Carl Gustav Jung

Bevezetés a tudattalan pszichológiájába
Fordította: NAGY PÉTER
A fordítás alapjául szolgált:

C. G. JUNG: ÜBER DIE PSYCHOLOGIE DES UNBEWUSSTEN.
IN: C.G. JUNG: ZWEI SCHRIFTEN ÜBER ANALYTISCHE PSYCHOLOGIE. C. G. JUNG: GESAMMELTE WERKE. SIEBENTER BAND. © WALTER VERLAG AG, OLTEN. 4. VOLLSTÄNDIG REVIDIERTE AUFLAGE 1989

TARTALOM Előszó a magyar kiadáshoz Az első kiadás előszava Előszó a második kiadáshoz Előszó a harmadik kiadáshoz Előszó a negyedik kiadáshoz Előszó az ötödik kiadáshoz 1. fejezet A PSZICHOANALÍZIS 2. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET 3. fejezet A MÁSIK NÉZŐPONT: A HATALOMVÁGY 4. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA 5. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN 6. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER Analitikus (kauzális-reduktív) értelmezés A szintetikus (konstruktív) értelmezés 7. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI 8. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Zárszó

2

Előszó a magyar kiadáshoz A tudattalan pszichológiá-járól írt művemnek dr. Nagy Péter fordításában és dr. Jacobi Jolán gondos felügyelete alatt készült magyar fordítása az első írásom, amely ezen a nyelven jelenik meg. Néhány mástól eltekintve tehát először lát napvilágot eredeti művem a keleti Európában. Nemcsak azért vagyok nagy hálára kötelezve dr. Jacobi Jolánnak, mert a fordítás megjelenését lehetővé tette, hanem talán még sokkal nagyobb mértékben azért, mert e könyv átdolgozásánál és sajtó alá rendezése közben ösztönző segítségével és hasznos tanácsaival oly önzetlen módon támogatott. Különösen jólesik, hogy ez az írásom immár közvetlenül szól a magyar olvasóhoz, ama nép fiához, amely mindig eleven érdeklődés jelét adta munkálkodásom iránt: ha közvetve is, de talán ezért való hálám egy részét rója le ez a könyv. A nyugati féltekéről származó sok tanítványom között dr. Jacobi Jolán volt az első magyar; évek óta dolgozik vezetésem alatt Zürichben, és e réven valóban alapos tudásra tett szert a tudattalan pszichológiájának olyannyira szétágazó s nehéz területén. Ennek pompás bizonyítékát adta Die Psychologie von C. G. Jung c. munkájával, amely elsőrangú bevezetés műveimhez. Az ő tárgyismerete szavatol e fordítás pontosságáért és értelmi hűségéért is, ami e nehéz és kényes anyag taglalásakor rendkívül fontos. A jelen kísérlet legkevésbé sem próbál átfogó ábrázolás lenni, megelégszik azzal, hogy az olvasót a tudattalan pszichológiájának legfőbb problémájával megismertesse, az orvosi tapasztalás által kijelölt keretek között. Mivel írásomat csupán bevezetésnek szántam, a szellemtörténet sokrétű vonatkozásaira: mitológiára, vallásra, filozófiára, primitív pszichológiára s a többire csak utalok. Zürich, 1944 januárjában A SZERZŐ

3

s amíg az egyes ember megteszi. hogy az bármilyen szempontból is végleges érvényű vagy akár csak kielégítően meggyőző lenne. Mert az egyes ember pszichológiája azonos a népek lélektanával. a kölcsönös rágalmazási hadjárat. Fel kell hívnom az olvasó figyelmét arra. Az utóbbi évek sokrétű s jelentős változást hoztak a tudattalan pszichológiájában. Egyes Freudról szóló fejtegetéseket megrövidítettem. ez késztetett arra. a hazudozás gáttalan árja. A most folyó háborút kísérő pszichológiai jelenségek . tanulmányomat egy második kiadás számára kellett átnéznem. ha még egyszer eszébe jutna saját rossz tulajdonságaiért szomszédját tenni felelőssé. s az ember képtelensége arra. 1916 decemberében A SZERZŐ 4 .mindenekelőtt az általános ítélőképesség hihetetlen elvakultsága. ha ez a mindeneket oly közelről érintő probléma nehezen hozzáférhető szakfolyóiratok hasábjaira száműzve a művelt közönség látókörén kívül könyvtári polcokon tengetné árnyékéletét. megadtam saját nézeteim általános irányvonalát is. hogy a rendezett tudatvilág alatt nyugtalanul szunnyadó kaotikus tudattalant a gondolkodó ember számára szembeszökővé tegyék. Abban a tanulmányban a Freud által inaugurált pszichológiai felfogásmód egy jelentős darabjának ábrázolására korlátoztam magam. hogy tanulmányom kereteit lényegesen kibővítsem. meg fogja tenni az egész nemzet is. hogy nézetem szerint súlyos veszteség lenne. hogy a véres démont megállítsa útjában . Küssnacht (Zürich). s egyszersmind azt is. beleütközik annak a tudattalannak a korlátaiba. Amit a nemzetek tesznek. amely éppen azt tartalmazza. akkor mai. s amennyire csak e mű keretei lehetővé tették. Ez a háború kegyetlenül megmutatta minden kultúrembernek. hogy alapjában véve még barbár. Csak az egyes emberek beállítottságváltozása lehet a kezdete a népek lelki átalakulásának. Az emberiség nagy problémáit sohasem általános törvények. hogy ez a fejtegetés kissé bonyolult anyaga miatt sok türelmet és figyelmet kíván. amikor a kiadó kívánságára az 1912-es Rascherévkönyvben megjelent Neue Bahnen der Psychologie (A pszichológia új útjai) c. Aki azonban önmaga felett elmélkedik. Az én célom pusztán általános tájékoztatást adni a tudattalan pszichológiájának lényegét illető legújabb felfogásokról. hogy mily kegyetlen fenyítés vár rá. Ha volt idő. Aki tehát mélyebben be akar hatolni az itt érintett problémákba. Eszembe sem jut e munkával kapcsolatban. A tudattalan problémáját annyira fontosnak és korszerűnek tartom.mindennél alkalmasabbak.Az első kiadás előszava A jelen kis munka akkor keletkezett. E munka tehát a korábbi tanulmányt átdolgozott és bővített formában mutatja be. az elképzelhetetlen pusztítási düh. amikor az önmagunkon való elmélkedés volt a szükséges és egyedül helyes út. hanem mindig az egyes ember beállítottságának megújhodása oldotta meg. E követelménynek legfeljebb az itt felvetett problémákat egyenként taglaló terjedelmes tudományos munkák felelhetnének meg. szerencsétlen korszakunk feltétlenül az. ezzel szemben tekintetbe vettem Adler pszichológiáját. azt teszi az egyes ember is. amit a legszükségesebb lenne tudnunk. annak a szakirodalmat ajánlom.

VI. Ezt az érdeklődést talán nem kis mértékben arra a mély megrázkódtatásra vezethetjük vissza. ha először és egyedül saját magukon. egyéni és szociális adottságainak alapjaihoz való visszatérése lehet a mai világban uralkodó vakság gyógyításának kezdete. belső szakadásra. Sokan még a külvilágban keresik ezt. hogy ezt embertársaiktól várnák el. hogy éppen az utolsó fejezetek sokkal bővebb fejtegetést kívánnának rendkívül nehéz és újdonság voltuk miatt. az emberi lét lényegéhez. A második kiadás. vagy bármi mást hirdető szép szavakkal. lényegében változatlanul jelenik meg. még túl kevesen tették fel maguknak azt a kérdést. hogy ezeket inkább egy most előkészületben levő könyvemben taglaltam a nekik kijáró alapossággal. saját belső államukon próbálnák ki azokat a törvényeket és diadalokat. amelyet tudatunk a világháború révén elszenvedett. felebaráti szeretet vagy a szociális felelősségérzés képmutató köntösében.ily rövid idő alatt már második kiadását éli meg. hogy embertársaira kényszerítse ezt. hogy nem szolgálnák-e jobban az emberi társadalom ügyét. mások törvényekben és szerződésekben. befele fordul. a meglevő feloldására és megújulásra van szüksége. E katasztrófa látványa az embert tehetetlensége érzésében önmaga felé fordítja. kisebb változtatásoktól és javításoktól eltekintve. 5 . megint mások a fennálló rend lerombolásában. s mivel az egész világ inog. Munkám ezt az érdeklődést kívánja szolgálni. saját bensejükben. támaszt keres. Még nagyon kevesen kutatnak önmagukban. ahelyett.Előszó a második kiadáshoz Örömömre szolgál. mintsem reméltem.1 Az első kiadás megjelenése után hozzám érkezett levelekből örömmel láttam. Minden egyes embernek gyökeres változásra. hogy a közönség széles rétegeinek érdeklődése az emberi lélek problémái iránt sokkal erősebb. Az emberi lélek problémái iránti érdeklődés ennek az önmagunkhoz való ösztönös visszatérésnek a szimptómája. hogy általánosan könnyű megértésre találjanak. 1918 októberében A SZERZŐ 1 Psychologische Typen. Az ott lefektetett alapelvek behatóbb tárgyalása azonban olyan mértékben lépné túl egy többé-kevésbé népszerű tájékoztató mű kereteit. 1921. ha önmagukon kezdenék a mostani rend átváltását. amelyek tudattalan személyes hatalomvágyból fakadnak. saját lényének. amelyeket minden utcasarkon prédikálnak. bár tudatában vagyok annak. Gesammelte Werke. Csak az egyes ember magába szállása. egyesek hisznek a csalfa győzelemben és a győző hatalmában.sokak számára nem könnyen érthető tartalma ellenére is . Küssnacht (Zürich). nem pedig arra. a keresztény. hogy e kis írásom .

s lassanként a hullámok is lecsendesednek. hogy jelentős változtatásokat és javításokat eszközöljek. hanem legfeljebb anyagának megközelítő ismertetése és az e réven való ösztönzés. hogy egy tudományosan még alakulóban lévő. E körülménynek köszönheti ez a kis írás. erre kell tehát utalnom e célból. hogy az effajta írásnak sohasem lehet célja a meggondolások s a bizonyítás egyes részleteibe való behatolás. igazat ad nekem abban. és immár harmadik kiadásban lát napvilágot. hogy ez nem könnyű feladat. rendkívül bonyolult anyagról népszerűen próbáljon beszélni. 1925 áprilisában A SZERZŐ 6 . A háború által felvetett nagy lelki problémák azonban nem szűnnek meg foglalkoztatni minden gondolkodásra és kutatásra hajlamos ember szívét és elméjét. hogy az itt taglalt lelki folyamatok és problémák nagy része sokaknak bizonyára teljesen ismeretlen. vagy önkényesnek tűnhet: de kérem az olvasót. Egy s más netán előítéletekbe ütközik.Előszó a harmadik kiadáshoz Ez a mű a világháború alatt született. Nagyon meg lennék elégedve. különösen a típusokról és tudattalanról szóló fejezetben. hogy túlélte a háborút követő időt. Aki csak megkísérelte. A típusok fejlődése az analitikus folyamat során c. vegye figyelembe. és jelentős részében a nagy események pszichológiai visszhangjának köszönheti létét. A nehézségeket még növeli az a tény. szükségesnek tartottam. Tekintetbe véve azt a tényt. hogy a második kiadás megjelente óta hét év telt el. munkámban. fejezetet teljesen elhagytam. ha ez a kis könyv ezt a célt elérné. mivel ezt a kérdést azóta alaposan taglaltam Psychologische Typen c. A háború elmúlt. Küssnacht (Zürich).

hogy a kollektív tudattalan. és egyet-mást meg sem említek. Remélem. Küssnacht (Zürich).Előszó a negyedik kiadáshoz Egypár javítástól eltekintve a negyedik kiadás változatlanul jelenik meg. amelynek e könyv egyik fejezetét szenteltem. A közönség sokféle reakciója nyomán megállapítottam. amelyek különböző szerzők e szempontból jelentős munkáit tartalmazzák. azért szerény célját teljesíteni tudja továbbra is. különös érdeklődésre talált. Ezért nem mulaszthatom el. Ennek a könyvnek egyáltalán nem igénye csaknem átfogó tájékoztatást adni az analitikus pszichológia teljes területéről. éppen ezért sok mindenre csak utalok. 1936 áprilisában A SZERZŐ 7 . hogy az olvasó figyelmét felhívjam az Eranos-évkönyv (Rheinverlag) utolsó évfolyamaira.

E széles rétegeknek szánt írásomban az orvosi pszichológia és saját kutatási irányzatomnak csak egypár lényeges nézetét ismertetem. Bár igyekeztem a lehető legtöbb új szempontot beleágyazni szövegembe. s ezt is csak egy bevezetés erejéig. ha azt állítom. nem túlzok. ne várja e területen a mai pszichológiai ismeretek összes sarkalatos pontjainak többé-kevésbé teljes leírását. Ebből az összehasonlításból mindenki felismerheti majd. Küssnacht (Zürich). Azokat az olvasóimat. hogy meggyökerezzenek. hogy ne csak az orvosi pszichológia és pszichopatológia fő műveit tanulmányozzák lelkiismeretesen. A tudattalan pszichológiájához hasonlóan komplikált és nehéz anyag nemcsak új ismeretekre. 1942 áprilisában A SZERZŐ 8 .Előszó az ötödik kiadáshoz Az utolsó. Azt hiszem. Azoknak az új ideáknak. bár a múlttal ellentétben akadt már néhány elismerésre méltó kivétel. hogy a modern orvosi pszichológia nézeteinek még nagyon kevéssé sikerült az egyetemeken képviselt tudományba behatolniok. elszigetelt vártán állok. hiszen ezen a területen szinte mindenki tekintélynek képzeli magát. de sok tévedésre is alkalmat ad. akik e területen alapos ismereteket kívánnak szerezni. s csak kerülő utak árán találhatjuk meg a helyes csapást. változatlan kiadás óta hat év telt el. a pszichológiai újításoknak még többre. új kiadást alapos revízió alá vegyem. amelyek nemcsak elkápráztatni akarnak. amelybe kísérletképpen benyomulunk. Alapos ismereteket csak a szakirodalom tanulmányozása és gyakorlati tapasztalatok révén szerezhetünk. rendesen legalább egy emberöltőre van szükségük. hogy távoli. nyomatékosan kell kérnem. ezért szükségesnek láttam. Így fogják a legegyenesebb úton felismerhetni az orvosi pszichológia helyét és jelentőségét. hogy a mostani. hanem a pszichológia-tankönyveket is. Még áttekinthetetlen új világrész ez. mennyire igazolt Freud panasza pszichoanalízise „népszerűtlenség”-éről. és az én érzésem. mégis arra kérem az olvasót. Ez alkalomból sok elégtelen részt irthattam vagy javíthattam ki. sok feleslegest távolíthattam el.

Freudé a halhatatlan érdem. 1905. vagyis annak a metódusnak az alkalmazásából. holott ezek.1. Körülbelül úgy jártak el. egyhangúlag szidalmazni kezdték. Egypár szerző elismerőleg nyilatkozott róla. Hideg víz. hogy a neurózisok pszichológiájának alapjait lefektette. Freud 1888 Du sommeil et des états analogues. Freud következő munkái teljes részvétlenség mellett jelentek meg. 1889. s aztán nyugodtan folytatná a korong alakú föld leírását. melyben Anatole France mondása: „Les savants ne sont pas curieux” (A tudósok nem kíváncsiak) újra beigazolódik. amelyet ő pszichoanalízisnek nevezett el. éppen a pszichiátria területén már felmérhetetlen jelentőségű megfigyeléseket tartalmaztak. 1895. az orvosok pszichológiai előképzettsége igen gyenge lábon állt. aki dicsérően nyilatkozna a Föld gömbölyű voltának gondolatáról vagy tényéről. Mielőtt e tan lényegének megismertetésébe kezdenénk. messze a tudomány határain túl. e tárggyal foglalkozó mű6 gyenge visszhangra is alig talált. a neurózisok szuggesztiós kezelését. hiszen az ideges bántalmak. 1985) Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie. Itt az orvosnak pszichológusnak. Névroses et idées fixes. Nem utolsósorban a tudósok e felháborodott rohama tette a freudi pszichológiát szokatlanul széles körben ismertté. Hiszen a betegnek épp a lelke szenved. Az első nagyobb. a Salpetrièreből indult ki az első kezdeményezés a neurózisok pszichoterápiájára: P. vagy a Wilbelm Wundt2 által bevezetett ún. Az ő tanítása a neurózisok gyakorlati kezeléséből indult ki. alig ötven esztendővel ezelőtt. Die Traumdeutung. s az egyetemeken tanított pszichológia vagy filozófia volt. 1935. neveznek. Különös színjáték ez. S. 1866. s amikor 1905 táján a szexualitás pszichológiáját kezdte megvilágítani8. az úgynevezett „idegorvosnak”. de legtöbbször egyáltalán nem hatnak. 1873. Janet3 megkezdte korszakalkotó kutatásait a neurotikus állapotok pszichológiájára vonatkozólag. A pszichiátriai tankönyv csak elmebajok klinikai leírásával és rendszerezésével foglalkozott. el kell mondanunk egyet és mást ezen tanítás és az egyéb tudományok egymáshoz való viszonyáról. és méghozzá a lélek legmagasabb és legösszetettebb funkciói. amelyeket szinte már alig merünk az orvostudomány hatáskörébe utalni. Die Suggestion und ihre Heilwirkung. Freud fordította le Bernheim könyvét. azaz az emberi lélek ismerőjének kell lennie. a kollégák kinevették. L’automatisme psychologique. levegő. Charcot párizsi iskolájából. 2 3 4 5 6 7 8 Grundzüge der physiologischen Psychologie. ha betegein segíteni akar. amely döntő befolyással volt rá. mindenesetre mindaz. fény. 1900. lelki eredetű. feltétlenül szüksége van pszichológiai ismeretekre. legfeljebb átmenetileg. 9 . 1898. tehát logikusan lelki kezelésre szorul. s aztán a következő lapon folytatta a hisztériás esetek régi módon való taglalását. német kiadás: S. és Nancyban Bernheim4 nagy sikerrel elevenítette fel Liébault-nak5 az ő idejében már elfelejtett kezdeményét. mint az olyan ember. Régebben. hisztériának stb. Abban az időben még nem létezett a neurózisok és pszichózisok lélektana. (Álomfejtés. kísérleti pszichológia. 17 Breuer und Freud: Studien über Hysterie. amit „idegességnek”. fejezet A PSZICHOANALÍZIS Az orvosnak. villamosság stb. holott a neurózisoknak egészen újszerű felfogását hozta. pl. Midőn Freud 1900-ban az álom első valódi lélektanát megírta7 (előtte e téren a témához illő éjszakai sötétség uralkodott).

A hisztéria szimptomatológiája tele van anatómiai lehetetlenségekkel. 10 . hogy feltételeznünk kell: az éber emlékezet sohase lett volna képes ilyen plasztikus és pontos reprodukálásra. s így ezek adták a hallucináció anyagát. Egy férfi teljes hisztérikus vakságban szenvedett. hogy a neurotikus szimptóma „pszichogén”. az érzék működése különben teljesen rendben van. hogy a ház mögötti mezőn valóban voltak kígyók. A sok elbeszélés közül az egyik körülbelül így hangzott: Egy éjszaka szorongva és félve virrasztott az erősen lázas beteg ágyánál. Nagyszámú hasonló tapasztalat eredményeképpen arra a következtetésre jutottak. mégis gyakran énekelt.meg nem is. Azt azonban nem tudták. Az új pszichológia kezdeteit Breuer doktornak. hogy minden hisztérikus tünetet szuggesztív úton is elő lehet idézni. a zavarnak nem voltak szervi okai. amelyek a leányt már régebben megijesztették. és úgy látta. Éber álom állapotába jutott. mire a beteg anélkül. az emberek fejét kivéve. Éppígy ismerték. Érthető módon képzelmei legfőként ezzel az izgalmas korszakkal foglalkoztak. azaz a lélekből ered. holott a karműködés agylokalizációjában éppoly kevéssé volt zavar. Anyja egy időre eltávozott. állapota utána egypár órára mindig megjavult. jobb karját a szék támlájára fektetve. Környezetében minden embert fej nélkül lát.Vizsgáljuk meg közelebbről ezt az újfajta pszichológiát. Ez a tényállás szöges ellentétben áll a szervi zavar lényegével. Tehát: hall is . Egy nő hisztérikus bántalmak következtében teljesen elvesztette a hallását. paralízis és amnézia)9. emlékezetkiesés. az éneket megváltozott hangnemben folytatta.) El 9 Érzéketlenség. éspedig a nancyi iskola munkája nyomán. mintha a falról egy fekete kígyó közelednék a beteg felé. parézia. és Anna (a páciens) egyedül ült a betegágy mellett. Ezen időszak emlékképei homályállapotban fotografikus hűséggel kerültek újra napvilágra. hogy észrevette volna. amikor a beteg éppen egy dalt énekelt. azaz pszichogén esetként kellett felfogni. de eleinte sokáig csak részlegesen: mindent lát. olyan. hogy megharapja. akinek meg kellett volna operálnia édesatyját. Már Charcot idejében tudták. orvosa észrevétlenül a zongorához ült. Akkor e zavarok anatómiai elméletének megalkotásával próbálkoztak. (Az emlékezőképesség beszűkült tudatállapotban való ilyen gyakori felfokozódását hiperamneziának nevezzük. mint egy normális embernél. Volt egy fiatal. Breuer megfigyelte. A páciensnő halálosan beteg édesatyja ápolása közben betegedett meg. csak angolul (ún. és időnként „abszenciái” (tudatkihagyásai) vagy homályállapotai voltak. a hisztérikus kihagyásos jelenségek pszichomechanikai feltételeit (anesztézia. beszédkészségét is elvesztette. hogy csak a beteg tudata nem lát és nem hall. Tudták azt is.) Igen különös dolgok kerültek így napvilágra. bénaság. A rendszeres vakság különböző formái hasonló jelenségeket mutatnak fel. A beteg maga ezt „talking cure”nak (beszélgető kúra) vagy tréfásan „chimney sweeping”-nek (kéményseprés) nevezte. a pszichikus okozati összefüggések teljesen ismeretlenek voltak. aki hisztériában szenvedett. mégpedig a következő tünetekkel: jobb karját spastikus (merev) bénaság érte.meg nem is. amely mindig közvetlenül a szervek működését akadályozza. a legkisebb részletekig menő pontossággal. egy régi bécsi gyakorló orvosnak a nyolcvanas évek kezdetén tett felfedezésétől számíthatjuk. Egyszer. (Nagyon valószínű. Ezt a megfigyelését a további kezelésben tervszerűen felhasználta. Janet kutatásai nyomán. hogy ha betegét mesterséges vagy spontán homályállapotban arról beszéltette. A kezelés során visszanyeri látóképességét. amennyiben anyanyelvén nem tudta kifejezni magát. mert Bécsből egy sebészt vártak. rendszeres aphasia). miként ered a hisztérikus szimptóma a lélekből. ami emlékezés és fantázia formájában benne felszínre vetődött. gyengeség. és halkan kísérte: egyik versszakról a másikra való átmenet közben megváltoztatta hirtelen a hangnemet. Tehát: lát is . nagyon intelligens nőbetege. E kitérés után forduljunk újra Breuer betege felé. tehát hisztérikus.

mint rendesen. Szerencsére a járókelők ezt meg tudták akadályozni. míg végre egy angol gyermekversre bukkant. hogy a hisztérikus tünet és (amennyiben tünetekből tevődik össze a betegség) maga a hisztéria lelki sérülésekből (traumákból) ered. hogy a kígyót megbénult jobb karjával űzze el. Breuer és Freud idézett könyvében egész sereg hasonló példát találunk. ő azonban a legnagyobb lelki nyugalommal és igen céltudatosan kiszemelt egy kaput. vagy akár kellemes is. hogy Breuer felfedezését megmagyarázza. Nagyon érthető. de ha egy macskához kellett nyúlniok. macska stb. s hogy a lovak alá ne kerüljön. Freud. E problémára az orvosoknak van egy kitűnő válaszuk: „Az egyenlet ismeretlenje a hajlam (diszpozíció). ami az egyik embernek közömbös. kétségbeesésében a vízbe akart ugrani. félelmében imádkozni próbált. kígyó. jobb karja. ő azonban ijedtségtől lenyűgözve az út közepén maradt. Itt elhagyta az ereje. Tudok egy fiatal hölgy esetéről. amelyet a katonák éppen sortűzzel „tisztogattak”. bőséges bizonyítékokkal szolgált a felfedezéshez. s amikor rápillantott. hogy nők nyugodtan segédkeztek a legvéresebb műtéteknél. s rohanni kezdett a lovak előtt. mely a szék támlájáról lógott le. 11 . A kocsis ostorát pattogtatta és káromkodott. amikor hátulról hirtelen egy lovas kocsi közeledett gyors ügetésben. mint amit pl. béka. utána egészen jól érezte magát. s a beteg valószínűleg így tért a teljes gyógyulás útjára. Bebizonyosodott. s ezért hajlamos az ember a tünet keletkezésében kauzális jelentőséget tulajdonítani nekik. egér. Valószínűleg megpróbálta. hogy izgalmas jelenetek egészen különbözőképpen hatnak az egyes résztvevőkre.akarta érni az állatot. Kétségtelenül világos. máris mélyebb és nehezebb problémák merültek fel. alkalmas volt arra. Breuer kezeltje átélt. Ugyanez a hölgy a szentpétervári véres január 22-én véletlenül egy olyan utcában volt. Gyakran láthatjuk. anesztéziás és paretikus (érzéketlen és béna) volt. hogy ilyen. A többiek kitértek előle. és így karja anesztéziáját és bénaságát asszociálta a kígyóhallucinációval. De mi az oka annak.” Az illető „hajlamos” effajta élményekre. és éjfél felé több ismerőse kíséretében hazafelé tartott. E jelenet közben lépett fel a bénulás és a beszédzavar: az eset előadása a zavarokat is megszüntette. de mintha megbénult volna. a másikban a legnagyobb undort kelti: mint pl. Freud problémája azonban éppen ez volt: miben áll a hajlam? A kérdés ilyetén felvetése logikus módon a lelki trauma előzményeinek felkutatására vezetett. A hisztéria területén akkor uralkodó. sőt még jobb kedvű volt. amelyeknek hatása tudattalanul éveken át eltarthat. amely azt tanítja. „elaludt”. Egy este társaságban volt. de hiába: a nő végigfutott a hosszú utcán. vagy hogy olyasvalami. hogy a nyomasztó szorongás ilyen percei. Volt már olyan eset. amelyet Charcot erélyesen pártolt. aki hirtelen rémület következtében súlyos hisztériában szenvedett. csakhogy ezúttal semmilyen nyelven nem tudott megszólalni. E szörnyű pillanatoknak semmiféle következménye nem lett. s aztán ezen a nyelven tovább tudott gondolkozni és imádkozni. amelyen át egy másik utcába menekülhetett. Freud kutató szelleme azonban nem tudott hosszasan megállapodni a felszínnél. traumatan. Körülötte holtak és sebesültek rogytak a földre. E helyen meg kell elégednem ezzel az egy példával. hogy az effajta jelenetek igen mély benyomást hagynak. Angliából származó „nervous shock” elmélet. Az újfajta felfogás széles teret nyitott az empirikus munkának. Midőn a látomás eltűnt. hanem mindig lelki események az okozói. hogy a százféle hisztérikus tünet közül egyetlenegy sem a véletlen eredménye. aki eleinte Breuer munkatársa volt. és az ápolók idegzete rendszerint úgysem teljesen egészséges. a betegség minden bélyegét világosan magán viselő pillanatot egyáltalán átélhetett? Vajon a fárasztó betegápolás eredményezhet-e ilyesmit? Hiszen akkor hasonló eseteknek sokkal gyakrabban kellene előfordulniok. ujjai halálfejes kis kígyókká váltak. sajnos nagyon gyakori a kimerítő betegápolás. félelmükben és undorukban minden tagjuk remegni kezdett. nagyon tartós benyomást hagyhattak maguk után. Ebből eredt az ún. amely egy hídhoz vezetett.

E barátnő férjnél van. sajátos pszichikai diszpozícióra kell találnia. Most a társaság után érdeklődünk. jót és rosszat. talán kerülővel célhoz jutunk. A hatékony momentum látszólag a lovaktól ered. A páciens diszpozíciója. hogy a traumatikus élmény mellett gyakran az erotika terén is találhatók zavarok. hogy a pácienst. A kocsis leugrott. Egyelőre semmi mást nem találunk. mintha ennek valami szörnyűséggel lenne kapcsolata. mivel ez volt a legközelebb eső hely. a mennytől a pokolig ér. valószínűleg semmi oka nem lenne arra. Hogy e rejtélyhez közelebb férkőzzünk. amikor a páciens a lovak előtt rohant. és rákiáltott. hogy ártalmatlan lovak rémítik halálra. Az utolsó pillanatban mégis sikerült leugrania. Fel lehetne tételezni. azt talán nem kell bizonyítani. hogy e tekintetben nem bukkanunk-e valami szokatlanra? Az ifjú hölgy ismer egy fiatalembert. A kutatást azonban nem szabad feladni a felületes kérdezősködés negatív eredménye után. és ápolásra szoruljon. hogy azon az estén milyen alkalomból jöttek össze. Ezzel megtaláltuk azt a kulcsot. hanem hogy hatásossá legyen. a későbbi eltúlzott és nem helyénvaló reakció azonban érthetetlen marad előttünk.Hasonló magatartást nagyon gyakran megfigyelhetünk. amikor a nő a lódobogást meghallotta. Ahogy gyűltek a tapasztalatok. hogy a „szerelem” igen tágítható fogalom. lovakkal kapcsolatban egyszer átélt már valamilyen veszedelmet. E felismeréssel Freud felfogásában lényeges nézetváltozás következett be. Emlékezzünk vissza arra a felismerésre. amely a hajlam rejtélyét megnyithatná. hogy a trauma intenzitásának nincs önmagában való patogén (betegségokozó) értéke. A beteg legjobb barátnőjének búcsúvacsorája volt ez. van egy gyermeke is. Ez azt jelenti. Tehát újra visszatérünk ahhoz a különös pillanathoz. Ez megfelelő körülmények között abban áll. boldog. hogy boldogok lesznek. hogy a lovak a páciens életében különleges szerepet játszottak. mikor ismerősei utolérték. Maradjunk a felhozott példánál: azt értjük. hogy minden eddigi analizált esetben a traumatikus élmény mellett volt egy különösfajta zavar. amelynek következtében e jelentéktelen eseményre ilyen kiszámíthatatlanul reagált. hogy ó is ugorjon le. Ha azelőtt többé-kevésbé Breuer traumatanának hatása alatt a neurózis okát a traumatikus élményben kereste. úgy bizonyosodott be. abban kellett álljon. Közismert. még további ismeretekre van szükségünk. Az eset patologikus oldalát egyelőre még homály fedi. vendéglátója házába vitték vissza. mindent. ebben az esetben is fel kellene kutatni. hétéves korában egy sétakocsizás alkalmával a lovak megbokrosodtak. ahol a késői órán fedél alá vihették. akit jövendőbelijének szemelt ki: szereti őt. míg a lovak s a kocsi a mélybe zuhanva összezúzódtak. Most tehát azt a kérdést kell felvetnünk: melyek a kocsijelenet különleges körülményei? A félelem akkor kezdődött. Itt kimerült 12 . Más irányba terelve a kérdezősködést. mintha ez az ő halálát vagy valamilyen más borzalmat jelentene. aki idegessége miatt hosszabb időre egy külföldi üdülőhelyre utazott. hogy a beteg a megrázkódtatásnak tudattalanul specifikus jelentőséget tulajdonít. E történet beteges különlegessége abban rejlik. most a probléma súlypontját egészen más irányba tolta el. ezután teljesen elvesztette az ítélőképességét. amely az erotika területére tartozik. s mint halljuk. hogy az ő számára valami különlegest jelent. hogy a későbbi szimptómának előjátéka is volt a gyermekkorban. de a kislány halálfélelmében alig tudta erre rászánni magát. hogy ideges legyen. egy pillanatra úgy érezte. Ez azonban még nem magyarázza meg. Ha az egyenes út nem vezet eredményhez. és őrületes iramban egy szakadékos partú folyó felé rohantak. hogy egy hasonló helyzetre való ártatlan utalás miért vált ki ilyen túlzott reakciót? Mind ez ideig csak annyit tudunk. magasztosat és alantasat egyesít magában. csak ha a páciens számára különös jelentőséggel bír. és azt reméli. Ebből szükségszerűen az következik. megtudtam. ha ez valóban igaz lenne. hogy pl. hogy a sokk egymagában nem okoz feltétlenül betegséget. A boldogságáról szóló közlést gyanakvással kell fogadnunk. Ez valóban így is volt: kb. Hogy egy ilyen élmény nagyon mély nyomokat hagy. s az után.

ami csak távolról is az ember élettani hivatására emlékeztette. nagy nehezen tudta csak megmenteni. de a gyűrű hirtelen kicsúszott a kezéből. s azt súgta neki: „Ma éjszaka egyedül lesz. s félájultan emelte a csónakba. Ismerősei is jelen voltak. A következő hetek munkája volt. hogy a körülmények ilyen láncolatát és annak működését csak ördögi ravaszság képes kigondolni. hogy a beteg nyári vakációját ugyanazon az üdülőhelyen töltse. hogy B.-hez való viszonya s barátnője révén gyakran találkozott A.” S valóban így is lett: különös viselkedése révén visszakerült a. elkezdett emberkerülővé válni. Búcsúvacsora közben a gonosz szellem megkörnyékezte betegünket. erkölcsi értékelése azonban kérdéses.-hez sokkal jobban vonzódnék. E romantikus esemény szorosan egymáshoz kapcsolta őket. hogy A. mint A. s az asztal alá esett. gyűlölt és megvetett mindent. A ravaszság kétségtelen. A. csak annál inkább sürgette B. Egy alkalommal csónakázni mentek. és idestova már eljegyzésüket tervezték. hogy bármiféle indíték tudatosult 13 . ellenállhatatlan érzés rohanta meg. E feltárás után mindenki hajlamos annak a feltételezésére. hogy ez mit jelent!” Ekkor a pácienst különös. hogy a hosszú szerelmi históriát darabonként előássuk. akik a köréje nőtt csipkebokrot végre áttörték. mert már régen hozzászokott ahhoz. mintha az események maguktól peregtek volna. Ekkor ismerkedett meg közelebbről két férfival. s gyakori rosszullétei miatt sokszor otthon maradt. ami ilyen korban a nőket rendesen mélyen foglalkoztatja.állapotában nagy szívélyességgel fogadták. Sokatmondó mosollyal húzta a gyűrűt újra a leány ujjára e szavakkal: „Tudja. A. Ebben az időben a páciens egy nagyobb társadalmi összejövetelen vett részt. B. s hirtelen kiesett a csónakból. s a páciens között. A. B. A páciens azonban e szenvedély mélységét nem engedte tudatossá válni. s elérte. E különös játék természetesen nem kerülhette el a női féltékenység éles tekintetét. hogy ezen az éjszakán még egy igen különös esemény játszódott le: a szíves házigazda rövidesen lángoló szerelmi vallomást tett. hogy az effajta benyomásokon túltegye magát. Úszni nem tudott. és menekült mindenféle nőies foglalkozás elől. akkori legjobb barátnőjének a férje volt. míg végül a következőképpen vázolható összkép állt elő. és kidobta a nyitott ablakon. Mindkét férfi lehajolt érte: B. Nyilvánvalóan hirtelen valamilyen kellemetlen reminiszcencia merült fel emlékezetében. A pubertás idején. a barátnője. nehéz és kínos helyzetet teremtett.-val. mint derült égből a villámcsapás. úgyhogy röviddel később erősen lehangolva el is hagyta a leány a társaságot. tekintettel a háziasszony távollétére. amikor a nemi probléma a közelébe férkőzhetett volna. Ennek következtében meghitt viszony szövődött B. anélkül. 24 éves koráig a sok apró kalandot. ennek legénybarátja. véletlen úgy akarta. amit akart.jobban mondva . hogy visszakerülj a házába. ezzel növekedett idegessége. Így kerülte el kb. Az eredmény az lett. reménykedést és várakozást. nyilván. E fiatal hölgy nagyon fiús gyerek volt. megérezte a titkot. Úgy tűnt neki. ami. E pontnál a beteg megszakította elbeszélését.-nek sikerült megtalálnia. Mindkettő megnyerte tetszését. és megpróbált más tárgyra térni.-nénak külföldre kellett utaznia.-né. letépte a gyűrűt az ujjáról. feszélyezett és zavart lett. s a valóságtól távol eső fantáziavilágba menekült. és naponta győzködte magát arról. Kevéssel azután az ún. hogy drámai előadásának motívumai a páciens számára a legkevésbé sem voltak tudatosak. házába.-be szerelmes.-né ebben az időben már mind idegesebb lett.-vel való eljegyzését. A páciens pajkos és vidám volt. A. Azonban az ilyen dolognak rendesen megelőző története is van. vagy .ezek elől elmeneküljön. valaminek történnie kell veled. Állítólag a nyilatkozat úgy hatott a páciensre. Megcsókolta. A leánynak így többször alkalma nyílt A.-ék. Hogy önmagának ürügyet találjon. és kezeltetni magát.val kettesben sétálni. Gondolataiba merülten álmodozva játszott gyűrűjével. mintha B. mivel erősen hangsúlyoznom kell. kinevette a lányokat. A beteg makacs ellenállásának leküzdése után kiderült. csak a vad játékokat szerette. Ez érthetően kínos pillanatot okozott. akinek jelenléte olykor érthetetlen módon ingerelte és idegesítette. de hamarosan úgy érezte.

amely nemcsak a szexualitást foglalja magában. mint a gránátsokk. amelyben valamilyen addig tudattalan tartalom. s helyére egy sokkal mélyebb és átfogóbb felfogás lép. hogy leggyakrabban így van. hogy tudattalanul minden e felé a cél felé irányult.volna benne. hogy a szerelem10 problémái és konfliktusai alapvető jelentőségűek az emberi életben. hogy B. míg a tudat azon igyekezett. Kivételt képeznek az igazi sokkneurózisok. a „railway spine” stb. A megelőző eseményekből azonban kiviláglik. Egyéb tapasztalatok alapján feltételeztük azt. nevezetesen egy fontos erotikus konfliktus megnyilatkozhat. 14 11 . és mélyebben rejlő okoktól meghatározott. Mindenféle felháborodott ellenvéleménnyel szemben az a helyzet. eltúlzott) reakció miképpen érinti a traumát. hanem egy rejtett erotikus konfliktus a neurózis gyökere. és ebből azt tanultuk. hogy a trauma. hogy ebben az esetben is a traumán kívüli erotikus zavarról van szó. nem több jó alkalomnál. hogy nem a trauma. Ez a feltételezés mindenben beigazolódott. amely szerint a betegség okozója egy erotikus konfliktus. hogy az erotika és zavarai a neurózis egyedüli forrása. hogy a patologikus (azaz különleges. Gyakran hallani a kérdést: miért éppen az erotikus konfliktus a neurózis oka. Az erotikus zavar lehet másodrendű. ahhoz a kérdéshez nevezetesen. a trauma elveszti kauzális jelentőségét11. de kiderül. sokkal nagyobb jelentőségűek. Ezzel nem akarjuk azt mondani. hogy ennek így kell lennie. Most visszatérhetünk kezdeti szempontunkhoz.-vel való eljegyzését keresztülvigye. s miért nem valamilyen más konfliktus? Erre csak azt lehet felelhetni: senki sem állítja. Van más lehetősége is a neurózis keletkezésének. A másik útra irányuló tudattalan kényszer volt végül is az erősebb. Ezzel a trauma elveszti kizárólagos jelentőségét. Ezzel az elavult traumaelméletet feladták. mert azzal a belátással. és amint azt a gondos kutatás ismételten kimutatja. 10 Természetadta tág jelentésében. amely állítólag a betegség okozója. mintsem az egyén gondolná.

