Nagy László EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN

(A SOKARCÚ BOCSKAI ISTVÁN)

1

STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV

SOROZATSZERKESZTŐ NYAKAS MIKLÓS A borítón Bocskai István szobra Genfben A könyv számítógépes szerkesztése, a képek válogatása és feldolgozása a sorozatszerkesztő munkája Borítóterv: Szekeres Gyula ISSN 1585-5155 ISBN - 963 - 00- 5428 - 0 A Hajdúsági Múzeum és a Polgármesteri Hivatal (Hajdúböszörmény) Kiadványa
Szerkeszti: Dr. Nyakas Miklós Felelős kiadó: Dr. Lázár Imre Nyomda: Fábián Bt. Debrecen Felelős vezető: Fábián Imre

2

IN MEMORIAM SZAKÁLY FERENC

3

„Száznegyvenhármat léptem; ez a hossza az emlékműnek. Hírnök, ki megölt milliók végső tisztelgését hozza úgy mentem el a szobor-sor előtt. Kálvin, Knox, Farel, Béza! S bika-fővel a hadrakelt hit zord hadnagyai a Vilmosok! és Coligny és Cromwell - ők néztek rám - s a szablyás Bocskai..."

Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt

4

TARTALOMJEGYZÉK
AJÁNLÁS ELŐSZÓ „IUVENTUS VENTUS" - A FELKÉSZÜLÉS ÉVEI Bihar vármegye szülötte? A kor katonája és hadvezére Miksa császár testőre EGY BÁTHORY ROKON TRANSSYLVANIÁBAN „Tündérország" - „Tündérkert"? A Báthoryak és udvaruk Bocskai első évei Erdélyben Véres belviszályok forgatagában A váradi főkapitány „ZORD IDŐK TÜNDÉRORSZÁGBAN" A török háború erdélyi visszhangja A lázadó urak „felmészárlása" Bocskai hadvezéri bemutatkozása „Számos lázadó székely megöletése és megbüntetése" Halványuló győzelmi remények között Szemben a Báthoryakkal Mélyponton, kétségek között KÉT ORSZÁG FEJEDELME Legendák és tények a fejedelemségről A „botcsinálta" felkelővezér" Hajdúvitézek! Húúúj Húúúj Ráááá Két „bajnok" nagy „sakkjátszmája" 7 9 12 12 17 19 26 26 30 36 45 51 59 59 65 74 84 90 103 115 123 123 128 148 153

5

Egy „rebellis köznemes" megdicsőülése Szerencsen és Medgyesen KÜLPOLITIKAI CÉLOK ÉS EREDMÉNYEK Jó kard mellé jó toll is kell! Egy királyjelölt Rákosmezőn Rákosmező és Korpona külföldi visszhangja TETŐPONTRÓL PÁRNASÍRBA Bocskai székhely nélküli fejedelmi udvara A fejedelem hajdú és székely politikája Pártvillongások kereszttüzében Az életkedv utolsó fellobbanásai Bocskai végrendelete és halálának utózöngéi A HALHATATLANSÁGBA VIVŐ ÚTON A kortársak és a közel egykorúak szemében A Bocskai-kép alakulása 1848 előtt és után Egy „kényszerpályás kisország” Bocskai-portréja Az ezredforduló Bocskaija UTÓSZÓ RÖVIDÍTÉSEK ANGOL ÉS NÉMET NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ

170 184 184 200 211 222 222 230 236 252 259 268 268 276 280 293 299 302 305

6

NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN AJÁNLÁS és ELŐSZÓ Ajánlás z egyik legnagyobb magyar történelmi személyiség. A legáltalánosabb magyar érdek a törökellenességben fogalmazódott meg. Az érdeklődő olvasó olyan művet tart kezében. Bocskai István életművét és harcát bemutató monográfiára régen várunk. Most itt van. Bocskai kivételes nagysága . a rendi és vallási szabadságjogok védelmezőjeként íródott a történelem lapjára. a tizenhatodik tizenhetedik században. A Béccsel okosan „hadakozás” Bocskai politikai éleslátását bizonyítja.éppen a történelmi helyzetfelismerésben van. forgolódásai talán tipikusnak is lenne tekinthető. s mégis neve a török szövetségben a Habsburgok ellen vívott harc vezéreként. Ebben Bocskai sem különbözött kortársaitól. amely egy életpálya során csak ritkán adatik meg. Szemléletesen bontakozik ki a könyvben. politikai. a bihari nagyúr élete. legátfogóbb rajzát kapják — Nagy László több évtizedes kutatásai eredményeképpen. politikai és katonai cselekedetének a mai tudásunk szerinti legteljesebb. a katolikus Illyés és kálvinista Ady egyaránt fejet hajtott . vallási. hogy a tizenhatodik század utolsó harmada hadszíntérré vált Magyarországának szellemi. A 7 . mint a magunkét. Láttatja. hogy a magyarság kettős függősége és az ország függetlenségének és egyesítésének nagy álma miként befolyásolta a kortársak gondolkodását és cselekedeteit. ha sorsa utolsó jó két esztendeje nem tartogatott volna számára olyan kényszereket és lehetőségeket.mely előtt e század két költő nagysága. amely lépéseiben és cselekedeteiben a tizenhetedik század és az egész magyar történelem egyik legsikeresebb politikusává és hadvezérévé emelte. Bocskai István életének. Bocskai István. katonai légkörében hogyan formálódtak a személyiség meghatározó vonásai. Bocskai a dunántúli uraknak írott levelében joggal fogalmazta: én is igaz magyar vagyok. amely a személyiség tettei motivációjának legfőbb eredőit igyekszik adni korba ágyazottan. amely a rendkívüli helyzetekben mutatkozik meg igazán. a kegyelmetek javát nem különben keressük.

Bocskai politikai nagysága méltán. a hajdútelepítés nagy társadalmi. Nem véletlenül kerül itt kiadásra Nagy László Bocskai István. Dr. november 27. történelmi érdemeiben manifesztálódik. A haza és a szabadhajdúk Bocskai küzdelmeiben találtak egymásra. két császár” közötti országvédő katonai szerep elévülhetetlen érdeme a létéért küzdő hajdúságnak.. Lázár Imre polgármester a Hajdúvárosok Szövetségének elnöke 8 .STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. akiket érdekel a mába érő és jövőt meghatározó múltunk Bocskai Istvánnal jelzett fényes korszaka. 2000. Ajánlom e könyvet mindazoknak. Az elődök. Ennek pedig részese a hajdúság. a. Erdély és Magyarország fejedelmének minden eddiginél teljesebb pályaképét megrajzoló könyve. politikai gondolata megvalósítójának örök hálával tartozik a hajdúság népe. A hajdúszabadság. Hajdúböszörmény.

Megvédte a lelkiismeret szabadságát. Ha Bocskai István föltámadna. Megkötötte a bécsi békét. aki ma még nincs… a Róma átkát kikacagó s Béccsel okosan hadakozó Bocskai István ma oly bátor vezére volna az európaian magyaros radikalizmusnak. Főképpen pedig bátor és bölcs magyar. jeles újító nagy elme. melyből még ma sem tudják az igazságot kiolvasni Magyarország fiai. Budapesti Napló 1906. amilyent nagyon sokára kapunk. Leszaladás történt a magyar típusok skáláján. Hogy Belgiojosonak is köszönhetjük egy kicsit Bocskait. Talán föléltük a magyar matéria értékesebb felét. Csak a nebulók kötelesek elhinni. Kicsinyes csirákból szökkennek elő a legnagyobb dolgok is. hogy a messiások és hősök úgy nőnek. De új Magyarországot nem tudunk csinálni. Megnövelte a magyarság harcos dicsőségét. Iszonyú pici magyarok a mai magyarok.. mint a krumpli vagy úgy érkeznek mint a meteor.. Okos formáját formálta meg a nemzeti szabadságnak. Mert micsoda gyönyörű ember volna egy mai Bocskai István! Az Európától megihletett erdélyi kultúrában felnőtt.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN AJÁNLÁS és ELŐSZÓ ELŐSZÓ „V árad kapitánya Stephanus Bocskai nagy ember és magyar úr volt… Félünk hogy palántája kipusztult már ennek a szép fajtának.A régi Magyarország megmentőit szépen ünnepeljük. nagyon megvetne bennünket”1. s a nagy emberek egyebet is cselekednek. május 13. Bocskai István halálának háromszázadik évfordulóján lelkesedett és kesergett így a publicista Ady Endre.. Korába helyezve ő igazán elődje az igazán európai nagy magyarnak. Protestáns. Gyakorolta a megértő és lemondó bölcsességet. És elvesztette önmagát. 1906-ban. Összehasonlító utalásai a 1 Ady Endre: Bocskai István. Fájdalmas örömmel gondolunk régen eltűnt alakjára. nem baj. mint hogy nagy cselekedetekkel traktálják a históriát. Féltette birtokait és várait Belgiosotól és erre fölkelt. Fáklyát gyújtott a magyar géniusznak. Hiba és beteges csoda történhetett a magyar lélek evolúciójában [fejlődésében]. sz. Ivott a sikerek legnagyszerűbb italából. Testamentumára. 9 ..

erdélyi majd császári „főtanácsúr” szobra a nagy protestáns harcosoké . Hazánkban utcák. akiknek a véleményére sokat is adott politikája formálásá- 10 . az első napokban oly reménytelennek tűnő harcot végül is katonai siker koronázta. Ám mert érdekei és céljai találkoztak a nemzet egy jelentős részének a vágyaival és akaratával. a Reformáció Emlékművén az élete nagyobb részében katolikus .Habsburg hatalmat támogató váradi főkapitány. Ugyancsak sajátos. Méghozzá olyan mérvű diadal.Oliver Cromwellé és Orániai Vilmosé -között. iskolák.mint egy kis nép fiáét . Ady a Bocskai fegyverfogását idealizálókkal szemben bátran kimondta. hogy Bocskai nevét . huszadik század eleji magyar viszonyokra vonatkoznak. akinek külföldön idegenek állítottak szobrot.és külföldi kortárstól kárhoztatott mozgalom bekerült az európai történelem „nagy Óceánjába” is. ellentmondásokban bővelkedő életműve csupán egy szűkebb kör előtt ismert. hogy az Erdély Habsburg-uralom alá kerülésében oly fontos szerepet betöltő. de életéről valójában ugyancsak keveset tud az ezredforduló küszöbén élő magyarok nagy többsége. hogy az egykoron minden politikai ellenvéleményt és rendi szabadságtörekvést a legkeményebb eszközökkel is letörő „fejedelmi főtanácsúr” hogyan vonulhatott be a históriába a rendi és vallási jogokért küzdő szabadságharcosként? Akárcsak az. s alapvetően mindig törökellenes elkötelezettségű főúr miként jutott el odá ig. amelynek eredményeként az Ér-mellékéről induló.mondhatnánk az egykorú krónikással együtt. Ma is kevesen tudják.általában nem emlegetik az európai történelem nagyjai között. hogy Bocskai István az egyetlen olyan magyar fejedelem. Tették annak ellenére. több magyar. többnyire Pádovát járt humanistákat lebecsülő harcias Bocskai István élete végén a kassai udvarában humanista tudósokkal vette körül magát. laktanyák és különféle szervezetek viselik Bocskai István nevét. hogy ennek az „igazi magyar úrnak" a fegyverfogása és szembefordulása a Habsburg-hatalommal alapvetően önös érdekekből fakadt. Kevesen tudják. hogy a közszékelyek 1596-os szabadságtörekvéseinek a vérbe fojtójából hogyan lett a székelyszabadság visszaállítója és a hajdúszabadság alapjainak lerakója? „És csuda ez világ sora” .STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Értékelése Bocskai életművéről és harcáról több ponton döbbenetesen találó és kora történetírását sok tekintetben túlszárnyaló. Az erdélyi. hogy egy török szövetségben vívott Habsburg-ellenes harc vezéreként fejezze be az életét: Az is kevéssé ismert. Ennek bizonyságaként áll Genf főterén. terek. de némelyek talán ma is megszívlelendők.

nemzete sorsán töprengő hazafiként akkor is.torzító ábrázolásban bölcs politikusként lép elénk. de azokat is. és fejlődésében bemutatni a valóban sokarcú „igazi magyar urat” és a méltán Genf főterére kerülő nagy történelmi személyiség életművét. hogy igyekszem hasznosítani e munkámban nem csak a saját. amikor tervei sorra kudarcot vallanak. amiket az e témával foglalkozó más történészek elértek. országa. mégis a tizenhetedik század legnagyobb magyar hadisikerét aratta és került be a legkiválóbb magyar hadvezérek panteonjába. mint hadvezérként. Legfeljebb az olykor igaztalanul is elmarasztalt Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem „rossz szellemeként" idézné emlékét a transzilvánikus elfogultságoktól ma sem mentes magyar történetírás. 11 . Az ilyen és ehhez hasonló torzításokat szeretném mindenképpen elkerülni. amelyben élt és tevékenykedett. s benne Bocskai István személye iránt érdeklődő olvasók hivatottak elbírálni.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN AJÁNLÁS ÉS ELŐSZÓ ban. amikor főként önös érdekek irányítják tetteit. több évtizedes kutatási eredményeimet. Törekvésem sikerét a magyar történelem. politikai és katonai cselekedeteivel foglalkozók többnyire az utolsó évek sikeres politikusának és diadalmas hadvezérének a képét vetítették vissza a szabadságharc előtti életszakaszára is. Az ilyen . Igaz. A Bocskai István életével. Élete utolsó huszonhét hónapja nélkül neve minden bizonnyal rég a feledés homályába merült volna. S bár életében jóval kevesebbet tevékenykedett politikusként. de ö így is kirítt a kortársai közül.akarva . ellentmondásokban bővelkedő volt maga a kor is. Csupán azt ígérhetem.akaratlanul .

Kismarja monográfusa.69-76..i.Klaniczay Tibor) Bp.” A költőnek igaza volt 2 Magyar költészet Bocskaitól Rákócziig (Esze Tamás . 12 .. hogy a szabadságharcos fejedelem maga is a Hajdú-Bihar vármegyében fekvő Kismarját tekintette „igen kedves szülőföldjének. [t.”2 Habokai Márton nótárius egy 1795-ben iskolai használatra összeállított kátéjában arra a kérdésre. „IUVENTUS VENTUS” . költő: „Nem kell irigykedni Farkas szemmel nézni Senkinek ez dologra Bihar vármegyéből Hogy te ez kis helyből Származtál oltalmunkra. hol született a Kismarját privilégiummal ellátó Bocskai István fejedelem. amely várnak helye most is elevenen meg tetszik”. Varga Gyula. így válaszol: „Ezen városnak.A FELKÉSZÜLÉS ÉVEI Bihar vármegye szülötte? Kismarjai Bocskai István származási körülményeiről egy 1606 elején kelt versben így írt Debreczeni Szappanyos János prédikátor. 1953.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.Kiss József. a Bocskai által tollbamondott adománylevél alapján állítja. o. Kismarjának] északi részén lévő várban..

Bp.. hogy Bocskai Bihar-vármegyei birtokosként bontotta ki a Habsburg-ellenes küzdelem zászlaját. akik vele együtt elérték a felnőtt kort. a királyi főkomornyik lányával együtt Izabella királyné foglyaként tartózkodott a „kincses városban” ebben az időben. Bocskai István családi származás-rendjét megtalálhatjuk a kortárs történetíró Szamosközy István. akik kis korukban elhaláloztak.n: Jelenlévő múlt. Szamosközy elmondja még. Szamosközitől megtudható. 1978. Bánffy Kristófhoz.) 5 -9. hogy Bocskai Istvánnak az anyai 3 Kovács Sándor Iván: Hol született Bocskay István? (I. valamint Nagy Iván későbbi munkájában. hogy maga a fejedelem is . A fiútestvérek közül ketten papi pályára léptek.3 Az egykorú adatok egybecsengő állítása szerint a későbbi szabadságharcos fejedelem Kolozsvárott született 1557január l-jén „tisztes fogságban. A lánytestvérek Báthory Kristófhoz.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „IUVENTUS VENTUS” BIHAR VÁRMEGYE SZÜLÖTTE? abban. hogy a későbbi fejedelemnek hat leánytestvére és négy fiútestvére volt. de egyiküknek sem volt felnőtt kort megért gyermeke. Bagdi Györgyhöz. rajtuk kívül még öt gyermek..” Apja Bocskai György I. Kendeffy Jánoshoz. hárman megházasodtak. Palocsay Horváth Györgyhöz és Haller Gáborhoz mentek nőül. Ferdinánd választott magyar király híve várandós feleségével lekcsei Sulyok Krisztinával.szülőföldjének" nevezte ezt a helyet a privilégiumlevélben. de az utókor történetírása a kismarjai születési helyet annak ellenére sem fogadta el. 13 .

majd egy legen-dás történetet mesél el egy bizonyos „Simonit bán”-ról. Emellett a tizenhatodik században számos karrier útját egyengette a többszöri „táborváltás” a Habsburg-házi és a Szapolyai-családból származó magyar királyok szolgálatában. Ferdinánd király kinevezte őt a Magyar Kancellária titkárává.család címerének azon részét. Simon 1527-ből. egyformán élvezve mind I.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. ahol I. mely ez hét fiakat jegyzi.ból származó lekcsei Sulyok Krisztinával kötött előnyös házasságával jelentős mértékben megnövelte. Az anyagi gyarapodással járó frigykötés a világ megszokott rendjének számított ebben az időben. Ez utóbbiak Györgynek. részben a régi „nagy család”. hogy szabadulása után Bécsbe ment. feltételezhető. Ismerve azt a körülményt. amelyen az oroszlán farka „hét ágra discrimináltatott” [választatott]. aki a Bihar vármegyében szétszórtan fekvő birtokait részben királyi adományokkal. A kismarjai Bocskai-ág gazdasági és társadalmi tekintélyét a későbbi fejedelem apja alapozta meg. hogy Bocskai Györgynek erdélyi fogsága idején felajánlotta-e Izabella királyné az átállást? Ha történt ilyesmi. Innen származtatja a Bocskai. Nagy Iván az 1280-as évig vezeti vissza a családfát egy bizonyos Dienesig. 4 Nincs adat rá. Csupán annyi ismert. Tisztségét éveken át viselte. hogy ez az uralkodó elsősorban szakértelem alapján válogatta és nevezte ki udvarának tisztségviselőit. 14 . 1942. akit követ István 1551-ből.”. János 1558-ból és Mihály 1556-ból.0. akkor az titokban maradt. hogy Bocskai György a tehetősebb magyar köznemesi réteg átlagát meghaladó képzettséggel és értelmi képességekkel megáldott személy volt. Az okleveles anyagban elsőként egy Bocskai Péter nevével találkozhatunk 1485-ből. nagyanyja „az nagy Török Bálint-nak” volt a lánya. a fejedelem apjának lehettek testvérei és egyéb rokonai. 7-17. akinek a felesége férje hadban léte alatt hetes ikreket szült. Ferdinándnak. mind utódjá- 4 Benda. Mátyás 1550-ből.

mint napjainkban.. amelynek a homorú és a domború lapjai torzképeket adtak vissza.5 Arról.Nádasdy Tamás nádor özvegye .) 50 . Bp. o. hogy csemetéjük megkapja-e rendszeresen a testi fenyíték „kívánatos porcióját”. Ferencnek. hogy 1567-ben a műveit Kanizsay Orsolya asszony . Az egyik főúri özvegy például „Nagy Törökországból” hozatott a kisfiának „gyermeknek való kisded tegezes kézíjat. Bocskai István gyermekkoráról ilyen adatokat nem ismerünk. 1922. Hétesztendős korukig a fiúgyermekek is többnyire édesanyjuk felügyelete és gondoskodása mellett nevelkedtek. 15 .” Játszottak kockás képjátékokkal vagy bécsi „tükrös” játékkal. A játékok többnyire hazai készítésűek voltak. hogy miként teltek gyermekévei.56. Társadalmi presztízsére és a környezetében uralkodó szellemi légkörre jellemző adalék. A szülők . mind a társadalom általában másként tekintettek a gyermekre. régi emberek. kézzel és parittyával dobálóztak. (In: Régi idők. mint például Kemény János. labdákkal. pedig különféle babákkal. Az előkelő székely neme5 Takáts Sándor: Nádasdy Ferenc (a fekete bég) ifjúsága. Ebben a harcias korban a fiúgyermekek már kicsi koruktól küzdöttek egymással: vitézi játékokat űztek.Bocskai György házában „fogadott tanulószobát” egyszem fiának. Kivételek az olyan írói vénával is megáldott kortársak. forgattyúkkal foglalatoskodtak. általában kevés írásbeli följegyzés maradt fenn az utókorra. bőrlabdákkal és fakardokkal „múlatták az időt”. főként azért Bécsből és Velencéből. tekékkel. skófiummal [aranyozott fémszállal] varrottat. hogy miként nevelkedtek ezen kor akár főúri gyermekei is. Ebben a háborúktól. Az atyai érdeklődés és figyelem legfeljebb arra terjedt ki. Miksának a bizalmát. Cserei Mihály vagy Bethlen Miklós. de hozattak ilyeneket szerte Európából. akik maguk vetették papírra gyermekkori emlékképeiket. A ma szinte elképzelhetetlen méreteket öltő akkori gyermekhalandóság idején többnyire csak a már serdülőkort megérő gyermekeket kísérte figyelem még főúri körökben is.iránti tiszteletet és feltétlen engedelmességet bizony ma már ugyancsak brutálisnak tekintett eszközökkel kényszeríttették ki az apák és a nevelők.s elsősorban az apa . A később oly híressé váló törökverő „erős fekete bég” itt együtt tanult és nevelkedett a nála egy jó évvel fiatalabb Bocskai Istvánnal. A fiúk általában vesszőből készített „paripákkal”. ezért inkább csak közvetett úton kísérelhetjük megrajzolni. a kislányok. amit az „emberré nevelés" elengedhetetlen kellékének tekintettek. járványoktól terhes korban mind a szülők.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „IUVENTUS VENTUS” BIHAR VÁRMEGYE SZÜLÖTTE? nak I.

16 . si származású Cserei Mihály leírja. Latinul valamilyen szinten minden főúr. Mindebből persze helytelen lenne szellemi képességbeli hiányosságokra következtetni. sőt a spanyol nyelvet is. 128. hogy Nádasdy már tízesztendős korában önállóan írt levelet édesanyjának. Németül valamilyen szinten beszélt. mint ahogyan egyik későbbi bírálója írta róla .0. a francia. nevelte” őt. pedig arról számol be. Egy 1604 őszén kelt írásának tanúsága szerint latinul gyengén tudott. mert Bocatius kassai főbíró említi egy 1605 őszi följegyzésében. hogy Bocskai hol németül. nemes. Maga Bocskai István úgy tűnik nem rendelkezett különösebb nyelvérzékkel.írja .vagy harmadfokú vallatási módszerek közé. hogy mindenek előtt írni. A tizenhatodik században eléggé gyakori volt Bécsben a magyar beszéd is nem csak a magyarok. „egy darabocska húst vetettek tányéromra és azon rágódtam.7 Az együtt tanuló Bocskai István és Nádasdy Ferenc művelődését vizsgálva tudjuk. műveit tanár oktatója rendszeresen olyan kemény testi fenyítésekkel „oktatta. 1985. de sok e korabeli magyar elsajátította az olasz. mert egyszer megrongálta a csizmasarkát. vagy a rendszeres oktatás iránti ellenszenv- 6 7 Cserei. nemhogy leülni vagy egyet szólni az engedelme nélkül”6 Az arisztokrata Bethlen Miklós. Az ott gyakran megforduló nádorné például egyáltalán nem érezte a szükségét annak. Több későbbi adat arra utal. olvasni és számolni tanultak és természetesen idegen nyelveket. Tizenhárom éves koruk betöltése után kezdtek latinul és természetesen németül tanulni.a szememet fel nem mertem volna emelni. A bécsi udvarban a német nyelv ebben az időben háttérbe szorult a latin mellett. s ismeretlen volt előtte az olasz és a spanyol nyelv is. Inkább csak.restségről volt szó. s idősb Cserei uram kemény fagyos időben mezítláb járatta a fiát. Kernény 1980 531.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICAL1UM IV. hogy nem volt erőteljesebb humán érdeklődése és talán nem tartozott ifjan a legszorgalmasabb „nebulók” közé sem. „Úgy teltem az atyámtól . tehetősebb polgár tudott beszélni is. hogy ezen a nyelven megtanuljon. a dunántúliak nagy része pedig szinte kétnyelvűként használta a magyart és a horvátot. amiket ma joggal sorolhatnánk a másod. hol magyarul szólt hozzá. Éjszaka a két agár között kellett aludnia a földön. Ismert. de például a horvátok között is. o. hogy tizennégy éves koráig az asztalnál ételért nem nyúlhatott.” A háta mögött álló inas atyjának minden intésére keményen nyakon teremtette öt. hogy a különben híres pedagógus.

valamint a A * ETA III. hogy a fiúkat általában már 9-10 esztendősen szolgálatba állították. hogy a hadtudomány alapvetően ekkor volt születőben Nyugat-Európában is és az intézményesített. Az egykorú adatok arról tanúskodnak. A tizenhatodik században a szinte állandó háborúskodás színterévé vált Magyarországon a főúri és a nemesi ifjak nagy többsége jóformán gyermekként sajátította el a katonáskodás alapelemeit. hogy a török hódoltság-kori magyar hadvezérek milyen katonai ismeretekkel rendelkeztek. 24. hanem a politikai és a katonai ismeretek felé. Annyi valószínűsíthető. Szervezett tisztképzés. „Az urak kicsinységükben magzatjotat szoktatják vala a vitézi bátorságra. elméleti oktatás hiányában a hadvezérek tudásukat mind Nyugat.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN ”IUVENTUS VENTUS" BIHAR VÁRMEGYE SZÜLÖTTE? ről. Megtanultak lovagolni és a lő. Hiszen a kiváló költőként és hadtudósként számon tartott Zrínyi Miklós is kivonta magát az oktatás alól öccsével együtt „testi fájdalmakra” hivatkozva. akárcsak a fölöttébb hézagos oktatásban részesülő Bethlen Gábor is.írta a kortárs krónikás Szepsi Laczkó Máté. a harcokban járatosabbak oktatták a fiatalokat. Társadalmi helyzetüknek megfelelően valamelyik híresebb tisztnek vagy akár „főlegénynek” fegyverhordozóiként kezdték katonai pályájukat. hogy királyoknak jól szolgáljanak”* . o 17 . és hogy a nyugati zsoldoscsapatokat is magukba foglaló nagy hadseregek élén mennyire állták volna meg a helyüket? A probléma vizsgálatánál látni kell. k. Hiányos iskolázottságuk ellenére mindketten művelt felnőttekké váltak. rendszeres tisztképzésre csak a tizenhetedik század első felében történtek kezdeményezések Németalföldön is. A kor katonája és hadvezére történeti és hadtörténeti irodalomban ellentétes vélemények láttak és látnak napvilágot arról. az idősebbek. az első győztes polgári forradalom honában.mind KözépEurópában többnyire tapasztalati úton sajátították el. hogy Bocskai érdeklődése elsősorban nem a humán tudományok felé irányult. a kezdő tiszteket.

Apródi sorba 11-12 évesen léptek. szál fegyverek kel bánni. mert a fegyverzetet és a ruházatot a katonák többsége egyénileg szerezte be. Az egyre növekvő létszámú állandó zsoldos hadseregek kialakulásának a korában egyre nagyobb jelentőségre tett szert a katonaság anyagi ellátásának a biztosítása. Mindezek után meg kellett tanulni az engedelmességet és a parancsnoklást. ahogyan azt a halhatatlan katonaköltő Balassi Bálint megverselte: „Az utaknak lese Kemény harcok helye Tanuló oskolájuk. amelyeket így összegezhet- 18 . Elsajátították a nyilazást is.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.” Egy eredményesen tevékenykedő hadvezérnek Bocskai idején sem volt elégséges ennyi katonai ismeretanyag elsajátítása. Ezek általában a Dunai Monarchia előkelőbb családjainak a fiai közül verbuválódtak. A nevelési elveket maga az uralkodó szabta meg. Bocskai István a Habsburg-uralkodók udvarában apródként majd nemesi ifjúként csupán a katonai alapismereteket sajátíthatta el. a tőrvívást és a könnyebb lőfegyverek kezelését sajátították el elsőként. Szervezett harcászati gyakorlatok hiányában a harci kiképzés általában úgy történt. mert az íj félelmetes fegyvernek számított még a tizenhetedik század első évtizedeiben is. Főként az élelem és a zsold előteremtéséről kellett központilag gondoskodni a hadvezéreknek. Ezek megtanulására hosszabb időre és sok tapasztalatra volt szükség. a katonai hírszerzés és elhárítás létrehozásával járó teendőket. az egészségügyi ellátás megszervezését. nemkülönben az erődítéstudomány és általában a várharc megszervezésének és vezetésének az ismerete. de még egyéb tudnivalókat is.. s öt esztendő elteltével kerültek a nemesi ifjak vagy uralkodói „testőrzők közé”. A hadvezérnek ismernie kellett még a táborozás rendjét.. A kardforgatást.

Miksa ugyan fiatalon három évet töltött Spanyolországban V. Annak. mindennek a megjavítását várta. Állítólag egy ideig kacérkodott annak a gondolatával. aki minden atyai tilalom ellenére ugyancsak sűrűn lebbentette fel az idegen női szoknyákat. még a király testi szükségleteinek végzése körüli segédkezés is. Miksa császár és magyar-horvát király nemesi ifjai. de végül mégis megmaradt a római katolikus egyház fiának. de a lutheri tanok iránti érdeklődésével is. amikor 1569-ben tizenhét esztendősen bekerült I. Amikor 37 esztendősen megkezdte uralkodását. sőt 1568-ban vallási türelmességet hirdetett. remélte Magyarországon .” Ebbe beletartozott az alantasnak számító munkák elvégzése is az uralkodó személye körül. a spanyol király befolyását a Habsburgok Dunai Monarchiájában. Az apródoskodás Bocskainak is lehetőséget nyújtott a katonáskodáshoz szükséges katonai alapismeretek elsajátítására is. akik a harcos ellenreformációt és a spanyol befolyást képviselték Európa-szerte. vagy más néven udvari testőrei közé.írja Forgách Ferenc a „magyar Tacitus”. Apjával ellentétben határozottan ellenezte a „gazdag rokon”. sőt erősen érzéki beállítottságú ifjúnak. Az ellenreformáció vezéralakját II. hogy maga is az ágostai hitvallás követője lesz. I. Fülöp spanyol királyt személy szerint sem szerette. Miksa császár testőre z új uralkodó 1564-ben követte a trónon elhalálozott atyját. Nem csupán szabados erkölcsi magatartásával ingerelte Ferdinándot. Idegenkedett a jezsuitáktól is. Miksa tagadhatatlanul érdekes színfoltot képviselt a trónon. és tudnivalók elsajátítása közben tanuljon meg „urának engedelmességgel szolgálni.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A KOR KATONÁJA ÉS HADVEZÉRE nénk: az apród a nemesi erkölcsi normák. de a rideg ceremóniákba merevült világ mindvégig idegen maradt az életvidám. majd Al- A 19 . Az Istentől rendelt és annak főpapja által felszente lt személy mellett minden teendő tisztesség számba ment. A komolyabb ismeretszerzésre akkor kerülhetett sor. tőle mindenki. Károly német-római császár ottani helytartójaként. Az ellenreformáció minden formáját ellenezte. Ferdinándot.

heteit:9 Bocskai István az uralkodó nemesi ifjaként vagy „testőrzőjeként”.. Miksa törökellenes hadakozásait ugyanúgy nem kísérte a szerencse. 1982. Az európai politikai gondolkodást és gyakorlatot ebben az időben már vitathatatlanul Machiavelli tanai és útmutatásai uralták. Miksa királysága és II. Életének utolsó szakaszában sokat betegeskedett. 1994. mint a tapasztalásuknak. János. Bp. vagy akiről a kései utókori magasztaléi igyekeztek levenni az ilyen politika ódiumát. 220.” Azt tanítja: „Győzzön. 1576. Ez ugyancsak megkeseríthette utolsó napjait. noha e tanokban benne rejlik a politikai. Frankfurt. az uralkodás egészének tudományos rendszerezése is. János erdélyi fejedelemsége alatt. A császári hadsereget pusztító járványokról 1. A szerző őszintén. Jordán Tamás: Pestis phaenomena. tehát a fejedelem és tartsa fenn hatalmát s eszközeit tiszteletreméltó- 9 Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról Ferdinánd.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. a politikához szükséges alapismereteket is. Báthory István erdélyi fejedelemtől a lengyel királyi trón elnyeréséért folytatott versengésben. Kortársait szüntelen színlelésre buzdítja. aki a leghangosabban tagadta. egyértelműen kimondja. só-Ausztria nemeseinek is biztosította a protestáns tanok háborítatlan követését. miként az apjáét. a katonai ismeretei fejlesztésén túl Miksa udvarában sajátította el az államigazgatáshoz. köszvény és asztma mellett súlyos vesebaj is kínozta őt. Követője volt annak az is. Halála előtt 1576-ban vereséget kellett elszenvednie egykori alattvalójától. o. hogy „napjainkban a szószegő uralkodók vittek véghez nagy dolgokat”. A magyarországi katonai helyzet stabilizálódása uralkodása alatt inkább az Oszmán Birodalmon belüli hanyatlás miatt következett be. A közgondolkodás hajlik leegyszerűsíteni a machiavellizmus lényegét a „cél szentesíti az eszközt" vezérlőeszmére. Lásd még: Nagy L. 20 . hiszen az emberek „mindig inkább hisznek a szemüknek.

vívást. Ugyanakkor udvari emberré is kellett válnia.érzéki örömöknek élő uralkodónak a gondolkodásából és magatartásából. hogy Miksa apródjaként majd nemesi ifjaként sok ragadhatott rá ennek a vallási téren türelmes. Bocskai évtizedekkel később. nevelkedtem fel” Másik levelében is említi. mert köztök nőttem. lantjátékot. táncot. 82. aki az előírások szerinti erények elsajátítására törekszik: bátor.o.én tudom. már szabadságharcos fejedelemként egyik levelében csak annyit írt a Habsburg-udvarban eltöltött ifjú éveiről: „ha valaki egy ember tudja állapotjokat . mert a tömeg csak a látszat után megy…”10 A „látszat” megteremtésére és fenntartására irányuló törekvés része volt minden abszolutizmusra törekvő európai uralkodó udvarának. de önmegvalósítása érdekében alkalmazkodik. ha úgy hozná a dolog. Tanultak idegen nyelveket.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN MIKSA CSÁSZÁR TESTŐRE nak fogják ítélni és mindenki csak dicsérni. Olyanná. fogja.”11 Ennél részletesebb visszaemlékezései mindmáig nem kerültek elő a Bécsben és Prágában töltött éveiről.[t.magnificus” [nagyságos] cím illette meg őt is.így Rimay János. mosakodás. Több lovas tartására kapott fizetést és a . matematikát és erődítéstant. lovaglást. Lovasaival az uralkodót is kísérte. L. Ebben a légkörben élt Bocskai István „királyi ifjú” is. 1964. imádkozás és oktatás. Ám ezek nélkül is sejteni lehet.i.. 102. 21 . 1977. Bp. hogy előmenetelének a fő eszköze a minél sikeresebb színlelés! Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítottak a megnyerő fellépésnek.. s nem egyszer könnyelműségre hajló magatartását. tudva. amikor a protestáns vallásszabadság biztosítását zászlajára író mozgalom élére állt. készen annak megoltalmazására. hogy ifjonti éveiben „sokat koptattam Prága köveit. Hedonista életvitelét. Az udvari ifjak napirendje: felkelés. életvitelében meglehetősen hedonista . k. 81. 11 MTTXIX. Bár haláláig hü fia maradt a kálvini egyháznak.. udvarának tagja . 10 Niccolo Machiavelli: A fejedelem. o. vallási türelmetlenség akkor sem mutatkozott nála. még Szigethy Gábor: Machiavellizmus. a társasági viselkedési szabályok elsajátításának és a magabiztosságnak. több kortársa. Bp. a Habsburgokét] . Egy idegen nyelv kellő szintű elsajátításához általában három esztendőt tartottak elegendőnek. o. aki ekkor már udvari tisztségviselőnek számított. Szamosközy István vagy Bocatius János – is följegyezte.

Az első ígéretét valójában teljesítette is. és 1571-ben a lepantói tengeri csatában a török vereséget szenvedett. mielőtt még akcióba léphetett volna. Az udvar. Ott egy nyitott szemmel járó ifjú látóköre kitágult. még a folyó kiadásokat is alig fedezték. az európai politikai élet egyik fő és rendkívül mozgalmas központja volt akkortájt. európai távlatokat nyert. hogy gondoskodik a rendek szabadságáról. vagy zálogba adja. Ezért Miksa az állandósuló pénzügyi bajok miatt arra kényszerült. Szulejmán a nagy hódító. mert a segítségre érkező birodalmi hadat a járvány fölmorzsolta. nem csupán életkora miatt. Példaképet kereső tekintete inkább csak azt a harminchét évesen trónra lépő uralkodót látta. de azért is. Az ifjú Bocskai valószínűleg keveset észlelt a belső gondokból. Az uralkodó már atyjától jelentős adósságokat örökölt és az 1566-os háború .STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. A dolgok mélyére nyilván kevéssé hatolt. hogy az ízig-vérig „igazi magyar úr” mentes legyen az oly sok honfitársát jellemző provincializmustól. aki megígérte. mert Miksa császár udvarának csillogása még el tudta fedni az egyre akutabbá váló gazdasági bajokat. pedig úgy lekötötte az erejét. hogy a várható bevételeket magas kamatok mellett előre lekösse. A perzsák elleni háborúskodása. ahol ifjúságát töltötte.kudarca miatt a nyugat-európai pénzsegélyek is egyre jobban akadoztak. amik pedig nélkülözhetetlenek voltak az eredményes török elleni védekezéshez. Ám a Habsburg-udvarban eltöltött évek minden bizonnyal hozzájárultak ahhoz is. Viszont elhalálozott I. bajokból. hogy a Magyar Horvát Királyság katonasága egyre gyakrabban lépett fel támadóként az úgynevezett „kis háború” időszakában. Ezek a fejlemé- 22 . s az országot megoltalmazza a töröktől. de az 1556-ban még megoltalmazott Szigetvár és környéke tíz év múlva oszmán kézre került. Az államkincstár bevételei nem nyújtottak lehetőséget az adósságok számottevő csökkentéséhez.különben pusztító járvány okozta . 1568 ban létrejött a drinápolyi béke.

az átállás időpontjára vonatkozó forráshivatkozás is zavaró. Egy ideig rokonsága. azonban jókor kitudatik és ö Erdélybe fut. hogy a királyi titkár nem a császárt. törvénycikkre hivatkozik. Különben ellentmondók a királyi titkár halálának időpontjára 12 13 Benda. Nagy Iván közismert munkájában. pedig elkoboztattak. 1942. bálok s a társasági élet egyéb örömei. hogy Bocskai György 1569.”13 Ez utóbbival kapcsolatban Nagy Iván az 1569-ik évi III. k. akkor időnként bizonyára meglátogatta azokat a helyeket is. A nádo rfi kétségtelenül előkelőbb helyet foglalt el a társadalmi ranglétrán a Királyi Kancellária titkárának a fiánál. S ha túltette magát az ebben az időben ugyancsak kegyetlenül pusztító vérbaj miatti rettegésen. másrészt ellentmondó adatok olvashatók az irodalomban. de egyszer csak odahagyta a császárt s átállt az erdélyi fejedelem hűségére. 1 857.0. Nem tudjuk. 1556-ban részt vesz Dobóval Szamosújvár védelmében. Később Miksa király ellen fordul. Az idézett okiraton ugyanis csupán annyi olvasható. ha ebben az életkorban a politikánál jobban érdekelték volna öt az Udvarban adódó szórakozási lehetőségek. mint például a vele együtt tanuló és nevelkedő Nádasdy Ferencnek. az észak-magyarországi nagyurak között bujtogatott Miksa ellen. fogadások. Hiszen még azt sem tudjuk. pedig az szerepel az általa II. címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 11. S azon sem lehetne megütköznünk. Nagy Iván: Magyarország: nemesi családai. János Zsigmondhoz? Erről ugyanis részben bizonytalan. 132. Nem tudjuk hogy miért.”12 Eltekintve attól. 232. július 11-én még királyi titkárként írta alá a hivatkozott okiratot. Györgynek nevezett királyi titkárról: „Eleve Miksa király tanácsosa és titkára. hogy Bocskai György pontosan meddig töltötte be ezt a tisztséget és mikor pártolt át Miksa ellenlábasához. majd 1569-ben Erdélybe menekült. hanem magyar királyként uralkodott. hanem a magyarhorvát királyt szolgálta és János Zsigmond ekkor még nem erdélyi fejedelemként. hol 1571-ben halt meg. I. hogy volt-e Bocskainak is olyan szabad bejárása az uralkodó gyermekeihez. pártot hajhász Szapolyai János Zsigmond részére. amelyben azonban nincs szó Bocskai Györgyről.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN MIKSA CSÁSZÁR TESTŐRE nyek némi megnyugvással tölthették el az ifjú lelkét. ahol a nagyvárosokban már akkor is pénzért árulták a szerelmet. o 23 . Magyarországi birtokai. Benda Kálmán biográfiájában ez található: „Közben [?] azonban Bocskai György nagyot fordított az életén. és 1568-ban bujtogat. Pest. s amiket ekkoron „némberek házának” neveztek.

[t. o. SZ 1886.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Nagy Ivánnal ellentétben Károlyi Árpád nem 1571 -re. Ez év március 13-án ugyanis azt írta az uralkodónak valamint Trautsohn titkos tanácsosnak: felmenne az Udvarba.udvarába. hogy Bocskai István alig 17 éves korában az udvari nemes ifjak társaságának volt tagja. Különben ugyancsak valószínűtlen lenne. vonatkozó adatok is. Azt sem tudjuk megindokolni. Halasztást kér tehát a visszamenetelre legalább a nővére lakodalmáig. Szádeczky Lajos viszont még későbbre. 863. mert várta az összeesküvés. 1981. s ezért egyelőre nem meri elhagyni a kismarjai házat. E szerint Bocskai 1573 végén vagy 1574 elején lett Miksa császár és magyar horvát király testőrző ifjai társaságának a tagja. hogyan került a hűtlenné vált apa fia megint a császár kegyébe? A feleletet csak találgathatjuk. A török hódoltság korából számos olyan esetről tudunk. hogy a császári hadak támadásra készülődnek Felső-Magyarországon [a mai Kelet-Szlovákia területén]. tehát jóval apjának a „táborváltása” után. hogy Bocskai életének ezeket az éveit homály fedi: „István életéről ebből az időből nincs adatunk. ahol módjában állt akár az uralkodó életére is törni!16 Hiszen Balassi Bálint apját például amiatt rendelték az Udvarba.0. könnyen lehetséges. hanem 1574-re teszi a halál bekövetkeztét. s a költő lóhalálában sietett is haza 14 15 Szádeczky Lajos: Báthory István és egy magyarországi összeesküvés. Két évtizeddel korábbi munkámban azt írtam. március 13-án. Ő ugyanis Bocskai Istvánnak egy 1576. hogy eg y „áruló” fiát apja tette után évekkel később bevették a császárhű ifjak legelőkelőbb gyülekezetébe. 24 . 16 Nagy L.i.aki előbb Báthory István megbuktatására tört be Erdélybe -később annak szolgálatába állt. 18-19. Kismarján kelt levelére hivatkozva a következőket írja: „Valjon Bocskay István [a későbbi fejedelem] a ki prágai fogságából beteges öreg szülei látogatására haza bocsáttatott nem azért halogatta-e visszatérését Bécsbe. amikor a Habsburg-vezetés „beépítette” saját embereit az ellenfél . Báthory Istvánt magyar trónra ültetni akaró mozgalom] kitörését?"14 Benda Kálmán bevallja. Bocskai azonban ezután is Erdélyben maradt. mert fia .az erdélyi uralkodók . vagy mindvégig az udvarban maradt nem dönthetjük el. amely testületet csak 1576-ban hagyta el. Uo. Vajon követte-e apját Erdélybe s ezután tért vissza Prágába. Azt azonban tudjuk. de úgy hallja. hogy Bocskai György átállása valójában valamilyen titkos megbízatást takart.15A lakodalom megtörtént.

ameddig valamely kallódó megsárgult irat nem oszlatja el a homályt. Ez év októberében ugyanis elhalálozott a Báthory Istvánnal rivalizáló I. hanem haza is engedték beteg szülei meglátogatására. mint a Habsburg udvarban. Bocskait viszont nemcsak bizalmas állásban tartották éveken át. Mindezek sok kérdőjelet vetnek fel.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN MIKSA CSÁSZÁR TESTŐRE Krakkóból szülőapja tisztázására. hogy 1576-ban a lakodalom megtörténte után miért nem ment vissza az ifjú testőrző a Habsburg-udvarba. de lényegében fejedelmi jogkörrel. amelyet századokkal később így nevezett a „népért síró bús bocskoros nemes” poéta Ady Endre: Kis Erdélyország. Rudolfnál. Ettől kezdve sorsa több évtizednyi időre szorosan összefonódott azzal az országéval. öccsének lengyel királlyá választásával a fejedelemség ura lett vajdai címmel. Ugyanakkor Erdélyben az egyik sógora Báthory Kristóf. Az így megváltozott belpolitikai helyzet az ifjú Bocskainak kedvezőbb előmeneteli lehetőséget ígért Erdélyben. s mindaddig nincs rájuk megbízható felelet. Miksa s ez kérdésessé tette Bocskai helyzetét az új uralkodónál. Azt talán könnyebb megválaszolni.” 25 . kis sorsunk vidéke. I.

„annak hatalmában állott Európa 17 Szamosközy István: Történeti maradványai. „Tündérkert”-nek pedig Móricz Zsigmond nevezte el Transsylvaniát az Erdély-trilógiában. o. : „ha a félszemit itt benn hagyta volna is. V. o 19 MIT XIII. hogy Erdély a természeti szépségéért kapta a „Tündérország” nevet. sz. 102. k.” 17 Csaknem vele egy időben fohászkodott úgy Kevendi Székely Lukács egyik levelében. amelyek mind arról tanúskodnak.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. HK.i. 527. Ezek forrásértékéről lásd Nagy László: Okmányok a Bocskai szabadságharc idejéből. A kortársaktól eltérően magyarázza Erdély ilyen elnevezését Makkai László. vagy Magyar Nyelvőr 1912.ö. Szerint e „Európa sorsán őrködő fellegvár ez a kis ország”. Utóbbi igaz. az erdélyi dolog még az magyar királyok idején is forgandó volt!”19 Sorolhatnánk tovább az egykorú forrásokat. mert ha az régi cronikákba tekintünk is. III. 18 TT 1907. be nem jőne ez állhatatlan országban.18 Mintegy fél évszázaddal később Illésházy István nádor is azt írta Rákóczi Zsigmond fejedelemnek: „Az igaz keresményét is ez tündérország miatt el ne veszesse [t. a későbbi nádor. MHHS XXX. 433.Tündérkert? A kései utókor tudatában úgy él. 1956. hogy a Királyi Magyarországon élők a 16. Bp. 1976. i. tündér] országból.etimológiai szótára. o. 122. Szamosközy leírása szerint Nádasdy Tamás. a „Tündérország” elnevezéssel azonban már más a helyzet.. EGY BÁTHORY-ROKON TRANSSYLVANIÁBAN Tündérország . vesztegesse] Kegyelmed. k. o. o. vagy Bankó Lóránd főszerk. o. : „ A kegyelmes Isten legyen velünk és vigyen engemet ki ez tender [t. nem csekély mértékben túlbecsülve a fejedelemség európai súlyát és jelentőségét. 26 . A magyar nyelv történeti . méghozzá gúnyolódó. megbélyegző értelmezéssel. 1551-ben úgy jellemezte Erdélyt. SZ 1908 316. k.. 298. amelyet ha valaki meghódított. század közepétől egyre általánosabban „Tündérországnak” nevezték Erdélyt. 3-4.

A Szapolyaiak királysága örökébe lépő Erdélyi Fejedelemség nemcsak etnikailag mutatott tarka képet. A többséget a vármegyékben lakó magyarok és a székekben élő székelyek alkották.”20 Az vitathatatlan. é. felbomlott benne a rend. jelentőségét csupán a rómaiak és a magyarok ismerték fel.TÜNDÉRKERT" kapuját a nemkívánatos betolakodók előtt bezárni és a kedves vendégek előtt megnyitni.” Abban az államalakulatban.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „TÜNDÉRORSZÁG. politikai és kulturális téren is. rácok és ukránok éltek nagyobb számban. hogy a fejedelemség a tizenhatodik és a tizenhetedik század folyamán többször is szolgált ugyancsak kellemetlen „meglepetésekkel” a Királyi Magyarország lakóinak! Ám ennek az oka sokkal inkább a sajátos politikai helyzetéből adódott. földrajza.” Az erdélyi hegyek sója és aranya messze földön csábítóvá tette ennek a kis „paradicsomkertnek” a hírét. a fejedelemségben. velük szászok. hanem sajátos képződmény volt gazdasági. Elmondása szerint Erdély titkát és történelmi szerepét. népe. akik kellemetlen meglepetéseket tudnak okozni az „elővigyázatlan hódítóknak”. 20 Makkai László: Tündérország. éretlen népek kezébe került Tündérország kormánya. mert ennek a „titokzatos országnak” a lakói „hétpróbás ravasz” emberek. az emberi alkotások romba dőltek és a pusztulás felszabadult démonjai újra ős vadonná változtatták az erdélyi tájat. Az országrész 1551-es Habsburg-uralom alá kerülésére célozva azt írja: „Mihelyt önző. Bp. románok. . n. 27 . Szerinte Nádasdy Tamás azért nevezte „Tündérország”-nak Erdélyt. amely a Szapolyaiak „keleti királyságából” lett fejedelemség. mint valamiféle „erdélyi megbízhatatlanságból. kicsinyes. a hozzávetőleges becslések szerint körülbelül egymilliónyi lakos élt a tizenhatodik század utolsó harmadában. Erdély története. társadalmi. A magyar etnikumúak túlsúlya és a történeti hagyományok miatt a hatóságok a visszaszoruló latin nyelv helyett egyre inkább a magyart használták hivatalos nyelvként. A középkori vajdaság területéhez csatolt Partium viszonyai sokban eltértek a belső területekétől.

a középkori hagyományok őrzője és számos nyugati eszmeáramlat befogadója. Történelmi tény.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. hogy a középkori Magyarországból kiszakított államot a török hódítók.félvazallusság hosszú időn át megóvta a fejedelemség lakosságát a török háborúk pusztításaitól.írta Szamosközy István . o. 22 Cs. olykor zászlóvivője is. Szeged. Acta Universitatis Szegedinensis LXXX.az adózó porták száma „Erdély felével érhet fel. 1988. hogy Bocskai István idején az egész fejedelemség területét a gazdasági elszigetelődés tendenciái.a Partiumot kivéve . 138. k. 202-274. s a hozzá húzó magyarokat izgalomban tarthassa. amikor a korábbi hatalmas anyaország „nyomorult őrgrófsági szintre süllyedt” .ö . 1979. sőt néhány nagyobb formátumú fejedelme alatt „diplomáciai tekintély is lett Európában. o. Bp. hogy Erdély török oldalon állása biztosította a Portának nem csupán a magyarországi Hódoltság. mint a Királyi Magyarország a végvári katonák vagy a hajdúk közé álló jobbágyoknak. Szabó László: EÖ II.a Szász Universitás városainak viszonylagos fejlettsége ellenére -sohasem számított meghatározó politikai tényezőnek. Ez abban az időben történt. k. k. 23 Kővári IV. ö. Ez önmagában több sajátos egyedi vonást eredményezett Erdély arculatán. o.írja némi transzilvánikus túlzással Cs. Figyelemmel kísérve azt a katonai stratégiai szempontot is. sőt. 28 .”23 Egyszerűbben fogalmazva. a mezővárosi fejlődés megtorpanása és a jobbágyterhek kiterjedése és megnövekedése jellemezték. és az ellenük védekező Habsburgok egymás elleni harca hívta életre és tartotta fenn hosszú időn át. Kővári László e jelenség okát abban vélte felfedezni. de a két román vajdaság.oszd meg és uralkodj -elvét alkalmazva tartotta fenn hosszú időn át Erdély „különleges státusát” birodalmán belül. Az erdélyi polgárság . Szabó László. o V. ahonnan „az ausztriai kormányzatot sakkban. Az erdélyi fejedelemség születése. sőt az egész Bal- 21 Szamosközy 1977. A tizenhatodik század túlnyomó részében viszonylag békés viszonyok között élő Erdély ..”21 Általános vonásként elmondható. Barta Gábor. V. 9.az elnyomottaknak nem kínált még olyan társadalmi kitörési lehetőségeket sem. A „botcsinálta” félfüggetlenség . Ez az államalakulat egyszerre volt a magyar nemzeti királyság örököse és az Oszmán birodalom „különleges státusú része". Bevezetés VII.22 Az első nagyobb erdélyi történeti szintézist alkotó. Bihar vármegyében és körzetében .Tóth Sándor László: Megjegyzések a „szulejmáni ajánlathoz”. hogy Nagy Szulejmán szultán a fejedelemséget olyan archimédeszi sarkpontnak tekintette. az oszmán politikai vezetés a „divide et impera” .

Szabó László írja. „a vértanúi hitvallást” csavarta ki a kezükből. 1875. Bp. VIII. de az európai tör- 24 25 EÖ II. hogy a „kegyetlen zsarnokság alatt élő” erdélyi főurakat és nemeseket még az a hit sem tüzelhette.TÜNDÉRKERT" kán-félsziget háborítatlan birtoklását is. vagy Nagy László: Zsigmond az „őrjöngő zsarnok” (In: A rossz hírű Báthoryak. 1984. Bp. hogy a beiktatás után minden marad a régi.24 Az erdélyi rendek minden uralkodó választásnál megkíséreltek ugyan valamiféle. o. (In: Rajzok és tanulmányok. k. 28. k. joggal más elbírálást igényelhettek maguknak a békés körülmények közt élő erdélyi alattvalóknál. mint a kortárs protestáns francia főurakat. Az erdélyi fejedelmek „vallási türelmi politikája” a legerősebb lelki fegyvert. 68. Ekkora stratégiai előny ellenében nem tekinthető valamiféle „nagylelkűségnek” az. A különben transzilvánikus beállítottságú Cs.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „TÜNDÉRORSZÁG. akik „a halál vőlegényei” voltak. mind a megválasztottak jól tudták. . 1985.” Ilyen ígéretek el is hangzottak a fejedelemválasztásokon. A szultáni hatalomra támaszkodó erdélyi fejedelmek szinte korlátlan urak voltak a rendek felett! Jóllehet az országgyűlés elvileg ellenőrizhette volna őket a Fejedelmi Tanácson keresztül. MHHS XXXI. vagy az angol katolikus hitvallókat.25 A belpolitikai változások azonban nem kerülték el Erdélyt sem annak a három Báthorynak a kormányzása idején. aminek a fölismerését több nagy-vezíri jelentés is alátámasztja. ö. 29 . A kapcsolatok jellege más és más volt.) 102 -103. . az előzőeknél hatékonyabb ellenőrzést biztosítani maguknak. hogy az „absolutus princeps” esküdjék meg „az ország szabadságai és kiváltságai megtartására. o. I. Ez pedig ugyancsak megkérdőjelezte az ellenőrzés hatékonyságát! Van olyan vélemény. vessünk egy rövid pillantást erre a nem csak a magyar. de mind a rendek. de az uralkodói önkény éppen a tanácsosok közül szedte a legtöbb áldozatát. Medgyesen tartott országgyűlés története és törvénycikkei.. hogy a csataterekről Bécsbe menő magyar nemesek.. évi december 8-23. amikor feltételként szabták.O. o. amikor Erdély urai valamilyen okból elvesztették a Porta támogatását. ám mielőtt erről részletesebben is szó esne. hogy a szultánok szavatolták. akikkel Bocskai István a Habsburgudvarból történt hazatérése után összeköttetésbe került. k.) V. amikor csak tudták az erdélyi fejedelmek megoltalmazását mindenféle külső és belső támadással szemben. A rendek csak akkor próbálkozhattak hatékonyan akaratuk érvényesítésével. miszerint az erdélyi és a királyi magyarországi hatalmi viszonyok közti különbségek kialakulásában komoly szerepet kapott olyan szubjektív momentum is. Szilágyi Sándor: Az 1588.IX.

ellenségei és rágalmazói is akadtak szép számmal. 81. de irigyei.. de bátran nevezhető a török hódoltság-kora legnagyobb magyar politikusának és hadvezérének is. A tizenhatodik század közepi magyarországi és erdélyi feudális társadalmi hierarchiában a hatalmas Báthory-família a 19 vármegye területén szétszórt 4299 jobbágyportájával az első helyen állt gazdagság és hatalom tekintetében.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.0 30 . Azt azonban senki sem vitatta. aki Transsylvania fejedelmi széke mellé elnyerte a lengyel királyi trónt is. Európa akkor egyik legtekintélyesebb államának a fejeként nem csupán a lengyel és az orosz történelembe írta be a nevét máig hatóan. . mint az utókor történetírói. aki több száz leányt 26 Nagy L.sőt egyes tagjai esetében „hírhedetté” is vált családra. erdélyi vajdákat majd fejedelmeket adó családból a leghíresebb kétségtelenül az a somlyai Báthory István.” Az ekkor kapott címert leszármazottja Báthori Vid „három sárkányfogra változtatta. A főispánokat. főkapitányokat.írta a tizenhetedik században Bethlen Farkas erdélyi historikus. Mert Baltha gót nyelven merészt jelez [magyarul Báthor].vádak nem csak a család női tagjaira hulltak . hogy a családnak nem csak bámulói és hódolói.és az ecsedi ágakra bomló Báthory-családról.. A megalapozatlan .Erzsébetre.. ténelemben is elhíresült . országbírókat.. hogy kiemelkedő szerepet töltöttek be a magyar históriában.26 A somlyai. Ez a Báthoriak családja mindig a vitézség példáját mutatta Magyarország királyai mellett” . név szerint Mártontól származott a Báthornak nevezett Opus. A Báthoryak és udvaruk „E nnek a családnak az eredetét egyesek régebben Bathustól. Pannónia királyától vezették le.1994. akiktől az idők során a Bathok vagy Balthák származtak.néha a legképtelenebb . Ebből adódóan szinte törvényszerű. annak egyes tagjairól eltérően vélekedtek mind a kortársak. aki más hőstettein kívül Salamon király alatt háromszoros párviadalban tüntette ki magát.

akit három boszorkányperbe is fogtak.. fiatalságát. Lengyelországban ugyanis máig a legnagyobb királyaik közé sorolják. alakította ki. aki pedig pozitív szerepet játszott a Bocskai vezette mozgalomban is. mások szerint epilepsziában halálozott el. ráveti magát a saját árnyékuk!"27 Ilyen és ehhez hasonló elfogult véleményekkel kellett megküzdenie a Báthorycsaládnak a família fiági kihalásáig. s annak két testvére Boldizsár és András sem. akit ő jelölt először 1605-ben fejedelmi utódjának. Egyesek szerint vérbajban. évszázados tiszta vér romlik meg ereikben. nem beszélve a török ellen oly önfeláldozóan küzdő ecsedi Báthory István országbíróról. különösen Magyarországon. elődjének és éveken át urának János Zsigmondnak a kezdeményezését tovább folytatva. de a török hódoltság korának olyan magyar kiválóságára is. akikkel Bocskai István szintén kapcsolatba került: Kristóf a sógora. s mindaddig üldözték. ahol Bocskai is oly sok időt múlatott. amilyen István erdélyi fejedelem és lengyel király volt. amit árasztottak. S nem csupán Zsigmond fejedelemre .NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A BÁTHORYAK ÉS UDVARUK megöletett és annak vérében fürödve igyekezett megőrizni szépségét. valójában az 1571-ben megválasztott István fejedelem hozta létre. majd azt szolgáló intézmény volt. amíg minden vagyona nem lett a Bethlen-családé. Igaz. A Báthoryak híres erdélyi udvarát. Szerencsénk volt hogy voltak és szerencsénk volt hogy kihaltak. Ám még nála is mostohább elbírálásban. Akadtak. s lelkük mélyén kihamvad még az üszke is annak az erkölcsnek. A fejedelmi udvar ebben a korban általában a modern abszolutizmus létrejöttét elősegítő. vagy Zsófiára. holott a valóságban súlyos cukorbetegség és vesezsugor végzett vele. 31 . Annára. amit őshazájukból. amikből sokat átvett kritikátlanul az utókor is.Bocskai unkaöccsére . Bp. o. E fényre. [Svédországból] hoztak magukkal. 1908. és hálásan idézik emlékét Báthory Istvánnak. a „véres nagyasszonyra” . aki a huszadik század elején úgy fogalmazott a Báthory-családról: „Ha végig tekintünk e család földi pályáján. terheltek sorát látjuk elvonulni magunk előtt. Volt. akik „véreskezű zsarnok”nak. megítélésben részesül az a másik három Báthory. míg mások „nőgyűlölőnek” nevezték öt. 11 -12.hanem a férfitagokra is. A reneszánsz uralkodói központok többnyire egy-egy nagy egyéni- 17 Rexa Dezső: Nádasdy Ferencné Báthory Erzsébet.. Zsigmond az unokaöccse és Gábor.akinek a személye a későbbiekben bővebben tárgyalásra kerül. nem sok jó szót kap a magyar történetíróktól Gábor atyja István.

század végén.vagy inkább felette létező. hogy ez a folyamat többnyire éles összeütközések közepette ment végbe. mert számos más helyen is hasonló volt a helyzet. hogy annak a vára nagy és erős. noha kiválóan ismeri ezt a nyelvet is. németül sohasem. 1985. attól jelentős mértékben elkülönült szervezetnek számított. hozzátéve. „akik az ország eredetin nyelvén”. ség köré szerveződtek és függvényei voltak az adott uralkodó személyiségének.írja Klaniczay Tibor. (Az erdélyi fejedelmi udvar a XVI. másfelől a század elején humanisták gyülekezőhelyévé vált erdélyi püspöki rezidencia szellemiségéből. Egy olyan önálló zárt világ volt. In: Pallas magyar ivadékai. Izabella és János Zsigmond uralkodása óta felerősödött az idegen udvaroncok számának a növekedése. Gyulafehérvárról. s mellette sűrűn lakott mezőváros terül el. sőt túlsúlya. főként a tizenhatodik század utolsó negyedében a Báthoryak uralkodása idején. Maga az udvar a társadalom mellett . ami különben nem számított erdélyi sajátosságnak. amely Pierre Lescalopier francia királyi követ benyomásait tükrözi. Bp.. Egyfelől a Hunyadi Mátyás egykori reneszánsz környezetének a folytatására irányuló törekvésből. Báthory István fejedelem alattvalóival magyar vagy latin nyelven érintkezik. A Padovában tanult diplomata elmondja a székvárosról. hogy kisajátítsák maguknak az államot . 28 A Báthoryak erdélyi udvaráról a legkorábbi leírás 1574-ből való.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. amelynek a tagjai . A lakosok magyarok.Európában.arra törekedtek.élükön az uralkodóval . különösen kirívóan jelentkeztek a kibékíthetetlen ellentétek az erdélyi országrészben.) 32 . Az itteni fejedelmi udvar és annak légköre három összetevőből formálódott. és a mindezt átszövő magyar nagyúri udvarok patriarchálisabb légköréből. A be- 28 Klaniczay Tibor: Udvar és társadalom szembenállása Közép . magyarul beszélnek.0. 104 -124. de nem utolsósorban gazdagságának is.

Petru Cercel havasalföldi vajda titkára . hogy az erdélyi fejedelmi udvarban „igazi itáliai környezetben” otthonosan érezte magát. o. aki csak később tanult meg kitűnően ezen a nyelven. amelynek a sarkában egy itáliai zenekar játszott. A magyar urak most is sűrűn emelgették poharukat. 33 . A követ leírja naplójában. azt azonnal eltávolítják onnan. és dobok peregtek és a palota udvarán táborozó testőrök díszsortüzet lőttek. hogy a katolikus.tartózkodása idejére a követek részére fenntartott kényelmes házban szállásolták el öt. A fejedelem kedvtelése a sétalovaglás és a vadászat volt. pedig igen tetszetős. Mielőtt a kormányzó tanács tagjainak a társaságában helyet foglaló tízéves fejedelem elé került volna. s aki nem megfelelő.29. ami nagy kitüntetésnek számított és nem engedte meg. amely nyelven a környezetében lévő erdélyi urak is tudtak. trombiták harsonáztak. Báthory István szívélyesen fogadta őt. udvarnépe. akik a fogadások alkalmával „kedvünk keresése során jócskán leitták magukat”. Ott . négy további század erdélyiekből áll. hogy a szokásos előírás szerint kezet csókoljon neki.rajzol igen szemléletes képet. Latinul társalgott vele folyékonyan. A sok élmény és benyomás közepette is megemlítendőnek ítélte. Báthory Zsigmond udvaráról..NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A BÁTHORYAK ÉS UDVARUK mutatkozó fogadás után megmutatták a követnek a fejedelem gazdagságát és a nagy fegyvertárát. Lovascsapataihoz tartozik két-két lengyel lándzsás század. Lescalopier elmondja.” Rajtuk kívül ötszáz egyenruhás muskétás tartózkodik mindenkor a fejedelem környezetében. Ezeket havonta megszemlélik. 29 Pierre Lescalopier utazása Erdélybe (1574) Bp. előbb az ország báróinak és nemeseinek nagy sokasága üdvözölte őt. hogy „a fejedelem udvara jól rendezett. Számos erdélyi úrral alkalma nyílt hazája nyelvén beszélgetni. Amikor Zsigmond a szájához emelte a poharat. a fejedelmi palotába ötven testőr kísérte el. Ezen az 1582-ben vagy 1583-ban lezajló fogadáson a követ olaszul elmondott beszédét még tolmácsolták Zsigmondnak. Amikor tizenöt napi várakozás után kézhez kapta a fejedelem válaszát. ám a követnek megengedte a fejedelem. a genovai származású Franco Sivori . ahol Bocskai István a legtöbbet időzött. kezet nyújtott neki. török vazallus fejedelem országának a templomaiban a hívek így végzik be imádkozásaikat: „Pusztítsd el a pápa és a törökök zsarnokságát”. 74 -75. s titkárt és két nemest rendeltek „udvarlására”. hogy csak akkor igyék. 1982. ha kedve tartja. az ünnepélyes aktust négy órás bankett követte „egy olasz módon díszített” nagy teremben. Az épület előtt esténként a testőrség ezer tagja tartott díszfelvonulást.

Az olasz reneszánsz udvarokat utánozta a fejedelmi múzeum. a buzgó katolikus Báthory Kristóf akkor váradi főkapitány és a „nyakas kálvinista” Bocskai Erzsébet gyermekeként. Számos kortársi leírás egy korlátlan hatalomba beleszületett másodgenerációs. 108 . mindenféle ajándékokkal halmozta el őket. a filozófus és politikai író Gyulay Pál vetette papírra. Szamosközy 1977. 30 31 Klaniczay T. Báthory Zsigmond és kísérete a magas sziklák között kanyargó Aranyos-folyón ernyőkkel fedett tutajok hátán ereszkedett alá. Ennek ellenére .a beáramlásukat féltékenyen vigyázó Szamosközy István szerint . 1985. a legkényesebb ízlés sem találhatott kivetnivalót. egy tutaj-kirándulásról.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Onnan származott az udvaroncok nagy része is. „mindig csak olaszokkal vette körül magát. másokat komornyikjává tett.háborog a historikus .„mikor azonban külföldi követeket kellett fogadni. udvaroncoktól és más hízelgő alattvalóktól elkényeztetett . s puskaropogástól visszhangoztak a hegyek. mások szerint 1573-ban született. „Ilyen volt a magyar módra való szórakozás” . A boltíves termek falait jórészt velencei kárpitok. itáliai „képírók” freskói borították és díszítették.sőt elkapatott ifjú uralkodó képét vetíti elénk még a harminc esztendős Zsigmondról is.109. o. A nehéz faragott fabútorok nagy része is itáliai. akik . hegedűk és sípok szolgáltatták a zenét. Zsigmond palotája és környezete „egy darab Itália” volt Erdély zordon bércei között. Életpályájának vargabetűit sokan. Ismerünk egy szemléletes leírást 1592-ből is a fejedelmi udvar életének egyik epizódjáról. nem sokkal barbár meggyilkoltatása előtt. a könyvtár és a gazdag levéltár is. vagy ott tanult magyar mesterek kezemunkáját dicsérte. 57-61. Ezt Báthory István egykori titkára.m. amely vízi járműveken kocsik és lovak is voltak. o.fűzi a levél soraihoz Klaniczay Tibor . 34 . : i.ebből „a szedett-vedett olasz népségből egyeseket tanácsosai közzé iktatott. sokféleképpen igyekeztek magyarázni. Nagy jeges csöbrökben szállították a bort.” Az így megbírált fejedelem egyes források szerint 1572-ben.”30 Báthory Zsigmond udvara valóban hű képmása volt az olasz fejedelmi rezidenciáknak.„a legnemesebb nemzet szemét képviselői” voltak.

32 32 Bővebben I. 135-157.és árnyoldalait tükrözte fejedelmi udvara is. Nagy L. Utóbbiak közül a legmagasabb hatalmi polcra került a mindhalálig kálvinista nagybátyja. Egyéniségét. hogy csak azok jutottak udvarában jelentős pozíciókba.) 35 . igen olvasott. kedvét lelte a kegyetlenség látványában. lőtt célba.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A BÁTHORYAK ÉS UDVARUK Sokoldalú tehetsége. Bocskai István is. Ám sokszor hajlott a könnyelműségre. de az nem igaz. A rossz hírű Báthoryak. 1987. lovagolt. máskor fukarnak és kicsinyesnek.0. vívott. de maga is sokat színészkedett.0. Kiválóan beszélt több nyelven. 77-149. továbbá Bartók István: A gyulafehérvári fejedelmi udvar és az ifjú Báthory Zsigmond (In R Várkonyi Ágnes szerk.. Olykor nagyvonalúnak és nagylelkűnek mutatkozott.: Magyar reneszánsz udvari kultúra. kitűnő szónok is volt. Elnyertek ilyeneket magyarok méghozzá protestánsok . tanult embernek számított. nemcsak kedvelte a színházat. személyiségének fény. Az olaszokat valóban fölöttébb kedvelte. kitűnően sportolt.is Zsigmond minden katolikus hitbuzgalma ellenére. hogy lengyel király nagybátyjához hasonló formátumú uralkodó váljék belőle. számos adottsága szinte predesztinálta őt arra. Bp. említésre méltó zenei tehetséggel áldotta meg jó vagy balsorsa.

Ezek a Báthoryak . Bocskai első évei Erdélyben iksa császár és király magyar testőrírója 1576-os Erdélyben maradása után először csak ismerkedett az új környezettel. s gazdagsága mellett fényes karrier várt az egyházi pályára lépett . nem beszélve birtokai hozamáról és fejedelmi stalláriumairól. Ideje nagy részét Kismarján „múlatta”. Benda Kálmán szerint „ha István király hatalmas alakja háttérbe is szorította korábbi [tehát a Habsburg-udvarban születő] gondolatait. Fiatal kora ellenére bölcs megfontoltsággal fölismerte mindezt és éveken át csöndesen a háttérben húzódott meg hazatérte után. vagy hogy jelentősebb tényezője lett volna a krakkói udvarnak. Boldizsár. István és András . Boldizsár igazi oligarcha volt Erdélyben. Erzsébet nővérét. Mindketten király. de műveltebbek is voltak az ifjú Bocskai Istvánnál. hogy részt vett volna a király bármelyik hadjáratában. s még arra sincs egyértelmű bizonyíték. hogy más erdélyi kortársával együtt maga is megfordult Krakkóban. a familiáris kapcsolatok ápolása végett. és István váradi főkapitány is a második vagy harmadik embernek számított a hatalmi hierarchiában. Sógorának.valamint több erdélyi főúr mögött. Arra azonban nincs adat. Az az igazság.vagy harmadrangú személyiségnek számított ebben az időben még az erdélyi hatalmi hierarchiában is a királyjelölt Báthoryak Boldizsár és István . 1942. hogy Bocskai mikor volt utoljára István király krakkói udvarában.illetve fejedelemjelöltek voltak a lengyel uralkodó részéről. időnként meglátogatva a fejedelmi címet használó sógorát és annak feleségét. utolsó lengyel útjának tanulságai visszatérítették prágai élményeihez.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Erre szüksége is volt.Kristóf. hogy a király nevében regnáló Kristóffal való sógorsága ellenére másod. rendkívül műveit András bíborosra is. mint a király bátyjának a sógora. 33 Ebből a forráshivatkozás nélküli állításból nem derül ki. Kristófnak drága ékszerei mellett csupán az ezüstneműje két és félmázsányi volt. hiszen a só- M 33 Benda. hogy egyáltalán járt-e ott? Csak valószínűsíteni lehet.nem csak gazdagabbak és idősebbek. hatalmas magánhadsereggel. 21.o 36 . Hozzájuk képest Bocskai „szegénylegényének számított minden téren.

55-56. Akkor. 34 35 MHHD XIII. Kazát.nem vett részt a lengyel király hadakozásaiban. Ő többnyire inkább idős sógora és nővére környezetében „forgolódva” egyengette anyagi gyarapodásának és társadalmi előbbre jutásának az útját. nem sokat változtatott az sem. hogy a 23-24 éves Bocskai István .talán annak is a következményeként .NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI ELSŐ ÉVEI ERDÉLYBEN gorság ellenére még csak egy volt az erdélyi vagy partiumi jelentősebb birtokosok közül. k. elgyöngült s a senki által el nem kerülhető végső útra készülő sógora testamentuma révén. III.414. Kerekegyházát. a kisszerűséget. bizonyos feltételezések levonására késztet. Ha a hazai környezetet összehasonlította a Bécsben vagy Prágában látottakkal. mint például egykori tanulótársát Nádasdy Ferencet. István király Erdélyben centralizált államhatalom továbbfejlesztését szorgalmazta és az ehhez szükséges katonai erőt .elegendő anyagi bázis híján . Nevezetesen arra. o. k. 413 . noha fejedelemnek szólították. Károlyi Oklevéltár. vagy a későbbi sorsa alakulásában jelentős szerephez jutó Bethlen Gábort.felmentette minden adózási kötelezettség alól. ki azonnal megtetszik mihelyt dolgokról serio parancsolunk. Mindezek ellenére mind gazdagságban. mind hatalomban még mindig háttérben élt. a hatalmas Báthory-család árnyékában. 1581-ben került sor. o. Nem is eredmény nélkül fáradozott. amelynek az élén az Itáliában tanult.Gyapolt.a fegyveres jobbágyok nemessé tétele és az arra érdemesnek tartott székelyek szabadságának a visszaadása útján igyekezett biztosítani. Ezen.több ezer erdélyi és magyarországi osztályostársával ellentétben . tartásuk] semmi. 37 . A lényeges dolgokban a krakkói királyi udvarban döntöttek az ott működő Erdélyi Kancellária útján. akiket egy alkalommal így jellemzett: „tehetségek kevés. észre kellett vennie a provincializmust. hogy a későbbi katonai sikereivel európai hírnévre szert tevő férfiút ifjabb korában nem hevítették olyan harcias vágyak. Kismarját. hogy István fejedelem egyúttal egy jelentős középhatalomnak a királya is volt. csupán öccse első tisztviselőjének számított Erdélyben.hozzájárulhatott Bocskai nem sokkal ezután bekövetkező.i. Valójában nem sokra becsülte az erdélyi rendeket. Az. Első közéleti szereplésére hazatérte után öt esztendővel.”34 Kristóf is . Kerekít . A Bocskai nővére halálán elbúsult. további gyarapodást eredményező házasságkötéséhez is. voltok [t. műveit Kovacsóczy Farkas állott. hiszen 1579 februárjában Báthory Kristóf a Bocskai-birtokokat .35 Ez a jelentős anyagi előny mellett .

békesség idején és olyan kicsin házban [t. s 1583-ban fölmentette őket eddigi tisztségeikből.” [Ez az összeg természetesen évi javadalmazás volt. az idős. hogy így történt. aki főleg a ház ura körüli szolgálatot látja el. s a személyzet többi tagjára felügyel. amibe különben már akkor is sűrűn beleszólt.i. tapasztalt Kendi Sándor első tanácsos. Az ifjú fejedelem neveltetéséről személyesen kívánt gondoskodni. de az sem zárható ki. lovasra] és húsz darabontra legyen Kerekibe. hogy legyen hatszáz [mai vásárló értékben mintegy tízmillió] forint fizetése és bor hozzáakasztva méltóképpen. Személye 1583 elején került közelebbről István király látókörébe.kapott javadalmazásként. Innen befolyó jövedelmén túl személyére háromszáz forint fizetést mai vásárló értékben mintegy ötmillió forintot .] A király személyes rendelkezésén túl a javadalmazási összeg is bizonyítja a Bocskainak felajánlott tisztség súlyát és fontosságát. amikor Báthory Kristóf kinevezte öt a rendek és a király által elfogadott fejedelmi utód. Valójában rájuk hárult volna a kormányzás gondja is a gyermekfejedelem helyett.i. mert különben nem valószínű. Ebben az időben különben többnyire a partiumi birtokain tartózkodott. hogy ez nem más. A kormányzás élére ekkor egy Hármas Tanácsot állított . István király azonban nem volt megelégedve a testület tevékenységével. A testület élére a szintén Báthory rokon Csáki Dénes került. valamint 32 lovas tartására elegendő pénzt. hogy gondoskodjanak a nyolc évesen árván maradt Zsigmond neveltetéséről és biztosítsák utódlásának a zavartalanságát. végházban] elég tizenhat lovas és tizenhat gyalogos. Az erdélyi fejedelmi udvarban ez a tisztség más volt. Lehetséges. Ismerünk olyan egykorú adatot. hogy ő legyen az ifjú fejedelem belső komornyikja. Udvarnál személyére való fizetését öregbíccse meg kegyelmetek. Az volt a fő feladatuk. amikor még a „testamentumos urak” intézték az erdélyi dolgokat. pletykaszintű rágalma. amikor fölmerült az a gondolat. Hiszen pél- 38 . Kovacsóczy Farkas kancellár és Sombori László ítélőmester személyében. Mai értelmezés szerint az ezt az állást betöltő személy főleg arisztokrata családoknál rendszerint libériát viselő alkalmazott. hogy a király maga döntött volna a személy kiválasztásáról Ez alkalommal azt írta ebben az ügyben az erdélyi Hármas Tanács tagjainak: „Bochkai Estván fizetése superfluum [szükségtelen]. mint az öt valójában sohase kedvelő erdélyi nemesurak egyik. hogy harminckét lóra [t.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. miszerint az ifjú Bocskai István „testamentumos úr” korában hatalmaskodott némely fejedelmi tanácsosokkal szemben. a kiskorú Zsigmond mellé rendelt „testamentumos urak” egyikévé.

hanem unokaöccse neveléséről is. Pedig Zsigmond mellé olyan kell. Az utóbbi feladatot ugyanis a király parancsából két jezsuita oktató. ami a Hármas Tanács jelentéséből is kitűnik. magatartása minden jó erkölcsre. Zsigmond fejedelem] körül forgolódjék. hogy Bocskait mentesítsék a fejedelmi komornyiki tiszt alól. hogy a transzilvánikus triumvirek nem örültek annak. hogy nem volt könnyű Bocskai helyett megfelelő embert találni az udvarba. az ilyen embert viszont Erdélyben „nehéz megtalálni". jóllehet „egyéb nemzet közt közönséggel politicusb embereket találhatnánk. Annyi bizonyos. s a továbbiakban csupán a Nagykereki várában szolgáló katonák után járó hópénzt kapja. szava. Ám az sem zárható ki a lehetőségek közül. Leleszi János és Vásárhelyi Gergely látták el. kinek erkölcse. hogy egy partiumi .Báthory-rokon foglaljon el egy bizalmas tisztséget az udvarban és legyen közvetlen befolyása ifjú rokonára. Az a körülmény. tudományra és külső dolgokra való okosságra óránként való példa lenne”. hogynem a mi nemzetségünk közt”. tudós és expertus. Amint a lengyel király írta. hogy kicsinyellette ezt a tisztséget. gondolhattya Felséged mint lehessen mód az itt való szolgálathoz. nem érkezhetett. hogy Bochkai ur itt ő nagysága [t. a tízéves. hogy Bocskait valóban oly mértékben lefoglalta a házasságkötése és megnövekedett partiumi birtokainak az igazgatása. 39 .”.i. de az is elképzelhető. hogy tényleg nem volt érkezése a fejedelmi udvarban való „lebzselésre” ahol úgyis mások döntöttek nem csupán igazgatási kérdésekben.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI ELSŐ ÉVEI ERDÉLYBEN dául a Királyi Magyarországon a felső-magyarországi országos főkapitány ennek az összegnek mindössze a kétszeresét kapta. az erdélyiek idegent nehezen tűrnek meg maguk között. azelőtt is különb féle dolgai és kovákképpen az házasságra való gongyai miatt úgy mint kellett volna. s a komornyiki stallumot fordítsák „egyéb szükségre” Kérdéses persze. [szakértő] ember volna. unokaöccsére. ahhoz. Bocskai ennek ellenére „nem kapott” a felajánlott tiszten. amit a királynak küldtek 1583 végén: „Amint Felséged hatta és rendelte vala. és az komornik tisztiben is mint illik eljárjon . hallott. Azért azt javasolták a királynak. cselekedeti. hogy Bocskai vonakodásának és a tisztség alóli mentesítésének valóban csupán a házasságkötése volt-e az oka? Végeredményben Gyulafehérvárott lakva nős emberként is elláthatta volna a fejedelem körüli munkáját. „ki látott. s kívülük a Hármas Tanács tagjai és az udvarmester is beleszóltak a nevelésbe. Lehetséges. hogy a király még egy ideig való maradásra kérte Bocskait. Miután pedig immáron a király hozzájárulásával „az házasság meg lévén.”.tehát Erdélyben nem „törzsökös” .

noha korlátozatlan nagykorú . főrangú asszonyok akárhányszor mentek is férjhez. hogy nem az ö választottját. hogy a szintén a Partiumban birtokos Varkocs Miklósnak volt az ifjú özvegye és a tekintélyes birtokon kívül egy első házasságából származó fiúgyermeket. K. hogy akkor még fejedelmi udvari tisztségviselőként szüksége is volt az erdélyi fejedelmi címet haláláig viselő István király engedélyére. a leánvnevüket használták. 45 -46. a királyi titkárral is többszöri bécsi tartózkodása idején. s csak utána tették. fasc. Gábor és Anna atyjára .csupán a neve maradt meg Hagymássy Kataként. akár még tizenéves is lehetett az „özvegyasszony”.nevezetesen szintén Istvánra. .és talán atyjával. 127 . hanem szerelmi házasságot kötött Pelsöczi Bebek Zsuzsannával. 8-i lev. Hiszen egy Báthoryra .128. Rep. Bocskai István minden bizonnyal ifjú nejének miután a nemes lányok abban az időben 14 éves korukat betöltvén általában férjhez mentek. G. Az 1583-ban nőül vett aráról csupán annyit tudunk. o.nemesként nem lett volna köteles senkinek a beleegyezését kérni. 46. mert ebben az időben a nemesi. 195. Ezt nyilvánvalóan Báthory-rokonként tette és nagy valószínűség szerint személyesen. okt. Minden bizonnyal ö írta így a nevét.lt. Sulyok Krisztinának (MOL Eszterházy cs. hogy kinek a „hites felesége” vagy „meghagyott 36 L. ezzel is hangsúlyozva az előkelő családhoz való tartozását. egy svéd hercegnőt vette el. 40 .STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Györgyöt is magával hozta a második házasságába.huszonnégy évet betöltött . MHHD XLII. ha nem akarta elveszíteni annak a jóindulatát. 36 Hiszen Bocskai a király hozzájárulását kérte még a házasságkötéséhez is. hogy találkozott vele a krakkói királyi udvarban.. még Bocskai István 1583.azért neheztelt sokáig a király. Ez. hogy öt ilyennek tartotta. azt jelenti. Bár lehetséges. pedig azt erősíti meg.

de a gazdaság irányításában s olykor-olykor még hadakozásban is. divity [gazdagságban] Juno. aki hűséggel kitartott neje mellett annak 1604-ben bekövetkezett haláláig. u. Bp. második feleségét. módos özvegyet? Akárcsak azt.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI ELSŐ ÉVEI ERDÉLYBEN özvegye”. Ez persze történhetett amiatt. amiket Bocskai egyik kortársa így összegzett: az ideális nő legyen „virtute [jótulajdonságaiban] Minerva. vidámságot kedvelő ifjú Bocskai is tekintettel volt a választásnál nem csak a „móringra”. Bp. mint oly sok kortársnője. jókötésű. old. Ezen túl kevés adat maradt fenn róla. aki egy fél évvel később a végtisztességet adta meg ártatlanul fölkoncolt férje földi maradványainak (Nagy László :Kard és szerelem. hogy Bocskai anyagi megfontolásból vagy igaz szerelemből vette nőül az ifjú. Nehéz lenne megmondani.. tekintélyes partiumi latifundium gazdájává tette a férjet. tehát három évtizeden át. nemcsak a névviselés. hogy a menyecske mennyiben felelt meg azon követelményeknek. aki az asszony unokaöccse volt. 1982. 100. ) 41 . Az a tény. consors pulchre [szépségben] Venus”37. Ám az is lehetséges. Nagyasszonyainkról. Lásd még Takáts Sándor. hiába voltak többségükben „emancipáltak”. kevés nyomot hagytak maguk után. noha protestánsként bármikor el is válhatott volna tőle. A szomszéd birtokos ifjú özveggyel kötött frigye egy összefüggő. Török kori históriák. és még kevesebb a felnőtt kort. L. 37 Káthay Mihály 1606 tavaszán kelt levelében ilyen ideális házastársnak rajzolja meg Mágochy Margitot. Ez szintén ugyancsak általános dolog volt abban a korban. hogy a szebbik nemhez még halála előtt is igen vonzódó. ideje nagy részét a gazdaság irányításával és György fiának a nevelésével töltötte. csak azok közül mindegyik korán elhalálozott. hogy az asszonyka az első igen fiatalkori szülése után meddő maradt. „Szerelem nyugat és kelet határmezsgyéjén" vagy „Közerkölcsök Magyarországon" c. 5 -31. A rokonságban azonban inkább Margit néven ismerték őt. Nem maradt fenn olyan följegyzés. 1985. Csak feltételezhetjük.0. amint az a Bocskaiházaspárt később meglátogató Wathay Ferenc székesfehérvári vicekapitány följegyzéséből kitetszik. hogy az asszonyka a későbbiek során sem sokat forgolódott a gyulafehérvári udvarban. hogy szült gyermeket vagy gyermekeket második férjének is. de a külcsínre és a belbecsre is. arra utal. miszerint Hagymássy Kata asszonynak gyermeke szül etett volna Bocskaitól is. főúri kortársnőinek legtöbbjéről. (ln: Régi magyar nagyasszonyok. fejezeteket 35 -52. akárcsak nemesi. i. amikor az élve született gyermekeknek csak egy töredéke érte meg az egyéves.

Egyes külföldi kortársak és későbbi szerzők szerint hazánkban . Hasonlókat olvashatunk itt megforduló francia szerzőktől is. hogy miben is nyilvánult meg ez a nyugat-európainál gyakoribb tisztálkodás a férfiak esetében. amikor a szakállamat elberetválta. sár vagy gaz nem érte sohasem.arra. A tizenhatodik századtól rohamosan ritkulni kezdtek a korábbi. de orcámat. A Magyarországon átutazó vagy hosszabb ideig itt tartózkodó törökök is kiemelik a magyarok tisztaságát a Balkánon élő népekhez viszonyítva. mint a későbbi utódaik.” Nos. hogy nem mosták. A dermesztő hideget árasztó kőlapokkal borított padlózatot Európa-szerte télen szalmával. esetleg portrékat ábrázoló táblaképek jelentették. finomabb külföldi ruhaanyagok. Arról. nyáron. A reneszánsz fényűzést legtöbbjüknél még csak a festett falkárpitok. csupán általánosságokat ismerünk mind egykorú följegyzésekből és levelekből.igaz egy évszázaddal későbbről .elterjedt a gyakoribb tisztálkodás szokása. Nyugat-Európa a szó szoros értelmében „elkoszosodott”. ötvöstárgyak. A kényelmet és a higiéniát szolgáló berendezések megjelenése ugyan még váratott magára. Lábomat két hétben néha minden héten mosattam. kezeimet is gyakran. hogy ebben az időben miként „múlatta napjait” egy magyarországi vagy erdélyi birtokos nemes és hitvese. A korabeli főurak és gazdagabb nemesek . s az ugyancsak sűrűn hömpölygő kellemetlen testszagokat erős parfümökkel 42 . A testi tisztálkodási szokásokról eltérő adatokat ismerünk. csak ha valami por. „Ritkán feredtem. ékszerek. pedig finom szagos füvekkel hintették be. majd teljesen eltűntek. vagy későbbi írásokból.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. de világot járt gróf Bethlen Miklós önéletírásában némi támpontul szolgál . ebéd és vacsora után mindenkor és gyengén a szememet is hideg vízzel mostam. de már a tizenhatodik századi Magyarországon és Erdélyben is egyre általánosabbá vált a nők között a különféle piperecikkek használata a különböző felekezetekhez tartozó papok minden dörgedelme és rémisztgetése ellenére. még az ókori Rómától örökölt nyilvános fürdők. hanem a borbély hetenkint. ezek a tisztálkodási szokások mai szemmel nézve nem tűnnek különösebben fejlettnek! Nyugat-Európában azonban még rosszabb volt a helyzet.általában még egyszerűbb belső lakáskörülmények között éltek.akik közé Bocskai és felesége is tartoztak . Számat reggel.nem utolsó sorban török hatások nyomán . Az erdélyi. kivált hideg vízben. s bibliai vagy mitológiai jeleneteket. nagy visszafejlődés történt például az ókori római viszonyokhoz képest ezen a téren. A fejemet talán huszonöt esztendeje van.

