyszerű ördöglakatokat helyeznek el. Harlow és Meyer (1950) kísérletileg igazolták. részben saját élményei és klinikai megfigyelései alapján arra a meggyőződésre jutott. A szervezet számára tehát létfontosságú. és addig manipulálják. Tudásszükséglet Maslow részben a fenti kísérleti bizonyítékok. 1.4. megértés utáni vágya.5. Manipulációs késztetés. hogy a szervezet egy optimális arousalszint fenntartására törekszik. egyszóval egy ösztönjellegű szükséglete” (Maslow. és ezért az ingerektől való visszahúzódást okoz. Tartós változások kóros működést eredményeznek. A kognitív motiváció tehát elsődleges. Ha viszont táplálékkal jutalmazzák ezt a játékukat. Ha az arousalszint egy bizonyos határon túl eltér az optimumtól. a túl magas arousal viszont szorongást kelt. szürkévé válik. és ennek megszüntetésére explorációt vált ki. az élet örömtelenné. Berlyne. legelfogadottabbá azonban az ún. amit a belső késztetések és a külső ingerek határoznak meg.3. 163 . hogy az ördöglakatokat eredetileg emberek szórakoztatására találták ki… 1. manipulációs tevékenységük alábbhagy. majd önálló manipulációs késztetést.1. hogy kielégítse kognitív szükségletét. 1960). akkor az emocionális hatásokon túl. Ha az idegrendszer aktiváltsága eltér az optimumtól. akkor a szervezet az egyensúly helyreállítását célzó viselkedést kezdeményez. és a viselkedés is dezorganizálttá válhat.

Az embereket azonban olyan késztetések is mozgatják. A gátlás megszűnésekor kitörésszerű. és amely megerősítő értékű (és így tanulást eredményez). Az ingermegvonásos kísérletek szerint mintázott ingerekre van szükség. Grastyán Endre (1974) és mások kutatásai szerint ilyenkor a központi idegrendszer motivációt szabályozó hipotalamikus struktúráiban egyidejűleg izgalom és gátlás is fellép. Kompetenciamotívum Az állatoknál is meglévő kíváncsiság alapozza meg az emberi kompetenciaszükségletet.1. Berlyne (1960) azt is kimutatta. aktív közeledő reakció jelenik meg. amire a megismerés irányul. További jellemzőik. meglepetés.6. 1949). tehát a kreatív adaptációt szolgálják. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében. a környezeti feltételek és a társadalmi hatások erőteljesen befolyásolják. amely intenzív pozitív érzelemmel jár együtt. hogy inkább mentális. A környezet felderítése teszi lehetővé. hogy az ember megtapasztalja. össze nem illés bizonytalanságot vált ki. az ún. erős. Legfontosabb örökségünk. s így konfliktusokat okoz a megközelítő és távolító reakciók között. az egyén belső motívumként éli meg őket. és hosszú távon az önértékelés növekedéséhez. és amelyek a környezet emberhez illesztését. Grastyán felfogása szerint (1985) a szervezet a játékkal optimalizálja az arousalszintjét. hogy túl tudunk lépni örökségünkön.Külön kérdés. effektancián alapul: miközben 164 . komplexitás. 1. új lehetőségek felkutatását és kialakítását. hogy hat a környezetére. White (1959/1988) szerint ez egy általános motívumon. Kielégülésük pozitív érzelmekkel jár. Ezeket a késztetéseket nevezzük humánspecifikus motívumoknak. amelyek túllépnek a biológiai és környezeti alkalmazkodáson. 1. a jelenségeknek ez a tartománya alapvetően mégis az állatvilággal közös motivációs készletként fogható fel. A kisgyerek önfeledt játéka és a tudós elmélyült kísérletezése ugyanannak a kognitív motivációnak a megnyilvánulása (csak az árban van a különbség…). Bár megnyilvánulásaikat embernél a tanulási tényezők. mint biológiai jellegűek (ezért tudományos módszerekkel nehezen tanulmányozhatók). A humánspecifikus motívumok közös jellemzője. A változás. és a környezetre való aktív hatás igényét tükrözik. hogy valamiféle önreferenciával kapcsolatosak (Hilgard. A gátlás megszűnését valamilyen plusz információhoz való hozzájutás válthatja ki. A kíváncsiság indította viselkedés mindig játékos jellegű. Az emberre jellemz ő (humánspecifikus) motiváció Az eddigiekben a szervezet biológiailag meghatározott szükségleteivel összefüggő motívumokkal foglalkoztunk. hogy mi az a céltárgy. hogy a céltárgy újszerűsége a lényeg.6. így pozitív énképhez vezetnek. A kognitív motiváció fent tárgyalt alapjelenségei előfeltételei az emberi alkotóképességnek.

egy élőlény hatékony tényezővé válik a környezetében, a hatékonyság kapacitássá, és ez motívummá (effektanciamotívummá) válik. A kompetenciamotívum úgy határozható meg, mint az a törekvés, hogy minél mesteribb módon, minél hatékonyabban tudjuk kezelni tárgyi és társas környezetünket. Megnyilvánulási módjai az életkorral változnak. Kisgyerekkorban például az egy lábon állás képességének elsajátításában jelentkezhet, később már olyan bonyolultabb képességek jelentik a kompetenciát, mint pl. a ping-pongozás vagy felnőttkorban egy zenekar vezénylése.

1.6.2. Autonómia
Az autonómiamotívum az ember azon törekvése, hogy választási lehetősége legyen cselekedeteinek kezdeményezésében és szabályozásában, és hogy inkább a választásai, mintsem a környezeti események határozzák meg azt, hogy mit tesz (Reeve, 2005). Ha valaki azért olvas el egy könyvet, mert belülről érdekli vagy értékesnek tartja, akkor autonóm tevékenységről beszélhetünk. Ha viszont ugyanazt a könyvet a vizsgára való felkészülés miatt olvassuk, akkor külsőleg motivált viselkedést végzünk. A különböző környezetek, nevelési szokások, társas kapcsolatok szélsőségesen eltérhetnek abban, hogy mennyire támogatják az autonómiatörekvést. Például a választási lehetőség biztosítása elvileg elősegíti az autonómia érzését, de a gyakorlatban a felkínált lehetőségek mégsem egyforma hatásúak: sokkal kevésbé lesz autonóm a döntés, ha azt kérdezik „Borsólevest vagy bablevest kérsz?”, mintha azt kérdezzük, hogy „Kérsz levest?”

1.6.3. Teljesítménymotiváció
Talán az egyik legtöbbet tanulmányozott humánspecifikus motívum a teljesítménykésztetés. A kutatások első hullámát Henry Murray felfogása indította meg, aki felismerte, hogy az emberek különböznek abban a vágyukban és tendenciájukban, hogy „legyőzzék az akadályokat, hatalmat gyakoroljanak valami felett, és a lehető legjobban és leggyorsabban hajtsanak végre valamit” (Murray, 1938). Murray nyomán McClelland (1987) egy projektív eljáráson (Thematic Apperception Test, TAT) alapuló pontos módszert dolgozott ki a teljesítménymotiváció mérésére. McClelland vizsgálataiban kimutatta, hogy amikor a szülők bátorítják a gyerek függetlenségét és önállóságát, akkor a gyerek teljesítmény iránti igénye erősödni fog. Atkinson (1988) alapvetően járult hozzá a fogalom továbbfejlesztéséhez. Megállapította, hogy a teljesítményszükségletet egy másik alapvető szükséglet, a kudarckerülési szükséglet modulálja. Atkinson elmélete szerint az eredő teljesítménymotivációt két tényező befolyásolja: a siker reménye és a kudarctól való félelem. A siker reménye három dologból áll: a sikerre irányuló motiváció (mennyire fontos az egyénnek, hogy sikeres legyen), a siker szubjektív valószínűsége (mennyire gondolja úgy, hogy végre tudja hajtani a feladatot) és a siker szubjektív vonzereje (mennyire örülne siker 165

esetén). Ehhez hasonlóan a kudarctól való félelemnek is három komponense van: a kudarc elkerülésére irányuló motiváció (mennyire fontos az egyénnek, hogy ne valljon kudarcot), a kudarc szubjektív valószínűsége (mennyire gondolja úgy, hogy nem tudja végrehajtani a feladatot), és a kudarc szubjektív kellemetlensége (mennyire bántaná a kudarc). Az elmélet szerint – olyan helyzetekben, ahol a személy szabadon megválaszthatja, hogy milyen feladatot/célt tűz ki maga elé – azok a személyek, akiknél erősebb az a motívum, hogy sikeresek legyenek (az ún. sikerorientáltak), mint az, hogy elkerüljék a kudarcot, közepesen nehéz feladatot fognak vállalni (nem jelent sikerélményt, ha túl könnyű feladatot tud valaki megoldani; túl nehéz feladat megoldása esetén pedig lenne ugyan sikerélmény, de nagyon kicsi a valószínűsége, hogy ezt el tudják érni). Azok a személyek viszont, akik számára az a fontosabb, hogy ne érje őket kudarc (az ún. kudarckerülők), vagy nagyon könnyű feladatot vállalnak (túl könnyű feladat elbukása esetén lenne ugyan kudarcélmény, de nagyon kicsi a valószínűsége, hogy egy könnyű feladatot nem tudnak megoldani), vagy nagyon nehezet (nem jelent kudarcot ugyanis, ha túl nehéz feladatot bukik el valaki). McClelland (1987) meghatározása szerint a teljesítménykésztetés a kiválóság igényével való versengés. A teljesítménymotiváció kialakulásához elengedhetetlen a kompetencia, ugyanis ez utóbbi jutalma a teljesítmény. A teljesítmény érzése olyannyira megerősítő, hogy önmagában is motiváló erővé válik. A teljesítménymotívum teszi lehetővé, hogy a magunk elé tűzött céljainkat – még a távoliakat is – elérjük. McClelland kutatásai feltárták, hogy a teljesítménymotívum a teljesítményszükségleten alapul, és meglehetősen stabil és jellegzetes összetevője az ember személyiségének. A teljesítmény elérésére irányuló motívum, illetve a kudarc elkerülésére irányuló késztetés kialakulását az egyén tapasztalatai nagyban befolyásolják. A sikerek növelik, a kudarcok csökkentik a teljesítménymotivációt. Az is fontos tényező, hogy ki minek tulajdonítja sikerét vagy kudarcát (lásd a 2. alfejezetben az attribúciós elmélet ismertetését). Speciális tréninggel még felnőttkorban is megtanítható, hogy valaki, aki állandó belső oknak tulajdonítja kudarcát („Nekem ehhez nincs tehetségem”) és ezért nem is erőlködik tovább, megtanulja, hogy változó vagy külső oknak tulajdonítsa azt („Most nem tanultam eleget” vagy „Túl nehéz volt a feladat”), és ezzel elérje, hogy tovább próbálkozzon a sikerig. A teljesítménymotiváció tanult és társadalmi jellegét nagyon jól példázza, hogy milyen nagy eltéréseket mutat különböző korszakokban és különböző kultúrákban. A fiatal, feltörekvő ókori görög kultúra erősen teljesítménymotivált volt, hasonlóan a mai, erősen versengő ipari társadalmakhoz; míg a hanyatló Római Birodalomban és a kooperációt előnyben részesítő keleti kollektivista kultúrákban alacsony a teljesítménymotiváció.

1.6.4. Önmegvalósítás szükséglete
Az önmegvalósítás fogalma Maslow munkája nyomán vált általánosan ismertté, bár már az 1930-as évek vége óta használták a pszichológiában, és Rogers fenomenológiai elmélete is alapvető motivációs hatótényezőként írta le az önmegvalósításra irányuló veleszületett tendenciát (Rogers, 1963). Maslownál az önmegvalósítás szükséglete – az a szükséglet, hogy 166

az egyénben rejlő lehetőségeket maximálisan kiteljesítse, megértse és belássa – szükségletpiramisának a csúcsán helyezkedett el (lásd 1. alfejezet). Eredetileg úgy gondolta, hogy ez a szükséglet csak akkor elégülhet ki, ha az ember már kielégítette alapvető szükségleteit. Ez azt jelentené, hogy éhesen nem lehet művészeti, vagy más szellemi remekműveket alkotni. Maslownak ezt az elképzelését sokat bírálták, s ennek hatására könyve 1970-es kiadásában úgy módosította önmegvalósításról alkotott nézetét, hogy a személyben már születésekor megvan egy fejlődésre irányuló motiváció, ami élete során az önmegvalósítás motívumává alakul, és olyan erős lehet, hogy az alapvető szükségleteket (így a táplálkozási késztetést) is elnyomhatja. Ghandi például többek között éppen éhségsztrájkjai segítségével tudta elérni, hogy megvalósítsa legfőbb törekvését, India önállóságának kivívását. Maslow az önmegvalósításban sikeresnek tekintett híres emberek (pl. Einstein, Ghandi) életútjának részletes és mélyreható elemzése alapján a következő főbb jellemzőket tekintette fontosnak az önmegvalósítás szempontjából: kreativitás, ötletesség, énközpontúság helyett problémacentrikusság, az élet értelmébe vetett hit, objektív rálátás a dolgokra, saját magunk és mások elfogadása, az ismeretlen és idegen dolgok iránti nagyfokú türelem, olyan misztikus és csúcsélmények, amelyek célt adnak az ember életének, előítélet-mentesség, valamint nem konvencionális erkölcsi nézetek a jóról és a rosszról. Maslow nézetei nem általánosan elfogadottak a pszichológiában mint tudományban, mert megfigyelései nem voltak kellően szisztematikusak és tudományosak, valamint mivel fogalomhasználata sem volt kellően precíz. Azonban pusztán ezért még nem érdemes motivációmodelljét teljesen elvetni; attól még hasznos lehet abban, hogy megértsük „az emberi természet magasabb tartományait”. Éppen egyik legfőbb bírálója, Richard Lowry ismeri el Maslow „A lét pszichológiája felé” c. könyvének előszavában, hogy „Maslow látásmódja beszivárgott a pszichológia főáramába és annak egyik ágává lett” (Maslow, 2003, 39. o.).

1.6.5. Transzcendencia motívuma
Az emberre jellemző, hogy minden helyzetben jelentést keres. Ezért nemcsak az őt közvetlenül körülvevő világot igyekszik felfedezni és megérteni, hanem az egész világmindenséget is. Azt a szükségletet, hogy a létezés értelmét, jelentését megtaláljuk, transzcendenciaszükségletnek nevezzük. Ez a szükséglet együtt jár azzal, hogy meghaladjuk önmagunkat, azaz nem az emberi szükségletekre és érdekekre összpontosítunk, hanem az emberinél magasabb rendű kozmikus jelentésre. Maslow szerint ez egy újfajta önmegvalósítás. A transzcendenciaszükséglet nyilvánul meg a vallási rendszerekben, de nemcsak ebben jelenik meg, hanem abban is, hogy a tudomány a természet és a társadalom törvényszerűségeit kutatja.

167

1.6.6. Affiliáció és intimitás szükséglete
A kötődésen alapuló sajátosan emberi szükséglet az intimitás iránti szükséglet. Az intimitás motívuma az a társas motívum, ami arra készteti az embert, hogy meleg, közeli és pozitív személyközi kapcsolatokat alakítson ki, amelyben olyan kölcsönös kommunikáció valósul meg, ahol nem kell félnie az elutasítástól. A közelségkeresés általános igénye mellett ez már a szelf-fejlődéshez kapcsolódva egy mentalizációs folyamatot is feltételez. Ahogy Fónagy részletesen elemzi (1998), a kisgyermek és az anya társas interakcióiban fokozatosan alakul ki a gyereknek az a képessége, hogy másoknak is mentális állapotokat tulajdonítson. Ez képezi az alapját az intimitás kialakulásának. A gyerek ekkor már el tud, sőt, időnként el is kell tudjon szakadni a közvetlen közelségtől. Felnőtteknél a túl erős kötődés, a másikon való csüngés ugyanúgy gátolja az intimitást, mint az ellentéte. Az intimitás szükségletével rokon az affiliációs szükséglet. Empirikus vizsgálatok alapján a modern felfogás szerint a két fogalom annyiban különbözik egymástól, hogy az affiliációs szükségletnek van egy negatív aspektusa is, nevezetesen a közeli kapcsolatok elvesztésétől való félelem. Így tehát az intimitásszükségletet a maslowi értelemben a növekedési szükségletek közé sorolhatjuk, míg az affiliációs szükséglet hiányszükséglet (Reeve, 2005).

1.7. Az emberi motívumok rendszerei
A modern motivációkutatás még nem helyezkedett egységes álláspontra azzal kapcsolatban, hogy minek alapján rendszerezze az emberre jellemző motívumokat. Az egyik rendszerezési szempont aszerint osztályozza a motívumokat, hogy milyen mértékben állnak külső, illetve belső szabályozás alatt. Ryan és Deci (2000) három csoportba sorolja a motivációkat: motivációmentesség, külső motiváció, belső motiváció. A külső motiváció szabályozása négy fokozatban történhet (kívülről szabályozott, introjektált, azonosulás révén szabályozott és integráltan szabályozott), míg a motivációmentesség nincs szabályozva, a belső motiváció pedig természetszerűleg belülről szabályozott. Mások empirikus vizsgálatokkal igyekeznek feltárni, hogy az emberek számára melyek a legfontosabb pszichológiai motívumok. Sheldon, Elliot, Kim és Kasser (2001) kultúrközi vizsgálatában az autonómia, a kompetencia, a társas kapcsolatok és az önértékelés bizonyult a legfőbb motiváló erőnek. A motívumok elméleti alapon történő osztályozása Reeve (2005) nevéhez fűződik, aki a szabályozás szintjei szerint különbözteti meg a szükségleteket. Az élettani szükségletekhez sorolja pl. az éhséget, szomjúságot és szexualitást, pszichológiai szükségletként tárgyalja az autonómia, a kompetencia és a társas kapcsolatok iránti szükségletet, elkülöníti az intrinzik és extrinzik motivációt, s végül társas szükségletként beszél a teljesítményszükségletről, az affiliáció és intimitás, valamint a hatalom szükségletéről.

168

A jelen fejezet egyik fenti szempontrendszer mellett sem kötelezte el magát, mivel úgy látjuk, hogy az első két osztályozás nem fedi le a motivációk teljes spektrumát, Reeve rendszere pedig nem veszi kellőképpen figyelembe, hogy az élettani, pszichológiai és társas folyamatok állandó kölcsönhatásban határozzák meg az emberi motívumokat.

1.8. Összefoglalás
1. A motiváció a szervezeten belüli vagy a szervezetre kívülről ható erő, ami a cselekvést aktiválja, irányítja és fenntartja. Szorosan kapcsolódik az érzelmekhez. Egyrészt, érzelmekkel jár, másrészt, az érzelmek maguk is mozgatórugói lehetnek a viselkedésnek, harmadrészt pedig a motiváció és érzelem idegi szabályozását gyakorlatilag azonos idegrendszeri struktúrák végzik. Forrása szerint fakadhat belülről (intrinzik) vagy kívülről (extrinzik). A motivált viselkedés hajtóerejét („motorját”) késztetésnek vagy drive-nak nevezzük. Maslow szerint biológiai, pszichés és társas szükségleteink hierarchikus elrendeződést mutatnak. A hierarchia szintjei alulról felfelé: hiányszükségletek: 1. Élettani, 2. Biztonság, 3. Közösséghez tartozás és szeretet, 4. Elismerés és önbecsülés; növekedési szükségletek: 5. Kognitív, 6. Esztétikai, 7. Önmegvalósítás, 8. Transzcendencia. A szervezetre egyidejűleg több szükséglet hat, ezek eredőjeként egy általános motivációs állapot lép fel, amelyet különböző elméletek általános drive-állapotként, illetve arousalként tárgyalnak. A motivált viselkedés iránya szerint lehet megközelítő (pozitív) vagy elkerülő (negatív). A motivált viselkedés céljának elérése után kielégülés következik be, ez a drive-redukció. Megerősítés következtében az adott viselkedés megjelenési valószínűsége nőni fog, ez a drive indukció. Az elsődleges megerősítők tanulás nélkül fejtik ki megerősítő hatásukat. A másodlagos megerősítők kialakulásához tanulás szükséges. 2. A motiváció legfőbb elméletei a hedonizmus, az ösztöntan, Freud libidóelmélete, Hull drive-elmélete, az incentív-elméletek, a tanuláselméletek több típusa (megerősítés-elmélet, társas tanuláselmélet, énhatékonyság-elmélet), kognitív elméletek (kognitív disszonanciaelmélet, attribúciós elmélet), humanisztikus elmélet. 3. A szervezet állandó belső környezet fenntartására, ún. homeosztázisra törekszik az állandóan változó külső környezet ellenében. Az elsődleges homeosztatikus motivációs rendszerek az egyed életben maradását szolgálják. A legfontosabb homeosztatikus motívumok a vérgázok, a testhőmérséklet, a folyadékfelvétel és a táplálékfelvétel szabályozását, illetve a menekülő és támadó viselkedést irányítják. A szabályozás a biológiai, környezeti tényezők bonyolult kölcsönhatásain alapul. 4. Az elsődleges, nem-homeosztatikus motivációs rendszerek a faj fennmaradását szolgálják egyrészt közvetlenül, azzal, hogy elősegítik a szaporodást és az utódok életben tartását, másrészt közvetetten, azzal hogy a társas kapcsolatok fenntartásával biztosítják a társadalom működését. Evolúciós szempontból az a legrátermettebb, akinek a legtöbb túlélő utóda van, ezért a faj fennmaradását leginkább a szexualitás határozza meg. A hosszú gondoskodásra szoruló fajoknál az utód felnevelését az utódgondozó viselkedés biztosítja. A társas kapcsolatok fenntartásának szükséglete ugyanolyan alapvető, mint a táplálkozásé. A kötődési 169

viselkedés a fajtárshoz való közelkerülést kereső viselkedés. Budapest: Ursus Libris. Gondolkodását jelentősen befolyásolta a pszichoanalízis. (1968/2003) A lét pszichológiája felé. A. A kognitív motiváció intrinzik jellegű. autonómia. Doktori disszertációját Harry Harlow irányításával az állati viselkedésről írta. 7. amelyek túllépnek a biológiai és környezeti alkalmazkodáson.és intimitásszükséglet. Ennek egyik formája az altruizmus. (2003) Az emberi szükségletek. Ennek lényege. a társas kapcsolatok és az önértékelés motívumait tartják a legfőbb motívumoknak. a kompetencia. Munkásságának legfontosabb része az emberi motívumok hierarchikus rendszerének kidolgozása. A motívumok elméleti alapon történő osztályozása élettani szükségleteket. A. 170 . a primáták dominanciájáról és szubmissziójáról írott publikációi alapozták meg későbbi. legelfogadottabb magyarázata az optimum arousal hipotézis. pszichológiai szükségleteket. valamint társas szükségleteket különít el. Legfontosabb fajtáik: kompetenciamotívum. A humánspecifikus motívumok közös jellemzője. új lehetőségek felkutatását és kialakítását. 6. A szervezetnek a környezet felé irányuló megismerő. kíváncsiság. Mások az autonómia. amely a központi idegrendszer homeosztatikus egyensúlyának fenntartását hivatott biztosítani. Maslow. intrinzik és extrinzik motivációt. hogy a szervezet egy optimális arousalszint fenntartására törekszik. A kognitív motiváció elsődleges. KIEMELKEDŐ TUDÓSOK Abraham Maslow (1908-1970) Abraham Maslow (1908-1970) a humanisztikus pszichológia központi egyénisége. hogy milyen mértékben állnak külső. biológiailag meghatározott motívumnak tekinthető. Az embereket olyan késztetések is mozgatják. babrálás és tudásszükséglet. emberekkel kapcsolatos munkáit. transzcendenciamotívum. affiliáció. tehát a kreatív adaptációt szolgálják. manipulációs késztetés. információszerző viselkedését kiváltó motivációt kognitív motivációnak nevezzük. hogy mások javát szolgálja. és amelyek a környezet emberhez illesztését. önmegvalósítás szükséglete. amelyet a fejezetben részletesen ismertettünk. 5. Az egyik rendszerezési szempont aszerint osztályozza a motívumokat. A proszociális viselkedés szándéka. teljesítménymotiváció. Megnyilvánulási formái: „ingeréhség” (szenzoros ingerlés iránti szükséglet). Budapest: Ursus Libris. valamint a Feketeláb Indiánok körében végzett antropológiai terepmunkája. illetve belső szabályozás alatt. Maslow legfontosabb magyarul megjelent munkái Maslow. hogy valamiféle önreferenciával kapcsolatosak.

Munkássága kezdetétől foglalkoztatta a játék élettani és lélektani háttere.) (1988) Szöveggyűjtemény az általános és a személyiségpszichológiához. Pedagógia és tanárszakos hallgatók részére. Akadémiai székfoglalóját is „A játék neurobiológiája” címmel tartotta 1983-ban. 177–213. milyen törvények szerint működik bennünk az a játéktér. Diplomájának megszerzése után Lissák Kálmán Élettani Intézetében kezdte kutatói pályáját.Grastyán Endre (1924-1988) Grastyán Endre magyar idegfiziológus.. alkotó képzeletünknek idegélettani kereteket ad. In Oláh A. Nemzetközileg elismert munkássága jelentősen befolyásolta a magyar pszichológusok felfogását a motiváció és emóció kapcsolatáról és szabályozásáról. (1985) A játék neurobiológiája. majd a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát. Budapest: Akadémiai Kiadó. Grastyán E. Az 1950-es években jelentős felfedezéseket tett az elektrofiziológiai és magatartás-kutatási eredmények összekapcsolásával. Először teológiát tanult a pápai református teológián. Az orientációval kapcsolatos disszertációjával 1976ban az MTA doktori fokozatát nyerte el. 171 . (szerk. Úttörő fontosságú a hippocampus működésével foglalkozó munkássága. munkásságát ott folytatta (közben egy ideig Los Angelesben az UCLA agykutató intézetben dolgozott). Budapest: Tankönyvkiadó. Azt kutatta. és a POTE Élettani Intézetének igazgatója lett. (1974) Az emóció. amely viszonylagos szabadságunknak. akarásainknak. Pléh Cs. Állami díjas egyetemi tanár. Grastyán legfontosabb magyarul megjelent munkái Grastyán E.

kiszámíthatóság. Belső motiváció: (intrinzik motiváció) A cselekvést aktiváló erő forrása az egyénen belülről fakad. amikor az ember tudatosan választja ki viselkedése célját. képesség. aminek a hatására hím ivarszervek alakulnak ki (még XX kromoszóma esetén is) és az agyműködés is férfiassá válik. alvás) a közepesen át (az ébrenlét különböző szintjei az álmosságtól az intenzív figyelemig) a szélsőségesen magas (eksztázis. fájdalmat.FOGALOMTÁR Abszorpciós fázis: Az emésztés második fázisa. rend. hogy mit tesz. törvény. Alapattribúciók: erőfeszítés. esetleg halál) lehetősége is fennáll (lásd még: Proszociális viselkedés). amelyet az különböztet meg az intimitásszükséglettől. stabilitás. Anorexia nervosa: Lásd: Kóros soványság. aki motivált arra. elkerüli az ettől eltérítő hatásokat. szerencse. amelyek különböző mértékben motiválnak cselekvésre. Akarat: A motivált viselkedésnek azon típusa. a fölösleg pedig testzsír. glikogén és fehérje formájában tárolódik (lásd még: Kefalikus fázis. Biztonsági szükségletek: Maslow szükségletpiramisában a második szinten lévő szükségletek. Ezek a tulajdonítások (attribúciók) helyük szerint belsők vagy külsők. szervezettség. Affiliációs szükséglet: Olyan hiányszükséglet. Androgenizáció: Az embrionális fejlődés második és harmadik hónapja között egy bizonyos mennyiségű androgén hormon termelődik. ahol a segítségnyújtó egyed számára okozott kár vagy sérülés (sőt. és hogy inkább a választásai. Attribúciós elmélet: Az ember megpróbálja saját és mások sikereit és kudarcait helyük szerint külső/belső. feladatnehézség. szabályozhatóságuk szerint kontrollálhatók vagy nem kontrollálhatók. 172 . hogy tartósan kielégíthessük biológiai szükségleteinket (fizikai biztonság. Arousal: A szervezet viselkedéses aktiváltsági állapota. amely szerint az ember megpróbálja saját és mások sikereit és kudarcait valaminek tulajdonítani. Agresszív viselkedés: Minden olyan tevékenység. Attribúciós elmélet: A motiváció azon elmélete. a cselekvés oka az. amelynek során egy egyed szándékosan sértést vagy fájdalmat okoz egy másik olyan egyednek. hogy választási lehetősége legyen cselekedeteinek kezdeményezésében és szabályozásában. Éhezési fázis). hogy a közeli kapcsolatok elvesztésétől való félelem dominál benne (lásd még: Intimitásszükséglet). amelyek hozzásegítenek. mintsem a környezeti események határozzák meg azt. dühroham) szintig. hogy elkerülje az ilyen sértést ill. Autonómiamotívum: Az ember azon törekvése. amiben az ételből származó tápanyagok felszívódnak a vérbe a közvetlen energiaigények fedezésére. ami egy kontinuum mentén változik a nagyon alacsonytól (kóma. Altruizmus: Olyan proszociális viselkedés. szabályozhatóságuk szerint kontrollálható/nem kontrollálható okoknak tulajdonítani. és kellő időn keresztül fenntartja a célravezető viselkedést. hogy maga a tevékenység vonzó a számára.

Célra irányuló megközelítés (finális): Azt vizsgálja. Drive redukció: A késztetés megszűnése a cél elérése után (lásd még: Kielégülés). Csúcsélmény: Az önmegvalósítás során átélt határtalanság. amiben az előző étkezésből származó energia már nem fedezi a közvetlen energiaszükségletet. megfelelő hőmérséklet. a rátermettség érzése. Elismerés és önbecsülés szükséglete: Maslow szükségletpiramisában a negyedik szinten lévő szükségletek. a siker iránti igény. legalapvetőbb szükségletek. ami a cél szelektív észleléséből és specifikus reakciósémákból áll. ami miatt megteszünk valamit.korlátok. alvás. mint a megközelítő viselkedés céljáé. amelyek szerint. szex stb. ami az önfenntartással és az erotikával kapcsolatos (lásd még: Thanatos). Bulímia: Falásrohamokban és azt követően a tápláléktól való rendszeres megszabadulásban (pl. Célirányos viselkedés: A célhoz vezető motivált viselkedés specifikus sémája. a kompetencia iránti igény. egészség. kisebbrendűségi és értéktelenségi érzésekhez vezet. vízhajtás) megnyilvánuló evészavar. Drive: Lásd: Késztetés. Elkerülő viselkedés: A szervezet törekvése valami kellemetlen elkerülésére. kielégültség élménye anélkül. Abszorpciós fázis). önhánytatás. ital. étel. BMI: Lásd: Testtömeg index. Drive-elméletek: A motiváció azon elméletei. Kielégítetlensége önbizalomhiányhoz. amelybe beletartozik minden olyan ösztön. anyagcseretermékek ürítése.). Életösztön: (Eros) A Freud szerinti két fő ösztönkategória egyike. a fájdalom kerülése. 173 . Kielégítetlensége esetén félelem és szorongás jelenik meg. Deficitszükséglet: A Maslow-féle szükségletpiramis (lásd ott) 1-4. mozgás. ha a szervezet belső fiziológiai egyensúlya megbomlik. amelyek kielégítése a biológiai fennmaradást szolgálja (levegő. szintje. hashajtás. hogy ez más ellen irányulna.és zsírraktárakból nyert energiát használja a szervezet (lásd még: Kefalikus fázis. a magasabb szint az önbizalom. szükséglet lép fel. Élettani szükségletek: Maslow szükségletpiramisában az első szinten lévő. a normális testsúly megtartásával. A kellemetlen dolog motiváló ereje nagyobb. vagy magára koncentrálna és erőfeszítést érezne. amelyeknek két szintje van: az alsóbb szint az elismertség. Éhezési fázis: Az emésztés harmadik fázisa. ennek nyomán pedig olyan hajtóerő alakul ki. a védelmező erő és hasonlók iránti igény). hogy az adott cselekvés milyen jövőbeni következményei várhatók. tökéletesség. Drive indukció: A viselkedés megjelenési valószínűségének növekedése megerősítés hatására. ami a belső fiziológiai egyensúly helyreállítására irányul. ezért a glikogén.

Közvetlenül elősegítik a szaporodást és az utódok életben tartását. amihez személyek közötti tartós. Félelem: A visszatérő veszélyes helyzetek következtében az evolúció során kialakult érzelem. Lehet homeosztatikus vagy nem homeosztatikus. Énhatékonyság-elméletek: A motiváció azon elméletei. Elsődleges. biológiai alapú motivációs rendszerek. Homeosztázis: Állandó belső környezet. hogy képesek vagyunk elérni ezeket a céljainkat.Előkészítő fázis: A motivált viselkedés fázisa. ami a romboló magatartással (beleértve az agressziót. Elsődleges megerősítők: Azok az ösztönzők. Hedonizmus: A motiváció talán legrégebbi és legkitartóbb magyarázó elve. amelyek előzetes tanulás nélkül fejtik ki megerősítő hatásukat. amelybe beletartozik minden olyan ösztön. amelyben felkészül a szervezet a motivált viselkedésre. Fight or flight reakció: Lásd: „Üss vagy fuss”-válasz. Elsődleges motivációs rendszer: Alapvetően biológiai tényezők által meghatározott motivációs rendszer. Élvezet: A viselkedést nem befolyásoló pozitív hatás. amelyek a szépség. amelyek szerint céljaink elérésének képessége közvetlen kapcsolatban van azzal a magunkba vetett hittel. Eros: Lásd: Életösztön. a forma és az egyensúly keresésére sarkallnak. Esztétikai szükségletek: Maslow továbbfejlesztett szükségletpiramisában a hatodik szinten lévő szükségletek. Elsődleges. 174 . Halálösztön: (Thanatos) A Freud szerinti két fő ösztönkategória egyike. amely szerint minden ember és állat cselekedeteinek mozgatórugója a kellemes dolgok keresése és a fájdalom elkerülése. még egymás távollétében is fennmaradó affektív kötelék is társul. és közvetetten biztosítják a társadalom működését a társas kapcsolatok fenntartásával. amire a szervezet az állandóan változó külső környezet ellenében törekszik. Extracelluláris: Sejtközötti tér. nem-homeosztatikus motivációs rendszerek: A faj fennmaradását szolgáló. Emberi kötődés: Olyan kötődési viselkedés. Extrinzik motiváció: Lásd: Külső motiváció. Funkcionális autonómia: Lásd: Motívumok funkcionális autonómiája. homeosztatikus motivációs rendszerek: Az egyed fennmaradását szolgáló. Finális: Lásd: Célra irányuló megközelítés. a belső környezet állandóságát biztosító biológiai alapú motivációs rendszerek. az önrombolást és a kegyetlenséget) kapcsolatos (lásd még: Eros).

Ingeréhség: Megfelelő mennyiségű szenzoros ingerlés iránti szükséglet. Intimitásszükséglet: Olyan növekedési szükséglet. Kijelölt pont: (angolul „set point”) Olyan célérték. ahol nem kell félnie az elutasítástól (lásd még: Affiliációs szükséglet). Incesztustabu: A vérrokonok közötti nemi kapcsolat tiltása. A driveelméletek szerint a cél felé „tolja” a viselkedést. amit szűk határokon belül kell tartania a szervezetnek a megfelelő működéshez. ami arra készteti az embert. miszerint van a szervezet energiatartalék-szintjének egy homeosztatikusan védett. Kielégülés: (telítődés) A cél elérése utáni állapot (lásd még: Drive-redukció). Késztetés: Belső feszültségi állapot. illatára. Incentívek: (ösztönzők) Olyan környezeti kulcsingerek. Ennek érdekében vagy a viselkedését vagy a vélekedését változtatja meg. a motivált viselkedés hajtóereje vagy motorja. Kognitív disszonancia: Az ember cselekedete és véleménye/hite közötti eltérés. azaz a kreatív adaptációt szolgálják. Kognitív disszonancia-elmélet: A motiváció azon elmélete. Ízpecifikus telítettség: Minden elfogyasztott falat után az adott íz vonzereje (ízletessége) egyre csökken. amelyek megközelítésre vagy elkerülésre késztetnek. Kefalikus fázis: Az emésztés első fázisa. és ami a testsúlyt is meghatározza. Kauzális megközelítés: Lásd: Okozati megközelítés. Kijelöltpont-hipotézis: A táplálékfelvétel ama hipotézise. sőt. kijelölt pontja. éhesek leszünk és enni kezdünk. hogy meleg. Ha ez a szint egy bizonyos érték alá süllyed. „Húzzák” a viselkedést bizonyos célok felé vagy céloktól el. Intracelluláris tér: Sejteken belüli tér. Amikor ez a szint visszatér a kijelölt pontra. 175 . már a gondolatára is felkészül a szervezet a táplálék feldolgozására (lásd még: Abszorpciós fázis. miközben más ízek ízletessége nem változik. amelyek a környezet emberhez illesztését. akkor szeretné feloldani a belső konfliktust. közeli és pozitív személyközi kapcsolatokat alakítson ki. Éhezési fázis). amely szerint ha az ember cselekedete és véleménye/hite között eltérés (disszonancia) van. amelyben olyan kölcsönös kommunikáció valósul meg. és az önmegvalósítás nagy lehetőségei rejlenek benne. jóllakunk és abbahagyjuk az evést. Intrinzik motiváció: Lásd: Belső motiváció. amit az élőlény fenn kíván tartani. személyes fejlődésének tág tere van. Humánspecifikus motívumok: Azok a késztetések.Humanisztikus pszichológia : Nézete a motivációról: a hiányszükségletek kielégítése után az embernek növekedési szükségleteit is ki kell elégítenie. Az egyén meglehetősen szabadon irányíthatja jövőjét. Közös jellemzőjük az önreferencia. új lehetőségek felkutatását és kialakítását. amiben az étel látványára.

Negatív büntetés: A viselkedés következményeként a cselekvőt érő valami jó el. elsősorban szexuális jellegű energiaforrás.vagy abbamaradása. miszerint a motivált viselkedést is következményei határozzák meg. „tudásszomj” kielégítésére. információszerző viselkedését kiváltó késztetés. amelyek kialakulásához tanulás szükséges. amelyben beteljesedik a viselkedés. Kötődési viselkedés: Fajtárshoz való közelkerülést kereső viselkedés. a cselekvés oka valamilyen külső erő hatásában rejlik. Ez a szint bárhol lehet. Kognitív szükségletek: Maslow továbbfejlesztett szükségletpiramisában az ötödik szinten lévő szükségletek. hajlamaik és magatartásuk okait magyarázzák. miszerint a testsúly hajlamos ama szint körül lebegni. irányítja és fenntartja. ami egy idő után szokás kialakulásához vezet. Megállapodási-pont elmélet: A táplálékfelvétel elmélete. Külső motiváció: (extrinzik motiváció) A cselekvést aktiváló erő forrása az egyénen kívülről fakad. Kóros elhízás: Kórosan magas testsúly. amelyen az ételfogyasztást és az energiafelhasználást befolyásoló tényezők egyensúlyban vannak. Kóros soványság: Szélsőséges. Megközelítő viselkedés: A szervezet törekvése valamilyen cél felé. Kognitív motiváció: A szervezetnek a környezet felé irányuló megismerő. amelyek azt vizsgálják. Negatív megerősítés: A viselkedés következményeként a cselekvőt érő valami rossz el. amelyben az egyén testtömeg-indexe (lásd ott) 40 fölé emelkedik. ami a cselekvést aktiválja. Motiváció: A szervezeten belüli vagy a szervezetre kívülről ható erő. Motívumok funkcionális autonómiája: Amikor bármilyen rendszeresen végzett tevékenység. Konszummatorikus fázis: A motivált viselkedés fázisa. amelyből minden ösztön az energiáját nyeri. Másodlagos megerősítők: Azok az ösztönzők. milyen kategóriákat és címkéket használnak az emberek akkor. amikor gondolataik. érzelmeik. már önmagában. szándékos fogyással járó evészavar.vagy abbamaradása. Libidó: A Freud szerinti általános.Kognitív elméletek: A motiváció azon elméletei. hogy minél mesteribb módon. minél hatékonyabban tudja kezelni tárgyi és társas környezetét. Kompetenciamotívum: Az embernek az a törekvése. a motiváció eredeti forrásától függetlenül is motiváló erőt képvisel. 176 . Megerősítés-elmélet: Skinner tanuláselmélete. ismeretek elsajátítására sarkallnak. amelyek a megértésre. amelyben az egyén testtömeg indexe (lásd ott) 15 alá süllyed.

Pozitívincentív-elmélet: A cél elővételezett kellemessége vonzza a szervezetet a cél felé. amely jelentkezhet biológiai. Reciprok altruizmus: Olyan proszociális viselkedés. Sejteken belüli tér: Intracelluláris tér. hogy mások javát szolgálja. Nemi orientáció: Lásd: Nemi irányultság. az azonos. Ösztön: Öröklött. ahol esély van arra. Párválasztási stratégia: Szempontrendszer. hogy a segítségnyújtó közvetett úton visszakapja a segítséget. amelynek szándéka. Növekedési szükséglet. amelyben rendkívüli mértékben csökkentik a személyt érő szenzoros ingerlést (hangszigetelt helyiség. Szükséglet: Az élőlény hiányállapota. Sérelem: A viselkedést nem befolyásoló negatív hatás. Szenzoros depriváció: Olyan helyzet. mozdulatlanság. emocionálisan és a nemi viselkedés tekintetében az ellenkező. ami alapján férfiak és nők (hímek és nőstények) az ellenkező neműek közül választanak. Okozati megközelítés: Azt vizsgálja. megértse és belássa. Pozitív büntetés: A viselkedés következményeként valami rossz történik a cselekvővel. hogy génjeiket továbbadhassák. tejfehér szemtakaró.Nemi irányultság (nemi orientáció): Az egyén ama tendenciája. 177 . a fajra jellemző cselekvésmód. Maslow-féle szükségletpiramis (lásd ott) 5-7. Ösztönzők: Lásd: Incentívek. Spirituális szükséglet: Lásd: Transzcendencia-szükséglet. Ösztönelméletek A motiváció azon elméletei. hogy az egyénben rejlő lehetőségeket maximálisan kiteljesítse. amelyek az ösztönökkel magyarázzák a cselekvés mozgatórugóit. akadályozott tapintás). Stresszválasz: (általános adaptációs szindróma) Összetett fiziológiai reakcióval és motivált viselkedéssel készíti fel a szervezetet az integritását fenyegető ingerrel való megküzdésre. pszichológiai és társas szinten. Proszociális viselkedés: Olyan viselkedés. hogy milyen múltbeli események következtében jött létre az adott cselekvés. hogy erotikusan. Sejtközötti tér: Extracelluláris tér. Önmegvalósítás szükséglete: Maslow szükségletpiramisában eredetileg az ötödik (később a hetedik) szinten lévő szükséglet. vagy mindkét neműek iránt vonzódik. amely megfelelő jelzőinger jelenlétében automatikusan kiváltódik. Pozitív megerősítés: A viselkedés következményeként valami jó történik a cselekvővel. szintje.

milyen megerősítésben. az angol body mass index rövidítéséből) A normál és kóros testsúly elkülönítésére használt mutató. amelyek a közösséghez tartozás és szeretet szükségletei (a család. Telítődés: Lásd: Kielégülés. Biztonság. amelyek szerint a cselekedetek oka tanulással magyarázható. a társas kapcsolatok. „Üss vagy fuss”-válasz: („fight or flight” reakció) A szervezet integritását fenyegető ingerrel való megküzdés két módja: a harc felvétele vagy a menekülés. hogy a testsúly kilogrammban mért értékét elosztjuk a testmagasság méterben megadott értékének négyzetével (kg/m2). Testtömeg index: (BMI. 3. erőforrásait mozgósítani tudja.Szükséglet-piramis: A biológiai. az elismerés szükséglete a szeretet kapását és adását is jelentik. Transzcendencia-szükséglet: (spirituális szükséglet) Maslow továbbfejlesztett szükségletpiramisának a csúcsán. hogy az emberi lét valódi értelmét önmagán túl keresse. Növekedési szükséglet). Társas szükségletek: Maslow szükségletpiramisában a harmadik szinten lévő szükségletek. Ettől függ. illetve büntetésben részesüljön. pszichés és társas szükségletek hierarchikus elrendeződése piramis formában ábrázolva. Tanuláselméletek: A motiváció azon elméletei. A hierarchia szintjei alulról felfelé: 1. utánzás és modellkövetés útján tanulja meg az egyén úgy. attitűdöket és érzelmi reakciókat társas környezetben. Önmegvalósítás. 6. 8. magány és társas szorongás mutatkozik. Kognitív. és kitartson a cél eléréséig. Társas tanuláselmélet: A különböző viselkedésmintázatokat. hogy viselkedésével részben meghatározza. Transzcendencia (lásd még: Deficitszükséglet. 178 . 2. Esztétikai. 7. hogy a tanulás során milyen célokat és terveket dolgoz ki. megfigyelés. 5. a nyolcadik szinten lévő szükséglet. Elismerés és önbecsülés. Élettani. hogy figyelmét összpontosítani. Ha nincs kellően kielégítve. az elfogadás. Thanatos: Lásd: Halálösztön. Úgy számoljuk ki. Közösséghez tartozás és szeretet. 4. miszerint az embernek az önmegvalósításon túl szüksége van arra.

hogy a játék végigkíséri az ember egész életét! Milyen feladatokat választanak a sikerorientált. ha éhesek vagyunk? Lehetséges-e eredményesen fogyókúrázni? Mikor féltékenyek a férfiak és mikor a nők? Miért? Mivel magyarázható a homoszexualitás? Milyen bizonyítékai vannak az utódgondozás biológiai alapjainak? Mit gondol. hogy egyesek fizetnek azért. illetve a kudarckerülő személyek? Miért? Mi a különbség az affiliációs és az intimitásszükséglet között? 179 . ha fizetnének érte? Soroljon fel példákat arra.ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Mi a motiváció három fő funkciója? Mi a különbség a drive és a szükséglet között? Határozza meg az arousal fogalmát! Milyen jelenségek magyarázatánál fontos ez a fogalom? Soroljon fel példákat a pozitív és negatív megerősítésre az emberi szexualitás területén! Soroljon fel példákat a pozitív és negatív megerősítésre a teljesítménymotiváció területén! Mi a különbség az életösztön és a halálösztön között Freud rendszerében? Hasonlítsa össze a drive-elmélet és az incentív-elmélet lényegét! Hogyan magyarázható az agresszív viselkedés a társas tanuláselmélet alapján? Soroljon fel olyan jelenségeket a mindennapi életből. ha valaki életét adja egy célért? Mit bizonyít. hogy vadvízi evezésen vehessenek részt. ha megijed? Mit gondol. hogyan lehet adaptív. miért csimpaszkodik a kismajom a „szőranyába”. mások pedig akkor sem mennének. amelyek támogatják az agresszív viselkedés társas tanuláselméleti elképzelést! Hasonlítsa össze a hiányszükségleteket a növekedési szükségletekkel! Mi a különbség a táplálékszabályozásra vonatkozó kijelöltpont-hipotézis és a beállításipontelmélet között? Miért érezzük jobb ízűnek az ételt.

Maslow. Pedagógia és tanárszakos hallgatók részére. Csányi V.edu/homepage/Group/BussLAB/AboutDavid.. M. Budapest: Vince kiadó. Buss.utexas. Budapest: Osiris. A.) (1988) Szöveggyűjtemény az általános és a személyiségpszichológiához. Bereczkei T. A. (szerk. (1968/2003) A lét pszichológiája felé. (1980) Tanulás és motiváció. és Boross O. In Oláh A.psy. (2002) Veszélyes szenvedély. Második javított és bővített kiadás. Budapest: Tankönyvkiadó. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. Budapest: Katalizátor Iroda. Maslow. Szerelem. Szöveggyűjtemény.htm Felix Warneken (Kísérleti videoklipek altruista totyogó gyerekekről és csimpánzokról): http://email. (2004) Az evés lélektana. Olvasmányok és feladatok a lélektan alapkérdéseinek tanulmányozásához. Budapest: Akadémiai Kiadó. szex és féltékenység.htm 180 .mpg. (1994) Az agresszió. Kulcsár Zs. evolúciós pszichológus honlapja: http://homepage.eva. K.1. Budapest: Ursus Libris. Lorenz.9. (1974) Életünk és a stressz. (2003) Az emberi szükségletek. Selye J. Budapest: Akadémiai Kiadó. Grastyán E. Pléh Cs. (szerk. Budapest: Tankönyvkiadó. D. (2003) Evolúciós pszichológia. Budapest: Vince Kiadó. empátia és altruizmus. és Putnoky J.) Morális fejlődés. 177–213.de/~warneken/video. Humánetológia. Forgács A. (szerk. Pléh Cs. Budapest: Osiris Kiadó. (1985) A játék neurobiológiája. Irodalom AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM Barkóczi I. Grastyán E. (1999) Az emberi természet.) (2004) Bevezetés a pszichológiába. Budapest: Akadémiai Kiadó. (1974) Az emóció. Budapest: Ursus Libris. A TÉMÁBAN AJÁNLOTT HONLAPOK David Buss.

181 . T. New York: McGraw-Hill. 391-400. Psychological Review. Carter. Strategies of human mating (revised edition). attractiveness. In Barkóczi I. 14 (Supplement 3). és Séra L. Séra L. and Sears. 204-232. L. Budapest: Vince Kiadó. (1977) Self-efficacy. (1988) A kockázatvállaló viselkedés motivációs meghatározói. Humánetológia.) Az emberi motiváció II.) Az emberi motiváció II.: Yale University Press. I. L. Deci. Bandura. (2003) Evolúciós pszichológia. 15-33.HIVATKOZÁSOK Allport. Massachusetts. (2001) Human sex-response cycles. (1990) Transient declines in blood glucose signal meal initiation. needs. Bereczkei. and Earls. Gal M. 37. Buss. (2006) Maslow’s hierarchy of http://www. N. Kirkpatrick (Eds. Szöveggyűjtemény.. pp. M. L. 681-699. R. Bereczkei T. Budapest: Gondolat kiadó.: Prentice Hall. arousal. (1975/1988) A kognitív értékelés elmélete. R. Bowlby. Miller. Szöveggyűjtemény. London: The MIT Press. 103. Basson. J. F. W. New York: Basic Books. R. International Journal of Obesity. Humánspecifikus motiváció. Dollard. Budapest: Vince kiadó. 179–201. London: Tavistock.. Mowrer. A. and B. (2002) Veszélyes szenvedély.) The Integrative Neurobiology of Affiliation. J. szex és féltékenység. (1999) Az emberi természet. (1997) Resources. Lederhendler. Budapest: Tankönyvkiadó. D. S. D. (1993) Sexual strategies theory: An evolutionary perspective on human mating.htm Letöltve: 2006. N J. E. and Smith. (1977) Social learning theory. Budapest: Osiris Kiadó. (1937/1985) A személyiség alakulása. and Bernath. 3343. E. Carlson.04. URL: Csányi V. J. 122–147. I. Voros. New Haven. J. W. Humánspecifikus motiváció. Doob. F. D. Conn. Az extrinzik jutalmak hatása az intrinzik motivációra.. E. Chapman. P. M. Ethology. L. Sz. and Schmitt. Englewood Cliffs. Campfield. O. A. (szerk. Buss. 333-360.28. Bandura. D. In Barkóczi I. G. (szerk. (1979) The making and breaking of affectional bonds. (1939) Frustration and aggression. W. (1999) Psychological and neuroendocrinological sequelae of early social deprivation in institutionalized children in Romania. H. D. Berlyne. 27. mechanism in human agency. M (2003) The evolution of desire. (1960) Conflict. family commitment: Reproductive decisions in human mate choice.. M.. Szerelem. Atkinson. Buss. Journal of Sex and Marital Therapy. American Psychologist.. Budapest: Tankönyvkiadó. A. Cambridge. and curiosity.businessballs. A. In C. 100.com/maslow.

Peterson. Deep and surface electroencephalograms during orgasm. R. Hu.. M. Journal of Experimental Psychology.. 326-342. Fourth edition. Magnuson. Evanston. American Psychologist. 10(1). Franken. In Pléh Cs. etc. (1966) Drives and the CNS. 268(May). (1972) Pleasure and brain activity in man.: Brooks/Cole Publishing Company. és Gervai J. 243-254. F. (1957) A theory of cognitive dissonance. O.. (Conceptual Nervous System). 54-60. Huesmann. New York: McGraw-Hill. 228-234. Chicago: Playboy Press. E. D. Hebb. Canadian Journal of Psychology. Baltimore.. (szerk. K. Budapest: Tankönyvkiadó.. and Walder. D. Budapest: Akadémiai Kiadó. (1974) Sexual Behavior in the 1970’s. Freud.Eron. 62. Hilgard. F. 177–213. 374-382. Stewart (Eds. 182 . Heath. (2003) A korai kötődés neurobiológiai háttere. E. (1974) Az emóció. R. 13-18. Heron. o. (1971) Learning to love. Budapest: Magvető könyvkiadó... Scientific American. Harlow. L. (1993) A linkage between DNA markers on the X chromosome and male sexual orientation. 253-263. (1955) Drives and the C. Kalin. H. H. Pléh Cs. N. L.. New York: John Wiley and Sons. O. L. 27. Budapest: Múzsák. Hunt. A. T. Grastyán E. Science. Budapest: Osiris kiadó. Harlow.S. R. S. 40. H. S. Kovács Gy. F. 4. 154. Doane. H. In D. (1956) Visual disturbances after prolonged perceptual isolation. 3-18 Hebb. Journal of Nervous and Mental Disease. L. Hu. És Gulyás B. R.) Kognitív idegtudomány. Bindra and J. Pedagógia és tanárszakos hallgatók részére. K. R. R. 261. MD: Penguin. (szerk. G. Pacific Grove. Harlow. N.) (1988) Szöveggyűjtemény az általános és a személyiségpszichológiához. L.) Motivation. Hinde. E. M. Festinger. M. San Francisco: Albion. (1958) The psychology of interpersonal relations. (1985) A játék neurobiológiája. Heider. D. (1950) Learning motivated by a manipulation drive. Hermann I. (1974) Biological basis of human social behavior. and Meyer. D. O. Psychological Review. M. and Scott. (1972) Does television violence cause aggression? American Psychologist. 321-327. L. (1993) A neurobiology of fear. V. (1998) Human motivation. (1949) Human motives and the concept of the self. In Oláh A. (1936/1984) Az ember ősi ösztönei. W. Hamer. Lefkovitz. Grastyán E. Lakatos K. (1991) A halálösztön és az életösztönök. IL: Row. H.N. D.. B . and Pattatucci.

H.03. J.) Nebraska Symposium on Motivation. pp. 183 . P. 13.) Az emberi motiváció II. Powley. New York: Academic Press. In M. Ornstein. 25-36.html . (1979). (1963) The actualizing tendency in relation to motives and to consciousness. E. 1-24. Budapest: Tankönyvkiadó. Melzack. R. McClelland. A. V.és Szociálpolitikai Intézet. etc. (1987) Human motivation. In Barkóczi I.A. etc. J. 4th edition. S. Budapest: Gondolat. Psychological Review.htm). (2005) Understanding motivation and emotion. Murray. D.yorku. O'Connor. (2000) Hunger. (Internetről is letölthető: http://psychclassics.25. H. R.ac. C. and Keesey.. J.: Cambridge University Press. 1-55. 50. 35-50. H. E. Humánspecifikus motiváció. The study of human experience. J. J. Budapest: Ursus Libris. San Diego. J. P. Lincoln: University of Nebraska Press. and ill health. New York: Harper. American Psychologist. New York: Wiley. R. F.st-andrews.) The psychology of learning and motivation Vol. (1985) Psychology. 55(10).mcs. 370–396. o.and Lawry. Assanand. B. H. 3rd edition. Letöltve: 2006. (1938) Explorations in personality. J. H. (1969/1988) Tudásvágy és félelem a tudástól. L. (2000) Biopsychology. and Robertson.: Allyn and Bacon. Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár (2004) Magyarország egészségügye és szociális rendszere. és Séra L.Lamb. A. In G. H. 1105–1116. (1968/2003) A lét pszichológiája felé. C. Rogers. New York: Oxford University Press.uk/Biographies/Quetelet. Overmier. (1970) Relationship of body weight to the lateral hypothalamic feeding syndrome. (1943) A Theory of Human Motivation.) (1997) The role of the father in child development. W. and Johnson.: Harcourt Brace Joivanovic Publishers. http://www-history. Szöveggyűjtemény. New York. A. Maslow. Pinel. E. Pinel. Maslow. (1977) A fájdalom rejtélye. D. R. 70. Boston. Masters. Bower (Ed. Boston: Little Brown and Company.. (1966) Human Sexual Response. (szerk. etc. J.ca/Maslow/motivation. Journal of Comparative and Physiological Psychology. R. Pp. Jones (Ed. A. and Lehman. Budapest: Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár és Nemzeti Család. (1954) Motivation and Personality. 4th edition. International Edition: Wiley and Sons. (1996) Lambert Adolphe Jacques Quetelet. Conditioning and the mediation of behavior. (Ed. T. E. M. Maslow. eating. Reeve. Maslow. A.

(1974) Életünk és a stressz.: John Wiley and Sons. and well-being. Spear. (1978) Effects of palatability on body fluid homeostasis. (1972) Késztetés és motiváció. Chance. E. Budapest: Gondolat Könyvkiadó. (1971/1999) A reciprok altruizmus evolúciója. Physiology and Behavior. B. NY: Holt. Humánspecifikus motiváció. Terkel. In Kulcsár Zs.) Pszichofiziológia. 220. R. 51–103. L. R.. NJ: General Learning Press. Hillsdale. B. T. Weingarten. Rotter. (1983) Conditioned cues elicit feeding in sated rats: A role for learning in meal initiation. M. M. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.. (1966). Séra L. S.N. S. M. Wood. (1979) Sensation seeking: Beyond the optimal level of arousal.) Morális fejlődés. Ryan. 55. B. J.Rolls. American Psychologist. and Deci. 68-78. W. D. (1974) Achievement motivation and attribution theory. J. (szerk. Morristown. and Phares. Applications of a social learning theory of personality. In R. Weiner. E. Haber (Ed.. (1988) Psychology perspectives on behavior. P. Budapest: Tankönyvkiadó. J.) Az emberi motiváció II.. Stellar. 80. R. Trivers. J. Science. R. L. and Stevens.). J. D. Journal of Comparative and Physiological Psychology. B. R. H. (1972). Budapest: Akadémiai Kiadó. Szöveggyűjtemény. Zuckerman. (szerk. 431-433. J. (1992) Human motivation.. P. E. In Barkóczi I. F. Szöveggyűjtemény. (1959/1988) A motiváció fogalmának kritikai áttekintése: a kompetencia fogalma. Rinehart and Winston. etc. social development. Penrod. NJ: Erlbaum. 365-371. 15–19. Rinehart and Winston. Newbury Park: Sage. White. In Ádám Gy. and Rosenblatt. and Baker. New York: Holt. A drive-induction theory of reinforcement. New York. Selye J. 20. D. Current research and theory in motivation (98-111). J. (szerk. (1972) Humoral factors underlying maternal behavior at parturition: Cross transfusion between freely moving rats. B. Weiner. Sheffield. E. (2000) Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation. 184 . empátia és altruizmus.

old.2. A motiváció és az érzelem egymáshoz nagyon közel eső jelenségek. Az érzelmek is befolyásolhatják és akadályozhatják a viselkedést. míg az érzelmek esetében a válaszok inkább belülről irányítottak. mert az érzelemkiváltó ingerek a környezetből származnak.” (129. Az első szempont szerint a motivációt kiváltó ingerek inkább belülről fakadnak. A negyedik szempont szerint a motívumokra adott válaszok cél által irányítottak. amely a szervezet belső motivációs 185 . majd e tényező megszűnésével az érzelem is elmúlik. Azaz valamilyen környezeti tényező hatására fellép az adott érzelem. 1992). A második szempont szerint a motívumok egy része ciklikusan jelenik meg (lásd kécőbb a deficitszükségleteket a motivációról szóló fejezetben). ahogy az energiapotenciál.). Az érzelmek többsége azonban nem ciklikusan jelenik meg. Néhány kutató azt is fölvetette.1. Az érzelmek ugyanakkor sokkal inkább passzív jelenségek abban az értelemben. a motiváció – ahogy itt értjük – potenciál. de ellenpéldákat is a felvázolt szempontok alátámasztására. Végül a motívumok aktivizálják a szervezetet például esetenként a belső feszültségi állapot csökkentésére. A fent bemutatott szempontok többsége azonban csak általánosságban igaz. Tehát a motiváció és az érzelem ugyanannak az éremnek a két oldala. Az érzelmek kiváltói azonban gyakran megfigyelhetők. mint például az éhség. Egyes érzelmek bizonyos viselkedések megjelenésének valószínűségét meg is növelhetik. amely az érzelemben manifesztálódik. amely az anyagban manifesztálódik. hanem a motívumok egyben irányítják és fenntartják a viselkedést. vagy éppen „elszenvedjük” őket a környezet hatására adott reakcióként. vagy a teljesítménymotiváció. ugyanannak a folyamatnak a két aspektusa. Buck (1985) szerint „ … a motiváció és az érzelem viszonya analóg a fizikában az anyag és az energia viszonyával: éppúgy. hogy átéljük. A Z ÉRZELMEK ÉS A STRESSZ PSZICHOLÓGIÁJA Urbán Róbert 2. Például az étel elutasítása az undor hatására. A hagyományos összehasonlítás több szempontból is elkülöníti ezeket a jelenségeket (Carlson és Hatfield. másik része azonban nem. A túlságosan erős motiváció ugyanakkor ronthatja is a viselkedés szerveződését és a teljesítményt. Az érzelmek eszerint a belső motivációs állapotok egyfajta kiolvasó eszközei. A félelemkeltő inger – például kígyó a fűben – általában könnyen azonosítható. Az érzelem egy olyan folyamatosan fellépő jelenség. Könnyen találunk példákat. A motiváció és az érzelem viszonya A pszichológusok között eltérnek a nézetek a motiváció és az érzelem jelenségköreinek kapcsolatára vonatkozóan. hogy a motiváció és az érzelem ugyanannak a jelenségnek a két oldala. A harmadik szempont szerint a motiváció révén a viselkedés nemcsak energetizálódik.

Gondoljunk csak egy igazán kihívást jelentő teljesítményhelyzetre. a külső megfigyelő által nehezebben megragadható összetevő az érzelem kiváltó helyzet kognitív értékelése. A hétköznapi nyelvhasználatban is megjelennek ezek a kifejezések. Az alábbiakban ezeket tekintjük át. akkor azt mondjuk. ha csak nem számol be róla. hogy ő vagy éppen mások milyen érzelmet élnek át.1. 2. Ilyenkor az érzelmet kísérő arckifejezés vagy éppen testtartás segíthet az érzelem azonosításában.1. A teljesítménymotiváció késztet bennünket arra. verbális leírást találunk az érzelmi állapotunkhoz.állapotával van összhangban. Az érzelmek összetett jelenségek. kihívást jelentő helyzetnek. Előfordul az is. a szomorúság. nevezetesen az érzelmünk attól is függ. szorongást. büntetésnek vagy éppen izgalmas. bosszankodást vagy éppen lelkesedést is átélhetünk ugyanabban a helyzetben. az érzelmek megértése érdekében érdemes azokra az összetevőkre figyelni. ha arra gondolunk. hogy egyetlen szót sem kell mondania a másik személynek. Ez 186 . hogy legalább nem az első öt percben vesztettük el a játszmát. hogy az átélt érzelem a szomorúság. milyen érzelmi állapotban vannak. Az érzelmek összetev ő i Az érzelem formális definíciója helyett. hogy hogyan értékeljük a helyzetet. hogy éppen mit éreznek. Sokszor nem is tudhatjuk meg a másik személy érzelmi állapotát. tájékoztat róla bennünket. A pszichológusok előszeretettel kérdezik meg a vizsgálati személyeiket arról. Ennek megfelelően félelmet. például egy sakkpartira egy nagymesterrel. Például a munkatársainknak vagy csoporttársaink előtt tartandó szakmai előadást értelmezhetjük fenyegetőnek. hogy minél jobban teljesítsünk. A szubjektív élmény illetve annak leírása azonban önmagában nem elegendő az érzelmek megértéséhez. levertség. A példában az érzelmeknek egy sajátos jellemzőjét is megfigyelhetjük. mégis sejthetjük az érzelmi állapotát. Mások érzelmeinek azonosításában az adott környezet vagy helyzet is segíthet. Amikor azonban szóbeli. A játszma végén az eredménytől függően a nyerés vagy éppen a döntetlen fölött érzett öröm. Számos tényezőt említhetünk. Az érzelmek központi jellemzője továbbá a szubjektív élmény és az arról való szóbeli beszámolás. vagy a vesztés esetén átélt bánat és csalódottság tájékoztat bennünket és a többieket a belső állapotunkról. Az Olvasó felteheti magának azt a kérdést. minőségük és erősségük az érzelmeket alkotó tényezőktől is függ. ha valaki boldog és ez tükröződik az arcán. Az első. amelyek az érzelmeket meghatározzák. és sokszor magunk számára is pontosíthatjuk az aktuális érzelmi állapotot. például. és az érzelemkifejezésen keresztül másokat is. az elkeseredettség mind hasonló érzelmet írnak le. hogy fülig ér a szája. bár ugyanakkor félre is vezethet. Például a csalódottság. Sokszor csak a szóbeli kommunikáció segít a megfigyelő számára megérteni a másik személy érzelmi élményét. összpontosítsunk. akkor mások számára. hogy honnan tudhatja. Például. a mi kultúránkban egy temetésen a gyászoló házastárs esetében a legvalószínűbb. Egy nemzetközi nagymesterrel szemben a vesztés ellenére a tisztes kitartás is válthat ki örömöt és megelégedettséget akkor. Ugyanazt a helyzetet nagyon sokféleképpen értelmezhetjük.

akkor pedig nagyobb valószínűséggel ajándékot viszünk a szerelmünk tárgyának. helyzet érzékelését követően az idegrendszeri közvetítéssel viselkedésesen és/vagy vegetatívan válaszolunk az eseményre. Az érzelmeket leginkább úgy érdemes megragadni. majd az érzelmi élmény ennek a válasznak észlelése során alakul ki. aki fiziológiai munkásságára alapozva azt javasolta. 1885/1992) szerint a tárgy. és így tovább. A későbbiekben James-Lange elméletként is emlegetett elképzelés számos vitát generált. hogy milyen cselekvésekre vagyunk hajlamosabbak az adott érzelmi állapotban. Carl Lange. bár nem minden érzelmi állapotnál azonosíthatjuk ezen összetevők mindegyikét. ha dühösek vagyunk. amit vokalizáció is kísérhet. Ennek következtében más idegrendszeri struktúrák is az 187 . Így az Olvasó is nyilván átélte a heves szívdobogást ijedtség esetén.általában összhangban van a házastárs nemverbális érzelemkifejezésével is. Az eseményre adott válasz lehet a viselkedés.1. Az egyik legelső érzelemelmélet. meggörnyedt a testtartása. Az érzelmek elméletei Az érzelmekkel kapcsolatos elméletek közül csak röviden tekintjük át az immár klasszikusnak számítókat. ezért ezt az elméletet centrális elméletnek is hívják. esemény. 2. és feltételezte. illetve (2) a testi változások mintázatának többé-kevésbé specifikusnak kell lennie az érzelmekre. hogy (1) a testi folyamatok az érzelmek lényegi összetevői. a testi változások és az általános idegrendszeri aktivációs állapotban bekövetkező változás egyaránt. Azaz a düh esetében hajlamosabbak vagyunk agresszióra. mint a fenti összetevők kombinációja. Napjainkban az idegrendszer vizsgáló eljárásainak és a modern képalkotó eljárásoknak köszönhetően egyre több elmélet lát napvilágot az érzelmekkel kapcsolatos központi idegrendszeri folyamatokról. Az elméletnek két fontos sajátossága van. 1884. hogy az érzelmi élmény a testi változásokkal közel azonos időben jelenik meg. az érzelmek perifériás elmélete (William James. nevezetesen azt feltételezi.2. Mivel az elképzelés az érzelmeket központi idegrendszer által meghatározottnak tartja. Cannon (1927/1989). A biológiai pszichológusok műszeres eszközökkel regisztrálják az érzelmekkel együtt járó fiziológiai folyamatok finomabb változásait is akár a periférián. A legjelentősebb kritikus Walter B. Ha éppen szerelmesek vagyunk. A későbbi pszichológiai tanulmányok során ezek az elméletek és az ezekből következő hipotézisek részletes ismertetésre kerülnek. hogy az érzelmi élményt a kéreg alatti struktúrák közül kiemelten a talamusz aktivitása határozza meg. A fiziológiai folyamatok azonban nem mindig azonosíthatók könnyedén. és jóval kisebb valószínűséggel ütjük meg. illetve elpirulást izgalmat keltő helyzetben. akkor könnyebben megütjük a másikat. Az érzelmek azonosításában szerepet játszhatnak az érzelmekkel együtt járó fiziológiai folyamatok és azok észlelése is. akár a központi idegrendszerben. vagy éppen a gyomortájékon tapasztalható szorító érzést például egy vizsga előtt. azaz sír. Az érzelmeknek továbbá fontos jellemzője az is. Például.

és a korábbi tapasztalatok. és az átélt érzelmek minőségét az határozza meg. ez utóbbiak csak kísérik a megfelelő választ. Ez azt jelenti. pl. Az elsődleges és a másodlagos értékelési folyamatokra a későbbiekben még visszatérünk. Fontos azonban tudni azt. Még egy fontos jellegzetessége van Cannon álláspontjának. Ugyanakkor ez az értékelés még nem alkalmas arra. hogy kinek tulajdonítható a helyzet (pl. illetve azt mérjük fel. akkor a környezetben keressük azt. a környezetből származtatható címkével látjuk el a megnövekedett arousalt. mert Lazarus a stressz kialakulásának magyarázatára is felhasználja ezeket a fogalmakat. és amennyiben nincs kielégítő magyarázat. A most bemutatott elméletek részletes ismertetése az általános pszichológia törzsanyagát képezi. illetve ismeretek. mert futottunk. éspedig az. E szerint az érzelmek az általános vegetatív aktivációs szint (arousal) megváltozásával járnak. mert fontos abban. hogy számára az érzelmi élmény csupán velejárója a testi változásoknak. A magyarázatban szerepet kapnak az aktuális helyzet jellemzői. amelyeket rendszerint elsődleges és másodlagos értékelési folyamatnak neveznek. Az elsődleges értékelési folyamatok során a helyzet személyes jelentőségét értékeljük. azért dobog hevesebben a szívünk. A napjainkban még mindig népszerű kognitív érzelemelméletek a megismerő folyamatok szerepét hangsúlyozó Lazarus (1993) kognitív kiértékelés elméletének nyomán alakultak ki. hogy mindegyik elmélet az 188 . hogy hogyan magyarázzuk a vegetatív változást. illetve befolyásolhatja a személyes jóllétünket. Ebből az is következik. A másodlagos értékelési folyamatok során már tovább lépünk és alaposabb elemzésnek vetjük alá a szituációt aszerint. magunknak vagy másoknak). hogy meghatározza a szükséges bevonódás mértékét és regisztrálja a potenciális veszélyeket vagy éppen a felmerülő előnyöket. hogy az adott helyzet. amiben éppen vagyunk. hogy az érzelmi élményben megfigyelhető változatosságot és az érzelmek között fellépő finom különbségeket megmagyarázza. hogy valamilyen. Az elmélet két sajátossága. hogy az mennyiben kongruens személyes céljainkkal azaz például gátol vagy éppen segít a vágyaink elérésében. míg az érzelmi élmények nem. illetve a kívánatos fenntartására. és azt értékeljük. Az elmélet szerint a kognitív tényezők közül a helyzetről való tudásnak és hiedelmeknek csupán közvetett szerepe van az érzelmek megjelenésében. hogy mennyiben van lehetőségünk a nem kívánatos szituáció javítására. hogy (1) az arousal érzelmekre nem specifikus jellegét tételezi fel. hogy a megnövekedett arousal magyarázati igényt indukál. Az érzelemelméletek jelentősége abban rejlik. valamint (2) javasolja. Eszerint az érzelmeket az határozza meg.érzelemkutatók érdeklődési körébe kerültek. Ez az értékelési folyamat minden érzelem esetében jelen van. Helyzetünk ilyen kiértékelésekor két különböző folyamat azonosítható. Jelentősen forradalmasította az érzelemelméleteket a Schachter és Singer (1962) által javasolt kéttényezős elmélet. akkor nem címkézzük az állapotot érzelemnek. hogy ha van megfelelő magyarázat. a róla kialakult kognitív képzeten keresztül mennyiben és hogyan befolyásolja. Konkrétabban: veszélyhelyzet esetén a testi változások (a menekülés vagy a harc) szerepet játszanak a túlélésben. hogy irányítják az érzelmekkel kapcsolatos kutatásokat. Ugyanakkor az érzelmek alakulásában a helyzetre vonatkozó ismeretek és hiedelmek a saját jóllétünk szempontjából történő kiértékelése játszik jelentős szerepet.

189 . Az érzelmek szabályozása során további fontos. hogy érzelmeink irányítsák a viselkedésünket (Block és Kremen. és korán megjelennek a viselkedésben. „felspannolja magát” az adott helyzetre. hogy belső állapotunkat vagy érzelmeinket mennyire fejezzük ki.1. Az érzelmekkel kapcsolatos temperamentumjellemző az emocionalitás (Buss és Plomin. Az alulkontrolláltakra a magatartás és a figyelem kontrollja csak alacsony szinten jellemző. hogy a személy érzelmileg felkészüljön. de ezt nem mutatjuk ki.3. Az érzelmek szabályozása ugyanakkor az érzelmek kontrolljánál rugalmasabb mechanizmus.érzelmek más-más jellegzetességét ragadja meg. Újabb tanulmányok (Eisenberg. Guthrie és Reiser. Fabes. ők hajlamosak visszavonulni a társaktól. vagy kezd sírni. Az empirikus eredmények szerint a kontroll optimális szintje vezet a sikeres szociális alkalmazkodáshoz (Eisenberg és mtsai. nevezetesen az alulkontrolláltakat. mivel az érzelmi események dinamikus szabályozásával és a helyzethez való illesztéssel áll kapcsolatban. vagy éppen bár dühösek vagyunk. hogy kifejezzük-e a dühünket. akkor ez a kontroll határozza meg azt. Az érzelmek regulációja a temperamentum és a családi környezeti tényezők. Az érzelmek kontrollja és szabályozása Nagyon gyakran kerülhetünk olyan helyzetbe. 2000) az érzelem és a viselkedésszabályozás különböző mértéke szerint a gyermekek három csoportját különböztették meg. az érzelmi labilitás hiánya. amelyeket jobbára örökletes tényezők határoznak meg.. A kontroll az érzelmek területén leginkább úgy határozható meg. 1984). Például ha dühösek vagyunk a főnökünkre. mennyire könnyen lesz dühös. elsősorban szülői nevelői stílus kölcsönhatásában fejlődik ki. 1996). Az optimális szinten kontrollált gyermekekre a magabiztosság. és esetleg szélsőséges esetben megütjük-e a főnökünket. A túlkontrollált gyermekekre a gátoltság. Hiszen esetenként a helyzet azt is megkívánhatja. aminek ellentéte az impulzivitás (Buss és Plomin. és napjaink különböző kutatási irányai ezen elméletek nyomán fejlődtek ki. 2000). ami csecsemőkorban arra vonatkozik. amikor valamiért nem mutathatjuk ki az aktuális érzelmeinket. az optimális szinten kontrolláltakat és a túlkontrolláltakat. hogy a gyermek mennyire könnyen ijed meg. Ennek a jelenségkörnek. a félénkség. például versenyben vagy vizsgahelyzetben. 1984). 2. az agresszió kerülése jellemző. és a magatartás valamint a figyelem regulációja a jellemző. illetve mennyire könnyű megnyugtatni. vagy mennyiben hagyjuk. vagy nem cselekedhetünk az érzelmeinknek megfelelően. temperamentummal is összefüggő jellemző a személy kontrolláltságának mértéke. Ezeket a jellemzőket átfogóan temperamentumnak nevezzük. azaz az érzelemszabályozásnak a kiindulópontját azok az érzelmi jellemzők képezik. ők hajlamosabbak az irritabilitásra és az impulzív viselkedésre. és a mentális egészség valamint az érzelmi kompetencia lényeges meghatározója.

az emberek többségét befolyásolják az arckifejezések. A különböző érzelmeket meglehetősen pontosan azonosították a vizsgálati személyek. ismerteti Friedlund és Duchaine. Például egy anya gyermeke meghal. aki szisztematikusan foglalkozott az érzelemkifejezés témakörével Charles Darwin volt. és legtöbbünk nagyon is érdeklődik mások arckifejezése iránt. és nem foglalkozott az érzelmek szubjektív élményével. A résztvevők úgy tudták. a boldogságot 92 %-ban. Vajon ez az univerzalitás a hétköznapi életben előálló érzelemkifejezésre is igaz? Nem feltétlenül. Friesen (1972. ami ennek az érzelemnek felel meg. hogy más kultúrákban élők is könnyen felismerik az általuk kifejezett érzelmet. hol egy interjúkészítő jelenlétében. A törzs felnőtt tagjai a szomorúságot 79 %-ban. az érzelmek testtartásbeli kifejezésével egyaránt foglalkoznak. Egyes arckifejezések olyannyira egyetemlegesnek tűnnek. az érzelmek vokális kifejezésével. A törzs tagjai elé egyszerre három fényképet helyeztek. a félelmet 80 %-ban pontosan azonosították. akik Új Guinea dél-keleti részén. Az arc kitüntetett szerepet kap az életünkben. amelyeket a különböző kultúrába tartozó személyek egyaránt jól ismernek fel. Bizonyos érzelmek felismerése tehát többé-kevésbé egyetemlegesnek tűnik. és kísérő történetet meséltek nekik. valamint három erős negatív érzelmet kiváltó filmet nézetett meg. A legnagyobb érdeklődési az érzelmeket kísérő arckifejezéseket és az ezzel kapcsolatos kutatásokat kísérik. 1996) amerikai és japán egyetemi hallgatókkal egy semleges. Szerinte az érzelemkifejezésnek elsődleges szerepe a cselekvésre (pl. az eredmények mindig arra mutattak. hogy vannak olyan arckifejezések. azaz felismerik-e a boldogság. A szerzők kérdése az volt. a csodálkozás. és arról nem volt tudomásuk. Az érzelmek kifejezése Az első kutató. Gyermekekkel megismételve a vizsgálatot. A törzs tagjainak a három arckifejezésből kellett kiválasztani azt. mivel az érzelemkifejezés kulturálisan is szabályozott. például egy ragadozó veszélyes közeledéséről. támadás stb. az undort 81 %-ban a meglepetést 68 %-ban. hogy ezek az emberek meg tudják-e különböztetni a nyugati emberek érzelemkifejezéseit. Darwint követően az érzelemkifejezés vizsgálata az érzelmek pszichológiájának fontos részévé vált. ahogy ezt a következő híres kísérlet is demonstrálta. Darwin az érzelemkifejezésre összpontosított. amelyhez valamilyen érzelem kapcsolódik. Ez nem véletlen. Így az érzelemkifejezéssel az egyedek a lehetséges történésekről információt adnak át egymásnak. Bár a kutatók az érzelmek arckifejezésével. hol egyedül. vagy egy védekező támadás megindításának lehetőségéről. hogy pszichofiziológiai vizsgálatot végeznek rajtuk. a félelem. aki 1872-ben “Az érzelemkifejezés embernél és állatnál” című könyvében foglalta össze megfigyeléseit és elképzeléseit. hogy közben az arckifejezéseiket videóra veszik. a dühöt 84 %-ban. A vizsgálatot azóta számos más kultúrában megismételték hasonló vagy éppen átdolgozott összetettebb vizsgálati helyzetekben. Az “egyedüli” helyzetben az arckifejezések nagyon 190 . menekülés. a nyugati világ hatásaitól elszigetelten éltek.1.4.) való felkészülés jelzése. a szomorúság. a düh. és ezért nagyon szomorú. Ekman és Friesen (1971) immár klasszikusnak számító munkájukban olyan néptörzs tagjait vizsgálták. az undor vagy éppen az érdeklődés arckifejezéseit. A törzs tagjainak különböző érzelmeket kifejező képeket mutattak. Gondolkodásában központi szerepet kapott a környezethez való alkalmazkodás és ennek szerepe a fajok fejlődésében. hasonló eredményre jutottak.2. Az arcon sok érzelem viszonylag világosan kifejeződik.