A neurózis ti. amely. s amelyek egyike mindig tudattalan. mint az egyén sikertelen próbálkozása. a lényeg mindig ugyanaz marad. Ennek szelleme nem kis mértékben járult hozzá ahhoz. Az elmúlt félszázad által felvetett forradalmi kérdések sorában ott szerepelt a „szexuális kérdés”. aki egyesíteni akarta magában a természetet és a kultúrát. és ezeket jeleníti meg saját konfliktusában. amit pedig a tudat szeretne letagadni. legalább első pillantásra. melyeknek a „szexuális kérdés” csak jelentéktelen előjátéka volt. amelyet egyoldalú elméletalkotásában nem kis mértékben befolyásolt ez az irodalom. s az uralkodó kultúrával éppúgy ellenkezésbe jutnak. ami az antik kultúra lényeges és jellemző alkotórészévé lett. mint példánk mutatja. Azóta a „szexuális kérdést” politikai és világnézeti kérdések erősen háttérbe szorították. kora uralkodó áramlataiban sodródik. amely szinte külön irodalmat teremtett. sok abnormis elemet is tartalmaz. míg a tudat látóterét teljes egészében a látszat foglalta el. amelyet az általános probléma egyéni megoldása irányában tett. hanem sokszor új eszmék. hogy az ösztönös emberi természet újra meg újra nekiütközik a kultúra állította korlátoknak. amely a kulturális kényszerrel nehezen fér össze. így szeretném érzékelhetővé tenni. szelídítési eljárás. míg a tudattalan a saját (ellentett irányú) erkölcstelen ideálja felé törekszik. A kultúrprocesszus közismerten az emberben működő állati ösztönök egyre tökéletesebb megfékezése. de egyúttal az egész emberiségnek az egyénben megnyilvánuló konfliktusa is. hogy ez tudatossá válna benne. Ebben a konkrét esetben legalábbis nem vitatható. hogy csak a látszatnak kell tudatosnak lennie. De hát senki sem független teljesen a korabeli áramlatoktól. s hogy végül is ez idők politeista káoszából Mithrasz-kultusz és Krisztus aszkézist hirdető vallása született. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET Az előző fejezetben leírt felismeréssel a trauma kérdése váratlanul feleletet kapott. amelyek egymással szöges ellentétben vannak. hogy bár a megbetegítő konfliktus személyes momentum. E tétel megfogalmazása szándékosan igen általános. A magunk korát már nehezebb megítélni. Ez az a fajta ember. amelyet a szabadságra éhes állati természet időnkénti lázadása nélkül elképzelni sem lehet. itt azonban a kutatás a szexuális konfliktus kérdésével került szembe. Mindenekelőtt feltűnő és szinte hihetetlen. A neurózis: meghasonlás. s a páciens igazi szenvedélye rejtett marad. hogy meghasonlik önmagával. mivel a mai embert főként politikai szenvedélyek izgatják. 15 . A dionüszoszi szabadságmámor második hulláma a reneszánsz idején húzódott végig a nyugati emberiségen. Ma például könnyű lenne megalkotni a neurózis politikai elméletét. E meghasonlás oka a legtöbb embernél az. Ma már azt is tudjuk.2. Sőt valószínűleg kiderül még az is. s éppen ezért. hogy az igazi kapcsolat sötétben maradt. Ha ezt a tényt elméletileg igyekszünk megfogalmazni. hogy a Krisztus előtti utolsó század számos szektájában és filozófiai iskolájában a sztoikus ideál az aszkézisig fejlődött. hogy nem mindig állati eredetű ösztönéletünk az. A neurotikus ember. Ezeknek a neve változhat. A neurotikus ember csak egyik speciális esete a meghasonlott embernek. körülbelül a következő megállapításra jutunk: Minden neurózisban két tendencia nyilatkozik meg. Ebben a „mozgalomban” rejlett a pszichoanalízis csírája is. hogy a tudat ki szeretne tartani erkölcsi ideálja mellett. hiszen általánosságban jellemzője a kultúrembernek. hogy a politikai csak előfutára egy még sokkal mélyebben szántó vallásos megrázkódtatásnak. szorosan kapcsolódik a mindenkori korproblémákhoz. mint az ösztönök. anélkül. Ez azonban nem változtat semmit azon az alapvető tényen. A kultúra kényszerébe szorított emberiséget időnként elelragadja ez a mámor: az ókor a dionüszoszi orgiák keletről előtörő hullámában élte ezt át. amelyek a tudattalanból napvilágra törnek. egy közönséges erotikus konfliktussal össze nem hasonlítható. és tulajdonképpen nem más.

1934. A pszichoanalízis technikájával kapcsolatban nyilvánvalóan az lesz az első kérdés: hogyan ismerhetjük meg a legrövidebb és egyben a legegyenesebb úton a páciens tudattalanában lefolyó eseményeket? Az eredeti módszer a hipnózis volt: vagy kikérdezték a pácienst hipnotikus koncentráció állapotában. és e módszer révén sarokkővé lett. az istenek küldöttje. mint az erkölcsös emberek erkölcstelen természete. Vannak kínos vágyak. Ha a mélyére nézünk. amelyre visszaemlékezünk. És ezt meg is teszi az álom. s a legkisebb erőszakot sem teszik önmagukon. amely a ház belsejéről első látásra semmit sem árul el. Techn. Freud felfogása szerint homlokzat. amint azt Freud elsőként kimutatta: az álomanalízis. s amely ellentétben áll a továbbalvás vágyával. hogy képzettársításai egy bizonyos irányban és bizonyos témák körül csoportosulnak. 12 13 Vö. Ha mármost. Alkalmilag még ma is élnek ezzel a módszerrel. amely éppúgy a tudattalanba szorult. I-II. Most már áttérhetünk egyrészt a pszichoanalízis technikájára. Ezek természetesen csak igen ritkán nyilvánvaló vágyak beteljesülései. Persze a konfliktus fordított is lehet: vannak olyan emberek. hogy vágyteljesülésről beszélhetünk. Eidg. amelyet az álom mögött eleinte nem is mertünk volna sejteni. 16 . Kultur. ez azonban . az álmodót álma egyes részleteiről beszélni hagyjuk.s ezt gondos összehasonlítással könnyen ki lehet mutatni . intő és vigasztalást hozó hírnök volt. egészen meglepő pontossággal. amelyet a kőművesek eldobtak. ahhoz a vágyteljesítő álomképhez vezet.aki szeretne tisztességesebb lenni. akik látszólag tisztességtelenek. az ún. akkor azonban ez is csak egy bűnös póz. Régebben nagyra becsült jövendőmondó. mint amennyire valójában az. Éppígy az a szorongató gondolat. amelyet egy kiadós ebéd álma elégít ki. A legjelentősebb módszer azonban. 1906-1910. amelyeknek egyéni jelentőségük van. a keresett konfliktus. a körülményektől függő variációban. másrészt a terápia kérdésére. a háttérben ott áll a morális oldaluk. amelyek a tudat számára rejtve vannak.und Staatswissenschaftliche Schriften. amelynek révén a patogén konfliktus felismerésére juthatunk. hogy az a tégla. asszociációs módszer12. (A szélsőségeket általában ajánlatos kerülni: mindig az ellenkező véglet gyanúját ébresztik fel bennünk. hogy az „erotikus konfliktus” fogalmát világosabbá tegyük. Jung: Allgemeines zur Komplextheorie. Ez a módszer egzakt módon mutatja ki konfliktusok jelenlétét az érzelmi színezetű képzet úgynevezett komplexusaiban. egy bizonyos.igen finom és legkisebb részletekre kiterjedő pontos kapcsolatban áll az álomhomlokzattal. bizonyos technikai szabályok figyelemben tartásával. testi inger okozta álmokban. Az álom. A „manifeszt” álom. hogy most pedig már fel kellene kelni. tudattalan vágyak is. mint pl. azonban a mai technikához képest ez kezdetleges és gyakran elégtelen. Freud szerint vannak az éber tudat képzeteivel összeegyeztethetetlen természetű.) Tartoztunk ezzel az általánosabb jellegű kitéréssel. De az álmoknak csak igen kis része ilyen egyszerű. és olyan értelmezésre vezetnek. A konfliktus kínos és inkompatibilis része Freud szerint annyira fedett vagy feloldott az álom fogalmazásában. rövidesen kiderül. Ez a különös gondolatkomplexus. hogy már felkeltünk stb. Egy másik módszer a zürichi elmekórtani klinikáról indult ki: ez az ún. vagyis az az álomkép. amelyeket a kísérlet tipikus zavarai árulnak el13. Hochschule. amelyben az álom minden szála egyesül. Az álomról elmondhatjuk. hanem ezt az ún. Ma mint a tudattalan küldöttjét használjuk fel. vagy pedig ugyanebben az állapotban szabadon engedték fantaziálni. lelkünknek ez az illékony és szerény terméke csak a legújabb időkben lett megvetés tárgya. „álomcenzúra” révén igen gondosan elrejti. neki kell elárulnia azokat a titkokat. Jung: Diagnostische Assoziationsstudien. amilyen az alvás közben érzett éhség.

hogy erre tudatosan egyáltalán nem gondol. mint ahogyan egy gyilkosság ténye még nem bizonyít általánosan elterjedt konfliktuskeltő gyilkolási vágyat. éppoly kevéssé. De tudjuk. hogy a sors által felvetett kérdést magával ne vinné a családba. Ezen a réven egy másodlagos incesztusintrika keletkezik.törekvés. ez a tudattalan nyelvére fordítva annyit jelent. sokkal inkább félelmet vagy gondot. elsősorban infantilis jellegű: így ez a vágy is. mivel szigorúan véve nem ő alkotta az álmot. ha rá akarnák bizonyítani. a férfira vonatkozó vágy. meghalt. s így rá irányul.kínos vágynak. hogy anyja. Igazi konfliktusának nyitja azonban ott van. Nyugodtan mondhatjuk. Így tehát férfira vágyódva tér vissza. hogy ilyesmit álmodik. amely ellen azonban a legerélyesebben tiltakozna. egy leány gyöngéden szereti az édesanyját. Egyáltalán nem is érti. papa. Hiszen ő sem a régi gyermek immár. hogy egyfelől szívesen férjhez menne. Az álmodó leány szerelmes atyjába.? De azt már nem veszi észre. bárcsak mennél előbb hagyná el az árnyékvilágot. Ennek az álomnak az esetében látszólag valami infantilis féltékenységről van szó. 17 . hanem a tudattalan. hogy a legnagyobb része mindannak. miért kellene édesanyját eltávolítania. vagy helyesebben az ennek megfelelő törekvés komolysága. amiért a leány nem tudja rászánni magát a férjhez menésre. s ezért szeretné az anyját félretenni az útból. ha a mama meghalt. másfelől azonban nem tudja magát erre végleg elszánni: sose tudhatja az ember. tehát éppen a feltételezett tudattalan törekvés ellenkezőjét.az álmodó leány számára ebben az esetben még felderítendő okokból . hogy a házasság gondolata komolyan a közelébe férkőzött és megfészkelte magát benne. A családban azonban az apa a férfi. mivel a tudattalan rendelkezésére álló anyag legnagyobb része infantilis reminiszcencia. Meg aztán otthon is egészen kellemes. Ez a gondolat. Tudjuk. az lesz tehát a benne adott megoldási kísérlet is. vajon az illető tényleg illik-e hozzám? stb. (A kritikus olvasó mindenesetre joggal kérdezheti: vajon az álom által megjelenített aggodalom túlzott volt-e?) Ilyesfajta álom. Freud felfogása szerint a leányban él az a számára tudattalan. A legkifogástalanabb gyermeknek is lehet ilyen rohama. valamint egy ezen alapuló személyiséghasadás között. hanem az. hogy is lesz majd. engem veszel feleségül?” Ez az infantilis vágykifejezés a helyettesítője egy új keletű . a leány tudtán kívül. hogy férjhez menjen. és ez a tulajdonképpeni oka annak. hogy a tudattalan egy bizonyos rétege mindazt tartalmazza. Ez azonban vérfertőzést (incesztust) jelent. Nem megyek odáig. végtelen fájdalmára. A leányt természetesen nem lehet ezzel a szándékkal meggyanúsítani. sőt tartalmazza mindazt. s egy esetleges konfliktus. azt álmodja azonban egy alkalommal. ami a tudattalanból ered.amelyeket legszívesebben nem vall be magának az ember. igen kínos vágy.az álmodó leány számára meglepő . amelynél vágyteljesülésről látszólag szó sincs. amit az infantilis ösztöntörekvésekből a felnőtt életében nem lehetett felhasználni. hogy a túlzott aggodalom sokszor és jogosan éppen az ellenkezőjére irányuló vágy gyanúját kelti. A tudattalanban él az a . „leszorult a tudattalanba”.. Az álmodó leányban kétségtelenül működik a vágy. A manifeszt álom látszólag nem tartalmaz vágykielégülést. és ott szükségszerűen infantilis módon kell kifejeznie magát. hogy anyja. hogy édesanyját eltávolítsa. mint: meghalni. ami tulajdonképpen minden neurózisban fellelhető. Mármost Freud feltételezi. Maga ez a tény. hogy az incesztusra irányuló vágy primer. hogy egy-egy incesztusvágy alkalmi előfordulása nem bizonyít általános incesztushajlamot. és mi lesz. aki férjhez szeretne menni. amely tulajdonképpen igen egyszerűen így hangzik: „Ugye. számtalan van: az álomban feldolgozott konfliktus tudattalan. hogy kétségbe vonnám minden bűn csírájának a létezését minden egyes egyénben. és végleg felnőtté és önállóvá kell lenni. mutatja. s Freud éppen ezeket tartja az igazi álomképeknek. Azonban e csírák. úgyhogy már nem tud visszakapaszkodni a papához és a mamához anélkül. még igen lényeges a különbség.. Emellett az ő számára a többi felsorolt ok igen keveset ér. Pl. amint mondják. hogy anyját távolítsa el. Én ezzel a felfogással szemben már régen arra az álláspontra helyezkedtem. ami reminiszcenciák és emlékezés terén elveszettnek számít. akivel szemben valamilyen titkos ellenállást táplál. ha el kell válni a mamától.

hogy az összezilált szálakat türelmes munkával szétfejtsük. amely nehezen visel el önkényes korlátozásokat. szexuális momentumnak kiemelkedő jelentősége van. elviselhetetlen. s a kezelés folyamán az álmok egymás után felszínre emelik a tudattalan tartalmát. Mint már mondottuk. ezért mindig némi ellenállást kell legyőznünk. másfelől fel akar szabadulni. mint az alapját alkotó lustaság. s problémáinak égető voltát. Freud mondása szerint az álomfejtés „via regia” (királyi út) a tudattalan felé. s érdekes kuriózum. Ez a kitérés pedig éppolyan természetes és bárhol tapasztalható reagálás. látszólag mellékes részletekkel foglalkozik. akik hamis képzeteket táplálnak magukról. és a napvilág fertőtlenítő hatásának teszik ki. A tudattalan vágy infantilis. igyekszik ugyan a morált elsajátítani. s ezáltal oly nevetséges lesz. Ha ez a konfliktus minden részletében világos. mivel engedelmeskedvén az antik misztikus mondatnak: „Add oda mindazt. oda kell adnunk legkedvesebb illúziónkat is. ill. Ez a felismerés valamivel több tiszteletet követel tőlünk az álmok jelentőségéről szóló ún. amid van. és a legnagyobb csodálkozásunkra azt látjuk. e kezelés eleinte kínzásszámba megy. átfogóbb életre kelhessen bennünk. Az analitikus módszer önmagában véve nemcsak a speciális freudi pszichoanalízis. kényelemszeretet. ha az ember képtelen felismerni lénye másik oldalát. azonnal az álmodó legsajátabb titkainak közepében vagyunk. melyek aztán a lélek elnyomott részét szóhoz juttatják. hogy valami mélyebb. melyeknek értelmét nem látja be. mégpedig morális indítóokokból. Amint azonban megtaláltuk egy álom valódi értelme felé vezető utat. mielőtt komolyan nekiülnénk. és ezt a küzdelmet hívjuk neurózisnak.Ha ugyanis közelről figyeljük egy neurózis fejlődését. s akkor lesz mit befogadnod!”. amikor felmerült a probléma. ámbár az analízis sokkal nagyobb mélységekig jut el. inkább beteges jelenségnek látszik. Számomra ezek az okok önmagukban bőven elegendők. lényegében számos álomelemzésből tevődik össze. vagy kívülről nézve annyira érthetetlen. szebb. A dolgok ilyen állapotában nem is várhatunk mást. valószínűleg sohasem lehetne neurotikus tünetek szülője. ilyesmi csak akkor keletkezik. E teória szerint a tudat tendenciája ütközik az erkölcstelen. vagy lemon- 18 . A neurotikus ember lelke gyermeki lélek. félénkség. mint hogy mindazok számára. hogy a látszólag legértelmetlenebb álom is jelentőséggel telített és tulajdonképpen csupa komoly és fontos dologról ad számot. mint elnyomott vágyak teljesülése. amiért is a lélek orvosának és a nevelőjének kezében az álomanalízis felbecsülhetetlen értékű eszköz. Csak ilyen feltétellel keletkeznek e szimptómák. e munka folyamán sok értékes és elveszettnek hitt „darab” is újra napfényre kerül. de ezúton meghasonlik önmagával: egyfelől el szeretné nyomni természetes törekvéseit. gyávaság. nem tudja megjavítani. A kétségtelenül meglévő és Freud által helyesen látott incesztusszimptomatológia számomra másodrendű. babonával szemben. s inkább a tájára sem megyünk.az a fajta nevelés. a lélek árnyoldala teljesen kivonja magát a tudatos belátás alól. a morális meggyőződéssel heves összeütközésbe kerülnek. hogy legfeljebb csak csodálkozhatunk rajta. rendszerint találunk egy kritikus pillanatot. A kutatás freudi iránya azt igyekezett bebizonyítani. s amely elől a beteg kitért. Tehát Freud szerint a szimptóma nem más. nehéz vagy veszélyes valami. hogy mai kultúránk magaslatán ez a fajta lelki nevelés még szükségesnek mutatkozik . ha tudatosakká lesznek. Ha kellemetlen. amelyek. mely sehogyan sem tud már beleilleszkedni a jelenkorba. tudatos lenne. Rendszerint régi igazságok kerülnek így napfényre a kezelés folyamán. tudattalan kívánsággal. éppen ezért a beteg nem tud vele vitatkozni. amely több szempontból Szókratész technikájával hasonlítható össze. Az álom sokszor olyan. ez azt jelenti. tudatlanság és tudatosítás hiánya. hogy a patogén konfliktus keletkezésénél az erotikus. nem tud vele megalkudni. attól rendesen vonakodunk. tehát elnyomjuk. amelyet a mai kor racionális áramlata oly mostohán kezelt. az álomfejtés vezet be a legmélyebb egyéni titkok közé. hogy ez a gyermeki múlt egyik vágya.

ismeretlen eredetű bajok állják útjukat. Ha ilyen embert analizálunk. mivel tulajdonképpen a tudattalan ösztönök felett már nem képes rendelkezni: ezek a lélek tudatos részéből kiszorultak. nem ez az eset. Minden körülmények között előny ugyanis. mint bárki más. erősítgetik. Természetesen. hanem maga a morális lényeg. de nem látják. Ha viszont arra nevelik az egyént. akkor Nietzsche találó formulája szerint a „sápadt gonosztevő” képében jelenik meg előttünk. hanem a morál az emberi lélek funkciója. hogy eddig sikerült volna az erkölcsi törvényeknek az egyes társadalmi határokon túl. nem a törvény. azaz az egymástól független társadalmak 19 . s kényszerítették rá a népre. amely egyidős az emberiséggel. hogy a pszichoanalízis tudatossá teszi az állati ösztönöket. önmagukkal s környezetükkel való örökös kellemetlenkedés. hogy világosan lássa saját természetének árnyoldalait. Azt vetették a freudi pszichoanalízis szemére. Az erkölcs ösztönös szabályozója minden cselekvésnek. hogy nála egyszerűen az erkölcsöt fojtották el.dani róla. különben az elnyomott tartalmak más területen állnak gátlólag útjába. hogy ezzel szemben más. mintha úgyszólván csak túl erkölcsös emberek lennének. indokolatlan ingerültség. A növekvő kultúrával sikerül mind nagyobb embertömegekre ugyanazt a morált kényszeríteni. hogy ezúton megtanulja embertársát is jobban megérteni és szeretni. E félelemből világosan kitűnik. akkor remélhető. Azt ugyanis sohasem szabad elfelejteni . E határokon túl már érvényes a régi igazság: „Homo homini lupus” (Ember embernek farkasa). amely nélkül az emberi közösség együttélése lehetetlen volna. akik éppen azzal kérkednek. amelyeket az analízisnek kell nagy ellenállás leküzdése árán újra engedelmességre szorítania. ha valaki személyiségének teljes birtokában van. s a közismert ideges szimptómák egész hada. pedig sokkal hatékonyabb szabályozó a szükség. anélkül azonban. hogy ez az árnyoldal nem is létezik a számukra. hogy aztán odavesse nekik a gyeplőt. A freudi elfojtástan mindenesetre azt a látszatot kelti. Ezért találkozunk erkölcscsel az emberi közösség minden fokán.s ezt kell a freudi iskola híveinek emlékezetébe idézni -. amelyek a természetes ösztönéletet szükségtelen béklyóba verték. hogy az erkölcsöt nem kőtáblák formájában hozták le a Sínai-hegyről. A morált nem kívülről erőltetik ránk . Az erkölcstelen ember. Ez úgy tünteti fel a dolgot. Ez a fajta ember éppolyan neurotikus lehet. mint az összes erkölcsi alapszabály együttvéve. azonban nem azért . hanem éppen a legérzékenyebb pontokon. s e határok sokkal meggyőzőbbek. nagyon is hajlamosak vagyunk tudniillik arra. ezen túl megszűnik hatóerejük. hogy mindazt az erőszakot és méltatlanságot. aki ösztöneit szabadon kiéli. A képmutatás csökkenése s az önismeret növekedése csak jó hatással lehet embertársaink megítélése szempontjából. sőt az állati csoportok együttélését is ez határozza meg. Itt fel lehet vetni azt a nézetet. Vannak páciensek. ideges bélhurut. Igaz. felfedezzük. éspedig nem a lényegtelen. mintha csupán a hivatalos morál tartaná vissza az emberiséget a féktelenségektől. hogy felszabadítja a (szerencsére) elnyomott állati ösztönöket az emberben. Ha az erkölcstelen ember neurotikus. hogy nincs semmiféle konfliktusuk. amiért is ki kell őket irtani. átvigyük embertársainkra is. hisztérikus szeszélyek. akik erkölcstelen ösztöneiket elnyomják. Az erkölcsi törvények azonban mindig csak egy együtt élő emberi csoport határain belül érvényesek. hogy a tisztességnek ezen csökevényei csak infantilis-tradicionális konvenciók. hol itt. Ez természetesen fantasztikus és értelmetlen lenne. Az „Ecrasez l’infâme!” elvével tehát a „tökéletes kiélés” elméleténél lyukadnánk ki. és önálló komplexusokká lettek. amint a tapasztalat mutatja. föltétlenül védett kellene legyen mindenféle neurózissal szemben. hanem hogy elhelyezze és elrendezze őket egy értelmes egészben.végtére is a priori benne van mindannyiunkban. hogy az emberek mily kevéssé bíznak a mai morális princípiumok hatékonyságában. mely a valóság határait meghatározza. s ezáltal beláthatatlan szerencsétlenség okozója lehet. aki nem áll cselekedete magaslatán. hol ott jelentkező fájdalmak. amelyet saját lelkünkre kényszerítünk.mint ahogy egyesek magyarázzák -.

ma is uralkodik a törvénytelenség. Még ma is a „mi?” bűvöl meg bennünket. idősebb korában maga Freud is elismerte. vagy csak saját kárunkra diadalmaskodhatunk rajta. 1. Másfelől a szellem legmagasztosabb megnyilatkozásaival rokon. mintha teljes aléltságban lenne. ugyanígy ma a szexuális erkölcs terén még csak átalányszerű szexuális erkölccsel rendelkezünk. Ebből következőleg a neurózis freudi szexuálteóriája igaz és valóságos princípiumra épül. Hátrahagyott írásaiban így ír erről: „Hosszas habozás és tétovázás után elhatároztuk. mint hajdanában. 20 15 . mint ahogy a középkor számára a pénzüzlet nem volt más. tapasztalati alapokon nyugvó pénzüzleti erkölcs. ezen a téren ugyanis a rendkívül komplikált valósághoz képest túlzottan differenciálatlan felfogás uralkodott. sőt elköveti azt az elővigyázatlanságot. túl sok kultúra beteg állatokat eredményez. Egyfelől az ember eredeti. és köv. dr. Az erotika alapjában véve nagyhatalom. s mindig is az marad. s megfeledkezünk a „hogyan?”-ról.) Freud megemlíti e művet. Ott. hanem türelemre és bölcs mérsékletre van szüksége. Die Destruktion als Ursache des Werdens. műve 5. 465. éppúgy. ill. de mindenesetre egyik legfontosabb aspektusa. Ez a dilemma megmutatja mindazt a bizonytalanságot. Spielreintól származik. „Erósz hatalmas démon”. De az egyoldalúság és kizárólagosság hibájába esik. old. mivel akkor még nem született meg a finoman árnyalt. állati természetének része. legyőzhetünk és kizsákmányolhatunk. s ez mindaddig így marad. akár pedig züllött alakok a szereplői. vagy legalábbis olyan kiegyensúlyozatlan egyoldalúság. Mint ahogy a korai középkorban a pénzüzletekkel való foglalkozás önmagában megvetendő dolog volt. mint a csillogó. megkívánt arany. hogy a megfoghatatlan erószt durva szexuálterminológiával próbálja megközelíteni. akár a természetet. ellentétpárul a rombolási. IV. Ez a gondolat eredetileg tanítványomtól. akár a másik hiányzik. hanem helyét csak egyfajta átalányerkölcs foglalta el. IV. A természetnek nem elvi nyilatkozatokra. in: Psychologische Abhandlungen. Az erotika mindig kétes dolog. vagy sem? A szerelem törvény által nem szentesített formája mindenképpen erkölcstelen az emberek szemében. A természeten való győzedelmeskedésnek azonban igen nagy az ára. Ha egy lánynak törvénytelen gyermeke születik. mondja a bölcs Diotima Szókratésznek. amelyet. akár értékes emberek. amely azt remélte. mindenképp elítélik. nem vesszük tekintetbe a cselekvő embert.csoportjai közti szabad térben is érvényt szerezni. fejezetében vezeti be. Freud maga a rombolási ösztönt Jenseitr des Lustprinzips c. melyet ő libidónak nevez. amit azonban hangosan csak a mindenkori ellenség mond ki. Ez kétségtelenül hasznos és szükséges volt. ha szellem és ösztön igaz összhangban állnak. halálösztönt adta15. 119. A freudi szabály olyannyira meg van győződve a szexualitás alapvető. (Vö. Pedig egyáltalán nem ilyen egyszerű a dolog. sőt kizárólagos fontosságáról a neurózisok terén. amit az erotika az ember számára jelent. amíg az embernek animális teste lesz. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. hogy voltaképpen tisztességes ember-e ez a leány. Később. és erósznak. Túl sok állati eltorzítja a kultúrembert. Freud ebből a szempontból is tipikus képviselője a materialista kornak14. virágzásra azonban csak akkor jut. 1912. bármit mondjon is róla egy eljövendő törvényhozás. a fegyelmezetlenség és a legvadabb erkölcstelenség. Sosem győzhetjük le teljesen. és köv. Akár az egyik. hogy elmélete nem kiegyensúlyozott. amely könnyen csúszhat el a beteges felé. és uralkodik még ma is. S. hogy 14 Jung: Sigmund Freud als kulturhistorische Erscheinung. abból kár keletkezik. és senki sem kíváncsi arra. Nem ez a teljes természetünk. hogy e meggyőződés következményeit levonva a korabeli erkölcsöt bátran megtámadta. hogy meg fogja oldani a világ rejtélyeit egy kémcsőben. old. tehát éppen ezért maga az ördög. füz.

csak két alapvető ösztönt fogadunk el: erószt és a rombolási ösztönt. Eléggé világos úgyis.. és így a megtartás.. tehát a kötődés. Freud gondolata alapjában véve az az egyszerű tény. Az első célja mind nagyobb egységek megalkotása. a másiké ezzel szemben az összefüggések feloldása. Ezért halálösztönnek is nevezzük. hogy az életnek. s ennek révén a dolgok elpusztítása. hogy e felfogás kérdéses voltára behatóbban kitérnék. s hogy minden kezdet egyúttal a vég kezdete is. kezdete és vége van. hogy minden folyamat energetikus jelenség. s hogy energia egyáltalán csak ellentétek közti feszültségekből keletkezhet...” Megelégszem ennek a megemlítésével. 21 . mint minden folyamatnak. anélkül.

egész életét az „Übermensch” eszméjének oltárán. nevezetesen igen sok altató révén tudta csak elérni és megtartani . Világos-e előttünk. nem akarva. bölcsesség köve. hogy igent mondunk az ösztönnek. hogy testünk van. aki nem bírta ki. Igen. hanem valósággal démoni dinamikájú. Zarathustra. a heroizmus magaslati légkörében. alkalmasint őrjöngő szörnyeteggé torzul. még azon veszély árán is. aki így tanított igent mondani az életre. A haldoklóhoz így szólt Zarathustra: „A lelked hamarabb halott lesz. élő rendszer. de minden feldobott kőnek le kell esnie! Magad mondtad ki megköveztetésed ítéletét. sőt minden erejével táplálnia kell azt. e szavak születésekor. hogy e negatív oldal nélkül nem vagyunk egészek. A 22 . hogy valahol vagy valamiképp kénytelen túllépni saját határait. s e sejtelem miatt nem akarunk róla tudomást venni. annak az embernek a gondolatáért. De ha ez az ártatlan lény tömeget alkot. s a saját élete az élet tagadása volt.mint a testek általában . Szörnyű az a gondolat. fejezet A MÁSIK NÉZŐPONT: A HATALOMVÁGY Ennek az új lélektannak a problémáját mindeddig lényegében Freud szempontjából vizsgáltuk. Ó. Életigenlésről beszélt. Az egyes ember ritkán tud erről. E test azonban állat. ezért nem akarják elismerni. nem tehet mást. Egy sötét sejtelem azt mondja. kritikailag kell szemügyre vennünk. hogy az ember állati ösztönvilágát leggyökerében támadja meg. bár kínosan tapasztalja jelenlétét. de még mélyebben bennünk valami igennel felel. Vakon küzdünk az eredendő bűn gyógyító dogmája ellen. sőt rémületet kelt. messze dobtad el a követ. sőt félelmet kelt bennük. mint egyénnek.még ha bizonyos tekintetben egyoldalúan eltúlzott is -.elkerülhetetlenül árnyékot vet. hogy szembenézzünk e probléma feneketlen mélyével. különösképpen az ösztöneinek élő emberállattól. kultúröntudatunk nemet mond. S hogy fejezte be életét? Úgy. olyan igazságot. Ettől akar bennünket a kereszténység aszketikus erkölcse megszabadítani. mint hajdan. amely pedig oly hihetetlenül igaz. hogy „átugorják”. s ha megtagadjuk e testet. Kétségtelenül olyasvalamit láttunk itt meg. magasra dobtad magad. minden egyed csak a monstrum testének apró sejtje lesz. azé az emberé. amely az ember árnyoldalát helyezi előtérbe. mint a tested!” S a törpe azt mondja később Zarathustrának: „Ó. amely a háttérből fenyeget. ki kell elégítenie a bestia vérszomját. Nagyon sok ember számára ez ingerlő. s a lélek keresztre feszítése megkezdődött a test halála előtt. azaz az ösztönnek feltétlenül alávetett. aki ösztöneire hallgatva túljut önmagán is. hihetetlennek tűnik. s ezzel magunkra vállaljuk azt a hatalmas dinamikát. amely . hogy az embernek „árnyoldala” is van. kiválasztott klímában. hanem lapos és élettelen lények. amelyre talán büszkeségünk. s állati lelke van. de rád fog visszahullani!” Midőn elkiáltotta maga fölött az „Ecce homo”-t. Az emberi lélek árnyoldalának ezt a lehetőségét csak homályosan sejtjük. hogy e tan hatását kutathassuk. rossz fogadtatásra talál. nem vagyunk többé háromdimenziósak. mert neki.míg végül is az agy megpattant az erőfeszítésben. Túlzottan undorodott az embertől. már késő volt. ritka szenvedéllyel áldozta fel magát. Sőt az ember még önmagának is vonakodik bevallani e konfliktust. ellentmondásra készteti őket. s e magaslatot csak a leggondosabb diétával. Annak az életét. hiszen arra kényszerít bennünket. intő bukása lett a sorsa. Végül is nem bírta lenyelni álmai kísértő varangyos békáját. és mint ilyen. Az árnyékoldal hozzánk tartozó voltának felismerése azt jelenti. Érthető módon az a pszichológiai irányzat . ahogy Nietzsche maga jósolta Zarathustrá-jában: a kötéltáncos halálos. amely nemcsak apró gyöngeségekből és szépséghibákból áll. Ha életét e szempontból vizsgáljuk. akarva. Zarathustra. azt kell mondani: Nietzsche az ösztönön túl élt. mit jelent: igent mondani az ösztönre? Nietzsche igen komolyan akarta és tanította ezt.3.

emberen túli nagysággá teszi. tehát alapjában véve ezzel semmi újat nem fedeztünk fel. Így abba az előnyös helyzetbe kerülhetnénk. Nietzsche nyilván erről az utóbbi ösztönről beszél. hogy ösztöneit a legmagasabb fokon élte. undorától védett világba vezette? Úgy képzeljük. Sőt bebizonyítaná minden különösebb nehézség nélkül -. a teljes elmagányosodásba. legfeljebb csak a pogány vallási formákba való visszaesés. amely a sík tájak felé törekszik. amelyek bizonyára megnyugtathatták volna. Istenhez hasonló lénnyé. ti. Ez ellen csak a józan önkritika segít: mindenekelőtt is nagyon valószínűtlen.zarathustrai oroszlán ordítása minden. másfelől. a jó élet s az élvezetek. Minden egyéb. az érzéki vágyak beteljesülése felé kerget. A szemlélő pszichológus ezt az állapotot „azonosulás az árnyékkal” néven ismeri. Amint a patak a völgyet s a széles folyamot keresi. ugyanúgy az élet is nemcsak hétköznapok közt folydogál. Másodszor nagy gonddal kell az után kutatni. nevezetesen a hatalomvágyról (Wille zur Macht). Ezért nem győzhet meg bennünket az ő élete a tanításáról. számtalan köznapi szokást. hogy ezt az egész rajongást egy fárasztó hegyi túra méreteire csökkenthetnők. Mivel a „magasabb rendű” ember is szeretne aludni altató nélkül. hogy a dionüszoszi élmény semmi más nem lehet. A szexuálpszichológia minden híve könnyedén be fogja bizonyítani. nemz. Az ilyen ember elkerülhetetlenül kiszolgáltatja magát a benne lévő állati léleknek. hogy milyen veszedelmeket rejt magában. nőt kíván és utódokat. a tömegen túli. s csak ugyanaz az eseménysor kezdődhetne újból. kérdezzük elámultan. hogy mindaz. hogy mi a következménye a neurotikus egyoldalúságnak. Azonban hogy lehet az. amelyet ez a pszichológia alapvetőnek tart. hogy ez az ösztönöknek csak egyik lehetséges iránya. hogy jón és rosszon 6000 lábnyira van túl. hogy az ösztön éppen összefűz. akik a keresztény magatartás alapjait komolyan bírálják. ami heroikus és túlfeszített Nietzsche világ. az élettan teljes félreértése. ilyesmi a világtörténelemben a legritkábban fordul elő. e jelenség a tudattalannal való összeütközés e pillanataiban a legnagyobb szabályossággal következik be. De hát mi éltette. Ez a dionüszoszi mámor pillanata. hogy ösztöneit a gyakorlatban megtagadta? Ebbe ő aligha egyeznék bele. Ez az ösztön. az állati életösztön. szeretne életképes lenni Naumburgban és Baselban is. ha túltesszük magunkat a kereszténységen. párosít. Nietzsche esete egyfelől azt mutatja. s egy magasabb emberi teljességre törekedett. ha nem az ösztön? Valóban szemére vethetjük-e Nietzschének. nem más. az önfenntartásnak is van ösztöne. mely a mit sem sejtőt soha nem ismert borzongás közben szállja meg. hogy hasonló eset máshol nem fordult-e elő? Nietzsche pl. akár a nyárspolgárit is. az együttélés után kiáltó „magasabb rendű” embert visszakergetett a tudattalan barlangjába. csak az „ösztön” félreismerésének és elnyomásának eredménye. az ő számára csak a hatalomvágy kísérője: a freudi szexuálpszichológia szempontjából súlyos tévedés. Negyedszer feltétlenül előre kell látnunk. hogy az emberi ösztönvilág őt éppen az emberkerülésbe. túl jón és rosszon. A 23 . a „szőke bestia” lenyűgöző megnyilatkozása. hogy a hangulat hősi-isteni magasságokig való fokozását halálos biztonsággal fogja egy ugyanilyen mély hanyatlás követni. a „köd és árnyék” ellenére is. amelyet az örökös hétköznap követ. Beteges egyéniség volt. érvényesülést és tekintélyt az emberi nyájban. Nemcsak a fajfenntartásnak. de ez nem ártott sem nagyságának. Azt azonban egészen elfelejtjük. A megszállottság hérosszá. egy dekadens neurotikus balfogása. Mindazok. az általa nyújtott védelemtől is megfosztják magukat. Harmadszor figyelembe kell venni. úgy érzi. hogy éppen egy világmegváltó igazságot fedeztünk volna fel. úgy is mint filológus. nem éltette Nietzschét. Nietzsche kétségtelenül mélyen átélte az állati természet keresztény tagadását. sem jelentőségének. egypár nagyon jelentős ókori párhuzamot találhatott volna.és életszemléletében. de mindent hétköznapivá is tesz. ami ösztönszerű. annak az ösztönnek.

csalóka látszatnak nyilvánítjuk ki. Ezzel a szörny a kezünk közé került. hanem az én hatalma. hogy legelkeseredettebb ellensége vagy azoknak egész csoportja sem ér fel azzal a leggonoszabb ellenféllel. de másképp történt. Az egész csírája nem erósz. aki ritka következetességgel élte át a természete alapját képező hatalmi ösztönt egészen a tragikus végig. A hatalomvágy minden bizonnyal ugyanolyan hatalmas démon. hogy egy olyan életet. amelyeknek néhány mintapéldányát megőrizte számunkra az erkölcstörténet. sem ereje nincsen. teszi. ha eltúlozzák. gondolja. ami félelmetes és elitélendő bennünk. ami őszinte. s amelyre Freud pszichológiája épült. Valójában azonban az emberi természet elkeseredett és vég nélküli harc színhelye az én-elv és az ösztönelv között: az én csupa korlát. éppoly régi és eredendő is. mint Nietzsche. Az állat követi élete törvényét. vagy katasztrófához. Ez a sajátság a kultúra elengedhetetlen alapfeltétele. ami a tudat s az árnyékoldal összeütközése folytán megnyilvánult előtte. mint az erósz. Ebből keletkeznek aztán azok az idült allergiák. hogy nem az erósz. a fausti konfliktus bűvkörébe lépett. azt elrejti vagy elleplezi. ebből arra kellett következtetni. túlságosan is bő kifejtése mellett. contra Paulus” stb. a hatalomvágy azonban nem. hogy e másik ösztönt. amely Nietzsche figyelmét elkerülte. akkor ezt az „én-ösztön” neve alatt találjuk. de a lelki betegségé is. Ez legkevésbé sem felelet az állati lélekre. s a görcs neurózishoz. s a természet szempontjából rendellenesen viselkedik. s elégedetten indíthatjuk meg ellene a harcot. ami jelentéktelen. Különösen átlátszó példa a már említett „Nietzsche contra Wagner. De pszichológiájában az „én-ösztön” csak tengődik a szexuális momentum bő. s mindkét princípium egyenlő erejű. a hatalomvágyat ismeri-e. mint Nietzschéé volt. hogy katasztrófához vezessen. amihez sem bátorsága. és okosabb is óvakodni a másik megismerésétől. Ha a másik ösztönt is megismeri. Mindaz. Kár nélkül csak egy bizonyos fokú kultúrát bír el az ember. azzal a „másikkal”. nem tesz sem többet. Aki egész ember. már veszve van. érzi és kívánja. elmenekül ez elől . hogy mit jelent az én és borzongató tudattalan világának elfogadása. De ezzel az eksztázissal akár a kereszténység mellett is kitarthatott volna. míg az ösztön határtalan. az azonban tudja. E mély értelmű eszköz révén menekszik meg az ember a fausti katasztrófa elől. Véleményem szerint nincs tehát semmi alapunk azt feltételezni. felfogható-e másodlagos. hanem a hatalomvágy volt elfojtva. A mindennapi életben nyüzsögnek az ilyen példák. A kultúra és természet vég nélküli dilemmája alapjában a túl sok és a túl kevés kérdése. ha nem akarjuk. visszahúzódik. elnyomásos jelenségként? Vajon a hatalomvágy genuin-e. ezzel ugyanabba az igazságtalanságba esnénk. legfeljebb a mindennapok közé lophatja be magát.és erre van egy kiváló eszköz: ilyenkor ugyanis felfedezzük. Bizonyos szempontból boldognak mondhatja magát az ember. A krónikussá lett heroizmus görcsben végződik. Nem fogadható tehát el.” Honnan ez az előítélet? Wagner éppen annak az alapösztönnek a képviselője. Komédiás. Nietzsche esete a következő kérdés elé állít bennünket: vajon az. Nietzsche e magasfeszültségen fennakadt. aki „keblében 24 . a szó teljes. Ha Freudnál az után kutatunk. mivel az eksztatikus állat képtelenség. aki mindazt. aki ellenlábasáról. mit jelent az ösztön igenlése. nevezetesen a hatalomra való törekvés. Wagnerről így nyilatkozott: „Minden hamis benne. vagy mindkettőhöz vezet. Az eksztatikus ember azonban átugorja az élettörvényt. hogy az a „más” bennünk tulajdonképpen egy „másik”: egy másik ember. jó és rossz értelmében. Goethe a Faust első részében megmutatta. kicsinyes és gyáva bennünk. nem pedig vagylagos feltétel. a második részben pedig.szokatlan. de azt is csak ritkán. A rendellenesség az ember kizárólagos előjoga. sem kevesebbet: akár jámbornak és engedelmesnek is nevezhetjük. eset. hogy csak az egyik ösztönről tud. vagy csak valami másodlagos? Amennyiben az árnyékoldallal való konfliktus szexuális képzetek özönét szabadította volna el. akit öntudata és szabad akarata alkalomadtán az állati természetbe kapaszkodó gyökereitől „contra naturam” is eloldozhat. hogy az erósz genuin lenne. tiszta lenne a helyzet.

s egy időn keresztül. okozati összefüggése után kutat: mit tartalmaztak az első. A jelenlegi neurózis csak a második gyermek után kezdődött. hogy éppen Freud egyik első tanítványa. nevezetesen: a hegyek közt volt egy üdülőhelyen. a mit sem sejtő leány legnagyobb rémületére. de ami még rosszabb: benne. Volt ott egy fiatal olasz is. A freudi iskola ebben az esetben rögtön a kórkép belső. amidőn az a „másik” elültette benne az „Ecce homó”-t. s amint szokás. Ártatlan flört fejlődött ebből. lidércnyomásos álmok? Vad bikák. hogy férje egy másik nő iránt kezd érdeklődni. Kevéssel halála előtt magával vitte egyszer leányát Párizsba. de csak ha atyja otthon volt. hogy mindaz. amelyeket egy-két napos teljes rekedtség követett. sőt különösképpen izgató látni. Amennyire csak a beteg 16 Über den nervösen Charakter (Az ideges jellemről). s egy holdfényes estén sétálni mentek. amikor felfedezte. amely rohamokban nappal is fellép. azért irigyelte tőle Parsifalt. E megmagyarázhatatlan valami éjjel-nappal üldözte akkoriban. ugyanaz az állati tűz égett atyja szemében. hogy ugyanazok a dolgok ellentétes megvilágításban tökéletesen különbözők. hogy igen ideges volt. vesztette el atyját egy szerencsétlenség következtében. amely még lánykoréban történt vele. szigorú kauzalitás következménye. Éjszakánként velőtrázó sikollyal ébred holmi lidércnyomásos álomból. Ez alkalommal „váratlanul” kitört az olasz temperamentum. Eközben a fiú „úgy nézett rá”. gonosz férfiak estek neki: Mi jut erről eszébe a betegnek? Egy olyan eset. könyörög. Lassanként ebből ideges asztma fejlődik. A múltra lassanként a feledés fátyla borult. határtalan fájdalom lett úrrá rajta. Amidőn atyja hirtelen haláláról hírt kapott. ami a leányban feldolgozhatatlan benyomást hagyott. még az őt kergető vadállatok tekintete is olyan. oroszlánok. s esténként ügyesen gitározott.lakik”. állapota gyorsan javult. s a neurotikus szimptómák szinte teljesen eltűntek. és sokat utazott. 14 éves korában. Adlernál a végcél által meghatározott elrendezés (arrangement). minek folytán fuldoklási rohamokat kapott. nem tud utána megnyugodni. Ebben az esetben sok minden kérdéses: mi pl. Aztán rövidesen megnyugodott. amitől ő maga is megrémült. A lány ijedten pillantott az apjára. hogy az vajon mit tesz . az asztalnál cigányútra ment a falat. Ezért viselte Nietzsche a szellem stigmáját. férjébe kapaszkodik. mérges és szeszélyes. Vegyünk egy egyszerű példát: egy fiatalasszonyt beteges félelmek kezdenek gyötörni. olyan tekintettel. Itt olyasmi történt.Wagner vagy Nietzsche? A sors úgy akarta. Vajon e tekintet tényleg csak az olasztól származik? Erről egy másik reminiszcencia tájékoztat bennünket: a páciens kb. Miközben kimentek a színházból. Csak az olasz fiatalemberrel kapcsolatos kaland kavart fel benne olyasvalamit. ki kell jelentenem. Hogy az alapvető ellentétet mindjárt előlegezzem. ami hisztérikus nevetőgörcsben csúcsosodott ki. Nietzschében egy Wagner lakozott. Paulus is lakozott. majd ok nélkül sírógörcsöt kapott. a játékosok összeismerkedtek. Ki tört össze a kereszt előtt” . Ekkor gyorsan szakított a fiatalemberrel. hol túlzott szeretet tört ki rajta. s minden lehetséges szanatóriumot és gyógymódot kipróbált. amelyet a leány sosem tudott elfelejteni. tigrisek. 1910. abban a pillanatban. E tekintet üldözi őt még ma is álmaiban. Alfred Adler16 alapozott meg egy olyan nézetet a neurózis lényegéről. át kellett élnie Saulusként a keresztre feszítést. Nem kevéssé érdekes. Atyjához való viszonya e pillanattól megváltozott. Atyja nagyvilági ember volt. Hol ingerlékeny volt. ami Freudnál előzetes tények. újra meg újra szeretné hallani. hogy ne hagyja el soha. Neki is ideges asztmatikus és félelmi szimptómái voltak. aki különösen jól játszott.s ekkor ugyanazt a tekintetet látta. amely kizárólagosan a hatatom princípiumára épült. 25 . egy kifestett nőszemély hallatlanul orcátlan módon közeledett hirtelen atyjához. Pár év múlva férjhez ment. az anya szerepe? Az anyáról meg kell mondanunk. hogy tényleg szereti őt stb. Saulusban. ahol többek közt a Folies Bergères-t is meglátogatták. Sokat teniszeztek.

midőn a hegyről lefele ment. Az „egyéniség integritását” mindenesetre meg kell őrizni. hogy a neurózis alapja és tartalma az atyához fűződő képzeletbeli infantilerotikus kapcsolat és a férje iránti szerelem közötti konfliktus. 26 . hogy megszerezze azt a helyet a családban. amelyeket nem tudunk teljesen „lenyelni”. hatalmát kiterjessze. mindegy. A beteg mindig úgy érezte. hogy nem tartják egymást feltétlenül és minden körülmények között nélkülözhetetlennek. hogy a másik elismerését kikényszerítsük. s nevetett.nem mintha annyira szerette volna az apját. de a leány gyors mozdulattal csapta rá az ajtót. hogy az én minden körülmények között „fölül maradjon”. alkalmazkodó viselkedésével már gyermekkorában biztosítani tudta előnyös helyzetét atyjánál. a szülei között igen kimért volt a viszony. amelyet anyja kapott (s amely a gyermek előtt nyilvánvalóan ismeretlen volt). A szexuálpszichológia erre azt mondja: a neurózis abban gyökerezik. E szimptómák könnyen megérthetők. Ezek az adatok elégségesek ahhoz. A környezetnek akár látszólagos kísérlete is. amelyek elsőrendűen az olasszal kapcsolatos élményre utalnak. Az első neurotikus roham akkor jelentkezik. Atyja halálhírére bekövetkező nevetőgörcse beszédes bizonyítéka ennek. „árnyéka” azonban nevetett. Szülei sikertelen házassága kiváló alkalom volt a gyermeki hatalomösztön megnyilatkozása számára. hogy a beteg végső fokon még ma sem tudott atyjától elszakadni. Ha azonban ugyanezt a kórképet a „másik” ösztön. amely atyjával kapcsolatban oly megrázóan hatott reá. ha a hegyre felkapaszkodott. amely ismert kísérőjelensége olyan erős affektusoknak. ezt a következő egészséges korszak teljesen bebizonyította. a neurózis sárkánya csak akkor mászott elő. távolabbról azonban világosan atyjához kapcsolódnak. hogy a kórtörténet lefolyását áttekinthessük. amiből következőleg anyjához nem fűzték bensőséges szálak. Anyja nem értette meg atyját. Ezek az emlékek természetesen újra megelevenedtek a férfival való azonos tapasztalattal kapcsolatban. hogy egyenes vagy kerülő úton. hanem mert a szeretet jó eszköz volt a fölülkerekedésre. Ha atyja otthon volt. Ezért kedvence is volt apjának. (Mint ismeretes. A leány szeretetre méltó. akinek boldogtalan házassága már korán lehetőséget adott a kisleánynak. mindjárt jobban lett.vissza tud emlékezni. Gyakran az erényesség is arra szolgál. sőt sikerült anyja fölébe kerekednie . amikor ez a képzet erős sérülést kap. mint a csalódott és megcsúfolt szerelem kifejezései. hogy ő az igazán atyjához méltó nő. ha elment. akik még kölcsönösen rejtegetik az édes titkot. mint az a számtalan férj és feleség. és sikerült is egészségesnek maradnia. A hatalomvágy ugyanis azt követeli. amely a neurózist tulajdonképpen kiváltotta.) Midőn atyja meghalt. A mostani szimptómák mögött olyan képzetek állnak. amelyben ama titokteljes valamit felfedezte. egészen másként fest a dolog. valószínűleg ugyanazt. A szeretet és a simulékony viselkedés a hatalmi ösztön szempontjából közismerten kiváló eszközök a cél eléréséhez. amikor a feleség és anya szerepének teljességében már minden veszélyen túl érezte magát. E hódítás mögött természetesen az a képzet áll. A tudattalan annak idején bizonyos fokig joggal nevetett. „férfias tiltakozást” (männlicher Protest) vált ki Adler kifejezése szerint. Azt lehetne mondani. A fuldoklás azon a torokszorító érzésen alapszik. Sikerült neki a megelőző eseményeket a süllyesztőben eltüntetni. hogy az alvilágot újra felszínre hívja. a nyelvi metaforák gyakran utalnak hasonló fiziológiai jelenségekre. aki szomorú volt. Csak az olasszal való kalandja fenyegetett azzal. zavartnak s betegnek érezte magát. hogy ő sokkal jobban megérti. mert mindig a következő útszakaszra gondolt. hasonlatosan Till Eulenspiegelhez. amelyet eredetileg anyjának kellett volna betöltenie. tudata halálosan megrendült. Az anya csalódása és neurózisba való visszahúzódása kiváló alkalmat nyújtott leányának arra. nevezetesen a hatalomvágy nézőpontjából szemléljük. Ezért idézi fel azt az olasszal kapcsolatos élményt. hogy az alanyt bár csak a legkisebb mértékben leigázza. hogy fölülkerekedjék. ugyanazt az élményt.

Ezért már erényességből sem akarunk hallani a tudattalanról. mindenfajta görcs igen nagy hatást érnek el. mint hajdanában. Félek. azaz pszichogén szimptóma. mint az egyszeri kádi. A. nem pedig a tudatos énből. és addig hisznek is szerelmükben. de amelyet anyja már korábban felfedezett: a neurózis. hogy egy egész ház fölött zsarnokoskodjunk. szóval közvetett erőszakhoz. vagyis modern kifejezéssel. jól tudja. küldöncök futkosása. E felülmúlhatatlan „arrangement”-t (hogy megmaradjunk Adler kifejezésénél) fedezte fel a gyermek. olyasmi. és gonosz szándékkal felhalmozza. Az olaszt hamarosan félredobta. E. s nézzünk körül a való világban. úgy ez a legnagyobb erények közé tartozik. Az ellentétes indulatok a pokolba kerültek. telefoncsengetés. Amint azonban férje csak egy kis érdeklődést is mutatott valaki más iránt. amit mi a legszívesebben szőnyeg alá sepernénk. Így esett meg. akik addig szeretnek. mely saját szerelmünk értékét sokkal előnytelenebb fényben mutatná meg. azonnal az eredményes „arrangement”-hoz nyúlt. hogy nincs is tudattalan. amely éppen ezért végtelenül ritka. saját férfiasságára emlékeztetve egyidejűen. T. Sajnos azonban mindnyájunkkal az történik. amikor rájött arra a tényre. Vajon egyet sem láttunk-e a számtalan ember közül. amely tudattalan motívumokból ered. Fuldoklási és szívrohamok. amely egyúttal azt is megmutatja. hogy utánozni kezdte anyja neurózisát. különben olyan felfedezésre juthatnánk. és alkalmazta ismételten sikerrel. amíg felsőbbrendűségét meg tudta őrizni. mint Medardus fráterrel. amit sem ésszel. amely fölött ő nem uralkodhatik. akinek még végtelenül hálásak is vagyunk. sőt egyenesen az erényes bölcsesség teteje azt állítani.” Aztán a másik fél ügyvédje beszélt. Hoffmann Az ördög elixírjé-ben. De. Talán általában hajlik az ember arra.de gondolkozzunk egy pillanatra. ragaszkodó szülők magasztos aggodalma. mintha sosem lett volna semmi közük hozzá? S végül: nem így jár-e el a természet maga is? „Céltalan” szerelem elképzelhető-e egyáltalán? Ha igen. amelyen alig tudjuk túltenni magunkat. míg céljukat el nem érték. zúgolódás nélkül fogadta el a feleség és anya sorsát. aki előtt az egyik fél ügyvédje szónokolt. jelentős kiadások. ha nem egyenesen rosszindulatú inszinuációnak tartson . ezt mondta a kádi: „Jól beszéltél. igazad van. amidőn a leány nő voltát túlzottan hangsúlyozta. S ekkor világosodott meg benne. mire szolgálhat a neurózis? Mi lehet az eredménye? Akinek közvetlen környezetében előfordult már egy határozottan neurotikus eset. ahol tudatos erényeink ellenpárjai már régen gyülekeznek. most bukkant rá férje lelkének arra az oldalára.Az ember hajlamos arra. a lány szerelmes lett. hogy az olvasó is úgy jár. kérdezhetjük csodálkozva. amelyet a leány eddig nem ismert. A nevetőgörcs hisztérikus volt. Mikor az befejezte. elősiető orvosok. hosszadalmas kezelés. honnan és hogyan erednek bizonyos emberi erények. látom. hogy mire is volt jó anyja neurózisa: ha ugyanis olyasmire találunk.ekkor tehát végérvényesen felülkerekedett. hogy szerelme céljáról a lehető legkevesebbet gondolkozzék. s 27 . borzadályt keltő ember: saját. Az apa halálakor a páciens nevetőgörcsöt kapott . hogy ezzel mi mindent lehet „elérni”. Elszabadulnak az együttérzés hullámai. hogy atyjának olyan oldala is van. alapos vizsgálatok. még mindig van egy „arrangement. Midőn megfelelő házassági lehetőség kínálkozott. ha a „görcsöket” valahogy kibírta. egy ijesztő. Minden a legjobb úton haladt. a tudattalanba. Ez le nem becsülhető különbség. valahol él egy testvérünk. ha atyja jelen volt. s a nagy hűhó közepette fekszik az ártatlanul szenvedő beteg. hogy egy ilyesfajta kijelentést a szeretet undorító leértékelésének. mert most már végleg felülkerült. aki mindazt birtokolja. súlyos diagnózisok. megtestesül. Az apa halálával mindez szükségtelenné vált. amely fölött már atyjánál sem uralkodott soha. s utána úgy fordulnak el szerelmük tárgyától. Ez a betegség magyarázata a hatalompszichológia szempontjából. Betegünkön akkor törtek ki az első neurotikus rohamok. a vér kötelékével hozzánk láncolt alteregónk. sem bájjal uralmunk alá hajtani nem tudunk. Nincs is jobb módszer a neurózisnál.

A két álláspont közül melyiknek van hát igaza? E kérdés sok fejtörést okozhat. hogy a hatalomvágy egészen rendkívüli szerepet játszik az ember életében. az utóbbiban a szerelem vagy szeretet csak eszköz arra. Az egyik esetben az erósz és sorsa a lényeges és döntő tény. sosem fog tudni megbékülni az utóbbi felfogással. hogy a neurotikus tünetegyüttesek rafinált „arrangement”-ok is. kérlelhetetlenül követik céljaikat. Ha az én hatalma áll közel szívünkhöz. hogy fölülkerülhessünk. A neurózis célra irányul. és így szólt: „Jól beszéltél.Nem kétséges. hiszen tökéletesen ellentmondanak egymásnak. a kádi megvakarta a füle tövét. látom. akinek azonban az erósz a fontosabb. 28 .” .midőn az is befejezte. neked is igazad van. a másik esetben pedig az én hatalomvágya. Ezzel a megállapítással Adler nagy szolgálatot tett. A két magyarázatot nem lehet könnyen összeegyeztetni. Az is igaz. amelyek hihetetlen makacssággal és ravaszsággal. Az első esetben az én mintegy az erósz függeléke. fellázadunk az első felfogás ellen.

kisgyermekkori kapcsolatunk mintájára. tekintélyek. a neurózisnak nyilvánvalóan két ellentétes aspektusa van. hogy ég és föld különbség van az ő elképzelése szerinti alany és ama mindent meghatározó hatalom között. Azt hiszem. hogy egy paradoxont kapjanak cserébe. és determináló ereje szinte kizárólagos. Az alany alapjában véve csak vak gyönyör utáni vágyat érez. neuróziselméletében még sincs olyan elvi jelentősége. hogy Freud elé egészen más neurotikus esetek kerültek volna. és ugyanannyit magyaráz meg. Elmélete egyik alappillére az indulatátvitel fogalma. Mi az oka azonban annak. ha a két iskola hívei makacsul ragaszkodnak egyoldalúságukban is igaz elméleteikhez. 29 . mert ha a két elméletet részrehajlás nélkül vizsgáljuk. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA Az előző fejezetekben ismertetett két elmélet összeegyeztethetetlen volta egy olyan magasabb rendű szempontot kíván. Mint már hangsúlyoztuk. amelyek közül az egyiket Freud. alapvetően ellenkező szempontokat és elméleteket fejlesztenek belőle. hogy a szerelmi kapcsolat és egyéb. amit ugyanaz az alany Adler számára jelent. Nem szabad az egyiket a másik kedvéért elvetni. hogy szinte fáj az embernek. mint Adler elé. helyzetek. nem tévedek. Freud ismeri az „én-ösztönöket”. azaz a betegnek az orvoshoz való viszonya. az egyenes okozati kapcsolatban áll ezekkel az ősi hatalmakkal. hogy egy magát elnyomottnak és kisebb értékűnek érző alany „tiltakozással”. Mindkettő nyilvánvalóan azonos tapasztalatból indul ki. amellyel szemben a tárgy (objektum) sajátossága és jelentősége teljesen eltűnik. és tulajdonképpen nem más. Ez is szembeszökően egyszerű. Emberileg érthető okokból nem szívesen adnának fel egy szép. nem tagadhatjuk. a másik pedig csak a másik oldalát látta meg? Miért hiszi mindkettő magáról. „arrangement”-okkal és más célszerű „mesterfogásokkal” igyekszik a maga számára a felsőbbrendűség illúzióját biztosítani. mint Freudnál. ha valaki ellentétes állítással rést üt egységébe. elöljárók. mert mindkét kutató pszichológiai alkata a neurózisnak csak azt az oldalát láttatta meg velük. Nem lehet feltételezni.4. Mivel mindkét elmélet nagymértékben igaz. mint Freud elmélete. amely sajátságaiknak megfelel. Még a szexualitás is csak a „mesterfogások” között talál helyet. mindegy. Adler azt látja. De mindez igaz Adler teóriájáról is. intézmények vagy más effajta dologgal szemben. bármilyen kényelmes megoldás lenne is ez. de mivel egyéni alkatuk folytán ugyanazt a dolgot különbözőképpen látják. Freud pácienseit fontos tárgyakhoz való kapcsolatukban és függőségükben látja. Az apa és az anya nagy szerepet játszanak. az egyik nem zárhatja ki a másikat. A vágy értékét mindig sajátos tárgyaktól kapja. nevelők. vagy ellenállunk neki. s bármennyire ellentétesek is. Csak mint elnyomó irányzatok hordozói jöhetnek számításba. a másikat Adler tana ragadta meg. Freud számára legnagyobb jelentőségű a tárgy. vagy ami még rosszabb. a tárgyra irányuló vágy Adlernál is lényeges tényező. bármilyen jelentős befolyás vagy körülményváltozás következik be a páciens életében. hogy szülők. Freud elmélete oly nyilvánvalóan egyszerű. hogy mindkettő jelentős igazságok letéteményese. míg az alany meglepően jelentéktelen marad. vagyis tárgyukat látszólag megmagyarázzák. Egy bizonyos módon értékelt tárgyat mindig kívánunk. hogy elvesszenek az ellentétes nézőpontok zűrzavarában. hogy egyedül ő a helyes felfogás letéteményese? Nyilván azért. E nézet alapját az alany (szubjektum) rendkívüli hangsúlyozása alkotja. szüleinkhez való. ha feltételezem. kerek elméletet. mint a gyönyör utáni vágy forrása és a „félelem helye”. Nem csoda hát. hogy az egyik kutató az éremnek csak egyik. amelyben ezek mégis egységre juthatnak. de már ez a kifejezés maga is arra mutat.

Az első esetben nyilvánvalóan az alany. könnyen köt új kapcsolatokat. Túl nagy egyéni különbözőség vagy éppen összeférhetetlenség mértéktelen és fölösleges ellenállást szül. amelyek közül az egyik inkább a tárgy. a másik viszont túlnyomóan a tárgyból vezeti le. úgyhogy gyakran nem könnyű 17 A típusprobléma kidolgozását Psychologische Typen c. szemmel láthatóan nyílt és készséges lény. Ilyen esetekben ugyanis bizonyos vagyok benne. nem hihető az. melyre alább még visszatérünk. Mindenkinek megvannak az egyéni korlátai. Hosszasan foglalkoztam a kérdéssel. E megjegyzésekkel természetesen e két típusnak csak durva körvonalait adhatom17. föléje próbál kerekedni. ha ezeket sosem téveszti szem elől. kiad. 30 . Már régen feltűnt nekem. hogy az emberi cselekvést az alany és a tárgy egyaránt meghatározzák. és szívesen rejtőzik gyanakvó megfigyelés mögé. amelyben az egyik a döntő befolyást túlnyomóan az alanyból. zárkózott embert eredményez. E dilemma a következő kérdés elé állított: vajon van-e legalább két különböző embertípus. Sokféle variáció és kompenzáció lehetséges. amely nem is indokolatlan. amely biztosítja magát. a „common sense” (a józan ész) álláspontja szerint azt kell feltételeznünk. 1941. ritkán jelentkezik tisztán. éppen a beteg legsajátabb érdekében. A Freud-Adler vita tulajdonképpen egyszerű paradigma. vagy természete tőlem távol esett. és bármiféle tárggyal kerül szembe. Akkor azonban Freudnak saját esetei egynéhányát Adler módszere szerint kellene kezelnie. túltéve magát esetleg jogos aggályokon. míg a másik csak az ellenkezőt látja. Freud viszont pusztán a tárgyat hangsúlyozza. ha más orvost választ. amely bizonyos meghatározott tulajdonsága révén az alany kéjvágyát serkenti vagy akadályozza. aki nagyon tartózkodó. hogy az egyik fajta ember csak az egyik megoldást. hogy nem végezhetek jó munkát.ez azonban sem az egyiknél. pl. Sosem féltem attól. kissé mindig defenzívába szorul. hogy azt a beteget. hogy egy bizonyos csoport mindig csak egy bizonyos orvoshoz kerülne. elmélkedésre hajlamos. hogy bizonyos esetek kiválóan megfelelnek az egyikünknek. a tárgyaktól húzódozik. saját praxisomban és kartársaim gyakorlatában egyaránt. Az első beállítottság normális esetekben habozó. és a különböző beállítottságú típusok speciális esete. s éppen a pszichoterapeuta igen jól teszi. aminek következtében egészen eltérő eredményekre jutnak? Mint mondottuk. Egy közbülső nézet. vajon az orvos és beteg között kialakulhat-e jó viszony. vagy sem? Ha rövid időn belül nem alakul ki egy bizonyos természetes bizalmi kapcsolat. míg más esetekkel nem tud mit kezdeni. és gyakran gond nélkül és bizakodva merészkedik ismeretlen helyzetekbe. de mégis mekkora szemléletbeli különbség! Adler azt az alanyt hangsúlyozza.) művemben találhatja az olvasó. A kezelés számára döntő fontosságú. sem a másiknál nem fordult elő. az utóbbiban a tárgy a döntő. az emberi szellem két típusának ellentéte. Az utóbbi normális esetekben előzékeny. csak a vérmérséklet különbsége. (4. aki ellenszenves volt számomra. a beteg jobban teszi. E különbség nem lehet más. hogy a sors olyan elővigyázatosan válogatná meg a betegeket.Mindkét kutató természetesen az alanyt a tárgyhoz való viszonyában látja. a másik inkább önmaga iránt érdeklődik? És megmagyarázható-e ily módon. hanem a neurózis elméletét. és végül sok megfigyelés és tapasztalat alapján két alapvető magatartás vagy beállítottság-típus megállapítására jutottam: ezek az introverzió és az extraverzió. hogy az ő elméletük nem a normális ember lélektanának magyarázatát célozza. Adler pedig kénytelen lenne volt mestere szempontjait bizonyos esetekben komolyan figyelembe venni . aki minden helyzetben feltalálja magát. más orvoshoz küldjem. A tapasztalati valóságban e kétfajta beállítottság. Ezzel szemben mindkét kutató arra hivatkozik.

Típusalkotásom alapja a tudat négyféle tájékozódó funkciója: érzékelés. Lényegbe vágó típusos különbségek valóságos létezése tette lehetővé számomra. hanem.a tudat egy meghatározott funkciójának. Az egyes esetre alkalmazott adagolásban gyógyít.„kifinomultan érzékeli” az árnyalatokat. érzés. hogy egy nagyfeszültségű ideált. A változatok alapja . a pátoszt vagy meggyőződést fájdalmas módon valamilyen banális realitásra vezessen vissza. hanem mindkettőre egyaránt érvényes. de csak bajt okoz annak a kezében. akár egészséges lélek általános áttekintésére egy reduktív elmélet önmagában elégtelen. hogy ha szabad. 490. nem 18 Ez természetesen nem öleli fel az összes lehetséges típusokat. Képesnek kell lennünk arra. ami beteges vagy káros. hogy a két vitában álló neuróziselméletet mint tipikus ellentétek megnyilatkozását fogjam fel. az emberi lélek igazi ismerője . és tulajdonképpen nem más. amely éles és kíméletlen késként vág ki mindent. csak orvos biztos keze alkalmazná. Ugyanezt akarta Nietzsche az eszmények destruktív bírálatával. Más esetekben. aki nem tud mérni és mérlegelni: ezek kritikai módszerek. sőt szükséges valamit szétrombolni. akár beteg. A két neuróziselmélet nem általánosan alkalmazható elmélet. ha mindkettőt. nem. gondolkodás. de egy akár beteg.. Mindkettő oldó és reduktív hatású. mint ez. akár egészséges.” Megmagyarázzák a betegnek. áltudományos előítélet alapján. A különbségek további kritériumai: kor. és egy lélek valóban beteg területeire alkalmazva. feloldani vagy redukálni. vagy a különböző „pszichiátriai” írásokat Krisztus „esetéről”. hogy egyéniségét nem lehet szabadjára engednie. Mindenre azt mondják: „nem vagy több. Ezekre nem kellene alkalmazni. intuíció. Mindkét teória alkalmas arra. Ha valaki egyszer alapos tapasztalatot akarna szerezni arról. Igazságtalan lenne azt állítani. hogy egy pszichologizáló orvos milyen felelőtlen balfogást követhet el valamilyen nyárspolgári. hiszen mindkét elmélet az orvos fegyvertárából való gyógyító eszköz.. 31 . Ugyanebből az okból kifolyólag oly nehéz neurotikus emberekkel együtt élni. biztos kézzel válasszuk el az értékes és megőrzendő részektől. ami beteges és haszontalan. Ezzel a felismeréssel született meg annak a szüksége. amelyeket ő az emberi lélek beteges kinövéseinek tartott (alkalomadtán valóban az is). „helyi” alkalmazásra váró szer. Psychologische Typen. Vö. vagy az. hogy e marószereket sikerrel tudjuk használni. Szó nélkül mehetnénk el a két elmélet mellett. mindkét elmélet gyógyítóan romboló hatású. mint csak. a gondolkozásnak vagy az érzésnek az uralkodó volta. Ez a legnehezebb dolgok egyike. hogy felülemelkedjünk a Freud-Adlerellentéten.egyéni ingadozásoktól eltekintve . tevékenység. de ha építeni kellene.Nietzsche kifejezésével élve . mint a többi mérget. neurotikus egyéneknél gyakran nem tudjuk. hol a másik fele lép előtérbe. E típusos különbségek közül előbb említett könyvemben nyolc csoportot írtam le18. a heroikus álláspontot. old. ha ugyanis ilyen dolgokra alkalmazzuk. A lélek egészen rendkívüli ismerete szükséges ahhoz. s zavarja ítéletünket. amely nemcsak az egyikre vagy a másikra. Az emberi lelket. hogy tudatos vagy tudattalan beállítottságával van-e dolgunk. hogy ez a redukció adott esetben káros. hogy tünetei innen vagy onnan erednek. amelyek révén sokszor nagyon is fájdalmas módon tanulja meg az ember. aki ilyen „megértésre” talál. hogy mindazt. ami azután megadja az ember alapvető beállítottságának egyéni sajátosságát. és minden kritikának közös tulajdonsága. és olyan elméletet alkossunk. Az alaptípus gyakori kompenzációja rendszerint élettapasztalatokon alapul.a típust megállapítani. és tovább. Ezek után mindenki „háromszoros jajt” fog kiáltani a felé a beteg felé. akkor hasznos. a személyiség disszociációja révén ugyanis hol az egyik. pl. Egy jó orvos. E célból nem mellőzhetjük a két ismertetett elmélet bírálatát. ingerlékenység és fejlődési fok. csak kárt okoz. akkor csak elő kell vennie Moebius írását Nietzschéről. hogy úgy mondjuk.

ha ismereteinkben a tegnap volthoz hozzácsatlakozhat a holnap. mivel minden a formától függ. sem rossz. Csak félig értünk egy embert. amelyek zavaró voltuk miatt hívják fel magukra a figyelmet. Ebben az esetben nagyon helyes a messzemenő redukció. hogy döntő ostobaságokat kövessen el. akiknek életük értelme. de valószínűleg nem fogadja el a betegség ilyen átfogóan értelmes célszerűségét minden banális. Ennek megfelelően nem foglalkoznak egy ember értékeivel. legvilágosabban a neurózisban megnyilvánuló jelentékeny energiákban láthatunk -. és olyan életre kényszerítette. hanem kísérletek is az élet új szintézisére . aki hasznosságát és létjogosultságát egy neurózisnak köszönhette. különösen. mint láttuk. ha az esetet egy reduktív elmélet szempontjából nézzük. azaz az egyéni fejlődés árnyékoldalának álláspontjáról. A forma ad minőséget az energiának. Bármily buta is e gondolat természettudományi szempontból. Az energia önmagában ugyanis sem jó. de a lélek nemcsak az egyik vagy a másik. Amennyiben „értéktelen” oldalunk nyújt lehetőséget arra. Az „érték” lehetőség. hanem az is. aki pedig a butaság és a banális gondolat esküdt ellensége volt. hanem indifferens. ha ezt az embert a neurózis nem szorítja vasmarokkal a neki rendelt helyre. még a beteges tünetekre is. A két tárgyalt elmélet közös tulajdonsága. s a mát csak akkor értjük. hétköznapi esetben. igen okos lehet a pszichológia szempontjából nézve. de csak haszontalan és káros energiamegnyilvánulásokat közvetít. Ezeknél más is a neurózis jelentősége. ha ugyanis ez esetben „haszontalan férgek” helyett „ideges tüneteket” olvasunk. amelyek azonban ettől még nem kevésbé kísérletek. legyen az infantilis szexualitás vagy infantilis hatalomvágy. Gyakran láttam olyan embert. hogy a neurózis ilyenfajta jelentőségének lehetőségét bizonyos esetekben megengedje. Másoknál viszont épp fordítva áll a dolog. nem hasznos. amelyben értékes tulajdonságai kifejlődhettek. nemegyszer elismerte. ha a mát tegnapra redukáljuk. Például mi lehet a neurózis értéke az előbb említett asztma és hisztérikus félelem esetében? Megengedem: ennek az értéke nem kézenfekvő. Másfelől viszont az energia nélküli puszta forma szintén indifferens. mily sokat köszönhet betegségének. Ez érvényes minden pszichológiai életmegnyilvánulásra. vagy akár mindkettő. Maga Nietzsche. Az olvasó talán hajlik arra. hogy kíméletlenül felfednek mindent. Az életnek holnapja is van.lehet csak reduktív úton magyarázni. igazi jelentőségük tudattalanukban rejlik. hogy benne mi miből származott. Persze hogy az erósz mindig és mindenütt jelen van.de fűzzük gyorsan hozzá: félresikerült kísérletek. vagy alkotni fog. és nem káros.hipotézisek feltárják előttünk a kórokozó momentum alkotórészeit. A neurotikus szimptómák ugyanis nemcsak egyszer volt okok következményei. amelyben az energia megnyilvánul. s az életet nem magyarázza meg. persze hogy a hatalomvágy áthatja a lélek minden zegzugát. míg az első esetben egyenesen káros. s tudatuk csak csábítást és zsákutcát tartalmaz a számukra. az. amelynek révén az energia kibontakozhat. Az olvasó most nyilván azt kérdi: ugyan mi lehet a neurózis értelme és értéke. csak sötét foltjaival. ha azt tudjuk. E teóriák vagy . vagyis hogy az ember magát a türelem dicséretes erényében gyakorolhassa. holott ezek mind elhaltak volna. ami az egyén árnyoldalát képezi. hiszen ez az emberiség leghaszontalanabb és legvisszataszítóbb lidércnyomása? Mire lehet jó .amit pl. Vannak emberek. amire a jó Isten a legyeket és a többi haszontalan férget teremtette. annyiban ez is érték. hogy az energia kifejlődésre jusson . Belső és külső természetű akadályok következtében kifejlődésre nem jutott csírák. értékesek és értelmesek.jobban mondva . Ha csak erről volna szó. akár meg is halhatott volna már régen. Mint élőt azonban nem fogtuk még fel.az idegesség? Csak arra. mert az élet nemcsak tegnapból áll. amely megakadályozta abban. amit ezekből alkot. Az igazi érték 32 .

E felfogásnak van bizonyos létalapja. tiszta vonal. Az ő számukra a sors kusza. mint mondottuk. a másik fajta alkotja a túlnyomó többséget. de kétségtelenül sokkal ritkább. Mindeddig az a felfogás uralkodott. vagyis hogy szintén racionális? Ellenkezőleg. más szóval. hogy ösztönerőit tetszése vagy hajlamai szerint szublimálja. de ezek közül csak egy az ő igazi útjuk. De bebizonyította-e valaki. 33 . könyvemre utalok e helyen. Nem csillog. ha nem teljesítjük őket. hogy nincs az az emberi előrelátás vagy életbölcsesség. sajnos többnyire olyanokkal. mint a másik. hogy a banális mindennapok türelmünkkel. Ezáltal szabad. Mindaddig. akiknek állítólagos hősiessége infantilis dac egy nagyobbra hivatott sors ellen. E felfogás szerint a betegnek módja van arra. amelyet mi természetszerűen kénytelenek vagyunk tagadni. másfelől értékes forma szükséges. c. odaadásunkkal. Az orvosnak rendesen csak emberekkel s nem szabad elhatározásból lett héroszokkal van dolga. amelyeknek alázatosan és elismerésre váró hősies gesztusok nélkül kell megfelelni. hogy érzékenykedő alacsonyabbrendűségüket elfedje. azaz sorsdöntő elhatározásokhoz igazodik. még ha annyira ismeri is saját jellemét. hogy életünknek biztos irányt jelöljünk ki. hogy a páciens számára az analízis segítségével lehetővé válik a szexuális energiát „szublimálni”. hogy élet és sors megegyezik az emberi értelemmel. legfeljebb csak apró útszakaszokra. amely arra hivatott. tehát megfontolásunk jellegétől függő. Az események irracionális volta az ún. A pszichikai energia19 a neurózisban alacsonyrendű és nem értékesíthető formában nyilatkozik meg. Hogy ezeket elkerüljék. még ha ez minden emberi számítás szerint tévedés volt is. hogy életének határozott útvonalat tűzzön ki. hogy ez az újra megszerzett energia a beteg tudatának rendelkezésére áll. Így tehát mind a kettő oldószernek bizonyult. De jól tudjuk. míg azt tartották. A hősies életmód feltétel nélküli. A szemmel látható hősiesség számára alig jut tér. azaz nem szexuális területen. jótékony vagy hasznos tevékenységben felhasználni. amelyek neurózist okoznak. amelyeknél az egy bizonyos irányt elfogadó döntés bizonyos feltételek mellett érvényes a keserű végig. azaz ésszerűnek kellene lennie. Egy ilyen sors előtt csak meghajolhatunk. mivel a priori nem tudunk olyan folyamatot elképzelni. Van ilyen életforma is. már többen elhatározták életük döntő lépését. jogosan tételezzük fel. De súlyos hiba lenne bizonyos rendkívülien erős egyéniségek sorsa alapján saját sorsunkat is mindenáron akaratunk igájába hajtani. amely képessé tenne bennünket arra. feltételezve azt. ehhez azonban kívülről láthatatlan hősiesség szükséges. annak „szublimálásáról” beszéltek. Ki merné ezt az egyetlen lehetőséget előre meghatározni. és bebizonyítható lesz-e valaha is. hogy az energia azonos a nemi mozgatóerővel. Mindkét reduktív elmélet felfogása arra szolgál tehát. vagy fontoskodás. amely egyúttal egészséges is lenne. nem dicsérik. vagyis tetszése szerint alkalmazhatja. nem pedig a „hősies”-re. A mindenható hétköznapok közt sajnos ritka az olyan rendkívüli jelenség. és túl sok lehetőséget rejt. 1928. kitartásunkkal és önfeláldozásunkkal szemben banális követelményeket állítanak. Ezek azok a követelmények. hogy végső fokon az emberi értelem határain túl ered. Akaratunk meggondolásunk által irányított funkció. Erről egyáltalán nem mondhatjuk. Ezek számára az élet iránya nem világos. és volt bátorságuk megtenni. E megállapítás mindenesetre a „szokásos” életformára vonatkozik. a művészetben vagy valamilyen más. De.létrejöttéhez egyfelől energia. nem mintha a hősiesség követelménye nem jutna a közelünkbe! Ellenkezőleg: éppen az a fájdalmas és terhes. de indifferens energiákhoz jutunk. amely 19 Über die Energetik der Seele. hogy életének alig vagy csak rövid útszakaszokra tudna irányt jelölni. amennyiben az ember egyáltalán képes arra. ennek racionálisnak. véletlenben nyilatkozik meg. hogy ezt az alacsony értékű formát feloldja. amelyen végig kell haladnia. Ha van egyáltalán megfontolás. hogy élet és sors irracionális. amennyire ember számára csak lehetséges? Akarattal kétségtelenül sok mindent el lehet érni. az ilyen eset ritka. s mindennapi mezében örökké a rejtettséget keresi.

hogy az ún. hogy ezért bármiféle pozitív értéket kapnának cserébe. ezt teljes joggal állíthatjuk. fel akarta használni a felhalmozott fegyvereket és katonákat . amit annak idején erősen nehezményeztek. Így írt Ostwald 1913ban: „Az egész világ megegyezik abban. azaz a véletlen kikapcsolása. 20 A szigorú okozati felfogásnak a modern fizika véget vetett.ne volna kauzális és szükségképpen feltételes viszonyban. Az első világháború szörnyű katasztrófája a legderűlátóbb kultúrnacionalisták számítását is vastagon keresztülhúzta. Ma már csak „statisztikai valószínűség” létezik. mivel a legnagyobb energiapazarlással jár együtt. hogy a fegyveres béke mai állapota tarthatatlan. akarat és szándék révén keresztülvitt „célszerű” szublimálása a szabad energiáknak. Az emberiség pszichológiája azonos az egyes ember lélektanával. amelyek messze felülmúlják a kulturális kiadásokat. anélkül. Amit az emberiségről általában el kell mondanunk. hogy kauzális filozófiánkat nyugodtan félretehetjük. A potenciális vagy aktuális háború kiküszöbölése megegyezik az energetikus imperatívusszal. aminek következtében tehát véletlen nem volt lehetséges20. de a legcélszerűtlenebb is. s éppen ezért napjaink legfontosabb kultúrfeladata21. amelyek soha nem fognak kitörni. őrületes pusztítást kívánt. Ezért az értelem és az általa vezetett akarat nem vezet messze. és amely a nemzetek jelentékeny részét éppen legerősebb és legtermékenyebb korában köti le a katonai kiképzéssel. racionális és irracionális. oly hatalmas energiát takaríthatna meg. valamint a személyes harc az akarati ellentét feloldási lehetőségei közül a legrégibb ugyan. old. kiad. Amit az egyes embernél „akaratnak” nevezünk. ráillik az egyes emberre is: hiszen az egész emberiséget egyesek alkotják. ugyanúgy az egyes embernek is gyakran kell tapasztalnia saját életében. Az értelem meghódítása az emberiség legnagyobb vívmánya. A világháborúban a civilizáció ésszerű szándékával való szörnyű leszámolást értük meg. amellyel a fegyverkezést a háborúkra.sőt még ennél is többet akart. s egyre képtelenebbé válik. Már 1916-ban utaltam a kauzális felfogás pszichológiai érvényességének föltételes voltára. hogy e pillanattól kezdve az emberiség a kulturális fejlődés elképzelhetetlen fokára hágna. amelynek pedig éppannyi joga van a megnyilatkozáshoz. mint holmi jóindulatú gondolkodók racionális meggyőződése. 312. Ha az emberiség megtalálná az útját-módját annak. De nem bizonyos az. Az élet teljessége törvényszerű és nem törvényszerű. borzalmas. X. és tovább. nemzeteknél „imperializmusnak” hívjuk: mert az akarat a sors fölötti hatalom megnyilatkozása. mégpedig oly szembetűnő. A civilizáció racionális. 1913. Az egyes embernél ugyanerről van szó. amelyből az emberiség talán le fogja vonni azt a következtetést. 34 21 . Collected Papers on Analytical Psychology. 2. hogy egyáltalán irányt adhatott életének. hogy a racionális szándék mégis csak egyik oldala a sorsformálásunknak. „diszponálható” energiák egyáltalán nem diszponálhatók. A sors ésszerűtlensége mást akart. hogy ennek minden körülmények között így kell folytatódni. Kétségtelenül igen célszerű volt az ember számára. És valamint az általános kultúrorganizáció gondolatát ez a háború szörnyű módon helyesbítette. és XV. Az egyes népektől szörnyű áldozatokat követel. példátlan tömegmészárlást. Die Philosophie der Werte. annál biztosabbak lehetünk abban. s amellyel a mai állapot számtalan egyéb visszásságát megszüntethetné. Mennél jobban kiterjesztjük a racionálisan választott irányt. hogy ezzel kizártuk az irracionális életlehetőséget. 1920. A háború. Vö. old. Gyakorlatilag azonban a véletlen mindenütt megnyilatkozik.

hogy mire fordítjuk? A legszebb lovak. hogy itt fog „élni” „élet”-en lovakat. aki egész életét komoly munkában töltötte. hogy mértéktelen hipochondriába süllyedjen. hogy ha ilyen hatalmas energiát el is tudunk vonni az üzlettől. Ha követni tudta volna a depresszió és a hipochondriás illúzió útját. Szerencsés ember volt. Ez véget vetett az uraskodásnak is: félelemből félelembe esett. amelyen eddig mindig keresztülnézett. bizonytalan közérzetet észlelt magán. Korábbi helyzetekre megy vissza. Lényének egyik oldalát differenciálta. ebben az esetben egy 25 év előtti szifilitikus fertőzés emlékére. különben egyszerűen feltorlódik. Alkotó géniusza fellázadt ellene. Ez az eset világosan mutatja. hogy elém került volna. E másik oldalra lett volna most szüksége. amelyek a közbenső időben szinte teljesen eltűntek emlékezetéből. Két évvel azelőtt. Pár héttel az annyira áhított. De . aki egészen alulról küzdötte fel magát. amely őt szinte megsemmisítette. hogy ennek az embernek kizárólag a munka hiányzik. Szimptomatológiájának irányát anyjához való eredeti kapcsolata adta meg: ez is „arrangement” volt.Amerikában egyszer egy kb. Ha a sors az emberi józanság után igazodnék. akinek az esete szépen illusztrálja az előbb említetteket. hogy akár rövid időre is elfogadja az értelem által elébe szabott lehetőségeket. most démona a hipochondria cselvetéseinek rafinált rendszerét dolgozta ki. aztán a jól megérdemelt pihenés. A „diszponálható” energiákat e csábító lehetőségek nem vonzották. Vásárolt magának egy pompás vidéki kastélyt. szinte csak fizikai állapotban maradt. a legfontosabb kérdés az. most szörnyű pusztító erővel zúdult rá. Mindaddig csak az üzletnek élt.most már az üzlet sem érdekelte. boldog élet kezdete után furcsa. Ezt a páciens is belátta. és rombolni kezd. „party”-kat értett. s az energia neki tetsző esést kíván. A legtöbb esetben azonban tiltakozik az ellen. mint mondottuk. látszólag szabad energiára. Mégis megpróbáltam világossá tenni előtte. s makacsul ragaszkodtak valami egészen máshoz. hogy az az ember. s az ebből az állapotból eredő fantáziákat tudatossá tehette volna. arra összpontosította minden energiáját. Felkeresett egy híres specialistát. s ahogy azelőtt nagy világcégeket hozott létre. sőt sikerült ezt úgy megszerveznie. Semmiféle módon nem lehetett energiáit az üzleti tevékenységre visszakényszeríteni. és sikerült egy nagy jelentőségű üzleti vállalkozást alapítania. s úgy képzelte. Sem türelem. hogy immár nyugalomba vonulásra gondolhatott. de nem is vártam mást. ami azelőtt eleven. Midőn elém került. Idegileg teljesen összeomlott. alkotó energia volt benne. hogy élni tudjon. Az ilyen előrehaladott esetet örökké lehet kezelni. már kilátástalan erkölcsi roncs volt. S még ez az állomás sem az utolsó: a neurózis célja az volt. ritka testi erejű. miután fiatalkora óta pusztán a feje után élt. Ezt az energiát. De előre ivott a medve bőrére. amelyet a meg nem felelő formákból való reduktív kioldással nyerünk. jogosan fordul élete második felében az örömök felé. rendkívüli energiájú ember siránkozó gyerekké változott. bár jó volna azt hinni. golfozást. Természetesen érveim nem találtak visszhangra benne. így is kellene lennie: előbb a munka. 45 éves üzletembert kezeltem. és visszatért előbbi elfoglaltságához. Ez az egészséges. ez a szabadulás útjává lehetett volna számára. a sikeres amerikai üzletemberre jellemző hihetetlen intenzitással és egyoldalúsággal. hogy nem áll módunkban a „szabad” energiákat önkényesen valamilyen racionálisan kiválasztott tárgyra átvinni. a leggyorsabb autó és a legszórakoztatóbb „party” sem feltétlenül vonzók az energia számára. de aligha lehet meggyógyítani. hogy visszakényszerítse őt saját testébe. Tipikus amerikai self-made manről van szó. a legjobb esetben is csak rövid időre használhatjuk fel belátásunk szerint. Mindaz. aki helyesen ismerte fel nyomban. le is köszönt. sem elhatározás nem segített. a másik azonban tompa. és hipochonder nyűgölődéseivel majd halálra kínozta saját magát. A pszichikus energia igen válogatós. teniszezést. Állapota természetesen egyre romlott. hogy a (már régen halott) anya figyelmét és érdeklődését magára irányítsa. és saját fel35 .legnagyobb csalódására . autókat. A hipochonder „depresszió” visszakényszerítette saját testébe. De minden irracionálisan történik. s néhány rákövetkező hét elegendő volt. Ugyanez illik minden. De ez csak az első lépcső volt az infantilis reminiszcenciák újraébredésére.

amely a legtöbb analitikus esetben fölmerül. míg nem sikerül a pszichikus energia lefolyásához nélkülözhetetlen esést létrehozni. Így ír erről: „A libidó fogalmával egy mennyiségében változó erőt határoztunk meg. elméleti feltevésének megfelelően erósszal azonosítja. A szeretet logikai ellentéte a gyűlölet. különben stagnál. másfelől a pszichológiai előítéletnek teendő engedmény bírta rá Freudot arra. hanem egyszerűen megint csak újabb elfojtás keletkezik. mely a gyakorlati nyelvhasználat számára igen megfelel. esetleg anélkül. V. lélektani szempontból azonban a hatalomvágy. De az elnyomott személyiségrésznek tudatossá kell válnia. a tudat is. Hogy milyen fontos ez az esés. pusztítási ösztön is energetikus jelenség. mert a legnagyobb erőfeszítés sem lett volna elegendő. amikor egyfelől a legkétségbeesettebb erőfeszítéseket tesszük. Bármennyi energia lehet jelen. ha a libidót a pszichikai intenzitások általános fogalmaként definiáljuk. hogy én a Freud által bevezetett libidófogalmat.) Más helyütt megemlíti Freud. ezért fél tőle. nincs hatalomigény. old. a halált. Senki sem tulajdonít neki pozitív hatalmat az élet felett.és halálösztönben jelölje meg. Mivel azonban az ún. Számomra eléggé világos. az árnyék alul.. ha nem lett volna ugyanakkor ebbe az irányba vezető lejtős energiameder. sokkal tágabb értelemben használom. hogy hiányzik a pusztítási ösztön számára „egy. hogy az ellentétek közti feszültség létrejöhessen. ezért kell megtalálni a tudat beállítottságával való ellentétet.” (Gesammelte Schriften. annak mindenesetre a halál jelenti az ellentétet. bekövetkezik az az előnyös eset. ami magas. Vö. Az én számomra a libidó pszichikai energiát jelent. egyszerűbb.tételeit akarja teljesíteni. 92. libidó22 értelmes tárgyat talál. hogy a szabad energia. a szeretet hiányzik. Ha pl. és tovább. hogy az erósz ellentétét a pusztítás. tehát elsivatagosodik és elfásul. s ezért kerüli el. hogy az élet ösvénye a lejtő irányába vezet. s különválasztja az általános pszichikai energiától.. Ez azonban tévedés. A tudat bizonyos mértékig felül van. a libidónak megfelelő kifejezés”. vagy Erósz ellentéte Phobosz (a félelem). kiad. a mélybe vágyik. amelyet ezért erős ellenállással elnyomunk. amely azonos értelmű a pszichikai tartalmak intenzitástöltésével. és ha a hatalomé a szó. De akinek azonos. Másodszor mindenki a saját legmagasabb princípiuma ellentétének a destrukciót. old. old. úgy véljük. hogy ezt az átalakítást az akarat tudatos megfeszítésével értük el. Érdekes megfigyelni. tehát egyáltalán nem mint pszichikus energiát. A tudatos beállítottság egyoldalú álláspontjáról nézve az árnyék a személyiség egy alacsonyabb értékű része. a hatalom hangsúlyozójának kiegészítője az erósz. mivel minden. Egyfelől az intellektuális logika. ehhez: Wandlungen und Symbole der Libido (A libidó változásai) 3. tudattalan ellentéte után kutat. Először is az erósz nem azonos az élettel. mint ő. Adler felfogása a hatalmat. az olvasó már észrevette az eddig mondottakból. 120. 22 Azt hiszem. Freud a libidót. és tovább. másfelől a kiválasztott tárgy vagy a kívánt forma mindenki számára átlátszóan ésszerű. Ahol a szeretet uralkodik. hogy sejtené. Nincs energia ellentétek feszültsége nélkül. valamint Energetik der Seele (A lélek energetikája) 9. amely nélkül minden fejlődés lehetetlen. A libidót megkülönböztetjük az energiától. Az egyik a másik árnyéka: erósz álláspontjának kiegészítő ellentéte a hatalomra való törekvés. Az életet csak az ellentét lobbantja lángra. s az átalakítás mégsem sikerül. amely minden lelki folyamatnak általában alapja. röviden a Gonoszt minősíti. azt akkor látjuk leginkább. hogy a neurózisteória történetében az ellentétek kiegyenlítése milyen szerepet játszott: Freud elmélete az erószt képviseli. az ún. s a forró hideget keres. s mégsem tehetjük hasznossá mindaddig. azt hiszem. Az esést biztosító szintkülönbség kérdése kiváltképp gyakorlati probléma. amellyel a nemi izgalom területén való folyamatokat és áttételeket mérhetjük. 36 .

Mint már említettük, többféle fő princípiuma van az életnek s a világnézetnek, s ennek megfelelően ugyanolyan sok különböző formája a kiegészítő ellentétnek. Fentebb két, véleményem szerint legfontosabb ellentéttípust emeltem ki, amelyeket introvertált és extravertált típusnak neveztem. Már William James-nek23 feltűnt e két típus jelentkezése; a gondolkodók között „tender minded” és „tough minded” néven különböztette meg őket. Ugyanígy fedezte fel Ostwald24 a nagy tudósok között a klasszikus és romantikus típust. Tipizáló gondolatommal nem állok tehát egyedül, hogy csak e két ismert nevet emeljem ki. Történeti kutatásaim folyamán láttam meg, hogy a nagy szellemtörténeti vitakérdések közül nem egy e két típus ellentétén alapul. Ezek közül a legjelentősebb a nominalizmus és realizmus közti ellentét, amely a platóni és a megarai iskola közti különbségként jelentkezett, a skolasztikus filozófia örökölte, és Abélard-é a nagy érdem, hogy a konceptualizmus neve alatt legalább megpróbálta összeegyeztetni a két ellentétes álláspontot25. E vita folytatása napjainkig nyúlik, s a közelmúltban spiritualizmus és materializmus ellentéteként nyilatkozott meg. Valamint a szellemtörténet általában, az egyes ember is részese e típusellentétnek. Gondos kutatás nyomán kiderült, hogy e két típus előszeretettel házasodik össze, mert - tudattalanul - mindketten kiegészítő párjukat keresik. Az introvertált embert reflexív természete arra kényszeríti, hogy mindent alaposan meggondoljon, mielőtt cselekszik. Ez természetesen lassítja cselekvését. Félénksége és bizalmatlansága habozóvá teszi minden dologban, tehát állandó nehézségei vannak a külső világhoz való alkalmazkodásában. Az extravertált ember viszont pozitív viszonyban van a dolgokkal, azok szinte vonzzák őt. Minden új, ismeretlen helyzet csábítja, s ha azt reméli, hogy valami ismeretlent tapasztalhat, szinte fejest ugrik bele. Rendesen előbb cselekszik, és csak azután gondolja át. Ezért cselekedetei gyorsak, mindenféle meggondolástól vagy habozástól mentesek. E két típust szinte arra alkották, hogy szimbiózisban (együttélés) éljenek. Az egyik a meggondolást képviseli, míg a másik a kezdeményezőképességet és a gyakorlati cselekvést. Ha két ilyen különböző típusú ember összeházasodik, megvalósíthatják az eszményi házasságot. Mindaddig, amíg az élet sokrétű külső feladataihoz való alkalmazkodás foglalja el őket, nagyszerűen összeillenek. De ha a férfi már elég pénzt keresett, vagy ha nagyobb örökség hullik az ölükbe, és ezzel az élet külső nehézségeit kikapcsolhatják, jut idejük arra, hogy egymással foglalkozzanak. Eddig egymásnak vetett háttal védekeztek a nehézségek ellen; most egymás felé fordulnak, meg akarják ismerni egymást - és felfedezik, hogy sohasem értették egymást. Nem egy nyelven beszélnek. Így indul a súrlódások hosszú sorozata, mely a két típus egymással való alapos megismerkedéséhez vezet. E harc vad és elkeseredett, tele egymás lebecsülésével, akkor is, ha csak egész halkan, a legbizalmasabb területen folyik. Ami érték az egyikben, gyarlóság a másikban. Ésszerűen úgy képzelnők, hogy az egyik saját értéke tudatában nyugodtan elismerhetné a másik értékeit, és ily módon mindenféle konfliktus magától megszűnnék. Sok esetet láttam, amikor így érveltek, és mégsem tudtak a megnyugtató célhoz eljutni. Ha normális emberről van szó, az e kritikus átmeneti időt többé-kevésbé simán átvészeli. Normális ugyanis az az ember, aki bármilyen feltétel mellett meg tud élni, ha az életlehetőségnek az elengedhetetlen minimuma megvan. Sokan azonban képtelenek erre: ezért nem túl sok a normális ember. Amit általában normális embernek neveznek, tulajdonképpen az eszményi ember, s ilyenfajta szerencsés karakterkeverék a legritkább esetben fordul elő. A többé-kevésbé differenciált emberek legnagyobb része olyan életkörülményeket kíván, amelyek a viszonylagos biztosított táplálékon és

23 24 25

Pragmatism. 1911. Grosse Manner, 1910. Psychologische Typen, 1936. 67. old. és tovább. 37

fekvőhelyen túl is adnak valamit. Ezek számára egy szimbiotikus kapcsolat megszakadása súlyos megrázkódtatás. Nem magától értetődő, hogy miért kell ennek így lennie. De ha meggondoljuk azt, hogy egy ember sem pusztán introvertált, vagy csak extravertált, hogy mindkét beállítottság lehetőség mindenki számára adva van, de hogy mindenki csak az egyiket fejlesztette alkalmazkodási funkcióvá magában, akkor könnyen arra a feltevésre jutunk, hogy az introvertáltnál az extraverzió valahol a háttérben fejletlen állapotban szunnyad, s az extravertáltnál az introverzió hasonló árnyékéletet él. Valóban ez is a helyzet. Az introvertáltban is él valamelyes extravertált beállítottság; de ez tudattalan a számára, mivel tudatát állandóan az alanyra irányítja. Látja ugyan a tárgyat, de csak téves vagy gátló képzetei vannak róla, ezért lehetőleg távol marad tőle, mintha a tárgy valamilyen veszélyes hatalom lenne. Hadd világítom meg egy egyszerű példával, hogy mire gondolok: két fiatalember kirándul. Egy szép kastélyhoz érnek. Mindkettő szeretné látni a kastély belsejét. Az introvertált így szól: „Szeretném tudni, milyen lehet belülről.” Az extravertált így felel: „Gyerünk be” - és a kapu felé indul. Az introvertált visszatartja: „Talán tilos a bemenet”, s rendőrség, büntetés, vad kutyák stb. homályos képzetei támadnak fel benne. Az extravertált így felel: „Azért megkérdezhetjük. Biztosan beengednek”, s az ő képzetei vidám öreg kapus, vendégszerető háziúr és esetleges romantikus kalandok körül csoportosulnak. Az extravertált optimizmusa révén be is jutnak a kastélyba. Ekkor következik be a fordulat. A kastélyt belül átépítették, az egész csak egypár nagy terem, amelyekben egy régi kéziratgyűjteményt helyeztek el. Történetesen az introvertált fiatalember rajong ezekért: alighogy meglátja a kéziratokat, mintha egy csapásra átváltozott volna. Belemerül a kincsek szemlélésébe, és elragadtatottan nyilatkozik róluk. Az őrrel beszélgetésbe kezd, hogy a lehető legtöbb tájékoztatást szerezze meg, s mivel az eredmény szegényes, a szakember után érdeklődik, hogy azonnal felkeresse, és kérdéseit neki is feltehesse. Félénksége eltűnt; a tárgyak csábítóan csillognak számára, és az egész világ arculata szinte megváltozott. Ezalatt az extravertált jókedve mind lejjebb száll, arca mindinkább elkomorul, és ásítozni kezd. Itt nincs derék kapus, vagy lovagias vendégszeretet, romantikus kalandnak nyoma sincs - csak egy múzeummá átépített kastély. Kéziratokat otthon is láthat az ember. Míg az egyik lelkesedése fokozódik, a másik jókedve egyre alábbszáll: a kastély sivárnak tűnik a számára, a kéziratok könyvtárra emlékeztetnek, a könyvtár az egyetemmel asszociál, az egyetem pedig tanulással és fenyegető vizsgákkal. Lassanként komor fátyol ereszkedik az előbb oly érdekes és vonzó kastélyra. A tárgy negatívvá változik. „Hát nem pompás”, kiált az introvertált, „hogy egészen véletlenül felfedeztük ezt a csodálatos gyűjteményt” „Én borzasztóan unom magam”, válaszol a másik leplezetlen rosszkedvvel. Ez bosszantja az elsőt, és elhatározza magában, hogy soha többé nem indul útra egy extravertálttal. Az utóbbi bosszankodik a másik mérge miatt, és arra gondol, mindig is tudta, hogy a másik egy tapintatlan egoista, aki önző érdekei miatt eltékozolja a gyönyörű tavaszi időt, amit odakint sokkal jobban lehetne élvezni. Mi is történt hát? Vidám szimbiózisban vándoroltak mindketten, míg a fatális kastély elé nem értek. Ott a meggondolt (prométheikus) introvertált így szólt: „Meg kellene belülről nézni.” A cselekvő és később gondolkodó (epimétheikus) extravertált nyitotta meg az utat26.” És most megfordul a típus: az introvertáltat, aki borzongott a bemenetel gondolatára, nem lehet innen elmozdítani, és az extravertált elátkozza a percet is, amelyben a kastélyba lépett. Az egyiket a tárgy bűvöli meg, a másikat saját negatív gondolatai. Amikor az első megpillantotta a

26

Vö. ezzel Spitteler Prometheus und Ehimetheus-ához irt magyarázatomat a Psychologische Typenben, 239. old. és tovább. 38

kéziratokat, sorsa már eldőlt. Félénksége eltűnt, a tárgy úrrá lett fölötte, s ő örömmel adta át magát neki. A másik azonban állandóan növekvő ellenszenvet érez a tárggyal szemben, és hamarosan rosszkedvű szubjektuma fogságába jut. Az extravertált és az introvertált szerepet cserélt. De az introvertált extraverziója más, mint az extravertált extraverziója, és az extravertált introverziója is más, mint az introvertált introverziója. Míg vidám összhangban sétáltak együtt, nem zavarták egymást, mert mindkettő természetadta sajátosságai szerint élt. Pozitív magatartást tanúsítottak egymás iránt, mivel beállítottságuk kiegészítette egymást. De csak addig egészítették ki egymást, amíg az egyik beállítottsága a másikét magába foglalta. Jól látjuk ezt például a kapu előtti beszélgetésben: mindkettő be akar jutni a kastélyba. Az introvertált kétségei a felől, hogy szabad-e bemenni, érvényesek a másikra is. Az extravertált kezdeményezése szintén érvényes az introvertált számára. Így az egyik beállítottsága magába zárja a másikat, és többé-kevésbé ez a helyzet, ha valaki a számára természetadta beállítottságban van: a beállítottság ugyanis többé-kevésbé idomult a közösséghez. Ugyanez illik az introvertált beállítottságára, bár annak mindig az alany a kiindulópontja. Az alanyból irányul a tárgyra, míg az extravertált beállítottsága a tárgyból az alany felé halad. Abban a pillanatban, amikor a tárgy az introvertált alanyával szemben túlsúlyba kerül, és ezt magához vonzza, beállítottsága elveszti szociális jellegét. Megfeledkezik barátja jelenlétéről, nem zárja többé magába, elmerül a tárgyban, és nem látja, hogy barátja mennyire unatkozik. Ugyanígy az extravertált sincs tekintettel a másikra attól a pillanattól kezdve, hogy várakozásában csalódott, és szubjektív képzeteire és hangulataira húzódott vissza. Az eseményt a következőképpen fogalmazhatjuk meg: az introvertáltnál a tárgy hatására egy kisebb értékű extraverzió került előtérbe, míg az extravertáltnál kisebb értékű introverzió lépett a szociális beállítottság helyére. Ezzel visszajutottunk ahhoz a mondathoz, amelyből kiindultunk: ami az egyikben érték, a másikban gyarlóság. A kisebb értékű ellentétes funkciót pozitív élmények éppúgy felszínre hozhatják, mint negatívak. Ha valóban felszínre kerül, érzékenység követi. Az érzékenység valamely meglévő kisebbrendűség tünete. Ezzel a meghasonlás és félreértés pszichológiai alapja adva van, nemcsak két ember között, de saját magunkkal is. A magasabb rendű funkció lényegét27 autonómia jellemzi; önálló, lecsap ránk, megbűvöl és behálóz bennünket, úgyhogy nem vagyunk többé önmagunk ura, és nem tudunk pontosan különbséget tenni magunk és mások között. A jellem kifejlődéséhez mégis igen szükséges, hogy a másik oldalt, a kisebb rendű funkciót hagyjuk szóhoz jutni; nem bízhatjuk huzamosabb ideig másra személyiségünk egyik részét, hogy ő fejlessze ki szimbiózisban; bármikor bekövetkezhetik az a pillanat, amikor szükségünk lesz a másik funkcióra, s ez, mint az előbbi példa mutatja, előkészületlenül találhat bennünket. Ennek rossz következményei lehetnek: az extravertált ennek következtében elveszti a számára nélkülözhetetlen tárgykapcsolatokat, az introvertált pedig szubjektumkapcsolatát. Fordítva szintén mellőzhetetlen, hogy az introvertált olyan cselekvéshez jusson, amelyet a meggondolás és habozás nem gátol örökösen, s az is, hogy az extravertált önmagán emelkedjék felül, anélkül, hogy ezzel kapcsolatát veszélyeztetné. Az extraverzió és introverzió esetében nyilvánvalóan két természetes, egymással ellentétes beállítottságról vagy egymás ellen irányuló impulzusról van szó, amelyet Goethe valaha diastolénak és systolénak nevezett. Harmonikus egymásutániságukban az élet ritmusát kellene megvalósítaniuk; de úgy látszik, e ritmust csak a legmagasabb fokú életművészet révén lehet

27

Lásd: Psychologische Typen, 646. old. és tovább. 39

Az állandóan előrehaladó felismerési folyamat egyik további állomása az a belátás. azaz célok és szándékok jellemeznek. hogy az ellentétprobléma alapelvként benne rejlik magában az emberi természetben. hogy ami kezdetben 40 . infantilis beállítottság összeütközéséből keletkezik. hogy az igenlést tudatosan akarjuk. hogy fiatal embereket elég lehet megszabadítani saját múltjuktól. s a tagadást legalább elviseljük. aki ezt az útszakaszt. Kétségtelen. már befutotta. az apa tekintélyét tisztelt mesterekre.. finálisan elégtelen fikciók. Ha ezt elértük. hogy bajainak oka kívülről hatolt belé? Ez a rész a tudatos beállítottság ellenpárja. tehát számba jövő gátlás és ellenállás nélkül szokott megjárni. hisz még előttük a vonzó jövő. amikor a páciens belátja. amelyet az egészséges ember öntudatlanul. és gyakran nem is haszontalan. míg az egyén el nem fogadja. vagy súlyosodik olyan mértékben. hogy képesek lehessünk kívánni az ellentétes áramlatokat. amely egy percig sem hagyja nyugodni. hogy nem apám vagy anyám. és sokáig abba a hitbe ringatta. Az ilyen esetben természetesen keveset használ. és mindaddig zavarólag hat. mint megszokott kötelesség és az öregedés kétséges öröme. Ilyen esetben Freud vagy Adler redukciója valóban helyén van. aki szemben áll vele? Mi személyiségének az a titokzatos része. akiket a jövő nem kecsegtet váratlan lehetőségekkel. esetleg több-kevesebb nehézség árán. férjében az apát kereste és megtalálta. amely csak érett korban keletkezik. már messze jutottunk. amely a szülők szerepét folytatja. Más azonban a probléma nyitja a felnőtt számára. bármekkora legyen is haszna. és megtanulta. akikre nem vár más. hogy minden lehetséges infantilis illúzió felmerült bennük. azt látjuk. hogy már ifjúságukban rendkívüli mértékben függtek szüleiktől. hogy a beteget pl. feleségében az anyát. hogy nem apja vagy anyja állnak az útjában.elérni. talán már mindez mögötte van.” De ki az őbenne. hanem ő maga. ha tudatossá tesszük a gyermeki fantaziálásokat. csak ennyit mond: „Belátom. Fiatal emberek neurózisa rendesen a valóság ereje és valamely elégtelen. amelyet kauzálisan a tényleges szülőktől vagy szülőként megélt személyektől való abnormis függőség. Még ez a belátás is negatív. Kétségtelenül emberfölötti ideál a tudatosságnak az a foka. Szellemiségünk mai foka csak azt teszi lehetővé. akik az élet nagyobb részét már maguk mögött hagyták. mégis ez a cél. és olyan-amilyen házaséletet éljen addig az érett korban bekövetkező pillanatig. hogy a tudatos cselekedetek a legkevésbé se zavarhassák a természet törvényeit. amíg az addigi beállítottság hirtelen fel nem mondja a szolgálatot. Ha sikerül fiatal embereket eloldozni múltjuktól. csak a magasabb tudatosság felé vezető nehezebb út marad nyitva számunkra. hogy szüleik képmását megfelelőbb pótfigurákra viszik át: az anyához tapadó érzést a feleségre. Ez ugyan nem alapos megoldás. A beteg gyakorlati kezelése sosem kezdődhet ezzel a problémával. elöljárókra vagy intézményekre. képtelenné teszi hivatása gyakorlására. vagy a tudatosságnak még sokkal magasabb fokára kell hágnunk. mindez azonban nem gátolta az illetőt abban. atyákat és intézményeket tisztelt. hogy az élet teljes igenlését és tagadását szabad akarattal és teljes szándékkal átéljük. maga is apává vagy anyává lett. telve lehetőségekkel. különösképpen nem fiatal emberek esetében. de praktikus út. Vagy teljesen tudattalannak kellene lennünk ehhez. vagyis személyiségének tudattalan része. megházasodjon. hanem én magam állok a saját utamba. Más azonban a feladatunk azokkal az emberekkel szemben. amely lehetővé teszi. azon boldoguljon. hogy pályát válasszon. De gyakori az olyan neurózis. Mivel nem fejlődhetünk visszafelé az állati öntudatlanság irányába. a szülőktől való függőséget stb. E kérdés szabály szerint az érett kor problémája. Már eloldotta magát a talán régen halott szülőktől. Elég egy-két köteléket megoldani: az élni vágyás gondoskodik a többiről. Ezekben az esetekben a terápia azonban akkor kezdődik igazán. amely az apa és anya képe mögött bújt meg. Természetesen ezekben az esetekben is ki lehet mutatni. bár a folyamatnak ez is fontos része.

és alkalmazhatjuk rá a most nyert felismerést. hogy mi történjék a rendelkezésünkre álló energiával? A beteg pszichológiai típusát figyelembe véve ésszerű lenne. Az élet e második felét élő ember számára azonban az élet megújítását jelenti. részben irigyen tekint vissza. Elmélkedésünk korábban elejtett fonalát újra felvéve. 41 . hogy technikai segédképzetek maradjanak. A lélek önmagát szabályozó rendszer. az infantilis illúziók szétrombolásán és a régi képek új figurákra való átvitelén. ha ezt az energiát egy új tárgyra vihetnénk át: emberbaráti tevékenységgé vagy valami más hasznos működéssé változtatnók. hogy ezt a beteget „analizáltuk”. milyen tudattalan gondolatok rejlenek szimptómái mögött. menthetetlenül visszatér hozzá. arról viszont soha. és nem zárják ki kölcsönösen egymást. hogy nőbetegünk fantaziálásai. Mindaddig. mint a lelki energia) már megvan a tudattalan tárgya. hogy milyennek is kellene lennie az embernek. Freud és Adler nézetei csak akkor mondanak ellent egymásnak. A nevelés csak a meztelen igazságból indulhat ki. lemerül a tudattalanba. az ifjúkori illúzió egy darabja. nincs köztük ellentmondás. azt mondhatjuk. amely egy technikai segédeszköznél több akar lenni. az a maga lejtését követi. hanem az ellentétproblémán keresztül vezet. hogy önmagukat vérig kínozzák). Visszatérhetünk a fiatalasszony esetéhez. Mivel . vagy valami hasonló reális ember.nem szabad megfeledkeznünk róla . a legtöbb esetben nem adhatunk önkényesen új irányt az úgynevezett szabad energiának. hogy miért éppen a neurózisban rejtőznek azok az értékek. mint amennyire lehetetlen. mint akár a legszebb etikai tevékenység. Sajnos. most már világos. Már régen megtalálta tárgyát. Rendkívül energikus emberek kivételes esetében (akik nem félnek attól. s ott megeleveníti azt. Sajnos.a libidónak (ami nem más. mint az öregkor és minden illúzió vége. a fiatal embereknek új lendületet. e nélkül legfeljebb a neurotikusan kiegyensúlyozatlan lelket rekonstruálhatja.ösztönzője és elégtétele volt. hogy valójában milyen. vagy olyan embereknél. amíg megelégszenek azzal. feltétlenül az ellentéti elven kell alapuljon. Ez a fejlődés azonban már nem az infantilis kötöttségek megoldásán. amelyekre az egyénnek szüksége van. Itt nincs többé se apa. nagyon sokan mindig arról beszélnek. Az orvosnak azonban mindig a valóságos emberrel van dolga. azaz a kezelés folytán világossá tettük a számára. Hamarosan felfedezzük. míg valóságos lényét minden oldalról el nem ismerik. amit illúzió formájában a világba s a tárgyakba kivetített. nem pedig az ideál csalóka délibábjából. se anya. aki a helyettesítő szerepet betölti. Az ellentét princípiuma természetesen az ifjúkori lelkialkat alapja is. Ezzel a szimptómák hatóerejét alkotó tudattalan energiának újra birtokába jutott. akiknek számára az ilyen tevékenység éppenséggel megfelel. amelyre részben sajnálkozva. s most az a gyakorlati kérdés merül fel. ha általános érvényre tartanak igényt. aminek a kifejlesztését eddig elhanyagolta. mielőtt mi az immár érvénytelen formából kiszabadítottuk volna. most fáradtan és kifakultan. Az olyan lélektani elmélet. Ha a neurózis által lekötött ösztönerőket felszabadítjuk. A legtöbb esetben egy valóságos tárgy jobban megfelel az energia lejtési irányának. Nincs egyensúly és önmagát szabályozó rendszer ellentét nélkül. ha a tudattalanban szunnyadó ellentétes funkciót kifejlődéshez segítjük. Képzeljük el. és az ifjúkor lélektanának elmélete ezt a tényt számba kell vegye. már csak ránehezedő tévedés. járható ez az út. amely e kapcsolatokból visszaáramlik. de a legtöbb esetben nem célravezető. mindaz. reményt és lehetőséget adunk életük még erősebb kiterjesztéséhez. Mindaz az energia. Ilyen körülmények között az effajta szublimálás természetesen éppannyira kívánatos. mivel nem vár rá más. aki makacsul önmaga marad mindaddig. azaz a fiatal olasz.

másfelől az energetikus folyamat viszonylagosan konfliktusmentes lefolyását lehetővé teszi. Ezen a réven az energia újra egy meg nem felelő formától szabadul meg. hogy „az orvosra való átvitel” szabályszerű és a kezelés sikeréhez nélkülözhetetlen jelenség lenne. vagy sem. és keres egy másik orvost. esetleg félreérti a jelenséget. Ez alkalommal is a természetre kell bíznunk. most az orvosra helyeződtek át28. Ha e keresést is feladja.29 vagy az orvos nem érti. megtalálja a természetes formát. hogy még mielőtt mi a keresésére indulnánk. amely az orvossal való mindenféle kapcsolat lehetetlenné tételét célozza.amelyek korábban a fiatal olaszra irányultak. kiválassza azt a tárgyat. és mi újra a felszabadult energia felhasználásának problémája előtt állunk. Semmi esetre sem lehet „mesterségesen létrehívni”. meg fogja magától találni a számára kijelölt tárgy felé vezető utat. Az indulatátvitel kivetítés. aki megérti őt. problémái megoldásában megakad. vagy sem. csak tudattalan motivációkból keletkezhetik. Semmi sem biztosít arról. hogy egy sokkal jelentősebb kivetítési tárgy lebeg a szeme előtt. Az orvos vagy megfelel a kivetítés céljainak. 42 . Az orvosra való kivetítés hiánya esetleg nagymértékben megkönnyíti a kezelést. Semmi esetre sem szükséges. Mások nézeteivel ellentétben nem vagyok meggyőződve arról. Ezt az indulatátvitel feloldásának nevezték. akkor vagy a természet törvényei alól való önkényes lázadásról. Ha nem ez következik be. Amennyiben a beteg semmi körülmények között nem akarja elismerni az indulatátvitel tényét. Ebben az esetben a beteg elmegy. hogy a páciens libidója természetes lejtésű. vagy olyan embert. és a páciens el is fogadja azt. 28 29 Az indulatátvitel fogalmát Freud vezette be. Az orvos vált a tudattalan libidó tárgyává. amely a libidó irányának legjobban megfelel. nagyon könnyen lehetséges. s e kivetítés vagy megtörténik. vagy zavaró befolyásról van szó. Amennyiben az orvosra való indulatátvitel bekövetkezik. a tudattalan tartalmak kivetítésének megjelölésére. hogy a libidó saját természetes irányát kövesse. heves ellenállás keletkezik. amelyet reduktív úton fel kell oldanunk. mivel így a valódi személyes értékek tisztábban az előtérbe kerülhetnek. Az indulatátvitel elsősorban minden lehetséges infantilis fantáziát kivetít. Ha hagyjuk. amely egyfelől a korábbi forma helyébe léphet. hiszen per definitionem.

nem pedig a személyes emlékek területére. de sok más művésznél is fontos szerepet játszik. aszerint. anélkül. amelyben felnőttünk. Az indulatátvitel nem más. A tapasztalat újra meg újra azt mutatja. hogy e fantáziák belőlük magukból erednek. Először a tudattalan ún. Ennek örökletes volta magyarázza meg azt az alapjában véve különös jelenséget. anyjának. E tévedésnek az az oka. szimptómákból és fantáziákból ismerhetünk fel. „ősi” kép. Azután mindinkább apaként jelenik meg: a jóságos vagy a mennydörgő atya szerepében. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN Felismerési folyamatunk ezzel új fázisába lépett. hanem olyan fantáziák kerülnek felszínre. 1982. A személyes emlékeken kívül mindenkiben adva vannak a nagy. d. vagy a párhuzamos jónak: üdvözítőnek. felületes tartalmait vetítjük ki. gyakran állati alakban. ami ősidők óta mindig is volt.) 43 . hogy a hősöknek két anyja lenne. amelyeket álmokból. akár másik bármiféle alapot is szolgáltatott volna. Azonkívül azt is megmagyarázza. Istenhez hasonlatos lényt jelenítik meg természetesen éles ellentétben a tudatos józan ésszel. 1910. és tulajdonképpen semmi vagy igen kevés közük van az orvos tulajdonságaihoz. tanítójának vagy más szülői tekintélynek fogja fel. Értsük meg jól: nem a beteg tudatának tűnik így fel szükségszerűen. Ez általános mitológiai motívum. Az infantilis fantáziaátvitel analitikus feloldását mindaddig folytattuk. A két anya. hogy erre akár egyik. Benvenuto Cellini is kettős eredetről fantaziált. Pl. Közben az orvos a beteg anyjaként is feltűnik. mily erősen befolyásolta Leonardo da Vinci egész életét az a tény. és pogány formában jelentkeznek. hogy a beteg valóságos atyja milyen tulajdonságokkal bírt. nagybátyjának. pl. Sok mondai hősnek két anyja van. hogy még messzebb menő fantáziák is fellépnek. V egy gyermekkori emléke. amely az emberi szellemtörténet titkai közé tartozik. Ezen a fokon az orvos mint lehetséges szerető kelti fel az érdeklődést (esetünk fiatal olaszához hasonlóan). ami ugyan már különös jelenség. mint tudattalan tartalmak kivetítése. Az orvosnak titokzatosan félelmetes tulajdonságai tűnnek fel: varázslónak vagy ördögi bűnözőnek látszik. vagyis a kettős származás Leonardo esetében tény. hanem általánosan elterjedt. elöljárójának. Az is kiderült. ősi képek. hogy az effajta projekciónak semmiféle személyes reminiszcenciaalapja nincs. Alkalmilag be lehet bizonyítani. amelyek az orvost mint Megváltót vagy más. hogy miért reprodukálhatják az elmebetegek pontosan ugyanazokat a képeket és összefüggéseket. amíg a beteg számára is elég világossá vált. hogy ezek az isteni attribútumok átlépik a keresztény felfogás kereteit. hogy két anyja volt. de még a lehetőségek keretein belül van. Esetleg a kettő keverékének látszik. hogy a gyermekkor egy fázisában hasonló fantáziák fűződtek az apa és az anya személyéhez. hogy bizonyos mondatémák és motívumok az egész Földön azonos formákban ismétlődnek. (L. ahogy Jakob Burckhardt egyszer találóan megfogalmazta: az emberi elképzelés örökölt lehetőségei arról. Mindezeknek a fantáziakivetítéseknek személyi reminiszcencia az alapja.5. hogy orvosát apjának. Ezeknek a pácienseknek gyakran nem fér a fejébe. Végül is egészen eltúlzott jellegű fantáziaformák léphetnek fel. Freud egyik kis írásában30 megmutatta. amelyek az orvost ilyen formában jelenítik meg. E fantázia nem abból a valóságos tényből ered. amelyeket már régi 30 Eine Kindheitserittnerung des Leonardo da Vinci.

miután kiszabadult az infantilis indulatátvitel formájából.. mint a rész-lelkeknek35. ami e rétegben szunnyadt.. míg a személyes tudattalan a szubjektív pszichét képviseli. amelyből az emberiség örökösen merített.. 1938. arkangyalokról. „Árnyék”-nak nevezem az egyéniség „negatív” részét. Wandlungen und Symbole der Libido. amelyben az általános emberi. 1929. 179. E képek egyszersmind érzések és gondolatok. definíció. Ezeket a képeket vagy motívumokat archetípusoknak (vagy dominánsoknak) neveztem. melyek az álomban különböző formákban fellépő „árnyék” figurájának felelnek meg. és életre hívja mindazt. Ekkor felfedezi a libidó azt a rejtett kincset. old. köt. szinte saját önálló életük van. Allgemeines zur Komplextheorie. azaz érzékpercepciókat tartalmaz. Pál apostol képzetei angyalokról. 1934. in:Zentralblatt für Psychoterapie IX. 107.. a hiányosan kifejlődött funkciók és a személyes tudattalan tartalmainak summáját. Kerényi und Jung: Das göttliche München. Meg kell különböztetnünk a személyes tudattalant és egy személytelen vagy személy fölötti tudattalant. 8. 1938.34 Az ősi képek az emberiség legrégibb és legáltalánosabb képzetformái. mivel ez független az egyéntől.33 A személyes tudattalan veszendőbe ment emlékeket. 1941.szövegekből is ismerünk. Über die Archetypen des kollektiven Unbewussten. 11. előnytelen tulajdonságok. 31 32 3. füz. mit besonderer Berücksichtigung des Animabegriffes. 5. Dionüsziosz Areopagita mennyei hierarchiája stb. Ennek néhány példáját hoztam fel Wandlungen und Symbole der Libido c. hogy elérjék a tudatot. T. amelyek nélkül az ember nem lenne méltó e névre. és teljesen általános. mind az archetípusok relatív önállóságán nyugszik. Kerényi und Jung: Das göttliche Kind. amelyből isteneit.) E fogalomhoz vö. amelyek nem voltak elég erősek ahhoz. XII. és végül tudatosságra még éretlen tartalmakat. 1940. és tovább. 1936. Psychologische Typen.32 E fölfedezés felfogásunk további fejlődését jelenti: a tudattalan két rétegének felismerését. amelyeket a tudattalanon mint ismereti forráson alapuló filozófiai vagy gnosztikus rendszerekben figyelhetünk meg. 596. 44 33 34 35 .und Staatswissenschaftliche Schriften. amelyeknek az alapja többé nem a személyes reminiszcencia. Über den Archetypus. és megalkotta mindazt a hatalmas ideát. Összefoglaló tárgyalását I. Lejtési irányát követve a tudattalan mélységeit keresi fel. 1938. annak a rétegnek. elnyomott (szándékosan elfelejtett) kínos képzeteket. vagyis a rejtett. amelyből a fogalom további fejlődése nyomon követhető. amelyet választ. Az utóbbit kollektív tudattalannak is nevezzük. és tovább. hanem csak az elképzelés lehetőségét. ami lényeges különbség.. ún. in: EranosJahrbuch. ami a személyes tartalmak esetében természetesen nincs így. A kezelésnek ebben a stádiumában olyan fantáziák reprodukálódnak. E fogalom tágabb megvilágításáért az irodalomra kell utalnom. in: Kultur. old. Die psychologischen Aspekte des Mutterarchetypus. Ezzel megtaláltuk a libidó tárgyát is. ősi képek szunnyadnak. a gnosztikusok archonjai. és tovább (Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. in: Eranos-Jahrbuch. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. kiad. hanem a tudattalan mélyebb rétegének a megnyilvánulása. könyvemben.31 A legkevésbé sem állítom a képzetek örökletességét.. 1935. küszöb alatti (szubliminális) tapasztalatokat. tartalmát mindenütt megtalálhatjuk. old. A kollektív tudattalan az objektív. old. Wilhelm und Jung: Das Geheimnis der goldenen Blüte. démonait kiemelte.

amelyeket serényen követtem. 1898. amely a XIX. Az a kérdés. században fogantatott: az energia megmaradásának elvét. amely ilyen elemi erővel nyomult a tudatba? És honnan volt annyi ereje. hanem olyasmit. hogy a tudatot teljesen hatalmába kerítve. nem tudom. tekintélyt jelent. amit Lovejoy38 amerikai kutató találóan „primitive energetics”-nek nevezett.” Helm Energetiká-jában36 annak a nézetének ad hangot. egészség. mivel ott szünet nélkül dolgozhattam. amely addig a kollektív tudattalanban szunnyadt. old. amelyeknek egyetlen és lényegbevágó gondolata egy olyan általánosan elterjedt mágikus erő37 létezése. hogy a hagyományos fogalmat ezeknek megfelelően átalakítsa”. hogy legyen. Ez a fogalom megfelel a lélek. akiknek az érdeklődési köréhez pedig egy ilyen idea megalkotása közelebb állt volna. amelyhez foghatót sem azelőtt. szellem. hanem azok közé az intuitíve megragadott gondolatok közé tartozik. Igen fontos azonban tudnunk. Ha viszont elméletünket erre az esetre alkalmazzuk. megteheti-e. Vö. Valójában a primitív népek az erőfogalmon nem lelket vagy szellemeket értenek. feltéve. és azok új meg új tárgyhoz vezettek. hogy mindez olyan igazság. Ez az ún. testi erő. hogy a távoli világrész. éppúgy. köt. mana. 45 . Bizonyos polinéziai törzseknél a „mulungu” (ez a primitív energiafogalom) szellemet. The Monist. lelket. 1916. és hatott is évszázadokon keresztül. amely mindennek a központja. Nem addigi képzetek vagy tudományos hipotézisek összetételéből keletkezett. termékenység. Ezek az úgynevezett dinamisztikus vallások. a magyarázat így fog hangzani: Az energia és megmaradásának elve ősi kép kell. amelyeket az affektusok kiváltása jellemez. tekintély. sem azóta nem ismertem. az ismert angol kutató.” (Ezután beszámol bizonyos fiziológiai megfigyelésekről. az emberek 36 37 38 Die Energetik nach ihrer geschichtlichen Entwicklung. de hogy ezt egy. akkor a fizikai folyamatok ismerete elengedhetetlen. amelyeket 1840-41 folyamán mint hajóorvos tett. még az első trópusi utazás sokrétű benyomásaitól is teljesen eltéríthette? Ezekre a kérdésekre nem könnyű válaszolni. hanem úgy sarjadt ki alkotójában. A hajón bizonyos órákban olyan inspirációt éreztem. hogy nem vonzóbb valakinek a kérdés metafizikai oldalát vizsgálni. hogy Mayer nem alkotta a szó igazi értelmében ezt az ideát. XVI. nem pedig fizikus vagy természetfilozófus. Soederblom: Das Werden des Gottesglaubens. A bizonyítékot erre nagyobb nehézség nélkül megtaláljuk: a Föld legkülönbözőbb részein élő primitív vallások mind ezen a képzeten alapulnak. hogy ezért sokan kinevetnek). de az akkor felmerült gondolatok nyugodt bírálata megtanított arra. 361. isten. s olyan előszeretettel ragaszkodtam tárgyamhoz. mint én. Mayer orvos volt. 20. Taylor. old. Mayer így írt erről Griesingernek (1844): „Nem íróasztal mellett agyaltam ki ezt az elméletet. hogy honnan származott ez az új gondolat. befolyás. hatalom.) Így folytatja: „Ha fiziológiai kérdésekkel akarunk tisztába jönni. Akkor viszont be kell bizonyítanunk. a fizikában oly kevéssé járatos ember. a legkevésbé sem érdekelt (lehet. és ha valami bámulatos dolog történik. hanem legszívesebben a fedélzeten maradtam. A surabajai partokon egy-egy ötlet villámlott az agyamon át. démoni lényt. és arra kényszerítik. ami engem végtelenül undorít. amelyet nemcsak szubjektíve érzek. valamint Frazer ezt félreértve animizmusnak nevezte. mint ahogy bizonyos kedélyállapotoknak. Az az idő elmúlt. Ennek megfelelően a fizika mellett maradtam. amelyen átutaztam. varázserő.Vegyük példának az egyik legnagyobb gondolatot. hogy „Robert Mayer új gondolata nem lassanként keletkezett. varázserőt. Az elv szülőatyja Robert Mayer volt. gyógyszer képzetének. hanem objektíve bizonyítani is lehet. amelyek más szellemi területről származva hatalmukba kerítik az elmét. a hagyományos erőfogalmak mélyebb átgondolásából. hogy egy ilyen ősi kép valóban előfordult a szellemtörténetben. mint egy virág.

Ezt jól láthatjuk 39 Vö. hogy tehát az élő szervezet sajátosságai közé tartoznak. hogy honnan is származnak az archetípusok vagy ősképek? Azt hiszem. úgy látszik. nem pedig a fizikai folyamat. dicsfény gyanánt jelenik meg a szentek feje körül. Ezzel szemben a Nap-hérosz mondáját számtalan változatban találjuk meg. hogy bizonyos archetípusok már az állatoknál előfordulnak. A középkori legendákban aura. ennek a fénynek az ereje látszik. mintha a tudattalanba kizárólag a fizikai folyamatok révén felkeltett szubjektív fantáziaképzetek vésődnének be. Az archetípusok. Már sokszor megkérdeztek. Az egyik legmegszokottabb és mégis legmélyebb benyomást keltő tapasztalatunk a Nap látszólagos pályafutása. a sztoikusoknál ez az őshő. köt. de magukban foglalják mindazt a szégyenletes tettet. Psychologische Abhandlungen III. 144. legalábbis az ismert fizikai folyamatra vonatkozólag. Mint már mondtam. nemcsak állandóan megismétlődő tipikus tapasztalatok bevésődései. eredetüket nem lehet másképpen megmagyarázni. Ezért áll készen minden ember tudattalanában. melynek mélyén a szent eksztázisban hever. „Miután így megbeszéltük az új gondolatoknak az ősi képek tárházából való eredetének ezt a példáját. Az emberiség legnagyobb és legszebb gondolatai ezeken az ősi képeken. a sorserő. hatalmukba kerítik a tudatot. E feltételek Robert Mayer esetében nyilvánvalóan létrejöttek. A régiek felfogása szerint ez az erő maga a lélek: halhatatlanságának eszméjében rejlik megmaradásának az elve. ami tehát nem szorul további magyarázatra. a fantáziában vagy az életben feltűnik. autonóm centrumokként viselkednek) megbűvölik. hanem a tapasztalat szerint olyan erők vagy tendenciák is. „az örökké élő tűz”. folytassuk az indulatátvitel folyamatának ábrázolását. s a buddhista és primitív nézet a metempszichózisról (lélekvándorlás) az állandó megmaradás melletti határtalan változóképességét fejezi ki. Az Ószövetségben a mágikus erő az égő csipkebokorban és Mózes arcán világol.„mulungu”-t kiáltanak. A történelem folyamán ez a kép új meg új formát öltött. kötetemben. Láttuk. melynek formájában a Szentlélek száll alá az égből.39 Ez a feltételezés természetesen csak kitolja a problémát. A szentek arcán ennek az erőnek a fénye. és ennek következtében az alanyt erősen befolyásolhatják. 1931. hogy ezek az emberiség állandóan megismétlődő tapasztalatainak a lecsapódásai. hogy az archetípusok tulajdonképpen a gyakran ismétlődő szubjektív reakciók bevésődései. vagyis röviden az élet kifejeződései. Úgy látszik tehát. az evangéliumokban a lángnyelv. Die Struktur der Seele a Seelenprobleme der Gegenwart c. Ez Hérakleitosz világenergiája. a perzsáknál ez a „haoma” vagy az isteni kegyelem tűzfénye. amire az ember valaha képes volt. azaz megbűvölően vagy cselekvésre ingerlően hat. az ősi képeknek az orvosra való kivetítése nem kis veszélyt rejt magában a további kezelésre. és ez a láng lobog a kunyhó felett. Ugyanez érvényes a holdjárásokra is. Csak bizonyos feltételek szükségesek ahhoz. Mit sem fedezhetünk fel a tudattalanban. Ez az idea tehát örök időktől fogva rányomta bélyegét az emberi gondolkodásra. Ez a mítosz alkotja a Nap-archetípust. 46 . mint egy alaprajzon helyezkednek el. Feltehető ezek szerint. hogy újra előtérbe kerüljön. hogy a libidó éppen ezekben a látszólag zavaros és különös fantáziákban találta meg új tárgyát. ti. Semmi sem akadályoz meg bennünket annak a feltevésében. gonoszságot is. Ez az erőfogalom a primitívek istenfogalmának első megfogalmazása is. Az archetípus egyfajta készség az azonos vagy hasonló mitikus képzetek újra meg újra való reprodukálására. csak ha föltételezzük. amelyek ugyanilyen tapasztalatok megismétlésére irányulnak. a kollektív tudattalan tartalmát. sajátos „befolyást” vagy olyan erőt hoz magával. old. Ha ugyanis egy archetípus az álomban. hogy megoldaná. amely numinózusan. E képek tartalmazzák ugyanis az emberiség legszebb és legmagasztosabb gondolatait és érzéseit. Specifikus energiájuk révén (ezek ugyanis erőtől duzzadó. anélkül.

47 . míg az értelem a tudathoz van láncolva. a megértés lehetősége megszűnik. 4. Ez tulajdonképpen fölösleges is: egy mindenható. Túlzást. amit egy „felvilágosult” tudat kigondolhat. hogy az irracionális káoszát kiirtsuk magunkból és magunk körül. és örökké fog is beszélni róluk. akkor tudattalanul. beteges istenítése s a gyűlölködő megvetés között.” Többé-kevésbé mindnyájunkkal ez történt. Ő ezt enantiodromiának nevezte. Hérakleitosz.) Így a kultúra racionális beállítottsága szükségsze- 40 Egy behatóan elemzett eset található a Wandlungen und Symbole der Libido-ban. akik számára az „Isten halott”. aki valóban nagy bölcs volt. amelynek egyáltalán semmi köze az Isten létének kérdéséhez. Ha azonban a páciens elkerüli e veszély Kharübdiszét. hogy a világegyetem rendszertelen egyedi eseteinek káoszában felfedezze a rendet. ha nem tudatosan. Ezzel az eljárással már látszólag igen messze jutottunk. Okosabbnak tartom ezért. tehát ők maguk lesznek istenekké. azaz e tulajdonságokat nem az orvos.40 Ha a beteg nem tudja különválasztani az orvos egyéniségét e projekcióktól. 504. már felfedezte minden pszichológiai törvény közül a legcsodálatosabbat: az ellentétek szabályozó funkcióját. különben egyszerűen valami más lesz istenné. nemhogy elképzelni. vagy állandó morális önmarcangolás állapotába jut. legalábbis az emberi körökön belül. köt. és a világ jelenségeinek ez csak a neki megfelelő részét magyarázza meg. 1912. ha az Isten gondolatát tudatosan elismerjük. akkor legalábbis a „has”. aki az enantiodromia legtisztább példája. szuggesztív befolyásolás és különösen bizonyos szkizofréniaformák kitörése esetében. felfuvalkodottságot (infláció!). Az introjekciónál viszont vagy nevetséges önistenítésbe. Bármily szépnek és tökéletesnek tartsa is az ember értelmét. és minden emberi kapcsolat kizárttá válik. meg lehet győződve arról is. Egy elmebeteg így szólt hozzám egy alkalommal: „Doktor úr. A tudatnak szüksége van az értelemre. illúziót és megszállottságot okoz jó és rossz értelemben egyaránt. megalkossa azt. Az istenfogalom ugyanis irracionális természetű. így azután vagy önmagát. Ez az archetípus egyik jellemző hatását mutatja: elemi erővel ragadja meg a lelket és az emberi korlátok áthágására kényszeríti. isteni lény gondolata mindenkiben él. Ez semmivel sem jobb. hideg szívű. Erre a kérdésre ti. az Isten létezésének bizonyítékát még kevésbé tudja valaha is felmutatni. kérges koponyájú kisistenekké. az értelemmel össze nem egyeztethető dolgokkal. Az irracionális is pszichológiai funkció. old. ez a kollektív tudattalan. Isten léte egyszer s mindenkorra megválaszolhatatlan kérdés. azokat az „Übermensch”-eket. az emberi értelem sosem adhat választ. „amit úgy értelmezett. Megvan bennünk az a dicséretes és hasznos törekvés. A projekció esetében a beteg ingadozik az orvos túlzott. sosem tudtak istenek nélkül élni. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. hogy az Isten igazi létét és mivoltát még csak elgondolni sem tudja.ha ez nem tudatosan Isten. valamint Nelken: Analytische Beobachtungen über Phantasien einer Schizophrenen. hogy ez a szellemi funkcióknak csak egyik lehetősége. és mégsem találtam meg az Istent. A „consensus gentium” (emberi egyezség) örök időktől fogva istenekről beszél. (Hadd emlékeztessek e helyen a korábban említett amerikai üzletember esetére. hogy egyszer minden átlendül az ellentétébe. Valamiféle felsőbb hatalmat érzünk a lelkünkben . hanem saját számlájára írja. ma éjjel szublimáttal fertőtlenítettem az egész mennyboltot. és azután. E körül azonban minden oldalon az irracionálissal találkozunk. azaz az ellentétek váltakozásának. e képek introjekciójának Szküllájába hull. mint Pál apostol mondja. hogy az embereknek mindig szükségük volt démonokra. Mindkét esetben ugyanazt a hibát követi el: a kollektív tudattalan tartalmait egy bizonyos személynek tulajdonítja. kivéve a „homo occidentalis” (a nyugati ember) egypár különösen bölcs példányát a közelmúltban. rendszerint egy silány és buta dolog. Értelmünk már nagyon régen tudja. vagy valaki mást istenné vagy ördöggé tesz. Ez az oka annak.vallásos megtérések. mivel ez archetípus. szükségszerű pszichológiai funkció. megkötöttséget.

démonná lesz. Erre következik a bomlasztó visszahatás. nem tud csak az lenni. monomániát. amelyek az Istent és így az istenné vált embert jellemzik. hogy az már azonosítja is magát vele. mivel olyan igazságot tartalmaz. hogy nem is kíván vagy igényel mást. az ember nem pusztán értelmes lény. aki minden hatalmat magához ragadott. Ez utóbbi mondatot 1925-ben írtam.rűen ellentétébe. mint az előző szervezet volt. Az enantiodromia azonos az ellentétpárokba való hasadással. Ezt szervezetnek nevezzük.vagy képzetkomplexus egyesíti magában. Ha bármit is elhanyagol ebben az irányban. aki az istenekhez való hasonlatosságot éppen istenei legyőzésével érte el. és annak hatalmát erősíti. az „átszellemült lélek” (pneumatiké psyché) istenné. az emberi lélekben mindig van valami felsőbbrendű hatalomféle. Az enantiodromia kérlelhetetlen törvényét csak az kerülheti el. azaz a kultúra irracionális elpusztításába torkollik. Az előbb azt mondtam: úgy látszik. hogy már megszállottak vagyunk. Ezt minden kultúrbonc jegyezze meg jól magának. Amikor a kollektív tudattalanról beszélünk. amely az ilyen monomániákban rejlik.Pál apostol kifejezésével élve. vagyis így az emberi társadalomnak minden szempontból életképes tagjává legyen. Eddig meg nem felelő. Az érdek így holmi istenfélévé lesz. hogy mint önmagától különbözővel néz szembe vele. Rendszerint ez az energiafókusz annyira magához vonzza az ént. bizony a has lesz azzá . ez él még a mai köznyelvben. az a tudattalanba süllyed. amely a lelki egyensúlyt a legkomolyabban veszélyezteti. és azt hiszi. ugyanaz. hogy az ilyen egyoldalúságra való képesség sok siker titka. hanem azáltal. Kétségtelen. amellyel meg kell birkóznia. Ki kívánná ezt a vad pusztítást? Mégis mindenki teljes odaadással szolgálja a démont. A szenvedély. hogy az embert én-funkcióiban biztosan talpra állítsa. s ezen keresztül az ént leigázza. „egyházat” alkot. mint amit az ókoriak „istennek” neveztek. hogy elnyomja azt . Ha egy mozgalom kétségtelen hatalomhoz jutott. s ha ez nem az isteneszme. amely. nem kellett sokáig várnunk az előbbi kijelentés bebizonyosodására. Így találja meg azt az anyagot. azaz a kollektív psziché között. hogy mi akarunk. de nem úgy. hogy érdekünk az úr. vagyis lehetővé tegye számára. Mint napjaink eseményei mutatják. aki különbséget tud tenni önmaga és tudattalanja között. hogy „ez vagy amaz az istene”? Még azt hisszük. Ez azonban súlyos büntetést von maga után. hogy a tudattalan elnyeli. hogy a pszichikai energiák legnagyobb részét mindig egy ösztön.41 Nem azonosíthatjuk magunkat értelmünkkel.mert akkor hátulról fogja megragadni -. Mint az ókori Szünésziosz megjegyzi. és nem is lesz soha csak az.) 48 . Ez azonban nem hozza magával a probléma kívánt megoldását. megszállottságot eredményez. és ebben az állapotában szenvedi el az istenek büntetését: Zagreus szétszaggattatását. beteges formákban heverő energiái most igazi területükre leltek. és magunk választottunk. Az istenek halhatatlanok. ha sokan elismerik. és nem vesszük észre. de nem is szabadna megtennünk. de nem is szabad meghalniok. amely az ifjúság vagy sokáig 41 E mondatot a múlt világháború alatt írtam le. Meghagytam eredeti formájában. amely a történelem folyamán még többször jelentkezni fog. amelyet Nietzsche is átélt elmebaja kezdetén. O sancta simplicitas! (1942-es kiegészítés. nagyfokú egyoldalúságot. hogy én-funkciójában az ember biztos lábon álljon. olyan szférában vagy problémafokon mozgunk. mivel dezorganizációjában éppolyan vak. úgyhogy hamarosan az fenyegetheti. és a hívők serege rajzik körülötte. amiért is a civilizáció minden erejével arra törekszik. Lényünk irracionális oldalát nem tudjuk körtani. Ezzel az előbb ábrázolt Szkülla és Kharübdisz-probléma megoldását előkészítettük. A páciensnek meg kell tanulnia különbséget tenni az én és a nem-én. Az én és a nem-én különválasztásának feladata. vagyis a felgyülemlő energia. az enantiodromia közvetlenül fenyeget. hogy ilyen egyoldalú lényeket neveljen. Ez azonban kóros állapotot. Ezzel azt a tényt akarom kifejezni. Vajon nem mondjuk-e. amely az ördöggel akarja elűzetni Belzebubot.

az utóbbinál azonban meg kell erősítenünk a hanyatlás feltételeit. Sőt éppenséggel hamis becsvágy uralkodik az emberekben. Sokan azok közül. amit eddig szerelemnek tartottunk. 248. Az első elérésében segít bennünket a természet és a nevelés. és meg is talált. Súlyos tévedés azonban feltételezni.infantilis állapotban maradt személyek gyakorlati analízisénél egyelőre számba sem jöhet. amelyet gyakran kísér a szenvedély minden vihara („veszélyes életkor”). amit megelőzőleg jónak és követendőnek tartottak. akiknek meg kell hódítaniuk az életnek azt a darabját. amelyek közé tartozik a kenyérkereset s a társadalmi helyzet is. életüket valójában már leélték. ami a fölemelkedést és kiteljesedést megakadályozná. Az elsőnél elegendő. elvetik maguktól. old. Életünk olyan. tapasztalatlan ember könnyen azt gondolhatná.42 Az embernek kétféle célja van: az első a természetes cél. hanem csökkenését jelenti. Más tehát a feladatunk egy fiatal emberrel. 42 E fejtegetéssel vö. Ha ez a fázis lefutott. Ekkor következik az enantiodromia.: Die Lebenswende. ha elhárítjuk az útból mindazt. vagy gyermekeikhez. mint a Nap pályája. mindazt. amely azt diktálja nekik. s úgy érzik. hogy az öregnek is olyannak kell lennie. ami egy embert hivatása gyakorlásában. velük már úgysem történik semmi különös. amely az élet folytatását megkönnyíti. akik életük egyetlen célját gyermekeikben látják. hogy a feneketlen semmibe hullanak. A szükség arra kényszerít bennünket. kiterjeszkedő korszakban van értelme. azok számára jobb nem is említeni a kollektív tudattalant és az ellentétproblémát. eddigi igazságaink igazságtalanságát belássuk. Ereje reggel állandóan erősbödik. E kor problémáit nem oldhatjuk meg a régi receptek szerint: az óramutatót nem lehet visszafelé forgatni. eddigi meggyőződéseink téves oldalát felismerjük. Ezért oly végtelenül nehéz és keserű sokak számára a természetes fázisból a kulturálisba való átmenet. ha az élet több akar lenni. hogy korábbi ideáljaink ellentétének értékét belássuk. ha le kell mondaniuk gyermekeikről. görcsösen ragaszkodnak ifjúkoruk illúzióihoz. és megpróbálják korábbi énjük ellentétét élni. hogy sok súlyos neurózis kezdődik az élet alkonyán. Aki azonban a szülőkkel kapcsolatos indulatátviteleit és ifjúkori illúzióit leküzdötte. ők már csak a múlt megkövesedett oszlopai. mint az öregedővel szemben. bár legbensejében ebben már régen nem hisz. az utódnemzés és a fajvédelemhez tartozó összes többi tevékenység. Egy fiatal. A reggelből a délutánba való átmenet korábbi értékek átértékelése. a másodikhoz szinte semmi sem segít. Ez világosan látszik azoknál az anyáknál. mint belenyugvás és fájdalmas visszatekintés. hogy miként tehetnénk hatástalanná mindazt.és anyaimágót. mely minden átlagember természetes birtoka. házasságában vagy az élet valamilyen formájú kiterjesztésében megakadályozza. mily sok ellenállás. vagy Sturm und Drangperiódus. akik az ellentétprobléma konfliktusába jutnak. Amit az ifjúságnak a külvilágban kellett megtalálnia. köt. mint a fiatalnak. E ponton már túljutottunk Freud és Adler redukciós módszerének hatáskörén. mint a hajnala. és tovább. annak beszélnünk kell az ellentétproblémáról és a kollektív tudattalanról. azt az öregedő embernek önmagában kell keresnie. További állandó előbbre jutása erejének nem növekedését. vagy az ezeken való felülemelkedésre legalább érett. Az emberi élet alkonyata legalább oly gazdag értelmű. sőt ellenségesség van abban. hogy az életnek csak az ifjúsági. hanem az a feladatunk. többé már nem érdekel bennünket az a kérdés. csak értelme és célja egészen más. Ez olyan probléma. amely az orvosnak sok fejtörést okoz. hogy ily módon az ifjúságnak legalább egy részét megmenthessék. Nem csoda ezek után. vagy legalábbis úgy kell tennie. in: Psychologische Abhandlungen III. és átérezzük. hogy például egy nőt a menopauza után „elintézettnek” tekinthetünk. míg forrón és ragyogón eléri a delelőt. Ez szinte második pubertás. kezdődik a második: a kulturális cél. Akiknek még le kell győzniük az apa. hogy járják csak az öregek a maguk útját. hogy megtaláljuk azt a mélyebb értelmet. 49 .

hogy így az eddig élvezett látszólagos biztonságot bizonytalan meghasonlott állapotra. hogy így a korábbi életet elnyomjuk. aki egészségesen akar átjutni élete második felébe. a valóságban azonban ez nemcsak logikus. megkövültség. megtérés. ezért lehet csak egyféleképpen cselekedni. mivel minden a benső ellentétességen nyugszik. ezért még az ellentéthez való átpártolásnál is gyakoribb kiút a megelőző állásponthoz való görcsös ragaszkodás. hogy ha belátjuk egy érték értéktelenségét. A logika szerint „tertium non datur” (nincs harmadik út). amikor hasonló helyzetben volt. veszteségünk végzetes lesz. hogy magatartásuk visszataszítóbb. amikor a tudatos erények és értékek ellentétpárjai még elnyomottak. Minden energiát szükségszerűen megelőz az ellentét. mint előző állapotunkban volt. ezzel meg is szüntettük az illető érték vagy igazság érvényét. amely maga az energia. hogy az eddigi ellentétévé változzunk. finomabb kifejezéssel élve. különben nincs védelmünk a fenyegető összeomlás ellen. válás. mindenfajta pálfordulás a jellemzője ennek az ellentétbe való átlendülésnek. Segített-e azon a bizonyos amerikai üzletemberen. csak magunkban nem. vagy egy igazság igaztalanságát. forróra és hidegre. és káros is. ellentmondó meggyőződésekre cseréljük át. ha valaki ettől erkölcsi és filozófiai szempontból egyaránt fél. Visszakapcsol azokra az időkre. csak elszáradó fák . hogy útját és módját keressük annak. Az ellentéthez való ilyen gyökeres áttérésnek hátránya az a tény.s így épp céljukkal ellenkező eredményt érnek el. meghátrál. mint a korábbi egyoldalúság. Az a legkellemetlenebb ebben az állapotban. amely nélkül energia nem létezhet. Természetesen alapvető tévedés lenne azt hinnünk. hogy visszatért korábbi munkájához? Nem segített semmit. Ezért a regresszió továbbmegy a gyermekkorba (ezért lesz gyerekes sok öreg neurotikus). Ezért lehet csak egy igazság. miképpen lehetne e tarthatatlan állapotból kijutni. hanem nagyon is lehetséges. ami emberi. létrejöhessen. De az ifjúság hasznos eszközei az öregkorban semmit nem érnek. Kétségtelen. a „laudatores temporis acti” (a régi idők magasztalói) fejlődésképtelensége nem szívvidító látvány. Első hallásra ez igen kalandos állításnak látszik. A legveszedelmesebb forradalmár bennünk van. Ezzel azok csak viszonylagossá váltak. annyira merev és erőszakolt. és végül pedig egészen a gyermekség előtti korba. hiszen az a mód. 50 . szakkifejezéssel élve: regrediál. s ezt tudnia kell annak. hanem a korábbi értékeket meg kell őriznünk ellentéteik értékének elismerésével együtt. Amennyiben azonban általánosan elismert és kétségbe nem vonható értékeket vetnénk el magunktól. amellyel egy igazságot. és megpróbálja az akkor sikeres eszközöket újra alkalmazni. amelyet mindenütt sejtünk. Szükség van magasságra és mélységre. hogy ez a különben igen ellenszenves jelenség bizonyos hasznot rejt azért magában az öregedő embereknél: legalább nem lesznek renegátok. De a kísérőjelenségek: a merevség. Minden korábbi értéknek ellentétéért való megtagadására irányuló törekvés éppolyan túlzás. Ha az ember egy látszólag legyőzhetetlen akadály elé kerül. relatív is. nem lesznek bukott emberek. korlátoltság.„a múlt tanúi”. Természetes. hogy látszólag nincs kiút belőle. El kell ismernünk. Minden. hiszen minden energetikus jelenség. tudattalanok voltak. Ez konfliktust és meghasonlást jelent. most hasonló zavarokat fog okozni a korábbi bálványok elnyomása. Alapjában véve az ellentétproblémától való félelem merevíti meg őket: sejtik és magukban félnek Medardus barát rettentő testvérének megjelenésétől. Az így cselekvő ember értékeivel együtt önmagát dobja el Nietzsche kifejezése szerint. megállnak a talpukon.Pályaváltoztatás. és újra éppannyira kiegyensúlyozatlan helyzetet teremtünk. mint amennyire maga az érték vonzó . hogy a kiegyenlítődés folyamata. A gyógykezelés gyakorlati szükségletei arra kényszerítettek bennünket. Nem az a kötelességünk. és nem hullanak a bizonytalan zűrzavarba. Valamint az előző korszakban az ellentétes fantáziák tudattalan volta neurotikus zavarokat okozhatott. vagy valamilyen más értéket képviselnek.

Az archetipikus élményt gyakran legszemélyesebb titkunkként őrizzük. Míg a személyes tudattalan emlékképei bizonyos fokig feltöltöttek. hogy a tudattalannak két rétege van: a személyes és a kollektív tudattalan. néma élmények kifejezés utáni vágyának. A felszínről legnagyobbrészt eltűntek ugyan. dogmatikus és kultikus szimbolikája révén. annál támadóbb. azaz az ősök életének maradványait.Fentebb rámutattunk arra a tényre. mivel személyesen át nem élt formák. új elem járul. hogy ezek a modern gnosztikus rendszerek megfelelnek e belső. megfogalmazásra várnak. rosszindulatúbb és összeegyeztethetetlenebb lesz a másik. 1942. hinduizmus és tanizmus). A nem-én egyfajta 43 Az olvasó nyilván észrevette. és nem csekély zavart okozhat. Ha a tudat az összes lehető emberi magatartásoknak legalább relatív érvényét elfogadja. „pszichologikus” embereknél. mivel lelkünk legmélyén érezzük találva magunkat. ezért tudott az utóbbi életben maradni hosszú keresztény századokon át. közülük a katolicizmust sem véve ki teljesen. hogy kompenzálják a modern tudati orientáció egyoldalúságát. mert ez ellenkezik az uralkodó alapfelfogással. mint a meglévő keresztény vallásformák közül bármelyik. ha tanult emberek milliói teozófiával és antropozófiával foglalkoznak. amelyek kifejezésre. E keveredést nem szándékolatlan homályosság okozza. archetípusok43 élednek fel. az indiai filozófiában oly fontos karmafaktor révén. Az analitikus kezeléssel kapcsolatos foglalkozás során archetipikus természetű élmények keletkeznek. Paracelsica. akkor mitológiai képek. amelyek esetleg a legélesebb ellentétet alkotják eddigi felfogásunkkal. a kollektív tudattalan archetípusai feltöltetlenek. Ha a pszichikus energia regressziója még a preinfantilis koron is túlhaladva betör az ősök életének hagyatékába. hanem az archetípus szándékos kibővítése. Az utóbbi ugyan a protestantizmusnál összehasonlíthatatlanul átfogóbb módon fejezi ki a szóban forgó tényeket. A személyes réteg a legrégibb infantilis emlékekkel véget ér. Eddig nem is sejtett belső világ tárul fel előttünk. A teozófia szinkretizmusa (keverék és kombináció) messzemenően szolgálja ezt a szükségletet. a tudattalan ellentétes álláspontot nem fogadhatja magába. egyszerűen azért. 51 44 . De sem a múltban. ez magyarázza meg számos sikerét. V. 1944. létezését mindenesetre meg kell említenünk. mégpedig nemcsak ún. jobban. Gyakran hallottam a legcsodálatosabb álmokat és víziókat olyan emberektől.44 Tudatunkat annyira átitatta a kereszténység. Ennek egyszerű oka az. úgyhogy a kettő sikeres kiegyenlítésére pillanatnyilag kevés kilátás van. Az archetípus létének mélyebb megértéséhez a karma-aspektus elengedhetetlen. a keleti vallásokban (buddhizmus. írásomat és Psychologische Abhandlungen. Mennél egyoldalúban. már az ellentét sem annyira összeegyeztethetetlen.: Psychologie und Alchemie. Természetesen nem ez az egyetlen lehetőség arra. akiknek lelki egészségét a szakember sem vonhatja kétségbe. archetipikus élmények gyakran spontán is fellépnek. a kollektív tudattalan azonban a preinfantilis kort is magában foglalja. de változott alakban mindegyre visszatérnek. sem a jelenben nem sikerült elérnie még neki sem a hajdani pogány szimbolizmus gazdagságát. hogy itt az archetípus fogalmához egy eddig nem említett. c. merevebben és megalkuvás nélkül ragaszkodunk az egyik állásponthoz. köt. és olyan tartalmak jelennek meg. majd bizonyos földalatti áramlatokat táplált. Anélkül. hogy e faktor részletesebb ábrázolásába bocsátkoznánk. hogy ilyen jellegű tapasztalatokra szert tegyünk. Az archetípus gondolata miatt kritikusaim sokszor súlyosan megtámadtak. amelyek a korai középkortól egészen az újkorig nem vesztették el teljesen életerejüket. hogy szinte az ő teremtménye. pl. hiszen átélt képek. Azonban igen érdekel. hogy révükön természetesnek látszik. E képek annyira intenzívek. hogy e fogalom vitatható. Ez az ellentét közben megfelelő kifejezésformát keres. hogy kritikusaim miként fejeznék ki másképpen a kérdéses tapasztalati anyagot? Vö. Minden további nélkül megengedem.

52 . s valami sápadt. Ekkor érthető módon segítő párhuzamok után kutatunk. hogy az eredeti élményt kölcsönzött képzetek szerint értelmezzük át.őstapasztalata ez. amely azonban nem képes világosan végiggondolni őket. E képek az ősök életéből. Hogy úgy mondjam. meg kell tehát találni azt az utat. kétdimenziós sémavilágba vergődik fel. amelyek esetleg nem a mi földünkön termettek. hanem az ember életében és művében való egyéni megformálásra. amelyet először isteni jelenésnek tartott. hogy vele megbirkózzunk. amely a tudatos és tudattalan realitás között közvetíthet. A preinfantilis időbe való regresszió által létrehívott néma élményeknek nem pótlékra van szükségük. de aztán ördögi kísértésként értelmezett. in: Neue Schweizerische Rundschau. ahol minden eleven alkotóerő elhervad és kihal. A tudattal való ellentétük miatt azonban nem ültethetők át közvetlenül a mi világunkba. szenvedéséből és öröméből születtek. s ismét életté akarnak válni mind élmény. 45 Vö. aug. az eleven valóság helyére üres szavakat tesz. s eközben könnyen megesik. olyan gondolatokkal és formákkal. A szurrogátum árnyékszerűvé és valószerűtlenné teszi az embert. a belső ellenlábasé. Bruder Klaus. és főként nem szívünk szerint valók. hiszen soha ki se találhatta volna őket. Az ilyen átértelmezések esetében a valóságos élményt idegen forrásból kölcsönzött képekkel és szavakkal helyettesítjük be. amivel kibújik az ellentétek világából. Ennek tipikus esete Niklaus von der Flüe szentháromság-víziója. ebül szerzett jószág ebül vész el. mind tett formájában. csak elménknek kedvesek. 1933. amely felszólít.45 Hasonló példa Szent Ignác látomásában a sokszemű kígyó.

hogy a beteg nem leli meg útját és módját annak. hogy a benne lefolyó eseményeket szellemileg feldolgozza. ezért egy példát mondok el. Ez természetes folyamat. ugyanúgy a szintetikus eljárás általános és érthető kifejezéssé integrálja ezeket. Az ellentétek egyesülésének természetes folyamatát választottam módszerem mintájává és alapjává. ahol átgázolhat. hogy a természetes úton tudattalanul és spontán bekövetkező folyamatokat szándékosan hívjuk létre. vagyis amikor az álomképek a kollektív tudattalanból kerülnek a felszínre. és a tudatba s annak felfogásába integráljuk. ha az álomszimbolika már nem redukálható személyes emlékekre vagy törekvésekre. hogy az „analízist”. és nem engedi el többé. 53 47 48 . netalán szenvedés.6. az ellentétek feszültségéből származó energiának a megnyilvánulása. és hogy bizonyos lelki tartalmak szinte semmit sem jelentenek. A kollektív tudattalan képeinek és szimbólumainak az értékét csak akkor szabadíthatjuk fel. az elöljáróban ismertetett elméletek egy kizárólag kauzális-reduktív eljáráson alapszanak. végül saját balsikereimen okulva tanultam meg azt. Jacobi: Die Psychologie von C. köt. Egy nőbeteg. hogy a „transzcendentális” funkció fogalma a magasabb matematikában is előfordul. ha csak feloldjuk. amelyet transzcendentális funkciónak46 nevezünk. amelynek az a lényege. hanem káros is. megragadja a lábát. Psychologische Abhandlungen. Nehezen és hosszas habozás után. ezt saját gyakorlatomban kellett elég kellemetlenül tapasztalnom. A vízen át nem vezet híd. Ez az eljárás nem túl egyszerű. amplifikáció48). mint a reális és imaginárius számok funkciója. Az álomsorozatok ábrázolását találja az olvasó a Psychologie und Alchemie-ben. Ezekben az esetekben az orvosnak különleges kezeléssel kell beavatkoznia. a következőket álmodta: egy széles patakon akar átkelni. ha szintetikus kezelésnek vetjük alá. mely önéletrajzi adatokon alapszik. hogy az orvosi pszichológia kizárólagosan személyi irányzatát a fenti értelemben fel kell adnom. Amint az analízis a szimbolikus fantáziaanyagot összetevőire bontja szét. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER A szembenézés a tudattalannal olyan folyamat vagy munka. egy nagy rák. amelyek álmokban és víziókban spontán jelentkeznek. Ez az eljárás elveszti hatóerejét. mivel e funkció reális és képzeletbeli vagy racionális és irracionális tényeken alapszik. amelyik ott lapult a vízben. Irodalmilag legjellemzőbb ábrázolása a Faust második része. aki éppen a személyes tudattalan analízisének és a kollektív tudattalan felbukkanó tartalmának kritikus határán állt. és a tudat meg a tudattalan között tátongó szakadékot hidalja át. hanem jelentőségükben megerősítjük és az összes tudatos eszközzel kiszélesítjük őket (ún. Mint láttuk. V. Ha ezeket a kollektív eszméket a személyes területre akarjuk redukálni. szükségszerűen szintézisnek kell követnie. E folyamat klasszikus leírását találjuk például Gerard de Nerval Auréllá-jában. 100. Jung. amelyen az egész eljárást bemutathatom. az eljárás nemcsak értelmetlen. és bizonyos fantáziafolyamatok egymásra következéséből áll. Sok esetben az a hiba. de értelemmel telítődnek. Fentebb ez eljárás igazáról és határairól bővebben szóltam. A nő szorongással ébred. old. amennyiben csak feloldásból áll. ha nem feloldjuk.47 Ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg bizonyos szkizofréniaformák kezdeti stádiumában. Éppen amikor nekiindul. és tovább. és a fentebbi ábrázolt irányba kell továbbfejlesztenem. Meghatározását lásd J. Előbb alaposan meg kellett győződnöm arról. G. 1940. mégis talál egy helyet. Asszociációk: 46 Csak utólag fedeztem fel. mely az álmot (vagy a fantáziát) az emlék alkotóelemeire vagy az alapját képező ösztönfolyamatokra bontja fel.

barátnőjével szemben ő játssza a férfit.vajon mi nem enged a túlsó partra? Persze. . Ezzel a barátnővel igen különös a helyzet. vagyis a megfelelő infantilis vágy: szeretném. . 2. jobban ki kellene beszélniök magukat. Évek óta tartó rajongó. ha barátnőm nem engedne ki öleléséből.engem nyilván le akar húzni a víz alá. A kezelés a lehetőség arra. amelyet a tények már régen bebizonyítottak. hogy az akadályon túljussak. és csak hamis ambíció hitette el vele. hogy csak lassan jutok előbbre. 1949. mivel a betegnek nagy. A veszekedés jobb híján már hosszú idő óta élvezetpótlék mindkettő számára. és ezért többé-kevésbé tudattalanokká lesznek.biztosan arra vonatkozik. már megint nagy jelenetem volt a barátnőmmel.1. és az ideális barátság ellenére sokszor vad veszekedés folyik közöttük. rajongó ölelésével. Különösen betegem nem tudott lemondani hosszú időn keresztül a meg nem értettség édes fájdalmáról. Mivel kölcsönös kapcsolatuk túlzottan bensőséges.a túlsó oldalra kellene jutnom. Rák: A rák egészen elbújt a vízben.a rák olyan állat. bár minden jelenet „halálosan” kimerítette. „férfias lába” van. Patak: Nehezen áthágható határ. Analitikus (kauzális-reduktív) értelmezés49 A magyarázatot egy mondatban foglalhatjuk össze: „Belátom. ők azonban erről nem akarnak tudomást venni. ha anyám újra magához vonna. aminek minden eddiginél hevesebb jelenet az eredménye. elnyomja őket. 1914. 3. mindketten idegesek. A betegnek már az anyjához való viszonya is túláradó. mégis. mivel elfojtott homoszexuális vágyai vannak vele kapcsolatban. A jelenet rendesen azzal kezdődik. hogy biztonságban a túloldalra jussak. A láb közismert fallikus szimbólum. azaz ollói közül). hogy az egyik úgy találja. és ezáltal az élet egyéb lehetőségeit túl határozottan kizárja. és anyja halála után érzéseit barátnőjére vitte át. még nem értik eléggé egymást. amely hátrafelé megy . amelyről nem szívesen mondanának le. . rettentően megijedtem: . . amelynek ingerültségük az alapja. mire mindkettő lelkesen beszélni kezd.und Schuhsymbolik. szexuálfantáziái is ennek megfelelőek. és már maga is régen belátta. félek ettől a betegségtől. Gázló: Lehetőség arra. a homoszexualitást súroló barátságról van szó.ezen az akadályon kell túljutnom. nem vettem észre. gyógyíthatatlan betegség (visszaemlékezik X-nére. Ezek a vágyak a tudatos személyiség tendenciáival morális és esztétikai szempontból összeegyeztethetetlenek lévén. 54 50 . A rák a lábát ragadja meg. . hogy a folyó túlsó partjára kellene jutnom (vagyis a barátnőmhöz való viszonyomat fel kell adnom. hogy ebből még ideált csinálhat. A barátnő igen sok vonatkozásban hasonlít a betegre.szörnyen átfogott. .másutt túl széles a patak. 49 A kétféle magyarázat hasonló felfogását találhatjuk Herbert Silberer igen jó könyvében.e lehetséges út. és szintén igen ideges. .50 Az álom teljes megfejtése tehát így hangzik: azért nem akar elszakadni barátnőjétől. Kettőjük közül a páciens az erősebb egyéniség. Mindketten igen erősen érdeklődnek a művészet iránt. A félelem az elnyomott vágynak felel meg. A tudattalan ezzel el akarja távolítani őket egymástól. Probleme der Mystik und ihrer Symbolik (A misztika és szimbolikájának problémái). . aki karcinómában halt meg). fantasztikus volt. Aigremont: Fuss.” A vágy erős homoszexuális háttere miatt inkompatibilis.a rák szörnyű. sokkal jobban szeretném. hogy ez a barátság túlérett. Ebből persze egykettőre félreértés támad.

Ez a veszély olyan. mint egy gyilkos betegség. és amely a további haladásnak ellenszegül. az álmodóra magára is utal. E nem kívánt hajlam kínos voltát belátásával már régen legyőzte. (Az élményben nemcsak a tárgyat élem át. amelyben az álom kifejezései reális tárgyakkal azonosíthatók. hanem elsősorban önmagamat. Amíg ezt hiszi. a barátnő-anya éppen rák formájában? Szebb és plasztikusabb formát is választhatna. az álom minden személyét az álmodóra vonatkoztatja. sárkány. Mindenekelőtt nem veszi eléggé figyelembe a beteg asszociációit. mivel a beteg rendkívüli szemérmessége ilyesmit semmi körülmények között el nem fogadott volna. 3. kígyó vagy hal ugyanazt a szolgálatot tenné. hogy az álom szubjektív jelenség. csak mindig ugyanazt különböző változatokban. Ezzel az értelmezéssel szemben áll az.) Ebben az esetben tehát minden álomtartalmat mint a szubjektív tartalmak szimbólumát kell felfognunk. amelyen nehéz átlépni. Ha egy ilyen motívum kerül világosan az előtérbe. mivel az álomtartalmat reminiszcenciakomplexusokra fejti fel. A beteg azt képzeli. A szintetikus (konstruktív) értelmezés A páciens számára nem tudatosult. és gyógyíthatatlan (mindennél erősebb). hatnia kell rá. 2. A kezelés elején hasonló magyarázat lehetetlen lett volna. hogy ezt a hajlamot magától is beismerje.” Ez a magyarázat a betegnek semmi újat nem mond. pl. A tárgyi síkon mozgó értelmezés analitikus. a „rák” betegséggel való kapcsolata. 1917. A szintetikus vagy konstruktív értelmezési módszer51 alanyi síkú értelmezésből áll. amelyek külső helyzetekre vonatkoznak. 2. hanem az alanyra. Más helyütt ezt az eljárást „hermeneutikus” módszernek neveztem. Az alanyi síkú értelmezés szintetikus. pl. kiad. Miért jelenik meg pl. pl. hogy tehát a rák nem vonatkozhatik kizárólag a barátnőre vagy az anyára. tárgyi síkon mozgó értelmezésnek nevezek. amikor interpretációnk módszerét meg kell változtatnunk. elkövetkezett az ideje annak. s az álmodót azzal fenyegeti. A kauzális-reduktív eljárásnak ebben az esetben bizonyos hátrányai vannak: 1. míg a beteg jobb belátásra nem tért. Pedig lehetséges e határon túlkerülni. Azonban épp ebben a pillanatban rendkívüli és váratlan veszély fenyeget: valami „állati” (embertelen vagy emberen túli). hogy a legyőzendő akadály őbenne magában rejlik: olyan határ. Ez az eljárás az alanyi síkon mozgó értelmezés. hableányét. egyszerűen azért. mivel az alapul szolgáló reminiszcenciakomplexusokat a külső körülményektől elvonatkoztatva az alany tendenciái vagy részeiként fogja fel és újra hozzákapcsolja őket. A belátás „mérgét” nagy vigyázattal és a legkisebb adagokban kellett beléje csepegtetni. amit már úgyis régen tudok. Lásd Collected Papers on Analytical Psychology. Der Inhalt der Psychose. Ha tehát a kezelés jelenlegi állapotában ezt a magyarázatot mondom el neki. ezek csak az alany különböző tudattalan tendenciáinak és feltételeinek kifejezései. ha nem is volt neki kellemes. úgy. de csak akkor. Bizonyos tények már régebben meggyőzték e homoszexuális tendencia meglétéről. 55 . 2. hogy egész egyéniségét magával vonja. A különös szimbólumválasztás ténye is homályban marad. De azt felelte volna: „Minek is még analizálni ezt az álmot? Csak ugyanazt mondja. ha számot tudok vetni élményemmel. hogy barátnője akadályozza és húzza le őt.Ez a magyarázat természetesen a beteg magasfeszültségű barátságideáljának súlyos aláértékelése. a gázló és a rák. már semmiféle ellenállásra nem találok benne. Ezért a következő terminológiát vezettem be: minden olyan magyarázatot. amely titokban keletkezik valahol. amely hátrafelé és a mélybe megy. hogy erősen kell ügyelnünk a felmerülő archetipikus motívumokra. kiad. Ha az analitikus vagy kauzális-reduktív magyarázat már nem mond újat. Az analízisnek ezen a fokán azonban már nem haragudott meg ezért a magyarázatért. Függelék. amelyik minden álomrészletet. 51 Vö. Az álmodó az egész álom: ő a patak. Polip. ezért érdektelen és hatástalan. bekövetkezett az a pillanat. A kauzális-reduktív eljárás megfeledkezik arról.

mivel az álmok lényegükben a tudattalanból eredtek. Ez a libidónak egy neveletlen. Természetesen a barátnő is ilyen erőfeszítéseket tesz. Elsősorban tudjuk. annál magasabbra kell felküzdenie magát a másiknak. Ennek kell utánanéznünk. haszon és értelem nélküli idealista erőfeszítéseket kell tennie. amely közismerten vak. a jövendő egészséges személyiség csírája. igen életvidám asszony volt. rajongó szeretetvágy. Így. infantilis kapcsolatokhoz ragaszkodunk. javítania kell. mint most a beteg. amelyek világosan azt mutatták.) De ebben a „veszélyes” tendenciában rejlik egészsége. Ging. 52 Richard Wilhelm: J. mint dühös kakasok ugranak egymásnak. amely minden elmúlt fejlődéstörténeti korszak funkciólehetőségeinek székhelye. Az álom ugyanis azt mutatja meg a betegnek. hogy mit jelent a rák. hogy miért nem tud elszabadulni barátnőjétől: muszáj hozzá ragaszkodnia. ami a barátnőn tűnik fel (mivel ő maga vonatkoztatta a rákot a barátnőre). ez az ő dolga. differenciálatlan és nem emberiesített darabja. így hangzik. (A tapasztalat szerint ez egyike a leghatékonyabb indítóokoknak. ösztönös mohóságról van szó. hiszen halott. Az álomnyelv megértéséhez sok párhuzamra van szükségünk a primitív emberek pszichológiájából és a történelmi szimbolikából. hogy az olyasvalami. igen fontos adalékot kaptunk az „állati” elem felismeréséhez: újfent ugyanarról a szelídítetlen. érzése szerint sokkal veszélyesebb hajlamnak áldozatául ne essék. és mindegyik megpróbál a másik feje fölé kerülni. Ezzel egy újabb. amely nem retten vissza az élethez szükséges merészségtől. úgy érzi. Anyján már nem változik semmi. Volt egy sor kalandja különböző férfiakkal. amiért meg nem felelő. 56 . ami már az anyján is jelentkezett. Azonosulás csak tudattalan. ez a beteg szempontjából lényegtelen. amely még az ösztön kényszerű jellegét viseli magán. hogy a másik a tárgy. Mi a titok a betegek anyjához és barátnőjéhez való viszonyában? Közös az erős. akit betegünk személyesen is ismert. ha ő maga megváltozik. amely azonban védelmére szolgál. Ezzel újabb okát látjuk annak. Ettől az értelmetlenségtől csak az alanyi szintű felfogás szabadit meg. teljesen hatalmába kerítette őt. 1924. tanítania. Mennyiben hasonlít betegünk X-néhez? A beteget korábbi fantáziák és álmok egész sorára emlékeztethettem. ami megakadályozza a határ átlépésében. mert attól félt. Miért? Mert mindkettő azt hiszi. vagyis az egyik helyzetből vagy beállítottságból a másikba való átjutásban. hogy benne is megvan a könnyűvérű természet. „az indulás helyén vagyok”. Ezért áll meg egy infantilis homoszexuális fokon. infantilis jelenségre mutat. amelyet azonban mindig elnyomott. Erre tökéletesen megfelelő szimbólum az állat. A helyváltoztatásnak beállítottság-változásként való értelmezését támogatják bizonyos primitív nyelvek kifejezései. aki halálakor ugyannyi idős volt. amelyekben pl. hogy őbenne magában van valami. De miért éppen rák ez az állat? A beteg ehhez X-né halálos rákbetegségét asszociálja.52 Most aztán minden annak a megértésétől függ. hogy „indulófélben vagyok”. hogy ez a bizonyos tulajdonság már az anyján jelentkezett. az ok. X-né korán özvegyen maradt. tehát még szelídítetlen. A helyzet csak akkor változik meg. Ennek klasszikus példája J. nem realizált hasonlóság alapján lehetséges. Minél magasabbra jut az egyik. és olyasvalami. Az a tény. Itt tehát X-nével való utalásszerű azonosulásról lehet szó. Ging orákulumaiban „a nagy vízen való átkelés”. hogy annak a másik. hogy ez a homályosan sejtett tendencia erkölcstelen életre csábítja. főleg egy különös emberrel.„fel kell emelnie”. És barátnőjét sem kényszeríthetjük megváltozásra: ha viszont meg akar változni. és aki rá különösen igéző és megbabonázó (fascináló) benyomást tett. Das Buch der Wandlungen. amely azonban ebben az esetben férfiakra irányul. E kívánság tehát az erős infantilis mohóság jegyét viseli magán. hiszen az ő esete azonos a betegével. egy tehetséges művésszel. Hogy vajon anyja és barátnője ezt a tulajdonságot valóban birtokolják-e. az. A betegünk a következőket meséli róla. hogy a mélybe ne húzzák. amelynek szenvedélyessége.

mint amit a művész játszott volt X-nével szemben. míg a páciens szemmel láthatóan férfias típus. Ezt büntetendő. Természetesen számára nem volt világos ez az összefüggés. Ezek a beteget állandóan vissza akarják vezetni barátnőjével való kapcsolatához. A fascináltság ugyanis kényszeres jelenség. hanem tudattalan tendenciái játsszák ezt. Hangja is erősebb és mélyebb. állandóan X-né példájával ijesztgette magát. ha visszaemlékezünk arra. a páciens komor erkölcsbírói képet öltött. amiért a páciens őt (önmagának sem vallva be) irigyelte. ez tartotta távol az élettől és továbbfejlődéstől. mint saját komplexusai tudattalan ábrázolóját. még a tárgyi szintű analízis körébe tartozott.A beteg azonban más következtetésre jutott annak idején X-né sorsából. és olyasmire is rákényszeríti. de nem tudatosan. mint barátnőjéé. A rák tehát a tudattalan tartalmak szimbóluma. ez kapcsolatjelenség. tehát mindenfajta belátás és javító szándék számára hozzáférhetetlenek. A beteg utólag elmondta. hanem a tudattalanból fölmerülő és magát a tudatra ráerőszakoló jelenség. hogy e képesség az azonosítás egyik lényeges motívuma volt. A tudattalan identifikációk mindig ebbe torkollnak. amit a beteg elbeszélt: mily nagy és különösen megbűvölő hatással volt rá a művész. amely csak férje halála után fejlődött ki benne. Midőn X-né meghalt.) Barátnőjéhez való kapcsolata azonban betegséget jelent: hiszen ettől lett ideges. szigorúan véve.53 Emlékezzünk az álom analízisére. amely „emberi. különben nincs igézet. Ezzel azonban nem jutottunk még az azonosítás történetének végére. akkor sosem ment volna bele. E megállapítás igazságát könnyű volt a már ismert anyagból bizonyítani. a felfedezés szempontjából értékes princípiumnak bizonyul. Hirtelen súlyos betegségét és korai halálát a sors büntetéseként fogta fel az asszony könnyelmű életéért. hogy legyen. Ez a részlet. amit csak ő maga kíván. de teljesítenünk kell az elmélet követelményeit. 57 . (A rák hátrafelé megy. hogy X-nének nem kis művészi tehetsége volt. amelyben a „férfias”-ra való utalással találkoztunk (láb). hogy ez ismeret birtokába csak alanyi síkon jutottunk. azaz megszállják. ő irányítja barátnőjét. Ennek a hajlamnak azonban tudattalannak kell maradnia. amely tehát ily módon igen fontos heurisztikus. hogy a betegnek a művészéhez hasonló (tudattalan) diszpozíciója kell. amelyhez két személy szükséges. Fel kell tételeznünk. Megvan az ehhez szükséges erejük. és ez terhelte meg egy ki nem elégítő barátság kínjával. De nem szabad elfelejtenünk. és a szimbólumválasztás jelentőségét sem magyaráztuk meg kielégítően. hogy a művésszel való azonosítás mélyebb alapja a beteg bizonyos alkotóképességén nyugszik. Úgy látszik. 53 Nem feledkezem meg arról a tényről sem. és amely a művésszel való barátságához vezetett. Így éli ki mégis könnyelmű hajlamát. aki lágyságában és szeretetreméltóságában hasonlít barátnőjéhez a páciens szerint. Egy férfival azonosította tehát magát. Barátnője határozottan nőies külső megjelenésében is. s a megigézettnek megfelelő diszpozíciót kell magában hordoznia. X-néről mint igen nőies asszonyról beszélt. Ezzel már sokkal többet tudtunk meg a rákról: ez a megszelídítetlen libidódarab belső lélektanát képviseli. Gyakorlatilag megelégedhetnénk az eddig elért eredménnyel. Az ilyen fascináló hatás sohasem kizárólagosan egyik személyről irányul a másikra. a hangadó. Így teljesedik be tudattalanul X-nével és szeretőjével való azonosulása. hiszen még nem aknáztunk ki minden asszociációt. A beteg valóban a fék szerepét játssza barátnőjével szemben: ő az aktívabb. amelyet nem a tudat motivál. nagyon is emberi” kárörömöt takart. tudattalanok lévén. nem akarati folyamat. Ez újabb nyomra vezet: a páciens ugyanazt a szerepet játssza barátnőjével szemben.

jobban mondva a tudattalanságot. a víz alatt. Akadályt pontosan ezek a tudattalan kapcsolatai képeztek. amely megakadályozza.Most a betegnek abból a megjegyzéséből indulunk ki. hogy a túlpartra kerüljön. hogy a rák a patakban lapult. a tudattalanban rejlő dinamikus erő. a rejtettséget. Nem látta eddig az éppen most megvilágított „tudattalan kapcsolatokat. elrejtette őket a víz. 58 . amelyek a barátnőjéhez fűzték. s hogy korábban nem látta. hiszen a rák is a tudattalan. A víz tehát a tudattalant jelenti. A patak az az akadály.

A titokzatos művészt nem lehet alanyi síkra emelni. valamint Emma Jung: Ein Beitrag zum Problem des Animus.” Tehát ez a részlet nálam volt indulatátvitel formájában. hogy a még csak tárgyi síkon megérett kapcsolatokat alanyi szinten is értelmezzük. ezért hiányzott az ő lelki kelléktárából. és ezért ez a tudattalanban marad. hogy egészen rendkívülien finom. hogyha nincs itt nálam? Akkor sem változom?” Mire ő: „Amikor itt vagyok. Bizonyos. Hol eszményített alakban jelenik meg. 296.54 Ez bizonyos mértékig igaz. Nagyon és őszintén meglepődött. és tovább. szörnyű. mivel a betegben szunnyadó tudattalan művészi tevékenység momentumát már X-né alakja fedi. akkor . Joggal lehetne azt mondani.” Itt elhallgatott. X-né tehát a beteg jellemének egyoldalú. Látszólag nyoma sincs. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI Most az a feladatunk. mint egy gonosz varázsló. akinek valamiféle jelentősége lenne a számára. azonosított a művésszel. vagy egy démon. Pedig valahol ennek is lennie kell. különben érezhetően benne lenne még. E célból el kell vonatkoztatnunk a tárgytól. érzékeny és nőies lény. Hiszen nem ilyen. 59 . vagy hosszabb ideig nem találkozunk. és a legkevésbé sem férfias. a rák. Ezt a korábban felfedett anyag (szexuálfantáziák) alapján könnyen bebizonyíthattam. és a beteg szubjektív komplexusainak szimbolikus megjelenítéseként kell tekintenünk őket. Azt gyaníthatjuk. természetesen sokat jelentek neki. old. milyennek lát. rajtam kívül. IV. hogy én semmi ilyesmit nem vettem észre. kellemes embernek látom. Ezzel újra a tárgyi síkra jutottunk. másképpen nem találjuk meg a kivetítés alanyát. jövőbe kivetített képét ábrázolja. A beteg nem ismer olyan férfit. Ezért óvatosan azt kérdeztem: „Ugyan. Die Beziehungen zwischen dem Ich uud dem Unbewussten. Ezzel egy újabb igen fontos pontot ismerünk fel: engem kontaminált. Azt hiszi. hogy a művész a betegben lakozó férfielem képe. De kire? Még a művészhez tapadna? Hiszen az már régen eltűnt a beteg látóhatáráról. Ha nem tudunk fellelni ilyen részletet az álmodóban magában. Vö. amikor férfias vonásaira először felhívtam a figyelmét. De a borzongató megbűvölő elemet nem tudjuk elhelyezni férfias vonásaiban. De a rafináltabb dolgok sosem jelentkeznek a felszínen. hogy jut ilyesmi az eszembe. akinek különben ehhez az emberhez azon az egyszerű fascináló benyomáson túl személyes kapcsolata nem volt. és a projekciót még csak magával sem vihette. in: Psychologische Abhandlungen.7. hiszen ezt az érzést ő maga produkálta. hogy rám vetítette ki ezt a tulajdonságot. 117. amivé a páciens lenni szeretne. amelyet tudatosan nem realizál. különös módon megváltozik a képe. mivel ez ma is benne gyökerezik a beteg tudattalanában. akire ezt a részletet kivetítette. amely megakadályozza a túlpartra jutásban. Inkább képzeletbeli alak volt a számára. ő tehát tudattalan fantáziáiban velem szemben X-né helyét foglalja el. Tovább kérdeztem: „Igen? Milyennek?” Ő: „Néha veszedelmes. De akkor én magam vagyok az akadály. mivel a beteg e szempontból valóban áltatja magát. míg a férfiak nőies lélekrészét animának. aki orvosa lévén. vagyis kell valahol lenni valakinek. mindig a kezelésen kívül kerülnek napvilágra. Igazán nem tudom.amint tapasztalatból tudjuk . old. hol viszont másképp. Ha megpróbáljuk X-né alakját alanyi szinten magyarázni. de mégsem akar. Nem. de ha egyedül maradok.azt csak kivetíthette. Ezek szerint X-né annak a képmása. akkor valamelyest az álmodó lélekrésznek. azaz egy bizonyos aspektusának megszemélyesítéseként kell felfognunk. Ha ebben a sajátos esetben a tárgyi 54 A nőben rejlő férfi lélekrészt animusnak neveztem. az ilyen kivetítés mindig aktuális. és tovább.

ami lényegesen kellemetlenebb. A „varázsló” és a „démon” mitológiai alakok. hogy bennem látja a démont. hogy maga az. soha . amelyekről azonnal nyilvánvaló: nem egyéni emberi. bizony nagy szükségünk lenne jó tanácsra. Inkább elhiszem azt. mint ahogy barátnőjét kezelte. hogy tudott volna róla. valóban démoni.feleli az orvos -. ez a beteget hidegen hagyná . gyűlöletes. de a titokzatos ismeretlen elleni heves vita közepette. vagyis képpé nyilvánítja. Oktalanság. „a beteg tudattalanában lévő egyik képpé” . fascináló gonosz varázslóvá vagy éppen démonná? Nem. amelyet rám vetít ki. A szeme különösen csillog. amelyen a beteg sohasem tudta túltenni magát. A tudattalan öleléséből nem szabadulhatunk másképp. aki a kétségbeesés állati erejével próbál védekezni gonosz varázslatom ellen? Mindez képtelenség. A projekció továbbra is élne benne. és előttem félelemtől kínzott áldozatom ül.” Ez a kijelentés új fénybe állítja a történteket: most én foglaltam el a barátnő helyét. csak ha az orvos önmagát alanyi szintre emeli. gonosz kifejezés jelenik meg az arcán. mintha éppen azt a pontot érintette volna lelkemben. ami pedig az egész módszernek természetes követelménye. sőt ellenkezőleg: most az ismeretlen már a tudattalanból fenyeget. hogy a jó is. Szóval mégis démon volna? Vagy én vagyok a ragadozó. ha így beszél. ez ostobaság.hiszen ezt ő is éppolyan jól tudja.ezt el nem fogadhatom. fantasztikus elvakultság. Mi ez? Csalódott szerelem? Sértés. hogy mi az az ismeretlen x. Most már tudom. Minek a képévé? Ez a legnagyobb nehézség. milyen rémes érzés. pontosan meg kell állapítanunk. kritikus szemmel meg nem bírált ítéletek formájában mégis embertársainkra szoktuk kivetíteni. 60 . vagyis akkor az ismeretlen állandóan a levegőben lesz. „No igen” . csak egyelőre nem látjuk világosan. leértékelés? Tekintete mint egy ragadozóé. hogy ő maga lenne. Egy csapásra kínos félreértés lehetőségét látom magam előtt. Hiába nyilatkoztatnám ki. én legyek férfivá. és a legkülönbözőbb félreértéseket okozza. ha ilyesmit akarunk átvinni a személyére. mint én. ami fájdalmas és rossz volt barátnőjével való kapcsolatában. és megvetem őt. bár rendesen intuitív. mint hogy én vagyok az.síkra korlátoznók magunkat. mint az orvos. A beteg arckifejezése újra megnyugszik. Egy másik lehetőség: a beteg újra régi védekezési módjához fordul. s egy feloldhatatlan konfliktus az élet megrekedését jelenti. amelyen barátnőmmel való kapcsolatomban nem tudok túljutni. Ezek a jelzők tehát nem alkalmazhatók egy emberi személyiségre. E miatt az érzés miatt e pillanatokban gyűlölöm a barátnőmet. vagy sem? „Varázsló” és „démon” alapjában véve olyan tulajdonságokat jelentenek. Megint csak az lesz a vége. rám helyeződik át. kapcsolataink mindenkori kárára.” És igaza is van. eddig sohasem tapasztalt ellenállás bukkan fel. Ezen a ponton már sok kezelés megakadt. Szörnyű érzés. és én valóban lelki fejlődése akadályozójává lennék. anélkül. Így keletkeznek a feloldhatatlan konfliktusok. méghozzá borzalmas. vad. Éppoly kevéssé tűrheti el. sem varázsló stb. Mire tapintottam rá? Milyen új húr pendült meg? Mindez csak múló pillanat. én nem is vagyok gonosz. hogy démonná tegyék. igaz. Egy bizonyos: ha a beteg megragad az átvitelnek ebben a formájában. Ezzel semmit sem nyertünk. hogy mindaz. a démon. hanem mitologikus tulajdonságok. hiszen azt éppoly kevéssé fogadhatja el. ami újabb elfojtás a tudat felszínén való megtartás helyett. Tehát az átvitel új fázisba lépett. „de hisz én nem is vagyok a művész. személyes tulajdonság-e az. A páciens létének új fázisába lépett. Nem is tudom leírni.”. bár minden erőmmel küzdök az érzés ellen. az elfojtás jege megtört. Valahányszor ilyen elfogadhatatlan elem merül fel. a legkellemetlenebb félreértések fenyegetnek. A barátnőn már túlkerült.mire az így felel: „Micsoda. ismeretlen. és szinte megkönnyebbülten mondja: „Különös. embertelen. ebben a pillanatban úgy érzem. amelyek a beteget megrohanó ismeretlen. „embertelen” érzésnek felelnek meg. és keresztülnéz a sötét folton. mivel akkor úgy kell kezelnie engem is.

a tudattalan destruktív erőinek lázadását éljük át. démonokat stb. és tartalmát nem konkrét (ez visszafejlődés lenne!). Eredménye páratlan tömeggyilkosság. Ezt kicsiben betegünkön szemlélhetjük. Akkor az egyén és a nép egyaránt kényszerül az irracionalitás átélésére. azaz kollektív psziché. varázslók stb. mint hogy az irracionálist szükséges. annyira. csupán azért. mert surranó zaja megijeszti. ezek csak projekciók. Fölösleges megjegyezni. amit azelőtt az istenképek kultuszában élt ki. A megfelelő lelki funkciónak azonban korántsem volt vége. mivel ez hatásos. és ennek révén olyan libidótöbblettel mérgezte meg magát az ember. Ha hallott is valaki a csörgőkígyóról. hanem pszichikai realitásként kell felfognunk. A naiv ember számára ezek a dolgok sosem váltak el az egyéni tudattól. Ezért feltétlenül szükséges meghúzni a lehető legélesebb határvonalat a személyes és a személytelen területe között. tehát valóságos. A kollektív tudattalan egy olyan világ képe. hogy archaikus kollektív tartalmával hatalmas befolyást kezd gyakorolni a tudatra. s a „gonosz varázslók” sem. amelynek. hacsak nem árad belőle tényleg valami démoni hatáshoz hasonló. ez most a tudattalanba süllyedt. bár ezekről valaha mindenki hallott vagy olvasott. De a kollektív psziché tartalma különbözik és szemben áll az egyéni psziché tartalmával. azért nem fog csörgőkígyónak nevezni egy gyíkot vagy egy siklót. szentekben és latrokban. Helyzetét mértéktelenül megerősítette a modern élet racionalizmusa. a gyökerét nem bírjuk kiirtani. A valláshoz hasonlóan erős funkciónak az elfojtása az egyéni pszichológiára is súlyos hatású. Ez azonban mitológia.Az ilyen attribútum mindig arra mutat. sosem fogta fel lelki projekciókként. amely minden irracionálisat megfosztott értékétől. Ha ez valóban személyes karakterének egy darabja volna. és ezzel az irracionális funkciót a tudattalanba süllyesztette. értelmének javát arra kell fordítania. Értelmetlen lenne ezeket a tudattalan lehetőségeket személyes számlánkra írni. aki a neki irracionálisnak tűnő életlehetőség (X-né) elől elmenekül. Amennyiben tudattalanunk révén részesei vagyunk a történeti kollektív pszichének. mint egy gyógyíthatatlan betegség. amely ősidők óta alakult ki tapasztalatok lecsapódásából és ezeknek a priori voltából. onnan feltartóztathatatlanul és pusztítóan hat. akkor ez az ember valóban démon volna. A felvilágosodás kora közismerten a francia forradalom rémtetteivel végződött. Hiszen a „démonok” nem személyes emlékképek. mivel ezek olyan fogalmak. a képsorozatok átlagos szabályszerűségei. Ezzel végük is volt. azaz tudattalan tartalmakként. Éppígy részünk van istenekben és ördögökben. azaz domináns törvények és princípiumok képei. mert láthatatlan. Nincs más lehetőség. Ennek a libidónak a visszaáramlása rendkívülien megerősíti ugyanis a tudattalant. Csak a felvilágosodás korában látta be az emberiség. archetípusok vagy dominánsok az idők folyamán pontosan körvonalazódtak. Napjainkban is a kollektív psziché. amelyek a legerősebb indulatokkal töltötték meg a megelőző korokat. mert mindig előforduló pszichológiai funkciónak kell elismernünk. az ún. akkor ennek mindenütt meg kellene mutatkoznia.55 A tudattalan éppen ezt kereste. hogy mindez ma is igaz. hogy ugyanazt beteges formában barátnőjéhez való kapcsolatában magasztos önfeláldozásban élje át. hanem mint magától értetődő valóságot. és nem individuálpsziché. E képben bizonyos vonások. Ezek uralkodnak. 61 . hiszen az isteneket. Éppígy nem nevezzük embertársunkat démonnak. hogy az irracionalitás őrültségeit a legtökéletesebben alkossa meg. hogy istenek a valóságban nincsenek. természetesen tudattalanul démonok. világában élünk. Ha a funkció egyszer a tudattalanba került. 55 Ezt 1916-ban írtam. és legmagasabb idealizmusát. hogy a személy fölötti vagy kollektív tudattalan tartalmát vetítettük ki. Ezzel természetesen nem akarjuk letagadni a kollektív tudattalan tartalmának esetleg igen hatékony létezését. ezek az istenek.

hogy az ördögi benne is éppannyira megvan. vagy „ő az. aki mágikus erő hordozója. mégpedig ha tudattalanok. bár el kell ismernie. sőt éppen ő esett csapdába először. 169. akkor a mindenkori környezet személyeinek túlzott alá. azaz hasonló tapasztalatok összehalmozódása révén kibontakozó általános alakjaik bizonyos általános fizikai alapvonalaknak felel meg. Meyrink ezt természetesen nem tőlem tanulta. Lásd Seelneprobleme den Gegenwart.és lecsapódásaként is felfoghatjuk.amelyeket a lélek újra meg újra átél. archetípusaik.gyakran jelenik meg sötét bőrű. Jó példája ennek Meyrink Gólem-ja. Azért még nem ördögi. hogy archetipikus képeket közvetlenül vihetünk át szemléleti fogalmak formájában a fizikai eseményekre. amely a Föld minden világnézetében képviselve van. olyan mélyen gyökerezik sok primitív nép lelkében. értékelésük és megítélésük nem könnyű. Nem szabad egyszerűen elnyomni őket. A kivetítőnek sem kell ördögnek lennie. akitől X hányingert kap”.amennyiben negatív. mint amit betegem énreám vetített ki. a mágikus erő. hanem éppolyan tisztességes ember lehet. Mivel rendesen projekció formájában jelennek meg. Ezzel egy percig sem akarjuk azt mondani. aki szellemekkel érintkezik. Ez a démonkép az istenfogalom egyik legalacsonyabb és legrégibb foka. amiért is a tudattalan szétválasztja és egymástól távol tartja őket. bizalmatlanságnak és előítéleteknek. aki mágikus erejével elszabadítja a világháborút. mint a másik. vagyis az ember el nem ismert sötét oldalának veszedelmes aspektusa. hogy föltételezik „doktor”-állatok előfordulását is. veszekedés. Ha valaki az ördögöt embertársára vetíti ki. Így lehetséges. és tovább Az orvos-varázsló képzet. hogy az illető szinte ördög lenne. a Faust-ban ez maga a hős. és mágikus ereje van. képet és kifejezést kölcsönözve egy ahhoz hasonló érzésnek. vagy ugyancsak Meyrink Tibeti varázsló-ja. Az északkaliforniai achumavék különbséget tesznek a közönséges prérifarkas és az „orvos-prérifarkas” között. rajongás és bolondság előidézőiként. azután az energia. A fizikai adottságokkal57 való rokonságuk miatt az archetípusok rendesen kivetítve jelennek meg. Ezért az archetípusok igen fontos. a Denevérek c. Az ördög megjelenése ebben az esetben azt jelenti. egy különleges képességű egyéniség. ezért a kettő között egy „ördögi” (azaz elválasztó) hatás működik. hiszen ő vetítette ki. de a kivetítővel nem fér össze. de éppúgy felfoghatók az eseményeket előidéző tényezőként is. mert azon az emberen tényleg van valami. ami a kép rögződését megkönnyíti. Ez a törzs primitív varázslójának vagy sámán-orvosának (Medizinmann) típusa. jelentős tények. hanem szabadon alkotta saját tudattalanából. amelyekre igen kell ügyelnünk. ez csak azért történhetik. Sokszor 56 Mint már föntebb megjegyeztem. mindenféle félreértés. A kollektív tudattalan tartalmak kivetítésénél szinte szabályszerűen fellépő egyik archetípus a túlnyomóan félelmetes hatású „varázsló démon”. és mivel ezek csak ott rögződhetnek. könyvben. hanem pszichikai kórokozó voltuk miatt pontos megfontolásra méltók. hogy a két ember (most és a közeljövőben) összeférhetetlen. 62 57 58 . esetleg veszélyes aspektusú . Az ördög az „árnyék” archetípus egyik variánsa. ahol ennek valamilyen alapja van. ellenkezőleg: akár rendkívülien jó ember is lehet. old.58 Ez az alak .56 Amennyiben ezek a képek a pszichikai események relatíve hű ábrázolásai. Ezek az okozói modern mítoszképződéseknek. amely szintén az egész világon elterjedt képzet. az archetípusokat megtörtént események effektusa. Ezért mondjuk: „istenít valakit”. azaz fantasztikus híreszteléseknek. mongoloid típusú ember formájában. Például az éter a lehelet vagy a lélek hagyományos anyaga.vagy túlbecsülése formájában. A varázslótípus előfordul a Zarathustrá-ban is.

a tudattalan varázslóalakjának egyik képe voltam. Embertársaink mágikus vagy démoni hatása ezzel megszűnik. amelyek a tudatkontrollnak csak részben vannak alávetve. Ez azonban csak ott lehetséges. hogy a beteg azonosítja magát X-nével. E félelem a kollektív tudattalan tartalmától való primitív rettegés. hiszen a bölcs öregember igen pozitív aspektusában is megjelenhetik. ahol még érvényes. hogy a határon átlépjen. egy primitív állapot. azt már látjuk. megragadja. mivel kellemetlen érzésünket a kollektív tudattalan meghatározható nagyságára vezethetjük vissza. amelyről tárgyi szintű elemzéssel nem deríthetünk ki minden lényegeset. hogy én.59 Az archetípusok felismerésével jelentős lépést tettünk. Ha az álmodó mégis elszánja magát arra. Az ilyen disszociáció azonban rögtön szintézist és a kifejletlen tulajdonságok fejlesztését követeli. hanem olyan alanyon túli (transzszubjektív). hanem az 59 Vö. annál jobban sikerülhet ez a szétválasztás. másfelől mint veszélyes betegséget jellemzik. Nyilvánvaló. minden fejlődés lehetetlen. és azt is láttuk fentebb. míg a kollektív tudattalan és az individuálpsziché megkülönböztethetetlenül összeforr. amely gazdagon kifejlett szimbolikájával a primitív embert elég kifejezéshez segíti. ez a legnagyobb előnye és a legnagyobb veszélye is. és annak leglényegesebb része. más szóval e vallás dogmáinak és rítusainak olyan szemléltetést és cselekményt kell tartalmazniok. hogy neki is van kapcsolata a különös művészhez. hogy az orvost a művésszel azonosította. mennél inkább túlsúlyban van azonban a mágikus jelleg. Annyit viszont elértünk. és az egyéni pszichén kívül mint pszichikai realitás konszolidálódott. másfelől egy négerkultúra-féleség. Az álom és a hozzá kapcsolódó anyag a kollektív tudattalant egyfelől mint a víz mélyén rejtve élő alacsonyrendű állatot. hogy a mitológiai kollektív pszichikus tartalom a tudat tárgyától eloldódott. mivel a kollektív tudattalan tartalmak nemcsak az archaikus. a határt nem lehet áthágni . Megelégedhetünk-e az archetípusok hatékony jelenlétének megállapításával. A katolicizmus esetében valóban ez a helyzet. Fejtegetésünk révén az álom. Mint mondottuk. és nem ereszti. sőt legnagyobbrészt valószínűleg teljesen függetlenek tőle. specifikusan emberi funkcióformák székhelyei. alanyi síkon értve. amivel azt fejezi ki. különösen az állatszimbólum utal az emberen kívülire. vissza kell térnünk a kiindulópontul szolgáló álomhoz. Hogy ez a jellemzés mennyire találó. amelyek a legősibb emlékekre nyúlnak vissza. Mindaddig. 63 . Ezzel azonban egészen új feladat előtt állunk: az a kérdés. Meg kell találni a lehetőséget a két rész egyesítésére. nevezetesen a félelem számára tágabb magyarázatot kaptunk. A felismerési aktussal tételezzük az archetípus valóságát. Archeteden des kollektíven Unbewussten. a tudattalan megelevenedik. messzemenően autonóm pszichikai rendszerekről. Egyfelől állna a differenciált és modern én. különben elhatározásunk csak egy irányt követhetne: a primitív részt újra el kellene nyomnunk. Mielőtt az egyesítés lehetőségével foglalkoznánk. A rák a tudattalan eleven tartalma. Látjuk. hogy itt nemcsak felismerési tartalmakról van szó. aminek nem kis jelentősége van. tehát eleven vallásosság létezik. Mindezt az álomban a hátráló rák szimbóluma fedi. s nem is hatástalaníthatjuk. azaz személyen túlira. és magára hagyhatjuk-e ezt a továbbiakban? Ezzel tartós disszociált állapotot hoznánk létre: az individuálpsziché és a kollektív psziché közti állandó meghasonlást. azaz pontosabban szólva a felismerés alapján posztuláljuk ilyen tartalmak pszichikai egzisztenciáját. Nyomatékosan meg kell állapítanunk. mi módon tisztázhatja a helyzetet az én a pszichológiai nem-énnel. Így megkapnánk a mai való állapot képét: a civilizációs kéreggel fedett sötét bőrű bestiát világosan látnánk.hogy az álom képével éljünk. in: Eranos-Jahrbuch.nehéz vagy alig lehetséges az „árnyéktól” elválasztani. amelyet időben elvégzett operációval meg lehet gyógyítani.

Ez a megoldás racionálisan elfogadható. ez nem kerül ellentétbe a legkevésbé sem intellektuális lelkiismeretünkkel. hogy törzsi történetünk aktivált lelki tartalmaival tisztába jöhessünk. 4. hogy 60 H. hogy a fejlődést nemcsak megállítsák. amiért is találóan transzcendentális funkciónak nevezik. Nagyobb adag mitológia egyenesen veszélyes lenne a számára. Igaz. Még nagyon kevéssé éli a reális életet ahhoz.. és Die Archetypen des kollektíven Unbewussten. Frobenius62 gazdag bizonyítása szerint a hőst (mint Jónást) a döntő harc folyamán a szörny rendesen elnyeli. ami valószínűleg írói tehetségével szorosan összefügg. a transzcendentális funkcióban újjászületve (Frobenius elnevezése szerint ez a Nachtmeerfahrt) újra napvilágra lép. amely partra vetődik.63 Ki kell emelnem azt a jelentős tényt. és azzal fenyegette. akik az ellentétprobléma és annak megoldása. Ez megkönnyíti az eddigi határokon való átlépést. Feltűnő. 1934. a szívét. Így a mítosz igen szemléletes módon ábrázolja azt a problémát. Ez a mód azonban számunkra annyira ellentétes az intellektussal és annak ismereterkölcsével. amely megelevenítette a tudattalant). de egyenesen túltengő. Az energia azonban újra használható lesz azáltal. hogy a beteg fantáziavilága nemcsak hogy igen fejlett. 1935. hiszen ezeknek a korszaka sokkal tovább tartott. amelyeket Longfellow Hiawathá-jából ismerünk. itt a hős. in: Eranos-Jahrbuch. 64 61 62 63 . Ganz a tudattalan Leibniznél való szerepéről (1917) szóló filozófiai disszertációjában idézte Semon engrammateóriáját a kollektív tudattalan magyarázatára.60 Az ilyen tartalmak vagy Semon kifejezésével . 1904. Ha azonban a tudattalan alakjait mint a kollektív psziché jelenségeit vagy funkcióit fogjuk fel. amely éltette (éppen az értékes energiát. A szörnyeteg belsejében azután a hős a maga módján megküzd a bestiával. Ezt az energetikai körforgást a vallások az istenekkel való kultikus kapcsolat révén konkretisztikus61 módon hozták létre. ha működésbe lépnek. amellett a kereszténység történeti szempontból ezt már oly alaposan túlhaladta. rendkívülien alkalmasak arra. ajánlom Wandlungen und Symbole der Libido. A kollektív tudattalan megrohanta. ami az új beállítottságba való továbbfejlődéssel jelent egyet. Das Zeitalter des Sonnengottes. hogy mindez mennyire párhuzamos a hősmondával: a hős és a szörny (a tudattalan tartalom) tipikus küzdelme gyakran folyik le víz partján. Das Zeitalter des Sonnengottes. legtöbbször a szörny többi áldozatával együtt. Ezzel megöli a szörnyet.engrammák. kiad. 3. valamint a tudattalan mitológiai tevékenysége iránt behatóbban érdeklődnek. Azoknak az olvasóimnak. mialatt az kelet felé úszik vele: belsejének egy értékes részét vágja ki. pl. hogy máris megkockáztathassa álláspontja teljes megfordítását. kiad. 1904. Ezzel a korábbi normális állapot helyreállt. ekkor újra számolhatunk vele. különösen az indián mítoszokban. amely betegünket is foglalkoztatja. Ezzel lehetőséget nyerünk arra is. valamint Psychologische Typen.emberiség állati elődeinek funkcióemlékét is tartalmazzák. mivel az energiájától megfosztott tudattalan elvesztette túlsúlyát. mint a viszonylagosan rövid specifikus emberi lét. de még csak lehetségesnek sem. Ez onnan ered. amely az olvasónak már amúgy is feltűnhetett: ebben az álomban a kollektív tudattalan veszedelmes és káros tény aspektusában jelenik meg. munkáimat. esetleg gázlónál. át nem élt élet vár rá. c. hogy a kollektív tudattalannal tudatosan szembeállítjuk. hogy képzelete beteges szimptóma. hanem mindaddig visszafejlődéssé változtassák. 1942. mialatt az életet elengedi maga mellett. 1938. míg a kollektív tudattalan által aktivált energiatömeg ki nem merül. Beitrage zur Entwicklungsgeschichte des Denkens. mivel állandóan fantaziálásban tobzódik. A kollektív tudattalan általam meghatározott fogalma csak bizonyos fokig fedi Semon törzstörténeti mneme-fogalmát. hogy a problémának ezt a megoldását nem mondhatjuk példásnak. mivel még jelentős külső.

Láttuk azonban. hogy az átkelés pillanatában a tudattalan hatalmába ejthetné az álmodót. Ezzel a helyzettel azonban neurotikus pangásba jutott. és közben „megfeledkeztünk az istenekről”. Ezért el kell fogadni. 65 . „homlokzat”-ától függetleníthetik magukat. hogyan jelennek meg a figurák. A „religio”. és emellett az álmodót a döntő pillanatban megragadja. Mitől kell azonban óvakodni? A veszély kétségtelenül abban rejlik. És ki tudja. Az álom értelmének megfelelően tehát a kollektív tudattalant valamiféle veszélyként kellett megjelenítenie. Egy álom megítélésénél igen kell ügyelnünk arra. talán megkíséreltük volna máshol az átkelést. ha értelmesek vagyunk. isten vagy ördög fogja megrohanni az álmodót? Még nem tudja. minden szenvedélyével és veszedelmével. hogy ezt az álmot csaknem figyelmeztetésként is értelmezhetjük. hogy az álomnak ún. de sohasem ravaszkodik. Az átkelés elsősorban a korábbi helyzetnek az orvosra való átvitelét jelenti. hogy az indulatátvitellel archetipikus figurák aktivitásának elszabadulása fenyeget. Kissé túl korán ittunk a medve bőrére.) által félrevezetve azt gondolták. amelyekre jobban fel kellett volna készülnünk. Jó vagy rossz. hogy a pozitívumot érti rajta és így tovább. Ez olyan kockázat. amelyet legszívesebben elkerülnénk. ehhez Allgemeine Gesichtspunkte zur Psychologie des Traumes. amelyek ősidők óta lelkünk legmélyéig nyúlnak. amely most megragadással fenyegeti. mintha csak egy áthághatatlan akadály elé került volna. sem több. álommechanizmusok (eltolások. hogy nincs jogunk az álmot célzatos megtévesztési szándékkal gyanúsítani. különben könnyen menedékhellyé tette volna a maga számára az élet követelményei elől. elég erős lesz-e a komplikáció elviselésére! Mindeddig. Mit jelent ez az elhatalmasodás? A tudattalan betörése könnyen megesik jelentős változások vagy elhatározások pillanatában. amivé lenni akar. vagy inkább olyan helyzetek. A folyóhoz vezető part az ő eddigi helyzete. Az ilyen antropomorf felfogást azonban el kell vetnem: az álom maga nem akar semmit. in: Energetik der Seele (1928). Álmodó betegünk nem vallásos. A gázlónál lévő archetipikus veszedelem annyira világos. amikor az istenek beavatkoznak. sem kevesebb. hogy az álom pontosan az. illetve annak látszik. sorsintéző hatalma teljes fegyverzetében: olyasmi. Az akadályt az álomban egy átgázolható patak jelzi. önmagát megjelenítő tartalom csak. amennyire módjában állt.megfosztja az eléggé ki nem töltött valóságtól. Ez a nóvum. hogy az ember életében vannak olyan pillanatok. hogy a veszélyes rák ezen a ponton leselkedik. A kiszámíthatatlan tudattalan nélkül ehhez nem kellene különösebb merészség. mint a diabetikusok vércukra vagy a tífuszbetegek láza. A természet gyakran sötét és átláthatatlan. hogy „hátrafelé megy”. Ezzel szemben én már régen azt az álláspontot képviseltem. és semmit sem tud arról. hanem „modern” személyiség. amelyben megismertük. A szerelem a léleknek nem is sejtett hatalmait hívhatja a felszínre. Ha ugyanis előre tudtuk volna. A tudattalant megszemélyesítő rák pl. de már kiszolgáltatottnak érzi magát. Egy egyszerű kivetítésből szerelem keletkezhet. ha az átkelés valóban megtörténhetne. A mostani szituációban igen kívánatos lenne. Ezek közé a helyzetek közé tartozik példának okáért a szerelem. és jól tudjuk magyarázni a természet jeleit. ami vakító illúziójával kiragadhatná őt léte természetes folyásából. mivel az álom igazi értelme e mögött rejlik. A Freud által kidolgozott ún. Csak mi látunk benne figyelmeztetést. az ismeretlen veszedelmek és hatalmak „gondos számbavétele” itt a kérdés. vagy egyéb óvóintézkedést tettünk volna. nem látszik tehát túl komolynak.64 Ha valamit negatív aspektusában ábrázol. puszta természeti tény. 64 Vö. A patakban leselkedik azonban nem várt módon a rák. mint az ember. visszájára fordítások stb. amely a tulajdonképpeni veszedelmet jelzi. annyiban negatív. elkerülte ezt a lehetőséget. ami miatt a patak áthághatatlan. A valaha megtanult hittant már rég elfelejtette. nincs alapunk annak feltételezésére. amit nem számíthatunk ki előre.

hogyha ez a negatív példa bárkiben is azt az érzést ébresztené. miért kellett volna ily költői módon álmodnia. Először meg kell ismertessem az olvasót az álmodó személyével. hogy a tudattalan feltétlenül csak negatív szerepet tölthet be. hogy úgy kezd neki a kezelésnek.” Mit árul el ez az álom? Látszólag teljesen világos. nevezetesen a homoszexualitás miatt kezeltesse magát. Ezzel összevág az a tény. Ez igazán nem költői. érdeklődési köre határozottan intellektuális. Mindenesetre a megelőző nap tényleges hangulatából igazán nem érthetjük meg. az esztétikum nagy szerepet játszik benne. Ez azonban egyáltalán nem egyezik meg a tényekkel. Nem szeretném. de nőies előjellel: a vad kamasznak nyoma sincs benne. A tudattalan hatalmak még kérlelhetetlenek. mármint ha egy álom keletkezésénél ilyen közvetlen okozati összefüggést egyáltalán elfogadhatnánk. Így váratlanul fölmerül a sorssal szembeni vallásos magatartás kérdése. hogy ama kellemetlen dolog. A kamaszkor jellegét viseli magán. mint egy áhítatos istentiszteletnek a titokzatos kegyhely misztikus félhomályában. Föltételezhetnénk. Azt gondolhatnánk. amelyek a tudattalannak másik. Természetesen gondoltam rá tegnap. Érzelmi élete gyengéd. mélyebb belátását kívánják meg. a megismerkedés nélkül ugyanis szinte lehetetlen az álmok sajátos érzéstartalmába belehelyezkedni. ezért hadd ismertessem itt még egy fiatalember két álmát. hogy az álomban a kezelés. Hanem a templomban lévő kút nagyon mély volt. és megelégedhetnénk azzal. a gyógyítás és a kellemetlen eljárás gondolata előfordul. hogy éppen a felkeresésemre okot adó legkevésbé sem költői alkalom volt mégis az álom elindítója. előnyösebb oldalát fogják megvilágítani. jó adag „Istenbe vetett bizalom” vagy a szerencsés végben való „hit” szükséges. intelligens. Az álmodó a következőket jegyzi meg: „Lourdes a misztikus gyógyforrás. mint a legtisztább költészet. Úgy tudom. Jó ízlése és a művészet minden formája iránt való finom érzéke az első pillanatra szembetűntek. de mindez a költőiség dicsfényében. Korához képest kétségtelenül túl fiatal: nyilvánvalóan a megkésett fejlődés egy esetével állunk szemben. A közepén egy mély. nekem ebbe kellene leszállnom. Megjelenésébe és kifejezéseibe egy leheletnyi lányos vonás vegyül. Az álom álláspontja szerint az álmodó csak egyet tehet: óvatosan vissza kell húznia a lábát. Ez a kép ellenállhatatla66 . Minden megnyilatkozása igen művelt és jól nevelt emberre mutat. mielőtt az átkelésnek valóban nekimerészkedhetnék. mivel a továbbhaladás végzetes lenne. a tudattalan segítségével lehetséges. Talán feltételezhetnénk azt is. Lourdes-ban állítólag van egy ilyen kút. és az álmodó további munkáját. hogy gyógyulást keresek. Valószínűleg kellemetlen leszállni ebbe a vízbe. Le nem tagadható. mint ahogy az egész nap koplaló ember dús vacsoráról álmodik. és önnel fogom kezeltetni magam. Egyelőre nem hagyhatja el a neurotikus állapotot. a következőt álmodta: „Hatalmas. vagyis olyan formában. sötét kút van. enyhén rajongó. lágy. A páciens pusztán azért jött az orvoshoz. mert az álom semmiféle pozitív utalást nem tartalmaz a tudattalan felől közeledő segítségre. Ezt annál szívesebben teszem. húsz évet betöltött ifjú. amely az álmodó eleven esztétikai és érzelmi igényének a leghatékonyabban megfelel. Az álmodó egészen kicsiny külsejű. és ezért csak az általános hangulat ismeretében válnak érthetővé. Ezzel azonban sosem elégedhetünk meg.” Az álom nyilvánvalóan egy összefüggő hangulat kifejezése. mivel az ellentétproblémának az álom által megmutatott megoldása csak irracionális úton. Mielőtt meglátogatott volna.de ha nem tehetjük. hogy engem homoszexualitás panaszával keresett föl. hogy ez a lourdes-i dóm. Bizonyos álmok olyanok. titokzatos árnyékokkal teli székesegyházban vagyok. hogy az álmodó költői hangulatban jött az orvoshoz. hogy az előző nap hangulatának költői megfogalmazásaként tekintjük. A tapasztalat szerint minden álom sokkal mélyebb és jelentősebb. hogy a páciens éppen az előző nap prózai hangulata miatt álmodik fokozottabban poétikusan.

hogy anyját helyettesítenie kell. Azon a nézeten vagyunk. ez-e a kölni dóm? Mindig azt kívántam. annak az erős tudattalan szükségletnek felel meg.” Ezekkel az asszociációival a beteg nagyon lényeges gyermekkori élményre utal. tapasztalatom szerint a legtöbb álom kompenzatív természetű. A gyermeki fantázia intenzitása. tehát nehezen mozdíthatósága miatt erősen ellene szegül mindenfajta szellemi fejlődésnek. éppen amikor alá kell vetnie magát kellemetlen és prózai kötelességének. Felszabadítja ezzel az egyént egy tudattalan. hogy az embernek tudatosan ismernie kell ezt a jelentést ahhoz. Emlékszem. hanem egészen más úton hatnak. infantilis kapcsolat természetesen erősen háttérbe szorítja a személyiség kifejlődését. Ezt a törekvést minden. hogy valahányszor egy falusi templomot megpillantottam. Az álom olyan képet ad neki. 67 . hanem az őskezdeti tudattalan azonosság állapota. mély és hideg a kút. mely a templom képzetét megragadta. akár csak kevéssé is kifejlődött és még 65 A kompenzáció fogalmát már Alfred Adler is messzemenően alkalmazta. Ezt a tudattalan szükségletet még növeli az a tény. Mint minden hasonló esetben. és ennek lehetővé tétele. Az egyház egy magasabb szellemi síkon helyettesíti a szülőkhöz fűződő pusztán természeti. hogy az infantilis kötöttség káros befolyással fenyeget. mivel ez modern. Az ilyen tudattalan. amelynek alá akarta vetni magát. tudatos kapcsolatot érteni. szinte „testi” kapcsolatot. Legkevésbé sem a keresztény egyház előjoga az egyén kezdeti. hanem kebeléről is. hogy egy más tárggyal helyettesítse az anyát. inkább valamilyen titkos. semmi sem károsabb a fejlődésre. Az ösztön ezért az első kínálkozó alkalmat ragadja meg. hiszen az egyház a szó teljes értelmében és minden vonatkozásában anya. a másnap reggelbe.állapotban való megragadás. amely a tudatban talán csak a jellem megkésett fejlődésében. Nemcsak „anya”-szentegyházról beszélünk. állathoz hasonlatos állapotából való kioldozására irányuló törekvés. A betegnek megközelítőleg sem volt elegendő fogalma arról a kezelésről. Az álom hangulatából valami túl fog nyúlni az alvás időtartamán. mindjárt azt kérdeztem. hogy egy ilyen katedrálisban lehessek pap. hogy a helyettesítés megvalósulhasson. Ez azonnal nyilvánvalóvá lesz. hogy ezek az analógiák nem a tudaton keresztül. sajátosan nyugati megnyilatkozási formája egy. ő is erősen kötődik az anyjához.65 A lelki egyensúly megtartása érdekében mindenkor a másik oldalt hangsúlyozzák. Betegünk esetében tökéletesen ez a helyzet. amely szigorúan véve már nem is kapcsolat. Bizonyos azonban az. amely éppen tudattalan volta. Jelentős a felfogáskorrektúra momentuma is. hogy anyám mesélt róla először. amellyel a kölni dóm szimbólumát megragadta. De nemcsak a hangulatkompenzáció az álomkép egyetlen célja. Ezen nem kell feltétlenül nagyon intenzív és jó.nul vonzza. a „benedictio fontis” (a forrás megszentelése) szertartásában a keresztelőkutat „immaculatus divini fontis uterus”-nak (az isteni forrás szeplőtelen méhének) nevezik. Már gyermekkoromban nagyon foglalkoztatott. és egy tudatlan gyermeket az ilyen vonatkozások nem ragadhatnak meg. Ez hát az álom célja? Ez nem lehetetlen. hogy képzeletében hathasson. amely egy költői metaforával jellemzi a rá váró kezelés lényegét. földalatti összeköttetés-félét. mint egy tudattalan – szinte azt mondhatnók: pszichikailag embrionális . Emlékszem arra is. az emberiséggel talán egyidős. A szürke valóság így talán az álom érzelmeinek könnyű aranyfüstjét kapja. Ennek az objektumnak és az anyának bizonyos analógiát kell mutatniuk. vagyis viszonylagos infantilizmusban nyilvánul meg. Alig lehetne meghatározni. hiába sötét. természetes kapcsolat alól. ösztönös törekvésnek. Innen a gyermeki fantázia lelkesedése. ha a dómhoz fűződő asszociációit és megjegyzéseit követjük: „A dómról a kölni dóm jut eszembe. hogy mennyiben különbözik ez az állapot az állati lélektől.

Mindaz. Szinte már ösztönös mechanizmussá váltak. amit az előbb mondtam: nem a keresztény egyház előjoga ezeknek a lelki átalakulásoknak a keresztülvitele: ősi. A második álom kétségtelenül az elsőhöz csatlakozik: az álmodó újra templomban. de azért nem kevésbé célszerű. A gyermek azonban nem talált olyan pap nevelőre. mivel hozzájuk való kapcsolata rendesen balul sikerül. és más primitív közösségekben is. vagyis a keresztelés. (Ezen az alapon tartom én az álmot nemcsak értékes információforrásnak. és ott családjától rendszeresen elidegenítik. Az iniciáció gyakran a legkülönbözőbb kínzásokkal van egybekapcsolva. kis japáni elefántcsont figura van a kezemben. A homoszexualitás felé való elhajlásra igen sok történeti előképet idézhetnénk. és a magáéra húzza fel. a diákok „gólyaavatásaiban”. Az oltárnál egy pap áll. körülmetéléssel vagy hasonlóval. Barátommal előtte állok. A tulajdonképpeni iniciációs cselekmény. ami az előbb mondottakkal a legkevésbé is kapcsolatban lenne. Az álom jelentése szerint a páciens számára a kezelés kezdete homoszexualitása értelmének beteljesülését jelenti: azonos a felnőtt férfiak világába való bevezetéssel. ezt az ősi képet érintette meg. hogy az első konzultálás alkalmával az említett álommal egyáltalán nem foglalkoztam. akinek a megelőző helyzetben való távollétéről már bővebben beszéltünk. Talán azt lehetne mondani. E szempontból a serdülőkor homoszexualitása félreértett. hívta életre. Barátom fél. kezdődhetik. Amidőn anyja a kölni dómról mesélt a kisfiának. tehát a további fejlődés megkezdődhetik. férfi iránti szükséglet kifejezése. hogy homoszexualitása tudattalan értelme most már be van töltve. 68 . és úgy érzem. hogy az anyakomplexusban rejlő incesztusfélelem általában kiterjed a nőkre. hogy ez őt valamiképpen megköti. Jobban és értelmesebben előkészítette ez a beteget a kezelésre. Az antik Görögországban. ha fél a nőktől. tehát a férfivá avatás állapotában van. A tudattalanba ezek ősi képek formájában vésődtek be. és ily módon nemcsak egészen új viszonylatokba. A második álom így hangzik: „Egy nagy gótikus dómban vagyok. vagy az amerikai diákegyesületek még sokkal messzebb menő hasonló eljárásában. Egyidejűleg bevezetik a vallási titkokba is.nem degenerált primitív népnél a legkülönbözőbb formákban mutathatjuk ki: ez az iniciáció vagy férfivá avatás szertartása. Még csak meg sem említettem.) Térjünk át a másik álomra. Előre kell bocsátanom. hogy az éretlen férfinak igaza van. lehúzza a diákegyleti gyűrűt barátom ujjáról. külső kényszer nélkül újra meg újra reprodukálódnak. amely mindenféle tudós magyarázatnál erősebben hatott az álmodó fantáziájára. aki ezt továbbfejlesztette volna. amely alkalomadtán az ilyen átváltozást kikényszeríti. a homoszexualitás és nevelés szinte azonosak voltak. eleven kép van mögötte. Hirtelen odajön hozzánk egy idősebb hölgy. Új alak is csatlakozott hozzá: a pap.” Most röviden csak az előző napi álmot folytató és kiegészítő momentumokat akarom kiemelni. hanem mint megújult és megváltozott személyiséget mintegy újjászületettként „quasi modo genitus” egy új világba plántálják át. E szokások kétségtelenül ősrégiek. Ebben a pillanatban csodálatos orgonaszó hangzik fel. Az álomszimbolika megerősítheti azt. homoszexuális hajlam formájában. hogy ezt fogják megkeresztelni. Talán nem történt volna ez így. pl. Az ifjút kamasz korában a férfiak házába vagy valamilyen más beavatási helyre vezetik. érzelmi és értelmi világára. Szó se volt semmi olyasmiről. Az álom azt igazolja. ha egy férfi fejleszti tovább gyermeki fantáziáit. Viszont a vezető férfi utáni vágy a gyermekben tovább növekedett. én azonban úgy vélem. hanem a nevelés hatásos eszközének is. az álomban egypár jelentős metaforába sűrítve olyan képben jelent meg. mint az orvosi és nevelői aranymondások legszebb gyűjteménye. a vezetés továbbra is az anyja kezében maradt. amit itt fárasztó és messze nyúló magyarázatokkal kellett kifejtenünk a teljes megértés érdekében.

„Anyám barátnője”. érzelmeit különösen az ünnepélyes orgonaszó indítja meg. csak elég különösbe. hogy a homoszexuális kapcsolat feloldásával végleg visszajutottunk az anyához -. és a nevelő pártjára állnak. A beteg a következőket jegyzi meg róla: „Kis. Egyfelől a beteg állapotát egészen különös és a tudatnak idegen fénybe állítják. hogy felkeltse esztétikai. mint pl. házasság stb.Az álom szerint egy kis japán elefántcsont figurát kell megkeresztelni.” E kijelentésből világosan meglátjuk. hogy új elkötelező kapcsolatba bonyolódik. torz emberke volt. Az a benyomása az embernek. intellektuális és vallásos érdeklődését. A valóságban azonban egyáltalán nem ez a helyzet. hogy a páciens túljutott az anyán. Hiszen a kiküszöbölendő baj éppen a homoszexualitás. magasztos érzelmeket hagyjon hátra a következő reggelre. és az ismeretlenségétől való félelem (a vele járó esetleges új kötelességek. készen arra. hogy ezek az álmok meglepő anticipációk. mire az álmodó félni kezd. Különös. Hogy nem hátrálásról. hogy a gyűrű a mindennapi használatban valamilyen kapcsolatot fejez ki. mindig készen arra. a férfi nemi szervre emlékeztetett. hogy éppen ezt a szervet kellett megkeresztelni. De hiszen a zsidóknál a körülmetélés amolyan keresztelésféle. Ez bizonyára homoszexualitásomra vonatkozik. Álmai viszont tudatos magatartásának szöges ellentétei. Az anyához való hasonlóság ellenére ez a nő mégsem azonos az anyával. Az új kötöttségtől való félelem könnyen érthető: egyfelől az anyához való hasonlóság miatti félelem . E gondolat tökéletesen megfelel az előző álomhoz fűzött fejtegetéseimnek. hanem előrehaladásról van szó. szinte anyai barátnőm. hogy szép. amely viszont alkalmas arra. mi történt az álomban. Ugyanazon bajtársi egyesület tagjai is vagyunk. azt hiszem. mivel egy idős hölgyről van szó.” Tudjuk. Egy idősebb hölgy eltulajdonítja a gyűrűt. ami eddig homoszexuális kapcsolat volt. amely az álmodó szellemi sajátságaival összhangban van. Sajátos funkciójukat világosan megismertetik. A kezelés további folyamán is ellenállónak. az anyához hasonló nő iránti platonikus barátsággal. hogy a beteg eddig a pillanatig csak egy rendelésen látott. Ebből a viszonylagosan gyermeki állapotból az álmodónak a pap segítségével egy. Ezért a gyűrűt ebben az esetben nyugodtan felfoghatjuk úgy. A haladás vonalán mozognak. Tudata tele volt habozással és ellenállással. akivel homoszexuális kapcsolataim vannak. valami házasságfélének kellett történnie.azt jelentheti. mivel az oltár előtt mellettem álló barátom éppen az. hogy korábbi infantilitásába visszaessen. Az a tény. A zene igen pozitív érzelmet jelent a számára. hogy az álmodó barátjával együtt lép fel. ezeknek az álmoknak az alapján. mindenki igazat ad abban. mint a homoszexuális kapcsolat metaforáját. A fejlődés logikusan és szabályszerűen fog folytatódni eddig a pontig archetipikus képzetek segítségével. a beavatás feloldotta a homoszexuális kötöttséget. és ezért alkalmas rá. mondja a beteg. azt a felcsendülő muzsika bizonyítja. amely másfelől a banális orvosi szituációt olyan szemszögből mutatja. Ekkor látszólag hirtelen zavar támad. mintha a páciens a legnagyobb készséggel és reménykedéssel vállalta volna a kezelést. ebben az esetben az álom megbékítő kimenetelét. A hozzá fűződő kapcsolat azt jelenti. A 69 . vagyis a homoszexuális kapcsolat heteroszexuális kapcsolatba menne át. hogy gyermek voltát levesse. Mivel a gyűrű most egy nő ujján van. A beteg ugyanis igen muzikális.). tehát részben legyőzte a pubertásos homoszexualitást. Ez a kezelés számára a lehető legkedvezőbb körülményeket teremti meg. ugyanezt jelenti. „Nagyon szeretem őt. amikor is egy általános orvosi anamnézisen kívül alig került szóba valami. a jegygyűrű. A gyűrű bizonyára a kapcsolatunkat jelenti. és férfivá legyen. húzódozónak mutatkozott. Én ezt a funkciót kompenzációnak neveztem. Ha tekintetbe vesszük azt a tényt. másfelől a felnőtt heteroszexuális állapot újdonsága. a körülmetéléshez hasonló szertartás révén felnőtt állapotba kell átkerülnie. és heteroszexuálissal helyettesítette be. más szóval magára vonja azt.

ellentéteket kiegyenlítő alakulását mutatja be. Hadd említsem meg az árnyék. az anya. Mindenekelőtt pusztán természeti folyamat. befejezettséget akart kifejezni. potenciális teljesség megvalósítása és kifejlesztése ez. E folyamat célja és értelme a már a fogantatáskor a magzatban rejlő személyiség minden aspektusával együtt való megvalósítása. amely megrázkódtatásával a tudatot kiveti a nyeregből. amelyet csak akkor érthetünk meg. Traumsymbolen des Individuationsprozesses66 (Az individuációs folyamat álomszimbólumai) és Psychologie und Religion (Pszichológia és vallás) c. hogy a meghatározhatatlan számú helyzeteket ábrázoló archetípusokról ne is beszéljünk. hogy a kollektív tudattalan képeinek különös figyelmet szenteljünk. A gyakorlati kezelés azonban nem követeli mindig. sőt az egyén ellenállása ellenére erőszakkal is utat tör magának. E folyamat hosszabb időre kiterjedhet. Az individuáció mint természetes folyamat lett kezelési módszerem modellje és zsinórmértéke. ha ezeket tudatosan. az animus. az ember legbelső lényegének megnyilatkozásához vezet. hanem átélésen alapuló megértést. A nevelő szerepe azonos a mérleg nyelvével. különösen fiatal emberek esetében. ami a tudat egyoldalúságát hatásosan és üdvösen korrigálhatná. köt. Különös a helyzete azoknak az archetípusoknak. ez azonban indirekt. amelyek a fejlődésfolyamat célját vagy céljait jelenítik meg. Egy hatás mégis van. ha valami egységet. ilyenkor rendszerint a négyesség és körszimbólumokat használta. Az életforduló táján viszont nagyon fontos. munkámban. in: Psychologische Abhandlungen V. „Felfogás”-on nemcsak intellektuális megértést értek. az öreg bölcs. hogy a tudatra alapos befolyással lehessenek. és ezzel magát az élettől elsáncolja. azaz megértve és mint a tudat valóságát integrálhatná. valamint Richard Wilhelmmel közösen kiadott munkánkban: Das Geheimnis der goldenen Blüte (Az aranyvirág-fakadás titka). Egyetlen közös vonásuk bizonyos archetípusok előfordulása. hogy nincs meg benne az a veszélyes hajlam. az objektív psziché egy darabja. ekkor forrásul és utalásul szolgálhatnak az ellentétprobléma megoldására. Az eredendő. Rendesen az álmok túl gyöngék és érthetetlenek ahhoz. 70 .ezek az örök képek teszik ki azt. Ezeknek az adatoknak a tudatos megmunkálása a transzcendentális funkciót mint a felfogásnak archetípusok által közvetített. amelyek a tudat intencióit végül is állandóan 66 Psychologie und Alchemie. amit sorsnak nevezünk. A transzcendentális funkció nem céltalanul folyik le. amely esetleg az illető tudomása és hozzájárulása nélkül folyhat le.olyan szimptómákat és helyzeteket teremt (arranzsál). az anima. általános ábrázolásának . az archetípus dinamikus kép. A tudat neurotikus állapotának tudattalan kompenzációja tartalmazza mindazt az elemet. Talán . ami nyilván onnan ered. teljességet. mivel a tudattalan ellenállás . hogy ez a különböző egyedeknél az elképzelhető legkülönbözőbb formákat ölti. mint az emberiség ősidők óta. Az olvasó megfelelő tájékozódást nyerhet ezekről. A tudattalan e célból ugyanazokat a szimbólumokat használja. a gyermek archetípusát. ha autonóm valóságként éljük át. Ennek a fiatalembernek az esetében a kollektív tudattalan képeinek igen pozitív szerepük van.ha következetesen ügyet sem vetnek rá . Ennek következtében a kompenzáció a tudattalanban közvetlen hatás nélkül folyik le. Az archetípus természetesen mindig és mindenütt működik. Ezen az alapon neveztem el ezt a folyamatot individuációs processzusnak. hogy a valóságot képzelettel pótolja.ha ilyen leírás egyáltalán lehetséges lenne annyiban nincs értelme. A tudattalan képek hatása sorsszerű. hogy ezzel bővebben foglalkozzunk. Mint mondottuk. az állat. Nagyon ritka az olyan intenzitású álom.tudattalan haladási irányzata és a tudat maradisága ellentétpárt alkotnak.ki tudja! . ami úgyszólván egyensúlyban tartja a mérleget.

Természetesen a páciens ellenállása is okozhat megrekedést. A hibaforrást azonban nem tudtam felfedezni. hogy vállalkozásunk kiürül. Hogy jól láthassam. ha makacsul ragaszkodik túlhaladott illúziókhoz és infantilis igényekhez. úgyhogy orvos és páciens kétségben vagy unalomban fuldoklanak. akkor elég hamar érezhető lesz eljárásunk általános eredménytelensége és semmitmondó volta abban. annyira hátra kellett szegnem a fejem. Hogy ebben a helyes álomfejtésnek van a legnagyobb szerepe. pl. Esetleg az orvosból hiányzik a szükséges megértés. De joggal kérdezhetné valaki. a helytelen büntetése megakadás. Jobbra kastély áll egy meredek dombon. amely a lemenő naptól megvilágított tájon vezet át. Kilátástalan kísérlet lenne ezeket az itt ismertetett módszerrel kezelni. hogy a következő alkalommal ezt elmondom a betegnek. Ha a tudat megtalálja a helyes utat. mikor lehetünk biztosak az álom értelmezésében? Van-e egy akár megközelítőleg is megbízható kritériuma az értelmezés helyességének? E kérdésre szerencsére igennel felelhetünk: ha egy álomfejtésben melléfogtunk. Az ilyen emberek gyakran (mások kárára) tipikus szédelgők. akik alapjában véve nem teljesen életképesek. Az ezt megelőző éjszakán a következőt álmodtam: Az országúton vándorlok. hogy görccsel a nyakamban ébredtem. és könnyen tönkremennek. erős ellenállás szegül vele szembe. hogy ha az álomban ennyire fel kellett néznem. ha valamilyen okból összeütköznek önnön teljességükkel. terméketlen és értelmetlen lesz. Ha egy esetet a megadott módon kezelünk. a kiválasztás és a döntés. aki különböző okokból gyanúsnak látszott előttem. a korábbi motívum érthetőbb formában újra megjelenik. A helyes értelmezés jutalma megelevenedő lelki élet. akár aggkorukig is tengethetik életüket. másfelől. Ebből arra következtettem. akiket szociális vagy pszichikai parazitizmus támogat. hogy álmainak interpretálásával nem a legjobb nyomon járok. hogy az álmokat és a tudattalan egyéb megnyilatkozásait a lehetőséghez képest megértse és méltányolja: egyfelől. ellenállás. A nőben még álmomban felismertem betegemet. Tegyük fel. mivel úgy láttam. Ha ez az eset nem következik be. a vezetés a tudattalané. azt hiszem. A kezelésnek ennek következtében arra kell törekednie. ezért megpróbáltam magam kétségeim igaztalanságáról meggyőzni. Az effajta tapasztalatok rákényszerítik az embert. hogy megakadályozza egy idővel veszedelmessé váló tudattalap oppozíció keletkezését. és az eredménytelenség egyre érezhetőbbé vált. máskülönben a tudattalan korrigál. 71 . hogy az ember elérheti a teljességet. vagy bármi más tökéletlenséget követtünk el. vagy közvetlen. annál is inkább. ezt a fejlődést jelző álmok igazolják. már bebizonyították. hogy ezek a magyarázataink is balul sikerülnek. A kezelés lefolyása szinte a tudattalannal való állandó beszélgetésnek minősíthető. Náluk csak a látszat fenntartása „segít”.keresztezik. Pl. Kielégítő indulás után mindinkább úgy éreztem. töredékek. Ez az eljárás természetesen azon a feltételen alapul. Végül rászántam magam. amelynek legmagasabb tornyán valami erkélyfélén ül egy nő. Amint elmondtam neki álmomat magyarázatával együtt. és a sivárság mindkettőjüknél fellépő érzése. kétség. a tudaté viszont a kritika. és minden várakozást felülmúlóan haladt előre a kezelés. rögtön gyökeresen megváltozott a helyzet. Kezelési óráim közben mindjobban ellaposodott a beszélgetés. más szóval. magyarázatunkat egy ironizáló parafrázis vonja kétségbe. ezt esetleg már a következő álom megmutatja. hogy lehet egészséges. Az igazság elviselhetetlen vagy haszontalan lenne. amint ez velem esett meg egy igen intelligens páciens esetében. akik csillogó mázzal takarják halálos ürességüket. hogy megfelelő tandíj lefizetése után megingathatatlanul higgyen az álomkompenzáció megbízhatóságában. de legfeljebb csak mint részegyéniségek. hogy ő is észrevette. mert kétségtelenül vannak olyan egyének. a valóságban bizonyára lenéztem páciensemet. hogy a kompenzációt mint gyógyító tényezőt a lehetőséghez képest kihasználhassa. ezt az elmondottak. E feltételt azért említem meg.

72 . E célból olvasómat a fentebb idézett irodalomra kell utalnom. tudományos.Ennek a kezelési módszernek a problematikájával foglalkoztam az utóbbi évtizedek folyamán minden munkámban és kutatásomban. Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie.: T. 1935. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. 67 Vö. filozófiai és vallásos implikációk figyelmen kívül esnek. Jelen munkámban a komplex pszichológiáról67 (ezzel a névvel szeretném illetni elméleti kísérleteimet) csak általános tájékoztatást kívántam nyújtani. tehát a messze ágazó.

de lehet. vigyázatlanságból eredő balesetet meg kellene vizsgálni ebből a szempontból. mit vált ki. természetesen éppoly buta. Ártézi kutat fúr. hogy a pszichológia és pszichiátria rendkívüli módon érdekli őket. Sok hasonló esetet vizsgáltam meg. Az illetőknek maguknak sincs fogalmuk saját állapotukról. de normális voltuk csak egy latens (lappangó) pszichózis mesterséges kompenzációja. amely egy lélektanilag megfelelő pillanatban akár az életét is kiolthatja. de olyan is. téves felfogás. E veszély egyik legközönségesebb formája a baleseti hajlam. és felszínre hozza. amely bizonyos körülmények között elmebajhoz vezet. ilyen esetben szétrombolja az üdvös kompenzációt. elbotlástól. olyanok. de ha mint neurózis jelentkezik. akik még büszkék is saját normális voltukra. ha igen tapasztalt és ügyes. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. aki azt hiszi. Talán valami belső és láthatatlan folyamatot indítunk ezzel meg. ez jelzi. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Téved. nemcsak kisebb vagy nagyobb balesetek érhetik. amelyeknek nem kellene feltétlenül rosszul végződniük. akiknek semmilyen különösebb neurotikus szimptómájuk nincsen . hogy a tudattalanban rendkívüli energia. Vannak látszólag normális emberek. hogy a balesetek milyen nagy hányada pszichikai indíttatású. Végül is azonban nem a neurotikus esetek a legveszedelmesebbek. apró balesetektől.8. Mivel azonban az analitikus technika megeleveníti a tudattalant. és gyakran tudtam olyan álmokat kimutatni. önkényes magyarázat és még sok más hasonló tönkretehet olyan eseteket is. aki a tudattalan elemzésével foglalkozik. 73 . bárminek lehet pszichikai oka. és az fenyegeti. Az ember nem tudhatja. vagy még előbb az öngyilkosságba kerget. hogy az elmegyógyász bolondokkal való érintkezése következtében szükségszerűen maga is megőrül. ujjunk megégetésétől stb. ha esetleg oka nem pszichikai is. Mindenki tudja. ami az eset titkos pszichológiai kauzalitásának biztos érzéséből ered. Minden ún. hogy a tudattalan valami ártatlan dolog. Sejtelmük talán csak abban nyilatkozik meg közvetetten. hogy a tudattalan nem veszélyes minden körülmények között. szinte egy és ugyanaz az élet. Kétségtelen. A kezelés kockázatától eltekintve a tudattalan önmagában is veszélyes lehet. A lélek rendellenes működése súlyos testi károkat okozhat. még akkor is. és a jólneveltség mintaképei. Ügyetlenség. Ha neurotikus emberről van szó. kezdve egészen az autószerencsétlenségekig.talán ők maguk is orvosok vagy nevelők -. mint ahogy a testi szenvedést a lélek is megsínyli. Ez azonban nem kizárólagosan a tudattalan analízisének a sajátsága. mint lepkét a láng. A közbeszédben azt mondjuk: „ez éppen a kellő pillanatban halt meg”. amelynek lelki vetülete ne lenne. turistabalesetekig. hogy ha valaki valamilyen okból nincs jól hangolva. hogy sosem bukkant volna fel. ha nekikezd az álmok analízisének. Sajnos e lappangó pszichózisesetek nem túl ritkák. ami később úgyis napvilágra került volna . Az emberek legnagyobb része nem is sejti. mint az az elterjedt nézet. hogy vulkánt talál. hiszen test és lélek el nem választható. hanem minden elhibázott orvosi beavatkozásé. robbanásveszélyes töltés halmozódott fel. Az az állítás. Óvatosnak kell lenni. igen valószínűen olyasvalamit. hogy az analízis az embereket megbolondítja. s a tudattalan kitör immár feltarthatatlan fantáziák és az őket követő izgalmi állapot formájában. nézeteik és szokásaik rendkívül normálisak. önmagunk megütésétől. ami már hetek vagy hónapok óta készül megvalósulni. igen óvatosnak kell lenni. amivel akár társasjátékot is lehet játszani. Az ilyen esetekkel való találkozás veszélye mindenkit fenyeget. vonzza. Ezért ritka az olyan testi betegség. Ugyanez okozhat vagy elnyújthat testi betegségeket is. amelyek már hetekkel az események előtt önrombolási tendenciát mutattak.

Én itt intellektuális megfogalmazást adtam: a rendes praxisban azonban nem erről szokott szó lenni. Az eredmény a kezelés úgyszólván bármelyik fokán megmutatkozhat. hogy a kezelés általános formulák és bonyolult tételek bemagoltatásából áll. Ugyanez a helyzet a pszichikai fejlődésképességgel is: nincs különösen tehetséges egyének számára fenntartva. egy súlyos eset kezelése igen hosszú ideig tarthat. mivel e fejlődésben erkölcsi tulajdonságok segíthetik azt. hiszen övé a teljes küszöb alatti (szubliminális) pszichikai tartalom. zavaros és mesterkélt. A természet arisztokratikus. csakhogy ezek sokkal finomabbak és nagyobb horderejűek. és a tudattalan előnyös oldalát élvezhetjük. Szubliminális. akinek az intelligenciája nem elegendő. ha a tudattalannak csak előnytelen oldalát emelnők ki. hogy a fejlődés egy magasabb lépcsőfokát érné el. Egészen más átélni az álmot és megfejté- 68 Vö. mert nem vagyunk vele harmóniában. Olyan lehetőségei vannak. Ebből a szempontból mint tudjuk . Ha sikerül azt a funkciót előidéznünk. 1928. hogy a differenciálódás lehetőségét csak a magasabb rendű fajok számára tartotta volna fenn. Instinkt und Unbewusstes. A közbeszőtt kis gyakorlati példák jobb fogalmat adnak erről. vagyis akikben megvan a képesség és hajlam a finomabb differenciálódásra. akik eredendőleg hajlamosak és hivatottak erre. I. 74 . vagyis ennek lemetszése káros. A gyakorlati kezelés az eddig elért gyógyítási eredményhez igazodik.68 Ha nincs kapcsolatunk a tudattalannal. minden. akár az állatfajok. Mindenki saját módján és saját nyelvén hódítja meg azt. prospektív (előre tekintő) kombinációkat készít. Rendes körülmények között a tudattalan csak azért előnytelen vagy káros. ha az ellen tud állni a csábításnak. A tudattalannal szemben tanúsított negatív beállítottság. amit csak a jótékony természet túláradó bőségében közvetíthet az embernek. de nem abban az értelemben. amire szüksége van. Más szóval: jelentős fejlődés eléréséhez nincs szükség különösebb intelligenciára vagy egyéb tehetségre.és élményhalmazt plasztikus képbe tömöríteni. ha az olvasó még az előző fejezetekben elmondottak után sem tudna magának világos képet alkotni a mai orvosi pszichológia elméletéről és gyakorlatáról. mivel ennek dinamikája azonos az ösztönök energiájával. aki a gyógyhatás elérése után. in: Energetik der Seele. csak saját gyenge szemléltetőképességemet hibáztatnám. az egyértelmű az ösztönnélküliséggel és gyökértelenséggel. A tudattalan az ember elsőrendű vezetője lehet. Nem lepne meg. hogy valakinek az egész fejlődést végig kelljen csinálnia. Akkor ugyanis a tudattalan megadja mindazt az ösztönzést és segítséget. Egy pillanatig sem szabad azonban azt hinnünk. és amin átsiklottunk. hogy súlyos esetnek kell lenni ahhoz.rendkívül különbözők vagyunk.Igazságtalan lenne. rendelkezésére áll archetipikus organizmusába ágyazva a számtalan elmúlt évezred bölcsessége és tapasztalata. amit elfelejtettünk. A tudatosodásnak magasabb fokát azonban csak olyan emberek érhetik el. A tudattalan állandóan tevékeny. Viszonylag sok olyan ember akad. hasonlóan tudatunkhoz. Szó sincs róla. pusztán saját kifejlődése érdekében a változásnak még újabb grádicsait járja meg. amelyek a jövő meghatározásához segítenek. amelyek a tudatnak nem állnak rendelkezésére soha. 185. amelynek aligha sikerülhetett az orvosi pszichológia tárgyát képező áttekinthetetlen gondolat. vagy el kellene érnie. ugyanez a valóságban gyakran hihetetlen elevenségű kis dráma lehet. És fordítva is. vagyis ellenkezésbe jutottunk vele. mint a tudatos kombinációk. anélkül. és egyre újabb kombinációkat alkot anyagából. Az álomfejtés papíron talán önkényes. Tehát nem úgy áll a dolog. amelyet transzcendensnek neveztem. vége az egység hiányának. a szenvedés fokától vagy időtartamától függetlenül. amelyek közt egyaránt találunk konzervatívakat és evolúcióra hajlamosakat.

.) 75 . Ezen a területen egyelőre úttörő munkát végzünk. amint a gyakorlati megfigyelés közben felmerültek. ugyanúgy születik a tévedésből az igazság.. „C’est donc un devoir moral de l’homme de science de s’exposer à commettre des erreurs et à subir des critiques. hogy mindig az abszolút és örök igazságot nyilvánítják ki írásaikban. amit a nyájas olvasó talán tekintetbe vesz. maga az elmélet is. hanem a mindennapos. ahol a legelvontabban viselkedik. közvetlenül az élményből ered. milyen objektív és szubjektív meggyőző erővel bukkannak fel ezek a tények. hanem a pszichiátriában. Ezzel szinte kezdettől egy konfliktus kellős közepébe keltem.Akiknek elég komoly és hideg a szelleme. pour que la science avance toujours. gyakran keserű vívódás. Ezért az előadottak közül egyes dolgokat nemcsak hideg fejjel írtam. hogy valamint éjszakából lesz a nappal. s kényszerültem arra. Ha én például egyoldalúságot vetek a freudi szexuálteória szemére. és ezért sem féltem attól. hanem kissé a szívemből is. De tudom. és nem hiszik magukról. Az egyes kutatótól igazán nem kívánhatjuk.. még ott is. Ha azután végeredményben egyoldalú elmélet nőtt ki belőle. . mint ennek langyos felöntését kapni papiroson. ha a szerző már alaposan megismert dolgokról ír. 1895. Ez az eset lett doktori disszertációm tárgya is. A tudományos kutatómunka sosem volt fejőstehén a számomra.Ceux qui sont doués d’un esprit assez sérieux et froid pour ne pas croire que tout ce qu’ils écrivent est l’expression de la vérité absolue et éternelle. mely a tudomány érveit a tudós nyomorult hiúsága és hitvány önérzete fölé helyezi. azok egyetértenek azzal az elmélettel.” (A tudósnak tehát a tudomány előrehaladása érdekében erkölcsi kötelessége. Amint Freud számára döntő volt Breuer fentebb említett esete. Nekem az a nagy előnyöm volt Freuddal és Adlerrel szemben.. hiszen a benyomások megszerzése és ezeknek szellemi feldolgozása már egy életre szóló munkát jelent. s ilyesmi komolyabban soha nem aggasztott. ez nem jelenti egyben azt is. Gyakran tévedtem. hogy vállalja a hibázás lehetőségét. hogy ne csak a meglévő véleményeket. s hogy Freud felfogása mellett állandóan szemem előtt volt Adler nézete és annak a kifejlődése.69 Nem lehet érdektelen tudományos munkásságom ismerői számára mai gondolataimnak negyven év előtt született tanulmányommal való összehasonlítása. ugyanúgy az én felfogásom alapja is egy döntő élmény: gyakorló féléves egyetemi hallgató koromban hosszabb időn keresztül figyeltem meg egy fiatal lány szomnambulizmusát. 1902. köt. hogy Nietzschén jól felkészültem a modern pszichológiára. hanem a sajátomat is relatívnak. és kiegyeztem azzal a ténnyel. olyan dolgokról is kényszerül írni. és kitegye magát a kritikának. hogy nem a neurózispszichológián és egyoldalúságában nőttem fel. azaz egy bizonyos pszichológiai típusú megnyilatkozásnak lássam. Ebben a pszichológiában minden élmény. 69 70 Zur Psychologie und Pathologie sogenannter okkulter Phenomene. approuvent cette théorie qui place les raisons de la science au-dessus de misérable vanité et du mesquin amour propre du savant. Az előadás zavartalan folyamát csak olyan esetben lehet elvárni.sét. . De ha valaki a segítés és gyógyítás vágyától ösztökélve új utakat keres. betegeken nyert pszichológiai tapasztalatok árán kikényszerített. vagy tekintélyszerzési eszköz. Les lois psychologiques du symbolisme. Guilleaume Ferrero megjegyzése a „misérable vanité du savam”-ról70 intés volt a számomra. VIII. hogy az gyökértelen spekuláción alapulna: az is valóságos tények hű lenyomata. ez csak azt mutatja. ha az intellektuális vonalvezetést követve itt-ott nem teljesen kisimított törés nyomára bukkan. amelyeket tulajdonképpen még alig ismer. hogy netalán tévedek. és sokszor kellett megváltoztatnom nézeteimet. hogy túlkapaszkodjon saját legmélyebb benyomásain és ezeknek elvont megfogalmazásán.

mivel talán nem szabad igazaknak lenniük. mert a lélek teljességét nem foghatjuk fel pusztán az intellektussal. hogy e néhány oldalon ily sok nehezen érthető újdonságot mertem mondani. mert minden maga útján járó ember kötelességének tartom. s e magány tátongó veszélyének. Az első megsegít. mit talált felfedező útján: hűvös vizet-e a szomjazónak. a második intésül szolgál. Az új felfedezések igazságáról és tévedéséről azonban nem a kortársak kritikája. akár nem: a világnézet kérdése elkerülhetetlen. hogy tudtára adja a közösségnek. 76 . Ebben a gyakorlati pszichológiában nem valamiféle általános emberi lélekről van szó. míg holnap azzá lesznek. hogy immár nem korlátozhatjuk a valóságos életből származó és arra hatni is akaró pszichológiát az intellektuális-tudományos álláspontra. akinek az a sorsa. tehát a lélek minden tényezőjével foglalkoznunk kell. Így kell cselekednie mindenkinek. mivel a lélek olyan kifejezésre vágyik. s az őket közvetlenül szorongató sokrétű problémákról. Az itt leírt út sajátossága nem kevéssé fakad abból a tényből. amelyek ma még nem igazak. Vannak dolgok. hanem az érzelmi állásponttal is számot kell vetnünk. hanem a jövendő dönt. hanem egyes emberekről. s annak nyitott szemével. A pusztán az intellektust kielégítő pszichológia sohasem praktikus. Akár akarjuk. vagy a terméketlen tévedés homoksivatagját.Zárszó Végezetül elnézést kell kérnem az olvasótól. Állok kritikája elébe. amely egészét öleli fel. hogy a maga útját járja a puszta remény jegyében. aki tudatában van egyedüllétének.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful