Irodalomtörténeti

\ y\\u\\n
TIDONUVÖS

\K11»r>i11

iinnminiTöiiTíuri I \ T Í / I Í Í M K FÖLVÓIRVH

IRODALOMTÖRTÉNETI

KÖZLEMÉNYEK

195 9. L X I I I . é v f o l y a m 3-4. s z á m

SZERKESZTŐ

BIZOTTSÁG:

KIRÁLY ISTVÁN, KLANICZAY TIBOR, SŐTÉR ISTVÁN, TOLNAI GÁBOR
SZERKESZTŐ :

KLANICZAY TIBOR
A SZEMLE ROVATOT SZERKESZTI :

HORVÁTH KÁROLY

Az IrodalomtorUneti Köziemi nyék 1959/3—4. számúnak munkatársai: József Farkas tudomá­ nyos munkatárs, kandidátus, Szauder József osztályvezető, kandidátus, Horváth Karoly tudo­ mányos munkatárs, Pirnut Antal tudományos munkatárs, kandidátus, Fenyő István kiadóvállalati lektor, V. Kovács Sándor tudományos munkatárs, Kókay György könyvtáros, Beké Ödön egyetemi tanár, akadémikus, Bognár András tanár, Levárdy Ferenc tanár, Eckhardt Sándor ny. egyetemi tanár, doktor, Mezősi Károly múzeumigazgató, tanár (Kiskunfélegy­ háza), Molnár Istvun tanár, Kos jár Márton egyetemi hallgató (Szeged), Kunszery Gyula tanár, Stoll Btla tudományos munkatárs, Nímedi Lajos főiskolai igazgató (Eger), Szabolcsi Miklós osztályvezető, Illts László tudományos munkatárs, Bóka László egyetemi tanár, akadémiai levelező tag, Gyenis Vilmos egyetemi tanársegéd, Vujicsics D. Sztoján egyetemi lektor, Tarnai Andcr tudományos munkatárs, Varjas Béla tudományos munka!árs, Somogyi Sandcr tudományos munkatárs, Szilágyi Péter tanár, Harsunyi Zoltán tanár, Zimándi P. István tudományos kutató.

Szerkesztőség: Budapest, XI. Ménesi út 11—13.

T E C H N I K A I SZERKESZTŐ:

KOMLOVSZKI TIBOR

JÓZSEF FARKAS

GONDOLATOK A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IRODALMÁRÓL II.
(A szocialista realizmus elemei a magyar Irodalomban)

A. Tanácsköztársaság létrejötte nagy lehetőségeket teremtett a magyar irodalom fellendülése számára; a proletárdiktatúrában megvolt az objektív és szubjektív feltétele annak, hogy nemzeti irodalmunk igazi nagy irodalommá növekedjék. Egy új, eszmeiségében magasabb szintű, nagy formagazdagságú s a néptömegekhez közelálló irodalom megterem­ tésének igénye már a forradalmak előtti esztendőkben az irodalmi köztudat középpontjába került, nemcsak a Nyugat-mozgalmat túlhaladó fiatal írógenerációnál (Kassák Lajos, Romját Aladár, Nagy Lajos és mások), de magában a Nyugat fővonalában is. Móricz Zsigmond fogal­ mazta meg ezt az igényt a legpregnánsabban : „ . . . a mi íróink közt senki sincs, aki a nép számára dolgozzon: mi mind, valami hamis látás és beállítás alapján, a nép nagy életét s bölcsességét akarjuk kiszívni, hogy mézzé kenjük a legfelső réteg, a nép kizsákmányolói számára. Osztályérdekek szolgálatában-áll a magyar kisirodalom. Hogy legyen belőle nagy cél s nagy föladat nélkül nemzeti vagy világszerte ható nagy kultúra ?'n A proletárforradalom most meghozta ezt az áhított „nagy célt és nagy föladatot" a magyar írók számára. Mert miként 1848/49-ben, az 1919-es proletárforradalomban és szabadságharcban is a társadalmi rend forradalmi megváltoztatása együtt járt a nemzeti függetlenségért vívott küzdelemmel és e forradalmi harc a nemzetközi haladás élvonalába lendítette hazánkat. Nép és nemzet, magyarság és emberség összeforrott a Tanácsköztársaság idején s ez az irodalom eszmeisé­ gének nagy emelőjévé vált. Irodalmunk magasabb eszmeiségének kibontakozását jelentős mértékben elősegítette, hogy a proletárforradalom előtti esztendők társadalmi és irodalmi fejlődése következtében a modern polgári irodalom és a munkásirodalom fejlődésútja találkozott már a proletárforra­ dalom küszöbén, aminek következményeként a Tanácsköztársaság győzelme után a haladó magyar írók — ha nem is mindegyikük fenntartás nélkül — egységesen állást foglaltak a Tanácsköztársaság mellett, s vállalták célkitűzéseinek írói szolgálatát. A proletárforradalom első percében tehát irodalmunk fősodrában — s nem periférikusán csupán — jött létre nemzeti irodalmunk egységének, a szocializmus eszmei alapján álló egységének a lehetősége.2 A haladó magyar írók eszmei felemelkedése, az, hogy a szocializmus igézetének lég­ körében érzelmileg és eszmeileg is készek a szocialista világnézet befogadására, szorosan együtthaladt a sokoldalú formai gazdagocfás lehetőségével..Ez időre már kialakult a modern magyar vers a Nyugat költőinél, a Ma körében pedig kísérletek indulnak az Európa-szerte akkor legújszerűbb költészet, az expresszionista líra létrehozására. A világháború éveiben — különösen a forradalmi erjedés következtében —-felbomlik, fellazul a regény szorosan kötött formája, ugyanakkor kialakul a nagyobb líraisággal telített, az érzelmeket és indula1 MÓRICZ ZSIGMOND : Piszmovedomec. Pesti Hírlap 1918. VI. 2. — E kérdés részle­ tesebb kifejtését 1. „Rohanunk a forradalomba" с munkámban, 99—100., 114. és 136. 2 A haladó magyar íróknak a proletárforradalomba torkolló eszmei fejlődésútját e tanulmány első részében részletesen elemzem. Gondolatok a Tanácsköztársaság irodalmáról I. ItK, 1959. 2. sz.

1 irodalomtörténeti közlemények

369

tokát közvetlenebbül, nyersebben kifejező novella-forma is. Ezzel egyidejűleg mind nagyobb teret kap az irodalmi igényű publicisztika az egyes írók munkásságában, hiszen a felfokozódó aktivitás, részvétel a mindennapi küzdelemben, kevéssé teszi lehetővé a gondolatok és érzelmek szépirodalommá érlelődését, műfaji megformálódását. E változások mindenekelőtt a líra és a prózairodalom terén egy olyan nagy formagazdagságú új irodalom kikovácsolódásának a lehetőségeit rejtették magukban, amely a szocialista világhoz való kötöttségével és társadalmi szemléletével egyaránt a szocialista realizmus közvetlen előkészítője lehetett volna — s bizonyos fokig lett is — modern irodalmunkban. De az akkori mozgalmas korszak, a forradalmi változások a drámaírás számára is kedvező időt teremtenek. És az az eszmei forrongás, amely a proletarforradalom kulturális életét jellemezte, természetesen segító'leg já'rult az új gondolatok,, utak és irányok vállalásához. * Nemzeti irodalmunk fellendítését, világirodalmi nívóra való emelkedését a proletár­ diktatúra nagyfokú erkölcsi és anyagi támogatással, a haladó írók fokozatos átnevelését célzó irodalompolitika kialakításával is elősegítette. Az irodalmat egész szélességében átfogó szer­ vezeti kereteket, az írói Szakszervezet, valamint az írói Direktórium és Választmány fel­ állításával a proletárdiktatúra már az első hetekben létrehozta. Miként arra az írók Szakszer­ vezete alakuló ülésén Barta Lajos rámutatott, olyan időkben, amikor „egy társadalom omlik össze és egy új társadalom alakul, a Szakszervezet éppen arra kell, hogy az alakulás minden mozzanatánál jelen legyen és beleépítse az új társadalom épületébe az irodalmat". Ugyanezen az ülésen Osvát Ernő (akr ekkor már az írói Direktórium elnöke volt) a következőkben kör­ vonalazta a szakszervezet feladatát az összegyűlt háromszáz író előtt: „Jövőbeli munkánknak az írói szabadság, a kritika függetlensége és az írói egzisztencia biztosítottsága kell, hogy alapját képezze. Mert sem ezek a kérdések, sem az irodalom maga, amely a jobb lehetőségek megálmodása, a jövőbelátás és mint ilyen az emberi haladás folytonosságát szolgáló társa­ dalmitevékenységek fényszórója kell, hogy legyen, a jövendő társadalmában mégnincs. Ezeknek a jegyében kell szakszervezetünket megalakítani." Bíró Lajos felszólalása még közvetlenebbül érinti az irodalom szervezésében alíkor felmerülő konkrét problémákat. Teljes joggal hang­ súlyozza az előttük álló nehézségeket, hogy ,,a vezetőségnek olyan munkát kell elvégeznie, amelyre nincs minta, nincs semmiféle történelmi példa. Ezt a feladatot még súlyosbítja az a lerongyoltság, amelyben négy és fél éves háború után társadalmunk van". Szól az országot körülvevő gazdasági blokád következtében előállott óriási papírhiányról és az egyéb körül­ ményekről, amelyek átmenetileg nehezítik az írók alkotó tevékenységét. De bizakodik abban, hogy „az irodalmi produkcióra vonatkozó korlátozottság, minden megszorítottság, megszűkítettség csak a pillanat kényszerűsége, egy átmeneti időnek a kényszerűsége. A végső cél az írók és az irodalom teljes és tökéletes szabadsága. A szakszervezet feladata lesz, hogy az átmeüeti időt tűrhetővé és minél rövidebbé tegye".3 Bíró Lajos másutt, egy cikkben az írói Szakszervezet és a Szocialista Párt viszonyával foglalkozva kifejti: „ahhoz, hogy valaki író legyen, nem kell a Szocialista Párt tagjának lenni — - aki a szocialista pártba belép, az ennek az elhatározásnak minden konzekvenciáját vonja le becsülettel —, a szocializmustól azonban senki se féltse az irodalmat és a művészetet, és politikában járatlan írók és művészek ne ugorjanak be a szocializmus rágalmazóinak, — minél inkább vérévé lett valakinek a szocialista meggyőződés, annál inkább látni fogja, hogy nem igaz, hogy a szocializmus emberszemlélete, társadalomszemlélete, történelemBarta Lajos, Osvát Ernő és Bíró Lajos felszólalását az írók Szakszervezete alakuló ülésén 4ismerteti: Megalakult az írók Szakszervezete. Fáklya 1919. V. 13. BÍBÓ LAJOS : Az írói Szakszervezet és a Szocialista Párt. Vörös Újság 1919. V. 16.
370
3

Kosztolányi Dezső. Karinthy Frigyes.) —A Közoktatásügyi Népbiztosság a következő írókat nevezte ki az írói Direktórium. a szakszervezet nem csupán szervezetileg fogta össze az egész haladó nemzeti irodalmat. Laczkó Géza. Bíró Lajos. A Végrehajtóbizottság tagjai: Móricz Zsigmond. Rozványi Vilmos. Babits Mihály. hogy az irodalmi élet irányítása a haladó magyar irodalom különböző csoportjai és irányzatai legjobb képviselőinek a kezében legyen. közoktatásügyi népbiztos. Juhász Gyula. Ignotus. 1919. Szini Gyula. Alelnökök : Osvát Ernő. Laczkó Géza. Halasi Andor. Kosztolányi Dezső. Molnár Ferenc. Szomori Dezső. de az írók szószólója is volt az élet minden kérdésében. A Vörösmarty Akadémia alakuló ülése. Elek Artúr. Déry Tibor. Karinthy Frigyes. Heltai Jenő. Barta Lajos. Szomory Dezső és Tóth Árpád. valamint a Szakszervezet vezetőségének személyi összetétele bizto­ sította.. Bródy Sándor. hogy a szocializmus eszméit minél előbb elsajátíthassák. Révész Béla. Tóth Árpád és Várnai Zseni. Igaz.Hatvány Lajos. Révész Béla. Az írói Választmány tagjai között kilenc került ki a Vörös­ marty Akadémia íróiból: Füst Milán. Gárdonyi Géza. Balázs Béla. Kabos Ede. Révész Béla és Szini Gyula — kívülük Balázs Béla. Nagy Lajos. művészi szempontból meddő és. Komját Aladár és Kassák Lajos. a kommunista és más munkásírók legjelentősebb képviselői. Gellért Oszkár. Schöpflin Aladár. Kassák Lajos. Krúdy Gyula. A Választmány tagjai: Berkes Imre. (Pesti Hirlap 1918. 3. Elek Artúr. Az írói Direk­ tórium és Választmány. akik a Tanácsköztársaság irodalmi szerveiben (írói Direktórium. Kosztolányi Dezső. Heltai Jenő. Babits Mihály.^.szemlélete. E vezető szervekben találkoztak a közös ügy. Bíró Lajos. Laczkó Géza. Füst Milán. XII. Füst Milán. Bíró Lajos. Ugyanígy külön­ böző csoportok és irányzatok vezető íróiból alakult az írói Szakszervezet Elnöksége és Végre­ hajtó Bizottsága is. illetve a Választmány tagjaiul: Direktó­ riumi tagok : Babits Mihály. Révész Béla. . dőlt betűkkel azok neveit. Nagy Lajos. Lengyel Menyhért. a nehézségek és a pillanatnyilag korlátozott anyagi lehetőségek nyílt feltárása szerezte meg az írók széles táborának bizalmát a szakszervezet vezetői.) 1* 371 . A tizenegy tagú írói Direktórium hét tagja a volt Vörösmarty Akadémiához tartozott. Karinthy Frigyes. szimplista módon egyszerűsítő. Jób Dániel. mindezzel az irodalom egységének elsősorban szervezeti keretéit teremtették meg akkor. (Népszava. Ambrus Zoltán. Moly Tamás. Szabó Dezső. A szakszervezettel párhuzamosan. Gellért Oszkár. Szabó Dezső. Mikes Lajos. Szép Ernő. Választ­ mány és Szakszervezet) vezető szerepet vittek : Ady Endre. Szini Gyula. a volt Vörösmarty Akadémia és a munkás­ irodalom. a nemzeti irodalom fellendí­ tése szolgálatában a modern polgári irodalom. . Gárdonyi Géza. Heltai Jenő. Barta Lajos. de mint kinevezett állami irányító szerv működött az írói Direktórium — mai szóval: végrehajtó bizottság — és az írói Választmány. Kassák Lajos. Móricz Zsigmond. A jelentősebb írókat rendszeres havi 5 Az írói Szakszervezet alakuló ülésén a következő vezetőséget választották : Elnök : Bíró Lajos. Kemény Simon. Móricz Zsigmond. Fülep Lajos. V. Az írói alkotómunka anyagi és egyéb feltételeit — a lehetőségekhez képest — a proletárdiktatúra állama messzemenően biztosította. s rajtuk keresztül a proletárhatalom állama iránt. Bresztovszky Ede. Szini Gyula és hivatalból Lukács György. Lesznai Anna. Hajdú Henrik. Babits Mihály. Gellért Oszkár. ezeket a proletárdiktatúra szellemének megfelelő tartalommal kitölteni még elvégzendő feladat maradt. iij és termékenyítő szempontokat adhat a leggazdagabb tehetségnek. Kaffka Margit. Kortsák Jenő. Révész Mihály. Megalakult az írók Szakszervezete. Kiss József. Herczeg Ferenc. V. Komját Aladár és Osvát Ernő vett részt a Direktórium munkájában és hiva­ talból Lukács György népbiztos. Gárdonyi Géza. 11.5 A vezető szervek ilyen összetétele az irodalom irányításának eszmei és művészi színvonalát egyaránt biztosította. Farkas Antal. Komját Aladár. Titkár: Barta Lajos. Heltai Jenő. Éppen az őszinte szókimondás. (Fáklya 1919. 13. Schöpflin Aladár és Tóth Árpád.) — össze­ hasonlítás végett az alábbiakban közöljük a Vörösmarty Akadémia tagjainak névsorát. Az'írók Direktóriuma és Választmánya. Kassák Lajos. Barta Lajos. létrehozva a vezetésben is a haladó irodalom nemzeti egységét. Osvát Ernő. Schöpflin Aladár. — ellenkezőleg. s az íróicszociális problémáinak meg­ oldása mellett ideológiai nevelésüket is feladatának tartotta. Schöpflin Aladár. Móricz Zsigmond. Szász Géza."4 Mint a szakszervezet megalakulása köriili újságcikkekből és felszólalásokból kitűnik. az irodalmi élet irányítása azonban ezekben a szervekben is az írók kezében volt.

8 A vitát ismerteti és Scserbinát idézi NYIRŐ LAJOS : A szovjet realizmus vita tanul­ ságai. cikkemet. hogy a proletárdiktatúra az olvasó­ közönség hallatlan kiszélesedését is magával hozta. Scserbina vetette fel a Szovjetunió „realizmus-vitájában". amelyet később a szocialista realizmus fogalmával határoztak meg. Itt kell kitérnünk arra a problémára.8 * Mindezek a helyes irodalompolitikai intézkedések is hozzájárultak. hogy a szocialista realiz­ mus fokozatosan jött létre magában az irodalomban és első elméleti megfogalmazói csupán egy valóságban meglevő folyamatot rögzítettek és határoztak meg. A szocialista realista módszer fogalmát születése első napjától elvonatkoztatták életadó alapjaitól. s amint ez tudatosodott bennük (részben épp a szakszervezet ideológiai nevelő­ munkája következtében). a fiatal írókat ösztöndíjban részesítette. Az írók é munkásságáról 1.előlegben. A skolasztikus ferdítéseknek ered­ ménye az lett. „hogy az irodalomtudományban elterjedt a dogma. Bp. amelyek a Tanácsköztársaság idején valóvá értek a magyar iroda­ lomban. ami nem tette lehetővé a nagy tervek és szándékok valóra érlelődését s nagy irodalmi alkotások születését sem. hogy a Tanácsköztársaság idején igen gyakran tartottak előadásokat az írók. De ha azt tekintjük. hajtásaira —. mint valamiféle előírást. ha a szocialista realiz­ must dogmatikusan értelmezzük.9 hogy a szovjet irodalom fejlődésútjanak egyik nehézsége volt. s megszűnt az irodalom tapasztalatainak egyenes következtetése lenni. a szocialista realizmus kibontakozásának egyik legjelentősebb állomásaként kétségkívül a Tanácsköztársaság irodalmát tekinthetjük a magyar irodalomban. a péppel. vagy azok szüneteiben. 7 A megjelenésre beadott művek elbírálásáért kifizetett összegek nyugtái között ott találjuk Füst Milán. 8 A néptömegek és az írók szorosabb kapcsolatának egyik előmozdítója volt. most a néptömegek erején épülő proletárhatalom segítő támogatásával mun­ kálkodhattak. ami nagy előrelendítője a mindenkori irodalomnak. „írók a közművelés szolgá­ latában" c.6 Ugyancsak a szabad írói alkotómunkát segítette elő. dolgoztak a haladó írók . az így kifizetésre előirányzott összeg meghaladta az évi 5 millió koronát. legtöbbször a színházi előadások előtt. Kosztolányi Dezső. Az írók újra egyek lehettek vérükkel. receptet az írók számára. hogy a módszert kiszakították a talajából. így labilis. azonnali emelő erővé vált az irodalomban. ingatag tézissé vált.7 Korábban — évszázadokon át — a hatalom birtokosai ellenére. hogy a proletariátus hatalma államosította a könyvkiadást. 372 . szocialista irányba tartó elindulásaira. Schöpflin Aladár és Várnai Zseni nevét. amit elméletileg konstruáltak meg. hogy a szocialista irodalom­ nak azok az eredményei. írtak. a szocialista realizmus elemei létrejöttének tekinthetők-e. A MTA Irodalomtörténeti Intézetében 1958. hogy a Tanácsköztársaság művelődési politikája újabb és újabb néptömegeket tett „az irodalom fogyasztóivá". a már említett Választ­ mány tagjai voltak egyben az állami könyvkiadás lektorai is. hogy a művek irodalmi értékét szintén írók döntsék el. de gyakran elszakítva a néptömegektől is. Népművelés 1959 március-. Nyerészkedésre törekvő tőkések helyett az állam vásárolta meg a kiadásra benyújtott műveket s ezáltal lehetővé vált. Valóban. Termé­ szetesen minden általánosítás bizonyos mértékben a konkrét anyagtól való elvonatkozta­ tással jár együtt. e rövid idő alatt is fordulatot jelző változások mentek végbe irodalmunk fővonalában és egy olyan minőségében új. december 17-én tartott vita jegyzőkönyvi kivonata (kézirat). 1959.. A könyvkiadás államo­ sítása mellett nagy jelentőséggel bírt. hogy bár a Tanács­ köztársaság alig négy és fél hónapig állott csak fenn. mivel ezen alkotó módszer elvei csak 1934-ben nyertek konkrét "elvi megfogalmazást. azonban a szocialista realista módszert — amelyet a művészi megismerés 6 Az írói Direktórium javaslatára 143 író havonta rendszeresen kapott előleget és 58 fiatal író ösztöndíjat. szocialista irodalom elemei kezdtek kibontakozni — támaszkodva irodalmunk korábbi. nem beszélhetünk a magyar szocialista realizmus elemeinek létrejöttéről a Tanácsköztársaság irodalmában. akkor e folyamát.

amikor már a munkásosztályból kinövő. Ők már a munkásosztály törtéfrelmi elhivatottságát is érzékelni kezdik. a munkásember kiszolgáltatottsága mellett ezért erejét is felvillantják az általuk ábrázolt alakokban. s annak szélesebb körű elfogadása. az írói gyakorlattól történt eltávolodása. de annak alakulására is jelentős hatással van a maga eszmeiségével. s a tudo­ mányos világnézet létrejöttétől a proletárforradalom győzelméig egy országban.) Ezt követi az íróknak a szocializmus tudományos világnézetével. és később a kommunista világmozgalom megszületéséig. A szocialista realista irodalom — és általában a művészetek — kifejlődését az élet siettette. szociálissá. majd a tudományos szocializmusig. az irodalomban is megindul a munkásélel ábrázolása. jelentős cse­ lekvő szerepet ad az írónak is a társadalmi fejlődés alakításában. A követ­ kező fokozat. az élet összefüggéseinek sokoldalúbb ábrázolására. másrészt pedig már nem csupán a munkásalakok rajzában. Ebből következően két vonatkozásban is kiszélesedik a korábbi „szociális" irodalom ábrázolásmódjához képest: megjelenik az osztályharc szemlé­ lete (a proletariátus végső győzelmét felvillantó elvont jövő felvázolásával vagy anélkül).és megtestesítés lelkének tekintünk — mesterséges módon leválasztották a művészet élő testéről. majd szocialistává váló irodalomban is. mivel nemcsak tükrözi a valóságot. megmerevedése azonban — bár károkat okozott a szocialista irodalom fejlődése során —. hanem általánosságban is bár­ milyen irodalmi hős megformálásánál érvérifesül a szocialista világnézet. Ez az új módszer lehetőséget nyújt az írónak a valóság mélyebb megragadására. ugyanígy létrejöttek a fokozatok a munkás­ ábrázolásból kinövő. s látszatszerű. Mindenekelőtt kialakult a Tanácsköztársaság idején a haladó írók között a szocialista írói magatartás. a marxizmus-leninizmussal való fokozatos megismerkedése. emberformáló művészi erejével. s ennek a gyakorlatnak megvalósult alkotásaiból vonták le az elmélet egyes tételeit. most csupán vázlatosan érintjük. egyedül a szocialista irodalomban 10 E gondolatsor részletesebb kifejtése egy később megírandó tanulmány feladata. egyes íróknál már a proletárforradalom győzelme előtt). a társadalmi fejlődés tudatos szolgálatának vállalása a proletár­ forradalomban és a szocialista társadalom kiépítése során. hogy ezt az irodalmat kifejlődése során a szociáldemokrata ideológia revizionista törekvései gyakran hátráltatóan befolyásolták." A szocialista realizmus elmé­ letének az élettől. Az utópisztikus szocializmus eszméitől áthatott polgári írók után — akik még csupán a szenvedő embert látják a munkásokban —. hogy a munkásmozgalomhoz kapcsolódó iro­ dalom fejlődésútjában fokozatosan elérkezett a szocialista realizmus alkotó módszerének gyakorlatához. melynek során — együttesen nézve — a szocialista realizmus néhány alapvető elemét munkálták ki. A tudományos világnézet és a jelentős írói tehetség szerencsés találkozása új módszereket alakított ki az irodalom gyakorlatában (szórványosan. Amint a történelemben feltűnik a munkásosztály.a naturalisták munkásábrázo­ lása. megfoghatatlan dologgá deformálták. S ahogyan fokozatok vannak a munkásmozgalom fejlődésében a kezdeti megmozdulásoktól az utópisztikus. Ez az irodalom eszmeiségében a szocia­ lista mozgalomhoz kapcsolódik. Az írók általában nem--mindig ismerik fel az irodalom társadalomalakító szerepét. következő lépés a kései realisták s. Az. ám ugyanakkor a legtöbb lehetőséget is nyújtja számára a művészi alkotás létrehozásában. s ez lényegében a szocialista realiz­ mus alapvető eleme. 373 . vagy a munkásmozgalomhoz csatlakozó írók tollával formálódik meg a dolgozó ember alakja. semmiképpen sem változtatja meg azt az objektív irodalomtörténeti tényt.10 A Tanácsköztársaság idején az írók különböző csoportjai természetszerűleg más-más módon közelítettek a szocialista eszmeiségű és nagy formagazdagságú irodalom megalkotá­ sához. Ezt a módszert határozták meg elméletileg a szocialista realizmus fogal­ mával. irodalom. eszmeiség és művészi megformálás tekintetében egyaránt a legmagasabb igényeket támasztja e módszer az íróval szemben. (Megjegyzendő.

1959. az élet új jelenségei iránti fogékonyság. tehát az író mindig kárhoztat és áhít. Népszava 1919. Délmagyar­ ország 1919. Petőfi utódai. ezért alapvető jelentőségű e magatartás kialakítása a Tanácsköztársaság irodalmi életében. gondolat­ világát. amelyek lehetővé teszik az eseményekre való azonnali reagálást. 15. a rövid jelenet és a publicisztika műfajaiban indult meg. az idegek tüzével és cselekvőképességével bele kell magunkat vetni a küzdelembe ." Majd később: „Az írói. 11 s ez nem csupán az ő magatartását magyarázza meg. IV. c 15 NAGY LAJOS : Világszemlélet az irodalomban. a mindennapi életbe való közvetlen belenyúlást: a líra. az irodalmi riport és karcolat. vagy A szentjakabi iskola. — való szembefordulás kérdésében bontakozott ki. Az új élet egyes jelenségeinek ábrázolása elsősorban a líra. A haladó írók legszélesebb egysége a bűnös múlttal. — Gorkij üzenete. mert az agitatív erő valamiktől el és valamik felé tör. portré. a Világszabadság pirosló zászlaja alatt rendületlenül megyünk előre az igazság szebb és jobb világa felé!" 13 írásművek egész sora teszi magáévá a társadalmi fejlődés. akik ma élünk. közvetlen ábrázolásuk igénye és gyakor­ lata. Vörös Lobogó 1919. nem látta. az írók tudatos állásfoglalásának szükségességét: „Nem lehet az emberről írni. „Dózsa György szellemét kell megidéznünk . sz. a szocializmus tudatos vállalásának gondolatát. 2. s az olyan közvetlenül agitatív erejű publicisztikai cikkeiből. az iskolai padból tisztelt nagy nevek viselőit kell mezítelenül BARTA LAJOS ." 15 A szocialista társadalmi fejlődés tudatos vállalásának egyik következménye. akarattal. . hogy még Kosztolányi Dezső is eképpen tekint a forradalmak előtt vallott nézeteire a Tanácsköztársaság első napjaiban : „Mi. akit gyermekkora óta nevelt. elvetve az individualizmus. • MÓRICZ ZSIGMOND : Tőke. Ezek a tendenciák szinte rejtettek és így mintegy szándéktalanok. hogy a művész erkölcse ne színezze át a munkáját. a régi világ uraival s egész rend­ jével — társadalomszemléletével. Pesti Futár 1919. Somogyi Vörös Újság 1919. . a vér. Lenin tanít.12. 4. 10. Ez fűti. de még a viszonylag kevesebb munkát igénylő novella vagy elbe­ szélés is alig. de írók egész széles körének állásfoglalását is. a l'art pour l'art esztétikáját. S ezt nemcsak az idő rövidsége magyarázza. Nekünk gondolattal. III. Ennek következtében az új élet ábrázolása azokban a műfajokban indult meg. Fáklya 1919. új élményekkel zsúfolt hónapok ezek. IV. (A névtelenül megjelent cikk JUHÁSZ GYULA írása. V. IV. de legtöbben az új élet ábrázolásának igényét is hangoztatták. nem lehet az emberről és társadalmáról írni ítélet nélkül. 374 11 12 . — A szentjakabi iskola. észre sem vette. Nemcsak regény vagy egész estét betöltő színdarab — amelyeknek megírása hosszabb időt vesz igénybe — nem születhetett a Tanácsköztársaság négy és fél hónapja alatt. A feladatok e tudatos vállalása csendül ki Móricz Zsigmond somogyi riportjaiból. 30. hogy évek során micsoda gondolatokat és kétségeket vetélt el. 2. hogy a Tanácsköztársaság irodalmában szinte általánossá válik a múlt osztályharcos szemlélete és ábrázolása. erkölcsi felfogásával stb. Színházi Élet 1919.) 14 KOSZTOLÁNYI DEZSŐ : Az új színház. mint például a Tőke. hogy nagymértékben lekötik az alkotóművészek figyelmét. 13 Gorkij Maxim üdvözlete. IV. valamint az irodalmi igényű publi­ cisztika területén. 4. az olvasó lelkét átfűtő agitatív erő teszi. a társadalmi fejlődés tudatos szolgálata. Az író. „Nem nézhetjük a történelmi távlat csúcsáról a dolgok folyását. alkotásnak értékét a belőle kisugárzó. mert a művészet nem kigondolás." 14 Elméletileg Nagy Lajos fogalmazza meg a legvilágosabban a világszemlélet. A tőke csíráján mindent szolgálatába szegődtetett.' Jellemző például. forrósítja fel Juhász Gyula — Gorkij üzenetére reagáló — írásának sorait: „Gorkij lelkes és örvendetes üzenete a magyar szellemi munká­ soknak új erőt ad a további küzdelemre a proletariátus végső diadaláért. 30.válik tipikus írói magatartássá a nép. tehát az írói alkotásnak tendenciái vannak. nem is tudjuk. a karcolat. hogy miben korlátozta szabad mozgását. hanem intenció — mégis az igazi írók sokban mindig tudatosak is. Olyan izgalmas. " — írta Barta Lajos. Vannak. — Móricz Zsigmond Tanácsköztársaság-alatti munkásságát részle­ tesen elemzi CZINE MIHÁLY tanulmánya : Móricz Zsigmond a forradalmakban. ItK. III. hogy valójában mennyire polgári volt minden művészetünk. tettel.

látnunk a piacon . IV. 28. Színházi Élet 1919. E darabot még 1918 nyarán írta Barta Lajos. 1. 26 SZOMAHÁZY ISTVÁN : Az elakadt vonat. 20.19 Bródy Sándor a régi világot bíráló önéletrajzi „naplórészlet" után megírja az Orgonavirágot. — Nevek nélkül.. Bemutatták 1919. 1. 1919. Az Érdekes Újság 1919. 8. KRÚDY GYULA : Régi és új regényhősök. IV. 22. Nagy Endre és má­ sok. Fáklya 1919. Pesti Hirlap 1919. valamint A somogymegyei földmíves szövetkezetek c. 24 KRÚDY GYULA : Milyen Magyarország? Pesti Futár 1919. lfl KOSZTOLÁNYI DEZSŐ : Csúnya Mariska —Szép Mariska. Uj Idők 1919. III. követni az események gyors menetét s „átalussza" az élet nagy lehetőségeit. hogy új regényhősökkel kell felváltani a régieket az iro­ dalmi ábrázolásban. VI.a proletariátus mellett: A Munkásotthon homlokára valóban életerőt. és 8.25 Még Szomaházy István is úgy írta meg a régi úri világot kigúnyoló novelláját. 20 BRÓDY SÁNDOR : Égy élet története. vagy a Szigetet a proletárforradalom napjaiban elfoglaló boldog gyerekseregről.. hogy felvilágosítsák vele a néptömegeket: „A sokáig bolondított. 6. jelszavakkal vágóhídra vagy követválasztásra vitt népnek kell először felnyitni a szemét. Juhász Gyula nemcsak a régi világ bűneit ostorozza. 30. V. VI. regénytervet is dédelget magában a somogyi termelőszövetkezetekről.18 Kosztolányi Dezső a proletárgyerekek múltbéli szenvedéseit megható színekkel festő karcolata mellett a proletárdiktatúra megújuló szín­ házáról és új közönségéről ír. 25.21 Nagy Lajos Az úr haragja című novelláját a Kétkedő polgártárs mellett írja. —Vasárnap. IV. 22 NAGY LAJOS : Az úr haragja. 20-i számában a lap egyik munkatársa ír. V. Vasárnapi Újság 1919. 25. Vasárnapi Ujsá^ 1919. Pesti Futár 1919. de csak 1919-ben. 15. se színdarabba : mint Magyarország történetét. — NAGY ENDRE : Mese az apostolról. — Az új színház. Színházi Élet 1919. — A sötét ház. — Orgonavirág. mostani napjait. hitet és reményt fakasz16 17 18 KRÚDY GYULA : Üj történelmet kell írni. 16. KARINTHY FRIGYES : Vérmező. Szép Ernő. Néplap 1919. . 27. IV. 1919. a Tanácsköztársaság idején közölhették. 16. V. de KRÚDY szerzőségét a stílusegyezéseken túl a Földművelés­ ügyi Népbiztosságnak ezen írásért Krúdy nevére kiállított nyugtája is bizonyítja. — S Z É P ERNŐ : Monokli. " — fogalmazza meg például Krúdy Gyula az írók egyik fontos felada­ taként a történelmi igazság szellemében fogant művek írását. Pesti Napló.ula tetemre­ hívja a múlt bűnös úri Magyarországát s riportot ír a Fejér megyei termelőszövetkezetekről. IV. Kéziratban maradt fenn. Magyarország 1919. 9. 1. Tóth Árpád a proletárforradalom mellett lelkesítve szimbolikus képsorba foglalja a tőkés kizsákmányolás embertelenségét is (Az új isten képére gondoljunk : a tőke csápjai „feltörték finom Velőért a költő zengő agyát"). 1—16. és 17. Bemutatták 1919 májusában.—Fiaim tűzkeresztsége. III. 16. 1. Kéziratban maradt fenn. . — Uriás földje. <A füzet névtelenül jelent meg. VII. a Vérmező megírásán kívül kis humoreszkben figurázza ki az élettől elszakadt írót. Nyugat 1919. — Rip. s kijelenti: „Itt tíz esztendeig nem lehet egyebet írni se regénybe. de — a franciák által megszállt. Fáklya 1919. IV. IV. V. 3. Április 1919. megmutatni neki a történelmi hazugságokat.23 Krúdy Gy.. IV. 20. riportfüzetében. — Kétkedő polgártárs. hogy a proletárdiktatúrában új életet kezdő kispolgári rétegek emberi felemelkedésére is céloz benne."16 Ám ugyanakkor azt is hangsúlyozza. A Néplap szépirodalmi programja. V. 8. Pesti Hírlap 1919. Vasárnapi Újság 1919. III. V. 375 . VII. Magyarország 1919. Magyarország 1919. Az Ember 1919. mint Szini Gyula." 17 Karinthy Frigyes a Marti­ novics kivégzését ábrázoló jelenet. 11. 25 SZÍNI GYULA : A polgártárs. III. 30.26 Ugyanezt a jelenséget látjuk a Tanácsköztársaság költészetében is. —Somogyi riportjait 1. 23 Móricz Zsigmond Dózsa-regény tervéről a Néplap ad hírt. — A gyalogúton. A termelőszövetkezetek Fejérmegyében. 21 BARTA LAJOS : Forradalom. Magyarország 1919. V. — Termelőszövetkezeti regény tervéről a Somogyi Vörös Újság 1919. V.22 Móricz Zsigmond Dózsa Györgyrőlkészül regényt írni s riportsorozatán túl. VI. Színházi Élet 1919.24 S kiszélesít­ hetjük példatárunkat olyan prózaírókkal. Uo. aki nem képes a mának írni. — Fehérvári könyv. 13. 15.20 Barta Lajos Forradalom című jelenetét A sötét ház és az Uriás földje szomszédságában. — Egy fejmunkás naplója. VI. a Tanácsköztársaságtól elszakított Szegeden ! •— megírja szép vallomását .) — Szegény gyerekek a Szigeten.

és készülődését a forradalmi küz­ delemre. — BARTA SÁNDOR : Táborozás új földeken. A XX. mozgósít a Tanácsköztársaságot megtámadó imperialisták elleni honvédő harcra. Bp. Farkas Antal. 1919. 19. — A falu. Nyugat 1919.. 1919. tartalmilag és formailag is a 27 28 TÓTH ÁRPÁD : Az új isten. Csizmadia Sándor" és általában a Népszava költői is megénekelték már ugyan a proletariátus erejét és az osztályharc szükségszerűségét is némelykor. X. 29 E Kérdést részletesebben kifejti KOMLÓS ALADÁR : A magyar szocialisztikus líra előzményei és kezdetei. — KAHÁNA MÓZES : Vörös vers. Uo. midőn megszólaltatja a proletariátus pátoszát. 25. Ma 1919. — A könyvek. Kassák Lajos és köre új hangot üt meg irodal­ munkban. Az Érdekes Újság 1919. Komját Aladár a forradalmat győzelemre vezető kommunisták képét mintázza meg költeményeiben. 25. VI. Népszava köré csoportosuló költők Csizmadia Sándorral az élen már az első lépéseket teszik a szocialista magyar irodalom felé.29 Központi témájuk még a munkásság nyomora. IV. 15. Oláh Gábor. hanem a modern polgári írók jórészéhez képest is ők jelentik az újat. Népszava 1919. Uo.) c. az expresszionizmus formaruhájában tetszelegnek^ de nemcsak a munkásírók (szociáldemokraták és mások) epigon verselésével szemben. — Természetesen nem soroltuk fel e költők összes — a Tanácsköztársaság idején írt — költe­ ményeit. Borsszem Jankó 1919.. — FARKAS ANTAL : Jön az öcsém. elég. század elején a.tott a proletárdiktatúra újbóli megteremtéséért küzdő' szegedi munkasok között. VI. 1. 4. IV. költészetében a Magyarország demokratikus átalakításáért folyó forradalmi harc vezető erejévé nőnek „vérei. gondjairól és boldogságáról és sok szenvedélyes hangú köl­ temény izgat. V. — KASSÁK LAJOS : homlokára. IV. 1. Barta Sándor. 1919. VII.28 A magyar irodalomnak a szocializmus irányába történt e nagyarányú kiszélesedése — amely már a szocialista realizmus elemeit is magában hordozta — nem történhetett volna meg anélkül a fejlődés nélkül. 15. Lányi Sarolta. — SOMLYÓ ZOLTÁN: Bölcsődal. — LÁNYI SAROLTA : Tavasz 1919-ben. —JUHÁSZ GYULA : A munkásotthon KOMJÁT ALADÁR : Uj Internationale (Bp. 1919. Uo. 12. V. — Dalol a föld. létre­ hozva a szocialista tendenciák egész sorát. Uo. Fellépése forradalmasítóan hat magán a munkásirodalmon belül is. 3—4 sz. ha Kassák Lajos és a köréje csoporto­ suló költők új kezdeményezéseire utalunk. 1919. Világszabadság 1919. Világszabadság 1919. 1919. a magyar proletárok". — Vörös zászló. kötet. 1. V. Nyugat 1919. — Testvérek Májusa. amely a századforduló óta irodalmunkban végbement. VI. Ady fellépése nagy lendületet adott a szocialista magyar irodalom kifejlődésének. — Eredj fiam. Ma 1919. 15. sora szól az új élet küzdelmeiről. Uo. Ő emelte be a proletariátust a magyar köztudatban a nemzetbe. —* VÁRNAI ZSENI : Vörös Május. forradalom 1917—1919. Uo. Proletárgyerekek játéka. Boldog köszöntés. 1919. század végére nyúlnak vissza. Megszólalásuk még sokban elvont. de mindennek a magyar történelmi fejlődéssel való szerves Összekapcsolása Ady Endre költészetében vált valóra. a munkásmozgalomhoz közelálló. Kéziratban maradtak fenn. 26. V. megmozdulásait üdvözlő lírai állásfoglalás — elsősorban Ady Endre. és annak is élére. VI.27 A múltat osztályharcos szemlélettel elítélő költemények — vagy egyéb írások — mellett költők egész. 25. — BENJÁMIN FERENC : A munka. Benjámin Ferenc. VII. 1919. — A poétáknak mindenfelé. 12. 1. Várnai Zseni. Kahána Mózes. VII. első ízben közli REMETE LÁSZLÓ : Irodalom. Népszava. 11. Ugyanakkor a Nyugat indulása körüli „városias" (polgári-kispolgári) iroda­ lomban szintén kifejezést nyert a magyar munkásosztály jelentkezése. Délmagyarország 1919. Kassák Lajos az ifjúmunkások lelkesedését örökíti meg Boldog köszöntés­ című versében. de mindenesetre a munkásokkal rokon­ szenvező költők (sok esetben csupán műkedvelők) megjelenéséig. kiszolgál­ tatottsága. Ma 1919. csupán a legjellegzetesebbeket. Ennek szórványos kezdetei a XIX. — Vörös madarak. 1. VII. — OLÁH GÁBOR : Jer édesanyám. IV. A MTAJ. 1919. — PETERDI ANDOR : Vörös vitéz. s mellette Juhász Gyula és mások verseiben. III. osztályának Közleményei. amiből fokozatosan­ kinő a proletariátussal szimpatizáló. 1. kötetében. de — ha gyakran elvontan is — a forradalmi lázadás hangja is megszólal már költészetükben. meleg líraisággal zeng az új életről Somlyó Zoltán. III. Népszava1919. V. 11. Peterdi Andor és sok más költő ír a proletárforradalom célkitűzéseinek tudatos szolgálatában. 376 .

csak átmenetileg is — szocialis­ tának vagy éppen kommunistának tekinteni: nagy többségükben nem voltak azok. Bíró Lajos. Kun Béla közvetlen irányító szerepére többen is visszaemlékeznek. A Tanácsköztársaság melletti egységes kiállást. rövidlátás lenne a proletárdiktatúra idején keletkezett szép írásaik alapján szinte valamennyi írót — ha. Barta Lajos. A haladó magyar írók szocialistává „nevelését" a szocialista irodalom kibontakozását célzó elvi viták is segítették. hogy Ady Endre mögé már a modern polgári irodalom egész sor jelentős képviselője zárkózik fel a forradalmi változás igényét hangoztatva. Ady Endre mellett ők küzdenek a legkövetkezetesebben az imperialista háború ellen. Barta Lajos emlékezése szerint Kun Béla külön is tanácskozott Osvát Ernővel. olykor formajátékká stilizálódó túlzott formakísérletezéseik következtében. Illés Béla és Nagy Lajos. Egyrészt az írói Direktóriumban. s e forradalmi fellépése szélesen visszhangzott a polgári irodalomban is. a Direktórium elnökével egy-egy fontosabb irodalmi problémáról. Krúdy Gyula is 377 . Persze. Elsősorban természetesen az irodalom szervezeti keretein keresztül érvényesült a párt irányító munkája. került közelebb egymáshoz a modern polgári irodalom és a munkásirodalom.következő állomás az 1912-es „vörös csütörtök". olyan írók közelítettek általa — átmene­ tileg — a munkásmozgalomhoz. eszmecseréi. s több ízben adott különféle irodalmi feladatot számára. Három ízben érintkezett. akik korábban a haladó polgári irodalom táborához tartoztak — mint például Balázs Béla. s körükből — Kassákkal szembefordulva — nő majd ki a forradalmi proletárírók azon csoportja (Komját Aladár és köre). a szocializmus építése tudatos szolgá­ latának vállalását — mint láttuk — haladó irodalmunk legjellemzőbb magatartásának tekint­ hetjük a Tanácsköztársaság napjaiban. A harmadik találkozásuk már a világháború közepén történik. S ha sokban problematikus is költészetük. Jellemző. beválasztanak a Vörösmarty Akadémia tagjai közé. a háborúellenes irodalmi mozgalom keretében. Kaffka Margit. mint Kassák Lajos és Révész Béla. s erősen antimilitarista hangja mellett formaművészetében is jelentős szinten csatlakozik a munkásirodalom akkori élcsapata. Gábor Andor és mások örökítik meg e nagy nap lázas hangulatát. Bródy Sándor. Választmányban és a Szakszer­ vezet vezetőségében helyet foglaló kommunista írók és a velük együtthaladó írótársaik mun­ kásságán keresztül. emberségesebb világ felépítésének nagy lehetőségére. „barátkozott" a szocializmus eszméivel — a történelem vaslogikáját követve ráébredt egy új. mint Kosztolányi Dezső vagy Oláh Gábor. Balázs Béla és Barta Lajos tevékenysége mellett Kassák Lajos és a szocialista Révész Béla is támogatta az írói Direktóriumban való közreműködésük során. Komját Aladár. vagy újságpolémiái révén. A kommunista pártirányítást Lukács György népbiztos. A modern polgári irodalom és a munkásirodalom — amely legjobb képviselőiben szintén magas formakultúrát képviselt már ekkor — találkozása a proletárforradalom küszöbén nagymértékben meggyorsította egész haladó irodalmunk szocialistává fejlődésének ütemét. Ekkora világnézeti változás máról holnapra nem is mehetett végbe bennük. Első érintkezésük a Népszava Olvasótár megindítása volt 1908-ban. Részben e vitákon keresztül érvényesült az irodalom pártirá­ nyítása. hogy az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején olyan szocialista írókat. amely már a pártos irodalom első képviselőjének tekinthető irodalmunkban. A kommunista írók csoportja kiszélesűlt a Tanácsköztársaság idején: a proletárdiktatúra magasztos eszméi is hősi küzdelmei jónéhány olyan írót edzettek kommunistává. meg­ változás vágyában égve vállalta az új világ építésének feladatát. Ugyanakkor eszmeileg magasabb szintre emelkedtek a már korábban kommunista írók is — éppen Kassák Lajos írói körével vitatkozva. Ennek jellemzője. Kosztolányi Dezső. amelynek során első ízben mutatkozott be a magyar munkásosztály a maga erejének tudatában. másrészt Kun Béla és egyes írók közvetlen találkozásai. s mindegyik találkozás termékenyítő hatásúnak bizonyult. Gábor Andor. A. mint Komját Aladár vagy Lengyel József. Ady Endre közvetlenül forradalomra buzdító versei mellett Babits Mihály.legforradalmibbat a tízes évek magyar irodalmában. éppen elvont. és maga is a megtisztulás. A haladó magyar írók zöme-egésze tehát — bár még csak ismerkedett.

30 A pártirányítás szempontjából is. amelyben az író szerint a szakszervezeti tagság azt jelenti. az aktivistákkal folytatta Kun Béla. VI. az ennek az elhatározásnak minden konzekvenciáját vonja le becsülettel". amelyen Kun Béla kifejtette irodalompolitikai nézeteit az összehívott polgári írotc előtt. az a kútmérgező szellemi élet. nem kell a szocialista párt tagjának lenni — aki a szocialista pártba belép. V. abban a termelő erőben. de a szocialista irodalom elvi tisztasága és mielőbbi széleskörű kifejlesztése érdekében is nagy jelentőségűek voltak a Kun Béla és egyes írók között kialakuló viták."33 Vele vitatkozva fejtette ki Kun Béla azt az álláspontját. 14. Vörös Újság 1919. 16. hogy valaki író legyen. tudományos és szigorú bírálatot mondtunk az Őszirózsás forradalomról és kiáltványokat írtunk a forradalmi művészetek felszabadításáért.a szocialista párt tagjának lenni igenis súlyos lelki kényszert jelent". kénytelen vagyok elmon­ dani." Ám ugyanakkor azt a korábbi elméletét is megismétli e cikkében. mi a Károlyi-forradalom első napján külön számot adtunk ki a Ma-ból. hogy „az a szellemi élet hanyatlott le. Űj szellemi életnek. . amelyben általában is a proletárdiktatúra következetes alkal­ mazása ellen szólott. hogy „minden pártpolitikán. hogy ez nem a Ma irodalma. rémület ül azokon az embereken. 33 Kunfi Zsigmond felszólalását közli: Népszava 1919. amelyet burzsoá szépirodalomnak neveztek. amikor Ön még az orosz testvérek harcában dolgozta fel erejét. Mikor Ön még Orosz­ országban volt és itt mindenki maga alá rohadta a kiegyezési politika egyéni előnyeit. VI. A kommunista pártirányítást segítette elő az is. és saját korábbi nézeteit módosítva kijelenti: „ahhoz. „A proletariátus diktatúrájának ebben a tíz hetében minden szellemi és tudományos élet abszolút pangása észlelhető — állította —.33 Másik irodalmi vitáját Kassák Lajossal és csoportjával. — KEÚDY GYULA: A bolsi. amelyben kiáltványt írtunk a kommunista szovjet-köztársaságért. amely intézményeket lerombolt és intézményeket alkotott. A vitát tulajdonképpen Kunfi Zsigmondnak az országos pártkongresszus ülésén elhangzott beszéde váltotta ki. (1924) 31 Megalakult az írók szakszervezete. a szocialista párttagságot. akiknek produkálni kellene és tudnának is . az íróktól azonban senki sem követeli meg — ahhoz. s különösen a polgári demokratikus forradalom szocialista forradalommá való fejlesztésében vállalt tevékenysége. 13. Bíró Lajos nyilatkozatában elfogadja Kun Béla elvi álláspontját. amely a burzsoázia szolgálatában állott.említést tesz egy találkozóról.Ha Ön talán nem tudná. új kultúrának kell támadnia magából a proletariátusból és én bízom a proletariátus termelőerejében. Bp. A tegnap ködlovagjai c. 31 Kun Béla már a következő napokban reagált erre egyik előadásában. kedves Kun elvtárs. amely a burzsoá állam erőszakszervezete volt és az a része. mintha az ő művé­ szetük a „burzsoá dekadencia terméke" lenne. Kassák Lajos jogosan hivatkozik az aktivista írócsoport olyan politikai érdemeire. hogy meg fogja taláini a szellemi élet terén is a maga felvirágzását. Kun Béla közvetlen reagálását az irodalmi kérdésekre első ízben Bíró Lajosnak az írói Szakszervezet alakulásakor elmondott azon beszédrészlete váltotta ki.. kötetében. mi már szóban és írásban a kommunizmusért agitáltunk Magyarországon. hogy . „hogy az illető egyúttal tagja lett a szocialista pártnak". de különösen fel akarta számolni a proletárdiktatúrát a szellemi és tudományos élet területén. S még hozzáfűzi. 378 ."34 Kassák Lajos és Szélpál Árpád a Ma írócsoportjának nevében visszautasítja Kun Béla azon állítását. hogy akkor. 80 ' BARTA LAJOS szóbeli közlése. hogy egyes kommunista vezetők — elsősorban Kun Béla és Szamuely Tibor — több ízben is felkeresték az írókat az Otthon körben és elbeszélgettek velük az aktuális politikai kérdésekről. 32 BÍRÓ LAJOS : Az írói szakszervezet és ä szocialista párt. mint az antimilitarista mozgalom írói támogatása. amelyből a proletariátus szelleme fog kivirágozni. V. Fáklya 1919. . Űj szellem fog megnyilatkozni a proletár szellemi élet terén. hogy „a szocialista párt tagsága egyáltalában nem jelent valami súlyos lelki kényszert". 34 Kun Béla válaszát közli: Vörös Újság 1919. .. Kétségtelen. amely a burzsoá dekadencia terméke. 13. hangsúlyozva. rfrjgy írhasson a proletárdiktatúrában —.

vajúdó. Azon hamis vád ürügyén. új erkölcsöt. . hogy „a Ma irodalma a forradalmat öntudatosan harcoló proletariátus irodalma volna".. Szélpál Árpád viszont már fölényesen utasítja vissza Kun Béla bírálatát: „Mi. aki a munkásság szemével nézve kifogásolja. amelyet végre is a maga számára akar megnyerni — meg is értse . Balázs Béla." Ám amit művészetük eszmeiségéről kifejt. A Kassák Lajos és a Ma körül kialakuló vitát bonyolította az a korábbi. mert a művészet mindig forradalmat jelent. SZÉLPÁL ÁRPÁD : Kun Bélának. Hang­ súlyozza. hogy a tömeg. 10. tehát nem egy osztály szellemi ^szükségletének passzív kielégítését. 15. 15. harcos időkben az a feladata. amely mögött azonban Weltner Jakab és más szociáldemokrata vezérek álltak. mint Szakasits Árpád. VII. Kassák Lajos és Maca János ellen írt támadássorozatot. 20. hogy Kassák Lajosnak azzal az állításával száll vitába itt. VI. Helyesen állítja. hogy a kom35 36 KASSÁK LA^OS : Levél Kun Bélához a művészet nevében. . VII. hogy pártokhoz sohasem tartoz­ tunk. az egyes túlzottan formalista írásait. hanem Kun Bélát igazolja: . felemelt fővel mosolygunk. mint a művészet forradalmi erejének elsikkasztása ellen. A vita az aktivisták körül azért éleződött ki és kapott külön hangsúlyt. legrohadtabb fázisába születtünk bele . Uj Idők 1919. VI."36 Az aktivisták programját Osvát Ernő már a Tanácsköztársaság első heteiben bírálta túlzott formajátékuk miatt. Ma 1919. amikor felelőtlen felületességgel a burzsoá dekadencia bélyegét próbálják ránksütni. Ifjú Proletár 1919. A Tanácsköztársaság kultúrpolitikája ugyanis a különböző irodalmi irányzatok egymás mellett élésének lehetőségét megteremtette. IV. vagyis a Tanácsköztársaság idején továbbra is fenntartja a lenini pártosság eszméjével szembeni álláspontját. mely szükségképpen mindig előtte jár a tömegeknek. ez pedig szükségszerűen járt azzal. hogy a lenini pártosság eszméjét valló írók — s olykor poli­ tikusok. mert gyakran kommunista irodalomnak nevezték irányzatukat. 39 OSVÁT ERNŐ : A Ma propaganda előadása. azt követelték. amelynek során egyes szociáldemokrata írók irodalmi formába csomagolt politikai támadást indítottak a művelődési politika kommunista irányítása ellen. hogy kiforgassa -a lelkeket a múltból és új ideálokat. hogy Lukácsék „hivatalos irodalomnak" kiáltották ki az aktivisták csoportját. 12. A későbbi évek vitáinak eszmei gyökerét már a Tanácsköztársaság idején vallott ellentétes nézeteikben meglelhetjük. A Ma nem így cselekszi ] " 3 9 Szakasits Árpád szavai a Kassák-vita lényegére világítanak rá. Kun Béla — határozottan szembeforduljanak a nézeteikben és írói gyakor­ latukban megbújó antimarxista elemekkel. éppen nem őket. . De tiltakozunk minden osztály­ művészet ellen is. A Kassák-csoport írói közül néhányan a későbbi esztendők során a kommunista világmozgalomhoz csatlakoztak — mint például Barta Sándor vagy Kahána Mózes —.37 A Kun Bélával folytatott vita után egyre többen kifogásolják a Ma sokszor érthetetlen nyelvét. s amelyet ennélfogva a Kassák-csoport „formalizmusa" elleni támadásnak tüntettek fel.nemzeti és faji ideológián túl a soha be nem érhető végcél felé indítottuk el harcunkat az emberért". De prédikáljon úgy. vagy a kultúrájában forradalmasított SZAKASITS ÁRPÁD : A Ma. mert a pártot a forradalmak konzerválóinak tartjuk és tiltakozunk minden pártművészet ellen. amely „a Ma irodalmát egyetlen forradalmi. új művészetet prédikáljon. Kéri Pál és Göndör Ferenc fogalmazta meg a Lukács György.' 37 38 ember. hogy „az irodalomnak ezekben a gyönyörő. 379 . Az Ifjú Proletár cikk­ írója38 csakúgy.35 Kassák Lajos hangja korrekt és tisztelettudó vitapartneré­ vel szemben. már a Tanács­ köztársaság első heteiben meginduló sajtóvita. .Igaz az. mint pl. a művészi létre egyedül jogos irodalomnak tartja". Magyarország 1919. s az ellenforradalmi idők hajszoltságában különböző irányzatok szembenállásává alakult. Aktivizmus. hanem az egész emberiség aktív életformáját. a Kassák Lajos és a nézeteiket revideálni nem tudó többi író és a kommunista írók közti nézeteltérés azonban egyre mélyült a Tanácsköztársaság tragikus bukása után. és a forradalom harsonái voltunk évek óta. Ma 1919. akik a kapitalista rend utolsó.

ItK. amelynek most küszöbén állunk. a Mában : „Az új társadalom. akarásainak kifeje­ zését várták a forradalmi művészettől. hogy ez nem feltétele a proletárdiktatúra alatt az írói munkának. viszonyának a problematikája is. 16. az irodalom pártirányítása a gyakorlatban lényegileg megvalósult a Tanácsköztársaság irodalmi életében. mert munkásságukkal kapcsolatban a szocialista irodalom kimunkálá­ sának legfontosabb problémái merültek fel. 18.munista vezetők — Lukács György és Balázs Béla — adják át a kulturális politika irányí­ tását „kipróbált szocialista kezekbe". Nemsokkal utóbb a Színházi Élet is bekapcsolódott a Kassák-csoport elleni támadóhad­ járatba. Mindenekelőtt a kommunista pártosság. A proletárforradalom irodalma természetszerűleg a gáttalan individualizmus visszaszorítását jelentette a művé­ szetben . 41 E gúnyos hangú támadások Az Ember csaknem minden számában megtalálhatók. Hevesy Iván fogalmazza meg a tömegek aktivitásán épülő új kultúra szükségességét az aktivisták folyóiratában. Kun Béla — ma is helyesnek mondható — válasza erre az volt. és 17. s az elvi tisztázódásnak ez a folyamata lehetővé tetté a munkásosztály­ hoz hű szociáldemokrata írók nagyobb tisztánlátását és a forradalmi szocialista irodalomhoz való közeledését. Rövid sajtóharc bontakozott ki a Népszava és a Vörös Újság között. teremtő egyénekben fog formát kapni. Feltétele azonban : a szocialista világnézet elfogadása. elsekélyesítő körülménynek tartották a párttagság vállalását. IV. a formalista mozzanatokat gúnyosan túlhangsúlyozó támadásokat. felszabadítja és felszínre hozza a tömegeket. E vitához kapcsolhatjuk azt a szélesebbre hullámzó kérdésfeltevést az írók körében. 42 Az aktivisták e nézeteit részletesebben ismertetem e tanulmány első részében. azonban nem lépnek be a pártba és — ha kell. Mint fentebb láttuk. és néhány hétre betiltották a támadást megindító folyóiratot. hogy Kun Béla ismert meg­ jegyzése után megújuló erővel indítottak igazságtalan. IV. mert ők kifejezetten a művészetet visszahúzó. Mint láttuk. mert hiszen a tömeg fog benne megnyilvánulni. IV. Az aktivisták felfogása azért volt helytelen és súlyosabban mérlegelendő. az irodalom és a tömegek kapcsolatának. Ugyanakkor — a későbbiek során — e vita annyiban bonyolította az akti­ visták és Kun Béla közötti nézeteltérés teljes elvi tisztázását. 43 HKVESY IVÁN : Tömegkultúra — • tömegművészet. Gondolatok a Tanácsköztársaság irodalmáról I.létrehozni. 10. az egyesült párt vezetősége Lukács György mellett foglalt állást. Ma 1919. amely a kommunista vonal győzelmével végződött. mivel „kommunista irodalomnak" nevezték el saját művészi irányzatukat. IV. sz. új. a szocializmusnak tudatos írói támogatása feltétlenül szük­ ségessé teszi-e az íróknak a szocialista pártba való belépését.42 hogy a mindennapi politikában támogatják a kommunista párt irányvonalát és egész tevékenységét. Az Ember 1919. IV. a párt irodalompolitikájával szemben is — a maguk sajátos irodalmi nézeteit érvényesítik. az egyéni művészet helyébe a szociális művészet. Az Embert. de az is bizonyos. Ugyancsak az aktivisták körüli vitákban merült fel az irodalmi színvonal kérdése. — Vörös Újság 1919. Az individuális kultúra helyébe a tömegek kultúrája lép. azaz őnekik. kicsúcsosodni. 1959. A felszabadult mérhetetlen erők és energiák egyensúlyba jutva és teljes hatóerejüket kifejtve. s különösen azért. Ez az új kultúra egész biztosan újra csak kimagasló. az iro­ dalom pártírányításának a kérdése. 380 . 2. Göndör Ferenc lapját. a tömeg lelke fog neki életet adni. Elméletileg azonban'az akti­ visták jórésze kitartott amellett a — még a polgári demokratikus forradalom idején meg­ fogalmazott — nézetük mellett. hogy a Tanácsköztársaság politikájának. -15.41 Az aktivisták elméletei és írói gyakorlata körüli viták azért is kerültek az irodalmi élet középpontjába. ami az amúgy is nehéz helyzetet még jobban elmérgesítette. hogy ez a kultúra az egész társadalommal szellemi közösségben lesz és a tömegekkel szoros kontaktusban marad. — Nép­ szava 1919. egyetemes kultúrát fognak .40 Ennek a vitának jelentősége volt a forradalmi szocialista irodalom további fejlődése szempontjából is."43 40 E sajtóvitát 1. az élet irányításába bekapcsolódó tömegek a maguk vágyainak. 17. mert leleplezte az iro­ dalmi szociáldemokratizmus helytelen elvi vonalát és káros gyakorlatát a proletárdiktatúra körülményei között. — Vörös Újság 1919.

IV. Meg­ szűnnek a »társadalmi problémák'. részben az ember és természet konflik­ tusait állítja majd az ábrázolás középpontjába. melyeket eddig a költők lelkiismerete tartott számon és átveszi tőlük az állam. a tömegek ellen és az élet ellen: az univerzalitásért harcol. vagy csak az individuum zárt obeliszkjében lát. nézeteiben. hiszen a forra­ dalmi változások megörökítése ezt automatikusan hozza magával. VI.Vele ellentétben. 1.45 A megteremtendő új irodalom sajátságos vonásait kutatva. mint az erősek köré bunkózottak alul maradt élete. Ma 1919. hogy az irodalom a kommunista társadalomban foko­ zatosan elveszíti bizonyos kialakult sajátosságait. BARTA SÁNDOR : A kultúrájában forradalmasított ember." Majd így részletezi elméletét: „A tömeg ellen. s az új — a szocialista — dráma. megjeleníteni a néptömegekben rejlő életerőt. a tragikus mozzanatokat a lírában és epikában. a vas. ami elméletileg szintén az aktivisták programja körüli irodalmi hadakozásban vetődött fel. széles tereken és mindig új utakra indult emberekkel (mert ez a legmaximálisabb témalehetőség) indul meg a cselekvés. Meglepő rokonvonásokat találunk ebben a vonatko­ zásban például az aktivista Barta Sándor és az impresszionista Kosztolányi Dezső. A dinamika (mely a forradalmi mozgást fejezte ki) és a monumentalitás (amely a tömegerőt jelenítette meg elképzeléseikben) mellé harmadik vonásnak a felfokozott pátosz igénylése került. az örök mozgás pedig — írja Barta Sándor — a mímes apró szép halála is egyúttal. vagyis az én és a világ. Ebből az elképzelésükből adódott. A fül­ sikító. A tömeg ellen. annak a harcnak az eredője. ezáltal akarták érzékletesebbé tenni a cselekvő tömegek erejét. 381 . mint az új irodalom megformálásának alapvető sajátossága."*4 E vita szorosan kapcsolódik az irodalmi közérthetőség problematikájához. másrészt pedig az irodalom elmélyül a lélek­ rajz. mert monumentalitásán túl hatalmasabb monumentalitást nem. a vágtatás. sem az individuum himnusza az életért. elsősorban a tragédiát a drámában. már nem az arasznyi emberi lét problémáival vívódik."46 Kosztolányi Dezső szerint is: „A költészet útja a kommunista államban nyílegyenes. Általánosságban a monu­ mentalitás irányába gondolták kibontakoztatni az irodalmat. önmaga börtönét. s a kő. ugyancsak a Mában Szélpál Árpád így fogalmazza meg az új líra fontosabb sajátosságait: „Az új líra tehát nem az individuum állásfoglalása az élettel szemben. „A társadalmi szabadság. Ez az egybeolvadás a mindenséggel adja meg az egyénnek az egyéni lét korlátain túli kiteljesedés érzetét. hogy — a legkülönbözőbb irányzathoz tartozó írók * szinte egyértelműen úgy képzelték el. SZAKASITS ÁBPÁD és az Ifjú Proletár fentebb említett cikkét. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ : Mi tűnik el? Színházi Élet 1919. a helyben forgó emésztés közben kicsúszott szépségek. az ember és a természet egységének. mert az erősek mindig és mindenen keresztül harapják magukat ezer retteneten át a jobbért. más szóval: az osztály­ nélküli társadalmat megvalósító ember — hiszen bizonyos naivitással ezt hamarosan elérhe­ tőnek hitték 1919 írói —. az anyag tiszteletben tartása. Az alul maradtak élete pedig többé nem lesz probléma. Ma 1919. 1. . a kritikus látószögű Schöpf lin Aladár. a kifinomult lélekelemzés irányába. akinek most már a természet legyőzetése marad életcéljául. 13. Az új líra az alkotó dinamiká­ jának materializalasa. mert a tragédiák ma nem egyebek. poros tragédiák eltűnnek."47 Schöpflin Aladár 41 45 46 47 SZÉLPÁL ÁRPÁD : Az új líra felé. L. de nem is a tömegek hangja. A tragédia végét jelenti ez. hanem az egész kozmosz valóságával. a falak. líra vagy epika az emberek közötti harmonikus életviszonyokon épülve. mert kimerül az élet keresésében. A tömeg ellen a tömegért. VI. egész sor elképzelés és meghatározás született a Tanácsköztársaság idején. egybeolvadásának élményét. Mert ez önmaga hangsúlyozásával az élet egy részét jelenti. s különösen a drámairodalmat. helyébe a nagy vonalakban. vagy az irodalmi életben irányító szerepet vállaló Balázs Béla ekkori. mely egy pár rendelettel gyökeresen elintézi. hogy az irodalom egésze sokkal dinamikusabb lesz a korábbinál. melyet az individuum ellen. Az új művészet „centrális élményének" a töretlen életérzést fogták fel. Ugyanúgy az irodalomban: az apró. hogy kereső masszája elől elrúgva a határokat és célokat: újabb és újabb lehetőségek felé taszítsa. Az írók általában abból a gondolatból indultak ki.

hogy „a forradalomnak szüksége. A mai iroda­ lomban például uralkodó szerepet játszanak az olyan társadalmi és lélektani komplikációk. Amikor egy régi világ dől össze. Csoda-e. amelyek ma uralkodó szerepet'játszanak. A kritika szükséges. Megállapítja.. V. Mégis. üzér­ kedők és spekulánsok. nem világítanók meg a hibákat. A cikk névtelenül jelent meg. hogy szinte mindegyiküknél megfigyelhető a kitárulkozás vágya. .társa-. hogy a roppant népmozgaíom folytán üvöltözök. el fog tűnni vagy át fog alakulni. MAGYAR LAJOS : Kritika. az üzlet. a jelen körülményeivel való kapcsolat. sokoldalú irodalom kibontakozásának biztos előjelei. Fáklya 1919. . stréberek. hogy a kimondottan expresszionista _— aktivista — írócsoporton túl számos más írónál-is találunk ekkor expresszionista stíluselemeket. A forradalom vihara fenékig felkavarta a régi társadalom mocsarát. karriercsinálók.külső élet körülményei' drámamotívumok lenni. a szervezőket. 22. az irodalom szocialista eszmeiségének követelményéből bontották ki az irodalom tartalmi és formai megújhodásának. mielőtt az új tartalom meglelte volna az őt legjobban kifejező formanyelvet. több az általános emberi tartalom és több a koncentráció : az emberiség a külvilágtól inkább vissza fog for­ dulni a maga belseje felé. alakulás ezen a téren is. helyesbíti önmagát. Emellett az a^körülmény. hogy a népet érdeklő kérdések kerültek az irodalmi ábrázolás középpontjába." 49 Igen fontos mozzanata az új irodalóm kibontakozása körüli vitának az a kérdésfeltevés. . érdemtelenek. 382 . érthető dolog. IV. a művészi kifejezésmód bizonyos fokú letisztulásához. ami irodalmunkban minden eddiginél gazdagabb líraiságot. dalmi drámák' számára és a lélek közös gyökerű legmélye fog majd felvirágozni a színpadon. Talán éppen az írók lelki átalakulásából követ­ kezik. a rang és osztálykülönbség teremt az embernek — ez majd mind el fog maradni. tételezi fel a rossz bírálatát. forra­ dalmi pátoszában érzékelhető ez. a többi irodalmi vitával együtt egy igen gazdag. kijavítja. Az Ember 1919. Elsősorban az akkor keletkezett írások érzelmi telítettségében. a hibák ostorozását. Igaz. zöldek is felszínre vetődnek. új termelési rend épül. újszerűségének — általuk elképzelt — vonásait. A proleta­ riátus most keresi az utakat. . amelyek — ha első megfogalmazásukban sok tévedést is tartalmaznak — lényegében már a szocialista realizmus problémakörébe vágnak. A forradalom önmagát kritizálja. Legkifejezőbben Magyar Lajos fogalmazta meg ezt a problémát. < * melyeket a szegénység és gazdagság. folytatva és 48 Az irodalom a kommunista társadalomban. van a kritikára. hogy az irodalom szabadsága mennyire hordja magában. elkerülhetetlenek a hibák. van bizonyos változás. forradalmi romantikus szárnyalást teremt. botlásokat.szintén az irodalom tartalmi-lényegbeli megváltozását várja : „Egész tömege a motívumok­ nak. 13. Egy új irodalom fog következni. ha iszap. visszatér önmagába. tévedésen kétségbeesnénk. de stílusáról ráismerni SCHÖPFLIN kezenyomára. 48 50 BALÁZS BÉLA : A nép színháza. lényeges formai változás alig képzelhető el ily rövid — néhány hónapos — időszak alatt. amely­ ben kevesebb lesz az aktuális elem. A Tanácsköztársaság elbukott."50 Az eddigiekben vázolt problémafelvetések a Tanácsköztársaság irodalmi életének mozgalmasságát. ha nem lesznek szegények és gazdagok. Vasárnapi Újság 1919. elnyomók és elnyomottak . huligánok. a forradalom menete. De éppen olyan hiba lenne. kisiklásokat. Eszmei újszerűsége mellett bizonyos mértékig formai téren is teremtett sajátosan új lehetőségeket a Tanácsköztársaság irodalma. A viták során felmerült különböző álláspontok védelmezői legtöbbnyire vállalták a szocialista társa­ dalom építését. sár is kerül a felszínre ? Nem csoda. a spekuláció. egy régi állam rombolódik • szét és egy új állam. természetes. ha nem gyújtanék meg a kritika mécsesét. a szocializmus megvalósítása közben. s bizonyára ez ered­ ményezi. ha minden • bajon. 29. friss szellemiségét mutatják . szükségszerű egyszerűsödéséhez is vezetett."48 Hasonló elképzeléseket fejteget Balázs Béla i s : „A kommunista társadalomban úgyis megszűnnek majd a . a dolgozókat és végzetes hiba lenne. . A viták során már több olyan kérdéskompíexummal találkoztunk. IV. A mindenki számára biztosított emberhez méltó élet nem szolgáltat többé témát a . mielőtt új eszmeiségű irodalma kialakíthatta volna a maga sajátos megjelenítési formáit.

de letisztultabb. Magyarország.51 s. han­ gulatelemei váltják fel. amikor az életben is nagy hősi tettek születnek. s a számos napilap stb. f Szólni kell még a Tanácsköztársaság irodalmának egy igen fontos problémájáról. mint például Tóth Árpád Az új isten című költeménye.. Pesti Hirlap. arról a tényről. — sokkal konkré­ tabbak. tehát elsősorban a tartalom és forma kölcsönhatásából következik. szinte katasztrofálissá váló papírhiány.megszűnik jónéhány folyóirat is. sietteti kibontakozását az új irodalom kialakítására irányuló írói szándék. ami romantikusabbá. . valóságízűbbek. Pesti Napló stb. magasabbra szárnyaló költészetet hoznak létre azáltal. Tóth Árpád vagy Juhász Gyula költeményeife utalunk. Nyilvánvaló. a legjobb példa erre Kassák Lajos Boldog köszöntés című költeménye. ha Móricz Zsigmond vagy Krúdy Gyula ekkor keletkezett prózá­ jára. közvetlenebbé válnak a költemények immanens szerkezete és az eszmei mondanivaló közötti összefüggések. esztétikai szemlélete meglehetősen telítve volt formalista elemekkel. A papírhiány okozta nehézségekről már a polgári demok­ ratikus forradalom idején sok szó esik a napisajtóban. hogy az állásfoglalás szen­ vedélye párosul mellé. A tervezett új irodalmi folyóiratok viszont még nem indultak meg.. Móricz Zsigmond írásaiban a mindig is jelen levő romantikus elemek. S ugyanígy a lírában : Juhász Gyula vagy Tóth Árpád megőrzik sajátos formaalkatukat. ez rögtön szembe­ tűnik. Az országos pártgyűlésről szóló beszámolót.továbbfejlesztve a háború alatt megindult ilyen irányú kezdeményezéseket. Bár az expresszionista költők — vagy ahogyan csoportjukat elnevezték : az aktivisták — ideoló­ giája. hogy a proletárdiktatúra utolsó két hónapjában lényegesen kevesebb írás látott napvilágot. részben politikai okokból a volt polgári napilapok — amelyekbe az írók nagy többsége írt a Tanácsköztársaság első hónapjaiban. a külsőleges formai eszközöktől ment. Krúdy Gyula sejtelmes hangulatú történeteinek alakjai is tapinthatóbb. amit • Á * jobb híján — a stílus demokrati­ zálódása folyamatának nevezhetünk. megjelentetése következtében a helyzet állandóan rosszabbodik. ami az imperialisták ellenséges blokádja következtében állt elő. Milyen körülmények okozták ezt ? Mindenekelőtt az az egyre súlyosabbá.az idő megjelölt küldötteit" állítja a maguk közvetlen emberségében és mégis a küzdelmeik által szinte emberfölöttivé magasítva. Nem az írói stílus nivellálódásáról. mihelyt az író a mindennapok szegényemberét akarja vidítani vélük. ahogyan szakaszról szakaszra hullámzik át és sodor magával a vers gondolati emelkedése a proletárforradalmat általánosságban szimbolizáló hűvös költői képtől az egyéni-emberi megváltozás. á költői ábrázolás középpontjába. ellenkezőleg : az egyéni stílus még színesebbé válik azáltal. hogy verseikkel a magáraébredt ember nagy igazságainak igéit szórják el a milliók között. Mindezek következtében racionálisabb lesz a versek felépítése. hőseinek naggyánövesztése stb. VI. s ezeket színezi át a maga romantikus színeivel. Részben emiatt. az egyéni hangütés valamiféle közös formába kényszerüléséről van szó. költői gyakorla­ tukban a racionális versépítés és a közérthetőbb külső forma felé ebben az időben ők is töre­ kedtek. 383 . de tudatosan is segíti. Különösen a volt polgári írócsoporthoz tartozó írók közül „hallgattak el" többen. 14. emberibb közelségbe kerülnek. mint a Világ. mint az előző hónapokban. Bizonyos fokú változást mutat a Tanácsköztársaság irodalma a költői képalkotás tekintetében is: a reménytelenség csüggeteg képeit a reménység és bizakodás képei. hogy csak a leg­ jellegzetesebbeket említsük — nem jelennek meg többé. színesebbé varázsolja egész költészetünket a Tanácsköztársaság napjaiban. Vörös Újság 1919. Ez a folyamat. hogy a 51 A volt polgári napilapok beszüntetéséről 1. Olyan versnél. Elég. amely az ifjúmunká­ sokat. megtisztulás vágyának szenvedélyes kifejezéséig. De bizonyos mértékig meg­ található ez a racionálisabb versépítés még az expresszionista költők akkori munkásságában is.

Párttörténeti Intézet Archívuma. Mindebből követ­ kezett. a Tanácsköztársaságot megdöntötték. Lelkesen üdvözli a proletariátust.* De voltak az egyes írók „elhallgatásának" más okai is. Nyugat 1919. Sokukat elsősorban a Tanácsköztársaság függetlenségi küzdelme állított érzelmileg az új rend mellé — s közrejátszott az is. elembertelenítő tőke hatalmát. lapra MOLNÁR ISTVÁN hívta fel a figyelmemet. Mások az ellenséges blokádból származó gazdasági nehézségek. s a Szocialista Irodalmi Művészeti és Tudományos Társaság folyóirataként új formában megjelenő Uj Idők nem tudták rögtön pótolni a megjelenési lehetőségek így támadt hiányát.63 Mindezek a kezdeményezések azonban már nem valósulhattak meg. s egy hasonló lapot Testvér címen. — Az Emberiség c. a közellátási zavarok láttán — amihez egyes túlzó. amely megtörte a mindent kiszipolyozó.64 hogy Szabó Dezső élesen antiszemita és kommunistaellenes beszédet mondott az írói Választmány ülésén még 1919 májusában. s Szini Gyula szállt szembe akkor vele. 19. 11-i jegyző­ könyve. Mindehhez járult egyes szektás hangoskodók indokolatlan támadása a polgári oldalról érkező írók ellen. hogy Pogány József közoktatásügyi népbiztos megbízásából ő is előkészítette egy irodalmi folyóirat kiadását. de a szocializmus tudományos világnézete még kevéssé volt ismert előttük. töprengését s némelyikük időleges elhallgatását. Az írók nagy részét a proletárforradalom felemelő ereje magával sodorta. első­ sorban az elmaradt földosztás. Kimondottan ellenforradalmi jellegű megnyilvánulás tulajdonképpen csak két író esetében volt a Tanácsköztársaság napjaiban. a Ma. Halasi Andor említi és Kassák Lajos is emléke­ zik rá. fenntartás nélküli elfogadása az új világrendnek. Pirkadása a magyar égnek. hogy amikor az osztályharc élesedni kezdett és a Tanácsköztársaság fokozatosan terrort kényszerült alkalmazni az ellenforradalmi burzsoázia letörésére. az Érdekes Újság. 42. egyes polgári írók értetlenül álltak e jelenség előtt és visszahúzódtak. 55 SZABÓ DEZSŐ : Az egész emberért. Minden forradalmi változástól az emberek saját vágyképeik megvalósítását várják. Bp. 1. mint például a Nyugat. 53 BÖLÖNI GYÖRGY : Vörös lobogó. VI. A Szellemi Termékek Országos Tanácsának egy fennmaradt jegyzőkönyve szerint három új irodalmi folyóiratot kívántak megjelentetni. Tudatukban és érzelmileg is elfogadták a szocializmust. Szabó Dezső valójában már a proletárforradalmat köszöntő cikkében55 felemás álláspontot foglalt el a proletárforradalmat illetően. amelyet rajta kívül még Hetfesi Sándor. sőt elkerülhetetlenségének tudata lélektanilag is elősegítette csatlakozásukat a Tanács­ köztársaság mellé. ezt Komját Aladár szerkesztette volna. Általánosabb átmeneti megtorpanást okozott az imperialista támadások fokozódása és a fronthelyzet rosszabbodása a proletárdiktatúra utolsó két hónapjában.58 Bölöni György említi. s az a körülmény. valamint az annyira várt világforradalom elmaradása. irodalmi és kulturális folyóiratok. Barta Lajos Emberiség címen indított új hetilapot. hogy Szovjet-Oroszország maga is élet­ halál harcot vívott ebben az időben s nem volt képes katonailag a Magyar Tanácsköztársaság segítségére sietni. Az emberiségnek a véres háborúból való felemelkedését. ám ugyanakkor a fajiság álláspontját 52 A Szellemi Termékek Országos Tanácsa Sajtódirektóriumának 1919. még mielőtt az új folyóiratok napvilágot láthattak. Emellett az imperialista háborúért felelős úri osztályok meggyűlölése és a világforradalom várása. egy kéthetenként napvilágot látó szépirodalmi folyóiratot Osvát Ernő szerkesztésében (helyettese Nagy Zoltán). Több írót a proletárdiktatúra elkövetett hibái késztettek tépelődésre. . Uo. 54 HALASI ANDOR : Előszó. Együttvéve ezek az okok eredményezték egyes polgári írók befeléfordulását. Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső szerkesztett volna.megmaradt lapok. a kispolgárság bizonyos rétegeit sértő intézkedések is járultak — húzódtak vissza a közvetlen cselekvéstől. 384 . öneszmélését látták a szocialista forradalomban. de nem minden írónál volt ez a melléállás egy­ értelmű. IV. amelynek azonban csupán egyetlen féligkész példánya maradt fenn. hogy polgárháború nélkül győzött a proletárforradalom. Vili kötetében. így voltak ezzel 1919-ben az írók is. 1959. — Kassák Lajos: Egy ember élete.

(Harmadik levél)." Ez a mindent magába ölelő szintézis. amelyben minden benne v a n : a múlt minden munkája. Uo. amelyben „minden fajiság kitár­ hatja szárnyai teljes szélességét". mint most. 18. Szép Ernőt „Pingipangi barátunk"-nak csúfolja és színejátszó kaméleonnak. 1958. mint most. hogy kiket támad. hogy az új irodalmat és művészetet valamiféle osztályfeletti művészetnek óhajtja: „A művész. A Móricz és más írók elleni támadása ítt még burkolt. olyan elméletet fogalmaz meg. Bp. Eleinte úgy tűnik." De — burkoltan — megtámadja Móricz Zsigmondot is. Az életről — a proletárdiktatúra mindennapjáról — már csak teljes idegenkedéssel tud szólni: „De a napok töltik belém a valóságot és úgy tele vagyok undorodással. Az irodalom fejlődése számára is kedvező lehetőségeket lát a proletárdiktatúrában : „Nagy szintetikus képei a kornak. a problémát inkább az okozza. amiért vállalják a proletárforradalom írói szolgálatát. IV. most már kell tenni és akarni. haraggal és fájdalommal. gúnyolja „Barta Lajos szovjet-novelláját a Fáklyában".56 Ennek a szemléletnek következménye. a roppant szenvedés és a meg­ mozdult jövő sohasem volt gazdagabb tér egy hatalmas szociális irodalomra. semmiféle -ista nem lehet s felül minden világnézeten egyetlen világnézete van : az Ember. 1919. „az emberi szabadság lassú haladásában" egy előretett lépésnek tartja az ő jogrendszerét. diákkorában Marx-szal aludt el. Nem is képzeltem. 17."). Ugyanezt a problémát veti fel az. 1919. IV. a természet boldog tágassága. mint „Szent Ágoston és Marx". Kassák Lajost és táborát „kedves hátulgombolósok és boldog analfabéták" együttesének.ége felé már teljesen iránytvesztetten. akik a kommunizmus mezét gyorsan magukra öltve igyekeznek min­ denkit túlkiabálni az irodalomban : „író barátaim most nagyon el vannak foglalva. SZABÓ DEZSŐ : Levelek Kolozsvárra. amiért „most a tőkéről botránkozik a Pesti Futárban"." Majd így folytatja : „Sohasem voltam annyi húrral keresztény."59 Május végén pedig már olyan nézeteket hangoztat. nem más. a jövő minden álma.58 Április v.vallja és olyan internacionalizmus megvalósulását óhajtja. hogy mennyi rengeteg kom­ munizmus volt eddig Magyarországon. Vörös Lobogó 1919. (Első levél). semmilyen párt embere. Uo. csak azokat gúnyolja irodalmi levelében. nincs elosztó igazság. SZABÓ DEZSŐ : Levelek Kolozsvárra. hogy az Elsodort falu 1919 májusában került kiadásra. kiábrándultan írja: „Nincs isten a látszatok mélyén.60 Szabó Dezső fokozatos — bár burkoltan történt — szembefordulása a proletárdiktatúrával teljesen nyilvánvaló. mint művész semmilyen osztály. a tágabb űr rohanó világai s a teremtett Isten. amelyben lelkendezve ír a proletárdiktatúráról („Oh. vagyis Szabó Dezső korábbi nézeteinek forradalmi mezbe való beöltöztetése. Mindenik kimutatja. részeg bordélyos rángatja a fekete hajót és jajgat most már minden éjszaka. amit Szabó Dezső „a teljes ember" kibontako­ zásának tekint." De azt is leszögezi. (Negyedik levél). Ez az óriási szintézis. s amelynek a kommunizmus „csak állomása" szerinte. akik részt vesznek az írói Szakszervezet munkásságában. hogy már a dadáját is elvtársnak hívta. VI." A további levelekben fokozza csipkelődő támadásait. i 2 Irodalomtörténeti közlemények 385 . amely tmár előreveti a későbbi. a forradalmak bukása utáni keresztény-szocialisták szociális demagógiáját: „a most vajúdó Internacionálé a keresztényül megtisztult emberiség szent összefogása lesz" — írja." S az osztályharccal szembenálló „emberi egyenlőség" alapján veszi védelmébe Werbőczyt. mert múltjuk kommunista elemeit kotorják elő. a keresztény ideológia és a marxizmus valamiféle összeegyeztetése. mennyi élettel lehet most itt élni. s általában az írókat. hogyan vált lehetségessé e támadó élű írásainak megjelentetése a Tanácsköztársaság idején. hogy a háború ellen és a tőkés világ ellen általában oly radikális álláspontot hangoztató Szabó 66 SZABÓ DEZSŐ : Kolozsvári levelek. törtetőnek bélyegzi. 1919. •• SZABÓ DEZSŐ : Levelek Kolozsvárra. 58 69 57 L. Most már lehet hinni. Uo. a szavatlan anyagok. de szavaiból világosan felismerhető. 26. V. hogy már április elején a Levelek Kolozsvárra első levelében. írók egész sorát támadja. (Második levél). NAGY PÉTER : Szabó Dezső indulása. hogy nem fér belém a tavasz és nem terem bennem kacagás többé. Nyilvánvalóan arról van szó. 16.

.192—193. Számos író még az alkotás korábbi fázisaiban tartott. az öntudatos.61 Másrészt pedig éppen Szabó Dezső felemás cikkei is tanúskodnak arról. de semmiesetre sem vele szembenállónak vélték és természetesnek tartották leközlését. 232. hogy írásait eleve (s különösebb ellenőrzés nélkül) feltételezhetően a proletárforradalom mellett valónak. valamint azok a korabeli feljegyzések. 19. milyen szélesre — olykor túl szélesre — tárták az irodalmat irányító szervek az irodalmi szabadság kapuit. "ezek a művek szintén megsemmisültek a proletárforradalom bukása utáni időkben. — LENGYEL JÓZSEF : Visegrádi utca.kortársai a polgári radikalizmus szélső baloldalán helyet foglaló írónak tudtak — oly nagy volt az előlegezett bizalom. Bp. nekikezdett új művek írásának. 62 Szász Zoltán ellenforradalmi beszédének szövegét eredeti jegyzőkönyv alapján közli: Pesti Futár 1919. 63 Megalakult a Szocialista—Kommunista Ujságírómunkások Forradalmi Szervezete. 10. befeléforduló „elhallgatását" a Tanácsköztársaság utolsó heteiben. egyik visszamaradt jegyzete szerint a következőkön töpreng 1919 júniusában : „Fegyelem és munka kell a művelődéshez. forradalmár újságírók a vezetőséggel együtt kiléptek a Szakszervezetből és megalakították a Tanácsköztársaságot híven szolgáló Szocialista-Kommunista Űjságírómunkások Forra­ dalmi Szervezetét. vagy méginkább szemben­ állásról van szó az írók zöménél. amit eddig az éhség kényszerített ki a tömegből ? Ki fogja elvégezni azt a rendszerető termelésre irányító munkásságot. Vörös 64 Újság 1919. amit eddig a profitvágy izgatott ki a vállalkozóból? . hogy Móricz Zsigmond. végleges hátatfordításról. Köztudomású. Mi fogja előidézni a munkakényszert ? " Eddig előidézte a nyomor és a profitéhség. ezek jórészt megsemmisültek a fehérterror esztendeiben. amelyet 1919. 1953. A másik kimondottan ellenforradalmi megnyilvánulás az írók között Szász Zoltánnak a proletárforradalmat támadó beszéde volt. Ki fogja elvégezni azt a munkamennyiséget. . 1953. Móricz Zsigmond jegyzetét közli MÓRICZ VIRÁG : Apám regénye. amiről Lengyel József részletesen ír visszaemlékezésében. IX.66 Hozzá kell tennünk. vallomások. hogy — beszéde következtében — felbomlott a Magyarországi Újságírók Szakszervezete. és már annak befejezését jelenti a kész mű. július 7-én tartott az Otthon kerben. Bp. kötés előtti állapotban feküdt az egyik nyomda pincéjében. Somlyó Zoltán verskötete például már csaknem készen állott a nyomdában a Tanácsköztársaság utolsó napjaiban. E beszéd következtében került sor arra az ismert incidensre. 1957. VII. A Tanácsköztársaság leveretése következtében számos — a szocializmus szellemében fogant — befejezett írásmű nem láthatott már napvilágot."64 A haladó magyar írók a Tanácsköztársaság utolsó percéig az új világrend szellemében irtak és alkottak. amikor a Tanácsköztársaságot kikiáltották. Jellemző például. 65 SOMLYÓ GYÖRGY említi Somlyó Zoltán Válogatott versei utószavában. hogy sok elkészült írásmű kiadatása is késett az óriási papírhiány miatt. 181—186.62 Szász Zoltán felszólalásának ellenforradalmi hangütése annyira nyilvánvaló volt.Dezső iránt — akit. amelyeket a későbbi évek során egyes írók hagyatékában leltek. úgy jelentették meg. Most a harc tisztára a munka alól való felszabadulásért folyik. aki május közepétől „hallgatott". Bp. amelynek ülésén hangzott el Szász Zoltán felszólalása. bizonyítják a Tanácsköztársaság utolsó két hónapjában megjelent írások.63 Szabó Dezső vagy Szász Zoltán magatartásához viszonyítva tudjuk csak igazán felmérni a magyar írók töprengő. SOMLYÓ ZOLTÁN : Válogatott versek. 386 . Hogy mennyire nem igazi elhallgatásról. hogy a művészi alkotómunkának több fázisa van. s a proletárdiktatúra alatt nem olvasták el újra. vagy még csak 81 BARTA LAJOS szóbeli közlése szerint Az elsodort falu már kinyomtatva.

далее Профсоюза писателей. SZEMERE VEBA : A munkás-paraszt szövetség egyes kérdései 1919-ben. vágy szorítottak évtizedekre emigrációba. írókat börtönöztek be.66 E változtatásokra azonban már nem kerülhetett sor. mind a Nyugat. служивших целям пролетарской революции 1919 года. Наряду с касающимися идейного содержания вопросами в статье приводятся также и возникающие формальные проблемы. hallgattattak el. de a bukás miatt már meg nem jelenhetett. так же как и на изложение выдвинутых принципиальных дискуссий. ha Magyarországon a Tanácsköztársaság tartósan fennmarad. 1. которые уже тогда создали элементы социалистического реализма в современной венгерской литературе. Minderre történtek is kezdeményezések". De a magyar írók 1919 után is magukban hordozták a forradalmi korszak élményét: e rövid időszak hatása — csalódások és elvfeladások mellett is — felismerhető a két háború közötti irodalmunk egész arculatán. Trianon elkerülését. részben a tervezett és készülő művekért az íróknak. Hogy az írók „elhallgatása" mennyire csak átmeneti jelenség volt. kibontva azokból akkori élményanya­ guk s akkori érzelemviláguk egész tartalmát. Статья распространяется на деятельность органов управлявших в то время литературной жизнью на деятельность Директории и Комитета писателей. aki szovjetellenes emigránsból fejlődött — hazatérte után — a szovjet irodalom és a szocialista realizmus egyik legjelentősebb alakjává. És ez nem frázis. tehát az írók számára egyik legfájdalmasabb kérdés. a fentiekből nyil­ vánvaló. Автор подробно занимается с теми чертами литературы Венгерской Советской Республики. sz. новых литера­ турных представлений. A Tanácsköztársaság fennmaradása az ellenforradalmi burzsoázia kísérleteinek szétzúzása után a forradalmi terror és a hadikommunizmus intézkedéseinek fokozatos csök­ kentését jelenti. és az írók zöme továbbra is segítette volna őket az új világ építé­ sében. a kommunistáknak lehetőségük nyílt volna hibáik kijavítására. az építkezési feladatokra. amint azt az utolsó hetek tanácsüléseinek s más szerveknek fennnaradt jegyzőkönyvei következtetni engedik. Mennyire nem általános elhallgatásról van szó. A Tanácsköztársaság leverése után vad ellenforradalmi terror következett az irodalmi életben is. bizonyító példa lehet a magyar írók nyilván bekövetkező fejlődése szempontjából. a nemzeti függetlenség kérdésének pozitív megoldását. Фаркаш Йожеф РАЗМЫШЛЕНИЯ О ЛИТЕРАТУРЕ ВЕНГЕРСКОЙ СОВЕТСКОЙ [РЕСПУБЛИКИ IL (Зачатки социалистического реализма в венгерской литературе) В настоящей статье двтор излагает и анализирует — в качестве продолжения появившейся под подобным названием в предыдущем номере журнала «Истррико литературные Сообщения» работы — взятые на себя задания сознательных венгерских прогрессивных писателей. Jelenti a parasztpolitika hibáinak kiküszöbölését. legyűrték volna belső nehézségeiket. Párttörténeti Közlemények 1959. L. s ennek következtében az országot körülvevő imperialista antant-csapatok visszaszorítását. A két háború közötti mun­ kásságukat csak úgy tudjuk igazán megérteni. Alexej Tolsztoj életútja. hiszen a Tanácsköztársaság fenn­ maradása feltételezi a szovjet és magyar csapatok találkozását. hogy a Tanácsköztársaság utolsó húsz napjában — 1919.töprengett a problémákon — mint Móricz Zsigmond is —. bizonyítja az is. 2* 387 66 . a fokozatos átmenetet a szocializmus konszolidálódására. valószínűleg — a fennálló szövetkezetek megtartása mellett — ez részleges földosztást eredményezett volna. Ha az imperialista túlerő támadása katonailag meg nem dönti a Magyar Tanács­ köztársaságot. ez azonban hozzátartozik az írói munka jellegéhez. ha ismerjük és figyelemmel kísérjük az 1918/19-es forradalmak idején keletkezett írásaikat. mind pedig az új irodalmi mozgalmak íróinál. В заключение автор анализирует' своеобразные проблемы последних двух месяцев пролетарской революции. július 10-e és augusztus 1-е között — több mint 155 ezer koronát fizettek ki részben az akkor írt.

vers tanúsága szerint — valami be sem vallott vonzódás. s a kiéleződést a feszültség feloldódása. a gyakorlat elragadja a szerkesztőt: a fanatizmust nem lehet ekkor már a középútról támadni. hanem azokat a lépcsőfokokat is. s reménytelenné teszi — A vallástalan c. bár erkölcsi síkon előkészített — lépés arra az időre esett.SZAUDER JÓZSEF KAZINCZY ÚTJA A JAKOBINUS MOZGALOM FELÉ (Szempontok. így jut el Kazinczy 1789—-90-ben a materialista Holbachig. felvilá­ gosult. a spekulatív természetű feszültség a nemzeti és társadalmi küzdelmek magasabb áram­ körébe kapcsolódik. az egyértelmű állásfoglalás megjelenése követi nyomon. amikor feltűnő. adalékok. ha pusztán elméleti síkon marad meg. a maga idején modern állampolgári nevelés meggyökereztetésére: ez 1786-tal vette kezdetét. a társadalom fenyegetéséig. ami 1786-ban még a lélek magába zárt. S ha a folyóirat programjában még benne van is — a közönségre való tekintettel — az irreligio s a fanatizmus közti középút hirdetése — a valóság. A spekulatív valláskritika helyébe most az állampolgárok közös világi és felvilágosult nevelésére irányuló gyakorlat lép. A kihívóan antikonfesszionális világi nevelés iskolai harcosából most nő ki a radikális felvilágosult tanok közéleti. Végül különös jelentőséggel bír jakobinussá fejlődésében egy olyan mozzanat. irreligio és fanatizmus közt meg­ tartott egyensúly elvész . miben is állott fejlődése a jakobinus mozgalomban való részvételéig. A másodikat — már öntudatosan — akkor tette meg. sőt kihívó buzga­ lommal vállalkozott — a maga új meggyőződése szerint — a felekezetiesség nélküli. hogy e „kilengésében" nemcsak az eszmei és érzületi forradalmasodás alapfeltételeit tanulmányozhatjuk. legjellemzőbb is a jakobinizmus perspektívájában. „ E kettősség közti feszültség nem válhat fejlesztő. S e gyakorlat már a legelején feszültté teszi azt a kettős­ séget. így ez a harmadik mozzanat Kazinczy fejlődésében a legösszetettebb.) A jakobinusok oldalára álló Kazinczy nem volt forradalmár. az most a zajló társadalmi. csak az ellenkező táborból. felvilágosult deista vallá­ sosság „békítő" koncepcióját már 1786-ban aláaknázza. s általuk éleződik ki. a középút elvetése. amely a régi vallásos hit összeomlásával állt elő a lélekben. s a Rousseau-tól inspirált és Diogenesi különcségében különösen merész Wielandig. amelyeken Kazinczy a forradalmi szemléletű összeesküvők mellé emelkedett. Ez a különben eléggé ismert tény nehézzé teszi annak vizsgálatát. melyet általában nem szokás számbavenni és nehéz negyediknek mondani. a társadalom megváltoztatásának feladatkörébe nőnek át gondjai. Utjának több mozzanata azonban oly mértékben térítette el kora felvilá­ gosult nemeseitől. mert végigkísérve az 388 . A valláskritika síkjáról most már eltökélten a politika. elméleti vitája volt a két egyformán végletes állásfoglalással. önkénytelen azonosulás a vallás­ talanokkal. Az első — akaratlan. feszültté. tovább lendítő erővé. lapszerkesztő bajnoka. mert a vallás­ talanság és a vakhit szélsőségeinek elkerülésére kigondolt józan. 1789—90-ben ez a két szélsőség. pblitikai élet nyomása alá kerül. amikor régi vallásos hite összeomlott: 1779-re. de túl rajta a társadalombíráló Helvetiusig és Rousseau-ig.

sem művelt­ sége. fanyarodó különc voltának ez az érzése is táplálta. Shakespeare-be és Rousseau-ba. valláskritika és valamiféle középút keresése irreligió és" fanatizmus közt. Még egy vonás kíséri ezt a fejlődést: Kazinczy különc volta. Lessingbe és Holbachba. vagy gyakorlati követelményeinek fölméréséig sem osztályhelyzete. s különállásának tudata.. s objektív helyzete — mert írónak valóban a legkülönb volt — meg e különállásának öntetszelgő felékesítése egymást is táplálta. Voltaire-be. borongós. Kazinczy esztétikai. — az érzületi lázadás. hogy kiválasztottnak érzi magát. kiemelkedő. 1782-től kezdve. melynek csak hitvány közönségességét. amikor Szánthó Jánosnak megírta.. melyeket e lázadás mozgásba hozott. végül az elevenén sebzett. hiszen szélesebb műveltséggel. sőt hiúság is vegyült jellemébe. 1794-ben a kifejlett. a maga különb. lépcsőfokok. amikor Wieland különc Diogenesévú vallotta meg ezt ország-világ. hogy soraikba lépjen. sokoldalúbb tehet­ séggel és finomabb élvező. sohasem gyengült benne — talán csak 1790-ben — különállásának tudata. vérig sértett polgári szép­ írónak fellázadása az elnyomó rendszer ellen : ezek azok a mozzanatok. mint alkotó­ erőben egyenrangú társai. Kazinczy emberségének épp olyan alapvonása. gessneri. 1793-ig. 1791—94-ben tűnhetett föl neki először. a végén. 38 . költői világát. Klopstockba és Goethébe. vágyakkal s szépségekkel telt atmoszféráját éppen úgy a felszabadult ember mohóságával engedte hatni magára. a személyiség érzelmi világának az autonóm erkölcs jegyében. az esztétikai gyönyörűség minden válfajában otthonos szépíró haragja vetette harcba a radikális felvilágosultnak despotizmus' elleni érveit. mint Ossián vagy Veit Weber ködös. 1779-ben az ideológiai krízis — a hitbeli megrendülés — rombolta le a fanatizmus gátjait a szépíró nagy lendületű s termékenységű fejlődése előtt. aki egész lelkével beleérezte magát az általa fordított Gessnerbe és Wielandba. tudatos állásfoglalását. bizalmára érdemesített — Szentmarjayval — : csak a felszólítás hiányzott ahhoz. a szikárabb Batsányi. Az a műfordító és író pedig. kiteljesült felvilágosodás. erősítve benne a lázadásnak. értelemellenességét láthatta. mint Dayka világiassága. s vele egybevágó felvilá­ gosult gondolkozását fenyegette megsemmisítéssel a ferenci reakció. a materializmus elfogadása és a társadalom új útjának nyomozása a törvényalkotásban. szépírói. mint a radikalizálódó felvilágosultság — lévén vele egylényegű : az érzületi síkon is korán végbement. akiket már régóta csodált — Hajnóczyval — vagy sokra tartott.eddig felmért három lépcsőfokot. megértő képességgel harcolt a felvilágosodásáért. Dayka anakreoni felszabadultsága és lázadó szentimentalizmusa azonban elfulladt. s ez lényegében már egyetértést jelentett azokkal a barátokkal. melyeken át Kazinczy eljutott a jakobinus mozgalomba. ellenállásra feszített a lelkében. szépírói életérzése viszont sokkal gyökeresebben nőtt egybe a felvilágosodás radikális társadalmi tanításaival. Lázadását azzal a császári-rendi kompromisszummal szemben. a szépírói.. A tételes vallás. megsemmisítésére irányult ostoba reakció támadásait és fojtogatását. a hit összeomlása a lélekben . sem hátral&rő ideje miatt már nem juthatott el. wielandi érzelemvilágának kéjes. teljes világi öntudattal való kibontakozása. hősi légkörét — az nem tűrte el a kivirult esztétikai világképének. a közönséges — Orpheusa szerint a gubába vagy bársonyba Öltözött köznép — fölötti állásának. irodalmi vezérségének tudatát. a zseniális Kármán vagy a fegyelmezetlen­ széteső Verseghy. aki az életöröm anakreoni. így amikor 1793—94-ben egész addigi emberi. elveszett a reakció gyilkos szorításában. hogy Dayka az ő lelki rokona. A végén mintha kör zárulna be : mert ha az elején. Van ebben valami kényszerű is. jakobinus volt már — noha a forradalmi erőszak szükségességének elméleti belátásáig. világi életérzés védelmében feltámadó indulat a radikális felvilágosult ember elméleti készültségét mozgósította benne. s a hamarosan felfigyelő könyvrendőrség előtt is. alighanem ez években. de ugyanakkor erős individualizmus. Lázadásánál és azoknál az erőknél fogva.

a művészetben csak haszontaianságot látó vallási tanítás és a művészetben való önfeledt gyönyörködés közt egyre mélyülő ellentét.79-i válság és következményei. 2 Erről először és utoljára úgy. „Éppen ez a dolgozgatás a legirtóztatóbb örvényekbe merít el. az Orpheus világa. a vallás apológiáját kezdi el írni — de mind hiába. mint amilyen az Orpheus. 1949. melyben Hajnalkőy plébános érvei elakasztották őt. s ekkor. Itt. sz. jelentős tanulmányban elemezte (Kazinczy és II.). melyike hol áll a bibliában s legyőzte a katolikus papot. Franklin 1938. mint Kazinczy fejlődésében jelentős eseményről HENCZE írt nyomatékosan. A mélyen vallásos apa s a kollégium „rettenetesen tudós teológussá" nevelte a fiatal Kazinczyt — s hogy e tanulmányokkal párhuzamosan nőtt benne a rajongás a modern poézis és a képzőművészet. az 1786-os vers. hogy abban az asztal fölötti hitvitában. persze csak a felvilágosult eszmeiség szempontjából.E vázlatos áttekintésnek ezúttal csak néhány pontját tölthetjük ki részletesebb elem­ zéssel. Szemle 1956. Bp. Milecznél. „az egyiptusi sötétségben" „rettenetes villámsugár" lobban fel szemei előtt. Bp. hogy olyan jelentős műveknek. Ezek alapján ma már monografikus alapossággal rajzolható meg Kazinczy jakobinus útja —' feltéve." Csak régi professzora. fizikát. Budapest 1928. a megbóduláshoz. a közbelépő Kazinczy „szóra a locusokat". tört. A pap. s már megnyerte főnöke jó véleményét azzal a higgadt. Kazinczy szabadkőművességéről és jakobinus kapcsolatairól pedig Jancső Elemér írt többször is. a gond­ viselésről. megnevezé.) és azokra a nagyszabású. sztoikus magatartásával. részletes feldolgozása megtörténik. melyek Benda Kál­ mánnak köszönhetők (Kazinczy-levelek. melyet képzelhetni. kezdve Kálvin teológiáján. a Wieland-fordítás). vagyis a vallási igazolás nélküli profán szépség iránt. a tornai uradalom fiskálisánál volt patvarián. József művelődéspolitikája. Ped. Kazinczynak — de akárkinek — jakobinizmusához a tételes vallással való leszá­ molás. 1952—57. tanulmányában (a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Emlékkönyvében. Isten létéről. népszerű irodalomtörténetében (A m.). 390 .). irod. elhívja magához. a feszültség sem maradhatott el a lélekből: az ortodox. Szentgyörgyi István — aki felvilágosult ember lévén. A szikra e kirobbanni kész erők közé egy 1779-es vitán csapódott be. a lélek halhatatlanságáról lehetett szó. nem hogy Henczét nem említi bibliográfiájában. A megrendülés részletes leírása a Pályám Emlékezetében olvasható : térden állva könyörög a kegyelemért. A fejlődésmenetnek inkább csak néhány olyan pontját vizsgálnék meg. a savoyai vikáriusnak ez a magyar változata (ahogy Kazinczy nevezi őt) először a haszontalan teológiai tanulmányokért kárhoztatja az ifjút — tanult volna inkább matézist. 1—2. legutóbb Kazinczy Ferenc útja a jakobinus-mozgalom felé c. hogy HENCZE mindmáig alapvető dolgozata után 10 évvel PINTÉ«. a hitbeli megrendülés nyitotta meg az utat. históriát — azután sorraveszi „tanulásait". hogy a fiatalember ennyire tudós teológus. A magyar jakobinusok. meglepetésében. de húsz lapnyi Kazinczy fejezetében egy mondatot sem ír le az Orpheusról. Heksch Ágnes marxista igényű. I—II). 1 1. Bibliothéque de l'Institut Francais á l'Université de Budapest 6. Mindkét dolgozat két nagyjelentőségű előmunkálatra támaszkodhatott: Hencze Béla kitűnő doktori értekezésére (Kazinczy és a francia felvilágosodás. Bibliotheca 1957. It. I—III. még inkább tetszett a principálisnak. 1956. közeljuta kétségbeeséshez. 1779-ben omlik össze Kazinczy eddigi vallásos világképe. összeomlásából annál nagyobb erővel támadt fel a kétely: a lélek csak súlyos krízis után állíthatja helyre — már másként — egyensúlyát. 1 Igen jellemző. Aurora VIII. Ez. melyet egy halálos villámcsapásokkal teli viharos úton tanúsított a remegő ügyvéd oldalán. s a Holmann-fordítás volt.? S mennél nagyobb volt a vallásosság. A magyar jakobinusok iratai. amelyek mindeddig homályban maradtak vagy téves értelmezésben részesültek (az 17. filozófiát. Szükségtelen rész­ leteznem Kazinczy iskolafelügyelői működésének tartalmait — ezeket S. a jakobinusideológia és szervezkedés tekintetében alapvető forráskiadványokra s elemzésekre.

A döntő tehát az. a lelkiismereti problémák tiszta elmével való megoldásának keresését kötve lelkére. mellyel a hitbeli megrendülés a teológiai tudásnak és a szépirodalomban való gyönyörködésnek az értékrendjét módosította. 391 . levelét Millerhez. 24—25. A Pályám Emlékezete szerint már diákkorában megszerette Gessner néhány idilljét. ABAFI kiad. milleri mű fordításának nagyobb sodrában —. Hajnalkőyvel fenntartott kapcsolatának ismert bizonyítéka a pap francia nyelvű levele (1780.maga is áteshetett egy ilyen krízisen — nyugtatja meg. melyből kitűnik — hiszen már Kazinczy ad neki kölcsön vallás. aki 1783. júl. hogy azok a tanulságok. aki világnézetileg új útra térését 1780 körül igazolni tudta. Johann Caspar Lavaterhez is. finom illusztrá­ ciók készíttetése révén szinte észrevétlenül lopta be képzőművészeti ízléstörekvéseit. 82 végén vagy 83 elején fordulhatott a Sturm und Drang másik jelentős személyiségéhez. így a Gessner. melyre egy göttingai Musen-Almanachban akadt rá (ld. úgy tetszik. valahányszor a lélek halhatatlanságának tételét vagy az igazságtalan társadalmi rendet bírálja — mintegy ahhoz a nemes alakhoz igazodván vissza. 19-i levél tanúsága szerint Kazinczy 1779-ben ismerte meg igazán Gessner művét. De jellemző.3 Véletlen volna-e. 10-én lett kész (ld. Lavater sziluettképeinek készítőjét is ekkortájt ismerhette meg. deista fogalma válik lelkében s elméjében uralkodóvá. hogy 1779—81 közt a felekezetiességtől s babonától ment. hogy Kazinczy 1781—82-ben már a Siegwart fordításán is dolgozott. melyeket Voltaire-ből. s a 22 éves magyar fiatalember számára valóban megtisztelő. amikor döntő világnézeti kérdéseket visz szőnyegre . 11.). Hajnalkőy a teológiai műveltségről bizonyította be. másodszor is.4 s 1—2 évvel azután készült el fordításával. 1782-ben a Confessions-t idézi Szánthó Jánosnak) és Wielandból menthetett. mohó művelése között. 29. NÉGYESSY) nem látják a kapcsolatot 1779 krízise 4s a szépirodalom azután kezdődő. nagy vállalkozása 1780 körül kezdődik ? A Oessnerhez írt 1782. tehát legkorábban 1780-ban foghatott hozzá. tehát legelső súlyos irodalmi élmények is — Báróczy és Baróti Szabó olvasása — csak a gessneri. 90 és 93 közt érik meg az idő. hogy haszontalan : a mérleg most erőteljesen átbillen a szépirodalom oldalára — lénye­ gében minden gát leomlik a profán. őrá. gyönyörködtető művészet gyakorlása előtt. Rendkívüli azonban az a hatás. most még nem viszik túl az egyházak ellen forduló. fanatiz­ mustól és dogmáktól teljesen „megtisztított" vallásnak laikus. melybe a metszetek.). Rousseauból (főműveit 1780 körül már ismerhette. júl. Szentgyörgyi neve még tovább kíséri Kazinczyt. európai nevű írók ismeretségét szerző levelezésben mindjárt a vallási krízis után kialakulhatott Kazinczynak élete végéig követett irodalmár magatartása és szépírói gyakorlata. Chodowieckit. Forradalmasító tanulságaiknak átvételére később. Az 1777-es. s így a fiatal Kazinczy lelkülete két „savoyai vikárius" tanítása közt küzd. hogy minden korai. okt. Johann Martin Millernek Kazinczyhoz intézett 1782. mellyel 1783.).és Miller-fordítás munkájában. festi. harmadszor is olyankor hivatkozik rá. De ugyanakkor. 28-i levelében ír vissza neki mentegetődzve a nagyon késedelmes válasz miatt. felvilágosult vallásosság fokán. vergődik az igazságért. Jeles életírói s monografusai (VÁCZY. 1783. Teológus társai a szépirodalmat mondották haszontalannak. máj. hogy „Szentgyörgyihez való viszonyában a vikárius atti­ tűdjét tanítványához. hogy Kazinczynak a tételes vallással élesen szembeforduló fel­ világosult magatartása és műveltségi alapjai 1779—80-ra vezethetők vissza. nov.és királyellenes könyveket! —. 6-i válaszlevele pedig elárulja. Hencze Béla említett tanulmányában azt a finom megállapítást teszi. Az 1779-es és 80-as válság s átalakulás nélkül Kazinczy nem indult volna el ily lendülettel szépírói pályáján. A Pályám Emlékezete. s a vallás cenzúrája alól fölszaba­ dultari — válhattak szerves részeseivé irodalmárkodásának. —a mezei séta a Pó-menti jelenet szcenirozása" (5). új lelki nyugalmának kimunkálójára emlékszik vissza. valamint a hozzájuk fűződő. nov.

mondom. mert egyik. 38—39). . . Tapasztaltam azt. hogy most iskolafelügyelői s szervezői műkö­ désével is foglalkozzunk. hogy hivatalbeli foglalatosságid egytermészetűek azzal a tárggyal. majd merész. ha Kazinczynak jakobinussá fejlődését az egyéniség bontakozásának. s hozzá ez a gyors előrenyomulás a magyar­ országi „nagyok" felől az európai „nagyságok" felé. 1786-ban írt verse világnézeti 392 . noha Rousseau-ban ekkor még a gessnerivel rokon vonásokat élvezi igazán. Olvastam. mert hivatá­ sának érzi a felekezetiesség nélküli. die vor unerfahrene Jünglinge so sehr gefährlich sind — Sie und Miller verwahrt. jan. " Ezt a vallomását. und mein Herz. kedves barátom! ' amelynek szívem ártatlanságát. a beavatottság fölemelő érzelme külön­ leges megvilágításba helyezhette az ifjú literátort. József iskolareformjának harcosai közé. mein edlester Freund. a fordulat eddig vizsgált két mozzanatához. A valláskritikai álláspont kialakulása. . § képzetté szívemet. . pedig a kettő egy fejlődés­ vonalba tartozik. a közönséges emberektől való elkülönülésnek tudata. és így mind világi. 2. „Elmél­ kedtem a sorsomon. azt újabban Heksch Ágnes — említett dolgozatában — jól elemzi. Kifejezetten azért lép be II. de azért nevemet mégsem írtam a közönséges emberek katalógusába . melyet nem hagyhatunk számon kívül. vagy inkább áttetszenek egymáson : mert Gessneren keresztül már Rousseau felé lát előre. a szépírói pályakezdés nagy lendülete és a hivatástudatnak a kiválasztottságban. Oly ítéletet közöl tehát Szánthóval.A korábban még a vallásos hit korlátai közé szorított szépirodalmi élvező.. a vallásihoz és a szépirodalmihoz most egy harmadik járul: a kiválasztottságnak. mert nékem ritka ember tetszik . Unschuld und höhere Empfindungen gelehrt. Az idézett tanulmány feleslegessé teszi. 4-i levelében. hogy szépirodalmi tevékenysége még nagyobb lendületet vett (1787-től már a Bácsmegyeyn dolgozik s hamarosan létrehívja a kassai Társa­ ságot. „ . a mások előtt járás majd félszeg. s amelynek alapelveit Rousseau-ból és Gessnerből veszi. 9. Qéssnert. hogy fejlődésének az 1779-i megrendülés árán elért ered­ ményeit most széles körökre áraszthatja szét az országban.. azt tapasztaltam .. gyönyör­ ködő magatartás most teljes erővel tört elő. Hogy mindebben különös illúziók hatottak közre II. . „Pedagógiai működésében vitat­ hatatlanul küldetést lát" — hangsúlyozza Heksch (94). mely írók sugallottak néki ezt a különködő érzést. melyeket erélyesen végzett hivatali munkája váltott ki minden felekezet oldaláról. Annál is inkább elég csak utalni ezekre. Rousseau Confessions-jának idézése után Szánthó Jánoshoz írja 1782. . meg folyóiratát). S elegendő utalni arra. tiszta és naponta nevekedő erkölcseimet. Ez a két darab az. a társadalmi változásokra adott sajátos válaszainak tükrében akarjuk tisztázni. . melyekre védelmére elégtelen ifjúságunk rohan . s ő vont el azoktól a veszedelmektől. in denen Jahren. ez tőlem szintoly kedvességet nyert. magatartást. hogy szavakig. Hozzá fogtam fordítá­ sához . főleg a táma­ dások következtében.. fanatizmus és ateizmus szélsőségeit egyformán elkerülő. miközben különállásának tudata is csak erősödhetett. Hogy Sonderling nem vagyok. s találóan idézi Horváth Ádámnak a Kazinczy elhatározását mérlegelő sorait is: „Te csakugyan nálam szerencsésebb vagy. Olvastam annak utána Siegwartot. s benne azt is fölfedi. Sie haben mich Tugend. kihívó tudatát. felvilágosult humanista állampolgári nevelés ügyének felkarolását. és a közös iskolák szervezését vállaló állami tisztviselői feladatat. amint egymásbamosódnak előtte. köt. mind mennyei boldogságomat köszön­ hetem. mint Gessner . . így kezdi alakítani benne Rousseau és Gessner együttes hatása az „elkülönözés". . . amely elhatározottan kialakult benne önmagáról. ritka embernek tetszem. József rendszerének s céljainak félreismerésével együtt. fordulatokig egyezően ugyanezt írja — jó három hónap múlva — Gessnernek is: „Ja. legfőképpen önmaga előtt. gebildt und erzogen" (I." Sajátságos. Ügy érezhette. hogy a Természet engemet nem a közönséges modellbe öntött. — Kazinczy életírói általában elmu­ lasztják összekapcsolni egymással a tételes vallásban való megrendülésének élményét. melyért velem együtt a haza szeretetéből magánosan is dolgozol" (1789. a kiválás.). a különállásban való meghatározása: három olyan alaptényező. júl.

S kevélyen néznek vissza már az elhagyott Ösvényre. aki az egyik végletből a másikba csap át — a vakhit vastag homályából kiszaba­ dulva kevélyen. mely nékem most is rettenetes. A verset a sajtó alatt levő pótkötetben álló. a középút-keresés elhatározott szándékának kinyilvánításával. eddig ismeretlen levél versmelléklete szerint idézem. S e másik végletbe hullás. de a világosság még nem vala elvá­ lasztva a setétségtől. I. az „esztelenség vakmerő bolondjainak" viselkedése — az ő élménye. Szentnek akartam ismerni. szépirói (költői). 8 Nem az. Akik. 287. Szándéka szerint a vers tehát Akad.(valláskritikai). félreértés csúszik be. A vers eredeti címe abban a levélben. „Derülni kezde setétem. a középúton megállni nem tudá­ sának. GÁBDONYI KLÁRA. hanem magának a Rádayhöz intézett levélnek e soraiból is: idezárom „egy még csak most kezdett jambusomnak elejét. 41. A vallástalan c. i. 379—80.9 Hogy ez a szándék teljes összhangban van a közös iskola szervezésére készülődő Kazinczy elgondolásaival — hiszen a közös iskola „filozófusi és valóban keresztyén institutum" — nyilvánvaló. Téved tehát Jancsó Elemér. 8 5 6 8 JANCSÓ E. mint mindig volt. nem Abafi kiadása szerint. a megtévedés Egyik széléről a másikra térnek el. melyen a vakhit vas láncokon Kötözve tartja vért könyvező foglyait. ABAFI : Kazinczy összes költeményei. az indi­ vidualista szélső magatartásával: „Hazám. és különködő (morális) magatartásának szinte egységbe­ foglalása. mert értelmezésébe mind­ untalan tévedés. Ezen kétes fényben rettentett némelyeknek valóban rettenetes libertinizmusuk. Az Akad. Innen a középút keresése. Vonatkozik ez a prózai vallomásban említett „rettenetes libertinizmusra". 19-én. A levél kiadója a pótkötetben : Cs. . miközben a szándékon kifog a valóság. hogy nincs központ s erőnek erejével a másik extrémumhoz tolakodtam. mint Szent Pált—. ld. melybe a superstitiot és irreligiót szándékozom eleven szinnyeivel lefesteni". " . Kézirattár Nyelvtört.de nem a Szent Pálé !"5 Vessük össze e sorokkal a vers kezdetét: Elázott szemmel s szánakozva nézem én Az esztelenség vakmerő bolondjait. Gróf XXX Ferenchez volt — Ráday válaszlevelében kíváncsian kérte a vers befejezését. bár lényegét tekintve — mint látni fogjuk — ^tözel áll ahhoz. Azt hittem. is. hogy a középpont körül állongfak. de maga Kazinczy is jelentékeny írásnak érezte. 161. (Aigner) 1879. és műfaji jellege miatt is. vergődés — rettenti őt. ABAFI kiad. istenem magam vagyok .' barátom. 393 . Maga ez az erőlködés is azt csinálta. Üstökön kapott a világosság. melyet Kazinczy Ráday Gedeonhoz intézett 1786. mert világos kifejezése volt tovább mélyülő válságának. önhitten valami lidérces világosságban7 látja önállósulni magát. Kazinczynak a „középpont körül állongásának" reménytelen -kifejezése ez.6 t Az egyezés feltűnő. 40. mert első próbája volt a később kibontakozó didaktikusfilozofikus episztolastílusnak. . töredékét. aki — 89 és 93 közé helyezve a verset ! — egyértelmű s a materialista nézeteket bevezető hitvallásnak tekinti. okt. ami ezzel a más szélen áll ellenkezésben. m. ő maga az. melyet azért is részletesebben kell vizsgálnunk. DAIMONIA c. 7 Lidérctűznek nevezi a kőművesség titkainak ködéből kicsillámlót ezidőtájt. utalva fejlődésének egyik legjellemzőbb állomására is. mondanivalójánál fogva is. magoknak tetszvén. hosszabb töredékről van szó. Kézirattár Abafi idézte töredékében pedig a verset „a vallástalanok ellen" készült „didaktikus töredék"-nek nevezte. A szándékot nemcsak a fent idézett hosszabb prózai vallomásából ismerjük.

Nem ijeszt földet rendítő dördülete. vagy inkább 1794-ig váratott magára. a „bajt jobb jó kedvvel tűrni" példája. utóbb egyes első személyű önvallo­ mása. könnyebben s kínok nélkül dűlök el A semmiségbe : hogy ha nem csap. „hogy a baj minket is érhetett volna" (a villám a közelükben sújtott halálra egy embert). örülni kell. Ha csap. s hálás szent örömben . a harmadik úton járni akaró felvilá­ gosult humanistának a hitvallása ez. hogy mikor lehet. valláskritikája bújik meg. 394 . magaspontján. Milecz). villámcsapásokkal terhes vihar leírása és Kazinczy akkori állásfoglalásának ismertetése előzte meg: itt még ő volt nyugodt a fizikai világba hasító villámok között. villámfényes úton kocsikázás szerény életrajzi ténye erősen egybe­ tapadhatott azzal a nagy megrendüléssel. s tűrni panasz és jajgatások nélkül. amelyből tételes döntés a materializmus vagy az isten­ tagadás mellett még nem olvasható ki. elkezdem előtte fejteni gondolkozásomat. hasztalan S gyermekhez illő volt a gyáva rettegés. majd leíró rész következik. A verset 1786-ban nem lehetett befejezni. örülnünk kell: bizonyára ezek a szubjektív emlékezések inspirálták. melyet — kevéssel a kocsizás után — Hajnalkőy valláskritikája váltott ki lelkében. „Azt forgatá" (ti. a vallástalanok oldalára vonja őt. superstitióval éppen úgy mint a vallástalansággal. amilyen a vakhitűek elítélésében nem lehetett. Mégis : rejtve. hogy a vallástalan önjellemző szavaiban már teljesen Kazinczy életérzése. közleni méltóztatik. kedvessen veszem. és arról. a művészi megformálás azonban azt árulja el. ebből azonban úgy ágazódik ki a vallástalanoknak előbb többes. az esztétikai ábrázolás szintjén a vallástalanok felé hajlik az író szimpátiája. s mindjárt utána az ő „egyiptusi homályá"-t szakította széjjel az öntudat villámfénye. ateizmussal szemben­ álló Kazinczy külön útját hirdeti."10 Magasabb síkon. autonóm erkölcsi felfogása minden oldalról ösztönözhetett.a tételes vallással. erkölcsisége. a beszélgetés a véletlen * s hirtelenül jövő halálról. a középút." A befejezés — már nem a versben. ha velem párban. Elsősorban az első személyű közlésnek sajátságos átszíneződése árulkodik erről: legelején az író beszél első személyben. hanem az ember állásfoglalásában — 1790-ig. — Különben a vers ott szakad félbe. hogy valami rejtett módon. A viharos. hogy nem ért. nagyobb öntudattal. de igenis lehetséges oly szándéktalan egybeesés a vallástalan és Kazinczy között.. . Hiába írta kíváncsian Ráday'Gedeon: „Ha azon elkezdett jambusok egészlen elvégződnek. A nyílt. az egyensúly elvesztésének sejtelmével.. ahol a tulajdonképpeni vádak következnének az ateisták ellen: idáig pedig éppen a vallástalan önvallomásának lendületével szárnyalt fel előadása. . hogy ha nem ért el a villám. amit meg nem változtathatunk. érzülete. hogy szíve s erkölcse a vakhitűekkel szemben­ állók. akkor a fenti érveken túl ez is amellett bizonyít. az érzület. 10 Pályám Emlékezete. a vallástalan „fentebb" szavait. S ha így van — legalább igen valószínű—. tételes "állásfoglalás és szándék — mindkét szélsőséget megbélyegzi. amilyet szépírói-világi öntudata. nem lehet szó azonosulásról azokkal a vallástalanokkal. A reszkető Milecz arca. távolról. az író hangja csendül bele a vallástalanéba. — Végül pedig a villámcsapásról szóló sorok is valami szubjektív mozzanatról árulkodnak. a tény esetlegességét levetkőzve — 7 év múlva — A vallástalanban már így fényesíti ki a bizonyára emlék-ihlette képet: Nem ijeszt minket a menny fellobbant tüze. A Pályám Emlékezetében ezt írta . „szöveg alatt". akiknél az előbb a „bolondság csengetyűi"-re mutatott rá. A Hajnalko'yvel folytatott vitának előadását — „rettenetes villámsugár fellobbanása az egyiptusi sötétségben" — a Pályám Emlékezetében a már említett. Az elkülönülésnek. melyet oly érzelmi részvétel színez és hevít át. érzületileg. Abafi kiad. 46—47.első. „Forgassuk azt is.

melyet börtönébe is magával vitt. hogy „kivévén egynehány lapjait Orpheusomnak. mely a „hóhérszínig vitte". III. . . Ebből áll religióm. . II. versben már élükre állított kérdéseket. de Hencze Béla kimutatta a Holmannra-hivatkozás. 1802. HENCZE : 14. olvassa meg pag. II. 3-án. amelyeket ő maga emelt ki Arankának. Holbachot is. aki kész magát áldozatul vetni ki a hazafiak haragjának ex sensu veri patriotismi" — vallja meg közel egy időben fenti vallomásával. 90. 12 Ez a makacsság utólag is bizonyítja. számban. köt. először Kozma Gergelynek. melyben ez a maga istenhitét szembe­ szögezi Kazinczy felfogásával. nem elég egy kevéssé billenteni egyik karját. . Olvassa meg. 1790. 118. 51—52. S nem is egyveledtek ! . . köt.. megy és meg nem áll. nem kötetben! A Horváth Ádámhoz írt episztola jegy­ zeteiben.. mondám magamban.. és azt.3.17 Forradalma- 11 12 13 Puky Ferenchez. a nagyra növés útja is volt. A Halak Havi 2. I.. akinek esze és szíve van. köt. amiket valaha közre­ bocsátottam". A természet. semmit nem olvashatok azokból. s mindjárt ez után : „Csak attól tartok. az Igaznak keresésébe ne egyveledjenek. az elmélkedés. . . köt. nehogy az erőszak elfojtsa az. A természet ökonómiájának emlegetése még ekkor is Holmann-nak holbachi ihletésű művére való rejtett utalás.. 11—13. „Az elme. (VÁCZY : Lev. I. HENCZE i. Többeknek is megírta. 17 Hivatkozva Horváth Ádám egy levelére.) 395 . igazság útjának keresését. jól rázd meg s azonnal talpra kél. — De az ilyes szándékok elértésére csak némely ember született: az. eljő az idő. VÁCZY : Kazinczy Levelezés. soha nem áll el a maga oeconomiájatól. hogy a halál és a carnificina instrumentumai. . .15 s mindez az Orpheusnak nemcsak különös. m.. mert már többé szenvedni nem lehet. amit Rousseau-ból fordítottam."11 1803-ban — amikor e sorokat írta — Kazinczy a retusálás ellenére sem tagadta meg az átlagosnál messzebb ment felvilágosult meggyőződését. Ez vala az én esetem is. Melyek lehettek az Orpheusnak még a börtönévek után is kedvelt „egynehány lapjai"? Bizonyára azok. melyek szemem előtt voltak. hogy az út.. De a lelket nem hittem többé halhatatlannak. hogy megszűnők lenni ! — Mi a lélek ? azt senki nem tudta még . eszmei állásfoglalá­ sának tükre. mely inkább egy nagy egyéniség lázas fejlődésének. nem tagadta meg soha ó' szeretetét szívem . Lenni-virítani-elhalni ! imholaz a törvény. J i a valakit mély álomból akarunk felébreszteni. ki vagyok s áldani fog. dec. I. kötetében13 a lélek halhatatlansága felől s látni fogja. az ateizmus valószínűségének gyanúját is szóba hozta. 49—50. 1-én. amit Kallós által fordíttattam Helvetiusból — olvassa meg tulajdon gondolkozásomat Orpheusom II. Vigyáztam. általa később is becsült értékei mellett. Id. m. március 25-i levelében. Nem ismerem az Istent és lelkemet: de szeretem és ezt függésben lenni érzem őtőle. azt. III. köt. 1803. ahol kell. hogy lángoló felgyulladasaim által el ne rontsam igyekezeteimnek boldogulhatásait. . Arankához. ha egyszer megindul. 514. Valakinek fel kelle támadni. amelyet magának minden teremtményeire nézve kiszabott. . . Ebben hangzik fel híres eiszáfliásának szózata: „Én megmakacsítottam magamat kicsikarni a superstitio kezéből a véres tőrt és irtóztató képéről lekapni az álorcát. 417. s a Holmann-fordítás mögött —. VÁCZY : Kazinczy Levelezés. Hogy Kazinczy ekkor már tagadja a lélek halhatatlanságát. 35. — Istent nem tagadtam soha ."14 .18 sőt. Az Orpheus. ha én már régen nem leszek is. II.". semmint sikeres folyóirat. hanem az Orpheusnak elsősorban Kazinczy eszmevilága forradalmasodásában betöltött szerepéről tanúskodik. S régi műveiből egyedül Orpheusát nem tagadta meg. Ekkor ragadt meg az isteni gondviselés s a hóhérszínig v i t t . 8. amit csinálnak. a kiteljesedésé. eldönti A vallástalan c. azt — láttuk — maga is bevallja. és amelynek lánca lábamon és kezemen csörgött. Orphe^som bevezetését. 14 15 18 VÁCZY : Kazinczy Levelezés.. .

köt. Vízöntő Hava. mellyel csak „Józan Gondolkozásának nevezi feltett tárgyát. amely a köznépet — a gubába vagy bársonyba öltözött köznépet — megvilágosítani igyekszik . meglátod.19 Maga is érzi. — Valóban a testet és annak természetét. 11. — A jegyzet a 337.és a sajtószabadságot hirdeti. amit csinálnak". A Jegyzések végén kénytelen beval­ lani : „ezeket úgy mondom. 20 Orpheus II. közlemény. III. ez persze a külön útra térésnek minden eddiginél szélsőségesebb. HENCZE.18 Szentgyörgyi István nemes alakjára emlékezve vele együtt vallja. Arankához intézett híres levele szerint is: „evertere superstitionem. beneficere. Rák Hava. hogy tégedet | Élő Istentől eredett | Tűz-láng. köt. Holmann után.21 Horvát Ádám Bürger utáni fordításával — A Prometheus tüzével — szintén a gondolat. türelmetlen kifakadásaiban („lángoló felgyulladásaim". micsoda előre nem képzelt effektusa lesz. hanem végletesen felvilágosult bevallását hozza magával. közi. annak okoskodó belátása. nem mint keresztyén" ésüóvni a tömeget. Az Orpheus Bevezetésében hirdetett óvatosság — „kerülni fogom a mérges érdeklését annak. amelyek a Fanatizmust é? Superstitiot akarták szentnek tartattatni. hogy a kettő közt 18 19 Orpheus I. az ember fia | A halandó kárhoz­ tasson? | A gondolat gátoltasson | És a Typográphia?22 A „prusz király" elmélkedései foly­ tatásában A Törvényszabásról23 a nemi erkölcs polgári felfogása mellett tör lándzsát: „Nem köt-é a Törvény becstelenséget a titkos lebetegedéshez? Nem arra a kéntelenségre vettetik-é az a szegény lágyszívű s erkölcstelen szeretője által elcsábított lyányka. hogy a Világosság elfogadására kevés emberek. tehetségeit nem esmérjük még jól. okai lévén azt „nem nevezni Világosodásnak. i. hogy „a teremtői mindenhatóságnak nem volt talán lehetetlen a testet annyira raffinírozni. a lélek halhatatlansága körüli problémákat már a politikai aggodalom tetézi. 21 Orpheus. „már többé szenvedni nem lehet.sodása az idézett levelekből 1790 elején vagy az év közepén felhangzó s ezért nagyon korán elégedetlen. intézményi egészének követelésévé alakult át. 396 . a történelmileg kiéle­ ződő helyzetben gyakorlati. 19—20. konkrét társadalmi vívmányok összefüggő." A lelkiismereti — vallás és gondolat — szabadság elméleti. és csak a jószívüek alkalmatosuk" — mindez az óvatosság. mihelyt polémiába ereszkedik Horváth Ádámmal a lélek halhatatlansága felől. mint filozófus. „Illendő-é. hogy túllépett óvatos célkitűzésein. opprimere Tyrannismum. A fanatizmussal leszámoló Kazinczy a despotizmus és fanatiz-^ mus szövetségétől fél a legjobban: csatlakozik ugyan a nemzeti mozgalomhoz. de hamar csalatkozik benne. Fővágya már ama. A protestánsok nem lehetnek csak toleratusok — adja Kazinczy Eszterházy püspök ajkára20 célzatosan —. Halak Hava XVI. enélkül érthetetlenek lennének a szerkesztő hevesen „lángoló felgyulladásai". közlemény 192—95. közlemény. ami embertársaim szeme előtt szent" —. kifakadásai. hogy „chimérai szándék az. XVI. „áldozatul vetni ki magát a hazafiak haragjának") már tetten érhető. már nem „közép­ utas". S nem lehet-é valami ilyes a lélek is ?" Hencze ezt a Holmanntól vett hasonlatot meggyőzően vezeti vissza Holbach kedvenc képére a lélek mozgásáról. köt. m. elvont fejlődésmenete kiszélesül egyéniségében. Szűz Hava. Eclaircissementnak". hogy gondolkozhasson. 23 Uo. Csak azok a tévelygések hintettek a Nép közé meghasonlást és zenebonákat. Oroszlán Hava IX. az a tartózkodás. a közön­ séges embereket az ő példájának — végletesen külön útjának — követésétől: „Gyengébb lelkek ! ne kívánkozzatok le a benneteket szerető anya karjairól a síkra! Itt állani. Aufklaerungnak. törvényesített. lapon. Közismert harcos kiállása Helvetius-szal a gondolatszabadság mellett: „Mit árthat gondolatainknak szabad kimondása ? Gyakorta az elmének eltévelyedése a setétségnek legbelsőbb kebeléből is sugárt hozott ki. „mert érzem. lépni veszedelmes: amott nyugodalmasan ülhettek !" Az Orpheusban a valláskritikai. 22 Uo. test egy marok puskapor : de vesd öszve. 312^-354. II. II. mert polgártársaink az ország törvényeiben: íme a tolerancia túllépése a vallásszabadság elismerésével. programszerű tartózkodás egyszerre semmivé lesz. Test egy szikra.

és hogy a férfi és nő viszonyában éppúgy változtatni kell a nőt nyomó törvényeken. hol különben is minden alak idegen. .. mely kisebb-nagyobb mértékben minden keblen keresztül­ lángoljon? Játékszíneitek 7 bújdokló vándorok sátorai. hol az a tehetségig gyéren jelen meg. végül a II. józan gondolko­ zású embereknek : tanítja. 97—99.'" Másként van a jelenben : „A mi törvényeink arra valók. r j-től").25 Az első kötet 4. XX. vagy oly közönséges innepléseink alatt. hová a megvetett népnek közelíteni nem szabad. aki ennek felállítását javaslani merészlené. hogy a „közönség javáért készült" törvények tartottak legtovább. füzet.. Gyűléseitek? egyik osztály kirekesztő tulajdona. a fabrikák. I. erőteljes rousseau-i magyarításával. vagy méhében lévő gyümölcsét elveszteni? Nem a Tör­ vényben van-é a hiba. de kevés számra vágynak kivetve. amely a polgárt a hazához. köt. belétek. . és a polgárt a polgárhoz szorítja . akit szíve javallata jutalmaz?" Mindez szoros összefüggésben van Kazinczynak a magyar törvényalkotást befolyásolni akaró nagy fordításaival vagy közleményeivel. hogy a keres­ kedés. azon kell mesterkedni. De micsoda az ily piszok annak. sz. és „lángoló fel­ gyulladásában" Kazinczy kihívó jegyzetet fűz a „lebetegedő házak" intézményének paszszusához: „Nálunk híre sincs. „Mi köt most titeket. amit parancsolnak. vagy haszontalan. .. hogy demokrácia. Mindenike oly kötelet keresett. mint egész nép­ tömeget együvé? Hol a szellem. Elsősorban A Törvényszabásról c. amelyek szerint Uj Törvényeket szabni vagya régieket eltörleni kelletik ?AII-ik Fridrich prussziai király írásai közül": ez a három. ha . ^és azoknak a törvényalkotóknak a művei.. A népesítésről-ben többek között a kereskedelem és ipar fejlesztésének szükségességéről van szó : „Míg a szűk határú tartományokban valamely projectista azt nem találja fel. arisztokrácia és monarchia az „igazgatás" fő formái. Öszvegyűléseink egyedül a templomban esnek meg. s gazdagon fizessük a haza torvajit. készüljön néki. És azok a ti versenyeitek. együttvéve terjedelmes írás bontja ki célzatosan Kazinczynak a polgári szabadságot óvó törvényalkotásról és közboldogságról vallott elveit. kötet Iker Havi és Szűz Havi füzeteiben folytatólagosan „Azon okokról. hogy akármely tiszta életű légyen különben. s az. ha ez erre a rettenetes kéntelenségre vettetett?". Mohács 397 . Mi más lenne az." — Az Anglia ésMagyarország közti párhuzammal a nemesi-nemzeti alkotmányosság alapjait erősíti — bár az „angliai lakosok szabadságát" a magyar nemesi szabadsággal veti össze a fordító. indulatját. majd . — . vaktában teljesítsük. hogy az ember kevesebbel is jóllakhasson. füzetében (Bika Hava) Wályi András fordítása A népesítésről. hogy „minden nemzeteknek különös és külömböző törvényeik voltának". másnak a zsebjéből ne lopjunk. oly isteni tisztelet végett. majd uo. mint a gazdag és szegény viszonyában a szegénység helyzetén: mert „mely szörnyű hízak van a gazdag és szegény fekvése közt" (333). 1. „Egy úton jártak a régi törvényszabók mindég. melyeknek kapuit pénzfizetéssel nyithatjuk meg s ahol elpuhult játszóink csak szerelemről tudnak szóllani. Frigyes „Törvényszabásról" szóló művéből pedig Széphalmy — maga Kazinczy — rengeteg tanulságot kínál a helyzetet törvény szerint megváltoztatni akaró. a kézi mesterségek tökéletes virágzásra hozattassanak. közlemény. becsületét akarja-é. mint eddig. természetét" eléggé ismerték. Lycurgust és Numát elénk rajzoló példái mintha csak a súlyos konklúzió kedvéért adattak volna elő. a hazai szeretetet? — •—"u E súlyosan zengő intés szava Kölcseyig hangzott el. 24 26 Uo.. irreligiositással s erkölcstelenséggel piszkoltatik bé. A II.válasszon egyet. melynek Mózest. amely bennünket nemzeti különbségünkre s hazánk szeretetére emlékeztessen . Anglia és Magyarország igazgatások formájának előadása („hazafitársunk gróf :. melyben nem lelünk semmit. s fel is találta azt majd házi szokásaikban. s felekezet lelke szállt. — vagy játékszínjeinkben. hogy bukjunk meg fejedelmeink előtt. Támasztják-é fel ezek bennünk. Egy­ házaitok? azokban meghasónlátok. azok a ti köztermeitek dicsőséges gondolatok ugyan . akik a „Nemzetnek hajlandóságait. üres erkölcsöt vesztegető csevegést visznek véghez —.

mert nem a támadó. Frigyes-féle törvény­ szabás gondolatai és a Skizzek a Voltaire életéből — mellett csak kisebb írások képviselik Kazinczy világnézeti és politikai elveit: egy jegyzet gr. „Világ kurvája ! ki minden tirannusnak 1 Abroszt emelsz buja fajtalanságának ! 1 Jer ! . XVIII). hogy Orczy megkapóan jobbágybarát búcsúzásának közvetlen közelébe egy olyan frivol. amely rendezés a szerkesztőnek legalábbis valami be sem vallott bosszúságáról tanúskodik. hogy a beajánlott művecske „sok eszten­ dőkkel íródott ezelőtt". hogy meghaladták volna az országgyűlés felvilágosult. Közvetlenül e búcsúbeszéd előtt. Révai Miklósnak az „együgyű tiszta természet" „csoda fényét" magasztaló verse.megbántódott Emberség nevébe 1 Előbb is serpenyőd csapom szemed közbe ! . tehát mentegetett Voltaire-t mutatják be. a megyeházában) „veszi orvoslását és könnyebbítését terhének" (ti. s közben még a Göttingai Berekből is a „szabadság szent vasával" ugrott elő a szerény prof. De bekerült ide egy olyan versezet is. annak a Bürgernek és Goecking-nek bizalmas barátja. Az Orczy-beszéd lényege ebben csendül ki: „itt" (ti. mely a szegénység elismerten jogos panaszának. Persiairege — megannyi támadás a fennálló rend ellen elvont elméleti. hódolásként az értelemmel tökéletesen bíró „társaságos élet" előtt. Az Orpheus első kötete ily értelemben van tele oly művekkel. allegorikus vagy politikai síkon. A népesítésről szóló fordítás. b. egy tanmese a sasról. az Anglia és Magyarország igazgatásának összevetése. a „Brassó körül 1781-ben talált vadembernek leírása" Rousseau kiigazítása céljából. .és Voltaire-propagandájának. A második kötet Voltaire-je a vallásosságáról testimoniálist adó Voltaire. 14-én . szép. de másként festenek. . ha Kazinczy Helvetius-. a Horváth Ádámhoz írt episztola valláskritikai-materialista Jegyzései. politikai színvonalát". Aranka Haschka nyomán készített fordítását olvasni Az igazság képére. Horváth Ádám­ nak Bürger utáni fordítása. Kästner. az agresszív II. — A Skizzek a Voltaire életébőt pedig azért sajátságosak. egy ossziáni részlet. polgári fintor. Helvetiusévaí és Rousseau-éval kezdődött. a Vallás-türedelem. Eszterházy Károly tolerancián túlmutató magatartásáról (Rák Hava XVI. Frigyesével folytatódott. Itt két jelentős. hanem a vallásosságát bizonyító. mérges gúnyolódású versike került. kiket az ország a szegények pártfogására kirendelt és az hellyes panaszokat az Igazság mérő serpenyőjében hányván törvényes ítéletet tesznek". Nem mondható el ugyanez az Orpheus második kötetéről. holbachi ismeret­ elméletének. Rousseau. okt. Orczy Lőrinc szép búcsúzása Abaújvármegye Rendéitől (1784. akiket szintén Kazinczy vitt a nagyközönség elé magyarul. egy másik jegyzet Szatmári Paksi Mihály verséhez (a vallásbeli versengések „boldogtalan idejéről") (uo. hogyan tömik be a nagyok s a gazdagok a hízelkedők száját). " Ügy hat. a magyar nyelv tüzes propagandája. mint egy groteszk. a jobbágy). akit holmi „széles tudományú. Wieland Diogenesének töredéke Vitéz Imrétől (melyben arról van szó. Oroszlán Hava V). „mivel itt ülnek és-vigyáznak azon személyek. vádaskodásai ellen kell így 398 . mondván. . a naturalisták ellen küzd'ő magyar író" támadásai. olvasott nemeseinek eszmei. harcos Voltaire-t. — S kétségtelen az is. . „Póp Newtonra" írt verses tisztelgése (Szilágyitól). A Prometheus tüze (uo. de nemesi igazsághite mellett. mely mint király.). a Négy berlini prot. Orczy átérzett. bajának orvoslásául mégiscsak a nemesi igazság­ szolgáltatás eszméjét állítja. A. a rousseau-i A tőrvény szabásról. Nem hiányzik belőle ugyanaz a szenvedély. széttépi a kisebb madarakat. ugyanaz a tematika: de valami egyéb megfontolás vagy szükségszerűség háttérbe szorította. IX).Ez utóbbi írásokról csak túlzás nélkül mondhatnók. amelyek a nemzeti öntudat megváltoztatásának főeszközévé a haladó filozófiai és politikai reflexiót teszik : Helvetius levele. melyért — isten szeretetére. s a király tiszteletére tanít — Széphalmynak (Kazinczynak) jegyzetben kellett mentegetnie magát. valamint heves antiklerikalizmusának keretébe állítjuk őket. gyülekezet esedezése 11-dik Fridrich királyhoz (melyre válaszul a teljes fejedelmi tolerancia kijelentését kapták). Az Orpheus első kötetében általános volt a támadás: támadó írásokkal. egy kästneri epigramm a „szabadság szent vasát" forgató Brutusról. nagyobb ideológiai-politikai értekezés — a II.

sz. ápr. hogy itt Molnár János kanonokról van szó. S amikorra a diéta — jún. Kazinczynak pedig az április 9-én átvett végzés értelmében át kell adnia hivatalát. milyen rendben szerkesztődött össze a füzetek anyaga : hogy pl. Geréb-féle kiadás. Az Orpheus II. 399 . Friedrich Freyherr von der Trenck Sáray Sámuel fordította verse (Glückwunsch An Die Ungarn.27 Wályi András. Hajnóczy. közlemény. élete és kora 1915. Mindegy most már. közleményeként) a Schiller Tolvajai Moór Károlyának hörgését hallatta: „Hosszú jó éjtszaka ! nem piroslik néked többé a hajnal!" Lehet. Teleki József ugocsai főispán beszéde naiv. Kazinczytól közölt hajnal-kép : mindenesetre szimbolikusan ütközött össze egymással. Fogságom Naplója. 30 31 26 27 28 29 BÓNIS GYÖRGY : Hajnóczy József Bp. XII. bár elveit fel nem adva — idomult a győzedelmeskedve máris reakciósnak mutatkozó nemesi-nemzeti ellenálláshoz. kötetét — az Iker Havában — Darvas Hazafiúi Intése nyitja meg.26 a Mindenes Gyűjtemény szítja a közös iskola elleni felháborodás tüzét. VÁCZY : i. közleményként — Kazin­ czynak egy 1790. 32 Iker Hava. A Hadi és Más Nevezetes Történetek már felpanaszolta. 262—63. Ennek megfelelően az Orpheus II.25 Barátja. augusztus 30-án is változtatna a „negyedik darabba bemenendő munkácskáin" — és hogy az Iker Havi (májusi) számban — XI. Uo. 362. 276. Szerencsekívánás a Magyarokhoz. Tény az. kötetét az „aktuálpolitikai" írások lepik el. gr. sz. még inkább az alkalmazkodásra. 10-én — összeült. a III. és a régi.Jegyzések a magyar jakobinusok históriájához. aki „mindig leste a francia revolutiónak előmenetelét és róla protokollokat vitt" — Kazinczy „sok ízben lelte őt abban a dologban"29 — 20 nappal később búcsúzik el megyéjétől. 363. egy minden tekintetben álproblémának — a végelgyengülő török fölötti magyar győzelemnek — előhozásával.megvédeni — elhallgatva azt is.az új tanítás módjának végét szakasztották. közi. Kazinczy — óvatosan.32 minden VÁCZY : Kazinczy F. 1954. hogy mentse bőrét s főleg alkalmaztatását. Frigyes Törvényszabásának és a schilleri — Haramiák-béli — monológnak közlése sem tartja fel a szerkesztés hanyatlását: Kazinczy közreadja az általa nem éppen szeretett „kánonok Molnár János"-nak Múlandóság c. hanem Kazinczy is. okt. Kazinczy -szívvel-lélekkel csatlakozott a nemzeti mozgalomhoz. szándéktalan kontrasztba került ez a két.. A „gyorsan változó magyar ég alatt" — mint Batsányi írta — szükség volt a megfontolásra. a katolikus vallásra való áttérést forgatja fejében. 9-i dátumú versfordítása áll. nemcsak Csokonai viszonozta az ő ismert furcsa-hitetlen módján. Uo. nem várva meg kibuktatását. mint Batsányi. Új könyvtár 15. csodák és gondviselés hitében alakult történelemszemléletével viszi tovább (1790. 70. Kazinczy iskolalátogatója. Bukásának sokan örültek. Valóban az Orpheus második kötete másmilyen körülmények közt szerkesztődött. Ld. hogy Molnár kanonok dühe egyáltalán figyelembe vétessék Voltaire bemutatásában. de vér nélkül diadalmaskodó bajnokainak nemesi önelégültségétől éppen úgy félt. hogy a szerkesztés tiszta elv­ szerűsége is felborult. hogy csak önkénytelen. már észre kellett vennie a regresszív tendenciát. 29. 30 Az Orpheus első kötetének anyaga Váczy szerint áprilisban már nyomdába adatott 31 — a második kötet összeállítására tehát a gyorsan változó viszonyoknak — s azok még gyor­ sabb benyomásának —• hatása nyomta le bélyegét. otromba s zűrzavaros tanítás módját vitték be ismét annak helyébe az oskolákba". Ráday Gedeon még 1790. hogy . 52. m. mikor néhány lappal Darvas nagy­ hangú szózata után (az Iker Havi szám VIII. verse (1788) fejezi be egy időre. 368.) és Dayka Győzedelem jövendölés c. melyet Darvas Ferenc helytartótanácsos Hazafiúi Intése jövendölt. De azért azt a „magyar hajnalhasadást". mint az első. Valami fontos oknak kellett közbejönnie. alatt) folytatja. . Most már II. versét.

az Holmann holbachi könyvének {Die Oekonomie der Natur.36 Köszönetet intéz Pétzelivel Az Ország Rendéihez. azok a Contrat Social fordításában folytatód1789. mint ahová az Orpheus maga jelöli ki helyét: a szépirodalmi lázadás sajátos területére. közlemény. deákos klasszicizmus. b. olaszos rokokó — Maggi. 39 Oroszlán Hava. a Szűz Haváéban mindössze a . ányosi szentimentalizmus. az Orpheus utolsó füzetét anakreontika önti el vergiliusi szépségkultusszal. A szépíró elszakadása az Orpheus-íéh propagandisztikus folyóirattól nemcsak a mostoha viszonyokra adott felelet. 11-én a közdolgok folytatására a magyar nyelvet rendelték. közi. hogy az Orpheus a kor magyar irodalmi. közlemény. XIII. Berlin (Bécs) 1782) fordításában teljesült ki. mértékes versekig és a nyugat-európai formákig minden megtalálható benne. Metastasio nevét már a szonett magyarrá hódításának vágya is kíséri —. midőn 1790-ben máj. közlemény. születésem napján. XI—XII. 1789.35 vagy a még jobb verselő Molnár Alberthez. Az..megjegyzés. közlemény. még magasabb fokon. német Sturm und Drang. a 17.38 Az Oroszlán Havi füzetben Zichy Károly országbíró beszéde. Visszavonulni sem tud máshová. Orczy Lőrinc úr búcsúzása (1784.zz kevéssel utána az Új esztendő hajnala?1 címűt. ami a törvényekre vonatkozó újító szándékait illeti. 86 Rák Hava. polémia nélkül publikálja Horváth Áriámnak a lélek halhatatlansága hitében dőzsölő verseit. Részletes tárgyalás helyett csak jelzem. 400 3 » 34 . A Rák Havi füzetben pedig a szerkesztő — mentegetve Voltaire-t a Skizzekben — a régiséghez hajlik vissza. Verseghynek Emlékesztető Oszlopa. közlemény. » Rák Hava. I. szorongató helyzetéből sza­ badítót várt tőlük. közlemény. XVI. V. Ami ismeretelméleti-valláskritikai motívum volt az Orpheusban. Az Orpheus első füzetének is legelején gr. 37 Rák Hava. a legsokszínűbb foglalatba zárja: mert benne az uralkodó ideológiai és politikaLdirektívák mögött négy-öt rétegben burjánzik fél az ízlésben-formában átalakuló magyar költészet. szépíroi szerkesztő-munkájának első széles mezejű kibontakozását mutatja.prussz király elmélkedéseinek folytatása" (IV. 40 Horváth Ádám fordítása. IX. A magyaros formáktól a görög—római. 4. Pálffy Károlynak a voltaire-i Henriást fordító Péczelihez írt levele áll. előbb a Lelkemhez. Gyöngyösies-amadés nemzeti énekköltés. hanem elsősorban a szépíró nagy kötetekkel előlépő vagy kilépni akaró gesztusa. melyeket idéztünk. Leméne. Az Orpheus szépirodalmi vonatkozásait eddig csak részben tárgyaltuk: a józan gondolkozás. ködös ossziáni „preromantika": mindez együtt kavarog a két kötet lapjain. s csak a Haschka után készült Az Igazság képe?9 s A Prometheus tüze Bürger után40 tanúskodik valami másmilyen felfogásról. okt. Iker Hava. S ez a termés szépírói alkotásának. jan. a nyelv tömö­ ríteni tudását próbára tevő kísérletekkel éppúgy. A szépirodalom duzzad fel az Orpheus második kötetében: a költő lázadását jelenti be. 14-én) Abaújvármegye Rendéitől van hivatva alátámasztani a nemesi­ nemzeti fordulatot. közlemény.) mutatja a szerkesztő makacsságát. mint az ideológiai propaganda elméleti műveivel. a nyelv tökéletesítése és a „Magyar Történetek" célkitűzései részben azokon a darabokon keresztül valósultak meg. s kevéssel utána a Helvetius-fordítás. Iker Hava. 11.. XVII. mint az ortográfiai ízlés vitáival. IV. Virágnak A győzedelmeskedő magyar sereghez intézett verse.utolso füzetben. költői irányait a legösszetettebb. közlemény. IX. szerelmes oktatásokkal együtt. fabulákkal.. században jól éneklő Kazinczy Andráshoz. 1. De az egész termésnek egy része túlhullámzott az említett célkitűzéseken: s Kazinczy többet. 38 Rák Hava. a maga világnézetét e folyóiratban védelmezendő — egészében feladja hadállásait.37 és A Szála vár­ megyei koronaőrző nemes seregnek — Budára indulásával kapcsolatos — szépségét énekelteti.

hogy meg nem történik. Az orpheusi Osszián-kultusz egész kis „rembrandti tablót" — Kazinczy nevezi így — ered­ ményez Veit Weber Vak Lantosának magyarításával. e művelt és mégis természetes alakjának maszkjában. rrfcgy és meg nem á l l . . némileg utópikus-rousseau-i köntösben is — forradalmi fenyegetőzés volt. fegyvert váltva — a költő. hogy maguk a nők osztoznak. Magyarország „korintusi papjai" — mint Kazinczy írja — nem is tűrték el a lázadó literátor e könyvét: gyorsan betiltották. megfélemlító'en agresszív témába-formába öltözött a Lanasszax és a goethei Stella fordításában — a férfi két szerelmes nő boldog bírásában elégül ki.tak . — hogy nincs mivel befedezni testek mezítelenségét. soraikba lépjen. hogy tízezer embertársaitoknak nincs annyijok. vessék ki a gazdagokat mostani birtokokból s osszák fel újra a köz nyeYeséget. „Az elme. íme az egyik : „csak azt tudnám elfelej­ teni. ez élvező és mégis ártatlan. A legszélsőségesebben különc — de társadalomkritikai — állaspontról bírál Diogeneszének.41 Az 1790-ben már elkészült mű kiadására 1793-ban került sor: s a már komoruló magyar égbolt alatt Kazinczy e művében kilobbannak azok a lángok. a kivonulás ebből a világból. súlyos fenyegetést látszik előlegezni. hogy nem állhatott meg. amennyit az az alacsony sorsú mesterember. te csak annyit kapnál. utóbb klasszikussá formálódó magyar irodalmi motívumok egész tárháza ez a kis könyv. hogy a mord esztendő részének alkal­ matlanságait elszenvedhessék. 158—159. egy férfi szerelmén. . Híres. az uralkodó világnézet és a fennálló* társa­ dalom elvetése. mert a körültetek szolgáló rabok gazdag köntösökbe öltöznek. Frigyes reflexióinak fordításában és jegyzeteiben.Legszebb azonban az a kifakadása. melyek Holmann és Rousseau kéziratos fordításaiban még elfulladtak. Tegyük fel már. — hogy nincs annyijok. hogy éljenek erejekkel. " 4 3 Ez már — antikos. 42 Diogenes 53—54. Ajánlásával ismét az ő „savoyai vikáriusának". ha egyszer megindul. önként. minthogy ti márványpalotákban laktok. De Kazinczy már azon a fokán állott fejlődésének. ami a polgári erkölcsnek már az Orpheusban is éles követeléseként tűnt fel II. s a volna kalkulusának pro­ duktuma. mint száz embernek. hogy a saját hosszú fejlődéséből adódó következtetéseket levonva. .12 Tiborc pana­ szának első — még különcös. 3 Irodalomtörténeti közlemények 41 401 . hogy egy bizonyos órával sem bíztathatjuk magunkat. 1790—93-bari : „De tegyünk fel még egy esetet. a szépíró. Tízezer embernek kétség kivűl tizenkilencezer és nyolcszáz karral van több karja. az egyenest vadító. különc. Szentgyörgyi Istvánnak adott tiszteletet. minden a hajdani egyenlőségbe dől vissza. A nagyon is összetett. . . mint a wielandi Diogenesben (Szókratész Mainomenosz — Az az A szinopei DIOGENÉSZ dialógusai. s — egy szóval. aki lábaidat felsaruzza . mint hogy Achájában száz hozzád hasonló -birtokú emberhez képest vannak tízezren ollyanok. mert ti egyszeri vendégségetekben nyelitek el azt. Talán egyik művében sem oly indulatokkal. amivel jóllakhassanak. magányos — megfogalmazása ez. mely annyira lehetséges. amely az örökös megváltásról szóló Kölesey-beszéd végén olvasható. S a költő-szerkesztő a Musen-Almanachok mintájára évi panoráma-kötetkéket akar készíteni legjava költészetünkről. . hogy ez a tízezer egyszer számbavenné karjainak számát. nem is ellentmondás nélküli műnek „vezérszólama". úgy. amivel hetekig érhették volna bé magokat egynehány ezerek. . egy vad-romantikusan lázító szerelmi történettel. Az 1791-ik évre meg is jelennek a Heliconi Virágok — s e tekintélyes részében az Orpheus termését verscsokorba fűző kötetke a legvilágosabban bizonyítja: a felvilágosult ideológus propagandáját organikusan folytatja — csak mezt. mint veszthetnének. oly kíméletlen támadásokkal a fennálló rend ellen. Annál pedig nincs semmi bizonyosabb. 43 Uo. akik egy támadható zenebona által többet nyerhetnének. Filomedon. " Csak megismerkednie kellett a magyar jako­ binusokkal : elég volt ennyi ahhoz.

der Gesellschaftskritik von Helvetius. als er es unternahm die konfessionalitätenlose. Schließlich gelangt Kazinczy durch seine öffentliche Tätigkeit als Zeitungsredakteur. 402 Í . seiner Weltanschauung. aufgeklärte Staatsbürgererziehung einzuführen (seit 1786). Rousseau und Wieland. Im ursprünglichen Sinne des Wortes. daß bei der Untersuchung seiner Lebenswege auch die Stufen verfolgt werden können. In der ideologischen Entwicklung Kazinczys unterscheidet der Verfasser drei Stufen. war Kazinczy kein Revolutionär. ein Kämpfer gegen die Gesellschaft der Unterdrücker. als Verfechter der radikalen aufgeklärten Lehren zur letzten Etappe seiner Entwicklung (1789—91). über welche Kazinczy auf die Höhe der revolutionär gesinnten Verschwörer (ungarische Jakobinerbewegung) emporstieg. Der Gang und die verschiedenen Etappen der ideologischen und moralischen Revolutidnierung von Kazinczy wird skizzenhaft analysiert. den Radikalisierungsprozeß seiner Ideen.József Szauder KAZINCZYS WEG ZUR JAKOBINERBEWEGUNG Die vorliegende Arbeit behandelt die geistige Entwicklung von Ferenc Kazinczy. des hervorragenden Schriftstellers der ungarischen Aufklärungsepoche. In diesen Jahren wird Kazinczy ein Anhänger des materialistischen Holbach. bzw. die zweite Stufe erreichte er. Etappen: der erste bedeutende Fortschritt wird durch den Zusammenbruch seines alten religiösen Glaubens gekennzeichnet (1779). doch in seiner Entwicklung ist er dennoch in so großem Maße von den Wegen der aufgeklärten Edlen seiner Zeit abgerückt.

Ugyanakkor egyre több kritikai kiadás. elvi megvilágításától. John Stuart Mill és Herbert Spencer — a polgári forradalmak után kialakult állapotokat konzerválni akaró. mégis az adatközlések nagy száma. amely a közvetlen tapasztalati tényekhez tapad. hogy a pozitivizmus valamiféle újjáéledésétől kell tartanunk. A vitaindító előadást e sorok írója tartotta. ezek természetesen inkább részleteket feltáró kutató­ munka. hogy másrészről ugyan­ ebben az időben irodalomtörténészeink olyan fontos elvi vitákat is tartottak. filológiai jellegű dolgozatokat. Sőt mintha egyes számokban ezek szerepeltek volna túlnyomólag. Ezt a nyugtalanságot fokozta az a bálvélemény is. dokumentum-gyűjtemény jelent meg. mint amelyek a romantika és a realizmus körül zajlottak. marxista szellemű nagy monográfiák jelentek meg. akik az aprólékos. Később azonban egyre nagyobb számban adtak ki adat-publikációkat. 3* 403 1 . elsősorban az adatgyűjtő filológiai kutatómódszerek és a pozitivista tudománytörténeti irányzat összefüggéseinek problematikájával. további mélyreható társadalmi változásokat nem kívánó nyugati burzsoázia nézeteit tükrözi. A vitáról rövid összefoglalás olvasható folyóiratunk e számának más helyén. Ennek a problémának a felmerülése arra indította a Magyar Irodalomtörténeti Inté­ zetet. ennek túlnyomó részét a végleges szövegből elhagytuk. század második felében uralkodott el Európa-szerte. a jelen cikkbe azonban a hozzászólók kiegészítéseit. mely a magyar irodalomtörténet 1849-ig terjedő korszakának első ízben adta marxista igényű szintézisét. Ez a pozitivista filozófia — főképviselői Auguste Comte. amely tulajdonképpen a szellemtörténeti irány örökségeként maradt ránk. a filológiai jellegű dolgozatok feltűnő meg­ növekedése bizonyos nyugtalanságot keltett. A pozitivizmus ugyanis a tudományos kutatásban az az irányzat.HORVÁTH KÁROLY A POZITIVIZMUS A MAGYAR ÍROD ALOMTÖRTÉNETÍRÁSBAN Az Akadémia és az Irodalomtörténeti Társaság újjászervezése után az első években irodalomtörténeti folyóirataink főként elvi jelentőségű tanulmányokat közöltek. valamint a vita teljes anyaga megtalálható a Magyar Irodalomtörténeti Intézet archívumában. Erre mutat ismeretelmélete. mely agnoszA referátum eredeti szövege a pozitivizmus világirodalmi vonatkozásait is bőven tárgyalta. A referátum szövege. hogy vitaülésen foglalkozzék a pozitivizmus kérdéseivel. és visszariad a mélyebb összefüggések feltárásától. részleteket is megvilágító filológiai munkát sivár pozitivizmusnak tekintették. Igaz. magasabb szempontú. megállapításait is belefoglalta. Ezekben megindult irodalmunk múltjának marxista szempontú újjáértékelése. a szellem­ történészek voltak ugyanis azok. Elterjedése kétségen kívül összefügg a pozitivista filozófia tanainak népszerűvé válásával a polgári értelmiség köreiben.1 * A pozitivizmus mint tudománytörténeti irányzat a XIX. és elkészült irodalmunk történetének népszerűsítő jellegű kézikönyvéből az első kötet. mint összefoglaló elvi-ideológiai értékelés eredményei.

2. Az a törekvése. 194—201.3 ' Agnoszticizmusának megfelelően a pozitivizmus a részletkutatásokra. Comte. hiszen ez csak azonos elemek váltakozó szétbomlásán (disszolúció) és.• mus eszményeinek történetére alkalmazta a spenceri evolúciót. II. TAINE : Histoire de la littérature anglaise. 404 . szemponttalan filologizálást. Csiky Gergely. I. IL k.ALD HOEFFDING : Histoire de la Philosophie Moderne. k. k. A pozitivizmus alapvetően statikus.3 A faj (race) alaptényezőként való felvétele egyfelől az örökléstani tényezők túlbecsülésére. környezet. Azonban az ő gyakorlatuk eredményezte elsősorban a filológiai munkának a pozitivizmussal. Leipzig 1932. Az angol irodalom története. a „hatás"nak a figyelembevételét írja elő.4 Ezt a francia iskola tagjai közül kétségkívül Gustave Lanson közelítette meg leginkább filológiai-történeti módszere segítségével. . Moszkva. Lanson. Ők tették az irodalómtörténész központi feladatává a száraz. erről: Akagyémija Nauk SzSzSzR Isztorija Filoszoflji. Ford. de ezzel nem tudott eljutni az igazi irodalomtörténeti genezishez.tikus beállítottságú. biológiai determinizmusra vezetett. kritikai ki­ adások. genetikus vizsgálatának igényét hangoztatta — a régebbi. tehát egy agnosztikus szemlélettel való 2 L. 8 G. I. 6 A német iskola a magasabb.5 A német pozitivizmus — főképviselői Wilhelm Scherer és tanítványai: Erich Schmid. az irodalomtudomány feladatát egyedül a részletadatok pontos feltárásában és kritikai vizs­ gálatában látta. rész. Vasszorgalommal kétségtelenül hatalmas kutatómunkát végeztek. Paris 1925. adattömegeket felhalmozó bibliográfiák. az időpont (moment) Taine megfogalmazásában inkább a megelőző művészek örökségének. 840—953. Paris 1912. A hipo­ tézisektől és a nagyobb összefüggések keresésétől iparkodott távoltartani a kutatókat. hogy az irodalmi jelenségek megértő megmagyarázásnak. — BRUNETIÉRE : Histoire de la littérature frangaise classique. pusztán a klasszicizáló poétika szabályai alapján való esztetizálással szemben — termékenyen segítette elő szaktudományunk további fejlődését. 6 MARHOLZ : Literaturgeschichte und Literaturwissenschaft. Paris. A pozitivista irodalomtörténetírásnak két főtípusa alakult k i : a francia—angol és a német típus.másfelől lehető­ séget adott egy egyoldalú nacionalista irodalomszemlélet kialakulására. sz. időpont) való mechanikus vissza­ vezetése súlyos hibákat eredményezett. Lélektani analizáló módszere is — egyoldalúságai ellenére — számos fontos tényező meglátására vezette az irodalomtörténészeket. Másrészt azonban az összes történelmi jelenségnek a „három erőre" (faj. PIERRE LEGUAY : Univer­ sitäres d'aujourd'hui. minuciózus hatás-kimutatások. Lachmann — szűkítette le a pozitivista analízist a puszta filológiai adatkutatásra. erre mutat szociológiája. mely az alapvető kérdésekben statikusnak fogja fel a társadalmat mind Comte-féle autoritativ. mind Spencer-féle evolucionista alakjában. LANSON : Méthodes d'Histoire Littéraire. HAP. mind Mill-féle liberális reformista. Bevezetés. 1864. G. 208-210. részletpubli­ kációk az eredményei lankadatlan fáradozásaiknak. 1881. k. Brunetiére a műfajok és a francia klassziciz. Kroeners Taschenausgabe 89. 3 H. a tapasztalás és a ráció elvének együttes alkalmaz-ásával. tehát lényegében történetietlen szemléletmódján a spenceri evolúció sem segített. Mill. Paris 1932. Paiis 1898. A társa­ dalomtudományokban inkább a pszichológiai elemző mint a történeti-genetikus eljárásoknak kedvezett. és a természettudományos módszerek mechanikus-metafizikus átvételére buzdított. Muncher. így a miliő-elmélet nem tudott igazi történeti szemléletet kialakítani. 4 BRUNETIÉRE : L'évolution des genres dans l'histoire de la littérature.egyesülésén (integráció) alapul. A környezet (milieu) egyáltalán nem jelenti Taine-nél a valóságos társadalmi erőkkel való számolást. Paris 1912. Az előbbi irányzat főképviselője Hippolyte Taine (tőle persze a németek is sokat tanultak). Taine ismert miliőelméletével a szintézis-alkotásra is irányító szempontokat igyekezett adni. filozófikusabb szempontok érvényesítését elvben is elvetette. 69—141. a puszta induk­ cióra és az analízisre irányította a figyelmet az egyes szaktudományok területén is.

az elkészült bibliográfiáknak. Ezt követni kellene azon vizsgálatnak. * A magyarországi pozitivizmus történetét egy pontosan meghatározott dátummal szokták kezdeni. sem schereri alakjában — nem sikerült megragadni az irodalmi fejlődés egzakt törvényszerűségeit. interpretáció. és inkább csak a lélektani analízis területén ért el jelentősebb eredményeket. Magyarul ^kiadják : Endrődi Sándor. — PAULER GYULA: Comte Ágost s a történelem. mely e sok fel­ tárt adat hiányában egyszerűen nem tudott volna kibontakozni. a dilettáns elképzelések elve­ tésére. hanem tudományunk természetes fejlődésének is. valóban kedvezett a filológiai részletkutatásoknak.8 és úgy ünnepli az új módszert. A pozitivizmusnak mint irodalomtörténeti iránynak — sem taine-i. évi folyamában pedig még részletesebb előadásban ismerteti Comte nézeteit és követ­ kezésképpen megállapítja: „Hogyha a történelmet valódi tudománnyá akarjuk emelni. A Századok 1873. W. mit én egyébiránt kétségtelen dolognak tartok. miképp viszonyulnak. hanem jóval előbb kialakultak már. írói életrajzok nak. Érdeme volt. úgy hogy keletkezésükben a pozitivizmusnak nem is lehetett szerepe. sőt egyes mesterséges konstrukcióival (mint pl. és igy hozzájárult a filológia. min­ denekelőtt vizsgálni kell minden tüneményben. Századok 1879. hogy a történetírás egzakt tudománnyá fejlődjék. BUCKLE H. de amit a leglelkiismeretesebb indukció útján is konstatálni kell. A filológiai módszereket a görög— latin klassszikus szövegek hiteles helyreállításának és értelmezésének az igénye teremtette meg a renaissance idején. majd mikor a romantika a nemzeti múlt felé fordította a figyelmet. amikor Pauler Gyula akadémiai székfoglaló értekezése tár­ gyául a történetírás pozitivista irányának fejtegetését választotta. I—II. DRAPER : History of the Intellectual Development of Europe. J. mint ötvennyolc német irodalomtörténeti kézikönyv. miképp hatnak és hatottak egymásra az elszigetelt tünemények pályái. hanem az összes nemzetek történetéből. minthogy — alapelveinek megfelelően — az induktív és analitikus módszereket fejlesztette ki. hogy a tények tiszteletére nevelt. A filológia módszerei azonban (szövegmegállapítás. TAMÁS : Anglia Művelődésének Története. mint amely reményt nyújt arra. sajnos. ezeket a módszereket az újabb nemzeti irodalmak vizsgálatakor is alkalmazni kezdték. a miliő-elmélet) nem egy­ szer tévútra is vezette a kutatást.. A nagy európai irodalmakban a múlt század második felében megvalósult nagy iro­ dalomtörténeti munkálatok nem csupán a pozitivizmusnak az adatgyűjtést elősegítő tenden­ ciájának köszönhetik létüket. sem brunetiére-i. BUCKLE : History of Civilization in England. de ugyanakkor statikus szociológiája miatt lényegében történetietlen volt. 8 H.) 7 PAULER GYULA : A positivismus hatásáról a történetírásra. csak részben végezte el a mi magyar irodalomtörténetírásunk a pozitivista korszakban. 7 Pauler Comte filozófiáját és Buckle. nem egyszer téves azonosítását is. György Endre. 235. forráskritika. ilyen értelmű tudományos lelkiismeretességre." (Századok 1873. 405 . ezeket a nélkülözhetetlen részletmunkálatokat. nemcsak — mint Comte véli — a legelőhaladottabb. Hogy a század végére el­ készült a Petit de Jullevilte-íéle nyolckötetes francia irodalomtörténet. 2—31. ez pedig 1871. midőn e viszonyokat matematikailag is lehetend fixirozni. valamint Draper történetírói irányát fejtegeti. mint segéd­ tudomány értékének a devalválásához a későbbi köztudatban. biográfiai gyűjtőmunka) nem a pozitivizmus hatására születtek meg. Aigner Lajos. k. 1857—1861. ha vajon jelentkezik-e bennük a fokozódás és hanyatlás. okt. 1873. Századok 1873. Láng Lajos és Márkus Miklós. 527—545. '1863.összekapcsolását. — Századok 1871. Pest. Igyekezett ránevelni az irodalomtörténészeket az irodalmi jelenségek kialakulásának beható elemzésére. és talán eljövend az idő. ezt a nemzeti klasszikusok kritikai kiadásainak. 226—241. T. Fendler József. A múltszázadi nagy filológiai eredmények tehát csak részben a pozitivizmus hatása alatt jöttek létre. a The Cambridge History of English Literature és nem kevesebb. A pozitivizmus. — PAULER GYULA : Szent István és alkotmánya. Mint majd látni fogjuk. György Aladár. 390—406. részletpublikációknak lehet köszönni.

1922. július 22-i számában mérsékelt hangon ugyan. a múlt tényeit szétszórt mozaik-kövekhez hasonlítva. Ne feled­ jük el először is azt. mert így „sáncot emelnénk az igazság ellen". de határozottan taglalja Gyulai Pál Budapesti Szemlé­ iének hibáit. Scherertanítványokkal később is levelez. nem tartja eléggé számon az európai tudo­ mány újabb jelenségeit. * 10 HORVÁTH JÁNOS : Riedl Frigyes (Akad. A Horváth János említette „baráti csoport". — PETZ GEDEON : Heinrich Gusztáv. elégedetlenségében osztozó. az irodalmi művek lélektani analízisét. előadásait hallgatja Berlinben. hogy az utókor találja majd a hiányzó kövecseket. hogy mi lett volna Taine-ből. mely a Budapesti Szemle fiatalabb munkatársai közül alakul meg a„70-es évek elején. A „harcosan pozitivista" Heinrich neve jelöli talán legszimbolikusabban a pozitivizmusnak azt az irányzatát nálunk. költői képpel világít rá a pozitivista kutatói eljárás lényegére. Széphalom könyvtár 6. A mozaik-hasonlat kétségtelenül igen találóan állítja elénk a pozitivista módszer értékét és gyengeségeit. a megbízható tények gyűjtésére buzdító jellegét és a helyes szintézisalkotásra való képtelenségét. (A cikk címe: A Budapesti Szemléről. 1928. hogy e folyóirat nem elég korszerű. hogy. a magasabb szinté­ ziseknek eleve visszautasítása és filológus-filiszteres lenézése.9 De voltaképpen a pozitivizmus talajából nőtt ki az irodalomtörténészeknek az a másik csoportja is. ha hézagok maradnak. s mely „a Gyulai utáni kritikai és essai irodalom leglényegesebb neveit egyesíti" — lényegében az elemző módszert. akkor sem tölthetjük be azokat hipotézi­ sekkel. ha magyar földre kerül. tanulmánya bevezetésében Pauler igen plasz­ tikusan. Lényegileg ez az irányzat az. az illúziótlan szintézis-nélküliséget és az aprólékos hatáskeresést asszimilálja^ a szorgalmas és hatalmas tényanyag birtokában levő szaktudós szűkkörű fölényeskedésével gúny tárgyává téve minden filozofikus igényű irodalomszemléletet. hanem Párizsból. az irodalmi hatások öncélú kimutatása jellemez. amelyet Horváth János nyomán „franciás iskolának" szoktunk jelölni. 1928. a Gyulai­ féle normatív esztétikai ítélő irányzat helyett a magyarázó. Sz. — BLEYER JAKAB : Heinrich Gusztáv. Eszerint egy izben megkérdezték Péterfy Jenőt. bár nézeteiben tőle és Taine-től is sok tekintetben különálló Péterfy Jenő előtt. mely nem tapad szigorúan a kritikailag ellenőrzött tényanyaghoz.1879-ben Szent István és alkotmánya c. megnyitja folyóiratát Riedl. egy újabb nemzedék irány­ zata. Buckle könyve már 1873-ban megjelenik magyar fordításban Anglia művelődésének története címen. emlékbeszéd) Bp. Szeged. EPhK 1922.) Gyulai nem zárkózik el az újabb nemzedék törekvései elől. 406 . levelez is vele. ő lesz Taine legjelentősebb hazai követője. amely a köztudatban pozitivizmus néven ismeretes bizonyos pejoratív értelmezéssel. hanem csak próbálgatással.10 Riedl egy kritikával bontja ki az új irány zászlaját. Taine angol irodalomtörténetét 1880-ban adják ki Csiky Gergely fordításában. amelyeket nem szabad előre elképzelt rend szerint összeilleszteni. a szorgalmas és öncélú anyag­ gyűjtés. Heinrich éles iróniával és polemikus éllel bírál minden olyan irodalmi koncepciót. sz. Paulernek a pozitivizmust népszerűsítő működésével és általában a pozitivizmusnak a történetírásban érvényesülő térfoglalásával párhuzamosan a hetvenes években alakul ki az irodalomtörténetírás és kritika területén is egy újabb irányzat. amikor Heinrich Gusztáv lesz a német irodalom tanára. A cikkben Riedl különösen Taine stílusművészetét emeli ki. az adottságokból levezető eljárás9 Heinrichről: PUKÁNSZKY BÉLA : A százéves magyar irodalom-tudomány. Heinrich a Scherer-iskolából a filológiai pontosságot. A legfőbb indítást nem Berlinből kapja. Mire Péterfy így válaszolt: Riedl Frigyes. és jellemző módon már ekkor Darwin és Taine ismertetésének elhanya­ golását kéri tőle számon. A pozitivista műveket hamar megismeri a magyar közönség. Riedl is tanul Scherertől. A Scherer-iskola hatása az egyetem germanisztikai tanszékén keresztül már 1875-től határozottan érezhető. A Pesti Napló 1877. amelyet az irodalom filozófiai vonatkozású kérdéseivel szemben való elvi elzárkózás. hanem hagynunk kell. s a vele baráti viszonyban álló. Bp. hogy mennyire hívévé válik. azt talán a Horváth János elmesélte anekdota világítja meg legjobban.

Riedlnél talán még kevésbé. hogy még ezenkívül egy bizonyos tudományos szenvedélytelenség. Riedl Arany János lényegét a magyar népi alkatból (mint race-ból) következő érzékenységgel párosult józanságnak és az egyéniség „facultémaftresse"-ének ti. emberi és művészi.első fordító maga Péterfy. Még aJTaine-t erősen bíráló Péterfy Jenő is tagadva bár. az utóbbi tipikusabban „franciás". bevezetőiében. és ez a szemlélet Péterfyt annál inkább a pozitivizmushoz kapcsolja. k. Riedl a vezető egyéniségei. a megrajzolt írói egyéniség valahogy absztrakttá. Az viszont éppen nem pozitivista vonás Péterfynél. században c. A „franciás iskola" az európai színvonal igényével lépett harcba."12 Ez a „franciás iskola" — melynek Péterfy. tépelődő érzékenységének az ötvözetében állapítja meg. hogy a természettudományos módszereknek a történeti tudományokra való alkalmazását határozottan elveti. és a tudo­ mányosság igényeit emelték a nemzeti öncsalás kényelmes érzelmessége és illúziói helyébe. az Angol irodalom történeté-ben kifejtett miliő-elméletet pedig határozottan visszautasítja. morális és esztétikai fogékonysága műszereivel a tények ismeretétől korlátozott és inspirált fantáziája erejével vezeti le. hogy az irodalmi jelenségek szükségképpen a környezeti hatások folyományaként jönnek létre. a hidegen boncoló ész attitűdje. írók tára. ő egyes konkrét megállapításait nem pusztán az elmélet alapján. hanem — mint Horváth János mondja — „nagy műveltsége. mint mestere minduntalanul a természettudo­ mányból vett példákkal igazolja azt. finom intuíciója. Id. amit a leginkább hiányo­ lunk. (Fii.) A 2. Talán Madách-esszéje a legtipikusabb ebből a szem­ pontból. „mély gyökerű" antagonizmusából. cikk. mindvégig megtalálható nála a milieu-elméletben sze­ replő hármas erő keresése és kimutatása. Péterfynek e tekintetben is vannak fenntartásai. Eötvös egyéniségében a leg­ mélyebb réteget az érzelmesség és gondolkodás harmóniájában találja meg.\ módot hozza be irodalmunkba és irodalmi kritikánkba. Riedl könyvében is talán az. erős átélése. amelyek másként jelentkeznek a szabadság­ harc előtti Aranynál és másként a kiegyezési kor keserű. Arany „túlérző fajvirág" voltának kontemplativ. Péterfy túl is halad a pozitivizmuson. a gondolat legmélyére leszállni tudó" kritikusi maga. Esszéírásara viszont hatott Taine-nek az a törekvéseinogy minden művész alkotásmódjának titkát az egyéniség vezető képességének (faculté-maitresse) megállapításával oldja meg.11 Riedl közvetlen Taine-tanítvány. Péterfy és Riedl nem egyszer felléptek a kiegyezési kor öntelt nacionalizmusa ellen. 407 . hogy a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején Taine műveinek egész^sora jelenik meg magyar fordításban. az . 4. 11 ALEXANDER BERNÁT : Péterfy Jenőről. azonban«a szkepticizmus-agnoszticizmus olda­ láról. „az ész és szív világá"-nak. de számos kérdésben találkozik vele. A pozitivista elmélet hiányosságainak hatása náluk. hogy Aranynak a történelmi fejlődés által meghatározott változásai elsikkadnak: a fiatal és az öreg Arany vonásai összemosódnak.12században. ebben találva meg a kulcsot az alkotásmódhoz is. Taine-nél sem merev. Taine-mű elé irt előszavában már kételyeit fejezi ki Taine elmélete iránt. a történelmi fejlő­ déstől elvonatkoztatott lényeggé lesz. és harcolt mindvégig. kiábrándult öreg költőjénél. ő is. Nem véletlen. TAINE : Franciaország Klasszikus filozófusai a XIX. aki a Franciaország klasszikus filozófusai a XIX. Alexander Bernát szerint Taine-hez „a lélektani elemző erő". Kemény eszme­ világát és művészetét szintén egy alapvető vonásból vezeti le. így a taine-i elméletből nagy szerepet játszik náluk a „faculté-maitresse".tartás kapcsolja — tegyük hozzá. de alkalmazza ezt a módszert. ezért becsüli Péterfy Rankét Macaulay ellenében. hogy még fokozottabb hangsúlyt vetnek az írói egyéniség megértésére és megvilágítására. vagy hogy a kritikus az egyéniség belső ellentmondásaként fog fel olyan tulajdonságokat. Ez pedig éppen a pozitivisták meg­ honosította módszer. egyébként az irodalomtörténetírói gyakorlat Riedlnél. „a modern mindent megértő. befelé forduló. Pe főleg a miliő-elméletet bírálja. kiad. hogy az írói egyéniségnek a történelmi viszonyokkal kapcsolatos fejlődésére nem fordítanak elég gondot. mint az előbbi — abban is különböznek a külföldi pozitivistáktól.

A hatást Heinrich „par excellence irodalom­ történeti kategóriának" tekintette — Pukánszky szerint13. hogy a nemzetiség nem biológiai. a történeti személyiség helytelen értelmezéséről van szó. De a „franciások" — a „germanisták" még inkább — nem egyszer talán túlságosan messze is mentek e téren: nemcsak a káros nemzeti illúziók. Riedl kis összefoglaló könyve. illetve a nemzeti erőnek az idegen hatásokat önmagához hasonlító működését ábrázolni. akinek az ereje a történelem motorja. de így a mű egy tisztán idealisztikus eszmetörténet képét mutatja. Carlyle szerint a nagy egyéniség az. mint az irodalmi alkotást meghatározó további tényezők. A germanisták működésének megvolt az a jó hatása. könyvéről. ehhez járulnak a korszerűség. A taine-i race Beöthy irodalomelméletében mint nemzetiség szerepel. hogy a Scherer-iskola gyökerében is más. a viszonyok (milieu).14 aki Taine elméletéből kialakította a millenniumi időszak alatt a magyar ural­ kodóosztály nacionalista illúzióinak legjobban-megfelelő irodalomtörténetírást. Kisfaludy Társ. E té­ ren nem egyszer találkoztak a germanisták száraz filológiai iskolájával. viszont a millenniumi korban a könyv mégis egy bizonyos ellensúlyt jelentett Beöthy Zsolt művével. románok c. Az írói egyé­ niség Beöthynél főleg a lángelmét jelenti. nem vizsgálták a hatás történeti feltételeit. Taine-t éppen nem lehet a francia nacionalizmus típusának tekinteni. Ez az álláspont — különösen a millennium felé haladó kor nacionalista szinvakságában — tartalmazott sok fiäsznos elemet. A cél a hatások filológiai kimutatása lett. az írói egyéniség átalakító erejét. A magyar irodalom főirányai (1896) a nagy európai szellemi áramlatok megjelenését mutatja meg a magyar irodalomban. hiszen azért írta meg az angol irodalom történetét. Az irodalomtörténet fel­ adata Beöthy szerint a nemzeti erőnek megnyilatkozását megmutatni az irodalmi művekben. ellentétük a pszichológia. Itt Beöthy nem a taine-i hanem a carlyle-i. Ismeretes Riedl polémiája a hunmondák és a kuruc költészet kérdésében. A „franciás" és a „németes" pozitivisták meglehetősen szemben álltak egymással. Beható bírálatát lényegében a szellemtörténet kritikája hivatott megadni. történet-felfogás híve. ezzel hangsúlyozni akarja Beöthy. A lángelme-elméletben az irodalomtörténet területén a szükségszerűség és a véletlen kategóriáinak a figyelembe nem vételéről. hogy nemzeti elfogultság nélkül vizsgálhassa meg a milieu-elmélete szerint ható „erők" működését egy nemzet szellemi életében. hanem a haladó és forradalmi hagyományok és a magyar nép költői alkotóerejének (pl. hogy a „nemzeti szellem". Költők és írók. mit köszönhet irodalmunk a többi európai irodalomnak. a hegeli történet­ szemléletre emlékeztető dialektikával. KÉKY LAJOS : Beöthy Zsolt. a felvilágosodás korának bemutatásában a magyar haladó hagyomány leszűkítését eredményezte. népköltészeti vonatkozásban) értékelése is hiányt szenvedett miatta. cikk. a lángelme hatása juttat szerinte érvényre egyegy irodalmi irányt.egy elképzelt képét tegye a magyar irodalom örök eidosává. mint a francia pozitivizmus. kiadása. hogy a lelkiismeretes és körül­ tekintő munka kötelezettségét tudatossá tette. miért is a szellemtörténészek is hivatkoztak rá. A herderi Volkstumból átszármazott racefogalom azonban alkalmat adott Beöthynek arra. a hagyomány (moment) és az írói egyéniség. A germanisták. hanem történeti fogalom . (1896. — és az ő befolyására került a kuta­ tás előterébe a tárgytörténet. a filológia domináló szerepének a vitájává mélyült. A kis műben a történelmi eszmék keletkezése már a taine-i tényezőkkel sincs motiválva — ezeket egyébként nem hiányolnánk benne —. A német tárgytörténeti hatásoknak a többi külföldi befolyás rovására való kiemelése azonban pl.) Beöthy Zsolt a pozitivista kor har­ madik típusa. 408 . akik a „hatás­ kereséseknek" szinte divatjával mutogatták ki. Heinrich meg volt győződve arról. A 13 14 Id. A magyar irodalom kis tükre-vei szemben. a recepció módját. ill.Idézhetjük Péterfy cikkeit: A nemzeti genius-ról és Moldován Gergely Magyarok. főleg Heinrich befolyása az irodalmi hatások egyoldalú hangsúlyozásával is sok hibára adott alkal­ mat.

a történelmi. filológiai kritika és óvatosság a hipotézisek15 NAGY JÓZSEF : Bodnár Zsigmond. Spencernél homogén-heterogén. a nemzetközpontú elmélet és a mechanikus fejlődés-rend pozitivistái mellett a kor legjellegzetesebb irodalomtörténész-típusa a minden elmélet nélküli adatgyűjtő. az „örök nemzeti eidos". Akad. Az elvből „filozófiátlan" germanisták. hogy csak nyelvben magyarok. Rimay.15 A Taine-tól már említett. saját pozitivista evolucionizmusának ellentmondva. tisztánlátás és uralkodó érzése a népéhez tartozás tudata" — nem nehéz ebben a magyar uralkodó osztályok Deáknál. de részben magának szaktudományunknak fejlődéséből is következve a kutatási módszerek egész sokasága fejlődött ki. az esztétikai. Ferenczi Zoltán. biográfus vagy bibliográfus. ^ A pozitivista fejlődéselmélet — amelynek mechanikus jellegére a valósággal nem konkordáló voltára már rámutattunk — szintén megtalálta a maga magyar adeptusát Bodnár Zsigmond működésében. odaadó. 1—16. és még gondosabb kritikával vizsgálja meg őket. Beöthy is az általa megállapított „örök magyar eidos" hiánya miatt állapította meg a Nyugat íróiról. A pozitivizmusra jellemző módon ezeket az eljárásokat nem foglalja össze nála magasabb egység. Az anyaggyűjtés hérosza azonban kétségtelenül a Magyar írók szerzője. Szinnyei József. Zola és az újabb írók ellen. akinek alaptulajdonságai a „nyugodtság.nemzeti erő. A polgári pozitivizmusból így lesz nemesi-polgári nacionalista ideológia. Gyulainál is kifejtett magyar jellem-eszményét felfedezni. de Fouilléenél rendszerré lett eszme-erők. szövegközléseivel komoly hasznot jelentett tudományunknak. az irodalomtörténeti kutatás feladatairól szólva. hogy az Ő rendszere is pozitivista eszmevilágból nőtt ki. századi klasszicizmust a francia izlés örök és egyedül igazán nemzeti meg­ nyilvánulásává. a franciások. ha még több adatot hord össze. Csokonai. de szellemben nem. az adott kere­ teket elfogadó. Eötvös életrajzával. sem külföldi képviselői nem értékelték. 16 CSÁSZÁR ELEMÉR : Ferenczi Zoltán emlékezete. magasabb cél. de ez nem változtat azon a tényen. majd a realizmus>és az idealizmus alternálódása az irodalmi fejlődés mindent meghatározó tünete. az integráció-disszolúció elv is az irodalmi jelenségeknek a f ormaőrzés-f ormabontás váltakozásával való immanens magyarázatában.16 hogy Ferenczi „túlzott lelkiismeretességgel" gyűjtötte bele az anyagot a biográfiáiba. a történelem-lélektani (Taine milieu-elmélete). Keménynél. a fejlődéstörténeti. Deák. Bodnárnál viszont az actio és a reactio. 409 . áldozatos munkájáról ma is legendás történeteket mesélnek egymásnak a filológusok. az idealizmus korszakai a szép—jó—igaz eszméjének egységesülését és a tekintély uralmát jelentik. bátorság. a XVII. Bodnárt a pozitivizmusnak sem hazai. vagy a taine-i terminológiával a magyar „caractére essentiel" jelképe a sokat idézett „volgai lovas". mechanikus törvény­ szerűségéivel jellegzetesen pozitivista konstrukció. így a XX. akinek szorgalmáról. és így hadakozott vele a Dreyfus-pör idején a XVIII. amelyeket hallgatói elé tűz: irodalmunk még feltalálható emlékeinek gyűjtése. ItK 1908. hogy az sem árott volna. Róla tartott nekrológ­ jában Császár Elemér azt mondotta. az összehasonlító és a lélek­ tani módszerek. míg a realizmus a tekintélyek bomlását és az eszmék elkülönülését hozza magával. józanság. magasabb módszer. Brunetiére így fetisizálta. ezek a filológiai. nem kevesebb mint hét érvényes módszert különböztetett meg. Mikor Dézsi Lajos 1902. idée-force-ok elméletét kombinálta Bodnár Spencer Herbert első korszakának kétütemű fej­ lődéselméletével. Ez egyébként Taine hazájában sem ismeretlen jelenség. szeptemberében megnyitó előadást tartott a budapesti egyetemen. integráció-disszolúció fázisváltakozás szere­ pel. a romantika. a XVII. század. aki Petőfi. Bodnár nem csinált iskolát. de a kétfázisú­ fejlődés. akkor még jobban tudnánk hasz­ nálni munkája eredményeit. Budapest. 1930. ő maga is szembenállt mindenkivel. és ízlését. század elejére Európában és nálunk is a pozitivizmus talaján. a Petőfi Múzeum szerkesz­ tésével. A célok. Emlékbeszéd. hatás-ellenhatás mechanikus elve később kísértett irodalomtörténetírásunkban. századi „józan. az erkölcsi (Carlyle). ma úgy érezzük. ellenük nem lázongó francia polgár" jellemét a francia eidosává. olyan mint pl.

Akadémiai Értesítő 1911. Ezért az Akadémia Irodalomtörténeti Bizottsága (Beöthy. hogy az előkészítő értekezlet határozata maga írta elő a biográfikus feldolgozást. nálunk csak Toldy és Beöthy iskolai irodalomtörténetei tekint­ hetők összefoglaló munkáknak." Ezek alapján e hat kötet tartalma ez lett volna : 1. és a világirodalmi hatásokat mennyire sikerült eddig felmérni. Politikai és vallási harcok. olasz példákra is. tartalmát. A mű tervezetét 1892-ben állították össze. a magyar Goedeke vagy a magyar The Cambridge History of Liter atme hiányát. stílus. renaissance 1526-ig. 277—296. csak annak egy kései. Hivatkoztak a francia.-műfajtörténeti szempontok érvényesítésére is felhívja a bizottság a szerkesztők figyelmét. 410 . A főcél annak megéllapítása : mennyit tudunk. 6. ugyancsak pozitivista szellemű. ha irodalmunk életében is a nemzet életébe mélyen benyúló politikai esemé­ nyeket választjuk nyugvópontul. és ez határozta volna meg a periodizációt is: „mivel a nemzet sajátos gondolat. Riedl) 1911-ben elhatározta egy hatkötetes magyar irodalomtörténeti kézikönyv létrehozását. A korban sem tekintették annak. A művelődéstörténeti. Pintérnek a bevezetésben kifejtett elveinek is megfelelően: ő szerinte ugyanis az irodalomtörténet „tekin­ télyeken alapuló tudomány". angol. mégpedig a szó legsivárabb értelmében pozitivista változata : a nagy Pintér. mint a pozi­ tivizmus korszakában. mely végeredményben agnosztikus magatartást jelentene elvileg az irodalom 17 DÉZSI LAJOS : Az irodalomtörténetírás módszerei. nyelvtörténeti kapcsolatokra. A pozitivista iránynak egy másik későbbi hajtása a pozitivista irodalómelméletet megfogalmazó Bevezetés az irodalomtudományba Tolnai Vilmos tollából. a magyar Scherer. Sok elavult tétele mellett is részben használható éppen a filológiai fejezetek miatt. ahogyan változnak a politikai viszonyok. Császár. de rész­ letesen tárgyalja a filológiai részletmunka. a nagy Beöthyt. verselés. hogy a filológia módszerei is fejlettebbek ma már. ItK 1903. A legújabb kor 1867-től. de a pozitivista irodalomtörténészek is érezték a magyar Petit de Julleville. A nagybetűs részek ugyanis egyszerű tartalmi kivonatok. a tervezetből világos. az irodalmi müvek forrásainak kimutatása. Abszolutizmus kora. a többek által írt képes magyar irodalomtörténetet.17 A biográfikus tárgyalási mód jellemzi a kor első összefoglaló irodalomtörténeti kézi­ könyvét. s az irodalom mint a nemzet életének legfőbb tükre. A mű erősen praktikus — kézikönyv jellegű.18 Megállapította. részben régebbi irodalomtörténészek véleményeinek reprodukálásai. Beöthy javaslatára az irodalom­ történet tárgyalásának alapja a nemzet politikai története lett volna. a kisbetűs részek. 1904. index. A tervezett „legnagyobb Beöthy" nem jött létre. Reformkor. valamint A műveltség könyvtárában megjelent A magyar irodalom története sem tekinthető úgy. 1526—1711. Közép­ kor. Már ti. elméleti fejtegetés nem sok van benne. DÉZSI LAJOS : A magyar irodalomtörténeti kutatás feladatairól. irányait aszerint változtatja. jogosnak tartjuk. de itt is figyelembe kell vennünk azt. Heinrich. mennyi van eddig pontosan lerög­ zítve. egy kronológiai rendbe rakott Szinnyei. 3. Ferenczi. mint a pozitivista kor irodalomtörténeti tudásának foglalata és rendezése.ben. Ez a sok szerző alkotta konglomerátum. 5. A nemzeti szellem elernyedésének és felújulásának kora 1711—1825. Az irodalomtörténet pedig lényegében szerinte írói életrajzokból és irodalmi műveknek elsősorban műfajtörténeti elemzéséből áll. szövegkritika és főleg a hatáskutatás kérdéseit. A pozitivizmus lényegében az irodalmi jelenségek magyarázatára (s nem értékelésére) tö­ rekvő irányzat. Legyen a kézikönyvben részletes bibliográfiai repertórium. művészettörténeti. A szerkesztési elveket a következőkben állapították meg : A módszer legyen a legszorosabban tudományos és kritikai. 4. hogy míg 1910-ig Németországban 58 tudományos irodalom­ történeti kézikönyv íratott. Nemcsak mi. 1849—1867. Négyesy.és érzésvilágának kialakulására a politikai események döntő hatással vannak. ItK. 2. Legtalálóbban Horváth János jellemezte: bibliographie raisonnée. Az értékelés legyen óvatos. 18 CSÁSZÁR ELEMÉR : A magyar irodalom története.

A huszadik századi pozitivizmusról szóló fejezetet a korreferátumok alapján állította össze a cikk szerzője. A pozitivisták tárgyilagossága azonban nagyon is viszonylagos. vagy azoknak az íróknak a védelme. SZABOLCSI MIKLÓS és VARGHA KÁLMÁN hozzászólásai alapján. kritikusai. hogy a szenyedélytelen tiszta megfigyelés módszerével próbáljanak alkotni. Lanson viszont balra halad. bár az országban igen időszerű demokratikus kulturális fej­ lődés szempontjából nem volt elég. Gondol­ junk arra. mennyi a rokon-vonás a Taine elméletében szereplő race és milieu fogalmak és Zola „román experimentál" koncepciója között! Nincs ok nélkül. Riedlnél ez természetesen csak „megértés". de főleg Péterfyben a Nyugat esszéistái bizonyos mértékig előfutárokat tiszteltek.és Gyulai-féle nemesi liberalizmusnak egy modernebb. amely az akadémikus pozitivista irányhoz képest előrelépés is. Török Gyulában. a polgári radikalizmus irányába. aki objektív. A Huszadik Század cikkei állandóan hivatkoznak rájuk. franciás irányra. mint elődeikre. a fiatal Móriczban. 19 Benne. így Schöpflin Aladár. * A huszadik század elején elinduló irodalomtörténész és kritikus nemzedék számára tehát már a pozitivizmusnak több irányzata is ott áll hagyományként. Nem jelenték­ telen. Király György. polgáribb változata. A mi pozitivizmusunk lényegében a kiegyezési kor ideológiájának.tényeivel szemben. akadémikus törzs-iskolája is pozitivistának nevezte magát. valamint a romantikát a francia szellem konzer­ vatív szellemű megfogalmazása értelmében elvetők táborához. KLANICZAY TIBOR. Riedl Frigyes vol^ Az a Riedl. Komjáthyt tudatosan a hivatalos felfogással ellentétes módon magyarázza hallgatóinak . sőt egyáltalán nem elhanyagolható. Riedlre szívesen hivatkoznak a Nyugat esszéistái. Riedl Vajdát. Spencer. Franciaországban a Dreyfusügy nemcsak személyükben. Beöthyékről ezt aligha lehet elmondani. Péterfyre. és e szellemben írja meg Voltaire-monográfiáját. A Nyugat megjelenésekor a pozitivista irodalomtörténészek többségét az ellentáborban találjuk. Taine és az um neopozitivisták.20 Az ún. Bp. főleg NAGY PÉTER. 1937.' ugyanakkor működik Európa-szerte. akkor. Reviczkyt. de irodalomtörténetírói nézeteikben is befolyásolja a pozitivis­ tákat. Már szól­ tunk arról. REJTŐ ISTVÁN. a Kemény. s általában több alkalommal megnyilvánuló huma­ nizmusát. hogy például Franciaországban Flaubert-től Zoláig a prózaírók legjelentősebbjei arra törekszenek. hogy a művészetet a tudomány szintjére emeljék. amikor az irodalmi naturalizmus virágzik. hogy nálunk az az irodalom­ történész. Brunetiére még inkább jobbra tolódik. így Wundt és Mach hatása. hogy a pozitivizmus ntint tudományos irányzat. az első világháború alatt pedig több ízben a béke mellett tesz hitet. A polgári radikálisok modernebb pozitivizmusával szemben a magyar irodalomtörténet­ írásnak hivatalos. értékelő és érdekes ismertetéseket írt Zola regényeiről. Gondoljunk arra. De megvannak a maga irodalomtörténeti. de a Taine-féle filozófiai alapvetést is magáévá tette. Jellemző 19 20 GYENES ISTVÁN : Riedl Frigyes. Már tudniillik ami a „francia iskolát" illeti. 411 I . Ennek megvan a maga filozófiai-világnézeti háttere: a magyar polgári radikalizmus ideológiáján érezhető Comte. itt ki kell emelnünk Riedl Frigyes nagyobb fogékonyságát. és a Galilei-körben is minduntalanul szó van a pozitivista gondolkodókról. és ez jelentős mértékben éppen a pozitivista iskolának. amikor nálunk Zolát ismerni kezdik. a pozitivista tudományos módszernek az irodalmi alkotásra való átvitele. hogy a pozitivista filozófia hogyan kapcsolódik a 48-as forradalmak után egyre kon­ zervatívabbá váló polgárság politikai-társadalmi magatartásához. ez szintén gondolkozásuk polgáribb jellegére utal. megértő. aki nemcsak a pozitivista kutató módszert. de a Nyugat első korszakának kritikusainál egyenesen harci feladat a naturalizmus hazai jelentkezéseinek a védelme. alkotásmódszertani okai is. akikben a kor a naturalista irány magyar képviselőit látta. századi klasszicizmust örök példának tekintők és a felvilágosodást. Mill. s csatlakozik a XVII. Kaffkában.

hogy ugyanakkor. A kritika történetében ugyanis nem ritka az az eset sem. Elég itt Horváth Jánost és Turóczi-Trostler Józsefet említenünk. de ízlésbeli okokból is. az irodalomtörténeti vizsgálat módszerei szempontjából. a tízes években. ezek rendszerint szerke­ zetileg két részből állnak : az első rész Heinrich módszerű száraz hatáskutatás és adatbogarászás. így azután érthető. Ez a társaság és folyóirata úgy indul. sőt ízléstelen értetlenséggel szidalmazni. Az Irodalomtörténet programcikke az 1912-es első számban ezeket tartalmazza. hogy az akadémikus irodalomtörté­ nettel szemben valamiféle frissebb levegőt jelent. mint Brunetiére és a mi hivatalos akadémikus pozitivistáink ! Sőt. legszélsőségesebb formában Pintér Jenőnél. nálunk is-bekövetkezett. Ez az esztetizálas konvencionális. nemcsak kimondottan világnézeti. magát teljesen a szemponttalari. A Riedl-követők így lényegében túl is haladnak a pozitiviz­ muson. amikor a pozitivizmus és a naturalista irodalmi irányzat kapcsolata egészen kézenfekvő. vagy legalábbis sokat tanult annak új szempont­ jaiból.. franciás irányától. A két világháború közt is érezhető a franciás iskola és a germanisták tanítványainak a kettőssége. Alig múlik el egy év. pozitivista szemléletű irodalomtörténészek és kri­ tikusok nem szűnnek meg világnézeti okokból támadni a naturalizmust. s vezére egyúttal az irodalomtudomány legfőbb posztjainak betöltője is a Heinrich412 . A két háború között tehát a pozitivista irodalomtörténetírás nagyjából egységesnek mondható. akik mindketten sok indítást kaptak Riedltől. mely az akkori hivatalos irodalom-felfogást Összegezte és. hogy jelentős részük a két világháború közt kibon­ takozó szellemtörténeti irány híve lett. Szellemében tükröződik a század elején radikális elvekkel elinduló értelmiség egy részének az a pálfordulása. új megoldásokat keresve határozottan elkülönültek a Heinrich nyomán haladó kései pozitivistáktól. Ez a reakcióssá válás megindul már az első világháború előtt. Jellemzőek Császár dolgozatai ebből a szempontból. a Dreyfus-ügy robbantotta ki. Ez a hivatalos. teljesen retrográddá válása. a második része esztetizálas és a nemzeti szellem megnyilvánulásának kimutatása az irodalmi műben. és erről az alapról polémiába száll a szellemtörté­ nészekkel. Jellemző ebből a szempontból az Irodalomtörténet folyóirat és az Irodalomtörténeti Társaság fejlődése. Míg a Heinrich-iskola mereven kitart a leglaposabb pozitivista módszer mellett.Császár Elemérnek 1929-ben a Budapesti Szemlébe írt összefoglaló tamilmánya. akadémikus törzsgárda egyszerre támaszkodik a Heinrich-féle német orientációjú. addig a Riedl-követők sokkal rugalmasabbaknak bizonyultak. az irodalomtörténet eredményeinek az életbe való bevitelét „az irodalomtörténet és az élet kapcsolatának" jelszavával követeli. amikor valaki a saját maga által vallott és hirdetett módszertani és esztétikai elvek ellenére egy régebbi ízlésirány belénevelt belső parancsára elveti a művészet hasonló gyökerű kortárs-jelenségeit. 1913-tól kezdve nem szűnik meg a Nyugat íróit — elsősorban Adyt — támadni. és amelyet Brunetiére és Lanson ellentétes útja jelképez. azaz a magyar pozitivizmus színvonalasabb. irányzatra. annyira. Franciaországban. és az ilyen célkitűzésekkel induló Irodalomtörténet már a magyar szellemi élet jobbszárnyári. nem is lehet őket többé pozitivistáknak nevezni. újabb egy-két év múlva pedig szélsőjobb-szárnyán áll. öncélú adatkeresésben kiélő pozitivista. A két világháború közti akadémikus pozitivistáknál csupán a módszer pozitivista. amely a pozitivista francia irodalomtörténészek második (Taine-t követő) nemzedékére jellemző. Taine-. Az a világnézeti szakadás tehát. nálunk Adynak és a Nyugat mozgalmának eltérő megítélése. 1914— 1917-ben szinte minden munkatársával együtt egybehangzóan a konzervatív irodalomszem­ léletet képviseli. melyet legfeltűnőbben talán Pintér Jenő pályája szimbolizál. a világnézeti tartalom már nem a Comte-.határozottan pozitivistának vallja Toldytól kezdve minden elődjét. s akik új módszereket. ún. megkövült szólamok ismételgetésévé válik a két háború közti pozitivistáknál. a Beöthy-féle pozitivista nacionalizmusra és a Gyulai-féle konzervatív szemléletű esztétizálásra. hanem a magyar uralkodó osztályok konzervatív nacionalizmusa. magát Toldyt is. Mill-féle agnoszticizmus.

irodalomtörténeti könyvészeti folyóiratok (Századok. egyetlen egy kivételével. Életrajza is a XX. A kor eszménye. Sorolhatnánk a példákat. Haladó és forradalmi hagyományaink legalábbis részben való elhanyaó golásával a pozitivizmus az adatok tekintetében sok olyan üres lapot hagyott számunkra. de utána a pozitivisták nem állították össze a valóban hiteles kuruckori verseket. Alszeghy Zsolt. a Szinnyei-féle írói lexikon. mely pl. hogy a pozitivista korszakban sok adatgyűjtő munkát elvégeztek a kutatók.tanítvány: Császár Elemér. vagy az első kiadások megjelölésén túlmenő jegyzet-apparátussal rendelkezett volna. Az. Magyar Könyvszemle) indultak és gyűjtöttek össze gazdag termést. Régi Magyar Könyvtár. évi országgyűlésen élesen és eredményesen szállt szembe a jezsuiták érdekében előterjesztett törvényjavaslattal. franciák. A magyar pozitivista irodalomtörténetírás e nemzedékébe olyan neves tudósok sorolhatók. A poziti413 . tudományos produk­ ciójuk szinte önmagában felfedi a pozitivista irány perspektivátlanságát és terméketlenné válását. Ethnográfia. hogy a filológiai munka. így Fraknói Vilmos kiadta a vatikáni levéltárból a Zrínyire vonatkozó adatokat. olaszok el is végezték. néni jelenti azt. mint a pozitivista korban volt. Magyar Nyelvőr. De á régebbi kiadványokban is vannak feltűnő hiányosságok. Mégis ahhoz képest. és lehetett volna tenni. mint ezt már kifejtettük. hogy a pozitivista filológia nem hagy hátra kívánni valót. Mégsem készült el egyetlen olyan kiadása sem. Riedl és Tolnai leleplezték Thaly kuruc-hamisításait. hanem hogy nem gyűlt össze elég. Magyar Nyelv. angolok. kritikai kiadások. de hogyanja is más már. Nem az a baj. németek. mint a pozitivizmus epigonjaié. Az indukció és a dedukcifeltételezik egymást és nem mindegy. A kései pozitivistákat még inkább vezették az uralkodó osztály érdekei filológiai munkáik­ ban is. Ezt a nagyarányú munkát a pozitivista korban a nagy irodalmak kutatói. kiadások. Egészében véve ez a nemzedék azonban a magyar pozitivizmus epigon nemzedéke már . Ez a feladat a felszabadulás utáni magyar irodalomtörténetírásra várt. század harmincas éveiben jelent meg először Voinovich tollából. Pintér Jenő irodalomtöíténete a legbeszédesebb jele a magyar pozitivizmus dekaden­ ciájának. a Régi Magyar Költők Tárának kötetei. E nélkül az anyag nélkül mi sem tudnánk dolgozni. Jellemző példa György Lajosnak a megcsonkított Hermányi Dienes-kiadása. hogy hogyan és milyen anyagot gyűjtünk lelkiismeretes filológiai akribiával. akik gyakran értékes anyagfeltáró munkát és részletkutatásokat folytattak. hogy a pozitivista korszakban készült kiadványok nem mindig megbízhatóak. mint például György Lajos. a Horthy-rendszer politikáját támogatva. életrajzok. szótárok. Nálunk is sok minden történt. Ez az elhanyagolás az oka. nincs egyetlen egy kritikai kiadásunk sem. Az előző fejezetekben már megkíséreltük megmutatni. mely arról szól. műveinek variánsait tartalmazta volna.nyelvészeti. E szempontból az első világháború előtti nemzedék publikációi hitele­ sebbek. hogy Zrínyi az 1659. gondos adatgyűjtések és anyagkritikán alapuló életrajzok készítése magában véve még egyáltalában nem pozitivizmus. amit kellett volna tenni. Nemcsak a filológiai munka tárgya. Nyelvtudományi Közlemények. mint a filológia valami nagy és mindenben példamutató iskolájára. a Nyelvemléktár. . történelmi. különösen magyar viszonylatban és ezen belül az utolsó évtizedeket illetően. az Abafi-féle Figyelő és utódja. repertórium születtek meg. Gálos Rezső. Hatalmas történeti forrásgyűjtemények. mely a kor színvonalán állott volna. hogy túlságosan sok adat gyűlt össze. Egy egyszerű példa a „mikrofilológia" területéről beszédesen illusztrálja ezt. Egyetemes Philologiai Közlöny. a filológiai adatgyűjtő módszer segítségével. amelyek a jobbágyság érzel­ meinek adnak hangot. az Irodalom-_ történeti Közlemények. esztétikai-etikai mintaképe Arany János volt. amelyet a mi filológusi munkánknak kell majd teleírni. különösen nem azokat. Gondoljuk el. bibliográfia. hogy a Kazinczy-levelezést és a Havas-féle Petőfit leszámítva. nem eleget tett ez a kor. Nem tekinthetünk tehát a pozitivizmusra. Mégis — a hatalmi helyzetet illetőleg — ezek a kései pozitivisták alkotják az irodalom­ tudomány vezető csoportját.

hogy azokat a bonyolult osztály­ viszonyokat. Az irodalmi jelenségeket rendszerint az egyes korokon belül valamely mechanikus elv szerint. hogy tudományunk el fog jutni az irodalmi mű valóban tudományos magyarázatához. A pozitivizmus „tovább­ élése" ilyen értelemben lehetséges napjainkban is. drámánál. A szovjet irodalomtörténészek is egyik legsürgetőbb feladatuknak tekintették az orosz klasszikusok hiteles szövegének helyreállítását és publikálását. hogy a pozitivista életrajzok és kritikai kiadások még adatkezelésükben sem képeznek ma már biztos alapot. 414 . végül a lírikusokat tárgyalja. Riedl Frigyes a XVII. sőt magát a filológiai munkát is elvi szempontoknak kell irá­ nyítaniuk. Ezek az elvi szempontok az irodalomtörténeti folyamat marxista szemléletéből fakad­ nak : mindnyájan érezzük. másrészt a magyar irodalom marxista szintézise megírásának előfeltételeként. nemcsak a pozitivisták. tudományunk fejlődése tette szükségessé.. Mert azt mi is hisszük. a filológia új módszerei szerint készült kiadásokban — könyvnyomtatáskori írók esetében — a szövegkialakulás genezisét mutatják meg. Ilyen szerkezetű a Petit de Julleville-féle nagy francia irodalom­ történet is. amelyek valamely irodalmi jelenséget létrehoztak. az egész munkának csaknem harmadát Mátyás humanista udvarának kétségtelenül írói verve-vel megírt tablója foglalja el. van még bőven tennivaló. századról készített egyetemi jegyzetében például felvesz egy 1600-tól kb. Az. azután az epikusokat. vagy olyan mesterkélt konstrukciói mint a milieu-elmélet. Riedl A magyar irodalom főirányai című szép össze­ foglalásának is alaphibája a szerkezeti aránytalanság. 1670-ig terjedő korszakot. hogy mennyi adat hiányzik még. majd a protestáns írókat. líránál) is keresni kell. kapcsoló. Egyre inkább bebizonyosodik. hogy olyan területeken is. nem jelenti azt. és elvi jelentőségű problémákkal nem foglalkoznak. ahol pl. Ennek az iránynak az irodalomtörténészei minduntalanul beleragadnak az apró tényekkel ékesített — ez irány nagy képviselőinél mwészien megelevenített — miliő­ rajzba.vista kritikai kiadásokban a szövegvariánsok összefüggéstelen adathalmazt alkotnak. hogy Rimay János Zrínyi és Gyöngyösi után kerül sorra. és nem a mechanikus gyűjtő. hogy a filológiai munka ne vonja el irodalomtörténészeinkét az elvi jelentőségű problémákkal való foglalko­ zástól. hogy pályájáról képet kapjunk. melyet a cári idők kiadáspolitikája megcsonkított vagy eltorzított. mint igazi fejlődésábrázolás. tipológiailag vagy műfajilag rendezik. tudat-formaalakulásokat fel tudjuk tárni. összehasonlító eljárások. így tehát az elmúlt években a filológiai kutatások megsokszorozódását nagy részben maga az élet. Mindezek arra mutatnak. vagy a Spencer—Brunetiére-i evolúció alapján hisszük ezt. hanem a maga­ sabbrendű dialektikus módszer segítségével. Ennek az a következménye. egyrészt haladó hagyományaink feltárásának a feudális-kapitalista korszakban történt elhanyagolása és klasszikusaink mun­ kásságának reakciós célzatú eltorzításai miatt. hogy irodalomtörténetírásunk e szakaszában a filológiai munkák nagyobb fellendü­ lése indokolt volt. és ezért ügyelnünk kell arra. Hugót három helyen (epikánál. vagy inkább csak lineárisan rakta őket egymás mellé. Taine híres angol irodalomtörténete is inkább hivatott tollal megfestett korképek sorozata. hanem a marxista társadalomfejlődés ismeretében. szétaprózódás. de esetleg elvi bizonytalanság miatt is. A két világháború közti pozitivizmus történetietlen szemléletére a Pintér-féle irodalomtörténet alapján a példák sorozatát lehetne idézni. hogy jelenleg nem állhat fenn az a veszély. hogy egyes kutatók túlságosan elvesznek a részletkutatásokban. A pozitivizmus éppen történetjetlensége miatt voltaképpen nem tudott mit kezdeni a tényekkel. s ezen belül előbb az ellenrefor­ máció íróit. ahol a pozitivisták valóban nagy anyaggyűjtő munkát végeztek. inkább segítse azt. ezért világszerte újakkal kell őket pótolni. Csakhogy mi nem a pozitivisták agnosztikus szemlélete.

415 . L'auteur examine enfin de prés les relations entre le positivisme et les recherches philologiques. Voilá ce que nous montrent l'ontologie positiviste qui est agnostique et la sociologie positiviste qui. ainsi que les diverses types de celle-ci (écoles de Taine. de Brunetiére. voit la société comme étant statique. II constate que la Philosophie positiviste refléte les idées bourgeoises voulant conserver l'état des choses développé aprés les révolutions bourgeoises et déclinant les changements fondamentaux allant plus loin. de John Stuart Mill et de Herbert Spencer quant'á l'histoire littéraire. l'autre d'inspiration germanique (Heinrich. et tient á accentuer qu'un essor de la philologie n'implique pas necessairement une tendance positiviste. L'étude analyse en detail les diverses méthodes de l'histoire littéraire positiviste. Császár). l'une d'inspiration francaise (Riedl. les recherches philologiques étant indispensables pour n'importe quelle étude d'histoire littéraire. en substance. Péterfy). et constate que deux tendances s'y manifestent.) L'étude présente ensuite l'histoire du positivisme littéraire hongrois.Károly Horváth f LE POSITIVISME DANS L'HISTORIOGRAPHIE LITTÉRAIRE L'auteur retrace le développement et l'évolution de la Philosophie et de l'histoire littéraife positiviste en Europa ainsi que ravénement et le rőle des maniéres de voir opsitivistes d'Auguste Comte. de Scherer etc.

s ezek hatása sokszor lényegesen szélesebb. mint amennyi a társadalmi alap természetéből mechanikusan következnék. nincsenek. Egyes irodalmi művek nem csupán mint ilyen „történelmi előzmények" vannak jelen a későbbi korok kultúrájában. (Mutatis mutandis természetesen ugyanezek a szempontok érvényesek a többi "felépítményjellegű jelenségre is. 3. Ebből következik. azzal semmiféle történelmi összefüggésben nem levő új tudatformák jönnek létre. legalábbis olyanok. Az elmondottakból következik. az emberiség egészének gondolkodásában ilyen ugrás eleve lehetetlen. és végső fokon esztétikai értéküknek megfelelő mértékben a nemzeti. 416 . lényegében egybeesik a magyar társadalom történetének feudális periódu­ sával. melyeknek egyik vetülete a hagyomány és megújulás dialektikus ellentétpárjában ragadható meg. és hogy még a régen meghaladott korok­ nak. 1. megőrizhetik aktivitásukat az őket létrehozó társadalmi alap megszűnése vagy megváltozása után is. hogy a közvetlenül megelőző korszak az irodalomtörténet minden egyes periódusát igen nagy mértékben determinálja. Az irodalmi tükrözés közvetlen tárgya a végső fokon ez által az alap által meghatározott emberi tudat. hanem. Itt csak négy fontos mozzanatra szeretném felhívni a figyelmet. Az irodalom felépítmény-jellegéből következik. nagy vonásokban a magyar feudális társadalom fejlődésének egyes állomásai hatá­ rozzák meg. sőt a feudalizmus.) . a társadalom fejlődésének megfelelő módon meghaladva. amellyel a hagyomány szerint — s valószínűleg helyesen — az irodalmi régiség korát le szoktuk zárni. jó háromnegyed évszázaddal túl is éli azt az időpontot. hogy régi irodalmunk fejlődésének törvényszerűségeit. hogy az irodalom fejlődésének imma­ nens — csak irodalmi viszonyok által meghatározott — törvényszerűségei'. szerencsés esetben az egyetemes emberi kultúra eleven részei lehetnek a későbbi korokban is. mint ma) tükrözi közvetlenül a társadalmi alapot. mint többé-kevésbé egységesnek tekinthető irodalom­ történeti periódus. mint a művészi alkotások általában. A régi magyar irodalom korszaka. (Az ilyen „katasztrofális" változás csak egyes népek fejlődésében fordul elő . Az irodalom fejlődésének társadalmi meghatározottságát természetesen sohasem szabad vulgárisan felfognunk. még abban az esetben is. ha konkrét hatásuk ma már alig mutatható ki. Az egyes irodalmi jelenségek okaként ezért tűnnek először szemünkbe szellemi-ideológiai áramlatok. műveknek is megvan a fejlődésben elfoglalt helyüktől függő történeti értékük. 2.PIRNÁT ANTAL AZ ALAP ÉS FELÉPÍTMÉNY PROBLÉMÁI A RÉGI MAGYAR IRODALOMBAN I. de ugyanakkor magába foglalva a gondolkodás régi formáit. amelyek több hosszabb korszakon keresztül érvényesek maradnának. hogy a társadalmi forma megváltozásával a régitől teljesen független. Az irodalom csak igen ritkán (a régiségben általában még ritkábban. irányzatoknak. A társadalmi tudat fejlődése a legritkább esetben megy végbe oly módon.) A megváltozott alapnak megfelelő új tudat az esetek többségében a régiből fejlődik ki. mint uralkodó társadalmi forma.

Az irodalom nyelvi formákhoz kötöttsége természetes és. valamint bizonyos. v 4. hogy az írásbeliséget a régiségben nem tekinthetjük az irodalom-fogalom meghatározó kritériumának. adequát módon rögzítenék a maguk korát. melynek a megfelelő művészi kifejezés nem feltétlenül velejárója. Az eszté­ tikai érték mellett nagy súllyal esik latba az írói szándékban. hogy mivel foglalkoztak az irodalomtörténészek. így bizonyos nyelvi formai jelenségek hagyo­ mányformáló ereje függetlenné válhatik az őket viselő művek tartalmától. még egy fogalom tisztázására van szük­ ségünk : mit értünk a magyar történelem feudális periódusában az irodalom fogalmán ? Irodalomtörténetírásunk gyakorlata. sőt korszakok hatása újra aktivizálódhátik. s a kettő között határesetet képező f ormákra („közköltészet") egyaránt természetesen jellemző. ahol sajnos. amelyek a legmagasabb szinten. eléggé korlátozott azoknak az alkotásoknak a száma. így a mai irodalom-fogalom visszavetítése egy olyan korba.Az esztétikai érték természetesen nem az egyedüli meghatározója művek. A nyelvi jellegű kifejező eszközök és formák (irodalmi nyelv. vagy annak felfogható problémák kerülnek előtérbe. ha a társadalom fejlődése során egy későbbi korban ismét analóg. de más módon. Definíciónkban mégis hangsúlyoznunk kellett. A társadalmi tudatformák mai differen­ ciáltsága a polgári társadalom kifejlődése nyomán jött létre. (Az esetleges félreértések elkerülése érdekében hangsúlyozzuk : az esztétikai és erkölcsi érték fogalmát dialektikusan és társadalmilag meghatározottnak fogjuk fel. súlyos hiba volna. A feudális társadalom kialakulásának időpontjában még joggal az irodalomhoz számíthatjuk a társadalmi tudat minden nyelvi formában rögzített megnyilvánulását. csupán azt akarjuk hangsúlyozni. illetve mivel való foglalkozást éreztek feladatuknak — e kérdésre már a polgári korszakban eléggé egyértelmű választ adott. Az irodalmi alkotás közvetlen anyaga a nyelv. közvetlenül. amelyeken keresztül az előbb jelzett esztétikai és erkölcsi értékelési szempontok is érvényesülnek. de a feudalizmusban még korántsem kizárólagos — módja. II. mint általában a felépítményé. Mielőtt a hagyomány és megújulás viszonyát a régi magyar irodalom egyes nagyobb szakaszaiban részletes vizsgálódás tárgyává tennők. így akár hosszú ideig elfelejtett művek. az alkotók emberi és politikai magatartásában megnyilvánuló erkölcsi érték. társadalmi ten­ denciájától. Az írásbeliség és szóbeliség viszonyának részletes tárgyalására ebben az összefüggésben nem kívánunk kitérni. Az írásos hagyományozódás a nyelvi formákban rögzített társadalmi tudat hagyományozódásának csak egyik — a jelenkor felé haladva kétségtelenül mindinkább uralkodóvá váló. ezzel szemben a nyelvi megformáltság az írott irodalomra és a szóbeli költészetre. Különösen hangsúlyozandó ez a r-égi magyar irodalom esetében.) Az irodalmi hagyomány továbbélésének konkrét formáit. mivel a polgári irodalomtudomány egyes kiváló képviselői —• pl. alkotási módszerek továbbélésének. stílus.— oly érteleniben. s a válasz helyességét a marxista irodalomtörténetírásnak sincs oka kétségbevonni. 4 [rodalomt:>rténeti közlemények 417 . versformák) fejlődése szintén társadalmilag meghatározott. de amely a megformálás feltűnő gyengeségei ellenére számos alkotásnak vagy életműnek vitathatatlanul előkelő helyet biztosít kulturális örökségünkben. E meghatározás bizonyos fokig magyarázatra szorul. amikor e fejlődés még meg sem indult. azonos társadalmi-politikai problémák több korszakon keresztül fennmaradó vagy újra előtérbe kerülő aktualitása. magától értetődő. Horváth János — vélemé­ nyünk szerint túlságosan merev határvonalat vontak a mai értelemben vett irodalom írásos és szóbeli hagyomány útján rögzített előzményei közé. vagy belőlük levonható irodalmi elvek. vagy csak igen primitív stádiumban volt. többé-kevésbé jogosult történelmi analógiák hatá­ rozzák meg.

Az írott és szóbeli költészet most jellemzett viszonya a magyar irodalomban termé" szetesen nem tud tisztán és korlátlanul érvényesülni. természetesen számos ma már egymástól teljesen elkülönült társadalmi tudatforma (filozófia.• takozni a mai értelemben vett szépirodalom. hagyományozódás esetén. alkotási módszereiket még a szóbeliségből merítik. a régi irodalom fogalmá­ nak komplex voltát az okozza. jog stb. ^ Az írásbeliség e lehetőségei azonban csak igen lassan éreztetik hatásukat. és a szélesebb értelemben vett írásbeliség között. versformák. Éppen ellenkezőleg. Az irodalom fogalmának minden korban nélkülözhetetlen kritériuma. a folyamatosan megmaradó aktualitáshoz kötött.) csíráit magában foglalja. szintén nyelvi kifejezésre jutó megnyilvánulásától (amenynyiben e megformáltság és rögzítettség az alkotó és a közönség irodalmi viszonyának elő­ feltétele). így a régi magyarban is. Az irodalom mint a társadalmi tudat minden nyelvi formában rögzített megnyilvánu­ lása. De a szóbeliségbe nyúlnak a legkorábban megjelenő prózai műfajok gyökerei is. melyek közül a hazai irodalomban is az elsők közé tartoznak a mítosz-monda-legenda-mese minden tartalmi különbségük ellenére sok közös formai sajátságot mutató műfajai. hogy a művészi megismerés a fejlődés során időben általá­ ban megelőzi a fogalmi megismerést. A formában rögzítés feltételei természetesen sok tekintetben külöbözők a szóbeli s az írásbeli terjedés. sőt természettudományok. Mindazok az írott szövegek. vallásos és politikai vitairodalom. s a feudalizmus kora irodalmának igen sok műfajában (történetírás. így az írott irodalmak kezdeti periódusaikban formáikat. 418 . A különböző tudatformák differenciálódása a magyar irodalom egész régi korszakán keresztül végig kísérhető igen bonyolult folyamat. kezdettől fogva csak az írásbeliség. annak az alkotó és a közönség viszonyában realizálódó társadalmi jellege. hanem a már kifejlett nyugati keresztény kultúra kész eredményeinek átplántálása útján jön létre. hogy az írott magyar irodalom nem a korábbi hazai szóbeliségből bontakozik ki. különbséget kell tennünk az irodalom mint a társadalmi tudat egy speciális megnyilvánulása. A szóbeliség nem nélkülözhet bizonyos elsődle­ gesen mnemotechnikai elemeket (stereotip fordulatok. nyelvi formában való rögzítettségről beszéltünk a meg­ előzőkben. mesemenetek). Ugyanezen okból tipikusan jellemző a szóbeli költészetre a dallam és a szöveg szoros kapcsolata. amelyek segítségével az irodalom fogalmát kiterjesz­ tettük a szóbeli költészetre. és ezen keresztül a forma és tartalom bizonyos rögzítésére irányuló tendencia különbözteti meg in statu nascendi az irodalmat a társadalmi tudat minden egyéb. ame­ lyeknek jellege e viszony lehetőségét kizárja.Ugyanazon elveknek az alapján. melynek eredménye­ ként az irodalmi régiség korának lezáródása körüli időben kezd csak nagy vonásokban kibon. terjedése mindezek ellenére térben és időben erősen korlátozott. Az írásbeliség az irodalmi alkotás lényegét jelentő rögzítés követelményeit sokkal jobban biztosítja. Ennek egyik legszembetűnőbb következménye minden primitív irodalomban. Nyelvi megformáltságról. különböző társadalmi és történeti. teológia. hogy a tükrözésnek a szépirodalomra oly jellemző speciális formája a régi irodalomból hiányzik. filozófia. s az énekelt vers hosszú fennmaradása. és függetlenné teszi az alkotót a szóbeliség számos kötöttségétől. annak következtében. de nem az irodalom emlékei. a verses műfajok döntő túlsúlya. különböző agitatív és didak­ tikus műfajok) a valóság megközelítésének művészi és egyéb formái szinte felbont­ hatatlan egységben vannak jelen. A szóbeli alkotás változatlan fennmaradása. válik bizonyos esztétikai tartalmak nélkülözhetetlen hordozójává (vers !). Mindez természetesen nem azt jelenti. mint a valóság nyelvi formákban való művészi tükrözésének speciális tudatformája. Ugyanakkor a szóbeli költészet sok formai eleme éppen az írott irodalomban éri el legteljesebb kibontakozását. Véleményünk szerint e megformálásra.

A papi réteg monopóliumát képező.A régiség egyes irodalmi irányzatai szinte sohasem csak irodalmi irányzatok. 4* 419 . lényegében idegen. Az egyes tudatformák differenciálódása (tehát a mi esetünkben a szépirodalom elkülö­ nülése a társadalmi tudat egyéb nyelvi formában rögzített megnyilvánulásától) és fejlődése. bár fokozatosan módosulva. forra­ dalmian megváltozott. a megelőző kor szóbeli költészete. történelmünk feudális periódusával esik egybe. harcán keresztül valósul meg. Az egyes ideológiai áramlatok konkrét történelmi tartalmuknak megfelelően a tükrözés különböző formáit más-más mértékben veszik igénybe. III. így az egyház minden igyekezete ellenére. csak igen vázlatos és bizonytalan ismeretekkel rendelkezünk. a hazai előzményekből fejlődött ki. A vallásos ideológia ettől kezdve egészen a XVIII. Ennek megismerése sem lehetséges a művészi tükrözés speciális jegyeit nem. szerepe. s megértésük így csupán az ad ott "áramlat teljes (szépirodalmi és nem szépirodalmi jellegű) hagyatékának feltárása útján válik lehetségessé. a reformációban és ellenreformációban STD. a reneszánszban. jelentősége a középkori kereszténységben. illetve fokozatosan átengedi helyét világi jellegű ideológiáknak.) fejlődése. tökéletesedése éppen ezeknek a szellemi. A feudalizmust megelőző barbár törzsi-nemzetségi társadalomnak írott irodalma valószínűleg nem volt. képzőművészet. mint a későbbi korokban. hogy írásban is megörökítsék. amelynek során — lényegében a kapitalista termelési mód elemeinek a feudaliz­ muson belüli felhalmozódásával párhuzamosan — a vallásos ideológia mindinkább világi tartalmakkal telítődik. de a régi irodalomban a társadalmi tudat differenciálatlanabb volta miatt sokkal szembetűnőbb. zene stb. századig megőrizte szinte kizárólagos uralmát vagy legalábbis döntő szerepét.forma és tartalom egész területén természetesen minden kor irodalmának sajátja. vagy csak alig mutató jelenségek figyelembevétele nélkül. Régi irodalmunk fejlődésének egyik fontos mutatója á továbbiakban éppen az a folyamat. Az új feudális.• a papság ellenszenve csak azt tehette lehetetlenné (bár azt sem teljesen !). keresztény kultúra meg­ honosítása a törzsi-nemzetségi társadalom ideológiája ellen folytatott kegyetlen harc árán sikerülhetett csak. amelyek a kultúra minden (vagy igen sok) területét érintik. Más tehát a szépirodalom. stílus stb. A szépirodalom és az egyéb tudatformák külcsönhatása a. harjem a nyugaton már kialakult egyházi ideológia kész formáinak átvétele utján jött létre. A feudalizmus kialakításával a magyar társadalom struktúrája ugrásszerűen. de még csak az egész uralkodó osztály saját­ jává sem. Irodalmunk régi korszaka. filozófia. és kizárólag latin nyelvű egyházi kultúra termé­ szetesen nem válhatott azonnal az egész nép. hanem többnyire egybeesnek olyan nagy ideológiai áramlatokkal. közeledve az uralkodó keresztény ideológiához. Az európai feudalizmus nélkülözhetetlen támasza volt a keresztény egyház. teológia. melynek nálunk Szent István idejében nyugati. sokkal erősebben meghatározza az irodalomtörténetírás tárgyát és módszerét. kései és töredékes volta miatt. Fontos aspektusa az irodalom fejlődésének a nyelvi kifejezőeszközök (irodalmi nyelv. a magyar állam megalapítása körüli időben kell elkezdenünk. így a magyar irodalomtörténetet mint egy speciális tudatforma legalábbis nagy vonásaiban rekons­ truálható folyamatos fejlődésének történetét a feudális társadalom kialakulásával. A magyar államalapítás a feudális fejlődésnek a hazai társadalomban már nyilván meglevő elemeire támaszkodva. tovább élt . tehát az osztályharc menete által meghatározott fejlődésén. Az új alapnak megfelelő új tudat — történelmünkben először és utoljára — nem a régiből. nyugat-európai példák segítségével történt meg. mint már több ízben hangsúlyoztuk. latin szertartású változata honosodott meg. E kor szóbeli költészetéről az emlékek gyér száma. ideológiai áramlatoknak a társadalom fejlődése.

s az egyes társadalmi osztályokon belül a fejlődés alacsonyabb vagy magasabb színvonalán álló típusok. Az írásbeliségnek. végső soron feloldódása a társadalom alap­ vető osztályaiban (és ugyanakkor koncentrálódása az értelmiségi rétegben) a modern. s a feudalizmus hivatalos ideológiájának hordozója. A periodizáció igen bonyolult problematikáját most nem kívánjuk behatóbb vizsgálat tárgyává tenni. A magyar társadalom az alatt a 8 évszázad alatt. annak csupán egy szűkebb. ahogy a „magasabb" műveltség megszűnik papi privilégium lenni. E hosszú fejlődési folyamat eleje és vég­ pontja között. A hivatásos énekmondók rendje. másrészt a szóbeli hagyomány korántsem minősíthető egyértelműen „népkultúra". A továbbiakban figyelmünket az írott irodalomra fogjuk koncentrálni. tehát polgári jellegű osztály viszonyok kialakulásának egyik tünete. hogy a fejlődés az alapvető társadalmi ellentét (tehát a földesúr és a jobbágy ellentéte) által meghatározott módon. ha megközelítően sem olyan zárt egység. amelyek a hagyomány és megújulás problematikájával köz­ vetlen Összefüggésben vannak. hanem.A korai feudalizmus kultúrájának e kettősségét hiba lenne a lenini kettős kultúra fogalmával azonosítanunk. Az osztályharc során természet­ szerűleg maguk a harcban álló osztályok is fejlődnek. legalábbis a fejlődés kezdeti periódusában. rétegek ellentéteit. mint már jeleztük.tekinthetjük egységesnek. Csupán a periodizáció olyan problémáira szeretnők felhívni a figyelmet. de ugyanakkor hangsúlyozni kívánjuk. Az irodalmi régiség korát ennek megfelelően szintén csak viszonylag . egymástól lényeges vonásokban különböző alperiódust kell megkülönböztetnünk. a különbségek szinte lemérhetetlenek. a klérus. A feudalizmus korát helytelen volna egységesnek és változatlannak tekintenünk. ha vannak is közös vonások. bár — hangsúlyoznunk kell — korántsem mechanikus függvénye. nem a szóbeli költészet. zárt rétege. mely majd az irodalmi régiség periódusának lezáródása után a polgári nemzettéválás korában fog különös jelentőséget nyerni (irodalmi népiesség). egyre inkább paraszti. Az egyes konkrét alperiódusok határainak pontos megvonására. melyet egységesen mint a feudalizmus korát jellemeztük. „népkultúrává" válik — mindenkor megvan a kölcsönhatás. hiszen az írástudatlan világi feudálisok műveltségének is csak ez lehetett az egyetlen formája. (Közvetve persze a periodizóció minden kérdése összefügg az általunk vizsgált problémákkal!) Az irodalom fejlődésében az osztályharc tükröződik. Az irodalom tehát egyszerre tükrözi az antagonisztikus osztályellentéteket. illetve az irodalomtörténetírás gyakorlatában úgyis meglevő periódushatárok jogos voltának indok­ lására vagy cáfolására tehát nem vállalkozunk. az éppen hogy felbomlott ősközösségi társadalomtól az éppen kialakuló kapitalizmusig. A kapitalizmus tehát általában nem úgy jön létre. Egyrészt a haladást. továbbmunkálója r^em az egész uralkodó osztály. hanem az uralkodó osztályhoz tartozó papi réteg írásbelisége kép­ viselte . mégis eléggé élesen elkülönül a nép többi rétegétől. A feudális társadalomra jellemző primitív — és ezért merev — munkamegosztás a kulturális életben is tükröződik. s mind­ jobban áthatja az uralkodó osztály egészét. A társadalom mozgására a feudalizmus korában általában jellemző — és e törvény­ szerűség különös hangsúlyt kap a sajátos kelet-európai viszonyok között —. amelyek alapján az egész korszakot egy társadalom­ történeti periódusként jellemezhetjük. a fejlődés hatalmas útját járta be. de nem annak közvetlen megoldása felé irányul. De hasonló a helyzet a szóbeli kultúra terü­ letén is. hogy az írott irodalom és a szóbeli kultúra között — amely abban a mértékben. A régi irodalom periodizációja — mivel az alapvető ellentét az egész korszakon keresztül lényegében ugyanaz marad — éppen e -másodlagos ellentétekre kell hogy támaszkodjék. hogy a kizsákmányolt jobbágyság legyőzi a nemességet és így megszünteti 420 .* nak. mint a klérus. E merev kaszt-szerű csoportok fellazulása. amely az államalapításkor meghonosított latin nyelvű papi írásbeliséggel kezdődik. ezen belül számos.

a harc minden nem kifejezetten forradalmi periódusában. de lényegesen gazdagabb irodalmi hagyatékkal rendelkező nagy periódus a Hunya­ diak centralizációs kísérletétől a polgári forradalom közvetlen előkészítéséig. s mindaddig. s e kapcsolatok nagy mértékben befolyásolják (jellegüknek megfelelően siettetik vagy hátráltatják) az adott nép fejlődését. A polgárság e harcában a feudális rend megdöntéséért szövetkezik a parasztsággal. annak alapján. a körülötte élő.vagy magasabbrendűségéről stb. hogy a két primer ellentétes osztályon kívül létrejön egy harmadik. A további fejlődés során egyre élesebben elkülönülnek egymástól az egyes kultúr­ körökön belül a sajátos nemzeti kultúrák. egymással többé-kevésbé szoros gazdasági és politikai kapcsolatban álló népek szükségszerűen a feudalizmus fejlődésének hasonló útjára léptek. a polgárság. hanem úgy. (Innen a kompromisszum számtalan formája a burzsoázia és a nemesség között.). E kultúrkörök szerepét a polgári tudomány idealista beállítottsága és soviniszta szem­ pontjai miatt nagy mértékben eltúlozta és eltorzította. politikai és szellemi kapcsolatokat hoz létre. hogy a kapitalista termelési mód elemeinek a feudalizmuson belüli lassú felhal­ mozódása során maga a feudális uralkodó osztály. időben valamivel rövidebb. Az irodalom fejlődésének menete nagyjából követi a társadalom fejlődésének most vázolt menetét. hogy kialakulásuk és felbomlásuk törvényszerűségeit. a mohame­ dánizmusé stb. Az általunk vizsgált korszak viszonylag zárt kultúrkörei a feudális társadalmi rend talaján jöttek létre. hogy bizonyos. IV. de ugyanakkor a parasztság kisajátításában. illetve annak egy része alakul át kapitalista jellegű osztállyá. j A földrajzi egymás mellett élés — az egymás mellett élő társadalmak fejlettségének megfelelő formákban — szükségszerűen gazdasági. így jönnek létre az egyes nagyobb kultúr­ körök (ilyen pl. veszi át a burzsoázia funkcióját a feudalizmus megszüntetésében. amelynek nevével az imént jellemeztük őket. a reneszánsztól a felvilágosodás ideológiájának megjelenéséig nyúlik. s ugyanakkor — a kapitalista világpiac kialaku421 . keleti stb. bérmunkássá tételében a nemességre is támasz­ kodik.a feudalizmust (bár ez a tendencia is mindenütt tagadhatatlanul jelen van). és ez győzi le a nemességet. Az első a feudális rend kialakulásának és megszilárdulásának periódusa. kultúrájuk fejlődése egymástól élesen elkülönülő utakon történik. „szellem" megnyilvánulásainak fogva fel azokat. átalakítva a kizsákmányolás feudális formáit annak kapitalista formáivá. vele kapcsolatban levő népek fejlődésétől függetlenül. Feudális jellegükből következik. Egyetlen nép fejlődése sem képzelhető el elszigetelten. A második periódust éppen a kapitalista termelési mód elemeinek a feudalizmuson belüli lassú felhalmozódása jellemzi. Feladatunk éppen az. és szerepüket az egyes nemzeti kultúrák fejlődésében a történelmi materializmus módszerei segítségével helyes megvilágításba helyezzük. Létüket és jelentőségüket emiatt tagadni helytelen volna. és valamely kultúrkörhöz való tartozás tényéből következtetéseket vonva le az adott nemzet alacsonyabb. a feudalizmusban a nyugat-európai és a bizánci kereszténységé. amig az ideológia alapvető formája a vallásos.) Kelet-Európában. az örök európai. hogy mindegyiküknek megvan a maga saját vallásos ideológiája. ' E folyamat eredményeként az egymás mellett élő népek társadalmi berendezkedése és kultúrája is nagy mértékben egymáshoz hasonul. ahol megfelelő erős polgárság nem tudott kialakulni. A régi magyar irodalom története ennek megfelelően két nagy periódusra osztható. mely az államalapítástól a Hunyadiak centralizációs kísérletéig terjed. A második. ez a képlet úgy módosul.

amíg ez az ideológia megfelelt a társadalmi alap fejlettségének —. illetve meggyökeresedésére sor kerülhetett volna. legáltalánosabb — ezért mindenhol.és országhatárok az egész középkoron át eléggé távol estek egymástól. Ennek oka nem általában a feudális ideológiában keresendő — más országokban a feudális (egyházi) ideológia alapján is jöttek létre örökbecsű. Valamely kultúrkörhöz való tartozás természetesen nemcsak a fejlődés pillanatnyi állapotának jellemzője. amikor minden erejével elfojtani igyekezett a még pogánykori tartalmakkal telített. . de 422 . A magyar feudalizmus viszonylag kései kialakulásával. érvényes. A magyar középkor irodalmi hagyatéka viszonylag szegényes. s hogy a nemzetiségek kezdtek nemzetekké fejlődni. csak a lovag­ regény műfajának hazai — feltehetően eléggé szűk körökre szorítkozó — elterjedéséről vannak megbízhatónak tekinthető értesüléseink. tehát az új társadalmi rend számára veszélyes szóbeli kultúra megnyilvánulásait. Mire e műfajok kialakulására.). természetes. holott a legtöbb nemzet kialakulásának gyökerei (mint nemzetnek is.lásával és a vallásos ideológia háttérbe szorulásával párhuzamosan — maguk az egyes kultúr­ körök egyre közelebb kerülnek egymáshoz. egyre inkább egymásba olyadnak.) előkészítői. Habár a nyelv. hanem a feudalizmus fejlődésének hazai sajátosságaiban. ugyanakkor. nemcsak mint etnikai egységnek !) mélyen visszanyúlnak a feudalizmus korába. Régi irodalmunk fejlődését a fent elmondottak értelmében erősen determinálja a magyarság helyzete abban a nyugati keresztény kultúrkörben. században. E szempontból a következő tényezőket kell hangsúlyoznunk : 1. ez elősegíti további kapcsolatainak fejlődését e körön belül. Ha egy népnek valamely kultúrkörhöz való tartozása már megszilárdult. a fejlődés nyilván már túlhaladt rajtuk. 2. ahol a nyugati típusú feudalizmus meghonosodott. . megelégedhetett az egyházi» ideológia legegyszerűbb. Az államalapítás első évszázadaiban a magyarországi klérus. illetve -a magyar feudalizmusnak a fejlettebb nyugat­ európai országokhoz fűződő — e sajátosságok által meghatározott — viszonyában. magyar szentek legendái stb. addig. A nemzetek kialakulásának folyamatát Engels-a következőkben jellemzi: „Miután a nyelvcsoportok már elhatárolódtak . 3. s ezáltal a kapitalizmus korában kialakuló világkultúra (világ­ irodalom stb. azt mutatja a lotharingiai keverékállam gyors összeomlása. hogy adott alapjai lettek az állam­ alakításnak. amelybe az államalapítással beilleszkedett. tehát a maguk korát adequát módon tükröző alkotások. minnesängerek aligha voltak. hanem nagy mértékben meghatározza a fejlődés további menetét is. s ebből következő primitívebb jellegével függ össze az is. ugyanakkor gátolja — bár soha nem akadá­ lyozza meg teljesen — hasonló kapcsolatok létrejöttét más kultúrkörökbe tartozó népekkel. Magyar trubadúrok. A magyar középkor viszonylag legjelentősebb alkotásai a nemzeti problematika első jelentkezéseihez kapcsolódnak (krónikák. Megszoktuk. a magyarság a klasszikus ókor hagyományainak is örökösévé már a feudalizmus korában). E kapcsolatok a kulturális hagyománykincs egy részének kicserélődését. közössé válását is jelentik (így válik pl. hogy lehetővé teszik bizonyos. hogy az uralkodó osztály világi jellegű kultúrája (lovagi kultúra) szinte teljesen hiányzik. még csak csírájukban meglevő új jelenségek tudatosodását s így gyorsabb kibontakozását. hogy a nemzet fogalmát a polgári nemzetével azonosítsuk. azáltal. a reneszánsz kultúra viszonylag korán megjelenő formáival szemben aktualitásukat vesztették. V. de ugyanezeri okból a legkevesebb művészi értéket jelentő — eredményeinek passzív átvételével. a fejlettebb népek eredményei serkentően v hatnak az elmaradottabbakra. Hogy milyen hatalmas volt ez az elem már a IX. Az adott kultúrkörön belül.

maguk az őket éltrehozó nemzeti törekvések is hosszú időre szinte teljesen eltűnhetnek. ahol a kapitalista fejlődés egy nagyobb összefüggő etnikai egységet talál." (Kiemelések tőlem. mint a kapitalizmusban —. E fejlődést elősegíti az is. században *az árutermelés előrehaladott volta következtében világszerte meg­ jelenik a gyarmati kizsákmányolás. része a magyar feudális nem­ zetnek. amikor hangsúlyozzuk. a nemzeti öntudat már elég erős volt a nemesség leg­ nagyobb részében arra. Feltétlenül valamely nagyobb etnikai egységre támaszkodik. sőt a vallásos (protestáns) ideológia a XVII.mégis minden nemzetiséget — talán Itáliát kivéve — egy nagy önálló állam képviselt Európá­ ban. hiszen a nemzeti törek­ vések először éppen a királyság politikájában realizálódtak. már a középkorban (a reneszánszt megelőző periódusban) kialakult. hogy a feudális és a polgári nemzetfogalom között lényeges minőségi különbségek vannak. A nemzeti törekvések megszilárdulása nagy mértékben függ az önálló állam kialakítására irányuló tendenciák sikerétől. többnyire valamely etnikai egység az alapja. Ha ezek valamely okból meghiúsulnak.sokkal kevésbé leplezettek. A feudális nemzet kialakulása sokkal esetlegesebb. P. E harc során a nemzeti problematika a XVI. A feudális nemzet-fogalom Magyarországon. bár igen sok szempontból megváltozó formában uralkodó maradt egészen a felvilágosodás ideológiájának megjelenéséig. A feudális nemzet fogalma viszont csak az adott állam (melynek. amikor az idegen és hatalmát főleg Magyarországon kívüli birtokaira alapozó dinasztia uralma állandósult. és lényegében azonos. t A nemzeti ideológia fejlődését röviden a következőkben vázolhatjuk: Kialakulása természetszerűen a királyi udvarban indult meg. így a magyarországi nemzetiségek közül a középkorban a magyaron kívül csak a horvátok körében tud valamiféle önálló nemzeti tudat megszilárdulni. de területén helyet foglalhatnak más etnikai egységek is) privilegizált osztályaira vonatkozik — mivel az osztályellentétek a feudalizmusban. századtól kezdve központi helyet kap irodalmunkban. 2. de a magyar jobbágy nem. (Ebben persze a független erdélyi állam kialakulása is segítette. mint láttuk. 423 . hogy a nemzettéválás. bár az is részletes vizsgálódást érdemel. többnyire tekintet nélkül az etnikai hova­ tartozásra. a mohamedán feudalizmusnál lényegesen fejlettebb társadalmi rendjének lerombolásával fenyegette népünket.folyamata a legtöbb európai nép esetében már a feudalizmus igen korai szakaszában megindult. A polgári nemzet az adott etnikai egységen belül a társadalom valamennyi osztályát magában foglalja (hiszen a nemzeti burzsoázia éppen a kizsákmányolók és kizsákmányoltak e virtuális egysége segítségével tudja a maga uralmát biztosítani). természetesen azzal is tisztában kell lennünk. Mohács után. mint erre több ízben is utaltunk. hogy ezt királyával szemben is fenntartsa. A polgári nemzet törvényszerűen mindenütt kialakul. E különbségek közül most csak néhányat szeretnénk megemlíteni: 1. a szlovák nemes „a szent korona tagja".) Ugyanakkor. mely a termelő­ erők elpusztításával az egész addig kialakult nyugati típusú. s már azt megelőzően megjelent határainkon a barbár török invázió veszélye is. Ez Ausztria felől a magyarságot is veszélyeztette. Tehát pl. Magyar­ ország népei a feudális nemzet keretében vették fel először a harcot e két ellenség ellen. A. hogy a vallásos ideológia kozmopolita elemei a reformációval erősen háttérbe szorulnak. A speciális erdélyi öntudat szerepéről itt most nem szólunk.) A XVI. sőt erősítse. mely az egységes nemzeti piac alapjává válhatik. de nem minden ilyen etnikai egység tud már a feudalizmusban nemzetté válni. század végéig nemzeti tartalmak elsőrendű hordozójává válik. és a mind világosabban és tudatosabban fellépő törekvés nemzeti államok létesítésére — a haladás egyik leglényegesebb rugója a középkorban. s az adott nemzetiség uralkodó osztálya teljes mértékben azonosulhat az államalkotó nemzet uralkodó osztályával.

VI. A centralizált. s így legfőbb bázisát a köznemesség alkotta. amennyiben hátráltatják az ország gazdasági fejlődését. A török hódítás hatása nemzeti ideológiánk fejlődésére sokkal egyneműbb. A magyarság törökellenes harcának világpolitikai jelentősége fokozta a magyar feudális nemzet öntudatát. E periódusnak azokkal a problémáival. s e tény irodalmunk fejlődésében szinte napjainkig érezteti hatását. barokk).Az osztrák gyarmatosítás! törekvések a polgári nemzettéválást objektíve hátráltatják. nemzeti jellegű monarchia kialakulását a török és német invázió veszélye Magyarországon nagy mértékben siettette. tehát a legfejlettebb nyugat-európai országokkal majdnem egyidőben. A polgári nemzettéválás előfeltételeit a gyarmatosítás ellen irányuló. („Európa védőbástyája") — 2. mivel a török hódítók és a magyarság között számottevő művelődési kapcsolatok nem jöttek létre (más kultúrkör !). A török hódítás elleni sikeres ellenállás előfeltétele a nemzeti egység megvalósítása lévén. mint Kelet-Európa legtöbb országában — egészen a XIX. A nemzeti ideológia kialakulásának problémái már át is vezetnek minket a magyar feudalizmus történetének a reneszánsszal kezdődő második fő periódusába. A városi polgárság csírái itt is kialakultak már a középkorban. századi centralizált magyar állam csak igen korlátozott mértékben támaszkodhatott a váro­ sokra. e harc követelményei elősegítették az egység szükségességének tudatosodását. Itt főként a következő tényezőket kell figyelembe venni: 1." Közismert. rendi nemzeti mozgalmak igyekeznek megteremteni. s vezérkarában jelentős szerepük volt a klérus államhivatalnoki funkciót betöltő elemeinek. E korai centralizációs kísérletek osztály­ bázisa azonban lényegesen különbözött a nyugatitól. lényegükben nemzeti jellegű monarchiákat. de ugyanakkor az ország központi területeinek török megszállása hosszú időre megakadályozta annak gyakorlati megvalósítását. A mezőgazdasági termelés az iparival. mivel e korszak hellyel-közzel már klasszikus értékeket is felmutató irodalmának története jelenti a felvilágosodással kezdődő modern magyar irodalom közvetlen előtörténetét. hogy e fejlődés Kelet-Európában lényegesen más feltételek között zajlott le. A feudális tartományurak hatalmi túlsúlyával szemben a kisebb nemesség egész Európában és az egész középlcorban mindig a királyságnál keresett menedéket. a falu a várossal szemben hazánkban — ugyan­ úgy. de ez a polgárság a XVI—XVII. s a polgári nemzeti ideológia első elemei is e mozgalmak körében bukkannak fel. századi centralizált magyar állam most vázölt osztálybázisa lényegében még középkori jellegű. s megkönnyítette az osztrák gyar­ matosító törekvés győzelmét. amelyek az irodalom fejlődését is jelentősebb mértékben befolyá­ solták. s é formáció létrehozására a XV. Hunyadi János és Mátyás politikájában megtörténtek az első kísérletek. A XV. egy kissé részletesebben kívánunk foglalkozni. A polgárság fejletlen volta miatt a XV. és hátráltatják az ideológia eszkö­ zeivel is (ellenreformáció. században. században mutatott tiszteletre méltó kulturális teljesítményei ellenére sohasem tudott a nemzeti fejlődés vezető elemévé válni. A reneszánsszal kezdődő periódus politikai történelmének főtendenciáját NyugatEurópában Engels a következőkben jellemzi: „A városi polgárokra támaszkodó királyság megtörte a feudális nemesség hatalmát és megalapította a nagy. s ugyanígy középkori eredetű az egyházi rend szerepe a magasabb képzettséget igénylő állami funk­ ciókban. 424 . amelyekben a modern európai nemzetek és a modern polgári társadalom kifejlődhettek. század második feléig meg­ őrizte vezető szerepét. egyelőre még feudális.

E viszonylag szűk köröket érintő XV. Itáliában közvetlenül meg­ ismerkedni. mely a humanista latin nyelv kizárólagos használatában jut a legvilágosabban kifejezésre. de ezek a tényezők még csak a régi formákban tudatosodnak!) Az új kultúra társadalmi bázisa így a XV. szükségül» és módjuk volt ezzel a kultúrával annak szülőhelyén. egyénenként azonban az egyes köznemesek a feudális oligarchák familiárisaiként tudják csak fenntartani magukat. 425 . Az árutermelés és különösen a pénzgazdálkodás első kristályosodási pontjai a városok mellett Nyugat-Európában is az egyházi nagybirtok és a királyi udvar. A gazdasági alap fejlődése a pénzgazdálkodás és árutermelés felé minden jel szerint még olyan gyenge. s vezetőiknek egyéni ambíciója. mint hatalmas főpapi birtokok haszonélvezői részei az ezzel szembenálló főúri osztálynak. A parasztság és a polgárság a feudális kötöttségek megszüntetéséért vagy legalábbis enyhí­ téséért küzdve igyekezett a maga árutermelését fokozni. i / . hogy ennek az ideológiának és művészetnek van egy maga­ sabb rétege is.. a feudális terhek növelése. mint a legmagasabb egyházi és állami funkciók ellátóinak vagy várományosainak. A külföldi eredetű ideológiai áramlatok. (Gazdaságtörténeti szempontból feltétlenül nagy szerepe van a paraszti és köznemesi árutermelésnek. Az árutermelés és pénzgazdálkodás szerepének erősödését sem a feudális anarchia tombolása Mátyás halála után. . hogy az új.) A Hunyadiak centralizációs kísérletének most vázolt középkori jellege teszi érthetővé. E fejlődés a társadalom valamennyi osztályának törekvéseire rányomta bélyegét. az. század második felének legfejlettebb olasz városállamai és az egykorú Magyarország társadalmi és gazdasági struktúrájának közös. Ha a XV. s a robotmunka fokozott kizsákmányolása útján. újszerű elemeit keressük. csakhogy éppen megfordítva. Ugyan­ akkor azonban azt tapasztaljuk. századi magyar centralizációs kísérlet osztálybázisáriak e középkori jellege egyben annak labilis voltát is érthetővé teszi. ha ezek a jelenségek legalábbis csírájukban az adott nép társadalmában már megtalálhatók. Ugyanígy kétarcú a centralizációt támogató magasabb klérus is. A reneszánsz kultúra tehát először csak azok körében terjedhetett. mint már hangsúlyoztuk. Ez magyarázza. művelői és befogadói (mecénásai) a feudális társadalom vezető köreiből. hogy ideológiájának és művészetének alapszínezete még szintén középkori eredetű. hogy a centralizációt támogató vagy ellenző rétegek kifejezője (lásd pl. A köznemesség mint rend. lényegében rnár teljesen-polgári fogantatású kulturális áramlatának. Thuróczi króni­ káját vagy Temesvári Pelbárt műveit. században még igen szűk. de ugyanerre törekedett a nemesség is. hogy maguk is ilyen oligarchákká váljanak. akiknek. de ugyanígy a kor gótikus képzőművészetét is). erős központi hatalom híve.A XV. sem a Mohács után állandósult háborúk és idegen uralom nem akadályozhatta meg tartósan. Janus Pannonius). (Kitűnő példa minderre Janus Pannonius és Werbőczi életrajza. de csak abban az esetben. hogy az olasz reneszánsz serkentő példái nélkül valószínűleg nem is hozta volna még létre a megfelelő tudatformákat. meggyorsíthatják bizonyos jelenségek tudatosodását és ezáltal megerősödését. elsősorban a főpapságból kerülnek ki (Vitéz János. a jobbágyság röghözkötése. Mindebből korai reneszánsz irodalmunknak bizonyos exkluzív jellege következik. századi humanizmus mégis olyan tendenciák kifejezője. vagy onnan származó szakembereket alkalmazni. legfőbb vonásait tekintve már polgári jellegű gondolkodás és művészet első jelentős kép­ viselői. ezt csak az árutermelés és pénzgazdálkodás nálunk is fokozódó szerepében találhatjuk meg. függetlenül attól. a városoknak stb. amelyek irodalmunk fejlődésében a következő periódusban uralkodó sze­ rephez jutnak. Magyarországon a városok primitívebb volta miatt — legalábbis az irodalom fejlődése szempontjából — még csak az utóbbi kettő jöhet számításba. a reneszánsznak tartalmi és formai jellemvonásai határoznak meg. Mint állami hivatalnokok a centralizáció hívei. amelyet a kor legmodernebb.

A reneszánsz kultúra most vázolt vonásai lényegesen közelebb visznek a magyarországi humanizmus legfőbb jellemvonásainak megértéséhez. tehát jobbágymunkát kizsákmányoló osztálynak. valamint a keresztény ideológia bizonyos jellemvonásait kell tisztáznunk. függetlenül attól. Ez végső soron. á kapitalizmus felé mutat. barbár periódusán. Elsősorban a polgárság árutermelő mivolta jut benne kifejezésre. mint már hangsúlyoztuk. mint a jobbágy robotmunkájára alapozott árutermelő földesúri nagyüzem. vizsgáljuk meg azokat az ideológiai áramlatokat. Ugyanakkor mindkét forma — a paraszti és polgári kisárutermelés. árutermelést is folytató társadalmi osztálytól — még teljesen háttérben marad. hogy a feudális társadalom feudális jellegét (tehát azt a tényt. amelyekben a vele szemben álló osztályok (parasztság és polgárság) törekvései jutnak kifejezésre. elsősorban közvetlen termelő (kézműves kisiparos). még szinte kizárólag vallásos formában jelentkeznek. abban a mértékben hatolhat be a nemesség gondolkodásába. E feudális árutermelés kapitalista árutermeléssé s ennek megfelelően a feudális társadalom polgári társadalommá csak akkor alakul át. Miután röviden vázoltuk az uralkodó osztály tudatának fejlődését a reneszánsz korban. A polgárságnak ez a még meglevő közvetlen kapcsolata a termeléssel magyarázza a reneszánsz embertípus sokoldalúságát. amelyik megkülönbözteti az összes korábbi. polgári eredetű társadalmi tudat. a másik közvetve. anélkül. hogy ennek ellenére megmarad feudális.vagy jobbágy munkát) kizsákmányoló jellege — tehát éppen az a jellemvonása. az alacsonyabb társadalmi osztályok törekvéséi. legalábbis az irodalom területén. Ennek megfelelően. s különösen jól tapintható a kor képzőművészetének és kézműiparának szoros kapcsolatában. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk. Ugyanakkor a rene­ szánsz tudatban a burzsoáziának bérmunkát (azaz nem rabszolga. amelyek eredetüket tekintve már nem feudális jellegűek. amennyiben a polgárság árutermelő mivoltának kifejezője. A reneszánsz társadalmi tudat. amilyen mértékben ez a társadalmi osztály maga is áttér a pénzgazdálko­ dásra és az árutermelésre. a magyarázata a szintén árutermelő antik rabszolgatartó társa­ dalom ideológiájával és művészetével való nagyfokú azonosulásnak. Az árutermelés tehát kialakulhat. > A humanista műveltség magyarországi recepciója tehát egy feudális folyamat (az uralkodó osztály életforma-váltása. tudata — már amennyire rekonstruálható. valamint a földesúri nagyüzem —. amely azonban feudális jellegét még alig érinti) tudato­ sodása olyan gondolkodásformákban. de mint ilyen. hogy ugyanakkor. A termék­ többlet további növelése ugyanis a paraszti-kispolgári árutermelésben rövid időn belül (mivel idegen munkaerőre más módon nem tehet szert). hogy a kizsákmányolás uralkodó formája. még a legfejlettebb itáliai városokban is. az egyik közvetlenebbül. A paraszti kisárutermelés és a céhes kisipar tehát ugyanúgy megfér a feudalizmus keretein belül. A parasztság többsége még a falusi földközösségben él. és szerepe különösen nagy volt a klasszikus antik rabszolgatartó gazdálkodásban. áruv á változtatható terméktöbblet nagyobb részét már szabad bérmunka felhasználásával állítják elő. a jobbágy parasztok kizsákmányolása gazdaságon kívüli kényszer segít­ ségével) azonnal közvetlenül érintené. a legkorábbi. E jelenség megértéséhez a középkorvégi magyar társadalom néhány sajátosságát. A polgárság többsége. amikor az uralkodó osztály világi jellegű ideológiájának kialakulása annak legmagasabb rétegeiben már megindult. de nem akármeddig fokozható) csak bérmunka felhasználásával válik lehetségessé.Az árutermelés és pénzgazdálkodás nemcsak a kapitalizmusra jellemző. A reneszánsz ideológia. E sajátosság különben megfelel a reneszánsz polgárság helyzetének a termelésben. Többé-kevésbé kiterjedt mértékben minden osztálytársadalomban megtalálható. . ha az. s ki is alakul a feudalizmusban is. mihelyt az túljutott legkezdetibb. a feudális nagyüzemben jóval lassabban (mivel a jobbágyságnak mint ilyennek a kizsákmányolása még jóidéig. hiszen kultúrája majdnem teljesen szóbeli — való426 | .

először az uralkodó osztályok tagjai tudják áttekinteni. mihelyt az túljutott fejlődésének legkezdetibb. lényegében egybeesik a reneszánsz kultúra már vázolt recepciójával. Ebből következik. már a mi társadalmunkban is jelen van. mohamedanizmus stb. ameddig nem fenyeget az a veszély. A kizsákmányolás adott formájának — így a mi esetünkben. de. E törvényszerűség alól nem kivétel a feudalizmus sem. az uralkodó osztályok érdekében. addig. hogy az uralkodó osztályok tagjai hisznek-e vagy sem. amelynek majdani lerombolása után bontakozhatik ki csak belőle az igazi burzsoázia. a feudaliz­ musnak — fennmaradása szempontjából egy bizonyos határig. (Ez természetesen nem jelenti azt. s azonkívül többségében idegen nemzetiségű.). században. eltekintve a nemzeti ideológia bizonyos elemeinek már korábbi kikristályosodásától. közömbös tehát. Ugyanakkor a tudományos meg­ ismerésben elért legfontosabb eredményeket. Az egyszerű árutermelés. hogy az uralkodó osztály kultúrájának világi oldala minden osztálytársadalomban kialakul. tehát tipikusan feudális jellegű formákban. míg a feudális nagybirtok kibontakozó árutermelése csak hosszú kerülő után torkollott ugyanide). A világi ideológia (művészet stb. s a fejedelmi és főpapi udvarok szerepéről sem szabad megfeledkezni e kultúra kialakításában. szemben az alacsonyabb társadalmi osztályok lelki táplálékának szánt vallással. a XIV—XV. nemcsak a feudális kötöttségektől. E "polgárság a magyar feudalizmus teljes kibontakozása idején. Előszó A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig angol kiadásához. A reneszánsz bizonyos szem­ pontból Nyugat-Európában is a feudális kultúra világi oldalának betetó'ződését jelenti. amit ez a polgárság folytat. mint az antikvitásnak. igen fejletlen. (Vö. A paraszti osztályharc ideológiáját a feudalizmus korában egész Európában a városi polgárság szolgáltatta.és motívumkincsben legalább annyit köszönhet a középkor lovagi költészetének. forma. miért tudatosodtak először vallásos.) i s A nemesség és főpapság e világiasságával a polgárság és a parasztság a maga vallá­ sosságát szegezi szembe. s a magyarországi polgárság a középkor végén még csak az egyszerű árutermelés szervezeti kereteinek. Engels fejtegetéseit az angol materializmus kialakulásáról.) E réteg a mezővárosok polgársága. amely már valamennyire szabad volt. teljesen beleillik a feudalizmus gazdasági rendjébe (bár ugyanakkor bomlasztja is azt !). tehát egy olyan szervezet megerősítésénél. Irodalmának különösen nemzeti nyelvű ága tematikában. Nálunk az uralkodó osztály világi kultúrájának kialakulása. amelyeknek egy bizonyos minimuma elenged­ hetetlenül szükséges. de a kizsákmányoltak számára készült. mint ami az urak magánhasználatára készült. hogy a hitetlenségben mutatott példát a nép is követheti. hanem a faluközösség kötöttségeitől is. misztikus formákon. A keresztény vallás születése pillanatában az ókori társadalom 427 .) a fejlődésnek ebben a korai periódusában tehát úgy jelenik meg. e lényegüket tekintve polgári törekvések (amennyiben győzelmük esetén közvetlenül a kapitalista társadalom kialakulására vezettek volna. hogy az ember szakítani tudjon a primitív misztikus elképzelésekkel. A kereszténység. hogy forradalmi hely­ zetekben e réteg mögé nem zárkózhatott fel az egész parasztság. ^ így az osztályharc új követelményeinek megfelelő ideológia közvetlen befogadója is csak egy szűkebb rétege lehetett. a céhrendszernek kiépítésénél tart. hogy a parasztság és a polgárság antifeudális törekvései. Mindez már magában is kielégítően magyarázná. mint már többször hang­ súlyoztuk. Régi irodalmunk alapvető tendenciáinak még feljesebb megértése érdekében szüksé­ gesnek érezzük a középkori vallásos ideológia néhány fontos sajátosságának további rövid elemzését. mint minden olyan vallás. amely osztálytársadalmak terméke (buddhizmus. gyenge.színűleg szintén alig jutott még túl az ősközösségre jellemző primitív babonás. barbár periódusán. minden osztálytársadalomban meglevő művelődési monopóliumuk révén.

feudalizált változatuk is. hogy a vallás régi. általában már kialakul megszelídített. amelyek pl. E hatást közvetlenül a világi feudálisok és a klérus közötti. a feudális rendszer megerősítését szol­ gálják. Az eretnek-mozgalmak — a refor­ mációt is beleértve — a középkori egyházi irodalomtól kölcsönzik frazeológiájukat (műfajok. aszkétikus áram• latok) a nyílt eretnekségig. felhasználhatók a klérus számára a világi' feudálisok ellen.elnyomott osztályainak ideológiája volt. -e vallásos mozgalmaink is mindig másodlagos jellegűek. paraszti tömegeket forradalmasító hatásuk csak kivételes helyzetekben bontakozik ki. misztikus fokát képviselik — lényegében igen közel áll egymáshoz. (Nem is beszélve azokról a közvetlen előnyökről. kompro­ mittált formáit (amely formákat már az urak önmaguk számára is túlhaladottaknak éreznek. mindig meglevő ellentét teszi lehetővé. ideológiájuk a fejlettebb országokban alakul ki. mint Európa többi országában. annak egész történelmét végigkíséri. Rövid idő alatt vagy kiirtották őket. E győzelmet elősegítette a főpapság ugyanolyan okokból származó. minden korábbit meghaladó elvilágiasodása is. alázatosság. s mire nálunk hatásuk kibontakozhatik. jövedelmek.). amíg az alacsonyabb társadalmi osztályok megtartják azokat. bizonyos szempontból szintén polgárosodik) olyan újakkal helyettesítse. Formái a hivatalos vallás előírásainak szószerint vételétől. A vallás előírásainak megtartása. éppen ellenkezőleg. Nem így vetődik fel a kérdés a tömegek előtt. túlteljesítésétől (polgári eredetű misztikus. éppen az időközben kiforrott. A polgári eredetű vallásos ideológiák nemcsak a parasztságot mozgósítják. a huszitizmus).) gyakorlására. amennyiben pedig egyházellenesek. hanem hatnak magára a feudális osztályra is. a reformációban a világi földesuraknak jutottak : egyházi birtokok. az osztályharc mindenkori állásának megfelelően. 28 . jó szolgálatokat tesznek a világi feudá­ lisoknak a papság ellen (egyházi vagyon szekularizációja a reformációban stb. amelyek jobban megfelelnek a vallás eredeti funkciójának a feudális társadalmi rendben. az végeredményben osztályharcuk győzelmét. stílus stb. a kizsákmányolás adott formáinak megszünte­ tését jelentené. ha rákényszeríthetnék az urakat bizonyos „erények" (szegénység. alkalmasabbak azok fékentartására. A filozófiai tartalomnak ez az azonossága egyben a kifejezési formák. tehát az irodalmi formák szerves kapcsolatát is megmagyarázza. közvetlen beleszólás kifeje­ zetten egyházi ügyekbe stb.) | A feudális kultúra vítagi és vallásos oldala természetesen egymással szoros dialektikus kölcsönhatásban fejlődött. mivel életformájuk. A magyar társadalomnak a nyugati keresztény kultúrkörben elfoglalt meglehetősen perifériális helyzetének megfelelően. s a Bibliából legalább annyi érv bányászható ki a társadalmi egyenlőtlenség ellen.). így antifeudális. mivel a feudalizmus alapvető osztályellentétét tükrözik. mivel még nem vesztették hitelüket a tömegek előtt. amennyiben lehetővé teszik az uralkodó osztálynak. mint láttuk. amennyiben a feudális osztály világiassága ellen irányulnak. önmegtartóztatás stb. Bármilyen nagy is azonban az ellentét valamely eretnek-mozgalom és a hivatalos egyház társadalmi programja között. mint amennyit a papság addig kibányászott annak iga­ zolására. ideológiáik filozófiai tartalma — amennyiben a meg­ ismerésnek ugyanazt a primitív. mint már említettük. világi jellegű humanista kultúra bizonyos eredményeinek felhasználásával. Áttörő győzelmet nálunk ugyanúgy. s azon túl a feudális renddel való erőszakos leszámolásra buzdító agitációig terjednek (mint pl. nagyobb időtávon. tehát. az uralkodó osztály számára közömbös. vagy az egyházi demagógia eszközeivé silányultak. csak a Lutherral kezdődő reformáció tudott aratni. A középkori eretnek-mozgalmak — így a huszitizmus is — elszigetelt jelenségek maradtak. s a katolikus egyház irodalma is állandóan az eretnekségek által továbbfejlesztett formák felhasználásával gazdagodik. Az antifeudális ideológia e vallásos formáinak fejlődése. sőt egyenesen kényelmetlen mindaddig. A népi vallásos mozgalmak.

hogy az arisztokrácia mint rend. amíg a köznemesség. közvetlenül a paraszti és polgári termelőerőknek az idegen hadseregek garázdálkodása miatt bekövetkezett nagyfokú pusztulása tette lehetővé (mezővárosok pusztulása. tehát a második jobbágyságért. század első felére a humanista műveltség — természe­ tesen erősen vulgarizálódott formában — már az uralkodó osztály egészének közkincse (lásd pl. hogy a török elleni védelem terheit a nemesség az idegén dinasztiára igye­ kezett áthárítani. korlátozva a többi arisztokratát és kiszorítva az idegeneket. illetve németellenes nemzeti összefogás síkján. városok visszafejlődése). A reformáció győzelme ugyanakkor együtt járt a reneszánsz kultúra egyre szélesebb köröket érintő recepciójával. Mindez természetesen csak addig volt lehetséges. hogy összefogva elsősorban a köznemességgel mint renddel. Nem véletlen. hogy a haladó vallásos mozgalmak ideológiája egyre nagyobb mértékben telítődik világi elemekkel. az ország egészét vagy annak egy jelentős részét (Erdély és Kelet-Magyar­ ország) a maguk uralma alatt egyesítsék. amely ugyanakkor az idegen uralom legfőbb politikai és ideológiai szálláscsinálója is volt. Mindez együtt járt a reneszánsz kultúra arisztokratikus jellegének bizonyos feloldó­ dásával (de nem teljes eltűnésével. polgárság). a reneszánsz 429 . E harc látszólag már az első nagy összecsapásban (Dózsa-felkelés) eldőlt a nemesség javára. Ugyanakkor egyes képviselőinek. A második jobbágyságnak e végleges győzelmét. A török hódítás köz­ vetlen következménye a XVI. s így az ellene folytatott küzdelem időről időre újra létrehozhatta az egyébként ellentétes osztálytörekvések pillanatnyi egységét a török-. amely sokkal szélesebb körökhöz szólva. E fejlődés nálunk. s primitívebb viszonyainknak megfelelően a polgárság és a kisebb nemesség tömegei számára is csak egészen vulgarizált változata volt elérhető). századi fejlődését az osztályharc már említett fő tendenciái (harc a földesúri árutermelésért. mint már kifejtettük. s a reneszánsz művészet bizonyos elemei már a nép­ művészetbe is kezdenek behatolni. mivel a magyar reneszánsz mindvévig elsősorban az uralkodó osztály kultúrája maradt. reformáció). nemcsak a honvé­ delem. az osztrák gyarmatosítást pedig az tette lehetővé. a kor világi kéziratos költészetét). tehát a második jobbágyság ellen) határozták meg. mely annak nemzeti nyelvűvé válását. Balassi és Zrínyi műveinek létrejöttét teszi lehetővé. században a török és német hódítók elleni harc állandóan előtérben álló problémái az imént jellemzett osztály tendenciák bonyolult összefonódását idézték elő. már jóval korábban rákényszerült a vulgáris nyelv használatára (középkori magyar nyelvű kódexek. és uszályában az egyes köznemesek is. Rákóczi). s még inkább azok a bizonyos alsóbb társadalmi rétegek. A feudális nagybirtok áttérése az árutermelésre egyfelől a nemesség életforma-váltását. az unitarizmus a XVI.Ettől kezdve megfigyelhetjük. századi feudális anarchiának. bizonyos polgárosodását hozza magával. hogy az utolsó nagy haladó főnemesi írók (Rákóczi. de az osztályharc kérdéseiben is. Zrínyi. s ezáltal régi irodalmunk legkiemelkedőbb alkotásainak. A nemesség e kettős szerepét az teszi érfhetővé. és a paraszti és kispolgári árutermelésért. Irodalmunk XVI—XVII. de azon túl a társadalom alacso­ nyabb rétegeivel is (parasztság. Erdélyben egy elszigetelt vallásos mozgalom. század utolsó harmadában már majdnem a felvilágosodás ideológiáját antici­ pálja. Bethlen Miklós) még szoros kapcsolatban vannak az utolsó jelentős szabad paraszti és pol­ gári törekvésekkel. bizonyos mértékig megvolt a lehetőségük arra. éppen a leghatalmasabbaknak (Bocskay. Az idegen uralom a társadalom valamennyi osztályának érdekét sértette. az idegeífuralomra támaszkodott. Ennek ellenére a küzdelem még két évszázadon keresztül tovább folyt. elegendő anyagi és politikai erővel rendelkeztek. A világi irodalom magyar nyelvűvé válásához az eszközöket a vallásos irodalom terem­ tette meg. E nemzeti egység­ törekvések politikai és ideológiai vezérkarát az a főnemesség szolgáltatta. A XVII. A XVI—XVII. s csak a Rákóczi-felkelés bukása után jutott valamennyire is nyugvópontra a szabad paraszti és velük együtt a városi polgári törek­ vések teljes vereségével. s hogy ezek végleges veresége után e főúri írótípus is eltűnik irodalmunkból. közel jár a vallás teljes megszüntetéséhez.

sőt az irodalmi kifejező eszközök lassú fejlődése. mint képzőművészetünkben — általánosan uralkodóvá. des Weiterlebens und Verschwindens der Traditionen nach­ zuweisen. um die Gesetzmäßigkeiten des Kampfes zwischen Alt und Neu. sowie die der Tradition und Neuerung in der alten ungarischen Literatur. század második felétől kezdve Európa sok országában megfigyelhető refeudalizálódási tendenciával. amelyek jelentős irodalmi alkotásokat inspirálhatnának. Az egyetlen. a kettőt mégsem szabad összetéveszteni. de e korszak már régi irodalmunk elhalásának periódusa. természetesen e korban sem szünetel. amelyet a francia felvilágosodás irodalma szolgáltat majd.kultúra (helyesebben a humanizmus. Egyrészt a barokk megjelenik ott is. illetve csak másod-. század utolsó harmadára az idegen uralom kezd ismét kényelmetlenné válni a nemességnek is. Der Verfasser verfolgt die Entwicklung der religiösen Ideologie und die zunehmend bedeutendere Rolle der Weltlichkeit. Ugyanez a folyamat azonban nemcsak a nemesség bizonyos polgáro­ sodását eredményezi. A társa­ dalmi tudat régi formái e nagy átalakulást már csak akadályozzák. A Rákóczi-szabadságharc leverését követő periódusban válik csak a barokk stílus irodalmunkban — ugyanúgy. másrészt az ellenreformáció egyes jelentős íróinál (pl. A modern magyar irodalom. hogy számos olyan tendencia is tovább él benne. A már vázolt haladó törekvések központi szerepe miatf e barokk jelenségek irodalmunkban 1711-ig megmaradnak másodlagos színező „motívumoknak. 430 . nemcsak hogy szabályt erősítő. reneszánsz képző­ művészetünk a polgárság alárendelt helyzete miatt mindig provinciális marad) meggyökeresedésében tudatosul. a németek és olaszok egység-törekvéseinek kudarcában is. harmadrendű íróknál válnak uralkodókká. Pázmány) a tipikusan barokk formai eszközöknek egészen alárendelt szerepük lehet. Auch die Entwicklung der Literatursprache und ihrer Gattungen wird untersucht. így pl. Oj polgári tartalmú. Az árutermelő földesúri nagyüzem kifejlődésében rejlő e második tendencia kibonta­ kozása egybeesik a XVI. Az uralkodó osztály kultúrájában a barokk elemek felhalmozódása nálunk a XVII. s nálunk csak ez az irodalmi vetület fejlődik ki igazán. s ennek megfelelően a tudomány. lényegében a régi irodalom tagadásával kezdődik. A XVIII. hanem azt is. ahová az ellenreformáció nem ér el (pl. E refeudali­ zálódási tendencia a legpregnánsabban az ellenreformáció győzelmeiben jut kifejezésre. Ez utóbbinak oka persze nemcsak ebben rejlik. Németország protestáns részein). Der Gang und die Ver­ änderungen der Ausbildung von nationaler Selbsterkenntnis und Selbstbewußtsein wird einer ausführlichen Analyse unterworfen. Az osztrák gyarmatosítással kompro­ misszumra lépett arisztokrácia kizárólagos uralma hosszú időre megbénítja azokat a haladó mozgalmakat. amely valamilyen formában már a régiben is kitapintható. Antal Pirnát D I E PROBLEME DER BASIS UND DES ÜBERBAUS IN DER ALTEN UNGARISCHEN LITERATUR Der Verfasser untersucht die Problematik des Kampfes zwischen Alt und Neu. A termelőerők lassú felhalmozódása. A robotoltató földesúr tehát előbb-utóbb arra kényszerül. világi ideológiára van szükség. hogy jobbágymunkával a nemesi birtok termelékenysége már tovább nem fokozható. annak ellenére. hogy — a második jobbágyság győzelmével párhuza­ mosan — a nemesség mint feudális osztály megszilárdul. kezd bebizonyosodni. valamint egyes nemzetek. mivel ez utóbbin általában a reneszánsz irodalmi vetületét szokták érteni. de egy általános érvényű szabály jelenlétére utaló kivétel e téren Gyöngyösi. hanem a világkereskedelem súlypontjának az Altanti-óceán partjára való "áttolódásában. a művészet síkján pedig a barokkban találja meg a maga megnyilvánulását. Az ellenrefor­ máció és a barokk társadalmi bázisa tehát egybeesik. és ami még fontosabb. század elejétől kezdve figyelhető meg jelentősebb mértékben. hogy bérmunkát kizsákmányoló kapitalistává váljék.

Légrády Imrét. hanem anyagi természetű i s : Takáts 524 forint 56 fillér haszonnal zárja a mű kiadását. III. M. amikor Kazinczy Messiására a két magyar hazában mindössze tizenhárom prenumeráns akadt! Vagy amikor Földi János a terjesztésre küldött tíz darab Bdcsmegyeyből két év alatt még két példányt sem képes eladni. 1s a mű egyes érzelmi-gondolati szálai közül is csak a fontosabbakat érinthetem. Az eddig csak kalendáriumok. „ . az állhatatos hívség. Ugyan is olly eleven színekkel. hogy mindegygyikéből azonnal kitündöklik a szűz szemérem. 2 Légrády id. Magyar Kurir 1801. a Poézis által jávúl — szól a hirdetés — s tsínosodik meg — is főképpen a Nyelv. MTA. szerkezeti. a rövid és értelmes Vers nemében a legszebb gondolatok változó bősége. s 200 Dalokban a Szerelem keserveit. Levelek. s a tiszta igaz Magyar ajaknak kényes tulajdona. 4-r. írod. általában formai kérdésekkel foglalkozó részeinek közlésétől — terjedelem hiányában — itt el kellett tekin­ tenem. de ne sértse meg a hagyományos ízlést. a siker nyomán az inkognito fátyla hamar fellebben (hisz egy csomó barát tud a szerző kilétéről). melyet a „Kesergő Szerelem" egycsapásra aratott. 124 sz. Sőt. 23.FENYŐ ISTVÁN A „KESERGŐ SZERELEM"* Siker és hírnév Feltűnő az a gyors és általános siker. Bp. nemesi tartózkodásból. S bár Kisfaludy a közvetlen kitárulástól tudatosan idegenkedve. 159—160. kézirat: Jegyzések Légrády Imre udv. 1943.Himfy" sikere. Lev. a következő évben azonban már felvillanyozottan tudósítja arról bécsi ágensét. . hogy a nemesi olvasóközönség felfigyeljen rá.3 Ilyen állapotok közt kiugró a . olly ártatlan etsettel festi Himfy 20 Énekekben. 431 . A kötet megjelenéséről az első híradás a Magyar Hírmondó és a Magyar Kurír 1801. Gyűjt. annak szívre ható ereje által ébred legkönynyebben a Jónak és Szépnek nemesebb ízlése. s félelemből. Dolgozatom műfaji. a diadal nemcsak erkölcsi. s az egész ország megismeri a vidéki kúriájában élő szerző nevét. az érdeklődést felkeltse soraikban. verses históriák. kivált Pesten". 3 4 KU^CSÁB ADORJÁN : Olvasóközönségünk 1800 táján. — Ezen kívánatos haszonnak bizonyos remény­ sége fejében adódtak — ki mostanság Himfy Szerelmei. kézről kézre adják. Kisfaludy Társ. mindenkinek el kell olvasni. a ritka könnyűség. ágens munkácskájából. Sághy Ferenc levele Kisfaludyhoz. műve sikere fölötti aggályból név nélkül jelentette meg könyvét.2 Derekasan gyarap­ szik még az előfizetők száma i s : hallatlan valami volt ez oly irodalmi viszonyok közepette. propagandisztikus céllal. Takáts József e hirdetést úgy fogalmazta meg." 1 A megjelenés utáni hónapokban Takáts ugyan még nincs meg­ elégedve az eredménnyel. A bizony­ talanságot s szenvedéseket véglegesen felváltja a siker és a hírnév. . a kiadó jóvoltából.. éveken keresztül a nemesi kúriákban vissza-visszatérő irodalmi beszédtéma e kis könyvecske. Első verseskönyv. hogy „a Himfy igen kapós. anekdotagyűjtemények. ponyvaízű románok olvasásában kedvét lelő nemesség olvassa előszeretettel. különösen ha az akkori kezdetleges kiadási és terjesztési lehetőségekkel számot vetünk. melyre nem fizet rá a gazdája ! 4 * Részlet egy nagyobb tanulmányból. a siker tehát kétszeres. MTA Kézirattár. augusztus 4-i számában tűnik fel.

Alig néhány évvel a meg­ jelenés után már se szeri. . politikai. Szentjóbi Szabó meghalt. de mégiscsak eljut hozzánk. Nemcsak gazdasági szükségletei nőnek meg.Nemes Kiss István. Alig támadt Himfynek híre. 1935. A magyar jakobinus-mozgalom vérbefojtása után. recenzuráló bizottság is szükségeltetik . II. emellett persze szórakozni is óhajt — így olyan irodalom után áhítozik. Ezt az érzést nagy mértékben elősegíti egy fontos gazdasági és egy fontos politikai tényező : a napóleoni idők anyagi gazda­ godása és az 1790—92-es nemesi ellenállás. az irodalmat igénylő réteg egyre szaporodik. felszaba­ dultabb kapcsolatokra. A nemességnek ebben az időben nemcsak szellemi. kultúrtörténeti tényezők alakítják át a nemesség érzelemvilágát a századforduló táján. Az eddig kicsinyes gazdálkodási foglalatos­ ságokba vagy még kicsinyesebb családi pörökbe. Bp. homlokterébe kerül. Faludi. 433—443. WERTHEIMEE EDE : Ausztria és Magyarország története a XIX. Baróti Szabó kötetei inkább csak nyelvi szempontból érdekesek. a meg­ félemlített Csokonai nem. plagizálásoknak. sőt a Szerelem gyötrelmeit Himfy szerzeménye gyanánt árulta" — írja Takáts Légrádynak. a pénzsóvárságáról s gátlás nélküli üzelmeiről hírhedt könyvkötő — megérezve a „Himfy"-ben rejlő lehetőségeket — azonnal egyezségre lép a jelentkező plagizátorok egyikével. Az előző években mindössze két verseskötet jutott napvilágra: a porladozó Ányosé (1798) s Virág Benedeké (1799). tágabb életre vágyik.5 Bosszankodnak is ezen Kisfaludyék eleget: „ . A „Kesergő Szerelem" a nemesség érzelmi átalakulásának is megfelelő WALD APFEL JÓZSEF : Ötven év Pest-Buda irodalmi életéből. .kell emelnünk. gyönyörködtet. a kölcsönkönyvtárakat betiltják. amely nem zavarja meg a „tavaszi csendes háború és országos eső" idilli felhőtlenségét. k. . főleg irodalmunkban. osztályon belüli politizálás tölti ki leg­ inkább. amely leköt. 1884—90. A mű megjelenésekor.nem Irtózik jobban. de nincs is igen. tehát szépirodalmi igényei is. kulturális igényei nőnek meg. a nemesség nagy gazdasági fellendülése életformáját is átalakítja. nemesebb érzelmekre. E nemesség szellemi életét a régi. Miben rejlett az oka ennek a meglepetésszerű. a felvilágosodott tematika. Vajon ki mér írni akkor. Ugyanakkor az irodalom iránt érdeklődő. mindjárt egy ízetlen erdélyi ember által kívánta majmoztatni. 130. hogy hallgatnak az írók). mint a kiművelt emberfőktől ?6 Nem mernek írni az írók. az udvarral kötött kompromisszum szellemében politizáló nemességnek olyan irodalom kell. Ebből a szempontból pedig a „Himfy" kiválóan megfelel. aki írjon. teréziánus koncepcióhoz simuló. az elmaradott. bámulatos sikernek ? Tárgyi és elvi okok egyaránt közrejátszottak ebben. 53. hat. Dayka. Révai. Századok 1916. . Bp. a cenzúra nem elegendő. . Vetélytársaktól tartani éppen nem kell. ha szűrten is. Verseghy börtönben ül. Tetőpontjára hág Ferenc császár abszolutizmusa. A „Himfy" sikerének társadalmi okát kutatva még egy rendkívül fontos tényezőt ki. a műveket a titkosrendőrség szaglássza (persze. kevés a lírikus. se száma az országban keringő utánzatoknak. Az európai eszmék. hanem egy mélyebb. de súlyosabb társadalmi vagy morális problémák elé nem állít. hanem fokozódnak kulturális. 1800 körül alig van könyv Magyar­ országon. még­ pedig a lelki. legjobb esetben vármegyei politizálásba merülő nemesség most már teljesebb. erjeszt és átalakít. konzervatív szellemű nemességnél pedig csak érzelmi síkon. a gabonakonjunktúra.is gondolhat kiadásra. s megveszi tőle a Szerelem gyötrelmei című írásművet huszonöt forintokért. de Mátyási Józseftől sem lehet sokat várni. Ezek fogékonyabbá teszik a nemességet az új gondolatok iránt. A felvilágosodás eredményei — hazai üldöztetése ellenére — lassan mégiscsak beérnek nálunk is. a haladottabb rétegeknél politikai síkon is. 432 5 6 . A felsorolt gazdasági. Dési Nagy Sándorral. A személyes érzelmi élet a felvilágosodás és a szentimen­ talizmus hatására Európa-szerte a művészet. konzervatív. Gyöngyösi Jánostól. sokkai nehezebben megfogható folyamat is végbemegy nála. érzelmi élet területén. század első tizedében. század első éveiben. Mint ismeretes. amikor a hazai nemesi értelmiség elrémítésére 1802 júniusában ismét kivégeznek két fiatal jogászembert ? Amikor a véreskezű uralkodó s bürokrata rendszere senkitől és semmitől . — ANGYAL DÁVID : Magyar politikai perek a XIX.

bevett hagyománnyal. de belőlük nő k i : egyik érdeme. Mindennek lírai kivetítésére. a felvilágosult eszmékkel való szorosabb érintkezésük és sok esetben tárgyi megközelíthetetlenségük miatt. már nem hevít. Bp. azaz formálva. szemporítjából. a szülőföldhöz. ideologikus súlyuk így jóval kisebb. feloldására hivatott nála a poézis. 4433 5 Irodalomtörténeti közlemények « - . patrióta vagy tudós indíték nélküli önkifejezésnek. 1936. racionális értelemben. az átélés ihletéről. szenvedélyekről. polgárjogot vív ki a morális. Új köntösben adja a megszokott régit. művészi eszközökkel. járulékos elem vallásos vagy mora­ lizáló művekben (pl. ill. de sajátos módon. szabad érzelemnyilvánítása útján Kisfaludy vall először róluk. 40. hogy szentimentális íróink műveikben a szerelem érzelmének már központi helyet biztosítanak (Dayka. a nemesi életforma. s a természethez. öncélúan a költészet témájává. kerülve minden összeütközést elvek és eszmények között.az eredeti élmények. s a kor egyes fontos problémáinak átélése vezeti el Kisfaludyt. Kisfaludy viszont a szerelmet úgy avatja világi jellegűvé. Ez a mű jellegét alapvetően meghatározó szűrés leginkább a nemesi közízléssel kiegyező kompromisszumból jakad. egyéni érzelemkifejezés terén messzemenően újat ad. hogy sikerül átmentenie a nemesség reprezentáns íróit. feszítő ereje ellenére sem óhajtja feladni a magyar nemesember úri tartózkodását. meg­ szokottal. az emberi egyéniség jelentő­ sége. a kor vemhes velük. Igaz ugyan. a világhoz való viszonya. de megtartja a százados gyakorlat kialakította formakincset. Tágasabb kaput nyit a személyes érzelemvilág alapvető köre ábrázolásának. hazához kapcsolódás mind felmerül a „Himfy"-ben. minden járulékos szereptől menten. a szépirodalmiság köntösében. de merőben lírai átélésben. de így egybegyűjtve. hogy sehol sem sérti meg a hagyományos nemesi közízlés és gondolkodásmód konvencióit.8 Világíság. kialakult értékrendszerhez alkalmazva. meggyökerezteti a poétaság. Amadét. A nemes érzelmek közül éppen a legszemélyesebbet. de mindezt óvatosan. de mindig kompromisszumban a régivel. mely parancsolóan ragadtat tollat a költővel. egyéni válsága. poétaság. igazi önkifejezéssel voltaképp ellenkező 7 8 HORVÁTH JÁNOS : Kisfaludy Sándor. stilizált formán. de az ő alkotásaik a nemesség számára idegenek maradtak. de nem az eredeti forró hévvel. érzelmek kavargásáról szólottunk. Sikerének elvi oka — úgy hisszük — elsősorban itt keresendő. semmiképp sem kíván kilépni osztálya konvencionális magatartásformáiból. bizonyos nor­ mákon átszűrve. Születő művében ennek hatására csöndesíti le az érzelmek áradását. költészet immanens voltát a széles köztudatban . Nemcsak a költő sajátjai e problémák. Olvasván azonban a művet. folyvást érződik. Ugyanakkor — s itt mutatkozik meg a művészi véna ->. ezzel nyeri meg magának a széles olvasóközönséget. mondhatnánk „átpárolva" vetődnek fel a kérdések. gátszakadás nélkül. érzelmeinek belső intenzitása. Élmény és irodalom A költészethez az élmények sokasága. érzelmek ereje átsüt ez irodaimiasított.. hanem irodalmiasítva. Utal erre HORVÁTH JÁNOS "is : i.7 Irodalmunkban ennek előtte a szerelem csak megtűrt jelenség lehetett. felfokozott hevületről. Élmények tengeréről. kevésbé nehezedik az olvasókra. a szerelmet választja témájául. hűtve. közvetve. emellett a közfelfogással okosan egyeztetve felveti a társadalmi valóság'egyes izgató problémáit — eldobja az avulót. 24. hanem a szubjektum. A hagyományokra nemcsak figyelmet fordít. Kisfaludyt is kínzó kérdéseit. normáit. nem tárgyi. Gvadányit a felvilágosodás s vele együtt a szentimentális ízlés nagy vízválasztóján. etika álláspontjaival egyeztetve. egy lírai én feltárása. m. ez hozza létre lelkében a minden lírával. A költő. szív és ész problémája. ám mégis melegít. éreznünk kell mégis : más az élmény s más a mű. A szerelem érzelemvilága. Gyöngyösinél). Benne van érzelem és szenvedély. Egy egyéniség sorsán át.kivetítése volt. Gyöngyösit. Kármán). jó érzékkel idomul az új idők követelményeihez —. A „Kesergő Szerelem" felveti a kortudat fontos. ad művészi választ rájuk.

önkifejezése közben tudatában állandóan ott él. s a búvópatakként végighúzódó epikus vonások közti kettősség tovább erősíti ezt a műben rejlő alapfeszültséget. . köztük persze Petrarcára is. 141. formálódó művéről. hogy művét házassága előtt." Műve polgárjogát leginkább a nyelvművelő feladatokra hivatkozva kísérli meg elfogadtatni. hogy Kisfaludy alkotás közben többször szól alakuló. Érzelmi spontaneitás és műgond születő ellentéte tovább motiválja. mely fékezi. 41.transzfigurációs folyamatot. Élmény és irodalmi megformálás szüntelen eltérése. mert ezzel akarja kiönteni. a mű feszültségét fokozó vonás továbbá az is. „alakított" érzelmi állapot. hogy felvegye ezek ellen a harcot. személyes vallomást tesz róla* (pl. Lírai vallomása. „irodalmi"-vá merevül. érzi át a költői szerepet.. Kisfaludy igen intenzív. m. Horváth János ezt a korízlésből fakadó stilizálásból eredezteti. Ebben az új. a badacsonyi szüret. egyedi. katonaság. A mű „cselekménye" időnként új medret. dal).9 Irodalmi mintái — az itthoniak. „élménytelenítetf élmény. s nem — mint Csokonainál — a tudatos művész igényességéből. vibráló feszültségét. a szó szoros értelmében megjátssza magát.. Hiszen „ . mely ebből a feloldatlan és kielégíthetetlen ellentmondásból újul meg állandóan. tudatosan irodalmi művet ír. dal). a hajdani boldogság. állandó dualizmusának modern esztétikai kategóriája a felvilágosodás első hulláma után nagyobb nyomatékkal a „Kesergő Szerelem"ben tűnik fel először. hogy állandóan közönséget tételez fel. a költői szubjektivitás korlátait ostromló jelenségben még ott van az előző hagyomány Zoilus-Momust riasztó sablonja is. nemkülönben az. hogy az életrajzi keretek szabta körből ne tudjon kitörni. bárha alig néhány vonásból áll: elválás. 434 * . s az elegyes munkák között mintegy elhintve. új színnel gazdagítja a „Kesergő Szerelem" feszültségét. vélt ellenfelekkel hadakozva. hogy új utat kezdeményez — szüksége van a tekintélyekre.. formába öntés során kihűl. „Mint a 9 A stilizálásról részletesen szól HORVÁTH JÁNOS : i. gátolja. A lírai költőnek műve mellett eddig el kellett személytelenednie. „megfegyelmezett" ihlet — csupa antinómia. el kellett tűnnie. 73. 52. eredeti éíménysorozata a művészi ábrázolás. a gyermekkor. melyből a „Kesergő Szerelem" sajátos. Fel sem merül előtte a vallási előírás vagy a társadalmi hasznosság szempontja. a műalkotásba ömlenek.. Hasonlóan az előszóhoz. „Szabályos líra". de segíti is az érzelmek kifejezését. illetve Rousseau-idézet a hazai „beaux esprits". immár Szegedy Rozira vonatkoztatva írja. a széplelkek és bigottok várható támadásai ellen készült pajzsnak. „tárgyiasított" önkifejezés. csupa olyan forrás. különb­ sége hozza létre a mű rejtett. panaszkodik.. alkotói érzékenységéből. Valósággal apológiáját adja ebben a szerelmi költé­ szetnek. „dévóts". kisírni magából bánatát (190. A mű lírai jellege. . az esztétikai igényesség szintén modern kategóriája is. az ifjúság. 134. Alkotó és mű különállásának. Egy sor hazai előítélettel. Igazolásul. De ez a műgond még a passziózó nemesúr kedvteléséből fakad. rosszhiszeműséggel kell megküzdenie ! Az előszót szánja arra. ostrom. A Magyar Nyelvben is — fejtegeti — valának már több Éneklőj i a Szerelemnek : de vagy csak egygyes kevés Énekekben. Merőben szokatlan. hogy foglyul ejtse a lírai költőt. stilizáló gyakorlatot. 174. művészi alkotást készít. hogy azért ír. Hogy mennyire tudatosan vállalja. Petrarca-. Kisfaludy nem rejti el költészete indítóokát — megvallja. 141. a hazatérés s az újabb csaló­ dás — de emellett ott villódznak a költő képzeletében a múlt történései is. előadja panaszát vélt közönségének (29. dal). A művészi teremtés. A jegyzőfüzetéből már jól ismert Parny-. mutatja az. tanácsokat ad. ám mégis az új személyesség. a poétái hivatás tudatával együttjár a műgond. a francia lírikusok is. mottóit is önigazolásul sorakoztatja fel. par excellence feszültsége táplálkozik. hogy érzelmei egy tőle eltéphetetlen s mégis független közegbe. de Petrarca kivált — is erre késztetik. de ahhoz mégis elegendő. Érzi. újfajta bensőség megnyilvá­ nulásával van dolgunk. formálódnak. a fogság. új síkot ad a lírának. Sovány és vérszegény az epikai váz. Kontaktust tart fenn az olvasókkal. mentségül világirodalmi példára hivatkozik.

42—43. a környező valósággal. író és olvasó. hogy Szegedy Róza hideg. ellégiesített nőalak szükségképpen hűti. leverő bánatot. e vége nem szakadó gyötrődés? A költő csak azt adja tudtunkra. Viszont ha egy pillanatra reménnyel kecsegteti is magát. semmi közelebbi meghatározó jellemvonást nem árul el a központi nőalakról. csak azt tudjuk meg róla. E nőalak kőszobor. hogy egy „gőgös szép" megsebzetté szívét. Jellemző jegyeit összeállítva jól látható. tartalom és művészi megformálás ellentétsorozata csak úgy árasztja a konven­ cionális alkotásmódot fellazító. Végezetül a többirányú feszültséget tovább fokozza még a tartalom és forma folytonos ellentétével is. „k^yetlen istenné" kinek ő „hatalma kénnyébe" esett. vibrál. hogy szép. Ezzel az átvett. dal). a közízlés előtti behódolásból ered. . a konvenció. 36. „érzéketlen".szarvas. nyomban siet erre e legmélyebb reménytelenség hangján válaszolni. ez a kielégíthetetlen. jellegtelen. remény és csüggedés. nyugtalanító. az utána való lanka­ datlan sóvárgás is ezt az alapélményt közvetíti. tartózkodó. Elbukik és mégis újra remél. „tyrann". „érc-szívű". az élettel. A transzfigurálás. líra és epika. Ujabb meg újabb dalok. Az életuntságot. könnyed.. homályos kitétel. a „tenger habjaival elegyíti siralmát" — tehát látszólag elvonul a világtól. dal). m. Minden él.panaszkodik. hús-vér nőalak lírai ábrázolását nem tartotta összeegyeztethetőnek az úri mentalitással. komor. intellektuális fogantatású humanista szerelemtannal Kisfalu dynál viszont szemben áll az érzelmeknek külsőleges formákon átsütő heve. minden ellentmondásosan feszült. intenzitása. miért és hogyan sebezte meg őt. évszázadok óta jól ismert a világirodalomban. A „Kesergő Szerelem" feszültsége tehát író és olvasó sajátos viszony­ latából is ered. sejtelmes feszültséget. csöndesíti az érzelemkifejezést. HORVÁTH JÁNOS alapvető megállapításait: i. Ilyen „Kegyetlen Kegyes" például Petrarca Laurája. gőgös volt. a mindenható szerelemmel. A „Kegyetlen Kegyes" Miért e bánat. s még a „kegyetlen kegyes" irodalmias figurájának szüntelen emlegetése. „megnevezhetetlen". Ez az érzelmi hullámzás. a Hölgy ideálképe. vagy önmagával való küzdelem. a „vadságot bujdossa". kit megére A vadásznak fegyvere" fut magányába. ugyanakkor pedig a közös­ ségnek. mozog. nem pedig valóságos női képmás. „gőgös ellenség". remény és reménytelenség váltakozása (33. e halálvágy. de egy-egy remény­ sugár mégis megcsillan előtte (45. hogy a költő kifejezhesse érzelmeit. énekek sokasága kell ahhoz. A nemesi tartózkodás szólal meg itt is. de elérhetetlen. stilizált viszonylatok mellett is folyvást érződik. „imádott öldöklő". A humanizmus udvari szerelemtanának kanonizált nőalakja ez. alkotó és mű. dalszerűen vidám forma különös ízzel ellenpontozza. mely egy reális. hogy azok mily szűk körben mozognak. fájdalmas mondanivalóját játékos. s nálunk is. halálvágyat árasztó mondanivalót a szabályos. csak közhelyekből megformált. Nem kevésbé sugalmazza a feszültséget a téma. A költőben az élmény oly erős. hogy humanista sablonok. nálunk szintén számos változatára találunk Balassi óta. így születnek meg a „Kesergő Szerelem" új 10 Vö. „vad szív". 98. Élmény és irodalom. „imádott vad istenné". annyira absztrahált. izzik e műben. Csupa általánosság. Még neve sincs. az absztrahált. líraiságának legfőbb varázsa. játszian zenei formában adva elő. merőben stilizált megformálása — egy reális érzelem árnyékában — a költő élményeinek említett óvatos megszűréséből. „Keményszívű".10 Igaz. karakterizálatlan. de a'„Himfy nőalakja" még vele sem lehet azonos. A nőalak hagyományos. kontrasz­ tokban formált. A költő érzelmi hullámzása mind újabb ellentmondást (és érdeklődést) vált ki az olvasóból. 435 5* . nyugvópontra sosem jutó feszültség a „Kesergő Szerelem" legfontosabb jellemvonása. . a humanizmus készletéhez visszanyúló. Azt már viszont sehol sem teszi hozzá : ki ez a gőgös szép.. szerelme eleve reménytelen. ki „mint a kőszál hajt­ hatatlan" stb.

egy jelzőt. . XIII. Nemegyszer túlmegy a humanista sablonokon egy olyan fordulattal. Meg kell azonban jegyeznünk. ám a dalok mennyisége. kit megére A vadásznak fegyvere.. érzelmi folyamatokat (pl. lelki válságra utaljon. Eurialus és Lucretia. — Futok. szállóigévé híresült 7. ének stb. mégis itt van igazán elemében. hogy Kisfaludynak a szerelemről alkotott felfogása erősen tapad a megelőző hagyományhoz. Elvont. " A X. századi énekköltők remekeltek a női test megérzékítésében (pl. jelzőknek. a pszichológiai folyamatok meg436 . életörömből fakadó spontaneitást (Csókok!). Az eddigi fejtegetésekből kitűnt. hajh — de vesztembe. hogy az érzelmi. 89. századi kéziratos énekköltészet örökségét — mennyire elszakadt már minden egyházi kötöttségtől. de a dal végét pszichés fordulattal zárja. 112. 127. áradóbb. hogy Kisfaludy erotikája távolról sem éri el a Csokonai megvalósította felszabadultságot. De hajh ! mennél tovább érek.). melyekben a költő lényegében ugyanazt énekli. A sablont — a megsebzett szív képét — éppen arra használja fel.. mozdulatát megénekelje (66.. Miben mutat fel mégis újat ? Hősének szerelmi érzése vajon csak a humanista és a barokk érzelmiség továbbfejlesztése lenne ? Ezt az eddigi­ nél kötetlenebb. finoman jellemzett külső szépségében ! Mily gazdag hasonlatokkal. de Kisfaludy az eddiginél nagyobb nyomatékot helyez e fiziológiai megnyilvánulások lélektani eredetének tükrözésére. szintén konvencionális jellegű.. s a mondanivaló súlyát erre a részre helyezi át. szemét. szíve remeg. 153. Lábam minden nyomában. tisztán vesz át egy széltében elterjedt európai lírai közhelyet. s a XVII. Gyöngyösinél pedig a női test szépségének egész kultusza bontakozik ki. A seb mellyem ballyában . Árgirus históriája. Velük szemben Kisfaludy. magasabb régiókba transzponált nőalak tehát „Himfy" szerelme. 118. így születik meg Petőfire emlékeztető. 79. erőteljesebb szerelmi hevület. Itt is klasszikusan. . mégis mindig talál valami újat. vagyis mozgásképzetekkel konkretizálja a lelki. 90. bár sokat vesz át a megelőző költészeti hagyományból..darabjai. mégis mily érzékletesen. 150. Fut. ha mást nem. minek nevezzelek .. vagy a XIX. S bár azt vallja. A költő szerelmét mindig testi. hangját. ének pedig nyilvánvalóan mutatja. Már a széphistóriák szerzői. — de későn —. dal. foly már vére. Kisfaludy pedig már túl. A fiziológiai ábrázolásból a lelki ábrázolásba továbbmenő. metaforáknak micsoda pazarságával formálja meg vonásait Kis­ faludy ! Évszázados hagyományokra támaszkodik ebben is. idegei vonaglanak. vitalitást. hogy Kisfaludy— folytatva és továbbfejlesztve a XVII—XVIII. lehatoló folyamat igen jól követhető a sokszor idézett. dalban : Mint a szarvas. Humanista sablon ez ismét. hamisítatlan érzelmeket interpretálja. hogy szerelme szépségét szavakban visszaadni képtelen. együttes súlya az eredeti. nem jellemzett. 94. éppen ezért el nem feledhető sora a 102. jóllehet még barokk tematikai konvenciókkal terhelten. dalban: „Mondd meg. általános fizio­ lógiai megnyilvánulásokban rajzolja... S bellyebb rögzik szívembe . hogy kedvese szépségét. Vérzik tőle a csere : Úgy futok én a pár szemtől. VII. szerelme következtében vére kering. Annál jobban gyűl a méreg.. A női szépség rajzában a nagy ideológiai cezúra különbözteti meg elődeitől: Gyöngyösi és a kéziratos énekköltők még innen vannak a felvilágosodáson. XIX. Vásárhelyi Daloskönyv). a nemesi konven­ ciók követése ezt számára nem teszi lehetővé.. Ázik a föld keservemtől. amely már a lelki. dal). érzelmi folyamatokhoz visz közel.

153. mérlegelés. a szerelem ábrázolása alátámasztja azt. ám ezt a szerelmi ihletettségét magyar földön Kisfaludy teszi általánossá. Az Én és a Világ \ A Kisfaludy előtti költészet kevéssé ismerte el az emberi személyiség egyéni önálló­ ságát. fürkészi önnön elméjét. Kedvesét magasztalva. magáévá tette azt a pluszt is. Kisfaludy az új életérzés nyomán magasabb. század elejének nemesi olvasóközönsége a „Kesergő Szerelem"-ben megtalálhatta a szerelmi költé­ szetnek azokat az ihlettípusait. — Ennek a szív olly bolondgya . A szerelem uralja a költő világképét. az újabb voná­ sokat mindig a régiekből fejleszti tovább. elhatározóvá. szívét} 437 . transzcendenssé növelt szerelem azonnal. A báj iránt való érzék megint csak a humanista klasszikából ered. módosít. Kutatja. hanem a nő lényéből közvetlenül fakadó tulajdonságnak. sosem határolja el mereven azoktól. A formulaszerűség tehát a „Himfy" szerelemábrázolásában is dominál. Gyöngyösi és Amadé kialakítottak. időről. úgy kezdeményez a szerelem lírikumában. gazdagodása mutatója annak. dal). sosem sértve a meglevőt. esetlegesnek tekinti önmagát. Nem egynek. Az egyéniség erőteljesebb szerepeltetéséhez a költőt az 1796-os esztendő eseménysorozata vezeti el. A koncipiálás. mindentől különbözőnek. A lírai költő személye műve mellett elhalványult. új. mely nem egy udvari magatartás járulékos elemének. amit az élmény és irodalom viszonyáról az előzőkben kifejtettünk. A „Kegyetlen Kegyes" alakja. A báj mellyel teszi s mondgya. megnöveli jelentőségét világról alkotott összképében. vizsgálja. 106. A költő e téren is tovább lép. nagybetűs értelmet. az életben döntővé. hanem sajátosnak. némileg el is laposítja azt. tapasztalat közepette kell ráébrednie tulajdon önmagára. de mindig a régi hagyomány felhasználásával. az olvasót az alkotó kiléte nemigen érdekelte. bensőséges színeit. szentimentális érzelemfajták is. így volt ez Petrarcánál is. szinte mitikus jelentést tulajdonítva számára. dalban. A XIX. szentimentális vonásokkal gazdagítja. lénye bájosságát is megénekli.növekedett súlya is cáfolja — vannak azonban egyéb újat jelző vonások is. központibb helyre állítja a szerelmet. egy szempillantás alatt jön létre. megrohanja és legyűri áldozatát. hogy a költő rendkívüli méretekben megnöveli a szerelmet. hogy közben mindig széleskörűen felhasználja a megelőző évszázadok költői gyakorlatát. mint a Palota­ hölgy reneszánsz típusa — nála ez az új. majdnem szimbolikus szerepűvé teszi. de jelen vannak már a köztudatba bejutott újabb.. A fogalom átalakulása. Ugyanakkor jeleznünk kell azt is. — ennyiben tehát Kisfaludy újra konvencionális motívumot eleveTnít fel. sőt méricskélés következtében a szerelem élménye elveszti eleven. Ilyen például. nem jelentékeny mozzanata a báj — igazi. hogy Kisfaludy lírájának külsőséges. Ez az emberfelettivé. majd elterjedt költői témává a rokokó teszi. s koncentráltabb szerelmi érzése jelentett. az igazi poézis méltó tárgyának tartja a bájt. folyamatról nem lehet szó (4. nagyjövőjű kategóriájából is. akkor ellene hatásosan küzdeni is lehetne. művében ugyanis — az eddigi konvencionális lírti önábrázoláson felöl — valami megcsillan már az emberi Én polgárosodás felé mutató. Ha a szerelem keletkeznék.. A bájos nő képe azonban nála részben mégis már más. Ugyanakkor osztozva a közönség konzervatív érzületében. — így könnyen befogadta. S ennek érdekében eredeti érzelmein — ha szükségét látja — alakít. centrális szerephez Csokonai juttatja költészetében. szubsztanciának. involvál magában mindent. a kialakultat. amelyet Kisfaludy hangsúlyosabb. — írja a 132. elnyomott helyzetéből ekkor kezd kibontakozni nálunk. szentimentális érzelmi hullámból is táplálkozik. hogy a nő addigi félreszorított. amikor annyi új benyomás. ellensúlyo­ zására is nyílnék mód. amelyeket Balassi óta az énekköltők. Ügy újít.

melynek naplójában is elragadtatott lapokat szentel. szirtbe ütődöl. (A 117. itt aztán bőséggel nyílik alkalom kép­ es hanghatások elegyítésére. Ez a táj így komor lesz. fokozott mozgalmasságra. 48. Idézzük a VIII. II. — nem alhatom Komor az éj.. minden bizarr. ének bevezető versszakát: 438 . ihlető élményét. amely kiemel-v kedik az ábrázolás realizmusával. köze­ lebbit sosem tudunk meg arról a tájról. Példának idézünk két strófájából: A havasnak oldalában Keletkező patak te ! Melly a fenyők homállyában Búsan zúgva szakadsz—le. a környező természet arányait is. de Kisfaludy még csak meg sem kísérli jellemezni. Míg küszködve.. és zokogva A tengerbe vergődöl: — vagy: Éjfél vagyon... Azaz mégsem — egyszer egy nagy élmény kapcsán olyan tájképet rajzol. Reális természetábrázolás ilyen szituációban nem jöhet létre. feszült. hogy a költő lelkében dúló érzelmi vihart alá­ fesse. a költő szűkebb pátriájában gyökerezik a cselekmény. kietlen. elrettentő.annyira fontosnak érzi a világban tulajdon súlyát. szuggesztív képek — de a természeti tájról el mitsem árulnak ! Még a mű színhelye is csak elnevezés kérdése. a természet ábrázolásának átalakítását is. IV. Himfyvé stilizálja. 77. éneket e%zédítő hegytömbök megéneklésére szánja. A Colíe di Tenda roppant hegyóriásait énekli meg. mint amilyen bús.. s líraian először Kisfaludy éli át nálunk a korszak új. V. Ez áll szívéhez közel: csupa rendellenesség. hogy a Bakonyban. dal) Emlékezetes. tipizálni ezt a bakonyi tájat. disszonancia. Az egész VIII. lírai önkifejezését előmozdítsa.) Forrása lesz ez egy újabb ellentéten alapuló feszültségnek: önmagát ugyanis — összhangban a korízléssel — álarccal födi el. hiába kóborol sokat a különféle idegen tájakon. amelyben él. A dörgő vizek. Üvölt a mord éjszak szele S kapkod fejem hajába (75. dal) (77. rendkívüli.. melynek e természet kivetített mása (31. Csupa kontúrtalan általánosságot ad a „Himfy"-t körülvevő világról. És tétova csavarogva Fába. 166. hullámzik. 75. Ez felejthetetlen volt — valósággal ömlik belőle a szó. hasonlóan meg kell növelni a világ. villódzik. ének). a morgó fergeteg világának és ellentmondásokkal viaskodó. A világ azonban még így is csak arra szolgál. másrészt viszont megsokszorozza egyéni alkata szerepét a világban. Tudjuk. illusztrálja. dal. A szentimentális ízlés irányítja az énre. a gördülő sziklák. kérdéseket tesz fel a lírai hősnek. s fekete : S dühösködő indulatom A szabadba kergete: Szemmeredve nézek bele Az éj setét kormába . ahol tartózkodik. az emberi lélekre. amikor a hegyek újonnan megismert borzalmas világáról szól. szembeszegülni az elemekkel — van ebben már valami a romantikából. De az Én szerepének megnövelése szükségképpen hozza magával az ellentétes oldal. Küzdeni a természettel. Önmaga elrejtésének s központba állításának két pólusa szüntelen egybejátszik. borús költőjének szíve. dalban például meg is szólítja önmagát. bánatos. és XXI. a kívülálló világ. magára hagyott énjének kon­ trasztját éli át. Ha a lírai hős emberfelettivé fokozódott. énje alteregójának. 103. vagy a 163. az érdeklődés sugarát..

"^ A szív minden.. de ugyanezt variálja a 18.) Ugyanakkor azonban — mint ezt már több esetben láttuk — e sémakereteken is átsüt az eredeti érzelem. 84. Az utóbbi négy sor poláris ellentétei még a valóság eltúlzásán alapulnak. S feneketlen nyílásai A poklokra dőlednek .. ezer csodával ékes természet éppúgy. ezzel párhuzamosan feltűnik a sors válságkifejező. 104. minta természet. az ismeretlen. Hol a havas kőszálai Az egekig merednek. a 148. hogy már az 1.. ahol először szerepel szív és ész ellen­ tétének gondolata. tehát a változások seregét gondolatilag megmagyarázni. azonos funkciót tölt be —az egyén súlyának. Minden földi rettenetnek Fojtó.. jelentőségének felnagyítását. hogy magyarázatul csak ez az idealista. a VIII. 43. és 174. tevékenysége számára. 151. óh sors. a csődöt mondott ráció helyébe léptetve világmagyarázatul. funkciója másodlagos. ' Semmiképp sem véletlen. A szív primátusát Kisfaludy saját közvetlen élettapasztalatain keresztül is magáévá teszi.. sablonná vált szív-ideált önti formákba. de számtalanszor akarja kimondani. — De ez még nem romantikus igazán.Itt a komor enyészetnek Borzasztó bús honnyában. Közhely ez a szentimentális irodalomban. haragodat. járulékos. Jelentős szerepet tölt be tehát a természet megjelenítése a „Kesergő Szerelem"-ben. a külvilág immár — először a hazai költészetben — csak keret az ember élete. hitele áll. feloldani nem tudja. Amit átél. a romantika felé mutató kategóriája is. 439 • . 165. dalban. IV. ének tizedik strófájában üldöző sors. dalban is.) S mert e felfogást éppen nem elvileg tette magáévá. ezért ennek kifejezése dalaiban állandóan visszatér. Kisfaludy spontaneitásra hajló. 26. zúzó markában. csak afelé mutat. így kénytelen a szív elsőségéhez menekülni. Kisfaludynál a sorsfogalom felhasználása is lényegében régi és új mozzanatok egyez­ tetése jegyében történik. azt tartom én. a költő még nem növeszti meg táj ábrázolását irracionális vonásokkal. kibomló. s hagynak megoldatlanul.. érzelmekben élő ember — amit hisz. század fordulóján a huma­ nista sorssztereotípia a romantikus ember kínzó problémájává. dal elején. azt készíti elő. s amit maga körül lát. Sziv és ész Már az első daltól kezdve számos alkalommal felveti a költő a szív és ész dualisztikus ellentétpárját. dal.. Kisfaludy művében az egyéniség* fontosabb. de az én ábrázolásának problémái mögött mégis elhalványul. A „Kesergő Szerelem" jelzi. transzcendens fogalom szolgál: a világ s az emberek sorsa tőlük független erők kezében van. A virágzó. s azt nem egyszer. A forradalmi és napóleoni idők annyi kérdést vetnek fel. vak erők miatti kétségbe­ esés. s a költő is az évszázadok óta állandósult irodalmi frazeológia részeként használja fel. A sors ugyanis a humanizmus óta sztereotip stílusjegy a költészetben. ösztönös. Azonban ennél többet is : az ő szív-kultusza mögött egy kavargó élménytömeg átéltsége. nagyon hiszi —. A súlyos dilemmákkal vívódó európai kortudat teremti újjá a sorsfogalmat. (37. Mindennek az eleje írja az 5. (Pl. hanem egyéni balsorsán keresztül értette meg. ének negyedik versszakában fene sorsom. háborgó vagy a kietlen egyaránt egy. dalban Szüntesd. Kisfaludy is az ezzel kapcsolatos. s az őszinte érzelem melege átforr ősitja az erről vallott szokványos sémákat. mint a viharos. hogyan alakul át a XVIII—XIX. 105.

dalban : Hajnal alig kerekedett S a francz had felzendűle . A mozsarak mennydörögve Veszedelmet bocsátnak. a valóság erői oly megpróbáltatásoknak vetik alá Kisfaludyt. az ínség és a halál divinált képei sorjáznak egymás után. Érezni lehet benne az akkori idők háborús zűrzavarát. Magánélet és külvilág. Ismerjük neveltetését. pusztán érzelmileg adott relációi által sikerülhet. Halál dúl. homályos. Elemi erővel. Hosszú éveken át tart az öldöklő vérzivatar. de egész nemzedéke is. s ajkán egy nagylélegzetű békehimnusz születik : Jöjj-el. hogy ezeknek magyarázata. a felfordult Európa bizonytalan világát. jöjj:el. a forrongó világ problémái is. hanem — hasonló súllyal — a közélet. összedől mindaz. mely majd egész Európát elönti. Marsnak dühe lobbot vetett. A vészek elől menedék egyedül a bensőség lehet — ez vezeti őt el eddig nem tapasztalt. szenvedések. dalokat a puskaporfüst légköre ihlette elsőnek. A közelmúlt háborús eseményeinek egész éneket szentel Kisfaludy. . milyen mélyen éli át a költő. Egyértel­ műen elítéli a francia forradalmat. A csaták. új intimitások ihletéhez is. Kis­ faludy a jelképpé növelt sors haragját látja a háborús égzengésben. alkotmányok bomlanak. Legvilágo­ sabban megfigyelhető ez a 15. hogy mindezért a forradalmi mozgalmakat. Egy sokat szenvedett nemzedék lírai jajkiáltása sir fel a „Kesergő Szerelem" e soraiban. a 6. amit Kisfaludy az uralkodó osztály tagjaként hagyományosan kialakultnak érzett. a szív elsődlegességének hitét tehát nemcsak a kesergő szerelmek. A mű kezdetben elkészült strófáit. a „pokol Párizs"-t teszi felelőssé: E veszélynek itt e földön Szajna ! te vagy forrása . ám csömörig elege van már a harcokból. a III. öl mellettem. s a körülmények őt is cselekvő részesévé tették a szörnyűségnek. S mind alattam. ront. feloldása csak szív és sors szubjektív. frenetikusán tör ki belőle a békevágy." mely a napóleoni korszaknak szinte tükörképe. sajátos élményét itt is a sztereotip. Pokol-Pa'rzs ! általad lön A világnak bomlása ! 1795. a 16-ban pedig fogságbaesését írja le. Martinovicsék kivégzése után vagyunk. Szív és ész szüntelen ellentétpárját. trónusok omlanak.A sorsfogalom gyakori használata tükrözi. Az ércztorkok döbörögve Ezer halált okádnak. S haragja megdördűle. Eredeti. áldott béke ! Jöjj-le hozzánk az égből ! A föld egész kereksége / így kiált az Ínségből írja éneke végén. dalban Milánó körülzárását. alliterációk). számút.. igésítés. a 15-ben az ostromot magát. s ez volt a hazai nemesi közvélemény. mégis átsejlik rajtuk valami a belső indulat intenzitásából. A háború elsepri a megszokott úri élet nyugalmát. költői terminológia kellékeivel fejezi ki (hangfestő igék. és a 14—16. mind felettem . A 14. így cseppet sem csodálkozhatunk azon. Medina és Róza táplálják. a háború rettenetét. 440 g .

időnként vadászgatva járta birtoka határát. E kinti hegedülésekről emlékezik meg a „Kesergő Szerelem" 96. a múlt emlékeivel való foglalatoskodás továbbra is szintén gyönyörűséget jelent számára. A lírai önkifejezés új fázisa nyílik meg e téma felvetésével. illetve egy poétái sablonnal üti el : ti. az I. (Ld. újabban a szerelmes alakok mellé sorakozik nála a pihenő ember képe. és 137. a magyar nemesi életforma az elvesztett boldogság. így módunkban van visszafelé következtetni. „kedves fakó"-jával." Idegenben. A hazai lírában újszerű intimitás: egy költő nemcsak jelenben adja magát az olvasónak. a kies tájakon való magányos bolyongás. dal) Nem új jelenség a dohányfüst az európai irodalomban.) Boldog múlt — mi tette boldoggá ? Nem vall erről. az jellegzetesen újfajta emberi bensőség már — tudniillik a pihenés. ének) Csoportosan eregetem Égő pipám kék füstyét (100. 146. harmonikus nyugalom letéteményesévé vált/ így fejlődik ki ihletében a boldog múlt és a sivár felen újabb ellentétpárja. A teljes emberi élethez ez is hozzátartozik. imád­ kozó. 441 . — elég. de — s ez jellegzetes — nem a bécsi testőrévek korából. későbbi regeihlete ennek nyomán alakul majd. s egy­ szersmind az egyén önvizsgálatát. Hányattatásaiban mi vigasztalja hát ? Régi barátja.. Elvonja a történelem. 104.. Jelen kedvteléseiről ellenben gyakorta szól. az Amati-féle hegedű enyhíti sorsát. azzal. ha Falud erről írt „sonetto"-jára gondolunk. a csörgedező csermely partján. s ennek nyomán egyre nagyobb szerepet kezd kapni az emberek életében. de idehaza sem. Az omladékok emlék­ képei nyomán lelkében rejtetten tovább él az ősi dicsőség vágya. ezzel szem­ ben a hazai környezet. a sivár sorstól.. énekben. 97. vagyis az emberektől való elkülönülés. dal). s arról.) A költő nem veti meg a dohányfüstöt. „szép paripá"-jával. az egyedüllét óráiban pipájában is enyhülést talál. dalában. hanem ifjúsága otthon töltött időszakából. és 156. Én itt fekszem és dohányzom A kedvetlen homályban (XIV. a zavartalan. Draguignanba. hazájától. — Kedvtelései sorában számolhatjuk a lovaglást is : a 173. (Nagy fejlődési sor kezdődik meg vele. hogy nem volt szerelmes. sok sanyarúság közepette írja művét — vigaszul az emlékezés kínálkozik. A pozsonyi diákévek óta sokszor üdítette fel magát húrjaival. s erről a „Himfy"-ben olvashatunk irodalmunkban először. a görög-római hősiességgel. Amit viszont Kisfaludy a dohányzáshoz sajátosan hozzá kapcsol. s ennek köszönhette boldogságát. a 135. dalban is megénekli. a birtokos nemes kedvtelve. Megszépítő' ködén át régebbi élete vonásait idézi fel. hanem múltját is kitárja ! „Egek be boldog voltam !" —ez a kontraszt igen alkalmas arra. dalban ír vágtatásairól.. (Ezt az ellentétpárt a 9. Lehetővé teszi — rövid időre — a kiszakadást.„Ott a hol én nevelkedtem .. hogy hangsúlyozza. melyet felvet mindjárt műve elején. A séta odahaza mindig jól beillett az úri élet kereteibe. Szemében Bécs immár a jelen szenvedéseinek okozójává sűrűsödött. A harcos. a „fellengezés" a mindennapitól. a költő tudatosan idézi fel magában a hétköznapiságon felülemelkedő érzelmeket s gon­ dolatokat. az antik polgárerény kultuszával (3. A történelem. izolálódást az emberi társadalomból. kiemelje a jelen szenvedéseit. Ugyanakkor a séta elválhatatlan tartozéka az új szentimentális ízlésnek s életformának is. megszokott környezetétől távol. s alighanem német földre is magával vihette kiváló hangszerét. Emlékezetében a várromok nagyjövőjű képei együtt jelennek meg a hajdani eszményekkel. hogyan beszél lovával. Vigasztalást adnak számára az esteli séták. dalban.

(Életének későbbi alakulásához itt lényeges szempontot kapunk !) S bár más helyzetben. Élményei nyomán akkor látóköre egy időre kitágul. hol előtte még magyar költő sosem járt. Világosan kitapintható ez a 12. Hányszor ott nem estvéledtem ! — Éltem akkor boldog volt. tűnődő érzelmi állapotot játékos. Sikerült benne maradéktalanul felkeltenie a gyermek­ korra emlékezés nosztalgikus hangulatát. Ez az összetettség van meg kínzó honvágyában is. Európa legszebb tájait járja be. merőben más feltételek közt jött létre. felfokozottabban dolgozza fel már ezt a témát!) A magányos andalgásban. A mezei gazda. dal. szórt hangu­ latot teremteni. nem is. a gyermekkor emlékezetével (2. Badacsony — a Dunántúl. az emlékezés chiaroscurója mindent megszépít. dohányfüstben. sebes vágtatásokban. A magányos pihenést kivéve a hazai nemesség hétköz­ napjai teltek el ilyesmikkel. ami az eddigiekre is állt. XVI. hegedűszóban. egy ugyancsak ekkortájt kezdeményezett intimitással. s tapad a régi szemlélethez. a hol én nevelkedtem. illetve 57. Ugyanekkor ez a patriotizmus keveredik a Róza utáni vággyal. ifjúsága egyik mintaképére emlékezteti az olvasót. Ritka a nem boldog gyermekkor. Említett 27. sőt itt már számára nem annyira az ábrázolás a lényeges. így lesz a gyer­ mekkor Kisfaludynál is a tűnt boldogság jelképévé. Be hamar elmulatok ! Életemnek örömei. a hazai élet utáni epedése következtében azonban egyszersmind provinciálissá is válik. dalban : 442 . Múlt és jelen újszerű szentimentális intimitása nála tehát egy fokozatosan retrográddá váló szemléletből fakad : a nemesi életforma áhításából.alig egy évtizeddel később Berzsenyi a Levéltőredék barátnémhoz-b&n mennyivel intimebben. közvetlenebbül jelenik meg. az. Kisfaludynak e sóvárgása az idillikusnak tartott nemesi életstílus után Orczy Lőrincre. a magyar nemesember patriarkális életmódja tűnik előtte — Bécs és a hányattatások után — optimumnak. s az idillikus úri élet utáni sóvárgással. Az életképszerűséggel. hogy az elválasztja őt a hazai környezettől. Gyermekségem szép ideji. De nemcsak a tűnt gyermekkor. A téma Szentjóbi Szabó lírájában tűnik fel először (Tavasz. bensőségesebben. E nemesi-úri élet utáni vágy fonódik össze ihletében a múlt-jelen ellentét egyik válto­ zatával. Ezek okoznak örömet a sivár jelenben. Be rövidek valátok ! — Sűrűn idézett strófája az első — méltán.. Egy dombról egy patak folyt.. 107—109. megsokszorozva. Példának idézünk 27. eljut oda. hogy egyszerre modern is. tehát a hazai nemesi léttartalmak emlékképévé jegecesedett Kisfaludy lelki­ világában. egyszerre sugároz újszerű bensőséget. a kereteket kitágítva ez után vágyódik a múltban is. mégis mindenünnen hazavágyik. múlt fölötti mélázásban leli hát örömét. sőt az édes haza szimbólumává vált a hosszú kényszerű külföldi tartózkodás idején (71. E témájára is elmondható. könnyed sorok váltakozásával. hanem az oly emlékezetes badacsonyi szüret is a boldog múlt. dal). de Kisfaludynál már sokkal szubjektívebben. biztonsága után vágyódik. dalában a legegyszerűbb eszközökkel tud oldott. ének). keresetten zöngés szavakkal és sűrű alliterációival éri el a költő. Európát csak úgy tudja érzékelni. e szórakozások az udvarházi élet alkotórészei voltak. Végső soron Kisfaludy az úri élet zavartalansága. E lágy. otthoni környezet varázsával képes elzsongítani az olvasókat. dalából: Ott. az „estvéledtem" igével a hazai táj. mint inkább az általa'feíkeltett hangulat. felfokozva. A téma hordozta érzelmiség azonban nem egysíkú. az olvasó érzelemvilágának megmozgatása. de életét csak az otthoni keretekben tudja elképzelni. A gyermekkori idők emlékezete). Önfeledten gyönyörködik a tájak csodás látnivalóiban.

a fejlődést mindjobban gátló életformában látja. Számára — s ebben marad messze a kortárs Batsányi mögött — ez az elválasztás a fontosabb . mollszerű érzelem. a Marcal. hol ifjúságát töltötte (182. hogy régi és új milyen sajátosan keveredik Kisfaludy látásmódjában. poétái érzékenysége. Sajátosan átmeneti. — Csikorog a rengeteg. Az utolsó dalcsoportokban egyre több hát az andalgó. látásmódja gyökeresen az úri rend tudatvilágához köti. várasok. nincs már szó az érzelmek hábor­ gásáról. (irtózással emlékezem még erre)" A szelek nagy ordittással Zúdultak a tengerre. kedvtelések. A XVIII. énekben. a sümegi vár. mint az eddig tárgyalt ellentétpárok — tanús­ kodik "arról. írja a XVI. vajon dicsőítené-e akkor.Országok. Hasonló jellegű a 157. Űgyis egyre inkább nyugtalanítja a honvágy. A hazatérésekor átélt nagy tengeri vihar is helyet kap művében. finoman átvezetni kívánja az olvasókat egy merőben más hangulat. de elege van már belőle. honvágy stb. fájó szívvel vágyódik haza. a jól sikerült tárgyi leírást (mindig erős oldala volt!) átszínezi a lírai személyesség: Most egyszerre. nemzetek. ugyanakkor újabb várakozást felkeltően írja le hazatérése folyamatát is. érzelmisége. Egy újabb érzelemvilág alakulását anticipáló nála az. puhaszelíd. dalban is megénekli: Zúg a zápor. hogy e bensőségek kiteljesedését. Múlt és jelen kontrasztja is — csakúgy. népek.és érzelemvilágba. a haza köszöntését. folyók. énekben dicsőíti a házasságot. éreztet valamit — előkészíteni. . Mélázó. érzelemtípusai. Az otthon mindig a Dunántúl. a teljesebb élet meg­ valósulását retrográd módon egy avuló. a Boldog Szerelem hangulatiságából. Világnézete. két irányba mutató alakja Kisfaludy a magyar költészet fejlődésének — a „Kesergő Szerelem"-ben tapintható ki ez leginkább. Megújult remények 1797 októberében végre megkötik a campoformiói békét: Kisfaludy szamára ez megcsillantja a hazatérés reményét (152. A nagy tenger és szigetekRengetegek. Ilyen megnyugtatóan. szelíd hangulatok lepik el. — . közelebbről a Balaton­ felvidék : a domborodó kalapú Somló. ugyanakkor azonban feltétlenül a múlt hagyományához kapcsolja őt.) líraian feltárja. havasok Választyák már a kegyetlent — stb. dal). az első otthoni találkozást kedvesével: mindez ismét hullámzást idéz elő remény és kétség között. A nagy vihart a 155. dal). leszűrtebb a kifejezés — mind többet látunk következő műve. intimitások iránti hajlama viszont — ha távolról is — már az új modern költőtípust előlegezi. Az átmenet már itt megindul. Dörög az ég. . „A világból kiszakadva" nagy élmény volt. dal kis epikus miniatűrje is — a csó­ kolózó galambok előtt merengő leányka bájos interieurje —. szemlélete. — ordítt a szél. a mi él. egyre nyugodtabb. — fél. ha nem lenne még mindig semmi reménye ? Már sejtet. hogy az emberi élet intimitásait (gyermekkor emlékezete. Iszonyú a fergeteg ! — 443 . Errefelé lakik Szegedy Róza is. Puszták.

amely a mű eszmei és érzelmi szálainak fölfejtése után azonnal fölmerül — az íztésirdny problémája. de nem társadalmi meg­ határozottsággal. Mindez együttvéve eredményezi nála a hazai nemesi lét ideálképe utáni vágyódást. Kisfaludy nemesi szentimentalizmusát főképp osztályának elhatal­ masodó veszélyeztetettsége — válsága hozza létre. de az utolsó strófák újra reménytelenséget sugároznak. minden ízlés jó. sőt egyes íróknál a feudalizmus fokozódó válsága révén a társadalmi lét bizonytalanná válása is (pl. bánata. hat párhuzamosan. a 191—198. Ez az esztétikai közszellem nagyban hatott a fiatal Kisfaludyra. derű. mert hányattatásainak. a háborús szenvedések sora. ízléstörzs azonban kétségkívül megállapítható a „Kesergő Szerelem"-ben. hiszen a mű töredékben maradt. s ezt motiválja még a forradalomtól való visszaborzadás. a magánéletbe való bezár­ kózás. nyuga444 . közügyektől való visszariadás következtében. Berzsenyinél). megkoronázója a fehér arcú magyar leány. a súlyos megpróbáltatások. hanem ellenkezőleg.. A forradalom. nagyon is sokrétű érzelemkomplexumot tükrözni. a hazai ideálvilágtól való elszakadottságnak legutolsó oka. De már ekkor megfogant lelkében dalciklusa ellenpárjának. a különböző élmények zuhatagában a megingathatatlan harmónia egyedüli letéteményesének tűnik. kedvese nem őt szereti. s a mű így is kerek egész. de a köztudat ebből fakadó alakulásához egyen­ rangú komponensként társul a gyarmati helyzet következtében a nemzeti lét fenyegetettsége. Két év búja. nem 'egy új etikai értékrend meghirdetése jegyében. század vége irodalmi áramlatainak kölcsönhatásából fakad ez leginkább : az 1790-es évek magyar irodalmában ugyanis számos ízlésváltozat él egymás mellett. majd Bécsben egész sor ízlésváltozatot ismert meg. emellett épp ez években van — ízlésbelileg is — alakulóban. a forradalmi helyzet termékeként. Nálunk azonban a speciális történelmi-társadalmi viszonyok következtében nem ily egyértelmű a nemesi szentimentalizmus szerepe. csüggedés hangján fejeződik be. elegyes.. A nyelvi szempontú irodalmiság. a valószínűtlen aranjuezi boldogság. s e korszak­ ban nemigen lehet meghúzni az egymásutániság vonalát. Meglehet. mint azelőtt. amellyel a nyelvet. hogy ezután akarta az olvasókat elvezetni az egy­ másratalálás boldogító napjáig. A XVIII. Melyik az az ízlésirány.Otthon. hogy a „Kesergő Szerelem" esetén egységes ízlésről beszélni nem lehet. s onnét a Rajnáig sok minden hatás­ sal van rá. A különböző európai irodalmak szentimentalizmusában divattá válik a társadalom előtti menekülés. Ujabb csalódás. század nagyhatású ízlés­ áramlata. visszaadni képes ? Kétségtelen az. válsága és szenvedése. ízlések külőnfélesége és egysége Az első kérdés. s helyébe lép — egyre fokozódó súllyal — a priva­ tizáló magatartás. mely ideálkép a hányattatások. a „Boldog Szerelem"-nek gondolata. stílust fejleszteni lehet. melynek segítségével a költő ezt a kevert. a napóleoni háborúk okozta mélységes megrendülés hozza létre nálunk is. dalok legalábbis ezt sejtetik. Ha egységes ízlés nem is. moráljában támadó jelleg. A XVIII. ihlete kifogyott. fejlődőben. Küúgoződik belőle minden lázadó. Pozsonytól Draguignanig. éppen a társadalmi harcoktól. A nemesi szentimentalizmus. odahaza van — mi lesz vele ezután ? Meglágyul-e a „gőgös szép"? Egy pilla­ natig úgy látjuk: igen. s ki éppen ezért elérhetetlenül a hazai föld. már Pozsonyban. Ez a szentimentális alapélmény a szerelem szférájában fejeződik ki. egy fejlődésben levő lélek izgató formálódása és kitárulása — ez a „Kesergő Szerelém". s ez a szentimentalizmus nemesi változata. erőtlenné válik a társadalmi indíték. a mű a teljes lemondás. a szentimentalizmus a forradalom után~Európa-szerte erősen megváltozik. az átvételek programjából eredően az írók általában nem ragaszkodnak mereven elvileg kijegecesedett ízlésirányokhoz. a szűkkörű intimitás hirdetője lesz a legtöbb európai irodalomban. a természet külsőségeinek kedvelése. a fennálló társadalmi rendet etikájában. kit minden sóvárgása ellenére sem kapott meg.

a sírva vigadás jelensége. belső ellentmondás jellemzi. a derűs életöröm. 445 11 . a sötéttiszta. általában az érzelmi többrétűség. M. egy lehelletnyi kis kendőcske.11 Ugyanakkor a szerelem ábrázolásában számos rokokó jellegzetességre lelünk.) c. s a női szépség analizálására. bár az alapvető rokokó vonások. tehát egy igen jelentős társadalmi és nemzeti folyamatot támaszt alá ideológiailag. s az érzékek jogainak elismerése. míves megkomponáltsága. A keserédes ízek. a mű érzelmi tompítottsága. Az egyéni boldogság sóvárgó keresése is a rokokóból ered. 1930. a konkretizálástól való tartózkodás. a finom. Ilyen sokszínű nagyjából a kor irodalma is. nemkülönben a szépség és a báj elvont kultusza is. Végül igen sokat merít a költő a rokokó líra érzékcsiklandó. a monumentalitásában borzalmast. A sors átalakuló probléi mája. s ezzel kapcsolatban a harmónia utáni vágy ugyancsak. ráeszmélés a természetre stb. irodalmiasítása. a hatalmast. a kellemek graciozitása iránt. kötetlen. természetesen a Faludiféle rokokó műdalra épült verselése is. . 13 M. s ebből az ízlésből fakad részben a -nőalak centralitása.12 Az alábbiakban HARSÁNYI ISTVÁN : Rokokó* ízlés a magyar irodalomban (Bp. világos és választékos stílusa is a humanista irányra utal. aprólékos. még a csírázni kezdő romantika elemeit is megtaláljuk. barokkos humanizmus és rokokó mellett. befejezett szerkezete. gondos és szabályos érzelmi megformálása. az optimizmus. hiányoznak belőle. . az édes kín. hathatósan elősegíti az érzelmek polgárosodását.lom szimbólumává magasodott. szerelem érzelemvilága. a kevert érzetek kedvelése is rokokó vonás Kisfaludynál. Ebből fakad a „Kesergő Szerelem" ismert chiaroscuro-\z is. az egyéniség mindenekfölöttisége. a mű effeminált jellege is. a miniatűrt — de ugyanúgy szereti (ha nem jobban) a nagyot. Idefűzi stílusbeli színessége. a természettel. mert — bár egy maradivá. művének megállapításait is felhasználom. Jócskán találunk a műben rokokó sajátosságokat is. a játékos naivság. Szentimentalizmus. s részben a már említett stilizáltság. „ . azaz nemességünk polgári funkciók ellátására való áttérésének szakaszában történik. a kesergő szerelem. k. a minél kevesebb tárgyiasítás. a dekoratív hajlandóság. továbbá a „Kegyetlen Kegyes" absztrahált nőalakja. libbenő selymek. az aprót. jelzőgazdagsága. a szív. Végül pedig a mű emelkedett tónusa.). a test. Huma­ nista jellegű már a mű témája. világgal küzdő ember megnövelt alakja. arányos. Kisfaludy szereti a picit. a hajlékony. részletező kifejezésmódja szintúgy ez ízlésben gyöke­ rezik. a kedves cipellői élesztik költészetét. a nagyfokú muzikalitás. a katonaembernek epekedése a távolból. és 71. 178. Mindehhez járul. A Colle di Tenda vagy a tengeri vihar barokkos ábrázolásában vannak már bizonyos romantikát sejtető vonások is. a kielégítetlen vágy (provánszi trubadúrok). A mi viszonyaink közt ez a nemesi szentimentalizmus nem reakciós jelenség. Gyöngyösi!). II. valami sajátos vibráló hullámzás. az udvarló tónus. az érzelmek elfedése. kerek. hogy a kor ízlés­ spektruma teljes legyen. A szentimentális ízléstörzsön kívül a barokkos humanista ízlés vonásai szintén jól kivehetők a „Kesergő Szerelem"-ben. finomulását: meghirdeti a személyiség szabad. megcsontosodottá vált életformához való ragasz­ kodás kapcsán —. egyéni kedvtelések. másrészt a deákos-barokkos hazai költészet hagyománya is (pl. érzésellen­ tétek. Innen fakad fejlett érzéke a pici. Idekapcsolja továbbá a művet hajlama a finom pikantériára. s részben maga a stilizáltság is. hogy Kisfaludy ízlésbeli kezdeménye 1790 után s 1825 előtt. Ugyancsak humanista vonás az érzések általánossága. közvetett és burkolt eroti­ kájából : a suhanó fátylak. A humanizmus Kisfaludy számára főleg petrarcai örökség. Himfynek. ellen­ tétekbe átcsapás. a magyar szív kedvvel hártyás sebjei" — így szól róla később Kisfaludy. minden oldalú kibontakozásának gondolatát (pl. ködössége. a messzi tájakra kivetettség — vajon nem romantikus attitüdök-e ? A műben tehát heterogén irányok vegyülnek egymással.

csak érzelmi alapon a Kisfaludyé is.. Szegedi m. 17 SZABÓ MIHÁLY : Kisfaludy Sándor és Petrarca. Ezért nem vált ki tiltakozást a minden téren konzervativizmusra hajló nemességből. (47... 1878. Az irányok különfélesége ellenére a mű mégis egységes. utóbb lenéző. dal) Sok és nagy a mit szenvedek én ! Az avúltt kín új kínt szül. és 26. 16 ANGYAL DÁVID : Kisfaludy és Petrarca. szemléletéből fakadó okos egyeztetése : a humanista és rokokó vonásokat. Dayka ésSzentjóbi nevéhez fűződik. Előbb elismerően. s oly széles körben az általa képviselt érzeímiség.14 A pozitivista iskola azután kedvére kiélte magát a hatások keresésében. Bp. Valamíg az éj nem int. felhő és napsugár. 1927. I.13 Ilyen. IMRE SÁNDOR : Az olasz költészet hatása a magyarra. 1888/89. MALLY FERENC : Petrarca hatása Kisfaludy Sándorra. de ebből igen kevés. Klauzál gimn. Nincsen édesség nélkül. Gondoljunk csak Kölcsey sötéttisztá­ jára : végtelen hullámzás az érzelmek között. s 21 énekéből összesen 77-ben találunk petrarcai hatást. — Túlzó vélemények még pl. áll. hogy Kisfaludy Sándor a szerelem dalnoka lett. ám Rényi Rezső szerint már az is. Imre Sándor tárgyilagosan még csak átvételekről szól. Az ő nemesi szentimentalizmusa szerves folytatása s kiteljesülése az addigi ízlésrendszereknek. 234—239.. k.Ott szeretem andalogva A bú karján nyavalyogva. de ideologikus erő nélkül.Schedius Lajos 1802-ben írt recenziója az olasz költővel hozza kapcsolatba. Bp. főgimn. 93—101. A petrarkizmus vádja oly régi. egy dalihletben való meg­ jelenítésére az egykorú európai lélek azonnal rezonál. 181—195. 297. 16.. ellentétekben hány ódás. fájdalom és öröm kontrasztjára s egyszerre. Bp... De mind ez ő-értte lévén.16 A két költő viszonyát utóbb Szabó Mihály tisztázta megnyugtatóan és kielégítően. Táplálni az édes kínt. 12. mindössze 13 a teljesen pet­ rarcai anyagot átvevő strófák száma. 27. 13 Zeitschrift von und für Ungern 1802. s ebből vonva le következtetéseket az átvételekre. 73. 22. ItK 1891.17 Szabó Mihály megállapítja. 88. „petrarkista ő minden ízében".. már. Bp. három pedig kedvese alakját. megállapítva az egyes dalok mottóinak petrarcai lelő­ helyét. örök szivárványosság. hogy a „Kesergő Szerelem" 200 dalából.15 A kérdés valóban tudományos vizsgálatával először Angyal Dávid foglalkozott. értés. Temesvár 1882. 9—28. a diszparát ízlésekből művészien építi fel sokrétű. k. 1955. (44. Azzá teszi a költő vigyázó eggyéformálása. értés. DENGI JÁNOS : A Kesergő Szerelem. ám meggyökereztetése Kisfaludy érdeme. s óvatosan elegyíti a meghatározó szentimentális tendenciákkal. VASS BERTALAN : 14 15 SZATTDER JÓZSEF : Kölcsey Ferenc. RÉNYI REZSŐ : Petrarca és Kisfaludy Sándor.. elemeket igen ügyesen. kicsinylő hangsúllyal. dal) Fény és árny. 1927/28. A hazai szentimentalizmus úttörése Ányos. 1880. A szonett és jelesebb művelői. stb. mint maga a mű. 90. ezért honosodik meg oly rendkívül hamar. Petrarkizmus és a magyar hagyományok A „magyar Petrarca" — másfélszáz évig visszhangzott ez az értékítélet a hazai irodalomtörténetírásban.Sz. Tíz Himfy epedését festi. > 446 . mégis homogén művét. Székesfehérvári ciszterci kat. 75. 23. Petrarca érdeme — a költő „egyedüli magyar petrarkista".

só't a petrarcai mottó vagy dalötlet egy sor strófában csak kiindulópontul szolgál. 15. a német líra pedig a később keletkezett strófák­ hoz adott impulzust. így pl.. ' 447 \ . Esze Tamás. Bp. amikor az idegenből való átvételeket erőszakolta. A kéziratos énekköltésben az érzelem nemegyszer jelenik meg epikai keretben. kiadta GÁLOS REZSŐ. századi névtelen kéziratos énekköltésben pedig már a kesergő szerelmes alapattítüdje is kialakul: gondoljunk a bujdosó énekek egyre növekvő sokaságára. éppen a kézenfekvő összefüggések vizsgálatát mulasztotta el. Magyar Klasszikusok. intés a hűségre. illetve. Vásárhelyi Daloskönyv. 1956. Szíveket újító bokréta. itthon hagyott kedves után epekedő magyar katona lírai panasza szólal meg. de saját ihletével is gazdagítja. a szerelmi költészet a függet­ lenségi harcok századában . RMK.A szorosan utánzó dalok tehát mind szerelmiek. ki Propertiusszal hasonlítgatja. Bp. s Zrínyi Idiliumában is megtaláljuk. A sólymot egy holló üldözi. a lényeg­ ben. 22—35. 1953. 36—140.kesergő szerelem': a kedves kérlelése.. Pannonhalmi Énekeskönyv. kedvese után vágyódó hőst ismerünk meg. legszebb és legfontosabb énekek. Bp. 420. Ezzel szemben csak 25 az olyan eredeti költemények száma. Bp. Méltán tarthatjuk őt első eredeti lírikusaink egyikének. — ZRÍNYI MIKLÓS : Válogatott művei. úgyszintén az Eurialus és Lucretia-ban. például a Búm elfelejtésére kezdetű versben. Győr. Virág­ énekek és mulatónóták. 1899. 1955. A kapcsolat pedig itt tartalmi és formai téren egyaránt sokkal számottevőbb. (Propertius és Kisfaludy Sándor szerelme. 20 A pozitivista kutatás megpróbálta latin auktorok utánzójának megtenni a költőt. eleven. a kölcsönzések nem csorbítják Kisfaludy oly sokszor büszkén emlegetett eredetiségét.23 Ebben egy árnyékos völgyben pihenő. a francia líra hatása összesen 19 dalra terjed ki. kiadta BUDA JÁNOS. ki beszédbe elegyedik az arra repülő sólyommal.19 A petrarcai kölcsönzések mellé latin költőkből származó átvételek is sorakoznak. az új érzelmekben. dalok mind teljesen eredetiek. a gondolatot Petrarcától veszi. A realizmus kérdései a magyar irodalomban (SZAUDER JÓZSEF korreferátuma) Bp.. (Vásárhelyi Daloskönyv. kiadfa VersÉNYi GYÖRGY. eszmékben a költő mindig eredeti. talán éppen börtönből vagy táborból. így MEZŐ FERENC. 262. Kisfaludy egy élő. A korszaknak az eredetiségről alkotott fogalma merőben más. a mindennel dacoló. hogy ezek az átvételek alig árnyalatiak. legfeljebb egy hasonlat kölcsönzéséről van szó. k. A mű alapproblémáit felvető. de megvan számos virágénekben is. 23 Magyar költészet Bocskaytól Rákócziig. hogy 1770 és 1820 között líránk egyre jobban epikus alapelemeket szív magába. művének megállapításait használom fel. A költő a többi átvételben átformálja a petrarcai anyagot.. vágyakozás valami nagy messzeségből. Szádeczky : Miscellania. Összeállította STOLL BÉLA.) s BARABÁS ÁBEL. s csak kilenc a kedveséről szólóké. Bp. k. 1908.21 A XVII—XVIII. Bp. 1914. Bp. mint a mai. ott sosem nyúl kölcsönzéshez. 1952. kiadta FERENCZI ZOLTÁN.20 Hangsúlyoznunk kell azonban. mint Ű hazai líra feflődményének vizsgálata fölött. RMK. Bp. 1943. . Bp.. 77. keserű szemrehányás a hűtlenség miatt" — írja a probléma szakértője. 22 Magyar költészet Bocskaytól Rákócziig. 1955. ki Tibullusszal veti össze (Tibullus a magyar irodalomban. mindennél erősebb szerelemmel már Tefamon széphistóriájában találkozunk. Szíveket újító bokréta stb. kiadta VARGA IMRE. Az eredeti strófák rendre epikus jellegűek. 1956. amelyben Himfy vágyódását énekli. A hatások túlnyomórészt formai jellegűek. Petrarcától függet­ lenek. melyekben az idegen országban hányódó. 35. . Temesvár 1902. A régebbi kutatás ugyanakkor. s a hős — enyhí­ tésül — versével ajándékozza meg. több évszázados lírai fejlődés láncolatába kapcsolódik. egy-egy kép. 1953. elsiklott a „Himfy"-nek. Szentsei Daloskönyv.) 22 A „Himfy" koncepciójában voltaképp ezt a gazdag előzményű motívumot fejleszti tovább — „ .. (Hasonló kép merül fel — magasabb síkon — a „Kesergő E részben SZABÓ MIHÁLY id.) 21 18 19 STOLL BÉLA : Magyar széphistóriák.18 Elgondolkoztató számok ! Erősítik a legújabb kutatásnak azt a — más problémánál megállapított — nézetét. 1930. Bp. ahol Kisfaludy epikai mozzanatokat fest.

Szerelem" 100. dalában. Az ilyen fél-lírai, fél-epikai fogantatású költemények szerte az ország­ ban terjedtek, költőnk bizonyosan sokat ismert közülük. Az énekköltésben megtaláljuk a múlt és jelen szembeállításának csíráját is (pl. a Szíveket újító bokréta 42. dalában); a „Kegyetlen Kegyes" alakját számtalan változatban (vö. Vásárhelyi Daloskönyv 17. és 85. sz., Pannon­ halmi Énekeskönyv 22., 23., 43., 44. sz. darabja stb.); a női szépség gazdag erotikájú, részle­ tesen kidolgozott ábrázolását (Szentsei Daloskönyvben, Szíveket újító bokrétáb&n); ide vezethető vissza Kisfaludy művének hasonlat- és jelzőgazdagsága, metafora-, kép- és versmondat­ sztereotípiája is. A XVII—XVIII. századi névtelenek népszerűsítik el országszerte a Balassival meginduló szerelmi költészetet", -a Győrött és Pozsonyban diákoskodó Kisfaludy Sándor el sem. kerülhette volna ösztönző hatásukat. Belőjük bőségesen megtanulhatta a szerelmi költészet tartalmi-formai kelléktárát, nem volt szüksége arra, hogy Petrarcát plagizálja. S ott van a költő, aki egymaga tárháza a szerelmi költészetnek, kinek művei helyet foglaltak minden valamirevaló nemesház könyvespolcán: Gyöngyösi. Ő is híve az „omnia vincit amor" elvének, főművei, a Murányi Venus és a Kemény János emlékezete ezt a szem­ léletet sugározzák. Az érzéki szerelem tolmácsolásában pedig felülmúlhatatlan. Büszke arra, hogy a szerelem tudósa, költészetében a szerelem érzelemvilágának egész köre ki van merítve. Gyöngyösi is tudatosan épít a hangulatra, ő is előszeretettel alkalmaz leírásokat az ömlő, legforróbb líraiság kellős közepén. Sőt Gyöngyösi és Kisfaludy abban is egyeznek, hogy "a szerelmet Gyöngyösi is mozgásképzetek felidézésével ábrázolja, a szerelem nála sem más,, mint ellentétes érzelmek harcának mozgásszerű megjelenítése (chiaroscuro!)24 Mindenképpen indokolt tehát Trencsényi-Waldapfel Imre megállapítása : Kisfaludy , , . . . Gyöngyösivel kezdi azoknak a költőknek a sorát, akiknek a maga költészete létrejöttét köszönheti".25 Egy ponton azonban jóval felül is haladja első mesterét — a minden egyéb szempontot mellőző, szemléletbeli konvencióktól megszabadult világiság területén. Az elődök sorában számottevő Amadé László lírája is, ő munkálta ki ugyanis a magyar szerelmi dal típusát. Első szubjektív költőink egyike, az őszinteség, egyéniség, eredetiség híve, sokat tanulhatott tőle Kisfaludy. Versei abban a korban csak kéziratban terjedtek, de ez nem akadály, hiszen Pozsonyban élt és mőködött, s költőnk éveken át tartózkodott ebben a városban. Amadénál tűnik fel első ízben — ha csírában is — az Én költészete, emellett a XVIII. században Ő a par excellence szerelmi költő — Himfy előtt. Ő is állandóan remény és kétség közt vergődik, Ő sem tolmácsol egynemű érzelmeket. „Zrínyi lírájától Kisfaludy Sándor költeményéig Amadé a legfontosabb láncszem" — írja monográfusa, Gálos Rezső.26 Amadé verseiben nemegyszer egészen himfys hangot anticipál, például Ah már egyszer engesz­ teld meg c. dalában: Az tengernek szélvész után Habjai apadnak, Az egeknek fölhők után • Csillagi ragyognak: Én szivem is már habozott, Fénycsillagom homályozott; Juttasd már partjához, Égő fáklyájához.27

24 E részben felhasználom NAGY LÁSZLÓ : Gyöngyösi és a barokk. Bp. 1929. c. művének egyes megállapításait.
25

28
27

WALDAPFEL IMRE : Gyöngyösi-dolgozatok. Bp. 1932. 32.

GÁLOS REZSŐ : Báró Amadé László. Bp. 1937. 147. — Vö. még NÉGYESY LÁSZLÓ :
NÉGYESY i. m. 101.

Várkonyi báró Amadé László versei. Bp. 1892. 33.

448

Idézhetnénk még hasonló részleteket az Áldott vagyok, én reményem, Állhatatlan én reménnyem, Azt gondoltam nincs már kétség . . . , Ki beborult az folyhőben . . . , Mennyi kínzást ád egy szem ... kezdetű költeményeiből is. A magyar szerelmi líra közvetlenül „Himfy"-hez vezető fejlődésvonalát elvi síkon tehát a következőképp húzhatjuk meg : széphistóriák—virágénekek—Gyöngyösi—Amadé—Kisfaludy Sándor. Formai téren ezt a fejlődésvonalat Faludi és Révai szerelmes versei egé­ szítik ki. Volt és elevenen élt tehát idehaza egy szerelmi lírai hagyomány, melyre költőnk támasz­ kodott. Impulzusért igazán nemcsak Petrarcához fordulhatott. Persze nem kívánjuk baga­ tellizálni azt a tényt, hogy inspirálóként, példaképül, felszabadítólag Petrarca hatott rá <meg Rousseau, s részben a francia lírikusok), hogy a szerelmi költészet igazi mintájának Petrarca énekeit tekintette, de azt hisszük, akkor járunk a helyes úton, ha elvetjük a poziti­ vizmus dogmává kövesedett „magyar petrarkista"-tételét, s ezzel szemben a költő szellemi őseit, elődeit hasonló mértékben a hazai hagyományban is keressük.

A Liza-kérdés Az eddigi kutatás téves, egyoldalú ítéleteit elemezve a másik, hasonló „tengeri kígyó"-t is említenünk kell: az ún. L/za-komplexumot. Ki volt a Himfy-dalok igazi múzsája ? Egészen 1874-ig egyértelmű volt a válasz: a költő felesége, Szegedy Róza. A kérdés vitatottá akkor lett, amikor Toldy Ferenc ez idő tájt tartott akadémiai felolvasásában revideálta az annak előtte maga által is képviselt állaspontot, s a Himfy központi nőalakjának, ihlető múzsájának Pepi grófnét tette meg.28 S mi volt Rózával ? „Róza hasznos ,partie'-nak — olvassuk — rég ki volt már ugyan szemelve ; -de e tervben még most édes-kevés része volt. szívének."29 Mindezt Toldy az 1797. május 5-én Vizkeletyhez, s 1797, július 7-én Takátshoz írt levelekkel kívánja bizonyítani. Üj véleményét kritikátlanul átvették az utódok is, Gyulai, Beöthy Zsolt és mások. Sőt Gyulai egyetemi előadásaiban már/azt tanítja, hogy „Rozália sem tárgyat, sem lelkesedést nem adott a Kesergő Szerelemhez."30 Beöthy pedig a nagy millenáris albu­ mokban, irodalomtörténeti díszkiadásokban hintette el ezt a szemléletet. Az 1930-as években lángolt fel ismét a Liza-kérdés, még szélsőségesebb elképzelésekkel. Pais Károly azt az állítását kockáztatta meg, hogy a „Kesergő Szerelem", sőt a többi Kisfaludy-mű hősnője zalabéri Horváth Róza, ki 1795-ben tizennégy esztendős bakfis volt, s akivel a költő egy bálon néhány fordulót táncolt. Pais szerint Szegedy Rózának még a „Boldog Szerelem"-hez sincs köze, pusztán a „Két szerető szívnek története" keletkezésében játszott,bizonyos szerepet.31 E megalapozatlan állításokat Gálos Rezső könnyűszerrel vissza­ utasította, ám sajnos Pais később — semmiképpen sem akarván elismerni a költő és Szegedy Róza kapcsolatának igazi hitelét — még a 'gógánfai kikosarazást is kétségbe vonta, irodalmi legendának titulálta. 32 Hol az igazság hát a Himfy-dalok múzsája körül ? Véleményünk szerint a „Himfy" múzsájával kapcsolatos kérdésfeltevés, s a belőle adódott polémiák voltaképp nem lényeges kérdés körül forogtak. Ilyen szertelen, féktelen embernél, mint Kisfaludy, naivság feltenni, hogy egy nőt választ múzsájául. Nem volt monogám természet — nem volt a költészetében
28 Régi véleményét utoljára a „Magyar költők élete" c. művében fejti k j(Pest 1870. í. k. 318.), újabb nézete kifejtését Id.: TOLDY : Kisfaludy Sándor vegyes leveleiről. KTÉvl. 1875. X. k. 197—208.
29

30
31 32

TOLDY i. m. 200.

GYULAI PÁL : A magyar irodalom története 1807—1848. Egy. jegyzet. 84.
PAIS KÁROLY : A két Kisfaludy Sándor. Cegléd 1937. 16. GÁLOS REZSŐ : Kisfaludy Sándor Lizája. ItK. 1938. 19—30., ill. PAIS KÁBOLY :

Kisfaludy Sándor két Rózája. ItK 1942. 271.
6 Irodalomtörténeti közlemények

449

sem. A „Kesergő Szerejem"-ben a Nőt énekélte meg, benne volt ebben a szőkefürtű Weinstein Teréztó'l a három kikapós Thiess-leányig a lányok, asszonyok egész sora, egész élete — leg­ főképpen valóban Szegedy Róza. Ő volt az utolsó szerelme hányattatása előtt, őt nem sikerült megkapnia, ő maradt otthon, a hazai földön, rá gondol legtöbbször. De nem egyedül őrá ! Ha így lenne, csak fellelhetnok a zalai lány ismerős vonásait a műben, valami speciálisan rá. jellemzőt — de ilyesminek nyomát sem találjuk. Az irodalommá szűrődött-stilizálódott élmények kifejezési jellegéből is következik, hogy a műnek nincs egyetlen nőre visszavezethető múzsája. A „Kesergő Szerelem" annyi minden más érzelmi motívumot összesít magában, egy olyan válság, lelki átalakulás feltárása, hogy egyetlen ihlető múzsa feltételezésének már a mű alapvető intenciói is ellentmondanak. Kisfaludy egy letűnt világot, egy jobb, boldogabb életet óhajt vissza, asszonyaival együtt. Az eredeti élmények, érzések a korízléshez való egyeztetés, idomulás során — mint annak idején mondottuk — egy transzfigurációs folyamaton mennek keresztül, s e folyamat során a „Kegyetlen Kegyes" testetlen nőalakja absztrahálódik Kisfaludy költészetében. Ilyen lírai absztrakció csak több, már leülepedett érzelem összefogásából állhat elő, élmények sokasága kell ahhoz, hogy kialakuljon a nő alakjával kapcsolatban az az általános érzelemtípus, mely a „Kegyetlen Kegyes" stilizált figuráját ihleti. A „Kesergő Szerelem" múzsája az a sok nő,, akit Kisfaludy Bécsben s ezután megismert, akiknek kedvencük volt, s akikhez —sorsa által messze sodorva — szenvedélyesen visszavágyott.

István Fenyő LES PLAINTES AMOUREUSES L'étude analyse l'oeuvre la plus importante de Sándor Kisfaludy, quí est le cycle de poémes intitulé „Les Plaintes Amoureuses". II examine d'abord les raisons ideelles et objectives de son grand succés et il en voit la cause principale dans le fait que par suite de l'essor économique de la noblesse hongroise de ces temps, les prétentions de celle-ci quant 'a la culture — et donc aux belles-lettres aussi — avaient augrnenté. Ceci a lieu au moment-méme oű la vie intérieure de 1'individu commence á subir dans les árts l'influence du sentimentalisme qui, s'épandant de plus en plus dans toute l'Europe, commence á jouer en Hongne aussi un röle prépondérant. La cause principale du succés de Kisfaludy est qu'il livre un vaste espace á la représentation de l'amour et qu'il introduit l'autoexposition sans motif morál, patriotique ou raisonné. En suivant le nouveau Cours sentimental de le vie intérieur, le poéte donne ä Pamour une position centrale, il lui donne une plus grandé importance dans la création d'un tableau d'ensemble de la vie, tout en tenant compte toujours du legs du passé et sans offenser le présent ou ce qui s'était forme. Nous pouvons observer continuellement dans l'oeuvre du poéte l'antagonisme de „coeur et esprit": les épreuves de la réalité auxquelles Kisfaludy a été soumis ne peuvent étre expliquées seulement par les relations subjectives du coeur et de la fatalité. Dans les „Plaintes Amoureuses" Paffliction, la crise et les souffrances de deux années, l'émouvant déploiement et épanchement d'une jeune áme trouvent leur expression poétique.

450

v. KOVÁCS SÁNDOR

A DÓZSA-HÁBORÜ HUMANISTA EPOSZA
(Stephanus Taurinus de Switawia: Stauromachia) t

A felszabadulás utáni évek egy elfeledett XVI. századi eposzírót tettek ismertté : Taurinus Istvánt. Főműve, az 1514. évi parasztháborúról szóló Stauromachia, szinte egyidöben jelent meg latinul és magyarul. Az újra felfedezett költő személyének, és addig kevéssé ismert munkájának értékelése körül élesen megoszlottak a vélemények. Voltak, akik téma­ választására hivatkozva irodalmunk értékes hagyományainak sorába iktatták. Az össze­ függéséből kiragadott idézetek, valamint az eposz egészének történelmietlen megvilágítása valóban igazolni látszott ezt a felfogást. De voltak, akik a hely, az idő és a körülmények reális mértékű számbavétele alapján kétségbevonták a humanista Taürinusnak még burkolt formában megnyilatkozó plebejus-rokonszenvét is, és ennek megfelelően parasztellenes alko­ tásnak minősítették a Staurotnachidt. A vitás kérdések eldöntéséhez szükség lett volna az egyes tézisek részletesebb bizonyí­ tására, ezt azonban nem végezték el. Pedig e probléma tisztázása korántsem tekinthető pusztán filológiai feladatnak : végre is határozott választ kell adnunk arra, vajon a paraszt­ háború egyetlen egykorú költői feldolgozásának hol a helye és mi a jelentősége a magyar irodalom történetében. I. Hunyadi Mátyás halála nemcsak a központosított monarchia gazdasági politikai szerkezetében hozott változást, de jelképes cezúrát jelentett a szellemi életben is. A Magyar­ országra behívott és itt patronált olasz humanisták jó része elhagyta az országot, á többieket pedig nem volt, ami különösképp ide vonzotta volna. A gyengülő olasz kapcsolatok helyébe a gyorsan növekvő német befolyás lépett. Ennek egyik fontos következménye az lett, hogy az egyetemre indulók mind nagyobb hányada törekedett immár Bécs felé Itália helyett. A magyarság élénkülő bécsi és általában német kapcsolatai egyszersmind kapu­ nyitást is jelentettek az idegen humanisták előtt, s végsősoron a Habsburg expanziós törekvések kilátásait javították meg. Ezeknek a törekvéseknek képviselői közé tartozik Taurinus (Stieröxel) is. Stieröxel István minden valószínűség szerint német eredetű morvaországi család gyermeke volt. 1 Pályafutását mindvégig befolyásos német és magyar mecénásainak köszön-1 JUHÁSZ, LADISLATTS : De vita operibusque Stephani Taurini Olomucensis. p. III—V. A Bibliotheea Scriptorum Medii Recentisque Aevorum c. sorozatban megjelent Stauromachiakiadás bevezetője. A továbbiakban mindig erre a kiadásra utalunk. Minthogy Juhásznak ez az összeállítása tartalmazza legteljesebben a költő életrajzi adatait, ezek átvételekor külön nem hivatkozunk rá. A kötet Introductio-i&b&n adott (1944-ig terjedő) Taurinus-bibliográf iában foglaltakra is csak nagyon indokolt esetben térünk ki. Kiegészítések a Juhász által ismert irodalomhoz : MÜLLÉR, PR(IBDEICH) : Gleichzeitige Aufzeichnungen von Thomas Wal, Johannes Mildt und einem Heltauer aus den Jahren 1513— 1532. Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde. 1879. (XV) 53. Utal rá : ADLiEFir

6*

451

(ism.) — Sz. n. — KARDOS TIBOR : A magyar­ országi humanizmus kora. Olmütz ez idő tájt valóságos kulturális központ volt..) — H. 1951. é. — CAFESIUS. Ezért tartott fenn állandó kapcsolatot pl. Bp. . — KLEIN. 419. 394. Korunk 1957. Szerk. világi társadalmi életre NORBERT : Adalékok az erdélyi német kalendáriumi irodalom történetéhez. hanem ellenkezőleg. akinek környezete is hasonló emberekből tevődött össze..• Német humanizmus Erdélyben. Először is sikerült megnyernie Stieröxel támogatójául az egyébként ugyancsak Celtis-barát Olmtitzi Ágostont. Bp. 1878. 1272—1277. 1437—1514. hogy premontrei kezek alatt nőtt fel. — KOMLÓS ALADÁR : Tegnap és ma. Stauromachia I. épp Thurzó Szaniszló dúsgazdag kanonokja Volt. XII. 119—125. Egyetemi jegyzet. (1947). NAGY MIKLÓS. Budapest 1946.. Egyrészt. II.) — GERÉB LÁSZLÓ : A magyar renaissance költői. KOVÁCS SÁNDOR : Taurinus és Sallustius „Catilina"-ja. I.. A magyar vígjáték kezdetei. — TURÓCZI-TROSTLER. Kapóra jött hát számára az a körülmény. de Olmützi közbenjárására) sikerült Stieröxelnek bejutnia az áhított védőszárnyak alá. (1931). 141—142. 304—305. Életének és későbbi pályafutásának igen fontos' mozzanata volt ez. mert nemcsak mecénást szerzett magának. — Zichy-okmánytár. 169. Korunk 1957. — SZÉKELY GYÖRGY—GERÉB LÁSZLÓ : A magyar parasztháborúk irodalma. Stieröxel olmützi tanulmányairól egyébként elég keveset tudunk. hogy beajánlja őt az ottani tehetősebb körök jóindulatába. usw. hogy a város ne maradjon afféle provinciális központ.) — GERÉZDI RÁBÁN. 227—229. Századok 1950. 1955. Zwittauban született. közülük nem egy véglegesen csatlakozva a Habsburg-barát Thurzó Szaniszló körül kialakult humanista társasághoz. 319—322. (Az 1946-ban megjelent fordítás bevezető tanulmánya.) — KOSA JÁNOS.3 Számos költő és tudós fordult meg falai között. 75—77. Bp. Születési évére nézve: JUHÁSZ : De vita operibusque . . Kodálv-Emlékkönyv 1953. It. és ekkor már olmützi és brünni prépost volt. — GERÉB LÁSZLÓ : A hazai osztályharcok irodalma. Vö. Kolozsvár 1907. mert a rend — alapvető életelvéből következve — nem aszketikus hajlamú. JOSEF : Entwicklungsgang der ungarischen Literatur. 1. Martinus Iglayiensis ebben is iparkodott segítségére lenni. 129—130. Társadalmi felemelkedése érdekében mindenekelőtt támo­ gatóra volt szüksége. — Vita a magyar irodalmi barokk kérdéseiről. Bátran feltételezhető tehát. Stieröxelnek is. It. 6—9. Bp. 3 Wotke értékes közlésein kívül (Der Olmützer Bischof. 2 „de Switawia". Bp. 62. A prépost nagybátyja pedig Stiborius András. (ism. (ism. 1955.) — KLANICZAY TIBOR : A régi magyar irodalom. (Mindegyik megjelent Arbenz Vadianische Briefsammlunglaban. Stieröxel fejlődése szempontjából nem volt közömbös. amennyiben életcéljának megvalósítását biztosítani akarta. 1525—1660. s vállalta azt a feladatot. It. Gerézdi Rábán új adata. aki nemrég tért haza Itáliából. (1954-ben 3. 1956.hette. — V. KARL KURT : Fünf Briefe Adrian Wolfhards. Feltehetően premontrei kézben levő iskolában sajátította el az előírt ismereteket — nyilván az ars dictandi fokáig —. következésképp családja nem tartozhatott a magasabb rangúak sorába. GERÉB LÁSZLÓ : Taurinus és a Paraszti Háború. Bp. Siebenbürgische Vierteljahrsschrift 1934 (LVII).: BÓKA LÁSZLÓ—PÁNDI PÁL. Martinus Iglaviénsis a közeli Olmützben élt. Sinapinus Márton és mások irányítása mellett.) — KARÁCSONYI BÉLA. Kiadta Lukcsics Pál. ItK 1956. 92. hanem hangsúlyozottan humanista gondolkodású pártfogót. magányba vonult embereket nevelt. városi. Világosság 1946. — KARDOS TIBOR. 1950. L. A Thurzók-patronálta humanisták közül nem egy ezáltal került ki a nemzetközi élet színterére. Válasz 1946. 1950. 25. 25.) Üjabb irodalom. 382. Bp. 25—29. 76. 1930.— A magyar irodalom története 1849-ig. 289—297. 1947. BERNHARD . (ism.) rövidre fogott össze­ foglalásuk miatt jól használhattam még : WENCZEL GUSZTÁV : Négy egykorú Thurzó püspök. NAGL-ZEIDLER : Deutschösterreichische Literaturgeschichte. 1944—1958. kiadás) —KARDOS TIBOR : . 1947. 58. 1957. köt. (ism.2 talán 1480—85 között. hanem minél nagyobb mértékben bekapcsolódjék a közép-európai humanizmus egyetemes hálózatába. Bp. a Thurzók pártfogását kellett megszereznie. 1957. hogy egyik rokona. 470—471. — KARDOS TIBOR válasza Capesiusnak. It. Stieröxel tehát itt kezdhette meg tanulmányait. 346. etc.1277—1281. A tudós püspök minden igyekezete arra irányult. 452' . (ism. hogy ily módon (Iglaviénsis szorgalmazása folytán. Bp.. 92—94. sz. Celtis Konráddal és a bécsi egyetemi körökkel. Wien 1899.

amelyet egyfelől a premontrei nevelésből következő. másfelől pedig nem valami szemellenzős látásmód. hatalomra törő barbárság. sőt éppenséggel sikeres megvalósulásához járult hozzá. kötete (Die Wiener Universität und ihre Humanisten. amely bizonyos értelmiségi (literátus vagy klerikus) munkakör betöltéséhez kellett valamely főúri udvarban.készítette elő tagjait. Celtis Konrád meghívása is ebben az összefüggésben nyert igazán nagy jelentőséget. hogy rajtuk kívül Lucanus az. s ami előnyös volt számára: áthágásuk nélkül is belevethette magát a városi. mindamellett évezredek műveltségét magában hordozó klasszikus világ szembeállításának hatalmas körvonalai bontakoznak ki. és ő maga is a jogtudomány szakemberévé vált. 4 Ezzel kapcsolatban — gazdag tényanyagáért — ina is ASCHBACH bécsi egyetemtörté­ netének 2. hiszen Tacitus. Bécs pedig valóságos középpontjává vált a humanizmus délről észak felé irányuló áramlatának. az egyetemen sikeres csatát vívott az új világ­ nézet a középkorival. Stieröxel 1500T—1501-ben fejezte be olmützi iskolai tanulmányait és ezáltal meg­ szerezte azt a jogi képesítést. Miksa császár politikai törekvéseihez Celtis szolgáltatta az ideológiai alapot. Érdekes ezzel kapcso­ latban megemlíteni. és az elpuhult. Wilharticz Vencel és mások. A császár környezetében ekkor már olyan neves tudományos és közéleti személyiségekkel találkozunk. század első évében érkezett meg. I. mint Cuspinianus. Tendenciája persze egyértelmű. Ezzel a nagy­ arányú munkával függ össze Celtis legértékesebb felfedezésének.) az alapvető forrás. Tacitus Gewnaniá\ánák 1500-as kiadása is. Renatinus György. Olmützi tartózkodása. és érdekes. reális megvilágítású tudósításának élét pozitív célzattal fordította saját társadalmi osztálya ellen.4 A skolasztikusok ellenállása ugyan még sokáig tartott. erősen németes meggyőződés. Természetes. hanem inkább az antik klasszikusok iránt fokozódott. hogy már itt sem a. A hajdani germán dicsőség felidézését tükörnek szánta kortársai számára. ahová hihetőleg a XVI. alapjában véve sohasem került szembe I. hogy ez a különben sem teljes névsor a humanizmus erősödésével párhuzamosan egyreMnkább kibővült. mert mindennemű munkálkodását erős germán szellem és germanizáló törekvés hatotta át. A szellemi élet fókuszában. hanem a Thurzóktól inspirált nagyonis humanista jellegű gondolkodásmód jellemzett. mint pl. Clementius János. Wien 1877. vagy lett. hiteleshelyen. A Germania megjelenése nemcsak anyagát tekintve jelentős. Gracchus Pierius és Fuchsmagen. Miksa humanisztikus törekvéseinek következményeként Bécs került az eddig nagy vonzóerőt gya­ korló budai királyi udvar helyébe. Támogatói jóvoltából tovább folytathatta tanulmányait az európai hírű bécsi egyete­ men. a germánokról szóló. Celtis a maga közéleti és irodalmi működésében mutatis mutandis pontosan így járt el. a fényes múlthoz méltó jövő biztosítása végett. Vergilius és Martialis neve már a XV. tudományának gyarapodásán kívül elősegítette világnézeti fejlődését is. Épp ezért a vezető körökkel kapcsolatos társadalomkritikáját helyenként ha élesen fogalmazta is meg. 453 . de harcuk egyre remény­ telenebbé vált. Célul tűzte ki az addig kellően fel nem derített német múlt irodalmi és történelmi emlékeinek feltárását. A századfordulón I. papi pálya vonzottá. Olmützi barátainak javarésze jogtudós volt. Élt is a lehetőséggel. Miksa terveivel. hogy számos középfelnémet költői alkotás megmenekült az enyészettől. mert az általános érdeklődés nem a középkori teológia. Nekik köszönhető. köztük Hroswitha drámái és a Gudrun. aki 1458-tól kedvelt auktora volt a bölcsészeti kar előadóinak. Perger. A humanisták ez irányban folytatott széleskörű könyvtári és levéltári kutatásai nem is maradtak eredménytelenek. pontosabban a Thurzó Szaniszló körül zajló humanista életbe. Másrészt pedig. Ovidius. Tacitus koncepciójában ugyanis élesen politikus párhuzam: a veszélyessé váló. század második felében ott szerepelt a kollégiumok tematikájában. Horatius. A fiatal Stieröxel lelkében nyilvánvalóan mély nyomokat hagyott tanításuk. vagy a kancelláriában.

Élete. mint átmeneti értékű egyetemi sikernek. Tacitus. hogy hozzá tartoztak még a kis létszámú szláv. de eszmei örököse is lett. miért voltak már ekkor oly széleskörűek közéleti kapcsolatai. feltehetően eleve nagyobb jelentőséget tulajdoníthatott befolyásos hatalmú mecénások megnyerésének. A bécsi egyetem viszony­ latában ez annyit jelentett. rrjint mestere. És ezenkívül persze nemcsak antik írókat népszerűsítettek 5 GBRÉZDI id. s mint ilyen. majd a doctor artium fokozatot. gondolkodásmódja és célkitűzései is ízig-vérig humanista környezetéhez igazodott. Celtisnek (1508-ban bekövetkezett halála után) nemcsak hivatalbeli.. olyannyira magáévá tette a humanista gondolkodást. Tanstetter (Coliimitus) és Resch (Velocianus) példáján felbuzdulva szükségesnek találta. cikke. hogy Bécsben új patrónust sikerült szereznie Hoherízollern György brandenburgi őrgróf személyében. mint Taurinus Istvánt. Egyébként Joachimus Vadianushoz fűzte a legerősebb barátság. attól eltekintve. a közös ügyet azonban jól tudta szolgálni. 6 NADLEB : Literaturgeschichte des deutschen Volkes. vagy hatásuk alá kerülve távozott a legkülönbözőbb német és kül­ földi humanista udvarokba. hogy maga is új nevet keressen. Velocianus és má­ sok) ugyancsak ilyen szellemben tartotta előadásait. Taurinus is elsősorban tőle sajátította el a poétika és általában az ékesszólás mester­ ségbeli fogásait. Említettük az intenzív magyar^—német kapcsolatok kérdését. Talán ebben a felfogásban rejlik annak magyarázata is. további karrierje érdekében. Maradéktalanul Celtis nyomán járt a legfontosabb ideológiai kérdésben. hogy mesterei. hogy az universitas egyik népes nemzetét (natio) a magyar alkotta. Ezeknek a feladatoknak hármójuk közül talán Celtis felelt meg a legjobban. Tudomásunk szerint más efféle megbízást nem kapott. Taurinus ezáltal abba a kedvező h^yzetbe került. tanítványaik nagy része pedig ezeket az eszméket befogadva. Tanár kollégáinak legtöbbje (Collimitius. A komplex összetétel volt az oka annak. hogy az Olmützből Bécsbe érkezett6 fiatal premontrei klerikus szintén a magyar tanulók anyakönyvében szerepelt mindig. Sikerült maga körül tömörítenie a leginkább Celtis régi embereiből korábban kialakult humanista kört. Jövője biztosítása végett nem volt lényegtelen. a humanizmus németessé színezése tekin­ tetében.) szereztek neki előkelő hírnevet. Görög és latin írók intelmeit tekintette kánonnak s a középkor vallis lachrymarum hitét a carpe diem elvével cserélte fel. Alapos retorikai készültsége miatt kérhették fel 1507-ben a László királyról szóló hagyományos egyetemi emlékbeszédre is. Pyckel (Celtis). görög és román nemzetiségű tanulók is. Velocianus és Celtis előadásait hallgatta. 76. teljesen magáévá tette tanításukat. A svájci humanista Celtis. sőt a német polgárság erősödő nemzeti öntudatának fokozása érdekében túl is lépett a celtisi agitáció határain. etc. It. 329. Egyetemi éveiben a facultas artium hallgatója volt. 1947. Ligurinus. végül is mint a római és a kánonjog doktora hagyta el az egyetemet —. de olmützi tapasztalatain okulva. Működésük maradandó érdeme mesterük szellemi örökségének megőrzése és szétsugárzása volt. Ettől kezdve mindig és mindenütt úgy emlegették. Távolról sem volt olyan eredeti tehetség. A tanulmányok két legfontosabb területe egyrészt a régebbi és újabb írók műveinek magyarázata. 6 A gyakorlati szervezőmunkában is iparkodott hasonlóvá válni Celtishez. hogy a világi gróf a Thurzó-főpapokkal együtt valóban minden feltételt biztosított számára. de az ókori auktorok műveire alapozott verstani és szónoklattani munkáival is nagy hatást ért el. mert nemcsak magas akribeiával készült kiadásai (Seneca. másrészt a retorika és poétika tudománya volt. Stieröxel itt már teljességgel kiszakadt mindenféle teológiai hatás köréből. ahol Collimitius. Úgy látszik. I. Apuleius.Celtis Konrád sajátosan német humanista eszméi a bécsi egyetemről kiindulva egyre nagyobb hullámverést okoztak. 1939. Camers és Cuspinianus tanítványa volt. Tanulmányaibair minden akadály nélkül haladt ugyan előre — megszerezte a magiszteri. 454 .

hogy Taurinus leginkább Bakócz Tamással és környezetével került közelebbi összeköttetésbe magyarországi kapcsolatainak kiépítése közben. legfeljebb részle­ teiben és időnként módosult. Szilágyi Ambrus. hogy más. E tekintetben Fabri.). S ne felejtsük •cl még azt sem. hisz az érseki udvar nemcsak politikai meggondolásból. s nem lehet kétséges. 455 . csak hogy ittlétükkel' emeljék udvarának hírnevét. Az ismert nevű bécsi tekintélyek és a szűkebb baráti kör névsora azt tanúsítja. hanem tudományos céljai érdekében is széleskörű külföldi összeköttetésekkel rendelkezett. nem letelepedés végett. Ettől kezdve — bármint változtak is életkörülményei —. Taurinus már egyetemi évei idején személyes jóviszonyt teremtett — Vadianuson kívül — a legnevesebb közéleti személyiségekkel. és így ezekkel is biztosan kiépítette összeköttetéseit. egyik rokona. hogy Taurinus eléggé egyértelmű következetességgel tájékozódott Magyarország felé. Lucius Florus stb. panegyricusokat és oratiokat Az élénk alkotói kedvet egyébként az ambíción kívül nyilvánvalóan az is messzemenően. fényes rezidenciáját. 7 KLIMES PÉTER : Bécs és a magyar humanizmus. valamint a tanulmányútra induló Naganartz Mihály iskolamester esetében is. / Ügy látszik. mindig ez maradt. a körmöcbányai Miklós mestertől támogatott ifj. így tett pl. hogy Bécs ezek közül is előkelő helyet foglalt el. Másrészt védenceit a bécsi egyetemre küldte tanulni. és 67. Nincs tehát semmi meglepő abban. de talán ide sorolhatjuk még Fabri magyar barátját. aztán Capinius.»(Platón. Egyrészt magához hívta a humanistákat. Ez érthető is. Agricola és Bartholomeus Frankfordinus említhető meg a Bécsben tartózkodók közül. de ezenkívül világnézetének kifejlődésében is döntő fontosságú szakaszt jelentettek. hogy Vadianus személyes jóbarátja. Rajta kívül elsősorban baráti körének tagjai keresték fel Bakócznak a kortársakat is elkápráztató. és a premontrei nevelés következtében kialakult erősen németes meggyőződéssel. akihez különben a magyarok közül Werbőczyt is személyes barátság fűzte.). Bp.világnézete nem fejlődött mássá. Taurinushoz hasonló kaliberű humanista is kereste Vadianus ismeretségét és jóindulatát. Nagyszombati Mártont is. 1932. Petronius stb. de maguk is ontották a carmeneket. kortársaik munkáját jelentették meg (Arbogastus Glaronesius. Wolphardus.7 A német és magyar humanisták kölcsönös áramlása Bécs és Esztergom között láthatóan rendszeressé vált. görög műveket fordítottak és dolgoztak át latinra (Homeros Batrachomyomachiáját stb. így került Esztergomba a bécsi humanizmus ünnepelt kép­ viselője. hogy hozzájuk tartozott a város két legelőkelőbb nyomdásza. •ébrentartotta.). az erdélyi szászok pártfogója. Vadianus is. Bakócz többféle módon igyekezett német kapcsolatait elmé­ lyíteni. mert e két egyéni felfogássá erősödött tanítást mintegy szintetizálta a németes humanizmus eszményképében. valamint a kiváló görögszakértő Cospus. Dunai Tudós Társaság tagjaival. a Thurzók és Hohenzollern György pártfogoltja Bakócz Tamás érseki udvarába került jogszakértői minőségben. amelyből kiindulva megítélte a világ jelen­ ségeit. 38. Vietor Jeromos és Syngrenius\jános is. akinek a . Közéjük tartozott Cuspinianus. de az alap azonban. továbbá Bakócz Tamással voltak meglehetősen erős kap­ csolatai. Celtis és Vadianus különben is nagy hatása talán azért lett oly maradandóvá Taurinus életszemléletében. akárcsak a hatalmas magyarországi birtokokkal rendelkező Hohenzollern György hatalma. Termé­ szetes. Mit adott Bécs Taurinus számára? Az egyetemi évek nemcsak társadalmi rangot hoztak: és biztosítottak neki. Olmützből még ki nem kristályosodott nézetekkel jött Bécsbe : a Thurzóktól belé plántált humanizmus iránti vonzalommal. hogy a Thurzók befolyása is itt érvényesülhetett legerősebben.

456 . Azt azonban tudjuk. majd innen indulhatott el kb. Mindkét városban patrónusait kereste fel.9 Egyébként Taurinus diplomáciai működéséről mit sem tudunk. 141—142. Egymást érték a különféle tárgyalások. Az érsek egyébként kíséretével. Élt is ezzel a lehetőséggel. Nyár volt. hogy az események további kibontakozásának már nem lehetett tanúja. 1513. hogy útja jó alkalmat kínált számára korábbi bécsi kapcsolatainak megerősítésére és megújítására egyaránt. amelyben arról panaszkodik bécsi barátjának. s nyilván általuk került később. augusztus végén már nem volt Esztergomban. Dubravius is a Thurzók pártfogoltja volt. pentameterekre dolgozott át. mert Bakócz még ez év októberében elindult Rómába. hogy a bulla kihirdetésével kapcsolatban Taurinusmaga is több helyen megfordult. Bakócznak egyre kényelmetlenebb lett a helyzete. kétségkívül sok mindenről és jól volt tájékozva. ami valószínű is. Időközben impozáns méretekre nőtt a keresztesek élet-halál csatája a feudális kizsákmányolók ellen.Taurinus István feltehetően 1511 őszén érkezett meg magyarországi állomáshelyére. hogy irodalmi foglalatosságai során egy bizonyos görög verset latinra fordítva. hogy bécsi útjáról jelentést tehessen Bakócznak. hogy május 28-án jelen volt például azon a budai koronatanácson. Erre enged következtetni április 28-án kelt. amelyen Bakócz Tamás is erőteljes intézkedéseket sürgetett — pro domosua ? — a parasztság ellen. Tudjuk. mert a harcoló jobbágyság sorozatos kezdeti sikerei lázas készülődéssel vegyes kapkodást váltott ki az oligarchák körében. Olmützben Thurző Szaniszlót és persze humanista körét. s a következő év januárjában lépett ismét magyar földre. s kíséretében ott volt ő is. Az élénk diplomáciai élet valóban nem sok pihenőt hagyhatott neki. Lajos tanítójának. Csak nagy tekin­ télyének és finom diplomáciai érzékének köszönhette egy esetleges konfliktus elkerülését* Taurinus. mint Bakócz belső titkos embere. ahol Thurzó János boroszlói püspök és Hoheti8 9 FBAKKÓI VILMOS : Erdődi Bakócz Tamás élete.s várja további intézkedéseit.. 260.8 Útja előbb Esztergomba vezetett. Taurinus nem a fenyegetett Budára. Collimitiussal és Spiegellel mindenesetre. Dubravius János főesperessel is találkozhatott. Közben a belpolitikai helyzet egyre bonyolultabbá vált. amikor visszaérkezett Magyarországra. de nem sokáig maradt ott. Taurinus Olmütz után Neisset is felkereste. az meg nyilvánvalóan összefonódott a Bakócz életéből ismert mozzanatokkal. Valószínűleg Budára ment. hanem Esztergomba sietett. ahonnan kb. és több mint másfél évig maradtak a Városban. MÁEEI : Dózsa György. Részletes tudósítása bizonyítja. Bp. 1913. amelyeknek nagy részén nyilván Taurinusnak is részt kellett vennie. Ami pedig közéleti munkásságát illeti. január 30-án érték el útjuk végcélját. november 6-án indult vissza Rómából. így aztán többet láthatott és hallhatott. Taurinus a parasztháború leverése után. így a maga számára bizonyára kevéssé tudta gyümölcsöztetni hosszas római tartózkodását. A fiatal humanista idejének nagy részét erősen igénybe vették a rendkívül élénk diplomáciai akciók. ezúttal is a főpap kísére­ tében volt. ahol a régebbi ismerősökön kívül az egykori Celtis-tanítvánnyal. annyit mégis tudunk. hogy ismertesse a király és a főrendek előtt tárgyalásai eredményét. Őt okolták a történtekért. hihetően a Miksa császárhoz segítségért küldött Kövendi Székely Miklóssal együtt. mint eposzából kiderül. köztük Taurinussal együtt. II. 1517-ben a magyar királyi udvarba. Megkockáztathatnánk azt a feltevést. hogy úgyszólván egyetlen percével sem rendelkezhet nagy elfoglaltsága miatt. 1512. Taurinus. Vadianushoz írt leveleis. Noha itteni életéről semmi közvetlen forrásból származó adatunk nincsen. mint az 1514-es eseményeket megörökítő humanista kortársai közül bármelyik. szeptember első napjaiban olmützi és neissei látogatására. annyi azonban biztosra vehető. hogy találkozott Vadianus baráti körével. mert május­ ban Bécsbe utazott. 1889. de nincsen rá semmi adatunk. három napi pihenő után indult Budára. Bp. s nem felejtették el szentére hányni jobbágy származását sem. Jó információit hivatali kötelességből tett utazásai során kiegészíthette.

Neisse tudós matematikusa. Ekkor. Taurinus eleinte szabódott. miért találkozhatott Taurinus már itt Budán a gyulafehérvári székeskáptalan több tagjával. Október második felében Taurinusnak már ismét Esztergomban kellett lennie. mert Szeremlyéní Ferenc préposton. ezen az estén született meg a Stquromachia megírásának gondolata. meg Hohenzollern Györggyel. Agricola nem vihette volna magával Vadianushoz 28-án írott levelét. rovatban foglalt törté­ nelmi feljegyzést szed versbe a következőképpen : Quod trés inuicti magno cum Caesaré reges Consensu unanimi foedera pacis agunt.ök. Nagy­ szombati Márton későbbi pártfogójával. ki 1515-ben sejthetőleg Taurinus 1516-ban megjelent üdvözlő versével11 távozott Bécsbe könyve kinyomtatása végett. Maximiliano Quod pulchre veneri pulchrior Anna datur. Ed. Végül is ígéretet tett arra. továbbá Gosztonyi János győri püspökkel és Frangepán Gergellyel. Dedicatio. Bp. akikkel nyilván ismeretséget is kötött. Az olmützi és a neissei vendégjáró körút nem tartott hosszú ideig.: L."ollern György vendége volt. Nemcsak Bakócz udvarába érkeztek vendégek rövidebb-hosszabb időre. 1944. Megyericsei János és Tordai Salathiel főespereseken (a kancellária tagjain) kívül Várdai püspök budai palotájában megfordult Wolphardus. hogy a görög nyelv kérdésében Erasmussal szemben reuchliiiista volt. A királyi udvarban többször is találkoz­ hatott Thurzó Elekkel és az ott látogatóban járó Thurzókkal. a humanizmus magyarországi fő centrumában. de Taurinus is gyakori látogató lehetett Budán. akiknek palotái egy utcában állottak Taurinus majdani patrónusának. Ezzel magyarázható.10 hihető. hogy a symposion résztvevői csupán prózai feldolgozásra gondoltak eredetileg. Wien 1872. Mint maga Imondja. Azt sem tudjuk. Taurinus is megjelent. A vers alatt Taurinus jelmondata : „Tempus hominibus coticula". vagy sem. Taurinus nem tesz említést. 10 Borgbirius könyvéről: DENIS. Az „ad lectorem" címzett hexástichon egy „Intervallum" c. ' v 11 TATTRINTTS : Stauromachia. Annyi az egyetlen támpont. Tekintettel azonban eposzának elkészülte után tett ama kijelentésére. de a téma. Az 1510-es évek közepe tájától a Thurzók és Piso Jakab közvetítése révén Erasmus kultusza egyre erősbödött a budai udvarban. egy ízben Thurzó symposionra hívta meg a neissei előkelőségeket (köztük Wilharticz Vencelt). JUHÁSZ. az irodalmi hírnév mégiscsak csábította. Quod que suis reges fatis reginaque cessit Hec breuis et lectu digna habet história. Ugyancsak itt találkozhatott Taurinus többek között Szálkai László váci püspökkel. Látogatása fontos eseménye maradt életének. Ettől az időtől kezdve újra itt és Budán folyt a fiatal humanista élete. Beszélgetés közben ráterelődött a szó a magyarországi. amelyen ő. • 457 I . tollat is jól forgató vendéget. de hogy egy időben szí. MICHAEL : Wiens Buchdruckergeschicht bis MDLX. Thurzó — s bizonyára a többiek is — biz­ tatták a versíró. Borgbirius. Várdai 1514-ben lett erdélyi püsp. hogy szóba került-e a születendő munka műfaja. meddig vallotta ezt a felfogást. az egykori bécsi barát is. Ilyeténképpen egyre inkább beleilleszkedett hazai humanizmusunk légkörébe. Quod Mariam duxit Ludouicus. hogy mindent töviről-hegyire meg fog írni. Várdai Ferencnek palotájával. hogy írja meg a parasztháború történetét mindenki emlékezetére és okulására. Álláspontját talán a nála tapasztalható Bécshez való szívós ragasz­ kodás magyarázza. mint pl. különben a Krakkóból Magyar­ országon keresztül Bécsbe igyekvő ifj. Ez a kölcsönös ismerkedés annál is inkább könnyebben mehetett. akiket név szerint is említ eposzában. nyáron történt eseményekre. 4. A szöveget Gerézdi Rábán szívességéből közlöm. hogy „sed etiam mulío plura perscripsimus" . Taurinusról ezzel kapcsolatban úgyszólván semmit sem tudunk.

Lehetséges. hogy a gyűjtemény Összeállításának és publikálásának ötletéhez elég sok köze lehetett Taurinusnak. hogy Olmützi Ágostonnak Vadianussal történt levélváltásait közzé kellene tenni. a vele folytatott levelezésében még egy évvel később is ez foglal­ koztatja. de ez kétségtelenül reuchlinista jellegű újgörög fonetika. Egy Mar­ tialis modorában írott epigramma és a már említett üdvözlő vers mindaz. Elsőrangú olasz egyetemek. Bologna és Róma neveltje volt. sejteni engedi. p. hogy közéleti szereplése miatt távol Gyulafehérvártól. 18 1516 után pedig még tudomásunk sincsen arról. Várdai emberi tulajdonságai jellegzetes arisztokrata osztálygőggel párosultak. hogy Vadianussal ekkor történt sze­ mélyes találkozásakor. a maga patinás múltjával és élénk korabeli közéletével. VI. de ez nem sikerült. hogy Bakócz kíséretének tagjaként Taurinus is részt vett az 1515-ös bécsi kongresszuson. Képzettsége meg is volt ehhez. amit különben is gyér számú alkalmi költeményeiből erre az időszakra datálhatunk. . Bachkay Miklós és Geréb László. Mint minden reneszánsz főúr. Várdai Ferenc ugyanis az 1517 tavaszán elhunyt Megyericsei János megüresedett székesegyházi kanonoki székét Taurinus Istvánnal kívánta betöltetni. Nem tudjuk biztosan. Várdai igyekezett továbbéltetni és virágoztatni ezt a hagyományt. hanem ennél több is. Ügy látszik.12 Mindent összevéve. Várdai is szeretett volna valamiféle huma­ nista udvart kialakítani maga körül. így Várdai voltaképpen nemcsak helyi. Ennek nemcsak az volt az oka. . A gyulafehérvári humanizmusnak olyan kiváló alakjai működtek már előtte. de országos viszony­ latban is tisztes történelmi hagyomány letéteményesévé vált püspökké történt kinevezésekor. Igaz. ill. mintsem elhallgassuk. amellett mecénási gesztusaival is iparkodott növelni hírnevét. Sajnos ekkori irodalmi „működéséről" igen keveset tudunk. Az 1517-es év új szakaszt nyitott a költő életében.vesén forgatta Reuchlin munkáit. Ha kissé meghökkentő is olvasni Pelei Tamás gyulafehérvári humanista 12 Taurinus görögös műveltsége (ha nem is tarthatunk róla sokat) mindenesetre jelen­ tősebb. az elnyomott népet pedig megvetette. arra talán elég bizonyíték a Batrachomyomachia-átdolgozAs mélyreható ismerete és részlegesen kimutatható hatása is. de az a tény. mert e körülménynek ismerete és kellő számbavétele nélkül nem találhatunk rá a Stauromachici megértéséhez vezető helyes útra. leginkább Budán tartózkodott. hogy újabb. 13 Stauromachia. Ez a két. de lehet. érdeklődött a régiségek és ritkaságok iránt. (Opera Taurini). hogy Bakócz fiatal jogszakértője 1514-től fokozódó érdeklődéssel fordult az irodalom felé. élénk külföldi kapcsolatokkal. tudományos és művészeti életben betöltött nagy jelentőségét ekkor is megtartotta még. Erre azért kell nyomatékosan utalnunk. Esztergom és Buda jó iskolát jelentett a fiatal Taurinusnak. fényes történelmi és humanista múlttal rendelkező város az állami. Ed. hogy Vadianust. külföldi literatúra területe között. de valószínű. hogy feltevésünket csak egyetlen adat teszi valószínűvé {théta helyett tita-t ír!). Introductio. Nehéz lenne megállapítani. Padova. Gyulafehérvár. hogy itt. Ezeknél sokkal fontosabb azonban számunkra. Bakócz udvarában. JUHÁSZ. 458 t . hogy meglehetősen sűrű levelezésük alkalmával vetődött fel az a javaslat. hogy a kiadás gondolata Taurinusé volt-e vagy sem.III. A váratlanul közbejött események további társadalmi előrehaladást hoztak számára. efféle rövidebb verseket írt volna. egyik fő fészke volt az erdélyi humanizmusnak. Alárendeltjeit sokszor lenézte. stílusa elegáns. és korántsem lényegtelen. Csakhogy ez még eléggé megoszlott a magyar és a német. mint Kálmán­ csehi Domonkos. hogy épp itt ismerkedett meg hazai humanista világunkkal. az egykorúak szerint ékesszólása. hozzáfogott eposzához.

de egyenesen ünnepeltek is. OTTÓ : Egy magyar humanista glosszái Erasmus „Adagia"-jához. 1517-ben már készen állott. sedtyrannus et depopulator"-nak tartották 14 és „rustici vocitant communiter Ekeweztew Ferenc pyspek". mert a vár kétségtelenül a keresztesek kezébe jutott volna. és 394. 1939. de majdnem készen hozta magával Esztergomból a kéziratot. Taurinus pedig befejezetlenül. így aztán 1517-ben kilépett Bakócz Tamás szolgálatából és elfoglalta új helyét. illetőleg befejezze azt. még kanonokjai körében sem. Várdai nem csupán Szapolyai beavatkozását sürgette. Zichy-okmánytár XII. 64. kit történetesen nem hogy belekevertek volna a különféle gyanúsítgatásokba. 382. hogy az erdélyi püspök szűkmarkúságból (vagy fogyatékos irodalmi ízlése miatt ?) mellőzte a róla szóló 11 Mindkét Pelei-idézet KELÉSTYI B. Addig halogatta a kereszteshad felállításáról szóló intézkedés közzétételét. Mint Várdai püspök vikáriusa működött Gyulafehérvárott — emelkedett hát a ranglistán —. Ez a találkozás azért érdekes különösképpen e két Bécshez hű humanista esetében. műve ekkor. ha nem ilyen. Vajon milyen is lehetett volna a közhangulat ott. hogy a gyulafehérvári humanista közvélemény Dózsát „latro inclytus"-nak tekintette és fenntartás nélkül magasztalta Temesvár * felmentőjét. hogy egyik napról a másikra itt sem kevesebb a teendője. A magunk részéről az 1100 körüli esztergomi zsinat határozatainak 37. Nem sok •oka lehetett volna hát Taurinusnak ahhoz. / 459 i . azt azonban nem. ahol Várdai meghitt barátjaiként Szapolyai János. Wolphardus „De cruciferorum tumultibus bellisque libellus c. hanem a hunyadi főesperesség birtokaiból eredő javadalmat is megkapta.Lénárd és Barlabássy János szerepelnek ? Szükségtelen részletezni. Sokkal energikusabb magatartást tanúsított viszont akkor. hogy Várdai egyáltalán nem volt népszerű. A VárdaiTíörnyezet levegője minden alapvető politikai kérdésben szemmel láthatóan megegyezett a Bakócz-udvaréval. Némelyiket már a budai kancelláriából ismerhette Taurinus. Ez utóbbi adat különben jól kiegészíti a Peleitől felvázolt Várdai-képet. cikkelye alapján értelmezzük. Az újonnan érkezett Taurinus Wolphardussal kereste a konszenzust. hogy Värdai Ferenc volt a központi hőse. hogy a pápai bullának Gyula­ fehérvárra leküldött kivonatát nem engedte kihirdetni. Drágffy János. megnövekedett munkájához persze megnövekedett jövedelem is járult. tn. 65. mégis hiteles tényként kell tudomásul vennünk. 15 KELÉNYI : i. amikor Dózsa György csapatai ellen kellett fellépnie. részint ezen kívül irodalmi alkotásaik révén. csak épp a mecénás személye változott meg. míg időközben megérkezett Bakócz letiltó rendel­ kezése. Kelényi nem tud mit kezdeni az „Ekeweztew" jelzővel. Várdai már azáltal keresztezte Bakócz terveit. (e kortársi dokumentum szerint). kik voltak név szerint a Gyulafehérvárott élő pap-humanisták. de máskülönben is találkozhatott nevükkel részint közéleti munkásságuk. A jelek ugyanis arra mutatnak. A püspök politikai nézeteiben osztozott termé­ szetesen környezete is. Ilyen körülmények között természet­ szerűleg alig lehetett szó arról. Elképzelhető.1* Nem lehet probléma ezek után az sem. hogy Várdai ajánlatát elutasítsa és nem is tette ezt. 16 A Taurinus-birtokok sorsához nyújt adalékot Várdai 1520-as gyulafehérvári szám­ adáskönyve. hiszen elsősorban jogtudós volt. „ni Johannes Scepusius vaivoda" Transylvanus ocius praecucurrisset et suppetias tulisset". mert panaszolja. Munkaköre a jelek szerint eléggé igénybe vehette idejét. Wolphardus eposzáról csak annyit tudunk.feljegyzését. hogy eposzán dolgozzék.16 Taurinus ugyanis nemcsak a kanonoki. hogy nyomtatásban is megjelent volna. Bp. A megváltozott életkörülmények természetesen új problémákat vetettek fel előtte. TTogy szabadítsa meg őket „a Francisco Várdai episcopo £t prelato nostro". hanem ő maga is fegyveresen jelent meg csapata élén. Pelei feljegyzései arról tanúskodnak. Baríabássy. De talán nem is nagyon törekedett erre. Tömörig Pál. nem poéta. hogy milyen visszhangja volt itt az 1514-es •eseményeknek. mert közös költői becs­ vágyuk közös téma kidolgozására ihlette őket: az 1514-es parasztháború megéneklésére. hogy mi volt róla a jobbágyok véleménye : „non tanquam patrónus. Sokan azért imádkoztak Istenhez. mint amennyi Bakócznál volt.

A gondolat tehát négy esztendő alatt vált materiális. m. mint amilyen Bécsben szövődött Taurinus és a német humanisták között. Azt kell hinnünk. de ez a barátság nem lehetett olyan meghitt. 19 Pontos adatokat szolgáltat az alábbi egykorú nagyszebeni feljegyzés. Istodie Stephanus thaurinus vicarius albensis circa horam primam meridiei inciuitate Cibini. hogy Taurinusnál és Wolphardusnál is meg­ fordult. mert a püspök maga is ténylegesen hozzá­ járult a parasztháború leveréséhez. úgyhogy Nagyszebenbe kellett mennie Selingus András orvosdoktorhoz gyógykezelés céljából/ Segítségre azonban már itt sem talált.17 most pedig neki címzett elismerő sorait. Igen valószínűtlennek látszik. Taurinus itteni életéről semmit nem tudunk. de nem lelke is egyúttal. i. 55/a és 157. 460 18 DENIS. s talán olvasta is Wolphardus már kész. Ha pedig ez így van. hogy a Várdairól szóló költemény nyomokat hagyott a Stúuromachia Gyulafehérvárott készült részében is. elkapkodottság a Stauromachián. hogy a gyulafehérvári udvarba érkező Taurinus ne ismerte volna Wolphardusnak ezt a munkáját. őszinte. A költő több ízben is hivatkozott arra r hogy hivatali elfoglaltsága mennyire akadályozta őt a munkában és sokszor bizony éjszakáiból áldoz fel. hogy Várdai vikáriusa csak tagja volt ennek a társaságnak. i. lehetetlenség. sőt mondhat­ nánk. Nagyszombati tulajdonképpen Várdaival tárgyalt. Juni. Egyrészt. a műhöz bécsi mintára hozzácsatolt /nctexszel. hogy míg Taurinus a Gyulafehérvárt felfedezett Janus. m. valamint Adipis Vallensis humanistának Vietornál megjelent kötete is. E két mű ismeretét már csak azért is feltételezhetjük. 1879. hogy 'egyszersmind semmibe veszi pártfogoltjának néhány éve még Miksa császárhoz. s Taurinusnak csaknem bevégzett munkáját. akkor nem egészen alaptalan az a feltevés sem. hogy folytathassa. hogy az ilyeténképp állandó irodalmi munkával eltöltött év egyetlen eseménye Nagy­ szombati Márton látogatása lehetett. A panegyricusra visszatérve még annyit kell megjegyeznünk. (DENIS. amióta Esztergomból eljött. id est craciatorum servile bellum címmel. és még művének megjelenése előtt. mert sajátságos módon néhány évvel később Nagyszombati is hasonló epikus költeménnyel állott elő. 53. Taurinus Bécsbe küldte Fabri Ulrikhoz és Erdélyi Székely Ferenchez. másrészt.ensi obiit. Lucius Florustól Vietornál és Syngreniusnál. június 11-én Nagyszebenben meghalt. akiknek dicsőítő verseivel kibővítve nyáron kerülhetett ki Syngrenius nyomdaprése alól Stauromachia. hogy Vardai alakjának kiemelése egyébként több szempontból is érthető.valósággá. de adatok híján is egészen bizonyosra vehetjük. hogy ismét munkálat alá fogja kéziratát Való­ színű. addig kitűnően volt tájékozva a bécsi könyvújdonságokról. . hogy költői munkálkodását is félbeszakította. Ennek azonban inkább 17 Ilyen pl. sőt pártfogását élvező humanista tollából született meg. Sepultus ante Ciborium in choro ecclesie parochialis. s leveleivel gyakran felkereste az akkor már Svájcban élő Vadianust is. 70. amely szerint: „11. de kétségtelenül 1 átszik bizonyos kidolgozatlanság. címszó. Taurinus élete utolsó négy évében eposza megírására fordította szabad idejét. címszó). Az efféle könyvbeosztás egyébként más bécsi kiadónál is szokásos volt. Bizonyítja ezt az a tény. Tudósításából tudjuk. Saját bevallása szerint betegsége kényszerítette 1518-ban arra. Ilyesféle mentegetődzését természetesen hiba lenne szószerint valóságként elfogad­ nunk — beletartozott ez a művekhez írt előszavak humanista sablonjába —.panegyricus közzétételét. elárulva. Közben Taurinus egészségi állapota egyre rosszabbodott. Pannonius-kéziratokat sem ismerte.19 IV. A püspöki udvar humanistái bizonyára barátságra léptek az újonnan érkezett költővel.18 valamint az Epilógussal együtt 1519 tavaszán készült el." Archiv des Vereines für sieben-bürgische Landeskunde. mert az eposz a környezetében élő. A Stauromachia nyomdára kész kézirata a Hohenzollern Györgyhöz intézett Dediká­ cióval. 1519.

hogy Taurinusnak ismernie kellett Wolphardus már említett eposzát. hogy rendszertelen periódusokban dolgozott rajta. önkényes szereplőváltoztatás és műfaji elmosódottság után természetszerű. valamint „esztétikai" felfogását. mikor vikárius lett. ének már készen állott. Fenntartásunkat arra alapozzuk. vagy nem lehetett. . Előbb Bakócz kedvéért (ab ovo Ledae) Rómába és vissza vezeti az olvasót 327 soron keresztül.az lehet az oka. Ez az eljárása megfelelő lett volna történeti mű vagy verses krónika meg­ írásához. amely Várdai és társainak dicsőségét zengte (alighanem a Miksa-panegyricusban alkalmazott technikával. önállósága. ének pedig egy Várdai-panegyricus benyomását kelti. hanem mintegy politikai fela­ datként (nohrtxóv tyrrj/ua) bízta rá. vele szemben az V. az idő és a körülmények eleve meghatározták mindazt. pontosabban minden cselekvéstől). majd Bakócz461 . a költő tolla (az alapeszme feláldozása nélkül) gyorsan átváltott Várdainak és baráti körének magasztalására. Bakócznak és az udvari főnemeseknek Dózsáék ellenmondott beszédei pedig valósággal kimerítikacohortatio ismérveit (kevés híján elszakadva a főcselekménytől. csak kisebb méretekben és konkretizáltan) Dózsa György és a paraszthad leveréséért. amelyet patronáló urai iránt táplált. Dózsa főhősként való mellőzését — amely egyedül biztosíthatta volna az egységes. Az eposz dedikációjából kiviláglik. és a tulajdonképpeni munkát csak visszatérte után. A tematika határvonalainak megválasztásából (tam initium. A hely. Dózsáról és a parasztháborúról általában. Nem volna hát túlságosan merész dolog arra gondolni. A Stauromachia utolsó éneke olyannyira elkülönül az előzőktől. Aligha lehet kérdéses. Dózsa ceglédi beszéde sem annyira programbeszéd. hogy Taurinus nemcsak a lényeges dolgokra összpontosította figyelmét. Ügy látszik. a kolozsvári és a váradi csata). hogy a Stauromachia eposz­ jellege nem minden esetben megtámadhatatlan. Az ebből szükségszerűen következő egységes vonalvezetést a további vizsgálatok is igazolni fogják. hogy a szerkezet sem lehet kifogástalan. mert főúri osztályszempontja megkívánta. a mellékfigurák pedig a környezetéhez tartozó. armt nem kellett. Helyettük új figurák lépnek fel Dózsa ellen. hogy a Stauromachia V. quam exitum) és a kidolgozásból megállapítható. A Stauromachia nagyobbik része jobbára Bakócz-defensió. valószínűleg Esztergomban kezdte el. s ők egytől-egyig Taurinus új környezetéhez tartoznak. éneke sokban tekinthető Wolphardus elveszett költeménye áttételes lecsapódásának. amit ennek az eposznak el kellett mondania Bakóczról. minden bizonnyal úgy kell értelmezni. és az időszaki gyors munka­ tempót többször is a teljes pangás váltotta fel. hogy az első négy ének főúri szereplőivel már egyáltalán nem találkozunk az V. de persze egyúttal azt is. Látni lehet ezek után. hogy Thurzó püspök nem puszta időtöltésül aján­ lotta a költőnek a parasztháború eseményeinek megörökítését. Ugyanilyen kedvezőtlen a helyzet a részletek kidolgozása tekintetében is. Bakócz környezetében. amely szerint Esztergomban a kéziratot „paene . hogy ismerve a szerző alkotói módszerét. nyugodtan élhetünk a gyanúpörrel. annyira szerves egész. Ezt a feltevést támogatni látszik az. mit sem változ­ tatna azon a tényen. hogy a mű első — nagyobbik — része az érseki udvarban készült. hogy a IV. ad ttmbilicum perduxissemus". hogy mellőz­ hető mozzanatokat is részletezzen (Bakócz római útja. Ilyen kifogásolható téma-körülhatárolás. De ha nem is így lenne. eredetisége tekintetében. Aszükségszerfí epikai egyensúly hiánya miatt Taurinus minduntalan átlendült a különféle műfaji határokon. Az Esztergomban megírt Stauromachia-énekek központi alakja csakis Bakócz Tamás lehetett. Beriszló Péter levele. csak súlyosbította Taurinus szervilizmusa. de egyáltalán nem lehetett alkalmas eposzi feldolgozás számára. kerek kompozíciót —. A költő nyilatkozatát pedig. hogy az 1514-es. vagy vele közeli kapcsolatban álló budai főurak. jóllehet Taurinus szem­ mel láthatóan törekszik ezek megtartására. Neisse-ban lezajlott Thurzó-symposion csak az ötletet adta Taurinusnak. Az eposzba bedol­ gozott orációk sem felelnek meg egészen a klasszikus előírásoknak. Nem is lett belőle eposz ahagyományos értelemben véve. . énekben. mint inkább invectiva.

A szükségszerű össze­ kötő kapocs persze minden esetben a második helyre szorított Dózsa és hadserege. éppen ezért az alap­ eszméhez igazodva alakította ki eposza hőseinek jellemét. sikertelen sokszor a részletek váltakozása'is. hogy a Stauromachia megíratásának politikai tendenciája volt.nak és a budai nagyuraknak összesen több száz sort kitevő beszédeivel untat. Mivel Dózsa György az eposznak mind az öt énekében végig szereplő személy. Ezt a rafinált eljárást a retorika sablonos szabályai között bárki fellelheti. Mi ez. hogy sok függ a művészi jellemzéstől. évi dekrétum 14. hogy felhívják a figyelmet a szerkezet hibáira. hallgatólagosan. ha nem az 1514. hogy az általa képviselt ügyhöz mások jóindulatát is elnyerhesse. pályafutásából. a művés^ziség látszata ked­ véért pedig az általa jól ismert retorikai és poétikai szabályok megtartására kellett csak vigyáznia ahhoz. aki a többi. Taurinus ennek a feladatának úgy tett eleget. Munkáját tulajdonképpen a nemesség magasztalása végett írta. A kompozíció azonban nemcsak egészében véve elhibázott. hogy milyen olvasóközönségnek ír..). tudva azt. Ennek értelmében a nemesi tunyaságot éppúgy kipellengérezi (IV. amelyeket eposzában követnie kellett. hogy ez a conditio sine qua non-ja annak. A benevolentia elnyerését alkalmas helyzetekben igyekezett is gyümölcsöz­ tetni különféle „celtisi intelmek" beiktatásával. Némi túlzással azt mondhatnánk. s hogy Taurinus azonosította magát ezzel. Ez kétszeresen igaznak érződött az < 5 esetében. iniusto Ungariam quicumque petisset. Taurintis a retorika szabályai szerint. nem tárgyalt tényekkel is többé-kevésbé tisztában van. felveti a kérdéseket: an voluerit ? an potuerit ? an fecerit ? Bizonyításában is a hagyományokat követi. Utaltunk arra. s ugyanakkor fölébe emelni minden ellenségét — a történelmi igazságtalanság és a patrónusi kegyek biztosítása érdekében. 336—352. ezért szükségképpen buknia kellett. hogy vállalt feladatának a tőle telhető legjobb módon megfeleljen. Mindezek a hibák Taurinus jobbágy ellenes nézőpontjából fakadnak. A nemességnek ez a természetes felsőbbrendűsége egyesegyedül az uralkodó osztály szemlélete volt. milyen nagyfokú erkölcsi romlottságot lát a jobbágyok. Ezt az ideológiai. hogy a Staurornachiában előadott eseményekből §csak az tud logikusan következő eseménysorozatot Összeállítani magának. hogy jellemük alapján könnyű lesz majd céljaikat elmondani. nemo vidor abit" — és így eposza értelmezéséhez is megadja a kulcsot: a parasztság fegyvert merészelt fogni „termé­ szetes urai" ellen. végül az eposz. igyekezett hát mindenképpen éreztetni.) Taurinus tisztában volt azzal. 374—400. ha győz az elnyomott jobbágyság. amikor ex causa és ex vita kimutatja. így művével kettős feladatot iparkodott megoldani a pro és kontra ábrázolás megvalósításával (genus mixtum causarum). őt kellett a legkedvezőtlenebb színben meg­ világítani. 16—17. Az ilyenkor szokásos eljárással élve. alapot („alapeszmét"). a kiemelt személyek erőltetett szerepeltetése pedig csak arra jó. Nem tévesztette szem elől egy pillanatra sem. quod. 52—54.). hogy Bakócz védelmében Dózsát támadta. Bakócz szájába adva a szavakat. innen vette a költő is a réfutationak ezt a dialektikus alkalmazását. mi lett volna. utolsó énekében színhelyet és szereplőket változtatva fejezi be művét. Célja érdekében eléggé hatásosan festi azt a lehetőséget is. A kellemetlen perspektíva felvillantása azonban csak egyik feladata volt. és főként Dózsa cselekedeteiben.. Az események elbeszélésében látszólag objektív nyugalommal igyekezett megőrizni a „históriáé veritas"-t. társadalmi helyzetéből ítélve: nem meglepő. cikkelyének kísérteties visszacsengése ? Ilyen meggondolások alapján költőnk számára úgyszólván önként adódtak mindazok az irányadó szempontok. 7—151. Az eposz alapgondolata ebből a tételből aztán könnyen kibontható : Marie. legfőbb alakja a nemesek ellen harcoló jobbágyságnak. mert kizárólag ezen a módon lehetett csak Dózsát befeketíteni. retorikai tanulmányaiból tudva. egy ízben maga is megfogalmazza (IV. mint a polgári parazita kényelem­ szeretetet (III. honnan hová vezetett az általa és nemesi olvasóitól is elítélt 462 . V.

Az már csak természetes. amikor Dózsa György jó tulajdonságairól. ha a beszéd veszít hiteléből. A Taurinustól részletesen „idézett" beszédek persze egytől-egyig a költő stilizálásai. Taurinus eposza szerint Dózsa kapzsi. és végeredményben a szónok emberi becsületét kezdi ki. karrierista. Megemlíti iskolá­ zatlanságát (educatio) és pallérozatlan lelkivilágát (natura animi). Dózsa első beszédében még a török ellen buzdít./ Dózsa György útja ? Szinte magától értetó'dó'. 381—383.). Mit tett Dózsa a továbbiakban a költő szerint ? Bakócz hazaérkezése után. csak egyetlen célt szolgálhatott az aulikus lelkű humanista tollán: a harag. vitatott beszéd. Ez a lelki beállítottság aztán mindenre inspirálja az embert (an voluerit ?). a harmadikban pedig a Taurinustól oly lelkiismeretesen eltorzított nemesellenes kegyetlenkedéseket nevezi Dózsa a maga dicsőségét biztosító nagy tetteknek. 73—74.. tiszteletet gerjesztő magatartásáról is lehet beszélni. s mindenért „Zeglíus"-t teszi felelőssé (argumentum). 85—99. mert ha az urakkal való összehasonlításkor mindig Dózsa húzza a rövidebbet. II. á bőséges részletezés csak felháboríthatta a nemesi olvasót és permanensen fokoz­ hatta gyűlöletét ellene és a parasztság ellen. Taurinus nem feledkezett meg erről a retorikai tanácsról sem. de nem is lett volna tanácsos ez a feledékenység. mint az eposz általános tendenciájával. Meg kellett hát keresni azt az alkalmat. csak a gondolatmenet egyezhet meg a tulajdonképpen elhangzottakkal. III. a másodikban már a nemesek ellen tüzeli a népet. (I. Megteremtődött tehát az eszköz is Dózsa céljaihoz. Taurinus a Dózsa-beszédek megírásakor ügyesen él a tartalmi fokozásról szóló sablonnal is (gradatio). nagyravágyó.. inint Dózsánál is (educatio !) a vadságra való hajlam csalhatatlan jelképe. A beszédek tartalma egyáltalán nincs ellentétben a személyéről elmondottakéval éppúgy. ha ugyan el nem veszti az egészet. A jobbágyok harci cselekményeit eltúlozva és fel­ nagyítva részletezgeti sokszor naturalista kéjelgéssel.. Ilyen előkészítés után nem csoda. hogy amikor vadászkalandjából . csakhogy ne kelljen * zsákmányát senkivel se megosztania. más szóval: mindinkább sikerült a költőnek igazi céljához közelednie. a gyűlölet affektusainak erősítését. mire a tömeg „meg­ tévesztve" a szólamoktól. A legtöbbet.. 61—62. hogy a belőle levonható tanulságok ugyancsak negatívokká lesznek így. 82—92. A teljes egészében sötét színű jellemzés azonban nélkülözte volna azt a fontos köve­ telményt. egyben növekednek a vereségek kellemetlen kicsengései. hogy ő sem különb a másik jobbágynál. együttérez az elnyomottakkal és mindenét kész megosztani velük az igazságosság. ami a retorika mestereinek tanítása szerint ilyen összefüggésben. a leírás szerint lopva teszi meg%z utat sátrába. és ezzel eljutott Taurinus addig a pontig. kétszínű. A költő még arra is talál módot. hogy eló'ször is Dózsa származásával foglal­ kozik. azzal akaratlanul is kisebbednek a nemesi győzelmek értékei. magánérdeke kedvéért túlteszi magát minden általánosan elfogadott erkölcsi normán : szószegő. megrakodva térvissza. a ceglédi is. Taurinus is gondoskodik erről. hogy a cselekmény bonyolításával a retorikusok által oly hathatósnak tartott szem­ pontra. kihasználva az adódó alkalmat (occasio — argumentum artificalis) demagóg beszédet mond Budán. a szavak és tettek közti ellentmondásra (fié&oőog ovyxgovoiv) is hozzon fel példát. Dózsa fellépését a lehető legsötétebb színekkel kezdi ismertetni (I. erőszakos. 22—25.). A költő szerint ez az alkalom a temesvári 463 . sokszor ügyetlen egyoldalú megvilá­ gításban. sőt parasztjaival együtt ráadásul gyáván viselkedik a csatában is (V. hogy a költő mondanivalója reálisnak tűnjék. Beriszló Péter is céloz rá : I.). Elejt egy-két szót nagy­ erejéről is (habitus corporis). Nem hiába írták elő a retorikai szabályok az előzetes megcáfolás szükségét (TtgóArj-tpig). 513—515. Dózsa minden beszédében hangoztatja Taurinus szövegében. ahonnan kénye-Jtedvére vádolhatta a parasztvezért és seregét (an fecerit ?). V. csatlakozik hozzá (an potureit?). az egyenlőség érdekében. 345—374. A Dózsa elleni gyűlöletet a vele elmondatott 'beszédekkel kívánta maximálisra fokozni a költő. 15. Minél élesebben és erőszakosabban támadta tehát Dózsa a nemességet az eposzban. A Stauromachia úgy cáfolja Dózsát.

mit nem. Ebbeli törekvését csak amiatt a kellemetlen körülmény miatt kellett korlátoznia. mit felnagyítani. de ha tétlenek maradnának. mert Dózsa ebben a csatában fogságba esett. tisztességes. mit akar elhallgatni. tág tere nyílt arra. amit csak akar. törvényes. de formailag is mások. mint ahogy a retorikai iskolák tanítják az ilyen beszédek felépítését. Más a helyzet Bakócznál. melynek gyökerei — jelen esetben — Celtisig mennek vissza. mert az érsek nem volt hadvezér. A választás indokolása kézenfekvően egyszerű. végül történelmi példákkal (exempla) bőségesen alátámasztja állítását. egy jelentéktelen. A strukturális gyengeség elsősorban a budavári beszédre vonatkozik. Csáky püspök meg Dózsa táborában leli halálát. ha nem is sikerül Bakócz javára billenteni a mérleg nyelvét. hogy tetszése szerint részletezhesse mindazt a rosszat. hogy ennyire kiaknázható volt a nemesi érdekek szolgálatára. Csáky magatartása jő indok volt Taurinus eszmei koncepciójának alkalmazásahoz. s Dózsa győztes • harci kardjával csak Bakócz harcia§ oratióját tudta szembeállítani. Taurinusra várt. Nem tagadja. s kelt széleskörű hatást érveivel. amire a nagyurakat buzdítja: igazságos. végül Perényi Imrének a koronatanácsban elmondott beszédére egyenesen a mozgalom terjedése a válasz. Ez némi összehasonlításul kínál­ kozhatott közte és Csáky Miklós között. azt olvassuk. a lényegében passzív magatartása ellenére.csata leírásakor adódott és ezenkívül még a kivégzéskor. Olyan jól csoportosította az eseményeket. hogy a retorikai szabályok teljes szabadkezet biztosítanak a költőnek abban a tekintetben. Nem minden tanulság nélkül való rámutatni. aki humanista ember. hogy míg Beriszló Péter levele hatástalan marad. hogy a Stauromachiáb&n egyensúlyt teremtsen és tartson a történelmi valóság és ura érdekei között. Először azért. Taurinus nagyította 464 . így válhatott ez a rész megjobbülásra ösztönző kemény bírálattá. Dózsa oratiói nem csupán tartalmukkal váltották ki az olvasó haragját. stílusát. Taurinus ahhoz is érvet akart szolgáltatni. hogy életét megóvhassa. Bakócz hatásának ily mértéktelen felduzzasztása természetesen nemcsak Dózsa nyo­ masztó fölényét volt hivatva ellensúlyozni. hogy komoly erőpróbát jelent majd a végrehajtása. A sza­ bályos felépítésű beszédben a rövid bevezető (prooemium) után rátér a feladatra (narratio). megfelelt az eposz dedikációjában hangoztatott „történelmi igazság" megőrzése elvének is. a primus inter pares biztatására pedig mindössze lassú nemesi készülődés a felelet. igen kedvezőtlenül alakulna Magyarországon a nemesség jövendő sorsa (argumentatio). milyen különbségek vannak a Dózsaés Bakócz-beszédek között. jellemtelen. gyáva parasztvezér legyőzése (ahogyan eddig bemu­ tatta). A Stauromachiában ugyanis . vagy pedig egy hősiesen harcoló veszélyes ellenség kézrekerítése ? Dózsa dicséretét tehát többszörösen felülmúlja a temesvári győzők éltetése. A tettekre buzdítást rövid peroratio zárja be. miszerint az. céljának megfelelő beszédfajban (jelen esetben deliberatio-ban) csillogtatja nagy tudását. Ismeretes. hogy e tekintélyes diplomata-főpap igenis jelentősen hozzájárult Dózsának és paraszthadseregének leveréséhez — és ezzel eljutottunk a Bakócz-ábrázólás másik kérdéséhez. a stílus válogatás nélküli (vagy válogatottan) barbár volta pedig jobbára a ceglédi beszédre.. sőt menekülni kényszerül. hogy Dózsa fellépését a nemesi közvéle­ mény mindinkább a jobbágyszármazású Bakócz Tamás kezdeményezésével hozta kapcsolatba. Ez azonban nem ment könnyen. Végül harmadszor : ez a Dózsa^ábrázolás mindamellett. Másodszor : Dózsa férfias bátor­ sággal viselkedett kivégzésekor — a Stauromachia szerint is. Bakócz nagyságának érzékeltetésére művészi megoldásra volt szükség. S vajon. s Taurinus ezúttal megfelelt feladatának. továbbá Báthory István fellépése sikertelen. hogy mit tart fontosnak. II. Ulászló király. hogy végül is meg tudta éreztetni Bakócz Tamás nagy közéleti súlyát. vagy kisebbíteni a történelmi igazság megsértésének látszata nélkül. a magyar nemesség elkorcsosulásának bemutatásához és bírálatához.mi nagyobb hősi tett. Mivel Dózsát igen nagy történelemhamisítás árán képmutatónak igyekezett jellemezni. addig Bakócz buzdítására a gubacsi első nagy nemesi győzelem következik. Más feladatok vártak Taurinusra a nemesi szereplők jellemzésénél.

II. mint másokkal az eddigiek folyamán. Az egyik az. ilyenképpen a név megnevezése nélkül. az arany utáni vágy háborúságot támaszt a népben (1. Taurinusnak még nehezebb dolga volt velük.Bakócz (valószínűleg egyetlen nevezetesebb) Dózsa-ellenes beszédének visszhangját (docilitas). 129—130. Taurinus nem hallgatja el. hogy a kapzsiság. hogy le nem tagadható dolgokat. amennyiben nem lehet jelentéktelenné minősíteni. 307—310. Ez a részlet Percnyi Imre beszédében fordul elő. György pécsi püspök klasszikus veretű epideiktikus szónoklattal köszönti az érseket. hatalomra és gazdagságra vágyó lelkületével. Báthori). 319—320. ezt a célt szolgálta (I. pedig Taurinus ezeket nagy jelentőségű történelmi dokumentumként kívánta megörökíteni. Beriszló Péter retorikus felépítésű. hogy valóban átvette a bullát X. s nincs kizárva. A Stauromachia bevezető része két érdekes mozzanatot tartalmaz ezzel kapcsolatban. Hivatkoztunk már arra. de alakja aztán végképp eltűnik a Stauromachiábó\.) —. akkor sem feltétlen hódolattal ír róla a költő. Ám itt költői szabadsággal úgy beszél. ugyanakkor nem hallgatta el. Meglepő. hogy az eposz egy másik helyén Taurinus azt mondja. A Stauromachia bevezetésének másik érdekes részlete a pápai bulláról szól. Dózsa alacsony származásának felhánytorgatásakor az uralkodó osztály tagjainak nemesi őseire hivatkozik. hogy egyenesen a nemesség a bűnös a történtekért (III. Bakócz Tamás mellett ott vannak az eposzban a többi feudális urak is. mint érdemre. kedve és szándéka ellenére fogadta volna csak el (I.) mindamellett nem volt szerencsés eljárás. Ulászló alig számbajöhető megnyitó beszédei éppen olyan másodlagos fontosságúak. A gazdasági okok emlegetése tehát kettős funkciót tölt be: egy külföldi humanista józan meglátásait a magyar jobbágyság helyzetéről (históriáé veritas !) és Bakócz felelősségének csökkentését.szerepel. de a bulla további sorsáról hiába keresünk felvilágosítást az eposzban.. ezt aztán újra megismétli még két ízben (III. Dózsa tanulatlanságát pedig (üt egyet a műveletlen ferenceseken is) a főurak és főpapok humanista műveltéségével állítja szembe. mert Taurinus eposzának méretei az aránytalanság hibájának elkerülése nélkül nehezen bírják el ezt a megterhelést. aki javasolja. hasznos szándékkal hajtották volna végre.). Taurinus ezzel az eljárásával lényegében Quintilianus hasznosnak tűnő tanácsát alkalmazta a gyakorlatban. Viszonylag Perényi Imre dörgedelmes orációja kelthet leginkább figyelmet tartalmasságával. Elvégre Bakócz is nemes volt. hanem 7 Irodalomtörténeti közieménvek 465 ! # . Hazatérése után az érsek aztán ismételten utalt arra. mintha azt más. Sőt. mert hisz csatában nem vettek részt. hogy II. A Stauromachia főúri szereplői ténylegesen nem voltak szembe­ állíthatók Dózsával. úgy kell ábrázolni. hogy Perényi valóban felvetette Bakócz felelősségének kérdését. A beszédnek efféle hosszabb szövegű beiktatása (III. fösvénység. valóban a nemesség robbantotta ki a háborút. Dózsát társadalmi helyzetében marasztalja el leginkább és ez nagyon érthető is. de legtöbbször egyházi főemberről. mert ezt kamatoztatni tudta defensio-jában. mint Bornemisza János buzdító beszéde a gubacsi csata előtt.). hogy római útjára csakis a király és a haza érdekében vállalkozott. Ulászló mennyire jelentéktelen epizódfigura az események forga­ tagában. Leótól. A költő úgy látszik ezt sem hagyta ki a beszéd megverselésekor. hanem mellékessé fokozta le épp a leglényegesebb problémát: a pápai bulla kérdését. Meg kell jegyeznünk. mintha Bakócz valamiféle rossz sejtelmektől gyötörve.). 230—325. Már pedig Bakócz körül csakis ilyen passzív figurákra találhatott a költő. 330. 62. arra mégis kísérletet kellett tennie Taurinusnak — céljai érdekében. s minden. csak éppen átfogal­ mazhatta. mert itt tettek helyett elegendő volt eleve adott tényeket összevetni. még amikor. s így természetszerűleg az általa kirobbantott háborúval is. hogy ez a szemlélet összefüggésbe hozható a nem nemes Dózsa György pénzsóvár. de tartalmilag (történeti forrásként) maximálisan megbíz­ hatatlan levele.). amit tett. aki pedig részt vett —Bornemisza kivételével — csúfos vereséget szenvedett (Csáky. 336. De hogy fölébe kerülhessenek a parasztvezérnek. mert passzív szereplők felvonultatása művészietlenné tesz minden költői művet. Valóságos kis elogiumot zeng egy-egye feudális.

Taurinus azt akarja elhitetni. A püspök magatartása mindamellett nem a legkedvezőbb fényt hinti még a püspöki kar többi tagjára sem. inkább a panegyricus ábrázolási eljárásához áll közel. Jellemzésükre nem vállalkozott Taurinus.. hogy a retorikát és p*oétikai sablonok részletesen foglalkoznak a hadvezérek bemutatásakor alkalmazandd költői technikával. Perényi vagy II. Taurinus a csatatérről alattomban megszökött Báthorival éppen* olyan szűkszavúan foglalkozik. jó tulajdonságait. hogy az összehasonlítás enyhén szólva erőltetett. pl. precíz és hosszas részletezése. bátran hozzátehette volna még. hogy elfogulatlan mércével mérve még ennyit sem érdemeltek meg. Ül. Bornemisza és Csáky volt az. Dózsa előtt. hogy Várdai jeles nemesi ősök sarja. érdemeit nem lehet eléggé magasztalni. hátborzongató nyugalommal nézte végig Dózsa kivégzését. hogy a Bakócz—Csáky közti súrlódások is hozzájárultak a kedvezőtlen beállí­ táshoz (erre ugyanis Taurinus nem volt kényszerítve). Barlabássy Lénárd és Tomori Pál. helyettük Várdai Ferenc. és az első pillanatban azt a benyomást kelti. amikor kérését nem hallgatja meg. de az sincs kizárva. az a jelenet. A többiektől eltérően Báthori. nem úgy. Az eddigi szereplőkről szó sem esik többé (Bakóczról sem !). jóllehet főúri körökben egyébként nem tartották valami jó taktikus hadvezérnek. fegyvert ragad — és győz. Ennél többre nem számíthattak ők maguk sem. Köztudomású. Buzdító beszédet mond a jobbágyok leverése érdekében. de még nemesi olvasói előtt is nyilvánvaló volt. aki szembe mert szállni Dózsával.. Nem így tesz azonban Csáky Miklós esetében. mint a székesegyház donátorát. mint Dózsa. Szapolyai János és több. Szapolyai hallgat a püspök szavára. Szapolyai János is többszörösen fontosabb személy. Báthori István megkapta ugyan az „achillesi" jelzőt. hogy igen hatásos. Szapolyai személye már csak azért is igen fontos lehetett Taurinus számára. Taurinus kihasználva a lehető­ ségeket. számára győzelemmel végződő temesvári csatát. Thormai János. mint a Bakócz-defensio „had­ vezérei". Megtudjuk. Várdai és Szapolyai mellett sorra feltűnnek a többi „győztes vezérek" is: Drágffy János. mint a gyulafehérvári püspöki udvar gyakori vendégeit. Csattanós példa a király erélytelenségéhez. csupán költőileg kialakított beszédében hivatkozik ugyan a vezér minden jó tulajdonságára. hogy eme „nagyszerű" férfiú bizony Nero-t túlszárnyaló. ill. hogy Szapolyai hibátlan. amikor a gubacsi csatában elfogott parasztoknak általános kegyelmet ígér. Csáky. Bakócz mellett szereplő nagyurakéban benne voltak. A harcban Achilles módjára küzd. Szapolyait hérosszá magasztosítja. hogy „félelmetes" hadviselő nemesekről van szó. nagy műveltségű humanista. 466 % . majd szavainak elhangzása után nyomban elkezdődik a nemesektől irányított jobbágy­ kivégzések undorító. Jellemzésébe mindazok a pozitív vonások bele vannak sűrítve. ha a költő történelmi párhuzamokat keres hősének szemléletes jellemzése céljából. A históriáé veritas és az ehhez jól kapcsolódó celtista kritika érdekében itt megengedte magának a csanádi püspök szégyenteljes meghunyászkodásának meglehetősen hosszú leírását. amelyek az eddigi. mint ezt Beriszló. hogy az egyházi körök nagyobb megdöbbentésére iktatta be eposzába. tekin­ tettel arra. Kritikátlan magasztalása azonban (akárcsak Várdaié) nemigen tarthat igényt a jellemzés megnevezésére. mintha Dózsa szívtelen lenne. mint a győztes Bornemiszával. énekkel. Bánffy János. feddhetetlen jellem. hozzájuk tartozó erdélyi főúr lép a színre. mert ő az egyetlen hadvezér. ám az ő tüzes orációja nem jmarad pusztába kiáltott szó. Lehet. akit nemesi részről leginkább fel lehetett léptetm Dózsa ellen. s herkulesi erejével nincs. hadseregével. mondott. Várdai sikere tehát teljes. Ezek mind megegyeznek abban. Tehette azt annál inkább. És persze a dicséretek özönéből nem marad ki nemesi származásuk gondos említése. nem egyet. akiket mind úgy ismerünk.előnytelen megvilágításba is helyezi olykor-olykor. aki szembe merészelne szállni. történelmileg fiktív. mert Szapolyai»vívta meg a döntő. Ulászló esetében már láttuk. csak éppen jelezte. Várdai lelkes méltatást kap mindjárt az ének elején. Ha már mindenképp ragasz­ kodott a költő az antik hasonlatokhoz. A főurak bemutatásának új szakasza kezdődik az V.

Taurinus nem juttat cselekménybonyolító szerepet egyetlen mitológiai alaknak sem. de nem meg­ magyarázhatatlan. amelyeknek szoros kapcsolata nincsen a fő eseményekkel.). a mértéktelen borivást kárhoztatja Taurinus (sablonos téma volt ez akkor).) mindenféle 1514-hez hasonló lépéstől. harcolnak. hogy a mondanivaló változatosabbá tétele érdekében kívánatos mind­ azon vidékeket megrajzolni. mint Liviusnál). 475—499. Kiütközik bejőlük a sokszor vég­ letekbe menő naturalizmus (ez Taurinus forrásaival.). Ezek a földrajzi leírásai azonban csak betétek. már összhangban állnak műve eszmei beállítottságával. Az előbb említett elíziumi leírásról még ez sem mondható el túlságos bátorsággal. A II. mint ahogyan ezt Várdai is tette Bakócz utasítása ellenére. a Csanádi püspökkel nyilván rokon­ szenvező Várdai környezetében. 7* 467 . mondván. azt állítva. Lajos királyért (V. teljesen megfelelnek a quintilianusi retorika ún. (V.) látképét is.).A szereplő személyek retorikai előírásoknak megfelelő jellemzésén kívül természetesen más művészi eszköz is a költő rendelkezésére állott/ Az eposzírók hagyományos kellékei. hogy Csáky éppúgy ellenezte és meg­ tagadta a bulla kihirdetését. Rendszerint akkor lépteti fel őket. mint minden porcikája. Vannak viszont olyan célzatos természeti leírásai is. Bakócz azzal érvel. azt olvassuk.) Az anticipációnál nagyobb teret. Hasonlóan rosszul illeszkedik a mű egészébe. „laudatio urbium" előírásainak. A lehangoltság éreztetése eléggé indokolt volt Taurinus részéről: a nagylaki össze­ csapás a nemesi hadak kudarcával végződött. a felkelő napot pedig baljóslatú ködök takarták gyászos ho­ mályba. 75. hanem Pest (IV. 401—434. az epizód és a mitológia helyet kapott a Stauromachiaban is. Taurinus anticipáló kijelentései mind a jobbágyságra vonatkoznak. • Érdekes röviden megemlékezni az eposz leíró részleteiről. Ha meggondoljuk. társai fogják majd elevenen szétmarcangolni (III. 155—156.). az eposz befejezésében feltűnik a szivárvány is. főleg a Pharsaliavál és a Batruchomyomachiával magyarázható). akkor ez talán elég magyarázatul szolgál Taurinus eljárásához. A Csáky Miklósnak itt adott költői igazságszolgáltatásra valószínűleg azért volt szükség. Teljesen értelmetlen.). A Stauromachia befejezése. de ugyancsak érthető tendencia következtében került bele az eposzba Dózsa vadászepizódja (IV. Itt a részegséget. hogy a büntetést nem kerülheti el tetteiért. szomorúságot árasztott. utaznak. ahol a mű jelentősebb szereplői élnek. 44. hogy a felelősségre vonás elől csak ideig-óráig szökhet el Dózsa. csak kissé ügyet­ lenül kapcsolódva a fŐcselekményhez. hogy valamiféle borút. Taurinus természetesen ezt sem hanyagolta el. Ez minden. mert meglehetősen elkülönül az eseményektől. amelyeket érvényesít rövid leírásában. Gondosan részletezte római útjukat és szépen vázolta fel nemcsak a korabeli Buda (I. Nem látszik érdemlegesnek a Stauromachia csatajeleneteinek részletesebb vizsgálata. de (talán Lucanus példájára) kevés jelentőséget kap a mitológia. Régi költészettani szabály. ének alvilági jelenete (199—268. amelyek (éppúgy. 269. Ezért áll az epilógus végén a költő imája II. amikor a parasztságnak még az ivadékait is el akarja rémíttetni valamiféle „példás" megtorlással (II. énekben a Werbőczy-féle jobbagyelknes törvényekre utal. Ulászló az állítólag valóra vált tűzhalált (IV. hogy a parasztháború vérbefojtása után. 119—128. Végül Zsigmond király szellemalakban jelenti meg Tomori Pálnak a váradi csata előtt: „Ultimus hic conflictus érit". mint ami be is következik.). de egyébként művészi szempontból egyiket sem lehetne jól meg­ szerkesztett csataképnek minó'sítenünk. igazodik a retorikai szabá­ lyokhoz. természeti képeiről. 360. Később Dózsa sorsáról nyilatkozik Csáky szájába adva a fenyegetést. Ezután az sem meglepő. hogy a jobbágyság temesvári veresége ezzel hozható összefüggésbe. amikor a tényleges történelmi helyzetből úgysem következnék más. ami hozzákapcsolja a Stauromachiahoz (utilitatis causa). Mészáros Lőrincnek is megígéri II. a Stauromachia epizódjai sorában az V. A nagylaki csata második napja előtti hajnalról pl. az anticipáció. de meg nem menekülhet előle (IV.). éppúgy. Szempontjai. mert az eposznak ez a része Gyulafehérvárott készült. 181—199.

n. hogy Taurinus forgatta a bécsi kiadást és használt is fel velőié. quod perfida'nostras 20 21 * A Stauromachia antik és humanista forrásai.. részben közvetett formában juthattak a költőhöz). amikor az efféle nem volt feltűnő.) csak erőltetett helyzeti párhuzamosság fedezhető fel. Bp. Appendix I. valóban találhatunk közös vonásokat.20 Ha ehhez hozzávesszük az ugyancsak általa felkutatott (néha nem egészen meggyőző) átvételeket is. de az eposz egész vázának („ossa") felépítéséhez is példa gyanánt állhatott Taurinus előtt. Az alább közölt versrészletek összevetésének nemcsak az a pozitív jelentősége van. 324— 327. nec. amely valószínűleg a homéroszi Batrachomyomachiára. megy vissza. Császár szerint itt Ovidius volt a forrás. Juhász megállapítása id. (1937). hogy a Stauromachia forrásai nagy mértékben fel vannak derítve. valamint az irodalmi előzmények ábrázolási és szövegkészletére. Tekintettel arra. rövidebb-hosszabb szókapcsolataival megalkotott verses irodalmi feldol­ gozása. Ha ez nem így történt volna. hogy egyúttal élesen rávilágítanak Császár Zoltán már korábban idézett förráskimutatásainak leginkább sebezhető pontjára is.21 Ha nagy vonalakban megpróbálunk párhuzamot vonni a két mű között. Egy részük formálisnak nevezhető. nem pedig egyezés. Az eddigi kutatások azt mutatják. amit ez a passzus is igazolja: Stauromachia: Dixit. BSMRAe. Az utóbbi is különféle módon olvadt bele az eposzba. 798—799. Ez a gúnyos címadás is bizonyítja.) található. At hunc contra sic est affata Minerva : Alme parens. hogy a költőnek semmi helye a néppel szim­ patizáló humanisták sorában. hisz közfelfogásként dívott. é. kiadványában. Éppen ennélfogva a felhasznált forrásanyag is elválasztható a reális történelmi tényekre (ezek részben közvetve.Nem lehet valósan értékelni Taurinus művét. a tartalmi párhuzamon túl­ menően funkcionális azonosságot is ellát az adott művön belül. hogy mily meghökkentő méreteket ér el a Lucanustól átvett verssorok számaránya. De hogy mily lucanusi patrícius-gőggel vélekedett minderről. elárulja címválasztása. si fusam fractamque viderem. míg más részük. Kimutatta. hanem. hogy a Bécsben megjelent Reuchlin-féle Batrachomyomachia nemcsak a címhez. ezeknek az eredményeknek ismétlése teljesen célszerűtlen lenne. csata. betű szerinti vagy legalábbis értelmileg teljesen egyező átvétel. 1945. akkor Taurinus aligha mentegette volna magát oly hosszasan a kölcsönzés vádja alól épp abban a korban. Az eposz különben nemcsak alaphelyzetét. sőt. Juhász László azt feltételezi. amikor még kéziratban láthatta az eposzt. 468 . Nyilvánvalóan azért. mint irodalmi minta. hanem főhős nélküli­ ségét. eltérően a hagyománytól) a mintául vett Pharsalia nyomán halad. A Batrachomyomachia említett átdolgozását VARGHA ANNA adta ki Bartholomaeus Frankfordinus Pannonius: Opera quae supersunt c. mert ott is polgárháborúról van szó. a mitológia háttérbe szorítása. mitologikus alakok). A szövegátvételek kérdésével Császár Zoltán foglalkozott legutóbb. fejezetében (XIII. Abban viszont nem téved. Ez a választás jellemző egyébként Taurinus világnéze­ tére is: a parasztháborút így fogta fel. Bp. ha nem tekintjük át igen röviden az eposz eddig felfedett vagy még ki nem mutatott. kiadásának De Stauromachia c. De ez összefügghet a közös témával is (orációk. kétségkívül szokatlannak kell minősítenünk. hogy bizonyítottá teszik az átvételt. és megoldásait tekintve is (pl. mint ahogy szokatlannak tűnhetett már vala­ melyik kortárs olvasónak is (Wolphardus ? Nagyszombati ?). 1. ferrem auxilium. de valószínű forrásainak mineműségét és tanulságait. Általánosságban a következőket vázolhatjuk fel: Az eposz egészéhez Lucanus Pharsalia\a adta meg az indítékot. hogy a Stauromachia egy közvetlen és kortársi élményekből konstruált történelmi eseménynek széleskörű olvasmányanyagból származó szókészletével. Hanc plebem. holott a Metamorphosis általa megjelölt helyein (XIII.

vezér-típusról lévén szó az esetleges­ séggel is számolni kell. Keveset foglalkoztak a Stauromachia prózai irodalmi mintáinak kérdésével. de a Syngreniusnál és Vietornál 1512-ben megjelent Guarinus-panegyricust. A párhuzamosság megléte nem áll vitán felül. calices. 403—410. gutturnia. 351—358.22 A források ismeretével függ össze. Haud opus exhaustos oleo nunc dicere lynchos. passim. pulcherrima visu Quae fuit et nostra multum speetabilis arte. 5—10. XXL 4. a Hannibál jelleméről festett kép néhány részlete azonban megérdemel egy futólagos megjegyzést.) Batrachomyomachia : Dixerat. Quod nuper faetam tenui de stamine pallam Assiduoque opere intextam. A csatajelenetekben bővelkedő Marceüus-panegyricust ugyanis a jelek szerint nem ismerte. mert egyszer sem merített belőle. Liviusra megy vissza. passim. quam spernit turpiter artes. nee. Ergo omnes loeti pugnam spectemus ab alto ! (205—214. Livius. Rosere et laceram liquere foramine multo.Nori tarn contemnit. Taurinus szókészlete materiálisán az antik klasszikusok és humanisták müveiből állott össze az eposz megírásakor. Iances Atque arae induvias et tintinabula. hosszú főúri orációkkal iparkodik ellensúlyozni (supervacua operositas). Muribus auxilium ferrem. Nulla maiam plebem nostri reverentia tangit. mit hol hasznosítson. I. campanas. ahol csak lehetett. mappás. . 469 . Nam templis legata meis legere sigilla. Egyébként ezek a beszédek. passim. 392—397. Szerintünk a már eddig" kimutatott (sallustiusi) mintákon kívül az sem lehetetlen. 377—380. 400—401. ha nem is lépik át a hagyományos 22 Taurinus.. hunc contra sie est affata Minerva : O genitor. ahol világnézeti meggyőződése miatt igen távol kerül a történeti igazságtól — és ez elkerülhetetlenné tette számára a tények igazi tartalmának és a stílus összehangolásának megvalósítását (ductus subtilis). Stílusa nem egyszer ott ünnepélyes és keresetten fennkölt. felhasználta.. nem numina nostra Lesere et positas templis rosere Coronas. Sedjnagis atque magis mentemque animumque remordet.« Annue. Szempontjai határozták meg aztán. acerras. Dózsa tényleges győzelmeit pl. Lampada. némi jóindulattal nézve.. si fusos fractosque viderem. Vexilja et pateras et pulvinaria. hogy Dózsa belső jellemzése egyrészt budavári beszéde előtt. másrészt magában a beszédben. — — — -— — — — — •— (V. 231.. nevezetesen Taurinus igen erős bécsi kapcsolatához.) A verses források megvizsgálása egy érdekes tanulság leszűrésére is alkalmat ad. Ab űrbe condita. de azért e problémától el is választandó a stílus kérdése. quo tecum pugnas spectemus ab alto Aethere. Summatimque uno complectar ut omnia verbo. I.

valamint ide soroljuk Woplhardusnak valóban elkészült eposzát. Taurinus életművének „chef-d'oeuvre"-je kétségkívül a Stauromachia. kiad. 189. teszik az eposz szövegét. jóindulatú.eposzi kereteket. V. Teljesen egyetértünk Horváth Jánosnak azokkal a megállapításaival. summa summarum a következőket kell megállapítanunk. amely nem szolgált. hogy 1889-ben. ha hitelt adhatunk Janus Pannonius állítólagos Annalese létezésének. Taurinust.) 203. mint inkább (bizonyos fokig) történeti forrásértéke van." Az eposz pedig „szerkezetileg töredezett. hogy célját még így is csak részben éri el. a szentenciát (Sero Phryges sapiunt. Ma már nem is annyira költői. csakúgy. Taurinus műve. az epigon humanizmus sikertelen eposzi törekvéseinek jellegzetes terméke s egyetlen. de nem is akart sem polgári. Megállapításainak zöme fölött azonban ma piár igen eljárt az idő. mint írót. Visszatekintve az eposz keletkezésének körülményeire és az elemzés tanulságaira. Korabeli jelentősége a magyar költészet szemszögéből ítélve persze nem csekély. ha nem is ebben a dolgozatban). színterei. század világánál. történései. Olyan. személyei átmenet nélkül váltják egymást. az idő azonban. mert egyenetlenné. idáig senki sem méltathatta". a Staüromachidt ismertető és értékelni próbáló tanulmányában még ezt írhatta: „Mint költeményt. 210. 284—285.. a XVI. 470 23 24 . Horváth János a magyar humanizmusról írott monográfiá­ jában (1935) részletesen foglalkozott a költővel és az eposszal.). Az általa megrajzolt arckép megadta az alapját minden további Taurinus-tanulmányozásnak. Formai szempontból sem vélekedhetünk túlzott elismeréssel róla. Szomorú dicsősége Márki Sándornak. A Stauromachia stílusának élénkítésére felhasználja ugyan Taurinus a szokványos retorikai díszítő elemeket. stb. 291—292. HORVÁTH JÁNOS : Az irodalmi műveltség megoszlása. mint germanizáló latin mondatszerkezetei. az életrajzi adatok és a humanista retorika fényénél. Észrevételei mindig a kérdés lényegét érintik. minden kétséget kizáróan nemesi szemlélettel átitatott alkotás. hogy Taurinus „A történteket az udvariak szempontjából fogja fel. IV.23 Márki a liberális peflgári tudós mértékével mér.az anaphorat (I. 165—167. mindezek ellenére azt kell mondanunk. A kelleténél többször felbukkanó ritka szavak is zavarják a könnyű meg­ értést. "Mint eposz. Sokat rontanak a gyalulatlanul átvett szövegrészek is. stb. Nekünk is az a véleményünk.). mint az első magyar tárgyú eposzt. mindenesetre tesznek bizonyos közeledést a később Nagyszombatinál kibon­ takozott adhortációs stílusmegoldás felé. nem kedvezett a Stauromachidnak.). mint a magyar epikai költészet hagyományaiba sikerrel beleilleszkedő német humanistát. cselekvé­ nyében nincs szerves fejlődése ft Katholikus Szemle 1889. Taurinust úgy kell tekintenünk. Márki úttörő jelentőségű dolgozata után csaknem fél századnak kellett eltelnie. még kevésbé plebejus célokat szolgálni. bár láthatóan csak az irodalmi-esztétikai területeken mozognak. akinek műve erényeivel és hibáival együtt vitathatatlan részévé vált a magyar irodalomnak. ha feltételezzük Báthori Miklós (sírfeliratából valószínű) verses történeti munkáját. leverésében főösztönzőnek tünteti fel. Bp. (2. Bakóczot az ismert vádakkal ellentétben a mozgalom éles elítélőjének. Magyar humanizmus. így a trópust (Monarcha Transsilvanensis — Szapolyai stb. sokáig nem fedezték fel. Hosszú tartalmi ismertetései és gyakori idézetei (sajnálatos. de erre szükség volt. Jóllehet irodal­ munk történetében ma már úgy tartjuk nyilván. 1944. amelyekben a Stauro­ machia tendenciáját és művészi felépítését értékeli. míg újabb Taurinus-értékelés született. sőt a Jagello-kor reprezentáns humanista alkotása minden tekintetben.. sokszor értékes és érdekes megfigyeléseivel keverednek. amely nemcsak az embereknek. viszonylagos erősségének legfeljebb retorikai kidolgozását tekinthetjük. hanem az ember alkotta műveknek is próbaköve.

Századok 1950. hogy irodalomtörténészeink egy kis része. Klaniczay jegyzetén alapuló. hiszen sorainak . 1954. amíg Császár messzemenően negatív. 1950-ben. Bp. Bp. az viszont sajnálatos. mert Geréb szerint ez épp ellenkezőleg. hogy lemondott az egységesen összefogott tárgyalásról. Egyfelől elismeri. milyen helyes szempontok alapján juthatunk közelebb az író és műve megértéséhez. addig Geréb gátlás nélkül pozitív magatartást tanúsít Taurinus művével szemben. 6—9. a költő nép iránt titkolt rokonszenvét van hivatva kifejezni a sorok közt is olvasni tudóknak azon az alapon. 1947. hogy a költőt és művét a magyar történelmi fejlődés menetébe helyezve vizs­ gálja. hogy gondolatmenetének széleskörű távlata végül azt eredmé.nagyrészét készen vette át antik és humanista költőkből. hogy pár sorban felvázolja. Csakhogy.26 Túl merész ítéletei. „Taurinus nemcsak hogy nem költő. 419. . élesen szimplifikáló módszere Császár 2fcltán magabiztosságára emlékeztetnek.végre szegényebb legyen egy illúzióval. NAGY MIKLÓS kritikája : Válasz 1946. Rajtuk kívül 1950-ben Karácsonyi Béla is erélyesen cáfolta a Stauromachia állítólagos haladó tendenciájának legendáját.29 Kardos Tibor is foglalkozott Taurinussal 1955-ben megjelent nagy szintézisében. hogy további gondolatmenetét már nem követhetjük egyetértéssel.27 Gerézdi még arra is vállalkozott. Az eredmény váratlan volt és a nagy számban kimu­ tatott szövegátvételek Császár előtt elhomályosították a mű egészét a részekkel szemben. Geréb László bírálói közül Sz. 127—129. A jobbágymészárlások leírásának sem az a szerepe állítólag. mondván. ő azonban. másfelől — teljesen megalapozatlanul — azt állítja. majd fenntartva álláspontját. Merőben új értékeléssel állott elő Geréb László 1946-ban. Ugyanezen az elutasító nézeten van Klaniczay Tibor A régi magyar irodalom c. Ford. 47L 28 29 Sz. de természetesen tesz több helytálló megállapítást is. Ezzel oly tág teret nyit . perdöntőek és igazolják a túlzottan pozitív Taurinus-kép történelmietlenségét. Helyesen figyel fel pl. Szerinte pl. század vé'géigi Bratislava 1956. Valóban. 1946. s lássa be. mint egységesen negatívként megítélni. m.30 Helyeseljük. amelyeket a marxista történettudomány megvilágításában fel­ vonultat. hogy az eposz Bakócz udvarában és érdekében keletkezett és íródott. 30 A magyarországi humanizmus kora. hogy Taurinus az eposz népellenes alapeszméjének megfelelően megörökítse a háborút indító parasztok bűnhődését. hasonló álláspontot foglal e l : CSANDA SÁNDOR : A magyar irodalom története a XVI. Tanulmányszerű elemzésében törté­ nelmietlenül kezeli ugyan a Stauromachiát. *&rra.nyezte. nem.megkerüli az elméletét felborulással fenyegető buktatót. hogy a Jagelló-korabeli humanistáinkból nem lehet szimpatizánsokat csinálni a paraszt­ háború számára. 1. hanem versfaragónak is ritkán nevezhető.Horváth Jánost követően Császár Zoltán kutatta fel igen alaposan a Stauromachia antik és humanista forrásait (1937). Bp. hogy „az urak háttérmunkájának számos leírása sem merőben szadista kéfeiges: valósággal ítélet a hóhérok felett". i. 1955. 50. Nagy Miklós már 1946-ban. Bizonyításai zavarosak.: Geréb László. „Itt a legfőbb ideje — írta —. kiad."25 . hogy Taurinus művének alaphangja „mindvégig egységes". Gerézdi Rábán pedig 1947-ben rámutatott a taurinusi eposz „haladó jellegének" tarthatatlan voltára.). 1950. (főiskolai jegyzet). így aztán eposzelemzésről 25 Taurinus : A Paraszti Háború. kötetében. hogy a Stauromachia szövegében azért vannak értelmi zökkenők. 119—121. Ennek következtében nem egyszer szélsőséges véleményt kockáztatott meg. mert a költő az elkészült műből utólagosan (!) Bakócz-ellenes részletekét volt kénytelen törölni. a Stauromachiát világnézeti szempontból — sorról sorra haladva — nem is lehet másként. (3."28 Érvei. 27 26 CSÁSZÁR ZOLTÁN.a legkülönfélébb magyarázatoknak. egyetemi jegyzetének I. Bp. Gerébnek is erre az eredményre kellett volna jutnia. 44. SZÉKELY— «GERÉB : A magyar parasztháborúk irodalma. hogy a költő „csak sorok között mondhatta el véleményét". GERÉZDI RÁBÁN bírálata: It.

költői alkotás­ ként való méltatásáról azért mégis kár volt lemondani. 134—136. 48. . Témája és latin nyelvűsége miatt későbbi korok sem nyúltak vissza hozzá. 1955-ben megjelent könyvében Taurinus hatását egészen Zrínyiig felviszi — az eposzi közhelyek köl­ csönös meglétére hivatkozva (92. KARDOS id. de nem az egészen. a reformáció korszakában.82 A Jagello-kori irodalomról adott jellemzés helyes marxista megvilágításba helyezi Taurinus szerepét és általában a Stauromachiát. Bp. A könyv. c . 34 Stauromachia.. a rajta szereplő évszám ellenére. az anyanyelvű irodalom hihetetlen ütemű térhódítása és fejlődése idején nem volt időszerű." 31 Kár r hogy Kardos Tibor nem látta szükségét annak. 125. ami elképzelhető. hogy a teljes. Meggyőződésünk szerint ugyanis az általa említett általános elv igaz ugyan. JUHÁSZ. addig a másikban már utat enged az ezzel ellenkező vélemény­ nek is. Szövege — évszázadokra terjedő feledés után — 1809-ben jelent meg újra. nap­ jainkig fennmaradt Taurinus-oeuvre hozzáférhető legyen. A Stauromachia irodalmi hatásáról. Bakóczot és Várdait szolgáló famulus-költőtől. 1944. ha 1514-ről van szó. hogy tételét igazolja is.. Engel. hogy a Stauromachia valóban legjobban kiaknázható forrásaink közé tartozik. Nagyszombatiról írott össze­ foglaló tanulmányában. a helyenként zavaróan bizonytalan interpunkciók és a-nyilvánvaló sajtóhibák ellenére is jól használhatónak bizonyult sokáig. Taurinus elfeledett művének újrafelfedezésével. . Nemcsak korabeli jelentőségét hangsúlyozza a valóságnak megfelelően. az eposz irodalomtörténeti helyének kijelölése kérdésében. Abban a reményben fejezzük be fejtegetéseinket. Juhász László újabban napvilágot látott kritikai kiadása84 végül is segített a problémákon. mellőzve az Indexet és az Epilógust. Mert miféle különállást. hogy a Dózsa-háború alapvető megítélésében teljesen egyetértett kenyéradó gazdáival ? Legújabban a Bóka László és Pándi Pál szerkesztette magyar irodalomtörténet I. így volt ez Taurinus esetében is . Taurinus utóéletéről nincs sok mondanivalónk.szó sincs. Taurinus eposza Mohács után.. Nyilván a mélyebb analízis hiányának következménye Kardos határozatlan válasza is épp a legfontosabban. Ezt részletesen és teljesen meggyőzően Gerézdi Rábán mutatta ki legutóbb. 33 Ha az általa felemlített példák számát növelhetnénk is (Gerézdi nem törekedett teljességre).Ed. Az egyetlen nyilvánvaló hatást Nagyszombati Márton carmenjére tette. BSMRAe. művében messzebb is vezeti. a következtetések mit sem változnának. 371. hogy a szereplők jellemzése szónoklatokkal a klaszszikus nyomokon haladó humanista történetírásnak olyan fogása. mint szövevényesen megkonstruált ideológiai fejtegetései egyik fő forrásának. Bp. de Taurinusra-vonatkoztatva már aligha az. 472 32 33 KARDOS. amely ne tanúsítaná.. i. a leveleket és az életrajzi szempontból fontos dokumentumokat is. de kellő határozottsággal utal az eposz. „Azt sem hallgathatjuk el — írja —. amelynek segítségével óvatosabb szerzők sok mindent közölhettek a nyilvánossággal. miféle óvatosságot vár Kardos Tibor attól a Thurzókat. m. Ez a második bécsi kiadás azonban csak a Dedicatiot. GERÉB LÁSZLÓ : A hazai osztályharcok irodalma. Az általa közreadott szöveg a meglehetősen következetlen helyesírás. Eljárása annyiban jogos. publikálni kellene még a kisebb verseket. csak egy évvel később jelent meg. 1957. kötete értékelte a költő működését.). igen hasznos szolgálatot*tett a magyar irodalomnak és történettudománynak. Taurinus művét sem igen tekinti másnak. minden ízében parasztellenes jellegére is. de megfontolandó. ItK 1958. Míg egyik szavában kellő nyomatékkal fogalmazza meg Taurinusnak Bakóczot mentő szándékát (azaz jobbágyellenes tendenciáját). akiről nincs egyetlen korabeli adat. Ahhoz. Engel Monumenta £/ngr/cdjában. Fabri és Székely Ferenc carminait tartalmazta a Stuaromachián kívül. A modern igények­ nek azonban már nem felelhetett meg. 1525—1660. hogy vázlatos tanulmányunkkal az eddigieknél részletesebben sikerült rámutatnunk mindazon német és magyar társadalmi 31 A magyar irodalom története 1849-ig.

és kulturális körülményekre, amelyek közelebb visznek a Jagello-kori irodalom egyik jelentős,, de korántsem nagy haladó költőjének, Taurinus István humanista életművének megértéséhez.. Sándor V. Kovács DAS HUMANISTISCHE EPOS DES DÓZSA-KRIEGES (Stephanus Taurinus de Switawia: Stauromachia) Der Verfasser behandelt die Wiener Studien (1501—1511) des Stephan Taurinus (Switawia, eca. 1480—5 — Cibinium, 1519) sowie seine politische und literarische Tätigkeit in Ungarn (1511—1519). Er weist auf die grosse Wirkung von Celtis und Vadianus hin und analysiert dann das Hauptwerk des Dichters, das in der Umgebung von Tamás Bakócz in Esztergom, bzw. von Ferenc Várdai in Gyulafehérvár entstanden ist. Er ist der Meinung, das Werk Stauromachia (1519) sei kein echtes Epos, sondern eia charakteristisches Produkt des Epigonen—Humanismus; denn die Gesänge von 1 bis 4 machen den Eindruck einer, selbständigen Bakócz-Defension, der 5. Gesang zeigt wieder die Einwirkung des Várdai—Panegyricus auf. Im weiteren beweist der Verfasser, dass auch dieBearbeitung der Details den Forderungen der klassischen Epen nicht entspricht. Die Orationen der Hochadeligen sind wahrhaftige Kohortationen, die Deklamation von György Dózsa in Cegléd ist ebenfalls eher eine Invektive, als eine Programmrede. Die Struktur des Werkes Stauromachia ist (wegen feindlicher Einstellung des Dichters den Leibeigenen gegenüber) im Grunde genommen verfehlt. Seiner Grundidee treu („Marte, quod, iniusto Ungariam quicumque petisset, nemo Victor abit"; Ungaria: proceres Hungáriáé) verleumdet der Dichter das ganze Werk hindurch Dózsa, den Führer der kämpfenden Bauern und feiert die allen Lobes unwürdigen Feudalaristokraten. Der Verfasser wertet die Prosaquellen (Sallustius usw.) sowie auch die poetischen (Lucanus, usw.), gibt eine kurze Stilanalyse und behauptet dann zusammenfassend, dass Taurinus mit seinem Werke Stauromachia nicht den Interessen des Bürgertums und noch weniger den des unterdrückten Volkes diente oder dienen wollte. Sein Epos, eine representante humanistische Schöpfung der Jagello-Zeit, kann heute für nicht mehr als eine mit Kritik verwendbare histo­ rische Quelle betrachtet werden.

473

KISEBB

KÖZLEMÉNYEK

KÓKAY GYÖRGY

KAZINCZY ÉS AZ ELSŐ' MAGYAR ÚJSÁGOK

A magyar felvilágosodás írói közül kevesen ismerték fel oly mértékben az időszaki sajtó jelentőségét, mint Kazinczy Ferenc. Ez nemcsak abban nyilvánult meg, hogy első iro­ dalmi folyóiratainknak, a Magyar Museumnak és az Orpheusnak a megindítása az Ő nevéhez fűződik, hanem abban az élénk és állandó érdeklődésben is, amellyel a korabeli magyar újsá­ gokat figyelemmel kísérte. Jelentőségüket főleg a nemzeti nyelv és irodalom fejlesztése érde­ kében tett szolgálatukban látta, de magasra értékelte azt a szerepet is, amelyet az — irodalmi és szellemi központ hiányában — egymástól elszigetelten élő írók összefogása és a magyar társadalom látókörének bővítése érdekében tettek. Kazinczy tisztában lehetett azzal, hogy e feladatot a ritkábban megjelenő és csak szűkebb réteget érdeklő folyóiratoknál, az újságok sok szempontból jobban el tudják végezni: ezeket ugyanis hetenként kétszer adták ki és elő­ fizetőik száma is nagyobb volt. Ő mégis folyóirat alapítását választotta, ami azzal magya­ rázható, hogy Kazinczy, noha elismerte a hírlapok jelentőségét, azoknak irányával nem mindenben értett egyet. Igényességének nem tetszett, hogy e lapok irodalmi rovataikban, mellékleteikben válogatás nélkül helyt adtak mindenféle munkának. Ezért Kazinczynak a XVIII. századi magyar hírlapirodalommal kapcsolatos megnyilatkozásai között egyformán találkozunk elismeréssel és bírálattal. Számára az újságolvasás nem volt újdonság : nem az első magyar lappal, az 1780-ban indult Magyar Hírmondóval kezdődött. Gyermekkori visszaemlékezései között élénk színekkel festi azt a képet, amint nagyatyja, Bossányi Ferenc nemesi kúriája előtti tornácán üldögélve az erlangeni német és a lipcsei latin nyelvű újságokat olvasgatja, beszédbe elegyedve közben a ház előtt elhaladókkal.1 Az első magyar nyelvű újság megindítását mégis nagy eseménynek tartotta, szerkesztőjéről igen meleg hangon emlékezett meg: „Ráth Mátyás, győri - evangé­ likus prédikátor 1780. január első napján kezdé el a magyar újságlevelek kiadását, s hálátlan volna2 a maradék, ha feledhetné, hogy nemzetünknek nem más vala, mint ő, igazi Prometheusa." Kazinczy húsz éves volt ekkor, pályájának kezdetén állt; Váczy János többek között Ráth példájában keresi az első ösztönző hatást, amely Kazinczyt a nemzeti nyelv és művelődés szolgálata felé irányította.3 Annyi minden esetre kétségtelen, hogy Kazinczy, noha Ráth és főleg a későbbi szerkesztő, Barczafalvy Szabó Dávid nyelvében és stílusában talált kivetni valót, mégis védelmébe vette őket azokkal szemben, akik velük kapcsolatban csak a hiányos­ ságaikat emlegették. Ő azt a tényt, hogy végre volt magyar újság, amely rendszeresen hírt adott az írók munkásságáról, mindennél többre értékelte. A Magyar Hírmondó 1782. április 3-i számában róla is jelent meg közlemény, amelyben a szerkesztő meleghangú buzdítás kísé­ retében arról tájékoztatta olvasóit, hogy mivel foglalkozik, és mik a távolabbi tervei. Nemzeti nyelvünknek és irodalmunknak tett szolgálatai mellett, Kazinczy az első magyar újság jelen­ tőségét még abban látta, hogy tágította a magyar társadalom provinciálisán szűk érdeklődési körét, és növelte műveltségét: „Mik valának eddig.összejövéseink falukon, mint arról űzött discussiók, hogy a sárga kopó-e jobb, vagy az a fekete, s hányadikunk tudá az Atlanticus tenger keletre fekszik-e tőlünk, vagy nyugotra?" — írja Ráth Mátyásra való visszaemlékezé­ sében az első hírlap előtti állapotokról.4 A Magyar Hírmondó politikai lap lévén, csak időnként, a többi külföldi és belföldi hírek között hozott irodalmi vonatkozású cikkeket. Az időrendben ezután következő magyar újság­ nak, Szacsvay Sándor bécsi Magyar Kurírjának már külön rendszeresen megjelenő irodalmi melléklete is volt: a Magyar Musa. Ez elsőizben kísérelte meg maga köré tömöríteni a kor jelentékenyebb íróit. És bár hozott könyvismertetéseket is, és jelentek meg benne versek,
1 8 3

KAZINCZY »ERENO : Pályám emlékezete. Bp. 1956. 12, Uo. 55. VÁCZY J Á N O S : Kazinczy Ferenc és kora. Bp. 1910. 9 6 - 9 8 .
55.

* KAZINCZY ; i. m.

474

cikkek Batsányitól, Kazinczytól, Baróti Szabótól is, Kazinczy mégsem volt megelégedve a Magyar Musdval: verseinek nagy részét színvonaltalan, ízlésnélküli műveknek tartotta. Pedig Szacsvay amellett, hogy közölte Kazinczy versét (Az esthajnalhoz címűt) az újság 1791. évi mellékletében, elismeréssel is írt Kazinczyról. Kazinczyt azonban nemcsak az ízlés­ beli különbség tartotta vissza Szacsvayval való jóviszonytól, hanem más is. Bár politikailag hasonló volt a pályakezdésük (mindketten jozefinisták voltak), Szacsvay felvilágosult világ­ nézete ellenére azonban nem bizonyult olyan személyiségnek, aki alkalmas lett volna a magyar írók összefogására. Túlzott Individuahzmusa sokszor személyeskedő féltékenységre vezetett és ezért általában nem volt népszerű a magyar írók körében. Amikor például Péczeli folyó- . irata, a Mindenes Gyűjtemény, az első kísérlet alkalmából részvétlenségbe fulladt, Szacsvay kárörvendező, só't rágalmazó megnyilatkozásokat közölt lapjában Péczelivel kapcsolatban. Kazinczy ekkor Péczelihez írt levelében Szacsvayt mélységesen elítélte, irigységgel és nemtelenséggel vádolta.6 I Kazinczy és Péczeli József, a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője közti viszony már közvetlenebb volt, bár ez sem volt híján bizonyos nézeteltéréseknek. Ezek azonban — hasonlóképpen a Ráth Mátyás esetéhez —"sohasem tudták elhomályosítani azt a tiszteletet és megbecsülést, amelyet Kazinczy irányiban érzett. Szorgalmas olvasója volt a Mindenes Gyűjteménynek ; bizonyítja ezt Péczelihez 1789. október 23-án írott levele. Ebben azt írja, hogy bécsi útjáról visszatérve az édesanyjánál összegyűlt Mindenes Gyűjtemény-számokat 1—2 óra alatt végigfutotta. Tartalma lelkesedéssel töltötte el: „Által ölelem az Urat, a legbuzgóbb Hazafiusággal és örvendezek az Urnák magának, a Hazának, és magamnak. Lám mire mehet a szives igyekezet!" Igaz, az elismerés mellett egészen őszintén, ugyanebben •a levélben annak is kifejezést ad, hogy a lapban „férges gyümölcsöket" is lehet találni, de ezeket feledtetik az értékes cikkek. Ugyanekkor vette védelmébe Péczelit, Szacsvayval szem­ ben : „Hadd öntse-ki dühös irigységét Szatsvay nemtelen Satyrájában, az igazabb ítélő az Úrtól meg nem fogja soha vonni javallását. Én részemről semmit annyira nem óhajtok, mint azt, hogy ezen Levelek továbbá is follyanak."6 Péczeli mindezek ellenére kezdetben mégis bizalmatlan volt Kazinczyval szemben. Érdemeit elismerte ugyan, de hivatalos műkö­ dését a jozefinista iskolaügy terén gyanakodva figyelte. A Mindenes Gyűjtemény 1790. január 20-i számában helyt adott Kazinczy irodalmi munkásságáról szóló, közleményének : „J3z a fáradhatatlan Hazafi az alatta levő oskolák vigyázóiknak meg-parantsolta, hogy a Német nyelvet is szorgalmatossan taníttassák ugyan; de azért a Haza-nyelvét is minden igyeke­ zettel boldogítsák ; mert Tsászári Felségeknek éppen nem tzélja az Anyai nyelvnek el-törlése." Péczelit azonban ez nem győzi meg, tudja, hogy ahol nincsenek Kazinczyhoz hasonlók, ott súlyos veszélyben forog a nemzeti nyelv ügye : „Ha mindenütt igy tselekednének, ugy kedves nyelvünk talán nem halna meg olly hamar : de hány Kazintzyk vágynak a Hazában, es hányan lesznek ezután?" Ő minden esetre aggódik, „mert sok hellyen már azt is meg parantsolták, hogy a Magyar Orthografiát ne tanítsák, mert nem szükség,"hogy a gyermek Magyarul tudjon Írni.. ." „Mi lesz mind ezekből egyéb, hanem idővel mind a nyelvnek, mind a Nemzetnek * el-töröltetése!" A február 20-i számban kissé megnyugodva közli Kazinczy hivatalos beszédét, amelyet a normás iskolák látogatói előtt mondott. Örömmel olvasta a beszédből, „hogy amellyeket minden okos Hazafijak kárhoztatnak a Normákban, ugyan azokat kárhoztatja ez az éles elméjű s a dolognak nem tsak külső hártyáját, hanem belső valóságát néz'ő Nagy Hazafi is." Mégis szükségét érzi, hogy Kazinczynak a német nyelv tanításáról vallott néze­ tével kapcsolatban — azzal ti., hogy a német nyelv tanítása a felvilágosodást fogja szolgálni — megjegyezze : ,,E' jó lenne, ha tsak eddig menne» De a Németek se szerették volna ez előtt 50 esztendőkkel, ha a Francziák úgy világosították volna őket, hogy született nyelveket el­ nyomták volna . . . Nékünk is sokba lesz a megvilágosodás, ha, az által Nemzeti nyelvünk s béllyegünk (character) eltöröltetik." A nemesi nacionalista mozgalomhoz közel álló Péczeli a bécsi kormánypolitika gyarmatosító és elnémetesítő szándékait tisztábban felismerte, mint a jozefinista Kazinczy. A közeli események, II. József rendszerének a bukása eltávolította azonban a köztük meglevő ellentéteket. A Mindenes Gyűjtemény május 5-i számában már Kazinczy tudósítását olvashatjuk Orczy Lászlónak, a nemesi ellenzék egyik vezérének Kassára érkezéséről. Kapcsolataiknak csak Péczeli korai halála vetett véget. Kazinczy meleg hangon emlékezik meg róla is: „Nem a legszebb, de a legnagyobb fényben Péczeli ragyoga köztünk. A hó'slelkü férfi nem gondola nevével, melynek képzelhetetlen sietéssel irkált könyvei által nem igérhete tartósságot, *nem gondola erszényével, nem gondola életével, mindenét áldo­ zatba hozá az'ügynek, eléggé megjutalmazva, ha ő vesz is, csak az, gyarapodjék . . . Ez vala vég-sóhajtása : vég lehellésem is hazámnak szolgáljon!"7
s 0 7

Kazinczy Ferenc levele Péczeli Józsefhez. Alsó-Regmetz 1789. okt. 23. — Levelezése I. 522. Uo. KAZINCZY : Pályám emlékezete. I. k. 107,

475

Kazinczy — bármennyire is elismerte Ráth Mátyás, Szacsvay és Péczeli érdemeit. újságaiknak irodalmi színvonalával nem volt megelégedve. Fejlett irodalmi ízlésének vissza­ taszító vélt, hogy a lapok gyakran egészen igénytelen, kezdetleges munkákat is közöltek. Ő éppen ellenkező célt akart elérni a folyóirattal: nem kiszolgálni szándékozott az akkor amúgyis elég alacsony közízlést, hanem nevelni kívánta az írókat és olvasókat egyaránt. A Pályám emlékezetében azt írja, hogy csak oly folyóirat képes a szellemi művelődés emelésére hatni, mely íróinkat rettegni tanítja, hogy több gonddal írjanak, s olvasóinkat több elmélettel olvasni, s nem vaktában hinni, mit nekik ez vagy amaz író mond. E programjának megvaló­ sítása végett hozta létre Batsányival és Baróti Szabó Dáviddal a Magyar Museumot, az első magyar irodalmi folyóiratot; Batsányival való szakítása után pedig az Orpheast. Ennek bevezetésében rámutatott arra, hogy lapja részben hasonló kíván lenni az előzményekhez: a Magyar Hírmondóhoz, a Hadi történetekhez és a Mindenes Gyűjteményhez, részben azonban különbözni is fog tőlük. Tehát folyóiratát bizonyos fokig az első magyar hírlapok folytatásának is tekintette. Kazinczy ezután sem lett hűtlen a hírlapokhoz : mint folyóiratszerkesztő is szorgalmas olvasójuk maradt. Ebben az időben indult (1789 júliusában);' Bécsben, Görög Demeter és Kerekes Sámuel szerkesztésében a Hadi és Más Nevezetes Történetejc című újság. E lap (mely 1792-től kezdve felvette az első magyar újság nevét: ez is Magyar Hírmondó lett) élénken bekapcsolódott a nemesi ellenzéki mozgalomba és nagy érdemeket szerzett a nemzeti nyelv és irodalom fejlesztése terén. Szerkesztői Görög Demeter és Kerekes Sámuel Bécsben egész kis társaságot hoztak létre az újság körül; és az országban elszórtan élő írókat is össze kívánták fogni lapjuk által. Bár elsősorban politikai hírekről tudósítottak, igen gyakran közöltek irodalmi jellegű cikkeket is. A korszak valamennyi jelentékeny írójával kapcsolatban voltak: beszá­ moltak munkáikról, közölték műveiket és mindent elkövettek annak érdekében, hogy munkás­ ságukat minél szélesebb körben megismertessék és támogassák. KazinczyvaPis jó viszonyban voltak. Először az 1789. dec. 4-i számban, a kassai magyar társaság ismertetésével kapcsolatban írtak róla. 1790. január 22-én a Mindenes Gyűjtemény nyomán közlik, hogy Kazinczy Klopstock Messiását, Gessner munkáit, és a Hamletet szándé­ kozik magyarra fordítani és kiadni. Majd ezt írják : ,,Ez a nagy érdemű Hazafi a maga kormányozása alatt lévő oskolák tanítóinak szívekre kötötte, hogy Őfelsége rendelése szerént a német nyelvet szorgalmatosan tanítsák ugyan, de amellett a hazai nyelvet is minden igyeke­ zettel gyarapítsák : mivel a Fejedelemnek éppen nem célja anyanyelvünket eltörleni. Az egek éltessék s szaporítsák kedves Hazánkban a Kazinczyakat." Ők is, akár csak Péczeli, azt hangsúlyozzák, hogy Kazinczy a német nyelv mellett nagy súlyt helyezett a magyar nyelv tanítására is. Láttuk, hogy Péczelit ez csak részben nyugtatta meg, és ennek hangot is adott lapjábafl. Görögék ugyan mást nem fűztek hozzá a fentieken kívül, de Kazinczy egyik leveléből tudjuk, hogy az a beszéde, amelyben ezekről a kérdésekről szólt, és amit ki is nyomtatott,, a bécsi magyar újságok körében nagy feltűnést keltett. 8 A nemesi mozgalom hívei aggódva . figyelték Kazinczy hivatalos tevékenységét II. József szolgálatában, de megnyugodtak, mikor látták; hogy Kazinczy kiállt a nemzeti nyelv fejlesztésének az ügye mellett. Görögék általában minden magyar íróról hírt adtak nem törődve világnézeti és személyi ellentétekkel. Éppen ezért hallgattak arról a szakadásról, amely Kazinczy és Batsányi között történt, de továbbra is tájékoztatták olvasóikat külön-külön mindegyikük tevékenységéről. 1790. március 2-án, az okok elhallgatásával, egyszerűen bejelentették, hogy Kazinczy a Hamlet fordításán kívül, egy más munkán is dolgozik, amit Orpheus névvel fog megjelentetni. Kazinczy 1790 márciusában lev.élben fordult a Hadi Történetek szerkesztőségéhez.9 Görögék csaknem teljes egészében közölték a levelet lapjukban ezzel a bevezetéssel: „Nem egy tekintetben tselekszünk ugy hisszük a Hazának kedves dolgot, ha előtte esméretes hiv fiának, Kazinczy Ferenc Urnák ugyan tsak az ő dolgában hozzánk utasított betses Levelét, kevés hijján vele közöllyük." Kazinczy azzal kezdi, hogy elismerését fejezi ki Görögék újság­ ának : azt írja, hogy mindig Örömmel olvassa lilterátori tudósításait. Mindjárt fel is akarja használni a lap nyilvánosságát: arra kéri a szerkesztőket, fordíttassák le valakivel Rousseaunak az Emberek Hasonlatosságáról írt művét, mert ő a Messiás és egyéb munkái miatt ehhez nem jut hozzá. Ezután saját munkásságáról ír, majd rátér a latin nyelv visszaszorításáért és a magyar nyelv előtérbe helyezéséért folyó harcra, amely küzdelemnek Görögék is lelkes harcosai voltak : „Ha a Deák Nyelvetivesszük-efő : ugy örökösen bé-zárjuk a Tudományok el-terjedése előtt az utat. Egészen a Rhetoricáig, az az életünknek tsak-nem fele részéig azt a nyomorultt konyhai deákságot tanulnánk egyedül, ámellyet ekkoráig Oskoláinkban és Osko­ láinkon kívül hallottunk, s nem lessz időnk Valóságoknak tanulására . . . Ha a Magyar Nyelvet hozzuk-bé, állani fogunk : ha a Deák Nyelv hozatik vissza, később vagy előbb el-öl az ides Kazinczy levele Kovachich Márton Györgyhöz. Kassa 1790. márc. 19. — II. 50. • » Hadi és Más Nevezetes Történetek (HMNT) 1790. I. 415-419. - Kazinczy Lev. II. 45-47., 554.

476

) Földi levele Kazinczyhoz. Pályám emlékezete. rész szerint fordítani készek". m. 1. és vállalkoznak arra. a legkülön­ bözőbb módon sietett segítségére a nála megforduló íróknak. és csak azt sajnálja. mert Kazinczy művének megjelenése egyre késett. náluk is elő lehetett fizetni. ezt tekintvén a nemesség anyanyelvének. és személy szerint neki is. 188. akik előfizettek rá. — Kazinczy ugyanis felkérte a Mindenes Gyűjtemény és a Hadi Történetek szerkesztőit. hogy az Avertissement-jät «Iküldte a Hadi Történeteknek és a Magyar Kurírnak. Az említetteken kívül tudósítást találunk Kazinczy műveiről az 1791. Kazinczy ezt felismerte és igyekezett is felhasználni az újságot erre a célra. 1930.13 Kazinczy Görög Demeterrel személyesen is több ízben találkozott. hogy másoktól is beszedjék az előfizetési díjat. melyek rövid enyhülés után. I. Kazinczy azért tartotta szükségesnek a nyelvi harcról Görögéknek ilyen részletesen írni. A levél idevonatkozó része pedig majd­ nem szóról szóra megegyezik a Hadi Történetek e közleményével. amelyben eszembe jutott. hogy tudósította a kb. 3. amelyet azáltal tett a bécsi újság a magyar irodalomnak. CZBIZBI JÁNOS : Kazinczy Ferenc élete és la működése. 182. mint inkább megnyerni igyekeztek . 22. és Kazinczy: Levelezése II. 308. Gessner Idilliéiről. Hogy e hírek mennyire értékesek lehettek a kortársírók számára. szerinte hamar 10 híre menne az egész országban. Ismeretes. Erről írja Kazinczy 1793 elején: „A libertás proelit ugyan megherélték a Diaetalis Deputatioban lévő tzopfos és tzopftalan papok. Kazinczy egyik látogatása alkal­ mával pl. ** Kazinczy levele Aranka Györgyhöz 1792. e téren is hasonlítottak elképzeléseik Kazinczyéhoz. költsék. sőt ismételt közleményeikkel túlságosan is nyugtalanították azt a néhány olvasót. hogy a képeket végignézhesse akkor is. sőt olykor nagyobb példányszámot is helyezett letétbe Görö­ géknél. 10.gének özöne s Nemzetünk korts-zürzavar lessz.14 Bécsi útjai alkal­ mával nem mulasztotta el ő sem — mint általában a Bécsbe ellátogató magyar írók — föl­ keresni a bécsi Magyar Hírmondó szerkesztőit.. az Antimachiavelliröl. aug. Kazinczy ugyanis 1790. tulajdonképpen a feudalizmus ellen is harcolt. hogy ők maguk is előfizetnek rá. 1790 július elején Prónay Sándor bárónak pl.Diogenesz és a Herder megjelenéséről ad hírt. hogy a Magyar Hírmondóban fogja bejelenteni a megjelenését12 (erre azonban nem került sor). Az 10 HMNT 1790." A Hadi Történetek szerkesztői a szeptember 3-i számban közlik Prónay ajánlatát. mint láttuk.a trónusra léptével virradni kezd". A Magyar Hírmondó 1793. I. . szept.II. Bp. a Diogeneszről. hogy ajánljon fel néhány aranyat a magyar játszó társaságnak a Hamlet eljátszására. mert II. ápr." 96. április 8-ig összesen 13 előfizető jelentkezettl Ekkor írta Kazinczy elkeseredésében : „Átkozom azt az órát.1952. Ez utóbbival kapcsolatban a szerkesztők meg is jegyzik. ismét egyre kedvezőtlenebbekké váltak. valamint a Messiásról tudósít. mindent. hogy a tartalmáról nem tudósítottak. 1793. 477 . ápr. *• Kazinczy levelei Döme Károlynak. hogy Kazinczynak a Messiás fordítása elhúzódása miatt mennyi kellemetlensége volt az előfizetőkkel. „készek az írók is a Saturnusi időnek közelebb vonására. azt javasolta. A Fejedelem Szerinte hajlik a vármegyék e kérésének teljesítésére. aki megírja. Sokra becsülte azonban azt a szolgálatot is. 368. bizonyítja Földi János levele. k. 2-i számában a . hogy a jövő országgyűlésén a magyar nyelv jogait törvénybe iktassák. főleg I. 319. nyomtassak. augusztus 15-én Kassáról Ráday Pálnak a többi között azt írta. Mindezek ellenére nem hiányzik Kazinczynál Görögékkel szemben sem a bírálat. hogy e közléseknek és Kazinczy barátai fáradozásainak serrtí lett sok eredménye: 1791.. másfélezernyi előfizetőjét és olvasóját készülő és elkészült munkáiról. részben pedig a főrendek megnyerése érdekében. mint a legkisebb tsekélységet is elveszteni.11 Kazinczy a Hadi Történetek című bécsi lapot tehát fegyvertársának tekintette részben a nemzeti nyelvért folyó küzdelemben. 154 és a Magyar Jakobinusok Iratai. Arankának is azt ígérte. 11 ia TÁCZT i. . ha nem vásárol belőlük. A kép teljessé­ géhez még az is hozzátartozik. Bp. aug. 14 Kazinczy Levelezése. Ennek. 518. József halála után sokan a konzervatív nemesi körökből a német nyelvvel szemben a latin nyelvet kívánták hivatalossá tenni. Görög összeköttetései segítségével. III. E harcbán Görögék nagy segítséget nyújtottak : újságuk által a nemzeti nyelv iránti szeretetre neveltek. és ennek következtében azok tartalma egyre színtelenebbé vált. Itt a Júlia leveleiről. mélly Leopoldnak . március 4-i számban is." Számbaveszi az írókat. s készebbek. Az újságokat ismét megnyomorította a cenzúra. akik „rész szerint jrni. hogy a Magyar Hírmondóban olvasta e két mű megjelenését. Műveit is rend­ szeresen megküldötte számára. hogy segítsenek a készülő Messiás-fordításához előfizetőket gyűjteni. és „minden újság fogja hirdetni Excellenciád hazafiasságát. Igaz. a bécsi Artaria nevű képárus üzletében Görög Demeter közbejárására kapott enge­ délyt arra." (Ld. hanem inkább azokat a sajtóviszonyokat. 160-164. s Kazinczy tervét a nevek említése nélkül ugyan — de kétségtelen. hpgy ez nagyrészt nem is őket illette. most a rendeken a sor. 29. A konzerva­ tívokat nem annyira támadni. Ferenc uralomra jutásával. . Őket a frantzia veszedelem elkese­ rítette alles zw wagen.II. Kazinczy és íróink java része amikor ezek ellen a törek­ vések ellen fellépett. hogy erről van szó. 1791. Péczeli és Görög ezt szívesen megtették..16 Készülő munkáira pedig. hogy írjak.

újságokat nagyon „herélik • a censorok. Azért olly rossz mostan a Kerekesé. Magam láttam: a Deákban, mint tödé-ki a Budai Censor a Custine humanitásának igen ártatlan emlékezetét. S mikor ennyire megyén a dolog, el vész a kedvem újságokat hordatni."16 Kazinczy neve is eltűnik végleg a bécsi Magyar Hírmondóból: a magyar jakobinusok perében elítélt költőről nem írhattak többet. De Kazinczy szabadulása után ismét érdeklő­ déssel fordult a magyar újságok felé ; ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy amikor 1803-ban megszűnt a Magyar Hírmondó, így írt erről:, „igen szép kegyelem Ő Felségétől, hogy a jövendőbeli Palatínus neveltetésére Görög17Urat felvévén, a Nemzetnek kívánságát teljesiti; de káV, hogy megszűnt a Hírmondó .. ," Egy 1804-ben írt levelében pedig Nagy Gábortól 18 a Magyar Kurír egyik számát kéri azzal az indokolással, mert Ő azt nem kapta meg a postán. A XIX. század elején lezajlott nagy vitákban írott cikkei és tanulmányai is részben az időszaki lapokban jjelentek meg. Kazinczy és az első magyar hírlapok kapcsolatának áttekintése során láttuk, hogy már a fiatal költőre is volt hatással az első magyar újság: talán annak példája is részes abban,, hogy Kazinczy a nemzeti nyelv kiművelésének lelkes harcosa lett. De az bizonyos, hogy az első magyar irodalmi folyóiratok létrehozásához az utat az első magyar hírlapok egyengették : ezekre mint folyóirata előzményeire Kazinczy is hivatkozik. És egészen kétségtelen 19 az is — Kazinczy maga írja —, hogy főképpen folyóiratai hozták őt levelezésbe kortársaiyal. Tehát az időszaki sajtó szerepe Kazinczyra hatásaiban sem volt jelentéktelen.

BEKÉ ÖDÖN A BOTANIKUS CSOKONAI A nemzeti irodalom felújulásának korában Debrecen előkelő helyet foglal el irodalmunk; történetében. Költői az eddigieknél nagyobb ízléssel dolgoznak, s itt él a magyar irodalomnak. Petőfi Sándorig legnagyobb tehetsége: Csokonai Vitéz Mihály. Ezeket az írókat azonban. a költészeten kívül más is összekapcsolja : a természet szeretete, a természettudományokkal való foglalkozás. E téren különben Debrecen szinte régi hagyományra tekinthet vissza, hisz. itt működött az első magyar füvészkönyvnek, az 1578-ban megjelent .Herbáriumnak híres szerzője, Melius Juhász Péter. Debrecen város orvosa volt az Új füves és virágos magyar kert' (1775) írója, Csapó József, és Földi János apósa, a híres Weszprémi István is. Földi 1791-ben. nyerte el a hajdukerületi orvosi állást a szomszéd Hajduhadház székhellyel. Csokonai rokona és jó barátja volt a két nagy természettudósnak, Földinek és Fazekas­ nak, de nem lehetetlen, hogy Diószegi Sámuel is atyafija, mert anyja neve Diószegi Sára volt. Sokkal erősebb volt azonban a baráti kötelék, amely Csokonait hozzájuk, különösen Földihez fűzte. Megható az a szeretet, amely ehhez a sokat szenvedett emberhez köti, s nem­ csak a nagy tudóst tiszteli benne, hanem a költészetben is mesterének tekinti. Anakreoni dalaihoz írt jegyzeteiben (1803) így nyilatkozik : „Ifjúi tehetségeimnek s addig szerzett olva­ sásomnak az oskolai korlátok közül való kivezérléséért, a régi jó ízlésnek az újabbakkal való egybekötéséért tek. Kazinczy Ferenc úrnak s néhai tudós Dr. Földi János úrnak tartozom."1 Földi halála mélyen megrendíti, s megírja egyik legszebb költeményét: Dr. Földi sírhalma felett címmel.2 Elhatározza, hogy megírja Földi életrajzát. Márton József tudós bécsi professzort és híres szótárírót még Földi halála évében értesíti e tervéről: „Én az Űrnak ezt a literaria tudósítását másikkal fogom megköszönni, ti. ezen munkámmal: »Néhai D. Földi Jánosnak életének és munkáinak történetei, charactere, lelke és felvizsgáiása, recensiója, egy barátja, társa és tisztelője által.« Megérdemli ez a nagy lélek, kiről tulajdonképen el lehet mondani, hogy nemzete szerelme emésztette meg, megérdemli, mondom, hogy minden hazafi sírja után is temjénezze !!!"3
Kazinczy levele Aranka Györgynek, 1793. jan. 5. (II. 281.) Kazinczy Levelezése III. 27. Kazinczy levele Nagy Gábornak. 1804. febr. 24. III. 170. Pályám emlékezete. I. k. 112. HARSÁNTi-GuiYXs-féle kiadás. IJ 144. Hozzájuk intézi Anakreoni dalaihoz irt Ajánlását is (I. 165). Alkalmatosságra írt versei közt van „Dr. Földiről egy töredék. Készült 1801-ben, midőn Földia magától Linné systémája szerént magyarul kidolgozott Természeti Históriának első darabját nyomtatás alá adná." " " " " 1

(HARSÁNYI-GTJLYÁS kiadás I. 311.) 2

Hátrahagyott költeményei között is van egy szép bölcselkedő vers: Csokonai és Földi közt való beszéd (II. 387). 3 A levél kelte : 1801. március 19., úgy látszik, hibás, mert már mint néhairól ír, pedig Földi április 6-án halt meg.

478

#

Az éleérajz, sajnos, sohasem készült el, mert nem tudta Földi özvegyétől megszerezni Földi hátrahagyott 4 iratait, köztük rövid önéletrajzát, pedig éveken át mindent elkövetett,, hogy megkaphassa. Nagyon fontos Csokonainak az a levele, melyet 1803. január 19-én írt Széchenyi Ferenc grófnak, melyben Földi kéziratain kívül gyűjteményéről is megemlékezik, s a Múzeum számára megvételre ajánlja. A levél, errevonatkozó részlete a következő: „így a Museum számára alázatosan bátorkodom néhai D. Földi Jánosnak, a természeti históriára 15 észt. alatt öszveszedett gyűjteményeit recommendálni. Az ő célját és szándékát bőven méltóztatik esmérni Exellentiád az ő füv^sztudományáról kiadott »Kritika és Rajzolat« nevű proludiumából. Tehát röviden szólván, ő azt akarta, hogy a természeti históriának mind a három országát magyar nyelven kiadja, még pedig á Linné systemája szerint. Ki is jött az állatoké : de — fájdalom! épen a mely holnapba az világot látott, abban költözött el a tudós és szorgalmatos író. A botanicára is, valamint szintén a mineralogiára, már öszveszedett ő minden materiálékat, úgy hogy azok csak a rendbeszedő és elrakó kezeket várják. Egy európai nemzet sem dicsekedhetik még azzal, hogy őnéki tiszta, világos, okos, és systematica nomenclatióval biró. naturális históriája volna.. Homály, zűrzavar és egész chaos uralkodik a németbe szintúgy mint a franciába, vagy akármelyikbe. A magyar mutathatott volna ebben a fontos pontban remeket, ha a halál tőlünk nem irigylette volna Földiben ezt a szerencsénket. Én az említett tudóssal hat esztendeig voltam szoros barátságban, esmérem studiumit, esmérem kézírásait. Ha méltóztatik Exellentiád parancsolni: az özvegytől megalkuszom azokat." Földi hatásának egyik érdekes bizonyítéka, hogy mikor Csokonai á honfoglalásról írandó eposzának a tervével foglalkozik, egy ismertetőt akar erről kiadni s megküldeni a „hazabéli Tudósok javának" ; ennek a címe majdnem azonos lett volna Földi első művével: »Rövid Kritikai Rajzolatja egy nagy Magyar Epopeiának, mellynek neve Árpád, vagy a Magyarok megtelepedése«. (Kazinczyhoz 1804. június 14-én írt levélből). Fazekashoz való barátságának szép bizonysága Főhadnagy Fazekas úrhoz című költe­ ménye, melyben egyik látogatását adja elő. E versnek a végét már azért is érdemes közölni,. mert az első költemény a magyar irodalomban, amelyben Linné neve szerepel: Már meglátott: gereblyéjét És kapáját elteszi, S félig harmatos Linnéjét Pipája mellé veszi. Jer, barátom! lépegessünk Kis kertednek útain. S dohogás nélkül nevessünk Mások bolondságain. Jer, s érezzük, hogy nagy telket Többször fának ád az ég, S kis jószágot és nagy lelket Bírni boldogabb sors még. Jer, e répánál térdeljünk, Jer, kacsint e tulipánt, Jer, e töknél süvegeljünk : Mind használ ez, s egy se bánt.

Fazekas is írt verset Csokonaihoz, az egyiket Csokonai neve napjára, a másikat már Csokona V, Mihály halálára. Kevesen voltak abban a korban, akik Csokonainál jobban ismerték Földi műveit és munkásságát,5 de más botanikai munkák is megfordultak kezén. Kleist fordításához írt jegy­ zeteiben ezt találjuk : „Uszkumc, vadberkenye. Sorbus aucuparia L. Felföld." (I. 693.) Ez a név csak Veszelszkinek A növevény-plántdk országából való erdei, és mezei gyűjtemény (Pesthen 1798) című művében található : „Berkenye-fa : a Tót vármegyékbén Uszkurutz-fa a neve; Süvöltin-Körtvély. Tót. Woskerusse; Skorucha." Tehát Veszelszki művét okvetlen ismerte Csokonai. A régebbi irodalomból ismerte Melius Herbáriumát. Meliust nagy és tudós ember­ nek mondja és sajnálja, hogy nincs most keze ügyében, hogy utána nézhetne valaminek. Nagyra becsülte „Apáczai Csere Jánosnak a XVII. század közepén Erdélyben kiadott Encyclopaediáját, mely avagy csak azért is emlékezetre méltó, hogy ő minden technicus terminusokat; magyarul tészen ki a tudományokon keresztül" (Széchenyi Ferenchez írt levele, 1803. január 19. i. m. II. 735.). A külföldi botanikusok között jól kellett ismernie Linné műveit, mert költeményeihez írt jegyzeteiben majdnem minden növénynek megadja a Linné alkotta tudományos elnevezést. Idézi C. Ph. Funke Naturgeschichte und Technologie (Braunschweig 1791) című többkötetes munkáját (i. m. I. 204). Említi még Plinius História Naturálisát, Millingthon angol botanikust, de más természettudományi műveket is idéz, így Blumenbachnak, a híres német zoológusnak és anatómusnak Handbuch der Naturgeschichte című műve VI. kiadását (Göttingen 1799).
1 L. Csokonainak 1804. június 14-én Kazinczyhoz írt levelét (Viozí J.ÍNOS : Kazinczy levelezése III. 200). 6 A szamóca c. anakreoni verséhez írt jegyzetben hivatkozik is Földi munkájára: „Olvasd végig, Dr. Földi Jánosnak Rövid kritikáját és rajzolatját a magyar füvész-tudományról. Bécsben. 1793. 8." (I. 206.>

479

Raffnak Fábián által fordított Természeti Históriáját (Veszprém 1799) csak a$(Ért említem, mert Haraszti Gyula Csokonai életrajzában azt állítja, hogy e művet „hozzáadásokkal" költőnk fordította le. Csokonainak botanikai készültségét költeményeihez írt jegyzetei bizonyítják. így Amaryllis (Idyllium Schraud kir. tanácsosné halálára) című művének egyik részlete így hangzik : „Édes dísze az én kertemnek! úgy virítál te mint a májusi rózsa, nem érhetted az ó'szt: s úgy hervadál eTp mint ama rózsa, mely sárga mint a nárcis, és balzsamos mint a viola." A májusi rózsáról ezt jegyzi meg : „Már itt akár a R. Cinnamomea, akár a R. Damas•cena értetődjék, mind egy, mert a rózsák többnyire májusban virágzanak, kivéve a hónapos rózsát', R. omnium Calendarum." A másik rózsához: „Rosa lutea. Sárga rózsa" (I. 332). Ugyanebben a műben írja: „Fűzfa alatt nőtt az én Múzsám, nem diadalmi babérok alatt." Itt megjegyzi: „Hogy babér és laurus nobilis Linné, mindegy, másutt megmutatom." Ugyanitt mondja : „Jól esik, ha myrtus viselte homlokomon ligeti estikék herva­ doznak." A jegyzetben : „Hesperis tristis, Linné." Kleist fordításához írt jegyzeteiben már bővebben ír e virágról: „Estike, Hesperis Plinii: Hesperis tristis, Linn. egy barátszín, és külső tekintetére nézve szomorú virág, melynek nappal semmi illatja nincs, de estve elkezdvén, egész éjjel a nap felköltéig olyan kellemetes szagot bocsát, mint az apró viola, vagy a jácint. Van szelíd is, vad is : ezt a debreceni erdőn is leltem." Ebből az idézetből kiderül, hogy Csokonai maga is botanizált. Érdekes az is, hogy az estike nevet Diószegi—Fazekas alkotásának szokták tartani, pedig az 1807-ben megjelent Magyar hüvészkönyvet megelőzte Csokonai Kleist-fordítása. Ennek első kiadása ui. 1802-ben jelent meg Komáromban, de a jegyzetek csak a második kiadáshoz voltak csatolva, ez azonban már Csokonai halála után, 1806-ban került ki a sajtó alól Nagyváradon. Szintén a Kleist fordítások jegyzeteiben találjuk : Kankalin, fülvirág, keztyűvirág, papagáj, mennyország kulcsa, primula auricula. Linn. Diószegiéknél ennek nevei: fülvirág, medvefül, melyek már BenkŐnél is megvannak, a Primula ver is nevei pedig: Kásavirág, Sz. György virága, sárga Kükörits, Kesztyűvirág, kankalin. Benkő az utóbbi kettőt zárójelben közli, amivel azt jelzi, hogy az illető nevek nem használatosak, vagy helytelenül használják őket. A mennyország-kulcsa a Primula ver is neveként Keszthelyen a Magyar Táj szótár szerint valóban használatos. A papagáj név azonban máshonnan nincs kimutatva. Több botanikai megjegyzést találunk az Anakreóni dalokban. Ezek a-'következők : „Melius vagy Horhi Juhász Péter, a maga Magyar Herbáriumában, a bellist rukercnek nevezi: jó lesz tehát a magyar botanikusnak így írni Linné szerént. »962. Bellis perennis, százszorszép rukercz. Bellis annua, egyévi, vagy kékellő rukercz.« Itt ebben az én versemben az a kellemetes piros kis gömbölyű virág értetődik, melyet kertjeinkben állandó gyökerekről szaporítunk, és százszorszépnek nevezünk." Itt meg kell jegyeznünk, hogy Csokonai téved, mikor azt állítja, hogy Melius nevezi a bellist rukercnek. Meliusnál e név nem fordul elő, hanem Pétsi Lukáts 1591-ben megjelent Keresztyén Szüzeknek tisztességes Koszorúja című művében, s Földi is innen idézi Kritika és Rajzolatjában, Csokonai nyilván itt .találta. „Szamóca néven nevezik a Duna mellett, túl-a-Dunán, és a felföldön a földi epret, néhol pedig annak csak egyik fajtáját. Jobb is volna, legalább füvészkönyveinkből azt á zavarék földi eper nevet kivetni; és ezt a három különböző nemet, ami magyarul szamóca, szeder és eperj, Linnénél pedig rubus, fragaria, és morus, ilyen formán rendelni el. 632. Rubus fructicosus, szúrós szederj ; vagy ha a rubusnak jó nemi nevet találnánk, a szederj maradna fajnévnek. 633. Fragaria vesca enni-való szamóca, mert van olyan fragaria is, amelynek epres vagy ennivaló bogyója nem terem. 1055. Morus alba, fejér vagy halvány szeder; Morus nigra, fekete vagy savanyú szeder. így nem lenne a mi természeti históriánkban annyi zűrzavar és ambiguitás ; nem zavarnók össze a fragariát és Morust az eper név alatt, s szeder név alatt a Morust és a Rubus fructicosust." Csokonai bizonyára a Morust epernek akarta elnevezni, mert csak így lenne a három növénynek különböző neve. A Tiszántúl valóban eperfának hívják, szemben a Dunántúllal, ahol szederfa a neve. „A jázmin egy csemete vagy bokor szabású növevény, mely Európába Napkeletről származott, és ma már amannak déli tartományaiban vadonnat is találtatik. A mi kertjeinkben. virága kedvéért szaporíttatik, amely fejér és sárgás, és kimondhatatlan kellemetes és hathatós illatú. A kertészeknél mintegy 20 fajtája van : de a Linné systemája szerént három nevezetes faja van a többek közül: 1. a patikai jázmin (Jasminum officináié L.), ez a közönséges jázmin, melyből »az olaszok még ma is igen jó szagú olajat készítenek ; 2. a nagyvirágú jázmin Uas~ minus grandiflorum L.), ez még illatosabb amannál; 3. a legillatosabb jázmin (J. odoratissimum L.), ennek törzsöke majd két ölnyi magasságú, és sokszor egy kis élőfa formára nő, levele télen is megmarad, virága világos sárga, és oly nagy ugyan, mint az előbbié, hanem
480

minden fajánál legkedvesebb illatú, és az ághegyén bokréta módjára áll," Csodálkozik, hogy „Debrecennek jó ízlésű fejérszemélyei . . . ezt a legszelídebb, leggyönyörűbb, és legillatosabb virágos csemetét" kertjükbe nem ültetik. Pedig „jól kiállja ő a mi Scythiánknak hidegét, s könnyen szaporodik jövésiről, és ledugatott ágairól, bújtassál is tenyészik, és suhasztással. Csak verőfényes, és egy kevéssé nedves földbe ültessétek; illatjával hálálja ő meg néktek, az ő testvéreinek, dajkálkodástokat." „Nárdusnak hívják közönségesen azt, amit magyarjaink spikinárdnak neveznek (deákul spica nardi, e görög szótól nardu stakhüsz), amely egy kékes virágú, jóillatu kerti bokrocska, és a levendulának (Lavandula stoechas. Linn.) fajtársa, Linnénél Lavandula spica. Ebből igen kedves illatú vizet csinálnak, úgy hogy a franciáknál narder átaljában minden szagosítást és parfümirozást jelent. A régiek szagosbort is csináltak véle, amelyet vinum nardinumnak hívtak. Linnénél egészen más nemet tesz a nárdus, mely a triandriára tartozik." A Dorottyában gombák szerepelnek két hasonlatban is : „Mint mikor a rétnek virági kinyílva Mosolyognak, s köztök áll két rothadt gilva." „Megvette a hideg már benne az ikrát, Vén üszög a madám, nem vethet már szikrát. Csak lássák az Urak! a jó lélek mit vár, Ha a banya-posz is virítni akar már ?" Ezekhez is fűz jegyzetet: „Gilva, gomba neme, mely rothadásnak indult gyertyán-, bik- és sziltörzsökökön pezsdül ki." — „Banya-posz néven esméri a nép némely helyeken a pöfeteget. Lycopordon Bovista L." Azt tudta már Csokonai, hogy a penész is a növényvilág tagja, azzal azonban nem volt tisztában, hogy — miként a gombák — nem tartozik a virágos növények közé, és hogy nem maggal, hanem spórával szaporodik. Mindamellett érdekes idézni a Dorottya egyik részle­ téhez tett megjegyzést: „A pálma legelső és legszebb, nemesebb, pompásabb neme a plántáknak ; a penész pedig legutolsó s legsilányabb. Erről méltó lesz tanulatlan olvasóimat a hely szűk voltához képest megvilágosítani. Azt gondolja a természetet nem esmérő ember, hogy a penész csak valami rusnya por és pelyhes nyálkásság, mely a romlásnak és rothadásnak következése: holott mind az, ami nekünk ilyennek látszik, egy néhány ezer apró plántákból összecsoportozott erdőcske, amelynek gyökerei, szárai, ágai, virági és magvai vágynak s amelyet jó nagyító üvegen szemlélni kibeszélhetetlen gyönyörűség. Ha feketedni kezd, jele, hogy megérett, s már veszni tér. Többnyire hamar felnő (nyáron 1—2 óra alatt, ha nedvességet, meleget s rekedt levegőt kaphat), de némely nemei esztendő-számra is eltartanak. Van pedig, amint a természetírók számlálják, 15 faja, mely fajok közül némelyiknek egyes szára van, némelyiknek ágas-bogas, háta tartós, kilence múlólag való. Nemi neve Linnénél Mucor és tartozik a gombák rendébe." Sí Minthogy a közönségnek akkortájban általában nagyon hiányos fogalmaik voltak a penész mivoltáról, azért nem tekinthetjük égbekiáltó tudatlanságnak Csokonai állítását. Ellenben sokkal tájékozottabb a növények szaporodását illetőleg: „Hogy a plánták is szaporodnak, s magvaikból hasonló fajtát tenyésztenek, azt á paraszt ember is tudja. Hanem, hogy erre a tenyésztésre szintúgy a plántákban is hím és nőstény nemet állított elő a természet, mint az élő állatokban, azt már nem tudja minden ember. A régi bölcsek valamennyicskére sajdították ezt a dolgot: de világosan s határozottan legelőször Millingthon nevű Anglus írt a plántáknak nembeli külömbségekről. Ő pedig élt a XVII-dik század végén. —Anövevények nemzőrészei a virágban vágynak. Itt az én verseimnek megértésére elég ennyit tudni: hosszabban ennek fejtegetésében ilyen helyen nem bocsátkozhatom." (I. 613.). Ez a jegyzet a Dorottyának ahhoz a részletéhez tartozik, mikor Vénusz megjelenik, megfiatalítja a vénlányokat, s elhangzik a szerelem istennőjének ajkáról is Linné neve és műve : Itt van egy fő nimfám, ki a nagy világban, A mai dámák közt lábra kelt hívságban, Mindenhatóságát oly nagyra terjeszti, Hogy a félvilágnak könnyen eszét veszti. Ő az ki a régi nemzeti ruhákat Paraszttá, és korccsá teszi a dámákat. ő az, ki azokat rakja több formába, Mint a mi van Ovid Metamorfózzába, Ügy hogy a dámákról megtudnád magát is Tanulni a Linné históriáját is.
8 Irodalomtörténeti közlemények

481

. II. amelyeket az apácák hibáinak megszüntetésére leginkább alkalmasaknak tartott —. A nagykáptalan felhatalmazta a magyar provinciálist. 121. — KLUCH JÁNOS : Ismeretlen magyar nyelvemlék 1474-ből a bécsi udvari könyv­ tárban. 449. Én hozom az ifjú rózsát bíbor színbe És a liliomot tiszta muselinbe: Hogy így lakadalmi öltözetben szépen Fogadják a Zephyr csókját mátkaképen. Foga vérben féred. % Előttem a lajhár friss játékot tészen. Beborítom a nagy balénát lángokba. Idézi a capitulum generale aktáit. mikor Vénusz előadja. . Kevesen írták meg ily szépen.. illustr. bár szeme szikrádzik. $59. ECHARD : Scriptores Ordinis Praedicatorum recensiti. a kezdeményező egyéniségeket pedig az 1480-as és 90-es évek szerzetvezérei sorában kereshetjük. A pompás pálmának. amely Caesarius Heisterbacensis Dialógus Miraculorumkból eredve számtalan ágra szakadt — éppen-a szerzetesrendek céljainak megfelelően —. 482 . a silány penésznek Fajtái mind az én híremmel tenyésznek. Szervesen hozzátartozik tehát a példairodalom ama részéhez. sacr. S párt keres a fagyos grönlandi habokba'. Magyar Könyvszemle 1889. — FERRARIT/S SIGISMTJNDUS : De rebus Hungáriáé Provinciáé Ordinis Praedicatorum . Egy szóval. ! J. s hideg a vére is.. vagy magyar nyelvű prédikációgyűjteményekből összegyűjtötte azokat a történeteket. A példairodalom gyűjteményeinek más része a prédi­ kátorok számára készült. kevésbé rendszeres és sokszor betűrendben közli anyagát. Viennae 1837. Lutetiae Parisiorum. ^ BOGNÁR ANDRÁS — LEVÁRDY FERENC A PÉLDÁK KÖNYVE KELETKEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI „••-. nékem megjuhádzik. Sok millió nemzik fiat egy fogacskán. körül került sor. S a leglomhább állat vidám s virgonc lészen. Promptuarium Exemplorumkt —. 1719. Ennek a fegyelmező mozgalomnak szerves része a Példák Könyve is : a klastrom életét irányító férfi szerzetes — esetleg maga Váczi Pál — latinból lefordította. QTJETIF-J. Egyes példák tekintetében természetesen vannak találkozások — ezért tekintik a Példák Könyve iőforrásának Herolt. akik „a primaeva institutione deflexisse". 352.Költészet és tudomány egyesül abban a részletben is.3 — A rendelkezés végrehajtására 1474—80. Béönthetem tüzem egy férgecskébe is.. 529. a kódexirodalom terén a XV. 1 —23.. amikor Váczi Pál a szigeten tartóz­ kodott és az apácák számára lefordította a regulát: ma Birk-kódex. hogy mi a szerelem az élők világá­ ban : Még a hiéna is. nincs állat. . Ezt bizonyítja a kódex jellege : a regulát illusztrálja. század utolsó évtizedében indulhatott meg élénkebb tevékenység.. zárja ki őket a rendből. tudatos szerkesztettség jegyeit. » HORVÁTH JÍNOS : A magyar irodalmi műveltség kezdetei. . de mindvégig megtartotta a célra-irányozottság. commentarii. Bár kicsiny a szíve. melyben tűz nem érzik. a szigeti kódexirodalom elseje. Nálam nélkül minden dolgok kietlenek. de a szerkesztett gyűjtemények éppen .. Én általam élnek s magzanak mindenek. és általánosan bevezet a szerzetesi életbe.. Sőt ezt a nem mozgó plánták is mind érzik . Hung. A lendítő erőket. s ha nem engedelmeskednek. Budapest 1944. de szívvel dicsértek. v Cythére vagyok én: ti is mind esmértek : Bár szájjal titkoltok. mekkora az ő hatalma a természetben. 849. hogy járjon el az apácák ügyében. közöttük Ráskay Leával. Sőt bogaracska nősz másik bogaracskán. azaz az eredeti szabályoktól eltértek. — THEINER : Vetera Monumenta Hist."1 A Nyulak-szigeti klastrom reformmozgalmának és egyúttal irodalmának indítóokát és a mozgalom vezérét ismerjük: 1468-ban a domonkosok római capitulum generale-ján fel­ vetődött a szigeti apácák fegyelmének problémája.. s lemásoltatta az apácákkal.

a gyakori nevetgélést súlyosan megszenvedte az a fráter. akit az ördögök kínoztak bűnéért. Illádon apát és a püspo^ vetélkedéséből is az derül ki. „ki én­ érettem ő mennyei szent Atyját és mennyei országát elhagyá. nevetésről es ilyen nagy kénokat kell szenvednönk. A jó úton való megmaradásban Jsten kegyelme segít. meg nem bántott". de nem is ízlelheti „Asszonyonk Mária lictáriomát" (8a)-. epéjét. mignem megengeszteltem őtet" (IIa—11b). hogy utóbbi élete azért értékesebb. hogy a szeretetben Krisztus a példa.Vö. VIII. Bevezetés: XXXII-XXXIII. A haragosságot tartó szűznek „szűvét. A szerzetesélet apró buktatóit. de Ráskay Lea kolofonja is : „Ezt írták urnák esztens ILLÉS Lisziő 1841-ben másolatot készített a most öt kötetből álló. mert soha „el nem aluttam ha valakit én megbántottam. A szerzetes élet mérgezője a plety­ kaság. „ha mind teljes világ hártya volna és tenger tenta volna és fáknak minden levelei. hogy anyagukat — ha van is egy rendi jellegű főforrás — több gyűjteményből szedegetik össze a célnak megfelelően. Ebben a Példák Könyve sorrendje az említett volt. A bűnbánat minden bűnt eltöröl: „minden bínek akár minémö szernyök legyenek. Az örök boldogságra az igaz bűnbánat vezet el. A közös életben felbecsülhetetlen érték a vesztegségtartás. lapokat pedig ez4 után3 — jól áttekinthető szerkezetet nyerünk. Isteni Irgalmássághoz képest semmik volnának. —s legtöbbször-a harag forrása is. .— szám szerint 24 —. Még a szegénységre jutott gazdag vitéznek is megbocsát Isten penitenciatartása végett. ' 4 Még 1641-ben is szokás volt a cisztercieknél a Dialógus Miracuiorum ebédlői felolvasása : „Habet ordo Cisterciensis librum Dialogorum Caesarii valde ineptum. A torkos­ ságot példázza a következő történet: „Vala egy szerzetös apáca. amelyekben lehetetlen fel nem ismernünk a határozott célirányos szerkesztést. de akkor még együtt őrzött Cornides-kolligátumról. a csöndesség szeretete. nyelvét és kezét tűznek miatta megemésztetvén" találták halála után mert azokkal vétkezett haragjában (11b). „Ó szerető atyámfiai. utcalány lesz. pedig „soha az vén szent atya az ifjú fráternek mind az tizenkét esztendeig. „ki senkit meg nem szomorétott. amely kiválóan alkalmas ebédlői felolvasásra. Ha a Példák Könyve kódex lapjainak rendjét helyreállítjuk — azaz külső bizonyítékok alapján a 69—86. tudna drágábbnak őmagánál" (10a—10b). de a remete utána megy és újból megtéríti. vagy capitulum céljaira. pedig az „Lucifernek" adta el magát (39a—40a)." . Az első ilyen példa Izsák apát tanítása: „hogy az haragosság az én torkomnak kívüle soha ki ne menjen" (1 la). A későbbi másoltató bejegyzése „a vége vagyon" is mutatja. A tunyán. hogy mely apáca gyenyerőségesb étket eszik vala az egyéb apácáknál". amelyet akkor sem lehetne elmondani. de csak istennek irgalmasságából" (35a—35b). olyha engömet tartana. füveknek minden magjai írók volnának" (35b—37a). MEISTER : Die Fragmente der Libri VIII. Miracuiorum des Caesarius von Heisterbach. azaz az alázatos és a szeretet gyakorlója (8b—9bV A három remete példája arra hívja fel a figyelmet. Az öt szerzetes példája arra tanít. az ő testét adá kénokra. az 1—68. A haragosság legjobb ellenszere az önzetlen szeretet: ha valaki ellenszolgáltatás nélkül is tud segíteni másokon : az ifjú fráter tizenkét esztendeig szolgálta beteg testvérét. de a jó úton való állandó megmaradáshoz kell a test jegyelmezése: Szent Benedek veréssel gyógykezelte a bujdosó elméjű frátert (2a—3b). A három apáca példája szerint a szűzi életet Jutalmazza Isten azzal a boldogsággal. „hogy — ti! az örök életet — nem vállalhatjuk mi érde­ münkből. A föredék után példák következnek . amint Tamás doktor példája tanítja. — A kódex egy csonka elmélkedéssel kezdődik — amely lehet egy példa magyarázata is — : Isten ingyenes ajándéka az örök élet. 1901. 8* 483 I . lapokat helyezzük a kódex elejére. amint azt a bűneit őszintén megbánó tolvaj és a sok esztendőt penitenciában töltő irigy remete példája tanítja (37a—37b). A pogány szüzet a „bineknek minden fertezetességéből" megszabadító remetét elhagyja védence. amelyet nyilván az érzékenykedő apácákra való tekintettel több példával is kárhoztat kódexünk. Végül még ő is elnyeri jutalmát (40a—43b). a hamis beszéd. Ezt a három pogány bölcs tanításával példázza kódexünk (10b). keseredett szíyvel zsolozsmázó szerzetesekről csudálatos példa olvastatik: a rosszul imádkozóknak purgatóriumban sokat kell szenved­ niük (13a—14b). A csöndesség óv a haragosságtól._Rom. mikoron ember azokat teredelmességgel meggyónnája és bánnája" (37b—. Ezzel a példával tulajdonképpen le is zárul a kódex első része. Ez ellen szól a jeruzsálemi pátriár­ káról és vádlóiról szóló példa (12b). p. XXIX. A scurrilitast. hogy az a legtökletesebb. qui in coenobiis eiusdem ordinis solebat ad mensam legi. sem monda csak egy édös beszédet" (12a). „hogy az igaz gyónás igen árt a pokolbeli ördögöknek" (3b—4b). a közösségi szellemet rontó bűnök is büntetést érde­ melnek a túlvilágon." (7a—7b). az examen particulare megkönnyítésére szolgáló — csoportja tanítja. amint azt a böjtölő szerzetes esete példázza (la—2a). hacsak ilyen apró bőnekről.. 39a). amint a példák következő — tisztán gyakorlati.Idézi: A. Az igaz gyónás és efősjogadás megőrzi a lelket jó úton : a három igazat mondó vitéz példája (4b—6b). szükséges az igaz gyónás.azáltal választhatók el utóbbiaktól. VOLF : NvTár. mit mondhatonk az egyéb nagy bőnekről.

h.dőjében. A kódex soron következő lapjaira már inkább ráillik Horváth Cyrill megállapítása. A következő versszakok is arra intenek. kéznek nevezik az irodalom­ ban) — amely azonban a kódex elejére való! — szinte szó szerinti fordítása Herolt textusának. (A lényegen ez sem változtat. a feldolgozás formájában önálló utakon járó szabad átköltésnek tekinthető. kik mendenkoron bűnben vadnak" (22a—22b). hogy ne legyenek. hogy a főforrás Herolt Promptuarium Exemploruma. A harmadik a kisded korától fogva kolos­ torban élő ártatlan apácáról szól. amelyek elejtik a szerzetesembereket. Ezt azonban aligha állíthatjuk minden további nélkül. A második. A 28a—34b lapokon végül teljes szövegű haláltáncot találunk hozzá kapcsolt tanítással: „mennyével inkább emberek neve­ kednek. Utalásai és sajátos hangulata révén a ferences irodalom termékének kell tekintenünk.6 A következő lap kerek. 484 . kik mendenkoron pokolnak ajtóján ülnek. Tanulságra sehol sem utal. Végül összefoglalja azokat a vétkeket." Ez a vers — bár latin versekre utal —. finomszálú.) A kódex jelenlegi állapotában utolsó helyen közölt rész (III. boltozni az egyházbeli sanctuariumot. Bp. a következő kettő pedig tanításokat közöl a szerzetesélet eszközeiről." Halálos ágya körül „sok szép aranyas fegyveresek" jelennek meg. 31. nyolc pontba foglalt lelkiismeretvizsgálati sémát tartalmaz. „mely szóror idővel nem vala ifjú. A ciszterci rend bajai kath. . akár az elöljáró válogatása szerint naponként felolvas­ tak egy-egy fejezetet. s ismerteti a jó úton megtartó eré­ nyeket. az evangéliumi tanácsok szerint élő szer­ zetes számára pedig maximákat közöl. VOLF i. főgymnasiumanak értesítője. aki mindvégig megőrizte keresztségi ártat­ lanságát. hogy a verseket az apácák a kapitulumban — esetleg a hívek is a templomban — hangosan imádkoztak (a középkorban a Tízparancsolatot is imádkoztak!) vagy énekelve emlézték. . hogy velági embert alég választhat. „hogy pokolra mennek. s 8 ' HOEVITH CYKILL : Codexirodalmunk példái és a Példák Könyve. esmérhet vala meg baromtul. egy hasonló latin szerkezetet fordított le.) Ezzel kapcsolatban nem látszott szükségesnek a források további kutatása. Vö. (Ez arra látszik utalni. Valószínű — bár Heroltnál is megvan —. de ez velági dolgokban oly igen ifjú \ala és gyermek vala. adjatok helt. Az agonizáló nővér hangosan kiáltja : „adjatok helt. 128-129. hogy „uronk iesusnak öt mély sebét gondolván . A továbbiak ismeretlen apáca könnyű. ezt követte a parancsolatok elmondása. hogy a kapitulumban fatáblákon ki­ függesztették a verseket s az apácák ezeket olvasták vagy talán éppen ezeken tanultak olvasni. a lelkiismeretvizsgálat. 2. Feltétlenül közösségi használatra készült. A kódex eddig tárgyalt része szervesen kiépített egész. hogy a szerkezet először ilyen fordított formában készült és Herolt volt a főforrás. a törvények útját. Ül. 1 —28." A kódex forrásaival Horváth Cyrill foglalkozott először tüzetesebben. határozott szerkesztést mutat. hogy ti..5 A kolofon. annyéval inkább sietnek. Ráskay Lea három — teljesen szerkezeten kívüli és erkölcsi tanítást sem igen tartalmazó — feltételenül később bemásolt példát közöl: Az első az ártatlan gyermekről szól. A 24b—28a lapokon az Élet és Halál párbeszédét olvashatjuk hozzá csatlakozó elmélkedéssel. amelyből akár a megadott sorrendben. stb. öt érzékenységet retesz alatt tartsuk. azaz. 1510 esztendőben. hogy legyenek. századig leszivárgó verses formában tanító és emlékez­ tető gyónó tükör felidézi: 1. Tullius moralis-ok. nőies írásával kerültek a kódexbe. hogy az óbudai klarisszákkal való kapcsolat termékeként került a kódexbe. majd rövid tanítás és esetleg a közösséget érintő hibák nyilvános megvallása. hiszen akkor ennek a szerkesztője válo­ gatott több helyről. Valószínű. Lehetséges. A végső fokon Joannes de Verdena-ra — Dormi secure prédikációk — visszavezethető verses tízparancsolat után a hét halálos bűnök eltávoztatására tanít.7 Kimutatta. A Ráskay Lea kezevonására valló rész ezzel véget ér. haggyátok ide jüni ez urakat" (22b— 23b). a forrásból az érdekesebb részek vannak kiválogatva. rövidke példa arra oktat. Donatusok csatornáján egiészen a XIX. kódexünket ide írta be. . a lapzavar. a tinta színének változása együt­ tesen azt mutatják. Ezen esztendőben kezdték csinálni. Ez a gyűjtemény legterjedelmesebb darabja. A szerkesztést irányító férfi szerzetes — aki alighanem egyúttal a fordító is — céljának megfelelően válogatta össze több helyről a latin történeteket. Példákban gazdag elmélkedési anyagot nyújt. A Theodulusok. Baja. 1892. „hogy mely veszedelmes legyen szerzetes embernek hamis marhát venni valakitül és vele élni" (15b—16a). 1927. hogy az eddig egyvégben folytatott munkát Lea nővér itt félbehagyta s csak hosszabb szünet után folytatta u Furzeosz példájával.-MIHÁLYFI ÁKOS: Az igehirdetés. A kódex ezután következő — második — része az elmélkedési anyagot nyújtó példa­ gyűjtemény után közvetlenül a gyónásra készít elő." — A soron következő lapot Ráskay Lea az egy időben másolt Margit-legendával összecserélve.

hogy 1592-ben Pándy Zsigmondnak. 142. B. kiadványunkban tesszük közzé. ennek ugyanis az a célja. Divin a Valentino Balassi. 8 Vö. 57. — A Szent Benedek életrajzából vett példa forrásául pl. Grenorii Magni excerpta. hogy forrásom alapján Habardyt korábban pankotai fődiákonusnak neveztem. Asmodemus. a hű és higgadt várnagynak Plostint adományozza. hogy a nógrádi Kis-Straczint 1593-ban Kalanth György nevére Íratja. az ősi birtokot visszafoglalta. Aegidius Aurifabri: Speculum exemplorum — módosítanunk kell Horváth C. Katona az Oesterley-féle Gesta' kiadást használta. caesi sunt illic ad 300 Turci". ECKHARDT SÁNDOR BALASSI BÁLINT UTOLSÓ HADJÁRATA Mit tett. — Speculum exenplorum. 66. 217). (Vö. talán Wesselényiné Zarkándy Anna (Celia) költségére. vulgo História Lombardica dlcta. MIGIÍB : PL. mikor kiemeli. és Palojtát emlegette Bálint apja is ránk maradt versében. holott szerintem v.23 (1899) 306-318. viharos élekből. Érről csak közvetett tudósí­ tásunk van : Habardy László egri kanonok Esztergomban őrzött misekönyvében olvassuk ezt a feljegyzést 1593. 485 . 1902. Hagenau Henr. hogy ti. Annyi bizonyos azonban. pilojtai papról lehet szó s éppen Divény visszafoglalásánál volt érdekelve.* A „mondj három igazat" történet forrásait Katona Lajos mutatta meg . 416 és 278). szerintünk meglehetős tévesen. Herolt inkább az érdekességet tartja szem előtt — ez a szempont Horváthnak is a kedvence! — . Horváth a Discipulust jelöli.8 205. s ez már eleve némi kétséget ébreszthet Horváth Cyrill megállapításai iránt. hiszen pénzzavarai fedezésére adja oda Fánchy Györgynek a nógrádi hódoltsági Bussát és Szentét.Ráskay Lea munkája azonban (I. — Recensuit Dr. (Erdélyi idézi a Tudomány-Tár alapján. A források feldolgozását és részletes összevetését a közel­ jövőben megjelenő — fakszimilét és párhuzamos latin szövegeket is közlő — „Példák Könyve" c. évf. hogy 1593 májusában még folyamodik. EPhK. I. majdnem szó szerint közli az eredetit a Speculum Exemplorum. Th. amelyben a király neve: Berengarius. de a két szöveg összevetéséből nyilván­ való. 348). az igazi forrás Nagy Szent Gergely Szent Benedek-életrajza. Más. mint a ma­ gyarban. (Ex Hbro II dialogomm S. A magyar­ ban viszont Asmodeus. hogy a szerkesztettségre hívja fel a figyelmet. XI. hogy 24 hordócska bort szállíthasson ki Krakkóba harmincad lefizetése nélkül (ItK. eodem die penes Zechen nostri castra Turcarum invaserunt et in fugám converterunt. 21-ről: „Nuntium est. Heroltnál valamivel bővebben tárgyalja az esetet a Legenda Aurea. Más kérdés azonban.9 Már ez a két eset is mutatja.esse recuperatum. Nyilván ennek a szövegcsaládnak egy tagja feküdt a kódex szerkesztője előtt. Két régebbi Gesta-kiadásban azonban Asmodeus szerepel. nov. elbeszélése a forrás. Ugyanez az oka lehet annak. Abban igaza van. ami az Újvár körüli tevé­ kenységének jutalmazása vagy talán pénzzavarban levő urának megsegítése fejében járt ki neki. Új fejezetek B. hogy jutott ő ahhoz. hol járt Balassi Bálint az esztergomi ostrom előtti időkben. A Gesta Romanorum vulgáris szövegének 58. KATONA LAJOS: A Oesta Romanorum történetei codexeinkben. — Gesta Romanorum. Dresdae et Lipsiae. hogy nem onnan való. 1846. Venetiis 1507. hogy részt vegyen azokban a csatákban. — Gesta Romanorum cum appllcationibus moralibus ac mysticis. Lampadius. Ha ehhez hozzávesszük még. A források részletes ismertetése nem tartozik e cikk kereteibe. hiszen Balassi már 1591-ben itthon volt és Kalanth nem szolgálhatott közvetítőül Krakkó felé. 1842. hogy a szerkesztő bizonyos mértékben válogatott. I/XXI. közösségi használatra készült kódexekben is előfordulhat ugyanis hasonló eset. Herolt a főforrás. hogy a történetek azonos szöveggel sok más példagyűjteményben is elő­ fordulnak ^ — Vitae Patrum. Graesse. sz. 129—130). kéz) már kevésbé pontosan egyezik meg Herolttal — bár a legtöbb helyen nála is a legközelebbinek a Discipulus történetei tűnnek —. Megjegyzem még. mert Palojta Kékkő és Divény szomszédságában van (Vö. Összes m.) Amiket Erdélyi a Gyurikovits-gyűjtemény regestáiból vett adataihoz fűz. — JACOBÜS A VORAGINE: Legenda aurea. 1508. melyek folyamán Divény várát. mikor a török elleni háború megindult? Erre a kérdésre csupán Erdélyi-Pál kísérelt megfelelni (Balassa B. állítását. Gran. amiről bizonyítékaink is vannak. tiszta kitalálás.

Palffy Mikós Ország Kapitánysága állat való tiz Varmegye fól tamada. hadd vesszen a magyarok földje. táborszernagy és Praun Erazmus." • L : RMKT XVII. 44). Valanak ot az iffiu Urffiak is io vitez-szolgaiokkal. II. kiket fókeppen Illésházy István futa. mely mindig előttünk volt. Gábor és Forgách". Istvánnak. hanem el szál­ lottak alóla mas nap ejel el indítván az szekereket haza fele tértek.1 Mivel ez teljesebb. ahol a szerencsétlen esztergomi ostrom német vezetői. Tehát a diárium csak a másolat másolata. de senkinek nem jutott eszébe. melyből a művet kiadtam (Összes m. a likavkai főispán tíz vármegye nemességét gyűjtötte össze s olyan úrfiak voltak köztük mint „Balasa Menihard. Révay András. Ezekkel és az végbeliekkel edgyüt Pálffy ment Komaromba ot táborba szaiot. A bevezetésben Kazinczy elmondja. hogy Hardegg Cicero Harpuíusának vagy Cacus mintájára lovakat. az főllől megh irt Dunán tüll való Urak. es onnan eloszlot hagyván o t . Kazinczy jegyzetben hozzáteszi. az Budai hozón (== Hasszán) Bassa fői győlekezven 20 ezerén. hogy a kézirat csak egy Jankovich Miklóstól származó másolat. Itt többek között szerepel egy dialógus alakjában írt gúnyirat. Hung. véres realizmussal mondja el a vezetők összes bűneit. . A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában van és a2 Tört. . Magister Artelaricrum Belliccrum* Ez a párbeszéd. afféle cinizmussal mint a Balassa Menyhárt áruitatásának sze­ replői vagy a Sztárai-féle gúnyos dialógusok. mint ahogy verseiben is mindenütt megtaláltuk Homérosz reminiscenciáit (vö. latvan hogy semmi idegen segítczegek nem győnne. Revay Gabor. Forgách N. a leendő nádorról van itt szó. mely újabb adatokat nyújt ahhoz a kritikához. hanem viszatere Budára. KAZINCZY GÍBOR kiadta említett kötete függelékében. Van azonban egy másik másolat is. Illésházy "klasszikus műveltsége itt is kilátszik. 7. melyet Illésházy a németekről naplójában mond. 420). B. mint verseiben : Homérosz olvasását Ulysses nevének említése és az Ovidiusból vett. komáromi kapitány beszélgetnek kb. de a másolatban félreolvasott licuonia fraude (= lycaonia fraude) kifejezés is tanúsítja. hogy a fü es Kerletske másolata. Címe : Dialógus summorum Capitaneorum ministratorum obsidionis et oppugationis Strigonii. (sic!) Ezt meg értvén Szinan Basa nem szála megh Tatát. a hadi tanács elnöke. de az belső varosának semmit sem ártottak. hogy mikor a török ellen induló hadsereg összeállt. melyét még J863-ban Kazinczy Gábor adott ki a Magyar Történeti Emlékek (Monumenta Hungarica Historica) hetedik kötetében. érdemes jobban szemügyre venni. 190). Ez alat az Török ki igen vigiazo ellensegh. Ungnád Dávid. Ballasa N. Ez pedig Illésházy István naplója. 613. Gall Bernát Leó. A minket érdeklő rész azonban csak a 18 b lapon kezdődik. Inén is az Dunán. század 1. Illésházy. ItK 1955. Hardegg Ferdinánd. (sic!) Czobor Mihály Revay András.) szintén 3 R ng Adorján írása. rengeteg ökröt. »Megállapítottam. Preses Consilii Bellid. ivr. barmokat. így elmondja. bikát harácsolt össze és vitt ki saját birtokára (in meam speluncam) és még a harmincadot se fizette meg. 159 jelzetet viseli. Ezek fői támadván io es szép szerrel 1000 Lovas. azon ejel egy kis mérföldön szaiot az Keresztényektől. 19 octobris Komarom allul indult ell az Keresztény Tábor Feirvarnak az Bezlia varosat ejeli ostrommal tőzel megh vette. kritikai szemmel ellenőrizni. Kézirata megvan a Széchényi-könyvtárban (Fol. Eőt ezer válogatót Janczart és 4 ezer lovast. Czobor Mihály. az írásáról ítélve Toldy Ferenc Ring Adorjánnal készítette el. ez állat az Varmegyékkel Nádasdi Ferencz es Zrini György az töb urakis az Varmegyékkel az Győri Kapitány is Groff Ferdinand Hardek az végbeli szolgáló néppel és Austriai 700 fegyveressel mint hat ezerrel egybe gyóltek vala. Varmegyék és végbeli had : Ezekkel szalank tata felé az Dunán. győri kapitány. Itt közlöm újra teljes terjedelmében a szöveget: „Dunant Szinan Bassa Tata ellen indula. Címe : Illésházy István Magyar­ országi PaLitinus Emlékezetre való Jedzisi Leírattak 1667 esztendőben. Ismeretlen B. Itt olvassuk. hogy elbocsátotta a sereget és haza készül. Comes Hardek Praefectus Jauriensis. a Ferendum el Sperandum című versben. Gall pedig elmondja. Interlccutores sunt: David Ungnad. kére és inte ókét hogy ne hadnak magokat igy veszteni. et Narzalcus{\)Praun Praefectus Comaroniensis : Qal. és gróffal. Itt is Ulysses nevét olvassuk pl. aki akkor Losoríczy Anna ura volt.Balassi észrevételének magyarázatát olyan forrás adja meg. Gyalogh es 14 octobris Magyarokon ugyan ő Illésházy István megh mustrala őket es azután az ország kapitania kezeben presentala őkőt. A napló szövegét így pontosan nem tudjuk ellenőrizni. hogy Forgách Zsigmondról. s akihez írt levelében — tegyük hozzá — Anna 1594 augusztusában Pálffy Miklósról gúnyos megjegyzéseket tesz (vö. eddig azonban alig vették figyelembe. Itt ezt a címet viseli: Gróf Ilhshúzi István magyar Diariuma 1585 esztendőtől /600-ig. 486 . az eredetit pedig Jankovich átadta" Dubnicon liíésházy vele egykorú utódjának.

Itt kell idéznünk azonban Habardy kanonok bejegyzését. fia István pedig 1590-ben (Összes m. Ring Adorján másolata szerint pedig Ballasa N. míg tíz kereszténynél több nem esett el. Hadra kelt ő már kezdettől fogva. 150). hogy Hartyannál elmenjenek ők is. azt„ma már nem tudhatjuk. „Szemünk előtt volt tehát nagy költőnk életének egyik kihasználatlan forrása. Közi. Tehát Ring Adorján betűjelzése közelebb jár az ó'smásolat szövegéhez: Kazinczy Gábor önkényesen Menyhártra egészítette ki. Illésházy elbeszélésének megfelel az is. de az magyarok nem akarták és főképpen Pálffy intették. Az ismert Menyhárt 1568-ban halt meg. De a magyarok maradtak és Hasszán boszniai (nem budai) pasa 20 000 emberrel rájuk csapott. így kitelt hát egy jelentős hézag Balassi Bálint életéből. 460. kivel én is Illésházy István véle voltam Drégel alá vonult. aki csak arról tudott. mert a törökök felrobbantották és Balassa Zsigmond csak 1610 táján kezdte az udvar segítségével helyreállítani. az ország más részén harcolt. a Révayakat és Forgách Zsigmondot. Mi állt az eredetiben. hogy Balassi Bálint 1593. Ezért írja : „Az mi népünk is eloszlék mert hideg vala" és a török rémületében üresen hagyta a környékbeli várakat. Ebből tehát következik. diadalmas részében Pálffy vezetése alatt Balassi Bálint is részt vett és végül is vissza tudta hódítani ősi várait. Ő bátran előretört.oly értelmetlen mint a Forgách neve utáni N. Buiakot. Hollókőt es egyéb apró Castellokatis el hagyanak. Két Balassa jöhet szóba csupán : András fia Zsigmond. Azt kell hinnünk. „Az mi népünk is el oszlék mert hideg vala. Más forrásokból tudjuk. Tieffenbach azonban nem volt hajlandó Kassát elhagyni és Nógrádra kimenni s így téves Istvánffy és az őt követő Erdélyi állítása. kit azonban senkisem emleget és Bálint. mint ezt utólag megállapítottam. hogy ő alatta foglalták el a nógrádi várakat. Az egész történet azért érdekes. Illésházy szerint 12 000-nél több törököt levágtak. majd tovább kergette a pogányt Nógrádban. az Ur Isten anira megremetette vala az Pogant. azonképpen Somoskőt. Minden falu végén egy-egy török fejet függesztettek ki. mert Kazinczynál Balasa Menihard. 1902. II.ebben az időben már nem élt. * Itt emlltj'iit meg. Mármost nyilvánvaló. melyet a történetírók „pákozdi csata" néven ismernek. Most azonban már csak 7—8000-en voltak. de míg Istvánffy szerint Pálffy a golyózáporban meg­ húzódott. mely 1593 őszére teszi a hadjárat első fázisának befejezését. részt vett a félig sikerült fejérvári ostromban és vitézül szabdalta a törököket a pákozdi csatában. hogy „hátat ne mutassanak". csupán nem jártunk el az ügyben kellő kritikával. 105. hogy ő magok Kékkőt. mely pontosan megmondja. Ez pedig egybevág Illésházy elbeszélésével. hogy első helyen szomszédját és jó barátját Balassi Bálintot emlegeti s csak aztán Czobort. lapján közölte. közölt besztercebányai levelet JÜRIKOVIÖH EMII.Akart Hardegg elmenni. Nem adott azonban fordítást és nem emelte ki a bennünket érdeklő részeket." A törökök azonban nem várták meg az ostromot. az N. bár Kékkőben nem tudott megülni. hogy Balassa Menyhárt. 578. míg két golyó át nem fúrta két combját. úgyhogy a köziés mindenképpen indokolt. Pálffy oldalán. de a modern hadtörténészek 1500 emberre teszik a vesz­ teséget. Eszter­ gomban is Pálffy mellett tör a falakra. hogy Bálint Esztergom falai alá ment a halálba 1 Hadtört. sőt az indokolatlan és meelepő bejegyzés gyanút is kelthetett volna az életrajzíróban. „kit onnajt hoztak". A költő öccse Ferenc ugyanis mint tokaji kapitány. is részt vett a hadjáratban. akik távolabbi szomszédjai voltak. Divint pusztán hagyák.^XKazinczy kiadása hozzáteszi: kiszökvén belőle). Most minden összeülik és Habardy kanonok adatát is megértjük : a híradás eddig eléggé a levegőben függött és nem tudtuk Bálintot hová tenni az egész hadjárat lefolyásában.t mely Sigmond rövidítése lehetett. Közi. November 3-án történt a viadal. már a Hadtört. hogy a telet Bálint a komáromi várban töltötte s onnan vonult aztán Esztergom alá halált keresni 1594 tavaszán. épp.4 A diadal tökéletes volt. 487 . mert a tábor jobb része elment. hogy a téli hadjárat első. hogy Pálffy a legszélső balról a veres és sárga kabátosokkal az ellenség hátsó oldalába fúrta be magát. Hardegg azt akarta. 1896.5 „A serény Pálffy Miklós álgyu nekül az ő alatta való néppel. hanem a várat felgyújtották és elfutottak a várból. ősei földjén. november 21-én elfoglalta Divényt és hogy a magyarok Szécsén közelében megugrasztották a törököket. hogy az Itk 1959.

s végül azzal a kérdéssel is foglalkoztam. 86-89." Ferenczi az adatokat. férfikorában. Petőfi kiskőrösi születése elfogadott irodalomtörténeti adattá vált. a terve­ zett munka azonban már csak Petőfi eltűnésének irodalma címen jelent meg. mint „meglett ember" hirdette — nyilvánvalóan az utókor számára is. Irodalomtörténeti tekintélyektől a múltban és ma is annyira védelmezett állásfoglalás. * 1 A Petőfi szülővárosáról folyt viták. indokolttá teszi.. szinte természetes álláspont azonban egy évszázad alatt dog­ mává szilárdult tanítást támad. . majd az érveket és ellenéi veket a vitában érdekelt helységek szerint összesítettem. Megállapításainak lényege az. évf.. Ennek bizonyára nem kis része volt abban. melyei. unottá tette. Mezősi Károly az általánosan elfogadott nézettel szemben különvéleményt képvisel.az ingadozásoknak végét vetette. Félegyházán történt születését ő maga kortársai körében tudatosította. meddő küzdelem. érveit a kiskőrösi születés igazolásának szempontjából csoportosította.VITA Az Intézetünkben készülő Petőfi életrajz munkálatai szükségessé teszik. 104.) a vita ismertetését ugyan programjába felvette. Hatvány Lajos szerint a „félegyháziak vetél­ kedése" nem volt más. vallotta. hogy említett tanulmányom már négy év óta kiadatlanul hever. higgyék — tanulmányom alaptétele az. szülővárosa kérdésében határozott állásfoglalása volt. Említett tanulmányom megírását az a körülmény is indokolta. riportokban kiszínezett. Petőfi-Könyvtár XXIX. Petőfinek kiskunsági. ha az irodalomtörténész minden.1 A Petőfi-Könyvtár sorozat (1908—1911. munkájában a szülőhely problémájával csak rövi­ debben foglalkozhatott. Petőfi-Múzeum VII. és 126-131.. A kérdés tisztázását. . hogy tanulmánya rövidített változatának közreadásával napirendre tűzi folyóiratunk hasábjain a Petőfi szülőhelye kérdésében szunnyadó vitát. a Kiskunságban. tudományos feldolgozását irodalomtörténetírásunk eddig még nem végezte el. hogy a kérdés jogosan csupán 1857-ig volt vitás. Ez az egészen egyszerű. tévedésektől hemzsegő tudó­ sítás a tudományos vizsgálók szemében a kérdést jogosan elkoptatottá.. hogy a költő szülőhelyéről szóló vitairodalom feldolgozását miért hagyta el. Ferenczi korábban. Ilyen előítélettel nekem is szembe kell néznem. és használta fel. köt. A szerkesztőség kéri a Petőfi-szakértők hozzászólását Mezősi Károly most közreadott cikkéhez. (1894. 488 .keresztlevék közzététele . dönget."4 Mivel sok dilettáns hozzászólás. Mezősi különvéleményét — úgy véljük — nem szabad hallgatással mellőzni. 28. hogy megnyugtató módon. és azért.2 Ferenczi nem adott magyarázatot arról. * Petőfi életrajza I. bár irodalomtörténészeink többségének álláspontja egyértelmű ebben a kérdésben. Ferenczi Zoltán is csak kisebb tanulmányt írt a kérdésről. Petőfi életrajza c. MEZŐSI KÁROLY PETŐFI VITATOTT SZÜLŐHELYE Petőfi szülőhelyének kérdéséről 1954-ben Az évszázados Petőfi-per címen részletes tanul­ mányt írtam. Mezősi Kiskun­ félegyháza mellett nagy anyagtudással rendelkező. Ekkor a kiskőrösi. hogy a szülőhely vitá­ jának részletes. az „évszázados per" történetét részletesen tárgyaló hosszabb dolgozatot is készített nemrégiben. félegyházi születésére vonatkozó kijelentéseit igazaknak lehet-e és kell-e elfogadnunk. a közismert tanítással ellenkező fellépést gyanakvással fogad. Ebben ismertettem a per történetét. hogy a közvéleményben is érezhető kisebb bizonytalanság e téren. irodalomtörténeti folyóirataink (a kézirat nagy terjedelme követ­ keztében) nem tudtak publikálni. Mezősi cikke a szülőhely problémája mellett nem egy értékes adatra is felhívja a figyelmet (különösen a költő családi kapcsolatainak tárgyalásánál). hogy a Petőfiről feltételezett „szülőhelytagadás"' helytálló-e. tanulmánya lesz. mint „donkihótei. véglegesen tisztázódjék a költő születési helye körüli vita. hogy egyik kötete Ferenczi Zoltán : Petőfi születésének és eltűnésének irodalma c. hogy Petőfi szülőhelyérői az igazságot írta. hogy Petőfinek szülőhelye. s ezért szerkesztőségünk elhatározta.) . az irodalomtörténet állásfoglalásának ki­ alakulását. s előre hirdette. hogy ezt neki el is. Abból a tényből kiindulva. tehát nem volt szülőhelytagadó. hogy részletes feldolgozásom kiadásának reményét feladnám. a Magyar Tudo­ mányos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete vezetőségének felhívására a szülőhely problema­ tikájának rövid vitatanulmányban való összefoglalására vállalkoztam. * így élt Petőfi I. s benne mindenekelőtt lokálpatrióta szándékot keres. érthető. megdöntése valóban nehéz feladatnak tűnik fel. Anélkül.

L Petőfi álláspontja' A régi és új PetÓfi-életrajzokban egyaránt olyan megállapítások olvashatók. • így élt Petőfi I." L.. ' Petőfi-Múzeum VIII. 131.. amit Petőfi is állított. Szabad­ szállást. Az irodalomtörténet. először 1854-ben megjelent tanulmányát újból kiadta. Ők a szülőhely megtagadásának álláspontját fogadták el.Petőfi Műzeum 1894. mert Pásztor csak 1898-ban halt meg. évf. törekvését „rossz ügy"-nek nevezte."8 Az imént idézett szövegben azt. s nem lenne helyes. Kiskőrösön született. Különben az elmondottak után épen a költő születéséről újat nem Igen tartalmazhattak" — írta még FERENCZI. évf. A múlt században a problémával jobbára napilapok foglalkoztak. (1896. köt. Gyulainak ahhoz a közléséhez. 1. ha ezt a szándékot eleve elfogultnak ítélnék. 1. Szülőföldemen költeményét). cáfolatul ezt írta : „Petőfi nem a Kiskunság­ ban. hogy a költő szülőhelye megnevezésében nem volt következetes. Erről a kérdésről nemrég megjelent vita­ cikkemben részletesen szóltam. sz. Benne csak helyi perpatvarkodót látott. főképp Gyulai Pál és Toldy Ferenc ingadozása után — ők egy ideig Félegyháza mellett álltak ki —. Hatvány Lajos ugyanerről a Pásztor Ferencről kellő tájékozódás híján egészen téves képet rajzolt. Ebből a felfogásból teljesen jogos lenne az a következtetés."9 Vagyis Ferenczi azt.It. . jelentős egyházi. Pedig a Petőfi szülővárosáról folyt viták c. Ekkor pedig pl. mint Ferenczi Zoltáné és más Petőfi életrajz­ íróké volt. a nyomatékosság kedvéért még kurzívval is szedette. egy alkalommal szülőföldjének Félegyházát mondja („Ez a város születésem helye. máskor szabadszállásinak mondja magát. munkájában . Bizonyításig eljárásom pontosan az ellenkező. s valószínű. — „Közölte-e aztán Pásztor az ő adatait a Kisf. * / Remélem. 8 Petőfi-Könyvtár V. 99. mindig kiskőrösi születésűnek s Petőfi életrajza I. Az irodalomtörténet másrészt a múltbatuPetőfinek t Félegyházán történt születéséről tett vallomásait csak egyetlen adatra. hanem a régi Pest-Pilis-Kiskun-Solt vármegyében.6 Pedig Petőfi álláspontjának védelmét tárgyilago­ san bizonyára nem lehet „rossz 7ügy"-nek bélyegezni.A kérdést Petőfi álláspontjából vizsgálom. Felfogásom szerint Petőfi iránt ebben a kérdésben is tartozunk annyival. — „ha komoly bevallásról van szó". . 37. hogy ez végképp elveszett. Petőfi életrajza c. . hogy nem Petőfi kijelentései. politikai. . A meg nem hallgatott Pásztor adatgyűjtését felkutatnom nem sikerült. hanem azok valóságának bebizonyítására kell törekednünk. Ettől az „elfogultságtól" eltekintve. 1. hogy Petőfi „komoly alkalmakkor". midőn 1908-ban Gyulai Pál: Petőfi Sándor és lyrai költészetünk c . sehol sem olvastuk. hogy a költő Félegyházán született is. A Kiskunfélegyházáról Petőfi állításainak igazolására a múlt század 60-as és 70-es éveiben többször felszólalt Pásztor Ferencről Ferenczi Zoltán csupán megjegyezte. Ezt a megállapítását 1908-ban tette. hogy Petőfi „Félegyházán a Kiskunságban" született. egyenesen komolytalan nak. Ferenczi Petrovitsék Félegyházán c. hogy neki „állítólag csalhatatlan adatai voltak birtokában. a költő kiskőrösi születését kívánták igazolni. hogy mint Petőfi életrajzírója. hogy irodalomtörténészek hozzászólása a most megindult vita mennél széle­ sebb kiterjedését és alaposságát biztosítja: . 1953. — társasággal vagy at Akadémiával. több helységet is : Kiskőröst. ismertetése (1894) előtt még megtehette volna.) 489 . Félegyházát más-más alkalmakkor szülővárosának hirdetett. közt nem a legutolsó. így Ferenczi Zoltán. 30. hanem egyéb adatok és körülmények döntik el a szülőhely vitáját. hogy Pásztor adatgyűjtését ismerte volna. egy versben mon­ dotta Félegyházát a szülővárosának. 7 Petőfi szülőhelyének kérdése HATVANT LAJOS: így élt Petőfi c. a Pákh Albert és később Jókai Mór írói tekintélyével. A költő mintegy tiltakozásból a szláv eredet ellen. megvalljuk. hogy állításai­ nak ne a megcáfolására. köz­ igazgatási és társadalmi befolyással rendelkező emberek közreműködésével hirdetett és védel­ mezett álláspontot tette a magáévá.viszont Ferenczi ismételten azt állította. anélkül. 95. közlésének bevezetőjében előbb még ezt is írta: „a legnevetségesebb mendemondák . a kétség­ kívül igaz adatok és helytálló érvek felhasználásával törekszem a teljes tárgyilagosságra. s a „valódi" szülőhely megtagadásának okára kerestek magyarázatokat. irodalomtörténeti folyóiratban. könyvében. már Petőfi házassági anyakönyvi be­ jegyzése is ismert volt. költeményre igyekezett leszűkíteni. s őt alaptalanul hamisításokkal vádolta meg."6 de arra már nem vállalkozott. ezeket az adatokat meg is vizsgálja. A sokat szerepelt kérdésről egyébként egy század óta ez lesz az első nyílt irodalomtörténeti vita. nevetségesnek tüntette fel. a Szülőföldemen c. hogy Petőfi csak „egy alkalommal".

mert erre adataink vannak. Naplójában többek közt ezt olvashatjuk: „Éjjelre aztán Szabad-Szállásra s így Kunföldre jutottunk. Sándonmég minek előtte a követségre nálunk tényleg fellépett volna. Petőfi „állítólag Szabad-Szálláson" született (1855). és mert Petőfi gyermekkorát és ifjúkora jórészét a Kiskunságban töltötte. hanem azért is. Ekkor egyesítették törvényhozási úton a szomszédos vármegyékkel. munkához. w Kiszakított lapok egy veterán színész naplójából. a Divatcsarnok akkori segédszerkesztőjének : „Igaz bizony! még egy jellemvonást Petőfi életéből majd elfele­ dek. hogy most már otthon Kunságban vagyunk. régi történelmi múltú kiváltságos terület volt. Azt határozottan tudnunk kell. PAIUGYAI IMRE : Magyarország legújabb leírása c. 12. téves és egészen összekuszálja a kérdést. A nyolc kiskun helység közül szülővárosának egyedül Félegyházát nevezte! Ferenczi. Petőfi korában még csak egyféle értelmezésének ismerete is. A kiskunhalasi születésű Szuper Károly színész leírta Petőfivel történt együttutazását Székesfehérvárról Kecskemétre.. Pest megyébe esett.10 Ferenczi részéről azonban nem hűséges beállítás sem az. Sárkány János 1857-ben Petőfi „elpörlését" megindította. ebből egy évtizedig szabadszállási redemptus birtokos. Hatvány és mások. hogy „komoly" alkalmakkor mindig kiskőrösi születésűnek vallotta magát. Jókai Mór pedig 1856-ban csak ennyit tudott írni: „Petőfi szegény szülőktől született a Kis-Kunság I. A szabad­ szállási tanácsháza falára 1923-ban. a költő kiskunsági születését kellett tagadnia. nagyon tévedtek. 1857. 1851-ben Darmstadtban megjelent Petőfi-fordításhoz közölt német nyelvű életrajz. Pest megyétől is. versből vett idézettel: „Ez a város születésem helye. 30-i sz." Pedig tudvalevő. a FERBNCZY J A K A B . egyesült Vármegyék és a Kis Kunság Föld-képe 1834-ből. Petőfi születésének centenáriumán márvány emléktáblát helyeztek el a Szülőföldemen c. hogy amikor Petőfi szülőhelyéül Kiskőröst állította. melyben — ha jól emlékszem — Csemniczky által felszólíttatott arra. egykorú térképek jól szemléltetik. Igaz. Sárkány János ugyanis ezt írta : „Petőfi nem Kis-Kunságban."11 A Kiskunság elkülönülését a szomszédos vármegyéktől. köt. hogy a vitairodalomban Szabadszállás.3 0 . 2 9 . Az aláb­ biakban látni fogjuk. Bankos Károly írta 1853-ban Kunszentmiklósról Kelemen Mórnak.D A N I E I I K JÓZSEF : Magyar írók. itt aztán én14is együtt mulattam Petőfivel annak örömére. évf. sz. vajon elfogadná-e a követséget ? Melyre Sándor itt az én szobámban válaszolt előttem kereken és határozottan: miszerint a követséget sehol széles e világon el nem fogadja. Egy kérdést még mindjárt itt kell tisztáznunk.12 A Kiskunság korabeli viszonyait Petőfi is*nagyon jól ismerte. ÖRKÉNYI F E R E N C Z I JÓZSEF : Pest. egy levelet kapott Izsákról.vallotta magát. U. » V. Színészeti Közlöny 1880. 23. Azt. A szabadszállásiak a költőt ma is szülöttüknek vallják. mint Petőfi feltételezett szülőhelye sokat szerepelt. Pilis és Solt törv. l . kiskun területek közé ékelődve fekszik. tehát valóban „komoly alkalmakkor" tett hitet kiskunsági. hogy ezek mindegyike kiskőrösi születésének cáfola jelenti. 1843 januárjában. helyesen csak úgy lehet értelmezni. hogy Kiskőrös nem tartozott a Kiskunsághoz. Életrajzgyűjtemény I. 1851—1856-ban Szabadszállást írták Petőfi szülőhelyének.. hogy pl. hogy életének milyen jelentős helyzeteiben. akik azt állították. ifj. sem az. A Kiskunság különállása 1876-ig maradt meg. A probléma szempontjából fontos a Kiskunság területének és fogalmának történethű. Pest 1856. 10 490 . köt. hogy Petőfi félegy­ házi születésének tétele csupán egyetlen verses megnyilatkozáson alapuló „mendemonda". maga is nagyon tisztában volt azzal. Petőfi korában a Kis­ kunság nem tájftgalom." A kiskunsági szár­ mazású emberekben ennyire élt nemcsak a Kiskunság területének ismerete. 1956. mégis ennyire a Kiskunságtól különállónak számították. Kis-Kőrösön született. hagy egy „régi" Pest-Pilis-Kiskun-Solt vármegye is létezett. hogy Petőfi egyszer félegyházi."13 Izsák község Szabadszállás tőszomszédságában. helyes. hanem különálló. félegyházi születéséről. Ferenczinek az a fentebbi vélekedése. hogy Petőfi éppen ebben a költeményben Félegyházát vallotta a szülővárosának. mert atyja két évtizedig volt kiskunsági lakos. . " HATVANT LAJOS közlésében az Irodalmi Újságban jelent meg.16 A bizonytalanságra jellemző. Ezt nemcsak azért állít­ hatjuk. Izsák község is a Kiskunság határán kívül. Egyes könyvek és cikkek még a nagyobb viták megindulása előtt. Szabadszállást soha szülőhelyének nem állította. amelyben a Kiskunságot szülőhelyének nevezte. a hozzá való ragaszkodás is. vagy PALUGYAI IGNÁC és LUKACS IGNÁC : Juhász-Kun-Kerület térképe 1854. hogyha ők követül elválasztanák. máskor szabadszállási születésűnek vallotta magát. Kiskőrös és pl. az Ujabbkori Ismeretek Tára 1855-ben azt írta. Midőn pl. jún. kivéve ha születése helyén Kiskunságon megválasztatnék. a szomszédos vármegyéktől élesen elhatárolt köz­ igazgatási egység. hanem helységeik otthonuknak való elismerése. hogy bármilyen gyakran szólt is Petőfi általában kiskunsági születéséről. hanem Pest-megyében . Petőfinek tehát minden olyan megnyilatkozását. 1S így a SZARVADY-HARTMANN-féle. . " A Kiskunság múlt századi területi kiterjedését jól szemléltető térképek pl.

Ezzel megdől az az állítás. hogy Petőfi Selmecen „a magyar társaság jegyzőkönyvébe már szabadszállási születésűnek írta be magát. " I. amely sem atyja lakóhelyét. hogy Petőfi: „már Selmeczen a képzőtársaság könyvébe saját kezével szabadszállási születésűnek írta be magát. 4 9 . hanem csupán «zt írta : „A társaság jegyzőkönyvébe szabadszállásinak iratkozik be . ő mondta itt az ünnepi beszédet. de a Petőfi szülőhelyére vonatkozó adatról szintén nem tud. Hölgyfutár 1858. hol Szabadszállást. 1889. 1. Az első per után. foglalkozását pedig asztalosnak.20 Ügy vélte. évf. lap 1879. Sí Petőfi-Múzeum VII. Jókai ezt megtehette. Szabadszállás is és Félegyháza is „a költő nyilatkozatai alapján csakugyan joggal" tekintette Petőfit a szü­ löttének. hogy „Petőfi megbukott saját szülötte városában. *» Uo. 1858ban is már Kiskőröst fogadta el Petőfi szülőhelyéül. hanem csak mint Szeberényi állítását vették át az életrajzírók. . 27. . liceum történelmét feldolgozó munka ismertette. hogy Petőfi vallotta magát*„még okirataiban is" (Hatvány Lajos) szabadszállási születésűnek. sz. munkájában is azt állította.26 Sőt később. " BREZNYIK J Á N O S : A Selmecbányái ágost. 1856. bár Petőfi baráti köréhez tartozott. Ferenczi. Ferenczi is Petőfitől származó bejegyzésként szól róla. pedig innen már előbb elköltöztek. 80. 18 Sylvester-éjszakák. hitv. Ezekben Petőfit valóban négyszer szabadszállási születésű­ nek írták.Ferenczi a költő atyja nevéről és foglalkozásáról szóló hibás bejegyzé­ seket „másolói tévedések"-nek minősítette. sz. sz. hogy Petőfi szabadszállási születésének bizonyítására okmányadatok vannak. • ' " Petőfi életrajza I. amely szerint maga Petőfi. az ottani „szülő­ ház" átvételére az írók küldöttségét. de az is. U. sem foglalkozását nem a valóságnak megfelelően tünteti fel. Ettől kezdve a múlt század vitáiban Szabadszállás nem is játszott szerepet.21 Máshol pedig Ferenczi nyíltan ezt írta : „a születése helyéről szóló vitákat legkivált 22 ő maga okozta?' Az iskolai anyakönyvek adataira való hivatkozáson kívül Ferenczi fontos adatként említette. noha csak illetősége szerint volt odavaló. Jókait a szülőhely vitája során tanúul mind Kiskőrös. » Petőfi életrajza I. E jegyzőkönyv Petőfiről szóló bejegyzéseit a Selmecbányái ev. majd Ferencnek. •' " Üstökös c. 292.23 Ferenczi a '„születésű" szót ismét kurzív szedéssel «melte ki. füz. aug.19 herenczi Zoltán a Petőfi szülőhelyével kapcsolatos. « A pápai a n y a k ö n y v i bejegyzéseket közölte FEKENCZI ZOLTÁN : Adatok Petőfi pápai életéhez «ímen. . midőn a Kiskunságban követjelöltnek fellépett. mind Szabadszállás részéről idézték. már maga sem állította. hanem erről csak Szeberényi tudósítása terjedt ely s a Petőfi életrajzi irodalom kapva kapott rajta. s ekkor Dunavecsén laktak. hogy Petőfi a selmeci „Magyar Társaság jegyzőkönyvébe maga saját kezével Szabad-Szállást írtajbe születése helyéül" — Szeberényi Lajos állítása volt. A szabadszállási születés bizonyítására felhasználták a pápai főiskola 1841—42-ből származó anyakönyvi bejegyzéseit is. *sem pedig azért. Ezeket a megnyilatkozásait » V.4 5 0 . 115. mert két bejegyzés atyja nevét is tévesen írta Sándornak. de a fenti bizonytalanságból kitűnik. választási proklamációjában magát ismételten a Kiskunság szülöttének írta. 3 . és csupán em­ lékezésén alapult. Petőfi életrajza c. évf. Petőfi bizonyára nem mondott okmány bejegyzés számára olyan adatot. de tévedés volt ugyan­ ilyen eljárás feltételezése és állítása Petőfiről. Petőfi 1848 júniusában. Az adatok bemondó/a tehát Petőfi semmiképpen nem lehetett sem ezért. sajátkezüleg Szabadszállást írta a szülőhelyének. aki a Petőfi-múzeum­ ban olyan odaadóan közölte a költő életrajzi adatait. midőn Ferenczi a költő Selmecbányái tanulóéveiről szólt. „irodalomtörténetileg éppen nem érdektelen zavarok" előidézését magának a költőnek tulajdonította. sz. évi vita kezdetén is határozottan Félegyháza mellett állt ki. sem nevét. . "II —III.26JEzt az állítást a Petőfi életrajzi irodalomban sokszor idézték. 26."24 Az a közlés. Petőfi-Múzeum V. évf. \ 491 . 1861-ben megjelent tanulmányában. egyház és lyceum története. 1. Ugyanekkor azonban a szülők lakóhelyéül is Szabadszállást jegyezték be."16 SÁRKÁNY JÁNÓS is még Szabadszállástól kívánta Kiskőrös számára Petőfi szülőhelyét elvitatni. Petőfi-Múzeum V I I . " Néhány év Petőfi életéből c . hogy mindkét fél indokolatlanul. Gyulai Pál viszont 1854-ben és az 1857. hogy a Magyar Társaságba mind szabadszállási „születésű" diák iratkozott be. A költő szülőhelyéül írói témájának megfelelően írta hol Kiskőröst. 9."a? Egyszóval: nem ismerünk olyan hiteles bejegyzést. az irodalom azonban nem ismer ilyen hiteles közlést.18 Jókainak tehát. Sí A Petőfi szülőhelyéről folyt viták. 8 1 . Szabadszálláson. Csupán Jókai írta egy alkalommal.."17 de a következő évben már maga Jókai vezette Kiskőrösre. Petőfi szülőhelyéről nem volt biztos tudomása. a Selmecbányái „Magyar Társaság" jegyzőkönyvének Petőfi szülőhelyére vonatkozó állítólagos bejegyzését sohasem hozta nyil­ vánosságra.egyik városában. hogy a költőt szülőhelyéről tett vallomásairól követ­ kezetlennek állíthassa.

PE. 69. sz. 89 51 ÍB 492 . június elején Pestről Nagykőrösön át utazott Félegyházára. a. A szabadszállási bíró — Bankos Károly közlése szerint — azt mondta : „ez a Petőfi csak olyan sehonnai ember. A benne kifejezett alapgondolat és alapérzés: a költő két évtized elmúltával. A kézirat az Orsz. 1857. A választási kerületi beosztás szerint 1848-ban Félegyháza és Halas népes kiskun városok külön választottak 1—1 követet. a lapályos. évi 26. Ez a verstöredék a műit század születési vitáiban nem szerepelt. hogy Szabadszálláson született. Kis jegyzet­ füzetébe Nagykőrösön írta be ceruzával az Utón vagyofi s nem vagy velem . itt ezen a tájon/ e költői szabadsággal írt sorból3Í éppen úgy lehet kiolvasni Félegyházát. Húsz év óta. költemény fényképmásolatát megcsonkítva állították ki. mint kis gyermek. midőn Gyulai Pállal folytatott polémiájában ezt írta: „Mert p. »* A verstöredék eredetiben. mely valóban ott azon a tájon fekszik. még cím nélkül. A jelentősége Petőfinek szülőhelyéről való tudomása és ennek megvallása szempontjából bizonyára még nagyobb. hogy ezt csak akkor lehetne kiolvasni. kiskőrösi „Petőfi-ház" múzeumi kiállításának rendezői is. sz. gyakran. ugy jöttem meg. Petőfi 1848. midőn a Szülőföldemen c.. amelynek a választási középpontja Szabadszállás volt. Havas 33 Adolf: Petőfi Sándor összes költeményei c. 1892—1896-ban megjelent kiad­ ványa már közölte. . Ugy menék el. mégis követ akar lenni.. most először ismét gyermekkorában elhagyott szülővárosába érkezeit. V. redemtiója sincs neki. 8."' Jól tudták ezt pl. költemény.30 A költő benne félreérthetetlenül közölte: „Ez a város születésem helye!" E vallomást csak egyféleképpen lehet értelmezni. hol születtem. a városban lépett fel követjelöltnek. Petőfi nem ezt a várost. U. Itt az alföld. o. hogy Petőfi nevezetes választási röplapjában Szabadszállást a szülő­ helyének vallotta. köt. » Pesti Hirlap 1848. versé. hogy Petőfi nem ebben . s ha a vers alá nem írta volna oda : „Félegyháza. Annak ellenére1. jún. A költeményt az alkotó művész lélektana szempontjából is érdemes egy kicsit meg­ vizsgálnunk. Bankos Károlynak írt leveléből az is nyíltan kitűnik. ha Petőfi nem írta volna ezt a sort is : „Ez a város születésem helye". költemény első versszakának első fogalmazását ebben a variánsban: Most először vagyok itten ."29 Petőfiről tehát sem azt nem mondta a szabadszállási bíró. Félegyházán történt születéséről vallott leghatározottabb állásfoglalása kitűni a) Ezek.. A költő határozott állásfoglalásáról a figyelem elterelését már Pákh Albert meg­ kísérelte. mint Hatvány­ nak e megállapítása : „ráolvasták az igazságot. Petőfi saját kézírásában maradt fenn. . És mint férfi. c. Petőfi tárcájában. 635. a többi 6 kiskun helység pedig együttesen szintén egy követet. de ennek helységei közül egyedül Félegyházát vallotta a szülővárosának! A továbbiakban sorra vesszük Petőfinek azokat a megnyilatkozásait. A jászkun kerületi hatóságok ennek az utóbbi kerületnek a székhelyéül a választás alkalmára Szabadszállást jelölték ki. mert csak később vált ismeretessé. éppen olyan félreértésből és félremagyarázásból származik. Petőfinek milyen más szándéka leheígy élt Petőfi IV. amelyekből a Kiskunságban. majd a következő lapra feljegyezte. a Szülőföldemen c. — A Pákh Alberttől napjainkig megfigyelhető félremagyarázás és retusálás nyilvánvalóan a. 85. A szabadszállási választással kapcsolatban tudnunk kell. hanem a Kiskunságnak abban a kerületében. Széchényi Könyvtár kéziratgyűjteményében van. " III. Áll merengő nyugalmában 33 Messze földön egymagában. még csak nem is az ő földjük szülötte'28 — Ezt nem olvasták rá. 427.azonban tévesen értelmezték Szabadszállásra. valósággal és Petőfi szándékával is ellentétben áll. hogy .közül a legismertebb és a születési vitában legtöbbet szerepelt a Szülőföldemen c. hogy a választás Szabadszálláson volt. . Az a vélekedés. Széchényi Könyvtár Kézirattár PE. hogy nem kiskunsági szüle­ tésű. hanem (ugyanebben az időben) Félegyházát hirdette a szülő­ városának. ceruzairással szintén fennmaradt. sem maga nem állította. eltüntették róla a „Félegyháza" megnevezést. hogy mindenekelőtt Kunszentmiklóson kívánt fellépni. maga írta alá szerzésének helyét: FJlegyháza. sz. Kiskunságot igen. versét. Petőfi egy Fél­ egyházán írt költeményében ezt mondja 'Itt születtem . Közepében áll a város. mint a végleges formába öntött Szülőföldemen c. mint Kis-Kőröst. . Orsz." Világos azonban. 27-i sz.

vers csupán a „beleélés" álérzelmét fejezte volna ki.. miszerint Kis-Kőröst legközelebb meglátogatandja." — A logikai követelmény ezután az lenne. amelyről Arany János jegyezte meg : „A fél akadémia Nagykőrösön lakik". hogy Félegyháza a szülővárosa. másképpen akkor. amelyről Horváth János ezt állapította-meg: „Petőfi lyrai érettségének kétségkívül egyik legtökéletesebb s legjellemzőbb költeménye: a lyrai emlékezés remek­ műve. hogy Petőfinek a Szülőföldemen c. igaznak fogadjuk el. Érthetetlen azonban. midőn a költő kiskőrösi születését bizonyította. köt. 1848 „táján" találkozott Petőfivel.A fiastyukban nincs annyi csillag. sz. Róla. 210. . Petőfitől „több ízben hallotta". » » Hol született Petőfi Sándor? . művészetéről a Költészet és valóság címen ilyen megállapításokat tett: „élete tisztán tükröződik vissza műveiben". még csak önmagának fel­ jegyzett néhány sorában tudomását. midőn a szülőhely kérdése nem került szóba. A nagy nyilvánosság előtt sem szólt már őszintén. ti kiskorom baráti!. . hogy Kiskőrösön született. Azt állította. mint akkor Nagykőrösön volt". Jókai Mór pedig ezt írta : . Szeberényi Lajost. s mint „társadalmi és erkölcsi kötelességet." Petőfi szavahihetőségének erősítése céljából Várady még megállapította róla: „Soha még tréfából sem hazudott. verset írni. Budapesti Szemle 1858. hogy Félegyházát a szülővárosának hirdesse. hogy lutránusnak. Losonczy Lászlót. hogy Petőfi csak egy-két barátja előtt ismerte el -az „igazságot". „Az ember"-ről. hogy Petőfi Félegyházán határozottan a szülővárosáról kívánt írni. a többi barátját — Arany Jánost. hol egykor ringatott reményem^ lm újra látlak ötven év után. amelyeket Petőfire való hivatkozással mások állítottak. hogy szülőföldét s itteni barátait legközelebb meglátogatandja. a kiskunsági Bankos Károlyt és Szuper Károlyt — akiknek Petőfi magát kunsági. hogy " Petőfi. mint az. vagyis Petőfit „szerepjátszó" oldaláról mutatná be. nagy nyilvánosság számára tett kijelentéseket kell-e inkább felelősségteljeseknek. 14-i sz. 504. s ő „szentül megígéré. hanem azokat. 35 Petőfi Sándor újabb költeményei c. amelyikben boldog gyermekéveit töltötte. tanúim. a közvéleményt megtévesztette." — Sárkány János azonban két hét múlva már csak ennyit írt: „ .36 Vagyis a legfontosabb „szülőföldjét" szót már maga Sárkány hagyta el.. hogy Petőfi kiskőrösi szüle­ tésének elismerésekor mindig hozzátette: „csak azt röstellem. E két vers összevetéséből is látszik. . Jellemző. mert magától Petőfitől hallották. jan. hogy Ferenczi Petőfiről kétféleképpen tudott vélekedni. Köszöntlek. Ha a Szülőföldemen c.Magyar Politika 1872. Reálisan értékelte azonban Petőfinek a Szülőföldemen c. a gyermekkorra és egy találkozásra bizonytalanul visszaemlékező hozzászólók közléseit? b) Petőfi megtagadta ifjúkori okmánybejegyzéseinek valóságát. 493 . Ferenczi Zoltán nagyon szépen megrajzolta Petőfi jellemét. mint egy-két a vitában Kis­ kőrös oldalán érdekelt. szól Petőfi fordítása. Várady Antal csak 1872-ben szólt hozzá a kérdéshez. így Sárkány János és Várady Antal közléseit. as Pesti Napló 1857. mindenesetre Petőfinek hitt a szülőhely kérdésében."34 Az a szabadságharc utáni első évtizedekben Nagykőrösön tömörült híres tanári kar. félegyházi születésűnek vallotta. Vidék. megtehette volna ezt anélkül is. bizonyára nem lett volna belőle az a művészi tökéletességű alkotás. megígéré. Ilyen értelemben nyilatkozott Arany János és Losonczy László.. „komoly alkalmakkor" hangoztatott állításoknak minősíteni. költeménnyel tartalomban és érzésben annyira rokon versét. és nem gyermekkori kedves emlékeinek városáról. Várady közölte azt is. — A gyermek Petőfiről esetleg még Várady Antal."37 Mindebből azonban az következnék. a gyermekéveket vele együtt töltő kortárs is úgy tudhatta. s akik erről nyilatkoztak. Vajon nem a fel­ nőtt korban. 1922.. 486. Előbbi a kiskőrösi keresztlevél szövegének közlé­ sekor azt írta. és ezzel ellenkezőleg. 85 költeményben tett megnyilatkozását Salamon Ferenc is. hogy Ferenczi nem magának Petőfinek a megnyilatkozásait tekintette „komoly bevallás"-nak. versben tett megnyilatkozását is őszintének. mind félrevezette. hogy egy versnek ebben az első koncepciójában. érzését ne őszintén írja le? Ha Petőfi csak arról a kedves városról kívánt volna emlékezni. A példa erre előtte állott: Petőfi maga fordította le 1846-ban Gyermekkori emlékek címen Béranger francia költőnek a Szülőföldemen c.tett volna.. IV. szintén a nagykőrösi tanári kar tagja. Lisznyay Kálmánt. Az őszinteséget két szempontból is követte: mint „költői elvet".

sz. hanem csak tudatos állásfoglalásról. 10 Pesti Napló 1857. hogy keresztlevele vagy iskolai bizonyítványa nyomán írták be születési helyét. hogy a születés helyét vagy csupán a lakóhelyét kívánták-e feltüntetni. iskolában töltött idő során (1828/30) ugyan Petőfit kétszer félegyházinak írták be. Aszódon és később két esetben Pápán is kiskőrösi születésűnek anyakönyvezték. megkezdődött szülőhelyének titkolása. sőt egyesek szerint vallásadatának megváltoztatása. tanulmányainak megszakítása kényszerítőleg sodort a katonának való jelentkezés elhatározására. igen könnyen és akaratlanul is tévedhetett". de mivel ezek a bejegyzések nem külön és felirattal megjelölt rovatba kerültek bele. mert hisz akkor nem volt még állami anyakönyvezés. tagadása. Arra. hogy a katonasághoz történt felvétel is minden bizonyítvány. Tudvalevő. miként azt Gyulai Pál az első vita idején vélte. de nem bizonyított. hogy . elfogadható magyarázatokat is találunk. Annál a feltevésnél. és 94. nem ismert el iga­ zaknak. A pesti piaristáknál és más felekezeti iskolákban Petőfi iskolai anyakönyveibe és bizonyítványaiba a keresztelés helyét könnyen beírhatták a születés helyéül.kiskőrösi születésű. hogy később az ifjúkori "okmány bejegyzések valóságának tudatos megtagadásával állunk szemben. hogy Petőfi félegyházi születésének hirdetésében „tévedett. amelyek tévesek. 1834/35. nem lehetett. arra. Petőfi két évvel való öregbítését a felvétel jogosságának igazolásául a sorozóbizottság is elkövethette. akit a szüleit ért anyagi romlás.. iskolai évben járt Petőfi a pesti piarista gimnáziumba. 1884. Nem valószínű. Petőfi több gyermekkori és ifjúkori okmánybejegyzése is ezt az adatot tünteti fel. 6 0 . első ifjúságában némileg tetszelgett is e magavénítéssel.40 Petőfi álláspontjának igazolására el kell fogadnunk annak lehetőségét. az egyes részletkérdésekben a lehetőség bizonyítása is elegendő. Csak egy helyen kellett Petőfit beírni keresztlevele alapján kiskőrösi születésűnek. hogy életkorát titkolta volna. a születési év megváltoztatását. Petőfi felnőtt korában a szülőhelyéről egészen mást hirdetett. sokkal valószínűbb. utóbb azonban 1844-től nem ismerjük nyomát annak. " Az iskolai anyakönyvek bejegyzéseit BARÓTI L A J O S : Petőfi legrégibb bizonyítványai (Nemzet 19.. — Petőfi sárszentlőrinci tanulásának iskolai anyakönyve ismeretlen. szülővárosának Félegyházát hirdette. Vagyis mindenképpen megdől az a feltevés. Nem szükséges mindjárt Petőfi rovására írnunk a hamis adatközlést. nem dönthető el.) alapján közölte FERENCZI ZOITÁN : Petőfi életrajza I. szintén jogosan azt válaszolhatom: mivel Petőfinek a szülőhelyéről férfikorában határozott és igen következetes állásfoglalása volt. mert a keresztelés általában a születés helyén szokott történni. — A következő. Az kétségtelen. Pedig a tévedést elkövethették az anya­ könyvek vezetői is."39 Ahogy felhagyott Petőfi az életkoráról történő hamis adatközléssel. a katonai törzskönyv­ nek az „Élethivatás" (Lebensberuf) rovatába . Ugyanilyen jelenségekkel iskolai anyakönyveiben is talál­ kozunk. hogy a katonai törzskönyv Petőfi születési évét tévesen írta (1821). Ilyent a kis Petrovits" Sándor csak Kiskőrösről kaphatott. — A pesti evangélikusok iskolájában (1833/34) a születés helyét nem jegyezték be. s amelyeket ö később. csak az apa lakóhelyét (Szabadszállás).Student"-nek. a „magavénítéssel" — így tárgyalja ezt az irodalomtörténet —. személyi igazolás nélkül történt. egyszerűen felületességből.6 1 . mert a keresztlevelet egyszerűen születési helyének bizonyítékául használták fel.. hogy valóban az igazat hirdette. őt két évvel idősebbnek tüntette fel. jan. katonának felvenni az életkor miatt szabályosan nem is lehetett volna. vagyis diáknak jegyezték őt be. 16 éves korában katonának jelentkezett. Az evangélikus vallású gyermek beírása bizonyára keresztelési anyakönyvi kivonat alapján történt. Ennek kivonata volt a múlt század első felében & személyi igazolás legfontosabb okmánya. Arra a feltétlenül jogos ellenvetésre. hogy a fentebbi érvelés csupán lehetőségekre utalt. mint amit az iskolai és katonai anyakönyvek tartalmaznak. hogyan derülhettek bele Petőfi gyermekkori és ifjúkori okmányaiba szülőhelyéről és életkoráról Is olyan bejegyzések. hogy Petőfi most még „őszintén" megmondta a szülőhelyét. Okmány­ adata" arról. 494 I . A kecskeméti ev. szülőhelyének hirdetésére Ő volt a legilletékesebb. 3 1 . »• Petőfi életrajza 1./Petőfi részéről azonban semmiképpen sem lehet szó tévedésről. megtagadott. Petőfi személyi adatait pusztán „bemondás"-ra jegyezték be a törzs­ könyvbe. Ferenczi ezt így magyarázza: „A költő ekkor. a íentiek szerint ésszerű. hanem csupán az egyházak vezettek keresztelési anyakönyvet. midőn szülőhelyének a Kiskunságot. hogy nem a keresztelés helyén született.gyermek­ kori és ifjúkori okmányaiba a kiskőrösi születésről szóló bejegyzések tévedés folytán kerültek bele. köt. Mivel a 16 éves gyenge szervezetű ifjút. s ezt az adatot ter­ mészetszerűleg vitte tovább felsőbb osztályaiba is.38 Midőn Petőfi 1839-ben. 26. sz.

— Ezért már valóban ó' volt felelős. -közvetlenül a Szülőföldemen c. s fenti szavait teljesen igazoltnak látják! Kivéve csak azt az egy esetet. .v nak sorozatába. .'* Irodalomtörténeti és esztétikai munkák mennyit foglalkoztak Petőfi őszinteségével. 13. k 495 . Ezt annakidején dr. amelyben Petőfi nyíltan. hanem ekkor már országszerte ünnepelt költő. Petőfi korában Félegyháza. 12 V. — A költemény így kezdődik : Hova szívem. Halas. Majsa és Dorozsma. Pest.L. Hadd idézzük azonban e helyen Petőfi esztétikájának alapelvét. hogy a születési helyre vonatkozó adatközlés Petőfitől származott. . " Magyar Hirlap 1897."4^ Ez a magyarazár azonban Hatványnak nagyon egyéni vélekedése. Ez volt a szenzá­ ció. a sajtó csak olyan értelemben foglalkozott vele. és ez Petőfi félegyházi születésének bizo­ nyító dokumentuma lehet.42 Ferenczi és az irodalomtörténetírás pedig Hatvány Lajos munkájának a közelmúltban történt megjelenéséig egyszerűen nem vett róla tudomást. 11 Így élt Petőfi IV. rovatban Petőfiről ezt tartalmazza : „Nőtelen. . Az anyakönyv Erdődön ma is megvan. tudatosította a Kis­ kunságban történt születését. hogy ilyen okmánybejegyzés létezik. egyházpolitikai harcok idején ennek az erdődi róm. az természetes. Kunszentmiklős. hogy a költő a Kiskunságot születése földjének írta. de már Pesten. 1897. felelőssége tudatában Félegyházát vallctía a szülővárosának. ú) A másik vers. a szülőhelyéről tett nyilatkozatai.45 . Ez az okmányadat szervesen beleillik Petőfi egyéb. csak éppen azt nem akarja elismerni. egyházmegye főgondnoka küldötte meg Kiskunfélegyházára. s e 8 helységen kívül 34 puszta területe volt a Kiskunság. de szülőföldje megnevezésében már megtagadta az igazságot. amikor személyi adatait az igazságnak megfelelően kellett közölnie. hogy midőn a múlt század végén. 1897-ben. a mi természetes. Nagy Sándor erdődi ügyvéd. határozottan hirdette. miután a kiskunsági választókerületben tett utazásáról a fővárosba visszaérkezett. Nem volt neki szüksége ilyen képmutatásra. 14-i sz. 43 Az anyakönyv 1933-ban kiállított hiteles másolatának fényképét részletes tanulmányomban közöl­ tem. egyházban kötött házasságnak okmány bejegyzését nyilvánosságra hozták. Szabadszállás. a legjelentősebb alkal­ makkor. az jó és szerintem szép is. mert jelentősebb. hogy Petőfi az igazat mondta. úgy. hogy Petőfi férfikorában következetesen. mindenhonnan víssza-visszavágyott. HALASI ALADÁR: Petőfi reliquiák. vallotta magát. U. nov. mert ezt külön feltüntették (Petőfi ekkor Pesten lakott). Ezt is 1848-ban írta. 71. 11-i sz. s azt bizonyítja.. hogy a „tót" származású Petőfi „a fajtája miatt elszenvedett annyi igaztalan megaláztatás után . az ún. az itteni rom. Fülöpszállás. Félegyházi. A múlt század születési vitái során Petőfi házasságkötésének hivatalos és hiteles okmány­ adata még nem került nyilvánosságra. ápr. 45 Petőfi ezt a gyakran idézett esztétikai elvét 1848. csak hűvös híradásként közölte a házassági anyakönyv bejegyzéseit. lelkem Mindig. ki az igazért a szépet is föláldozom . Ez az én aestheticám. . Vagyis Petőfi a kis részletek ábrázolásában ezek szerint a valóságot a leghívebben követte a kiskunsági táj jellegzetességeinek hű leírásá­ val. realiz­ musával. „komolyabb" alkalom aligha kínálkozhatott életében. Hatvány Lajos) ezzel az okmányadattal kapcsolatban nem vitatja." Az érthetőséget Hatvány abban látja. Újra láttam végre születésem földét. . . kat. A szép Kis-Kunságot! . amelynek lapjain a szülőhely vitája Kiskőrös érdekében • megindult. amint Arany János­ nak ő maga megírta: „ . . hogy szülő­ földjéről is a valóságot írta. az. Lacháza. hanem csak a szülőhelyre*3 A hiteles másolat és megküldőjének kísérő levele a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban van. költeménye után. s ajnúlt században részben folytatódott. tehát megbocsátható. 18-án írta. plébánia az anyakönyv adatainak hiteles bejegyzését 1954-ben kérésemre megküldötte." — A származási hely rovat semmiképpen sem vonat­ kozhat a lakóhelyre. hogy a házasságkötés alkalmával Petőfi szintén félegyházi születésűnek. * Az anyakönyv az „Életnemök származások és Lak hetlyek" c. A feltevések szerint ebben a költeményben is csak egy hamis megnyilatkozás van. Nagyon érdekes és jellemző. A mi igaz.KtimáfL-c„-ka\tamAnye_. hogy Petőfi a házasságkötés alkalmával reverzálist adott. végre — magyar fővel akart — magyar menyasszonya mellett az oltár mellé álLni. a nagykárolyi ref. én az az ember vagyok. Hatvány szerint azonban Petőfinek ez a magatartása „érthető. nem pedig az. nov. Petőfi nem volt megalázott ember.41 RrVasafiiapi Újság.c) Petőfi házassági anyakönyvi okmánybejegyzése. kat. mindén megjegyzés'nélkül. a Kis-. Bpest 1878.

fogadják őt szívesen. hogy Petőfi szülőhelyén^ a Kiskunságban keresi „követi székét". legforradalmibb napilap 1848. ez a szép Kis-Kunság. . ünnepeltetés hatására Petőfi már 1845-ben ezt írta : Kiskunsági Szentmiklósnak Ifjú népe ! Benyitottál a szivemnek Közepébe . jún. 1. Fordulhatnék többfelé. mert itt barátai éltek. Nem kétséges. Erről szólnak alábbi megnyilatkozásai. nyílt levél a múlt század négy nagyobb vitája idején még szintén ismeretlen volt. . hogy azonnal megírod. népének akar követe lenni. A levelet már ZILAHY KASOLY is közölte 1864-ben. nem vallotok szégyent velem . hogy Petőfi a kunszentmiklósi lakosoktól remélte követté való megválasztását. sz.Kiskun Múzeum. hanem Kunszentmiklóson kívánt fellépni. a Kiskunság és az ország népének tudomására hozott szándék volt tehát. « A rendelet Kiskunfélegyházára május hó 16-án érkezett le. de az irodalomtörténészek nagyobb tábora hivatott annak eldöntésére. Ebből az alkalomból ismételten nyilatkozott arról. . ugy hiszem. de egyenesen és csak szülőföldem ajtaján kopogtatok. e városban többször megfordult. Leszesz ollyan szíves. Petőfi ebben az írásában szülőhelyéről ismä határozott és nyílt vallomásokat tett: „a Kis-Kunságban születtem . 496 .e) Az 1848. még gyermek koromban elszakadtam közületek s azóta csak nagyon ritkán jutottam ahoz az örömhöz. Mikor Bankos Károlyhoz tájékoztatásért fordult. . júniusában megtartott országgyűlési képviselőválasztás alkalmával Petőji a Kiskunságban követjelöltként lepett jel. Lacháza. — „fortély". . az én szülőföldem és bármily közel " Eredetiben az Orsz.. hogy Petőfi "a Kiskunsággal szomszédos Izsákról érkezett felhívást is azzal utasította vissza. Petőfi felkészülten indult a választókerület beutazására. s ha megválasztotok. évi iratok 10. ugy-e barátom. szétosztotta a nép között. a hol született. a követséget „csak születése helyén Kiskunságon" hajlandó vállalni. 3-i számában hosszú vezércikkben foglalkozott a költő követjelölti fellépésével. „Petőfi követi székét ott keresi. melyen ti laktok. még nem tudta. Még mielőtt Petőfi a Kiskunságba választási útjára lement volna. Majsa és Dorozsma egy választókerületet alkot. hogy 6 kiskun helység : Szabadszállás. május 1-én tartott jászkun kerületi közgyűlés úgy határozott. hogy ti válasszatok meg ? — azért. Fülöpszállás. 1848. . először Bankos Károly kunszent­ miklósi barátjával k(jzölt&p4848. heíyben-e vagy máshol ? remélem. A kunszentmiklósiak részéről élvezett baráti fogadtatás. „Fordulhatnék többfelé" — írta Petőfi. . boldog gyermekkorát tölte . mert csak 1881-ben került napvilágra. hogy Hatvány vélekedését el lehet-e fogadni. sz. hol fog KunSzent-Miklós választani. Bejelentette: „Ifjú költőnk e napokban az érdeklett helyekre le fog menni". Petőfi azt a~lizlOT3eT?aTrnogy követjelöltként fellép. hogy Petőfi azért választotta Kunszentmiklóst. Petőfi azonban eredetileg nem itt. mert ez a föld." — A cikk jellemzést is adott a költőről: „lelke tükrén az önérdek daemonának még párája sem látszik". Petőfi a kis kunság . Kiskun városban tisztségviselő barátjának írta először levélben. hová őt lelkének és szívének minden hajlamai vezérlik. 3. . Laczháza stb. hogy szülőföldemet meglátogathas­ sam . . 112. s kérte „Kun-Szent-Miklós. . " Majd így folytatta: „Miért óhajtom épen azt.2. . hogy „egyenesen és csak szülőfölde" ajtaján kopogtat a követségért. t Előre bejelentett. Kunszentmiklós hol fog választani. Kis-Kunságban. Petőfi Sándor életrajza c. A Kis-kunokhoz c. ahol meg kellett tévesztenie egy egész választókerület népét ? Hatványtól meg is kapta Petőfi a „kortesfc-gás". Szabad-Szállás. Nyomtatott proklamációt. választási felhívást intézett a kiskun népéhez." A fentiekből világosan kitűnik. „főhelye a választók összeírásának és a választásnak Szabad-Szállás.. Ezt. mun­ kájában. sőt éppen azért kívánta itt a megválasztását. Kunszentmiklós. máj. ha elvá­ lasztatom. 125. — Pontosan oda fordult volna... (Búcsú Kunszentmiklóstól) A Jászberényben 1848. 25-én kelt levelében Bankosnak ezt írta : „Barátom Károly! Szándékom követté lenni a küszöbön álló országgyűlésen.*' Szabad­ szállást tehát a jászkun kerületi közgyűlés jelölte ki a választás főhelyévé. alatt.'* Korábban már említettük Bankós\ Károlynak azt a tudósítását. „hamisság" vádját. ." népétől. mint maga megírta. Ide Hentaller Lajos gyűjteményéből került. Széchényi Könyvtár Kézirattárában PE. p! .?' E határozatát május közepén küldte meg a kiskun helységeknek. a Marczius Tizen­ ötödike c. . hogy az ország­ gyűlésen szülőföldjét kipviseUmse. hogy szülőföldje cuKiikunság. ti 46 meg fogtok választani.

majd innen a Koszorú 1881. a népet rútul megcsalták. 25-i sz. Gábor közölte abban a szépirodalmi lapban. hogy az elámított kis-kunsági nép rövid idő múlva átlátja hibáját. a Munkások Újsága megírta — : „ördögi mesterséggel a népet gonosz lelkűek ellene lázították . így vélekedett: „Mert hiszen. kik a nép jóságával oly rútul visszaéltek/' 49 Nem azt az „igazságot" olvasták rá — mint Hatvány egészen tévesen állítja — hogy „még csak nem is az ő földjük szülötte".53 — Pédíg Martiny Károly keresztszülő. nem tanfjtfitiitiJ^Szeberenyi Petőfi nyilatkozatait^.2 7 0 . Életképek jún. hogy Félegyházán sem lutheránus. 40.27. Állításait részben már Petőfi István cáfolta atyjáról tett közlése miatt. 497 . Petőfi ugyanebben a proklamációjában nyilatkozott a maga őszinteségéről. sem református egyház nem lévén. erőszakosságokat. kik e szülőhelyet Félegyházán keresték. Először közölte B E N K E ISTVÍN 4sa a Nemere c. 50 hanem a redemptus birtokosok és a városvezetők „a kaputos osztály kiirtásával. a Vasárn. miszerint előttünk tanulótársai előtt is mindig kunsági születésűnek monda magát. Pesti Hirlap jún. hogy nem a Kiskunság szülötte. . FERENCZI ZOLTÁN : Petőfi életrajza 1. mint érez szívem.1 8 7 3 ."52 Ugyanő még 1872-ben is ezt írta : „a legújabb időkig magam is azokhoz tartoztam. sőt igen természetesnek talál­ hatta bárki. a választás lefolyását. LESTÁK AMBRUS kunszentmiklósi orvos őrizte meg.. igazmondá­ sáról : „Abban a pillanatban vágnám ki nyelvemet." — Petőfi tehát a választás után is nyíltan a Kiskunságot vallotta szülőhelyének! Ezt már igazán nem lehet . megszégyenülve kér bocsánatot szeretett emberétől." 51 Ha Petőfinek valóban a szemére vetették volna. Erről alább egész sor közlést. 2 6 9 . Ez előtt kénytelen vagyok elnémulni. Szeged. köt.áll az ember szívéhez az egész haza. Petőfi születésének 50. 25-i sz. amelynek Jókai és Petőfi volt a szerkesztője. Az első három vita idején nem tett vallomást. hogy Petőfit Kis-Kőrösön keresztelték. b) Szeberényi Lajos azt állította. A Szabadszálláson lezajlott követválasztás alkalmával nem Petőfi csapta be „kortesfogással" a népet. tekintette döntő jelentőségűeknek. . éviben.. s megfogja átkozni azokat.54 —jYlartiny Petőfi születése idején Mezőberényben tanuló 17 éves ifjú volt. „De mindezen szép combinatióim tervét lerontotta Petőfi keresztatyjának Szécsényben a múlt nyáron hit alatt tett vallomása. . miként írta. 29-i sz. . proclamatiot osztottam szét a nép között.. A bírónak arra a 18 A proklamációt dr. SZEBERÉNYI LAJOS : Petőfi Sándor születése 50-ik évfordulóján 1 8 2 3 . a melyben nem úgy szólna. a) Az Életképek 1848. A kortársak tudomása A kortársak nem cáfolták Petőfit. Petőfinek vallásos érzülettől áthatott szülői kedves gyermeköket a kis-kőrösi evang. Jól emlékszem. 427. 19-i. s az „aggságtól s nyomortól sújtott elme" kifejezést hasz­ nálta. 21-i." — Néhány év Petőfi életéből. bizonyára nem állította volna ugyanezt a választás után is. . évi VI. 48 1848. 2. hanem hittek a szülőhelyéről tett kijelentéseiben. . meg vagyok róla győződve. . sz. cikke a Magyar­ ország és a Nagyvilág 1872. pórlázitással és földosztással vádolták. s bár maga is ev. c. 58 1861. Petőfinek a választás előtt tett utazásáról így kezdte tudósítását: „Petőfi Sándor a napokban Félegyházáról. az még legkevésbé sem zárja ki Félegyházán történt születését. Bpest 1895. . A szabadszállási bukás után Petőfi maga írta meg az elkövetett törvénytelenségeket. . Petőfi szüleiről c. 6. nyilatkozatot említünk fel.. szülőföldférőt visszautaz-* tában . jún. mindkét szemére vak és nagyothalló embert betegágyából vezettek a szécsényi bíróság elé tanúvallomás végett. csak az 1872. y Irodalomtörténeti Közlemények . a hol született." Szeberényi. Kiskőrösön. . hogy „tanulótársai előtt mindig kis-kunsági születé­ sűnek mondta magát. — SZEBERÉNYI közlése: „ ." — A Kiskunságról kétszer szerepel itt a „szülőföldem" és kétszer a „születtem" szó. templomba küldték el megkereszteltetni. 16. még közelebb áll az a hely a hazában. évfordulójára röplapban kívánta a költő félegyházi születését bizonyítani. dec.kortesfogás"-nak sem minősíteni.A hírt Cs. hanem — miként ezt Táncsics Mihály lapja. " L.. lapban. 51 HENTALLER LAJOS : Petőfi mint követjelöit. Esetleg a keresztelésre emlékezhetett. 61 V. lelkész volt. jún. újság 1857-diki januári számának valamelyikében Sárkány János által közlött kivonat a hiedelmemben meg. közlés. 50 így élt Petőfi IV. elámították . . fél évszázaddal Petőfi születése után. sőt 1857-ig Kiskőrös fel serrTmerült. június 18-i számában. 1872."48 4. akit 1872-ben mint elaggott. mint a költő esetleges szülővárosa. de a születésre semmiképpen sem. " W. A Marczius Tizenötödike 1848. U.483 Cikkének mindjárt a második bekezdésében ezt írta: „Lejöttem szülőföldemre KisKunságba. A kereszteléskor a karácsonyi vakációt töltötte otthon. a legkevésbé sem volt hiteles tanú.

hogy „pontosan és hiven irt". hogy az a „magasabb irodalmi színvonalú feldolgozást nélkülöző" kiadvány. a ki. Szuper Károly naplóját először közlés végett Egervári P. 68 Kiszakított lapok egy veterán színész naplójából címen. K."56 — A valóság azonban az.«-kérdésére. zárta le a vitát ezzel a megállapítással: „ . Petőfi-Múzeum V. hogy hol áll a „szülőház". félegyházi születésű lévén." Ilyen esetben „Sajnálandó a történetíró helyzete. mert félegyházi gyerek. Szuper Károly mégis 1880-ban kiadott naplójában Petőfi kiskunsági. akinek vallo­ mására Szeberényi Lajos is „elnémult". Szuper Károly „A maga korában hírneves komikus volt. Petőfi színésztársának nemcsak a költő szülővárosáról írásban közölt adata. ki minthogy kunsági. \ c) Szuper Károlynak. egyáltalában nem adott feleletet. engem keresett fel. így : 56 Fővárosi Lapok 1872."&B A „félegyházi születésű" adatot tehát már Egervári megváltoz­ tatta „félegyházi gyerek"-re. " FERBNCZT ZOLTÁN emlékezése Szuper Károlyról. A születésre azonban már emlé­ kezett! Hihetetlen az ilyen egyoldalú emlékezőképesség. mint én. Ez történt Martiny Károly vallomásával is. U. hogy az irodalomtörténet ennek az adatközlésnek is fontosságot tulajdonított volna. 124. köt. A napokban érkezett hozzánk egy pápai diák. félegyházi születésének tudatát tartotta fenn/ s azt hogy hozzá. " V. E fiatal diák neve : .. nem tudott felelni. . hogy az életrajzírás. miután kunfi. A „szülő­ hazáról is csak azt mondta. melynek hasábjain folyt leginkább az 1872.azügyet véglegesen eldönti a költő keresztatyjának. a kiskunhalasi születésű emberhez Petőfi mint „földijéhez" fordult. kik laktak a szomszédságában. kihívta maga ellen a költő öccsének igen kemény cáfolatát. FBEENCZI ZOLTÁN : Petőfi életrajza c. engem keresett fel. Kétségtelen tehát. 5a Petőfi életrajza I. Martiny Károlynak hit alatt tett vallomása". . és 211. amidőn az irodalomtörténet megbízhatatlan vagy hamis tanúvallomá­ sokat Petőfi kiskőrösi születésére bizonyító értékűeknek fogadott el. irodalomtörténet ezt az adatot hogyan változtatta meg. — A lap szerkesztője VAŰNAI KÁROLY író. 30. hogy mint földije ajánljam őt az igazgatónak ." — E megállapítás után azt várhattuk volna. A napló második kiadója Vali Béla dr.Petőfi Sándor'. csupán a keresztapa szerepében. az Akadémia és a Kisfaludy-Társaság tagja. E helyett azonban ő másik variánsban írta át az eredeti szöveget. hogy Martiny csupa olyan adatot közölt. melyek más adatokból is igazolhatók. Egervári Szuperről megállapította. Nyilvánvaló azonban. így az egyezés természetszerű és nem bizo­ nyító erejű. mikor magára a házra és a szomszédokra sem emlékezett. hogy ez „megerő­ sítette az ismert adatokat". amely a korábbi születési vitákból már ismeretes volt. „talán" meg tudna mutatni. évi utolsó és legkiterjedtebb születési per koronatanúja tehát. Ő maga azonban a naplónak Petőfi szülőhelyére vonatkozó részét így írta á t : „Ép akkor érkezett hozzánk — írja Szuper Károly naplójában — egy pápai diák. jobbnak látták az adat eltüntetését. Szuper Károly közléséhez. • Az 1872. miként én. máj. hogy ezt sem régi emlékezésből tudhatta.55 hanem Martiny vallomását Ferenczi Zoltán is úgy értékelte.'Nnévjelzéssel közölte. évi vita. 210. hanem az is figyelemre méltó.. a téves felhasználásra rá kell mutatnom. Arra. hogy mint földije ajánljam az igazgatónak .58 Petőfi Sándorról valóban naplófeljegyzéssel. Ödön „szabad rendelkezésére" bocsátotta. Pákh Albert ó t a következetesen a költő kiskőrösi születése mellett állt ki. 1880. sz. életéről naplót vezetett."57 — Ennek a naplónak egyes részeit maga Szuper Károly 1880-ban a Színészeti Közlönyben „Sz. Ahelyett. a beírás helyének és idejének közlésével ezt írta: „Székesfehérvár 1842.s nem tudomása alapján érdemelte ki azt. Olyan esetben azonban. azt már tudta. Ebben a rövid összefoglalásban a tanúvallomásokra általában nem térek ki. . benne „az idegen elem ügyesen rá van hímezve az ősanyagra. Egervári a naplónak. volt. * 498 . 1881. 6-i (23) sz. hogy reá az irodalomtörténet is mint a kérdést eldöntő személyre hivatkoz­ hatott. és 63. mert a vitában érdekelt városok későn kihallgatott tanúi sokszor nem bizonyultak megbízhatóknak. Nevezetes arról is. — A W U. Nemcsak a Fővárosi Lapok. — Egervári „átdolgozás-kivonat"-áról megállapította. 25-i sz. szept. .. . . Ez a kihallgatása idején „élő krónikának". perdöntő tanúnak felmagasztalt Martiny Károly midőn új dolgot mondott." A szülőhely vitái már az előző évtizedekben lezajlottak. de hogy a ház „valami Makovinyi nevezetű borbély mesterember tulajdona volt". hogy mi a színészeknél éppen nem gyakori. munkájának később egyik fő bírálója volt a mű megjelenése előtt. . hogy Vali visszatér az „ősanyag"-hoz. kik voltak Petrovitsék szomszédai. november 11-én. és hogy „mind oly adatokat közölt vallomásában. Petőfire vonatkozó részét a Vasárnapi Újságban Petőfi mint színész címen már 1881-ben közölte. hogy Petőfi Szuper Károly előtt valóban félegyházi születésűnek mondta magát.

midőn versét így kezdte : Lelkemadta teremtette Kunfia! e)A Petőfivel való közeli baráti és családi kapcáolat folytán fontosnak kell tekintenünk Arany János közléseit. nov. " Pesti Napló 1857." 90 Magyar Salon 1887. mely világosan módosított s olyan is. jellemzés költészetéről. amit Lisznyay Petőfiről közölt. 1889. „Ezelőtt három évvel tudakozva Petőfi szülővárosát. 25. Székesfehérvár. mint én. 3-i (14) sz. hogy beszéljek Felőled : Ki vagy? mi vagy . — mert félegyházi — engem keresett föl. ki minthogy kunsági mint én. Ferenczi itt a napló valamennyi kiadását felsorolta. hogy a Pesti Divatlap Petőfit olvasóinak bemutassa. „fél­ egyházi születésű" kifejezés olvasható." Gyulai a továbbiakban azzal érvelt. júl. Arany János tudomására először Gyulaj_Pál hivatkazrjtt^az 1857. Néhány életrajzi vonatkozást is találunk benne. Petőfi mint vándorszínész címen. hogy kunfiu. Az első. Lisznyay Petőfi Sándorhoz című verse jelent meg. született. hol Félegyházát emlegették. Ez utóbbit fogadtam el. . . . Arany János közléséről Gyulai ugyanitt ezt írta: „Arany János ezelőtt pár nappaliigyelemreméltó felvilágosítást nyújtott nekem e kérdésben. Új Magyar Múzeum 1854.63 Hatvarly Lajos sem Szuper Károly eredeti kiadását. amelyik 1845-ben Petőfi arcképét is közölte. köt. hogy „minden sora ." — Részleteket közölt belőle a Budapesti Hírlap 1888." u 1845. Gyulai ugyanis 1854-ben.) a napló „történeti használhatóságát" Vali abban domborította ki. k o T r T g r e ^ ^ ^ ^ 63 Petőfi életrajza I. 68 Petőfi Sándor és Iyrai költészetünk c."66 ] A kiskőrösi keresztlevél közzététele után Sárkány Jánossal kezdődött vitájában Gyulai Pál álláspontját többek közt ezzel indokolta .A verset közölte FERENCZI ZOLTÁN a Pefőfi-Múzeum II. a Kiskőrösön történt keresztelést pedig indokolja az. \ cl) Retőfi költőtársa volt Lisznyai Kálmán.64 . hogy Petőfi szülővárosa megtagadásával szülei szláv eredetét úgysem leplezhette. Szerinte Petőfi többször beszélt neki szülői és gyermekéveiről."^címen_kjjJaM^^iadta.. s a jelenlegi irodalom­ történetírás talán nem veszi rossz néven az elődök semmivel sem menthető eljárásának lelep­ lezését.. Ez Petőfi. 61 Petőfi-Múzeum V. mely későbbi betoldás. — Vali a naplót és annak Petőfiről szóló részét többször kiadta. hogy nem ott kereszteltnek monda magát. mert megállapította róla : „van olyan adat Szuper naplójában. hogy mint földije ajánljam az igazgatónak . folyam I. . Petőfi szülővárosáról c. A Petőfi-irodalom c. * ss BAEŐTI LAJOS : Petőfi újabb reliquíái 159. )A Pesti Divatlapnak abban a számában.„1842. mert maga Petőfi is e várost vallotta szülővárosául egyik költeményében. évf.... mert a cél az volt. 14-i sz. nemcsak mert Petőfi egyik rokona is ugyanezt erősíté. „ki minthogy kunsági. a költőről írtTShuTmanyában Petőfi szülőhelyéről ezt közölte : „Petőfi Sándor Félegyházán a Kiskunságban. 135. évi. cikkben.. Lisznyay is ezt írta : Sokan kértek."60 — A „félegyházi születésű" helyett tehát itt egyszerűen „mert félegyházi" változattal "találkozunk. . X. és 374-385. .. 9* 499 . csak éppen Szuper saját kiadását nem. évf. de arra tisztán emlékszik. fejezetben. «* Így élt Petőfi II. 270. évszám által jelölt mozzanat. kötetében (302-317. 83—89. november hó 11-én. hanem leginkább azért. A Hazánk 1888."67 — A továbbiakban Gyulai még ezt írta : „Hitelt adtam e soroknak s hitelt adok máig is. . hol született. az idő nem* elég pontos megjelölésével/'61 de a „félegyházi születésű" szavakat ő is 62 megváltoztatta „Félegyházáról származó ifjú" kifejezésre. hogy Félegyházán csak katolikus egyház volt. miről ő ugyan nagy­ részt megfeledkezett.. Bpest. VI. évf. értekezésében. amelyikben az eredeti. első vita alkal­ mával. mert félegyházi.A fent ismertetett átírások a mai irodalomtörténeti kutatót bizonyára elgondolkoz­ tatják a Petőfi szülőhelyének megállapításában követett módszerekről. barátjai és tanulótársai hol Szabad-Szállást.65 A vers jellemrajz a költőről. Vali a többi kiadásokban is ezt közölte. 1887-ben hivatkozott... 14-i számában. majd'„Szuper Károly szinészeti naplója 1830 — 185Q. 100. Nem tudtam s nem tudok okot képzelni. mely Petőfi őszinte­ ségét e pontra kétségbe hozza. az elsői. jan. Ferenczi Zoltán még ismerte és használta Szuper Károly naplóját. hanem Vali Béla szövegváltozatát idézte. köt. Pedig a Petőfi életrajzi bibliográfia erre a kiadványra még Ferenczi munkájának megjelenése előtt. A napokban érkezett hozzánk egy pápai diák. .

a mon­ dottakat (Petőfi) saját szájából hallották és tudják. Meg kell jegyeznünk. és a Magyar Sajtó 1857. h) Bankos Károlynak azt a közlését. hol keresztelték. ennek okául számos elméletet kigondoltak.. hogy Petőfit Kiskőrösön csak keresztelték. sz. Sajnos Gyulai Pál ezt a rokont nem nevezte meg. akik közvetlenül Petőfitől hallották. Erről az 1857. 1862-ben a szülő­ helyről Szeberényi Lajossal vitázott. hogy Petőfi szülei a költő születése idején a kiskőrösi mészárszéket bérelték. Mindezeket az Aranytól és Losonczytól származó közléseket Gyulai Pál a megneve­ zettek életében reájuk való hivatkozással. hogy a követséget csak „születése helyén a Kiskunságban" fogadja el. Midőn Gyulai. """'— Az azonban érthetetlen. a kiskőrösi keresztelés! anyakönyvi adat közzétételének idejéig. hogy nem ott született. mint Petőfi feltételezett szülőhelye. j) Losonczy László nagykőrösi költő-tanárra szintén Gyulai Pál hivatkozott. Félegyházán született. a . . jan. amely kortársai részé­ ről a kiskőrösi születést elismerte. tévelygő kérdésben bizonyságot nyerjünk. '" Pesti Frigyes cikke 1857. fejezetben már idéztük. mert nem is ismerték. hogy Petőfi a követválasztás előtt határozottan úgy nyilatkozott. Petőfi Istvánnak 1857-ben a Vasárnapi Újságban közölt és a továbbiakban még sorra kerülő levele. évi 14. Hol voltak azonban azok. számában Petőfi születéshelyéről címen jelent meg. mit írt 1857-ben. és mi ezen forráshoz bizalommal nyomós okokból viseltettünk. évi II. évi vita idején egyik cikkében így nyilatkozott: „— Midőn több mint fél esztendővel ezelőtt egy tisztelt nagy-kőrösi tanárhoz a végett írtunk. és a gyanítások kezdeti időszakában még Kunszenfmiklós és Dunavecse merült fel. Szépirodalmi Figyelő 88 1862. A „szülőhelytagadás" magyarázatai Akik a költő szülőhelyéről tett megnyilatkozásaiban nem az igazmondást látták. 6-án kelt Temesvárról. hogy Félegyházán született. a 3. hogy emez ingadozó. Arany János tudósításának közlésével egyidejűleg. a nyert válasz szintén csak Félegyháza mellett tanúskodott. akkor Arany közlését a „tisztán emlékszik" szavakkal erősítette. Öt év múlva elsősorban Gyulai Pál nem. 69 hogy ő tisztán Félegyházát hallotta magától Petőfitől szülővárosául említtetni" — írta Gyulai Pál.valódi" szülő­ helyet. mintha hallotta volna Petőfitől. hogy a költő a Kiskunságban. félév 1-3. állította voína. kik közelebbről ismervén a költőt. tehát feltétlenül hitelesnek tekintendők. továbbá Sárkány Jánosnak az a közlése. emlékezett arra. „ezelőtt pár nappal" szerezte Arany Jánostól értesülését.Arany János közlésének lényege tehát az volt. mennyire következetes volt Petőfi kiskunsági. Kiskőrös azonban egyetlen egy alkalommal sem ! 3.hogy miért is „tagadta meg" jKiskőröst. hogy a költő Félegyházán született. Gyulai Pálon kívül azonban Pesti Frigyes neves történetíró is a nagykőrösi tanároktól szerezte azt az értesülését."10 A fentiek szerint Arany Jánoson és Losonczy Lászlón kívül a nagykőrösi jeles tanári karban még mások is voltak. Gyulai Pált álláspontja feladá­ sára bírták. a tisztelt válaszadó azt is megjegyzé."08 . hogy az ő állítását (miszerint Petőfi Fél­ egyházán született) több tanártársai is megerősítik. 14-i sz.. de nernMt~szül£tett) s Arany János arra tisztán emlékezett. jan. az 1857. mert Arany János szavaira egészen más értelemben hivatkozott: „homályosan úgy emlékszik". A kortársak tudomása tehát Petőji Selmecbányái tanulásának idejétől követjelölti jellépéséig ellentmondás nélkül az volt. 1857-ben még azt írta. a legelterjedtebb újságban jelentette meg. vagy akár csak ismerte. és miért nem nyilatkoztak 1857-ig. Arany János közlésével „Hasonlót állít Losonczi is. g) Gyulai Pálnak az e) pontban idézett szavai szerint „Petőji egyik rokona" is azt erősí­ tette. hogy Petőfi egyik barátjaJbiomályosan úgy emlékszik. költeményre vonatkoztatták. hanem Petőfi igazolására kerestek érveket. hogy a feltevéseket a legtöbben csupán a Szülő­ földemen c. tanulmányáról írt bírálatában. hogy ezt Petőji beszélte el neki. Pesti Napló 1857. hogy Petőfi Félegyházán született. Ebből az időből egyetlen olyan hiteles adatot sem ismerünk. « « SZEBERÉNYI LAJOS : Néhány év Petőfi életéből c. Az alábbiakban ennek rövid összefoglaló gyűjteményét közöljük. évi vitára utalva ezt írta8: . Kiskőrösön laktak.E mellett felemlí­ tettem. 500 . azon különbséggel. akiknek Petőfi kiskőrösi születéséről volt tudo­ másuk? Mert 1857-ig csak Félegyháza és Szabadszállás. hogy midőn Gyulai Pál néhány év múlva. féíegyházi születésének hirdetésében.

nála ez a szenvedély kérdése volt s kapcsolatban állt léte gyökereivel.tótnyelvűsége" miatt tagadta meg. . b) Gyulai Pál.v£lkedeti. . Ennek indítóoka Zilahy szerint csupán a „szeszély". hogy Petőfi 1848-ban.. hogy Petőfi a Szülőföldemen c. vagyis Petőfit szülőhelye megváltásában szintén inga­ dozónak76 tüntette fel. hogy ennek megírásához a szeszélynek bármi köze is lett volna." — Annak főokát. hogy Félegyházán született.: „Ha még is magát hol szabadszállási. 78 — A nacionalizmus szempontjából ennél tetszetősebb magyarázatot aligha' gondolhattak Volna ki. Szerinte Petőfi „születéshelyét csak megengedhető kedves szeszélyből tette költeményében Félegyházára") — „Nem csuda." — Pesti Frigyes szerint Petőfi ezért „majd azt állította. hogy ez „a költői elmét" felmenti a „tér és idő korlátaitól". hogy „némi büszkeségnek tartotta. hogy Petőfi kiskőrösi születéséről „eleitől fogva tisztában volt".-Álúor ezt a nézetét még megtoldotta azzal. A kiegyezés utáni nemzeti felbuzdulás és faji gyűlöletszítás idején sokak szemében rokonszenves lehetett ez a magyarázat.74 Ez az elmélet igen tetszetősnek mutatkozott. jan. 78 Petőfi életrajza I. „A hetvenes évek végéig egész biztosan Petőfi születéshelye megállapítva nem volt. cikkében. a „tótnyelvű" Kiskőrös megtagadását emelte ki élesebben." 75 — A fentiekben kimutattuk.3 3 . költeményében ezen kívül írt. e) Pesti Frigyes Petőfi szülőhelyének rejtélyét azzal az elmélettel vélte „megfejthető"nek. mivel — egy sor az egész". 78 Lant és kard. hogy Félegyházán született. vagy csak „ártatlan tréfa''.77 — A hála szép jellemvonás/de nem kielégítő magyarázat. Pesti Napló 1857. . félegyházi születését a legnyilV. Fischer a boldog gyermekkorban. majd Szabad­ szállást a költő szülőhelyének. majd azt." Ferenczi szerint a „szláv eredettől valójellenszenv". Áldor Imre úgy véli. MásreszTZíláhy nézetét cáfolta : „Petőfinél ez a tagadás nem folyt sem szeszélyből. U." vallja". „A meddő versenynek . vagy Petőfi élete és halála c.c nézete szerint is Petőfi m?gát csak félegyházi kunnak „negédleüc". annak nagyon kevés ismerete volt Petőfi egyéniségéről és esztétikájáról. amikor kiskunsági. hogy mindez Petőfinek „könnyen megbocsátható. Amit pedig a Szülőföldemen c. I. a „tévedés"-néA többet nem mert Petőfiről feltételezni. 71 72 73 74 501 . „költemények által a közönség félrevezettetve". hogy Petőfi állítása nem­ csak egy alkalomra és egy sorra korlátozódik. Az idézet a 13. lapról van." Utóbb azonban Fischer azt írta. hanem egész vallomássorozattal állunk szemben. Petőfi Sándor életrajza 4. Pest 1871. " FISCHER először (1888) német nyelven megjelent. hogy a Kis-kunság és a Szülőföldemen c. igen felelősség­ teljes alkalmakkor nyilatkozott a^zjikiheLyéxűl—^ c) Zilahy Károly 1864-ben megjelent Petőfi-életrajzában már azt a véleményt fejezte ki.. hogy Petőfi Kiskőröst annak . sem affectatiópól. JantaziaMvedése". az életrajzírókat megtévesztette. hol félegyházi kunnak negédlette.71 — Arról Rákhnak még nem volt tudomása. hogy Petőfi Fé[egyjiázán_ne. köt.a) gákk-Albert Petőfinek szülővárosáról tett kijelentését „költői szabadsággttt-megírtscr"-nak minősítette. lelkész vetett véget 1857-ben. a tiltakozás „minden szláv eredet ellen" indította Petőfit a szülőhely megtagadására. miszerint kis-kunnak tartassék. az mind „betű szerint igaz". Ezt lehetségesnek is tartotta. vagy pedig „a fölhevüli. mert Petőfi férfi korában. annak okát éppen csak születési helyének tót­ nyelvűségében találhatjuk fel" . hogy Szabadszálláson. évi 26. sz. /) Áldor Imre szerint az. az ebből eredő „hálás megemlékezés"-hm látja. Tarka Világ és Képes Regélő 1869. — Aki azonban így irt.írta TOLDY FERENC. Még egyszer Petőfi szülővárosáról c. tudatosan. Magyar Költők élete. Sárkány János kiskőrösi evang. TOLDY FERENC : Összegyűjtött munkái IV. versében szülővárosának Féíegyházát írta. Csupán a Szülőföldemen c. tudomásdtJSl' — Hitről és tévedésről azonban azért nem lehet szó. s a feltevé­ sekben később is uralkodó helyet foglalt el. Szülőföldjéről a gyermekkori emlékek „zavarhatták meg. túlságosan roman­ tikusnak képzelte el Petőfit. A világtörténelem napjai a legrégibb időktől kezdve napjainkig c . szülei félegyházi jólétében.73 Ő tehát feltételezi. elméletet. hogy magát „kun eredetűnek. 3 0 . hogy életírőit ily categoricus kifejezés darabig tévútra vezette születése tulajdonképeni helyét illetőleg" — állította még Zilahy Károly. majd Kiskőröst. h) Ferenczi Zoltán tulajdonképpen a Toldy-féle. g) Fischer Sándor úgy vélte. mint már előbb közöltük. s így őt „tősgyökeres magyarnak" tartsák. d) Told^-£&tm. hogy Petőfi szülővárosának Félegyházát írta. gondolta majd Félegyházát. hogy ez a Petőfiről állított következetlenség a valóságnak nem felel meg. Ennek okát Toldy abban látta. 3. költe­ ményről is bajos azonban elfogadnunk. hanem „kedves" is. — A „poetica licentiát" hangsúlyozva. 367. cikkében. 1857. hogy Petőfi tudatosan valótlant állított. Jókai előszavában „korszakalkotódnak értékelt munkáját két év múlva Petőfi élete és művei címen magyar fordításban is kiadták. a „geográfia valóságától"76 is.J_de fűzték őt gyermekkori emlé-kei.Másrészt Toldy Ferenc hangoztatta először azt a nézetet. 31-i sz. De elfelejtették. 1870-ben megjelent munka 8. ez azonban nemcsak „megengedhető". s szerinte Petőfi úgy „hitte".

2 3 . de a költői lélek az Félegyházáé . i) Rexa Dezső csak feltevésként írta. de sohasem hazudott. és tudott is róla. Ekkor Porét Kálmán kiskunfélegyházi gimn. " 80 Erről az elméletről a későbbiekben még szólunk. és 405. Az „önszuggesztió" csak egy újabb mentő gondolat." . s benne „a származása miatt megbántott embernek lázadó önérzete kavargott. „erőszakosságtól sem visszarettenő akaratosságáról". Petőfi azonban nyilvánvalóan sohasem gondolt arra. hogy Petőfi szavahihetőségét ilyen érveléssel is két­ ségbe lehetett vonni. itt ejti ki az első értelmes. a Koszorú 1882. napjainkig eljutottunk. 25-i sz. erő. Pedig sokkal egyszerűbb megoldása is van a kérdésnek : higgyük ei Petőfi állításáU^^^ döntsük meg az ennek -ellentmondó érveket." 84 A vita tehát elvezetett e „test" és „lélek" szétválasztásához. Hatvány Lajos a már említett „önszuggesztió" teóriájával egészítette ki a fenti sorozatot. Rendithetetlen becsületesség legfényesebb erénye. j) Illyés Gyula a kiskőrösi születés irodalomtörténeti adatának elfogadásával a már Ferenczitől említett „szellemi szülőföld" gondolatát hirdeti: „A gyermek ezen a földön áll meg először a lábán. 84 POEST KÁLMÁN DK. hogy Petőfi szégyellte a „tót" 85 származását. 502 . kereken kimondva : hazugsággal vádolni. — mégsem élt annak előnyeivel. amikor később. . 13. Lelke itt született meg és magyarnak született\"%z A „lelki születés" elmélete látszott a legalkalmasabbnak arra is." Beszél ezután Rexa Petőfi „makacs magyarságá"-ról. . aa Uo. lap 1848. a perlekedő városok közt nyugvópontra segítse. igazgató is ezt írta: „A test születhetett Kiskőrösön. Petőfi születésének centená­ riuma előtt. k) Az elméletek kialakulásának történeti sorrendjét vizsgálva. köt. akkor ezt a megtévesztést legkevésbé önmaga. így írt róla." Rexa szerint is a szülőhely problémája „maga Petőfi által vitássá tett kérdés". hogy a vitát helyi vonatkozásban. hogy a szülőhely megtagadásának mi lehetett az oka : „Talán játszik benne némi szerepet tiszteletreméltó hiúsága. nyíltság és szilárdság teszik fövonásait. amellyel „maga változtatott a sors intézkedésén és kierőszakolta azt. hozzátéve : „Petőfi valóban legföllebb ha önmagát tévesztette meg. — Petőfit a kortársai is a legdemokratikusabb jellemű embernek ismerték. hogy kétségtelenül a nemzet-fenntartó. 1922-ben a per ismét megkezdődött. dacolva az okmányok bamba adataival a köznapi: lélektelen igazsággal ezt a várost vallja szülőföldjének . igazolásra seánt elmé­ let. hogy szerkesztői Petőfi politikai ellenfelei voltak : „Petőfi tökéletes demokratikus jellem . " 82 — Petőfi születésének centenáriumán Pest megyében a nemesi kiváltságok hagyományát még így tisztelték. a Petőfi-bronzszobor leleplezése idején megjelent könyv előszavából: 79 L. a „tiszta igazság és humanizmus barátai" nevében tiltakozott a faji elfogultság ellen. analóg esetként használták fel az életrajzi adatoknak a feltételezett szülőhelytagadáshoz hasonló „korrigálására. 8.79 Ferenczi Zoltán pendítette meg másrészről elsőnek a ma legkedveltebb „szellemi szülő­ föld" gondolatát: „Félegyháza mintegy szellemi szülőföldje v o l t . hogy higyjük. hanem elsősorban a maga és az utókor köztudomása felé irányulónak kell minősítenünk. ápr. Petőfi-Könyvtár V. emberi szót. 381 —382.tabban hirdette. szelleme révén lett a nemzet halhatatlanja.: Petőfi Sándor születése. évi kiad. leplezzük le a megtévesztéseket! 4." Ha Petőfi „megtévesztő" szándékát egyáltalában elfogadjuk. történelmi osztályhoz tartozott. 17. s azt. . tanulmányának kiadásában. ." Megdöbbentő. 352. hogy Petőfi más alkalommal is „korrigálta élettörténetét". Jól látható ez a kiskőrösi Petőfi Irodalmi Kor kiadásában 1927-ben.Petőfi nyilt és határozott kijelentései ellenére a költő szülőhelyéül Kiskőröst • fogadtíueL-Az ellentmondást Petőfi és az irodalomtörténet álláspontja közt még Kiskőrösön is tisztán felismerték. évf. hogy nyilatkozatai kimondottan a lelki születésre is érthetők. Petőfi és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. 81 99. Petőfi Sándor és Iyrai költészetünk c." Az „önszuggesztió" eredetét Hatvány abban látta. Ezt abban látta. . Petőfi Sándor lelke. hogy Petőfi semmibe vette a maga nemesi eredetét. 83 Petőfi. 85 így élt Petőfi I I . szavahihetősége kétségbevonásával. dacára annak. így ez a magyarázat is csupán tetszetős elmélet.61 Rexa felemlítette. . A Reform c. márc. hogy Petőfit ne kelljen nyíltan valótlan állításával. nem teste útján. Félegyházi Hírlap 1922. hogy Petőfi „demokrata felfogásában . A kiskőrösi születés álláspontja és érvei Az irodalomtörténet. ezen teszi az első lépést. 13-i számában pl. annak ellenére. . hogy nem Kiskőrösön született. Neki van igaza. 1952. . Bpest 1 9 2 2 . 80 GYULAI P i x . jogaival és mint ilyen nem is tartotta magát a vármegye karai és rendéi közé tartozónak .

de nem ez döntötte el a vitát. 27-én és 1823. Kiskunfélegyházán is ezt látjuk. Orgovány. XVI. 15-i számában. vagy a lelkész szállt ki házi keresztelésre.Dr. izsáki (Collo.91 N^em-volt-tehát „farkasordító hideg". Evangélikus szülők esetében viszont ennek szükségszerűen kellett Bekövetkeznie. Bodoglár. A „Sárkány János által közlött kivonat é hiedelemben meg nem tántorított" — írta azzal kapcsolatban."86 Amit a kiskőrösi "születés tételével kapcsolatban Petőfi nyilatkozataiból megállapít­ hattak. hanem a városi jegyzőkönyv. Sectio 27.90 Azt a Félegyháza és Kiskőrös közötti mintegy 45 km-es . A távolság.). 1 —4. Jakabszállás. XV. nemcsak szülőhelyén. 29-i sz. másnap megkeresztelték. lapban megjelent cikke. hogy ő is a költő féle'gyházi születését ismerte el. 73. de nagyobb nehézségeitől sem riadt vissza. lehetőségét. távolságot jó lovakkal — már pedig Petrovits Istvánnak jó lovai voltak — néhány óra alatt « meg lehetett tenni. Szabadkára. 89 Josephinische Aufnahme." — Zoltán fiam élete hét hónapos koráig. de évtizedek múlva is hirdette : „Keresztlevele Kiskőröst ítélte nyertesnek. Petőfi születése idején még csak az egyházak vezettek anyakönyveket a maguk híveinek nyilvántartására. mely szerint atyja 1823-ban a kiskőrösi mészárszéket árendálta. Az utazásnak nemcsak kisebb. mint fentebb láttuk. Móricgát.„Petőfi Sándor. XV. Bugac.89 Petrovits István székárendás vásárokra.Főbírói Hivatal 1 8 2 2 . — Kétségtelen. D0 PETŐFI írta : „Apám a tél folyamán egyszer Pestről Debrecenbe szökött. SZÁDECZKY LAJOS kiadásában Gyulai Pál költészete c.) és félegyházi (Collo. telén unokája látására Pestről Debrecenbe ment el. melyet itt Kiskőrösön hagyott volna ránk örökül." — Kecskeméti Állami Levéltárban. — Az eredeti térképek fénymásolatai a Szegedi Tudomány­ egyetem Földrajzi Intézetében. század folyamán az újszülött mielőbbi megkeresztelése egyházi követelmény és népszokás jsvolt. Példa erre az. kecskeméti városi orvos meteorológiai feljegyzéseiből. Kaskanlyu pusztákon és 3. A születés helyének neniieMtlenül kell egyeznie a ke. — GYULAI PÁL : Petőfi Sándor egyes művei 1838-1849.87 Szeberényi Lajos. 160. Az egykori anyakönyvek bizonysága szerint így történt ez a születések 99%-ában. 7. 2-án „Túl a Tiszára". jan. áz időjárás utazásra. hogy y 1848/49. 91 . Kiskőrös vázlatos történetével. Sectio 28. iPedig akkor a Tiszánál állt a front.eyaüg. L. Ha egy gyermek születése helyén a megfelelő egyház nem működött. ZOLTÁN JÁNOS : Petőfi-könyv. Az időjárást is pontosan ismerjük Séni János dr. melyből a szülővárosi emlékek melege sugároznék felénk. időjárás és egyéb körülmények tehát nem zárták ki annak. akik nem az egykori' viszonyok szerint mérlegelnek. Magyarország és a Nagyvilág c. 1878/79. délután 05 fok hideggel. századi térkép is Félegyháza és Kiskőrös között a pusztákon át már járt utakat jelöl. Bocsa pusztán át. Sectio 27—28. 1872. Az alábbiakban mindazokat a dokumentumokat és érveket megvizsgáljuk. A XIX.88 Az igen pontos. 2. I I I . hogy a Félegyházán megszületett csecsemőt Kiskőrösön megkereszteljék.alkalmas volt. 1. . a pusztai utakat ismerő ember volt. Egyetemi Nyomda kiadása. dec. okt. Bocsa pusztákon keresztül. a) A keresztelési anyakönyv. Egy ilyen téli utazást csak azok vélnek lehetetlennek. Köncsög. Séni János városi orvos meteorológiai feljegyzései 1808 — 1858. 28-án „Jókora sűrű hó esett. hogy a Félegyházán született evangélikus ^gyermeket Kiskőrösre vitték el meg­ kereszteltetni. 92 Kiskunfélegyházi Levéltár. az valóban csak a tagadás álláspontja. vagy a gyermeket kellett elvinni olyan helyre. sz. dec. József-kori katonai térképek szerint is már három úton lehetett Kiskunfélegyházáról Kiskőrösre eljutni: 1. . II. . Protocollum Passualium. ahol megtalálták a szükséges egyházat. „igen természe­ tesnek" vélte. a kiskőrösi (Collo. I I I . a csecsemőnek sem történ-/ hetett semmi baja. Arany János közléséből ismerjük. sátoros kocsikon történt. Kincseket érő szellemi hagyatékának nincs olyan darabja. Pestre állítottak ki útleveleket.92 Az élet rendes kerékvágásban haladt.resztelés_h£ly-évjEl.1 8 5 5 . A gyermek vagy níe'g á^zületése napján. E szerint 1822. dec. cs. hogy vele Petőfi közölte : nem a szülőhelyén keresz­ telték me&J Gyulai Pál ugyan álláspontját 1857-ben leiadta. Félegyházán utazó es borral kereskedő embereknek 1822. délelőtt 08. hogy ez csak a keresztelés és nem a születés tényét örökítette meg. Az utazás födeles. mert máshol is keresztelhették volna. évi egyetemi előadás és ugyanennek közlése 88 a Budapesti Hírlap 1882. 85 87 # t 503 . amelyek következtében a költő szülőhelyéül mégis Kiskőröst ismerték el. A XVÍII.-lelkész és teológiai tanár. amint ezt maga Petőfi leírta. amelyre Kiskőrös ihlette volna." — 1823.. kötegben. jan. 1-én : „Tiszta téli idő" volt. 1783. Páhi. még a század második felében is. járó. Nem ismerjük oly versét.) lapok. nem olyan írását. a hányt-vetett sorsú köító'f ej edelem maga nem állított önmagának emléket Kiskőrösön. s o t t látta Zoltánt s határtalan gyönyöre telt benne . Jakab­ szállás. vagy ha este történt a születés.

— A Félegyházára költöztetésről a Kfh. és 528." 93 Ha azonban abból. 1825-ben ugyanis. Vagner Józsefné. Prot. hogy Petrovits István mint bérlő betársuljon az 1822. Félegyházán Petrovitséknak gyermekük született. A kiskunfélegyházi levéltárban nem találtam olyan adatot. 1821. 504 . hogy a gyermek máshol született. 1.hogy közelebb — Kecskeméten és Soltvadkerten is találhattak volna protestáns egyházat. hogy ez időben gyermeke csak a bérlet és a lakás helyén születhet.yojna Félegyházán? Petrovits István ugyan 1824-ben egymaga vette bérbe a félegyházi két mászárszéket. 1821-ben három bérlő „egy Compániában öszve áll­ ván". itt ismeretesek voltak. születése idején a szülők Félegyházán bérelték a mészárszéket. ott van a lakása. 322. akkor István nevű gyermeküknek Félegyházán kellett volna születnie. ahol édesanyja a szülés idején tartózkodik. Pásztor Ferenc ismételten kérte nyíltan. Pruckner János és Vagner József. álláspontjával összhangban levő tanúvallomások is voltak. 182 l-ben. vagy csak a bérlet felől érdeklődve. Az ma már nem dönthető el. — L. hogy okmányok bizonyítják : Petőfi atyja „1823-ban a kiskőrösi mészárszéket árendálta". évf. hogy Petrovits István az 1824-ben kezdődött főbérleti idő előtt bérlőtárs volt. a félegyházi bérletekbe. 1 1 6 .\ Arra az ellenvetésre. 1822 decem­ berében a „Hattyú" vendéglő bérlője. hogy a gyermek ott születik meg.-amely igazolta volna. Bizonyos. . hogy Petrovits István az 1822. Petrovitsnét pedig a szülés miért ne. évi bérleti időszakban Vagner Józseffel többször is mint harmadik bérlőtárssal találkozunk. Alább látni fogjuk. XV. a gyermek itt . Ezek voltak: Göszvein János. A félegyházi tanúk : özv. újságban az illetékes tudományos intézményeket. Nro. 111.95 Ezek a körülmények lehetővé tehették. miként ő megírta: „vizit­ ben". 1. Más tanúk a keresztelés végett Kiskőrösre történt utazásról vallottak.. Félegyházán tartózkodhatott. 501. akinek neyét a bérleti időszakban az okmányok soha sem említették. hanem kizárólag keresz­ telési anyakönyv volt. ^ BS Uo. Protocollum Politicum X I I I . hogy Petőfi nyilatkozataival. hogy e tanúkat ők is hallgassák ki. Ugyanekkor. 7. Pol. Néha csak véletlenül bukkant fel egy-egy ilyen bérlőtárs neve. évi 351. januárjában Vagner József kapta meg a „Hattyú" vendéglő bérletét is. határozat. »' Uo. Nem tették meg. . . egy Keresetre s egy Compániában állanii. 14-i 540. átmenetileg. a vita szempontjából nem egészen közömbös. b) A KiskörQslmészúrszMbérleL — Gyulai Pál megítélése szerint a vitát Kiskőrös javára az döntötte el. hogy Pctrovitsékat Szabadszállásról Kiskőrösre költöztesse.6 5 7 . azt válaszolhatjuk : a kiskőrösi kapcsolatok (mészárszékbérlet. de előtte a társas bérlet volt szokásban. Prot. 29. 96 Uo. 6 5 5 . év végén. Az anyakönyv nem születési. • M 81 Kfh. Ltár.érhütte. Petőfi István öccsének. Protocollum PolU ticum Sub No. milyen megté­ vesztő tanúkra. az ottani lelkésszel. hogy a félegyházi tanúk vallomása lényegükben fedte-e a valóságot. Ivanics Rozália arról vallottak a múlt században. — A kiskun­ félegyházi levéltári adatok bizonysága szerint az 1822. év végén az egyik mészárszékbérlő. év végén Kiskunfélegyházán bérlőtárs lett volna. — Hozzátehetjük még azt is. dec. jelentkezett a mészárszékbérlet elvállalására. szükségképpen és törvényszerűen következnék. 9. hogy ejelentős bérletre. 1827. hogy egy székárendás valamely községben mészárszéket bérel. A társas bériőség Petrovits Istvánnak is szokása-volt. hisz a tanács nem működött közre a bérlőtársak meg­ választásában. 1822.. . Az a körülmény. Nro XV. és dec. Pl. adósságai miatt vagyonát lefoglalták. hogy Petőfi szülei 1821—1824-ben bizonyíthatóan Kiskőrösön is laktak. aug. Az ilyen társulásnak azonban nem is mindig maradt nyoma. 1824-ben pedig Félegyháza hét lakosát rendelte ki kocsijával Kiskőrösre „Petrovits Istvány Szék Árendás holmijainak ide hozása eránt. szabad ne légyen. Vagyis csak az a biztos. szept." 94 E kikötés ellenére az 1821—1824. Krisztman Mihály is „temérdek adósságokkal terhelten" megbukott. Pol. hogy a gyermeket itt kereszteljék meg. nov. Kiskőrös adott 6 kocsit.^irttógizülethetett. Petrovits István alkalmazottja és felesége. A tanács csupán a két előbbit fogadta el bérlőnek. hogy az 1815—1818-as bérleti idő­ szakban olyan ember is társ volt az96 akkori „Compániában". Rddi György. összeállításában. csak 1829-ben. XIV. amint ezt tanúk is vallották. Göszvein János tönkrement. Pejrovits István előtt az egyik mészárszék­ bérlő felesége. Martiny Mihállyal való közeli ismeretség. FERENCZI ZOLTÁN közlésében a Petőfi-Múzeum 1892. mert a szülők ekkor állandóan Kiskőrösön laktak. 1829. kiskőrösi keresztszülők) azt indokolták. így Petrovits István feleségével . 1823. Ltár. a volt bérlők közt folyt perből tűnt ki. amelybe elődei sorra bele83 A Kiskőrösre költöztetést a haszonbérleti szerződésbe Is belevették. A keresztelési anyakönyvben pedig szük­ ségtelen volt annak feljegyzése."97 Petrovits Istvánnak az 1824-ben kezdődött félegyházi bérlet előtt e várossal való kapcsolatai még felderítetlenek. Az irodalomtörténet csupán kiskőrösi tanúkra alapozott. 1. sz. mert a tanács a vele kötött szerződésben is kikötötte : „Nékie más Külső Árendással.1 1 7 . kikötötte : „Vagner József azonban hozzájuk nem értetődvén.1822. itt is laktak : István mégis Szabadszálláson született.

98 Erről részletesebben Petőfi nyomában címen a Félegyházi Közlöny 1957. Tévedésére Petőfi István ekkor nem mutatott rá. hogy a bellet és lakóhely a születés helyét nem határozza meg. ezért hirdette Félegyházát a szülővárosának. okt. amelyet Petőfi a maga szülővárosának ismert el. Pásztor összefoglaló tanulmánya azonban sohasem jelent meg. „a keresztelési anyakönyv nem hibázhatik". év december 3i-én. számtalanszor olvastam a „Nagy Biblia" melléklapján atyám jegyzeteit. hogy Pásztor Ferenc állítása szerint \r Petőfi István is levélben nyilatkozott Félegyháza mellett. Ebben megírta. Tudni kell ugyanis. évi levelének tartalmával ellentétben elismerte bátyja jélegyházi születésének lehetőségét! — Ahogy István. s midőn felnőttem. Sándor Kiskőrösön született 1822. E szerint vizitben jöttem a világra. hogy Sándor hot született. hogy Félegyházán összetévesztették a két gyermek születését."101 Ugyanekkor Pásztor megírta. Ezen az ünnepségen részt vett Petőfi István is. 27-i sz. 42. mint Petrovits István volt. hol harmadfél év múlva saját nevem is ragyogott. c) Petőfi István nyilatkozatai. minthogy a keresztelési anya­ könyv nem hibázhatik." Megírta azt is pontosan. 146. 1864-ben Zilahy Károly a félegyházi tanúvallomásokról és Pásztor Ferenc közléseiről azt állította. eskü alatt kihallgatott újabb tanúk vallomásán kívül Petőfi István levelét is közli. s akinek leszármazottai körében máig él a költővel való rokonság tudata. a születés bekövetkezhetett abban a helységben is. — A „Nagy Bibliá"-ból közölt emlékezése éppen azt nem tartalmazza. hogy az 1867. — Az 1857. . egyidőben több helyen és többféle bérletre vállalkozó ember családjában. a Petőfi-házban lakott. 18-án tartott félegyházi Petőfi-ünnepélyen adatokért Petőfi Istvánhoz fordult. hogy a félegyházi tanúk vallomása iránt kétségét fejezte volna ki. első születési vita alkalmával Petőfi István Brünnből küldött levelében szintén hozzászólt a kérdéshez. hanem Szabadszálláson született. hogy Petőfi István bátyja szülőhelyéül azért állította Kiskőröst. A bíróság előtt. holott éppen ő tőle a Vasárnapi Űjság 1857-diki folyamában következő levél jelent meg Brünnből. Egyébként a szüleitől hallottakra való hivatkozás csak a születés idejére és a szülők örömére vonatkozik. csak nyolc év múlva halt meg. mert István 1825-ben született. mert úgy vélte. sz. hogy az „lényegben igaz lehet ugyan. nem minden előzetes kapcsolat és tájékozódás nélkül vállalkozott." „Sándor fiam született stb."100 — Zilahy tehát úgy vélte." — Petőfi István még ezt írta : „Ha tanúk emlékeznek arra. hogy „a költő testvéröccse : Petőfi Istvánnak hozzám intézett sajátkezű levele is Félegyháza mellett tanúskodik. nem értek. Különösen tisztázásra vár a Petrovits Borbálával való rokonság kérdése. 1857. s amelyért maga a korábbi bérlőknél jóval magasabb évi bérleti összeget ajánlott meg. sz. évi augusztus 31-i sz. A harmadik vita a kiskunfélegyházi Petőfi-házon elhelyezett emléktábla 1867-ben tartott leleplezési ünnepségével volt kapcsolatos. 100 Fővárosi Lapok 1864. A vita nagy részben a Fővárosi Lapokban folyt. Istvánra vonatkozik. 102. hogy 12 évi kutatásai eredményét kívánja kiadni. hirdetett. • Petőfi István tehát ahelyett. lakóhelyét gyakran változtató. István szabadszállási születése figyelmeztet tehát arra. . de már ez is feltűnést keltett. 1857. 108 1872. Ötévi házasságuk után végre az ég egy fiúval áldotta meg őket. Itt megírta."108 — A levél beküldője azután közölte Petőfi István akkori nyilatkozatát. 102 Petőfi családi viszonyairól címen IX.HATVÁNY L A J O S is közölte így élt Petőfi I. levele szerint. ahova anyja nővére látogatására ment el. hogy ő augusztus 18-án született.) 99 VU. hanem másodikra. 101 Fővárosi Lapok 1872. édesanyjától tudta születése körülményeit. hogy Félegyházán szüle­ imnek gyermekük született. aug. A Fővárosi Lapok a következőt közölte : „Vácról is kaptunk ez ügyben levelet. A második vita alkalmával.. hogy ez már csakugyan Félegyházán született. „Ezt édes anyámtól tudom. Ez érdekes és nyomós levelet szintén az adatok közt találandfa majd a közönség. Éppen Petőfi családjából ismert analóg eset. Hosszú életök folytában szüleim soha kedvesebb új évet. melynek írója azon ütközött meg. Petőfi István említett levelét is csak 1883-ban közölte a Koszorúban102."99 Ä "fenti idézetből kitűnik. évi. pontosan éjféli 12 órakor. nov. Petőfi István ekkor még élt. aki Kiskunfélegyházán 1823-ban98 kötött házas­ ságot.buktak. de nem cáfolta Pásztor közlését a kérdéses levélről. az Sándor és nem én. Ő néhány nap múlva Csákó­ ról válaszolt. évf. de nem Petrovicsék első szülött fiúra Sándorra. évi 10. Pásztor Ferenc az 1872-ben folyt vita idején közölte. Ebben Pákh Albert szer­ kesztőnek ezt írta : „Sárkány János úrnak_tökéletes igaza van. bizo­ nyára Sándornak is volt ilyen tudomása. Az olyan nyugtalan. Ézt szüleimtől nem egyszer hallottam. de az 1827-es év bizonyára síjtóhiba folytán téves. 505 . 24-i számában írtam (V. Petőfi Istvánnak bátyja szülőhelyéről írt második levelére Pásztor Ferenc 1872-ben csak röviden utalt. mint az 1822ikit. közi. hogy ő nem Félegyházán.

135.Pákh Albert már 1857-ben „legdöntőbb bizonyítvány"-nak egy olyan „keresztszülő" vallomását tüntette fel. Petőfi-Múzeum VII. A kiskőrösi egyházi anyakönyvekből megállapítottam. a hírek között. hogy ezzel az okmánnyal a negyedik. hogy a „magyar komaságot" tartották. . A bíróság előtt Dinka Jánosné a születés körülményeit így beszélte el: „élénken emlékszem arra. Itt azonban Ferenczi Dinga Sámuelné Éva keresztnevét elhallgatta. vagy pedig bizonyító értékétől valamilyen magyarázattal. Láttuk. hogy merő hamisítvány. Hatvány megkérdezte: „S éppenséggel mi oka 105 lehetett Pásztor Ferencnek. 6-i sz. hogy róm. Nobilis et honestus viduus. — nagyon jól emlékszem különösen arra. mert csak 1898-ban. évf.. Kiskőrösi ev. sőt nem véve tudomást arról.111 A valódi keresztanya tehát nem Fekete Anna volt. Sőt Petőfi Istvánnak Martiny Károly vallomásaival kapcsolatos helyreigazításaihoz Ferenczi hozzáfűzte :. . 1872-es perben ne éljen?" Pásztor igenis erre a levélre már 1872-ben hivatkozott. mint fölösleges ügyhöz. ifjúi hévvel emlékezve meg világhírűvé lett keresztfiáról. febr. Inkább vádolt: „Petőfi István .104 Hatvány Lajos Félegyháza szempontjából Petőfi István második levelét „megföllebez-: hetetlenül bizonyító levélnek" írja — ha ez a hozzászólás megtörtént volna.—.Pásztor Ferenc 1883-ban. Dinka Anna). „A kihallgatott tanúk egyike volt özv. . a születéshely kérdé­ séhez. Először a Fővárosi Lapok közölte 1880-ban. a vita ismertetése során sem A Petőfi szülővárosáról folyt viták c. a kiskőrösi járásbíróságon folyt tanúkihallgatások során. s e levéllel már az akkori vitában is foglal­ koztak.108 — A költő születését Ferenczi is Neugebaúer László 1880-ban készült feljegyzése alapján mondta el. így élt Petőfi I. 131. Samuel Dinga." 101 10S 109 107 108 108 110 111 506 . hogy Dinga Sámuel izsáki mészáros 1822-ben Petykó Évával kötött házasságot. I. fel is sorolta ezeket. mert a gyermekágyas asszonynak többször ebédet is küldött. így élt Petőfi I. s a szülés valóban be is következett. A Petőfi életrajzírásnak ismét volt egy támpontja. amely a kis­ kőrösi születésnek ellene mondott. hogy így hívták az egyik keresztszülőt.110 Vagyis Ferenczi a Dinga—Dinka névcserén kívül a keresztnevek : Éva és Anna különbözősége felett is elsiklott. 1857. halt meg. 2 2 . egyszer s mindenkorra sikerült megállapítanom. Pontosan az ellenkezőjét tették azonban a kiskőrösi születés igazolásának érdekében történt nyilatkozatokkal: ezeket minden ellenőrzés nélkül igazaknak fogadták el. — Ha Pásztornak ez az állítása nem lett volna igaz. de ennek Hatvány sem szentelt figyelmet. (1894) 131. hogy a levél az ő „gyártmánya"." 108 Itt csak egy megállapítás a helyénvaló : ha olyan bizonyíték került elő. Hatvány azonban a levél bizonyító értékének elismerése helyett inkább Pásztor Ferencet vádolta meg. E helyett azonban Ferenczi Zoltán pl. Petőfi álláspontját igazolta. a költő életrajzírói a múltban ezt vagy elhallgatták. „Petőfi István . hisz a keresztelési anyakönyvből tudta. hogy Petrovitsné a szülés ideje előtt a kiskőrösi mészárszékbe volt.2 3 . Fekete Anna. " Dinka 109 Jánoséknál töltötték a Szilveszter estét stb. mennyire túlértékelték a kiskőrösi születés igazolására Martiny Károly vallomását. „hamisítványa" volt. VU. Pásztor Ferenchez intézett leveléről. Ekkor feltüntették leánykori nevét is: Fekete Anna. a költő egyik keresztanyja is" — írta Ferenczi Zoltán. 1193. Eskettek anyakönyve IV. Reményi is cáfolatot írhatott volna. A megté­ vesztő tanúkihallgatás és ennek irodalomtörténeti felhasználása még több esetben előfordult. hogy e levelet 1870-ben Reményi Ede hegedűművész Jászberényben elkérte tőle. tanulmányában. Nob : Joannis Petyko. . és sürgetései ellenére sem kapta vissza. . Ferenczi azonban Dinka Jánosné vallomását Dinga Sámuelné elbeszéléseként közölte. 337. et Evae filia. Dinka Jánosnét mint tanút már 1872-ben is kihallgatták. hogy Pásztor már 1872-ben hivatkozott a levél fontos tartalmára. Lanio Izsacensis. Dinka (Dinga) Jánosné.. remélem. Petőfi István levelének közlésekor megemlítette. ha kellett váddal megfosztották. sem Petőfi életrajzában nem vett tudomást Petőfi István leveléről. s még egyáltalában nem írták. Uo. Kovácsay Ferencné szül. máj. sáros lévén az idő járás csizmában — és ott lett rosszul hirtelen — haza szaladt —. amelynek alapján Petőfi álláspont­ jának igazságát kereshette volna. d) AM&kői:ösi tanúvallomások. olly hirtelen lepték Petőfi-Múzeum VII. hogy Petrovicsné előttem többször mondta — miként a mint a székből haza futott alig bírta levetni csizmáit. évf. Reméyi Ede sem cáfolt.107 akinek neve a kiskőrösi keresztelési anyakönyvben n-em szerepel (özv. Özv. Csikorgó téli éj v o l t . cum Nob : et honesta virgine Eva. kat. hogy keresztszülő volt. meg­ írták. „Petőfinek még élő keresztanyja a kilencvenegy éves Dinka Jánosné beszélte el. vallású. Ez a leírás minden Petőfi-életrajzból ismeretes. hanem csak azt. köt. 1822. nem szól hozzá. lelkészi hivatal. . 29: „Nrus 29.

a Cserebogár. Kurucz Zsuzsanna táplálásának eredményeként. években történt kereszteléseit tartalmazó I I I . mini hajadon (puella). posthumus kiadványban a jegyzőkönyv és a róla készített egyes fényképmásolatok Kiss BÉLA kutatásai eredményeként jelentek meg (1956). Elmondta.A múlt században a Kiskőrösön Petőfi-emlékeket kereső zarándokok nemcsak a „szülőház"-ba mentek el. hogy „szülei lemondtak életéről". sz. év elején Kiss BÉLA kiskőrösi nyűg. az már tudatos megtévesztés. . 14. — d) 1897. 113 A kiskőrösi ev.) 114 Uo. mint Petőfi kiskőrösi születését bizonyító adatok. miként Kéry Gyula írta. amellyel a kiskőrösi vallomásokat fogadták. jún. S midőn 112 A kiskőrösi járásbíróságon 1872-ben történt tanúkihallgatások jegyzőkönyvét egyéb. Ferenczi Petőfi-életrajzába is. egyház 1798 — 1814. (1947. A jegyzőkönyvet. hanem az életmentő dajkát is meglátogatták. Kéry Gyulát esetleg még csak a felületesség vádja érheti. alatt található. Ismeretlen adatok Petőfi Sándor születéshelyéről c. hanem csak 84 éves. értesüléseit „szavahihető emberektől" szerezte. Kéry Gyula bevezetőjében megemlítette. Egy-két hónap múlva. Nrus 69. lelkész temette el. Petrovits István azonban „sült hússal tartotta a dajkát és eget földet ígért. — Utána a Szülőföldemen c. nem a mészárszékben. vagyis megeskették."112 Özv. hogy ez elveszett.. I t t Levelezés 0. munkája 6. 42.. Lampérth Géza.113 b) 1833 november 27-én ment férjhez először. sz. egy ál-keresztszülő nyilvánvalóan hamis. módszere. hogy Petrovitsné a szülés előtt náluk lett rosszul. mint özvegy. félöles hó volt. L. hanem az irodalomtörténetben is. Neugebauer László Dinkánét nyolc év múlva már 91 évesnek írta. csikorgó hideg tél. . Kurucz Zsuzsannát'Kéry 1894-ben hallgatta ki. A sírkövön ugyanis ez olvasható : „Itt nyugszik Petőfi dajkája : Kurucz Zsuzsanna. itteni dajkájáról való emlékezés sorainak idézése is rendkívül visszatetsző. mikor a gyermek megszületett. Kecskeméti M:hályné szül. 507 . 130. munkájával indította útjára a Petőfi-Könyvtár sorozatot. az Akadémia kézirattárában meg is találtam. sárga cserebogár c. 7. 1927. Mindebből a legérthetetlenebb az irodalomtörténetírás eljárása. . A kiskőrösi anyakönyvek azonban Kurucz Zsuzsannáról a következő adatokat tüntetik fel: a) 1813-ban született. Kecskeméti Mihályhoz. Élt 84 évet". 10-én keresztelték meg. Vagyis mikor meghalt. kutatta a Petőfi-emlékeket . az apa pedig ugrált örömében. nem sáros idő. a kis csecsemő meg is erősödött. — Kéry végül közölte. hogy nem lehetett szoptató­ dajka.fsz/ bejegyzés. — Ezt az a d a t o t először SÁNDOR JÓZSEF hozta nyilvánosságra. — Mindezek a részletek. köt. sz. Dinka Jánosnét e vallomástétel idején 75 évesnek írták. ha fiát életben tartja". Vallomására „meghiteltetetf". tehát Petőfi születése idején még csak 9 és fél éves volt. Az évszázados Petőfi per c." Vagyis a sírfelirat sem Kurucz Zsuzsanna születésének sem halálának évét nem tüntette fel. Az 1955. segítségért kiáltott. 89 éves korában halt meg. Hegedűs 114 Pálhoz. köt. <A Félegyházán írt. Könyve első fejezetének címe : Petőfi dajkája. a kiskőrösi „Petőfi Irodalmi Kör" elnöke. hogy Kurucz Zsuzsannát még Petőfivel is igazolja. március 26-án hunyt el 84 éves 116 korában.k ö n y v . Őt. bejegyzés : „özvegy Hegedűs született Kurucz Susánna 28 éves. versből idézet: „Hazamegyek. mert ő úgy tudta. 116 Uo. amit azonban Kiskőrösön Kurucz Zsuzsanna sírfelirata feltüntet." 115 Uo. Halotti Anyakpnyv V I I I . Állami Levéltár) adatait. nyomon követve a kiskőrösi járásbíróság. Petőfi Sándor Szabadszálláson született c. Több új részletet is elmondott: hogy Petrovitsné belesüppedt a mély hóba. Ekkor már azt vallotta. . ölébe vesz dajkám . anyakönyve. mert ebből mindenki egyszeri látásra megállapíthatta volna. így Petrovits István kérésére elvállalta Petrovitsék újszülött gyermekének szoptatását. — c) Másodszor 1842-ben ment férjhez. a születés igazolására készített másolatokkal Pest megye 1874-ben a Magyar Tudományos Akadémiának küldte meg. . hogy évek óta a Petőfi-Társaság megbízásából járja az országot. nem 89 éves volt. hogy fia született. „Eképpen írta be magát Kurucz Zsuzsanna — öntudatlanul is — a magyar irodalom történetébe s megdicsőült lelke ez oknál fogva ölel­ kezik most a 117 halhatatlanságban a költőével" — írta Zoltán János. Pest megyei levéltár ( I I . dal" így törekedett a helyi hírverés arra. a Petőfi-Társaság tagja még dicsőítő ódát is írt róla. 472. . hogy Kurucz Zsuzsanna 1897-ben. tanítóval Kecskeméten történt találkozásom alkalmával közöitem a jegyzőkönyv őrzé­ sének helyét. így még lehetett volna szoptatódajka. Még jellemzőbb Kurucz Zsuzsanna szerepeltetése nemcsak a kiskőrösi Petőfi-kultusz­ ban. hogy először 15 éves korában ment férjhez. Petőfi emlékek Kiskőrösön. munkámban (1954) ezt a jegyzőkönyvet elsőnek kívántam közölni. sz. 125. Kisfia néhány hetes korában meghalt. költeményében. A „Nótás Zsuzsi" néven ismert dajka kedvenc nótája volt: „miként azt Petőfi maga is megénekelte a Szülőföldemen c. a toronyőr éppen éjfélt kiáltott. a kiskőrösi temető­ ben nyugszik.. Ferenczi Zoltán és Endrődi Sándor 1908-ban Kéry Gyula : Friss nyomon c. az a kritikanélküliség. A csecsemő olyan gyenge és beteges volt. Idősb Blázy ev. Férjhezmenetelekor tehát 20 éves115 leány volt. mert az 1872-ben bíróság előtt tett vallomásával teljesen ellentmondó közlések belekerültek az iro­ dalomtörténetbe. 111 P e t ő f i . „Eskedtettek 1814-től 1850-ig" IV. Mert ha 89 éves lett volna. akkor születése évét 1808-ra számíthatnánk.meg a szülési fájdalmak.

A kritikai vizsgálatnak azonban a valóságot szigorúan el kell választania a lelkesedéstől.118 Ezek a kérdések azon­ ban már a helyi propaganda fejezetébe tartoznak.nevezetessen Vágó Széknél lévő egy Szoba. később átmentek az ugy nevezett Makovényi-féle házba . Arról. Petőfi szülőháza címen kis értekezést írt. Mészár-Székünket. és Lóra való Istálót. annak a kerületnek országgyűlési követe. ezt az ódát szavalták. itt két szobás lakása volt. Hauserné szül. . a „szülőház" 1880-ban történt megvételéről. 31. aki a költő kiskőrösi születésé118 Uo. Ferenczi azt írta itt. hogy Petőfi élet­ rajzához „minden földeríthető adatot" felkutat. . hogy Petrovitsék Kiskőrösön a Makovinyi-féle házban laktak. 110 — 111. . arról a meghatottságról. . a mészárszékhez tartozó egy szoba." — Korábbi ismerősünk. hogy Ivánka Imre. évf. kegyeletes helyeknek annál nagyobb tisztelője vagyok. Mellékletként „Petőfi szülőháza" fényképét is közölte. A kritikus kérdése tehát az. Kamra. özv. s miért adta volna át a maga természetbeni lakását a székálló legénynek? Arról. Dec.Kurucz Zsuzsannát Kiskőrösön díszsírhelyre temették el. Radics Jancsi cigányzenekara a „Cserebogár. hogy Petrovits István 1821-ben Kiskőrös mezőváros elöljáróságától hol kapott lakást. püspök látogatása alkalmából közölte. mert ha igaz az. mert a haszonbérleti szerző­ déssel kiutalt lakás adatával ellentmondóan állították. Benne ez olvasható : . E vallomásokat 50 évvel a születés után. 508 l . a vendégfogadó alatt csak rövid ideig laktak. A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában levő jegyzőkönyv i. Mindenki azt találhatja természetesnek. A Petőfi-irodalomból nem állapítható meg az a tény. — A történelmi nevezetességű. csupán tanúmllomúsokat ismerünk. hogy Petrovitsék lakása a Makovényiféle házban volt. . A Makovinyi-féle házon ekkor már 10 év óta hirdette az emléktábla. amelyet benne a költő emléke ébresztett. . hogy a költő e városban született. hogy Kiskőrösön járt. hogy a költő valóban az ő hely­ ségük szülötte. sárga cserebogár" kezdetű dalt játszotta. Csupán két tanú emlékezett úgy. . A valóság azonban az. a piactéren. semhogy ezek iránt alaptalanul még csak kétséget is mernék támasztani. A piactéren álló vendégfogadó épületében volt ugyanis a mészárszék. Dukai Pálné Jeszenszki Zsuzsanna tanú is úgy emlékezett: „Eleinte laktak a vendégfogadó alatt. hogy e ház. 1872-ben a kiskőrösi járásbíróságon vették fel. Petőfi szülei Kiskőrösön hol laktak. A bolt bérlője Petrovitsék kiskőrösi lakása idején a Hauser-család volt. 1862-ben milyen bizonyítékok alapján jelöltette meg ezt a házat evvel a szövegű emléktáblával: „Itt született Petőfi 1822.5 1 . amelyet Petőfi a szülőhelyének el nem ismert. hogy Petőfi valóban e házban született. 4 9 . • e) A kiskőrösi „szülőház". hogy Petrovitsék egy ideig a vendégfogadó épületében laktak. hogy az árendás ezt a lakást el is foglalja. A kiskőrösi Petőfi­ könyv a sír képét egy neves ev. Ez a haszonbérleti szerződés. Két Veteményes kertet. 8. A kiskőrösi járásbíróságon 1872-ben kihallgatott egyik tanú. Rosenfeld Rebekát. s az ebből eredő hírveréstől." 121 Ezekkel a tanúvallomásokkal azért kell itt foglalkoznunk. Ezeket bérlők használták. ami az irodalomtörténetet leginkább érdekli: mi bizonyítja azt. itt gyermekük született. okmányadat szól. hogy irodalomtörténetírásunk a kiskőrösi „szülő­ ház" hitelességének bizonyítását is elmulasztotta. községi épületben természetbeni lakást. s azzal kaptsolt javakkal egyetemben. amelybe Kiskőrös is tartozott. . ki adjuk árendába.. és Konyhából álló Lakást. mint olyan személyt. istállókat. vagy szülei ebben a házban egyáltalában laktak. hozzá veteményeskerteket." Ferenczi Zoltán abból az alkalomból. Vágó hidat. hogy Petőfi itt született.119 Ferenczi szólt Petro­ vitsék Kiskőrösre költözéséről. A kiskőrösiek rajongását Petőfi iránt abban a tudatban. vele egy épületben. Az irodalomtörténeti kutatás feladata tehát. h. a hozzá tartozó lakás és még a községi bolt is. (1892). Klein Salamon nevezte meg a Szegeden lakó özv. „később" abba a házba ment lakni. Dinka Jánosné ezt mondta : „Egy ideig a városi fogadóban lakott". mint „szülőház" hitelességét is megvizsgálja. s mellette felállítandó egynehány Marhára. a város települési viszonyairól. konyha és kamrából álló lakásban pedig „a székálló legény lakott". Mindenekelőtt meg kell állapítanunk. 118 Petőfi-Múzeum 1892. — özv. csak elismerés illetheti. a szülőháznak a lakóházzal kell azonosnak lennie. a kérdéses házról azonban csak ezt közölte : „Petrovics István 1821—1824-ig Makovinyi borbélytól tartotta bérben". csak egyről nem."120 A mészárszékbérlő tehát kapott közvetlenül a mészárszék mellett. hogy Petőfi emlékmúzeummá berendezett „szülőházát" egy olyan helységben mutatják fel ország-világ előtt. A tanúknak erre a kérdésre kellett felelniök : „Tudja-e tanú melyik házban lakott Kiskőrösön Petrovics István családjával ?" — A kihallgatott 6 tanú közül négy egyöntetűen vallotta : „Igen is tudom a Makovényi-féle házban. amelyiken „Petőfi Sándor emlék­ köve kitéve van". 120 'A szerződés szövegét kiadta FERENCZI 141 ZOLTÁN a Petőfi-Múzeum ^ é v f . Miért ment volna el lakni bérbe egy távolabbi kis zsellérházba. központi helyen. hogy a mészárszék mellett lakjék. hisz minden anyagi erdeke azt kívánta.

október 11-én. mert azt vallotta. VII. hogy a kiskőrösi keresztelési adat. Petrovitsékkal egy udvarban is lakott. hanem a piactéren. Ez a megállapítás azért jelentős. 126. évf. Végül vallomása a mészárszékhez tartozó lakásról. amint vallotta. alatt. 8—9 évig. a viták ismertetései alkalmával. ha Hauserne is ide költözött be. Hauserne vallomása tehát Petrovitsék kiskőrösi lakásáról ellene mondott a többi kis­ kőrösi tanú vallomásának. Uo. 1872. és" 1872. és nem azt. évi 205. Hauserne vallomását a kiskőrösi járásbíróság irattárában felejtették. bizonyságot tehet. szept. A kiskőrösi járásbíróság ennek alapján a szegedi törvény­ széktől átiratban kérte Hauserne kihallgatását. Míg a 6 kiskőrösi tanú vallomásának jegyző­ könyvét Kiskőrös „örök emlékezetül" eljuttatta Pest megyéhez. ahova a vendégfogadó épületében lakó mészárosné és boltosné bevonult gyermekük megszülése végett. A vallomás szerint Hauserne ekkor 70 éves volt. 125 A fentiekből pedig egyszerűen csak az következtethető. mert maga is a vendégfogadó épületében. Az időtartamban.122 Hauserne eltitkolt vallomása helyett fia. Hatvány Hausert még „méltatlanul elfeledett­ nek" is írta. mert a kiskőrösi „szülőház" mindenkor a legfontosabb dokumentálást képviselte a költő ottani születésére. 1812. Kis-Kőrösön született. Häuser Lipót Eszékről. hogy a kiskőrösi „szülőház" hitelessé­ gét lényegesen alátámasztó bizonyítékok nincsenek. Ez a ház pedig bizonyára nem volt szülő­ otthon. Mindenekelőtt kétségtelen. hogy a fiát megszülje. mert Petrovitsék lakásáról ezt vallotta: „Ösmertem igenis a Kis Körösi Petrovits Istványt és nejét Hrusz Máriát kikkel egy udvarba laktam.. ettől az évtől kezdve a lelkes helyi vezetők tevékenysége és nyilatkozatai elhitették." Végül Hauserne megemlítette. hogy Häuser Lipót csak akkor születhetett Petőfivel egy házban. .124 Hatvány Lajos külön dicsérettel szólt Hauser Lipótról. Hauserne tévedett. Bizonyára nem tudta. ha Petőfi a vendégfogadó épületében született (Hauserne ezt is vallotta). Ez meg is történt. s a költő anyjával legjobb barátságban állt. nem pedig Häuser Lipót „gyermeteg egocentrizmusa" miatt amikor azt írta : „Petőfi velem egy házban született".Uf döntő adat Petőfi Sándor kiskőrösi születéséhez. így Ferenczi Zoltán. amit Hatvány említésre méltatott. hogy ebben a lakásban a székálló legény és nem Petrovitsék laktak. ez pedig az Akadémiához. Petrovics Istványnak mészár széke volt árendába ugyanazon házba hol ő és én is laktam vele egy üdőben . a piarczon levő Nagy Vendég fogadó Házban lakott Petrovics Istvány családjával és pedig az első kaputól balra az uczára egy szobából egy kamrából és konyhából állott lakása nevezett Petrovics Istv. Häuser Lipót nyilatkozatai láttak napvilágot az 1864. 123 124 125 126 A Hauserne vallomásáról felvett jegyzőkönyv a kiskőrösi járásbíróság elnöki iratai köz-t 1703/72. . ki még élet­ ben van Szegeden. 129. aki a szülőhely vitáinak okát „viszketegnek" tulajdonította. ellenkezőleg az adatok arról szólnak."123 Häuser Lipót nyilatkozatát az irodalomtörténet is a kiskőrösi bizonyítékok közé sorolta." A Fővárosi Lapok 1872-ben Häuser Lipót vallomását ezzel a címmel közölte : . . nyilatkozata. családjának — a mészárszék a sarkon volt a szoba mellett és ugyanezen ház másik sarkán laktam mint akkoron boltosné. ez volt az országos ünnepségek és a helyi propaganda központja. 126 E pont fejtegetései arra az eredményre vezetnek." — A továbbiakban Hauserne Petrovitsék lakásáról még ezt vallotta : „ . évi vita alkalmával.érdekes Hauserne és a fia vallomása. Ezért . Pedig Hauserne ezt a szerződést nem ismerte. sz. mint „okos ember"-rőf. már 17 év óta Szegeden lakott. hogy Petrovits István családjával „Kis-Kőrösön folyton az említett házban" lakott. Erről édes anyám is. Häuser Lipót a Fővárosi Lapoknak beküldött levelében ezt állította : „Petőfi velem egy házban. hogy Petőfi szülei Kiskőrösön nem a Makovinyi-féle házban. mégpedig a Petőfi „szülőházának" hirdetett házban. Vagy pedig akkor.nek bizonyítására alkalmas tanú lehet. Ezért ne csodálkozzunk a jegyzőkönyv további sorsán. . Míg 1857 előtt Kiskőrös még csak Petőfi gyanított szülőhelyeként sem merült fel soha. annak helyiségeiről pontosan megegyezik a haszonbérleti szerződés adataival. Több mint 80 évi lappan­ gás után hoztam napvilágra 1954-ben elkészült tanulmányomban. Erre ő is volt a legilletékesebb. így élt Petőfi I. de az emléktáblával megjelölt „szülőház" hitelességének is. hogy Kiskőrösön már emléktáblával megjelölt ház hirdeti 1862 óta. hamarosan a kiskőrösi tanúk kihallgatása után. . ebben az esetben azonban a „szülőház" hamis. Kétségtelen. Arról sem tudott. mint a többi kiskőrösi tanú. hogy Hausernénak semmi érdeke nem fűződött ahhoz.. hogy Petrovitsék kiskőrösi lakását ne a legjobb tudomása szerint nevezze meg. hogy Petrovitsék meddig laktak Kiskőrösön. hogy Petőfi hol született. hogy nem Petőfi szava az igaz. 509 . 132 sz. a mészárszék mellett levő lakásban laktak. ezen ház akkor is most is a Nagy Vendég Fogadó felé ház a nagy piarczon. hogy ő született Petőfivel egy házban. Petőfi-Múzeum 1894. 5-én beküldött levele.

130 T~. Valóban Kiskőröst illeti a dicsőség. hogy Petőfi szülőhelyéül véglegesen Kiskőröst ismerjék el. 510 . Dinka Jánosné ellentmondó állításai győznek meg arról. A közigazgatás védelmét Kiskőrös Pest megye. évtizedekig országgyűlési képviselő. ismert közéleti ember és katona volt: 1848-ban Batthyány Lajos miniszterelnök titkára. tanúvallomásokat. egyház világi elnöke. vak. a „szülőházat" is megjelöl­ tették. közölték a korántsem perdöntő adatokat. — 1880-ban az „írói és Művészi Kör" reprezentánsait Jókai Mór vezette Kiskőrösre a Petöji-ház ünnepélyes átvételére. Bizottság útján tehát az érdekelt megye és*nem a pártatlan irodalomtörténeti vizsgálat működött közre a vita eldöntésében. . 1861-től Pest megye vezető tisztviselője.. hitelt érdemlő. A múlt század vitái idején a Kiskunság még nem tartozott Pest megyéhez. később szintén igen tekintélyes országgyűlési képviselő és társadalmi befolyással rendelkező ember buzgólkodott Kiskörös jogának elismertetése érde­ kében. A küldöttséget görögtűzzel fogadták.127 A már említett bírósági tanúkihallgatások azt a tudatot erősítették. év elején a kiskőrösi ev.1926-ban a kiskőrösi Petőfi Irodalmi Kör és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége helyi csoportjának kezdeményezésére a Petőfi-házban múzeumot létesítettek. félrevezetettek és irigy­ kedők előtt hiteles adatokkal s megdönthetetlen okokkal kívánom bizonyítani. betegágyból bíróság elé támogatott tanúkat hallgattak ki. lelkészek egymás után szólaltak fel Kecskemétről. "» . Előző fejtegetéseim célja volt. évi vita idején harcolt Pest megye a kiskőrösi Petőfi-ház megvételének indítványával. Pest megye részéről főképp Rakovszky István vezető tisztviselő. a szülőhely dokumentálására. Kiskőrösi járásbíróság. hogy a tanúkihall­ gatások módszere sem az igazság tárgyilagos megállapításának útja. Különösen az 1872. hanem a helyi hírverés eszköze volt. Raksányi Kálmán kiskőrösi lakos kezdeményezte. 1861. Akkor halt meg. Szécsényből. Mint katonai szakértő vett részt a kiegyezést megelőző tárgyalásokban. mint özv. Sárkány János egyik testvére püspök. évi kiskőrösi járásbírósági tanúkihallgatást pl. Madocsáról. a szülőhely kérdésének tisztázása végett bizottság kiküldésével azért. Ezeket azonban. ugyanekkor országgyűlési követté választották. A vallomásokban előforduló sok valótlan adatközlés. hogy Petőfi az Ő megyéjükben született. aki éppen 1857-ben a pesti ref. a dunántúli nemzetőrök parancsnoka. s az osztlopnak melyet Petőfi születése emlékének s nevének áldozattal emeltünk. Ő jelöltette meg emléktáblával a „szülőházat". a Petőfi-házat nemzeti erek­ lyének nevezték. híradása. 27-i sz. a szobor céljára hangversenyt. de egyáltalában nem döntő érvényességűek. ahová a magyar nép Petőfi iránt érzett minden kegyelete összpontosul. a lapok a kiskőrcísi születés iga­ zolásaként közölték. A vizsgálat iratait az Akadémiának is megküldték. végül belső titkos tanácsos és főrendiházi tag volt. teológus volt. 130 ACSÁDY IGNÁC cikke a Pesti Napló 1880. Az 1861. amikor minden ügyből felekezeti kérdést csináltak. amikor már Ferenczi Zoltán is megírta Petőfi-életrajzát (1896). kötegben. ifjúkori okmány bejegyzések a kiskőrösi álláspont szamára komoly érveket jelentettek. „az ország első megyéje" részéről élvezte. a pákozdi csata győzője. Szélütött. Az ev. a tanúk. hogy ezt bizonyítsam. teológián lett a magyar irodalom tanára. Az az emléktábla. amelyet ő tétetett fel. mint láttuk. A politikai támogatást az „elpörlés" idején Ivánka Imre országgyűlési képviselő biztosí­ totta. Jókai mondta az ünnepi beszédet.— jogosságát 128 meghazudtolni törekszik. Pákh Albert maga is ev. Beadványában ezt írta : „a kétkedők. Állami Levéltárban I. elnöki irattár 1703/72. Tisza Kálmán személyes híve.129 A következő évben az emlékművet már fel is állították. A lelkes kiskőrösi lakosok és elöljárók mindjárt összeadták a pénzt. 19-i számában. hogy a kihallgatott és megesketett tanúk vallomása igaz." Hangsúlyozta a „történeti igazság" kiderítésének szük­ ségességét. sz. süket. A megyei vezetők is a maguk helyi ügyének tekintették. sz. lelkész is feladta ellenkező álláspontját. „Petőfi Sándor 129 emlék" c. A tanúk adatközlését azonban éppen a történelmi kritikai vizsgálat találja érték­ teleneknek. még Gyulai Pál is. a magyarországi szabadkőműves páholyok nagymestere. több kapitalista vállalkozás vezér­ igazgatója. A sajtó részletesen foglalkozott az ünnepséggel. sz. jan. táncmulatságot rendez­ tek. Az ügy támogatása 127 A bizottsági vizsgálat iratai a Budapesti II. Sárkány János fellépését jelentős egyházi támogatás követte. a. hogy Petőfi Kiskőrös szülötte s a dicsőség a mienk!" — Ám „Félegyháza ezen dicsőséget tőlünk konokul elvitatni. hogy az országban Petőfinek először itt emeltek szobrot. Az 1872. az ő életében nem kerülhetett le a kiskőrösi „szülőház" faláról.mészárszékbérlet. okt. Nem lekicsinylendő ez a támogatás és befolyás az irodalomtörténeti álláspont kiala­ kítására abban a korban. A Raksányi Kálmán beadványában említett „oszlop" a Kiskőrösön 1862-ben felállított Petőfi-szoborra vontkozik.Erről szól a VU „-Kiskőrösről írják" c. 3276/1952. évf. lelkész „pendítette meg" az emlékmű létesítésének gondolatát. Szeberényi Lajos szegedi ev. az ev.

okt. „szülőház" hitelessége történelmileg nem igazolható. évf. A nevezetes évfordulókon ez a ház volt az országos ünnepségek színhelye. hogy az irodalomtörténet. . . szilárdságát bizonyítja. hogy Petőfi Kiskőröst szülőhelyének el nem ismerte és az. Ezek közé tartozott Mikszáth Kálmán. hogy a. ne igyekezzenek fehérre mázolni. Két alapvetően fontos dolog azonban időközben egészen elfelejtődött: az. Kétségtelen. mint Petőfi. 511 i ."134 131 132 Budapesti Hírlap 1882. Arany Jánosnak a Szépirodalmi Figyelőben megjelent bírálatából idézte FBRBNCZI ZOLTÁN . megérdemli. hogy a kérdés eldöntésének sarkpontja az. igazságában] Voltak. cikkében. 50. mi a valóság. hogyan igyekezett hiteleseknek feltüntetni olyan közléseket. s ha ő feketét mond. 39. Milyen viszohttalálkozás ez. Szavai hitelt­ érdemlők. Petőfi-életrajzírás is mennyit tévedett. 15-i sz.: „Születésemkor a sors az őszinteséget bölcsőmbe tette pólyá­ nak s én elviszem mgammal a koporsóba szemfedőnek. következetes áUúsfaglaldsa. hogy mennyire hiszünk Petőfi szavai. a budapesti Petőfi-szobor leleplezésének ünnepsége alkalmával is ezt írta : „Eljött Féíegyháza is. amelyhez „minden bitang ért".érdekében az országos múzeumokhoz felhívással fordultak. a kritikai vizsgálatnak^éT¥ö^ö7bTnazTkeír megállapítania. . XIV..131 A budapesti Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum összegyűjtött Petőfi-ereklyéi javarészét a kiskőrösi múzeumnak adta át kiállítás céljára. Ő 1882-ben. mennyire figyelmen kívül hagyta a kiskőrösi születésnek ellentmondó adatokat. amelyekről kiderült. — Kiadta 134 KJÉRY GYULA : Petőfi ismeretlen kéziratai. akiket a múlt században sem ingatott meg a kiskőrösi születés érdekében folyt hangos hírlapi vita. Ő a maga korát „hypokrita világ"-nak nevezte. elsősorban Petőfi megnyilatkozásait. ZOLTÁN JÁNOS : Petőfi-könyv . a „képmutatást" olyan mesterségnek. amint lehull nagy szülöttjéről a lepel. oly író. A fentebbi fejtegetések során kitűnik. 1908. amit a maga élettörténeti adatáról állított ? Vitatanulmányomat Arany János megállapításával fejezem be : ' „ . hogy nincs bizonyító értékük. Magáról viszont ezt írta. Petőfi Összes költeményeihez írt előszavában. Miért ne lenne ez érvényes arra is. Megnézni. kijelentéseit történelmi forrásértékűeknek tekintik."iss Petőfi élete és halála jellemének egyenességet. hogy tiszteletben tartsák meggyőződéseit. levél. 133 Uti levelek Kerényi Frigyeshez. . Bármennyire tiszteletre méltó is a helyi rajongás. Petőfi-Múzeum 1889."132 A probléma eldöntése Petőfi fellemének megítélésével is szorosan-összefügg. Petőfi Sándor — Budapesti szobrának felállítása alkalmából c.

az új kultúra virágainak szárbaszökkenését. Az ismeretlenség miatt azonban még senki nem dolgozta fel anyagait. a művészi alkotótevékenységnek a társadalmi fejlődés eszméitől fogant megtermékenyülését. az irodalmi direktórium egyik vezető tagja^Munkatársai a Tanácsköztársaság kulturális életének kiemelkedő egyéni­ ségei. : Greco 512 « . irodalmi művek minden kor közvéleményének legérzékenyebb mérőműszerei. : Még csak két regényt (glossza) B. mert hiszen az írói törekvések. Z. hogy úgy­ szólván az egyetlen. A lap egyetlen. a munkásosztály hatalmának. torzókat is.: Magányosság (dal) Z. József: Német forradalmi irodalom Nagy Andor : A hold alatt (elbeszélés) Hevesy Iván : Az új kritika Jit ja Kodály Zoltán—Berzsenyi D'. Az 1919-ben kiadott művek és a megfogamzott tervek együttesen mutatják a proletár­ diktatúra szellemi életének. szerzőinek neve már önmagában is mutatja a proletár irodalom és művészet törekvéseit. a neves filmesztéta és művészettörténész. Most. Az irodalomtörténet serpenyőjébe kell helyeznünk a kéz­ iratban maradt. : Az író (tárca) Szucsich Mária : A szétrombolt föld (vers) Kuncz Aladár : Feljegyzések Boranyai István : A diktatúra tisztulása Hevesy Iván : Új Internationale (Komját Aladár versei) Barta Lajos : Polgárháború (regényrészlet) Alkalay Ödön : Színház és társadalom H. 1919-es művészeti és társadalmi hetilap.és művészetpoíitikájának legfrissebb hajtásait konzerválta. most bontakozik ki előttünk teljes nagyságában a magyar nép szocialista forra­ dalmának történelemformáló eszmei gazdagsága. Az ő szíves hozzájárulásával ismertetem ezt az igen jelentős művelődéstörténeti dokumentumot. a neves író és újságíró. Az Emberiség irodalomtörténeti értékét meghatványozza az a körülmény. Sas László fordítása) Boross László : Új világháború vagy világforradalom ? Storfer A. A borítólap tervét Bortnyik Sándor készítette. korrigált nyomdai levonatát Hevesy Iván. L.egykori társszerkesztő őrizte meg. a világpolitika részért Boross László „viseli a felelősséget". a képzőművészeti részért Hevesy Iván. hogy a 40 éves jubileum alkalmából a hiteles dokumentumok javarészben összegyűlnek. a proletár­ demokráciának dicsősége. Ezek. I . a haladó értelmiség forradalmi alkotókedvének magvetését. proletárhumanizmusáról.. hogy hiteles képet nyerjünk az első magyar­ országi kulturális forradalom lenyűgöző távlatairól. fontosabb szépirodalmi lapválíalkozás a proletárdiktatúra idejéből. A közelmúltbán feltárt irodalmi dokumentumok közül kiemelkedik jelentőségével az Emberiség című. I .: Napos őszi délután volt (Emlékek Leninről) H. kiadatlan terveket. a színházi részért Alkalay Ödön.ADATTAR MOLNÁR ISTVÁN ISMERETLEN IRODALMI LAP 1919-BÖ1 A Magyar Tanácsköztársaságnak és az első népi államhatalmat előkészítő őszirózsás polgári forradalomnak gazdag és sokszínű irodalmi—művészeti életét nem helyes csupán a megjelent művekkel felmérni. sorrendben : Haraszty Zoltán : Platten (megemlékezés) Barta Lajos : Irodalmi megújulás Marcel Martinét: Rabszolganép! (Vers. A lap tehát a munkás-paraszt állam irodalom. a zenei részért Hammerschlag János. A lap felelős szerkesztője Barta Lajos. A lap irodalmi részéért a szerkesztő. az. Az írások címe. a külföldi szemlékért Kuncz Aladár. Ez azért nagyfontosságú.

A 24 oldalas, 20x30 cm-es formátumú hetilapon, amely a Pallas nyomdában készült, nem szerepel a megjelenés ideje. Csupán a cikkek hivatkozásából következtethetünk a megírás idejére. Egyrészt a Greco-ról szóló műkritika a szocializált műkincsek műcsarnoki kiállítása alkal­ mából íródott, amelynek megnyitása a Vörös Újság szerint 1919. jún. 18-án volt. Másrészt azonban Boranyai cikkében utál a monitor lázadásra, ez pedig jún. 24-én történt. Hevesy Iván maga úgy emlékezik vissza, hogy a lap júliusra készült el, de a gazdasági blokád okozta papírhiány következtében már nem jelenhetett meg. A betördelt első példányt azonban sikerült megmentenie és megőriznie! A lap — és közvetve a Tanácsköztársaság kulturális életének — irodalmi és művészeti céljairól így ír az egész oldalas szerkesztőségi *cikk : „Ennek a lapnak ezt a címet adtuk : Emberiség. Azt akartuk evvel mondani, hogy fajok, népek, országok fölött az emberiség kultú­ ráját akarjuk szolgálni. Az új kultúra teremtésében akarunk részt venni, a világot, a dolgokat, az embereket mindig az emberiség egyetemes érdekeinek szempontjából akarjuk nézni. Ez nagy biztonságot ad nekünk a dolgok és a jelenségek megítélésében. Bizonyos, hogy sohasem fogunk ártani és kevesebbet fogunk tévedni. Magyarország most körül van zárva, nemcsak fizikai, de szellemi kiéheztetésre is van ítélve. Iparkodni fogunk, hogy ezen a szellemi blokádon ahol lehet rést üssünk ... Kritikával akarjuk nézni az életet, elsősorban a művészetet. Szakítani jogunk avval a régi renddel, mely Magyarországon írásról, képről, szoborról, zenéről, színészről, rendezésről, színházról nem merte vagy nem akarta megmondani az igazságot. .. . ebbe a lapba a művészet sokféle hangján lehet írni, itt a legellentétesebb felfogásokat kifejthetik az írók a maguk felelősségére. Ez hozzájárul az eszmék tisztulásához ...." (Eredeti kiemelések) Már e programból is, de méginkább a lap marxista és radikális polgári művészeinek, tudósainak írásaiból új, szocialista kultúra széles és lelkesítő távlatai nyílnak meg előttünk. Mindez annak ellenére, hogy a proletárdiktatúra még csak néhány hetes tapasztalattal rendel­ kezik és az országban sok a baj. Az ország határterületein az entente csapatok pusztulással fenyegetik a fiatal munkás-paraszt államot. Az ennivaló fogytán, kapkodás is van és zűrzavar... Az értelmiség mégsem csügged, sőt legjobbjai, a lélek mérnökei a jövő terveit szövögetik és a művészet fegyverével harcolnak a nép oldalán az Entente imperializmusa ellen. A forradalmi lendületnek és írói felelősségnek, az újért való küzdelemnek és hagyománytiszteletnek ez az összeforrottsága máig is példamutató. Ezek az írások egyúttal bizonyítják azt is, hogy a magyar értelmiség milyen lehetőségeket kapott és legjobbjai mit reméltek a Tanács-Magyar­ ország kulturális forradalmától. A lap anyagának nagyobbik része a szépirodalommal kapcsolatos. És mert a lap forrongó • történelmi átalakulásban született, ez a körülmény fokozta az első számokban különben is szokásos elvi cikkek szerepének hangsúlyát. A szerkesztőknek nemcsak művekben, hanem az idő sürgetése, az „eszmék tisztázása" miatt irányelvekben is ki kellett fejezni a maguk művészetszemléletét. Ezért foglalkozik több írás a proletariátus vezetése alatt kibontakozó új, szocialista társadalom művészi életének, a proletár irodalomnak feladataival. Barta Lajos­ nak Irodalmi megújulás című vezércikke szinte összegezése és harci programja annak az új irodalomnak, amelyet radikális írók a századforduló óta folytattak a Habsburg monarchia és a feudális arisztokrácia ellen a nép irodalmi és politikai jogaiért. Barta gyújtó szenvedéllyel ostorozza a polgári irodalom individualista elszigeteltségét, mert „nem lehet emberi dologhoz hozzányúlni az összes emberi dolgok megértése nélkül. Nem lehet a részt megérteni az egésznek megértése nélkül. Nem lehet a dologról írni, ha az összes dolgokat nem tudjuk közös gyökerű szempontok közé foglalni. Csak a világnézet, csak az összes jelenségeket mindig e'gy központi és mindig azonos megértésből szemlélő értelem lehet az alapja annak a bátorságnak, mellyel az író merhet az élet dolgaihoz hozzányúlni". Majd a kapitalista rend nyomorító hatásáról és az új erkölcsről, annak világnézeti megalapozottságáról ír. „Az az irodalom, mely felismerte az emberi lét alaptörvényeit, a világ egységes szemléletéből indul kii Márpedig egységes világszemléleti kiindulási pont csak az egész emberiség boldogsága lehet. Az egész emberiség boldogságából való kiindulás : a szocializmus! Ez az irodalom tehát csak szociális irodalom lehet. A szociális irodalom több mint mulattatás, több mint hangulat, több mint a művészet űzése a művészkedés kedvéért. Az ilyen irodalom mélységes beleavatkozás az életbe, mert az ilyen irodalom az összesség boldogságából kiinduló világszét­ bontás és világteremtés. Az ilyen irodalom cselekedet. Az új irodalom mindig cselekedet, mindig agitáció és mindig politika is lesz." Már ez a szemelvény is mutatja, hogy a proletár­ diktatúra irodalmi vezetőitől és legjobb íróitól mennyire távol állt az irodalmat napi agitációra szűkítő és szürkítő sémaszerűség és a „szűk proletár érdekek szolgálata". De a szerkesztőség nemcsak az írói alkotó-szemlélet forradalmi megújhodásáért hacol, hanem egyszersmind hadat üzen az impresszionista, szubjektív és tudománytalan kritikai szemléletnek is. A kritika bonckése alá veszik az irodalom és kultúra úgyszólván minden fontosabb területét, hogy féltő gonddal megmentsék az új kultúra hagyományait a konzer­ vatív és reakciós salaktól. Szakítva azzal a régi gyakorlattal, amely a műalkotásokról „nem
10 Irodalomtörténeti közlemények

513

merte vagy nem akarta megmondani az igazságot", újraélesztik az objektív kritikai vizsgáló­ dásnak, a műbírálat tudományának bajzajózsefi hagyományait. Bár több cikk érint kritikai részfeladatokat, a műelemzés jövő munkáját Hevesy Iván programszerűen is összefoglalja Áz új kritika útja címen. Ez a rövid tanulmány nagy műveltség és meggyőző éryelés logikájával bizonyítja a polgári műkritikák erényeit és fogyatékosságait. Hevesen támadja az impresszionista kritikai irányt és vázolja az objektív kritika feladatait. „A kritika ideálja tudománnyá válni. A kritika, mint mondottuk, elválaszthatatlan a művé­ szetelmélettől és a művészettörténettől. Egyes műalkotások felmérése : kritika, az ossz« műalkotások problémája : művészetelmélet, az evolúció problémája, a formák egymásból eredése és egymásra gyakorolt hatása : művészettörténet." Fejtegetéseinek befejező része a naturalizmus és a mechanikus materialista művészetszemlélet kimondatlan kritikája : „Nem szabad örökkön csak az életet keresni és okolni a íj ű vészetért, hanem fordítva is : társadalmi, tehát élettünemények okát a művészetben' lehet keresni. Tehát a művészet nem az életet reprodukáló jelenség, hanem maga is ható része, megnyilvánulása az életnek, nem élet­ másolás, hanem életkiélés, nem passzív tükör, hanem az élettel egyenrangú eleven és aktív erő." A szépirodalmi anyagból kiemelkedik Barta Lajos : Polgárháború c. folytatásos regé­ nyének első részlete. A Duna-kanyarban töltött gyermek-évek, a pécsi szerkesztői élet élmé­ nyei, amelyek már ezt megelőzően is számos novellában megmutatkoztak, itt nagyobb léleg­ zetű műben érnek be. A polgárosodással, illetve a polgárság hanyatlásával foglalkozó mű soraiból Pécs levegője áramlik, ahol az egyik templom „hatalmas bizánci kupolát hordott sokszögletű, majdnem döbbentően, de művészien összefogott, terebélyes testén" és ahol „az egyetem a milliméter milliomod részével szintén tovaöröklődött századokon át az agy­ velőkben". A lap tehát nemcsak értékes adalék Barta Lajos még feldolgozandó szépirodalmi munkásságához, hanem a neves író irodalomszervező, irodalomirányító tevékenységének is fontos okmánya. A hetilap egyedülálló zenetörténeti dokumentációs anyaga Kodály Zoltán : Megkésett melódiák című dalciklusának egyik szerzeménye, Berzsenyi Dániel: Magányosság c. versének megzenésített változata. A két teljes oldalt betöltő mű — tudomásom szerint .-^- ekkor jelenik meg először nyomtatásban. Emeli a kiváló alkotás történeti értékét, hogy az Kodály eredeti kéziratának és aláírásának facsimile nyomásával készült! A publikáció elismerését és támoga­ tását jelenti annak a zeneszerzői és zenepedagógiai munkásságnak, amelyet Kodály már addig folytatott és aki ekkor Bartók Bélával és Dohnányi Ernővel együtt a zenei direktórium tagja. (E mű Eösze László Kodály életrajza szerint csak 1923-ban jelent meg nyomtatásban hat másik dallal együtt.) A német forradalmi irodalom legújabb termékeiről: Wedekind, Heinrich Mann, Leonhard Frank, Karl Kraus műveiről Storfer A. József számol be. Komját Aladár : Új Internacionálé c. kötetének verseit és Greco festészetének forradalmiságát Hevesy Iván ismerteti. Alkalay Ödön : Színház és társadalom c. értekezése az új színház és új közönség művelődéspolitikai feladataival és a színházi kritika céljaival foglal­ kozik. „Az értékes művészet és az értékes dráma mellett van egy tisztán mulattató is, melyet nem lehet és nem kell elnyomni. . . .Csak nem szabad megengedni, hogy a mulattató színpad elfoglalja a művészeti színpad számára szükséges helyet, a legelső, a legjobb, a legmesszebb ható, a legtávolabbról látható helyet." A színikritikáról pedig a többi között így ír : „Mind a közönséggel, mind a művésszel szemben a kritika semmiesetre sem elégedjék meg ítéleteinek puszta kijelentéseivel. Nem akarunk csak szép kritikát még akkor sem, ha olyan szép, mint az Alfred Kerr-é. A kritika legyen tanító, oktató, értékelő a közönség számára, útját meg­ mutató, fáklyával bevilágító a művész számára." Fiatalos, forradalmi hevület és műveltségből eredő bölcsesség mutatkozik a lap tárcái­ ban is. Az író című és a jelzet szerint Barta Lajos által írott cikk Marx, R. Luxemburg és Lunacsarszkij írókra vonatkozó nézeteit idézve fellép az egyes írókat ért túlkapások ellen, mert az igazán írók a proletariátusért és a népért írnak ! Elvi szilárdság, de józan megértés jellemzi azt a glosszát is, amely vitába száll a félre­ húzódó Gárdonyi Gézával, aki már csak két regényt akar megírni. Közönség és irodalom ugyan többet vár még tőle, de még így is tiszteletreméltó az a „nyugalmas, rendes ember, aki simán akarja megcsinálni a nagy betakarítást.. ." Kuncz Aladár : Feljegyzések c. jegyzetrovatának filológiai érdekessége, hogy első nyomtatásban megjelent csíráját itt találjuk a Fekete Kolostor c. híres művének. Felocsudás egy ötéves rémálomból a címe a francia internálótáborból való .megszabadulása leírásának. További jegyzete a pesti kisember válaszútjárói és Molnár Ferenc : Lililom c. darabjának előadásáról szól, különös tekintettel Csortos Gyula és Varsányi Irén feledhetetlen alakításaira és az új közönségre. A lap, mely művészeti és társadalmi hetilapnak nevezi magát, természetesen foglal­ kozott a belpolitika és a világpolitika időszerű kérdéseivel is. Ezek a sorok is marxi-lenini 514

tudást, megfontolt, Józan politikai valóságlátást tükröznek. Boross László, a Vörös Újság egyik szerkesztője Új világháború vagy világforradalom? című fejtegetéseiben a burzsoázia nemzetietlen politikáját és imperialista lényegét fejtegeti. A hatalomért való harc a wilsoni békekötés után is folyik tovább, amely szükségszerűen új világháborúra vezet, hacsak a proletariátus világforradalma azt meg nem akadályozza. (A világforradalom utópiája ekkor még igen élénken élt a forradalmárok körében.) Haraszthy Zoltán kis írásai Leninre és Plattenre, a svájci kommunisták vezetőjére emlékeznek szeretettel és tisztelettel. *"* Belpolitikával Boranyai István foglalkozik A diktatúra tisztulása c. írásában. Jogos büszkeséggel tekint a magyar proletárdiktatúrára, mely „a példa és a meglevőség erejével, az eseményekre való hatásával befolyást gyakorol a világforradalom kialakulására". Ismerteti a forradalmak történelmi szükségszerűségének marxista törvényét, a proletariátus és burzso­ ázia osztályellentéteit és harcát. Befejezésül a tanácskormány reálpolitikai céljairól és a magyar Vörös Hadsereg döntő fontosságáról érvel és bizonyít. Ezek a főbb szemelvények jellemzik az eddig ismeretlen irodalmi és művészeti hetilapot. Sokoldalúság és sokrétűség a témában, elvi szilárdság és új szín a megírásban. Ha ez a lap egyedül maradt volna meg 1919-ből, akkor is halomra döntené az ellenforradalmi rendszernek a Tanácsköztársaságra és kultúrpolitikájára szórt harríis vádjait. Ez a lap terméke annak a kulturális tervnek, amelyről Dienes László így írt a 'Vörös Újság 1919. május 4-i számában : „A kommunista kultúrpolitika célja elsősorban önállóságra nevelni az embereket, ezért neve­ lési eszközei között az eddiginél sokkal nagyobb szerepet fog játszani az önálló művelődés eszköze : a könyv."

KOSJÁR MÁRTON

KAZINCZY ELFELEJTETT ZRÍNYI-ÉRTÉKELÉSE
A szegedi Somogyi Könyvtár 172. jelzésű kötete három nyomtatványt tartalmaz : 1. Zrínyi költői műveinek első kiadását: Adriai Tengernek Syrenaia, Groff Zrini Miklós. Bécs 1651.1 2. A Tőrök Áfiumot Zrínyi összes műveinek Kazinczy-féle kiadásából: Zrínyinek minden munkáji. Kiadta Kazinczy Ferencz. Pesten, Trattner János Tamás betűivel s költségeivel, 1817, II. 154—205. 3. Egy Gróf Zrínyi Miklós c. kétleveles ismeretlen nyomtatványt. A könyvet — mely eredetileg csak az Adriai Tengernek Syrenaiát tartalmazta — valószínűleg a XVIII. század folyamán kötötték (egészbőr, 19 x 14 cm), a Török Áfiumot utólag fűzték, a 2 18,5 x 13 cm nagyságú, 1—4 lapszámozású levelet utólag ragasztották bele. Mérete valószínűleg más volt, de beragasztáskor a könyv méreteihez vágták, kissé pontatlanul. A rajta olvasható dátum szerint 1819-ben jelent meg, külön nyomtatványként, mert semmi sem utal arra, hogy vala­ melyik korabeli folyóiratból vagy Zrínyi-kiadásból (mint ott szereplő előszót) emelték k i 2 : fűzés nyoma nem látható rajta. Kazinczynak egy Zrínyiről írt kis dolgozatát tartalmazza : GRÓF ZRÍNYI MIKLÓS. Györgynek fija, 's eggy másik Györgynek, a' Szigeten elesett halhatatlan Miklós' fijának, unokája, 'sa' szerencsétlen végű Péternek, az Ilona' atyjának, testvér bátyja, nagy volt közöttünk mint Polgár, nagy mint Katona, nagy mint Poéta és mint Prosaista. Pázmánnyal és Káldival eggyütt minden régibb íróink között ő volt a' leglelkesebb ; nem olly könnyű és sima mint a' később élt Gyöngyösi: de ennél sokkal tanultabb 's poetai teremtő erőben sokkal gazdagabb, 's nyelvére nézve is sokkal tiszteletesebb. A' Bucolicumokban is ő volt, és az őtet követő Faludi, közöttünk legnagyobb, 's a.' Mezei Muza épen úgy lelkesítette, mint a' Hadi. — Azt a' szerencsét, hogy Verseit és Ne bántsd czímű könyvét ismét birjuk, a' Haza Trattner Nyomtatónk' hűségének köszönheti, mert az 1651 esztendei kiadásnak 'minden nyom­ tatványai régen elfogytak, 's kótyavetyéinken eggy exemplár, már 1790 előtt, tizen eggy pengő forinton költ-el. Minthogy az újabb nyomtatás mellől, a' Kiadónak Erdélyi útja miatt, elmaradott a' Zrínyi' Élete, és az a' Parallela, a' mellyben ez Zrínyit, a' Virgil' és az Olasz Epicus Tasso' tanítványát, és Gyöngyösit, az Ovidét, öszvehasonlítja : közöljük itt poetai ,képét, mellyet Zrínyinek tulajdon festékivei festettük.
1 2

Pontos könyvészeti leírását lásd : SZABÓ KÁEOLY : RMK. I. 842. Szövegét az eredeti helyesírás szerint közöljük.

10*

515

[2.I.] Marsnak sisakjában giliczék koeltenek, 'S ez jele, hogy ő 's Vénus nem ellenkeznek. Életemet én is Marsnak dedicáltam, De, nem tagadhatom, Vénust is szolgáltam ; A' hazámért, 'S Júliámért, >> Sok nagy bajt próbáltam, Vitézül kiálltam. Heában! kiálték, úgy akarta Isten! Ne fuss, én Violám! juttassad eszedben : Péneus' leánya eoltözött törsökben; Mert kegyetlenségért Isten is kegyetlen. Jaj, szerelmes Violám, ójad magadat! Hangya meg ne chípje szép fejér lábadat, Ne szakasza szeSerj ín arany hajadat; Álichd-meg, álich-meg, kérlek, futásodat. A' Dráva partyai meg haliák keservem', 'S eggyütt siránkoztak kinyaimon velem. Meddig futz, kiáltám, te én Szerelmesem! Meg álasz e, térded hogy eolelhessem? (ECHO.) Nem. Mint ama' könnyű köd a' forgó szél elot, Violám úgy futott én szemeim élőt; Mint hideg hó-harmat nap* melege élőt, Mint für (fürj) karvaly élőt, mint árniék nap élőt: Szerelmem eránt így sülyedvén kétségben, Mit ér rugódozni, mondám, öztön elén? Röttenetes szablyámat vövém kezemben, • 'S fölléptem vitéz Marsnak hős seregében. Igazabb Isten ez, meg atta a' szép bért, Mivel nem kéméltem a' mit tőlem ő kért, 'S csatában magamat kitettem ötvenért; Ez szörze nekem fényt, 's el nem halható hírt. [3.1.] Pech 's az Eszéki híd, ha szólhatna, szólna, 'S ha idegen társam* meg nem gátolt volna, Roszabbúl lett volna a' pogány eb' dolga, 'S mondaná irigység : Ez nem volt rósz szolga. A' Lengyel koronát ámbár felvöhettem, Mivel hazámat 's nemzetemet szerettem, Félelem 's kevélység nélkül megh vetettem. Elég vala nekem hogy meg érdemeltem. Még eggy Isten nyujtá nekem adomániát, Ki mint Király bírja Helicon' országát. Föllebb böchülöm én az ő szép charnokját, Mint, mellyet hord nyakam, Spanyol' arany gyapját. Aeneidost Maró írta tíz tél alat, Szép-atyám' nagy tettét én chak egy tél alat.
* Motvtecuculi

516

gondold. — A szövegb. és külön nyomtatványként terjeszthették.) 4 Kazinczy Ferencz levelezése Berzsenyi Dániellel. és övé a szövegbe foglalt vers. hol a' gyászos helyet eggy kő emlék ékesíti. 1. még 1811-ben írta. kit a' Zrínyi Verseinek kiadására nem a' nyereség' reménylése indított. 18-dikán Krusanecz falu mellett Csáktornyai birtokának Ótok nevű erdejében.H. Pest 1860. ninch lölkünk. politikus és hadvezér Zrínyi arcképét. Néhol fabulákkal azt fel is czifráltam . Megholt vadaszatjában. Idegen szók vannak keverve versemben. Tökéletességre. 1956. Szeresd hazád. 122. Magyar-országi Fő-Lovászmester.. Ezt tanítja neked : Van erőnk. Pázmányhoz. Filep Spanyol Király az Arany-Gyapj Rendével. Slavoniai Generális. hiszen a még későbbi kibocsátás egyáltalán nem lett volna aktuális. a' mint mondják. ezt vettem eszemben . Az kit írtam. Faludihoz mérve irodalmunk fejlődésvonalának megfelelő helyére állítja. 494. hogy Kazinczynak ez a nyomtatásban ugyan megjelent.] Magyar. Káldihoz. Sz-Mártz. és velem lészesz eggyes értelemben. a' mint elsőben írni találtam. 517 * . A dolgozat stílusa és felfogása is őrá vall. hanem a kiadás évét is jelenti. Mert tenni nekem vagyon azt ió kedvemben . Szála és Somogy Várm. (meit előre lehetett látni hogy Zrínyit sok Olvasó még rósz Verselőnek is fogja tekin­ teni a' nem tiszta rímek és a* nem mindenütt követett vágvány miatt) úgy segéltetett volna. Hattam. Egernél Csehországban. XVI.ől kiderül. Legrádi és Muraköz-Szigeti Kapitány. Ferdinándot a' Svédektől.. Bár a' mi Trattnerünk. Valószínű. Isten velünk. hogy a* két Kötetnek mellé adhatta volna Zrínyinek gyönyörű magyarsággal írt Chroniconját is. írtam a' mint tuttam. de lényegében helyesen vázolja a költő. Pethő Gergely „Chroniconját" is neki tulajdonítja) — nem jelentéktelen Zrínyi utóélete és értékelése szempontjából. utal írói munkásságának széles skálájára és jól látja verselésének fő problémáját. Bp. Gyöngyösihez és. hogy megírására Kazinczy volt a legilletékesebb. Ha gúnyolsz munkámért. '_. 3 Kazinczy Levelezése. Jutalmat nem vártam. hány dolog ért? Én soha munkámat meg nem corrigáltam.Nem hasomlítom én Maróhoz magamat. Ki holt a' iámborságh és az hűségh bennünk. Ő írt G. eggy vad kan által 1664.H. V. Az új kiadás szükségességéről szólva népszerűségére tesz fontos utaíást.I. de adalék a Zrínyi-kép kialakulásának történetéhez és újabb oldaláról mutatja be a literátor Kazinczyt. 11-dikén 1819. 's halálát pompás halotti-innepléssel. hogy a dátum nemcsak a megírás. 4 Maga a tanulmány — leszámítva a korabeli Zrínyi-kutatás fejletlenségét (pl.' ** Zrínyi' szavai az élőbeszédben. de lappangó és ezért szinte ismeretlen munkája nem mond újat a mai Zrínyi-kutató számára. ő szabadítottameg. a' Pápa és Barberini Cardinális esztendőnként fizetett zsolddal. Ha néhány mondatban is. hogy a cikk az 1817. Követni Homérust ebben is próbáltam. 649 . nem is várok azért. Szegéni a' magyar nielv. XV.I. — G. betűk alatt más alkalommal is3. De én professióm versnél vár nagyobbat. évi Kazinczy-féle Zrínyi-kiadás pótlásaként. írtam czupa mulatságért. (Utal rá GÜLYÍS PÁJL : Magyar írói Álnév Lexikon. (azt Zrínyi Pethő Gergely neve alatt adta-ki) — Horvát-országi Bán volt. A cikk jellegéből és megjelenési körülményeiből világosan látható. 217. Fő-Ispán. 584. az onnan elmaradt elősző helyett készült. Nov. Kiadta KAZINCZY GÁBOR. III. 558. [4.** írj. a' Franczia Király Francziai Pairi méltósággal tisztelte-meg. még eggy munka marad reád tőlünk.' 's föl kél is mégh. 180. 37. * Ig&z.

A másik kettő. A kéziratok fentebb idézett zárósorai ugyancsak alátámasztják a hitelességet. de némi szövegeltéréssel. A másik ismert versben. I I . 1847-ben született a dunántúli Gyomorén. töredékes vers ugyanolyan papírlapra van írva. Másodunokaöccse Kisfaludy Sándornak (nagyapja és a költő-Kisfaludyak^testvérek voltak).. hogy a* Valót 77.1 3 . becsületes — becsületes). 2 1 . Kiadja : ANGYAL DÁVID. Végül az utolsó íapon van a Férjválasztás c.. Ezután követ­ kezik A' Tyrann Poéta című hosszabb versezet. Franklin 1892. sem az Angyal Dávid-féle kiadásban. lapján olvasható „Tzáfoló Versek" c. A Tyrann Poéta és a Férjválasztás. k. szptbr 24. Ez alatt pedig a következő — más kéztől és észrevehetően későbbi időből származó — pár sor : Kisfaludy Sándornak . azonkívül kéziratunkban itt is hiányzik az Angyal-féle (ezúttal: 1822-es) évszám. s így a kézirat elajándékozása idején valóban növendék-pap volt.. hasonló írással.. kékes színű. 1873-ban szentelték pappá. — Bevezetés. megtalálható mind Toldynál. egy ideig a Katholikus Szemle szerkesztője. 869 Kisfaludy Árpád nov. Az ajándékozó Kisfaludy Árpád ugyanis egyáltalán nem ismeretlen személyiség. • Fentebb idézett mű. 398. Bpest. k. k. 2 1 0 .2 — 3. A levelek alsó széle kissé szakadozott. sor : fogadgy el engemet! Kéziratunk: évszámot nem jelez Őt nem tudák. sor: Őt nem tudák. A kézirat jelenlegi tulajdonosa és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára között 1956 augusztus és szeptember hónapban lefolyt levélváltásokból kitűnik. 3 Kisfaludy Árpád később magas ívelésű egyházi pályát futott meg : győri teológiai majd pesti egyetemi tanár lett. hogy éppen a helyesírás feltűnő egyezéséről beszélhetünk. I I . Az első levélen két vers van : A' Sas és af Varjú és a Leforrázott Szerelem. * Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. — TOLDY FERENC változtatott. kiadás). 18 — 19. s ez önmagában véve is a kézirat hitelessége mellett szól. S jelen alkalmat hadd használjuk fel arra is.1 — 2. felébe hajtott 24x38 cm nagyságú. a papi pályára lépett. hogy (nem tekintve a jelentéktelenebb helyesírási különbözőségeket) a szövegeltérésekre is rámutassunk : A' Tyrann Poéta Angyal-kiadás szövege:5 cím alatt évszám : 1823. mind Angyal­ nál. * ! Az Akadémia leveleinek iktatószáma: 4116/956. 209. A kézirat hitelességéhez nem fér kétség. hogy a kéziratok hitelességét az Akadémia illetékes szervei is elismerték. Ezen kívül 25 kisebb helyesírási eltérés van. Heckenast 1870. 6 Kisfaludy Sándor minden munkái.6 ^ 1 A Széchényi Könyvtár kézirattárában Quart. A hitelesnek elismert Kisfaludy-kéziratokkal való egybevetés alapján különösebb hozzáértés nélkül is megállapítható az írás egyezése. Igazt meghittséggel ' fogadgy el annak engemet. nyomtatásban nem jelent meg sem a Toldy-. tisztán olvasható szöveg tintája a régebbi írásokra jellemző barna csersav­ tinta. (IV. a mindössze 10 soros Férjvátasztásban az Angyal-szövegtől csak két jelentéktelen helyesírási eltérés van (Nagy Birtokos — Nagy birtokos. javított helyesírással közli a két verset (Kisfaludy Sándor Hátrahagyott Munkái. ) 518 . A kézirat két. 1. Pest. Győr 1931. hogy a' Valót. sor: önhittséggel 107. 24. A könnyen. pap. Hung.KUNSZERY GYULA KISFALUDY SÁNDOR KÉT ISMERETLEN VERSE Egy dunántúli község lakosa Kisfaludy-verskéziratokat juttatott kezeimhez. számú „Kisfaludy Sándor : Vegyes iratok" c. a Szent István Társulat elnöke. s ez egy 107 soros költeménynél a még kialakulatlan helyesírás korában olyan csekély számnak tekinthető. 1613.. 4143/956. mentett gyártású. melyeket eddig becses relikviaként ó'rzött.II. Tata. Az ismertetett kézirat versei közül a két első eddig ismeretlen. illetve a régi koronás magyar címert ábrázoló vízjeggyel ellátott ívlapból áll. Kisfaludy Sándor több kézirata az ő hagyatékaként került a Széchényi Könyvtár kézirattárába 4 — és az Akadémia kézirattárába is. 4 Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkái. Kiadta GÁLOS REZSŐ. vers. mely teljes öt lapot tölt be. de ez nem érinti a szöveg épségét. „MOHELNA" feliratú.2 4 . k. a behajtásnál az egykori összetűzés nyomaival. VI. kézirat-köteg 24—25. az összehajtás következtében tehát négy 24 x 19 cm nagyságú levelet tartalmaz. 4129/956. és tudomásunk szerint máshol sem.Elegyes Költeményét' czím alatt önkezűleg összeírt gyűjteményéből — emlékül. V I I .

.

.

amikor ismerkedőben volt a drámai jambussal. 'S tisztább környeiben. Mint csak az őhozzá hatalomra 's erőre hasonló Sasfaj. 299. De az általunk közölt két ismeretlen versre ez nem lehet irányadó. járja. mint a' nyomorúltt'Föld' ronda porával. irigyelvén Saslétét a' tehetősnek . 519 . Lángolt. a' ragyogó Nap. ollyant Látni cselekve dicsősségére becsére nemének. kisztetvén a' néki tulajdon erőtől. A' Föld' életadó. szebb. A velük egy füzetben szereplő másik két költeménnyel kapcsolatosan Angyal Dávid által jelzett évszámok (1822. műfajban. sem Angyal Dávidnál. és nagy büszke Királlyá. mint ez irigy torkától csak kikerülhet. „Mond meg. — Haszontalan : A' Szűz hideg. jobb. könyörgött. sem Toldynál. s tudomásunk szerint egyebütt sem: A' Sas és a' Varjú A' Madaraknak erős.. 's ezen okból a' dögbűz levegőtől Csak nehezen váló Varjú Sereg a' dög után jár. 'S Szemmel meszszehatás merész reptének iránnyá. madártól Mint maga. és igért.) nem keletkezésük. Míg ?. nevelő tüze. Bátor Szárnyakkal felemelkedik a' magas Égbe. 's jobb eledelt nem Esmérő. A négy vers stílusban. Már birtokodba. — eladdig alatt a' nemtelen. így inkább csak belső érvekre vagyunk utalva." A versekről — kéziratos anyagunk szűkszavúsága miatt — semmi közelebbit nem tudunk mondani.. nem öröm nélkül ugyan. szebb. de szép Leányba. csendes. valószínűleg abban a kor­ szakban. és csak Dögre sóvár. — A' dögevő Varjúként — károgj csak te Recensenst Leforrázott Szerelem Egy szép s' nagy. jegyzetben jelzett Kisfaludy-kiadásában. mert a' dögöt a' tehetős erejétől Félti: holott inkább örömére lehetne. Károg. 's tehetősebb emberi Lélek. s így a mi két versünk keletkezésének határ­ idejéül is elfogadhatjuk az 1822/23-as évszámot. mi által juthatok tehát ^ .A Tyrann Poéta: Auróra 1823. bár nem varjútól is mint maga. inkább rokon a' magas Égnek. sz. sem Gálos Rezsőnek a 4. -— A' Sasként felleng a' Természet' magasabb. kerengve lebeg fenn a' levegőben . amelyek eddig még nem jelentek meg gyűjteményes kiadásokban. nemes. 'S nagy karimákba. mert a kéziratunk jellege határozottan nagyobb egybegyűjtött anyag utólagos letisztázására vall. és mellette gazdag Űr Belészeretvén egy szegény. pállyáját. jó Uram. hanem az Auróra évkönyvben nyomtatás­ ban való megjelenésüknek az időpontjai.7 — Ezek tehát ennél későbben nem íródhattak. Károg. kit más nem képes elérni. . s így bizonyára a Himfy szerelmei és a Regék után írta őket a költő. Látván a' dögevő a' csillagokat közelíttőt. Károg azért. A' Sas. 1. Őt minden kitelhető Szerekkel ostromolta untalan. 1823. gondolatkörben meglehetős egyezést mutat. ám de gyakorta nem is baj Nélkül. Keletkezésük időpontját illetően semmi megbízható támaszpontunk nincsen. 305.S most lássuk szöveghű közlésben a kéziratunk másik két versét. Bölcselkedő tartalmuk érettebb korra utal. Fenn.' felséges. kegytelen? (kérdé az Ür) Óh Szőllyl's ne húzz vonny illy sokág engemet!" „Hozzám az út (imígy felelt meg a' Leány) A' templomon megy csak keresztül. lángszárnyain a' tüzes Észnek A' nemesebb. Csillagival. döggel teli bélű. nyugodtt maradtt. mert a négy közül három vers (a ' Férj választás : Auróra 1822.

STOLL BÉLA SZTÁRAI MIHÁLY ISMERETLEN BIBLIAI HISTÓRIÁJA A szöveget megőrző énekeskönyv eddig sajátos módon elkerülte a figyelmet. kéz írta tele 1617-ben. 10 (Ez a „pot­ rohos Dégen" azonos Jakob Degen bécsi mechanikussal (1756—1848).8 — ám tartalmából következtetve csak olyan későbbi korban keletkezhetett. k. Ferencíz. Reviczky Ádám cancellár lett" és „I. lapon ugyan ez olvasható : „finis 25 die Januarii 1616. Mindezt betetőzi Buczi Emilnek az 1817-es Erdélyi Múzeum 7. között. a másik versnél tartalmi szempontú vizsgálatból levont következtetés — egybevetve a másik két ismert vers megjelenési dátumával — oda utal. 280-355. (Oct. hogy a ki a theoriát tudgya.". lángész. miként reflektál erre Kisfaludy Sándor Dessewffy József grófhoz 1817-ben írt leve­ lében : „a Dráma theoriájának nem tudásából azt következtetni. 35a—40b és 54a—56b lapokon látható. Tehát semmi esetre sem 1810 előtt. Az akkori fejletlen iro­ dalmi viszonyok mellett Kisfaludy minderről természetesen késve értesül. ezt az éneket Bölöni János Zsigmondnak írta le. melyben a dráma teóriá­ jában való járatlanságot veti a szerző szemére. érzületének kialakulását és elmélyülését. A 32a—b és 53a—b lapokat a II. 57a—72b. Az L. de verselése és nyelvbeli előadása kissé nehézkes. Esztétikai értékük nem különösebb. amikor már a komolyabb magyar kritikai irodalom bontogatni kezdte szárnyait (a költő szerint: varjú-szárnyait). 520 ." » ANGTAL-féle Kisfaludy-kiadás VIII. s a már ismert másik kettő) ezt a formát tünteti fel. Tárgyunk szempontjából érdemes megemlí­ tenünk. A 40b. A III. — Wurzbach: Biographisches Lexikon III. 22. mint azt vitatni. 73a—76b és 107a—109b lapokon." írta le többször is a másolás különböző dátumai mellé. vagy ajánlotta. vagy a húszas évek legelején íródott. 31a—34b. legkorábbi kéz az 5a—23b. mingyart jól is ír. 1809-ben jelenik meg német nyelven Kazinczy Himfy-bírálata a bécsi Annalenben. GK. az első jambusos magyar dráma. A Sas és a Varjú ugyan hexameteres — s mint ilyen. hogy jól nem is lehet írni. 1816-ban jelent meg. A 112b. 642. Joanni Sigmond. szembeállítva a földön csúszó teoretikussal! így tehát az egyik versnél formai. a Leforrázott szerelem. szazad tízes éveinek második felében. a másik ügyes." 8 E versnemben csak két kisebb distichonban írt epigrammatikus versét ismerjük : „Midőn Gr. vagy azt következtetni. A kötetet az énekek többségének összeírási helyéről Bölöni-énekeskönyvmk nevezzük el. kéz'munkája a 24a—31b. aki a XIX. S irodalomtörténeti adatokkal szinte dátumszerűen nyomon tudjuk követni a költő kritikaellenes hangulatának. Z. hogy a leíró. febr. inkább csak versbe­ szedett anekdotának tekinthető. 10 Uo. fordulatos allegorikus állatmese. Dégennek pedig sokáig nyomorgatott theoriája volt".). J. füze­ tében megjelent. ugyanitt 1810-ben a Regék recenziója. 331. 191. dec. kéz 1618—9-ben dolgozott az la—4b.években folytatott levelezése9 már teljes elhidegülést. és — szeren­ csés véletlen folytán — egy későbbi időből származó eredeti tisztázati kézírásban maradt korunkra. B. hogy a potrohos Dégen jobban értette a repülés mesterségét.Leforrázott Szerelem. s így köszönet és elismerés illeti a kéziratoknak az ismeretlenség homályában szerényen meghúzódó jelenlegi tulajdonosát. . lapon elárulja nevének kezdőbetűit és a leírás helyét: „Finis in Kereztur Siculorum Anno Domini Milesimo Sexcentesimo Vige— simo. Bölönben (Háromszék vm. Széchényi Könyvtárban van. GK. a Hunyadi-drámáról szóló elmarasztaló kritikája. hogy lehetővé tette a versek publikálását. Hung. Márpedig Kisfaludy Sándor Hunyadi Jánosa. Az egyik. pedig 1908 óta az Orsz. Magyar Királynak. de a Ruszék József keszthelyi apáttal és Dessewffy József gróffal az 1816—17. amely levelezéséből is visszatükrözik. hogy a most felfedezett és fentiekben ismertetett két Kisfaludy-vers gyaníthatóan a XIX. sőt ellenszenvet mutat a kritikus Kazinczy. 23.) — íme. a Himfybírálat 1814-ben az Erdélyi Múzeum első füzetében is napvilágot lát. Csak nevének kezdőbetűit: „GK. In Beoleon R. itt már felbukkan a tárgyalt költemény költői képe: a sasként magasban keringő. s általában a ledorongoló kritikai szellem iránt. mint a sas. Végül a IV. de ez azt jelenti. A kötet tokján tévesen szerepel a „Bölönyi János Zsigmond-kodex" elnevezés. — 1616. 41a-—53a. század elején repülési kísérletekkel foglalatoskodott. nem egyéb. külön figyelmet érdemlő unikum Kisfaludy Sándor költészetében. 77a—106b és 110a— 180b lapokat írta tele 1615.) Létrejöttében négy személy­ nek volt szerepe. 1811-ben a Tövisek és virágokban az ismeretes Himfy-epigramma. Ám mindenesetre hozzájárulnak egy-egy újabb vonással Kisfaludy Sándor költői portréjának teljesebbé tételéhez. mert a sas­ nak az csak természete. Bölönien.

közülük néhány csonka. >Az énekeskönyv 103 éneket tartalmaz. Chiazart es aruat. 3. az eredeti lapszámozás is folyamatosan halad 53—417-ig. Es felséges chiazar es el niugot uolna. Hogy az lakodalmot el uegeztek volna. Rezegeben ember lam mind forintra zol. Regi nagi wdöben még az ö töruenben.Mint látható. 1620— 1621-ben dolgozó kéz : História 3. 1 # A kéziratban : erős * A kéziratban : bezezedet A kéziratban : bőrről 8 < 521 .2 Chiazar feie ala az nagy bölczeseget Teuek. Mayd zep dolgot mondok kérlek meg hallyatok. vraual nem gondol. A kötet eleje és közbül is néhány levél ezután eshetett ki. . Ki az Persiaban pogan chiazar vala.De ez uilagon ninczen erösb állat az egy igassaggnal. ki az borról irt uolt. Többségük az ismert XVÍ. Itelö birait reggel le ültete. Székelykeresztur) kétségtelenné teszik. chiazar erösb bornál. 6. a különböző kezek nem kronológiai rendben váltogatják egymást. Mintegy 12 éneke az 1607 k. kezdetű énekét is innen másol­ hatták be a kötetbe. Job keze felöl az chiazarnak ülhet es eö orzagolhat. chiazarral sem gondol.. Az ki mentől nagiob bölcz bezedet mondhat. mely eddig ismeretlen volt. Melódiám quaere.3 hogi mit irtak. senkiuel nem gondol. . 11. hogy unitárius kézirat. Nagy zepen kérdezi tölleök. Chioda nagy hatalmas az Dárius vala. Es mindeneknek nagy bizodalommal meg praedikallyatok. Sok fele zolgait chiazar be giüitete. hogy a legutolsó tulajdonos 1621 táján egy vagy két szétesett énekeskönyvet újraköttetett és kiegészített. Ez nagyob iutalmat az chiazartol uehet. s ezért a kötet jelen legi állapota csak úgy magyarázható. monda az vraknak : 10. 4.-ben jelent meg először nyomtatásban . Sem biraiaual. 5. vgymond. zegent es kazdägot' eggyüe zamlallyon. . Az azzonyallat erösö1 az chiazarnal. Az igassaghoz ualo zerelmeben es remensegeben. Ez és az összeírás helyei (Bölön. hogi erről uennenek ö tölle igaz Íteletet. Az énekek között akad néhány. 9. Nagi lakodalmot az ö zolgaynak kezittetet uala. A bőr­ kötés korabeli. 2. Zep három iffiu az chiazar feienel imezt mongyak vala. Teöruenyben hiuata az három zep iffiat. lapokra írt be a IV. Esdr. Iria az Esdras pap ezt az eö könyueben. 1. uelek iteltete. századi vallásos anyag. Es az legh első. megjelent unitárius ék. Lam zepen meg irak ez három bezeífef. 8.3. Semmit nem bánkódik. 7. (105a). Az io bornak. Balassi: Bocsásd meg úristen . Közülük legjelentősebb Sztárai bibliai históriája. Es tü mind leienként azt meg tanollyatok. Hogi ö mindeneket meg bolondithasson. Erős igen az bor. nagy hatalma uagion. . Ez három irast eleiekben vete. melyet az 54a—56b.

Hatalmas a chiazar. könel nyluan keuanatosb. Azért mind ezek chiak az eggi chiazarnak minniaian zoigalnak. Söt minden ember chiazar elöt aluan igen rezketue all. Azzony állat zülte. Az vrak elöt az azzonyallatrol igassagot zola. Salamonkodik. Birnak tü ueletek. Es önön magát felesege melle köti es foglallya. De zememmel láttam az chiazarne5 azzont. 25. Ki zwlte az chiazart. vrak. ki mindennek zolgal. Igen hiualkodik. Hogy király feieböl coronat ki uötte. Es en ezt iobban mayd meg bizonyttom. Az másik iffiu. Az harmadik iffiu es elöue álla. hanem azzonyallat ? 18. 19. es ki neuelt mynket. Chiazar zaia tatua chiak rea nez uala. Azért hogy az iffiu immár uezteglene. _ 21. Vrak. Ki kiczinkorabol eötet fel tartotta. hatalmasb. 14. sem ellenne nem zol. Feieben tötte s gyenge bal kezeuel ütet arczul verte. azt nyluan tuggyatok. igen uiaskodik. 13. ha rea tekintend. allapek elöue. Mert ö zerelmeben álmélkodik uala. Ez bezedet haluan egy másra nezenek. 23.12. 24. kik zölöt kapainak. Azért ne banniatok. 20. Minden szépségnél. Söt méég őneki hízelkedik vala. ki czazarrol* irt uolt. Minden marhayat ottan el fel ejti. hogi tü ezt hallyatok. hanem azzony állat ? Ki zült minnyaiunkat. sok emberek ez uilagon" uadnak. Minden embereknek kik inget czinalnak. Ezért attiat. Es nallok nélkül ez feöldi emberek meg nem maradhatnak. Ha kinek ezüsti. Azonképpen esmeg az io bor hatalmas. Kinek az ö neue Zorobabel vala. Senki eöt nem bantya. kazdagsaggal birnak. Nem mondhatnak uala ezeknek ellenne. Aranynál. Semmit ük ezekre nem felelhetenek. igen fualkodik. Az igassagrol még azon iffiutol illyen szót ueuenek : 4 1 czararrol-ból javítva A kéziratban : chiazare . hanem azzony állat ? Ki tartot mynket. Igen morgolódik. keduet oya uala. hogy ha keuannyatok. ezüstnél lam ö dragalatosb. másod nap ezekről megh sem emlékezik. • 16. 15. arannyá sok leyend. Drága gyöngynél. Kik nagi sok marhákkal. az chiazar hatalmas. Es annak eleöue egy zep azzony menend. Vgi uagion az. 17. annyat az ember el haggia. 26. chiazarnal higgietek. minden ékességnél nyluan zerelmetesb. De az azzonyallat mind bornál. 22.

27. 28.. részével való összevetés is azt mutatja. f Hogi az igassagnak minniaian engeggiwnk. (3. Ezer eöt zaz után az negyuen kilenczben Az Sztaray Mihály zerze ezt versekben. 32. Az. es ö orzagaban feö emberre teue. 33. 4. Es az igassag meg marad öuele örökkeön eörökke. Melle ültete. S betűje nincs meg. 34. Az igassaghhoz ualo zereltneben es remensegeben. bár Sztárai nem szedett versbe mindent. Ha az igassagnak ök nem engedendnek. A szöveg — néhány jelentéktelen másolási hibától eltekintve — pontosnak látszik . Lam mind az egez feöld keuan igassagot.tar papokkal . Az hamissággal nyluan rakua uagyon eö czelekedetek.) A história az igazság erejéről szól. Es hamisságokban lam ök mind el ueznek. es minden emberek. hiszen egy másik énekének tanúsága szerint éppen akkor volt . Az iffiat azonnal meg ayandekoza. Az eredetijével. Azon keppen penig az azzony emberek. Az igassag lezen öreökkeön örökké. A versfőszöveg azonban nem teljes : a STARINVS utolsó. mert vagyon Istennel. Azzony embernél. . Az égis peniglen aldgia igassagot. igassag. apokrif könyvének 3—4. 30. amit forrásában lalált. finis. bornál es czazarnal. Az chiazar ezt hallá. Hogi my mindniaian az igassag által örökké élhessünk. ezt Sztárai különösen aktuálisnak érezhette 1549-ben. 29. Esdrás 3. vrak.. nagy itkezetben". Mert az igassag igaz uallast keuan minden emberektől. Esdr. ollj igen cziodala. a másoló az elég szokatlan versformát (6/6//6/Ö//5/6/6) sem rontotta el sehol. Erösb es hatalmasb minden embereknél. nagyob mind ezeknél. Chiazar penig bwnös. Mert nem találtak lam az igassagban semmi hamisságot. 31. * 523 . Mert az Isten lezen örökkeön örökké. Ezt az nagy Vristen meg irattá nekünk.. 23— 27-nek sincs a magyar szövegben megfelelője. hogy itt a szövegből valami hiányzik.

hogy benne egységes marxista szemlélet érvényesül. nemcsak egyszerű könyv­ kiadói vállalkozás. Elég a kötetet a Horthy-korszakban ké­ szült hasonló művekkel i egybevetni. Tóth Dezső és Vargha Balázs. hanem Bán Imre ír — de nem kevesebb sikerrel. A kutatók számára is világosabbá teszi a hiáayokat és a további feladatokat. Véleményem szerint ez nem is olyan nagy baj. a huma­ nizmusnál. társadalmi. Gerézdi Rábán. és a haladást anyagban és szemléletben azonnal lemérhetjük. Nem tudományos érvekkel kívánok itt vi­ tázni. hiszen a könyv (helyesen vagy helytelenül) írói arc­ képek sorozatából áll nagyrészt. Szauder József és Tóth Dezső ugyanezt nem teszik meg a fel­ világosodás és a reformkor esetében. A marxista" szempontokat egyre nagyobb mértékben magáévá tevő kutatás 1945 óta jelentékenyen gazdagította és formálta iro­ dalmi örökségünk képét. Némelyiket bevezeti egy általános összefoglalás. Az összefoglalás igazán nem volt elhamarkodott tett. Bibliotheca. szá­ zadhoz írt bevezetőjében. Azt azonban már kívána­ tosnak tartottam volna. s a szerkezet­ ben változatossággal az egyhangúság ve­ szélyét kerüli el. Pándi Pál. nem érezni any524 nyira a követett módszer hátrányait. A korszakhatár előbbrevételének nyilvánvaló hátránya a tárgyalásnál pl. A kötet szerzői : Bán Imre. és így még inkább felállít­ ható vele szemben a szemlélet egységessége mellett a didaktikai egységesség és egy­ öntetűség követelménye is. Az egyes szer­ zők azonban vagy igazodtak a címhez. műveltségi viszonyok" áttekintését ígéri. mint a magyar Trója-regény megemlítése. Az egészében igen szép és sikerült könyv­ nek legfontosabb erénye. A Kortárs kritikusa kifogásolta. Klaniczay Tibor. Össze­ foglal és tájékoztat. másokat nem. 1957. de munkára és vitára is ösztönöz. — Ahol az egyes szerzők egy-egy nagyobb korszakról írnak megszakítás nélkül. vagy a felvilágosodásnál. vagy pedig nem. még nkább a késlekedés vádja illetheti meg. hogy ki-ki sajátos kutatási területéről adhassa tudása legjavát. hogy a magyar iro­ dalomról a felszabadulás után először össze­ foglaló képet adjon a művelt nagyközönség és általában az irodalom barátai számára. Egy újabb kiadás esetében ez a hibaforrás könynyen elkerülhető lesz. hogy a XVII. és ilyen vita lesz még a jövőben is. és ez az eljárás a cím második felét is sokkal kézzelfoghatóbban alátámasztaná. és XVIII. hanem meg is nyit egy bizonyos folyamatot. század is kikere­ kedjék.) A kollektív munkamódszer több pozitívum­ mal járt. jelentős ese­ ménye irodalmi és kulturális életünknek. Az egyes részek szerkesztés és stíl szempontjából néhol mégis olyan egye­ netlenségeket mutatnak. Nemcsak lezár. Az irodalmi korszakhatárok körül sok vita folyt már. hogy hét kutató munkája. mint amilyen mennyiségben hiba­ forrássá vált. hogy Zrínyiről nem Klaniczay Tibor. így a Rákóczi-szabadságharc . hogy az írói portrék nem azonos szerkezettel íródtak meg. Budapest. Valóban tudo­ mányos közügy. az eddig elfogadott 1711 helyett 1703-at venni korszakhatárnak. Annál inkább viszont. A könyv egy tudományterület­ nek a felszabadulás óta megtett előrehaladá­ sáról szóló reprezentatív mű. -— A többszerzős megoldás szükségesnek látszott. A kötet a tudo­ mányos ismeretterjesztés legnemesebb szán­ dékával íródott. amikor a szerzők két-három laponként váltakoznak. mint pl. amelyek az olvasót zavarják a mű élvezetében. Különösen „Az egyházi és lovagi irodalom kora" kí­ vánna társadalomtörténeti és művelődés­ történeti bevezetést. hogy az egyes szer­ zők a korszak-bevezetők szerkezetére és tartal­ mára vonatkozólag jussanak közös nevezőre. és a XVIII.SZEMLE A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE 1849-IG Szerkesztője : Bóka László és Pándi Pál. de mégis problematikusnak látom a kötetben pl. mint elsősorban Bán Imre. A kor­ szak-bevezető fejezetek címe mindenütt egy­ ségesen „történeti. csak azért. annak ellenére. holott ez itt még sokkal szükségesebb lenne. 492 1. Bán Imre (szerintem helyesen) műtörténeti korjellemzést is ad a XVII. mint Klaniczay Tibor és Szauder József. a kurucköltészet két jelentős korszakának szétszakítása. Szauder József. A mű arra vállalkozott. A kötet megjelenése fontos állomása iro­ dalomtörténeti kutatásunknak. (A legfontosabb eltérés az elvtől.

a szak­ embernek pedig csaknem felesleges. Horarik Jánosról viszont mégiscsak meg kellett volna említeni. konvencióknak. Nagy íróink terjedelemben is meg­ felelő méltatásban részesülnekj A kötet modern irodalomtudományunk eredményeit jól olvasható. Az ilyen terjedelemben ^adható tájékoztatás a művelt nagyközönségnek kevés. bohémia!) A következőkben a tárgyalás sorrend/ében kívánunk kritikai megjegyzéseket tenni. melyeket e kötet szerzői sem mindig kerül­ hettek el. hogy a szerző a rendel­ kezésére álló néhány sorban nem a leg­ «a lényegesebb mozzanatokat ragadja ki. A két szempont együttes érvé­ nyesülése bizonyos veszélyeket rejt magában. konszolidál. Egyes helyeken viszont. ha Mészáros Ignác. De a stílus tekintetében is mutatkoznak különb­ ségek. valamint Tóth Dezső és Pándi Pál részlet-összefoglalásai a reformkorról. hogy ebben a részben is. amikor Orczit. Barcsait. Igen helyes törekvése az a kötet szerzői­ nek. hogy a kényszerű tömörség mellett is illusztrálnak verses és prózai idézetekkel. Ányost Gvadányival és Dugoniccsal tárgyalja együtt („A 80-as évek nemesi ellenállásának írói. a magyar Trója-regény problémá­ ja még nem eléggé tisztázott ahhoz. miután a szerző végigvezette Rákóczit az emigráció útjain. mert ez szélesebb körben nem nagyon isme­ retes. Nemegyszer a tárgy iránti lelkesedés valósággal szárnya­ lásra készteti a tudós szerzők tollát. Tóth Dezső pedig részletesen %t elemzi a romantika változatait. sok helyen szép stílusban tárja az olvasók elé.költészete is csak azután következik. Ennek az eljárásnak a veszélyeit különösen „A magyar irodalomtörténetírás kezdetei" és „A reformkor és szabadságharc politikai és elméleti irodalma" c. hogy erre messzebbmenő következtetéseket lehetne alapítani. Egy más területről véve a példát. Véleményem szerint pl. a magam ré­ széről nem stílusára és felekezeti elfogult­ ságára hoznék fel idézettel példát.Régi és új szépirodalmi tendenciák a 70-es években". Csokonainak a Földi János feleségéhez fűződő állítólagos kapcsolatai tisztázódásukig nem tarthatnak igényt az ismeretterjesztés bár­ mily igényes fokán álló publikálásra sem."— Annál is fontosabb ez a probléma. Eljárásuk azonban e tekintetben különösen nem egységes. mint egy oldal. A rokokó vagy a klasszicizmus fogalmairól összefoglaló felvilágosítást nem kap az olvasó. hogy az irodalomtörténetírás többé-kevésbé bizto­ sított eredményeiből mit lehet és kell be­ venni egy ilyen igényes. Nem sokkal több érv sorakoztatható fel Virág Benedeknek külön fejezetben tár­ gyalása mellett. hogy érdemes volna sokszor kissé bántóan ható idegen szavainak jó részét kigyomlálnia. Viszonylag szerencsés megoldás. Már sokkal problematikusabb Szauder Józsefnek az az eljárása. mely kevesebb. Ezek 525 . Ugyanez áll lényegileg Rimay Já­ nosra is. amellett sem szól sok érv. A stílusok. (A 427. hogy Pálóczi Horváth Ádám egy külön kis feje­ zetbe kerüljün. század kéziratos énekköltészeténél. meg­ fogalmazása eltúlozza az illető tudós vagy író jelentőségét. Az új összefoglalás irodalomtörténetírásunk hagyományaihoz híven elsősorban a nagy írói egyéniségek arcképeiből áll. Bán Imre a barokkról tömör össze­ foglalást ad. ilyen formában teljesen felesleges. Pándi Pál stílusának annyi jó tulajdonsága van. attitűddel. Az irodalmi élet folyamatának érzékletesebb bemutatása érdekében is kí­ vánatos lenne. így érzem ezt a Rotarides Mihályról és a Wallaszky Pálról szóló sorok­ ban. — A teljesség kedvéért Pándi Pál a Szentjóbi fejezet végén Aszalay Jánosról 7 sorban emlékezik meg. Csak helyeselhető az idézetek nagyobb száma a XVII. pl. az irodalmi ábrázolásmódok didaktikus jellegű megvilágítását méltán várnók a kötet szerzőitől. Bod Péternél. lapon 10. Kónyi János és Báróczi Sándor kerülnek egysorba ilyen címmel: . Ugyani akkor szívesen látnánk néhány mondatnyidézetet nyelvemlékeinkből és a huszita Bibliából. részeknél észlelhetjük.. Lénye­ gesen kevésbé sikerült ilyen formán az irodalmi élet folyamatának érzékeltetése. Külön szempontként lehet felvetni. Minden összefoglaló mű lehető teljességre és emellett természetesen tömörségre is igyekszik. de különösen a mű második részében egy-egy szerző egy-egy nagyobb részt összefüggően írna meg. Az a veszély is fennforog. mert így csak zavarólag hatnak. indokolja elköltői művek feltételezhetően ismert volta.") — De ha több író közös fejezetbe szorítása félreértéseket okozhat is. Szép fejezetek kevésbé sikerült rész­ letekkel váltakoznak. rekvizitumaival. Az arányok kérdését általában véve he­ lyesen oldották meg a szerkesztők és a szerzők. széleskörű hatásra méltán számító összefoglalásba. hogy materialista filozófiai nézeteket vallott. A legtöbbet nyújt ilyen szempontból a régi irodalom néhány fejezete. A szűkre szabott terjedelem miatt olykor a szerzők túlságos tömörségre törekszenek. mert itt nyílna bőven alkalom az európai és a magyar iro­ dalmi élet kapcsolatainak megmutatására. Különösen nehéz problémákat jelentenek a kisebb írókról szóló közös feje­ zetek. Földi Jánosnál egy-két versszakkal kevesebbel is beértük volna. soron belül olvassuk : polarizál. A nagyobb mértéktartást és a rö­ videbb idézeteket Balassinál vagy Petőfinél (különösen ez utóbbinál). Ez azt hiszem.

részben azonban mód­ 1572-ben meghal. mert a főúri rendből ki­ sedése e fejezetben az 1570-es évhez kötődik. Legyen még inkább azzá. s hogyan tör be a világi költészetében.azért fordította. sze­ A reformáció irodalmának kibontakozását tárgyaló két kitűnő fejezet igen üdvös tisztu­ rencsés kézzel ragadva ki a lényeges mozza­ lást eredményezhet az átlagosan művelt kö­ natokat. Túlzásnak tartom viszont ki előttünk pl. Sokkal A krónikák a. (A fejezetben lovagi kultúra hatása és jelenléte. lyezni a Dantééval és a Petrarcáéval. Mindez azonban még rába állítja Klaniczay. így Pázmányt egységesebb fejezete. egy Ronsard. századról is Bán Imre szól. Bornemisza Péter pedig szertani természetűek. mint a Szenczi Molnár Alberté. pedig Balassi életének legfőbb értelme tudomány szempontjaival szemben ez az mégiscsak a vitézi humanizmus igaz hogy eljárás a nép művészi alkotóerejét hangsú­ ritkán és kevés versben elért eszményi ma­ lyozza. A stílusban. Ideológiai szempontból jelentős. hogy Balassi „nagy lázadó" szerelmi házi irodalmat.) tók a szövőnők sorsáról. hogyan hatotta át a magyar zolni. Faludi jellemzése méltányos és igaz­ Kár. világos és érdekes portrét ad. — Még egy ilyen rövid össze­ így azonban komoly időrendi problémák foglalásban is teljesebbé tenné a XVIII. — A reformáció lendületének ciós tartalmára. Véleményem szerint túlzás azt mon­ nyelvű szóbeli költészet a latin nyelvű egy­ dani. s ezeket egy újabb ként a középkori lovagregény jellemzése megfogalmazásnál pótolni kell: az élet­ kissé sematikus. A szép és eredmé­ korával egyidőben jelennek meg. De verses művekben is meg­ Balassit a korabeli európai költészet fő sod­ szólal a haza ügye. nek". hogy Balassi eszményei a nálata nem érzik kellően megalapozottnak. mert egy ke­ és művészileg gyenge alkotásokat látott. század zönségtudatában. A konzervatív Melius' ugyanis csak részben tárgyi. hogy oly jelentős énekeskönyve meg ságos. Az csak természetes.5ornatus" beszéd megvilá­ musok Bábelévé válik. Ezért kevés hely jut a vitézi énekek­ szóló fejezettel kezdó'dik. — Egyéb­ eredményei hiányoznak. részben a „lovagi" kifejezés hasz­ galmazza meg. szép fejezet szól Balassi tosan elkövetkező második kiadás még sike­ Bálintról. Chrestien de Troyes-nál pl. A polgári irodalom­ nek. ábrándult. de utalni kellene fordításainak reak­ sincs említve. egyre inkább elvilágiasodó és polgáriasodó Mikes Kelemennél megemlítettem volna irodalmi életet Bornemisza Péter bonyolult egyéb műveit is a Törökországi leveleken és modern egyénisége képviselte a legjobban. századi énekmondók midőn Pázmány nyelvét Rabelais-éval és afkotta irodalom. Megkapóan bontakozik és Gyöngyösit.* dalmunk története a magyar 'ősköltészetről-mának. A Trója­ az utóbbi néhány év kutatásának fontos regényről pedig keveset tudunk. Jólkapunk megválasztott idézetek is segíte­ rajza sem hiányzik belőlük teljesen. költő nevét is felsorakoztatni. század irodalmáról Bán Imre regények igen változatos képet mutatnak. hogy a kritikusok is hozzájárulnak egy biz­ Lendületes. A korsza­ nyes vállalkozás megérdemli. melyekkel kezdeteit jelzik. a Fulviameglepően modernül hangzó strófák találha­ probléma stb. 526 . elénk vetíteni olyan ragyogó életpályá­ Gerézdi Rábán Janus Pannoniusa kellemes kat. Igen hasznos fejezet a XVIII. Az mégis inkább a hibákra és hiányokra szeret­ előbbinek fontos munkái a reformáció fény­ ném a figyelmet felhívni. Az véssé ismert területen ad útbaigazítást.* kívül. Gyöngyö­ tépett ország valósággal a nyelvek és a rit­ sinél érdekes az . A kötet kollektív csésebb lenaae Melius saját belső fejlődésével alkotás. nemzeti szempontú irodalom meggyőzőbbek azok a mondatok. müvet összefoglaló epigrammák. azáltal is.a kötet jellegét és célját figyelembe véve merülnek fel. egy nem feltétlenül a nyugati értelemben vett Kochanowski és mások mellé. a boldogság. az igazi emberség. — „Az egyházi és lovagi irodalom gaslata. tollából egységes és mozgalmas és az egyszerű emberek mindennapi életének képet. — De a szakasza" Klaniczay Tibor tollából az egész problematikusabb egyéniségeket is helyesen kötetnek talán egyik legszebb és főleg leg­ és igazságosan értékeli Bán. és szeren­ hibáktól is megtisztítsuk. mikor a három részre Shakespeare-éval hasonlítja össze. A nyugati lovag­ A XVII. Tinódi szép és lel­ gítása. A XVIII. Zrínyiről írt fejezet harmonikus egységbe Janus nevét egyébként nemcsak egy szá­ foglalja az életrajzot és az életmű elemzését. zottan eszményíti a költő szerelmi líráját. — Klaniczay meggyőző erővel fo­ kora" c. Az Udvari embert aligha ellanyhulása és irodalmi életünk elsekélye. hogy az apróbb kolás tehát így erősen vitatható. Klaniczay azonban szerintem túl­ rültebb formájának kialakításához. s túlzás ezt egyvonalba he­ tartalom a vallásos ihletettségű művekbe is. mely itt eddig csak vallásos énekköltészetének bemutatása. Az egyes fejezetek ugyan meggyőzően mu­ De idézetekkel kevésbé sikerül ezt néki iga­ tatják meg. hogy iro­ ezt tekinti költészete leglényegesebb tártai. a XVI. de túlzás itt egyszerre négy latin kesült jellemzése külön kiemelést érdemel. hogy szép fejezet szól zadig emlegették büszkén a magyarok. „A reformáció és a reneszánsz második Apáczai Csere János működéséről. szabadság. igazolni az elsekélyesedés folyamatát. Az erények mellett még csaknem rffásfél évtizedig publikál.

De hiszen Lomonoszovra. lalását sem érezzük elég meggyőzőnek. mely a magyar felvilágosodás tikai mozgalmainak tisztázása. egymástól gott. rövid összefoglalás sok mindent jobban meg­ Batsányiról Vargha Balázs szól. (Remélem köztársasági mozgalom esetében. — A Dorottya igazi helyét és valódi szán­ sében". jelölni. hogy Bessenyei. Kár. ki­ Fontos elméleti munkáiról és Ossián-fordítáemelve a nemzeti mozgalom túlsúlyát a fel­ sáról pl. Az Nemcsak Kármán. Na­ A felvilágosodás történetét Szauder József gyobb takarékossággal és tömörítő erővel írása vezeti be. — Itt mi Bessenyeinek nosságából". a magyar . légköre nyomja "rá a bélyegét. vall" a nyelvművelés kérdésében. és Vargha összefog­ giai szempontból Bessenyei befolyása alatt. — A nagy járól.) hogy nem ábrázolta a nép életét.). nem szellemi kortársa többé Európának. a bekezdések tördelése sem szerencsés. szín­ Irodalmi működésének egészére a köztársa­ házi életéről. Leibnizre. Benda Kálmán Szabó Lászlóról írt két oldala friss. Egy ilyen irányú Sámuel. lapon említett történeti gosodás elterjedésére sokkal élőbbről hoznék értekezéssel nem ezt a töredékben maradt fel példát. veltségű országokra! Nem hiszem. I. de azt tudjuk. szorítja be'adatait a kor folyóiratairól. tásában egészen a Kufsteini elégiákig. A felvilá­ ugyanis. hogy nem Pesten. hogy a nyelv a tudománnyal állapításokkal sem tudok egyetérteni. — Kármán életére letére. így A nemzet korszakon keresztül az érdeklődésnek és a csinosodásáról is. Az. a sír magánemzedéke lép fel. Csokonai ugyanitt gyönyörű vezetőszerepet tulajdonítunk. inkább csak a nemzeti nyelv ügyében tudományos és ismeretterjesztő irodalom buzgólkodó hazafit becsülték (Batsányi. Kazinczy egyként el­ Bessenyei materializmusának csúcspontja A ítélik az erőszakos szógyártást. melyben ezt másképp látták. ha szó esne a magyar nyelvű írót. köze. hogy Szauder a felvilágosodás vonatkozóan kevés pontos adattal rendel­ három nagy programjának (magyar nyelvű­ kezünk. Rendkívül — A tömörség miatt érthetetlen számomra fontos tehát éppen az 1794-es esztendő poli­ az a mondat. „Kármán egyes kér­ A Bessenyeiről írt szép fejezet általában désekben kompromisszumra is hajlandó lett helyes képet ad a felvilágosodás vezető alak­ volna". 1.ihlető magányról. inkább Az értelem keresése. — A fejezetben különben getelten él az öreg Bassenyei könyveivel. Elszi­ • együtt fejlődik. az irodalomszemlélet. Gondoljunk Vargha Balázs KarműVz-portréjához van csak A természet világa számos kedves rész­ néhány megjegyzésem. 221.) Szerintem ilyen időszak nem volt. Versről érthetővé tenne a felvilágosodás-kori magyar versre megy a költő munkásságának bemuta­ irodalom gyors eredményeiből. hogy „akinek a világ nyakára há­ lom diadalra juttatása érdekében. mint erre Szauder is utal A magánossághoz írt költemény lényege nem­ (217. Vargha Balázs legsikerültebb írása érthető Szauder szerint „Bessenyei roppant hatása főleg az ideológia. hogy a nemzeti nyelvű tudo­ kal pontosabban és a kor viszonyaival való mányterjesztéssel Bessenyei túllép a felvilá­ dialektikus Összefüggésben kellene felvázolni.. a kortársak sorokat ír le az. nem esik szó. még barátai sem. hanem már Bessenyei öreg Bessenyei eszmei töréséről szóló meg­ is hirdeti azt. a magyar írók egész előleget az örök megnyugvásból. ötletes. hogy a 241. A magyar nyelvű iroda­ csak az. — Pándi Pál Szentjóbi világosodás elterjedése felett. hanem a repub­ zeti és társadalmi törekvések egészét". Rácz szárnypróbálgatásairól. nem Alexovics Vazult említeném szépprózai kísérletet akarja Pándi meg­ 1795-ből. az módon a Csokonairól szóló fejezet. Balázs állítja (274. De korrekcióra szorul Szaudernek az a tanulmány gondolatmenetét különben sok­ megállapítása. Benne nem is a filozófiai a gondolkodók és a költők magukra találnak 527 . A korszak belső ideológiai teljesebb képet lehetne adni a költőről" mozgását és irodalmi életét ismerteti.század képét. hogy „egyidőben az megindítása még nem a túlsúlyra jutott egyház elleni harc foglalta magába a nem­ reakció elleni ellentámadás. ség — eredetiség — nyelvújítás) keretébe hanem Bécsben fejezi be tanulmányait. Révai Miklós). Kár. gosodás idegen mintáin.. a magánosságban kaphat vigasztaló részben függetlenül.megtalálni. hiába keressük Kármán stílusának akárcsak egész rövid elemzését is. 222. Az Uránia gyöngeségéül rója fel. hogy meg sem említi sabban lehetne írni az 1790—94-es évekről. Szentjóbi kitűnő széppróza kísérletét : Első főleg ami a tömegek támogatását illeti a Mária magyar király élete címmel. 1. a purizmust. Csak irodalomszervezés síkján érvényesül — lé­ egyes megállapításaival kívánunk vitatkoz­ nyegesen kevésbé a szépirodalom fejleszté­ ni. vagy az elmaradottabb mű­ 1795 előtt az irodalom vezető egyéniségei. semmivel sem igazolható. Ne csak a francia Vargha szerint Kármán „egyéni nézeteket példára gondoljunk. a legutóbbi publikációi után már kissé ponto­ lényeget kiemelő. hogy mint Vargha törekvéseknek a középpontjában állt. holmi lenne. Ezzel az összefüggés megsza­ sági mozgalom szervezkedése körüli hónapok kad. Batsányi. Pedig a kortársak nem álltak ideoló­ dékát nehéz.nyelv ügye az egész Kármán valamennyi művéről. Bessenyeiről nem mondanám azt. hanem pl. likánus mozgalom kultúrpolitikájának esz­ (205. Lényegében ugyanez mondható el hiszen pl.

Kazinczy lírájából csak az epigrammák és az epistolák kerülnek elő. sőt a Rebellis vers is.— Nem egészen világos. 528 hogy a Kesergő szerelem elemzését miért kell strófatípusok igen részletes taglalásával kez­ deni. hogy a fordításhoz való ragaszkodás Kazinczynál nem is elsősorban irodalmi elv. hanem tehet­ sége határainak felismerése. hiszen 4 sorral lejjebb megírja. A reformkor három hagy szakaszának gondos elemzéséből hiányoznak az irodalmi élet formáira. akik a szerző Kölcsey könyvét már ismerik. ez a valósággal biológiai fordulat ihleti őt elégiáinak meg­ írására. Nem világos viszont. Kazinczy „Pesti Triászá"-t Pándi mutatja be igen elevenen és érdekesen. — Hadd említsük meg mégis. Csokonai ebben a da­ rabjában a „művelődjünk vagy magyarok maradjunk" dilemmáját úgy oldja fel. de a vele szemben­ álló Tisztes házában nemcsak a kuruc tradíciókat őrzik. és kiadja név említése nélkül. Kisfaludy KáMy írói munkásságát Szauder új fényben ragyogtatja meg. és alig utal az irodalomra tett hatására. . Sokoldalúsá­ gával. Ugyanakkor a Vadászlak c. Kisfaludy Sándort az őt megillető rangra helyezi a róla szóló rész. miért kell a szép és tömör elemzést a kritikai realizmussal kezdeni. s szinte költőivé forró­ sodó lapok után hideg zuhanyként hat az olvasóra a Széchenyiről írt rendkívül hűvös és adatot adatra halmozó cikk. Vitkovics levélregényével Kazinczy Bácsmegyei\ének nyomába lép Pándi szerint. több más tényező hatása mellett. folyóiratokra. tudálékos Szászlaki felsülése. hogy a Bánk bánról alig ír többet.túlzó Kazinczypártiság". sokoldalú fejezete szól. Ennek a témája nem „a németeskedő. és azután térni rá a romantikára. tudjuk. lapon Berzsenyi* „ifjúkori vonzódásáról a felvilágosodás iránt" tesz említést Vargha Balázs. kiemelkedő hely illeti meg". Ez Varghá­ nak sem sikerült. s a kuruc emlékeket őrző nemes urak diadala". mint a Huszt és a Zrínyi dala kimaradnak a líra elemzésé­ ből. hogy olyan közismert nagy versek. részre­ hajlás nélküli kritika irodalmunkban". A 299. Szinte csak a közgazdászról szól. "pedig a költő életében nagy szerepet játszott a rendkívüli erővel fellángoló. Szász­ laki felsül a darabban. hogy a szerelmi köl­ tészetről igen kevés szó esik. . Kár­ mán gondolatainak továbbfejlesztésével. hogy ezzel születik meg „a szigorú. Az erdélyi tudományos és irodalmi kezde­ ményezések rövid áttekintése után Vargha Balázs Berzsenyi Dániel költészetét elemzi. Felületesnek érzem a Culíura vagy Pofok elemzését. a magyar szabadságharcos és népi hagyományoknak nemes ötvözete. Egyébként nagyon hasznos a gazdagon kifejtett világ­ irodalmi háttér. Azt. Most nemcsak mint irodalmi vezér. A reformkori fejezet élén Tóth Dezső' el­ mélyült elemzését adja az egész korszak iro­ dalmi életénekés belső problematikájának. finom árnyaltságával ez az emberi és írói portré még azokat is megragadja. hogy igazi kultúra a modern külföldi és hazai érté­ keknek. A felszabadulás után már-már kezdett Kisfaludy az irodalmi köztudatból és a nemzeti klasszikusok sorá­ ból kiesni.és merész alkotásaikhoz nyernek inspirációt. Ez előnyökkel. Vörösmarty Mihály a terjedelmet tekintve méltó' helyet kap a kötetben. de gyorsan hamvába ha­ nyatló erotikus szenvedély. udvarában nemcsak népi dallamok és dudaszó hallatszanak. arra már nincs tere hivatkozni. Újszerű a beosztása ódákra. Vitkovics le is fordítja szerbre Kármán regényét. A nyelvújítás igen helyesen mint egy új irodalmi ízlésért folyó harc bontakozik ki. „hanem . A fordítás vagy eredeti alkotás körüli hosszas vitánál talán világosabban kellene utalni arra. Egészében érdemes tanull- . A Kölcseyről szóló. de ugyanakkor bizonyos hát­ rányokkal is jár. írói tömörülésekre tett célzások. vagy az irodalommal való kap­ csolataira (Vargha Balázs). hogy ez nem egészen így van. A nagy tragédia elemzése nem könnyű feladat. hogy Kölcseyt nem esztétikai érzéketlenség ve­ zette bírálatában. de ez a tanulmány nem siet alátámasztani valóságos élményekkel ezt a végső megállapítást. Az egész kötetnek talán legszebb és leg­ megrázóbb fejezete Kölcsey Ferencről szól és Szauder József tollából ered. A Csokonai-kritikáról a 331. hogy Berzsenyit „a magyar líra történetében . hogy az antiszemitizmus sem kultúra! Kazinczyról a kötet egyik igen értékes. Hiányolható. Ne feled­ jük el. hogy az is benne van ebben a darab­ ban. vagy midőn a Kazinczyval való szakítás hátterét analizálja. elbeszélés kétszer is előkerül. Különösen Bánk tragikumának nehéz világos és félre­ érthetetlen magyarázatát adni. lapon azt emeli ki Szauder (nyilván nem pontosan fogalmazva). Az életrajzot nem olvasztja egységbe az írói pálya elemzésével. hanem mint író és költő is megérdemelt méltánylást talál. hanem ápolásra találnak a modern magyar és kül­ földi kultúra remekei. mint a mégiscsak jelentéktelen. Szau­ der maga is tudja. A Katona Józsefről szóló tanulmány szer­ kezeti hibája. sza­ lonokra. idillekre és elégiákra. kisebb Katona-drámákról. holott Vitkovicsnál sokkal inkább Kármán Fann/jának a hatása érezhető. Szerintem. Emel­ jük ki különösen azt a részt. de hogy 'ez miben áll. amikor Kölcsey arcvonásaiból elemzi ki egész lényét. Különösen gondos és finom elemzését kapjuk a fogságból hazatérő Ka­ zinczynak. Tóth Dezső hivatott búvárlója a nagy költő életének és költészetének.

A Szózat elemzését nem érzem igaznak és meggyőzőnek. Hiába utalja az olvasót Pándi a „Pesti Triász"-ról szólva a Kazinczyas németes lírára. mint Pándi Pál (289—290. Sajnos. lapon felvillanásszerűén három sorban egészen más képet rajzol Szemere Pálról.. elbeszéléseiről Pándi Pál emlékezik meg. 200. legsikerültebb fejezete Pándi összefoglalása Petőfi Sándor költészetéről. Ugyanezek az erények Eötvös József írói pályáját is felrajzolják. A reformkor és a szabadságharc költői Pándi Pál tollán kapnak szárnyat és sora­ koznak fel az óriás Petőfi mellé.. hogy a hét szerző közös nevezőre hozása alapvető szempontokból sikerült.). érdekes stílusa a Petőfi-fejezeten kívül itt csillog talán a legjobban. Tóth Dezső érdeme. vagyis húsz lapon belül kétszer is olvashatjuk kevés vál­ toztatással ugyanazt énekmondóink rétegeződéséről és működéséről. Leszámol a fiatal Petőfi ún. és természetesen ugyanígy az olvasó figyelme sem. hogy ezt a valóban szokatlan megállapítást valami is alátámasztaná. és XVII. Ezen az sem segít. 206. 1. a tehetséges fiatal kutató csak néhány helyen tud eszményképéhez stílusban fel­ emelkedni. Végül mutassunk rá néhány apró téve­ désre. és 350. 350—51. Bóka László és Pándi Pál. — Ezek a felesleges ismételgetések és apró következet­ lenségek az új kiadásban gyorsan kiküszö­ bölhetők. lendületes. 334. Kossuth Lajosnak politikai pályáját raj­ zolja fel Vargha Balázs. A reformkor regényeiről. a kritikáról. — Engedtessék meg. Ismét Szauder a 239. Mutassunk rá ezek némelyikére. méltán felróhatjuk. stílusának magával ragadó sodra egy pillanatra sem lankad. Sajnos. feles­ leges ismétlések és ellentmondások származnak. Innen átfedések. A kötet hosszú ideig készült. ha ilyen kifejezéseket használ.) Pándi Pál is kétszer mondja el a Ludas Matyi kiadásá­ nak történetét (267. Nehézkes mondatainak bonyo­ lult szövedéke sokszor inkább elválaszt Vörösmartytól. század fordulóján 529 . de nem minden tekintetben. 1. A szöveg gondos elolvasása arról győzhet meg mindenkit. Az egyes szerzők egymás szövegét nem ismerték. lapon Vörösmarty „lázadó ateizmusáról" hallunk anélkül. a Magyarország 7514-ben-nek elemzése. (A 199.) Kétszer mondja el Tóth Dezső a Zalán futása keletkezését is (315.mányt nyújt a reformkor nagy lírikusáról. E fejezetben módot talál Pándi arra. hogy az irodalmi élet folyamatáról is adjon képet. ha ennek az elemzése Szauder Kazinczy-portréjából éppen kimaradt. 1. Különösen mesteri legnagyobb regényének. „szerepjátszásáéval. (315. Pándi fel­ használja a gazdag Petőfi-irodalom eddigi eredményeit. folyóiratokról.Szép magyará­ zatot ad Petőfi romantikus korszakáról. Ügy gondolom. újra csendes az anyag kínálkozó bősége miatt kimaradtak az előadásból. vagy inkább elírásra. versről írt szép sorokat emelem ki. Éppen a nagy lírai költemények elemzésénél mutatko­ zik meg a tanulmányíró nyelvének erőtlen­ sége. Egy mozdulatával letörli a feledés porát régi regényekről. Ezek a tények a nemzeti köztudatban más forrásokból eléggé ismertek.. Ugyanezen • okokból a 49—50. stb. — Sokkal inkább sikerültebb szerintem Vörösmarty gondolati lírájának elemzése. nem könnyű feladatukat igyekeztek jól meg­ oldani. a lapokról. hogy közelvinne bennünket hozzá. Balassi János példája a XVI. Nem szükséges viszont ezt néhány lapon belül négyszer is elmon­ dani. 1.. Gerézdinél ilyenről nem esett szó. Az 1823—25-ös évek politikai életének jellemzése háromszor kerül elő Tóth Dezső szövegeiben szinte ugyanazon szavakkal. de szembehelyezkedik a leg­ nagyobb magyar költő életművét eltorzítani akaró kísérletekkel.nagy jelentőséget tulajdonít Bes­ senyei politikai fejlődését illetően az 1764 65-i országgyűlésnek. Néhány szóval igazságot szolgáltat félig elfeledett érdemes íróknak. A 361. hogy a szűkre szabott helyen ismét inkább kritizáljak. s így a kívánatos egységesítés nem kis nehézségeket okozott. Rendkívül eleven. hogy a Szeptember végén vagy az Európa csendes.. 270. Pándi olyan figyelemre alig méltatott töredéknek is. bámulata. hogy a reformkorszak irodalmi életéről. De egy és ugyanazon szerzőnél is előfor­ dul néha a felesleges ismételgetés. Különösen a Merengőhöz c. mint A táblabíró.). Szauder sze­ rint (330. hogy Brodarics a Jagelló-kor főpap-humanistáinak íróművészetét folytatja... és a 61—64. Helyettük érdemes és tanulságos lenne inkább Kossuth és az irodalom kap­ csolatáról beszélni. mint „monumentálisan hatalmas" stb. az egyes szövegrészek több változatban is megíród­ tak. 1.) Berzsenyinek életeleme volt a vidéki gazdálkodó-élet. Jagelló­ kori humanizmusunkról Gerézdi Rábán ír egy rövid betoldást Klaniczay szövegei közé. A könyv utolsó s egyben egyik legszebb. A szerkesztők. Az ezt folytató fejezetben („Humanista iro­ dalmunk Mohács után") azt olvassuk.). 25 oldalon ke­ resztül a szerző költője iránt érzett szeretete. Szauder József pl. Külön örömöt jelentett számomra A helység kalapácsának. mint kimagasló nyelvi-stiláris teljesítménynek az értékelése. lapokon. S hogy egy jóval későbbi időből vegyünk példát. ahelyett. a színházról és a drámairodalom­ ról igen megbízható és tanulságos oldalakat ír le. mint dicsérjek. Vargha Balázs Ber­ zsenyi-fejezetéből viszont korántsem ez derül ki. lapokon. meg tudja láttatni külön­ 11 Irodalomtörténeti közlemények leges erényeit. — A kritikus még egy ilyen kiváló összefoglalásban is fedez fel hiányokat és hibákat.

hogy a mát is érintő kérdé­ seket irodalomtörténeti módszerekkel tisz­ tázzon. Különösen kifogá­ solhatók a fakszimilék. mint Voltaire. De hasznos segítséget nyújt a középfokú. Már az eddigi teljesítmény sem válik marxista irodalomtudományunk szégyenére. Mikes Kelemen nem főnemesi családból származott (176. 1. Ebből az eljárásból ugyanis sok zavaró hiba származik és az olvasó nem tud mit kezdeni az egybevetéssel. 416 1. és ezzel is színesebbé. hogy Bessenyei Györgyről a hitelesnek nem mondható testőr-kép került be. A Nagy Lajos-monográfia szerzője évek szorgalmas és alapos gyűjtőmunkájával meg­ teremtette a Nagy Lajos-filológia alapját.és Pallas egyaránt a hadakozás isteneiként szerepelnek.) Baróti Szabó Dávid vitairata a hangmérséklésről és nem a hangmértéklésről szól. lapon Vesztett csaták. (225. Azon is lehetne vitatkozni.Benyovszky gróf mai tudásunk szerint nem nevezhető egyszerűen „kalandor"-nak. A szép kötet hozzá fog járulni nemzeti irodalmunk megszerettetéséhez és a marxista irodalomszemlélet megismertetésé­ hez a művelt nagyközönség körében. jellemzőbbet kellett volna közre­ adni. (231. s nyilván még . s tudjuk. Owen. sőt egyelőre még a felsőfokú oktatásnak is. baráti érzékenységet — kell legyőz­ nie annak.) A 108. az a XVII. hogy egy újabb kiadás megszaba­ dítsa^ a művet attól a néhány tucat súlyos helyesírási hibától. de még befeje­ zetlen Ady-könyve után Kardos László szép Tóth-Arpád könyve zárta eddig a sort. utána látott még napvilágot Kispéter András­ nak Juhász Gyuláról és Földes Annának Móra Ferencről szóló érdemes munkája. lapon a következő: Lamennais. hogy pl. Saint-Simon. Csak megemlítem. s főleg: kényesebb 530 feladatra vállalkozott. egyetemi. XX. Csak aki meg­ kísérelte már. akinek életműve szinte a mába nyúlik át. Időrendileg félrevezető felsorolás a 407. alapos és részletes monográfia olyan alkotóról. Kár. lapon előbb említeném Bacon-t és azután Descartes-ot és velük együtt Spinozát is. A kötetet Fazekas László képekkel illuszt­ rálta. hogy pl.lefolyt „felségárulási" perekre . Kardos Pál — valljuk meg — minden elődjénél bonyolultabb.) A 456. nyilván csak elírásból. századba kerül. I. hogy egyetemeken. A kötetet bibliográfia egészíti ki. tudását és lelkesedé­ sét dicséri. (444. S ha a késó'bbi kuta­ tások talán egyben-másban módosíthatják is. versben a megrázó belső lüktetés a jambust nem futó daktilusokba. politikai és eseménytörténeti tisztázatlanságot. A művek keletkezési idejének. 1. aki akár egy vázlatos életrajzot akar megírni. intézetekben már be­ fejezve vagy befejezés előtt állnak újabb művek. helytelen. és amelyről már most is lehetett volna „errata corrigenda"-t kiadni. az tudja. Végső elemzésben A magyar irodalom története 1849-ig a szerzők és a szerkesztők nemes tárgyszeretetét. hogy mennyi akadályt — filológiai feldolgozatlanságot. csúfos futások olvasandó a „csúfos butaságok" helyett. I. gimnáziumi tankönyv (szöveg­ gyűjtemény) képanyaga hasonlíthatatlanul szebb és tisztább. főiskolai hallgatók és az irodalom barátai forgatják. egy idő­ rendi áttekintés pedig a történelmi adatokat és a világirodalom korszakait veti össze a magyar irodalom korszakaival. 1. A XX. amely jelenleg lapjait el­ csúfítja. Megjelenése mindenképpen felentős eredmény. s Bóka László nagyszabású. hanem anapestusokba lendíti-perdíti át. személyi. s történetének megállapítása.). változatosabbá tette. I. aki 1700 előtt született. — Nyomdatechnikai szempontból le­ hetnének szebbek a képek". A kötetet pedagógusok. az életrajz megkonstruálása. s főleg kiegészíthetik adatait — az úttörés. Sismondi. Kazinczy Ferencnek vagy Kossuth Lajosnak éppen az itt közölt képét és nem valamely másikat. Egy új kiadásban szerkezetileg és tipográfiailag is egészen másként kell ezt a kérdést meg­ oldani. századi irodalmunk tudományos fel­ dolgozása újabb állomásához érkezett: meg­ jelent az első. s éppen vállalkozásá­ nak ezt a tiszteletre méltó merészségét kell bevezetőben kiemelnünk. Némedi Lajos KARDOS PÁL: NAGY LAJOS ÉLETE ÉS MÜVEI Bibliotheca. lapon Mars. századi írókat tár­ gyaló monográfiák sorát Nagy Péter úttörő jelentőségű Móricz Zsigmondja nyitotta meg. Budapest. a korabeli bírálatok összeszedése és értéke­ lése volt első feladata. Kívánatos. hogy a II. Az Egy gondolat bánt engemet c. a Nagy Lajos-filológia megalkotásá­ nak érdeme Kardos Pálé —. rokoni. (105. A 119. Helytelen azonban az íróknak azon az alapon való be­ sorolása egy korszakba. hiszen az 1569-ben kezdődött és Balassi János 1577-ben már halott. 1958.

..) Abban a bizonyítás-sorozatban. a művek elemzésében. . Kardos Pál Nagy Lajos-monográfiájának olvasásakor felvetődik néhány elvi kérdés. külön­ böző fajait s módosulásait is megfigyelve szemléljük. hogy a szocialista realista iro­ dalom előkészítője. eszmei s művészi kérdéseket summázó fejezet zárja be a 26 íves munkát. Hadd emeljek ki közülük kettőt. hogy Nagy Lajos realista (több­ ször utal rá. Nagy Lajos életművének és. a munkásmozgalomban formáló­ dott dolgozók seregére is. De ha a naturalizmust árnyaltabban. A század­ végi naturalizmus —• Zola és Hauptmann neve hadd jelezze az irányt — szorosan kap­ csolódott a társadalmi elégedetlenségen túl az új világ megteremtésének igényéhez is . a tények fáitól nem látja a lényeg e r d e j é t .hosszú ideig az ó' adatai alapján fogunk tovább dolgozni. amelyeknek to­ vábbi tisztázását érzem szükségesnek. akkor valóban kimutatható lesz. akkor legalábbis egy fokkal bo­ nyolultabbnak kell. Az elsőt — durván — így lehetne meg­ fogalmazni : realista vagy naturalista-e Nagy Lajos? Kardos Pál sokszor foglalkozik ezzel a kérdéssel (amely egyébként a Nagy Lajoskritikáknak is állandó témája).). részletesen ismertetve a hozzájuk fűződő vitákat s eszmei-művészi problémákat. s különösen a naturalizmus ma­ gyarországi. A naturalizmus válogatatlan fényeinek sűrűjében vajmi nehéz el­ igazodni . s mindig olyan hangsúllyal. s általában kelet-európai hatását s megjelenési formáit megvizsgálja. éppen az esz- 531 . s Kar­ dos Pál egész munkásságában egyike e mód­ szer leglelkesebb alkalmazóinak. a maga történelmi szerepét is tekintetbe véve. elvi. "amely Nagy Lajos realista voltát van hivatva igazolni. bíráló megjegyzéseink is nemegyszer az ó' általa feltárt s rendszerbe állított tényanyagon nyugosznak. S a legnagyobbak­ nál — egy Zolára gondoljunk ismét — a tények éppen nem fedték el a lényeges és lényegtelen közti különbséget. általános érdekű probléma. Ha a naturalizmust ilyen egyszerűen definiálható módszerként értékeljük. hanem arról is szólhatunk.) figyelemre méltó kísérlet arra. eszmei szempontból válogat a jelenségek között. hogy nem egy eredményének ott a helye a marxista irodalomtudomány jövő szintéziseiben. hellyel-közzel esszéisztikussá. s „akik elismerőleg szóltak Nagy Lajos naturalizmusáról. (Uo. bátran nyúl hozzá az ellentmondásokhoz. . kronológiai rendben tárgyalja az egyes műveket is. hanem pl. 5. Mindezek alapján bízvást állíthatjuk. 371. hogy lássuk a kérdést. Szegedi Boris írónőnek segítő jóakarata. . igen alaposan. világos stílusban adja. 701—710. A marxiz­ mus szelleméhez hű akkor. általában a művészi kérdések tárgyalásában a marxista esztétika kategóriáit használja. beillesztve őket az író életébe s a kor eseményeibe . Kardos Pál munkája alapjában igen rész­ letes életrajz . II. Czine Mihály tanulmánya (A századforduló naturalizmusa." (371— 2. legalábbis a marxizmus alkalmazásának igénye . Szaktudomá­ nyunkat már — bátran állíthatjuk — át­ hatotta a marxizmus szelleme. ha föltárulnak is a bajok s a javító törekvések.Nem is ezek ismertetését tartom feladatomnak. filológiai megalapozás után vált lehetségessé — s lesz a jövőben is lehetséges — egy XX. . pályájának feldolgozásában Kardos Pál szilárd marxista módszerrel él. hogy műve nyeresége egész irodalomtudományunk­ nak. a naturalizmus nem tud vagy nem akar különbséget tenni & lényeges és lényeg­ telen k ö z t . nem kendőzve] el a hibát s mulasztásokat sem.. hogy Nagy Lajos­ nak semmi köze sincs a naturalizmushoz. néha nagy terjedelemben foglalkozik nem­ csak a regényekkel. hogy az ezen a téren újabban felbukkant meggondolásokat összegezze. azok igazában realiz­ must értettek ezen a szón". 1.1. sőt egyenesen lírai forróságúvá hevül hangja. Ügy tartja. hogy „a realizmus céltudatosan. kiemelt műveinek elem­ zését. Csak ilyen szilárd. sz. fővonalait (tehát Nagy Lajos pályájának rajzát. hogy Kardos Pál tekintélyes méretű Nagy Lajos­ monográfiája nemcsak egy érdemes s lelkes tudós-egyéniség szorgalmas munkájának gyü­ mölcse. Gondosan számbaveszi a művek magyarázatához a gazdasági-társadalmi kö­ rülményeket. Mindebből már szinte önként követke­ zik. században élt szerző életútjának megrajzolása. néha talán túlságosan is kibontó. hogy tisztázni akarja hősét a naturalizmus „vácT'-jaalól (pl. A monográfia azonban alapjában a higgadtan magyarázó alaptónust tartja meg. abból indul ki. a bonyolult kor útvesztőiben a marxista történetírás eredményei alapján tájékozódik. a fontos csomópontok megjelölését) 11* helyesnek tartom. könyve végén pedig egy összegező jellegű. bár ebben a kérdésben álláspontja nem egy­ értelmű). hanem egy-egy elbeszé­ léssel s cikkel is. Nagy se­ gítséget jelentett számára. hogy munkájához rendelkezésére állott a Nagy Lajos-hagyaték — s főleg Nagy Lajos özvegyének. s a naturalizmus megtermékenyítő s forra­ dalmasító hatással volt nemcsak az írókra. a tömérdek egyéb ábrázolt anyag elfödi igazi jelentőségüket. amikor hajlé­ kony és árnyalt tárgyalásmódra is törekszik . sőt egyes műveiben az.). hogy a könyv legtöbb megállapításával egyetértek. olykor már-már a népszerűsítéshez közel járó jelleggel. Az életműnek ezt az alapos ismertetését Kardos Pál higgadt. Kortárs 1959.

mennyiben hatott rá a munkásosztály világnézete s a párt politikája.szept. A párt­ következményeket. az alapvetően tár­ sadalmi látásmódot — mindvégig fellelhet-" jük nála. írói alkatával egybehangzóan: a fantázia lebecsülését.. és 66.) S ezért is hang­ súlyoznám erősebben azokat a mozzanato­ kat. s általában : a társadalmi igaz­ ságtalanság. ille­ tőleg kommunista író volt-e Nagy Lajos? Ügy érzem. maga a napló ennek az írói módszernek alkalmazásán épült. mikor kapcsolódott szorosan az illegális Kommunista Párthoz. mód­ hoz közei álló időszakaszban született mű­ szerem maradt ugyanaz. Kardos Pál megállapí­ tásai. kombinálás. Igaz. hanem a magyar kommunista irodalom története szempontjából is. de nem egy cikkben Általában azonban nehéz lenne egyetérteni s felszólalásban elhangzott) a kommunista avval. eszmeileg s művészileg is szinte tökéletes. regényem teljesen érvényes. * A másik általános kérdést így tennénk fel : mindvégig harcos. s vezettek utak a realista művészethez is.. erre utal). a keresztmetszet-technika. amelyek a fiatal Nagy Lajost Zolához kötik (ismét csak nem. s tudományosságot a túlzott biologizmus s szexualizmus egyes nyomait — ugyanakkor persze a naturalizmustól hozott (s ismét csak írói alkatával egybehangzó) előrelendítő vonásokat. a „szegények és elnyomottak" iránti mély együttérzését. hiszen például általánosítás.tények felsorakoztatása lehet nem szocialista-realista művészet al­ kotóeleme is. s az. Szemléletem. s Nagy Lajos indu­ lásán — s érzésem szerint bizonyos vonatko­ zásokban egész pályáján — ott van a natura­ lizmus nyoma. hogy „kommunista módon" ábra532 mei szempontú válogatás — néha erőlte­ tetten túl is hajtott módon — jellemzi a müveket. aki a történelmi fejlődés egyes sza­ célzatú csoportosítása nála is fellelhető kaszaiban közel került a munkásmozgalom­ (nehéz is lenne másképp elképzelni). helyesen emeli ki evvel kapcso-' latban Kardos Pál Nagy Lajos alapvetően társadalmi érdeklődését. hogy a magyar proletár­ készült. vajon valóban mindvégig kö­ vetkezetes kommunista. bizonyos akart szárazságot. akinek műveit egyes periódusokban fogva másképpen fogalmazza.. de Nagy Lajos alkotásmódjának vannak olyan vonásai. har­ cos szocialista meggyőződését. (Nem „vád" az. sőt (mint azt nem Kardos Pál állítja. s más az. Meg­ győzően és helyesen — új tények seregével — mutat rá. az apró. következetes szocialista. a társadalmi ferdeségek ellen élete végéig folytatott heves harcát. Szabadság 1934. hogy szocialista realista mű jön-e létre ezekkel a módszerekkel. pl. hogy Nagy Lajos a szocialista realiz­ író ideáltípusa ? mus előfutára. nem kutattam a jelen­ nyomására. a naturalizmustól erősen befolyásolt kritikai realistáról szólunk. Hadd tegyem hozzá. az eszmei tartalom kérdése . ezekre tel­ megmagyarázni. a valóság-tiszteletet. termékenyítő (s néha fékező) hatása. „vád" ezek felfedése.. S habár ebben a nyilatkozatban van egy eleme a cenzúrával szembeni előrevédekezésnek." Nagy Lajos nyilatko­ jesen áll az a Kardos Pál által idézett meg­ zata útinaplója közlése előtt.. a kiemelkedő alakok megteremtésének kerülését. a magyará­ vetőbben kispolgári demokrataként jellemez­ zat nélküli tényfelsorolást tartotta feladatá­ hető. az áthatotta ez a kapcsolat — de más idő­ oroszországi útinaplóról írt soraival: „csu­ szakaszokban. amellyel a 3 magyar vekre (1919-től a Leckén át a Kiskunhalomig) város és később a Kiskunhalom c. különösen a 30-as évek közepétől jaihoz is. mint ahogyan Kardos Pál az 53. De egy kérdés ez. Nem lenne helyes a szocialista realizmust csak egyfajta stílushoz kötni. sőt megtestesítője volt. hogy az író már legelső műveinél is „művészi eszközeinek teljes birtokában van". s ezért nem tartom helyesnek. de általánosítható. harc a társadalmi igazságért — egyként jellem­ zője lehet a naturalista s realista írói mód­ szernek is . ha jellegzetesen a századeleji haladó naturaliz­ musra valló eszmei-művészi vonásait realis­ tának igyekszik magyarázni. s habár persze a tényanyag eszmei ratának. amelyek a legtágabb értelmezés szerint sem kapcsolhatók hozzá. állapítás. hogy még kevésbé meggyőző az az állítása. fantasztikum. Csak leírok. vallott hoz. Mindezt ki kell emelnünk. 1. s nem igyekszem kitalálni megmaradva demokrata álláspontján. Talán inkább úgy lenne helyesebb jellemezni. ennek ki­ alakulását. ha egy.nem. 30. meg. különböző történelmi erők pán szemlélődtem.). . mint ahogy a szimultanizmus. nemcsak a Nagy Lajos-életrajz szempontjá­ ból.. Nagy Felfogásom szerint: Nagy Lajos legalap­ Lajos hangsúlyozottan a leírást. (Vö. s a kettő sajátos-egyéni egybeötvöződésében látjuk művészi jellemzőjét. olyan következetes kispolgári demok­ nak . Semmit nem akarok irodalom elidegeníthetetlen részei. műelemzései is — akaratlanul — az általa realistának tartott naturalista ele­ mekre hívják fel a figyelmet.alkuvó forradalmár volt-e Nagy Lajos. s a rá talán legjellemzőbb írói magatartás talán éppen ez — azaz a kritikai realizmusnak egy módosult formája a 30-as évek viszonyai közt. a naturalizmusból vezettek utak a dekadenciához. sőt az illegális párt politikájához s cél­ írói célját. a könyörtelen józanságot. ha egyként hangsúlyozzuk mű­ vészetének naturalista vagy a naturalizmus­ ból kinövő — s realista elemeit. eltávolodott ettől a kapcsolattól. ségek előzményeit.

mint ki­ ábrándult-dühös leszámolást a néhány évvel ezelőtti barátokkal s az általuk képviselt eszmékkel. az 1935-ös időleges csatlakozása az Űj'Szellemi Front­ hoz. amit a földalatti mozgalom létrehozott és éltetett. hogy Nagy Lajos „be akarta csempészni" a lápba a társada­ lomról vallott nézeteit. hogy az író „egy lépést visszahúzódik" (269.) Mind­ ezzel együtt — ismétlem — a magyar haladó — s egyes korszakaiban a magyar kommu­ nista — író-tábornak kimagasló tagja Nagy Lajos. a maga elgondolása szerintieket szeretett volna látni". Ha ehhez az eszmei jellemzéshez még figye­ lembe veszem Nagy Lajos sajátos életformá­ ját. túl-bonyolult a monográfiá­ ban). pátosz. inkább csak kezdetét jelzi.) A forradalmi fel­ lendülés idején. Másrészt: a mi sajátos viszonyaink között a következetes kispolgári demokratizmus is ritka s kiemelendő jelenség (alig is volt osztálybázisa). József Farkas legújabb gyűjtése alapján felbukkant cikkek alapján). s még később az U/ Idők novellák. az illegá­ lis munkásmozgalom életéhez hozzátartoz­ tak. s fő tanúja : az 1936-os Budapest nagykávé/iáz. mert igaziakat. S meg kell jegyezni: a két világháború közti időszak­ ban nálunk ritka is az olyan író. s éles ellenállást jelentett a reakció s a fasizmus minden formájával szem­ ben. köztük a rendkrvül gúnyosan rajzolt kommunista írókkal is. hogy ez a harcos kispolgári demokratizmus már pályája kezdetén ki­ bontakozik nála. végül is egy (kissé már fáradt s rezignált) kispolgári demokratizmus állás­ pontján maradjon meg — lényegében élete végéig. amely — elsősorban a. Nagy Lajos talán sokuknál hosszabb ideig s következetesebben. 1. másokat a polgári baloldalhoz vitt közel. mindkettő korábbi időszakról szól. (Hadd jegyezzem itt meg. harcosabban állt meg a maga álláspontján.és úttalanság-hangulatot ho­ zott magával a magyar szellemi életben is. — csak úgy tudjuk magyarázni a tör­ ténteket. hogy Kardos Pál nem kutatja. szemléletben — még megerősödik a meggyőződésem: Nagy Lajos a kispolgári demokratizmus ki­ magasló képviselője irodalmunkban. tanúi az oroszországi útinapló. pl. azt. pontosan meddig tartott a kapcsolat az illegális párttal. neveltek s formáltak . milyen írások jelentek meg ott. 1. a 20-as évek elején — kisebb ingadozásokkal — megmaradt a szocializmussal rokonszen­ vező baloldali írónak. arra Kardos nem tér ki. s bár elismeri. S mivel így látom. s egy igen nehéz periódusban. hogy azután 1918 végén s 1919-en át eljusson előbb szocialista. 1928 és 1932 között. Ez utóbbit Í5 hosszan elemzi s ma­ gyarázza Kardos Pál. hogy : „Nagy Lajos azért is rajzolt ilyen 'kommunistákat'. (268. amely sok írót a „népi" mozgalomhoz. s tagadvavádolva őket. s segíthették a párt harcát. Kissé bonyolult ezt azzal magyarázni. de hogy miért történt ez. 1. hogy ezután íródott A falu álarca (amelynek magyarázata ugyancsak kissé túl-mentegető. (Nem ellenérv a Kardos Pál által emlí-tett Agárdi Ferenc-cikk s Nagy Lajos emlé­ kezése . de ő sem mindvégig. mégis arra törekszik. jobb s bal oldalon egyaránt éles harapós leszámolásnak érezték ezt a művet az egész budapesti szellemi élettel. a történelmi körülmények 533 .és Móricz-ellenessége ilyen magyará­ zattal érthetőbbé válik . akkor úgy látom.zoltak. * A fenti megállapítás ismét csak nem „vád". akinek pályája csak egy mozgalommal érintkezett volna. nem fogjuk olyan egyöntetűen helytelennek tartani Gergely Sándornak — valóban nem éppen szerencsés hangú —• cikkét a Párizsi Munkásban.) Nehéz lenne ezt a megállapíást elfogadni. s ekkor indul meg az új tájékozódás. majd kommunista álláspontra (s itt Kardos Pál adatait még meg is toldhatnók. Ilyen folyamat játszódott le Nagy Lajosnál is . Ha így tekintem át Nagy Lajos pályá­ ját (nem utolsósorban a Kardos Pál könyvé­ ben felsorakoztatott tényanyag alapján). mit képviselt ekkor pontosan a Magyarság. útkere­ sés. csak megemlíti.) S ugyancsak nehéz Gerléiben nem József Attila torzképét látni. S ha hozzá­ tesszük. 1934 körül indult meg az a folyamat. hogy egy. a közreműködés a Híd­ ban. hogy a Magyarság 1923-ban közölte Nagy Lajos írásait. a Nagy Lajos-i oeuvre-nek egy része — része egyúttal annak a közkincsnek.és romantikaellenességét. bizonyos tények értel­ mezésében sem értek egyet Kardos Pállal: Gorkij. a Budapest nagykávéház s A falu álarca értékelése is talán elfogad­ hatóbb. Igen sok alkotónk pá­ lyája érintkezett a kommunista párttal is . hogy végeredményben a városi kispolgárok világában élt. hogy azután — több tényező hatására — sokfelé keresse útját. (270. s a Tízezer kilométer Oroszország föld/én. Nagy Lajos az illegális KP-hoz kerül közel. aki nyílegyenesen járta volna útját a kor buktatói közt. hogy az ellentmondásosabb fejlődésre utaló jelenségeket kevés figyelemre méltatja Kardos Pál: a 123. a Három boltoskisasszony. lapon megtudjuk.) korábbi álláspontjától. kortársak s utódok. hogy bebizonyítsa: az író „kommunista álláspontja" fejeződik ki benne. (Itt megint hadd jegyezzem meg. ha éppen a munkásmozgalomtól elszakadóban levő kispolgári demokrata mű­ veit látjuk bennük.) S ha úgy fogjuk fel ezt a művet. csak a tények más értelmezése. nemegyszer azonos vonásokat mutat velük ízlésben. egyéni jellemvonásaiból és sorsából fakadó szkepszisét. ítéletben. fasiz­ mus egyre erősödő nyomásának hatására — kiábrándulás.

a monográfia-írót talán a könyve tárgya iránti szeretet. a német Neue Sachlichkeit-tel.) Hadd említsek még röviden néhány olyan kérdést. a kor s a betegség által is támogatott — visszahúzó­ dásról. a börtön-érzésről. Nagy Lajos kissé „baloldali" jellegű apologizálása így fonódik össze a kommunista kritika le­ becsülésével (amelynek egyenesen kínos pél­ dája a Korunkról mondott igaztalan ítélet. a könyvében is idézett nyilatkozatot. 1. csak nem vonja le így a következtetést. innen a könyvnek sokszor mentegető.nyomása alatt bekövetkezett.). mert Kardos Pál munkájából úgy tűnik. sajátos kép alakul ki így a könyv olvastán : a mindvégig következetesen és harcosan kommunista Nagy Lajosról. hogy nem mutat rá : A falu álarca nemcsak a dogmatikus marxizmus ellen van kiélezve. hosszú magyarázatok szükségesek így.szektáns"-nak tartja (még az igazán népfrontos szellemű Gondolat mai szemmel is igaz s méltányos hangú megjegyzését is A falu álarcáról. 1.). 1. de nem látjuk. hogy kissé hátrább lépjen a képtől. 188. de demokratizmusát. Az ezekkel a tételekkel ellenkező tényeket igyekszik megmagyarázni.a Szép Szó platformjáról. Egy-egy helyen talán túlságosan is részletesen magyaráz. s jóváteendő. de különösen hiányoljuk a „népi" írókkal s mozgalmukkal való kapcsolatainak árnyalt elemzését. szétbont egy-egy eléggé érthető írást (pl. akit életútja. ha ahelyett. kiket közölt. 324. 176—177. hanem egyúttal a „népi" írók szociográfiái elleni visszahatás is — körülbelül. visszafejlődésről van szó . de fáradtságában s hitetlenségében már-már régi írói erejét is elvesztette. s nem tisztázza eléggé meggyőzően helyét az írói értékrendben. 148. I.) — -a kommunista kritikát viszont csaknem mindig . a recenzens tiszte viszont. 1. 1. a viták ilyen megvilágításá­ val — érthetőbbé "válnak azok a bizonyos. olykor túlzottan apologizáló hangja. Nem eléggé tisztázott a magyar irodalmi csoportosulá­ sokkal. amelynek megoldása talán nem sikerült teljesen. mintha leginkább Illyés Gyula és Veres Péter értették volna meg az írót. az anyag bő­ sége ragadta el. 111.). Szinte mindnyájunk hibája ez. Ha a festő egy-egy ecset­ vonást tesz művén vagy befejezte festmé­ nyét. észrevegye kidolgozatlanabb ré­ szeit is. Nem eléggé kidolgozott a külföldi kortársakkal. 1. folyóiratokkal. Látja ezt Kardos Pál is . realista író) kö­ vetkezetesen végigviszi könyvén. aki ugyan sohasem érintkezett a fasizmussal. pontosabban a német munkásmozgalmi irodalom dokument-műfajával való kapcsolat is szorosabb. Még egy hiányérzetemnek hadd adjak hangot : a könyv zárófejezete alapjában nem helyezi el végleges. felmérje arányait. mindenesetre további ku­ tatásra szorul.). valóban elkövetett. egy olyan író útjáról. s a 30-as évek közepétől valóban nemigen lehet kom­ munista írónak nevezni. társadalmi élményei közel vittek a kommunista mozgalomhoz. mint Kardos Pál véli (1. Különösen azért kell ezt hiányolnunk. Kardos Pált. s a kommunisták 1934-től szektás módon bíráltak. a nemi élet problémái iránti fokozott érdek­ lődés — egyéni életkörülményein túl — 534 általános koráramlatból is magyarázható).. megnyugtató módon Nagy Lajost a két világháború közti magyar iro­ dalom színképében. Kardos Pál általam vitathatónak érzett két alaptételét: (Nagy Lajos mindvégig kommunista meggyőződésű. hogy összhatásá­ ban szemlélje. 181. Illyés bírálatainak szinte mindig külön feje­ zetet szentel. hogy távlatot kapjon . 134. Furcsa kettősség. nehezek voltak Nagy Lajos életkörülményei is. Pedig — az életút ilyen értelmezésével. I. A két világháború közti kor nehéz s megpróbáló idő volt. az igazság­ talanság s a társadalmi elnyomás elleni gyű­ löletét őrző kispolgári demokratának (ami akkor nagy rang s nagy érdem volt). az egész monográfián végigvonul ez az apologizáló-vitatkozó jelleg. a Nagy Lajos által szerkesztett Együttről pl.. csak sommás ismertetést kapunk (140. akit igazán és mélyen csak a „népi" írók értettek meg. általában az irodalmi élettel való kapcsolata sem . a Nyugattal való viszonya sem elég világos . Ide tartozik. 290—291.. hogy azt mondjuk : a mindvégig következetes kommunista íróval szemben követtük el őket — így fogalmazunk : iro­ dalmunk egyik legharcosabb kispolgári de­ mokrata írójával szemben voltunk időnként méltánytalanok. egy lépést tesz hátra.). A fel­ szabadulás után elkövetett mulasztások per­ sze mulasztások maradnak akkor is. s szerencsésebb körülmények esetén még tartósabban köze­ lebb vihettek volna. ismét máskor az ilyen műelemzések már-már a közhelyesség hatá­ rait súrolják (pl. bár az 1956 előtti hangulatkeltésben mértéktelenül felnagyított irodalompolitikai hibák is vele kapcsolatban.. az 1919 május elemzésének nem egy helyén. ha egy alkotóval foglalkozunk. hatását erősen kiemeli (243. inkább kissé fáradt s megtört. nemegyszer sajátos gondolat­ menetek. 1. III. s ezért talán nem is látja teljes összetettség­ ben és reális arányaiban tárgyát. Kar­ dos Pál nem teszi meg ezt az egy lépést. áramlatokkal való viszonya (csak egy példa : a nemiség. A tanítvány magyarázatánál. igazságszere­ tete. A „népi" mozgalom nem eléggé reális értékelése. Szabolcsi Miklós . mik voltak szerkesztői elképzelései.

HEVESI GYULA: EGY MÉRNÖK A FORRADALOMBAN Európa Könyvkiadó. miként mellett igen nagy segítséget nyújt ez a való­ egy Gábor Andornak. hogy Hevesi akadémikus emlékiratait csupán mű­ szakiak. A szerény cím mögött egy rendkívül érde­ kes és gazdag tanulságokat kínáló tudós és forradalmár élet négy évtizede tárul az ol­ vasó elé. hogy a proletárdiktatúra egyaránt nagyra becsüli mindannyiuk mun­ káját. Koráját Aladár vagy tették őt. de kom­ zett Budapestre. vitte őt közel a munkásokhoz. amely beri értelem. Hevesi Gyula is származó termelékenységemelkedés nélkül. hogy meggyőzze a műszaki értelmiséget : nem a tudást kizsákmányoló tőkésekhez. Regények. Pedig. súlyosan tévedne. társaság. Sok közös munká­ életének megjavítása nem lehetséges a tu­ ban vettek részt. olaszországi vagy a Eredeti ötletei. Révai Józsefről. Fáradhatatlanul törekedett arra. Tudatlansággal. Budapest. a jobbhoz. pártmunkások és történészek for­ gathatják nagy haszonnal. ami ellen Komját politikában és rend radikális átalakítása nélkül el sem kép­ irodalomban szintén nehéz küzdelmet foly­ zelhető. kispolgári világából érke­ nemegyszer kellett megküzdenie. A munkástömegek életével való Hevesi Gyula sokban hasonló úton jutott eggyéforrás. a Gyárközi Bizottság meg­ szervezése terén. Hevesi Gyula számára kesztették a párt első tudományos folyó­ hamar világossá vált. 1959. indította hát mégis arra őt. A kárpátorosz—magyar határ­ dékoskodással vagy kártevő rosszakarattal vidék kisvárosi. hogy az író csak futólag érint közvet­ lenül irodalomtörténeti vonatkozásokat. Hevesi életútjának nem kevésbé tanulsá­ gos vonása szinte szenvedélyes vonzódása az újhoz. S a mű­ vészet emlékei közt elsőrendű jelentőségű minden személyes vallomás. mert hiszen — sajnos — hosszú évekig nem állt módunkban. minden lehetőségelfés segítséget megad az értelmiség alkotó tevékenységéhez: de ugyanakkor a proletariátus vezetőszerepe nélkülözhetetlen feltétele az értelmiség sza­ badságának is. találmányai voltak. mint az írók intellektus sok nehézség legyőzésében segí­ közül pl. hogy a magyar szocialista iro­ dalom nagy árama bontakozott ki 1919 em­ lékéből az emigráció évtizedeiben. teljes gazdagságát feltárhassuk. közelsége nevelte a fiatal mérnököt harcos Természetesen általános elvi tanulságok szocialistává:/ kommunistává. elítélte a bukás jitán fellángolt frakció­ Ez pedig a polgári világ. a magyar szovjetunióbeli viszonyok közt sarjadzó ma­ izzólámpagyártás kitűnő szakértője lett. de vajon nélkülözhetné-e a huszadik század magyar irodalmának bármely területét ku­ tató ezt a nagy jelentőségű dokumentumot. ha komolyan meg akarja érteni a kort. eltor­ lönösen Komját Aladárról. és verseskötetek sora jelent meg. szociális termelés népbiztosa dolgozott. a fáradhatatlanul mozgékony el a kommunista mozgalomhoz. Annál inkább nem. a krisztianizmus útjára 535 . A közelmúltban végre elhárul­ tak az akadályok a dicsőséges magyar Tanács­ köztársaság emlékének és tanulságainak teljes fényű ragyogása elől. amidőn a Szovjetunióban mint egy­ szerű üzemmérnök vagy a Nehézipari Nép­ biztosság vezető beosztású szakembere te­ vékenykedett. Igaz. s ezzel nagymértékben segítette elő a forradalmi mozgalom ki­ bontakozását. az Internacionálét. Lengyel Józsefről. amely­ ből művészet és irodalom sarjadtak ? Semmi­ képpen nem nélkülözheti. no­ vellás-. hogy a magyar proletár­ forradalom türténelmi és irodalmi hagyomá­ nyainak minden értékét. kü­ nek kibontakozását megakadályozza. Ha azt hinné egy irodalmár. bürokratikus aka­ Barta Lajos. s egy úton jártak az olasz­ domány és a termelés szoros kapcsolatából országi emigrációban is. a tudományos gondolat értékei­ közel állt a forradalmi mozgalomhoz. hogy a tudomány a nép szolgálatának eszköze. Hevesi sok érdekes dolgot Elsősorban i's az a felismerés. amely hozzájárul e sorsdöntő négy évtized történetének mind mélyebb megértéséhez. neki is nyitva állhatott ságból szőtt életregény akár a Tanácsköz­ volna az útja a polgári élet sikerei felé. a gyárak egyszerű dolgo­ zóihoz. hogy teljes erejé­ születési helye atmoszférájának teljesebb vel belevesse magát a politikai életbe ? megértéséhez is. a kísérletezéshez és kere­ séshez. hogy az em­ mond el a szocialista írócsoportról. Mi' gyar irodalom és publicisztika létrejöttének. a tőkés termelési harcokat. Illés Béla. A szellemi és fizikai munká­ sok mesterségesen támasztott ellentétei idején hangoztatta és írta le gondolatait. hallatlan nehézségek között. amelyek arról szóltak. hanem a proletárokhoz köti valamennyiüket társa­ dalmi helyzetük. s a háborús évek meg­ munista elvhűséggel. 424 1. A felismerés. bizonyítván. krónika is. E gondolat valóraváltása vezette tatott. konok elszántsággal próbáltatásai és a nagyüzemi munkásság mindig elérte kitűzött célját. s akkor is. akivel együtt szer­ zítja a tőkés rendszer. amikor mint a Matheika Jánosról. Hatalmas szervező munkát végzett 'Hevesi még a háború alatt a budapesti mű­ szaki értelmiség. akár a bécsi. hogy a néptömegek iratát.

„Ez a kor­ szóval — frecskelő gyűlöletének. ugyanolyan nyilvánvaló. műveiben olyan eszmecsírák lel­ feldolgozás igénye emeli ki a Szabó DezsŐ. Ha Károly Szabó Dezső ideológiája című tanul­ e korszakának kulcsait jó helyen keressük. művészileg egyaránt Egyetemi Könyvkiadó. elvhűséget. Fülep Lajos. Hogy Az Erdei Sándor Kortársbeli cikke nyomán mindjárt előlegezzünk valamit a várható kirobbant vita volt az első biztató ígéret ' tapasztalatokból: Szabó Dezső első sikerei arra. mindig torzít. ez az út vezető csupán egy nagy és széles áradásban. amelyben eszméi és eszközei említést más kritikai mű. 22. ugyanakkor elvitte és átadta más népeknek. aktivizmusnak olyan ábrázolási Nagy Péter az egyedüli járható utat vá­ eszközeivel él. Szabó Dezső 1919 előtt. sának alapvető oka nyilvánvalóan az volt.kényes kérdések" más természetűek. de olyan rulatait — ugyanúgy. 148 1. Életében kevesen vállalkoztak arra. Péter Szabó Dezső fejlődését csupán 1919-ig hogy kitegyék magukat — bármilyen bíráló követi. Ha ezt úgy érti Nagy színvonalára jellemzőek. de időben hegy legsajátabbnak vélt eszméi közkeletű 536 . melyek csak a húszas években lasztotta : Szabó Dezső fejlődésének törté­ lesznek igazán populárisak. A következő negyedszázadban sikerületlen doktori értekezése (Szabó Dezső lényegében az ekkor felhalmozott tőke forga­ regényköltészete. Az ol­ irodalomban meglepően kevés a számottevő vasót ugyan meghökkenti az.) és Varga inkább csak variál. Hevesi életműve. bizonyos értelemben úttörő megválaszolására is sor kerül lassan. A helyzet a fel­ Péter. Sok esemény itt teljesen új aspektusból kerül izgalmas közel­ ségbe az olvasóhoz. gondolatilag. A saját életútját rajzolja meg. hogy az úgynevezett. még akkor is. Dunántúl Pécsi tásából él . nizmusnak. jobbra-balra való vagdalbontani értékelését. (Csak éppen megemlít­ jük pl. Találó szavakkal jellemzi a művészi formák álforradalmait és meleg színekkel festi a haladó gondolat minden úttörőjének arcképét. 1936. a magyar irodalomban és irodalomelméletben szerepet játszó kortársáról olvashatunk érdekes ada­ tokat. 66 1. Illés László NAGY PÉTER : SZABÓ DEZSŐ INDULÁSA Akadémiai Kiadó. a kommunista emigráció gazdag krónikájának folyamában. Egyoldalú bírálatot s rehabilitációs magát az utat — kitérőit. mint a későbbiek. 1945 után pedig két és fél évtized alatt szerzett sok­ szorosan gazdag tapasztalatokkal tért haza hazájába. ha kritikusan teszi ezt. 1958. hogy abban elvi-ideológiai hibái­ kérdés nyitja első fejlődési korszakában rej­ nak könyörtelen leleplezése társuljon mű­ lik. Nagy Péter tanulmányát a tudományos jelenség.) pedig * a következő periódus zárai is nyitva állnak inkább egyetemeink felszabadulás előtti előttünk" — írja (7. zsákutcáit. I. szívós munkára serkentő erkölcsiséget tanulhat valamennyi olvasója. hogy a további vészi erényeinek és hatásának elemzésével. kanya­ kísérletet láttunk nem egyet'. művészi és gon­ György.) A tekintélyes mennyiségű Szabó Dezső­ össze nem tartozó jelenségeket társít. hogy Szabó Dezső 1919-ig tartó fejlő­ szabadulás után sem változott lényegesen dése megszabja további útja irányát. Végzetes elneti ábrázolásából indul ki. hogy a Szabó Dezső­ kásságát. a Tanács­ köztársaság. (Irodalomtörténeti Füzetek. L). akkor egyetérthetünk vele. hű harcosa volt és maradt a ma­ gyar kommunista munkásmozgalomnak. céltudatos és rend­ szeres. A szintetikus ábrázolás. mintsem gazdagszik. kétségbeesett túlkompenzálódámelyet nem előz meg történeti fejlődésrajz. a salgótarjáni szénmedence ellen támadó fehér cseh csapatok támadása elhá­ rításának. 8°. ebből akarja ki­ hanyatlásának. de e téren. mely követni.) Hevesi Gyula ki­ emelkedő. hogy Nagy munka. mivel azonos jellegű.. vagy a júniusi Tanácskongresszus lefolyásának történetét. de ez az élet a történelemmel fonódott össze . Mert úgy tette volna mérlegre Szabó Dezső mun­ amilyen nyilvánvaló. a proletár inter­ nacionalizmusnak a tudományban is jelen­ való erejét dokumentálja. Pécs. a magyar forradalmak. a Szovjetuniónak is saját tudását és a ma­ gyar forradalom tapasztalatait. melyeket a két világháború közötti irodalom tömkelegéből s módszere és ered­ időszak bontott ki s növelt fel az expresszioményei érdemlik meg a méltatást és bírálatot. a nép javáért munkálkodó tudományos szenvedélyt.hetők. Hevest Gyula könyvéből szocialista eszmei­ séget. kozásának. Budapest. lépésről lépésre kell marxista értékeléssel nem találkoztunk. Király szak Szabó Dezső életének. Erdély Ernő kiformálódnak. de indokolása meggyőző. Mint önéletírás is jellegzetes mű Hevesi Gyula könyve. mánya (Debreceni Szemle 1934.tért Sinkó Ervinről s sok más. korszakok azért adnak új problémákat. Kosztolányi Dezső dolati fejlődésének felfelé ívelő szakasza: példás bátorságú kritikáin kívül alig érdemel ez az az idő.

Az átértékelést ször kapunk valószerű képet. hogy így van. vallanak. sőt publicista bátorságáról. hirdető publicista. nem magyar részletesen is ábrázolja Szabó Dezső bekap­ társadalmi talajból kelt mivoltát. Marie. Ha harmadikutasságról. Maurras. nyomon életútjának vázlata negyvenéves koráig. mondásait is nagyobb óvatossággal kell Nem kevésbé lényeges sajátja művének az kezelnünk. mert egyrészt genség hogyan ferdül benne elvtelen oppor­ Szabó Dezső kéziratos önéletrajzát (Életeim) tunizmussá. melyekről tanulmányai. Nagy Péter tesz plusz helyett mínusz-jelet.koreszmékké váltak. s meggyőzően mutatja ki. antiklerikális. minduntalan aktualizálódnak az olvasó végletes individualizmusról. Kár. hogy nem éri be a közkeletű patronok kimondásának morális értékéről is alább alkalmazásával Szabó Dezső ideológiai fejlő­ száll 'véleményünk. Ennek a fordulatnak. ott is. a szellemtörténeti A második fejezet'az életrajzi fejezet el­ módszer buktatóit azzal próbálja elkerülni. hanem behatol a hogy e bálványdöntő életrajzi fejezetben század első évtizedei ideológiai vegykonyhá­ egyhelyütt megfutott Nagy Péter tolla. kozmopolitizmus látszatát. milyen nem az az aggodalom. mélyítése. hanem széle­ lépésről lépésre haladó. csolódását a kor kulturális árarhlataiba. rán. maradnak üres címszók. pusztán világirodalmi doku­ primitív és provinciális gyakorlattól. Az alkoholizmus a XIX. hogy bármilyen okot és a jelenség másodlagos. hogy későbbi belső ellent­ sabbra fundált bázissal bizonyítja. ideológiájának elemzése so­ sovén nacionalizmusról. szocialistaellenes. hanem az alapo­ nézeti fordulatát. hogy k. azonos szán­ lamint hányatott tanári pályafutásáról elő­ dékú átértékelő munkáktól. művészi eszközei po. Ennek a fejezetnek gek mögött megmutatja a mélyebb ideológiai az a szembeszökő értéke. A tények egyszerű fel­ A marxista értékelés fölényét tehát nemcsak tárása úgy lemezteleníti Szabó Dezső világ­ a helyesebb szempontokkal. mitologizálták nem a már publikált adatok és nézetek elé Szabó Dezső emberi egyéniségét. mely referáló kötelessége mondatja el velem. alkalmazása. realizálódott eszméi láttán. melyet egyre gyak­ hatások és indítások iránt volt fogékony s 537 . Az életrajzi tények és désének fajza sorári.is sántít. a Fe/érmegyei Napló hasábjain antiszemita. ezek a fogalmak nem mutat élet és mű korrespondenciájára. hogy a felfokozott Szabó Dezső-portréja többek között azért becsvágy és az élettől. antiszemitizmusról.zata (10—11. követése Nagy Péterre vár még — hogy nem Ez a rövidségében is frappáns és gazdag hiába. Dezső vidéki publicisztikai munkásságának tiszt lesz. mint deres fejű A tanulmány első fejezete Szabó Dezső bűvészinas. a világirodalmi távlatot pedig soha többé nem sikerűit: ő hökkent meg semmi. 1. ha­ bizonyos értelemben meghatározza. úgy válik az termékeit. Barrés. század zófiai és világirodalmi megalapozottsága és végének nemzetközi jelensége . hogy a szembe­ lehetősége előtt. fejlődése során érték. tényfeltáró munkája sebbé tágítja ismereteinket is — magyarán reálissá teszi Szabó Dezső emberi figuráját mondva : az átértékelést forráskutatással kezdi. klerikális szé­ sárguló-porló cikkeket. egy Nem is tudom. percre sem veszti el szeme elől azt a társa­ hogy mindezt nem csupán a recenzens dalmi talajt és történelmi folyamatot. olvastán.rabban érzek irodalomtörténeti tanulmányok pularizálódtak és elavultak s az a törekvése. u. mely a mentumokkal is bizonyítható. romantikus na­ tudatában. kibányászta a székes­ kesfehérvári tanárból néhány hét alatt fehérvári főreál értesítőjében rejlő adatokat. Nagy Péter tanulmánya azzal bizonyítja a vitacikkei — még a művészi megformálás marxista módszer fölényét. Rajongók és dolgozott irodalom eredményeiből indul ki. melyben családi környezeté­ nyítja. a statisztika távlata előnyösen különíti el művét attól a adatai nélkül. másrészt felkutatta Szabó tív lehetőségként szerepel az. vagy új Kossuth. ellenfelek. hogy nem az eddig fel­ szempontból rendkívül jelentős. Ahogyaji ifjúi álmaiban alterna­ is felhasználja. különösen egy ugyanis azzal kezdi. va­ tulajdonsága. ahol Nagy Péter rá sem turalizmusról beszél. jába s gondos kortörténeti és filozófiai tanul­ A Szabó-család alkoholizmusának magyará­ mányok alapján bontja ki ezekből. nem is akarom titkolni. a világnézeti elmélyedést a patronok fejező eszközökkel hökkentse meg kortársait. azoknak a művelődési hatásoknak hogy megkerüli az irodalom filozófiai alapjait elmélyült elemzése. mely elkülöníti az. Nietzsche. valósággal a fogantatás pil­ tűnő és sajátosan magyarnak látszó jelensé­ • lanatában. dokumentumok. k. különböző előjellel. melyben a Szabó Dezső-i alsó rétegeire s így a hozzáfűzött okoskodás ideológia megszületett. radikális. melyek Szabó Dezsőt s nem vesz tudomást a világirodalomról. melyekben a kutatást az átrendezés hogy még egyszer eszmékkel s művészi ki­ pótolja. azt ez a kötet megnyugtatóan bizo­ anyagú fejezet. szó­ sem. valóságtól való ide­ valószerűbb minden eddiginél. diákéveiről. Tanulmányának filo. győző : az alkoholizmus nem korlátozódott Gide elméleteiből és-művészi gyakorlatából sem a vidékre. az Eötvös-ColleNagy Péter könyvének van két szembeötlő giumban és Párizsban töltött idejéről. a szocializmus igazát konzultált Szabó Dezső ma élő kortársaival.) erőszakolt s nem meg­ Jean Guyau. sem a magyar úri osztályok ászt a légkört. nek hatásáról.

egybevillannak az előző fejezetek s az első művek során feltárt Szabó Dezső-i tulajdonságok. Kassák Lajos munkásságával. 1. hogy az ol­ vasó sem a magyar. milyen meg­ döbbentő megfelelések lelhetők Andre Gide gyakorlatával. — E fejezet legnagyobb értéke Az elsodort falu részletekbe ható. rámutat. antibolsevizmusa és aktív ellenforradalmi szerepe. köznyelvi példák és hasonlatok hirtelen eredeti jelentőségükre redukálása és ezen Keresztül felduzzasztása. De itt válik először dubiózussá Szabó . Ebbe torkoll­ nak az életrajzi fejezet adatai s mindaz. magát Szabó Dezsőt — az önmagának szánt szerepe alapián s a szó teljes jelentését kihasználva — „magyar Redemptor"-nak nevezi. Az elsodort falu­ val kapcsolatban „epizodikus zsúfoltságáról beszél. Első jelentős. sikerének nyitja és Szabó Dezső magába-hullásának magyará­ zata. hogy Szabó Dezső újnak ható expresszionista-aktivizmusának legjellem­ zőbb eszköze „valójában csak egy régi művészi eszköz megújításából álló fogás: az allegória — méghozzá a mennél plasztiku­ sabban átlátszó allegória — felhasználása . Kimutatja — találó párhuzamot vonva Ady és Szabó Dezső szimbolizmusa között —. — ha szabad halál-esztétikáját így neveznem — negatív egzisztencializmusra épült művészet­ nek értelem-ellenessége.). mert a magyar értelmiség egy jelentős része fasizálódásának is itt lelhetjük előképét és magya­ rázatát. Nemcsak azért. A gondos elemzések során egy-egy terminus technicusa is. Ennél pontosabban. Swift zsenijéhez. Szabó "Dezsőnek a szocializmushoz való vi­ szonya például érthetőbbé teszi. mert innen érthető igazán Szabó Dezső anti­ racionalista útja. Ugyanerre a — valójában csak az allegóriáig felérő —• ál-szimboliz­ musra árulkodik az irodalmi alakok. hogyan hangzik egybe sok merőben eredetinek vélt Szabó Dezső-i vonás Révész Béla. hogy általában kisebb művészi élve­ zetet is okoz" (87. Általában : az egész fejezetnek van egy ilyen. Különös figyelmet érdemel az. hogy az értelmiség egy része. értékelő elem­ zése (108—127. a naturalista. a maga nemében robosztus erejű művész él vele. Barrés és\Maurras útjáyal való érintkezése s egyes nézeteinek a náci ideológiába való torkollása.). hogy ezekből az ihlető indításokból milyen konzekvenciákat vont le. „nemzeti" szocializ­ mussá. igaz. .megmagyarázza. Találóan mutat rá. amit Szabó Dezső középkori koncepciójával kap­ csolatban a katolicizmushoz és a misztikához való közeledéséről mond. újfajta kifeje­ zéssel" (89. 1. Balázs Béla. Ez a gondos elemző munka viszi legnagyobb lépésekkel előre a Szabó Dezső-filológiát. hely­ zetek rendkívüli jelentősége: saját leg­ bensőbb érzéseinek és indulatainak kifejezé­ sére nem tud önálló alakzatokat teremteni. Nagy Péter kimutatja. mert az olvasó számára sokkal kisebb erőfeszítést kíván a megértése. De azért is fontos ezeknek a szálaknak felfejtése. mint Adyé .). impresszionista és szim­ bolista elbeszélés lehetőségeivel elégedetle­ nül feszegeti a műfaj kereteit azzal. lemeztelenítőbben nem lehetne Szabó Dezső művészi módszerét jellemezni s Nagy Péter arra is ügyel. hanem elsősorban társa­ dalmilag adott elvontságok abszolutizálása. Mohamed legendájához folyamodni. Hermann Bahr gyakorlatával és elméletével. de ebben tárul fel teljes vilá­ gossággal ennek a faji mítoszra épült. amit Szabó Dezső tanulmányainak ""elemzése során ideológiai fejlődéséről mondott. A Szabó Dezső-legendát ebben a fejezetben nem kevésbé súlyos csapások érik. Szabó Dezsőn túlmutató jellege. Az alapvető szempontok tisztázása mellett arra is ügyel. gondolattal. A harmadik fejezet Szabó Dezső művészi feljődésének elemzése. sem a világirodalmon belül ne veszítse el Szabó Dezső jelentőségé­ nek mértékét. mélyre^ világít: Szabó Dezső hőseit „lírai-retorikái hősök"-nek nevezi például. a szocia­ lizmus iránti szimpátiája ellenére hogyan esett bele a fasizmus vermébe. nem az író sajátos szimbolikus világlátásá­ nak kifejezése. közép­ kori kollektivitás s egy paraszti faj-mítosz útjára. iro­ dalomtörténeti szerepét és azt. Sajátos műfajtalanságával új műfaji igények felé tapo­ gat . . hogy egy páratlan. radikalizmusa. amiből a legtöbb és legszenvedélyesebb áll rendelke­ zésére : lírával. Szabó Dezső művészetének jellegzetességeit először felvillantó novellájának elemzése so­ rán (Don Kisott penitencián) Szabó Dezső alkotómódjának legfontosabb problémáira tapint rá. pszeudó-jelrendszer53 8 ré változtatása . hogy a Szabó Dezső-i elbeszélő-stílus „a szépprózá­ ban azt a szerepet játssza körülbelül. mint egy gyűjtő­ lencsében. 1. de még nyomaiban ma is élő Ady—Szabó Dezső-párhuzam például teljesen képtelenné válik e tanulmány tük­ rében.. az első szépprózai kísérletektől Az elsodort faluig. . hogyan vált a csak eszköznek felfogott szocializmus egy faji totalitarizmussá. S ez az egyedi szimbólum­ rendszer helyébe lépő közhelyes allegóriahasználat azért is fokozott sikert biztosítha­ tott. ebben. mint a költészetben a korai szabadvers. hogy polgári fejlődésünk elmaradottsága. nem egy egységes (és talán a valóságnál is erősebb) szubjektív viziórendszer kifejezése. megszólaltatásukra kénytelen Cervantes. hogy a módszer leleplezése — igaztalanul és történetietlenül — el ne homályosítsa alkalmazásának politikai. A Szabó Dezső által szuggerált. a feudalizmus gyökereinek sajátos utóélete hogyan fordítja Szabó Dezső útját — minden probléma­ azonosság ellenére — egy Adyétól sarkosan különböző irányba : egy retrográd.

sz. „Az a fajta kapitalizmus-ellenesség. hogy művészete azért tartozik irodalmunk máig ható. szittyós partvidéken a lidércfény. becsületes munka sem hiányzott. egyre szűkebbre korlátozódott s a felszabadulás után már csak — az elhallgatás.Dezső indulásának elhatárolása későbbi mű­ ködésétől : Az elsodort falu elemzését a Segítség elemzése tenné teljessé. Nem kíván ugyan a mindent tisztázás igényével fellépni. ahol és ahogy azt Fülep Lajos 1919-ben megkezdte Az elsodort faluról szóló. esetleg vele ellenkező táborban harcoltak és alkottak" (uo. művészi hatása irodalmi életünk peremén is csak olykor villant fel. sikeres művei­ nek a legrosszabb tulajdonságai élnek tovább. Az összefoglaló zárófejezetben Nagy Péter megkísérli meghatározni Szabó Dezső „gro­ teszk nagyságát. a fasiszta veszély megnöveke­ dése idején ez a hatás egyre csökkent.) E dicséretes munkáról túlzás nélkül állít­ hatjuk. mely a szocializmust is elutasítja magától. hogy ez a nélkülözhetetlen összefoglaló mű ma rendelkezésünkre áll. halála háromszázadik évfor­ dulóján. de előbb sze­ rinte „az akadályokat az irodalomtörténeti vizsgálódásnak kell az útból eltávolítania". (Irodalomtörténeti Könyvtár 2. Budapest. A maga korában az irodalmi konvenció kere­ teinek áttörésével. az a fajta népszeretet.Pál képalkotó művészete között). ahol forradalomellenes világ­ nézete egybehangzóit aktivista-expresszio­ nista stílusával. a nyelvkincs szabadabb és gazdagabb használatával. s életműve fel­ tárásához több esetben . irodalmi és eszmei téren tőle távol. Elismerés illeti meg érte elsősorban a szerzőt. hogy noha már évtizedek során hivatkoztak Apáczaira. 1958.). akinek sok éves eredményes mun­ kája ebben a nagy terjedelmű monográfiá­ ban kapott megfelelő formát. Szabó Dezső művészetének hatását én egye­ temesebbnek látom. s így írásával végeredményben „filológiai teljességre" törekszik. Mátrai László. akik távol álltak tőle. Az ellenforradalom lassú lelepleződése. Apáczai nem kimondottan szépirodalmi munkáinak ismeretében. de történetien lezártnak. Ezek bizonyítanák igazán meggyőzően. mert Nagy Péter ki­ tűnő könyvéből is ez következik. aminthogy a Boldog Misi elemzése valósággal aktuali­ zálja a Csodálatos életet. Jelképi jelentőségűnek érzem. az ideoló­ giai és művészi bírálatnak és értékelésnek szerencsés találkozása. Azzal nehezebben érthetünk egyet — éppen példái nyomán —. a bírálat elmaradása következtében — a Szabó Dezső­ legenda élt s eszméi burjánoztak reakciós körökben. ugyan­ csak e ^monográfiáról írott bírálatában (Magyar Tudomány 1959. hogy első. milyen célkitűzések vezették az irodalomtörténész szerzőt e páratlan sokrétű anyag vizsgálatában ? Vajon az irodalomtörténet eszközei elegendőnek bi­ zonyultak-e az összefoglaló mű megalkotá­ sához ? Bán Imre célja az előszó szerint irodalomtörténeti szintézist adni. tápláló humuszrétegébe. 606 1. mégsem jöhetett létre a múltban Bán Imre könyvéhez fogható ala­ pos. De ésZre kell vennünk azt is. hogy Nagy Péter az úttörés érdemét meg­ szerzi a folytatás és befejezés érdemével is. minthogy a különböző szakterületekre to­ vábbra is számos feladat vár.caik sem fogják feltámasztani tudni őket" — írja (144. egyaránt idézték emlékét jó és rossz ügy érdekében.). olyanokra is hatott. mint a sekélyes. Mindezt annál könnyebben és határozottab­ ban állapíthatom meg. elsőrendűen vető­ dik fel a kérdés. Rámutat többek 539 . Bóka László BÁN IMRE: APÁCZAI CSERE JÁNOS Akadémiai Kiadó. mert „olyanokra is hatott. egész tudomá­ nyos életünk tisztelete is kifejezést nyer Apáczai igazi jelentőségével szemben. nagy szavak­ kal ünnepelték. legszínvonalasabb és legeredetibb kép­ viselője a magyar szellemi életben ő volt.). akik gondolatilag. I. De ezek az eszmék döntő vereséget szenved­ tek 1945-tel — utóvédhar. hogy Nagy Péter ott és abban a kérlelhetetlen szellem­ ben folytatja Szabó Dezső értékelését. máig is időtálló bírálatában. teljességet megközelítő feldolgozás. hogy irodalomtudományunk méltó tiszteletadását jelképezi Apáczai Csere János­ sal szemben. mely a faj eszméjén keresztül akarja megváltani a népet — ezen egyedül és kizárólag a parasztságot értve — mindig vissza fog találni nálunk Szabó Dezsőhöz." Végkövetkeztetésének egy részével fenntartás nélkül egyetérthetünk. Ab­ ban. 1. Bizalommal várjuk. Példái ugyanis csak a népi írók köréből kerülnek ki s nem is mind találóak (én sehogyan sem tudom pél­ dául felfedezni a rokonságot Szabó Dezső és Szabó . Ez a hatás az 1919-et követő ellenforradalmi hullámban kulminált. több irányú következtetést von le ebből a szándékot megvilágító nyilatkozatból. ezeknek a gondolatoknak első megfogalma­ zója. Szabó Dezső indulása a Szabó Dezső-filológiának alapvető műve. ott.

Mindemellett a könyv alapvető jellegét az irodalomtörténeti vizsgálat határozza meg. szük­ ségtelenül nehezíti szövegét. pedagógiára stb. azaz miként Apácza-falu lakossága bizonyos formális kiváltságtudat ellenére valóságos jobbágysorban élt. A monográfia beosztása. hogy. akik kezdetben kedvezőbb körülmények kö­ zött éltek. az a hatá­ rozottabb Apáczai-összkép. megbecsülését. Jogos ez. iskolázás.között arra. hogy Apáczainak e főműve teljességében ezúttal kerül először részle­ tekbe menő elemzésre. Hat főrészre tagozódik: I. Egyszerre végigolvasni a könyvet. Hosszabb idő kell még az Apáczai­ irodalomban járatosabb olvasónak is a szerteágazó kérdés-komplexumok kellő felis­ meréséig. Lényegét te­ kintve e kötettel olyan alapvető.) szükségszerűen felvetődő' prob­ lematikájával — az irodalomtörténész nenr maradhat meg kizárólag a maga területén. Apácza község lakossága szabadsággal bíró várjobbágy nép lehetett. Hollandiai évek.). E látszólagos aránytalan­ ságot indokolja. és ez esetben is a tárgyhoz. s ily módon hasznosítani minden pontjában lehe­ tetlen. Oklevelek és egyéb adatok vizsgálatának sűrű egymásutánjából jelentős következte­ tést tud levonni. Kevés kérdésben volt ugyanis a múltban annyi bonyodalom és célzatos ferdítés. Az újból és újból adódó problémák kapcsán ismételten vissza kell majd térnünk hozzá. E kötet eredményei mindenesetre bizonyítékot szol­ gáitatnak arra. Következtetései . mint a „származás" megítélésében. III. ahol pl. hogy legtöbbször biztos útbaigazítást kapjunk. kevéssé célratörő boncolgatása már-már túlnő a tétel kellő bizonyításának határán.) fejezetét. de később lényegében szabályos jobbágysorba süllyesztésük következett be. saját vizsgálati módszereinél. Minthogy újat hozó tudományos művet alkotni csak az adott szövegek alapján lehet. mely 230 lapnyi szövegével terjedelemben is messze kiemel­ kedik a kötetből. hogy helyenként az adatok halmozása és aprólékos. Mindennek alapoka Apáczai munkáinak sajátos arculata is. A Magyar Encyclopaedia. a matematikát és a geometriát váltják fel irodalmibb szö­ vegek. egyszerű ismeretek áradatá­ ban. A mű egészéről kialakítható általános vé­ lemény minden bizonnyal kedvező. fejezeten belül a szerző Apáczai szülőfalujának múltjával kezd foglalkozni. még ha teszünk is néhány szerény észrevételt a vitatható pontok alkalmával. ilyen* szerteágazó életmű esetében is. amely egybeolvasztani képes a szak­ irodalom revideált anyagát a szerző új eredményeivel. de szegény szülők gyermeke volt. V. II. amidőn a különböző tudományágakhoz kapcsolódó források tisztázását végezte el. hogy sorait kevéssé találják majd „olvasmányosnak". kivéve a Magyar Ency­ clopaedia (III. Ennek a részkérdésnek elemzése mutatja Bán Imre módszerének másutt is kísértő jellegzetességét. Különösen „nemessége" körül formálódtak ellentétes vélemények. Ko­ lozsvári évek. VI. és tartós értékű kézikönyv valósult meg. de egyébként könnyen elmerül az olvasó — a szilárd elrendezés ellenére — a távolról sem. hiszen ezen a területen csupán a kezdő lépések történtek még meg. Az Apáczai-mű utóélete (és függelék). a filológiának az irodalom­ történettel való azonosítása.Ugyanakkor persze az értékes. s Csere János politikai öntudata miként kap igazolást ez „osztályharcos föld* isme­ retében.megengedhető színességből. és ha a szerző nem akarja az Apáczai­ nál sajnálatosan sokáig divatozó dagályos ömlengések sorát gyarapítani. szerkezeti váza a művek és az életpálya adottságait szem előtt tartva a lehető legáttekinthetőbb meg­ oldást kapja. szinte zsú­ foltságig gazdag. már csak az anyagi alapok hiánya miatt sem. A továbbiakban a szerző körültekintően mérlegeli a sokat vitatott és megnyugtatóan nem lezárt név-írási változatok kérdését (Csere vagy Cseri stb. Bán Imre ebben megtalálja a helyes mértéket. kénytelen szá­ molni azzal. vagy inkább annak csupán az irodalomtörténet körébe vonása milyen veszélyekkel jár együtt. Az I. A hazai puritánus mozgalom sodrában. fűzött helyes állásfoglalását elismerés illeti meg. E szerint Apáczai némi sza­ badsággal élő. IV. s a végső következtetést háttérbe szorítva. Szerzőnk sem teszi ezt. s így az még nem annyira az összefoglaló. hogy Apáczai ősei milyen társadalmi környezetben élhet­ tek. s főként az Apáczai-szövegek ez ideig meg nem valósított teljes feldolgozá­ sával. hogy Apáczai esetében — szá­ molva a jónéhány tudományág (pedagógia. kiterjedő elemzést nyújtott. ifjúkor. ennek meg­ felelően írónk családja esetében nem lehet szó valamiféle nemesi privilégium gyakorlati szerepéről. hogy a lehetőség határán belül az irodalomtörténeti szempontok végig­ vitelének mennyire fontos szerepe lehet az Összkép kialakításában. mikor művével átfogó. mint inkább a feltáró munka jellegét viseli magán. s főleg. — A részek átlagban 70—80 lapra terjednek. Ami főképpen hiányolható. új adatok felszínre hozását. Most megbízható módon tisztá­ zódik a kérdés. filozófia stb. Származás. erősen filológiai alapozottságú. s nyilatkozata nem fedi teljesen a tényleges megvalósulást. . filozófiára. s minden tekintetben nagy szükség volt rá. Kétségtelen. Ezzel sikerült megvilágítania. bár talán a 540 tudományosság érdekében egy árnyalattal többet is feláldozott a. Többre vállalkozott ugyanis pusztán irodalomtörténeti vizsgálat­ nál.

hogy a Hollandiában írt tudományos leveleit alapos elemzésben ré­ szesíti. politikai és tudományos jellegű irodalomra szűkítve. minden egyes utalásában már kevésbé érezzük meggyőző­ nek Apáczaihoz viszonyítva. hogy pl. az itthon végzett tanulmá­ nyok pontjain stb. Hasonló­ képpen rendet tud teremteni az életrajzi anyagban is : a hazai. hoznak. széthúzzák a mű egyébként köz­ vetlen tényekre támaszkodó eresztékeit. hogy a hollandiai szellemi életet a vita. éppen az Apá­ czainál is felelevenedő hagyomány meg­ mutatása érdekében kiemelendőbb szerepe lenne azoknak a prédikáció-típusoknak. A kor történeti. mint ezt a szerző teszi. átfogó kép tárul elénk az Apáczait fogadó ország pezsgő. és a művek létrejöttét megvilágító kö­ rülmények sok esetben ismeretlenek. magának Descartes-nak és heves ellenfelének. Noha a tárgy ismertetése ki­ merítő. Harderwijk egye­ temein végzett tanulmányrendje. He­ lyenként azonban ezek a hézagpótlások kissé feszítik. meg­ foghatatlannak. Az e témában elért eddigi kiváló eredményeknek (Turóczi-Trostler József kutatásai) nem pusz­ tán filológiai előrevitelét várnánk ugyanis. Ebből a szempontból viszont megragadó a kevéssé ismert Kecs­ keméti Alexics János művének a puritánus eszmekör irányába állítása. adott eset­ ben egy ortodox felfogásban tanító egyetem milyen „szorgalmasan és éberen" ügyelt az 541 .) a kiutazás élénk. politikai. másrészt az egy­ idejű társadalmi állapotok bírálata. Ha a szövegek bármi ok miatt az előremutató és visszahúzó néze­ tek kettősségét is mutatják. s ez pl. Minthogy erre vonatkozólag adatok nem állnak rendelkezésre. Apáczai hollandiai éveinek tárgyalását (II. hogy állítólagos professzori meghívása Utrechtben nem . Sikerült összefoglalás ez. bizonyos tekintetben elégedetlen marad az olvasó ennek a fontos kérdésnek kifejtésével. De ha még kellő indokok miatt megfértek is. részletezőbb összefogását. főleg az egyetemi viszonyokról. dicsérnünk kel! a szerző eljárását. lehe­ tetlen. hogy pl. úgy gondoljuk. szembenállva a szakirodalom sokhelyütt anarchikus. Általában mindenütt szilárd tényekre támaszkodik. nem is akarjuk az író karteziánizmusának tudatosságát többre tar­ tani. véglegesen meg­ állapodhat az irodalomtörténet. Ha pl. majd pedig a Medgyesi Pál által kép­ viselt irányzat hangsúlyozása. eredeti felismeréssel találkozunk. E fejezeten belül kap helyet a Bethlen Gábor és I. lényegesnek tartjuk a monográfiának ezt a részletét. az ortodox Voetíusnak nézetei békésen össze­ férhetnek Apáczaira való hatásukban. majd két hexameteres versét értékeli. légből kapott. melyet nemcsak ebben az esetben alkalmaz. hanem további elemzést. Világosan kimunkált Apá­ czainak Franeker. túlnyomólag a hitelesség igényével a szigorú történeti hűség keretében folytatódnak. a mentő kö­ rülmények ellenére magyarázatlannak.. A hollandiai évek legfontosabb hatásának. valamely kon­ fliktusnak mindenképpen be kellett követ­ kezni Apáczai tudatában az „új tanok" megismerése folyamán. „alighanem" kezdőszavak azonban. Rákóczi György kora­ beli magyar irodalom áttekintése is. Bebizonyítja. az időpontok zűrzavarában. Ha nem is érezzük teljesen bizonyosnak. A prédikáció­ gyűjtemények vizsgálatakor. a pol­ gári berendezkedés magas fokának megmuta­ tása után. (Szenczi Molnár. • szükségszerűen főként a protestáns vallásos. hogy e kettősségen belül nem merült fel a nézeteknek valamiféle ellentéte. A holland gazdasági élet vizsgálata.nyomán. Hiszen ugyanezen sorok között olvashatunk arról. ábrázo­ lása jelentkezik. a hazai állapotokról szóló részekben Apáczai­ nál is felismerhető. Nem egy gondolatában új.) Annak ellenére. hogy az életrajzi adatok rendkívül hiányo­ sak. a harc légköre jellemezte. érdeklődést felkeltő rajza nyitja meg. Ebbe ágyazódik ezután az itt tanuló magyar diákok szerepe. s ha még ide számítjuk az Enciklopé­ dia ezzel kapcsolatos utalásait is. Bizonyos tekintetben a puritánus Medgyesi Pál is ennek az eszmei­ ségnek és formának betetó'zője. s a puritanizmus ellensúlyozásával is számolunk. másutt viszont színességét.lehetett való­ színű. kénytelen a szerző más ilyen tárgyú írások analógiájá­ hoz fordulni. „való­ színű". kulturális. változatosságot. Hiányolnunk kell azonban a hazai puritanizmus kezdődő irodalmának Medgyesin túlmenő. Ennek oka abban rejlik. ifjú évek szinte nap­ jainkig kuszált eseményeiben. feltételezések alkalmazása. a puritanizmus és karteziánizmus megisme­ résének Bán Imre is elsőrendű jelentőséget tulajdonít. állambölcseleti munkáinak értékes vázolását. szellemi életéről. Gyak­ ran szükségszerű tehát az űrök betöltéséreaz analógiák. Utrecht. állásfoglalást sze­ retnénk a ráhatások következtében változó nézetek alakulásáról. ame­ lyekben egyrészt még a reformáció harcos hagyománya folytatódik. Szepsi Csom­ bor. egymásnak ellentmondó megállapí­ tásaival. érezzük. doktori értekezésének problematikája stb. Minden bizonnyal egyetértéssel ta­ lálkozik a Szenczi Molnár Albert és Alvinczi Péter. A többször előforduló „nem lehetetlen". s ennek felvetése hiányzik. hogy Apáczai számára az itt ismertetett anyag valamennyi esetben közelebbi olvasmány-élményt jelentett volna. hogy a feltételezésnek és elképzelésnek nyílik itt tere. valamint a kegyességi és prédikációs irodalom kiemelése.. Régi mu­ lasztást pótol azzal. mintegy az Apáczai-életmű előzményeinek megvilá­ gítása céljából.

hogy a Magyar Encyclopaedia tárgyalásának (III. A ma már oly sokszor ért­ hetetlen. kiugróan haladó megnyilvánulások volnának nehezen össze­ egyeztethetők emez ellentéteket enyhítő fel­ fogással. Ma­ radnak azonban még aggályaink. mivel e nagy műnek még csak most történik meg első részletes feltárása. másrészről a teológiai fejezet bibliai hatnapos teremtés történetére. Nem lehet elég elismerés azzal az erőfeszítés­ sel szemben. Lehet. Részletekbe bocsátkozás nélkül csak annyit jegyeznénk meg. hogy a precíz feltáró munka tömkelegében valamennyire elhalványul a mű egészéről formálandó egységes. Nincs helyünk arra. s nem is mindig követ­ kezetes terminológiát általában helyesen oldja fel. melyeket Magyari Istvánnál. de mégis háborítatlanul megférnek egymás közelében. amelyek helyenként Apáczai stílusát széppé. Jól mutatja ezt az elsőnek említett példa. másfelől pedig a babo­ nák. annál is inkább. amikor a ma­ gyarnyelvű Tanács c. szerzőnk kiemeli. Beth­ len Miklósnál vagy másoknál elismeréssel illetünk. s ennek megfelelően jár el: Külön „Nyelv. Példának elég. 1—2. Szerintünk nem annyira a törekvés. munkát tekinti szer­ zőnk Apáczai „legszebb írásának". talán az Enciklopédia természetéből is adódóan részekre töredezik. Vagy végeredményben ugyan­ ezt mutatják a modern természettudományi ismeretek egyrészről. ez az írás valóban az első kísérletek egyike az objektív értékelő próza kialakításához.„új tan" távoltartására.és stílus a Magyar Encyclopaediában" c. ami Apáczait ebben a vonatkozásban is kortársai fölé emeli. hogy az e fajta. átfogó kép. Egyetértünk. úgy. orvostudományi. a szenvedélyes állásfoglalásokról hazája elmaradottságával szemben stb. ugyané kérdésről írt összefoglalása. tehát a személyes megjegyzé­ sekről. Ez a kötetnek csaknem egészében újatmondó része. Apáczaira annyira jellemző forma „csak önkéntelen.) Ámbár az Enciklopédia nem szépirodalmi alkotás. a fejlődés jegyeit viseli magán. sz. hogy az egy­ szerű és racionális jellegű . más vonatkozásbán is ez a helyzet. mivel ez az. mesterkedés nélkül termett stí­ lusérték. az egyes tudományágak szakembereinek még maradnak tennivalóik. Zrínyinél. amit e tekintetben már fontos lépésnek tarthatunk. végérvényes állapot. Itt tehát azt a pontot is megragad­ hatnék. Hogy mennyire alapos a nyelv kérdéseinek vizsgálata. leírásokban gaz­ dag. hanem a változás. nem akarva már a harcra. midőn már az ortodoxiát törekszik szétzúzni. ha utalok egyrészről az Enciklopédia csillagá­ szati fejezetében vallott kiemelkedő kartéziá­ nus kozmogóniai elméletre.) páratlan értékű teljesítményét érdeme szerint elemez­ zük. mindazonáltal az ilyen szubjektív gon­ dolatok formai tükrében fedezhetők fel prózánknak azok a jellegzetes stílusjegyei. Szól ugyan a szerző azokról a stíluselemekről is. (It. Ebben a munkában ugyanis Apáczai már végered­ ményben a felismert ellentmondástól indít­ tatva a kartéziánus kozmogóniai törekszik — természetesen távolról sem kizárólagos­ ként elfogadni — csupán egyeztetni a mózesi teremtéstörténettel. Az egyéb művek stílusvizsgálatát is jel­ lemzik bizonyos mértékig az Enciklopédiáról elmondottak. hogy az Enciklopédia új ki­ adása után az itt elért eredmények valóban elhárítják az akadályokat a további vizsgá­ lódás elől. Egyetérthetünk a szerzővel abban. mellyel fejezetről fejezetre s ezeken belül Apáczai beosztását követve. amikor az azonos tárgyról kifejtett gondola­ tok egymásnak tökéletesen ellentmondók eszmeiségükben. és stílus­ elemzését is a legsikerültebbnek tartjuk. bonyolult. Fő vonalakban a forrás és a szövegvizsgálat köti le a szerző figyelmét. mutatja az Apáczaiterminológiának mind ez ideig legteljesebb. Ami az Enciklopédia stílusát illeti. 1953. de éppen az általa felfedett. élmény­ szerűvé teszik. történelmi. ugyanakkor. Ezzel még távolról sem akarnánk Apáczait a „haladás bajnokának köntösében szemlélni". az érzelmi kitörésekről. hogy az író nyugodtan alkalmazza még műveiben a skolasztika esz­ közeit. Jóllehet bármennyire is teljes a filológiai tisztázás. A hangsúlynak azonban akarva. a szerző helyesen ismeri fel a nyelvi és formai eszközök jelentős szerepét. mint inkább az Apáczai-szövegek­ hez való túlzott tapadás eredményeként áll elő. földrajzi. hiedelmek sokasága stb. a „vágaték"-ok szerint aprólékos figyelemmel 542 elemzi a filozófiai. hogy tompítsa az ellentéteket". Rá kell mutat­ nunk ugyanakkor arra is. nem tudatos írói szándék eredmé­ nye". s a születő újra kell esnie.. mennyiségtani. mihez Bán Imre nyújt értékes adatot műve végén a Philosophia naturalis tárgyalásakor. peda­ gógiai és más megannyi féle tudományág nehéz szövegét. teológiai. bár még korántsem teljes és hibátlan szótár­ szerű feldolgozása. Megállapításaival egyetérthetünk. meggyőzőbb hatású a szer­ zőnek egy más igényű". E szempont­ ból ütőképesebb. amitől való okokkal óv a szerző. ahol bizonyos mértékben Apáczai a stílushagyományokhoz kapcsolódik. fejezetet illeszt be. Ez a maga­ tartás azonban egyáltalán nem valami lezárt. s mi valójában az ellentmondások határozot­ tabb kifejezését hiányoljuk. s a túlzott retorikai díszítést elkerülni látszik. hogy Apáczai forma szerint bőven szolgáltatja az olyan eseteket — különösen Enciklopédiájában —. A továbbiakban viszont az Enciklopédia . Mátrai László idézett cikkének egyik passzusa szerint Bán Imrének „mintha egyenest az volna a törekvése. de ezt az oldalt kissé háttérbe szorítottnak érezzük.

Mellőzhetetlen azonban legalább kiemelése azon művek bemutatásá­ nak. Apáczai életének legmozgalmasabb szaka­ szát. így pl. Semmi alap nem indokolja tehát a feje­ delem vezette és ez esetben Basire által szí­ tott feudális erők szerepének enyhítését. hogy a szembenálló erők — például ortodox egyházi részről — itt is megvoltak. Ezeknek háttérbe szorítása pedig nehezíti a reális képalkotást. színesebb formai elemzését várnánk. De kevésbé visz közel a valóság megismeréséhez az ilyen magyarázat i s . melyek szerint Apáczai „nagyon jól tudta. hogy az író sohasem volt halálveszedelemben. ahol az alsóbb­ rendű iskola. még a zsarnoköiés jogosságát is ki merte mondani.. — Lehetetlen volna most e sokrétű. Ha nem is mindjárt Apáczai halálos ítéletét kell látnunk a fejedelem szavaiban. amelyek ez ideig méltatlanul elkerülték a tudományos érdeklődést. a Dis­ putatio .előszava és a két Székfoglaló beszéd többet érdemelne a jelen feldolgozásnál. (IV. arra a következtetésre jut szerzőnk — hogy az a régi. ha nem számolnánk azzal. mérséklő körül­ mények kelleténél nagyobb szerepet kapnak. Ilyen pl. Sok esetben igaz mindez. a székfoglalók esetében az antik retorika szabályainak alkalmazási mód­ járól. s itt találja legfeltűnőbbnek a „kibékítő" szemléletet. mivel azt nem érezzük egészen megnyugtatónak. a hazai aktív tevékenységet két fejezet­ ben adja szerzőnk . hangsúlyozza. . ideiglenesen elvesztette ugyan az állását. legtöbb esetben he­ lyesen interpretált anyagot behatóbban vizs­ gálat tárgyává tenni. írónkra nagy csapást jelentő 'vitát ismerteti. a kolozsváriak nagyrészétől nem is várnánk mást. hallgatnia kellett. Mát­ rai László is utal erre a részre. E beállítást Bán Imre saját. . Ma­ gyar Logikácska. érzelrriektől fűtött. Ennek a mondhatni isme­ retlen munkának fontosságát többek között abban jelöli meg — amiként már utaltunk rá —. hogy a város „szeretettel várta és fogadta". Igaz. majd a Kolozsvárra tolódó eseményeken belül ismét a művek kerülnek sorra. Szólnunk kell azonban részletesebben a puritanizmus tárgyában lezajlott nevezetes vita értelmezésének kérdéséről. zsarnoki. tanít­ ványaitól. hogy a legérettebb kartéziánus gondo­ latok itt találhatók meg. illetőleg Kolozsvár körül vonva össze anyagát. Akadémiai ter­ vezet. „Apáczai öntudatos puritán v o l t : eszmeileg a bibliai tanításon belül. hogy teljes elismerésre méltó. hazatérése után ? Vagy miért utal az Enciklopédiában a puritán eti­ kának „martyromság szenvedést" vállaló pontjánál arra. ezt megelőző helyes gondolataival sem tudjuk mindenben egyeztetni. amelyben a vita tárgya a lélek (gondolkodás) és a test viszonyának kérdése Regius és Descartes nézeteinek egymásra­ hatásában. kevéssé szervesen — a lényegre törekvő összefoglalás Apáczai pedagógiai eszméiről. színvonalas képet kapunk pl. hogy bi­ zonyos kérdésekben a vele szeme enálló erő• ket látva. eszébe sem jutott azonban. Apáczai magatartását nehéz volna meg­ érteni. hogy súlyos harcok várnak r á " Hol­ landiából történt. ezeknek a részeknek többoldalú. az angliai „rút zűr­ zavarthoz hasonló eset elhárítása érdeké­ ben. ahol különösen a Comeniushoz fűződő viszony elemzésében jut jelentős eredményhez. hogy a jobbágyság elleni szenvedélyes 543 % . Itt készült munkáinak (Székfoglaló beszéd. amit a hagyomány nagyon jól jellemez. az összeütközés jellemezte a helyzetet. hogy e nyilatkozat mellett volt tör­ vény is a halálbüntetés kilátásba helyezé­ sére az „újítók" ellen. hogy Apáczai majd éppen ezen a vitán bizonyítja be a tétel nem csupán elméleti megértését ? A jelen értelmezéstől eltérően szerintünk sokkal inkább a harc. de helyette a fejedelmi udvar számára egyenesen kedvezőt adott Kolozsváron. amel­ lett. Disputatio de mente humana. hatalma érdekében mindenre kész nyilatkozatból nagyon is a feszült légkört érezhetjük. miszerint a fejedelem Apáczait Marosba hányatással és toronyból letaszítás­ sal fenyegette volna meg elveiért. á megrendültségig izgató. Majd foly­ tatva a gondolatmenetet. polgári világból hozott felfogá­ sának és a hazai feudalizmusnak ebben a nyílt összeütközésében — való igaz. Tudott dolog.) Ebbe a fejezetbe illeszkedik még — igaz. Apáczainak az igazi lehetőségeket nyújtotta. Apáczai új. A témát következetesen ilyenféleképpen indítja : „Nem akadályozza meg az antik retorika Apáczait abban. hogy személyes érzelmeit tolmácsolja" stb. Fortius Tanácsa) elemzése után a Basire-ral folytatott. Ezeknek a műveknek legsajátosabb stíluserejét azonban — az általában egyéni. de minden­ esetre a megfélemlítő. Hogyan értsük akkor a nem sokkal ezelőtt írt szava­ kat. Többek között olvashatjuk.. a kéziratban maradt Philosophia naturális­ nak ismertetésével. Hasonló értelemben új feladatot vállal szerzőnk Apáczai legkésőbbi művének. amit a feudális hatalom nem szánt lefokozásnak. A kolozsvári évek magyarázata sem egészen megnyugtató. hogy mindezt a magyar viszonyokra alkalmazza". És mi tagadás.) A gyufafehérvári állapotokat a puritániz­ mus szemszögéből nézve rajzolja meg. a polgári felfogású Váradi Miklóstól. hazai mondani­ valóval együttjáró szenvedélyes. szubjektív hangot — csak a retorika mellett veti fel. de köztudomású az is. hozzá hasonlóktól. ismert hagyomány nélkü­ lözi az alapot. (Beköszöntő beszéd. Gyulafehérvár.. V. hogy Bán felfogásában az enyhítő. Igaz. Philosophia naturalis. hogy gondolati anyaguk kifejtését is keveseljük.

hogy anyaga — a szenvedélyes állásfoglalás a végre. kerek kilencven esztendővel ezelőtt. 416 [2] 1. reméljük végérvényesen sikerült e magyar feudális hátramaradottság jónéhány kötettel elutasítani. átdolgozásával írta be nevét a XVII.) Zrínyi Péter (1621—1671) bátyja. Apáczai-kép határozottabb megrajzolását. amelyben kritikai kiadásban a XV. lelkesültségnek. A helyes mérté­ természetesen nem is a zsarnokölés gyakor­ ket azonban magasabbra emelnénk : egyéni­ latáig És ha nem így volna. Enciklopédia Előszó nyilvánvaló eszmei Igencsak megelégedésünkre szolgál. tatják. hogy többek között az szövegek s ezeknek filológiai vizsgálata is imént említett Székfoglaló beszédek és az ehhez hozhat adalékokat. a Székfoglaló beszédeiből. haladó célok elérésére hevít. de szívünk­ mai vizsgálatát is egyéb tényezők hátrál­ höz is'közel hozza. reális összkép alakul másként alakul.. kötetekéntA zágrábi Akadémiának ez a jelentős és nagy­ értékű sorozata. gyar Encyclopaedia második (1803). Zagreb 1957. itt csak az Össz­ a nemes pátosznak. a kötetből kapott Apáczai­ sul meg. kívánnánk az az Apáczai-mű utóéletének összefoglalásáról. megváltozpédia Előszavából stb. mi­ ban az úr és szolga régi viszonyának elisme­ szerint a puritánus vallásos ideológia meg­ résére is. de elvi határozott­ osztályharc tételei bizonyos mértékig fel­ sággal jellemzi a szerző befejezésként a szak­ oldódnak. amelyben a marxizmus foglaló fejezettel bővül. XVII. Jugoslavenska akademija znanosti i umjetnosti. de mégis csak rendkívül komoly eredményeket hozott e széttagolja az idevonatkozó anyagot — tekintetben is. sikeres alkalmazásának is jelentős szerepe Végezetül dicsérettel kell megemlékeznünk van. sen —' bizonyos óvakodás az osztályharc különösen fontos eredményekkel jár a Ma­ elméletének túlzott. Ezen belül helyenként. Nincs szó arról. XVI. vagy egy kiegészítő. ha az egyéb haladó nézetek is. Szerintünk ezt igazolják a Itt jegyzem meg. hogy forradalmi­ irodalom megállapításait. és XVIIL századi írók művei látnak napvilágot. hogy hatásosabb összkép való­ Összefoglalóan. hogy a hazai elmara­ tatni-akarás új. Kissé hiányoljuk azonban annak rülnek. vagy más túlzott felfogásbeli tudatos­ sok torzító véleményt. hogy éppen ezeknek a részeknek for­ mind írásait nemcsak az észhez. De már kevéssé válik a marxista Kőszegi Rájnis József. nek. századi tíorvát irodalom történetébe.) Röviden.-ra tett hatás vizsgálata mellett. a korabeli cenzúra igényű értékelés előnyére az a mód. (VI. felszámolni a dicstünetével szemben — bizony a vártnál sze­ himnuszos. ami mind Apáczait. a Régi Horvát írók sorozat 32. ahogy következtében kihagyott „veszélyes" részek a források és szövegek filológiájában most az megjelölése stb. szenve­ benyomás szempontjából tartom jellemző­ délynek kisugárzását. hibás alkalmazásától. az Enciklo­ján küzdő embert.. ha a monográfia szerkezeti megol­ értékelésről elmondhatjuk. győri ami a múltban. amely oly meggyőző erővet felé törekvő. hátráltatják is. visszautasítva a ságot.kitörés mellett találunk utalást írónk sorai­ merjük szerzőnk helyes megállapítását. az elgondolásaiért a maga mód­ árad pl. 1868-ban indult meg s az eddigiek során a megjelent harmincegynéhány . s rítő körülmények ellenére hazai vonatko­ nála a puritanizmuson belül jelentkeznek zásban is vitathatatlanul előremutató.) A közvetlen tanítványokra. Szolid. EiisGyenis Vilmos ZRINSKI. szemléletének rajzában hangsúlyo­ ségét tagadnánk. Zrínyi Miklós Adriai tengernek Syrenaia horvát fordításával.. Az Adriai tengernek Syrenaia eme korabeli horvát fordítása a közelmúltban látott nap­ világot Tomo Matic gondozásában és beve­ zető tanulmányával a zágrábi Jugoszláv Tu­ 544 dományos és Művészeti Akadémia kiadása. hogy Bán Imre dása — amely bár világosan. Az ide­ egyéb káros irányú ábrándokat. Apáczai jelentő­ ségének. (Stari pisci hrvatski 32. ságot akarnánk Apáczainál kimutatni. sz. akit a tenni-. Már említettem. tudománytalan nacionalista és rényebb elemzést kap a kötetben. össze­ ki gazdag anyagából. de társadalmi felfogása a kénysze­ határozó jelentőségű egész világnézetére. dott állapotokon akar változtatni a külföld­ ha az eszmei tudatosodást különböző okok ről hozott eszmék felhasználásával. PETAR: ADRIJANSKOG MÓRA SIRENA Priredio Tomo Matic. Tagadnánk azt az alap­ zottabban szeretnénk látni az új jelenségek magatartást. majd a Van szerzőnk gondolatmenetében — helye­ XVIÍI. Lehetséges. Apáczai esetében sem járt kiadásának vizsgálata (A fordító kiléte : eredménnyel. amelyek az vonatkozó gondolatok valamennyire a for­ Apáczai-irodalmat oly nagy arányokban rások filológiai vizsgálatának árnyékába ke­ jellemezték. ban.

26. vala­ Zrínyi Miklós Adriai tengernek Syrenaia mint a könyvben szereplő költeményeket is. áll azonban a XII. az Adri/anskoga mora hanem a már javított első kézirat másolatá­ Sirena. A kézirat Bevezető tanulmányában Matic kiemeli a címe más kéztől ered. eredetivel. de horvát felfogásban és szellemben lényegesen elrendezettebb. összevonásával kurtította. od njega to íekas.) és Aleksandar Pisarevic tette. nem tartja kétségesnek. Az Adri/anskoga mora Sirenaban dása az első tizenegy és a XV. Ugyanakkor Zrínyi Péter A Szigeti veszedelem horvát fordítását — a horvát olvasónak anyanyelvén kívánta mind a velencei kiadásút. horvát fordítása. Ebben a fordításban a VIII. tekintve. Ennek 122). hogy a tatásban megjelent fordítása — egészében mondanivalót a horvát olvasó szemszögéhez véve — egyébként száznál is több strófát közelíti és igazítja. amely a Szigeti veszedelem (Opsida nak a benyomását kelti. esetenként a harmincat is megközelíti. tettel emeli ki Szigetvár védőinek horvát A kéziratos és a nyomtatott fordítás között voltát. 1660-ban Velencében került kiadásra javítások s nem hat első fogalmazványként. A horvát fordításban helyenként egyjelent szöveg mellett Bécsben. Az utóbbi ugyan arra törekszik.Ako li u nimsku pomoc ti ban ufas. Matíc azonban ményét is tartalmazza. s a strófák számának különbsége első nyolc énekének a fordítása (Codex 10. strófáinak horvát tolmácsolását. 1907. hiányzik — a velencei kiadáshoz képest — ének strófáinak a száma megegyezik az a Szigeti veszedelem első hét strófája. számlál a magyar eredetinél. hogy 1660. VI. Az összevetés nek ajánlotta. nagyapjának és katonáinak. /arska i hrvatska Zrini/ada. a Nemzeti egy strófa helyett itt kett'ő és három is Könyvtárban található kéziratban az eposz szerepel. maradt töredékes változatot — Dr. bebörtönzése és elítéltetése kapcsán jut­ énekre.): bécsj kézirat az Adriai tengernek Syrenaia megjelenését követő években keletkezhetett. így a' fordításhoz kettőt hozzáírt (26—27. mind a kézirat­ elérhetővé tenni azt a költői alkotást. hogy itt a fordító A horvát fordítás rendeltetése ugyanaz saját kezével írott (másolt) szövegéről van volt. strófák kihagyásával vagy azok összeolvasz­ énekből csak 80 strófa van meg. átdolgozás még lehetősen hű fordításban általában előszere­ így is elmarad az eredeti mögött. horvát Adriai tengernek Syrenaia. Öccse az eposzhoz írott egé­ során arra a megállapításra jutottak. hogy a kézirat esetleg nem Zrínyi a kötetben szereplő valamennyi lírai költe­ Péter tulajdon kezétől ered. énekre jel­ 1660-ban Velencében nyomtatásban meg­ lemző. . nyomtatott változatánál. Ez a kézirat bizonyára Zrínyi Péter a fordítottja.kötet közül a két világháború közötti évek­ kéziratban maradt első nyolc éneknek a ben több már új.) vetette Zrínyi Miklós művét a magyar nemesség­ egybe a magyar eredetivel. bővített és javított kiadás­ fordítását.hatott a kor törökellenes hangulatában. ehhez on tebe pod zemljon rad vidil. to znas. Fennáll annak a sigetska) mellett egy híján Zrínyi Miklósnak lehetősége. érieké 28—31. 1651-ben jelent meg Bécsben. Szigetvár ma­ Franjo Ivekovic (Hrvatska Zrini/ada prema gyar és horvát védőinek hősi tetteit dicsőí­ magjarsko/. ennek ellenére is nyújtsa olvasóinak s az egyébként meg­ azonban maga a fordítás. Mad. 1866. Kilenc évvel A kéziratban csak itt-ott vannak apróbb rá. az rendszerint onnan ered. Ezen a mind a Szigeti veszedelem bécsi töredékes helyen Zrínyi Péter a horvát fordításban kéziratos fordítását. A Szigeti veszedelem nyom­ gében. 12 Irodalomtörténeti közlemények 545 . ban már nyomtatásban jelent meg a teljes da ce te izrucit. és 29. strófák gyarapodásának egyik jellemző he­ Matic sajtó alá rendezte mind az Adri/ans­ lyét : a magyar eredeti VI. strófa közé a kéziratban maradt tett annak horvát nyelvű kiadására. hogy a kézirat szövege lényegesen közelebb áll az szében új ajánlásban a horvát vitézeknek mutatja be s a fordításban következetesen eredeti magyar szöveghez a fordítás késeibb. A XIII. 1901 . amely ban. hanem horvát nyelvre ültette át ban is a kutatók kezéhez jutott. a Szigeti veszedelem további hét énekét. hogy azt ne csak horvát nyelven. Amennyiben eltérés van (eltekintve helyenként igen feltűnő strófa-szám ingado­ a bővítésektől) az eredeti és a fordítás szöve­ zás tapasztalható. koga mora Sirena teljes velencei kiadását. s Zrínyi Péter valamikor 1655 táján szakít­ hatta félbe munkáját. és XIV. Ezeket az énekeket a fordító egész hatott Bécsbe. ugyancsak tásával. hogy a kézirat első lapja elveszett. bátyjánál lényegesen erőteljesebben kívánta Zrínyi Péter közvetlenül bátyja könyvének aláhúzni a németek iránti gyűlöletét. vagyis a fordí­ A Szigeti veszedelem Zrínyi Péter által ké­ tott szöveg gyarapodása kereken egy egész szített horvát fordításának két változata ének terjedelmét teszi ki. vagyis a követendő példa erejével (A magyar és horvát Zrínyiász. ezért megjelenése után gondolhatott és készülhe­ a 28. A strófák gyarapo­ ismeretes. tekintve. török elleni harcra. mint a magyar eredetié : buzdítani a szó. kad jur zitak puscas. pedig nemcsak teljes egészében átdolgozta a hoée ti pomoci.

Ugyanis a kézirat 26—27. a bevezető ta­ nulmányban megítélésünk szerint elmarad­ hatatlan és nélkülözhetetlen lett volna annak az eredetivel való részletes. Sztojdrt . még ezt is keveselhette. n Bevezető tanulmánya végén Matic a hor­ vát kutatók (Bosanac. A kézirat­ ban a versszakok négy tizenkettes sorból tevődnek össze. Azonban később. vnoga na to peida mogla biti znana. nem kielégítő azonban a kötet apparátusa. Sik Sándor. 33. Markó Árpád. s mintha csak Brno Kxnarutc Vazetje Sigeta grada c. kad primes smrt tminsku. 32.. Matic bevezetője egészen rövidre szabott megfogalmazásban tartalmazza ugyan mindazt a legfontosabbat. Fancev. a báni Horvátország feudális urai közt nyomaik igen gyérek". amikor a velencei kiadás­ hoz átdolgozta a fordítást. veruj Nimcu. amit a művel kapcsolatban ezen kiadás használójának tudnia kell. Ezzel szemben a velencei kiadású szö­ veg nemcsak a sorvégeken rímel. átdolgozása került kiadásra. Laszowski és mások) jelentősebb újabb tanul­ mányai mellett felsorolja Bajza József.): VI. Matic Zrínyi Péter horvát Syrena-éddolgozását így értékeli: „a horvát irodalomban a költői alkotásban nem jelentett jelentős lépést előre. suprot Ugrom ona kako je neslozna. a velencei kiadásban a 35—36. Legkomolyabb hiányos­ sága a bevezető tanulmánynak. Szegedy Rezső. Zrínyi Péter itt a tengermelléki horvát költők példáját kö­ vette. s helyeselni tudjuk. da bi te rad glublje pod zemljom viditi. amelyek a Fantasia poetica kivételével mind ott szerepelnek a horvát fordításban s igen érdekes verstani kérdések megoldását kívánják meg. Ivsic. Ugrom je protivan i kruto dotozna. Tekintve. Hrvat ki f vec viran. da znas.) megtoldotta a közbeiktatott strófák számát (32—34. strófájának á: szabadabb horvát átköltése. Sz. hogy kísérjenek : a német így akar a kedvedben járni. vnoga j ' za to vsak dan vsud prilika slozna. A bécsi kézirat a sorok és a versszakok szerkezete szempontjából is hűbb. Ako se pak ufas. mert míg tengermelléki váro­ saink patríciusainak soraiból a horvát iro­ dalom története tekintélyes írókat tart szá­ mon. Vuficsics D. strófájának a hü fordítása is szerepel a horvát átdolgozásban (a kéziratban a 28—29. és 34. amely érzésünk szerint a hasonló kiadványok­ nál szem előtt tartandó. Matic figyelemre méltó munkát végzett Zrínyi Péter munkája kritikai igényű kiadá­ sának az előkészítésével. 546 . Iványi Béla» Klaniczay Tibor. A fordítás /ca/'-horvát elemekkel kevert ca-horvát nyelvjárásban készült. strófája: Magad is azt jobban megértheted. mert még eggyel (33. Csapodi Csaba. hogy feudális uraink réte­ geiben is volt érdeklődés a népnyelv és a könyv iránt. Emellett szól az idevágó meglehetősen gazdag irodalom is. Széchy Károly. Malo j ' ki prijazan jur nimsku ne spozna. eposzának (1584) metszetrímes alexandrinusait utánozná. tomu j ' vec nazlobna. strófája tulajdonképp a magyar eredeti 29—30. da od nje prijimas tvoju sricu Zrinsku. Teljes értékű hozzáköltés egyedül a velencei kiadás VI. hogy szeretne mélyebben a föld alatt látni. . neg da ziva sablje moraju sliditi: take j ' Nimac volje tebi ugoditi. sem hogy élőt kardok kell. elemző össze­ vetése. i Hprvatu takaj vazdar je nazlobna. bane. amely emellett csupán a szöveg homályos helyeinek lábjegyzetes magyarázatára szorítkozik (számos esetben a magyar eredeti segítségével). az utóbbi évtizedek­ ben megjelent tanulmányait is. horvát akadémiai ábécével került kinyomta­ tásra. amely az ilyen és ehhez hasonló jellegű kiadásokra igen alkalmas és célszerű. és a velencei kiadás 32. némileg a horvát szemszöghöz köze­ lítve (fokozottabban áll ez a velencei kiadású szövegre).'. hogy szinte teljesen figyelmen kívül hagyja Zrínyi Miklós lírai verseinek fordítását. számunkra (értsd : a horvát nép számára — V. amelyek mind összecsenge­ nek. Egy szempontra azonban rá kell mutatnunk. hogy Zrínyi Péternek nem kimon­ dottan eredeti munkája. énekének 33. 34. strófa).) inkább nemzeti és kultúrtörténeti jelentőséggel bír annak bizonyságaként. Várady Imre és Zolnai Béla idevágó. v pomoc nimsku. D. hanem fordítása. Ez tette szükségessé a kézirat teljes átdolgozását. metszetrímje is van. Ugyanakkor a magyar eredeti 29—30. kako suncu zimsku. hanem ún. Ezek a közbeiktatott strófák tulajdonképp nem teljes értékű hozzáköltések. hogy a szöveg az ún. ki nimsku prijazan jur ne zna. Jos i sam to bolje mores razumiti. Az Adriai tengernek Syrenaia horvát fordításá­ nak a szóban forgó kritikai igényű kiadása azonban épp ezeknek az összehasonlító mun­ kálatoknak az elvégzését teszi lehetővé. Ecsy ö. Szöveggondozó mun­ kája nem hagy maga után kívánnivalót. od njega moc imas.AI gdo je. István.

Weszprémi levelezése. század leghaladóbb magyarjait tették ideig-óráig a kormányzat híveivé. és főleg nem lett volna szabad megfeledkeznie III.vagy orvostörténet művelői az illeté­ kesek. szám. és egészében helyesen rajzolta meg Weszprémi alakját. 99 I. hogy ilyen. Budapest. az ettől elválaszthatatlan hazai népfelvilágo­ sító irodalom kérdéseire és a história litterariákra gondolunk elsősorban. az öregkor tárgya­ lásánál azzal lep meg. hanem olykor a XVIII. Sükösd Mihály igen határozottan és tud­ tunk szerint elsőnek mutat rá a Mária Terézia és II. József uralkodása alatt érvényesülő „felvilágosult abszolutizmusnak" Weszprémi gondolkodására tett jelentős hatására. Sükösdnek e kér­ déssel kapcsolatban nem lett volna szabad említetlenül hagyni olyan tényeket. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül a munka azon részleteit. a magyarországi orvosok életrajz­ gyűjteményét a XVIII. amelyek hiányos környezetrajzuk miatt nemcsak Weszprémi életútjának bizonyos szakaszait mutatják be helytelenül. melyet az Or­ szágos Széchényi Könyvtár kézirattára őriz.) Akadémiai Kiadó. történeti és irodalmi jártassággal fogott feladata meg­ oldásához. hosszan foglalkozik az orvos filozófiai értekezésével. századi magyar művelődés kutatóinak szélesebb kö­ rét is zavarba ejthetik. a stílus helyenkénti pongyolaságában és a latin szövegek magyar fordításának hibáiban.) Sükösd Mihály jó felkészültséggel. Károlynak. Egyet­ len jelentős forrásanyag maradt felhasználat­ lanul.. kézenfekvő. s ezen belül is a gyógyszertárak és az orvosképzés megszervezéséről. hogy PápaiPáriz Pax corporisa. ami Sükösd Weszprémiképével kapcsolatban felmerülhet. Sükösd portréja azonban számos kiváló­ sága. maradandó eredménye mellett is eléggé „madártávlatból" felvett kép benyomását teszi az olvasóra. A kérdést már több disszertáció feldolgozta (Ember Győző. és megpró­ bálja azt Weszprémivel kapcsolatban ele­ mezni i s .Weszprémi közvetlen előzményeire 547 . s ez a szemlélet a helyesen felismert fővonások kidolgozásának elhanya­ golásában. hogy e nép­ szerűsítő művek valószínűleg rendkívül je­ lentősek lesznek még a Bessenyei nyelvi programjának előzményeit feltáró kutatá­ sokban. és Weszprémi lojalitásának tanúbizonyságai után csak utalásokat olvashatunk az új bécsi egyházpolitikáról. s mikor ez a tény mégis szóba kerül. amik pedig a XVIII. Nem igaz azonban. hogy Sükösd nem tárgyalja megfelelő össze­ függésben Weszprémi népfelvilágosító mun­ kásságát. Sükösd lényeges új anyagot is mutat be munkájá­ ban : a fiatalság éveinél feldolgozza Weszp­ rémi naplóját. Az osztrák felvilágosult abszolutizmus eme vonatkozásainak elhanyagolásával függ össze. jól veszi észre a teréziánizmus és jozefinizmus nyomán minden művelt ma­ gyarban felvetődő problémát. hiva­ tottság nélkül nem beszélhetünk olyan dol­ gokról sem.SÜKÖSD MIHÁLY: TUDÓS WESZPRÉMI ISTVÁN (ArcKép a magyar felvilágosodás előtörténet« (Irodalomtörténeti Füzetek 1(?. érzékelteti Mária Terézia vallási türel­ metlenségének és a református ortodoxiának kihatásait. Gönczi Magdolna). hogy utána Weszprémi az első felvilágosító szán­ dékú szerző. A teréziánizmus és jozefinizmus magyarországi érvényesülésére. mint a könnyen javítható tárgyi tévedések fölötti átsiklásban. Az ezt tárgyaló fejezetben azonban a szerző' jobbára az idegen uralkodóház és a magyar nemzeti törekvések ellentétét hangsúlyozza. még jelentősebb talán. A régi szlovák irodalom törté­ netében kiemelkedő hely illeti meg Weber Jánost. irodalomtörténeti szempontból. Egy recenzió keretében nem térhetünk ki minden kérdésre. tévedés azt állítani. az a felismerés. századi história litterariák elég népes családjába. lenne az első ilyen jellegű magyar könyv. Elhihetően mutatja be a külföld polgári társadalmából hazakerüli debreceni orvos vergődését az ott megismert­ hez képest elmaradott hazai viszonyok kö­ zött. amely a gyarmati sorsra kárhoztató vámrendszer mellett a mezőgazdaság színvonalának eme­ lésére is törekedett. 12* . amellyel érdemes lenne foglalkozni. helyesen ítéli meg hőse magyar nyelvű könyveinek népfelvilágosító jellegét és megnyugtatóan sorolja Weszprémi főmű­ vét. 1958. a rendeleteket pedig hatalmas forráskiadványban publikálta Linzbauer Ferenc. aki a három legfontosabb magyar­ országi nyelven pestis ellen védő Amuletumot adott ki (1645). a királynőnek és fiának „népjóléti" politiká­ járól. Úttörő jelentőségű az a megállapí­ tás. deizmusról. hogy Weszprémi saját kezével lemásolta és a jakobinus-per keltette országos rémület légkörében is megőrizte Hajnóczy nevelésügyi megjegyzéseit. sőt kézben levő ada­ tok Összekapcsolásának elmulasztásában épp­ úgy tettenérhető. majd Pestre helyezése. a gazdasági politika. mentőtanúként a jozefinista Kazinczynak puszta neve idéztetik meg. racionalizmus­ ról. az egyetem reformja és Budára. ide tartoznak a felvidéki olajokat ajánlgató kiadványok és a Schola Salernitana egészségi szabályainak fordítása is : mindez még Pápai-Páriz előtt vagy vele egyidőben. melyeknek elbírálására a filozó­ fia. mint a hazai közoktatási szervezet kialakítása. a szó szoros értelmében vett felvilágosító irodalom létezett Magyarorszá­ gon.

hogy Czvittingernél és társainál a „kezdődő nemzeti öntudat" jelenségével áll szemben. Van Swieten pon­ tosan tudta. történeti határait tartották szem előtt. Sajnos. A lényeg vélemé­ nyünk szerint az. hogy hivatali szolgálata idején a császár német nyelvi rendeletének végre­ hajtásában működött közre. mint bécsi pártfogó­ jának hozzá intézett hát levelét. . Tény azonban. {Elmélkedések a koronáról — II. Rácz Sámuel). melynek „szálait értelmileg nem is próbálják felfejteni". hanem a Mária Terézia alatt átszervezett bécsi egyetem professzora. A Bábamesterség eredetijének szerzője. mit nyújt át Mária Teréziának. mert a mű egyre inkább a nemzeti történelem adatainak tárházává bővült. Weszprémi mindezzel elsőnek vállalt közösséget a Habs­ burg-politika említett törekvéseivel. olyan értetlenül áll szemben azzal a korhoz kötött szemlélettel. Neuhold munkájá­ nak újabb kiadását annak idején Debrecen városa fontolára is vette. Miben áll akkor Weszprémi jelentősége ? A helyes feJelet megadásához néhány tényre kell felhívnunk a figyelmet. Szo sincsen tehát itt „tágkeblű és fesztelen . s mint ilyen a nemzeti politika és művelődés legaktuáli­ sabb kérdéseihez szólt hozzá. amely e mű­ vekben természetszerűen megnyilvánul. az orvos Moller Károly Ottó nagybátyját. hogy az orvos főműve a század história litterariáinak csoportjába tartozik. a királynő tanács­ adója. hogy már Weszprémi fel­ lépése előtt voltak orvosi könyvek magyarul (és más hazai nyelveken) Magyarországon a „nép". Madai Dávid Sámuel.és Szlavonországban . miért hasonlítja a szélsőséges . azért. hanem az akkori magyarországi tudat megnyilatkozása. századi história litterariák íróinak felfogása szerint a „magyar irodalomba tartozik . minden. mint Sükösd véli. Moldvában és Olahországban — magyarországi születésű ember bármilyen nyelven írt".nacionalizmusról' az írók magyarságkoncepciója semmiképpen nem „minden átgondoltság nélküli emocio­ nális fűtöttség". . közelebbről a „cselédes gazdák". s ebben azután más hazai orvosok is követték (Dombi Sámuel. A felsoroltak (és a nem említettek) persze nem mind képviselik a felvilágosító irodalomnak azt a tiszta tipusát. Miért gúnyolódik hát ennek meg­ nyilvánulásain. Horvát. Nem lehetetlen. Egyáltalán nem „hallat­ lanul ösztönös" folyamat ez. teljes joggal magyar írónak lehetett és lehet is tekinteni: ha valami kifogása lett volna ugyanis e cím ellen. s a kétféle kiadványfajta különb­ ségét. Ügy gondol­ juk. Sükösd maga is tudja. amit valaha a legtágabb értelemben vett Magyarországon — tehát Erdélyben.magából a Biographiáhól gyűjthetett volna adatokat Sükösd. hogy a XVIII. és nem titok Kazinczyról sem. hogy a Bábamesterséget a bécsi „pártfogó" ajánlotta a lefordításra. József alatt alispáni tisztséget viselt. és annak vette őket Weszprémi is. Moller Dániel Vilmost. sőt azonos­ ságot : Abaris és Anacharsis tehát magya­ roknak voltak tekinthetők. és megmagyarázható lenne az a Sükösdnél nyomatékosan kiemelt tény. biztosan szólt volna. és Biographiájának végén épp úgy kiadta a képét. Bécs egyik legbefolyásosabb embere. A szerző nagyon jól tudja. mert a munka magyar nyelvű kiadása megfelelt a birodalmi politika legújabb törekvéseinek. hogy nem­ csak nem emelt kifogást. Van Swieten sem egyszerűen „tudós barát és pártfogó". ezzel a kérdéssel ke­ 548 veset foglalkozik Sükösd. mint ahogy Weszprémi is élete végére orvosból történésszé fejlődött. hogy a mellette dolgozó Czvittinger ne vegye fel a lexikonába. hogy ez az elformátlanodás azért következett be. Hajnóczyról is meg szoktuk mondani. hogy az orvos — népfelvilágosító munkásságát abbahagyva — életrajzgyűjtemény írására adta magát. Amilyen vilá­ gosan látja Sükösd. Legyünk tisztában vele : Van Swieten levele nem „véletlenül" került a Rövid oktatás elé és ne tagadjuk le azt sem. amit Weszprémi könyvei: egy ré­ szük nyereségre vágyó patikusok és gyógy­ szer-előállító orvosok üzleti reklámjai volta­ képpen. Talán érthetőbbé válnék az is. voltaképpen a latinul nem tudó olvasóközön­ ség használatára. hanem támogatta fiatal honfitársát. hogy Weszprémi mennyire elégedett meg a kormányzat intézkedéseivel. műve a birodalom népeinek szánt felvilágosító munka. valamint ezek szerepét a felvilágosító irodalom hazai fejló'désében a jövő kutatásá­ nak kell megállapítania. hogy a Biographia végül túllépett műfaja keretein. Az egykorú tudomány és közvélekedés egyaránt "vallotta például a hun—avar—magyar rokonságot. amit egyébként élete végéig sem szé­ gyellt mutogatni. és Weszprémi jól kiérdemelte az arany­ érmet. és milyen reformterveket érlelt ki a hazai viszonyok megjavítására. meg kellett ezt ilyen világosan monda­ nunk Weszprémiről: a maga helyén és megfelelő Összefüggésben. A nagyobb világosság kedvéért hozzá kellett volna tennie. Valószínű pedig. hogy II. Más kérdés azután. hogy az írók a Regnum Hungáriáé középkori. hanem az említett átszervezés tervezője és végrehajtója. hogy így lehetne magyarázni Weszprémi Terézia és József uralkodása alatti magatar­ tását. Neuhold János Jakab és Perliczi János Dániel könyvecskéit a deb­ receni orvos jól ismerte. József halála után !) Lenne néhány megjegyzésünk a Biographia tárgyalásával kapcsolatban is. Gömöri Dávid. Heinrich Johann Crantz nem egyszerűen német szülésztanár volt. sőt : Dalmá­ ciában. és ezen terület irodaimiságának adatait igyekeztek művük­ ben összefoglalni.

Mindezek a hibák korántsem rontják le a könyv értékét. a Habsburgé párti Weszprémi „elveti" II. amely nem rég jelent meg eredeti nyelven. Ez utóbbiak azonban a stílus lendületének tett engedmények inkább. mint az értelmiség egyik rétege kialakulásának kérdését.) Ebből az derül ki. hogy „cikket írt a Magyar Múzeumba": az igazat meg­ vallva nem tudjuk. hogy több-helyen gyanút kel­ tenek e szövegrészek. lapon pj. csak feltevés. ahelyett hogy határozottan elválasztaná attól. a szónak ugyanis „obscurus" értelme van. Sükösd ti. művelt és igen tehetséges szerzőtől azt várjuk. alapvetésül a várvavárt modern gazdasági és társadalmi fejlődéshez. Nem nyomozza a magyar orvosi rend. hanem nagyon is a jövőbe mutató: az ország sokoldalú. Józseftől kapták. hogy Weszprémi nem Pray két művét kéri. Wagner Károly nevében a P. és re­ méljük. Ezt kívánná meg a filológiai pontosság. hogy „elárasztotta" leveleivel. és miért nem próbálja inkább megérteni ? A távlati szemlélet okozza. kihagyások más idézetek fordításában is akadnak. hogy a továbbiakban még számos eredménnyel gazdagítja tudományos ismere­ teinket. jól. Meg kell mondanunk. amely az ő művével egy időben készült. A 61. a Notitia célja egyáltalán nem „ama életfeltételek megállapítása.nacionalizmushoz szemléletüket. hanem két instrumentum littera riumot. hogy Weszprémi levelezett Batsányival. Bél Má­ tyás nem Jéna. a gyanú nem bizonyul alap­ talannak. hogy Francke személyének az államismereti iskola magyarországi pályájában vajmi kevés sze­ rep jutott. hogy „a magyar írói közösség üdve érdekében" kér valamit Weszp­ rémi. Cornides Dániel nem jezsuita. s ha ott lennének. 167. (MKSz 1957. Helyes. mint tárgyi hibák. hogy Fekete János váltott ugyan 'leveleket Voltaire-raí. S ha már itt tartunk. csak olykor felüle­ tesen és pontatlanul. Végezetül néhány szót Sükösd latin idéze­ teiről. Tárna i Andor 549 . a főúri címet a tolerancia-rendelet után. tekintve. vagyis oklevelet. nem kellene az olvasónak az eredetit megkeresnie. mert bizonyos. hadd tegyük szóvá azt is. s az eredetivel össze­ vetve azokat. hogy Spielenberg Pál materialista nézeteket vallott."amelyet véleményünk szerint nagy haszonnal forgatnak majd a szak­ emberek. Sükösd látását ebben a részben tárgyi tévedések is homályosítják. még csak nem is katolikus. miért nevezi „homályos"-nak Weszp­ rémi életét azért. tudományos leírása. pátert jelent. kapcsolatban a kor természettudományos érdeklődésével. melyek . Nem értjük. nem vallástörténész. hanem „in scriniis tuis".mind ez ideig a magyarság kereteit adták".) Hasonló pontatlanságok. hogy azokat magyar fordítás­ ban hozza a szerző. tehát szekrényében. hiba azonban a jegyzet­ ben sem közölni az eredeti szöveget. különösen gazdagok soha nem vol­ tak. és nem próbálja meg tisztázni. II. ami pedig az Anton Störcknek szóló ajánlásból nyilvánvaló. a Rádayak még köznemesi sorban gyűjötték könyv­ tárukat. hogyan került a magyar ácoronáról írott Elmélkedés a kassai folyó­ iratba . a kor­ mánypolitikához fűződő kapcsolatokat. Rákóczi Fe­ rencet stb. hogy miért éppen az orvosokról készült speciális bio-biográfia a XVIII. Legyen szabad a szer-" zőt néhány hibára figyelmeztetnünk. Sükösd Weszprémi egyik Prayhoz intézett levelének részletét adja magyarul. Az élesszemű. ami éppen nem illik a debreceni orvosra. alighanem túlzás az a kitétel is. ugyanitt ezt a kifejezést: „per communia Reipublicae íitterariae Hungaricae nostrae sacra" semmiképpen nem lehet úgy fordítani. tisztázták már azf is. de azért még nincs okunk azt mondani. Fel sem veti a kérdést. hogy a szerző a história litteraria keretén belül nem nagyon tud mit kezdeni Weszprémi BiogrűpAiajával. s ezek természetesen nem Pray könyvtárában. Vannak más pongyola­ ságok is : a császári rendelet „likvidálja" a protestáns egyházközséget.szakaszai kevéssé ismerjük . elevenen ír. hanem a hallei egyetem hall­ gatója volt. hogy alapos és körültekintő anyagfeldolgozó munkával tovább folytatja a magyar felvilágosodás előtörténetében elkezdett kutatásait. századi Magyarorszá­ gon. fiókfá­ ban vannak meg. ládájában. milyen viszonyban van Weszprémi munkája Horányi Memóriájává]. túl­ zás az olyan megfogalmazás. hogy ő jezsuita volt. (Egy lappal később a „republica litteraria" kifejezést már tudományos élettel fordítja a szerző. ha kétsége támad a magyar fordítás hűsége tekintetében.

de akadtak nagy számban bonyolultabb szerkezetek is. viszont nem volt ritka az olyan szövegíró sem. A XVI. előadását. HISTÓRIÁK Akadémiai Kiadó. de az énekes előadásnak valójában már csak az a szerepe volt. A históriák írásában erősen érvényesült a hagyományos forma és kom­ pozíció. (A í [gyár Néprajzi Társaság Könyvtára. tízszeres haszonnal. azt pontosan nem is tudnánk meg­ mondani. Irodalomtörténeti szem­ pontból Takács dolgozatának ez egyik leg- . Ennyiben ez a műfaj a nép egyegy társadalmi rétegében mindaddig eleven. így volt ez nálunk első ízben a XVI: század­ ban. emellett azonban a népi ballada­ stílusnak is igen jelentékeny hatása figyel. Nagy vonásokkal így foglalhatjuk össze %* paraszti históriák születésének és terjeszté­ sének módját. amelyek során állandóan új témák. Takács is azt írja: „Hogy mikor szálltak le paraszti szintre. események.• hető meg a históriák egy részén. mégpedig legalább ezer. közülük is ket­ ten túl a nyolcvan esztendőn. A hír­ anyag nagyobb részét. Akkor szaporodtak el nagyobb mértékben. . témák: szerelmi történetek. Budapest. aki nem tudott verset írni. s az énekesek életformájával is köze­ lebbről megismerkedni. búcsúkat. századi históriás éneket a XIX—XX. közvetlen utánjárással szerezték meg. 1953-ban négyen éltek még. s igyekszik e műveknek a régi énekhagyományhoz való kapcsolatát is felderíteni. tehát kb.) A tanulmánynak több mint felét a histó­ riasok működésére. akárcsak a XVI. Az újságoló históriát. sőt a századforduló óta egyre gyakrabban a napilapokból is. az elnyomott paraszti nép helyzetét és szemléletét tükröztető esemé­ nyek. élő és régi írásos anyagból. De merí­ tettek helyi és vándorhagyományokból. Ez pedig a múlt század közepétől következett be . amikor a főúri. nemesi és polgári rétegek szélesebb körében terjedt el az írás-olvasás. század legnépszerűbb énekes műfaja. század első felében elhal. A históriákat jól megválasztott forgalmas helyen énekelték. Ezekből részletesen értesülünk a históriások vándorlásáról. amíg az olvasás igénye el nem nyomja az éneket és feleslegessé nem teszi a históriást. A história múlt század végi nagy fellendülése egyúttal a műfaj utolsó fellobbanása is v o l t . Takács Lajosnak szinte a tizenkettedik órában sikerült még a műfaj életéről hiteles adatokat maguktól az énekesektől Összegyűj­ teni. . összefüg­ gései és útjai vezetnek innen a XIX.TAKÁCS LAJOS: HISTÓRIÁSOK. hiszen a história. Egy szövegre alkalmazhattak több dallamot és ugyanazt a dallamot ráhúzhatták több históriára is. amely egy meghatározott időszakban valamely az írás­ olvasást éppen elsajátító világi társadalmi rétegnek ének. hogy az eltérő kor és társadalmi viszonyok következtében szükségszerűen fellépő számos különbség ellenére. . amelyből énekeiket írták. s amíg írták. sem tevékenykedik. analógiás alapon a XVI. " (71. században Tinódi. a paraszti históriákig. Nemcsak a nép­ rajzos. A szö­ veg dallamban született. A históriázásnak milyen kapcsolatai. aki maga soha­ sem históriázott. Az előadott. hogy hallgatóságukat szüntelenül 550 aktuális históriákkal lephessék meg. a könyvnyomtatás korának az a tipikus átmeneti műfaja. szerencsétlenek. 127 1. századi históriás ének igen sok olyan jelen­ ségére találunk a mai históriások gyakorla­ tában magyarázatot. Ma már a falusi históriások közül egy. gyilkosságok. de gyakran mindjárt négy-ötezer példányban. akadtak szép számmal ídőtállóbb témáik is. Egy kétleveles his­ tóriát kettő-öt krajcárért adtak. életére vonatkozó fejeze­ tek alkotják. dúdolták hozzá a dallamot. Rendszeresen járták velük a vásárokat^ piacokat. az bizony még alapos kutatásra szorul. Volt olyan énekes is.) A históriás énekmondásról az irodalomban járatosaknak a XVI. hogy e műfaj paraszti változata nálunk néhány évtizeddel ezelőtt még többfelé vi­ rágzott. Kevesen gondolnak azonban arra. amelyek eddig rejtve maradtak előttünk.és olvasmányigényét hivatott kielégíteni. életét. hogy a közönséget a kinyomtatott história meg­ vásárlására indítsa. a históriás ének és Tinódi ötlik eszébe. 1958. hogy „élő forrásai" alapján részletesen mutatja be a históriák alkotását. századi ősével. hírek után kutattak. amikor az írás-olvasás elterje­ dése a műfaj paraszti kibontakozását is lehe­ tővé tette. századi históriás ének műfaja azon­ ban a XVII. Az elkészült históriát azonnal kinyomtatták. avagy egykori elődje az igaz történetet elbeszélő históriás ének. De nem mindig kellett ilyen hirtelen megírni a históriát. A legked­ veltebb versforma a páros rímű négysoros 11-es és 12-es strófa volt. század paraszti históriájával és a históriást XVI. amint a hírről értesültek. bajba­ jutottak esetei. Maga a néprajzi szakirodalom is éppen csak a létezésükről emlékezett meg eddig. Persze a szerzők sem voltak egy­ formán tehetségesek. azon nyomban versbe szedték. árvák. század "» közepéig. De az itt vázlatosan előadot­ takból is kitűnik : mennyi rokonság fűzi össze a XVI. Takács Lajos tanulmányának érdekessége és igazi jelentő­ sége éppen abban rejlik. . A részleteket vizsgálva még inkább nyilvánvalóvá válik. 1. az irodalomtörténész számára is izgalmas kérdés ez.

De van a mondatban egy másik félrehistóriások bemutatására. s deskriptív körében vált volna egyre jobban olvasiejezeteiben is vannak egyenetlenségek : ai mánnyá. oldotta meg. ám lényegében alapo­ san kihasználó Szentivani-tanulmánya ezt juttatja az olvasó eszébe. hogy Szentiváni kulcsfontosságú élet­ művéről eddig is voltak helytálló. mind az irodalom­ indult ki az énekes-verses szöveg a paraszti történet számára egyrészt sok újat monda­ . a históriások[ kérdéseket. azt himélyültebben végiggondolja. 1958. Nem lehetetlen. azzal Takács maga is tisztában van. ha a históriásoknak és históriáknak nem lényegtelen megfigyelésen kívül semmit sem mond. hogy majd riások maguk is önálló dallamokat ? — e a történeti vonatkozásoknak is szélesebb és . tainak felderítéséhez.nagyobb értéke. a tapasztalatból I mond el. A históriák szem. valóan lett volna még mondanivalója aA túlzott tömörségre törekvésből eredő problémáról. ahol a kulturális változásnak nak. mintha az énekeszük. Igaz. Pedig irodalomtörténész rengeteg hasonlítható. Nem is a téma lezárására töre­ hisz éppen ez az út mind a mai napig felderíkedett. oknál fogva még csak vázlatosan vagy egy­ módosítottak-e rajtuk. amelyeket moM egy vagy más honnan vették át.kérdésekre adott válasz nem csupán a pa­! biztosabb távlatú rajzát nyújtsa. amit tárgyáról tud. korábbi ro­ számára komoly nyereség volna. az előzőkben mindössze annyit lyességét a gyakorlatból. milyen alaposan és részletesen kidolgozza azokat a eredetűek ezek a dallamok. Holott nyilván­ vált. ennek következtében helyena históriai témákról. Kutatásaii útja tehát elég világos : a főúri környezetből tehát mind a folklór. Bár úgy érez­ ugyanis úgy értelmezhető." feltételezéseken alapuló következtetések he­ (9. hogy kat milyen dallamokra énekelték. szűkszavúak. valamint a bármennyi komoly eredményt mutathat fel1 história paraszti értelmezéséből azonban még máris. hanemi . máskor pedig\ ének korábban a nemesi és polgári közönség egészen váratlanul nagyon is tömörré. ai tétlen. másrészt. hogy a história szó a XVI—XVII. bár: jából. ismerete­ ink. másrészt az eddig csak sejtéseken vagy 7 megfelelően egyre jobban olvasmánnyá vált. hogy mind a dallamok vezetnek el esetleg a paraszti his­í folklór.• közönség felé. meg. dolatébresztő megfigyelésre lel. mégpedig I Történeti utalásai legtöbbször túlságosan nemcsak a már említett első részben. hogy leíró részében sem mondotta el[ verses szöveg csakis a -paraszti közönség mindazt.) Sajnos. vagy olykor meg sem említii nek fogyatékosságai a történeti összefüggések «e vonatkozásokat. talán eleve eltűnnének Takács munká­ •dallamáról néhány eléggé külsőséges. 1. a szerző felkészültsége és a szempontjából fontos. illetőleg cáfolják. Leírásaiban azonban azí kibontásának lehetőségeit is elfojtják. egyáltalán nem világos a história útja a . hanem egy teljes monográfiát. ha csak: megvilágítja. a kompozícióról. az életrajzi vonatkozásokra is ügyelő marxista feldolgozását mindmáig joggal hiányoltuk 551 .. mind pedig az irodalomtörténet tóriák történeti előzményeinek. Összegyűj­ raszti históriák dallamvilágának feltárása tött bő anyaga. sőt: körében szintén egyre inkább olvasmánnyá fukarrá válik a közlendőkben. ha meg­ kon műfajokkal való közvetlenebb kapcsola­ kezdett munkáját monográfiává bővítené. akiket újra és új-a fel kell fedezni. h<i következetesebben vagy el­t ilyenféle félreérthető fogalmazások. mégis : munkásságának szakszerű. Vannak írók. században olyan igaz történetet jelölt. kezdő -és záróformulákról. Ebből. vagy a műfaj j így például. hiszen a históriás ben néha túlságosan is elmerül. amikor azt írja : „A históra felbomlásáról szóló fejezetekben is. adott lehető­ ségeit mértéktartóan. Valóban ebben1 érthető kijelentés is : annak második fele van munkájának fő erőssége. merített érvekkel igazolják. a L ként homályossá és félreérthetővé válnak. Takács Lajos azonban nyilván históriások életkörülményeinek részletezésé­ nem ezt akarta mondani. szereztek-e a histó­ általán nem érintett. amit A szerző úttörő jelentőségű tanulmányai énekelve előadhattak. Antal Árpád elmélyült. vagy örökölték azokat. E példa egyúttal azt is Í Varjas Béla ANTAL ÁRPÁD. hanem a figyelem felkeltésére. SZENTIVÁNI MIHÁLY Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó Bukarest. Alig hihető pedig. hogy a tanulmány leíró részéfutólag érinti. gon­ ez amúgy sem erős oldala a dolgozatnak.. téséről és vizsgálatáról feledkezett volna amint azt a téma nagyon is megérdemelné. hogy (énekes: nem egy ilyen rövidre fogott tanulmányt műfajról lévén szó !) éppen dallamuk gyűj­i szentelne.hogy a felmerülő kérdéseknek csak egy részétt főúri környezetből a paraszti közönség felé. még akkor is. hogyi kérdések megoldásához vajo kitűnő érzéke az általában konzervatívabb viselkedésű egyaránt biztosítékai annak. Hiszen az ilyen kérdések : a históriá­i Ebben módja nyílnék egyrészt arra.

. sajnos. valamint ezen új ismereteinknek Szentivani költészetével tör­ ténő egybevetésére is. hogy Szentivani dalai egyike-másikából már „tökéletes szabatossággal halljuk előzen­ geni .satyrikus" diák c. illetve. az esztétikát és a szépirodalmat. . ha az így kapott eredményt egybevetette volna Szentivani jól kihüvelyezhető esztétikai nézeteivel. hogy tudniillik az erdélyi irodalmi népiesség legelső magyar nyelvű kísérletei — sorukban Szentivánié. ellenkezőleg. a kutatásai­ ból önként adódó analógiák vizsgálatára. Antal Árpád igen nagy figyelemben része­ sítette Szentivani életművének belső össze­ függéseit . A könyv első négy fejezete (A „satyrikus" diák". a tudatos feladatvállalás ötvözi eggyé a politikailag * népi érdekű nemzeti költészet korai hajtá­ sait az esztétikai tekintetben népi jellegű. mégpedig nemcsak a „szegénység s a népen belüli társadalmi tagozódás által kitermelt lírai helyzetek" hosszú időkre „természetes­ ként ható kifejezésével. hanem annyiban is. mint például A novellista c. Antal Árpád kismonográfiája több szolgálatot tett a Szentiváni-kutatásoknak. hogy a nemzetiségi kérdés reformkori szakaszát kutató törté­ nészek többé nem nélkülözhetik sem a Szentiváni-publicisztika tanulmányozását. a tiszta magyar ritmust" (A magyar irodalmi népiesség. És áll ez a tétel a történettudományokra is : ezen túl az sem kétséges.fejezetet)r mind a nemzetiségi kérdést. mint akármelyik magyarországi kortársa — a kényszerű erdélyi viszonyok nevelték azzá . hogy irodalomtörténetünk két nagy egyéni­ sége. ha egy-két bekezdést szentelt volna a Kisfaludy Társaság oly gyakran idézett 184l-es pályatételének (Mit értünk nemzeti­ ség és népiesség alatt a költészetben?) és e pályázat magyarországi visszhangjának érdemi vizsgálatára. senrAntal Árpád korrekt. és mindezt kellő színvonalon. A vándor és A Remény szerkesztője) ékesen bizonyítja. Az erre vonat­ kozó. kritikai és esztétikai vonatkozásokban éppen olyan kulcsfontos­ ságú szereplője. ahol Antal Áprád alaposabban elemzi az Erdélyben történteket és azok Királyhágón túli megfelelőit.. így a magyarországi és az erdélyi fejlődés eltérő mozzanatainak még alaposabb számbavéte­ lére nem mindig kerit sort. érdemben. ahogyan a regény tekinteté­ ben Kemény Zsigmond és Jósika Miklós. . vizsgálódásainak ered­ ménye csak örömére szolgál. tárgyias megállapításait (lásd A politikus és publicista c. fejezetben is. adatok tömegével dokumentált bizo­ nyítékok néha egyenesen megdöbbentőek ! Hiszen már A . Pedig nem két­ séges. ám lényegében szerencsésen. Kemény Zsigmond és Gyulai Pál fon­ tosnak tartották Szentivani életművének tüzetes feldolgozását). A monográfia legelső oldalain már nyomban ilyenekkel találkozhatunk. népies költészet hagyományaival. Itt mintha ellen­ súlyozni akarná Szabó Annának és Szinnyet Ferencnek Szentivani novelláit illető. hogy Szentivani munkássága a Remény­ mozgalom után hovatovább tematikai vo­ natkozásokban is feloldódni készült az er­ délyi reformkor patriotizmusában és demok­ 552 ratikus-politikai eszmekörében. Mármost. mint elődeinek munkásságaegyüttvéve. igaztalan ítéletét. fejezeteket). könyve még tárgyszerűbben bizonyíthatná Szentivani kulcs-szerű.. 347). mint Kriza mellett a legrangosabbé — a Székelyföldről. az iro­ dalomtörténetet illető eredmények a fontosabbak. hogy Szentivani nagyjában olyan szigorú és következetesen elvszerű kritikai elveket vallott magáénak.és dallamgyűjtő kísérletekből — az Erdély „felfedezését" célzó vándorlásokon szerzett folklór-élményből sarjadtak. marxista módszeréből követke­ zően azt állította vizsgálódásai középpont­ jába. Antal Árpád azonban. összesen huszonnégyet. hogy Szentivani komplexebb egyéniség volt. Szentivani fiatalkori verseinek gondos felkutatásával ezek száma ezzel 65-re emelkedett és időrendbe sorolá­ sával Antal Árpád meggyőzővé tette az eddig csak gyanított tételt. Budapest 1930) csak az életmű legkézenfekvőbb ada­ tainak összegyűjtésére vállalkozott. Vannak persze érintkezési pontok — és bőven —-. Szabó Anna munkája nyomán Horváth János vette bonckés alá Szentivani költészetét és állapí­ totta meg aforisztikus tömörséggel : az Petőfi fellépését közvetlenül készítette elő. összetett egyéniségét. életrajzi vonatkozású eredményekre is (lásd Az országgyűlési ifjúság szervezője és A vándor c.Szabó Anna közismert disszertációja (Szent­ ivani Mihály összes költeményei. . Az országgyűlési ifjúság szervezője. Antal Árpád bizonyí­ totta be végérvényesen : Szentivani versei­ ben nem a véletlen. és az 1830-as évek elején Kolozsvárott kezdeményezett ' vers. . mél­ tánytalanul elmarasztaló. mint a történeti fejlődés egyéb területeit illetően. hogy az erdélyi reformkor irodalom­ történetének Szentivani a maga szintetikus egyéniségével költészeti. fejezetbőf (évek : 1831—34) kitűnik. szükségből. a couleur locale tekintetében oly jellegzetes tájegységről. egymaga látta el nemzedékek feladatát egyaránt művelte a politikát és a tudományt. ha Antal Árpád könyvét eme előzmények isme­ retében nézi az olvasó (arra is tekintettel. A mi szá­ munkra — tekintettel persze a történeti érdekű kutatási eredményekre is —. Ugyan­ ez vonatkozik a Szentivani ifjúkorával kap­ csolatos. s ezzel egyidejűleg •— akkor megbízhatónak hitt filológiai munkával — közzétette Szentivani mindaddig zsebkönyvekben. újságokban meg­ húzódó verseit. mint Bajza József — évek múlva. Legfőbb ta­ nulságul azt állapíthatjuk meg : immáron bizonyos..

Horváth Jánost szemléletes leírása (79—80. Antal is tudatában van. nélkülöző. folytatott vizsgálat néhol ne vezessen vulgáris ide sorolja) mindinkább kiszorítja a német megoldásokra. Jegyzetei. vetett. általá­ mára. melybe e novellá­ gúnyos megjegyzések". Csató. Mű­ figyelmen kívül ugyanis.pár­ a gyűlölet indulata izzik ezekben a sorok­ huzamot csak a Csiga Mártonra vonatkoz­ ban minden ellen. hanem egy. valósággal teni. csak példaként : szerinte Szentiváni társa­ mind hazánkban. kitűnő környezetrajzoló és típus­ komolyabb. annak minden bizonnyal megvolt vánkoznak. mivel eképpen vizsgálódásai körét embertelen törpeségével. dalmi mondanivalóját jellemzik a „közvet­ hogy e novellák távolról sem remekművek. a ban mint a realizmus és a romantika francia jövőben egykönnyen kijavítható hibák ma­ válfajának keveredése akár a fiatal Jókai radnak meg emlékezetében. holott Horváth János erről soha­ hiányzó vizsgálódásokkal jobban körülhatá­ sem írt). Megemlítésük is Megbüntetem az atyáknak vétkeket a fiakban). somogyi Sándor 553 . feltűnőbb. hogy a romantika francia hogy az ilyen. hogy a romantikus vészi szempontból is f i g y e l m e t . lap) stb. frisseség és szellemesség". mivel Szentiváni „csak zsengéit. elsó' próbál­ szellemes fordulatok". s tatni. társadalmi mondanivaló­ gondozás immáron őrá háruló gondjait is. társadalmi és történelmi tárgyú alkotó képessége" adják munkái értelmét szépprózát újabb törekvések kezdik hatal­ (76. nem ez a látásmód jellemző. vesékig ható élességét.*. Nem hagyható ját próbálja állani az új győzelmének. sugallják ezt a módszert. és az léletünk. lapokat és e megállapítás jegyzetséges : Antal Árpád effajta. ját. mint ahogyan a 79—80. hogy a szertelenül alkalmazott Ezek az elírások irodalomtörténészi szem­ csapongó szerkezet. ami ósdi és elavult. a Világnak a nemesi önképzőköri szervezkedések és a kolozsvári birtok külsőségeit tárgyazó részei már előle­ politikai megmozdulások kapcsolatát — lásd gezik. Szinte elkerülhetetlen. Pedig példásan tárgyszerűek (egy esetet kivéve. munkájából részét —. helyesen. Valóban Talán nem lett volna felesleges ezt a. annak ellenére. általánosításokat is elkerülhette volna. hogy a novella társa­ predesztinálja is. legfeljebb a megírás módját te­ tétele is. általában meggyőző. hogy lapokon. novella elemzését is meg lehetne emlí­ nemcsak hogy alkalmassá teszi. valóban amikor bizonyára véletlenül.— megtalálható az. de céljukat soha el nem tévesztő A fejlődéstörténeti kép.és Kovács-féle novellák ellendarab­ mivel „nagy erényei: gyökerében kritikai. hogy tételei­ a feudális nemesség irányában illúziótlan nek egyike : az 1830-as évek derekától a szemlélete. az igazság könyör­ műveit és eképpen is főleg úgy. hitványságával út­ általában is tágíthatta volna. —továbbá : a kelleténél szűkszavúbb. talán az. novelláiban ötvöződnek eggyé (Ételvivő leány. munkastílusunk korábbi éveit idé­ általuk megtestesülő. a novellaelemzés önkörében változata (Szentiváni első novelláit. lap) stb. Szentiváni oly helyesen dicsért. a jövő és nemcsak Vörösmarty egyes darabjaiban érdekében. s ebből következően zsurna­ hatást mutató romantikus irányzatot — liszta írásmodorra is. ha tekintettel volna azokba fekte­ rolhatta volna Szentiváni szépprózájának tett munkájára. ahogyan vitatható. a „kitűnően alkal­ kat^ beágyazza. „frappáns. Antal Árpádra várna Szent­ dalmi mondanivalójának" taglalása alapjai­ iváni írásainak immár égetően sürgős közzé­ dban helyes. — mind a testvéri Román Népköztársaságban. Ami itt a leg­ nyei már-már így is egy tudományos igényű. megjegyzései ugyanis hatására Antal Árpád sehol sem utal. ahol ez áll: „hangsúlyoznunk kell a legelső Szentiváni-novellák példáiként em­ Szentiváni szatírájának kíméletet nem is­ lített Vörösmarty-elbeszélések vajon minden­ merő. lap) voltaképpen is azok közé sorolja. így az egészében igen értékes mondani­ igen nagy szolgálatot tenne a történeti és az valóját néha feleslegesen meg-megszakító irodalomtörténeti kutatásoknak egyaránt. lenség. az együttérzés legparányibb elemét is ben a francia romantika hatását tükrözik-e. így részben ebből adódik. s elvállalná a szöveg­ osztálytartalmát. ugyanúgy helytálló. jait. 77. noha mazott pointírozás" (77. Nem két­ a 15—16. következtetés : Antal Árpádnak hozzá kel­ Az analógiák ilyesfajta elmulasztása tekin­ lene fognia e kor erdélyi irodalmának általá­ tetében a Mindenütt rossz. de legrosszabb ott­ ban vett feldolgozásához. Felkészültsége erre hon c. általánosnak mondható . A könyv olvasójának sem ezek. akik tagadták az 1834-es nem előzmény nélküli. mukba keríteni. számunkra oly fontos de csak elvétve. hiszen könyvének filológiai eredmé­ kintve hagy kívánnivalókat.é r ­ és a realista eleinek egymásba játszása ezek­ dé m e 1 (!) a szatirikus ábrázolásnak itt ben az években és épp legjobbak esetében eljárása". a hamis illúziók hiánya". a könyv olvasására alapozott sokkal fontosabb munkásságában is (Nepean sziget). a motivációk stb. Mindössze tema­ „Szentiváni szemléletét alapvetően jellemzi tikai vonatkozásokban vizsgálja Szentiváni a megsemmisítő kritika.de mértéktartóan . mint a telen kimondása. a monográfia egészére társadalmi mondanivaló nemcsak Szentiváni zik. tanulságul mindannyiunk szá­ figyelhetők meg. a „hanyagul oda­ kozásait írta meg". hogy Széchenyi munkás­ szövegkritikai kiadás jegyzetanyagába kí­ ságára. csupán a példa okáért szükséges.

mert szabadságra érdemtelen. Maga a válogatás is tudományos igényű és szépen illusztrálja á bevezető tanulmány téziseit. Itt elsősorban nem az olyan már-már közismert­ nek tekinthető versekre gondolok.) Sőtér István alkotta meg az első tudományos igényű szintézist akadémiai székfoglalójában. újra csendes a Síri dal sorairól: „ők szegyeneljék. halni meg­ tanultam. Horváth Károly stb. aki azért kárhoztatja népét. hogy az egyes részletek melyik felvonásból valók) legnagyobb lírikusainkra emlékeztető hőfokon sugároz hazaszeretetet és politikai szenvedélyt. Ha Milton vagy Berzsenyi. mindenekelőtt azt. amelynek az elmúlt negyedszázadban számos részletkérdését tisz­ tázták ugyan kiváló tudósok. Madách válogatott műveinek. . és fennáll annak a veszélye.) A világirodalom számos művében bukkan­ hatunk talányos részekre. S az önző népek Ők retteg­ jenek. hogy egyik-másik olvasó túlbecsüli a „Mindennap fegyverünk éle Lapot ír a történetbe"-szerű sorokat. hanem lírai és retorikai pátosza is a legmagasabb csú­ csokat éri el helyenként. A bevezető tanulmány tekintélyes része foglalkozik a Tragédia elemzésével. illetőleg a költő életébe és Összmunkásságába beleágyazva érthető meg. ez mitsem változtat író és olvasó viszonyán.MADÁCH IMRE: VÁLOGATOTT MŰVEI Szépirodalmi Kiadó. Ezt a tanul­ mányt látjuk viszont átdolgozva és rövidítve. kik nem jöttének. De amit Ádám nem ismerhetett föl. hogy egymás után oldja meg az úgynevezett talá­ nyos művek százados rejtélyeit." És bár nyilvánvaló. Sok értékes részlettanulmány után (Waldapfel József." És ki ne idézné fel az annyira szere­ tett táj verseket az Alföldi utazás olyan sorai­ ban. Bár a Tábori képek nem tartozik Ma­ dách legjelentősebb ciklusai közé. hogy Madáchnem egyművű író. hogy csak a jegyzet tünteti fel. amely többek között a két prágai szín egybevonásáváí olyan otrombán torzító priz­ mán át láttatta a nézőkkel a drámát. A drámaszövegek közül a Csák -részlet és a Mózes régi mulasztást pótol.. Ezek azonban leg­ többször nem teszik talányossá magát a művet. mint pél­ dául a Mária nővérem emlékezete. A Csák negyedik felvonásának eleje (kár. Rendkívül örvendetes. SL Búnkban és nem utolsósorban Az ember tragédiafa. mint például Petőfi hatása Madáchra. Ady vagy Majakovszkij egyik-másik túltömörített ké«pét nem is tudjuk megnyugtatóan feloldani. Többek között a Tragédiáját is. Sőtér a bevezető tanulmány­ ban a Tragédiával egybevetve jelöli ki a Mózes helyét a madáchi életműben. Te elbuktál. hogy „a szemlélet. A felszabadulásunkat követő termékeny évek irodalomtörténeti vitainak egyik köz­ ponti kérdése lett a Tragédia. mely Petőfi Csák-eposzának tervében testet ölthetett volna. annak tanulságát Mózes le tudja vonni. élén a Magyar Klasszikusok újabb kötetének. Felbecsülhetetlen érdeme a marxista iro­ dalomtudománynak és egyik lényeges bizo­ nyítéka a pozitivizmussal és szellemtörténet­ tel szembeni magasabbrendűségnek. Van azonban arra is példa. Sajtó alá rendezte. hogy a Mózesnek. tehát annak gondolati fó'tengelyét ítélték talányosnak esetleg századokon át a korok egymásutánjai. amely­ nek nemcsak drámai tömörítése. amely többek között Madách népszemléletére-ad pontos választ: „A népszabadság eszmény­ képe volt zord éltetekben a vezérfonal" — vallja egész családja nevében a költő. de együtt szent zászlóddal. A Mózes főkonfüktusát is a tömegek és a történelmi hős ellentéte képezi. ennek a mind a mai napig köz­ kinccsé nem vált remekműnek teljes szövegét közli a könyv. amely az igaz Madáchot hivatott megismertetni az olvasó­ közönséggel. hogy a Tragédia csak a korszakviszonyokba. Madách drámájában ugyancsak ki­ fejezésre jut". Kinek ne jutna eszébe az Európa csendes. Ezt szolgálja a bőséges lírai válogatás is. mellőzhetetlenül fontos bepillantást. (Magyar Klasszikusok sorozat. amely Madách politikai és esztétikai gondolat. Távolabb aranyzott dús kalász borítá A félig levágott végtelen mezőt el. hanem a mű oly sok . Elhagytak önzőn. hogy magát a müvet. Helyesen emeli ki az előszó. Itt magyarázatra sincs szükség.és érzelemvilágába nyújt gaz­ dag. Ennek a résznek főértéke talán nem is a számos új eredményben rejlik. mint: „Hosszú nádkerítés nyúlt az utca mellett. gyáva felfogással. Budapest 1958. . mégis szívesen vettünk volna legalább egy verset a ciklusból. de nem old­ hatták meg a mű egészét abban a rendszer­ ben. Általszőtte azt a tök lankadt indája . a bevezetést és a jegyzeteket írta: Só'tér István." Viszont éppen a válogatás gazdagsága veti fel a kérdést : helyes-e a Tábori képek teljes mellőzése ? A jegyzet — indokolás nélkül — mindössze ennyit közöl zárójelbe téve : ebből a ciklusból válogatást nem közlünk (60). mégis saj­ náljuk. hogy ebben a terjedelem gátolta a szerzőt. „ E népben élni. Ilyen mű például a Hamlet. A válogatás olyan sajnálatosan 554 sokáig homályban rejlő kérdésre is felhívja a figyelmet. hogy legalább néhány mondatot nem olvashattunk a Mózes formanyelvéről.

de érződik. hogy nagy anyagot felölelő. Budapest. és az ezerszeresen meghurcolt. egyenlőség.) Itt kapunk választ Madách pesszimizmu­ sának százados kérdésére is. A műben újra és újra egybeszövődnek a fideizmus és "mechanikus materializmus." A szép tanulmány olvasása közben két ponton akad meg a figyelmes olvasó. útba­ igazítva az olvasót. amelyek Madách korában. A nagy eszmék „szabadság. csak 4600 példányban jelent meg — figyelembe kellett volna vennie a kiadónak. 1 t. Pais Dezső. ellentmondásos szálai. nem utolsó sorban ez teszi olyan jelentős művé a Romantika és realiz­ must. szükségszerű. optimizmus és pesszimizmus annyira ellentétes. erőtlenedik fokozatosan a továb­ biakban. amely tévedéseivel és bűneivel együtt. az anya és feleség állt modellt. hogy Sőtér két fontos tézisét — a Madách anti­ kapitalizmusát meghatározót és a költő nép­ szemléletének Solferinohoz kapcsolását — nem indokolja. sőt azok ellenéré lírát sugározva enyhíti a férfiélet zord utait. Nemcsak az alkotóerő kiteljesedett esztendőiből. reális történelemszemlélet és fantasztikus utópia. hanem a történelem vezérlő gondolatai­ nak alakulását ábrázolja. hogy kirívóbb színekben nem állítottam elő" — mondta a költő Bérczy Károlynak. Nem tudományos hanem népszerű kiadásról lévén szó — bár. elmé­ lyült kutatómunkára épül. amikor Ádám cselekvő hősből passzív szemlélővé válik • hogy miért változik ugrásszerűen Lucifer szerepe már a negyedik színben és halványul. biztos kulcsát adva a mű „titkainak". . amely a tudományos nyelvet irodalmi rangra emeli. kit a gyil elkapott ?" A bevezető tanulmány tudományos igényű és olvasmányos. testvériség esz­ méi . hogy „a Tragédia azoknak az eszméknek •drámai kifejezése. öregedő ember fáradt. a szerelem-" ről. A bevezető tanulmányban többek között Arany János. a kiábrándulástól a nemzet sorsa és jövője szólítja vissza a küzdés. Bérczy Károly. Éva alakjához. hogy miért csökken a konfliktus drámaisága a történelmi színek után. Sőtér nem idézi lapszám szerint a forrásokat. s bízás elvéhez. sajnos.).— nem utolsósorban a Földszellem segítsé­ gével —. áttekinthető elrendezé­ sében. Hogy csak talá­ lomra emeljünk ki egyet a sok közül: vajon hányan értik meg a ma átlagolvasói közül a Mózes ilyen sorát: „Kiált az is. Ez ad magyará­ zatot arra. utána azonban fokozatosan hát­ térbe szorulnak. Lendületét nem fékezi le lépten-nyomon a filológiai apparátus. az Eladó birtokokon kívül novellákat és rajzokat tartalmaz. nem támasztja alá kellő­ képpen.És ha már a terjedelemnél tartunk : több helyet kellett volna biztosítani a külön­ ben példamutató filológiai pontossággal ké­ szített jegyzetek számára. sőt a falanszter. hanem Éva anyaságával. Trencsényi Waldapfel Imre.rétű. . Bizo­ nyára a terjedelem kötöttsége okozta. . „Ádámot Éva anyasága mentette meg — Madáchot a csüggedéstől. Voinovich Géza ide­ vágó munkásságára történik utalás. illetve az ötvenes éveket foglalkoztatták" (35. Waldapfel József.) Tolnai Lajos műveinek a Magyar Klaszszikusok sorozatában megjelent válogatása az érett korszakok egyik jellegzetes regényén. így értjük meg igazán Éva alakját . Balogh Károly. Végül meg kell emlékeznünk arról a francia esszén iskolázott stílusról. aki végülis visszarántja Ádámot a halálos szirt­ ről. Erdélyi János. a két szeretett nő. bonyolultan összetett eszmei-gondolati anyagának világos. mégis törvényszerű. hogy milyen távol áll a mai olvasótól Madách nyelvezete és műveltsége. amelyek Madách korát. amely ha nem is ad választ a gyötrő „Megy-é előbbre majdan TOLNAI LAJOS: VÁLOGATOTT MŰVEI fajzatom?" kérdésre. A dráma tehát nem magát a történel­ met. legalábbs azokét. mindenekelőtt a forradalom és az önkényuralom idején is eleven erőként hatottak. a pesszimizmustól. hanem az előkészü let kezdő éveiből is. Sőtérnek Madáchról vagy Jókairól szóló tanulmánya filológiailag is megüti A magyar romantika (1954) mércéjét. Madách annyi kínos tépelődésben fogalmazott véleményét a nőről.. A mű egésze mégis előremutat és nem is a fideista csengésű* utolsó sorral. amelyeket Sőtér könnyű és biztos kézzel fejt föl. 464 1. 1958. Hangsúlyozza a Tragédia tárgyának „kozmosz"-jeIlegét.de még inkább a kenyérkereset" hajszájának kényszeréből sokat termelő író utolsó. de kiemeli. Sajtó alá rendezte és a bevezetést írta: Gergely Gergely (Magyar Klasszikusok sorozat. tehát cáfolhatatlan és el nem utasítható életigenléssel zárja a Tragédiát. („Anyámnak köszönheti Éva. Szilágyi Péter Szépirodalmi Kiadó. amelyben „a kapitalizmus érkezik el a fejlődés egy torz és meddő fokára" — létjogosultságukat is'tagadja. hanyatló 555 . Barta János. de a könyvtárra rúgó Madách-irodalom csaknem valamennyi jelentős alakjának legalábbis nevét felvil­ lantja. Greguss Ágost. együttesen testet öltenek a párizsi színben".

^rős központi konfliktusba csomózza az esemény­ szálakat stb. gyanússá válhat előttünk. túlzottan kiömlő felháborodásból. bizonyára inkább nép­ szerűsítő. de azt is hozzáteszi. a pellengérre állítás szándéka miatt lemond az érdekességről.) Nem já­ runk-e közelebb az igazsághoz. így ábrázolásmódja egysíkúvá. más gondolataink is támadnak közben. érdekes író. a fölény. Ilyen tömegű azonos alkatú mű már inkább azt a kérdést ébresztheti ben­ nünk. nagy író. Erdei Ferenc. monográfia. Elemezni kell aztán részletesen. ha mérsékelni tudná személyeskedő hajlamát ? Már maga az a tény. hogy nem állunk-e itt egy sajátos regényformával szemben. Tolnai több is ennél. akiket nem a tudományos elmélyedés szen­ vedélye fűz a korhoz és közelít az íróhoz. bizonyára elsietettségből is. kötet bevezetése alapos tanulmányt igyekszik nyújtani Tolnai életművéről. nem elégít ki ez a sommázás. amíg egy író egyéniségének súlyá­ val 'nem hitelesít egy új alkotási eljárást. hiszen egy bármilyen szilárdnak és megingathatatlan­ nak látszó esztétikai tétel is csak addig irányadó. •minthogy pusztán az esetlegességnek tulajdo­ níthassunk egy könyvtárnyi életműben meg­ figyelhető azonos módszerbeli jellegzetessé­ geket. Hogy Tolnainak Tompáról mondott szavait alkal­ mazzuk saját művei sorsára is „ . csak éppen nem nagy. már az első oldalakról beláthatok. Cselekményei egyszínűek. És „zászlóhajtása" nyomában rögtön felhangzik a vita is. Összegyűjtve a pillanatnyilag élet­ képesnek látszó megállapításokat az íróról. sötét színt megfelelő arányban keverjen világossal. mert az író élet­ művének minden részletre kiterjedő feldol­ gozása még mindig a magyar irodalomtör­ ténetírás nagy adósságainak egyike.. A kötet sajtó aiá rendezője arra törekedett. de hiányzik belőle a szatíra leg­ fontosabb alkateleme. hogy áttekintést nyújtson az író egész pályájáról a minden alkotói sza:kaszból kiválogatott novellák tükrében. hiányérzetünk támad. Ha sorozatosan. Itt ér véget pillanatnyilag a bevezetés írója által is elfogadott Tolnai-értékelés. ellentétekkel és ellentmondásokkal túlzsúfolt problematikája újabb és újabb kutatásra ingerel. írásai nem tükrözik a sokszínű élet változatos arculatát. Annyira csak a megfigyelt és pellengérre tűzött visszataszító jelenség lebeg a szeme előtt. amit egyébként jól is csinál­ hatna. Fel kell tennünk azt is. Az így kirajzolódott Tolnai-képet azonban nem találjuk minden vonatkozásban hitelesnek. akiket a múlt század második felének igen bonyolult. hogy az író az életet széles területen mutassa be. inkább szépírói. ami nagyon fontos könyv lenne. . érezhetően és követke­ zetesen attól. Regényeinek a konfliktusát sem alakítja ki eléggé. (Ő maga is „empirikus realizmus­ nak" nevezte művészi törekvését.." A döntő szó azóta sem hangzott el. össze­ vetések hazai vagy idegen költők remekebb műveivel kellő mértékben nem latolgatták". amit a klasszikus realista re­ gényszemlélet megfogalmazott. . (Talán kevésbé olyanok. Tanulsággal olvashat­ ják mindnyájan. olyan apparátussal. Leegyszerűsítettséget érzünk. Több alkotói tuda­ tosságot is fel kell tételeznünk az íróról. a bevezetésben a Tolnai-problémának. Jelentékeny író. ezt követő cikkében így ír : „Nem nagy író. Sok­ rétű taglalását kapjuk itt. akiket a Tolnai-kérdés fog­ lalkoztat és általában. rajzait és sok tekintet­ ben igazat is kell adnunk ezeknek a meg­ figyeléseknek. novelláit. ha türtőztetni tudná haragját. hogy más ol­ dalát nem is látja meg a dolgoknak. A leleplezés. hanem meg­ kíséreljük saját törvényszerűségeit is kiderí­ teni. A. hogy határo­ zott alkotói eszmények vezették tollát írás közben. igen szét­ ágazó. a legnagyobb regény­ írószem . csak a komor vigasztalant. szubjektivitásból. hogy bírálata elfogult. 556 Szatírát ír. sokszor egyenesen gyűlölködő. íróilag sokszor kevesebb is. egyoldalúvá válik. elhanyagolja a mesét is. hogy harmincnál több regényében és megszámlálni is sok novellá­ ban tapasztaljuk ugyanezt. — Elismeri bátor realizmusra törekvését. szentesíteni képes-e mű­ vészi hitelével az eljárását." írta róla Móricz Zsigmond a Kelet Népében. alkotói módszeréről.. ha egy sajátos — túlerős kifejezéssel élve — formabontó elvet és szándékot látunk művészetében ? Ha nemcsak a klasszikus realista regény­ eszmény alapján ítéljük meg. az alakokat sokoldalúan jellemezze. hanem egy ilyen.korszakából. hogy milyen saját eszközökkel ér el az író esztétikai hatást. egymás után olvassuk regényeit. hogy ezek a törvény­ szerűségek eltérnek. Az utóbbi években kezd egy vélemény kijegecesedni körülötte és a bevezetés — egé­ szében — szintén ennek a véleménynek ad hangot. mint főként tudományos igényű kiadványban elsősorban az írói arckép ér­ dekel.. hogy Tolnai elront valamit. ami elhqmáylosítja tisztánlátását és meggátolja a teljes értékű művészi forma kialakítását. mint tudományos tollal megrajzoltam) „Egy író. hogy a szerző íróasztalában van egy készülő vagy már el is készült Tolnai-pályakép. alkotá­ sainak becsét aggódó tanulmányok. de mindenesetre számításba venni ? Az máris világos. Valóban pusztán arról lenne itt szó. esetleg személyeskedő hajlamból. Ez a legfontosabb egy műalkotás megítélésében. Péterfy Jenő kiváló és a nagy magyar realista regény kívánságában fogant kritiká­ jának az értékét Jókaival szemben is az . a kinevette­ tés fölénye. művéről. ami azt sejteti.

melyeknek a kapitalizmus általánossá válá­ sával világszerte. Ami éppen nem jelenti azt. csodálatos stílusa. Clemens és fia látogatása közben. Thomas Mann'művei mégis a világirodalom nagy írói alkotásai. Olyanok­ ról. műmagyarnótás. az ismét másodrendűvé válik ebből a szem­ pontból. Pörge és Jércze figurája. népi ízű párbeszédeket 557 . minthogy a „pamflet" megjelölésben rejlő lekicsinylést tudomásul vehetnénk. Hódolok nagy igazságossága előtt. népszín­ műves idilli kornak feltüntetni. Tóth Béla azonban 1894-ben. hogy a világ egyik nagy roman­ tikus (de annak is sajátosan az) regényíró­ jától a polgári nagy realista regényt kéri számon. Keveset mutat belőlük ahhoz. de annál keserűbb és mélyebben vágó. Antal és Gusztáv urak például első találkozásunkkor a szenilitás határán járó. A Farkasházy-család tag­ jait első megjelenésükkor a regény színterén. az igaz. az átfogó ha­ tása. félelmetesen őszinte. amelyek ugyanúgy végigkísérik írói mű­ ködését. Mint bíráló szem. de stílusát is alapos vizsgálat alá kell venni. hogy kimeríti-e a szatíra meghatározásának ismérveit. És sokan esnek ma is abba az illúzióba. Pamfletszérű ez a kipellengérezés ? Parnfletszerűek a regényei ? Sokkal inkább el kell fogadnunk a bírálatát. Ez Ön. (Kitűnően jellemző. hogy lehe­ tett-e kevesebb szenvedéllyel. Gyengéje például. A fejlemények megmagyarázzák Tol­ nai sötétenlátását és igazolják „embergyűlö­ letét". cselekvésre alig képes öreg embereknek lát­ szanak. a mélysége. Olyat. a legtiszteletre méltóbb. És sajátos művészi eszközeivel rendkívüli hatást is kelt. amikor ugyanez az Erdős Antal a gyarapai ispán takarékbetétjét igyekszik megkaparin­ tani igen fürge aktivitással. sem beszéd modorukat. ami benne lobog az igazság keresésében és ki­ mondásában. átfogó és kifejező. a fametszők éles kontúrjaival dolgozó felejthetetlen alakábrázoló művészete. ez a korszak szerette magát Donau-valceres. eszmei iránya. Nem fölé­ nyes és nem nevettető. hogy az első jelenetekben motyogni is alig tudó Erdős Gusztáv úr fiatalos lelkesedéssel és lendülettel rendez be otthont a szép kis Műikének. amelyben kétségbeesett erőlködés után — hogy beleilleszkedjenek — menthetetlenül összetörnek a Péterfy Jenő-szerű lelkiismeretek. Ez a korszak. Kereste hatalmas. hogy nem tud közvet­ lenül érzékelhető alakokat kifaragni. a mi gyarmati helyzetünk­ ben is el kellett következniök.állítólag zenei. mint egy sajátságos. és így a pártatlan ítélet Tolnai szenvedélyes és bátor igazságkeresését támo­ gatja. mozdulataikat. Míg azonban sajátos írói alkatá­ val nagy művészi hatást is ér el. az ószövetségi próféták átkait visszhangozó. és elkápráztassa a vármegyét a legközelebbi beiktatáskor. mint később. hogy bizonyos eredményei alapján ítéljék meg a kiegyezés világát. hogy nem tekinthető szatírának. hogy egy négy­ lovas hintót pöndörítsen a más keservesen megtakarított pénzéből. Sokkal részletesebb. vánszorgó cselekménnyel. De ez a kérdés. hanem hogy milyen a jellegzetessége. Ez is. ezek a gyengeségek az olvasó szemében határozottan befolyásolják írói arculatát.az utókor ítélőszéke előtt kíméletesebben megítélni ezt a kort. egy hozzáírt levelében így látja ezt a sokat han­ goztatott embergyűlöletet: „Az igazi nagy és fönséges Misanthrope közöttünk él és nevetve gyűlöl bennünket. sőt távol áll tőle legtöbbször a nevettetés szándéka. hogy legszembetűnőbb sajátsága a felsorolás. A két Erdős­ fivér. egyik sajátsága kétségtelenül. Tolnai ilyen értelemben óriása lehet a szatírának. hogy kik számára volt ez a kor idilli és kiknek a számára értek be ezek az eredmé­ nyek. hogy csak Móricz el­ ragadtatott zászlóhajtásával illethetjük. A bevezetés Tolnai stílusára azt az egyet­ len. Thomas Mann regényei nehezen líövethető szerkezeti építmények. Nem lesi el sem jel­ legzetes gesztusaikat. egyéni ábrá­ zolási mód. Nagyszerű a szenvedély is. konok vélemény­ szűkítésbe zárkóznak az Ambrus Zoltán-féle érzékenységek. mert az embert meglátja az emberben. és hogy a keserűség személyes okokból is kiömlött a lelkéből. Talán még meglepőbb. Az is kérdés. szatírája vesékig ható. amikor népi alakjait beszélteti." Tolnai gyengéit sem világítja meg elég mélyen a „Magyar Klasszikusok" kötetének bevezetése. A párbeszédei például akkor sikerülnek a legjobban. Sikerre viszi sajátságos regényformáját problémalátásának sokszínű­ sége. áradó gondolatgazdagsága. ami Móricz szerint egyenlő a regényírószemmel. rengeteg kitérővel.csökkenti. spártai egyszerűségű megállapítást teszi. szabad volt-e . olyan eredmények alapján persze. A Tolnai szatírájának is megvan a külön­ leges jellege. körültekin­ tőbb elemzés szükséges ehhez is. (Leghitelesebb a három paraszti betyár: Varga Mihály. Az Eladó birtokok szereplői közül például nem rajzolja eléggé hiteles körvonalakkal még az öreg Clemenset és a fiát sem. Hogy az igazságot személyes indokokból is kereste. néha egyenesen fárasztóan haladnak. Csodálom. a legnagyobbak közül való. félelmetes szen­ vedéllyel és nem fáradt belé az igazságtalan­ ságok leleplezésébe. Egyenesen meglepően hat aztán. és mint bátor magatartás. kontrapunktos szerkesztési módot. mert alap­ vető írói gyengeségekről van itt szó. egészen másként láttatja. A kíméletes hangok ezzel a korszakkal szemben nagyon kevéssé indokoltak. Bírálata. hogy erőlködés nélkül elkép­ zelhesse Őket az olvasó. és bár­ hogyan igyekszünk is elfogadtatni ezt az . Nem az dönti el értékét.

munkát lenéző gőgjével. érzékletes képekben. nagyevő. Ugyanakkor: csodála­ tosan tömény magyar nyelven. főleg olya­ nokat. biztos. így nehezen meg­ szerezhető. írói alkatát a maga valóságában felmérni azonban csak akkor leszünk képesek. és a Tolnai reccsenő. hogy éppen amikor légkevesebb művészi leplezéssel tör a célja felé. gazdag. tanulat­ lan. eladósodott." (Eladó birtokok. ólakba. Ez a kötet ismét sok megoldat­ lan problémát éreztet körülötte. A többi novella és rajz már nem rak fel újabb színt az írói arcra. "(Persze nekünk is alaposabban kellene ismernünk a század második felében a társalgási nyelv alakulását. ha belehelyezkedünk ko­ rába. tönkreégetett.) A tár­ salgási nyelvet azonban szinte alig látszik ismerni. És amikor a szegény urgator-írnok megszorultságában néhány forintnyi előleget kér az ügyvédtől : „Barátom. zsúfoltan egymásra tor­ lódó jelzőkkel.. mintha az eddigi kutatások nem jutottak volna eléggé közel hozzá. hogy mit lehetne neki jó áron vagy akárhogy. a viruló. rojtos. becsületes magyar. gyáván. a friss levegőn. hová süllyed a munkátlan. novellákkal. stílusa akkor a leg­ megragadóbb. svihák-tisztes. de magát mégis mindenáron az úri felszínen tartani akaró dzsentri ellen : „A férfiak intenek gavalléros kalaplengetésekkel. az Eladó birtokokkal.. hogy ők most mennek egy kicsit hazudozni. rendkívül becses mű Ma­ gyarországon csak a 40-es évek elején jelent meg először és utoljára. melyek arra utalnak. mint Az ötforintos. lelketlen. a regény művészi kompozíció­ jába bele nem tartozó egészen szubjektív kirohanásokkal — tehát egészen egyéni mó­ don alkotva — nyelve. mint az általa legtermészetesebbnek tartott társal­ gási fordulatokat. mint véled ? — Meddig úszunk ? — Meddig úszunk benn ? Talán nem is mi úszunk ? Vagy A mostohaanyában: „ . Helyettük — nagyjából meg is felelne az elhagyandó írások terjedelmének — szí­ vesebben láttuk volna A sötét világ megjelen­ tetését. Harsányt Zoltán 558 . A Farkasházy—Erdősfamíliában például ilyen társalgás folyik. országot kormányozni tudó. az ide erőszakolt fenyők. a kisasszonyra igen szép hivatás vár. A megjavult adófelügyelő. néha egyenesen furcsán suta dialógusai között. most nem tehetek az ön ügyében valamit. hogy ők egy-két percre ott a szabad ég alatt. hangulatos. az író valóságos helyzetébe. ha­ nem úgy adja személyei szájába. nem domborít ki további szatirikus vonásokat a szemléleté­ ben. derült. cserényekbe. nemtelenül. amerikai kőrisek sovány levelei alatt kitekintenek a gazdaságra. hogy a barátom uramnak (a díszmagyarba öltözött öreg péknek) minde­ neket megmutogassanak és gazdasági esz­ méikkel őszinte támogatására legyenek). hogy várva-várjuk a nagyon hiányzó Tolnaimonográfiát. akkor éri el a legnagyobb művészi hatást. sarkantyús csizmájával. hogy ők mennek egy kicsit az istállókba. ha kész szempontokkal közelítünk életművé­ hez. nyakkendőjével. Egy íróról pedig bizonyára sok érdekes dolgot állapíthatunk meg úgy is." Tolnai nem jellemezni akar ezekkel és a hasonlókkal valamilyen beszédmodort. csak készpénz­ fizetés. platánok. Végül csak azt ismételhetjük meg. hisszük. miközben a pénzes-zsák —hitelező Clemens Jánost és Adolf fiát várják): „Mind a három férfi egyszerre hangoztatta : — Hogy legyen. tollas kalapjával és minden. egészen kiderült adósság­ mentes. orcájával. itt és sok más helyen még. (csak a nyolcvanezer forinthoz ne nyúljon). hiszen ez a kordokumentumként is nélkülözhetetlen. a hűvös vén magyar fák alatt. lelkivilá­ gába és — nem utolsósorban — művészeté­ nek öntörvényeibe. .) Egészen nagy a különbség a Jókai jellemző.mellett eladni. jókedvű mozdulatokkal. szellemesen pergői párbeszédei. férfiatlan cudarsággal elárulni.. helyesen értékelni. A tinó jól hirdeti a Tolnaiéletmű értékeit és megmutatja sajátságait. nekem is igen igénybe van ám véve minden pénzem. anyja fog lenni néhány neveletlen árvának. préda. aranyos. nyavalyás. . A „Magyar Klasszikusok" Tolnai-köteté­ nek válogatása. hogy betekinthessenek ennek a vén cseh baromnak a buta szívébe.kapunk A tinó című elbeszélésében.) Mintha ez a félelmetesen áradó tiráda is azt a megfigyelésünket látszana igazolni. Lívia. fokozó-sodró lendületű hatal­ mas lírai kitörésekkel ontja ki gyűlöletét a levitézlett. eleven kerítés mellett." „Mit szólsz erre" mondják Az ötforintosban. csak kiabálni és kevélykedni.

) annyira hangsúlyozza Vajda. A levelek keltezetlenek vagy hogy talán elhihetjük a költőnek. nem tőle. István 559 . hogy remeg szeretetük elveszté­ „Közölni kell a költő teljes levelezését és fele­ sétől. a nagy időket megélt kortársakat szakemberek közül se mindenki ismeri. és vissza a századvég e sokszor bátor hangú mert nemcsak a mű a fontos. mennyire tájékozatlan. munkásságá­ szinte kínosan pontos közlési módja is lelki­ ról az ismertetést. tárcaírójára. A le­ sük ki: jobban fel kellene karolni a memoár­ velek címzettjét. sőt naiv soknál elég lett volna a magyar megfelelőt volt Vajda. Közelebb visz Vajda élete három (Vajda szavai. Nincs az az apró részlet. mégpedig elsőkül. hiányosan datáltak. Ezek : a költő önzetlen pártfogóját. hogy ez a mogorva. tüntetni — ha lehet —. a közérthetőség olvasni.) Miloszavlyevits Milánt. mozzanatának jobb megértéséhez. nem csekély fáradsággal. a kiadók időben rögzí­ hanem szabadkai barátjától származik az tették őket. és ahol végeredményben rokoni. Ez az a szempont. amiért szabadkai előfizetők sorában fölfedezi ven. lelkifurdalást érez. Elsősorban Vajda szem­ őt. (45). Budapest. Margalits Florilegiumában hol található. Egészít­ kifogásoltam egy némely ételét" (33). 48 1.meg klikk-érdekek döntöttek ilyen ték. mint egy emlékiratok felkutatásának. hogy örömmel üdvözöljük ezt a kiadványt: rá­ nem bánt vele elég finoman : „Ez a kedves irányítja a figyelmet általában is a levelek.érdemeit. mellett. hanem csak „nyersanya­ ismeretes munkára vall. hogy meginduljanak Vajda János Összes mányként fogadnám egy kedves levélkéjét" Művei kritikai kiadásának előmunkálatai. de hátterül a kort magát is ismételten kívánta ezeket az „adalékokat". mert akkor kritikai ki­ szabadkaiak kiállása a népszerűtlen Vajda adásnak tekinthettük volna.) Terjedelmére nézve kis füzet. hogy Milkó beleágyazni. hogy ne feledjük sem demli a figyelmet. hogy a kiadók némileg a kelleténél is Scheiber és Zsoldos. (Irodalomtörténeti Füzetek 15. figyelmeztetésük : „elérkezettnek látszik az Halála előtt két évvel írja: „könyör ado­ idő. de megér­ számot tarthat arra. Ábel-féle cikk. mert a nyomok hamar elmosódnak. melyek közül nem az utolsó á alázkodásig szerény ezekben a levelekben. és nem csökkentik a kiadvány udvarias. szorgalmasabbak voltak. kiadásának szükségességére. A bő jegyzetezéssel got" küldött Milkónak. és inkább az eredeti lelőhelyet fel­ hozzá még pénz nélkül. és lehetetlen megilletődés nélkül hogy az az olvashatóság. 1958. képviselősége és Figyelemre méltó e kiadvány azonban az ún. Képviselőségre való két helyen az az érzése azonban az olvasó­ erőtlen kísérletének időpontját rögzítették nak. így a latin szólá­ Sajátságos. Milyen emberi az is. A magunk részéről amelynek magyarázatát szorgalmas kutató­ ahhoz a felfogáshoz hajlunk. de az ember is. hogy Vajda munkával ki ne nyomozták volna. éppen Szabadkán. Zimándi P. de Vajda interpunkcióját nem mindenütt ügyekben. Ezek azonban csak hírébén álló nagy magányos milyen kínosan apróságok. sikerül e leveleket nemcsak Vajda életébe sz. a dél­ buzdítani emlékeik megírására. Ez-utóbbit a levelek Vajdától függetlenül is mintaszerű filológiai kiadóinak sem sikerült teljesen tisztázniok apparátusa miatt. lehetőséget vidékiek idősebb korosztálya azonban szíve­ nyújtani a megírt emlékek kiadására. sz. emberkerülő rovására ment volna. A források nem „megírta" saját művéről. Igaz viszont. hogy ahol mfndig fejlett napi politikai élet folyt. sem „társát az irántam való szeretetben" pontjából. hogy képviselőséget remélt "közölni. helyenként szinte a meg. mint azt. És mennyire ragaszkodik szabadkai Bisztray Gyula kiemeli a sürgős tennivalót: barátaihoz.. Milkó Izidort ma már a irodalmat. 24.minden érdemétől függetlenül is különös déglősnéje nevét. vagyoni és A nehezen olvasható szöveget híven közöl­ párt. Egy­ „önbírálat" gondolata. saját bevallásuk szerint. Vajda körüli érdemei miatt is aki alkotta. Egyébként azonban megható a tartották meg. Egyik levelében (18. előfizetők gyűjtése műveire. vendéglősné nekem kedvesebb.SCHEIBER SÁNDOR és ZSOLDOS JENŐ: VAJDA JÁNOS LEVELEI MILKÓ IZIDORHOZ Akadémiai Kiadó. szerény. Sietni sen és Kosztolányi értékelésével emlékezik kell. hogy amikor a sége emlékiratait". Kár. odavázolni. összegyűjtésé­ tuczat mágnás vagy gentry ! És én még nek.

. Szauder József a kritika utóbbi évekbeli fejlődéséről. s az irodalomtörténészek. 1948-tól a szocialista realista igényű irodalom hatalmas fellendülését látjuk. Az alábbiakban. Bessenyei György novellairodalmunk mai kérdéseiről. s ennek során beszámolt a szovjet írók III. Tolnai Gábornak a hozzászólásokra adott válasza után. Diószegi András pedig felszabadulás utáni szocialista" irodalmunk maradandó értékeiről nyújtott sokoldalú áttekintést. Ez a kérdés különösen a fordulat éve után került előtérbe. rövidítésekkel közöljük néhány felszólalás szövegét. évi Lukács-vitáról. az Intézet igazgatója mondta el bevezető előadását a tézisek jelentőségéről. amelyek fékezték irodalmunk egészséges fejlődését. A szocialista eszmék. A referátumot követő vitában a hozzászóló egyetemi oktatók és intézeti kutatók helyeselve a tézisek megállapításait. valamint az Intézet ezzel kapcsolatos feladatairól. a szocialista tartalom visszavonhatatlanul behatoltak irodalmunkba. Ezután három referátum hangzott el: Tolnai Gábor egyetemi tanár a moder­ nizmus problematikájáról beszélt. amelyek kerékkötői voltak szocialista irodal­ munk fejlődésének. 2.AZ INTÉZET ÉLETÉBŐL VITA A FELSZABADULÁS UTÁNI MAGYAR IRODALOM KÉRDÉSEIRŐL Június 1-én az Irodalomtörténeti Intézet és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság vitaülést rendezett az MSZMP kulturális elméleti munkaközösségének „A felszabadulás utáni magyar irodalom néhány kérdéséről" című vitaindító tézisei felett (lásd : Társadalmi Szemle 1959. azok elemzésének. A szocialista realista irányú irodalom további kibontakozása érdekében azonban meg kell világítani azokat a gátló. Miklós Pál az ellenforradalom utáni irodalmi folyóiratok munkájáról. majd Sőtér István. Az ülést Kardos László. Bodnár György pedig az 1953—1956 közötti időszak irodalmának problematikájáról szólott. a Magyar Irodalomtörténeti Társaság ügyvezető alelnöke nyitotta meg. A pártokmány nagy figyelmet szentel az irodalmi hagyományok külön­ böző értelmezésének. az azokban taglalt különböző kérdéseket érintették. A fordulat évéig küzdeni kellett a burzsoá irodalom különböző irányzatai ellen. amelyet pártunknak meg kellett vívnia a szocialista irodalom megteremtéséét. szám). Kiss Lajos egyetemi adjunktus a kommunista kritika felszabadulás utáni fejlődéséről és problémáiról. Ezt a szakaszt irodalmunk mindenfajta bukdácsolása ellenére is eredményesnek kell tekintenünk. tartott előadást. Sőtér Istvánnak a vitát értékelő és az abban felmerült főkérdéseket. kongresszusának tapasztalatairól is. Nagy Péter szocialista realista irodal­ munk gazdagodásának lehetőségeiről. őszinte nyíltsággal napvilágra jiozta azokat a szubjektív hibákat is. Nyirő Lajos : A pártdokumentum a felszabadulás utáni magyar irodalom fejlődésének tüzetes vizsgálatával megvilágítja azt ? harcot. Irodalmunk zsenge hajtásainak izmosodását keresztezték szubjektív tévelygések és nem utolsó sorban a marxista mezbe öltöztetett revizionisták tudatos aknamunkája is. különösen Lukács György helytelen nézeteiről. Ungvári Tamás szocialista irodalmunk mai egységének lehetőségéről. Illés László szocialista irodalmunk hagyományairól. A párt az ellenséges törekvések kíméletlen leleplezésén túl. A revizionisták legdühödtebb támadásai sem tudták megingatni annak alapjait. Tóth Dezső a sematizmus problémájáról. Wéber Antal irodalmi kritikánk mai helyzetéről. különösen a modernizmus problémáját részletesen elemző zárszava fejezte be a vitaülést. Rejtő István az 1948. vagy gazdagították új szempontokkal. kóros tényezőket. amikor a szocialista irodalom tartalmi és formai problémái hangsúlyozottabban napirendre kerültek. Ezt az ellen­ forradalom óta kibontakozó irodalmi élet is tanúsítja. Nyirő Lajos a szocialista realizmussal kapcsolatos néhány elméleti kérdésről. egészítették ki. E fontos kérdés összekuszálásában szerepe volt Lukács Györgynek is 560 . Bóka László a modernizmus fogalma pontosabb meghatározásának szükségességéről.

eltérőleg annak valódi értelmétől. hogy a szovjet tudósok. Jíijelenti. amelyek a formalizmushoz vezetnek. hogy az új tartalmaknak megfelelő új formákat találjanak. ahol az" ábrázolt emberi érzés vagy helyzet objektív realista értelme szerint indokolt. Az asszociatív művészi gondolat valószínűleg behatol korunk költői eszközeinek tárába. akik nem a legközelebbi hagyományokra. de annál többet beszéltek arról.nagy realizmus'-ra orientálta". hogy az írók az új tartalomnak nem kerestek új.a magyar irodalmat nem a szocialista realizmus megteremtésére. hanem a polgári demokrácia célkitűzéseinek megfelelő. napi­ renden kell tartanunk azt. a képtársítástól (accou. E kongresszuson csak néhány elméleti kérdést tárgyaltak meg. hiszen nem ez a feladata. az új problémák meg­ írásában és az új írónemzedék nevelésében. hogy milyen művészi eszközökkel gyarapodhat a szovjet irodalom : Megmondjuk őszintén. A mai modernisták az asszociáció fogalmát. hogy az új életanyag szétfeszíti az irodalmi formák elavult kánonjait. . s ily módon alkotott új könyvét átadja olvasójának. azok tárgyalásába nem bocsát­ kozik. napjaink olvasóit szolgáló műfajok elavultak. 561 .A párt Lukács esztétikai szemléletében lát pozitív vonásokat. Mindkét tanácskozáson elhangzottak olyan vélemények. egyet­ érthetünk Elszberg állásfoglalásával. a költő és az olvasó ködös önkifejezési eszközének használják fel." Ivascsenko e szavaiból is láthatjuk. de kell-e. hogy a szovjet költőknek nem kell elrettenniük semmilyen művészi eszköztől. ha nem bomlik meg az egység a művészi tartalom és a művészi forma között. azokkal a nyugati teóriákkal. amely hozzájárulhat a valóság mind mélyebb feltárásához. századi külföldi költészet eredményeitől. De ugyanakkor szembeszállnak mindazokkal a törekvésekkel. — Számtalan hasonló gomlolatot lehetne idézni a két tanácskozás -anyagából. az írók ez elvből kiindulva kísérletezhetnek új művészi megoldásokkal. melyek szerint a regény. aki rámutat erre a paradoxonra. hanem az a céljuk. az atomhajtású motorokat gyártó újítónak ?" Fegyin. csak így alkothatnak értékeset. ha szoros kapocs fűzi össze az eszmeiséget és a művésziességet". Például. hanem Petőfihez kanyarodtak vissza. századi irodalom ábrázolási módszereivel. hogy: „Ezeket az új művészi megoldásokat csak abban az esetben tekinthetjük valódi újításoknak. másként éket verünk az új tartalom és a forma közé. vagy más. hogy ez legyen költőink fejlődésének legfőbb útja ? Annak alkalmazása csak ott lehetséges. Ügy vélem. Az irodalmi tradíciók tekintetében lényegében hasonló hibába estek Horváth Márton és Révai József is. A hagyomány kérdése a szovjet tanácskozásokon is felmerült. A pártokmány iránya a két tanácskozás fényében is megállja a helyét. A moszkvai Gorkij Intézetben megrendezték a szocialista realizmusról szóló vitát. mert szocialista irodalmunk új növéseit. mint például a mai modernistáknál. Elszberg a szocialista realizmus vitán az irodalom formáinak újításaival kapcsolatban kifejtette. amelyen a szocialista realizmus alapvető elméleti problémáit tárgyalták meg és másfél hete fejezte be munkásságát a III. így fékező erővé váltak nálunk is. Hasonlóképpen Ivascsenko a szocialista realizmus-vitán felolvasott referátu­ mában kitért arra a kérdésre-. A fentiekből láthatjuk. Ellenkezőleg. a szocialista realista költészet nem zárkózhat el a XX. A párt irodalmi platformjának megjelenése óta ké. aki saját művész-mesterségét illetően megelégszik a XIX.—a Szovjet­ unióban egyáltalán nem értenek egyet. A szovjet irodalomtól idegenek a Nyugaton tapasztalható öncélú formabontások. úgynevezett . amelyeket hasznosítani lehet a mostani vitán. hanem régi formákba kényszerültek . nem támogatták. új öltözetet követel magának. — mely egyébként felelet Lukacs konzervativizmusára is —. Szovjet írókongresszus. Ezek a hibák odavezettek. Az újítás problémáját nem tekinthetjük megszűntnek. de természetesen nem válik öncélúvá. Az íróknak azonban az irodalmi hagyományok figyelembevétele mellett is törekedniük kell az új tartalmakhoz illő új formák megterem­ tésére . mely szerint . amellyel ki lehet fejezni a kommunizmust építő társadalmat.Ha-raóHbiH o. megfelelő formákat. a szovjet ember egyre sokoldalúbb életét. Fegyin a kongresszuson elhangzott megnyitójában így vetette fel ezt a kérdést: „Igaza van-e annak az írónak. 13 Irodalomtörténeti közlemények.6pa3). opportunista ténykedésére.. nem József Attilára és a proletárköltőkre irányították az írók figyelmét. de a múlt hagyományait kritikus átdolgozással kell felhasználnunk.minden olyan művészi formát elfogad­ hatónak tekintenek. hanem világosságot derít Lukácsnak arra a káros. . új csíráit nem értették még. pl. általában a nyugati formalizmus. Lukács konzervathrnézetei nem egy vonatkozásban értetlenül álltak a szovjet irodalom eredményeivel szemben. Ám azt is hangsúlyoznunk kell: a szovjet irodalom ezen új törekvései nem az általános formabontást szolgálják. egyre gazdagabb lelkületét. hogy a klasszikus hagyományok felhasználása nélkül nem jöhet létre új irodalom. hogy a kommunista társadalom felépítésében milyen feladatot kell vállalnia az íróknak a pozitív hős ábrázolásában. E vitákból azt a követ­ keztetést vonhatjuk le. hogy az új mondanivalónak megfelelő művészi formákat dolgozzanak ki az írók és művészek. Lényegében ugyanazt fejezik ki pártunk kirodalmi tézisei is: „A szocialista realista irodalom egyenesen megköveteli.t jelentős irodalmi esemény zajlott le.

Ügy vélem. méltán fűzhetünk nagy reményeket. 562 .. hogy a pártokmány nem elég határozottan veti fel a pozitív jelenségek és főleg a pozitív hős művészi ábrázolásának kérdését. hogy ezekre az oly bonyolult kérdésekre egyértelmű marxista választ adhassanak. hogy csakis az életben létező pozitív jelen­ ségekről lehet szó. * É Nagy Péter: A párt elméleti munkaközössége vitaindító téziseinek legfőbb jelentőségét abban látom. amelyek a modernségre hivatkozva. Nyikitin. Pedig az eszmeileg helyes művek is csak magas­ esztétikai értékű köntösben tarthatnak igényt jelentős hatásra és maradandóságra. belülről. félreérthetetlen és szilárd marxista elemzését kell adnunk. közelről. Meggyőződésem.Ugyanakkor elvetjük az olyan törekvéseket. A pártokmány hangsúlyozza. Trojepolszkijé s másoké.. A Szovjet írókongresszuson a pozitív hős művészi megjelenítésének kérdése állt a tárgyalás közép­ pontjában. bátor kiállással fejezték ki mondanivalójukat. Megítélésem szerint a könyvecskének James Joyce legbonyolultabb alkotásáról. Fel kell készíteni kritikusainkat arra. bánatnak. a művelt olvasó számára is hozzá­ férhetetlen. Nincs szán­ dékomban hibáztatni azok megjelenését. Ezek az írók komoly eredményeket értek el a valóság ábrázolása terén a karcolat műfajában. Ha a szovjet írók és irodalomtörténészek tanácskozásainak fényében vizsgáljuk e kérdést. a pártosság helyes értelmezésével. a pozitív • hős ábrázolásából. csak azt kívánom éreztetni. hogy — ha talán már vájtabb füllel. kritikai tevékenységet fejtettem ki. néhány irodalmi sznobhoz szóló dekadens írásokat propagálnak. a valóság ábrázolásánál a szocializmus győzelmének szemszögéből kell kiindulnia. Ezt bizonyítják a szovjet irodalom legújabb tapasztalatai is. A közel­ múltban az Irodalomtörténeti Könyvtár sorozatában megjelent egy James Joyce-ról szóló kis terjedelmű monográfia. akik jól ismerik az életet és a marxista-leninista ideológiával vannak fel­ vértezve. amelyen belül a mai irodalommal kapcsolatos elméleti és gyakorlati munkának mozognia kell. Sartre. hanem mindinkább a ma Nyugaton virágzó különböző moder­ nista irányzatoké. a néptől távolálló." Ezt a meg­ állapítást azonban ki kell egészítenünk. amelyhez. Már kezdeti jelentős eredményeik titka is abban rejlik. a környezethez való viszonyukban látják a kommunizmust építő embert. E koordináta-rendszer egyik tengelye a fordulat éve utáni periódus elemzésének az a mondata. Az opti­ mizmuson alapuló szocialista irodalom nem jelenti az irodalom műfaji elszegényítését. mely a Szovjetunióban Solohov Meljehov-ja körül zajlott. Pozitív hőseink nem egy megpróbáltatáson mennek keresztül. amely szerint az akkor kifejtett elvek nem szorulnak revízióra. Ezt szűrhetjük le tanulságként abből a vitából is. Jevtusenko. szenvedésnek vannak kitéve. érzékenyebb tollal — de ma is azt folytatom. Ne hunyjunk szemet afelett sem. Tendrjakov. Nem kaphat menlevelet az az író. amelyet Révai elvtárs oly határozottan elítélt. Gyik és sokan mások igazi tehetségeknek ígérkeznek. hogy a szovjet emberek­ életét élik. Apollinaire. hogy a szovjet írókongresszuson oly sokat foglalkoztak a tehetséges fiatal szovjet írókkal. Dürrenmatt és más hasonló írók művei. hogy irodalmunknak a lenini pártosság elvén kell állnia. aki csak „eszmei síkon" mutat fel eredményeket. A valóság helyes ismeretével. formulázás merevsége. bár a fogalmazás. Miért nem nyerhetnének művészi alakot a valóságban rejlő pozitív jelenségek ? Itt le kell szögeznünk. hogy kialakulóban van egy új írógárda a szovjet irodalomban. Nem véletlen. Ezekhez a kérdésekhez merészen és helyesen csak azok tudnak nyúlni. ma az írókat nem annyira a századeleji izmusok veszélye fenyegeti. feltűnt egy pár új írói név : Ovecskiné. hogy világosan felrajzolja annak a koordináta-rendszernek az abszcisszáját és ordinátáját. amikor az irodalmi élet bizonyos megtorpanását tapasztaltuk. valójában a századeleje elavult izmusait felélesztő. Csak a valóságban is létező pozitív hős kaphat polgárjogot az irodalomban. Tendrajkové. Az oly sokat vitatott tragédiának is megvan a polgárjoga a szocialista realista irodalomban. nyerssége sokszor megszégyenít. bár ma már'árnyal­ tabban lehet megfogalmazni őket. de arra fel kívánom hívni a figyelmet. A XX. Mindez nem maradhat ki az irodalmi alkotásokból. Nem kívánom az ifjú nemzedéket a toll idősebb mesterei fölé helyezni. engedjék meg. amit akkor megkezdtem. hogy a mi párt-dokumentumunk nem szorgalmazza eléggé az alkotói művésziesség emelésének igényét. Mivel ebben a korszakban már magam is meglehetős. A szovjet tanácskozásokon nyomatékosan hangsúlyozták a művészi megformálás színvonalá­ nak emelését. akkor azt a megjegyzést tehetjük. sokszor sok keserűségnek. E kérdés előtérbe állításának semmi köze sincs a szirupos optimizmushoz. hogy az utolsó pár esztendőben nálunk is megjelentek Kafka. Kongresszustáján. Ügy érzem. Kuznyecov. hogy ezeknek a termékeknek határozott. az Ulysses-ről szóló fejezete bizonyul a legkevésbé kidolgozottnak. hogy e tétel igazolására a magam tanúságát is felhozzam : az ebben az időben folytatott elméleti és gyakorlati kritikai tevékenységemben elvi síkon nem sok revideálni valót találok.

akinek kedves a szocialista kultúra. árnyaltabban tükrözte a kor s a társadalom valóságát. De stíluskísérlet címén se az egyes íróknál. De az újat keresve — amire feltétlenül szükségünk van —. s nemegyszer zsákutcának bizonyult kísérletek. hajlottunk arra. líránk egészénél ne nyugodjunk bele abba. vagy akár csak alaposan tanulmányozta. hogy milyen gazdag és eleven gyckjrekből sarjad magyar földön is a szocialista realizmus elmélete és gyakorlata. ne essünk bele a régi hibákba.us-lehetőségek létjogosultsága mellett. Kongresszusa előtt komoly kutatómunka úgyszólván nem folyt a szocialista realizmus felé kezdetben még csak ösztönösen. az irodalom ügye. k zárólagosan esztétikai jellegű harcunk menthetetlenül komoly eredmény nélkül maradt. Nyugodt önkriti­ kával megállapíthatjuk. hogy ezeknek adekvátan gazdag és árnyalt kifejezése más stílust követel meg. József Farkas kutatásai és reméljük. s az irodalomból. század világának adekvát irodalmi kifejezése volt. sőt verselési technikájához. a változások rohamosabbak. hanem még ízlésbeli részlet­ kérdésekben való — nemegyszer meggyőződés nélküli — egyhangúságához. Az egyes írónak. hanem b zonyos ízlés-monopóliumok kialakulásával nagymértékben hozzájárult az akkor krit ka. a tézisek helyesen mutatnak rá arra. ha pusztán megismét­ lődnek már korábban. csakúgy. mint voltak a XIX. E mulasztás. a lírából is tud bőven példát hozni mindenki. mihamarabb meg­ jelenő szöveggyűjteménye világosan be fogja bizonyítani. oly nyilvánvaló az is. A szocialista realizmus realizmus-igényét meggyőződésem szerint elég hosszú ideig szűken. hogy ennek elmélete. miért volt helytelen Ady és József Attila eleven hagyományával szemben szinte kizárólagosan visszairányítani irodalmunkat. nemcsak elvi. az egyes művészek fejlődésútjára is igaz : jó példája ennek Picasso vagy Hans Érni útja a képzőművészetben. század közepe táján részben Nyugat-Európában. Ebből a felismerésből kiindulva elemzik a tézisek igen helyesen. sem különösen irodalmunk. mely minden eddiginél mélyebben. am t a tézisek is részletesen elemeznek. De ugyanezt a tapasztalatot. kiszélesedett. hogy ebben az időszakban a személyi kultusz milyen káros következmén ékkel járt az irodalomban is. benyomást erősíti a két háború közötti hazai és emigráns szocialista irodalom eredményeinek feltárása is. hogy a sematizmus és a dogmatizmus közötti eszmei rokonságot nem vettük és nem vehettük észre hosszú ideig. hogy nemcsak az irodalom belső természetes fejlődésének. Petőfi lobogójához. A kritikában hatása talán még súlyosabb volt. aki valamely nagy költőnk kritikai kiadását készítette. amikor — különösen eleinte — túl mereven és túl türelmetlen kizárólagossággal hivatkoz­ tunk a szovjet irodalom példájára. úgy látszik. Abból az igaz és helyes felismerésből kiindulva. Már pedig amilyen kétségtelen az. s pótlására éppen az utóbbi években komoly erőfeszítések történtek. hogy az ilyen fajta támadásoknak nem csekély tápot adtunk magunk is. a különböző" író-egyéniségek szabad és mennél teljesebb kibontakozásának érdekében van erre szükségünk. elsősorban a szépprózában kialakult egy olyan realista iskola. tán húsz-harminc évvel ezelőtt lefolytatott. amelyek az irodalmi termés eszmei és művészi színvonalának emeléséről szólnak s ezzel kap­ csolatban lándzsát törnek a különböző. mert nemcsak a bátor és önálló elméleti munkának volt kerékkötője. importcikk. részben az azzal kapcsolatos személyi problémák tisztázatlansága és tisztazhatatlansága volt az oka annak. hogy bárki is. társadalmi. főként líránkat a XIX. amelynek nincs gyökere a magyar irodalom múltjában. Hadd tegyem ehhez hozzá. Ezzel párhuza­ mosan hatott az. sz. Visszakanyarodva egy pillanatra az ötvenes évek eleji kritika kérdéseire. A stíluskísérlet fontos és helyes. hogy az SZKP XX. élet szürke uniformizálódásához. tudjuk. különösen a fiatal lírikusnak szüksége van arra. mint gyakor­ lata. s különösen az utóbbi esztendőkben széles tömegében is egyre igényesebbé vált. s ezért a sematizmus elleni. században. technikai viszonyai lényegesen mások. Ez. a magasabbra emelkedés nélkülözhetetlen eszköze. sőt szűkösen értelmeztük. század hagyományához. mint ami a XIX. mint az irodalomban általánosságban . súlyos károkkal járt. mert arra semmi szükségünk nincsen. E megnöve­ kedett és differenciált igényesség is követeli a stiláris változatosság mennél szélesebbre tárt lehetőségeit. hogy ebből a stílusirányzatból abszolút. A biológia általában azt tapasztalta. hogy az ontogenezis megismétli a filogenezis nagy fázisait. részben Oroszországban. az időtől függetlenített művészeti normát alkossunk magunknak. hanem sokkal parancsolóbb szükség is diktáljp ezt: az olvasóközönség. hogy a XIX. Amellett ennek a türelmetlenségnek a kiegészítője egyfajta lustaság vagy félénkség is volt. vagy szűkebben a művészet. nem kis mértékben az Irodalom­ történeti Intézet XX. hogy minden előtte zengett húrt megpróbáljon ő is megszólaltatni a maga 13* 563 . hogy a mi századunk gazdasági. s ne üdvözölné örömmel a munkaközösségnek ama téziseit. Részben'az anyag feltáratlansága. majd mind tudatosabban törekvő magyar szoci­ alista irodalom múltjára vonatkozólag. Nem hiszem.. gazda­ gabban. változatos stí.A marxizmussal ellenségesen szembenállók fő támadási felülete a szocialista realiz­ mussal szemben 1948-tól máig mindig az volt. osztályán. mely az elmúlt másfél évtizedben a korábbihoz képest hihetetlenül megnőtt.

Karikás. amiként e korszak irodalmának egyes kiemelkedő jelentőségű alkotásai is csak mos­ tanában jelentek meg. Gelléri. a lapban megjelent nézeteket illeti. de Ady vagy József Attila hangvételét normává merevíteni éppolyan kárára­ lenne irodalmunknak s az egyes alkotóknak. sőt fáziseltolódásai iránt. és hogy irodalmunk is ne tanuljon eredményeiből és kritikusan feltárt hibáiból. hogy Mikszáth és Móricz kizárólagos példaképpé emelése elszegényítetté szépprózánkat. Mint ismeretes. hogy minden helyes törekvése. új társadalom teremtésére irányuló igényeit. Balázs Béla s az itthoniak közül hogy csak igazán a legkiválóbbakat említsük. a korunkat mélyen és maradandóan tükröző szocialista realista alkotásnak azokat magába­ olvasztva kell túllépni a nagy elődök mintáján s a marxizmus eszmei alapjáról kell a művészileg újszerűt kisarjaztatnia. hanem az is. A proletármozgalom még hibáiból is tanulságokat.hangszerén . tisztán látszik. Salamon Ernő. Zsigmond Ede. avagy Illés Béla. Természetesen a felszabadulás előtti két és fél évtized munkásmozgalmának és proletár­ irodalmának teljes arculata rendkívül bonyolult és pozitív vonások mellett negatív mozza­ natokat is tartalmaz. Forbáth Imre. s nem vitás. másrészt — és ezt sem árt figyelembe venni — oka volt az is. Valaki egyszerűen meg­ állapította. de annak szemmel­ tartásával és okos ösztönzésével. mind irodalomtörténetünk a gondolkodási kényelmesség módszerével élve. amikor valaki nem becsüli meg a múlt haladó polgári. tehát újabb fegyvereket kovácsolhat küzdelméhez. . hogy a múltból még jelenvaló eszmei problémák nem adminisztratív. ahelyett. hogy bátran nyúl hattak Kosztolányi. igen jelentős — röviden nem is jellemezhető eredményei mellett — érezhető volt munkájában 564 . Komját. „Nálunk a forradalmat megelőző években és évtizedekben nem alakulhatott ki olyan számottevő munkásirodalom. mint a valóságbán sikeresen létrehozni. hogy mind irodalompolitikánk. alapvető tanulmányban. Barta Sándor. A lap a RAPP magyar szekciójának volt orgánuma. A ma irodalmát támogató. . e nézetekkel felesleges vitatkozni. s hogy az utóbb i: években különösen a fiataloknál jelentős színvonalemelkedésre vezetett. amely az osztály forradalmi célkitűzéseit. mégpedig a magyar szocialista irodalom hagyományainak értékelése kérdésében. amikor József Attila. amely lezárta az utat a szocialista irodalom kibontakozása előtt. mint Lukács László. néhány megjegyzést szeretnék tenni az elméleti munkaközösség által közzétett vitaindító tézisekhez. S a prózáról ugyanez mondható el: ma már. Barta Lajos. a teljesség igénye nélkül. s amiként e kor írói mozgalmainak tanulságai is csak a legutóbbi időben kezdenek felsejleni teljes fénnyel. hogy a ma világa adekvát művészi kifejezésének. a magyar forradalmi munkás­ mozgalom legértékesebb múltbeli hagyományainak feltárása éppúgy a legutóbbi évek ered­ ménye. mint arra a tézisek is rámutatnak. Forgács Antal és még számtalan név kezd mind ismertebbé válni. Illés László: Röviden. ma is hasznosítható tanulságait. egyrészt az a Lukács György nevéhez fűződő politikai és irodalom­ elméleti felfogás. E jelenség oka az irodalom területén. Gergely Sándor mellett már Gábor Andor. hanem eszmei legyőzése nélkül. amikor kiderült. Madarász. megelégedett egy-két szavas deklaratív meghatározással. s így a jövendő ügyéhez felhasználhatatlanok . Ez a megkövesített legenda elsősorban a Sarló és Kalapács c. Pedig nemcsak az a szektáns álláspont. Lássuk talán először röviden az emigráns magyar irodalmat illető ún. lebecsülte ezt az örökséget. Moszkvában 1929-től 1937-ig megjelent lap köré csoportosult írókat. ami az 1919-es forradalmi hagyományoké. az ellen­ forradalmi elnyomás éles és következetes kritikáját tartalmazhatta volna" — olvashatjuk egy e szakaszból származó összegező. amikor» még a szocialista irodalom nagy értékekkel teljes korszakától is elzárkózunk. szektariánizmus vádját. A hazai határokon kívül élő és alkotó magyar szocialista irodalom rövid úton történő jellemzése ugyanaz volt. Zalka. Ez azonban nem lehet ok arra. levonta volna annak teljes tanulságát. szocialista realista irodalmat inkább kijelenteni. Hidas. segítő kritikai és elméleti munkánknak meggyőződésem szerint ennek tudatában kell következetesen folynia: türelemmel és megértéssel az egyes írók egyéni fejlődésének különböző fázisai. S aztán e csodálatra méltó felfogás nyomán kialakult helyzetben később természetesen meglepeté­ sekkel kellett találkoznunk. hogy e hagyományok szektánsak. Nagy Lajos. Ma már. a szocialista írói-irodalomtörténeti tanulságok tekintélyes támogatást jelenthető segítsége nélkül akartunk teljes magyar irodalmi egységet. Nagy Lajos példájához is ösztönzésért. forradalmi történelmi és irodalmi hagyományait. mint a kizárólagos Petőfi-kultusz volt egy pár évvel ezelőtt. hogy a legsürgősebben ki ne bontsuk s meg ne mutassuk nagyszerű. hogy szívós és következetes munkával feltárta és elemezte volna akárcsak a két háború közötti hazai vagy emigráns magyar szocialista irodalom történetét. mely valóban méltó és hű kifejezője korunknak.

hogy a proletárirodalom szándékai nem az emberi kultúra nagy értékei ellen irányultak. mint ezer jutott el a szovjet határokon túlra. még a Kékmadárban megjelent tanulmányának kifakadásait a konszolidálódó Horthy-rezsim Shakespeare-kultusza ellen. ezt senki más nem végezte el. amely a Sarló és . és bejutottak Magyarországra is. hogy elutasítóan reflektált egy nem is lényegtelen kérdésben. Hogy egy példával is éljek. mert a cél: egy a Shakespeare tisztelőivel és tisztel­ tetőivel ellenkező nagy akarat érvényesülése." E pár sorból világosan kiderül. „Nem is akarok igazságos lenni" — teszi hozzá indulatosan Nagy Lajos —. France. Világosan el kell választanunk az. nem olyan egyértelmű kultúrnihilizmus. talán nem mindenki előtt ismeretes. ő szándékaikat. Ezt írja itt Nagy Lajos : „Kimondom mármost. ha nem csekély megrázkódtatás árán is. hagyományellenesség és az írói népfront-politika ellenzőinek nézetei felett ?• kritikát ? Nos. hogy arról van szó : nem Gorkij. mert e korban — ha még ma nem is teljesen feltártán — Bécstől. Legyen szabad azonban megjegyezni. a polgári kultúra elvetése. oldalán. kongresszusának határozata. hogy az irodalom­ történeti kutatás haszonnal vizsgálhatja meg ezt a nevezetes kultúra. nemes urakban. Svédországtól Afrikáig áramlottak szét példányai. aki a szovjetunióbeli emigráns irodalom helyett elvégezte a valóságban meglevő irodalmi szektánsság. s reflektált is erre a kritikára.. s teljes ered­ ményeit majd az Űj Hang antifasiszta népfront-politikájának irodalmi-irodalomelméleti eredményeiben éri el. ha tetszik. így lesz érthető az is. Ami pedig a dekadenciát illeti: ne sajnáljuk és főleg ne szégyelljük megvizsgálni a magyar proletárirodalom alkotó művészeinek a műformákhoz való viszonyát sem. Forbáth Imre. Nem a Takácsok. hanem azok ellen. Berlintől Magyarországon keresztül a Szovjetunióig a magyar proletárirodalomnak létezett egy bizonyos egysége. Illés Béla vagy Gergely Sándor legjobb írásait. Franciaországtól Törökországig. Azért teszem ezt. Nem egy esetben meg fogja találni. mint nap­ jainkban. a hercegekben és lovagokban. nemes hölgyekben. hanem a Lear király. aki elolvassa Karikás. vajon ki volt az.Kalapács hasábjain meg­ jelent. Illés Béla. Másrészt nem árt emlékeztetni arra. hanem Shakespeare. hogy még egy Babits Mihály is ismerte. hazai levegő hiányzott-e az emigrációban született művekből. akár a moszkvai emigrációra. bár hozzá kell tenni. A régi hibás nézetek leküzdésének. amint az olvasható a Nyugat 1938-as évfolyamának 463. forradalmi életérzéseihez keresték a kifejező új eszközeit. és forradalmi tudatosság nélküli kispolgári egzaltált pszihózis feszegette az értelmetlennek látott világ gondolati kereteit.az Averbach-féle irányítók és a bogdanovi nézetek nem egy jele. 565 . S ami a további legendákat illeti. Barbusse — ezek mind idejüket múlták!". S hogy az ún. a szocialista rendszer konszolidálódása nyomán miként tér meg a realizmus új módon felfogott nyugalmasabb művészi tisztaságához . majd a Komintern VII.. Matheika János nem egy írása. a morawska—ostrawai szénbányászok orvosa. amelyekkel a minden hit. vajon valóban légüres térben.és hagyományellenességet. s főleg Shakespeare ellen című.. a múlt haladó hagyományainak lebecsülői közt ekkor olyan kritikus nevét is megtaláljuk. akik ezeknek az értékeknek a formális elemeit felhasználva. amelyekkel a kollektivitás korának új. mind az emigráns magyar szocialista irodalom. Hidas Antal. hogy mit ír róla az Űj Hang. akár Komjátra gondolunk Párizsban. Erre vonat­ kozóan — a Sarló és Kalapácsra még visszatérek — most egy hazai példát szeretnék felhozni. az 1934-es írókongresszus. de hozzátehetjük sikertelenül kiiktatni szándékolt Nagy Lajos Lecke c. és miként züllik tovább ugyanakkor a kispolgári formaforradalmiság a harmincas években ugyanúgy. Ez arra figyelmeztet. Gorkij. de érvényesült a magyar forradalmi emigráció életében. a költő. olyasmit sejtek én itt. s ebből több. azt ma már megjelent művek alapján ellenőrizheti bárki. mint maguk a Sarló-és Kalapács írói! Az 1932-es irodalmi párthatározat. az új történelmi és irodalmi fela­ datok mély megértésének jeleit mutatja Fonyó Sándor. amiként azt egyesek — megint a gondolati kényelmesség jogán — hinni szeretik. s Kanadától Dél-Amerikáig. A szovjet élet és nem utolsósorban a szovjet irodalom eszmei hatására fokozatosan végbement ez a folyamat már a Sarló és Kalapács hasábjain belül. hogy mind a hazai. Az Üj Hang szintén 2500—3000 példányban jelent meg. Barta Sándor." A polgárok pedig „ott ülnek a nézőtéren és gyönyörködnek a királyokban. ó szép időkí Nekik Shaw. a társadalmi haladás ellenében velük operáltak. hogy senkinek sincs jogában újra meg újra fegyvert kovácsolni egy irodalmi áramlat ellen olyan hibák miatt. nem vette-e körül a Sarló és Kalapácsot a Szovjetunióban élő és dolgozó sok-sok ezer magyarból kialakult széles munkáslevelező-gárda ? A lap közel háromezer példányban jelent meg. Hajdú Pál. S hogy visszatérjünk a szektariánizmus megkövesített legendájához. Valószínűleg sokan ismerik a magyar szocialista irodalom hagyományainak sorából szintén nagy igyekezettel. novellájának idézőjeles kultúra-ellenességét. azoktól a formarombolásoktól. hogy ez a hagyományellenesség. aki később éppen a nagy realista hag/ományok értékeinek felmutatá­ sában vezetőszerepet játszott. amelyeket éppen annak részvevői küzdöttek le. zárt világban éltek és alkottak-e magyar szocialista emigráció írói ? Nem élt-e vajon az emberek között pl. hogy pl.

mély megvalósulása nélkül semmilyen erőltetés sem hozhatja létre a magyar szocialista realista irodalom teljes egységét. amit a húszas évek végének. állandó segítő és ugyanakkor türelmes politikát kell folytatni. mégpedig feltárva és segítségül híva a magyar haladó irodalom minden múltbeli értékének egyidejű megbecsülése mellett elsősorban az elmúlt évtizedekben itthon és a határokon kívül létrejött szocialista irodalom minden jelentős ered­ ményét . aminek segítségével a nehézségeket legyezték az emigráció írói. bemutatta ugyanakkor Gorkijtól és Majakovszkijtól kezdve A. mindezt az antifasiszta népfront-politika szellemében egy új módon felfogott népiesség nevében cselekedték. és egyúttal az irodalomban a szocialista realizmusra való irányvételre . hogy biztos kezdetéül szolgálhatott az 1945 után kibontakozó átáramlásnak. (Csak zárójelben említem meg. s ez eléggé túl nem becsülhető. . amelyek maradandó értékei az egész magyar irodalomnak. megvalósulása is. hogy ugyanakkor. amely az Üj Hang hasábjain szólalt meg először. s amellett. Lermontovon. vagy a Szasszuni Dávid c. 566 . de. hogy még szűkebb irodalomtörténeti köreink előtt is nagyrészt ismeretlenek ennek a két háború közötti magyar irodalmat oly szenvedéllyel elemző irodalmi csatározásnak dokumentumai. Molnár Renének. egy Gáboi Andort. Lányi Saroltának. amelyek nem látták érettnek a magyar társadalmat a szocialista előrehaladásra. A szovjet irodalom eszmt i befolyásának. akik a fejlődés különböző fokán állnak. hogy éppen a szovjet irodalom kisugárzó eszmei hatása volt az.. mert az eszmei meggyőzés őszinte. Gábor Andor. és könyvkiadásunk nem nagy dicsőségére még ma sincs az olvasóközönség kezében pl. sőt sokszor igen-igen éles polémiát folytattak a hazai magyar irodalomban megmutatkozó ilyen jelenségek ellen — fáradhatatlanok voltak az írói. Tolsztojon át Csehovig a realista.S ha már az Új Hangról beszéltünk. a harmincas évek elejének magyar emigráns-irodalma kutatása során mint értéket felfedezhet. hogy eszmei ráhatásukkal bővítsék. s az élet gazdag bemutatásának nemcsak igénye. vagy felejti el egy szűkkeblű irodalompolitika . minden igyekezetük arra irányult. akik többnyire itt szólaltak meg először magyarul. mint a Dzsangár kánról szóló kalmük. ugyanakkor a téveszmék elleni szenvedélyes elvi viták mellett is tudatában kell lennünk annak. eredményei bemutatásának pedig különösen gazdag helye lett az 1938-tól 1941 júniusáig. az nevezetesen. akkr>r alig pár éves hagyományokat. művészet tanulságainak feltárásában végzett jelentős munkájukat személyükön kérésziül nem szorítja félre. s e hagyományokat megszemélyesítő alkotókat. mint az eljövendő felszabadulás nyomán majd kibontakozó magyar szocialista irodalom tükre itt. a pártos életszemlélet. Vajon ha ezeket a közvetlen. hogy mikor Révai József. vagy nacionalista fertőzésnek. Gergely Sándor és még sokan mások szenvedélyesen küzdöttek a burzsoá dekadencia zűrzavara ellen. Nyekraszovon. értelmiségi népfront-politika megvalósításában. Nagyrészük nem régen látott napvilágot. Karikás.S ez a korszak ugyanakkor olyan művészi eredményeket is hozott. Hidas köteteire utaljak. Ha tehát irodalmunk és irodalom­ történetünk túllép az esetleges személyi ellentéteken és avas legendák misztifikálásán. S ugyanakkor. a realista művészetek győzelméért. a máig méltatlanul szinte teljesen elfelejtett Kemény Alfréd. hogy csak Illés Ég a Tiszájára. S ezen értékek között talán nem utolsó az a felismerés sem. szabadjon végezetül arra is rámutatni. erősítsék a progresszív írói tábort. a forradalmas értelmű népiesség. nem lehetett volna-e ellensúlyozni olyrn szándé­ kokat. Balázs Bélát és a szovjet irodalom. aki mint a szovjet hadsereg katonája halt meg 1945-ben már magyar földön. prózai alkotás él ma is nem fakuló fénnyel a magyar olvasók előtt. Hidas Grazsdanyin Ficzekje. amikor semmilyen engedményt sem tettek jobboldali nézeteknek. nem lesz érdektelen az eredmény. hogy a nép mellett álló. A szoci­ alista szovjet irodalom. Tolsztojig és Solohovig a fiatal szovjet líra és próza egész sereg alkotóját. amikor egy tragikus megrázkódtatást okozó. Nem egy költői. azt hiszem. hogy a népi szabadságvágy olyan több évszázados vagy évezredes emlékeiig nyúlt vissza. mint a szocia­ lista eszmeiség.) S vajon ma. Barta. elemezte Gribojedovtól Puskinon. olyanokat. Vujovics Lizának s másoknak is. demokrata nagy orosz irodalmat. S a téveszmék eloszlása mellett olyan értékekre is bukkanhat. amely irodalompolitikánk legfonto­ sabb célja. nem aktuális-e a magyar szocialista emigráns irodalomnak ez az intő­ figyelmeztető tanulsága is . Sik Endré­ nek. ahhoz hű írói rétegek iránt. a hitlerfasiszták támadásáig megjelent Új Hang. S ebben kiemelkedő érdemei bánnak Gábor AnGornak. Nem is szólva arról. egy Kemény Alfrédet. hogy bemutatta. örmény népéposz. súlyos ellenforradalmi lázadás után szétzilálódott irodalmi életünk az egészséges gyógyulás útján jár. amikor másfél évtized hatalmas szocialista vívmányainak alapján mind erőteljesebben haladhatunk egy szocialista realista magyar irodalom kialakulásának útján. az Űj Hangban tárult ki oly gazdagságban. vagy Kiss Lajos annak idején oly nagy sikert aratott Vörös városa. avagy a nemzeti-népi egység gondolatának világában született Igor-ének . ..

sorsa mutatja ezt a szomorú folyamatot. Ekkor születtek Karinthy Ferenc híres riportjai. Csanádi Imre költészete. mint amennyit az elemzett irodalmi események. a Sarkadi Imre fejlődését dokumentáló Verébdűlő-kötet jórésze. mintegy a „műfaj" megválasztásával jelezve. . amellyel néhány éve a 567 (. . új vonások kirajzolódására figyelhetett fel az irodalmi közvélemény. A fordulat éve után a hurráoptimizmus hívei. társadalmi feladatvállalást. Az irodalmi gazdagodás elválaszthatatlan akár a sematizmus elleni küzdelemtől. hanem az elmu­ lasztott lehetőségekről is: miért nem jutott uralomra ez a továbblendítő. De beletartozik e három év termésébe Illés Béla Szásája. maga a művészi teremtés igénye és logikája kényszerítette közelebb az élet mélyebb és történelmileg jelentősebb összefüggéseihez. Két írói típus kialakulása. A magyar szocialista irodalom megteremtéséért végzett munka eredményei fellelhetők ebben a három évben is. amelyet Tóth László. hogy irodalmunkban ebben a három évben is értékes. Igaz. melyek agresszív korrigáitatása közben igyekeztek ismét az irodalompolitika élére lendülni. itt sűrűsödnek a hibákról. Rideg Sándor néhány azóta is szívesen olvasott elbeszélése. A tézisek kemény és vádló szavakkal szólnak felszabadulás utáni irodalmunk 1953/56 közötti időszakáról: a történeti áttekintés ebben a fejezetben válik a legkritikusabbá. De az általánosabb vonásokra figyelve is láthattunk biztató jeleket. Ez a három év indította el azt a tehetséges fiatal novellista nemzedéket. De ha átlépünk a művek világába. amelyre a nagy elődök példája és a szocialista irodalom eszménye kötelezi. Erdős László Veszélyes művészet c. kétfrontos harctól. köztük a Himnusz az értelemhez. amely az irodalmi élet esemé­ nyeiben vibrált különösen 1955—56-ban. Hubay Miklós két drámája. . Szeberényi Szalmácskája. ha — az elvi következetességet megőrizve — a tézisek elemeznék ezt a gazdagodást is. hogy azok — a közeledő tragédia jelei voltak. gondolatot gyűjtenek össze. Szabó István. hogy igen sok magyar író az egyéni politikai mindentudás üres gőgjével akarta felcserélni azt a hazafias. hogy mihelyt a mű határához érkezett az író. Ezek közül talán a legfontosabbak a párt írói bázisának megrendülésével folglalkoznak. Illyés Gyula Kézfogások kötetének nagy része. ebben az évben bo'ntakozik ki Nagy László. a fordulat éve utáni egészséges lendület megtört. Az egyiket — legtöbb képviselője azóta elhagyta hazáját — még tragikomikusnak is aligha minősíthetjük. Gergely Sándor önéletrajzi regénye. Moldova György és Csurka István neve és mun­ kássága tett ismertté. tényt. akár az ún. S ez érthető is : hiszen az új magyar irodalom történetének ezen a tájékán már a „'Kortárs" is árnyékokat rejthetett. amelynek értékes törekvései a fordulat éve után megindult új irodalmi életben gyökereznek. érdekes és értékes kísérlete is. De 1953 után a fejlődés jele volt az a törekvés. S az értékes lehetőségek felmutatása még zaklatóbbá teszi a vizsgálódást. Érthető. Természetesen. E típus kialakítói azok közé tartoztak. Simon István emlékezetes versei. Ma már talán nehezebb átérezni. Sánta Ferenc. hiszen így nemcsak a törésről kell szólni. Csupán az emlékezet felfrissítése végett említek néhányat atna írások közül. S az is érthető. a ma legmakacsabb kérdése' ezután is az marad : hogyan csúszott félre irodalmunk ebben a három évben. .-*•. amely — mint kezdettől fogva — ekkor is éreztette ösztönző hatását. Azokban az években a szocialista irodalom fejlődése követelte. amely az új világ emberének * rejtettebb vonásait. mert a valóságban is egészségtelenül megnőtt akkor az ilyen elemek jelentősége. az író életművében újszerű írásai. Tamási Áron szép történelmi regénye: a Hazai tükör. Ben­ jámin Egyetlen Élet-e. s az alkotásbán is nyomot hagyott az a kóros izgalom. Teljesebb lenne tehát a kép. gazdagító erő? A tézisek a válaszkeresés közben igen sok érvet.Bodnár György. mit jelentett akkor a témakör szélesedése. hogy ezeket az éveket'idézve a tézisek elsősorban az irodalmi életre és a publi­ cisztikai irodalomra figyelnek. amelyekben sokszor kevésbé közvetlenül. . de ugyanakkor szembetűnő. 1953—56 között „társadalomkritikai" írók : a hangváltás könnyen ment nekik. s az így leszűrt tanulságoknak nagyobb súlyt adnak az értéke­ lésben. hogy az írók nézzenek szembe az új élet konfliktusaival is. Ebből az időszakból valók Veres Péter Almáskert c. hiszen ugyanazzal a felületességgel vállalkoztak bizonyos hibák leírására. kiegyensúlyozottabb menetét jelzik. érzéseit és gondolatait is meg akarta hódítani s fel akarta kutatni azokat az apró emberi mozzanatokat. Éppen ezért a művek java arról vall. elbeszéléskötetének érdekes. alapozását szolgálták. tévedésekről s bűnökről szóló megállapítások. S ezek mind a mai napig új irodalmunk fejlődésének meg. De ugyanilyen élő szálak vezetnek a szovjet irodalomhoz is. az értékelést. Köz­ ismert. hamar hervadó irodalmi mellékter­ mékek egyébként az igazi művek mellett érnek. amelyek 1953 és 56 között az irodalmi fejlődés nyugodtabb. a visszatekintőnek pedig azt is látnia kell. akik fő részesei a hibáknak. hogy a konfliktusok ábrázolásának igényét az új magyar irodalomban a szovjet drámai vita is formálta s szatíraírói törekvéseink sem függetlenek a szatíra körül kialakult szovjet vitáktól és kísérletektől. Szabó Pál Hajdú Klárija. valamivel egészségesebbnek látjuk irodalmunk fejlődésének ezt a szakaszát is. de annál tapinthatóbban jelenik meg a történelem mozgása .

Volt. a Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent művekről s az általuk felvetett problémákról a recenzióknál nagyobb . „A'Magyar Klasszikusok sorozatában megjelent művek is külön örömöt jelentenek az olvasónak : Tolnait.. De a mögötte meghúzódó őszinte emberi érzelem még mindig biztató lehet: azt hiszem. a szocializmus eszméjének éppen az a lényege. ami tetézné az olvasók örömét: gyorsítsa meg a Szépirodalmi Kiadó a Magyar Klasszikusok kiadását. melyek néhány fő kérdés körül csoportosultak. vegye be Nagy Lajost. a vívódás jellemzi. Nagy Imre. fölkérdez az út". Madáchot. Május 13-án. akiknek a teljes sorozat nincs meg. Köpeczi Béla. Ha más nem is. hogy nem választ­ ható el a megvalósítástól. az igazi irodalom felelősségétől csupán távolabb sodródott. amikor kifejtette. Mások kerülők nélkül jutottak el a pesszimiz­ mushoz. Hiszen ezek a tanulmányok többnyire színét jelentik az utóbbi tíz esztendő irodalomtörténetének s kicsit talán kézikönyvként lehetne használni az új irodalomtörténet megjelenéséig. jelentőségének elismerése. hogy kétes törekvéseik keve­ redjenek az övéikkel. az az eszme volt. túlfutni a válságon. A megbeszélés első részében az Intézet munkatársai olvasták fel referátumaikat. amellyel értékesebb írók is tűrték. Czine Mihály EL klasszikusok és az irodalmi hagyományok kérdéseiről szólott. hogy mögöttük. s a széleskörű vita. igazuk van azoknak. Mikest — tehát a közelmúltban nem különösebben méltányolt írókat adta közzé. Dsida Jenő verseit. írói válaszok nem voltak megnyugtatók. az olyan. S ha maradt valami előttük. mint az alkotás járatlan útjain. írók fejlődésének ezt a szakaszát az önvizsgálat. értékelése roppant nehéz feladat: szinte az élveboncoláshoz hasonlítható. az ő hangosságuk. a Kiadói Főigazgatóság rendezésében találkoztak a különféle kiadók szakemberei'és az intézet kutatói. nagyobb áttekintésre törekvő referátumok hangozzanak el s kerüljenek megvitatásra.. hogy már észre sem veszi a kifelé vezető utat ? Nem „a beteg. Részese az irodalmi fejlődés eltorzulásának. Szabó Lőrinc műfordításait. Radnótit is. hogy az 1958-ban. De az önvizsgálat eszmei értékét az dönti el: sikerül-e végig­ harcolni a belső harcot. Keményt." A továbbiakban örömmel üdvözölt több irodalomtörténeti érdekességű és értékű más kiadványt: Balázs Béla. feltételeinek szervezését. s akiknek különösen kedvezett a publicisztika egészségtelen uralma a szépírói munka felett. akik továbbra is újrainduló szocialista irodalmunk egyik lehetséges támogatóját látják ebben a típusban. — Ez a válság talán még most sem vezetett el a megnyugváshoz. kórosra duzzadt lelkiismeret. éppen a legilletékesebb lektorok között. Gyenge kapaszkodói Hiszen ennek az eszmének. ÉVI KIADVÁNYAIRÓL Az Intézet kollektívájának a kritikai életben való részvétele terén jelentős állomás volt a Szépirodalmi Könyvkiadó egyéves munkásságáról lefolytatott vita. hogy ez az összejövetel első próbálkozás és kísérlet az átfogó igényű kritika megerősítésére és azoknak a módszereknek az elsajátítására. Az ide sorolható költők. Juhász Gyula és 568 . A tézisek alapossága. Arany összes verseit.• Ha kívánságunk van e sorozatokkal kapcso­ latban. fontos kérdéseket tisztázó vagy legalábbis felvető tanulmányokkal. de a szocializmus eszményétől. igényű. Kaffka Margit novelláit. hogy elsődleges feladatának tartja a harc és győzelem formáinak. — A másik típus lénye­ gesen. szigora. . a lélek mérge" sodorta-e az írót a vívódásba ? A költői. A közelmúlt magyar irodalmának áttekintése.szocialista optimizmust kompromittálták. az — sze­ rintem — az irodalom megbecsülése. az elvont eszme." sokakat aggasztott már azokban az években is. aki az örök kétely életszemléletének tanításával igyekezett lezárni vagy állandósítani válságát. sohasem általában buzdít a forradalomra és sohasem általában küzd a demokratizmusért. hogy azok is megszerez­ hessék.egybekötve. Hogy a párt mégis vállalta ezt a feladatot. Sokan úgy érezték ezekben az években. egyre nagyobb szerepük s az a szótlanság. akiknek neofita túlbuzgósága csupán új formát kapott az agresszív renegátságban. bensőleg különbözik ettől. Az irodalom elvi problé­ máinak szigorú elemzéséből sokan azt a következtetést vonták le. el nem szakadt. Zrínyi Összes műveit. hogy : megvagyunk irodalom nélkül is. hogy sohasem általában szól a népről. meggyőzően bizonyítja az ellen­ kezőjét. mint jó példákat klaszszikusaink megismertetésére s ugyancsak dicsérően emlékezett meg az Olcsó Könyvtárban megjelent József Attila-válogatásról. Először a Magyar Parnasszus-sorozatban megjelent könyveket (Ady. s a sorozat mielőbbi befejezése után adja közzé a bevezető tanulmányokat . s harcukat csak önmaguk tudják megvívni. S ők azok. melyekkel az irodalomtörténet művelői hathatósabb támogatásban részesíthetik a könyvkiadók munkáját. ők azok. a Kiadói Főigazgatóság vezetője meg­ nyitójában erre célzott. A Könyvklubban megrendezett ülésen lehetőség nyílott arra. VITA A SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ 1958. Szép Ernő. akik jobban mozogtak az irodalmi élet eseményeiben. Tóth Árpád összes verseit és műfordításait) említette. nem szokta-e meg a magával küzdő költő szeme a vívódás homályát úgy.

lássuk azt az emberi. Keserű mandula) lényegében még 1956 előtt születtek. UUs László az ellenforradalom tematikájával foglalkozó műveket elemezte. A szocialista realizmusról évek óta folynak a viták. Erdős László és Palotai Boris regényei (Lelkiismeret. Salamon Ernő. Ugyanakkor Karinthy Frigyes humoreszkjeiből négy kötetet kiadni luxusnak tart. vagy akár olyan regények. Kuncz Aladár műveiből is az értékeket közzé kellene tenni. majd Nagy Imre verseinek és Tömörkény novelláinak megjelent kötetei­ ről szólott." „Bántóan hiányoz­ nak olyan művek. majd a Kiadó 1958-as munkásságának új vonásait. Csáth Géza. Az Utószava valóban könnyű magyarázatokat kereső és liberális színezetű. majd a novellairodalomra tért át (Szüreti fürt című antológia. Kár.. . Üdvözölte a második vonalbeli tehetségek újbóli megjelentetését (Heltai Jenő. a Korunk körül líialakult szocialista eszmeiségű irodalomra (Szilágyi András. soraiban lezajlott események hű krónikái lennének . s az 1953-as évekből meríti témáját Galabárdi Zoltán regénye is (Papsajt). Ez utóbbiról szólva. Most. amelyeken a legkülönbözőbb helyről elinduló. Balogh Edgár. azokkal az esetleges tévedésekkel is. Végezetül megemlítette. „jelentősége annál nagyobb. ül. végül a regények közül említett meg néhányat. Amilyen elismerésre méltó. általában a forradalmi és demokratikus hagyományok erőteljesebb feltárásáról beszélt. művészi több­ letet. azt hihetnénk. hogy „a cselekmény kibontakozásában nagyobb szerepet játszik az írói deklaráció. hogy sajnos „feltűnően hiányoznak a Kiadó által szárnyukra bocsátott művek közül olyan írások. hogy miért csak most került erre sor. hogy meg­ rajzoljuk azokat az utakat. legkülönbözőbb alkatú művészek a szocializmusig jutottak . De az 1956 előtti idők bélyegét mégis magán viseli.. mint Heltai karcolatainak terjedelmes kiadását is. 569 . Az események tragikus ellentmondásai feloldásának útja homályosan. kritikai pontosságúak". amelyek a munkásosztály életében. a magyar forradalmi proletárírók műveivel azonban meglehetősen mostohán bánt a könyvkiadás . . sem tematikailag. amikor Kóbor Tamás. amelyek művészetük teljesebb kivirágzását egy-egy ponton akadályozták. de a jegyzetek alaposak. mert a szocialista szándékú szatíra nem túl népes családjába tartozik". Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső „írói irodalomtörténetének" megjelentetése az irodalomtörténészek és az olvasóközönség számára egyaránt nyereség. íróilag elnagyoltan bontakozik ki és lélektanilag semmi sem indokolja. . kiadott művekkel.emléket." Illés László hét művet vett közelebbről szemügyre. E gyűjteményes munkák segítségével nemcsak a szocialista realizmus proletárforradalmi irodalmi előzményeit ismerhetjük meg. hogy hasznosnak látszana Ady tanulmányainak mielőbbi közzététele is. hogy az ellenforradalom csak falun garázdálkodott. a Tüztánc című antológiára célzott. bevezetőjének summázataként megjegyezte. pártos aspektusból megírt mű.. amelyek a küzdelemben helytállt kommunista hősöknek állítanának . ami az értelmiség lelkivilágában végbement. hogy Budapesten misem történt 1956 őszén . Szomory Dezső. Nagy Endre. hiszen ebben a hagyományok szélesebb értelmezését fedezhetni fel. így a Keserű mandula sokkal inkább az ellenforradalom előtt egyes értelmi­ ségiekben kialakult téves szemléletnek. illetve törekvéseit elemezte. „de az ellenforradalom előtti atmoszféra nyomasztó hatása eltorzítja az írói látást. Legjelentősebbnek Balázs Béla verseinek gyűjteményes kiadását és a Gábor Andor műveiből megjelentetett három kötetet tartja. agyűjteményes kiadások megjelenése után minden lelkiismeretnek kötelessége szembenézni esetleges előítéleteivel. sem művészi színvonal tekintetében az eddig megírt. éppúgy. Kabos Endre. mintsem' történelmi valóságnak a dokumentuma". s így áll elő. Ez utóbbi igen olvasmányos és sokat í^érő alkotás. A legtöbb sikeres kísérlet a lírában és a regényirodalomban történt. Megállapí­ totta. Erdős László Lelkiismerete „teljesen más. utóbbinak gondos összeállítását dicsérve. Urbán és Geren­ csér kötetei). mint a szocializmus 1953—54-ben Lesfán is jelenvolt erőinek a kártevő elemek és a tragi­ komikus szektáns hibák feletti megsemmisítő kacagása". Molnár Ferenc. hogy sok írónk a történelmi távlatokra várakozás helyett :segítő szándékkal. Kosztolányi tanulmá­ nyainál „sok vita volt a kötet körül: szerintünk csak részben volt jogosult. Cseres. előzményeit a legkülönbözőbb helyeken kerestük. Darvas József drámájára. amelyek reálisan mutatnák meg azt a megrázkódtatást. Gerencsér egy-két novellája s Katkó regényének néhány utalásán kívül azt hihetnénk." E kérdéssel kapcsolatban felhívta a figyelmet Karikás Frigyes írásaira. „Szinte érthetetlen.. politikai. illetve törekvésnek az írók'tanulmányainak kiadását tartja. Másodszorra a Hét és a Nyugat liberális íróinak kiadásáról beszélt. Brassai Viktor. gyorsan nyúlt az égető témákhoz. amelyet éppen a szocialista világnézet adott és szembenézhessünk. Palotai Boris regényének súlyos mondanivalója lehetne.Kosztolányi Dezső tanulmányait. hogy a cselekmény bonyolítása alárendelt jelentőségű". akkor. Elsőként a proletár forradalmi. Szép Ernő). Szini Gyula. hogy íróink közül igen sokan átélték és művészetté olvasztották e tragikus megrázkód­ tatás élményeit. Dobozy Imre filmjére. Harmadik új tulajdonságnak. de mód nyílik arra is. s a 30-as évek szocializmus felé tájéko­ zódó magyar íróira is. Korvin Sándor neveit említette meg). annyira nem lehetünk megelégedve általában. .

mert négy-öt évvel ezelőtt meglevő hibák pellengérezésében kevésbé meggyőző s gúnyolódása nem mindig indokolt." Ezek után Illés László az ellenforradalom létrejöttében szerepet játszó jelenségekről szóló írásoktól az 1956 nyarát és őszét tárgyaló művekhez fordult. Kevesebb jót mondhatunk Katkó István : Félszívű apostolok c. mind előre. egyike lehet azon íróinknak." Végezetül javasolta. s könyve . történelmi pikareszk-regényével. Nagyon fontos dolog. „Érdekes megfigyelni. hogy a Kiadó kezdeményezze és támogassa olyan műveik létre­ jöttét. . Erdős azért járat értelmetlenül kálváriát hősével. sőt Jugoszláviában is a jelen ábrázolása elől mind távolabbi és távolabbi tájakra szorulnak. Belefér a nagyobb távlat. hogy becsületes kommunisták világos-an lássanak és mindent értően dolgozhassanak azokban a nehéz években. „A jelentős célkitűzés és kitűnő íráskészség ellenére lényegében sikertelen vállalkozás. A fent említett öt író jelentős új mondanivalóval lépett 1958-ban a közönség elé. ." Minden azonban úgy történik. Kaffka finomművű művészetének . amelyben párjának kiválasztásáról ír. K. hogy a mese könnyedsége.' ellenforradalom előtti évek kapkodó. Tamási Áron összegyűjtött novellái (az Elvadult paradicsom és a Világ és holdvilág c. izgalma nem tette felüle-. Lengyel József. mind évtizedekkel hátrább való keresése életünk problémáinak. „A mi 58-as irodalmunkra egyáltalán nem jellemző a múltba menekülés. válságos világnézeti deformáltságáyal alig találkozunk. mert meg nem nevezett problémákat akar irreális utakon és módon megoldani. a történelmi légkört. A fogyatékosságok ellenére is értékes része közelmúltunk irodalmának. mint a megelőzők voltak. Katkó regénye a realizmus fölényének negatív előjelű bizonyí­ téka. Goda Gábor szatíráiban (melyek A planétás ember és a többiek címen jelentek meg) jórészt a Horthy-korszak antifasiszta. „Nagyon tanulságos. „A furcsa. Sziráky Judit könyveit s a Szüreti fürt novelláit. okosabb alapról szemlélik és ábrázolják íróink a világot. groteszk. mert az író maga nem tudott megbirkózni azzal a bonyolult kérdéssel. hanem éppen ellenkezőleg. impresszionizmusa és kitűnő lélektani érzéke külön színnel gazdagítja élő irodalmunkat. s a Szüreti fürt negyven írója is a valóságot közelíti meg. Az élettel való kontaktus hiánya néha egészen zavaróan hat s a regénynek túlságosan laboratóriumi légkört ad. Nagy Magda élő íróink több prózai alkotását vizsgálta meg: Szabó Pál. éles megfigyelőképességével. Goda Gábor." Néhány esetben azonban mai állásfoglalását és nézeteit vetíti vissza a felszabadulás előtti időkbe s így művében egyenetlenségek támadnak hangulatilag is. Azonban a rendszer elleni tiltakozást „rendkívül elvontan és túlságosan csak intellektuális síkon" gyakorolja néhány alkotás. hogy hősei miért is váltak üldözöttekké." Sziráky Judit Orkán című elbeszéléskötete „méltó folytatója Krúdy. mint ahogy igen sok nyugati országban. amelyek összhatásukban teljesebbé teszik az ellenforradalom által felvetett problémák irodalmi tükörképét. Lengyel József Prenn Ferenc hányatott életé-ben biztos kézzel nyúlt a Tanácsköztársaság korának megfestéséhez. márő szellemességgel megírt szatírák haladó polgári szemmel meglátott észellenességek bírálatai".hogy Petráknak miért kell a pozitív kibontakozás után lelki válságba kerülnie. antikapitalista bírálatát találjuk. s hogy miképpen lett volna lehetséges. „gondosan felépített cselekményű. Keszi Imre Elysium című regényében a Horthy-korszak huszonöt évének jó rajzát adja. gazdag tapasztalataival nyugalmasabban hömpölygő epika írásához lát. lélek­ tanilag is finom munka". Kutya­ szorító című írás. S az előszóra elsősorban a novellák egy részének problematikussága miatt lett 570 . Hasonlóképpen örvendetes írás a fiatal Gerencsér Miklós kisregénye. Nem volt szerencsés a külön kötetet is elfoglaló Planétás embert a harmincas években született írásokhoz kapcsolni. „Ha Urbán politikai tisztánlátásával. „Igaz és megrázó ez a regény. . lírai szép rajzát adja a román és magyar nép közös sorsának. „önmaga is foglya a polgárság céltalan lázadozásának" még. . „Művészileg az önéletrajz legszebb. Higgadtabb. regényéről"." Szabó Pál önéletrajzának negyedik kötete sokkal bonyolultabb és mégis letisztultabb mű.. „A Nyugtalan élet 58-ban kiadott kötete nem tartalmaz a nemzetiségi kérdésben homályos teóriákat. Keszi Imre.. tessé az írói árbázolást és gondos jellemrajz egészíti ki a világnézetében marxista. hogy ezzel éppen a jelen kérdéseire akarnak választ adni. hogy a szocialista realista irodalom követelése nem jár együtt kizárólag a napi politikai élet azon melegében való ábrá­ zolásának követelésével. akiktől legtöbb reménnyel várhatunk e nehéz hetek és hónapok történelmét ábrázoló nagy regényt.a szocialista realizmus örvendetes eredménye. Felszabadulás utáni parasztábrázoló prózánk legjobb hagyományaihoz nyúl vissza". mint a korábbi kiadásokból. világnézetileg is legtisztább része a negyedük kötet első fele. a politikai levegőt. hogy az. Urbán Ernő Forgószél című kötetében a haladás és a reakció erőinek falusi összecsapását mutatja be s ennek tálán legjobb képviselője — minden riporteri gyorsaság ellenére is — a. ábrázolás­ módjában szocialista realizmusra törekvő művet. kötetekben) mellől hiányzik az előszó. de a megírásuk utáni években nem jelenhettek meg. az Ember a mezsgyén is . nem úgy.. s örömmel állapította meg. Tamási Áron. éppen azért jobban számon kellett volna kérni az írótól a környezetet. hogy a Szépirodalmi Kiadó ezeknek a műveknek a közzétételével is szélesítette az egyre jobban kibontakozó irodalmi életet.

gazdag hangszereléssel.volna szükség. szaggatott-meredek romantikus vibrálássá lesz az. mert az utóbbi évtized mélyen emberi. E lassú. oldott áramával. amilyen 1956 rettenetes idejét a komorság alatt is sokféle hangmenben tükröző lírája. az elhangzottakat lényegében helyesnek ítélte s örömmel állapította 571 . Végezetül a távollevő Somogyi Sándor hozzászólását olvasták fel a Magyar Századoksorozat két kötetéről (Pulszky Ferenc Életem és korom. amit maga is átélt. megkönnyebbülése egy oly stilisztikai fejlődéssel párhuzamos. Szünet után elsőnek Illés Endre válaszolt a Kiadó dolgozóinak nevében s bár néhány tétellel vitába szállt. „Szécsi Margit szép kötetének költői világát a káprázat és eszmélet közti vergő­ déssel lehetne jellemezni. mint a hazaira és. Vidor Miklós Idegenek című regényében már kevésbé sikerült szerves egységbe fogni a cselekmény szálait és „bizonyos kiforratlanság érzik az író stílusán is. a tárgyias. differenciált érzésvilág — ért a tárgyias lírához is. vagy a Pocsolya. Hogy makacsul és tudatosan követi József Attilát. Györe Imre fejlettségében Szécsi és Szabó között áll. a nehéz feladatok vállalása éppen őnála. az Árnyék. humánus korszakára iá felhívhatta volna a figyelmet. népies dikciójú típusban s az önszemlélet. Legjelesebb versei a „korális". . de még dédelgetett káprázat s a vágyott eszmélet közti feszültségből robban ki. nyilatkozott s irodalomtörténeti szempontból igen hasznosnak nevezte őket. A szocialista esz­ meiség szempontjából elsősorban Móricz Virág : Pókháló és Gergely Mihály: Józsáék című regényeit emelte ki: az előbbi a régi értelmiség. Végezetül a Szüreti /űriről szólott. költői formálása annál gazdagabb. érdekes olvasmány érdemel figyelmet". „inkább mint lektűr. Pontatlanság. érzelmileg is erősen színező távlatnak kitüntetésével). néhol stíluszavar olyan itt-ott még felötlő hibái. E komoly formai igénye. Ilyen szándékos irodalmi alkalmazkodás van pl. A gyűjtemény tematikai elemzése után hiányolta. határaihoz érkezett ez a szemlélet. hogy a könyv alapvető mondanivalója igaz. forma és tárgy kínzó feszültségéből áradó agitációhoz. míg verse most — egy József Attila-i s babitsi. Győrét máris jelentős költővé tette a politikai költészetét jellemző. Gergely Sándor Pereg a dob című regénye „már inkább mint kordokumentum érdekes". Somogyi Sándor alapos filológiai megjegyzései után mindkét kiadványról az elismerés hangján. új stílust már nem teremthet. de főleg a sokhangú vallomáshoz. tápláló. Szauder József három verseskötetről:. felfelősséget bomlasztó embertelenség elleni görcsös védekezés. fölényesebb. ha tehát még túlnyomónak érzik is benne az a „népies szürrealiz­ mus". mesterkedest hozott magával (elárulva a lírai gondolat erőtlenségét is). jelzők valamiféle stílromantikára emlékeztetnek". s a valóság megközelítésének számtalan útját felcsillantja". „Van benne valamiféle hősi romantika. transzponálja át egy évtizeddel későbbre. gondolati költészet idegen tőle. számadás tárgyszerűbb típusában készültek. nem feltétlenül gyöngeség jele. a koncepció változásával. hogy egyre kevesedik a munkásság és a parasztság életéről szóló írás. valamint Teleki Sándor Emlékezései). amely a nagy költészet felé vezethet. s még személyekhez szóló verseit is frázisokkal rontja el: a személyes• ségnek még nem azzal az öntudatával s távlataival lép fel. de biztos fejlődés után az olvasó nagy versek sorozatát meri remélni Szabó Magdától. melyeket éppen feltűnő igényességével fog leküzdeni. erőtlenség. a politikai költőnél esik súlyosan latba. . de a szembenézés vele. a regény egyes részei azt mutatják. emlékei) . Az egyéni létet. összetettebb. Szabó Magda : Neszek és Györe Imre : Zuhogj csak ár című gyűjteményeiről beszélt. amely sokkal inkább az akkori szovjet életre jellemző. Természetesen mindez nem változtat azon. Költői hitelű tehát e líra. konstrukciót. a kontinuitást erősítve az elbátortalanodáskor is. Ügy tetszik. Az Aggódó. a Ballada egy asszonyról-ban is. E kétkötetes válogatásnak az az érdeme. Szabó Magda élményvilága sem gazdagabb.könyve. ezek irányába gyűlik össze költői energiája. az utóbbi pedig a munkásság soraiból felnövő új értelmiség problémáit vizsgálja. távlatát valamiképp az olvasó (közösség) szempontjával összeegyeztetni. Sándor. hogy Gergely a húszas évek elejének benyomásait. az érzelem meg nem szakadó. melynek kezdetén a szentenciás tömörség mind-untalan tömörködésbe csapott át. Fontos lett volna az író pályaképének bemutatása azért is. egyes novellák ugyanis misztikus nacionalista érzelmekkel színezettek. Kispéter András néhány prózai műről mondotta el megjegyzéseit. de a költő nem képes még önmaga (vágyai. gazdagodnak tovább formái. Sásdi. variálva ismétlő formájú. nyugtalanul. igen nagy érdeklődés közepette. úgy lehet. ezért nem is „szer­ keszti" a verset. Szécsi Margit: Páva a tűzfalon. van ennek a fantasztikumba burkolódzó világnak is szemléleti valósága. mert „kis világa" fölött a felismert. csak a szem­ lélet. éjféli vers bravúros József Attila idézése egyben a hűség éneke is. majd a „Vissza az emberig" oldódása. kosztolányisszakaszon át megerősödve — szépen ível. mely — József Attila költészetének egy rétegéből merítve — dalszerűséget és mitikus víziókat olvaszt egybe magas hőfokon. hogy „igen sok írót szólaltatott meg . ami szinte „áttűnik"'a mindenkori transzfiguráción. a sokszor már keresetten összeválogatott képek. Példája a remek Szigliget (mely már meg is haladja Kosztolányi s Babitsiskoláját) vagy a Szörnyeteg (az önmagával szemben elfoglalt.

hogy bár irodalomtörténetírásunk pozitivista korszaka már lezárult. melynek keretében az Intézet az irodaiomtörténetirás •különböző irányzataival. A századforduló idején érvényesülő pozitivista hatások elemzése még sok figyelmet érdemel. számolni lehet az előtérbe kerülő miliő-fogalom sajátos metamorfózisával. 1 Horváth Károly tanulmányát folyóiratunk e számában közöljük. majd vázolta a magyar irodalomtudomány pozitivista irányának történetét. SainteBeuve stb. aki az olvasók néhány kérését továbbította s néhány adalékkal járult hozzá •az 1958-ban megjelent művek utóéletéhez. hanem már a század tízes éveiben.meg. Bóka László a-vita megszervezésének néhány technikai hibájáról szólott. Gy. a konzervatív vezető értelmiség hivatalos ideológiájának része lett. Sz. Ennek során ismertette és bírálta a pozitivizmus elméleteit és módszereit.Az ülést Sőtérhíván igazgató nyitotta meg. vannak-e a pozitivizmusnak nyomai mai irodalomtörténeti életünkben. A vita menetét az alábbiakban ismertetjük.) Ezután azt vizsgálta. sőt döntő szerepet játszó környezet-mitológiára. Az első hozzászóló. hogy az eredményesnek és hasznosnak bizonyult s az elkövetkező években is — már nem több rész-referátum. Ezzel kezdetét vette az a vitasorozat. Szabolcsi Miklós megállapította. Kaffka regényeiben észlelhető. Pékár Károlyra. Tisztázni kellene. Az elő­ adásban rövidre fogott irodalomtörténeti háttér vázlatos kiegészítésével. folyóiratokra hivatkozott. fékezően hatnak a marxista irodalomtudomány fejlődésére. illetve ideológiai problémáival kíván foglalkozni. esztétika és kritika milyen összefüggésben van a szintén pozitivista elveket valló naturalista szépirodalommal. hogy a pozitivista filozófia módszertani elveinek a filozófiával történt találkozása ne hozott volna a szaktudomány számára a korábbi fejlődési tendenciákhoz képest eredményeket. Babitsra. milyen lehetőségek nyílnak a megbeszéléseken túl az irodalomtörténészek és a könyvkiadók szorosabb együttműködésére. Utalt a szintézis és az adatfeltárás harmonikus egység'ének. A tudományos vizsgálódás lehetőségeit. hogy a referátumok nagy segítséget jelentenek majd a következő évek kiadóiAiunkájában. s részletesen kitért arra. hogy a magyar pozitivizmus konzervatív ága. VITA AZ IRODALOMTÖRTÉNETÍRÁS POZITIVISTA IRÁNYÁRÓL Az Intézet 1959. A találkozóról magáról pedig megállapította. Móricz. Ballagi Mórra és a szabadelvű bibliakritikus irányzatra. (Példa­ képpen a Huszadik Század és az Irodalomtörténet c. miként érvényesül a pozitivista gondolkodás a magyar tudományos életben. Részletesen foglalkozott a pozitivista filozófia és irodalomtörténet európai kialakulásával és fejlődésével. másrészt egyre határozottabban a magyar uralkodó osztályok. az Urániára. hangsúlyozva. Többek között hivatkozott Haraszti Gyulára. értékelő s már korábban hozzáférhető tanulmány alapján — megrendezésre kerül az irodalomtörténészek és kiadói szakemberek tanácskozása. s megvilágította a pozitivizmus és a filológiai kutatás egymáshoz való viszonyát. Hopp Lajos a pozitivizmus tudományos színvonalú bírálatának szükségességét hangsúlyozta. Ez azonban nem zárja ki. Szerb Antalra stb. majcf néhány érintett kérdésben vitába szállt az előadókkal. Ha nem is a Taine-féle teória közvetlen hatásáról van szó. hogy a pozitivista filozófiához kapcsolódó irodalom­ történet. a szintézisbe illeszthető részfeladatok. hogy a korai irodalom­ tudomány természetes fejlődése önmagában is szükségessé tette a kutatásnak a tényeken alapuló kritikai vizsgálódási módszerre való irányulását. melyet az agnoszticizmusnak és á materializmus ismeretelméletének gyökeres ellentéte képez. hanem egyetlen összefoglaló. mely a taine-i tényezőkből a nemzetit egyoldalúan emelte ki. február 16-án vitaülésen foglalkozott a pozitivizmus kérdésével. A magyar pozitivizmus egyrészt az eléggé •gyenge polgári radikalizmusnak lett az ideológiája. Nem kerülhető ki annak vizsgálata.1 Az előadást követő vitában a hozzászólók főként a pozitivizmusnak a magyar irodalomtörténetírásban betöltött szerepével "foglalkoztak és számos ponton kiegészítették Horváth Károly tanulmányának megállapításait. munkásságának idevágó jellemzésével igazolni próbálta. hogy miért csak a marxista irodalom­ történetírás képes ennek elvégzésére. 572 . Sőtér István zárószavában összegezte a vita ered­ ményeit s elsősorban azt kutatta. a Nyugat nemzedékére. határait és eredményeit filozófiai alapjuk különbözősége szabja meg. század első két évtizedének magyar regényírásában főleg Török Gyula. nem a két világháború között vált reakcióssá. Felhívta a figyelmet a XX. Villemain. a pozitivizmus bizonyos jelenségei még ma is élnek és károsan. Felszólalt a Fővárosi Szabó Ervin kbnyvtár egy dolgozója is. A vitaindító referátumot Horváth Károly tartotta. Vargha Kálmán a pozitivizmus és a szépirodalom viszonyának kérdését vetette fel.

Qábor nem tartotta az előadás által teljesén megoldottnak a magyar pozi­ tivizmus társadalmi-történeti megalapozását. és a technikai jellegű részletek előtérbe helyezése. francia vagy angol vonatkozásban nem találhatók. hogy volt a XIX. de az időnként felbukkanó agnoszticizmusban és történetietlenségben még kísért a hatása. és egyúttal kiemelte. Alszeghy. Helyesebb volna úgy eljárni. A pozitivista áramlatok hazai befogadása sajátos körülmények között történt. még mint tendencia ma is jelen van és ezért nem veszélytelen a tudo­ mányos kutatás szempontjából. mivel a pozitivizmus mint történeti irányzat a maga korában sokkal több volt. a két fogalom összekeverése ellen.). Ami a pozitivizmusnak mint történeti iránynak továbbélését illeti — mondotta —. Szerinte inkább szellemtörténésznek nevezhető. az abszolút tekintélyi elv. Állást foglalt a pozitivizmus és a filológiai munka azonosítása. hogy csak kis mértékben végezték el a történeti és irodalomtörténeti forrásgyűjtés és publikálás munkáját.. Rizner bibliográfiai munkáját jellemezte. Ebben nem kevés szerepe volt hatalmi pozíciójának. Különösen Heinrich tevékenységét jellemezte. valamint az irodalmi naturalizmus és a képzőművészeti impresszionizmus összefüggéseinek kiderítését. Pusztán egy természettudományos módszer elismerése és érvényesítése az irodalomtörténetírásban még nem teszi azt a módszert poziti-. században a tudomány szellemének. a történetietlenség. mert ezen belül nem rajzolódott ki eléggé szem­ léletesen a magyar pozitivizmus szerepe a nacionalizmus hazai századvégi retrográd fejlődé­ sében. nem voltak teljesen újak és ismeretlenek. a marxista irodaíomtörténetírás fölényét mindkét irányzattal szemben.és adat­ feltáró munkát valamilyen fajta pozitivizmusnak tekintik. hogy azok az . Nagy Péter a szellemtörténet és á pozitivizmus viszonyával. de másrészt a filológia megelőzte és túl is élte a pozitivizmust. század utolsó évtizedeinek és a század elejének magyar pozitivista irodalomtörténetírásához fűzött megjegyzéseket és kiegészítéseket. Jórészük nacionalista szemlélete miatt. a pozitivizmusnak és maradványainak viszont már semmiféle lét­ jogosultsága nem lehet. a tények és adatok ellenére sem tudott megszabadulni a Thaly teremtette kuruc romantikától. melyek a mai kritikai szöveg. vistává. Rejtő István a XIX. György Lajos. reakciós politikai szempontok stb. Részletesen foglalkozott a túlsúlyba került német pozitivista iskolával és hazai követőivel. Fontos feladatként jelölte meg a tudományos és filozófiai pozitivizmus.valamint az olyan téves nézetekre. tanítványainak többsége az ő módszerét és felfogását követte. s az előbbinek a pozitiviz­ mussal szembeni szenvedélyes. de marxista filológiára. Indirekt módon. A filológiára ma is szükség van. E költészeti termékek társadalmi mondanivalóját pedig egyáltalán nem vizsgálták. A történeti problémák terén kissé hiányolta a referátumból a két világháború közötti pozitivista nemzedék bővebb taglalását.eszmék. a maga valóságos nyílt formájában már nem élő jelenség. Kemény G. Az előadás nem győzte meg arról . Brassaí Samunak munkásságával. Klaniczay Tibor részletesen kitért a pozitivizmus szó használatával kapcsolatos értelemzavarra és rámutatott a téves fogalomhasználat tényleges okaira. Ezután a filológiai munka új módszereivel s a filológiának a marxista irodalomtudomány keretében való új fellendülésével foglalkozott. jellemezve Császár Elemér. kiemelve hatását és gátló szerepét a későbbi fejlődés szempontjából. s a magyar pozitivizmus fejlődésében vannak olyan fajta egyenetlenségek. tevékenységét. Sziklay László a pozitivizmus és a nacionalizmus összefüggéseit. Heinrich nevéhez fűződik a pozitivista kutatási irány teljes leszűkítése . Komlós Aladár nem tartotta meggyőzőnek Horváth ama véleményét. az irodalomtörténeti magatartás világ­ nézeti fontosságára. dl. magyar—szlovák viszonylalban világította meg. Varga Imre a kuruc költészet kutatásának problémáján keresztül világította meg a pozitivisták munkásságának néhány vonását. A pozitivizmus negatív oldalainak megmutatására e nemzedék munkássága fokozottan alkalmas (pl. Pintér. de következetlen bírálatával foglalkozott. Többek között Jaroslav Vlcek szlovák irodalomtörténeti kézikönyvét és Ludoyít V. A francia és német pozi­ tivista irányzat hazai követőire jellemző a filozófiai alapvetéstől való elzárkózás. Riedl talán kivétel. Ennek kapcsán részletesen foglalkozott a hazai pozitivista esztétika egyik érdemtelenül mellőzött előfutárának. hogy Bodnár Zsigmond pozitivista. 573 . miért támadta olyan élésen a korabeli magyar pozitivista irodalom­ történetírás és kritika a közismerten taine-i alapokról elinduló Zolát. melyeket a pozitivizmus foglalt össze. irodalomtörténeti és irodalmi irányzatokban is megtalálhatók s így a talaj elő volt készítve. hogy Taine módszere pozitivista. Somogyi Sándor kifejtette. elavult filológia. melyek a nyugati polgári fejlődés következtében pl. Gálos stb. mint filológia. de Péterfy is ide sorolandó. Az ide kapcsolódó hozzászólások után még további kiegészítéseket tett. Választ próbált adni arra a kérdésre.sem.adatközlések helyes kiválasztásának szükségességére. Arra a megállapításra jutott. a század elején pedig Pavel Bújnák és Frahtisek Votruba működésére hivatkozott. a lényeges kérdések vizs­ gálata alóli kitérésben. Az egyes gondolatok részben az előző filozófiai.

Horváth Károly a hozzászólásokra adott válaszában elsősorban a vitás pontokkal és az előadást kiegészítő.eredményeinek bűvöletében álló irány. irányzat. Én jó hiszekegyem Gelejiné dr. a másik ez a taine-i stb. vagy pedig ez irány jellegzetes képviselőiről kétségbe vonták. Ady levele Gerő Ödönhöz 1910. Ezek lefényképezése. Klaniczay. amelynek egyik iránya a pozitivizmus. Különféle Ady-iratok Godányi Tiborné. csak apró csöppekben". adalékot dobva felszínre. a nacionalizmus és a pozitivizmus össze­ függéseire. . A sár dicsérete Révész Antalné birtokában. jobban középpontba kell majd állítani az ideológiailag legfontosabb kérdéseket. Ugyanakkor megállapította. 16 Ady-vers Gellért Oszkár birtokában.és lev. a naturalizmus. 574 . Komlós stb. kelettel. hogy pozitivisták. sok érdekes és értékes adatot. s főként a pozitivizmus mai továbbélésének kérdésével. Hegedűs Nándor szerkesz­ tésével. 28. A bibliográfia összeállítói: Orosz László és Vitályos László most az Adyra vonatkozó művek feldolgozását kezdik meg. 17. A vita zárszavában Sőtér István mint fontos eredményt emelte ki a pozitivizmus és a filológia összefüggésével kapcsolatos kérdések sokoldalú megvilágítását. Válaszolt a Szabolcsi. nem is vékony e rekben szivárognak. Ady két levele Tabéry Gézához 1915. L. hogy a következő Ady-dokumentumokról kaptunk hírt: Ady levele Magas Emilhez 1912. az „Űj Magyar Múzeum" szerkesztőinek felhívására olyan tömegben gyűlnek össze az Adyra vonatkozó emlékezések. lap-másolat Molter Károlyhoz. századi irodalomtörténetírás helyzetére. által érintett kérdésekre. Goga Oktávián vádjai Gellért Oszkár birtokában. Ady-levél. Az Ady Bizottság felhívására érdekés és értékes dokumentumokra hívták fel figyel­ münket. "ogy az Adyra vonatkozó dokumentumok forrásai „mintha bedugultak volna . Az Intézet dokumentumsorozat^. elemi. újonnan felvetett problémákkal foglalkozott. akiknek ahhoz semmi közük. Nagy Péter. 1924-ben arról panaszkodtak a szerkesztők. illetve feldolgozása folyamatosan történik. hogy több hozzászólásban bizonyos fogalomzavar és a múlt századi filozófia. és 1914. megvásárlása. Figyelmeztetett végül arra. És 35 év múlva még mindig nemcsak hogy nem dugultak be teljesen ezek a források. Heinrich János birtokában. Számos Ady-levél Márffy Ödön birtokában. . Mányoky Vilmához. kelettel. Irodalomtörténeti Intézet Adybizottsága az Ady napjaira vonatkozó biográfiai adatgyűjtést is. . Áldozás piros kedvvel dr. hogy sem az előadás. Ady levele Guba Pál nagykárolyi tanárhoz zilahi gimnazista korából. . részletesen kitért a XX. hogy mennyire tévés a filológiai munkának a pozitivizmushoz tartozó jelenségként való lenézése. Rámu­ tatott arra is. Két Ady-levél Landtné Ady Mária birtokában. i H. így történhetett. . hanem szinte. hogy többen a pozitivizmushoz soroltak olyan szerzőket. Ady műveinek bibliográfiai feldolgozása befejezéséhez közeledik. századi fejlődésével. hogy az irodalomtudomány elvi kérdéseivel kapcsolatos további vitákban a tudomány­ történeti előzmények részletes megvilágítása mellett. kelettel. XII. Gerő Zsófia birtokában. erővel zúdulnak a gyűjtőre. A következő kéziratokat sikerült regisztrálnunk: A „Hét krajcárról" szóló cikk Gellért Oszkár birtokában. XI. Ady Olga birtokában. ADY-DOKUMENTUMOK GYŰJTÉSE _ Már az „Ady-Múzeum" megindulása idején. . Ady levele Rafael Viktorné sz. valamint tudományos irányok nem kellő ismerete volt megfigyelhető. Tájékoztatásul közöljük. Az emlékezések összegyűjtésén kívül nagy apparátussal indította meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az. hogy Kovalovszky Miklósnak gondos és fáradságos szerkesztői mun­ kával kell ebből az anyaghalmazból mintegy 80—100 ívnyit kiválogatnia az „Űj Magyar Múzeum" kiadványa számára. sem a vita nem foglalkozott elég alaposan a magyar pozitivista irodalomtörténet­ írás XX. melynek során elvileg és történetileg egyaránt bebizonyosodott. A forradalmár Petőfi Gellért Oszkár birtokában.

A vitában sikerült megnyugtató módon szétválasztani a köteten belül fellelhető stílusirányzatokat s generációkat is. az egész értekezés pedig az Intézet ki­ adásában német nyelven fog megjelenni. Különösen a prózai hagyományok és a fiatal írók témaválasztásának kérdéseivel kapcsolatosan hangzottak el értékes hozzá­ szólások. 98—116. Elemzésében kitért mind a fiatal köl­ tőket foglalkoztató világnézeti-erkölcsi kér­ désekre. számában. századi osztálya január 14-én és február 4-én a mai magyar irodalom egy-egy antológiáját vitatta meg. tanuló". kispolgári megnyilatkozásokat s azokat az eredményeket is. „A barátság és szeretet A két legszebb érzemény. * A Slovenské Pohlady (1958. Ady Endre VII. hetilap szerkesztésében és ott a prózai rovat ügyeit intézi.. A bíráló bizottság egyhangúlag javasolta. A gyűjtés még nem zárult le.) Január 13-án rendezte meg a Magyar Tu­ dományos Akadémia Nyelv. 1. akiknek birtokában további Ady-dokumentumok vannak. mind pedig a különféle stílusirányzatok elemzése révén voltaképpen az egész mai elbeszélő-irodalmat tekintették át. Bodnár György váloga­ tásában megjelent kétkötetes novellagyűjte­ ményről Diószegi András referátuma alapján kezdődött még a vita. kandidátusi disszertációjának vitáját. o." Rendkívül érdekes emlékkönyveket hoztak be az Ady-bizottságnak. A másik emlékkönyv Brüll Berta kalapszalonjának egyik kalaposlányáé volt. 1959 januárja öta intézeti munkája mellett részt vesz az Élet és Irodalom c. melybe Ady mellett a többi osztálytársak és Ady Lajos is jegyzett emléksorokat. a Párttörténeti 575 • . hogy velük a tudományos kutatás rendszeres megindítá­ sához szükséges együttműködés kérdését megbeszélje. melybe Ady a nagyrészt német és francia bejegyzések mellett A magyar ugaron német fordításának utolsó szakaszát írta be dátum nélkül. A Tűztánc című lírai antológiát Szabolcsi Miklós ismer­ tette. Az értekezés opponensei Klaniczay Tibor. okt. feltárni a néhány esetben megmutaíkozó (s a kötet összhatását zavaró) Február. Ady megemlékezése így hangzik. Az osztály tagjai mind a tematika. mind pedig a különféle s nagy érdek­ lődést kiváltó formai kísérletekre. hogy később. az irodalomtudomány kandidátusa voltak. 1931-ben Csinszka saját versét jegyezte bele. többek kö­ zött : egyes emlékezések kiadásáról. Az egyik Ady zilahi diáktársának. INTÉZETI HÍREK (1959. századi osztálya megbeszélésre hívta össze a proletár­ irodalom kiemelkedő résztvevőit. Tötös Györgynek emlékkönyve. E. hogy a megvédett értekezés alapján a Tudo­ mányos Minősítő Bizottság Pirnát Antalnak az irodalomtudomány kandidátusa fokozatot adja meg. hó 11-én az Intézet XX. Irántad kedves barátom Mind a kettőt érzem én! Zilah 1894. az irodalomtudomány doktora és Bán Imre. január 1—október 31. Ezzel tovább erősödött az Intézet és az irodalmi folyó­ iratok kapcsolata. V. Az értekezleten számos kiváló ' író. 7. s fentiek közlésével csupán ösztönözni kívántuk azokat. január elején. A vita eredményekép­ pen több határozat született. Szabó György. Az emlékkönyv érdekessége még. melyek már az Akadémia kézirattárának tulajdonában vannak. január 16. amelyeket a fiatal költők jórésze. az Országgyűlési Könyvtár. (Szabolcsi Miklós bírálata megjelent az Élet és Irodalom 1959.Előkerült A minden titkok versei Lédának dedikált példánya a következő dedikációval: „Adélnak sohasem lankadható emlékezéssel s halálomig növő szeretettel Ady Bpest 1911.) közli Vargha Kálmán intézeti munkatárs ta­ nulmányát Cesty Zsigmonda Móricza po Ceskoslovensku címen. * Az Intézet XX. —r Az értekezés egy fejezete a Lengyel Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológiai Intézetének egyik kiadványá­ ban.— éppen a formai igényesség és a korszerűség összekapcsolásával — biztatóan elért. valamint a Párttörténeti Intézet kép­ viselői jelentek meg. * Az Intézet Bibliográfiai Osztályának mun­ katársa.) A Szüreti fürt címen.és Irodalomtudo­ mányi Osztálya és a Tudományos Minősítő Bizottság Pirnát Antal „Az erdélyi szent­ háromságtagadók ideológiája az 1570-es évek­ ben" c.

) Másodszor Miklós Pál tartott dést külön is megvitattak. majd hosszabb beszél­ revizionizmus problematikájáról. hogy a szocialista realiz­ mányegyetem bölcsészeti karának Magyar mus rendkívül széles. melyek a hazai együttesen tartott értekezletet. Sz. a hatodik gyorsításáról. az OSZSZK írószövetsége * vezetőségének tagja március 16-án ellátoga­ Február hó 27-én és 28-án az Intézet kép­ tott az Intézetbe. munkatervét vitatta meg. getés alakult ki az üzem és az Intézet prob­ lémáiról. pedig munkatervébe és kiadványtervébe ik­ megragadja az olvasót. jenek meg. bolsevik. az Intézet formában kifejtett tartalom érthető legyen. febr. K. Értékes felvilágosításokat tázta. Röviden úgy lehetne tatta a szegedi tanszéken dolgozók munkáit jellemezni szerinte a szocialista realizmust. átfogó fogalom. az irodalomtörténész káder­ ket a Csepeli Szerszámgépgyár Fogaskerék­ utánpótlás helyzetének felméréséről és a üzeme pártszervezetének és az üzem dolgo­ fiatal kutatók nevelésének módozatairól. A Király István egyetemi tanár tetében. amelyet Irodalomtörténeti Intézetében tárgyalásokat elsősorban hatóereje jellemez. amelyet azzal érde­ beható vita után elfogadta és jóváhagyta melt ki. évi munkatervével kapcsolatban. hogy az író a gondolatot világosan megbeszélések eredményeképpen a szegedi fejtse ki. a formára viszont nincs dogma. a munkások életéről és kulturális A Bibliográfiai Osztály március 9-én meg­ kérdésekről. Javasolta. évi cius 20-ijelent számában. Az ülés végén a jelenlevők több kér­ ősforrásai. valamint más tudományos és nem tudományos intézmé­ nyekben dolgozó kutatók munkájának össze­ 1959. Egy alapvető folytattak a Tanszék és az Intézet együtt­ eszme egyesíti a műveket a tartalom tekin­ működéséről. film csepeli fogad­ tatásáról. január 30-án részletesen ismertette mindazokat az intéz­ és február 27-én a Világirodalmi Osztállyal kedéseket és eredményeket. (A régi orosz irodalom irányzatai­ túra ezen ágazatait. — A Tanács termékeny és sztahanovista oklevelet. hogy közvetlenül intézetünkhöz való a jelentést és a munkatervet. aki azelőtt közel nyolc az egyetemi tankönyv megírásának meg­ évig az üzem esztergályosa volt. 576 . Szabó György előadásában A Régi Magyar Osztály 1959. valamint az Intézet egyik fő feladata. Többek Diószegi András aspiráns a szegedi Tudo­ között arról beszélt. jának. — Az orosz realizmus ban is. Szobolfev. hogy átkerülése előtt brigádjával másodszor nyerte az egyetemi tankönyv egyes fejezetei önálló el az üzemben az ellenforradalom után újjá­ kötetekként. a proletár­ irodalmi folyóiratok lelőhely-katalógusának elkészítéséről. valamint a közelgő szovjet író­ előkészítéséről. nemzetközi viszonylat­ nak problémája. a „Tegnap" c. Sz. számoló meg az Élet és Irodalom már­ évi munkájáról szóló jelentést és 1959. be­ nácsa ülést tartott s ezen az Intézet 1958. az és Tóth Dezső docens részvételével lefolytatott a legfőbb. valamint az Irodalomtörténeti Inté­ zet szoros együttműködéséről. Az első al­ könyvtárügy és a bibliográfia terén mind kalommal Bor Kálmán D. 18-án meglátogatta Intézetün­ hangolásáról. Különösen élénk vita alakult ki az Intézetben mint a hazai irodalomtörténetírás központi műhe­ lyében és az egyetemeken. elkészülésük sorrendjében jelen­ szervezett munkaverseny első helyezését. előadást A régi kínai irodalom kutatásának * néhány kérdéséről címmel. Az Intézet részéről Szabolcsi Miklós osztály­ vagy a következő év elején rendezzen ülés­ vezető. az zóinak három képviselője.évi munkájáról és több javaslatot* tettek ez. csak az a lényeges. emlékezett a Magyar Tanácsköztársaság * könyvtár-ügyéről. mind pedig a korszerűség tekin­ irodalomtörténész két tanulmányát ismer­ tetében az elsők\közé emelték a magyar kul­ tette. pártos szemmel. hogy az új a megfelelő osztályok vitaülésein . L. Előadásában válaszolt a viseletében Szabolcsi Miklós osztályvezető és kutatók írásban feltett kérdéseire. Szobolfev Március 2-án az Intézet Tudományos Ta­ kongresszus látogatásáról és előadásáról részletes. A Tanács tagjai * konkrét bírálatot mondtak az Intézet múlt Intézet. A kísérletezéseknek megvan a ma­ Intézet egy-egy tagja ezentúl részt fog venni guk helye. és az együttműködés egyéb formáit is tisz­ hogy az a valóság hű ábrázolása. L. nyújtott a szovjet irodalmi élet szervezeti * kérdéseiről. Illés Lászlónak. akik a gyár igaz­ Intézet idei plenáris vitaüléseinek tematiká­ gatósága nevében átadták Intézetünk kutató­ járól. Nagy Magda és Tóth Dezső fogad­ szakot az irodalomtörténetírásban jelentkező ták a küldöttséget. egyes munkamegbízatások ki­ adásáról. és hogy az Intézet 1959 végén. Lihacsov szovjet a haladás.

hogy a folyóirat nem fordít elég gondot a külföldi marxista irodalom­ elméleti kutatások ismertetésére. évfordulójának tiszteletére az Intézet MSzMP szervezete március 20-án nyilvános ünnepi pártnapot rendezett. * Április 15-én a XX. munkatársakkal a magyar proletárirodalom különböző kérdé­ seiről. hogy Móricznal iskolai tanulmányainak be­ fejezte után mutatkozik-e valami visszakanyarodás a konzervatív világnézethez. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 4-én Szabolcsi Miklóst. * Az Intézet MSzMP-szervezete március 23-án taggyűlés keretében megvitatta az Intézet világirodalmi folyóiratának. de hiá­ nyolja a kisújszállási szellemi környezet élénkebb rajzát. hatása nem volt elég: mélyreható.és Hopp Lajns ismertette. a Tudományos Tanács tagja is. a Világ­ irodalmi Figyelőnek 1958. Ny rő Lajo. Szabolcsi Miklós szerint tisztázásra szorul még az a kérdés. Diószegi András pedig a 70-es. Nagy Magda. Ismertette az erre az alka­ lomra készült referátumokat. és részt vett a XX. évi folyamát. Varjas Béla. századi osztály ülé­ sének keretében Király Gyula. E problémához szólt hozzá a vendégként jelenlevő Waldapfel József akadémikus is. fokozatával. az Intézet osztályvezetőjét. ezekre részletesen válaszoltak.és irodalompolitikai szerepet tölthet be. Paltagi evolucionista-darwinista világnézetének itt történő tisztázása arra hívja fel a figyelmet. S t r I tvín igaz|ató hozzászólásában hangsúlyozta. továbbá K. darwinista világnézetnek Móricz gon­ dolatvilágára gyakorolt hatását e dolgozat kezdeményezésein tovább haladva újabb 14 Irodalomtörténeti közlemények vizsgálatok tárgyává kell tenni. A folyóirat­ tal kapcsolatos problémákat Szabolcs M kló?. A beszámoló után a fehér­ vári pedagógusok számos kérdést tettek fel. a debreceni egyetem adjunktusa beszámolt a moszkvai Gorkij Intézetben rendezett szocialista rea­ lizmus-vitáról. melyen az Intézet egész tagsága részt vett.A Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. Darwin stb. pos feltárását érzi eredményesnek. * A Régi Magyar Osztály április 17-én fog­ lalkozott a régi magyar nyomtatványok facsimile-kiadásának kérdésével. hogy az evolucio­ nista. * Csehi Gyula. * Április 16-án az Irodalomtörténeti Társa­ ság megbízásából Horváth Károly és Tóth Dezső intézeti munkatársak Székesfehérvárt az ottani pedagógusok továbbképzési napján előadást tartottak a Vörösmarty-kutatások mai helyzetéről. századi magyar irodalomtörténeti osztály több értekezletén. századi osztály április 8-án vitatta meg Vargha Kálmán készülő disszertációjá­ nak Móricz Zsigmond. mely lehetővé teszi a facsimile­ kiadások viszonylag gyors és olcsó előállí­ tását. Szabolcsi Miklóssal. Az Akadémiai Kiadó és Nyomda munkatársai­ nak sikerült kitűnő új technikai eljárást ki­ dolgozniuk. Móricz-regény determi­ nista felfogására. valamint a hozzászólásokban felvetődött legfontosabb kérdéseket. 80-as évek magyar darwinista gondol­ kodóira hívta fel a figyelmet. hogy diákkorában Büchner. Megbeszéléseket folyta­ tott az osztály vezetőjével. bí­ rálva a folyóirat szerkesztésében megmutat­ kozó ideológiai következetlenséget. Diószegi András aspiránst pedig szintén kritikai munkásságáért a József Attila-díj III. diákkori olvasmányai­ val és az író ifjúkora szellemi környezetével foglalkozó fejezetét. a kolozsvári egyetem irodalom­ történész professzora. A pártnapon Palotai Erzsi előadóművésznő Nagy Lajos egyik 19-es tárgyú elbeszélését olvasta fel. kritikai működéséért a József Attila-díj II. legjobb új alkotásait. ha gyorsan reagál a Szovjetunióban folyó irodalmi és irodalomelméleti vitákra és ha rendszeresen ismerteti a szovjet irodalom­ tudomány nálunk általában nem ismert. * A XX. s részt vett azon Turócz-Tr )stler József akadémikus. József Farkas és Somogyi Sándor tud. Az ün­ nepi megemlékezést Klankzay Tibor igaz­ gatóhelyettes tartotta. Nagy Péter elsősorban a fiatal Móriczra nagy hatást gyakorolt Pallagi Gyula tudományos munkásságának ala-. hogy a Világirodalmi Figyelő rendkívül fontos tu­ domány. a sorozat szerkesztője ismertette az Aka­ démiai Kiadóval folytatott tárgyalások eredményét és bemutatta a Sylvester Űjtestamentumáról készült próbanyomatot. s rá­ mutatva arra. E taggyűlésre a pártszervezet meghívta a Világirodalmi Osztály tagjait. Varjas Béla előterjesztése alapján az osztály megvitatta ezután a sorozat első 15 577 . foko­ zatával tüntette ki. Czine Mihály a Jó szerencsét c. magyarországi tartóz­ kodása során április folyamán többször meg­ látogatta intézetünket. vagy pedig arról van szó.

rámutatva arra. a XVII. századi sorozatának I. Keserű Bá­ lint és Heckenast Gusztáv. század unitárius énekszerzésének egész problemati­ káját is megvilágította. Tarnai Andor. Hopp Lajos. A legkorább kiadásra ke­ rülő XVI. Nem történt meg eléggé az egyes irodalmi jelenségek társadalmi alap­ jának és összefüggéseinek feltárása sem. század­ végi író bemutatásán túl. Augusztus 26-án az Intézetben látogatást tett Csapluros Istvcn és Jun Koincrevski. * Május 15-én bocsátotta vitára a Világ­ irodalmi Osztály. valamint a varsói egyetem számos magyar szakos hallgatója. A kritikai kiadások közül napvilágot látott a Régi Magyar Költők Tára XVII. V. Szalatnai Rezső.disszertációja alapján. az Jntézet kutatói pedig felvilágosításokkal és tanácsokkal nyújtottak nekik segítséget. A több mint 200 lapos fejezet egészen a felvilágosodásig tárgyalja a szlovák irodalom történetét. * m Ljudmilla Boriszovna Sargina. a Régi Magyar Osztály érte­ kezletén Klaniczay Tibor bemutatta . Pirnát Antal. 578 . Kovács Sándor) megálla­ pították. az Irodalomtörténeti Könyvtár pedig Wéber Antalnak „A magyar regény kezdetei" című munkájával gyarapodott. kötete. A Régi Magyar Osztály május 29-én vi­ tatta meg Varga Imre Felvinczi György­ tanulmányát. A hozzászólók (Gerézdi Rábán. a Régi Magyar Osztály tagjainak és külső vendégeknek részvételével Sziklay László készülő szlovák irodalomtörté­ neti kézikönyvének a régi szlovák irodalom­ ról szóló részét. Az Irodalom­ történeti Füzetek keretében Pogány Péter „A folklór és irodalom kölcsönhatása" és Fónagy István „A költői nyelv hangtana" című értekezései kerültek kiadásra.A kínai művészet századunkban" c. hogy Sziklay eredményes munkával tekintette át a régi szlovák irodalom fejlő­ dését. * f Június 5-én. J. hogy miképpen lehet a tárgyalt jelenségeket még szélesebb iro­ dalomtörténeti összefüggésekbe állítani. 1959 első felében az Intézetnek hat új kiadványa jelent meg. A tanulmányhoz a ven­ dégként jelenlevő Bóta László. a Magyar Tudo­ mányos Akadémia vendégeként április má­ sodik felében két hetet töltött hazánkban. *. s szerkezete sem a legmegfelelőbb. a XVI. a Hofgrefféneke könyv. Benczédi Székely világkrónikája. mely e sajátos XVII. valamint az orosz—magyar irodalmi kapcsolatokról készülő tanulmánykötet (amely a budapesti és a moszkvai intézet közös munkája) szerkesztő bizottságának ülésén. de készülő könyve arányaihoz képest ez a fejezet igen túlméretezett. Tinódi Cronicá-ja. a moszkvai Gorkij Világirodalmi Intézet népi demokra­ tikus országck irodalmával fogía kozó osztá­ lyának tudományos titkára. Ez alatt az idő alatt több megbeszé'ést foly­ tatott az Intézet József Attila-kutatóival. a Világirodalmi Osztály tudományos munkatársát 1959 áprilisában a művészet­ történeti tudományok kandidátusává nyil­ vánította .A ma­ gyar későreneszánsz problémái (Stoicizmus és manierizmus)" című tanulmányát.kötetének tervét.uhász és Kosztolányi egymássá! váltott levelezésének gyűjteménye jelent meg . a berlini Aufbau Verlag magyar ügyekkel foglalkozó referense és megbeszélést folytatott a XX. Az Üj Magyar Múzeum sorozat 3. századi ritka nyomtatványok kö­ zött szerepel Sylvester Űj-testamentuma. A lengyel vendégek ismer­ tették munkáikat. melyet a júliusban esedékes wittenbergi reneszánszkonferenciára írt. részt vett a Világirodalmi Osztály értekez­ letén. A tanulmány meg­ állapításait különösen Stoll Béla és Tarnál Andor egészítette ki értékes megjegyzések­ kel. századi históriás énekek külön kiadásainak gyűjteménye stb. valamint az Intézet tagjai közül Varjas Béla és Jenéi Ferenc szóltak hozzá.. s végül a Galambos Ferenc által összeállított „Nyu­ gat -repertórium"-mal megindult az Irodalom­ történeti Bibliográfiák régóta nélkülözött sorozata is. Ozorai Imre munkája. századi osztály kutatóival * Az írószövetség május 13-án megalakult előkészítő bizottságának Sőtér István igaz­ gató mellett tagja lett az Intézet munka­ társai közül Szabolcsi Miklós osztályvezető és Diószegi András aspiráns. Klaniczay Tibor. Dobossy László. köteteként Babits.. Július folyamán az Intézetet meglátogatta Vera Thiess. * A Tudományos Minősítő Bizottság Miklós Pált. a Heltai-Cancinonálé. a varsói egyetem magyar tanszékének docensei.

munkatervének keretében készült. Az értekezlet Form c. összeállították a legfontosabb pedig három új számmal gyarapodott: problémák megoldásához szükséges témák Miéianik — Eckhardt— Klaniczay : Balassi jegyzékét és kialakították a kötet előzetes Bálint szép magyar komédiája — a Fanchaii tervét. A tanulmány a visszatérünk. Szabolcsi Miklós. századi osztály október 9-én meg­ zet négy új kiadványa jelent meg. a Kiadói Főigazgatóság vezetője és több kiadóvállalat * képviselője is. Az értekez­ mellett több részletkérdésben további elem­ leten hozott határozatok ismertetésére később zést és kiegészítést kívántak. költészet Petőfitől Adyig".