a támadásra vagy éppen a védekezésre. amelyeket kimutatási szabályoknak neveztek el. hogy a japán hallgatók a film nézése közben mások jelenlétében elfedik igazi érzelmeiket. 2. A pozitív érzelmek Mindennapi jóllétünknek jelentős forrásai a hétköznapokban átélt pozitív élmények. Pozitív és negatív érzelmek 2. A társas helyzetben a mosolygás és a visszafogottság az interjút készítőnek szólhatott. míg a negatív érzelmek hátterében álló motivációs tendencia leggyakrabban az érzelmet kiváltó helyzet és/vagy tárgy elkerülése illetve a visszavonulás az adott helyzetből (Cacioppo és Gardner. 1999). Az embereknél és a főemlősöknél egyaránt a pozitív érzelmek leggyakrabban a megközelítés alapvető motivációs tendenciájával rendelkeznek. hogy az érzelmek kifejezésének kulturális szabályai vannak. de tartósabb érzelmi jelenségnek tekinthetjük. a motiváció fejezetben). ami ugyanakkor sokak szerint az érzelmek közötti alapvető minőségi különbségre is rávilágít. A kimutatási szabályok feltételezésével a szerzők úgy magyarázzák a kísérlet eredményeit. A kultúránk befolyásolja azt.2. sőt mosolygást írnak elő még a följebbvaló jelenlétében is. hogy a negatív érzelmek szerepe a környezeti veszélyekkel és nehézségekkel szembeni alkalmazkodásban nyilvánvalóbb. hogy az érzelmek rendszerezésében az érzelmek töltése mellett fontos jellemző lehet például az aktiváció. 2. Ebben az alfejezetben a továbbiakban a pozitív és a negatív érzelmek néhány jellemzőjét tekintjük át. azaz milyen mértékű szubjektív aktivitás változást idéz elő az adott érzelem. Ennek oka feltehetően az.1. ha az érzelmek töltése vagy valenciája mentén történik. 2001) abban látja a 191 . hogy a motivációs és érzelmi jelenségek nagymértékben összefüggnek (l. mint a japánok. Az eredeti magyarázat szerint a kísérlet kimutatta azt.hasonlóak voltak mind az amerikaiaknál. Ezzel szemben Fredrickson (1998. A japánok azonban érdekes módon több pozitív érzést fejeztek ki az arcukon. Az azonos kultúrából származó interjúkészítő jelenlétében azonban különbségek adódtak. vagy például az érzelem intenzitása. és nem a megmutatott filmmel volt kapcsolatos (Friedlund és Duchaine. A megközelítés és az elkerülés Az érzelmek csoportosításának egyik legegyszerűbb módja. Az amerikai hallgatók több negatív érzelemkifejezést mutattak. mind a japánoknál. 1996).2. A japán szokások megkövetelik az udvariasságot. Eszerint beszélhetünk pozitív és negatív érzelmekről.2. A negatív érzelmek leszűkítik a cselekvési lehetőségek készletét például a menekülésre. Újabban számos kritika és egy alternatív magyarázat is született a kísérlettel szemben. Például a hangulatot általában kevésbé intenzív. Ennek ellenére a pszichológiában a pozitív érzelmek iránt csak újabban mutatkozik meg intenzívebb érdeklődés.2. A megközelítés és az elkerülés/visszavonulás jó példa arra. hogy milyen érzelmeket és milyen helyzetben mutathatunk ki. Fontos azonban megjegyezni.

akikre a pozitív érzelmek kevésbé voltak jellemzők ebben az életkorban (Danner. hogy a pozitív érzelmek fontos hatással vannak a fizikai egészségre is. A felvázolt megközelítésből következik az. 1998). Ugyanakkor az újabb vizsgálatok arra is rámutattak. alkalmasak arra. A pozitív érzelmek átélése a mentális egészség fontos meghatározója (Vaillant. a szeretet és a szerelem közös jellemzőit. kreatív. hogy ellensúlyozzák a negatív érzelmek „mellékhatásait” (Fredrickson. felkészítik a támadásra vagy a megküzdésre. hogy a pozitív érzelmek alkalmasak arra is. a büszkeség. Egyes kutatók hosszú távú követéses vizsgálatokban kimutatták. esetleg nem is tudjuk. 2001). hogy azok. amelynek során például a szívverés gyorsabban áll vissza a normális tartományba. hogy belső erőforrásaira alapozzon. például a szívverés gyors marad. ha a kreativitás elősegítése a célunk. vagy elmúlik az idegességünk (Fredrickson és Levenson. illetve egy apró ajándékkal vagy cukorkával) kiváltott pozitív affektusok megnövelik a kreatív feladatokban mutatott teljesítmény szemben a semleges vagy negatív érzelmi indukciókkal. szemben azokkal. társas és pszichológiai erőforrásait egyaránt. 2001). hogy a megoldási lehetőségek szélesebb köréből válasszunk magunknak megfelelő stratégiákat. hiszen lehetővé teszik azt. hogy mitől vagyunk idegesek. Ennek egyik példája lehet az. táblázatban foglaltuk össze. A pozitív érzelmek továbbá segíthetnek bennünket abban is. 192 . akikre fiatalabb korukban jellemzőbbek voltak a pozitív érzelmek hosszabb ideig éltek. Az elméletet támogató főbb empirikus megállapításokat az V/4. vagy feszültséget érzünk. ideértve fizikai. hogy viszonylag egyszerű érzelmi indukcióval (pl.pozitív érzelmek. Isen. Mindezek az eredmények arra is utalnak. hogy meggyorsítsák azt a folyamatot. Isen (2000) összefoglalója szerint a pozitív érzelmi állapotokban a gondolkodás szokatlanabb utakat jár be. 2003). hogy a pozitív érzelmek és affektusok befolyásolják a kreatív tevékenységet is. és ennek révén egyaránt mozgósíthassuk a saját és a társas erőforrásainkat. másrészt arra késztetik a személyt. hogy egyrészt kiszélesítik a személy gondolativiselkedéses repertoárját. intellektuális. vidám film megtekintésével. amelyek a szív és érrendszer és általában a szervezet „nyugodtabb” állapotával járnak együtt. Snowdown és Wallace. Ez az aktiváltság azonban hosszabban is fennmaradhat a negatív érzelmi állapotot követően. az elégedettség. az érdeklődés. Daubman és Nowicki (1987) kimutatták. nyitottabb az információkra és hatékonyabb. mint például az öröm. Az érvelés szerint a negatív érzelmek aktiválják a szervezetet. Ezzel szemben a pozitív érzelmi állapotok. integratív. hogy a pozitív hangulat és érzelmi állapotok előidézése értékes eszközzé válhat a kezünkben akkor. hogy a mindennapok nehézségeivel és az ezek által kiváltott stresszel könnyebben megküzdjünk.

pl. hogy elkülöníthető tünetei és megjósolható lefolyása van. amit 193 . bénultságot eredményez. A szomorúság egyik legfontosabb társas funkciója az érzelmi támogatás. javítják a kreatív megoldásokat. A negatív érzelmeknek természetesen más megjelenési formái is vannak (pl. például egy barát. tágabb kognitív kategóriák alkalmazása. a fogalmak alaposabb feldolgozása. A pozitív érzelmek tágítják a kogníciót. a düh az agresszióval. pl.2. V/4. Ráadásul az így fellépő altruizmus erősítheti a szociális kötelékeket is (Izard. elősegítik a tanulást és a teljesítményt. egy személyes tárgy. a félelem a szorongással. A pozitív érzelmek erősítik a társas erőforrásokat. A pozitív érzelmek erősítik az intellektuális erőforrásokat. A veszteség tárgya azonban meglehetősen változatos lehet. Szomorúak lehetünk akkor is. a pozitív érzelmek által kiváltott játék elősegíti a fizikai erő és a fizikai készségek fejlődését.3. gyerekeknél változatosabb játékok és hosszabb játékidő figyelhető meg. az együtt átélt öröm egyaránt erősítik a szövetségeket. lehet átmeneti is. szokatlanabb asszociációk. A veszteség megrázó formája a szeretteink elhalálozása. elősegítik a kreatív gondolkodást igénylő tevékenységeket. ezekre azonban most nem térünk ki. az együttérzés és a praktikus segítség kiváltása másokból. pl. A negatív érzelmek A pozitív érzelmekhez képest a negatív érzelmek vizsgálata ezidáig jóval intenzívebb volt. amelyek inkább szűkítik a figyelem fókuszát. vagy éppen egy meghiúsult cél. pl. pl. a sajnálat. A pozitív érzelmek szélesítik a cselekvések körét. az összefüggések könnyebb és rugalmasabb felismerése. A gyászreakció sajátossága. megvetés). a barátságokat és a családi kapcsolatokat. ezeken túl a pozitív érzelmek növelik a segítségnyújtás valamint az együttműködés valószínűségét. ha az általunk szeretett személy időlegesen távol van. sőt szélsőséges esetekben jól elkülöníthető pszichopatológiai jellegzetességet is mutatnak. táblázat. 2001) áttekintése nyomán 2. Szomorúság és depresszió: A szomorúság leggyakrabban valamilyen veszteséggel áll kapcsolatban. undor. Az egyik legegyszerűbb leírás szerint a veszteség először sokkot. A pozitív érzelmek hatásai Fredrickson (1998. 1993). a mosolygás. a pozitív érzelmek aktiválják az explorációt. A veszteségnek azonban nem kell feltétlenül állandónak lenni. javítják az összetett és integrációt igénylő feladatok megoldási képességét. mert talán könnyebb volt megragadni a legkülönbözőbb formáit. az együttes játék.A pozitív érzelmek tágítják a figyelem látókörét szemben a negatív érzelmekkel. Így a szomorúság társítható a gyásszal. ami rendszerint gyászreakciót vált ki. A pozitív érzelmek erősítik a fizikai erőforrásokat.

például szorítás a mellkason és/vagy a torokban. és egyben a hangulati és az érzelmi élet leggyakoribb zavara a depresszió felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt. a motiváció jelentős csökkenése. 1940/1986). és az oka nehezen határozható meg (Freud. legalább két hétig fennálló nyomott hangulat és/vagy az öröm vagy érdeklődés elvesztése. a szorongás ezzel szemben elmosódottabb. nehézség a levegővételben. a szorongást. hogy itt olyan tünetekről van szó. konkrét helyzet. az izmok elgyengülése különösen a lábakban. az ürességérzés. érzelmi és gondolkodási jellemzőkkel jár. amely nem magyarázható a diétázással. hogy a félelemnek konkrét tárgya van: az aktuális veszély. megkülönböztetésük vita tárgya a pszichológiában. a bünösségérzést egyaránt (Stroebe és Stroebe. A depresszió legfontosabb jellemzője a tartósan. hasi fájdalom. A depressziónak különböző típusai különböztethetők meg. 194 . Ez a megkülönböztetés természetesen különböző oki háttereket is feltételez. az alvászavar (túl sok alvás vagy éppen kialvatlanság). o A félelemnek és a szorongásnak hasonló testi tünetei vannak. Figyeljük meg. Félelem és szorongás: A félelem és a szorongás nagyon hasonló érzelmi állapotok. Emellett még különböző mértékben megfigyelhető tünetek a szomorúság. az értéktelenség érzése. valamint a halállal és az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok (American Psychiatric Association (1994). A gyász példa lehet arra. Számos pszichológus szerint tágabb értelemben minden komolyabb veszteséget gyász követ. diffúzabb élmény. 1999). Ezek akkor válnak egy depressziós epizód jeleivé. és végül a folyamat a felépüléssel zárul (Bonnano és Kaltman. jövőbeni veszély kapcsán áll elő. hogy a hétköznapi életre jellemző módon nehéz vegytisztán azonosítani az érzelmeket. o A félelem és a szorongás egyaránt a jövőre irányul. izzadás. másik része jól megfigyelhető viselkedéses. A gyászban azonban a szomorúságon kívül más negatív érzelem is megjelenhet. 1997). a figyelem és a koncentráció zavara. szájszárazság. A szomorúság szélsőséges formája. A két érzelmi állapot ugyanakkor jelentős mértékben hasonlít egymáshoz (Carlson és Hatfield. Freud klasszikus megközelítésében a félelem oka könnyen meghatározható. vagy éppen az önértékelést veszélyeztető helyzet vagy inger. A depresszió tüneteinek egy csoportja a személyek szubjektív beszámolóin alapul. a testsúly jelentős megváltozása. A legsúlyosabb formáját endogén vagy melankolikus depressziónak az enyhébb eseteket reaktív vagy neurotikus depressziónak nevezzük (Katona és Robertson. az ingerlékenység. a tartós fáradtság érzése. beleértve a dühöt. elképzelt veszélyekkel kapcsolatban áll elő.elkeseredés és az értelem elvesztése követ. amelyeket esetleg mindennapjainkban is megtapasztalhatunk. A szorongás ezzel szemben elővételezett. 1992): o A félelem és a szorongás egyaránt negatív érzelmi állapot. 1987). amikor jelentős kibillenés figyelhető meg a személy életében és szubjektív beszámolóiban. Egyes szerzők megkülönböztetik e két állapotot abból a szempontból. az étvágy jelentős megváltozása (csökkenés vagy éppen növekedés). legyen az akár fizikai épséget.

míg erős szorongást kiváltó helyzetben a kísérleti személyek nem kértek segítséget. ha valaki velük van. amikor a személy illetve a tanuló teljesítményét nyilvánosan értékelik. A düh által kiváltott leggyakoribb válasz az agresszió. mivel ez nem csak kellemetlen. 1993). mert a kontrollálatlan vagy kontrollálhatatlan düh a személy és a társadalom számára komoly veszélyt jelent. amivel a terjedelem okán itt nem foglalkozhatunk. a gyenge teljesítmény miatti szégyen és a másokkal való összehasonlítás miatt aggódik. amelynek kontrollját már nagyon korán megtanuljuk és rendszerint el is várják tőlünk. hogy megtagadjuk valaminek az elvégzését. Ez az az érzelem. vagy az. Így tesztszorongást kiváltó helyzet lehet akár a vizsga vagy dolgozatírás. 195 . Ahogy a stressz szorongás intenzívebbé válik. úgy csökken a teljesítmény. Talán nem is véletlenül. de egyben lényegesen befolyásolhatja a teljesítményt (Smith. fizikai támadás vagy bántalmazás. vagy éppen a sportteljesítmény (Smith. mivel az agresszió számos viselkedésformában jelenhet meg embernél és az állatoknál egyaránt. Sarnoff és Zimbardo (1961) kimutatták. A düh és az agresszió: A düh talán az egyik legalaposabban vizsgált érzelem. A düh kiváltója rendszerint valamilyen szóbeli inzultus vagy fenyegetés.Ez utóbbira példa az ülősztrájk. és inkább egyedül várakoztak. különösen a komplex és figyelmet követelő feladatok esetében. 1983). Ezzel szemben a szorongás akkor áll elő. vagy valamit egyszerűen nem tesz. Nyilván itt ki kell zárnunk azokat az eseteket. hogy az agresszor valamilyen kellemetlenséget okoz vagy averzív ingerrel bombázza az agresszió áldozatát (Buss. az egyetemi előadás. Ez azonban újabb kérdéskört nyitna meg a szándék fogalmával kapcsolatban. amit Epstein (1972) javasolt. amikor valaki véletlenül okoz kellemetlenséget a másiknak. Az agresszív viselkedés osztályozásában legalább három szempontot érdemes figyelembe venni: Aktív vagy passzív agresszió: azaz valamit aktívan tesz az agresszor. cselekvések befejezésének a megakadályozása illetve valamilyen jutalom megvonása (Bandura. A szorongás egyik jellegzetes formája a tesztszorongás. Ilyenkor a feladat szempontjából irreleváns gondolatok zavarják a személyt.A két érzelmi állapot ugyanakkor különbözik is egymástól. amikor a menekülés vagy a harc. Közös jellemzője azonban minden agresszív viselkedésnek leegyszerűsítve az. vagy szívesen vették. ami azokban a helyzetekben jelenik meg. A düh tipikus negatív érzelem az érzelmi élmény és a társas megítélés szempontjából egyaránt. és ahelyett hogy a feladatra összpontosítana. hogy erős félelemről beszámolók a félelmi helyzetben segítséget kértek. miszerint a félelem összekapcsolódik a veszély megszüntetésére vonatkozó tevékenységgel. azaz a félelem megszüntetését célzó viselkedés akadályozott. Az aggodalom tűnik a legkomolyabbnak. nevezetesen a meneküléssel vagy a harccal. 1993). Ez az eredmény jó összhangban van a félelem és a szorongás közötti különbségtételben leginkább elfogadható megoldással. a művészi tevékenység. valamint ahogy ezt korábban láttuk a segítségkéréssel. 1971). A tesztszorongásnak általában két összetevőjét azonosítják: az aggodalmat (negatív gondolatok) illetve az érzelmi aktivációt (a stressz testi tünetei). Az agresszió fogalmának meghatározása nem túlságosan könnyű feladat.

szenvedés. E megközelítés szerint az elfojtott érzelmek. Fontos ez a megkülönböztetés. A katarzis elmélet mellett és ellen érvelők vitája már a görögökig nyúlik vissza. amit instrumentális agressziónak nevezhetünk. hogy egy cselekvés megfigyelése arra késztet. zavar. és egy olyan helyzetben. kiléphet az adott helyzetből. stb. Az agresszió típusa Düh kiváltotta agresszió Instrumentális agresszió Inger Dühöt kiváltó tényező: inzultus. Éppen ezért az agresszió két főbb típusát fontos megkülönböztetni. nem az érzelem. stb. státusz. táblázat.Közvetlen vagy közvetett agresszió: például a másik teste ellen irányul vagy csupán áttételesen irányul a másik ellen. pénz. Ez az elképzelés a pszichológiában a katarzis elméletben fogalmazódott meg. stb. kívánatos helyzetet harcolhatunk ki magunknak. táblázat). A düh kiváltotta és az instrumentális agresszió összevetése (Buss (1971) nyomán) A hétköznapi gondolkodásunkban megjelenhet az az érvelés. elítéljük. A kívánatos tárgy. hanem valamilyen cél irányítja az agresszív viselkedést. támadás. míg Arisztotelész szerint az érzelmeink kifejezése művészi eszközökkel megtisztít bennünket az adott érzelemtől. Érzelem Düh Válasz Agresszió Megerősítő Az áldozatnak okozott kellemetlenség: fájdalom. A katarzis értelmezése ugyan még mindig nem teljesen tisztázott. becsmérléseének nagyobb teret enged. hogy a dühös embernek ki kell engednie a gőzt. amikor valaki vita közben hirtelen megüti a másikat. hogy míg az érzelem irányította agressziót a társadalmunkban korlátozzuk. mint a harag vagy a 196 . hogy más pszichológiai folyamatok játszhatnak szerepet abban a helyzetben. hogy a tanár rá figyeljen és ne másokra. megszerzése: győzelem. Ugyanakkor azt is érdemes kiemelni. addig a verbális agressziónak. a pszichoanalízis már korán üdvözölte ezt a fogalmat és felhasználta elméletében. Az agresszióval elérhetünk valamilyen vágyott tárgyat. stb. hogy a düh nem feltétlenül vezet agresszióhoz. kínos helyzet. Ebben az esetben valamilyen külső inger dühöt indukál a személyben. ami végül agresszív aktusban nyilvánul meg. Fizikai vagy verbális: konkrét fizikai tettben vagy szóban nyilvánul meg. például a másik ember megütését társadalmunk szigorúan korlátozza. tárgyért. például a pletyka vagy rémhírterjesztés a másik személyről. például a másik ember sértegetésének. Az agresszió e két típusát a következő táblázatban foglaltuk össze (l. hiszen az agresszió kezelésére e két esetben más és más eszközöket kell felhasználni. Platón amellett érvel. amikor valaki a másikról kedvezőtlen híreket terjeszt el. V/5. Ugyanakkor az agresszió másik típusában. étel. Versengés valami kívánatos jellemzőért. hogy magunk is hasonlóan cselekedjünk. vagy éppen a gyerek elérheti azt. Fontos azonban azt is észrevennünk. Nyilvánvaló. Az egyiket düh kiváltotta agressziónak nevezhetjük. Míg a fizikai tettben megnyílvánuló agressziót. jellemző. Nincs Agresszió V/5. addig az instrumentális agresszió bizonyos formáit társadalmilag értékesnek vagy legalábbis kevésbé elítélendőnek tartjuk. a dühös személy például elfordulhat a dühöt kiváltó személytől. stb.

hogy az illető megtorolja az agressziót (Carlson és Hatfield.félelem „kisülési módot” keres. hogy ki kell engednünk a gőzt. megelőzve ezek felhalmozódását a személyiségben. amennyiben erre nincs módja. Több tényező is szerepet játszhat abban. Az egyik ilyen lehetőség. hogy amerikai futball. hiszen a másik fél is dühvel vagy agresszióval válaszolhat. Eszerint tehát üdvös az agresszív impulzusokat kifejezésre juttatni. ha csak nézzük az agresszív viselkedést. akkor addig gyűlik. hogy a katarzis révén csökkenthető lenne például az agresszív viselkedés. amikor az agressziót kiváltó személy jelen van a düh és a vegetatív izgalmi állapot megjelenésének pillanatában. Baumeister és Stack. Az érzelmek és az agresszió ventillálásának szükségessége már a hétköznapi gondolkodásunkba is meglehetősen beívódott. sőt szélsőséges esetben egyes terapeuták bátorították a klienseiket az agresszió kifejezésére. annak ellenére. ugyanakkor nincs arra semmilyen bizonyíték. a katarzis feltételezése felment bennünket az önmagunk szabályozásának felelőssége alól. hogy hirtelen erős indulatban vagy agresszív cselekedetben esetleg betegségben manifesztálódik. hogy az adott cselekvésnek a dühünk megszűnéséhez semmi köze sem volt. amekkorát a másik megérdemel. A másik ok talán az lehet. hogy a katarzis hipotézise mégis ilyen tartósan jelen van a gondolkodásunkban (Bushman. Az érzelmek kifejezésének jelentősége valószínűleg nem megkérdőjelezhető. hogy a düh vagy az agresszió átélése tovább ronthatja a helyzetet. hogy a düh maga rövid idő alatt elillan. Hasonló módon figyelhetjük meg napjainkban is az egy-egy futballmeccs következtében felfokozódott és elszabaduló indulatokat. az agresszió esetében tehát nem megalapozott (Tavris. A kutatók a katarzis agresszió csökkentő hatását csak meglehetősen korlátozott körülmények között tapasztalták. Az a hiedelem. 1992). Egy korai vizsgálatban kimutatták. hogy a helyettesítő megoldások (pl. könnyen azt az illúziót tapasztalhatjuk. Russell és Sandelands. 1999). 197 . hogy mivel a dühöt kiváltó helyzetekre adott természetes válasz az agresszió. birkózás és jégkorong rajongók ellenséges indulatai növekedtek a mérkőzést követően (Arms. Bármit teszünk. hogy csökkent a dühünk. Ráadásul az is nyilvánvalóvá vált. Ez a gondolat számos olyan terápiás módszer kidolgozásához vezetett. Feltehetően az sem segít. 1979). 1988). például olyan esetekben. ami a katarzis hipotézis jóslatainak ellentmondó eredmény. veszít az intenzitásából. erősen az asztalra csapunk. amíg olyan mértékűvé nem erősödik. a megtorlás pont akkora. amelyek célja az érzelmek kifejezése és átélése. és nem kell attól tartani. vagy földhöz vágunk egy tányért) hosszú távon nem vezetnek az agresszió és a feszültség csökkenéséhez. Sőt a kutatásokból az is kiderült.

hogy meglehetősen függnek a személy pszichológiai sajátosságaitól is (l. fejlesszük magunkat. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk. A stresszt kiváltó tényezők körét stresszoroknak nevezzük. Ezek a környezeti tényezők nem önmagunkban váltják ki a stresszt. hogy a személyt valamilyen szintű alkalmazkodásra vagy válaszra késztetik. hogy a környezeti hatások nem egyforma mértékben kívánnak meg alkalmazkodást. Az érzelmi élet és a stressz 2. valamint. 1976. táblázat). Elég hamar felismerték azonban azt is. Az alkalmazkodást ebben az esetben természetesen nem feltétlenül csak pszichológiai szinten kell értenünk. megromlott kapcsolatainkat. felkészüljünk a kihívást jelentő helyzetre és végső soron akár ellenállóbbá váljunk más megterhelő helyzetekkel szemben. a mindennapi életünk része. betegségünket. Előszeretettel magyarázzuk vele rossz hangulatunkat. Ráadásul a stressz. hanem rendkívül unalmas állapot is. V/6. és amennyiben ez az összhatás meghalad egy bizonyos szintet. Egyik számunkra jelentős figyelmeztetése. A stressz azonban nem feltétlenül rontja a teljesítményünket.). hanem azzal válnak stresszorrá.2. ahogy azt a pszichológiában értjük. A másik fontos figyelmeztetése. old. Az előbbi a stressznek az a formája. A stressz pszichológiai kutatásában kezdetben elsősorban a stresszorokra összpontosítottak. sokféleképpen értelmezik. mégis akár élvezetesnek is számíthat. 25. A stressz fogalmát sokan. vagy nem mindig ássa alá egészségünket. sőt akár pozitív is lehet. hogy Selye kutatásaiban elsősorban a stressz élettani hatásaira összpontosított (lásd később az általános alkalmazkodási szindrómát a motiváció fejezetben). A fogalom egyik megalkotója. vagy túlságosan magas (túlzott aktiváció). eredményeivel jelentősen gazdagította a stresszről való pszichológiai gondolkodást. hogy a személy és a környezet kölcsönhatásában alakul ki a stressz. váratlan reakcióinkat.1. rosszabb teljesítményünket. hogy a stresszorok hatásai összegződnek. Amennyiben ez a megterhelés túlságosan alacsony (nincs elég aktiváció). azt feltételezve. ami negatív következményekkel jár. amely nem jár negatív hatásokkal.3. hogy a szervezetünk és benne az idegrendszer folyamatosan a külső környezet változó intenzitású megterheléseinek van kitéve. hogy összpontosítsuk erőforrásainkat. hanem a szervezet pszichofiziológiai alkalmazkodását is jelentheti. kimerültség. Ezzel szemben áll a distressz. Az érzelmek és a stressz – a stressz alapfogalmai A stressz központi fogalom a pszichológiai és a hétköznapi gondolkodásban egyaránt. A stressz sokszor éppen segít abban. Így megkülönböztette az eustresszt és a distresszt egymástól.3. akkor betegség. a stressz nélküli élet képzete nemcsak illúzió. Ugyanakkor a hétköznapi beszédben a stressz leggyakrabban negatív értelemben és negatív érzelmi állapottal összekapcsolva jelenik meg. hogy a stressz nem mindig negatív. akkor ez negatív fiziológiai válaszhoz és/vagy pszichológiai élményhez vezet. Selye János meghatározásában „a szervezet nemspecifikus válasza bármilyen igénybevételre” (Selye. Gondoljunk például egy tanulmányi versenyre. a stressz tehát a mindennapi életünk része. Annak ellenére. A listát végeérhetetlenül folytathatnánk. a stressz akár pozitív is lehet. ami meglehetősen megterhelő lehet. mivel a stressz kialakulásában a környezeti tényezők személyes jelentésének is fontos szerepe 198 . vagy pszichológiai problémák állnak elő.

). A paraszimpatikus idegrendszer ezzel szemben a felépítő folyamatokat szabályozza. kihívás. A stressz krónikussá válása során egy másik fiziológiai rendszer aktivitása is fokozódik. az énhatékonyságra. a száj kiszáradásának érzése. A stressz viselkedéses összetevői: A megküzdés fogalmában foglalhatjuk össze a stresszválasz viselkedéses összetevőit. egyfajta központi karmesterként működik. valamint az események következményeinek felmérésével kapcsolatosak. A stresszre adott válasz eredményességét az újraértékelés során mérjük fel. 1993). Az autonóm idegrendszer mindkét ága szabályozza a belső szerveink működését. az izmok megfeszülnek. az ún. Lazarus (1993) elméleteiben ezeket a folyamatokat elsődleges és másodlagos értékelésnek nevezte el. általában az energia megőrzése. 1993). amelyek a cselekvéssel nincsenek összhangban (pl. hogy valamiképpen kezelje 199 . dobolás az ujjal. kéztördelés. és gátolja azokat a folyamatokat. hosszan tartó stressz esetében azonban a küzdelemre vagy a menekülésre való felkészülés már nem elégséges. Az elsődleges értékelés elsősorban az esemény jellemzőivel és a személyre gyakorolt hatásaival kapcsolatosak (veszély. amelyeknek leegyszerűsítve az a feladata. amely leírja a személy folyamatos gondolati és viselkedéses erőfeszítéseit arra. A stresszválasz kognitív összetevői: a stresszválaszban fellépő kognitív folyamatok az események értékelésével. 1979). vagy szabálytalanabbul ver. lassítja vagy leállítja az emésztést). erősebben. A stresszorok által kiváltott fiziológiai. A szimpatikus aktivitásnövekedés szubjektíven is átélhető tünetei: a szív gyorsabban. szimpatikus idegrendszerre és a paraszimpatikus idegrendszerre. A HPA tengely központi szerepet játszik a szervezet számos folyamatának szabályozásában. hogy felkészítsék a szervezetet a „küzdelemre” vagy a „menekülésre”. bőrpír vagy éppen a bőr elsápadása (Smith. hanem a személy korábbi tapasztalatai és stabil személyiségjellemzői is befolyásolják. a két idegrendszert egymással ellentétes működésűnek tekintik. és az eseményre adott válasz eredményeire vonatkozó elvárásokat foglalja magába.van (Lazarus. tárolása és felhalmozása a feladata (Van Toller. Megküzdés alatt azt a folyamatot értjük. Az eseményekkel kapcsolatos kogníciók megváltoztatásával tompíthatjuk a stressz negatív élettani következményeit. A stresszválasz kognitív folyamatait nemcsak az esemény. a személy saját képességeinek és lehetőségeinek értékelésével. Ebben az értelemben a rövid ideig tartó stressz hatására kialakuló élettani válasznak mindenképpen az alkalmazkodást elősegítő funkciója van. A vegetatív idegrendszer két részre oszlik. A krónikussá váló. Ezt a rendszert leggyakrabban a HPA (hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg) tengelynek nevezik. Ennek a rendszernek a funkciója elsősorban a szervezet stresszhez való alkalmazkodásának elősegítése. nyugtalan mozgások (izgés-mozgás. míg a másodlagos értékelő folyamat az eseménnyel való megküzdés lehetőségeire. a légzés felgyorsul vagy szabálytalanná válik. veszteség. A szimpatikus idegrendszer a lebontó folyamatok és az energia mobilizálása révén a cselekvéses készenlétet erősíti.). A szervezet ezekben az esetekben élettani folyamatokkal is próbál alkalmazkodni a megterhelő helyzethez. pszichológiai és viselkedéses következményeket nevezzük stressznek illetve stresszválasznak. Talán kissé túlzottan is leegyszerűsítve. A stresszválasz fiziológiai összetevőjéért az autonóm vagy más néven vegetatív idegrendszer a felelős. stb. A stresszválasz élettani összetevői: A stressz viszonylag jól körülírható élettani reakciókat foglal magába. ideges. stb.

a felvételi vizsga eredményének kihirdetése). hogy a helyzet vagy esemény befolyásolására tesznek kísérletet. o Önregulációs alrendszer – impulzivitás kontroll. találékonyság. A problémafókuszú stratégiák közös jellemzője. A megküzdésben alkalmazott stratégia kimenete nagymértékben a helyzettől is függ. és hozzásegíthetnek bennünket az adaptív megküzdéshez.az őt érintő eseménynek személy által észlelt követelményeit (Lazarus. Az érzelmi fókuszú stratégiák nem a helyzet vagy esemény megváltoztatására. amelyek az immunrendszerhez hasonlóan. A pszichoedukáció egyik feladata elsősorban az lehet. táblázat). érzelmi kontroll. V/7. és fejlessze az eredményes megküzdést meghatározó személyiségjellemzőket. az érzelmi fókuszú megküzdés segíthet az esemény által előidézett distressz csökkentésében. a kontroll érzése. más esetekben az érzelmi fókuszú stratégia lehet eredményes. ahol nincs lehetőségük a helyzet vagy az esemény megváltoztatására (pl. Egyik stratégia sem vezet feltétlenül pozitív vagy negatív eredményhez. o Mobilizáló-alkotó és végrehajtó alrendszer – például az énhatékonyság érzés. mivel nem lehet előre felkészülni minden egyes helyzetre. Ez azokra a személyiségjellemzőkre utal. egy hozzátartozó halála. Bizonyos esetekben a problémafókuszú. A pszichológiai immunrendszert Oláh Attila három alrendszer kölcsönhatásában képzeli el: o A megközelítő-monitorozó alrendszer – például a pozitív gondolkodás. várakozni kell egy orvosi vizsgálat eredményére. védettebbé tehetnek bennünket a stressz és a mindennapi nehézségek negatív hatásaival szemben. 200 . kreativitás. 1993). hanem az ezekkel kapcsolatos érzelmi folyamatok befolyásolására irányulnak (l. hogy a személyt a megküzdési stratégiák minél szélesebb készletével lássa el. hogy egy adott helyzetben ki milyen stratégiát. Számos tényező határozza meg azt. 2004). A megküzdési stratégiákat leggyakrabban problémafókuszú és érzelmi fókuszú csoportokba sorolják. illetve stratégiákat alkalmaz. Ez utóbbiakat hazánkban Oláh Attila a pszichológiai immunrendszer fogalmában foglalja össze (Oláh. Például olyan helyzetben.

hogy a személy valamilyen módon felkészüljön rá (pl. amelyik a személy számára súlyosabb. illetve váratlan események előfordulása esetén nem tudhatjuk biztosan. Az azonnal bekövetkező esemény általában kedvezőtlenebb.Jellemző Események kategóriája Kívánatosság szemben a nem kívánatossággal Az esemény súlya Kisebb események és mindennapi bosszankodások Rövid magyarázat Bizonyos események egy-egy életkori csoportban gyakrabban fordulnak elő. rossz szülő-gyerek kapcsolat). hogy jó esélyünk van arra. Az eseményekkel kapcsolatban fontos az is. V/3. A váratlan események nem teszik lehetővé a személy számára a felkészülést. hogy a tanár kihív felelni. házasság. otthon felejtünk valamit) is jelentőséggel bírnak. mint mások. Az események különbözhetnek az időtartamukban. Ez a személy jellemzőitől is függ. tudás) a megküzdéshez. hogy mennyi idő telik el az esemény jelzése és az esemény bekövetkezése között. hiszen nincs mód arra. Nem minden esemény számít ugyanolyan mértékben. események láncolatáról illetve krónikus visszatérő eseményekről. hogy milyen más események előzik meg. Van. nem találjuk. de sejtjük. hogy hova tettük a tollunkat. A jelentősebb életesemények (pl. bosszantó. a szorongás vagy a reménytelenség forrásai lehetnek. költözés. irritáló események (pl. A stresszorként szolgáló események jellemzői a kutatások tükrében Az események tartalma Az esemény kontextusa Bejósolhatóság illetve ennek hiánya Az eseménnyel kapcsolatos bizonytalanságok Valószínűség Kontrollálhatóság illetve ennek hiánya Az események idői jellemzői Az esemény közelsége Az esemény időtartama 201 . vagy egyre valószínűbb. A kontrollálhatatlanság viszont elősegítheti a depresszió kialakulását. Például serdülőkorban a tanulmányi sikertelenség bukás formájában. rokon halála) mellett a mindennapi életünket kísérő apró. Fontos az. hogy mennyire láthatók előre. Így beszélhetünk rövid vagy akut eseményekről (pl. A bizonytalan valószínűségű események az aggodalom. A legtöbb esetben. ha a személynek nincsenek erőforrásai (pl. ugyanakkor kívánatos esemény is lehet. mások kevésbé. vagy fiatal felnőtt korban a házasság. Az események fontos tulajdonsága. hogy felmondanak nekünk a munkahelyünkön. Az események különböző valószínűséggel következnek be. Azonban. a bejósolható esemény kevésbé megterhelő. Például nem vagyunk benne biztosak. mint a jelentősebb életesemények. hogy az mennyire kellemetlen vagy nem kívánatos. Például az iskolakezdés elég jelentős stresszornak számít. nem szedheti össze a gondolatait). táblázat. Egy adott esemény hatását jelentősen befolyásolja az. a diák nem készülhet fel a felelésre. vizsga). Beszélhetünk továbbá egyszeri eseményekről. hogy a személy mennyire tudja befolyásolni az adott eseményt/eseményeket. A kontroll vagy a kontrollba vetett hit a legtöbb esetben csökkenti az esemény negatív hatását. hogy mikor vagyunk biztonságban. akkor a késleltetés akár negatív hatású is lehet. illetve hosszan tartó krónikus eseményekről (pl. Fontos jellemző az. mikor nyugodhatunk meg. Ezek erősebb kapcsolatot mutatnak a mindennapi egészségünkkel. de nem mindig. vagy jelennek meg vele egy időben.

amelyek a stresszhelyzetben nem hozzáférhetők. Pozitív újraértékelés és növekedés – az esemény pozitív újraértékelése annak fényében. Visszafogottság – a várakozás a cselekvéshez kedvező helyzetre. A versengő aktivitások elnyomása – az elterelő tevékenységek. szimpátia vagy megértés keresése a társas környezetben. események és azok megváltozhatatlanságának elfogadása. tervek készítése. A felelősség elfogadása – annak tudatosítása. hogy a személy esetleg maga is okozója lehet az előállt eseményeknek. Az érzelmek ventillációjára való fókuszálás – az érzelmek és a feszültség kifejezésére való koncentráció. annak érzelmi jelentőségével való foglalkozás kerülése. 202 . 1993 nyomán) Problémafókuszú megküzdés Aktív megküzdés – a stresszhelyzet megváltoztatására tett célzott lépések.Helyettesítés vagy feszültségcsökkentés Érzelmi támasz keresése – morális támasz. tanult valamit vagy éppen növekedett. Önkontroll – a belső állapotok kimutatásának szabályozása. A feszültség csökkentése – a stresszel kapcsolatos események által kiváltott feszültség csökkentése relaxáció vagy testedzés révén.A realitásra alapozó újraértékelés A realitás elfogadása – a tények. Eltávolítás – az esemény elfogadása mellett. Tervezés – a megküzdéshez szükséges stratégiák végiggondolása. Alternatív jutalmak keresése – az aktivitás megváltoztatása olyan jutalmak elérése céljából. Konfrontáció – asszertivitás és a mások viselkedésének megváltoztatására tett erőfeszítések. elfoglaltságok gondolatok elnyomása. Társas segítség keresése – például tanácsok és instrumentális segítség kérése. A vallásra támaszkodás – imádkozás és felsőbb spirituális hatalmak segítségébe vetett bizalom. Érzelem fókuszú megküzdés .(Smith. Humor – nevetés vagy viccelődés a stresszhelyzettel kapcsolatban. Érzelem fókuszú megküzdés . hogy az események révén a személy fejlődött.

alvással vagy más stratégiákkal. álmodozással. 1993. nyomán) 2. hogy az események érzelmi jelentését mások is megtudják. hogy azok. Kaplan. ennek ellenére a teljesítményben még mindig észlelhető a stressz negatív hatása. azaz követéses kutatásban például kimutatható volt az. A stressz ilyen utóhatását nem szabad figyelmen kívül hagyni sem a gyerekeknél. olyan viselkedés. Alkohol és szerhasználat – a stresszortól való elkötődés alkohol és más szerek használatával. táblázat. a jelen kötet érzelemfejezetét). akik gyakrabban éltek át szélsőséges szegénységet (a krónikus stressz egyik formáját). 1993). stabilizálhatják a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzetet. Izoláció – az emberek kerülése.Érzelem fókuszú megküzdés . A stressz hosszú távú következményei között a stressz utóhatást. azoknál a kognitív és a társas funkciókban nagyobb mértékű károsodás volt megfigyelhető. az arousal és a kognitív működés közötti kapcsolatot) és a stressz fizikai tüneteit. A stressz utóhatása megnevezés arra vonatkozik.3.Torzítás vagy visszavonulás Vágyteljesítő gondolkodás – reménykedés és vágyakozás a helyzet megváltoztatására vagy megszüntetésére vonatkozóan. V/4. Egy longitudinális. Ilyenkor már nem látjuk a másikon. A stressz rövid távú pszichológiai következményei között megemlíthetjük a lehangoltságot. a kiégést. akik az otthon vagy 203 . A stressz következményei Rövid és hosszú távú következmények: A stresszfolyamat mellett fontos foglalkozni a stressz következményeivel. rendszerint a nyugalmi szintre áll vissza. és Shema. sem a felnőtteknél. amelyek között megkülönböztethetünk rövid távú és hosszú távú következményeket egyaránt (Smith. összehasonlítva azokkal. old. vagy nem érezzük magunkban a fiziológiai aktivitás és arousal növekedését. az egészségkárosító magatartást és a stressz egészséghez-betegséghez való hozzájárulását említhetjük. Az ilyen károsodások ráadásul fenntarthatják. a szorongást (l. hogy a stressz mentális működést károsító hatása akkor is fennmarad. a figyelem elterelése tévénézéssel. 72-73. ami a stressz nem valóságos voltába vetett hitre utal. Megküzdési stratégiák (Smith. akik ilyen helyzetet kevésbé gyakran vagy egyáltalán nem éltek át (Lynch. és tartózkodás attól. a pszichológiai feszültség érzését.2. Viselkedéses elkötődés – a stressz által befolyásolt célok megvalósítása felé tett lépések feladása és a cselekvéstől való visszavonulás. a fáradtságot. a kognitív funkciók rövid távú károsodását (vö. Mentális elkötődés – a veszélyeztetett célok pszichológiai feladása. 1997). Tagadás – a stresszor jelenlétének tagadása. amikor a stressz által kiváltott magasabb arousal vagy fiziológiai aktiváció a stressz előtti állapotra.

Kugler. hogy mit értünk azon. a stressz szerepét sem lehet elhanyagolni. ellenséges vagy cinikus viszonyulás. A stressz közvetlenül az élettani folyamatokra gyakorolt hatása önmagában ritkán vezet megbetegedéshez. hogy mit is értenek alatta. ami esetleg önmagában is betegséghez vezethet. A stressz és az egészség: Napjainkban már senki sem vitatja. a kötet klinikai és egészségpszichológiáról szóló fejezetét). Schaufeli és Leiter. Peeters. A krónikus stressz önmagában. vizsgaidőszak) esetében is csak akkor vagyunk nagyobb valószínűséggel kitéve a betegség kialakulásának. és ennek következtében akár váratlanul romlani kezd a teljesítményük az iskolában vagy a munkahelyen. azaz az üresség érzete a túlzott követelmények miatt. és bár számos ok állhat a hátterében. azaz a másokhoz való érzéketlen. A stressz hatása jól kimutatható az immunrendszer működésében. 204 . tanulóikkal és az iskolájukkal való kiegyensúlyozatlan kapcsolata (például több „befektetés” és kevés „jutalom”) összefügg a tanárok kiégésével. 1999/2003). A tanári kiégés következtében romlik az oktatói és nevelői tevékenység. környezeti. leggyakrabban más tényezők is szükségesek ahhoz. ha a szervezetünk találkozik a megfázást okozó számos vírus egyikével. azaz a frusztráció és tehetetlenség érzése arra vonatkozóan. amelyek például az egyszerű megfázás ellen védenek bennünket (lásd pl. kórokozó nélkül nem okoz megfázást. Tarris. pszichológiai. Ugyanakkor a krónikus stressz (pl. A kiégés: a stressz másik. Le Blanc. hogy akár a krónikus stressz káros hatást gyakoroljon egészségünkre. A kiégés hátterében számos tényező állhat. hogy a kiégés több. Schreurs és Schaufeli (2001) holland általános és középiskolai tanároknál kimutatták. hogy a stressz más tényezőkkel kölcsönhatásban fejti ki hatását. és ezt a kapcsolatot a munkahelyi stressz közvetíti. Ennek megvilágításához nézzünk példát a tanári kiégést vizsgáló kutatások egyikére. mint egyszerű fáradtság. hogy az egészségünket számos társadalmi. hogy az erőfeszítések hiábavalóak és értéktelenek. Bár a kiégés fogalmának alkalmazása során sokszor nem világos. tanár.máshol esetleg átélt stressz utóhatásaként nem tudnak az elvártaknak megfelelni. A teljesítmény romlása éppen ezért fontos figyelmeztető jel lehet. A kiégés fogalmát eddig elsősorban a humán hivatásokban. értelmezték. és mindez kihathat az egész közösségre. Szerencsére nagyon kevesen tapasztalják meg a stressznek azt a szintjét. közvetetten a viselkedésen keresztül befolyásolhatja egészségünket. Nézzünk egy példát. mint például orvos. Fontos észrevenni. Ebben a hatásrendszerben kiemelkedő szerepe van a stressznek. hogy a kiégést három fő tünet jellemzi (Maslach. a legtöbben mégis úgy vélik. A teljesítménnyel kapcsolatos negatív érzések. 2001): Érzelmi kimerültség. csökkenhet a tanár jólléte. nevezetesen a krónikus stressz gyengíti azokat az immunfolyamatokat. magatartási és biológiai tényező kölcsönhatása határozza meg (l. Deperszonalizáció. mindennapokat közvetlenül érintő hosszú távú pszichológiai hatása a kiégés (burnout). A stressz közvetlenül a fiziológiai folyamatokra gyakorolt hatása révén. szociális munkás. hogy a tanárok kollégáikkal.

Éppen ezért tanulmányozásuk nem lehetséges egymástól függetlenül. Így a környezeti stressz csökkentése révén elérhetjük a bennünket érő stressz csökkenését. hogy mind a környezeti stressz.és problémakezelési stratégiák minden életkorban központi elemei a pszichológiai intervencióknak és az egészségfejlesztésnek. Az érzelmeknek számos elmélete született. elmagányosodás. mind a stresszel szembeni védettségünk egyaránt befolyásolható. túlevéssel). 205 . konfliktusok. a szívritmust. 2002) nyomán ismertetjük. Az akut stressz növeli az adrenalin termelését. A stressznek az ad különös jelentőséget az egészségünkkel és a betegségünkkel kapcsolatban. ahol az érzelmi élmény csupán kísérője a folyamatoknak. Másik oldalról a krónikus stressz (pl. a vérnyomást és a szív koronáriaereinek összehúzódását. valamint az immunrendszert tanulmányozták. a rendszertelen táplálkozással (pl. Éppen ezért a stressz. esetleges betegségétől. munkahelyi stressz) és az epizódikus események (pl. Az érzelmek összetevői: a kognitív kiértékelés. kimerülés. megnövekedett vérzsírszinthez és gyorsabb véralvadáshoz vezethetnek. Ugyanakkor a stresszkezelési technikák és stratégiák elsajátításával védhetjük magunkat a stressz negatív hatásaitól. Ez utóbbiak viszont a koronária megbetegedések (a szívinfarktushoz is vezető betegségek) kialakulásában és progressziójában játszhatnak szerepet. az alkoholfogyasztással. A kognitív kiértékelés elmélete szerint pedig az érzelmet a helyzet kiértékelése határozza meg. Ennek révén javíthatjuk teljesítményünket és elégedettségünket. Szinte már közismert. az élettani folyamatok és a cselekvésre való készenlét.4.Másik példaként a szív. Mindezek eredménye lehet a szívritmuszavar és a szív oxigénellátásának időleges zavara. A centrális elméletek a központi idegrendszeri struktúrák szerepét emelik ki. vagy éppen az orvosi ellenőrző vizsgálatok elhanyagolásával. az érzelemkifejezés. A stressz-betegség kapcsolat nagymértékben függ az egyén egészségi állapotától. 2.és érrendszert. valamint akár megelőzhetünk egyes egészségkárosító magatartásformákat is. Az itt szerepet játszó folyamatokat (Smith és Ruiz. A stressz által kiváltott szimpatikus izgalmi állapot egyaránt érinti a szervezet különböző rendszereit. hogy a stressz és a kardiovaszkuláris megbetegedések – különösen a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál – között is összefüggés van. Az érzelmek perifériás elméletei elsősorban a testi változásokra és azok észlelésére alapoznak. életkorától és biológiai jellemzőitől egyaránt. A kéttényezős elmélet az arousalt és annak kognitív magyarázatát hangsúlyozza.és érrendszeri megbetegedéseket említhetjük. Ebből a szempontból leginkább a szív. Így a stressz összefüggésben lehet többek között a dohányzással. a szubjektív élmény. csökkenthetjük számos krónikus betegség veszélyét. depresszió) túlzott szimpatikus aktivációhoz. A stressz közvetetten az egészségkárosító magatartásokon keresztül is kifejtheti kedvezőtlen hatását. Összefoglalás Az érzelem és a motiváció szorosan összekapcsolódó jelenségeket megragadó átfogó fogalmak.

Az érzelmek kontrollálatlansága valamint túlzott kontrollja nagy valószínűséggel nem vezet sikeres alkalmazkodáshoz. hogy az érzelmek kifejezése művészi eszközökkel vagy az érzelmek közvetett vagy közvetlen módon való átélése megtisztít az érzelmektől illetve azok kedvezőtlen hatásaitól. A legjelentősebb ilyen kedvezőtlen hatások a kognitív teljesítmény csökkenése és kiégés tünetegyüttesének fellépése. A stressz és az egészség kapcsolata soktényezős. Katarzis elmélet: Az az elképzelés. FOGALOMTÁR Arousal: Eredetileg arousal alatt az érzelmekkel együttjáró vegetatív aktivációt értették. valamint az ezekhez kapcsolódó jelenségek kerültek bemutatásra. erősítik a fizikai. amelyek segítségével lehetővé válik a helyzet által kiváltott negatív érzelmi állapot kezelése vagy elviselése. Distressz: A stressz által előidézett kellemetlen. az egyszerű ok-okozati kapcsolat feltételezését a kutatások kevéssé támogatják. A pozitív érzelmek a mentális egészség fontos meghatározói. A pozitív érzelmek tágítják a figyelem fókuszát. kognitív és viselkedéses összetevői vannak. de szélsőséges formában pszichopatológiai zavarokkal kapcsolódnak össze. Érzelmi fókuszú megküzdés: Azok a megküzdési stratégiák. amelynek élettani. A stresszor a stresszt kiváltó környezeti változás vagy inger. Kognitív kiértékelés: Az érzelemkiváltó helyzet értékelése abból a szempontból. Az érzelmek egy speciális kérdésköre a stressz. A stressz a környezet változásaihoz való alkalmazkodás következménye a szervezetben.Az érzelmek kifejezésének kontrollja és szabályozása alapját a temperamentum és más személyiségjellemzők képezik. A pozitív érzelmek tanulmányozása csak mostanában kezdődött el. a negatív érzelmek az elkerülés motivációs tendenciáival hozhatók összefüggésbe. A fejezetben a szomorúság. A negatív érzelmek fontos funkciókat töltenek be. szélesítik a cselekvések körét. Az arousal ma már ennél összetettebb fogalom. a félelem és a düh. A pozitív érzelmek a megközelítés. Megküzdés: A gondolati és viselkedéses erőfeszítések a stresszt kiváltó környezeti hatások és következményeinek kezelésére. A stressznek vannak közvetlen hatásai és elhúzódó utóhatásai is. hogy az mennyiben és hogyan befolyásolhatja életünket. Az érzelmek legegyszerűbb csoportosítása a pozitív és negatív érzelmi kategóriák képzésével lehetséges. erősen negatív érzelmi állapot és az azt kísérő testi tünetek. az intellektuális és a társas erőforrásokat. A stresszválasz a stresszre adott összetett reakció. azonban a kontroll rugalmas használata alapvető a hosszú távú sikeres alkalmazkodáshoz. 206 . a kreatív gondolkodás irányába visznek el.

Social Psychology Quarterly. amelyek a nyelv illetve a szavak jelentésének használata nélkül fejeznek ki érzelmi állapotot. a testtartás. Emotion. Temperamentum: Olyan érzelmi jellemzők. Magyarul: A DSM IV diagnosztikai kritériumai. Aggression pays. Aggression: Theoretical and empirical reviews (Vol.Fourth Edition (DSM-IV).. A. Catharsis. Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders . Donnerstein. Buss.. M. Psychological mechanisms of aggression. 367-376. Block. NJ: Erlbaum.). W. The control of aggression and violence. D. 207 . A. Arms. Effects on the hostility of spectators of viewing aggressive sports. R. and Plomin. E. Stack. R. (1996). Buss. Irodalom HIVATKOZÁSOK: American Psychiatric Association (1994). In: Barkóczi I. szöveggyűjtemény. (1985/1989). 50. (1979). Prím elmélet: motiváció és érzelem integrált szemlélete. 76(3). 1-40. Baumeister. 349-361. B. Budapest: Animula. New York: Academic Press. S. 275-279. L. and. A. Stressz: A környezet változásaihoz való alkalmazkodás következménye az organizmusban. Annual Review of Psychology. (1999). M. (1999). 760-776. (1984). (szerk. and Gardner. IQ and ego-resiliency: Conceptual and empirical connections and separateness. 63--95.). In: Singer. Érzelmek és érzelemelméletek II. G. T.. New York: Academic Press. and Sandilands. R.). 70(2). L. L. A. (1999). (Ed. amelyeket jobbára örökletes tényezők határoznak meg és korán megjelennek a viselkedésben. A. H. és Séra L. W. J. J. a hangadás (vokalizáció) és a beszédtempó is.Nemverbális érzelemkifejezések: Azok az érzelemkifejezések. Toward an integrative perspective on bereavement. J. In: Geen. Problémafókuszú megküzdés: Azok a megküzdési stratégiák. (Eds. R. Washington DC: APA. aggression.. 1995. 1. (1971). and persuasive influence: Self-fulfilling or self-defeating prophecies? Journal of Personality and Social Psychology. Cacioppo. R.5. Psychological Bulletin. Hillsdale. amelyek segítségével lehetővé válik az adott helyzet illetve a helyzetet kiváltó probléma megoldása. and A. G. Russell. Bandura. 2. and Kaltman. 9-18. L. H. (1983). Bonanno.. Temperament: Early developing personality traits. Journal of Personality and Social Psychology. 42(3). and Kremen. Bushman. Buck.). 125(6). J. 191214. F. Így érzelmi információkat közvetíthet az arckifejezés. Budapest: Tankönyvkiadó.

Fredrickson. New York: Academic Press. Journal of Personality and Social Psychology. Budapest: Tankönyvkiadó. M. L. Cognition and Emotion. (eds. and Nowicki. M. 100(1). 56(3). (hiv. W. 12(2). Psychological Review. Journal of Personality and Social Psychology. 2. 78(1).. 68-90. (1998). Fredrickson. NY.. M. Freud. B. A. (1992). D. Handbook of emotions. R.. San Fransisco. cultural and biological dimensions. Carlson. (2001). Friedlund és Duchaine. Four systems for emotion activation: Cognitive and noncognitive processes. 188-205. B. W. Positive emotions in early life and longevity: Findings from the nun study. S.. 1122-1131. (1927/1989)..). Journal of Personality and Social Psychology. (szerk. V. K. 2(3). American Psychologist. V.Cannon. The emotions: social. What good are positive emotions? Review of General Psychology. and Haviland. Guthrie. 300-319. Unpublished doctoral dissertation. US: Guilford Press. In: Lewis. I. V. (1940/1986). The nature of anxiety with emphasis upon its relationship to expectancy. M. Cultural differences in facial expression in a social situation: An experimental test of the concept of display rules. Epstein. G. P. 19-36. D. D. Danner. 218-226. New York: Harcourt Brace Jovanovich College Publishers. and Duchaine. Constants across cultures in the face and emotion. New York. 191-220. C. 9. Eisenberg. E. A. W. 80(5). Ekman. and Friesen. (1884). Daubman. Budapest: Gondolat. (1971). Szöveggyűjtemény. Sage. (2001). Izard.. A. and Parrott. (Eds. W. Dispositional emotionality and regulation: Their role in predicting quality of social functioning. James. (1972). Friesen. W. Friesen. B. Positive emotions speed recovery from the cardiovascular sequelae of negative emotions. (1993). 208 . (2000). 804-813. A. J.). Fabes. Positive affect and decision making.. R. (1972).. W. R. Érzelmek és érzelemelméletek I. A.. The role of positive emotions in positive psychology: The broadenand-build theory of positive emotions. 'Facial expressions of emotions' and the delusion of the hermetic self. 52(6). A.). and Hatfield. Fredrickson. K. Vol. B. N. Anxiety: Current trends in theory and research. 136-157. Isen. P. (1987). G. M. 1996) Isen. E. (1996). C. (2000). J. L. 417435. Friedlund. Journal of Personality and Social Psychology. D..). University of California. (Ed. B. 259-284. 2nd edition. and Reiser. A James-Lange féle érzelemelmélet: kritikai felülvizsgálat és alternatív teória. Bevezetés a pszichoanalízisbe. Positive affect facilitates creative problem solving. J. S. and Levenson. Snowdon. 17. (1998). In: Spielberger.G. és Séra L. Psychology of emotion. In: Barkóczi I. 124-129. L. In: Harré. and W. London. What is emotion? Mind.

(2003). W. Megjelenés alatt. a lelki élet. M. 70(3). Smith. (1962/1992). The nervous body. Beyond cartoon killings: Comments on two overlooked effects of televison. (szerk. The New England Journal of Medicine. Kaplan. M. J. A. C. T. Baltimore: Williams and Wilkins. S. A magatartás. 251-268. Stroebe. and social functioning. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. S. (2004). S. (1993). Lynch... C. In: Pléh Cs. 1-21. Stress distressz nélkül. New York: Cambridge University Press. (1997). Psychosocial influences on the development and course of coronary heart disease: Current status and implications for research and practice. 1373-1384. Bereavement and health: The psychological and physical consequences of partner loss. Budapest: Osiris. Van Toller. From psychological stress to the emotions: A history of changing outlooks. and social affiliation. Rövid pszichiátria.. Newbury Park. P. M. C.Katona. (1922/1885). T. C. G. and Ruiz.). J. Trans. W. W. 303-323. 44. cognitive. C. (1976). Tarris. R. Television as a social issue.. Journal of Consulting and Clinical Psychology.. Cumulative impact of sustained economic hardship on physical. B. A. 356-363. E. P. J. Power. Hove: Psychology Press. Mental health. The emotions (I.). Szöveggyűjtemény. 1889–1895. M. Sarnoff. Lazarus.(2001). T. Peeters. J. and Sroebe. Schreurs. In: Oskamp... 397-422. J. J.. Budapest: Springer. B. Lange. G. 52. (2001). CA: Sage. és Singer. and Dalgleish. W. A. 160(8). Haupt. Job Burnout. Tavris. From inequity to burnout: The role of job stress. Selye. and Shema. Le Blanc. Anxiety. 63-95. Annual Review of Psychology. E. New York: John Wiley and Sons. W. J. (szerk. (1997). S. (6)4. Megküzdés és pszichológiai immunitás. psychological. Understanding stress and coping. (1987). és Séra L. C. 189-197. (szerk. Budapest: Akadémia Kiadó. Maslach.). W. Kugler. Cognition and emotion: From order to disorder. J. fear. P.). Vaillant. Budapest: Tankönyvkiadó. M. és az immunrendszer kölcsönhatásai. 62. M. Smith. és Robertson. Érzelmek és érzelemelméletek I. szociális és fiziológiai meghatározói. In: Barkóczi I. (1988). American Journal of Psychiatry. C. and Leiter. P. (1979). Annual Review of Psychology. (1961). Journal of Occupational Health Psychology. (1999/2003): A légzőszervi immunitásra ható bio-viselkedéses tényezők. (Ed. G. (1997). New York: Macmillan Publishing Company. (2002). In: Urbán R. Journal of Abnormal and Social Psychology. I. Pszichológiai szöveggyűjtemény.. and Schaufeli. Az érzelmi állapotok kognitív. Oláh A. An introduction to autonomic nervous system and behaviour. 209 . 548-568. and Zimbardo. M. (1993). 337(26).).. W.. Schaufeli. Schachter.

határozottság jellemzi. helye a pszichológiában A tudat fogalmát mindennapi életünkben sokféle értelemben használjuk. a tudattalan pedig érzéketlent. emlékezés. A tudatosság fogalma történetileg is sok változáson ment keresztül.0 számú pályázat támogatásával a Pszichológiai alapismeretek című (szerk. mint az észlelés.3. azaz nem érzékeli a világ jelenségeit. Amikor valaki elájul. De azt is szoktuk mondani. A fentiek fényében nem tekinthetjük meglepőnek. A tudat tudományos megközelítésében komoly nehézséget jelent ugyanis. néha „nem vagyunk tudatában” annak. akik inkább a lelki élet olyan jelenségeire fordítják figyelmüket.1-P. gondolkodás és hasonlók. Míg Descartes (1596 – 1650) számára magától értetődő volt. Már William James hangsúlyozta az önreferencia – énre vonatkoztatás – jelentőségét a tudatosságban: a szelf A fejezet a HEFOP-3. és lényegtelen konstruktumok. hogy a tudat természetére vonatkozóan a pszichológiában még ma sem alakult ki egységes álláspont. biztos fellépés. „öntudatát veszti”. hogy a tudat a szubjektív tapasztalással áll elválaszthatatlan kapcsolatban.-2004-09-0134/1. hogy ráncoljuk a homlokunkat. Természetére vonatkozóan a filozófusok szélsőséges nézeteket vallottak. 50 210 . Ebben a használatban a tudatos érzékelőt. A tudat természete. a tudat sokszor mégis mintha kisiklana a pszichológusok keze közül. hogy az. Annak ellenére. tudatosnak tartunk. szerinte ugyanis még a tudat szilárd filozófiai alapjának tartott érzékszervi tapasztalatok (qualiák) maguk is megbízhatalanok. Jaynes (1977) hívta fel rá a figyelmet. Ha olvasunk valamit. Dennett (1988) például hasznavehetetlennek és feleslegesnek ítéli a tudat fogalmát. amelyek könnyebben hozzáférhetőek a kutatás számára. hogy a tudatosság alapvetően átszövi mindennapi életünket. érzőt jelent. Oláh Attila. mások számára a tudat léte is kétségesnek tűnt. 2006) kötet számára készült. mert nem figyelünk erre – ebben az értelemben a tudatos a figyelmes szinonimája. Homérosz korában az Istenek hangja volt. amit ma tudatnak. hogy a lelki folyamatok eleve tudatosak – ez a később dogmává vált karteziánus intuíció gondolata – (Descartes. hogy valaki nagyon öntudatos – amikor az illető önérzetes.A TUDAT KÉRDÉSKÖRE A PSZICHOLÓGIÁBAN 50 Bányai Éva és Varga Katalin 1. A tudat kérdésköre a filozófiai hagyományban mindig központi probléma volt. és a tudati állapotok normális és patológiás változásai régóta felkeltették a tudósok figyelmét. 1994).

A tudat probléma helye éppen emiatt a szubjektív élmény természetére vonatkozó „tudathasadás” miatt olyan változó a tudományos pszichológiában. s csak néhány pszichológus munkájában bukkant fel búvópatakszerűen. E fejlemények nyomán mára a tudat kérdésköre ismét a pszichológia egyik központi témájává vált. 3. század végén. a „tudathasadás” saját tudatunk és mások tudatának megismerése között (Altrichter Ferenc kifejezése. megismerő képesség). hogy érzések léteznek. a „piros rózsa” látványa. hogy nekem érzéseim vannak” (James. a mentális képességek klasszikus triásza – amely Platón óta a felvilágosodás filozófusai és Kant közvetítésével napjainkig hasznos felosztásnak bizonyult (Hilgard. amelyre az egyre inkább kognitívvá váló pszichológia új elméleti és módszertani hátterével új. akarati képesség). Ahogy Hilgard (1977. szubjektív és objektív nézőpontok és adatok összekapcsolása. Vigotszkij (1896-1934) munkássága pedig – amely sokáig sajnos csak tanítványai szűk körében vált ismertté. arra vonatkoztató élmény-elemző módszereket kínált fel. 1986) részletesen elemzi. hogy én gondolkodom. intencionalitás: valami másra irányulás. A korai kísérleti pszichológusok vagy a tudat elemeit (Wundt és Titchener) vagy a tudat funkcióját (William James) igyekeztek megérteni. s amelyet a született vak vagy süket nem ismer és talán logikailag nem is ismerhet. amikor az introspekciót elfogadott vizsgálati módszernek tekintették. másfelől viszont egyes szám 3. a koreai háború nyomán a társadalmi mozgalmak kikövetelték a tudat-tágító élmények és a módosult tudatállapotok (hipnózis. A 2000-es években a kognitív és affektív idegtudomány térhódítása nyomán egyre több ismeretet szereztünk a tudatos élmény neurális hátteréről. személyű. a szenzoros qualia. stb. affektus (érzés. meditáció.). „A tudatosság általános ténye nem az. minőségi sajátosság (pl. 1890. az élményt a viselkedéssel együttesen vizsgáló. mint a pszichikus állapotok. század elején. fenomenális sajátosságait alkotja. Ebből fakad a tudat pszichológiai megközelítésének egyik máig központi problémája. hogy az 1950-es évekre a fogalom is kikerült a tankönyvekből. 226. illetve. azaz objektív nézőpontból megközelítve semmi sem tűnik rejtélyesebbnek és megfoghatatlanabbnak. hanem az. amely az élmény kvalitatív. A szubjektív élménynek három aspektusa van: 1. amely a jelen tankönyv többi témájához is sok szállal kapcsolódik (1. A szubjektív élmény egyes szám 1.) empirikus vizsgálatát. 2. A behaviorizmus az egyes szám 3. objektív nézőpont kedvéért vetette el a tudat vizsgálatát – olyannyira. személyű szubjektív nézőpontból. ábra). hogy gondolatok léteznek. vonatkoztatás. személyű. a tudat visszatérése a pszichológiába csak akkor vált lehetségessé. érzelem) és konáció (motiváció. A 19. 2002): egyfelől tudatában vagyunk saját lelki állapotaink és eseményeink döntő többségének egyes szám 1. az „Örömóda” hangzása). tudományos. a tudat a pszichológia központi fogalma volt. illetve. személyű.mint a tapasztalat felvevője és közvetítője jelenik meg. 1980) –: a kogníció (tudás. amikor az 1950-es 60-as években. Tolman „közbülső változó” és „kognitív térkép” fogalma ugyancsak a tudati működéshez hasonló mentális reprezentációt tételezett fel. Köhler „belátás” fogalma intellektuális aktivitást tételezett fel az állatoknál. old. 20. vágy. s ezzel egyre inkább sikerül az egyes szám 1. és 3. személyű. 211 . hiszen főbb műveit csak több évtizeddel halála után publikálták – éppen a tudatra és a sajátosan emberi jelenségekre helyezte a hangsúlyt.

így a latin nyelvek. Fejezet Az emberi gondolkodás Egy drog hatásával kapcsolatos várakozás befolyásolja-e a hatását? IV/5. egy ZEN koan). illetve annak objektív hátterét kereső idegtudomány. az egy másikban a kultúra különleges értékű gyöngyszeme (pl. Fejezet A pszichológiai fejlődés Van-e tudatuk a csecsemőknek? VI. Gondot jelent. tudatában levés – awareness – fogalmai között. francia nem). tehát ami egy nyugati kultúrában bizarrériának. hogy a pszichológiai szaknyelv milyen értelemben használja a tudattal összefüggő legfontosabb fogalmakat. különbséget tesz a tudat – consciousness – illetve a tudatosság. A tudat témakörének kapcsolatai a könyv többi témájával 2. A tudattal kapcsolatos alapfogalmak: a tudat szintjei. az olasz. Fejezet Észlelési folyamatok Észlelnek-e úgy az emberek. hogy egészen más megközelítést és kifejezéseket használ a jelenségkört „felvető” filozófia. Ennek oka részben az. „tudatállapot” fogalma. 212 . szempontjai. hogy valóban nehezen meghatározható. Fejezet A személyiségpszichológia alapkérdései Okozhatnak-e tudattalan folyamatok mentális zavarokat? VI1. Fejezet Az emlékezés természete Létezik-e implicit emlékezet? Marad-e valamilyen tudatalatti nyoma az elfelejtett emlékeknek? IV/3. Fejezet Érzelmek és motiváció Van-e különbség a tudatos és tudattalan érzelmek hatásai között? VII. illetve az állapotot átélő laikus személy. nehézséget jelent a különféle nyelveken használatos fogalmak egymáshoz illesztése (bizonyos nyelvek. hogy nincsenek tudatában? IV/2. A tudat működésének „stílusa” kulturálisan erősen meghatározott. A meghatározás ugyanis óhatatlanul függ a filozófiai megközelítésektől. és természetesen más megfogalmazást használ a szakember. a normál éber tudat jellemz ő i E témakörben hihetetlen fogalmi zűrzavar uralkodik. körülírható a „tudat”. spanyol. míg más nyelvek. Fejezet A pszichológia biológiai alapjai (pszichofiziológia) Hogyan hatnak a drogok az idegrendszerre és a tudati módosulásokra? IV/1. és így tovább. ábra. logikátlanságnak számít. Fejezet Nyelv és kommunikáció Létezik-e nyelvi kifejezhetőség nélküli tudatosság? TUDAT IX.III. Fejezet A társas élet jelenségei Társas hatással hogyan változtathatók meg a tudattartalmak? V. Fejezet A pszichológia alkalmazási ágai Hogyan használhatjuk a módosult tudatállapotokat az egészségmegőrzésben? IV/4. például az angol. E sokféleség ellenére fontos egyértelműen meghatároznunk.

a pályaválasztás vagy párválasztás kérdésében). az utóbbi időben mégis egyre inkább az a nézet válik uralkodóvá. azaz magatartásunk irányítása. amelyek a belső vagy külső környezet változásait tükrözik. gondolatainkról. ami gázolással fenyeget. amelyek előfoka már az állatvilágban is megtalálható ugyan (Csányi. Monitorizálás: a test érzékleti rendszereinek az a funkciója. nyelvi reprezentációt is magában foglal. Kontroll: cselekedeteink és kognitív aktivitásunk megtervezése. Donald (2001a. amelyek szerint a tudat úgy határozható meg. Az egyik legátfogóbb evolúciós megközelítés. 1999). azonban teljesen kifejlett formájában csak az emberi kultúra hozza létre. b) elképzelése. a tulajdonképpeni emberi tudatot a tudat előfokához képest új szintnek tartja. Ennek létrejöttében sajátos társas összehangolódási folyamatok állnak. hogy tudatában vagyunk belső állapotainknak és külső környezetünknek – azaz tulajdonképpen egyenlőségjelet tesznek a tudat (consciousness) és a tudatában levés. és ennek megfelelően cselekszünk. amely az epizodikus fejlett tudatosság mellett a szociális odafigyelés és kultúra révén olyan szociális 213 . lehet. önmagunk és környezetünk megfigyelése. hanem magában foglalja magatartásunk akaratlagos kontrollálását is. hogy a környező házak vagy táj jellegzetességei egyáltalán nem tudatosulnak bennünk. általánosított. szimbolikus. hogy érdemes elkülöníteni ezeket a fogalmakat. melynek révén az észlelt események. hogy a tudatosságnak két fő funkciója van: 1. Ez a tervezési és vezérlési folyamat néha gyors döntéseket és azonnali cselekvést igényel (mint a felénk közeledő autó esetében). (emlékeinkről. Tudatában lenni valaminek (to be aware of) annyit tesz.Bár vannak olyan kézikönyvek. elindítása és folyamatos vezérlése a külső és belső ingerfeltételeknek megfelelően. szabályozása. melynek révén képesek vagyunk akaratlagos és időzített viselkedéses és kognitív aktivitást indítani. Az érzékszerveinket állandóan bombázó információözönből nem minden kap tudatos reprezentációt. hogy tudunk belső folyamatainkról. a hozzánk képest külső világ jellegzetességeiről. önmagunk és környezetünk kontrollálása. hogy folyamatosan nyomon követik a testben és környezetében végbemenő folyamatokat. érzéseinkről) és környezetünkről. azonnal felfigyelünk rá. a tudat modern evolúciós értelmezése pedig különösen erősen hangsúlyozza ezt a tényezőt. szemléletes leképezés mellett absztrakt. A tudat fogalma azonban nem merül ki abban. hogy tudatában vagyunk belső és külső környezetünknek. tudatosság (awareness) fogalmai között –. A tudati reprezentáció a konkrét. Ha például egy barátunkkal sétálva beszélgetünk. Figyelmünk elsősorban azokat a mozzanatokat emeli ki. máskor viszont bonyolult tervezési folyamatok során jövőbeli lehetőségek mentális reprezentációi közti választásra van szükség (mint pl. és hangsúlyozza. de ha hirtelen egy autó közeledik felénk. emlékek és gondolatok az aktuális tudatban reprezentációt nyernek. Erre a szociális mozzanatra már Vigotszkij történeti-genetikus elmélete felhívta a figyelmet (1971). és 2. hogy az emberi tudatosság kulcskérdése a társas összehangolódás. Kihlstrom (1984) hangsúlyozza. és túlélésünk szempontjából jelentősek. tudatosodik bennünk a veszély. monitorizálása.

Az észlelés. 1997) – nem automatikusak és nem állandóak. Tudjuk például. mint környezetünk és önmagunk konkrét és szimbolikus reprezentációja. gondolkodás. 214 . hogy mentális állapotainkat más emberek felé kommunikálni tudjuk. hogy ezek mentális reprezentációja és a szelf (mint ágens vagy átélő) mentális reprezentációja között valamilyen kapcsolat jöjjön létre – illetve. később). Az válik tudatossá. vagy megszűnik a kapcsolat a szelf és az észlelés. magatartásunkat. mentális állapotaink más emberek felé történő kommunikálását. 1. emlékezés. 1. dinamikus pszichiátriában (1775-1900) egyre több bizonyíték gyűlt össze a nem tudatos lelki folyamatok létére és jelentőségére vonatkozóan. amelynek nem vagyunk tudatában. A tudat szintjei 2. de annak már nem vagyunk tudatában. hogy esetleg az esemény körülményeinek reprezentációjával is kapcsolat alakuljon ki. ami lehetővé teszi az emberi tevékenységek és gondolatvilág összekapcsolását. A tudatos szint A tudatos élmények mindennaposak. A tudat tehát végső soron úgy határozható meg. és lehetővé teszi. hogy „felfedezze” a nem tudatos. természetesnek vesszük őket. élményeinket. a küszöb alatti észlelés (szubliminális percepció). de a szóban forgó kapcsolatok – Kihlstrom elemzése szerint (1987. tudattalan folyamatokat és azok jelentőségét. amely az ingerek folyamatos monitorizálását és a magatartásnak e monitorizálás alapján történő célirányos. 1. hogy az 1. Lancelot White (1960) és Ellenberger (1970) szerint egyrészt a filozófusok kezdtek bizonyos fokozatosságot felfedezni a tudatosságban. másrészt a különböző pszichopatológiás állapotok tanulmányozása vezetett oda. Descartes dogmává vált gondolata (hogy a lelki jelenségek szükségképpen tudatosak) után az európai gondolkodásnak több évszázadra volt szüksége ahhoz. anélkül.szemantikát teremt. cselekvés és a körülmények mentális reprezentációi között – mint pl. hogy valóságosságukat bizonygatnánk. a gondolkodás és a cselekvés tudatosulásához az szükséges. amnéziás szindróma vagy a hipnózis bizonyos jelenségei esetén – a mentális élet egyes aspektusai disszociálódnak az aktuális tudatosságtól (l. Ez a hozzáférés azonban nem „minden-vagy-semmi” jellegű. 2. Ha valamilyen okból nem alakul ki. A szelf és a kontextus epizodikus reprezentációi a munkamemóriában foglalnak helyet. Sok olyan inger és belső folyamat befolyásolja tudatos tapasztalatunkat. tervszerű vezérlését. hogy milyen gyorsan lezajló folyamatok alapján állapítjuk meg a két tárgy távolságát vagy méretét. amire figyelmünk éppen irányul. hogy két tárgy közül melyik van közelebb hozzánk vagy melyik nagyobb. az emlékek. és a folyamatokat nem kíséri a tudatosság élménye. A reprezentáció a különböző agyi rendszerek feldolgozási folyamataihoz való hozzáférésen alapul. kontrollját is magában foglalja. azokat aktívan kell megteremteni.

1. Vagy például ha valaki megkérdezi tőlünk. Nem tudatos szint Léteznek olyan folyamatok. így a rutinossá vált feladatokból többet is tudunk egy időben végezni. amelyek nem reprezentálódnak a tudatban. teljesen automatikusan mozgunk – azonban. emlékeinkből. azonnal fel tudjuk idézni a szükséges információt. de szükség esetén általában tudatossá tehetők. a kezdetben tudatos figyelemmel végzett viselkedések. 1992) arra utal. miközben egy akár nagyon bonyolult szöveget gépel. azonnal elő tudjuk hívni a tudatelőttes szinten meglévő ismereteket. teljes figyelmünket a fékezésre vagy sebességváltásra fordítjuk. Ez az ún. így nem tudatosak. habituálódnak. azonnal odafigyelünk. nyelvtudásunk. amelyekre éppen nem figyelünk. beszédét kiszűrjük. s így nem tudjuk. azonban szükség esetén tudatossá tehetők. Egy gyakorlott gépírónő például beszélgetni is tud. hogy milyen izmaink működnek. mivel tudatelőttes szinten megvannak. Valószínűleg ilyenek bizonyos testi szabályozási folyamatok. hogy mit írt le. mint amikor tanulni kezdtük az adott mozgást: magasabbra emeljük lábunkat. 215 . amíg valami számunkra fontos információ (mint pl. Miközben sétálunk vagy autót vezetünk. vagy egy gyakorlott sofőr könnyedén társalog és zenét is hallgat. nem figyelünk oda.vagy „menzajelenség” (Farthing. nem figyelünk rájuk. miről beszélgetnek. tudásunkból. 3. Az automatikus folyamatoknak azonban negatív következményei is lehetnek. társaságban vagy sorban állás közben a menzán elmélyült beszélgetést folytatunk valakivel. 2. Ha azonban – akár a szoba másik sarkában is – valaki a nevünket említi.és hormonáramlást szabályozó homeosztatikus mechanizmusok. hogy valamilyen – tudatelőttes – szinten monitorizáljuk a szobában vagy a menzán zajló beszélgetéseket. a sofőr pedig nem veszi észre a fontos útjelző táblákat. amelyek a sok gyakorlás során megszokottá válnak. A tudatelőttes szint A ránk ható rengeteg ingerből. Ha pl. s ezután már nem igényelnek tudatos erőfeszítést. a nevünk említése) fel nem kelti a figyelmünket. és tudatosan kezdjük irányítani mozdulatainkat. Az automatizmusok alig vagy egyáltalán nem „fogyasztanak” figyelmi kapacitásunkból. Szintén tudatelőttes szinten tárolódnak az automatizmusok. hogy bizonyos körülmények között előhívhatók volnának. Vannak olyan információk. hogy hol lakunk. Életünk során felhalmozott ismereteink. készségeink. 1. mindaddig. ha váratlanul akadályba ütközünk. csak éppen nem vagyunk tudatában azok tartalmának. A gépírónő esetleg nem emlékszik arra. így ez az információ nincs mindig a tudatunkban. azonban természetesen nem mindig gondolunk a lakásunkra. emlékeink nincsenek mindig a tudatunkban. ha egy követ kell átlépnünk. és a memóriában sincsenek tárolva úgy. de a tudat számára hozzáférhető részét jelentik. „koktélparti. miközben az útviszonyoknak megfelelően vezet.2. A tudatelőttes emlékek tehát tudásunk és személyes emlékeink tudatunkban éppen nem reprezentált. és milyen a lakásunk. 2. a többi jelenlévő hangját. a vér. ismereteinkből képtelenek vagyunk mindent egyszerre a fejünkben tartani.

4. hogy miért. A disszociáció jelenségei normális személyeknél is jelentkezhetnek stresszhelyzetben és módosult tudatállapotokban. az ilyen viselkedés tudatalatti aktus. A tudattalan kifejezést először Ernest Platner német filozófus használta 1776-ban („Unbewusstsein” illetve „Bewusstloss”). hipnózisban. emlékek. Ezek a disszociált tartalmak tudatalattiak. 1. és a tudatos kontrolltól függetlenül működnek tovább. A disszociáció és a tudatalatti folyamatok fogalma – bár a 20. hipnózisban képessé válnak arra. a pszichológiai distresszhez való alkalmazkodásához önkéntelenül beszűkíti a tudatát. A tudatalatti folyamatok fogalmát a disszociáció fogalmával összefüggésben Pierre Janet francia pszichiáter vezette be (1889) a „funkcionális” mentális betegségek és a hipnózis tanulmányozása alapján. század fordulóján nagyon népszerű volt az Atlanti óceán mindkét partján – a pszichoanalízis térhódításával sokáig háttérbe szorult. A tartalmak 216 . bár amnéziás arra. például hipnózisban. hogy működni tudjon. automatikus írással) ezek is előhívhatók. Mivel a személy nem emlékszik a viselkedés okára. de pl. A hipnotizált személy pl. ám megfelelő feltételek mellett (pl. A „funkcionális” szindrómák. hogy egyrészt nehéz közöttük különbséget tenni anélkül. Tudatalatti szint Vannak olyan – a tudat számára nem hozzáférhető – információk. Egyes eszmerendszerek – gondolatok. mint a tudatelőttes szinten lévők. túl nagy elvárások az egyén felé. baleset. amelyek nem tehetők olyan könnyen tudatossá. Janet szerint e tünetek hátterében az áll. A freudi dinamikus tudattalan-koncepció Freud ön-analízise és klinikai praxisa alapján először az Álomfejtés című korszakos jelentőségű művében (1900/1985) fejtette ki sokat vitatott tudat elméletét. mégis komoly tünetekkel járnak. ami feltételez egy éber tudatosság alatti tudatosságot. cselekedetek – leválhatnak. Tudattalan szint A tudatalatti és a tudattalan szint között sokan nem tesznek különbséget. hogy elköteleznénk magunkat valamilyen elmélet mellett.) a szervezet pszichikus energiájának egy részétől megfosztódik. például a hisztéria. akár mint a főszemélyiségtől független alszemélyiségek a disszociatív identitászavarban szenvedő betegeknél. azonban a fogalom Sigmund Freud munkássága nyomán vált közismertté. hogy valamilyen „pszichológiai mizéria” miatt (örökölt tényezők. disszociálódhatnak a tudat többi részétől. másrészt a tudattalan fogalma az utóbbi időben jelentős változáson ment át. és csak Hilgard neodisszociációs tudat-elméletével (l. hipnózis utáni éber állapotában is végrehajtja az úgynevezett poszthipnotikus szuggesztiókat. Ennek valószínűleg az az oka. 5. s így azért. morális okok. a maihoz hasonló értelemben. stb. olyan mentális betegségek. amelyek nem tűnnek összefüggésben állni semmilyen agysérüléssel. később) nyerte vissza jelentőségét a 20 század végén. szinonimaként használják. 1. hogy reprezentálódjanak a tudatban.2. 2. a disszociatív identitászavar.

eltitkolt vágyak felszínre törnek. hogy mennyire fél az előtte álló feszültségektől. hanem létezik egy olyan – a tudat számára közvetlenül nem hozzáférhető – lélekrész is. legendákban és a folklórban jelennek meg. felettes én). ami tudattalan. Amikor például egy nehéz döntés meghozatalára összehívott ülés elnöke a vita kezdetén bejelenti. hiszen ez a szinte animisztikus fogalom. minden emberben közös (Jung. Ez az érzelmileg jelentős. a Bölcs öreg. Mivel azonban terápiás munkásságának középpontjában is az elfojtott tudattalan tartalmak újra-tudatosítása állt. amely a mai kritikák szerint túlzottan a tudattalan érzelmi vonatkozásaira helyezi a hangsúlyt. de nem minden. tiszta formájukban a mesékben. csak indirekt úton. A jungi kollektív tudattalan Carl Gustav Jung (1875-1961) svájci pszichológus elképzelése szerint a tudattalan nem korlátozódik az egyéni élet hozadékaként felfogható személyes tudattalanra.m. vágyakból. A Hős. 1948). s ebben a rendszerben a tudattalan már nem esik az elfojtottal egybe: „igaz marad. a Sárkány (mindig együtt a Hőssel. Ezek a tartalmak mitológiai jellegűek. 17. mind a tudattalanról tud. őseinktől örökölt ősképek vagy archetípusok alkotják. tiltott vágyak felszínre kerülését egy bennünk levő cenzor vagy őr ellenőrzi. A cenzor szerepét maga Freud is problematikusnak tartotta. mint például a másik nemet reprezentáló anima és animus. hogy minden elfojtott tudattalan. amely az emberiség közös tartománya. s így lelepleződnek. neurotikus tünetek. a tudatelőttesen keresztül. aki – bár kétezer éves – mágiával megőrzi örök fiatalságát. a Megváltó. az Anya. én. A freudi elmélet szerint a gyerekkorban büntetett. eszmékből áll. főleg szexuális és agresszív természetű impulzusokból és ideákból álló eszmerendszer azonban nagyon is hat cselekedeteinkre: kerülő úton. s ezért a lappangó vágy torzítva kerülhet csak kifejezésre. ezzel elárulja. Olyan emlékekből. mítoszokban. a férfiakat disznóvá változtató varázslónő. Ezt a kollektív tudattalan tartományt olyan állandó. amelyeket tudatos szinten túl nehéz volna kezelnünk. „pszichikus egészségünk őre” – amely megóvja a tudatot attól a pszichés fájdalomtól. Valószínűleg éppen a cenzor működéséből adódó dilemma miatt munkásságának későbbi szakaszában. elfojtott. Az anima archetípus jellegzetes megjelenése például az Odüsszeia Kirkéje. vagy Rider Haggard Ayesha-ja. a pszichológusok többségének tudatában inkább Freud korai tudattalan-koncepciója maradt meg. 217 . akinek le kell őt győznie).hozzáférhetőségén alapuló hármas felosztásában a tudat és a tudatelőttes mellett megjelenő tudattalan olyan eszmék rendszere. amelyhez a tudatnak közvetlenül nincs hozzáférési lehetősége. A freudi elszólás kifejezés olyan véletlen megjegyzésekre utal.). hogy „a vitát lezárom”. old.” (i. ezért már kora gyermekkorban elfojtásra kerülnek. álmok vagy elszólások formájában megjelenik viselkedésünkben. amelyekben az elfojtott. de független marad a tudattól. „Az Ősvalami és az Én” (1923/1937) című művében kifejtett topikus személyiségelméletében a tartalmak hozzáférhetőségén alapuló hármas felosztást a személyiség szerkezetének hármas felosztására cserélte fel (ösztönén. amit az elfojtott tartalmak okoznának – mind a tudatról. azaz a tudattalanba száműzzük őket. így sok tudattalan információ kimarad belőle.

mert nem tesz következetesen különbséget a tudatelőttes és tudattalan között. Az érzelmi folyamatok jelentőségét felismerő affektív forradalom hatására később Kihlstrom. hogy ez az anyag – a tudatelőtteshez hasonlóan – bizonyos speciális körülmények között hozzáférhető. mind a szerzett tudás tudattalan lehet a szó szoros értelmében véve. Beszélgetés közben például a hallgató tudatában van a beszélő által kiejtett szavak jelentésének. befolyásolja élményeinket. Chomsky (1980) – az érzelmek jelentőségének túlhangsúlyozása mellett azért is bírálták Freud elméletét. 1987). de közvetlenül nem férhető hozzá az aktuális tudatosság számára. de nem tud azokról a fonológiai és lingvisztikai elvekről. Ezek a modulok az idegrendszer hardverjéhez tartoznak. és ha tevékenységét tudatos erőfeszítéssel próbálja végezni. máshol pedig megengedi. s így az aktuális folyamatok aktívan felhasználják. emlékezés. területspecifikus kognitív modulból épül fel. később). A tudattalan tartalmakat közvetlen introspekció révén nem ismerhetjük meg. és ezt a tudásunkat képesek vagyunk mások számára is kommunikálni – de maguknak a folyamatoknak a működéséhez nincs tudatos hozzáférésünk. hogy tudatában lennénk. a gyakorlás hatására azonban tudattalanná válhat (a zongorista nem képes mások számára elmagyarázni ezt a készséget. Amikor például egy készséget tanulunk. Fodor (1983) véleménye szerint az elme számos veleszületett. a tudatosság és az akarati kontroll hatókörén kívül működnek. Kihlstrom (1987) Science-ben megjelent nagy hatású cikkében az aktuális tudatosság számára közvetlenül nem hozzáférhető olyan észlelés. 218 . de nincs tudatában annak. amelyek olyan aktivitásokat kontrollálnak. akkor az kezdetben hozzáférhető a tudatosság számára (például egy zongoraszonáta lejátszásakor). a pszichoanalitikus dinamikus tudattalan elképzelést bírálva alakult ki. Tobias & Tobis (2000) felhívta a figyelmet az emocionális tudattalan jelentőségére is. amely anélkül. hogy a tudattalan tartalmak elvileg hozzáférhetetlenek. amely jelen van ugyan a mentális rendszerben. tudás és gondolat számára tartja fenn ezt a kifejezést. Helyenként azt tételezi fel. melyek révén a beszélő megnyilatkozását dekódolja. gondolatainkat és cselekvésünket. de viselkedéses szinten és/vagy vegetatív mutatóiban mégis jellegzetes érzelmi reakciót ad. akkor ez interferál a teljesítménnyel). hogy az ember magának az érzelmi állapotának sincs tudatában. Mulvaney. A kognitív pszichológia először a kognitív tudattalan fogalmát írta le. Más folyamatokat ezzel szemben a tapasztalat révén sajátítunk el. 1984. másrészt az is előfordulhat. Az ilyen típusú tudattalan procedurális tudás részben veleszületett. csak következtethetünk rájuk (Kihlstrom. hogy tudatában vagyunk a megnyilatkozások jelentésének. és nem vonható akaratlagos kontroll alá. Ennek két aspektusa van: egyrészt számos esetben az ember tudatában van ugyan emocionális állapotának. mint például a nyelvhasználat vagy a vizuális percepció. Ilyen értelemben mind a veleszületett. A modern pszichológia ezzel szemben a tudattalan kifejezést olyan tudásra tartja fenn. A kognitív pszichológusok – pl. hogy milyen inger váltotta ki az érzelmet.A mai tudattalan felfogás A mai tudattalan felfogás a kognitív pszichológia empirikus bizonyítékainak hatására (l. részben tanult is lehet. Tudatunk elérheti ugyan e mentális folyamatok végeredményét – abban az értelemben.

és összehangolja interakcióját a környezet személyeivel és tárgyaival. trauma. mert öregebb. gyulladás. csak azért. stb. A tudat két szempontja: éberségi szint és tudattartalom 2. A legkisebb ösztökélés elég ahhoz. az ennél magasabb arousal konfúziót eredményezhet a személy viselkedésében. Hagyományosabb szakirodalmak a tudatzavarok világosságbeli fokozatait más nevezéktannal tárgyalják: például kábultság. mert nő. vagy úgy véljük. Éberségi szint A tudat éberségi szintje egy kontinuum mentén írható le. míg a normális szint alatt a kellő energetikai töltés hiánya vezet problémákhoz. anyagcserezavarokban. de (még) könnyen élénkebbé tehető. A szociális ítéletek és következtetések jó részét – különösen. vigilancia: a személy cselekvésében kisebb-nagyobb zavarok keletkeznek. a viselkedés nincs összhangban az adott helyzet elvárásaival. 51 219 . 2. mint a májelégtelenség vagy veseműködés-zavar). Felfokozott éberség. drogok). 2. A tudat normál éberségi szintjétől a kóma felé haladó egyre tompultabb tudatzavarok hátterében igen sokféle ok húzódhat meg: bármely.) vagy az agy normális biokémiai folyamatait kibillentő anyagok. illetve kóma fokozatait különítik el. hogy pontosan megmondjuk. stb. 1. a helyzetnek megfelelő. inadekvát elemek jelennek meg. az agyat vagy annak vérellátását károsító folyamat (pl. hogy rosszabbul parkolja be autóját egy szűk helyre. Letargia: álmos. Az egyes szinteket az alábbiak szerint határozhatjuk meg (Ely és mtasi 2001 alapján) 51: Éberség: a személy „önmagától” (tehát pl. amelyek az első benyomás kialakulásában vesznek részt – valószínűleg tudattalan folyamatok mediálják. Lassabbnak látunk valakit egy másik embernél. szopor. élénkítőszerek nélkül. Például az egyik ember arca jobban tetszik nekünk. szomnolencia. hogy a teljes tudatosság szintjét elérje. éber állapotnak. attitűdjeink kialakításakor olyan sztereotípiák aktiválódhatnak bennünk.) teljesen tudatában van a környezetének. illetve nem jelenik meg spontán adekvát interakció a környezettel. 2. a környezet néhány elemének már nincs tudatában. Bargh (1997. de képtelenek vagyunk arra. mind az emocionális tudattalan nagy hatást gyakorol társas folyamatainkra. csak azért. hogy a társas megismerést és a társas viselkedést egyaránt befolyásolják a tudatunk számára hozzáférhetetlen folyamatok. cselekvése összerendezett. szemikomatózus állapot.Mind a kognitív. Másokról alkotott véleményünk. mint a másiké. Az utóbbi idők szociálpszichológiai irodalma – pl. akár kívülről bevitt anyagok miatt (pl. daganat. 1999) – hangsúlyozza. amelyekről nem is tudunk. mi okozza ezt a preferenciánkat. amelynek a közbülső tartománya (része) tekinthető a normális. akár belső okokból képződve (pl.

Önmagunkat egységes énként éljük meg.Stupor: nehezen ébreszthető. amely gyors. Zavarok jelentkeznek az ön-azononágban. a tárgyak ismertetőjegyeiből a „kötés”-nek (binding) nevezett folyamat révén tárgyakká integráljuk ezeket a különálló tulajdonságokat. Tudattartalom Bár perceptuális rendszereink különböző ingersajátosságokat detektálnak. a frontális lebenyt. s ennek megfelelően tárgyakra. figyelmi állapotban. és megfelelő körülmények között képes felidézni a tanulási helyzetet. stb. Az amnézia-kutatás és a munkamemória jelentőségére irányuló vizsgálatok feltárták. nem mutatja jelét annak. Az éntudat folytonosságának kialakulásában az emlékezet folyamatai játszanak jelentős szerepet. amelyben a figyelem. ha a személy megismerő folyamatai (észlelése. a hippocampust és a diencephalont. és csak nem megfelelő szintű interakcióra hozható fel. a tér. A zavartság (konfúzió) a tudattartalom viszonylag enyhe megváltozásával járó tudatzavar. vagy az összes elemének. demencia. amely magában foglalja a temporális lebenyt. 2. gondolkodása. hogy a belső beszéd révén az eredetileg külső társas elvárásokat közvetítő nyelvvel kontrollt gyakoroljunk viselkedésünk fölött (Lurija. erős ösztökélés ellenére is csak részlegesen válik éberré. hogy az éntudat folytonosságához az epizodikus vagy élményszerű emlékezeti rendszer épsége szükséges. disszociatív tudatzavarok – terjednek. és nem ingersajátosságokra reagálunk. nincs tudatában a környezet legtöbb. pszichózis. kontextust is. hogy a környezetének tudatában lenne. 1996). melyek sérülése amnéziát okozhat (összefoglalása: Baddeley. később) megfigyelhető 40 Hz-es gamma-oszcilláció áll. Ez a prefrontális területek működésével függ össze: egyrészt ezek teszik lehetővé. amely a különféle agyi központokban zajló feldolgozás szimultán. a legerősebb ösztökélés mellett sem. figyelme. nem mutat spontán interakciót az őt kérdezővel. nem mutat spontán interakciót az őt kérdezővel. A tudat tartalmi vonatkozása akkor helyes (normális). 2001). időben és önmagát tekintve jól tájékozódik. 1975). valamint REM alvás alatt (l. emlékezete. 220 . Ezek egyikének vagy mindegyikének zavarait fokozatokba rendezhetjük.) az adott kultúrában elvártak szerint működnek. első alkalommal létrejövő tanulást tesz lehetővé. a memória. a személy térben. a perceptuális folyamatok és a végrehajtó folyamatok deficitesen működnek. másrészt a következmények érzelmi előrejelzése is e területekhez kötődik (Damasio. delírium. koherens egésszé való összekötéséért felel. Énképünk folyamatosságához szorosan kapcsolódik jövőbeli cselekvéseink következményeinek előrejelzése és az ennek megfelelő viselkedéstervezés. 2. 2. Neuroanatómiai szempontból ez a folyamat egy olyan rendszernek tulajdonítható. amelyek a viszonylag enyhe zavartságtól a súlyosan patológiás tudatállapotokig (lásd később) – epilepszia. A kognitív idegtudomány módszereivel végzett vizsgálatok arra utalnak. Kóma: nem ébreszthető.és időfelfogásban. hogy e folyamat hátterében feltételezhetően a kéregben éber.

vizuális. az általa dominánsnak illetve alternatívnak nevezett tudatműködésekről. hogy az ember képes: o figyelni o külső és belső ingereket felvenni. Ha ez így van az egyes aspektusoknál. egy vizuális inger kontúrja. verbális működés szerint gondolkodnak. a tudat aspektusai nem dichotóm jellegűek. A két szélsőség között többen kontinuumot feltételeznek. Preferált kognitív stílus: egyéni eltérések tapasztalhatók abban. nyelvhasználatra o érezni (to feel) o cselekvését szándékai és akarata szerint szervezni. irányultságát vagy épp aktivitási szintjét. Valójában számtalan tudatállapot rajzolható meg ezen aspektusok finoman kalibrált értékeinek együtteseként.) megfelelően „egymásra találnak-e”. ugyanakkor flexibilitást mutatni abban. Ha a tudat funkciója felöl közelíthetünk. mi mindent lát el a tudat. hogy a személy az éber tudatműködés során milyen kognitív stílust. A számos megközelítést összegezve Tassi és Muzet (2001) a megfelelő tudatműködés kritériumaként felsorolja. hogy a kognitív feldolgozás teljesen más rendszerekben futó elemei (pl. mozgása. különösképpen igaz ez az egyes aspektusok pillanatnyi értékeivel jellemezhető aktuális tudatállapot esetében. vagy valamely fokú (akár teljes) disszociáltság figyelhető meg. stb. tekintélyes „listát” kapunk arra nézve. hogy az ember uralni tudja önnön tudatállapotának tartalmát. Integráltság: az egyén tudatának alrendszerei között mekkora az átjárhatóság: van-e információáramlás az egyes alegységek között. színe.és az önazonosság reprezentálására o e reprezentációk nyelvi szimbólumainak előállítására.3. hanem számtalan fokozat illetve forma különböztethető meg. analitikus. hogy időlegesen elmozdul az általa rendszerint preferált stílustól. a változást detektálni és hozzá alkalmazkodni o előhívni a tárolt információkat. Az itt felsorolt szempontok egyenként sem tekinthetők „fekete-fehér” kategóriáknak. Vannak. intuitív. a viselkedését integrált kontrollált. A normál éber tudat jellemz ő i Kontrollálhatóság: azt fejezi ki. A mi kultúránkban. és az átélő szubjektíve egységes ingereknek éli-e meg az élményt. később) kínálnak lehetőséget a másfajta (alternatív) forma átélésére. feldolgozási módot részesít előnyben. verbalitást és elemző gondolkodást kíván meg ( az uneståhli domináns stílus). ahogy ezt Uneståhl (1981) rendszere is. a módosult tudatállapotok (l. ahol a „normális” tudatműködés megfelelő szintű logikusságot. a memóriában őrzött reprezentációkat használni o az idő-. koherens jelleggel vezérelni o célirányosságot. Az egyéni eltérések mellett természetesen mindenkinél előfordulhat. akik általában a logikus. hogy az adott tervet változó feltételek mellett is végrehajtsa o metakognícióra (a szelf és a megismerési folyamatok ismeretére és kontrolljára) 221 . az újdonságot. Egységesség: arra utal. mások tudatműködése inkább egészleges. szerialitást. a tér.2.

Ennek ellenére a két félteke eltérő működésmódjáról. tudatzavarról beszélhetünk. hogy ezzel megakadályozzák az epilepsziás roham átterjedését a másik agyféltekére). hogy ha nem beszéddel. hogy az egyenesen előre tekintő személy bal-. nyitott szemmel jár-kel. de úgy tűnik. amikor is a személy viselkedése teljesen passzív. Ugyanakkor ennek fordítottja is elképzelhető. hogy – a jobbkezes – kísérleti személynek csak az egyik agyféltekéjéhez juttassanak el valamilyen ingert. de felismerhetően). hogy két agyféltekéjük művileg szét van választva. pl. amelyek mégiscsak látványos jelét adták annak. illetve a beszéd és a tudatosság viszonyáról olyan lényeges adatokkal gazdagították a tudományt. a külső szemlélő számára úgy tűnik. Bal kézzel le tudja rajzolni (noha a balkezes rajzok természete szerint girbe-gurbán. hogy kutatótársaival. hogy tud-e az ingerről. 3. Ez például a látás esetében úgy történik. illetve jobb látóterében rövid ideig felvillantott kép vagy szó – a látóidegek lefutása révén. beszél.Ha ezek bármelyike zavart szenved. sőt – igen ritkán – általános altatás alatt. hogy ez a műtét mibe is szól bele igazán (összefoglalása: Gazzaniga. hogy az éber. hogy nem is tud róla. Bogennel és Vogellel együtt olyan kísérleti elrendezéseket dolgozott ki. 222 . A modern tudat-tudattalan felfogást megalapozó empirikus bizonyítékok 3. Hasítottagy-kísérletek A tudat megértéséhez annak ellenére jelentősen járultak hozzá az ún. hogy a kérgestest (corpus callosum) műtéti átmetszésével megszakítják a két agyfélteke közötti természetes kapcsolatot (a célból. hanem más módon kell kimutatnia. Jól példázza ezt az „alvajáró” esete. 1977). amit nem módosított a műtét – csak a jobb-. Roger Sperry 1982-ben Nobel díjat kapott. aki teljesen ébernek tűnik. Gazzanigával. hogy valamilyen elrendezésben elérik. 1. a kóma állapotának bizonyos eseteinél. és mégis pontosan tudatában lehet az illető környezete eseményeinek. 1998/2004. hasítottagykísérletek. A jobb agyféltekébe juttatott inger esetén azt tapasztalták. Ugyancsak ki tudja választani jobb keze tapintásával a vetített képnek megfelelő tárgyat. egyáltalán nincs kontaktusa a külvilággal. hogy a páciens nem képes megmondani ezt. Kiderül azonban. hogy eleve beteg (súlyos epilepsziás) személyeken végzett viszonylag drasztikus agyműtét után szerzett tapasztalatokkal szolgáltak. Ezt követően kell valahogy számot adni a páciensnek arról. Ez azt vetné fel. Ezt követően az ún. Ezen funkciók lényege. Sperry fő érdeme az. nincs tudatában saját állapotának. egészséges tudathoz a felsoroltak mindegyike zavartalan kell legyen. illetve bal agyféltekébe jut. mégiscsak képes rá. A kísérletek sémája az. A műtét lényege. Sperry. hasított agyú páciensek a hétköznapi életben alig-alig mutatták jelét annak. hogy a kísérleteket kezdeményező kutató. mi volt az inger.

Bár a jobb agyfélteke is képes volt számot adni a bejutó ingerekről. Ez azt jelzi. Ez azzal jár. Egy kísérletben például két egyforma házról készült rajzot mutattak a betegeknek. hogy csak a bal félteke számára (ami a jobbkezes személyek esetén a nyelvben és a beszédben domináns) hozzáférhető ingerek mutatják a hétköznapi értelemben vett tudatosságot. például nekimennek a bal oldalon lévő tárgyaknak. s így prózaibb módon elkerüli az – időnként hamis – értelmezéseket (Gazzaniga. hol érintették meg őket testüknek azon a területén. A betegek. A bal félteke kreatív. 1998). hogy a beteg a látómező bizonyos részeiben nem észleli tudatosan az ingereket. csak éppen nem verbális úton. hogy az egyik rajz bal szélén lángok csaptak ki a házból. mintha kigyulladt volna. hanem más módon. vaklátást idézik elő. amelyen egyébként teljesen érzéketlenek. A vizuális neglect jelenségekor a betegek a jobb oldali parietális lebeny sérülése következtében figyelmen kívül hagyják látóterük bal felét. azzal a különbséggel. narratív értelmezőmechanizmusa magyarázatokat keres az események miértjeire. míg a jobb agyfélteke nem keres magyarázatokat. ha választaniuk kellett (Marshall és Halligan. sőt bizonyos egyszerű megkülönböztetéseket is tud tenni a tárgy színére vagy csíkozására vonatkozóan (Weiskrantz. 3.. Az idegtudomány képalkotó eljárásaival kombinált újabb hasítottagy-kísérletek azt is kimutatták. 1998/2004). így feltételezhető. 223 . bár nem tudtak számot adni a két rajz közti különbségről.Ezek a kísérletek világosan mutatták. hogy a normális tudat a két félteke integrált működéséhez kapcsolódik. a valódi tudatosság szempontjából a megnevezésnek kitüntetett szerepe van. 1986. a bal félteke a kontextus vagy a környező események alapján képes egy emlék eredetét meghatározni. hogy azért hatnak rájuk a bal látótérben lévő dolgok. az ún. felszólításra mégis képes a tárgy felé nyúlni. 2. s így időnként hamis emlékeket. megmutatni a számára „láthatatlan” tárgyat. akik – bár képesek arcokat észlelni – tudatosan nem ismerik fel szeretteik arcát sem. 1990). Megfelelő eljárással azonban mégis kimutatható. A prozopagnóziás betegek. mégis általában a nem égő házat választották. A metakogníció. Egészséges embernél a két agyfélteke integráltan működik. hamis interpretációkat vet fel. a megismerési működések saját megismerésünk tárgyává válása a bal félteke megnevezési és értelmezési aktivitását feltételezi. hogy míg a jobb félteke egyszerűen csak az inger perceptuális jellemzőit figyeli. Neuropszichológiai betegek vizsgálatából nyert bizonyítékok A látókéreg részleges sérülései a vizuális észlelés sajátos zavarát. hogy valamilyen – a tudatosság számára nem elérhető szinten – mégis megtörténik a megkülönböztetés. Hasonló jelenségeket a tapintás területén is megfigyeltek: a betegek ki tudják találni. jellegzetes vegetatív válaszmintázatokat mutatnak az arcokra.

amelyet a vizsgálati személyek az esetek ötven százalékában detektálni képesek. A küszöb alatti észlelés (szubliminális percepció) azt a lehetőséget jelenti. illetve szorongást keltő szavakat exponáltak. az érzelmek és a személyiség kérdéseivel is összekapcsolja. A küszöb alatti észlelést gyakran tachisztoszkóppal vizsgálják: ezzel lehetséges az ingerek olyan rövid idejű felvillantása (például 1-5 milliszekundum). amelyek túl gyengék ahhoz. előfordulhat. század fordulóján divatos mozgalom tudományos elemzésével kimutatták. A detekció valószínűsége a küszöbérték alatt és felett is összefügg az ingerintenzitással. Az ilyen idegen kéz szindrómában (vagy „anarchisztikus kéz” szindrómában) szenvedő beteg sokszor ki akarja dobni a kezét az ágyából. 1994). a jelenség nem ment feledésbe. ami azt a lehetőséget veti fel. illetve tudatalatti feldolgozás mégis történik. vagy elveszti a kontrollt a keze felett. Küszöb alatti észlelés (szubliminális percepció) A klasszikus pszichofizika kutatói feltételezték. hogy az ilyen rövid ideig exponált. A 19. és megragad különböző dolgokat (Della Sala. ami nem elég az inger tudatos észleléséhez. Poetzl bécsi neurológus ezzel a technikával már 1917-ben kimutatta. 1987).-20. vegetatív reakcióira és viselkedésére mégis hatnak az ingerek.Frontális sérülés esetén sajátos disszociációt élhetnek át a betegek: úgy érzik. Marchetti és Spinnler. a tabu szavak felismeréséhez hosszabb 224 . és bizonyos tudatelőttes. hanem az egész agy integrált működése is szükséges. 1917). A küszöb alatti észlelés vizsgálata a percepciókutatás új szemléletének (New Look) a gyökerét képezte. Mivel Freud az Álomfejtés 1919-se módosított kiadásának lábjegyzetében felhívta erre a technikára a figyelmet. mintha a kezük nem tartozna hozzájuk. ami akaratán kívül ide-oda nyúlkál. hogy a verbális beszámolóval járó tudatos működéshez nemcsak a két agyfélteke integrált aktivitása. „tabu” szavakat. A küszöböt azzal a legkisebb ingerrel határozták meg. hogy tudatosan észlelhetők legyenek. Ez a 40-es évek második felében jelentkező irányzat kísérletet tett arra. hogy amikor a személyeknek tachisztoszkóp segítségével vegyesen közömbös és társadalmilag tiltott. illetve nem tudja kontrollálni mozgását. hogy egyes ingerek. mégis befolyást gyakorolhatnak a perceptuális és kognitív folyamatokra. hogy a gondolatátvitelnél és a telepátiánál küszöb alatti ingerek befolyásolták a médiumok észlelését és viselkedését (Coover. hanem a továbbiakban is nagy érdeklődést váltott ki. amelyet a detektálható legkisebb inger reprezentál. hogy a beteg nem tud beszámolni az észlelt ingerekről. Bruner. noha észlelésére. hogy az észlelés kérdését a motiváció. Mindezek a jelenségek arra utalnak. Ha ez agysérülés következtében károsodik. hogy a szenzoros-perceptuális rendszer a küszöb alatti ingereket is feldolgozza (Kihlstrom. Postman és munkatársaik például kimutatták. hogy minden szenzoros modalitásban létezik egy abszolút küszöb. A küszöb alatti hatások kezdeti vizsgálatát a spiritiszta szeánszok médiumainak megfigyelése inspirálta. valamint a viselkedésre. az ingerléskor fel sem ismert küszöb alatti ingerek megjelentek a személyek álmaiban (Poetzl-jelenség). 3. 3.

A mentális életnek ezt az aspektusát Dixon nyomán (1981) tudatelőttesnek nevezhetjük. illetve többszöri megjelenítésre volt szükség. míg a tortát nyújtó fiú vetítése után a többség udvariasnak. Az előfeszítő inger vagy egy olyan szó volt (például kenyér). mint az A2 képet. VI/2. ami összefüggött a később bemutatott célszóval (szendvics). s így lehetetlenné tette annak tudatosulását) a semleges hatású B ábrát. Annak ellenére. hogy az ingerek emocionális jelentőségét. hogy jellemezzék a fiút. akik az aktuális tudatosságból kizárt potenciálisan fenyegető észleletek. ha előtte az A1 képet látták (maszkolva). ami tudatelőttes: a tudatelőttes kifejezés arra a deklaratív tudásra vonatkozik. a nyugodtan álló fiút mutatta be. A 2. mint a közömbös szavak felismeréséhez. A tudatelőttes feldolgozás meggyőző bizonyítékát jelentik a küszöb alatti előfeszítés (priming) technikával végzett kísérletek is. Bővebb magyarázat a szövegben. ingert. hogy azok a tudatosságot elérték volna. A jelenséget perceptuális hárításnak nevezték el (Postman. Bruner. Ezek az eredmények egyértelműen implikálják. gyors egymásutánban felvillanó figurális mintát alkalmazott a visszafelé ható maszkolási próbában (metakontraszt helyzet). De fontos ez a jelenség a pszichoanalitikusan orientált terapeuták számára is. majd 30-100 milliszekundumos késleltetéssel (ami maszkolta az 1. A küszöb alatti előfeszítés demonstrációja Eagle (1959) kísérletében. Erdélyi (1996) klinikai tapasztalatok és a modern kísérleti emlékezetkutatás alapján számos technikát mutat be a küszöb alatt észlelt ingerek emlékezetbe idézésére. Az 225 . 1948). A küszöb alatti észlelés iránt nyilvánvaló okoknál fogva nagy érdeklődést mutatnak a reklámcégek. ha elsőként a férfira támadó fiú képét vetítették nekik. emlékek. vagy pedig egy azzal nem összefüggő szó (targonca). Marcel (1983) a küszöb alatti előfeszítő hatást verbális anyagon is kimutatta. Először vagy a férfira támadó fiú (A1) vagy a férfinak tortát nyújtó fiú (A2) képét mutatta be a kísérleti személynek. fantáziák és késztetések tudatosítása révén kívánják gyógyítani az elfojtás okozta tüneteket. A személyek szignifikánsan negatívabbnak ítélték a B képen látott fiút. A kísérleti személyek feladata az volt. rosszindulatra hajlamosnak jellemezték a fiút akkor. Nem a feldolgozás maga az. inkább agresszióra. hogy a személyek az ingerpár első képéből tudatosan semmit sem észleltek. kedvesnek látta. ábra.expozíciós időre. Eagle két. ami a kognitív feldolgozás tárgyát képezi. McGinnies. valamint egyes fizikai tulajdonságait és mintázatait már az előtt elemezzük. ábra Eagle (1959) klasszikus kísérlete alapján illusztrálja ezt az eljárást.

hogy tudatosan nem találják ismerősnek ezeket az ingereket. hogy mivel az ilyen döntések nyilvánvalóan bizonyos szintű szemantikus feldolgozást igényelnek. mivel mindkét esetben arról van szó. hogy a múlt tudatos felidézését jelentő explicit emlékezés mellett olyan emlékezés is létezik. mint az új tételeket. az ehhez hasonló kísérletek azt mutatják. hogy az ingerek jelentésének feldolgozása az aktuális tudatosságon kívül is végbemehet. 1989). de nem emlékeztek azokra a körülményekre. amely a tudatosság részvétele nélkül mutatja egy elmúlt esemény hatását egy feladat teljesítményére. 226 . A kísérleti személyek a számukra detektálhatatlan (például egy milliszekundumig bemutatott) korábban ismeretlen ingereket ismételt bemutatáskor kellemesebbnek. Ha ezután egy újabb páros asszociációs feladatban az elfelejtett párokat teljesen újakkal vegyítve mutatták be. vagy kognitív teljesítmény javulásában jelentkezik (Schacter. fejezet részletesebben tárgyalja. Egy kísérletben például a kísérleti személyeket páros asszociációs tanulásra kérték. Képesek még új motoros és kognitív készségeket is elsajátítani. ha az előfeszítő inger jelentése összefüggött a célinger jelentésével. Az emlékezés természetéről szóló IV/1. hogy a tudatelőttes feldolgozás erősen befolyásolja emocionális ítéleteinket. így azt a kísérleti személyek nem tudták tudatosan detektálni. Az implicit emlékezet fogalmi szempontból hasonlít a küszöb alatti észleléshez. hogy a célszó valódi. Ez az implicit emlékezet a készségekben mutatkozik meg: általában az észlelési. a tudatosan fel nem idézhető emlékek is hathatnak így. 3. Bár a személyek a korábban látott tételeket nem ismerték fel tudatosan. Bár az ilyen betegeknek erősen romlik az explicit emlékezete. Implicit emlékezet Ahogy a tudatosan nem észlelt inger befolyásolhatja a tapasztalatot és a gondolkodást. Ezután egy lexikai döntési feladatot adtak a személyeknek: el kellett dönteniük. vonzóbbnak látják. 4.előfeszítő ingert random betűsorokkal maszkolták.”) A későbbi próbákban a betegek az anyagra vonatkozó kérdésekre helyes válaszokat adtak. megtakarítást figyeltek meg a tanulásban. Azt is kimutatták. A nem tudatos emlékezet legdrámaibb példáit amnéziás betegeknél figyelhetjük meg (részletesebben a IV/1. értelmes szó-e. a gondolkodásra és a cselekvésre. mégis könnyebben tanulták azokat. Kihlstrom (1987) hangsúlyozza. mint a küszöb alatt előzetesen nem exponált ingereket. mozgásos. Ezt a jelenséget forrás-amnézia vagy kriptomnézia néven ismerjük. Schacter és munkatársai például kérdés-felelet formájában tényszerű információkat nyújtottak amnéziás betegeknek (például: „Mi volt a foglalkozása Bob Hope apjának? Tűzoltó. implicit emlékezetük viszonylag megtartott. A küszöb alatti észleléstől eltérően azonban az implicit emlékezet esetében az egyén a szóban forgó eseményt tisztán percipiálta. fejezetben). annak ellenére. amelyekben ezt a tudást elsajátították. majd négy héttel később kulcsingeres felidézési illetve felismerési teszttel kimutatták. amelyek között ezekhez az információkhoz hozzájutottak. hogy a tudatosság számára nem hozzáférhető események hatnak az élményekre. de nem emlékeznek azokra az epizódokra. hogy elfelejtették a párokat. A döntés reakcióideje gyorsabb volt.

hogy a szervezetet kellő mennyiségű. Fülükön fejhallgató folyamatosan tengerzúgás-szerű hangot közvetített. szenzoros deprivációs kísérletek (ezek helyesebb neve: perceptuális izoláció. Kimenekültek a kísérleti kamrából. Mindössze annyi dolguk volt. értelmes tudatműködés tehát alapvető zavart szenvedett a mintázott. amiért még pénzt is kaptak (napi 20 dollárt). illetve újabban REST. Kóma Napjainkban a koponyasérülések javarészét fiatalemberek (főképp férfiak) szenvedik el. Ezzel a módszerrel pontozható a 227 . kezükre olyan hengereket tettek. A kómás beteg se nem éber.figyelmet fordított rá. ami a restricted environmental stimulation technique – korlátozott környezeti ingerlés technika – szavak rövidítése). Ezek egyike. se nem alszik. bizarr testérzések lettek úrrá rajtuk. A különbség ellenére azonban mindkét jelenségcsoport fontos bizonyítékot jelent arra vonatkozóan. Ezzel tehát kizárták. hogy észlelés és emlékezés az aktuális tudatosságon kívül is végbemehet. A helyzet viszont meglehetősen sajátos volt: a kísérleti személyek szemén áttetsző lap volt. mozgásos válaszok és verbális válaszok. Ez az éberség fokát három területen méri: szemnyitás. 1. értelmes ingernek kell érnie. Az egészséges. hiszen nem tudták gondolataikat. hogy a fő érzékszervek értelmes. amelyek megakadályozták a tapintást. Szenzoros deprivációs kísérletek A tudat megfelelő működéséhez számos feltételnek kell teljesülnie. 4. közlekedési. Ezekben a kísérletekben önkéntes egészséges egyetemisták vettek részt. A kóma a tudat éberségi szintjének szélsőséges formája. Patológiás állapotokhoz köt ő d ő f ő bb tudatzavarok 4. változatos külvilággal való aktív kontaktus hiányában. Megdöbbentő erővel mutatták ezt az 1950-es években végzett ún. Önálló tudatállapot-formáról van szó. emlékeiket kontrollálni. amely önmagában is sokszínű. s az esemény lejátszódása idején az aktuális tudatosságban is megjelent. de a formák már kivehetetlenek voltak. A kóma mélységének megállapítására különféle kritériumrendszerek ismertek. mintázott.illetve ipari balesetekben. Glasgow Kóma Skála. hallucinációik voltak. A koponyasérülések gyakran járnak kómával illetve amnéziával. Ezt a helyzetet – tervükkel ellentétben – nagyon nehezen tűrték a kísérleti személyek. ami fényt ugyan áteresztett. 3. 5. melyek közül a legelterjedtebb az ún. hogy mennél több időt töltsenek el a kísérleti helyiségben. jelentésteli ingerekhez jussanak.

opiátok). A személy képessége az információ felfogására. Delírium A delírium akutan fellépő. Puma –rámutatnak arra. illatok. semmibe meredés jelzi a tudatállapot-változást. és előállhat sokféle drog (pl. ha az intenzív kezelés során kezdettől fogva értelmes. villogó fény. A koponyasérüléshez kapcsolódó amnézia kiterjedhet csak a kómás időszakra. jelentésteli ingerekkel gazdagítjuk környezetüket (pl. Ha mindezen „objektív” háttértényezőt kizárhatjuk. hogy a beteg agyában abnormális elektromos tevékenység keletkezik. 228 . Diószeghy. A legtöbb epilepsziánál megjelenik az (1) aura. amelyben kóros működést mutatnak a kognitív funkciók. valamint a sérülést követő időszakra vonatkozóan is (anterográd amnézia). kóros sejtburjánzás. alkohol. rendszerint reverzibilis. Epilepszia A rendkívül sokféle formában megjelenő epilepszia lényege. vérnyomáscsökkentők) vagy egyéb toxinok (pl. érintés). Varga. nagyjából a sérülés mértékétől függően. anesztetikumok. gyógyszerek adása. Van. Pénzes 2000. de van. Az epilepszián belül számos fontos tudatállapot illetve tudatzavar figyelhető meg. A delírium hátterében számos organikus ok is állhat.beteg pillanatnyi állapota. tárolására és előhívására súlyosan károsodik. aki teljes eszméletvesztést mutat. A delírium rövid idő alatt (akár órák alatt) fejlődik ki. bizonyos orvosi behatások. köszönés). személyes relevanciájú. Az epilepsziával járó tudatállapot módosulás is sokféle formát ölthet. láz. Erre az időszakra a betegek rendszerint nem emlékeznek (amnéziásak). vagy valamely kiváltó okhoz köthetően (pl. az agitáció is gyakran vezet delíriumhoz. hogy a kómás betegek javulását nagyban segíti. hormonális tényezők. ám megjelenhet a sérülést megelőző időszakkal kapcsolatban (retrográd amnézia). szerves oldószerek. Fejes. gyógyszer (pl. félelem. Az ún. Hannich. beszélünk hozzájuk. szén-dioxid. akinél pusztán rövid ideig tartó kihagyás. hallucinogének. egyes toxinok adása vagy megvonása. akkor a delírium létrejöttéért a beteg szélsőségesen negatív érzéseit okolhatjuk. 4. Ezt az összefüggést hazai tapasztalataink is megerősítik (Diószeghy. 2. Többen – például Cheek. alkohol. szénmonoxid) adagolása vagy megvonása nyomán. 2003). és az ezekből következő motoros nyugtalanság. fluktuáló lefutású tudatzavar. és így tovább) vagy látszólag spontán módon. 3. illetve (2) maga az eszméletvesztés. illetve fenntartjuk az emberi érintkezések alapvető formáit (néven szólítás. kritikus állapotú betegek esetében a szorongás. Rendszerint éjszaka súlyosabb formát mutat. s így folyamatában jól követhető a kómás állapot mélységének alakulása. alvásmegvonás. a roham közeledtét jelző élmény vagy érzés. Az amnéziás időszak másodpercektől akár napokig is eltarthat. zene. feldolgozására. 4. kortikoszteroidok. vagy ezek kombinációja esetén lép fel. Varga.

4. 2003) a zavar lényege. 4. s mindez ahhoz vezethet. 229 . rövid-távú memóriája. stb. a személy nem tudja a valóságot és a fantáziatevékenységet elkülöníteni. 5. amelyek felelőssé tehetők ezért a változásért. érzékelési képessége. a beteg olyan mértékben kiszolgáltatott.és személyiségváltozással járhat. A szkizofrénia diszkonnekciós elméletei szerint (Kéri. illetve mint átélő közötti természetes összhang. hogy míg az önmagával kapcsolatos információk hozzáférhetőek (pl. hogy megbomlik a saját test reprezentációja és a szelf mint ágens (hatótényező). a végrehajtó funkciók zavara. a kialakulásért felelős tényezőtől. Fokozatosan. impulzivitással jár. Lefutása lehet statikus. melyik országban van). saját nevét. szabad mozgás. születési idejét jól tudja a beteg). A memória károsodása mellett az alábbiak legalább egyike is megjelenik: afázia. hogy az már károsítja a személy munkaképességét vagy társas életét. A valóság-ellenőrző képesség zavaránál feltűnő. hogy képtelenné válik társas kapcsolatai harmonikus fenntartására. hogy ezek a körülmények elegendőek lehetnek a tudatállapot szélsőséges módosulására. hetek vagy hónapok alatt fejlődik ki. A tiszta tudatú időszakokat váltogatják a különböző fokban zavart szakaszok. érzékcsalódások lépnek fel. irányítani és egy tárgyon tartani. a külvilággal kapcsolatos tájékozottság megdöbbentő mértékben károsodik (pl. 4. gondolati. amelyben a korábban elsajátított intellektuális képességek romlása jelenik meg.és beszédorientáltsága. s mindez hangulati. apraxia. Demencia A demencia a kognitív deficitek generalizált megjelenésével járó állapot. az Intenzív Terápiás Osztályon (ITO) különösképp. Mára számos idegrendszeri struktúra szerepét tisztázták. A beteg nem tudja figyelmét fókuszálni. amelyben hallucinációk. sokszor olyan alapvető dolgoktól van megfosztva (mint pl. illetve napi tevékenysége zavartalan elvégzésére. Hangulati ingadozásokkal.). olyannyira nem kontrollálja az eseményeket.Sok kórházi kezelés során. A kognitív funkciók zavara olyan mértékű. hogy az anterior cingulum alulműködése és a fronto-limbikus kapcsolatok megszakadása áll annak hátterében. A mások tudatállapotaival kapcsolatos elképzelések a mentalizációs (tudatelméleti) funkció zavara a bal fronto-temporális rendszer patológiája miatt következik be. Pszichózis A pszichózis szélsőséges mentális zavar. a beszédképesség. amelyekben zavart szenved a beteg koncentrációképessége. azt sem tudja meghatározni. Janka. illetve a kezelés jellegétől függően. A deliriózus állapotban a tudatállapot változékony. s így zavart szenved a viselkedéskontroll. progresszív vagy reverzibilis. agnózia. hogy a beteg nem tudja belső beszédét a külsőtől megkülönböztetni. Idegtudományi módszerekkel kimutatták. fluktuáló.

hogy leválasztja (disszociálja) tudatáról az emléket. traumatikus események. bőrérzéketlenség) jelennek meg. mimikájában és beszédében jellegzetes változások figyelhetők meg. Ugyancsak érzelmi megterhelés hatására. Lev Tolsztoj halála előtti híres „futása” a legismertebb példa erre. az emlékezet és a tudat különböző területeinek integrációja. ezért a kialakuló disszociáció felfogható a gyerekkori traumatikus élményekkel szembeni védekezésként. csökkent izom tónus). mint egy gyerek. melynek hatására elindul megszokott környezetéből. vagy idős korban jelennek meg a disszociatív „futások” (fúgák). A külső megfigyelő számára ez úgy nyilvánul meg.4. hogy ugyanabban a testben több különböző személyiség étezik. illetve észlelési kiesések (hisztérikus vakság. agyi elektromos tevékenysége) is megváltozhatnak (Putman. Disszociatív zavarok Emocionális problémák. sőt még élettani folyamatai (vérnyomása. Ez a másodlagos alszemélyiség tud egy 7 éves korában történt traumatikus eseményről (idősebb bátyja megerőszakolta. 230 . ilyenkor csak a Kathy névre hallgat. Egyik érdekes eset például Katherine-é: 29 éves fiatal anya. A disszociatív identitászavarban szenvedők gyakran éltek át – Katherine-hez hasonlóan – fizikai vagy szexuális bántalmazást gyermekkorukban. s ezután a fájdalmas és félelmetes esemény után elkésett a vacsoráról. A hisztériás jelenségek is disszociatív jellegűek: ezeknél egy traumatikus élményt követően minden szervi ok nélkül mozgászavarok (bénulás. például egy szeretett személy váratlan elvesztése vagy súlyos gyerekkori bántalmazás miatt organikus ok nélkül is felléphetnek tudatzavarok. feszült. férjével jó kapcsolatban lévő nő volt – depressziós. mert „a szex rossz és bűnös”. memória. Ilyenkor széthullik a személyiség. elutasítja a szexuális kapcsolatot. amiről Katherine nem. amelyek felváltva gyakorolnak ellenőrzést az egyén viselkedése felett. Ezek többnyire átmeneti jellegű tudat-. azaz disszociatív identitászavar (régebbi elnevezéssel többszörös személyiségzavar) lép fel. A disszociáció néha annyira tökéletes. az egyén testhelyzetében. amelyek külön alszemélyiségként működnek tovább. viszonylag jól tud funkcionálni a mindennapokban. 1991) Hilgard (1977. és apja megbüntette). és nem emlékszik. amikor a személynél váratlanul óráktól hetekig-hónapokig tartó vándorhajlam jelenik meg.vagy identitásváltozással járnak: a személy amnéziás lesz a traumát követő eseményekre. Időnként úgy viselkedik. 1986) leírásából több disszociatáv személyiségzavaros esetet is részletesen megismerhetünk. 6. s így az erőszak emléke nem árasztja el tudatát. aki 15 hónapos kislánya születése óta – bár előtte vidám természetű. sőt személyiségének egyes részeire is. járásában. A gyerek valószínűleg úgy tudja megvédeni magát az erőszak okozta fájdalomtól. hogy amikor az egyik személyiség átadja a helyét a másiknak. ki ő.

Ebben a szinte beláthatatlanul széles tartományban azonban megfogalmazható egy általános szempont: a különféle módosult tudatállapotoknak közös jellemzője. Farthing. eksztatikus transzok. egészséges állapotot is sorolunk (pl. vagy azon belül az álmodás szakasza. amely a racionális. A módosult tudatállapotok körébe egy sor természetes. Módosult tudatállapotok Minden olyan tudatállapotot. mint önálló tudatforma). a változás jellege. alkohol és egyéb szerek által előidézett változatok. 1992) elnevezés. illetve a folyamat végkifejlete tehát igen változatos lehet. autópálya hipnózis. 231 . ugyanakkor ide tartoznak azon állapotok is. egyes meditatív formák. lefutása. A MTÁ-t kiváltó okok. Ludwig (1972) áttekinti. logikus. Az emberiség kezdetektől fogva meghökkentő leleményességgel eszelt ki a tudatállapot módosulását célzó különféle eljárásokat. neurofiziológiai folyamataira ható különféle szomatopszichés faktorok pl. sőt újabban egyre többször „alternatív tudatállapot” (Tart. amelyek a szervezet fiziológiai egyensúlyába való szélsőséges beavatkozással hozhatók létre (pl. mély kognitív vagy izomrelaxáció. disco. amely a normális. vagy különféle egyéni vagy társas módszerekkel idézhetők elő (jóga. a test mozgásának tartós megakadályozása (pl. Ugyanezen állapotokra használatos az „alterált tudatállapotok”. hosszantartó betegség esetén). Ez utóbbi szépen tükrözi.és party élmények. drog-indukálta állapotok vagy szenzoros depriváció). 1992). 1972. éber tudatállapottól eltérő forma. „transzállapotok”. természetes („választható”) tudatállapotnak tekinthetjük ezeket. hipnózis). hogy a MTÁ az emberiség közös élménye (Farthing. hosszantartó éberséget megkövetelő helyzet (pl. elszakadva attól a korábbi elképzeléstől. hogy egyre inkább elfogadott. és minden mást afféle tévútnak. Ez alapján állíthatjuk. o a test kémiai ill. radarmegfigyelőknél). az alvás. o felfokozott éberség és mentális igénybevétel pl. törzsi ceremóniák. módosult tudatállapotnak nevezünk (a továbbiakban MTÁ). Sokkal több helyzetben éljük át tudatállapotunk módosulását. függetlenül az adott kultúra civilizáltsági fokától. o csökkent éberség és a kritikai funkciók felfüggesztése pl. meditáció. mint azt feltételeznénk.5. hogy a személy önmaga egyébként mutatott (vagy egészséges) állapotához képest kerül jellegzetesen más tudatállapotba. valóságorientált tudatállapotot tekintette csak elfogadhatónak. milyen főbb módjai vannak a MTÁ-k előidézésének: o a külső ingerek és/vagy a mozgásos aktivitás szélsőséges növelése pl. természetes körülmények között létrejövő szenzoros depriváció (például sarkkutatók vagy sivatagi vándorok esetében). a legtöbb sport végzése o a külső ingerek és/vagy a mozgásos aktivitás szélsőséges csökkentése pl.

erősítője. a becslési folyamatok szubjektív változásai: a gondolkodás hétköznapi értelemben „logikátlan” lehet. hadifoglyoknál). a memória. ellentmodásos. a szociális kohézió alapja. és lehetőség nyílik a többi szférában a megfelelő működésre. Ezek: • a gondolkodás megváltozása. de ez nem zavarja a MTÁ-t átélőt (pl. kultúrákban. o csoportosan.Minden bizonnyal nyújt valami fontosat a MTÁ. a koncentráció. megküzdésre (ezt találják például természeti katasztrófák sikeres túlélőinél). amelyeket a racionális-normál éber tudatállapotban nem tapasztalhat meg. felfüggesztése révén nem törekszünk az ellentmondás-mentességre. o a következmények. az érzelmek kifejezésének megváltozása. értelmetlenné válik a MTÁ során. (2) új tapasztalatok és ismeretek szerzése. vagy a kiváltó helyzethez nem illeszkedő 232 • • • . 203.). vagy szélsőséges kihívások esetén (pl. a realitás. o főként a disszociáció révén a túlságosan megterhelő élményektől izolálódhatunk. hogy a „MTÁ-k fő adaptív szerepe az ember életében (1) a gyógyítás és a jólét elősegítése. old. Ezek: o a viselkedés automatizálódásával a tudat „mentesül” a folyamatos kontrollálás feladatától. az idő és sorrendiség érzékének megváltozása: hosszú órák tűnhetnek perceknek. amely kisebb-nagyobb mértékben jellemző az összes változatra. ha ennyire általános az előfordulása a különféle történelmi korokban. Mindezeket tömörebben összefoglalva azt állapíthatjuk meg. Például olyasmiket is megtesz (mondjuk részegen). amit egyébként semmiképp nem tenne. közösen átélt MTÁ az „együttesség”. akár bizarr formák jelennek meg. a valóságvizsgálat csökkenése: a MTÁ-t átélő nem tájékozódik pontosan térben és időben. feszültségek levezetése MTÁban. hipnózisban vagy álom során). vagy épp fordítva. végletessége: ez jelentheti az érzelmek indokolatlanul felfokozott megjelenését. (3) társas funkciók betöltése” (Farthing. 1992. és nem gyakorolja a szokásos kontrollt önmaga felett sem. a hatékonyság állandó mérlegelését félretéve sokszor jobban tudunk hirtelen cselekedni. A MTÁ-k rendkívüli gazdagsága ellenére megállapítható néhány közös jellemző. Ezek az előnyök sokféle élethelyzetben szolgálhatnak bennünket: például fokozott szellemi vagy fizikai igénybevétel esetén sportolóknál. mint ha minden tényezőt megfontolnánk. mert MTÁ-kban eljuthatunk azokhoz az előnyökhöz. o talán a legalapvetőbb az érzelmek katartikus megélése. az időérzék felborulása. de nemegyszer az „idő” mint olyan lényegtelenné. Feltehetően azért keressük a tudatállapot módosításának különféle formáit.illetve önkontroll csökkenése vagy feladása. o sokszor MTÁ-ban találjuk meg az éber racionalitás mezején megoldhatatlan problémákra a választ. hiszen a kritikai funkciók háttérbeszorulása. a figyelem.

Akár a teste és a lelke teljes elszakadásának élménye is előfordulhat. 5. testkép. vagy kihasználjuk a más okból előálló MTÁ-t. • • • • • • megfordíthatóság (reverzibilitás): az állapot időlegesen áll csak fenn. gondolatoknak vagy percepciónak tulajdonított fokozott jelentőség. élheti meg. hogy élményeit képtelen szavakban megfogalmazni. ahol nagyon is helye lenne az érzelmeknek. annak érdekében. más méretűnek stb. Szedálás Számos kórházi kezelés esetén a félelem. tartósan fennmaradna. a jelentés.) származnak. amnézia vagy az élmények egyedi jellege miatt. 1. stb. valamint a valóban megterhelő fizikális körülmények okozta nyugtalanság kivédésére. szinesztézia): pl. szagos képek. a beteg kényelmét biztosítandó alkalmazható a gyógyszeres szedálás. ha bármely 233 . az én. 1. Különösképpen indokolt ez. vagy fordítva: jelenlévőket nem érzékelhet. hogy annak törvényszerűségeit (főképp a felfokozott szuggesztibilitást) felhasználva elősegítsük a gyógyulást. kimondhatatlanság: a személy úgy érzi. fájdalom. színes hallás. • megváltozott testérzés. fokozott szuggesztibilitás: a személy önkéntelenül követi a hozzá intézett „üzeneteket”. politikai vezér. más anyagból levőnek. ha azok tekintélyszemélytől (orvos. 5. újjászületés érzése: a legtöbb MTÁ önmagában frissítő. vallási vezető. 1. vagy épp a teljes univerzummal való egybeolvadást élhet meg. szubjektív élményeknek. főképp. ha kontrollálhatatlanul. mint rendesen. mesterségesen idézünk elő tudatállapot-változást. A tudatállapot módosítása gyógyítás céljából A különféle testi vagy lelki zavarok kezelésekor néhány esetben szándékosan. aggodalom. az értelem vagy fontosság megváltozása: a saját. hallucinációk: valójában jelen nem lévő ingereket „érzékelhet”. rekreatív jellegű.és testhatárok felbomlása: a személy önmagát vagy egyes testrészeit idegennek. Az egyes érzékszervi modalitások szabadon kombinálódhatnak (ún.jellegét. vagy éppen ellenkezőleg: érzelemmentességet olyan körülmények között. megfiatalodás. hogy a páciens ne legyen tudatában az őt érő kellemetlenségeknek.. azt patológiásnak tekintenénk a legtöbb esetben. sámán. vagy más emberekkel. gyógyítás céljából. stb. perceptuális torzulások.

Az efféle feldolgozatlan emlékek ugyanis könnyen vezethetnek poszt-traumatikus stressz zavarhoz (PTSD-hez). hogy biztosítsák a beteg kényelmét. stb. mivel a műtéti trauma okozta autonóm idegrendszeri változások épp 234 . (b) az eseményekre való tudatos emlékezés és (c) az ingerekre való nyílt válasz(ok) kieséséhez vezetnek úgy. Ez olyan állapot. (sőt a fájdalomérzést is). de előfordulhat. Az ilyen „műtéti ébredés” előfordulási aránya az igen nagy mintán (tízezres nagyságrendben) végzett felmérések szerint ugyan csak 1-2 ezrelék. Lényeges körülmény. amely különféle módokon idézhető elő. mint a hagyományos gyógyszerek (pl. izomrelaxáló illetve szedatív hatást). hogy a szedálást indikáló körülményeket (félelem. hogy a beteg utólag vissza is emlékezne erre az epizódra. Emiatt körültekintően fel kell tárni. javarészt pszichológiai módszerekkel csökkentsük vagy szüntessük meg. 2. a világon évente általános anesztéziában elvégzett több millió műtét esetében ez a csekély arány is jelentős érintettséghez vezet. Mohácsi.okból időleges izombénaságot (ún. hogy a páciens nem hordoz-e tudatközeli vagy egyenesen tudatos kedvezőtlen emlékeket a kezelésének szedáltan töltött időszakából. agitáltság. 5. így nem tud jelzést adni sem mozgásosan. hogy szedálásra ne is legyen szükség.). Varga. Mindez nem feltétlen jár azzal. szorongásoldó.) más. vagy más módon. hogy az alkalmazott szerek közvetlenül a központi idegrendszerre hatva általános tudatkiesést és minden modalitásra kiterjedő érzéketlenséget okoznak (Kihlstrom és Schacter. növeli a kezelési időt. 1990). illetve a műtét zavartalan végrehajtását. sem szavakkal. benzodiazepinek. A műtéti ébredésre való emlékezés hiányában is okozhat egy ilyen esemény alapvető zavarokat. épp ezért fokozott jelentőséget kap. hogy ez utóbbiak altípusai is más-más mértékben mutatnak amnéziás. Amiatt nehéz kívülről észlelni a műtéti ébredést. bár megjegyzendő. ráadásul anélkül. neuromuszkuláris paralízist) idézünk elő: ennek tudatos megélése az egyik leginkább kellemetlen élmény. amelyek (a) a tudatosság megszűnéséhez (loss of awareness). megnehezíti a lélegeztetés befejezését stb. Amerikában például évi 20-40000 betegre tehető. hogy ennek bármilyen jelét adhatná. ezzel elérve. amit ember átélhet. 2005). A tudatosság visszatérése műtét során Ritkán ugyan. Általános anesztézia Az általános anesztéziát különféle műtétek elvégzésekor alkalmazzák. A szedálás (főképp mély fokozataiban) számos kedvezőtlen hatással jár (pl. 2000. mert az anesztézia alatt alkalmazott izomlazítók hatására a beteg időlegesen elveszti a mozgásképességét. Fejes. amely az alapbetegségéből felgyógyult beteg életminőségét súlyosan károsítja. hogy (d) a folyamat visszafordítható. Emellett a vegetatív mutatók is teljesen „csendesek” lehetnek. Az elnevezésben az általános szó arra utal. hogy a modern szedatívumok nem vezetnek olyan egyértelműen amnéziához a kérdéses időszakkal kapcsolatosan. például traumatikus neurózist a páciensnél. Benczúr. 1. A hazai tapasztalataink ennek kedvező eredményeit mutatják (Diószeghy. Pénzes. hogy a várttal szemben a beteg a műtét alatt mégis visszanyeri tudatát.

rövidebb idő alatt és kisebb gyógyszerigénnyel gyógyultak fel (Diószeghy. Mások vitatják. boldogtalan kategóriába kéne sorolnunk. ún. akár tudományos problémák megoldásának kereséséig számos téren tölthet be fontos szerepet. Az auditív információ felvételének lehetősége általános anesztéziában A műtéti ébredés ritka lehetősége elkülönítendő attól a mindenkinél feltételezhető lehetőségtől. aki kielégítetlen. amelyeket éberen szokott. és a belső világ felé fordul. Ha ez így lenne. hogy az vicces. Jakubovits. 2001. így az ellentétes hatások „kiejtik” egymást (Evans. 2. az aneszteziológustól). Ugyanakkor az auditív információfelvétel lehetősége kihasználható a beteg érdekében is. hogy a NÁ igenis számos fontos funkciót láthat el: az egyszerű unaloműzéstől. 2000. hogy NÁ-al pótolhatóak a külvilági ingerek. építő szerepe ennek az állapotnak. vagy csak felesleges. 1987). 1998. ironikus volt valójában. amennyiben az 235 . amit az alkalmazott altatószerek okoznának önmagukban (műtét nélkül). hogy van-e előrevivő. hogy az altatás során a környezet auditív ingereit felveheti a beteg. Ennek az állapotnak a lényege úgy írható le. a kontrollcsoportok tagjaihoz képest kevesebb komplikációval. csak az. a mentális igénybevétel során tett pihenőn keresztül a komoly. Janecskó. sokunkat ez utóbbi. s azokat szemantikus szinten (tehát teljes jelentésük mélységében) feldolgozhatja. Janecskó. pozitív szuggesztiókat intézünk felé E téren több kutatásban sikerült megerősítenünk a nemzetközi szakirodalomban is megjelenő összefüggéseket: azok a betegek. Fejes. Varga és Diószeghy.ellentétesek azzal. akár kiküszöbölendő „félrecsúszása”-e a NÁ a normál emberi tudatnak. Varga. Varga. akik a műtét során a gyógyulásukat elősegítő pozitív tartalmú mondatokat hallottak (egyik vizsgálatunkban magnóról. mert az altatás tudatállapotában a beteg rendszerint nem alkalmazhatja a kellemetlen tartalmak kivédésében azokat a kognitív megküzdési stratégiáit. ha műtét során a gyógyulását elősegítő üzeneteket. Nem tudja például egy megjegyzésről eldönteni. amit már önálló MTÁ-nak tekinthetünk. a nappali álmodozás (NÁ). amikor egy szándékosan eltervezett feladat végrehajtása során akaratunk ellenére betör a tudatunkba valamely oda nem tartozó gondolat vagy fantázia. Különösen lényeges. 1. Természetes körülmények között kialakuló módosult tudatállapotok 5. éber állapotban nagyjából kiegyenlített figyelem a nappali álmodozás során elbillen. Jakubovits. hogy a külső és belső világ közötti. Freud még azt tartotta. Diószeghy. 2005). 5. Tág értelemben ide soroljuk azokat az időszakokat is. hogy a boldog ember soha sem fantáziál. Nappali álmodozás Az éber állapottól való legenyhébb eltérés. ami különösképp azért káros. E körülmény sok esetben azt jelenti. védekezési mechanizmusait. 2. a másikban élőszóban. hogy negatív hatások közvetítődnek a beteg felé. A különféle felmérések és kutatások azt mutatják. Varga. Pénzes. és nem kell komolyan venni. Pénzes.

hogy miért alszunk egyáltalán. hogy mely szakasz pszichológiai jellegzetességei állnak a kutatás középpontjában. Ezekhez az élettanilag is jól megragadható fázisokhoz jellegzetes lélektani jellemzők köthetők. 2. az esetek 80%-ában). „ébresztéses” helyzetre alapoznak. és azon belül (az éjszakai) álom mindannyiunknak ismert. ha ennek lehetőségét. előhívási problémáról van szó. másoknál halvány. Ezen fantáziálások leggyakoribb témái a sikerkudarc. hogy laboratóriumban lefolytatott alvásvizsgálat során a vizsgálati személy agy. hogy az alvásnak éppen melyik fázisában jár a vizsgált személy. megdöbbentő módon a mai napig nincs általánosan elfogadott magyarázat alapvető kérdésekre velük kapcsolatban: például. fontosságát illetve kitartó működtetését ismeri az. jelentésteli ingerlés megfelelő szintjének hiánya kifejezetten káros hatású. sarkvidéki utazók. a bűntudat. (pszichofiziológiai) fejezetben láttuk. a REM-fázist illetve a NREM alvást. visszatérő élménye. A fantáziálásban bizonyos emberek egészen élénk. például íróknál. A kutatási adatok szerint az egészséges. vagy hogy mi az álom szerepe? Ahogy a III. Hobson (2000) közli az álombeszámolók klasszikus kutatásainak területéről az alábbi legfontosabb adatokat: A REM-ből ébresztve többször kapunk álombeszámolót (kb. ha az ébresztés a REM fázist követően egyre később következik be. 2. kórházi ágyban fekvők. aki szabadidejük közel felét NÁ-al töltik). Alvás Az alvás. semmint az álom tényleges hiányáról. stb). egyértelműen leírható jellemzői vannak. képzőművészeknél aligha nélkülözhető a NÁ. mint NREM-ből ébresztve (az esetek nagyjából 40%-ában). olyanok. az ilyen szélsőséges körülmények között a NÁ az agy megfelelő aktivitását biztosítva egészségvédő szerepet is betölthet (különösképp. akinek helyt kell állnia a helyzetben). mint „munkaeszköz”. hogy inkább emlékezeti. Ezek a vizsgálatok igazolták. hogy nyomban számoljon be élményeiről. Mégis. tünedező intenzitású a NÁ. Jól elkülöníthető szakaszai.és izomműködésének folyamatos regisztrálásával követik a kutatók. illetve a szexualitás témaköréből kerülnek ki. bár nagy egyéni eltérések is megfigyelhetők e téren (vannak pl. Az álombeszámolók gyakorisága gyorsan csökken. 5. monoton környezetben dolgozók. hogy azok is álmodnak. Ezt úgy értelmezhetjük. az alvás nem egységes folyamat. Attól függően. 236 . akik hétköznapi helyzetben nem szoktak a reggeli ébredéskor álomra emlékezni. szinte hallucinatórikus szintet érnek el. REM vagy NREM fázisban felébresztik. és arra kérik a vizsgált személyt. Bizonyos szerzők az emberi létállapotok 3 típusát különítik el: az éberséget. az agresszió. jól „működő” emberek rendszeresen vonódnak be NÁ-ba. Miután a mintázott. ami azt jelenti.adott helyzetben ezekből túl kevés lenne (pl. Természetesen bizonyos foglalkozások művelőinél. Ezen lélektani adatok rendszerint az ún.

ám agyunk időről időre rövid mintát vesz az épp feldolgozás alatt álló adatokból. akarati kontrollunk lecsökken. éberen nem tudatosítunk. Álomelméletek Az egyik legkorábbi átfogó elképzelés az álom szerepével kapcsolatban Freud nevéhez fűződik (Freud. annál hosszabb az azt követő álombeszámoló (pl. elmesélve. tehát a tényleges eredeti tartalomhoz képest jócskán megváltoztatva jeleníti meg az álom felszíni. 3. „igazi” jelentést nevezte Freud látens tartalomnak. Elképzelése szerint az álmok vágyaink kerülőúton való beteljesülését szolgálják. töredezettek.Mennél hosszabb a REM szakasz. A REM beszámolókkal ellentétben a NREM beszámolók inkább gondolat-jellegűek. mozgásosabban elevenebbek. és igyekszik ezt az információtöredéket úgy értelmezni. időben-térben eltolva. és jellegzetes élményt. mint a NREM beszámolók. és gyakrabban jelennek meg bennük olyan tartalmak. Freud elképzelésétől egészen eltérő elméleteket fogalmaznak meg modern kutatók. manifeszt tartalmában. cenzor ezt módosítva. impulzusokra. Álom A REM fázis olyan visszatérő szakasz az alvás során. álmaink furcsák. Ezt a belső. és ezalatt feldolgozza. hogy immár tudatosulhat. amelyek a személyt éppen érdeklő témakörökkel kapcsolatosak. ún. és kevésbé kötődnek az éber élet eseményeihez. belső jelentésének megfejtésével ugyanis fény derülhet azokra a tudattalan vágyakra. emocionalitásunk viszont kifejezettebb lesz. memóriájába beépíti a napi tapasztalatokat. Freud emiatt azt tartotta. Ez a felszínre kerülő tartalom lesz az tehát. illetve az álomhosszúság szubjektív becslése. így állnak elő az álmok. információkat. amit fel tudunk idézni. kisebb részt mozgásos hallucinációk jelennek meg. külvilági ingerről lenne szó. hogy az alvó egy időre kikapcsolja a külvilágot. Evans például (1984) azt tartja. szószámban kifejezve). amelyeket elfogadhatatlannak tartunk és amúgy. érzelmileg erősebben töltöttek. 2. hogy mit álmodtam éjjel. amelyben az agy külső ingerek hiányában is mintegy önmagát látja el aktivitással. bizarrak. az álmot hozza létre. Az ún. 1900/1985). Szakemberek képesek elkülöníteni a REM-ből adott beszámolókat a NREM-ben adottakétól. Álomban főképp vizuális. hogy az álmok jelentik a „királyi utat” a tudattalan megismeréséhez: álmaink értelmezésével. mintha tényleges. 237 . rejtett. hogy a REM fázis fő szerepe. a tér-idői tájékozódás alapvetően eltér az éber állapotbelihez képest. E folyamat közben többnyire nem vagyunk tudatosak. A REM fázisból ébresztettek beszámolói hosszabbak. Az álom több jellemzőjében egyaránt eltér az éber állapot. emiatt mint önálló tudatállapotot tartjuk számon. szimbolizálva. és gyakran elfelejtjük álmainkat ébredést követően. Ezen álommunka révén tehát annyira módosul az eredeti vágyteljesítő tartalom. törekvésekre. érzékszervileg élénkebbek. 5. illetve a NREM alvás élményszerveződésétől.

o-type). hogy álmainkban a minket nappal (is) megmozgató. vagy a REM fázikus szakaszából (phasic. a valós körülmények között lehetetlen fordulatok. élénk álma a valóság-e vagy (csak) álom: ekkor ugyanis egymás mellett fut (1) az ellenőrző funkció. 50 százalékánál legalább egyszer előfordultak már. megfelelő ritmusú szemmozgásokkal) a személy jelzi a kutatóknak. különösképp. hogy alszik. ha képes mindeközben elemezni önnön álmát. jóval kisebb arányban vannak. melléktermékéről van szó. töredezettsége. EEG) (LaBerge és mtsai. érdeklő témakörök jelennek meg. vagy éppen ellenkezőleg: a felesleges asszociációk. ha valaki tudatossá válik álmodás során. egyszerűen az elmeműködés szemetéről. tudatára ébred annak. Mások azt hangsúlyozzák. hogy ébren vagyunk. 1986). problémamegoldás képessége is. (2) az álom tudatossága. inkongruenciája a híd kaotikus aktivációjának. vagy épp azon az állásponton vannak. ezen belül is főképp a negatív jellegűekért (harag. A dorzolaterális prefrontális kéreg inaktivációja vezet ahhoz a benyomáshoz. hogy a személy. hogy a kézenfekvő feltevéssel ellentétben a tudatosság élménye nem mikroébredés. 2. hogy ez idő alatt visszatér a személy tér-idői orientáltsága. csak éppen a nappali élményszerveződéstől elütő „nyelvezettel”. Efféle álmok az emberek kb.Az álom jellegzetességeit Hobson (és mtsai 2000) az álom alatti agyműködés átrendeződésére vezeti vissza: Az élénk vizuális hallucinációkért az agy vizuális feldolgozást végző részének aktivációját tehetjük felelőssé. hogy annak felléptekor előre egyeztetett jellel (pl. hogy az álomnak semmi igazi jelentése vagy jelentősége nincs. EOG. az éber állapotban szőtt tervei. Megint mások az álom problémamegoldó jellegét emelik ki. A tudatos álmok figyelemreméltó jellemzője. Ilyen módszerrel tudták azonosítani. Az álom bizarrériái. szükségtelen emlékek kitakarítása zajlik álom során. w-type). és ezért jelennek meg az álmainkban éberen (már) feltűnő logikátlanságok. sőt a logikus gondolkodás. 5. Mindezen körülmények – azon túl. hogy vajon az eleven. 1981). valamint a frontális monitorozási funkció kiesésének köszönhető. ám mindhárom esetben maga a tudatos álom során már valódi REM szakaszban van a személy. szorongás) az amygdala és mediálisabban fekvő limbikus struktúrák aktivitása felel. mi 238 . ha képes hatást gyakorolni saját álma tartalmára. az álmot kísérő érzelmi töltésért. ennél erősebb. ha még ellenőrizni is akarja. szándékai. és (3) maga az álom „alaptörténete”. miközben álmodik. Ebből látható. hogy a tudatosságnak fokozatai (kontinuuma) van: a legegyszerűbb fokozat. hogy igen izgalmas tudatállapotformát vázolnak – számos magyarázni valót adnak a neuropszichológusoknak is. 4. emiatt szorul háttérbe az ön-reflektív tudatosság. vagy a REM fázis kezdetével egyidőben (onset. és éppen álmodik. kibontva annak személyes jelentését (Malamud. még erősebb. A tudatos álom indulhat ugyan éberségből (wake-initiated. annak minden egyezményes paramétere szerint (EMG. és vannak kifejezetten jó tudatos álmodók. Tudatos (lucid) álom Az álmok egy sajátos fajtája olyan. A tudatos álom vizsgálatok bevett módszere. akiknél gyakoriak. ptype). hogy éppen tudatos álomban van (mialatt persze továbbra is álmodik). Tehát egyfajta disszociatív állapotba jut.

hanem lelepleződik tényleges. amely hatását közvetlenül az agyra fejti ki. 2000). hogy a külső valóságból származnának. Ez úgy történhet. a tudatállapotot. Néhány drog. mintha a szervezetünk tényleges üzenetét venné – mintha a természetes átvivőanyag (neurotranszmitter) kötődött volna a receptorfelületre –. hogy manapság legálisan engedélyezhető lenne. hogy lényegüket tekintve ezek épp úgy tudat(állapot)módosító hatásúak. s a fogyasztót főképp az ezáltal átélhető hatás elérése motiválja a szer használatára. utánozva azokat a biológiai anyagokat. hogy elnyomhassa a pontolimbikus rendszert. mert a nikotin például jelentősen több halálesetért tehető felelőssé. mint a jóval veszélyesebbnek tartott. hogy a normálisan a REM fázisban inaktivált dorzolateráis prefrontális kéreg bizonyos fokú aktiváltságot nyer. ha valaki most akarná a nikotint bevezetni. de nem akkorát. 239 . Az autoszuggesztiók hatékonysága feltehetőleg arra épül.több az efféle álom előfordulása az alvás előtti autoszuggesztióval növelhető (LaBerge és Gackenbach. hallucinogének. így a koffein (kávéban. vagy pedig az idegen anyag elfoglalja a receptorfelületet. Ez annál is meghökkentőbb. ami miatt a kéreg viszonylag magas tónusba kerül. csokoládéban). ami már elegendő a tudatosság megjelenéséhez. Drogok által módosított tudatállapotok Az ún. a nikotin (a dohányfélékben). egyes energiaitalokban. hogy sokszor nem is tudatosítjuk. tiltott drogféleség. pszichoaktív drogok név alatt azokat az anyagokat foglaljuk össze. Szinte kizárt. Ezáltal a fogadó idegsejt vagy úgy működik. 1986). teában. vagyis módosítják a viselkedést. mint a többi. E szerek élvezeti szerként való használata a MTÁ-k között kitüntetett jelentőségű: a kiváltó ágens „kézzelfogható” (ez maga a drog). amelyeket a szervezetünk maga termel. hogy a NREM alvásból az átmenet az azt követő REM fázisba a megszokottnál nagyobb aktiváltsággal jár. belsőleg generált voltuk. miért is ennyire veszélyesek a drogok. amelyek ún. hogy az agy mely fogadóhelyeit (receptorait) foglalja el a drog fő hatóanyaga. 5. alább). l. A feltevések szerint a tudatos álom neuropszichológiai háttere az lehet. A drogok közvetlenül avatkoznak be az agy természetes folyamataiba. 3. a hangulatot. Nézzünk meg néhány körülményt. ábra). ezáltal a szervezet természetes neurotranszmittere nem tudja kifejteni hatását (3. ám a dorzolaterális prefrontális kéreg részleges aktivitása miatt nem esnek azon téves minősítés áldozatául. pszichofarmakológiai hatást váltanak ki. Ez a fokozott aktivitás tehető felelőssé a tudatosság megjelenéséért: az álom belsőleg generált képei továbbra is megjelennek. az alkohol (a szeszes italokban) annyira megszokott elemévé vált hétköznapjainknak. Több esetében már pontosan azonosított. a központi idegrendszerben „túlpörög”. és tiltott más szerek (pl. hogy a szuggesztiókkal priming hatást gyakorolunk a szelf-reflektív tudatosság prefrontális agyi központjára (Hobson és mtsai.

hogy egy rendszeres szerhasználó adagja halálos lenne egy kezdőnek). Ez a kényszeres droghasználat emlékeztet az agyi örömközpontot végkimerülésig (ön)ingerlő immár klasszikus állatkísérletekre (Olds és 240 . s így a heroinéhséget nem elégíti ki. társas kapcsolataik. hogy szintén az opiátreceptorokhoz kötődik (agonista szer). mint szeretne. életvezetésének nagy részét a drog határozza meg.HEROIN HEROIN METADON NALTREXON Opiátreceptor Idegsejt membránja VI/3. hányás. A narkotikumok megvonásának jellegzetes tünetei például: hallucináció. hasgörcs. ami a fogyasztó életét is követelheti. és örömérzést is okoz. mint a heroin. A szerhasználat csökkentése vagy megszakítása sem megy egyszerűen. ún. így a heroin nem tud odajutni. Az ún. hasmenés. A metadon úgy csökkenti a heroinéhséget és elvonási tüneteket. Több drog esetében ennél jóval erősebb. nemegyszer kriminalitásba keverednek. kimaradnak a munkából. fizikai drogfüggőség fejlődik ki. hogy a kívánt. A heroin és a heroinfüggőség kezelésére használt két gyógyszer hatásmechanizmusa A heroin – a szervezetben természetesen is előforduló endorfinokhoz hasonlóan – az opiátreceptorokhoz kötődik. ami azt jelenti. Mindezek ellenére olyan mérvű közvetlen jutalmat okoz a szer rövid hatásának átélése. ami több elemből áll. Mivel nem okoz örömérzetet. depresszióval vagy szélsőségesen kellemetlen testi reakciókkal. A droggal rendszeresen élőknél gyakorta önmagukra illetve a társadalomra nézve komoly kellemetlen következmények jellemzőek: baleseteket okoznak. megvonási tünetekkel járhat. tolerancia. és örömérzetet okoz. hideglelés. A kedvező hatásokat. A tolerancia nemegyszer túladagoláshoz vezet. általában nem bizonyul hatékony kezelési eljárásnak. hogy a nyilvánvaló hosszú távú kockázat és kedvezőtlen mellékhatások ellenére a fogyasztó újra és újra magához veszi a drogot. ugyanakkor kevesebb fizikai és pszichikai károsodással. képtelen kontrollálni a szerhasználatot. A naltrexon elzárja a heroin elől az opiátreceptorokat (antagonista szer). mert az rendkívüli szorongással. ún. Mindezek gyakran ördögi körként kényszeres szerhasználathoz vezetnek: a fogyasztó több szert vesz magához. a mindennapi hatékony működéséhez már szüksége van a szerre. fejfájás. megszokott hatás eléréséhez egyre több és több anyag bevitelére van szükség (az opiátokra a tolerancia például olyan gyorsan kialakul. például örömérzetet előidéző szerek gyorsan vezethetnek pszichológiai függőséghez: a személy szeretné mennél többször átélni az élményt. ábra. házasságuk megromlik.

E mellett a droghasználat számos 241 . amfetamin emelik az aktivitást. altatók. 2000 és Pinel. 2000 nyomán). E kutatók a kísérleti állatok agyába elektródát mélyesztettek. haloperidol enyhítik Antidepresszánsok 3 típus: MAO-gátlók. hogy az ingerlést immár nem közvetlenül elektromosan. Az önnön agyát stimuláló kísérleti állattól a droghasználó ember – e vonatkozásban – csak abban tér el. táblázat. A modern kutatások a drogok háttérmechanizmusának közös elvét valóban ebben látják. altatók. éberséget. szorongásoldók Antipszichotikumok major trankvillánsok pszichotikus tüneteket chlorpromazin. hanem kémiai úton végzi. depresszánsok. táblázatban néhány főbb drog agyra gyakorolt hatását és feltételezett hatásmechanizmusát tekintjük át (Kolb. módosítják a szenzorospszichedelikus drogok hasis. meszkalin. hogy e mechanizmusok mindegyike ismert és feltárt. legfőbb képviselőik és hatásaik felsorolása. a test fizikai teljesítőképességét Stimulánsok: általános koffein. heroin). ópium és természetes származékai altatók. Drogcsoport Szedatívumok. Prozac) Narkotikumok. jelentős a tudatmódosító hatásuk VI/1. A drogfogyasztó viselkedés megerősítő jellegéért a középagyi ventrálistegmentális területnek (VTA) és a nucleus accumbensnek jut kitüntetett szerep. fájdalomcsillapítók. 1954). Az 1. A jutalmazó rendszer aktiválásának konkrét módja és agyi helye azonban eltér a különféle szerek esetében. és ma még korántsem állíthatjuk. hogy a drog körüli probléma nem szűkül le arra a közvetlen hatására. viselkedéses stimulánsok mozgásosságot. hogy dopamin-felszabadulást idéznek elő. szorongásoldók Főbb hatások Lelassítják a központi idegrendszer működését: nyugtatók. Főbb képviselők Alkohol (etanol) barbiturátok benzodiazepinek Mindenki előtt ismert. Bizonyos agyterületek ingerlése esetében ez olyan kitartó és gyakori pedálnyomáshoz vezetett. marihuána (THC). valamint az antidepresszánsok második generációja (pl. hogy a szer az idegrendszer működését károsítja.Milner. nikotin általános energetizáltságot stimulánsok adnak a sejtanyagcsere általános növelésével Hallucinogének. psylocibin perceptuális illetve kognitív folyamatokat. közérzetjavítók szintetikus opioidok Stimulánsok: kokain. kodein. és a skinneri kondicionálásnál megismert módon az állat saját agyát ingerelhette egy pedál lenyomásával. sem más célból nem hagyott fel ezzel. A különféle szerek jutalmazó szerepüket azzal érik el. LSD. hogy az állat sem evés. illetve a hangulatjavítók triciklikus antidepresszánsok. analgetikumok (morfin. és végkimerülésben elpusztult. Néhány főbb drog csoportosítása.

4. hogy a figyelmet éppen ellenkezőleg. Meditáció A meditatív állapot elérésére a különféle kultúrákban a legváltozatosabb technikákat dolgozták ki. Emiatt a természetes viselkedések nem kellőképpen jutalmazóak. illetve a csendes. koánra kell választ keressen. munkaképtelenség. Ezt olyan természetes viselkedések aktiválják. ún. és a rájuk irányuló válaszkészséget is. felvetésre ún. Mindezek közös vonása. szimbólumra. stb) épülő módszerek. mások a társadalomra és önmagukra nézve jóval kedvezőtlenebb formákkal: ilyen például a játékszenvedély. stb. így sok más. így aztán nem 242 . A meditációhoz hasonló körülmények néhány más helyzetben is előállnak (pl. A világ különféle kultúráiban kialakult meditatív technikák közös vonásaként említhetjük. Speciális technikákkal kiváltott módosult tudatállaptok 5.illetve perceptuális depriváció helyzetében). balesetek. hogy a meditáló a figyelmét módosítja. A napjainkban uralkodó egyik felfogás szerint a cukorbetegséghez hasonlatos anyagcserezavarról van szó. hogy (1) nyugodt körülményeket kell teremteni (2) meghatározott testhelyzetet felvenni vagy mozgást végrehajtani. 2000).közvetett kedvezőtlen hatásával is számolunk kell: kriminalitás. vagy a szenzoros. 4. „nem természetes” módon törekedhet az ember a hiányzó jutalmi élmények átélésére. 5. alapvetően két csoportba sorolhatóan: mozgásra (járás. 2000. Bizonyos formáknál a meditáló egy paradox kérdésre. nyugodt technikák. például önnön légzésére. a stabilizált retinakép esetén. Ilyenkor rendszerint az EEG-n alfa aktivitás fokozódása figyelhető meg. és ez elméjét kiüríti. a második esetben a figyelem annyira szétterjedő. kalandos sportok űzésével. mintázott. és mindezt (4) passzív attitűddel. A másik lehetőség. (3) valamely mentális módszerrel szabályozni kell a figyelmi folyamatokat. Egyeseknél ez a rendszer genetikai okból nem működik kellő hatékonysággal. 1. Az első esetben a figyelem tárgyát képező inger a gyakorlat alatt változatlan. hogy beszűkíti: egy tárgyra összpontosítja. mint az étkezés vagy a reproduktív viselkedés. Egyik lehetőség. megnyitva azt az új tapasztalások beáramlása előtt. pl. valamely szóra. Comings és Blum. jelentésteli ingerek felvétele lényegileg szünetel mindkét figyelmi módosulás esetén. Egyesek elfogadottabb módokon. Az agy dopaminerg és opioiderg jutalom-rendszerének működése kulcsfontosságú a túlélés szempontjából. ún. illetve a különféle drogok használata (Blum és mtsai. Az összpontosított figyelemmel egyúttal kizárja a külvilági ingerek felvételét. ami biológiailag megalapozott. AIDS. imára. tánc. „tágra”. hogy az idegrendszer szempontjából a külső. például: „hogy hangzik az egy kezes taps?” A transzcendentális meditáció esetén egy szóra. A drogfogyasztó viselkedése azonban a legújabb kutatások szerint messze nem elhatározás kérdése csupán. mantrára koncentrál a meditáló. széles fókuszúra hagyja.

Ez jól egybecseng azzal. ami jól összecseng a befele forduló fókuszált figyelem és a lényegtelen információk kizárásának élményével. és a vegetatív reakciók lecsökkenése felfokozott éberség mellett. A kutatók a megváltozott légzésmintázatot követően a bőr vezetőképességének olyan jellegű változását regisztrálták. Az EEG dinamika jellege az irreleváns neuronális hálózatok kikapcsolásával értelmezhető. amely annak felel meg. A hipnózis tehát talán leginkább azáltal emelkedik ki a módosult tudatállapotok köréből. pl. Hipnózis A hipnózis egyik széles körben elterjedt meghatározása értelmében „a hipnózis olyan társas interakcióként határozható meg. emlékezettel és akarati cselekvéssel reagál. hosszas belégzéssel jár. a békesség. amikor a személy újszerű vagy jelentős környezeti ingerre figyel.). a boldogság. az üdvösség érzésével társul. amelyben az egyik személy (a hipnotizált) egy másik személy (a hipnotizőr) szuggesztióira megváltozott érzékeléssel. sőt theta aktivitást is regisztálnak(Aftanas. Mindez kifejezett pozitív érzésekkel. hogy a tudatállapot módosulásának létrehozása személyközi folyamaton alapul: a hipnotizőr (többnyire) verbális szuggesztióit követve a hipnotizált személy fokozatosan jut el 243 . E „tiszta” tudatállapot (pure counsciousness.az idő. Az eredmény kellemes. 2. A meditálók szubjektív élményei jól tükrözik azt. amit a kiváltó körülmények alapján várunk: a tér. Mindezen jellemzők együttese egyedi. 1985. Aftanas és Golocheikine (2001) például kezdőket és legalább 3-7 éves gyakorlattal rendelkező (sahaja yoga) meditálókat összevetve azt találták. míg a kezdőket még feszültség. Figyelemreméltó. hogy csak a gyakorlottaknál jelennek meg a csukott szemmel való nyugalomhoz képest a meditáció jellegzetes szubjektív és objektív mutatói. Golocheikine. 385-386. hogy az efféle sajátos testi-lelki állapot elérése hosszas gyakorlást igényel. holott viselkedésesen is.o. üres. 4. semmilyen más állapotban nem jellemzi az embert: a légzés hosszas kimaradása. hogy a személy ébernek érzi magát. hogy meditációban a valóságvizsgálat pilléreinek elvesztése szándékolt. Lényeges azonban. Klasszikus esetben ez az élmény és a vele társuló viselkedés érzékcsalódással határos szubjektív meggyőződéssel és kényszerrel határos akaratvesztéssel társul” (Kihlstrom. transcendental consciousness) transcendentális meditáció (TM) alatti fiziológiai jellemzőit keresve Travis és Pearson (2000) a légzés erőteljes lassulását találták. Ugyanezen idő alatt a szívfrekvencia folyamatos lassulása. „valódi” tudatállapotot. hogy a meditáció alatti EEG vizsgálatok szintén ezt találják.meglepő. várt. mint ugyanezen körülmények átélése más állapotokban. és végeredményben épp ellentétes élmény. delírium esetén. 2001). A légvételek száma harmadára-negyedére csökken az éber állapothoz képest. testi-lelki lazasággal járó állapot. letisztult. A légzés jellege is megváltozik: igen elnyújtott. Ők magasabb szubjektív értékeket adtak az üdvösség (bliss) skálán. frusztráltság gyötörte. 5. és bizonyos idegélettani mutatók tükrében is az alvásnak megfelelő mintázatot mutat. és az EEG csúcsfrekvenciájának növekedése jelentkezik.és testérzések hiányát.

Az idegtudomány modern eredményeinek fényében úgy tűnik. Az ülés végén az ún. az abszorpció. hogy az emberek hipnózis iránti fogékonyságát standard keretek között mérjük. hogy nézzen egy pontot. Így elég korán felmerült annak az igénye. hogy megbízható módszerekkel lehessen mérni ezt az eltérő fokú válaszkészséget. A háttérmechanizmust keresve sokáig részleges alvásnak tekintették a hipnózist. 1991. például arra kéri. 1959) a hipnózis létrehozásának. vagyis a mély bevonódás élménye. miközben őt hallgatja. Amikor létrejön a hipnotikus állapot. Az eljárás során előfordulhatnak ún. A hipnózissal kapcsolatban szembeötlő. a beszűkült figyelem. Nagy-Kovács. megváltoznak gondolkodási. hogy a hatás a hipnózist követően. Révész. 1998). A hipnotizált személyek összetett élményvilágának része a relaxáltság.egy olyan állapotba. ahol alapvető perceptuális torzulásokat élhet meg. vagyis eltérő a hipnábilitásuk. Weitzenhoffer és Hilgard. amikor Bányai Éva a Stanford egyetemen kidolgozta az ún. illetve az ezek által előidézett hatásokra kell összpontosítsa. Szabó. A szuggesztiók követésének felfokozottsága. dehipnózis során hozza vissza az éber állapotba a személyt a hipnotizőr. illetve a hipnotikus jelenségek kiváltásának világszerte egységes meghatározását rögzítik. A hipnotizőr szuggesztiói az egyre fokozódó éberséget. Ennek eredményeként a személy szuggesztiók iránti érzékenysége fokozódik. hogy hipnózis helyzetben a mély relaxáció mellett (illetve ellenére) fokozott figyelmi összpontosítást kell fenntartania a személynek. poszthipnotikus szuggesztiók. Crawford. hogy a figyelmét beszűkíti. illetve parietotemporális területen (Mészáros. dinamizmust. Lényeges azonban. Ennek során a hagyományos. mélyítő technikát alkalmazhat a hipnotizőr. Ezzel lehetővé teszik. érzelmi és memória folyamatai. Ezzel párhuzamosan a theta aktivitás aránya megnő (Crawford. 1994). lazításon alapuló hipnózissal ellentétben a hipnotizált személy egy kerékpárergométert teker. Ezt a figyelmet a külvilág ingereinek időleges figyelmen kívül hagyása mellett a hipnotizőr szuggesztióira. aktivitást. tehát – mint a hipnózis hazai kutatások alapján kidolgozott szociálpszichobiológiai elmélete hangsúlyozza – sajátos társas beállítódás alakul ki (Bányai. valamely kiváltó jelre következik majd be. melynek lényege többnyire az. Ha ennek végrehajtásához nem kellően mély az eddig elért hipnózis. 2006). hogy a hipnózis indukció végére erősen hipnábilis személyeknél viszonylagos jobb féltekei működési túlsúly alakul ki a parieto-occipitális. a valóságvizsgálat és a kontrollfolyamatok háttérbeszorulásával. Az agykérgi szinkronizáció 244 . 1976). hogy a tudományos közvéleményben méltó helyet nyerjen el a hipnózis. ún. energetizáltságot fogalmazzák meg. a testi-szellemi lazaság. valamint számos más viselkedéses és élettani mutató azonban egyértelműen igazolja. Hilgard. A hipnotikus jelenségek számszerűsíthetőségének különösen nagy jelentősége van abból a szempontból. A hipnotizőr az éberségből a hipnotikus állapotba valamilyen indukciós eljárással juttatja a hipnotizált személyt. ám ezzel az elképzeléssel végképp szakítani kellett. 1989). hogy az emberek eltérő mértékben reagálnak rá. melyek lényege. vagy a kísérleti eljárás. A hipnábilitásmérő skálák (pl. lezajlik – az ülés céljától függően – vagy a terápiás munka. a hipnózis hatásainak hátterében az áll. aktív-éber hipnózist (Bányai. hogy ez is hipnotikus állapot (Bányai.

A corticalis arousal nem-specifikus csökkenése elősegíti a környezeti feltételektől való időleges elszakadást. ha a személy alig. nem a hipnotikus relaxáció nyugtató hatása és nem is placebohatás magyarázza. például az affektív prozódia változásaira is. ami közelít a hipnózis nélkül. ha a személyiség monitorizáló.hátterében pozitron emissziós tomográfiás (PET) vizsgálatok szerint thalamo-corticalis szinkronizációs hatások állnak (Rainville és Price. a jobb féltekei működési túlsúly pedig kedvez a kevésbé elemző. 2003). Greguss. Ilyen körülmények között az egyébként fájdalommentes személyek közül sokan olyan beszámolót adnak. Fontos különbség azonban. amikor a hipnotizált személy fájdalomcsökkentő szuggesztió hatására nem érez kellemetlennek egy máskülönben fájdalmas ingert. fájdalomról szóló beszámolókhoz. a MTÁ-ra jellemző élmények megjelenését. hogy a hipnotizáltak a szokásosnál érzékenyebben reagáljanak a hipnotizőr kommunikációjára. hogy ilyenkor az inger egyáltalán nem küszöb alatti: az analgéziás személy nem érez fájdalmat egy 245 . A pszichofiziológiai mutatók (például a szívritmus) akkor is reagálnak az ingerre. 1986). hogy a korai feldolgozásra jellemző kiváltott potenciál komponensek változatlanok hipnotikus analgézában. A tudatosság módosítása hipnózisban alkalmazott szuggesztiókkal A hipnózis gyakorlati szempontból is egyik legjelentősebb hatása a hipnotikus analgézia. Hazai kutatások (Mészáros. vagy egyáltalán nem érez fájdalmat. a kísérletek azt bizonyítják. 2006). 1981) a világon elsők között mutatták ki. s ez a küszöb alatti észlelésre emlékeztet. Hilgard és J. Ernest R. 1977. hogy a fájdalmas ingert a szenzoros-perceptuális rendszer adekvát módon regisztrálja. éber állapotban adott. érzelemtelibb információfeldolgozásnak. A technika lényege. hogy bár az analgéziás személyek nincsenek tudatában olyan ingernek. a hipnotizőr valamilyen adott jelre (például. A hipnotikus analgézia esetén a fájdalmas inger percepciója az aktuális tudatosságon kívül zajlik. Ezután a személyek rugalmasan követik a hipnotizőr szuggesztióit: a feladat jellegének megfelelő gyors félteke-váltásokat és a figyelem szelektívebbé válására utaló EKP változásokat mutatnak (összefoglalása: Bányai. 1973. Bányai. R. mégis előhívható az ezekről való tudás. hogy kapcsolatba kerüljön az egyén személyiségének egy olyan „rejtett részével”. hogy amikor az analgézia már megbízhatóan kialakult. 1983). A jelenség idegélettani hátterét eseményhez kötött potenciál (EKP) vizsgálatok világíthatják meg. mégpedig nem csak annak tartalmára. hogy a fájdalom csökkenését ilyenkor nem endogén opiátok. történéseket követő részét. azonban hiányzik belőle a fájdalom szenvedés aspektusa és viselkedést (menekülést) kiváltó eleme. Hilgard. A technika sikere azt mutatja. amelyeket a szenzoros-perceptuális rendszer feldolgozott. hogy ilyenkor az ember nem figyel a fájdalmas ingerre. s így nem dolgozza fel. csak a késői figyelmi szűrést jellemző „késői” EKP-komponensekben következnek be változások az asszociatív kéregterületeken. Hilgard és munkatársai kimutatták (összefoglalása: E. amely regisztrálhatta a kapott ingereket. A fájdalom regisztrálásának ténye a Hilgard által kifejlesztett rejtett megfigyelő technika révén verbálisan is demonstrálható (Hilgard. Bár az információ-feldolgozás hagyományos elméletei úgy értelmezték az analgéziát. hanem érzelmi színezetére. hogy a hipnotizált vállára teszi a kezét) megkísérli. a Hilgard által metaforikusan „rejtett megfigyelő”-nek nevezett lélekrészt előhívjuk. és lehetővé teszi. egészlegesebb.

vagy szótöredékeket kell kiegészítenie. emlékezés. Kihlstrom (1982) kimutatta. és az egyik keresési feladatot amnéziás szuggesztióval elfedett poszthipnotikus szuggesztióként adták. Rainville. Williams. aktív hatótényező. A személy például nem tud felidézni egy szólistát. vagyis a kérdéses emlékek hozzáférhetősége csupán időleges. hogy ennek a disszociációnak a hátterében az anterior cingulum megváltozott aktivitása áll (Croft. Vagyis az amnéziás személyeket olyan emlékek befolyásolják. Megváltozik tehát a szelf mint ágens. a poszthipnotikus amnézia könnyen visszafordítható. hogy két különböző számjegyet keressenek egyidőben a számítógép képernyőjén megjelenő számsorokban. hogy a hipnózis befejezése után egy előre megadott jelre. figyelmi forrásokat terhelő folyamatok nem tudatos módon folyhatnak le. amelyet hipnózisban memorizált. Vagyis bár a poszthipnotikus szuggesztiót az aktuális tudatosság részvétele nélkül hajtották végre. akkor sem tudják. Haenschel és mtsai. Az emlékezetből történő előhívás sajátos változása jellemzi a poszthipnotikus amnéziát. amelyek adekvát módon beíródtak. amelynek intenzitása és időtartama egyébként több mint elegendő ahhoz. de a tudatos felidézés számára hozzáférhetetlenek. Képalkotó eljárásokból. valamilyen aktivitást kezdjen el (például koppantásra nyissa ki az ablakot). illetve átélő szerepe: időlegesen megszűnik a kapcsolat a szelf mentális reprezentációja és az észlelés. A személy kaphat olyan szuggesztiót. mégis megterhelte a figyelmi kapacitást. azonban míg ott tartósan hozzáférhetetlenek az emlékek a tudatos előhívás számára. hanem „történnek vele” a dolgok. A szuggesztiók végrehajtását az önkéntelenség élménye kíséri. A kérdéses emlékek azonban egy előre megbeszélt jelre – az amnéziás szuggesztió feloldására – visszatérhetnek. Ez azt jelenti. hogy a személyek nincsenek tudatában magának a viselkedésnek. ha a szuggesztió és az éber instrukció nem mondott ellent egymásnak.olyan inger hatására. gondolkodás és cselekvés mentális reprezentációja között. Price. hanem csak az előhívás átmeneti károsodása. hogy annak kiváltója a hipnotizőr korábbi szuggesztiója. Különösen érdekes a poszthipnotikus válasz jelensége. Az ilyen viselkedés a megfigyelő számára önkéntelennek tűnik. ha azonban szóasszociációs feladatot kap. de nem nevezhető automatikusnak a szónak abban az értelmében. vagy kategória-példát kell megadnia. hogy az amnézia nem az emlékezetbe való bevésés vagy tárolás következménye. azaz a személy úgy hajt végre mozgásokat és kognitív műveleteket. Hipnózis után néha spontánul. gyakrabban felejtésre felszólító szuggesztiók hatására a személy nem tudja felidézni azokat az eseményeket. amelyek hipnózisban történtek. akaratlagos. 2002. hogy fájdalmas élmény kiváltója legyen. 1987). 246 . Amikor például egy kísérletben a személyeket arra kérték. hogy bizonyos körülmények között komplex. Ez a reverzibilitás arra utal. A poszthipnotikus reakció két szempontból is a tudatosság hiányával jellemezhető: előfordulhat. hogy az előhívás kudarca szelektív. 2003). illetve elektrofiziológiai adatokból származó bizonyítékok arra utalnak. vagy ha tudatában is vannak. Ez az implicit emlékezettel kapott bizonyítékokra emlékeztet. A tudat viselkedés-kontrollra vonatkozó aspektusa is jellegzetes változásokat mutat hipnózis hatására. hogy közben az az élménye. mégis megnövekedett valószínűséggel válaszol a listában szereplő szavakkal. hogy nem ő idézi elő a változásokat. a két feladat még akkor is zavarta egymást (interferenciából adódó hibák jelentek meg). ahogyan azt az információ-feldolgozás elmélete használja (Kihlstrom.

de átmenetileg speciális körülmények között – például automatizált szokások esetén. A neodisszociációs elméletet sematikus formában a 4. A tudat neodisszociációs elmélete Eredetileg a hipnotikus analgézia jelenségének értelmezésére élesztette fel Hilgard (1973) a disszociáció fogalmát. 247 .6. A kognitív struktúrák közötti interakciót vagy versenyt egyfajta hierarchikus kontroll irányítja. A 4. Elméletét később a hipnózis és a disszociatív tudatzavarok vizsgálata alapján a jelenségek széles skálájára kiterjesztette (Hilgard. Ennek tervező. majd 1994-ben fogalmazta meg. hogy különböző külső behatások (túl erős vagy gyenge ingerlés. állandósággal és autonómiával. ábrán az „én autonómiájának korlátozása” rubrika mutatja. Mindegyik egyformán független a maga bemenetével (input). Ennek hatására egyes kontroll rendszerek elkülönülhetnek. elismerve elmélete korábbi megközelítésekkel való kapcsolatait. vagy hipnózis hatására – izolálódhatnak egymástól. érzelmi megrázkódtatás. hipnózis. például. kimenetével (output) és az egymás közötti kölcsönös visszacsatolási kapcsolatokkal. A elmélet lényege. Ezek a rendszerek interakcióban vannak egymással. ábra mutatja be. s ez szükséges a tudatos észleléshez. Az elméletet végső formájában Hilgard 1991-ben. s azóta több kutatást inspirált. disszociálódhatnak a többitől vagy a központi végrehajtótól. s ilyenkor tudatalatti szinten működhetnek tovább. hogy a disszociációt kóros jelenségnek tartották. monitorizáló és irányító funkciója van. gondolkodáshoz és az akaratlagosan kontrollált megtartáshoz. de megszabadulva a régebbi elképzelések hibáitól. Kihlstrom (1984) szorosan összekapcsolta a neodisszociációs elméletet a modern kognitív pszichológia kutatásaival. melynek csúcsán egy „végrehajtó én” vagy „központi ellenőrző struktúra” áll. és sajnálkozását fejezte ki. stb. 1977). hogy sok kognitív elméletalkotó nem veszi figyelembe a disszociáció jelenségét.) vagy belső változások (például a szervezet élettani egyensúlyának felborulása) a szokásos kontroll nagy részét elvehetik a központi végrehajtótól. hogy az emberben működő többszörös alsóbbrendű kontroll rendszerek vagy struktúrák (amelyek közül az ábra csak hármat mutat) mindegyike rendelkezik bizonyos fokú funkcionális egységgel. emlékezéshez.

) A neodisszociációs elmélet összhangban van a fejezetben bemutatott empirikus bizonyítékokkal. ezért objektív nézőpontból nehezen tanulmányozható. Az alváskutatás eredményei. a pszichológia kognitívvá válásával tért vissza. s az elmélet remélhetőleg egyre több kutatást inspirál majd. bár azok többsége más elméleti keretben született.VI/4. Környezetünk és önmagunk tudati reprezentációja a konkrét. Bár az introspektív pszichológia fénykorában a pszichológia központi fogalma volt. s így a tudat mára ismét a pszichológia egyik központi témája lett. magában foglalja az ingerek folyamatos monitorizálását és a magatartás ennek alapján megvalósuló tervszerű vezérlését. nyelvi reprezentációt is magában foglal. a behavioristák kiiktatták a pszichológiából. csúcsukon a központi ellenőrző struktúrával. amit teljesen kifejlett formájában csak 248 . A tudat nem merül ki abban. Az idegtudomány módszereivel egyre inkább sikerül a szubjektív és objektív nézőpontok összekapcsolása. Összefoglalás A tudat a szubjektív tapasztalással áll kapcsolatban. valamint anterior cingulum szerepére vonatkozóan szkizofréniában és hipnózisban nyert eredmények (l. hogy hamarosan a disszociáció háttérmechanizmusára vonatkozóan is szélesebb körű ismereteink lesznek. kontrollját is. előbb) máris biztatóak ebből a szempontból. s csak az 1960-as években. Bővebb magyarázat a szövegben. szemléletes leképezés mellett absztrakt. általánosított szimbolikus. hogy tudatában vagyunk belső folyamatainknak és külső környezetünknek. ( Hilgard 1973 nyomán. ábra. A neodisszociációs elmélet sematikus vázlata: hierarchikusan elrendezett kognitív kontroll struktúrák. A kognitív és affektív idegtudomány fejlődése azzal kecsegtet. 7.

amely egy kontinuum mentén változik. a tudatalatti információk kevésbé könnyen. az epizodikus emlékezet segítségével önmagunkat egységes egészként éljük meg.az emberi kultúra hozott létre. A látókéreg részleges sérülései vaklátást okozhatnak: ilyenkor a beteg nem észleli tudatosan az ingereket. A hasítottagy-kísérletek kimutatták. A tudattartalom jellemzője. mintha kezük nem tartozna hozzájuk. s ami lehetővé teszi az emberi tevékenységek összekapcsolását és mentális állapotaink más emberek felé történő kommunikálását. hogy hat rájuk az ott észlelt inger. A perceptuális hárítás jelensége az ingerek emocionális jelentőségének ilyen hatását bizonyítja. A modern tudat-tudattalan felfogást a tudat empirikus vizsgálata alapozta meg. hogy az ilyen ingerek befolyásolják az utánuk következő ingerrel kapcsolatos előhívási vagy hozzáférési folyamatokat. egységesség. éntudatunk van. Neuropszichológiai vizsgálatok bizonyítják. Vizuális neglect esetén a betegek figyelmen kívül hagyják látóterük egy részét. és nem vonhatók akaratlagos kontroll alá. és képesek vagyunk viselkedéstervezésre. hogy a verbális beszámolóval járó tudatos működéshez nemcsak a két agyfélteke integrált aktivitása. a bal agyféltekére van szükség. a küszöb alatti előfeszítés (priming) jelensége pedig azt mutatja. de könnyen tudatossá tehetők. mégis képes a „láthatatlan” tárgyat megmutatni. illetve módosult tudatállapotok kialakulásához vezetnek. bizonyos testi szabályozási folyamatok. integráltság jellemzi. és az. vagy túl rövid ideig jelennek meg ahhoz. nem tudatosak. hanem az egész agy integrált működése is szükséges. A prozopagnóziás betegek nem tudnak arcokat felismerni. Az éberségi szint és a tudattartalom bizonyos szintű változásai tudatzavarokhoz. a kognitív tudattalan felfogás szerint viszont nem csak érzelmi hatások következtében lehet egy információ tudattalan. A normál éber tudatot kontrollálhatóság. Frontális sérülés esetén idegen kéz szindróma (anarchisztikus kéz szindróma) lép fel: a betegek úgy érzik. amelyek túl gyengék. hogy tudatosan észlelhetők legyenek. 249 . A freudi dinamikus tudattalan-koncepció szerint ennek oka az elfojtás. és a tudattartalom. de megfelelő feltételek mellett előhívhatók. és egyáltalán nem hívhatók elő. A küszöb alatti észlelés (szubliminális percepció) kísérleti vizsgálata kimutatta. amelyek nem reprezentálódnak a tudatban. speciális eljárással – például kényszerválasztással – mégis kimutatható. A tudat két szempontja az éberségi szint. hogy bár nem-verbális úton a jobb agyfélteke is képes számot adni a bejutó ingerekről. vegetatív reakcióik szerint azonban a tudatosság számára nem elérhető szinten mégis megtörténik a megkülönböztetés. és elvesztik a kontrollt a kéz mozgása fölött. hogy a személyek egy őket jellemző kognitív stílust részesítenek előnyben. aminek a tudatos átélés szempontjából kitüntetett szerepe van. hogy a binding-nak (kötés) nevezett folyamat révén a tárgyak ismertetőjegyeiből tárgyakká integráljuk az ingersajátosságokat. azok megnevezéséhez. míg a tudattalan információk közvetlenül nem férhetők hozzá. Jung szerint a kollektív tudattalan minden emberben közös tartomány. a tudatelőttes szinten lévő információkra éppen nem figyelünk. hogy olyan ingerek is befolyást gyakorolhatnak a perceptuális és kognitív folyamtokra. A tudat szintjei a tudatos hozzáférhetőség fokozatai alapján a következők: a tudatos szint azonnal hozzáférhető.

hogy a személy amnéziás lesz személyisége egyes részeire. bántalmazás. A fokozatosan kialakuló demencia a kognitív deficitek generalizált megjelenésével járó állapot. Az akutan fellépő delíriumban a tudatállapot fluktuál. és fontos társas funkciót is betölthet. Ennek hiányában hallucinációk. A tudatállapot módosítható gyógyítási célból. Amnéziás betegeknél – akiknek explicit emlékezete erősen romlik. amelyet a beszéd és a végrehajtó funkciók zavara kísér. Pszichózisban hallucinációk. hogy visszatér a műtét alatt a tudatosság. emocionális problémák miatt átmeneti jellegű tudat-. A módosult tudatállapotok (MTÁ) körébe számos állapot sorolható. szélsőséges szorongás. főleg a külvilággal kapcsolatos tájékozottság romlik. az időérzék. A zavar kialakulásának idegrendszeri hátterében az anterior cingulum alaulműködése. az érzelmek. illetve észlelési kiesések jellemzik. felfokozott szuggesztibilitás. a fronto-limbikus kapcsolatok megszakadása és a bal fronto-temporlis rendszer patológiája áll.vagy identitásváltozás következik be. hogy egy elmúlt esemény a tudatosság részvétele nélkül is befolyásolhatja az észlelési. nem mutatja jelét. A legtöbb MTÁ adaptív. illetve. A szenzoros deprivációs kísérletek bizonyították. A disszociatív „futások” (fúgák) esetén emlékezetkieséssel együttjáró vándorhajlam lép fel. testérzés. hogy az 250 . stb. mozgásos vagy kognitív teljesítményt. agydaganat. mert elősegíti a gyógyítást és a jólétet. amikor a központi idegrendszerre ható szerekkel tudatkiesést és minden modalitásra kiterjedő érzéketlenséget hoznak létre. értelmes ingernek kell érnie. memória. Főbb közös jellemzőik: a gondolkodás. mintázott. A szkizofrénia diszkonnekciós elmélete szerint ennek az az oka. új tapasztalatok és ismeretek szerezhetők általa. hogy az állapot megfordítható. a gondolkodás és viselkedés kontrolljának megváltozása következik be. a realitás. a kognitív funkciók károsodnak. vagy valamely technika révén állnak elő. a valóságvizsgálat csökkenése. Ez olyan súlyos szintet is elérhet. bizarr testérzések. érzékcsalódások lépnek fel. Kómában a beteg nem ébreszthető. hogy megbomlik a saját test reprezentációja és a szelf mint ágens illetve átélő közötti összhang. azaz disszociatív identitászavar lép fel nála. például szedáláskor vagy műtéteknél általános anesztézia alkalmazásakor. hogy környezetének tudatában lenne. A hisztériás jelenségeket minden szervi ok nélkül jelentkező mozgászavarok.illetve önkontroll.Az implicit emlékezet mutatja. A disszociatív zavarok esetében organikus ok nélkül. Számos tényező (koponyasérülés.) vezethet patológiás tudatzavarokhoz. Több bizonyíték utal arra. amelyek vagy természetes úton. hogy a tudat megfelelő működéséhez a szervezetet kellő mennyiségű. Ritkán ugyan. Epilepsziában az agyi elektromos aktivitás változásai eszméletvesztést vagy rövid kimaradást okozhatnak. a percepció. de előfordulhat. az implicit emlékezet viszonylag megtartott. testkép megváltozása.

mert drogfüggőség kialakulásához vezethet: csökkenhet a tolerancia. hasmenés. A disszociatív hatások 251 . s így például oldja a szorongást. Az emberiség története során számos speciális technikát fejlesztett ki a MTÁ-k kialakítására. tudatára ébred annak. Idegtudományos módszerekkel kimutatták. valamint kényszeres droghasználat jelenhet meg. mégis hatást gyakorolnak gyógyulására. mindennapjainkban is megjelenik.altatás során a beteg felveheti a környezet auditív ingereit. s így a kialakuló békesség. A mozgáskontroll megváltozására az önkéntelenség élménye jellemző. a hipnotizőr verbális szuggesztióinak hatására jön létre a tudati állapot módosulása. boldogság. a viszonylagos jobb féltekei működési túlsúly és a figyelem szelektívebbé válása tehető felelőssé. s bár tudatosan nem emlékszik ezekre. A NREM alvás. energetizáltságot okoz. fejfájás. Hobson és munkatársai az álmokat az álmodás alatti agyműködés átrendeződésére vezetik vissza. bár személyiségének metaforikusan „rejtett megfigyelőnek” nevezett része regisztrálja a fájdalmas ingert. Hipnózisban alkalmazott szuggesztiókkal sok gyakorlati szempontból is fontos disszociatív hatás váltható ki. vagy intenzív mozgás közben a figyelem módosítását célzó gyakorlatokkal jön létre a tudati állapot módosulása. Az emberek különböző mértékben fogékonyak erre a hatásra: a hipnábilitás standard eljárásokkal mérhető. fokozott figyelmi összpontosítás és sajátos társas beállítódás jellemzi. A droghasználat veszélyes. üdvösség-érzés éppen ellentétes a patológiás MTÁ-k (például delírium) élményével. illetve megvonási tünetek (hallucinációk. hatóanyaguk a szervezet által termelt neurotranszmitterek helyére épül be. amelyben a személy. A hipnózis élményét a testi-szellemi ellazulás. miközben álmodik. hogy a hipnotizőr korábbi szuggesztiója váltotta ki a mozgást. Az alvás NREM szakaszát és az álomlátással járó REM fázisát egyes szerzők az ébrenléti állapot mellett az emberi létállapotok alaptípusának tartják. egyre nagyobb adag bevitelére lehet szükség a vágyott hatás eléréséhez. a mély bevonódás élménye. mozgásszegény helyzetben (például jóga testtartásban). Hipnotikus analgézia (fájdalomcsökkentés) kiváltásakor az erősen hipnábilis személy tudatosan nem él át fájdalmat. Freud álomelmélete szerint az álom vágyteljesítő funkciójú. hányás) alakulhatnak ki. Hipnózis során személyközi hatás révén. de aktivációt fokozó eljárással aktív-éber hipnózis is kialakítható. javítja a hangulatot. A valóságvizsgálat pilléreinek elvesztése szándékos. A poszthipnotikus választ a tudatosság hiánya jellemzi: a személyek nem tudják. Evans az információfeldolgozással hozza kapcsolatba. Több MTÁ természetes körülmények között. A hipnózis kiváltására hagyományosan relaxációs indukciós eljárásokat használnak. a REM fázis és a tudatos (lucid) álom idegélettani vizsgálatai sok információval szolgáltak a tudatos élmény központi idegrendszeri hátterével kapcsolatban. hogy a hipnózis hatásaiért az agykérgi arousal nem specifikus csökkenése. vagyis módosítják a viselkedést. hogy alszik. Meditációval vagy ellazult. pszichoaktív drogok pszichofarmakológiai hatást váltanak ki. a külső környezetet elhanyagolja. Az ún. és éppen álmodik. a hangulatot. A tudatos (lucid) álom sajátos disszociatív állapot. sőt időnként megpróbálja kontrollálni is az álmát. A poszthipnotikus amnézia a hipnózisban történt események időleges felidézési nehézségével jár. Közvetlenül beavatkoznak az agy természetes folyamataiba. a tudatállapotot. A nappali álmodozás a legenyhébb eltérés az éber állapottól: ilyenkor az egyébként kiegyenlített figyelem a belső világ felé fordul. örömérzést.

és itt a kísérleti pszichológia kontrollált módszereivel vizsgálta ezt a sokáig az okkultizmus körébe tartozó jelenséget. Az elmélet lényege. Magas szintű integráló képességével kísérleti eredményei. 1933-tól haláláig a Stanford Egyetemen dolgozott. és 1949-ben. EREDETI MEGÁLLAPÍTÁSOK ERNEST R. Katonai szolgálata után a Stanford Egyetem pszichológiai tanszékének vezetőjeként – miközben kialakította a fejlődés és klinikai pszichológiai programot – a tanuláselméletekről szóló könyve mellett megírta minden idők legnagyobb hatású Bevezetés a pszichológiába című tankönyvét. 1955-ben megalapította a Stanford Egyetem hipnózis kutató laboratóriumát. hogy a tudat visszatért a pszichológiába.hátterében idegtudományi módszerekkel nyert adatok szerint főleg az anterior cingulum megváltozott működése áll. 1938-tól professzorként. s ilyenkor egyes kontroll rendszerek elkülönülhetnek. és tudatalatti szinten működhetnek tovább. Külső vagy belső hatásokra (például hipnózisban) a szokásos kontroll nagy része kikerülhet a központi végrehajtó hatása alól. felkeltette érdeklődését a tudat problémái iránt. Dr. Hilgard (1904-2001) amerikai pszichológus hosszú és produktív élete során több területen is maradandót alkotott. KIEMELKEDŐ TUDÓSOK. a kérdéskör komoly kutatói egy kicsit mind az ő „köpenyegéből” bújtak ki. A tudat neodisszociációs elmélete ígéretesen integrálja a kognitív kísérleti megközelítés. hogy az emberben hierarchikusan elrendezett. Kutatásai és szemléletformáló írásai nagyban hozzájárultak ahhoz. A tanulás klasszikus kísérleti megközelítésétől érdeklődése a motiváció felé fordult. Hatása az egész világra kiterjedt. és újabb (később tanítványai által kiegészített) kiadásait azóta is több országban. önmagukban bizonyos funkcionális egységességgel. állandósággal és autonómiával bíró alsóbbrendű kontroll rendszerek működnek. hogy egyre inkább integrálódott benne a kísérleti és klinikai megközelítés. melyeket egy központi ellenőrző struktúra („végrehajtó én”) irányít. Már a pislogás kondicionálásával foglalkozó doktori munkája (1930). HILGARD Ernest R. így hazánkban is használják az egyetemi oktatásban. disszociálódhatnak a többitől. amelyet a világ számos nyelvére lefordítottak. 1940-41-ben egy feleségével és munkatársával. feltételes reflexek és az akaratlagos akciók közötti különbséggel foglalkozott. a patológiás tudatzavarok és a MTÁ-k – főleg a hipnózis – vizsgálata által nyújtott empirikus bizonyítékokat. az Amerikai Pszichológiai Társaság elnöki tisztébe történő beiktatásakor tartott előadása („Emberi motívumok és a szelf-fogalom”) jól mutatta. A Yale Egyetemen eltöltött három év alatt Donald Marquival occipitálisan decorticált kutyákkal végzett kísérleteket. Josephine Hilgarddal Chicagóban töltött kutatóév hatására kezdett érdeklődni a pszichoanalitikusok munkája iránt. felesége klinikai 252 . ami a reflexek. Az ennek alapján közösen írt „Kondicionálás és tanulás” című könyvük (1940) a terület klasszikus tananyaga lett.

Sperry (1913-1994) amerikai pszichológus korai munkáiban az 1930-as évek végén az agyi összeköttetések funkcionális plaszticitásával és szelektív növekedésével foglalkozott. 374-82. Multiple controls in human thought and action. 1953 Introduction to psychology. előre programozott pontossággal történik. célszerűen összekapcsolódott neuronális hálózatot képes létrehozni. bármilyen hosszú újratanulást tettek lehetővé számukra. 1-27.tapasztalatai és a pszichológia egészét átfogó óriási tudása alapján alakította ki a tudat működésére vonatkozó neodisszociációs elméletét. 1980 Consciousness in contemporary psychology. Lynn & J. 1968 The experience of hypnosis. A korai 40es években kialakított kemoaffinitási elmélete az idegelemek funkcionális kapcsolatait a differenciálódás és a cytokémia fejlődési elveivel kapcsolta össze. A békák ezután a normálissal ellentétes irányú optokinetikus és mozgásválaszokat adtak. Harcourt Brace Jovanovich. W. 1975 Hypnosis int he relief of pain. 1948 Theories of learning. Ez cáfolta azt az akkoriban általában elfogadott elvet.) Dissociation: Clinical and theoretical perspectives. 31. Az agyféltekék funkcionális specializációjával kapcsolatos munkásságát 1981-ben megosztott 253 . In S. hogy a centrális összeköttetések növekedése rendszeres. Néhány legfontosabb munkája: 1940 Conditioning and learning. Rhue (eds. Harcourt Brace Jovanovich. Harcourt Brace Jovanovich. 1994 Neodissociation theory. William Kaufmann. Legnagyobb jelentőségű munkája az 50-es években állatokon végzett corpus callosum átmetszés hatásainak vizsgálatát követő emberi hasítottagy kutatás. Egyik legfontosabb eredménye az volt. American Psychologist. Guilford Press. J. 1987 Psychology in America: A historical survey. például Gazzanigával végzett – kutatásokat inspiráltak. A jobb félteke térivizuális. 4. Egyik legkorábbi munkájában – a látóideg változatlanul hagyásával – kétéltűek szemét 180 fokkal elforgatta. hogy a tapasztalat és kondicionálás a véletlenszerű összeköttetésben álló neuronok hálójából strukturált. Appleton Century Crofts. 1949 Human motives and the concept of self. nemverbális feladatokban nyújtott jó teljesítményét demonstráló eredményei további – kiváló munkatársakkal. Annual Review of Psychology.) 1977 Divided consciousness: Wiley/Interscience. ROGER W. (Josephine Hilgarddal. SPERRY Roger W. Appleton Century.

aktiváló szuggesztiók alkalmazásával kialakított hipnózis (l. Anarchisztikus kéz szindróma: lásd idegen kéz szindróma Anesztézia: amikor a központi idegrendszerre ható szerekkel tudatkiesést és minden modalitásra kiterjedő érzéketlenséget hoznak létre. hanem tárgyakra reagálunk. Eredményei alapvető jelentőségűek a tudatműködés megértése szempontjából. de a gyakorlás következtében habituálódott. supplement 2 27th Symposium. 1971 How a developing brain gets itself properly wired for adaptive function. mely az élményekbe való mély bevonódásra. Aktív-éber hipnózis: aktivációt fokozó eljárással. Psychological Review. E. Aura: epilepsziás roham vagy migrén közeledtét jelző élmény vagy érzés. 123-38. 1969 A modified concept of consciousness. Binding (kötés): a tárgyak tulajdonságainak integrálása. kerékpárergométer hajtása közben. 48. 1970 An objective approach to subjective experience: Further explanation of a hypothesis. Tobach. 1968 Plasticity of neural maturation. Academic Press. Automatizmus: olyan viselkedés. és tudatelőttes szinten tárolódik. Academic Press. series 62. FOGALOMTÁR Abszorpció: módosult tudatállapotokban gyakorta megfigyelhető jellemző. Shaw & K. 77. In E. Amnézia: a memória részleges elvesztése. 723-33. 585-90. valamint REM alatt megfigyelhető 254 . 76.fiziológiai és orvosi Nobel díjjal jutalmazták. Aronson (eds. ami kezdetben tudatos figyelmet igényelt. 1970 Perception in the absence of the neo-cortical commisures. Perceptual Disorders.) The biopsychology of development. 23. 532-6. In The Harvey lectures.. Developmental biology. hipnózis). éber állapotban. 1968 Hemispheric disconnection and unity in conscious awarennes. Néhány legfontosabb munkája: 1968 Mental unity following surgical disconnection of the cerebral hemispheres. melynek következtében nem elkülönült ingersajátosságokra. a figyelmi rendszer belső tartalmakra való összpontosítottságára utal. Idegrendszeri hátterében feltételezhetően a kéregben figyelmi. Academic Press. R. Psychological Review. American Psychologist.

koherens egésszé való összekötéséért felel. Disszociatív futások (fúgák): emlékezetkieséssel járó tudatzavarok. Éberség: a személy „önmagától” (tehát pl.gamma oszcilláció áll. kényelmetlen. idői kontextusa is tárolódik. Disszociáció: az a folyamat. és az átélő szubjektíve egységes ingereknek éli-e meg az élményt. a kívánt hatáshoz egyre több anyagra van szükség (b) a szerhasználat csökkentésekor vagy megszakításakor megjelenő megvonási tünetek. másrészt lehet maga az érzelmi állapot is). amelyeket váratlanul megjelenő vándorhajlam jellemez. Egységesség: arra utal. téri. stb. Előfeszítés (priming): a már bemutatott ingereknek az a hatása. egy vizuális inger kontúrja. azaz disszociálódhatnak a tudat többi részétől. a beszéd és a végrehajtó funkciók zavara jellemző. amelyek felváltva gyakorolnak ellenőrzést az egyén viselkedése felett (régebbi nevén: többszörös személyiségzavar) Drogfüggőség: kényszeres drogfogyasztási mintázat. amelyben zavart szenved a beteg koncentrálóképessége. és (c) kényszeres szerhasználat. Emocionális tudattalan: az érzelmek olyan aspektusai. bűntudatot okozó impulzusokat a tudattalanba száműzi. ami a különböző agyi központokban zajló feldolgozás szimultán. stb. Éntudat: önmagunk egységes egészként történő megélése. Bár a saját magával kapcsolatos információk hozzáférhetők. Delírium: a tudatállapot változékonyságával jellemezhető patológiás állapot. mégis befolyásolják élményeinket. a külvilággal kapcsolatos tájékozottság nagymértékben károsodik. 255 . emlékezeti. hogy a kognitív feldolgozás teljesen más rendszerekben futó elemei (pl. színe. és a tudatos kontrolltól függetlenül működnek tovább.) megfelelően „egymásra találnak-e”.) teljesen tudatában van a környezetének. gondolati és beszédtevékenysége. Epilepszia: az agyi elektromos aktivitás változásai eszméletvesztést vagy rövid tudatkimaradást okozhatnak. amelyre a kognitív deficitek generalizált megjelenése. amelyek a tudatosság számára közvetlenül nem férhetők hozzá (ez egyrészt lehet az érzelmet kiváltó inger. Elfojtás: az a mechanizmus. amelyben az emlékek személyes vonatkozásai. Disszociatív identitászavar: egy egyénen belül két vagy több identitás vagy személyiség meglétére utal. Epizodikus vagy élményszerű emlékezet: a személyes emlékeket tartalmazó emlékezeti tár. melynek során bizonyos körülmények között egyes eszmerendszerek – emlékek. Demencia: fokozatosan kialakuló patológiás tudatzavar. gondolatok. hogy serkentőleg hatnak a későbbi. cselekvése összerendezett. a helyzetnek megfelelő. cselekedetek – leválhatnak. gondolatainkat és cselekvésünket. élénkítőszerek nélkül. amellyel a freudi felfogás szerint az én (ego) a tudatos szinten nehezen kezelhető. a bemutatott ingerrel kapcsolatos előhívási vagy hozzáférési folyamatokra. Elemei: (a) tolerancia. mozgása. észlelése.

Kóma: az éberségi szint szélsőséges csökkenése következtében előálló patológiás tudatállapot. nem mutatja jelét. hallucináció. a Hős. a Megváltó. amely minden emberben közös. Nemzetközileg egységesített standard skálákkal mérhető. Integráltság: az egyén tudatának alrendszerei közötti átjárhatóságon alapuló jellemző. Kényszeres droghasználat: droghasználatra irányuló ellenállhatatlan késztetés. amely a szemnyitás. amelyben a hipnotizált személy magatartástervező funkciója csökken. Hipnotikus analgézia: hipnózisban alkalmazott fájdalomcsökkentő szuggesztió hatására a személy nem érez kellemetlennek egy máskülönben fájdalmas ingert. Kollektív tudattalan: Jung felfogása szerint olyan – a tudat számára közvetlenül nem hozzáférhető – lélekrész. ami az aktuális tudatosság számára közvetlenül nem férhető hozzá. A Bölcs öreg. Hasított agy: a két agyfélteke közötti természetes kapcsolatot a kérgestest (corpus callosum) műtéti átmetszésével megszakítják. gondolatainkat és cselekvésünket. fokozott fantáziatevékenységre válik képessé. hogy tudatában lennénk – befolyásolja élményeinket. amelyben a beteg nem ébreszthető. mégis – anélkül. mint éberen. Forrásamnézia (kriptomnézia): az információ forrásának elvesztése az emlékezeti anyag megtartása mellett. hogy a keze nem tartozik hozzá. amely a pszichoanalitikus elmélet szerint feltehetőleg az elfojtott. tudattalanba száműzött vágyakat. Glasgow Kóma Skála (Glasgow Coma Scale. figyelme átrendeződik. testsémazavar) elviselésére. gondolatokat tükrözi. őseinktől örökölt mitológiai jellegű ősképek vagy archetípusok alkotják. Idegen kéz szindróma: a betegnek az az érzése. Kognitív tudattalan: olyan észlelés. kevésbé vizsgálgatja a valóságot. Implicit emlékezet: az észlelési. mozgásos válaszok és verbális válaszok jellegét pontozza. inadekvát elemek jelennek meg. mint például az Anya. Hisztériás jelenségek: disszociatív jellegű tudatzavarok. így toleránsabb lesz a tartós valóságtorzulás (pl. emlékezés. Hipnábilitás: a hipnózis iránti fogékonyság egyéni szintje. Hipnózis: személyközi kölcsönhatás során kialakuló módosult tudatállapot.Felfokozott éberség (vigilancia): az éberségi szint fokozódása. néha azzal ellentétes szótévesztés vagy szócsere. amelyeknél minden szervi ok nélkül mozgászavarok. amikor a személy cselekvésében kisebb-nagyobb zavarok keletkeznek. GCS): a kóma mélységének megállapítására szolgáló skála. a kognitív vagy a motoros teljesítmény javulásában kifejeződő – tudatosság nélküli – emlékezet. illetve észlelési kiesések jelennek meg. hogy környezetének 256 . tudás és gondolat. és nem tudja kontrollálni keze mozgásait (másképp: anarchisztikus kéz szindróma). Freudi elszólás: a beszélő tudatos szándékától eltérő. a viselkedés nincs összhangban az adott helyzet elvárásaival. és nő a szuggesztiók iránti érzékenysége. Ezt a közös tartományt olyan állandó.

A legkisebb ösztökélés elég ahhoz. Perceptuális hárítás: az a jelenség. illetve többszöri megjelenítés szükséges: mintha az ember elhárítaná magától az ilyen információ tudatosítását. azaz magatartásunk irányítása. a környezet néhány elemének már nincs tudatában. és összehangolja interakcióját a környezet személyeivel és tárgyaival. amely önmagában is sokszínű. Nappali álmodozás: az éber állapottól való legenyhébb eltérés. hogy az ember uralni tudja önnön tudatállapotának tartalmát.tudatában lenne és nem mutat interakciót a külvilággal. előfeszítés). amit már önálló módosult tudatállapotnak tekinthetünk. illetve a szorongást keltő szavak felismeréséhez hosszabb expozíciós idő. hogy egyes ingerek. Önálló tudatállapot-formáról van szó. Módosult tudatállapot: a mentális működés megszokott mintázata az átélő számára észlelhetően jellegzetes. Monitorizálás: a test érzékleti rendszereinek az a funkciója. Metakogníció: a megismerési működések saját megismerésünk tárgyává válása. Meditáció: a figyelem módosítását célzó gyakorlatokkal kiváltott módosult tudatállapot. elindítása és folyamatos vezérlése a külső és belső ingerfeltételeknek megfelelően. mégis befolyást gyakorolhatnak a perceptuális és kognitív folyamatokra. hogy a figyelem a külső ingerektől a belső felé fordul. amikor a személy álmos. Kontrollálhatóság: azt fejezi ki. hogy a társadalmilag tiltott „tabu” szavak. Kontroll: cselekedeteink és kognitív aktivitásunk megtervezése. Kötés: lásd binding. valamint a viselkedésre. amelyben a vegetatív funkciók megtartottak. megfordítható változásokat mutat. Küszöb alatti előfeszítés: egy tudatos észlelés küszöbe alatti inger előfeszítő hatása (l. de a beteg nem mutatja annak jelét. szabályozása. amelyek túl gyengék ahhoz. irányultságát vagy épp aktivitási szintjét.. de (még) könnyen élénkebbé tehető. 257 . Mentalizációs (tudatelméleti) funkció: mások tudatállapotaival kapcsolatos elképzelések kialakítására való képesség. Küszöb alatti észlelés (szubliminális percepció): azt a lehetőséget jelenti. hogy folyamatosan nyomon követik a testben és környezetében végbemenő folyamatokat. Letargia: az éberségi szint csökkenése. Megvonási tünetek: egy függést okozó drog szedésének abbahagyását követő kellemetlen fiziológiai és pszichológiai tünetek. Jellemzője. hogy tudatosan észlelhetők legyenek. hogy a környezet vagy önmaga tudatában lenne. Perzisztens vegetatív állapot (PVS): hosszantartó állapot. hogy a teljes tudatosság szintjét elérje. illetve nem jelenik meg spontán adekvát interakció a környezettel.

valamint a megterhelő fizikális körülmények okozta nyugtalanság kivédésére. sztereotipizált mozgások és értelmetlen beszéd jelenik meg. Szkizéfrénia: a mentális betegségek egy csoportja. hatás. amelyet a csukott szemhéjon keresztül is jól látható gyors szemmozgások jellemeznek. Tolerancia: egyre nagyobb mennyiségű drog szükséglete ugyanakkora hatás kiváltásához. hogy mentális állapotainkat más emberek felé kommunikálni tudjuk. Élményeiben olyan elemek (például fájdalom) is megjelennek. Poszthipnotikus válasz: hipnózisban adott szuggesztió hatására a hipnózisból már visszahozott személyek egy előre megadott jelzésre valamilyen aktivitással. hallucinációk jelennek meg. amely az ingerek folyamatos monitorizálását és a magatartásnak e monitorizálás alapján történő célirányos. Preferált kognitív stílus: az egyén által előnyben részesítet kognitív feldolgozási mód. vagy adott jelre oldódik. Lehet logikus. vagy pedig egészleges. verbális. ami idővel. Az egyén visszahúzódik más emberektől és a valóságtól. és erős ösztökélésre is csak részlegesen válik éberré. REM-alvás: olyan alvási szakasz. Szedálás: kórházi kezelés esetén a félelem. A gondolkodás és az érzelmek olyan komolyan károsodnak. analitikus. fájdalom. a beteg kényelmét biztosítandó gyógyszeres tudatmódosítás. szokatlan testhelyzetek.Poszthipnotikus amnézia: a hipnózisban történt események felidézésének időleges nehézsége. az érzelmi élet sivár. ami komoly tudatzavarral jár. a gondolkodásra téveszmék jellemzőek. Prozopagnózia: az arcfelismerő képesség elvesztése Pszichózis: súlyos patológiás tudatzavar amelyben hallucinációk. Stupor: az éberségi szint erős csökkenése. érzékcsalódások lépnek fel. amikor a személy nincs tudatában a környezet legtöbb ingerének. Torzul az észlelés. Rejtett megfigyelő: a hipnózisban kimutatható rejtett tudat metaforája. hogy a páciens ne legyen tudatában az őt érő kellemetlenségeknek. intuitív. kontrollját is magában foglalja. Szuggesztió: önkéntelen választ kiváltó verbális vagy nem-verbális „üzenet”. aggodalom. hogy az egyénnek szinte megszakad a kapcsolata a külvilággal. vizuális. 258 . A DSM IV-ben már nem használják diagnosztikus kategóriaként. a fronto-limbikus kapcsolatok megszakadása és a bal fronto-temporális rendszer patológiája áll. amelyről a hipnotizált egyébként nem tud beszámolni. Tudat: környezetünk és önmagunk konkrét és szimbolikus reprezentációja. mozgással reagálnak. és lehetővé teszi. annak érdekében. Idegrendszeri hátterében az anterior cingulum alulműködése. bizarr viselkedés. s amelyben az ember álmodik. tervszerű vezérlését. nem mutat spontán interakciót.

Zavarok jelentkezhetnek az önazonosságban. a perceptuális folyamatok és a végrehajtó funkciók deficitesen működnek. Viselkedéstervezés: a viselkedés akaratlagos következményeinek előrejelzése alapján.és időfelfogásban. amelyben a figyelem. Tudatelőttes: azok az információk. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Hogyan függ össze a tudat szubjektív természete a pszichológiában történetileg elfoglalt helyével? Milyen szerepet játszanak a társas összehangolódási folyamatok az emberi tudat kialakulásában. azonban szükség esetén viszonylag könnyen tudatossá tehetők. amelyet közvetlen introspekció révén nem ismerhetünk meg. gondolatok. csak következtethetünk rájuk. és nem vontható akaratlagos kontroll alá. amelyben az álmodó tudatára ébred annak. amelyek kora gyermekkorban elfojtásra kerültek. irányítása a jövőbeli cselekvések Vizuális neglect: a jobb oldali parietális lebeny sérülése következtében előálló károsodás. bár nem vak. és milyen összefüggésben van ez a prefrontális területek ugrásszerű fejlődésével embernél? 259 . Tudatelőttes emlékek: tudásunk és személyes emlékeink tudatunkban éppen nem reprezentált. mint a tudatelőttes információk. A freudi felfogás szerint főleg szexuális és agresszív természetű impulzusokból és ideákból áll. Vaklátás: a látókéreg részleges sérüléseikor fellépő károsodás. motívumok. így nincsenek a tudatunkban. Zavartság: viszonylag enyhe tudatzavar. Tudat alatti: olyan – a tudat számára aktuálisan nem hozzáférhető – információk. Tudattalan: a mentális rendszerben jelen lévő. amelyek nem tehetők olyan könnyen tudatossá. (emlékeinkről. A tudattalan emlékképek. gondolatainkra és cselekvésünkre. amelyekre éppen nem figyelünk. hogy tudunk belső folyamatainkról. azonban megfelelő feltételek mellett (pl. érzéseinkről) és környezetünkről. amely azonban közvetlenül nem férhető hozzá az aktuális tudatosság számára. viselkedéses szinten mégis jelét adja. hogy hatnak rá (például rá tud mutatni). hipnózisban) mégis előhívhatók. gondolatainkról. de a tudat számára hozzáférhető része. Tudatos (lucid) álom: az álmok sajátos fajtája. a hozzánk képest külső világ jellegzetességeiről. A modern felfogás általánosabban használja a fogalmat: minden (nem csak az érzelmileg jelentős) olyan tartalmat tudattalannak tart. a memória. ott aktívan felhasznált tudás. amikor a beteg tudatosan nem észleli a látómező bizonyos részeiben az ingereket. a tér. amikor a beteg.Tudatában lenni valaminek (to be aware of) annyit tesz. nem vesz tudomást a bal látóterében lévő dolgokról. hogy álmodik. érzelmek jelentős hatást gyakorolnak élményeinkre.

. Tudomány-Egyetem sorozat. 8. tudat.html Kihlstrom: http://socrates. BÁNYAI É. Egy fiziológus széljegyzetei. amelyekben a személy nem tud beszámolni az őt ért ingerekről. hanem tárgyakat látunk? Mi jellemzi a nyugati kultúrában preferált kognitív stílust? Miért lehet gyógyító hatású a módosult tudatállapotok átélése? Milyen szerepe van a két agyfélteke integrált működésének a tudatosságban? Soroljon fel olyan helyzeteket. hogy azokat érzékelte. mégis igazolható.arizona. hogy nem különálló ingersajátosságokat. KORONKAI B. GY. Budapest: Medicina. Vesse össze az alvás és a hipnózis jelenségét. TÚRY F. amelyek támogatják a tudat neodisszociációs elméletét. 521-647. feldolgozta. Budapest: Gondolat Könyvkiadó. Milyen folyamat biztosítja.dartmouth. Budapest: Vince Kiadó. Psychiatria Hungarica. (1998) Hipnoterápia Magyarországon.edu/~kihlstrm TOVÁBBI MAGYAR NYELVŰ IRODALOM ÁDÁM GY. Budapest: Vince Kiadó. Tematikus szám. emlékezés… biológusszemmel. tudatalatti és tudattalan szintjei között? Hasonlítsa össze a tudattalan pszichoanalitikus felfogását a kísérleti kutatás alapján kialakított modern felfogással! Sorolja fel a tudat szempontjait (aspektusait). (2004) A rejtőzködő elme.edu/~cogneuro/confaculty. (1976) Érzékelés. (1988) Relaxációs módszerek.Mi a különbség a tudatosság tudatelőttes.consciousness.berkeley. ÁDÁM. (1999) Az emberi természet. Nevezze meg a főbb álomelméleteket! Állítsa szembe a műtéti ébredés fogalmát a műtét alatti információfelvétel lehetőségével. jellemezze ezek fokozatait. CSÁNYI V. 13(5). BAGDY E.. Irodalom AJÁNLOTT HONLAPOK Center for Consciousness Studies: http://www.edu/ Gazzaniga: http://www. 260 . felfogta. Mi a különbség a küszöb alatti észlelés és a hipnotikus analgézia között? Vesse össze az implicit emlékezet és a poszthipnotikus amnézia jelenségét! Soroljon fel bizonyítékokat.

L. (szerk. (Eds. K.. sportpszichológiáról edzőknek és versenyzőknek. VARGA. 57-60. FREUD. Budapest: BIP. Budapest: BIP. (szerk. Budapest: Medicina. DIÓSZEGHY.. Rhue.DENNETT. I.. avagy a szuggesztiók szerepe a mindennapi orvosi gyakorlatban. K. HILGARD. JOUVET. ROSE. Budapest: Typotex. BÁNYAI. A. G. Pléh Cs. (1991) Toward a social-psychobiological model of hypnosis. E. MÉSZÁROS I. (2001) Hűtésbefizetés.) Agy és tudat. K. J.) (2005) Szuggesztív kommunikáció a szomatikus orvoslásban. 310. (2001) Human anterior and frontal midline theta and lower alpha reflected emotionally posotive state and internalised attention: High – resolution EEG investigation of meditation. M. PLÉH CS. Budapest: Osiris. (1996) Micsoda elmék. & GOLOCHEIKINE. (1985) Nem tudja a jobb kéz.) Hipnózis – Hipnoterápia. In Vizi E. VÉRTES. (szerk. New York. S. In Lynn. BÁNYAI É. S. (2006) A hipnózis a kognitív és affektív idegtudomány fényében.. VIZI E. (1985) Álomfejtés. Nyíri K. (1983) A tudatos agy. É. (1999) Test és elme. B. London: Guilford Press. (1976) A comparison of active-alert hypnotic induction with traditional relaxation induction. Budapest: Sportkórházi Sorozat. I. (1998) A belső erőforrások mozgósítása aktív-éber hipnózissal: Psychiatria Hungarica. W. M. S. 261 . Kognitív szeminárium sorozat. NYÍRI K. 564–598. Budapest: Gondolat. LÉNÁRT. (1984) Hipnózis. BÁNYAI. Országos Sportegészségügyi Intézet. ALTRICHTER F. I. (szerk. (szerk. Budapest: Országos Addiktológiai Intézet. (2002) Téthelyzetben. S. 85: 218–224. Budapest: Typotex. SZ. Budapest: Kultúrtrade. MARTON M. Á. HIVATKOZÁSOK AFTANAS. (2002) A tudat két aspektusa: intencionalitás és qualia. mit csinál a bal…: az emberi agy asszimetriái.) (2006) Hipnózis – hipnoterápia. 13.) Theories of hypnosis: Current models and perspectives. É. Pszichológia. BÁNYAI. 31-62. (2001) Az emberi emlékezet.. R. BADDELEY... Budapest: Helikon Kiadó. VARGA. 135-143. POPPER. Budapest: Medicina Kiadó. Budapest: Pólya Kiadó. Budapest: Osiris. (2001) Az emberi gondolkodás keletkezése. A. CS. (1982) Nem-tudatos folyamatok vizsgálata és értelmezése az általános lélektanban.) (2002) Agy és tudat. Altrichter F.. J. (2001) Alvás és álom. Budapest: Medicina. Neuroscience Letters. HÁMORI. 2: 157-193. ALTRICHTER F..(5): 541-556. DONALD. J. In Vértes G. Journal of Abnormal Psychology. Budapest: Kozmosz Könyvkiadó. SZ. É..

M. 10. Budapest: Osiris. EVANS.) Mahwah. (ed. E.BARGH. DESCARTES. M. In A. 42: 204232. The evolution of human consciousness. H. H. (1984) Landscapes of the night: How and why we dream..) Handbook of neuropsychology. ELY. N. CSÁNYI V. et al. CHOMSKY. INOUYE. J. J. 9. SPINNLER. (1981) Preconscious processing. J. Budapest: Vince Kiadó DAMASIO. New York. W. J. (1917) Experiments in psychical research at Leland Stanford Junior University. (1997) The automaticity of everyday life.) Dual process theories in social psychology. EAGLE. R. (1988) Quining qualia. Grafman (eds. Vol. addictive and compulsive behaviors. CRAWFORD. D. Budapest: Atlantisz. M. ERDELYI. J. C.. (1999) The cognitive monster: The case against the controllability of automatic stereotype effects. Wyer. G. Oxford: Clarendon Press. The International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis.. London: University of Chicago Press. S. (2000) Reward deficiency syndrome: genetic aspects of behavioral disorders. Vol 32. J. M. Chicago.) Consciousness in comtemporary science. Budapest: Aduprint. Amsterdam: Elsevier. New York.. (Vol. A.. E. Chomsky: Rules and representations. (2001 b) Az emberi gondolkodás keletkezése. In N. K. E. DENNETT. DELLA SALA.: Erlbaum. HOLDER. Trope (eds. COOVER. C.. Progress in Brain Research. R. ELLENBERGER. 126: 325-341. California. (1994) The anarchic hand: A frontomesial sign. et al. Toronto: John Wiley & Sons. E. (2000) Reward deficiency syndrome: a biogenetic model for the diagnosis and treatment of impulsive. S. (1996) Descartes tévedése. Journal of Personality.. Journal of Psychoactive Drugs. DIXON. DONALD. R. (1959) The effects of subliminal stimuli of aggressive content upon conscious cognition. (2001) Delirium in mechanically ventilated patients. New York: Basic Books. Boiler. In R. (1970) The discovery of the unconscious. K. Brisbane. H. J. Chichester.. (pp. A. 286: 2703-2710. S. R. (2001 a) A mind so rare. Marcel. 42-77. p. MARCHETTI. DONALD. London: W. Stanford: Stanford University Press. 262 . 361-382) New York: Guilford. In F. p. BARGH. D. C.) Advances in social cognition. (1994) Brain dynamics and hypnosis: Attentional and disattentional processes. BERNARD. W. R. BLUM. 27. Bisiach (eds. (1999) Az emberi természet. E. NJ. New York: Columbia University Press. Validity and reliability of the confusion assessment method for the intensive care unit (cam-icu) JAMA. Supplement 1-112. New York: Viking. A. 578-600. (1980) Language and unconscious knowledge. BRAVERMAN. M. (1994) Elmélkedések az első filozófiáról. BLUM. K. Norton & Company. J. (1996) The recovery of unconscious memories. H. In S Chaiken & Y. N. COMINGS.

London. R.R:(1994) Neodissociation theory. J. In Pléh Cs. 23 (6) 793-1121. (1890) Principles of psychology. Budapest: Helikon. Rhue (eds. and Meichenbaum. M. Rhue (eds. (1889) Automatisme psychologique. R. 181-197. Cambridge. HILGARD. (1977) The origin of consciousness in the breakdown of the bicameral mind. W. F. (1982) Hypnosis and the dissociation of memory. J. Budapest: Osiris.London:Guilford Press.J. HILGARD. G. Boston: Houghton Mifflin Company. Toward a cognitive neuroscience of consciuos states. FODOR. Olvasmányok és feladatok a lélektan alapkérdéseinek tanulmányozásához. New York: Holt. (szerk. Lynn. New York. JAYNES. 18-33. (1948) Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. R. Paris: Alcan.. awareness and pain in general anaesthesia.. and conation. Research Communications in Psychology. London: Guilford Press.: Prentice Hall. FREUD. S. E. S.) Dissociation:Clinical and theoretical perspective. J. 385-418. JAMES. D.. 263 . p. 39-411. Psychiatry. (eds.) The unconscious reconsidered. Budapest: Osiris Kiadó. KIHLSTROM. W. unconscious: A cognitive perspective. MA: MIT Bradford. New York. Los Altos CA: Kaufman. R.: Consciousness. G. M. J. (1998/2004) A hasított agy újra megvizsgálva. STICKGOLD. A.) KIHLSTROM. E.: John Wiley and Sons. (1987) Clinical signs and autonomic responses. In Bowers. Behavioral and Brain Sciences. In Pléh Cs. J. J. etc. etc. E. (1985) Hypnosis. HILGARD. New York. F. 280-289. E. F. Kovács Gy. (1991) A neodissociation interpretation of hypnosis. (1900/1985) Álomfejtés. with special reference to posthypnotic amnesia. HOBSON. NJ. – Lunn. GAZZANIGA. affection. J. J. (1983) Hypnosis in the relief of pain.. 107-117. KIHLSTROM. (szerk. 16. Gulyás B. JANET. J. 83-104. In: Rosen. (1992) The psychology of consciousness. PACE-SCOTT. P.) Bevezetés a pszichológiába.EVANS. In S.: John Wiley & Sons. 724-737. HILGARD. Boross O.) Kognitív idegtudomány. 149-211. 80. FREUD. JUNG. M. (1973) A neodissociation interpretation of pain reduction in hypnosis. and Behavior. Journal of the History of the Behavioral Sciences. N. Psychological Review. (2000) Dreaming and the brain. Annual Review of Psychology. C. R. Budapest: Bibliotheca. (1983) The modularity of mind. 1986) Divided consciousness: Multiple controls in human thought and action. A WileyInterscience Publication. F. R. S. FARTHING. HILGARD.. JANKA Z. HILGARD.. subconscious. New York.W. 36. Lynn. E. J. W. (1980) The trilogy of mind: Cognition. Butterworths.) Theories of hypnosis: Current models and perspectives. Englewood Cliffs. In S. KÉRI Sz. (2003) A szkizofrénia diszkonnekciós elméletei.. K. J. E. Budapest: Pantheon. HILGARD. J. (1984) Conscious. (1977. E. (1923/1937) Az ősvalami és az Én. pp. 7..

(eds. amnesia. 336. S. D. RAINVILLE. (eds. J. RÉVÉSZ Zs. POSTMAN. D. A. (1975) Válogatott tanulmányok. M. Journal of Abnormal and Social Psychology. L. Amsterdam. R. LUDWIG. (1954) Positive reinforcement produced by electrical stimulation of the septal area and other regions of the rat brain. (1997) Consciousness and Meness. 766-767. S. (1990) Anaesthesia. In Ádám. F. É. J. D. New York: Oxford University Press. (Eds. TOBIAS. (1986) Becoming lucid in dreams and waking life. (2000) The emotional unconscious. & TOBIS.. 43. NAGY-KOVÁCS A. In E. P. E. In V. J. 1980. New Jersey: Lawrence Erlbaum Associates. 238-300.. J. B.. MALAMUD. H. (1972) Altered states of consciousness. A. 17. Cognitive Psychology.. and the cognitive unconscious. HALLIGAN. G. Ullman. 15. OLDS. pp.. J. EICH. Niedenthal (eds. LURIJA. Tart (ed. KOLB.. 197-237. M. (1998) Blindsight and insight in visuo-spatial neglect.) Suggestion and suggestibility: Theory and research. J.. (1989) Hypnotic susceptibility and cerebral hemisphere preponderance: Verbal-imaginal discrimination task. Journal of Comparative and Psysiological Psychology.. F. É. L. Budapest: Gondolat. 237. K. F. Q. Cohen & J. 21-44. 15. (1981) Lucid dreaming: Directing the act as it happens. McGINNIES. Brain and behaviour. 48-57. C. Gheorghui. J. J.) Altered states of consciousness. M. New York: Springer... B. pp. BÁNYAI. International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis. Rosenthal (eds. Science.. J.. MÉSZÁROS. Kihlstrom. R. I. Elmsford.. Mészáros.) Cognition and emotion. Bányai. W.): Memory and awareness in anesthesia. Netter. 451-468. Forgas. KIHLSTROM. SZABÓ Cs. W. R.. In: Wolman. In J.. reflecting hypnotically altered state of consciousness. W. H. G. 51: 105129. Proceedings of the 28th International Congress of Physiological Sciences. R. 419-28. p. Millar. 47. Inc. S. Garden City.. Budapest. J. Eysenck. Fitch. PUTMAN. MILNER. KIHLSTROM.KIHLSTROM. I. Worth Publishers. SCHACTER. F. 1445-142. PRICE. C. WHISHAW. I. In C. (2003) Hypnosis phenomenology and the neurobiology of consciousness. J.) Scientific approaches to consciousness. Schooler (eds. New York. 14. CRAWFORD. D.) Advances in physiological sciences. Bower. 191-204.): Handbook of states of consciousness. A. I. H. 3-86 pp. LaBERGE.. B. (2003) Fundamentals of human neuropsychology. I. (1983) Conscious and unconscious perception: Experiments on visual masking and word recognition. Mahwah. 467–475. W. 590-612.. (1987) The cognitive unconscious. P. BRUNER. I. (1981) Evoked potential. T. J. MARCEl. Psychiatric Clinics of North America. Psychology Today. B. 264 . & P.. P. Van Nostrand. A. NY and Budapest: Pergamon Press – Akadémiai Kiadó. Nature. KIHLSTROM. F. MULVANEY. P.. New York: Doubleday & Company. (1991) Recent research on multiple personality disorder.. MÉSZÁROS I. A. Swets and Zeitlinger. (1948) Personal values as selective factors in perception. 489-502. GREGUSS. In: Bonke. B. 142-154.. MARSHALL. Vol. P. F.

(2001) Defining the states of consciousness. Eysenck (ed. L. 265 . E: R. WHYTE. Calif. New York: Doubleday & Company. (1977) Forebrain commissurotomy and conscious awareness.. WEISKRANTZ. In M.. L. K. HILGARD. (1989) Memory. Oxford: Oxford University Press. Neuroscience Biobehavioral Review. VIGOTSZKIJ (1970) A magasabb pszichikus funkciók fejődése. TART. W. W. MUZET. Consulting Psychologists Press. L. Garden City.) Foundations of cognitive science.SCHACTER. Cambridge. C. P. D. A. WEISKRANTZ. A. 25: 175-191. In M. (1959) Stanford Hypnotic Susceptibility Scale. (ed. (1990) Blindsight. Budapest: Gondolat. The Journal of Medicine and Philosophy. SPERRY. T. Palo Alto. Posner (ed. Oxford: Blackweel. 101-126. Forms A and B. (1986) Blindsight: A case study and implications. 2. WEITZENHOFFER. MA: MIT Press. TASSI. (1960) The unconscious before Freud.. R.) The Blackwell dictionary of cognitive psychology. New York: Basic Books.) (1972) Altered states of consciousness.