A tánc fontosságát mutatja.” A híres Bornemisza Péter. Viszont „amelyik asszony táncol. Bp. csecsét mind talpát eltapogatja. [kiket pajkosnak is hívtak] csak úgy. száját. hogy az e korban élők azt és a zenét hasznos nevelő eszköznek is tekintették. táncnak is. orrát. gazdaság és kapitalizmus. 43 . mert szerinte „akik szerzik. A mulatságokról ezeket írja ízes megfogalmazásban a korszakot serényen „búvárló” Takáts Sándor tiszteletes úr: jámbor eleink táncoltak eleget úgy józan korukban. de azért szívesen láttak a változatosság kedvéért vándormuzsikusokat is.” Ezek a papi dörgedelmek azonban a leírások szerint pusztába kiáltott szók maradtak. s a háborús viszonyok állandósulása közepette az emberek minden papi tilalom ellenére egyre mohóbban kívánták üríteni az életöröm kelyhét.. A táncos kedvet nem csupán a „mennydörgés fiai”-nak is nevezett protestáns prédikátorok ostorozták. nemesi udvarok számos szokását. XV. közönséges kutakat mérgesítők [mérgezők].”. „a magyarországiak úgy eltanulták a szerelem vég- 38 Az általános helyzethez 1. Pázmány Péter a virágénekeket is kárhoztatta. mellyét. ott az asszony durcás. megmocskolja. mint a jókorbeli jámbor asszonyok.38 A főúri. és rútítja. A vigalmakban is szokás volt nemcsak poharat köszönteni valakire. amikor az ott lévők ugyancsak parlagi örömökre adják a fejüket. Bár a tehetősebbek saját zenészeket tartottak. A „romló országban” az élet egyre bizonytalanabbá vált.és KeletEurópában maradtak meg. gazdagabb nemesi otthonokban helye volt a gyakori vigalomnak.” A vigalmakban a házigazdára hárult a „táncosztó” tiszte. többek közt Fernand Braudel: Anyagi kultúra. Különösen ostorozta a „tapogató táncot”. A „feredőzés” Nyugaton még a magánházakban is inkább csak a gyógyítás egyik eszközeként létezett. Némely szerzők szerint a pusztító járványok és a rettegett szifilisz elkerülése miatt zárták be a közös nyilvános fürdőket. 1982. az asszonyok nemét. hanem a katolikus papok is. A táncos „mintegy Kain-szemmel pillogja a más feleségét. országos kerítők.XVIII. század. de táncot is járni azért. Táncoltak a pilleszívű lányok.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI ELSŐ ÉVEI ERDÉLYBEN igyekeztek kendőzni. amelyben a táncos a párjának „filét. egyik levelében. zenélésnek. amelyek csupán Közép. mint borittukban. Ahogyan Balassi Bálint írta a század nyolcvanas éveiben. Ha nincs tapogatás. „némi középkori ártatlansággal egybekötve”. „A táncos eszétől fordult ugráló bakkecskévé teszi magát. és úgy izgatja a sátán sok fertelmességre. „Porba pösölősdi” és hasonlók mellett „ezer bolondságot űznek”. Balassi Bálint nevelője kárhoztatta a főúri. akik éneklik a virágénekeket.

1886. . Bp. amikor az udvartól elvonulva „magánzóként” gazdálkodott a birtokain. egy Fogarasban a nagyhatalmú. száz . pedig 1588-ban érkezett el. Ott az a körülmény. amelynek a tanúsága szerint Toldy Borbála. ahol István főkapitány jelentős erők fölött rendelkezett. Ez az idő. A tiszttartók. 1986. Lassan két . és egy Váradon.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. de Bocskai úgy érezte. erőszakos Boldizsár birtokközpontjában.Nagy László: Régi erkölcsök. hogy neki csakis Zsigmond mellett lehet a helye. o. 39 Ilyen erkölcsi légkörben és szokások között élt. Bocskai István is. hogy „napra készen” tájékozott legyen az ott történtekről azon évek alatt is. 39 L. .. vagy az olaszok. ha a felesége mellett más segítsége is volt e munkákra.„udvar” alakult ki Erdélyben: egy Gyulafehérvárott Zsigmond körül. Azért a bihari nagybirtokos egyik szeme mindig Gyulafehérvárott volt. Boldizsár és István Lengyelországból haza kényszerültek Erdélybe. Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI -XVII. 122-142. Mindhárom „Báthory hatalmi központ" volt. amikor az erdélyi vezető rétegbe tartozók nagy része úgy látta jónak. hogy névlegesen a kiskorú fejedelem uralkodott.. 1915-1917. hogy nem tesznek túl rajtuk sem franciák. Rajzok a török világból I . hogy a tizenöt esztendős Zsigmondot nyilvánítsák nagykorúnak azon kikötéssel. sem a spanyolok.. katonáskodásban.mai értékben több mint egy milliónyi . amikor Zsigmond unokatestvérei. Bocskai István mintegy négy-öt esztendeig élt tisztes távolban a gyulafehérvári udvartól. Ezek csak fokozódtak a nagy király hirtelen halála után. házasodott és múlatta napjait az ifjú férj. régi emberek (kiadás alatt) 44 . Bp. A birtokügyek ágas-bogas rendezgetéséről ad számot többek között egy 1588 elején kelt levél. de valójában egész 1586 végéig István király szabta meg a dolgok menetét előbb a Hármas Tanács.k. Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában Bp. Bár nem vetette meg az élet mindennapi örömeinek az élvezetét. de a fő foglalatoskodása neki is a politizálásban. Minden bizonnyal birtokos társaihoz hasonlóan ő is sokat lovagolt. hogy tanácsosai beleegyezése nélkül semmit se tegyen.sőt három . vadászott és agarászott.III. ha az idő úgy hozza. Bp. zetének minden fortélyát. Nemeskürty István: Balassi Bálint. a közügyekkel való bajlódásban és nem utolsó sorban birtokai igazgatásában merült ki. sáfárok és udvarbírák elszámoltatása akkor is sok idejét vette igénybe. Pázmán Miklós özvegye. században.. majd rövid ideig Giczy János kormányzón keresztül kétségtelenül sok zavarnak és visszaélésnek vált a forrásává. 1978.forintot kapott Bocskaitól. Takáts Sándor. Vö.

s ez a viszálykodás. Az erdélyi trónra pályázott ugyan a Lengyelországban hoppon maradt Báthory Boldizsár is. Akaratuk keresztülvitelének az első próbája a jezsuiták Erdélyből történő kitiltásának a kikényszerítése volt.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN VÉRES BELVISZÁLYOK FORGATAGÁBAN Érthetően a nagykorúsítást kívánók közé tartozott maga Bocskai István. Valóban „absolutus princeps”-ként kezdett viselkedni. de a többség inkább Zsigmond idő előtti nagykorúsítása mellett voksolt.40 A 40 Szilágyi Sándor: Rajzok és tanulmányok. s egyedül gyakorolta a főhatalmat. elfajult. Zsigmond mellé rendeltek egyes források szerint három.olvashatjuk a kortárs és jól értesült Szamosközynél.még Boldizsár is hátsó szándékoktól nem mentesen . a fejedelem nagybátyja is. mások szerint négy főből álló tanácsadó testületet azzal a céllal. Eredetileg ugyanis a rendek azt írták „az articulusba”. Ebben egyetértett a Báthory-klán . Ez volt a záloga annak. I. a szó szoros értelmében. hogy a medgyesi gyűlés nagykorúsítsa. Bp. akit könnyebben kézben tarthatónak gondoltak az indulatos és gőgös Boldizsárnál. 45 . mind Giczy kormányzó működésével s szerette volna ha. mert még „illendő ideje ahhoz nem volna”. legalább is utólagosan. A fiatal fejedelem azonban hívei várakozása ellenére rövid idő multán félretolta útjából a tanácsadókat. hogy azokkal együtt kormányozzon. később csak erősödött. hogy „absolutus princeps [teljes. Véres belviszályok forgatagában z 1588 végén ülésező erdélyi országgyűlés hatalmi csoportok összeütközésének színterévé vált. 1875. „hogy az articulusoknak egynéhány cikkelyét megváltoztatják és Zsigmondot absulutus princepsnek írják” . amibe a különben buzgó katolikus Zsigmond kénytelen volt belemenni. k.. egy kézbe kerül a kormányzás. A rendek többsége elégedetlen volt mind a korábbi Hármas Tanács. Ám a gyűlés szétoszlása után Zsigmond hívei úgy döntöttek. „absolutus princeps”-nek ismerve el őt. korlátlan jogú] ne legyen.és természetesen Bocskai István is.

még a nyolcvanas évek végén is „szegénylegényének számított az erős várakkal és hatalmas földbirtokokkal. kastéllyal vagy várral. de a Báthory-klán befolyása a kilencvenes évek legelején így is megdönthetetlennek látszott Erdélyben. amelyben a fejedelem neki ajándékozta Sülház pusztát a nagykereki vár tartományaként. Azoknak a hatalmi pozícióját erősítette mostohaapjuknak. Erről szólva Benda Kálmán úgy jellemzi Bocskait. 46 . Jóllehet a frigy. Bocskai még nem játszott fő szerepet sem az országgyűlési tárgyalásokon. 22.a. sem a fejedelem döntéshozatalában. o. október 27-én kelt adománylevél. V. amit közvetetten bizonyít az az 1589. 27. Titkon természetesen Zsigmondot támogatta nagyhatalmú rokonaival szemben is. 660 -663. latifundiumokkal rendelkező. a szigetvári katonából erdélyi fejedelmi tanácsossá és főispánná előlépett Iffju Jánosnak a gazdagsága és tekintélye is.. aki kezdetben a nem éppen nagy terjedelmű bihari jószágait szinte évről évre növelte egy-egy faluval.o. 1942. s két kulcsfontosságú országos katonai tisztséget birtokló Báthory-unokatestvérekhez képest. 41 41 Benda. Annak leányát Iffju Katát 1590 -ben férjhez is akarták adni az ekkor tizenhét esztendős Zsigmond fejedelemhez. 1982. különböző okok miatt nem jött létre. hogy ezzel még szorosabban magukhoz láncolják őt. hogy kortársaihoz hasonlóan maga is nagy vagyonszerző volt. Nagy L.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Ám minden szorgos birtokszerzése ellenére.

arra törekedett. hiszen a Báthoryak hatalmi gyarapodása áttételesen. Két év múlva már az övé volt a legszebb magánpalota Gyulafehérvárott. Boldizsárt. rendkívül jó eszű ifjú karrierje 1590-ben kezdődött a fejedelmi udvarban. noha minden bizonnyal nem örült ennek. A román jobbágy szülők gyermekéből az erdélyi kancellári méltóságra emelkedő Jósika István. ahol rövid idő alatt az uralkodó bizalmasa lett. hogy a rendek előtt a családhoz való tartozását hangsúlyozza. Ami érthető is. közvetetten az ő személyes presztízsét is növelte. Az ugyan dúlva-fúlva kiállt vele. de amikor beérte. A katolizált és elmagyarosodott. eredetileg Boldizsár fogarasi udvarában nevelkedett és innen került Zsigmond környezetébe. megszégyenítette őt. amikor egy fejedelmi lovagi játékon Jósika Zsigmond biztatására futóversenyre hívta ki egykori urát. a kor egyik leghíresebb lovasát. a neves erdélyi arisztokrata család megalapítója. Különben is akadt helyette két olyan személy. Sőt. Erre Zsigmond sértődötten felpattanva odahagyta a lovagi játék 47 . de „óvatos duhaj”-ként tartózkodott attól. aki az unokatestvérek befolyása ellen munkálkodjék a fejedelemnél: Jósika István kancellár és Alfonso Carillo jezsuita atya.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN VÉRES BELVISZÁLYOK FORGATAGÁBAN Bocskai. hogy bármiben is ujjat húzzon velük. A szédítő emelkedés talán ez év tavaszán indult el.

hiszen 1591 óta már hadüzenet nélkül is folyt a Portával a később „tizenötéves háború”-nak nevezett küzdelem. Kővári. majd a fejedelem hiúságát kihasználva elérte. o. ő a fejedelem magánpapjaként tartózkodott Gyulahérvárott. 48 . Jósika 1592-ben már Velencében képviselte a fejedelmet. hogy Zsigmond egy Habsburg főhercegnő kezének elnyerése fejében késznek mutatkozzék a Portával való szakításra és a törökellenes keresztény táborhoz való csatlakozásra. 57-60. színterét. Jósika már csak saját biztonsága érdekében is azon fáradozott. akit a protestáns Szamosközy „rendkívül bölcs és sok tudománnyal ékes” férfiúnak nevezett. o. hogy „barátságának és jóindulatának minél bőségesebb szolgálatokkal való biztosítását mindenki szerencséjének tartotta” .42 42 Szamosközy. 39. Erre Zsigmond mustrát rendelt el és a nyarat hadgyakorlatokkal töltötte. Azon fáradozott. s ha lehet. hagyományos Habsburg-ellenes és törökhöz igazodó politikai vonaltól és átállítsa az ellenkező oldalra.írja Szamosközy. Céljai érdekében Carillo minden eszközt igénybe vett. hogy 500 lovasból és 200 gyalogosból álló dandárával unokaöccse ellen vonul. hogy a két Báthory-unokatestvér hatalmi pozícióját meggyengítse. hanem Jósika segítségével maga igazgatta az udvart. semmivé tegye. Gálfy János és a tudós Gyulay Pál. k. S bár a háttérbe húzódott.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. akinek a helyét Zsigmond nem töltötte be. A kiéleződött helyzetben Boldizsár fogarasi vártartományába vonult. ekkor egybe esett a magyar nemzeti érdekekkel is. 1977. Az összecsapás egyelőre elmaradt. Gálfy főudvarmester is volt. s ekkorra már olyan személlyé vált. Előbb Boldizsár erdélyi trónigényének hangoztatásával éket vert Zsigmond és unokatestvérei közé. Miután a jezsuitákat kitiltották Erdélyből. Ebben segítségére volt az az Alfonso Carillo jezsuita atya. hogy a katolikus kereszténység egyetemes érdekeire hivatkozva eltérítse őt az eddigi. s olyan hírek kezdtek terjedni. Ez különben. de a viszálynak áldozatul esett két bűnbaknak megtett fejedelmi tanácsos. IV. de egyre nagyobb befolyással volt a huszadik életévéhez közeledő ifjú uralkodóra.

akiket közelebbről érintett „magyar véreik” pusztulása. különböző indítékoktól vezérelve katolikus voltuk ellenére a régi állapotok fenntartása mellett kardoskodtak. sőt késznek mutatkoztak a törököt segíteni akár katonasággal is. Álláspontjuk szerint Erdélynek a Porta oldalán kell maradnia mindaddig. mint a „törökösök” között többségükben a Partiumban birtokos urakból. vagy „törökösök”-nek nevezett erdélyi főurak és nemesek valójában ugyanúgy gyűlölték a török uralmat.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN VÉRES BELVISZÁLYOK. FORGATAGÁBAN A „Báthory-klán” tagjai. Azonban a kivárás mellett voksolva nem akarták meghallani „magyarországi véreik” segélykiáltását. A „török pártiak”-nak. Velük egy véleményen voltak még a székely tömegek is. s a fejedelemség nyugati végein katonáskodókból kerültek ki. amíg be nem következik a török kiűzése Magyarország területéről. mint a velük szembenálló „németesek”. Az erőviszonyok a két tábor között 1594 nyaráig kiegyenlítettek voltak. sőt egészen az ekkor bekövetke- 49 . A velük szemben álló „németesek” vagy „háborús pártiak” akik között ugyanúgy voltak protestánsok és katolikusok. akiket a Moldvából érkező török-tatár betörések sújtottak és emellett egy törökellenes háborútól remélhették régi szabadságuk visszanyerését. támogatva sok protestáns erdélyi osztályos társuktól is.

STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Emiatt kapta meg 1592 tavaszán a 43 44 Erről bővebben. a török ellen fordulásban. 0 50 . Ezúton ugyanis fölébe kerekedhetett a Báthory-unokatestvéreknek. hogy Bocskai 1605 őszén visszatekintve így is látta a több mint egy évtizeddel azelőtt történteket. hogy támogassa unokaöccse politikai irányváltoztatását. hogy akkor. Mintegy másfél évtizeddel később. Lelkében bizonyára még éltek és munkáltak a Habsburg-udvarban szerzett benyomások. ző véres fordulatig a „törökösök” rendelkeztek hatalmi túlsúllyal. a híres-nevezetes rákosmezei tanácskozáson a gyökeresen megváltozott viszonyok között azt hozta föl magamentésére a nagyvezérnek: „annak idején [a kilencvenes évek elején]. de egyéni érdekei is azt diktálták. akik megelőzték őt minden téren. aki akkor még fiatal volt és kora miatt helytelenül ítélte meg mind a maga mind az övéi sorsát és rábízta magát a Római Birodalomra” – olvashatjuk Bocatius János kassai főbíró följegyzésében. s Carilloval és Jósikával együtt ő is a török ellen fordulásra ösztönözte Zsigmondot. 1986. Az azonban bizonyos. a körülmények és alárendelt helyzete miatt kényszerült Báthory Zsigmonddal egyetérteni. Bocatius.i. 79. a kilencvenes évek elején nem ez volt a véleménye. t. sőt még az sincs kizárva.44 Ez az utólagos mentegetőzés az adott körülmények között érthető. részletes forráshivatkozásokkal Nagy L.43 A Partiumban birtokos Bocskai István az első pillanatoktól kezdve a „háborús pártiak” oldalán állt és a vallási különbözőség ellenére Carillo atyával tartott. 1982.

Szigorú fejedelmi utasítás rendelte el „minden hozzánk tartozóknak lovagoknak és gyalogoknak a várban. Sarkad és Bély várak helyőrsége és neki kellett állandó harckészültségben tartani Bihar . hogy nem csak Váradon.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A VÁRADI FŐKAPITÁNY leváltott Báthory István hatalmi posztját. vagy ha a hadizsákmány elosztásáról rendelkezik. illetve zsoldba fogadásával jelentékenyen növelni lehetett. ő a felelős azért „hogy a várnak és az helynek . ezért annak őrzésére és oltalmazására „ő maga éjjel-nappal reá vigyázzon és teljes erejét tehetségét annak őrzésére és megtartására fordítsa” s úgy távozzon el onnan „hogy arra való gondviselésének szünete lehetne.vármegyének és Várad városának a katonaságát is.” Kötelmeit azonban nem csupán ez a kinevező okirat tartalmazta. Ám neki kellett gondoskodni arról is. a városnak semmi fogyatkozása ne essék”. hogy a főkapitánynak minden időben készségesen engedelmeskedjenek. közönséggel. hogy a váradi főkapitány parancsnoksága alá tartozó Zsáka. hogy „minden időben és szükséghez képest valahol kívántatik az szolgálatra elegen lehessenek. A váradi főkapitány harmincöt esztendős Bocskai István 1592. ha az mustrát . de ezt szüksége esetén különböző kontingensek mozgósításával.t.” Váradi főkapitányi kötelmei közé tartozott. Azokból megtudható. Bajom. a váradi főkapitányságot. Akkor is. városban lakozóknak hadnagyoknak.hadiszemlét . hogy a vár őrségét készületben tartsa. bíráknak. pedig mindenkinek”. A sorokat olvasva megtudhatta. amivel az egyik Báthoryrokonból a fejedelemség három vezető hatalmi állása egyikének a birtokosává vált. i. A hatáskörébe utalt fegyveresek összlétszáma mintegy háromezer katona volt.rendel el a fegyverfogásra kötelezetteknek. de az ahhoz tartozó más várakban is mindenkor legyen legalább fél esztendő- A 51 . május l-jén vette kézhez a kinevező okiratot a gyulafehérvári fejedelmi palotában. hanem korábbi fejedelmi rendelkezések is.

0. s általában Keletre. TT 1882. helyzetekben.Gábor és Anna apja . Nagy megvívott tornák. bárány. véres tusák. 46 Nagy László: Váradi csillagok ragyogása (In: Kard és szerelem. havi 150 forint ötven testőrlovas tartására. amelyekben most vadnak megtartsa. 1985. amely igazán a vérnek városa. Hársak illata és gesztenyék színe. 369. lótakarmány. De Magyarvár mégis augusztusban legszebb."46 45 Szamosközy 1977. azon móddal és állapottal. Sibrik István. 137-140. 200 forintnyi árpa . s ahol Szent László óta emberek és fajták nagyon összevissza ölelkeztek. o. Báthory Kristóf Bocskai sógora. 581-582.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.) 52 . hogy az emberek megbolondulva néznek Erdély felé. Giczy János. bor. honnan a nap is jönni szokott. miért volt ez a város oly becses és jó.”45 Az elődök csekély kivétellel ugyancsak gazdag. készülő viadalmak halálos fellegei fellegeznek a város fölött a tisztes augusztusi mennybolton. azonképp asztala az várban lészen. Bihar vármegye főispánjaként ő szolgáltatott igazságot peres ügyekben s neki kellett biztosítania a törvényességet az egész vármegye területén. Furcsa városban. EOE III 406-409.a későbbi fejedelem és lengyel király -. éjszakánként. Magyarvár-nak nevezve a várost. Magáról Váradról századokkal később így áradozott az ott újságíróskodó Ady Endre. hogy érte nem csupán Sztambul és Bécs vitázott. re való élelmiszertartalék. o... a fényes hold segedelmével a Tábor hegy tetejéről nézve. s kötelmei közé tartozott a nyugati irányú hírszerzés és kémelhárítás megszervezése is. Saját jövedelme a kinevező okirat tanúsága szerint havi száz forint -mai vásárló értékben mintegy kétmillió .. hosszú Sugárfolyó völgyén jönne ide e furcsa.a személyére. 1942. Ugyanakkor gondoskodjon a fejedelmet illető jövedelmek behajtatásáról is. „Májusban olyan szép szokott lenni Magyarvár. zab. Mindezek záradékaként: „Miképpen lakása. az mint az azelőtt való kapitányok idejében volt. előkelő főurak voltak: Báthory István .. o. Mindezeken felül Zsigmond fejedelem szigorúan a lelkére kötötte a kálvinista Bocskainak. Ilyenkor érti meg az ember. hogy „a katholikus keresztényeket az ő helyekben . Bp.23-31. Benda. o. minden mintha kígyózó. nagyon furcsa városba. Ez a tisztség azonban nem csupán katonai teendőket rótt a viselőjére. mindenek ellen megoltalmazza”. majd ismét egy Báthory István . évi 1000 forint értékű búza .akit Bocskai váltott fel ebben a tisztében.

Ebben az időben már fölöttébb fontos gazdasági. hiszen a fejedelmeknek engedelmeskedő Partium központja. s a környék bővelkedett szántóföldekben és termő szőlőkben is. asszonyai gyönyörű szépek. „akit a papok szavazó testülete a szentség méltóságával tisztelt meg és az égiek sorába iktatott. Szamosközy elmondja. de hogy miként láthatta Bocskai István váradi főkapitány ténykedése jövendő színhelyét. Noha kívül feküdt a középkori erdélyi vajdaság ölelésén.” A város polgárainak erkölcsi méltósága nem maradt el egyetlen magyarországi vagy erdélyi lakó mögött sem. hogy azt a hagyomány szerint a megboldogult László magyar király alapította. E bőség folytán a város polgárai „emberségesek.” A várostól ötezer lépésnyire gyógyító hőforrások fakadtak. társadalmi és politikai központ volt a Sebes-Körös partján elterülő vár és város. értelmesek és mozgéko nyak. mintegy fővárosa volt.47 Így 53 . mégis szervesen az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A VÁRADI FŐKAPITÁNY látta a Bocskait oly nagyra értékelő költő Váradot. arról legrészletesebben Szamosközy leírásából értesülhetünk.

Bihar-vármegye. Olyanokat. a török elleni háborúra történő bekapcsolódásig ennek a fontos tisztségnek az ellátása nem is kívánt különösebb harci tapasztalatokat és katonai ismereteket. 1962. 54 . Bp. Igaz.vagy sárkányfog. azért idézett sorai nem tekinthetők teljesen megalapozatlannak. A kortársak közül akadtak olyanok. mint katonai posztnak. közülük az Aranyos-bástyán a Báthoryak családi címere díszelgett: az aranyozott hármas farkas. A város közepén emelkedett az árokkal védett vár. Zsigmondnak az volt a fontos. akire bizton számíthatott.”48 Jóllehet Istvánffy személyes ellenszenvvel viseltetett iránta. k. 406. de azok is inkább elméletiek voltak és nem biztosították a magasabb katonai tisztség ellátásához szükséges tapasztalatokat. amilyeneket a váradi főkapitányi tisztség ellátása megkívánt volna. nagy gondot fordítottak erősítésére. 48 Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. A váron belül helyezkedett el a palotának nevezett főkapitányi rezidencia. Öt bástya szolgálta a védelmet. katonai dolgokban nem sokat forgódott partiumi birtokos alkalmasságát a reá háruló feladatok ellátásában. ahol a vár. még: Nagy László: Várad szerepe a Partium és Erdély életében a 16-17. a város.. János Zsigmond. hanem azért mert mint Zsigmond anyai nagybátyja. Közéjük tartozott az őt személyesen ismerő Istvánffy Miklós humanista történetíró és politikus. Studia Agriensis 14. sőt az egész Partium ura székelt: 1592. Eger. hogy Várad és a Partium élére 47 Szamosközy. amely egyben most Bocskai és felesége lakhelyéül is szolgált. mint egykor tanulótársainak Nádasdy Ferencnek és barátainak. aki szerint Bocskai a vezető katonai tisztséget még 1595-ben is nem annyira „vitézségével vagy haditetteivel érdemelte ki. században. akik közül sokan Báthory István híres. majd Báthory István és az őket követő erdélyi vezetők. Bocskai nem vett részt ezekben a háborúkban és erdélyi létére nem voltak olyan harci lehetőségei sem. mert ott volt olyan képzett vicekapitány. o L. vele rokonságban állott. akárcsak a főkapitányok. Állása különösen az elején inkább számított bizalmi és politikai. 1977. Az erődítményt tágas és szilárd bástyái tették szinte bevehetetlenné.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Váradi főkapitányi kinevezése előtt katonai ismereteket csak a Habsburgudvarban szerezhetett. május l-jétől Kismarjai Bocskai István főkapitány és fejedelmi tanácsúr. győzelmes oroszországi hadjárataiban szereztek komoly harci tapasztalatokat és gyakorolták a hadvezetés tudományát. Erdélyben ugyanis valóban voltak Bocskainál képzettebb katonai vezetők. mint például Király György. Többek között azért sem. 1993. 137-140. akik kétségbe vonták az ekkor harmincöt éves. o.

pedig ilyen volt. Három hónapig vendégeskedett náluk. 542.akit még sohasem látott . hogy Bocskai összehozta őt a fejedelemmel is titkos tárgyalásra.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A VÁRADI FŐKAPITÁNY olyan személy kerüljön. érdekes epizód maradt fenn Wathay Ferenc székesfehérvári vicekapitány már idézett 1593-as beszámolójában. A műveit és sok csatát látott székesfehérvári vicekapitány nyilván szemléletes képet tárt rokona elé a magyarországiak végveszélybe kerüléséről. mert nénjét. akik minden áron meg akarták tartani Erdélyt a régi állapotában és készek voltak még az ország haderejét is felültetni az oszmánok megsegítésére! 49 Wathay Ferenc 1593-as beszámolóját 1. Arról. akire bizton számíthat az elkövetkező „spitzes” helyzetben. s mikor a megbízatását elintézte „Bocskai István és feleségétül megajándékoztattam volna gyöngéden". Hagymássy Margitot . hogy a tájékoztatáson túl rokoni kapcsolatait is felhasználva hangolja a váradi főkapitányt Erdély mielőbbi politikai irányváltoztatásának elősegítésére. de annak komoly ellenzői voltak még a fejedelmi udvarban is. 1. de valószínű. nehogy idő előtt a Porta. k. Szívesen tett eleget a megbízatásnak. vagy a szultán szekerét toló „törökös” urak tudomására jussanak a dolgok! Azokéra. o. mert ő ugyan szívvel-lélekkel támogatta unokaöccse politikai terveit.szerette volna köszönteni. Elmondja. hogy a „király-képe” őt küldte Bocskaihoz „néminemű dolog” megtárgyalása végett. Wathay nem ír róla. amin Erdély mielőbbi hadba lépése sokat segíthetne. hogy hogyan élt az első időkben Váradon. Ezért a titkolózásra szükség volt. Azért ilyenre. 55 . A nagybátyja. RMKT.49 Az 1593-as megbízatás nyilvánvalóan az immáron nyíltan kirobbant törökellenes háborúval volt kapcsolatos és Wathaynak az volt a feladata. Nagykerekiben és Váradon s Bocskai és neje „atyafiságosképpen fogadván szeretettel látnak”. Látogatást tett Székelyhidán.

Benda Kálmán többször idézett munkájában az olvasható Bocskai életének erről a szakaszáról. Bocskai 1605. 90. Ennek érdekében túltette magát azon is. k. ápr. 29-i levelével. 56 . hogy a nagyúrrá és Bihar vármegye legnagyobb birtokosává lett váradi főkapitány azok közé a magyar nagybirtokosok közé tarto50 MTT XIX. lt. ami ellen. a homo. pedig a kálvinista papok oly keményen felléptek.50 Mások viszont arra utaltak.nagy vagyoni és hatalmi gyarapodást ígért neki és ezért szegődött unokaöccse és a törökellenes harc ügyének szilárd támaszává. hogy megbotránkozzék a fejedelmi udvarban elharapózott „olasz szokások" vagy más néven a „török módon élés”.és biszekszualitás légkörén. o. fasc.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. miszerint 1604-ben: „Ő Felsége álgyúival és éles kardjával kellett a szó szoros értelmében „elkergetni” a Habsburg uralkodó hűsége mellől. hogy a politikai irányváltás -ami együtt járt a „törökösök” bukásával . hogy a haláláig kálvinista és ízig-vérig magyar érzelmű Bocskai István a kilencvenes évek elején miként válhatott annak a politikának az egyik fő támogatójává. Hivatkoztak Bocskai későbbi nyilatkozatára. MOL Thurzó cs. Régen is és később is sokan felvetették. ö. 102. V. akik a Habsburg-udvarban eltöltött évek hatását látták ebben. amelynek a fő szószólója a jezsuita Carillo atya volt? Akadtak.

hogy több ok együttes hatása tette öt a törökellenes harc hívévé. akik vagyonukat. a nemzet javára igyekeztek hasznosítani. Bp. hogy nem bi-. amikor e korszak olyan kiemelkedő alkotói. Erőss László: Furcsa párok. 1942. kialakult szokásrendszerével szemben.különösen háborús. Michelangelo és mások „valamennyien” vállalták művészetük ihletőjeként a fiúszerelmet. Jósika és sokan mások a várkapitányok közül is képviseltek.51 Ez. 1988. pedig ekkor a törökellenes harcba való bekapcsolódást követelte meg minden így érzőtől és gondolkodótól. Beilleszkedett ő is azon magyar urak közé. hogy a homoszexualitás egyike lehet az elfogadott viselkedési modelleknek. hanem az ország. hanem homoszexuális. hatalmukat nem csupán a maguk. külföldi példák utánzása és „hazai hagyományok ápolása” töltötte ki az életét. 44-46. 57 . az 1593-at követő évtizedben. Bocskai magatartás-motívumainak a pontos felderítése immáron több mint négyszáz év távlatából a lehetetlenséggel határosnak tűnik! A legvalószínűbbnek látszik az. Véleményem szerint ez határozta meg döntő mértékben gondolkodását és tetteit. amit Zsigmond.52 Bocskai. o.és Zsigmond maga is csak a nászéjszakáján döbbent rá. aki nem csak Bécsben vagy Prágában de máshol is találkozott ilyen jelenségekkel. Akkor. Hiszen a reneszánsz idején fedezték fel Európa-szerte újból. Hiszen az utókori hiedelmekkel ellentétben e kor magyar reneszánsz főurai között ugyancsak elterjedt a biszekszualitás .NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A VÁRADI FŐKAPITÁNY zott. Ez különben nem volt valamiféle magyar sajátosság. de ezekben a vészterhes esztendőkben nem is erre volt elsősorban szükség. tudományos időtöltés és birtokokért való pereskedés. Carillo. minden bizonnyal nem csinált magának különösebb gondot abból. akiknek „csillogó hedonizmus” és a török elleni harci készülődés. szertartásos udvari ünnepségek és gátlástalan mulatozás. Ennél sokkal fontosabb volt maga az ügy. Leonardo da Vinci. Ez elnyomta benne a vallási ellenérzéseket . hanem a kardvonásra és az élet-halál harc vállalására a „kontyos” török ellen. mint Erasmus.már ha voltak egyáltalán ilyenek a meglehetősen toleráns férfiúban. o. Ő legfeljebb a tudományok ápolásában nem „serénykedett”. Akárcsak az esetleges idegenkedést unokaöccse udvarának sajátos légkörével. nőínséges időkben . 51 52 Benda. 32-128. amikor tudomására jutott unokaöccsének pederaszta volta.

amelyekben Bocskai is tevékeny.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. sőt vezető szerepet vállalt! 58 . ugyancsak véres jeleneteknek kellett lejátszódniuk. Ám amíg erre Erdélyben sor kerülhetett.

s ezeket „a valóság szerint megírd és bejelentsd.0. Ezt követte az az 1593.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A TÖRÖK HÁBORÚ ERDÉLYI VISSZHANGJA ZORD IDŐK „TÜNDÉRORSZÁGBAN” A török háború erdélyi visszhangja hivatalosan 1593-ban . hogy a bécsi királynak. 175. amit a boszniai beglerbég megkísérelt elfoglalni.81. hogy a fejedelem tudakolja meg azt is: Rudolf „miféle készületeket” vagyis hadi előkészületeket . 1914.de valójában az 1591-es horvátországi harcokkal kezdődő újabb török agresszióról az erdélyiek nem csak a váradi főkapitány hírszerző hálózatán. de „hűbéruruktól” III. gonosz szándékát és terveit beavatott egyéntől kikémleljed!” Elrendelte. Ennek érdekében „megparancsolom. 51 . és tervezgetése van”. majd a török hajóhad számára szükséges felszerelések beszerzésére.tesz.Krcsamárik János – Szekfű Gyula szerk: Török-magyar oklevéltár. s az adót és „más járulékokat” idejében elküldje a Portára. Bp. Sikertelenségét Szinán pasa az idős nagyvezér 1593 őszén nyílt támadással kívánta megbosszulni. arra hivatkozva: „Tudomásomra jutott. Murád szultántól is. Zsigmondot. 1982. [t.” Fokozottan vigyázzon „az erdélyi vilajetre”. mert a szultánok a császári címet egyedül maguknak sajátították ki alattvaló embereivel valami tanácskozása. április 25-én kelt rendelkezés. a győzelmes hadjáratra vonatkozó ügyekben s a szükséges dolgok és teendők elvégzésében minden igyekezetedet fejtsd ki.”53 A háború valójában a sziszeki vár ostromával kezdődött. Rudolfnak]. A „fényesarcú padisah” 1591. Továbbá Thallóczy Lajos .179. június 8-án hírszerzésre szólította fel vazallusát. hogy az említett bécsi királynak intézkedéseit. o. i. amiről közelebbi értesüléseket akar szerezni. 59 .. vagy Rudolf császár és magyar-horvát király küldöttein keresztül értesültek. amelynek A 53 Baranyai Decsi János históriája (1592-1598) Bp. miszerint ha „győzelmes szerdárom azt célszerűnek látja. 1592-ben a szultán által kinevezett moldvai vajda trónra juttatására érkezett parancs.

(MOL Batthyány cs. kiadás alatt) 60 . Miss.) Zrínyi György életéről újabban Nagy László: Két nemzet elfeledett hőse. az oroszországi hadakozás sikeres befejezése után. I. gróf Zrínyi György (kézirat. 67-68. Tata ellenében azonban nem boldogult. A lelkesedést jelzi Thurzó György . miszerint „valahol mi úr vagyon Magyarországon. lt. horvát és nyugati zsoldos csapatok Pákozdnál nyílt csatában vereséget mértek a budai beglerbég hadára.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. és amikor az oszmán sereget téli szállásra vezette. lev. júl. az összegyülekezett magyar.írta Zrínyi György 1593. során elfoglalta Veszprémet . A török elleni támadó hadjárat gondolata itt sem volt előzmények nélküli. 5-én Batthyány Ferencnek. Szamosközy följegyzése szerint 54 Thurzó Gy. A sikerek meghozták a keresztény erők „étvágyát” és 1594 elején elérkezettnek látták az időt nem csak Esztergom. de Buda visszafoglalásához is. o.ahol Bocskai rokona volt a vicekapitány -majd Várpalotát. az Esztergom alatti táborban] vannak még a betegesse is ide hozatta magát”54 A törökök sorozatos kudarcai 1593/1594-ben természetesen fellelkesítették az erdélyiek egy részét is. Hiszen arra készült már Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem is a nyolcvanas években. i.a későbbi nádor . azok mind itt [t. aminek során visszafoglalták a töröktől a bányavidéki véghelyek többségét. „Sziget vesztésétől ilyen alkalmatosság nem volt efféle dologban” .levele is. k. Ezen felbuzdulva 1593/1594 fordulóján megindították az abban az időben meglehetősen szokatlan téli hadműveleteket.

o 61 . 17-19. Miután Boldizsár volt az országos főkapitány és az országgyűlés többsége mellette voksolt. ki ellene állhatna az Nagyságtok fegyverének. amelyet mi soknak hallunk lenni. a fejedelem és Bocskai csupán annyit tehetett. hanem tétlenül vesztegelve várta be a hadakozás őszi befejezését. A Portáról kapott hírek szerint a nagyvezér tavasszal legfeljebb 12 000 janicsárt tud támadásba vinni. így amikor 1593 őszén Rudolf követeket küldött Erdélybe és a két román vajdaságba a három ország csatasorba állítására. sőt elrendelte a török melletti hadfelülést „keresztény magyar véreik” ellen. több keresztény fejedelmekkel együtt az pápa sollicitálásából” [sürgetéséből]. csak az egység legyen Nagyságtok közötti én az töröknek annyi erejét sem tudom lenni. amit Sennyey Pongrác a fejedelem katolikus tanácsosa írt a török elleni harcok egyik kiválóságának Nádasdy Ferencnek 1593. k. szeptemberi gyulafehérvári országgyűlés a „törökösök” nyomására szembeszegült a fejedelem és pártja háborús terveivel. 55 Sőt. Ezt a célt szolgálta volna többek között az a levél is. o EOE III. a pákozdi vereségét] és Székesfehérvár hostátjának [külvárosának] megvételét. A király halála után a tervezet Báthory Boldizsár birtokában maradt. a mostohaapja és újdonsült apósa . akihez igazodott a két öccse. Kendi Sándor a rokonságával és még sokan mások. Isten arra is reá segítse Nagyságtokat. amit félretett. hogy hátráltatta a rendelkezés végrehajtását. idebe úgy futamodott híre.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A TÖRÖK HÁBORÚ ERDÉLYI VISSZHANGJA a hatalmas Orosz Birodalmat térdre kényszerítő uralkodó „teljességgel elrendezte volt. hogy mindenestől keresztény kézen vagyon. megcsillantva előttük a győzelem lehetőségét.i. az erdélyi politikusok között már teljes volt a meghasonlás a török háború kérdésében. hogy biztatta a magyarországiakat az ellenállásra és a törökellenes harc folytatására. ő már a „törökösök” vezéralakja lett.a tekintélyes főtanácsúr. majd szétoszlott. hogy a törökre támadjon. december elején: „Értjük ide is a Budai Pasa veszedelmét [t. k. István király már kidolgozta a hadiakció részletes tervét is. a Bocskai előtti váradi főkapitány vezérelte volna. Az 1593. 55 56 MHHS XXX.”. 295-297.56 A „háborús párt” egyelőre csak annyit tehetett. Az erdélyi sereg a „nagyvezír” minden fenyegetése ellenére sem vonult magyarországi „vérei” ellen. amikor kirobbant a háború a törökkel. amely szerint például az erdélyi hadakat a király hasonnevű unokaöccse.

Török-kori iratok) Geszty Ferenc 1593-as levele Nádasdy Ferencnek (1. o.háborús párt” egyik oszlopos tagja is levelével. Prépostvári Bálint. akit minden keresztényt szeretnének kiirtani.57 Megtalálta Nádasdyt Geszthy Ferenc fejedelmi tanácsos. hogy szorgalmazzák Erdély és a két román vajdaság mielőbbi bekapcsolódását a küzdelembe. u. [t. „mint tulajdon kebelünkbe tőrt döfni” és azokat segíteni. a híres felsőmagyarországi főkapitány 1594 februárjában nyomatékosan figyelmeztette a hadakozás legfőbb vezérletével megbízott Mátyás főherceget . raboltathatná”59 Az 1594 februárjában ülésező gyűlésen a „háborús párt” tagjai ékesszólóan fejtegették.a későbbi uralkodót -. u. Rámutattak. hogy Zsigmond Hathalmi Györgyöt küldte a magyarországi hadi helyzet „kitanulására”. segíteni nem más. az Al-Dunától délre fekvő területeket a Drinápolig]. „az moldvai.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Arra intette Nádasdyt és magyarországi harcostársait. hogy a törökök keresztényellenes politikáját tovább szolgálni. nem az akaratuk. 57 58 Sennyey Pongrác 1593 elején kelt lev. hogy az erdélyiek iránti kegyetlenségüket valami szörnyűséges tettel befejezzék”.”58 A háború kimenetele szempontjából döntően esett latba. azontúl is égettethetné.) 59 Prépostvári Bálint 1594-es javaslatát Mátyás főhercegnek 1. hogy „az török szép szavának pedig nem kell hinni mert bizony megcsal”. o. hanem az alkalmuk hiányzott ahhoz. írta a horvát származású stratéga. volna sem urunk. i. Déva várának főkapitánya s a .. hogy Erdély ne legyen „idegen” a törökellenes harc ügyétől. Hisz „csak az Isten mutatna valami módot benne nem. hogy „ezeknek a törököknek”. Ha ez bekövetkezne. Zsigmond fejedelem] sem országa idegen a keresztényekkel való egyezségtől. havasalföldi vajda az egész Dunán tul való földet [t. Nádasdy Ferencnek (Hadtörténeti Levéltár.i. amelyből megtudható. 62 .

hogy engedelmeskedjünk Isten hívó szavának. Jósika István kancellár. de ne tűrjük. Keresztúri Kristóf fejedelmi tiszttartó. az egyre szaporodó szabadhajdúk és amint már szó volt róla. de nem utolsó sorban a „nagy” Csáky István. ami remélhető. amit eddig hamisan szabadságnak neveztünk. máramarosi főispán. mint a keresztények közös ügyének és saját üdvösségének árulójáról beszéljenek. a partiumi katonák. hogy akik most élnek. hogy „vagy visszahelyezzük magunkat a keresztény fegyverek segítségével régi állásunkba.”. a fejedelem rokona.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A TÖRÖK HÁBORÚ ERDÉLYI VISSZHANGJA akiknek nem sokkal később „a magunk nyakát is oda kell nyújtanunk. rólunk. ha lelkünkben az üdvösséget és a szabadságot dédelgetjük most itt az idő. Geszthy Ferenc tanácsos. Csukát Péter bajomi kapitány. és akik ezután fognak élni.". az erdélyi végváriak. Joggal elmondható. levessük a nyomorult szolgaságot. Mögöttük sorakoztak föl az udvari hadak. Kornis Gáspár huszti főkapitány. rátóti Gyulaffy László a hírneves korábbi dunántúli főkapitány. Ha tehát a hazaszeretet mozgat minket. vallották a fejedelmen kívül az előkelők és hatalmasok közül Bocskai István váradi főkapitány Zsigmond nagybátyja. A törökellenes háborúba lépésen múlik. k. Sennyey Pongrác tanácsos. vagy inkább essünk el mindannyian becsülettel. 336-337 63 . Huszár Péter egykori híres végvári kapitány és utoljára. a székely közszabadok. Déva várának ura. hogy a „háborúpártiak” cselekedeteinek mozgatórugói között nem volt döntő szerepe sem a kato60 EOE: III.60 Ezt az álláspontot osztották. Szabó Balázs huszti vicekapitány.

Többszöri követséget viselt ember. legfeljebb az tételezhető fel. Veje Boldizsár. István volt váradi kapitány és András. o.. de miután ő is Kendi-lányt vett feleségül.és Kendi Ferenc annak öccse. szintén az apósa pártjára állt. 651 . előbb „a törökre való támadásban” a fejedelemmel egyezett. majd a Hármas Tanács tagja. A fejedelem mögött felsorakozó személyek és tömegek tábora ugyan jelentős hatalomm al rendelkezett. 1982. hogy a Portán megfordultakként kialakult bennük a török legyőzhetetlenségének érzete.61. Báthory István bizalmasa. 6 A két tábor tagjairól részletesen. Kendi Gábor zászlósúr . az öreg fejedelmi főtanácsost követték. majd álláspontot változtatott. majd nősülése után apósa politikai elképzeléseit tette a magáévá. aki nemcsak gazdag. a dúsgazdag országos főkapitány. Kezdetben a Habsburgok mellett emelt szót. befolyásuk súlya nem szárnyalta túl a „törökösökét”. János Zsigmond egykori királyi titkára. a dúsgazdag lengyelországi főpap is. a tömegeknél. Nagy L.666. pedig a háborúból várható egyéni haszon. valamint Czegei Vass György. hogy legtöbbjüket mi sodorta a törökkel fenntartandó békét akarók táborába. nem tudni mi okból csatlakozott a „törökösökhöz”. Ez utóbbiak vezéralakja Kendi Sándor fejedelmi főtanácsúr volt. 1594 nyarára valamiféle patthelyzet alakult ki köztük és a Portával való szakítást ellenzők között. Gerendi János. de fölöttébb kegyetlenkedő ember is volt. Forró János Fejér vármegye főispánja. hogy csupán véletlenül került a háborúba lépést ellenzők közé. 1591-ben előbb Boldizsár a későbbi veje ellen munkálkodott. Lényegében nehezen lehetne megmondani. Őt követte az állásváltozásban két testvére.Sándor unokaöccse . illetve a székelyeknél a korábbi privilégiumok visszaszerzése volt. A tudós Kovacsóczy Farkas -Jósika elődje a kancellárságban .STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Lónyai Albert és Szilvási Boldizsár „törzsökös” erdélyiekként csatlakoztak a nagytekintélyű Kendi Sándorhoz. Szalánczi László többszörös portai követ és öccse György. Iftju Jánost. a Báthory-testvérek mostohaapját a fiúk tették „törökössé”. Bornemissza János a lengyel király egykori hadvezére. likus érdekek szolgálatának. előkelőbb személyeknél a központi hatalomhoz fűződő pillanatnyi kapcsolatuk jellege.majdnem végig Zsigmond oldalán volt. Szentegyedi vagy Somlyai Gergely a fejedelem fiskális direktora lehetséges. bő forráshivalkozással I. sem valamiféle „nímetes” vagy „habsburgiánus” érzelemnek. „sákmán”szerzés. A meghatározó az egyes. 64 . majd melléje állt. s többüknek nem fűződött anyagi érdeke a törökellenes háborúhoz. de szavuk.

Iffju János. A csigázó kötélen Forró János főispán lemeztelenített teste vonaglott az embertelen kínban. Gerendi Jánost és Lónyai Albertet a tömlöcből egy vallatópincébe vitték. szaggassa a karokat. Néhány perc multával velőtrázó ordítások és sikoltozások hangja hasított a nyirkos helyiség csöndjébe. hogy „ki volt az indíttatója az practicának a fejedelem ellen. hogy ők és lefogott társaik mindnyájan összeesküvést szőttek a fejedelem hatalmának megdöntésére és Zsigmond megölésére. Beismerték. izületeket. a fájdalomtól és döbbenettől félőrült főispán bevallotta. Kendi Ferenc. Bornemisza János. Gerendi János. Lónyai Albert. Néhány óra multán felkereste őket egyes források szerint Geszthy Ferenc. A kortárs udvari költő 1 65 . Szentegyedi Somlyai Gergely. Többször a földre engedték a testét. vasárnap délelőtt. véres események színhelyévé vált: Augusztus 28-án. A lefogottak sápadt arccal. Kendi Sándor.mert a nagyobbik követ kötötték a lábára. de csupán azért. lábán hatalmas kővel.” A másik két úrnak elegendő volt csupán a kínzóeszközök megmutatása és máris vallottak. Kendi Gábor. vállban kifordult kezein lógott a kötélen. mások szerint maga Bocskai István főkapitány és „vérlázító fenyegetések” között parancsokat íratott velük várnagyaiknak és egyéb tisztségviselőiknek. Kovacsóczy Farkas. A hirtelen támadt döbbent csöndben parancsnokuk felolvasta a fejedelem parancsából letartóztatandók névsorát: Báthory Boldizsár. a fejedelem szállásán összegyűlt „tanács urak” közé belépett a fejedelmi testőrség néhány tisztje és katonája. Czegei Vass Görgy és Szalánczy György főurak. hogy váraikat és uradalmaikat minden ellenállás nélkül a fejedelmi biztosok kezére bocsássák! A rettegésben és bizonytalanságban eltöltött éjszaka után az elfogottak közül Forró Jánost. Szilvássy Boldizsár. baljós sejtelmektől gyötörve vonultak a be a katonák sorfala között a fejedelmi lak pincéiben sebtében berendezett börtönökbe. Miután nyolcszor egymás után „megcsigázták”. Sokat vallott . Forró János.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „SOK LÁZADÓ URAK FELMÉSZÁRLÁSA" „Sok lázadó urak felmészárlása” 594 augusztusának utolsó napjaiban „kincses” Kolozsvár városa drámai.írja Szamosközy . hogy az újabb fölhúzásoknál ismét kibírhatatlanul kínzó fájdalom tépje. lábakat.

aki mérget ivott. Kolozsvárt három helyen fölgyújtassák. (Kullsár István ) 76 . Volt. szépen az eső. hogy az „összeesküvők” szeptember 23-án templomba menet akarták meggyilkolni a fejedelmet és ezt a merényletet. 46. de azok a jótéteményekért a „legrútabb hálátlansággal fizettek neki: arra törekedtek. hogy országától megfosszák. ellen- 62 A letartóztatásokról és kivégzésekről 1. Egy ismeretlen jezsuita azt jelentette 1594. de a május 12-ére Tordára összehívott országgyűlés. A tényeket úgy foglalhatnánk össze. ő akarata ellenére. néhány elfogottnak viszont Zsigmond megkegyelmezett. szerint az is szándékukban állt az „összeesküvő uraknak”. vagy MHHS XXX. 66 . október 2-án kelt levelében. tisztségének kényszerítése által kényszerült ezt a büntetést kimondani. azoknak minden értékét elprédálják. hogy a fejedelmi kék gyalogokat mind levágassák katonáikkal. de a birtokait azoknak is elkobozta.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. előzték meg letartóztatásukkal és megbüntetésükkel. Iffju Jánost. hanem önmaguk voltak az okozói” az állam érdeke. A kivégzett és az életben hagyott.” Valamivel későbben börtönében fojtották meg Bornemisza Jánost. A megtorlás nem késett soká. s így „szomorú haláluknak nem ő. 22 mázsa ezüst edényzetet és hatalmas birtoktesteket kobzott el. hogy Zsigmond 1594 elején a diplomáciai viszonyt a Portával önhatalmúlag megszakította. Mindezt maguk is beismerték. Kendi Ferencet. Forró Jánost és Szentegyedi Somlyai Gergelyt. főként Kendi Sándor érvelésére. A kivégzések után így mentegette magát az országgyűlés tagjai előtt és magyarázta tettének indítékát: Ő ugyan számtalan adománnyal halmozta el az ellene támadókat. 1804. azután nagy záporeső lőtt és mind az öt testet ott mosá meg. Pest.”. Kendi Gábort. hogy ilyen dolgokat szigorúan megtoroljanak.78 o. k. de elmarasztalt uraktól a fejedelem mintegy egymilliónyi aranyforintot. Báthory Boldizsárt és Kovacsóczy Farkast. a városlakókat mind megölessék. „Mikor levágták volna őköt. Két nappal elfogatásuk után Kolozsvár piacán hóhér fejezte le Kendi Sándort. Az elfogatására küldött poroszlókkal vívott harcban vágták le a többszörös portai követ Szalánczy Lászlót. o.02 Az urak letartóztatását és kivégzését megelőző eseményekről mind a kortársak mind az utókor történetírói másként emlékeztek meg. Erdélyben és Moldvában történt dolgokról. amik mind a megindítandó törökellenes háborúhoz szükséges anyagi bázist növelték.: KRÓNIKA a Mohátsi veszedelemtől a Bétsi Békekötésig Magyarországban.

ahol hívei gyülekeztek.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „SOK LÁZADÓ URAK FELMÉSZÁRLÁSA" szegült a fejedelmi kívánságnak és kimondta a török melletti hadfelülést. a kormányzást visszaveszi. . Innen üzenetet küldött a rendeknek. s várják be őt. Zsigmond erre június elejére egy szűkebb körű értekezletet hívott egybe. 67 . míg visszatér. aki azonnal be is költözött a fejedelmi palotába. pedig lóhalálban Kővárra ment. de az elkerülte az összeütközést és maga is visszatért a július 1-ére Tordára összehívott újabb teljes gyűlésre. küldték a betörő töröktatár erők visszaverésére.maga. hogy miután nem választottak helyébe új uralkodót. Itt Kendi Sándor nyomására ismét a török szövetség mellett nyilatkoztak. mire Zsigmond átadta a kormányt Báthory Boldizsárnak-. Itt az egybegyűltek az udvari testőrség erőszakának engedve június 11-én a töröktől való elszakadást ugyan kimondták s Báthory Boldizsárt mintegy 10 000 katonával a Vaskapu-szoroshoz.

STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. és utoljára . és a fizikai megsemmisítésükre tör! Az a Boldizsár.de nem utolsó sorban . Arra természetesen nem számítottak. a morális fölény azoknak az oldalán van.és folyik ma is . hogy megszavazzák a hadiadót és az általános hadfelkelést. akik pedig nagyobb haddal rendelkeztek. ehhez szükségesnek látták a rendek megfélemlítését is a „törökösök” letartóztatásával. Kővári László szerint ezt főleg Bocskai és Geszthy szorgalmazták. hogy mik okozták a háborús párt győzelmét. hogy a mesterien színlelni tudó fejedelem teljesen elaltatta az ellenzék gyanúját. A kortársak és az utókor történetírói között vita folyt .milyen szerepet játszott a történtekben Bocskai István és hogy őt vagy Zsigmondot terheli-e a főfelelősség a kétségtelenül törvénysértő véres cselekedetért? Általában azzal szoktak érvelni. így arról.több kérdésről. Ennek tagja volt Báthory Boldizsár. aminek hatására a gyűlés küldöttséget menesztett a fejedelemhez. s az mégsem adta ki a harci jelszót a híveinek. de most a többség a háború mellett nyilatkozóké lett. de csupán ezzel nem lehet magyarázni a történteket. megfosztva őket az ellenállás minden lehetőségétől. hogy ő nem sorol azok közé. Ez a momentum kétségtelenül szerepet játszhatott az események alakulásánál. Hiszen az ellenzéki vezér. Zsigmond ezúttal már Bocskai István. amely döntés előtt a Kendi Sándor vezette törökösök is meghajoltak. Bocskaival az élükön. akik magyarországi „véreiket” kívánják megsegíteni a török ellen. így került sor augusztus 28-án és az azt követő napokon az ismert véres jelenetekre. Kornis Gáspár. aki a 68 . s ez a felismerés bénítóan hatott rájuk. az öreg Kendi Sándor gyanúját nem altatta el Zsigmond. hogy belátták. Geszthy Ferenc és Keresztúri Kristóf főkapitányok és azok katonai kíséretében tért vissza Kolozsvárra. hogy Zsigmond és pártja végletes eszközökhöz nyúl. ahová augusztus 17. Itt ismét összecsaptak az ellenvélemények. aki nyilván arra számított.-re újra országgyűlést hívott össze. A fejedelem üzenetére a székelyek és a szászok azonnal Zsigmond mellett nyilatkoztak. de sajátos módon egyet értett azzal Báthory Boldizsár is. Ez azonban még nem jelentette azt. a „törökösök” hogyan sétáltak be óvatlanul a csapdába. Sőt ők számíthattak a töröktől akár 10-15000 fős katonai gyorssegélyre is! A legvalószínűbb az. mint a fejedelem oldalán felsorakozó kapitányok. hogy őt Kolozsvárra ünnepélyesen visszakísérjék. Iffju János és Kendi Gábor is. s így a legváratlanabb időpontban egyszerre csaphatott le rájuk.

július 17-én levélben tudatta a történteket Forgách Zsigmonddal. hogy a négyszáz év alatt több Habsburg-ellenes megmozdulás is volt a magyar rendek egy részének aktív részvételével. hogy amikor tudomást szerzett a Habsburg-szövetséget és a törökellenes harcot szorgalmazó unokaöccse ellehetetlenüléséről. és a török háborúba való bekapcsolódást szorgalmazza. Ezt világosan felismerték a Habsburg-ellenes küzdelmek vezetői. 69 . A magyarság és a Habsburg-hatalom alapvető érdekei nem csak a török hódoltság időszakában. de ez a megállapítás . hogy az erdélyi „háborús párt” vezetői közül ő az egyetlen. Kérte 63 A háborús párt győzelmének okait I Nagy L. míg a törököt „merő fené”-nek.nem fogadható el. 1594. azonnal ellenakcióba kezdjen az érdekében. aki a legközelebbről ismerte a Habsburg-udvart és váradi főkapitányként a török katonai erejét és lehetőségeit is. Benda Kálmán ugyan azt írja. akire föltétlenül számíthatott politikájában. A rendi és protestáns vallási sérelmeket még a legnekikeseredettebb kurucok is a tizenhetedik században „házi köröszt”-nek tekintették. köztük maga Bocskai is 1604-1606 között. akit 1594-ben akarata ellenére rá lehetett volna kényszeríteni egy ilyen lépésre. annak ellenére. hogy Bocskai valójában közvetlenül nem ismerte sem a török erejét. a Királyi Magyarország „öreg idejű” -hatvanhat éves törökellenes harcosával. Zsigmond azonban .NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „SOK LÁZADÓ URAK FELMÉSZÁRLÁSA" táborukból teljesen egyetértett ezzel. Ugyanakkor jól tudta. 666-668.írja Klaniczay Tibor korántsem volt valamiféle politikailag tapasztalatlan „bábfigura”. nyilván még altatta is az esetleg felmerülő gyanújukat. 1982. ő Báthory-rokon létére nem ért egyet velük. Levelében azt bizonygatta. hogy bár „a pártütő urakat" a fejedelem közeli rokonai és „hü tanácsosai” vezetik.különösen annak utolsó része . hanem a későbbiek folyamán is egybeestek. hogy milyen szerepet is játszott maga Bocskai a „törökös” urak felmészárlásában"? A fejedelem Nádasdy Ferencnek egy felelősségre. hogy Bocskai volt a megtorlás értelmi szerzője és ő erőszakolta ki az ellenzéki vezetők fizikai megsemmisítését. sem a Habsburg-kormányzat „tehetetlenségét”. vonó levelére azt válaszolta. hogy a magyarság és a Habsburg-hatalom érdekei megegyezhetnek egymással. s csupán a dolgokat megszépítő távolból vélte azt is. Az ifjúkori emlékek és érzelmek minden bizonnyal hozzájárultak ahhoz. o.63 Már nehezebb megmondani. Az persze így sem zárható ki. Hiszen ő volt az egyetlen olyan személy a közeli Báthory -rokonságból. hogy ne lett volna számottevő hatással rá Bocskai erős egyénisége. sőt határozottan ellenük van.

hozzátéve: Bocskai „a Nyugathoz csatolt magyar nemzet embere. buzdította a habozásra hajló Zsigmondot a legkeményebb eljárásra az ellenfelekkel szemben. hogy biztatta. Meglátása szerint ilyen mérvű politikai. Kendi Sándor maga is a „kemény kéz” híve volt. Ellenkező esetben azok is ezt tették volna Bocskaival és az ő álláspontján lévőkkel. olyat. hogy unokaöccse visszakerüljön a trónra. miszerint az ellenfelet olyan módon kell „hatástalanítani”.írja Szekfü Gyula . sőt nemzetközi cselekvésre akkor rajta kívül senki nem volt található. mind a Kolozsvárott végrehajtott kivégzéseknél. ahova Zsigmond menekült. azt hívén. pedig szerinte is előfeltétele volt az ellenzék vezetőinek fizikai megsemmisítése. Forgách Simonnak (Hadtörténeti Levéltár. az bizonyos. E megállapításával szembekerült a különben forrásként használt Jakab Elekkel. mint amilyet Morvaországban foganatosítottak a cigányokkal szemben. tartó megölésével. Ha azt nem is tudjuk biztosan. de az eredményes küzdelemhez szükségesnek ítélt politikai változások létrehozásában is. kérlelhetetlen végrehajtója” volt akkor is. és tevékenyen részt vett abban. hogy ő nem kerül közéjük.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Forgáchot. Törökkori iratok) 70 . 1594. Az is valószínű. aki szerint „Bocskaira nézve az 1595-i [sic!] vérengzés 64 Bocskai István 1604 júl. hogy a váradi főkapitány személyesen jelen volt mind az elfogatásuknál. Minden bizonnyal magáévá tette ő is azt a machiavellista tant. 64 Bocskai természetesen nem elégedett meg ennyivel. 7-i lev. mint ahogyan megtették sokkal kisebb ok miatt Gálfy Jánossal és Gyulay Pállal. Korábban irtó hadjáratot követelt az „oláh tolvajok” ellen. Valóban meghatározó szerepe volt nem csak a törökellenes harcra kész erdélyi tábor szervezésében. hogy annak sohasem legyen módja a bosszúállásra. akár olvasták annak tanait akár nem . ahol az államférfiak a véres eszközök felhasználásában is Machiavellit követték. amikor a kivégzettek vére árán a keleti részeket a török ellen felfegyverezte. írjon Boldizsárnak és Istvánnak és figyelmeztesse őket cselekedetük veszélyeire. hogy a lefogatott urakat Bocskai vagy Geszthy fenyegette meg a pincében és kényszerítette akaratuk elleni levelek megírására. vagy más korabeli kifejezéssel „felmészárlása”. A várából kimozdítható katonaságával ö is Kővárra sietett. augusztus 27-én viszont Boldizsár is egyetértett apósa és minden vele. Az emberi élet megbecsülése akkor még ismeretlen volt a politikában. Ennek. 1591 elején maga javasolta későbbi veje és párthíve fizikai megsemmisítését.

melyet a történelem súlyos ítélete terhel. kínlódását. k. és 370.65 Ezt a korszakot Európa-szerte a kegyetlenség jellemezte szinte az élet minden területén. o. Bocskai . o.köztük maga Bocskai is . vagy egyéb testrész látványával kívánták elérni. érzékeny lelkületű poéta Balassa Bálint. 771. hanem maga is a szekfüi értékelést vallotta. SZ 1907. Kortársi följegyzések szerint hírhedt volt ilyen téren a különben műveit. A „háborús párt” vezetői .a világ megszokott rendjének tekintette mindezt. SZ 1894.vagy legalábbis sejtették .politikai ellenfeleivel. a kiket a törvények lábbal. hogy maguk sem cselekedtek volna másként ellenfeleikkel. akik 63 Hómon .korának gyermekeként cselekedett. Ha akadtak is szadista hajlamúak közöttük. Már esett szó a „gyermekkertészkedéseknél” használt ugyancsak barbár eszközökről.ha csak nem remélhettek értük busás váltságdíjakat általában helyben lemészárolták. a lefejezettek. Jakab Elek véleményét nem osztotta különben Károlyi Árpád sem. amikor véresen leszámolt . de lelkük mélyén tudták. Ám azt is tudták . tiprásával sújtanak ilyen büntetéssel.kortársaihoz hasonlóan . akárcsak a „boszorkányoknak” kikiáltott szerencsétlenek tömeges. ha ők kerekednek felül. azoknak az aránya nem lehetett magasabb.vagy leszámoltatott . mint manapság. A kellő hatást egy-egy elküldött levágott ujj. akik élvezettel szemlélték mások kínzását.még azok közül is sokan. vagy börtönükben megfojtottak ártatlan áldozatoknak érezték magukat. akárcsak Zsigmond a korábban idézett országgyűlési szónoklatának tanúsága szerint.jó gyakorlati érzékkel sikeresen aknázták ki helyzeti előnyüket 1594 nyarán. A meggyilkoltak birtokait is adományul fogadta el. S jóllehet.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „SOK LÁZADÓ URAK FELMÉSZÁRLÁSA" bűnrészességének vádja az. hogy a jelen az övék. Jakab Elek: Újabb adatok Bocskay István életéhez.akárcsak két évvel később . o.ahogy a hadakozás terheitől elszokott erdélyiek . fölismerve. barbár megkínzását és kivégzését. Ebben a korban a csataterek sebesültjeit ." amik őt „a közmegvetés tárgyává teszik”. V. 1594-ben . valamint Károlyi Árpád: Bocskai és a bécsi béke. Ezek az emberek nem tudatosan kegyetlenkedtek. amelynek látványában a gyermekek is „gyönyörködhettek”. A fogságba esettek kiváltási árát néha embertelen kínzásokkal csikarták ki az erről értesített hozzátartozóktól.. de nem rítt ki ezzel főrangú kortársai közül. Ám ide sorolható a legtöbbször szörnyű kínzásokkal súlyosbított kivégzések nyilvános végrehajtása. fül. akinek sorsát megérdemeltnek látta ő is. 71 .Szekfü III. ö.. 318-319.

72 . hogy a belső hatalmi problémákat önerőből rendezzék. o. Akiket nem tartottak veszélyesnek a jövőre nézve. 66 Mindezeket számba véve Bocskai és a „háborús párt” más vezetői arra törekedtek. Bizonyos mértékig az ellenzék vezetőinek fizikai megsemmisítését sugalmazta annak a tudata is. hogy az erdélyi fejedelmi hatalom a szultáni garanciák híján nem rendelkezik elégséges és szilárd erőszakszervezettel. pillanatnyilag az ő oldalukon állnak . azoknak meg is kegyelmeztek.idővel vonakodnak majd vállalni a minden bizonnyal elhúzódó háború egyre növekvő terheit. Zsigmond ugyanis nem vazallusi.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Egyedüli kivételt talán Kovacsóczy Farkas kancellár képezett.ö. A portai támogatás elvesztését nem helyettesíthette tartósan a Habsburg-kormányzattól várható katonai segítség. kisebb létszámú nyugati zsoldoscsapatok. 440. Ez volt a döntő oka annak. Kővári. (EOE III. ami már eleve kizárta annak a lehetőségét. o. A török elleni hadjárathoz érkezhettek segítségül nagy harci tapasztalatokkal rendelkező magyarországi katonák. de a függetlenség feladása nélkül nem lehetett volna külső segélyerőt hívni Erdélybe belső felhasználásra. IV. k. hiszen a hadviselés megindításához szükséges anyagi javaikhoz pusztán bebörtönzésük útján is hozzájuthattak volna. aminek egyik előfeltételét az ellenzék vezetőinek minél gyorsabb fizikai megsemmisítésében látták. hogy halálukra szavazzanak. hanem szövetségesi kapcsolatot kívánt létesíteni Rudolffal. 64. A nyilvánosan végrehajtott kivégzések a leghatalmasabba- 66 Báthory Zsigmond 1594 júniusában „jó kétezer lovag fegyverest" kért sürgősen Rudolftól. akinek a halálát a vele rivalizáló Jósika István erőszakolta ki. Ezért is ítélték veszélyesnek az ellenzék vezető személyiségeinek életben hagyását a várhatóan bekövetkező csüggedés idejére. akik kizárólag az ö parancsának engedelmeskednek. Természetesen nem sejtve. hogy rövidesen maga is hasonló sorsra jut. hogy császári segítséget kérjen uralma fenntartásához. k.) V.

hogy az erdélyiek közül hányan vélekedtek így a történtekről? Az utókor magyar történetírása hajlott. 5 -6. Nagy L. kifejtve részletesen ellenérveimet. hogy az országgyűlés utólagosan szentesítette. Irodalomtörténeti Közlemények 1970.”.” Köpeczy Béla idézett vélekedésének helytálló voltát már a nyolcvanas években írt munkáimban megkérdőjeleztem. Köpeczy Béla: A magyar politikai irodalom történetéhez.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „SOK LÁZADÓ URAK FELMÉSZÁRLÁSA" kon egyúttal elrettentésül is szolgáltak mindazoknak. Zsigmondnak] mellette leszök. V. 1979. o. akik a jövőben akadályozni akarnák a török elleni erőfeszítéseket.: Balassi Bálint és a 16. törvényesítette a valójában törvényellenes megtorlásokat. felségsértőnek. Méghozzá azért „mert a Habsburgok és a velük egyesült erők nem voltak képesek legyőzni a török hatalmat. Zsigmond majd később Bocskai tanácsosa. ö. Fejedelmüket ők elárulták vala. Nagy L. sz.."67 Nehéz lenne megmondani. 73 . A hangulatot különben már előkészítette az az 1594. Pogán törökkel ők tartanak vala. k. i. 900--915. stb. 1982. Nagy L. illetve „árulóknak” kiáltván ki azokat. 68 Kovacsóczy és a többiek maguk is ingadoztak a törökkel való szembefordulás kérdésében. hogy a török mellett maradás vagy a velük való szembefordulás kérdésében „az ellenzéknek és ezzel együtt Kovacsóczynak lett igaza. mert: „Istenben ő nekik hitük nem vala. melletted leszök Váradi kapitán. így szólítva meg őt a versben: „Én. o. század költői. szeptember végén „szörzött” históriás ének is „az áruló erdélyi urakról”. 1984. II. 1981. Kiemeli Bocskai szerepét az „árulók" leleplezésében és ártalmatlanná tételében." Az „áruló nagyurak” azért érdemelték meg sorsukat. akiket kevéssel előbb még maguk is követtek. az egykorú magyar és török források döntő 67 68 Varjas Béla szerk. 586-587. Az már az erdélyi hatalmi struktúrát tükrözte. és egyes történészek még ma is hajlanak úgy vélekedni. Bp. amelynek a valószínű szerzője Szerdahelyi Imreffy János. L. az míg én élők Vajdának [t. Bocskay István.

az eredményes harc előfeltételeinek megteremtőjeként. Akkor. hogy ha Erdély 1595-ben nem lép fel aktívan a török ellen. Kortársi följegyzés szerint a kényszerű rendi áldozatvállalások összege és a kivégzettektől és más elítéltektől elkobzott kincsek láttán Zsigmond így kiáltott fel: „Most már van pénz a háborúra".” Bocskai hadvezért bemutatkozása bihari nagyúr hiába szerzett katonai alapismereteket a Habsburg Udvarban s bővítette azokat 1592 óta váradi főkapitányként. Erdély ugyanis a Magyar Királyság ideiglenesen elszakított része volt ekkor is. s ezért gyors hadisegélyt kért a lengyel királytól és a Habsburg-uralkodótól.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Ám mielőtt erre sor került volna. hadvezérként 1595-ben mutatkozott be először a török elleni küzdelemben. többsége amellett tanúskodik. A történelem tehát mai véleményem szerint sem igazolta a „törökösök” politikáját. Ezekben a tapasztalatlan ifjú fejedelemnek Bocskai szintén sokat segített. hogy a hadakozáshoz ennél is sokkal több kell. Ennek egyik . s átmeneti helyzete ellenére sokkal több érdektalálkozása. mint érdekellentéte volt a Habsburg-hatalommal. annak a magyar nemzeti érdekekkel való egyezését. Ám hamarosan kiderült. az végzetes következményekkel járt volna nem csupán a Királyi Magyarország. de a saját sorsának alakulására is. Erről különben e munka végén részletesen is kívánok szólni.talán a legfontosabb része a pénzügyi alapok biztosítása volt. amikor váradi főkapitányként és Zsigmond alvezéreként az egyik vezetője volt a Szinán pasa nagyvezér ellen Havasalföldre vonuló egyesült keresztény erőknek. a műszaki és a tábori egészségügyi szolgálat megszervezéséről. A 74 . Itt csak azt akarom kiemelni. A pénzügyi alapok mellett azonban szükséges volt gondoskodni az élelemről és a lótápról. komoly feladatok hárultak rá hadszervezőként . a fegyverzet kiegészítéséről. hogy a zsitvatoroki békében rögzített „status quo” elfogadása korántsem az egyetlen lehetséges befejezése volt a tizenötéves török elleni háborúnak. de különösen „magyarországi véreikkel.

75 . A siker elérésében kétségtelenül szerepe volt Borbély György oroszországi harci tapasztalatainak is. aki 1595-ben visszafoglalta a töröktől nem csupán a stratégiailag kiemelkedő fontosságú Lippát és Boros-Jenőt.illetve most temesi vilajetben . s ezzel kezdetét vette a háborúskodás ezen a területen is. Az erdélyi had egy része Geszthy Ferenc dévai főkapitány és fejedelmi tanácsos vezetésével még ebben az évben kísérletet tett Lippa és Temesvár visszafoglalására. s röviddel ezután el is halálozott. hahotára fakadva azt mondta a közelben tartózkodó erdélyi főembereknek: „ Az hatalmas császár [t. Ez részben abból fakad. Nagy L. Ez a körülmény. de ez sem riasztotta vissza az egyre inkább Bocskai vezetése alá kerülő „háborús párt” tagjait a harci kezdeményezéstől. akik a táborból szarni kimennek. Azt ugyan nem tudjuk.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI HADVEZÉRI BEMUTATKOZÁSA Nem utolsó szempont volt a megfelelő létszámú had kiállítása sem.amire bizton számítani lehetett . o. többen vannak ennél” . a közszékelyek felkelése nélkül alig haladta túl a tízezer főt. A történeti és hadtörténeti irodalomban meglehetősen irreális vagy pontatlan létszámok olvashatók az erdélyi hadipotenciálról. hogy akkor járnak el helyesen. 148-150. A Báthory István uralkodása alatt feltűnt öreg katona akciója azonban nem járt sikerrel.élő elnyomott délszlávok felkeltek a török uralom ellen. a változó létszámviszonyokról I. mégis úgy találták. mert 1594-ben a temesi bánságban . másfelől az egykorú mustrakönyvek hiányából.ez a had még a moldvai és a havasalföldi fegyveresekkel együtt sem lesz elegendő annak visszaverésére!” 69 Ennek a tudata minden bizonnyal nem csekély aggodalommal töltötte el Bocskait és a „háborús párt” más katonai vezetőit. pedig már előre jelezte. amikor a letartóztatásban lévő török csausz az erdélyi táborban meglátta a katonák számát. de 69 Az erdélyi haderő katonaságáról. i. de még tizennégy más kisebb várat és erősséget is. hogy a szultán hadából egyszerre hányan mentek ki a latrinákra. Egy korabeli följegyzés tanúsága szerint. hogy sokan összekeverik az elméletileg számba vehető fegyverforgatók számát a ténylegesen mozgathatókéval. de azt igen. hogy a mozgatható vagy tábori erdélyi had létszáma a tizenhatodik század végén. Az 1594-es csorba kiköszörülése a helyébe lépő Borbély Györgyre hárult. Erre valójában rá is kényszerültek. ha a török megtorló akcióba lendül . Ezt a megmozdulást ugyan a törökök rövid úton leverték. 1985. ha maguk lendülnek támadásba. a szultán] hadában csak azok is.

Havasalföldön volt lekötve. ami egyúttal jelezte az erdélyi uralkodókétól eltérő helyzetüket is a „Nagy Szultán birodalmában”. akárcsak moldvai uralkodótársa.az erdélyi fejedelmektől eltérően . de elfoglalták a Bécs védelme szempontjából oly jelentős Győr várát is! Rudolf udvarában már Bécs 1595-ös török ostromától rettegtek. A havasalföldi törökellenes harcot a Bocskaival egyidős Mihai Viteazul vajda kezdeményezte. Mihai az itt színlelt török hűség álarca mögött izzó gyűlöletet melengetett a szívében az oszmánok iránt. amikor az erdélyiek és a románok magukra vonták a török fő- 76 . tömegében olyanoké. a korábban Báthory Boldizsár fogarasi várában időző magyarul is megtanuló vitéz férfiú. akinek később vitatott szerepe volt az erdélyi históriában is. Támadásba lendülő csapatai az Al-Duna vonalától délre fekvő balkáni területre nyomultak és ott megkezdték a török uralom felszámolását. Éppen ezért Zsigmond első szavára mind- ketten a törökellenes harc ügye mellett nyilatkoztak. akik még Báthory István oroszellenes háborújában szerezték harci tapasztalataikat. Áron vajda. Ezek a temesközi és bulgáriai hadisikerek akkor történtek. Harcukat már ekkor jelentős számú erdélyi katona támogatta.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. az főként annak volt köszönhető. és Mihai 1594 őszén ki is bontotta országában a fegyveres küzdelem zászlaját. ahol Bocskai is hadvezérkedett. A román vajdáknak a kinevezésüket . hogy a török főerő máshol.Konstantinápolyban kellett átvenniük. amikor a magyarországi hadszíntéren az oszmán erők nemcsak Esztergomot mentették fel az ostrom alól. 1593 -ban Zsigmond fejedelem támogatásával nyerte el a tisztségét.

Hídvégi Mikó Ferenc leírása szerint Rudolf 12 000 német zsoldost küldött Erdély és a románok megsegítésére. akkor Havasal. Bármekkora is volt a nyugati segítség. Más forrás csak arról tesz említést. Most kell megtenni a szükséges előkészületeket Havasalföld és Moldva felé” .föld és Moldva is tol fog lázadni. Ezt Bosztanadze Mehemed egyházfő idejében III. azt nem mondja. A török főerők Szinan nagyvezér vezetésével csak 1595 nyarán lendültek támadásba Havasalföldön. de a sokszoros túlerő elől harcolva hátrálni kényszerült Erdély irányába. hogy a császár mintegy ötezer lőfegyvert küldött hadisegélyül.a valóságban azonban ennek a felénél nem nagyobb hadával szemben. 1595-ben Erdély és a két román vajdaság szoros szövetségre lépett egymással a Porta ellen. tehermentesítve ezzel a magyarországi és horvátországi hadszíntért. Murád szultán tudomására hozta „ha Erdély fölkel. A megkötött egyezmény beleszólást biztosított neki a két vajdaság belügyeibe is.vagy nem is elsősorban . A török vezetést nem csupán . hanem sokkal inkább katonai stratégiai megfontolások. Az összefogás élén amolyan „fő hűbérúr”-ként Rudolf császár és király állt. ahonnan a támogatást várta.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI HADVEZÉRI BEMUTATKOZÁSA erőket.presztízs okok késztették a Havasalföld és Erdély elleni támadásra. Az erdélyi katonáktól is támogatott Mihai a maga mintegy 8 000 főnyi képzett katonájával egy ideig ugyan késleltetni tudta az oszmánok elő-nyomulását. de a hadjáratban részt vevő Pellérdi Péter mindössze 1 600 német fegyveresről szól.írta 1594-ben. Igaz. a török főerők megállításához és visszaveréséhez a húszezer fősnél alig nagyobb erdélyi had 77 . a tényleges vezetést azonban Zsigmond gyakorolta. hogy rajtuk kívül hány spanyol vagy olasz zsoldoskatona vett részt még a harcban. A szövetség „tűzpróbája” volt az 1595 -ben vívott közös küzdelem Szinán pasa nagyvezér 180 000 fősnek mondott .

70 A fegyveres székely szabadok mintegy 20-25 000 fős tömege a török hódoltság kora előtt Erdély fő katonai erejét képezte. Annak valóráváltását Zsigmond nem gondolta komolyan.hátsó szándéktól terhes. s így azok nem szorultak rá a székelyekre. IV. Lényegében az történt. Azok ugyan megkísérelték fegyverrel megvédeni régi privilégiumaikat. s kényszertől hajtva a régi szabadság visszaadását ígérte mindazoknak. katonai ütőerejét csökkentették le tetemes mértékben.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. rosszhiszemű volt.24 000 fegyveres székely sietett a táborába. Létkérdés volt tehát mind Zsigmond. hogy a gazdasági fejlődés nyomán keletkezett nagy munkaerőhiányt a Székelyföldön sem telepítésekkel. mind az erdélyi hadak főparancsnokának kinevezett Bocskai István részére. mert a fejedelmek hatalmát szultáni garanciák biztosították. I. 1976: 75. nagyobb fegyveres kontingenssel. 1984.: Magyarország hadtörténete. k.. Ekkor a székely előkelők . Tehették azért is. a következmények azonban Erdély hadi potenciálját.71 70 Az erdélyi törökellenes harcok kezdetéről 1. aminek viszont komoly történelmi akadálya volt. akik fegyveresen a táborába jönnek. Ezzel a létszámnövekedéssel a keresztény erő már bátrabban szállhatott szembe a nagyvezérrel. 1595-ben Szinán támadása idején azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. Ilyen elérhető erőnek egyedül a székely katonatömeg mozgósítása kínálkozott. nem nélkülözhette az őket jobbágyságra vető főurak és nemesek támogatását. o. fejezetében. Azt viszont elérte. Bp. 1981. vagy Liptai Ervin föszerk. Zsigmondnak égetően szüksége lett a székely tömegek fegyveres támogatására. A változások fő oka gazdasági-társadalmi volt. o. hogy jelentősen meg tudják-e növelni a véderőt „kéznél lévő”.és az állam ugyancsak földbirtokosi minőségben . skk. sem önkéntes szerződésekkel nem lehetett a kívánt mértékben pótolni. Még ha együtt érzett is a szabadságukat vesztett székelyekkel. hogy ígérete nyomán mintegy 20 . a tizenhatodik században azonban nagyot változott a helyzet. szabadságukat. Deménv. 47-50. a havasalföldi és a moldvai sereggel együtt sem ígérkezett elegendőnek. ám mozgalmaikat a fejedelmi fegyveres támogatást élvező előkelők sorra-rendre leverték és a fegyvereseket jobbágyi sorba vetették.az addig csupán katonáskodásra és „ököradóra" kötelezett szabad közszékelyeket kényszeríteni kezdték jobbágyi szolgáltatásokra. ha a szükség úgy hozza. 78 . A fejedelmi ígéret -amellyel különben Bocskai is egyetértett . 71 Erről bővebben részletes forrásadatokkal 1. Nagy L.

” Más források Bocskait csupán a hadjárat egyik vezéreként említik. -65 . 1981. már a társadalmi hierarchiában elfoglalt helye miatt sem lehetett. Ez még akkor sem csekély érdem. Egyik leírás szerint: „ Bocskai Szinán basát nemcsak elűzi Erdély határáról. a hadat járt alparancsnokok végezték. ö. szeptember 18-án megkezdte a 72 Benda. Ő inkább a székelyek hadba szólításánál játszott fontosabb szerepet.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI HADVEZÉRI BEMUTATKOZÁSA A keresztény erők ez évi havasalföldi hadjáratáról eltérő leírások olvashatók nemcsak a kortársaknál. Régi mondás szerint.mint némelyek állítják. 56. míg a vereségnek alig akad gazdája. ha magának a hadjáratnak és az abban elért eredménynek nem volt akkora jelentősége. ő még annyi katonai. Olyanok. hanem csupán a fejedelemhez fűződő rokoni kapcsolata miatt. o .66. Igaz. o. s így az érdemi szervezési és vezetési munkát. s a kortárs Istvánffy szerint . a hadisikereknek annál több! Ha figyelembe vesszük azt a körülményt. Ez sem kevés. akiknek a kiválasztásában viszont döntő szava volt Bocskainak. hogy e hadszervezés dandárját mások végezték 1595 nyarán. Nagy L. 1942. Erre való tekintettel már nevezhető a havasalföldi sikerek egyik kovácsának. akkor arra kell gondolnunk. mint Bocskai. de egyedüli fővezér . 79 .nem is érdeme és rátermettsége okán kapta ezt a tisztet. de az utókor történeti munkáiban is. hogy Bocskai eleddig még nem ve tt részt nagyobb hadivállalkozásban és hogy kevéssel a hadjárat megindítása elől érkezett vissza Erdélybe külföldi követségből.amint már szó esett róla . V. hanem a mai Oláhországon keresztül a Dunáig kergeti s ott Gyurgyevó nevű városnál tönkre veri. Ez a poszt mindenképpen Zsigmond fejedelmet illette meg. felelőse. mint némelyek állítják. hadvezéri tapasztalattal sem rendelkezett.72 A túlzásoktól eltekintve a hadjárat lefolyásáról a következők mondhatók el: Amikor a keresztény sereg 1595.

nem beszélve harcászati előnyéről! Az idő előrehaladott volta nem engedte. A Brassótól való elindulásuk után egy hónapnyi időbe telt. a sereg. 80 . A támadás harmadik napján Bocskai döntő rohamra indította az erdélyi katonákat. A magyar hadtörténeti irodalom ebben a török hadmozdulatban hajlamos volt a nagyvezér riadalma miatti megtiltást látni. hogy seregét Erdély elleni támadásra vigye. hogy csak a lovasság egy része követi nyomon a nagyvezért. hogy nyílt csatára kényszerítse azt. pedig ostrommal beveszi a várat.irányába folytatta a hazavonulást. a belső épületeket. Az egyesült hadak vezérei jó érzékkel partváltás közben támadták meg az ellenséget. azonban hada még így is létszámfölényben volt. amikor a török had nagyobb része már az Al-Duna túloldalán volt. lassú előnyomulást Erdélyből Havasalföldre s átkelt a Déli-Kárpátokon. A lángokban álló városban szörnyű élet-halál harc kezdődött! A török katonák. és emellett Erdélyből kellett élelmezni a viszonylag nagy létszámú sereget.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Tirgoviste bevétele után az egyesült sereg Bukarest felé indult. Ilyen körülmények között jelentős veszteséget is okoztak annak. Az egyesült hadak október 16-án érkeztek Tirgoviste alá. ami nem volt egyszerű feladat. az egyesült sereg nem is igen igyekezett beérni a török fősereget. Nagy véráldozatok árán sikerült áttörniük a palánkokon s felgyújtották. mert katonái október 26. ahonnan Szinán október 20-án Giurgiu .-ika után nem voltak kötelesek táborban maradni. akiket közvetlenül ő vezényelt. A vezérek úgy döntöttek. Az igazsághoz tartozik. Akkor. Zsigmond. amíg Tirgovistéhez értek. amely menetteljesítmény még gyalogos csapatok esetében is lassúnak számított. akik szinte mind egy szálig elestek. amely erősséget négyezer főnyi török helyőrség védett.vagy magyarosan Gyurgyevó . a Tirgovistét és Bukarestet erős török helyőrséggel ellátó Szinán nagyvezér már megindult déli irányba. nem adták olcsón az életüket. Az erdélyi sereg nem várt megnövekedett létszáma ugyan meglephette az erről értesülő nagyvezért. Bocskai és Mihai Viteazul korántsem voltak biztosak a győzelemben.

hangosan] hálát adva az Úristennek. .„rengeteg” török halottról ír. [t. miszerint amikor Zsigmond arról értesült. MHHS VII. 44-45. felszóval. hogy mekkorát. s csupán Szinán hadának a „rosszában” vágtak le „valamennyit”. k. k. hogy „a nagyvezér nyílt ütközet vállalása nélkül visszavonul” lováról leszállván az egész tábor előtt térdre esett. 25.73 A török vezetés nem is tekintette vereségnek a Gyurgyevónál történteket.0. k. Nagy Szabó Ferenc például igaz. 81 . A helyzetet jól érzékelteti az a följegyzés is. apja elmondása alapján . az egykorúak eltérően szólnak. i. míg az egyesült had parancsnokai nagy eredményként könyvelték el a havasalföldi hadjáratot. Nem alaptalanul. o MHHS VII. 140.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI HADVEZÉRI BEMUTATKOZÁSA Arról."74 A török ellen vonuló sereg vezéreinek a neve szerteszárnyalt Európában! Ekkor kezdte megismerni a keresztény világ Bocskai István nevét is. hiszen először sikerült sikeresen szembeszállni török fősereggel. 73 74 ETA I. Hídvégi Mikó Ferenc szerint „a megtért hadnak utoljába kapdostak a mi vitézink”. o.

o. többször is említésre került Boeskai István. de Bécsben. amikor Brassóba vonult. hogy Tirgoviste ostroma előtt „országhadnagy” . amelyet Szölösi István írt a havasalföldi hadjáratról.m. 1976.vagyis erdélyi fővezér -„Bocskai István vala”.jó hírétnevét" nem csökkentette sem a 75 76 Varjas B. Abban a hosszú verses beszámolóban.76 Abban a kegyetlenkedésektől terhes korban . Majd azután Zsigmond. II.. Elmondja. Mindez nem kicsiny mértékben járult hozzá. o.75 A korlátozott stratégiai eredménnyel végződő hadjárat kétségtelenül emelte Bocskai presztízsét még a „Fényes Portán” is. 53 . k.. nem csupán Erdélyben és a Királyi Magyarországon. vagy Nagy Z.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.56.: i. „az derék táborral Bocskait hagyá”. aki részt vett a gyurgyevói harcban is. 937-964. Prágában és Sztambulban is. 99-109. A havasalföldi hadjáratról Demény. o. 82 .. aki a havasokon átvezetve a sereget Brassónál csatlakozott az őt „örömmel váró” fejedelemhez. 1981. hogy az elkövetkező években önálló politikai tényezőként számoljanak vele.

amelyre a következő esztendőben. sem az a tevékenysége. az úgynevezett „véres farsang” alkalmával került sor. 83 .NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI HADVEZÉRI BEMUTATKOZÁSA „törökös urak felmészárlásában” játszott szerepe.

77 Demény Lajos írja a székely felkelésekkel foglalkozó munkájában. Egyesek szerint az előző év nyarán nőül vett.m. Másra nevezetesen Bocskaira .o. a Madridból várt „aranygyapjat” kívánta mielőbb átvenni. a székelyeket adja vissza korábbi uraiknak. Csak a hadjárat befejezése után kezdték kérelmeikkel ostromolni Zsigmondot. s a falvakban félreverték a harangokat.”. Akadtak ugyanis olyan urak és nemesek. akik a fejedelmi szabadságlevél és felhívás ellenére sem voltak hajlandók a seregbe engedni a jobbágyi sorba vetett közszékelyeket. Azok viszont a fejedelemre hivatkozva szembeszálltak uraikkal. hogy 1595 karácsonyát követően a fejedelem „testi-lelki barátjával". hogy a székely urak és nemesek is a törökellenes háborút csupán a B 77 Baranyai Decsi János: i. Erre a székely urak és nemesek emlékezve a ország-nagyok egy évvel korábbi „felmészárlására” átmenetileg „megcondorlottak”. Mindegyik vélekedés helytálló lehet. hogy a megoldatlan székely probléma elől futott el. 84 . 300. Kornis Gáspárral és más erdélyi urakkal váltott lovakkal előbb Bécsbe majd Prágába utazott. hogy nyilvánítsa semmisnek a székelyeknek adott szabadságlevelét. de az okok közül azt sem szabad kizárni. Az előzményekről elmondja. de asszonnyá sohasem tett Habsburg-főhercegnő elől rohant el hazulról.hárítván annak a megoldását.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. míg mások úgy tudták. Jósika István erdélyi kancellárral. s miután „a török háborút lelke vágya szerint befejezte". az általános hadba vonulás idején is előfordultak összeütközések a közszékelyek és az előkelők között. ahogyan azt a parasztfelkelések alkalmával szokták. amúgy lóhalálban. hogy a kor legnagyobb kitüntetését. ami előreláthatóan csak véres eszközökkel történhetett. „Számos lázadó székely megölése és megbüntetése” aranyai Decsi János kommentálja ezekkel a szavakkal az 1596-os „véres farsangot”. [Érdemes felfigyelni rá. hogy már 1595 koraőszén. s „az ország gondját hitvesére és Bocskai Istvánra bízta.

o. Beterjesztették panaszaikat. tiltott erdőket és halastavakat a sajátjukként kezdték használni. aki 1594-ben a kapott parancs szerint Báthory Boldizsárt és Kovacsóczy Farkast börtönükben megfoj- 78 Demény. kaszálókat. egyedül neki kellett intézkednie! A történtek hallatán.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „SZÁMOS LÁZADÓ SZÉKELY MEGÖLÉSE ÉS MEGBÜNTETÉSE" fejedelem „lelke vágyának” tekintették s nem. Az országgyűlésen még vitatkoztak a „peres felek”. mintsem előbbi uraiknak szolgáljanak. miszerint a zendülők „nem átallják lerombolni uraik házát.” Bocskai nagy dilemmába került.kilengései. A közrendűek azonban „titokban összeszövetkeztek” és úgy döntöttek. s mindent félelemmel.” Aki nem tart velük.78 A közszékelyek . bízta meg az „igazságtétellel és elhárította magáról a döntés felelősségét. garázdasággal töltenek be. Attól tartott. 1976. hanem inkább azt hirdették: elérkezett a leszámolás napja a földesurakkal . hogy a fejedelem távollétében a székelyek mozgolódása veszedelmesebb háborúba torkollik. malmokat. de nem egy helyen az urak majorjait is megtámadták. a nemesség vezetőit erőszakkal fenyegetik. hiszen a Prágában az 1596-os hadisegély dolgában tárgyaló fejedelem helyett neki kellett intézkednie! Zsigmond ugyanis elmenetele előtt feleségét Mária Kriszternát és Bocskai Istvánt régensi hatáskörrel ruházta föl. gyors cselekvésre késztették az erdélyi urakat és nemeseket. azonnal jelentették Bocskai István fejedelmi helytartónak. hogy idejében elejét vehesse a belső felfordulásnak. mint kikényszerített intézkedést és felszólította a székelyeket. A falvakban félrevert harangok nem is annyira a hazatérőket köszöntötték. 109-128. Bocskai nehéz döntés elé került. azt „fejjel lefelé húzzák karóba" Amikor a nemesek ezt megtudták. amelyek már-már egy általános parasztfellelés árnyát vetítették előre. legelőket. A korábbi jobbágybirtokokat. hogy „ezerszer inkább meghalnak. Ravazdi György fejedelmi tanácsos. Az országgyűlési bizottság semmisnek deklarálta a fejedelmi ígéretet. pedig magyar nemzeti érdeknek!]. Miután az erdélyi dolgokat ugyancsak kevéssé ismerő fejedelemasszony valójában minden kormányzati dolog intézését ráhagyta.írja Demény Lajos. de a hadjáratból győztesen hazatérők már döntöttek: nem szolgálják többé jobbágyként uraikat! Nem csak a jobbágyi szolgáltatásokat tagadták meg. 85 . hogy térjenek vissza korábbi társadalmi helyzetükbe. Zsigmond a kényes döntés elöl kitérve az erdélyi országgyűlést. mint a török elleni harc! Ennek elkerülése végett az egyes területeket felosztotta a nemesség vezetői között.

Majd amikor „megunták” az akasztást és a karóbahúzást. Napokon át folyt a letartóztatás és a kivégzés. 1986. és úgy hozták őket.. i. hogy „a lázadás vezetőit szigorúan büntessék meg” az ártatlan. hogy a legtöbb kiszemeltet álmukból felriasztva az ágyukból rángattak ki.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. tömeget pedig „inkább megfélemlítéssel. Elmondja. kezdték az elfogottak 79 Baranyai DecsiJ. A kirendelt vezetők olyan utasítást kaptak tőle. sőt még bosszúszomjuk kielégítésére is. 301-306. A Maros-székben kezdett „rendcsinálásról” az akkor tizenöt éves Nagy Szabó Ferenc szemtanúként számol be. mint fegyverrel kényszerítsék engedelmességre. Benda. sokat karóba húztak. Már másnap sor került a tömeges kivégzésre.számoltak le a megígért és megszolgált szabadságukhoz ragaszkodó közszékelyekkel. 86 . „kemény kézzel” .sőt egyes kortársak szerint „kirívó kegyetlenséggel” . A fejedelmi helytartó ugyanakkor Tholdi Istvánt és Bogáti Boldizsárt elegendő katonával Maros-székbe rendelte. m. természetesen Bocskai parancsára. kellő létszámú lovas és gyalogos csapatokkal a Kezdi-. o. hacsak a szükség mást nem követel. sokat felakasztottak közülük. o.79 A kijelölt parancsnokok. míg a gyergyóiak és a csíkiek ellen Apafi Miklóst küldte. az Orbai. mint a gonosztevőket.” Ez az utasítás tág teret engedett a megtorló akciók parancsnokainak a szabad döntésre.és a Sepsi-székely székekben kezdett hozzá a mozgalom elfojtásához. 39-41. tatta.

47. Zsigmond „hitszegőként" történő elítélése olyan korba helyezve történik. pedig éppen azt fejtegeti. kezét levágni. ami egyes személyeknek ugyancsak nehezen róható fel huszadik századi elvi erkölcsi normák 80 ETA I. fülét. Az utókor történetírói többnyire morális alapon ítélték meg és el a történteket. de egyúttal elfogadott magatartásforma is volt. amelyben. amelyet azonban Ravazdi György rövid úton levert és véresen megtorolt. 87 . mind a Mária Krisztiernáról készített biográfiájában. hogy régvolt személyek tetteit későbbi erkölcsi normák szerint minősítette. másokat a deresen úgy megvertek. Hasonló megtorlások folytak a többi székekben is. kik Havasalföldében mentenek vala Báthory Zsigmonddal. Nézetem szerint ez esetben még a kort oly jól ismerő biográfus is beleesett abba a hibába. Ez dolog farsangban lőn 1596-ban. Zsigmond „hitszegéséről”. Bocskai „kíméletlenségéről” és a székely nemesek „kegyetlenségéről” írtak a székelyföldi eseményekkel kapcsolatban. hogy a műveit és fölöttébb érzékeny lelkületű fejedelemasszony milyen nagyrabecsüléssel ír minden anyjának küldött levelében Bocskairól és mennyire egyetért vele minden intézkedésében. k. „Még a pogány sem tette volna ezt! Ilyen rútul bántanak volt akkor a szegény megszabadult [t. Ellenállásra csupán Háromszékben került sor. o. szabadságát visszanyert] székelyekkel. Ezt tette Benda Kálmán is mind a Bocskairól. a politikában az adott szó.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „SZÁMOS LÁZADÓ SZÉKELY MEGÖLÉSE ÉS MEGBÜNTETÉSE" orrát. hogy sokan bele is haltak a fenyítésbe. Ez utóbbi munkájában.”80 A kortárs nemesi krónikások Nagy Szabó Ferenctől eltérően a közszékelyek elleni fellépést általában szükséges és jogos megtorlásnak minősítették. i. Akárcsak a „kíméletlenség" vagy a „kegyetlenség”. ígéret be nem tartása nem csak általánosan gyakorolt.

nemesi kortársa hasonló helyzetben. fölségednek ezt adhatom értésére. mint némelyek.olyan normákat követve cselekedett. hogy Bocskai István 1596-ban -akárcsak két évvel korábban . alkalmason megbüntettem. 40. kegyelmes uram. de az mi az derék székölységnek. nagyobb részt jobbágyokkal szemben. ez. az kik az fölségöd méltósága ellen temerarie opponálták magokat [vakmerően szembeszegültek]. 71. Azért csupán elvi és nem ténylegesen betartottak alapján. Elegendő utalnunk arra. o. hanem az támadásnak autorit [indítóit] és azokat. hogy nem csak az emberi. 1986. Amint Machiavelli is írja: „Az uralkodónak nem kell félnie attól. amint ez a február 17. hogy az fölséged birodalmának mostani állapatja mindön felől csendes és békességös. hogy kegyetlennek tartják. ha egységben és biztonságban tartja alattvalót. Hiszen az alkalmazott megtorlásokkal megóvta az államot egy még nagyobb rossztól. 1942. Az székelyeknek mód néköl való fölkelésük is mindenütt és mindön végibe lecsendesödött és mostan mind fölségednek s mind földesuruknak engedelmesön szolgálnak. mert a huszadik században is elkövettek legalább annyi szörnyűséget a különböző szélsőséges rendszerekben. de az isteni törvényeknek is megfelelelőn cselekedett. nemesi ellenzékkel 1594-ben. 88 . ha az egyes kegyetlenségek elkövetésénél „osztályhelyzetből” fakadó indítékokat keresünk. o. akik merő könyörületességből szabad folyást engednek a rendetlenségnek. Mert egy kevés vér kiontásával könyörületesebb lesz a fejedelem. Ugy vagyon. S az is erősen kétségbe vonható. Mindezt szem előtt tartva elmondható. mint Bocskai korában. S akárcsak 1594-ben. a belháborútól és az anarchiától. ugyan nem hallatik mostan engedetlenség és szófogadatlanság közöttök. Más oldalról viszont lehet hivatkozni arra. az községnek lecsendesítését illeti.. hogy a többségükben jobbágy származék hajdúvitézek a tizenötéves háború folyamán Erdélyben milyen kegyetlenül viselkedtek a védtelen polgári lakosokkal. hogy a Zsigmond vagy Bocskai vezette „háborús párt” milyen kíméletlenül számolt le a főúri. s fogva is sokat tartok bennök most is. hogy ennyi zűrzavarnak leszállítása halál nélköl nem lehetett.-iki Zsigmondnak küldött beszámolójából is kitűnik: „Az itt való dolgok felől kegyelmes uram. alapján. mint legtöbb főúri. Benda. A rendetlenség ugyanis általában az egész közösséget ve- 81 Benda.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. az előbbi állapotba. pedig öldöklésre és rablásra ad alkalmat.” 81 Bocskai levele azt sugallja: meg volt győződve róla. most sem érzett semmiféle lelkiismeret-furdalást a történtek miatt.

0. 89 . de júniusban a Prágából hazatért és a sereg élére állt Zsigmond fejedelem már kudarcot szenvedett Temesvár ostrománál. Tavasszal az erdélyi végvidéken az öreg Borbély György. de a megtorlások végzőinek is. ami azt jelentette.a hatalom még a főuraknak és a nemeseknek sem biztosította. mintha csupán a nagyvezér vezetné a támadókat. 82. hiszen a jobbágyi sorba visszavetett közszékelyekre már nem lehetett számítani úgy. hanem a büntetettek lelki üdvéért imádkoztak.a büntetlen ellenállást . Az erdélyi hadipotenciál számottevően meggyöngült a „véres farsang” következményeként.egy személy ellen irányulnak. nemhogy a közrendűeknek! Bizonyítja ezt a korabeli törvényekbe ütköző kivégzések és bebörtönzések hosszú sora „Tündérország”-ban. pedig egy . hogy egyúttal erősebb hadsereggel kell számolni. akkor sem saját bűneik megbocsájtását kérték az „Egek Urától”.m. mint 1595-ben. Mohamed szultán állt a fősereg élére. Nem sokkal ezután ő is a magyarországi hadszíntérre vonult kilencezer főnyi erdélyi katonával. de az egész török háború menetére is! Ez megmutatkozott már 1596 őszén a mezőkeresztesi csatában.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „SZÁMOS LÁZADÓ SZÉKELY MEGÖLÉSE ÉS MEGBÜNTETÉSE" szélyezteti. S ha olykor a kivégzéseket elrendelő világi vagy egyházi vezetőknek imára is kulcsolódott a kezük egy-egy ilyen megtorlás elrendelése vagy végrehajtása során.amint már szó esett róla .”82 Ezek az Európa-szerte általánosan elfogadott és követett tanok lelkiismereti felmentést adhattak nemcsak Zsigmondnak és Bocskainak. 82 Machiavelli: i.az Aranybullában biztosított „ius resistendi”-t . Lippa új kapitánya még sikeresen harcolt a török ellen. Ekkor ugyanis maga III. az uralkodó által elrendelt kivégzések. Már pedig ez év nyarán még nagyobb veszély fenyegette a törökellenes tábort. Erdélyben . hogy a közszékelyek elleni véres megtorlás a török elleni háborús körülmények között rendkívül negatív kihatással volt nem csupán a fejedelemség további sorsának alakulására. amelyeknek a mérve messze túlszárnyalta a Habsburg-uralkodók ilyennek minősülő cselekményeit a török hódoltság korának egészében. akik közül mintegy kétezren estek el a vereséggel végződő csatában. mint az előző évben. Más kérdés.

a Habsburg-udvart viszont mindenekelőtt katonai szempontok vezérelték Erdély megszerzésében. m. 90 . Nem sokkal a csata után Zsigmond ismét Prágába ment a császárhoz mintegy 140 fős kísérettel a háború további teendőinek megbeszélésére. ETA III. amiről Prágában titkos megállapodást kötött.. aki ezt követően „hihetetlen gyorsasággal hazatért”. majd készült az 1597. hogy Temesvár A 83 Baranyai Decsi J. k. o. o. 198-202. i.” Március 6-án Rudolf ünnepélyesen kitüntette fejedelmi rokonát az arany gyapjúval és dísz-lánccal. 346 . Zsigmondot erre elbizonytalanodása s kusza családi kapcsolata késztette. amelyek később bekövetkeztek.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. s kormányzóul ezúttal is Bocskai Istvánt hagyta Erdélyben.347. Náprágyi Demetert kinevezte püspöknek. 83 Az a „később bekövetkezendő dolog”. amelynek az „orcájára gyalázat és szidalom” rakódott.. MHHD XXXII. évi törökellenes hadjáratra. Rövidesen országgyűlést hívott össze. o. k. amelyen törvényt hozatott a gyulafehérvári katolikus püspökség visszaállításáról. 32. Erdély Habsburgfennhatóság alá bocsátása vagy a Királyi Magyarországgal történő egyesítése volt a fejedelem megfelelő kárpótlása fejében. A fejedelem az egykorú följegyzés tanúsága szerint Prágában a császárral „titkos megállapodásokat kötött azokról a dolgokról. Egyelőre csupán elvi egyezség született a dologról s Zsigmond csak azután indította Carillot Prágába részletes megállapodás megkötésére. Halványuló győzelmi remények közt z egykorú panaszos ének szerint a mezőkeresztesi csatavesztés után gyászba öltözött „szegény Magyarország”.

de most már lépnie kell Zsigmondnak.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN HALVÁNYULÓ GYŐZELMI REMÉNYEK KÖZT alatt újból sikertelenül próbálkozott a török ellen. i. ahonnan azt a választ kapta. mint gyakori helytartó és a fejedelem nagybátyja. amit eddig győzhetetlen fölsége ellen elkövettél. Az új nagyvezér Hasszán pasa emlékeztette Zsigmondot atyjára. a császár [t. az egyszerű 84 Baranyai Decsi J. vagy a hatékonyabb védekezés érdekében átadja Erdélyt Rudolfnak. hogy Szinán nagyvezér halálával elköltözött az élők sorából az a személy. Ezzel párhuzamosan felvette a tárgyalások fonalát a Portával is. Zsigmond legfőbb titkos bizalmasa ebben az időben már nem ö volt. a kálvinizmus egyik fellegvárába! Ennek véghezvitelére éppen Bocskai váradi távollétét akarta kihasználni. közbenjárását kérve méltányosabb békefeltételek érdekében. sőt kiszolgáltatottjává válik. amit a kálvinista Bocskai nem tett volna meg. hogy taktikázással halogatni kívánta a döntést. mert a csapatok nagy része átkelt a Gyurgyevónál készített új Dunahídon. Ez az eszes és fölöttébb ambiciózus katolikus férfi mindenben föltétlenül támogatta a fejedelmet. „Isten engem úgy se-géljen. tudott mindenről. Nem volt könnyű a választás. hanem Jósika kancellár. aki. o. hogy újabb bosszúálló hadjárat induljon Erdély ellen. m. ellenkező esetben viszont a Habsburg-uralkodó szövetségeséből annak alattvalójává. Jósika István kancellárral levelet íratott Sir Henri Lello angol portai ügyvivőnek. akkor a jövőben a törököt kell segítenie a kereszténység ellen. miszerint jezsuitákat visz be Váradra.84 Tévedés lenne azt hinni. 349. a szultán] mindent megbocsájtott neked. Ő mindeddig megakadályozta. hogy Zsigmond Prágában olyan kötelezettséget vállalt. 91 . olyan lépéseinél is. Például abban. hogy helyettese. aki miatt Erdély és Havasalföld szembekerült a „Fényes Kapu” val. hogy Bocskai. abban bízva.” Zsigmondnak tehát két lehetősége volt: visszatér a korábbi feltételek között a török vazallusi állapotba. hü maradt mindvégig a Portához. s fölszólította: kövesse annak példáját. Ha az elsőt választja. i. s emiatt emberileg érthető.

i. Az. amire a fejedelem rendkívül szerencsétlenül reagált: „Hitigazítás nem a ti dolgotok. és mindenkire rákényszeríthette. származású Király György vicekapitány nem mer majd ellentmondani a parancsának. o. sem szűcshöz sem protestátióval való fenyegetés egy pár bestye áruló kurvafiához!” .STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. ésszerűséggel mitsem törődő népesség csődület. s ez maga után vonta az egész Partium elszakadását is. 86 Mindezt csak elősegítette az a körülmény. Ám minden másként történt! A végvári katonák hevesen tiltakoztak a tervezett „vallási merény” ellen. joggal. amivel kapcsolatban fölháborodottan írta Szamosközy István: „Ez a gyülekezet nem országgyűlés. A megfélemledett erdélyi rendek most is szó nélkül tudomásul vették a fejük feletti megkérdezésük nélkül hozott döntést. sem vargához. hogy 1598 tavaszán Zsigmond hosszas habozás után lemondott a trónról és átadta Erdélyt Rudolf biztosainak. nem észlelte.a szabadság helyét a szabadság árnyképe és csupán a látszat kedvéért mutogatott mása foglalta el. o. 1978. mit cselekszel. ki előttök vagy szolgáló rendnek. mert valaki lészen kezdője [t. 59-61. egy istráng szálat [t. hagyjatok békét annak”. 70. hogy ez a „fővár” rövidesen elszakadt Erdélytől és csak nyolc esztendő multán tért vissza ismét fejedelmi fennhatóság alá. Nagy L. amit nem akart. törvénnyel. meglásd.85 Az erdélyi rendek szervilis viselkedéséhez szokott Zsigmond nem vette figyelembe a végvári magyar katonák egészen másfajta magatartását! Miután sohasem élt közöttük. 92 . hogy ennek a hadinépnek a soraiban tovább élt és virágzott a korábbi szabad vagy céhes zsoldosok „demokratizmusa”. hanem valamiféle eszeveszett. 306-307. ami a nyugati hadinép között az állandó zsoldos hadformára való áttéréssel már kiveszőfélben volt. o. Király Györgynek és katonáinak a megsértése azzal a következménnyel járt. Nem paraszt emberhez illik a hitigazítás. Helyőrsége éveken át Rudolf királynak engedelmeskedett.az erőszak lépett uralomra... 1977. pedig Király György uram felnyisd a szemedet.írta az öreg vicekapitánynak. hogy meghallgassa és helyeselje."87 85 86 RML I. szájokon tartsd őket. k.i. Te. Erről bővebben 1. akasztókötelet] meg nem kíméllek tőle... 87 Szamosközy. az ellenszegülésnek] vagy kapitány vagy lovász vagy pap vagy secularis [világi].

forrásának tekinteni. Kételyei a Habsburg-hatalommal szemben későbbről valók. de „elmezavara az egész rendszert bizonytalan és zilált helyzetbe hozta. aki annak „erkölcstelen” életmódját emeli ki. s az erdélyiek által „nímetesnek” tartott bihari nagyúr eleve ellenezte volna Erdélynek a törvényesen megválasztott magyar-horvát király uralma alá kerülését. olyan férfiúnak ábrázolván őt. amikor felkelő had élén küzdött ellene.Rudolftól olyan ígéret kapott. I. mert amint erről később bővebben szó lesz . pedig egy táborba vonta a magyar nemességet a parasztsággal és a polgársággal. hogy továbbra is ő marad az egész erdélyi haderő főparancsnoka országos kapitányként. s meggyűlöltette szerte a birodalomban. Már csak azért is. Olyan történelmi személyiségnek.” Ellenreformációs politikája. Ferdinándnak az országegyesítő politikáját. akinek „elmebeteg hóbortjait” csupán „engesztelhetetlen magyar gyűlölete” szárnyalta túl. ami egyet jelentett a töröktől meg nem szállt magyarországi területek egyesítésével. s Rudolf személyét még akkor is tisztelte. akik nem értettek Zsigmonddal egyet abban. hogy az ifjú éveit Bécsben és Prágában töltő. Más vélemény szerint ugyan folytatni akarta nagyapjának. A magyar történetírók jelentős része hajlott és hajlik ezt az uralkodót szinte minden rossz és baj kútfejének. Fülöp spanyol király udvarában nevelkedett uralkodóról szólva van. A II. akit a „bujálkodáson” kívül legfeljebb az antikvitások és az okkult tudományok érdekelték.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN HALVÁNYULÓ GYŐZELMI REMÉNYEK KÖZT Szamosközy szerint Bocskai is azok közé tartozott. Kérdéses. amit „Erdély elhagyásával és a németnek való átadásával kezdeményezett volt”. 93 .

1985. akit származása s a tehetetlenségi erő sodort egy tőle meglehetősen idegen cselekvési körbe. 1997.kétségtelenül sajátos gondolkodású viselkedésű történelmi személyiség volt. 1999. o. hogy testvérei ellene akarják fölhasználni a királyság alattvalóit.valamint az alkímia. Még vadászni sem szeretett.a keresztény világ akkori első hatalmassága . 314. 88 Kárpáthy . (szerk. 1600-1612. Ezen kivételek közé tartozott például Báthory Zsigmond „szűz hitvese” Mária Krisztierna.: S. főként a csillagászat . Valójában. még Tóth István György: Rudolf király. amikor -okkal vagy oktalanul . 1977. A közepes termetű.jelentős mértékben alkalmatlanná tette őt arra..90 Rudolf a papoktól is idegenkedett. majd Mátyás főhercegekre .pontosabban a horoszkópkészítés . Valójában nem szerette az arisztokráciát. Prag.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. valamint Gonda Imre .33. Bp. A magyarok iránt tulajdonképpen közömbös volt.bízta..előbb Ernő. Bp. továbbá Anion Gindely: Rudolf ll.II.Kravjánszky Mór: Rudolf uralkodásának első tíz éve.. 94 . egy kényszerpályára került ember volt. Így kezdeményeztek ezek a társadalmi rétegek közös harcot a német bürokrácia és a velük szövetkezett katolikus főpapság ellen. Inkább csak akkor avatkozott bele a magyar ügyekbe. Bocskai István kísérte az otthon lévő Zsigmond helyett a főhercegnőt Erdélybe. jóllehet időnként fel-fellobbant benne a vágy a kereszténység megmentésére. 89 Ugyanakkor az ítéletekben sok az egyoldalúság és a túlzás is.Niederhauser Emil: A Habsburgok. Ez a körülmény párosulva öröklött és szerzett betegségeivel . und seine Zeit. Varga Katalin \ 90 Benda.o. A grazi jelképes esküvőről a küldöttség vezetője. 1986. (Rácz Árpád szerk: Nagy képes millenniumi arcképcsarnok. L. az aranycsinálás titka érdekelte őt. I .. Bp. tanulmányomban (In: Botránykövek régvolt históriánkban. még a saját közvetlen rokonai közül is csak keveseket kedvelt. 297-353. Magyarország ügyeinek az intézését testvéreire . A Habsburgok és a magyarországi Habsburg -uralom árnyaltabb bemutatására törekedtem az „Egy dinasztia a történelem ítélőszéke előtt” c. 89 Verancsics Faustus: Machinae novae és más művei. 25. Különösen távol érezte magától a hadi dolgokat és a katonákat. többnyire egyszerű fekete ruhát viselő uralkodó . o. k. akivel szemben talán némi lelkiismeret-furdalást is érzett az általa szorgalmazott házassága miatt. 1937. Bp. Bp..88 Ez utóbbi megállapításban van ugyan valós elem is.úgy érezte.. így az uralkodása alatti ellenreformációs lépések nem azok ráhatásának voltak a következményei. amint azt a jeles polihisztor Verancsics Faustus is jelzi a pápának küldött 1606-os memorandumában. 1863. hogy egy világhatalom élén minden energiáját a törökellenes harc ügyének szentelje..

és ugyanúgy nem lesznek képesek Erdélyt megvédeni az elvesztésébe bele nem nyugvó Porta próbálkozásaival szemben. Különböző időkben elhangzó megnyilatkozásai arra utalnak. 95 . mint Báthory Zsigmond Erdélyében. Ezek az aggodalmak oda vezettek. hogy a törökellenes erők nem tudnak döntő győzelmet aratni az oszmánokon. hogy amikor Bocskai 1598 nyarán először szembefordult a Habsburg-hatalommal 91 Benda. és mást neveztek ki váradi főkapitánynak. Szuhai István címzetes csanádi püspök és Bartholomeus Pezzen császári tanácsos az első pillanattól fogva mellőzték őt. akik sohasem szerették Bocskait. de a fejedelemasszony papja. hogy a Német-Római Szent Birodalom és Magyarország ura óriási tekintélynek tűnt a szemében! Ha voltak kezdeti fenntartásai az erdélyi Habsburg-uralommal szemben. Marcellus atya már 1596-ban azt írta róla a császári udvarnak. o. hogy csupán színleli a Rudolf iránti hűséget. Az eltávozott fejedelem helyébe amolyan régenssé kinevezett Mária Krisztiernával ugyan szívélyes viszonya volt. semmint bánkódtak volna a miatt. A Habsburg-kormányzat biztosait nem csupán az egzisztenciájában negatívan érintett Bocskai fogadta bizalmatlanul. Számukra Erdély Habsburg-uralom alá kerülése a török elleni háború folytatását jelentette. Másfelől úgy látták. Bocskai részéről ez a bizalmatlanság nem is bizonyult alaptalannak.”. Nyilván nem sejtették. 91 Az ilyen és ehhez hasonló vélekedések minden bizonnyal eljutottak a jó kémhálózattal rendelkező Bocskai fülébe is. 1986. így nem csoda. Azt ugyanis sejtenie kellett. Olyanok. azok abból adódtak. ami újabb terheket ró majd a magyarországinál is szegényebb és elmaradottabb erdélyi társadalomra. hogy a Habsburg-fennhatóság alatti Erdélyben korántsem lesz olyan megkülönböztetett hatalmi pozíciója. hogy érdekei nem találkoztak az uralomváltozással. 40. miként a század közepén Castaldo vezetése alatt. hanem a mérvadó erdélyi közvélemény jelentős része is. inkább örültek mellőztetésének. Mint „nyughatatlan elmét” megfosztották az országos főkapitányi tisztségétől. hiszen Istvánffy Miklós alnádor. s „ha a dolgok úgy fordulnának. kész volna a felséges császári házzal is szembefordulni. ha az 1598-ban Erdélybe érkező királyi biztosokkal kölcsönösen bizalmatlanul néztek egymásra. hogy ezekkel az intézkedésekkel a legfőbb erdélyi támaszától fosztották meg a Habsburg-házat.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN HALVÁNYULÓ GYŐZELMI REMÉNYEK KÖZT Bocskai élete folyamán többször is találkozott Rudolffal: először Báthory Zsigmond követségeinek vezetőjeként.

Bocskai a testőrséget rögtön föleskette Zsigmond hűségére. akik egyáltalán nem kedvelték öt. mellé sorakoztak még olyanok is. Mire megérkezett Kolozsvárra. majd megnyerte magának és ügyének Székely Mózes segítségével a táborba sereglett székely katonákat is. A machiavellizmus virágkorában ilyen eszköz igénybevétele nem volt idegen a Habsburg-kormányzattól sem. az kegyelmed szava igaz volt. Miután értesült róla.228. hanem másra. Megnövelt létszámú bandériumával a török támadás elhárítására Szászsebesnél gyülekező táborba ment. A főurat sátrában kereste meg.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.”. hogy helyette Kornis Gáspárt nevezték ki országos főkapitánynak:. az római császár nekem nem erre felelt vala. miszerint a commisszáriusok őt. o 96 . sem Kornis. s közölte vele Zsigmond hazatértét. „Lám. hogy jöjjön mielőbb. A félreállítottság és a veszélyérzet mielőbbi cselekvésre késztette Bocskait. aki korábban beszámolt neki arról.92 ígéretének eleget is tett. 227 . amit meg is üzent nagybátyjának. valamint a magánbandériumára támaszkodva átállásra kényszerítette az utódjának kinevezett Kornis Gáspár országos kapitányt is. mellőztetése miatt és visszahozta Zsigmondot Erdélybe. és ő biztosítani fogja a trónra történő visszajutását. azt válaszolta neki. Zsigmond kapott a híváson és titkon hazaszökött. ahova követte öt a testőrség parancsnoka Lazari István az embereivel. Bocskai már előkészítette a talajt a trónra-juttatásához. Erre a fegyveres erőre. sem a commisárius urak sokáig nem parancsolnak. a „veszedelemes embert” el akarják tenni láb alól. hogy énnekem. hogy az Oppelnben magát becsapottnak érző Zsigmond szívesen visszatérne Erdélybe. oly módot keresek benne. s Erdélyben még jól emlékeztek Fráter György meggyilkolására. amit siettettek azok a szállongó hírek. és azt. de meglátod. hogy 92 EOE IV. Egy 1598 nyarán fölvett jegyzőkönyv tanúsága szerint Bocskai Gyulahérvárott azt mondta a vallomást tevő Huszár Péternek. k.

ahonnan az őrség a katolikusokat kizavarta és templomukat leromboltatta mintegy válaszul Zsigmond korábbi ellenkező parancsára. Kivételt egyedül Várad képezett.m.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN HALVÁNYULÓ GYŐZELMI REMÉNYEK KÖZT ő és a reá hallgató fegyveres erő a fejedelmi trónra való visszahelyezése mellett van. amelylyel néhány hónappal azelőtt Rudolf császárnak kötelezték el magukat.írja Szamosközy. Hivatkozott a fejedelem bőkezű adományozásaira. és az ország lakosai hatálytalannak jelentvén ki előbbi szent esküjüket. Bocskai a fenyegetésen túl érvelt is a rendeknek Zsigmond visszafogadása mellett. o Istvánffy M. hogy jelentse neki: „előbbi fejedelemségre. s az új főkapitány megértette. sok an akaratuk ellenére. Hajnalra. Akár így akár úgy. A beiktatási ceremónia Tordán ment végbe. hogy a Habsburg-uralkodótól semmi jót nem lehet várni. ami azt jelentette. újból felesküdtek Zsigmondra. most mind az élet s mind a halál elölted vagyon. aki már „kertek alatt van”. hiszen eddig sem. amit Bocskai . hogy egész Erdély. hanem egyszerű felkiáltással döntetett Zsigmond visszahozataláról.. mások példáját követve. hogy Rudolf biztosai nem számíthattak senkire. Hogy életét mentse. Itt jelentették neki. Beszéde után nem várt egyenkénti szavazásra.o. 97 . citeráztatva és sípoltatva magának a zenészekkel. pénzzel sem katonasággal. i." . Ezt hallva Kornis riadtan azt mondta neki: „Az Istenért! Gondold meg. én már ezen általmegyek” 93 Világos beszéd volt. az ismét országos főkapitánynak az egyes várak kapitányai a csatlakozásukat. ha nem parírozik elődjének. annak már senki nem engedelmeskedett. méltóságra acceptáltuk [elfogadtuk]”. hogy induljanak azonnal Zsigmond ellen. ha által megy is a hátadon. „Ilyen körülmények között történt. Erre Bocskai Bogáthi Menyhértet és Perusith Mátyást küldte a Kolozsvárott tartózkodó unoka-öccséhez. mit cselekszel. hűséget és engedelmességet fogadott a hazatért Zsigmondnak. amikor beérkezett a biztosok parancsa a táborba. sietve parolát adott neki és maga is Zsigmond oldalára állt.410. s arra. az talán még ott s helyszínen felkoncoltatja őt katonáival. k. 58. Zsigmond viszont ügyes diplomáciával meg tudja védeni az országot a pusztulástól. nem mossa le rólad az áruló nevet!” Erre Bocskai türelmetlenül förmedt Kornisra: „Lássad. segített a török ellen sem. Így nem lehet megvédelmezni a fejedelemséget a töröktől. mert a Maros.Istvánffy leírása szerint vidám mulatozással ünnepelt meg. 93 94 EOEIV.

fennen hirdette. hogy nem tették meg a szükséges intézkedéseket Erdély védelmére. hogy az égiek kegyéből Erdély oltalmára tért vissza. amelyben igyekezett elhárítani magáról Zsigmond visszatérésének az ódiumát s a változást megkísérelte a biztosok rossz politikája következményének feltüntetni. Egy nemvárt fejlemény azonban keresztülhúzta a számításait! Azzal. o. o. 98 . amit minden tőle telhető eszközzel elő is segített. K. titkon levelet küldött az uralkodónak. mivel testestül-lelkestül ellenezvén a német uralmat. amellyel a török fenyegeti az országot és annál szívesebben csatlakozott hozzá. jóllehet a török támadás már a küszöbön áll!!"96 A török támadásra való hivatkozás nem volt üres fenyegetőzés. hogy jelenléte el fog távoztatni miden pusztulást. Arra hivatkozott.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. 1977. hogy Várad és a Partium elszakadt Erdélytől és továbbra is Rudolfot ismerte el urának. 64. a partiumi Bocskaibirtokok tulajdonlása is veszélybe került. hogy Bocskai gyorsan félretette a korábbi haragját az őrizet alá vetett commisszáriusok iránt és egyszerre fölöttébb kíméletesen kezdett bánni velük. 119.Istvánffy és Szuhai . pedig elengedhetetlenül szükséges volt unokaöccse visszatérése a trónra. V. hogy ha ez a haderő Erdélybe tör. 102. amit Erdélyben a két magyar . mert a Porta valóban bosszúálló hadjáratra készült ismét Erdély ellen. A hatalmas oszmán sereg élén Szaturdzsi Mehemed másodvezér állt és nem volt kétséges. 584 -588. Különösen azzal érték el ezt. Ehhez.mellett csupán egyetlen német tanácsos. EOE IV. a császári biztosok hatalmát sem tűrte éppen nyugodtan. hogy azok hibás kormányzati intézkedései a Habsburg-uralkodó ellen hangolták az erdélyieket. MHHD XXXII. Sőt. Szamosközy István a már bontakozó Bocskai-kultusz jegyében készülő munkájában magyarázni igyekszik Bocskai magatartását Zsigmond újra-választatása ügyében: „Úgy gondolta. Bartholomeus Pezzen képviselt? Bocskai mindenekelőtt a saját korábbi hatalmi pozícióját akarta visszaszerezni és biztosítani magát egy esetleges merénylettel szemben. akadálytalanul végig pusztítja 95 96 Szamosközy. O. ö. nem az erdélyi birtoktestek. Pedig azok képezték a bihari nagyúr gazdagságának és hatalmának a fő bázisát. Ez a körülmény nyilván hozzájárult ahhoz. k.”95. A valóságban Bocskai korántsem ilyen önzetlen okoktól vezérelve tört lándzsát Zsigmond visszafogadása mellett! S az is vitatható. hogy mennyiben jogos „német uralom”-nak nevezni azt.

Zsigmond visszatérése és „áltató szavai” azonban eltérítették a török haderőt Erdélytől. 157-159. 99 .. s az a Habsburg-uralkodó hűségén kitartó Várad elfoglalására indult. 121 151..0. 1990. Nagy László: „Megfogyva bár." Török háborúk viharában (1541 -1699. o. de törve nem. és elvonulásra kényszeríttették a hatalmas oszmán ostromló sereget. A másodvezér könnyű győzelemre számított.) Bp. és Melchior Redern császári ezredes vezetése alatt a váradi helyőrség tagjai és a fegyvert fogott városlakók köztük számos nő is . Szamosközy.hősi harccal visszaverték. azonban keservesen csalódnia kellett. A Habsburg hadvezetés Buda fölszabadítására indított akcióval kívánta elvonni a főerőket Várad alól. . Király György. míg Mihai Viteazul balkáni hadi sikereivel gyöngítette az ellenség hatékonyságát! 97 97 Várad ostromáról és hősi védelméről 1. Bocskai korábbi vicekapitánya. A „váradi csillagok első ragyogása” meghiúsította terveit.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN HALVÁNYULÓ GYŐZELMI REMÉNYEK KÖZT a fejedelemséget. valamint Nyáry Pál volt egri főkapitány.\911.

hogy Rudolf mielőbb fogadja Bocskait. hogy a császár biztosítson a korábbinál kedvezőbb anyagi feltételeket neki és ebben az esetben kész átadni Erdélyt a Habsburgkormányzatnak. k. A havasalföldi vajdának érdeke volt.. tartalmazó menlevelet] . 100 . Bocskai érthetően büszkeséggel. Különben érzelmileg most is elsősorban törökellenes volt. aki ezt kézhez kapván útnak is indult Prágába a követsége tagjaival. hogy jóváhagyja az ő újbóli megválasztását és mentesse föl az erdélyieket a császárnak tett hűségesküjük alól. Az utazásra 1598 végén vagy 1599 legelején került sor. Mihai Viteazul is. a külső látszatra férjével harmonikus házasságban élő fejedelemasszony még azt írta Gyulafehérvárról testvérének. s biztosan megtarthassa a török veszélytől megszabadult partiumi latifundiumait.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. hogy Prágába kerülve rendezhesse a megromlott viszonyát az uralkodóval és annak fő tisztségviselőivel. Ferdinánd főhercegnek: „megérkezésemkor férjem gyöngélkedett. mint a követség fejét. november 24-én alá is írta a „salvus conductust” . hogy a prágai udvarba vezessen követséget. hogy rendeződjék a viszony a Habsburg-udvar és Zsigmond között. Zsigmond azzal bízta meg őt: érje el Rudolfnál. A titkos követutasításban azonban olyan kívánság szerepelt. Már csak azért is. Követei szorgalmazták is a prágai udvarban. Maga ajánlkozott. ellentmondásos megbízatást Bocskai feltehetően azért vállalta el.98 Ezt a zavaros. 297-298. Férjem a napokban elküldi megbízottait a császárhoz 98 EOE IV. o.[a biztosítékokat. amiben segítette őt három évvel korábbi törökellenes vezértársa. mert december 8-án Mária Krisztierna. s az erdélyi császári biztosokkal való összeütközése ellenére szíve mélyén megmaradt Rudolf és a keresztény ügy hívének.Bocskai részére. A császár 1598. mert Várad és a Partium oszmán kézre kerülése megfosztotta volna öt itteni birtokaitól. mindenfelé csendesség van. vegyes örömmel fogadta katonái hadisikerét. most már újra jól van.

Carillo próbálta lebeszélni Andrást a fejedelemségről. Prágába nem mer írni.”99 Bocskai el is indult a követséggel. a másik testvére István. hogy elszakadásra nem adnak neki okot. mint az előző volt. Rövidesen a bíboros tudatta. arra kéri.. Másoktól kellett meghallania. Ferdi- 99 100 Benda.” Úgy látom . mint bátyjával. 0. azt felelte. Carillo jezsuita atya 1599 márciusában számolt be erről a fejedelemasszony testvérének. Zsigmond Lengyelországban akar magának birtokot venni. Azt vette észre rajta. aminek ő ellentmondott. és a császári csapatok által megszállt helyeket . 1986. 101 .100 Maga Mária Krisztierna egy hónappal későbbi levelében értesítette bátyját az erdélyi fordulatokról. pedig csak elmenekülésének köszönhette életben maradását. aki a levelet április 16 -án kapta kézhez. ehhez visszakérte még a feleségének ajándékozott házassági ékszereket is. azért Ferdinánd értesítse a császárt a történtekről. az a feleségével és András bíborossal Szebenbe távozott. 0. 1986. amint megérkezett a „salvus conductus”.hogy egyelőre nincsen semmi kialakult elképzelése és a helyzetét. hogy a császár elleni bosszúvágy teljesen hatalmába kerítette.adja vissza az erdélyi főhatalom alá. hogy az ország főemberei bár félelemből hallgatnak. oldja fel az erdélyieket hűségesküjük alól. hogy Zsigmond el akar válni a feleségétől. mert nem akarja a fejedelemasszonyt bajba keverni. ellene vannak András uralkodásának. Boldizsárt megfojtatta. maradjon Erdélyben. „s amikor őfelsége nevében intettem őt.” András rendkívül udvarias hozzá.közöttük Váradot . vele a hírek igazát s kifejtette azt a véleményét. Utána ment és másnap találkozott a fejedelemmel. Mária Krisztierna tudta nélkül Zsigmond Erdélybe hívatta unokaöccsét. Ugyanezen a napon írt a Prágában tárgyaló Bocskainak is. hogy „mindenki meglepetésére férjem ráruházta az erdélyi fejedelemséget. hogy hozzáadja őt András bíboroshoz. s hozzákezdett a tárgyalásokhoz a kapott megbízás szerint. 68-69. Azt. Ferdinánd főhercegnek: Amikor ö a fejedelem hívására február 25-én Gyulafehérvárra érkezett. akinek egyik bátyját. s Erdélyt Lengyelországhoz csatolja. Benda. de reméli. miről már írt is a lengyel királynak. 67.írta Carillo Ferdinándnak . hogy most még nem tudja. de közben Erdélyben nemvárt dolgok történtek. Lényegében ugyanazokat közölte vele. Az a terve. még nehezíti. mert ő nem írhat. Arra kéri a császárt.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN HALVÁNYULÓ GYŐZELMI REMÉNYEK KÖZT néhány dolog megbeszélésére. András bíborost. ez a megoldás a császárnak nem lesz rosszabb. hogy ne szakadjon el a kereszténység ügyétől.

102 . Pedig az uralkodó április 6-án kedvező teltételeket ígért Zsigmondnak az ország átvételével kapcsolatban. hogy neki semmi tudomása nem volt unokaöccse váratlan és szószegő magatartásáról.. nánddal. Veress I. A kínos helyzetbe sodort Bocskai sikeresen bizonygatta az uralkodónak. o. o. Ezt Bocskai örömmel tudatta azzal a Zsigmond fejedelemmel. igen kínos helyzetbe hozva őt is. hogy a megváltozott helyzetben is zavartalanul birtokolhatta a partiumi Jószágait”.. K. k. ahová Prágából visszatért Rudolf hűséges alattvalójaként. Ez azt eredményezte. Erdélybe nem kívánt menni. 70. őt megkerülve intézte az erdélyi dolgokat. 336. Rudolf hitt neki és biztosította őt teljes bocsánatáról és kegyéről. aki már átjátszotta a trónt unokaöccsének és maga készülődőben volt Lengyelországba. Állításai igazát alátámaszthatták Carillo atya és Mária Krisztierna levelei is. 1986. 240. mert jól tudta. MHHD XXXII. Zsigmond főkövete tehát csupán kerülő úton értesült arról. hogy ott András fejedelemsé ge alatt semmi jó nem vár rá!”101 101 Benda. hogy unokaöccse mindent fölrúgva.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. o.

Nem volt még harminc esztendős. 161-196. Ezt követően András nem szűnt meg Zsigmond ellen munkálkodni mind Rómában. 94-117. mind a nyugat-európai udvarokban. 1977. amikor 1594 elején Zsigmond kikérte az ő véleményét is a törökkel való szakítás vagy a mellette való megmaradás nehéz kérdésében. Ezzel a tevékenységével csak akkor hagyott fel. hogy a megtorlások idején távollétében öt is „notázzák” akárcsak két testvérét. Ezzel különben még azok az erdélyi urak és nemesek is egyetértettek.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN SZEMBEN A BÁTHORYAKKAL Szemben a Báthoryakkal z Erdély élére került somlyai Báthory András bíboros hasonnevű atya és Majláth Margit legkisebb fia. hogy Erdélybe megy készségesen. Éppen ezért az első hívásra kitérően azt válaszolta. vagy Szilágyi Sándor: Báthory Endre fejedelem és bíbornok bukása 1599-ben. hogy Erdély csatlakozzék a török ellen küzdőkhöz. o. István király unokaöccse . Bocskai elődjét a váradi főkapitányságban. A tanácskozók többsége ekkor András javaslatát támogatta.102 Bocskai jól számított. ami elegendőnek bizonyult ahhoz.a „család eszének” számított. o. amikor Prágából nem tért vissza Erdélybe. Ezzel szemben Zsigmond a rendek kizárásával. de Bocskait még inkább gyűlölték.. k.egy időben Balassi Bálintot is pártfogolta .. mert András fejedelem első intézkedései közé tartozott az ő felelősségre vonása Boldizsár bátyjának és párthíveinek 1594-es „felmészárlása" miatt. 306-307. csupán dinasztikus alapokon akart szövetkezni Rudolffal. 103 .egyes kortársak szerint . o. de mindenképpen elveszti a partiumi birtokait. amint megkapja a csá- A 102 EOE III.s lengyelországi püspöki székhelyét kiváló építészeti alkotásokkal gazdagította. aminek ha eleget tesz. Szamosközy. 1880. de a történelmi jogalap megőrzésével és az alkotmányos formák megtartásával. Erdélybe rendelték „elszámoltatásra”. Bp. akik különben egyáltalán nem lelkesedtek András uralmáért. Istvánt. Akkor az volt a nézete. Azokat. MHHD XXX. Műveit és művészetkedvelő egyházi fejedelem volt. amikor 1599 tavaszán a fejedelem kellő biztosítékok fejében hazahívta őt és bátyját... nemcsak az életét kockáztatja. amikre Rudolf külön védlevelet biztosított minden katonai kilengéssel szemben. k.

s különben . hogy az új fejedelmet fölkeresse. 243. hogy a fejedelmi főtanácsúr és liber báró maga is tartott Zsigmond kiszámíthatatlan természetétől. hogy unokaöccse többször is az ő háta mögött döntött. nem a fejedelemnek. szártól és magyar királytól a feloldozást esküje alól. Báthory András fejedelem az 1599 szeptemberében összehívott erdélyi országgyűléssel törvénybe idéztette őt. akárcsak 1599 tavaszán.103 Bocskai „magamentése” kétségtelenül tartalmaz igazságelemeket. Nagyon jól tudta. Vécset és Sajót. mint „árulót” és mint Báthory Boldizsár törvénytelen halálának főfelelősét. Az sem kétséges. Jól tudta. hogy ez úgysem történik meg s veszni hagyva erdélyi birtokait. hogy ő bármikor is bármiben ártalmára lett volna Erdélyországn ak. A vele bizalmas Mária Krisztierna leveleiből tudjuk. o Veress. k. 324. 312.301. I. 322. hiszen a „törökös urak" lefogásáról és „felmészárlásáról” valóban a fejedelem döntött. én csak szolga voltam! . hogy őt tegyék felelőssé Báthory Boldizsár és a többi kivégzett haláláért.írta levelében -. O. Veress. az a végét jelentené. EOE. A megidézett bihari nagyúr október 14-én egy hosszú levélben válaszolt. 297-298. VII. Titkon ide szállíttatta az erdélyi váraiból is az ágyúkat és az ott raktározott tüzérségi lőszert. o. Éppen ezért készült ugyan Erdélybe. a partiumi szentjobbi várkastélyába húzódott feleségével együtt. hogy mindenkinek egyaránt. Azt pedig teljesen méltatlannak és igazságtalannak érzi . 53. s a nélkül nem kerülhetett volna sor a véres eseményekre. hiszen a tanácsost sohasem vonják felelősségre az adott tanácsaiért! „Nem voltam fejedelem. tessék. hogy Rudolf megbízottjaként megfossza őt az erdélyi tróntól.” Épp ezért készen áll nyugodt lélekkel megjelenni az országgyűlés színe előtt. ha megjelenne András fejedelem udvarában. 104 . o. k. Valaki azonban megelőzte őt ebben: egykori vezértársa Mihai Viteazul havasalföldi uralkodó. Óvatossága megalapozottnak bizonyult..STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. k.. k. 300 . k. o.igen nehéz embernek akármit úgy cselekedni. hanem az országgyűlésnek. de csapatok élén. ETA I. ha megfelelő biztosítékot kap a törvényesség betartásáról”. Ebben kétségbe vonta. I.104 103 104 EOE IV. 520 -526.

1977. Az EOE IV. mégis intem.. amikor a császári politikusok biztatására Báthory András ellen támadt. 417-419. többek között ezeket írva neki: „Isten segítségével András a vajdától legyőzetett.i. aki jelen volt az összecsapásban. Seregével együtt fut s így az ö szemtelensége méltó büntetést kapott. Bukarest.) V. de Erdélyben „absolutus princeps”-ként viselkedett az országlakókkal. világosan olvasható. 300 -302. Veress. szemben. hanem létérdeke is. k. hogy az erdélyi rendek fejedelmüknek ismerték el Mihait. mert november 2-án már Kolozsvár mellett táborozott a váradi helyőrségből kivonható végváriakkal és a zsoldjába fogadott szabadhajdúkkal. 610. k. Nagy László: Mihai Viteazul a magyar históriában (In: Botránykövek régvolt históriánkban.101 Valóban sietett. 19 . 1997. Erdélyt] megbékítettnek és a császár hűségébe visszahelyezettnek láttam. ö. a Gyulafehérvárra bevonuló Mihait a megfélemledett. k. 1. o. 105 . A menekülő fejedelmet a Báthoryakat gyűlölő székelyek megölték. Más helyen: „Vitéz Mihály sohasem lett Erdély fejedelme” (I. 430. s habár a provinciát [t. Éppen ezért gyorsan cselek edett. o. András éberségét elaltatva csapataival Erdélybe tört és október 28-án a sellemberki csatában döntő vereséget mért Báthory Andrásra.. Ezzel szemben az 1987-ben megjelent Erdély történetében az olvasható. Bp. o „II. késedelem nélkül indulok Erdélybe”. 529.136. A tapasztaltakról a következőket írta Bastának: „ide érkeztem. hogy a Báthoryak kiegyezése a Portával az ő háta mögött végzetes veszélybe sodorja öt. 105 Bocskai a sellemberki csatáról október 30-án értesült erdélyi emberétől. E cím ellenére a leveleit csupán Rudolf császár consiliárusaként és generális capitaneusként [tanácsosaként és főkapitányaként] írta alá. o. hogy az erdélyi országgyűlés „császári kormányzó” -nak ismerte el Mihait. o. Demény Lajos: A székelyek és Mihály vajda. Joggal félhetett attól. k. A hírt rögtön tudatta Giorgio di Basta tábornagy felsőmagyarországi főkapitánnyal. k.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN SZEMBEN A BÁTHORYAKKAL Mihait nem csak hatalomvágy hajtotta. Ahányad magammal csak tudok.) 106 EOE IV. s bénultságukból alig ocsúdó rendek fejedelmüknek ismerték el. o. hogy minden szükséges hadikészülettel tartózkodjék Erdély 105 Erről újabban I.

Mihai. végein. o 106 . . hogy jóban legyen Erdély leghatalmasabb emberével. kegyetlen ravasz természetével sehogyan sem illik a fejedelemség élére. pedig siessen be az országba. hogy menjen Erdélybe. k. hogy „eszes de kapkodó szerencselovag. Ungnad császári tanácsos. 53. ott lépjen érintkezésbe a császári megbízottakkal és „serényen munkálkodjék a király érdekeinek előmozdításán: Benda Kálmán leírása szerint az Erdélybe küldött Bocskainak Mihai igyekezett nagyon a kedvébe járni. Mihai már elfoglalta azt. műveltsége fogyatékos. Bocskai azonban egyre ellenségesebben szemlélte egykori hadvezértársát. bejött Erdélybe ágyúkkal és egyéb lövőszerszámokat is hozván magával. András bíborost] „ö belé kapott volna a fejedelemségbe.”108 A bihari nagyúr azonban nem sokáig ülhetett nyugton partiumi birtokán. hogy 1599 végén Bocskai a Partiumban gyűjtött „nagy hajdú és magyar hadakkal megindulván. oly jámborak. mert azok az hajdúk úgy nevezték magokat. a nemesek otthonait lerohanták és felgyújtották. és különféle hallatlan latorságokat 107 cselekedtek. k. „rászabadította oláhjait a Bocskai birtokokra. Nagy Szabó Ferenc Marosvásárhelyről úgy látta a történteket. de nagyobb baj az. 304-305. Az erdélyi rendek nem idegenek ő felsége hűségétől. mert érdemesnek ítélte. o. kik a vajda által adományozott szabadság miatt még a vajda fiának is hűséget esküdtek. akiről az a vélemény alakult ki benne. hogy itt a parasztok nem csekély része fegyverben van.november 26-án Rudolf császár utasította őt.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.” . ezért „Kolozsvárról megtére Bocskai István az ő angyalaival. miként a székely parasztok is. ETA I.”.”. hogy nem sikerül Bocskait a maga pártjára vonnia. keze ügyébe eső 107 108 Veress. így azért nagy kóborlással visszatérének Magyarországba azok a Bocskai angyalai. hogy ők angyalok. I.” Ám amikorra Erdélybe ért. Ha Mihály vajdánál előbb „érte volna el a Cardinált” [t. amikor azt tapasztalta. s idegen erkölcseivel.i.

Azon is háborgott. majd az 1595-ös havasalföldi hadjáratból s 1599-ben megfordult a gyulafehérvári udvarában is. Szamosközivel ellentétben Hídvégi Mikó Ferenc . a vesztőhelyeket és a megvetettek temetőjét nem mocskolták be nagyobb számmal bűnösök. a bárdot. EOE IV. 103-107. még Báthory Boldizsár udvarából.aki már fiatalemberként élte meg Mihai erdélyi kormányzását. OTT 1883.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN SZEMBEN A BÁTHORYAKKAL uradalmait elkoboztatta. vagy penig öszvérhajcsárok. jóllehet „fivérei még most is disznókat őriznek a havaselvi erdőkön. hogy 1599-től „engesztelhetetlen ellenségei lettek egymásnak”. 419-424. azokat idézve. a derest.a különösen erősen transzilvánikus beállítottságú Makkai László kivételével .. mint az oláhok.” Az erdé- 109 Benda. a horgot. a híres törökverő katonatiszt. mert szerinte „soha kalodát. o.0 107 . hogy a „kétes származású kalandor” Mihai „nem pirul el a magyarok feletti uralkodásra vágyni”. A kortársi magyar vélemények tehát erősen megoszlottak Mihai Viteazulról. Szamosközy István például főként Mihai román voltát kárhoztatta és „ebelte”. 727. s ezért véleménye a leghitelesebbnek tekinthető. hogy a vajda „oláhjai” számlájára rótt atrocitásokat. a kötelet. amely véleményével nem állt egyedül az erdélyiek közt. Ettől kezdve engesztelhetetlen ellenségei lettek egymásnak. s nyíltan mindkettőjük a másik pusztulására tört. s oláh meg magyar csatlósai között osztotta szét. nagyobb részt azok a székelyek követték el. vagy Segnyey Miklós nagyhatalmú hajdúvezér. Mondván. de Zrínyi György a szigetvári vértanú híres katonafia. akik mind a dicséret hangján szóltak róla. Arra azonban Benda is rámutatott. Nem utolsó sorban Bocskai megállapításaira hivatkozva. azt írja. hogy az régóta ismerte Mihait. Az utókor magyar történetírói . a felsőmagyarországi Homonnai Drugeth Bálint főúr. Dávid Ungnad császári tanácsos.később Bethlen Gábor „hű inasa” . Makkai László. 723. 1942. A törökellenes harc szempontjainak előtérbe helyezésével ítél te meg Mihai személyét és tetteit Székely Mihály szatmári kapitány. akiknek a hozzátartozóival korábban a nemesek kegyetlenkedtek.”. pedig 1948-ban Mihait „a keresztény szolidaritás politikája" egyik utolsó nagy képviselőjének nevezte. a vajda környezetében tartózkodó Rákóczi Lajos.”.”109 Bocskai valóban sok rosszat jelentett Mihairól és katonáiról az Udvarba.különben többnyire csak az elítélő kortársi véleményeket vették figyelembe. k. s így jellemezte őt: „indulatos heves érzelmi életét őszintén megmutató modora valóban kereszteslovagokra emlékeztetett a Bocskai-féle nacionalista reálpolitikusok és a Basta-féle condottierék között.

mint amilyeneket Báthory Zsigmond uralkodása alatt átélt. sőt legtöbbjükhöz asszisztált is. egyikük vagy másikuk vezetése alatt. k. k. hogy Mihai Bocskait. Istvánfjy M:. Más kérdés. egymásnak ellentmondó értékelésekről I. 94. 1948.53-56. hogy bár ezekben megegyezett a nézetük. mert ezt várták tőle. amit Mihaival és uralkodási módszereivel kapcsolatban Bastának. MHHS VII.. TT 1882. Havasalföld és Moldva egyenrangú félként vesz részt a küzdelemben. jogtiprásokat. MHHS XXX.. ő meg Mihait akarta „befeketíteni” a Habsburg-udvarban. amelynek vezetésében Erdély. 1962.0. o. 143-144. Az erdélyi rendek többsége a mielőbbi békét és a régi török vazallusi állapotba való visszakerülést akarta. hogy felhasználja őket egymás ellen. k. de a kivitelezést már korántsem egyformán látták. hogy ők egyformán a törökellenes harc folytatása mellett voltak. Mindketten meg is kezdték a puhatolózást a Porta felé és ezt a folyamatot vágta ketté drasztikusan Mihai Viteazul erőszakos trónfoglalása. 107. s legfeljebb arra hajlott. Basta birodalmi érdekeket képviselt. stb. . Az csak természetes.0.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.. MHHS VII. EOE IV. 148. Bocskait és Bastát. 108 . 110 Az egymástól eltérő. MHHS XXVIII k. o. i. Bp. akárcsak a rövid ideig uralkodó András fejedelemtől. 110 A mindhármuk ellen irányuló ellenszenv vagy gyűlölet fő oka az volt. 180.. míg Bocskai és Mihai egy szövetségesi kapcsolatot. lyi nemesség többsége sajátos módon egyformán gyűlölte Mihait.m. hogy Bocskai Mihai gyulafehérvári udvarában nem tapasztalhatott nagyobb mérvű törvénysértéseket. k. Makkai László: Magyarromán közös múlt. hogy abban Erdély is részt vegyen. A Bocskai által alkalmazott erőszakon túl ezért fogadta vissza 1598 nyarán Zsigmondot is.151.o.k. . illetve a prágai Udvarnak írt. o. TT 1883. ETA I. s azt akarták. 405.. o. o.. 97-98. Az elfogulatlan vélemények nyomán ismertté vált tények birtokában az látszik valószínűnek. k 455-459. 735-740. pl. ETA I. Ez a háború folytatását jelentette. o.o. 319. Ennek a része volt a bihari nagyúr részéről is mindaz a vád. o.

amihez rendkívüli ravaszsággal Bastát használták fel. minthogy Prágába futott. 109 . dúlásával 111 Szádeczky Lajos: Mihály havasalföldi vajda Erdélyben. de az országnak nagy kárt és romlást szerzett ez országba.0. A miriszlói győzelem ugyanis a törökbarát politikát és a régi vazallusi állapotok visszaállítását ígérő Báthory Zsigmondot segítette Erdély trónjára. Zsigmond fejedelmet az ország híre nélkül Opoliából behiván [t. 1598-ban] mellyel az országot nagy infámiába [szégyenbe] és gyalázatba hozá s hazánkat is nagy pusztításával. de előbb ki akarja irtani az itteni nemességet! A rászedett császári főtiszt erre a Mihaival szembefordult erdélyi nemességet segítette és 1600 szeptemberében Miriszlónál vereséget mért Mihai hadára.i. 172 -174. Azt a császári tábornagyot. miután e nemesek Bastát „kibeszélték” az országból. aki különben éppen arra kapott utasítást.rendkívül alattomos módon -Bocskait száműzték Erdélyből és elkobozták itteni birtokait is a következő indoklással: „Minthogy penig Bocskay István az ő sok titkos praktikáival és az egész ország ellen hír nélkül való cselekedeteivel nem csak császárnak ő felségének nagy bosszúságára és szerelmes atyafiának Maximiliánus hercegnek ő felségének [a mezőkeresztesi csatavesztő fővezérnek] sőt az egész austriai háznak gyalázatjára sokat vétett. hogy a török vazallusságot vállaló Báthory Zsigmondot hozzák vissza. „Tudtomra adták írta Mihai Rudolfnak 1601 elején .” Amikor látták. Bp. hogy Mihai megbuktatásából sem a Habsburgkormányzatnak. A vesztest kiszorították előbb Erdélyből. Az erdélyi nemesek azonban elhitették a vajda iránt különben is gyanakvó tábornaggyal.veszélyeztette a székelyföldi előkelők gazdasági érdekeit is.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN SZEMBEN A BÁTHORYAKKAL emellett a székely szabadság visszaadása. amelynél Mihait elsősorban katonai szempontok vezérelték . hogy ez nem sikerül.” 111 Ehhez azonban előbb meg kellett buktatniuk Mihait. A kevés katonával rendelkező tábornok kénytelen volt kivonulni. Nem volt más útja. Hamarosan bebizonyosodott. sőt inkább kára. hogy Mihai „kettős játékot űz” és török kézre akarja játszani Erdélyt. serényebben és hívebben fognak szolgálni nekem. mire az őt rászedő és diadalmaskodó erdélyi rendek az 1600 novemberében megtartott léczfalvi gyűlésen . hogy ott tisztázza magát a császár színe előtt az ellene felhozott rágalmak alól.ha a törökkel békét kötök. majd Havasalföldről is. 1882. hogy segítse Mihait a törökellenes harcában. sem személy szerint Bocskainak nem származott haszna. „amíg én kormányzóm Erdélyt" arra törekedtek.

A Bocskai ellen hozott országgyűlési határozat iskolapéldája egy megfélemlített. és nemesek többsége sohasem szerette a váradi főkapitányt és a „liber bárót”. avagy másképpen. semmi jószága se birodalma ne legyen és közinkbe soha Erdélybe lakóul. hogy az erdélyi urak. ne szállhasson. 587. szervilizmusba süllyedt testület alattomos. ami pedig kifejezetten Bocskai háta mögött. 559. Ebben a magyar nemzeti érdekeket figyelmen kívül hagyó felfogásban Bocskai 1594-es 112 EOE IV. A kortársak és az utókor történetírói meglehetősen eltérően ítélték . február elején sor került.kiről kívánjuk. k. s 1601. ravasz és cinizmustól sem mentes megnyilvánulásának. hogy a háború sikeres befejezésében csalódott Zsigmondtól várni lehet a „régi állapot” visszaállítását. végeztük. 750. „Ö felsége generálisának. s hajlott arra.0. A magyar történetírók nagy többsége egyértelműen pozitívan értékelte és értékeli mind az 1594-ben kivégzett „törökösök”. Bocskai-ellenes praktikáit kétségtelenül megkönnyebbítette. Bastának a rövid árestáltatására.természetesen nem említi a döntés.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. hozzá hasonlóan előmozdította Zsigmond 1598-as visszatérését s Mihai Viteazulnak az utolsó pillanatokig segítséget színlelt: Csáky István.és ítélik . majd az Erdélyből történő kiutasítására is.meg Bocskai István 1598-as és 1599-es cselekedeteit. Azok ítélték el Bocskait a Habsburg-érdekek megsértése és Zsigmond fejedelem hazahívása miatt. sok helyen megsértette. Ez a titkos vágy járult hozzá András fejedelemmé választásához is.hogy itt benn Erdélyben semmi közi. de a rendek asszisztálásában közrejátszott az a titkolt reménység. mind az 1598-tól a török vazallusság visszaállításán fáradozók politikai tevékenységét. o. Bocskai „proscribálását” az a személy írta alá.azt. 110 . . hogy törvényen kívül helyezéssel bélyegezze meg őt. hogy ennek utána is e féle nyughatatlan elme miatt hazánk veszedelemben ne forogjon. aki vele együtt támogatta Zsigmondot a „törökös” urak megsemmisítésében. o.”. Nem utolsó sorban azért. hogy az ezzel együtt járó vagyonelkobzásból anyagi hasznot húzhassanak.112 Mihai elűzése után Bocskait proscribálták az erdélyi rendek. TT 1883. Báthory Zsigmond 1598-as visszafogadását jóllehet Bocskai elsősorban önös érdekektől vezérelve erőszakolta ki. sőt ellene irányuló éllel történt. rontotta.. akik ekkor már eldöntötték az elszakadást Rudolftól és az immáron török függést vállaló Báthory újbóli hazahívását! Amit valójában kifogásoltak Bocskainál . hogy ország követi császár ö felségét megtalálja . hogy közreműködött Erdélynek a török ellen fordításában .

Az indoklás alapja az. Hiszen ha Erdély a legveszélyesebb időben nem lép fel „magyar vérei” mellett.a háborúból való kilépést akaratlanul is segítő ténykedése pozitívnak minősül. hogy Várad ellene szegült Zsigmondnak és emiatt a partiumi birtokai megtartása érdekében politikai irányváltoztatásra kényszerült. vagy hogy az erdélyi vezetőrétegek könnyebben elfogadták volna-e azt. mint Mihaiét? Ennek a megválaszolása 111 . Számos balkáni ország példája bizonyítja. és trónra segítette az ekkor már a keresztény tábor erejének gyöngítésére kész unokaöccsét. amiket egyes történészkedő amatőrök melengetnek keblükben a „szulejmáni ajánlat” nyújtotta védettségről. amin nem változtat az a körülmény. amely ekkor még egyértelműen magyar érdekekért is harcolt. A fejedelemség népeinek a sorsa azonban az átmeneti külön államiság ellenére szorosan összefonódott a megmaradt Magyar Királyságéval. hogy amennyiben a török elfoglalta volna a maradék Magyarországot. az az erdélyi politizált helyesen. nem tekinthető pozitívnak. amikor 1598 nyarán hazahívta.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN SZEMBEN A BÁTHORYAKKAL tevékenysége negatívnak. Más kérdés. s az egész középkori magyar állam a balkáni országok sorsára jut! Azok a kalandos elképzelések. nem tekinthetők komoly érvrendszer alapjának. azonnal megszüntette volna Erdély „különleges státusát" is a birodalmon belül. Ebből adódóan Bocskai akkor cselekedett helytelenül. Csupán az távolította őt el erről a téves útról. hogy ezek az érdekek nem minden ponton találkoztak a Dunai Monarchia más területeiével. hogy miután a tizenötéves háború sikeres befejezése eleve kilátástalan volt. hogy Mihai Viteazul Erdélybe nyomulásának elmaradása esetén a Habsburg-kormányzat támogatta volna-e az ő erdélyi főhatalmát. Valójában ezt a küzdelmet szolgálta Bocskai 1599 végi erdélyi vállalkozása is akárcsak Mihai Viteazulé -. míg az 1598-as . hogy a „pogány” hódítók csatlósaként fegyveresen harcoljon magyar és nem-magyar keresztény vérei ellen. bármilyen szubjektív szándékok is vezérelték annak vallóit. akkor arra kényszerül. hogy személy szerint szembe kerültek egymással. A török elleni háborúban való részvétel egyszerre volt összbirodalmi és magyar össznemzeti érdek. amelyet 15931594-ben a „törökösök” képviseltek. Akkor a „nímetesek”-nek hívott csoportosulás tagjai képviselték a magyar nemzeti érdekeket annak ellenére. Mindezt figyelembe véve véleményem szerint az a szeparatista politika. Az erdélyi vezetőrétegek 1598-tól folytatott politikája önkényes kilépést jelentett egy olyan nemzetközi szövetségi rendszerből. aki ki akart maradni a törökellenes küzdelemből vagy annak mielőbbi és mindenároni befejezésén munkálkodott.

s csupán ez év végén tért vissza partiumi birtokára. Ezt követően Basta tábornagy . visz- 112 . vagy török földre emigráltak és ott „sugorogva” várták az idő remélt jobbra fordulását. A Báthory Zsigmond utolsó lemondásával kezdődő időszakot Erdélyben „Basta korá"nak nevezik azt követően is. A Habsburg kormányzat természetesen nem nyugodott bele a stratégiailag fontos Erdély elvesztésébe. Akik nem törődtek bele az új helyzetbe.nagyobb részt magyar hajdúkatonákkal . Míg Prágában volt.részben féltékenységből részben bizalmatlanságtól vezérelve . mint Mihaiét. A háborútól „megunakodott” erdélyi urak és nemesek azonban Basta kormányzását épp oly kevéssé akarták. már a „mi lett volna.Zsigmond hatalmának a megdöntésére. Székely Mózes vezetésével török segélyerőkkel harcoltak tovább. Az 1603-as átmeneti sikerek után azonban Báthory István egykori hadvezére döntő vereséget szenvedett és maga is holtan maradt július 17én a Brassó melletti csatatéren. amire történész nem szívesen vállalkozik. április 3-án az erdélyi országgyűlés újra fejedelemmé választotta a most már nyíltan török vazallusságot vállaló Báthory Zsigmondot. 1601. Erre az erdélyi Habsburg-ellenes tábor tagjai vagy meghódoltak Bastának. 1602 nyaráig Báthory Zsigmond vezetése alatt küzdöttek.orvul meggyilkoltatta a törökellenes harc kiváló katonáját Mihai Viteazult és Erdélyben katonai kormányzatot vezetett be. Inkább maradjunk meg a valóban megtörtént események számbavételénél. hogy a tábornagy 1604 tavaszán véglegesen elhagyta a fejedelemséget és oda többé nem tért. ami maga után vonta volna Havasalföld és Moldva kiesését is a törökellenes szövetségből. amikor az ismét lemondva Prágába távozott. A két vezér augusztus 3-án vereséget mért a fejedelem hadára. ha” fogalomkörbe tartozik. folytatták a harcot a Habsburg kormányzat ellen. Az Erdélyből „császár-ellenesség” ürügyén kitiltott Bocskai 1601 elején Prágába sietett magát tisztázandó.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Ennek megakadályozására Bastát és Mihait együttesen indította haddal .

113 114 ETA I. hogy ezzel törje le az erdélyi nemesek ellenállását. k. 393-405. amelyet teljes lét. Mind a kortársak többsége. a lakosság vegzálásáért és kifosztásáért mindenekelőtt a rendszertelenül ellátott magyar hajdúkat okolja.és vagyoni bizonytalanság és szinte leírhatatlan nyomor jellemzett. A tábornagyhoz különben a legegyszerűbb parasztember is bemehetett panaszával. hogy a vádak többsége a törökföldi erdélyi emigránsoktól ered. Basta írja egyik jelentésében. akinek a műveit felhasználta Zrínyi Miklós is. mind a későbbi történeti irodalom ezeket az éveket olyan mélypontként értékeli. hogy az Erdélyben kialakult valóban súlyos helyzetért helytelen elsősorban és személy szerint Bastát felelőssé tenni: Az előidéző okokat sokkal inkább abban kell keresni. 1977. akiket Basta -jól lehet akart. Ilyen és ehhez hasonló vádak nyomán vált a magyar história egyik hírhedt alakjává Giorgio di Basta tábornagy. hogy Erdélyből nem jön be évente százezer forintnál több állami jövedelem. ennek a korszaknak nemcsak tehetséges hadvezére. A közvélemény szócsöveként számon tartott Nagy Szabó Ferenc marosvásárhelyi polgár például a kilengésekért.erdélyi kortárs adatai alapján méltán felvetődhet az a gondolat. de nem tudott.megfékezni. de jeles hadtudományi írója is. 114 A két . o. Hasonlók olvashatók a pápai nuncius későbbi jelentésében is. 113 . 86-87.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN SZEMBEN A BÁTHORYAKKAL sza. a törökellenes harc „aranysarkantyús lovagja”. Az egykorú források elfogulatlan elemző átvizsgálása azonban azt sugallja. hogy a gazdaságilag még Magyarországnál is fejletlenebb Erdély nem tudta nagyobb megrázkódtatások nélkül elviselni a reázúduló háborús terheket. o.” 113 A Nagy Szabó Ferenc által írtakat támasztja alá különben Szamosközy is. Szamosközy. mondván.”. A bekövetkezett szörnyűségek ódiumát elsősorban Bastára hárították és hárítják. de még buzdította is ilyenek elkövetésére idegen zsoldosait. akik Basta mély együttérzéséről és segítőkészségéről tettek tanúbizonyságot. hogy az nemcsak eltűrte a katonák kilengéseit. ugyanakkor a fejedelemség török elleni védelmét szolgáló katonai kiadások meghaladják az évi háromszázezer forintot.Habsburg-pártisággal nem vádolható .

miként magyar kortársait. 114 . aki tőle telhetőén igyekezett maradéktalanul teljesíteni a kapott parancsokat. de őt is csak olyan mércével lehet mérni. hogy a háborús terheket sokkal régebb óta viselő Magyarország és Horvátország népe jóval nagyobb anyagi. sőt nem egyszer összeütközésbe került . hogy éppen ő szorgalmazta többször is nagyobb létszámú magyar hadsereg felállítását.és véráldozatokat hozott és legalább annyi. Más kérdés.erdélyiek szubjektíve súlyosabbnak érezték. Véleményem szerint ez az egyetlen adat is kellő bizonyság lehet arra. megjelenés alatt) L. 672 -674. mint az erdélyiek. A tábornagy magyarellenességéről terjesztett vádakat különben cáfolja az a tény is. 115 Az erdélyországi „zord idők” történetének újra gondolása kapcsán vizsgálatra szorul az is. o. A machiavellista politikai gyakorlatot követő magyar kortársaihoz hasonlóan ő sem habozott bármilyen eszközt igénybe venni céljai megvalósításához. Azt is tudjuk. mint a Királyi Magyarország népe? Számos egykorú adat azt sugallja. hogy nagyrészt ő fegyverzett fel és képzett ki több ezer székelyt és hajdút éppen ezen idő alatt.illetve hozzá sem szokott . 1597. hogy az ilyesmitől elszokott . ha nem több megpróbáltatáson ment keresztül. kiemelve és meleg szavakkal méltatva a magyar katonaság harci erényeit. hogy az erdélyi lakosságra külön adók és egyéb terhek nem Bastának valamiféle „magyar -ellenességéből” szakadtak. többek között magát Bocskai Istvánt is. 1982. hanem azok a háborús szükséglet kényszerszüleményei voltak. nehezebben viselték el és jobban sé113 Bastáról a hagyományostól eltérő képet rajzol Nagy László: Az „aranysarkantyús lovag” conte Giorgio Basta (kézirat.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Basta akivel Bocskai többször is összeköttetésbe. még Nagy L. nagyobb pusztításokat szenvedett-e el. és hogy a székelyekkel különlegesen jó kapcsolatai voltak.nyugateurópai hivatásos zsoldos tiszt volt. hogy a fejedelemség valóban több áldozatot hozott e a tizenötéves háborúban és újságlapon.

mint a magyarországiak. egészséges politi- H 115 . kétségek között a a szentjobbi.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN SZEMBEN A BÁTHORYAKKAL relmezték azokat. A török elleni háború érdekében kifejtett erőfeszítései ugyanúgy zátonyra futottak. bukott politikusra. az Erdélyi Fejedelemség fontos politikai tényezője egy hazájából kitiltott. mint „nyughatatlan elméjű” emberre. a török ellen élet-halál harcot vívó magyarországi véreiket cserbenhagyva visszatérjenek a korábbi vazallusi állapotba? Minden bizonnyal sokat tépelődött ezen az Erdélyből száműzött és hol Prágában. A császári tanácsos. hogy András fejedelem helyére lépve egyenrangú szövetségesként vegyen részt a törökellenes küzdelemben. hogy ez a körülmény önmagában igazolhatja-e az erdélyi vezető rétegek tagjainak azt az elhatározását. A nem régen még „történelemformáló” Bocskai István. Prágából 1601 végén hazatért Bocskai István visszagondolt az eltelt néhány esztendőre. Kudarcot vallott az a próbálkozása is. joggal értékelhette azok történéseit egyéni kudarcok sorozatának is. a Habsburg-uralkodó és tisztségviselői kegyeitől függő szürke emberré vált. a nagykereki.írja Károlyi Árpád kénytelen volt tehetetlenül szemlélni „mint fullad sárba az az imént inaugurált [megkezdett]. Az erdélyi urak és nemesek előbb az életére törtek. Az erdélyi helyzet változásairól értesülhetett megmaradt ottani híveitől. töprengő. miképpen a Báthory Zsigmond 1598-as hazahívásához fűzött reményei. tisztséggel fölruházott. a törökelleni háború győztes hadvezére. de nem volt megbecsült helye a Habsburg udvarban sem. Mindenfelől gyanakvással tekintettek rá. Az viszont erősen vitatható. de valójában félreállított bihari nagyúr . majd kivetették őt soraikból. hol a partiumi birtokain tartózkodó Bocskai István is. Olyanná. Mélyponton. aki a megmaradt partiumi váraiból csupán szemlélhette a történteket. amikor gondolkodni kezdett „maga és nemzete felől”. vagy a sólyomkői várában „hallgató” és szemlélődő. de nem alakíthatta azokat.

o. no. 750. hogy a törökellenes keresztény hadak fővezére lesz. 40. majd ismét Prágába hivatta tanácsosát. 479 -486.O és 107.amint már szó volt róla . amely a magyarság támogatásával és közreműködésével akarta a magyar királyi korona régi hatalmát visszaállítani. hogy erdélyi osztályos társaitól sok jót nem várhat.. hogy elegendő katonával siessen hozzá és mentse meg öt erdélyi híveitől. fasc. hogy az erdélyi ügyekben igazodjék Bocskai tanácsaihoz. Ennek ellenére hányatott sorsú „politikai halottként" töltötte életének hátralévő részét a császár rokona. 116 Bocskai 1601. 77. TT 1883. Még az is fölmerült. A szentjobbi várában azonban olyan erős őrséggel vette körül magát. hogy szorgalmaztassa vele Zsigmond lemondását. melynek sokat ígérő kezdetei népszerűvé tették Rudolf és Báthory Zsigmond nevét az egész keresztyén világban”. s így nagyon valószínű.STUDIA OPP1DORUM HAIDONICALIUM IV. hogy 1602 augusztusában Zsigmond már Tokajban volt császári katonáktól kísérve. 342. hogy hagyjon föl a reménytelen hatalmi tusakodással és forduljon bizalommal kegyelemért a császárhoz. mehessek oda Basta uramhoz. ka. október 5-én levélben szólította föl unokaöccsét. jöjjön hamar kegyelmed. 100-105. I. 587. EOE IV. 624. o.nem sokkal ezután meg is történt.:„Uram.. 740. lt. hogy letartóztassák őt.”117 1602 áprilisában az uralkodó arra utasította Bastát.. Tudta. unokaöccse ismételt trónra kerülése idején is megerősítették a száműzetését kimondó végzést! Ez azonban nem oszlatta el végérvényesen a Habsburg-kormányzati tisztségviselők vele szembeni gyanakvását. Csáky István erdélyi főkapitányt kérte meg. Ez év végéig Bocskai Prágában tartózkodott. o. Neki 116 Veress.k. Rep. hanem július 2-án Déván kelt levelében nagybátyja riválisát. Ám ekkor sem Bocskainak írt. 117 EOE V. Halogatta a döntést. MOL Eszterházy cs. Zsigmond erre csak négy hónap múlva válaszolt nagybátyjának. hogy azt nem lehetett volna egykönnyen végrehajtani.O ETA IH. 749. 116 . k. 345. Más kortársi forrásból tudjuk. C. k. 97. innen azután „az császárhoz felmegyen gratia [kegyelmet] kérni és ugyan oda fel marada. k. s csak júliusra érlelődött meg benne a lemondás és a császár kegyeiért folyamodás szándéka. 475. azután nem jüve alá mind hótáig.”. Sőt többen is azt állították. amikor az már Szentjobbon volt. hiszen azok 1601 elején. akit 1604-ben honosítottak Csehországban és övé lett a libahovicei uradalom. nem jó itt énnekem az megbódult beste kurvafiak közt. hogy Bocskainak része van Zsigmond 160l-es visszatérésében is. aki nemrég még azt remélte. ami . hogy találkozott ott unokaöccsével is.

119 E reménykeltő hírek ellenére Magyarországon egyre nőtt a csüggedés és az elkeseredés a lakosság sorai között. B. s 1604-re egyre több nyugati. továbbá Veress I. mint jó magyart és jó keresztényt. hogy a keresztény hadak Budát vívják és Pest városa már a kezükbe is került. o. Bp. lt. 1603 folyamán a töröktől támogatott Székely Mózes veresége és Basta győzelme mellett az hozott némi pozitív változást a törökellenes fronton. 1984.k. ahol is fogságba esett többek között Bocskai rokona. amelyet nem sokkal ezután Bocskai megkapott: a korábbi téves döntések korrigálásának a lehetőségét.118 Az 1602 végén Prágából ismét Biharba utazó Bocskai ekkor még nem gondolt arra. 1987. E.vagy legalább annak jelentős része fölszabadul az oszmán uralom és elnyomás alól. Rep. Hazautazás közben értesülhetett arról. Magyarország hadtörténete. augusztus végén elfoglalta Székesfehérvárt. 77. fasc. no. minden bizonnyal örömmel töltötte el öt is és bizakodással.. s nem járt sikerrel az 1603-as próbálkozás sem. No.. A tizenötéves háború katonai eseményeire 1. de a Porta figyelmét és nagyrabecsülését is kivívja. o. hogy hamarosan olyan személyiség válik belőle. hogy rövidesen bekövetkezhet a döntő fordulat a törökellenes háború menetében: Magyarország . A különben halálig udvarhü 118 119 Báthory Zsigmond prágai sorsáról 1. aki nemcsak az egész keresztény világ. IV. az irodalomból ismert Wathay Ferenc is. állandó zsoldos ezred Magyarországra küldését ígérték a császárnak. MOL Eszterházy cs. 153-234. I. hogy Abbász perzsa sah egyre sikeresebben harcolt az oszmánok ellen. 142. 681 -683.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN MÉLYPONTON. k. fejezetében vagy Nagv L. 199. Ez a hír. Ezzel szemben Hasszán nagyvezér 1602. Buda fölszabadításának a kísérlete azonban a szó szoros értelmében „sárba fulladt”. 54 és fasc. A rossz hírű Báthoryak. KÉTSÉGEK KÖZT nem adta meg a sors azt az esélyt. Bocskai életére 1. Nagy L. 117 .

STUDIA OPP1DORUM HAIDONICALIUM IV.

Thurzó György alsó-magyarországi főkapitány is úgy látta 1602 végén, hogy a császáriaknak „az hadakozáshoz is pénzek nincsen, népek elfogyott, elkedvetlenedett, elbetegesedett az pestis és egyéb betegségek miatt. Az úrfiak [t. i. a törökellenes harcra, Magyarországra jött előkelő külföldi önkéntesek] mind haza ménének.”. 120 A másik hírneves kortárs, az 1603 elején távollétében koholt indokok alapján fej- és jószágvesztésre ítélt Illésházy István is arról számol be följegyzésében, hogy a fizetetlen katonák a táborból a vármegyék re telepedtek be. „szabadon dúlták, fosztottak, rontották az országot, sem nemesember háza, sem úré, kinek vára nem volt meg nem maradott, hanem mindent elraboltak.”121 A tiszántúli részeket is „nagy rettenetesen” elpusztították - olvashatjuk ecsedi Báthory István országbíró, a megrokkanásáig a török ellen küzdő oligarcha számos levelében. Nem nyújthatott szívderítőbb látványt Bocskai szűkebb pátriája, a Partium sem, amely régóta a „hadak útjává” vált. 122 „Hazádnak szép vége,[végvára] mindenütt csonkán áll, Sereged szép száma fogy, romol, s szállton száll, Ínséged nő s árad, veled egy ágyban hál, Bő étkeid helyett rakódik apró tál. „

120 121

Thurzó Gy. lev. II. k. 71. o. MHHS VII. k. 113-114. 0.

122

A tizenötéves háború pusztításainak pontos feltérképezése máig hiányzik. Az egykorú forrásokból olyan kép tárul elénk, hogy óriási volt a veszteség mind életben, mind anyagiakban. Különösen a háború második felében, amikor mindkét fél fizetetlen katonái még ha nem akartak volna, akkor is rákényszerültek a legkönnyebben elérhető és legkiszolgáltatottabb termelő jobbágyok utolsó élelmiszertartalékainak az elvételére. Ezeknek azután a legyöngült szervezete könnyen vált a különféle járványok martalékává.

118

NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN
MÉLYPONTON, KÉTSÉGEK KÖZT

Így kesergett ezidötájt a magyar nemzetnek romlásán, „fogyatkozásán” a Balassi Bálint költői nyomdokain induló Rimay János, nyilvánvalóan nem is sejtvén, hogy nem sok idő multán közeli kapcsolatba kerül az ekkor még többnyire a szentjobbi várában „hallgató” Bocskai Istvánnal. 123

Ő azonban nem csupán hallgatott, de éberen figyelt és eszmét cserélt titkon a vele összekerülő magyarországi protestáns főurakkal és nemesekkel: többségükben a keletmagyarországiakkal. Arról, hogy név szerint pontosan kik is voltak ezek, nincsenek adataink, s csupán az 1604 októbere után történtekből következtethetünk személyükre. A legtekintélyesebb és leggazdagabb ember ezen a vidéken ecsedi Báthory István volt, Bocskainak szegről-végről rokona is, akinek a húga, a ma is világhírű

123

Echardt, 1955., 79.o. Rimay életéről újabban 1. Nagy László: Háború és politika Rimay János életében. Irodalomtörténet közlemények - továbbiakban ItK - 1983. 4. sz.

119

STUDIA OPP1DORUM HAIDONICALIUM IV.

Erzsébet viszont egykori tanulószoba-társának, Nádasdy Ferenc nádorfinak volt a felesége. Az ecsedi oligarcha korának egyik fölöttébb érdekes egyénisége volt, akiben megfért egymással a ridegség és önfeláldozásra való hajlam, a fejedelemi pompakedvelés és patriarchális egyszerűség: a magas hivatali tisztségviselés és a Habsburg-ellenesség, a harcokban tanúsított bátorság és a politikában követett óvatosság. Habsburg-ellenessége az idegen zsoldosok rablásain túl a kormányzat erőszakos ellenreformációs intézkedései miatti felháborodásából táplálkozott. Ez utóbbit valójában a hadakozást segítő madridi udvar és a pápaság követelte meg Rudolftól, nem törődve azzal, hogy a több mint nyolcvan százalékban protestáns lakosságú, harcoló országban ilyen politika végzetes következményeket vonhat maga után! Az országbíró környezetében ismerhette meg Bocskai a különben buzgó katolikus, de vitéz katona Káthay Mihály kállói főkapitányt is, a humanista literátort, aki közeli rokonságban állt nemcsak az ecsedi oligarchával, de Felső-Magyarország egyik leggazdagabb birtokosával, a törökverő Homonnai Drugeth István fiával, Bálinttal. Protestáns sérelmek mellett a kincstár zsarolásai hangolhatták Homonnait is a Habsburg-ellenességre, akárcsak a szintén dúsgazdag Mágóchy Ferencet. Ezek az ifjú főurak buzgó hívei voltak ecsedi Báthory Istvánnak, s több száz fős magánbandériumokkal és erős várakkal rendelkezvén adott esetben komoly katonai erőt és bázist képviseltek. Bocskainak -Káthayn kívül - más felsőmagyarországi katonai parancsnokokkal is volt személyes kapcsolata. Így Rákóczi Zsigmonddal, a szikszói győzővel és a család hírneve és gazdagsága megalapítójával, vagy Nyáry Pállal a váradi főkapitányságban utódjával. Ezek különböző

120

NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN
MÉLYPONTON, KÉTSÉGEK KÖZT

- vallási és egyéni - okok miatt szembe kerültek a Habsburg kormányzattal. A későbbi események arra engednek következtetni, hogy Bocskai ezekben a hónapokban kapcsolatba került olyan jeles személyiségekkel is, mint a költőként is kiváló Bocatius János kassai főbíró, aki humanista műveltségű, világlátott férfiú volt, s idegen származása ellenére is a magyar nemzeti királyság híve, és mint protestáns polgár az ellenreformációval összefonódott Habsburg-kormányzat nagy ellenzője. Váradi főkapitányként már a 90-es évek elejétől szoros kapcsolatban volt Debrecen elöljáróival124. Az általános - főként vallási - sérelmeken túl Bocskainak volt egyéni oka is a „búsongásra”. Erdélyből éppen „nímetessége” miatti száműzetése ellenére hasztalan bombázta az Udvart kérelmével, hogy kapja vissza a Basta tábornagy kormányzása alatt lévő területen fekvő elkobzott birtokait. Egyre inkább úgy látszott, nem sok reményt fűzhet hozzá az ötvenedik életéve felé ballagó főúr, hogy még életében sor kerülhet e rre. 1603. szeptember 25-én az uralkodó kiadott ugyan egy rendeletet Basta tábornagynak, hogy vizsgálja meg Bocskai kérésének teljesítése lehetőségeit, de a bihari nagyurat régóta ellenszenvvel kísérő öreg katona azonban 1604. június 12-én azt jelentette Rudolfnak: a kért erdélyi jószágok és várak visszaadása lehetetlen. A birtokok ugyanis részben már más tulajdonosok kezén vannak másfelől katonailag fontos, hogy német katonaság legyen Bocskai erdélyi váraiban, akiket az erősségekhez tartozó birtokok tartanak el. Éppen ezért azt javasolta az uralkodónak, hogy idővel más - időközben hűtlenné vált személyektől elkobzott - birtokokkal kárpótolják Bocskait Erdélyben. 125 A katonai kormányzó állásfoglalása érthetően lehangolta az akkori időben már ugyancsak „meglett korúnak" számító császári és királyi tanácsost. Sérelmére nem szolgálhatott gyógyírul az a minden bizonnyal a tudomására jutott helyzetjelentés sem, amit Basta 1604. február 7-én küldött az uralkodónak Erdélyből: „Itt mindenféle összeesküvés folyik. Radul vajda, [Mihai Viteazul havasalföldi utóda] állhatatlan, a székelyeket magához vonta és a törökkel, tatárral békét hozott létre. A török tavaszra Erdélybe tör. Ezért segélyt kérek, mert különben Erdély elveszett. Az ország tele van hajdúkkal és rácokkal s ezek miatt, nem mozdulhatok

124

Nagy L, 1984. I. k. 325 - 327. o., továbbá Bársony István: Bocskai István és Debrecen (In: Hajdúsági Múzeum Évkönyve. Hajdúböszörmény, 1984.) 67 -71. 0. 125 Veress, II. k. 308., V. ö. EOE IV. k. 500., 516. o. 359. o. EOE V. k. 261-263. o.

121

STUDIA OPP1DORUM HAIDONICALIUM IV.

semerre.” 126 A tábornagy több levele is azt erősítette, hogy Erdélyben a Habsburgkormányzat helyzete megrendült. Basta maga is szívesen elhagyta a fejedelemséget, amikor az uralkodói parancs az alsó-magyarországi hadszíntérre szólította öt 1604 tavaszán. Távolléte még inkább gyöngítette Rudolf erdélyi hatalmi pozícióját. Számolni kellett a Habsburg adminisztráció bukásával és a fejedelemség visszakerülésével a korábbi török vazallusi állapotba. Ez a lehetőség a törökföldi erdélyi emigránsok hazatérési esélyét növelte, de nem sok reményt fűzhetett ahhoz az országból valójában éppen a „nímetessége” miatt száműzött, s az ott urak és nemesek - de a székely közszabadok - soraiban is ellenszenvvel övezett Bocskai István. Hiszen ha Erdélyben visszaáll a korábbi, török vazallusi státus, annak élére mind a Porta, mind a rendek olyan személyt akarnak a fejedelmi székbe, aki szavatolja a korábbi politikai vonal helyreállítását. E feladatra viszont éppen Bocskai István személye látszott a legkevésbé alkalmasnak, bármilyen konfliktusba is került a Habsburg-kormányzattal. Hiszen 1603 végén, 1604 elején a török földön „sugorgó” erdélyi emigránsok is inkább a törökellenes harcokban elhíresült Bedeghi Nyáry Pál egykori egri, majd váradi főkapitányt környékezték meg a fejedelmi szék felkínálásával, és nem Bocskait. Joggal elmondható, hogy az erdélyi közvélemény szemében ö volt a legkevésbé esélyes jelölt egy ismét török vazallussá váló Erdély élére. Mindezek ellenére 1604 tavaszára Bocskai István lett a Porta erdélyi fejedelemjelöltje! Az a férfiú, akinek oly meghatározó szerepe volt abban, hogy Erdély 1594-ben „farba rúgta” a török szultánnak adott „hitit”. Az, aki éveken át tűzzel-vassal azért küzdött, hogy a fejedelemség megmaradjon a törökellenes táborban, s a havasalföldi hadjáratban tevékenyen hozzájárult a Porta nagy presztízsveszteségéhez. Vajon milyen előzményeknek kellett végbemenniük, hogy ez a senki által nem várt fordulat végbemenjen, s a mindkét oldalról kegyvesztett Bocskai István két ország fejedelmeként ráléphessen a halhatatlanságba vezető útra?

126

Veres, II. k. 386. o.

122

NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN
LEGENDÁK ÉS TÉNYEK A FEJEDELEMSÉGRŐL

KÉT ORSZÁG FEJEDELME

Legendák és tények a fejedelemségről

ég a legújabb magyar történelmi munkákban is kísért az a nézet, hogy Bocskai István Habsburgok elleni fordulása elsősorban a törökföldi emigráns Bethlen Gábornak volt köszönhető. Az 1985-ben megjelent nagy magyar történeti szintézis erről szóló kötetében Makkai László azt írja: „Bethlennek jutott eszébe vagy legalábbis az ő buzgólkodásából vált tetté az a merész gondolat, hogy a Habsburg-barát múltú Bocskai Istvánt kell megnyerni fejedelemjelöltnek.”127 Azt, aki Szamosközy szerint - öregedő fejjel „kezde gondolkodni maga és nemzete felöl”128. Sajnos mind a Bethlen szerepéről írtak, mind a Bocskai indítékaként megjelöltek ellentétben állnak a vitathatatlan történeti tényekkel, vagy nem pontosan fedik azokat. Bethlen szerepének a valóságtól eltérő ábrázolása illetve felnagyítása magától a későbbi fejedelemtől származik. Ő az élete végén írt portai leveleiben, illetve a „hű creaturáinak” történő elmondásában ezen a téren sem ragaszkodott a történeti hűséghez és „átírta” a Bocskai-szabadságharc kirobbanásának, lefolyásának a körülményeit is. l29 „Bocskay fejedelmet Isten által egyedül én inducáltam [vezéreltem] vala császár [t. i. a szultán] hűségére”. Ebből a felkelésből semmi nem lett volna, „ha én Bocskayt ide nem hajtom”, olvashatjuk egy 1627-es követutasításában. 130 Egy másik levelében így mesélte el Bocskai török hűségre történő állítását: „vezér Ali pasa intéséből nem más, hanem mi kezdénk Bocskay fejedelemnek izengetni, írogatni, ki mivel nekünk atyánkfia volt

M

127 128

R. Várkonyi Ágnes szerk.: Magyarország története 1526 -1686 Bp.. 1985. I. k. 710. o. MHHS XXX. k. 245. o. 129 L. erről Nagy László: Bálványozás és átkok kereszttüzében (In: Botránykövek régvolt históriánkban Bp., 1997. 215-296 130 Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor kiadatlan politikai levelei Bp., 1875. 440 -441. o.

123

azonnal tetten érték volna a „füllentésen”. A századunk nyolcvanas éveiben megjelent magyar vonatkozású török államiratokból többek között megtudhatjuk. k. hogy ha az uralkodó nem adatja vissza a birtokait. hogy posszibilis erdélyi fejedelemjelöltet találjon. akkor megteszi azt majd a Porta. 0 V. o. hogy „igen vékonyán vagyon ü az németnél”.különösen Mikó.STUDIA OPP1DORUM HAIDONICALIUM IV. A bihari nagyúr ugyanis Bethlenről vajmi keveset tudva. aki 1604 elejéig vele volt a törökföldi emigrációban . a szultán] hűsége alá. Akkor. MHHS XXX. sem egyik udvari historikusának. ö. 244 . mint ahogyan Bethlen állította ezekben az írásaiban. és igen hitt nekünk. hanem csupán a Porta felé hangoztatta állítólagos döntő. ami 1603-ban következett be a perzsa hadszíntéren elszenvedett veszteségekkel. Ahhoz.i. hogy az ő személyét elfogadják. hogy ő Bocskai atyjafia lett volna. 131 Jellemző. E sajátos jelenségre a válasz egészen egyszerű. Keserűi Dajka Jánosnak.245. legfeljebb Nyáry Pál „megkísértéséről” értesülve saját elhatározásából tette meg a kezdeményező lépéseket a Porta felé. A császári és királyi tanácsos kezdeményező lépésének az oka alapvetően a sértődés és az elkeseredettség volt. hogy 1603-ban az oszmán 131 TMK. az mi sok kérésünkre biztatásunkra igére magát a császár [t. amikor értesült arról. AO II. Bethlen idézett írásaiban még az sem fedi a tényeket. valamint némi dac. hogy erdélyi hívei . amelyik fél ugyancsak rászorult arra. 31. aki nevelte öt és „igen hitt neki”! A bihari nagyúr török oldalra vonása bizonyíthatóan egészen másként történt. k. szükség volt a török fél lényeges meggyöngülésére. hogy ezekről a fontos részletekről nem beszélt. vagy ahogyan később mesélte híveinek. 124 . Bethlennek ez a beállítása oly mértékben eltér a való tényektől. sem hü inasának Hídvégi Mikó Ferencnek. hogy közelesen nem remélheti az elkobzott erdélyi birtokai visszaadását a Habsburg-kormányzattól s rádöbbent. kezdeményező szerepét a Bocskai vezette Habsburg-ellenes felkelés kirobbantásában.

akárcsak a császári hadvezetésnél . 3. hogy Bethlen Gábor fogalmazott vagy legalább is segédkezett annak elkészítésében . méltó vagy a büntetésre!”. nem valának. de megfogyatkozott a harcokra kész és alkalmas katonák száma is. Ezt követően kereste meg a Portát.utalt arra.0. Sz 451. békében élt. 125 . „Igyekezzenek a katonákat kivezényelni a hadjáratra”. akadozva működött. A tekintélyesebb menekültek ennek ellent mondtak s az emigránsok újabb. o. 133 MHHS VII.az egyre krónikusabbá váló zsoldhiány volt. vitte magával Bocskai szóbeli felajánlkozását az erdélyi fejedelmi poszt betöltésére. 132 Dávid Géza ..amit különben lehetséges.. A nagyvezéri jelentések valójában egy-egy segélykiáltások voltak a „Fényesarcú Padisah”-hoz.. és akit Székely Mózes után küldtek vissza Erdélybe”. ám amióta elpártolt. hogy az ott összeszedhesse a sarcához [kiváltásához] szükséges pénzösszeget. 0.Fodor Pál: Magyar vonatkozású török államiratok a tizenötéves háború korából II. Így került sor Nyáry Pálra. A fő gond itt is . Lalla Mohamed akkori másodvezér 1603 április második felében írt jelentésében bukkan fel Bethlen Gábor neve is: „Az erdélyi bégek közt idejött Gábor nevű bég…aki szolgálatra jelentkezett. Ám akadnak ennél fenyegetőbbek is: „Ennyi pénzt adtunk. Ez általános. nem adhatott okot semmi gyanúra Ez a török fogoly.hogy derekas hadak szintén akkor Erdélyben is a praesidiuomokon [helyőrségeken] és valami néhány száz vallonon kívül. 167. s Lalla Mohamed másodvezér már április l-jén levélben válaszolt is neki. HK 1983. ugyancsak rosszra fordult a sora.132 Tudjuk. aki visszautasította a felhívást. hogy ameddig Erdély nem szakadt el a Portától csendességben. Magyarországon így nagy uraknak elméjeket megnézvén kik a némettől való rettenetes ínséget megunták . 133 Egy Murat nevű rabját küldte török földre azzal az ürüggyel. Rész. amelyekre többnyire ilyen válaszokat kaptak: „Tudomásul vettem”. valószínűleg március elején.. hogy Székely veresége és halála után a török földre menekült erdélyi bujdosók egy csoportja önhatalmúlag fejedelemnek kiáltotta ki az ifjút. A jól értesült Hídvégi Mikó Ferenc így ír erről: „Mikor immáron Bocskai István is látván az alkalmatosságot.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN LEGENDÁK ÉS TÉNYEK A FEJEDELEMSÉGRŐL hadigépezet már nagy kihagyásokkal. A Bethlen Gáborra vonatkozó rész: 453. A török vezetés kedvezően fogadta az ismert magyar nagyúr ajánlatát. A magyar nyelvű írás .467. k. úgy hogy nem kelthetett feltűnést. mit akarsz még? Őseim üdvösségére.”. hitelesebb fejedelemjelölt után néztek. ha még egyszer kérsz. megszokott forma volt abban az időben. Ezután történt Bocskai felajánlkozása 1604 kora tavaszán.

A szultán maga is kapva-kapott Bocskai ajánlatán. 126 . mielőbb jöjjön török felségterületre a fejedelmi jelvények és a katonák zsoldjára szükséges pénz átvételére. de nem minden áron és nem féktelen ambícióval. ha a császár nem vonja ki önként a katonaságát Erdélyből. A nagyvezér és a Bocskai mellé rendelt beglerbég szent esküvéssel fogadták. hogy a szultán birodalmában semmi bántódása nem lesz s a törökök Erdélyben is megoltalmazzák őt minden ellenségével szemben. s Lalla Mohamed elküldte azokat a nagyvezérnek. Bocskait nem egy kortársa nevezte könnyelműségre hajló. hogy Bocskai mindig a szultán jóakarója volt Erdélyben és ezt a magatartást kérte tőle a továbbiakban is. A levelet Murat egy nyeregkápába rejtve hozta meg a bihari nagyúrnak.134 Nem valószínű. hogy kortársaihoz hasonlóan ő is vágyott a vagyoni és hatalmi gyarapodásra. akkor újra a legtekintélyesebbek közé emelkedik a fejedelemségben is. 135 Veress. 11. Nem is annyira személyes biztonságán aggódva. 135 A váratlan fordulat teljesen összezavarta az immáron „öreg idejű” bihari nagyurat. amiket az emigránsok azonnal artikulusokba foglaltak. azonnali hatállyal visszaadatta Görgény és Vécs vára kivételével Bocskai minden elkobzott erdélyi birtokát. aki I. ami mindent felforgatott! Rudolf az 1604. Ahmed szultán elé terjesztette a kívánságokat jóváhagyásra. 0. július 2-án kelt rendeletével. S nem hagyható figyelmen 134 A Bocskai vezette mozgalom előzményeit és kezdeteit is tisztázó 1956 -ban megtalált iratok egy részét. hanem azért. k. Egyúttal előterjesztette feltételeit is. s így ígérte a jóakaratát a szultánhoz és a „megromlott Erdélyországhoz. Gyulafehérvárra hozták azokat.STUDIA OPP1DORUM HAIDONICALIUM IV. Erre ő ismét csak szóbeli üzenettel válaszolt. nyughatatlan elméjű és mértéktelenül hatalomvágyó embernek. Az erdélyi fejedelmeknek mindig a székvárosukba. Hiszen ha minden háborús kockázat nélkül visszakapja az erdélyi birtokait. hacsak a végső szükség rá nem kényszeríti. 1956. bevezető tanulmánnyal együtt I. mert török területen Székely Mózes kivételével eddig csak a román vajdák vették át a kinevező okiratokat és jelvényeket. A törökkel folytatott tárgyalásait azonban hirtelen megszakította egy nemvárt fordulat. A másodvezér „elhitte” az erdélyi emigránsoknak. s augusztusban a már nagyvezérré kinevezett Lalla Mohamed levélben kérte Bocskait. Elvitathatatlan.” Ez azt jelentette. HK. hogy készen áll egy török támogatást élvező Habsburgellenes harc vezetésére is. hogy Bocskai elment volna törökföldre. 462-463. sz. 3 -4. Nagy László: Okmányok a Bocskai szabadságharc idejéből.

nevezetesen az ifjú Bethlen Gábor alakjában. hogy megszemlélje visszakapott ottani birtokait. hogy abba az életkorba ért. legfeljebb Báthory Zsigmond „rossz szellemeként” idézze emlékét. amikor az ember már nem szívesen kockáztat és adja föl a biztosat a bizonytalanért.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN LEGENDÁK ÉS TÉNYEK A FEJEDELEMSÉGRŐL kívül az sem. hogy a jól kifundált és előkészített terve a hazatérésre Bocskai hajlandóságának a megváltozásán hajótörést szenvedjen. Felesége Hagymássy Kata ez idő tájt halt meg 1604. megszakította a tárgyalások fonalát mind a törökkel.miként életében oly sokszor most is ravasz praktikázásba kezdett. Erdélyi birtokainak visszakapása után azonnal fölhagyott korábbi tervével. Az ambiciózus és fölöttébb leleményes törökföldi emigráns nem akart belenyugodni abba. amivel a szó szoros értelmében Habsburg-ellenes felkelésbe kergette az ilyen szándékkal fölhagyó bihari nagyurat! 127 . Ezért . s így könnyen megérthető. hogy Kismarjai Bocskai István egy olyan másodrendű történelmi szereplőként zárja életét. szeptember közepén. s Mezőtelegden temették el a legdrámaibb napokban. hogy az el magányosodon „öreg idejű” főúrnak nem volt kedve fölöslegesen kockázatos kalandba kezdeni. ebben az esetben a sors nagyon is emberi alakot öltve avatkozott be Bocskai életébe. A Habsburg-uralkodó legújabb kegyét elnyerő és élvező császári és királyi tanácsosként sok év eltelte után Erdélybe utazott. Igaz. akiről ha egyáltalán megemlékezik az utókor. mind az erdélyi emigránsokkal. Gyermekük nem maradt. A sors könyvében azonban nem az volt megírva.

„Három nappal ezután Bocskainak éjnek éjszakáján kellett futton futnia. Arra viszont .Adyval párhuzamosan .STUDIA OPP1DORUM HAIDONICALIUM IV. míg 1956-ban szinte véletlenül meg nem találtam Bocskai titkos-levéltárát. hogy lendítsen a dolgokon. Így azt.vagy ahogyan Szekfü írta: „kezdeteire” vonatkozóan. akárcsak a három nap. hogy a „Nyugat csapatának keleti zászlója” . amit rögtön el is vittek Kassára „Castaldo” főkapitánynak. három hét alatt lángban volt egész Erdély és Magyarország. amiket Bocskainál tapasztalt. 1920-ban az idézett elbeszélés megálmodásakor még meglehetősen kevés tényanyagot ismert a „nagy fejedelem” ifjúságára . A 136 Móricz Zsigmond: Bocskai koronája.zseniálisan ráérzett Móricz is. de szépírói szabadsággal elmondja. amelynek az iratai föllebbentették a fátylat a kezdet titkairól is. amikor a vallonok megtámadták a Temesvár körül táborozó erdélyi bujdosókat. Az azt mondta: „Nagy vadat fogtunk! s a császári katonák lóhalálban vágtattak Bihar felé Bocskai elfogására. Ezért.amint Ady nevezte Móriczot -jóllehet már 1913 óta készült a Bethlen-regény megírására. s három hónap múlva Pozsonynál kergették a németet és Bocskait Budán várta a szultán koronája” 136 A történész természetesen nem kívánja fölróni a nagy regényírónak a ténybeli pontatlanságait. hogy szalontai kapitányt írt lippai helyett. „egy hajdúnak a zsebében megtalálták Bethlen Gábor levelét. s a túlságosan is aprólékos diplomáciai előkészületet”. hogy Bocskai önérdektől vezérelve fordult a török felé és nem valamiféle véletlen „baleset”. Sőt. 1920. (Elbeszélések. hogy a már rég elhalálozott Castaldót ültette Belgiojoso kassai fő-kapitányi székébe. három hét és három hónap mese-elemeket tartalmazó időbeli tévedéseket. titokban hírül adta a „szalontai kapitánynak” az eddig történteket. Bp. A „botcsinálta” felkelővezér kort hosszú időn át szorgosan búvárló Móricz Zsigmond a Bocskai koronája című elbeszélésében az Adyéhoz hasonló beleélő készséggel. Bp. 1935 V. hogy Bethlen „unta már a hosszú bölcsességet. Ezek legfeljebb az irodalomtörténészeknek szolgálhatnak tájékoztatásul arra. k.) 128 . Hiszen a jeles történészek is számos pontatlanságot írtak le a Bocskaiszabadságharc kirobbantásának körülményeiről. hanem Bethlen tudatos fondorlata sodorta bele a fegyveres harcba a terveivel felhagyó Bocskait.

Sokat lekaszaboltak közülük. hogy a valóságban semmiféle kompromittáló levél nem került sem Dampierre. A Bocskai iratok 1956-os előbukkanásáig úgy tudtuk. Jellemző módon leveleinek még a fogalmazványait is megőrizte ruhája zsebében. szeptember közepén gróf Dampierre császári ezredes . s ez úton jutott annak a tudomására a császári és királyi tanácsos „hallatlan árulása”. hogy Bocskait minél nyíltabban elkötelezze az ügy mellett. ahol számos jelentéktelen személy könnyen hozzáférhetett azokhoz. Száz esztendővel később 129 . Ez alkalommal viszont annál kevésbé „konspirált” a máskor ugyancsak szintén óvatos Bethlen! Bocskai szóbeli üzeneteit fölöttébb „beszédes" levelekben „igazolta vissza”. Bethlen ezúttal szándékosan volt ilyen „óvatlan". majd a harmincéves háború kiváló katonája s magyar hajdúk egyik nagyra becsülője .NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A „BOTCSINÁLTA” FELKELŐVEZÉR Amint már szó volt róla. Ezt azonban csupán az erdélyi emigránsok terjesztették Erdélyszerte. nehogy valamiféle őt kompromittáló írás a császári tisztségviselők kezébe kerüljön. Egykorú följegyzések máig ellenőrizhetetlen adatai szerint ekkor került a támadók birtokába egy Bocskainak írt levélfogalmazványa. Ha valamelyik hajdúkatona talált is egy ilyet Bethlen zsákmányolt nadrágjában. Ma már biztosan tudjuk. az óvatos bihari nagyúr csak szóban üzengetett a töröknek és az erdélyi bujdosóknak.gróf Belgiojoso felsőmagyarországi főkapitány utasítására rajta ütött a Temesvár mellett táborozó erdélyi bujdosók és a melléjük rendelt törökök táborán. mint számára értéktelent eldobta vagy más célra felhasználta. hogy Dampierre ezt a levél fogalmazványt küldte el egy futárral Belgiojosonak.a törökellenes harcok. minden bizonnyal a főúr nem kicsiny bosszúságára. 1604. ami fényt deríthetett volna a török és a bihari nagyúr között korábban folyó tárgyalásokra. maga Bethlen Gábor is csak „ingben-glóriában” menekült el a harcból. mintha kimondottan kompromittálni akarta volna az óvatoskodó Bocskait. sem Belgiojoso kezébe.

kézhez kapta Belgiojoso levelét. 130 . A törökföldi erdélyi emigránsok által terjesztett hírekkel megzavart Bocskai az invitálásra rögtön gyanút fogott. hogy megteszi a szükséges önvédelmi előkészületeket. Bp. hogy a róla keltett hírek hazugságok. ha Belgiojoso felkeresése helyett a hegyek közt fekvő.Kenéz. MHHS XXX. az erőszakkal is a táborba viteti őt! Ezzel betelt a pohár és úgy döntött. Alig ért Sólyomkőbe. 1961. miszerint valami olyan levél került Belgiojoso főkapitány birtokába. valamint Dengeleghy Miklóssal. amely leleplezte az ő korábbi török tárgyalásait: A hallottak ugyancsak zavarba hozhatták a felkelés ügyétől már elállt bihari nagyurat. hogy amint lábra tud állni. Rákóczi Ferenc úgy tudta. és azonnal a felső magyarországi főkapitányhoz megy tisztázni magát az alaptalan gyanúsítgatások alól. 138 Ekkor az elbizonytalanodott főúr időnyerési szándéktól vezérelve azt válaszolta a főkapitánynak. o. o. 323. II. 174.STUDIA OPP1DORUM HAIDONICALIUM IV. 1981. Bocskai mégis jobbnak látta. de nem így cselekedett. Azt természetesen nem is sejtette. o. ö. Rákóczi Ferenc emlékiratai a magyarországi háborúról. Gyorsan tudatta két tekintélyes ismerősével. 49-65. 137 Az erdélyi birtokairól hazafelé tartó Bocskai szeptember 20-án Szatmáron értesült a szállongó hírről. Oda érve terjeszteni kezdte emberei útján. k. Nagy L. 243. Ezt követően azonban kapott egy olyan Jóindulatú” figyelmeztetést. ágyban fekvő beteg. biztonságos sólyomkői várába húzódik. azt tudakolva. 138 Benda . a szintén Szatmáron időző erdélyi katolikus és udvarhü főúrral Sennyey Pongráccal. azonnal siet hozzá. o. hogy köszvénytől gyötört. 1978. hogy az erdélyi bujdosók hamisítottak egy levelet Bocskai nevében és azt juttatták el a kassai főkapitánynak. V. II.őt is a rakamazi táborba hívta tanácskozásra a török elleni teendőkről. a főkapitány valójában „árestálni” akarja őt! Pedig Belgiojoso ekkor még semmit sem tudott és minden hátsó szándék nélkül hívta a táborba Bocskait. hogy ezzel majd maga fedi fel a korábbi török kapcsolatait a Habsburg-kormányzat képviselői előtt! 137 Nagy L. 109-111. hogy hol van most Belgiojoso? Valójában azt szerette volna megtudni az ismerős császári tiszttől. hogy csupán ürügy a tanácskozásra hívás. hogy ha szépszerével nem megy a főkapitányhoz. Concini vicekapitányt kereste fel Váradon. amiben az -más főurakkal együtt . o. hogy hozzá vajon elértek-e már az Erdélyben terjesztett hírek? Concini ugyan semmi ilyenről nem tudott. aki nem tud kimozdulni sehová. akitől a tanácsain kívül kölcsönt szeretett volna kérni a katonák zsoldjára. Ezeket mondta.

de ha egyszer határozott valamiben. Ebben azok bejelentették. siessen mie- 131 .” Kérik Bocskait. hogy Bocskait. hogy csak olyan. hogy biztonságosan jöhessen közéjük.írták . akkor gyorsan cselekedett is. maga Basta „rókának” nevezte őt. [szabad választásról] való Athname levelünket Nagyságod kezébe adgyuk. A vezérpasa megígérte. mindazokat. akiket hasznos tanácsadásra alkalmasnak és megbízhatónak vélt.” Dampierre rajtaütése nem sok kárt okozott nekik . akiket „az haza pusztításaiul is inkább zabolán tarthatunk.és készek az Erdélybe indulásra. hanem fejedelmünkké is akarjuk tenni és mikor Nagyságodat Isten közünkbe hozza. Most is így történt. az hatalmas Császártól nyert libera Electióról.. Ekkor már kézhez kapta a törökföldi erdélyi emigránsok szeptember 14-én írt levelét is..NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A „BOTCSINÁLTA” FELKELŐVEZÉR Mint ahogyan azt sem tudhatta. Valóban volt benne hajlandóság a hezitálásra. ravasz embernek ismerték. Közelebbi ismerősei Bocskait általában óvatos. Székely Ferencet Szentjobból. jól fizetett katonák kísérik őket Erdélybe. Más meghitt embereit is összegyűjtötte a megbeszélésre. Lóhalálában vágtató futárokkal Sólyomkőbe rendelte magánvárainak kapitányait: Örvéndy Pált Nagykerekiből. hogy ezzel a döntésével teszi meg az első lépést a halhatatlanságba vezető úton. Ehhez elegendő katonaság áll a rendelkezésükre és megfelelő létszámú hadat tudnak Bocskai elé is küldeni egészen Gyuláig. „illyen jó akaró ismert Urunkat élőnkbe nem csak választjuk.

hanem egészen más utat választott. hogy erőszakkal a rakamazi táborba vigyék? Egy néhány nappal később fölvett jegyzőkönyv tanúsága szerint tanácsot kért tőlük. Bocskai nem hozzájuk csatlakozva nyomult be Erdélybe zömében török csapatok élén. hogy meg fogja. de a másik nem.STUDIA OPP1DORUM HAIDONICALIUM IV. sem Bethlen levelének állítólagos császári kézbe kerüléséről. 3-4. Ám mielőtt a döntése megszületett. mert Generális Uramnál [t. hogy a császári kézre került levélről terjesztett hír úgyis a Habsburg-kormányzattal való szakításra és a hozzájuk való csatlakozásra késztetik a bihari nagyurat. A sólyomkői megbeszélésen . Számításuk első része bevált. A teendőket illetően megoszlottak a vélemények. hogy mennyire számíthat rájuk. akik csak esküszegés árán követhették urukat ezen az úton.mindenekelőtt azt akarta kipuhatolni. vagy Sarmasághy Zsigmond tordai főispánnak. biztosak voltak benne. Úgy tűnik. mert fogalmuk sem." A megkérdezettek egy részét ugyancsak meglepte ez a közlés. hogy azért hívatja. akik azt javasolták. aki most is Basta fogságában ül rabláncon! A főúr ekkor felmutatta a török földön 139 HK 1956. aki nélkül csekély hitelük. Ezzel viszont elkerülte. „mit kellessék cselekedni. Bocskai az utóbbiakkal értett egyet. lőbb közéjük. Voltak. még sok víz lefolyt a környező folyókon. súlyuk volt a török vezetés előtt. Belgiojosonál] nála az Bethlen Gábor levele és bizonyosan reményli és tudja is. forduljon kegyelemért a császárhoz. hivatkozva rá. o. hogy „mindnyájuknak nagyobb hitele lehessen” a törökök előtt. i.amire minden valószínűség szerint szeptember 29-én a délelőtti órákban került sor . míg mások kilátástalannak ítélték ezt és az ellenállás mellett voksoltak. 139 E levél tanúsága szerint az erdélyi emigránsok úgy tettek. ha erre a bizonytalan útra lép? Hiszen azok maguk is Rudolf császár és király fölesküdött szolgái voltak. mintha nem is lenne tudomásuk arról. hogy mennyiben számíthat kapitányaira és környezetének más tagjaira. Ezért Bocskai először azt akarta megtudni. pedig pontosan értesültek mindenről. 306-308. 132 . Olyanok. hogy Bocskai az erdélyi birtokai visszanyerését követően elállt a korábbi tervétől. hogy milyen sorsa lett Jósika Zsigmond kancellárnak. akit Rudolf parancsára Szatmáron kivégeztek. ha a császári katonák megtámadják őt. hogy az új mozgalom a Báthory Zsigmond vagy a Székely Mózes által vezetettek sorsára jusson. sz. volt sem a korábbi tárgyalásokról.

A vita már csupán annak módozatairól folyt. Utóbbiak elvileg már úgyis kimondták a fegyveres ellenállást a vallási sérelmeik védelmére. várait]”. földönfutó. azokkal egy várat kell védeni addig. Egyfelől ismerte a török 133 .i. Elhangzott olyan javaslat is. és onnan szólítsa fegyverbe az erdélyieket és a Belgiojoso uralmával elégedetlen felsőmagyarországiakat. arra hivatkozva: „szegény [t. amelyben az találkozót kért tőle Nagykereki várában arra hivatkozva. hogy Bocskai azonnal meneküljön török felségterületre. Ha mód van rá. akkor a közelebb fekvő Nagykerekihez vonuljanak. s ő is oda megy. Bocskai azonban nem akart kizárólag török segítségre támaszkodni több okból adódóan. i.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A „BOTCSINÁLTA” FELKELŐVEZÉR bujdosó Bethlen Farkas levelét. „olyan beszíde volna vele”. Sokkal célravezetőbb és hasznosabb a három vár védelmének a megszervezése a következő lehetőségek figyelembe vételével: Ha rövid idő alatt érkezik nagyobb török segélyerő. hogy nála van a nagyvezér oltalomlevele is. Ha erre nincs mód. ezek jöjjenek előbb Sólyomkő várához. ha elhagyja házait [t. A nagyúr ekkor hivatkozott rá. akkor mindhárom várat oltalmazni kell a segítségükkel. Ám ezt többen helytelenítették. Ezután a gyűlés többségi határozatot hozott az ellenállás mellett. de azt nem mutatta meg a jelenlevőknek. Ha viszont csupán ezren jönnének. Bocskai utasította Örvéndy Pált. Nagykereki kapitányát. amíg nagyobb segélyerő érkezik. kiszolgáltatott és súlytalan] lészen. hogy biztosítsák értékeinek Nagykerekibe szállítását. hogy azonnal küldjön követet Gyulára török segélycsapatokért. ami Bocskai javára lenne.

Tanúként: Pethe László. 313-314. Nála nem is pusztítottak.. 3-4. (A jegyzőkönyvet vallomástevőként aláírta Székely Ferenc. napra. Bp. Pozsgay Lázár és Fráter István.] Bocskai csendes váradi estékre emlékezik. Minden megye a karót emlegeti: bele kell húzni a garázda hajdúkat. de inkább magyar katonákat. évi Évkönyvéből) 134 . hatalom meggyöngült katonai helyzetét. másfelől bizalmatlanság is élt benne a törökkel szemben. [Ebből származik különben a gyakran emlegetett magyar trágár kívánság.STUDIA OPP1DORUM HAIDONICALIUM IV. Debrecen 1965. hogy amelyik várba török katonaság beteszi lábát. Karót [törökül lofatot] emleget a basa. nem garázdálkodtak. Ez alkalommal is jól adta vissza Bocskainak a hajdúkhoz fűződő érzelmeit és azt: tudta. 1960. Szót értett a legordasabb. 11-én felvett jegyzőkönyvet 1.0. néha tetézve is. s Erdélybe is vezetett 1599 végén.) 141 Passuth László: Sárkányfog. amikor szentenciát hoz. Mindent megfontolva Bocskai úgy döntött. 333. legmarconább hajdúhadnaggyal is. pontosan. hajdúkat fogad szolgálatába. 140 Passuth László Sárkányfog című történelmi regényében Bocskai így gondol a hajdúkra: „Minden megye hozza ellenük a határozatot. onnan ugyancsak nehezen távozik szépszerével minden ünnepélyes ígéret és fogadkozása ellenére is. sz. Különlenyomat a Déri Múzeum 1962 -1964.”141 A nagysikerű történelmi regényíró műveinek irodalmi értékét többször vitatták és vitatják ma is. kialkudott zsoldjukat. amikor kifizette. Nem képez és nem is képezhette vita tárgyát azonban az író forrásismerete és beleérző képessége. hogy kér ugyan török segítséget.. (A hajdúkutatás akkori állapotáról tájékoztat Dankó Imre: A hajdúkutatás jelenlegi állása és feladatai. Daróczy Ferenc és Imreffi János. HK 1956. orgyilkoltatja a magyart. amit osztottak emberei is. o. és azt is jól tudták.. miként kell és lehet bánnia ezzel a különben ugyancsak sokat „csintalankodó” 140 Az adorjáni táborban 1604 okt. akiket már megismert váradi főkapitány korában. Hiszen egy ideig valamennyien a törökellenes harc elszánt hívei voltak.

Nem így cselekedett viszont Székely Ferenc szentjobbi várkapitány! Már hazafelé menet úgy döntött.Szatmárra utaztában Szentjobb mellett haladt el. Hajdú hadnagyoknak vinnék" olvashatjuk a már idézett jegyzőkönyvben. azt minden hátsó szándék nélkül tette. sőt hazánkat is el akarta veszteni és a jelek szerint a török zsarnokságot akarja ránk hozni". Pénzét és ezüst tárgyait összeszedve sürgősen ajándékokat küldött Nagykerekibe. hogy erre az eddig főként Habsburgszolgálatban török ellen harcoló hadinépre építhet fő katonai bázisként egy Habsburg-ellenes harcban is! A szabadhajdúk megnyerésére tehát már a sólyomkői tanácskozás idején szeptember 29-én . Október l-jén Cipriano Concini váradi vicekapitány .NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A „BOTCSINÁLTA” FELKELŐVEZÉR és „rakoncátlankodó” hadinéppel. Hazaérve megbeszélte a dolgot Pozsgay Lázár udvarbíróval. nem teljesíti a kapott utasítást.nem utolsó sorban magának a fölkelés „botcsinálta” vezérének tendenciózus állítása alapján . Közösen úgy döntöttek: Jóllehet mindegyikük a tőle kapott jótéteményekért haláláig köteles szolgálni Bocskait”. mert az ellenkezik politikai meggyőződésével. Bocskai titkárával és rokonával. amikor a váradi 135 . majd azt követően is. amikor a török uralkodóval tárgyalt. hogy miután „inkább Istennek és királyunknak vagyunk elkötelezettjei" mint Bocskainak. Bocskai zseniális emberismerettel ráérzett. de ő az Isten a király és a haza érdekei ellen való árulást követett el. miként azt hosszú időn át. ami a vele szembefordult embereinek a vallomását tartalmazza. lelkünket. Ezért közösen határoztak. A várkapitány és a vele egyetértők behívták őt az erősségbe és felfedték előtte a sólyomkői tanácskozáson elhangzottakat.hittük. saját magát. feleségünket és fiainkat. Ez egyúttal bizonyítja azt is. hogy amikor szeptember utolsó napjaiban Belgiojoso Rakamazra hívta a bihari nagyurat.az akivel nem sokkal előbb Bocskai tárgyalt . ahonnan „az hova kívántatik.döntés született. Azok tehát nem „maguk ajánlkoztak fel” Bocskainak. aki sikerrel és ígéretéhez híven járt el a reá bízott feladatban. továbbá Diószegi Mihály várlelkésszel. Fráter Istvánnal. Csak Concinitől értesült mindenről október másodikán vagy harmadikán. s így a „gonosz szándékát még időben megjelentjük”.vagy feljelentésük nyomán szereztek a császári tisztségviselők először tudomást Bocskai török tárgyalásairól és legújabb terveiről. Elhatározásukat rövidesen tettek követték. Ezzel az egyezséggel „bennünket. A Nagykereki környékén tanyázó szabadhajdúk megnyerése és védelembe állítása Örvéndy Pál kapitányra hárult. hanem a bihari nagyúr fordult hozzájuk segítségül a sólyomkői tanácskozás után. „sőt szinte már meg is alkudott vele". Az ő bejelentésük .

október 2-án Szentjobbot .utazó Concini Váradra sietett. o MHHS X: XX. mint a mit sem sejtő őrséggel.amely pedig „fő lakóhely. s a katonákkal együtt Belgiojoso táborába kísérték.azaz néhány főnyi kísérettel . itt már nem járt sikerrel.lehetséges. vicekapitány már meg is kezdte az ellenakciót Bocskai terveinek meghiúsítására. Bármilyen gyors is volt azonban. 3-4.142 A kapott értesülést követően a „postán” . 136 . sőt szégyenszemre kudarccal kellett elvonulnia a falak alól.STUDIA OPP1DORUM HAIDONICALIUM IV. A följelentőkkel .kardcsapás nélkül birtokba vette. k. sz. 245-246. o. 31. o. hogy saját kérésükre . Tehát minden „marhájukat” lefoglalták. 314. ahonnan 600 katonát hozva magával.úgy bántak el. nagyon szép alkalmatossággal való erősség" volt . ahol azután jegyzőkönyvileg kihallgatták.143 A szentjobbi sikeren fölbuzdulva Concini 200 katonáját itthagyva négyszáz emberével Nagykereki alá vonult. 142 143 HK 1956. MHHS XXXI. k. hogy egy váratlan rohammal azt is birtokba vegye.

Ráday Gyűjtemény 1955. sarkain egyegy vaskos kerek toronnyal.írja a szemtanú krónikás Alvinczy Péter . Itt azonban szó sem volt ilyesmiről. o.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A „BOTCSINÁLTA” FELKELŐVEZÉR Nagykereki várának a magvát egy négyszög alakú belső várkastély alkotta. s így a védők száma azonos lett a támadókéval.s maga Concini is megsebesült. évi Évkönyve. A harcok során „sok fű ember hullott német” . Amikor pedig a Váradról hozott „aprócska” lövőszerszámokkal tűz alá vették őket. seré- nyen viszonozták a lövéseket a kastélyban lévő „szakállasokkal” .nehéz várpuskákkal . A kastélyt külső várfal vette körül mély árkokkal. a megadási fölszólítást kereken visszautasították. de a sólyomkői tanácskozásról haza siető Örvéndy Pál kapitány még Concini megérkezése előtt szolgálatába fogadta a köleséri romok között tanyázó Egry Istvánt háromszáz szabadhajdújával. Az állandó őrség létszáma nem haladhatta meg a száz főt. 137 . ha a nagykerekiek is önként meghódolnak. a keleti oldalon. Október 5-én a váradi vicckapitány maradék embereivel „szégyennel" elvonult Nagykereki alól „megfélemlítve a hajdúktól. Concininek csak akkor lett volna esélye a sikerre. Történeti feljegyzései.és egyéb tűzfegyverekkel. majd maguk lendültek ellentámadásba.”144 144 Alvinczy Péter. A rohamot könnyedén visszaverték. pedig a Kis-Körös védte az erősséget. 12.

s hozzákezdett az „árulóvá lőtt” Bocskai elleni támadás megszervezéséhez.olvashatjuk Belgiojoso nem sokkal később készült memo- 138 . valamint rajtuk kívül még ebből az országrészből való rendes katonaságot. részben rác lovassal. a táborban haditanácsot tartott. az erdélyi császári katonaság parancsnokát. Dampierre grófot 1000 főn yi részben hajdú. Amíg ezekre várakozott.STUDIA OPP1DORUM HAIDONICALIUM IV. Ez ugyancsak jól jött volna neki. induljanak Várad felé”. amelyen részt vett Krauseneck erdélyi királyi biztos is. . hogy birtokába jut a Bocskai váraiban fölhalmozott pénznek és egyéb kincsek- nek. úgy láttuk jónak. A Concini jelentéseit kézhez vevő Belgiojoso már előre örült. Tomaso Cavriolo ezredest. hogy Bo cskai tervének mielőbbi meghiúsítása nagyon fontos. mert nem kapott kölcsönt a katonák zsoldjára ecsedi Báthory István országbírótól. „Valamennyien egyet értettünk abban. hogy magam mellé véve Rottwitzot 300 harcedzett lovasával. Az első hírre Nyírbátorból visszasietett a rakamazi táborba. a várakból kivonható harcosaival magához rendelte. azonban Alsó-Magyarország [valójában a kassai főkapitányság] végvidékéről ki ne vonjuk hosszú időre a sereget.

”. Mindezt átgondolva a hegyek közt fekvő.. Náluk sokkal inkább számba jöhettek a felső-magyarországi és partiumi protestáns főurak és az őket követő nemesek.és Nagykereki ostromáról. A szöveg pontos megértéséhez tudni kell. akik már a szeptemberi gálszécsi gyűlésen szembeszegültek Belgiojosoval. majd így „protestált” a történtek ellen. Október 4-én írt levelet Belgiojosonak. és nemesek körében gyűlölt személyként a fejedelemség lakosaira kevéssé számíthat azok elkeseredése ellenére is. Soha nem hallatott Magyarországon. Nem csekély aggodalommal számolgathatta magában. a későbbi kancellár volt . de ő ellenállt nekik. ha „megkondítja a harangot” .i. . amelyben élesen tiltakozott amiatt. A bihari nagyúr itt értesült Szentjobb elvesztéséről . Hiszen ő most is ő felsége híve.vagyis harcba szólítja az országlakosokat. 174.időhúzó tárgyalásokba kezdett a még Sólyomkőn tartózkodó Bocskaival. házát [t. végházát].[t. i. hogy a magyarországi kortársak a töröknek behódoló vazallus erdélyieket gyakran nevezték „hajas 145 Benda .amelynek a körülményeit hosszú időn keresztül nem ismerte . jószágát törvénytelen elvegyék más/ik/ házát reá víttasák. A Szentjobbot feladó szolgáit azzal vádolta: azok erőltették őt.145. meghallgatás és ítéletmondás nélkül] egy lator szolgájának szavára vagy török közül hozó állevélre való tekintetben hogy mindjárást.”. s most pedig Concini ű felsége álgyúival lütteti Kerekít. hogy „ü felsége szolgái” Szentjobbot elfoglalták. hogy Erdélyért és annak török vazallusságot vállaló fejedelméért semmiképpen. pillanatnyilag biztonságosnak tetsző Sólyomkőből ő is felvette a tárgyalások fonalát a kért és várt török segélyerő érkeztéig. o. Azt tudhatta. hogy a kisszámú és csekély súlyú erdélyi bujdosókon kívül kikre támaszkodhat biztosan. hogy az erdélyi urak. 139 . hogy készek-e egy nyílt fegyveres felkelés vállalására a Habsburg-kormányzat ellen a törökellenes háború körülményei között? Azt tudta.A kassai főkapitány útnak is indult és Kálló várában megállapodva amelynek a parancsnoka Káthay Mihály. aki azt vallja: „inkább akarom [ha egyéb nem lehet benne] Sólyomkő várát vérrel meg festenem hogy nem mint törökké lennem”. a szabad királyi városok többségükben szintén protestáns polgárai. hogy Temesvárra menjen a törökök közé. ha nem éppen ellenségesen szemlélték a Báthory Zsigmond majd Székely Mózes vezetésével zajló Habsburg-ellenes harcokat is. Ennek ellenére bizonytalan volt.Kenéz.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A „BOTCSINÁLTA” FELKELŐVEZÉR randumában. hogy egy úron ez essék törvénytelen. hiszen idegenkedve. országgyűlési megidézés.

L. hogy adjon „salvus conductust” egy megbízottjának. és parancsolja el az ostromlókat Nagykereki alól. Azt javasolta az uralkodó tanácsosának.o. adja át önként Nagykerekit. szeretne neki.a köpönyegük színéről „vörös lovasok”-nak nevezett kállói németek parancsnoka és Július Martiani .STUDIA OPP1DORUM HAIDONICALIUM IV. hogy ő mindig „böcsületes itiletben” volt Bocskai felöl és most is segíteni. HK 1956. törököknek. 147.nincs mellette.bár a hajdúkat titkon a Bocskai mellé állásra biztató -ecsedi Báthory István országbíró személyes képviseletében tartózkodott Belgiojoso mellett. akiknek zálogaként tartsa maga mellett a két császári tisztet. Ugyanakkor ebben a mondatban „kódoltan” az is benn foglaltatott. o. hogy vétek (hiba) abban ne essék. A választ magyar nyelven kérte arra hivatkozva. hogy Nagyságod körül magyar deákok is vannak Nagyságod énnekem magyarul.” Nagy László: A feleségkiáruló Kurafí János (In: Botránykövek régvolt históriánkban. 308 . 148 Míg a követek jöttek-mentek. még Nagy László: Erdélyi boszorkányperek. 179 -214. hogy „deák” . hogy kész élete árán is megvédeni a várait bármily .( A tanulmányban igyekeztem hiteles képet rajzolni az alaptalanul megvádolt és elitélt Imreffy Jánosról és feleségéről. 1988. tegyen választ mert énnekem deákom nincsen. sz. Velük jött a későbbiekben jelentős szerepet játszó Szerdahelyi Imreffi János is. Bp. sz. aki az óvatos .Belgiojoso törzsszázadának lovashadnagya . s október 7. maga. hogy azonnal adassa vissza Szentjobbot és az ott lefoglalt javait. Ebben azt igyekezett bizonygatni. 3-4.310. A főkapitány tudatta Bocskaival. Azt tanácsolja. 3-4. hogy ő török vazallus akar lenni. Bp. magam penigh deákul nem értek. ha választ kell tennem Nagyságod levelére.tehát a császári .. Báthory Gábor állítólagos szeretőjéről Iffju Katáról. hogy a személye körül szállongó gyanús hírek miatt foglaltatta el a „várait”.kapitány . Ennek a levélnek a végén olvashatók a következők: „Tudom. -én már magyar nyelven válaszolt a főúr ezt kérő levelére. 146 Levele keresztezte Belgiojoso október 5.tehát latinul tudó titkár .támadókkal szemben is! Felszólította Belgiojosot.vitték el Sólyomkőre. 147 148 140 .. Belgiojoso készülődött a támadásra. hogy ameddig az ügye tisztázódik. Bocskai. küldjön túszokat a táborba. még Kállóban kelt latin nyelvű írását. Ugyanakkor azt kérte tőle. azért kívánom Nagyságodnál. A főkapitány az embereivel az adorjáni táborba vonult.-iki.0. aki Prágába siet az uralkodóhoz és tisztázhatja őt az ellene „koholt” vádak alól. o.” Bocskai tehát ezekkel a szavakkal tagadta. 72-81. 1997. maga pedig „deákul” nem tud. pedig maradjon Só- 146 HK 1956. 310. pedig a sikeres ellenállásra. Azt Bernard Pulitz .

ízig-vérig machiavellista politikus volt. „ilyen alkalmatosságunk nem leszen a kegyelmeddel való tractálásra”. mert közelednek Adorjánhoz az erdélyi csapatok. Belgiojoso ekkor Pethe László ezredest. de előtte oltalomlevelet kért a számára.a kassai mezei magyar hadak parancsnokát rendelte ki Sólyomkőbe. a szerinte csupán az uralkodói kegybe bizakodó tanácsost. azt kérve. aki csak Rudolf kegyével tudott és tud a jövőben is felszínen maradni. l49 A főkapitány lebecsülte az ellenfelét. 141 . A lázasan csapatokat gyűjtő bihari nagyúr további időhúzás végett visszaküldte a két vallon tisztet. bukott erdélyi politikusnál.31 l. ha azt hitte. 2-3 óra alatt fejezzék be az egyezkedést. bár nem sokra becsülte a politizálgató. A bihari nagyúr azonban. hogy továbbra is hűséges alattvalója legyen a császárnak . és váratlanul meglepi majd. a kalocsai érsek öccsét . Nem igen látott benne többet provinciális. Ha azok beérkeznek. hogy a főkapitány egy teljhatalmú megbízottját küldje el hozzá. Az október 10-én kelt írásában már ultimátumot is küldött tárgyaló partnerének: ha az ezredes odaérkezik.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A „BOTCSINÁLTA” FELKELŐVEZÉR lyomkőn és ott várja be a tárgyalások kimenetelét.amely szándékát egy értékes serleg küldésével is „nyomatékosí149 U o. hogy elaltatja annak az éberségét.o. Ez az olasz származású gróf közepes szellemi képességű és átlagos katonai képzettségű zsoldostiszt volt. latinos műveltségű „törökös urakat”. Pezzen ezredes gyalogosai és a hajdúcsapatok. Méghozzá az igen tehetséges fajtából! Belgiojosonak azt üzente: ő csupán arra törekszik. mind Bocskai személyét és képességeit. aki kevéssé ismerte mind a magyarországi viszonyokat.

A fejedelmi. miszerint már ekkor földet és letelepítést ígért a hajdúknak. 3 .oldalára vonva ő kezdeményezzen támadást az erőösszpontosítás megakadályozására. o. Jól tudta. még mindig ráér török felségterületre menni és az erdélyi emigránsok javaslatát követni. Szép biztatások helyett értékes ajándékokat küldött a hajdúk magatartását meghatározó kapitányaiknak. Bár kényszerhelyzetben cselekedett. s számítása már Nagykereki védelménél bevált. sz. HK 1956. 175.most a „hitharcosok” mezét öltötte magára. azt állítván. hogy Belgiojoso a miatt üldözi urukat. 150 Nem sejtette.Kenéz. Az volt a célja. hogy miként és mivel lehet maga mellé állítani a hajdúkat. és zsoldot.sőt az ilyen veszély felnagyítása jelentősen hozzájárulhat a hajdúk átállításához. de a hajdúkba vetett reménye nem bizonyult megalapozatlannak.szabad vallásgyakorlatukban magukat veszélyeztetve érző .STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.a magyar hajdúkat . s ezzel nyerte meg őket.aki korábban oly közömbösnek mutatta magát a hitbéli dolgokban .protestáns nagyurakkal együtt Bocskai megsegítésére biztatja a „tanácsán járó” hajdúkat. Megbízottai természetesen számítottak és hivatkoztak a hajdúk protestáns voltára is. Magyar kortársi vélemény szerint azt tartotta a szabadhajdúkról: „mind atyjokat. hogy egy ilyen ígéret ugyancsak kevéssé hozná lázba azokat. akik gyermekkoruk óta „karddal keresték a kenyerüket” és idegen volt a legtöbbjüknek a mezőgazdasági termelőmunka. Jól tudta. „hogy mindenkit a katolikus hitre térítsen.4. azok erős törökgyűlöletére apellált és Bocskaihoz hasonlóan anyagiasságukra épített. hogy titkon ő is Bocskai pártján áll s más . ha zsold mellett szabad nyereséget is adunk nekiek. így az ecsedi Báthory Istvánnak küldött levelében is. s azok egy részét . Emellett azzal a titkos céllal vonja össze a hadakat Adorjánnál. Számolt azzal is. Belgiojoso értesülve a hajdúi között bujtogatók tevékenységéről. mert az nem akar katolikussá lenni. Nagyon jól tudta. akik döntő többségükben maguk is „vastagnyakú kálvinisták” voltak.s titkon Nagykerekibe sietett. o. hogy minél közelebb kerüljön az ellene gyülekezőkhöz.” Kölcsönökből összeszedett 150 Benda . totta” . 316. anyjokat levágathatjuk velük. ha a tervét nem koronázza siker. hogy a tényleges vallási sérelmekre való hivatkozás . és aki ellenkezik. 142 . Valóban jól ismerte őket. azt kiirtsa” olvashatjuk Belgiojoso több írásában. Az újabb kutatások nem támasztják alá azokat a korábbi történetírói állításokat. valamint gazdag „sákmánt” ígért a rendszertelenül fizetett közkatonáknak. majd császári és királyi tanácsos .

továbbá Nagy L. hogy a főkapitány a katolikus hitre át nem térőket mind egy szálig ki akarta volna irtani. A lelepleződése után megtámadott nagyúr azt írta egy erdélyi ismerősének a hajdúk csatlakozásnak okairól és körülményeiről. hogy akár „magoktól is ugyan reá támadtak volna az németre. valamint Váradot. hogy azok felismervén Belgiojoso protestáns üldöző és magyarirtó” terveit . Erdély kulcsát. . kötelességüknek megfelelően Bocskai és valamennyi cinkostársa ellen menni?” A „hétpróbás” hajdúvezérek . 103. aki az ott lévő közemberek előtt is fölfedi Bocskai árulását. az általam megtalált iratok is egyértelműen bizonyítják. 70. 67-69. Az viszont teljesen valószínűtlen. MTTXIX. Belgiojoso megkérdezte a kapitányokat. magok jövének érettünk”. hogy a hajdúk nem maguk keresték fel Bocskait.„magok nemzetinek hóhéri nem akarván lenni” úgy felháborodtak. hogy minket is kergettenek. aminek igazát a táborban tartózkodó szentjobbi vezetők is megerősítették. mint ahogyan azt hosszú időn át Bocskainak egy propagandisztikus céllal írt levele nyomán tudtuk. az.akik különben ekkor már megegyeztek az üldözött főúr megbízottaival . még Nagy L. ha nem is pontosan oly módon történtek a dolgok.szemrebbenés nélkül egybehangzóan oda nyilatkoztak. 1961. o. Az idézett levélben írtakat mindezek alapján nem lehet másnak tekinteni. o. Pethe László kapta ezt a feladatot. még Bocskai ellen is menni.olvashatjuk Belgiojoso memorandumában. ha követik az utasításait. o. L. a királyság akkor legnépesebb és leggazdagabb városát. 3-4. 143 . de egészen másként cselekedtek. A hajdúk kezdeményező szerepéről írtak különben azt 151 152 HK 1956. mint ügyes propagandaszólamnak. Debrecent és Kerekít ígérte szabad prédául a hajdúknak. E levél szerint a kassai főkapitány Váradot. 152 Azt. hogy ilyen körülmények között „hajlandók-e a császári felség érdekében. Akárcsak az olyan vádakat. k.amiket az az ő felhasználásukkal akart véghez vinni . o.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A „BOTCSINÁLTA” FELKELŐVEZÉR valahogyan 25 000 tallért és sürgősen kifizette egy havi zsoldjukat. hanem ő nyerte meg őket főként ajándékokkal és zsoldfizetéssel. és tárta föl előttük Bocskai „török practicáit”. „hogy készek ő felségéért halni és élni” és készek bárki. Ennek megtörténte után hivatta magához a kapitányokat. hogy a főkapitány küldje el meghitt emberét miden hajdúszállásra. Azonban hogy értették. 315-317. ha áruló. éppen ezért a császári felséget akarják szolgálni halálukig!”151 Ezt mondták. Csupán annyit kértek . 1961. akinek a hajdúk megesküdtek: „a legkészségesebben elhiszik mindezt. hogy a kassai főkapitány prédának ígérte volna Debrecent.

elpusztítsam” s ha ez megtörtént. 3-4. Ő ugyan nem tesz említést a Belgiojoso nevében hamisított levélről.STUDIA OPP1DORUM HAIDONICALIUM IV. Hitlevelüket ezekkel a szavakkal zárták: „Isten minket úgy segillyen hogy hü s igazak leszünk az Nagyságos Bocskai István úrnak minden vitéz dolgaiban Hazánk megmaradásájért. s ides Hazánknak. „a hajdúkat is mind ki akarom irtani.i. hogy „mindazokat. polgárháborús jegyeket hordozó Habsburgellenes küzdelem kirobbantásának az ódiumát. legfőképpen az egy Igaz Hitnek [t.”. 315. akik vonakodnak pápistává lenni. akit kapitányaik már előre értesítettek és biztosítottak mindenről. a protestantizmusnak ] oltalmazására. A prédikátor szól arról is. ez köröszténysignek s az mi Országunknak. hogy a 153 HK 1956. sz. de ez nem zárja ki annak a létezését. Akkor. Ebben az állt. hogy én azzal a szándékkal gyűjtöttem egybe a parancsnokságom alá tartozó katonákat. hogy a kortársak előtt elhárítsák Bocskairól a török szövetségben vívott.”. a célt is szolgálták. mit sem sejtve menetelnek. nagy pusztításokkal és véráldozatokkal járó.írja Belgiojoso. Németi Balázs. Pezzen ezredes katonáit] akik most rendezetlenül. az én nevemben hamisított levelet olvastak fel előttük” . de a hajdúk megnyerését és a Habsburg-vezetéssel való szembefordítását vele megegyezően mondja el Szepsi Laczkó Máté felső-magyarországi kálvinista prédikátor. kurvafia hitvány ember] legyen annak a neve. Ibrányi Ferenc. 144 .i. amit különben más források megerősítenek. Ez az 1956-ban megtalált esküszöveg tekinthető a Bocskai magánháborújából országos mozgalommá fejlődő küzdelem első okiratának. aki nem csatlakozik hozzájuk és nem öli halomra a német kutyákat [t. o. i. A nemrég zsoldot kapott vitézeknek kellett volna biztosítani az Adorjánba vonuló Pezzen-gyalogezred és az őket kísérő sziléziai lovasok útját az Ér-mellék mocsarain és gázlóin át. kapitányaik „egy. Ott helyben pártütést szerveztek. kortárs krónikás is. amikor Lippai Balázs. Amikor a riadóztatott hajdúkatonák mindnyájan együtt voltak a nyílt mezőn. Dengeleghy Mihály és Szénási Mátyás kapitányok embereik nevében hüséglevélben kötelezték el magukat „Az nagyságos vitézlő Bocskai Istvánnak. valamennyien összeesküdtek és átálltak Bocskaihoz.” Belgiojoso bár a magamentésére írta ezt a memorandumot. 153 Megírása idején Dampierre ezredes parancsára gyülekezőt doboltak a hajdúszállásokon. A Belgiojoso szolgálatában álló hajdúk nyílt színvallására október 14-én este került sor. Tehát kurafi [t.

de kiváló katonai stratégiai érzékkel is rendelkezett.mindenekelőtt ecsedi Báthory István . majd a Belgiojoso alatt ellene vonulók megnyerésével 154 Benda. hogy önvédelmi harcát csírájában elfojtják.tudták az alapvetően törökellenes beállítottságú hajdúságot egy török szövetségben induló felkelés fő katonai bázisává tenni.. 145 .NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A „BOTCSINÁLTA” FELKELŐVEZÉR hajdúknak „nagy keresztyén főurak” . o. hanem „a protestánsok kiirtására. hogy Belgiojoso nem a török ellen akarja felhasználni őket.Kenéz.amit nyilván annak hirdetői sem hittek el . hogy a bihari „szablyás magyar úr” nemcsak a kor machiavellista politikai tanait és gyakorlatát ismerte és alkalmazta mesterfokon. 176.l54 Bocskai október első felében tett intézkedései arról tanúskodnak.is a Bocskai mellé állást tanácsolták arra hivatkozva.” Ezzel a szélsőséges propaganda állítással . de előbb a köleséri szabadhajdúk. Noha Szentjobb elvesztése azzal fenyegetett.

Ezért sorsdöntő jelentőségű volt. 146 .-re virradóra a többszöröse volt a Bocskai parancsaira hallgató fegyverekének. Ezeknek az összlétszáma október 14. mielőtt az az adorjáni táborba érne Belgiojosohoz. ha döntő csapást tud mérni Belgiojoso haderejére.hadoszlopot. Természetesen csak abban az esetben. sőt a hajdúkkal szemben ellenséges érzületű székely katonatömegek is. gyökeresen meg tudta fordítani a helyzetet és a kilátásait. a kassaiak. ha az éj sötétjét és a váratlanság tényezőit kihasználva megtámadja és szétszórja a mit sem sejtve menetelő Pezzen . a váradi helyőrség katonái.-ről 15.STUDIA OPP1DORUM HAIDONICALIUM IV. Hiszen a mellé fölsorakozott hajdúsággal azonos létszámú volt csupán a Pezzenhadoszlop. Erre a legkedvezőbb alkalmat az kínálta. hogy a pillanatnyilag még szétszórt erők egyesülését haladéktanul megakadályozza. s rajtuk kívül ott voltak a val- lonok.

Ez a harci cselekmény különben azon kevesek egyike volt. amikor rosszabb fegyverzetű és hiányosabban képzett magyar katonák a tizenhetedik században nyílt összecsapásban arattak diadalt nyugati zsoldos ezredek katonáin. Valójában ebben az ütközetben vizsgázott először az immáron negyvennyolcadik életévébe lépő Bocskai István is önálló hadvezérként! 147 .NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN A „BOTCSINÁLTA” FELKELŐVEZÉR Ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével került sor arra a Bocskai és a később kibontakozó mozgalom szempontjából egyaránt sorsdöntő összecsapásra. amit a magyar história az álmosd-diószegi ütközet néven tart számon.

akkor a menet élén és végén haladó nehézlovasok is ártalmatlanná tehetők. A lovasok veresége után Bocskai katonái a szekérvár mögött elsáncolt gyalogosokra támadtak. személyében bátor katona volt. Futás közben a sötétben sokan a mocsárba fulladtak. a támadási tervét is ezek megszokott. s innen vonultak az adorjáni táborba. katonái előbb Erdélyben. zsombékos terep nem kedvez a különben félelmetes nehézlovasoknak. Csak a nyolcadik rohamuk törte meg a nehézlovasok ellenállását. rááá!” ocskai frissen fölesküdött harcosai ezzel az ősi csatakiáltással támadtak 1604. akikkel együtt harcoltak halált megvető bátor- B 148 .akit a magyar források tévesen neveznek „Petz”-nek . majd Kassán állomásoztak. maga. húúúj. úgy döntött. október 15. Az ezredes tapasztalt parancsnok. Nehézlovasai többször is visszaszorították a hajdúkat az erdőbe. akik ezt követően menekülni kezdtek.STUDIA OPP1DORUM HAIDONICALIUM IV. de azok újra és újra Bocskai köré tömörültek és buzdító szavaira ismét támadásba. Harcukat személyesen ő irányította és nem csekély része volt a sikerben is. s így kettévágva azt. lendültek.1596 óta harcolt a török ellen Magyarországon. Az oszlopot vezénylő Johann Baptist Pezzen ezredes . hogy a környező erdőkben rejtve fölfejlődő hajdúk a császári menetoszlop közepét támadják meg. de 1602 végén ott küzdött Buda alatt is. Hiszen az erdős. részenként számolják fel az ellenséget. Arra számított. hírvivőt küldött Belgiojosohoz segítségért. 1601-től Erdélyben is többször megfordult. „Hajdúvitézek! húúúj. ha a középen menetelő gyalogosokat szétverik. aki nem ígérkezett könnyű ellenfélnek! Amikor a hajdúk „megütötték" a menetoszlop derekát. Miután a tervezett rajtaütésnél zömében lovaspuskás hajdúkra támaszkodhatott. Mostani ezredét 1604 májusában toborozta.a legtöbbjüket azonban a hajdúk hányták kardélre.köztük maga Pezzen is .-re virradóan Álmosd és Diószeg között. Tekintettel katonái kiváló terepismeretére. mások sebesülten fogságba estek . pedig visszafordult a gyalogosok megsegítésére. bevált harcmódjához igazította.

71-76. Belgiojoso még mindig mintegy 8 000 katonával rendelkezett. kurvájokkal együtt. HUUÚJ.” Más forrás szerint a gyermekeket magukhoz vették. 116. és Nagy L. REÁÁÁ!” sággal asszonyaik. visszavonult. 1961.aki eddig sem csillogtatta hadvezéri tudását azonban elbizonytalanodott a nem várt fejlemény hallatán. Előbb Váradra ment. akiket a magyar források lakonikusan „kurvák”nak tituláltak. 0. 155 A Pezzen-hadoszlop megsemmisítése persze még korántsem hárította el a veszélyt Bocskai feje fölül. majd onnan a nagyrészt székelyekből álló hadat 155 Az álmosd-diószegi ütközet részletes leírását bő forráshivatkozásokkal I. csupán könnyítést jelentett. o. s a fiúkból „kis hajdúkatonákat” neveltek. akik megfelelő veze- téssel könnyen fölébe kerekedhettek volna a jóval kisebb létszámú és a többórás kemény harcban kifáradt hajdúseregnek. Nagy L. 149 .126. A főkapitány .NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „HAJDÚVITÉZEK HUUÚJ. és nem ismerve Bocskai erejét. amíg egy véletlen lőszerrobbanás meg nem bontotta a szekérvárat. Az így támadt résen Bocskai katonái behatoltak a sánc mögé és rövid de véres kézitusában „mind levágják őket írta Szamosközy . A Belgiojosotól várt segélyben bízva sorra visszaverték a hajdúk rohamait. leányaik és szeretőik is.mind gyermekekkel. 1981.

mert az a fegyveres felkelés halálát jelentené. még ilyen szándékot is sejtet. FelsőMagyarország felé is. Belgiojoso nem várt megfutamodása és a seregének fölbomlása megnyitotta előtte az utat északi irányba. Kassára kívánta vezetni. nemeseknek „Bocskai hallatlan áruitatását” és azzal riogatta őket. Belgiojoso Váradról történő elvonulásával Bocskainak szabad útja nyílt Erdélybe. de kellően szavatolni nem tudott tisztséget. Döntése amel- 150 . Bocskai bár minden bizonnyal jól érezte magát Debrecenben. s miután a kassai polgárok nem engedték be székvárosába a rajtuk basáskodó „király képét”. az kicsiny maradék csapatával Szepesvárba menekült és onnan szemlélte tétlenül az események alakulását. amelynek polgáraival még váradi főkapitány korában jó kapcsolatokat épített ki. Október 18. hogy a lázadó mellett fegyvert fogott hajdúk a nemességet akarták kiirtani.-án kelt levele. Akárcsak az. tudta. hogy seregét az erdélyi bujdosókkal és a török segélycsapatokkal egyesítve elfoglalja a Porta által felkínált fejedelmi széket. Felkínálkozott előtte a lehetőség. nagyrészt szétszóródott. ha Erdélybe vonul és elfoglalja a Porta által fölkínált. Körlevelekben panaszolta a tekintélyesebb magyarországi uraknak.STUDIA OPP1DORUM HAIDONICALIUM IV. hogy nem várhat tétlenül. Útközben serege felbomlott. amit az őt szívesen befogadó Debrecen városából írt az erdélyi emigránsoknak.

Látta.csakis a Királyi Magyarország segítségével és annak a területéről biztosítható. Az álmosdi ütközet kapcsán kiváló taktikai érzékéről tett tanúbizonyságot. HUUÚJ.-tól november 7-ig. próbálkozása még 1604 végén. el kell vágni őket utánpótlási vonaluktól. pedig arról.mozgalommá. l56 Ezek a hírek a tiszalöki táborban jutottak el hozzá. de legkésőbb 1605 elején kudarcba fullad. 3-4. s különben se kockáztattak volna a sokuk által gyűlölt Bocskai mellett. hogy az elmúlt évek elbukott erdélyi próbálkozásain okulva fölismerte: az Erdélyi Fejedelemség elszakadása a Habsburg uralkodótól . Ez az „időmúlatás” azonban csak kívülről tekinthető tétlenkedésnek. közel két hétig időzött. Mindezt figyelembe véve úgy döntött. s csak egy vezérre vár. Október 30-án a Belgiojoso elől bezárkózó kassai polgárok önként kaput nyitottak Bocskai hajdúkapitányainak. nemesek és polgárok mellett elkeseredés lett úrrá a magyar végvári hadinép soraiban is. hogy Debrecenből Kassa felé vonul egyre gyarapodó hajdúseregével. REÁÁÁ!” lett tanúskodik. ahol október 26. Október utolsó napjaiban itt csatlakoztak hozzá az erdélyi emigránsok. Ezzel Felső-Magyarország politikai és katonai központja harc nélkül a fegyvert fogó bihari nagyúr hatalmába került. A több éves polgárháborúba belefáradt erdélyiek már elvesztették a győzelembe vetett hitüket. ha Bocskai az álmosdi ütközetet követően Erdélybe nyomul. 151 . akinek zászlaja alá felsorakozhat.pontosabban a Habsburgkormányzattól . akárcsak Báthory Zsigmondé vagy Székely Mózesé. ahol is a rendek kinyilvánították a készségüket a fegyveres ellenállásra. A szeptember eleji gálszécsi részgyülést követően. hogy kiemelkedő stratéga is.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „HAJDÚVITÉZEK HUUÚJ. 117-149. HK 1956. október elején a lőcsei polgárok már ténylegesen fegyveresen szembe szálltak a Habsburg-adminisztráció képviselőivel. A felső-magyarországi főurak. o. sz. ami óriási lökést adott a kibontakozó Habsburg-ellenes mozgalomnak. amelynek előőrsei napok alatt elérték a Tisza vonalát. hogy 1604 őszén a temető csendjével hallgató Erdélytől eltérően Felső-Magyarország forrong. hogy az erdélyi várak császári őrsége meghódoljon. Több mint bizonyos. ezzel a fölismerésével. akik 156 Nagy László: A császári hadsereg támadása a Bocskai-szabadságharc ellen 1604 őszén. Hiszen ahhoz.méghozzá Felső-Magyarországra és Erdélyre kiterjedő . ami szintén csak Felső-Magyarország birtokba vételével lehetséges. Valójában a „botcsinálta” felkelővezér spontán önvédelmi harca ekkor és itt alakult át országos méretű .

aki rokonának. . amely Rhédeyn kívül a legtekintélyesebb és legtapasztaltabb hajdúfőkapitányokból verbuválódott. akiket vármegyék nemessége követett ezen az úton. Imreffy János és Bethlen Gábor csatlakozásáról Nagy L.mind az emberismerete megvolt a feladat elvégzéséhez. hogy Bocskai nem töltötte hiába az időt Tiszalöknél. orszá- 157 Nagy L. akinek vezető szerepet szánt a Királyi Magyarország meghódításában. HK. vagy legalább csökkentésére. 157 Ha csak ezeket tekintjük. sz. 152 . Újabb értékes társadalmi bázisbővítést jelentett a korábban Belgiojoso követeként nála járt műveit. A további bázisnövelés végett hajdúkapitányai útján gyűlést hirdetett november 12-ére Kassára. hanem lázas szervezőmunkával teltek a napok. tapasztalt politikus Szerdahelyi Imreffi János megjelenése. Rimay Jánosról Nagy László: Háború és politika Rimay János életében. A tiszalöki táborban nevezte ki kancellárjának Kálló humanista műveltségű várkapitányát.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. de rokoni kapcsolatban állt több protestáns főúri családdal és egyéni sérelmei a protestáns vallásszabadság biztosítását zászlóikra írók táborába sodorták. Káthay Mihály.1990. ecsedi Báthory Istvánnak a hallgatólagos támogatását is jelentette Bocskainak. 4. akinek mind a hely. A tiszalöki táborban jelezte csatlakozási készségét Felső-Magyarország két legnagyobb birtokosa Homonnai Drugeth Bálint és Mágóchy Ferenc. 1981 126-131. aki ugyan maga katolikus volt. közül Bocskai rögtön „kiemelte” katonai vezetőként Rhédey Ferencet. 1983. Itt szerveződött és alakult meg a felkelés katonai vezérkara. már akkor is bátran elmondhatjuk. „az igaz hitért. o. Rhédey ugyanis korábban Felső-Magyarországon volt jó hírű végvári tiszt. Káthay is jól ismert több végvári kapitányt a területen s magas tisztségbe helyezése egyúttal alkalmas volt a katolikusok aggodalmának eloszlatására.

-én vonult be Kassára ünnepélyes külsőségek között. haláláig az otthonává vált. Lippai „senkit sem kímélt.. Különösen említi „ebeli” Lippai Balázst.írja Istvánffy Miklós. de jól tudta. Bocskai november 7-én indult meg Tiszalöktől és 11. m. pénze. bora. 1962. hogy a kassai polgárok őszinte örömmel és megkönnyebbüléssel fogadták a vezér megérkezését. jószága és más hasonlója volt. A magányos „rebellis” főúr már egy szabadságharc vezéreként lépte át Kassa kapuját. Basta tábornagy és serege képében! Két „bajnok" nagy „sakkjátszmája" Kassára bevonuló Bocskai István a felső-magyarországi főkapitány elhagyott rezidenciájában.. a felkelés cigány származású hajdú vezérét. Bocskai. 153 . fegyverei. ezüstje. ruhái. akitől katonái megregulázását remélték. mint maga is nagybirtokos. Hírvivői jelentették neki.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „HAJDÚVITÉZEK HUUÚJ. hogy a dolgok neheze még hátra van. I. leverő képet festve a városba bebocsátott hajdúk eddigi garázdálkodásairól. rövid időközöket leszámítva. de ugyancsak rá volt utalva a hajdúkapitányokra és támogatásukat könnyen elveszíthette volna. aki leírása szerint szörnyű rablásokat követett el a kassai polgárok sérelmére. amely épület. A 158 Istvánffy M. amik a hajdúkapitányok Bocskai nevében fogalmazott körleveleiben szerepeltek. Nem csoda.” 158 Az ilyen cselekmények ugyancsak eltértek azoktól a magasztos ígéretektől. akinek aranya. hogy őt megelőzve megindult ellene egy Belgiojosánál sokkal félelmesebb ellenség. o. ha mindjárt keményen fellép a „rakoncátlankodók” ellen. gabonája. az úgynevezett „királyi házban" szállt meg. nyilván kezdettől ellenezte a kilengéseket. 452-453. REÁÁÁ!” gunk szabadságáért” fegyvert fogni kész rendeknek. Az épületet jövetelének tiszteletére kitakarították . lovai. HUUÚJ.

STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. 256. Miután a mezei munka dandára már megtörtént. ki hatalmas császár fia vagy.. A bevonulását követő napon megtartott gyűlésen a nemesek és a polgárok ugyan „sok szájjal” panaszolták a hajdúktól és a fegyveresen soraik közé álló jobbágyaiktól elszenvedett nagy „injúriákat”. A Bocskai körüli testőrség jelenlétén „megcondorlottak” hajdúuraimék is. Az hatalmas császáré mind az költség. s így Kassán és közvetlen környékén a kilengések. küldte díszkardot ily beszéd kíséretében: „Nagyságos Bocskai. 612-616. Azt mondja a győzhetetlen császár. egyelőre a földesurak sem szorgalmazták a dolgot. a gyakorlatban azonban ezt lehetetlen lett volna érvényesíteni. azért megritkultak. Végső barátságunk ez veletek az jóban. hogy te lehess az. hogy valakinek ezt oldalára kötik. nemzetnek] és lehess látója a sok jóknak. Csinálhass állandó megmaradást a te nemzetségednek [t. MHHS XXX. 604-611. o. ha jól nem viselitek magatokat”. ha teljesen meg nem is szűntek. K. s vele a szultáni küldött. SZ 1899. így lényegében maradt minden a régiben. Most mutatja meg a ti nemzetségetekhez. sem hada el nem fogy. a „zöld patyolatot” hordó Hadzsi Huszain.160 Vajon milyen érzések és gondolatok jár- 159 160 MOH X. végső az gonoszban is. k. kik az hatalmas császártól reátok következnek.. elvben egyetértett azzal is. 154 . hogy a zászlói alá szökött jobbágyok visszakerüljenek korábbi uraikhoz. o. i. o. Ünnepélyes külsőségek között Bocskai oldalára övezte a padisah. Tiétek mind a haza s mind a nyugalom. annak soha sem pénze. A vezér. mind az hadakozás. 159 Alig hagyták el a rendek Kassát. 121. TT 1889. megérkezett a nagyvezértől Bethlen Gábor. tudjad. Ez utóbbi egy Mohamed koporsójánál is járt „szent török” volt. de megnyugodva Bocskai ígéreteitől több fontos katonai határozatot hoztak a fegyveres felkelés folytatás érdekében. az kit soha senkihez nem mutatott. ki az te nemzetséged között nem különben tündökölhessél.0. mint az szép csillagok között az szép hajnalcsillag.

Kisszeben. Eperjes. a németek . 497.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „KÉT BAJNOK” NAGY „SAKKJÁTSZMÁJA” hatták át Bocskai bensőjét. bármily csekély is legyen az. Ónod.” 161 Különösen november második felében még a puszta életben maradás is azt követelte Bocskaitól. Svedler. o. mint ezek!” Minden bizonnyal valami hasonlót érzett és gondolt ő is. hogy különösen Basta támadásának fenyegető árnyékában nincs más választása. 48. Hamarosan követték őket a lőcseiek is. miként a csauz szavait lejegyző Szamosközy. aki ilyen kommentárt fűzött az elhangzottakhoz: „aki hazudni akar. k. s az eredmények naponta szaporodtak. Hiszen még az üldöztetése ellenére is udvarhü maradt. HK 1983. 155 . V. 460-467.felett. sz. ö. Szomolnok és Stósz városok polgársága is. Ennek ellenére min- 161 162 TT 1878. hogy hivatkozott Bocskai eddig elért eredményeire a „nemesek”. Diósgyőr és Szendrő. ami miatt annak magyarázkodó jelentést kellett küldenie a Portára. MOE XI. 3. amikor annak a hatalmasságnak a kardját övezték az oldalára.t. 162 Azokkal méltán büszkélkedhetett is. Illésházy István is úgy nyilatko- zott: „Akartuk vagy nem. ilyen szókat gondol hozzá. Bártfa. hogy két kézzel kapjon a felkínált török segélyen. Sárospatak. és úgy kell mutatnia. Remete. de jól tudta. o. mintha minden szót elhinne. aki nem sokkal korábban elkergette a nagyvezér seregét Esztergom alól. amely várakon kívül hűséget esküdött Bocskainak Késmárk. i. A Bastától elszenvedett kudarcot azzal kívánta ellensúlyozni. o. Hiszen az a hadvezér és az a sereg közeledett Kassa felé a mozgalom ellen. de az töröket kellett segítségül hívnunk. akit eddigi életében nemzete legveszedelmesebb ellenségének tartott? Hitt vajon a szép szavaknak és ígéreteknek? Vagy úgy gondolkodott ő is. ha életünket és hazánkat meg akartuk tartani. hiszen november közepéig a felkelők kezére került Kálló.

Basta Váradra akart vonulni. Az erőviszonyok terén az volt a helyzet. A Basta téves információjával szemben húszezernél alig több fegyveres fölött rendelkező Bocskai ugyancsak nehéz válaszút elé került! A józan megfontolás azt sugallta. lassan nyomult előre kelet felé. amely kontingensből a mozgatható hadlétszám is túl haladta a 35 000-es számot. Ő úgy tudta. hogy a „rebellis vezér” már közel ötvenezer hajdúval rendelkezik. hogy a Habsburg-kormányzat Magyarországon és Erdélyben Bocskai sikerei után is mintegy 70 000 főnyi nyugati zsoldos és magyar haddal rendelkezett. s ehhez kellett tartania magát. ha Bastának sikerül döntő győzelmet aratni Bocskain. Igaz. aminek „papírforma” szerint ugyancsak megvolt az esélye. de az egegi táborból így is 9 500 gyalogost és 5 000 lovast. valamint a kísérő személyzetet útba tudtak indítani Bocskai leverésére november 8-án. dent tönkre tehetett volna. Lassúságával akarata ellenére előmozdította a felkelés ügyét s időt biztosított ellenfelének az ellenállás megszervezéséhez. viszont a Haditanács Kassa elfoglalására utasította. s emiatt óvatosan. ez a fegyveres erő nagy területen volt szétszórva. hogy térjen ki a biztos 156 . hogy így elvágja a felkelést az erdélyi bázistól.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.

mert Basta akár Várad. kinek hordozását el is untuk vala semmiképpen nyakunkra azt bizony újólag nem vehetjük. a környező végekből megígért mintegy háromezernyi török tatár segélyerő. Nincs kizárva. 143. i. így válaszolt: „Inkább akarom véremmel valamely bokrot megfesteni. avagy amaz zöld pázsiton el nyujtóztatni. hogy „ne ingerelje tovább ez németeket”. A felkelés legfontosabb bázisa Felső-Magyarország volt.”. o. Alvinczv P. hogy amely útra rálépett. Habsburg-kormányszervek uralma] . amikor úgy döntött. megsemmisítő vereséget szenvedjen el tőle. Nem sokkal később úgy nyilatkozott udvari papjának. a vele lévő testőrzők ezer főt meg nem haladó kontingense. Az erők összpontosításához az ígérkezett a legmegfelelőbbnek. Az ellenség föltartóztatására a Sajó és a Bódva völgye közti terület látszott a legalkalmasabbnak. i. Basta föltartóztatására számba jöhetett a Németi Balázs és Bornemisza János parancsnoksága alatt állomásozó mintegy 5 000 főnyi fegyverese. itt mindenképpen elébe lehet állni. 1955..egyszer az mi nyakunkat és az magyar nemzetség nyakát igen megcsiszolta vala. amikor azt javasolta neki. óvatos politikus és hadvezér volt. hogy döntő.[t. 13. A harc nélküli visszavonulás és a felső-magyarországi pozíciók feladása azonban a mozgalom hanyatlását. o. valamint az az eltökéltség. hogy nem. valamint Homonnay Drugeth Bálint főúri magánbandériuma. de ha a szükség úgy kívánta. hogy elébe megy Bastának és fölveszi vele a harcot. Bocskai alapvetően megfontolt. 157 . 163 Egy más alkalommal. mint nemzetségemnek veszedelmével ez ügyemben hátra állni” 164 Ez az eltökéltség munkálkodhatott benne november második felében is. 1955. sőt bukását eredményezhette volna a Királyi Magyarország területén.. Alvinczy Péternek: „Az mely táska . ha Németi és Lippai seregei állandó rajtaütésekkel 163 164 Benda. mert kockáztatni is. amit nem pótolhatott volna a temető sivárságával hallgató és ekkor még Bocskaival szemben nagymértékben ellenséges érzületű Erdély.m. de azt igyekszik elkerülni.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „KÉT BAJNOK” NAGY „SAKKJÁTSZMÁJA” vereséggel fenyegető összecsapás elől s a téli idő beálltát várva húzódjon vis sza a mozgalom Partium-beli bázisára. Mindent megfontolva tehát úgy döntött. azon végig is megy. hogy felveszi a reménytelen küzdelmet a nála erősebb Bastával. akár Kassa felé veszi is az útját. hogy lelkesítette a Belgiojoson aratott nem várt győzelem érzete is. Lippai Balázs hajdúfőkapitány Rimaszombatnál lévő tízezernyire tehető embere.

részben mindenféle lándzsával. elvesztve ezzel még azt a csekély előnyét is. hogy cselekedjenek a Bocskaitól kapott parancs szerint. s kaszabolni kezdte kísérőit. s lassan visszahúzódva egyesülnek a Bocskai közvetlen parancsnoksága alatt álló erőkkel. vagy hitelt adott Basta átszökött embere hazugságának. A találkozó-harc természetesen rövid volt. Talán Belgiojoso nagy hadának a dicstelen végére gondolt. s Basta katonái „ölték.-ra virradóan sebesülten Németi is fogságba került. s miután nem szolgáltatott adatot felkelő társaira. Viszont csaknem fölborította Bocskai minden elképzelését az. hogy Németi Balázs november 17-én könnyelműen nyílt harcba bocsátkozott a háromszoros túlerőben lévő ellenféllel Osgyánnál. A kassai gyűlést azért is fejezte be oly gyorsan. Ez alkalommal nem kevesebb bátorságot tanúsított. Más kortárs szerint „szedett-vedett falusi népség. Bornemisza elmenekült a lovasokkal. Ráadásul a védők javarésze a védmüvek mögül kilépve maga kezdeményezett harcot a túlerővel. arról lepergett az okos tanács. amivel a sáncok mögött rendelkezett volna. hogy harcolva távozik az árnyékvilágból s „bízvást az emberek emlékezetébe költözik” . részben fegyvertelen. a tábornagy november utolsó napján kivégeztette. Amint a csoportok beérkezése és összpontosítása megtörténik. sőt inkább Basta oldalán mutatkozott harcászati fölény. késleltetik a császáriak előnyomulását. aki azzal a büszke tudattal fogadhatta a rátörő véget.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. a magyarok hamarosan menekülni kezdtek. Elvileg a megerősített osgyáni kastély egy ideig feltartóztathatta volna a túlerőben lévő támadókat. újonc a hadakozásban”. miszerint a tábornok „a magyarok győzelmét várja”? nem tudjuk. amíg rájuk nem gyújtották az épületet. sebezték a menekülő parasztokat és hajdúkat különbség nélkül. November 18. Itt mindaddig küzdöttek. Bornemisza hasztalan intette vezértársát. A távolabbról reá rohanó katonák végül megölték a magánosan küzdőt. 158 . miként Álmosdnál is tette.írta Bethlen Farkas erdélyi historikus. A csata kimenetele még a terv pontos betartása esetén is erősen kétesélyes volt. de Németi lováról leugorva a kastélyba visszavonult gyalogokhoz csatlakozott. hegyes karókkal és cséphadaróval felszerelve kinek sereglését a hajdúk maguk mellé fogadták”. megkísérlik egy nekik kedvező helyen döntő ütközetre kényszeríteni Basta hadoszlopát. de a sereg javarésze „a környékbeli falvakból iratkozott parasztság volt. hogy minden energiáját a harc irányítására fordíthassa. A vesztőhelyre menet összekötözött kezével kiragadta a hóhér kezéből a pallost. mint élete során legtöbbször.

amit személyesen Bocskai vezetett. Lippai Balázs lovasai állandón körötte „csiripoltak”. de a tábornagy nem ment lépre. A hajdúfőkapitány azt akarta elérnie. s csak akkor ért véget. Bocskai a nyomukba eredve olyan eredményesen kerítette be az ellenséget.hajdúkból. két napig várta a fősereg támadását.Kassa felé kellett támadnia. A 16. s csak november 20-án hagyta el az osgyáni tábort s indult el igen lassú menetben Rimaszombat .álló és 8 ágyúval rendelkező felkelő sereg 25-én vette fel a harcot Basta még mindig 14. míg a magyarok és a törökök 1000-1500 embert vesztettek. sem élelem keresésére menni.” Egyes források szerint katonái közül többen szökdösni kezdtek. a 239-es magaslati pontnál. Ám a tapasztalt Basta nem adta föl. hogy Basta kezdte reménytelennek látni a helyzetét. Ott.-tól 28-ig tartó edelényi . törökökből és tatárokból . A váratlan támadás nagy zavart okozott a soraikban.magyarok és törökök . magával ragadva a vezért is. Itt voltak az ágyúk és a gyalogosok elhelyezve. fárasztották-fogyasztották a hadát. Az ágyúk mellett harcoló gyalogosok . miközben át kellett kelnie az Edelényt átszelő patakon és a Bódva folyón. parasztokból.halálukig küzdöttek az ellenséggel. 159 . amikor a szűk terepen fegyvernemi előnyeit értékesíteni nem tudó lovasság a gyalogságot magára hagyva eltávozott a csatatérről. Így került sor a november 25. írta jelentésében — hogy vereséget kell majd szenvednem.000 főből . „Már attól kellett tartanom. nagyobb zavar és veszteség nélkül végre tudta hajtani a partváltást és behúzódott a Bessenyő falunál lévő völgybe. hogy Basta a gyalogosokat hátrahagyva az övénél kisebb számú lovasával vegye fel a harcot vele.000 katonát számláló hadával.besenyői összecsapásra. Az elővédek találkozó harca döntetlenül végződött.Várad irányába vonult volna.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „KÉT BAJNOK” NAGY „SAKKJÁTSZMÁJA” Basta azt hívén.Putnok irányába. Másnap Basta előnyomult. A négy napig tartó küzdelemben a császáriak mintegy ötszáz. Ennek ellenére két órán keresztül folyt az öldöklő harc. mivel hogy nem tudtam megmozdulni. de az számítva erre. Bocskai jó taktikai érzékkel átkelés közben támadta meg az ellenséget. amit már Bocskai sem tudott helyre állítani. A katonái közt tartózkodó Bocskai ezeket látva méltán számolhatott egy újabb diadalra az álmosdi után. akik nem tanúsítottak kellő éberséget. hogy Németi serege csupán elővéd. de a haditanács parancsa szerint Edelény Szendrő . Bár most is inkább Kálló . ahol azok a legkevésbé várták. Basta pedig mintegy 300 szekerét és a lovakon el nem szállítható málnáját felgyújtatta. s 28-án virradatkor a sűrű köd leple alatt meglepetésszerű támadást intézett a hajdúk ellen.

165 Az edelényi-besenyöi csatából Göncre vonuló Bocskai alapjában megelégedve tekinthetett a történtekre. fasc. i.” Maga személy szerint is itt marad a tűzvonalban. feldúlta Jászót.” Birtokba vette Szendrő várát ellátva azt őrséggel. de sem oly kár hadunkban nem lőtt. kit könnyen nem szenvedhetünk. hogy ott Basta emberei ne találjanak menedéket a beköszöntött hideg és a védők puskatüze elől. lemészároltatott néhány felkelt jobbágyot Borsiban. kinek mingyárást ellene nem állhatunk. hogy minden akaratjának ellene álljunk. 134 144. Még a „szerencsétlenség” napján összegyülekezve „ide az ellenség eleiben siettünk. majd december 4-én Segnyey még kirohanást is intézett az ostromra fölsorakozók ellen. 90. „kegyelmetek között és előttek leszünk és nemzetünkért. December 5-én elvonult Kassa alól. 166 Bocskai 1604 dec. A nem várt ellenálláson meglepődött és megfelelő ostromszerrel nem rendelkező tábornagynak már csak egyetlen kívánsága volt. hogy kiteleljen az őt befogadó Eperjesen és az azt környező falvakban. o. December l-jén kibocsájtott körlevelében úgy értékelte a helyzetét: „az szerencsétlenség mostan a mi seregünkön megesett. A város védelmét a fel fegyverzett polgárokon kívül Segnyey Miklós és Nagy Albert hajdúkapitányok parancsnoksága alatt 1000 gyalogos és 200 lovas hajdú látta el.) 160 . A külvárost fölgyújtották. lt. 1-jei kiáltványa (MOL Thurzó cs.L. A kelepcéből sikerrel kiszabaduló Basta november 29-én büszkén jelentette a Haditanácsnak: „Most indulok tovább Kassa visszavívására. HK 1956. Közben a falakról erős ágyútűz zúdult Basta katonáira. hazánkért halálunkat nem szánjuk!”166 165 A hadjáratról bővebben forráshivatkozásokkal I.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. s december 3-án megérkezett Kassa alá. 3-4. sz. Nagy.m. azonban a megadási felszólítására és kegyelmi ígéreteire nem kapott választ. hogy „meghúzódjon az ország valamely zugában”. sem az ellenségnek oly szívet nem adtunk.”.

hogy az „nem. 448-449. hogy egy újabb nyílt összecsapásban elszenvedett vereség a felkelés bukását okozhatná. ami szintén hozzájárult ahhoz. 167 Vajon mi lehet az igazság-magja Istvánffy állításainak? Az ugyanis teljesen érthető. majd Báthory Zsigmond és Basta újította meg.m. hogy a Göncnél táborozó Bocskai valójában nem állt a Szendrőn keresztül Kassa felé vonuló Basta útjába. o. ahová Göncről elvonult. erősítette meg. ott a várakban császári katonaság volt. Bocskai kormányzó nevéhez kapcsolódott az 1596-os „véres farsang”.akinek az erdélyi fejedelmi tisztét is egyelőre csak a Porta ismerte el . s a székely szabadságot előbb Mihai Viteazul állította vissza. és ezzel elszigetelődni a zömében nem éppen sziklaszilárd kiállású felsőmagyarországi híveitől. 161 . s a táborba szólított székelyek magatartása is tartogathatott kellemetlen fordulatot. ha győzelemre akarja vinni az ő önvédelmi harcaként indult Habsburg-ellenes küzdelem ügyét. amennyiben Kassa és vele Felső-Magyarország visszakerül az uralkodó fennhatósága alá. mert Kassára visszamenni” és már azt tervezte. aki egyelőre a maga személyében testesítette meg a mozgalmat. A bizonytalan státushelyzetü felkelővezér . Leírása szerint az edelényi kudarc annyira megrettentette a felkelővezért. Személyes eltökéltségét és bátorságát az erdélyi „árestáltatását” feledni nem tudó és csupán másoktól értesülő Istvánffy kétségbe vonja.érezte. 167 Istvánffy M. Ne feledjük. : i. hogy a kudarc első pillanataiban felmerült benne a török felségterületre húzódás gondolata végső lehetőségként. rajta-rajta ütöttek Basta hadán. Hajdúkatonái és a közéjük állt fegyveres jobbágyok már Kassa alatt. nem kívánt Kassára bezárkózni.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „KÉT BAJNOK” NAGY „SAKKJÁTSZMÁJA” Az igazsághoz tartozik. hogy előbb Egerbe majd onnan Budára menekül a törökhöz. Ez a hír már Káthay Mihály kancellár mislei udvarházában érkezett el hozzá. Jól tudta ugyanis. sziklányi súlyú kő gördülhetett le Bocskai szívéről. Csak az ifjú Homonnai Drugeth Bálint tudott „sok érvvel és sok okkal lelket önteni belé”. hogy Bocskai. Egy időre ez a nemesi kúria lett a mozgalom politikai és katonai központja. Ebben az esetben más irányba nem is mehetett volna! Hiszen ekkor Erdély még szilárdan Rudolfot uralta. Döntő fontosságú volt tehát a további fejleményekre. hogy miként boldogul Basta Kassával? Amikor az kénytelen volt kudarccal elvonulni a falak alól. hogy nem tétlenkedhet semmilyen vonalon. hanem „tisztes távolban” maradt tőle. Az is lehetséges. 1962. Ezt a döntését semmiképpen sem lehet valamiféle egyéni bátorsághiány következményének tekinteni.

mind az erdélyi tömegek megnyerésére. -371. 0. 162 . s csak a végén mondta ki a „verdiktet”. k. Északon Basta tízezernél még mindig nagyobb létszámú hadoszlopa tartózkodott. Rangsorolni kellett a három oldalról fenyegető veszélyt.írta . haladék nélkül meg találtasson kik az kegyelmetek akaratjárul és hozzánk való hűségérül tesznek hihetőképpen bizonyossá. A három oldalról várható összehangolt hadiakció azzal fenyegette Bocskait és mozgalmát. hogy a tábornok onnan elvonuljon biztosnak vélt téli szállására. s ugyanakkor hatékony lépéseket tenni mind a magyarországi. Bocskai helyzete ennek ellenére sem volt valami rózsásnak mondható! A mozgalom mintegy harmincezer négyzetkilométernyi területi bázisát három oldalról ellenséges erők fogták körül. s csupán dél felöl. A szabadságukat visszanyert közszékelyeknek „hites emberekkel megüzente. míg az erdélyiekhez maga fordult. amit viszont semmiképpen sem akart. December 12-i körlevelében „szeretettel" intette a fejedelemség minden lakosát: „valahul minket ért lenni. de a neki szolgálatait felajánló Jeremiás Mogilla moldvai hadait és a temesvári beglerbég törökjeit is. bizonyos fő emberi által mind járást. Mindenekelőtt a magyarországi végváriakéra. régi szabadságjogaikat nem csak elismeri. hanem megvédi mindenkivel szemben is! Az ígéreteken és a fenyegetéseken túl Erdélyben egyelőre megelégedett Szatmár és Szamosújvár megszerzésével. Az előbbi feladatot Bocskai átengedte Káthay Mihálynak. Heves viták előzhették meg a döntést a mislei főhadiszálláson! Ezeken Bocskai szokása szerint többnyire szótlanul elnökölt. Rhédey Ferencnek. és az erdélyi fegyveres székelyszabadokéra. akkor nemcsak az erdélyiek között félelmes hírnevet szerzett hajdúit küldi rájuk.hogy azzal az ország „ne pusztuljon”.” 168 El akarja kerülni nagyobb hajdú had Erdélybe küldését . hogy fátyolt kíván borítani a múltban történtekre . hogy összeroppantja a felkelés bázisát és a felkelő vezér előtt nem marad más kiút. 360. Ha azonban az erdélyi rendek ellenségesen viselkednek. nyugat felől a Kollonich Siegfried alsó magyarországi vagy bányavidéki főkapitány seregének akciója fenyegetett. I68 EOE V. s komoly fegyveres erő volt még Erdélyben is. mint a törökföldi emigráció.és ha hozzá csatlakoznak.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. amelyek birtokában erről az oldalról egyelőre biztosítva érezhette magát.köztük a székelyek nemes-ellenes atrocitásaira is . a török Hódoltság irányából nem fenyegette támadás.

volt annak legalább ilyen súlyú politikai „töltete” is. ott a Habsburg-pártiság megerősödésével kellett számolni. A magyar katonák jelentős része ugyancsak kitanulta a téli hadakozás fortélyait még Báthory István oroszországi hadjárata alkalmával. amíg az ilyenhez nem szokott nyugati zsoldos ezredek újabb támadásba nem lendülnek.társadalmi szempontból elfogadható személynek számított. Ám erre csak az után adott parancsot. hogy mindegyik irányban preventíven kell fellépni az ebben az időben. akár a Királyi Magyarország területén. Addig. viszont a magyar főurak. hogy Kassán erre vállalkozó hajdúkapitányokkal fölkoncoltatta a valóban sok közbüntényes cselekményt is elkövető hajdúfőkapitányt. amit sikeresen ismételtek meg 1593/1594 fordulóján a török ellenében is.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „KÉT BAJNOK” NAGY „SAKKJÁTSZMÁJA” Nagy kérdés volt az is. nemesek és polgárok halálig gyűlölték őt.a fejedelemégbe áttelepült dunántúli végvári kapitány fia . de származásuk. A magyarországi hadszíntéren viszont Lippai Balázs hajdúfőkapitányt nem lehetett vezető tisztséggel megbízni. Az Erdélybe küldött hadoszlop élére Rátóti Gyulaffy László . hogy kik vezessék az egyes hadoszlopokat? Az ebben való állásfoglalás csak részben tekinthető katonai kérdésnek. hogy a nemességet és a polgárokat a mozgalom oldalára vonják. Ahová őt küldik. akár Erdélyben. hogy a helyére Rhédey Ferenc személyében olyan 163 . A támadási irányok rangsorolásán túl kiemelkedő fontosságú volt annak az eldöntése is. hogy a magyarországi hadszíntéren melyik legyen a fő támadási irány: az északi Basta elleni vagy a nyugati Kollonich ellen? Az nem volt vitás. mert a hajdúk között ugyan nagy „respektje” volt. A Bocskai mellé először álló hajdúkapitányok ugyan bátor parancsnokok voltak. társadalmi helyzetük nem tette őket alkalmassá arra. Európában szokatlan téli hadakozás keretében. Bocskai ezt a nehéz problémát úgy oldotta meg.

Ezért elhatározása.képes lesz egy ilyen bonyolult hadiakció összehangolására és irányítására. robbanószerekkel . hogy Bocskai . erre az estre azt fundálták ki. Ő lett a főerők vezetője. az utánpótlás biztosítására a hóval betemetett úttalan utakon. képzetlen seregét sem és értékes napokat töltött el az osgyáni csoport leküzdésével! Bocskai viszont . de mint elszegényedett előkelő család sarja. nyugat felé történt! Ez az akkor írott és íratlan katonai szabályok értelmében kalandos . fegyverrel. néhány héttel korábban Basta nem merte körülzárva maga mögött hagyni Németi Balázs kicsiny. ezzel előbb . hogy ha a fősereg harcosai sikeresen előretörnek nyugati irányba Pozsony és Bécs felé.mint utóbb kiderült.a Bocskai vezette mozgalomban nem látott többet a Báthory Zsigmond vagy a Székely Mózes által vezetett erdélyi küzdelmeknél. hadvezéri tudását nem sokra becsülték . A bécsiek és a prágaiak bíztak benne. akiknek a hajdúk közt is tekintélye volt. egy „gyülevész népség”-nek tartott hadsereggel. a hadak ellátása rendkívüli feladatot jelentett ebben a korban még egy régóta működő. a csapatok mozgatására. mind a hajdúk kellően respektáltak.vagy pedig a nemeseket és a polgárokat szakasztják el 164 .arra számított.akinek a katonai. hogy Basta majd most is sikeresen megoldja a problémát és leveri a felkelést. az egyedüli helyes útnak bizonyult a „szoros” helyzetből való kitörésre.ha nem éppen kalandor . Éppen ezért ugyancsak meglepődve tapasztalták. joggal és megalapozottan . bírta a nemesség bizalmát is.utóbb visszavonulásra késztetik Basta seregét is Eperjesről és környékéről Bécs. fővezért állított. Az egykorú iratok arról tanúskodnak. akit mind a végvári katonák. s az északi irányban Bastát zavaró kisebb sereg élére Segnyey Miklós személyében olyan parancsnok került. A három irányban egyszerre vívandó téli hadjárat vezetése. de ha kell „olasz módra” tőrrel. Számos udvari ember .vállalkozásnak számított. a Dunántúl.ígéretekkel. és hogy a fő támadás Basta seregével a mozgalom hátában. megszervezése. Ezt figyelembe véve az Udvari Haditanács nem is igen gondolt rá. Ilyet egy reguláris állandó zsoldos hadsereg vezetője nem is kockáztatott volna meg. ha rejtett is kockázatokat.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. hogy a Habsburg politikai és katonai vezetés 1604 végén és 1605 legelején erősen alábecsülte a felkelésből reá háramolható veszélyeket. az Osztrák Örökös Tartományok és a Cseh Királyság országainak a védelmére. hogy a felkelők már 1604 decemberében mindhárom irányba támadásba lendültek. hogy vagy Bocskait választják le a mozgalomról .de még a tapasztalt Basta tábornagy is . összeszokott hadsereg parancsnokának is. Ha ez mégsem sikerülne. Ne feledjük.

fasc. mint korábban a Báthoryakat. 272. az 1604 decemberében megindult hadműveletek 1605 februárjában teljes intenzitással folytatódtak. II. fasc. jan. lt. 169 Miután a Habsburg-vezetés hallani sem akart Bocskai kívánságainak a teljesítéséről. Hangoztatta a követeknek: még nem kötelezte el oly mértékben magát a töröknek. hogy „hátra hagyta volna” a vele „sok jót tőtt urát” Rudolf császárt és magyar királyt. sz. 169.lt. Bocskai maga sem zárkózott el a békés megoldástól. 105.” 170 Az egyik Habsburg-oldalon maradt magyar kapitány keserűen panaszolta e nagy siker egyik okaként: „Az végbeliek mind vélek vadnak. 29-i lev. Ezt megmondta az uralkodó őt felkereső küldötteinek.) Csáky István 1605.) 170 MTTXIX. hogy az esztergomi kudarcot magyarázni kényszerülő nagyvezér a szultánnak küldött jelentésében már 1604 decemberében „megelőlegezte” a felkelők sikerét. december 21-én még arra utasította Bastát: lehetőleg békés úton számolja fel a mozgalmat.i. Sőt annak a lehetőségét is megcsillantotta. 823. hogy ebben az esetben a magyarországi hadát a törökellenes harc szolgálatába állítja. Erdély Habsburgoktól független státusát s elismerik őt fejedelemnek. lev.. 1777... ezeket jelentve: „Erdélyországban felséged eme alázatos szolgája szép előkészületekkel egymásnak ugrasztottá a magyarok népét a bűnös nemcsével [némettel] most ahogy célunk volt egymással harcolnak és küzdenek. 25 -i lev. Mi mellettünk csak az alja vagyon az népnek. o. a pártütőkhöz ] mint mihozzánk. elvágva annak utánpótlását és megszerezve a zsoldjukra küldött pénzszállítmányt is.” 171 . Az igazsághoz tartozik.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „KÉT BAJNOK” NAGY „SAKKJÁTSZMÁJA” tőle ígéretekkel és kisebb vallási engedményekkel. Nyáry Pálnak (MOL Csáky cs. Az erdélyi magya- 169 Veress. Bocskai 1605 márc. Mágóchy Ferenchez (MOL Gyulafehérvári Káptalan lt. Az itteni végvárak őrségei sorra nyitották meg kapuikat az ostromtüzérséggel nem is rendelkező egykori füleki tiszt előtt. 165 . valahol jó csatázó legények voltának. A Misléről Kassára visszatelepülő Bocskai 1605 januárjában örömmel tudatta a nagyvezérrel: „Egy rész hadamat csak minap bocsátám az Felső-Magyarországra és közel tizenöt erős várakat vöttek meg számunkra. a Rhédey Ferenc vezette fősereg diadalmasan nyomult előre nyugat felé. TT 1878. o. 171 MOL Thurzó cs. mind vélek vadnak. Míg a Segnyey Miklós vezette hajdúk állandó rajtaütésekkel „fárasztották – fogyasztották” Basta Eperjes körül veszteglő hadoszlopát. ha visszaállítják.. k. lymbus V. azok is inkább hajlanak az pártosokhoz [t. k. Az uralkodó 1604.

január végén kimozduljon Eperjesről és nyílt csatát kierőszakolva. A rossz cselekedetű bécsi király [t.” . Erdély tartománya a korábbiakhoz hasonlóan a jól védett birodalom részévé vált. Más kisebb csapatok már ebben az időben megjelentek Szamosújvár alatt is. 166 . mire a környékükön található városok és falvak lakosai alá vetették magukat.i. 0. több ezer nyomorult lovas és gyalogos lett a magyarok kardjának zsákmányává. I. Rudolf] országában néhány várra rátámadt. ahol egyelőre nem jártak sikerrel. Az első hadisiker az erős Szatmár megvétele volt. stratégiailag fontos Tokaj vára őrségének élelemellátása és Sá- 172 HK 1983. hogy 1605.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.172 Jó hírek érkeztek Kassára Erdély felől is. amit főként a halált megvető katonának állt jobbágyok vívtak ki. 3. Hadi akciójának elsődleges célja a hajdúk által körülzárt.. de próbálkozásuk jelezte: hamarosan sor kerül Erdély belső területeire is.olvasható a valóságot a képzelettel vegyítő jelentésben. A felkelők hadisikere és a Bocskaihoz küldött követek eredménytelensége arra késztette Bastát. Báthori Bocskai István [sic!] szintén. s a szultáni parancs szerinti jelenlegi ura. rok népe győzött az átkozott nemcse pedig vereséget szenvedett. sz.. mérjen vereséget a Kassán és környékén nem sok katonával rendelkező Bocskaira. 461. engedelmesen és szolgálatkészen tevékenykedik padisahunk nagyúri érdekében.

Takáts Sándor szerint a magyar végbeliek „bálványa” . Ő azonban idejekorán eltávozott onnan és Vásárhelynél átkelt a Bodrogon.”175 A török segélycsapatokkal is erősödött Bocskai március második felében egyre hevesebb támadásokat indított Basta ellen. hogy „most is kétszer csakhamar egymás után sok jó szerencsével látogatá meg ő szent felsége az mi vitézinket. Bocskai oda visszatért.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „KÉT BAJNOK” NAGY „SAKKJÁTSZMÁJA” rospatak megvétele volt. Örömmel számol be róla. azonnal elhagyta Kassát és előbb Terebesre. Thurzó Szaniszlónak (MOL Thurzó cs. A felkelés vezére amint értesült Basta megindulásáról. 0. o Kollonich Siegfried alsó-magyarországi főkapitány 1605. Most sem akarta. Ellentámadása ugyan egy időre megtorpantotta Rhédey előretörését nyugat felé. lt. 173 174 175 TT 1878. Ezen a macska-egér játékon „igen megháborodék elméjében [t. ahol Bocskait is tudta.i. Utánpótlásától elvágva. Hiszen máris olyan „hiób hirek” szállingóztak szerteszét. hogy hasztalan nyert meg két ütközetet. hogy megkezdje a visszavonulást. hogy hadát megverték „sőt őt magát is megfogták!” 173 A tábornagy Tokaj megerősítése után Sárospatakra indult. Amikor pedig azt hallotta. ETA III. Jó katona és jó „sakkjátékos” volt. fasc 105. protestáns zsoldosainak zúgolódását figyelembe véve már csak az engedélyre várt. hogy bárhová bezárva cselekvésképtelenné tegyék. s a környező várakban riadót lőttek. belátta. majd Sárospatakra vonult szűkebb kíséretével. mára 9-i lev. hogy Vásárhelynél megjelent Homonnai Drugeth Bálint egy tekintélyes sereg élén. 56.szomorúan állapította meg: „az pártosok naponként szaporodnak és nagyobb erőt vesznek. 174 Bastának különben ez volt az utolsó támadó próbálkozása Bocskai ellen. 825. de márciusban folytatta sikersorozatát. E hónap elején Kollonich Siegfried alsó-magyarországi főkapitány .”. magát a háborút elveszítette. Ezt követően akarta térdre kényszeríteni Bocskait vagy nyílt csatában. mert látják. összezavarodott a gondolataiban] és igen kezde tartani a cunctator [itt körmönfont] fejedelemtől. Basta a nyomába eredt. hogy senki ellenek nem támad.írja Szepsi Laczkó Máté. Ám amint elvonult Sárospatakról. figyelembe véve seregének kis számát sietve visszatért Eperjesre .) 167 . vagy úgy. mert nem tud vele ellene mit cselekedni. k. hogy valahol Gálszécs körül nyílt harcra kényszerítse a nem nagy haddal rendelkező ellenfelét. hogy Kassára beszorítva elszigeteli őt szerterajzó katonáitól és híveitől.

85. Gyalu más kisebb erősségekkel. MT I XIX. 176 Érezte. o. 168 . Kővár. 85. 177Áprilisban Horváth Tamás. ami április első napjaiban be is következett. Széchy Tamásnak.. Eperjesen és Murányban. A Felső -Vágvölgyében visszavonuló császáriakat naponta „fárasztották – fogyasztották” a köröttük rajzó hajdúkatonák. Lippa. mint a magunkét. Nagy L. Lugos. 178 MTT XIX. amelyben mentegette a Habsburg-oldalon maradt dunántúliakat. hogy már csak napok kérdése lehet Basta visszavonulása. Ezek azonban elszigetelődtek akárcsak a Váradon lévők -s kapunyitásuk csupán idő kérdése volt. két hónap alatt csatlakoztatta ennek 176 Bocskai 16O5.Én is igaz magyar vagyok.Nagytapolcsány . k. A székelyek és az erdélyi vármegyék többsége elismerte öt fejedelmének. Karánsebes. dunántúli nemes vezetésével „bizonyos számú hadacska ment Pannónia földjére. o. akik levelet vittek a dunántúli uraknak Bocskaitól. Biztosította a dunántúliakat: . Éppen ezért csatlakozzanak Horváth Tamáshoz és „támadjon mellettünk és mutassa az jó akaratját az mi hadainkhoz. a keleti részen csupán Huszt várában volt császári őrség.)V. Bánffy Györgynek és Kristófnak.”179 Horváth próbálkozása ugyan sikertelenül végződött. 179 U.. 334-338. k. k. Emiatt Basta az egyik Habsburg oldalon álló magyar főúr megfogalmazása szerint „ugyancsak forró seggen” sietett biztonságosabb vidékre! Amíg Basta visszavonult a Rózsahegy . FelsőMagyarországon.. hordatjuk az német ellenséget. valamint az egyes vármegyék elöljáróinak címzett írásokban először is arról kívánta megnyugtatni a törököt most is főellenségüknek tekintőket. azok megnyerésére. Jenő.ö. a kanizsai pasának (MOL Batthány cs. ápr. o.o. 82.”. MHHS XXX. Mindennap erősen vágatjuk. Nádasdy Tamás és Lászlónak.lt. A Batthyány Ferencnek.”. pedig Tokajban. hogy eddig „az német torkában közel lévén azon jó akaratjokat meg nem mutathatták.2-i lev.Galgóc -Szentgyörgy útvonalon Pozsonyhoz. Bocskai naponta kapta a győzelmekről és sikerekről szóló híradásokat alvezéreitől. az kegyelmetek javát nem különben keressük.. A bányavárosok meghódolásán és meghódításán kívül örvendetes hírek érkeztek Erdélyből is: kezére került Szatmár. 177 Az erdélyi hadi helyzetalakulására 1.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. miss. 303312. o. 178 Írt ezzel párhuzamosan Ibrahim pasának is Nagykanizsára. o. hogy „valakik az mi hűségünk alatt találtanak azoknak sem személyekben sem jószágokban bántódások nem lészen”. de amikor májusban Nemeskuti Némethy Gergely hajdúfőkapitányt küldte ide. 1961.

hogy „Magyarország egy része ura”. Magyarországon még rendezetlen volt a helyzete.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN „KÉT BAJNOK” NAGY „SAKKJÁTSZMÁJA” az országrésznek a tekintélyes részét is. az átmeneti sikerek mellett ezzel jelentősen diszkreditálta elhiteltelenítette . 169 . amit az erdélyiek tekintélyes hányada a februári nyárádszeredai országgyűlésen akceptált is. Nem csak a szomszédos országok protestáns rendjei előtt. Erről a tevékenységéről a későbbiekben bővebben is szó lesz.fordul a keresztény világhoz? A Porta ugyan már 1604 novemberében kinevezte Erdély fejedelmévé. ha nem akart elszigetelődni a keresztény Európában. Miután török csapatok is csatlakoztak hozzá s ezekkel csapott át az Osztrák Örökös Tartományokba „rablani”. de szavai hatása nagymértékben azon is múlott.a szabadságharcnak hirdetett mozgalmat. Éppen ezért az ő személyes hitele. Az erős császári ellencsapás dacára csak szeptemberben kezdett visszavonulni erről a területről. Ez ellen Bocskainak sürgősen cselekedni kellett. Kapitányai is csak úgy nevezhették őt felszólító leveleikben.státushelyzetben . súlya tekintetében is igen jelentős helyet foglalt el a fejedelemválasztó szerencsi országgyűlés 1605 áprilisában. A vezetése alatt zajló Habsburgellenes küzdelem „szalonképessé” tevéséhez már 1605 elején hozzákezdett. hogy milyen minőségben . de távolabbi vidékeken is. és már csupán a formális beiktatás volt hátra.

Az 1271-ben alapított bencés apátság helyén emelték a Rákóczi-várkastélyt. Már csak azért is. bár annak tulajdonosa Rákóczi Zsigmond ekkor még nem állt nyíltan Bocskai mellé. amolyan „politikai zálog”-ként. március 29-én körlevelet küldött a magyarországi főuraknak. amellett szól. Egy rebellis megdicsőülése Szerencsen és Medgyesen még Eperjesen tartózkodó Bastától is fenyegetett Bocskai István 1605. és minden egyéb rendbeli dolgokat hátrahagyván.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.már hónapok óta Bocskai kassai udvarában apródoskodott. I. de hogy a mozgalom vezére ide hirdette a gyűlést. 35 o. Pontosabban mezővárosba. vármegyéknek és szabad királyi városoknak. században lett mezőváros. 170 .. hogy hallgatólagosan a házigazda is a mozgalom híve volt.180A gyűlés fő célját a meghívó-levélben Bocskai úgy summázta: „hogy az ellenség ellen jobb módjával oltalmazhassuk magunkat és az több[i] magyar atyánkfiaival is megegyezhessünk: kívántatik öszvegyülni.a későbbi „bibliás őrálló fejedelem” . Rákóczi György a magyar históriában. 1984. amelyet azután a fejedelemmé választott bihari nagyúr emelt szabad királyi városi rangra. Bp.-re Szerencs városába. A Zempléni-hegység déli részén elterülő honfoglalás-kori település 1200 körül került először okleveles megemlítésre s a 15. csak azokrul kell vé- A 180 Hangár Zoltán: Erdély választott fejedelme Rákóczi Zsigmond. 154 -157. Bp. Ebben országos gyűlésre invitálta őket április 17. hiszen fia György . o. Továbbá Nagy László: A „bibliás őrálló” fejedelem. 1981.

k. hanem mint édesatyámat úgy tartom. de mind hűnek és ellenségnek egyaránt való sorsa lenne az. MTT XIX. gyanakvó] természetihez képest. ha a császáriak győznének „kevés reménysége lehetne mind nagynak mind kicsinynek az mü nemzetünk közzül annakutánna való böcsületi felől. o. „Minden birodalmoknak legnagyobb erőssége az egység” . a császáriak] bosszúálló és gyanús [t. leggazdagabb és talán legrátartibb főura ecsedi Báthory István országbíró. Nagy diplomáciai tapintattal ügyelt arra.amint arról már szó volt . felhíva a figyelmét arra is. hogy a büszke oligarcha érzékenységét ne sértse. Ő ugyan . az kegyelmed jó tetszésén és tanácsán én akarok járni”. i. a nyílt színvallástól azonban még tartózkodott. [t. azt írván neki: „Kegyelmedet penig minden üdőben nem úgy mint barátomat vagy atyámfiát. mint állhassunk az ellenségnek ellene. 64-66. 171 .182 Április 17-én kelt levelében még régi politikai riválisát és ellenségét Csáky Ist- 181 182 MOEXI. k.i.0.”.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN EGY REBELLIS MEGDICSŐÜLÉSE SZERENCSEN ÉS MEDGYESEN gezni kegyelmeteknek.írta a vele közel egyidős főúrnak. hogy az kegyelmetek szép hazája megcsendesedjék és épüljön is”.írta neki Bocskai március 20-án.181 Bocskai ugyancsak sok levelet íratott a gyűlés előtt az egyes tekintélyesebb főuraknak. nemeseknek és" közösségeknek. hogy megnyerje őket a Habsburg-ellenes küzdelem ügyének. 144-145. úgy tisztelem és úgy becsüllöm. .korábban is tanácsolta a hajdúknak a Bocskai mellé állást s gyámfiát somlyai és ecsedi Báthory Gábort rokonával és személyes megbízottjával Imreffi Jánossal együtt 1605 elején Bocskai udvarába küldte. Az első sorban megnyerendők közé tartozott az ország legtekintélyesebb.

) 172 .90. fasc. A csatlakozók pedig gyarapodni fognak. o. amint Thurzó Györgynek is írta: „Mert az mi ebben való előmenetelünk. pedig kapitányai fenyegettek meg arra az esetre. i. ilyen szándékkal kegyelmed mihozzánk bízvást. másokat. Így megkereste a Thurzókat -Györgyöt. maga és kegyelmedhez hasonló egyéb fő emberek hasznánál és böcsületénél. 29-i levele Thurzó Györgynek (MOL Thurzó cs.o. vánt is arról biztosította: „ha nekünk és szegény nemzetünknek mind jó s mind gonosz szerencsében híven igyekszik szolgálni.185 Másik kapitányi figyelmeztetésben olvashatjuk: „bizony higyje meg nagyságod. lev. o.) 185 Hajda Gergely kapitány 1605. lt. mindenkinek békét. mind tűzzel-vassal rajta leszünk Nagyságod 183 184 U. Bocskai 1605 ápr. 5-i lev. megbocsátást és egyúttal anyagi gyarapodást ígérvén csatlakozása esetén.”. k. 104. 106. hasznunk és böcsületünk is semmi nem egyébb az kegyelmed. I. Ezekről azt mondta: „azoknak javait el fogjuk kobozni. bizony valameddig fejem fönnáll ő felségéért [t. Volt.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. máj. akinek a nagyvezérrel íratott. Miklóst.”184 Kapitányai viszont nyíltan megfenyegették a vonakodókat: ha szép szóra „hozzánk nem hajol. Thurzó Györgynek (Thurzó Gy.i. minden tartozás [t. tartózkodás] és gondolkodás nélkül bátorságoson eljöhet”. ha „hátra vonszák” maguk a közügyek szolgálatától.183 Ilyen és hasonló tartalmú levelei sok tekintélyes embert megtaláltak az ellentábor soraiból is. Bocskaiért] bosszút állok”. Kristófot Kornis Zsigmondot. Batthyány Ferencet és másokat. Szaniszlót.

32. anyagi károsodásokat fogják panaszolni. fogyatta. Nem kell most néznünk kárunkat. ha nem megyünk. 117. hogy április 17. véllek..77. k.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN EGY REBELLIS MEGDICSŐÜLÉSE SZERENCSEN ÉS MEDGYESEN jószágán. 2-i leve Kollonich Siegfriednek (MOL Thurzó cs. Bocskai is úgy jellemezte az összegyűlteket a török szultánnak küldött tájékoztatójában: „kit fenyítékkel és fegyveremmel lassan-lassan. Thurzó Györgynek (MOL Thurzó cs.:„Ez egynéhány esztendőtől fogva az német nemzet az magyar nemzettel egymást ölte.0.) 187 Rhédey Ferenc 1605.i. N) 190 Benda.i. egység]. 20 -i lev. elannyira.lt. ki privátumra néz. soha még az magyar között nem lett volna”. lt. jan. számos főúr és város követei. de immár az magyar nemzet szívét az Isten meglágyította és valahol mi magyar ez széles világon vagyon eggyé kell lenni és az német nemzetre kell támadnunk.” 188 Sokuk magatartását fejezte ki az erdélyi Kornis Zsigmond levele. fasc. hogy mind a birtokosok.186 Rhédey Ferenc még az 1602-ben honfiúsított Kollonich Siegfried alsómagyarországi főkapitánynál is annak magyar szívére „apellált” arra biztatva öt.190 Bocskai jól tudta.lt.103. 1955. ki minket sem hitünkben igazságunkban meg nem tartott. birtokainkkal] együtt elvész”189 Az egykorú krónikás tehát némi nagyvonalú túlzással írta az 1605 tavaszára létrejött nemzeti összefogásról. Azokat. o. magamat igyekeztem szerettetni.) 188 MTTXIX. mind a városi polgárok Szerencsen elsőnek is az addig velük megesett injuriákat. hogy „Nem valami rész szerént való indulat.olykor még személy szerint is ugyanazoktól.". se szép házainknak jószá- 186 Bieli Stecz és Nagy György kapitányok 1605 máj. amelyek egyformán estek a császári katonaságtól és Bocskai vitézeitől . 38. életünk marhánkkal £t.”. Bocskaihoz] előbbi hitünk ellen meg esketnek. hogy hasonló egyezség [t. Ezért már az országgyűlési propositiójában kijelentette. amit osztályostársának Sarmasághy Zsigmondnak írt 1605 elején: „Ha oda megyünk [t. 173 . hanem az egész magyarság ehhez két kézzel nyúlt. 20-i lev.-én Szerencsen megjelentek 22 vármegye. fasc. i. Rep. vágta. fasc. 26. l89 Kornis Zsigmond 1605 febr. hanem teljességgel elfogyatni akart bennünket sok jó szolgálatunkért és vérünk hullásáért. az mostani időben hátra kell hagynia. Sarmassághy Zsigmondnak (MOL Eszterházy-cs. kit szép szómmal és szép intésemmel igyekeztem magamhoz vonni. „ Ti kegyelmetek egyéb gondolat/okai.187 A vallási és egyéni sérelmeken túl Bocskainak és kapitányainak sok ígéretén és rábeszélésén múlt.

Ellentételként felajánlották a nem nagy harcértékkel bíró nemesi felkelést és mintegy hetvenezer forint adót az ekkortájt negyven .ugyanakkor követelték Eperjesnek a föld színéről való eltörlését.Szekfű III.735. Tisztázni kívánták a harc vezérének státusát. A hajdúk megfegyelmezésén túl kérték Bocskait. hogy ezután az országban tatár segélyerőt ne vegyen igénybe .mint 1604 őszén a végveszélyben tette . hogy a nemesség szabadon kimondja követeléseit. 374. 174 . hogy a várakba ne hajdúkat. 1985. 192 Makkai László azt emeli ki a szerencsi gyűléssel kapcsolatban. k. 12. hanem a nemesi renden lévőket nevezze ki kapitányoknak. Alvinczy P. gunknak pusztulására. sőt a nemesi felkelést is megszavazták. amiért Bastát befogadta. Elkeseredetten tiltakoztak a hajdúk pusztításai ellen. hanem oltalmazni kell életönket régi jó hírünket nevünket. A rendek azt várták tőle. a falvak égetőit máglyahalállal büntessék. s követelték. Kérték Bocskait.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.m. k.: i. 733 . o. „Királlyá választása csak a hajdúk és a prédikátorok fejében fordult meg.1. 192 193 Hóman . amely jogcímen jutalmazhat és büntethet.91. Vitatták a hűtlenség címén lefoglalt. ami azért nem jelentette azt.191 Szekfű Gyula megfogalmazása szerint a szerencsi országgyűlésen adódott az első alkalom. s a gyűlés úgy folyt le.1686) Bp. a rendek soraiban nem merült fel a Habsburgok trónfosztásának a gondolata. elkonfiskált jószágok elvételének a jogosságát. 0. amit egy évtizeden át hasztalan követeltek a Habsburg-uralkodótól. részben a Habsburg-kormányzat ellen irányultak.0. hogy a birtokba vett területeket Bocskai egyszerűen bekebelezte volna az Erdélyi Fejedelemségbe. V. 191 U. ö. amely igény a legalacsonyabb zsolddal számítva is mintegy kétmillió forint lett volna! 193 Ezek voltak a száraz tények.majd nemsokára hatvanezer fős hadsereg zsoldjára. o. mint a korábbi „legális uralkodó által összehívott” összejövetelek en. amelyek részben a nemnemesi osztályok. egyebet az adott történelmi helyzetben nem is igen lehetett várni. A felmerült ellentétek természetesek voltak.” Így választották őt Magyarország fejedelmévé. hogy ezúttal az erdélyi fejedelem hívta a Magyar Királyság rendjeit közös országgyűlésre és nem a Habsburg uralkodó. hogy a malomrongálók cselekedeteit kézlevágással. melyet az német nemzetség szidalommal lába alá tapodott vala. s az úgynevezett szabadhajdúkat fogassa el. A szokásos rovásadót. o Magyarország története (1526 . Az ágyúvontatással járó minden terhet ismét a városokra hárították.

”195 Azt. urokká és fejedelmükké. 13. hogy Szerencsen kezdődött a nagy metamorfózis: az Erdélyből kiátkozott egykori „liber báróból”. A még hetekkel korábban sem remélt katonai eredmény dicsfényt vont Bocskai feje köré. sőt esetleg hangos „felszóval” is kifejezték meghatott elragadtatásukat. hogy Basta már a kezdő napon Rózsahegynél járt egyre szökdöső katonáival. i. hogy többen örömkönnyeket hullattak. de ő egyrészt a harc és Bocskai híve volt. s a Habsburg-ellenes küzdelem ügyéhez. hogy az egybegyűltek „egy szüvvel lélekkel. 175 . hogy a tényleges katonai vezetés rajta kívül a neki elkötelezett. A gyűlés hangulatát nagyban meghatározta.m. E kor férfiai nem szégyelltek a hangos érzelemnyilvánítást. az erdélyi „törökös u rak felmészárlójából” és számos székely megöletőjéből egészen más történelmi személyiség körvonalai kezdtek kibontakozni. 117. MTT XIX. hogy a hadsereg a főurak közvetlen irányítása alá kerüljön. A történet- 194 195 Alvinczy P:.”194 Ha Alvinczy talán idealizálja is a gyűlésen megjelentek magatartását és hangulatát. Vitás viszont a fejedelemválasztás időpontja. A hangos érzelemkitörés ekkor egyáltalán nem számított valamiféle „férfiatlan” dolognak. szabad akaratjukból választottak engemet fejekké. hogy megpróbálta tompítani azokat az egymástól eltérő érdekek képviselői között. Bocskai udvari papja így örökítette meg a szerencsi országgyűlés hangulatát: „Ahány embert csak láttam ebben a gyülekezetben. de mások is egyre gyakrabban nevezték őt a „magyarok Mózesének”. másfelől ugyancsak hallgatott olyan tapasztalt katonákra. nyilvános zokogást sem. de azért vigyázott arra. A nagybirtokosok.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN EGY REBELLIS MEGDICSŐÜLÉSE SZERENCSEN ÉS MEDGYESEN Bocskai csak annyit tehetett. mint amilyen például Rhédey Ferenc is volt. közöl egyedül a fiatal Homonnai Drugeth Bálint jutott magasabb parancsnoki tisztséghez. k. o. A némileg kacskaringós politikai pályát bejáró Alvinczy Péter. ha apjok visszatér. aki vissza tudta tartani örömkönnyeit miként a fiák szoktak örülni. egyáltalán nem lehet kizárni. nem volt senki. Bocskai maga is úgy látta. Noha a lehetőség határain belül maga is igyekezett megfékezni a hajdúk és a közéjük sereglett jobbágyok sokszor kifejezetten nemesellenes kilengéseit. Arra törekedett. a Bocskai iránt mindhalálig ellenszenvvel viseltető Istvánffy Miklós is megerősíti. hü hozzáértő katonák kezében legyen. hogy ez valóban így is történt. Elmondható. A Szerencsen összegyűlt rendek közül egyre többen látták őt a „haza atyjának” .és nem csupán a protestáns prédikátorok. o..

amit az erdélyi rendeknek küldtek a magyarországiakkal t eljes egyetértésben: „Örvendezvén azon. érzékelték e választás történelmi jelentőségét ilyen vonatkozásban is. míg a jelen lévő Alvinczy azt írja. S Szekfü nem tesz említést arról sem. most együvé hozott bennünket és magunk nemzetéből kedves fejedelmet adott közinkbe. Magáról a gyűlésről úgy vélekedik. hogy maga a választás az Alvinczy által megjelölt napon történt. 196 197 Alvinczy P.196 Elképzelhető. 198 Ezek a megállapítások tartalmaznak ugyan részigazságokat.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. úgy tűnik. s csak annak az ünnepélyes megörökítésére került sor 20-án. akkor azt csupán az illendőség kedvéért. melyhez Bocskay sem ragaszkodott később”. Szamosközy István még azt is leírja. mert a királyi országrész jelentős területe ekkor még Rudolf fennhatósága alatt volt és a Habsburg-ház trónfosztását a szerencsi gyűlés ugyanúgy nem mondta ki. mint a pozsonyi országgyűlések köznemessége. 13. 374. k. mert ekkor a fejedelem követei már útba voltak a Portára. o. az erdélyi principátus beteg utánzata. hogy kegyelmetek nemes országával összve. mint az azután következők. 176 . Így ha Szerencsen vonakodott a felséges cím felvételétől.m. Például arról. o 198 Hamun . A reá ruházott magyarországi fejedelmi címről Szekfű azt írja. 19-én ment végbe. s ezért ment át ez a nap a köztudatba.”197 Ez viszont kevéssé valószínű. hogy uruknak magyar királyi koronát hozzanak. írás ezt általában április 20-ra teszi. hogy „az felséges nevet Szerencsen az gyűlésben erővel vetették Bocskaira. k. hogy az esemény az előző napon. MHHS XXX. de valamiről nem beszélnek. 339. aminek a teljesítésére sor is került novemberben. „hogy a fölkelt nemesség éppoly kevéssé képes az államügyek intézésére. Ez tűnik ki abból a meleghangú átiratból is. o. egészen az ónodi végzésig. amolyan „szerepjátszásból” tehette.Szekfü III. semmi okon fel nem akarta venni. sőt „vezérlő fejedelem” formában II. hogy az „eddig ismeretlen fogalom volt. Azok az erdélyi nemesek. a fölkelés eredményes folytatásához a főurak tettleges részvétele volt szükséges”. az bebizonyította. kik ezelőtt való esztendőkben különb fejedelemség alatt voltunk vettetve. Rákóczi Ferenc is. akik jelen voltak a szerencsi országgyűlésen. hogy ezt a „nevetséges utánzat”-nak degradált titulust használta éveken át Bethlen Gábor vagy Thököly Imre. hogy ez a fejdelemmé választás elvileg visszaállította a korábban megszakadt államegységet a Királyi Magyarország és Erdély között. i. Azért csak elvileg.

lelkiismeret-furdalás nélküli. fejedelmünkhöz ö felségihez. Úgy tűnik. jólelkű atyává vált. magatartását. aki csak akkor nyúlt drasztikusabb eszközökhöz. vérszomjas. amire különben csupán 1605 nyár végén került sor. k. szebb emberi tulajdonságokat hozta elő bensőjéből. 177 .i. az egyre növekvő személyi hatalom birtokában kegyes. Az az ember. cselekedeteire nemcsak egy nemzet figyel és igazodik azokhoz. örökké] meg. Ahogyan növekedett a hatalma. s akinek a szavára. hogy 1605. amikor az feltétlenül szükségesnek mutatkozott. híveinek magasztalása a nemesebb. hogy az erdélyi . hogy a Porta hozsannázása. A nemrégen még császári kegyelemtől függő. 399. mihozzánk is országostul maradjon főttig [t. akinek módja nyílik befolyásolni a magyar história menetét.”199 Bocskai magyarországi tekintélyének szerepet szántak abban. bajok kútfejeként tartottak számon.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN EGY REBELLIS MEGDICSŐÜLÉSE SZERENCSEN ÉS MEDGYESEN kegyelmeteket kérjük szeretettel abban az jó akaratban. lám egy csapásra két fejedelmi cím birtokosa. akit erdélyi kortársai eszközökben nem válogató. Talán nem túlzás azt mondani. császári és királyi tanácsossága ellenére bizonytalan helyzetű partiumi birtokosból. április 19-e vagy 20-a a legboldogabb nap lehetett Bocskai fordulatokban. akik fölé növekedett és megbocsájtóvá régi haragosai és ellenségei iránt. cselekedeteit. fényben és árnyékban egyaránt gazdag életében. o.főként a szászok által vívott és pénzelt . Érdekes és politikusoknál meglehetősen szokatlan módon a föhatalom birtoklása pozitív irányba alakította egyéniségét. de aki befolyásolni tudja az európai folyamatok alakulását is. hatalomvágyó s a hatalomért mindenre képes személyként és minden zavarok. s Basta kormányzó jóindulatát keresni kényszerülő. Olyanná. 199 EOE V.ellenállás is mielőbb felszámolódjék. úgy vált egyre szerényebbé azokkal szemben. európai méretekben is egyre inkább számon tartott szuverén uralkodó lett! Olyan történelmi személyiség.

A biztonság okáért. hogy Magyarország fejedelmét látják kegyelmetek. s az erdélyi dolgokat csillapítva.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. A két ország fejedelme mindössze ezer udvari testőr kíséretében vonult Erdélybe: egy jelentősebb seregrészt azonban Váradhoz küldött Nyáry Pál vezetésével.én 200 201 EOEV. o. A fejedelem ugyanis úgy döntött. Péchy Simon fejedelmi titkár. úgy fogadják őt. július végén közölte Petki János székely főkapitánnyal. 325. Amint a magyarországi dolgok alakulása lehetővé tette.-re országgyűlést hívott egybe. 178 . megmutatják. Győri történeti és régészeti füzetek. hosszú utazásra szánta el magát: Erdélybe vonul. L 385. hogy az ottani császári helyőrség nehogy megzavarhassa az ünnepélyességet. s akkor is csak rövid ideig tartózkodott ott. 1604 nyarán a frissen visszakapott birtokai átvétele alkalmából. aki főként az erdélyi ügyekben tevékenykedett. II. k. Magyarország] segítségére lehessünk. s Kolozsváron keresztül érkezik Medgyesre. hogy ott személyes jelenlétével csitítsa el a még meglevő forrongásokat. s a tekintélyének emelésére a fejedelemségbe hívta Simeon Mogilla moldvai vajdát is.200 . és ünnepélyesen beiktassák a már 1604-ben elnyert fejedelmi székbe. ugyanott hozzánk csatolt meg nem vetendő új katonák seregével hazánk [ t.”.i. o. „mint új fejedelmüket” s a székelység jöjjön az ország szélibe Bocskai elé. ahová szeptember 14.” 201 Bocskai öt esztendőn át csupán egyszer volt Erdélyben. 1863. Úti célját úgy jelölte meg. Kérte Petkit. hogy régi főkapitányi székhelye mellett vonul be Erdélybe. aki augusztus 4. 1605. hogy Bocskai rövidesen hozzájuk indul: „udvarunk valóban szép leszen.. „hogy ott az hátunk megett levő ellenséget józanabb észre vezetnénk.

NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN EGY REBELLIS MEGDICSŐÜLÉSE SZERENCSEN ÉS MEDGYESEN szép levélben köszöntötte az ekkor éppen Szentjobbon időző fejedelmet: „Hozza az Úristen Felségedet az szegény megromlott hazának hasznára. főként. és az immáron „öreg idejűen” elért sikerek i s ott számítottak legnagyobbaknak. fasc. Vajon gyökeresen megváltozott a korábbi véleményük róla? Az ünnepélyes „dikciók” során elhangzó szép szavak ellenére is elmondható. 4-i lev. mint egy évtizeddel. a medgyesi gyűlés nyitónapja szintén „piros betűs ünnepként” vonulhatott be az egykori száműzött életébe! Hiszen e világi „üdeje” legnagyobb részét mégis erdélyi politikusként és katonaként töltötte el. hogy nem. Azt. Szeptember 14-e. Az így érzők őszinte örömmel öltöttek magukra lehetőleg pompás díszruhákat és ajánlottak fel ajándékokat is fejedelmüknek. mint ahogyan a kortárs szász krónikás megjegyezte. Rep. életének delelőjén jócskán túljutott férfira. de szokásuk szerint nem így cselekedtek. Őszbe csavarodó feje köré ezek szemében dicsfényt vontak a „nímeten” aratott diadalok. Így már csak Váradon és Déván volt némi körülzárt császári katonaság Erdélyben. Legfeljebb csekély számú nemesi hívei és a szabadságukban megerősödött közszékelyek látták benne a nemzeti ügy diadalra juttatóját s néztek hálásan erre a zömök termetű. akik sértetlenség biztosítása fejében átadták a várost. A magyarországi előkelőktől. Tették ezt annak ellenére. lt. valamint török testőröktől körülvett Bocskait az erdélyi rendek ünnepélyesen. Így gondolkoztak talán a legtöbben az erdélyi rendek közül. ellenérzésekkel tekintettek rá. de pénzük jól elrejtve otthon hagyták. Most is hasonló ellenszenvvel. 77. hogy kifejezzék örömüket az események ilyetén alakulásán. de a magyarság. ahol őt sorozatosan megalázták. körszakállas arcú. javára és előmenetelére. nemes és székely vére tapad a kezéhez. magyar és moldvai. 202 Simeon Mogilla 1605 aug. hogy „üres volt a zsebük”.) 179 . Aki bátran kiállt nemcsak a saját. Az utolsókig ellenszegülő. az erdélyi zavarok gyűlölt okozóját látva benne.”202 Augusztus 27-én érkezett Medgyesre. ahol fogadta a segesvári császári katonák küldöttségét. akinek sok erdélyi főúr. pedig a magyar protestánsok érdekei mellett. vagy esztendőkkel korábban. Bocskai Istvánnak (MOL Eszterházy cs. s csupán a kényszer hatására megbé külő szászok egyszerű fekete ruhákban érkeztek. E. és vádakkal elárasztották az utóbbi hat esztendőben. sőt melegen fogadták.

203 Vajon mennyire hitt . 204 Nagy Szabó Ferenc .1961. vagy éppen a székelyekben olcsó és használható katonai erőt látó Bastáé. legitimitás bajnokát Erdély is ünnepélyesen fejedelmévé választá. 180 .”.1981. Kővári László ötödfél évszázad távlatából nem csekély fellengzősséggel így aposztrofálta a történteket: „Bocskait a nemzeti párt győzelmes vezérét. hogy amint nem lesz szükség a katonai szolgálatukra. tatár és moldvai csapatokra. 100. k. mint az 1601-ben meggyilkolt Mihai Viteazulé. mint „fejedelmi fő-tanácsúr” korában! A nemesek képviselői már csak azért is húzódozhattak új uruktól. vagy 1613ban a török fegyverekkel trónra ültetett Bethlen Gábort. o. szept. tartózkodott attól. 4-i Batthyány Ferencnek irt levelével (MOL Batthyány cs.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. .) 205 ETÁI. 174. és Nagy L.". o. o 206 Kővári. hogy el is hitte ezt.írja: „lesüté bezzeg a fejét. mit a török szultán megérkezett athnaméja egészített ki. Ez utóbbi állapotváltozás viszont a székely közszabadokat töltötte el némi aggodalommal attól félve. mert annak 1604 végén meghirdetett székely politikája lényegében ugyanaz volt. privilégiumaiktól megfosztott jobbágyi állapotukba. látván Bocskai állapotját és a jancsárt véle lenni. Nagy L. k.”206 Benda Kálmán. 20. akárcsak korábban Mihait. 203 Bocskai 1605-ös Erdélybe vonulásról és a medgyesi gyűlésről 1. Talán csak az töltötte el megnyugvással a személyes ellenérzéseket hordozókat is. It.íme most a korábban „nímetes” Bocskaival tér vissza a fejedelemségbe. hogy idealizálja az erdélyiek érzelmeit. ö. V. o 204 TT 1878. . s a magyarországi nagy urakat. Elég volt egy pillantást vetniük a kíséretében lévő török. hogy az évek óta áhított török vazallusi állapot . 328-332. 205. Bocskai 1605.igaz csak a szászságra vonatkoztatva .mennyire hihetett . visszakerülnek régi. Sept. Igazi társadalmi bázisa Bocskainak is csak e katonáskodó réteg soraiban volt. hogy az ellenkezés utolsó szikrája is elpárologjon belőlük. de korántsem bizonyos. „Féltükben libere”. Mindezek ellenére látszólag „egy szívvel lélekkel” ismerték uruknak. A szászok és a Bocskait csak kényszerből elfogadó magyarok a hatalmas Habsburguralkodóval szemben átütő sikereket arató és a török támogatást élvező Bocskaitól most még jobban féltek. o. 180-182. Miss. 14-én a medgyesi templomban lefolyt a beigtatás örömünnepélye. fejedelmüknek Bocskait.Bocskai az őt köszöntő meleg szavak és hozsannák őszinteségében? Illésházynak ugyan azt írta: „minden rendek nagy szép szeretettel fogadtanak. több mint fél évszázada.ami némi békét és megnyugvást jelentett nekik . IV.

hogy riválisává válik akár az erdélyi politikában. Pedig gyomor-és vakbél perforáció. de számos. 181 . bosszút álltak a gyűlölt váradi kapitányon. Akárcsak a veseelégtelenség . Ugyanakkor . rákos daganat és egyéb alattomos kór akkor is ugyancsak szedte áldozatait. Katonai és külpolitikai tennivalói egyaránt a Királyi Magyarországra szólították őt. józan ítélőképessége valami eszményien jó „személyzeti főnökké” tette! Bátran elmondható. ahová ugyancsak nehéz szívvel ment.m. Az Erdélyt elhagyó Bocskai október 5-én arról tájékoztatta a mozgalomban egyre nagyobb szerephez jutó Illésházy Istvánt: „Menten megyek Kassa felé.akkori nevén „vízkór” . rendben tartotta az országot és nem tűrte a katonák féktelen cégét. hogy életében utoljára járt itt. ott sem mulatván. o Hangay Zoltán: i. aki egy szász krónikás megfogalmazása szerint „idős jámbor úr volt”. Így történt-e. mint a savanyú erdélyi borok társaságában. akár a szultáni udvarban. 167. o.teszi hozzá Hangay Zoltán Bocskainak nem kellett félnie attól sem. Az akkori étkezési és italozási szokások ugyancsak elősegítették ezeknek a károknak a triumfálását. nem-e.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN EGY REBELLIS MEGDICSŐÜLÉSE SZERENCSEN ÉS MEDGYESEN Ö csupán a régi emlékek „elfojtásáról” beszél. nem is sejtve. 228. ami Bocskai halála után ismét előtört belőlük. 208 Bocskait emberismerete. halála után. s nem egészen másfél évvel később Bocskai hirtelen halálát is okozta. kegyelmetek köziben fölindulunk és 267 208 Benda. higgadt. Majd megindult Magyarország felé.”.félig tréfás félig komoly .. hogy részt vegyen a Buda melletti találkozáson a nagyvezérrel. Helytartóként az öreg Rákóczi Zsigmondot hagyta Erdélyben. Előbb azonban részt vett régi ellenfelének Csáky Istvánnak a temetési szertartásán.kijelentése szerint szívesebben időzött a jó édes tokaji. „2O7 Az immáron két ország választott és beiktatott fejedelme nem sok időt töltött Erdélyben. ahol . Abban a korban mérgeztek is szorgalmasan. Ezt kővetően Bocskai a júniusban ijesztő magányosan elhalálozott ecsedi Báthory István „hideg testének” adta meg a végtisztességet. hogy katonai és politikai sikereinek jelentős része a jó személykiválasztásán múlt.. mint veszélyes riválist.ami korábban a nagy Báthory István. ugyancsak nehéz lenne megmondani. főként hirtelen halál esetén is ilyesmit „orrontottak”. „Eletében is nehezen tűrték Bocskai erős kezét. akit egyes kortársak szerint ő „mérgeztetett meg” a medgyesi gyűlés alkalmával. 1942. de ki nem térhetett előle.

STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Mindez azt sugallta. 1961. mint Esztergom. Azok nagy része is várakba beszorítva. amikor hírt kapott róla. oly állapottal igyekszünk menni. Az erőviszonyok terén. Még nagyobb lett volna a felháborodásuk. 209 1605 novemberében bizonytalan időre szóló fegyverszünet létesült Bocskai felkelő hadai és az uralkodó csapatai között. ha tudják.25 000 zsoldos katonánál többre. 262-268. a mozgó had jó része. Homonnai Drugeth Bálintnak. 0 182 . míg a fejedelem -fizető mesterének a jelentése szerint hatvanezer szablya fölött rendelkezett. Érsekújvár kaput nyitott magyarországi generálisának. Rudolf pillanatnyilag alig számolhatott 20 . míg a Királyi Magyarország többi része . hogy AlsóMagyarország katonai központja. Tata kivételével a Dunántúl Rudolf fennhatósága alatt maradt. hogy elérkezett az idő a Habsburg uralkodó detronizálásara és a töröktől meg nem szállt magyar területek- 209 Nagy L. melynek az elfoglalását Bocskai nem tudta megakadályozni. pedig demoralizálódott. hogy a vár Illésházy és Basta titkos paktumaként nyitott kaput Bocskai katonáinak.néhány körülzárt várat leszámítva .” Még nem érkezett Kassára. A vár körül „ólálkodó” törökök közül még csak „látóul” sem. nehogy török kézre kerüljön Érsekújvár is. az oszmánok nem csekély bosszúságára. hogy mind kegyelmetek és minden vitézek örömmel lássanak bennünket.Bocskait uralta. engedett be senkit sem a várba.

kissé vissza kell mennünk az időben az 1605 elején történtekhez. Akárcsak egy esztendővel korábban. hogy maga is erre törekszik. mint ahogyan azt sokan várták és hitték. Ám ahhoz. hogy a reá várakozó nagyvezér már magával hozta a királyi felségjelvényt is. Sokan azt gondolták. hogy elfojtsák a „rebelliót”. vagy Basta indult ellene. amikor Belgiojoso főkapitány. hogy mindezt megértsük. A „rebellis”-ből két ország fejedelmévé emelkedett. a Portát szilárdan maga mögött tudható Bocskai mégsem erre az útra lépett.uralma alatti egyesítésére. de Magyarországon is.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN EGY REBELLIS MEGDICSŐÜLÉSE SZERENCSEN ÉS MEDGYESEN nek egy nemzeti uralkodó .. noha jól tudta. hogy ezzel teljessé tegye a „nemcsén” aratott diadalát. Ám most is minden másként történt. nem csak a Portán. amikor is Bocskai ki akart szakadni az egyoldalú török függésből és ablakot nyitott a keresztény Európára. 183 .adott esetben Bocskai István .. azt várták.

hogy Bocskai István önér- „A 210 Károlyi Árpád: Bocskay és a bécsi béke.írta mintegy száz évvel ezelőtt Bocskairól Károlyi Árpád. SZ 1907.ha nem nagyobb . belső lázadásoktól megtépázott erejű oszmán hatalom már szinte a „végsőket rúgta”. Legalább ekkora . vagy féligazságokat. amelyek mind a török malmára hajtották a vizet. Ugyanakkor előidézői. de a Balkán nagy részét is a kétségtelenül retrográd török hódítás és elnyomás alól. okozói is voltak annak. hanem a török ellen immáron régóta elszántan küzdő Magyarországot is a keresztény szövetségből. Ezen a néven lőn mihamar hírhedtté nyugaton. Főként a keresztény világ törökellenes egységét illetően.súllyal esett latba ellene az a vád. s ezzel a jelzővel bélyegzi meg őt háromszáz esztendő óta az idegen történetírás. A keresztény Európa a tizenhetedik század elején vallási és politikai ellentétektől volt terhes. Mert az alattvaló. legalább ennyi igazságtalanságot és csúsztatást is rejtettek magukban. 184 .s talán nem is a legsúlyosabb megbélyegző kitétel volt személyével kapcsolatb an. a perzsáktól elszenvedett kudarcoktól. hogy a „lázadó” vagy „rebellis” csupán az egyik . s barbár rabló katonáival erre kényszerítette a magyarok egyre növekvő hányadát is. 210 Ehhez a megállapításhoz azonban rögtön hozzátehetjük. hogy a törökhöz csatlakozva elárulta az egész kereszténység ügyét.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Sokak szerint már csak egy karnyújtásnyira volt a végső győzelem. ha tartalmaztak is részigazságokat. amikor a lepantói vereségtől. amely megszabadíthatta volna nem csupán Magyarországot. Hiszen akkor kapcsolta ki nem csak Erdélyt. lázadó” . a ki fejedelmére fegyveres kézzel támad. KÜLPOLITIKAI CÉLOK ES EREDMÉNYEK Jó kard mellé jó toll is kell királyhű mágnásból lázadó lett. Ezek a súlyos vádak.

Beleavatkozott abba a véres belháborúba is.vá vált tizenhetedik seculumot azzal. hogy egy újabb századba és évezredbe lépjünk. Ezek az általános európai problémák hatottak a magyarországi vezetőrétegek magatartására is. Az az öldöklés. amelyik a különben már több mint egy évszázada nyíltan törökbarát és az oszmán hódítást támogató Franciaországban folyt a katolikusok és a protestáns hugenották között. már előre vetítette árnyékát az az első összeurópai küzdelem is. amelyet éppen elhagyunk. Éppen ebből kiindulva vetik össze sokan .NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN JÓ KARD MELLÉ JÓ TOLL IS KELL dektől vezérelt „motusa” országos méretű Habsburg-ellenes felkeléssé. vallási szabadságharccá nője ki magát. Ám a törökellenes harcra predesztinált Spanyolország is erői összefogása és a török ellen fordítása helyett nem csupán a keresztény Németalföld szabadságtörekvéseinek a vérbefojtására pazarolta kétségtelenül hatalmas erejét. Fülöp uralkodása ellen.„az magyar romlásnak százada”. amelyiknek ugyancsak komoly szerepe lehetett volna a több kontinensre kiterjedő Oszmán Birodalom erejének megtörésében. mint a huszadik századi nagy világháborúk és genocídiumok. A tizenhatodik század kilencvenes éveiben kezdődő és a tizenhetedikre áthúzódó nagy törökellenes összecsapással párhuzamosan folyt az a több évtizedes fegyveres küzdelem is. majd az egymás elleni harc. A Bocskai vezette harcban. s mért vereséget 1588-ban arra a spanyol „Győzhetetlen Armadára”. Angliát és az egyre erősödő függetlenedő Németalföldet vagy Hollandiát.és nem is megalapozatlanul . amelyik spanyol Németalföld északi részén robbant ki a Habsburg II. Az ezekre fordított összegeknek csak egy része is elegendő lett vol- 185 . Ebbe avatkozott bele a feltörekvő Anglia is. a törökellenes harc helyett sokkal inkább érdekelte a saját gyarmatbirodalmának a kiépítése. amely arányaiban legalább akkora veszteséggel járt a keresztény Európára nézve. ezt a két protestáns keresztény országot. amelyet harmincéves háború néven tart számon a történetírás.

Valami hasonló volt a helyzet a névleg Habsburgok uralta. mint amennyit visszakaptak a tizenötéves törökellenes harcok idején. hogy ez a mozgalom a kirobbanása után ilyen eredményeket érjen el. Az itáliai városállamok . hogy a magyarországiak és az erdélyiek a tizenhatodik század utolsó harmadában sokkal nagyobb segítséget nyújtottak az ekkor közép-hatalomnak számító Lengyelországnak oroszellenes háborújában. amikor azt tapasztalták. Ám idővel egyre élesedő vallási ellentétek rabjaivá váltak a katolikus világbirodalom kiépítésén fáradozó Habsburg-házzal szemben. morva. Az eladósodás mellett belső hatalmi ellentétek gyöngítették a Habsbur gok Dunai Monarchiáját is. Sajátosan érvényesült a törökellenes keresztény egység a Magyar Királysággal északról szomszédos Lengyelországban. Ennek csak részbeni teljesítése is katasztrofális következményeket vont maga után a mintegy nyolcvan százalékában protestáns felekezetekhez tartozó lakosság soraiban. hogy mennyire nem volt meg az a bizonyos törökellenes keresztény európai egység a Bocskai vezette mozgalom kirobbanása előtt sem! Sőt. Annak protestáns fejedelmei egyre kevesebb áldozathozatalra mutatkoztak hajlandónak. de az egész Balkánon is megdőljön a fejlődést gátló török uralom és elnyomás. Történt mindez annak ellenére. és ezek a sokat szenvedett és vérzett keresztény országok is megindulhassanak a gazdasági-társadalmi fejlődés útján. na ahhoz. a vallási ellentétek maguk is okai voltak annak. hogy a Habsburg politikában a törökellenes harc mellé erőszakos protestánsellenesség is járul.ebben a két frontországban az „eretnekséget” vagyis a protestantizmust is.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Ez a vázlatos áttekintés is bizonyíthatja. hogy nem csak Magyarországon.ugyan Spanyolországgal együtt nyújtottak valamennyi pénzügyi és katonai támogatást a Habsburgok Dunai Monarchiájának. Bátran elmondható. azonban a tizenhetedik század elejétől egyre inkább azon követeléssel összekötve. A lengyel királyok még a tizenhatodik század elején egyezséget kötöttek az Oszmán Birodalommal és ugyancsak „gyengén” támogatták amúgy „suba alatt” a magyarországi törökellenes élet-halál harcot. Ennek ellenére a mindezt többé-kevésbé átlátó Bocskai István 186 . Az ekkor többségükben protestáns cseh.mindenek előtt Velence és az egyházi állam . hogy a lengyel uralkodók a harcot vezető Habsburg-ház szövetségesei voltak. hogy Rudolf császár a török uralommal együtt számolja fel Magyarországon és Erdélyben . de részeire szakadozott Német-római Birodalmon belül is. sziléziai és osztrák rendek hosszú időn át komoly anyagi áldozatokat hoztak a törökellenes harc érdekében és számos katonát is adtak a küzdelemnek.

így kezdődik: „Querelae.. megnyerését tűzhette ki célul. 213 Benda. 168-184. hogy már 1605 elején mentegesse magát az európai keresztény hatalmak vezetői előtt. Kizárta azt a Károlyi Árpád által meghatározott lehetőséget.. ha lehet. Bocskai elsősorban a protestáns fejedelmek és rendek. de arra kellett törekednie. 93-102. 486. Bp. „a magyarországi manierista irodalom jeles munkásai. véd és vádirata Rudolf kormánya és személye ellen.212 A latin nyelvű irományt magyarul szemelvényesen 1955 -ben Benda Kálmán a következő cím alatt publikálta: „A szabadságért fegyvert fogott magyar rendek kiáltványa Európához 1605 tavaszán 213. amelyet eredeti latin nyelven Károlyi Árpád 1898 -ban adott ki. a szerencsi gyűlés megbízásából szerkesztve”. o.k. 1955. november 10. 489. Minden bizonnyal ez a szempont is kézre játszott abban. aki vallási hovatartozása ellenére szívvel-lélekkel támogatta a Habsburg-ellenes harc célkitűzéseit. de megjegyezte. Bocatius szerzőségét nem tartotta lehetetlennek. Káthay Mihály és Péchy Simon. o. sz. akik egyenként és együttesen is képesek voltak átlátni a nemzetközi politikai helyzetet és megfogalmazni a Querelae célbataláló mondatait. 137 . hogy 1604 késő őszén Bocskai környezetében már voltak olyan művelt és jótollú emberek Bocatiuson kívül. április 7.. közé kell tennünk”. hogy a protestáns vallásszabadság zászlaja alatt küzdő mozgalom véd. szerkesztették azt. 1997.és vádiratának az elkészítését katolikus kancellárjára Káthay Mihályra. (In: Botránykövek régvolt históriánkban. Közel két évtizeddel később Makkai László a „Bocskai és európai kortársai” című tanulmányában foglalkozott e kiáltvány születési körülményeivel.) 212 MOE Xl. o. bízta. o. 187 . hogy megpróbálja semlegesíteni a katolikusokat is. s annak szerzőjét Bocatius János kassai főbíró személyében vélte fellelni. Károlyi az irat keletkezési időpontját 1605. 4. 211 A kiáltvány.178. április és július közötti időre tette.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN JÓ KARD MELLÉ JÓ TOLL IS KELL mégis szükségét érezte. amiért török szövetséget igénybe véve harcol katonáival a Habsburgkormányzat ellen. hogy „a kiáltvány jelenleg ismert latin nyelvű szövege keletkezését 1604. excusationes cum protestatione Regni Hungáriae praesertim partium superiorum coram Deo et tote orbe Christiani. Bizonyos tartalmi jegyek alapján úgy vélte.”és ezen a címen került kiadásra: „A Bocskaipárti magyarság kiáltványa Európához. és 1605. mint Alvinczy Péter.” 214 Makkai az 1985-ben 211 Nagy László: A magyar nemzet árulójának élete és halála. 214 Makkai László: Bocskai és európai kortársai TSZ 1974. hogy a szerencsi országgyűlés után írták. 140.

215 Tette ezt annak ellenére. 740. Nagy László: Peace and War in Life of Verancic Faustus. Magyar Tudomány.”. 9. Bp. aki egy későbbi. munkáján kívül I. és január 24. vagy a „szent tanítványok”-ra való hivatkozás. de szinte feltétlen bizalommal is volt iránta. sz. megjelent történeti szintézisben Bocatius szerzősége mellett tört lándzsát.. osztrák kapitányokat. 1987. A megjelölt napokban egy nagyon jelentős „társszerző”.217 A bizonyítékok közé sorolható a magyarországi végvári katonaság háttérbe szorítottságának a részletes elemzése vagy az a kitétel. k.1686) Bp. Nagy László: A magyar politikai irodalom történetéhez.) 217 Verancic Faustus id. akárcsak Bocatiust. hogy a kiáltványt az első betűtől az utolsóig egyedül Káthay fogalmazta. hogy 1606 nyaráig nem csupán nagyra értékelte Káthayt. formába öntésnél. akik nélkül ugyanis nem tudott meglenni. 198l-es és más tanulmányaimban egyértelműen bizonyítottam a kiáltvány 1605.sőt „társszerzőségével” . vázlatát.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.: Irodalom és ideológia a 16-17. január10. 188 . közötti keletkezését és azt. írta. Olyat. Többek között a katolikus klérus sérelmének felemlegetése. Bocskai István fejedelem mindenképpen közreműködött a végleges megfogalmazásnál. amik kísértetiesen egybecsengenek Verancsics Faustus csanádi püspök 1606-os memorandumának a szövegével. aki ilyen fontos okmány elkészítésébe meghatározó módon ne folyt volna bele annak ellenére. Káthay szerzőségét számos tartalmi jegy támasztja alá. amilyen a számba jöhető szerzők közül csak Káthay Mihály kállói kapitány volt. 5. sz. Ezek a momentumok olyan magyarországi katonaszemélyre utalnak. teszi vitathatatlanná. hogy a császári hadvezetés „a magyar gyalogosok fölé. hogy már az 1976-os. Káthay Mihály volt. Sibenik. Imreffi Jánost és Rimay Jánost is. 1996... „szabású” politikai és katonai vezető volt. Nagy László: Ki volt a szerzője a szabadságért fegyvert fogott magyar rendek Európához intézett kiáltványának? (In Varjas Béla szerk.a kancellár. 1976. Péchy Simont. Nagy László: Káthay Mihály a magyar históriában. Ő nem olyan típusú. januárjában. 216 A szerzők közül egyértelműen ki lehetett zárni Alvinczy Pétert. Mindez persze nem jelenti azt. Valóság. Bocskai aktív közreműködésével . elküldésre alkalmatlannak. 1. 1981. Csupán arról van szó. fogalmazványait ő készítette 1605. o. hogy annak szerzője. 1605 második felében készült sérelmi összeírást készített. amit különben maga Illésházy István talált „langyosnak”. 1985. hogy annak alapszövegét. 215 216 Magyarország története (1526. parancsnokokat rendelt. német. században.

bármilyen furcsán hangozzék is. 189 . Hiszen a feladásban közreműködő Fráter Istvánt birtokadományban részesítette. Arról mindvégig hallgatott. Persze joggal felmerülő kérdés. A Szentjobb császári kézre kerülésének körülményei. Ám az is meglehet. hogy némely „csúsztatásokkal” maga is hatásosabbnak ítélte meg a kiáltványt. a kiáltvány „társszerzőjeként” hogyan járulhatott hozzá ahhoz. de hogy ki volt az. pedig esperessé nevezte ki. Más pontatlanságokkal kapcsolatban találgatásokra hagyatkozhatunk.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN JÓ KARD MELLÉ JÓ TOLL IS KELL Az Európa vezetőihez és népeihez intézett kiáltvány egyes részletei különben kifejezetten olyan gondolatokat tükröznek. majd császári és királyi tanácsosként hosszabban időzött Rudolf udvarában. amit nem szívesen vallott volna be udvara műveit humanista tagjai előtt. minden alap nélkül gyanúsította meg őt holmi török kapcsolatokkal. s ha nem áll az élükre. de csak februárban csatlakozó Imreffi János is. vagy a császári szolgálatból átpártoltatott hajdúk fegyvernemi hovatartozásának pontatlan megjelölése? Ha az első hetekben a Kállóban bezárt Káthay nem is tudhatta pontosan ezeket. lelketlen szolga” árulása folytán került Concini birtokába. hogy valójában ő kereste meg a törököt. akkor úgy is rámentek volna „az nímetre”! Befelé is mindig azt hangoztatta. Így például annak a felrovása. Azt ugyan sejtette. Valamilyen októl vezérelve hallgatott erről a mindent jól tudó. hogy Rudolf Miksa tanácsosait kiűzte Prágából. hogy azok maguktól. a Nagykereki elfoglalására vonatkozó téves adat. hogy az iratban pontatlanul szerepeljenek a felkelés első napjainak a hadieseményei. hogy a vár valamely „lator. Hiszen például akkor sem a valóságot állította. amelyik a császárnak a Báthory Zsigmonddal szemben tanúsított felróható magatartására vonatkozik. mikor azt írta a hajdúk csatlakozásáról. tanácsoló várlelkészt.s talán később sem . Lehetséges. s a számba jöhető szerzők közül egyedül ő észlelhette a megváltozott viszonyokat. Minden bizonnyal az ő instrukciójára került be a kiáltványba az a passzus is. amelyek Bocskai személyével hozhatók közvetlen kapcsolatba. a várfeladást. mint főszereplőnek tudomással kellett bírnia azokról: Nos. Bocskainak. azt eltitkolták előtte.tudta egészen pontosan. a saját indulatukból keresték meg őt. A Miksa udvarában nevelkedett fejedelem jól ismerte ezeket a tanácsosokat. Bocskai Szentjobb császári kézre kerülésének a körülményeit ekkor még . s „ártatlanul”. hogy a valóban csak felszínes latin tudással rendelkező nagyúr nem minden részletében értette meg a kiáltvány latin szövegét. hogy Belgiojoso „ok nélkül” támadt rá. amikor Báthory Zsigmond főköveteként. ő volt a kezdeményező fél.

hogy ezeknél a kilengéseknél élen jártak sok helyen . Ez szöges ellentétben állt minden feudális állam és államvezetés érdekeivel. A károk. A meglehetősen terjedelmes véd. nemesek.és vádirat lényegi okfejtése abban foglalható össze. Tömegek haltak éhen vagy pusztultak el járványos betegségekben. Az azonban biztosan állítható. polgárok és parasztok. mint az idegenek.azok a hajdúk. annak minden negatív ódiumával együtt. amiket a fizetetlen magyar katonák szenvedtek el s ez nemigen volt másként az idegen nyugati zsoldosoknál sem. elmondható. A fenyegető „nemzethalál” rémének felemlítése nem tekinthető egyébnek retorikai fordulatnál. hogy mennyi írható ezekből az 1604 októbere előtt. hogy a Habsburg-kormányzat emberei . de szenvedniük kellett azokat a nem erős kővárakban lakó nemeseknek és mezővárosi polgároknak is. harcokban annyi vért és anyagi eszközt áldozó magyar nemzet miért kényszerült kiválni a csatasorból és vállalni a török szövetséget. Főként a jobbágyokkal szemben. valamint után „garázdálkodók” számlájára. rablásait. de még a magyar katolikus püspökök is.és nem is törekedhettek .hátba támadták a magyarságot. A magyar nemzet kétségtelenül óriási véráldozatot hozott a török által rákényszerített háború folyamán. Bocskai ebben a diplomáciai körlevélben azt igyekezett minél nyomósabb érvekkel megindokolni. Számos sérelmet szenvedtek el tőlük nem csak főurak. Erről persze hallgatott az a kiáltvány. Így azt sem.így Erdélyben különösképpen . ügyes propagandafogásnál a vádiratban. erőszakoskodásait. főként protestáns vallásuk miatt. Sőt. pusztítások pontos mértékét és mérvét valójában még ma sem tudjuk. amely veszteségek vitathatatlanul a háború számlájára írhatók.kihasználva a nemzet háborús lekötöttségét és meggyöngülését . akik azután Bocskai oldalára állva a nemzeti és a vallási szabadság védelmező bajnokaivá váltak. amely a magyarok végső elkeseredését volt hivatva ecsetelni és megindokolni azt. A kiáltvány részletesen taglalja a fizetetlen nyugati zsoldoskatonák terrorját. hogy teljesen reménytelen helyzetbe jutva miért adták föl korábbi elszánt törökellenességüket és váltak kényszerből a Porta szövetségeseivé. 190 . Igazak voltak azok a sérelmek is.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. hogy a „pogány” ellen.a „magyar nemzet kiirtására” vagy a „nemesség eltörlésére” még a protestánsok vonatkozásában sem. hogy a nagy helyismerettel rendelkező magyar katonák még mindig könnyebben tudtak élelmet szerezni maguknak. hogy a Habsburg kormányzat vezetői nem törekedtek . Arról természetesen hallgat a röpirat.

. Pestet. Módot adtak iszonyú vérontásra. Ez a magatartás viszont visszaütött. nem csak a magyarok. mind a Habsburg-kormányzat tisztségviselőiről és nyíltan megnevezte a magyarok valós sérelmeit: „az ausztriai kamara kezelte a bányákat és a királyság egyéb nagy összegű jövedelmeit anélkül. Kemény bírálatot mondott mind a katolikus püspökökről. a protestánsokat]. „A főpapok idézték elő. hogy magyarok tudták volna milyen ez a bevétel. az ország természetes uralkodója és a katolikus vallás ellen”. A katolikus főpapok buzgalma azzal az eredménnyel járt. és mennyit tesz. Sőt maguk a katonák is. temérdek ellenséget megöltek. az apátságokat és az Isten templomait is”.. vagy hogy mire fordítják. Miután a keresztények oly sok győzelmet arattak. hogy az eretnekek. holott kötelességük lett volna. hogy a papok „tekintélyüket felhasználva fegyverrel és vérontással próbáltak visszaszerezni néhány templomot. amin a pogányok ujjongtak.. hiszen ebben a királyságban egy katolikusra ezer eretnek jut. amit körülbelül tizenkét év alatt szereztek. mert az említett püspökök és főpapok.. Nem érti.. amikor az ausztriaiak nemcsak a királyság bevételeit herdálták el gonoszul. akik ez ideig békésen meghunyászkodtak. Esztergomot és más várakat.csak annyit tudtak. mert „mint a néma kutyák félvén. hogy kiviszik az országból... milyen megfontolás vezette a katolikus papokat.i. hogy elveszti a koncot nem mertek ugatni. hogy „fellázították az összes rendet önmaguk.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN JÓ KARD MELLÉ JÓ TOLL IS KELL Érdekes összevetni kicsit részletesebben is a Bocskai és Káthay készítette kiáltvánnyal azt az 1606-os memorandumot. mindazt.. többé-kevésbé eretnekek.. hogy véres harcot kezdjenek ellenük. A felkelést közvetlenül kirobbantó okokról írja. Székesfehérvárt. melyet a magyarul kiválóan beszélő és korábban még dunántúli várkapitányságot is ellátó Verancsics Faustus horvát származású csanádi püspök készített a pápának a mozgalom kirobbanásának az okairól és lefolyásáról.és hirtelen kényszeríteni akarták a született eretnekeket [t. elfoglalták Erdélyt. most felemelték a szavukat.. majd- 191 .. hanem hihetetlen elvetemültséggel megszentségtelenítették a püspökségeket. „most sajnos ugyanis igazi ellenséggel kerültek szembe.a zendülő magyarok a törökökkel és tatárokkal egyesülve mélyen benyomultak a katolikus vidékekre kegyetlenül gyilkoltak és raboltak. nem csatlakoztak hozzájuk. hogy hallgassanak katolikus prédikációkat”. Oláhországot és Moldvát. de semmire sem mentek. Ez ellen a magyarok minden diétán hangosan tiltakoztak és kérték a régi szabadságjogaik helyreállítását.

Bocskai kedvező válasszal küldte vissza a lengyel megbízottakat.. A felkelő fejedelem és vezérkara persze nem bízta kizárólag egyetlen kiáltványra az elszigeteltség elleni küzdelmet. Az csak természetes. Igénybe vették a külügyi diplomácia egyéb eszközeit is. mint számos Horvát Királyságbeli kortársa. holott Verancic ugyanúgy magyarnak és horvátnak tekintette magát. 93. hogy az első követküldés Lengyelországba történt. 1606. 218 Verancsics Faustus: i. ahonnan a legközvetlenebb veszély fenyegette a felsőmagyarországi központú mozgalmat. így pl. „Jelentés a katolikus egyház állapotáról.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. s ő maga is azonnal útnak indította egy emberét lengyel földre. o. A lengyel követek arról tudakozódtak: Bocskai és hívei akarják-e megtartani azt a szövetséget Lengyelországgal „az melyet az mi atyáink csinálta k volt”? A lengyelek nem akarják „violálni” -vagyis megsérteni . Erre különben Rudolf fel is kérte a katolikus lengyel uralkodót. MOE XI.. 184- 192 . létrehozva ezzel a széles alapokra támaszkodó Habsburg-ellenes küzdelem bázisát. o. Így járnak azok. A kapcsolatfelvételt különben . akik homokra nem. 219 Amikor a lengyel rendektől kedvező választ kapott. akik azt a rossz politikát okolták. a Batthyányak és még sokan mások. sőt hajlandó a szövetségkötésre is. hogy még a katolikusok között is akadtak olyan éleslátók. o.. Feladata az volt. amit a spanyol király és az Egyházi Állam egyes vezető személyiségei erőltettek Magyarországon. a Frangepánok. k. Lónyay István magyarországi főurat. a Zrínyiek. Bocskainak életbevágóan fontos volt. csak a még mindig jelentős részben protestáns rendek igyekeztek lefogni a kezét. Üzenetében az állt: kész megtartani velük a régi jószomszédi viszonyt. nem tizenkét hónap alatt elvesztettek. aki hajlott volna a kívánság teljesítésére. 11 l-l 12. ostorozták. és legalább semlegesítse a királyi udvart is. K. Hiszen az Eperjesen és környékén elszállásolt Basta innen kaphatott volna a leggyorsabban katonai és egyéb segítséget. 142-143. inkább elfogadni. k.m.Szamosközy feljegyzései szerint -maguk a lengyelek kezdeményezték 1605 legelején.semmiben." 313 -325.0. hogy mielőbb rendezze a viszonyát a lengyelekkel. 46. főköveteként oda küldte kancellárját Káthay Mihályt. támogatást. MTT XIX. megtartani igyekeznek azt. az „ablaknyitást” a keresztény Európára. amely szinte készen várta Bocskai színre lépését.) 219 MHHS XXXI.” 218 Verancsics Faustus püspök idézett sorai is azt tanúsítják.\9&5. pedig sziklára építenek. (A jelentés egyes részleteit hosszú időn át „egy olasz pap” véleményeként idézték a magyar történetírásban.

Henrik) reá menne az misére.0. a lengyel királyságra) bátor fölséged.” TT 1878..”222 Lengyelország a király ellenérzései dacára alapvetően semleges magatartást tanúsított a magyar felkeléssel szemben. mert ha eggyé lehetne Lengyelországgal. m.m. I.Bocskai követhetné a francia király példáját és katolizálhatna a nemzet érdekében. „hogy bármi ellenséges cselekedetet kövessenek el ellene és Lengyelország ellen. hogy Zsigmond ne adjon támogatást ebben a zavaros helyzetben a császáriaknak. s e miatt „egyelőre” nem tárgyal a fejedelem ajánlatáról. június 13-án írta Bocskainak: „ha fölségedet vinné az úristen oda (t. 460. Az ezzel kapcsolatos aggodalom korántsem volt megalapozatlan. 460. Ha így alakulna a dolog . 15433) 222 Istvánffy M.(vagyis katolizálna) az szegény Magyarországért. 223 Illésházy 1606. melyet amint a császár azokat visszaállítja. Basta visszavonulásához. Káthay kérte a lengyel uralkodót. le fogja tenni” . hogy a hadakozás közelsége miatt ne nyugtalankodjék. hogy kevéssel ezelőtt Bocskai hétszáz hajdút küldött segítségül az ellene föllázadt alattvalóinak. IV. a Cseh Királyság és a Német Birodalom protestáns rendjei se nyújtsanak katonai segélyt a császárnak.i. a lengyel trón elnyerésének kérdése megmaradt a tervezgetés szintjén.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN JÓ KARD MELLÉ JÓ TOLL IS KELL hogy keresse föl III.221 A Rudolfnak elkötelezett király erre azt felelte. hanem a megbeszéléseket „későbbi időre halasztja. Káthay Mihály 1605. Káthay Krakkóba érve a királyi fogadáson ékesszólóan ecsetelte. i. ami kétségtelenül hozzájárult a hadisikerekhez. 1962. Lengyelország semlegesítése fontos. 283. mert Bocskai nem tűri. hogy az Osztrák Örökös Tartományok.220. Hiszen a magyarországi ügyek irányítását egyre inkább a kezébe vevő Mátyás főherceg már 1605 elején szorgalmazta az uralkodónál: szólítsa föl segélynyúj- 220 221 Istvánffy M. 223 Miután azonban Zsigmond túlélte a fejedelmet. 1962. Viszonzásul csupán annyit kér.) 193 . hogy a sokat betegeskedő király halála esetére Bocskai lépjen a lengyel trónra és folytassa azt a politikát. Báthory Zsigmond volt erdélyi fejedelem sógorát. ápr. „hogy Bocskai a haza szabadságáért és a vallásért ragadott fegyvert a császár ellen.írja Istvánffy Miklós. Zsigmond lengyel királyt és Ian Zamojszki kancellárt. I. A későbbiekben felvetődött az a gondolat is. de csupán az egyik külpolitikai célja lehetett a fejedelemnek.. Rendkívül lényegesnek tekintette. mint az franczia király. sem némettül sem töröktül nem félne. 23-i lev. (t.fejtegette az időközben a mozgalomhoz csatlakozott Illésházy István . Lubomirszki Sebestyénnek (MOL Hoffinanz. amit Báthory István kezdett.fasc.”.

csak ariánusokat. Ezen túlmenően legyilkoltatott minden németet Kassán. Ipolyi.”. A rebellis ma- 224 Rudolf 1675.. febr. a hivatalokban sem tűr meg mást. majd megrohantak „néhány mezővárost”. Miután „csellel és hazugsággal” oldalukra csalogatták a „parasztokat és pásztorokat”.” Azok. csupán „két egyszerű köznemes. 194 . 224 Az egyik ilyen felhívást olvasó Bocatius János így számolt be annak tartalmáról: A császár hangzatos bevezetőben ecsetelte atyai szeretetét mind a keresztény világ. amelyeknek a lakosságát hűségesküre kényszeríttették. 131.” Hiszen a kassai nagytemplomot is a magyar országgyűlés hozzájárulásával adták oda közös használatra a katolikusoknak és a lutheránusoknak. mind a magyarok iránt s hivatkozott arra. akiket üldöztek a protestánsok is.) MOE XI. az egész kereszténység ellen összeesküdött a törökkel. bűnös módon megtámadták a Belgiojoso és Pezzen vezette gyanútlan császári sereget. mert szeretnék megkaparintani az Erdélyi Fejedelemséget. 0. A halogatásairól elhíresült Rudolf ez alkalommal rendkívül gyorsan reagált a kérésre. az erdélyi Bocskai István és Bethlen Gábor. A császár bizalmas tanácsadójává előlépett Belgiojoso gróf adatai alapján készült uralkodói körlevél a leghatározottabban tagadta. köztük a protestánsokat is. k. a Bocskai ellen segélyt kérő követei megjelentek nemcsak Rómában és Madridban. hogy Magyarországon vallási okok miatt bárkinek akár a legcsekélyebb sérelme. hogy mennyi éven át pazarolta életét és vagyonát a török elleni harcra. hogy a magyarokat más hitre kényszerítse. tásra az egész keresztény világot. 15 433. akik már régóta szövögetik összeesküvésüket a nándorfehérvári pasával. hogy Kassa városa „továbbra is megőrizheti és megtarthatja a régi vallásszabadságát és a prédikátorai is sértetlenek.”. hogy Bocskai „vallására nézve ariánus [t. 54. A Bocskai és hívei által hangoztatott .különben a Verancsics Faustus által is elismert . Az uralkodó „nem is gondolt soha arra.protestáns vallási sérelmeket azzal a furcsa érveléssel kívánta semmissé tenni a kálvinista és a lutheránus német fejedelmek és rendek előtt. fasc. Ezután kifejtette. fol. i. bántódása esett volna. hiszen abban nem vesz részt egyetlen protestáns magyar úr sem. o. maradnak. hogy a „magyarországi hajdú háború” nem vallási okok miatt robbant ki. de a protestáns német fejedelmek udvarában is. és az arianizmust kényszeríti a magyarokra is. szentháromságtagadó]. Rudolf szavatolja.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. 204. 2-i levele Mátyás főhercegnek (MOL Hoffinanz.

-iki leveléből arról értesülhetünk. hogy készek közbenjárni a mielőbbi megbékélés érdekében. o Ipolyi.jegyezte meg a levélíró Bartholomeus Keckerman. hogy nem adnak neki semmiféle oly segítséget „az kivel körösztyén vérnek kellene omlani”. hogy Bocskait a „pénzével együtt a tekintélye is elhagyta. Szenczi Molnár Albertnek. még mindig nem tudom eldönteni. április 30. heidelbergi professzor. 195 . 1985.a császár elhíresült csillagásza .„bár valamilyen apológiát [t.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN JÓ KARD MELLÉ JÓ TOLL IS KELL gyarok törökké teszik a keresztényeket. védőiratot] olvastam. hogy a birodalmi választófejedelmek Bocskai hozzájuk küldött véd-és vádiratát és az arra adott válaszukat is sorra megküldték Rudolf császárnak. Utóbbiban intették Bocskait. különösen a német protestáns uralkodók és rendek körében.” Radul havasalföldi vajdáról azt regélték. hogy az 1605 januárjában kelt röpiratban foglalt érvek azért nem maradtak hatástalanok.nyilván Sólyomkőt . Ennek ellenére megvolt a hatása a császári körlevélbe foglalt ellenpropagandának is. mint a barmokat csordaszámra adják el őket potom áron a töröknek.például 1605 februárjában azt írta az ekkor még Európában szerte bolyongó kiváló magyar írónak és műfordítónak. A Prágában tartózkodó Illésházyné 1605.226 A levélnek ez az utóbbi kitétele is arra utal. A császárral viszont tudatták. hogy „csak úgy dől belőle a hazugság”. k. „Ami engem illet. 132. „hogy az császáriakkal megbékéljék és az hadát is leszállítsa. azért az abban foglaltak korántsem voltak veszélytelennek tekinthetők. hogy mit gondoljak 225 226 Bocatius.fejezte be levelét Kepler. A protestáns német fejedelmek és rendek többsége ugyancsak ködös képpel rendelkezett a magyarországi állapotokról.” 225 Jóllehet Bocatius úgy jellemezte a császári körlevelet. hogy elfoglalta Bocskai Várad közelében lévő „fellegvárát” . vagy legalább is azok többségének. aki a magyar nyelvet a héberrel rokonította. o. hogy Bocskai helyzetét különféleképpen beszélik Európában. ha a legelején elfojtják a mozgalmat. 227 1605 őszén Gdanskból azt írták Szenczi Molnárnak. 18. o 227 RML I. azonosítva a magyarokat a Bibliában szereplő hágárénusokkal .” Prágában ebben az időben sokan úgy tudták. 326-327. Bizonyára sokan voltak.s Pezzen ezredest kiszabadította „A jámborok Istene ismerje ki magát ezekben a viharokban” .i. Johan Kepler . . „bölcsességem szerint az lett volna legjobb.” Fölajánlották. akik hitelt adtak az abban foglalt vádak mindegyikének.

az azután történő dolgokat „ne a békét óhajtó magyarok számlájára írják” .” 228 Akadtak azonban a Német-római Birodalomban is olyanok. A szerző neve ugyan nem volt feltüntetve. Hoffman Györgyöt. akik a császári körlevélre válaszolva röpiratban keltek a Habsburg-ellenes küzdelem védelmére. 196 . Elmondása szerint az újabb röpiratok készítésére és küldésére ösztönzött az a Nürnbergben 228 RML I. de ha nem így volt. hogy a magyar nemesség nevében készítsenek és küldjenek el a birodalomba „merész hangú leveleket. Rimay Jánost és Bocatius Jánost. hogy miként jöhet létre mihamarabb béke a harcoló felek között. róla. akkor tettét rendkívülinek kell megítélni. aki alaposan ismerte a magyarországi helyzetet. hanem azzal is.” A fejedelem ennek ellenére szükségesnek érezte. hogy ezekben ne csak a felkelés kirobbantásának okaival foglalkozzanak. „mint gyújtogató fáklyát. A fejedelem nagyon megörült a röpiratnak. Egy ilyen. Ünnepélyesen tiltakozzanak azzal kapcsolatban. mert abban a szerző Belgiojosot úgy minősítette.. o. Ha Bocskai valóban a „pápásoktól nyomorultan zaklatott egyháznak védelmére” fogott fegyvert.342. hogy újabb körleveleket küldjön a birodalom rendjeinek és fejedelmeinek a magyarok sérelmeiről és a felkelést kirobbantó okokról. k. de olyan valaki lehetett. „akkor másképpen kell vélekednünk. hogy ha a méltányos békefeltételek a Habsburg vezetés részéről visszautasításra találnak.olvashatjuk Bocatiusnál.” Azt kívánták. Az országgyűlés több személyt is megbízott az irat megfogalmazásával: Illésházy Istvánt. 339 . Lelkükre kötötték.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. mint e nagy tűzvész lángralobbantóját. tizenkét cikkelyből álló német nyelvű nyomtatvány 1605 nyarának végén eljutott Bocskai kassai udvarába is.

229 230 Bocatius. udvariatlannak és illetlennek találta. Az ekkor még ugyancsak vehemensen „németellenes” főúr úgy látta és igyekezett láttatni európai kortársaival. az őt ért sérelmekre emlékezve „a saját lelkiállapotából merítette mondatait és szavait”. hangnemét Bocatius . s kérte a szerzőt. „mely által ki-ki bizakodhatik. Ám nem elégedett meg ennyivel. 1985. különös nyomatékkal a lelkére kötve.egy már császári fogságban tett vallomása szerint . hogy a maradék területen fennmaradnak az ősi szabadságjogaik. 187-236. amelyet a magyarok folytattak a török ellen nem csak hazájuk. A körlevelében azt a hosszú harcot hangsúlyozta részletesen. 1605. udvari embere is európai propaganda körútra menjen. hogy enyhítsen a fogalmazáson. különösen vallási téren. Az azonban röviden így felelt: „Durva görcsbe durva ék kell!” 229 Bocskai Illésházy röpiratával értett egyet. hogy elnyeri Istentől üdvösségét”.) 197 . 1985. A művelt. tapasztalt öreg politikus jól tudta. s azt szétküldte az európai udvaroknak és rendi gyűléseknek. Érthetően abban bíztak. 230. hogy milyen érvek hatnak leginkább a nyugati keresztény világára. 19-20. Prágában. de az egész keresztény világ érdekében. amíg csel folytán császári fogságba nem került. hogy tisztázza őt az arianizmus rágalma alól a protestáns német fejedelmek előtt. mint az ellenségtől. ahonnan megszökve Thurzó György nádor védőszárnya alatt háborítatlanul élhetett éveken át Kassán.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN JÓ KARD MELLÉ JÓ TOLL IS KELL nyomtatott vádirat is. hogy a végsőkig elcsigázott magyaroknak áldozatvállalásukért rút hálátlansággal fizettek: „több erőszakosságot szenvedtek el a császári seregektől. Annak „szenvedélyes stílusa” magával ragadta az elkeseredett embereket. a császár által poétaként kitüntetett s a kassai dolgokban személyesen részt vett Bocatius főbíró. Csonka Ferenc: Utószó (In Bocatius. azt kívánta. december végén indította útnak. miszerint a magyarság „elképesztő és borzalmas módon pártolt át a törökhöz” és azóta „szélsőséges és megdöbbentő kegyetlenséggel dühöng a keresztények és a német vér ellen. elveszítve a harc közben országuk nagy részét. hogy a Németország kapujában vívott önfeláldozó küzdelmükkel megszerezhetik azt a jogot.” Bocatius szerint a rendek tetszését leginkább az Illésházy által fogalmazott körlevél nyerte el. hogy a német származású. A jeles költő eredményesen tevékenykedett mindaddig. o.” Illésházy röpiratának a stílusát. o. Többszöri barbár megkínoztatása után öt évet töltött börtönben.túlzottan élesnek. mert aki írta.

majd Bocatius és mások követi ténykedései. o 198 . nem beszélve a protestánsokról. azt írva mellé: „Magnaminus Botschkai Rex erit Hungariae” . hogy milyen konkrét eredménnyel jártak a szétküldött körlevelek. Illésházyné már idézett 1605. akik szövetséget készítettek 211 Ipolyi. Skótok és németalföldiek járták Magyarországot. hogy írt volt az hercegöknek” .” A császárral szövetséges Lengyelország katolikus nemeseinek nagy része is rokonszenvezik Bocskai mozgalmával. Előkelő lengyel diákok Krakkóban kinyomtatott verseikben köszöntötték Bocskait és az általa elért sikereket. áprilisi levelében azt olvashatjuk. mert a szomszéd országokban és tartományokban . Az egyik vers elejére rajzolták Bocskai címerét.tehát a Cseh Királyság országaiban és az Osztrák Örökös Tartományokban is – „szikrát fog szórni.vagyis a fejedelmeknek. ma még csak töredékes adatok alapján tudjuk azok hatásfokát fölvázolni.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. már a császári fogságban tett egyik vallomásában arra hívta föl a vallatói figyelmét: a tüzet mielőbb el kell oltani. 131. akik nyíltan mellette törnek lándzsát. 211 Bocatius 1606 augusztusában. Ha azt kutatjuk.vagyis a nemes lelkű Bocskai Magyarország királya lesz! E vallomás tanúsága szerint azonban nem csupán a szomszéd országokban kísérte sokak együttérzése a fejedelem személyét és harcát. hogy Prágában a csá- szári székvárosban az a vélemény: „igen eszesön cselekedött Bocskay.

amelyet én mindig nagyon szerettem. Sajnálja. hogy bár a Bocskai-vezette küzdelem csak a Portától és a töröktől függő román vajdáktól számíthatott külső támogatásra. hogy milyen kedvező hatása volt a keresztény Európára történő „ablaknyitásnak”. hogy a Dunai Monarchia protestáns rendjei maguk is felkelnek a magyarok példáját követve.állította Bocatius -. 233 A császár által segítség-adásra kértek közül egyedül a spanyol király és a pápa küldött néhány ezrednyi katonaságot 1606-ban is. ami jogtalan. 172. a morva. hogy a hatvanezer katonával számoló s a Portát a háta mögött tudó Bocskaival szemben eredményre számíthassanak. Csupán azt kívánják.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN JÓ KARD MELLÉ JÓ TOLL IS KELL elő a magyarok.sem mindnyájan tudnak arról. hogy „a magyar nemzet semmi olyat nem kér. Sőt. 1606 elején a pfalzi választófejedelem rendkívül melegen fogadta őt. valamint az osztrák. hogy a felkelt magyarok ne kövessenek el hozzájuk méltatlan dolgokat.0 Bocatius. a Habsburg-vezetésnek attól kellett tartania. mert a birodalom fejedelmei és népei ezen háborodtak fel” . hogy Magyarország főurai és nemesei iránti jóindulata a jövőben is töretlenül megmarad. hogy a jövőben semmiféle segítséget nem fog adni a magyarok ellen a császáriaknak. hiába kéri. hogy a szász választó már elkötelezte magát Rudolf mellett. Azt megígérte. A többi protestáns német fejedelemmel egyetértve az a véleménye. meghallgathatnám egyszer azt a követét is. 232 Bocatius a császári fogságba esése előtt személyesen is meggyőződhetett róla. o. aki országának boldog állapotáról számol be nekünk”.utalt a választófejedelem az Örökös Tartományokban végrehajtott hajdúkilengésekre.” A követi beszámoló alapján tisztábban és világosabban látva a dolgokat. mégis vi- 232 233 Bocatius. 64-66. 1985. 199 .Bocskai udvarának bizalmi emberei . hogy még a „familiares Aulae Botschkai” . az idegenekkel ne bánjanak embertelen módon. s annak az óhajának adott hangot: „Bárcsak a magyar nemzetnek. s azon fog fáradozni. Ígérte. a császárt igyekeznek rávenni arra. „különösen németekkel ne. a sziléziai protestáns nemesek között. hogy „a magyar nemzet visszakapja ősi szabadságjogait”. 1986. Az Osztrák Örökös Tartományok és a Cseh Királyság rendjei valójában szintén megtagadták a segítséget a császárnak. amiket törökökkel és tatárokkal együtt hajtottak végre. hogy a brandenburgi választófejedelem is hasonlóan cselekedjék. Munkálkodásuk oly titokban folyik . Ez azonban kevésnek bizonyult ahhoz. Mindezt figyelembe véve elmondható.

Bocskai és tanácsadói mindenesetre ügyes külpolitikát folytattak a keresztény országok felé. A nyugati keresztény világ „pozitív semlegességének” létrejöttében minden bizonnyal közrejátszottak a hozzájuk intézett kiáltványok. L. de nem utolsó sorban a történelmi körülmények. 1961. hogy az ne váljék a magyar nemzet kárára. amihez némileg előjátékul szolgált a magyar protestánsok Habsburg-ellenes küzdelme. Jól tudta. Egy királyjelölt a Rákosmezőn töröktől meg nem szállt magyarországi területek egyesítése egy nemzeti király uralma alatt régi politikai törekvés volt a Mohács utáni magyar históriában. aminek meg is lett az eredménye. o. hogy egy olyan magyar állam. Ezen munkálkodott a két Szapolyai. még Nagy L. Ez nem csekély mértékben azon a találkozáson múlott. 200 . amelyre Erdélyből sietett Magyarországra a két ország fejedelme. 142 . szerepelt Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem „plánumában” is. Már érlelődtek a harmincéves háború kirobbanásának előfeltételei.145. amely azokat gyöngíti. s az oda küldött követek is. amelyik nélkülözi a A 234 MOE XI. 234 A sikeres befejezés nem utolsó feltétele volt azonban az. A Porta a Habsburgokat tekintette a legveszélyesebb ellenfelének és ezért elvileg támogatott bármily törekvést. hogy miként sikerül a kapcsolatok rendezése a Portával oly módon. 204. k.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. szonylag kedvező nemzetközi légkörben zajlott le. o.

a másik jobbkezes legyen. május végén kelt követjelentésükből megtudható. A követek a „világbíró szultán” lába elé borulva előadták. hogy ki tudják lőni nyilaikat anélkül. hogy a szultánnak hátat fordítsanak. Spanyolország és a Pápai Állam támogatását. a szultán számos feleségének a csodás szerája. csak botot és zászlót” olvashatjuk a követjelentésben. Az ugyanis fölöttébb nagy illetlenségnek számított volna. Azért. 1605 tavaszán Bocskai fejedelem ügyét három személy képviselte a Portán: Korláth István a híres szendrői főkapitány. Mielőtt megkísérelnénk választ kapni erre a kérdésre. erőtlen minden török hódítási törekvéssel szemben. Ahmed szultán Bocskai követeit fogadta a bizalmas audiencián. három-négyszáz janicsár kísérte öt és vigyázott a biztonságára. hogy a 201 . amikor 1605 tavaszán a követei koronát kértek uruknak a Portán? Hiszen ez közvetve egyet jelentett a Habsburgok magyarországi trónfosztásával és a létre jövő nemzeti királyság magára maradottságával. Amikor a Nagyúr idejött. Kékesi György nemes és a tolmácsuk Mehmet tihaja. Báthory István többek között emiatt halogatta a tervezett török elleni háborúját. hogy egyik részük bal-. Ez a szárazföldön épült. nehogy a Porta húzzon hasznot a magyarok megmozdulásából. Vajon átlátta. Úgy választották ki őket. hogy „soha senkinek az Fényes Portárul koronát nem attak. Amikor I. hanem kihallgatást kértek magától a szultántól. Az Oszmán Birodalomba bekebelezett Magyarország viszont Bécs tőszomszédságába juttatja a török hadigépezetet s egyúttal biztos hátországot is. azaz palotája volt. hogy uruk nevében királyi koronát szorgalmaztak a Portán. felismerte-e a veszélyt Bocskai is. A török vezetők eleinte idegenkedtek még ennek a gondolatától is! Arra hivatkoztak. a Német Birodalom. képez. Ám ők nem nyugodtak. aki „nyári mulatókertjében” fogadta is őket. rajta és a nagyvezéren kívül csupán a „heréit és néma basák” voltak jelen. tekintsük át röviden az előzményeket és a találkozás lefolyását.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN EGY KIRÁLYJELÖLT A RÁKOSMEZŐN Dunai Monarchia. ez utóbbi maga is renegát erdélyi volt. csodálatos kertekkel. Az 1605.

STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.

kapott athnaméban Bocskai a szultántól „magyar királysággal neveztetik királlyá pedig csak akkor lehet akárki, ha megkoronáztatik”. A kinevező okirat valóban így kezdődött: „Az egész kereszténység között becsüllete: jó hírrel, névvel és a magyarok között szabados uraságban lévő, mostan magyarok királya és Erdélynek fejedelme Bocskai!” Amikor a magyar követek kissé talán az illőnek ítéltnél emeltebb hangon - előadták Bocs-

kai kívánságát, a szultán arca a méregtől „megpirosodott.” Ám amikor felolvasták előtte az athnamé szövegét, lehiggadt, sőt bólintani kegyeskedett. Parancsára a nagyvezér előkerestette a szultáni kincstárból az utolsó bizánci császár koronáját, s annak egyik letört ágát megjavíttatva, azt szánták a „makacs gyaurnak”. A szultáni kihallgatásról beszámoló magyar követek jelentésüket azzal a kívánsággal zárták: „Engedje az szent Isten, hogy ez mellé, az mi Istenben elnyugott szent királinktól maradott német kezénél levő koronát is Felséged vehesse vissza” 235

235

HK 1956. 3-4. sz. 324-332. o.

202

NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN
EGY KIRÁLYJELÖLT A RÁKOSMEZŐN

Ezt a tavasszal titkon kért koronát hozta ősszel, a nagyvezér magával és ezt aka rta személyesen Bocskai fejére tenni. A koronázás és a tárgyalás színhelyét a pesti Duna-parton, a budai Várral majdnem szemközti részen jelölte ki. Itt állott a maga sátra és itt állíttatott díszes sátrakat Bocskainak és kíséretének is. 1605. november 11.-én a kora reggeli órákban a Rákos mezején felvert magyar táborban Bocskai István „Magyarország és Erdély felséges fejedelme” így szólt magyarországi főhadvezéréhez, az ifjú Homonnai Drugeth Bálinthoz, akit hátrahagyott a táborban „vigyázásnak okáért”: „Ha énnekem, kit Isten ne adjon, az török miatt mostani közikbe való menetelemben valami nyavalyám történik, Magyarországot ne hagyjad el. Ha nekem szerencsétlenségem esik ez utamban, az magyarországi urak között Báthori Gábort mindenkinél fellebb becsüljed és ö vele értekezzél. Harmadszor, rólam példát vévén, ha mi rajtam történik, soha az török nemzetségnek, kérlek, ne higgyetek!” 236 Mai tudásunkkal a múltba tekintve túlzottnak tűnhet ez az aggályoskodás. Hiszen jól tudjuk, a török vezetésnek nem állt érdekében, hogy szövetségesüknek - sőt a nagyvezéri jelentésekből kihámozhatóan „megmentőjüknek” -, az immáron „közös ellenségen” diadalmaskodó fejedelemnek bármi baja essék. Csakhogy a török despotikus világban - akárcsak a huszadik századi diktatúrákban ugyancsak kiszámíthatatlan, irracionális reakciókkal kellett és lehetett számolni: Bocskaiban és kortársaiban még nem halványulhatott el Török Bálint tragikus esetének az emléke, aki annak idején meghívott vendégként „mulatott” Nagy Szulejmán szultán táborában, s az mégis elfogatta és életfogytig tartó fogságra, vettette őt. Az egész életében „nímetes”, s Erdélynek a Porta ellen fordításában vezető szerepet játszó, a török ellen fegyverrel küzdő Bocskai nem alaptalanul aggódott a törökök közé meneteltől, de úgy érezte, ennek meg kell lennie a magyar nemzet érdekében. A két ország fejedelmét válogatott hajdútestőrein kívül több magyar úr is elkísérte a találkozóra. Így kívánta az illendőség és Bocskai méltósága. Ám vele ment a kassai kapunyitásban vezető szerepet játszó Bocatius János kassai főbíró is, akinek a részletes feljegyzésében megörökítést nyert a nevezetes találkozó. A morva származású jeles férfiúval Bocskai hol magyarul, hol németül társalgott „igen nyájasan” és biztatta őt, hogy verselje meg a látottakat. Ám

236

Homonnai Drugeth Bálint: Naplója. Tudománytár, Buda, 1839 371. o.

203

STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.

ott volt a kíséretében udvari historikusa Szamosközy István is, aki drámai hangú költeményt írt a török elnyomást nyögő Budáról. Bocatius Lalla Mohamed nagyvezért „igen előkelő” megjelenésű embernek találta, akinek „méltóságteljes és emberséges” arca volt. Nem gondolta volna, hogy a máskor oly szokatlanul kegyetlen barbárok „ilyen kiváló lelki és testi tulajdonságokkal rendelkezzenek”. Ez a megjegyzés önmagában is mutatja azt a távolságot, ami a magyarokat a törököktől lélekben elválasztotta. A találkozó első része kölcsönös udvarias üdvözlésekkel telt el. Bocskai két tolmácsot is hozott magával: egy Halmy Gábor

nevű fiatalembert és Péchy Simon fejedelmi titkárt. Utóbbi jól ismerte a török gondolkodást és szokásokat is. A nagyvezér tolmácsa a tokaji bort kedvelő Memhet tihaja volt. Lalla Mohamed első érdemi kérdése arra terjedt ki, hogy Bocskai vajon miért késlekedett ily sokáig a személyes találkozással? A fejedelem az erdélyi belharcokra való hivatkozással mentette ki magát, amit a nagyvezér tudomásul is vett. Ezután került sor az ünnepélyes török fogadások elengedhetetlen részére a „felkaftányozásra”. Ekkor mind a fejedelemre, mind kísérőire díszes hímzésű nehéz török köntösöket adtak. Bocatius megjegyezte: „Jó Isten, ha barátaim és rokonaim látnának, ahogy itt állok

204

NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN
EGY KIRÁLYJELÖLT A RÁKOSMEZŐN

minden átkokkal elátkozva a pokolba kívánnának, és újjal mutogatnának rám, mint semmirekellő törökre ". Nem nyerte meg a tetszésüket a tiszteletükre adott díszlakoma sem, amiről ezeket írta: „Szememet végigjártatom az ételeken és tálcákon... Néhányan esznek, engem émelygés fog el.” A dévajkodásra hajló főbíró, amikor megízlelte az elébe rakott hoszszúkás kenyérfélét, ami pörkölt magokkal volt meghintve, megkérdezte az egyik vendéglátót, hogy ez a mag e a maszlag, ami őrültté, dühöngővé teszi az embereket? Az mosolyogva nemmel válaszolt, de az ételek ennek ellenére nem váltották ki a magyar vendégek tetszését és többségük csak mímelte az evést. Közéjük tartozott maga Bocskai is. Ugyanígy nem tetszett nekik az ebédet kísérő török zene sem, amit Bocatius így jellemzett: „Ha éjjel tíz kandúrt, tíz nősténymacskát és ugyanannyi nagy és kiskutyát hallasz, vedd úgy, hogy török zenét hallottál.” Ebéd után a magyarok visszavonultak „ejtőzni” a sátraikba, ahová a figyelmes házigazda nagy edény gyöngyösi bort küldött utánuk, amikből ugyancsak mohón kortyolgattak. Amikor az egyik magyar aggódva megjegyezte, hogy ezt öt-hat nap múlva tudják majd Bécsben és Prágában is, Bocskai nagyúri flegmával csak legyintett rá és azt mondta: „Nem számít”. Mintegy félóra elteltével ismét a nagyvezér sátrába invitálták őket, s meglepetve látták, hogy a házigazda már átöltözött, s az előbbinél még fényesebb és díszesebb ruha volt rajta. Bocskainak a jobbján mutatott helyet. A tárgyalást e különben borkedvelő, de most ájtatos arccal csak rózsavizet fogyasztó Memhet tihaja tolmácsolta, azonban Péchy Simon több alkalommal is kijavította a szavait. A nagyvezér az iránt érdeklődött, hogy Bocskai annak idején miért fordult szembe a török hatalommal? A fejedelem előre számított erre a kényes kérdésre és felkészülten felelte, hogy ő „alárendelt” helyzete miatt engedni volt kénytelen Báthory Zsigmond fejedelemnek, aki serdülő kora miatt nem látta helyesen a saját és az alattvalói helyzetét és rábízta magát a német birodalomra. Most azonban egészen másként állnak a dolgok nem csak Erdélyben, de Magyarországon is. A nagyvezér erre azokat az előnyöket kezdte ecsetelni, amik a magyarokra várnak, ha nem engedik el a „világbíró szultán palástjának a szegélyét.” Erdély, amíg hűséges volt a Portához „aranykorban” élt, később viszont a német iga alatt a véső nyomorba taszították. A németekkel ellentétben a törökök „jóindulatúak, igazságosak”. Ha a magyar nemzet a megkezdett baráti viszonyt folytatja a törökökkel, rövidesen tapasztalni fogja, hogy milyen boldogság köszönt rá. Ezt követően a fejedelem a

205

STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.

nagyvezér kíséretét hátra parancsolva, csak a tolmácsok jelenlétében tárgyaltak a jövőbeli tervekről. Miután Bocatius nyolc lépésnyi távolságból csupán mormolásokat hallott, csak sejteni lehet a későbbi levelekből, hogy a nagyvezér egy 1606-os közös Bécs elleni támadásra akarta rávenni Bocskait, amivel kapcsolatban ő ekkor még kitérőleg nyilatkozott. E bizalmas tárgyalások alatt a magyar kíséret tagjait egyéként kiszólították a nagyvezéri sátorból és megmutogatták nekik azokat az ajándékokat, amiket Lalla Mohamed Bocskainak szánt. Nem sokkal ezután a két vezető befejezte a bizalmas megbeszélést, és magához intette a kíséretét. Izgatott mozgolódás támadt a törökök között és a nagyvezér szolgái behozták az ajándékokat. Mindenekelőtt egy gyöngyökkel és drágakövekkel ékesített koronát, egy hasonlóan díszített drága kardot, végül egy cobolyprémmel szegélyezett arany- és ezüstszálakkal átszőtt királyi palástot. A nagyvezér egy basa segítségével felövezte Bocskaira a drágamívű kardot és szerencsét kívánt neki. Ezután ráadták a bíborpalástot, majd a nagyvezér az ámuló magyar kísérete szeme előtt Bocskai fejére tette a csillogóvillogó királyi koronát. A meglepetést színlelő fejedelem megköszönte a kapott ajándékokat, de a koronáról ünnepélyesen kinyilatkoztatta: nem ismerheti el annak királyi felségjogát, s csupán becses ajándékként fogadhatja el azt a szultántól. Döntését azzal magyarázta a meglepett nagyvezérnek: a még életben lévő Rudolf magyar királyt „a törvények, szabadságés szokásjog alapján, szabályosan és törvényesen, a hazánkban szokásos ősi szertartás szerint választották meg. Éppen ezért lelkiismerete ellen való lenne és a hazai törvényeket, sértené, ha ő most magyar királynak tekintené magát. Miután e szavait törökre lefordították, levette a fejéről a koronát és átadta azt Széchy György magyar főúrnak. Magyarországon az a szokás - magyarázta a nagyvezérnek -, hogy az ilyenfajta koronát kipróbált hűségű magyar főúrnál őrizzék. Kíséretéhez fordulva megismételte: nem tud és nem is szabad ellenkezni azzal, aki

206

NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN
EGY KIRÁLYJELÖLT A RÁKOSMEZŐN

ilyen értékes ajándékot ad, de nem akarja úgy birtokolni a koronát, hogy mást megfosszon jogaitól és megsértse hazája szabadságát.237 Amikor a szavait Memhet tihaja lefordította, a nagyvezér nyilván elcsodálkozott. Az a személy ragaszkodik most a törvényes formaságokhoz, az alkotmányossághoz, aki fegyverrel támad uralkodójára! És éppen a korona kapcsán, amit maga szorgalmazott követein keresztül a szultán udvarában. Bármit gondolt is azonban, azt a keleti szenvtelenség palástja mögé rejtette. Persze azt sem lehet kizárni, hogy Bocskai már a titkos megbeszélésen előre jelezte neki, hogy vonakodni fog a korona királyi jelvényként történő elfogadásától, amit valamiféle ürüggyel meg is indokolt. Ürüggyel, mert az igazi okot nem mondta, nem is mondhatta el a nagyvezérnek. Bocskainak azonban már ekkor olyan tekintélye volt a Portán, amilyen egyetlen erdélyi fejedelemnek sem, akár előtte akár utána. Még egy évtizeddel a halála után is „Bocskai” névvel szólították a napidíjukra várakozó erdélyi követeket a Portán. Annak a névvel, akit a szultán is „Felséged”-nek titulált a hozzá intézett leveleiben. 238 Ennek a nagy tekintélynek az okát nagyrészt a török hatalom gyengülésében kell keresnünk és abban a hatvanezer szablyában, amik fölött Bocskai parancsnokolt. Így a koronázás visszautasítása ellenére harag és sértődöttség helyett a legbarátságosabb kölcsönös ölelgetések közepette vett búcsút a nagyvezértől. Az őrt álló oszmán katonák éljenző sorfala között indult meg a Várral szemközti Dunapartról a Rákos-mezei magyar táborba. A menet élén török zenészek haladtak, a budai és a pesti ágyuk dörögtek, mialatt mindenfelől harsogott a kiáltás: Éljen, éljen a magyar király! A Rákos-mezei táborban gondterhelten várakozó Homonnai így örökítette meg naplójában Bocskai bevonulását közéjük: „Közünkben jutván azért nagy jó szerencsésen ő felsége, Istenünknek megköszönvén, nagy hálákat adánk arrul is, hogy a farkasokkal [t.i. a törökökkel] az próféta mondása szerint egységben hozott bennünket. Háromszor Jézust kiáltván, mivel hogy az estve immár szintén eljött vala, az ő felsége szép tábora a Rákos mezején ő Felsége sátorát körülvévén, letelepedék.” Megkönnyebbült lélekkel és főként fölöttébb éhesen ültek asztalhoz. Késő éjszakáig „nagy boldogul mulatván” - írja

237 238

Bocatius, 1986. 62-85. o. ETA I. k. 101. o., ETA II k. 321-328. o., I. Ahmed szultán 1606. júl. 27-i lev. Bocskainak (MOL Archívum familiae Rákóczi de Felső-Vadász)

207

Bp.0. Bocatius. Szamosközy István viszont versben számolt be. szomorúan nézzük tájaidat s faladat: ellenség.. Isten.” Figyelembe véve. siratva nyögöd!" Bárha szabad mostan közeledben elülve csodálnunk. hova vándormód telepedtünk.240 23 9 240 Bocatius. bennük állatok. Szent István egykori vára. székhelye légy. Ahol valami tönkrement ott is maradt”. id. hej..” 239 Arról. dög mindenütt. 208 . Klaniczay Tibor szerk. aki már akaratlan uralván Rettenetes gyászod sírva.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. újra magyar koronánk udvara. a rét. 1987. 1986. Egy dervis „ki istenért mezítelen járt vala. 496. Uram.. talán nem is nagyon csodálkozhatunk a mezítelen dervis hangos jajongásán. királyi Budánk. végig bömbölte az éjszakát. megkeserül a vized! Add. Homonnai D.. B. és hogyan látja azt Bocatius prózában. minden népnél híres Budavára. id. A templomok romokban. Homonnai. hely mellett 1. újra hamar népünk otthona. Magyarországi humanisták.m. 372.: Janus Pannonius. de aludni nemigen tudtak. Csillagokig meredő. Pest inkább a pestis nevet érdemelné ki! Szamosközy pedig így verselt Budáról: Ó.Amerre csak nézek. Az ő „vígsága” még éjszaka is tartott! Egy sátorban hált Illésházy Istvánnal.: i. Előbbi többek között ezeket írta Budáról: „mocsok mindenütt. 1986. földje legyen és te. idegen lévén ura mostan mezeidnek. büszke királyi orom! Zsarnoki oszmán igát. hogy november közepe felé járt az idő. hogy Bocskai és a kíséretében lévő magyarok miként is gondolkodtak a török uralom alatt lévő Budáról. még neked is Rákos. hely mellett 1. te nemes.

Határozat született a császár és a magyarok közt létesítendő fegyverszünetről. ott is . ahová országgyűlést hívott egybe. A nagy katonai siker ellenére felismerte a Habsburgok trónfosztásával járó veszélyt.Homonnai szerint . November 14-én elindult kíséretével Vácról Korponára. hogy a tizenötéves háború folyományaként gazdasági és társadalmi válságba süllyedt Magyarországon hiányoznak a Habsburgoktól független nemzeti királyság visszaállításának a reális előfeltételei. a korona varázsa alól mégis ki tudta vonni magát. Ezért lemondott arról a nagy álmáról.itt is. Itt az erdélyi küldöttek a „rác despota” koronájával kedveskedtek neki.csak a békét óhajtotta.a hőn óhajtott békét. ami véget vetne a már-már polgárháborúvá fajuló harcnak. Hiszen 1605 végére .nem volt alábbvaló a szultántól kapott uralkodói jelvénynél. Kiválasztották a Bécsbe menő magyar küldöttség vezetőjét Illésházy István személyében.írta . Az .személyében. 209 . de a törökök is teljesen kimerültek és mindenki . Immáron tehát két királyi felségjelvénye volt Bocskainak.a későbbi nádor . ami még 1605 tavaszán is elérhetőnek tűnt előtte.nem csak a magyarok és a németek.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN EGY KIRÁLYJELÖLT A RÁKOSMEZŐN November 12-én Bocskai Vácra vonult. Két nappal később érkezett oda s hamarosan megjött Rudolf követe is Forgách Zsigmond . Meglátta azt. akinek ügybuzgalmától várták Bocatius szerint .

aki „Kedves a háború azoknak.. az 241 Klaniczay T. kik a hadviselésben nem jártak még soha karddal az oldalukon. kit e hőség és fagy kínja gyötört.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. 210 . az fut a harcok elől.” 241 Erre az azóta is sokat vitatott kérdésre szeretnék megnyugtató feleletet találni egykorú források és tények tüzetesebb elemzése után. Prágában. Sztambulban és Kassán? Vagy ez csupán a békeszerető.m. o. i. Vajon hozzá hasonlóan látták-e a helyzetet mások is Bécsben. Ám aki éhen... 301. akik nem ismerik” című versében így írt erről: „Vonzhat a háborúzás sokakat. költői vénával megáldott bíró véleménye volt. szomján táborozott.

akiket csak a félelem kényszere. Kémei. mind a mozgalma tekintélyét Bécsben és Prágában! Ám még Korponán is azok között. különösen a nyugat -magyarországi urak és nemesek soraiból. a magyarországi ügyek intézését egyre inkább kezébe vevő Mátyás főhercegnél. mind Illésházy jól tudta. Jól tudta. hogy elképzeléseik. Ennek ismeretében Bocskainak a korponai küldetéstől kezdve résen kellett lennie nem csupán Prágával. 382 -383 o. azt Bocskai is nagyon jól tudta. Többek között azt is. 242 „N 242 Hóman . hogy nem csupán Bécsben és Prágában vannak olyanok. kacérkodnak a háború jövő évi folytatásának a gondolatával! Ám vannak ilyenek a neki hűséget mutató magyar urak és nemesek között is. k. hogy a Rákosmezőn történtek csak emelik mind az ő. üldöztetése ellenére szava és hitele is van különösen Bécsben. de a saját főmegbízottjával kapcsolatban is. különösen 1605 második felében és 1606 elején. Sőt.intette le Bocskai István kíséretének azon tagjait. hogy a magyar nemzet egyedül Illésházy véleményére hallgatott és az ő ítéletétől függött minden. vagy a tehetetlenségi erő hozott oda. Ha az úgy túlzás is. hogy négy-öt napon belül Bécsben és Prágában már tudni fogják a rákosmezei találkozón történteket. akik amiatt aggodalmaskodtak. akik túlzottnak tartván követeléseit. Béccsel és a törökkel szemben. azonban mind Bocskai. a Habsburg-kormányzat részéről üldözött politikusnak sok követője van Magyarországon. a katolikus klérus tagjairól nem is beszélve. 211 . hogy a nagyvezér királyi koronát tett a fejére és Magyarország királyának nevezte őt! Ez a válasz nem valamiféle „hatalmi arrogancia” volt a részéről. amint Bocatius írta. és csak bizonyos határokig futnak párhuzamosan.Szekfű: III.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN RÁKOSMEZŐ ÉS KORPONA KÜLFÖLDI VISSZHANGJA Rákosmező és Korpona külföldi visszhangja em számít!” . hogy a nála jóval idősebb. hanem az ellenfél ismeretéből fakadt. Ez a két magyar úr kölcsönösen sok udvariasságot mondott egymásnak. bizalmi emberei révén jól tudta. útjaik csak bizonyos pontokon találkoznak.

az Osztrák Örökös Tartományok itáliai. Az ország azt kívánja az uralkodótól. hogy a Bocskai-vezette támadásban résztvevőkön a jogos ellenállásért sem nyíltan. mind teljesebb befolyása. ami nem volt egyszerű. hogy Erdély mellett a teljes Magyar-Horvát Királyság még megmaradt része is a Porta előbb laza. a Magyar 243 TT 1878. Tisztségre. de a török hatalommal való megbékélést is jelentette. amit eddig több mint egy évszázadon át csak közvetve éreztek. uralma alá kerül. hogy idegeneknek Magyarországon birtokot ne adjon. A király személyesen jelenjen meg az országgyűléseken. a háború vagy a béke kérdésében. felekezetre való tekintet nélkül. A király ünnepélyes oklevélben biztosítsa. vallásuk miatt elüldözöttek visszatérésének biztosítása. mint a korponai békefeltételek elfogadása mellett.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Nádorválasztás a legközelebbi országgyűlésen és királyi személynökök kinevezése a régi törvények és szokások szerint. sem titkon nem áll bosszút. a felkelő fejedelem kitérő magatartása ellenére felvetette annak a lehetőségét. A Szent Koronát Magyarország határain belől kell őrizni. s közvetlenül rájuk szakad a török veszély. Bocskai béke feltételei. hivatalokban Magyarországon csak született magyarokat alkalmazhassanak. majd a balkáni metódust követve mind szorosabb. Ez pedig azzal jár együtt. Csak a törvényesen megidézettek ellen indítható hűtlenségi pör. mely utóbbi egyúttal nem csak a felkelt magyarsággal. Bocskai adományairól a legközelebbi országgyűlés határozzon. Közel annyi érv szólt a török és egyúttal a vele szövetséges Bocskai elleni támadás.0. A Kamarák eltörlése és helyette a régi Kincstárnokság visszaállítása. A végvárakban lehetőleg csak magyar őrséget tartsanak. a következőkben foglalhatók össze: Szabad vallásgyakorlat protestánsoknak és katolikusoknak egyaránt. s addig a jutalmazottak az adományok birtokában maradjanak. de a nyugatabbra lévő keresztény országok eddig fennálló védvonala. 243 Ez a damokleszi kard a legfenyegetőbben az osztrák Habsburgok feje fölött lebegett és elsősorban nekik kellett dönteni a jövendőbeli magatartás. s csupán a törvényesen elmarasztalt vádlott ítélhető el. Bocskai akárcsak jelképes magyar királlyá koronázása Rákosmezőn. Csehország. a jezsuitákat tiltsák ki az országból. Országos tisztségekből a vallási személyek zárassanak ki. Az eddig törvényellenesen elítélteket rehabilitálni kell és elkobzott javaik visszaadandók. 212 . hogy megszűnik Lengyelország. amiket a korponai gyűlésből Illésházy magával vitt. a protestánsok ellen hozott minden törvény eltörlése és az ellenük foganatosított intézkedések hatálytalanítása.43.

nálunk és kezünknél maradjanak és ezután az többit is recuperálhassuk [visszaszerezhessük]. amennyiben a király nem fogadná el az ellene fölkelt rendeknek a magyar nemzet nevében megfogalmazott követeléseit. amelynek a jövedelme képessé teszi őt és utódait a fejedelemség védelmére. S miután nem csupán a felkelt magyarsággal folytatott harc. Nyilvánvalóan pontosan tudtak Bocskai korponai fejedelmi előterjesztésének a szövegéről is. Mindenekelőtt a spanyol udvar- 244 245 MOE XI. a szabad királyi városokban magyar nemesek is lakhassanak. 245Ebben az előterjesztésben még benne volt a Habsburgoktól független „nemzeti királyság” létrehozásának a lehetősége is a Porta támogatásával. de kizárólag Bocskai közvetítésével. amelyben többek között ezek szerepeltek: „kellett az nemes országot összegyűjtenünk ez végre. hanem a török elleni háború befejezése vagy folytatása kérdésében is dönteni kellett. 404 . o. 497. Mielőbb kössenek békét a Portával.”. 244 Bocskai és a korponai gyűlés békeföltételeit Illésházyn kívül Mladosewith Horváth Péter vitte el Bécsbe a tárgyalásokkal megbízott Mátyás főherceghez. avagy ha frigynek kelletik lenni. Uo. 213 . hogy ez országnak „jövendő megmaradása lehessen. A királyi ígéretek és kötelezvények megtartásáért Csehország és az Osztrák Örökös Tartományok rendjei vállaljanak kezességet. hogy mindazok. o. oly módjával legyen. A király Bocskai erdélyi fejedelemségét ismerje el és neki az elpusztult Erdély mellé Magyarországból akkora területet adjon. az kiket az idegen nemzet kezéből országunkban megszabadítottunk.406.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN RÁKOSMEZŐ ÉS KORPONA KÜLFÖLDI VISSZHANGJA Kancellária tekintélyét állítsa helyre. tisztségeket viselhessenek és a városi tanácsba is bekerüljenek. a Habsburg-kormányzat megküldte e követeléseket az érdekelt nagyhatalmaknak. k. aki azokat természetesen azonnal továbbította az uralkodóhoz is.

az lehetetlen. lt. Az ekkor még főként az ő erdélyi fejedelemségének az elismertetésére szorítkozott. Ez alkalommal Bocskai is kész volt tárgyalni. Őket a sikereitől meg nem szédített Bocskai szívélye246 247 MOL Csáky cs. Kassán a „királyi ház”-ban Forgách Zsigmond. 246 A februári kudarc és Bocskai seregeinek sikerei arra késztették az uralkodót. a Pápaságnak és azoknak az itáliai és német birodalmi fejedelmeknek. március végén Murat pasának írta: . 15433 fol. mert én szembe sem leszek vélek. 26-i és 29-i.) 214 . ö. mert jól tudta.”. fasc. visszaadá a leveleket és azt mondta: hogy Erdélyt ha kívánja. Mátyás főhercegnek küldött jelentéseivel (MOL Hoffinanz.Ha énhozzám csak magam dolga felől akarnak jűni. 24-i levelével a követekhez és a követek márc. az békesség semmi képpen véghez nem megyen.írta Csáky István 1605 január végén Nyáry Pálnak . 247 A lengyel segítségbe vetett bizalom egy időre elaltatta az Udvar békeszándékát s csak az újabb kudarcok nyomán jelent meg június elején. hogy Náprágyi Demetert és Forgách Zsigmondot küldje hozzá magánemberként. aki Rákóczi Zsigmondot és Csáky Istvánt kérte föl a közvetítésre. 70. hogy az elért eredmények birtokában elfogadják a feltételét. Magyarországon csak általánosságban kívánta a protestánsok szabad vallásgyakorlatának a biztosítását.. MTT XIX. Belgiojoso első ilyen fölszólítására az álmosdi vereség után Bocskai nem is válaszolt. nak. k. hogy egyre jelentékenyebb katonai erejét a törökellenes harc szolgálatába állítja.. ha a háború folytatása mellett döntenének. hogy az uralkodó hűségén megmaradt magyar nemesség nevében igyekezzenek Jó útra téríteni” őt. 77. Bocskai azonban elutasította a tárgyalást velük. Rudolf ekkor Bastát bízta meg az egyezkedéssel. hogy az csupán időnyerési szándékot takar. Az volt a feladatuk. amikor Basta a két taktikai sikere ellenére tehetetlenségre kárhoztatva nézte a felkelők előretörését nyugati irányba és azok erdélyi sikereit. A második ajánlat akkor történt az uralkodó részéről 1605 januárjában.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. nyitva hagyva annak a lehetőségét. Bocskai 1606 márc. arra számítva.„meg sem hallgatta a követséget. 272. fasc. o. ahonnan fegyveres vagy pénzügyi támogatást kaptak és remélhettek a jövőben is. 78. Amikor Bastának Bocskai Erdéllyel kapcsolatos követelését említették . V.holnap reájuk megyek haddal”. amikor kudarcot szenvedtek a katonai elfojtás eszközei... ide bátor ne fáradjanak. a nemzet régi szabadságjogainak megtartását és az idegen katonaság kilengéseinek megszüntetését. 71. Pogrányi Benedek és Thurzó György.. A tárgyalások kezdeményezője mindeddig a császári fél volt olyan esetekben. mert amint 1605.

nem csekély károkat okozva. hogy Bocskaival azonos állásponton voltak a török háború ilyetén befejezése kérdésében. Az egyes központokban másként és másként reagáltak a magyar rendi jogok visszaállítására. Akiknek a katonái megfordultak a magyarországi törökellenes hadszíntéren. A huzavona azonban ezt követően sem szűnt meg. de más európai vezetőknél is. és jelentősen befolyásolták mind Bocskai rákosmezei magatartását. amik eltérő álláspontokat szültek nem csupán a Habsburg Udvarban. akik egyetértettek a vallási sérelmek orvoslásával. Morvaországban és az Osztrák Örökös Tartományokban és sehonnan sem várhat számottevő katonai és pénzügyi segítséget! 1605. s átadta lényegében azokat a feltételeit. s a spanyol királyi udvar valamint a pápa részéről biztatott Rudolf császár és király nem akarta tudomásul venni. vagy a protestáns sérelmek orvoslására. Amint a császári csapatok valami kis sikert is elértek valahol.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN RÁKOSMEZŐ ÉS KORPONA KÜLFÖLDI VISSZHANGJA sen fogadta. Ez utóbbiban különböző követelések. illetve a török háború befejezésére a pillanatnyi status-quo alapján. mind a korponai gyűlés békefeltételeinek a megfogalmazását. Ezek az események nagy megütközést keltettek mind a császári vezetésben. október 3-án a felkelőkkel szövetséges török erők elfoglalták a fontos Esztergomot. nem biztos. s a magyarok által ostromlott Érsekújvár is csak Homonnai és Basta titkos egyezményével kerülhette el. a Habsburg-vezetés a legmerevebb álláspontra helyezkedett. hogy a vár ne a törökök. mind a felkelők között. elgondolások keveredtek. Bocskai vitézei mélyen benn portyáznak. hanem a magyarok kezére kerüljön október 17-én. hogy Magyarország nagy része már nincs a hatalmában! Sőt. A nem csak Magyarországtól. Olyan protestáns uralkodók és rendek. de a valóságtól is meglehetősen távol élő. amiket a korponai országgyűlésen is megfogalmaztak. azt tapasztalhat- 215 .

0. 682-683..eretnekek” és a török ellen. Ők nem megalapozatlanul úgy vélték.a hadakozásnak] terhe ő reájok ne szálljon. illetve akiknél a törökellenesség erősebb mindennél. hogy az oszmán hatalom kiszorítható rövid időn belül nem csupán Magyarországról.” 248 A tervek végrehajtásához szükséges segélyt azonban egyikük sem küldött Rudolfnak. hogy dolgozza ki a részletes. Valójában annak a katasztrófa politikának a folytatására ösztönözték a császárt.„ígírnek sok segítséget. így a spanyol király.írta 1606 január elején Illésházy Bocskainak . mind a Habsburg-ellenes erdélyi és magyarországi felkelők ellen. hadakozások.azt kívánták Rudolftól. hogy az hadnak [t. aki 1597-es Magyarországra érkezése óta lényegében megnyerte minden csatáját mind a törökök.azon voltak. 216 . 2037. hogy ne engedjen a magyaroknak a vallási kérdésben. Mások. Közülük a protestáns vezetők . Tanácsolták. k. 249 A harc folytatására buzdított Rudolf Bastát kérte föl. A tábornagy. valamint a belső megmozdulások nyomán ugyancsak megrendült. A különben 248 249 250 TT 1878. Erről bővebben Nagy L. II. hogy a török ereje az európai és a perzsiai háborúk. „Az pápa és Olaszország igen vagyon rajta hogy békesség ne legyen”. s 1606 -ban folytassák a törökellenes háborút. ták. most is látott reményt a támadás sikeres folytatására.Fülöp spanyol uralkodó] is azont kívánja. hogy a Habsburg-vezetés egyezzen ki a magyarokkal jelentős engedmények árán is. hogy a csehországi birtokán „sugorgó” Báthory Zsigmondot használja fel Bocskai hatalmának megdöntésére. . s folytasson tovább együttes harcot az .i. Basta 1605 decemberében készített emlékirata a háború folytatásának: előfeltételeiről (Veress. rendek . ölesse. Ám pontosan fölsorolta az ahhoz elengedhetetlenül szükséges előfeltételeket. hogy ne engedjen az „eretnek” magyaroknak a tárgyalások folyamán. de a Balkán egy részéről is. eredményekkel kecsegtető haditervet a fölkelők és a török ellen. kit azért mívelnek. Filep király [III. meg Bocskait felbérelt orgyilkosokkal vagy támasszon felkelést ellene azok között. 1982. amely 1604-ben a keresztény tábor fölbomlásához és a Bocskai vezette mozgalom katonai sikereihez vezetett. amiket viszont az Udvar nem tudott biztosítani. Irat). a pápa és a „velencések” . 0.fejedelmek.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. akik a hajdúk pusztításai vagy egyéb okok miatt elégedetlenek személyével és uralkodásával. 43. sz. 250 A terveihez makacsul ragaszkodó Rudolf 1606 nyarán úgy próbált áthidaló megoldást találni. ehelyett csupán arra biztatták őt.

amelyek mind nélkülözték a realitást. 217 . mint az uralkodó. o.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN RÁKOSMEZŐ ÉS KORPONA KÜLFÖLDI VISSZHANGJA korábban számos könnyelműségre hajló egykori fejedelem azonban most rendkívül határozottan kitért a megbízatás elől. k. Elmondta. Mire ő azt válaszolta: megfelelő haderő és pénzsegély nélkül nem vállalhatja a feladatot. o. Azoknak. közvetlenebbül érzékelte a török háborúval összefonódó belháború pusztításait. 267 -268.) és más kalandor vagy kalandor tervek is fölmerültek Bocskai megbuktatására. hogy ennek együtt kell járnia a török háború megszüntetésével. 1984. hogy az ő erdélyi ismerősei többnyire meghaltak. hogy ehhez a politikájához megértő szövetségest talál Illésházy Istvánban és mindazon . mintha ő Bocskait nem ugyanúgy lázadónak tekintette volna. Nagyon jól tudta viszont. 251 Az uralkodónak ezek a próbálkozásai már nem csupán a török és Bocskai ellen irányultak. mint Rudolf és megértőbb lett volna irányukban. A főherceg igen jól tudta. hanem a magyarországi ügyek vezetésével megbízott Mátyás főherceg és tábora ellen is. aki a jövőjüket egy vallásilag tole- 251 Nagy L: A rossz hírű Báthoryak. hogy a spanyol király. amit a távol és bizonyos mértékig álomvilágban élő bátyja alig érzékelt. s miután az új erőviszonyokról nem tájékozott. Mátyás főherceg előtt „valóban hatalmas politikai program feküdt: a nemzet őszinte kibékítése és egy új.főurakban és nemesekben.majd nem sokkal ezután fegyveresen is szembekerülő főherceg nagyrészt Bécsben tartózkodva sokkal közelebbről látta. a hajdúkkal való összeveszítésére. 282. hogy véget érjen a magyarság immáron másfél évtizede tartó irtása és anyagi pusztulása. Károlyi Árpád megfogalmazása szerint Magyarország kiszemelt kormányzója. Nem arról volt szó. december elején még egyszer magához hívatta. akik a legjobban ki voltak és vannak téve a hadakozások pusztításainak. A Rudolffal egyre jobban meghasonló . mindenekelőtt Bocskai és követői irányában. akik más véleményre jutottak a hadakozás folytatása kérdésében. o. ha maga mögé fölsorakoztatja a magyar.főként nyugat-magyarországi . A császár 1606. és újra föltette neki a kérdést: hajlandó-e Erdélyt Bocskaitól a maga részére elfoglalni. a pápaság és a magyarországi katolikus főpapság támogatását élvező bátyjával szemben csak úgy tehet szert előnyre. Kísérletet tettek Báthory Gábor Bocskai ellen fordítására is (u. az osztrák és a cseh protestánsokat is. és MOE XII. Ehhez viszont hajlékonyabb politikát kell folytatnia. Akárcsak az egyre katasztrofálisabbá váló pénzügyi helyzetet. jobbnak ígérkező kor inaugurálása [megkoronázása] a sokat szenvedett országban.” Azzal is tisztában volt. aligha tudna megfelelni a személyéhez fűzött várakozásoknak.

254 Bocskai riadalomkeltésre hivatott levelei meg is tették a hatásukat Bécsben.. Hasonló tétovaság volt tapasztalható az oszmán vezetésben is. ö. a budai és az egri pasák már tengelyen vontatják az ágyúikat. hogy hívja vissza a követeit Bécsből. Bocskai hajdúi. 218 .ha nem is tendencia nélkül . Minden áron le akarják beszélni őt a békekötésről. 4.írta Illésházynak: . Kemény József . őket. hogy a nagy világbirodalom politikai és katonai vezetése végső soron valóban Bocskaihoz igazodott a háború vagy béke kérdésében. o TT 1878. Ő maga is jön. 85. 1837-1845 III. A fejedelem 1606 január végén nem megalapozatlanul . o.nehézségekkel küszködött a hadakozás folytatása esetén. o. 254 U. 252 Nemcsak a Habsburg-házon belül reagáltak eltérő módon a Rákosmezőn és a Korponán történtekre.ha nem jóval nagyobb . Segítség sehonnan sem 252 253 MOE XII. vagy a háború folytatása között. Ha én reá bocsájtom. a rendi jogokat jobban tiszteletben tartó Habsburg-kormányzat és a mielőbbi béke körülményei között képzelik el. Valahogyan az az érdekes helyzet alakult ki. ránsabb. o. külszín szerint azért. A nagyvezéri jelentésekből mégis az tűnik ki. hogy a Bécs elleni hadjárathoz szolgálatra rendelt tatárok már megérkeztek a török végekbe és útra készülődnek Nándorfehérvárról a janicsárok is. 71. nem hogy fogyatkozást tennének valamiből ennek utána. mint a keresztény tábor.Kolozsvár. o. Rhédey 10 000 emberrel Szilézia felé nyomul. V. pedig a határon vannak. hogy itt is erősen haboztak a béke elfogadása. Mátyás főherceg 1606 májusában azt közölte az alsó-ausztriai rendekkel: a török vezér elindult Korotból. A török fél legalább akkora . az kiről senki nem gondolkodhatnék. k.. s kérik.Az fővezérnek most is sokkal nagyobb kedve vagyon a hadakozáshoz és ezután csak három héttel is meg akarja újítani. Alsó-Ausztriába Némethy Gergelyt rendelték. 58.” 253 Február eleji levelében arról tájékoztatta az egyre inkább külön utakra lépő főkövetét.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. K. hogy a Pozsonyba hirdetett országgyűlésen részt vegyen. de olyra promoveálnának [elősegítenének] inkább.Kovács István: Erdélyország történeti tára -továbbiakban ETT. valójában pedig a még meg nem hódolt területeket akarja a birtokába venni.

265. doboz MOE XI. március 16-án kelt „telhiszéből” az hámozható ki. 219 . de még Várad átadását is! 256 Lényegében ennek a titkos egyezkedésnek vetett véget Bocskai a rákosmezei találkozással. „hogy az igyekezet ennek megakadályozására és meggátlására fordíttassék. Lalla Mohamed nagyvezér 1606. hogy I. hogy előző év novemberében titkos megbízottakat küldött Budára.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN RÁKOSMEZŐ ÉS KORPONA KÜLFÖLDI VISSZHANGJA várható a török és Bocskai ellenében! 255 Arról persze nem szólt Mátyás főherceg körlevele. ami kettévágta a háta mögötti fondorkodások fonalát. k. Ahmed szultán ekkor még ellene volt Bocskai és a Habsburg-kormányzat közötti békekötésnek és elrendelte. 0. akik egy Bocskai háta mögötti különbéke fejében felajánlották nemcsak minden a háború elején török kézen lévő vár visszaadását.” 255 256 Magyar Tudományos Akadémia Kazinczy Gyűjtemény 11.

aki iránt minden hitetlenek . „megragadják az alkalmat. 3.” A „nemcse” ezt látva támadásra készül Bocskai és a birodalom ellen. hogy a kit ők Spanyolország királyának mondanak.vagyis a pápa hívei „igen sérelmezték.. hiszen a várakból a janicsárok elszéledtek. hogy a pápa mozgatja a dolgokat. Az „átkozottak” . hogy részéről árulás nem fog történni. hogy ha a „nemcsék” megtudják a perzsáktól elszenvedett veszteségeket. Magyarországon sok év fáradozása vész kárba. s amiatt aggódott a nagyvezér.és elindulnak azzal a céllal. ha hívei . hogy a békekötés Bocskai közreműködésével „alakulófélben van” 251 Ilyen körülmények között nagy fellélegzéssel fogadták a fejedelem tájékoztatását Tokaj megvételéről. éppen ezért kedvébe kell járni. sürgősen ismét kardot és kaftánt kell küldeni neki. újra teljes készülődésre.teljes bizalommal viseltetnek. mire a nagyvezér „megmagyarázta”.” Már pedig ha a németek a magyarok többségét ismét a maguk oldalára állítják.” Emiatt Bocskai követőinek nagyon sok pénzt és a Mátyás főherceg fennhatósága alatti területeken fekvő várakat és falvakat adományoztak.” Ebben az esetben Bocskai ereje nem lenne elégséges féken tartásukra. 1983. o. 220 . 462-466.” Áprilisban a nagyvezér a miatt aggódott. „Bocskai királynak nincs ereje ahhoz. Ő már régóta tudomással bír e tárgyalásokról és többször is. hogy a tárgyalások a 257 HK.„akik mint minden hitetlen rendkívüli módon vágynak a pénz és a birtok után” -cserben hagyják öt. jelentette „a nagyúri kengyelnek”. „komoly nehézségeket okoznak. A szultán egyetértve a javaslattal. Egyedül abban lehet bizakodni. Nem kétséges. azt írta a telhiszre: „Vedd a kincstárból. valamint arról. Erre készültek május közepén. különösen akkor. Ő azonban leveleiben „a vallására esküdött. sz.” Ennek ellenére elképzelhető ennek az ellenkezője is.. hogy nevezett Bocskai a magas birodalomnak meghódolt és a magyarokat elválasztotta a nemcse [német] hitetlenektől. A birodalom rá van szorulva Bocskaira.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. hogy a pápa és a bécsi király „a Bocskaival való megegyezésre törekszik.” Ez pedig nagyon veszélyes lenne. hogy Bocskai a „spanyol királlyal” folytat béketárgyalásokat. errefelé teljes a zűrzavar. A szultán úgy tudta. hadjáratra lesz szükség.így Bocskai és követői is . hogy a jól védett birodalomra támadjanak. mindent meg kell tenni a védekezésre. az a pápa és a bécsi király. hogy a magyaroknak zsoldot adjon. Magát a fejedelmet is sokszor megkörnyékezték ilyen ajánlatokkal.

A prágai Udvar háborús terveket forgató. innét semmi válasza nem leszen. valamikor mi tőlünk az békességhez való jó akaratát jelenti.” 258 Az a sajátos helyzet következett tehát be. Ahmed szultán boldogan írta 1606. ö SZ 1899. de a két világbirodalom viszonylatában is Bocskaié lett a döntő szól Az 1604 októberében még oly reménytelennek látszó harcba kezdő bihari birtokos Rákosmező és Korpona után európai szintű hatalmi tényezővé nőtt! Nem csoda. 127 -128. Bocskai ezt a nagy nemzetközi tekintélyét rendkívül ügyes külpolitikával érte el. az szerént most is reálok hattok az ti szerződésiekkel és végzésiekkel akaratotok után minekünk is az békességhez akaratunk vagyon. V. o.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN RÁKOSMEZŐ ÉS KORPONA KÜLFÖLDI VISSZHANGJA császáriakkal jóra fordulnak. I. július 22-én Bocskainak: „Az német nemzetség penig. Így elérte. Ugyanakkor a török vezetést nagy nyugat-európai hadsereggel ijesztgette. mind a török vezetés tőle várta a számára kedvező és elfogadható megoldást. hogy mind a Habsburg. megroppant erejű Portának esze ágában sem volt ilyesmi. hogy miként tudja érvényesíteni az akaratát a saját táborának egymással szembekerülő pártjaival. 221 . amivel valóságos függő viszonyba tudta hozni a Portát személyétől és mozgalmától. a kétfrontos háborút vívó. ennek előtte az mi fogadás lett köztünk. hogy a béke vagy háború kérdésében nemcsak a felkelt magyarok és uralkodójuk. csoportosulásaival szemben? 258 MOL Archívum familae Rákóczi de Felsővadász fasc. 1. hogy ilyen nagy hírnévre szert tett uralkodót szívesen látott volna a lengyelek jelentős része is országuk trónján királyuk várt halála esetén. A nagy kérdés az volt. de ahhoz elegendő erővel nem rendelkező köreit egy 1606 tavaszán indítandó közös török-magyar támadás rémével bírta jobb belátásra. noha mint a nagyvezéri jelentésekből kitűnik.

STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. s akitől remélni lehet a sokat szenvedett magyar nemzet további felemelését is. és nemesek nagy része legalábbis nem szereti. november 11. Hiszen az ő helye a belső polgárháborúk folyamán ugyancsak elpusztított gyulafehérvári fejedelmi palotában lett volna. Egy 1606-os levelében tréfásan azzal magyarázta Kassához és az egész Felső-Magyarországhoz való ragaszkodásának okait.katonái minden kilengései ellenére .vagyis teremből . Olyan. hanem jobban is érezte magát Kassa városában. Összesen tizenhét „házból” .ö volt az Istentől küldött szabadító. Báthory Zsigmond „rossz szellemét”. mint Gyulafehérvárott. a lisztesházból. hogy rövid átmeneti időszakokat leszámítva ez lesz hátralévő életének színtere.-én beköltözött a frissen kitakarított kassai „királyi ház”-ba.igen nagy károkat okoztak Erdélyországnak. A TETŐPONTRÓL „PÁRNASÍRBA” Bocskai székhely nélküli fejedelmi udvara z Álmosd-Diószegnél győztes felkelővezér. Jól tudta. a megfutamodott Belgiojoso felső-magyarországi főkapitány rezidenciájába. 1605 nyár végén csupán meghunyászkodtak a Porta és a magyarországi nagyurak által támogatott hatalmasság előtt. A tréfa mögött persze komoly tartalom húzódott. Ezzel ellentétben a felső-magyarországi protestáns főurak és nemesek szemében . ha az erdélyi urak. mint a Porta által kinevezett erdélyi uralkodónak. Maga a fejedelmi rezidenciává előlépett kassai „királyi ház” nem volt valami pompás palota. akinek „sok bolondozásai . jó édes tokaji borokat.a szobából. nem remélt katonai és politikai sikereket ért el.szerintük . amikor 1604. ha nem éppen gyűlöli . hogy igen megkedvelte az itteni. a magyarországi környezetben. vagy bármelyik erdélyi városban.őt a proscribált „liber bárót”. a „nímetes” urat. továbbá kamrákból és raktárakból A 222 . de érzelmük nem igen változott irányába. a sütőházból. aki hihetetlen. Ám úgy tűnik. nem igen sejthette. s nehéz lenne már visszaszoknia az erdélyi „savanyu lőréhez”. nem csupán a történelmi események kényszere alatt időzött itt haláláig.

amelyik a testőrző katonák tartózkodási helyéül szolgált. egy egyszerű asztal és a falnál egy zöld rostélyos almárium volt. Külön „házuk” volt a fejedelmi apródoknak. Külön szobájuk volt a fejedelmi titkároknak hosszúkás asztallal és almáriummal. Nem jellemezték az újító. hanem ceremóniátlansága ellenére 223 . Ehhez a helyiséghez csatakozott egy bolthajtásos szoba. amiben a belső cselédség lakott. Az ez előtti „ház”-ban tartották a bizalmas tárgyalásokat. A Bocskai kassai rezidenciáját ismertető Benda Kálmán megjegyzi. hogy ebben a fejedelmi udvarban erősen konzervatív és hagyományos szellem érvényesült. Az úgynevezett „palotaházban” egy hosszú asztal volt. E mellett volt a „fürdőház” két fürdésre való hordóval. megbeszéléseket. s éjszakánként itt strázsált a testőrség. a fejedelem álmát vigyázva. és egy másik. reneszánsz sem barokk udvar. Ide tartozott a fejedelmi kápolna a szószékkel és néhány egyszerű paddal. A jól elzárt és őrzött kamrában Bocskai kincseit tartották.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI SZÉKHELY NÉLKÜLI FEJEDELMI UDVARA állt. középen egy tűzhellyel. modern törekvések. nem volt sem. Bocskai „hálóházában” a fekvőalkalmatosságon kívül három szék. amit tárgyalások alkalmával körülültek.

valami hihetetlen ökonomizmussal tudta kiválogatni maga mellé azokat a katonai. hanem egyúttal egy politikai csoportosulás amolyan „szürke eminenciás” feje. Várkonyi Ágnes szerk. 224 . s miután a fejedelem két ország ügyeit irányította innen. Bár egyszerűen volt berendezve. ezen a téren kicsiben hasonlított Báthory István krakkói királyi udvarához is. is „a magyar királyok örökségét vállaló politikai központ. továbbá a már nála idősebb Báthory Gábor. o. de a feladatának megfelelt. kik a reájuk bízott feladatot viszonylag nagyon csekély adminisztrációval voltak képesek ellátni. Kassa. Pázmánynak előbb iskola-majd hitvitázó társa. Nyáry Pál fejedelmi taná- 259 Benda Kálmán: Bocskai István székhely nélküli fejedelmi udvara (In R. Sőt. ezen a kis helyen nevelődött az Erdély és Magyarország politikáját közel egy évszázadra meghatározó jövendő is.) L. o. 80-8l. Wick Béla: Kassa története és műemlékei.” 259 Ezt a megállapítást azzal egészíteném ki. volt kállói kapitány. még Dr. 1987. aki hagyományozta a Bocskai-örökséget még Bethlen Gábor Habsburg-ellenes harcai idejére is. Ez nem utolsósorban szintén Bocskai személyes érdeme is volt. 1941. Az udvari lelkész tisztét Alvinczi Péter látta el. de egyúttal katonai és kulturális középponttá vált. Ő fejedelmi kancellárként nem csupán két ország ügyeinek adminisztrációját irányította. az itt apródoskodó Rákóczi György. Tagjai közül elsőnek említhető az igaztalanul tragikus véget ért Káthay Mihály. 158-165. kancelláriai titkárokból kialakuló testületet joggal nevezhetjük politikai értelemben is fejedelmi udvarnak.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. hogy nem csak politikai. polgári tisztségviselőket. fejedelmi tanácsadókat. A Bocskai körüli tanácsos urakból. valamint művelt humanista is volt. Bp. valamint az Udvarban gyakran megforduló Bethlen Gábor személyében.: Magyar reneszánsz udvari kultúra.

sőt megérte I. nem sokkal később a Nádasdy Tamás 1562-es halála utáni első magyarországi nádor lett. Tanácsosi tisztet töltött be Orlle Miklós felsőmagyarországi birtokos is. Ez utóbbi tisztet azután átvette tőle a 17. Örvéndy Pálra bízta.de a „két ország ura” körül forgolódtak olyanok is. valamint a Káthayhoz hasonlóan hamisan vádolt Imreffi János. A támogatás ellenére Szamosközy nem tartóztatta meg magát. megírására. Rajta kívül Erdélyt képviselte a kassai fejedelmi udvarban Hoffman György tanácsos. hogy csípős epigrammát ne írjon Bocskai tényleges vagy csak általa vélt . Az erdélyi dolgokban érthetően az az ottani származású Péchy Simon munkálkodott. az erdélyi gubernátorrá kinevezett Zsigmond unokatestvére. de a fejedelmi udvar vezető személyiségének tekinthető Illésházy István.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI SZÉKHELY NÉLKÜLI FEJEDELMI UDVARA csos. majd a magyarországi hadainak a főparancsnoka Homonnai Drugeth Bálint is. ahol tanácsosi tisztsége mellé elnyerte a hadak főfizetőmestere tisztet is. század első harmada históriájának híres-hírhedt személyisége Széchy György. aki később Bethlen fejedelem kancellárja lett. Alvinczi. Péchy . Bocskai első tanácsosa. aki sógorával Mágóchy Ferenccel együtt gazdagította. Ő is tevékenykedett még Bethlen Gábor hadjáratai idején is. aki Bocskaitól kapta a megbízást és nem utolsósorban a pénzt is Erdély és Magyarország története utolsó évtizedeinek feldolgozására. a nála még ismertebbé vált „Murányi Vénusz” apja. Bár nem tartózkodott mindig Kassán. Nagykereki sikeres védőjére. A fejedelmi udvarba tartozott Bocskai első magyarországi főúri híve. akiben nem is kellett csalódnia. A két fiatal kancelláriai titkár közül a Balassi Bálint költői nyomdokait követni akaró Rimay János főként a magyarországi ügyekben serénykedett. valamint a magyarországi politikai ügyek alakításában vezető szerepet játszó politikus. akik elsősorban irodalommal foglalkoztak. s az itt sűrűn megforduló marcona katona Rákóczi Lajos is. A fejedelmi kincstartói posztot Bocskai régi kipróbált hívére. Utóbbi az ecsedi oligarcha személyes megbízottaként és Báthory Gábor kísérőjeként jött az általa már régebben ismert Bocskai felkelő fejedelem udvarába. Elsőként említhető talán Szamosközy István történetíró. bővítette a fejedelem magyarországi bázisát. Rimay. Rákóczi György fejedelemségét is. A béketárgyalásoknál. Később kegyvesztetté vált: Bethlennél ismeretlen okok.emberi 225 . korábban Eger majd Várad kapitánya. egy ideig a fejedelmi testőrség parancsnoka is volt.Káthay. Rákóczinál viszont szombatosság miatt. A felsoroltak közül is többen soroltak a humanista tudományokkal és művészetekkel foglalkozók közé .

akiknek a megbízhatósága nagyrészt ezen múlott.ami egyben a megélhetésüket jelentette -nagyrészt zsákmányolásokból. A háborús viszonyok miatti pusztítások és termeléskiesések ugyancsak lecsökkentették a magánbirtokaiból befolyó jövedelmeit. 1612-ben fordította le angolból I. amely összeg az év végére. akik többek között megkaparintották a Bastának küldött zsoldszállítmányt is. Báthory Zsigmondhoz viszonyítva. a lakosság megsarcolásából elégítették ki. Rajta kívül írónak számítható az egyúttal fejedelmi írnoki tisztet is ellátó Szepsi Korotz György református lelkész. 1604. ám ezeket a bevételeket és jövedelmeket messze fölülmúlták a legégetőbb katonai és diplomáciai pénzigények! Mindenképpen fizetnie kellett a testőrkatonákat. fasc. úgy a magyar. hogy Bocskai eladósodása semmiképpen sem valamiféle személyi „túlköltekezésből” eredt. aki hátrahagyott írásainak tanúsága szerint ugyancsak sokat időzött a fejedelem kassai udvarában.és ezüst „marháinak” nagy részét a hajdú vezéreknek küldte. lt. Ezek zsoldigénye 1605 tavaszán ötvenezer forintra rúgott. gyengéiről. Rep. illetve a megnyerendő katonák zsoldjára fordította. Bocskai István két ország uraként. mint a szomszédos területeken. Ide sorolható Szepsi Laczkó Máté kálvinista történetíró és költő is. aki később. jún. 77. Bocskai. fejedelemként ugyan részesedett katonái zsákmányaiból. a duplájára emelkedett. Ez a körülmény önmagában is arra 260 Imreffy János fő-fizetőmester 1605. A ceremóniátlanságnak.) 226 . a fény és a pompa hiányának a fő oka minden bizonnyal anyagi természetű volt. Felkelővezérként. a Basilikon doront. Ezzel viszont a felkelés vagy szabadságharc társadalmi bázisát csökkentették mind a nemesek és polgárok.fizetőmesterének a jelentése szerint több mint hatvanezer szablya fölött rendelkezett! 260 Mindezt figyelembe véve világossá válik előttünk. hatalma tetőpontján is csak egy „szegénylegény” volt unokaöccséhez. Nem beszélve a háborús adósságai ellenére még mindig hatalmas anyagi forrásokkal bíró Habsburguralkodóról. mind a parasztok között. pedig 1605 nyarán . Ez a százezer forintnyi kontingens meghaladta a Királyi Magyarországról befolyó adók és egyéb források összegét. A katonák zsoldigényüket . E. akárcsak az államilag kivetett adók összegét. 28-i jelentése Bocskainak (MOL Eszterházy cs. noha két ország fejedelmének a reprezentációra is költenie kellett. októberi nagy szorongattatásában arany.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Jakab király könyvét. s csupán 2000 testőrkatona fizetésére volt elegendő.

169-170. A meglátogatott szomszédos falvakban a francia tetszéssel szemlélte a katonaság 261 Nagy L 1961. azonnal megkongatnak egy harangot. Ezek birtokában az ország egyik legjelentősebb helységévé vált. A város legmagasabb tornyában állandóan két katona őrködik belátva az ide vezető utakat. 1554-től kezdve lett a felső-magyarországi főkapitányság.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI SZÉKHELY NÉLKÜLI FEJEDELMI UDVARA sarkallta Bocskait és a küzdelem más vezetőit. hogy milyen áron. A tizenhatodik század végi állapotáról szemléletes képet rajzol a városban csaknem két hetet időző Pierre Lescalopier világlátott. pedig a Szepesi Kamara központja. bársonnyal bélelt fülvédő erősít a frizurájukhoz. o. Több szép temploma van. akik a jelzésre felhágnak a toronyba. amiket szép. amelyekben lutheránus istentiszteletet tartanak a német polgárok és kálvinistát a magyarok részére. nagy és erős. hogy éberségre intsen a veszéllyel szemben. A nagy kérdés azonban az volt. majd a Portával is? Ennek megtörténtéig Bocskai arra kényszerült. zálogba bocsájtásából és kölcsönökből igyekezett „betömni a tátogó lyukakat”. illetve a székely szabadok korábbi statusának visszaadásával. 1347-ben Nagy Lajos király Kassát szabad királyi városi kiváltságokkal látta el. történő kielégítésével. Többségük német módra öltözködik. A helység első okleveles említése 1230-ból való. ami együtt járt országos vásártartási. hogy a túloldalon maradtak birtokainak eladásából. 1567-től. és az érkezők tiszteletére egy nótát fújnak el hangszerükön. Emellett a hajdúkatonák egy részének telepítésekkel és privilégium adásokkal. 227 . a magyarok és erdélyiek. Útleírásából megtudhatjuk. Egy csordástülköt fúvó ember egész éjszaka járja a város utcáit. úgy. francia divat szerint. A harangtorony mellett muzsikusok vannak elszállásolva. valamint a moldvaiak és havasalföldiek. hogy mielőbb véget vessenek mind a két fegyveres küzdelemnek. Érdemesnek tartotta megemlíteni. hogy az utcákon járó kassai asszonyok mindnyájan fekete velúrkalapot hordanak. teljes árumegállítási és egyéb jogokkal. „hasonlót a mi bírósági elnökeink bársony süvegéhez”. s több század német gyalogoskatona őrzi az erősséget. Kassa szép. ami tovább növelte súlyát és jelentőségét. milyen kompromisszumok. mint a lengyelek. Utóbbiak anyanyelvükön imádkoznak. műveit francia lovag. engedmények árán szülessen meg a hadakozásokat lezáró béke elsősorban a felkelők és a Habsburg kormányzat között. hogy ez „Magyarország egyik legszebb városa”. s ha közeledőt pillantanak meg.261 A kölcsönökből és az udvartartás terheiből bőven kivették a részüket Kassa város polgárai.

m. két egymástól eltérő leírást olvashatunk Bocatius János főbírótól. 94-96. 12-21. akik ingyen veszik el az ételen és az italon kívül a kereskedők termékeit is. már fogságban magamentésére. Bocatius. a Habsburg-ellenes felkelés céljairól és a saját diplomáciai küldetéséről.akárcsak a többi felsőmagyarországi városoké. 0. o. Ezt akarta a császár és a német fejedelmek tudomására hozni.” A várost nem tartják meg e régi szabad állapotában. hogy három évtizeddel a francia követ ott járta után a kassai polgárok milyen kapcsolatban álltak Bocskaival és udvarával. állítása szerint csak a kényszer hatása alatt működött együtt Bocskaival és híveivel. mindent el kell tűrniük tőlük. kedvükre csinálnak mindent. 228 . ellenséges érzülettel viselkedik Bocskai és emberei iránt.állította . Utóbbiakkal nem lehet együtt élni.” 262 Arról. a kulcsokat is magukhoz vették Bocskai emberei. ekkor már az ellenségeink különféle. soraiban uralkodó . A kassai polgárok többsége . a másikat. mintha teljes béke honolnék az országban. rövidesen utódról kell gon- 262 263 Pierre Lescalopier: i.s ezektől kellett volna megtisztítani a felkelés ügyét. 1985. valamint azt. Az első változatban pozitív kicsengéssel ír a mozgalom vezéréről. s nem egyszer hamis mendemondái által kezdett gyűlöletessé válni” . Elismeréssel állapította meg. ha már mindent kizsebeltek és eljutottak a csúcspontra. Ennek az volt a feladata. 263 A vallatóinak magamentésére természetesen tagadta. Az utóbbiak tartoznak kifizetni a Bocskai által csinált adósságokat is. hogy az uralkodónak szolgálhasson vele. hogy a „magyar név. mert őket „nem lehet rendes quártélyban elhelyezni. mint a hajdúk. 1982.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. mivel pedig Bocskai a fizetéssel nem siet. hogy a katonákat szigorú rendben és fegyelemben tartják. ott is olyan mértékben fokozzák. hogy remélhető.” Bocskai gyakran leissza magát. amely kezdetben megnyerő ügye miatt nagyon is kedves volt az evangéliumi embereknek. pedig 1606 augusztusában. akiknek a soraiban a németeken kívül vannak sárga zubbon yos olaszok és franciák is. akik megelégedtek szerényebb elszállásolással is. Így vállalta a követséget is azzal a céllal.Jó rendet. akkor az új királyságot hamarosan megelégelik és megunják. Ezek közül az egyiket a császári fogságból való megmenekülése után készítette. hogy mind a magyar. hogy bármi része lett volna a hajdúk városba való beengedésében és. vallatóinak.” A földművelő munka háborítatlanul folyt. „A túlkapásokat itt is. mind a német polgárok ismét német őrséget kívánnak Kassára. hanem kényükre.

és ruházati hadimegrendelések .élénkítőleg hatottak az iparűzésre. Bár ugyanakkor a különböző fegyver. hogy Bocskai kassai udvartartása sok tekintetben zavarta a városlakó polgárok békés termelőmunkáját. Mindezt figyelembe véve is valószínűsíthető. Nem utolsósorban a fejedelmi székvárosi állapotból származó idegenforgalmi növekedés. A környező vidék nemessége szívesebben foglalkozik a termeléssel. miként Szapolyai János is tette korábban. 0. Emiatt nagy az ellenségeskedés Kassa magyar és német polgárai között. holott a polgárok többsége lutheránus. mint a hadi dolgokkal.aki Rudolf szemében két ország tényleges uraként is csupán egy „rebellis közember” maradt .főként a fejedelemi testőrség részére . így a kellemetlenségeket bizonyos mértékig csökkentették más tényezők.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI SZÉKHELY NÉLKÜLI FEJEDELMI UDVARA dolkodni. akkori óbester Felső-Magyarországon vagy Erdélyben maradt volna. Természetesen közvetlenül és közvetetten zavarta a kassaiakat a hajdúkérdés megoldatlansága. ami országos méretű probléma volt. hogy Bocskai kálvinista prédikátorának. amelyeket nem szeretnének elveszíteni. Hiszen a Bocskait sűrün fölkereső nem kassai lakos főurak és nemesek fizető fogyasztókként jelentkeztek a kereskedő polgárságnál. 264 Bocatius. 229 . hogy a rákosmezei naplójában még magasztalt fejedelmet . „akiknek Kassán és környékén házaik.” A kassai polgárok érzelmeit sérti . Alvinczy Péternek adományozta az egri székeskáptalan házát. „hogy Bocskai valamilyen ürüggyel elveszi a pénzüket és legszebb ékszereiket”. akárcsak Erdélyben a székelykérdés rendezetlensége.valamint a saját és polgártársai viszonyát hozzá lehetőleg rossz színben tüntesse föl. s érdekében állt. hogy a lehetőség szerint igyekezzék eredményt elérni ezeken a területeken. tisztségeik és jövedelmeik vannak. ha Basta gróf úr.171. 1985. és öt kívánja a város lelkészévé megtenni. Az ellenkezést az uralkodóval többnyire csak Bocskai udvarának a tagjai szítják. A német polgárok különben aggódnak. Isten segítségével és az ő eszével és határozottságával ez rebellió bizonyára elhárítható lett volna:”264 Bocatius fenyegetések és szörnyű tortúrák nyomán született vallomásai természetesen nem tekinthetők a valóságos helyzet pontos tükrének. „Sokan azon a véleményen vannak. Hiszen azokat magamentésére mondta. 167.vallotta Bocatius 1606 augusztusában -. birtokaik. Nem csoda tehát hogy Bocskai már a béketárgyalások megkezdését követően hozzálátott. s őket Erdélybe áttelepíti.

A hadak fönnlétére . november végén Korponán elhangzó fejedelmi előterjesztésében egyértelművé tette a rendek előtt is azon szándékát.265 A megkötött fegyverszünet és a folyó béketárgyalások ellenére a haderő túlnyomó többségét fegyverben tartotta 1606-ban is. a béketárgyalás] véghöz nem megyén és az után is szükségképen vitézlő népet kell tartani az országban. hogy „míg ez [t. Nyáron figyelmeztette Illésházyt. 267 Világosan kitűnik. lt. U. November végén. ö.Ez az álláspontja nem változott később sem. fasc. 0.írta több levelében és a vármegyéknek küldött rendelkezésében. nem ezek az elöljáró dolgok ha jó fundamentummal akarjuk helyire állítani dolgunkat. hogy ha a török béke megszületése előtt elbocsátja a hadait. Bocskai hajdú és székely politikája ocskai István. a Portán „nyilvánvaló suspicióba [gyanúba]” keveredik. k.. hogy milyen sorrendet kell betartani a békekötés és a leszerelés kérdésében.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. MOE XI.nem csak a császáriak váratlan szószegő lépése miatt van szükség . 267 TT 1878. Bocskai 1606 nov. az végvárakat elhagyjuk foglalni. nekünk úgy tetszik. hogy a Portát egyszerre tekintette kényszerű szövetségesnek és potenciális ellenségnek. közeli és távolabbi célok egyaránt vezérelték őt ebben a tevékenységében. Az 1605. hogy B 265 266 . „Merthogy először fegyverünket oldalunkról letegyük mellénk jövő segítségünket leszállítsuk és elidegenítsük. 497.hogy hazánknak jobb módjával szolgálhassunk”. 230 . 151..írta 1606 február elején lllésházynak266 .bármily komoly károkkal járjon is az .mikor szinte nagy hadainknak tágulását vagy eloszlását értik akkor erőlködik ő is valamit próbálni” .. Július elején nagyon határozottan figyelmeztette tárgyaló delegációjának a vezetőjét. 301 o. i. 22 -i rendeletével (MOL Thurzó cs. Úgy látta: a császári hadvezetés „az ő hadakozásoknak fortélyi és módja szerint.”. pedig a vármegyéket arra intette. V. o. amikor fegyveres erejének a két legfontosabb eleméről. a hajdúságról és a székely szabadokról gondoskodni kívánt..o. hanem a török miatt is.

amíg csak bírták. 1983. „hogy ők. Debrecen. többnyire a saját birtokain. A letelepítés az elmaradt zsold helyett nem mindegyik hajdúnak volt ínyére.vagy ahogyan mondták „rablani” . utódaik mindnyájan a mi erdélyországi hív szabadszékelyeink szokása szerint nekünk és hazánknak hadi dolgokban hasznos és sikeres munkát teljesíteni. elmaradt zsoldjuk ellenértékeként letelepített. 231 . szenvedéseket nem is tudta egy csapásra és gyökeresen megszüntetni. 268. hadiszerekkel fölszerelve. ÉS SZÉKELY POLITIKÁJ A ameddig . Ha az ebből eredő bajokat. azok mérsékléséhez. hozzá is kezdett.” Szinte mereven ragaszkodott ahhoz. Magyarul újabban kiadva Szendrey István: Hajdúszabadság-levelek.jártak. hogy Magyarországon mind a hajdúk. ami miatt „szokatlanok” vagyunk a földművelő munkához. „sákmánt” hozó portyákra . a mi utódaink parancsaira a hely és az idő kívánalmaihoz képest a haza védelmére indítandó és folytatandó minden hadjáratokban. más adományos nemesek módjára jó lovakkal. mint részlegesekben. hogy a legfegyelmezettebbeket és a legjobb fegyverzetűeket a magyarországi végvárakban helyezzék el. jelen lenni és a hazát hűségesen szolgálni minden vonakodás nélkül tartozzanak és köteleztessenek”. Azzal a távlati céllal is. Jó 268 A letelepítő okirat eredetijét 1.az két császár ereje” benn van az országban. Azzal a javaslattal egyetértett. Miután arra nem volt módja és lehetősége. L. Az így gondolkodók nem is „ültek meg” a letelepítésük után a kapott földjükön. Maguk pedig. de nem is értett az így kapott föld megműveléséhez. amit Bocskai is nagyon jól tudott. hogy „ne találtassunk mi vigyázatlanoknak. Sokuk joggal elmondhatta: „gyermekségünktől fogva szablyánkval esszük kenyerünket”. A fennmaradó harmincezernyi szabadhajdúból mintegy tízezernyit. 35-46.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI HAJDÚ. enyhítéséhez amint lehetett. 1971. hogy az 1604-ben ígért és megszolgált zsoldot akárcsak a hajdúk legkiválóbbjainak is megfizesse. hanem azt a családtagokkal és a városaikba befogadott szökött jobbágyokkal műveltették meg. de a harmincötezer körül mozgó hajdúlétszámból erre 5-6 000-nél több fegyveres nem számíthatott. mind a végvárak hadinépe mindaddig az ő hűségén maradjon. és örököseik. másképpen kellett a kielégítésükről gondoskodnia. elengedhetetlen. A többségében fizetetten had fegyverben tartása a lakosság nagy kára nélkül nem volt lehetséges. Hiszen jelentős részük nemcsak megvetette a mezőgazdasági termelőmunkát. ameddig a békepontokban előírtak nem teljesülnek. úgy általánosokban. még Nagy L..: Hajdú-Bihar megyei Levéltár.

Szoboszló. másfél évtizednek kellett eltelni ahhoz.. Hadház és Dorog. sőt amint szó volt róla. Polgári. Vámospércs. Ezek lakói mentesültek mindenféle földesúri és egyházi szolgáltatás alól. Egyenkénti országos nemesi joguk csak az egyéni armálist szerzetteknek volt. hogy még az országnak színlakosságát is láttatnak meghaladni.Bocskai egykori udvari papja azt írhassa a letelepített és kollektív nemesi joggal ellátott hajdúk többségéről: „letévén amaz ö fene természetük mivoltát oly emberségesekké és gazdálkodásnak szeretőivé lettek. a gyakorlatban azt együttesen mégis a hajdúvárosok kapuin belül élvezhették. hogy Alvinczi Péter . 1935. és sokféle ok miatt nem olvadtak be a vármegyei nemességbe.” 209 Az 1605. 41. Bp. december 12-én kezdődő és később is folytatódó telepítések során jöttek létre az úgynevezett „nagy hajdúvárosok”: Nánás. amelyeket szaba- 269 Incze Gábor: Alvinczy Péter 1570-1634.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. kollektív nemességet is kaptak. 232 . Ez utóbbi kiváltságuk elvben nem különbözött az országos nemesekétől. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem így határozta meg társadalmi helyzetüket: „A magyar nép közül azoknak a helyzete. Böszörmény. o. Egy évszázaddal később II.

A valóságban azonban közel fél évszázaddal azelőtt a török hatalom szerette volna ily módon rendezni a számára rendkívül kellemetlenné váló szabadhajdúság ügyét. hogy a hajdúletelepítés gondolata és formája Bocskai István fejében merült föl először. saját szavai szerint a hálaérzet is vezérelte: „Valamint s valahogy lőtt eddig való menetelünk . A tizenhetedik század első éveiben Zemplén vármegye nemessége vette át a gondolatot. 324. akik valaha a török határ őrei voltak. o. 30. majd helyet kapott Mátyás főherceg tervei között is. ÉS SZÉKELY POLITIKÁJA dósoknak neveznek. 271 Bocskait a hajdútelepítéseknél.akik folytatták az általa megkezdett munkát és megteremtették a mintegy félszáz településből álló úgynevezett „kis hajdúvárosok” láncolatát.” 270 A köztudatban az van elterjedve. Erről bővebben Rác: István: A hajdúk a XVII. 272 TT 1878. Példát adva ezzel utódainak -mindenek előtt Báthory Gábornak és I. L. de nem ér tel egészen a nemesekével: ezek a Hajdúvárosok lakói. Rákóczi Ferenc emlékirata.ö kegyelmek által lőtt.írta 1606-ban Illésházynak a hajdúkról . hogy a haza szabadságáért végzett fáradságos munkájuknak és a mi. hajdú vitézinket. jobb mint a parasztoké.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI HAJDÚ.” 272 Lényegében ez olvasható a letelepítő okiratban is:. Rákóczi Györgynek . ami régi szabadságunk bajnokait és vissza-adóit. Debrecen. században. „Megtekintvén ezeket a dicsőséges. Az viszont vitathatatlan. 233 . o. irántuk való hálánknak emlékezetét e késő utódoknak is emiéke- 270 271 II. örök emlékezetre méltó érdemeket. kiért háládatlanoknak nem akarunk semmi időben hozzájuk találtatni. hogy az előzőleg homályos formában jelentkező és a realitást több vonatkozásban is nélkülöző elgondolásokat Bocskai István praktikus elméje és a magasabb szempontokat is figyelembe vevő uralkodói perspektívája terelte a megoldás útjára. 1969.

február 16-ai dá- 273 274 Szendrey I: i. érvényesítése belháborús körülmények között a lehetetlenséggel volt határos. s ahol csak lehetett „sákmánt tettek”. de számos főúr és nemes birtokát pusztították. Bocskai nagyon jól tudta. Ezek a magyarországi birtokos köznemesi rétegnek megfelelő székely lófőktől (latinul primipili) eltérően a magyarországi törpebirtokos.elkerülhetetlenek.amiben meghatározó szerepe volt Bocskai István kormányzónak . azonban amint már szó esett róla. továbbá a háborús terhek mérhetetlen megnövekedése miatt és Bocskai hadi sikereinek hallatán és az 1604.” 274 Szigorú hadiszabályzatot ugyan hozatott a „csintalankodók” ellen. Basta ugyanakkor megsértette azt az ősi jogukat. Nagy L. o.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. 0. Bocskai katonaságának fegyelmi helyzetére l.különösen fizetetlen had esetében . amelyben harcoltak fő tiszteletet és szabadságot nyerjenek. hogy maguk válasszanak katonai elöljárókat egységeik elé. a paraszti és nemnemesi állapotból. Bocskai a nála megjelenő székely küldötteknek 1605. 1971. m. Emiatt a század végén és a 17. decemberi ígéretéről tudomást szerezve álltak 1605 februárjában a felkelő fejedelem oldalára. A másik nagy. lovaikat.néven is szerepeltek. kegyelmesen kiemeljük. Igaz.képviselte. Ez alól átmenetileg csak 1595 végén szabadultak meg. hogy ilyesmik . vitatott társadalmi helyzetű katonaréteget a székelység -pontosabban a székely közszabadok rétege . vagy ősi birtokát vesztett kisnemesi réteg székely megfelelőjének számítottak és pedites pixidarii gyalog puskás . 15. majd Bastát támogatta.. Emiatt. zetül hagyjuk. Mint maga is tapasztalt katonaember azonban tudta azt is. akik visszaadták régi szabadságukat. 234 . de azok végrehajtása. 171-177. barmaikat elhajtották.” 273. 1562-ben elvesztették a hajdúkéhoz hasonló kollektív nemességüket. amelyben születtek és eddig éltek. hogy abban a hazában. Erdély történetében különösen a tizenhetedik században igen nagy jelentősége volt a közszabadok rétegének. és adófizetésre kötelezték őket a hatalmasok. 1961.ismét visszaestek korábbi jobbágy sorukba. mert „ilyen változás soha kár nélkül nem lehet. A kései hajdúutódok mindenesetre megőrizték az első nagy telepítő emlékét és élen jártak és járnak a Bocskai-kultusz ápolásában. az 1596 -os „székely farsang” következményeként . sőt szüzeket és másminemű „asszonyi állatokat” jó katonaszokás szerint „meg is szeplősítettek”. hogy ezek a nemesi és protestáns vallási „régi szabadságjogok bajnokai és visszaadói” a hadakozás alatt nemcsak sok jobbágy. század elején folyó belharcokban többségük előbb Mihai Viteazult.

89-90. ennek utánna se legyen szabad senkinek magát jobbágyságra adni”. Kegyelmed azt meg ne engedgye. 277 A „havasok népéről” végakaratában sem feledkezett el. 276 1606-ban négyezer székely lovast és gyalogost maga mellé rendelt Magyarországra és 700 főt. 1976. emléke hasonlóan él a székelyek között. hogy a Báthory-féle 1595-ös szabadságlevél Káthay Mihálynak.” 278 A tizenhetedik századi erdélyi fejedelmek. Erdélyt. 1741-1711. 278 Tarnóc Márton szerk: Magyar gondolkodók XVII.” Ennek .. sőt meg maradásoknak örökségéért az Istenre kényszeríttyük. 275 Ez az ígéret elegendőnek bizonyult arra. Bp. Ezért neve. (Demény. ellentétben előző századi elődeikkel rá is szorultak a székely szabadok katonai szolgálatára. 22-i utasítása Rákóczi Zsigmond erdélyi gubernátornak (MOL Missiles) 277 Benda.„mind az ó s mind pedig az újnak” a kiváltását szorgalmazta a kancellár Petki János székely generálisnál 1606 május 16 -án. Utasította Rákóczit. hogy „az szabad székelyeket mind személyekben jószágokban mi számunkra meg őrizzék az Capitánok!” Ám az ellen is küzdött. tartsák meg és successorunkat [utódunkat] is intyük. igyekezzenek az egész Magyar Nemzetségnek megmaradására. 276 Bocskai 1606 jún. 1955. amelyben ünnepélyesen megígérte régi szabadságjogaik és privilégiumaik megtartását és megtartatását.hogy az Székely Nemzetiséget a mi tőlünk nekik adott szabadságokban . akik részt vettek több Habsburg. erre legyen fő gondgya. a Bocskai fejedelem által adományozott szabadságlevélről van szó. 235 .. 1979. mint édes Hazánkat.és törökellenes küzdelemben.0. 1606 júniusában szigorú parancsba adta Rákóczi Zsigmond gubernátornak. mint a hajdúság soraiban. 20. pedig mind kedves híveinket intyük fejenként szolgállyanak híven hazájoknak és az országban szép egyességgel alkuván. 134-135. kiadás alatt lévő kéziratomban. hogy egyesek a hadtól való féltükben vagy költségkímélésből időlegesen jobbágysorba adják magukat. o. Az Székelységet. század.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI HAJDÚ. Azokéra. A problémával részletesen foglalkozom a Székelyek a hadak útján.pontosabban ." Című. A fejedelem azonban a győzelem után sem feledkezett meg róluk. Bocskai István kancellárjának a kezébe került. „Intyük az Nemes Országot. akiket Bocskai békített meg az erdélyi társadalom többi részével és alapozta meg szabad állapotukat. hogy a székely tömegek az ő katonáiként küzdjenek az erdélyi harcokban.. Nézetem szerint az új. hanem visszafoglaltassa. ÉS SZÉKELY POLITIKÁJA tummal kiállíttatta az első oklevelet. 275 „Lehetséges. pedig a kormányzó szolgálatára vezényelt. „ha az székelység közül valaki eddig vagy szép szóra vagy a hadtul való félelmében jobbágyságra adta volna magát.

1981. 225-232. bővebben Nagy L. ko- L. de ügyes stratégiával s a két nagyhatalom közti ellentétek kihasználásával sokat le lehetett faragni az ellenfél harcászati előnyeiből. hogy Bocskai nem csak ügyes és szerencsés hadvezérként. 236 . állandó zsoldos hadseregekének. o. Bocskai a hajdúk letelepítésének megkezdésével és a székely szabadság visszaállításának kodifikálásával nem csupán társadalmi igazságtételt hajtott végre. de hadszervezőként is méltóvá vált az utókor megbecsülésére. Ezért bátran elmondható. A hajdúk és a közszékelyek harcértéke ugyan alatta maradt a nyugat -európai.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. 279 Pártvillongások kereszttüzében A 279 Korponáról Kassára visszatérő Bocskai István bár győztes hadvezérként és jelentős külpolitikai eredmények birtokában vonulhatott be székvárosába és fejedelmi rezidenciájába. amelynek a költségei nem haladták túl anyagi lehetőségeiket. de biztosított utódainak olyan fegyveres bázist.

Megmutatkozott. A család 1584-ben kapta Rudolftól „beíratként” a mislei prépotságot. Erdély és a Királyi Magyarország helyzetét. hogy a katolikus vallású várkapitányt az késztette erre. az erdélyi trónutódlást és még sok minden egyebet. Bátyja feltehetően azt követően. ahol Káthaynak szép háza volt. amiket a hadakozás háttérbe szorított. A hatvanas évek közepén vagy második felében született Káthay Mihály első felesége Homonnai Drugeth Anna. Nem egyformán képzelték el az egyes csoportok tagjai a jövőt. a másikén Illésházy István a fejedelem főtanácsosa. A kancellár 1604 előtti életéről feltűnően keveset tudunk. a második. Öccse György 1596-tól Báthory Zsigmond udvari lovagjaként szolgált. Közöttük Bocskainak.. a fegyverszünet létrejöttével a béketárgyalások megkezdésével fokozott intenzitással törtek elő. Eger várában katonáskodott. hogy Belgiojoso megzsarolta. a kötendő béke pontjait. Apja Ferenc az ötvenes években Perényi Gábor felső-magyarországi főúr hadnagya volt. kellett igazságot tennie s dönteni arról. A tizenötéves háború elején már ismert csapatvezérként küzdött. majd felségsértési perbe fogta öt nem sokkal azelőtt. hogy rendezte a hajdúk egy részének státusát és lerakta a székely béke alapjait is.állítja Károlyi Árpád. január első napjaiban Bocskai ott ölette meg Segnyey Miklós és Nagy Albert 237 . pedig Mágóchy Margit volt..NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN PÁRTVILLONGÁSOK KERESZTTÜZÉBEN rántsem várta öt a nyugodt pihenés időszaka az után sem. mert a kállói várat ekkor senki nem ostromolta. Nem fogadható el Bocatiusnak az a fogságban tett vallomásában olvasható állítás. miszerint Káthay csupán félelemből csatlakozott 1604 októberének utolsó napjaiban Bocskaihoz. hogy az a partiumi birtokaira kiszorult Erdélyből. Sokkal inkább hihető. majd a fontos Kálló várának kapitánya lett. kapcsolatát. de rokonságban állt ecsedi Báthory Istvánnal is. Rimay János 1595-ben Káthay Mihályt a „humánus tanulmányokkal foglalkozók seregébe” sorolta Istvánffyval és Forgáchcsal együtt.mint kemény katona létére tudományos képzettséggel bíró literátus ember". Az egyik csoportosulás élén Káthay Mihály kancellár állt. ekkor még „magányos fehér holló” Bocskai környezetében . Azok a politikai csoport -ellentétek. hogy melyikük célja valósul meg. A kancellári kinevezést röviddel csatlakozását követően kapta. s 1558-ban. 1604 decemberében heteken keresztül Káthay mislei udvarháza volt Bocskai főhadiszállása. hanem e birtokok földrajzi fekvése szerint is eltérő törekvések ütköznek össze egymással. s került ismeretségbe Bocskaival. Innen a hónap utolsó napjaiban tértek vissza Kassára. 1605. a mozgalom központja. hogy nem csupán a társadalom egyes rétegei között feszül ellentét még a szabadságharc táborán belül is.

0. sőt ha lehet az egész töröktől meg nem szállt magyarországi terület Bocskai királysága alatti egyesítése volt. 828. aki nagy tekintélye mellett a legmesszebbmenőkig bírta Bocskai bizalmát is. október második felében jelentkeztek Bocskai tiszalöki táborában. Politikai programjuk az erdélyi Habsburg-fennhatóság felszámolásán túl Erdélynek Felső-Magyarországgal való kibővítése.”! 281 Könnyen feltehető. továbbá Némethy Gergely hajdúfőkapitány. akik Bethlen Gábor vezetésével 1604. „hogy a németöt teljességgel kigyomlálja az országból és a németöknek országában rajtunk tött bosszúnak hasonló mértékét vegyék.. mert leveleinek tanúsága szerint 1605 őszéig teljes mértékben osztotta Káthaynak és követőinek a radikális programját. Bp. 280 A meglehetősen heterogén összetételű csoportosulás összefogója és feje egyre inkább Káthay kancellár lett. Hamarosan közéjük sorolt ecsedi Báthory István személyes képviselője Imreffi János. Ez a két hajdúvezér az úgynevezett „erdélyi párt”-hoz tartozott.85.) 238 . Nagy L: i. sz. 1605 nyarán a kancellár diplomáciai tevékenységével sikerült a lengyelek semlegesítése. 282 Életéről legújabban Szakály Ferenc . 82 . Ennek először csak egyetlen képviselője volt a kassai udvarban: Rimay János fejedelmi titkár. majd méltatlan halálának fő előidézőjét Illésházy Istvánt. Petki János a költői vénával megáldott székely generális és még sokan mások. Ő hívta haza ottani száműzetéséből jövőbeni ellenfelét. Illésházy csak csöndben és óvatosan szervezte a híveit az úgynevezett „békepártot”. 9. TT 1878. Ő is csak titkon támogatta a főúr 280 281 L. ami kiemelte a mozgalmat a századforduló éveiben lejátszódott erdélyi Habsburg-ellenes harcok sorából. Káthay aktívan közreműködött a Habsburg-ellenes fő támadási irány meghatározásában. 282 Az ekkor 65 esztendős és főként Nyugat-Magyarországon nagy tekintélynek örvendő főúr a hazatérte után hónapokig távol tartotta magát a mozgalom központjától.: Nagy képes millenneumi arcképcsarnok. hajdúkapitányokkal Lippai Balázs főkapitányt.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. akit majd a fiatal tekintélyes Báthory Gábor követ a trónon. 1999. Amíg még folyt a harc a Dunántúlon és Erdélyben. hogy Bocskai Káthay sugalmazására szorgalmazta a Portán a királyi koronát. Részt vett a téli hadjárat katonai megszervezésében és több önként kaput nyitó várkapitánynak a megnyerésében. Valóság. o. 1976. Teljes szívvel támogatta Bocskai azon 1605 tavaszi szándékát. amelynek a derékhadát azok a törökföldi erdélyi emigránsok alkották.m. ahol így továbbra is Káthayé maradt a döntő szó a követendő politikában.((In Rácz Árpád szerk.Hiller István: Illésházy István 1540-1609.

hogy a korponai országgyűlési rendek szinte egyhangúlag őt bízták meg a béketárgyalások céljából Bécsbe utazó küldöttség vezetésével. stb.283 Nem csekély mértékben radikális nézeteinek is köszönhette.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN PÁRTVILLONGÁSOK KERESZTTÜZÉBEN nézeteit. Többségük Illésházyval együtt protestáns volt.11. lllésházy ugyanis csak azt ellenezte. nagyrészt katolikus főurakkal. mintha lllésházy a valóságban is ellenezte volna a Habsburgoktól független Erdély visszaállítását. Őt főként azok a nyugat-magyarországi birtokosok támogatták. 239 . s csak ezután Illésházynak. a mit sem sejtő fejedelem tanácsosává tett. égetésére. Ezekben lllésházy a Cseh Királyság országai és az Osztrák Örökös Tartományok dúlására. valamint a töröktől elsősorbani veszélyezettségük miatt mindenképpen meg akartak maradni a Habsburg-ház uralma alatt. s ezért. akik többségükben igen értékes birtokokkal rendelkeztek a Cseh Királyság országaiban. Ottani ténykedése azonban már 1606 elején sokak. 9. nyíltan Káthay hívének mutatta magát. A „fő ellenfélnek” azonban Káthayt és a „túlzók”-nak vagy „vak bolondoknak” nevezett csoportosulását tartották. s így szemben állt a főként Rudolf vonalához tartozó. Így 1605 végére megérett a helyzet a titkon Mátyás főherceg hívévé szegődött lllésházy kassai fellépésére is. Ezért 283 TT 1878. o. Nem azért. Természetesen a korábbinál előnyösebb hatalmi pozíciókban. Verset írt a kancellár lányának. fölháborodását kiváltotta és egyre bizalmatlanabbul tekintettek a személyére. Mint a visszaállítandó nádori tisztség első számú várományosa minél tekintélyesebb magyar királyságban akart tevékenykedni. Rimaynak rövidesen értékes támogatója akadt a prágai Udvar titkos megbízatásával Bocskaihoz érkező és színleg a pártjára álló Nyáry Pálban. amit Mátyás főherceg meg is ígért nekik. Előbb az aulikus párt vezérének Thurzó Györgynek ajánlotta föl a szolgálatait. lllésházy a hazatérése utáni első hónapokban rendkívül radikális Habsburg-ellenes nézeteket vallott Bocskainak írt leveleiben. Hamarosan újabb segítők is érkeztek Hoffmann György volt erdélyi császári biztos és Orlle Miklós felső magyarországi birtokos személyében.48. hogy a Királyi Magyarország területéből bármennyit is Erdélyhez csatoljanak. akik szintén fejedelmi tanácsosi tisztet kaptak.. nemesekkel és főpapokkal is. amint ez Károlyi Árpád félreértése nyomán általánossá vált a magyar történetírásban. értékes könyvet ajándékozott Báthory Gábor nevelőjének. pusztítására biztatta Bocskait és jogosnak deklarálta a királyra támadást. amiket a fejedelem halála után azonnal ki is emeltetett a kassai levéltárból és megsemmisíttetett. akit.

aki majd az ő politikai vonalát követi. hogy Bocskai nevében Káthay tartott beszédet. ami megmutatkozott az 1606. Ez a nézetváltozása manifesztálódott a rákosmezei magatartásában is. áprilisi kassai országgyűlésen tanúsított magatartásában is. Az alsó magyarországi és a dunántúli birtokosok többsége mellett Illésházy politikai elképzeléseit támogatták a dunántúli végvárak katonái. hogy ha a „német kivenné a kezét Magyarországból”. Spanyolországtól és az itáliai városállamoktól. hiszen az elpusztult országból befolyó jövedelmek a végvári költségek egyharmadát sem fedezik. Az izzó légkörű tanácskozáson. Bocskai 1605 őszére meggyőződött róla. A rendkívül szuggesztív szónokként ismert Káthay már a bevezetőben fölöttébb harcias húrokat pengetett: „Jobb meghalni. de nem bármilyen áron és módon! Ezért kívánta Felső . akinek az utódlását ajánlotta Bocskainak is. Rimay János. az Erdélyi Fejedelemség érdeke is a Habsburg-ház magyarországi regenerálását igényli. Ezt a hozzá igazodó Homonnai Drugeth Bálint személyében vélte megtalálni. E politika mögé sorakozott föl Nyáry Pál. hogy annál nagyobb súllyal képviselhesse a magyar rendi. Fölmérte. hogy a kancellár bírja a fejedelem feltétlen bizalmát. a hajdúk által „Cipellősházy”-nak -vagyis németbarátnak . hogy a Habsburgoktól elszakított. Az. mint méltatlan békét kötni” Már pedig az 1606. a végvárrendszer rövid idő alatt összeomolna. sőt még a fejedelem udvari papja Alvinczy Péter is. nem utolsósorban az Egyházi Államtól. mert részt venni. a töröktől meg nem szállt magyar területeket összefogó magyar nemzeti királyság létrehozása illuzórikus több szempontból. S azt is nagyon jól fölmérte. önmagában arra utalt. Emiatt 1606 első felében maga is a Káthay és pártja által megfogalmazott politikát támogatta. nemzeti és protestáns érdekeket a Habsburgok ellenreformációs és birodalmi szempontokat előtérben tartó politikai törekvéseivel szemben. Orlle Miklós.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Ezért Bocskai úgy látta. február 9-én Illésházy által aláírt egyezmény nincs arányban azzal a véráldozattal és 240 . Az a körülmény.Magyarországot vagy annak nagyobb részét a fejedelemséghez kapcsolni a saját személyén keresztül. de a Német Birodalomtól. sőt egyes nyugat-magyarországi hajdúegységek is. amelyik segítséget kap nem csupán a Dunai Monarchia országaitól. szorgalmazta olyan erdélyi fejedelmi utód kijelölését. tartományaitól. Hoffman György.csúfolt Illésházy István csak komoly félelmek legyűrése árán. amíg a fejedelemség mögött áll egy Habsburgok uralta Magyar Horvát Királyság. hogy a Porta minden vele szembeni engedékenysége ellenére Erdély „különleges státusát” is csak addig respektálja és tartja fenn.

a következő országgyűlésen nádort választanak a régi szokás szerint. Miksa uralkodása alatti állapotban. de a fejedelemség a korona része marad. amelyet a felkelő sereg hozott illetve elért. a török békét egyidejűleg meg kell kötni a felkelt magyarsággal létesítettel. a főpapok közül a Királyi Tanácsban csak a tényleges. k. Velük értett egyet maga Bocskai is. hogy „nem tetszenek nekünk” ezek a feltételek. s az uralkodó tetszés szerint rendelkezhet felette. Amint írta egyik levelében is: „Ezek a feltételek sem szabadságot. a tisztségeket magyarok kapják vallásra való tekintet nélkül. A Habsburg családi tanács a beteg és beszámíthatatlannak nyilvánított Rudolf helyett ezt a főherceget választotta a család fejévé. de minden ékesszólása és politikai rutinja kudarcot vallott a gyűlésen résztvevők többségénél. tehát nem címzetes és csak nemes családból való püspökök vehetnek részt. u. akik az április 24-ére meghirdetett pozsonyi országgyűlésen megjelennek. 241 . a fejedelem személyes kielégítésként megkapja Erdélyt. ha már sikerült ezt a jármot összetörnünk. pedig Erdély visszaszáll a királyra és Magyarországra. o. Magyarországhoz közelebb eső helyen kell őrizni. Az így elutasított egyezmény röviden a következőket tartalmazta: „A protestáns vallásgyakorlat ügye marad az I. halála után. Az 1606 febr. Az április elején összeült erdélyi országgyűlés lényegében teljesen Bocskaira hagyta Erdély státusának a 284 285 MOE XI. a kormányzó.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN PÁRTVILLONGÁSOK KERESZTTÜZÉBEN katonai sikersorozattal. a fejedelem évi ajándékot ad a királynak. 589. a Szent Koronát Ausztriában.” 285 Az egyezmény kiemelt részei ellentétben álltak a korponai feltételekkel vagy legalábbis jelentős mértékben eltértek azoktól. büntetlenséget nyernek. Bocskai birtokadományai érvénytelenek. de Mátyás főherceg március 21-én az uralkodóval jóváhagyattatta az Illésházyval kötött egyezményt. o. többször is kifejtvén. Azokat magával ragadták Káthay lelkes szavai és nagy többséggel elutasították Illésházy feltételeinek ratifikálását.9-i egyezmény szövegét és annak magyarázatát 1. inkább tovább is fegyverrel védjük magunkat mintsem fejet hajtsunk a méltatlan feltételek előtt!” 284 Illésházy ugyan megkísérelte megvédeni az általa kötött egyezményt. Ferdinánd és I. A prágai pápai nuncius viszont óvást emelt a katolikus egyházra nézve sérelmesnek ítélt részek ellen. Bocskai hívei. hanem minden szabad ember előtt gyűlöletes szolgaságot helyeznek kilátásba: pedig. tehát Mátyás főherceg nem indíthat az ország törvényeivel ellenkező pereket.

koncepciós vádak ártatlan áldozatává vált. Bármi történt is. hanem koholt. amely célját nem tudni. mint buzgó hazafiságával. hogy Káthay Erdély fejedelmi székére vágyott. sem maga Bocskai nem voltak megelégedve Illésházy tevékenységével. 284. nem emiatt kellett meghalnia. a fejedelem levelei szerkesztésében ügyes és lendületes tollával éppúgy kitűnt. miért öt küldték újra tárgyalni és miért nem Káthayt. meghatározását és elküldte követeit a kassai gyűlésre. kötet Bevezetésében és irományaiban Uo. Péchyhez hasonlóan Káthay is tett lépéseket saját további sorsának biztosítása érdekében. a fölkelés ügyének védelmezésével és különösen nagy németellenszenvével. amelyek maguk is csupán találgatások. valamint Bocatius börtönben készült. akit támogattak? Azt a férfiút. hogy Illésházyhoz. de azért nem lehet teljességgel kizárni annak a lehetőségét sem. jól tudván Bocskai közeli halálát. hogy „a porta némely divánűlő pasája. 287 Ezeket a vélekedéseket azonban egyetlen elfogadható 286 287 Erről bővebben a MOE XII. Ezen hipotézisének az alátámasztására Károlyi Árpád olyan levelekre hivatkozik. 286 Óhatatlanul fölmerülő kérdés: ha sem a kassai országgyűlési rendek. Közben a Rudolf által április 24. aki Károlyi Árpád fogalmazása szerint „országgyűlési beszédeiben az előterjesztések. magamentésére irt vallomására. o. Jól lehet ezek nem perdöntő források. 242 . vagy a prágai udvar katonai pártja segítségével hitte elérni”. Az hosszas vita után elutasította az Illésházy által hozott pontokat és május 12-én újabb részletes utasításokkal küldte vissza Bécsbe báró Illésházy Istvánt a tárgyalások folytatására.” Károlyi ezt az ellentmondást azzal próbálja feloldani. Rimayhoz. -re hirdetett pozsonyi „ellengyűlés” a gyér részvétel miatt egyetlen hivatalos tárgyalási nap megtartása nélkül feloszlott. a törvények és határozatok.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.

NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN PÁRTVILLONGÁSOK KERESZTTÜZÉBEN 243 .

amint azt az elkövetkező események bizonyítják .STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. 1882. Hangay Z: i. 177. hogy a kassai gyűlés kívánságainak a teljesítése a katolikus egyház romlását vonná maga után. a pápától pedig pénzsegélyt kért a felkelés elleni erélyes fellépéshez. amit Rákóczi Zsigmond csak erős kézzel tudott fel- számolni. a pápa ennek ellenére 288 Káthay Mihály 1606 jún. o. hogy Illésházyt alkalmasabb tárgyalónak tartotta kancellárjánál. 288 Így az látszik valószínűnek. Bp. 170. Káthayval és pártjával csak nyomást kívánt gyakorolni az idős politikusra és követőire. 16-i lev. k. 1606 tavaszán a székelyek között Serban Radul vajda támogatásával Bocskai-ellenes szervezkedés kezdődött.) 289 Kővári. hogy Bocskai 1606. mind V. 22.m. bizonyítékkal nem támasztja alá. IV. o. (Géresi Károly: A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. k. A fejedelem kívánságainak maradéktalan teljesítését két felől is veszély fenyegette. s emberismeretét . IV. Az adatok arról tanúskodnak. többek között rábízta kincsei és titkos iratai Nagykerekibe történt szállítását is. szeptember elejéig töretlenül bízott Káthayban. de jól tudta. Pál kitért a kérés teljesítése elől.. 1606 május 20-án a spanyol királytól katonai támogatást. o.289 Ugyanakkor Mátyás főherceg arra hivatkozva.most is siker koronázta. 1987. Fülöp. Bár mind III.. hogy a Mátyás főherceggel jó kapcsolatban lévő Illésházy a számbajöhető tárgyaló személyek közül a legtöbbet érheti el. Károlyi Mihálynak. 244 .

290 Ilyen körülmények között június 7-én Illésházy megkezdte Bécsben az újabb tárgyalásokat. a szabad királyi városi polgároknak és a végvári katonáknak a szabad vallásgyakorlatot. hogy ne engedjen a felkelt magyarok követeléseinek. U. Biztosította a főuraknak. 0. 245 . 511 -524. Bereg és Szatmár megyékkel együtt nemcsak a saját. A bécsi békeként ismert egyezmény szerint a jezsuitáknak nem lehet birtokuk Magyarországon. o. 291 290 291 MOE XII. k. protestáns érdekeket sértő 22. Ebben a Habsburg fél teljesítette Bocskainak és híveinek szinte valamennyi kívánságát. hogy „a katolikus vallás sérelme nélkül". ha azok sértik a katolikus érdekeket. törvénycikket. továbbá Ugocsa. A békeokmány hatálytalanította az 1604-ben önkényesen betoldott.így Kassát is . igaz azzal a megszorító kitétellel.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN PÁRTVILLONGÁSOK KERESZTTÜZÉBEN azt kívánta a főhercegtől. hogy két dunántúli végvár kivételével a katonai tisztségeket magyarokkal kell betölteni. a nádorválasztásról. hogy Bocskai megkapja Erdélyt a Partiummal. A vitatott területi kérdés olyan kompromisszummal zárul. a korábbi törvénysértő királyi rendeletek érvénytelenek. 0. a nemeseknek. 425 . amelyek eredményeként még e hónap 23-án megszületett a történetírásban első bécsi békének nevezett egyezmény. Ezt követően a törvényes magyar-horvát királyra száll vissza ez a terület. Bocskai nemesítései viszont érvényesek maradnak.a kölcsönös ratifikálás megtörténtét követően visszaadja az uralkodónak. Bocskai viszont kötelezi magát. valamint arról. de a fi-ági utódai életére is. Döntés született a mielőbbi török békéről. hogy Felső Magyarország többi részét . Ugyanígy a szabad királyi városok is megtarthatják tőle kapott kiváltságaikat.426. a Szent Korona Magyarországra hozataláról. akárcsak a fejedelem birtokadományozásai egészen a következő országgyűlés döntéséig.

246 .STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.

o. A tiltakozások folytatódtak.294 A Habsburg-kormányzat részéről tett engedmények ellen többen tiltakoztak. pedig Bocskai ratifikálta azt Kassán. s ezt követte az uralkodó.) 295 MOE XII. és hogy a fejedelemnek és fiú utódainak átengedi Ugocsa. s végre egy alka- 292 293 MOE XII.293 Szeptember 26-án Csehország. Egyúttal óvást emeltek a horvátországi nunciusok tiltakozása ellen (u. hogy Erdély és a Partium Bocskai fiági leszármazottainak kihaltával sem száll vissza a koronára. 697-698. o. 297 Szeptember 23-án a magyar rendek huszonnégy megbízottja Bécsben.. ennél fogva keresték az utat a megadásra. valamint Tarcal. 704-705. valamint Mátyás főherceg korábban idézett két kiegészítése. Mindenekelőtt a pápa képviselője. 295 Ezeknek azonban nem volt gyakorlati jelentőségük.710. hogy a katolikus egyházra nézve sérelmesnek ítélt béke létrejöttéért a felelősség a pápát és a spanyol királyt terheli. Szilézia és Lausitz képviselői is szavatolták a bécsi békében foglaltak megtartását és egyúttal szövetséget kötöttek a magyar rendekkel. o. Azok ugyanis nem adtak segítséget a török és a magyar felkelők ellen egyszerre harcoló Habsburg-kormányzatnak. 604. o. o. o. 701-703. o. o. o. o. 296 U.-én. 709 . o. 699. 297 U. Bereg. 298 U. 566 . Szeptember 26-án a magyar katolikus püspöki kar több udvarhü magyar főúrral együtt ünnepélyes óvást jelentett be Istvánffy Miklós nádori helytartónak Erdély és a Partium Magyarországtól történő elszakítása ellen. Szatmár és Szabolcs vármegyéket.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN PÁRTVILLONGÁSOK KERESZTTÜZÉBEN Szeptember 24-én Rudolf külön oklevelet adott ki arról. U. o. 294 U. 688-696. A bécsi békekötést egy török forrás úgy jellemezte: „Az ellenséges németek erejöket vesztvén nem voltak képesek a bosszúállásra siker kecsegtetésével. Rudolf augusztus 6-án Prágában megerősítette. k. 292 A következő napon kiadott ünnepélyes nyilatkozatban Mátyás főherceg biztosította a magyarországi protestánsokat. k. o. hogy „a katolikus vallás sérelme nélkül” kitétel nem irányulhat ellenük. Morvaország. Bodrogkeresztúr és Olaszliszka mezővárosokat.567. o.700. az ország nevében kötelezte magát a béke megtartására 298. A bécsi békekötést I. 247 . 296 augusztus 17. akinek az óvását Mátyás főherceg azzal az indoklással hárította el. továbbá Tokaj várát minden tartozékaival. Ez év szeptember végén gróf Erdödy Péter és gróf Zrínyi Miklós Horvátország nevében bejelentette Bécsben a föltétel nélküli csatlakozást a magyar rendekkel történt megállapodáshoz.

a Habsburg félnek] megtöretését és elerőtlenedését vonta maga után. aki jól ismerte az Illésházy és Káthay közötti ellentéteket. hogy ő. A fejedelem kényes helyzetbe került. semlegesíteni. Azt. kénytelenségből rászánták a fejöket a békekötésre. Bocskai sem más kortársnak a leveleiből nem derül ki. s azokat kellett valahogyan kikapcsolni. hogy valójában konkrétan mik is voltak ezek a „szörnyűségek”.kancellárként ellenjegyezte a ratifikáló békeokmányt. szemfényvesztések]” kerültek napvilágra! Az.” Miután a fejedelmi tanácsurak sem tűrhették tovább . TT 1887. amely fényt derít a kancellár „sok külömb-külömbféle ártalmas practicáira. 118. hogy nem ö. 248 . Bár augusztus 17-én Káthay . hogy mit tegyenek a továbbiakban a kancellárral? Ugyanakkor igyekezett a felelősséget elhárítani magáról Káthay letartóztatása miatt. hanem a fejedelmi tanácsosok fogatták meg a kancellárt. Ilyen körülmények között hozta tudomására Illésházy. sem. Nagyon sajátos módon szeptember 7-én éppen a Káthayt megvádoló Illésházytól kért tanácsot a fejedelem azzal. ellenkezése kezdett egyre kínosabbá válni. szeptember 7-én Illésházynak .ellenkezése dacára . mert leghívebb támogatóival került szembe. 326-327. Bocskai Istvánnak] fölkelése ama résznek [t. de úgy tűnik. 0.írta Bocskai 1606. szövetségkötések] és praestigiumok [csalások. „értvén és látván gonosz cselekedetit és szánakozván nyavalyánkon”. 300 Bocskai érvelése és cselekedete nehezen érthető és ellentmondásoktól terhes. és fogságra vetették.i. aki a 300 SZ 1899.i. i. nem nyugodott bele a dolgokba.a kancellár „hallatlan iszonyú dolgait”. ártalmas kötések [t. őt és öccsét „több ahhoz való egyértelemben vett czinkosaival együtt” letartóztatták. vagy engedte volna letartóztatni az egyik leghívebb emberét. lommal elérték vágyukat. Bajosan hihető el. hogy az egész Felső-Magyarországot csatolják végérvényesen Erdélyhez! Ez ellen viszont nem csupán az Illésházyt követő politikai csoportosulás tiltakozott. hogy a tárgyalások folyamán Szuhai István püspöknél látott egy olyan levelet. amelyik többek között amellett kardoskodott. de Bocskai sem értett egyet az ezt követelőkkel.” 299 Annál elégedetlenebbnek mutatkozott az egyezménnyel a Káthay kancellár által mozgatott „háborús párt”. amikor arra hivatkozott. Miután a fizetetlen és le nem telepített hajdúk vezetői és más elégedetlenek is mögötte álltak. „Minthogy a nevezettnek [t. Kihallgatásuk során „számtalan iszonyú dolog. a főúr bizonyíték nélküli vádja alapján letartóztatta. 0.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.

az oszmán felet pedig Ali pasa budai beglerbég. mint Lippai Balázs hajdúfőkapitány 1605 elején. O. Adolf Althan. Kollonich Siegfried és Erdődy Kristóf képviselte. hogy pusztán a békekötés zavartalansága érdekében rendezte meg ezt a politikai „színjátékot. hogy „immár az törökkel is kegyelmetek elvégezze a békességet hazánk javára. Hiszen még Káthay posztját sem töltötte be senkivel. hogy Káthayval együtt bárkit is lefogtak volna a „pártjába” tartozók közül. Thurzó György. Ezt azonban oly módon tette. Káthay lefogása . Batthyány Ferenc. a török követségből éppen hazatért Nyáry Pál és Kellemessy Mihály tartózkodott Kassán. Istvánffy Miklós.pontosabban házi őrizetbe helyezése . Ha Bocskainak nem ez lett volna a szándéka vele. 579. Nyáry Pál. akit éppen a kancellár szállásán koncoltatott fel a fejedelem. Murat pasa és Abdul effendi. akkor Káthay már 1606 szeptemberében ugyanarra a sorsra jut. 854-856. aki egy életére törőt négy hónapon át tisztes fogságban tartott volna! Mindez azt támasztja alá. k.” 302 A rövidesen meg is kezdődő tárgyalásokon a Habsburg-oldalt Johan Molard. 301 Ezek Bocskai levelének és más kortársak írásainak a tanúsága szerint semmiféle konkrét vádat nem emeltek Káthay ellen. hogy alkalom adtán egy mindent tisztázó levéllel szabadon bocsájthassa és Gyulafehérvárra magával vihesse őt. Oda. s nem állt hatalmukban annak lefogatása. Czobor Mihály és Hoffman György fejedelmi tanácsosok .voltak jelen azokon. A tizenkét napig tartó egyezkedés záróakkordjaként november 11-én húsz évre szóló fegyverszünetet írtak 301 302 Thurzó Gy.. azok is készek a békességre. Különben arra sincs adat. lev. 0. TT 1878. o. hogy a békeokmányban foglaltak életbe lépését akadályozó Káthayt valamilyen ürüggyel ki kellett vonnia a forgalomból és félre kellett állítania. hogy Káthay állítólag megmérgezte volna Bocskait.idején csupán két tanácsos. A fejedelem különben nem az az ember volt. csak jóval később kezdték hirdetni. 150. ahová a békekötés érvénybe lépése után magának is költöznie kellett. 249 . II.mediátorokként -közvetítőkként . Azt.” A betegeskedő fejedelem fő figyelme ebben az időben a törökkel kötendő béke ügyére irányult. TT 1878. Bocskai megbízottai . Október elején arra intette Illésházyt. ami szintén azt erősíti. s emiatt került háziőrizetbe.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN PÁRTVILLONGÁSOK KERESZTTÜZÉBEN kezdetektől mellette volt és még 1606 augusztusában is a föltétlen bizalmát bírta. E szerint Bocskai elegendőnek ítélte a békét ellenzők elhallgattatásához a kancellár háziőrizetbe való helyezését.Illésházy István.

hanem a helységek bírái szedjék be. törölni kell a bécsi béke szövegéből „a katolikus vallás sérelme nélkül” megkötést. 250 . végérvényesen megerősítette a határozatokat. fasc. 329. jezsuiták ne tartózkodjanak az országban. o. ahová Bocskai a „német gyomrú”-nak mondott Bosnyák Tamás helyett megbízható hívét Rhédeyt nevezte ki. III.) 304 MOE XII. valamint Illésházy István 1606 okt. pedig a Portának se adózzanak. a tisztségeket a nádor a Magyar Tanáccsal egyetértésben ossza. hogy csakis rá hallgassanak. érvényesítsék. Ter- 303 Magyar Törvénytár 1526-1608. hogy azok kapjanak az uralkodótól 20 000 forint készpénzt és 25 000 forint értékű posztót. alá Zsitvatorokban.de maga Bocskai is . lt.nem akarták addig átadni a várakat a Habsburgkormányzat képviselőinek. k. Parancsot adott az alsó-magyarországi csapatok kapitányainak. k. A Hódoltságban élő nemesi állapotú személyek. Magyarország és Erdély között örökös szövetség jöjjön létre és Erdély küldjön követeket a magyar országgyűlésre. 88. December 13. A területi rendezés lényegében a pillanatnyi hatalmi status-quo alapján történt. Bocskai birtokadományait az országgyűlés vizsgálja felül. hogy a Hódoltságban az adót ezután ne a török. akik viszont gondoskodtak az elvonuló helyőrség biztonságáról. 304 A bécsi békeszerződés pontjainak végrehajtása sem ment egyik napról a másikra. Emellett komoly problémát jelentett a még le nem telepített hajdúság valamiféle kielégítése. 20-i és 21-i leveleit Thurzó Györgynek (MOL Thurzó cs. nem kapnak. 303 Nem sokkal ezen egyezmény aláírása után Váradot a császári őrsége átadta Bocskai megbízottainak. o. a megválasztandó nádor a korábbi jogkörével rendelkezzék.-ra az ekkor már súlyos beteg fejedelem országgyűlést hívott össze Kassára. 981-995. A tárgyalásokra 1.0. még ETA. E szerint a vallásgyakorlat szabadságát a falvakra is ki kell terjeszteni. A felső magyarországiak . a Dunántúlon sem legyenek német várparancsnokok. igaz némi módosításokkal. TT 1878. A tizenöt pontból álló egyezmény értelmében a Habsburg uralkodó mentesült a további törökadótól. Különösen sokáig húzódott Érsekújvár átadása. a török katonák ne járjanak ki a hódoltsági falvakba és esetleges követeléseiket a magyar földesurak útján.”. amelyen újból.. o. amíg a decemberi módosításaikat el nem fogadják s arra megfelelő biztosítékokat. követe többé nem számított alárendelt személynek a Portán. viszont kimondták.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. 5. A fejedelem kialkudta a letelepítetlen katonáknak. 133-738.

NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN
PÁRTVILLONGÁSOK KERESZTTÜZÉBEN

mészetesen ez is csak egy részük kielégítését fedezte s a kérdés megoldatlansága az 1607 -es zavargások egyik forrásává vált. 305 Megoszlott a közvélemény abban is, hogy a békében elért eredmények arányban állnak-e a katonai sikerekkel, akár a bécsi, akár a zsitvatoroki egyezményt illetően? Bocskai hasztalan „árestáltatta” Káthay kancellárt, pártjának szabadon lévő tagjai mindenekelőtt Imreffy Jánost követve, ugyancsak elégedetlenkedtek. A másik oldalon, pedig főként a dunántúliak azt nehezményezték, hogy Bocskai fegyverfogása miatt összeomlott a törökellenes keresztény tábor és méltatlan békére kényszerültek a törökkel, holott az oszmán hatalom annyira meggyöngült, hogy rövid időn belül ki lehetett volna szorítani azt az országból. Ilymódon elégedetlenség közepette teltek Bocskai utolsó napjai, de mielőtt erről szó esne, tekintsük át röviden, hogy a rákosmezei találkozást követően miként élt magánemberként a két ország fejedelme?

305

Nagy L, 1961. 366-367. 0.

251

STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.

Az életkedv utolsó fellobbanásai

korponai országgyűlésről Kassára hazatérő Bocskai István életéből már csupán egy bő esztendőnyi idő volt hátra, amíg ő is rálépett arra az útra „amelyen minden földi test porrá és hamuvá oszlik” - amint Szekfü Gyula írta a „Napkirály”-ról emlékezve. A Kassáról Medgyesre, majd Medgyesről Rákosmezőre vezető hosszú utat látszólag még jó erőben tette meg. Fáradhatatlannak tűnt a nagyvezérrel való találkozáson is, de már 1605 végén mutatkoztak rajta a súlyos betegség jelei. Legalább is erre utal Bocatius János 1606 nyarán tett vallomása, aki pedig 1605 végén látta életében utoljára Bocskai Istvánt. Nemcsak az szerepel a vallomásban, hogy „gyakran leissza magát”, hanem az is, hogy „combjaiban régi baja van, egyik medikusától, egy sziléziaitól hallottam, hogy könnyen lehetne segíteni rajta.” Ezen a némileg talányos megfogalmazású állításon kívül számos 1606-ban kelt levél, jelentés, följegyzés foglalkozik a fejedelem romló egészségi állapotával. Az a tavaszi kassai gyűlés óta folyton változott - írja Károlyi Árpád - de apránként folyton rosszabbodó is volt. Május közepén nagy betegen feküdt Bocskai. Egy hónappal azután is csak a szobában tudott járni föl s alá. Július elején ismét gyengébb lett, de aztán átmenetileg erőre kapott. Ebben az időben egyes leírások szerint többször vendégeskedett is, bizakodva benne, hogy felépül. 106 Váltakozó állapota ellenére nősülésre gondolt, ami szintén a felgyógyulásában való bizakodását támasztja alá. Utasítására követe, Illésházy vetette föl a gondolatot, hogy a béke zálogául adják hozzá feleségül régi

A

106

MOE XII. k. 290, o. Bocskai 1606 februárjában még így irt Illésházynak: „mi itt Kassán jó ízűen iszunk néha az jó édes borokban az kegyelmetek egészségére, igen mert is szoktuk az édes bort, bizony immár az savanyu borra nem szoktathatjuk arra magunkat. Az rossz házakat is eluntuk, az kassai szép házaktul semmiképpen meg nem válhatunk”. ( TT. 1878. 67 o.) A tréfa és a rejtett fenyegetésen kívül - t.i. hogy Bocskai meg akarja tartani az egész Felső-Magyarországot Kassával együtt - az is benne volt ebben, hogy ne m vágyott sem a lerombolt gyulafehérvári palotába, sem a tőle idegenkedő erdélyiek közé !

252

NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN
AZ ÉLETKEDV UTOLSÓ FELLOBBANÁSAI

ismerősét, akit egy évtizeddel korábban ő jegyzett el Báthory Zsigmond számára: Mária Krisztierna Habsburg-főhercegnőt. Illésházy 1606 elején beszélt is erről a „szűz hitves” édesanyjával, Mária főhercegasszonnyal, aki a jelek szerint nem utasította el az általa is jól ismert Bocskai közeledését: „A gráci hercegné írt Fölségednek egy levelet - tudósította Illésházy - kit ím megküldtem Fölségednek. Bécsben velem, hogy beszéllett, nagy böcsűletesen és jó akarattal emlékezett Fölséged felől. Fiának Maximiliánnak és az leányának az erdélyi asszonynak is kezeket fogatta velem, ez dolgot [t.i.. a házassági tervet] jó állapotban hagytam, Isten után Fölségeden fog állni a dolog.” Bocskai ebben az időben nyilván jobban érezte magát, mert tréfásan így válaszolt: „az erdélyi dámának”- t. i. Mária Krisztiernának Báthory Zsigmond elvált feleségének -„örömest odaadjuk Fogarast [t.i. nászajándékként], ha hamar idejő hozzánk, de hogyha sokáig késik, bizony mi is másnak adjuk Fogarast.” Későbbi leveleiben is üdvözletét küldte Mária Krisztiernának: „az erdélyi dámának mondja meg szolgálatomat kegyelmed” - írta Illésházynak. A császári udvar azonban mereven szembeszállt ezzel a házassági tervvel. Rudolfot még a gondolat is fölháborította, hogy unokahúgát feleségül adja egy „köznemes lázadóhoz” - ahogy Bocskait nevezte annak hatalma tetőpontján is. Mátyás főherceg tárgyalásokat vezető mindenható minisztere Khlesl bíboros meglehetős durvasággal közölte az Udvar álláspontját: „Bocskainak jó lesz feleségül a kassai bíró lánya.” 307

307

Benda, 1986. 73 - 74. o. V. ö. Nagy László: Korona és kosár. (In: Kard és szerelem. Török-kori históriák. Bp., 1985. 80 - 88. o.)

253

STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.

A fejedelmet nyilvánvalóan nem Mária Krisztierna nemlétező szépsége vagy női bája vonzotta, hanem elsősorban a presztízsét kívánta volna emelni egy Habsburg-főhercegnővel kötött házassággal. A dámát - amint már szó esett róla - a legjobb akarattal sem, lehetett valamiféle szépségnek nevezni tíz esztendővel korábban sem. Szilágyi Sándor romantikus hevülettel is csak annyit tudott felhozni Báthory Zsigmond menyasszonyának „védelmére”, hogy 1595-ben Erdélybe utaztakor megbetegedett, „s az - bár nem örökre - szépségének sok vonását letörölhette. A betegség halványsága, az élet színének hiánya nem vált előnyére.” Ő is csupán a menyasszony nemes szívét, ártatlanságát és szellemét tudta dicsérni.308 Természetesen nem kívánom több mint négy évszázad távlatából kétségbe vonni Mária Krisztierna szívének nemességét, sem az ártatlanságát vagy fennkölt szellemét. Ami azonban a küllemét illeti, nos a róla készült, minden bizonnyal inkább szépítő ábrázolások tanúsága szerint enyhén szólva előnytelen külseje volt a betegség nyomai nélkül is. Magyarán szólva nem az a fajta nő volt, akiért egy férfi „juhászkutya” lenne akár csak egy pillanatra is! A királynők, hercegnők azonban sohasem öregek vagy csúnyák - magyarázták annak idején Báthory István királynak a kísérete tagjai, amikor az megpillantva a hálóház küszöbén a nászra kész öreg és csúnya hitvesét, Jagelló Annát, inkább a halált választotta volna a küszöb 309 átlépése helyett. Valami hasonló lebeghetett Bocskai szemei előtt is, amikor feleségül kérte „az erdélyi dámát”, s ha bizonyára nem Khlesl goromba kifakadását idézve tolmácsolták neki az elutasító döntést, nem sokat bánkódhatott azon.

308 309

Bővebben 1. Szilágyi Sándor: Rajzok és tanulmányok. Bp., 1875. Nagy. L. ,1994. 29. 0.

254

NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN
AZ ÉLETKEDV UTOLSÓ FELLOBBANÁSAI

A győztes fejedelemként szerény, nagylelkű és megbocsátó magatartást tanúsító Bocskai István - amikor csak nem kínozta nagyon a rátörő kór - vidám légkört honosított meg maga körül a kassai rezidenciáján. Gyakoriak voltak ott a lakomák és víg mulatozások, sőt az időnként elhúzódó kemény italozások is. A mindvégig Habsburg oldalon maradó, de birtokai megóvása érdekében Bocskait Kassán felkereső és tőle oltalomlevelet kérő Thurzó György írta feleségének czoborszentmihályi Czobor Erzsébetnek: „Tegnap ugyan sok beszédem volt a fejedelemmel. Azután ebéden felettébb ittunk is, úgy annyira, hogy idejét sem tudom, hogy annyira részeg lettem volna.”. 310 Bocskai jóízű somolygással szemlélte azt, amikor az udvarában megforduló török követekkel emberei sör habja alá rejtve itatták a jó tokaji bort, azzal ámítván az ezt készségesen elhívő muzulmánokat - akiknek a borivás ugyanúgy tiltva volt mint, a disznóhúsevés, - hogy egy különleges „serbetet isznak amit nem tilalmaz Mohamed próféta”. Az egykori erdélyi fejedelmi majd császári és királyi tanácsos, bihari nagyúr fejedelemként is az egyik utolsó képviselője volt a bővérű, életszerető reneszánsz magyar főuraknak. Fölöttébb kedvelte a zenét, a víg mulatozásokat, de a gyengébb nem bájai iránt sem volt közömbös élete alkonyán sem. Nagy Szabó Ferenc Memorialéja szerint Erdélyből Kassára hozatta Bornemissza Katát - „ő tudja miért” - jegyzi meg talányosán az erdélyi közvélemény „szócsöve”. Ám valójában ő is tudhatta, hogy Bocskai ott az erdélyi hölggyel amolyan „külső kapcsolatot” tartott fenn. 311 Az életkedv utolsó fellobbanásait azonban ugyancsak beárnyékolta egészségi állapotának a hullámzása. Az augusztusi kassai gyűlés idején ismét sokat szenvedett a makacs bajától. Annak gyógyítására Krakkóból egy ottani hírneves zsidó orvost hozatott Kassára, aki azonban nem tudott segít eni rajta. Apponyi Pál 1606. augusztus végi tudósítása szerint a doktor környezetének a tudomására hozta, hogy a fejedelem legfeljebb három hónapot élhet még 312. Diagnózisában egy hónapot tévedett a fejedelem javára. Egykorú, teljesen megbízható tudósítások szerint írja Károlyi Árpád -Bocskai lábai előbb térdig, majd lágyékig megdagadtak. Ezt konstatálták Illésházyné Thurzó Györgyhöz írt levelei, Apponyi Pál, Istvánffy Miklós

310 311

L. Nagy László: Korona és kosár (In: Kard és szerelem. Bp. 1985. 790.). ETA Lk. 102. o. 312 Thurzó György 1606. aug. 26-t jelentése Mátyás főhercegnek (MOE XII. k. 612 -614. o.)

255

STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.

írásai, de Velence és Toscana prágai követeinek a jelentései is. 313 A leírtak alapján az a következtetés vonható le, hogy a fejedelem „vízibetegségben”, vagy ami még valószínűbb máj- és veseelégtelenségben szenvedett. Ezek a bajok ugyancsak gyakoriak voltak ebben az időben, az ő korában lévő és a hozzá hasonló életvitelt folytató főuraknál és nemeseknél. A szívbaj ellen szól Károlyi Árpád szerint az a körülmény, hogy erős akarata, félelmet és rettegést nem ismerő természete az utolsó napokig nem hagyta cserben, holott a szívbetegeket általában a szorongás érzete jellemzi. Óhatatlanul fölmerülő kérdés: ha a kortársak ilyen világosan látták Bocskai betegségét, akkor miért, mikor és hogyan terjedt el az a sokakban ma is élő hiedelem, hogy a fejedelem mérgezés áldozata lett, aminek elkövetésével Káthay kancellárt gyanúsították és gyanúsítják egyesek még ma is? Ennek a máig élő tévhiedelemnek vannak általános és konkrét okai is. Amint már szó volt róla, ebben a korban is sokan meghaltak hirtelen váratlanul olyan betegségben, amelynek okait az akkori orvostudomány még nem ismerte. S miután szorgalmasan mérgeztek is, ilyen esetekben kéznél volt az „etetés” megjelölése halálokként. Konkrétan Káthay „etetésének” a kitalálásánál és ennek a terjesztésénél többrendbeli érdekek kapcsolódtak össze. Voltak, akiknek az jött jól, ha az terjed el, hogy Bocskai „pápista practika” következtében méreg által halt meg. Mások Káthayt akarták eltenni láb alól, mert sok olyasmit tudott róluk, aminek nyilvánosságra hozatala erősen zavarta volna a bécsi béke után karrierlehetőségüket a megváltozott politikai viszonyok között. Igen ellentétes állásfoglalású és politikai nézetű embereknek az érdeke fűződött mind a mérgezés legendájához, mind ahhoz, hogy azt Káthay kancellár követte el 1606 nyarán, egy pontosan meg nem határozott időpontban. Bizonyíték: a beteg fejedelem ennek napvilágra kerülése után záratta őt börtönbe. A megalapozatlan vádaskodás tragikus következményéről később bővebben is szó lesz. Előbb azonban ismertetni szeretném azt az egykorú „hiteles forrást”, amire sokan alapították - és alapítják is - a vádat, miszerint a kancellár Bocskai fejedelem megmérgezése miatt került fogságba. Ebből, pedig egyértelműen az következik, hogy a két ország győztes fejedelme nem betegség miatt került „párnasírba" és lelte sokak nagy szomorúságára keserves halálát is. Az alapforrás szerzője a különben jól értesült

311

U. o. 290. o.

256

aki a következő drámai jelenetet rögzítette krónikájában: „1606. mert az egész ország ellen vétett. halálos méreggel megeteti és elveszti! Az urak felelének: .Mivel mind ez világnak kárt tenne az olyan ember. Azonban Kellemesi Mihály. mint árulót és vigyék fogságra. . a fejedelem egyik intemus consiliárusa [bizalmas tanácsosa] szövétnekkel közekbe mene és monda: . és várakozásban kell lenni. az Isten anyaszentegyházát [t. mire megyén a dolog. mit kellessék cselekedni? In intimo consilio [bizalmas tanácsként] azt tanácsolták: mint áruló gyilkost meg kell fogni. a ki jól tött urát. igen szörnyű nagy büntetést érdemelne.Mondák az urak: . E tanács után.Hát az olyan ember mit érdemelne. hogy Kátai Mihály megetette méreggel a fejedelmet. aki azt cselekedte.Kicsoda az az ember? Felele Kellemesi: .Urak! Azt kérdem nagyságtoktul mit érdemelne az az ember. az országot és a magyar nemzetet régi szabadságára juttatta. Azért fogják. fejedelmét. die-----december. a protestantizmust] megoltalmazta. az ki az égen való fényes napot. 257 . és szövétnekkel [kezdetleges fáklyával] mindnyájan benn voltak és nem tudták mi dolog volna. mint édes atya. setétségre változtatná? Az urak azt felelék: . egy éjszaka hirtelen mind felhívák az urakat a tanácsházára. Midőn az urak felgyülekeztenek volt. hogy az egész földet világítsa és a teremtett állatokat melegítő erejével a nevekedésökben gyarapítsa és vidámítsa az égből alá lopná és világosító erejében megrontván.Kátai Mihály az. Monda ismég Kellemesi Mihály: .NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN AZ ÉLETKEDV UTOLSÓ FELLOBBANÁSAI Szepsi Laczkó Máté kálvinista prédikátor. melyet az Isten azért teremtett.i. tanácsurak közül némelyeket a fejedelem behíva és a dolgot consiliumra [tanácskozásra] bocsátá.Bizony tehát méltó a büntetésre. midőn lassan bizonyosan nyilván kitudódék. Az urak mondának: . ki az egész országot hatalmas ellenségtől Isten kegyelméből megszabadította.Az is hasonló szörnyű büntetést érdemel.

Ő az 1607. meglehetősen logikátlanul kijelenti: „Hogy pediglen mérget adtak neki. Homonnai Drugeth Bálint szeptember 20-i és Nyáry Pál szeptember 25-i leveleit Illésházyhoz.”318 Érdekes módon Káthayt. annak bizonyos jelét látjuk. hogy Lorántffy Mihály udvari prédikátora . Ismerjük Czobor Mihály szeptember 13-i. mérög miatt lőtt halála.Alvinczy Péter. 317 318 Ipolyi. január 4-én írt levelében arról akarta meggyőzni barátját és humanista költőtársát. hiszen ő ekkor Olaszliszkán. Kendőznie kellett azt a tényt.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.aki Kellemesy Mihály fejedelmi tanácsos állítólagos szavait oly bő részletességgel örökítette meg .-től pedig Kassán tanítóskodott. 316 TT 1878. vagy arról az állítólagos vallatásról. Az állítólagos mérgezésnek az első említése sajátos módon éppen Rimay János azon december 31-i levelében történik. a különben oly jól értesült Szepsi Laczkó mégis december valamelyik napjára teszi az esemény megtörténtét. 433. vagy tudatosan félretájékoztatva írt pontatlan. hogy a kancellár „árestáltatásának” tényleges időpontjában az urak többsége nem is tartózkodott Kassán. hogy milyen lényegi ellentmondások vannak Bocskai idézett. k. Ezután megfogák Kátait ugyanott és fogságra vivék. január 2-án kelt levélben. Sokkal hihetőbb. 316 Ezekben még csak említés sem történik Káthay lefogatásáról. o. aki pedig ekkor Kassán fogságban volt. 97-98. k. hogy Bocskainak „az pápista és némöt practica miatt. rossz dátumot. EOE V. abban az 1607. ami talán még ennél is furcsább. Örvéndy Pál és maga Péchy Simon írt az 314 315 ETA III. Rögtön Káthay lefogatásának az időpontját illetően. szeptember 7-i levele és a prédikátor írása között. k. 258 . Petki János székely főkapitányt. 854-856.” 3I7A másik ilyen hivatkozás az orvostudományokban is járatos Péchy Simontól származik.tudatosan. Ő ne tudta volna a nevezetes esemény pontos idejét. amelynek során „külömb-külömbféle praktikák” kiderültek volna. Thurzó Gy. amikor a Kassától távol tartózkodó Thurzó György már szeptember közepén beszámolt nagy örömmel Káthay lefogásáról a feleségének irt levelében! 315 Ez mindenképpen valószínűtlen. 0. 153. amelyben miután leírja a vízibetegség pontos szimptómáit a fejedelem testén. 1606. 0. lev: II. egyikük sem vádolta név szerint a mérgezés elkövetésével. Sőt. o. o. amelyet a három „testamentumos úr” .” 314 Már az első olvasatra szembetűnő. 1609. Bocskai levele szerint annak legkésőbb szeptember első hetében meg kellett történnie. 150.

431. hogy az visszavonással nagy birodalmak is elromlanak. hogy az udvari lelkész és a kincstárnok sem értett egyet Péchyvel a halál okát illetően. 1890. szép egyességre . 320 A halál 1606. hogy egyesek szerint a Habsburg -párti Sennyei Pongrác erdélyi főúr tétette el láb alól Bocskait „egy vén leány” által (TT. tetszésemet igazán és jó lelkiismerettel meghagyom. amely véghagyatkozás maga is rejt némi titkot. 0. bizonytalanságot magában. Különben nem hitt a mérgezés legendájában maga Illésházy sem. ekkor szűnt meg dobogni Bocskai István sokat szenvedett beteg szíve és indult el a fejedelem arra a hosszú. ahonnan nincs többé visszatérés. viszontag az egyességgel Uo. 390 -391. segítséggel legyenek egymásnak. Ipolyi.... s írom szeretettel intvén mind az erdélyi és magyarországi híveinket az egymás között való. mert tudó dolog az.. mindenben oltalommal. A szállongó hírek kuszaságra jellemző. kanyargós vándorútra. o. Bocskai végrendelete és halálának utózöngéi „M 319 320 int nemzetemnek hazámnak igaz jóakarója fordítom elmémet az közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az tanácsomat. december 29-én hajnali öt órakor állt be. Előbb azonban elkészíttette politikai végrendeletét nemzetének. 156.0.nincs szó semmiféle mérgezésről! 319 Ebből csakis arra lehet következtetni.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN AZ ÉLETKEDV UTOLSÓ FELLOBBANÁSAI erdélyi rendeknek .) 259 . aki szinte rendreutasítóan írta a fejedelem megmérgeztetését hangoztató Rimaynak: Bocskai a hajdúk által kifosztott „sok szegény ember siralma és átka miatt” halt meg.

gyalázatunkra. hogy maga Illésházy egészen Bocskai haláláig bizonytalan volt benne.. nálunknál erősebb nemzetségnél az németnél lészen és a magyar királyság a németeken forog. mert nékik is [t. rontotta. 0. szidalmunkra. amit Bocskai a rákosmezei találkozás előtt éppen Homonnainak tett. hogy valóban az ő jelöltje. hogy az magyar egymást vágta. amikor is Báthory Gábort nevezte meg fejedelmi utódnak. ellentétben azzal a véghagyatkozással. vagyis ő legyen a felső-magyarországi főkapitány. hogy Homonnai nyerje el a kassai generálisságot. i. a magyarországiaknak] is oltalmokra. s nem csupán az Illésházyhoz igazodó „testamentumos urak” mesterkedése nyomán került a végrendeletbe a neve? 1606. Ez a végakarati okmány nem csupán politi- 321 Bocskai István politikai végrendeletét kiadta Rumy Károly György: Monumenta Hungarica. 157. minden nemzetségnek még a nyilvánvaló ellenségeinknek is előtte. 1816. mindenkor hasznos és szükséges egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani. o. Tarnóc M. vagy hogy kiszemelte -e őt valójában is.m. javokra lészen. 322 TT 1878. Majd így folytatta: „Valameddig pedig a magyar korona ott fenn. Homonnai került-e a végrendeletbe? Bocskai István 1606. 1955.szánkban az ízi az egynéhány esztendőkben micsoda romlást hozott. 260 .” A két ország magyarjai közötti békés megegyezésnek a két legfontosabb előfeltétele szerinte az.. 1979. Bp. Máig sűrű homály fedi. 322 o. 322 Azt is tudjuk. kicsinyek is nagyra nevekednek. hogy mikor szemelte ki Bocskai Homonnait az utódjának Báthory Gábor helyett.i. szeptember 5-ig ugyanis a fejedelem még csupán azt szorgalmazta a bécsi udvarnál. Pest.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.. december 17-én már nagybetegen kezdte meg a végrendelete tollbamondását. 324.” 321 A végrendelet megnevezi az erdélyi utódot Homonnai Drugeth Bálint személyében. hogy: A két ország lakosai soha egymás ellen senki izgatására ne törjenek. Újabban 1. ha néki a törökök közt valami baja esnék. Részleteket tartalmaz Benda.

S bár „öreg idejű” embereket.urunk ö felsége ma pénteken reggel öt órakor 29. Azt.” 324 Miután Bocskai fejedelem leveleit általában Rimay János illetve Péchy Simo n fogalmazták.o. az erdélyiek] sok jót látnak benne.m. hogy a végrendelet szövegének mely részei tulajdoníthatók Bocskai elgondolásának és melyek nem? A fejedelem valóban kívánta Erdély és Magyarország testvéri egyetértését. megmaradásokra esmérőnk lenni”. 20. i. 324 Tarnóc M. " igen vigváz urunkra. mégis „sok bizonyos okokért” Homonnai Drugeth Bálintot ajánlja. utánunk successort [utódot] nevezünk ki. Az azonban elgondolkodtató. a kassai országgyűlésen) „Most az urunk fölöttébb igen beteg.-iki. amelyben arra kéri a Trencsénben időző idős tekintélyes politikust: mielőbb írasson az erdélyieknek.: i. „Ha ezt a tanácsunkat megfogadják [t.látta el kézjegyével. 261 . „tartozásunk szerint mégis az ő kegyelmek javáért. mint eddig Magyarországból. kit ő kegyelmek javokra. o. Magyarországon nagy tekintélyű ifjú.. Az török követ jő s megyén". Decembris a világból kimúlik.. o. k.nem egészen hat nappal a halála előtt . hogy ne vonakodjanak elfogadni a végrendeletben szereplő fejedelmi utódot. 323 Az utódot kijelölő végrendeletben az olvasható. Illésházynak írt levele azon része. Megítélése szerint most még senki 323 MOE XII.” U. hogy az egész életében oly praktikusan gondolkodó ember gondolhatott-e arra. Ezeket a pontokat csak december 23-án . józan életű. dec.-tól folyt a kassai gyűlés is.765. köztük saját rokonait is kommendálhatná. vagy mint szokott lenni. január 2. de legnagyobbat. csak a két Oláhországból is.i. de magán birtokjogi véghagyatkozásokat is. Közben december 13. hogy jóllehet nem akarja megsérteni az erdélyiek szabad fejedelemválasztási jogát. országos ügyeket tartalmazott. a stílusjegyek alapján nehéz lenne megmondani. 742 . aki korához képest . úgy hogy annak elkészítése hosszabb időt vett igénybe.29 esztendős volt ekkor -jó erkölcsű és istenfélő természetű. úri nemzetségű. tudósítja Illésházyt: „Az urunk akkor is igen nehezen vala az gyűléskor (t.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI VÉGRENDELETE ÉS HALÁLÁNAK UTÓZÖNGÉI kai. nekünk sok gondot és keserűséget hagyván. hogy egész Magyarországot evvel magokhoz kapcsolván nem tarthatnak ezután örökös megmaradásokra semmi ártalmat. hogy a gazdagsága ellenére Magyarországon eléggé súlytalan ifjú Homonnai személye garantálhatja-e az „egész Magyarország” Erdélyhez való igazodását? A kétségeket a végrendelet e részével kapcsolatban csak növeli Péchy Simon 1607. 755-756 o. " Majd másnap így folytatja „Ez levelemet immár elvégezvén. 28 -án és 29-én irt levelében. Nyáry Pál 1606. amelynek a bécsi béke módosítását tartalmazó kitételeiről a „párnasírban” fekvő fejedelemnek részletesen beszámoltak.

mindenek könnyen elhiszik és megnyugosznak rajta. egy pénteki napon. Ez a személy. s ezért az előbbi végleges elhallgattatása mellett döntöttek. ezután is soha semmi jót de bizony sok gonoszt várhatunk felőle. de a szégyenoszlophoz érve egy bizonyos Gymes Ferenc nevű személy kardját kivonva ezt kiál- 325 326 MOE Xll. TT 1878. ezért megszerveztek egy ravasz politikai gyilkosságot. Nagyságod igazgassa jó tanácsával őket. A másik. a belügyekért felelős Nyáry Pálnak és Széchy György testőrparancsnoknak] mit cselekedjenek véle [t. „ 326 Illésházy értett a szóból! Postafordultával írt a legfőbb hatalmat gyakorló Homonnainak és Nyárynak. 262 . ami sehogyan sem illett a nádorjelölt Illésházy politikai terveibe. gyanúra okot adó részlet Péchy levelében az a kitétel Homonnai utódlásával kapcsolatban: „Most még ..és különben is Báthory Gábor és a hajdúk közvetlen támogatását élvező . hogy ő fölsége e bölcsen fogott rendelést tenni. Nagyságod írna felőle az uraknak [t. valamint a három testamentumos úrnak.i. mit kell cselekedniük. o. Homonnai utódlásra ellen. az úgy tűnik kevesebb kompromittáló anyagot ismerő .i. 327 Ipolyi 156.” 327 A levelek címzettjei azonnal cselekedtek is a kapott intenció értelmében.” 325 A minden kényes titkot tudó Káthay Mihály kancellárt Illésházy és követői veszélyesebbnek tekintették.Imreffynél. A január 12-re virradó kora hajnalon. a nyilvánvalóan egész éjszakán át itatott és feltüzelt udvari nép „hirtelen nekikeseredve” kivonszolta a szállásáról a megholt fejedelem kancellárját és a kassai szégyenoszlop alatt apró darabokra felkoncolta őt.”. sem „rugódozik”. mi is meg köszözzük a többinek utát mindenütt idején korán. Útközben azt ígérték Káthaynak. akit a fejedelem halála után Ecsedbe siető Báthory Gábor Kassán hagyott. mint ennek elbocsájtása. Leveleiben „elég bőven” elmagyarázta.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Rendkívül féltek Káthay szabadon bocsátásától. mikor holt hírét hallottuk ő fölségének. hogy Káthay Mihályt kibocsássák.. Amint Péchy írta Illésházynak: „semmi szükségesebb nincsen. csupán „egy eszeveszett ember phantásiálkodik. Ártalmasabb dolog nem volna. ne fordítsák el magok javát. 0. indított valamit. 862. hogy rövidesen szabadon engedik. k. s „most ismét azon volt. az ki azelőtt. O. hogy „hazánkat és az magyar nemzetnek böcsületit megtartanék. Káthay Mihállyal]. pedig Imreffy János. 870. lehessen kivel űzniök practicájokat” Ez a „közös praktika” pedig Báthory Gábor utódlása volt.

a fejedelem megétetéséért. hogy az aulikus táboron belüli riválisai.” Ezt követően eloszlottak. A Káthayra zúduló nemzeti átokra u..NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI VÉGRENDELETE ÉS HALÁLÁNAK UTÓZÖNGÉI totta: „Nosza vitézek. A gyilkosság gyakorlati kivitelezését irányító Gymes Ferenc. pedig eltűnt. Ilyenekkel viszont a kancellár bőven tudott volna szolgálni egy törvényes formák szerint lefolytatott perben. amelyik Káthayt is elítéli minden törvényes alap és bizonyíték nélkül is. csupán várományosa volt a hazai legfőbb politikai hatalomnak s így ekkor még nem állt módjában a bíróságok irányítása. hogy „törvény rende szerint való elmarasztalás nélkül senkit ne büntessenek. Már pedig éppen a bécsi békekötés egyik cikkelye garantálta. Ily módon nem éltek benne kételyek azzal kapcsola tban. k. További sorsa ismeretlen. az ő politikájának a szolgálói voltak.. 100-101. hogy egy jól irányított koncepciós perben . a személyét kompromittáló adaton. azok mind az ő hívei.pusztán „bírói mérlegelés” alapján . ahol a családi sírboltba eltemetve megadta neki a végtisztességet. tisztessége vesztett áruló az. 263 . 328 Vajon miért vállalta Illésházy István. mielőtt kiadta az utasítást Káthaynak egy „népharag”-nak álcázott orvcselekmény keretében történő meggyilkolására. Neve soha többé nem fordult elő egyetlen korabeli levélben. Akiknek írt ebben az ügyben. Sőt azt is nagyon jól tudta. o. o. hallgattatta el politikai ellenfelét? Hiszen ha jól tudta is a volt kancellár ártatlanságát az ellene felhozott és hangoztatott vádakban. 328 ETA III. azzal is tisztában volt. ellenfelei kapva-kapnának minden.egy politikai gyilkosság elrendelésének az ódiumát? Miért nem bírósági úton intéztette. s ki világosodván „pajkos gyermekek” egymást dobálták a szétmarcangolt tetem darabjaival.” Illésházy mindezt nyilván számba vette. azt tapasztalta a saját bőrén nemrégen. a leleplezésüktől nem kellett tartania. dokumentumban sem.minden terhelő bizonyíték nélkül is bármire el lehet ítélni valakit. ki ez hitetlen árulót nem vágja” Először ő sújtott le a fogolyra s „azután ízről . Illésházy azonban 1607 elején még nem részese.ízre a sokaság elaprítá. amíg csak akadnak a politikai hatalomtól függő bírák! Már pedig hogy ilyenek léteztek. A Bocskai halála után elárvult kassai fejedelmi udvarban Káthay ügye mellett egyedül Imreffy János állt ki több alkalommal is. ez a tapasztalt öreg politikus -aki már a történelmi hírnevére is kacsingatva cselekedett . 99 -108. hogy akad-e olyan bíróság.O. Csak kilenc óra tájban merte az özvegye összesöpörtetni és egy lepedőbe rakatni férje maradványait s így szállíttatta el Kassáról Mislére.

” 331 Káthay meggyilkolása kétségtelenül eltüntette azt a személyt.[t.”. amelyekben az idős és akkor még nyilván bosszúra is szomjazó politikus a Cseh Királyság országai és az Osztrák Örökös Tartományok dúlására. és amelyekben igazolta az egész „királyra támadás” jogosságát és törvényességét. de a Homonnaihoz kapcsolódó erdélyi trónutódlási ter- 329 330 TT 1878. o. Ő ugyanis nemcsak olvasta. k. részben karrierizmusból Illésházyt követték. hogy a gyilkosság „egyikünknek sem volt hírével. A Bocskai és a szabadságharc szolgálatát csak főként egyéni előmenetelt szolgáló eszköznek felhasználó Illésházy Káthay meggyilkoltatásával ugyan el tudta távolítani az útból a nádorrá választásának komoly akadályozhatóját.köztük a korábban Káthayt követő Kellemessy és Segnyey is . IV.i. terhelő adatokat szolgáltathatott. 865. az ő intenciói szerint cselekedtek. aki kiszabadulva ugyancsak könnyen halomra dönthette volna Illésházynak és nem egy hívének elgondolásait. nem érezte magát biztonságban. hogy a törvény sem mentette volna meg az életét”. amíg a koronatanú élt és őt. népének pusztítására biztatta Bocskait.amely cselekedetnek különben semmi köze nem volt a fejedelem halála miatti elkeseredéshez . 0. Nyáry utólagosan azzal igyekezett menteni magát és Illésházy többi hívét. a bíróság elé való állításáig] „tartassam”. A politikai gyilkosság végrehajtásáért .i. 331 Kővári.részben meggyőződésből. vagy legalábbis hallgattak.” 330 Kétszáz évvel később Kővári László a nagy Erdély-történeti szintézis írója ezt azzal egészítette ki: „mennyiben volt bűnös sohasem tisztázták: mert némelyek szerint hogy vallomást ne tehessen. felkoncolák. mert énnekem az volt a szándékom felőle [t. és a Habsburg kormány alá visszatért Magyarországon való előmenetelét! A kancellár nem csupán a Habsburg-ellenes közvélemény előtt tudta volna rendkívül kínos helyzetbe hozni Illésházyt és több követőjét. valamint azok politikai módszereit. ETA I. Káthay felől] hogy más helyre vitessem s törvényig. 264 . Az elkövetett cselekmény súlyát pedig azzal igyekezett csökkenteni: „tudom.a fő felelősség Nyáry Pált és Széchy György testőrparancsnokot terheli. 184. 329 A kortárs erdélyi krónikás Nagy Szabó Ferenc azt jegyezte föl szűkszavú írásában: „Kátait azt mondják. hogy ártatlan holt meg. A többiek . o. de a Habsburg-kormányzat előtt is. k. A leveleket Illésházy hiába emeltette ki a fejedelmi levéltárból. 102. de talán le is másoltatta Illésházynak azokat a lev eleit.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.

Goroszlónál került szembe az erdélyi haddal.391..o.m. pedig sereg élén Homonnai elé küldték. 389. o. 329. február 7-ét követően kezdték meg átvenni. Kornis Boldizsárt. A bécsi béke értelmében a magyar király fennhatósága alá visszakerülő felső-magyarországi várakat és városokat Thurzó György gróf. január l-jén lett volna ötven esztendős. ahol a nagy templomban február 19-én gyászszertartást tartottak felette. hogy azt Kolozsvárott örök nyugalomra helyeztesse. majd három napra rá örök nyugovóra helyezték a gyulafehérvári fejedelmi sírboltban. o.) 265 . Az utódjelölt február 3-án indult meg Kassáról Bocskai holttestével Erdélybe. Miután látták. A hajdúságnak egy része Szikszón gyülekezett. még Hangay Z. Uralkodói temetéseink kérdéséhez: (In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. o.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI VÉGRENDELETE ÉS HALÁLÁNAK UTÓZÖNGÉI ve meghiúsult. pedig a végrendelet értelmében a helyébe üljön a fejedelmi székbe. L. 332 1607. maga. Bocskai temetéséhez adalékok Szabó Péter. másik része túl a 332 U. és az emberek nagy részén zavart bizonytalanság lett úrrá Bocskai halála után. amelyben Nyáry Pál és más Illésházyt követő magyarországi urak is jelen voltak. Homonnai serege. 186-187. február 11-én Rákóczi Zsigmond erdélyi kormányzót fejedelmükké választották. Bp. hogy az erősebb az övékénél és hogy Erdélynek már van törvényesen megválasztott fejedelme. A területen pestisjárvány dühöngött.1987... 179 -1 86. „Az urak mind házokhoz oszlottak és ki-ki magára visel gondot. A Bocskait valójában sohasem kedvelő erdélyi rendek a szabad fejedelemválasztási jogukra apellálva 1607. Bocskai szekereken szállított kincseit és egyéb értékeit magukhoz véve visszafordultak Felső Magyarországra.. Forgách Zsigmond és Dóczy András királyi biztosok 1607.: i. A két ország fejedelmének földi maradványait ezt követően erdélyi sereg kísérte előbb Kolozsvárra.

) és Thurzó György 1607 máj. 13-i. Koháry Péternek (MTA Kazinczy gyűjt. Forgách Zsigmondnak és Thurzó Györgynek (MOL Akadémiától átvett iratok XXV. k. hogy az egykorú krónikás ének szerzője is föltette a nemzetet foglalkoztató nagy kérdést: „Hadat szállítani Törökkel alkudni Némettel traktálni Erős frigyet kötni Népet gubernálni [kormányozni] Megtelepíteni Megválik hordozni Ki lesz jobb viselni?"334 333 334 MOL Thurzó cs. 1953. febr.írta Forgách Zsigmond január 5-én Thurzó Györgynek. meggondolhatja kegyelmed. Bp. fol. Nyáry Pál 160 7. It. Az végházakat kézköz nem adák.. vadnak tízezren. 11. fasc. 3 . Tiszán. 19-i lev. 52. II. Így nem csoda. febr.4. doboz. 78 -83. Magyar költészet Bocskaytól Rákócziig. 5 -i jelentését Mátyás főhercegnek (MTA Kazinczy Gyűjt. lev. doboz) 266 . L. o.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Még Thurzó György 1607.. mely zűrzavar következhetik belőle” . 333 Ebben a felfordulásban Bocskai páratlan erélyét hiányolta még a vele sok tekintetben szembekerült Illésházy István is.

S bár földi maradványai Gyulafehérvárott pihentek. 267 . ő megindult a halhatatlanságba vezető úton.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN BOCSKAI VÉGRENDELETE ÉS HALÁLÁNAK UTÓZÖNGÉI A keservesen „sóhajtott” azonban már csöndesen pihent.. amely már-már összeomlással látszott fenyegetni az általa létrehozott békeművet. Ott.. távol a világ zajától. ahová nem hatolhatott be ez új zavarok lármája.

és az érdekszempontokon túl megosztotta a véleményeket az is. amelyet az 1606. hogy azok mikor születtek: Bocskai életében vagy halála után? Ám még az is. jó kedélyű. amit a rákosmezei tanácskozás résztvevőjéről rajzol a naplójába. akik valóban a „haza atyjá”-nak. erről Bocatius. hogy szubjektív szempontokat követve mennyiben tartalmazzák az igazságot. a másodikból egy állandóan részegeskedő. akárcsak más történelmi személyiségekét is. a Bocskai által támogatott történetíró és humanis- A 335 L. önkényeskedő.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.ítéleteket a szerint is.de a későbbi . Ugyanezt azonban fel lehet vetni a Bocskait magasztaló szerencsi vagy medgyesi gyűlések esetében is. hogy melyik az igazi. azok mégsem az igazságot és főként nem az igazságosságot tartalmazták. azonban a kortársi . vagy az. Az érzelmi. korábban idézett helyeit 268 . A Bocskait elítélő 1600-as léczfalvi és azt követő hasonló országgyűlési döntéseket ugyan a honatyák többsége érzelmeit. illetve mennyiben térnek el attól. a rendi és a vallási szabadságjogok Istentől rendelt visszaadójának tekintették a fejedelmet. akikkel csak a pillanatnyi hév. 335 Ugyanez a kérdés fölmerül persze Szamosközy István. az őt befogadó kassai polgárok érdekeit naponta sárba tipróé. mértékletes okos politikus képe tűnik elénk. vagy éppen az alkalom kényszere mondatott ilyeneket. 1985. ahogyan erről már korábban is szó volt. Nagyon érdekes felvetni például. de olyanok is. Mert voltak a honatyák között. őszinte ábrázolás Bocatius részéről Bocskai személyét illetően: az. A HALHATATLANSÁGBA VIVÖ ÚTON Ahogyan a kortársak és a közel egykorúak látták kassai „királyi ház”-ban elhunyt s a gyulafehérvári fejedelmi sírboltban örök nyugovóra helyezett Bocskai személyét és tetteit kortársai eltérően látták és ítélték meg. augusztusi „supplicátió”-jában tár elénk? Az elsőből egy nyájasan beszélgető. meggyőződését követve hozta. hogy azok életpályájának mely szakaszára vonatkoztak? Meg kell különböztetni.

Igaz. Bocskai kegyeitől függő személyiségek voltak mindnyájan. Ám ilyen kettősség mutatható ki Illésházy István esetében is nem csak a fejedelem halála előtti és utáni véleményalkotásaiban. szállsz égbe herakleszi módon s nálánál ott ő szebb helyet ád teneked. ők alárendelt. hallatlan tetteid által érdemeket szerzel nép meg az Isten előtt! Szörnyeket elnyomván. a fejedelem betegségét és váratlan halálát a kifosztott 336 Klaniczay Tibor szerk. Bp. 1982. 269 . fejedelmem s kelletlen .NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN AHOGYAN A KORTÁRSAK ÉS A KÖZEL EGYKORÚAK LÁTTÁK ta költő esetében is. 1605-ben írta ezt a két versét Bocskairól: „István úr a vezéri izmos jobbjával is ígyen rontja le mind a veszélyt. sosem adsz nagyságos uram. Jaj de miért ez a „majd"? Mondd ezt inkább jelenben egy szóval könnyebb mondani azt hogy: adok. Ó. de a halált követően is. Pusztul a gazság és elhull a bilincs kezeinkről. 496. Amint szó volt róla. hogy „rest executora” volt a közjónak. bátran még ellene is kél: jó harcot harcol .Majd adok! . jámbor Erény meg a Jog.” 336 A Bocskait fejedelemként életében csak magasztaló jelzőkkel illető Rimay János secretárius a halál beállta után rögtön megállapította uráról.. Magyarországi humanisták.” Mennyivel más kép tárul elénk viszont ebből a verséből: „Egyre ígérsz. Báthory Gábor egy későbbi megfogalmazása szerint a szolga csak arra jó.védi az Isten is öt.ezt feleled. Sastól nem fél ő. szűzi Szabadság jő. aki ugyanabban az évben. Hasonló kettőség mutatható ki Péchy Simon értékeléseinél is a fejedelem életében és halála után. hogy urának háta mögött azt minden jótette ellenére csak gyalázza.gyorsan .: Janus Pannonius. te dicső hérosz. o. mely fenyegette hazánk.

STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.

jobbágyok átkai miatti „isteni büntetés” következményének tekintette, ugyanakkor mégis azt írta róla, hogy ha még életben marad egy ideig, le tudta volna csendesíteni a társad almi zavarokat. Érdekes számba venni, hogy miként vélekedett Bocskairól az a három személy, aki jelentős időt töltött az ő kassai fejedelmi udvarában, majd örökébe lépett hosszabb-rövidebb időre az erdélyi fejedelmi székben. Több jel arra utal, hogy Báthory Gábor sohasem tudta megbocsájtani és elfelejteni Bocskainak, amiért elütötte őt a közvetlen trónutódlástól. Az öreg, tapasztalt Nikola János későbbi szavai szerint Báthory „az dícsiretes emlékezetű Bocskai István fejedelmet teljes életében gyalázá, jó actáit rescindálá [jó dolgait, intézkedéseit erőszakkal megsemmisíti]”. A végrendeletben nemvárt változás - amiről úgy tűnik meg volt győződve, hogy az a haldokló akarata szerint történt - nem csupán az erdélyi trónutódlását tette kétségessé, hanem a lengyel királysághoz fűződő nem megalapozatlan aspirációját is. A len-

270

NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN
AHOGYAN A KORTÁRSAK ÉS A KÖZEL EGYKORÚAK LÁTTÁK

gyel elégedetlenek ugyanis a trónutódlásnál „egy bizonyos Báthoryra gondol nak, aki rokona Bocskainak” - olvashatjuk egy korabeli tudósításban. A Bocskainak tulajdonított mellőztetés miatti ellenséges érzületei ellenére Báthory is az ő nyomdokait követte a hajdúk letelepítésénél, de azokon akart elindulni 1610-ben is, amikor Bocskai országegyesítő politikáját tűzte célul maga elé. 337 A már felnőttként Kassán forgolódó Bethlen Gábor annak ellenére, hogy Bocskai többnyire mellőzte őt a szabadságharc folyamán, élete végéig felnézett rá és nagyra értékelte őt. Keserűi Dajka János szerint „az orthodox hit” [vagyis a kálvinizmus] „buzgó védelmezőjé”-nek tekintette őt. Jóllehet török fegyveres erő ültette a fejedelmi székbe 1613ban, a követeit a Portán „Bocskai” névvel szólították a napidíj osztásakor. Még 1627-ben is azzal kívánta presztízsét növelni a nagyvezérnél, hogy Bocskai „nekünk atyánkfia volt” és „az mi sok kérésünkre, biztatásunkra igére magát császár [t.i. a szultán] hűsége alá”. 338 I. Rákóczi György, a „bibliás őrálló” fejedelem tizenkettedik életévében került Bocskai kassai udvarába fejedelmi apródnak, ahol több mint egy esztendőt töltött el, későbbi visszaemlékezései arra utalnak, hogy nagyon jól érezte magát ott és mindig büszkén és szeretettel emlékezett vissza egykori urára. Sikerei tetőpontján tett véghagyatkozásában is maga elé sorolta „egykori jó tött urát” Bocskai Istvánt s figyelmeztetett rá, hogy az ő gyászlobogója alacsonyabban legyen, mint a Bocskaié. 338 Nagyra értékelte Bocskai személyét, mozgalmának jelentőségét a tizenhetedik század utolsó harmadában európai hírnévre szert tevő „kuruc király”, Thököly Imre is. Ebben követték őt az előbb „bujdosóknak”, majd „kurucoknak” nevezett hívei is, egymás mellé állítva Bocskai, Bethlen és I. Rákóczi György alakját és történelmi tetteit. 340 Különösen nagyra becsülték a telepítő fejedelem emlékét azok a hajdúivadékok, akik jelentős szerepet játszottak mind Thököly Imre, mind II. Rákóczi Ferenc hadaiban és harcaiban. Thököly Imrének a kassai fellegvár bravúros elfoglalása után ugyanúgy Kassa volt a székvárosa, miként a század elején Bocskainak. Rozsnyay Dávid az erdélyi portai utolsó „török deák” Bocskait egyenesen Szent Istvánnal hozta párhuzamba. Azon kesergett a tizenhetedik

337 338

Nagy L, 1988. 74. o. Nagy L. 1997. 234-237. o. 340 Nagy L.: A „bibliás őrálló fejedelem" Bp., 1984. 35. L. Varga Imre szerk.: A kuruc küzdelmek költészete. Bp., 1977. 215. 583 - 584. o.

271

STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.

század végén, hogy a fejedelemnek nem adatott meg az a lehetőség a cselekvésre, mint első nagy királyunknak. Azért ennek ellenére így idézte emlékét:

..Beh szépen kezdődék e saeculum, [évszázad] veled, Beh rútul végződik maholnap kívüled. Mint vagyunk s mint leszünk nincsen benne híred; Már mi csak sóhajtunk s úgy említünk téged.” 341

Persze ugyancsak egyoldalú, a valóságot ferdítő lenne, ha nem szólnánk azokról a kortársakról és közel egykorúakról, akik negatívan ítélték meg Bocskai István személyének és mozgalmának a történelmi helyét és szerepét. Istvánffy Miklós történetíróról már szó esett, aki egyrészt személyes megbántottságból, másfelől eltérő politikai nézőpontból csak negatív vonásokat tudott látni Bocskaiban és mozgalmában. Ide sorolt a katolikus püspöki kar, amelynek tagjai - talán az egyetlen Verancsics Faustus püspök kivételével - csak a végletes elfogultság és ellenségesség hangján tudtak szólni róla és mozgalmáról. S természetesen közéjük tartozott I. Rudolf és a vele különben szembekerülő Mátyás főherceg is. Ők érthetően nem tudták megbocsájtani azt, hogy egy „köznemes rebellis” odáig jutott, hogy feltételeket diktál a Habsburg-uralkodóháznak és kormányzatnak. Akadtak, akik egyenesen a török kiűzésének elmaradásáért tették egyedüli felelőssé Bocskait, aki - írta a dunántúli birtokos Petthő Gergely – „tsak a maga hasznát keresvén felzavará a szép vizet.” 342 Érdekesen viszonyultak hozzá azok az erdélyiek, akik ugyan örömmel vették, hogy Bocskai fölszámolta országukban a Habsburg-uralmat, de fölrótták neki az 1594-es magatartását. Más erdélyiek viszont azt kifogásolták, hogy a Habsburg-ellenes harcával megakadályozta a török kiűzését az egész középkori Magyar Királyság területéről. Az első nézet Hidvégi Mikó Ferencnek. Bethlen Gábor „hü inasának” a feljegyzésében olvasható, aki ezeket írta: „Mikor immár sok fáradsági után a békességnek jó exitusával [kimenetelével] Bocskai Erdélybe jőni

341 342

ETA II. k. 328. o. Petthő Gergely: Krónika. Kassa. 1753. 158 - 159. o. V.ö. MHHS XXX. k. 256, o. HK 1893. 88 -89. o. Bethlen Gábor levelek. Bukarest, 1980. 210. o.

272

NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN
AHOGYAN A KORTÁRSAK ÉS A KÖZEL EGYKORÚAK LÁTTÁK

készülne, nem akarná Isten, hogy békességes fejedelemségben dominálhasson [uralkodhasson]. Íme Istennek csudálatosak az ő dolgai, mert az ő tanácsa vala kiváltképpen ama nagy uraknak ártatlan törvéntelen halála.” Ez mintegy isteni büntetésként „életének jobb korában hala meg” vagy bűvölés vagy, méreg által, „igaz-e, nem-e? Istennél az ítélet.” 343 A másik álláspontot - némileg Petthő Gergelyhez hasonlóan - Borsos Tamás többszörös portai követ képviseli, aki a következőket jegyezte fel: Bocskai „csodálatos győzelmeivel” Erdélyből és Magyarországról „kirázogatá” a németeket. „Noha azelőtt sok bolondoskodási lőnek [voltak], de végre annyi nyavalyái által eszére jött vala és interponálván [közbevetvén] magát a török császár és német császár között, Erdély között is, békességet akara szerezni.” Ennek ellenére - írja - „Ítiljék bölcs emberek meg, ha épületire vagy romlására volt az kereszténységnek [t.i. Bocskai és a Habsburg-ellenes harcai] mert itt az török császár portáján bizonyosan magoktól az törököktől értettem...oly igen megfogyatkozott volt az török császár ereje [t.i. 1604-ben], hogy ha Bocskai István, akkor a német ellen kardot nem fogott volna csak másod esztendőben is [t.i. 1605-ben] a közel [t.i. csaknem] az magyar birodalom az magyar korona alá visszajött volna.” Véleményét némi logikai bakugrással így összegzi: „Erdélynek is nem sókat használa Bocskai, mert ő vala egyik fő tanácsosa Báthory Zsigmondnak azok között, akik arra vivék, hogy elszakadjon az töröktől és az urakat levágassa.” 344 A Báthory Gábort és Bethlen Gábort portai követként szolgáló, mohamedánokkal rokonszenvező szombatos emlékíró diplomata ilyen ellentmondásosan és idegenkedve tekintett Bocskaira. Ez is alátámasztja, hogy az erdélyi közvélemény nagy része az elért katonai győzelem ellenére sem bocsájtott meg Bocskainak, csupán a következő nemzedékek látták őt olyannak, mint Rozsnyay Dávid, az „utolsó török deák”. A protestáns, kálvinista prédikátorokon kívül, akik Erdélyben is föltétlen egyértelműséggel álltak ki Bocskai és ügye mellett, talán Szalárdy János fejedelmi levéltáros, történetíró volt az első számottevő világi ember, aki szintén ezt az utat követte „Siralmas magyar krónikájá”-ban. Bethlen támadásáról szólva rámutat, hogy ő a „jó emlékezetű” Bocskai fejedelem művét kívánta oltalmazni, amikor támadásba lendült a Habsburg-hatalom ellen. Ezen békemű „felforgatására” irányuló próbálkozá-

343 344

MHHS VII. k. 173. 0. Borsos Tamás: Vásárhelytől a Fényes Portáig. Bukarest, 1972. 54 - 55. o.

273

STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.

sok ellen lépett fel I. Rákóczi György is. A hajdúvárosok 1660-as felégetése során szól ismét arról, hogy azokat a „boldog emlékezetű Bocskai fejedelem a két hatalmas császár akartjából a haza javára olly nagy szorgalmatossággal telepített és ültetett vala”. Ám Bocskai hiányára hivatkozva intette csendre ebben az időben a jogaikért felszólaló protestánsokat a nádor a Királyi Magyarországon. Mindez arra utal, hogy a tizenhetedik század közepén már az erdélyi közvéleményben is feledésbe merültek a Bocskai személyével szembeni korábbi kifogások és csak a „haza atyja”-ként és a protestánsok védelmezőjeként élt az emlékezetükben. 345 Sajátos Bocskai-értékelés található annak a hol kuruc, hol labanc székely nemes Cserei Mihálynak a történeti munkájában, aki a Rákóczi-szabadságharccal mindvégig szemben állt, magát Rákóczit is holmi „istencsapás”-nak tekintette a magyarságra nézve, ezzel a csetlő-botló verssel kezdve históriás könyvét: „Második Rákóczi Ferenc azután feltámadván S római császár ellen Erdélyt fellázasztván, Mely szörnyű pusztulásra magyar nemzetet hozván, Azolta csak nyomorgunk, sokfelé bujdosván. Bárcsak ezután tanulj Erdély, édes hazám S magad fiaival élj csendesen egy portán Magyarországiakkal ne cimborálj oly puhán, Hogy mint most, ne törődjél magad szörnyű kárán.” Ám egészen másként látja az erdélyi és magyarországi együttműködést Bocskai idején, amivel kapcsolatban a következőket írja: ..Miután már éppen oprimáltatott [elnyomatott] vala Erdély [t.i. a Habsburg-kormányzattól] Isten csudálatosán a porból feltámasztó az váradi generálist, Bocskai Istvánt, aki egész Magyarországot elfoglalá,. Erdélyből a németet kiirtá...s a magyarországi állapotot jó rendbe s karba állítá.” Sajátos, hogy Cserei valójában azért kárhoztatja II. Rákóczi Ferencet, amiért Bocskait dicséri: a Habsburgokra támadásért! Zrínyi Péter és társai kivégzésével kapcsolatban ismét megjegyzi: „Ilyen szomorú vége lőn a császár

345

Szalárdi, 1980. 99. 204. 549. 680. o.

274

NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN
AHOGYAN A KORTÁRSAK ÉS A KÖZEL EGYKORÚAK LÁTTÁK

ellen való támadásnak. Mint annak előtt Isten Bocskai s más magyar vindexek [oltalmazok] idejében szerencsésen boldogította vala intentiojokat [tervüket] a magyaroknak..” A nagyszombati tárgyalások meghiúsulásáról szólva ismét példaként állította Bocskait Rákóczival szemben; előbbi a realitások alapján kötött békét s így „jó nyereség”-gel is járt. Amikor a szatmári békében elérteket kicsinyli, amiért - szerinte -„tíz magyarnak sem kellett volna levágatni magát”, megint Bocskai békéjét állítja szembe azzal, mint eredményesebbet.
346

Az egykorú és közel egykorú krónikaírók, historikusok munkái, ha sok adatot is tartalmaznak Bocskai személyére és mozgalmára vonatkozóan, többségükben pozitív nagy negatív elfogultságoktól terhesek. Ebben közrejátszanak személyes vagy vallási motívumok, s ezért soraikból nehezen lehetne a valódi Bocskai István-portrét megrajzolni. Ehhez ugyancsak sok forrás megjelentetésére volt szükség, amely tevékenységre főként a tizennyolcadik és a tizenkilencedik században került sor.

346

Cserei 1983. 68, 91, 354, 456. 0.

275

annak ellenére. hogy a telepítési és kiváltságolási tevékenységet az a A 276 .e témáról. Az 1848/49-es Habsburgellenes küzdelem természetesen egészen másként közeledett mind Bocskai István alakjához. Carolus Wagner. Igaz.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. amelynek nagyszalontai toborzását büszkén segítette elő az ottani halhatatlan nótárius. Ennek ellenére ő is jól tudta a többi hajdúleszármazottal együtt. Rákóczi György fejedelem kiváltságolta. az ő őseit nem Bocskai.és a Habsburg-ellenes harcok elültével s a békés viszonyokra való áttéréssel kezdetét vette a régi történelmi források kiadása Magyarországon. valamint Johann Christian von Engel. Katona István forráskiadásai. Arany János hajdúivadék is. A Hajdúságban. sem a Habsburg-ellenes mozgalma. Ignaz Aurél Fessler történeti összefoglalásai a tizennyolcadik században és a tizenkilencedik század első felében sok érdekes és értékes adatot tartalmaznak Bocskai személyére és mozgalmára. hogy a bihari nagyúr az önös érdekből indított harcával megmentette a törököket a teljes összeomlástól. A rövid időszak alatt történeti munkák természetesen nem születtek – nem születhettek . Bél Mátyás. Pray György. s ezzel meghosszabbította Magyarországon az oszmán uralmat. mind az általa vezetett harchoz. Rumi Károly György. Hajdúböszörmény központtal azonban felállítottak egy Bocskai-csapatot. A Bocskai kép alakulása 1848 előtt és után török. valamint azt a már Petthő Gergely által hangoztatott gondolatot. amely győzelmes küzdelemben követendő példaképet látott. Annál inkább hangsúlyozták török kapcsolatait. Ebben az összefüggésben természetesen nem sok jó szót kaphatott sem Bocskai. hogy alapvetően a Dunai Monarchia és a törökellenes harc szempontjait előtérbe állítva tárgyalják az eseményeket és ítélik meg a történeti személyiségeket. hanem I.

továbbá Petőfi Sándor. Hajdúsági Múzeum Évkönyve VIII. 80 -91. 1994.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN AHOGYAN A KORTÁRSAK ÉS A KÖZEL EGYKORÚAK LÁTTÁK Bocskai István kezdte el. Arany János toborzóversének történeti hátteréhez. Kassát beveszi és fejedelem lesz Erdélyben. Nyakas Miklós: Beállottam. prágai követ többször.. mind itthon megindult. fellendült a Habsburg-ellenes küzdelmek történetének a kutatása. aki fegyvert fog. Kővári a „törökös” urak „felmészárlásának” az ódiumát az általa igen gyűlölt Zsigmondra hárítja. Erdélyben beiktatják.. 347 A küzdelem bukása után mind az emigrációban. fejedelemséget keres. váradi főkapitány. Báthory Zsigmond tanácsosa. hogy a hamvai hol vannak eltemetve. nevéhez fűződik a bécsi és a zsitvatoroki békekötés. itt Rákóczi Zsigmondot gubernátorrá teszi. Kővári László az általa kiadott Erdély-történeti szintézise 1860-ban megjelent 4. Igaz. Rákóczi Ferencről nem tudták azt sem. lelkesedik a küzdelemért. kötetében foglalkozik a témával. versét. Rákóczi c. Hajdúböszörmény. o. mind az általa vezetett győztes küzdelemmel kapcsolatban. bár a 347 L. Ez a tevékenység gazdagította az ismereteket mind Bocskai személyével. de Belgiojoso „háborgatja”. Magyarhon fejedelmévé választják. akinek az életéről ezen kívül nem sok ismerettel rendelkeztek annak a kornak a magyarjai. s Bocskai István életének állomásait így vázolja föl: Báthory Kristóf véghagyományának végrehajtója. 1848-ban a „haza szentjének” kikiáltott II. A szerző az 1848/49-es harc egykori katonája. fejedelmi jelölt. Zsigmond visszahozója. koronát kap. 277 .

” Bocskai „két év alatt visszaállította az eltiprott hazát. Csak ekkor következett be az az állapot. Ugyanakkor elhárítja Bocskai feje felől a székely „véres farsang” felelősségét. meg a Bocskai vezette küzdelem történetét is. Tudjuk. E jellem metamorphozisa örök tanúságképpen állhatott a kormány szemében”. hogy szerinte a rákosmezei tanácskozás előtt Bocskai Báthory Istvánt és nem Gábort jelölte meg utódjának. amelynek X. hogy Bocskai még 1605 elején is kész volt a kompromisszumra . a Magyar Országgyűlési Emlékek.vagyis kiűzte volna a törököt is Magyarországról. Már csak azért is. hogy a nemzet épen e válságos napjaiban született. Ennek ötödik kötetében Acsády Ignác nagy korismerettel rajzolja. amilyet a nemzet látni szeretett volna. akit ezért sújtott a „nemezis” méreg általi halállal. A szerző „a szabadság koronára nem vágyó hősé”-nek nevezte őt. miszerint az álmosdi csata után . Kővári László romantikus túlzásokban bővelkedő történelemszemlélete egy idealizált Bocskai-portrét rajzolt meg a szintézisében s olyan Habsburg-ellenes vezért. mint a való tényeknek tekinthetők azon szavai. Szalay László és Horváth Mihály ezidőtájt megjelenő magyar történeti szintéziseiből árnyaltabb kép tárul elénk. mind a kor eseményeit.sőt a török ellen fordulásra is . A milleneumi idők szellemének megfelelően Bocskai legnagyobb érdemének azt tartja. amit Kővári így fogalmaz meg: „Az egykori kormánypárti ember forradalmi vezérré változott.”. mert mindketten főként Istvánffyra támaszkodva tárgyalják mind Bocskai személyét.”. Szalay még azt a lapsust is elköveti. Már sokkal szélesebb forrásbázisra támaszkodva készült el a milleneumi tíz kötetes munka. inkább költői túlzásnak.. míg vagy a haza szabad nem lesz vagy annak szabadságáért el nem vérzik.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. ez a hiányosság érződik a Bocskaival foglalkozó részen is. s ha még él.s tulajdonképpen a Habsburgkormányzat hajthatatlansága csinált belőle forradalmi vezért.mint szabadsághős emelte fel a fejét. tán visszaállította volna a budai trónt” . Bocskai fegyverfogásának a körülményeit ő is hibásan írja le. s kijelenté miképp fegyverét le nem teszi. akinek a halála ugyan nagy veszteség volt. Hasonló szellemben készült Károlyi Árpád igen értékes munkája. „de kétszeres mégis az öröm. és 278 . holott ekkor egyetlen István nevű Báthory sem élt! Mindkét jeles történetíró meglehetősen szűk forrásbázisra építve készítette el a szintézisét. hogy „kibékítette nemzetét a koronával. Teljesen a közvélemény vezérévé tette magát. gyilkolás „részesének” tekinti Bocskait is. XI.

Bocskai nagyon világosan átlátott az ígéreteken és felismerte azok csalfaságát. a dualista Magyarországon a költő és publicista Ady Endre érzett rá leginkább nemcsak a történtekre. s kritikátlanul elfogadja azokat a nagyvezéri és szultáni propaganda szólamokat. Károlyi . kötetei foglalkoznak mind a mozgalom. az „alkotmányos és nemzeti szabadság” visszaállításában látja. de Bocskai jellemére. amelyek egy töröktől támogatott magyar nemzeti királyságot ígértek.Bocskai törekvésének fő mozgatórugóját.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN AHOGYAN A KORTÁRSAK ÉS A KÖZEL EGYKORÚAK LÁTTÁK XII. Thury József néhány évvel később megjelent munkája idealizálja a török szándékokat. mind Bocskai személyének a történetével is.” Károlyi Árpád megírta még a „Bocskai szerepe a történelemben” valamint „Bocskay és a bécsi béke” című munkáit. S miután Ady nem csupán a Bocskai-kérdésben. ha detronizálják a Habsburgokat. amelyek értékesen gazdagították a fejedelemről kialakuló képet. erdélyi szeparatista szempontbál bírálta Bocskai alakját. hogy bár a „zsákmányvágy” ösztönözte elsősorban harcra őket. céljaira és nemzeti talajon fogant európaiságára is. Sajátos módon. de a kuruc-kor problémáiban is sok esetben világosabban látott a kortárs tör- 279 . Jakab Elek 1894-ben megjelenő írása tizenkilencedik századi erkölcsi normák alapján. A hajdúkról és a hozzájuk sodródó jobbágyokról elismerően szól. Megállapítja róluk. mégis „az ő vérükből fakadt ki Magyarország talaján az alkotmányos szabadság virága.Acsádyhoz hasonlóan .

a hozzája álló nemzet erejét belső feladata megoldására irányítsa” . s ezért ezzel részletesebben foglalkozom. hogy belső kormányban és hadvezetésben idegen gyámkodástól függetlenül. akiknek megadatott. Ugyanakkor több ponton változott a véleményem Szekfü Gyula és Benda Kálmán Bocskai ábrázolásával kapcsolatban. (Ez nem tartalmazza a későbbi Bocskai-tanulmányaimat. Nagy L. hogy 1526 óta a Magyar-Horvát királyság trónján Habsburg-házi uralkodók ültek. noha ezt nem minden történetíró ismerte fel és el máig hatóan sem. A „kisországi létből” a történeti torzulások mellett bizonyos kérdésekben tisztábban látások is születtek. angol. a tizenhárom éve húzódó török háborút megszakítva.nem is maradhatott . amely sokszor fölülmúlja a szaktudósok felismerését. és egy sorba kerül a nyugati német. hogy 1920-szal Magyarország egy kényszerpályára sodródott kisországgá vált.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. A 348 A Bocskai-irodalom részletes áttekintését és bírálatát 1. hogy a kétszáz éves törökellenes tradíciókat megtörve. mint politikai múltja egyképpen felkészítették arra. o. s azt a sajnálatosan kevés néhány írást.hatás nélkül a magyar történettudományra sem hét évtizeden át. ténészeknél.) 280 . amely mások tollából a nagy fejedelemről máig megjelent. és remélhetőleg ilyenek születnek a jövőben is. A mindezt felismerők élén haladt a huszadik századi magyar történetírás minden bizonnyal legnagyobb formátumú historikusa Szekfü Gyula. meglátását. első szerepet játszanak. francia. 1961 9-19. vezető. A Trianont követő sokk-helyzet feltárta azt is. akinek magyar történeti szintézisében véleményem szerint a mindeddig legsikerültebb és leghívebb Bocskai-portré található.közel egy évszázad multán is -csak fejet tud hajtani a zseni utolérhetetlen empátia készsége előtt.kezdi a fejedelem értékelését. Majd így folytatja: „Azon kevés magyarok közé tartozott. természetesen nem maradt . hogy a magyar bajok múltbeli fő rákfenéje nem az volt. 348 Egy kényszerpályás kis ország Bocskai-portréja z. rendelkező. „Bocskai Istvánt egyénisége úgy. jelen munka szerzője ma . holland történelem nagy alakjaival.” Már csupán emiatt is egy fejjel kimagaslik magyar kortársai közül.

csak a szabadság illúzióját kergette. éppen Bocskai véghagyományával fordultak szembe. hogy polgárháborúkat robbantottak ki Erdély és Magyarország között.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN EGY KÉNYSZERPÁLYÁS „KISORSZÁG” BOCSKAI -PORTRÉJA Azokkal. pedig azzal. Szekfű . hogy a Habsburg-kormányzat nem képes a török kiűzésére és Erdély megvédésére.”.” Meg kellett látnia.”. hogy a személyével foglalkozók nem kísérték nyomon belső emberi fejlődését Báthory Zsigmond végső bukása óta. Szekfü Bocskai realitás iránti érzékét és elkötelezettségét szembeállítja mind a Kossuthéval. az eljövendőnek a hirdetői voltak. akit sietett jóakarata és tisztelete jelével elhalmozni. Pedig utóbbi éveinek királyhűsége alatt bizonyára ott volt már a „forrongó tartalom” a Habsburg-Magyarország „első nagy realistájában. és vele együtt küzd- 281 . Kossuth a lelkesedésében nem látta a valóság veszélyeit. A magyar történelem nagy alakjai közül Deák Ferenchez hasonlítja őt. Bocskai „négyfalas és sarokbástyás egyszerű kastélyaiban” a régi éles politikai érzékével figyelt azokra a politikai jelenségekre.”. Szekfü úgy látta.nyilván akaratlanul -Ady idézett megállapításával össze-csengően helytelennek tartja. Megítélése szerint 1605 elején a Habsburg-kormányzat elvetette annak a lehetőségét. „hanem ez csatlakozott a győzelmes tiszántúli úrhoz. hogy 1604-ben valójában nem Bocskai állt a törökhöz. Bethlen és Rákóczi. Hiányolja. fenntartások nélkül kibéküljön a magyarsággal. amelyek az újnak. ha Bocskai támadásának indítékát „tisztán Barbiano támadásában látnók”. hogy gyorsan. mert neki is az volt a vezérlő eszméje: „az adott viszonyok között kompromisszumot kötni s ahhoz hátsó gondolatok nélkül ragaszkodni. „akik különböző pártállásokról az emberi élet ugyanolyan semmibevételével törtek céljukra a saját nemzeti államuk létfeltételeinek kialakítására. Rákóczi Györgyével. mind Bethlen Gáboréval és I.

hanem inkább a magyarság általa elképzelt és vallott érdekeiért.„labanc” volt és 1604 őszétől haláláig is amolyan „muszály-kuruc”-ként vívta meg a harcát. „az ősi ellenséggel” annak ellenére.”. mit eddig még mindenki a magyar faj egyetlen területi életformájának tartott. jön a török ellen. III. hanem állandósulást és függetlenséget is hozott Erdélynek. aki a valóság talajára állva lemondott az akkor elérhetetlenről és megalkotta azt. hanem egy. hogy a magyarság lemond ősi területe visszaszerzéséről. hogy először a történelem folyamán „egyenrangú szövetségesnek számítottak. ha a két császár között békében akar élni. hogy a magyarságot államjogilag új szervezetbe kell foglalni. o. Bocskai alakját is ki akarta emelni a hagyományos kuruc-labanc ellentét nézőpontjából. 317-319. „mielőtt a török kihasználja azt. hogy Bocskai koncepció- 349 Hóman . hogy a napi nehézségeket felismerve ezek szorgos eliminálásával iparkodjék az új koncepcióját megvalósítani. s még a fölött is átsiklik. „A Bocskay-koncepció kis Magyarországot akart összekovácsolni Erdélyből és a tiszai vármegyékből s ez a Kis-Magyarország kiszorítandó volt a lelkek Nagy-Magyarország ősöktől örökölt képét. nem is a Habsburg-uralkodó ellen. ellenkező kortársaiv al ellentétben „ő volt az egyetlen.” Bocskai gondoktól volt terhelt. mert Bocskai élete döntő részében . Az új koncepció nemcsak nagyobbodást. mint a néhány évvel korábban írt és oly nagy vihart kiváltó Bethlen Gábor-biográfiában. ami az adott helyzetben és sokáig utána egyedül volt elérhető.Szekfü 1935. de a realitás iránti érzéke arra ösztönözte őt. Rámutat. Ez persze egyúttal azt is jelentette.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Ennek lényege az volt. Ennek az alapja volt a kibővített területű Erdélyi Fejedelemség. anorganikus konglomerátuma. amely a magyarság életében haladást.ha úgy tetszik . Szekfü nagy megbecsüléssel közeledik Bocskai személyéhez. Ez már csak azért is szükséges volt. hanem csak képzelt sérelmeket és veszélyeket tartalmaznak. nagyobb energiafejlesztést jelentett volna. amely már nem „a három nemzet laza. 282 .” Bocskai ezzel nem alkotott olyan ideális koncepciót. k. eddig csak Bocskay agyában élő posztulátum [kívánság]”. A magyarok az elutasítás után sem szívesen küzdöttek együtt a törökkel. Mégis a vele. hogy a magyar védelmi vonal őrzői egymás ellen fordítják fegyverüket. hogy az ő és hívei mozgósító propagandaszólamaiban kifejtett „magyarság kiirtására” vagy a „protestánsok kiirtására” utaló részek nem valóságos.” 349 Szekfü történetírói felfogása Bocskai ábrázolásában ugyanúgy tetten érhető.

Bocskai fő érdemének tekinti. Ugyanakkor általánosítva elmarasztalja a Bocskai mellé felsorakozó birtokosokat. Ám Szekfűvel ellentétben sokszor úgy moralizál. A magyar történetírás fonákságát mutatja. erdélyi származású történetíró részben Szekfű nyomdokait követve. Elődei közül is csupán a más eszközök.akárcsak az ezzel összevetett deáki-koncepció sem . mind a közéjük sorakozó jobbágyokat. silány képességű Belgiojosoból sem. hogy stílusa élvezetes. Bocskai nem csinál „ördögöket” a Habsburgkormányzat képviselőiből . olvasmányos és föl akarja tárni Bocskai cselekedeteinek lelki rugóit is. és lehetőségek fölött rendelkező Báthory Istvánt sorolja elé vagy vele egy vonalba a történelmi értékrend skáláján. Munkáját tanulmányozva óhatatlanul az az érzés alakul ki az olvasóban. hogy huszadik századi erkölcsi mércék alapján ítéli meg vagy el erdélyi „fő tanácsúr” -ként elkövetett cselekedeteit. részben attól eltérően rajzolta meg Bocskai alakját.de akkor ez volt az egyetlen realitás.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN EGY KÉNYSZERPÁLYÁS „KISORSZÁG” BOCSKAI -PORTRÉJA ja nem az ideális megoldást rejtette magában . Népfőiskolai tanári nézőpontját követve nem csekély mértékben idealizálja mind a hajdúkat. és többségük „sohasem tudott szűkebb rendi látóköréből kiemelkedni. az országgyűlés szerint baromnál is alábbvaló bestia hajdúkhoz. amint arra már korábban is rámutattam. kitagadott. Benda Kálmán tollából.még az ugyancsak alantas eszközöket is igénybe vevő. hogy Bocskai európai méretekben is számottevő történelmi nagysága ellenére az első átfogó életrajz csak 1942-ben jelent meg róla. az eddig mindenkitől csak megvetett.” 283 . akik „krajcároskodó kicsinyességgel” húzódoztak anyagi erejük legkisebb igénybevételétől is. Szekfűt követi különben abban is. Az akkor még fiatal. hogy többre értékeli Bocskait bármelyik fejedelmi utódjánál. s rajtuk keresztül a jobbágyság tömegéhez”. hogy 1604ben „a legalsó társadalmi réteghez fordult.

a Habsburg-kormányzat helytelen.tanulmányai. mind a szegénység szerepét. a szegénység szerették”. mert nem volt többé. aki pártjukat fogja nagyurak. földet adjon. idealizáló bemutatása. 228-229. németek és magyarok ellen. hogy a hajdúk . Akárcsak az 1961-ben napvilágot látott „A Bocskai szabadságharc katonai története” című monográfiám. 160-161. akik joggal „sírhattak”. Bocskai haláláról szólva azt olvashatjuk.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. cikkei sem. 350 Ez a szemlélet persze idealizálta mind Bocskai. s Bocskai személyének és történeti szerepének egyoldalúan pozitív bemutatása alól nem voltak mentesek jelen munka szerzőjének az ötvenes években és a hatvanas évek elején megjelent hadtörténelmi írásai . valameny- 350 Benda. Ez a Bocskai-portré . 0. 169-170. és a birtokosok javát szolgálja. 1942. hogy annyi reménykedő bujdosónak hajlékot. A „néptömegek” differenciálatlan. A több ezer kiadatlan levéltári forrás és a kiadott. hogy őt „csak a hajdúk. köztük az ilyen keretek közé ágyazott Bocskai ábrázolások létrejöttéhez is.és nem a jobbágyok . amelyben leszögezte. nem volt a fejedelem. hogy az általa vezetett harc elsősorban a nagyurak. Akárcsak az. azt iránymutatóként használó marxista osztályharcos történetszemlélet „úrellenes” és „plebejusi”. egyoldalú megítélése. „nyugatellenes” történeti munkák megszületéséhez. 284 .letelepítése és privilegizálása is a pénztelenségből fakadó kényszermegoldás volt a részéről. de nem hasznosított okmánypublikáció felhasználásával ugyan sikerült a küzdelem katonai történetének szinte minden napját feltérképezni és e mozgalom csaknem minden. Hiszen közismert volt Bocskainak az a levele.a szerző sorsának mostoha alakulása ellenére -1949 után mintegy átmenetként szolgálhatott az „osztálykorlátait átugró” és az „ősi ellenségünk a német /Habsburg/ hódító” szellemében fogant.

Könyvemet azzal zártam. A hadmüveletek politikai és gazdasági hatásának bemutatásánál „elsősorban Benda Kálmán munkáinak adatait és megállapításait vettem alapul. de azért a korábbinál árnyaltabb képet igyekezett felrajzolni a politikusról és a magánemberről is. ami a katonai eseménytörténet pontos bemutatását illeti. ami az adott formában későbbi megítélésem szerint szintén nem mentes az idealizáló tendenciáktól. Korábbi történetszemléletemnek és az ezt tükröző munkáimnak a fő fogyatékossága talán a Habsburg-hatalom egyoldalú negatív megítélése volt a tizenhatodik és tizenhetedik században. 285 . hiányosságát.a Bocskai szabadságharc katonai történetét. s bemutassam a haladásért harcba induló néptömegek történelemformáló szerepét” 351. megállapításában. hogy amint magam is írtam: „a szabadságharc kirobbanásának okai és előzményei vizsgálatánál nagy részben az eddigi irodalom adataira és megállapításaira támaszkodtam. Nos. Ez nagyrészt abból eredt. egyoldalú értékelése nyomán be-igazoltnak láttam a mozgalom „népforradalmi jellegét”. E torzult látásmódból adódóan akkor mereven elutasítottam Szekfü szemléletét is. o. Tévedéseimből ocsúdó állapotban írtam meg az 1981-ben megjelent „Bocskai István a hadak élén” című munkámat. 27. prekoncepciók. amit megelőzött az annak idején nagy vitát kiváltó Káthay-tanulmányom és követett a századokban megjelent írásom „Erdély és a tizenötéves háború” címmel.a korszak politikai eseményeibe ágyazva . Ez megzavarta tisztánlátásomat számos kérdésben. erőszakos eszközzel. indítékok bemutatása részben téves alapokról indult el. A monográfiám természetesen inkább csak Bocskai hadvezéri tevékenységével foglalkozott. Bocskai hadseregét és annak hadművészetét részletesen bemutatni. A hadakozás azonban csupán a politika folytatása más. A munka azonban így is magán viselte a kor történetírásának csaknem valamennyi hibáját. így a Bocskaiszabadságharcnak és magának Bocskainak a megítélésében is. kiegészítve azokat az újabb kutatások eredményeivel.” Könyvem megírásánál az a törekvés vezérelt. azt ma is vállalni tudom szinte minden adatában. Akárcsak a harcot vezető személy. Ezért ha a politikai célok.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN EGY KÉNYSZERPÁLYÁS „KISORSZÁG” BOCSKAI -PORTRÉJA nyire is jelentős szereplőjének az életútját felderíteni. egyoldalú megítélések alapján. 1961. „hogy az elérhető legteljesebb történelmi hűséggel rajzoljam meg .” Bizonyos mennyiségi tényezők egysíkú. nevezetesen Bocskai István bemutatására. hogy az utókor tudatában csakis 351 Nagy L. akkor ennek ki kellett hatnia a háború értékelésére is.

Ma úgy látom történelmi helyét és szerepét. 2. hogy hiába Bocskai szobra áll a genfi Reformáció Emlékművén.leszámoló machiavellista politikus. (Debrecen 1984. monográfia-részleteket nem kívánom felsorolni. o. amint azt az 1997 -ben megjelent „Bálványozás és átkok kereszttüzében” című tanulmányomban leírtam (In: Botránykövek régvolt históriánkban). Korábban Benda Kálmán meglehetősen intoleránsán reagált az Irodalomtörténet 1982. 662.410. Utóbbi ma is valamiféle „kálvinista erdélyi szent”. Az ő történeti súlyának. számában megjelent tanulmányomra: „A két Gábor a Tündérkertben és a történeti valóságban”. 354 Sajnálatos módon Makkai László is csupán ígérte.. Véleményét és az arra adott válaszomat 1. de a beígért cáfolattal haláláig adós maradt. 2. Pedig Bocskai István történeti képe csakis a negatív vonásokkal együtt lehet teljes s csupán így érthetjük meg azt az ellentmondást. 353 Érdekes dolog. hogy neve a kortársak ajkán miért állt egyszerre átkok és bálványozások kereszttüzében”.s az ellenfeleivel ridegen . 396 .STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. Irodalomtörténet. árnyoldalakat felemlíteni ma is olyan „szentségtörésnek” számít. s az Erdélyben gyűlölt proscribált liber báró alakja egyre jobban a feledés homályába merült. 354 Ez a transzilvánikus elfogultság nyomon követhető az 1984-es magyar történeti szintézis Bocskai-ábrázolásában is. Többek között azért sem. 1981. I. o. 353 A több évtizedes kutatói és írói munkásságom során Bethlen Gáborról kialakult nézeteimet összefoglalóan tükrözi több munkám. öt lehet kritikusan szemlélni és ábrázolni. A kassai „királyi ház”-ból a halhatatlanságba távozó fejedelem alakját a nemzeti kegyelet olyanná formálta. aki a Benda Kálmánéhoz hasonló kiváló történetírói kvalitásai ellenére csak végletes elfogultsággal tudott Bethlenről szólni és Rugonfalvi Kiss Istvánhoz hasonló szinten utasított el minden Bethlennel szembeni bírálatot. mert legtöbbjükre hivatkozás történt jelen munka egyes jegyzeteiben is. 238-239. amilyennek látni kívánta őt. 286 . a székely szabadságtörekvéseket vérbefojtó fejedelmi tanácsúr. hogy ezt az árnyalt Bocskai-képet szaklektorként egyértelműen helyeslő Benda Kálmán a legvehemensebben támadott meg. amely írásában megkérdőjelezte történetírói hitelemet is.). a javára változott fejedelmi portré maradt fenn. O. sz. mikor ezeket a mércéket Bethlen Gáborral kapcsolatban is érvényesíteni próbáltam. Erre érdemi bírálat. de Bethlen Gábort nem. 352 A sors furcsa iróniája.sőt mondhatni kegyetlenül . A Bocskai Istvánról és az általa vezetett harcról megjelent kéttucatnyi tanulmányomat. hogy megcáfolja a Bethlen Gáborral kapcsolatos „eretnek” nézeteimet: Debrecen története. miként 1929-ben Szekfü Bethlen-biográfiájának a megjelenése idején: Ezt a nézetet képviselte haláláig a szintén erdélyi származású Makkai László is. 1983. akinél emberi gyengéket. k. sze- 352 Nagy L. . ellenvélemény mindmáig nem jelent meg.

NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN EGY KÉNYSZERPÁLYÁS „KISORSZÁG” BOCSKAI -PORTRÉJA repének az elismerése. hiányosságaim. amint ezt az 198l-es monográfiámban eredeti okmányokkal alátámasztva meg is írtam. „akiket a temesvári rajtaütésben tanúsított helytállásuk alapján Dampierre gyalogosokból lovasokká emelt. hogy a műből sokkal árnyaltabb és hitelesebb Bocskai -portré tárul elénk. hogy 1604 szeptemberében Bocskai azért időzött Erdélyben. közelítve helyzetüket és fegyverzetüket a császári elitlovasságéhoz. Makkai megállapításával ellentétben Bocskai sohasem volt és nem is akart lenni . és nem ígérhetett neki ekkor koronát: 287 . A valóságban Bocskai az egyik alvezér volt. figyelmen kívül hagyta nem csak az azt követő. Ugyanígy pontatlan. hogy Makkai László csak az 1961-ben megjelent monográfiám adatait használta fel.„hajdúk és prédikátorok királya”. tartotta magát ebben az időben. Azok. pedig nem haladta meg a negyvenezer főt. Sajnálatos. méltatása ugyancsak háttérbe szorul a Bethlen Gáborról szóló mögött.”. ahogyan maga a szerző is írja pár oldallal később. Többszörösen téves adat.a bujdosókat. Az álmosdi csata után Debrecenbe vonuló debreceni Szappanos János még nem üdvözölhette az idézett verssel. vele kapcsolatos tanulmányaimat. amiket az 1961 utáni kutatásaim derítettek fel és hoztak nyilvánosságra. Emiatt több mint két évtized elmúltával „visszaköszönnek” munkájában a hajdani hibáim. mint Bethlen-kép. Ez persze azt is eredményezi. Így például az. illetve Szentjobb császári kézre kerüléséről ír. de az 198l-es monográfiámat is. A „Szövetség a hajdúkkal” alfejezetcím szintén vitatható. a vezető szerep vitathatatlanul Báthory Zsigmondé volt. amelyik felismerte „a török elleni háború nagy lehetőségeit”. amit a szerző Bocskai és a felső-magyarországiak 1604 októbere előtti kapcsolatáról. Ennek alátámasztására nincs adat. Úgy. a szövetséges sereg létszáma. hogy 1595-ben Bocskai valóban élén állt-e annak az erdélyi csoportosulásnak. Megalapozatlan az az állítás is. miszerint Bocskai október 14-én éjjel azokat a hajdúkat vonta a maga oldalára. „mert oda várta -török segítséggel . hogy 1595-ben Bocskai volt a „fővezére” az 50 ezer fölé emelkedett” szövetséges haderőnek. Bocskairól szóló. amiket pedig a közben eltelt időben már revideáltam. és hiányoznak azok az újabb adatok is. Bocskai ugyanis nem szövetséget kötött velük. A meghatározó. tűzfegyverrel látott el. Megalapozatlan az az állítás. Hiszen maga Bocskai is csupán „főember szolgának” nevezte.” Bocskai ekkor már teljesen fölhagyott a korábbi terveivel. hanem zsoldjába fogadta őket. s elő akarta készíteni a talajt számukra. minden kapcsolatot megszakított a bujdosókkal. Makkai több megállapítása vitát provokáló. de képtelenség is gyalogosokból egy-két hét alatt elit lovas alakulatokat képezni.

minden kincsüket a török kiűzésére áldozták volna.nem Bocatius János tollából született. hogy Ma- 288 . Azok már 17-én megkezdték az ülésezést és Alvinczi Péter udvari pap följegyzése szerint 19. Ezt a célt szolgálta a hajdúprivilegizáláson túl a kálvinista prédikátorok hozzátartozóinak adómentességgel történő felruházása.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.” Ezt a tévhiedelmet már több írásomban megcáfoltam.csak 1605-ben írta. eredendően nem lehetett elegendő rá. miszerint Bocskait „legfőképpen az a keserves felismerés indította a saját koronás királysága alatt egyesítendő Magyarország álmának feladására.-én választották Bocskait Magyarország fejedelmévé. Félrevezető Makkainak az az állítása is. A számos ténybeli tévedést tartalmazó részekkel ellentétben egyértelműen elfogadható mindaz. ha az utolsó fillérjüket. ezt a verset . amiknek a helytálló voltát senki nem vonta kétségbe. hanem Káthay Mihály és Bocskai István közös fogalmazványa volt.amint az már 1976 óta közismert és elfogadott . Makkai helyesen látja meg. amit Makkai László Bocskai István hivatástudatáról. sem az erdélyi rendek nem voltak hajlandók ezért komoly áldozatot hozni. Az európai közvéleményhez intézett kiáltvány . Bocskai nem „április 20. hogy még egy európai összefogás is mily nehezen és mekkora áldozatok árán tudta kiszorít ani az ország túlnyomó részéből a török hódítókat. hogy sem a magyar.amint az köztudott . hogy a szászok kivételével az erdélyi rendek is magyarok voltak. hogy bár Bocskai István politikája a korabeli közép -európai nemesi-rendi reformkísérletek közül „a legmerészebb. Eltekintve attól az elírástól. A két „szoborszomszéd” közül Bocskai életműve valóban jobban hasonlít Cromwelléhez. hogy az angol egy polgári forradalom. A tizenhetedik század végi felszabadító háború ékesen bizonyította. Bocskai szeme előtt valóban nem a magyar társadalom valamiféle „demokratizálása” lebegett és nem kísértette őt „a kálvini teokratikus [egyházi uralmon alapuló] népjóléti köztársaság álma”.-ra hívta a rendeket Szerencsre”. s a két szomszédos szobortársához való kapcsolatáról ír. Bocskai valóban a magyar rendiség társadalmi bázisának a mérsékelt kiszélesítésére törekedett. Azt követően. mint Orániai Vilmoséhoz annak ellenére. pedig egy rendi ellenállás vezére volt. a végvárak fenntartásához és a török támadások visszaveréséhez szükséges évi több millió összeget a Magyar-Horvát Királyság és az Erdélyi Fejedelemség rendjei akkor sem tudták volna előteremteni. Téves és túlhaladott az a megállapítás is. mint Cromwellt egy időn át. a legelőremutatóbb” volt. hogy már tudomást szerzett a fejedelem májusi koronakéréséről. Bocskai. hogy Illésházy nem volt „következetes képviselője a törökkel való békének és Erdély önállóságának.

hogy a magyar uralkodó osztály egészétől távol állóan Bocskai „a közös elhivatottságban.” Más kérdés. Így az a megállapítás. Zrínyi Györgynél. hogy a fejedelem magát és a mellette nyilatkozó hajdúkat és székelyeket valóban egy isteni terv részének tekintette-e . hogy politikája fő mozgatórugójának a kálvinizmust jelöli meg. akit „pozitív érzelmi kapcsolatok” fűztek a hajdúsághoz és a székelységhez.. még ha halálát közvetlenül felbérelt hajdú orgyilkosok okozták is. mint Bocskai István. hogy Bocskai „kivételes politikai és emberi nagyságát" mindez nem csökkenti és nem is csökkentheti.érzelmi kapcsolatok fűzték Báthory Gábort ehhez a két katonaréteghez. hogy „a nemesi alkotmányosságból nem vezetett egyenes út a polgári alkotmányosságba. Legalább ilyen .amint azt néhány kálvinista prédikátor írta . akit nem csupán a protestáns felekezet tagjai tekinthettek joggal vallásszabadságuk védelmezőjének. Lehet. például Nádasdy Ferencnél. Ugyanígy joggal vitát válthat ki az a megállapítása is. Ám hasonló kötődéseket lehet kimutatni a főúri kortársak közül. hogy Makkai László kevésbé 289 .” Csak egyet lehet érteni azzal a megállapításával is. érzelmeit ritkán nyilvánító” ember volt. miszerint Bocskai volt az egyetlen olyan személy a török hódoltság-kori magyar oligarchián belül. sem cáfolni nem lehet.már ha akad magyar kutató a jövőben. Akárcsak azt. hogy ha ilyenek előkerülnek .. Ugyanígy joggal vitatható Makkai Lászlónak az a megállapítása is. s ezért „nagy tévedés őt magyar Machiavellinek nevezni. zárkózott.a katolikusok is. Batthyány Boldizsárnál. Azonban ez is csak feltételesen fogadható el.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN EGY KÉNYSZERPÁLYÁS „KISORSZÁG” BOCSKAI -PORTRÉJA gyarországon a polgári átalakulás felé vezető utat megnyissa. még ha gyakorlatilag a szerint cselekedett is. akik életüket végvári és hajdú katonák között élve érzelmileg is legalább oly közel kerültek hozzájuk.mai kifejezéssel élve sem megerősíteni. aki ennek az igazán európai nagyságú „magyar úrnak” az életével foglalkozik . miszerint Bocskaitól ugyancsak távol állt „a reneszánsz evilági államrezonja”. Azt. mint a való helyzet visszaadásának. bizonyos határok és korlátok között.inkább egy romantikus érzelmi megnyilvánulásnak tűnik. hogy Bocskai szerintem is Józan. Bocskainak rendkívül kevés magánlevelét ismerjük a Habsburg-ellenes harca előtti időkből. Bocskai valójában vallásilag toleráns .bármily paradoxul hangozzék . Emellett azt a véleményemet erősíti meg.egy módosultabb Bocskai jellemkép tárul majd elénk a mostaninál.ha nem intenzívebb .ha nem éppen közömbös . de . érezte magát egynek a hajdúkkal és a székelyekkel” nekem -több ezer e korra vonatkozó levél elolvasása után .volt. Azzal már lehetne vitatkozni.

csak abban az esetben tartja kívánatosnak Magyarország és Erdély egyesítését. Felkelését . téves megállapítást tartalmaz. o. pontatlan. hogy Bocs- 355 Magyarország története 1526-1686. k. hogy az „döntő és messze ható fordulatot jelez”.Mócsy András szerk. hogy az „valóságos megváltás” volt elsősorban a török számára. téves adatára rámutattam.részlet.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. 356 Makkai László . I. 699-764. 532-541. I. Rámutat. Bp. „Bocskai István felkelése és az erdélyi állam feltámadása” c. k. akit nem vezettek a Makkaiéhoz hasonló transzilvánikus elfogultságok. azokat a szerzőnek írásban is átadtam.Bocskai tényleges emberi jellemvonásait és politikájának igazi nagyságát. 1986.. azokkal ellentétes. Ezzel is azt támasztja közvetetten alá.úgy értékeli. Ug yanis szemben Fráter György és követői törekvésével. Pázmány Péter. hogy ugyanezt az álláspontot vallotta az ellenreformáció vezéralakja. Ebből a lexikonszerű adatfelsorolásból az olvasó ugyancsak nehezen kaphat hiteles képet akár az 1604 előtti. azokétól eltérő. miként Klaniczay Tibor hasonló megjegyzéseit is. mint maga a szintézis. 356 Az 1990-ben megjelent .: Erdély története a kezdetektől 1606-ig. de azokat ugyanúgy figyelmen kívül hagyta. E rész szerzője ugyan az irodalomjegyzékben hivatkozik több..és sajnálatosan máig befejezetlen . mint fél évszázaddal korábban Szekfü Gyula. ha a magyar királyi korona magyar kézre kerül. értette meg . Ezeknek a kritikája és cáfolata bővebb terjedelmet igényelne. s addig senki ne „támassza egymásra” a két magyar államot. 355 A két évvel később megjelent „Erdély történeté”-ben viszonylagosan és abszolút mértékben is ugyancsak kevés helyet kapott a „Bocskai István felkelése és az erdélyi állam feltámadása” című fejezet. Szakály valójában e szekfüi koncepciót summázza Bocskai esetében és szakít Illésházy Erdéllyel kapcsolatos nézetének több évszázados félreértelmezésével is. Bp. fejezet. kötetében Szakály Ferenc valójában nem is kísérletezik Bocskai személyének ábrázolásával. 290 . hogy a szintézis e részének 1978-as vitáján Makkal László több tucatnyi ténybeli tévedésére. de tulajdonképpen a Habsburgoknak is. 1985. Bocskai politikai végrendeletét a szerző úgy értékeli.némileg sajátos megközelítéssel . e tárgyban megjelent munkámra. Hiszen nem volt erejük a háború folytatására a török gyöngesége ellenére sem.akarta megérteni . o. Ennek anonim szerzője ugyancsak felületesen foglalkozott a felkelés történetével és Bocskai személyével. de írása minden megjegyzés nélkül számos. Megjegyezni kívánom.magyar történeti szintézis II. akár az azutáni időszak Bocskaijáról.

A honfoglalástól a közelmúltig” című szintézisemben is. 357 Srakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás. amellyel szeretnék az eddiginél megbecsültebb. csak kálvinista elgondoláson s az össznemzeti érdekeket szolgálta. 178-181. Botránykövek régvolt históriánkban. Ám az eddig megjelent írások sem tették fölöslegessé egy átfogó Bocskai-biográfia elkészítését. Bp. k.) 291 . 1440-1711.0. a kiváló történelmi személyiség alakját. 357 Kevés hely jutott Bocskainak és mozgalmának az 1993-ban megjelent „Magyarország Európában.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN EGY KÉNYSZERPÁLYÁS „KISORSZÁG” BOCSKAI -PORTRÉJA kai koncepciója túlmutatott valamiféle szűk.. történelmi szerepét. Ezt igyekeztem pótolni 1997-es tanulmánykötetemben. amelynek egyes írásai több oldalról is bemutatják a nagy fejedelem. (In: Magyarok Európában. II. aki túlnő a magyar történelem keretein. kiemeltebb helyet biztosítani históriánk azon nagy magyar alakjának. 1990.

STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. 292 .

Úgy láttam.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN AZ EZREDFORDULÓ BOCSKAIJA Az ezredforduló Bocskaija özel fél évszázaddal ezelőtt. embereihez? S a ma embere tanulhat-e még valamit egy régi letűnt kortól. és fényüket nem homályosítja el az új gondolatok. Magyarországon éppen olyan .a hazaszeretet.vagy legalábbis ahhoz hasonlóan -forrongó volt a helyzet. amelyeknek az ereje nem tompul az évszázadok múlásával. hanem az adott korból előremutatóan. a Bocskai titkos levéltár megtalálása fölött érzett örömömben és egyes okmányainak publikálása alkalmával merült föl bennem a kérdés. nem viszik magukkal a sírba az élők sorából elköltözöttek. a letűnt idők nagy tetteihez. Annak tudatában. mint hajdanán 1604 őszén. K 293 . ha azt hinnénk . de vannak olyan örökérvényű igazságok. a nemzet sorsáért való áldozatvállalást. a szabadság eszménye melletti kiállást.vagy akarnánk elhitetni -. akárcsak az egyes embereké. Akkor ezekre a bennem fölmerülő kérdésekre nyugodt lélekkel igennel válaszoltam. hogy bár a több évszázados változás. hogy mindezek mindig mindegyikükben maradéktalanul megvoltak. az új eszmék születése sem. hogy nemzeti fejlődésünk is egy összefüggő folyamatot alkot. Jóllehet nem szabad az egyes emberekkel szemben sem a korukhoz nem illő követelményeket támasztani. és sohase visszavetítve. fejlődés sok újat hozott az életben és az emberek gondolatvilágában. a haza ügyéért való áldozatvállalást. „A hazaszeretet érzése ma is legalább úgy kell. de érett korban is tanulhatunk lelkesedést és áldozatkészséget az ifjúságtól akkor is. amikor egy bihari magyar nagyúr reménytelennek tűnő harcba kezdett a nyomasztó túlerő ellen. iránytszabó útmutatást a jelen problémái és gondjai között? Amikor ezeket a sorokat írtam 1956 őszén. Ugyanígy tanulhatunk a régmúlttól is. hiába volt az fejletlenebb a mainál. ha látjuk is a fogyatékosságokat. mint drága emlékű sírhoz. hogy e régi kornak lehet-e sok mondanivalója a ma embere számára? Vajon csak a nemzeti kegyelet érzése visz-e bennünket. lángoljon minden népét. társadalmától s kaphat-e választ. Ám a kort és annak embereit történelmi távlatban kell szemlélni. Persze idealizálnék Bocskait és híveit. Ilyennek láttam és látom ma is .

mint a Bocskaiszabadságharc idején.” 358 Ezeket a sorokat még a forradalom kirobbanása előtt írtam le. mint akkor. ahogyan ő meg is tette azt. akárcsak Bocskai István esetében történt. A nemzeti összefogás szükségessége a nagy feladatok végrehajtása érdekében ma sem kisebb. a nagy múltra való jogos büszkeség érzése mellett ebben a szellemben nézzük történelmünk kiemelkedő eseményeit.írtam 1956 kora őszén . az 1957-ben megjelenő új. teljes eltökéltséggel való rálépést. 292-293. hazáját szerető magyar szívében . lesznek.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. A nemzeti kegyelet. összevont számban is az eredeti változatlan formájú szövegem jelent meg. hanem a helyes útra teljes szívvel. amikor a Habsburg elnyomó törekvések állítottak gátat a nemzeti fejlődés elé. allúziót a Bocskai-szabadságharc és az 56-os forradalom és szabadságharc vagy 358 HK 1956. s lehet tanulni abból a következetességből. a cenzorok nem foglalkoztak ilyen „avítt korokkal” s nem éreztek holmi áthallást. 294 . megkövesedett maradványai. s bár a kötetet november 4-e után bezúzták a „technikai okok miatt”. 3-4.mint háromszázötven évvel ezelőtt. hanem új életre kelt értékes segítőtársai mai életünknek. Úgy tűnik. s akkor bármily régi idők írásai nem elmúlt korok tűnő árnyainak halott betűi. A haza védelme minden idegen elnyomó törekvéssel szemben a ma emberétől is hősi áldozatokat kíván. Gyűlöletünk a jobb életünk fejlődését gátló erők ellen ma sem lehet gyengébb. a helytelen út felismerését. A nép érdeke ma is megköveteli nemcsak a hibák. akárcsak Bocskai katonáitól. sz. o.

sz. legfeljebb a Habsburg-uralmat látom ma másként.szeretett „liber báró”-tól. hogy a messiások és a hősök úgy nőnek. Úgy vélem. Őszintén szólva magam sem ilyen céllal írtam ezeket a sorokat.még dicsősége tetőpontján sem . gondolkodásában európai horizontú volt. és milyen „imago”-t kell megteremteni a kényszerű török szövetségben küzdő magyarságról az európai királyi és fejedelmi udvarokban. az Erdélyben „proscribált” és itt igazán sohasem . hanem kissé romantikus. csak valahogy sokrétűbb. Európai magyar. vagy a huszonegyedik század mindenkori magyar vezetőinek is van. hogy mi van Európában. 359 A bécsi és a prágai utcák köveit gyakran koptató és az itteni palotákban sokszor megforduló Bocskai István egyszerre. mint a meteor.beszélte. miszerint csak a nebulók kötelesek elhinni. Úgy tűnik. sokarcúbb. hogy az ezredforduló. hiszen közel fél évszázaddal ifjabb voltam. S mennyire igazak azok a közel egy évszázaddal ezelőtt született szavak is. mint a krumpli. vagy magyar európai volt? 'Talán nem tévedek nagyot.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN AZ EZREDFORDULÓ BOCSKAIJA Bocskai István és Nagy Imre között. jegyzetet 295 . aki ma még nincs”. vagy úgy érkeznek. mint akkor volt. mint annak idején. mint mostanság e Bocskai-életrajz írásakor. Amikor az idézett sorokat róttam. hogy latinul .az akkori kor „angol nyelvén”. hogy továbbra is a „keresztény világ” tagjának tartsák nemzetét. Valószínű. miszerint Bocskai István korába helyezve „igazán elődje az igazán európai nagy magyarnak.mint írta . hogy a németet is csak köznapi szinten -talán amolyan „konyhanyelven” . hogy szívében magyar. egy személyben volt magyar és európai s vált két esztendőre a magyarság olyan vezetőjévé. Ezeket a sorokat ma is vállalom. és hogy kicsinyes csírákból szökkennek elő a legnagyobb dolgok is.nem a legtökéletesebben tudott. szükség lenne. Nem a véletlen műve. akire most az ezredforduló küszöbén is szükség van. ha úgy vélem. s lesz mit tanulnia az egykori bihari nagyúrtól. A „dialektikához” . Ki tudta vonni magát 359 L. hogy a „szablyás Bocskai” az egyetlen olyan magyar fejedelem. Ám árnyaltabban áll előttem Bocskai István alakja is. az 1. még nem ismertem Ady Endre 1906-os megemlékezését.nem értett. fiatalos hevülettel. akinek a takarékos svájciak a saját pénzükön szobrot emeltek s még hozzá nem is akárkik „társaságában”. aki szinte a teljes reménytelenségből elindulva tudta a mozgalmát olyan sikerre vinni. Nem lett kisebb a szememben. Attól. mint rajta kívül egyetlen Habsburg-ellenes vezetőnk sem. mégis tudta.

a két Szapolyainak] azok az földek. Az hadakozásra penig sem annyi számú néppel. mert úgy látta.a kardjára ütve így kiáltott fel: „Itt van a jog. 296 . Nemcsak Istvánffy. Ismerte a saját erejét és lehetőségeit és nem hajlott elvtelen. Szívesen hivatkoztak arra a megnyilvánulására. o. de nem is élt vissza a hatalmával. 259. sem az török tatárral köttetett frigyekkel. de kálvinista létére megóv- 360 561 TT 1878. 70. a korona igéző varázsa alól is. aki személyes okokból neheztelt rá. Nem engedett a protestánsok jogaiból. füzetek. pedig jól felmérte a helyzetét. S a hatalom mámora sem ragadta magával. Főként nem a nemzete kárára. és az igazság!” Hatalmi pozícióból politizált? Igen is meg nem is. szükségtelen kompromisszumokra. tartományok és erősségek kezűkben nem voltának.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. 1865. az melyeket Isten mi kezünkben adott és engedett. Franki Vilmos: A bécsi béke 1606-ban. [szövetségekkel] az oláh országok hadaival és egyebünnet való segétségekkel is felényi módjok sem volt!” 360 Ellenségei. hogy amikor 1606-ban az egyik császári békebiztos azt fejtegette neki: „A jogot törvény útján kell keresni” . Győri tört és rég. hanem mások is. hogy nemzete érdeke ezt követeli. ellenfelei többször „hatalmi arroganciával” vádolták öt. amint azt 1606 elején Illésházynak meg is írta: „Nemhogy Zsigmond fejedelemnek. megalkuvásokra. de sem az ifjú. sem az nagy János királynak [ti.

félretéve rangot. ezen a téren is van mit tanulni tőle az ezredforduló nem egy magyar vezető személyiségének. ami ritkaságszámba ment ebben a vallási intoleranciától terhes korban. mint a hajdúk és a székelyek napjainkban is Bocskai Istvánra emlékeznek? Milyen jó lenne. amiben szintén példaképül szolgálhat nem egy . Miksa és a török hódoltság korának igen nagy magyarja. de az alsóbb néprétegekbe tartozókat nagyfokú empátiával kezelte. Ez elsősorban a hajdúpolitikájában mutatkozott meg. hogy tévedett a személyi kiválasztásban. S ez lett a sikereinek az egyik záloga is. Bocskai István tudott nagyon rideg. Valamint az. s nem a jelzálogoktól terhelt földjét osztotta szét. tetteit és cselekedeteit . amikor a saját tulajdonúban lévő birtokokra telepítette le őket. az ígéretét. Ferdinánd. még kegyetlenséget is igénybe véve. de valószínűleg úgy gondolkodott a vallás kérdésében. ha úgy látta. Vajon a közelmúlt vagy a jelen politikusai közül kire fognak úgy emlékezni négyszáz év multán. Úgy vélem. amik a székely szabadokat sújtották . hiszen úgy I. az ő közreműködésével is. alkalmassági szempontok alapján választották ki tisztségviselőiket. Türelmesség élt benne is a máshitűek iránt. olyanok. Ferdinánd. Miksa vagy Báthory István származásra alig tekintve. I. mint három általa ismert uralkodó kortársa: I. hanem a „közrendű magyarokhoz” való viszonyában is. mint amilyen a „szablyás Bocskai” fejedelem is volt.hatalomra jutva választási ígéreteit oly könnyen feledő . ha a jelen kor politikai vezetői a mostaninál sokkal jobban ismernék a letűnt korok nagy magyar vezetőinek az életét. azonnal korrigálta tévedését. Akárcsak emberismeretet. Ha úgy hozta a sors. kizárólag az alkalmasság alapján választotta ki katonai és polgári tisztségviselőit. Bár nem maradt följegyzés róla. mint egyik kései utóda a hatalomban.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN AZ EZREDFORDULÓ BOCSKAIJA ta a katolikusokét is.egy alkalommal. személyes ismeretséget. Csak az igazán nagyok tudták kivonni magukat annak hatása alól. miként az a meggyilkoltatott Lippai Balázs hajdúfőkapitány esetében is történt. szakértelem.köztük nem utolsósorban Bocskai Istvánét. barátságot. az emberek kiválasztása terén tanúsított bölcsességet. Megtartotta a szavát. sőt olykor már kegyetlen is lenni.mai politikai vezetőnek. Ezt cselekedte a hatalomra került Bocskai is. Korát sok tekintetben meghaladó társadalomszemlélete azonban nem csupán a tisztségekre való kiválasztásban mutatkozott meg. S tőle telhetőén igyekezett jóvátenni azokat az igazságtalanságokat is. a lengyel király Báthory István. Hol sajátította el ezt a tudást? A bécsi vagy a krakkói udvarban? Lehetséges. mint I. Ha 297 .

Akarom.” 362 362 Ady Endre: Összes versei. o. 178. 298 . Ám talán egy kicsit Bocskainak is. k. Az Óceánt mégis elérem.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV. mert világ csodája: Valaki az Értől indul el S befut a szent. amikor ezeket a sorokat írta: „S ha rám dől a szittya magasság.. érezte magát költőként is a szintén érmelléki Ady. mint a publicista Ady Endre száz évvel ezelőtt a többször idézett megemlékezésében. Ha gátat túr föl ezer vakond. nagy Óceánba. Akarom. 1955. mert ez bús merészség. I. legalább úgy felismernék benne az ő emberi és politikusi nagyságát. Ha száz átok fogja a vérem. Bp.

aki feladatul kapta a küzdelem történetének megírását. Magam is úgy bukkantam rá. hogy vannak olyan részek Szamosközy „történeti maradványaiban”. k. Olyan állagokat is.a könyveknek is megvan a maguk sorsa. hogy olyan leírásai. Ezek közé tartoznak azok az iratkötegek is. Ezeket az iratokat előttem valószínűleg csak Szamosközy István olvasta Bocskai István fejedelem udvari historikusaként. 363 „H 363 MHHS XXX. azzal a kitétellel: „csak darabszám kutatható. Ezek általában négy témakörrel foglalkoztak: . szintén eredeti forrásanyag alapján készültek. levélgyűjteményeknek is. és amik nélkül oly hézagos volt mind Bocskai Istvánnak.A szabadságharc kirobbanása előtti hónapok eseményei. Ez a körülmény kétségtelenül emeli Szamosközynek a Bocskai-szabadságharc koráról írott sorai hitelességét. amelyeknek a levéltári anyaga elveszett vagy mindezidáig lappang. 299 .A török Porta álláspontja a szabadságharccal kapcsolatban és a Bocskainak adott korona kérdése. amelyeknek csak a folyóméter száma volt megadva. mind az általa vezetett Habsburg-ellenes harcnak az ismerete.A fegyveres harc kezdeti történései .ként emlegetünk. nevezetesen Bocskai partiumi nagybirtokos és a török vezetés tárgyalásai . Egyúttal arra enged következtetni.tanultuk nebulókként .NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN UTÓSZÓ UTÓSZÓ abent sua fata libelli” . hogy a Bocskai-szabadságharc katonai történetét kutatva az ötvenes évek közepén átnéztem az Országos Levéltár szinte valamennyi tizenhetedik század eleji iratát.” Így került a sokszor már ugyancsak káprázó szemeim elé az Eszterházy-család többnyire birtokjogi és gazdaságtörténeti iratai közül két csomó Bocskai-korabeli levél. amiket 1956-os feltalálásuk óta általában „Bocskai titkos vagy bizalmas levéltára”. amik szinte szóról-szóra megegyeznek ezekkel a levelekkel. Ám nemcsak a könyveknek. Ez azzal valószínűsíthető.A román vezetők kapcsolatai Bocskaival és viszonyuk az általa vezetett Habsburg-ellenes harchoz . hanem olykor megsárgult leveleknek.

majd annak meggyilkolása után Báthory Anna örökölte. Oda. Erdélyi boszorkányperek. maradványai miként kerülhettek az Eszterházy-család birtokjogi iratai közé? Azt tudjuk. sz.ismételhetnénk a nádor szavait. ezzel a talán nem is ideillő utasítással: „Csuda e világ sora. ahol annak idején fia. Interpress Magazin 1976. amelyekben sikerült föllebbenteni a fátylat e hányatott sorsú asszony életének homályba vesző titkairól is. nyavalyás is. o.” 365 Feltehetően az asszony ekkor vagy a fia ott nevelődésekor juttatta el a nádornak Bocskai megmaradt bizalmas iratait.. szőlőt és nyolc jobbágyot rendelt a tartására."Sok dolgot próbála Bethlen Gábor. SZ 1978.. . 300 . Nem hiába fáradt idáig. hogy 1606 nyarán Bocskai ezeket az őt kompromittálni is tudó leveleket Kassáról Káthay Mihállyal Nagykerekibe szállíttatta a saját várába. Hadd ne búdossék így alá s fel. aki 1605-ben a nemzeti önérzet ébredezésének szinte mámoros hónapjaiban maga is „Bécs alját nyargalta”. amikor 1621-ben kénytelen volt minden értékétől megfosztva Lengyelországba menekülni. Bp. Talán fölülkerekedett benne régi énje. A rossz hírű Báthoryak. A mindenféle „gálád tettek” elkövetésével vádolt asszony másfél évtizedes hazátlan bolyongás után került el Eszterházy Miklós nádor udvarába. miszerint a Bethlen Gábor által birtokai elvétele miatt üldözött szépasszony. az egykori kis hadnagyé. A másik izgalmas probléma. hiszen nem él özönig. 364 Ennek során született meg az a máig kétségbe nem vont.. 1981. valamilyen indítéktól vezérelve magával vitte ezt a két iratcsomót is. Így született meg a „Tündérkert” s az „Ördögszekér” után a négy kiadást megért. hogy a Bocskai. mert a nádor megkönyörült rajta és a felsőmagyarországi Helmecen egy kúriát. 6. 1985. erdélyi boszorkányperekről szóló írásom. 365 SZ 1984. Erdélyi boszorkányper ek a politikai hatalom szolgálatában. de fölkeltette jelen munka írójának az érdeklődését is. Bp. ennek az öreg atyja egy volt a lengyelországi István királlyal s maga viszont az erdélyi fejedelemmel [t. s a 364 Pontosabban öt írás: A bűbájos Báthory Anna titka. 1988. aki nem csak Komáromy András történész vagy Móricz Zsigmond és Makkai Sándor regényírók képzeletét ragadta meg. Jósika Gábor is nevelkedett. Azt viszont Báthory Gábor. „Csuda e világ sora!” . 314.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.és a Báthory-családok titkos levéltárának az anyagai.i. egy kis birtokot. Báthory Gáborral] s ím most csaknem koldus." „Bp. meg nem cáfolt hipotézis. Az a „bűbájos boszorkány”. 1984. A haláláig Habsburg-hű nádor nem adta át a bécsi udvarnak a Habsburg-ellenes küzdelmek külföld előtti kompromittálására alkalmas iratokat.

mert akkor még kis vaskályhák voltak a dolgozószobákban. hogy a katonák eltüzelik az értékes iratokat. ahol már a többi közt megsemmisültnek vélték az iratokat. amit különben Bethlen Gábor „hű inasa”. Kemény János is elismert? Ha ez utóbbi érzés kerekedett felül benne. épségben találtam a szobámban a két köteg iratot. s csak a dolgok rendeződése után adtam vissza az Országos Levéltárba. Már ha lesz olyan kutató a fiatalok között.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN UTÓSZÓ napnyugati portyákon járó végváriak. amiatt aggódtam. Félve írom le. A három és fél évszázadon át rejtőzködő anyagot azonban 1956 őszén is veszély fenyegette. ez is például szolgálhat nem egy mai politikusnak. amikor érintetlenül. Vagy talán „jó magyarsága” nem engedte nemzete kompromittálását a nyugati világ előtt... Napokon át. Ilyen kalandok után áll ma is a kutatók rendelkezésére a Bocskai titkait híven megőrző iratanyag. amit gyorsan a lakásomra vittem. ahová november 6-a után szovjet katonákat szállásoltak be. amíg a harcok miatt nem lehetett a Várba eljutni. Vagy ha a kulturális kormányzat „némi forintokat” szán ezeknek a becses titkokat rejtő leveleknek a kiadására. 301 . aki tovább akarja csiszolni annak a „szablyás magyar úrnak” a történetét. Ám „csuda e világ sora!” mondhattam én is november 10-e körül. nehogy valamelyik levéltárosnak baja essék miatta. de a levelek akkor a dolgozó szobámban voltak a Hadtörténelmi Intézetben. akinek szoboralakja oly magabiztosan áll ma is Genfben a Reformáció Emlékművén. és marcona szabadhajdúk között sajátította el a katonamesterséget.

= Bocatius János: Öt év börtönben.: Erdélyi országgyűlési emlékek.= Borsos Tamás: Vásárhelytől a Fényes portáig. /Közreadja Csonka Ferenc és Szakály Ferenc I Bp.: Erdélyi történelmi adatok. 1972. ETA= Mikó Imre . század második felében. Emlékiratok és iratok Bocskai István fejedelem és Lalla Mohamed nagyvezír találkozójáról 1605. Bp. Bocatius..] /sajtó alá rendezte. 1976. 1955. 1983. 1983. 1986. Bp. és szerk.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.Kenéz = Benda Kálmán . Cserei.= Eckhardt Sándor: Rimay János összes művei../ Demény. Bukarest. 1972.Kenéz Győző: Barbiano generális jelentése a Bocskaiszabadságharc első hónapjairól.Szabó Károly szerk. a bevezetőt és a jegyzeteket írta Bánkuti Imre... HK = Hadtörténelmi Közlemények.. 1942 Benda. 1985. 302 . 1986.: Erdély öröksége.. EOE = Szilágyi Sándor szerk. 1942 = Benda Kálmán: Bocskai István. 1955 = Benda Kálmán: A Bocskai szabadságharc. Borsos. 1985. Kolozsvár. 1986.Szekfű = Hóman Bálint . november 11. 1855-1862.. Okmánytárral. /1606-1610. Bp. Bp.. 1935.: Csonka Ferenc Bp. Benda. 1955. 1955. Bukarest. Báthory Zsigmondné Habsburg Mária Chrisztierna. Debrecen. Bocskai kíséretében a Rákosmezőn. 1875-1898. Eckhardt. = Demény Lajos: Székely felkelések a XVI. Bp. 1986./ Bocatius. 1941-1942. Bp.= Cserei Mihály: Erdély históriája /1661 . EÖ = Makkai László szerk. 1888-tól Hóman .. 1976./ /Ford. Benda . 1972.Szekfü Gyula: Magyar történet Bp. = Benda Kálmán: Erdély végzetes asszonya.1711. RÖVIDÍTÉSEK Benda. Bp.

1980. 3. Scriptores. Bp.= Nagy László: Hajdúvitézek. Bp. Makkai. = Nagy László: A Bocskai-szabadságharc katonai története.. 1983. /In: Szendrey István szerk. 1855-től MOL= Magyar Országos Levéltár /Budapest] MTT= Magyar történelmi tár... Pest. 1857. Ipolyi= Ipoly Arnold: Alsó-sztergovai és rimái Rimay János államiratai és levelezése. Bp.. Nagy L. 1981.. Nagy L. 1986. Nagy L. 1863-tól Makkai.. = Nagy László: Debrecen a nagyhatalmak ütközőpontjában.. Bp. 1983. sz. 1985. = Nagy László: Magyar hadsereg és hadművészet a harmincéves háborúban. l-2.tői MHHS= Monumanta Hungáriáé historica II. = Nagy László: Bethlen Gábor hírszerző és elhárító szolgálata. 1961. 1980. Kővári= Kővári László: Erdély története. Bp. Nagy L.1980. Bp. Diplomataria./ Debrecen. 1972. = Bethlen Miklós és Kemény János művei.: Magyar országgyűlési emlékek. Nagy L. 303 . sz. 1980. HK. sz. 1857-től MOE = Károlyi Árpád szerk. Nagy L. Kolozsvár. = Nagy László: A végvári dicsőség nyomában. 1982. Bp. 1855-től Nagy L. 1961.. 1974. 1887.: Debrecen története I. 1987. SZ 1982. század első felének Habsburg-ellenes küzdelmeiben. Makkai. Pest. = Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN RÖVIDÍTÉSEK Horváth = Horváth Mihály: Magyarország történelme. TSZ 1974. Pest. Nagy L. 1978. 1984.. 1972. = Kosáry Domokos: Magyarország és Kelet-Európa XVI XVII. k. 1973. = Kosáry Domokos: A történelem veszedelmei. Kosáry. 1948. Pest. Pest. 1944. 1984. sz. 1973. 1981. = Nagy László: „Megint fölszánt magyar világ van. 9. /szerk: Windisch Eval Kosáry. Bp. Bp.= Makkai László: A Habsburgok és a magyar rendiség. 1944. 1973. Bp. = Makkai László: Magyar-román közös múlt. 1871-1873. Valóság. 1973. 1978.” Társadalom és hadsereg a XVII. Bp. századi nemzetközi politikában. Bp. Kemény. 4. 1987. = Makkai László: Bethlen Gábor krónikásai. MHHD = Monumenta Hungáriáé historica I. 1985. = Makkai László: Erdély története. Nagy L. 1948 Makkai. = Nagy László: Bocskai István a hadak élén.

SZ = Századok. Bp. Veress = Veress Endre: Basta György hadvezér levelezése és iratai. 1867-től Szalárdi.. Bp. Század] Bp.. 1977. /Tanulmányok Báthory Erzsébetről. 1994. 1980 = Szalárdi János siralmas magyar krónikája. Nagy L. 1987. Nagy L.: Török magyar-kori államokmánytár. század. lev. Bp. = Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540-1690. Bp. 1988.. 1868-tól Trócsányi. 1836.. 1997. Rácz = Rácz István: A hajdúk a XVII. = Nagy László: Tündérkert fejedelme Báthory Gábor Bp. Nádasdy Ferenc..Török háborúk viharában 1541-1699..: Régi magyar költők tára XVII. Mihai Viteazulról. 1977 = Szamosközy István: Erdély története 1598-1603. de törve nem... Debrecen. 1975. Bp. 1871-1911. 1913. 1980. 304 . A honfoglalástól a közelmúltig. Bp. Nagy L. 1994.. 1980. 1969. Bp.. = Nagy László: Magyarország Európában. 1993 Nagy L. 1987.. Bp.. Káthay Mihályról. 1975.. /szerk: Szakály Ferenc] Szalay = Szalay László: Magyarország története. 1981. = Nagy László: Botránykövek régvolt históriánkban. 1990 Nagy L. 1988. Bp. RMKT = Stoll Béla és Varga Imre szerk.: Régi magyar levelestár /XVI-XVII. Bp. Bethlen Gáborról és a Habsburg-ház 400 éves magyarországi uralmáról.] Péter AT. 1959től RML = Hargittay Emil szerk. Imreffy Jánosról. 1980. Pest 1857-től Szamosközy. 1993. Thurzó Gy. = Nagy László: Az erős fekete bég.. TSZ = Történelmi Szemle.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV.. Bp. TMKÁO = Szilady Áron . században. Nagy L.”.Szilágyi Sándor szerk.. 1990. = Nagy László: Báthory István emlékezete. Bp. 1997. = Nagy László: „Megfogyva bár. = Kubinyi Miklós: Bethlenfalvi gróf Thurzó György levelei feleségéhez czoborszentmihályi Czobor Erzsébethez. = Péter Katalin: A magyar romlásnak századában. Bp. 1912-től TT = Történelmi Tár.

where the Báthory 's lived and where he began his political and military career. In his book. Ady's evaluation of Bocskai's life-work and fight is stunningly apt in many respects and there is no doubt that the poet and publicist s writings surpassed his age. who has been doing research on Bocskai's life for halfa century. He gives the reader an insight view of what part. Endre Ady. was published only a little time ago. he had as the Captain General of Oradea and as a chief counsellor in the execution of the aristocrats of Transylvania who opposed the war against the Turkish and 305 .NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN ANGOL ÉS NÉMET NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ A Hungarian Gentleman With Sabre In Geneva The book entitled A Hungarian Gentleman With Sabre In Geneva is about the versatile man István Bocskai. István Bocskai is the only Hungarian Prince who could defeat the Hapsburgs during the war at the beginning of the seventeenth century.' His viewpoint was that 'István Bocskai would be so charismatic a leader of the Hungarian radicalism if he lived now that we have to wait long for another such person. Bocskai was grown up in Transylvanian culture and he was the one who lit torch for the Hungarian intellectuals to let them see the right way and he was the one who intelligently formed the freedom of Hungarian nation. which contains the latest research results. Nagy mentions the circumstances of Bocskai's birth and education in Vienna and Prague and also accompanies István Bocskai to Transylvania. "the mad autocrat". especially to the place where he spent most of his time. The author of the book is László Nagy. Despite his greatness. His statue erected at the main square of Geneva thus deservedly stands between the two great protestant leaders. Hungarian history has treated him badly. His first overall biography. who was designated as "the great man" by one of the greatest poet and publicist. Ady wrote the following about him at the beginning of the twentieth century: 'In his time he was a reál predecessor of the great Hungarians of Europe who have not yet come. the court of Prince Zsigmond. Olivér Cromwell and William Orange.

was criticised even by many of his foreign protestant co-religionists. His agreement with the Hapsburg monarch. In his home politics he not only took revolutionary steps by creating better conditions for the soldering Heyducks and Székelys but he alsó made an end of the Turkish war of fifteen years. the Treaty of Vienna. he finally won. As a result of this he became the prince of both countries and although he wished for the crown at the Porte in the spring of 1605. Even so. Entering alliance with the Turkish. It ends with the following. exciting question: 'What can be "the gentleman with sabre's" message to the Hungarian politicians and nation atthe Millennium?' 306 .STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV in suppressing the Transylvanian freemen s movement and revolt against the Principality. which according to his policy was inevitable. he had to wrestle with some difficulties to put himself at the lead of the battle which was carried on in alliance with the Turkish against the Hapsburgs and which. he refused to receive it as an insignia because he recognised that Hungary and Transylvania without the Hapsburgs are not strong enough to bring the Turkish occupation to an end. His character and policy were judged differently by his Hungarian and foreign contemporaries at that time and it has been done so since then. He made great and successful efforts to prove to the most of the western European royal courts and to make them acknowledge the fact that it was necessary and could not be avoided. The biography is written in a readable style but at the same it is a matter-offact work. which had been demanding more and more victims and which did not feed the people with hopes at all in the given political situation. The author tries to analyse the divergent opinions objectively and tries to find István Bocskai s place in Hungarian and European history. served as an example to follow for the successors of the Prince of Transylvania for a long time. In the whirling of the quickly changing events he came into antagonism not only with the Báthory's who wanted to return to Turkish vassalage but also with King Rudolph and his civil servants.

und Sibenbürgenfürsten. den Endre Ady. Der Autor schreibt über die Umständen der Geburt. „die kluge Form der Nationalfreiheit ins Lében gerufen". Trotz seiner Gröβe behandelte ihn die ungarische Geschichtsschreibung stiefmütterlich. der das Leben von Bocskai schon seit einer halben Jahrhunderten forscht. László Nagy. welcher wir erst spät habén werden. Ady schrieb am Anfang des XX-ten Jh-s über ihn: „In seine Zeitalter gelegt. wo Bocskai seine politische und militárische Laufbahn begann. was für eine Rolle er als 307 .Olivér Cromwell und Wilhelm von Oranien . Die Bewertung des Dichters und des Publizisten über das Lebenswerk und den Kampf von Bocskai ist treffend.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN ANGOL ÉS NÉMET NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ „Ein ungarischer Herr mit Säbel in Genf” Im Stúdium „Ein ungarischer Herr mit Säbel in Genf geht es um den vielseitigen ungarischen-. dem in dem Hof des als „wütenden Tyrannen" genannten Fürsten Sigismund. ist er wirklich der Vorgänger des richtigen europäischen groβen Ungarn. daβ István Bocskai ein so mutiger Leiter des europäisch ungarischen Radikalismus wäre.steht. und das Geschichtsschreibung seiner Zeit in mehreren Fällen überwältigend. eine der gröβten ungarischen Dichter und Publizist als „groβer Mensch" nannte. „für die ungarischen Genien Fackel anzündete". und dessen von den Ausländern gestelltes Denkmal auf dem Hauptplatz von Genf zwischen den groβen protestanten Kämpfer . István Bocskai. Er sah. der am Anfang des XVII-ten Jahrhunderts gegen die Habsburgen einen siegreichen Kampf geführt hatte. wer heute noch nicht geboren ist". István Bocskai ist der einzige ungarische Fürst. Nach Ady ist er „in der von Európa begeisterten Siebenbürgenkultur groβgeworden". der Erziehung in Wien und in Prag. Der Autor zeigt. Der erste vollständige und umfassende Lebenslauf mit den neuen Forschungsergebnissen erscheint erst jetzt am Ende des Jahrtausenden aus dem Feder einer der meistbelesenen ungarischen Geschichtsschreiber. Er begleitet ihn in Siebenbürgen von Báthorys.

lehnte er als Hoheitabzeichen ab. Sein Kompromiss mit den Habsburgän rechnete sich für ein befolgenswertes Beispiel den Nachfolgern der Siebenbürgenfürst. daβ die Mehrheit der europaiscen Königs-und Fürstenhöfe seine gezwungenen diplomatischen Schritte sehen und akzeptieren. der immer mehr Opfer forderte und unter den europäischen politischen Vehältnissen mit der Erfolg kaum vertrösten. aber den Königskrone . In seiner Innenpolitik traf er nicht nur mit der Arrangierung des Schicksals der Haiducken und Siebenbürgen epochenmachenden Anordnungen.auf den er noch im Frühling 1605 selbst in der türkischen Pforte drängte . Der Autor strebt sich danach. Er machte riesige und erfolgreiche Demarche. Das Stúdium schlieβt mit dem Satz: Was kann „der ungarische Herr mit dem Säbel" den ungarischen Politikern der Jahrtausendwende und der ganzen Nation sagen? 308 . So wurde er Fürst zweier Länder. Seine Person und Politik beurteilten die ungarischen und ausländischen Zeitgenosse different. aber sie verfügt sich über einen entsprechenden Quellenapparat. und bei dem Niederdrücken der gegen der fürstlichen Macht aufgestandenen freien Siebenbürger spielte. sondern bereitete des fünfzehnjärigen Türkenkriegs. um die türkische Eroberung zu verhindern.STUDIA OPPIDORUM HAIDONICALIUM IV Hauptkapitän von Groβwardein und als fürstlicher Hauptberater bei der Hinrichtung der Hochadeligen der Siebenbürgen. aber auch später blieb dieser Unterschied. Die Biographie ist leicht zu lesen. Seine Politik . diese verschiedene Meinungen objektív zu analysieren. daβ die Kraft von Ungarn und Siebenbürgen ist ohne die Habsburgän nicht genügend. den Platz von Bocskai in der europäischen Geschicte. aber auch mit dem Kaiser und König Rudolf der I-ten -genauer gesagt mit dessen Kronbeamten. Inmitten der schnell wechselnden Ereignissen geriet er mit den Báthorys.der gezwungenen Verband mit den Türkän -verurteilten auch Viele seiner ausländischen protestanten Glaubensgenossen. er erkannte. Auch so führte es ein dorniger Weg dorthin. die in die türkische Vasallenheit zrückkehren wollten. das er selbst an die Spitze der in einer türkischen Verband gegen die Habsburgän geführten Kampf steht und auch siegt.

Szekeres Gyula . 2000 Előkészületben Nyakas Miklós: „Eltűnt” iratok nyomában. 1999 (Elfogyott) 2.NAGY LÁSZLÓ: EGY SZABLYÁS MAGYAR ÚR GENFBEN ANGOL ÉS NÉMET NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ A SOROZAT EDDIG MEGJELENT DARABJAI 1. Hajdúböszörményi ragadványnevek és adomák. Nyakas Miklós: Sillye Gábor kormánybiztosi tevékenysége és a hajdúvárosok Önvédelmi harca 1848-ban és 1849-ben. Ríten a Tirimpó”.Fekete János: „Rajtuk maradt”.Nyakas Miklós: „Hajdúvitézség tüköre” 309 . Csárdák. kocsmák. 2000 3. Egy hajdanvolt kiváltságolt kerület életre keltése Nagy László . csapszékek Hajdúböszörményben és környékén. Szekeres Gyula: „Poródon a Bíkás.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful