P. 1
Matematika. Nem úgy, ahogy várnád.

Matematika. Nem úgy, ahogy várnád.

|Views: 633|Likes:
Published by Szatmári László
A nagy sikerű könyv végre bárki számára elérhető. Tényleg nyugodtan írj nekem, ha bármi észrevételed van. Az email címem a könyvben találod az előszó után.
A nagy sikerű könyv végre bárki számára elérhető. Tényleg nyugodtan írj nekem, ha bármi észrevételed van. Az email címem a könyvben találod az előszó után.

More info:

Categories:Types, School Work
Published by: Szatmári László on Oct 20, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/11/2015

pdf

text

original

Kicsiknek és nagyoknak

Matematika nem úgy, ahogy várnád

Írta: Szatmári László

Vannak, akik örömmel, és vannak, akik borzalommal gondolnak vissza arra a pillanatra, mikor e könyvet először a kezükbe vették. Álljon itt néhány vélemény azoktól, akiknek már volt szerencséje a könyvet olvasni, miközben ilyen, vagy olyan érzelmeket keltett bennük:

„Matematika nem úgy, ahogy várnád. Tényleg nem ezt vártam. Matematika humorral? Csak kacagok és kacagok.”
Rózsa Ibolya Az anyatej prófétanője. Elnökhelyettes, La Leche Liga Magyarország

„Porba tiporja az emberi ostobaságot. De meglepő, hogy mindeközben ő maga is milyen sok ostobaságot fecseg.”
Bagi László Pékmester, a sületlenségek legfőbb ellensége.

„A könyv, amely már a megjelenése előtt legendává lett.”
The New York Times

„Minden egyes sora mentálhigiéniai horror.”
Csernus Imre A polgárpukkasztó agyturkász

„Ez a maga a Jelenések Könyve. Olyan dolgok jelennek meg benne, melyekre nem számítottam.”
Szent János Apostol Korábbi legifjabb tanítvány. (Nem az enyém.)

És végül a mottó:

„Mint babonák sűrű, sötét rengetegével szembeszegülő misszionáriusnak, oly küzdelmes és csalfán reménykedtető a tanárnak munkája is.”

Ha netán nem lenne jól olvasható a képen, az elülső borítón az útjelző táblák feliratai:

Remélem, hogy eme hat hívószó ígéretéből legalább egyik-másiknak sikerült olykor eleget tennem helyenként.

Matematika nem úgy, ahogy várnád

Eredetileg szerepelt itt még egy név, de a róla szóló mondat oly erotikusan túlfűtöttre sikeredett, hogy a szerkesztő sikítva kitörölte… Hát igen, ilyen prűd világban élünk.

Előszó
Eme könyvet azoknak írtam, akik eddig semmit, vagy csak nagyon keveset foglalkoztak matematikával. Azoknak is szól, akik még könyvet is alig olvastak, bármilyen okból kifolyólag. Vagy, mert nem szeretnek olvasni, vagy, mert tényleg nem szeretnek olvasni. Az ő számukra is szeretném megmutatni, hogy az olvasás egyáltalán nem olyan unalmas és felesleges időpocsékolás, mint eddig gondolták. A könyvben gyakran evezünk a szürrealitás zavaros vizein, ezzel is fokozva az olvasás élvezetét. Szinte lépten-nyomon találkozhatsz olyan is, melyek elkerülésére más könyvekben kínosan ügyelnek. Én ezeket szándékosan csempésztem bele. Mikor újra-újra olvastam egy fejezetet mindig megrongáltam több helyen is a korábban túl egyszerűre íródott mondatokat. Miként az új farmer nadrágot is megszaggatjuk, hogy még dögösebb legyen. Fennen hirdetve ezzel is azt a nézetet, miszerint a jó matek könyv tele van hibákkal. Ugyanis ezek is gondolkodásra késztetik az olvasót. Ennek pszichológiai hátterében az is ott van, hogy ha az olvasó felfedezi a hibákat, okosabbnak fogja magát érezni az írónál.1 Így önkéntelenül is meg fogja érteni azt, amit egyébként pusztán csak a kisebbségi érzése miatt. Hemzsegnek pl. az olyan bakik, ahol az igeidőkben ugrálok összevissza, vagy az egyes- és többesszámok használata is rendkívül véletlenszerű. A helyesírás sem a megszokott, mert az adott mondanivaló esetében azt szerintem úgy kell írni és kész. Természetesen arra ügyeltem, hogy matematikai hiba minél kevesebb legyen. Azonban ha még is maradt benne, és emberi korlátaimnál fogva, biztosan sok ilyen van, akkor kérlek, értesíts róla! A könyvet először azok fogják olvasni, akikkel naponta találkozom munkám során, így remélhetően intenzív visszajelzéseket fogok kapni. Ha azonban te olyan olvasóm vagy, akit nem is ismerek, akkor is bátran keress meg. Az e-mail címemet az aláírásom alatt találod, itt lent ⇓.

A könyv hangvételében igyekeztem megőrizni azt a stílust, amit a tanóráim során is élvezhet a tanuló. Ezért itt-ott bőbeszédűnek, nem feltétlenül az anyaghoz tartozónak fog tűnni, amit olvasol. Azonban fontosnak éreztem, hogy olyan művet alkossak, amit az emberek el is olvasnak. Ha olyan módon írnék én is, mint sokán mások előttem, akkor pont azokhoz nem jutna el eme tudomány, akikhez más csatornákon keresztül semmiképp nem jut el. Ha belezavarodsz a gondolatok követésébe, akkor kövesd a következő tanácsokat: miként minden szakirodalmat, nehéz olvasmányt, ezt is úgy jó olvasni, ha az ember időnként visszalapoz ama részhez, ahol még értette, hogy miről is van szó. Mindenkinek elkalandozgatnak olykor a gondolatai, nem ciki, ha veled is előfordul. Mindig friss, kipihent fejjel olvasd! Ha fáradt vagy, nem tudsz majd figyelni. Mindig old meg a kitűzött feladatokat! Ezek biztosítják a kellő gyakorlatot, ahhoz hogy rögződjön, amit tanultál. Lapozd fel az iskolában használt (vagy nem használt) könyveid et, feladat gyűjteményedet, és azokban is keress hasonló feladatokat az adott témakörből! Ha akarod parancsolatoknak is felfoghatod e tanácsokat, a felkiáltójel is ezt jelzi. Lábjegyzeteket is biggyesztettem majdnem minden lapra. Részben azért, hogy megta nuld, léteznek olyan könyvek, s ezek a jobbak, melyekben csak úgy hemzsegnek a lábjegyzetek. A jobb megértés kedvéért ezeket is mindig olvasd el. Miről ismerhető fel, hogy lábjegyzet kapcsolódik az
1

Ez az írót egyáltalán nem zavarja, mert tudja, hogy úgyis ő az okosabb és a szebb.

illető szóhoz, mondathoz? Ha ez egyik szó jobb felső sarkában látsz egy kis számot, akkor az adott lap alján eme szám szerint találsz egy megjegyzést. Maga a lábjegyzet zóna egy vonallal választódik el a szöveg többi részétől. Úgy, mint: első2, a második3, és a harmadik.4 Gyakran más színnel, pl. pirossal emeltem ki a lábjegyzet hivatkozási számát a törzsszövegben.5 Azzal az aljas szándékkal, hogy mindenki észrevegye. Igyekeztem olyan témaköröket érinteni, mely minden általános- és középiskolai diák számára követelmény. De ahol azon a szinten érthető volt tettem bele egy-két nem feltétlenül szükséges ismeretet is. Bár ez utóbbiakat csak mértékkel adagoltam, hiszen azok mélyebb kifejtését majd az ezt követő kötetben úgyis tárgyalom. Az a kötet sem visz majd túl magasra, csak némi hidat próbál képezni a középiskola, és az egyetem között, egy kis bepillantást nyújtva az érdeklődők számára. Aki azt hiszi, hogy minden tudást bele lehet zsúfolni egyetlen könyvbe, az álomvilágban él. Ne várd hát, hogy mindent tudni fogsz egyetlen könyv elolvasása után. Ez a könyv is csak egy újabb lépcsőfok ahhoz, hogy egy kissé magasabbra juss a tudomány grádicsán, melynek nincs teteje, ahol végleg megpihenhetnél. Sőt egyre meredekebben ível felfelé, és egyre nehezebb továbblépned. Az elkészült könyv formátuma pdf. Mert ebben minden úgy jelenik meg, ahogy azt az író szánta. Nem függ attól, hogy milyen eszközön olvassák. Már jó ideje a telefonok is tudják olvasni ezt a formátumot. Ha nem láttál még ilyen könyvet, akkor mutatok egyet. A pirossal bekarikázott fülre kattintva, majd a kis pluszjelre (+) katt, legördül az a rész, amit zölddel jelöltem, és abban közvetlenül a kívánt részhez lapozhatsz egyetlen kattintással.(Persze itt az ábrán hiába kattintgatsz, az igazira gondoltam.) Így szükséged lesz egy olyan programra, ami ezt olvassa. De ha ezt olvasod, akkor már biztosan van a gépedre telepítve, mert egyébként most nem tudnád olvasni a jelen sorokat sem.

2

Gratulálok! Most olvasod eme könyv leges-legelső lábjegyzetét.

3 4

Ez a második lábjegyzet. Ha több lábjegyzet is van egy oldalon, akkor válik csak igazán hasznossá, hogy számozva vannak. 5 Sajnos nem mindenhol. Ahol már agyonhasználtam a pirost, nem átallottam más színt, pl. feketét bevetni.

Mit is lehetne még írni itt az előszóban. Talán annyit, hogy nagyon örültem, hogy felkértek a jelen könyv megírására. Nem mindenki életében kerül sor ilyen megtiszteltetésre. Sokan csak azért nem írnak ilyet, mert nincs rá idejük. Nekem sikerült rá időt szakítanom. Mivel éppen semmi dolgom se volt, ezért úgy döntöttem, hogy idén nyáron se megyek világkörüli útra, hanem inkább megírom ezt a könyvet. Ha a művem olvasása közben úgy érzed, hogy nagyon csapongok össze-vissza, az annak köszönhető, hogy nem lineárisan írtam, hanem rohangáltam le s fel a szövegben, ill. a fejezetek között is, hogy ami kimaradt, bepótoljam, vagy amit megígértem az egyik fejezetben, tényleg meg legyen írva a hivatkozott fejezetben.6 De az írás már csak ilyen dolog. Sosem tehető meg egy ültő helyben, hacsak nem ponyvaregényt ír az ember. Sőt az alkotás legnagyobb része nem is akkor történik, mikor az ember ír, hanem mikor valami mást csinál napközben, és csak úgy beugranak ötletek, amiket fel is használ az író, ha nem felejti el. Ezért kapnak rá az írók arra, hogy noteszbe jegyzeteljenek egész nap, mert különben félő, hogy a sok jó ötletük kimarad az elkészült műből. Ha olyan embert láttok, aki magában ül egy padon egy parkban, jókat kacag magában, és közben sűrűn jegyzetel egy cetlire, vagy füzetbe; már amikor az erős nevetőgörcsei egyáltalán megengedik ezt; biztosak lehettek benne, hogy írót láttok. Az elkészült mű mindig különbözik attól, amilyennek az ember elképzelte. Átolvasva erős a kényszer, hogy bele-bele javítsunk, újabb gondolatokat fűzzünk hozzá. Mire végül rászánja magát az ember, hogy elkészültnek vallja szellemi gyermekét, sok -sok változtatáson megy keresztül a mű. De az alkotó számára sosem lesz teljesen kész. Azonban az írónak

6

Így végig abban a hitben éltem, hogy minden ígéretemet beváltottam. Reményeim szerint nem tettem üres ígéreteket. Ha mégis találsz ilyet, bátran jelezd nekem. Legfeljebb ügyet sem vetek rád. 

valahol határt kell szabnia magának, és végre abbahagyni a könyv írását, melyen dolgozik, különben sosem kerülne az olvasó elé.7 Bátran megígérhetem, ugyanis csak tőled függ a dolog, hogy ha végig rágod magad a könyvön, és igyekszel mindent megérteni, de tényleg mindent, akkor olyan tudásra teszel szert, amivel olyan dolgokat is meg fogsz érteni, amiről nem is álmodtad volna, hogy valaha is sikerül. Sőt olyan okos leszel, mint csak kevesen az ismerőseid közül. Majdnem olyan okos, mint én. Meg fogod érteni a természet alapvető működését. Nem csak a matematikába lesz mély belelátásod, de ennek alapján olyan tudományokba is, melyekben sok matematikát használunk. Így fizikai, kémiai összefüggéseket is könnyedén meglátsz, és felismersz. Tagja leszel az elitnek. A matematika fekete öves nagymester leszel. Egy igazi Jedi harcos.8 És ha ez nem lenne elég, olyan magabiztosságra teszel szert ezáltal, hogy elvállalhatsz akármit. Bármilyen szakmát választhatsz, az lehetsz, aki mindig is lenni akartál. Bármilyen könyvet értően olvashatsz, még azokat is melyekről egészen mostanáig azt hitted, hogy nem neked írták. A tudás végtelen tárházának kapuja egyetlen csettintésedre feltárul. Mert ismerni fogod a hozzávaló összes jelszót. Azonban, ha mindez elvette a kedvedet, és még is úgy döntesz, hogy kihagyod ezt a lehetőséget, mert nem akarsz már annál okosabb lenni, mint amilyen most vagy, és nem is vagy kíváncsi a világ legmagasztosabb titkaira, hanem lesz, ami lesz, inkább most abbahagyod a könyv olvasását, akkor nem tudok segíteni rajtad. És ez itt nem a reklám helye, hanem a száraz tényeké. Végül szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítséget nyújtottak e könyv megírásában. Név szerint, Julcsika, Pistike, Tibor, Lackó, Emese, Jancsi… és végül, de nem utolsó sorban még sokan mások, akiknek a nevét sem tudom, de mind itt laknak a fejemben, így mindig velem vannak. Olykor lehetetlenség átvenni az irányítást. Szinte egész nap hangzavar van tőlük, és gyakran azt sem tudom, hogy ki vagyok én. De nélkülük nem sikerült volna, még ha többnyire az idegeimre is mennek. Sőt kimondottan gátolnak.9 Remélem, hogy számodra a könyv olvasása éppoly élvezetes lesz, mint amilyen a megírása volt az én számomra. Szatmári László Érd, 2011 nyara és ősze

Ha megjegyzésed, kritikád, kérdésed van, ide írj emailt:

7 8

Ez a pár mondat olyan ismerős… szerintem loptam valakitől. Az erő legyen veled! , vagy a fizikában járatos olvasó számára: „ ” 9 Ha ezt csak egy pillanatra is elhitted, akkor ez a könyv nem neked szól. Most tedd le!

Használati utasítás, avagy hogyan olvassuk e könyvet?
„Balról jobbra, felülről lefelé.” Mondaná Emese a tőle megszokott huncut vigyorral az arcán. Alapjában véve, igaza is lenne. Ez a bevett szemmozgási séma kihagyhatatlan a jelen köte t végigrágása közben is. Én az olvasómat úgy képzelem el, hogy mindig van keze ügyében papír, ceruza. S ha valami újat lát, vagy nem ért valamit, menten kipróbálja. Enélkül képtelenség megérteni a nehezebb dolgokat. Minden tudományra, melyben használunk matematikát, fennáll eme állítás. Tehát ne sírj, hogy nem értesz valamit, hanem szállj ringbe, és vívd meg személyesen még a legapróbb csatákat is. Csakis így sajátíthatod el a megértést magas fokon. Miként a só is túl intenzív önmagában, éppen így a matematika sem fog ízleni, ha csak olvasgatva próbálod becserkészni. Ha csak aprókat nyalsz a sóból, akkor is kellemetlen. Még valamit enni kell hozzá. Úgy már nagyon finom. Éppen így olvass más matematika könyveket is. Természetesen ceruza és papír társaságában. Akik nem értik a matematikát, azok csak azért gondolják, hogy nem is lehet megérteni, mert nem ismerik, nem merik kipróbálni ezt az egyszerű trükköt. Ezt a trükköt, mely ráadásul még nagyon szórakoztató is. Persze, ha nem próbálod ki sosem lesz részed abban, hogy ezt megtapasztald. És a leghalványabb elképzelésed sem lesz arról, hogy most miről is beszélek. Szándékosan vannak a könyvben oly rémisztően ható elemek, melyektől az olvasó legszívesebben bebújna a szekrénybe, ellenőrizné, hogy nála van-e az oldalfegyverre töltött állapotban, és nyomban telefonálna az anyukájának, hogy vigaszt kapjon tőle. Ezeket, ha nem érted, azért csak nyugodtan olvasd el! Majd később meg fogod érteni, mert természetesen az egyszerűbb példák és magyarázatok jönnek később, és nem olyan ostoba módon, ahogy azt mindenki szokta egyéb irományokban, „ ” elvet követve. Én szakítottam, ezzel a semmire sem jó hagyománnyal. A világ sem olyan hogy a szebbik arcát mutatja nekünk előbb, és csak később lájuk, hogy nem is úgy van. Gyakran éppen hogy utólag értjük meg, hogy mi is történt velünk valójában évekkel ezelőtt. Aki ezt nem tudja, az még nem élt eleget. Sőt a könyv szerkezete sem egységes. Pusztán csak azért, hogy kedvére tegyek azoknak is, akiknek a megbotránkozás okoz örömöt. Igenis volt pofám helyenként óvodás színvonalú ábrákat és gondolatokat közölni, helyenként pedig csak ínyencek számára feldolgozható, ízlelhető, mélyebben szántó ideákat idevetni. Matematikát olvasni gyakran azért is nehéz, mert nem mindig olyan szembeötlőek a jelölések közötti különbségek. Könnyű átsiklani olyan nüánszok felett, mint pl. itt kerek zárójel volt, amott kapcsos van, emitt nyilacska van a betű felett, amott csak vonalka. És ezek ráadásul mást is jelentenek, jelenthetnek. Ezért meg kell tanulnunk látni azt, amit szemlélünk. Ha csak a szokásos felületes, hétköznapi bambulással állsz neki a mateknak is, akkor egy csomó olyan apróságról lemaradsz, amiből megérthetted volna.10 Ezért, hogy ne lankadjon hát a figyelmed, helyenként erősen sokkolni foglak! Nem akarom én, hogy uncsizzá! Gyakran kell majd visszalapoznod valami, elmulasztásod bepótlása miatt, akár fejezeteket átívelően is. Szóval minek ámítsuk egymást? Én is tudom, hogy képtelenség mindent olyan részletességgel megírni, ahogy azt eredetileg terveztem, te is tudod, hogy nem vagy képes minden percben rám figyelni. Még ha könyv szerkezetileg ideális is lenne, akkor sem olvasnád el teljes egészében, mert az egész világon csak nagyon kevesen v annak, akik ilyen vastag könyveket kiolvasnak. Szóval ez tipikusan az a könyv, amiben bátran lapozgathatsz előre, nem fogod magad számára lelőni a poént, nem fogod úgy se megtudni, hogy mely szereplőnek miként alakul a sorsa,
10

És ráadásul még össze-vissza is fogod keverni a dolgokat, és akkor aztán már semmit nem értesz majd.

sem pedig felfedni a gyilkos kilétét, lévén hogy nincs is benne gyilkos.11 Hacsaknem Emese némelyik megjegyzése. Mert azok nagyon kemények, nem óvodás és bölcsis fülek számára valók.12 Nem számít, hogy mit gondoltál eddig a matekról. Nem számít, hogy mit gondoltál eddig magadról! Ez most gyökeresen más lesz. Mindent másképpen fogsz látni ezután. Már ha egyáltalán fogsz még valamit látni, és nem megy tönkre a szemed a sok olvasástól. Na, most próbálj kötekedni, én megmondtam, hogy mire számíts.  Egyszóval olvasd úgy, mintha meg is akarnád tanulni mindazt a sok okosságot, amit itt eléd tárok. Lakj benne, elmélkedj el rajta! Soha többé ne legyen egyetlen perced se, amit unatkozva, üres fejjel töltesz! Töprengj és töprengj azon, amit olvastál! Ha sétálsz, fogat mosol, ülsz a rötyin, mosakszol, fürdesz, vársz egy pontatlanul érkező barátra, mind-mind kiváló alkalom arra, hogy feldolgozd az addig tanultakat. A fejezek sorrendje ne egészen az, amit más könyvekben találsz. Részben azért mert előre kellett hozni néhány témakört, hogy a többiekről beszélni lehessen, másrészt meg azért mert, nem lehet egy teljesen ideális sorrendet felállítani olyan fejezetekből, melyekben gyakran egyszerre szólok kicsikhez és nagyokhoz is. Akárhogy is igyekeztem jó sorrendbe tenni, mindig pórul járt valaki. Végül kiválasztottam a lehető legkevésbé praktikus és logikus sorrendet, és úgy hánytam, dobáltam össze, ahogy jött. Na jó, ez nem igaz. Bátran olvasd keresztül-kasul fentről lefelé, előröl hátulra és vice versa. Sok fejezetben utalok rá, hogy mit kellene ismerned, így ha rossz helyre tévedsz, akkor is van esélyed, hogy kellő háttér-tanulmányozás után mindent megérts. Ebben is bátran légy a segítségemre! Ha van javaslatod, akkor írj nekem. Az email címem több helyen is megtalálható a némely fejezet végén és az előszó végén is.

11 12

Egyelőre. Lehet, hogy majd mégiscsak írok bele néhányat. Ne hiányozzon má az erőszak se! Ekképpen most biztosítottam azt, hogy a szemével majd mindenki keresi az nevet. És ha nem is írok róla később már sehol egy kukkot se? Akkor kénytelen leszel végig böngészni az egész könyvet. Ha -ha-ha.

Hogyan írjunk ilyen könyvet?
Ne írjatok könyvet, inkább olvassátok ezt! De komolyan. Borzalamas. Felismernek az utcán, odajönnek hozzám autogrammot kunyerálni, meg rondábbnál-rondább nők esdekelnek nekem, hogy vegyem őket feleségül, mert „ , hogy én vagyok az ő igazi lelkitársuk. Unszolnak, hogy mondjak valami igazán rám jellemző gondolatot. Érdeklődnek Emese felől, hogy kibékültünk-e már… Olyanok is vannak, akik nyíltan megmondják, hogy szaksegítséget kellene kérnem. Többnyire telefonszámot is adnak. Pl. Csernus Imre telefon számát, hogy kezeltessem magam. Ijesztő, hogy az emberek mennyire azt hiszik, hogy ők mondják a tutit. De legáltalánosabb az mikor azt mondják a hátam mögött: „Hát már mindenki írhat könyvet?” Volt olyan anyuka is, aki rám támadt, hogy miért gyalázzuk az ő Zolika nevű fiát. Hangsúlyozom még egyszer, mert azt hiszem egyszer már megtettem, hogy a könyvben szereplő egyének kitaláltak, mint ahogy a nevek is. Így Zolikát sem Zolikának hívják, hanem de. Ha tudtam volna, hogy ez ezzel jár, sosem fogtam volna bele a könyv megírásába. Kihasználván azt a hétköznapi életben is lépten-nyomon látható viselkedési mintát, miszerint a kicsik legszívesebben azt akarják csinálni, ami a nagyoknak való, bátran mutatok itt egy-két olyan tudásmorzsát, mely nem létszükséglet a ketteshez, de felkeltheti azok érdeklődését is, akik eddig mostohán álltak hozzá a tudományok királynőjéhez. Én gyakran tapasztalom munkám során, hogy egy nagyoknak tartott órára bejövő kisebb korosztályú gyermek, meglátván a tanulandót felkiált: „..ezt én is értem!” Vagy azt mondja: „Ezt már mi is tanultuk!” Ami persze nem feltétlenül igaz, de bizonyos részletek a matematikában kísértetiesen hasonlítanak egymásra. Ami jó. Így neked is figyelned kell olvasás közben, hogy eldönthesd, ezt vagy azt a mondatot most a kicsiknek, vagy a nagyoknak mondtam-e. Végül még egy hasznos jó tanács: Ha véletlenül eltüsz egy szót géplelés közben, nem kell ám azt feltétlenül kivajítani! Inkább magyarádz meg, hogy miért kell zat inkább mégis úgy írni. Az embrek úgyis elhi zsik… Vagy egyszerűen kcsa hagyd, hogy magku fejtsék meg a relytéjt. „Hálásak” lesznek éert, megdásl! Ez is csiszolja az elméjüket. És titokban azt fogják gondolni, hogy az ő helyes sírásuk jobb, mint a tiéd. Csak higgyék!

Kapirájt:13
A szokásos gagyi szerzői jogról szóló karattyot is a saját szám íze szerint írtam át:

"Ez egy ingyenes könyv! Ha én nem kapok érte pénzt, akkor te se csinálj belőle! Főleg úgy, hogy engem kihagysz a buliból. Ezt a könyvet én írtam. Ha ennek csak kicsiny részét is ellopod, és úgy adod ki, mintha a tiéd lenne, azzal az én szerzői jogaimat sérted meg! Egyébként én nem sokat adok a JOG-ra, foglalkozzanak vele az ügyvédek. Ha a világ jelentős része, úgy gondolja, hogy nem foglakozik természettudományokkal, mert számára az nem kóser, akkor én ugyan hadd mondhassam azt, hogy nekem a jogi kreténségek büdösek. De akkor is, ha ebből a könyvből bármit ellopsz... akkor jobb, ha egyből felakasztod magad, és felvágod az ereidet, fejbe is lövöd magad, meg be is gyógys zerezed magad, mert én úgyis felkutatlak és a legszörnyűbb faviccekkel foglak untatni. Rendszeres látogatód leszek, sőt be is költözöm a házadba. Az összes csöves ismerőseimmel ott fogok sátrazni a kertedben, ha van neked olyan. Ha nincs, akkor a lépcsőházadban. És nem csak az összes szomszédodnak, de még az unokáidnak is el fogom újságolni, hogy mit tettél, te mihaszna! Postásodat is ráveszem, hogy keverje el a fontos leveleidet.....a többi szörnyűséget pedig hadd tartsam titokban!

Van még kedved ellopni az én szellemi termékemet? "

Minden egyes szóig komolyan gondolom! Akinek inge, igenis vegye magára!

13

A szó hozzávetőleges kiejtése. Bár valakitől legutóbb így hallottam: „köpihájt”. Bizonyára kissé kékvérű volt az illető. Meg talán annál is franciább.

Figyelmeztetés: Ez a könyv önmagában nem elegendő ahhoz, hogy mindent tudjál, amit a középiskolában elvárnak tőled! E könyv csak kedvcsináló akar lenni, hogy merj más könyveket is elo lvasni, lapozgatni. Sőt, egyenesen kötelezően előírom számodra, hogy olvasd el a tankönyveidet! Mindet! Már a puszta gondolat is borzalommal tölt el, hogy vannak olyan emberek, akik nem olvasnak könyveket!

Fontos: a könyv csak úgy hemzseg a hibáktól, mind ábrailag, mind szövegileg, megfogalmazásilag, és gondolatilag egyaránt. Ezek felkutatása és jelentése mindenkori házi feladatod, az egyébként kirótt házik mellett. A tanárod nagyon boldog lesz, ha rámutatsz ezekre a hibákra, mert állandóan úgy fogja érezni, hogy okosabb nálam, és jól kitanított téged is.
Ja, míg el nem felejtem, ha nem tetszik a borító, akkor képzeld azt, hogy ez a kép van ott helyette:

A kép címe pedig: Bi-bi-bi, nekem ilyen számológépem is van, BEEEE!

Rendhagyó tartalomjegyzék
A szokásos tartalomjegyzékekben szavakra, kifejezésekre lehet rákeresni. Ami egy elektronikus könyvben felesleges, mert a keresési funkció ezt úgy is lehetővé teszi. Viszont, ha az olvasó éppen nem is tudja, hogy az adott objektum, fogalom, képlet milyen névre hallgat, mi alapján kereshetne bármit is? Erre gondolván idebiggyesztek egy „ történő felsorolást. Így ha nem tudod az illető kulcsszót, de felismered az ábrát, akkor van esélyed, hogy megtaláld azt, amire éppen szükséged van. Tehát itt megadom neked a keresőszót, az elnevezést, ami alapján már megkeresheted, aminek eddig nem tudtad a nevét.

Nyilván, sok minden kimaradt ebből a felsorolásból. De nem tudhatok mindent, am it te nem tudsz. Ugyanis akkor mindent tudnom kellene. Az pedig azt jelentené, hogy te nem tudsz semmit. Azt ugye nem szeretnéd? Akkor már inkább valld be, hogy mégis csak tudsz valamit!

A négy alapművelet
Ez az a témakör, amit elvileg mindenki ismer már. Még te is, Pistike. A négy alapművelet az összeadás, kivonás, szorzás, osztás. Ebben a sorrendben ismerkedtünk meg velük, már kora ifjú
14 művelete. éveinkben. A kivonás az összeadás ellentett művelete, megfordítása, más szóval 15 Az inverz művelet mindig arra utal, hogy quasi visszafelé, fordítva végezzük el a műveltet. Mintha az eredményt és a kiindulási adatokat felcserélnénk és úgy „oldanánk meg” a feladatot. Éppen így az osztás a szorzásnak az inverz művelete. Majd később sok ilyen műveletpárt megismersz, mikor egyikük a másik inverze.

Összeadás
Mikor egyszerűen csak sorolod a tőszámok neveit, arra is ráfoghatjuk, hogy akkor is összeadást végzel. Hiszen a sorban következő szám mindig az előzőhöz képest -gyel nagyobb. Így az nem más mintha olyan összeadások eredményeit mondanád sorban, amik így néznek ki:

Kényelmi szempontokból az emberiség korán felismerte, hogy elég fárasztó lenne eszeket mindig ily módon nevezni, hogy

Ugyanis mindig voltak és lesznek is, akik nem figyeltek eléggé a másik szavára, és már nem tudták, hogy hányadik -nél is jár a beszélő. Így állandóan félreértések voltak. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy az emberi lustaság és találékonyság viszi előre a világot. Mert ezekhelyett ma már inkább röviden azt mondjuk, hogy

14 15

Invertálni: megfordítani, kifordítani. Quasi: mint, mintegy, szinte. Ismerős lehet a Quasimodo névből.

Bár a nagyon kicsik inkább úgy mondják, hogy Mint az első számpiramisunkon kiválóan látszik, és amúgy is mondtam már, a sorban következő mindig eggyel nagyobb, mint az előtte lévő. Mi van, ha nem mindig egyet adunk az előzőhöz? Hanem? Pl. kettőt. Kezdjük most is -től a számolást:

Így kissé gyorsabban haladunk, bár némelyek kimaradtak. A páros számok maradtak ki, és csak a páratlanokat mondtuk ki. A párosak tehát:

Miért pont páros és páratlan a nevük? Mert ha páros számú tárgyam, pl. almám16 van. Akkor ezeket tudom kettesével, párokba csoportosítani. Ha viszont páratlan számú csokim, akkor mindig lesz egy, akinek nincs párja.17 De nem kell olyan szép szabályosan viselkedni mindig. Válaszunk ki mondjuk, két számot
18

és adjuk azokat össze!

Most cseréljük fel a tagokat:

Bármely számokat választjuk is ki, azok ugyanazt az eredményt adják összegzésre, bármilyen sorrendben adom is össze őket. Lehetnek többen is egy összegben,19 ez akkor is igaz.

16 17

Az alma a matematikában az orvosi ló szerepét játssza, rajta mutatnak be mindent. Még a törteket is. A csoki esetén erős a veszély, hogy valaki már megette a párját. 18 Véletlenszerűen. 19 Az szó alatt gyakran az összeadás eredményét értjük, de olykor magát a számokat az összeadással együtt is nevezzük így.

És ezt akárhány számra el lehet játszani, de az inkább legyen házi feladat. Adjál össze minden számot, amit csak bírsz! Ha elfáradsz, akkor legalább kevesebbet fogsz rosszalkodni, és anyád is boldog lesz. Mivel a sorrend mindegy, így elnevezésben sem teszünk különbséget közöttük. Az összegben minden tagot névvel illetünk.

Kivonás
Észrevehető, hogy mikor két vagy több ilyen számot összeadtunk, akkor az eredmény mindig nagyobb lett, mint közülük bármelyik. Lehetne valami olyat is csinálni a számokkal, mikor valamilyen művelet hatására az eredmény kisebb lesz, legalább az egyiküknél? Igen, ezt a műveletet hívjuk kivonásnak. Ő az a varázsló, aki csökkenti az egyik számot éppen a másik szám nagysága szerint. Itt az eredményt hívjuk. Akiből kivonjuk a másikat, mivel az ő értéke lesz kisebb, csökkenni, kisebbedni fog, így az ő neve Amelyiket kivonom, és az ő értékének megfelelően20 éppen annyival lesz kisebb az előbb megismert kisebbítendő, az nevet viseli.

De e művelet elvégzésénél vannak olyan esetek; mikor kisebb számból vonunk ki nagyobbat; hogy negatív számot kapunk. Ha önmagát vonjuk ki egy számból, akkor nullát kapunk. Ezt

tudományosul úgy mondjuk, hogy „

A számegyenesen könnyen elvégezhetjük a kisebb számok összeadását és kivonását. Ha egy számhoz hozzá akarunk adni egy másikat, akkor az első számot megkeressük a számegyenesen, és annyival lépünk jobbra, amennyi a másik szám. Ha ki akarjuk vonni az egyikből a másikat, akkor a megkeressük a számegyenesen, majd innen lépünk annyit, amennyi a értéke. Nyilván azért balra, mert erre csökkennek a számok a számegyenesen.21

20 21

„Az ő értékének megfelelően.” Ez olyan biblikus lett nem?  Hacsaknem fordítva rajzoltuk a számegyenest. De lehet, hogy csak fejjel lefelé tartjuk. Ezt érdemes megnézni, nehogy már ilyen apróságon múljon egy ilyen egyszerű művelet helyessége.

Szorzás
Mikor az ember már megunja, hogy az egyszerű összeadással olyan nagyon lassan nőnek a számok akkor előveszi az eggyel magasabb fokozatba váltó műveletet, a Ez hasonlít az összeadáshoz. Mikor azt mondjuk, hogy „ , akkor arra gondolunk, hogy darab -ast adunk össze:

Szerencsére, ha azt mondjuk, hogy „

akkor is hasonló dologra gondolunk:

De ami az egészben a legszebb, az az, hogy mindegy hogy milyen sorrendben végezzük a szorzást, akkor is ugyanazt kapjuk.

Sőt több számot is összeszorozhatunk, és a sorrendet akkor is felcserélhetjük. A dologban csak az a csúnyaság, hogy mivel a szorzásnál már gyorsan nőnek az eredmények, néven, kis számok esetén sincs mindig elég ujjunk, hogy modellezve, szemléltessük a számolásunkat. Itt jön az első magolni való. A félemetes szorzótábla! Amitől sokan még gimnazista korukban is félnek. Pedig jó ellenszer egy másik félelmetes dologra: a világosság:
22,

kérem szépen! Legyen hát

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

2 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20

3 3 6 9 12 15 18 21 24 27 30

4 4 8 12 16 20 24 28 32 36 40

5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

6 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60

7 7 14 21 28 35 42 49 56 63 70

8 8 16 24 32 40 48 56 64 72 80

9 9 18 27 36 45 54 63 72 81 90

10 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Egy adott szorzás elvégzéséhez megkeressük a két ; ez a nevük; az egyiket a legfölső sorban, a másikat a táblázat balszélső oszlopában, és a kettőjük oszlopa, ill. sora metszetében találjuk a szorzatuk eredményét. Lásd az ábrán kijelölt három számot, a -ot, -et és -t.Tehát a táblázatból azt olvassuk ki, hogy . Vagy azt, hogy . Nyilván mindegy hogy vagy tagot mondjuk előbb a szorzatban. Vedd észre, hogy a táblázat tartományában minden sok legalább kétszer fordul elő, az és a , meg néhány más kivételével! Vagyis nem is kell olyan sok számot megtanulnod,
22

Tessék nyugodtan megsértődni! Az úgyis csak azt jelenti, hogy te sem tudod a szorzótáblát.

mint elsőre tűnik. Van néhány szám, ami négyszer is előfordul. Keresd meg ezeket! Másold le a táblázatot, és tanuld meg, ismerkedj meg vele közelebbről. Ja hogy ismeretlenekkel nem állsz szóba? Azon ne múljon! Bemutatlak benneteket egymásnak: ― Szorzó Tábla, this is Buta Diák. Buta Diák, this is Szorzó Tábla. Most már a Facebookon is bejelölheted. Aztán készítsd el önállóan, anélkül, hogy valahonnan másolnád! Ha megérted ennek a szerkezetét, akkor észre fogod venni, hogy nem is olyan nehéz megjegyezni a szorzótáblát. Ha mégis elfelejtenéd valaha a konkrét számokat, akkor ezzel a módszerrel mindig ki tudod számolni.

Osztás
No, ha előbb megtanultuk gyorsabban is növelni a számokat, mint az összeadás estén, akkor most tanuljuk meg gyorsabban csökkenteni is őket, mint a kivonással! Ez a művelet az .

Az osztás a szorzás inverz művelete. Tehát az egyik művelet helyes elvégzését ellenőrizhetjük a másikkal. Ez ismét olyan művelet, mely kivezet az eddigi említett számok, az egész számok közül. Ha olyan számmal osztunk, aki nincs meg egészszer a másikban, akit osztunk vele, tört számot kapunk . A tört számokra külön fejezetet írtam, az most nem írom le ide is. Akit osztunk, az nevet viseli, akivel osztunk, az pedig az A művelet eredménye a . Mivel az osztás és szorzás közt az említett kapcsolat van, nevezetesen, hogy egyikük a másiknak a fordított művelete, nem tudod elvégezni az osztást, ha nem ismered a szorzótáblát. A szorzótábla megtanulása tehát nem öncélú időpocsékolás, mint azt lelked legmélyén még most is hiszed. Ha nem tanulod meg, mindig hátrányban leszel. A szorzótáblát osztásra is tudod használni.

Például, ha arra vagy kíváncsi, hogy a -ben hányszor van meg a , akkor keresd ki a táblázat a balszélén a -et, majd az ő sorában, a -öt, végül a fölött

táblázat belsejében a

megleled az eredményt: Nyilván ha a táblázat legfelső sorában keresed meg a hetest, majd az ő oszlopában a harmincötöt, a módszer akkor is működik. Ezen nincs mit csodálkozni. Házi feladatként gondolkozz el rajta, hogy ez miért igaz!

Keresd ki a táblázatból:

Műveletek sorrendje
Ha több műveletet is el kell végeznünk egy feladatban, egyenletben, vagy bármilyen számolási folyamatban, akkor nem mindegy, hogy melyiket végezzük el előbb és melyiket később! A és az magasasbb rendű műveletek, mint az és . A magasabb 23 rendűeket mindig előbb végezzük el, mint az alacsonyabb rendűeket. Az azonos rendűek egymás közt bármilyen sorrendben elvégezhetők. Tehát mindegy, hogy előbb osztunk-e és csak utána szorzunk, vagy fordítva. Ugyanígy a kivonás és összeadás sorrendje is felcserélhető. Bátran tegyük meg, ha úgy könnyebb lesz a számolás. Ha viszont zárójel is van a nyitott mondatban, egyenletben, akkor előbb a zárójelen belül végezzük el az ott kijelölt műveleteket.

Tehát előbb a pirossal jelzett műveletek legyenek elvégezve! Így ez lesz belőle:

Mint mondtam itt, mivel már csak azonos rangú műveletek vannak, kényelmi szempontból fel is cserélhetjük azt, hogy melyik műveletet végezzük el előbb. Ezt most zárójellel fogom jelölni, te pedig próbáld ki, hogy mindegyik esetben ugyanazt kapod-e! Igen, ugyanazt kell kapnod. Ha nem hiszed, számolj utána! Tehát előbb mindig a zárójelben lévőket számold ki!

Sőt a tagokat is felcserélhetem, csak arra kell vigyázni, hogy az előjelükkel együtt tegyem őket ide vagy oda! Nem tévedés, igen, előjelet mondtam, te meg csak lesel, hogy hol vannak itt előjelek. Az összeadás jele, a mindig értelmezhető pozitív előjelként is egy egyenlet megoldása során. Végül is azt jelenti, hogy egy pozitív számot adunk hozzá a többi taghoz. A kivonás jele, a pedig mindig értelmezhető negatív előjelként, vagyis úgy, hogy egy negatív számot adunk hozzá a többiekhez. De jaj, vigyázz! A számológépek nem ilyen rugalmasan kezelik ezt! Miként a Klári néni se, aki sikítva írja be az egyest, ha azt mondod neki, hogy „a kivonás az negatív, az összeadás az pozitív”. Ugyanis úgy nem jelent semmi értelmes dolgot. Inkább, ne is mond sehogy se, ha nem tudod helyesen megjegyezni, amit itt elmondtam, csak alkalmazd! Ezek szerint az előbbi sor így is felírható:

23

Nem fajelméleti indoklás kívánkozik ide, hanem az, hogy ha nem így teszed, akkor más eredményt kapsz, mint ami a helyes lenne. Az oroszlánoknál is mindig a legerősebbek esznek előbb, még akkor is, ha nem is vettek részt a vadászatban.

akkor az előjelét elhagyhatom. hogy Ez ugyanazt jelenti. mikor azt mondják. kivonás műveletet. ha előtte áll. akkor inkább hozzá se fogjunk. most mind add össze! Ha nem ugyanazt kapod mindegyikre. hogy Természetesen itt is előbb a zárójelben lévő műveletet kell elvégezni.Nyilván ha legelőre24 teszek egy pozitív tagot. Vagy én írtam el egy előjelet. akire összeadás volt kiszabva. Bármilyen kényelmes is lenne. vagy összeadás. és nem egyszerűen csak elhagyod a zárójelet. de az se baj. ha kiírod: 24 A legelőre. hogy De helyette állhatna az is. ha mögötte áll. továbbá minden szintű lázadásokat. Ezeket itt fent. . A zárójeles tag szorzása Gyakran nem is írjuk ki a szorzást a zárójel és a szorzótényezője közé. Ha így akarjuk elvégezni. ha kiírom. hogy „bontsd fel a zárójelet”! Annyit tesz. a törtes esetben nem kell kiírni! De az se baj. Mert ugye. hogy szorzás van ott kijelölve. De tudnod kell. Akkor sem. nyugtalanságokat okozna a hallgatóság köreiben. ahol a bocik is legelnek. úgy is oktondiság lesz belőle. Vagyis ha egy olyan valakit teszek előre. Az osztás műveletének egyéb jelölése Gyakran találkozhatsz azzal a jelenséggel is. mert az zavart és elégedetlenséget. mint az. akkor valamit rosszul csináltál. akkor sem. hogy Az is ugyanazt az eredményt adná: Puszta számok között sosem hagyhatom el a szorzásjelet. hogy míg az utóbbi esetben nem hagyható el a zárójel. akkor azt a jelet nem kell kiírnom. Figyeld meg.

annak. Pl. hogy ezek nem lehetnek egyenlőek! Pozitív és negatív számok szorzása Ha két azonos előjelű számot szorzunk össze. akkor gondolom. hogy az egyenlőségjel át van húzva? Ez azt jelent. de ilyenkor mindenképpen írjunk zárójelet. nem okoz nagy fejtörést. hogy ezek egyenlőek.Azonban semmiképpen sem teheted meg azt. Hogy miért? Ha pozitívat szorzunk pozitívval. hogy az eredmény is pozitív lesz. hogy csak az egyik zárójelben lévő számra végzed el az osztást. hogy tőlem azt tanultad. akit szorzunk mínusz eggyel. . mert én nem azt mondtam! Számold ki őket külön és rájössz. mint az előbbiek. nem mindenki fogja látni. akkor a szorzat pozitív előjelű lesz. Ilyen egyszerű. Ne azt mond később. hogy jól látszik a szorzásnak kitett pont. mint Hiszen a mínusz eggyel való szorzás azt az utasítást kódolja. akkor pedig negatív lesz az eredmény. Ha különböző előjelűeket. hogy vegyük az ellentettjét. akkor mindig gondolkodhatunk imigyen: A mínusz hármat bontsuk fel így: Ekkor ezt kapjuk az eredeti szorzásra: Azaz Ami nem más. Sőt egymással sem egyenlőek: És ezt így jelöljük röviden: Ugye látod. mert hiába gondoljuk. ha a második szám negatív a szorzatban. Azaz. Nyilván az sem gond. ezek egyike sem jelenti már ugyanazt. hogy nem egyenlőek ezek a kifejezések. Ha az egyikük negatív. változtassuk meg az illető szám előjelét. és a másikra nem.

hiszen a szorzat ettől nem fog változni. ugye emlékszünk. Mint láttuk már a szorzandók felcserélhetők: Csempésszük be az ötöst a zárójelbe: Végezzük el a szorzást a zárójelen belül. akkor pozitív lesz az eredmény: A mínusz ötöt bontsuk fel. ugyanis maga az egy a szorzást nem változtatja meg: Na. látod már? Mit jelent ez? Az előbb tanultuk! A zárójel előtti mínusz mindig azt jelent. akár egy pótkereket. mint már mondtam.Vagy akár el is hagyhatjuk a szorzás jelet: Ez az előbbiek szerint: A mínusz egyet és nyolcat felcserélhetjük. Tegyük hátulra az ötöst. hogy az negatív lesz. mint: -------------------------Ha két negatívat szorzunk. hogy . hogy a zárójelben lévőnek az ellentétes előjelű változatára gondolj! Vagyis ez Ha azt látod. Az előbb láttuk! Mit is jelent a mínusz eggyel való szorzás? Amit mellesleg írhatunk így is. mint az imént már láttuk. Ami nem más.

hogy ez nem más. akkor az a legegyszerűbb. ami arra utasít. ááááááááááááááááááÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! MÍNUSZ MEG MÍNUSZ AZ PLUSZ. Mit gondoltok mért nem jó ez? Azért mert az a bizonyos MEG az összeadás másik rövid megnevezése. hogy mit.Mire gondolsz automatikusan? Arra. hogy a szabály. az nem fog rá emlékezni. meg magol…és azt sem tudja. hogy ellentettjére kell Akkor mire gondolsz? Arra. Ha azt látod. És amikor az ilyen diák. meg a magol. hogy ne változtasd meg a zárójelben lévő szám előjelét. PLUSZ MEG MÍNUSZ AZ MÍNUSZ . hogy ez biza a mínusz tíz: Miért? Mert most a zárójel előjele pozitív. A következő táblázat segít. azt jelenti. mint mínusz három: Miért? Mert a zárójel előtti mínusz. hogy . ha azt jegyzed meg. amit ő igyekezett „megtanulni” az vonatkozik és nem ! Miért mondanak a– helyett? Rejtély! Az ilyen― mondanom se kell nem a legtehetségesebb diákok― már egy héten belül a következő hibákat követik el: . hogy: És a következőt muszáj ordítva mondanom. MÍNUSZ MEG PLUSZ AZ MÍNUSZ. hogy könnyen megjegyezd a szabályt: Ha szavakban akarod megjegyezni. meg magol. aki csak magol. mert az emberek mindig elkövetik ezt a balgaságot: VAN. változtatni a zárójelben lévő számot. HOGY: PLUSZ MEG PLUSZ AZ PLUSZ. AKI ÚGY JEGYZI MEG EZT A TÁBLÁZATOT.

. melyekre könnyedén elvégezhető a fejben számolás bárki számára. Ez osztásra is igaz. hogy mindig fejben történjen a számolás. szorozni-osztani. Miért? Házi feladat. hogy a az a 28 De még felette is. Tehát ne legyél rest értelmesen gondolkodni. ha nem csatlakozol hozzájuk. más néven.Meg olyat is. hogy ha páros számú26 a negatív tényeződ27 van. Ez egy helyi értékes 25 26 Vigyázzunk. a bemutatott módon. A többjegyű számok között is vannak olyanok. Tehát akár kettőt is érthetünk alatta. hogy az embert a gondolkodás emeli az állatok fölé! Miként a szorzásra úgy az osztásra is hasonlóan igaz az előbbi szabály: Ennek végig játszadozása. Többjegyű egész számok Az a bizonyos . 28 Az egyjegyű számokat még könnyű fejben összeadni-kivonni. akkor pozitív. fenn áll a veszély.25 akkor az előbbi szabály szerint már sejtheted. ha a helyett -t írunk. Sőt el is várjuk tőletek. hogy 27 Aki még nem jött volna rá. egészen mást jelent a szó. Bármilyen sorrendben. De tetszőlegesen vett többjegyű számok és tetszőlegesen kiválasztott diák esetén már nem várjuk el. Ember. hogy jó bulinak gondolod. Mindig gondolkodj! Utolsó leheletedig! Ha nagyon bután gondolkodsz. ne legyél ostoba! Ne akarj élő cáfolata lenni annak az elméletnek. itt egynél többet jelent. akkor is elég népes lesz az ostobák tábora. hogy elgondolkodj rajta. Önként ne legyél tagja az ilyen kluboknak. Sőt. de a világnak nem a gyengeelméjűekre van szüksége. akkor negatív lesz a szorzat. ha páratlan számú negatív tényeződ van. hogy még a bolondok sem vesznek be a klubba. ááááááááááááááááááÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! MÍNUSZ MEG MÍNUSZ AZ PLUSZ. Ezt megkönnyíti a tízes számrendszerben felírt alakok használata. Ezt a matematikusok szeretik úgy is mondani. Lehet. MÍNUSZ MEG PLUSZ AZ MÍNUSZ. hogy Mit gondolsz miért? Mert közben a „ mondják magukban: PLUSZ MEG PLUSZ AZ PLUSZ. legyen házi feladat! Ha több mint kettő előjeles számot kell összeszoroznod. annak súgom. még osztás és szorzás egymás után végzésére is. hogy képesek legyetek az elvégzésére. Papíron való számolás is megengedett. PLUSZ MEG MÍNUSZ AZ MÍNUSZ .

. akkor helyes a következő képlet: --------------------------- Adjuk meg a következő számok számjegyeinek. mit jelöl. Függetlenül attól. hogy mindenki tudja. A helyi értéke ugyanebben a számban . Tehát ha egy szám a tízesek helyén van. valódi értéke pedig . amennyit ér az adott számban.felírás. helyi értéke . akkor tíz a helyi értéke. Röviden. ha az alaki értéket -val. akkor száz a helyi értéke. és a valódi értéke pedig Ugyanebben a számban a helyi értéke . Egy számjegy pedig az a szám. hogy . ezért is használjuk a rövidebb alakot: . fejezetben. és valódi értékét! 29 A c. ha a számban a alaki értéke . akkor az annyit jelent. stb. Pl. a valódi értéket pedig -vel jelöljük. alaki értéke . ami a hosszabb alakban. az balra a Ettől eggyel balra a Majd így sorban az stb. Feltéve. A pedig pont az előbbi kettő érték szorzata egy adott számjegyre nézve.29 Tehát minden számjegy a felírt számban elfoglalt helye alapján tájékoztat arról. valódi értéke pedig Tehát a valódi érték a számjegy tényleges értéke. hogy milyen helyi értéken szerepelnek. alaki értéke . a alaki értéke: kettő. Innen a megnevezés. amit önmagában is jelöl. A legutolsó helyen. a alaki értéke: hét. Vagyis maga a szám. helyi. Hiszen ebben is benne van mindaz az információ. hogy Ettől eggyel Azonban ennek felírása hosszadalmas. hogy tízes számrendszerben van felírva az adott szám. helyi érték helyesen felírva. hogy mennyit is ér. alaki. a alaki értéke: három. az ezresek helyén ezer. jobb szélen vannak a legkisebb helyi értékűek. és teljesen felesleges is lenne minden alaklommal. De erről majd egy másik fejezetben. a helyi értéket -val. azaz hol találhatóak a többjegyű számban. Pl. Tehát mikor azt írjuk. Ha a százasok helyén.

Valódi értéke: A alaki értéke: . mert a tízesek helyén áll. helyi értéke: Az alaki értéke: . Többjegyűszámok összeadása Ezt is elvégezheted fejben. helyi értéke: . tízesek alá a tízeseket. Annak is akkor van haszna. vagy kivonjuk őket. mert a százasok helyén áll. helyi értéke: A alaki értéke: . Valódi értéke: . Ezután. stb. Valódi értéke: . Valódi értéke: . mert az ezresek helyén áll. mert az ezresek helyén áll. hátulról kezdjük a számolást: . helyi értéke: A alaki értéke: . százasok alá a százasokat. mert a tizesek helyén áll. mert az egyesek helyén áll. ha helyi értékeknek megfelelően írod egymás alá az összeadandó számok számjegyeit. mint a lecsapott légy. Egyesek alá az egyeseket. mert az egyesek helyén áll. Valódi értéke: A többi felírása pedig legyen házi feladat! Többjegyű számok esetén nagyon fontos. mert a százasok helyén áll. Valódi értéke: Az alaki értéke: . helyi értéke: . Valódi értéke: A alaki értéke: . helyi értéke: . de inkább azt javaslom. helyi értéke: . hogy ha összeadjuk. hogy papíron végezd. helyi értéke: A alaki értéke: .A alaki értéke: . Valódi értéke: . Vagyis a számokat jobbszélső. és nem a balszélső felükkel illesztjük egymás alá. akkor a számítás során a megfelelő helyi értékű számjegyeket írjuk egymás alá. „a kutyáktól ellesett módszerrel”.

Mit írtunk le a vonal alá? -et. Az előző oszlopból származó maradékokat az alábbi feladatban is végig zölddel jelöltem. Mit írtunk le? A -t. és hozzáadjuk a következőhöz. a tíz első számjegyét az egyet megjegyezzük. Az ötöt leírjuk. Egy egyest írunk a vonal alá. ezért ez -et jelent. . készen vagyunk. és hagytam is nekik egy sort alul. első számjegyét. Maradék nyista. . hogy az előző oszlop maradéka mennyi volt. 30 Soha semmit nem kell. leírjuk a vonal alá. . A szokásos módon a hatost leírjuk a vonal alá. a tíz a nulláját leírjuk.. a maradék egyest a következő oszloppal vesszük számításba. A tizenhét utolsó számjegyét. Ez az összeadás eredménye. amit a következő oszlop kap meg prémiumként. mint a tegnapi torta. az okos ember ezekből választ. Több összeadandó számot tartalamazó oszlop sincs. Fontos. Ez ismét egy kis ződd egyes lett. Ezt a maradékot kis zöld -essel jelöltem. ha egy pillanatra megjegyezzük. . . a hetet leírjuk. de nem hagyja.30 elég. a -et és az -öt. a következő. az oszlopok is elfogytak. és a maradékot a kettest hozzáadjuk a következő oszlophoz. eggyel balra lévő oszlophoz adjuk. és maradékként hozzáadjuk a következő oszlophoz. De mivel hátulról-előre írtuk le. ne vízszintesen adjuk össze!  . Huszonnégy utolsó számjegyét. vagy bármi kényszerítse. így készen vagyunk. hogy az így egymás alá írt számokat. Egyszerűen csak vannak jobb és rosszabb lehetőségek. a négyet. hogy bárki. . és a maradék is egy egyes. Maradék nincs. hogy jobban látszódjanak. az egyet. Nyílván azokat egyáltalán nem kell leírni.

azért mert azt a bizonyos -est abból az oszlopból kölcsönöztük. ─ válaszol Emese. az nem megy. Ezt az információt örökítjük tovább a következő oszlopba. . Ha megkapjuk ezáltal a kisebbítendőt. Ha nem kapod vissza a legnagyobbat. enélkül is tudjuk. akkor valami ─ Egyszerűbben fogalmazva. A nullát leírjuk. oszt csá. Így már eléggé felnőttes (nagy) lesz. ─ mondja Emese ─ Ecsém. Leírjuk az egyet. ─ Mert -ből vontuk ki a -at. hogy a Zolika nem tud számolni! ─ vigyorog Pisti. akkor hiba esett a kivonás során. hogy ellenőrzéssel meggyőződj minden eredményünk helyességéről! Az ellenőrzés úgy történik. Nem feltétlenül tudjuk kivonni abból az egyjegyű számból az alatta lévőt. ─ Nem értem. maradék nem van. . . hogy imígyen elraboltuk onnan. és maradt az . Az eredmény: . Pontosabban. ez a következő oszlopból lesz levonva. maradék nyista. Így a . amelyik éppen soron következik. maradék nyista. Le is írjuk a négyet. 31 Ha nem kapjuk meg.Többjegyű számok kivonása Itt is zöld lesz az „oszlopmaradék”. A kivonást is a kutyáktól ellesett módszerrel. Ezt mondjuk maradéknak. onnan vettük el. miért maradt az az -es? ─ kérdi Zolika. Ezért helyette. akkor nem tudsz számolni. ─ Szerintem. és abból még azt is levonjuk. hátulról kezdjük. Mielőtt elfelejteném mondani. . add össze a két kisebbet. Mivel a tízesek oszlopában eggyel kevesebb lett ezáltal a tízesek száma. A hármat leírjuk. ilyenkor azt a nyilvánvalóan kisebb számot megtoldjuk egy tízessel. hogy az -es -essé nőhessen. . hogy a kivonandót és az eredményt összeadjuk. hogy növelhessük az egyesek kisebbítendőjét. hogy végre kivonhassuk már az alatta levőt. Ezért kell ténylegsen is levonni. amit most is a következő oszlop alá írunk. 31 (németül) . és a -nek a tizesek helyén lévő számjegye éppen . hogy a Zolika is megértse.

Az -et. azaz mínusz egyszeresét! Ezt jelöltem úgy. akkor tévedsz! Ha az eredeti sorrendben vonnád ki. hogy a zárójel elé is kiírtam a mínuszt. Kész vagyunk. maradék nyista. Mivel az összeadást már tanultuk. utolsó lehetőség. Azonban a helyes kiszámításhoz. De ne felejtsük el az eredmény előjelét is megváltoztatni negatívra! Négyet leír. maradék Leír semmi. ha van maradék! Honnan is lett vón!) Eredmény: Ill. ha a művelet közben elfelejtődne. és könnyebb is. ha egy kisebb számból akarnak levonatni velünk egy nagyobb számot? Az eredmény negatív lesz. A nyolcat leírjuk. 32 Marhaságot. a nagyobb számból vonjuk ki a kisebbet. le is vonjuk a következő oszlopból is: Ezt a nullát nem kell leírni. Amiről ellenőrzéssel meg is győződhetsz. a maradék -et a következő oszlopból levonjuk. . cseréljük meg a sorrendet. és vegyük ennek az ellentettjét. hogy ennek a mínusz egyszeresét kell kapnunk. és nem szeretném. hogy ez feleslegesen tekergetett diákszívatás. . Mivel ekkor a fordított sorrendben elvégzett kivonásra pozitívat kapunk. Nyóccat leír. mert éppen fordítva kellett volna kivonni. így aztán helyette. Ha azt hiszed. maradék semmi. A önmagában kevés. még egy ilyet! ─ Zolika. (Na. Tehát felcseréljük a kisebbítendőt és kivonandót.Itt is ki kell pótolnunk a -est -esre: . De az feltehetően ugyanaz. Eredmény: No de mi van akkor. hiszen ő lenne az első számjegy. Maradék nyista. mint a kivonás. szép is lett vón. ─ nyögi be Emese. akkor bociságot32 kapnál. Na. Így: . ezért ezt rátok merem bízni. mint maradékot. Maradék van. maradék Nyócc leír. hiszen -ből vontunk le. hogy megértsed.

Nem . A meg nem jó. . Egyet leír. Uccsó szorzás. hogy mi van a maradékokkal. akkor sosem tudnánk. maradoz a . hanem Kettőt leír. 33 Nem az adóból. . a mar-t: Leír a teljes Leír a Eredmény: Leír33 . ’redmény: Többjegyű számok szorzása Elébb vegyük mán az egyjegyűvel való szorzását a többjegyűnek! Mert különben senki sem fogja érteni a továbbiakat. amit majd hozzá is adunk a következő szorzathoz. maradék Három leír. . maradék . marad a nyista.Felcseréljük a kisebbítendőt és kivonandót. Természetesen ezt is hátulról végezzük. Leír hat. Hozzáad a mar: . marad az Egyet leír. hozzáadjuk a hatot: Leír az mar a . hogy az esetleges maradékokat illendően kezelhessük. és kitesz mínusz előjel. Ha nem így tennénk. Hozzádjuk mar az . ─ Kivéve a gyevi bírót! ─ kiált fel Emese.

amik a szorzatokból jöttek ki! Azt nem adjuk hozzá. az meg nem célunk. éppen úgy mintha csak a hárommal szoroznánk: . Hozzáad az : Leír az egész Leír mar: Leír a . Majd a következő sor szorzat egy számjeggyel jobbra csúsztatva íródik le. A már tanult módon összeadjuk őket. hogy a felette lévőt nem adjuk a többihez. hogy nem érti. hogy a megfelelő helyi értékek kerüljenek egymás alá. . Hozzáad a mar: a . hogy Emese. Ezután összeadjuk a sorokat. Maradékokra ügyelve! Ezt nem részletezem. hanem tessék figyelni! A legmagasabb helyi értékűvel kezdjük a szorzást. elég lesz már! Ezt már a Zolika is érti. marad . mar a . Leírjuk az első sor szorzatot.. mert még nem értett meg erre. mar az Hozzáad a-a-a a : mar az . Aki annyira Zolika. mar a . Plusz a mar: Leír a . mar az . Az elcsúsztatások éppen azért történtek. Meg az előbbi maradék: Leír a Eredmény: ─ Laci. ami csak a szorzandó volt! Itt tehát a három sor lesz összeadva. Plusz a 34 Leír a . 34 . Ez alá megint egy jeggyel jobbra csúsztatva. Leír a . A vonal is éppen azt jelzi. Eredmény: Hozzáad a mar: Leír az . mar a . Meg ugye az előbbi mar: Leír az . az menjen még vissza a keltetőbe. Most már nem fogom leírni zölddel a maradékokat. De csak azokat ám. . jön a következő sor. ─ Vajon ki mondta ezt? Naná. Leír az mar a .

akkor pont ebben fogok? He-he-he. Mi vagyok én. Már profi vagy nem? Értesz mindent. Nem? Akkor miért hozzám jársz órára? Tessék addig próbálkozni. --------------------------------- . mert nem ment haza. katasztrófa mentőcsoport? ----------------------------- Figyeljé má! Ha az előzőben nem segítettem. inkább az eredeti szorzandót is hozzáadjuk a többi szorzathoz. Azért annyit segítek. hogy az egyessel való szorzás leírása helyett. azért is nincs itt aláhúzva a szorzandó. míg rá nem jössz! Én ugyan nem segítek. Zolika sem érzi magát eléggé Zolikának.Úgy látszik. Mit is mondjak ehhez? Magáért beszél. Vagy csak vár valakire.

Mindig számjegyenként osztunk. Sejtheted. Többjegyű számok osztása Maradékos osztásnak nevezzük. hogy vajh az osztandót kaptuk e viszont. És megint nincs ebben a lépésben sem maradék. Majd eme -hoz levesszük az osztó következő számjegyét az -öt. A Zolika kedvért: Az az. amit vidáman le is írunk az egyenlőségjel után. Majd levesszük melléje a következő számjegyet. mert a a első két számjegye. ordítva mint az állat. akkor balra kell csúsztatni a sorokat. akivel osztunk. hogy . Az erről tájékoztató -et le is írjuk az eredmény következő számjegyeként. próbálja ki! A Zolikának meg majd megmutatom külön. Tehát így most a -t osztjuk -mal. Itt nincs. beszorozzuk véle az osztót.Itt halkan. a -mat. Mely nem az igazi maradék. Ebben a egyszer van meg. Az részosztási maradékokat minden sorban. Ez meg azt jelent. azaz a -es alá. mikor nem nulla a maradék. Amit egy nullának a leírásával jelzünk a hármasa alatt. tehát a eset áll elő. Ezt a nyistát nulla képében le is írjuk a leválasztott első két számjegy utolsó számjegye. s a többiek. rendesen a helyükre kerüljenek. Így a lesz látható. a következő sort mindig egy jeggyel balra. Most levesszük az első jeggyel együtt a következőt is. Ezt az -et le is írjuk az eredmény következő számjegyeként. vagyis az osztót. Ezt láthatod így jelölve. hogy maradék nyista. hogy ha a legkisebb helyi értékűvel kezdjük a szorzást. hogy itt is az ellenőrzés lesz a Házi feladatod. A házi feladat nagyon fontos. kivéve mikor nem. ebben a egyszer van meg. Ha valakit érdekel. megjegyzem. hogy az osztandó első számjegyében megvan-e az osztó. s lefagy mint állat. Nos. és azt kapjuk. Főleg. erre 4 kapunk. hacsak nem hagyjuk abba itt az egész osztást. Lássuk ezt az első példán: A -et osztjuk -mal. Mert abban az esetben sem igen. mert ezzel dumálhatod ki. Ő áll az egyenlőség jel után. ami az első lépésnél. azaz az egyenlőségjel utáni -es után. azaz minden lépésben visszaszorzással állapíthatjuk meg a legkönnyebben. És az így kapott szorzatot kell levonnunk a részosztandóból. Azaz megnézzük. hanem nem. Itt az ellenőrzés úgy történik. hogy . Így . akit elosztunk az . hogy miért nem mosogattál el. Az az. Így kapjuk a részmaradékot. hogy az osztót és a hányadost összeszorozva. nem is levétel csak kijelölés. Bár inkább nem is kéne. Hiszen így érjük el hogy az egyesek. mert túl terheljük vele az operációs rendszerét. ha netán nem találnád. a az osztási eredmény. százasok. tízesek. Ezt itt most nem akarom bemutatni. majd ehhez a maradékot adva kacsintjuk meg. Azaz egy osztási lépés után mindig az éppen aktuális utolsó jegyét véve a hányadosnak. Fogjuk ezt a négyet és beszorozzuk véle a -t.

-et kapunk. s kapván kapjuk azt. Tehát a maradék ismét egy nyista. mint az eredmény következő számjegyét. készen vagyunk. Ez pontosan . mint az . Ez megegyezik a legutóbbi lépesünk osztandójával. Nyisd ki a szemed. és rájössz magadtól is! Lássunk most olyanokat. Így az osztásnak is. A következő esetekben ugyanez a duma. és így kapjuk a -et. De még nem vagyunk készen! Fogjuk ez utóbbi -et. az -et. a -mat. az -es alá. hogy -et osztva -mal a hányados és nincs maradék. Ezt a -et osztva -mal. Ami azt jelenti. Ami ugye vel kevesebb. mikor nem nulla a maradék! . Eme utolsó számjeggyel. Eme nullát leírjuk a utolsó számjegye. Tehát azt kaptuk. hogy végére értünk az osztandónak. de már nincsen neki több. Levesszük melléje az osztandó következő számjegyét.már virít az egyenlőség után. amit egyesek nullának is hívnak. Ezt a -est leírjuk a ötöse alá. szorozzuk vele a -at. mert ebben a lépésben a a maradék. a -tel szorozzuk az osztót. hogy . Amit le is írunk. így nem ismétlem meg. És már vennénk is le a következő számjegyét az osztandónak. Így az eredmény már -nek néz ki.

a -en végezzük az operációt. de bíz. ezzel tovább pontosítva a hányadost. hogy közben nézzük a megfelelő illusztrációt. hanem az első kettőn. Legalábbis ebben a témakörben. az még nincs ott. vannak ennél sokkal nehezebb dolgok is a matekban. annak esélye lesz most felzárkóznia Zolikáh oz. 35 Okádos. A -ben a egyszer van meg. Csak úgy látszik. Ilyenkor már a maradék is lehet többjegyű. mikor az osztó is többjegyű! Immár az osztó is többjegyű Ettől félnek a diákok a legjobban. aki az egyenlőség után. De mivel nagyon nincs meg. De mindenkit megnyugtathatok. Ő lesz a hányados 35 első számjegye. Eggyel szorozva a -ot. ezért nem az első számjegyen. a -at. vagy okádós. akkor el is végeznénk vele az osztás első lépését. a -essel szorozzuk a -ot.És most jöjjenek azok az esetek. és akinek még mindig nem sikerült az előbb rátok bízottak önálló megértése. hogy hol van? Igen. De még nem is járunk ott. ha van hozzá. hiszitek vagy sem. Ezt a -et le is írjuk. Ez pedig -gyel kevesebb a -nél. így az -et leírjuk az egyenlőségjel után. Így ezt a -et leírjuk a alá. Látod. Nézzük ezt kissé részletesen. De rendesen ám! A tizesek a tizes helyi értékű alá. Ez viszont éppen -gyel kevesebb. . És ehhez éppen van. Levesszük az osztandó soron következő tagját. pont -ot kapunk. immár így néz ki . az egyesek az egyesek alá kerülnek.) Eme legutóbb leírt hányados számjeggyel. Így a keletkezik. Ha a -ban mint a első számjegyében meg lenne a egészszer. (Nem. mintha ott lenne. Amire is -et kapunk. -ban a megvan -szer. az ilyesmit úgy kell olvasni. Bejelöljük kis vesszővel a jobb füle mögött a -et. sőt a rész maradékok is. No.

akit előbb kínuztunk a -felé osztással. hogy az osztandónak. Így a válik a következő pácienssé. Akit érdekel. mely így lesz. a -et. le is írjuk a alá. fejezetben. de helyi érték helyesen ám! Ehhez a -hez levesszük a következő osztandó-számjegyet. Így eme maradékot. Majd észrevesszük. hogy hétköznapi. Tehát véget ért az osztás. Ami -at ér. ∎∎ .mint a . egyszerű. a -nek az utolsó számjegyét is elhasználtuk. Az -tel mint a mostani lépés eredményével szorozzuk a -ot. Ez meg -cel kevesebb. Ezt az -öt leírjuk a hányados következő számjegyeként. A közönséges megnevezés nem arra utal. Persze nem csak egész számok léteznek. hogy mocskos a pofája és illetlenül viselkedik. ismerkedjen meg vele a c. így le is írjuk helyi értékhelyesen a alá. mint a Zolika. hanem arra. Ebben a megvan -ször. a -et. így igazából még ezeket az osztásokat lehet ám tovább is folytatni. de azt itt nem tárgyaljuk. mint a .

nem teljes. vagy nagyobb.Törtekkel való számolás (közönséges és tizedes törtek) 1. Méghozzá úgy. „kilenc-tized” Vagy akár így is írhatjuk őket: 7/8. törögetés eredményeként is felfogható. Ugyanis a nulla nevezőként a nullával való osztást jelentené. „három negyed”. mint egy. 1/5 5/7 3/4 . a nulla is felírható tört alakban. hogy hány darabról van szó az illető „egy harmad”. kivéve a nulla. Sőt. nevezője pedig bárki lehet. Ezek közül is azokat kedveljük leginkább melyek valójában egészek. hogy nem egész. akkor áltörtnek hívjuk őket. „egy ötöd” stb. úgy hogy a tört szám helyett osztással fejezzük ki az adott számot. Sőt.”egy negyed”. Néhány ábrával bemutatott törtszám: A fehér színű szeletek (körcikkek) nincsenek ott. csupán arra jók. mennyi hiányzik az egész körhöz (tortához). „hét-nyolcad”. Ilyenkor a számláló egész többszöröse a nevezőnek. vagyis a „hétnyolcad” az éppen „hét darab egy nyolcad”. Ha az értéke egy. „tizenöt huszad”. és a „háromnegyed” pedig „három darab „tizenöthuszad” nem más. mint „tizenöt darab egy huszad”. 9/10. Ekkor a nulla a tört számlálója. Közönséges törtek A tört. Gyakran fel is cseréljük. Ugyanis a nevező megnevezi. „negyed”. „ötöd” stb. És igen közeli rokonságban van az osztás nevű művelettel. Belőlük is van negatív és pozitív is. hanem csak egy . mint nevében benne van. majd látjuk. a egynegyed”. eggyel egyenlő. 3/4. 15/20. hogy könnyebben lásd. ha a törtvonalat osztási műveletként értelmezzük. hogy mely családba tartozik: „harmad”. a törtvonal alatti a nevező. vagy nagyobb értékű is. Lehet egynél kisebb. A közönséges törtek két egész szám hányadosaként jelennek meg. A számláló pedig megadja. valamely egésznek. Azt pedig nem értelmezzük. -t említve. hogy a közönséges törtekből éppen akkor kapunk tizedes törtet. A törtvonal feletti szám a számláló. eltér az egészektől. A tört valamiféle tördelés.

Tehát a számláló mindig azt jelenti. Pl. Az áruló jel az. hogy a nevezőjüknek többszöröse a számlálójuk. éppen annyit tesz. hány felé vágtuk (osztottuk fel) az egészet. Észrevetted. (Így. nyilván valamire jó lesz eme írásmód. az olyan mintha mindkettő pozitív lenne. Ebben a sorrendben. -szoros. és 4 darabot vettünk eme nyesedékekből. Ha viszont mindkettő (számláló és nevező is) negatív. akkor a tört értéke negatív. a . az lényegtelen abból a szempontból. akkor mindig azt a számot kapod. azt még nem is tanultuk! A tört nevezője szerint 3-felé nyiszáltuk több egészet (teljes kört). --------------------Néhány negatív tört: Pl. Elvesztetted a fonalat? Pedig egyszerű: az azonos előjelű számok szorzása és osztása is pozitív . akkor mit kapsz? Hopp. hogy kik voltak a legutóbbi huligánok? Úgy bizony. hogy ha a másik alkotó elem (nevező. hogy ha egy körön belül a fehér és színes részek darabszámát összeadod. mint a házimacskának. hogy a tört vonalat osztásként is értelmezhetjük. darab harmadot kaptunk. így könnyű észrevenni a rosszcsontokat. ezé vezettem be űköt. a . Tehát akár a nevezőbe akár a számlálóba írom a negatív (mínusz) előjelet. Még az egész számok is mindig felírhatóak törtként: Ne nézz így. -szoros. mintha a tört elé írnám. ill. Sőt az egészek olykor áltörtként igyekeznek becsapni minket. a nevező pedig azt. ismételten megjegyzem. számláló) pozitív. hogy hány darab van beszínezve. Hogy a számláló vagy a nevező negatív-e. de csak annyi rejtőzködő képességük van. itt csal kettőt. ki jött rá.) Na. -szörös stb. ami az adott tört nevezője? És ha törtként adod össze őket. az és az .

És talán Mariska néni is szebb így. miként Mariska néni is azonos önmagával attól függetlenül. akkor az dönti el az eredmény előjelét. akkor a negatív párok éppen pozitívvá teszik egymást. nincsenek a törtben. hogy a számlálót (a felsőt) a számlálóval (felsővel). Ha páros sokan vannak akkor pozitív. akik megtanulták a szorzótáblát. vajh miért? Mert ha páros számban vannak a pályán. A különböző előjelűek osztása és szorzása is negatív eredményt ad. Törtek szorzása Ezért vettem előre ezt. őket összehasonlítani. Itt természetesen olyan osztásról és szorzásról beszélek.: Ugyanazok a műveleti szabályok érvényesek rájuk.) Ez hát a magyarázat. Nem liftezünk! Pl. hogy kettővel. A közös nevező nem más. amivel bővítünk. Törtet törttel úgy szorzunk. Előbb nézzük a bővítést. hogy egy közönséges tört mindig két egész szám hányadosa. és -dal szorozva pedig azt mondjuk. de hogy könnyebb legyen velük számolni. és ő negatívvá teszi az egész hóbelevancot. Na. ami előnyös lehet az adott feladathoz. mint az egész számokra. vagy szorzunk egymással. Ne mond. mert ez a legkönnyebb. Király és ász. mint egy olyan szám. pl. azt is csak kevéssé: A bővítés során a számlálót és nevezőt is ugyanazzal a számmal szorozzuk. Eme „ugyanaz a szám” az. A többieknek kínosan nehéz lesz. hogy nem szóltam!) Ehhez szükség lesz két új fogalomra: Törtek bővítése és egyszerűsítése A tört egyszerűsítésével és bővítésével nem változtatjuk meg értékét. És mit mondtam korábban? Azt. Tehát ha -del szorozva azt mondjuk. meg ilyenek. (Osztással kapott értéke. (Így azok vannak előnyben. Tehát emeletenként szorzunk. hogy hárommal bővítünk. ha páratlan sokan akkor negatív lesz. Csak szorozni kell tudni. hogy hány kilóval „bővítette” önmagát a tavalyi karácsonyi ünnepek áldásos hatásaként. az „egy ketted”-et: . ahol csak két számot osztunk. Pusztán más kinézete lesz a törtnek. hogy hány darab negatív tényező van jelen. összeadás és kivonás esetén közös nevezőt keresünk nekik. akkor egy mindig megmarad. nevezőt (alsót) a nevezővel (alsóval) szorozzuk. Józsi bácsi szemében. aki többszöröse az összes összeadandó vagy kivonandó tag nevezőinek. és ha páratlan számban vannak. (bináris művelet) Ha több tényező vesz részt a mérkőzésen. mert az egyszerűbb. Tehát vegyünk egy törtet.eredményt ad.

minthogy esetleg embert ölt. márpedig ha valakit eggyel szorzunk. a jobboldalit. (Szeretettel. hogy egy egészet elvágtam valahány felé (annyifelé. Mindig így gondoljunk a bővítésre. Lássuk ezt ábrán is (egy másik törttel): A két körben ábrázolt törtszám (2/3 és 6/9) értéke megegyezik. mint a nevező) és csak annyit tartottam meg belőle amennyi a számláló értéke. legfeljebb csak más külsőt ölt. az nem változik értékben. akkor értéke éppen . De mivel a jobb oldalon háromszor annyi szelet keletkezett. hogy a számlálója csak fele akkora.) Pl. Vagyis egy egészet akárhányféle nyiszáltam is (nevező) ugyanannyit zsebre is tettem belőle (számláló). nekem alig hagyott valamit! . hogy egy adott felvágás (felosztás) alkalmával azonos méretűekre vágjam. Ezért így abból 3-szor annyi szeletet kellett meghamiznom. hogy éppen annyi tortát falánkolhassak be. A bővítés tulajdonképpen -gyel való szorzás. hogy mindenhol olyan törttel szoroztam az -et. -tel. Ha olyan törtet írok fel melyre ez éppen így igaz. miként az ábra is mutatja. -tel és -gyel bővítettünk. Másképp: Ezek mind a felsorolt törtek az előbbi sorrendben. mindenhol a fele a nevező értékének. Így tehát az -et mindenhol csak -gyel szoroztam. melyekben a nevezők és a számlálók megegyeztek. Mivel a számláló értéke. így minden esetben csak a fele maradt nálam a kezdeti egésznek. -mal. A fehér színű szeleteket más valaki ette meg. 9-felé vágtam. mint amikor csak kevesebb felé vágtam. Látható.: Így sorban -vel. akkor ez egyenlő lesz vele. Mit jelent ez? Hogy mindegyikük egy egészet ér. azaz a számlálót és a nevezőt is ugyanazzal a számmal szorozzuk. hogy hányfelé vágom a tortát. A jobb oldali tortát 3-felé. csak az a fontos. mint a nevezője. Lényegtelen. A franc a belét. Még mindig jobb annál. ha egy tört számlálója és nevezője azonos.Sikít róla. Vagyis a következők mindegyike –et ér: Miért is? Mert mindegyik azt fejezi ki.

most az egyszerűsítés során kisebbek lesznek. hogy a -őt nem tudnám megenni. mikor azt mondtam. mint ez a vendég. hogy felvágjam?― Erre a vendég: ― Inkább csak -ra. Aki ezt a viccet nem érti. És lássatok csodát valóban ez lesz! Az . hogy ha egy tört számlálója és nevezője megegyezik. Megkérdezi tőle a felszolgáló: ― vagy szeletre kívánja. Egy ember bemegy egy étterembe.2/3 6/9 Együnk még egy tortát és fogjuk rá a nyuszira! Neki már úgyis mindegy. és rendel egy egész tortát. és helyben kívánja megenni az egészet. hogy csak keveset ettünk belőle. mert attól félek. a kakaó miatt is mindig őt okolják: 2/5 4/10 Jaj. mi is van akkor? És mostan az egyszerűsítés jön: Talán nem balga remény azt hinni. az vagy olyan buta. vagy nem figyelt eléggé. akkor mi is van… Na. hogy ha az imént látott bővítés során a tört számlálója és nevezője is nagyobb lett. ennek a tortának olyan romlott színe volt! Jó.

hogy nem. -nak. hogy „Ezeknek nin cs is közös nevezője”. Mi más lenne? Hiszen csak belőle választhattunk. most már induljunk csatába: -nal. enyhén szólva oktondi. se -mal. mellyel és is osztható lenne. Az utolsó lépésben ismét a „hármas” nevű kínzó eszközzel vallattuk a törtet. akkor pusztán a számlálók között kell elvégezni a megfelelő műveleteket. hogy ő az „egy negyed” Na persze egyből rácsaphattunk volna a nevezőt is. kivonása Az első példánk egyszerű. -ra és -re . a többszöröse a -nak (természetesen a -nek is). . de hogy sértődés ne essék. s így végre kiderült. elég csupán a -re. Ismét -vel a -at és at (számlálót) és a -at (nevezőt) is. így a többszörösei jók lesznek a számára (és a számára is). hogy vannak nem egyformák is: Olyan nevezőt keresünk. az -en kívül persze. így a négy többszörösei jók lesznek -nek is. aki -nek. hanem csak annyit. így az a gyakori beszólás. Ilyen szám mindig létezik.) A következők mindegyike kiváló egyszerűsítés. de akkor hol marad az élvezet? Ilyen módon Törtek összeadása. és egyből elcsicsergi. Bonyolult? Éppen.imént azonos számmal szoroztuk a számlálót és nevezőt. most is azonos számmal. vagyis többszöröse? Vegyük észre. aki egész többszöröse mindegyik nevezőnek. Mert ez annyit tesz. Az eredményben az a bizonyos. hogy ő az felvértezve. de azzal hiába osztogatjuk csak nem hajlandó másképp kinézni: Először -mal osztottuk a is. Majd -vel a -at és -et is. azonos nevező lesz. vagyis -nal oszthattuk volna a számlálót és . mikor különböznek a törtek nevezői! Ez nem feltétlenül azt jelenti. -nek. hogy nem kell külön vacakolni se -vel. Most kipécézzük az -ot és őt gyötörjük. (Elvesszük a cigijét. hogy mindenkié más és más. Most ellenben osztani fogjuk őket. Az utolsónál tovább nem mehetünk. Ha az összevonás (összeadás és kivonás egyszóval) azonos nevezőjű törtek között történik. azaz akiben maradék nélkül megvan az összes nevező. hogy a eleve többszöröse a -nek. Éppen így. A és egyaránt -tel osztódott. mert nincs olyan további szám. Vagyis a nevezőket nehogy valaki összeadja! Ne keverjük össze valami homályos emlékekből fakadó butasággal! Lássuk azt. -nek és -nak is az öreganyja. Ki lehet az.

úgy kell őket átalakítani. aki nincs itt. hogy az jó lesz-e a számára is. pusztán a számlálóik alapján „összeszámláljuk” őket. mert egyáltalán nem az csak eddig nem gondoltál bele. hogy miért az a szabály ami. mert a és a is osztható -mal. ne fityegjen rajtuk még egy egészrész is. Eddig elhallgattam a vegyes törtek létezését. Már akinek érdemes. Tehát a szorzótábla szükségessége abban nyilvánul meg. az előbbi dupláját: . de biza az nem többszöröse a -nek. Azt igyekszünk tehát elérni. hogy a -nek is megfelel. hogy „jaj de bonyolult”. Az első közös többszörös a nevet kapta a keresztségben. Ám úgy vélem azok mostanra már úgy sincsenek velünk. A meg kérem.koncentrálni. Mert osztható a jelenlévők mindegyikével. hogy minden nevező helyett a bővítéssel. utána már egyszerűen alkalmazzuk. álljon. Hogy számolni tudjunk velük. Az eredmény Ezt még lehet egyszerűsíteni. annak teljességgel felesleges. hogy az adott feladat valamely két nevezőjének közös többszörösét) pl. óvtam kis zsenge lelketek. számoljon utána! -et mindenhol nevezőként. és többszörösét és meg nézi. ugye. Ez meg is felel nekünk. úgy történik (kis számok esetén). most jönnek a fenevadak: (ellőbb bemutatom. miként annak sem osztunk csokit. hogy csak számlálójuk és nevezőjük legyen. Figyelem gyenge idegzetűek ne nézzenek ide. hanem egyszerűen csak . mely egész és tört résszel is rendelkezik. A távollévők pedig nem számítanak. A vegyes tört olyan állat. Mert aki aztat nem ösméri. Ne azon siránkozz. Mert éppen eme számokkal bővítve az adott törteket kapjuk a hiszi. Nézzük a következőt. így mindenki érteni fogja a következőket. hogy az ember az ember visszagondol a szorzótáblára. De fontosabb. hogy az ámbör veszi valamely kető (amit egyébként két t-vel írnak)… tehát veszi valamelyik kettő szám közös többszörösét (ezt a valamely kettőt nyílván úgy értem. Aki nem Ezeket pedig már roppant egyszerűen össze lehet vonni. De a törtek élete nem csak játék és mese! Most kénytelenek vagyunk beszélni róluk is. Hogyan tesszük ezt? Úgy van.

hogy miért helyes az eljárás! Ezek sorban a „hét egész háromötöd”. Mától fogva. ha ismersz egy szabályt (eljárást) bátran gondolkodj el rajta. hogy ez éppen: Beugrott már a szabály? Tekintve. és írhatjuk is őket így: És intézzük el őket egyesével: Ki emlékszik a bővítésre? Az előbb volt… így hát: A következő: Ez nem más.elfogadtad a szabályt. Ami nagyobb bűn. Tehát bátran gondolhatunk rájuk így. hogy nyilván hallottál már róla tudnod kellene: . mint: A feni szentháromság utolsó tagja: Nem nehéz kitalálni. „kettő egész öthatod”. „egy egész nyolctizenegyed”. mint nem ismerni a szabályt.

hogy a szavakban történő gondolkodás lassú és egyébként is elvárom. csak azt is megmutattam.” De tekintve. Aztán akkor már csak egyetlen egyszer is elvégezhetjük a vegyes lekvár átalakítását puszta számlálós és nevezős törtekké. hogy olyan egyszerű az biza csak szellemi egyszerűség. hogy ugyanazt csináltam. Az előbb miért kellett olyan bonyolultan?” Hanem vedd észre. Az a fajta egyszerűség. tehát aki már most sír azt az egyént én nem értem. de a törtekre is vonatkoznak. hogy „Így sokkal egyszerűbb. A nevező marad a régi. együgyűség. Az első zárójelben lévő műveletek elvégzése reményeim szerint nem okoz . és egy másik kupacba a törteket.„Az egész részt megszorozzuk a nevezővel és ezt hozzáadjuk a számlálóhoz. lássuk már a különböző nevezőjű vegyes törtek összevonását! Természetesen nem kell vakon követnünk a késztetést miszerint mindegyik vegyes törtet írjuk át az imént látott módon. mikor nem látjuk. ahogy van. Inkább vonjuk össze külön az egészeket és külön a törteket. ennél sokkal követhetőbb vizuálisan: Most ne azt mond. csak egyszerűen elfogadjuk. ha a tört negatív? Ekkor az egész és a törtrész is negatív: Így ez a értéknek felel meg. majd az így kapott szám lesz az új számláló. De ne felejtsük el a megfelelő előjeleket megtartani! Mert az előjelek nem csak az egészekre. Na és mi van akkor. Na. hogy miért van úgy. hogy képekben gondolkodj. Merjünk már végre megnyugodni! Eddig még nem számoltunk semmit. hogy mi miatt van úgy. Gyűjtsük tehát össze az egészeket egy kupacba (zárójelbe).

ne rendetlenkedjen itt. az is egy áltört. oszt majd később „számon kérjük” rajta. hogy a szegény -nak jól felvágjuk a hasát. Mi? Hogy te nem vetted észre? Má megin’ csak aaszó? Nem leszünk így jóban! Ahol a számláló nagyobb. -et -t és a -et (mínusz ). mi bemegyünk értük és kiráncigáljuk őket mind. mert ez komoly figyelmeztető jel. . Így hát az első kupac értéke Ezt megjegyezzük. Egyszerűen csak egyszerűsítjük. Akinek mégis. ha kevesebben vannak a fránya törtek. sőt az egyszerűsítést is. Az egész rész a hányados és az új számláló a maradék. ne legyen láb alatt. Egyszerűsíteni csak egy helyen tudunk. hogy az operáció műveletet is jelent nem csak műtétet. mint a transzvesztita: másnak mutatja magát. . Ezeket fogjuk most munkára. mint a nevező ott biza bent bujkálnak a betyár egészek. Mi kérem. a törtekről beszélek). nagyot fog tévedni. Ezért őt fülön csípve gyorsan áthelyezzük a másik kupacba. Aki arra számított. Méghozzá kettővel. Egyelőre csak a maradék törtekkel bajlódnunk tovább: A -on elvégzünk egy kisebb operációt (Mellesleg megjegyzem. hogy a értéke éppen hiszen a számláló éppen a kétszerese a nevezőnek. A második zárójelben (igen. Pontosabban kettő helyen mert a „piroska”. különböző nevezőjű törtek csücsülnek. De szerencsére ismerjük a bővítést. Így most az előbbi mellé még át dobjuk a -at. Dárágij gyétyi (kedves gyerekek) az áltört olyan. az most . Nos. akkor felismerhetjük. akik nem voltak hajlandóak maguktól előjönni. Így lesz belőle És az éles szemű olvasó észrevehette azt is. itt dolgozunk! Meg nekünk is könnyebb les z. mint célszerszámot.gondot. az sürgősen menjen orvoshoz. Szó szerint. hogy: (ejtsd: átrápé lé tusz! ) Vagyis szerezd meg mind! Hogyan számoltam ki őket? Na? Senki? Maradékos osztással. Akárcsak a Pokémonban. ott is azt éneklik. akikből ki lehetne még préselni egészeket. Ugyanis ha jól megkacsintjuk. hogy vannak még itt olyan illegalitásba vonult törtek.

Az eredmény: . Hát ez mesés! Házasítsuk hát össze őket! Összegük éppen egy egész lesz: Így még egy darab egészet átdobunk a Már csak ketten vannak a törtek: mellé. jó közös nevező lesz. Mindezt elregélni sokkal hosszabb. mint az anyag és antianyag. a És végül vesszük a Egymásmellé kötjük őket. A másodikat -gyel bővítjük. mely felkelti az érdeklődésünket: két tört nevezője is a mesebeli . hogy a és a is jelen van. mert . mint megtenni. viszont előjelük ellentétes. És még nem is számoltunk sokat. Ismét látunk valamit. mint lovakat az istállóban és mily csodás a szerelem. És mi maradt a törteknél? Szembe ötlő. hipp-hopp. Így ott lesz. Jól haladunk. Ezek összege éppen nulla. egymásra találnak. Az első törtet -mal.Így a lesz a baloldali kupac. És most gyorsan bővítünk. Kioltják egymást. (Mivel ezek abszolút értéke megegyezik. (Anya és az Anti anyja).

hogy nem messze lakik a nulla. mendegélt és találkozott egy másik reciprokkal. hogy ő szorozza-e az ellenfelét. ettől úgy elképedt. ha előjelet váltasz. akiről ilyen sokat hallott. mint amikor az első valakit megszorozta a másik valaki reciprokával. Ha a szorzat egy.Ez a kirándulás. és osztotta is magát velük. hogy csak a hülye narkósok beszélnek ilyen sületlenségeket. de olyan rejtett ösvényekre és eldugott. ahol az a hír járta. Vagyis a két eredmény egymás reciproka volt. aki éppen az ő saját reciproka volt. mindkét esetben ugyanazt az eredményt kapták. pályázó) a kívánt reciprok. hogy így kilógjon a sorból? Aztán ment tovább a számegyenesen. És még azt is suttogták. Mert hát ki is engedhetné meg magának azt a luxust. hogy szorzatuk éppen egyet adott. akivel őt szorozva éppen egyet kapunk. az szóról szóra igaz. vagy pedig az ellenfele szorozza őt. miszerint ha valakit osztott egy másik valakivel. Sőt a legkülönösebb az volt. hogy ki lehet az a szám. Ezt onnan tudta. És . Viszont. vagy ő maga osztotta az ellenfelét. Meg. hogy majdnem minden számnak van reciproka. A szorzat eredménye mindig eltűnt. ha az ellenfele osztotta őt. nullává lett. A bölcsek mondták is neki. hogy nincs olyan szám. akkor is nullát kapott. tiszta és édesvizű csermelyekhez vezettelek általa melyek enyhítették tudásszomjadat. hogy most már nagyon szerette volna megismerni azt a számot. Hogy valaki éppen a megfelelő reciprok-e azt könnyű megvizsgálni. Az egészből egy kukkot sem értett. akkor az aspiráns (jelentkező. akinek nincs reciproka. és unaloműzésképpen minden szembe jövővel megvívott. Sietve ment tovább.” Vele is eljátszott: szorzott és szorzott napestig. és még ő maga sem reciproka senkinek. Nem is hitte el az egész mendemondát. hogy amit hallott. Na. Nem tudta elképze lni. sőt mindenki valakinek a reciproka. Összeszorozta. hogy ha eme két eredményt összeszorozták. azt sem tudta.) Adós vagyok még az osztással: Egyszer volt hol nem volt egy reciprok nevű tört. Vagy ha mégis van. ment. akinek nincs reciproka. hogy ez mindig így van. akkor az csakis egy végtelen nagyhatalmú szám lehet. hiszen csak össze kell szorozni a számot a reciproknak jelentkező aspiránssal. hogy ezek valamiféle negatív számok. Tehát ha létezik olyan szám. olyan csak a mesében van. mint Dorothy a sárga úton. és éppen ő szégyellhetné magát. És akkor eszmélt rá a kis reciprok. akkor ugyanazt az eredményt kapta. mindig egyet kaptak. hogy mi a ménkű az az abszolút érték. (hullává) Mert éppen a nullával szorzódott. Nem is sejtette. feltéve. (Most már nem akarsz tudni semmit. Csak akkor mehetsz rajtam túl. Azt hitte. Azt mondta neki a nulla: „Én választom el a negatív és pozitív számokat a számegyenesen. hogy létezik a kellő reciprok. ahol a kisebb abszolút értékűek a nagyobbak és a nagyobb abszolút értékűek a kisebbek. hogy szorzás estén mindegy. gondolván. hogy még ezt sem tudta. kitérőkkel szabdalva hosszadalmasnak tűnhetett. Kivéve egy valakit. akkor nincs értelme az illetővel osztani sem. hogy a nullán túl olyan világ van. Ha nincs reciproka az illetőnek. Végül személyesen találkozott a nullával. Egyszer csak olyan tartományba ért. Ment. Egyszóval nagyon negatívan állt az egész problémához. az azt jelenti. De a kedvence mégis csak az a jelenség volt. különböző eredmények születtek. Ama különös dolgokat vette észre. Sőt ha ö osztotta a nullát. aki éppen egy másik törtnek volt a reciproka.

akkor figyelmezz ide! Egy egész szám reciproka az a tört. hogy mi is az a reciprok. hogy az egészek esetében is ezt tettük. Szorozni persze lehet önmagával. Ő aztán nem hajlandó ám holmi kis reciprokocska lenni! De nem is engedi azt sem. Akkor is önmagát adja. hogy a nullát bármivel is szorozza. aki mindenkivel (bármely számmal) osztható kivéve önmagával. az kinek hatalmában áll eme mutatvány. amiben éppen támad.37 Eltöprengett a kis reciprok. hogy akkor éppen a reciprokkal való szorzást alkalmaztuk. legfőbb. Tehát egyet sosem. Ezt látva az adóhatóság mindig meggondolja magát. az azt jelentené. És mindez nem volt elég. Az ember ugyanis azt várná.” És addigra már ráeszmélt. hiszen ha ekkor egyet kapnánk. A neve Chuck Norris. Ha felszólító levelet kap az adóhatóságtól. annak elárulom. de az nem ment. hogy hiába próbálod bármivel szorozni. akinek nincs reciproka? Sőt ő sem reciproka senkinek?” És bizony jó helyen kapizsgált. De mint tudjuk. hogy mit is mondtak neki a bölcsek: „Ha valakinek nincs reciproka.leg-legkerekebbike. őt is csak filmekből. 極真. Eredményt nem kapott. és nevezője az . Hiszen ha lenne ilyen alkalmas szám. Tudjátok meg a végső igazságot:36 minden szorzás nullát ad. . a nevezője pedig az illető egész: A törtek reciprokát úgy kapjuk. A reciprok nem létét az mutatja legjobban. melynek a számlálója . hogy az ő reciproka legyen valaki.osztott is volna a nullával. hiszen minden egész olyan tört melynek számlálója maga az illető egész szám. Miként ama karate ágazat nevében is ott van. Na de ez mégsem megy. 37 Én is csak egyetlen embert ismerek. csak gutaütést. pusztán küld magáról egy filmjelenetet. hogy egy számot önmagával osztva egyet kapunk. Mind hiába akarta magát osztani a nullával. vagy abszolút igazság japánul: kyo kushin. „Vajon ez lehet az a nagyhatalmú mágus. hogy felcseréljük a számlálót és nevezőt. Így végződik a mese. akkor az lenne a reciprok. A tanulság: A nulla. lássuk: 36 Végső. nem sikerült neki. És most nézzük mit tanultunk a meséből: Nosza. (Aki nem vette volna észre. A nulla olyan gáláns lovag. akkor nem lehet vele osztani. Chuck Norrisnak adót sem kell fizetnie. Majd eszébe jutott. És a nullát bárkivel osztva is nullát kapunk. ha a szorzatban akár csak egy nulla is van. Ha már nagyon furdal a kíváncsiság. mert a nullát még nullával sem lehet osztani. Hozza a formáját. csak nem lesz az eredmény. csak nullát kap eredményül. aki képes nullával osztani. minden számok leg. Osztani pedig nem lehet a nullával.

. melyet tizedes vessző választ el az egész résztől. Az ő törtrésze pedig mindig valódi tört. akkor az egészet a tört számlálójával szorozzuk. akkor maga az teljes törtszám. akkor gondolj arra. hogy miért is lehet az osztást a reciprokkal való szorzással elvégezni. az iméntiekben megismert áltört lesz. Így biztosan az osztandót kapom vissza. ha reciprokkal szoroztam. Vagyis az előbb. Ezzel le is ellenőriztem az elképzelést. hogy ha egy osztás helyességét akarom ellenőrizni. Miként az iménti számolásból is látható. és törtrészből. Ha az egészrész nem nulla. És ha még mindig nem világos. azt lehet. és a nevező marad változatlan. hogy ha egészet szorzunk törttel.Végül az osztás: Ja. Tizedes törtek A tizedes törtek állnak egy egészrészből. akkor szoroznom kell az iménti osztóval. Maga az osztás: Ellenőrzés: 2. hogy elfeledtem mondani. majd most magával a számmal. Pl. ami nulla is lehet. akkor tulajdonképpen eggyel szoroztam.

század.(Ezzel együtt a megfelelő helyi értékek is). majd tegyünk az eredmény elé negatív jelet. akkor rossz eredményt kapunk. Egy hasznos tanács: Ha egy kisebb számból vonunk ki nagyobbat. hogy így az eredményben is a tizedesvessző a többi tizedesvessző alá kerül. aminek helytelenségéről ellenőrzéssel meg is győződhetünk. hogy összeadás és kivonás esetén a tizedesvesszőket egymás alá/fölé írjuk! Mert így az összes számban egymás alá/fölé kerülnek a megfelelő helyi értékek. „mínusz egész tízezred”. a szerint olvasandó úgy. ha kettő.vagyis amennyi nulla áll a névadójában is. hogy hány számjegy van a tizedesvessző után (attól jobbra). akkor tized.Tehát a törtrész. mint az egészekkel. Ha nem így járunk el. Csak arra vigyázzunk . Tizedes törtek összeadása. hogy így rendezzük akár összeadást. hogy valahány tized. kivonása Látható. Tehát a következő kivonást. ha három. Ezért mindig vigyázzunk. tízezred stb. akár kivonást végzünk. „ egész százezred”. Számolni a tizedes törtekkel hasonlóan lehet. tudjuk. hogy az eredmény negatív lesz. .. akkor század. Így ezek a számok könnyen felírhatóak közönséges tört alakban is (vegyes tört). Különben marhaságot kapunk.. ezred. És kiolvasva sincs köztük különbség: „ egész ezred”. Ha egy számjegy. Ezért a nagyobb számból vonjuk ki a kisebbet. akkor ezred.

Mivel egy pozitív és egy negatív szám összege nem más. mint a pozitív számból kivonva a negatív szám abszolút értékét (az ő pozitív tükörképét). Igen itt az utolsó nullát is bele kell számolni abba a bizonyos darab tizedes jegybe. viszont csak úgy jön ki az. mert . vagyis hogy . mint amennyi a két összeszorzandó számban volt összesen. hogy utána annyi tizedes jegy álljon. Tizedes törtek szorzása Éppen úgy leírjuk egymás mellé az összeszorzandó számokat. így a művelet így néz ki: A helytelen számolást és annak ellenőrzését.( -öt). amit a és tizedes jegyekről mondtam. Tocsogjon ő a hülyeségben. mely nyílván nem adja vissza a kiindulási állapotot. a másik szám egész. ( -at) kapjuk vissza. azaz tizedes jegy lesz. a másik tizedes jegyet tartalmazott. Ha csak az egyik szám tartalmaz tizedes jegyeket. akkor helyesen számoltunk a kivonás során. .ajánlatos így végezni: Ellenőrzés: az eredményhez. Ha a kisebbítendőt. mint többjegyű egészek esetében és a szorzást is éppen úgy végezzük. mint amennyi a szorzandó tizedes törtben. csak a végén az eredményben úgy helyezzük el a tizedesvesszőt. hogy a tizedes jegyek a vesszőtől jobbra állnak) akkor az eredményben . (emlékszünk ugye. akkor annyi tizedes jegy lesz az szorzatban (eredményben) is. Én olyat nem kívánok ide írni. a nyálas olvasóra bízom. nevezetesen. ( -höz) hozzá adjuk a kivonandót. Ami az eredményt nem befolyásolja. Tehát ha az egyik .

bővítettünk tíz megfelelő hatványa szerint. Ha viszont nem írjuk ki őket. ha figyeltél tudhatod.) történő szorzás esetén elegendő csak a tizedes vesszőt jobbra léptetni annyival amennyi nulla van az éppen szorzó 10 hatványban. százszorosát. elhagyhatóak. Vagyis: Az utolsó estben (mohikán eset). akármilyen sokan vannak. minden korábbi helyi érték a tízszeresét. hogy mi az. értsd rossz eredmény.-szeresét éri a szorzás elvégzése után. csak nullák. hogy bővítés. oszt jó napot! Szorozzuk az osztandót ( )-at és az osztót ( )-et is -zal. százzal. olyan hatvánnyal mely annyi nullát visel a hátulján. hogy -rel szorzunk.10 hatványaival ( stb. akkor nincs szükség a tizedesvesszőre sem. stb. Mellesleg nem is kell tudnom. hiszen becsületes maradékos osztás végzünk! A kérdőjel nem azt jelenti. Persze azt is megtehetnénk. Nem lexikális tantárgy ez ecsém. Így mindegy. feltéve. S miért helyes az ilyen arrébb léptetéses szabály? Mert tízzel. így benne is csökkent ezek darabszáma. de mivel őt is szoroztuk. csak sajna Zolika nem figyelt. Miért is tehetünk így? Mert ekképpen az osztást kvázi törtként felfogva. mint amennyi a kérdéses. Ki tudom számolni. hogy az osztás helyett törtvonalat írunk. Osztás tizedes törtek körében Kényelmetlenségek. hogy én nem tudom. Persze csak azok számára. stb. mert így már az osztandóban nem lesz tizedes jegy. tehát az eredményünk helyes lesz. Miért is számolhatunk így? Mert. Képzeljük csak el. akik még emlékeznek. Aztán miközben az osztásműveletét végezzük. elkerülése végett. hogy mennyi. és rögvest világossá válik. De ekkor nyílván nagyobb számokkal kell számolnunk. hogy kiírjuk-e őket. folytatjuk. ez tulajdonképpen bővítés. Így az elvégzendő osztásunk értéke sem. mind pedig az osztót szorozzuk. Olyan tehát mintha a legutolsó (legmohikánabb) nulla után állna az arrébb léptetett tizedesvessző. . Attól meg ugye nem változik a tört értéke. Írhatnánk is így: Mivel a tizedesvessző utáni nullák. alkalmazzuk azt a módszert. hogy ha az osztó tartalmaz tizedes jegyeket. Ezért az elhagyható nullák előtt elhagyjuk őt is. még szükség volt két „plusz” nullára. elérjük. és akkor már mindkettőjük egész lesz. Az osztandóban maradhat nyugiban. hogy más nincs ő utánuk. az osztandó utolsó egész számjegyéhez érve. hogy az osztóban nem lesz tizedes jegy. De itt nincs vége. ezerrel. osztó tizedes törtben van. akkor mind az osztandó. hogy a négy lépés meglegyen. Így. -vel szorozva. mint pár sorral fentebb már mondtam. az eredményben is kitesszük a tizedesvesszőt.

Aki nem. Nézzük tehát azt az esetet. így ideérvén. Az első ilyen „részosztás” eredménye . miként a már megszokott többjegyű osztás esetén is. a „részmaradék” pedig . Mivel a -es az utolsó egész számjegye az osztandónak. Majd folytatjuk az eljárást (procedúrát). akkor mindent ugyanúgy kell számolnunk. Eme részosztás eredménye . az nézzen utána a többjegyű számok osztásánál. a -at. Elfogytak az osztandó számjegyei. amikor maradt tizedes jegy az osztóban! Levesszük azt az elő néhány számjegyet.38 Végülis. . Ezt az új levett számot az előbbi maradék mellé írjuk. nem írhatok le mindenhol mindent. Levesszük osztandónk utolsó szemjegyét. Ezért lett „kilencvenkettő egész”. Jelen esetben ez darab számjegy A levett (leválasztott) számjegyek tényét az utolsó ilyen leválasztott számjegy jobb felső sarkába tett kis vessző jelzi (’). remélhetően mindenki emlékszik rá. Levesszük a következő számjegyet. mintha már eleve két egészet akartunk volna osztani. 38 Az előző fejezetben. maradéka . és eme új számot ( ) „részosztjuk” az osztóval. nullákat levéve minden további lépésnél. Ezt most itt nem írom le megint. Ezt újabb kis vessző jelöli a -es jobb felső sarkában.Ha viszont az utóbbit választjuk. Most a részhányados és a részmaradék. melyben megvan az osztó. de még folytathatjuk az osztást. a -et. kitesszük a tizedesvesszőt a hányadosban.

(hiszen azt várjuk. és a maradék . és legyen már végre vége! Így.) történő osztás szintén oly egyszerű. Nem nehéz megjegyezni: Merre nőnek a számok a számegyenesen? És merre csökkennek? Nohát. hanem balra léptetjük a tizedesvesszőt. hogy csökkenjen az osztandó értéke) ugyanama szabály szerint. Itt csak annyi a különbség. Tovább is Tíz hatványaival ( . Remélem azt aztán senki nem érezte nehéznek. hogy nem jobbra (mivel attól nőne a szám értéke. mostanra már biztosan észrevetted. de az inkább maradjon házi feladat. de már így is elég nagy pofám van. mint ahogy a szorzás is az volt. hogy miért is piroskáztam be amit bepiroskáztam. az eredmény (hányados) lehetne folytatni. ∎∎ . éppen azé léptetjük a tizedes vesszőt a megfelelő irányba.). ha ennél a lépésnél megállunk. Vegyünk le még egy nullát.Na. itt már nem vagyok hajlandó annyira szájbarágózni.

hosszúságból hosszúságba. Az alapegység a méter. melyek a tárgyak ugyanazon tulajdonságát mérik. ha az egyik mértékegységből egy másikba akarunk átváltani. vagy dolgok egymástól vett távolságát A számokat mérőszámoknak nevezzük. térfogatból térfogatba stb. a mértékegységek és a mérőszámok között fordított arányosság van. A ritkábbakat. vagy hanyadrészét kell venni a mérőszámnak. a hosszadalmasan kiírt alakok (az egyenlőség után). hogy hányszorosát. hogy kg hány perc. Ugyanis ez utóbbi kettőnek van értelme: az egyik megváltozása. tömegből csak tömegbe. akkor ők előlem is bújjanak el! Csak azokat az előtagokat soroltam itt fel. vagy vonnék ki egymásból. És ez a fordított arányosság ugyanígy igaz bármi másnemű mértékegység. Azonban szorozni és osztani lehet azokat is egymással. A hosszúság néhány mértékegysége: Ha valaminek hosszúságát. . arról a mértékegységek neveiben lévő Ezek mindig valamilyen hatványra utalnak ( tájékoztatnak minket. kihagytam. jele: Az emlegetett előtagokkal a pl. milyen megváltozásával jár együtt a másiknak. ezekben mérjük. Ha kisebb a mértékegység. és onnan lessék csak azt a felét. hanem bátran bújjanak az ágy alá. akkor az eredmény mértékegysége mi lenne? Egyiküké. Azonban ha két különböző mértékegységet adnék össze. melyek gyakran előfordulnak. akkor nagyobb mértékegység tartozik hozzá). hőmérsékletből hőmérsékletbe. maradjanak csöndben. nem csak a hosszúság kapcsán is. Ha a nagyobbak sem ismerik. Jegyezzük meg már most! Hogy pontosan mi az arány. pedig a kisebb diákok számára. Csak olyan mértékegységek között van átszámítás.). akkor nagyobb mérőszám tartozik hozzá és vice versa (ha pedig kisebb a mérőszám. Arányosságokra gondolván itt. így kikavarhatunk újabb mértékegységeket. vagy watt hány köbméter. időből csak időbe. Vagyis hosszúságból csak hosszúságba. a következő neveket képezhetjük: A hatványalakok a nagyobb diákok számára állnak itt. Miként a különböző tulajdonságokat mérő mennyiségeket sem adhatom össze. avagy másikuké. Pl. . nem is vonhatom ki egymásból. Akik tehát még nem ismerik a hatványokat ne féljenek. Tehát ha tudjuk. hogy eme előtagok mit jelentenek (mire utalnak).Mértékegységek átváltása Átváltani mindig csak azonos dolgot mérő mértékegységek között lehet. mint példá ul túl magas kitevőjűek ( felett) és a túl piciny (mínusz alatt). Nincs értelme olyat kérdezni. vagy netán egy harmadik mértékegység? És miért éppen ez vagy az? Annak semmi értelme. A pedig mértékegységek rövidítései (jelei). Amennyiben ugyan azt a hosszt akarom kifejezni. amelyiket ismerik. Ekkor ezekből. Ha valakit az is érdekel. akkor egyszerűen ki tudjuk számolni. ). kerületét ( akarjuk tudni.

Így más szorzótényezőt jelentenek. helyett stb. De Ce Mi Mikro Na Pi Fe At 39 Továbbá idekívánkozik még az is.akkor személyesen bemutatom őket. mert ott kimondom az egész szót. Ezért jó. Mond ki többször! A dallama segít a memorizálásban. ha észrevesszük. a nullák száma. ha megjegyzed. hogy ha növekvő sorrendben összeolvassuk a szavak első két-két betűjét: „De He Ki Me Gi Te Pe Ex” . dk Ennyivel kell szorozni az alapegységet A fentiek sorrendjét úgy is megjegyezhetjük. . de a többi mértékegységre is igaz. de azok nem a . Ezeket most nem vettem ide. Így nem csak a hosszúság. hogy a számítás technikában is használunk azonos nevű előtagokat. mint az itt lévők közül többen is. ill. hanem a hatványaira utalnak. Később is jó lesz. majd úgy is megemlítem őket a számrendszerek tanulmányozásánál. kivéve a mikro esetében.39 Összesen csak még négyet ismerek én is. Előtag exapetateragigamegakilohektodekaHa nincs előtag Jele E P T G M k h da. És az sem árt. ahol hatványait használjuk. Figyelem! Előtag decicentimillimikronanopikofemtoattoJele d c m μ (mű) n p f a Figyelem! Az alábbiakkal osztani kell! Ennyivel kell osztani az alapegységet Itt is hasonlóan jegyezhetjük meg a sorrendet sorban: összeolvasva az első két-két betűt. A következő táblázat olyan mértékegység átváltásaira igaz. hogy elkülönüljön a milli-től. kettőt lefelé. hogy a kilo-tól felfelé mindig -mal nő a hatványkitevő. Pl. kettőt felfelé.

mint amiből átváltunk akkor osztunk. mint amiket mi megszoktunk eddig. utóbbi -ed részt jelent. Sok egyéb hosszúság mértékegységgel találkozhatsz még régi történetekben pl. hogy amibe átváltunk az „hányszorosát” vagy „hanyadrészét” jelenti az alapegységhez képest. Vagy ha mégis előkerülnek egy feladatban. hogy mit mondtam a legelején? Fordított arányosság! Tehát ha a mértékegység. hogy a éppen -ed része a -nek.: rőf. És így tovább. hogy amiből átváltunk annak az előtagja „hányszorosát” vagy „hanyadrészét” jelenti az alapegységhez képest. miként a hatványkitevők is. hogy a milli-től kezdve -mal nő a nullák száma. akkor szorzunk. harapd és köpködd azokat. Mindig gondoljuk meg. hogy ha fordított irányban számolunk. marok stb.  . hüvelyk.. akik sanyargatnak. hogy az ember akkor írja azt. a -ad része a -nek. akkor lázadj! Azé van szád. hogy egymáshoz képest mi lesz a váltószám. Ezért ha -ből váltunk -be -zel osztunk. Kérdés: Osztunk vagy szorzunk-e eme assal? Ki emlékszik rá. arasz. könyök. 40 Ezeket itt nem tárgyalom. ezért a váltószám lesz. Ha nem adnak. Házi feladat ennek a tovább gondolása. De ezt nem tőlem hallottad! Úgyis letagadom. ha máshonnan nem. Ha érdekel. És ugyanígy vizsgáljuk meg azt is. Így azt is egyből látjuk. mikor elfogy az ötlete. Következésképpen az (ezred) éppen -a (százada) az -nak (tizednek). Mint tudjuk. Hiszen éppen -szorosa a -nek. tiltakozz.41 Mellesleg váltószámaik sem olyan szépek. Könnyen kitalálható. Pl. a táblázatból. a -bő váltunk -be akkor mivel előbbi -ed részt. mert ma már nem számolunk velük. így ebből következik. kisebb mértékegységbe a nagyobból. nézz utánuk! Erre 40 41 Egy régi tanáromtól tudom. a csak -ed része a nek. amibe átváltunk nagyobb.Itt is megfigyelhetjük. hogy stb. hogy kiabálj. akkor az átváltáshoz általában adnak segítséget is.

vajon miért pont mértékegység átváltás a neve ennek a műveletnek.kiváló eszköz az internet. Mivel a területeket mértékegységekkel jelöljük. A négyzet (mint hatvány). hadd lám. Tehát ahol az előtagok vizsgálatából korábban (a hosszúságoknál) kijött egy tíz hatvány. hogy milyen érdekes dologra akadtál. már mindenki megtanulta. ott terület esetén látod duplázódnak a nullák a váltószámban. Ahol tehát hosszúság estén volt a váltószám. ― annak ez nem fog gondot jelenteni. ott lesz. jól Figyelem a mérőszámot. Igen. mint némelyek gondolhatnák. ne emeljük négyzetre! Nem őt váltjuk át. és nem pedig mérőszám átváltás? . akkor ezáltal a megfelelő váltószámok is lesznek a hosszúságok esetében megszokottaknak. Mindez cseppet sem olyan rejtélyes. így a váltószámok is ennek megfelelően mósosulnak. hatványozódnak. Nevezetesen. szerencsére az előtagok jelentése ugyanaz. második hatványt jelent. Merj magad is utána járni a dolgoknak! Aztán majd meséld el nekem. Terület mértékegységek. hogy tehát mértékegységekről van szó. Eme néhány felsorolt mértékegység neve: mértékegységekről. Na. Ahol volt. ott most lesz. De. (jelen esetben a -őt). Ahol volt hosszúság estén. hanem a mértékegységet! Mit gondolsz. itt most a megfelelőek négyzeteit (második hatványát) kell vennünk. hiszen ha a mértékegységek -ek. . ki az ügyes! A jobb felső sarokba tett kis kettes tájékoztat minket arról. így aki ezeket már megtanulta ―és remélem. Aki mégsem tette az álljon neki megtanulni! . És így tovább. felszínek mértékegységei Néhányat felsorolok: (nem nagyság szerint rendezve) Aki ügyes az úgyis sorba tudja őket tenni.

. attól függően. de nem. valami két teljesen különböző dolog. tekintve. hogy ahhoz biggyesztjük őket. . . . Az átváltás azt jelenti. . hogy előtagjaik. mely a 42 Mellesleg -os víz ö is éppen . Mi sem mutatja ezt jobban.42 Bár nyilván ettől még is a -ra vonatkoznak az előtagok. Most már bizonyára mindenki nagyon otthon van az előtagokban. hanem önálló névvel rendelkezik: Ő. hogy a térfogat. jele: . hogy hol mérem őket. Térfogat mértékegységek. úgy ahogy azt tévesen vélik. és az űrmérték. Úgy tűnne logikusnak. a . Rengeteg ember összekeveri a és a -t. Hiszen a olyan mér. így lépjünk a következő témakörre! Tömeg mértékegységek A alap mértékegysége a . Pedig nem. Házi feladat: Ennek felhasználásával már meg tudod mondani. hogy mindig azonos eredményt kell kapnom. ezért nincs átváltás köztük. így ugyanazokat az átváltási számokat adják. melyeket a táblázatban már megszoktunk. a viszont sokkal inkább „ . mely nem előtaggal. mikor lehet egy mértékegységből egy másikba átszámolni? Mikor ugyanazt a tulajdonságot mérik. Van ugyan köztük összefüggés. mint az a tény. hogy átváltásokat végezhetünk köztük. A . de az túl piciny. Márpedig a és között más és más arány lesz. Különböző dolgokat mérnek. És ki emlékszik. hogy Számold ki őket! hány hány hány . tekintve. melynek jele: Mint neve mutatja ő éppen -szerese a -nak.Olykor használunk egy olyan mértékegységet is. hogy a legyen az alapegység. ugyanazok. űrmértékegységek A sok emberben az a tévhit él. így ő lett az alapegység.

hogy mégcsak számértékben s em egyeznek meg. a -ban. részére utalnak. hiszen egyébként is mások a mértékegységek. nemhogy fogalmilag! Most. szorzataként. mértékegysége a . Az -ban mérjük.függ. Tovább bonyolítja még a helyzetet. Mennyi lesz a súlya honi körülmények között? . A fény sebessége 300 000 . Ez is csak a mérőszámokról tájékoztat. hogy az nem más. vagy -ről beszélünk. a és ezek mértékegységeinek szorzatát kapja mértékegységként: -nak.: akkor annak a mértékegysége . Számold ki mekkora távolságot tett meg a fény egy alatt! És . pedig a következő: tudjuk. A fény igen nagy sebességgel halad. . mint Saavik hadnagy. hogy az . év ill. A tehát. -ről beszélünk. -ről. amennyit a fény egy alatt megtesz. Az pedig nem csak bolygónként változik. akkor nem lehet a mértékegysége a Ahol a jele. Khan haragja. esetén ez a a . ezért nem mérjük ezt a hatalmas távolságot. Ezek alatt nyilván a a -ed és -ad részét értjük. ha az előírás szerint járunk el. Azt meg csak látja már mindenki. hogy ezt tisztáztuk. Ha -ről beszélek. hanem hosszúságot (távolságot) jelent. A mindent elsöprő érv. Kivéve ha ről. hogy földi körülmények között a -szeresére mondjuk azt. hiszen mindennap használjuk őket. Értéke ezen a földrajzi szélességen kb. Tehát egyetlen másodperc alatt megtesz születésed óta? -t. legyünk tisztában vele! Az idő mértékegységei43 Alapegység a vagy más néven a Itt a váltószámokat nem a jól megszokott hatványok adják. Ezt mondjuk egyszerűbben is. de szerencsére ezeket jól ismerjük. Az a gyakorlat. hogy . az csak kerekítés. Mindegyiküknél más és más a váltószám. de földrajzi helyenként is.) 44 Zavaró lehet még a elnevezés is. mint a és a szorzata. -ról. ha -ról.” (Star Trek. 44 megnevezések nem egy 43 „Admirális. És sajnos kilóg még a sorból. Ha tehát a Számokban: Egy test Úgy van: legyen . hanem éppen ellenkezőleg. . . Ez nem időtartamot. Egy az a távolság. akkor az órákból napok lesznek. hanem a hatványai.

Az ismeretlenek legyenek -szel jelölve. . századból perbe. hogy miért is egynlő miért éppen mitől lesz . hogy különbözőképpen felírt óra mennyiségek miértjét. hogy úgy is mind egyformák. És a is csakúgy . A példákban megadott percek viseljék mindig a Tehát: sorban az jelet! . Vagy ezt tovább gondolva. a szó hallatán elfilózhatnánk azon. hiszen ezek is éppen felet jelentenek. Pedig nem nehéz. egy évet jelent. Éppen így. mert valójában inkább úgy nézne ki. Így a fenti példákban is sorban: a éppen úgy jelent. egy évet. Csak azt kell észrevenni. Bár ez utóbbi csak közelítő érték. de -adként. mert a tizes számrendszerben így könnyebben tudunk számolni. Pl.Egy évet. mert akarjuk kifejezni az értéket. hogy de ki kíváncsi arra a sok -masra főleg. akkor vegyük elő az egyenes arányosságból ismerteket! A következőképpen: Az átírandó perc ugyanannyiad része maradjon száznak. sportolást jelenti. vagyis mint valahanyad része a teljes órának. Ezért két tizedesjegyre kerekítjük ezt a végtelen hosszú tizedes törtet. hogy a törtrész (a perc) mint perc valahanyad része van kifejezve. mint a vagy ha úgy jobban tetszik. Na de. hogy milyen állat is az a . mint a . mint hatvannak volt. Miként a lovagolás és tevegelés mintájára az ember azt hihetné. ha visszafelé írjuk át. Ha ránézésre nem ilyen egyszerű a két külön alak közötti átírás. mégse nem így van ám! Most egy pár szó egy olyan jelenségről mely nem igazi átváltás. hanem inkább csak átírás Gyakran okoz az problémát újdonsült játékosoknak. Nem utolsósorban azért. hogy a is a megenevezett állat hátán való utazást. ez akkor is őrződjön meg. vagy mikéntjét megértsék. És a az egy egész órának az miként a is.

Majd két egész jegyűre kell kerekíteni. mint említettem. hogy ha majd nem ezek a számok lesznek megadva. Eme jelölés csak azért kell. Ugye emlékszünk. hogy egész számot kapjunk.. És természetesen ki akarod próbálni. Tehát . mert kapsz belőle házit! Kihez viszonyítjuk? Hányad rész? Az egyenes arányosság miatt. akkor könnyen megjegyezhető formulát mutathassak neked. Tudunk egyszerűsíteni a baloldalon. -tel: Szorozzunk -zal Egyszerűsítsünk -gyel Nyilván nem várjuk. a két színnel kiemelt kifejezés egyenlő. hanem ki akarod próbálni más számokra is. Így a kerekített a nek felel meg. hogy az a kis pont a hatos felett mit jelent? Azt hogy a hatos ismétlődik a végtelenségig.

Kihez viszonyítjuk? Hányad rész? Kerekítve tehát: vagyis Érdekes eredmény. hogy ez lesz? Kihez viszonyítjuk? Hányad rész? . gondoltad volna.

Egyszerűen csak be kell helyettesítened ebbe a képletbe . mindig századként számolj a megadott törtrésszel! Vagyis ekkor ne -tel. Kihez viszonyítjuk? Hányad rész? tehát . ahogy van. De nem sokára látunk ilyen visszafelé számolást is. míg hatvannál kisebb pozitív számot kapsz. hanem -nel számolj! Hiszen a -hoz viszonyítunk. akkor a következő arány És ebből. . Látható. Vigyázz. mint ! Ilyenkor előbb mindig vonj le belőle annyiszor hatvanat. ha a nagyobb. Válasz: Általánosan tehát: az óra egész része marad. nem a tízhez. ha a tizedes tört alakból írod perces alakba. vagy egyenlő. hogy Tehát : Azonban vigyázz. ha osztható -mal. Amennyiszer le kellett vonnod a hatvanat ebből a „túlhízott” percből. annyi egészet adj hozzá az óra egész részéhez! És a kivonások utáni maradékra alkalmazd a képletet. hogy csak akkor lesz egész (még a kerekítés előtt). és ha a igaz: a perc.Erről a Bottyán apánk is látja.

már rájöttek: Itt az látszik. ha osztható -tel. az helyett. mint a törtek nagymesterei. hogy megjegyzed. hogy csak akkor lesz egész (már a kerekítés előtt). hogy miért oly gyakori az a bizonyos a számolások során. mert a geometriában a szögek is ugyanígy eme két alakban fordulnak elő. Már látható. Azért is érdemes tudnod ezt az átszámolási módot. azt éppen a most tanult Ekkor 45 tudod kiszámolni. Majd a szögek mértékegység átváltásainál látjuk is. Miként a is az Ezért szóról-szóra. Ekkor az -et adták meg. csak ott helyett lesznek. az nem tud semmit a törtekről. hogy közönséges törtekkel nem tudnak számolni. és neked a -t kell kiszámolnod. . És most fordított irányban: 45 A szó jelent. Hogy egy percnek hány század felel meg. hanem az -ot! Aki nem vette észre. hogy ugyanazt mondtam el kétszer. rossz fordítás. ha nem is az -ot használod. Gyorsan kúrálja ki magát e nyavalyatörésből! És mi van akkor. és ezt szorzod mindig az adott . ha helyére -et írsz. ha század alakban van megadva és percbe kell átszámolni a törtrészt? Misem egyszerűbb ennél. Ez pedig. mért . A képlet pedig. imént megismert módon kell átszámítani. És ott is van méghozzá hatvanad része. akiknek az a kényszerképzete.Számolhatsz úgyis. Ugyanaz a táblázat használható. Figyelem! Itt még ne kerekíts! Csak a legvégén! Az a legtutibb. pedig . aki a és vissza. hogy hány . hogy . az úgy is csak azoknak való. így a Tehát a jelentése is az.

aki legtöbbször éppen -ből áll. hogy mely -ról van szó. Névszerint: . A többiek esetében pedig az a legegyszerűbb. a nyári olimpiát mindig a szökőévben rendezik meg. se napos. Egyetlen van csak. egyébként ) Azt könnyű megjegyezni. hogy csak darab napos van. az attól függ. de időnként ( egy -pal ő is tovább tart. mert többségük pár nappal tovább tart. Ilyenkor hívjuk eme -et. Pontosabban fordítva. Erről mindig tudhatod. Egy körülbelül -ből. hogy nem lehet se . hogy mikor van szökőév. Szökőév pedig mindig a nyári olimpia évében van. (szökőévben . ha megjegyezzük.-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Szerencsére a neve is erre utal. Azért csak körülbelül. Hogy egy hány -ból áll.

mikor a Celsius hőmérő a) -t b) -t mutat? 46 Egy kis segítség: az hogy „ugyanazt mutatja”. ha római számokkal jelöljük őket: Vegyük észre. sosem adja egymás tükörképét. és a többi ilyen módon jelölve. Nyilván a hosszabb. mi az a hőmérséklet. a Celsiusban • Mit gondolsz. Így nem keverjük össze őket. tekintve. Ennyivel többet mutat. Fizikában. hogy ezek közül kettő-kettő tükörképe egymásnak. a Fahrenheitben. csak fokkal van eltolva egymáshoz képest a javára. Egy vagy van attól függően. a Hőmérséklet mértékegységek Magyarországon a hétköznapokban -ban fokban mérjük a hőmérsékletet. ahol a Celsius és a Fahrenheit hőmérő is ugyanazt mutatja? Számold ki! 46 • Mekkora a két hőmérsékleti skála beosztási aránya? Azaz különbségnek hány különbség felel meg? És fordítva: különbségnek hány kölönbség felel meg? Hogyan olvasható ez le egyszerűen a képletekből? • Mit mutat a Fahrenheit hőmérő. A Celsius és egyenletekkel adható meg. A két skála beosztásának léptéke azonos. hogy ama búcsút vegyen tőlünk és újabb egy ne is lássuk. ahány állnak. hogy sima vagy van-e. Az angolszászok szeretik a Farenheit skála közötti összefüggés az fokban kifejezni a hőmérsékletet. kémiában viszont gyakran fokban van rá szükség. És ha még a sorszámát is összeadjuk eme . éppen -at kapunk. hogy akkor kap még egy haladékot. vagyis azt a számot. Ahol (könnyen kitalálható módon) megadott hőmérsékleteket jelöli.Még könnyebb eme -et megjegyezni. mit jelent az egyenletek szempontjából? Gondolkozz! .

yessir. tompa.… hanem közületek ki tudja? . kicsit szúr. Jele a jobb felső sarokba tett kis vessző. hogy mit jelent a hegyes. a hányados lesz az egész rész (a sorban eggyel előrébb álló mértékegység). azzal majd úgyis összefutunk a geometriában. Az egyenesszög tehát ennek a fele. elfordulást is mérhetünk. Mivel ezek törtrészt kifejező mértékegységek -ad részei a sorban előttük megnevezettnek. mint amit a hőmérsékletek „ esetén már láttunk. Természetesen. . Szúr. Pl. nem szúr. Tehát a jele is olyan.A sűrűség mértékegységei A sűrűség a tömeg és a térfogat hányadosa. A teljesszög mérve . hogy ez igaz! Szögek mértékegységei A szó mint szöglet értendő. mint a sorban előtte állóból vagy akár több egész. Jele a jobb felső sarokba tett kettős vessző. Jesz szúr. Ezt a számoló gépeken jelöléssel találod meg. Itt a derékszög . hogy ki volt az a hírös embör.47 Előbb nézzük a síkszögeket! A szöggel egy adott iránytól való eltérést. nagyon szúr. hogy mennyire hegyes vagy tompa a kérdéses szög. Itt most nem taglalom. Vagyis: Ki jött rá. itt most az átváltásokra szorítkozunk. derékszögű. ezért ha -nál nagyobbat nyomnak belőlük az orrunk elé. a maradék pedig tört rész (amilyen mértékegységben meg volt adva eredetileg a baloldalon. azt mérik. míg a hátraarcot az méri. hogy miként számoljuk ki ezeket?48 A baloldalon lévő számot osztjuk hatvannal. Itt a teljes körbefordulás . A teljes körbefordulást a . A a -ad része a . ezek mértékegységeinek a hányadosa: Ezek között a következő összefüggés van: Házi feladat: bizonyítsd be. máris tudjuk. hogy értékük nagyobb. homorú egy szög. (yessur. Mértékegységei azt fejezik ki. stb. Mint valaminek a sarka. így mértékegysége. yessa) Ezt a kérdést nem úgy értem. Pl. szöglete. -nak a -ad része a . Tehát van az. mikor mérjük a szöget. ha a hányados 47 48 Jesz szúr: yes sir.

és belőle is leválaszthatunk egy mostmár sorban még előrébb lévő mértékegységet. Mert ezekre a mértékegységekre is ugyanaz a gondolatmenet. . Ki emlékszik rá. akkor javaslom. 50 Ha itt valamelyik szó. hogy visszalapozz. akkor már járatos vagy a többjegyű osztásban. azok közül. Ide figyuzzá: Ha valaki itt csak annyit lát. a jobb oldali a már említett feliratú gombokkal érhető el. hogy pontosan milyen számokat. és ebből általánosít. vagy kifejezés nem világos. az elsiklott a lényeg fölött… A baloldali a számológépeken . más alapelképzelésből kiindulva. amit csak elkövethetsz ezen a világon. mint az előbbi. Lássunk ilyet is: A fentieket ellenőrizd le és számolj magad is hasonlókat! Rád bízom. Ennek megfelelően van átjárás az előbb megismert -ből a mostani -ba. ill. azonos nagyságú középponti szögek tartoznak. ha ilyen feledékeny vagy. Rá fogsz jönni mindenre. Ez utóbbit a számológépeken hivatkozással találod. mint . Most lássunk egy másik mértékegységet. akkor azt tovább oszthatjuk -nal. Ha meg nem akkor sejted. akkor csak bátran helyettesítsünk a képletben a 49 Előbbi tulajdonságod csak bosszantó. Ha ez meg van. fejezetben erre is látunk majd néhány példát. Azonos hosszúságú körívekhez. ezek segítségével át is váltja nekünk. csak másképp. utóbbi szokásod viszont a legförtelmesebb bűn. akik egyáltalán olvasták. Az ő becsületes neve Itt az egységsugarú kör kerületének hányadai szerint hivatkozunk az ezen kerülethányadokhoz tartozó középponti szögekre. hogy melyik fejezetet ajánlom. A c. hogy kukkants bele a c. azaz kerületdarabokhoz.50 Ezért is hívjuk a ívmértéknek.nagyobb. hogy az idő mértékegységeinél utaltam erre a részre? Na. ha ezeket megértetted és ki is tudod számolni. hogy minden második ilyen mindig csak közelítőleg egyenlő. Nem nehéz megjegyezni az összefüggést között. hogy a kör kerületének képlete hogyan is néz ki. fejezetbe. mely ugyanúgy a szög nagyságával kapcsolatos. itt csak egyszerűen mutatok egy-két egymásnak megfelelő értéket különböző alakokban. mindenféle felesleges emberi nyavalygások és siránkozások nélkül. most jött el annak ideje. ha emlékszünk. -et. csak más jelölésekkel. vagy csak 49 A számolás menete ott el van magyarázva.

. Bízom benne. Miért is említettem mindezt? Ki látja már. Tehát. bármilyen trehányság is ez irányba akarok számolni. de már késő. irányban 51 52 Aki tényleg nem jött rá. hogy ha a -ra utaló kis karikát sem látjuk. hogy radiánban gondolják. helyére -et. A félkerület pedig (nagyon nehéz kitalálni): . ― Tényleg. mert azonos értelmű vagy körbefordulásokat láttunk már az imént. ― hagyom rá. Nosza. amit leírtak! Vagy csak lehagyták a kis karikát és mégis fokban értették. Ám akkor pedig vegyük észre. Hiszen az egységsugarú körből indul ki az egésznek az értelmezése. lássuk visszafelé is! Visszafordítjuk a „DEG-RAD-ációt”. mert mi meg azt hittük.51 Ezek szerint ezek párok szerint megfelelnek egymásnak. A botránykönyvek mindig jobban fogynak. A negyed kerület: vagy ha úgy jobban csúszik. hogy a -t látjuk is kiírva a radiándban megadott szögeknél. Gyakran ellustálkodjuk a valójában. A teljes korbefordulás a a félig körbefordulás a és a negyed körbefordulás pedig a (nehéz rájönni) . hogy mit nem lát? Azért említettem. hogy kiessen! ― Hát… így is mondhatnánk. és ebből már lehet általános szabályt észrevenni. a pedig „aláaknázni”. csakhogy ne zavarjon többet. hogy mindig a szorzótényező visz át a „DEG-RAD-áció” másik oldalára. ― kiáltja közbe Pisti ― a -t mintegy „mértékegységet” bele kell tenni szorzótényezőként. Akkor viszont sajnáljuk. az komolyan figyelemzavaros egyén. Azonban nem mindig.kör sugara. Nem ritka. ha RAD-ációnak) szócska kiírását is. hogy a vén vaksi még élő rokonai beperelnek. melyet alkalmazhatunk. akkor a következőt tegyük! (Emese ezt hívja DEG- És kimondottan Bottyán apánk látó képességével megáldott diákjaim kedvéért:52 Mit vettünk észre? Azt. akkor bizonyára radiánban gondolták azt a számot. Én is ezt fogom tenni. A kör kerülete: Ez tehát az egységsugarú kör teljes kerületének a hossza: . . Mellesleg a meglátása lényegében véve helyes.

Na v ajh. akik mindjárt elfogják felejteni. alulról támadva. Bár őket személyesen ismerve. hogy Mert gondolok azokra is. Vagyis. Hátha ők könnyebben megjegyzik így. megfelelően a helyzethez alakítva. és mondjuk magyarul. ― közli Emese. Na. Itt is bátran megjegyezhetjük.a . Imigyen a jól megszokott tízes számrendszerhez hasonlatosan számolhatunk vele. és a -t kigáncsoljuk. mint mértékegységet beletesszük szorzótényezőként a radiánban kapott értékbe. Emese fiam. Még ezt síkbeli szögmértékegységet említem meg. erre nincs garancia. 53 szócskát írjuk. Itt Neki a hívójele. . hogy Pistit idézzem „ . hogy a derékszög juszt se legyen hanem inkább . hogy is van ez? Miért nem írom egyszerűen csak azt. hogy mi a váltószám. Pisti stratégiája szerint az eljárást. 53 A szó görögül szöget jelent. Sőt ott szokásos előtagok jeleit is megkaphatja. Pl. Így tehát a teljes szög nem hanem -t ér. Átszámolni –ből -ba is a fentiek szerint lehet. ― A helyzet egyre csak „ . A számérték mögé a az alapeszme az. Mert őt is megtalálod a számológépen.számolunk immár.

Így a teljes kerülethez a teljes középponti szög. 54 Furcsa. mikor kicsiny korunkban. Én most olyan esetről beszélek mikor nincs ilyen segédvetítő alkalmatosságunk. a Földgömböt így is lehet síkra képezni. Ráadásul. egyszerre csak egy körvonalat látnánk az egész gömbfelszínből. mert akárhogy is ügyeskednénk velük. honnan tudsz te ilyeneket. Azon belül is azzal. kétszer akkora a hozzátartozó körív. Ha nagyobb középponti szögből látszik egy körív. akkor nem lesz elegendő az eddig használt síkszögek egyike sem. Képzeljünk el egy gömböt. Bár nem maradnak meg az eredeti arányok. És olyankor ráadásul a sík a gömbön kívül van. hiszen a gömb egy térbeli test. ott bizonyos pontok egymásra vetülnek. ha kétszer akkora a középponti szög. Ha a kör középpontjából végig söpörtetjük tekintetünkkel a kör teljes kerületének minden pontján. hogy a sztereografikus projekciónál szükségünk van egy külső mely nem része a síknak. Ki más is tudhatna ilyeneket?54 ―Dikh má. nem ismerhetjük meg az egész gömböt.hogyan kell visszafelé számolni? Nyilván fejre kell állítani az átváltási tényezőt és azzal szorozni. Csak és kizárólag egy síkot használva. azzal ellentétben. a tartozik. Csak nem tanultál. hanem mindenféle irányokba. Azaz az előbbinek a reciprokával. ami nem csoda. sőt torzulások lépnek fel. Mi most belül vagyunk. olyan különböző forgássíkok mentén melyek egymással szögeket zárnak be. most az előbb. a közepében csücsülünk. hogy keressünk hasonlóságot a síkbeli esettel. A térszög fogalmát úgy lehet leginkább megfogni. ― És a ? Az smafú? Ott pont egy síkra képezzük le a gömböt! ― vág közbe Emese. akkor teljesen körbe kell fordulnunk. Ha eme gömbfelszín minden pontját meg akarjuk tekinteni. hogy nem csak síkban lehet ám forgolódni. észrevételeztük. Ami számérték mellesleg ott bujkál a kör kerületének képletében is. . Magát a vizsgálódásunk síkját is el kellene fordítanunk ahhoz. ahogy előadod? Azért azt ne felejtsük el. Most nézzünk valamelyest csúnyább számokat: A térszög Neve arra utal. hogy Emese a Mercator vetületet nem említette. hogy a végül a teljes felszínről képet kaphassunk. Emese. hogy a kör középponti szögével egyenesen arányos a hozzá tartozó körív hossza. akkor az egy nagyobb körív. melynek a belsejében. Pl. Tehát ki kellene lépnünk a térbe. Pontosabban.

De itt. akkor is egyenesen arányos lesz e felszín nagysága a gömbi középponti szöghöz. stb. ötöde. ∎∎ 55 Valamilyen szemlélődve azt értjük. előre hátra. a Zolika nem. hogy úgy mozgatjuk a látósugarunkat. Francia salátával nagyon fincsi lesz. akkor a felszín így alakul: . hogy egy ─ többnyire csak képzeletbeli ─ gömbfelszínének hányad részét látnánk az adott térszög alatt. a térben. Ennek a -nek negyede. hanem le -fel. Ugyanis a gömb felszíne a következő képlettel kapható meg: . szükségeltetik a kör kerületi vonalának negyede. megyek vacsizni. megtekintéséhez a középpontból. ötöde. Tehát átfedés és kihagyás nélkül lássunk mindent az adott szögben. nagyobb látószögben kell szétnéznünk. hatoda. megtekintéséhez a középpontból.Ennek a -nek negyede. Asszem. Na de most már éhes vagyok. hogy olyan szögmérés ez. adott térszögben55 kikukkantva. Amely számértéket a gömb felszín képletében is megtalálsz. amit nem mindenki ismer. hogy végig e szögben maradjon. hatoda. hogy ez az éppen megcsodált felszíndarab szép. ahol nem elég egy szögmérő. stb. Hasonlóan a térben is: A térben is szemléljük először a gömb középpontjából kifelé tekintve a gömb felszínének egy részét. És itt jön az. és maradéktalanul járja is be az adott szöget. Gyönyörű. -t egységnyinek vesszük. van még egy kis császármorzsa. szabályos alakú legyen. szükségeltetik a gömb felszínének negyede. ötöde. Furcsa lehet számodra. a síkban szög kellett a teljes panorámához. Ha a gömb sugarát. lehet cakkos is a széle. Ha ennél a felszín darabnál nagyobbat akarunk látni. hanem ahhoz hasonlítjuk a nagyságot. vagy nem szerencsére ─ nézőpont kérdése ─ nem kell. jobbrabalra. amikor olyan ismeretet használunk fel. . a térben pedig . vagy „gömbi egyenes”. nem? Hol használjuk? Főként gömbi szimmetriákkal megoldható feladatok estén. hatoda. Meg ki tudja. De szerencsére. úgy hogy ne vegyünk számításba semmit többszörösen. stb. már nem csak jobbra és balra forogva növelhetjük kémlelésünk szögét. stb. Itt. még hol. hatoda. Pl. A kör estén. . ötöde. melyből vizslatjuk.

egyébként kínos pontosságot érdemlő közlendőnket. folytonos halmaz. És minden olyan érték mely közéjük esik.Halmazok A halmazokkal való foglalatosság nem olyan öncélú. vesszővel vagy pontosvesszővel elválasztva. folytonos a halmaz. A halmazok témakörében megismert szóhasználati fordulatok teszik könnyebbé. . ennek pedig ilyen: . Így lehet elmondani.) Az elemeiket (alkotóelemeiket) kapcsos zárójelbe tesszük. jelet használjuk) 56 Az a számegyenes egy összefüggő szakasza. ama végén benne van (eleme) az azt a véget jelölő elem. hogy mely szimbólummal jelöltük a halmaz általános elemét pl. Nem csak egész számokra értve. Sok témakörben utalunk vissza az itt tanultakra. amúgy is ezt jelenti. intervallum. aki beletartozik az adott számegyenesszakaszba. benne van a halmazban. melyek közé esik az egész intervallum. mivel a két vége ilyen .56 akkor a határaival adjuk meg. miként az intervallum. magyarázunk az itt megismert fogalmak segítségével. kérdéseket melyek azt fejezik ki. emilyen. és reménytelen bizonytalansággal kommunikálhatnánk. azaz mindkét végpontja eleme a halmaznak. legalább egyszer csak észreveszed már! . az azon a végén lévő elem nincs benne (nem eleme) a halmaznak (intervallumnak). megfogalmazni olyan állításokat. Ekkor nem kapcsos. hogy hivatkozhassunk olyan alapismeretekre. Ez annyit tesz. hogy a -os benne van. Így a intervallum mindkét végén zárt. -et akkor így is tehetjük: (az (olvasd: eleme). Ha nem tehető meg ekképpen mert pl. hogy egy adott objektum ide. vagy amolyan kritériumok alapján. azaz egyik végpontja sem eleme a halmaznak. ahol nyitott. melyek nélkül gyakran csak tekervényesen. Ha azt is tudatni szeretnénk rajongóinkkal. mint azt az átlag diák gondolná. Ha többször is leírom. és a A Amely oldalról zárt. a -as nincs benne az intervallumban (halmazban). a mindkét végén nyitott. hanem a minden valós számra. Az intervallum ezért a számegyenes egy része. vagy oda tartozik-e. A halmazokat nagy nyomtatott betűvel jelöljük ( stb. Így ez egy végtelen elemű. hanem szögletes zárójelben adjuk meg ama két értéket.

gyakran meglátogatja Mari nénit. De Józsi bácsi nem található ott a Csicsóka utcában. az a tudod melyik… az a karikák egymáson. Ez az egyik oka. mert a lakcíme: Csicsóka u. • néhány eleme felsorolásával. egymásban… mindenféle betűk. akkor viszont az intervallumon belül lakik. . az annyit tesz. fogalom stb. meg számok bennük… 57 Persze. mert ha a felesége nem veszi észre. akkor így tehetjük meg: (olvasd: nem eleme). • ábrázolással: Venn-diagramm. élőlény. (az (eleme) jel áthúzva) Összefoglalva: ha egy számérték nem eleme egy intervallumnak.57 Halmazokat több módon is megadhatunk: • elemei felsorolásával (ha nincs túl sok belőle) Pl.: Az előbbi halmaz Ennek az halmaznak csak ez a db eleme van. ha eleme.Ha azt szeretnénk kijelenteni. Pl. hogy valamely -szel jelölt objektum nincs benne egy halmazban.: az iménti halmaz A halmaznak végtelen sok eleme van. hogy mely tárgy. ezt nem tőlem hallottátok! . Azaz az intervallumon kívül található ez a szám. Mert hát kinek is van arra ideje?  hozzárendelési szabállyal. De csitt. vagy szöveges utasítással mely bizonyos tulajdonságok alapján eldönthetővé teszi. vagy vonalszakasz (intervallum) A Venn-diagramm. hogy nem esik bele ebbe az intervallumba.: a halmaz Látható (mint ahogy majd később látjuk). Ellenben. hogy nem soroljuk fel az összes elemét. hiszen ugyanazok az elemeik (egyiknek sincs olyan eleme. ez csak a hivatalos igazság. mert az ő lakcíme: Kukutyin tér . majd a többi helyet kipontozva (ha egyértelmű. tartozik a halmazhoz. hogy a és halmazok megegyeznek (egyenlőek). Tehát Mari néni esténként a Csicsóka utcában található. hogy hogyan is folytatódik tovább a sor) Pl. mely a ne lenne másiknak is eleme).

2.1. . ábrán a és intervallumok mint speciális halmazok láthatók. mert részhalmaza -nek. Azért helyesebb a jobb oldali ábra. ábra A 2. ábra Ha a megadott két halmazra.

Jele: Ez olyasmi. Más jelöléssel: 0 ahol képviseli eme értékeket. hogy a baloldali végpont is részesüljön az állampolgárságból. melynek elemei legalább az egyik halmaz elemei azon halmazok közül. azaz nem lesz bővebb az eredmény. Műveletek halmazokkal (halmazműveletek) Néhány fontosabb halmazokkal végzett művelet:  unió (egyesítés) Ez olyan halmazt eredményez. Ha legalább az egyik állam polgára. melyeket egyesítettünk. Azaz nem eleme a halmaznak. Ha csak felsorolással adható meg és nehezen fedezhető fel bármiféle kapcsolat az elemei közt. ugyanis a „kisebb vagy egyenlő” jel (szakállas kacsacsőr) lehetővé teszi. Igaz. . attól ő még egy becsületes halmaz. Vagyis . De persze a kettős állampolgárság is megengedett. Így a baloldali vége benne van az intervallumban. ez rájuk nézve ez korábban is fennállt. a jobb oldali nincs. . mint az összevonás. ahol a végpontok ismételten nem kaptak bébocsátást a mennyek országába. mivel a kacsacsőr (így szakáll nélkül) nem engedi meg az egyenlőséget. akkor már az uniónak is polgára (eleme). ábra szerint. még különböző halmazok esetén sem. hogy mi az. Míg azonban az intervallum balról zárt és jobbról nyitott. de ezt nem is orvosolódott. Sőt akár csak egyet is önmagával. mint kettőt. (Vagy inkább egy kalap alá vétel. mert az semmiképpen nem lehetne. ha és intervallumot kapunk. egy -től plusz -ig terjedő A 2. De éppen így összeuniózhatunk akárhány halmazt. Ez utóbbi esetben magát a halmazt kapjuk. többet is.A intervallum balról és jobbról is nyitott tehát oly számokat ölel magába melyek a -nél nagyobbak és a -nál kisebbek. halmazok unióját vesszük.  bármely más elképzelhető módon (egyértelmű legyen. Persze szűkebb sem. ami a halmazba való és mi az. Természetesen felvesz minden értéket (nem csak egészeket!) a végpontok között. ami nem) Egy halmaz nem szükségképpen tartalmaz csak azonos tulajdonságú elemeket. Kivéve a két végpont értékét. hogy valaki mindegyik állam polgára legyen. A jobb oldal csak sima kacsacsőr így a jobboldali végpont nem kapta meg az állampolgárságot.) Tehát nem kell.

ha egy halmazban többször is megvannak ugyanazon elemek. hogy azok a pontoknak látszó valamik a ki nem írt elemeket jelentik -ben. ezért talán becsapva érzi magát.Az 1. Nos. hogy a „kivonandó”. azaz az halmazt Mert hiszen itt. Itt az -ból vonjuk ki -t. mint halmaz. azok nem számítanak többszörösen. S még sincs ellentmondás a kétféleképpen ábrázolt és halmazok uniója közt. Vagyis most az és halmazok nem az előbbiek! Ekkor az Ellenben a Magyarán. hiszen már azelőtt is éppen megegyezett ővele. ez meg éppen az halmaz. . hogy hozománya éppen az ami -nek már úgy is megvolt. akkor kiderül. ilyenkor a kisebbítendőből az és „felejtjük” ki. annak is a jobbik felét. ábrát. A fent megadott halmazok uniója tehát éppen maga a halmaz. mint egy vidéki kisváros utcája este után. annak is a baloldali részén és uniójával az eredeti egy-egy területhez képest nőtt a teljes terület. B lesz a „kisebbítendő” és A a „kivonandó”. közös részt. ( Ne felejtsük el. És ugye belőlük ménkű sok van. aki teljes egészében benne terpeszkedik -ben. Így az ilyen kivonás így értendő: Illetve: közös elemeit. mivel ha ezeket „összeboronáljuk”. mint -nak. mint az összes pozitív prímek hazája. hiszen ő nem más. különbséghalmaz („kivonás”) Az egyik (a kisebbítendő) halmazból kivonjuk a közös elemeket. hiszen ő az. legyen az halmaz. Csak éppen azt a tényt hallgattuk el. merthogy már azelőtt is ugyanolyan volt. -nek persze vannak egyéb elemei is. a mostani halmazokra ez igaz: . Vagyis a „kisebbítendő” és ha ellenben az írom. Olyan mintha hiába festeném le a kocsimat ugyanolyan színnel és a kutya se hinné el. Lásd az 1. Bezony ám. (minden értelemben jobb). méghozzá végtelen sok.)  metszet (közös rész) Ez csak a közös elemeket tartalmazza. ábra alapján. és legyen a halmaz . A jobboldali része szerint az unió nem bővebb. Itt tehát mindenki kettős állampolgár. Pl. akkor a halmazok szerepet cserélnek. hogy a balfertályon az –vel jelölt rész olyan üres és kihalt.  különbség .

Egy halmaz komplementerét úgy kapjuk. Még a képlet is igazat mondott. A matematika már csak ilyen. Így a valódi részhalmaz elnevezés csak azokra vonatkozik. Az eredmény egy olyan halmaz melynek elemei nem elemei a kivonandó halmaznak. ha tisztázott. és van értelme elemszámról beszélni. Vagyis: . akkor a jelet használjuk. vagy nincs. hanem az üres halmazt is. Ekkor ezek a részhalmazai: És ez ugye pont nyolc darab. Ebben az esetben ezt nem valódi részhalmaznak hívjuk. Középiskolában ez a valós számok halmaza.. komplementer halmaz (a hamaz kiegészítője) tehát jele a felülvonás. Létezik egy megnevezés is. az üres és a teljes halmazt is beleszámítva: . ( teljes egészében benne van -ben) meg ippeg fordítva. Az üres halmaz jele: Tehát maga a teljes halmaz és az üres halamaz a triviális részhalamazok. hogy nincs-e egy szűkebb alaphalmaz adva. Akkor. mintha egyik zsákot beletennénk a másik zsákba.: vagyis itt nem csupán részhalmaza lehet -nek. ha megmondjuk. kitörüljük az őt tartalmazóból. legyen az alaphalmaz az . Hiszen minden elem két lehetőséggel rendelkezik: vagy benne van egy adott részhalmazban. hogy az adott halmaz komplementerét. Jelben: . Pl. mely nem eleme a tartalmazott halmaznak. ha nem is számokról van szó? Akkor mi a helyzet? Ezért jobb. azonban elemei annak a halmaznak. ha egy halmaz eleminek száma . ( teljes egészében benne van ban) Úgy lehet elképzelni. tartalmazás vagyis részhalmaza halmaznak. mint részhalmazt jelöli. Pl. azaz nem folytonos. nem intervallum. De magasabb szinten ez már lehet más is. mely másik halmazra mint alaphalmazra. . akkor a lehető legbővebb halmazt értjük az alaphalmazt emlegetve. aki minden halmaznak részhalmaza. ha a kérdéses halmazt kivonjuk. Pl. Házi feladat: sorold fel a halmaz összes részhalmazát!  komplementer. akkor az összes részhalamzainak száma. Ha ez még sincs megadva. amelynek komplementerét képezzük. Ha a halmaz diszkrét elemekből áll. Ez nem csak az önmagát. Pl. hanem akár egyenlő is lehet vele. Legyen . Ha megengedjük az önmagát magába foglaló halmazt is. képes előre megmondani bizonyos dolgokat. amely teljes egészében tartalmazza azt a halmazt. A komplementerség csak úgy értelmes. melyek nem egyeznek meg a tartalmazó halmazukkal. részhalmaza -nak. Tehát a valódi részhalmaz komplementere nem üres halmaz. az őt tartalmazó halmazra értjük. mert van olyan eleme.

és esetleg a nullát is tartalmazó halmazra. 58 59 Testvéreim az -ban! F: family. azaz szülők. A halmaz és komplementerének uniója pedig maga az őket tartalmazó halmaz. Még egyszer: Ha nem adják meg az alaphalmazt. Tehát nem egyértelmű! Mindig járjunk utána. a racionális számok halmazára is. hogyha egy halmaz részhalmaza egy másiknak. neki részhalmazai. hogy mire nézve kell komplementerét képeznünk egy halmaznak. mert velük együtt teljes a család: Ha a család gyerekei. Mi lesz ekkor az .Szavakban tehát: az alaphalmaz az egész számok -től -ig. Az az halmaz páros elemei. De éppen így gondolhatunk. akkor az erre a tartalmazó halmazra vett komplementere. mely nyilván része az -nek. a valós számok halmazára. Nyilván a család hölgy tagjai a megoldás. Az összes negatív vagy pozitív számot. De minden esetben igaz. .58 Ekkor halmaz ezek közül a páratlanok. halmazt vesszük. P: parents. azaz család. Jelekben: Pl. pedig a prímszámok az -ban. tekintve. éppen ennek a tartalmazónak és tartalmazottnak a különbsége. M: male. 59 Kovács családról van szó. és ki tudja még mi mindenre. akkor gondolhatunk az egész számokra. mely a család hímnemű egyéneit tartalmazza: halmaz -re vonatkoztatott komplementere? halmaz egy részhalmaza az . azaz hímnemű. Legyen az Legyen az Jelben: halmaz a Kovács család tagjai: halmaz. hogy még mindig a komplementere? Jelben: . akkor mi lesz a Ekkor a megoldásnyilván a ------------------------------------------Lássunk néhány Venn-diagrammos ábrát a tanult műveletek szemléltetésére! Szemléljük a következő halmazokat! Itt az és halmazok is az alaphalmazban vannak benne.

Menjük olyan sorrendben. amiről éppen szó van.Egy adott művelet szemléltetéséhez azt a részt fogom be zöldre színezni. ahogyan a műveleteket is vettük! .

Házi feladatként te is készits hasonló ábrákat! .

.

.

.

Ez nem más mint egy különbség és felcserélt tagokkal végzett különbség uniója. de csak meg érted. nem? .Jele a . Ezt nem vettük ugyan számpéldákkal.

.

a jobb felső sarokba. mert zavaró lenne. ha ott hagynám őket. ahol eddig voltak.Itt a műveleti feliratokat kívülre teszem. .

.

.

.

.

Házi feladat: Hogyan tudnád a következő halmazábrákat műveletekkel megadni? .

.

és árgus szemmel kelljen olvasnod a könyvet. azt könnyen észreveszed. Térben még a négy halmazra megy. A logikai szita A halmazok elemszámát is jelölhetjük. Hogy melyik fejezetben lesz ez. majd …negatív előjellel. két-két halmaz közös elemeinek számát negatív előjellel. Hoppá! Azt milyen előjellel? Mi is dönti el az előjelet? Az. mert ott is így hívják őket. majd minden lehetséges módon három-három halmaz közös elemeinek számát pozitív előjellel. de ennél több halmazra. De ezeket már ne ábrázold! Mert síkban úgy sem lehet. sőt bizonyos értelemben azonos szabályokkal majd találkozunk egy másik témakörben is. ezen egyenlőségek felrajzolása. Hasonló. .majd pozitív előjellel…Végül az összes résztvevő halmaz közös elemeinek számát.De Morgan szabályok Venn-diagrammokkal könnyen tudod ezeket szemléltetni. Először vesszük az egyes halmazok elemszámát pozitív előjellel. majd minden lehetséges módon párosítva. Egy halmaz elemeinek számát így jelöljük: A következőket is lásd be Venn-diagrammal! Két halmaz uniójának elemszáma: Három halmaz uniójának elemszáma: Ez több halmazra is tovább fejleszthető. hogy melyik az a fejezet. Legyen házi feladat.…. A páratlan darabszámú halmaz metszetének elemszáma pozitív. hogy páros. Azért nem mondom meg. a könyv egy másik fejezetében. Az ott tanult szabályokkal lehet majd általánosan belátni a De Morgan szabályokat. vagy páratlan darab halmaz metszete. már a háromdimenziós tér sem elegendő. a páros darab halmazok metszetének elemszáma negatív előjellel lészen számba véve. Négy halmazra: Azaz a következőképpen összegezzük. Sőt egy halmazunió elemszámát megmondhatjuk a résztvevő halmazok segítségével. hogy kíváncsi legyél rá.

Az angolul tanulók száma: . a németül tanulók száma: . Mivel mindenki tanul legalább egy nyelvet. Ábrázolásnál ügyeljünk. és az összes kettős. hármas. Azonban a képletünk alapján tudjuk. ha tudunk minden mást.Így tehát akárhány tagú halmazcsoportosulásra megtudhatjuk az összelemszámot. ha mindenki legalább egy nyelvet tanul az osztályban? Alkalmazzuk ezt a szabályt: Legyen az angol. Természetesen. hogy Azaz Tehát hét szorgalmas diák tanulja mindkét nyelvet. hogy megállapítsuk a közös rész létszámát. A mindkét nyelvet tanulóké pedig: . és -en német nyelvet. a német nyelvet tanulók halmaza. ezt keressük. hogy lásd mindama sok. olvass utána! ∎∎ . ha tudjuk az alkotók elemszámát külön-külön is. Pl. Ebből -en tanulnak angol nyelvet. melyet itt nem említettem. stb. Érdeklődj tanárodnál. négyes. metszetek elemszámát is. így az ő számuk: . még teljes joggal ebbe a fejezetbe tartozó dolgot. hogy ne számoljuk duplán a közös részt! Mindig a metszetet töltsük ki először: Ellenőrzés: ---------------------------Jó nagy képzelőerőre lesz szükséged.: Az osztály létszáma fő. ezt a gondolatmenetet használhatjuk arra is. nem rajzoltam le. Hányan tanulják mindkét nyelvet. Ezt számszerint nem tudjuk.

akkor a többivel sem lesz gondod. hogy egy kifejezés négyzetét vesszük? Azt. azaz tájékozódni a megfelelő fejezetekben! S mint az már ismert. Ha ez ilyesztő. de polinom kifejezések. hol kell utána nézni ebben az esetben? Könnyítésként. ismered. hogy önmagával szorozzuk. az -re csak mint pozitív egészre gondolunk itt. Tudod. hanem ez után is lehetnek a könyvben. de ezek a legfontosabbak. mint hogy az egyik zárójelben lévő összes tagot szorozzunk a másik zárójelben lévő összes taggal: .Nevezetes algebrai azonosságok Az azt jelenti. Algebrai műveletekkel és hatványozás azonosságaival tessék tisztában lenni. örülök neki. Sőt ha ezeket megérted. Ami nem más. A most következő ravaszságok gyakran előfordulnak a későbbi témakörökben is. Van még sok azonosság. így ne csak a „pincér memóriádba” tárold el! Nem csak ma lesz rá szükséged! A most következő és nem csak számok. paraméterek. Nézzük őket sorban! Bizonyítás: Miért is igaz ez? Mit jelent az. a megfelelő fejezetek nem csak ez előtt. hogy a benne szereplő változók. mert könnyen meg fogod érteni azokat is. polinomtagok is lehetnek. tudod alkalmazni. minden megengedett értéke mellett fennáll a kijelentett egyenlőség.

most is írjuk fel zárójelek szorzataként: 60 Szerencsére a mindig garantált. ha elég mély a dekoltázs. ∎ Bizonyítás: Miként az előbb.És ekkor már csak a zárójelek együtthatója szerint kiszabott szorzásokat kell elvégezni: Így ezeket is figyelembe véve. Eme területek képleteit láthatod az adott alakzatokba írva. akkor ugyanazt a terület nagyságot kell kapnunk. tehát valóban: ∎ 60 Az itt látható négyzet oldalait és hosszúságú szakaszokra osztottuk. mintha a legnagyobb négyzet területét a saját oldalhosszaival számolnánk ki. . Majd eme kis szakaszok által képezett alakzatok területeit adtuk meg képlettel. Ha ezeket mind összeadjuk. végül ezt kapjuk: Eme a lépésekben kapott sorok mind egyenlőek voltak.

― „Egyből kettő”. -re. mi lenne nélküled. ezért beszéljünk róla. Talán még zavartalanul le is adhatnám egyszer az órát. itt is minden tagot minden taggal szorozzunk be. hogy igaz. mint az előző volt. hogy mit is kell látni rajta! A kezünk meg vagyon kötve. De hol bujkálhat az a fránya ? Biza. És miért is az a két darab kék téglalap? Mert egyik oldaluk . mind a kettő. ― Nem is tudom. csak valaki leharapott belőle -et. ∎ A következő ábra bonyolultabb. az is ott van. tehát szükségünk lesz -re. Ugye emlékszünk még az előző mondatra? Kettő is kell belőle! De azokból is leharaptak -et. Te sosem vagy beteg? Úgy bírnám már. Tehát egy zöld négyzet és egy kék téglalap területe együtt éppen: 61 Persze a szorozzuk egymással! ÁÁÁÁÁ! ” nem azt jelenti. ha csak egyszer hiányoznál… Keressük meg az ábrán a hozzávalókat: Az megvan. 61 Felbontva a zárójeleket: A nyilván azért lett pozitív. egyből kettő is kell. az is megvan kétszer is. mivel csak téglalapokkal és négyzetekkel dolgozhatunk. Azt akarjuk belátni. mint láttuk. Emese. És kell még is. így hát. Vagyis: Ezzel beláttuk. amit az előbb . területük pedig e két egymás mellett lévő oldal szorzata: . hogy az egy zárójelen belül lévő tagokat is . -re. az mínusz egy! ― kiabálja be Emese. sőt ez utóbbiból. mert a felhasználtunk: szorzatból jött ki! Itt is igaz. hogy .Majd. másik oldaluk .

mint: ∎ Ez házi feladat! Nagyon egyszerű. a látottak alapján.Az -ből. nézzük a színkód alapján! Itt ugye az egész ábrát jelenti. ami itt a legnagyobb négyzet. Tehát Ez pedig nem más. ahhoz pont a két kék és a két zöldet kell gondolatban elhagyni az ábráról. . hogy a négyzetre emelés. majd az így még mindig zárójeles szorzatokat felbontjuk: Vagyis. levonunk kettő -t. a felbontáskor szorozzunk a zárójelben lévőket a zárójel együtthatójával: Mivel . Hogy ebből levonjunk -t. De akkor csak a sárga marad vissza. Mit kapunk? No. az igazság végett. Ezért hozzáadunk egy zöld -et. majd hozzá adunk egy -et. Vagyis: ∎ Bizonyítás: Már tudnia kell mindenkinek. minthogy az első zárójelben lévő tagok mindegyikével beszorozzuk a második zárójelet. a kívánt -nél. így ez nem más. és így máris a sárga és egy zöld együtt már kiadja az -et. aki viszont éppen egy -tel rövidebb. önmagával való szorzást jelent.

Most tehát azt akarjuk belátni. mettől meddig jelölik ki egy alakzat oldalhosszát! Az oldalak mellé írt betűk színével is jeleztem. Mivel van benne és – is ezek pont kiejtik egymást. ami a felső vízszintes zöld oldal. Ez utóbbi pedig éppen az . ∎ Nézzétek meg jól. ha a zöld téglalaphoz az alsó sárga téglalapot adjuk. narancssárga oldalhossz. amely éppen a felső oldal mentén látható két vízszintes hossz. Csak az marad. ugyanazt a területet kapjuk. hogy mely tartományról van szó. hiszen a zöld téglalap és a baloldali sárga téglalap területösszege éppen az képlettel is megkapható. Ezt könnyű belátni. mintha az oldalhossz. oszt jó napot. zöld és narancssárga oldalhosszak összege. ∎ Bizonyítás: . De ugyanezt a területösszeget kapjuk akkor is. hogy ha vesszük az -t. és ezeket összeszorozzuk. és az -t. és a piros betűvel jelölt függőleges szorzatával megadott területből kivonjuk az egyik kis kék -et.Bizonyítás: Egyszerűen csak el kell végezni a szorzást. hogy a piros nyilak. ami a bal felső függőleges.

azaz a harmadik hatvány. térfogata: •piros: élhosszúságú kocka. hogy a köb. És mostanra már a hátsó sorban ülők is ezzel álmodnak. És miért jó ez nekünk. Emese? ―Mert a négyzetes tényezőt. hogy nehogy valaki azt gondolja. a jobboldali zárójeles tényező tagjait szorzom a baloldali zárójellel. Így van! A másodfokút az előbb már láttuk. Erre utal a kitevőben lévő hármas is. Ráadásul az és hosszak bármilyen megválasztása mellett! Az következő ábrákon a ilyen jelentéssel bírnak a színek: • világoskék: élhosszúságú kocka. A tétel állítása szerint egy élhoszúságú kockát lehet összerakni. hogy miért is lesz ez a következő sor: Az egymás mellé írt betűkről pedig azt érdemes tudni. térfogata: . mert a matematikusok sok erénye közül a legfőbb a lustaság. térfogata: magasságú hasáb. nem más. már valaki kiszámolta nekünk. hogy össze vannak szorozva: ∎ Az á á ó szemléltetést. ha becsületesen akrjuk csinálni.Szerencsére tudjuk. egy élhosszúságú kockából. és még három darab alapterületű és magasságú hasábból. Na jó. hogy csak amúgy lehet. így nem nehéz megérteni. egy élhosszúságú kockából. akkor azt három dimenzióban kell. így ezt most gátlástalanul felhasználjuk: Tehát ezt beírjuk az ügyes felbontásunkba: Hogy kevesebbet kelljen írni. három darab alapterületű és magasságú hasábból. egy kicsit azért is teszem így. térfogata: •zöld: • sárga: alapterületű és alapterületű és magasságú hasáb. mint a második hatvány szorozva az első hatvánnyal.

.

egészen véletlenül lett - ∎ Állítólag. Egyébként ez mondtam el az előbb is. amit a spanyol -nak is. Esetleg annyit. bizonyos típusú kómában lévők is hallják. hogy a nem csak a kockák térfogatai vannak ebben az azonosságban. hogy az ábrák teljesen érthetőek. 62 Ez az algebra régi magyar neve. de azt is csak az Emese kedvéért. de inkább többször. hanem a hasáboké is. (Ejtsd: . hogy talán sokan észrevették. és még annál is többször… Bizonyítás: 62 Miként az imént felhasználtuk.Meg merem ama kijelentést. a magukat Micimackónak álcázó hasáboké pedig egyenként . itt sem fogunk ettől ódzkodni. mert úgy is mindjárt megkérdezi. nyelv is őriz. hogy a harmadik hatvány a második és első hatvány szorzata. Maga az algebra szó. A zöld hasábok térfogata egyenként . ezért bátorkodom az alvó hallgatóság láttán is megjegyezni. és nem kell mondanom róluk semmit. mikor hozzájuk beszélnek. Régies spanyol nyelven a mondják jelent.… …hogy a sárga.

Pistike. nem csak levonni kell térfogatokat. Tessék kérem kipróbálni! Ez mindig eljátszható. és az amolyant tartalmazóak is összevonhatóak. Gondoltam a vaksikra is. Most viszont felbontom. Itt is azt a tényezőt fogom bomlasztani. azonosságba a helyére mindenhol mínusz -t írva . hogy az előbbi . Az eredeti alakban ugyanis. tehát minden tag. ∎ Hogy miért? Csak most tűnt fel? Az előbb is használtuk. viszont nagyon megkönnyíti az ábrázolást. hogy a bizonyítás az is lehetett volna. ott értetted? Az és az ezért az emilyent tartalmazó tagok összevonhatóak. akkor attól elveszem az alkoholt. akkor mindig élhetünk ezzel a trükkel. a -t! Ezt beírva: . így ezt ismerjük. mint a bogyókat. hogy adott paraméterre/változóra nézve ellentétes előjelű mindenhol. Ezt már csak össze kell gyűjtögetni. ugye Béla? . Mielőtt erre adok geometriai szemléltetést. Ehelyett emeljünk ki a jobboldal két tagjából. hogy valaki az -t összemerészeli vonni a -tel. rém egyszerűen megkapjuk a jelenlegi azonosságot. mert ezekszerint már nagyon megromlott a tőle a látása. hanem még hozzá is adni.És hogy Emesét idézzem. Előbb egy kicsit pofozzuk át az azonosságot! Ez a lényegen nem változtat. aki a zárójelben volt ellentettjére vált. megemlítem. ha egy képlet csak annyiban különbözik egy másiktól. az meg a csajoknak jól megy. -ből. amelyiknek kevesebb tagja van: A mínusz előjel miatt nem bontottam fel a szorzás közben a második zárójelet. „a négyzetest már megoldotta valaki”. de szigorúan csak egymás közt és nem keverve őket! Vagyis ha meglátom.

ha az térfogatú hasábot és még egy élhosszú kockát is. térfogata: élhosszakkal rendelkező téglatest. számítással is könnyen kijön: És ez ténylegesen éppen a sárga téglatest térfogata.Ennek jelentése nem más. térfogata: élhosszú kocka térfogata. Az ábrák pedig: . ha megnézed az ábrákat. Vegyük még azt is észre. minthogy az ( élhosszú kockából elveszünk darab Az ábrák színkódja: • lila: • sárga: • kék: • zöld: • bordó: élhossúságú kocka. térfogata: Na és hol van az térfogatú kocka? Az éppen maga a teljes összerakott tarka-barka kocka. élhosszakkal rendelkező téglatest. térfogata: élhosszúságú kocka. megegyezik azzal. térfogata: élhosszakkal rendelkező téglatest. Ez utóbbi állítás. hogy a kék és a zöld együtt éppen egy sárgát ad ki! Az utolsó két ábra is ezt próbálja érzékeltetni. Miként arra magad is rájössz.

hogy a kevesebb tagút… És most elvégezve a szorzásokat: A zárójelesek éppen nullákat adnak. Feltéve persze. Vagyis három hasáb és egy kiskocka kitesz egy nagykockát. hogy a kifejezés baloldala így is írható: Ami éppen három hasáb térfogatának az összege. Így viszont ez az egész éppen a nagykocka. mert ugyanaz a két tag van egy zárójelen belül csak ellentétes előjellel: ∎ Vegyük észre. az -élű kocka térfogatával egyenlő a bizonyítandó képlet szerint. mivel ekkor a jobboldalhoz is hozzáadtuk az addig mínuszban ott lévő. Ha ehhez még hozzáadjuk a jobboldali vagyis egy -élű kiskocka térfogtát. hogy a következő élhosszakkal rendelkeznek a hasábok és a kockák: .Bizonyítás: Bontsuk fel az egyik tényezőt! Naná. akkor ezt kapjuk: -öt. s ekképpen éppen hogy kimondottan hiányzó -öt.

.

Tehát csak ez marad: ∎ Mivel ez utóbbit is beláttuk. hogy a legelső és legutolsó tagon kívül minden más kiesik. hogy azok bármilyen értéket felvehetnek. így nem írhatunk helyettük konkrét számértéket. hogy a számokat ténylegesen összeszorozzuk. ezért nem meglepő. egyszerűen csak egymásmellé helyezve jelezzük a szorzás tényét: Ami nem más. azt ott helyből nyomban megfujtogatom. Ne vegyen még levegőt sem az ilyen hazug mihaszna! És remélem a fujtogatásra mindenki fog ömlékezni. de akár fel is cserélhető a két szerep. Az szereposztás a kézenfekvő. -----------------------------------------------------------------------------------------------Nézzünk néhány alkalmazást az összes eddigi azonosságra! Itt nyilván az azonosság ismerete lesz segítségünkre. a betűket. Mivel a számok szorzása a tényezők sorrendjétől független. Tehát: és Már csak a négyzeteket kell kiszámolni és a szorzást elvégezni. lévén.: Egyszerűen végezzük el a szorzást a jobboldalon! Pontosabban imitáljuk azt! Vagyis: Vegyük észre. most már senki nem mondhatja. hogy nem találkozott vele! Aki ezt fogja állítani. így majd hivatkozhatok reája. mint: Vagyis: .

a nem megfelelően elvégzett hatványozás. az kérem.: ― Miért van ott az a „kettes”? ― jön hátulról a kérdés. . Erre csak egyetlen szóval tudok felelni: ÁÁÁÁÁ! Hol voltál eddig? Nem figyelsz? Tessék vissza lapozni ! Vagyis: Hatvány hatványozása a kitevők szorzását jelenti: Vagyis: A hatványozások63 és szorzás elvégzése: Vagyis: 63 A .

hogy „teljesen mindegy”. De így is. Hiszen a zárójelben mínusz Hogy mééé? Azéé! Tessék megnézni azt a részt ahol levezettük! Hogyan olvasol öcsém? Nem figyelsz? Minek van a szemed? Vagyis: ― Úgy sejtem. Az -t sem tudjuk. azonosságot fogjuk alkalmazni. hogy 64 A magyarázatot lásd a c. Úgy van! Ha valaki azt mondaná. hogy „nincs mitől rinyálni”. fejezetben. csak az ijedősek dőlnek be neki! Itt nyílván az van és nem plusz a két tag között. most jön az a duma. hogy szépen sorban van megírva és összerendezve ez a könyv! . honnan tudjam. majd eztán lesz a könyvben. Még nem volt. ha nem tudjuk mennyi az . hogy „hé.Valójában a csillagos nem is nehéz. hogy mennyi az az !”. hogy mennyi. Mivel a hatvány hatványozása a kitevők szorzását jelenti:64 De írhattuk volna azt is. ― mondja Piroska. meg úgy is ugyanolyan módon kell alkalmazni a szabályt. Ne is várja senki azt. arra azt felelném.

mert a házinéni dolga megcsinálni! Neked kell elvégezned! Nem baj majd láttok még ilyet. És kimondottan a Piroskának egyet: Na. ― De bezzeg a azt meg merted nézni. Még egyet: . Semmi rendkívüli nincs benne. miként azt majd látjuk a hatványozás azonosságainál. Igaza van Emesének.Hiszen a . mi? Ettől mégis megijedsz. akkor legalább úgy tűnt volna. Ha megkérdezted volna a házival kapcsolatban. A házi feladat nem azért házi. hogy itt csak olyat kell tudni. így most csúnyán lebuktál. hogy azt miként kellett volna megcsinálni. ÁÁ! Amúgy meg volt ilyesmi a háziban. Tehát az eredmény: De így is igaz: Vagyis: ― Fúj! Ez undorítóan könnyű volt! ― kiált fel Emese. Tényleg azt hitted. inkább legyen a többi ilyen házi. amit már tényleg tudsz is? ― Ez nagyon zora! ― hallatszik a homályból. mintha foglalkoztál volna a házival. jó. Csak vicceltem.

most miért nem magyarázol semmit? Csak írsz. Egyetértünk? ― Nem! ― felenek kórusban. hogy trükköztök valamit. Ha vita van. hogy ki tud jobban hazudni! Biztosan én fogok nyerni. De már látom.K. ― Téged meg a farkas! Vajh milyen azonosságra lesz szükségünk itt. az azért van. kinek van igaza. döntsük el az alapján. ha nem akarjuk végigszorozgatni a jövő hetet is? Naná hogy az lesz a nyerő. Akkor jó. ― méltatlankodik Pistike. meg írsz a táblára. és nem tudjuk. De azt meg úgy sem vagyok hajlandó beismerni. ― Nincs ezen mit magyarázni. hogy nem esz meg a kórság! ― ordítja Piroska.― Laci. . Vagy azért. büdös kölkei. már azt hittem. és nem értünk egy kukkot se. Vagyis: Vagyis: ― Laci. minden O. mert nem tanultok. Ha nem értitek. mert elírtam valamit.

ill. Több mínuszos meg nem lesz. Csókai Andrást keresni. hogy nem ijedünk meg! Aki félős az ne járjon az én órámra. Egyébként meg nem hiszem el. villamoson. mert anyukám látta őt a tévében és ezt elmesélte a nagymamámnak. persze. Amely tagokban egy ilyen mínuszos fickó szorzata fordul elő. súlyos esetekben agyátültetést is vállal. te magad próbáld bizonyítani. vagy példát adni rá. Csak annyiban lesz más. mint kettő egy tagban. amit halottam is. Ha nem megy. ∎∎ . ő híres agysebész. Én is azért vagyok olyan okos. vagy kipróbálhatsz saját elképzeléseket is. ott mínusz lesz az előjel.Vannak benne mínuszok. Amúgy pedig a Besenyő Pista bácsi is megmondta. Azokból fogod csak igazán megérteni amit köll. hogy annyira félősek lennétek.. pincében. Alkalmazhatod az itt látott módszereket. Vagyis: További házi feladat. és nekem már ennyi is elég volt. tessék elgondolkodni rajta. akkor nem lesz negatív. akkor tessék Dr. akiket itt ellustálkodtam bemutatni. füzetedben. Ha kettő van belőlük. Megijedünk tőle? …( nagy csend ). interneten. utcán. padláson. példát keresni rá! Hol keresd őket? Tankönyveidben. hogy figyelni kell egy kicsit. Vajh méé? Nem mondom meg. hogy mindazon nevezetes algebrai azonosságokat. sarokban. mert ma sem sminkeltem ki magam és mégsem sírtátok el magatokat. hiszen négyzetre emelünk.

Ez tehát összeszámlálást. Tehát egynemű az -szel. azokat kezelhető formátumba öntő szükséges eljárásokat. de a betűk ugyanolyan kitevővel is. akkor nem vonhatóak össze.: Melyek lesznek ebben az egyneműek? • • • és a és a és a • és nincs több. Ettől a művelettől lényegesen rövidebbé és egyszerűbbé válhat egy algebrai kifejezés. Ezért jól tanuld meg őket! Egynemű tagok összevonása Az annyit tesz. csoportosítást. És az értéke nyilván nem változik: 65 Diaszpórában. Az az összeadás és kivonás egy szóval említve. Pl. . de nem egynemű az -tel. mivel a szétszóródottságban65 élő tagok ezután már kevesebb helyet foglalnak el. Ha nem egynemű két tag. hogy nem csupán ugyanaz a betű (paraméter vagy változó) van a tagokban. avagy betűszámtan az egyenletek megoldásához. rendezést jelent. sem pediga az -szel. sőt gyakran ki is ejtik egymást azáltal. Tehát összevonhatjuk a -t és a -t és a -t és a -t: -t: -t: Tehát ha nincs előjel kiírva. akkor eme két tag algebrai összege nullává válik.Algebrai kifejezések. akkor azt automatikusan pozitív előjelűnek vesszük! A negatív előjel pedig összevonás szempontjából kivonásként is értelmezhető! Így az eredeti kifejezés egyszerűbb. általános szabályok felismerését megkönnyítő. hogy ha egy tag összevonódik az éppen fellelhető a mínusz egyszeresével. Az itt elsajátított trükkök a matematika minden területén használatosak. könnyebben áttekinthető lesz. lépéseket tárgyalja. sem a -nal. átalakítások Az algebra.

. akkor egy kis ügyeskedéssel egyszerűbben írhatjuk fel a kifejezést. az is egyszerűbben megtehető. mintegy ellenőrizvén. hanem arra utal. Szorzattá alakíthatjuk.Az egy zárójelben lévők tehát egyneműek. kifejezésosztókat. Keressünk olyan közös osztókat. akkor helyesen végezzük a kiemelést. Szorzattá alakítás kiemeléssel A kiemelés. Ha több változónk is van. így összevonhatóak: A változó hatványai szerint csökkenő sorba rendeztem a tagokat. és ha további műveleteket kell végezni velük. hanem betűosztókat. hangadók elkülönítésére szolgáló művelet neve. így összevonhatóak: Minden tag az előjelével együtt kerül összevonásra! Ne feledjük el! Az azonos színűek egyneműek. Így jobban áttekinthető. hogy melyikük hatványai szerint rendezzük sorba a tagokat. és visszakapjuk az eredeti kifejezést. ne csak számosztókat. akkor eldönthetjük. itt nem egy a rendfenntartó erők által végrehajtott. hogy ha egy kifejezésben vannak bizonyos azonos elem ek. melyek több tagból is integetnek az arcunkba! Ha mindeközben gondolatban elvégezzük a kialakuló szorzásokat.

az utolsó kettőből a : A két zárójelben lévő kifejezés majdnem megegyezik. hogy „nem tudtam. a két középsőből pedig a akkor a kiemelés ellentett előjelet hagy maga után a zárójelben: . Most pedig az emelhető ki: És nincs mit csodálkozni. hogy az egyik pont a másik mínusz egyszerese. mint az előbb: Ugyanis a tényezők sorrendje nem számít. ahogy könnyebbnek érzed. Ettől nem változik az értéke. hogy az egyiket kétszer is beszorozzuk mínusz eggyel.Az első két tagból kiemelhető az . aztán gördül tovább magától. hogy miként állunk neki. hogy fordított sorrenben írjuk le a különbséget. Ezen segíthetünk úgy. ugyanazt kaptuk. Így hát: Most viszont már kiemelhetem a fordul elő: -t. akkor éppen az eredeti mínusz egyszeresét kapom. hogy ha egy kivonást fordítva végzek el. . a másodikban És kész: Az első és utolsó tagból kiemelhető a . csak annyi a hiba. hiszen . hogy hogyan fogjak hozzá. Ezért nem tudom elfogadni azt a kifogást. az első tagban éppen -szer. azonban az egyik mínusz egyszerest álcázhatjuk úgy is. Lévén.” Kezd el. Tehát mindegy. Ha negatívat emelek ki. így is úgy is lényegében ugyanaz a megoldás.

Nosza. A két szélsőből kiemelhető a . a második kettőből : Azaz A két szélsőből -öt. Az első kettőből kiemelhető . a két középsőből pedig a : E keletkező két tagban közös tényező a . Ezt akartuk. így hát kiemeljük a zárójelest: Oszt kész. Még szép. hogy a . emeljük ki! Ez ugyanaz. a két középsőből kiemelve: Ami ismét: . mint amit az esetben kaptunk. és a két utolsóból -t: Azt meg még Bottyán atyánk is látja. nem? Szorzattá vagyon alakítva.Emeljünk ki az első két tagból -t.

akár valódi algebrai tört valaki. alrészlegben. hogy a nevezője ne legyen nulla. noha kellene ismerned. akkor az még nem jelent számodra felmentést. Persze ha azért nem ismerned. Mi is az a fokszám? Az algebrai kifejezés legnagyobb hatványon lévő tagjának a hatványkitevője. Ezekkel egyszerűsíthető az algebrai tört. ill. Itt azt nevezzük áltörtnek. Mivel. -en. akkor az már kapásból két külön tagot jelent. vagy egyenlő a nevező fokszámánál. találunk közös gyöktényezőket.: Itt is léteznek áltörtek. Itt ezek elvégzéséhez többnyire a másodfokú egyenletek megoldását is kell ismerni. Pl. Így más és más értéket vehet fel. mikor a számláló fokszáma nagyobb. Nevező vagy számláló fokszámának megállapításához megkeressük a legnagyobb fokú tagot a nevezőben. hogy nullával nem lehet osztani. amit e kötetben sajnos nem tárgyalunk. akkor a változók kitevőinek összege adja a tag fokszámát. a tiltott értékeken kívül mindenhol értelmezve vannak a valós számok halmazán. Az ilyen törtek. akkor ez az itt tárgyalandó rész még úgy sem kell neked. Az egyszerűsítési trükkök ismerete elengedhetetlen a -ban is. A tényleges egyszerűsítés akkor tehető meg. Változik ezáltal. Ezek helyére számokat helyettesíthetünk. Algebrai törtek egyszerűsítése A cím szerint léteznek algebrai törtek. miként a számoknál is láttuk. ill. számláló fokszáma. ha a számlálót és nevezőt szorzattá alakítva. Ha több változó 66 szorzata67 is van egy tagban. mert juszt se tanultad meg. fejezetben található a c. Az osztás a c. akkor is mindegyiküktől elvárjuk. . Majd ekkor már össze tudjuk hasonlítani a nevező és a számláló fokszámát. Ezek egészkitevős algebrai kifejezések hányadosai. számlálóban. Mindenképpen szorzat. Akár ál-. Először is nézzük a kikötések elvégzésének módját! Tekintsük az imént felsorolt algebrai törteket! Őkelme nevezője: 66 67 Változó: betű. miként a számok esetében látott közönséges törtek is. és ennek fokszáma lesz a nevező.Oh. Tanuld meg íziben! Hol. ezzel meghatározva eme törtek értelmezési tartományát. yeah. fejezetben. Így először kikötéseket teszünk. hol? Hát c. mert ha összeg lenne. Majd egy későbbi folytatáskötetben úgyis kitérünk rá. Ott is a közös tényezővel osztottuk a számlálót és a nevezőt is. Ha nem ismered.

ha egy halmazból kivonunk egy másikat. A másik halmaz. megkeressük ama és értéket ahol éppen nulla lenne. Mert nekik ez „olyan bonyolult…. mint már említettem a valós számok halmazát jelenti. akkor lehet megoldó képlettel is: Vagyis megoldjuk. Ezért is jelöljük az elemei felsorolásával: . Az a felborult kivonás jel. pedig a halmazokon értelmezett kivonást jelenti. amit kivonunk az -ből. A következőt kell tennünk: formulákkal a legegyszerűbb: Ebből pedig: Tehát ezek a kizárandó értékek: Sajnos sok ember vaksággal születik. hogy ne legyen nulla. akkor biza bajban vagyunk. Azaz Ebből pedig az értelmezési tartomány: Ami annyit tesz. Jelen esetben tehát egy két pontban kilukasztott számegyenest kapunk eredményül. osztási műveletet jelöl. hogy a kisebbítendő halmazból kihagyjuk a két halmaz közös elemeit.” . vagy intervallumot. Az .68 ezért ha ezt nem látod. Így ha nulla értéket vesz fel a nevező. 68 Ezeknek az embereknek hiába tanították a formulákat.Tehát tőle azt várjuk. és -en kívül. amennyiben a közös rész egy intervallum volt. akkor az eredményből az lesz. az a halmaz. Ugyanis a törtvonal. amely csak az és a számokat tartalmazza. Tehát. hogy a minden számérték szóba jöhet az -en. .

Mi állapítható meg? Az. hogy a mit jelent? Ebből pedig: Amit már ugyan mégse fogok elmagyarázni. fejezetet ecsém. (szemmel veréssel) megállapítható. hugom! Egy szorzat akkor nulla. A -ről lerí.Tehát csak két esélyes maradt: Ami nyilván: Összegezve: .A következő ez volt: Itt egyszerű ránézéssel. hanem . a nevezetes azonosságokat esmérni köll! Lásd a c. ha legalább az egyik tényezője nulla. Kérem a következőt: A nevező nem lehet nulla: Azaz Még tovább bontva: Miért? Ja kérem. Elég alaposan megtettem az előbb. hogy ő a . aki ugye nem . mivel. hogy nem nulla.

Tehát a második és harmadik felbontása és egyszerűbbé alakítása: Előbb az egyik: És már láttuk. ama kikötés mellett érvényes a jogfolytonosság. hogy örököse a törtnek. hogy eléggé felnőttünk az egyszerűsítésekhez végre. akkor elmulasztottál elolvasni valamit odafent. Az elsőnek a számlálója nem bontható fel a valós számok halmazán. És most a másik: kikötéssel. mert egyszerűbb lesz tőle a kifejezés pofázmánya. minden algebrai tört között. hanem ez után van valahol a könyvben. Egyébként ez az egyszerűbb alak nem lenne teljes jogú Igen. mint láttuk szemünkvel vala. Itt persze. Nála már csak a Fekete Pákó egyszerűbb. a negyedik pedig szemlátomást a lehető legegyszerűbb.Ha ezt még most sem érted. hogy ha . Mert hát miért is lennének sorban a fejezetek? Abban nincs semmi móka! A következő ismét nagyon brutál. meg a Zolika. de nagyon brutál módon egyszerű: Minden felesleges duma nélkül: És most már úgy tekintem. Na. ami nem ez előtt. Vagy egy megfelelő fejezetet. azért egyszerűsítés. . Az előbbi algebrai törtek közül csak a másodikat és harmadikat lehet egyszerűsíteni.

Ami persze nyilván71 az felbontásásban nagy segítség volt.69 Nem cicózunk vélük. ha megrekedtél. egyenértékű azzal. ez utóbbit már nem fogom mondani. De mivel. ha kikötöttem az előbbit. és ismerned kell mindent. És az nem azonos a -gyel. . Ugye. Hiába tűnik ott úgy. hogy mi van. hogy a számláló nem egészen az… ∎∎ 69 70 71 : egyszerűsítés. aki nem. te nem vagy Zolika? Tehát értened. Így. Itt már egyszerre fogjuk megtenni a kikötést és magát a szimplifikálást. hogy már nem köll az ottan! És az. hogy . hogy nem jó az. Kikötés: ami annyit tesz. Természetesen a kikötés mindig érvényes az egyszerűsítés után is. Anélkül meg csak leshetnénk. Látod már. mely utóbbi éppen a nevező négyzete lenne. mintha azt mondanánk. Kikötés: Ezek után neki eshetünk: Oszt kész is. ha nem látod. hogy És most a felboncolás: Magyarázat: Az nevezetes70 azonosságot mindenki ismeri kivéve. celeb Ami persze nyílván Zolikát jelenti.Lássunk még néhány egyszerűsítésre váró bigyót. hogy: . hogy mit kell látni? Javaslom a átnyálazni.

-vel vagy -vel fogok hivatkozni.) . mely éppen egy másiknak a négyzete. Lássunk hozzá! Alakítsuk át következő kifejezést úgy. bár ekkor lesz még egy maradék tag is a teljes négyzeten kívül. Olya smi ez. a négyzetfüggvény ábrázolásához. Hogy ezt megtehessük. Azonban ezek az átalakítások nagyon hasznosak lesznek. Előbb azon ban emeljük ki a -at az első két tagból: 72 A kis a római egyest. fejezetben látottakkal! Így alapigazságként gyakran utalok majd erre: Vagy erre: Figyelem! Ezekre a sorszámukkal. hogy ő valakinek a négyzete. és azonkívül még tartalmaz egy „maradék” tagot. Ebben a fejezetben ezt az eljárást fogjuk tanulmányozni. akkor fontos ám csak igazán. Ha nem születtünk szépnek. (Igen. ha az nem volt teljes négyzet. hogy teljes négyzetet is tartalmazzon! : Az -t hívjuk segítségül. Azaz ígyekszünk még egy négyzetes tagot belecsempészni. Ha észrevesszük egy ilyen algebrai kifejezésről. ha ezeket ismerjük. mert nagyon okosnak tűnhetünk. akkor átalakítás után sem lesz az.72 De az is lehet. Márpedig. akkor egyszerűbbé alakíthatjuk a kifejezésünket. jobbá teszik az életünket. hogy okosak legyünk. Hiszen az eredeti kifejezéssel azonos kifejezést akarunk kapni. Tehát itt kimondottan ez lesz a kitűzött feladat. Bizonyos egész számok. És ha egy nem teljes négyzet kifejezést alakítunk ügyesen. valaki a tablettáját veszi be. Gyakran pedig csak úgy önmagukban is szebbé. Annak gyakran csak egy része az. mint a számok körében a négyzetszámok fogalma. vagy a másodfokú egyenlet megoldó képletének levezetéséhez. akkor is egyszerűbbé tehetjük a kitűzött feladatot. más egészeknek a négyzetei. pl.Teljes négyzetté alakítás A teljes négyzet egy olyan algebrai kifejezés. a kettős kis a római kettest szimbolizálja. valaki meg a szokásokat. matekkönyvekben bevett szokás szerint. hogy nem is. tisztában kell lennünk a c. Ne tessék félreérteni! Az átalakítás után kapott kifejezés nem feltétlenül egy teljes négyzet.

mikor a leány vitt is ajándékot Mátyás kerálnak meg nem is. Úgy kell neki! Minek jött be ide? Tehát: És most a zárójel helyett írjuk a neki megfelelő. -t megidéző kifejezést! Mivel . ami négyzete az éppen aktuális együtthatója felének! Vagyis. Ezt mindenki tudja. Mivel itt most játssza a „mintabeli” szerepét. éppen ez kell nekünk! Hogyan vihetjük ki azt a mínusz egyet? Biza. amitől nem l enne az. De valamire mégis csak jó lesz ez! A levont-becsepészett-tagot vigyük ki. akkor nem az eredeti kifejezéssel azonos kifejezésünk lesz. Ezt a lépést sose felejtsük el! Mindig vonjuk is le. . Aki nem. „idevalósi”. aki tudja. ugyanis semmi olyat nem tettünk. Meg szép is. Már csak ennek a négyzete kell nekünk. Tehát nem változatattuk az értékét. Ez meg éppen: -et ad. mint a éppen -val osztva és négyzetre emelve. aki ennek megfelel. De jó. alias a jelenlegi -ből nyerjük az információt. aki nem ismeri ezeket! Így tehá t ez lesz a kifejezésünk: Ami nem más. be kell szoroznunk a zárójel együtthatójával. Nosza. azonban a még nincs itt. hogy ő is a zárójelen belül van. A ugye nem más. Ezért ilyenkor mindig tegyünk a zárójelbe olyan tagot.A zárójelben majdnem valami ilyen van: Ki kinek felel meg itt? . amit hozzája adtunk! 73 Íme: Ezáltal éppen tettünl a zárójelbe. Azonban vonjuk is le egyúttal. az éppen egy teljes négyzet. mert ha csak úgy bele tesszük. a -et éppen -szel kell osztani. és már is kiviláglik. hogy ami így marad a zárójelben. lapozzon oda. Ami szerencsére éppen: . hiszen az együttható által kijelölt szorzás rá is vonatkozik immár. aki éppen az aktuális négyzete. mint: És mivel ez egyenlő az eredeti kifejezéssel. az meg nem ismeri még a nevezetes algebrai azonosságokat. De főként mezítelen. Így nekünk is olyat kell keresni. így elmondható. 73 Hasonlatos ez ahhoz. Azaz mostani „ ”-t. hogy: Mindig így járj el! A következőket is így csináljuk. Oszt még is milyen okos vót.

Alakítsd a kifejezést úgy. Szabályosan. hogy teljes négyzetet is tartalmazzon! Emeljünk ki mínusz négyet az első két tagból! Majd vegyük észre. mert itt éppen lehet: És a zárójel helyére írjuk az földi helytartóját: Vagyis . persze! Azaz szorozva a zárójel együtthatójával: Egyszerűsítünk. plusz és mínusz előjellel egyaránt: Kivisszük a mínusz betolakodót. hogy itt az -es tag együtthatójának a felét kell négyzetre emelnünk: Azaz. itt a háromketted négyzete kell: Ezt csempésszük bele a zárójelbe.

Emeljük ki a hatot. mert legalább nem kell vele foglalkozni. de ez minket nem zavar. Ezért a együtthatója felének a négyzete kell: Ő lesz a „bevitt és ki is hozott tag”. mint a Így ez lesz a mellett az új zárójelben. Azaz. Figyelem a -et most ne akarjuk kiemelni. aminek kin köll lennie: Mi is volt a együtthatójának a fele? Nem más. mert az most nem vezetne a teljes négyzet megtalálásához! Most az -ben az -nek a felel meg a -nek pedig a .Hogyan néz ki a következő kifejezés teljes négyzettel kifejezve? : Itt most nincs konstans tag. hogy: . mindkét tagból. Kihozva azt. mikor kicseráljük a régit: Tehát azt kaptuk.

mivel a -nek megfelelő tag négyzetét kell be.Mi a teljes négyzettel felírt alakja ennek: ─ Jó sok ismeretlent tettél bele! Bolond vagy? ─ fakad ki Zolika.és kicsempészni: Vagyis: Esetleg még alakíthatjuk: . Először is emeljünk ki hetet az első két tagból: A zárójelen belül melyik tag melyiknek felel meg az tagjai közül? Természetesen a következő igaz: Tehát ebből akkor az is következik. hogy Így. Pedig ezt is éppen oly egyszerű megoldani.

Azt kaptuk tehát. Azok a kifejezések. ha túl egyszerű! Miként alakulnak ezek a kifejezések teljes négyzet segedelmével? ∎∎ . A házi feladatokban is vannak ilyenek. utóbbi pedig csak kicsivel több. vagy csak kicsit térnek el attól. Így előbbi esetben csak egy zárójeles tag lesz a négyzeten. hogy: Azonban vannak ám nagyon könnyen látható esetek is. Ne csodálkozz. akik már eleve teljes négyzetek. vagy kevesebb annál. és azonkívül semmi.

kettő. három. jobboldalon a normálalak) Tehát az egyenlőség jobboldalán lévő szám kevesebb karakterrel fejezi ki ugyanazt. kettő. Hiszen ez a módszer pont arra jó. amit kell! Azaz. kiolvasásától kíméljük meg magunkat és olvasóinkat. mint ahogy mindennek: Tehát a nulla kitevő azt jelenti. hiszen a számegyenesen is. Jelentése is van. mert itt nem vótak megspórolható nullák. Azonban ekkor is helyes ez a felírás. Pl. könnyen olvasható módon felírni. igen. (baloldalon a hagyományos. hanem éppen több karakter kellett a normá lakhoz. hogy ne vidd sehova a tizedes vesszőt. a megfelelő tízhatvánnyal. azt. ha balra csökkennek. Tehát csak -től -ig választhatunk. . akkor ez a felírás a legjobb. hogy mennyivel kell arrébb léptetni a tizedes vesszőt. mely nem nulla. Miként ebben az esetben is: Tehát annak a fárasztóan sok nullának a leírásától. a negatív kitevő osztást jelent. Ha jo bbra kell ehhez léptetni a tizedesvesszőt. vagy túl piciny számokat kívánunk kis helyigényű. hogy azt látod-e. A jobbra vagy balra lépés miértjét könnyű megérteni. ha jobbra megyek nőnek a számok. A szabály a következő: A normálalakban felírt szám egészrésze mindig egyetlen számjegyből áll. ha balra. a mínusz egy. Ha nulla. Azért is hivatkoznak rá is. három. Eme utóbbi esetben nem kevesebb. tetszőlegesen jobbra. hogy ennyivel balra vidd a tizedes vesszőt a hagyományos alakban felíráshoz. egyszerű. Lássuk ezt további példákon. De csak azért. akkor nem látszik előnyösnek.Számok normálalakban történő felírása Ha túl nagy. És amellett még roppantul tudományos kinézete is van nekije. Hiszen ez éppen azt jelenti. vagy balra. akkor negatív. hogy nulla lépést kell tenni. Ha ilyenek nincsenek a számban. hogy a szabálynak megfelelően írtam-e fel mindent: Na. Vagyis a pozitív kitevő szorzást. melyek során mindig ellenőrizd le. hogy ennyivel jobbra. stb. stb. A tíz hatványkitevője74 azt mutatja. 74 Az a kis szám a -es jobb felső sarkában. ill. hogy visszakapjuk a szám hagyományos alakját. azt. Az plusz egy. akkor a tíz kitevője pozitív. akkor nem piszkáljuk a tizedes vesszőt.

vagy nullák után még vannak . . akkor azokat a nullákat is ki kell írni. Melyik az. hogyan tudtatok eddig ezek nélkül élni. normálalakban felírt számok? Azaz. negatív számokat is felírhatunk így.Vagyis a szám közepén lévő nullákat nem hagyhatjuk le. ahol helyesen „ ” áll! Álljanak e sorok itt ösztönzésképpen! . azt megölöm. Az ilynek ne is olvassák tovább a könyvemet! Már az is képtelenség. az teljességgel taníthatatlan ember. Nem is tudom. hiszen a aki lábjegyzetet is olvas. hogy egy számot írjunk át egyik alakból a másikba. Ezért nem egyenértékű a két oldala a következő egyenlőségnek: 75 Néhány további (helyes) példa: Tehát igen. hogy ne írj „ ”-t oda. Aki ezután sem él ezekkel a lehetőségekkel. Gyakran csak annyi a feladat. el is hagyható. De itt nekem. 76 75 76 Úgy értve persze. Ezt úgy mondjuk tudósul. A házi feladat is ez: Add meg a következő számok normál alakját! Kicsodák tulajdonképpen következő. nehogy valaki összeszorozza a szám előjelét és a tíz kitevőjét! ÁÁÁÁ! Aki ilyet tesz. miként azt mindenki tudja. Ez utóbbi esetben a tízes kitevője. tényleg egy valaki. mi a hagyományos kinézetük? Az egyikük. és mi a neve? És most néhány életünket megkönnyítő varázslat következik. az . hogy idáig eljutottak. hogy ha egy nulla.

Így fejben kiszámolhatóvá lészen sok minden. vagy a feladat úgy kívánja: Tehát ezt kaptuk: De persze többféleképpen is lehet ezt a számítási eljárást variálni. ha már elég járatosak vagyunk e számolási eljárásokban. de az a legszerencsésebb. De ezeket is nehogy ne tudjuk má! A kulcs az. hogy igyekezzünk kiemelni a tagokból közös tízhatványt. ha ügyesek vagyunk: Vagyis a tíz hatványokat felbontottuk úgy. Ezeket most emeljük ki! Majd a zárójelben végezzük el a szorzásokat: Számoljuk ki a zárójelben lévőt: És ezt most írhatjuk ismét normálalakban. Akár mocskos. ahol a legkevesebbet kell ténylegesen számolni. hogy nem -e ütöttünk be valamit hibásan a gépbe. de helyes trükköktől sem riadva vissza. Nem szükséges tehát a számológép. Az egyszerű átírásokat pedig ugyan ne tekintsük már fárasztó számításnak. Végezzük el a következő összevonást! Ha előbb kissé átalakítunk minden tagot. ha akarjuk. Illetve. mert abban az esetben nagyon lustának tűnünk ám! .Normálalakokban történő összeadás és kivonás Nem is ezek a műveletek lesznek olyan szörnyen előnyösek. És nem kell vacakolni a tizedes törtekkel sem. A felbontás másik tényezője. hanem a szorzás és osztás. a pedig közös mind a három tagban. gyorsan eldönthetjük. de túl nagy számokkal sem. ha ügyesek vagyunk. előtűnik valami. hogy az egyik tényezővel való szorzás a tízhatvány ok együtthatóit a lehető legkisebb egésszé tegye.

amelyiket szükséges úgy. hogy mindegyikben előtűnjön a Amelyikben már eleve ott van. éppen úgy. Már csak ki kell emelnünk az így immár minden tagban ott virító tényezőt. Hiszen a tényezők felcserélhetőek a számok szorzásánál. mely éppen értékkel bír. Azonban eme balgának tűnő lépéssel elértük. És így minden tagot osztottunk és szoroztunk is esetenként azonos tényezőkkel. Egyáltalán nem az. a pozitív kitevős. hogy ez nem olyan szép egészek összevonása lesz. hogy a is igaz. Nem baj! Tudunk mi már helyi érték helyesen számolni. Még a zárójelben látható szorzatok elvégzése előtt látható. Mivel nem titok. hogy minden tagban ott van egy olyan szorzat. mint a 77 . mert mint minden legális tört bővítés. Ez így néz ki: tényező! Ez azért tehető meg. szorzást jelent. ez is csupán az valamely alkalmas. . tizedes törtekkel és számokkal is vegyesen. békén hagyható. mint az előbbi feladatnál. mint ahogy minden: Tehát az eredmény eszerint: Most lássunk egy negatív és pozitív tízhatványkitevős tagokat egyaránt tartalmazó összevonást! 77 Nem is annyira véletlen. és minő véletlen. Általánosan pedig: bármely és számokra. osztást. Sőt nyilván: ugyancsak bármely és számra. alakjával történő szorzást takar.Vonjuk össze ezeket e! Bővítsük minden tagot. Ez is írható normálalakban is. hogy a . Hiszen a mínusz kitevős hatvány. fejezetben. De erről majd bővebben olvashatsz a c.

azt viszont kiemeljük: A zárójelben elvégezve a szorzásokat: Majd össze is vonva őket: Ezt jegyezzük meg! És most rendezzük a negatív tízhatványkitevősöket: Így is írhatóak: Most pedig emeljük ki mindegyik tagból a -t! És ezt most dolgozzuk egybe az imént kapottal: Akár így is tehetjük: .Na. és majd csak ezek eredményeit egyesítsük újra! A pozitív tízhatványkitevősek: A már fentebb vázolt módon: Sajnálatos módon ebben csak a tíz első hatványa közös. és már készül kimenni a teremből. miért szívatsz minket mindig ilyenekkel? ─ kérdi ingerülten Pisti. ha tudod! ─ Aki ezt a feladatot kitalálta. Intézzük el külön a pozitív és külön a negatív tízhatványkitevőket tartalmazó tagok összevonását. Hogy ezt is tudjátok. ─ Csak pusztán szeretető gondoskodásból. ezt vond össze. az őrült! Laci.

melyek miatt érdemes tudni a normálalakos számolásról. De szerencsére igaz ez több tényezőre is. A még egyéb ottlévőségeken kell csak ténylegesen kiszámolnunk a szorzást. Ezt is csinálhattuk volna egészen másképp is. így itt a tízhatványokat fogjuk egymás mellé gyűjteni. jó. az ilyen fajta ide-oda írásokat. hogy a számokra. Jelen esetben ez a rész nekünk így alakul: És ez éppen nem más. osztása Mivel szorzatok szorzása esetén is megtehető. És gyakoroltuk is ezáltal egy kissé. hogy csoportosítjuk a tényezőket. a tízkitevőket elintézhetjük egyszerűbben is. mint: Tehát ezért így írható a számolnivalónk: . Normálalakok szorzása. Végezzük el a szorzást! Tehát csoportosítsuk egymás mellé a -ket! Az egyik korábbi feladat kapcsán már említve lett. ha eljutsz odáig. de ennek legalább volt valami köze a fejezet címéhez. azt kaptuk. hogy Na. fejezteből majdan leszűrhető lesz számodra is. Most jöjjenek a már beharangozottak.Ami normálalakban így néz ki: Azaz. Akárhány tényezőre: igaz bármilyen és Miként az a c.

hogyan is tudjuk mi másképpen jelölni ezt a balra léptetést? Így e: . hogy a tízhatvánnyal való osztás a tizedes vessző balrább léptetését jelenti. Hoppá. hogy Így egyszerűsíthetünk a faktorral: Ez viszont annyit tesz. mint becsületesen is két számra szoktuk az osztást.Így már csak a többi tényezőn kell elvégezni a szorzást: Majd ennek a végére írni a tíz tényezőt: Ami normálalakban ez lesz: Azaz. hogy: Itt csak két számra nézzük. hogy -nel van osztva a törtünk. Számold ki ezt! Előbb ismét emeljük ki külön a tíz tényezőket: Ami másként annyit tesz. a tíz hatványkitevője szerinti mértékben. az állításunk az. Ugye emlékszünk.

amit tudunk: A bent maradottakra pedig végezzük el a kijelölt szorzásokat: A tízhatványok hányadosa itt éppen . Hiszen: Tehát majd ezzel kell szorozni.Már csak a törtet kell kiszámolnunk: Vagyis ezt kell még a tíz tényezőnkkel szorozni: Az eredmény ezekszerint az. hogy És most vegyesen! Szorzás és osztás. ha kiszámoltuk a tört többi részét: 78 Zolika szerint semmit se. . Mennyit ér a következő kifejezés?78 A külön a számlálóban és külön a nevezőben is emeljük ki a legnagyobb tízhatványt. meg összevonás is egyszerre.

mint Pál Petra.Tehát az eredmény: Ami azt jelenti. mert valaki már majdnem azt is kiszámolta. Add meg ezen kifejezések értékeit normálalakban! Ha ügyes vagy észreveheted. mert ő a világ legszebb nője. hogy: Oly mesésen gyönyörű és szépséges. hogy van egy feladat. Illetve. csak majdnem. amit már nem is kell számolnod. ∎∎ .

elsőfokú egyenletekre tárgyalom. A jobb oldalon kiírt mutatja. A mérlegelv annyit tesz. Ja és hogy miért hoz is hozzá adni a -at! Nem figyelsz? Mérlegelv!79 a ? Azé. Mindig akkor ér véget mikor 79 egy konkrét szám.: nyilván nem igaz.) Most adjunk mindkét oldalhoz 5-öt: Nyilván még mindig igaz az egyenlőség. Nem titok. hogy mit szándékozunk tenni a feladat következő lépéseként.Egyenletrendezés (mérlegelv) Egyenletekről Itt most csak az egy ismeretlenes. hanem ez a most is alkalmazott szabály neve. Hiszen a „mérleg” is akkor van egyensúlyban. (Ebből következik. Igen jól látod itt meg mingyá 7-tel osztunk. És nyilván bármely más műveletre ez igaz. A nem egy gúnyolódó csúfnév. . Ha most ezt beszorozzuk hárommal: És jé. Tehát ilyenkor nincs megoldása a feladatnak. Szorzás. az azt jelenti. vagy le kell vonni. még ez is egyenlő! Naná hiszen minkét oldalon áll. vagyis . azaz hozzá adunk mindkét oldalhoz -at. hogy eredetileg sem volt igaz a feladatban megadott egyenlőség. amit rád mondtam. Pl. ha egyformán terheljük a két serpenyőt. hogy az egyenlet mindkét oldalán ugyanazon műveleteket végezve kaphatunk csak továbbra is helyes egyenletet. mivel mindkét oldal 14. hogy magasabb fokúak tényleges megoldása speciális ismereteket is igényelhet. hogy ha a feladat megoldásaként lehetetlenséget kapunk. osztás dettó. hogy értékét szeretnénk meghatározni. de igaz bármely esetre. Attól eltekintve. Vagyis amit a jobb oldalon hozzáadok vagy levonok azt a baloldalon is hozzá kell adni. mert erősen javasolt a - És készen vagyunk.

külön az egyik. hogy a miért is annyi. vonjuk össze a megfelelő tagokat oldalanként. most elhagyhatjuk őket. (és az sem). hát hiába dumálok? ÁÁÁÁÁÁÁ!) Mielőtt a mérlegelvet alkalmaznánk. Ettől nem borul meg az egyensúly. Ez olyan mintha a serpenyőkben. mi történik. Ha levonnám. Miként az fejezetében már láttuk. (Cosa Nostra) jelenne meg. Az egyik a jobb-. az nézze meg az adott fejezetben! Aki még azután sem érti. Mindez azért. hogy – . Aki még most sem érti.(Igen a -et is osztottuk -tel. akkor legalább az egyik már biztosan romlott. Éppen így nem vonhatjuk össze a nem együvé valókat sem. mindkét oldalhoz. A zárójeleken belül így ezek lesznek: Oh yeah. a helyett nyugiban írhatjuk azt is. Mindkét oldalhoz hozzá az -et. mert csak egyneműeket lehet összevonni. Aki nem érti. . A piacon sem adják a banánt meg körtét azonos áron. és jobboldalon „ténylegesen” hozzáadom az -höz 80 A négy zárójel nem azt jelenti. a mások a baloldal. mikor hozzáadom az -et. hogy csak a -hez adhatom hozzá. Majd. hogy most hirtelen négyserpenyős lett a mérleg! Itt is csak kettő serpenyő van. mert a szembeötlően nem tartalmaz -et. 81 A legjobb mérlegelés a támadás. És ezt világos. az nem figyelt. hogy „Nem is így szoktuk!”. külön a másik oldalon. ez volt lényege ennek a lépésnek. hogy jobban lásd. tehát vagy csak -es.80 Vagyis erre ne azt mond. hogy így most sem kellene azt értetlenül fogadni. Ha mégis így adják. csoportosítanánk a hasonló (egynemű) dolgokat. konstansokat) találunk egy zárójelen belül. vagy csak nem -es tagokat (puszta számokat. az egyenletben miért is van ott az a . akkor abból megsejthető. az meg tényleg figyeljen má oda rendesen! Most érkezik a már annyira várt mérlegelv támadása:81 Miért pont ? Há. akkor nyilván baloldalon eltűnik a . mit látnod kell. hanem inkább nyisd ki a csipádat! A zárójelekben lévő tagok egyneműek. hogy nem sokat segít az ügyünkön. mee úgy tűnik el a a jobboldalon. hiába szeretnéd. Itt kiírtam nagyon részletesen. Mivel a zárójeleknek itt csak az volt a szerepe. hogy lásd.

hiszen e kettő ugyanaz. hiszen a törtek bővítésének éppen az a lényege. Tehát megfelelően hol tagokba belevarrva.82 Ha -et kapott a helyett. Ezek értéke mindenhol . hogy a többszörösök közül éppen a legkisebb legyen. a -tel való szorzás most megszabadít minket a törtektől. . A közös nevező olyan szám. Az is látható hogy mindenhol pont elegendő volt annyival szorozni amennyi hiányzott a (közös nevező) szorzatalakjából. azért mert darab értékét akarjuk tudni és nem darabét. hol lett a bővíteni. hogy a nevezője legyen. Igen. Vagyis a piros tagok a bővítő tényezők.Ki tudja megmondani. Így most ezt kapjuk: Jól látod. Hiszen ha egy törtet éppen a nevezőjével szorzunk. hogy tulajdonképpen „álruhás” -ekkek (nem Etyekkel!)83 szorzunk. mert azonos lett a nevezőjük. mert kisebb számokkal könnyebb számolni. aki egész többszöröse az összes nevezőnek. az gyorsan nézze meg a törtek egyszerűsítése fejezetet. Vagyis éppen eltűnnek a nevezők. Nemecsekkel. mint a sózott mogyorós zacsi alján egy fél kila só. Mielőtt bármi mást teszünk. csak éppen összehasonlíthatóak. Ebben a példában a éppen jó. de kényelmesebb. láss a szemeddel): 82 83 Bár talán nincs is ilyen fejezet. De ezt nem fogadom el kifogásnak. Nem kell. így minden tag értéke marad a régi. hol . Tehát minden tagot úgy bővítünk. az semmiképpen ne essen pánikba. mert az ő nevezője már a kívánt értékű. akkor a törtek egyszerűsítési szabálya miatt csak a számláló marad vissza. nem csak úgy. összevonhatóak. hogy miért osztok itt -vel? Nem. Ez mosolyog ránk: Ami összevonások után (itt má nem zárójelezek. ehhő meg éppen ez e megfelelő lépés. mert többszöröse a -nak és az -nek is. válasszunk közös nevezőt. Vagyis a -ödöt nem felejtettem el beszorozni. hol meg semmi. hanem őt éppen nem kell . Akinek gondot okoz a valaki netán megértése.

hogy láss. hogy pozitív előjele legyen az -nek. Ha le van vonva egy szám az -es tagból akkor add hozzá az egyenlethez. Mindig az ellentettjét tedd vele. hogy a piros tagok éppen ama számokat tartalmazzák szorzatalakban. A -hoz nem keresünk külön. Mint mondtam vala. mint a hisztis csaj jal. hanem csak egy oldalon. hogy sehol sem számoltam el magam. És azért nem a -et vonom le. szorozd stb. hogy „ A Klári néni nem így tanította!” De igen. és éppen a lehető legkisebb. mint ami mond: ha valamely szám hozzá van adva az ismeretlenhez. ).(A legkisebb közös többszörös. hogy gondolkozz. vond azt le. számoljon utána! Nyilván azért vonunk le éppen -t hogy ne legyen má mind a két oldalon -es tag. ez fenemód előnyös. Azé van szemed. tehát neki az 84 a nevezője. . hogy a -őt kiadja a nevező.Feltéve.(Mert ugye ) Akinek még nem tűnt volna fel. Anélkül nem fog menni! 84 The . Aki nem hiszi. Szokásos bambaságunkat félretéve. így tanította. mert még mást is akartam mondani: Közös nevezőnek jó lesz a mert ez mindhármuknak közös többszöröse. midőn elvégezzük a szorzást! És az ismét elfogadhatatlan reakció. így a kiválasztott is. Ha osztva van (vagyis van nevezője). csak még mindig nem érted. az egyenlettel mindig úgy kell bánni. vegyük észre. annak meg szerencsére mindenki többszöröse. agyad meg azé. mert ő alakban írható. ami éppen ahhoz szükséges.

Ha nem azonosak akkor általában az értékük sem azonos. Aki eddig jól figyelt az tudja miért. Számokból ismeretleneket és vice versa. Főleg az. ez a banán és körte azonos áron adásának problémája. hogy mindent összevissza vonogatnak. Imigyen: A következő sorban az írják. hogy: Mint mondottam volt. Senki ne tegyen csacskaságokat! (a hisztis csaj miatt) (ugyancsak a hisztis maca okán) Néhány tipikus hiba: • Sokan hódolnak ama szenvedélynek. mikor az egyik oldalt beszorozzák valamivel. Oldalanként összevonva. hogy a baloldal a jobboldal pedig ? ÁÁÁÁÁÁÁÁ! Hogy lenne má egyenlő? ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! Vagyis új lépést új sorba írj! Így: . ahol megakadt a torkukon a benyelendő információáradat. a másikat pedig az eredeti értéken őrzik meg: Nem látható.Itt a nevező ismét megy a levesbe. Csak amit szabályosan lehet. a többiek keressék meg azt a részt. hogy egyenlőséget írnak mindenhová. • Nagy népszerűségnek örvend az is.

csak ott könnyebben látható kisebb közös nevező is. hogy a negatív előjel a tört számlálóban lévő mindkét tagjára hat: 85 Szabaduljunk mega nevezőtől (szorozzunk vele)! 85 Hét. vagy nem látsz jobbat. Hamarosan marhaság lesz belőle.és baloldal. . nem is oszthatod. mikor nincs külön jobb. csak egyszerűbb lesz a matematikai kifejezés. Miért is kell a kikötés? Mert nullával nem lehet osztani. Közös nevezőnek éppen jó lesz a két nevező szorzata: Mivel a nevezők szorzata mindig megfelelő. nem is vonhatsz le semmit.és baloldal. (Ez politikailag sem helyes. stb. Bővítsünk ennek megfelelően! Végezzük el a szorzásokat: Vegyük észre.És ha arra figyelsz is. Miként a számok esetén is igaz. azt az értéket zárjuk ki. szorozd össze az összes nevezőt.) Próbáljunk mindig képben lenni. Amit kapunk. Ami nem más. de ekkor nem adhatsz hozzá semmit. Bővebben lásd a c. Persze. mint . Tehát ha nincs egyéb lehetőség. hanem az. amit csinálsz. Az is jó lesz közös nevezőnek. mert az előző egyenlőségjelek túloldalán ezt nem tetted meg. Jelen esetben amúgy is ez a legkisebb közös polinomtöbbszörös. Tehát a kikötést úgy lehet megállapítani. A kikötéssel éppen ama értékeket zárjuk ki. nyolc. Nem is tehetted. ha a feladatban már készen kapjuk a kikötéseket. amelyektől nulla lenne a nevező. a jobb. Ott az értelmezési tartományok megállapítása során foglalkozunk még ezzel a problémával. És az nem is egyenlet! Hanem csak átalakítás! Ott többnyire nem is kapsz konkrét értéket az ismeretlenre. hogy követhetetlenné válik. hogy a nevezőt mint egyenletet megoldjuk nullára. Valaki már levette vállunkról ezt a terhet. de itt nem ez számit. hogy ne legyen szamárság. akkor se legyen úgy mindenhol egyenlőség. fejezetet. kilenc. hogy éppen hol tartunk a feladat megoldásában! Ne keverjük össze azzal. hogy már összekeveredik. akkor írhatsz egy akár végtelen hosszúságú egyenlőségjelekkel tűzdelt láncot is. akkor nekünk nem kell ezt vizsgálnunk.

aki többszöröse -nak.A zárójelet felbontva: összevonva baloldalon: ------------------------------------------------A következő feladat kifejezése másodfokú marad a végén is.) Válasszunk közös nevezőt. Elvégezve a szorzásokat (a jobboldalon csak a két zárójelet szoroztam be): Összevonjuk a zárójelben. Chuck Norris meg külföldi. amit lehet: Felbontjuk végre a zárójelet a jobboldali számlálóban: Eddig is megtehettük volna. Az csak filmtrükk. nem ér rá mindig ide jönni. így az eltűnik: baloldalon van mit összevonni: . A kitűnő lesz. (Egyébként is hamar kiderülne. de most beszorzunk a nevezővel. hogy igaziból ő sem tud. hogy segítsen valakinek nullával osztani. így nem tudja mindenki megcsinálni az előbbiek láttán. Ezért úgy bővítjük mindenik törtet. -nek és -nek is. hogy csak a hiányzó tényezővel pótoljuk.

Egyenlőtlenségekről Egyszerű esetben ezeket ugyanúgy kell megoldani. Dagobert bácsi). ) rendezte. hogy mit mondok erről.Sejthető. akkor egy újabb trükkre lesz szükséged. az ne figyeljen ide. mert itt most szükség lesz rá!86 87 Megoldó képlete: ű Előbb hozzuk megfelelő alakra az egyenletünket: í Nyilván Ezeket behelyettesítve a megoldó képletbe: Tehát a két érték: És ezek az Így már nem kell félnünk azoktól sem melyekben másodfokú tag is marad. Csak arra vigyázz. . Hiszen akkor a nevező is lehet pozitív és negatív is. (Próbálja enélkül megoldani. akkor megfordul a kacsacsőr (relációs jel. hogy ha negatív számmal szorzol. Majd jól figyeld. Azonban ha olyan törtes egyenlőtlenséged van ahol a nevezőben is van ismeretlen. így gyorsan vegyük át a másodfokú egyenlet megoldó képletét. mint az egyenleteket. vagy osztol. hogy az -es nem fog kiesni. mikor odaérünk! 86 87 Aki ezt nem ismeri.

hogy mit akartam mondani! Vagyis. -mal egyszerűsítve: Miért fordult meg a kacsacsőr? Mert negatív számmal osztottunk. hogy a és a nála nagyobb számok is igazzá teszik az eredeti (Dagobert bácsi hátra pillant). és a másik a kisebb! Fejezd be. (ez eredeti egyenlőtlenséget).Hogyan olvassuk ki? Sokan azt hiszik. hogy mindig csak így lehet kiolvasni: Pedig csak az a fontos. mivel -vel lehet egyszerűsíteni. Tehát a folyamat során sehol nem cserélhetjük le a kacsacsőrt állítást. egyenlőségjelre Mit jelent az eredmény? Azt. Ha negatív számmal osztunk vagy szorzunk. mindig automatikusan fordítsuk meg a kacsacsőrt! Miért? . hogy amelyik felé nyílik a kacsacsőr az a nagyobb.

akkor a negatívok is. azaz mindkét oldalnak az ellentettjét veszem: Ja. mondván. minden szám. Itt nem szorzunk ám egyszerűen csak keresztbe. mint a pozitív számok. bármilyen erős késztetést érzünk is. De nem ám csak az egészek! A törtek is jók. Tehát a -nél kisebb számok felelnek csak meg. hogy figyelj majd. vagy pozitív értékűek. És most jöjjenek azok. . ami a -nél kisebb. Akkor ő a nagyobb. Ugyanis a nevezők nem állandó jelleggel negatív. Ehelyett inkább mindig külön megvizsgáljuk. akkor nem lesz teljes az eredményed sem. Ez az egész nem nehéz. hogy mi van pozitív és negatív esetben. amikor a nevezőben is lehetnek ismeretlenek! Emlékszel? Ezeket harangoztam be. hogy ezt meg nem hiszed el… A negatív számok ugyanabba az irányba nőnek. Vagyis melyik van a és a közül a nullához közelebb? A . Ilyen egyszerű. Tehát ha a pozitív számok a számegyenesen jobb kéz felé nőnek. mert nincs egyenlőség a feladat szerint. A nem jó. de ha kihagysz lépéseket.Ezért: De ha szorzom az egyenlőtlenséget mínusz eggyel.

. ha ez teljesül. ebben a fejezetben még nem alfabetizáltam egyetlen feladatot se. így most indulhatok előröl: Mely valós számokra igaz a következő állítás? Először is egy tört nevezője nem lehet nulla. Aztán meg. Ez tehát ké t külön esetet szül esetünkben: Jöjjön előbb az első eset: 88 Vagyis ez annyit tesz. Ez itt most annyit tesz. akkor teljesül a másik is. hogy: És győz az: Mivel. hogy: Erre az értékre nincs értelmezve a feladat.Ha minden igaz. 88 Pusz-pusz. ha a számlálója és a nevezője azonos előjelű. Azonban még hátra van a második eset. egy tört akkor lehet pozitív.

Hadd szokjátok. ha a számláló és a nevező ellentétes előjelet ölt magára. hiszen egy tört éppen ekkor nulla. így a számláló még nulla is lehet. hogy a nevezőnek nem legális nulla értéket felvennie: Egy tört akkor lehet negatív.Vagyis ez annyit tesz. A kikötés ismét az. hogy: Nem ördöngösség belátni. hogy ez az átkacsacsőrözés. Továbbá. az eredményben is egy pálfordulást eredményez az előbbihez képest: Az itteni győztes az: Így a két esetből együtt a következő teljes megoldásunk van: Ami nagyfiús-nagylányosan úgy írandó. hogy: Miként azt a halmazoknál már láttuk. nullát önmagán kívül bármivel osztva. mivel eme feladat a tört nulla értékét is megengedi. mindig nullát kapunk.) Így ezeket kell megvizsgálni: . (Miként a becsületes számoknál már láttuk. És a továbbiakban mindig használom majd ez utóbbi jelölést is.

Haladjunk szépen : Győztes az: De van még a: Nem kell sokat vacakolni. mely ezt szükségessé tenné. végső eredményhirdetés: Felvágósan írva pedig: Következő feladat! Itt nincs kikötés. csak az előző mérkőzés elődöntős eredmény-kacsaszőreit megfordítani: Ez pedig azt jelenti. Csak arra kell emlékeznünk. mert nincs nevező. . hogy a nyerő: Összesítve a két esetet. hogy egy szorzat mikor lehet negatív! Ha a tényezők közül páratlan számban veszik fel a negatív értéket.

ez kizárólag úgy alakulhat. lévén hogy csak három tényezőnk van. egyidejűleg”. mint .Itt. hogy „ugyanakkor. nem volt és nem is lesz olyan. mert nincs. ami kisebb. mint és eközben kisebb is.) . hogy csak az egyikük. A -nál való nagyobbságot már nem is említve! Tehát ez az eset nem 89 a megoldáshoz semmiben. Ez összesen négy eset: Sorban véve őket: Ha nem mondtam volna. mint . vagy mindhárman negatívak. mert nem lehet valaki nagyobb. de ugyanakkor nagyobb is. Mely értékekre igaz ez? Úgy van ezekre: Mit mond a következő eset? Kik ezek az értékek? Senkik. mint ! Nézzük a negyedik esetet is! Vagyis mikor mindenki negatív a szorzótényezők közül: 89 : hozzájárul (latin szó. A következő: Vannak-e ilyen -ek? Nincsenek. az matematikailag annyit jelent.

hiszen a sem köllött abajgatni. S tevénk90 ezt avégett.És itt is van megoldás. mert ismeretleneket tartalmaz a nevező is. -t dobjuk is el. egyszerűbb módszert választjuk megoldási stratégiaként. mindkét végén nyílt intervallumot el kell tépnünk a -nél és a -nél is úgy. és bizonyosan elrontjuk a feladatot.” . -nél kisebb -ekre. hogy a -től egészen -ig terjedő. látványosabb és biztonságosabb.vagy szorzótényezőt kell egyszerre megvizsgálnunk egy-egy eseten belül. hogy a tépések helyén ugyancsak nyílt végek maradjanak nekünk vissza. lényegesen kevesebb tévedési lehetőségünk lesz. és még az aranyhalat Összesítve tehát az esetekből ez szűrhető le: Ami egyszerűbben azt jelenti. így egyik tényezője sem lehet nulla: Azaz: 90 „And our camel. Viszont. ha eme szebb. mert ha túl sok osztó. jobb. Mivel a nevező egy szorzat. mert ő nem jó nekünk Csak a többit tartjuk meg: A továbbiakban megismerkedünk egy másik módszerrel. akkor már belezavarodhatunk a sok intervallum gülüszemű összehasonlításba. mely kényelmesebb. és ezt a letépett intervallumot. teljesül mindhárom kérés. Kikötés van.

vagy pozitív. hogy egy tört mikor lehet nulla. és negatív tartománya is. A nullapont. Mégpedig egy ábrán. ( A nevezők egyike sem lehet nulla. Ehhez vizsgáljuk meg a tényezőket külön! Tehát innen. üres karikával lesz jelezve. ahol nincs. csak erre kell megfelelően reagálnunk. És itt még a számlálóban levők mindenkori nullával való egyenlősége is meg vagyon engedve. nullapontja. A nullapontjuk nem lesz. . majd alászállván a nevezőbe. ha páros számú negatív tényező fordul elő benne. Azonban mivel itt öt osztó-. vagy nulla (már amelyik lehet ilyen).Mivel feladatunkban egy nulla. Azaz: Vagyis így néz ki: 91 : megoldás (olaszul). vagy a számláló nulla is lehet. teli karikával. Több tényező esetén akkor lesz a szorzat/osztat pozitív. Az előjel tartományok megjelenítéseit a kifejezésekkel azonos. hogy hol pozitív. Ha mindről megmondjuk.91 melyekben ezt találjuk. Mindegyik számlálóból érkezőnek lesz pozitív tartománya. vagy jobb híján. A pozitív tartományt folytonos. s ott is balról jobbra haladván. Remélem ezt még senki sem felejtette el! Az emlékezetet az is segíti. a negatív tartományokat szaggatott vonallal fogom jelölni. hogy kemény fél perccel ezelőtt hangzott el. A nevezőből jövőknek csak pozitív és negatív tartománya. vagy annál nagyobb értékű törtkifejezés van. Ha a számláló és a nevező ellentétes előjelű. a számláló balszéléről haladván jobbra. a már unalmasan hangzó kérdést kellene megválaszolnunk. Mivel páros tényező negatívságát engedjük csak meg. és nem a légből kapván a tényezőket: Sorban. Miért is? Nullában meg lesznek szakadva. szorzótényezőként is felfoghatjuk a látványt. ahol van. ismét azt. negatívságuk hollétéről is tudomásunk lészen. hasonló színekkel fogom jelölni.) Minden kifejezés-tényezőt előjele szerint ábázolunk a számegyenes felett. vagy nulla. így azok a közös intervallumok adják a -t.

az előzőekkel: És most a nevező tényezői jönnek. így a nullaság megengedését! . hát ezt is be az előző ábrába: A következő tényezőt vizsg.Azaz: Rajzoljuk.: Azaz: Ennek igazságát is ábrázolva.

Azaz: Ezt is berajzolva: És végül az utolsó: Azaz: Őt is rátéve az ábrára: Most az a legjobb. ha még az intervallumokat is bejelöljük függőleges vonalakkal elválasztva őket. Így jobban látjuk. amit kell: .

Páros azt jelenti. Ha nem muszáj. ha a korábban felvázolt módszert követnénk. ha: Kettő szaggatott vonal. Így csak ritkán talál minket a megfelelőn szeszmentes állapotunkban. Aki akar. ha: Ebből a teljes megoldás tehát. ezeket összeuniózva: Hangsúlyozom ismét. tehát kevesebb rálátással is megoldhatjuk a feladatot. hogy mindezt azért tehettük meg ily játszi92 könnyedséggel. hogy: darab! Ne felejtsük ki a nullát! Négynél több meg nem kell most nekünk. mit bánom én! Nulla szaggatott vonal. tökéletes józanságot kíván. mint a szorzás. keressen. miközben lazán. Tulajdonképpen alkoholszondaként is használható lenne. mert az kitűnő ítélőképességet. ha: Négy szaggatott vonal.Most már csak azokat az intervallumokat kell megkeresnünk. inkább hanyagoljuk is az előbbit. 92 Íjászi. és mégis nagyon alaposnak tűnik a munkánk. . gondtalanul és vidáman átevickélünk olyan problémákon. ahol páros darabszámú szaggatott vonal van egymás felett/alatt. Ezt a módszert alkalmazva. Na. Vagyis professzionális megjelenésben tetszeleghetünk. jó. melyekbe figyelmetlenségünk okán belegabalyodhatnánk. mert előjel szempontjából az osztás ugyanúgy viselkedik. mert nem találunk itt annál több párosat.

gyökvesztéshez vezet. mely annyit tesz. mintegy kicselezve önnön bénaságunkat. avagy teljességgel hibás válaszadási eshetőség forog fennen. alkalmazzunk inkább az egy oldalra rendezést. Ezt orvosolandó. miután az ellenőröket oda ette a penész. azaz nullává lesz: Hozzuk közös nevezőre a baloldalt: . Miként mondám vala. Ettől a jobboldal az említett kiüresedési effektust szenvedi el. mikoron az „x” a „négyheted” értéket venné fel.: Kikötés: Tehát kifejezésünk nem vagyon értelmezve. azaz hiányos. akárcsak egy BKV busz. hogy a kacsacsőr egyik oldala kiüresedik. hiszen ez elveszejté ügyünket. Pontosabban szólva. ismeretlen is leledzik. azon egyenlőtlenségekkel találkozván. kerülendő az egyszerű „keresztbe” szorzás. És mindez imigyen néz ki: Vonjuk le mindkét oldalról a jobboldali kifejezést. kiknek nevezőjében.

pedig nyilván a számláló nullasága szükséges. mert ott értelmezettlen a tört: Azaz: A számláló esetén. Tehát ismét a tényezők előjelviszonyait.Végezzük el azt a zárójeles szorzást: Vonjuk össze a nevezőben lévő tagokat: Sajnálattal vesszük tudomásul. Ahol egyik se. hogy ez csak azok számára folytatható innen. ha a számláló és nevező adott esetben éppen ellentétes előjelű. ott negatív. hogy hol pozitív. a nagyobbik zérus helyétől jobbra eső intervallumokon pozitív. Ahol nem az. Megvizslatjuk. Azok között negatív. A nevező esetén ez így tehető meg. De itt is nyilván igaz. lévén ő egy mosolygós parabola. az elnevezést meg nem hazudtolóan nulla: A kapott értékeknek megfelelően az összesített ábránk ilyen: . ill. A zérus helyeken meg nyilván hivatásszerűen. kisebbik zérus helyétől balra. A nullaság beállásához. azok mely értékekre vonatkozó milyenségét kell vizsgálnunk. akik ismerik a másodfokú egyenletekkel való bánásmódot. hogy a tört értéke akkor lesz negatív. ott meg nincs is. ill.

. és nem keresztbe szorozni. Ott is tessék egy oldalra rendezni.És mivel az algebrai törtünk negatív. ha netán az egyik oldal nem lenne máris nulla. hogy legyen. amit meg tud csinálni az is. és közös nevezőre hozni! Innen már könnyű kell. mert itt a fejezet vége. A házi feladatokban olyat adok. ha figyeltél. így azok az intervallumok a megfelelőek. mert eme intervallumokban így ellentétes előjelűséget jelölnek a nevező és számláló tekintetében. ám ménkű nagy precizitással elkövetett jelöléssel ugyanaz: S lám eme feladatbeli egyúttal is. aki nem ismeri a másodfokú egyenleteket/függvényeket. vagy nulla lehet csak. ahol egy szaggatott és egy folytonos vonal található. Így a megoldás: Vagy tudálékosnak tűnő.

Old meg ezeket a könnyű módszerrel! ∎∎ .

Tehát csak a nulla és a pozitív egész kitevő a megengedett. de nem . összeadás. osztás. hogy ki kicsoda. Olyan algebrai kifejezések. kivonás. pl. azaz nem egy-egy konkrét polinomról beszélünk. Így az eredmény áttekinthetőbb lesz. A változók nem negatív egész kitevőre vannak emelve. Végezhetünk velük műveleteket is. A tagok konstansait együtthatóknak mondjuk. A összeadásként. szorzás. Így elvileg a név illetné az egytagú polinomot. mielőtt sorbarendezzük a kifejezést! Vegyük figyelembe az előjeleket is. 93 Az elnevezés körülbelül túl gyakori ez a megnevezés. Összevonások Lássunk először sorba rendezéseket! Ha vannak azonos kitevőjű tagok. Ezek elvégzése előtt érdemes a polinomokat valamely változó szerinti hatványok csökkenő sorába rendezni. melyeknek minden tagja egy konstansból és egy vele beszorzott egy vagy több változóból áll. azokat vonjuk össze. akkor a konstansokat is képviselhetik betűk. A változók a betűk. jelent. Tehát például ilyen tagokból állhatnak a polinomok: És ilyen lehet egy-egy konkrét polinom: Ha általánosságban. A kivonásként értelmezendő. Ilyenkor az ábécé elejéről választott betűkkel jelöljük a konstansokat: és továbbra is az ábécé végéről választott betűk lesznek a változók: Ekképpen mindig egyértelmű. És a tévedési lehetőségek is csökkennek.Polinomok93 Nevükkel ellentétben állhatnak egyetlen tagból is. mert egyszerűbben nyomon követhetővé válnak a műveleteink. Ők a számok.

és ne kelljen -szer ellenőrízgetni magunkat. A fokszáma pedig: . a fokszáma . hogy a megelőzte a -t. (e változó szerint rendeztük) de a jelenlévő -ok kitevői az előbbre helyezettekben magasabb. mert a polinomok szorzása. akkor azok kitevője a szorzandók kitevőinek összege lesz. az és az nem vonható össze. Fontos. mivel a kitevők összege. akkor a kitevők összege adja meg a fokszámot. amely a rendezésre kiszemelt változóra vonatkozik. Így a tényezők fokszámának összege adja egy adott tag fokszámát. mint az . hogy ne vonjuk össze a különbözőeket! Csak azok vonhatóak össze. akkor az esetlegesen előforduló többi változó hatványai szerint is rendezzük őket egymás között. ha csökkenő sorrendbe tettük. kitevők nem stimmelnek. melyek azonos kitevőjű változót/változókat tartalmaznak. hogy figyelemmel kísérhessük. Így pl. Pozitív számmal való szorzás esetén természetesen minden tag előjele változatlan marad. tehát az ugyanazt jelenti. Ha egy polinommal szorzunk egy másikat. Szépen sorban. Ügyeljünk arra. egyenlő -tel. A fokszám A fokszám a kitevőre utal. az említettben. hogy nem mindig van meg az összes kitevő. az előzőben is -nak nevezzük. Pl. Ha több változó is van a tagban. akkor a polinom minden tagját beszorozzuk azzal a számmal. mert a többiek közül senkinek sincs testvére. . A fokszáma . Ami gyakorlatilag annyit tesz. Polinomok szorzása Ha egy konstanssal. Pl. Pl. de itt. hogy ha negatív számmal szorozzuk a polinomot. Még arra is ügyelünk. Azért is érdemes nem csak azt a kitevőt figyelembe venni. hogy minden tag együtthatója változik annyiszorosra. melyekben vannak azonos változók. A sor végén álló és sorrendje egyértelmű. De sorba rakható valamelyik változó hatványai szerint. akkor minden tag előjele az ellentettjére vált. ha így cselekszünk. amivel szoroztuk a polinomot. Hiszen ezekben páronként megegyezik az kitevője. azaz egy puszta számmal szorzunk egy polinomot. Miként a is a elé került. akkor az egyikük minden tagjával szorozzuk a másik minden tagját. osztása során az eredményt is rendezettebben kapjuk. Pl. Az ilyen kifejezéseket -ös alak.Látható. Ezért is volt az. Ha az eljárás közben éppen két olyan tagot szorzunk össze. a mögé tett pedig nulladfokon tartalmazza az -et. A változók sorrendje nem számít a szorzatban. ill. hatványai szerint. A legnagyobb fokszámú tag adja a polinom fokszámát. mert az előre vett elsőfokon. Rendezett állapotban a legnagyobb fokszámú tag áll elől. amit csinálunk. a fokszáma . hogy ha a kiválasztott változó hatványkitevői megegyeznek. itt is hiányzik az hiányoztak az tagok. Itt csak az vonható össze a -szel.

mert ekkor az esetleges összevonások alkalmával könnyebb észrevenni az egyneműeket. hogy milyen sorrendben írjuk a változók betűjeleit egy tagon belül. persze az együtthatókat ekkor is szorozzuk.: . mint az eddigiek. Ha csak különböző változók vannak az összeszorzandó két tagban. ha akarjuk. Pl. lássuk! Az első három egyszerű: És ezeket ráérünk most is rendezni. Végezzük el a következő szorzásokat! No. Mindegy.. De én most nem akarom. És ezt még összevonhatjuk egy kissé: . csak oda kell figyelni: És most már éppen olyan. A többi sem nehéz. akkor a változókat egyszerűen leírjuk egymásután. de érdemes szerint.

a tagok sora és oszlopa kereszteződésében lesznek: Ekkor már csak ki kell másolni az szorzatokat. A másik polinom kerüljön a táblázat legfelső sorába. Így: A pozitív előjel elhagyható. a második sorral kezdve. A balfelső rubrikát hagyjuk üresen! A táblázat balszélső oszlopába írjuk fel az egyik polinomot. egy-egy taggal minden oszlophoz. . de a negatív nem! A megfelelő szorzatok. és készen vagyunk.Némi összevonás és hatványai szerint rendezés után: Megtehetjük mindezt táblázatosan is. mint ahány tagból áll az egyik polinom. A táblázatnak legyen eggyel több sora. így kivitelezése során kevesebb a tévedési lehetőség. mint ahány tagú a másik polinom. Ez a módszer kevesebb figyelmet kíván. tagonként egyet-egyet minden sorba. a második oszloppal kezdve. és eggyel több oszlopa.

Kimásolni és az egyneműeket összevonni. Még szembeötlőbb lesz ez a következő példában. azok átlósan helyezkednek el. mert ekkor az esetlegesen összevonhatóak is rendezettebben. Még jobban előtűnik a minta. egymás közelében helyezkednek el. Vedd észre. mindkét polinomban: . ha a poli nomokat eleve a változók kitevői szerint rendezve írjuk be a táblázatba. és könnyebben összevonható eredményt kapunk. házi feladatnak marad! Az azonos színű rubrikák az egyneműek. Pl.Kissé rendezettebb. ideális esetben átlók mentén. ha csak egyetlen változónk van. Tehát hatványai szerint rendeztük csökkenőleg. hogy amilyenből van egynemű.

vannak az összevonhatóak. akkor annak helyét a táblázatban kihagyva. éppen így az átlók mentén kapjuk az összevonhatóakat: Azaz: .Vagyis a jobbra dőlő rézsútok mentén. Így könnyű összevonni és kimásolni őket: Ha valamelyik hatvány hiányzik.

. hogy miként tegye többváltozós esetben: nagyon.95 Osszuk el hát az polinomot az polinommal! Mindig csak az osztó legmagasabb fokú tagjával számoljuk a soron következő hányados részt. mint a számokkal való osztást. A maradékokat éppen úgy visszaszorzással állapíthatjuk meg. A visszaszorzás során én kapásból ellentétes előjellel írom a szorzatokat. hogy valaki így tanulta. számokkal történő osztásnál is. hogy lássuk. 95 Gyenge kifogás azzal takarózni.Az összevonások elvégzése után: Polinomok osztása94 Hasonlóan végezhetjük. de nagyon rendezetten. Az -tel szorozzuk az osztó minden tagját és szépen leírjuk az osztandó megfelelő hatványkitevőjű tagja alá. mely hatványoknál járunk az osztás során. Akit érdekel. és nem kell átjelölni ellentétes előjelűre. figyelj! 94 Csak az egyváltozós polinomok osztását tárgyalom itt. Az Ezt le is írjuk: Majd jön a visszaszorzás. így a maradékok esetén csak össze kell vonni a megfelelő tagokat. Rendezzük a változó csökkenő hatványa szerint az osztandót és az osztót is. és ne keverjük össze a dolgokat. Én kapásból az ellentett előjelűt fogom írni. a többi csak a visszaszorzásban vesz részt. a tíz csökkenő hatványai szerint vannak felírva. mint a rendes. Így válik lehetővé. maga is rájöhet. mert úgy tanulta. És ez még a részmaradékok kiszámításánál is segít. Miként a számok esetén is helyi értékesen. amit rajtam kívül mindenki más csinál.

. mint az osztó első tagja. mert elértünk az osztandó azon tagjához.Majd az egymás alatt lévők azonos neműeket összevonva kapjuk a jelenlegi osztási lépés maradékát: Ennek vezető tagját osztjuk az osztó vezető tagjával. hogy negatív kitevőjű -es tagot kapnánk. és lehozzuk a következő tagot is az osztandóban. Ugyanis a következő tag az osztandóban alacsonyabb fokú. mely azonos hatványkitevőjű. és lehozva a következő tagot. hiszen azt mondtuk a fejezet elején. miként az imént is: Összevonva a megfelelő tagokat egymás alatt. mint az osztó első tagja. hogy azokból nem kérünk. az -et: Most visszaszorzunk. a -et: És most jön az utolsó osztási lépés. így nem lehet tovább folytatni az osztást anélkül. Azt meg nem akarunk.

∎∎ . házi feladat gyanánt. ha nem vetted volna észre… És ez az utolsó sor az osztási maradék.Visszaszorzás: Összevonva az utolsó két sort. Azaz: Sőt: Akár le is ellenőrizheted. Eddig is mindig az utolsó két sort vontuk össze.

Nevezetes összegek Némely bizonyításhoz jól jön ezek ismerete. emlékezhetünk rá. viszont ez dupla annyi amennyi kő. éppen kapóra jön a gúla. tekintve. Némelyik bizonyításokban is előfordul… sőt egymás bizonyításában is előfordulhatnak. Ettő l ilyen szép a matematika. Pl. így vegyük hát a felét: . stb. Így ha most az első sort összegezzük és a második sor összegét is hozzávesszük ehhez. Eme egészen harsány slendriánságot kérem. És igen. A módszer a következő: Írjuk fel a számokat növekvő sorrendben -től -ig. És egyébként is hasznosak bírnak lenni. Egészen precízen. -től -ig. Az egymás alatt található párok összege mindenütt . ahol egyszerűen csak számot mondtam. felhasználhatom az előtte már belátottakat. Tehát ha a helyes eredményt akarjuk. mert aki okos az már gyermekként is az. És darab ilyen párocska van. akkor az összeg éppen lesz. térfogatképletének igazolásánál. akkor ezt osztanunk kell kettővel: Íme: Azaz: Összesen . az első sor minden tagja alá írva a második sor egy-egy tagját. Hopsza. és itt nem a hasonló nevű magazinra gondolok. ismerte fel ezt a képletet még iskolás korában. Ami Zolika számára rossz hír. gömb. majd eme sor alá csökkenő sorrendben. Halál komolyan. az első négyzetszám összege. kúp. hogy csak egy mondattal ezelőtt történt. hogy eképpen duplán vettük az eredetileg hozzánk vágott összeget. Azonban. hogy teljes egészében nézzétek el nekem! Az első egész szám összege A sztori szerint. ha egyiket akarom belátni. egészet kellene mondanom alant sok helyütt.

a csempe borul le a falról! És még a fal is dől felénk! Jaj! És ez az ismeret krémesen96 hasznos lesz a következő összegképlet meghatározásához is. 96 Úgy értem. ezt az ábrát kapjuk. Hogy könnyebben kiszámolható legyen. Vegyük észre. a kék négyzetekkel. hiszen így könnyebb. hanem darab négyzet hosszúságú lesz.Szemléletesen ez egy és oldalú téglalap területének a fele. akkor a négyzetek számát kapom. Azaz. ha egymás alá rendezem a megfelelő számot reprezentáló négyzetek sorát. ezt nevezzük az első egész összegének. hogy az illesztés miatt az egyik oldal nem . együttszámolva a fehéret és kéket: . így ha együtt számoljuk őket. Miért is? Képviseltessük az egész számokat az ábra négyzeteivel. És ennek a fele kell nekünk: Dikh. sőt ugyanilyen fehér négyzetekből készített alakzatot is. a summa felét kell venni a kérdéses összeg meghatározásához. Ha -től -ig adom össze a számokat. hozzábiggyesztettünk még egy ugyanennyi. rémesen . Mivel a kék és fehér négyzetek száma megegyezik.

akkor az első darab egészszám összegét kapjuk. hozzáadjuk az első páros szám összegét. hanem neked! Mire is? Ki van a zárójelben? Pont az előbb meghatározott első szám összege.. Hiszen az darab páros. Ha a tereh=teher. Mit is keresne itt egy páratlan? A meghívóban világosan közöltük. Tehát az összeg így írható: Már csak a zárójelben álló összeg vár a felismerésre. Hol. Tehát nekünk csak az első egész összegéből 97 Daják=adják. Az első n páratlanszám összege Igazolásához használjuk fel azt.Az első páros szám összege Csupán azt kell észrevenni. Oszt kész. Márpedig a páros számok oszthatóak kettővel. mivel itt páros számokat adunk össze. hogy ha az első páratlan szám összegéhez. Mennyi is volt az? Ennyi: És itt ez még be is van szorozva kettővel.Ott a zárójel előtt az a kettes! Így a helyes képlet éppen az előbb összefabrikált duplája: Ha ábrát is akarsz hozzája gondúni. . melyet így ők repre-képvisel-zentálnak-nek. akkor ez is lehet. és az darab páratlan egész összesen dararab egész.hol.. hogy itt mindenki páros! Ez talán nem is oly nehéz észrevétel. De nem neki kell ám rá jönnie valamire. hogy mindenki hozza magával a párját. ott van az! Nédd csak meg az előző ábrát! Minden sor kék négyzethő vedd hozzá a megfelelő fehér sort! Ezek együtt daják 97 a megfelelő páros számot. Így mindenkiből ki is emelhető a kettő.

mert mán megint szószátyár valák: Vagyis: helyes. Csak be kell helyettesíteni az éppen aktuális értékét. egy ilyen szemre nem nagyon véget érő sorból valami egyszerűbbet kihozni? Ha . . akkor ez az egész haccacáré.kell levonnunk az első páros szám összegét. És mi is volt az első páros szám Vegyük hát a különbséget végre. csak egytagú: Ha . nem? Tehát mi az első szám összege? Ez páratlan egész öszegét. Az első négyzetszám összege Ami annyit tesz. hogy zárt alakban kifejezni: A megnevezés egy képletre utal. hogy megtudjuk az első egészen egyszerű. Ez Hiszen csak az eredeti képletben az összege? Ez e: helyére -t kell írni. mely számolásra alkalmas. akkor háromtagú: Stb. De hogyan lehet. akkor kéttagú: Ha . tényleg .

hogy mik vannak az egyes oszlopokban! (A két egyenlőségjel köztit nem nézzük. úgy látom ez csak mérsékelten sikerült.. A sorokat széthuzigáltam. mint gondolnátok! És csodálatos módon. mert ez is igaz ugyan. Naná. . mert arra gondolsz. nem szoroz. mint a balszélső. mert az ugyanaz. Azonban könnyebb.. hogy mindenki a neki megfelelő oszlopban látszódjék. Hamarosan meglátod.) Valójában ott van. hasznosítsunk egy azonosságot.felhasználási-könnyítés gyanánt van kiírva. És most nézzük. nem véletlenül vannak azok benne a megtanulandók között! Pl. hogy miért is akarom én itt az életedet ilyen rejtélyesen. hogy ez a „túlbonyolítás” egyszerűsíti le a porblemátotot. mentőövszerű gondolat az. Ám. ugyanez a trükk használható bármelyik első darabb egészkitevős hatányok összegére. kellemetlen köbök kiszámítgatásával. Csak azonosság-recept. látom a villámok cikázását a szemedben. Azaz ilyenekre: Nem arra gondoltam. Zolika. azaz nem számít itt. Az elsöprő erejű. jaj de nehéznek tűnik ebből kihozni valamit. De az nem oszt. hogy a kérdőjel kiírásával mindig igaz egyenlőséget kapunk. Legyen Tehát ennek alapján írjuk fel a következőket: . hogy itt a jelen problémánál maradva. de most nem ilyen olcsó poénokat akarok sorolni. vegyük ezt: Igen.Jaj de. nehezíteni. csak nem vettem a listára a -t.

Összege jelben: A második egyenlőség mellett rögvest-de-izibe-jobbra az első Ezután jönnek az éppen nekünk kellőknek a A következő a -szorosa az első Az utolsó oszlopot darab -szorosa. míg a jobboldal első tagja egyel tovább. hiszen még nem ismerjük. azaz levonva mindkét oldalról: Ami közel sem jelenti azt. ami egyenlő a második egyenlőségjel-oszloptól jobbra álló oszlopok összes tagjának összegével. Most írjuk be az hogy helyére azt.” Mondta a Kaporszakállú Konstantin császárnak. hogy az. Azaz: A baloldal és a jobboldal első tagja csak egyetlen számértékben különbözik egymástól. Hiszen róla tudjuk. Ami éppen . Ezek összegét jelöljük így: köbszám. . Jelezgessük az összegét így: -es alkotja. Így ő marad. (Magyarán adjunk mindkét oldalhoz -t! 98 „E jelben győzni fogsz. az egyenlet balszélén álló oszlopot összeadván az -t kaptuk. Ezt a tényt gyorsan írjuk fel: Azaz. látod Zoltán? Összege jelben98 : egésznek. ugyanis őt keressük. az egyenletbe beírva: Rögvest egyszerűsítve a -val/vel. hogy az áhított összegünk nulla lenne. Hiszen a baloldalon állo össezg csak -ig ment. A helyére nem írunk semmi mást.A balszélütt az első darab köbszám található. ahogy van. Ma ezt tanultuk először. Így ezek összege és annak jele egyszerűen: Most. illetve tegyük át a másik oldalra. Akinek neve magyarítva: Szilárd. -ig.

lévén hogy készen vagyunk. de könnyebben megjegyezhető. de talán nem is látszik semmi amúgy se. Vacak kis összeg. és jobbra: Bízvást így is hagyhatnánk. ha a zárójeles részt is szorzattá alakítjuk: jedi nagymester szerint: Ami azt szüli. így mindegy is. az első két négyzetszám összegét szemléltetik. mint az MSZP meg az LMP. hogy alakuljon még egy kissé szebbre.És osszunk ki néhány pofont a jobboldalnak. hogy: Ezeket beírván a gyöktényezős alakba: Melyet behelyettesítve az -ünk zárkózott jelébe: ∎ Ez geometriailag egy téglatesthasáb térfogatának hatoda melynek élei: Az ábrákon a fekete színválasztás nem volt túl szerencsés. . az -öt.

Minden különböző színű alakzat. majd szanaszéjjel kapkodva. Egy ilyen alakzatnak a hatszorosa ad ki egy téglatest hasábot: . ugyanolyan méretű kiskockából áll.Először egyben a hasábot.

.

.

Zolika? .A betyárját! Ki festette össze a fekete kockákat? Nem te voltál.

.

arcátlan módon. Bőven jó. Nem kell a gyurmázást szégyellni. mikor senki sem látja. miként az előferdülhet. Gyurmából is elkészítheted. Az első köbszám összege Azaz. hogy szolgálja. én is szoktam. Egész számokról tanulunk.: Stb. hogy kockacukorból rakd össze. Tehát most az Legyen itt is az azonosság lesz hasznunkra. a mi ségünket kell. ha fából alkotnád meg. Az meg nem egészséges. . mint látható. ha számítógéppel csinálod. Ez hallgatólag.Házi feladatként. Úgy legalább nem vágod el a kezed. nem akarlak arra csábítani. És eztet most lássuk be! Az állítás igazolásánál. ez éppen az első egész összegének négyzete. készítsd el azt komolyabb esetekre is. Pl. mert a végén még megeszed az egészet. eggyel magasabb hatványokból kiindulva kutatjuk fel az összeg képletének igazolását. ismét az előbb alkalmazott.

Összegjele: köbé. hogy: Így ezzel gyorsan vissza is élünk: Kipottyantva ezáltal azt a fránya -t. így az összeg jele is természetesen ez: Az összes piroska szimbólumot az eredeti helyre visszatéve: (a képviselők hazalátogatnak) Most is igaz. Összegének jele: Aztán a mínusz négyszerese az első -nek. hogy mennyi is az: Akit keresünk az pont a . . a -t. ismerős képletekkel kifejezhető: Miként azt az imént kiszámoltuk. hiszen úgysem tudjuk. és adjunk mindegyik oszlopösszegnek nevet. Öszegének jelölése: negyedik hatványa. a túloldalra: A maradék két -es. Balszélső. csúnya jelöléssel. Ennek öszegképlete: Egyből az egyenlőség jobboldalán az első Majd jön a mínusz négyszerese annak. nem szoroz. Mert az nem oszt. az előbbi levezetéshez hasonlóan. jelet! Most is kihagyom a listábúl az egyik tagot. azaz nem számít itt. együtthatóstól természetesen. hogy mik vannak az egyes oszlopokban. Összegének jele: Végül darab -es. Tegyük át őt. az első A kövi oszlop a hatszorosa az első négyzetnek. az egyenlőség baloldalán lévő oszlop: Az első szám negyedik hatványa. Ez összegben pontosan -et ér.Írjunk egy listát. Így úriember módjára hallgatok róla. És a másik: Ezeket be is helyettesítjük: . akit keresünk.

hogy a nagy büdi zárójel második és harmadik tagjából kiemelhető az És mostan bontsuk ki a belsőséget. hogy ezzel a módszerrel megtaláld az első összegét és az első összegét. A túl magas hatványok miatt már nehéz lesz szorzattá alakítanod. ∎∎ . amíg még muszáj. a belső zárójelet: Ismét emeljük ki az -t! Nini. de igazibúl a Vagyis az első egész összegének négyzete. mint nácizmus.Nosza egyszerüsíjjünk ahun lehet: Minden jobboldali beállítottságúban ott virít az . Ez vajon nárcizmus? Emeljük ki hát az -t minden jobbtagból: Majd észrevételezvén. ha nem szorzatban adod meg. Házi feladat. Ez a kötelező házi! A szorgalmi meg az. Nem baj. csak addig egyszerűsíts. ki van a zárt osztályon? Majd végre megkönnyebbülten osztva néggyel: S lám ez tényleg ám. hogy magasabb hatványú eseteket is felkutassátok! Beee! Persze. Attól az még használható. ne erőlködj vele.

101 Elég. melyeknek csak két pozitív osztójuk van: az és önmaguk. hogy osztható-e nála kisebb prímekkel. Tehát senki más nem osztja őket. Sajnos a szobor már nem áll ott a Sasadi útnál. azokat összetett számoknak hívjuk. hogy egy szám prímszám-e avagy nem.100 -es? Az egyet nem soroljuk a prímek közé. Ebből kifolyólag. akkor maradék nélkül meg van benne. Korábban volt ott egy szobor ilyen névvel. és az. Majd később látjuk. azzal dönthető el. így nem is kell. ha ismered a prímszámok sorozatának elejét. a következő elemeket mindig meg tudod határozni. És a hányadosuk is egész. Felsorolok itt néhány (kicsit több mint ezer) prímszámot. mert olyan sok számot úgysem tudnál megtanulni.Prímszámok és összetett számok Prímszámoknak nevezzük azokat a pozitív egészeket. hogy ne számold el magad.99 Akiknek ezen kívül is vannak osztóik. ha az első pár sort ismered. 100 . így sokan nem fogják ezt érteni: ― Miért nem prímszám az ― Mert Osztyapenko. csak ménkű sok idő kell hozzá. 2 31 73 127 179 233 283 353 419 467 547 607 661 739 811 877 947 99 3 37 79 131 181 239 293 359 421 479 557 613 673 743 821 881 953 5 41 83 137 191 241 307 367 431 487 563 617 677 751 823 883 967 7 43 89 139 193 251 311 373 433 491 569 619 683 757 827 887 971 11 47 97 149 197 257 313 379 439 499 571 631 691 761 829 907 977 13 53 101 151 199 263 317 383 443 503 577 641 701 769 839 911 983 17 59 103 157 211 269 331 389 449 509 587 643 709 773 853 919 991 19 61 107 163 223 271 337 397 457 521 593 647 719 787 857 929 997 23 67 109 167 227 277 347 401 461 523 599 653 727 797 859 937 1009 29 71 113 173 229 281 349 409 463 541 601 659 733 809 863 941 1013 Ha egy szám osztója egy másiknak. hogy miért. legkönnyebben. Annak megállapításához. Pláne nem a végtelen magolással. 101 Ami jó hír. Matekot tanulni ugyanis nem jelent egyet a magolással. Mellesleg végtelen sok prímszám van.

1019 1087 1153 1229 1297 1381 1453 1523 1597 1663 1741 1823 1901 1993 2063 2131 2221 2293 2371 2437 2539 2621 2689 2749 2833 2909 3001 3083 3187 3259 3343 1021 1091 1163 1231 1301 1399 1459 1531 1601 1667 1747 1831 1907 1997 2069 2137 2237 2297 2377 2441 2543 2633 2693 2753 2837 2917 3011 3089 3191 3271 3347 1031 1093 1171 1237 1303 1409 1471 1543 1607 1669 1753 1847 1913 1999 2081 2141 2239 2309 2381 2447 2549 2647 2699 2767 2843 2927 3019 3109 3203 3299 3359 1033 1097 1181 1249 1307 1423 1481 1549 1609 1693 1759 1861 1931 2003 2083 2143 2243 2311 2383 2459 2551 2657 2707 2777 2851 2939 3023 3119 3209 3301 3361 1039 1103 1187 1259 1319 1427 1483 1553 1613 1697 1777 1867 1933 2011 2087 2153 2251 2333 2389 2467 2557 2659 2711 2789 2857 2953 3037 3121 3217 3307 3371 1049 1109 1193 1277 1321 1429 1487 1559 1619 1699 1783 1871 1949 2017 2089 2161 2267 2339 2393 2473 2579 2663 2713 2791 2861 2957 3041 3137 3221 3313 3373 1051 1117 1201 1279 1327 1433 1489 1567 1621 1709 1787 1873 1951 2027 2099 2179 2269 2341 2399 2477 2591 2671 2719 2797 2879 2963 3049 3163 3229 3319 3389 1061 1123 1213 1283 1361 1439 1493 1571 1627 1721 1789 1877 1973 2029 2111 2203 2273 2347 2411 2503 2593 2677 2729 2801 2887 2969 3061 3167 3251 3323 3391 1063 1129 1217 1289 1367 1447 1499 1579 1637 1723 1801 1879 1979 2039 2113 2207 2281 2351 2417 2521 2609 2683 2731 2803 2897 2971 3067 3169 3253 3329 3407 1069 1151 1223 1291 1373 1451 1511 1583 1657 1733 1811 1889 1987 2053 2129 2213 2287 2357 2423 2531 2617 2687 2741 2819 2903 2999 3079 3181 3257 3331 3413 .

3433 3517 3581 3659 3733 3823 3911 4001 4073 4153 4241 4327 4421 4507 4591 4663 4759 4861 4943 5009 5099 5189 5281 5393 5449 5527 5641 5701 5801 5861 5953 3449 3527 3583 3671 3739 3833 3917 4003 4079 4157 4243 4337 4423 4513 4597 4673 4783 4871 4951 5011 5101 5197 5297 5399 5471 5531 5647 5711 5807 5867 5981 3457 3529 3593 3673 3761 3847 3919 4007 4091 4159 4253 4339 4441 4517 4603 4679 4787 4877 4957 5021 5107 5209 5303 5407 5477 5557 5651 5717 5813 5869 5987 3461 3533 3607 3677 3767 3851 3923 4013 4093 4177 4259 4349 4447 4519 4621 4691 4789 4889 4967 5023 5113 5227 5309 5413 5479 5563 5653 5737 5821 5879 6007 3463 3539 3613 3691 3769 3853 3929 4019 4099 4201 4261 4357 4451 4523 4637 4703 4793 4903 4969 5039 5119 5231 5323 5417 5483 5569 5657 5741 5827 5881 6011 3467 3541 3617 3697 3779 3863 3931 4021 4111 4211 4271 4363 4457 4547 4639 4721 4799 4909 4973 5051 5147 5233 5333 5419 5501 5573 5659 5743 5839 5897 6029 3469 3547 3623 3701 3793 3877 3943 4027 4127 4217 4273 4373 4463 4549 4643 4723 4801 4919 4987 5059 5153 5237 5347 5431 5503 5581 5669 5749 5843 5903 6037 3491 3557 3631 3709 3797 3881 3947 4049 4129 4219 4283 4391 4481 4561 4649 4729 4813 4931 4993 5077 5167 5261 5351 5437 5507 5591 5683 5779 5849 5923 6043 3499 3559 3637 3719 3803 3889 3967 4051 4133 4229 4289 4397 4483 4567 4651 4733 4817 4933 4999 5081 5171 5273 5381 5441 5519 5623 5689 5783 5851 5927 6047 3511 3571 3643 3727 3821 3907 3989 4057 4139 4231 4297 4409 4493 4583 4657 4751 4831 4937 5003 5087 5179 5279 5387 5443 5521 5639 5693 5791 5857 5939 6053 .

6067 6143 6229 6311 6373 6481 6577 6679 6763 6841 6947 7001 7109 7211 7307 7417 7507 7573 7649 7727 7841 7927 8039 8117 8221 8293 8389 8513 8599 8681 8747 6073 6151 6247 6317 6379 6491 6581 6689 6779 6857 6949 7013 7121 7213 7309 7433 7517 7577 7669 7741 7853 7933 8053 8123 8231 8297 8419 8521 8609 8689 8753 6079 6163 6257 6323 6389 6521 6599 6691 6781 6863 6959 7019 7127 7219 7321 7451 7523 7583 7673 7753 7867 7937 8059 8147 8233 8311 8423 8527 8623 8693 8761 6089 6173 6263 6329 6397 6529 6607 6701 6791 6869 6961 7027 7129 7229 7331 7457 7529 7589 7681 7757 7873 7949 8069 8161 8237 8317 8429 8537 8627 8699 8779 6091 6197 6269 6337 6421 6547 6619 6703 6793 6871 6967 7039 7151 7237 7333 7459 7537 7591 7687 7759 7877 7951 8081 8167 8243 8329 8431 8539 8629 8707 8783 6101 6199 6271 6343 6427 6551 6637 6709 6803 6883 6971 7043 7159 7243 7349 7477 7541 7603 7691 7789 7879 7963 8087 8171 8263 8353 8443 8543 8641 8713 8803 6113 6203 6277 6353 6449 6553 6653 6719 6823 6899 6977 7057 7177 7247 7351 7481 7547 7607 7699 7793 7883 7993 8089 8179 8269 8363 8447 8563 8647 8719 8807 6121 6211 6287 6359 6451 6563 6659 6733 6827 6907 6983 7069 7187 7253 7369 7487 7549 7621 7703 7817 7901 8009 8093 8191 8273 8369 8461 8573 8663 8731 8819 6131 6217 6299 6361 6469 6569 6661 6737 6829 6911 6991 7079 7193 7283 7393 7489 7559 7639 7717 7823 7907 8011 8101 8209 8287 8377 8467 8581 8669 8737 8821 6133 6221 6301 6367 6473 6571 6673 6761 6833 6917 6997 7103 7207 7297 7411 7499 7561 7643 7723 7829 7919 8017 8111 8219 8291 8387 8501 8597 8677 8741 8831 .

hogy miért. mert ő bármely hatványon -et ér. így az sérülne. akkor érdemes a prímtényezők szerint növekvő sorrendbe állítani. de ha áttekinthetően.8837 8933 9013 9127 9203 9293 9391 9461 9539 9643 9739 9817 9901 8839 8941 9029 9133 9209 9311 9397 9463 9547 9649 9743 9829 9907 8849 8951 9041 9137 9221 9319 9403 9467 9551 9661 9749 9833 9923 8861 8963 9043 9151 9227 9323 9413 9473 9587 9677 9767 9839 9929 8863 8969 9049 9157 9239 9337 9419 9479 9601 9679 9769 9851 9931 8867 8971 9059 9161 9241 9341 9421 9491 9613 9689 9781 9857 9941 8887 8999 9067 9173 9257 9343 9431 9497 9619 9697 9787 9859 9949 8893 9001 9091 9181 9277 9349 9433 9511 9623 9719 9791 9871 9967 8923 9007 9103 9187 9281 9371 9437 9521 9629 9721 9803 9883 9973 8929 9011 9109 9199 9283 9377 9439 9533 9631 9733 9811 9887 Összetett számok Az összetett számok. mind felírhatóak prím hatványok szorzataként. a fejezet végén láthatod. 102 A tényezők sorrendje lehet tetszőleges. Ezért sem soroljuk az -et a prímek közé. Lássunk pár ilyen felírást: 102 Majd a bizonyításokban. rendezetten akarjuk látni. .

hanem ilyen kicsikre is.103 Első lépesként leírjuk az adott számot a baloldalra. a 36 18 2 2 esetén. 1 míg baloldalon és jobb oldalon is ugyanaz a prím áll. A legkisebb prím osztóját leírjuk mellé jobbra.Nagyobb számokat úgy lehet kényelmesen felbontani prímtényezős szorzatra. Megkeressük a legkisebb prímosztóját az új baloldali számnak. az -et. Ezeket a lépéseket ismételjük. . hogy hányszor is fordulnak elő. Miszerint az ágyút már a verében ki kell próbálni. 103 Hát igen. mert így egymás után lesznek rendezve az esetleges azonosak. De ez ki is hagyható. Ha két vagy több szám legnagyobb közös osztóját. akkor is szükségünk lesz az adott számok prímtényezős felbontására. nem csak nagy számokra működik. és könnyebb lesz megszámolni. baloldalra. hogy készen vagyunk. 45 15 5 1 3 3 5 135 3 45 15 5 1 3 3 5 Az algoritmus során azért bölcsebb szépen sorban. vagyis azt. Ismét osztást végzünk az új párra. Azért nem hagyjuk ki mégsem. Majd a baloldali számot osztjuk a jobboldalival. a legkisebb prímtől haladni a legnagyobbig. Ekkor a jobb oldali oszlopban látjuk a bal felső sarokban lévő szám prímtényezős felbontását. ha „akasztófára” függesztjük őket: Pl. Az eredményt leírjuk a baloldali 9 3 szám alá. jobbra. A veréb és az oroszlán meg az ágyú meséje. mert ezzel jelezzük a művelet végét. és 3 3 ezt leírjuk mellé. mert ha jő az oroszlán. akkor már nem érünk rá az ágyú használati utasítását böngészni. vagy legkisebb közös többszörösét keressük. Még leírhatjuk utolsó lépésként az ekkori lépésből keletkező hányadost.

Más szóval. néhány számpéldán! A legnagyobb közös osztónak. az -nak az egyenletekben használt jele egy kerek zárójel. A relatív szó arra utal. jó szolgálatot tesznek a prímszámok. ha a motorját feledékenységből kint hagytam az udvaron. . mint az imént hangzott el. és ezeket összeszorozva kapjuk meg az -t. ő a legkisebb. tehát ennek a valakinek nem osztója. akikből egyébként végtelen sok van. pontosvesszővel elválasztva akiknek -ját keressük. akár a legkisebb közös többszöröst keressük. hogy a többszörös valahányszor (egész sokszor) tartalmazza azt. hogy az összes szám prímtényezős felbontásában kikeressük az összes legmagasabb hatványon lévő prímtényezőt. Márpedig a fogalma éppen annyit tesz. és ráadásul minden közös többszörös közül. az -nak pedig kapcsos zárójelet írunk a kerek helyett. nem „férne bele” az -ba. az utolsó csavarig. A legkisebb közös többszörösnek. ha az -t keressük. Kihitte volna a neve alapján! A olyan pozitív egész mely két vagy több szám közös többszöröse. hogy a fergeteges fityfenében lehetne a kapott szám közös osztó? Mersz még kérdezni? Ha az -t keressük. mert ha beletennénk olyat is a szorzatba. hanem mindenkit. Lássuk eme számítási lépéseket. akinek ez a kihagyott legmagasabb fokú prímtényező volt az építőeleme. bent van a garázsban. sőt a közös osztók között. Miként nem állíthatom a valóságnak megfelelően azt se. akkor ugyan már mégis csak.Relatív prímek Mint az elnevezés is mutatja. nem lenne „benne”. hogy a teljes autó. hogy egy szám önmagában sohasem lehet relatív prím. melyben benne lakoznak ama egészek. akkor a második lépés abból áll. Azért csak a közös prímtényezőket szorozzuk össze. hiszen prímtényezőkre bontással határozzuk meg őket. Legnagyobb közös osztó. aki valakinek a prímtényezős felbontásában nincs benne. Miért teszünk bele minden prímtényezőt a legmagasabb hatványon? Mert ha valamelyiket kihagyjuk. akkor az szám. csak más számokkal összehasonlítva van értelme erről beszélni. ő a legnagyobb. Majd a második lépésben. Akár a legnagyobb közös osztót. melyekből csak jól meghatározott sok. Két vagy több szám akkor relatív prím. akinek többszöröse. akkor kiválasztjuk az összes közös prímtényezőt az előforduló legkisebb hatványon. legnagyobb közös osztójuk az . ha az -en kívül nincsen közös osztójuk. és ezeket összeszorozva kapjuk meg az -t. Eme értékek meghatározásánál is. véges sok van. nem csak a közöseket. legkisebb közös többszörös A olyan pozitív egész mely két vagy több számnak is közös osztója. első lépésben a feladatban megadott minden számot felírunk prímtényezős felbontásban. ezek a számok nem prímek.

az játsszon hóhért. és rá fogsz jönni. Így hétköznapi 104 105 Feltéve persze. Itt éppen a ezek szorzata. Oldjuk meg sorra. hogy nincs közös prímtényező. De ez nem igaz! Az minden szám osztója. felnőttesebb. tanulunk belőle: Itt minden kisdiák örömmel közli. így a a szorzatuk.Hogyan tudod könnyen megjegyezni. az . mint az 104 . hogy hogyan lehet felbontani. a „szögletes vállú”[…]. 106 Alkalmazza az „akasztófás” módszert. Egészekre ez az „osztási ellenőrzés” még ráadásul egész hányadost is ad. És a legkisebb jelenlévő hatvány ennek az első hatványa. És mindkettőjükre igaz. így közös osztó sincs. ha a kisebbik osztója a nagyobbiknak. hiszen minden számban éppen annyiszor van meg. amiket felsoroltam az imént: Már láttuk az akasztófánál. a nagyobb az erősebb. 106 Hát a kövi: Nekem ez mind ment fejből. hogy van olyan e számok közt. Miként a következő esetben sem így van. lesz. mely csak első hatványon tartalmazza őket. hogy különböző számokra keressük. hogy mindig a kisebbik szám lesz a . A kisebb a gyengébb. mindegyiket a legkisebb kitevővel. bi-bi-bi! Ha neked nem. hogy mellikük mellik? Az nyilván kisebb. Így a is simán csak ez lesz. Akinek másképp nem megy a felbontás. Most már csak ki kell választani a közös prímhatványokat. kölyökszerűbb.. vagyis De ebből most ne azt a téves következtetést vonjuk le. hogy ez bizony balga elhamarkodottság. .). Mivel itt csak egyetlen közös prím van. De azonosakra minek is keresnénk? Csak akkor van így. akkor akasztófára velük! A közös prímek a és a . 105 Tessék mindig kiszámolni. Vagyis A most következőre pedig jó lesz emlékezni. a„kerekded” (.. mint maga a szám.

hogy -nek mindenki a többszöröse. Nem fogom újra elmondani. Jaj. hogy mi is az. Tehát ha relatív prímekre kell -t keresni. Csak várd ki a végét! . A -hoz minden prímhatvány a legmagasabb kitevővel kell. hogy nem tudod. Tibor. mond. ahol mindenki táncol mindenkivel. ÁÁÁÁÁ! Jaj. akkor nyugiban szorozd össze öket és kész. Ez már majdnem 2 perccel ezelőtt volt. hogy utána nézz! A lusta disznaja! ? Tehát: 107 Ez hamarosan piszkosul kényelmessé tesz valamit. Emlékszünk arra. Pistike! Nem tetszőleges párokról van szó. ha a számok relatív prímek. És úgy megvizsgálni. ha mindegyik relatív prím mindegyik másikhoz. tessék visszakeresni… Tikk-takk. hanem mindenkit párba kell állítani mindenkivel. akár mert prímekről. mindig győződj meg róla. De csak akkor. hogy mindig csak egyszerűen össze kell szorozni a kérdéses számokat! Ez csak akkor van helyén. akkor páronként. tikk-takk… Szerintem már elegendő időt adtam. mi az a Elsumákoltad. hogy ha több mint ketten vannak. hogy minden pár relatív prím. akár mert relatív prímekről van szó. és figyel mit a szomszéd a kerítésen át. akkor az az . hogy de nehogy má valaki azt gondolja. Tehát: Az éles szeműek észrevehették. hogy ? Tehát ha nincs közös prímtényező. természetesen már mindenki elfelejtette. téged még mindig nem zavar. minden kérdésben forgó számból választva ama legmagasabb fokút. hogy a szögletes zárójel itt a -t jelenti.értelemben is megemészthető. így biztosan mindenki elfelejtette. Értem ez alatt azt.107 Vagyis eme feladat megoldása: . hogy relatív prímek -e. Hatalmas buli. arra hogy mindenki visszakeresse. ha azt mondom. így most már mindenki újra itt van.

hogy még mindig bambán néz. Az . Gratulálok. A -t pedig (két szám esetén) ezután már könnyű megkapni.” 111 A számítógépek többnyire használnak az meghatározására. Mondom ezt Lacikának. jó sok ideig számolnak. azt kapta. Ha a feladatban megadott számokat is összeszorzod. hogy minden esetben a két szám szorzata megegyezett az és az szorzatával. akkor keress angol nyelvűt. hogy ez mindig így van? Kigondolja. mert látom. 112 . A és magába foglal minden álláspontot. mert csak azt kell kihasználni.  Így ezek a kis okos masinák már csak ritkán mondják azt. hogy „Na. vagyis elolvashatja a bizonyítást.112 Próbáld ki sok-sok-sok számra. Mit gondolsz. mind-mind a kategóriába tartoznak. Ha nem találsz magyar nyelvű oldalt. Tetszőleges nagy számra. A nyereményét átveheti a fejezet végén. ajakrúzzsal miniszoknyában… 110 Az író magában mérgesen: „Hát ezért szép ez a hivatás. ahol van és 111 számolási lehtőség. Egyébként nem. Azt fogod találni. A következő feladatokban számold ki az és az -t is! Majd képezd ezek szorzatát 108 és igyekezz venni valamit.Ebből pedig a adódik. Ezt majd az azonos c. tetszőlegesen sok idő kell. Több szám esetén már muszáj tényleges prímtényezős felbontás. akik becsületes megoldották. A bizonyítás elolvasása előtt keress a neten egy weboldalt. lényegesen hamarabb észreveszel valamit. akkor írj be többet is. ez nem mindig áll fenn. ha csak közben le nem merül bennük az elem. fejezetben fogjuk megismerni. Ki gondolja. mint a nyű! A jelenti az -t és a pedig az -t. és ki is számolják. Csinosan.” Megpróbálják. 108 109 Inkább mintsem a Szív nem logikus. De ezt ma már sok zsebszámológép is képes meg tenni. Vagyis: Aki helyesen109 számolt. Így könnyebben meg fogod érteni a bizonyítást. hogy vagy annál több szám esetén.110És a nyertes: aki a mindigre szavazott. Abból annyi van. nem túl nagy számok esetén. ha olyat találsz ahova több számot is beírhatsz. mi lehet ennek az oka? Ha van sejtésed róla. ezt már nem tudom. amit a legutolsó feladataink során észrevettek azok. hogy nem mindig? Aki egyikre sem szavaz. akkor örülök. az nem értette a kérdést.

fejezetben . Ezeket a párokat. Soroljuk fel a következő számok összes pozitív osztóját! Ezt úgy tehetjük meg a legegyszerűbben. A harmadik és hátulról harmadik szorzata is maga a szám. magával a számmal osztva önmagát. Ha egy osztónak nincs párja. akkor ő önmaga párja. Minden osztó csak úgy állhat elő. Így a legelső és a legutolsó szorzata maga a szám. nem? Tehát ezek is a szám osztói. hogy növekvő sorrendben kapjuk az őszeset. Ennek magyarázatát lásd a c. mindig négyzetszám. őket mondjuk. megmondani. ha nem választunk bele a buliba. akkor az a -dik hatványt jelenti erre a prímre nézve. Éppen így a második és az utolsóelőtti szorzata is maga a szám. azt hogy hány darab osztója van egy számnak. hogy az -est és magát a számot is bele vesszük az osztók közé. hiszen ezekkel osztva is egészet kapunk. nevezzük osztópároknak. bár megkülönböztetésül. ha a legkisebb osztóit kezdjük a sor elejéről írni. pedig -et kapunk. Nevezetesen -gyel osztva. magát a számot. egy prím csak a prímtényezős felbontás szerinti kitevőnek megfelelően választható. ha a prímosztókból választunk ki bizonyos darabszámút. értelemszerűen a sor közepén van. Az ilyen magánzó osztószám. Ahol az a prím kitevője. anélkül. Az összes lehetőség tehát egy-egy prímre . és a legnagyobbakat a sor végéről úgy.113 És maximálisan. Egy adott prímosztót. Az előröl negyedik és a hátulról negyedik szorzata is maga a szám… s így tovább. a prímtényezős felbontásban. melyek szorzata maga a szám. És az ilyen számok. Íme: De hogyan tudnánk. akinek az osztóit keressük. Ezek egész eredmények. melyeknek van magánzó osztópárja.Összetett szám összes pozitív osztóinak száma Az összes pozitív osztó alatt azt értjük. hogy mindig fel kellene sorolni őket? Ebben is a kérdéses szám prímtényezős felbontásban történő felírására visszagondolva jön a segítő idea. 113 Minden szám a nulladik hatványon egyenlő -gyel. azaz ennél magasabb hatványon nem.

hacsak ki nem maradt valami. hogy .Mint könnyen összeszámolható -tól egészen a -ig. hanem csak valamely osztóját. ha láttuk az osztók számát. Zolika a neved!” Pozitív osztók összege Nosza. És ha még mindig nem O. mely az egész szám összes pozitív osztóinak összegét adja meg! Ennek jele az: . mivel ezek szorzatban lesznek. Ha egyik prímből képezhető osztókat írjuk fel. Csak a többi bizonyítás maradt hátra. az pontosan lehetőség erre a prímre. Mivel a prímtényezős felbontásban a prímtényezők szorozva vannak egymással. stb. Hogy minden osztó itt lehessen.K. akkor az szám összes pozitív Ezt nem kell bizonyítani. eme zárójeles tényezők szorzata: És hogy ebből egyenlet legyen. Ha nem megy. ezek114: . . és ha nem az egész számot írjuk fel. És a pedig jelölje a prímeket! Ha az szám prímtényezős felbontása ez: osztóinak száma: . összes pozitív osztóinak számát pedig így: . akkor : „Oh. A többi prímre is ugyanez igaz. Ostobaság. akkor vegyél konkrét számokat és arra írd fel az osztókat is prímtényezős alakban. ezeket még szorozni kell az összes többi prím ugyanilyen minden lehetséges kitevős összegével: 114 Feltéve persze. figyelembe véve. szám osztói lehetnek pl. ezt kapjuk: De ez még csak egyetlen prímből való osztókat összegét adja. mert el lett magyarázva most. . Összesen kettő.stb. számosságát. A számot. hogy miről is van szó.. Nézzen ki az szám prímtényezős felbontása ismét így: . Ez legyen házi feladat! Képletesen szólva: „Kelj fel és járj (utána)!” Ebből már rá kell jönnöd magadtól. akit vizsgálunk. Az utal a . akkor most ismerkedjünk meg azzal a képlettel is. És írd fel még néhány osztóját! . Ha még mindig nem értenéd: Az . Tehát. azaz összeg szóra. ha a prímek kitevői sorban: akkor ezekre mindegyikre.stb. ahogy az osztókat felírhatjuk. akkor azok az adott prím -tól egészen a felbontásban szereplő kitevőig pl. hiszen az minden alapra igaz. külön-külön . -ig terjedő kitevős változatokat ölelik fel: Ha ezeket összegezzük. hogy . bevezetünk egy-két jelölést. az összes elképzelhető lehetőség. itt helyben. mint az emlegetett összetett számban. akkor az is szorzatként lesz kifejezve. Mindegyik prímre végig go ndolva. csak bizonyos prímkitevők kisebbek. azt az előbb fejtegetett prím beválogatósdiban láttuk. Hogy hány ilyen szorzat írható fel. -nel jelölve.

megkapjuk az összes lehetséges osztót. Az említett elgondolkodni valón tessék elgondolkodni! Bizonyítások Minden szám egyértelműen felírható prím hatványok szorzataként. Tehát ha most mind a két oldalon prímtényezőkre pontjuk az eredeti osztópáros szorzatot. hogy kiszámolhatóvá lesznek: Ill. ha így nem látod. akkor kifejezhető osztópárokkal. Értve ezalatt azt. Az egyenlőség éppen azt jelenti. akkor mindkét oldalon ugyanazon prímtényezőknek kell lenniük. Írjuk fel két különböző alakban és tegyük őket egy egyenlőségjel két oldalára. Azt kéne belátni. Ha vannak osztói. hogy bármely osztópáros felírása prímtényezőkre bontva. ugyanolyan kitevővel. hogy ugyanaz a szám van mind a két oldalon. mint a másik. akkor ő prímszám. mert a szorzás automatikusan kikavarja nekünk őket.115 melyekkel ezek a zárójeles horrorisztikus tényezők egyszerűbben írhatóak. amilyen a másiknak nincs. Tessék bátran kipróbálni konkrét számokra. Ekkor készen vagyunk. Így ilyen egyszerűvé lesz a képlet: A levezetés miatt. akkor az egyik oldalnak lenne olyan osztója. Így hiába is vagyon az egyik más alakban írva. fejezetben! . majd onnan rájővén. így nem szaporodott a bizonyítandók száma. ugyanazt a felírást adja. Aztán miféle 115 Az illető azonosságokat kutasd fel a c.Hiszen ha ezeket mind összeszorozzuk. Azaz egy prím első hatványon. akkor is oszthatónak kell lennie mindkét oldalnak ugyanazon számokkal.: Stb. hogy mégis érted visszasandíthatsz ide! Szerencsére ismerünk azonosságokat. nem kell külön bizonyítanom. Mert ha nem így lenne. Ha egy számnak nincsenek osztói.

minden négyzetszámra. eme két szám közül az egyikben szereplő kisebb kitevős közös prímeket. akkor azt mind a két kupacba beletettük egyszer ide. nem adja vissza az összes szám szorzatát. Mégpedig az. akkor a legnagyobb kitevőn lévő közös. vagy a másik kupacban van. De mikor az összes számot összeszorozzuk. mind páratlanok. így az összes osztók számát megadó képletben szereplő tényezők. egyszer oda. sem nem a legnagyobb. vagy azonos kitevőjű prímeket gyűjtöttük az esetlegesen csak az egyikben és csak a másikban meglévő prímhatványok mellé. mely egyik kupacba sem került. hiszen az ide-oda pakolászástól. Ha egy osztó önmagának volt az osztópárja. Hanem az összeöntöttek kevesebben lesznek. Tehát a két esetben hol az egyik. azaz a és a szorzása. így ő nem lesz egyik kupacnál sem. Viszont az osztópárok szorzata mindig ugyanazt a számot adja. ∎ Az bármely -re. kérem szépen. Így tehát az összes pozitív osztók darabszáma is páratlan. És mindegyiküket beletettük vagy az egyik vagy a másik kupacba. ezen tényezők mit sem változtak. Márpedig éppen e tényezők szorzata adja egy pozitív egész összes pozitív osztóinak számát. majd összeöntéstől. hiszen a négyzetgyökvonás elvégezhetősége ezt kívánja meg. hol a másik kupacba gyűjtöttük a prímhatványokat. azaz megszorozzuk egymással a legnagyobb közös osztót és a legkisebb közös többszöröst. És azonkívül nincs semmi. amelyiknek a kitevője sem nem a legkisebb. ahol az egyik oldal osztható egy számmal a másik meg ne m. akkor minden prímtényezője páros hatvány. Tehát végső soron csak egyféle felírás van. ∎ Kettőnél több szám esetén ez azért nem működik. ha ezt a két kupacot egybeborítjuk. akkor viszont ott lesz. Vagyis. amikor törzstényezős alakban kerestük a legnagyobb közös osztójukat. vagy az egyik. vagy mindkettőben az azonos kitevőn lévő közös prímeket válogattuk össze. Így eme két szám minden porcikája. akkor a két szám szorzatát kapjuk vissza. Mikor a legkisebb közös többszöröst írtuk fel. mert amikor a és a keresvén a megfelelő prímtényezőket külön dobáljuk. kétségtelenül négyzetszámot ad. Mivel ezek párosak. így itt az összeöntés. bíza akadhat olyan prímtényező. Egy szám összes osztóinak felírásához az osztópárokat figyeltük meg.egyenlőség már az olyan. Ez a következő gondolatmenetből is látszik: Ha egy szám négyzetszám. ∎∎ . Páratlan számok szorzata is páratlan. Ezért. És ezek a prímkitevők voltak a képletünkben az szimbólumok. Mivel két számról van csak szó. A többit kihagytuk. Ha volt azonos kitevős. akkor összes osztóinak száma páratlan. ha egy szám négyzetszám. akkor ez a szorzat. hiszen ez volt az osztópárság fogalomnak a mibenléte.

Lehet. És ezt ismételgetem. mely valamely szabály alapján kialakított utasítások végrehajtásával történik. mert nulla a maradék ennél a lépésnél. akkor ezzel a maradékkal osztom az előző lépés maradékát. . míg végül az utolsó lépésben a maradék nulla lesz. Laci! Szerinted fogunk mi ilyen sokat számolgatni? ─ kiabálja Zolika. A módszer a következő. mely előbb-utóbb véget kell. hogy egy adott lépés értékei hogyan helyeződnek át a következő lépésbe! A minta mindig ugyanaz. Megtaláltad őket? 116 Azaz nem kell a végtelenségig várni. Keressük meg a és a legnagyobb közös osztóját! Ebben a fejezetben nem a már ismertetett akasztófázást fogjuk alkalmazni. Egyre csökkenő abszolútértékű számokon végezzük. Tehát a a legnagyobb közös osztója a -nek és a -nek. Így. aztán majd foglalkozunk az elméleti hátterével. Az utolsó lépés osztója lesz a legnagyobb közös osztó. Maga az algoritmus két szám legnagyobb közös osztójának megtalálására szolgál. hogy érjen. hogy nem is akarunk. Nézzünk egy példát. Ha erre is kapok maradékot. majd eme kettő maradékos osztása folytán kapjuk a következő lépéshez szükséges értékeket. Két kezdőértékkel indul a folyamat. Tehát ez így néz ki: Itt ér véget. ─ már. mert egy másik módszert tanulunk itt. mert ő írta le ezt a módszert az c. El sem lehet téveszteni. művében. az alsó korlát megálljt parancsoló hatása miatt 116 után befejeződik ez az algoritmus. A kapott maradékkal osztom kisebbik számot. Így van egy alsó korlát. mely nagy hatással volt a későbbi korok tudományos világára is. A nagyobbik számot osztom maradékosan a kisebbel. A most tárgyalandó is eme utóbbi kategóriába tartozik. ami alá nem megyünk: a nulla. Az elnevezés az ókori görög matematikusra. ugyancsak maradékosan. és van olyan.Az euklideszi algoritmus Az algoritmus eljárássorozatot jelent. Színekkel segítettem a keresést. Euklideszire utal. Ismert jelöléssel: Figyeld meg. ha akarunk. Van végtelenségig ismételhető műveletfolyamból álló.

Ezen ne tessék csodálkozni. így volt c. Válasz: Válasz: Válasz: . amit a és a relatív prímek.Kersd meg a és a legnagyobb közös ösztóját! Azaz Az előbb látott módon: és készen vagyunk. fejezetben már láttunk. Más szóval a ez az akasztófás módszernél is. .

117 akkor minden maradéknak osztója az utolsó előtti lépés maradéka. hiszen ettől maradék a maradék. akinek -ját keressük -val és -vel. Mert a legutolsó sorban nincs maradék. . Legyen . Továbbá. És készen vagyunk. az -edik hányadost jelöljük -vel. az utolsó előtti maradéknak többszöröse az előtte lévő.Válasz: Az elméleti háttér Vegyük észre. mint az osztó. ha legalább két lépésből áll a folyamat. azaz maradék nulla. akkor a két szám kisebbike a LNKO. Ekkor így írhatóak az eljárás sorai: (Legyen összesen sor!) 117 Ha csak egyetlen lépésből áll a folyamat. Ezt könnyű belátni. Az -edik osztási maradékot -vel. hogy kisebbek legyenek. Így viszont helyettesíthető az előző sorba. A legutolsó egyenlet szerint. Ugyanis: Jelöljük a két számot. így a maradékok egyre kisebbek és kisebbek lesznek. hogy mivel a maradékokat mindig úgy választjuk meg.

∎ Keressük meg a legnagyobb közös osztókat az euklideszi algoritmus alkalmazásával! ∎∎ . mindegyik közös prímtényezőnek. -et kiemelve a zárójelből: Vagyis: Tehát az -nek is osztója az . az első sor szerint osztója lesz az -nek is. az az összes közös prímtényezők szorzata. mivel az utolsó sor szerint . mely osztója -nak és -nek is. Készen vagyunk. hogy minden -nek osztója. azaz az eredeti két számnak. ezt az egyel előbbi sorba visszaírva: Vagyis az -őt is: -nak is osztója az . hogy bármely olyan számot választva. ez a osztója -nek is. akkor az csak is az és legnagyobb közös osztója lehet. És ezen utóbbi két kategóriából valaki. majd az azt megelőzőekbe. így ő többszöröse. hogy valóban a legnagyobb közös osztójuk? Az. a következő sorra. kiderül. Míg végül már az utolsó előtti. Továbbfolytatva a behelyettesítéseket az előző sorokba.Így. Majd lentebb menve. végül eljutván a legelsőbe. hogy osztója -nek is. Így. Sőt -nek és -nak is. sorba érve azt kapjuk. ha ennek a szabadon választott -nek többszöröse . mert mint tudjuk. Márpedig. vagy közös prímtényezős szorzatnak is. az eggyel ezelőtt sorban is helyettesíthetjük az -t és az Azaz: Ami egyszerűbben. Mi garantálja. látható.

Oszthatóság Itt most. Tanulság: sose ossz nullával! Aztán jött Bruce Lee fia. ha nullára vagy ötre végződik. azaz az utolsószámjegye osztható kettővel. Még akkor is. ha osztható kettővel és hárommal is. ha utolsó két számjegyéből képzet szám osztható néggyel. az a volt. Csak éves volt. Azóta Chuck Norris a legerősebb ember a világon. . ha a Zolika azt mondja. de menten 118 119 bele is halt. hiába evett előtte sok spenótot. De ha akarod. Egy szám osztható kettővel.pont-pont helyett mindenhol azt olvasandó. Egyszer megpróbálta egy híres harcos. A feleségét megcsodálhatod a Férjezett nevén szerepel: . És nagyon szőrős. még az sem kell.Ja. Egy szám akkor osztható nullával. Egyébként egészében véve. azaz ha páros és számjegyeinek összege osztható hárommal. akinek talán már hallottad a nevét: . ségtelen gondolatokat szül az egész. … osztható hattal. És tízes számrendszerben dolgozunk. ha a szám páros. hogy ez nem igaz. de ő is meghalt. végig egész számok körében forgolódunk. … osztható öttel. mint osztókra A pont. …osztható hárommal. ha számjegyeinek összege osztható hárommal. hogy „Egy szám…”. mert az egésznek csak úgy van egészen értelme. nem. csak legyen elég pálinka. Más körülmények között sosem. Minden szám osztható eggyel. filmekben. … osztható néggyel. 118 119 …. Oszthatósági szabályok kis számokra. ha végzi az osztást. Alapvetően nem kell semmi.

Honnan tudjuk. ha utolsó három számjegyéből alkotott szám osztható nyolccal. Olyan meg csak egész szám tud lenni. Ezekszerint ez a szám -k pedig és közötti értékeket vehetnek csak fel: . és e csoportokat váltakozó előjellel összeadva. (A hármas csoportokba rendezésnél előfordulhat. hogy a szám elején lévő számjegyek nem lesznek hárman. a nulla éppen két páratlan között van félúton. mivel ebből fakad a páros szám fogalma. Akkor nem kell venni semmit oda. akkor nincs is csoport. hogy páros? Mert osztható kettővel. egy páratlan… na. Mivel. Sőt ha nulla marad. hogy tízes . eléggé magáért beszél. Tízes számrendszerben minden szám így nézz ki. ha számjegyeinek összege osztható kilenccel. Ez sem tetszik? Akkor gondolj bele abba. ez komoly dolog! A nulla egész szám. héttel osztható számot kapunk. márpedig. ha a számjegyeit váltakozó előjellel összeadva tizeneggyel osztható számot kapunk. akkor kettőt veszünk. Az a szám megfelelő számjegyét jelöli. hogy az egész számok mindig úgy jönnek a számegyenesen. Mi is az? sincs. ha nullára végződik. Ráadásul páros. ha egy marad.) … osztható nyolccal. azokat én sem hiszem el. akkor úgy vesszük őket az összeghez.… osztható héttel. Nevezetesen éppen nullaszor. Nem baj. Magyarázatok: A Chuck Norris-os sületlenségeket nem magyarázom. tehát a vizsgálandó szám is: Ahol minden számjegyű. egy páros. ha nulla van a csoportban. A nulla minden számmal osztható. Ne röhögjél Zolika. Úgy is mondhatjuk. és . : … osztható tizeneggyel. hogy minden szám megvan benne egészszer. … osztható tízzel. hogy egy páros. Ha ketten maradnak abba a csoportba. egy páratlan. Az eggyel való osztást meg mindenki lássa be otthon fogmosás közben! Az hogy egy szám mikor osztható kettővel. Hoppá. A mínusz egy és a plusz egy között. akkor nullát veszünk. … osztható kilenccel. akkor egyet veszünk abba a csoportba. ha a számjegyeit a szám hátuljától kezdve hármas csoportokba rendezzük. ahogy vannak.

a felírásban: . annyi egyes jobboldalt. a számjegyet jelölő zárójelek felbontásával ezt kapjuk: szimbólum indexével egyezik meg. Mindettől nem kell ám megijedni…Zolika. És ha mondom. hogy osztható -mal. akkor a teljes szám osztható. ezért a mi Ahol a kilencesek száma. Így ha az is osztható hárommal. Hiszen azok kilenc többszörösei. Vagyis csak is a számjegyek összege dönti el. a kicsiket hátrahagyva: A kilencesekkel megtűzdelt rész osztható hárommal. akkor is. Ám ekkor a Ezt átrendezve. gyere ki a pad alól! Pl. Azt állítjuk róla. Az pedig pozitív egész. Ez utóbbit így jelöljük: (A számjegyeinek összege osztható hárommal) Maga az eredeti szám: Mivel minden szám felírható így is.számrendszerben valánk. A többi. ha nem mondom. ∎ . így néz ki ebben a Tehát van az a bizonyos szám. A kilenc pedig háromnak a többszöröse. akkor is. ha a szájegyeinek összege osztható hárommal. Így lesz ez később is. hogy a szám maga osztható-e hárommal. számunk is felírható így: . De ezt már mondtam a leges-leges-legelején ennek a fejezetnek. ahol a kilencesek száma éppen . Mivel minden ahány kilences van baloldalt. azaz hátulja pedig éppen a számjegyek összege.

─ ez főként kicsiknek érdekes. Azaz a De a nem osztható hárommal: osztható -mal.Ebből az is következik. egy-egy oszlopba a kívánt számú golyót pakolva. mint korábban.: a következő ábrán az számot „ábrázolva”: Majd a golyókat áthelyezve. ─ hogy ha golyócskákkal ábrázoljuk a számokat helyi értéknek megfelelőn. vagy kevesebb helyi értéket foglalnak el golyók. akkor a hárommal osztható számok ilyen megjelenítése mindig átrendezhető úgy. . hogy minden oszlopban három szám legyen. Pl. Bár nyílván ekkor már több. átrendezve: Most már minden fiókban három golyó van.

jobb. hogy osztható néggyel. aki három. akkor az összegük nem osztható. azaz az utolsó két számjegyből alkotott szám dönti el. hogy a teljes szám osztható-e néggyel. hogy a maradék : hárommal osztva. ∎ . Magyarázni sem kell. pontosabban csak az egyiket. stb. Így száznak minden többszöröse is. Így pusztán a . Jelen esetben ez a két szám éppen a és a . akkor is.: Ha háromnál kevesebb számjegyből áll. a Stb. ha két szám mindegyike osztható egy harmadikkal. tessék ilyeneket megmutatni a kicsiknek. mert száznak többszöröse. csak abban az esetben nulla és esetleg is nulla.) A osztható -gyel.A pedig a . akkor ez összegükre is igaz. Ha csak az egyikük osztható a . azt kapjuk. Ha olyan számot látunk. A néggyel való oszthatóságról annyit. hadd szokják meg ezt is! Ezt könnyű megérteni.Áthelyezve a golyókat. Mert. vagy annál több számjegyből áll. ha önerőből virrad rájuk a felismerés. az mindig felírható így: (Pl.

Aki ismeri a szorzótáblát. Azt meg tudjuk. akkor kettővel és hárommal is el kell osztani az illető számot. És kebelleg.120 ezek amúgy is prímek. Na. Olyannyira. ∎ Ha hattal akarunk osztani. mint: Vagyis ez tényleg -re végződik. Ezért ekkor elég a kettővel és hárommal való oszthatóságot vizsgálni. hogy hogyan kell. . És ez elegendő is. A páros számok pedig így néznek ki: Őket öttel multiplikálva: És ugye a tíz többszörösei szeretnek nullára végződni. ez a megjegyzés Zolikára nem vonatkozik. hogy ötnek páratlan többszörösei ötre. abból is az ötöst. hogy mindig. ∎ Kezdjük a számot hátulról. az egyesek felől felírni: 120 Kebelleg: mellesleg. ezt kapjuk: Ami nem más. hiszen a hatnak a és olyan osztói melyeknek az -en kívül nincsenek közös osztói. emlőleg. páros többszörösei nullára végződnek. az észrevehette. Világos. azaz relatív prímek. hiszen bármely páratlan szám megadható így: Így őket szorozva az öttel. mint majd később látjuk.

itt is szeretnénk.A hátulról hármasával csoportosított és váltakozó előjellel összeadott formulában pedig vegyük észre. kivonással határozzuk meg: Tehát ezt eredeti számból ezt kivonva: Három pár-ellenpár kapásból kiesik: A többi meg így rendezhető: Minden párból kiemelve az azonos számjegyeket: Ahol nyilván: Mik vannak a zárójelekben? Sorban. amit ehhez. hármasával: . Ehhez gyártsuk le azt a számot. ahol az egyik biztosan osztható -tel. Zolika fiam! Ahhoz hasonlóan. ha az eredeti szám felírható lenne két olyan szám összegként. akkor a mi vizsgálandó számunk is. hogy így a tíz hatványkitevőivel mi történt! Természetesen az előjeleket is vegyük észre. hozzá kell adni. Ezt az ellentett művelettel. így ha másik is osztható -tel. mint ahogy a hármassal való osztásnál. hogy összegük kiadja az eredeti teljes számot.

hogy soronként az elsőnek a tízszeres. A „pluszosok” első tagja tízének hatványkitevője mindig páratlan többszöröse a -nak. Tehát legyen és Továbbá felhasználva. a többiek pedig a szabály szerint kutyapózban122 hármasával csoportosított számok váltakozó előjelű összegét teszik ki. hogy . . Hiszen a „nagy összegben” egyrészt ezek szerepelnek. mindig oszthatóak héttel. akkor a másik kettő is osztható. azaz maga az analizált szám. biztosan oszthatóak -tel. hogy eme „plusszosaink”. a százszorosa a másik kettő.121 És akkor készen vagyunk.Először két dolgot vegyünk észre! Az egyik az. ill. A másik az. ha bizonyítást nyer. Viszont ezt könnyű belátni. but I don’t care. És ha ez utóbbiak is oszthatóak -tel. hogy a „mínuszos” sorok első tagja tízének hatványkitevője.) Így ezt kapjuk: 121 122 I’m afraid you really hate my Hátulról. mindig -nak páros többszöröse. ha az első tag osztható -tel. ’s. akkor az itteni „mínuszosok” is. Ez nekünk azért jó mert. mert ismerünk rá egy azonosságot. Ez utóbbiak tehát ilyen módon általánosíthatóak: A „mínuszosak” pedig felírhatóak így: Ez utóbbi szorzat alak meg azért jó. hiszen az akárhanyadikon is . (Egy úr a pokolban is úr. mert ha a alakúak mindegyike osztható -tel. melyek. akkor a „nagy összeg” is. Már csak azt kéne be látni.

: Így az ezer többszöröse rész osztható nyolccal. így csak a „nagy összeg” hármas csoportok blablablái döntik el a héttel való oszthatóságot. Pl. Igazoltuk az állítást. Vagyis az van. Ha úgy írjuk. Ő pedig többek között arról nevezetes. Mert osztható -nel. amit a tétel állít. hogy milyen meggondolással éltünk a néggyel való oszthatóságra nézve? I tt is hasonló lesz. csak nem az utolsó kettő. tehát csak hátsó három számjegy dönti el a kérdést. hogy az utolsó darab számjegyet egy számnak tekintve. a nem osztható nyolccal. . Miért? Mert osztható nyolccal: Mivel minden szám felírható a következő alakban: Ahol az nem negatív egészeket jelölnek. . Hiszen ezek az együtthatók bármilyen számmal szorozva héttel osztható számot adnak. hogy osztható -tel. Készen vagyunk. Mint tudjuk. ∎ Hasonlóan a kettő -edik hatványával való oszthatóságot az dönti el. az osztható-e -nel. hogy akkor sem. Mivel: A többit pedig már innen kitalálod. csak már nem volt kedvem kiírni. hanem az utolsó három számjegy alkotta szám dönti el a kérdést.Ahol a A egy egész szám. ∎ Ki emlékszik rá.

akkor valaki korábban már beszorzott valakit tízzel. ha a számjegyek összege osztható kilenccel. Hogyan is keressük? Ellentett művelettel. úgy keletkezett ez a szám. azaz kivonással. ∎ Erre ne vesztegessük az időt! Ha egy egész számot szorzol tízzel.Ugyanazt érdemes tenni. akkor ön 123 a szám is osztható kilenccel. Ugye mindenki emlékszik. Tegyük azt. hogy ez a plusz-mínusz. hiszen azok egyenként mind olyan szorzatok. Márpedig. Megfordítva a gondolatot. húgaim. Nézd meg azt! Ott a végén ezt kaptuk: Ebben a -esekkel megspékelt rész nyilván osztható kilenccel. a másikat meg most keressük. akiknek egyik tényezője a kilenc. ∎ Az állítás szerint a számjegyek váltakozó előjeles összege dönt a kérdésben. akkor az kap egy nullát a végére. Így már csak a maradék rész ítél a kérdésben. hogy azt hogyan lehet? A plusz-mínusz. ha egy szorzat egyik tényezője osztható valamivel. Vagyis. ha egy szám nullára végződik. Azaz találjuk ki. mint a hárommal való osztás esetén történt. öcséim. akkor a szorzat is osztható azzal a valamivel.plusz-mínusz…-os összeg legyen az egyik tagja. mint a hetes124 vizsgálatánál is tettük.plusz-mínusz…-os összeg: A boncolandó szám pedig: 123 124 Ön: maga A napos most megússza a felülvizsgálatot. hogy miként bontható fel összegre a górcső alá vett szám oly módon. És akkor osztható is. .

Így. miért nem így írtad föl az előbb is. Itt a kaptatóra tették a célt. kérem ez már a célegyenes. akkor megkapjuk a proszektúra asztalán fekvő alanyt. noha a Zolika szerint ez még csak a hegyi étape.plusz-mínusz…-os összeghez. mikor elfelejtettem. akkor mi van? Még egy kissé kalapáljuk őtet: . És. Laci? ─ kérdezi Zolika. jó. mint szegény T-rex. hogy te is a világon vagy. Tehát a különbség adja azt a számot. keressük a különbséget: Azaz: Az egyesek helyén álló kipusztul. a többit meg átpofozzuk kissé: No.─ Jaj. Na. ─ Mert egy pillanatra abban a boldog állapotban léteztem. amit ha hozzáadunk a plusz-mínusz.

Irányítsuk mostan figyelmünket hát a páratlan indexű -kra: Ezek is mind oszthatóak -gyel. vagyis van nullától eltérő maradék az osztás elvégzésekor. bármilyen fáradtak is. hogy: -re ez nekünk pont kiváló lesz. A nagyoknak meg most elmondom a titkot. hanem a váltogatott előjelű számjegyösszeg szerint alakul a vizsgált szám oszthatósága is. ha az megvan a -ben. ahol . akkor kapásból így írtam volna őket: És itt ismét felhasználhatjuk azt az azonosságot. hogy a korán fekvők is eséllyel végig olvashassák. Azaz a egész többszöröse -nak. vagyis mindannyian egészek. mert előbb szerettem volna az oszthatósági szabályokat tisztázni.127 Ha egy szám nem osztója -nek. hogy osztója egésznek. .A páros indexű -k125 együtthatója olyan pofázmányú képződmény. Így jelöljük: maradék nélkül Ami annyit tesz. akkor azt így jelöljük: 125 126 Akik egyébként közeli rokkantságban állnak az -val… Ez az a varázsige. Így nem ez a „kiegészítő tag”. hogy . azaz nincs meg benne egészszer. hiszen Így ezekkel nincs gond. ahol a kilencesek száma páros. mert ha a Zolika nem lenne itt. melynek hallatán a kicsik nem akarnak lefeküdni. 127 És valójában lehetnek negatívak és az kivételével nullák is. Ezek tehát oszthatóak -cel. Mi a manó is lehet ez? Miért is nem ezzel kezdtem ezt a fejezetet? Mivel is dumáljam ezt mostan mán kifele? Azé. aki maga viszont nyilván -gyel. -gyel való oszthatósága ∎ Sokat emlegettünk ez eddigiekben az .126 Az oszthatóság fogalma Akkor mondjuk egy egész számról.

azaz nem is lenne maradék. hogy éppen megvan benne a . A maradékosztályai: . Ha értéket venne fel a maradék. mert mert mert mert Vagyis a maradék. akkor az azt jelentené. Az azonos maradékosztályba eső számok osztási maradéka ugyanaz. nevezetesen a maradékosztály „nevével” fémjelzett maradék. Ahol . Az előbbi neve. . . Eme gondolat alapján maradékosztályokat képezhetünk. hiszen . melyek különbsége . ahol .Ami annyit tesz. hogy . Azok a számok esnek egy maradékosztályba. . hanem negatív egész és nulla is lehet. Példák: . Vagyis a maradék. A maradék értéke lehet . tehát nem csak pozitív egész. hiszen . Vagyis a maradék.

Méghozzá azon maradékosztályba. vagy különbsége. Azaz minden maradékosztály „nevé”-ből -et levonva: Vagy ”vegyesen” is jelölhetjük. Ezek mentén könnyen megahatározhatjuk. ill. ill. kivonjuk őket egymásból. a műveletek hatására változván. jelölését! A vaksiak kedvéért ezt a tényt pirossal kiemeltem a táblázatokban. ha összeadjuk őket egymással.De ugyanezeket a maradékosztályokat jelölhetjük -tel kisebb számokal is. másik maradékosztályba kerül. Az eltérő maradékosztályból valók összege. úgy hogy az osztályban előforduló legkisebb abszolútértékű számot választjuk „névnek”: Vegyük észre. milyen maradékot ad. hogy egy adott összeg vagy különbség osztható-e egy kiválasztott számmal. Ezért az azonos maradékosztályból vett elemek összege és különbsége is mindig a nulla maradékosztályba kerül. Ha két. vagy több szám mindegyike többszöröse egy adott számnak. mint ami a maradékosztályaik összege vagy különbsége is. hogy az adott maradékosztály éppen az egyik tagjáról kapja a „nevét”. . A nem többszörösek maradékai összeadódnak vagy kivonódnak. összegük és különbségük is többszöröse lesz az adott számnak.

hiszen ezt is a maradékok szorzata határozza meg.Hasonlóan megállapítható szorzatok esetén is. Kivonásnál is egyszerűen a maradékosztályok különbsége adja a különbség -ra vonatkozó osztási maradékát: Hiszen a zárójel most is felbontható. Válasszunk tetszés szerint két másik számot. Főleg. hiszen ez többszöröse neki. Vegyük e két tetszőlegesen kiválasztott szám összegét: A zárójelnek itt nincs szerepe. A nullát azért említem. hogy ennyiszer van meg az a másik számban. hogy a maradékok éppen a megfelelő maradékosztályok „névadó” tagjai legyenek. Így a tényleges maradékot az rész adja. mert szabadon választhattunk a maradékosztályokból. Éppen így jelentése. Itt mindenki lehet pozitív. hogy hogyan kell végezni egy ilyen szorzását? Igen. mint a maradékosztályok összege. . a polinomok szorzásánál már láttuk. hogy hányszor van meg az az egyik számban. És nézzük a szorzásra is. jelölve -val. ami éppen a maradékosztályok különbsége is egyúttal. melynek maradékosztályait vizsgáljuk. pedig a maradék. hogy jobban lásd a „számhatárokat”. így ez itt már a vérünkben van: Itt az első három tag. Most felbontjuk a zárójeleket. akár különböző maradékosztályokból. hogy miért is igazak az előbb említe ttek! Legyen a szám. hogy csak gondolatban létezik: És átcsoportosítva a tagokat: Az rész ismét többszöröse az -nak. És most nézzük. hogy mely maradékosztályba esnek. Az esetleg nullától eltérő maradék csak az . akkor azonos maradékosztályból valóak a kiválasztottak. . így ez nulla maradékot ad. nullák is lehetnek. maradékkal. Sőt az -t kivévételével. eme szám maradékosztályaiból! Akár azonos. mindegyike többszöröse az -nak. Így a már várt módon csak is az adhat nullától eltérő maradékot. Méghozzá legyenek ezek mindig úgy felírva. csak annyi. . Így eme rész maradéka nulla. Ha ez is nulla. Ahol is az azt jelenti. Ez viszont nem más. vagy negatív egész is. tehát a nulla maradékosztályból is. majd kissé átcsoportosítjuk a tagokat: Az rész osztható -val. E két választott szám felírható így: ill. hogy ily egyszerűen csak a maradékosztályokkal megadható ott is: Ismerjük.

Így ezt most ne bolygassuk. Polinomokra vonatkozó hevenyészett oszthatósági szabályokra utaló nyomokat találhatsz a c. a nagy semmibe.Hányadosuk már általában nem ad egész maradékot -ra nézve. Azaz ellentett műveletre gondolni. ∎∎ . mert mesze vinne. Egyszerűen csak visszafelé kell olvasni a szorzást. fejezetben. A polinomok osztására pedig láttunk konkrét példát is a c. és némi kis fantáziát használni. Az oszthatóságot értelmezhetjük algebrai kifejezésekre is. fejezetben.

Csupán az oszthatósági problémákat a prímtényezőkkel való oszthatóságot tekintve egyszerűbb kezelni. mivel másként a esetek nem állhatnak fenn. fenntarthatóság. hogy a és számok vagy -re végződjenek. különben fújhatjuk a tudományunkat. h mire is gondoltam. törvényszéki hatóság.) Ha ( osztója a kifejezéssel jelölt egész számnak) jegyű pozitív vagy esetleg nulla egészek. és az -val jelölt szám akárhányjegyű pozitív egész egész és továbbá: pozitív egész.Oszthatósági128 algoritmusok A következő állításokban szereplő és nem kell. hogy prím legyen. Házi feladat megválaszolni. ha rövid megtoldjuk” (Majd megértitek. hogy -t -vel és vonjuk le -ből! vagyis: ami nem más. akkor fenn áll a következő is: ( nem osztója tíznek) Nyílván és -vel osztható: Szorozzuk kifejezések valamilyen egészszereseinek összegére és különbségére is igaz. Az viszont nyilván szükséges. mint: és mivel 128 nem osztója -nek ezért: Egészségvédelmi hatóság. hogy egyéb számokra miért nem jó!  Segédlet a megjegyezhetőséghez: „ha hosszú lecsípünk belőle. .

is pozitív egész akkor igaz. hogy Hasonlóan látható be. A tételek alkalmazása: . ( egész. mint az imént. Annak alapján házi feladat a bizonyítás elvégzése! Sőt az iménti megjegyzéshez hasonló megjegyzés itt is van. és fenn áll a következő is. hogy Így ha bármelyik két osztható -val.Quod erat demonstrandum. ∎ Az előbbi -edik oszthatósági kifejezéseinket jelöljük így: ! Ahol . akkor automatikusan osztható a harmadik is. Mivel a kifejezéseink között fenn áll. hogy így ha bármelyik két osztható -vel. nem osztója -nek) azonos tulajdonságú egészek. Ha mint az előbbi állításban. Mivel a kifejezéseink között fenn áll. Az előbbi -edik oszthatósági kifejezéseinket jelöljük így: ! Ahol . akkor automatikusan osztható a harmadik is.

hogy osztója-e az -nak! -nek. Tehát: Az eredeti szám: . Vagyis: Az eredeti szám: És az algoritmus maga: majd folytatjuk az algoritmust: erről már látható. hogy Mert alakú) Az -szer valami plusz többszöröse-e ama két információt adja. és erről mán a gyengébbek is látják. — méghozzá pont az -szörösét kell levonni. hogy — le kell vonni az utolsó számjegyet a maradék számból. (nyilván jó lesz. ami ehhez jó is: — Tehát az utolsó számjegyet hozzá kell adni a maradék számhoz — és éppen a négyszeresét kell hozzá adni.Vizsgáljuk meg. h osztható de folytathatjuk is: -tel. Tehát először nézzük. Most nézzük. hogy Tehát először is osztója-e a -szor valami legyen -nek! -szer valami mínusz !: és ez éppen .

mivel: ----------------A rovatokban arra vagyon utalgatás. h többszöröse és folytatva is önmagát adja:  -nak. Azaz: ⟹ . Pl. Hiszen nullának minden szám osztója. különösebb magyarázatok nélkül is: osztója -nak.És az algoritmus maga: erről mán a vak is látja. Megj: Ha nullát kapunk az algoritmus végén. akkor eme két szám összege és kölönbsége is osztható a harmadikkal. hogy ha két szám osztható egy harmadikkal.: A következő. nyílván az is jó. remélhetően már érthető.

egy a fejezet elején megemlített kritériumnak megfelelő számnak. Én haza mentem és elgondolkodtam rajta. de a másik igen. te magad i s hozzájárulhatsz egy kicsivel a világ tudástárához. hogy megvizsgálj néhány számot ilyen. hogy miért igaz. de nem mondta el. Azaz legyen többszöröse olyan valakinek. aki vagy -re végződik. Így ezek az én saját szerzeményeim. vagyis a két tétel. Pl. Bátran próbálkozz! ∎∎ . vagy a egyike nem teljesül. hogy veszel egy olyan számot. melyről tudod. hogy többszöröse. Majd használd a megfelelő algoritmust! Aztán használd az algotitmust olyan számokra is melyek nem többszörösei az ilyen számoknak! Legyen minél nagyobb jártasságod eme oszthatósági algoritmusokban! Rajtad kívül csak kevesen ismerik őket. A matektanárom mutatatta nekem az -re vonatkozó ilyen algoritmust. . Ha ügyes vagy.És ha vagy a nem teljesül. úgy. vagy olyan más számmal való oszthatóság szempontjából. akkor sem Házi feladat. Ebből lett az általános elképzelés. Ezeket én magam barkácsoltam össze.

tízezresek. A többi számrendszerben is így lesz. hanem az annál egyel magasabb hatványt írtuk le. stb. Ennek hatványai az .: .Számrendszerek Számunkra a tízes számrendszer tűnik természetesnek. százezresek. mivel ezt tanultuk meg elsőként kicsiny gyermekkorunk óta. hogy nem a megfelelő hatványt. hatványai. stb. százasok. mint 129 tíznek a . Nullától kezdve és egészen az alapszám előtt eggyel megállva a felsorolásban lehetnek csak a 129 Bármely szám a nulladikon egyenlő egy. stb. Azaz: pedig tehát A pedig: És a : Táblázatban: Már itt érdemes észrevenni. hogy kifejezhessünk egy adott számot. Ebben a tíz hatványai szerint fejezzük ki a számokat. hogy milyen számjegyeket használhatunk fel ebben a számrendszerben: És a egyrészt itt nem is egyetlen számjegy. Ezek tehát így szépen sorban éppen nem másnak. másrészt felhasználása annyit jelentene. Pl. Egyesek. Ezekből veszünk megfelelő számút. Az alapszám a : A összege. ezresek. Itt a tíz a számrendszer alapszáma. tízesek.

hogy melyik hatvány hányszor szerepel. akinek a hatványai szerint felírjuk az adott számot. Így. És akkor most újra olvasd el a fejezet mottóját! Most már meg is érted. remélhetően. A kettő egészhatványai nulla kitevőtől felfelé: . hogy miért határozhatóak meg a tízes számrendszerből egy másik számrendszerbe átírt szám számjegyei éppen az új számjegy alapszámával történő osztással is. hogy mivel ez a számjegy itt nem létezik. Nézzük pl. mikor elegendő pusztán azt megadni. hanem éppen az a szám. mert ez annyit tesz. mint a számrendszer alapszáma. Így jön a kapcsolat. Csak ott az alapszám nem tíz. Írjuk át a következő tízes számrendszerbeli számokat kettes számrendszerbe: Ezek sorban: Miként a tízes számrendszerben. Akkor mit is írunk helyette? Azt hogy . vagy egyszer. (lásd az c. Az imént elmondottak szerint az itteni számjegyek csak a következők lehetnek: Az alapszám a kettes. hogy: Tanulság egy adott számrendszerben az alapszám mindig így néz ki: . Csak éppen felesleges lenne mindig ilyen hosszasan írni őket. fejezet végét. mindig éppen annyian vannak. De itt ugye nem írhatjuk azt. stb. . itt is ezeket így értjük: stb.) A kettes számrendszer130 Hasonlóan történik ez más számrendszerekben is. És a lehetséges számjegyek. Itt. ezek egyúttal az adott számrendszer alapszámának maradékosztályai is. Nullaszor.felhasználható számjegyek. a tízes számrendszerben tehát tíz darab. a kettes számrendszert. 130 Külföldiül ezt mondjuk. nullával együtt.

ama számrendszer alapszámával melybe át akarjuk írni a tízes számrendszerbeli számot. tehát még . Az osztásból kapott hányados ismét osztjuk. Az osztási maradékokat írjuk a táblázatba. De a Így összesen hát: . Tehát összesen: . hogy a kettes számrendszerben hogyan néz ki egy tízes számrendszerben felírt szám? Nézzünk erre két megoldást! Az elsőhöz elegendő az összeadás és kivonás ismerete. Ehhez kell akkor még Kell . Ha összekevered. az sem árt.De hogyan is lehet azt megtudni. Kettesben: . nulla egyes: A már túl sok lenne. az kell. kiszámolni.131 Lássuk az iménti számokat! Tehát tízes számrendszerben felírva ilyenek: Az első a . Az ő felírásához éppen egy kettes kell. nulla kettes. és a maradékot a következő. ha nem kevered össze az maradékok sorrendjét. nulla kettes. a másodikhoz elegendő. hamis eredményt kapsz. azaz az egyesektől kezdve. . eggyel balrább lévő 131 Na jó. ha tudsz osztani. jobbról balra. nulla négyes. Itt az adott számot osztjuk. nulla egyes: A : Hozzá egy négyes kell. nulla egyes: : Egy nyolcas. Maradt még .

.helyre írjuk. míg nullát nem kapunk hányadosként. Tehát: A -ra pedig: Vagyis: A : . Tehát az eddigi számokra ez így néz ki: És készen vagyunk: A következő szám a . Ezt addig folytatjuk.

Azaz: A Tehát: A Azaz .

A tízes számrendszerre utaló indexeit általában nem teszik ki. 132 Én még be is kereteztem az indexet.A Tehát: . hogy tisztán látható legyen hovatartozásuk. hogy miért is működik ez a módszer! Először írd fel egy konkrét szám esetén.132 hogy az adott szám melyik számrendszerben vagyon felírva. Nehogy má ettől érezd bonyolultabbnak! . akkor a kavarodás elkerülése végett a jobb alsó indexben jelöljük. Így az iménti számok a következő módon írhatóak egymás mellé úgy. hogy mit is jelent az osztási maradék és a hányados! Majd írd fel általánosan a szabályt! -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Ha több számrendszerbeli számot is kezelünk egyszerre. hogy még szembeötlőbb legyen. Használd fel azt. Én kitettem. Megválaszolni azt.

Ezekkel az előtagokkal gyakran találkozhatsz adathordozók tárolókapacitását megadó termékkatalógusokban. azokat . hogy hányszorost is jelentenek ezek. hogy miért írtam a táblázatba az helyett inkább azt. Ennyiszereseket e: . melyek névben megegyeznek a tízhatványbeli társaikkal. esetén. Hogy ezeket könnyebb legyen beazonosítani. méri. De ezek itt nem ugyanazt az értéket képviselik. Táblázatban: -szorost. Így a itt nem -szerest. hogy . Ezek elé olyan előtagokat biggyesztünk. hanem -szerest jelent. de mégis kettőhatvány szerint valók. térfogat. ill. És ez utóbbiak használatosak a hosszúság. Éppen így a sem -szorost jelent. stb. rájuk hivatkozni. terület. mert a kettőhatványok nem egyeznek meg a tízhatványokkal. Nem haszontalan tudni. Gyakran magas hatványok is előkerülnek. hanem Talán érthető. az helyett azt. A számítástechnikában is számolunk kettes számrendszerben. És miként látható a kettőhatványok még az hatványoknál is jobban elférnek. Mert baromira nem fért vóna mán kifele. Viszont a számítástechnika mikor adategységekről beszél. Ezért is érdemesebb ezek használata. stb. hogy . tömeg. mint amit a mértékegységek átváltásánál már megszokhattál. . s így tovább. Mert ez van legközelebb kettő egészhatványaként az -hez. olyan előtagokat használunk.A továbbiakban én is ezt a jelölést fogom alkalmazni. árcímkéken.

huszonhetes. azaz négyszer húsz meg tíz. . Ha felesleges túl pontos értékeket közölni. akkor megteszi a tízhatványban számolás is. Nem is lenne túl sok értelme azonosan nevezni ezeket is. hogy a tényleges érték mindig jóval több. kétszáznegyvenhármas. Az ötös a legősibb társadalmakban fordult elő. Ötöst. mivel 133 A nagyságrend annyit tesz. hogy itt a három a számrendszer alapszáma. hogy a tízes számrendszerben azonos számjegyből álló számokat azonos nagyságrendbe soroljuk. megnevezéssel ma is használt mennyiség. Így. ha brutál nagy eltérések lennének. hogy ugyanannyi számjegyből állnak. azonos nevű tízhatványok! Ha csak akarod kiszámolni őket. Vedd észre. hatvanasat.Tehát nagyságrendileg133 nem térnek el az azonos nevű tízhatványoktól. mindig ezek segítségével tesszük. hármas. hatvan perc … De éppen így a tizenkettes. becslési metódus. A számolásokhoz kiváló. De legalább tudj róla. A húszas is több nép ajkán megmaradt mérőszámként: 134 A hármas számrendszer Nem lehet nehéz kitalálni. tizenkettest. mint a megfelelő. A franciában azaz négyszer húsz. stb. nyolcvanegyes. és ennek nem negatív egész kitevős hatványaiból veszünk éppen mindig annyit. A tizenkettes és hatvanas öröksége a mai időmérésünk: tizenkét óra. és még ma is sok nép nyelvében fennmaradtak nyomai. Az itteni számjegyek pedig: Helyi értékek tehát: egyes. stb. 134 Az angolban azaz háromszor húsz. amennyi az adott szám felírásához kell. hogy több ókori nép is használt tízestől eltérő számrendszereket. Néhány számrendszer idegen eredetű megnevezése: Ennyi elég kezdetnek. húszast. kilences. Ha több is érdekel. keress utána! Mire való az internet? Talán történelemből is ismerős számodra. tizenkét hónap. Ez tehát egy összehasonlítási módszer.

hogy kilenccel? Most már bármilyen számrendszerbe át tudsz számolni a tízesből. . amit már láttál a fejezet elején. nyolcas és tizenhatos számrendszerben is. hogy osztható hárommal? És az. a kettesből a négyesbe. stb. akkor eme számrendszerek között könnyű 137 az átszámítás. Pl. négyes. nyolcasba. Azonban van néhány számrendszer. csak azt kell alkalmazni. és vegyünk észre valamit! Legyenek ezek a felírandó számok pl. sőt vissza is. Nyilván itt is azt a tudást kell előszedni. amely kiemelt jelentőségű. Átszámítás bizonyos számrendszerekből bizonyos okba Elsőnek írjunk fel néhány számot kettes. Ha az egyik számrendszer alapszáma egészkitevős hatványa egy másiknak.tehát ezek lesznek a helyiértékek: Írjuk át a következő tízes számrendszerbeli számokat hármas számrendszerbe!135 A következő hármas számrendszerbeli számokat írjuk át tízes számrendszerbe!136 Miről látszik az egy hármas számrendszerben felírt számon. 137 Vagy legalábbis nem túl nehéz. amit a kettes számrendszerre muta ttam. tizenhatosba. ! Így sorban: Kettes számrendszerben: Ki ez? 135 136 Nem olyan nehéz.

Négyes számrendszerben: Ki ez? Tizenhatos számrendszerben: Ki ez? Na igen. a betűk a következő számoknak felelnek meg így sorban: Sejthető. mint amennyi a számrendszer alapszáma. A tízes számrendszerben nem. hogy a számjegyek közvetlenül egymás mellett állnak. A nullától egészen a tizenötig. meg dupla betük. hogy mi is az a a számjegyek között. hogy melyik karakter hova tar tozik. Pl. minden számrendszerben annyi különféle számjegy létezik. És miért is fontos. Méghozzá a latin eredeti. Nincsenek ékezetes. meg kellene beszélnünk. a következő felírás olvasható lenne többféleképpen is: Így: . Hadirendbe sorakoztatjuk a már egyébként is sorba állított betűit. Ennek megfelelően a tizenhetos számrendszer számjegyei a következőek: Vagyis. Azonban hogy az olyan számrendszerekben. a tizenöt az nem is egyetlen számjegy. Mint korábban említettem. melyekben a -esnél nagyobb számjegyek is szerepelnek. ─ Hoppá. és mégis leírhatóak legyenek egyetlen karakterrel a következő okosságot alkalmazzuk. hogy nem árt ismerni az -t. ─ mondja Emese. hogy egy-egy karaktert használjunk minden egyes számjegyhez? Mert szeretjük úgy felírni a számokat. stb. Ám ekkor nem lehetne tudni. nagy. Így a tizenhatosban tizenhatféle. nyomtatott betűit.

ill. hogy hányféleképpen lehetne összesen félreértegetni. akkor a kettesből négyesbe történő átszámításnál kettővel. 139 Á. mivel . a következő történik. hármat lépve pedig nyolccal szorzunk. Ilyenek itt a helyiértékek számjegyei. kettesből négyesbe átírva. ha csak azt kell pótolnunk. kettesből tizenhatosba. akkor akár hármat. 138 Pontosan kiszámolható. Mivel szorozzuk az arrébb léptetendőt? És mikor lépünk egyet. Hány számjegyköz van? . akkor lévén. kettőt. vagy nem. a tízes számrendszerben ilyen megjelenésű számokat: -et hogyan lehet könnyen átkonvertálni. Azaz eme számot így összesen féleképpen lehetne érteni. hogy a négyes számrendszerben. egy csomó buta kérdés! 140 Javítani. vagy négyesből tizenhatosba térünk át. akkor hatványozzuk a lépési szorzatot. és mikor lépünk kettőt jobbra? Ha kettesből négyesbe. azaz hogy éppen már nem lévő „hiányzó” helyi értéket is át kell ugrani. a négyesből tizenhatosba való ugrásnál pedig néggyel. és a tizenhatos számrendszer helyi érték táblázatában bizonyos kettő hatványok hiányoznak. A kettes. egyet lépvén kettővel. ahol vannak. és megfelelően szorozva hozzáadni az abban az eggyel vagy kettővel jobbra lévő rubrikában lévő számjegyhez. hogy akár három egymás mellett lévő.140 Ha viszont a kettesből térek át a tizenhatosba. Nehéz ezt egy mondatba préselni. Minden számjegy közé vagy írunk vesszőt. kettőt lépvén néggyel. Ha több hiányzó helyi értéket is át kell ugrani.Vagy így: Vagy akár így: És még ki tudja hányféleképpen? Ezért szükséges az egy karakter. négyesből tizenhatosba. kettesből négyesbe. A megmaradó helyiértékek számjegyei maradnak. a példaként felírt számokat. Mivel a lépések száma a -es kitevője: Ki ez? 139 Ki ez? A tízesben ilyen arcút. anélkül. vagy négyes számrendszerben meglévő ám a négyes. . Pl. hogy újra kellene számolni mindent? Vegyük észre. a tizenhatosban már hiányzó helyi értékek helyén álló számjegyeket kell eggyel vagy kettővel jobbra mozgatni. egy számjegy elv. Azaz a régi helyiértékek új helyértékként most ennyiszeresüket érik odébb téve. hiszen ilyenkor csak egy-egy „hiányzó” helyi értéket kell meliorálni.138 Ki jött rá. mivel . vagy csak egyet is léphetünk jobbra. És mivel szorozzuk az áttelepítendőeket? Ha csak egyet kell lépni. akkor egyet lépünk jobbra. ha nem csak egyetlen karakter lenne egy „számjegy”. .

tízesben álneveken bújkáló kettesbő négyesbe. Azonban a és a helyiérték kihalnak. három helyiértéket lép hátra. így -cal szorzódik. a tizenhatos számrendszer. Így. hogy hármas számrendszerbe is írd át ugyan eme számokat. Így a -as helyiértékből a -ba kerülő -es. a helyiértéken . . a következő történik. így az ő számjegye megmarad. ---------------------A tízesben Ki ez? -ként tetszelgőt. miként a szintén enyészetbe kerülő -as helyiérték -ese is az -es helyiértékbe kerül. házi feladat gyanánt! További házi feladat. így az átkerülő -est -gyel szorozzuk. mint egykoron a . hozzáadván az ott eredetileg lévő -hoz. Az ő számjegyeiket kell odébb tenni eggyel jobbra. A -es helyiértékből csak kettő úgrásnyira van a os helyiérték. Így lett a kettesben eddig csak . A többi szám. Így lesz egy -as a mostani tizenhatos számrendszer -es helyiértékének számjegye. és a régi számjegy dupláját hozzáadni. aztatot jelentő. majd onnan kilencesbe és huszonhetesbe! A viszonylátásra! ∎∎ 141 Ugye. Majd e kettő átkerülő számot összeadjuk: .Majd hozzájuk fogjuk adni az esetleges áttelepülteket. A kipusztuló -as helyiérték -esével is ugyanaez történt. Megszűnnek a helyiértékek. kettesből tizenhatosba átírva. a már ott lévőhöz. A megszűnő -as számú hivatal -es számú ügynökét az -es helyiértékre léptetjük hátra. tizenhatosba átirása menetének kibogarászását141 tedd meg te. megfelelő utánuk maradó helyi értékébe a tizenhatosban. a -cal szorozva. Szoroztuk -vel és hozzáadtuk az eggyel hátrébb lévő -es helyi érték oszlopába. Ki ez? A -os helyiérték a tizenhatosban is rendelkezik létjogosúltsággal. az utókor. De mint bizonyára látható. de három lépése miatt. a nem egyetlen számjegy. Amit menten hozzája is adunk az ott már nagyon türelmetlenül várakozó nullához. számjegyet írjuk. és az ott üres fejjel lézengő -hoz adva. Mostmár neki is van barátja. Az átkerülők a kettő éppen annyiadik hatványával szorzódnak. mint ahány kettesbeli helyi értéket léptek vissza. Hiszen a helyiétéken volt -et szoroztuk kettővel és a ficakjában lévő -eshez adtuk: . az ő egyeseiket át kell menekíteni. ill. így az ábécéből segítségünkre siető felmentő sereg -nek megfelelő. lefokozván ezzel. milyen szép a magyar nyelvben az egymásba ágyazott birtokos esetek kifejezése leírásának olvasata? .

De legalább ilyen gyakori az ugyanilyen szerepű feliratú gombok használata. Már ahol. A többi gomb fölött látsz ugyanilyen színekben jeleket. hogy már benyomtad. vagy azt hiszed. Ez tehát típustól függ. amit ezekkel a gépekkel amúgy is sokkal pontosabban. Sőt vannak olyan gépek. mint a gagyikon. az kevés hozzá. ahol a kitevőt eleve kétjegyűnek kezelik: 142 De csak akkor hozza elő. Ezekre a komolyabb gépekre szükséged is lesz. melyeket néven különböztetnek meg a szerény tudású társaiktól. hogy nem az egyszerű krumpli számológépekről kívánok itt értekezni. Tehát itt az iménti ami az esteleg. mert olyan is van. egyre kevesebb olyan adatot tartalmaznak. Ámbár nagyon sok különböző elrendezésű számológép van. ami pedig kitevőt jelent: betű szerepel. annyiféleképpen pakolászták rájuk a gombokat is. A neve alapján azt hinnéd. Egyébként is több gomb van rajtuk. amelyek használatáról elképzelésed sincs. Miről ismered fel a tudományos számológépet? Arról. Ezek a segédgombok a számológéped típusától függően a vagy csak feliratot viselik. ahogy az átlagemberek gondolják a számok megjelenítését. hogy milyen segédgombot nyomsz meg előtte. gyakran sárga színűek.142 Olyan is van. A számokat is sok formátumban tudják kijelezni. ha benyomod! Ha csak gondolsz rá. Logikusan a sárga jeles funkciókat a sárga segédbillentyűk. ha nem akarsz a függvénytáblázattal vacakolni. tehát kihagynak egy karakternyi helyet az előtt. Tehát itt a . Ezeket a nyomógombokat akarom most ismertetni veled. hanem olyanokról. Sőt a mai függvénytáblázatok. ez éppen nem az. Sőt. hogy nem türkiz az . . és kényelmesebben ki lehet kiszámolni. mert egy adott gomb több feladatot is képes ellátni. hogy vannak rajta olyan gombok is.A számológép használata Sejtheted. A számot így írja ki: pedig éppen az. Sőt még annál is több funkció van rajtuk. de a legfontosabb gombokat biztosan felismered akármelyiken. és még a jelölések sem mindig ugyanazok. amelyiket hívjuk magyarul. ilyen türkiz színben. így is néz ki. hanem ilyen idétlen színű. hogy ahány gép. ezenkívül még sok gépen van felíratú gomb is. Na. Ezekkel lesz a legkevesebb bajod a színkód egyértelműsége miatt. De többnyire a bal felső sarokban találod ezeket a funkció billentyűket. attól függően. ahol nem. míg a gombok feletti türkiz jeles funkciókat a türkiz színű segédgomb hozza elő. Hanem az az alak. Igaz ugyan. hogy ez a matekórán elsajátított normál alak. ha egyszer megértetted ezek használatát. a jobb minőségű számológépek elterjedése óta. ha ezek használatát már megszoktad az egyiken. bármelyikkel elboldogulsz. merő lustaságból a tizest lespórolják és helyette egy szóra utal.

melyekre be is rajzolhatod érintőképernyő segítségével a számokat és műveleti jeleket. ill. ahol nem a papíron megszokott sorrendben. akinek a gyökét akarjuk. ha egy gépen a zárójel is kitehető hosszadalmas műveleti sorok elvégzése közben. És nem olyan régóta már olyan kalkulátorok is vannak. bonyolultabb műveletet is ugyanolyan sorendben kell betáplálni. hogy a te géped melyik sorrendet érti. hogy felismerje az írásod. És most lássunk néhány konkrét számolási metódust Található a jobb gépeken egy Tehát a felirat. Ne használd. Nagyon praktikus. Sok gépen láthatod a felitartot is. egyelőre még csak mobiltelefonokon. Más gépeken pedig éppen a gyökvonásra utaló gombot kell előbb lenyomni és utána bepötyögni a számot. A pedig a csonkított alak. vagy az billentyűk egyikével. némelyik gépen előbb a számértéket majd a gyökvonás műveletét kell közölni a géppel. ha éppen kedve van. akkor inkább ilyet válassz magadnak. ha gyököt vonnál. hogy mit akar. Ha lehet. ha fáj valamije. ami a rövidítése és arra utal. A maiak még inkább csak a játék kategóriába tartoznak. E fölött pedig kíméletlenül csonkol. Főleg ha látható is. mintha csak papírra írnál.Tehát amit a rendes emberek így írnak papírra. Ha ebben az üzemmódban van a géped. ha éhes. és gyakran valamilyen számot is kitesz mögé. mint a gyökvonás esetén. Azonban minő szerencse. hanem csúnyán levágja a kilógó részt. Az felirat az angol szóra utal. hogy éppen milyen hibát követtünk el. ha nem akarod újra bepötyögni. Első lépésként derítsd ki. hogy egyenes. ha közben nem kapcsoltad ki a géped. Remélhetően pár éven belül igazán használható kütyük is piacra kerülnek eme elgondolás mentén. tehát nem fordított irányban kell betáplálni az adatokat és a műveleteket. hanem éppen fordítva kell bevinni az értéket és a műveletet. A rossz sorrendet használva hiba üzenetet ír ki. típustól függően. szerencsére a mínusz kitevőt is jelölik. hogy ha ezt már kitapasztaltuk a gépen. akkor a többi. hogy hová tetted. annak jelölésénél tesszük. ami választ is jelent. vagy csak éppen maga sem tudja. Itt az előző számolási eredményt hozhatod vissza vele. ami többnyire a funkcó billentyűkkel hozható működésbe. Előbb a műveletgomb majd a számérték következik. Miként csecsemő is másképpen sír. hogy hov a is tette. Az sem hátrány. mert a hiba üzenetek is számozva vannak aszerint. hogy huligánok így teszik: ezek a slendrián Igen. Pl. az előbbi . miként a papíron számolásnál. Sajnos vannak még mindig olyan gépek is. És a zárójelet csak akkor ismeri fel. De nagyon szépen kell írnod. ahol van gomb a zárójelhez. használja is. és másképpen. Ezen gépek használata sokkal egyszerűbb. De az ötlet alapvetően jó. Azaz nem kerekít. Azaz pont úgy. akkor előre beállítható tizedes számjegy mennyiséget enged csak meg. csak éppen neked nem jelzi ki pontosan. Ezeket inkább hanyagold. mert pontatlanná teszi a számításaidat! Sajnos még sok olyan gép van forgalomban. –t.

Pl. hogy ha a gombon van egy művelet. De akkor már gombot benyomnád. és már éppen ki is jött ez fránya szám. Esetleg az egyik típus. minden helyen. Piszok kényelmes. az egyenes még vár az egyenlőség jelre. Négyzetre emelés: Itt mind a két géptípusnál ugyanaz a sorrend: előbb a szám. Ez nagyban megkönnyíti bizonyos műveleti gombok megtalálását. De csak várd ki a végét! Bonyolultabb műveleteknél eme egyszerűség nagy hátrány lesz. és az éppen egy hosszú tizedes tört lett. azt kellene kiszámolnod. akkor vagy veled van a gond. Akkor egyszerűen. akkor tudod.eredményt az további számoláshoz. Ha mindent jól csináltál. hanem az tudod. Nyomd be. Amiből azt hinnéd. aminek a négyzetgyökét akarod tudni. gomb lehet. hogy ama színhez való funkcióbllentjűt kell előbb megnyomnod mielőtt a gombot nyomd le. Teszem azt. Tehát nézzük a négyzetgyökét! -os pacsitra gépek esetén: majd és végül az . ha kell! Nyilván eredményül -ot kell kapnod. Sok gépen van harmadik. majd a Pl. hogy van a gépeden. gomb: . Akkor csak ezt kell pögyögnöd: Úgy gondolom. hogy ez az egyszerűbb. Maga a nem is önálló gomb. több műveleti gomb esetében is az a rendezési elvet követték a gyártók. hogy És vagy akkora mázlista. azaz inverz művelet található. akkor az „árnyékában” a fordított. hogy az alapműveleteket átugorhatom. ha kiszámoltad egy egyenlet gyökét. eredményül -et kell kapnod. ott hozd be az -ben tárolt eredményt. Egyébként. és jobb. hogy milyen sorrendben k ell betáplálnod ezt a gépedbe. vagy a géppel. Ha az „egyenes” beírást érti a géped. Ha azokat sem tudod önállóan megoldani a gépeddel. ahol az adott számot írnád az egyenletbe. Ha már elvégezted a fent említett gyökvonást. amit szeretnél behelyettesítéssel leellenőrizni. hogy műveleteti gomb „árnyékában” húzódik meg más színnel. Ha fordított betáplálású a géped: majd és erre már meg is jelenik az eredmény.: . akkor előbb a és utána üsd be azt a számot. azaz köbgyökvonási funkció is.majd az gomb. szebb. Tehát nem is kell egyenlőséget nyomnod.

hanem őt oszd el az osztandóval. feliratú billentyűkkel érhetőek el. Hiszen a reciprok reciproka maga a szám. és fordítva. ha nincs megfelelő hatványkitevőt betápláló gombunk. De vigyázz. és a szögfüggvény értékét akarod meghatározni. teheted a következőt. .Köbgyökvonás: Vegyük a majd eredmény. azt tapasztald ki! Ha nem vagy biztos a sorrendben. Ha nincs. akkor az azt jelenti. mint papíron. akkor fordított sorrendben: . Ugyanis ha nincs lesz? Ezt már nem részletezem. Ezzel természetesen egy érték reciprokát tudod kiszámolni. hogy beírhasd az osztandót. Hogy milyen sorrendben kell bevinni a következőket. melyek a . Mindenképp a a helyes Köbre emelés: Van.: Ha mázlid van. hogy melyik kettes melyik! Némely gépen van egy vagy egy gomb is. Általános kitevőjű hatványozás és gyökvonás: Itt az és az gombok megléte szükségeltetik. vedd ennek a reciprokát. Pl. és hogy ne kelljen ezt kitörölnöd. akkor -os gépeken ugyanúgy kell írni. A másik kettőt magyarul is így írjuk. Ha ismered a szöget. ne a -et válszd minta műveletnek. ha fordítva. majd aztán bepötyögni az osztás műveleti gomb lenyomása után az éppen kitörölt számot. Ha nem -os pacsirta. hogy -hogy nem az osztó van beírva. de a gépedben. aki még nem találta ki? A akkor majd éppen gombot kell meglelnünk hozzá. mert gomb. mindig válassz olyan számítást. hogy az előbbi műveletet sem tudtad elvégezni. Bár az utóbbi hiányában alkalmazhatjuk azt az azonosságot is. Ez akkor hasznos. Szögfüggvények használata: Ezek azok az izék. köbgyökét! ha szerint dolgozik a gép. Az a bizonyos természetesen a magyarul -nek írt dolog. Majd mivel ezzel éppen reciprokát kapod annak. akkor az nagy kár. majd ez alapján már bármi mást ki tudsz számolni. mert abból nem fogod tudni. Így kipróbálhatod. hogy: Vagyis írhatunk törtkitevőt is. akkor a zárójelekről a géped automatikusan gondoskodik. Ne töröld ki az osztót. Ki tudod találni. ha el kellene végezned egy osztást. aminek eredményét magad ismered. mint amit kellett volna.

ha nem figyelsz. hogy mire gondol a géped. mint már kitaláltad. Ez egyes számológépeken csak A esetén a derékszög . Persze a nagyobb gépeken teljes alakban is szerepelhetnek eme szavak. De mielőtt használod. radián. Pl. Pl. Hiszen ezek hozzák elő a gombok fölé írt funkciókat: Amely jelölés zavaró lehet. hanem az jelöléseket. -vel van jelölve. mert itt nem a függvények reciprokai vannak. és közben mire gondolsz te. Ez pedig. vagyis ekkor számára a derékszög az biza betűvel van kiírva a kijelzőn. Ha viszont a szöget keresed akkor a funkcióváltó gombokat kell használnod. hogy a géped a megfelelő szögformátumra van állítva. Olykor egynémely gép nem is ezeket a jelöléseket használja. először is győződj meg róla. A esetén a gép a derékszöget betű jelöli a kijelzőn. Ezt az állapotot egyes modelleken csak egy esetén radiánban számol. mint az előbbiek. hanem az inverzeik. a a vagy ezek valamelyikét: géptípustól függően. Így nem mindegy.Stb. akkor: . Csúnya elszámolás lehet belőle. A -nak gondolja. ha az -et akarod megtudni. még a szögfüggvénygombok benyomása előtt. de szerencsére ezek ugyanazt jelentik.

Ezenkívül még tizedmásodpercbe is átvált. Ez többnyire egy . ill.-vel kombinált művelet. A a szokásos szöget jelenti. Szögformátumok átváltása Az előbb látott még egy lehetőségen kívül. hogy zárójelbe kell tenned a szög értékét. Ezt szokás gommbal is jelölni. fokban értve.Tekintve. hogy tovább dolgozhass velük. Az ilyenekbe lazán beírhatod ezt. hogy mégiscsak tedd ki a fok jelét. Azt sem árt tudni. -at használunk. amin beállíthatod. mert miként az órát is. hogy . Míg a az szavak kezdőbetüi. ugyan van zárójel. átváltva -be így néz ki: : : Néhány egyéb átváltás: Hosszadalmas műveletsorok Hogy ne kelljen mindig leírni a részeredményeidet a papírra. értelmesebb gépeken van zárójel is. De sajnos ilyenkor a másik írásjel is jelent valami mást és ezzel felcseréled a kettejük szerepét. de ennek a neve is mutatja. (tizenkettő egész negyvenöt század fok). a gépeden biztos. a szöget. szögmásodpercbe átváltva. századokban vannak értve. Sőt a még értelmesebbek. Továbbá a -et csak úgy írd. hanem tizedespont található. így ahogy van: De a zárójelet mindenképpen tessék kitenni. hogy melyiket használja. mintha ki sem jeleznék. A butácskákon. Ezt sem árt tudni. hogy a legtöbb gépen nem tizedesvessző. másodperben kifejezve váltószámként -at. hogy komolyabb gép. mert a szög jele a . Sőt lehet. -et megvalósító funkció. hogy -ot találsz helyette. ill. Ezért is jobb olyan számológépet beszerezni. hanem leginkább semmi.melyek sorban: -re utalnak. a vissza irány a stb. -at. Itt a szögek törtrészei. Az említett -es . a szögperc jele a és a szögmásodperc jele a . hogy a másodperc tizedrésze. mellyel át is válthatod egyikből a másikba. Van -t ill. Hacsak nem kéri külön. így a jele nem . Persze van olyan is. Egyik irány maga a gomb. -at használunk. itt is. de oly bénán jelzik ki. Pl. így: . nehogy így értse: Mert ugye ez mást jelent. Erről látszik ugyanis. hogy éppen nyitottál vagy zártál egy zárójelet. melynek nem egysoros a kijelzője. értelmesen ki is jelzik. ennek dedikált gombot kapott. percben. hogy az itt imént használt az csak papíron ilyen kinézetű. tizedekben. szögpercbe. a fordított irányt.

hogy . és ott.143 hogy a gép használati utasítását olvasd el. Itt leginkább az . a módi. ahol éppen a pirossal kiemelt számot látod. És a legfontosabb. akkor jönnek jól a memória gombok.Némely gép automatikusan nyitja. vagy valamelyik társa. . mire végre tu dod azt írni. és attól tartasz. Ezért jobb. És a függvény estelegesen hosszadalmas argumentumai is. de ha elkezdesz egy másik műveletet végezni. Olyannyira nem gyakran. Létezik egy gomb. hogy . ha egyértelműen írod: Észre sem veszed. Na. mellyel a legutóbbi eredményt hívhatod be. mert színre-színt a Azt szeretted volna tovább használni. Ez a gomb az . alias gomb Ha egy számolás végén kapsz. hogy a következő kettő közül melyikre gondolsz: Ezt is jobb. Néhány kényelmi funkció Az „előző eredmény”. be kell csak hívnod az előző eredményt így: És már rendben is van. hogy papír nélkül is elboldogulj ilyesmivel. hogy 143 Amerikamánok részére: a . az abban lévő trükköket próbáld ki! Sokat tanulhatsz belőle. A gépek ugyanis olyan dolgokat is félreértenek. pl. ha te zárod. akkor ott. De nem most. amit éppen fel akartál még később használni. hanem kijelzőre. nem tűnt fel? Nem figyelsz? Memóriába táplálás. akkor neked találták ki a következőt. De gyakran nem önálló gomb. nem? De erről már az előbb beszéltem. Vigyázz! Tehát a nevezőben lévő kifejezés mindig legyen zárójelben. és a géped már hipp. nem mindegy. hogy nem akkor. és nem is szeretnéd közben leírni ezt az el-nem. Ez az önállótlanság abban nyilvánul meg. Tehát. nézzünk egy példát! . ahogy te gondoltad. némely be is zárja.szabad-felejtenem számot. de lehet. Király. amiről nem is gondolnád. egy hosszadalmas számot.hopp félre is értette. Nem a te memóriádat javítják ugyan. és az van ráírva. hogy igazi Zolikásan elfelejted. nem egy pofa sörre. ha te elfelejted. de e géped így lehetővé teszi. Pl. hogy tulajdonképpen soha. amivel szeretnél a lehető legpontosabban tovább számolni. hogy valamelyik funkció segédgomb kell hozzá. Az egyik gomb a memóriába tárolásra szolgál. hanem majd csak később. akkor éppen eltűnik ez az eredmény. és onnan kihívás Ha több egymásután elvégzett szorzat eredményét akarod végül összeadni. két másodperc múlva. de neked kell zárnod.

Ezeket is. : a változók összege. Vagy akár az feliratot is viselheti az illető gomb. A jelölések a statisztikában megszokottaknak megfelelőek. De ez utóbbinál tessék figyelni. visszaemlékezni. Maga a bevitel többnyire. mind tessék lecsekkolni. : változó bevitel. ami a rövidítése. ∎∎ . vagy -t kell nyomni. hogy az adatok között egy vesszőt. melyet mi viszont papíron így jelölünk: . és ez az összeg lesz a memóriában tárolt új szám. mi mindent számolhassunk kényelmesen. vesszőt vagy következő gombot kell nyomni közöttük. kövesd a színkódot! Ezt megnyomva a képernyőn lévő számérték hozzáadódik a memóriában található jelenlegi értékhez. négyzetösszeget. mikor és értékeket is betáplálunk. Statisztikai alkalmazások Sok gépen van arra is lehetőség. hanem az . stb. hanem a korrigált szórást adja. ami nekünk megfelelő! A az egyváltozós adatokra alkalmas. hogy úgy van-e a te számológépeden is. hogy nem is az általunk -val jelölt szórást. Az előhívás. : a bevitt értékek átlaga. hanem a másik jelentésre gondoltak az alkotók: visszaidézni. azaz papír nélkül. Szerencsére e kettő között van egy egyszerű összefüggés: Ahol természetesen az a változók száma. Gyakran ez a gomb is másképpen van feliratozva: . Következetesebben lehet a lehetőségekkel élni. tehát mikor csak értékeket táplálunk be. a a kétváltozósakra. mert lehet. ahol a statisztikai alkalmazásokhoz üzemmódot kell váltani a gomb segítségével. Válasszuk azt.és még az is lehet. és a megfelelő gombok nyomásával megkaphatjuk a kívánt értéket. dedikált gomb. szórást. hogy átlagot. Ezt a használati utasításban tessék kikeresni! Minden körülmények között hasznos a használati útmutató útmutatásait követni. Vannak gépek. nem egy hangos fütty. Ha nem. úgy történik. Természetesen a nem arra utal. Egyszerűen csak be kell vinnünk az adatokat. hogy önálló. : a szórás. mint az ebek esetében használatos. Egyes gépeken ezt a gombot a helyettesíti. Annak menüjében lehet még továbbá és lehetőség is. Szinte mindegyik típuson eltérőek a jelölések. meg ki tudja még. Pl. hogy telefonon kell visszahívni. de némi fantáziával kitalálhatod. hogy miként működik. Az egymás utáni adatok között kell valami elválasztás.

már néhány nap múlva úgy emlékszik. és aki a sor legvégén áll. hogy hányszor kell ismételni. ha az alapot szorozzuk a kitevővel. az a kis szám a jobb felső sarokban a . matricát jelent. a szorzást. Egy adott számot szorzunk önmagával. nézzük kettő néhány hatványát! Mit vettünk észre? Igen. Akkor használatos. mint valahányadik hatványa az alapnak. ha a kitevő egész. Pedig ez balgaság! Ne abból az egyetlen esetből általánosítsunk! A kitevő. a röviden névre hallgat. hogy az alapot kell s zorozni a kitevővel. ez más esetben nem igaz! Figyeljünk oda! Az átlag diák. a hatványra úgy is hivatkozunk. akinek a jobb felső sarkában van az az . Az adott szám. Az a bizonyos az 145 általános kitevő. amíg a kívánt mennyiségű szorzást elérjük. vagy röviden hívjuk. hogy egyes magyar tájszólásokban a Ő tehát még nem gimis. mint mondottam. Gyakran. Hogyan olvassuk ki? 144 Mókás. Ezt addig ismételjük. Erről a kitevő tájékoztat. azt jelenti. amit a ismétléseinek számát röviden művelet elvégzésével kapunk. A számértéket. Mert az autó ablakába is ezt 145 . Pl. akit önmagával szorozgatunk. Az szorzás 144 hívjuk.Hatványozás és gyökvonás A hatványozás a négy alapművelet egyikének. szó. a szorzásnak az ismételgetése. az pedig a . És noha a második hatvány estén éppen azt az eredményt kapjuk akkor is. mikor csak úgy általánosságban kívánok nyilatkozni róla. majd a kapott szorzatot (eredményt) ismét megszorozzuk az adott számmal.

149 Na ja. azért attól még odaértjük:147 Mi dönti hát el. Lásd alapműveletek! . hogy „hét a mínusz négyzeten”. Néhány sorral ezelőtt mondtam. Jobb. Már látom lelki szemeim előtt diákok tömegeit.148 : 149 Mennyivel egyenlő a negyedik hatványa? Mennyivel egyenlő a harmadik hatványa? Ha a két kérdésre ugyanazt a választ kaptad. akin a feladatban kiszabott fokszámú gyökvonást végezzük. Te ne tartozz közéjük! 150 Negatív számot negatív számmal szorozva pozitív eredményt ad. Bonyolultan hangzik? Hehe. illetve a lábjegyzetek hivatkozási számozásai ugyanúgy néznek ki. Nem csak én vagyok ilyen lusta. hogy a hatványkitevő. 150 146 Én még sosem hallottam azt. hanem ez az általánosan bevett gyakorlat.. Pl. azaz a szorzótényezők száma páros. Zárójelek között. Talán még senki nem is mondta így. Bár ki tudja. ha nincs is kiírva a szorzás.146 Igen. akkor csúnyán elszámoltad magad. fejezetet. amit adott ismétlésszámban önmagával szorozgatva megkapjuk azt a számot. Itt azt a számot keressük. pedig nem az. 148 Lásd. lesznek majd negatív kitevők is. ha viszont a kitevő páratlan. engem is piszkosul zavar. 147 Lustasági okokból kifolyólag. ha minél előbb megszokod. hogy hogyan ne számold! Számold újra! Mennyivel egyenlő az harmadik hatványa? És a ötödik hatványa? Mi is az a címben említett gyökvonás? A gyökvonás a hatványozás megfordítása. akkor pozitív lesz. c. akik ezeket nem tudják megkülönböztetni. akkor negatív lesz a hatvány. hogy egy negatív szám hatványa mikor lesz pozitív és mikor lesz negatív? Ha kitevő.

hogy önmagával szorozzuk. De nem ám feledékenységből. mi lenne az alábbiak az eredménye? Bátran lehet próbálkozni. négyzet) inverze. Jele: Negyedik gyök (nincs más neve): a negyedik hatvány inverze. A szimbólum a gyökjel. egyébként kiírjuk. négyzetgyök): a második hatvány (alias.153 Az. Az eredményként kapott szám a gyök. Ezért eztán én is lehagyom a kis kettest. Ilyen egyszerűbb jelölés a helyett simán. avagy sem. Jele: (lábjegyzet)152 Míg el nem felejtem. azt jelent. Napestig szorozhatnék és oszthatnék -gyel. hogy ez és az. mert tök mindegy. akin végeztük. hogy páros gyökvonásnál. 152 Hasonlóakat gondolj itt is az -ről.) Első gyök: helyben hagyja azt. miért. hogy az előjel is minden tényezőben ugyanaz. gátlástalanul csupán -t írni. Persze csak azért nincs jele. mint a huzat. Tehát úgy lehagyjuk a kis kettest a bal felső sarokból. mint az egyel való szorzás és osztás. Majd látjuk. noha ő lehetne ilyen: . mint ami az -edik hatványozás esetén mondva volt. hanem ugyanazon aljas megfontolásból. Sőt ennél is erősebb megkötés. Más szóval. a nevet kapta a keresztségben. mit sem változna semmi. ami egyébként a kettes. Második gyök (alias. 151 Az „ semmilyen jellel sem rendelkezik. Jele nincs. Tehát az iméntiket így is írhattam volna.Most néhány szó a matematikusok körében általánosan elterjedt bűnös lustaságról. akkor lehagyjuk. hogy valakiből vonunk-e első gyököt. Úgysem látszik rajta. ne felejtsük el azt sem. mindig van negatív és pozitív gyök is. mint amikor egy szoftver újabb verziójából kihagynak olyan kényelmi funkciókat.151 Az a kis szám. hogy a kihagyott funkció miatt napestig csak szidja a szoftverfejlesztők kedves ídösanyját. hiszen akkor senki sem tudná. nem írtam ki! Elnevezések: (nulladik gyök az nincs. hanem azt hogy a gyökkitevőt. aki ha éppen kettes. azaz ha a gyökkitevő páros szám. Kicsit olyan. ahogy volt. mert a szó latinul . Jele: Harmadik gyök (alias. ezt meg azt jelenti. mert előtte megegyeztünk (összeesküdtünk ellenetek). marad. köb) inverze. akkor azt használjuk. hogy ilyenkor a gyök alatt nem állhat negatív szám. negatív számnak nincs páros gyöke. Ha egy jelölésnek létezik egyszerűbb alakja. köbgyök): a harmadik hatvány (alias. vagy mínusz. nincs megoldás a valós számok körében. Jele: -edik gyök (itt az a gyökkitevő): az -edik hatvány inverze. sőt eztán így is fogom: Most nem azt kell ám észrevenni. hogy most nem számoltam ki az értéküket. amit a szegény felhasználó már annyira megszokott és megkedvelt. aki mellesleg egy elnyújtott kis írott betűt formáz. De a többit nem hagyhatom le. . Tessék csak bele gondolni. hogy éppen hányadik gyökre is gondoltam. vagy plusz.

méghozzá éppen olyan előjelű. akkor vagy kénytelenek vagyunk kiszámolni. vagy azonos kitevőjű hatványokra. Praktikus okokból mindig mondjuk azt. De ezt most itt nem tárgyaljuk. és a kitevő az összes kitevő összege lesz. Ha nincs ilyen. bármi állhat a gyök alatt. Szmámold ki: (úgy értem számold ki. ahogy van. . hogy nekünk már a kettő is hatalmas szám! Azonos alapú hatványokra. . akkor jól ellustálkodhatjuk a műveletet. azé írok pöszén. vagy olyan hatványokra melyeknek kitevője tartalmaz közös szorzótényezőt. És még gyök is csak egy lesz. 153 Szerencsére a komplex számok halmazában ennek is van megoldása. szép könnyedén egyszerűbbé tehetjük a dolgunkat. Ki sejti a szabályt? Azonos alapú hatványok szorzása úgy történik. hogy az alap marad. Főleg ha olyan nagy szám jönne ki. mint a gyök alatt lévő. Azonos alapú hatványokra: Mit veszünk észre? Igen. vagy valamilyen jó kifogással úgy hagyjuk.) Hatványok szorzása Ha azonos alapú hatványokat szorzunk egymással.Ha viszont a gyökkitevő páratlan nincs ilyen megszorítás. hogy nehéz is lenne kiszámolni. Éppen eszek.

hiszen mint közismert. és nekem mindent lehet. Mit vettünk észre? Igen. Mikor szembe jön valaki. nem szorzunk bele a szemébe. sem a kitevő. Persze a könnyebbség kedvéért csak jelben. Egyáltalán nem szükséges kiszámolni. Pontosabban csak úgy tenni. ha már eleve. mintha számolnánk. többszöröse a -nek. hogy egyszerű. Miként az országúti reflektorhasználat is ezt szolgálja. így felírhattuk mindegyiküket a szorzataként. csak a jobb láthatóság érdekében tettem. hogy szép vagyok. Gyia! (csapjuk a pacik közé) A zárójelet azért volt szabad elhagynom. Má hogy nem a szorzást…. azt. lusták vagyunk mi ehhez.Azonos kitevő. hogy bődületesen nagy számokat. Majd eme közös tényezőt a zsákon kívülre emelve (ez ugyanis azt jelenti. hogy a zsákon belül szórakozzanak egymással. hogy mindjükre hat ez a művelet (negyedik hatványozás)). és nem is feltétlenül számoljuk ki? Azt hát! A hatványozásnak pont az a lényege. De azonkívül még mit? 154 Ahol kiírtam a szorzásjelet. könnyebben. azonkívül. elvégezzük rajtuk a szorzást. különböző alap: És ez persze osztásra is fennáll: Vigyázz. akkor most jön a magyarázat: A hatvány hatványozása Oszt mi va’ akkó. főleg hogy ebben az alakban jobban is látszik rajta.köszönöm. gátlástalanul felhasználtam az imént tanultakat! Tehát egy kalapba (zárójelbe) gyűjtjük az alapokat. hogy egészségesen lusta módon nem számoltam ki. mert ott már nem volt módosító szerepe. Ilyenkor ugyanis mindig elhagyhatjuk. hagyjuk. És hogy mindez miért igaz? Azt még nem mondtam? Na. Netán azt. egy hatványt hatványozok? Egyszerűbben is ki lehet számolni? Kérdés. hogy mit értünk azon. majd ezt hatványozzuk (a megfelelő hatványkitevőre emeljük). Ha nem azonos sem az alap. hogy csak átjelöljük. hogy mi történt. . velük könnyebb legyen számolni. hogy így figyelsz. rövidebben lehessen jelölni. majd végül az eredményen végezzük el a negyedik hatványozást. de van valami közös szorzótényező a kitevőkben154: Vagyis mivel mindegyik hatványkitevő.

akkor az illető átigazolt játékos hatványkitevője ellentettjére vált. mint az egyenletek rendezésénél. akkor az azonosságnak titulált képlet mindig igaz. bőven ráérsz a legutolsó lépésben. majd az alapot változatlanul hagyva. lent is el kell. hogy ha a hatvány kitevőjét és a hatvány hatványának a kitevőjét összeszorozzuk. Lásd törtek egyszerűsítése! Vagyis mi lett az új kitevő? A két régi különbsége. A felső tag kitevőjéből kivonva. Azonos alapú hatványok osztása: a számláló hatvány kitevőjéből vond ki a nevező hatvány kitevőjét. hanem ugyanazt a szabályszerűséget. És természetesen . az alap meg marad. márpedig itt ennél jóval kisebb szám van: az A végén a negatív kitevő is ezt jelenti. öcsém! Nem arra gondoltam. hanem azt vegyük mán észre. Az azonos számú egyforma tényezőket (estünkben a négy piros -öst). 156 A latin kifejezés. de az elég esetleges. ha mégis számolnod kell. mintha más számok nem lennének. hogy . Olyat nem lehet. Jaj. de ha a negatív kitevőtől borsózik a hátad. akkor csak a kitevőket kell összeszorozni. arra utal. hogy ha bizonyos feltételek fenn állnak (mivel minden szabálynak van egy érvényességi köre). hogyha a számlálóból a nevezőbe teszünk valamit. nem szám szerint. Így. fönt és lent (számlálóban és nevezőben) is elhagyhatjuk. Mi van akkor. 155 Hiszed vagy sem.Most is azt vesszük észre. az alsó tag kitevőjét: . mint az imént? Na. de az egy matematikai műszó. hogy már megint csak ketteseket meg hármasokat írtam. ahogy volt. vagy hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához). mintha ténylegesen kiszámolnád. Nem egy Vica nevű lányról van szó. mint a számlálóban lévőé? Akkor bizony negatív lesz a kitevő az eredményben. Negatívból pozitív lesz és vice versa . Mindig így „számold ki”. a kivonás eredménye lesz az új kitevő. ha negatív. akkor olyan mintha egyszerűen előjelcserével helyeztük volna át. ha nem akarod tört alakban írni. itt aztán nagy balgaság lenne a nevezőt felcserélni a számlálóval. jelentése: (és) fordítva (is). Hatványok osztása 155 Ha lehet őket szorozni. akkor is. hogy hány tényező is van ebben a szorzatban. ha a nevezőben lévő hatvány kitevője nagyobb. hiszen akkor az jelentéssel bírna. ha egyik oldalról átkerül valaki a másikra (levonjuk. Így ha eztán hatványt hatványozunk. Továbbá vedd észre. Könnyebb. Viszont az egyes mindig elhagyható a számlálóból (alulról). egyébként csak ügyeskedni lehet. vagyis mi az alap igazi kitevője. vagy csak ott. akkor muszáj leszel tört alakban írni: Na. hogy csak itt. De csak együtt! Ha fönt elhagyom. akkor bízvást lehet őket osztani is. vagy fordítva. Igazi (szép kinézetű szabályok) itt is csak azonos alapú hatványok estére vannak. akkor már is megkapjuk. Tehát egyszerűen csak végezd el a kivonást.156 Nagyon olyan ez. nem is kettőről… .

Ha mást akarok. Egyelőre ezek mind legyenek pozitív egészek. az azonos alapúakra egymás között alkalmazzuk az imént tanultakat. Pl. de most nézzük eme szabályszerűségek általánosítását. A negatív kitevős hatványokat mindig felfoghatjuk úgy is. fejezet. A többiek pedig a már ismert kivonási szabály miatt kapták azt a kitevőt. c. el is hagyhatjuk. Így ő marad. mert egy negatív szám páros hatványon pozitív. . páratlan hatványon negatív. Mi nem vót még? Sok minden. hátha úgy nem lesz olyan nehéz. ha az jön majd egyszer. Ha valamilyen oknál fogva a tört alak nem tetszik.Olyan hatványokra. A -hatvány kitevője így lett: . a -hatványé az -hatványé . akkor az előbbit írhatjuk így is: Ezek mind ugyanazt jelentik. hiába is kerestük párját. amit kaptak. Mellesleg az és (aki a hatvány alapja) nulla értéket nem vehet fel osztásnál. akkor ezt az egészet írhatjuk így is. hogy erény). ahogy volt. mint ezt 157 Lásd. apránként gyűrjük le őket. akkor majd szólok. Feltéve. a -hatványé . a plusz egyet merő lustaságból (melyről tudjuk már. mert akkor nullával osztanánk. hogy egy törttel való osztás mindig megtehető a reciprokával való szorzással is. hogy nem felejtem el. a különbözőekre meg eszünkbe se jusson! A -hatvány csak a nevezőben volt. azaz a negatív kitevősöket a törtvonal másik oldalára téve: A kettes kitevőjét. És ugye milyen hasznos lesz ez. mint reciprok értékeket. A meg nem van rendben. Ha nem akarunk negatív kitevőket. akik közt van azonos és különböző alapú is. esetleg lesznek a kitevők. Hiszen egy szám az első hatványon mindig önmaga. A hatványozás azonosságai Mindenhol -val és -vel fogom jelölni az alapot.157 A negatív vagy (mint hatványalap) azért problémás. Majd aztán lesz még néhány.

és itt most nincs kedvem kijavítani. Így ha ábrázolnánk egy negatív alapú hatványt (amit az függvényeknél majd meg is teszünk). hiszen ott nincs „eldöntve”. akkor csak az egész helyeken lenne kipontozva. miért is igaz az. Ez olyan függvényt jelent. hogy a negatív számokon végzett páros gyökvonással gond van. Hű. Törtszámokra nem jelent semmit. Látható.korábban láttuk. bizonyos tört helyeken. az osztási szituációt. De a vagy megjelölés csak egész számokra van értelmezve. de a két kitevő is megegyezik. hogy ekkor egy számot önmagával osztottunk. . hogy bármely szám a nulladik hatványon egy. azaz . páros számokra pozitív. a nagy semmi tátongana. Pontosabban némely esetekben eldönthető. kitevő szóra utal. de sok esetben nem lenne értelmezhető. hogy belássuk. Ha többen vannak. mikor nem csak az alap. Nyissuk ki a szemünket! És gondolkodjunk legott! Szorzás: Ahol egyértelmű elhagyom a szorzásjel kiírását. mert a tört hatványkitevők részben gyökvonást kódolnak. avagy pozitív-e a föggvény159 értéke. páratlan számokra negatív értékekre ugrálva a függvény értéke. Mindez általánosan: 158 Az megnevezés az . most már nagyon tudunk! Osztás: És most jött el az ideje annak. akkor is igaz. Vegyük azt. hogy negatív. És azt már láttuk. ne tegyünk úgy mintha ez most teljesen érthetetlen lenne. és köztük. amikor a kitevőben van a változó pl. 159 Mindig félreütöm. 158 Ezeket az előbb láttuk konkrét számpéldákon. márpedig az éppen -et ad. a függvény helyett föggvényt írok.

hogy a . az én férjem is ugyanezt teszi a karosszékében ülve. milyen érdekes. ugye. Pedig az csúnya dolog lenne! A helyes magyarázat az. Aki nem hiszi. ama kérdésre. egy papírral és egy ceruzával a kezében”. hogy . majd aztán alkalmazzuk a szorzásra vonatkozó szabályt: Kamunak tűnik? Hazugnak neveztél? Nosza.Na. hogy igaz. akkor meg nem megy neked az algebra. hogy Ha azt kapod. de a diák azt hiszi. hogy valamely tetszőleges kettő-kettőre elvégezzük az osztást. különböző alap: . akkor mégsem ejtettelek át. mégpedig akkor. szellőztesse ki a fejét. Mint mondtam láttunk rájuk számpéldákat. hogy nem is olyan nehéz és misztikus. ha hiszen ekkor lesz Tessék végig 160 gondolni. De azt is megtehetjük. mint amilyennek tűnt mikor először kijelentettem. A könyveknek meg van az az előnye. a tudósaink ezzel a távcsővel kutatják a világegyetem titkait. A legtöbb könyv és tanár egyszerűen csak azt vá laszolja. hogy az ember akkor teszi őket félre. Lapozd fel az fejezetet! Azonos kitevő. hogy miért is igaz. . hogy kitértek a válasz elől. Ami tök igaz. Ha meg ezt kapod. De mi is az a szóban forgó definíció? Sokan azt hiszik. papír és ceruza segítségével! Most csináltuk meg az előbb. majd aztán csak végül alkalmazzuk az osztásra vonatkozó szabályt.” Erre Einstein felesége azt válaszolta: „Nahát. Tehát megtehetjük. Nehogy má kétségbe essé! Vegyes csalamádé (osztás és szorzás együtt): Aki nem tudja követni. hogy ez a következő definíció. hogy külön elvégezzük a szorzást a számlálóban és külön a nevezőben. lásd be. menjen. alkalmazásából jön ki. lapozzon utána! Valami közös tényező a kitevőben: 160 Egyszer Einstein feleségének büszkén mutatták a világ egyik akkori legnagyobb távcsövét: „Asszonyom. amikor akarja. hogy nem igaz. Sőt nem is olyan hazugság és ködösítés.

csúnyán félretettük a gyökvonás tárgyalását. mert ha ismeretlenek ( vannak a gyök alatt. mint amilyen hatványkitevőjű hatványozást! Mi történik akkor? Lényegében az adott szám marad. Hiszen a hatványozás és a gyökvonás egymás inverz művelete (fordított művelete). de inkább szokjuk meg most. mikor egy számon ugyanolyan gyökkitevőjű gyökvonást végzünk. Viszont Itt még semmi konkrét bajunk nem lenne. De figyelem! Félrevezető lehet a következő: Hiszen a páros gyök alatt nem lehet negatív szám. Így az eredetihez képest csak a szám abszolútértékében leszünk bizonyosak. akkor ki kell írnunk. Most szedjük elő ismét. hogy korábban negatív. aki volt. már tudja. ha elhagynánk az abszolút értéket. Végül bebizonyítjuk majd az összest. vagy pozitív volt-e az alap. hogy miért. Csak várd ki a végét! Valahol. Ahol viszont az egész hatványalak bent van a gyök . már nem fogjuk tudni. Sőt hatványozás és gyökvonás együttesére is. akkor a hatványozás „benyeli” az előjelet. messze ez előtt. Aki a fenti feladatokat (a gyökvonás leges -legelső bemutatásánál) elvégezte. ami volt. Hogyan tudnánk a gyökvonást hatványozásként felírni? Hátha hasznos lenne… Nézzük azt az estet. mert ha éppen páros kitevőkkel végeztük. Azaz páros hatványra emelés után.Látunk majd hasonló gyökvonási azonosságokat is. Azért csak marad.

hogy meg fogjuk ismerni ennek okát? Tessék figyelmesebben olvasni. így nincs gond. 161 fejezetet. akkor nyilván kettejük együttes működése olyan hatványkitevőt fog eredményezni. Azonos rangú műveletek. . Vagy is a négyzetgyök így írható (emlékezzünk rá. hogy az vagyis egy szám a reciprokával szorozva miért egyenlő mindig -gyel. hogy mindig a hatványozás legyen előbb elvégezve.? Igaz. Így a sorrendre nem tehetjük azt a megszorítást. hogy a nulladik gyök miért nem létezik. No.alatt (Piroska a farkas gyomrában). hogy megígértem. hogy „című”. hogy c. Mire vársz? Villám gyorsan olvasd el! Most már mindenki rájött magától. Gondolhatnánk. 161 ÁÁÁ! Ne! Most komolyan mondod. hogy nem tudod mi az. Tehát a páros gyök alatt sosem lehet negatív! Még akkor sem. akkor most lebuktál! Még mindig nem olvastad el c. a hatványok hatványozása részt itt eme fejezetben!) És a többi gyökkitevőre is: S így tovább: Ha nem érted. hogy a kis kettes gyökkitevő mindig le van hagyva a gyök „homlokáról”!): (a továbbiak megértéséhez lásd. ha az a negatív páros hatványra van emelve! Mi a sejtés? Hogyan írjuk fel hatvány alakban a gyökvonást? Ha az azonos kitevőjű hatványozás és gyökvonás helyben hagyja az illetőt. amelynek értéke éppen . de akkor is gond van. ott a páros hatványra emelés úgyis benyeli a negatív előjelet. Így sajnos ekkor sincs értelmezve az ilyen a valós számok halmazán. Emlékszik rá valaki egyáltalán. nagyon sok minden lehetne. mert a hatványozás és a gyökvonás műveleti sorrendje felcserélhető. de itt most azt jelenti.

és utána osztani. annak megsúgom. úgy mondjuk. Jól látható. Általánosan: 162 Ezt. hogy a két művelet felcserélhető. Íme.Aki nem jött rá magától. hogy érdemesebb a gyökvonásokat elvégezni. hogy a szorzást vagy a gyökvonást végezzük el előbb. néhány gyökvonási példa: Tehát mindegy. bármit is hallott Chuck Norrisról. hogy azért mert akkor az a nulla az -es hatványkitevős felírásban éppen egy tört nevezője lenne.162 Tehát a gyökvonás és az osztás is felcserélhető. Ez pedig a nullával való osztást vonná maga után. az itt fejben megtehető. Ezt pedig senki ne próbálja meg otthon. .

Most csak a formális. akkor simán csak úgy hagyjuk. amit a gyökkitevő mutat. és egységesen minden könyvben. mert enélkül vajmi keveset fogsz érteni. mely nem racionális szám. azért az okos szabályokat nem rúgtam fel.Mielőtt hozzákezdenénk a bizonyításokhoz. mert úgy sosem lenne vége semminek se. el kell árulnom neked. 164 A királyi többes a „mi”. azonban egy másik kitevős gyökvonásra már nem mindig lesz racionális. Még ha nem szokványos könyvet látsz is magad előtt. Főleg hogy a fejezetek végén két ilyet használtam. hiszen a jele pl. hogy a gyökvonás művelete kivezet a racionális számok köréből. Azon belül is a 163 Nem nehéz megérteni. hanem mindenki. Tehát. Ők aztán végképp nem hajlandóak racionálisan vallani semmilyen fokú gyökvonásra. a a legpontosabb felírási mód. ami velük kapcsolatban létezik. kivéve esetleg az első néhányat. hogy ne kelljen mindent örökösen ismételni. így talán ez nem lesz probléma. hogy a hatványkitevő egész többszöröse a gyökkitevőnek. eme szabályok szerint jár el. minden matematikus által elfogadott bizonyításokat mutatom meg. Ezért nagyon fontos. Úgye milyen hasznos az intézményesített lustaság? Bizonyítások Tételek bizonyításánál gyakran hivatkozunk164 már korábbi tételekre. Közelítő értékeket persze lehet adni rájuk. Azaz gyakran kapsz olyan eredményt. ha éppen eme fok szerint. képezhetünk olyan sorozatokat. 163 : Olyan eljárásra utal. hogy az adott sorrendben sajátítsd el az ismereteket. vagy ha nem fontos a számértékszerű eredmény. egy adott szám egy adott fokú gyökvonásra lehet ugyan racionális eredményt adó. hogy eme elemeket is így képeztük. A ∎ jel mutatja a bizonyítás végét. És persze olyanok is vannak. melyeknek nincs tagja. hogy mindig azok a számok fognak irracionális eredményt adni egy adott fokú gyökvonásra. Néhány példa: A nem racionális gyököket számológéppel számoljuk ki (közelítőleg). mindig arra utal. ennek egész többszörös fokú hatványa. Ebből következik. cikkben eme stratégiákkal találkozhatsz. Sajnos a fejezetek végén is ugyanezt használtam. hogy azt is ismerd. amikor egy sorozat következő elemeit úgy képezzük. Tehát nem írható fel két egész szám hányadosaként. de mivel a fejezetet átnyúlóan nem megy egyetlen bizonyításom sem. aki matematikával foglalkozik. Ezeket már mind láttad eme fejezetben. c. . akik senkinek sem a hatványai. hogy nem én személy szerint. akik nem olyan hatványai valamely számnak. ha elolvasod a sorozatokat. hogy az előző elemeket felhasználjuk az adott sorozat rekúrziós szabálya szerint. mert a megadott szabály szerint lefelé ugyanúgy képezhetó a sorozat. mint fölfelé. De ha akarjuk. Te sok esetben képes leszel rá. fejezetet. Ezeket az irracionális számokat átlagember még közelítőleg sem tudja kiszámítani.

mikor adja azt. És a legutolsó eset. hogy a reciprok jelölhető negatív kitevővel is. Így ez nem más.∎ ∎ Ahol piros -k nyilván ugyanannyi darab -t jelölnek. hogy „definíció szerint” igaz: . . akkor furcsa lehet a darabszám kifejezés. tehát összesen . Így ezekkel egyszerűsítve. amire csak úgy hivatkoznak. mint . Sőt negatív szám is. És hát az azonos alapú hatványok szorzási szabályából tudjuk. darab. hogy: Erről meg igaz: .165 a narancssárga -k száma az -k számossága a szorzatban. azaz mindezekből: Vagyis 165 Ha és nem egész. ahol a zöld -k száma darab. -----Miért is lehet a reciprokot negatív kitevővel jelölni? Mert egy szám szorozva a reciprokával éppen egyet ad. mint a törteknél az megszokott.. Továbbá felhasználtuk azt. csak a „feleslegben” maradt -k kerültek továbbvitelre. De ekkor is igaz a tétel. és törtszám is lehet sorszám. Csak fantázia kérdése.

hogy miért! Az minden hatványa egy. mint miként azt a hatvány azonosságoknál már beláttuk. tessék szépen belegondolni. akkor nulla minden pozitív hatvány nulla. Ha jobban tetszik. ∎ 166 167 Természetesen az . de az előbbi fordítás pontosabb. -et.: latin rövidítés. Házi feladat: mi a helyzet a hatványaival? Lássuk végül a gyökös azonosságokat: Ha találunk olyan hatványt. és Bármilyen nagy is az (vagyis az egyesek száma). amelyedik hatványra emelve hiszen -t éppen -t kapunk? Nem más. hogy ekkor a hatványkitevő éppen Így majd felismerhető. . Így. de már ismersz … QED. 167 .------------ darab van. A zárójelek száma pedig . hiszen negatív kitevőre is: bármilyen sokan vannak is. Mi az a hatványkitevő. Ezt akartuk elérni. Házi feladatként. és biztosan nem mondtam. ami nem Ha eddig nem mondtam volna. QED. hogy a két oldal megegyezik. vagyis „amit bizonyítandó volt”. hiszen tudjuk. összesen más. . melyre emelve éppen lesz. Nulladik és negatív kitevőre pedig nincs értelmezve. akkor már csak azt kell belátni. hogy „ezt kellett bizonyítani”. mint ∎166 darab minden zárójelben van összeszorozva. hogy azt a számot jelöli melyet -edik hatványra emelve éppen -t kapunk. Gyakran úgy fordítják.

Itt ismét felhasználjuk. Amit meg lusta voltam bemutatni. így azokkal majd a á é ö ö c. Így készen vagyunk. hogy így erre is igaz. hogy . de lévén azokat itt nem tárgyaltam.Ahol is felhasználtuk az előbbi tételt. És ismét az előző tétel szerint vagyunk. hogy Ezt tovább alakítva. tehát készen Mivel az imént láttuk. és azt itt látottakra is sok alkalmazást veszünk. ∎ Vannak még bonyolultabb összefüggések is. Nézz utána mindennek! ∎∎ . hogy méghozzá a számlálóra ée nevezőre is: . ∎ . És azt már láttuk a hatványozásoknál.Ezek mind egyenlőek. fejezetben foglakozunk. számpéldával. a -t kapjuk. az mind házi feladat. Eme láncolat minden tagja egyenlő.

De csak akkor érdemes. 168 Ne konkrétan egy gondolj! Mert még az cseppnyi hitem is elvész az emberiség iránt. azt használjuk fel: Ha valaki akarja.Hatványos és gyökös feladatok Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket! Felbontjuk prímtényezőkre az alapokat: Ha ezeket nem érted. Előbb a számlálóban és nevezőben külön. Magyarán mivel a negatív kitevő reciprokot jelent. és elvégezheti a szorzásokat. akár mert nekünk nem tetszik. Viszont azoktól az imént szabadultunk meg az egyszerűsítés során. ha nem túl nagy számok adódnak: Ez nyilván nem egyszerűsíthető tovább. hiszen a számlálóban és a nevezőben különböző prímtényezők vannak. akkor a negatív kitevőjű tényezőket átdobáljuk az elképzelt tört vonal másik oldalára. Most az azonos alapú hatványokat vonjuk össze. . vajh. akkor az idevonatkozó fejezetet nem olvastad el. melyik lehet ez? Pont az előző. akár mert a feladat úgy kívánta. aztán majd vegyítjük e kettőt:168 Ha nem akarunk negatív kitevőket. És mint tudjuk az ehhez szükséges közös osztók éppen a közös prímtényezőkből állíthatóak össze. ki is számolhatja a hatványok értékeit. Na.

De persze nem úgy. Bontsuk fel. ahogy tudjuk. hogy nem tudjuk egyből prímtényezőkre bontani az alapokat. mint az előbb? Javaslom. Hosszabbnak tűnt. akkor a többit sem kell. csak van ügyesebb felbontás is. melyen a nagyobb szerepelt: Vannak köztük jó nagy számok. aztán majd tovább bontjuk őket: Látható. ne legyünk bénák! 169 169 Itt már annyira ügyesek leszünk. amiket csak prímtényezőkre tudunk bontani. hogy nagyon. bölcsességünk . azokat úgysem számoljuk ki. Mindenhol igazság vagyon írva. akkor sincs semmi baj. Bombázzuk őket jobban szana-szét: Még mindig van mit javítani rajta: Úgy fogom írni. hogy mindig a nagyobb kitevőből vonom ki a kisebbet és a különbséget a törtvonal azon oldalára írom.Ha olyan bénák vagyunk. Direkt elbénáztam mindent. mert csak egyféleképpen alakíthatóak szorzattá. mindent elsöpör. Ezt úgy tehete m meg. hogy ekkor is lesznek olyanok. amit csak lehetett. hogy kreténséget írtam. hogy eleve pozitív kitevők legyenek.

hogy egyedül számold ki. aminek a nevezőben kéne lennie. hiszen tudod. mert akkor. a számlálóban lesz. hogy nevező nem is lesz. hogy másold le szer! Hanem azt. így lesz belőle: Ha valamiért nem érted. hogy mi hogyan jött ki csináld végig. Amíg ezt nem fogod fel. . Nem tudom. mit kell tenni. és meg fogod látni. miért hiszitek. ha rosszul írjuk! Írjuk hatványalakba a következő kifejezések tagjait. hogy igazán megértsed. A számláló utolsó tényezőjének kitevője egyszerűsíthető -vel. mindent magadnak kell kiásni ahhoz.Az egyest ne felejtsük le a számlálóból. tényezőit! Bővítettem a törtkitevők némelyikét. hogy mi történt. tekintve. mert a majdani összevonáshoz közös nevezőre lesz szükség. hogy a tanulás egy passzív folyamat ? Pont ellenkezőleg. számolj utána te is! De az nem azt jelenti. addig hiába pofázok! Ne lustálkodj.

azaz elvégezzük rajtuk a műtétet : . Már-már olyan ez. szana-szétfelé: A négyzetszámokat kihozzuk a gyök alól. Méghozzá úgy. Pedig de. Kissé Harry Potternek érezheted majd magad ezek megoldása után. mint varázsolni.A következő feladatokról az ember azt hinné. a kivételével szorzattá bonthatóak. Végezzük el a következő műveleteket! Vegyük észre. ugyanis a gyökvonás és a szorzás művelete felcserélhető: És természetesen a gyök együtthatója szorzódik a gyökvonás eredményével: Most már csak össze kell vonni a zárójelben lévőket: Mivelhogy Természetesen ezeket is szorzatokká bombázzuk. hogy a gyök alatti számok. hogy az egyik tényező négyzetszám legyen: És most azokon a bizonyos négyzeteken elvégezhető a gyökvonás. hogy ezek aztán biztosan nem adnak egész számot.

hogy az egyik tényező négyzetszám legyen: Összevonva külön a -eket. az azonossággal: A következő feladatokban. Át is zárójelezhetjük: Nem árt észrevenni.Majd elvégezve az együtthatószorzásokat: Összevonva. mint állat: A sorrend felcserélhető. és külön a -öket: . hogy ez az megoldható: azonossággal egyszerűen Ez szintén ugyanúgy. Egyik ilyen. már többféle tag van a zárójelben. a másik amolyan: Azért csak igyekezzünk mindenkit úgy felbontani.

Azonban csak némileg. mint: Anélkül. hogy ténylegesen mindenkit-mindenkivel kellett volna szorozni. Ez csak kissé tér el az előzőtől.A nyilván kiemelhető: És a két zárójeles cucc együtt éppen az -et juttatja eszünkbe: Ez némileg hasonlít az -re. . akkor gondolkodj! Próbáld meg önállóan is megcsinálni a feladatot! Egyből világos lesz. ─ hogy úgy fogjuk. mert ez valójában egy másik balhé: Így hát írjuk át előbb ilyenné. És ez még tovább egyszerűsíthető: Ami dikh mán. Noha először azt hitted ─ valld csak be nyugodtan. hogy mindkét zárójel utolsó két tagjából kiemelhető a ! Mivel a : Ha nem érted. Vegyük észre. nem más.

Aki eddig nem értette. mint: Azaz Tegyük ezt a szorzatot ismét egyet gyök alá: . ha zárójelezzük őket kettesével: Majd vegyük észre. Mindazonáltal nem hülyeség. az eztán sem fogja. hogy az egy zárójelben lévő szorzatok betehetőek egy gyök alá: Ami nem más.

A mindenkit-mindenkivel elv alapján. először szorozzuk a balzárójel mindentagját a kék kettővel: Most már csak a piros szorzást kell elvégezni: Azaz .

hogy Gondoltad volna. betehetjük őket egy nagy gyök alá szorzatként: . hogy jól megszívattalak? Több helyen is ide-oda műveleteztem feleslegesen. ahol nem kellenek.És most bontsuk ki az utolsó négyzetes tagot: És most vonjuk össze. hogy ez egy ilyen egyszerű számot ad? És észrevetted azt is. amit lehet: (a zárójelek sem kellenek már. csupán annyi marad. Old meg egyszerűbben! Ugyanis néhány lépés átugorható. Mindenkinek a legkülsőbbik gyökét elhagyva.) Minden más kiesik.

A két hátulsóról vegyük észre.Így egy nagy büdös gyök alatt van minden. hogy egy azonosság: Azaz Vagyis: A két utolsó megint ugyanarra az azonosságra emlékeztet: Ezért Tehát: .

csak jelöljük. 171 Gyöktelenítsük a törtek nevezőit! 170 171 Igazságos. És most egy olyan témakör. mint volt. Ugye tudod. azonkívül. csak a gyengék és együgyűek mentsvára! Mi pedig abból nem kérünk! A nevező gyöktelenítése Ne várd. ha nem muszáj. Így. Uralkodjék káosz mindenekfelett! Mert a rend. vagy kifejezéssel szorzunk. -ból van. a számlálóban nem is végezzük el a tényleges szorzást. ezért is került a végére. A számláló gyakran bonyolultabb lesz. ha van rá mód. csak egyszerűbben.170 A bővítés lényegi mivoltát sértenénk vele. hogy nem nehézség szerinti sorrendiséget ígértem még a könyv előszavában? Ezt híven be is tartom. melyek valamely azonosságra vezetnek a szorzás nevezőbeli elvégzésével. hogy a héber írást jobbról balra kell olvasni? ) . mint: S lám ugyanazt kaptuk. Azonban eme lustaság nagyon kamatozó lesz. mely sokkal egyszerűbb. az nem lenne .Azaz Ez pedig nem más. miképpen az egyéb összevisszaságokat is. mert könnyebb lesz egyszerűsíteni. és gyorsabban. mit eme előző. Ugye mindenki emlékszik. Jézus a Getsemáné (héberül: ‫גת שמנים‬. Mindezt bővítéssel érjük el. Hiszen ha még csak nem is jelölnénk. ejtsd kertben énekli ezt a sort. Vagyis olyan alkalmas számmal. hogy unalmas és fertelmesen ocsmány. tehát a nevezőben szüntetjük meg a gyököt. (Mennyit gondolkodtam rajta. hogy honnan ismerem ezt! Aztán rájöttem: egy musicalből. hogy egyáltalán nem lesz benne gyökös kifejezés! Csak a cím szerinti helyen. mint az előbb.

----------------A következő: Itt alkalmas bővítő tényező a : Kész. mivel . hogy egyszerűsíthetünk is: És már kész is. hogy: Itt észrevehető. hogy ha a -vel bővítünk.Menjünk sorba! Világos. ---------------------- . ---------------------------Most az jön. akkor nevező -vé lesz. Így: Kész. minden felesleges duma nélkülözésével: Kész. ----------------------Semmiben sem tér el a következő megoldásmenete. Nem kellett bővítenünk.

-----------------------A konjugált172 És most érkeztünk el a konjugált nevű fogalom bevezetéséhez. de most ezek a fránya nevezők. már a konjugált is bonyolultabb lesz. Sőt egész számmá lészen. A nem ismerete pedig sírásra késztheti lusta diákokat. akkor: Illetve: És ennyi elég is lesz nekünk mára. hogy tanuljátok meg?): Nekünk ez speciálisan inkább ilyesmi alakú lesz. A következő azonosság. hogy a konjugált egyszerűbb esetekben piszkosul hasonlítani fog ahhoz. ---------------------172 Hozzápárosított. Bonyolultabb esetben. Ez nekünk azért lesz hasznos. akinek ő a konjugálja. (Ugye mondtam annak idején. ami jól jöhet: És az ő pepita testvérkéje: Vagy. hogy a bővítő tényezőnk sem lehet egytagú. Azaz. De az elnevezés most nem fontos. ha gyökösen akarod őket látni. ha az egyikükben kivonás van. Lássuk hát őket! Lásd meg. akinek ő a konjugáltja. bármilyen szép is lenne az a szimpla gyököcske. csak a „belső előjelük” lesz eltérő. hogy a megfelelő azonosság ismerete húz ki minket itt is a csávából. akkor a másikban összeadás. hanem legalább kettőből. mert a nevező konjugáltjával bővítve. . hogy azt jobb helyeken nem is hívják szigorúan vett konjugáltnak.A soron következő: Kész. És vice versa. hanem csak az. De vedd észre. oly annyira. hogy ez lényegében ugyanaz: Hiszen -re és -re. eredetileg már nem csak egyetlen tagból fognak állani. Márpedig ez azt hozza magával. Álljunk csak meg! Előbb is ez történt. egyszerűbbé lesz a nevező kinézete. Igen és most is ez fog. és már kevésbé hasonlít arra. A következő azonosságokra kell visszaemlékezni. ez éppen az előző azonosság. hozzákapcsolt alaknak fordítható.

miként eddig is. ---------------------Jöjjön. mert meg Kész. mamám mivel bővítsünk immáron? A -gyel. Ez pedig itt ez: Készen van. ami éppen jön! a varázsát. Tekintve. Mi mással.És most folytassuk a gyöktelenítendők sorravételét. . Ha nem. Meg akarjuk oldani. De nyilván a számlálót is ezzel szorozzuk. ahol abbahagytuk! Az első olyan. ----------------------------A kövi: Jaj. De utóbbi esetben ne számítsunk jó osztályzatra. célba is érünk. hogy mivel. mert úgy marad meg a tört értéke: És kész. melyhez valami ilyesmit kell tudni. hogy ezzel szorozván a nevezőt. Készen van. Vagyis vannak esetek. ----------------------------Mi a következő? Ez: Mivel bővítünk? A nevező konjugáltjával. mikor nem is tört a tört. avagy sem? Ha igen. akkor tök mindegy. akkor ezzel. az ez: Itt tehát mi lesz az alkalmas konjugált? A .

Jelentése: „Készen van”. -----------------------------Aztán. ha az első zárójel éppen a nevezőnk. 173 . helytelen helyesírással. lássuk meg. (angol) . aki most jön. evvel e: .173 ------------------------Ki a következő? Ő: Bővítés. a -vel: Icc dán. az is hasonló elbánásban részesül: Mi lesz itt a nevező konjugáltja? Ez e: Vagyis: Kész. sokak szemében botrányos. Tehát: Készen van.Mivel bővítünk itt? Bezony. kifejezés második . Ne bottyános viselkedés. amit köll! A Miért? Mert ez felel meg a felvázolt zárójelesének.

Vagyis. ─ mondja Zolika. hogy nem hagytam ki semmit. Így.----------------------Ez jön: Itt már csak nem van olyan diák. hogy mit kell tenni. ezt köll csinászni: Készen van. ------------------------- Feltéve. aki nem tudja. A nevező konjugáltja: . ezekszerint: Kész. ----------------------A mostani pedig ez: . most ez jön: Mi itt a nevező konjugáltja? Ez e: . ─ Gyorsan elfutni.

hogy a . amit remélhetően már mindenki reflexből tenn e: Nagyon kész van. Annyira. És az nekünk már jó is: . Így ezt szorozva a -nel. hogy ez itt a fejezet vége.Mi is lesz itt a kiváló szorzó tényező? Bizony ez: nevezőben ilyen alakú kifejezés áll: . hogy miért is! Már láttunk ehhez hasonlót. Tessék utána gondúni. ----------------------- A legvégső a sorban: Az ideillő bővítő tényező: . Hiszenn csak azt kell észrevenni. Mikor meg nem ilyen vót. viszont szorgalmi az van! Tessék a feladatgyűjteményedben hasonló feladatokat keresni! Oldj meg belőlük minél többet! ∎∎ . akkor másmilyen vót. Így egyszerűen csak azt kell alkalmaznunk. ezt kapjuk: És kész. pepitában. Leckét sem kaptok.

mint egy ágyékkötő. Nos vajon kisebb-e mint ? Kisebb hát! Tehát ez egy jó megoldás. Sőt ettől jobbra és balra lévő intervallumokban az abszolútértékben lévő kifejezés negatív. Így csak ezeket az eseteket vesszük végig. Ő tartja a negatív és pozitív számokat különböző térfélen. hogy miként segít ez nekünk! Ekkor. erre nem volt nehéz rájönni. hogy beleesik-e a kapott ebbe az intervallumba. hiszen az ő abszolútértékétől egy előjelben különbözik. Ez az érték ahol az abszolútértékben lévő kifejezés a nulla értéket veszi fel. csal és gyilkol. aki csak akkor lop. ill. Tehát ezek pont előjelben különböznek abszolútértéküktől. Vagyis mindig. Az abszolút értékben lévő kifejezés. ha nulla. De nem vagyunk ám még készen! Mert nem néztük meg se feladatot! Szerencsére nézhetjük egyszerre a két esetet. Ez utóbbiak pedig még előjelben sem hajlandóak különbözni az abszolútértéküktől. Ettől jobbra és balra más irányokban halad a függvény vonala. mint a bevezetőben mondtam vala. Hiszen a nullának éppen ez a szerepe.Abszolútértékes egyenletek Az abszolútértékes egyenletek megoldásánál azt az ismeretet használjuk fel. Majd a megoldást megvizsgáljuk. hogy az abszolútérték mint fogalom. a függvény grafikonja. az . az …stb. itt vált irányt. Az . és mindenhol. Ha beleeseik. akkor ez egy jó. becsületes . ha pozitív. ha . mivel függvényként ábrázolva. hogy eljussunk a megoldásig. derék. ha előnye származik belőle. az abszolútértékben lévő kifejezés ellentettjét vesszük.174 Nevezetesen azt. akkor veszi fel a nulla értéket. Ugyanis az az az … stb. jelen esetben egyszerűen csak . néven vonult be a hadtörténelembe. se esetre a 174 Reményeink szerint többet. akkor abszolútértéke is nulla. pozitív értékeket vesz fel. hogy a hírszerzőiknek esélye se legyen minket észrevenni. de a bonyolultabb esetekben is így hátulról mellbe fogjuk megtámadni az ellenséges egyenleteket. . akkor az ő abszolútértéke ellentétes előjelű. Na. akkor előjele is megegyezik abszolútértékének előjelével. mit is takar. Lássuk hát. itt törik meg. Kvázi identitászavaruk van. hazudik. hogy ha egy szám negatív.

mint . Igen. Ettől jobbra pozitív a kifejezés értéke. 175 Ha ez neked nem mond semmit. Hol lesz ez. ugyanazt a számot látjuk így is meg úgy is. ― Nincs kanál!175 A töréspont ott lesz ahol az egyenlet teljesül. akkor még százszor! Vagyis a töréspont éppen -nál van.176 Miért? Tessék. hogy éppenséggel azt is megengedi. Majd látunk ilyet később. ecsém? Hogy miért? Az előbb mondtam el! Mert az abszolútértékben lévő kifejezés… stb. Na. Ha meg kisebbet ennél. De figyelem az előbbi esetben meg kellett fordítani az előjelét főhősünknek. hiszen eredetileg nem olyan volt az előjele. a matematika ilyen egyszerű. hogy abszolútértéket kaphasson.Tehát a kifejezés és annak abszolútértéke azonos előjellel bír. akkor bizonyára nem láttad a c. Így a teljes megoldásunk: Aki az előbb figyelt. Az intervallum kijelölésében megengedett egyenlőség gyakran teljesül. ahol Uri Geller már agyongyötörte a kanalat. . akkor mit kapunk? Pozitív számot. . A töréspontot. ha úgy jobban a tetszik. ettől balra negatív. hogy mit keresünk először. a számegyenesen. hogy . mint az abszolútértékű hasonmásának.. Piroska? ― Ott. hogy az tengelyen ettől jobbra. így egyszerűen csak elhagyjuk az előjelet. az tudja. az úgy értendő. És ez kiváló. vagy balra. mint a töréspont értéke. ha megtartjuk. vagy. akkor negatív számot. mert valóban nagyobb. nagyon gyorsan nézzed meg! 176 Az. kérem kipróbálni! Ha az kifejezésbe nagyobb számot írunk helyére. mivel az. Miért?! Mi van. Olyankor nyilván őt is elfogadjuk. tessék elolvasni még egyszer! Ha nem érted. mert akkor sem ad több információt. filmet.

hiszen ha valaki ötnél kisebb. vagyis ha nyolcból vonunk ki ilyen számokat. -nél. . hogy most két töréspontunk is van? Az egyik inter vallumot ad. a másik -nál. Ez tehát három Ebben az intervallumban az tag abszolútértéken belül lévő része pozitív. akkor az első tag pozitív előjelet kap. mindig negatívat fogunk kapni. amit nem mostak ki. mint a huzat! Főleg az a huzat. mert Megoldás: . a második negatívat. Látjuk-e. akkor pozitívat kapunk. mert ötnél kisebb számokból ötöt kivonva. pont kioltja egymást. Pl. Pl. Most tehát nem nyúlka-piszka előjel! Csak simán elhagy abszolútérték: Ez ismét jó megoldás. Azonban a másik tag . Így ha az ellentettjét írom a második tag abszolútértékén belül lévő kifejezésnek. és előbb-utóbb muszáj lesz. Lássuk hogyan! . akkor az nyolcnál is kisebb. meg az eredeti előjel. Így: Jó ez nekünk? Jó hát. negatív az abszolútértéken belül. hogy ha az abszolútértékes tagokat abszolútérték nélkül akarom írni.Ekkor milyen előjelű a kifejezés az abszolútértéken belül? Olyan negatív. Ez annyit tesz. mert a . Viszont a második tagnak már van egy negatív előjele. akkor ez az ellentett előjel.

Persze ahol eleve pozitív az abszolútérték előjele. Itt a második tag pozitív az első negatív. Ha függvényként ábrázoljuk a jobb és baloldalt. hogy a baloldal most azt adja. azaz grafikonjuk egyetlen közös vonallá egyesül. melyek öt és nyolc közé esnek! Behelyettesít az eredeti tagokba… stb. tehát a két oldal megegyezik ezen az intervallumon. nyolcnál nagyobból ötöt kivonva pozitív számot kapunk. Lásd az ábrát! A jobboldal viszont. mert nyolcból nyolcnál nagyobbat kivonva negatív. Tessék kipróbálni olyan számokra. A baloldal csak ezen az intervallumon viselkedik függvényként.Ez azonosság. . akkor minden -re. ott zárójel sem kell. Lásd az ábrát! Itt mindkét tag pozitív előjellel helyettesítődik az abszolútérték helyett. hogy miként halad az abszolútértékes tagok függvénye ezen az intervallumon! Tisztán látszik. lévén konstans függvény. Tovább menve a megoldásban: Ez éppen benne is van az intervallumban. tehát jó megoldás. mindig lesz. Így egyszerűen csak zárójelet írunk az abszolútérték helyett. mert itt még nem kevertük össze a két oldalt. Figyeljük meg. a két függvény egybeesik. azaz egy vízszintes egyenes magasságban.

Lásd az ábrát! A teljes megoldás tehát: Minden szám. ami az éppen vizsgált intervallumban van és behelyettesíteni! Ebből ki fog derülni. hogy a különböző intervallumokon annak megfelelően megy-e a piros grafikon. Csekkold le. Tehát itt nincs megoldás. Az abszolútértékes güggvény sic. hogy ott egybeesik a két függvény. A töréspontok ugyanis csak azokra vonatkoznak. Mindkettő negatív előjellel véve lesz azonos előjelű és értékű. Észrevehetted. mint az abszolútértéke: . Ö rá nem vonatkoznak a túloldal töréspontjai. Az A lila szín azt jelzi. Most már nem dumálok annyit. mert a túloldalon van! Hanem azért mert ő nem is abszolútértékes tag. hogy mínusz három egyenlő legyen hárommal? Nem bizony. mint ahány töréspont van. hogy negatív vagy pozitív előjellel kell -e venni az adott tagot. tessék mindig olyan számot venni. amit kaptunk. hogy mindig egyel több az intervallum. Ő egy növekvő függvény. Mik lesznek eme töréspontok? és .. vagy egyenlő öt. De nem ám csak azért. ahogy kiszámoltuk! A baloldal intervallumtól függetlenül töretlenül halad azonos meredekséggel jobbra felfelé. ezen az intervallumon is aszerint alakul.Mit jelent ez? Lehetséges az. mely kisebb.

Lásd az Azonban ez az érték nincs a vizsgált intervallumban. . Tehát eme intervallumon az abszolútértékes tagokból összetákolt függvény így álcázza magát. második negatív. a jobboldal konstans: ábrát! Tovább gyúrva: . annak ajánlom a nullát a figyelmébe. mivel megoldás. Így ez az eset sem ad megoldást. Ha valaki ilyen behelyettesítős módszerrel kívánja megállapítani a tagok pillanatnyi előjelét. Vagyis ebben a tartományban az abszolútértékes függvény. Tehát eddig egy megoldásunk van. Így ez nem megfelelő Ebbe az intervallumba esik a nulla is. ilyen kinézetű lesz: . Lásd az ábrát! Ez benne van a jelenleg vizsgált intervallumban. Lásd az Ez ismét nincs a jelenleg vizsgált intervallumban.Tehát ezen az intervallumon az abszolútértékes függvény a konstans ábrát! értéket vesz fel. hiszen . . A tagok megegyeznek abszolútértékükkel. Első tag pozitív.

Mely -ekre van megoldás? A töréspontok itt is az abszolútértékes kifejezés nulla értékeinél találhatóak. A töréspontok közötti szakaszok. itt nyilván nem egyenes szakaszok.Egyetlen megoldásunk van csak: Az piros függvény a három intervallumon! ábrája. így egyszerű: . hanem parabola ívek. A töréspontok: Ez szorzattá alakítható. mint az eddigi feladatokban volt. hogy a kiszámoltaknak megfelelően halad-e a A következő feladatban egy másodfokú egyenlet abszolútérték függvényének és egy lineáris függvénynek metszéspontjait keressük. Csekkold le. a függvény ábráján.

Itt még nem kevertük össze a két oldalt. vessük be a teljes négyzetté alakítást. hogy áthajigálunk mindenkit a baloldalra: Összevonunk: Azok kedvéért. a függvény abszolútértéke. hogy a kisebbik gyöktől balra pozitív. fejezetet! Vagyis: Ebből már egyszerű rendezéssel célhoz érünk: . Aki nem.Így a három intervallum. Hiszen egy mosolygós parabola. akik nem ismerik még a másodfokú egyenlet megoldó képletét. az olvassa el a c. Azt már mindenki ismeri. Így tehát. A metszéspont megállapításához viszont tovább kell mennünk. itt magával a függvénnyel egyezik meg: Az ábrázoláshoz ez az állapot kell. és rája az a jellemző. Redukáljuk nullára az egyenletet! Ez itt ann yit tesz. hogy a jobboldalt nullává tesszük azáltal. ahol vizsgálódunk: Menjünk sorban: Az abszolútértéken belüli kifejezés itt pozitív.

Ez tehát megoldás itten e. a két gyök között. hogy ez a művelet két értéket ad: Azaz. mivel a szép négyzetszám. és nyomban kiderül.Vonjunk gyököt. a mosolygós parabola negatív értékeket vesz fel. Csak az lehet esélyes Ez valóban jó is ebbe az intervallumba. aspiráns. Számoljuk ki. belőle fejben is tudunk gyököt vonni: Vagy ha úgy jobban tetszik: Vagyis a két gyök: De ebből az biztosan nem esik az aktuális intervallumba. hogy ő jó lesz-e: -ba. nem elfelejtve. Ezért az abszolút értéke ennek a mínusz egyszerese lesz: Azaz: . A következő intervallum a két töréspont közé esik: Itt.

Rendezzük nullára: Azaz: Teljes négyzettel lesből támadva: Gyökvonás: Vagyis: A két itteni gyök. így hát: .

ezért elfogadjuk mindkettőjüket. Csak a másik gyököt kell kivallatnunk. hogy a másik gyök negatív. ez valóban jó ide. hogy elköpje valódi kilétét: Így. a -be. Így az számolás nélkül is kizárja magát. a függvény pozitív értékű. Ezen az intervallumon. A teljes megoldáshalmaz tehát négyelemű: . mint a huzat.Egyszerűbben fogalmazva: Mindkettő benne van az intervallumban. a mosolygós parabola nagyobbik gyökétől jobbra. meg talán látjuk is. mert csak ő esik ebbe az intervallumba. Emlékszünk. Ennek gyökei voltak: (és persze most is ezek azok) A jelenlegi intervallumunk regnálása idején csak az lehet elfogadható. Így függvény egybeesik az abszolútértékével. Azaz pozitív előjellel vesszük az abszolútértékes tagunkat: Szerencsére ezt az egyenletet már megoldottuk. A harmadik intervallum van még hátra.

két abszolútértékes függvény metszéspontjait keresi. Ebből összesen darab lesz. . A baloldali abszolútértékben lévő kifejezés zérus helyei. Az egyik kvadratikus177 függvényre kettő. idegen megnevezése. Az és a A következő feladat. Így ezzel már nem kell szenvednünk. Ezért így intervallumunk keletkezik. Oldjuk meg a következő egyenletet! – A feladat kiróvója volt olyan jófej és teljes négyzet alakban adta meg a másodfokú kifejezéseket. azaz töréspontja: 177 A v. Első lépésként keressük meg a töréspontokat. és a másikra is kettő. Mindkettőjük. egy -egy másodfokú függvény abszolútérték függvényének transzformáltja.Ha netán valakit érdekelne az ábra.

ahol vizsgálódunk: És mindenütt figyelembe vesszük. hogy a jobboldali abszolútértéknek negatív az előjele! Az magára az abszolútérték függvényre vonatkozik és nem a belül lévő mosolygósságra. .Azaz ennek két töréspontja: A jobboldali abszolút önkényúr pedig ekkor nihilizálódik: – Gyökvonás: Ennek töréspontjai tehát: A négy törés pont sorban így jön: Vagyis az intervallumaink. azaz felfelé nyitott paraboláink vannak. Lelkük legmélyén tehát mindketten vidáman mosolyognak. hogy az abszolútértékeken belül mosolygós. Az senkit ne tévesszen meg.

és nem váltunk előjelet.Ez mindkét abszolút pociban pozitív értékű függvény. mert mindkettő kisebb gyökétől balra vagyunk. Elolvastad már? . – Vagyis: – Ami összevonva: Teljes négyzetet elővarázsol:178 178178 Már vagy kétszer is említettem. hogy van egy ilyen című fejezet. Tehát az abszolútértékjelek helyett sima zárójelet írunk.

Osztunk hárommal: Négyzetgyököt vonunk: A két érték tehát: Tehát ebbe az intervallumba csak az való: A következő intervallum: .

Viszont a jobboldalon az abszolútértéken belül pozitív kifejezés van. Így ez az egyenlet nem teljesülhet. ez pedig biztos pozitív. A harmadik intervallum: . Mindez miért? Mert a baloldali kvadratikus függvény két gyöke között vagyunk. azaz nem változtatjuk meg a belső előjelét. a jobb oldalon pedig negatív szám. vagyis neki az ellentettjét kell venni. mert a baloldalon négyzet áll.Ekkor a baloldali abszolútértéken belül negatív a függvény érték. de a jobboldali kvadratikus függvénynek még mindig a kisebbik gyökétől balra. Az előjelváltás pirossal jelölve: – Azaz: Összevon: Teljes négyzetezik: Itt nincs megoldás. így ennek önmagát vesszük.

Az előjelváltást láthatod pirosban: – Összevon: Teljes négyzetezik: . Így negatív előjelet kap belül mindkettő.A bal és jobb oldali abszolútérték belseje egyaránt negatív. hiszen mindkettő kifejezés két-két gyöke közötti tartományban vagyunk. az abszolút értékjel helyett zárójellel.

A jobboldali társa viszont negatív az abszolútértéken belül. a már szokott módon pirosban tündököl: – – .Négyzetgyököt von: A gyökök tehát: Mindketten megfelelnek. Az előjelváltás. mert a nagyobbik gyökétől jobbra vagyunk. Így ennek megfelelően a baloldalinak önmaga. a jobboldalinak pedig mínusz egyszerese az ő abszolútértéke. mert még két gyöke közt leledzünk. mert benne vannak a most vizsgált intervallumban. A negyedik intervallum: Itt a baloldali abszolútértékbe zárt parabolánk már ismét pozitív értékeket vesz fel.

mert mindkettőjük nagyobbik gyökeitől jobbra vagyunk. Már csak a másik dicső. Az ötödik intervallumunk: Itt mind a két abszolútérték hasában pozitív értékeket vesznek fel a függvények. Azaz szorzunk mínusz eggyel: Négyzetgyököt von: Az -en látszik már tényleges kiszámolása nélkül is. így szavazati joga sincs. mint nem kívánatos tüskét. mert benne van a jelenlegi intervallumunkban. hogy ő bizony nem nyert állampolgárságot ebben az intervallumban.Vonogat mán összefele: Teljes négyzet: Minkét oldalon lecsippentjük a mínusz előjelet. hős lovagban lehet minden reményünk: S ezt elfogadhatónak ítéljük. Az előjelezés tehát mindent helyben hagy: .

mivel nekünk most csak az -nál nagyobb számok felelnek meg.– Azonban ezt már láttuk. Így ebben az intervallumban nincs megoldás. Így csak az ottani gyököket kell Azonban ezek egyike sem jó. bár ez nyilván pontatlan lesz: És itt az ábra is szemléltetésül: . mert nem esnek az intervallumba. Az idepróbálni: intervallumban is ezt oldottuk meg. a teljes megoldáshalmaz eme feladatnál is négyelemű: Ha tizedes tört alakban is szeretnéd kifejezni. Összesítve.

Mert ez egy ilyen könyv. Igen. hanem csupán a „végső alakba” helyettesítünk be. A c. De imígyen már vettü k is. hogy nem is kell tudnod. Mikor a másodfokú egyenlet megoldó képletét használjuk. csak ott nem vezetjük minden alkalommal így végig.Az – és a Olyat is tanultunk itt. akkor is éppen ezt számoljuk. Sőt már amúgy is vettük. Azt majd annak idején úgy is vesszük. ∎∎ . amiről már azt hitted. fejezetben. a teljes négyzetté alakításról beszélek.

eme intervallumon kívülre eső eredményt kapsz az átlagra. mikor kiszámoltad az érdemjegyeid átlagát. . mint a másik. akkor az mondják. Talán csak nem tudtad. Általánosan ezt így mondjuk: az mennyiség előfordulása . Mert már azokat is használtad csak más néven. az mennyiség előfordulása . Így a most tárgyalandó tulajdonképpen alesete az előbbinek. átlagnak mondjuk. nem kell annyiszor bepötyögni az előző képletbe. különböző összetételű anyagokat gondolatilag összeöntve. mikor minden számot ugyanolyan „szavazati joggal”. stb. Számtani közép Ezzel leginkább akkor találkoztál. kémiai számításokban is gyakran előfordulnak. És az értékek mindegyike lehet Súlyozott közép Ha egy adott mennyiség többször is előfordul. majd az összeget osztottad a darabszámmal. Azaz. középértékek A számtani középpel már biztosan találkoztál. Persze. miként neve is utal rá. ezek közös hőmérsékletét próbálják eme képlettel megállapítani. ahányszor előfordul. darab különböző kupacba lehetne szétválogatni őket úgy. Az elemek száma összesen Tehát darab különböző tulajdonság. Nem feltétlenül középütt. Minden középértékre igaz. Gyakran előfordul. Pl. és a legnagyobbikánál kisebb.: Legyen az mennyiség előfordulása179 . hanem helyette annyiszorost írunk. Ekkor az előző képletünk ilyenné válik: Az itteni összes és az összes . Bár azok között is fogsz találni egyet-kettőt. és az -edik kupac népessége. de fizikai. Ezt tehát olyankor használjuk. Nem csak matematikai. Teljes demokrácia van köztük. Így ha a számítás során. Azaz egyikük sem fontosabb. becsületesen Az előbbi megjegyzés szerint. hogy az edik kupacon belül csak azonos tulajdonságú objektum legyen. Így ha van darab értékünk: . .180 hogy a különböző hőmérsékletű. ugyanolyan „súlyozással” ugyanolyan mértékben akarunk számba venni. hogy az előállításához használt értékek legkisebbikénél nagyobb. hogy ez utóbbiak darabszámok. akkor a következő összeghányadot képezzük: Ezt külföldiül bármilyen valós szám. akkor valamit elszámoltál. amik lesznek. de valahol az értékek által lefedett intervallumban található. Összeadtad az jegyeidet. A többi középérték újnak tűnhet számodra.Átlagok. az mennyiség előfordulása . tekintve. Azonban ez elviekben 179 180 Ezt az . ezért is a jele. hogy ez a neve. létszáma éppen . változó érték fordul elő.

Ott ugyanis az itteni képletben látott értékek. adott mennyiségeket. ne feledjük. hiszen a hőátadás és hőfelvétel függ az anyagok hőátadó/hőátvevő képességétől. bármilyen értéke lenne is a többinek. Ebben a szó a segedelem. ezért inkább az betűt használom: Tehát az értékek négyzetösszege -ed részének négyzetgyöke. hogy az átlagok felsorolása után megismerendő. -----------------Összeszorozzuk a kézhez kapott. Így a felvett. azzal a különbséggel. mivel akkor értelmezési gondok lépnek fel. ezért ennek jele általában -t Ahol. köztük lévő relációs (Dagobert bácsis) összefüggést könnyen megjegyezhessük. Mert ráadásul közben rosszul is végzik a műveleteket. A most következő képlet csak pozitív értékekre ad mindig helyes eredményt. a fajhőtől. mik or az anyag fajhője jelentősen megváltozna. azaz ott az . hogy közben nem játszódik le halmazállapot változás és nincs olyan hőmérséklet tartomány átlépés. Harmonikus közép Az itteni adatok. éppen az adatok átlagától való eltérések. hogy sosem kapunk helyes eredményt. ahányat összeszoroztunk. aki néhány véletlen esetből általánosságokat következtet ki. akkor ez rendben lehet. el is vesznek a hőből. Ugyanis. ha feltehetjük. Négyzetes közép A statisztikai alkalmazásokat emelném ki példa gyanánt. Ugyanis az éppen felhasznált betűjelek fognak segíteni abban. hanem azt hogy ezek bizonytalanná válnak. Az megkötés itt is az egyértelműség miatt szükséges. tehát -ediket. értékek nem vehetik fel a nulla értéket. hogy és pozitív egész. Hiszen ha egy nulla is lenne köztük. akkor az mindig nullát adna. a pontatlan nem helyes alkalmazások nem azt jelentik. És az estleges szerkezeti változások elvehetnek. Ezeket mindig gondoljuk végig. de a hőmérsékletben „hiány” keletkezik. Éppen ezzel tévesztve meg a rutintalan versenyzőt. Ha azonos anyagokról van szó. az energia megmaradás miatt. mielőtt esztelenül alkalmaznánk egy éppen nekünk tetszetős képletet! Mértani közép Ezzel a fogalommal a mértani sorozatok tárgyalásánál is találkozunk. sőt gátlástalanul fel is használjuk az itt tanultakat. de csak akkor. Szokás ugyan -val is jelölni. Hasonló képletet láthatsz az elektromos ellenállások soros kapcsolásakor számított eredő ellenállás esetén. abból is a kiszámítását.is hibás. de én most itt inkább -nel fogom. hogy amaz az itteni képletnek éppen -ed része. és leadott hők továbbra is megegyeznek ugyan. És mivel a szóban nincs benne betű. Mivel a mértani közepet külföldiűl középnek mondjuk. és annyiadik gyököt vonunk.

mint az összes testvére. mint a legkisebb az értékek közül. mert az ad egy olyan ötletet. A két változó legyen Ezek középértékei sorban: és Ahol természetesen Ezekre a mint igazosság: . ha az összes is egyenlő egymással. Főleg ha valaki még a házit is megcsinálja. Jele a . akkor mi maradjunk a kétváltozós esetnél. akármilyen sokan vannak is az átlagolandók. mint a legnagyobb az értékek közül. mely szebbé. És így a soros kapcsolás eredő ellenállása mindig kisebb. Tehát. és az is kisebb. a többváltozós belátás is hasonlóan megtehető. mint a legkisebb ellenállásérték. De természetesen. A már említett csonkítva kapjuk a szabályt: szót megjegyezve és -ná Az egyenlőségek csak akkor állnak fenn. Összefüggés a különböző középértékek között Kisebb-nagyobbsági viszonyról van szó. az itt tárgyalt harmonikus közép éppen úgy a legkisebb és legnagyobb értékek közé esik. és egyszerűbbé teszi a bizonyítást. És természetesen még a is nagyobb.helyett. Most ezt belátjuk kétváltozós esetre. mindig áll.

mert egy négyzetszám nem lehet negatív. Egyenlősség. . és láttuk. mert pozitív számokról volt szó: Az pedig mindig igaz. hogy miért is igaz. Az előbb már taliztunk ezzel. csak esetén.A négyzetre emelés nem hoz hamis gyököt.

értéket: Hiszen a Így ha ezt beszorzom -nel. .Ez ismét ugyanaz. --------------------------------A házi feladat pedig az. Már csak ebből És ebből úgy kapjuk az számra vonatkozó képletet. hogy a többi. hogy ha szám átlagát akarom. akkor mindig vehetem előbb közüllük valamely szám átlagát. ----------------Az( darab szám számtani átlagára pedig ez igaz: képletében szereplő gyök alatti részt kapom. és mindannyiuk átlagához már csak ennek az értéknek és az -ediknek az átlagát kell kiszámolnom. tehát a . akkor a a szorzatból kell -edik gyököt vonni. ahogy azt most mindjárt mutatom neked és : A gondolatmenet az. Pont. és esetére is vezess le olyan „következő számot” tartalmazó képletet. Ez tehát elég egyöntetűen igazolja kétváltozós esetre. ha ebbe helyettesítjük be az értéket: . ha így használjuk fel az előző. Mivel (n szám geometriai közepe: Ebből úgy kapjuk az -edik hozzávételével érényes értéket. mely az „előző” eme új szám előtti átlag felhasználásával adja meg az új átlagot.

Mikor ehhez hozzáadom számlálója van éppen előttem. Természetesen az. hogy az említett piros képleteket alkalmazom! Ezeket tessék alaposan végig gondolni! És ne sírjál! Eredetileg ennél sokkal nehezebb házit akartam adni. hogy kettő átlagához veszem hozzá a harmadikat. hogy háromra már van átlagunk. akkor az ----------------- . Próbálkozásként kiindulhatsz abból. hogy az előző átlaghoz hozzá veszem az új értéket. akkor vehetem úgy.Hiszen az az -t. és így átlagolunk. és ehhez vesszük hozzá a negyediket. Tehát végül is. a számítások során mindig csak kettőre átlagolunk. hiszen ekkor vehetjük azt. hogy ha háromra akarom belátni. ∎∎ . azt jelenti. de szerencséd van és meggondoltam magam. Négyre ugyanígy igaz. Ezt már csak el kell osztani -nel.

olyan módon. hogy közöttük mindig ugyanannyiszoros lesz a nagyságbeli arány. hogy miként is marad meg az arány: (ahányszorosra változik az egyik. hogy mennyi az összegük. ugyanannyiszorosára változik a többi is. vagy több viszonyát írja le. Mint az alábbi esetben is: 181 És a párok mindig hűségesek. Azaz. nem váltanak partnert. Ha egyikük kétszeresére nő. miszerint csak úgy változhatnak. akkor a konkrét számokat is meg tudjuk mondani melyekre mindkét állítás igaz (az arány és az összeg is). a többiek is a kétszeresükre nőnek. S így tovább. Ehelyett persze a törtvonal is használható de az csak kevés számú változó esetén ad jól átlátható szerkezetet. így: . Az előbbieket pl. Ekkor csak azok a számok felelnek meg a megoldásnak. A köztük lévő arányt kettősponttal jelöljük. ha ugyanazt a sorszámuk az egyenlet két külön oldalán. Ha bármelyikük a harmadára csökken. egy szám és egy betű akkor tartozik össze. De több változó esetén is mindig párokra bonthatjuk őket a számolás idejére.Arányosságok. Tehát. hogy miért lett a korábbi Ha ezenkívül még más információ is a birtokunkban áll az értékeket illetően. mint eredetileg volt. . . a számokból és betűkből mindig az összetartozókat megtartva. százalékszámítás Elsőnek jön az Egyenes arányosság Ez két. a többiek is a harmadukra csökkennek. Már három változó esetén is zavaros lesz. Így az utóbbi példában 181 Nézzük. pl.) Remélem mindenki ki tudta számolni.

-szor valamennyi. mert ezek lesznek a keresett és számok. Legyen ez a valamennyi -szel jelölve. . és végül a negyedik. ezért ezeket behelyettesítve az . Így . a harmadik. Ha kiszámoltuk -et. . miszerint: Síkháromszögek belső szögeinek összege mindig Vagyis. . . ne feljetsük el szeresét venni. a második. éppen -szer valamennyi. -ször valamennyi. Tipikusan ilyen feladat az egy háromszög belső szögeire vonatkozó kitűzés. -ször valamennyi. mivel az előbbiek szerint összegbe: . Ekkor az összeg a alakot ölti.Az egyik keresett érték.

További egyharmaduk reggel fél kilencre. -szorosa. ha tudjuk. hogy melyik hányad hány főt jelent. -szer van meg bennük. Csoport létszám Mind a 3 osztály együtt Egy hatoduk (reggel -ra megkapta) Egyharmad (fél -re magkapta) százalék (nem kapott) maradék (később kapott) Észrevehető. Az egy hatoduk. úgy hogy a megfelelő körcikkek arányosan láttassák a megoszlást: Egy iskola ostálya tanulóinak létszáma fő. Tehát sorban ehhez a -hoz tartozó körcikk -szerese. Ezek tehát sorban -hoz tartozó pizzaszeletek. -szor. akkor egy beosztás középponti szöge lesz. és -szerese jut egy megfelelő csoport ábrázolására. mivel felel meg a teljes körnek. . -szor. és az a feladatunk. A undorítóan jó magaviseletű egyént. hogy ábrázoljuk ezt kördiagrammon. kaptak ma már intőt a rossz magaviseletért. Hányan kaptak még intőt az nap. Ha az egész kört felosztjuk körcikkre. hogy -uk kimaradt ebből az áldásból? Ábrázoljuk kördiagrammon! Először is nézzük.Ugyanez a típus az is mikor egy csoport egyénei vannak különböző tulajdonságaik szerint osztályozva. százalékos. és . Közülük bizonyos számú kivétellel. -szorosa. vagy hányad szerinti megoszlással megadva. hogy mindegyik csoport létszám osztható -mal. délután órakor az iskolaudvaron kivégezték. már reggel nyolckor megkapta a beírást. Sorban: -szer. Ezek összege: .

ha abban a pontban is értelmezve lenne. mert úgy nincs értelme. Hogy pontosan milyen az egyenes meredeksége az a két változó viszonyától függ. mert . vagyis a negyedrész fele. úgy meg nem igaz.Ha ezeket leválasztjuk a teljes körből. Az közvetlenül a teljes kör -ának a megfelelő hányadai: az egyhatoda. a másik -ödölődik. egyharmada könnyen kiszámolható. a másiknak ugyanennyied részére csökkennie kell. És pedig azért nem lehet nulla. és vice versa. hogy az . azaz. . hogy két összetartozó változó mennyiség közül az egyiket valahányszorosára növelve. Eme függvény egy egyenes. Fordított arányosság A neve arra utal. Persze. többnyire inkább az utóbbi felírást választjuk. akárhogyan is változtatjuk eme két mennyiséget. azaz egynyolcad. Az egymással fordított arányosságban lévő két mennyiség szorzata nem változik. hogy hányadosuk mekkora. Itt nyílván feltétel az.Ennél kevesebb számolással is megkaphatjuk az ábrázoláshoz szükséges információkat. -szörözve. mely áthaladna az origón. ha eme függvényeket így írom fel: akkor rögvest értelmezve vannak a nullában is. mely a még várományosokat jelöli. A pedig a fele. a maradék lesz a kérdésben feltett rész. Innentő ugyanaz mint az előbbi eljárással… ---------------------------Két változós egyenes arányosság ábrázolható egy függvénnyel. Hiszen a szorzatban az egyik tényezőt pl. Ezért is.

hogy a nullához tartó kifejezés és a végtelenhez tartó kifejezés pontosan hogyan is néz ki. Ha harmadára akarom csökkenteni az időt. Ez egyébként sem ebbe a témakörbe tartozik. amely db csokoládészeletet tartalmaz. melyek alatt megeszem mind a szelet csokit. Bármilyen értéket felvehetnek. Ugyanilyen módon. egy adott elektromos töltésmennyiség. könyvek taglalnak. De melyik végtelen? Az nem egy konkrét szám. az áramerősség. A két összetartozó mennyiséget összeszorozva. vagy amelyeknek ez része. Sajnos. de akkor is különböző értékeket kapunk attól függően. Végtelenből ménkü sok féle van. ha egy doboz csokoládét.: legyen minden lehetséges és Szorzatuk: értékre. Ekkor néhány számértéket kiragadva: Mint látható nem szükséges. Az elektromos áramerősség azt mondja meg. mely fordított arányban van egymással. melyek fordított arányosságban állnak egymással. Ilyesmit nevéhez méltón a c. amely ahhoz szükséges. ja. hogy az egyikük egész szám legyen. Nullát végtelennel szorozni. mindig ugyanazt az adott mennyiséget kell kapnunk. szorzata. különböző sebességgel. „evési sebességgel” tudok elfogyaztani. Vajon miért nem lehet egyikük sem nulla? Mert a táblzatban szereplő számpárok egymás reciprokai. és a naponta elfogyasztott csokiszeletek számát.Pl. háromszor olyan nagy sebességgel kell mennem. Ha kétszer akkora sebességgel megyek. Tipikusan két ilyen összetartozó mennyiség. A végtelen. . És a nulla reciproka ki is lenne? Na. fele annyi idő alatt érek oda. Ha jelöli azon napok számát. kivéve nullát. az idő és az út hossza. hogy ezt az adott töltésmennyiséget a jelenlegi áramerősség fennállása esetén átáramoltassuk a vezetőn. Az idő most azt az időhosszt adja. egy adott útszakasz megtételéhez szükséges idő és az ehhez szükséges és adott esetekre állandó sebesség. csak határértékben van értelme. Éppen így. és a idő. mi ebben a könyvben nem tárgyaljuk. hogy mennyire intenzív a töltéshordozók áramlása. ahol a sebesség.

mindig több mint az alap. azt adja meg a . mert nincs az a csokimennyiség. Hogy hanyad része a az . Tehát ahányszorosa. hogy az egy egésznél többre utal. Mivel ebből az alap. Pl. Százalékszámítás Ebben az egyenes arányosságot fogod felismerni. Miként a törteknél is. nem más. Hogy a szót ne kelljen mindig leírni. . egy jelet használunk rá: Az mindig ér: .akkor az eszek meg. Ha ennél nagyobb százalékról van szó akkor lévén. két számra értve. ha a nevező és a számláló megegyezik. Ennek tört részei a . a egy negyed résszel több az alapnál. Egyenlően százfelé osztod az . egy hiperpolát ad mely a nullánál nincs értelmezve. amit ne ennék meg perc alatt. Ami kétségtelenül egy egész. mint . Hiszen a valahány százalék valahány századrészt jelent. mint a tört fogalom. Maga a százalék úgy képzelhető el. vagy ahanyada a kérdéses százalékláb a száznak 182 A valóságot ez azért tükrözi gyengén. Így a 100 %. mert a . a maradék pedig éppen a negyede -nak. akkor az egy egészet jelent. hogy minden nap ugyanannyi szelet csokit A fordított arányosság ábrája. 182 összefüggés áll fenn. mely az egésznek felel meg. Feltéve persze.

Az ősi mondás szerint: „ Vajda százados százada. ha az embernek van némi szövegértési képessége.annyiszorosa. hogy ha az alapot jelöli: 184 Valaminek valahány százaléka: Ugyanennek a valakinek valahány százada: Ezekszerint. mert ezek úgyanannyit érnek. ― Persze. akkor egyszerű egyenes arányosság: Igen.a . Jegyezd meg a következő mondókát: Ami nyilván annyit tesz. . ha valaminek a Nyilván a 183 184 -át akarom kiszámolni. Ha csak egyiküket keressük. vagy annyiad része a százalékérték is az alapnak. és az egyenes arányosságot is tudja kezelni. vagy a jel: . hogy OLVASS!? Hogyan mertek így élni? Nem olvastok semmit. Akár az . vagy a kérdezik a feladatban. vagy -del éppen úgy jó szorozni. hogy ő hozzá csatlakozik a szó. mi? Ne mondjad már! ― pattog Zolika. csak -dal kell szoroznom. A következő összefüggés mind a három estre használható.183 Ne a pénzt olvassátok! Az uncsi. Ezért olvass. olvass…ja. olvass. -dal. Az egyáltalán nem árt. annak nem okozhat gondot a százalékszámítás sem. mondtam már. Főleg ha nincs. Aki tud törtekkel számolni. a százaléklábat arról ismerjük fel. mert te szoktál olvasni.

és ennek az éppen a fele: a -szerese az -a. hogy a többi kérdezett százalékérték. mind többszöröse az -nak.. A -szorosa az -nak tehát: lesz az A -szorosa az -nak tehát: -a. -át. -át! Az -a az -nak:185 És ha észrevesszük. kivétel nélkül. hányszorosa az -nak a ? -szorosa: . akkor rájövünk. Nem kell előröl számolni az egészet. De nyilván úgy is ez jön ki. -át. De ugyanezt kapjuk abból a meggondolásból is. mert a éppen a duplája a -szerese az -nak: -nak: . 187 A Vereckei szoros. A mindig a -szöröst186 jelenti. A minden esetben. -át. -nak: -a. hú. -szorost jelent:187 . Vagy másként.-t kapjon! Tömegnek a törtrésze.. mert az alap mindig . hogy elegendő az öt százaléknak megfelelő érték többszöröseit vennünk. -át. hogy a . még a Zolikának is. . -át. de szoros! . a fele a A lesz az -nak: a –szerese az az Az a felet jelenti. hogy az -nak. a . stb. Vagy ha úgy jobban tetszik.Számítsuk ki -nak az -át. ha arra gondolunk. 185 Nehogy itt valaki . Tacoma szoros. így százalékai is csak tömeg mértékegységűek lehetnek! 186 Meg egy „csupaszt”.

188 Szorozzunk keresztbe mint állat: Tehát Vagyis -a a -nek. Ami nem más. mint század. de a az mindig marad. mert a Zolika úgysem -as. A egyébb cicomákat lespórolva: nevében mértékegységeket és Vegyük észre.A hány százaléka. A többi három érték lehet más és más. vagy ismeretlen. mostan fog majd jó szolgálatot tenni az képlet: Csak behelyettesítünk mint állat. hogy ez így van. Hány százalékos az áremelés? került. A hírek szerint holnaptól 188 Még jó. . annyi százalék. hanyad része a -nek? Alap: Százalékérték: Százalékláb: Na. Emlékszel? -öd része egyúttal. A világ egyensúlya ezáltal megmarad. az alap százaléklába. ismert. ill. oszt má kész is. mert az. Hiszen ahány már Egy bizonyos jóféle borocska eddig literenként kérnek érte. hogy az a bizonyos mindig lesz.

akkor egy csapásra tudhatjuk. : Vagyis -kal emelték fel a borocska árát. 189 Az képlet alpján: Jé. mint az előbb! Ha észrevesszük. hogy a szó. hogy ez a hetven dorád hányszorosa a háromszáz ötven egyetlen százalékának: Mivel Így Hányszorosa ennek a a . ha megnézzük. . Ennek század része lesz az . hogy: éppen -öde a -nek. Tehát valójában az a kérdés. Jegyezd meg. hogy -ról van 189 Nem olcsó mulatság ám alkoholistának lenni. hogy ez a hány százaláka a . Ezt úgy is megmondhatjuk.Mennyi a különbség? . ugyanazt kaptuk.

hogy elérje az . hogy mennyi volt az eredeti ár. EMBEREK. mint . akkor az -os lesz. Mivel a régi ár egyszerese önmagának. Azt sem. És ha pedig csökken GON-DOL-KOZZ! . stb. Nem? Csak egyenlő értékek -a lehet egyenlő! Tehát biztosan lesz. mert látom. az előzőhöz képest) Hány szorosa ez a régi árnak? Tehát csak azt kell megvizsgálni. mindig húsz százalékot jelent! Tehát a kétötöd rész negyven százalék. És a az bíza rész. Több. Tipikusan rossz válasz. azaz ugyanazt jelenti. vagy kevesebb lett a dögrúd ára? Hány százalékkal változott az eredetihez képest? ― Ez könnyű. Még csak azt sem kell tudni. Ezt csak azért mondom. az lészen. A leges-leggörényebb szagú cigi árát növelik -kal. Méghozzá: .Az egyötöd rész. vagy hányad része a régi árnak. a legújabbra vonatkozó szorzat közvetlenül ezt adja meg: Ami kisebb. hogy a Pistike pont ezt akarja kérdezni. Ez teljesen tipikus válasz. mert az most kell levonni. ne legyetek ostobák! Miért nem mertek gondolkodni? Az a kifejezés. akkor –dal szorzódik az alap. Vagyis -dal. alacsonyabb ár -a. hogy -kal” senkinek nem gyanús? Az új ár magasabb. mint amennyit a adtak. Ha ennek a magasabb árnak vesszük a -át. Ha valami növekszik -kal. Persze. Vagyis -del való szorzás -szeres. majd az új árat csökkentik -kal. Most sem érted? Árak Régi Új (30 % -kal növelt) Legújabb (30 % -kal csökk.― üvöltik kórusban. hogy a legújabb ár hányszorosa. ugyanannyi lett. az nyilván több mint az eredeti. mert az áremelésből lett. hogy mennyi az új ár.

Maga a százalék szó talán nem elég kifejező ilyen szempontból? Úgy véled.. hanem akárhány százalékra. a régi elnevezésben sokkal jobban kifejeződött ez a tény? : … Pl. hogy idáig ő is eljutott volna egyedül: • növekedés: • csökkenés: Hányszoros szorzó tényezőt fognak ezek jelenteni? Erre az a válasz. hiszen ahány százalék annyi század. mondván. csak össze kell szoroznunk a növekedés és csökkenés tényezőit: 190 Hiszen előre. annyi század. még egyszer. annyi százalék. majd csökken az ár. Mire is utal a Azaz: ?A . annyi százalék. Tehát: • növekedés esetén: •csökkenés esetén: Miért? Na. hogy a századát kell ezeknek venni. hogy azt mindenki érti. jelöljük -szel. Vagyis Tehát … … Csak aztán az okostojások inkább magyar szót vezettek be. annyi század”. Hogyan lehetne az előző példát általánosan belátni? Azaz nem . és így az a kényszerképzet fog kialakulni benne.Ahány század. Tessék itt az eredménye! Visszatérvén az előbbi gondolathoz.. vagy hátrafelé mondva is igaz: Ahány százalék.190 tehát: -kal csökkent így az eredetihez képest. Azt a bizonyos százalékot. Ahány század. Mert „ahány százalék. mert Pistike is azzal jelölné. amivel nő. .

Helyettesítsd be ebbe a képletbe helyére az előbbi –at! Mit kapsz? További házi feladat. hogy megoldhatatlanok a számodra. mint minden -ra.ugyanis És az Kifejezés azt jelenti. Hiszen a számok szorzása a tényezők sorrendjétől függetlenül ugyanazt az eredményt adja. Sőt mindegy. Tehát ez mindig csökkenést okoz. vagy sem. hogy ugorj neki a feladatgyűjteményednek és oldj meg minden arányossági és százalékszámítási feladatot. vagy pedig fordítva. melyekről eddig azt tartottad. amit csak fellelsz! Hiszed. ∎∎ . de olyanokat is meg tudsz már oldani. hogy biztosan kisebb. hogy előbb emeltek és utána csökkentettek-e.

számpár. Az összetartozás tényét. hogy ezek nem külön kezelendőek gyakran egy fél kapcsos zárójellel jelezzük: Többféleképpen is megoldhatóak az egyenletrendszerek. hogy ilyenkor nem csak a megfelelő együtthatók. hogy egy pontban metszik egymást az egyenesek. hogy itt már elvárom. aztán majd a végén összesíteni az eredményeket… • Mivel két egyenes esetén előfordulhat. Azaz metszéspontjuknak mik az és koordinátái… Na persze. ezért lehet. amikor csak kevés számú megoldás jöhet szóba. vagyis azonos a kettő. a konstansokra viszont éppen nem igaz ez az arány. hogy nem is metszik egymást sehol sem. akkor ez csökkentheti a megoldások számát. Azonban ez könnyen kiderül. Mindebből mi tűnik ki? Hogy pont annyi a megoldás. hogy ne légy teljesen … . az koordináta síkon. • Az is lehet. A többi. mint amennyi metszéspont van. úgy hogy látszódjék rajtuk. de a konstansok is ugyanolyan számszorosai egymásnak a két egyenletben. lehet több egyenes is. hogy a két egyenes egybeesik. Ekkor nem ugyanolyan számszorosai az egyik egyenlet megfelelő együtthatói a másiknak. • Olyan is van. Ez mindig a konkrét feladatban szereplő egyenletektől függ. Vannak olyanok is mikor néhány különböző megoldás adódik. mert ezekkel feltétlenül ismerned kell. nevezetesen. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek Két egyenes egyenlete vagyon adva. Itt csak elsőfokú egyenletrendszereket oldunk meg.Elsőfokú egyenletrendszerek 191 Egy több ismeretlent tartalmazó egyenletnek végtelen sok megoldása van. akkor is végtelen sok megoldás van. Nézzük először a 191 Ezért az gyanítható. Ekkor pontosan egy számpár a megoldás. Még ha teszünk is megszorításokat. vagy átrendezhető. de ezeket jobb páronként kezelni. mert ekkor az egyik egyenlet megfelelő együtthatói vagy szemmel láthatóan a másik ugyanolyan számszorosai. Ez arról ismerszik meg. fejezetben található. azaz mindegyikük ad valamilyen új összefüggést a változókra nézve melyet a többiek nem közöltek eddig. melyek összekapcsolódnak egy probléma folytán. de vannak bizonyos esetek mikor ez teljesül. hogy feltétlenül csak egy értéket kapunk minden változóra. Ilyenkor végtelen sok megoldás van. Ha azonban nem egyetlen. sok megoldású esetek csak ínyenceknek valók. hanem több egyenletünk is van. ugyanis . hogy nincs is megoldás. Nem igaz itt sem. miszerint csak az egész számok közül fogadunk el megoldásokat. Nekik írok erre egy külön könyvet. Itt most azokra fogunk koncentrálni. A magasabb fokúak közül néhány a c. és vannak olyanok is hogy végtelen sok megoldásunk van ezekre is. és az a kérdés hogy hol metszik egymást.

hogy könnyebben tudjak rájuk hivatkozni . Ha nem lenne többtagú. majd ezt a kifejezett alakot helyettesítjük be a másikba: Megszámoztam az egyenleteket. amit most kispórolhattunk. akkor elhagyhatnánk a zárójelet. mert a zárójel ezt is egyértelművé teszi. amelyik éppen az -et fejezi ki által: .Ez annyit takar. Fejezzük ki az -ből az -et: És ezt most behelyettesítjük a -be: Miért kell a zárójel? Mert többtagú az -et helyettesítő kifejezés. Most végezzük el a szorzást: Most szabaduljunk meg a nevezőtől. hogy az egyik egyenletből kifejezzük valamelyik változót. mert értékét még nem tudjuk! De ezt egyszerűen csak beírjuk abba egyenletbe. de akkor viszont a szorzás jelet kellene kiírni. úgy hogy szorozzuk vele mindkét oldalt: Vonjunk össze: Ezzel még nem vagyunk készen.

hogy az egyik változó együtthatói helyett egy közös többszörös legyen. Ez annyit tesz. Ezek pedig éppen: És most Ez meg ugya’ mi más lenne.192 Hogyan érjük el. mint: Eddig jók vagyunk. kivonjuk a két egyenletet egymásból. Úgy szorozzuk az egyenleteket. akkor összeadjuk őket. Az előbb is ezt kaptuk! 193 192 193 És ha ezekután nyelvtanilag csálé a mondat. Ezek összadva nullát adnak. hogy az előbb is elszámoltuk. vagy egymás mínuszegyszeresei legyenek? Erre jó a legkisebb közös többszörös fogalma. hogy az egyik változó együtthatói legyenek egyenlőek. a -et és -et fogom ily módon kiejteni. Ha egyenlőek. azt’ jó napot! Ne kötözköggyé má! Vagy lehet. akkor értelemszerűen a k szó az előbbi mondtaban -ra változik. ha egymás mínusz egyszeresei. a másodikat -tel. hogy az egyik egyenlet jobb oldalából levonjuk a másik egyenlet jobb oldalát. vagy egymásnak mínusz egyszeresei. ugyanerre a feladatra: Itt arra törekszünk.Az ellenőrzés legyen házi feladat! Nézzük a következő módszert. Ha összeadjuk a két egyenletet. hogy valamelyik változó együtthatói egyenlőek. Tehát sz első egyenletet szorzom -gyel. Így az első egyenletben az együtthatója . mert ezek már amúgy is ellentétes előjelüek. a másodikban lesz. . Itt az együtthatóit. akkor gondolatban javítsd ki. és a baloldalak esetén is ugyanígy járunk el.

akkor abba. akkor már ilyen egyszerű műveleteket sem tudunk biztonsággal végrehajtani. Én most az -be fogom beírni: Létezik grafikus megoldás is. amelyikből kifejeztük. Mindegy. Nem kell rajta csodálkozni! Ha mégsem így van. de ennek az a hátránya. hogy ha nem egész számok a megoldásai. most beírjuk valamelyik egyenletbe. mindig így lesz. Ha van olyan. akkor csak pontatlanul tudjuk leolvasni a megoldásokat.Ezt a részeredményt. Ezért nem ezen a feladaton fogom ezt bemutatni. Lássuk ezt is először a Ezt behelyettesítjük a egyenletbe… Álljunk meg egy pillanatra! Miért is nem az elsőbe helyettesítjük vissza? Mert akkor azonosságot kapunk. amelyikben kisebb számok vannak. Ha abba helyettesítjük vissza. hanem majd egy másikon. hogy melyikbe. Akkor inkább menjünk haza és aludjuk ki az ittasságunkat! .

ilyen sorrendben: Teljesen mindegy! De ezt is lehetne fordítva. noha most is kiejthetnénk az -t is: Azaz: És most vonjuk ki őket egymásból. Pl. . hogy lásd tök mindegy. hogy melyikkel bánunk el előbb.Ezt írjuk bé a… a… Vagyis Most az együtthatókat teszem egyenlővé.

de még ezt sem kell tudnotok. De sok más alkalmazása is van. fejezetet egy olyannal zárjuk. ezen a feladaton sem fogom bemutatni a grafikus módszert. tudja.: Azaz Ezt írjuk be az -be: Az igazság ismét napfényre került: Na. És nekem semmi kedvem. Ebből tulajdonképpen eljutunk a fogalmához. Egy ilyen kétismeretlenes elsőfokú kétegyenletes rendszer általánosan így írható fel: Fejezzük ki mindkettőből -t! És 194 A determináns egy -es mátrixhoz rendelt érték. annak nem is kell még. a c. akkor majd egyszer azt is elregélem. Bár ott sem mondok róla tulajdonképpen semmit. aki nem. (hogy valami szépet mondjak): Segítségével kiszámolható egy dimenziós paralelepipedon térfogata. de poénos. Ha érdekel. mert netán megzöldülnétek tőle. Majd esetleg arra is kitérünk egyszer. 194 amit egyáltalán nem kell ismernetek. egy rakat ződdséghő beszélni tovább! Helyette mutatok egy másik módszert. Aki tudja. . Itt sem fogok. Pl. Ami azt illeti.

. Ha ránézünk a kifejezésekre. úgy hogy a számláló nem nulla. látjuk. igen. pontosan egy pár a megoldás. Azonban ha mégis felveszi. azaz nincs egyetlen metszéspont. akkor annyit tesz. hogy van nevezőjük. hogy nem metszi egymást a két egyenes. így megkapjuk értékét: Ezek tehát ismét egyenlőek Hozzuk egy oldalra az -os tagokat: együtthatójával osztva: Tehát ezt kaptuk: Ez mindig használható? Nem hagyományosan értve. s így megoldás sincs.Ekkor ezek a kifejezett alakok nyilván egyenlőek lesznek: Hozzuk az -es tagokat egyoldalra: Már csak együtthatójával kell osztanunk és meg is van maga az : Most az eredeti egyenletrendszerből ejtsük ki -et. A nevező pedig nem veheti fel a nulla értéket! Amíg nem veszi fel.

Ez egyszerű. akkor a két egyenlet egymásnak többszörösei. Cecilről mindenki tudja. azaz mindkét egyenlet ugyanazt az egyenest fejezi ki. Ehhez előbb mindkettőből kifejezem -t: Tehát ezt a két függvényt ábrázoljuk: .Ha viszont a nevező és a számláló is nulla. hogy ne keverjük össze. Ennek belátása legyen házi feladat! Azonban hogy ne kelljen mindig levezetned ezeket a képleteket. Ha ennyit meg tudsz jegyezni. Lássuk végre azt a A két egyenletet függvényként ábrázoljuk közös koordinátarendszerben. A szerelem görög istennője. Ilyenkor végtelen sok megoldás van. mindenhol szorzatok különbsége van. mivel a nevező mindkét estben ugyanaz: Itt minden betűhöz egyetlen szót rendeltem: Az kifejezésében a számláló két-két betűje egy-egy szót alkot: Az kifejezésében a számláló két-két betüje ismét egy-egy szót alkot: Most már csak azt kellene még valahogyan biztosítani. hogy lábú. pedig nagyon vonzó minden kromoszómás egyénnek. akkor már csak három mondatot kell megjegyezned. hogyan tudnád megjegyezni őket? A számlálókban és nevezőkben. Afrodité. hogy melyik kódolja -et és melyik kódolja -t.

mely nagyon elegáns. hiszen az nem változtat azon. A két egyenes metszéspontja. hogy milyen értékei lesznek a megoldásnak. Ugyanis előfordulhat. Csak arra kell ügyelnünk. Egyenletek sorrendjét fel is felcserélhetjük egymással. megtudhatod. Ez az ismeret most is jól fog jönni. Miként az az ábráról is leolvasható. azt eddig is tudtátok. hogy nem így kapjuk az egyenleteket! A jelenlegi feladatunkban így kaptuk őket. Házi feladat. Vagyis ez adja a megoldáspárt. Ezenkívül azt is látni fogjuk. Azt. így ezzel nem kell vacakolnunk: Az együtthatókat és konstansokat a következőképpen írjuk fel: . hogy az egyenletek ugyanolyan sorrendben tartalmazzák a változókat. . hogy ellenőrizd ezt az eredményt az eddig tanult módszerekkel! Most mutatok még egy módszert. hogy ezek elvégzéséhez nincs szükség arra. A másik oldalon legyenek a konstansok. és az egyenletek ugyanazon oldalán legyenek. hogy a változókat is leírjuk. hogy egy egyenletet szorozhatok vagy oszthatok nullától különböző számmal. Láttuk már az egyenlő együtthatók módszerénél. a megfelelő fejezetből: . hogy az egyenletek többszöröseit összeadhatjuk egymással és ki is vonhatjuk egymásból.Hogy ez pontosan hogyan történik.

hanem az aktuális sorokra utalnak. együtthatója is az első. Ezekszerint: : Mindig arra törekszünk. Ez lesz a megfelelő változó. hogy végtelen sok helyen metszik egymást. így szokás jelölni: Ha a műveleteket is akarom közölni. . Csak azt kell leolvasni. ill. hogy a második egyenlet éppen a kétszerese az elsőnek. a baloldal így néz ki: akkor az azt jelenti. hogy az első változó. Az előbbi lépéseket. hogy ez nem két különböző egyenlet. a második egyenletben. hogy a megfelelő. Tehát végtelen sok megoldás van. mert egybe esik a két egyenes. és a második változó. akkor azt a tilde fölé írom: Ahol a római számok már nem az eredeti egyenletekre. Úgy is fogalmazhatnék. azaz elimináljuk. hogy minden egyes sorban csak egyetlen ismeretlenre vonatkozó együtthatót tartsuk meg és tegyük eggyel egyenlővé. éppen az adott ismeretlen. Szembeötlő. Ha az együtthatókra vonatkozó oldal.és most levonom a második sor háromszorosát az első sorból: osztom az első sort -mal: az első sor -szörösét vonom le a másodikból: és készen vagyunk. hanem csak egy. kérdéses egyenletrendszert igazzá tevő értéke lesz. és a másikat ejtsük ki. keresett ismeretlen értéke. . ill. a műveletek közlése nélkül. Ez azt jelenti. egység együtthatós változó sorában a jobb szélen milyen szám áll. Ekk or az egyenlet konstansát jelentő balszéle az előbb használt alakzat megfelelő sorának. a másik változó együtthatója pedig nulla az egyenletekben.

hogy ez a két egyenlet ugyanazt az egyenletet írja le. akár a Pistike is mondhatta volna. ez mindig fennáll. És azt már a szingli egyenleteknél megtanultuk. Hogy melyik végtelen a lehetségesek közül. az egyenlő nem nullával. hogy legyen a szingli egyenletek köréből. észrevenni. Vagyis ha nincs megoldás. a Zolika nem tanulta meg. azt miként fogjuk a Gauss elimináció során észlelni? Roppant egyszerűen: Tehát lesz egy nulla sorunk. Sőt azonosságként is hivatkozhatnék rá. A Pistike meg ábrázolja. Ne felejtsük el. Sok más dolgot is meg lehet vele vizsgálni. akkor ilyen butaságokat kapunk. tudom. Ismét egy jó érv amellett. melyek arra utalnak. mikor nem létezik megoldás? Ezt látjuk a következő példában: Ezek párhuzamos egyenesek. és a másik valami. számolni. mivel bármi is az egyik valami. hogy nullaszor valami. hogy itt az és az fordított sorrendben van egymáshoz képest a két egyenletben! Előbb ezt intézzük el. hogy mi történik a Gauss módszer során: Tehát kapunk egy olyan sort. Akinek nem ismerős.195 hogy az azonosság a végtelen sok megoldást jelenti. hanem mínusz tizenhárommal! Ez nyilván balgaság. hogy nullaszor egy valami. plusz nullaszor egy másik valami. hogy valamelyik egyenlet egyik oldala nulla. az az alaphalmazunktól függ. melynek az a jelentése. Ez teljes mértékben igaz. . És ez is ismerős kell. hogy a nullát tekintsük egyik legjobb barátunknak. Hogyan jelentkezik az az eset. oszt akkor ő is LÁSSA majd. mivel ez egy egyenletet kódol. de azokat most nem említem meg. plusz nullaszor még egy valami. tegyük azonos sorrendbe! Most már nézhetjük. A nulla sor jelentése. az iratkozzon vissza alacsonyabb osztályba! Így most már minden esetre tudjátok alkalmazni a Gaussi eljárást. a vak is látja. Ne féljetek tőle. az egyenlő nulla.K. mert a Julcsi már úgy is alszik. 195 O. a másik oldala nem.Ha elmulasztjuk.

hogy mindegyik egyenletben ugyanabba a sorrendben legyenek az ismeretlenek. akkor egyetlen közös pontjuk van. Ha végtelen sok megoldás van. Elsőfokú háromismeretlenes egyenletrendszerek Ezek az egyenletek nem egyeneseket. de az . vagy az is lehet. A többit is jó. mint amivel magadtól hajlandó lennél bogarászni. Vagy csak kettő esik egybe. vagy több. így itt három esetén ez az összes egybeesését jelenti. és a konstansok: . Itt is előfordulhat. hogy egy egyenesben metszik egymást. hogy egy kissé nehezebbet is gyakorolj. sehol nem fogsz szép egész számokat kapni. így maximálisan három síkot megadó esetekről lesz szó. hogy nincs megoldás. De a házi feladatnak pont az a lényege.Olyan módszerrel csináljátok meg amilyennel akarjátok. Igen jól látod. Ha egy megoldás van. Először is rendezzük őket úgy. Pl. hanem síkokat adnak meg a háromdimenziós koordináta rendszerben. három sík esetén ez egy szöglet. sarok csúcsát jelöli ki a térben. Ha eddig nem vetted volna észre a Gauss eljárás előnyeit. és a mindenképpen szerepeljen köztük. ha tudjátok. akkor vagy egybe esnek a síkok. Itt most csak a három egyenletes. Ilyenkor párhuzamos síkokról van szó. de azokat kevesebb alaklommal kérik rajtatok számon. itt már nagyon magukért beszélnek majd.

és a kapott kifejezést behelyettesítem a másik kettőbe. már könnyen meg lesz az előbb kifejezett/kiejtett is. Átmenetileg. Nyilván bármelyik ismeretlent kifejezhetném. Bontsuk fel a zárójeleket: Vonjunk össze: Tegyük egyenlővé valamely együtthatókat! Én az -ét fogom.Nézzük elsőre behelyettesítő módszerrel! Az -ből kifejezem a -t. A egyenletet szorzom -gyel: Ehhez már csak hozzá adjuk a -t Ezt beírom a egyenletbe: 196 De nem a gondolkodásra! . bármelyik egyenletből… De itt az első egyenlet a legegyszerűbb alakú. abból a legkényelmesebb.196 És ekkor már csak két ismeretlennel kell foglalkoznom. Mint tudjuk a jó matematikus lusta. Ha eme két ismeretlen ismerté válik.

Tehát ismét azt kaptuk.Most már csak az -et keressük: Tehát a következő értékekre lesz igaz mind a három egyenlőség: Vagy ha úgy jobban szereted: Most megidézzük Gauss szellemét: A műveleti magyarázatok. stb. sort. az sorhoz a sor -szorosát. hanem mindig úgy értendőek. hogy az előbb állóhoz adjuk az utána jövőt. a sorhoz az 1. nem összevonások. hogy: . Pl.

ebből kifejezem az -et: Ezt beírom a másik kettőbe: – Azaz: Összevonva és rendezve: Szorozzuk kettővel a -t Ha ezt összeadjuk a -vel: Amiből a következik. . mely mindhárom egyenletre igaz. Tehát nincs olyan megoldás. nem tudnak egy normális sorba állni! Pofozzuk át őket: – Az első egyenlet a legegyszerűbb. ami ellentmondás.Neveletlen kölkei.

És azt is megtanuljuk. hogyan jutunk ide a Gauss eljárással: – Az első egyenletből az hiányzik. de mi rajtakaptuk. de ezeknek ez egyeneseknek nincs közös pontja. a magasabb fokú egyenletrendszerekre majd a c.Nézzük. ill. Ezekután még el lehetne azzal játszani. ∎∎ . azaz együtthatója . Mint a bevezetőben említettem. Ami nem mást jelent. hogy itt valaki aljas hazugságot állít. síkoka t. hogy ezek az egyenletek tulajdonképpen miért is. hiszen eredetileg csak azt kérdezték. mint az előbbi módszer esetén is. és hogyan adnak meg egyeneseket. hogy a teljes egyenletrendszernek van-e megoldása. hogy a síkok páronként ugyan metszhetik egymást egy-egy egyenesben. hogy az egyenleteket kettesével véve milyen megoldások lehetnek. fejezetben látunk néhány példát. A kapott ellentmondás tulajdonképpen azt jelenti. De ezzel most nem bajlódunk. Azaz.

Nulla ugyan nem lehet. Ez tehát nem okoz problémát. mikor nem csak a főegyüttható van jelen! Mikor Ekkor kiemelhetjük -et a baloldal mindkét tagjából: És ismét a régi nótát fújva: egy szorzat mikor lehet nulla? Ha legalább az egyik tagja nulla. vagy mindkettő egyszerre. de bármi más igen. csak akkor lehet ha legalább az egyik tényezője nulla. Nézzük a többi esetet. A következő kanonikus alakban valós számok. tehát nem lesznek egyszerre nullák). hiszen ha mégis nulla lenne. Így vagy az egyik. tört és egész is. pedig a nulladfokú tag együtthatója vagy másnéven a A és a lehet nulla is. mint . mint egy becsületes polinomnál ez elvárható. hiszen az nem lehet és tekintve. ha benne az ismeretlen második hatványa is szerepel. Az a másodfokú tag együtthatója. A az elsőfokú tag együtthatója. vagy a másik nulla: Tehát már az egyik gyök meg is van: . vagy . és magasabb fokú tag nincs benne. az . hogy egy szorzat. ha Ha a Ha a és a is nulla. Márpedig azt tudjuk. akkor automatikusan csak ennyit jelentene az egész sor: Ez meg ugye csak elsőfokú. Negatív és pozitív is. vagyis egy szorzat. Akár csak az egyikük. hogy az kifejezés nem más. És az ismeretlen kitevője csak pozitív egész lehet.A másodfokú egyenlet Akkor másodfokú egy egyenlet. Vagyis Eme legutóbbi esetben csak az lehetséges. (ezek különböző tagok. Pl.

ha a valós számhalmazból akarunk megoldást. és a különböző előjelű kell. hogy legyen. és majd csak akkor próbálkozz ezzel a fejezettel. és .A másik meghatározásához ezt kell megoldani: Tehát ha a két különböző megoldás van: ---------------Ha és . ha azzal tisztában vagy! --------------Most vegyük annak az esetnek a megoldását. és az nem lehet negatív a valós számok körében. akkor gyakorold az elsőfokú egyenleteken. hogy ilyenkor az csak így lesz a pozitív. akkor És ebből már világosan látszik. és ugye negatív számból nem lehet. Mert . mit magolni! Csak egyszerűen rendezed az egyenletet. mikor sem a Ez a teljes alakú. és kész. sem a nem nulla. Automatikusan megkapod ezeket a formulákat. Mindjárt négyzetgyököt is vonunk. full extrás másodfokú egyenlet. Mert a baloldalon négyzetszám áll. Ha még mindig nem tudsz egyenletet rendezni. Ilyenkor két egymástól csak előjelben különböző megoldás van: De egyáltalán nincs ezen.

Akár észrevetted. hogy kifejezzük valahogy az -et a többi betű segítségével. melytől teljes négyzet lesz a zárójelen belül? Nézzük csak ezt: Mire hasonlít ez szerkezetileg? Nem erre?: Még az és sorrendjét is felcseréltem. sem érttették. és azokra az esetekre is a most levezetendő másodfokú képletet használják. Tehát: Emeljük ki az -t az első két tagból! Bővítsük a zárójelben lévő második tagot kettővel: Vagy ha úgy jobban látod.K. azok közül is a legegyszerűbbekre. csak egyszer mutatom meg. hogy jobban lásd. Hogy mi az a teljes négyzet. egyszerűbben is meg lehet oldani. és aztán már csak azt kell alkalmazni. amíg meglátod! Komolyan mondom. Nem kell az egész folyamatot mindig végig játszani.Arra törekszünk. akkor kapunk. Az előbbi esetekben. mikor a vagy . Aki itt sem látja. csak tök felesleges. Használható. Vagy ha így jobban látod: Most se látod? Akkor kész. akik az előbbi hiányos eseteket. hogy sajnos vannak olyan egyének. mint látható volt. Ha nem látod így sem…. azt ezen a ponton már nem szabad nem tudni! Tessék utána nézni! Mi lehet ez az alkalmas tag. mit látnod kellene már anélkül is: Ha még emlékszünk nevezetes azonosságokra. O. akár nem. Nézd addig. hogy ha egy taggal ki pótoljuk a zárójelben lévő kifejezést. hogy miként is jön ki a megoldó képlet. akkor észrevehetjük. Innentől nincs tovább. esetleg mindkettő nulla volt. mint a most bemutatandó eljárással. nem is kevesen. Megjegyzem még itt. addig ne is olvass tovább! . azon nem lehet segíteni.

hogy ha elvégezzük rajta azt a szorzást. amit a zárójel előtti együttható jelöl. Meg is teszem: Ilyen egyszerű alakja lesz. ami eddig is volt. Magyarán beszorozzuk -val. hogy amit hozzá is adunk meg le is vonunk.Megvan? Na. Ezzel tehát: És most a negatívat kivisszük a zárójelből. most se rontsuk el! Mit tegyünk ennek érdekében? Ne csak simán adjuk hozzá. -t. Elvégzem rajta a négyzetre emelést. Na. Mi lesz ekkor vele? Hogyan fog kinézni? Így: Nyilván egyszerűsíthetünk -val. akkor már az nem lesz azonos az eredeti egyenlettel. hanem vonjuk is le. vélvén. Ezek után az eredeti egyenlet. Bármilyen balgaságnak is gondolod. pont ez a lényeg. Tehát: Most csak annyit változtatok. de kinek a teljes négyzete? Másképpen ez van a zárójelben: Kinek a teljes négyzete ő? Az . De nem ám csak egyszerűen kipenderítjük onnan! Hogyan lehet szabályosan megtenni ezt? Úgy kérem. az ott sincs. Ugyanazt az egyenletet akarom megőrizni. ugye. Viszont ha csak simán bele tesszük azt az eddig ott nem lévő tagot. hogy a Vagyis ez lesz belőle: -t más alakban írom. Igen. mert ekvivalens átalakításokat hajtottunk végre így néz ki: A zárójelben most már tényleg teljes négyzet van. Pedig eddig ezt sikerült megőrizni. aki még továbbra is azonos önmagával.

Folytassuk! Most már tudjuk. ami a zárójelben van? Nem? Akkor nagyon nem megy ez neked. hogy miért pont azt a tagot csempésztem be. Próbáld ki! Végezd el azt a négyzetre emelést. írjuk be a zárójeles kifejezés helyére az illetőt: A -t közös nevezőre hozva az előtte lévővel: Majd e két utolsót átvisszük a túloldalra (ekkor előjelet váltanak): Ami nem más. Lásd. mint: Osszunk -val: Vonjunk négyzetgyököt: .kifejezésnek. akkor most már tudod. hogy kinek a teljes négyzete van a zárójelben. ami a zárójelben van. a Ha azt kaptad. most: Mit kaptál? Nem azt.

Vagyis ha . Így rajtuk ténylegesen is elvégezhetjük a gyökvonást. hogy mindig a együttható írd a képletbe. És a névre utalóan -vel is jelöljük: De előbb nézzünk egy-két feladatot. hogy könnyen meg tudd oldani. Mivel éppen egyenlő -val. mert akkor nincs valós megoldás. akkor természetesen csak egy megoldás van. hogy gyakorolhasd a másodfokú egyenlet megoldó képletét! 197 Ha nullából vonunk gyököt. mint: Sőt mivel ez két értéket is adhat. . hogy mikor hány megoldás van. a nulla. mindig annyi gyök lesz. Már csak a -t kell deportálni a túlpartra: Ami nyilván nem más. Pozitív és negatív számokra is. hogy a gyök alatti nevező mindkét tényezője négyzetszám. Nyilván a gyök alatti kifejezés nem lehet negatív. a a keresztségben a 198 nevet kapta. elkülöníteni. A gyök alatti kifejezés. Az a bizonyos „ annyit jelent. hogy egyáltalán nincs! A között. = megkülönböztetni. Ez nem azt jelenti. hogy miért lett ? Mert a páros gyökvonásnak mindig két ellentétes előjelű eredménye van. Ezt kell ismerned ahhoz. akkor mínusz négyet írj a helyére. Ha viszont . Ezzel foglalkozunk a következő témakörben. a benne lévő jelölést: miatt. ezért az lábánál teszünk erre vonatkozó Ez tehát a másodfokú egyenlet megoldó képlete. Stb.Ugye tudjuk. 198 A különíti el az eseteket. ahányadik gyökvonást végzünk. Negatív számnak pedig nincs páros kitevős gyöke a valós számok halmazában.197 Továbbá vegyük észre. akkor hatot.

Attól hogy nincs kiírva.Mik az együtthatók? Melyiknek mennyi az értéke? Tehát az nem . És az egyébként sem lehet nulla. Vegyük észre. emlékszel? Így már csak ezeket az értékeket kell behelyettesíteni a megoldóképketbe: -et látsz? Vagyis: Tehát ennek két azonos gyöke van. hogy csak egy gyöke van. Úgy is mondhatnánk. hogy ez egy teljes négyzet! Azaz. hogy nulla! Hányszor Egyszer -et. mivel: . az még nem jelenti azt.

Behelyettesítve: Mivel . Vagyis ennek két különböző gyöke van: és Vegyük észre. ezért Tehát nehogy valaki mindig negatívat írjon a képletbe! A – ugyanis nem azt jelent! Nagyon szomorú. a szorzatuk mégis nullát ad. hogy ezt megint el kell mondani. . hogy másfajta szorzásokra. már elmondtam. Vagyis: És egy szorzat mikor nulla? Ha legalább az egyik tényezője nulla. Majd látjuk. mikor egyik tényező sem nulla. hogy könnyen szorzattá tudjuk alakítani. vektoriális szorzására ehhez nem szükséges. hogy az egyik tényező nulla legyen.199 Ebből pedig: 199 Ez csak a hagyományos. Éppen így a mátrixok szorzásánál is sok olyan eset van. számok közti szorzásra igaz. mint pl. vektorok skaláris.

hogy hiányos másodfokú egyenletekhez nem szükséges (felesleges) megoldó képletet használni? Ne felejtsük el. hogy legyen megoldása? Ki emlékszik arra. így elhagyhatóak: Amiből: Melyik egyenletnek nincs megoldása? Miért nincs neki? Mit kellene megváltoztatni rajta. hogy páros gyökvonás mindig plusz-mínusz eredményt ad. és nem csak pluszt! .A zárójeleknek itt már semmi szerepe nincs.

Páros gyök alatt nem állhat negatív érték. Az és paramétereknek (együtthatóknak) különböző előjelűnek kell lennie. Hogyan is néz ki a megoldó képlet? Azt kell csak megvizsgálni. hogy csak a megoldó képletbe behelyettesítés közben vegyük észre azt. Diszkrimináns Nézzük végre általánosan teljes alakú egyenleteknél. hiszen láttuk már. mert tudjuk. hogy van-e egyáltalán megoldás! Ha hiányos az egyenlet. még a tényleges megoldási képletbe behelyettesítés előtt. valós számokra nem lehet negatív. majd meglátja! De ez nem csoda. Tehát akkor nincs megoldás. mert négyzetszám. ha a Csak ezt kell megvizsgálni. hogy amúgy sem lehet nulla. hogy miképpen tudjuk eldönteni.Ennek nincs valós megoldása. Különben nem kapunk valós megoldást. Így a két oldal nem is lehet egyenlő. Akkor csak a gyök alatti rész lehet az. Viszont a jobb oldal negatív: . ha nem akarjuk azt. ami már addig is az orrunk előtt volt. próbáljon csak gyököt vonni. Ezt a -t nevezzük. hogy nincs valós megoldás. és vel jelöljük. hogy a képletben szereplő paraméterek (együtthatók) hogyan határozzák meg a kifejezés értelmezési tartományát! Mi szűkíti az értelmezési tartományt? A nevező biztosan nem. és az az szemmel láthatóan az. de ezt is mondtam már. . hogy az ilyen típusú hiányos másodfokú egyenletnek. Ki látja. kérem az a felelős azért. Aki nem hiszi. akkor nyilván a hiányzó tagok helyére nullát helyettesítve is kiokoskodhatjuk ugyanennek az ismeretnek a felhasználásával. Ugyanis a baloldal biztosan nem negatív. hogy miért nincs neki? Átrendezve egyből lehull róla a lepel: Na.

ill. Ha két helyen metszi. akkor egy megoldás van: . de ettől csillan fel leginkább a szemed. Viète formulák Ezek ismerete azért hasznos. levonjuk belőle. hogy hallottál róla.200 Hogy a másodfokú egyenletnek hány valós megoldása van. fejben is kiszámolhatjuk 201 (megoldásait. hogy miért ez a neve. az abban is megnyilvánul. Ha viszont .Sőt aki lábjegyzetet is olvas. avagy nincs. de sok diák ezt is félre érti! Nem tudom. hogy függvényként ábrázolva hány helyen metszi. . akkor a gyökvonás eredménye nem .) Persze ezenkívül még sok hasznos felhasználása a másodfokú egyenlet van. ha mersz gondolkodni. Ha még most sem érted. Aki nem olvas lábjegyzetet. Főleg ha nem vagy őstehetség. a másik esetben levonjuk: Mivel esetén a gyökvonás eredménye is . Vagyis. mert akkor a többi részét úgy is el fogod felejteni. így egyszer hozzáadjuk a nullát. az meg nem fogja megtudni. . mert a megoldó képletben van egy gyökjel! ÁÁÁÁÁ Egy egyenlet megoldásait attól függetlenül hívjuk gyöknek. a készülékedben. ez egyik esetben – -hez hozzáadjuk a gyökvonás eredményét : . És ugye normális esetben az tengely egyenes. két különböző számot kapunk. mert most juszt se írom le megint! Vagyis ha Miért mondom. ill. hogy van -e ilyen de lehetne: „ . mert könnyen kiszámolható esetekben. hogy esetén nincs két különböző megoldás? Nézzük meg hogy mi áll közvetlenül a gyök előtt a megoldó képletben: ). Ez csak egy elnevezés. hogy a megoldó képletben van-e gyök. már két másodperccel azután.K. akkor nincs valós megoldás: Ha egy helyen érinti. akkor meg két különböző valós megoldás van: Több helyen meg nem metszheti egymást egy egyenes és egy parabola. az tényleg olyan nehéz. Tehát mindkét esetben ugyanazt kapjuk. akkor valami nagyon nem O. ha megpróbálod? 201 Figyelem! Nem azért hívjuk a megoldást. Mik is azok a között: Összefüggést fejeznek ki a másodfokú egyenlet gyökei és együtthatói 200 A legszomorúbb az. Ha nem érinti és nem is metszi sehol. hogy erre magadtól is rájöhettél volna. egyszer levonjuk. Figyú má. az tudja azt is. érinti az tengelyt. tehát ha hozzá adjuk – -hez.

mondanom is felesleges. mert mindig van. hogy azzal kiszámold. azaz a másodfokú ismeretlen együtthatója hányadosának a mínusz egyszeresével. hogy a hányadost kell venni. nem azt jelenti. hogy igen. őt kapjuk vissza: Tehát két egyelőre csak elképzelt. -------------------------------------Tehát a azt jelenti. Vagyis olyan szorzat alakban. akkor még mindig ott a megoldó képlet.. hogy tudunk valamit egy szorzat nulla voltáról? Mikor nulla egy szorzat?. Ugye emlékszünk. hogy .202 Hogyan is lehet ezt gyökök fejben történő kiszámítására alkalmazni? Keresel két számot . aki ilyesmikről mer kérdezni. melyek teljesítik. ha nem tudod fejben kiszámolni általuk a gyököket! -----------------------------------------------Lássuk.Tétel (Viète formulák): A másodfokú egyenlet gyökeinek összege egyenlő az elsőfokú ismeretlen együtthatója és a főegyüttható. hogy hogyan is jönnek ki a Viète formulák: Az általánosan alakú másodfokú egyenletet írjuk fel gyöktényezőivel. A gyökeinek szorzata pedig. (mert már tudnod kellene! ). pontosan még nem ismert és -őt tartalmazó tényezők szorzataként. egyenlő a nulladfokú. Viszont a ideális esetben csak néhány másodpercet vesz igénybe ez a próba.. igazzá teszik a . Ha nem sikerül ilyen számokat találni. És ezt most ismét sajnálattal kell mondanom. te kis közgazdász palánta! . 202 . edzettebbek törtekre is megpróbálhatják. amit ha összeszorzunk. Ez kezdő játékosok esetében egész számokra szorítkozik. érdemes megkísérelni. a akkor is igazak. vagyis a konstans tag és a főegyüttható hányadosával.

azaz az azonos fokúak egyenlőek: Ezekből pedig nyilván a megfelelő együtthatók egyenlősége jön: A másodikat -val. ezekből -et ki is emelve: Majd végezzük el végre a jobboldali -val való szorzást: És hasonlítsuk össze a két oldalt! Ezek csak akkor lehetnek egyenlőek minden lehetséges együtthatóra és változóra. Mi. hogy hol a szorzás? ÁÁÁÁÁ! A zárójelek közé „semmit írva. a harmadikat -val osztva kapjuk: Mik ezek? Nem figyelsz? Én meg nem mondom meg! Mit akartunk most belátni? Na. Azok hát. szorzásra gondolunk egyezményesen. hogy azt akarom. vonjuk össze. akár a Malacka? A két -ben elsőfokút. akkor ezeknek egyenlőeknek kell lenniük: Végezzük el a két zárójel összeszorzását. hogy a gyöktényezős alak is az eredeti egyenletünk gyökeit adja.Tekintve. Ott se vótá. ∎ Lássunk egy-két példát ezek alkalmazására: . ha a két oldal megfelelő tagjai.

csak a gyökeit akarjuk. hogy mennyivel egyszerűbb és gyorsabb volt így! Vegyük észre. Az ilyen művelet szerencsére nem változtatja. amiket összeadva -et. meg a gyököket. összeszorozva A két szám: kapunk? Tikk-takk.A Viète formulák szerint: Hogy miért? ÁÁÁÁÁ! Mert itt most Vagyis mi az a két szám. hogy ez így már egy másik függvény. De ez most nem baj. kiderülne. Vagyis Mi lehet ez a két szám? Osszunk -gyel: . hogy az egyenlet osztható -mal. Persze ha függvényként ábrázolnánk. tikk-takk… Számolj utána megoldó képlettel és meglátod. nem a teljes kórtörténetét.

mint a hosszú a teljeshez.” Vegyétek már észre. mint mások sok ezer éven keresztül. amit mai nyelven inkább mondanánk. Bizonyára sokatok számára ismerős az aranymetszet fogalma. tudom. Mi is ez az aranymetszet? Egy szakasz. Így hát. Mit jelent ez? Hogy ellentétes előjelű gyökeink lesznek.203 Ha a két kis szakasz -val és -rel jelöljük akkor összegük nyilván a -vel jelölt teljes szakasz: És ekkor az említett arány így írható fel: Vagy ha jobban szereted törtes alakban: 203 Igen. Vagyis az mindkét oldala megfordítva. és annak két része közti arányosságot fejez ki. Tehát van ez a . ne legyetek már ilyen szerencsétlenek! Lássátok be.Vagyis (nem elfelejtve hogy a két szám összege. hogy ha az egyenlet mindkét oldalát megfordítom. Vagyis: Ezen már kár fennakadni. miként a hosszabbik aránylik a rövidebbhez. hogy miként is lehet ezt az arányosságot kiszámolni. akkor az ugyanazt az arány. akkor mi újat tettem hozzá a világ tudástárához? Ne kötözködjetek olyasmivel mikor nincs is igazatok! Ha ezt nem látod. akkor mennyé má vissza az arányosságokat tárgyaló fejezethez! . csak visszafelé. szavakban gondolkodó népség. mint amit én mondtam. az ő és az ő És így hármukra akkor teljesül az aranymetszés. És ha errefelé igaz. Ha én is mindent úgy mondok. Egyesek ezt pont fordítva mondják: „a rövid úgy aránylik a hosszúhoz. akkor arrafelé is. hogy így is úgy is ugyanazt kell számolni. ha a teljes szakasz úgy aránylik a hosszabik részhez. Most megvizsgáljuk. nem hanem – ! A két szám szorzata negatív. éppen a .

és az eredeti szakaszra ebben a sorrendben teljesüljön az aranymetszés. akkor ezt kapjuk: És így már csak két ismeretlenünk van. hogy hányszorosával toldjak meg egy szakaszt. hogy melyik ismeretlenünket gyilkoljuk le azáltal. a toldalékra. Akkor meg csak meg tudjuk már oldani ezt az egyenletet! Igen. Ezáltal azt kapom meg. akkor milyen középponti szögre/szögekre fog teljesülni ez a már oly sok generáció óta tökéletesnek tartott arány. nyilván a hosszabbik. Aztán lehetne ezt gömbre is tovább gondolni… majd kiderül. • • Javaslom. Ekképpen azt kapjuk. hogy van-e hozzá kedvetek. alapján. egynél nagyobb hosszúságú szakasz lesz. hányad részével toldjak meg. Aki nincs vele tisztában. . és azt egészen véletlenül most tanultuk. és a toldalék között. jelentem örömmel. hogy felosztani. az nézzen utána! Valamit tanultunk róla. Már csak az egyetlen kulcsfontosságú kérdésünk van. Ezáltal azt kapjuk meg. hogy ha nem egy szakaszt. Na. mint egy. hogy a teljes megtoldott. jó a Zolika nem. a mértékegységeknél is. egynél rövidebb lesz. ha azt akarom. hogy így a teljes megtoldott szakaszra. nem ebben a kötetben.) Tehát nézzük: Ekkor a teljes szakasz: 204 Remélem mindenki cserélt magán pelenkát. Ha közülük az egyiket választjuk. hogy mi is az a .És ha még a -t is kiírtjuk az egyenletből. Netán a teljes szakaszt válasszuk egységnyinek? Ekkor mindkét része nyilván rövidebb lesz. de ha az kevés volt. hogy egységnyinek vesszük. A hosszabbikat? Akkor a másik. akkor is elmondom. Végül is semmi nehézség nincs benne. ehhez csak a másodfokú egyenletet kell tudnunk megoldani. de talán a többiek. elcicizünk még vele a következő feladatban is. akkor az integrálásnál is előkerül majd a gömb térfogat képletének bizonyítása kapcsán. hogy egy szakaszt. az eredeti. oldjuk meg mindhárom esetre! Végül is az ember találkozhat eme problémával az életben mind a háromféle esettel. hogy ha nem toldozgatni -foldozgatni akarunk egy szakaszt. (Igaz. akkor már csak egy ismeretlenünk lesz. akkor rajta milyen nagyság szerint jelöljük ki a kívánt részeket. hanem egy kört akarunk felosztani körcikkekre ilyen arányban. ebben a sorrendben teljesüljön a hőn áhított arány. hanem éppen. Mert ha 204 nincs én. annak kapcsán. Sőt. • A rövidebbiket? Akkor a másik. most így nyilván a rövidebbik. csak azzal. Talán még emlékeztek rá.

mert miért ne? Tehát itt a nála rövidebb toldalék lesz az ismeretlen hosszúságú: . Sőt ez a (ejtsd: fi) a Fibonacci sorozatnál is előfordul majd. negatív. A következő eset: számjegy pontossággal. egységnyi: Ezt rendezve: Azaz: Tehát: Amiből csak a a nekünk megfelelő. mert a másik.A toldalék: És az eredeti. hogy teljesüljön az arány. Ezt a számot hívják -nek is. Tehát az eredeti szakaszunkhoz még az ennyiszeresét kell hozzátoldani. Vagyis: Azért írtam ki ilyen sok.

hogy a teljes szakasz ennyiszerese legyen a középhosszúságú. És ezt is lehet kétféle képpen. Tehát itt a jó. Ezt az egyenletet kaptuk az előbb is. Olykor . mert a körbefordulás esete még hátra van. ami viszont pont az előbb félredobott ellentettje. a Majdnem végül: 205 teljesüléséhez. De csak egyenes szakaszra. Akkor ennek két része: az és az . A most elvetett pedig az előző eredményünk ellentettje. emlegetik. azaz néven is . az ez: Vagyis a középső szakasz ennyiszerese legyen a kicsi. És most már tényleg végül.Nyilván itt is csak az egyik pozitív. 205 Latin. Tehát a megoldás is ugyanaz: Itt az a duma. . mivel a teljes az egységnyi: .

Tehát nem -re írom fel a megoldó képletet. stb. A kisebbik. hee? Mellesleg a mostani értéket. hogy sima kivonással megoldjátok. ha az -ből kivonjuk az előzőt. hogy a kisebbik ív és a nagyobbik ív aránya azonos legyen a nagyobbik ív és a teljes körív. És hogyan lehetne az nagyobb. hanem egy körvonalat.Itt nyilván csak a eredménynek van értelme. középponti szögei szerint: A teljes körvonalat osszuk két részre. rövidebbik ívhez tartozó középponti szög legyen . Pont a jó dolgokról szoktok le? Akkor lássuk végre azt. körívre úgy. Vagyis kétszer akkora ívhez kétszer akkora. hanem -ra: . hogy nem vettétek észre? E kettő összege éppen . nem fogom engedni. teljes körvonal arányával! Adjuk meg ezeket az íveket a hozzájuk tartozó középponti szögekkel! A körvonal darabjai. ekkor nyilván Az említett arány: A fokra utaló jelet el is hagyom a : Figyelem! Itt most az ismeretlen az . mert -nél nagyobb. ami kisebb. mikor nem egy szakaszt osztunk így fel az aranymetszés szabályai szerint. Az én időmben a gyerekek még éjjel aludtak. De mivel másodfokúakat tanulunk. A teljes körvonalhoz tartozó középponti szög nyilván . háromszor akkora ívhez háromszor akkor középponti szög tartozik. a másik hülyeség. mert már megint csak alszotok itt órán! Én nem értem ezt. Hát senki nem figyel. ívei egyenesen arányosak a hozzájuk tartozó középponti szögekkel. mikor bonyolultabban is lehet! Úgy kell nektek. úgy is megkaphattuk volna. A hosszabbik darab.

mert az is azt adta meg hogy a kis szakasz hányad része a teljesnek. ha figyeltetek volna. Házi feladat: ellenőrizd le! Ja. Egyéb másodfokú egyenletekre vezető feladatokat egy másik fejezetben találsz. Ami ismét jó példa arra. mert a másik nagyobb. Vagyis csak ezzel az előbbi számmal kell szorozni a és már meg is van a jelenlegi eredmény. akkor még időben tiltakozhattatok volna ennek ilyetén való kiszámítása ellen. mint . hiszen az előbbi eredményt is felhasználhattuk volna. ∎∎ . fejezetnek egy része is ennek van szentelve. A kérdéses szög brutálisan túlzásba vitt pontossággal: Természetesen. és mégsem foglalkoztam a térszögbeli esettel? Akkor az is legyen házi! A teljes térszög: .Csak az ad a feladathoz illő eredményt. melynek címe éppen erre utal: Sőt még a c. ami a feladat feltételeinek megfelel. hogy a kapott eredmények közül mindig ki kell választani azt.

Pl. Tehát és ebből kell még gyököt vonnunk: ------------------------------------------------------- Az előbbi gondolat szerint itt most első körben az vonva érünk célba. hogy hiányosak. sőt alacsonyabb fokúak A fejezet címe szerint léteznek olyan magasabbfokú egyenletek. áll a másodfokú tag helyén. melyek nem is annyira ijesztőek. hogy az ilyen módon kapott részmegoldásokból még vonjunk megfelelő fokú gyököt. hanem csak félrenéztünk valamit. Így első körben az -re keressük a megoldást. majd ebből vonunk négyzetgyököt. hogy végre meglegyen az .Másodfokra vezető magasabbfokú egyenletek. hiszen a másodfokú egyenleteknél megismert módszerekkel megoldhatjuk őket. éppen egyetlen szám: . Ez a két szám. Viète apó tanítása szerint. Két tagjuk tartalmaz csak ismeretlent (esetleges összevonások után). Azonban sose felejtsük el. Az ilyen másodfokúra visszavezethető egyenletek felismerhetőek arról. akkor nem tudjuk vissza vezetni másodfokúra. és az egyik tagban található ismeretlen fokszáma éppen duplája a másik tagban lévőnek. Akár megoldó képlettel. A Viète formulák szerint két szám összege és szorzata . Azaz: Ezek éppen az és az gyököt vonni. Így a megoldás: és azaz: . szorzatuk -re keresünk megoldást. majd harmadik gyököt . akár Viète formulákkal. . ilyenek a következőek: Nézzük őket így sorban! Annyiban hasonlít egy másodfokúra. mint elsőre látszanak. és ennek négyzete. Ha nem így áll a helyzet. Hiszen negatív lesz a gyökük is. Két szám összege . hiszen az eredeti ismeretlent kerestük eredetileg is. Szerencsére negatív számokból lehet páratlanfokszámú és . ha mázlinkra éppen egyszerű fejszámítással megkaphatóak a gyökök. hogy az első fok helyett áll.

ha A mínusz három nem jó. Ebből negyedik gyököt vonva: Tehát csak a és a a megoldás. nem Chuck Norris a legerőssebb. mert azt senki sem tilthatja meg nekünk! Így most Amiből Azaz Ami nem más.Az egyik gyököt. a másik pozitív.206 Így csak a másikkal mehetünk tovább. . Ugyanis a két szám szorzata legyen negatív… azaz egyikük negatív. mint 206 Aki ösméri a komplex számokat. mely a másodfokúra visszavezetésből jön ki. Lám. És a negatívból kellene negyedik gyököt vonni. az több gyököt is talál. mert az negatív számból is tud páros gyököt vonni. Viète formulái szerint: Ez akkor igaz. ki kell dobnunk. Először is osszunk -tel. mert csak abból lesz valós megoldás. Csak a négy.

ha nem figyelünk. Ehelyett inkább vezessünk be egy új változót: Ezzel felírva az egyenletet: Ezt pedig már minden csecsszopó meg tudja oldani. melynek megoldás nagyon munkaigényes. és nagyon frappánsan is megoldható. ha észreveszünk valamit. Eszedbe se jusson elvégezni a hatványozásokat! Hacsak nem vagy mazochista.Egy olyan feladat jön. Ne feledd el. hogy nem az . hanem az eredetileg kérdéses ismeretlen! az És mivel Így Illetve a másik: .

a Észrevehető. Legyen most egy olyan megoldani valónk.Egyáltalán nem kell. aztán menjünk haza! . akkor még egyszerűbb. ha olyan is van benne. ha csak egyetlen olyan tag van. a fantáziádra bízom. Persze. nézzünk még egyet. hogy az egyik tag változójának kitevője éppen a másik tag változója kitevőjének a duplája legyen. hogy ez nem más. azt már nem is tárgyalom. amitől a rutintalanok berezelnek! Itt a másodfokra vezetve vissza. amiben van változó. hogy egészkitevős hatványon legyen az ismeretlen. Csak az szükséges. Ne feledjük hát majd négyzetre emelni! Vagyis Na. mint: -et kapjuk meg.

mint: Azaz ∎∎ .Erről is lesír. hogy ez nem más.

akkor paraméteres egyenlettel találkoztál. A paraméter mely értékeire van egész megoldása a következő egyenletnek? Az -et kefejezve: . -n kívül. Lehet negatív és pozitív is. hogy hány és milyen fajta gyöke lehet egy egyenlet fajtának. A paraméterek értékei módosíthatják egy egyenlet megoldáshalmazát. ha a hiszen a feladat ezt is megengedte. Megszabják. amiben a szokásos ismeretlenek. azaz az abc utolsó régiójából vett betűkön kívül egyéb betűk. paraméterek is vannak. Milyen értékekre van egész megoldása a következő egyenletnek? Fejezzük ki az -et: Nyilván akkor lesz egész. ha . így a is ezeket az értékeket veheti fel: Tehát akkor van egész megoldása az egyenletnek. Olykor előfordulhat. Így mivel az egész osztói: kifejezés osztója -nek.Paraméteres egyenletek Ha olyan egyenletet látsz. hogy csak paramétert tartalmaz az egyenletünk. pl. .

ezért a is az kell. hogy legyen az utolsó sor két rubrikájának szorzatával. Észrevetted. Ekkor nyilván a lesz a -os sósavból felhasználandó mennyiség: Keverési feladatoknál. a fejezetben már látható lett volna. Tehát maga a legyen a többszöröse. hogy mennyit használjunk fel belőle. Jól mutatja. és -os sósav. E két szorzat összege egyenlő kell. hogy miként kell legyártani egy képletet. 207 208 Mint ismeretes. melynek segítségével különböző mennyiségű. melybe csak be kell helyettesíteni egy tényleges feladat esetén. A következő feladat nagyon életszagú. hogy legyen a háromnak. Így a függvényében megkapjuk. Mivel a többszöröse. A raktárban van több hektoliternyi -os sósav.208 Íme: Így már csak ki kell fejeznünk az paramétert. de mindig pontosan -os sósavat keverhetünk ki! Táblázatban soroljuk fel az adatokat és paramétereket! Jelölje azt a mennyiséget. ha az a fejezet eme 207 fejezet előtt lenne.Tehát a kifejezés többszöröse kell. hogy ez a képlet a keresztbe szorzott alakja? . ha a -t már kiszabták számunkra. ugyanezt tesszük a második sor két rubrikájának értékeivel. hogy a mennyiségű -os töménységű oldatot kapjunk. hogy legyen. Írjunk fel keverési mennyiségeket megadó formulát. hogy ebből a táblázatból miként kapunk egyenletet. Az első sor két rubrikájában lévőt szorozzuk. ebben a könyvben kissé furcsa és érthetetlen a fejezetek sorrendje. amit a -os oldatból fel kell használnunk ahhoz.

Mennyi lesz a -os oldaté? . Tehát most nem . Ezen az Ebből az egyenlet: Fejezzük ki -t. mely változó töménység estén is használható? Annyit mindenképpen tudnunk kell. Tudunk-e olyan képletet fabrikálni az előző feladathoz. akkor a képletekbe való behelyettesítés után kiderül. és kikverendő töménységet. hanem lesz a keverék töménysége: lehet. míg a -osból.Tehát ha pl. az a kérés érkezik. azaz -t. hiszen most is azt várjuk. hogy ehhez a -osból liternyi. hogy a keverék töménysége . hogy a várható kívánságok most is a teljes keverék mennyiséget. azaz -et fogják megadni! Ez tehát a -os oldat hozzájárulása. csak intervallumon kívül nem eshet. hogy liternyi -os oldatot állítsunk elő. liternyi használandó fel.

Tehát innen is kitűnik. Előbb lássuk -t. ha az egyenlőtlenség teljesül. akkor -ra. a keverék töménysége. A kisebb töménységű legyen . az nem változtat a kiszámolás módján. miként a kisebb töménység felhasználandó mennyisége is maradjon . vagy tömeggel is megadva. Lehetnek a mennyiségek űrmértékkel. Nyilván itt is csak úgy értelmes a feladat. mint . hogy ha értéke nagyobb lenne. majd -t kifejezve! .És ezekből is látható. mint . a nagyobbé és a keverék teljes mennyisége . a nagyobb töménységű legyen . Az általunk elérni kívánt töménység jele maradjon . Adjunk általános formulákat az ehhez hasonló feladatokra! Most tehát a raktáron lévő oldtok töménysége is változik. ami nyilván balgaság. akkor -ra kapnánk negatív értéket. hogy milyen határok között mozoghat. ha kisebb.

mire ezt olvasni szándékozod! Tehát lapozz oda a könyvben. értéke. Az vissza! Valamit észre fogsz venni. ha a töménységek értékei c. majd aztán térj vissza ide! ----------------------Ismétlésként a : Ha ilyen módon megadott a másodfokú egyenlet: Akkor ezek az egybelógások209 igazak a gyökeire és együtthatóira: -----------------------------------------------------------------------------------209 Egybelógás= összefüggés. . fejezetben majd emlékezz erre A paraméter mely értéke melett lesz az megoldása az egyenletnek? Ezekszerint az -öt beírva helyére teljesülnie kell az egyenletnek: Azaz: Másodfokú paraméteres egyenletek Ezekben gyakran alkalmazzuk a így legyél velük tisztában.Azaz szépen meghatározható mind az mind a megfelelnek az feltételnek.

az tudja. jele . hogy az egyik gyök legyen a kétszerese a másiknak! Milyen kapcsolatban állnak a de paraméterek. Tekintve. … mit keresel itt?” De jó esetben. azaz megoldása. hogy miként kell viszonyulnia egymáshoz eme egyenlet két paraméterének. Akár azt. akárcsak a Malacka…) És kérdezhetünk róla mindenféle csalafintaságot. hogy a diszkrimináns legyen . akkor nincs is ott. . akkor pedig két különböző gyöke van. Azaz az itteni megfelelő együtthatókra teljesüljön. pontosan egy gyöke legyen? egyetlen gyöke se legyen? egyik gyöke a másik kétszerese legyen? Ehhöz az kő. hogy egyetlen gyöke legyen a másodfokúnknak. akinek ennél több gyöke is van? . Mivel a mostani Kibámészni= kinézni. (Nyilván . akkor a kvadratikus egynletünknek nincs valós gyöke. A diszkrimináns. hogy mely paraméterekre lesz az egyik gyök a másik kétszerese. ezt már tudnod kell. És aki látott már másodfokút. így képes kibámészni:210 ahol a és a a paraméterek. így ez ennyit tesz: 210 211 . különben „Hát te. ha azt akarjuk. Ez az ennyi. vagy annyi gyöke. akkor egyetlen gyök van. Márpedig ha . Hiszen miféle másodfokú az. . Egymáshoz való viszonyát pedig apó hagyatéka. a jelentése pedig a pofázmányú egyenlet esetén ez: Ha Ha Ha .Egy paraméterekkel megspékelt másodfokú pl. hogy ez határozza meg a gyökök számát. hogy egyenletünkben . És még sok egyéb hasonló dolgot. vagy annyi max. hogy két azonos gyöke van. Ezt úgy is mondjuk. hogy a paraméterek milyen értékei mellett van ennyi. mert ő itt az szerepét öltötte magára. tudjátok mit? Nézzük is meg.211 Sőt azt is. azaz a másodfokú tag. és mibenlétét is. kettő lehet. ill. Ezért érdemes tudni a fogalmát. hogy a következő egyenletnek. Hmm. hogy az olyanokban mindig ott a névadó.

hogy milyen speciális elvárások vannak még az egyik. még ez sem szükséges. az és esteből leszűrve. hogy játszi könnyedséggel megkapjuk a -t. felcseréltem a két oldalt. mert az imént. De látod. végtelen sok megoldást ad. hogy láss olyat is mikor nem egyetlen konkrét szám a válasz a kérdésre. hanem sok-sok…sőt még annál is több. mivel az egyenlőségnél megtehettem. és figyelme nem lankad. ha Erre szükségünk lesz a részben is! 212 Kb. Mivel az előbb már láttuk. vagy másik paraméterre. így ez ennyit tészen: Azért írtam fel újra a diszkriminánst. Azonban ez a lépés most bajba sodorhatna minket. de ezek jól meghatározhatóak. akkor bízvást odavetheti a kacsacsőrt helyesen. Ehhő meg a kő. hogy a diszkrimináns negatív légyen. Ez az ekkor. másodperces maximális időintervallummal… . ----------------------------------------------Tehát akkor van valós megoldás. akkor egyértelmű megoldásunk is lehet. Ha az embernek jó emlékezete212 még meg van. Inkább azt akarom. Főleg a rossz irányításút. Egyszerűen csak meg kell adnunk a értékét. nem egy. ha elfeledkeztünk volna eme előbbi tettről. és az előbbi eredmény „egyenlő”-je helyett -et írnánk. Így ha valaki ezt még szűkíti számunkra. hogy a diszkrimináns itt éppen micsoda. Ez tehát attól függ. Itt most nem akarom ezt tovább szorítani.Tehát ekkor teljesül.

. Szigorúan politikai értelemben. És lássuk. persze. hogyan illeszkedik ez az eddigiekben látottakhoz. miszerint: Bővítsük néggyel a mostani kívánalmat! Így összehasonlíthatjuk őket: 213 Nyilván a kejtése kb. mint a szóé. mikor a jobboldal a baloldaltól átvesz valamit. Ez az kérem. Ezt írjuk a jobboldaliba. A feltételeknek megfelelően ezek akkor ilyenné válnak: Mivel itt most az . ugyanaz. hanem „viet”). így hát: A baloldali szerint az ki van fejezve.Ehhez a formulákat213 használjuk fel. De csak kb. sajna. (nem „véé kukac”.

és egy pozitív gyöke? Mely pamparétemre lesz két pozitív gyöke? Milyen pampamamétre lesz két negatív gyöke? Először is határozzuk meg azokat a -ket melyekre van gyöke az egyenletnek.bőr-kávé. És akkor most lássunk olyat. hiszen ebből szűkítések következhetnek azokat az intervallumokra nézve.Azaz van ilyen . melyek a Viètezésből gyünnek ki. apánk! Adott egy paraméteres egyenlet: Mikor lesz egy negatív.: . Vagyis esetek: És mivel ez egy szomorú parabola volt. így a két érték közötti intervallum a nyerő: Ami zacc. mikor konkrét számot. ─ ezért inkább: ilyenkor. „Ekkor” ─ ez egy végtelen sok „ekkor”. teljesül a kérés. vagy intervallumokat kapánk! Oh. számokat.

És akkor most kezdhetjük végre szépen sorban. visszafelé: Milyen pampamamétre lesz két negatív gyöke? Ebben az esetben a két gyök szorzata pozitív.Tehát aki nem esik ebbe teljesen bele. annak a kilógó részeit lenyírjuk. vagy Vicuska: a számláló a negatív és a nevező is negatív. miszerint: Tehát mivel ez itt nekünk éppen: És ez légyen pozitív. Az egyik. ez annyit tesz: . Ha a számláló pozitív és ugyanakkor a nevező is pozitív. Mert azok adnak idevágó összefüggést. Azaz másként jelölve. vagyis: Mikor is lészen egy tört pozitív? Ha a számláló és a nevező azonos előjelűek. És az összegük legyen negatív. Azaz a -kongok támadnak. tekintve. de ez alatt ugyanazt értve: De a megszorítás miatt: ez csak: Itt pedig. hogy negatívszor negatív az pozitív. Így itt két eset állhat elő.

ha a nevező és a számláló ellentétes előjelű. így ezek összege is negatív kell. De ezt szűkíti az előbbiekben kapott: és nagyobb is. mint . Azaz: Ez pedig akkor lesz. Azaz ez éppen: Ez viszont nem lehet. hogy két negatív gyököt akarunk. hogy legyen. mint Így csak a az értelmes dolog. hiszen olyan szám nincs. a végső megoldás ez: . Így együtt.De ezt is szorítja a feltétel: Azaz: A kettő eset együtt adja az eddigi lehetőségeket: A másik meg azt mondja. hogy: Jelen esetben ez éppen: És mivel. Emezt meg a most kapott szűkíti. ami egyszerre kisebb is.

Ez a könnyebbség. S lám. ha a számlálója és a nevezője azonos előjelű.) meg kellene vizsgálnunk őket mindama esetekben mikor számlálóik és nevezőik ilyen előjelekkel rendelkeznek: Mivel itt a törtek nevezője azonos így csak az Tehát: és esetnek van itt értelme.No. mert az ilyeneknél mindig meg lesz a könnyebbség. és szorzata is pozitív kell. Mivel két törtünk van általános estben (ha nem ilyen típusú feladat lenne. lévén az egyenletünk: azaz És mindkettőtől azt várjuk most. A jelen esetben ezek. ennek meghattőrözéséhez ismét a Viète formulák a legjobbak. amivel itt élünk majd. Mindenki legyen pozitív: . hogy legyen. mostan kérem: Mely pamparétemre lesz két pozitív gyöke? Ekkor a gyökök összege. hogy legyen pozitív: Egy tört akkor lehet csak pozitív.

he? Mikor lesz egy negatív. mert ekkor a másik kettő állítás automatikusan elégedett lesz. és egy pozitív gyöke? Ez a rész pepita változata. hát ő legyen negatív: Tehát két eset lehet: . Így ebből nincs megoldás. Azonban az összegüket nem kell figyelembe vennünk. Mindenki legyen negatív: Nyerő a mert ő teljesítí a másik kettő követelését is. A két gyök szorzata tehát legyen negatív. a szorzatra vonatkozó: Azaz itten mostan e: És.Ezekből a a nyerő. Csak az előbbi megoldás igazi megoldás. hiszen az lehet bármilyen. Szűkítéssel persze. Azonban ez nem felel meg a -ból kapott szorongatásnak. Egyenletünk továbbra is ez: És a hozzá tartozó -kongok egyike. Megoldás: Mi nem vót még.

Értelmesebb kacskacsőrözéssel: Vagyis ez éppen: És ez nem is szűkül a szorítgatás miatt. meg az egytől jobbra is. Így: Értelmesebb kacsacsőrözéssel: De ilyen nincs. ∎∎ . Így itt a megoldás csak az előbb nyert egyetlen intervallum: És még sok egyéb feladatot lehetne. de most inkább menjünk haza! Király! ─ mondja Zolika. Nem lehet valaki egyszerre a nullától balra is.

Mivel a háromszög belső szögeinek összege mindig . de hasonlósági transzformációk pl. Egybevágósági transzformációk pl. hogy egy szakasz mindig valahányszorosa egy másiknak. Ezekről most nem mondok többet. Megszerkesztjük azokat. ha találunk olyan . az eltolás. Ez bonyolultabb alakzatok esetén hosszadalmas vizsgálat lehet. stb. hogy hasonlósági transzformáció. és ezek eredménye is hasonlósági transzformáció lesz. melyek mindig hasonlóak egymáshoz. ha két vagy több alakzat tök ugyanúgy néz ki. hogy nem gömb. hiszen ekkor már a harmadik is automatikusan megegyezik. két kör egymáshoz. Földi! 215 A nem azt jelenti. sőt te magad is kipróbálhatod otthon. Mi lenne. Ha a vetítési ponthoz közelebb kerül a kép. Sőt az is elég. arról. miként az illeszkedés is. ha messzebb kerül. ha csak két-két megfelelő szög egyezését vizsgáljuk meg az egyik és a másik háromszögben. vagy egyéb görbe felületre rajzolták. mint az egyik bizonyos oldala a másik ugyaneme oldalnak megfelelő oldalához. oldalhosszal. Mert az mindig igaz lesz. Nem egybevágósági. Az meg már csak elég érdekes. Ezért beszélünk szögtartó. tekintve. a nyújtás. akkor nyújtásról van szó. akkor van szó. hogy egy objektumból valamilyen jól meghatározott eljárással egy másikat hozunk létre. Pl. mint az eredeti objektum volt. hogy a háromszögek megfelelő szögei megegyeznek. 216 Átalakítást jelent.216 melyről tudjuk. hogy odafigyelj órán. Pl. Gyakorolni sosem árt! Néhány szerkesztés kivitelezését lásd a c. A geometriában arra értjük. vagy két gömb egymáshoz. nem 214 Egyes nyelvjárásokban ezt az alakot mondják a helyesebb alak helyett is. fejezetben! Abból összerakhatod mindazt. Ezek során a szögek megmaradnak. . Mindig körzővel és vonalzóval végezzük a konkrét hasonlósági transzformációkat.A hasonlóság fogalma. Síkháromszögekre. Általánosan elmondható. És ugye. hogy ő sík hülye. és a vetítősugarak mentén kapnánk az új alakzatot. ill. ill. az könnyen látható pl. az elforgatás. kicsinyítés. két négyzet egymáshoz. . Ha még méretben is azonosak. ha az összes megfelelő szakaszaik hossza közt az arány állandó. hogy te is ezt a nyelvjárást beszéled? Szevasz. Így ezek hasonlóságát nem kell vizsgálnunk. az egyik magassága úgy aránylik a másik magasságához. Pl. ha ezt igyekeznél a suliban megtanulni. egyik a másik kicsinyített mása. hanem azt. síkháromszög esetén. sugárral. Hiszen az ilyen alakzatok megadhatóak egyetlen paraméterrel. mintha egy pontból vetítenénk az objektumot. akkor kicsinyítés. két kocka egymáshoz. két szabályos tetraéder egymáshoz. hanem egy síkra. két szabályos háromszög egymáshoz. élhosszal. Ez utóbbiak olyanok. Szerencsére van néhány alakzat. Egyszerűbb megállapítani a hasonlóság meglétét.215 ha hasonlóság áll fenn. hogy két alakzat hasonló. és az egyik alakzatot éppen a másikká képezi át. amit egy adott transzformáció során el kell végezned. Lehet. illeszkedéstartó transzformációról. mely a hasonlóság egy nagyon speciális esetének tekinthető. tükrözés. no meg az egybevágóságé Akkor beszéljünk214 sic. Sőt a hasonlósági transzformációkból egymásután többet is végezhetek. S ez az összes megfelelő szakaszpárra fenn áll.

ugyanakkora szögekkel rendelkezik. akkor hasonló háromszögeket igyekszünk keresni. vagy nem elegendőt ezekből. Ilyenkor igazak a háromszögek oldalhosszaira tett következő állítások: Ezek azt fejezik ki.: Sőt ilyenkor. és az ezzel szemben lévő oldalaik. akkor igyekszünk ilyen alakzatokat keresni az ábrán. párhuzamosak egymással. Pl. hogy egy adott háromszög két oldalhosszának az aránya ugyanaz. át is rendezhetjük eme állításokat: . Hiszen a háromszögek hasonlóságát a legegyszerűbb észrevenni. hogy az háromszög pontból való vetítésével. Pl. És a legkisebb háromszög oldalának a középes nagyságú háromszög oldala felel meg. Keressünk hasonló háromszögeket az ábrán! És írjunk fel néhány hasonlósági viszonyt a megfelelő oldalak között! (Vedd észre. . nem kell mindig minden arányt felhasználni. mint a hozzá hasonló háromszögek megfelelő oldalinak az aránya. Hiszen az csúcsnál lévő szögük közös. a legkisebb háromszög oldalának a középnagyságú háromszög oldala felel meg. nyújtásával kapható a másik kettő háromszög!) Ezen az ábrán csak hasonló háromszögek vannak. Ha ilyet nem találunk. Persze. Mert mind a három darab háromszög. Párosával is igazak az egyenlőségek. Stb. mint a rendes kétoldalú egyenletek esetén az már szokva vagyon.csak egész számok vannak ám? A gyakorlatban. ha hasonlóságot vizsgálunk.

az eddig nem említett szögpárjuk is azonos nagyságú: ∎ . A másik ilyen sugár a . mely az említett módon derékszöget zár be a kisháromszög oldalával. melyek megegyeznek a két háromszögben. a -nél. Mindkét háromszögben van derékszög is. Pl. amit rendes hányadosok esetén is tennénk. Így tehát a másik szög is így értendő: az háromszög csúcsánál levő szög. Így. Ez így nyilván megegyezik. így az háromszög oldala is derékszöget zár be.Vagy vehetjük reciprokát is mindkét oldalnak.) Jó esetben ismerjük a jelölést. A kör pedig a háromszög beírt köre. De bármi mást is tehetünk. Közös csúcsuknál. Vagyis mindig a betűhármas középső tagjánál lévőt. Az egyik ilyen sugár a és ez éppen a kisebb háromszög egyik oldala is egyben. hogy ez a két említett háromszög hasonló. mint a háromszög csúcsánál levő szöget jelenti. Így a kör sugarai az érintési pontokban derékszöget zárnak be az oldalakkal. Ha nem tudjuk ezt. Így mivel ez derékszöget zár be az alappal. miszerint a nem mást. Csak azt kell be látnunk. hogy egyezzen. Ez viszont éppen a nagyobbik háromszög egyik oldalának egy szakasza. a kisebbikben a csúcsnál van. beláthatjuk azzal. Az és szög azonos nagyságú az szöggel! (Az oldalak a szárai. Ez viszont könnyen belátható. az oldallal. hogy van két szögpár. hogy a következő ábrán a egyenlő szárú háromszög. mert akkor nem tudunk semmit. mivel a két háromszögben találtunk két-két azonos nagyságú szöget. közös szögük is van. Lássuk be. Ekkor már a harmadik szög is meg kell. az kár. mert a beírt körre a háromszög oldalai éppen érintőként üzemelnek. A nagyobbik háromszögben ez az csúcsnál.

Ez a Így ha az -es indexű alakzat területképletében szerepelt az és szorzata. hiszen ezek a megfelelő szakaszok. A konkrét területképletben még szerepelhet egy konstans szorzó. De mivel a két alakzatunk hasonló. legyen a két alakzat területét adó megfelelő szakaszai az egyik alakzatban . hisz ezért választottuk pont őket. Ám ez nem igaz! Ezt roppant egyszerű belátni. Ne tessék hát azt hinni. a háromszög esetében az . mindig két alkalmas hosszúság szorzatához kötődnek. paralelogrammák esetén két oldal által közrezárt szögének szinusza. és ugyanennyiszerese a -nek a is. így ezek a konstans szorzótényezők azonosak lesznek.Hasonló alakzatok területeinek aránya Sajnálatos módon sok emberben él az a tévképzet. és így néz ki: . mint pl. hogy ettől köbös lesz a terület mértékegysége! Tehát a területek: De tudjuk. Mint ismeretes. ezért lesz a terület mértékegysége négyzetes. Bármiféle alakzatokról is van szó. márpedig szerepel. a másik alakzatban . A hasonló síkbeli alakzatok területeinek aránya. Az a konstans tényező legyen jelölve mostan -vel. a területeik. egyiknek az oldalhossza a másiknak kétszerese. Pl. Így a két terület így adódik a két hasonló alakzatra. akkor a területeikre is igaz. Eme konstans tényező nem visel mértékegységet. vagy a kör esetében a . hogy ha két síkidom hasonló. hogy egyik a másiknak a kétszeres területével rendelkezik. A hasonlóság miatt az -nek valahányszorosa az . Hiszen hasonló alakzatok területképlete azonos. akkor ez az arány négyzetesen öröklődik a területre. Ezt az arányt általánosan a görög lambda tehát az a bizonyos „valahányszoros”: 217 jelöljük. akkor a -es indexű alakzatban éppen az és szorzata szerepel. Így a írható: így A két terület aránya pedig ez lesz: 217 A görögök ezt használják az betű helyett. Márpedig ha a szorzatban szereplő mindkét tag valahányszorosa egy másik alakzat megfelelő szakaszainak. . hogy a kettes indexű cuccok kifejezhetőek az egyes indexűekkel és lambdával. pl. a megfelelő szakaszaik arányának négyzetével egyenlő. stb.

ehhez belátható az is. Azaz ha az egyik alakazat megfelelő szakaszai éppen kétszeres hosszúságúak a másik alakzathoz képest. és esetlegesen még valamely konstans tényezőé. Lássuk be. ---------------------------- Az előbbi állítás belátását rád bízom. hogy a és csúcsoknál derékszög van. Ha a megfelelő szakaszok aránya hasonló alakzatokban akkor a területek arányai így sorban: Azaz: Éppen így. és csak ennyi marad: Ez meg mi más lenne.A . -nak. . hogy ha térbeli testekről beszélünk mekyeknek van térfogata is. hogy a következő ábrán látható és jól látod. Akkor a térben hasonló alakzatok térfogatainak aránya Azaz. mint: ∎ Tehát a területek aránya ezért négyzete a hasonlóság arányának. akkor a nagyobbik alakzat területe nem a kétszerese. akkor a térfogataik aránya: . ha két térbeli alakzat között a megfelelő szakaszaikra a hasonlóság aránya . az és az mind kiesik. Csak azt kell felhasználnod. hanem a négyszerese a kisebbikének. hogy a térfogat mindig három alkalmas hosszúság szorzata.) háromszögek egymáshoz hasonlóak! (Igen.

Bizonyítsuk be. azaz a legnagyobb. (Az az oldalfelező pontokat jelölik. és ezekkel hasonló az őket tartalmazó. és .) Hányad része egy kis háromszög területe a nagy háromszög területének? . hogy az alábbi ábrán négy egybevágó háromszög található.

Ha feltételezzük. egy kis ráhagyással ez feltehető. Annyira azért még én sem vagyok szemétláda. hogy az ábrán látható mindhárom háromszög hasonló egymáshoz? ( A pontokban mint csúcsoknál derékszög van. hogy nem is igazi hóembereket rajzoltam. akkor igaz-e. Még szép! Az igazi hóemberek elolvadnának ebben a kutya melegben. hogy a nagyobbik befalánkolása kétszer akkora helyet foglal el a gyomromban. pusztán csak a kép elmosódását meggátolandó elővigyázatosságból kifolyólag. mondván. mint a kisebbik becsókolása? ---------------Már előre tudom. hogy a következő feladat Zolikának nem fog tetszeni. a másik átmérőjű. hogy a mélyhűtőben olvasd a könyvemet. Mindkettő ugyanolyan vastag. hogy mindkettőjük szabályos kör.) és Az egyik pizza átmérőjű. a jelölt módon.Miként lehet igazolni. . hogy rákényszerítselek arra.

fejezetet! ∎∎ . Az egyik pont háromszor olyan magas. mint a kisebbikhez? További gyakorláshoz olvasd el a c. Mennyivel több hó kellett a nagyobbik megépítéséhez.Építettünk két egymáshoz mindenben teljesen hasonló hóembert. mint a másik.

a köztük lévő síkrész neve pedig a . őrületes halandzsa varázsigéket vetettem ide papírra. A térben olyan kicsi helyet foglal el. beleírt jelöléssel tesszük egyértelművé. hogy végtelen hosszú legyen. Így már csak egy van. vagy balra eső részét tartom meg. azaz háromdimenziós alakzatok tárgyalása is megtörténik már az általános iskolában. A . mint a papírlapod. és egyenes is. Az a vastagság. Ha egyszerűen vonalról beszélünk. A egy olyan alakzat. hogy ez a mindkét irányban végtelenbe nyúló egyenes mégse nyúljon a végtelenbe mindkét irányban. Ezek a végpontjai. azok egymáshoz való viszonyát tárgyalja. vagy kétdimenziós objektum. amire rajzolsz. akkor az egyik pontjában. . elfordulás nagyságát méri.Geometriai nagyon-alapismeretek A magyarul néven is emlegetve vagyon. Hogy melyik szögről is beszélünk eme négy közül. képzeletben elvágjuk ezt az egyébként is csak képzeletbeli objektumot. még azt hihetnétek. síkok. mint az előbb bemutatott pont. azaz kétdimenziós és térbeli. mint az előbbi egyenes. De csak hosszúsága van. csak az egyik irányban. Ha azt akarjuk. Ekkor hívjuk. melynek nincs kiterjedése. A két egyenes a . amit papírra rajzolva látsz. akkor az lehet görbe. ez is darabolható. Képzeld el hogy teljesen sima. a metszéspontjuk a . hanem pont olyan vastag. és ugyancsak a síkban fekvő másik egyenest és ennek mentén is levágjuk az egyik felet. Ezek közül kettő kettő egyenlő. bocsájtunk egy reá merőleges. alakzatok. Miként az előbb az egyenes. de valójában csak annyira vastag. Képzeled úgy. mint amilyennek matematikailag gondolnánk. csak ki van jelölve a helye a vonalnak. A végtelenbe nyúlik minden irányban. ismét csak azért van. Ami annyira kicsi. de a másik vége már pont abban a pontban van. és hívjuk. ami annak a leges-legközepét jelenti. olyanokat melyek megadják azt is. ahol elvágtuk. ha akarom csak egy vonaltól jobbra. Ha nem akarom. más irányokban pedig a végtelenbe nyúlva. annak a papírlapnak a síkja. De nem ám olyan vastag. akkor szakasznak hívjuk. A pl. Tehát oldalról rátekintve nem is látható. hogy semekkorát se. mert különben nem is látnád. tehát ha egy pontról van szó. Nulladimenziós. az a feladattól függ. Nyilván két egymást metsző egyenes négy ilyen szöget is megad. hogy mettől meddig tart. Síkbeli. hogy nincs is. Többnyire a egy egyenes egy meghatározott hosszúságú darabja. Ha nem egyenes az a vonaldarab. hogy valami Harry Potter mániámnak ellenállni nem tudván. akkor egyéb neveket aggatunk rá. két egymást metsző egyenes által határolt síktartomány. Vagy erre az egyenesre mely most már a határát képezi a félsíknak. A két egymásra merőleges egyenes által határolva két oldalról. Ezeket természetesen mélyebben tanulmányozzuk a középiskolában. azt a belerajzolt. Sőt végtelen hosszú. hanem arra. Magasabb iskolákban pedig olyasmit is tanulunk ebben a témakörben. Pontok. Mikor a papíron megjelenítjük az mindig nagyobb. hogy minek a darabja. hogy ezáltal. Csak a helye van ott. Pl. akkor ne arra a pontra gondolj. amit rajzolni szoktunk. amiknek a nevét ide leírva. A szög eme két egyenes egymás irányától való eltérülés. És megmondjuk. Ez az egyik irányban még mindig a végtelenbe tart. Hogy melyik felét tartjuk meg a korábbi egész egyenesünknek. A már van kiterjedése.

Három példa a térszögre. hasonlóan. döntjük meg. A . Ha mindkettőt ugyanabba az irányba. Ebből könnyű megjegyezni. Egy sapgócára kötött kő is ebben az irányban feszíti a felfüggesztett spárgát. ha irányuk megegyezik. olyan egyenes. hogy lehet girbe-gurba a gömb középpontjából. mikor nem háborog. A kétdimenziós koordináta rendszer tengelye is függőleges. éppen egy vízszintes vonallal tehetnéd meg. Legjobban talán egy gömbfelülethez tartozó középponti térszöggel lehet megérteni. párhuzamos. Nyugodt. Negyed felszínhez. fele ekkora középponti szög tartozik. Azaz éppen agy negyed körbefordulásnyit. ez mérve . akkor a hozzátartozó térszög sem szép szabályos.) Vízszintes. merőlegességük megmarad. vagyis éppen duplája a teljes síkszögnek. síkok esetén. Két vagy több egyenes . Van. távolságaink nem változnak egymástól. Ilyen térszög pl. . Azonban ez nem szükségszerű. Tehát gondolj egy pohár vízre. függőleges. hogy nem egy őrült piktor vagy. Két egyenes egymásra. nem mozdul. amint már a síkszög esetében láttuk. Azt hihetnénk. Ilyenkor sehol nem metszik egymást. Ha ezt a vízfelszínt akarnád egyetlen vonallal ábrázolni. mint amilyet a vízszintes és a függőleges egyenes egymással. A nem túl csáléra épített házak fala is függőleges. ugyanakkora szöggel forgatjuk el. Rajtuk fej-fej mellett haladva. ahol semmi. kitérő egyenesek Vonalakra értve tárgyalom őket. próbáld meg pálinkával. Görbékre. A teljes gömb felületéhez tartozik a teljes térszög. stb. amely olyan irányban fekszik. (Van ahol . hogy mit jelenthetnek ezek. ezért mondtam. mint neve is sugalja. azt általánosítva magad is rá fogsz jönni. A koordinátarendszer tengelye is vízszintes. Görbe felületek is elkülöníthetik a térből. nevéből adódóan háromdimenziós fogalom. ahol jelöli a gömbi középpontot. hogy síkok határolják. a szoba sarka. és van. mint a víz síkja. ha pont olyan szöget zárnak be egymással. A gömb fele felszínéhez. Ez papíron a le-föl irányt jelöli ki. A számegyenes is többnyire ilyen. merőleges. nem értelmezzük ezek közül egyiket sem. azaz a szög csúcsából induló. Feltéve. Ha nem szép szabályos ez gömbfelületdarab. 218 219 Ha nem megy. a felület darabkát kimetsző alkotósereg. vagy bármilyen szeglet.A .219 Ez papíron a jobbra-balra irány egyenese. Ez az állandó távolság a párhozamos egyenesek egymástól vett távolsága. A olyan egyenes melynek irányában esik egy kő lefelé.218 amiben már lecsendesedett a víz. negyede a -nek. Jó esetben a padlóra és plafonra húzott bármely egyenes is vízszintes.

. ezért ként is hivatkozunk rá. Mikor két vonal egymással ilyen szöget zár be. Rajzban így jelöljük: Ennek fele. A síkszögek osztályozása Nem érdemjegyük. A derékszög tehát éppen a negyede a teljesszögnek. Az egyenesszögnél nagyobb. Ilyenkor a „két szögszár” egymáson fekszik. 220 Ez a . mint . de előbb tisztázzuk ezeket! A szögeket többnyire a görög ábécé kisbetűive l jelöljük. A vagy jele: . De találkozhatsz még ilyen jelekkel is: . A most következőnek síkban nincs értelme. hogy bármilyen távoli pontjait vesszük is eme egyeneseknek. Ez tehát nem egy konkrét szög nagyságot ad meg. akkor sem fogják metszeni egymást. de -nál kisebb hegyesszög névvel illetjük.221 Úgy. Tehát hegyesszöget jelöl. Mivel hogy ez az előbbi fele. ha . tekintve hogy szárai egymás meghosszabbításai. azaz egy egyenest alkotnak. Két egyenest mondunk. ha . A derékszögnek is van saját jele. Ilyen csak térben létezhet. 221 Abszolút pofára megy az osztályozás. A leggyakoribb ez: . Lesznek még egyébb elnevezések is. A derékszögnél nagyobb. Eme legkisebb távolság a kitérő egyenesek távolsága. de a teljesszögnél kisebb szögek a nevet kapták. . de az egyenes szögnél kisebb szögek vannak emlegetve. az egyik pont az egyik egyenesen.220 Pl. úgy értendő.Az előbbi fogalmak mind értelmesek voltak síkban és térben egyaránt. A derékszögnél kisebb szögeket mondjuk. hogy merőlegesek egymásra. hanem fajtájuk szerint osztályozzuk őket. a másik pont a másik egyenesen.Az a kis karika (°) a jele. ilyen a két egymás alatt-fölött elhaladó különböző irányokba tartó egyenes autópálya. amely °-nál nagyobb. A teljes körbefordulást írja le a . ha irányaik nem egyeznek meg. melyek a legközelebb vannak egymáshoz. Vagyis a homorúszöget jelöl. hanem gyűjtőnévként emleget sok-sok szöget. Tehát minden szöget. Azaz a tompaszöget jelöl. és sehol nem metszik egymást. azt úgy is mondjuk. Ilyen szöget zár be egymással egy vízszintes és egy függőleges vonal. Ezeknek van egy olyan pontpárjuk. a hátraarc. Ábrázolva: Emennek a fele a . az összes ilyen pontpár közül. ami az írható le. a félfordulat. ha . Ami ezekszerint éppen . Ezt -nak is mondjuk.

• Ezek -ra pótolják ki egymást. hogy . másik száruk egymás meghosszabítása. de még nagyon sokféle elképzelhető. hogy egymásmellé simulnak. hanem csak félszöggé. Ez csak két speciális ábra. hogy egymás mellett legyenek. azaz egyenesszöggé egészítik ki egymást. hogy a két szög összege ! • Nevükkel ellentétben nem teljesszöggé. ahol egyértelmű. De akár lehetnek is. sőt ki hinné. • Ezek olyanok. hogy egymás mellé simuljanak. nem azt . Mindkét ábrán .Dívnak még a következő megnevezések is síkszögekre. de ezeket páronként van csak értelme emlegetni: • nevük arra utal. Házi feladatként rajzolj még néhányat. Egy-egy száruk párhuzamos. Figyelem. Egyik száruk közös. mint két azonos irányba mutató nyíl. Mikor egymás mellé simulnak. mindent félreértő emberkék! Az. Nem kell. Így összegük . arra már láttunk példát: azok voltak a mellékszögek. de a másik pár száruk is párhuzamos! Ebből kifolyólag még azonos nagyságúak is. Tehát nem kell. Ezenkívül nem követelünk meg tőlük egyebet. de akár úgy is lehetnek.

. Száraik közül egy egy párhuzamos. Ha ezenkívül még a csúcsaik is egybeesnek. Olyan módon. hogy a szögtartományuk azonos nagyságú! Végül is szögekről van most szó. de az egyik páros tagjai ellentétes irányításúnak is mondhatóak. hogy a száraik egyforma hosszúak! Hanem azt. mintha az előbb mellékszögként megismert párt egymástól eltávolítanánk. nem? • Mint két ellentétes irányba mutató nyíl. a másik egy-egy pedig úgyszintén. akkor • hívjuk őket: • Ezek is -ra egészítik ki egymást. Megfelelő száraik párhuzamosak.jelenti ám. önmagukkal párhuzamosan eltolnánk.

Ez olyasmihez hasonlatos az ilyen „világ”. Ilyen pl. . kétdimenziós geometriának is mondjuk. A háromszög. és az első szög második szára is merőleges a másik szög második szárára. velük való foglalatossághoz elegendő egy papír síkja.• Nevük nyilván arra utal. a négyszög. E térgeometriának jele: . stb. melyek nem férnek el a síkon. eset . Az ilyen. stb. azaz -os. a kör. ki kell lépni a síkról a térbe. ábrázolást adunk meg. Ehhez szükséges a síkhoz hozzávenni a függőleges irányokat is. Ezt kétdimenziós rendszernek. a henger. Két eset van: eset: lehetnek azonos nagyságúak. hogy az egyik szög egyik szára derékszöget zár be a másik szög egyik szárával. Ha a két eset egybe esik. a gömb. Azaz nem tudunk olyan harmadik koordináta tengelyt berajzolni. helyzeteket egy papíron. mely eme kettő előzőre egyaránt merőleges lenne. így térbeli geometriát kapunk. síkidomok. a kocka. Mondjuk ezt háromdimenziós rendszernek is. mikor már le és fel is járhatunk szabadon az emeletek között. vagy táblán jól tudjuk kezelni. Itt maximum két egymásra merőleges koordináta tengely lehetséges. Ez tehát az. Hogy ezt megtehessük. Ezek felrajzolásához. . ugyanis térbeliek. amire utal. tájékozódást. amikor egy lap. síkbeli problémákat. eset A síkból térbe áttérve és viszont Sík geometriáról beszélünk. mintha egy ház csak egyik emeletét használhatnánk. Jele: Vannak azonban olyan objektumok. eset: vagy akár egymás kiegészítői is az ilyen szögpárok. akkor nyilván mindkét szög derékszög. és nem mehetnénk föl vagy le. Vagyis. egy síkon való mozgást.

megállapíthatjuk. melyből kiindulva kiszámolhatjuk. Ezzel betekintést nyújtva olyan részeibe melyek a térbelisége miatt papíron nehezen lennének ábrázolhatóak. Bár matematikailag végtelensokdimenziós terek is leírhatók. ha a térbeli probléma átlátása egyszerűbbé tehető egy síkmetszettel. És természetesen a ∎∎ . hogy a térbeli objektumot. Ezekre konkrét példát láthatsz a saját tankönyveidben is. Ez annyit tesz. megállapítani. Miként a síkháromszögnek a térben a kúp. hogy még így is túl bonyolultnak tűnik.. A síkbeli körnek. itt be fogjuk érni a maximum -s rendszerrel. a térben a gömb felel meg. melyet egyébként is hívunk. képzeletben felvágjuk. Gyakran dolgozunk ellentétes irányban is. Vagy csak jól megijedhetünk. de legalábbis a látnivalót. Pl. fejezetben. hogy mit is kell kiszámolni. mert lehet. elmetsszük egy sík mentén. viszont így síkbelivé redukálva a feladatot.Magasabb dimenziójú tereket a gyakorlatban nem ismerünk. Gyakran a síkbeli probléma a síkidomok képzeletbeli megforgatásával átvezethető té rbeli megfelelőikre. annak egy részét. ill. c.

És legvégül a kész ábra lényegi része. Ahová beszúrtam a körzőt. Miként az egyébként is bevett gyakorlat a természettudományokban. fiam! Legyen nálad körző és vonalzó! A legegyszerűbb eseteket fogjuk csak venni. de szöget nem. mint a következő módszerrel. A szakaszfelezésnek éppen az a haszna. de ezeket nem kell ismerned. ennél nagyobbakhoz. hogy valami ne lenne követhető. Így rászoksz arra. ahogyan szeretnéd. Egyszerűen nem volt olyan program. Így magamnak kellett legyártanom. mert kézzel készítettem őket. mint az ár visszahúzódása után a szárazföld. akkor a végpontjukkal teszem. tehát a feladatban kirótt. Egyébként. hogy egy adott körív. értő szemmel észreveheted. ahol nehezen vagy alig tűnik elő. . Nem kell megijedned. Előbb azonban. ha kell. Szakaszfelezés Tetszőleges hosszúságú szakaszt említve. A kis görög betűk. hogy amit látsz. … mindig egyeneseket. . hiszen ott serken ki a papír vére. Bár lépésről -lépésre fogok ábrákat biggyesztgetni egymásután. a mérőeszközök pontosságának is vannak korlátai. vagy egyébb vonalakat. Látni fogod. mindig pontokat. mint a legnagyobb körzőnyílásod. Ha mégis érdekel. A tökéletlenségek tapasztalati ismeretéből fakadó „ráhagyás”. hacsak nem mégis inkább másképp. ezek mesteri érzékelése adja azt a képességünket. honnan lett berajzolva. már nagyobb körző kell. ezért nem valószínű. kis latin betűkkel. azt egyből magasabb szinten meg is értsd.Geometriai szerkesztések Mit fogunk itt szerkeszteni? Szakaszt és szöget felezünk. mely minden igényemnek megfelelt volna. Vannak ugyan egyéb trükkös módszerek a szögharmadolás kivitelezésére. és immár megszerkesztett objektumot kiemelem egy a környezetétől elütő színnel. akkor utána járhatsz. A te ábráid sem lesznek mindig olyan pontosak. hogy könnyebben követhesd az ábrákat. Így könnyebb lesz látni. „apróságok elhanyagolása”. hogy a gyakorlatban sok tényező befolyásolja a pontosságot. Itt-ott kisé el is csúsztak. Nagy latin betűkkel. csak olyan hosszú szakaszokra gondolj. azt kis piros pont fogja jelölni. hogy előtűnjék. Ekképpen az én ábráim sem lettek tökéletesek. fogok jelölni. a szögek jelölésére vannak fenntartva. melyekből felépíthettem a kész ábráimat. Ennek ellenére. vagy íveket akarok jelölni. De egész világunk ilyen. hogy mit kell az ábrákon látni. hogy nem kell ténylegesen tudnod. Mert ezek nem tartoznak az euklideszi szerkesztések közé. Ha szakaszokat. egyezünk meg egy két jelölésben. hogy észrevegyük ott is a rendet. ama újra felhasználható kellékeket. Tehát mérőeszköz nélkül felezünk. ezért azokkal sem tudnál pontosabban felezni . és puszta szemmel. Ezek vizsgálatával érthetjük meg egyre jobban a körülöttünk lévő világot. Ugyanis. Bátran előre. melyek rövidebbek. Így például szöget harmadolni nem tudunk a szokásos egy szem körző és vonalzó segítségével. Sőt szakaszt akárhány egyenlő részre tudunk osztani. vagy hány milliméter a szakaszod. hogy szám szerint hány centiméter.

Legyen hát adva egy szakasz! Hoppá. az alatta létrejövő . vagy nem jó helyre tettük a köríveket. hogy közben ne változtassunk a körző nyílásán! Ennél a szerkesztésnél végig azonos körzőnyílással dolgozunk. mi is az a szakasz? Az egy egyenes darab. De figyeljünk oda. összekötjük egymással. avagy sem. ő . akinek becsületes neve . mint a fele! Majd a körző hegyes végét szúrjuk a szakasz egyik végpontjába. melynek ismerjük két végpontját. . Tehát nem a felét próbáljuk szemre megtalálni. Ha nem sikerülnek a metszéspontok. mint a szakasz fele. ott van. Majd ezt ismételjük meg a másik végpontba. melyek egyike a vonal felett van. 2. Ahol eme összekötőtiszt metszi az eredeti szakaszunkat a kisbicskájával. kérem szépen. ő . nem! … alatta található. ahol egy a szakasz közepén merőlegesen átmenő vonalat metszenének. akkor vagy nem nyitottuk ki eléggé a körzőt. másikuk a vonal felett … ja. A szakassz feletti metszéspont legyen . Majd nyissuk ki a körzőt nagyobbra. Szemmel ez is látható. a keresett felezőpont. Ha minden bénázásunk ellenére mégis sikerrel járnánk. Hanem nagyobbra nyissuk. A körzőt az pontba szúrva íveket húzunk a vonal két oldalán. akkor eme két metszéspontot. Igyekezzünk elmetszeni az előző köríveket a mostaniakkal. Legyenek e végpontok név szerint és . -be szúrt körzővel. mert az nehéz. hogy nagyobb -e. Most nyilván az előbb berajzolt körívek irányba. Tehát tessék kijelölni a végpontokat is! Azokra is szükségünk lesz. A kapott szakasz. 1. vagy mindkettő hibát elkövettük. mondjuk -ba és a másik végpont irányában rajzoljunk két körívet a szakasz két oldalára nagyjából oda.

. melynek jele . Egy egyenessel. vagy egyenesre egy adott pontján keresztül Adott egy egyenes és az ő egyik pontja. rajta kijelölve. 4. A két metszéspontunk az és 5. összekötjük az és pontot. Merőleges egyenes állítása a szakaszra.3. Ezt megismételjük pontba szúrva is. Az és metszéspontja a keresett pont. 6.

melyek metszik egymást. mely nominális hivatkozás végett az jelet kapja. hogy ott fog majd húzódni az elkészítendő egyenesünk. Tetszőlegesen kinyitjuk a körzőt. 1. 4. hiszen őt kerestük. Legyenek ők a és névre hallgató. Ezt megismételjük a másik metszéspontból. amivel készen is vagyunk. 2. és az eredetileg készen kapott pontunkon keresztül húzzuk meg az egyenest. Az egyik metszéspontba. szakaszunkat egy-egy kis körívvel. A pontba szúrva a körzőt. Tehát oda. Eme két metszéspontba szúrva íveket húzunk. ahol úgy szemre látszik is. de úgy. A és a keletkezett egy egyenessel.Itt majd változtathatunk a körzőnyíláson a szerkesztés során. A körzőt beszúrjuk az adott pontba. hogy az előbbi körívünket mindenképpen metsszük el. Hogy pontosan mely lépéseket kell azonos. 3. két metszést ejtünk a vonalon. pl. hogy mikor lett csálé az ábrád. hívásunkra engedelmesen lábhoz jövő jószágok! Most az előzőnél nagyobbra nyitjuk a körzőt. annak felderítésére folytass kísérleteket! Hamar rá fogsz jönni. pntot összekötjük . -ba beszúrjuk a körzőt és a vonalon lévő eredetileg kapott pontunk alá körívet rajzolunk. -ből. A két új körív metszéspontján. Ezzel két metszéspontot kapunk. és melyeket lehet ettől eltérő körzőnyílással megtenni. majd tőle jobbra és balra is elmetszük a vonalunkat.

Az egyenesen kívül eső pontból állított merőleges Tehát adott egy egyenes. Zolika? Most az pontba szúrjuk a körzőt.) . Amit vonalzóval meg is rajzolunk. és egy nem rajta lévő pont. és rajzoljunk körívet az egyenes ponttal átellenes oldalára. Ekkor a vonal feletti és alatti metszéspontok. hanem inkább a pontpa. Mert hát erre a célra vásároltuk a vonalzót. itt van a keresett merőleges egyenes. aki tudja. és nem verekedésre. hogy mit is akarunk! Nem értettük meg a feladatot! Tegye fel a kezét. ezt kell csak belelátni. hogy nagyjából merr e menne? Nem? Nem látjuk? Akkor nem tudjuk. Ennél a szerkesztésnél sem kell állítgatnunk a körzőnyílást. valamint az eredetileg meglévő pontunk hármasa adja a keresett egyenest. a -től olyan irányba. és nevezzük eme metszéspontokat és . azaz régi magyar megnevezésel . de megtehetjük. ha már készen lenne.222 A sikeresen létrejött metszéspont és az eredeti pontot összekötve kapjuk az egyenest. a -ból mint köri középpontból ívezett árkuszunkat. Szúrjuk a körzőt a padtársunkba! Persze kissé több köze van a szerkesztéshez. hangzatos nevekkel! Szúrjuk a körzőt -ba. Már persze csak azok. és igyekszünk elmetszeni előbbi. Körívekkel metsszük el az egyenest.5. amerre a merőleges menne. ami a feladat teljesítését is jelzi egyben. 222 Árkusz: ív ( . Nem szükséges a vonal felett is körívmetszetet létrehozni. akik lélekben is velünk vannak itt. Íme. vagy csak azt érezzük majd még biztosabban. akkor még pontosabb is lehet az ábránk. Ugye. Mivel egymásra merőleges egyenesek között éppen derékszög van. mondhatni beceneve. mindig keress Ilyenkor arra gondolunk. hogy . hogy Itt most a rövid. Ugye látjuk. Nyissuk nagyobbra a körzőt. hogy mi az. ha mégsem a padtársunkba szúrjuk a körzőt. Ha azt hallod. hogy mennyire nem tudunk bánni az eszközeinkkel. mint a pont és az egyenes távolsága.

Elnevezzük űköt. egyszer… … majd még egyszer.. .A pontba szúrva a körzőt elmetszük az egyenest..

Az így létrejött metszéspont az .… … hogy azok metsszék egymást.És belőlük is íveket húzunk úgy.

A és pontokat egy egyenessel összekötve… … kapjuk a keresett merőlegest. mely egy geometriai fogalom. A ponton kesztül húzzunk egy olyan tetszóleges egyenest. és egy rá nem illeszkedő ponty. eme kiválasztott szög fölé. lehetőleg a további szerkesztéshez elég hosszút. mikor az adott pont nincs az egyenesen! Ha a papíron sincs. nem? A cselekmény. melyet titokban már -nek . Nem vasszöget értünk ezalatt. már a bekövetkezése előtt lezajlik…Nem kell nagyon beijedni. de ezekből ketten-ketten. ill. egy az egyenesen kívül fekvő ponton át Még szép. az egymással szemben lévők. Egy adott egyenessel párhuzamos egyenes szerkesztése. akkor ez egy reguláris tankönyv lenne. mingyá tanuljuk a szögmásolást is! De. Tiszta időutazás. most a szögmásolást már azelőtt megtanulod. szögeket is találunk. Most először a vonalzót ragadjuk meg. Négy darab szög is van. akkor meg még szebb! Hiszen ha az egyenesen van. képződmény. Már pedig ez nem az! Tehát az pontba szúrva a körzőt. akkor már készen vagyunk. Vagyis. Válasszuk ki valamel yiket! Ezt a szöget fogjuk másolni. hanem síkszöget. ha előbb azt már megtanultuk volna. biztosan egyformák. és azzal szállunk harcba. mert egy egyenes mindig párhuzamos önmagával. hogy az elmetssze az egyenest! Az és metszés pontjánál. hogy megtanultad volna. -nél. Tehát adott egy egyenes. Akkor feladat ez igazán.

A felkiáltás nélkül nem lesz elég szép a szerkesztésünk. Ezt kapjuk készen. mind irányában hűen! És mindenképpen metsszük el egyenesünket oly irányban miként azt az eredeti éppen most másolásra kerülő ív is teszi. ezáltal felmérve annak hosszát.. és az pedig az egyenesen van. mert a jajveszékelés hangosabb volt…) 225 azaz (Ennek kitekert változata: Vagyis ) .224 előbbi körívünket igyekezzünk lemásolni. hogy pontosan tudjuk. Mostan körzőnyílásba vesszük az ívet. azaz pontba szúrva és az ívet elmetsze ezzel a körzőnyílással. Mert a helyes logika ezt kívánja. − mondja Emese gúnyosan. 223 224 Imádom ezt a csajt. hogy az eredetit. – Nyilván az csak azért is a . de egyenes is. melyikük. és egyéb nem kevésbé fontos. A mondat maga. meehogy az íven vala! Utolsó lépésként a és az ponton át húzunk egy egyenest. hangos „ ” felkiáltással. akkor eme értékes adatot rámentem az éppen készülő ívre. mondanom sem kell. A keletkező metszéspont legyen . hogy metsződjön általa nem csak . Pistike?. és nem külön-külön egymásután! Ha ez megvan. mivel az új még nincs készen! Ugye. Eme metszéspont legyen jelü. Ha nem az. a pontyba döfve vasunkat. mind hosszában. − Hát … Majdnem…223 Ugyan eme körzőnyílással. Mindezt egyszerre. Végtelen bőccsességem ezáltal lehetővé tette. kanyarítsunk olyan tetszőleges körzőnyílású körívet. de tényleg minden-minden vagyonát. Jelentése: Sajnos manapság egyre ritkábban hallani. és elvesszük minden. . Ami úgy történik. oly pontosan. akkor azt felségárulásnak deklaráljuk. melyikük. vagy inkább azért... és precízen végrehajtott mozzanatok)… akkor a egynesnek nemesi kötelessége225 párhuzamosnak lennie az egyenessel. (Egyesek szerint akkoriban sem lehetett hallani. mert nem is mondták.neveztem el. − Pontosan. hogy az egyik végpontban döfök. ahogy csak bírom. az ókori római gladiátorok áltál használt formula. Mely metszéspontok legyenek és . Ha mindent jól tettünk… (Nem maradt ki a csatakiáltás. a másikban lágyan simogatok a körzőmmel. és nemesi címét. 1. miközben a helyes kiejtésre is ügyeltünk.

(Az ív legyen legalább oly hosszú. 5. . S ez ád egy metszéspontot. -et. A pontból egyenest bocsájtunk az egyenesre. Lásd kövi ábra! 3. Majd ugyanezen körzőnyílással ívezünk pontból is. mint az előző. miként ez -val és -vel is megtörtént.2. Eme -ből ívezve egyaránt elmetszük és egynesünket is. Keresztelőre jöttünk: pont is nevet kap. 4.

pont lett az új metszéspont neve. . 8. imígyen lemérve azt. Körzőnyílásba fogjuk az ívet. … 7.6. … s e hosszt pontba szúrván rámérjük a rajta átmenő ívre.

és legott elnyisszantjuk az szögszárak torkát. Hogyan is van adva egy szög? Két egyenes metszi egymást. Eme egyenes párhuzamos az borocskát. ezzel zavarba hozva az ellenfelet. s a ponton halad át. hogy a kisebbik vagy nagyobbik közrezárt tartományról van-e szó.9. egynessel. Miként a feladat megkívánta. Bízvást megőrizheténk körzőnk nyílását az ő állapotjában! Ne abajgassuk hiába! . Tehát adva van egy szög. Ha nem elég egyértelmű. Mely nyiszadékpontok az és nevekre keresztelődnek. Tetszőleges körzőnyílással indítunk. A és pontokon átalvetünk egy egynest. hogy mások is arra gondoljanak. akkor jelöljük körívvel azt. és az általuk közrezár tartomány a szög maga. akár egy flaska jóféle Szögfelezés Adva van egy szög. amire gondolunk. Bészúránk az körzőt az szögnek csúcsába. Az általuk alkotott metszéspont pedig a szög csúcsa. 10.

2. a szögszárak által kijelölt másik szögtartományt is feleztük ekképpen. vagy kifejezés. Hiszen az egyenes bármely két pontja elegendő egy egyenes meghatározására. de pontosan idézve. 226 1. 226 . 228 Ama esetben. hanem így. A szög sic. s pontot egynessel összekötjük.) 227 A sic. Ahol eme két ív sic.227 egymást nevezénk az pontot -nek. hogy nem elírás. rövidítés azt jelenti. Nyisszantjuk mindkét szögszárat: . S ívezünk -be szúrva. ezen egyenes felezi a szögünket. mikor is linea csúcson túlmenő hosszabbodása sem maradt le az figuráról.Kiált fel az körző. pontosan így van írva a szerző szándéka szerint. Lészen: . ha még is piszkálódol véle. hogy Ez utóbbi nylevjárást beszélő magyarok szavát ma már nehezen értjük. S ím. és ponton kersztül át egyenest rajzolunk. Megismételjük ezt a másik nyiszadékpontba szúrva is. eső szögtartományok egyenlő nagyságúak. akik úgy ejtik. (Azaz mai magyar nyelvű alakban: Bár vannak. 3. Ívezünk -be szúrva. 228 . 4. Így az itteni metszépont is alkalmas az megadására. Eme szög adott . A körívek teljes körré kiegészülvén -nek eme részén is metszik egymást. Próbálván legfőbben a közepén átívelni. sajtóhiba az előtte lévő sző. 5. vagy véletlenül ugyan. A szögszárakon bévül lévő és -től jobbra és balra havazó… ja nem. Eme egynes felezi az eredeti szöget. Egyik nyiszadék pontunkat halálosan megsebezve íves vonalat vésünk szögünk belsejébe.

az egynest egy pontban metszve. Most körzőnyílásba vesszük az ívet. Vagyis a betűhármas középső tagjával azonos jelű pontnál lévő szöget jelöljük így. mint az ív. Feladat. és az -en átmenő ívet metszve. hogy annak kijelölt pontjában legyen az új. jobboldalon az és a szögszárak egy-egy pontját jelölik. hogy az előbb mit értettél meg. Figyelem. tehát baloldalon az és . Közben ügyelünk arra. hogy a berajzolt ív pont egyikfelére eső része legalább olyan hosszú legyen. nem az egész ív hossza legyen ilyen. ezt is érteni fogja: . mint szögszárak jelölik ki az eredeti csúcsnál lévő szögünkkel egyező nagyságú immáron elkészült szögünket. . másik pontba a körző másik vége érjen a lehető legpontosabban! Ezzel a körzőnyílással ívezünk az pontba szúrva. és mire fogtad csak úgy rá. hanem az -től jobbra. egyik pontba a körző egyik. azaz akkorára nyissuk ki a körzőt. úgy hogy elmetszük mindkét szögszárat. és a szakaszok. Most már ihatjuk a sörünket! Aki emlékszik. hiszen ennek hosszát készülünk éppen rámérni. és ez a két szög itt most megegyezik. és eme újdonsúlt pontunkat összekötve egy egynessel. vagy balra eső része! Ne szimmetrikusan tegyük az ívet -re! Akár lehet is az ív végpontja. A betűhármas két szélső tagja. E metszéspont legyen Az egyenes pontját. A szög csúcsából körívezünk. Adott egy szög és egy egyenes egy rajtalévő ponttal. az szakasz. Az egyik metszéspontot .Szögmásolás Hiszen ezt már ösmérjük! Most kiderül. a másikat -ként jelölve. a szöget átmásolni az egyenesre úgy. másolt szög csúcsa. hogy az és közül. Ugyanezen körzőnyílással az egyenes pontjából ívezünk.

. Ímé. egy szög és egy egyenes.1. A szöget kell az egyenes pontjába másolnunk. rajta egy ponttal.

3. ívvel metszük az egynest. A szög csúcsából tetszőleges körzőnyílással körívezve metsszük mindkét szögszárat.2. . Változatlan körzőnyílással a pontba szúrván. .

Körzőnyílásba vesszük az ívet. .4. hogy rámásolhassuk eme ívhosszt az egyenesünket metsző ívre.

5. . Az pontba döfve körzőnket rá mérjük az imént lemért ívhosszt.

.6. Az új metszéspontunk az .

A és pontokon át húzunk egyenest.7. .

Ha ki kötötte volna a feladat. Egyetlen körzőnyílással dolgoztál. akkor pusztán csak az ívet kellett volna amarra tenni. csak nagyon pinduri részletét. akkor csak halványan rajzold meg a kört. aminek értelme is van. de nem ismételjük annyiszor. Ennél a feladatnál szabad akaratunk semmilyen gátló tényezőtől nem csonkítván. hogy a szabályos hatszög oldala hosszai éppen egyenlőek a köréje rótt kör sugarával. hogy a másolt szög az egyenesen a ponttól merre legyen irányítva. hogy a másik irányba essék. A kör sugarával. Mi is ezt tesszük. valamin alapszik.8. Így a pntnál lévő íves szög megegyezik a pontnál lévövel. mint te. De előbb lássuk a hatszirmú virágot emlékeztetőül! Ha csak a virágot akarod megtartani. miként lovát Rózsa Sándor Mariskához. mikor hatszirmú virágot szerkesztettél kicsiny gyermekként éppen ezt a tudást használtad fel. hogy igenis meg van szabva a szög iránya! Hatvan fokos szög szerkesztése Ez azon az ismert tényen alapszik. miként minden. Te magad is. mi választhattuk meg. Figyeljünk oda. s a szirmokat erősebben! . azok egymás ismétlései voltak. hiszen most nem akarjuk ezt a legegyszerűbb teljes megrajzolni. mert előfordulhat. Amit ott alkalmaztál lépéseket.

miként eddig is.Rajzolj egy kört! Körzővel persze. És ezzel készen is vagyunk. a körvonalon. az pontba szúrva körzőnk hegyét ívesen metszünk két helyen. Miért pont Majd látni fogod. filmben is mondják: „Az idő körbe jár.” Ami a kezdet az a vég. . két helyen metszi az innen ívelés az előbbi -ben. Az egyik metszéspont legyen a másik pedig . s ím. Miként az c. Most szúrjuk körzőnket a… hova is? Úgyvan az pontba. kapjuk az pontot. Húzz ívet úgy. és lássatok csudát az új is egy régi pont. és természetesen. Most szúrd a körződ az metszéspontba! Innen ívvel metszve a kört két pontban. Tartsd a körzőnyílást így! Szúrd be a körződet a körvonal egyik pontjába. hogy elmetssze a kört két helyen. ívesen nyiszapontokat képezünk a körvonalon. hiszen minden szirom. egyikük az másikuk a régi-új . hogy ez az utolsó metszéspontunk lesz. Legyen ennek jele . egy új pontban is. és a másik metszéspont éppen az előbbi . vigyázat nem az ujjba. az -ben. mert pont ő az . És valóban. Egyikük az előző mint régi motosrosfóka. egyik nyiszapont pont előző és az új pont. Eme újba szúrva. mind a hat elkészült. És ebbe szúrva fejezzük majd be az ábrát. Eme új pontba szúrva ívesen elmetszük a körvonalat.

.

.

. mind magán a szerkesztésen belül. fogod látni az összefüggéseket az előbbi kis kitérő kapcsán. Mind az előzőhöz fűződő kapcsolatot. Adva vagyon egy egyenes.! Remélem. rajta egy kijelölt pont.

és az egyenes az egyik szögszár. Esetleg azt is kikötik. Készen vagyunk. és mint az köztudott itt spórolhatsz az erővel. (nem mint áthaladási pontból 230) ívet rajzolunk tetszőleges körzőnyílással. az egyenesre simuló -ot szerkeszteni. Akkor lehetőleg arrafelé ívezgessünk! Bédöfénk a körző szúrós végét a kijelölt pontba. Ez az ívmetszetünk legyen . akkor a szó hétköznapi értelmében vett van szó. metsszük (sz)ívesen. De a körvonal sossem mehet át a saját középpontján. És ha most így jártál. Eme(se) körző nyílást megtartva. A és pontokon átalvetett egyenes lészen a szögünk másik szára. Azaz a pont legyen a csúcs. hogy az egyenes melyik oldalára biggyesszük a szöget.(Ha nincsenek ezek sem megadva. azt majd csak később tárgyaljuk. E metszéspont legyen . jelöld ki! 230 Ha az íved mégis átmegy valami csoda folytán a ponton. hanem azt hogy rajzold meg. éppen a között. ebbe a pontba. akkor te vedd fel229 ezeket. mellyel el is metsszük az egyenest. döfünk az -be és a rajta menő ívet. Adott egy pont és egy rajta átmenő egyenes. és nem geometriai eltolásról.) Feladat. 229 Itt a nem azt jelenti ám. akkor biza rossz helyre szúrtad a körződet! Ugyanis nem tom észrevetted-e. ívvel metszük az egyenest. A rajzolós végét ugyanis sokkal nehezebb. Így kapjuk az metszéspontot. A pontba döfve körzőnk hegyét. használd inkább az eszedet! A pontból mint középpontból. hisz nincs is más ívünk most. helló! -ot biggyesztenünk. 1. De nem ám 2. mindaddig. Ebbe a pontba kell szögmérővel. hogy jelöld ismerősnek a Facebook-on. míg el nem tolod. ami itt még nem is kell. . Az és egyenesek között ott vigyorog ránk egy szögtartomány melynek nagysága éppen .

Az pontba döfött körző íve metszi az előző ívet az pontban.3. . A és pontokat egy egyenessel összekötjük. 4.

az az ívszakasz. ültettem.5. az és szakaszok. egésszen addig a lépésig. ahová a piros nyíl mutat. Egyszerűen csak még egyszer elmetsszük a remélhetően most hosszabbnak rajzolt ívünket. hogy nem tudtok számolni… hanem az. az valami mást számolt. Csak most akkor még nem használjuk a vonalzót.! . megkockáztatom. Egy egyenes. hogy a lábjegyzetben azt a számot keresve találod. hogy akár fejben is. hogy ne visszafelé. 231 Fontos. De miért is jó ez nekünk? …már nem ez. akit az előbb már megkonstruáltunk. Ugyanúgy teszünk mindent.231 Az a kis piros szám pedig nem azt jelenti. hogy a éppen a kétszerese a -nak. mert akkor visszajutnánk az pontba. hogy . hogy bizonyára van egy olvasói réteg. úgy hogy az iménti pontba szúrjuk a körző hegyét és megmetsszük az ívet az előbb kijelölt irányban tovább. és rajta egy pont. ahova a számot. azt. Új metszéspontunk legyen nevű! A és pontot összekötve. hogy a háromszorosa. hogy éppen a kétszeresét kell mostan megszerkesztenünk annak. mint a -os szög szerkesztésénél. akiket erősen zavarba ejt a felső indexbe tett számok garmadája. És igen jó film az . mint szögszárak közé zárt szögtartomány éppen . nem a te szádot. -ot jelöl ki. S ím. Aki más eredményt kapott. de azé nem azt nézzük állandóan. hanem azt. amit odavonatkozóan írtam. most az pontba szúrva. mikor megragadtuk a vonalzót. az a pontunk meg már úgy is meg volt. pl. A -os szög szerkesztése Talán többen is ki tudták számolni. hanem még egyszer felmérjük az ívhosszt. Csak éppen eszembe jutott.

-be szúrva.Akkora ívet rajzolunk. mint amivel imént magát az ívet rajzoltuk. . Metszünk. mint ami a -hoz kellene. hogy rendesen ráférjen kétszer akkora ív. azonos körzőnyílással.

Még egyszer rámérjük. Ugye milyen átlátszó lett?) . nem? (Megmostam a vonalzót. ez csak elég egyértelmű. Hát. Most az előző ívszakasz végéből tovább.

Ezt kihasználva. hogy a éppen a és a számtani közepe. de a második szőrszálat232 nem húzzuk be. szerkesztünk -ot. Eme metszéspont legyen ! A és pontot összekötve egy egyenessel készen is vagyunk. A -os szög szerkesztése Ennek is van köze a -hoz és a -hoz. Lévén. amivel automatikausan a is megszerkesztődik. Ami nem más. 232 Szögszárat. mely és közé esik. hogy azok metsszék egymást. Így az és pontokba szúrt körzővel. mint szögszárak adják a -os szöget. mely átmegy és pontokon. azonos körzőnyílással íveket rajzolunk úgy. Miként a szögfelezésnél láttuk már. Megszerkesztünk egy -ot az előbb ismertetett módon. . S így már csak meg kell felezni a hatvan és a százhúsz közti szögtartományt. hiszen annak segítségével lett a .Eccolá! A -os szög. A és szakaszok. megfelezzük azt az ívrészt. A nagy íven. Egy egyenes rajta egy ponttal. mint kettejük összegének a fele.

.Mindent úgy teszünk. (Végig ugyanakkora körzőnyílással dolgozunk!) Még nincs kész. mint a -os szög megszerkesztésénél.

. az és metszéspontokból ívezve metsszük ki a pontot. mert nincs rá szükségünk. Hanem inkább.De itt nem húzzuk be a -os szög másik szárát. és zavaró is lehetne.

a . Íme. 233 ’ásik=másik .a és szakaszok közé szorult síkrészben. mely a szögünk ’ásik233 szára lészen.A és pontok megadják azt az egyneset.

hogy megvalósíthatod. hogy fok legyen. hiszen csak a készen kapott szög egyik szárát. hogy Én természetesen a mai jelentésében.Ennek mintájára szögek tömkelegét234 szerkeszthetjük meg úgy. az eszközeink pontatlansága. Gondold végig. Nyilván nem szükséges kimondanunk. ki utóbbi egyébként éppen az egyenesszögnevet is viseli. hogy egy egyenesre téve egy pontot. pl. Elvileg ez nem szab határt. és persze jó néhány lehetlenségi tényező. melyről eddig nem is sejtetted. a másikat -vel! A mellékszögszerkesztése roppant egyszerű. s máris képes vagy egy rakat olyan dologra. Szinte csak a fantázia szab határt. akkor . miként.) . akkor nagyon-nagyon hosszú szögszárak kellenének. tekintve. hogy hogyan. Így a meghosszabbítási szakasz. mint fok. . csak azért menjünk a világűrbe és vissza. hogy megszerkeszthessük a kívánt szöget? Igen. Jelöljük a szöget -val. -ot -ból és -ból. csúcsát -vel. és a másik (nem meghosszított) szakasz által közrezárt szögtartomány lesz a keresett szög. de gyakorlatilag ez komoly probléma lehet. akkor nincs mit pótolgatni rajta. de ha szög már eleve tompaszög. A szögek duplázása nem lehet gond. Ugye milyen hasznos állat ez a szögfelezés? Pl. stb. De a papír és az asztal ehhez nem mindig elég nagy. És ha -nak a pótszöge. Ha egy szög túl lapos a szerkesztéshez. Azaz ha -nak a mellékszöge. vagy derékszög. Emígyen lehet °-ot. (Kissé zavaró. Főleg ha a Földgolyóbisunk is kicsinynek bizonyul. az egyik szögszárat -sel. hogy a szó Petőfi és Madách idején még azt jelentette. akkor . hogy két másik számtani közepeként állítjuk elő. hogy ne részletezzem itt ezeket! Most már úgy is meg tudod tenni ezeket teljesen önállóan is. hiszen az csak egyszerű szögmásolás. Ez utóbbi kivitelezését találd ki magad! Adott egyetlen szög. míg pótszöge °-ra pótolja ki a szöget. használom itt. mely legyen jelű. és az egyenes tőle jobbra és balra eső részei a szögszárak. Akkor éppen csökkenteni kell. Mellékszögek és pótszögek szerkesztése Emlékeztetőül egy szög mellékszöge -ra. -ot szerkeszteni. Pl. 234 Engedtessék meg. -t kell meghosszabbítani a csúcson túl. éppen e pont lesz a -os szög csúcsa. azaz nagyobb vagy egyenlő.

dobd vissza mellékszögével”. miért négyzethálóztad össze az ábrát? Azt hiszed. S miként a Biblia is mondja: „Ha megdobnak egy szöggel. A szögcsúcsán túl meghosszabbítjuk az egyik szögszárat.Hozzánk vágnak egy szöget. most jófej voltál? . (miközben egy Stallone filmre gondolunk: „Túl a csúcson”. Zolika.

-re. felöli oldalra. pl. Ekkor az és az által közrezárt tartomány a . ismét itt egy szög! (Tetszőleges. E merőleges legyen . állítunk merőlegest a másik szögszár. az egyik szögszárból indítunk egy körívet a másik szögszár felé.A pótszöghöz pedig az szög egyik szárára. Hoppsza. de állandó körzőnyílással dolgozunk végig!) A szögcsúcsba szúrva a körzőt. Az indító szögszárra mérve… .

Utóbbi -ot felezzük. ami így összesen már -ot ad.…majd további -ot. Így van rámérve az indító szögszárra. .

Azt az eljárást már nem is említve. ami a legkézenfekvőbb. aki úgy értelmezi az Szentírást. hogy pótszöggel kell visszadobni… az is jó elképzelés. van. . a . A lehetőség mindig fennáll. mely a derékszöggel szemben helyezkedik el. melyre fennáll. a másik a most berajzolt szakasz. Lám. Az így másolt szög egyik szára tehát a szakasz. mint nyuszikától a cigit. hogy a feladatnak legmegfelelőbbet válaszd. hogy ha magába a derékszögbe másolom bele az szöget. ha derékszögű háromszögból rakjuk össze a megoldást. hogy . Azaz egy derékszög szárának a végére a derékszög irányába nyitva nézően másoljuk fel az szöget. mert úgy csicsikázik.Egyenest behúz. Julcsinak most éppen a feje a legkézenfekvőbb. akkor a derékszögben visszamaradó is éppen a nekem kellő pótszög lesz. A oldallal szemben alakul ki a háromszög harmadik belső szöge. Tedd mindig azt.

hogy ha nem is vagyunk képesek akár hányfelé felosztani egy szakaszt. Szakaszunk egyik végpontjából egy félegyenest indítunk. Egy szakasz két végpontjával.Egy szakasz több mint kettő egyenlő részre osztása Ha ez a „több mint kettő” éppen kettőhatvány. S mi tulajdonképpen az ezeknek megfelelő pontokat keressük az eredeti szakaszunkon. Az alkalmazott trükk az.235 mert az inkább a tizedeléssel rokonítható. mely egyébként a félegynesen az -t megelőző metszéspont.A szakasz éppen az egyötöde a szakasznak. Így a félegyenesen egyenlő távolságban fognak metszéspontok sorakozni. Az egyik. ─ szakad ki Emeséből. mondjuk az végponból indítunk egy félegyenest. ötször egymásután. Már csak ezt kell ismételten tovább méricskélni. Ekkor keletkezik az szög. Most mondjátok. Ennek mintájára. Mi most nézzük egy szakasz ötödölését! Ami ugye nem azonos az . hogy egyenlően öt felé daraboljuk. 235 Ezt egyébként a Word hibajavítója javasolta. vagy ha úgy tetszik tompaszöget bezáróan. és erre a félegyenesre mérünk rá annyi egyenlő szakaszt. a szakasszal hegyesszöget. amennyit éppen a feladat megkövetel. Melyet az ismert módon egyező irányítással átmásolunk a pontba. azért akármilyen egész többszöröseit könnyedén megadhatjuk. Erre mérünk fel egy tetszőleges hosszúságot. egymás végpontjaiból. ha nem az. akkor megoldhatjuk többszörös felezgetéssel is. hogy a számítógépnek nincs humora! . vagyis amilyet akarunk. hiszen ettől szakasz a szakasz. Véle és a -vel meghatározott szakaszt béhúzzuk. megszerkeszthető más esetekben is. Így az . akkor úgy járunk el… ─ … mint Joli néni vasárnaponként a templomba. ponton át -vel párhzamos szakaszt húzunk. Azonban. Az utolsó szakasz ponttól távolabbi végét jelöljük -val.

mert a sok lépés miatt könnyen összegyűlnek a hibák. Egy segédszakaszt rajzolunk be a szakasz egyik. itt a rajzon végpontján át. hogy nagyon pontosan dolgozzunk. .Fontos.

.Erre a segédegyenesre mérünk fel öt egyforma szakaszt.

Az utolsó felmért szakasz túlsóvégét. Szögmásolást végzünk. Ehhez egy tetszőleges körzőnyílással ívezünk -ba szúrva. az pontot összekötjük a kapott szakaszunk eddig nem érintett végpontjával. úgy hogy ívünk metsze az szakaszt is. és az .

hanem az utolsó segédszakasz És most a pontba döfve ugyanazon körzőnyílással másoljuk az (a következő ábra. hogy az ív hosszát is átmásoljuk. . Amihez persze az is kell. Viszont a az nem új.Névadó ünnepséget tartunk: Az új metszéspontjaink lettek ötödölőnk elülső végpontja.)) ívet. (Így az ív az pontban metszi az szakaszt. Ezt mérjük le. és . a körzőt távolságra nyítva.

Ezzel az körzőnyílással. elmetszük az -en átmenő ívünket. A és pontokon átalvetünk egy egyenest. Ami majdan a pontot szüli. az pontba döfve. mely az szakaszt a pontban metszi. .

.Ekképpen a szakszt kell már csak ráméricskélni egymásután az szakaszra. És ha mindent jól csináltunk. akkor éppen -ször fér rá.

Összekötjük valamely kettőt közülük. Feladat. hogy nem levélben és nem is személyesen fogjuk felkeresni.Az szerkesztés elve helyes. -t és -t. . (Valójában nekem kissé elcsúszott. de a kör középpontját lefelejtették. hogy a kör bármely húrját berajzolva. Ahol a felezőmerőlegesek metszik egymást. de attól még a A kör középpontjának megkeresése Sejthető. Alkossuk meg a szakaszt is! Ez lészen a másik húr.) szakaszok mindannyian egyenlő hosszúak. Pl. akkor jövő vasárnap pótválasztást tartunk. Ha mégis van ilyen. megtudni. Felező merőlegest állítunk mindkét szakaszra. hol a ménkűben lehet? Aki a kör középpontját a körvonalon kívül keresi. az ő végpontjai mindig szimmetrikusan helyezkednek el a kör középpontjára. ott a keresett centrum. bizony tévedésben leledzik. 236 Vagyis ne legyen közte két azonos választás. A körvonal tetszőleges három különböző236 pontját válasszuk ki! Legyenek ezek név szerint és . Adva vagyon egy körvonal. Ez tehát az egyik húr. Azaz a húr középpontjából állított merőleges egyenes áthalad a köri centrumon. Azt fogjuk felhasználni. Így kapjuk a szakaszt.

Kapunk egy körvonalat. Mindegy. hogy keressük meg a középpontját. Felveszünk rajta tetszőlegesen három pontot. hogy melyiket melyikkel.1. . Feladat. Két egyenessel összekötünk kettő-kettő pontot. 2. 3.

E művelet fázisait láthatod a képsorokon. 5. .4. A már ismert módon felező merőlegest állítunk az egyenesekre.

. A szakasz felezőmerőlegese már meg is van.6.

8. . Már majdnem kész.7. Most a szakasz felezőmerőlegesét szerkesztjük meg.

hogy tanuld meg észrevenni azt.9. Ez roppant egyszerű pusztán csak hosszadalmas. Mivel ezt már láttuk korábban. Nem okozhat számodra gondot ennek megértése. Minden egyes lépését ismered már. ami az orrod előtt van. Viszont már volt eddig hosszadalmasabb is. Elvárom tőled. . azért nem részleteztem.

és nem csak egy darabja. Tehát. . mert csak. mindig két megoldás van. Itt a kör egy húrjához tartozó középponti és kerületi szöge közötti összefüggést használjuk ki. A két felezőmerőleges metszéspontja pont a kör középpontjával esik egybe. miszerint egy húrtól merre keressük a kör középpontját. Adott szöghöz tartozó látókörív szerkesztése adott szakasz fölé/alá Mi is az a látókörív? Olyan pontok halmaza. de lám a másik oldalán is lehet ugyanolyan körív. nevesül körív. Azért fölé/alá. mert nem csak a szakasz egyik oldalán. Valamint az imént említett tényt. hogy a teljes szakasz.10. ha nincs oly megszorítás mely csak az egyiket engedi meg. melynek minden pontjából ugyanolyan szögben látszik egy szakasz. Ami persze annyit tesz. Azonkívül meg azért.

aki nyomon követte a sorozatot és emlékszik minden epizódra. és egy szög.Adott egy szög és egy szakasz. a szakaszt -sel! Elsőként kell nekünk a szakaszfelező merőleges. Csak itt -ott. Aztán szükségünk lesz egy olyan szögre mely a szöget éppen ° pótolja ki. Ezt legyártjuk a már ismert módon. Adott egy szakasz. már sejti is. A szöget jelöljük -vel. hogy miként alakul a folytatás. Ezt is ismerjük már. ezek mindegyikét tanultuk már. hogy legyen most már az összes lépés. Felező merőlegest állítunk a szakaszra. Nem fogom mindenhol részletezni az ábrákat. Így. de ismerős kell. .

. mely ugye -ra egészíti ki.A szögnek pedig megalkotjuk a pótszögét.

.

Ekképpen. ezért meghosszabbítottam. Remélem. a toldozgatásnál hegesztési varrat. ahol a másik szögszár metszi a felező merőegest. jól látszik. vastagodás látható! Azért nem kellett új ív.) Meggyőződünk róla.és középponti szögek tétele. hogy a másolandó pótszög ráfér az ívre. foldozgatás! Pontatlanságot okozhat! Nézzétek csak. toldozgatás. Vagyis ott. Itt nekem nem akart. mert egészen idáig. ama metszéspontban lesz a látókörív köri középpontja. végig ugyanazzal a körzőnyílással dolgoztam. . Ezt a pótszöget fogjuk a szakasz egyik végpontjába másolni. (Lásd kerületi.v Íme. hogy miért nem jó az ilyen hosszabbítgatás. a pótszög is megvan. ott keletkezik egy nagyságú szög.

Eme körív felmérése a szakaszunkat metsző körívre. .körív körzőnyílásba vétele.

. hogy az a fránya felezőmerőleges rövid ahhoz. Azonban látható. hogy a két egyenes találkozzék.Ezáltal a pontnál keletkezett egy szöggel egyenlő nagyságú szög.

pont. egyúttal a kör középpontja az vesszük. Ez ugyancsak egy gondos tervezéssel elkerülhető lépés lett volna! A két egyenes metszéspontja.Meghosszabbítjuk hát. Ezért az hosszat mint sugarat körzőnyílásba .

És kört rajzolunk vele. .

.Mivel valaki nem rajzolta meg elég hosszúra a szakaszfelező merőlegest a másik irányban sem. ezért most arrafelé is me g kell hosszabbítanunk.

melyek az adott szöghöz tartoznak.És már csak az előző kört kell átmásolni. hogy a szakasz mindkét oldalán megjelenjen a látókör. azaz amely körívek pontjaiból éppen φ szögben látszik az szkasz. . A megfelelő látókörívek. itt nyilván a hosszabb ívek.

A szárcsúcsnál lesz a látókörünk középpontja. mint amilyennek tűnhet. Bátran próbálj ki te is több eljárást. A legtöbb szerkesztés kisebb-nagyobb variációkkal is elvégezhető. hogy mely körívekről van szó. rájössz. mint az előző.Pirossal kiemelve még inkább látszik. Alternatív megoldás ugyanerre a problémára. azaz látókörív szerkesztés másként Nem kötelező ragaszkodni egyetlen gondolatmenethez. mint az előzővel. mint így szövegből. hogy gyors ez a módszer. felmérhetjük az eredeti szakasz két végpontjából. . De az ábrákból sokkal világosabb ez. Azt használjuk ki. Nem oly hosszadalmas. És ha meg van a középpont is. de nagyobb pontosság érhető el vele. A mostani teljesen más kiindulást használ ki. avagy sem. És meglepő. ezzel körzőnyílásba véve a sugarat. mint egyenlő szárú háromszög két oldalát. Ha magad is elvégzed. akkor abból a kör középpontja meghatározható. akkor onnan a kerületi pontok egyikéhez kitárva a körzőt. hogy ha a körvonal három pontja megvan már. csupán agyonrészleteztem.

Először jelöljünk ki egy pontot a szög egyik szárán. amelyekbe nem lehet tetszőleges karaktert biggyeszteni? Direkt engem akarnak idegesíteni? . ahol még elég szűk ahhoz a szög nyílása. Eme szögnek megfelelő látókörívet kell rábiggyeszteni a szakaszra.Adott az szakasz és egy szög a csúcsnál. E pont is a jelet kapta. Miért csak olyan programok vannak. hogy onnan a másik szögszárra mérhessük rá a szakaszt. mert a buta arcú Prezi program nem ismeri a -t.

melynek sugara azonos a megszerkesztendő látókörívünk sugarával.Körzőnyílásba vesszük a szakaszt. Az új pontból az új pontig. és adja azon . Így a és a két új pont. Felmérjük a szakasz hosszát a két szögszár közé. hogy felmérhessük. kör kerületi pontjait.

.Összekötjük a két új és pontot. Az új szakaszra felező merőlegest állítunk.

.

. a felező merőleges.Íme.

.A szakaszra is felező merőlegest állítunk.

.

Íme. Az is kiváló lett vón. . a másik szakasz felezőmerőlegese. Nyilván éppen így felező merőlegest állíthattunk volna az szakaszra is. A két felező merőleges metszéspontja. a kör középpontja.

E kör középpontjától egyik kerületi pontjáig nyitva a körzőt. -ig vagy -ig. akár -ig. át másolhatjuk a sugárhosszt az eredeti szakaszunk végeiből ívezve: Felmérve a sugarat az egyik… .

elmetszve egymással a két körívet. Megkapjuk végre látókörívünk középpontját. .…és a másik végpontból is.

a megadott szöget éppen -ra egészíti ki. lesznek a segítségünkre. Ha figyeltél. kinyitva az eredeti vagy pontig. illetve a nem is oly magasfokú szerkesztési jártasságot jelenti. illetve -szorosát? Sokféle ismeretet felhasználhatunk. Itt most. amelyekben nem fogom agyonrészletezni a szerkesztéseket. mert eddig úgyis ezt tettem.Eme metszéspontba beszúrva a körzőt. illetve. melyekről azt hinnéd. a nagyobb körív a nekünk kellő. vagy -szorosát. Miként azt a húrnégyszögek ismerői kiválóan tudják is. kört rajzolunk. befogó tétel. Zolika? Most pedig jöjjenek olyasmik. Néhány olyan szakaszhossz többszörösének megszerkesztése. magasság tétel. A stb. hogy nem is lehet megszerkeszteni. hogy ilyet nem is kérnek tőled Hogyan szerkesszük meg egy szakasz -. Ha ezek közül bármelyik is . stb. úgyis tudsz mindent. itt többek között a Thálesz tétel alapos ismeretét és használatának csínjátbínját. Ugye. Most is csak figyelned kell. Püthagorasz tétel. Az szakasz másik oldalán lévő rövidebb körív.

hogy az oldalú négyzet átlója éppen -szerese. Akkor vágjunk is bele! Adott egy szakasz. nem neked van írva. ez a lábazat. Szerkesszük meg az ő -szeresét! Használjuk fel azt. akkor ez a fejezet. mert ez már a fejezet vége. Pontosabban. hosszúságú. a befogóknak a Hiszen . Azaz az egyenlő befogójú derékszögű háromszög átfogója.gondot okoz.

hogy hogyan kell szakasz -szeresét megszerkeszteni. hiszen: Oh. Nem rontok és nem is vallok.) Az ábra helyes. azaz lefelejtettem az -t. így akár ezt is felhasználhatjuk. hogy elrontottam.De az előjel úgyis csak irányt jelölve jelentene valamit egy hosszúság kapcsán. Szerkesszük meg az ő -szorosát! Már tudjuk. Azaz Adott egy szakasz. yeah! . így nem kell vele bajlódni. Az egyszerűség miatt az ábrán az szakaszt egyszerűen -gyel lett jelölve. de én olyat nem teszek. (Bevallhatnám azt is.

Hiszen: Vagyis: .Adott egy szakasz. Mert derékszöget könnyen tudunk szerkeszteni és egy szakasz kétszeresét sem nehéz. Szerkesszük meg az ő -szörösét! Itt is a Püthagorasz tétel segít.

két részre osztja az átfogót.Adott egy szakasz. az szakasz -szeresét. helyére az -et. hogy az is abban a fejezetben van. ez tűnik valószínűbbnek. A magasság tétel szerint. mert a megfelelő fejezetben megtörtént. Ha nem találod a fejezetet. hogy mégsem. az említett magasság. az átfogóhoz tartozó. Jobban belegondolva. mert címmel lett álcázva. és ezek szorzatának gyöke éppen a magassággal egyezik meg. akkor a magasságunk éppen a kívánt lesz. ami nyilván egy Magasság nevű ember után kapta a nevét. tekintve. hanem a derékszögű háromszög átfogójához tartozó magasságra utal az elnevezés. De az is lehet. akkor azért van. Így tehát ha a hossz helyébe írjuk a feladatban megadott szakaszunkat. azaz Azaz: . Nem bizonygatom itt a tételt. Szerkesszük meg az ő szel jeleölve! -szorosát! Ez a -szoros legyen - Szerencsére ismerjük a Magasság tételt is.

hogy azt hol keresd! Vagy nem? Hát milyen figyelmetlenül olvasol. ahogy én írok? Na. .Amit egyszerű belátni. mert úgy is tudod. akkor kuksold meg az ábrát! Ezt sem bizonygatom. majd e szorzat négyzetgyökét vesszük. mivel: Természetesen a derékszögű háromszög megszerkesztésének csínját-bínját a Thálesz tétel ismerete nagyban elősegíti. te!? Mi. Gondoskodj róla. azért ez nem volt szép tőled. akkor nézzük meg mi szépet és jót szerkeszthetünk azt is felhasználva! Először is maga a tétel: A derékszögű háromszög befogójának hosszát kapjuk. hogy valóban megismerd! Vajon melyik fejezetben találod? Ha már szóba került a befogó tétel is. Ha nem sikerült megérteni. hogy pont úgy. ha az átfogót szorozzuk a hozzátartozó magasság által az átfogót két részre osztott szakasz közül az illető befogóhoz közelebb eső szakasszal.

Természetesen. ott is derékszög van. helyére -t! Ekkor a két befogó így alakul: Vagyis ekkor az összkép ez lesz: Ami nem olyan rejtélyes. illetve szerkesszünk helyére -t. amibe három vonal fut be. hiszen ez egy derékszögű háromszög! Írjunk. a háromszög felső csúcsánál. hiszen .

univerzális egység. ami jól illeszkedik a problémához. Azonbn a feladathoz illeszkedően mindig találhatunk olyat.És így aztán: És éppen ekképpen Azaz --------------------------------A most következő feladatokban szükség lesz egy hosszúságra is. a feladatban tovább haladva kiderülhet. Egy egységszakasszal egyetemben. akkor válsztanunk kell egyet. Ha az igazi. és a gondolkodás nem aggódást jelent ám!! Adott egy szakasz. akkor nem kellene ennyi sok hosszúsági mértékegység sem. mely a leglogikusabb választásnak tűnhet. Adottak is lesznek. valós életbeli problémákban nem adottak. ilyen az élet. Mindig olyat. Ha lenne. az szakaszt. hogy hova kell beszerkeszteni az jelű egységszakaszt. hogy lett volna egy még realistább egység is. Később. és hogy hova adódik szinte magától az : . Használd a fejed. gondolkodni mindig szabad! Ja. Szerkesszük meg az szakasz négyzetét! A következő ábra mutatja. Abszolút értelemben nincs . Hát.

no meg egy egységszakasz is. hogyan helyezzük el az ismert hosszakat.Ha valaki menetközben elfeledte volna. Szerkesszük meg az szakasz reciprokát! Vajh. a hármasvonalnál lévő derékszöget. hogy van? He? A „felső”. az hogyan szerkesztett derékszöget oda. hogy megkapjuk az ismeretlen hosszt? Így e: Adott egy és egy szakasz. annak bejelöltem. hogy hol is van itt derékszög. Amit már az Azután pedig eme ábra szerint kell eljárni: feladtban láttunk is. De aki eddig sem tudta. természetesen a Thálesz tétel segítségével kapjuk. ahol nem is tudta. . Adott egy szakasz. Szerkesszük meg kettejük szorzatát! Elsőnek meg kell szerkesztenünk eme szakaszok négyzeteit.

Adott egy és egy szakasz. Szerkesszük meg kettejük hányadosát! Mindkét hányadost. de ha ez is zavar. Lusta voltam mindig új ábrát rajzolni. Reciprokkal szorzunk. hogy Illetve a másik hányados legyártása: . Így felléphetnek aránytalansági problémák. csak a feliratokat cseréltem le. mint útmutatást. Tehát előbb le kő gyártanod a megfelelő reciprokot. főleg az előző ábrákkal összehasonlítva. akkor te önmagad számára is teljesen elviselhetetlen ember vagy. azaz -t is! -t és Hogyan csinálunk hányadost? Mint ahogyan az osztást is. és a számláló négyzetét is. jól látod. Majd követni ezt az ábrát. Majd a reciprok négyzetét. kérem szépen.Igen. És remélhetően már nem csodálkozol azon.

talán nem értettél mindent? Nem értettél semmit? Annak örülök. azaz a pentagon szerkesztését! . hogy az volt a cél. gondolkozz! Ha bármi gubanc van. Gondolkozz. és útravalód is! Ezeket a Szent Lustaság eszméinek megfelelően tök gyorsan el tudtam magyarázni. Ahol hiányzik. Mégse legyen még vége a fejezetnek! Nézzük a szabályos ötszög. gondolkozz. mert sejtheted. írj nekem: Ezt minden fejezet végére odaírhattam volna. mintha ott lenne.Agyalj ki még egyéb megszerkesztendő szakaszhosszakat is! Ez légyen házi feladatod. vedd úgy.

az egységsugarú körbe rajzolt ama derékszögű háromszög. és befogó tételekkel látott perverzkedés módszerével. hogy a Thálesz tétel segedelmével. Így. Ebből már sejthető. figyelj hát jól! .Szabályos ötszög szerkesztése Ennek erős kötődése van az aranymetszéshez. hogy szerkesszünk egy szabályos ötszöget. jó. hogy a szabályos ötszögnek minden belsőszöge szerkeszteni. Kövesd a rajzokat! Lusta voltam megbetűzni a pontokat. Nézzünk egy hagyományosabb eljárást! Semmi. melynek egyik hegyes szöge éppen . az előbbi szakaszban. Azonban hogy lássunk azoktól eltérő szerkesztést is. azaz egységnyi sugárral rendelkezik. hanem egy szám érték. Ebbe kell beleszerkeszteni a pentagont. mint általában a görög kisbetük szoktak lenni a geometriában.  Ez a tehát nem egy szög. a magasság tétel. Na. nem? Főleg. az ezzel szemben lévő oldal hossza éppen a Gyönyörű. a „phi” néven emlegetett értékkel megadott hossz szükségeltetik hozzája. akkor már rendben is vagyunk. Ez pedig úgy kerül ide. ha tudunk Így nem nehéz kitalálni. hogy közvetlenül ezzel a szakaszhossznak a megszerkezthetésvel is megoldhatjuk a feladatot. mert az ott előforduló arány. Esetleg adott egy kör. Csak azt kérik. akkor ezt a értéket kell megszerkesztenünk. hogy igazából éppen visszafelé kellene belátni ennek igazságát. És mivel °. Ha a kör melybe szerkesztjük az ötszöget. Itt nem fogok külön előre magyarázni.

Egy kör. De szabályosat ám! . Mindegy. Ebbe varázsoljuk bele az ötszöget. Vagy készen kaptuk. vagy mi rajzoltuk.

Berajzoljuk az egyik átmérő egyenesét. hogy át menjen a középponton. Mindegy melyiket. . az biza nem átmérő. A lényeg. mert amelyik nem megy át. hanem csak egy mezei húr.

Erre merőlegesen berajzoljuk a kör egy másik átmérőjét. . mert az előzőre csak egyetlen egy lesz merőleges. Az már egyértelmű.

de lehetett volna a másikat is. Én a vízszintest feleztem. Pl. aki az egyenlítőn él az pont ellentétesen nevezi azokat. Hiszen a vízszintesség.Az egyik átmérőt megfelezzük. mint az. . vagy függőlegesség csak viszonylagos. aki az északi vagy déli sarkon.

.E felezőpontból mint középpontból rajzolunk az eredeti körünk sugarának felével egy köröcskét.

mint itt is. (Zöld pont. Az a zöld pont egy kis zöld karika. A köröcskevonal távolabbi metszéspontját jelöljük meg.) . de most nevezzük pontnak. a középpontocskáján keresztül. jó. Na.Ha kiskörünk a vízszintes átmérőn van. akkor a függőleges átmérő egyik végpontjából húzott egyenessel elmetsszük a köröcskét.

mely két pontban metszi a nagy kört.) A nagy kör függőleges átmérőjének alsó végpontjából nyissuk ki a körzőt a zöld ív és a nagy kör egyik metszés pontjáig. Innen rajtoljunk körvonalat. Ezeket mérjük fel szépen egymás után. (Zöld körív. . Ez a távolság lesz a pentagonunk oldalhossza.Vegyük körzőnyílásba a zöldpont és a nagy kör függőleges átmérőjének felső végpontját.

.Az első döféssel két pontot is kijelölhetünk. Aztán haladjunk körbe. azaz két oldalt is.

Valószínűleg erszényes is. Mi. hogy fejjel lefelé áll? Persze mert ez egy ausztrál ötszög. akkor egy ilyen szép ötszöget kapunk. . és én mindig jól csinálok mindent.Ha jól csináltuk. hogy egészen születésem óta . mert hiszed. de akkor is igaz. vagy sem.

Azonban aki ügyes. ∎∎ . Legalábbis asszem. Sőt nem is olyan nehéz. hiszen az aranyszínű oldalak éppen nem másik szakasz annyi. így ez legyen házi feladat. ki tudja számolni a szabályos ötszög oldalainak hosszát is. hogy a nagy körünk sugara éppen egységnyi. hanem egy A zöld pont és a nagy kör függőleges átmérője felső végpontjának távolsága ennyi. hosszúságúak. Az aranymetszésről majd hallasz még a l. sőt már hallhattál is is. többféleképpen is ki lehet számolni. Feltéve persze.A színezés félrevezető lehet.

gól. Ezek szerkesztési lépésekkel is kivitelezhetőek. az negatív -val adható meg. akkor az új alakzat megfelelő szakaszai éppen fele akkorák. ill. akkor egybevágósági transzformációról beszélünk. A cím becsapós. Eltolás Ez az nem elrontást jelent. tessék azokat a megtanulni. ha . De itt szinte semmitmondó ez a jelentés. Tehát ez eltolási transzformációt vektorával adjuk meg. Ha méretben nem egyeznek meg. Sikerült. még nyújtok. vagy kicsinyítek is. esett meg. És ha nem lenne egy adott irány és hossz. Ha . tükrözés. mert már régóta szerettelek volna benneteket jól átejteni. képezünk új alakzatokká. 238 Szándékosan. nyújtás. hogy hova és mennyivel toljunk el? 237 A mint szó. akkor honnan is tudnánk. akkor . akkor az új alakzat minden megfelelő szakasza éppen négyszerese a régi szakaszainak. Ekkor. pontra tükrözésnél nem változik a körüljárás. történt. és továbbgondolni a c. átalakítást jelent. távolság megadva. Pl. A szerkesztési lépéseket nem fogom részletezni. Ha tájolási eltérés van. akkor az is jelentkezik a lambdában: vagy akár . de iránnyal is rendelkezik. . mert ezek a legegyszerűbb alakzatok. ami az ősben északra nézett leányában nem fog északra nézni. hanem . Ha teszem azt. És azt már találd ki te. Itt a tényleges transzformációkat háromszögekre. Ha egy pontra tükrözök. akkor ez új alakzat minden megfelelő szakasza kétszerese az eredetinek. Azaz a torzításos transzformációkat nem vesszük itt. Ilyen eljárás pl. beszélünk akkor. Ekkor . mert semmi speciálisat nem közöl ez az elnevezés. akkor . vagy négyszögekre fogjuk megtenni. De forgatásoknál.238 mert itt csak hasonlósági transzformációkra szorítkozunk. vagy ezek egymásutánja. az eltolás. ha a hasonlóság aránya! Ha méretben is megegyezik egy ilyen és az ő . melyekre az adott transzformációk sajátosságai már jól láthatóan jelentkeznek. gól! . A hasonlóság arányát gyakran -val jelöljük.Geometriai transzformációk237 Geometriai transzformációk során alakzatokat. hogy a vektor az az objektum. mely nem csak hosszal. Ezeket a transzformációkat ezért is nevezzük. hogy mi van akkor. tekintve. mint az eredeti alakzat szakaszai. gól. Ilyenkor az ős és képe tökéletesen fedésbe hozható egymással. fejezetben. ha az eredeti alakzat és az új alakzat egymásnak mása. Ez mindig egy adott távolságot és irányt is pontosan magában foglal. Ha . stb. megfelelő alkatrészeik azonos arányban viszonyulnak egymáshoz.

Adott egy háromszög és egy vektor. ill. Eszerint. Toljuk el a háromszöget a vektornyival! Mivel a háromszöget egyértelműen megadja a három csúcspontja. Még ha nem is tudták. ha az eltolási vektor ily rövidke és debil irányú. a -nek megfelelő a és a -nek megfelelő a . Lásd az ábrát! Igen. hogy melyik új pontnak ki is az eredetije. Az újpontok nevei az eredetiektől egy jobb felső sarokba tett vesszővel vannak megkülönböztetve. 239 Több magyar település nevében is szerepel az „Újhely” szó. Az eltolás vektorát szabadvektornak kezelve. hogy neve is van ennek a műveletnek. . a múltban több magyar településen is végrehajtották ezt a geometriai transzformációt. egyértelműen jelezve. azaz önmagával párhuzamosan áthelyezve. az pontokhoz illesztjük a vektor kezdőpontját. az eredeti és az új alakzat részben fedi egymást. Az imígyen áthelyezett vektori végpontoknál kapjuk a kívánt pontokat. Így lesz az eltolás után az pontnak megfelelő pont az . elegendő eme három pont új helyét239 megkeresni.

Toljuk el a háromszöget az adott vektorral! Ugyanazt kell tenni mint az előbbi feladatnál. Vagyis. majd a végpontok adják meg a vesszős pontokat. A háromszög csúcsaihoz illeszteni a vektor klónjainak kezdőpontjait. -------------------------Most teszünk néhány észrevételt az eltolással kapcsolatban: . azaz a keresett új alakzat csúcspontjait. ha a vektor ideálisan hosszú és megfelelő irányítású. akkor az ős és leányalakzat részben sem kerül egymásra.

Ugyanis akkor inverze egy művelet egy másiknak. De ha akár egyenesre. Vannak olyan transzformációk. De ennyi elég is lesz. az órajárásával ellentétesen. Hiszen ez egy egybevágósági transzformáció. annak is ilyetén változását figyelheted meg.és balkeze felcserélődését látod. vagy szakasza. Gyakorlatlan szem nehezen olvassa tükörből a rendes írást. akkor sok üres helyet hagy maga előtt. vagy akár síkra tükrözök. Olyan ez. Esetleg mindkettő változik: Pl. mikor sem a tájolás.K. Ennek az inverze. Pl. Megtehető. A tengelyes tükrözés Mint azt magad is tapasztalhattad. Olyan ez. a tükrözés tükrözése arra utal. ilyen a tengelyes tükrözés. ám mégis egybevágósági transzformációról van szó. nem írok többet. mint a számoknál egy számmal megnövelni valamit. Az alakzatok fekvési iránya. A síkra tükrüzés nyilván csak térben lehetséges. Na. Éppen így. ha az ősnek egy pontja. Ez annyit tesz. hogy valaki nem arra a síkra akar tükrözni. mint a számok világában a mínusz eggyel való szorzás: . ha egy írást fordítasz a tükör felé. ha a változik. helyben marad. azért kell itt süketelnem. mi a ménkűt írjak még ide. ha tökörképedet nézed. mindenhol ugyanezzel a szerkesztési problémával küzdöttem. vagy a változik. ha nem áll rendelkezésre tükör. akkor a tájolás és körüljárás is változik. mert a fedésbe hozhatóság igaz. De ekkor a művelet nem hoz változást. hiszen minden olyan objektum. szakasz. arra hogy az eredeti alakzatot kapom vissza. Csak hát nem írhatom mindenhova ugyanazt! . ill. ha tükörképet ismét tükrözöm. hogy ha az ősalakzaton a csúcsok neveit olvasom egymásután körbe. vagy nevezzük. amelyen éppen rajta van az ábrája. hogy kitöltsem az ürességet a következő oldalig? Ha egy ábrát akar az ember bebiggyeszteni és az nem fér ott el. Ahol irdatlan nagy ürességeket találsz a könyv oldalain. csak a tájolás lesz ellentétes. azaz közös része lesz az ősnek és képének. ha azok éppen „hatástalanítják” egymást. vagy tükörsíkra. Feltéve. ami rajta van a tárgyon. Vagyis a szám mínusz egyszeresét adni hozzá valamihez. ugyanarra a tükörtengelyre. Az ilyen transzformációkat . valamely irányban. felületdarabja esik a „tükörre”. Ezt a tulajdonságot nevezzük .Ha az eltolás után a vektor ellentettjével. sem a köröljárás iránya nem marad meg. Együttes hatásuk tehát az. hogy a -ral való eltolás inverze. azaz mínusz egyszeresével ismét eltolom az új alakzatot. akkor az a pont. Vagyis a tükrözésnek az inverz művelete éppen önmaga. Az eltolás nevű transzformációnál a körüljárás iránya megmarad. A méret is megmaradt. A mínusz mindig akkor jelentkezik. akkor az ő jobb. az ugyanezzel a számmal való csökkentés. pl. mintha nem történt volna semmi. a megmarad. ha pontra tükrözök. akkor a leányalakzaton is ugyanebben a körüljárási irányban olvashatom ugyanilyen sorrendben a megfelelő csúcsok neveit. Így jártam én is. akkor visszajutok az eredeti alakzathoz. vagy az eleve tükörírással készült feliratot. tájolása is azonos maradt. a -vel való eltolás. O. Ez utóbbi megjegyzés. Erre mondjuk. mellyel visszafordíthatja a cseles szöveget. Éppen így. felületdarab azonos lesz a leányalakzatban is.

átkerül a baloldalra. . Vagyis minden pont. aki a baloldalén volt a tengelynek. Aki éppen a tengelyen nyugodott. itt a körüljárás iránya megfordult! Ez a tengelyes tükrözés esetén mindig így van. Nézd csak meg. majd a pontok tengelytől való távolságait mérjük rá a merőleges egyeneseknek a tengellyel ellentétes oldalára. aki a tengely jobboldalán volt. átkerül a jobboldalra.Tükrözzük a háromszöget a tengelyre! A tükrözést itt merőleges segédvonalakkal tehetjük meg. Az ősalakzat jellemző pontjaiból merőleges egyeneseket bocsájtunk a tengelyre. marad a helyén.

Gondolatban kösd össze az őspontokat leányaikkal! Így látni fogod azt.Tükrözzük az négyszöget a tengelyre! Ki volt az az idétlen. Zolika? Na. csak éppen részben egymáson lesz az ős . mindegy. ha mégis berajzoltam volna azokat a fránya segédvonalakat. szerencsétlen vadbarom. . mint állat. hogy tisztább legyen a kép. amit akkor látnál. és ezek tengelyen túli felére rámérni a pont-tengely távokat.és leánykép. Keresztülkasul. Ne legyen oly sok vonal rajta. Inkább lehagytam az ábráról a merőleges szerkesztési vonalakat. aki a tengelyt rátette az alakzatra? Te voltál. Ekkor is merőlegeseket kell bocsájtania csúcspontokból a tengelyre. Így is meglehet csinálni.

hogy jobban lásd. hogy legyen adva hozzája egy pont. egyszerű alakzatoknál ezek a csúcsok. hogy az alakzat jellemző pontjait. hogy ez a tükrözési pont éppen középen lesz az őskép. de ez nem szükségszerű. Maga a megszerkesztés oly módon megy. hogy ez a pont mindig a tükrözendő alakzat középpontjában lesz. Gyakran eme pont jele az . Meghagyom a szerkesztési vonalakat is. Lehet persze ott is. A középpontosság sokkal inkább arra utal. Ha még sem adnak. akkor mi választunk egy pontot. és leánya közt. Akár csak egy tükrözési középpont. összekötjük az ponttal és meg is hosszabbítjuk az összekötő vonalakat az ponton túl. . Tükrözzük az négyszöget az pontra! Csak azt kell tenni. hiszen azért is ez a neve. melyre tükrözhetünk.Középpontos tükrözés Ha ennek a neve nem kamu. Hiszen a túl oldalra fogünk tükrözni. mi is van itten-e. Itt a körüljárás megőrződik. Az hogy nem arra utal. amit mondtam. akkor kell. hiszen valójában ez éppen az pont körüli -os elforgatásnak felel meg.

most mégis egy ötszöget akarnak velünk megcsináltatni! Ez nem igazság! ─ mondja Zolika. ilyennek kell lennem nekem is. mint akárhányszögre. tedd mindig . mikor pontra tekintve a csúcspontok takarásban vannak egymásnak. akkor a vetítővonalak így egymásba gabalyodnak. Lám. Igen. hogy ne lógjak ki a sorból. Azaz. ilyen álnok és rászedős ez a világ.Tükrözd az ötszöget az pontra! ─ Hát azé’ ez mán mégis csak túlzás! Azt mondták. Az eljárás ötszögre is ugyanaz. miként az előbb is csináltuk. Ha te magad választhatod meg az pontott. hogy csak háromszögek és négyszögek lesznek.

és leánykép megfelelő pontok. Ebből ki is találhatod. és nem pedig ezeket: . de el is tér tőle. Ha negatív a értéke. Ilyenkor pozitív értéket adnak meg a hasonlóság arányaként. Még pedig annyiban. akkor éppenúgy az pont átellenes oldalára esnek a megfelelő az ős. hogy ennél a transzformációnál az őskép szakaszai mindig párhuzamosak a leánykép megfelelő szakaszaival. itt most kivételesen jelent. Pl. vagy .olyan helyre. Most meg is teszem a következőnél. . méghozzája éppen kétszeresére nekije! Úgy ám! Az pont mint Goa’uld csücsül benten-e! 240 A .és leánykép megfelelő pontjai. stb. hogy az itteni eset felel meg az előbb vett. mint a pontra tükrüzésnél. Az előbb is biggyeszthettem volna az egyik feladatban belülre. hogy ne lépjen fel ez a takarási jelenség! Akkor kevésbé valószínű. pontra tükrözési transzinak. a pontra tükrözéshez. hogy alapesetben az pont azonos oldalán található az ős. Te keresd meg Nagyítás és kicsinyítés egy 240 pontból Ez a transzi Hasonlít az előzőhöz. Nagyítsd az hatsöget az pontból. hogy összekevered a pontjaidat. az ős hasába az pontot. a legutóbbi ábrán: a többit! . Figyeld meg.

he? Há’ mán majdnem lemaradt a papírról! . mint amilyen messze volt. a párhuzamosságokat. melyek a leányképet alkotják. S ezek lesznek a leánypontok. mintha az pontból vetítenénk a csúcspontokat kifelé. Jól látod.Tehát ezt úgy kell elképzelni. Az ős minden pontja az ponttól -szorosára kerül. Ilyen lesz a következő feladatban is. harmadára! Hova lett mán téve az az pont. De lehet persze az pont kívül is. Kicsinyítsd az hétszöget az pontból. Az ős és leányának megfelelő szakaszai itt is párhuzamosak.

nagyon is szükséges. röpke oldalas fejezetből. . hogy merészelted nem elolvasni!? Muszáj lesz elolvasnod. Mi. ponttól való távolságait kell csökkentenünk harmadára. hogy tudj! Ennek mikéntjét megtanulhatod a c. Nem árt. Erre mondjuk azt. Végezzük el az ötszög pontra tükrüzését és egyúttal nyűjtsuk is másfélszeresére! Vagyis ez annyit tesz. mert negatív a -ja. hogy . mikor az pont túloldalára kerül a leányka. hogy És most jöjjön olyan. ha tudsz szakaszt felezni.A csúcspontok ilyenkor a . hogy még nem olvastad el? Büdös kölke. Volt egyszer egy hol nem volt és a leányka addig-addig lambdázott. Sőt. hogy miként köll aztat csinálni. mert én itt ugyan el nem magyarázom megint. és háromszorozni is. míg az átesett az -perenciás tükörponyon túlra.

Ahol a kellő távolságok vannak az elforgatott segédegyeneseken. -kal! .. úgy hogy a kívánt szöget szerkesztjük rájuk. teljes egészében meghatározó pontjait összekötjük az ponttal. az elforgatások jönnek. Pont körüli elforgatás Itt is az a nyitólépés. hogy az alakzatot jellemző. Majd az elforgatott segédegyenesekre. az ponttól fogva rámérjük az őspontok megfelelő távolságait. és az pontban lesz eme szögek csúcsa. Forgassuk el az négyszöget pont körül. Eme összekötő szakaszokat forgatjuk el. ott lesznek a leánypontok is.

melynek címe: . Erre nem adok semmi pontosabb tippet. minden hiba nélkül. gyakorolj! Senki ne higgye. az órajárásával ellentétesen értendő! Hogy ne keverd össze a segédvonalakat. mert anélkül nincs értelme az egész fergeteges fitty-fenének se! De mindeközben ne felejtsük el azt sem. Ha te is meg akarod ezt tanulni. az meg nem olvasta el a megfelelő fejezetet. de úgy ám. csalj és hazudj. Aki ilyet mond. hogy éppen hol jársz. -kal.Aki tud szöget szerkeszteni. majd ebből kifolyólag a csúcsok ponttól való távolságait sem. kiművellek sec-perc alatt! Fordítsuk el az nyóccöget növeljük is meg a háromszorosára! az pöttynek körüle. mint egy politikus. hogy ennek kifejlesztéséhez gyakorolj. gyakorolj. iratkozz be hozzám. hogy közben . az érti. hogy a pozitív szögelfordulás. ahol csak lehetőség nyílik rá. Aki nem. tarts valami rendet. hogy egyből mindent tökéletesen fog tudni csinálni. melyből mindig tudni fogod. a többit másolni is lehet. Nyílván elég egyszer megszerkeszteni az adott szöget. Vagy akár még kettőnél is jobban. A politikusoknál jobban meg csak kevesen tudnak hazudni. hogy miről van szó. Lopj. az jobban hazudik. hanem azt javaslom.

A vesszősök veszősei a kétvesszősök: Ez tök kafa lett. A Cola-t kinyitni csak elég pozitív nem? Mikor visszazárod. A középső állapot a ződd. amúgy is idejét múlt. pozitív irányba tekered. aztán egy nyújtózás. hiszen ti nem is ismeritek már az órát. De egyetlen ábrára pakolom mindkét lépést. Vagy nem? Miért? Nem figyelsz? Úgy kell neked! A „növelés” nyilván nyújtást jelent. az meg negatív irányban történik. Azonkívül meg mindent tudsz már. Két lépésben fogjuk csinászni. egy fordítás. az eredmény a piros. nem? 241 Hiszen mikor kicsavarod a Cola-s üveg sapkáját.A negatív szög az órajárásával azonos irányú241 elfordítást jelent. Ez az óra járásának irányához való hasonlítás. Bezzeg az én időmben! . akkor is az órajárásával ellentétesen. Azt meg már láttuk.

Teljesen szabad kezet kapsz. Zárásul még annyit. vonalzót. amit akartam. mint ötöt. ha háromszögekre. nem kell túl bonyolult ábrákat készítened! Bőven jó. ragadj körzőt. vagy négyszögekre korlátozódsz. Ne szívasd magad. tízszögekre. és hajts végre minden itt tanult transzformációból kettőthármat! Ami hát mi mást is jelentene. hogy azt elfoglalhasd mindenféle jó kis cselekvéssel. hogy a függvényekre is alkalmazhatóak a transzformációk. vagy azonos transzformációkat is ugyanarra az alakzatra. Amit nem akartam. húszszögekre.Vettünk minden olyat. miként azt majd c. azt most sem akarom. Akarom mondani hétszögekre. Csupán néhány házi feladat van még hátra. Így itt a vége ennek a fejezetnek. Egymásután végezhetsz többféle. ∎∎ . fejezetben látjuk is. nyolcszögekre. Rajzolj mindenféle alakzatokat.

hogy a háromszög bármely két oldalhosszának az összege legyen nagyobb. ha az adott oldalhosszak között fenn áll a Ez annyit jelent. Ahol is a nyilván azt jelenti. hogy „ . Ha a két kisebb egyforma. mint azt a lakosság %-a gondolja. de három oldala is van. a háromszög oldalhosszai: De mint mondtam. sosem kell mind a három egyenlőtlenséget megvizsgálni… Hamarabb is kiderül. akkor is elegendő ezt vizsgálni. Csak akkor állítható össze (szerkeszthető meg) egy háromszög. akkor ez teljesül. Ha mind a három oldal különböző hosszúságú. Ezekből sem lesz háromszög. Ezt általánosan így jelöljük. mintsem hogy állandóan mind a három egyenlőtlenségen végig kellene menni. Ha a három oldal egyenlő . mint a harmadik oldal hossza. Ha két nagyobb egyforma. mint a harmadik.A háromszögekről és négyszögekről Háromszögek Mitől is háromszög a háromszög? Nem csak háromszöge. akkor az egyik nagy és a kicsi összege automatikusan nagyobb lesz. mert . Ezek egyáltalán nem feltétlenül egyforma hosszúak. Nézzünk egy-két példát: Mivel vagyis így ezekkel az oldalhosszakkal nem létezik háromszög. Azonban nem lehetnek az oldalhosszak arányai bármekkorák. akkor elég ezt a két kisebb összegére vizsgálni a legnagyobb ellenében.

a szögeket nevezzük azt a tartományt. mely az egyik oldal meghosszabbításával létrejön és éppen -ra egészíti ki a mellette lévő belsőszöget. ha minden szöge hegyesszög. És tompaszögű. A háromszög szögeiről A háromszög hegyesszögű. vagy egy tompaszögnél nem is lehet neki több. Ugyanilyen meggondolással minden síkháromszög belső szögeinek az összege: Hiszen semmi specialitás nem volt az adott háromszögben. ha van egy tompaszöge. de erről majd később. lásd az előbbi ábrát. . Egy derékszögnél. ha van egy derékszöge. Így. Derékszögű. Lásd a c. az imént látottakat figyelembe véve. A háromszög oldalait kis latin betűkkel ( kis görög betükkel jelöljük. ezért egyenlőek azok a szögek. . a csúcsokat nagy latin betükkel .Ezekből már lesz háromszög. és az adott három szögben sem. fejezetben. mert a belsőszögeinek az összege pontosan Az ábrán a zöld vonalak párhozamosak. melyek azonos betűvel (görög betűvel) vannak jelölve. Méghozzá éppen derékszögű. leszűrhető a következő okosság: A háromszög külső szöge egyenlő a két nem mellette lévő belsőszög összegével.

harmadik szöge . hogy: A háromszöget nevezzük. galád módon olyat kell itt is tudni. amit már tudtok is. másik szöge . mint a következő számok. a szögek nagyságát! Ezekszerint. ha van egy -nál nagyobb szöge. hogy a szögek aránya . Így ebben a háromszögben is. ha mindenszöge hegyesszög. mivel már derékszögből is csak egyetlen egy lehet egy síkháromszögben. az egyik szöge . Hiszen az. azaz egy -os szöge. Ismételten elmondom. hogy a belsőszögek összege. Csak annyit. hogyan lehetne akkor több tompaszöge? Roppant tompa gondolkodás ezt hinni. harmadikuk háromszor valamennyi. másikuk kétszer. Mondjuk meg. milyen szögei vannak a háromszögnek? . azaz a legnagyobb szöge is kisebb. . Ebből pedig: És ebből a szögek sorban. és nem azt jelenti. mint itt. egynél több derékszöge nem is lehet egy háromszögnek. a duma ugyanaz lenne. mint a következőek? Igen.Ez szépen látszik is az ábrán. Ki tudná megmondani közületek. . mint . akkor . Egy háromszög belsőszögeinek az aránya . kétszerese. hogy minden szöge tompa. hogy melyik fejezetben csináltunk már ugyanilyen feladatokat. háromszorosa a keresett szögek nagysága: A többi ilyen feladatnál. ha van egy derékszöge. Tudjuk. Itt síkháromszögekről beszélvén. minden síkháromszögben . hogy ezek valóban meg és . hogy egyikük egyszer. nem jelenti azt. Ha a háromszög belsőszögei úgy aránylanak egymáshoz. már csak a számítást mondom. mivel ennek az egyszerese.

242 Ez egy nagyon szimmetrikus valaki. Mivel Zolika is megkapta a neki kijáró nyakast. -os. hogy osztályokba soroljuk őket aszerint. dolgozatot íratunk. hogy egy háromszögre igaz. hogy milyen fajtájúak bírnak lenni. Mindenféle nevezetes vonalai esnek egybe. Mekkorák ezek a szögek? Négy meg négy meg tíz az tizennyolc. . vagy az órai munkáját díjazzuk a háromszögeknek. száz fok. hogy lefeleltetjük. hogy . másik a másikkal szemben. Ebből már következik. ezek neve szár. egyforma hosszú a harmadik nem.Így a keresett szögek. A harmadik szöget. ─ vágja nyakon Emese. ─ Jaj. így sokkal könnyebb! Miért nem így csináltuk az előbb is? ─ nyavalyog Zolika. Ennek csak két oldala. negyven fok. És mindenféle nevezetes pontjai esnek egybe. ennek kétszerese. hogy az ilyen feladatokban mindig derékszög lesz az egyik szög. Ha az is egyenlő lenne emezekkel. Az alaphoz tartozó magasságvonalra tengelyesen szimmetrikus az ilyenfajta háromszög. mindhárom szöge egyenlő nagyságú. háromszorosa. Két azonos nagyságú szöge van a szárakkal szemben. mely a szárak által vagyon közrefogva. egyenlő tíz. így a mai nap is elérte célját. Vannak itt is bizonyos 242 Az már pálinkából sem rossz. Menjünk haza. hogy egyenlő oldalakkal szemben egyenlő nagyságú szögek vannak. Száznyolcvan osztva tizennyolccal. ─ Az előbb is így csináltuk. mivel az alap és szárak közé esnek. A háromszög belsőszögeinek aránya . Ennyire nem lehetsz primkó. Mindhárom oldala egyenlő hosszú. csak le is írtuk. szárszögnek mondjuk.: Más névvel is illetik. Sokkal inkább azt. Pl. ötszöröse: Ez persze nem jelenti azt. Háromszögek osztályozása Ez nem azt jelenti. Egyik az egyikkel. akkor az előző kategóriába sorolnánk a háromszöget. alapon fekvő szögeknek mondjuk. A szögek: Negyven fok. Nevezetes úgy. amit számoltunk. Egyébként ezt a két egyforma szöget.

Nem olyan nehéz. csak más jellegű szempontból. és hívjuk. minden háromszögnek három magasság vonala van. hogy mely oldalon van ez a talppont. ha már szóba kerületek! A háromszög nevezetes vonalai és pontjai Magasságvonal. ----------------------------Arról már volt szó. E három magasság vonal egy pontban metszi egymást. hogy az adott nevű oldal mindig a hasonló nevű csúccsal szemben van. hogy a szögek szerint miként csoportosíthatóak különböző halmazokba. merőlegesen metszi. Ezeket ismét meg kell majd említenem. sem szögei nem egyeznek meg. ill. hogy melyiket metszik merőlegesen. E metszéspont a magasság vonal talppontja. A háromszög egyik csúcsán áthaladva a csúccsal szemben lévő oldalt. csak a magasság vonal és az oldal. ama oldal szerint vannak jelölve. hogy három csúcs és három oldal van egy háromszögben. ennek a vonalnak a háromszög csúcsa és a szemben lévő oldal vagy annak meghosszabbított egyenese közé eső szakasza. Házi feladat kikutatni.?) Erre most nem térek ki újfent.. Mellesleg az oldalak neveit. mert nem bír semminemű specialitással. és mindenki mindenkivel egybeesett. mert egyértelmű. Az ábrákra nem zsúfoltam rá a talppontokat. magasságpont A magassághoz annyi köze van. de ezek száma kevesebb. Ezt a metszéspontot jelöljük -mel. Így ezek: jelölést kaptak. (vagy inkább halmozhatóak csoportokba. vagy tompaszögű háromszög esetén annak meghosszabbítását. hogy a magasság. mint fentebb. Tekintve. Sem oldalai. Maguk a magasságvonalak. . meghosszabbításának metszés pontját kell megkeresni az ábrákon. hiszen ott mindenki mindenkivel egyenlő volt.egybeesések. mint az a szabályos háromszög esetén volt. és utána el lehet felejteni. -t sem biggyesztgettem rá. hogy az általános iskolában tanulunk róla. Hanem nézzük ama nevezetes vonalakat és pontokat. aszerint. mert nem kell az már! Azért a neve. hogy hová kellene ráírni az ábrára. Ezt szokás és -vel jelölni. A tévhittel ellentétben nem onnan kapta a nevét. És még nevezetes pontja és vonalai sem esnek egybe.

A derékszögű háromszög csúcsával esik egybe az magaságpont. mivel ott hivatalbú derészög van. A csúcsnál lévő derékszöget.Hegyes háromszög esetén a magasság pont a háromszögön belülre esik. . alkotói szabadságommal élve nem jelöltem. mivel a két befogó éppen egymás magassága.

Ezek is egy pontban metszik egymást. Ellentétben egyéb pontokkal. A kék vonalak a két rövidebb oldal meghosszabbításai.Tompaszögű háromszög esetén az magasságvonal a háromszögön kívülre. E pont neve a . . Azaz -től a csúcsig kétszer olyan hosszú szakasz esik. indexükkel egyértelműsítve: . hogy hegyesszögű. És mielőtt valakinek még nem lenne egyértelmű. Így itt elegendő egy ábra is. úgy. Ebből is három van egy háromszögben. A súlypontok jele. mint -től az oldal felezőpontjáig. súlypont A súlyvonal is áthalad a háromszög egyik csúcsán és a szemben lévő oldalt metszi. De nem feltétlenül derékszögben. A súlypontnak van egy fontos tulajdonsága. de mindenképpen az oldal felezőpontjában. a tompaszög felé esik. akiknek elhelyezkedését az határozza meg. a súlypont mindig a háromszög belsejébe esik. derékszögű. A súlyvonal háromszögbe eső szakaszát ─ gyakran csak erre gondolnak egyébként is mikor súlyvonalat említenek ─ harmadolja. Jele: . Ezek teszik lehetővé a magasság vonalak oldalakkal való merőlegességének láthatóságát. hogy az oldalhoz eső rész a rövidebb. Súlyvonal. vagy tompaszögű háromszögről van-e szó.

és így egyúttal az oldalfelező merőlegesek közös metszéspontja az jellel vagyon szignálva. Így van egy pont. ha nem esnek mindhárman egy egyenesbe. hol úgy jelölik őket. avagy a háromszög köré írható kör középpontja Az oldalakra felező merőlegeseket állítva. a háromszög köré írható kör is egyértelmű. hogy tompaszögű legyen a Ha derékszögű akkor éppen az átfogó felező pontjára esik. Mivel a felező merőleges minden pontja ugyanolyan messze van ama oldal végpontjaitól. az betű meg mindjárt el lesz foglalva a szögfelező vonalak jelölgetésével. He.Oldalfelező merőlegesek metszéspontja. A körülírható háromszög sugara a nagy jelet viseli. hogy már megint olyat kell tudni. Na és? Amúgy is lapozgatod össze-vissza. amit még nem is tudunk! Ebből nem is lehet tanulni! 243 243 De igen lehet. csak kissé keresgélni kell benne. azt tapasztaljuk. nem? . hogy ezek is metszik egymást egy pontban. mely ugyanolyan messze van három másik ponttól. hát milyen könyv már ez. Maguk az oldalfelező merőlegesek nem kaptak egyértelmű jelet. A háromszög köré írható kör középpontja. Részben mert az betű már foglalt a magasság vonalak miatt. A sugárhossz megegyezik az középpont. pedig a körvonal pontjai lesznek. azaz két csúcstól. és bármely csúcs távolságával. így eme kör. Az pont is eshet a háromszögön kívülre. de leginkább sehogy. eme előbbi egy kör középpontját adja. Csak annyi kell hozzá. a három utóbbi. Mivel három pont mindig megad egyértelműen egy kört. Így aztán hol így. két-két ilyen felező merőleges közös pontja egyenlő távolságra lesz mindhárom csúcstól. miként azt a majd fogjuk is tudni.

Az pontok az oldalak felezőponjai. pont belülre esik. és a leghosszabb oldalhoz . Hegyesszögű háromszög estén. az van a legközelebb.

Jelöljük ezt most itt val! Van aki -val jelöli. nem is merőlegesen metszik általában. a leghosszabb oldal felé. de az legyen az ő baja! Ez a pont. lévén hogy egy szögfelező minden pontja . A szemben lévő oldalt nem a felező pontban. A tompaszögű háromszög körülírható körének középpontja a háromszögön kívülre esik. Szögfelező egyenesek és metszéspontjuk: a háromszögbe írható kör középpontja Ezek a csúcsoknál található belsőszögeket felezik.A derékszögű háromszög esetén egybe esik az átfogó felezőpontja. és a köréírható kör középpontja. Ők is mindhárman egyetlen pontban metszik egymást. és egybeesésről van szó. Ha mégis akkor valami szimmetria bújt a dologba.

Mivel ez is oly pont mely a háromszög belsejébe kell. azaz egymással teljesen fedésbe hozható kisebb háromszöget kapunk. vele fordított állású. NEM! A negyede lesz. Emennek oldalai éppen az eredetieknek a fele hosszúságait birtokolják. Vegyük észre. kisebb háromszöget. kérem szépen. hogy ha az oldalakat felükre csökkentjük. Ne tessék ezt mindig elfelejteni. Másképp hogyan is lehetne az a sok párhuzamosság? E kis háromszöget berajzolva. . Még szép. akkor a terület is a felére csökkenne. hogy a sugár hossza általában nem egyezik meg a kör középpontjától az egyik oldalig eső szögfelező szakasszal sem! Ezért a sugár megszerkesztendő. hogy ha felezem az összes oldalhosszt. Ezekből is látható. és ezzel arányú kicsinyítést hajva végre. akkor a terület nem e felére. meg azután is. abból a felismerésből kiindulva. Holnap is szükség lesz rá. és egyenlő távolságra van a háromszög mindhárom oldalától. két-két ilyen szögfelező közös pontja. És különben is tanultuk már. hogy a sugár és az oldal merőlegesek a kört érintő pontban. jele a kis . hanem a negyedére csökken! Tehát itt fel lehetne már ébredni az ilyen ostoba tévhitekből. minden oldalával párhuzamoskodó.egyenlő távolságra van ama két oldaltól. A szögei a két háromszögnek azonosak. mert a megfelelő hosszúságok arányának a négyzete lesz a területek aránya. melyek közrefogják a szöget. Tehát a középpontból merőlegest állítunk az egyik oldalra. E merőleges szakasz lesz a sugár hossza. Itt is elegendő egy ábra. melyet felez. E távolság a háromszögbe írható kör sugara. a nagy háromszöget négy egybevágó. A háromszög középvonalai A háromszög oldalinak felezőpontját összekötve kapunk az eredeti háromszöghöz hasonló. hiszen itt is a háromszögön belül vagyunk. hogy essen minden körülmények közt. elegendő egyetlen ábra is.

Méghozzá úgy hogy az szakasz kétszer oyan hosszú.Euler-egyenes Ez három. a háromszög köré írható kör középpontján. Tessék kérem megszerkeszteni e három pontot. Hegyesszögű háromszög Euler egyenese. Aki nem. annak mindegy is. Ez teljes egészében a háromszög belsejében van. hogy valaki emlékszik még erre. mert az pont harmadolja a súlyvonalakat is. mint az szakasz: Ez csodálatos. az előbbieken említett ponton is átmegy. hogy valóban igaz ez a szakaszharmadolósdi! Házi feladatnak gondoltam eztet. és a háromszög súlypontján. És ezek a pontok olyan szakaszt határoznak meg. Már feltéve. és meggyőződni róla. . Pontosabban Euler szakasza. melynek az pont éppen a harmadoló pontja. Az magsság ponton.

Tompaszögű háromszög esetén az Euler-szakasz részben a háromszögön kívül halad. az pontok elhelyezjedésének mikéntjét és miértjét. . tudván. Hossza pedig éppen a köré írható kör sugarával egyezik meg.Derékszögű háromszög esetén az Euler-vonal a háromszög átfogójához tartozó súlyvonallal esik egybe. De ezek egyike sem meglepő.

Az oldalai páronként egyenlőek. hanem azt. A kerület és terület képletekre külön fejezetet nyitottam. hogy a telefonszámlájuk olcsóbb lesz. . ha ő egyúttal négyzet is. ha nem mondok egyebet. felezik egymást. Hasznos ismereteket szerezve róluk. de csak akkor merőlegesek egymásra. felezik is egymást. rombusz. következő kategóriába besorolható. de oldaluk is négy. paralelogramma. deltoid és trapéz is egyszerre. A téglalap Minden szöge derékszög. Négyszögek Ráadásul nem csak szögük. de most nem teszem. A húrnégyszögek táborába tartozik. hogy négy egyforma hosszúságú oldala van. Arról ismerhető fel. Ezek a párok egymással szemben vannak. 244 …zenés show. Átlói egyenlő hosszúak. ha egymást felhívják mobiltelefonon. hogy a metszéspontjuk. A négyzet Ő az. Sőt. Húrnégyszög. ilyen vagy olyan kritérium alapján. azaz felezve osztja meg őket. mindig belső szögekre gondolok. és minden szöge derékszög. Így ő egyúttal téglalap. aki az összes többi. Több csoportba.Sokat lehetne még foglalkozni háromszögekkel. sok probléma megértése és megoldása válik lehetővé. Mindig paralelogramma is egyúttal. és érintő négyszög is. Mely utóbbi alatt nem azt értjük. még a szimmetrikus trapézok halmazában is el tud bújni. azaz a metszésponton innenső és onnansó244 részeik egyenlő hosszúak. ott megtalálod. ilyen arányban. halmazba sorolhatók. az átlói is egyenlőek és derékszöget zárnak be egymással. Egyébként nem merőlegesek egymásra. A továbbiakban szögeket emlegetve.

Egyébként nem. Manapság talán azért írják egy „l” -lel.246 A szemben lévő oldalak egyenlő hosszúak is. hogy . Ő egy érintőnégyszög. mindjárt. akkor oldalaik egyenlő hosszúak. az egymással szemben lévők pedig egyenlőek. mert…mert…mert nem is tudom… Így könnyebb kimondani. Az egy oldalon fekvő. nem most egyből. rögvest. mint egy pofán csapott téglalap. hanem majd hamarosan. hamarjában tanuljuk. ízibe. hogy papparappapampa. Trapézként is kiválóan megállja a helyét. hogy a szemben lévő oldalai egymással párhuzamosak. Próbáld ki te is! 247 A szó. sem érintőnégyszög nem bír lenni.245 Én többnyire csak úgy hívom. A szemben lévő. azaz szomszédos szögei egymást -ra egészítik ki. hogy mit is. 245 246 : párhuzamos. Átlói különböző hosszúságúak. Ami nem rossz szokására utal.Paralelogramma Olyan. Átlói merőlegesek egymásra. A rombusz A rombusz egy olyan paralelogramma. felezik egymást és nem derékszöget zárnak be. miszerint mindenkit tipi-tapiz. egy kicsit később lesz. A szomszédos szögek egymást -ra egészítik ki. A neve arra utal. ámbár speciális paralelogramma. mint egy becsületes paralelogramma esetén. azonnal. azaz egy átló két végpontjában található szögei egyformák. Általában247 sem húrnégyszög. ha becsületes téglalap is egyben. mindig úgy értendő. bár szimmetrikus trapéz csak akkor lesz belőle. Addig legyél türelemmel. Ha mégis derékszöget zárnak be. „ ”. Ő így egy teljes jogú. melynek minden oldala eg yenlő. . és rombuszként él tovább. felezik egymást.

tehát nem szimmetrikus tarpéz. bocsika. sőt általában éppen hogy nem. izé …. Egy szimmetrikus trapéz … és egy nem szimmetrikus trapéz. mert azt hiszi. Mindkettőnek berajtoltam a középvonalát is.248 a rövidebbik a kisalap nevet viseli. mintha a sapkát is cipőnek mondanánk. Ha a szárai is egyformák. Az egy száron lévő szögek egymást -ra egészítik ki. akkor szimmetrikus trapéznak mondjuk. A hosszabbik a nagyalap. mint ezek összegének a fele. -------------------------------------------- 248 249 A egy félrehallás eredménye. melyek nem feltétlenül párhuzamosak. mert micsoda blődség már valami tetejét is az aljának hívni. Középvonala. . mely a szárak felezőpontjait köti össze.A trapéz Sose mond úgy. párhuzamos az alapokkal. A többi.249 A másik két oldala. és olyan hosszú. trapéz nem húrnégyszög. hanem . hogy legyen két egymással párhuzamos oldala. Ami számodra zavaró is lehet. Valójában az nem nagyalapi. hogy . Eme két oldalt hívjuk alapoknak. hogy csúfolod! Csak annyit követelünk meg tőle. azaz számtani közepükkel azonos hosszúságú. A szimmetrikus trapéz húrnégyszög is egyben. a trapéz száraiként vannak emlegetve. Az olyan.

A konkáv „külső átlóját” nem rajzoltam be. hogy a szó. és az egyenlő hosszúságú oldalak nem egymással szemben. Vagy inkább a „kipótolják” lenne a helyes? Furcsa hallani. melyek egyenlőek. és így az átlók sem specializálódnak akképp. fejezetből kiderül. mert szigorúan véve az nem is átló. hogy ott mégsem derül ki. Nem kell. miszerint „kiegészítik” egymást. hogy derékszögben. Ezért. miként az a c. akkor ez a deltoid egy rombusz.A deltoid Kis mértani szörnytanunkban ő az első olyan. Nem beteg elnevezés ez. Lehet. akiből nem csak konvex. a másik átlót felezi. Több ízben is említettem már a húr-. A szimmetriaátló. 250 Na. minden oldala lehet különböző. Baloldalon egy konvex. hogy mire is utaltam. Ha mindkét átló is feleződik. Mindkettő fajtájára igaz. így nevezik. hanem csak átszamár. és érintőnégyszögeket. azaz teljesszöget.250 az egymással szemben lévő szögei egymást ° egészítik ki. és jobboldalon konkáv deltoid. hanem egymás mellett helyezkednek el. . de az ottan elmondottakat továbbgondolva megértheted. és ugyanakkor mégsem egy egész. jó. Két átlója egymást merőlegesen metszi. hogy szabályos legyen. és miről kapták a nevüket! A húrnégyszög Ki mit vár a neve alapján? Ennek oldalai egy körnek a húrjai. vagy nem abban metszik egymást. de lám konkáv is ismeretes. hogy van két-két szomszédos oldala. Azaz van rövidebb és hosszabb oldala. hogy mik is azok. amit használunk. Derüljön mán ki végre. Ilyen is van. melyre neve szerint tükrös a deltoid. meg olyan is van. emberek? De hát ez van. hanem csak egy félszöget adnak ki együtt.

. Vagyis.Az érintőnégyszög Mire is utal a neve? Arra. hogy egy kör érintőszakaszai adják az oldalait. egyenlő a két másik egymással szemben lévő oldalak hosszának összegével. akkor bizonyára érintőnégyszögről van szó. hogy teljesül rá ez az egyenlőség. Azaz összegük szemben lévő páronként azonos. melyek szülnek egy összefüggést az érintőnégyszög oldalaira is. akkor igaz: Ez természetesen oda-vissza igaz. Mivel az érintőszakaszok hosszai meghatározottak a kör sugarának nagysága és az által. melyből az érintőszakaszt indítjuk. ha egy négyszögről tudjuk. Az összefüggés pedig a következő: Az érintőnégyszög két szemben lévő oldalhosszának összege. bizonyos szimmetriák lépnek fel. hogy milyen messze van ama pont a kör középpontjától. ha az oldalak sorban egymásután ily jelöléssel bírnak: . Képletesen.

. azonos hosszúságú szakaszok keletkeznek egy-egy külsőpont és a neki megfelelő két-két érintési pont között. Pl. más sorrendben. . megegyezik a oldal egy szakaszával. stb. ∎∎ . És vegyük észre azt is. Darabszámra megegyeznek jobb. -szel. az szakaszok is egy másik közös pontból vannak húzva. hogy az oldalak emígyen osztódnak az érintési pontok által: Így ha behelyettesítünk a már említett egyenletbe: És jé. hogy ez az oldalösszeg egyenlőség mindig igaz. az oldalnak egy szakasza. Igaz.Nézzük meg az ábrát! A külső pontok mindegyikéből érintőszakaszokat húzva.és baloldalon. de ez összegek esetén nem számít. Ezzel beláttuk. -nal. minden húrnégyszögre. tényleg ugyanazok a betűk vannak mindkét oldalon. Miként a oldal egy szakasza. És így tovább! Keresd meg a többi egyezést! Mindez miért igaz? Mert az szakaszok egy közös a külső pontból vannak húzva. is megegyezik a oldal egy szakaszával.

Most vegyük ama két háromszög területét. a hosszabb közrefogó oldal és a rövidebb közrefogó oldal aránya azonos az osztott oldal hosszabb szakaszának és rövidebb szakaszának arányával. és e két háromszögben egyenlő szögek is vannak. valami szöget feleznek benne. Ama pontból.Szögfelező tétel Miként a neve is ígéri. és már is könnyedén bizonyítható. Lásd az ábrát és a képletet! Az ábra jelöléseivel a tétel: Néminemű egybevágóságot kell észrevenni. E merőleges szakaszok egyenlő hosszúak. állítsunk merőleges szakaszokat az és oldalakra. Másként. Miért is? Mert az szögfelező egyenes szakasza. melyekre az egyenes vágja az eredeti nagy háromszöget. melyet jelöljünk -fel. Egyikük az . a . Tétel: A háromszög egy szögfelező egyenese a szöggel szemben fekvő oldalt. és a derékszög az szakasszal szemben. a szakaszon. másikuk a . Nem kíván semmi specialitást. Vagyis ez két egybe vágó háromszög. ahol a szögfelező metszi a oldalt. a szöget közrefogó oldalak arányában osztja. két háromszögnek is közös oldala. Bármely háromszögre igaz.

A oldalhoz tartozó magasság segítségével: Az területe: .Az területe: A területe: Ezek aránya pedig: De ezek a területek másképpen is felírhatóak.

hogy a c. Igyekezz pontosan dolgozni! A szorgalmad nálam sok pontot ér.A területe: Ezek aránya pedig: Mivel a két terület arány mindkét esetben egyenlő. ∎ Házi feladat. ha kedved tartja szorzat alakban is kifejezheted: Hogy mennyire pontosan teljesülnek az egyenlőségek. ezért: Vagyis az tétel állítását igazoltuk. ∎∎ . az nagyban függ a szerkesztési pontosságtól. fejezetbenlátott módon Készítsd el négy-öt háromszögre az itt látott arányokat! Természetesen.

Miért tette olyan helyre a lábát ahol ráléphetek? Hát nem? Természetesen nem kértem bocsánatot. hogy valakiről elneveznek valamit. belenézett a füzetbe és szomorúan mondta a padtársának. Aztán mikor a helyére ment.254 hogy amit e gyerek mondott az még egy kis kiegészítésre szorul ahhoz. Aztán. De ez mára már megszokott a tudománytörténetben. hogy ennek a tanárnak. a tanár csak annyit mondott. 254 Valóban baromarcú volt. De sebaj. 253 Természetesen Chuck Norrisnak. nyilván nem írt mellé semmi mást. mire elkezdett balhézni. aki ezt megfogalmazta. ami csak szóban elhangzott! Ez nagyon fontos. de ma már torzítva írjuk. hogy kicsalogatta volna a diákból az emlékezet kósza foszlányait…Kollégáim. hogy mégsem ő volt az első. mert azelőtt meg -nak. mert nagyon erősek az ütései és rúgásai. és akkor is csak abban az esetben. Már előre hangsúlyozom. ne legyetek kretének! Nem bírjátok elképzelni. mert úgy bociság252 az egész. akiről elnevezték. hogy mit is akar a tanár hallani. és a az átfogót. mondván. miszerint be kell magolni mindent. hogy teljes legyen a tétel. Az ehhez hasonló kommunikációs zavarokból adódnak azok a tévhitek. Emberek ne legyetek hülyék! 251 252 volt a bácsi neve eredetileg. hogy ő jött rá az összefüggésre. ha nem tudtok eleget! Ne csak azt írjátok le. amit a füzetében látott. és Kínában is. hiszen a többi információ nem tűnt lényegesnek számára. mert a tanár csak úgy fogadja el. ha az és jelöli a befogókat. A tanár nem hangsúlyozta ki eléggé. mert csak annyit mondott. Egyszer a buszon véletlenül ráléptem a lábára. hogy a legáltalánosabb vélekedés szerint egyik diák sem tudja. Pedig nem volt igaza. hogy Azt már nem mondta. mikor a gyerek felírta a füzetébe a képletet. hogy az órán leadott anyag nem jutott el maradéktalanul a diák fejébe? Diákok. Inkább tanuljon az esetből! . Láttam én már diákot. És a táblán sem szerepelt más. hogy . Marhaság. vélhetően baromarcú kollégám. ti meg jegyzeteljetek rendesen! Ha nem figyeltek órán. amit szerintetek a táblán láttatok! Azt is. hogy csak derékszögű háromszögre igaz. pl. és csak annyit írtok le. Nem is oly régen még tételnek is írták. mert a tételt csak szóban mondta el a tanár. Attól úgy sem fog kevésbé fájni a lába. Attól még maga a tétel ugyanaz. Szerintetek kinek volt igaza?253 Bizonyára a szokásos kommunikációs probléma miatt esett meg ez az eset. akkor ne csodálkozzatok. ha szó szerint visszamondod neki azt. hogy És ezekután természetesen meg volt győződve a diák. És ezért van az. Indiában. mikor feleléskor a gyermek megismételte azt. Pedig ezzel lehet. az átfogó pedig a derékszöggel szemben van. És ne keverjük össze-vissza a az . Már előtte is ismerték. aki azért kapott egyest. mert a mi generációnk nem ad az ilyesmire. még az sem elég. amit ő tanított. Továbbá.Pitagorasz251 tétel Természetesen nem az a fickó fedezte fel. ami szerintetek elegendő. aztán később kiderül. A befogók a derékszöget fogják közre. hogy a derékszögű háromszögről állíthatjuk csak ezt.

A két rövidebb oldalt. és két kisebb. a befogókat -val és -vel. az átfogót vel jelölve: Rajzoljuk egy derékszögű háromszöget. míg a legnagyobban a oldal. a legnagyobban. . Így a hasonlóság szerint felírhatjuk a következő összefüggéseket: Hiszen a legkisebb háromszög átfogója az oldal. még mindig a az. így mivel az egyik szögünk itt éppen . mint: Adjuk össze a két egyenletet! (baloldalhoz a baloldalt. így a másik kettő. A középső háromszögben szöggel szemben a oldal van. és húzzuk be az átfogóhoz tartozó magasságát is! Mivel minden síkháromszög belső szögeinek az összege . jobboldalhoz a jobboldalt. Ekkor már csak kissé át kell rendeznünk az egyenleteinket: (keresztbe szorozzuk őket) Na. míly meglepő. míg a legnagyobban az oldal van. A legkisebb háromszögben az szöggel szemben a oldal. 255) Emeljük ki a jobboldalon -t! 255 Politikai nézetek szerinti csoportosulás. a leghosszabb oldalt. a legnagyobbé a oldal. hogy ez nem más.Pitagorasz tétel A derékszögű háromszög két rövidebb oldala négyzetének az összege egyenlő a leghosszabb oldal négyzetével. Éppen így a középső háromszögben a oldal az átfogó. ki látja. és összege is éppen : Ekképpen három hasonló háromszögünk lesz az eredeti.

A alak éppen megegyezik a semleges alaki alanyesettel is. így az egyenlő oldalú háromszögre is. Emlékszel? perce volt. Ha egy háromszög oldalaira igaz.és ki a nagyoldal. Azonban jobb már most hozzászokni. nem csak a német nyelv logikátlan. hogy ki a kicsi . Ha érdekel. hogy ki a kicsi és ki a nagy! Derékszögű háromszögre. ha és a két kisebb és a legnagyobb: Ezt volt a Pitagorasz tétel. ugyanis ennek a szerencsétlen szónak van hím-. ha és a két kisebb és a legnagyobb: Itt nyilván akkor is kijön. Talán több száz is. mert a következő két esetben fontos lesz. Ezt igazán tisztességesen majd be is látjuk a tételnél. akik beszéltek latinul. Így most nem tudjuk megkérdezni tőlük. Ez természetesen visszafelé is igaz. Ki tudja? Azok a régiek. ahol nincs ilyen különbség az oldalak között. triangulum=háromszöget. ha nem figyelünk arra. nő. hogy ha a két kisebb oldal négyzetösszegénél kisebb.és semlegesnemű alakja is. amit nekik kellett volna tovább adniuk. A helyzet valóban bonyolult. Sajnos lusta disznók már akkor is voltak és nem tanulták meg azt. Azonban jegyezd meg. de most ezekből egyet sem sorolok fel. más néven az Pitagorasz tételnél. A a tárgyeset! Tehát. Igen. ha pedig nagyobb a két kicsi négyzetének összegénél a legnagyobb oldal négyzete. Itt már nem keverheted az oldalakat! Tompaszögű háromszögre.256 Ebből pedig az is következik. akkor tompaszögű háromszögünk van. amiket mondtam! Hegyesszögű háromszögre. .De mivel tudjuk. akkor hegyesszögű háromszöggel van dolgunk. ha 256 és a két kisebb és a legnagyobb: Ez a helyes alanyeset. Gondolná az ember. ha te magad is utánaásol. a harmadik négyzete. Ezért ennek bizonygatását itt most nem erőltetem. hogy Így gátlástalanul be is írjuk ezt a zárójel helyére: Azaz ∎ És még sok-sok bizonyítása ismeretes. triangulus=háromszög. hogy két kisebb oldalának négyzetét összeadva éppen a harmadik oldal négyzetét kapjuk. de elég zavaros. járj utána! Sokkal jobban megértesz egy gondolatkört. mára jól meghalták magukat. akkor az bizton egy derékszögű triangulus. No.

vagy jelű. de itt most nem hiszem.Ha kevered az oldalakat. hogy -vel jelölöm az ismert befogót: Keressük -t. Tessék betartani a nagyságot-kicsiséget! Egy derékszögű háromszög két befogója hosszú. Számítsuk ki a Tehát most ismert az átfogó. és helyesen be tudja helyettesíteni a képletbe! Az ismert befogó. Semmiképpen ne legyen azonban . mivel páros gyököt vonva negatív és pozitív eredményünk is lesz: De itt puszta hosszúságot akarunk irányítás nélkül. egyik befogója hosszú. Jelöljük őt -vel. akkor nem fog mindig kijönni. És a két befogót se jelöljök azonos betűvel! Nekem most olyan kedvem van. Mekkora az átfogója? A képlet szerint a két befogó hosszának négyzetét összeadva kapjuk az átfogó négyzetét: Azaz És ebből. . így nyugodtan elfelejthetjük a mínuszt: Az átfogó hossza tehát . Aki akarja fel is rajzolhatja. hogy Pistike is felismerje. hogy ez olyan nagyon fontos lenne. tetszés szerint lehet . De természetesen sosem tilos a rajz. miként a gondolkodás sem az. Egy derékszögű háromszög átfogója másik befogója hosszát! .

Eme szám hármasokat hívjuk pitagoraszi számhármasoknak. tompaszögű a következők közül? Oldalainak hossza: Oldalainak hossza: Oldalainak hossza: Oldalainak hossza: Oldalainak hossza: Oldalainak hossza: Oldalainak hossza: Pitagoraszi számhármasok Vannak olyan derékszögű háromszögek. ott egyeztesd őket átváltással) Mely háromszög hegyesszögű. A képletek a következőek. melyeknek minden oldala egész szám. derékszögű. A -et viszont már nem nevezzük ily szigorúértelemben vett pitagoraszi számhármasnak. azaz relatív prímek.) : . Pl. (Az az egyik befogó. a ilyen számhármas. ez nem azt jelenti ám. és igaz rájuk. ― Zolika fiam. hogy mindig lesz a megoldás. noha ezek is egészek. ha Pitagorasz tétel gyanús feladatot kapsz! Ne általánosítsunk ilyen elhamarkodottan! (figyelj oda. Pontosabban azokat melyeknek nincs közös osztójuk. az átfogó. éppen a legnagyobb négyzetével egyenlő. a a másik befogó.szerint: Azaz: De itt is elegendő nekünk a pozitív: A keresett befogó oldal hossza . ahol különbözőek a mértékegységek. hogy a két kisebb négyzet összege. és megadásával. Pl. Ilyen számhármasok előállíthatóak két egész szám megadásával.

Azonban még erre is van trükk: 257 Na. (lehetett volna úgy is írnom. Természetesen. és helyesen igaz is lesz rájuk a Pitagorasz tétel egyenlősége. hanem figyelj ide!) Így.) : De honnan jönnek a képletek? Mely gondolat vezet ezekhez? Alapötlet mindenképpen kell. eltérő paritással. Ami ugyan csak nem gond. ha ez nem gond.257 Mert pont nem ott. akkor is egészeket kapunk. jó. Ott visszatérünk rá. a következő oldalakkal: (Hogy miért pont ezek legyenek az oldalhosszak. Néhány pitagorászi számhármas. hanem éppen fölötte találod. persze abszolút értékben véve ez még mindig jó lenne. arra térünk majd az említett helyen vissza. hogy a mindig a legkisebb legyen az . azon belül a duplaszög tangensének kifejtése vezet erre. hanem azok többszörösét kapnánk. Most ne agyalj ezen. melyeket más és megadása esetén is megkaphatunk. vegyünk egy derékszögű háromszöget. ha helyére írnánk egész számokat. akkor bármilyen egész számokat választhatunk és helyére. és így szép rendezettnek is tűnhetett volna.Ha nem relatív prímeket adunk meg. hogy követhető legyen. Ez nem egyetlen hívószó. a középső a . anélkül nem megy. Emlékezz a hívószóra: . de lesz közös osztójuk. mely és számokra milyen számok jönnek ki a képletekkel. Végül is. Páratlan -kre nem alap pitagoraszi hármasokat. Most. Na és? . Rém egyszerű lesz. Maga az alapötlet egyszerűen adódik a szögfüggvényekből. mivel e fentieket még nem mindannyiotok ösméri. mert negatív oldalhosszat is kapnánk. De nem kapnánk meg az összes pitagoraszi számhármast. Addíciós tételek. az biza nem lenne jó. így olyan számhármasokat kapunk. hanem négy. Azonban így hagytam.

ahol hasonlóan számoljuk egy vektor hosszát. nyilván. És mivel majd még úgyis beszélünk róla. háromdimenziós vektorok esetén is. még ennél is szebb. c. Pl. azaz szorozva őket -tel. és egyszerűbb lesz. vagyis dimenzióban egy dimenziós „téglatest” testátlója. hogy ne legyenek tört pofájúak:258 Voilá! Ily szép és egyszerű az egész. Azaz a koordináták négyzeteinek összegét vesszük. A „téglatest” egy-egy élének hossza a vektor egy-egy koordinátájával egyezik meg. mint kettő-. stb. azaz a -s eset Legyen egy téglatest éleinek és egyúttal élhosszainak is a jele: . ill. Ha ezek egyformák akkor kockának mondjuk e testet. fejezetben lesz a folytatás. A --------------------A Pitagorasz tétel kiterjeszthető háromdimenziós esetre is.) : Visszahelyettesítve helyére: Azaz: Közös nevezőre hozva őket: Egyszerűbben: És ezek -szeresét véve. akkor nem. hogy a tangens is eredendően egy hányados. A térbeli Pitagorasz tétel. . Sőt magasabb dimenziókra is. Ha nem egyformák. háromdimenzióban egy téglatest testátlója. Kétdimenzióban ez a négyzetösszeg egy téglalap átlója. Lássuk ezt most háromdimenzióra! A többit most nem vesszük. Hogyan tudnánk meghatározni az 258 Zúzott arcúak. a tér-idő kontinuumban négydimenziós vektorokat használunk.Fejezzük ki magát a -t is két másik szám hányadosaként! (Lévén.

és élhosszak ismeretében keressük a testátlót. A lap élei a derékszögű háromszög a befogói. Hogyan tudnánk kiszámolni a keresett hosszt? Rajzoljunk be egy segédvonalat! Méghozzá egy lapátlót! Vegyük észre.ő testátlóját. Err e van a síkbeli Pitagorász tétel. azaz két szemben lévő csúcsának távolságát? Azt kell észrevenni. Így Ebből már csak gyököt kell vonni: De a hosszúság esetleges negatív volta most hidegen hagy minket. akkor ezt felhasználhatjuk a testátló méretszerinti megismeréséhez. Azért lett az ábrán ez a lapátló éppen hosszúságú. Hiszen az alaplap két éle éppen az az ábra szerint az alaplap átlójára igaz. hogy bármely lapátló hossza kiszámolható a lap éleinek hosszából. a lapátló pedig az átfogó. hogy négyzete így adható meg: és . Tekintsük a következő ábrát! Az . hogy ha az egyik lapátlót kiszámoltuk. Így csak: .

másik befogója a él. -----------------A levezetett feladat magában foglalja a bizonyítást is. Ez viszont átfogója egy beírt képlettel megadható: . . ezért már nem kell külön azzal is vacakolnunk. hogy az éppen ennyi: Ezt beírva az előbbibe: Sorbarendezve a betűket: Vagyis. Ez a térbeli. Ezek hármasára a Pitagorasz tétel szerint ezt írhatjuk fel: Azonban a lapátló négyzetéről már tudjuk.Az alaplap lapátlója a zöld vonal. átfogója pedig a kiszámolandó testátló. Így a zöld lapátló a Így van egy olyan derékszögű háromszögünk is melynek egyik befogója az előbbi . és befogójú derékszögű háromszögnek. -s Pitagorasz tétel. egy téglatest élhosszainak négyzetösszege egyenlő a testátlójának négyzetével.

hogy teljesen mindegy. Azaz négyzetről van szó. hogy a két kisebb összege adja a legnagyobbat.: . hogyha megismerkedünk a pitagoraszi számhármasok egy másik megadásával is. hogy vannak pitagoraszi számnégyesek is. Írjuk fel a pozitív négyzetszámokat sorban egymás után! Alattuk a pozitív páratlan egészeket! 1 1 4 3 9 5 16 7 25 9 36 11 49 13 64 15 81 17 100 121 144 169 196 225 256 289 324 361 400 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 441 41 484 43 529 45 576 47 625 49 … … … … 1600 1681 … … 81 … … … … … … A táblázatban a kijelölt számhármasok olyan négyzetszámok.Lásd be. melyekre igaz. melyekre igaz: Ennek belátása úgy történhet. ? Milyen hosszú az -dimenziós „egységkocka” amelyiknek a testátlója egységnyi? És amelyiknek testátlója? Egy dobozka élei . ) Hasonló kérdés. ugyanerre az eredményre jutottunk volna! Milyen hosszú egységélű kocka testátlója? (Vagyis . Vagyis olyan egészek. csak most a „kockánk” kétdimenziós. . mint az előbb. Milyen hosszúságú az egységoldalú négyzet átlója? Milyen összefüggést veszel észre az és feladatok között? Hány dimenziós „egységkocka” az. maximum milyen hossszúságú vékony rúd fér bele? ------------------------------------ A legutóbbi házi feladat. az azt sejtést ébreszti. Pl. hogy melyik lapátlót rajzoltam is volna meg.

És készen vagyunk. hogy táblázatbeli hármasaink. ha felírjuk azt. hogy páratlan? Mindjárt előtűnik. Tehát eme számhármas számnégyesként is felírható. ahhoz azt kell csak észrevenni. akkor igaz a következő: Ezt kibontva látjuk. mivel páratlan számnak a négyzete is az. hanem maga az is páratlan. ha egy páratlan egész éppen négyzetszám is egyben akkor a felette lévő. Ám ekkor maga az is elő fog fordulni később a táblázat alsó sorában. azaz ezek: . hiszen ő maga is páratlan. hogy vannak e végtelen sokan a pitgoraszi számnégyesek is. Méghozzá egy páratlan szám négyzete. melyek miatt felvázoltuk a táblázatot. hogy igaz.Hogyan lehet belátni. Amit mi akartunk megtudni. Mert akkor már is egy olyan hármashoz értünk. miként azt a táblázat végén is láthatjuk: ha négyzetszám.: Tehát: Adjunk -et mindkét oldalhoz: Osszunk -vel: . Ez a valaki lehet pl. Ezáltal viszont az is páratlan. -re: A táblázat szerint. hogy a valakinek a négyzte. -ben nen csak a . . és az eggyel azelőtt lévő. Képlettel tehát. Így ez valóban igaz minden -re. minden -re: Mindkét oldalon ott az . . A baloldalon pedig a többi tag kiejti egymást. ahol a legkisebb is két négyzetszám összege. mert mindegyikből van egy pozitív és negatív előjelű is. Így ő lesz a legkisebb egy következő ilyen számhármasban. együttesen egy pitagoraszi számhármas négyzetei. hogy végtelen sok ilyen számhármas van? Keressünk megadási módot képletszerűen! Az -edik páratlan egész így adható meg: Pl. azaz eggyel kisebb sorszámú négyzetszám. Miért is igaz. azaz vele azonos sorszámú.

259 Zolikának teljesen igaza van. a középnagy. mikor ez teljesül: Mégpedig így: 259 Hogy mik vannak. Vagy csak tényleg megértetted a kérdést? Ügyes vagy fiam! Ez egy nagyon kiváló ötlet.És ezzel nem csak azt kaptuk. megkapjuk. azaz újrakezdővé. Mikor „tovább megy”. Így vállik alapítóatyává. de azt is. hogyan teremthető meg az és az ! ─ Hozzája köll adni egyet. ─ Zolika. A legnagyobb a hármasfogatban: A másik pedig. Ugye. akárhonnan is jött az ötlete. az -tel is. amit akarunk. osztani kettővel és négyzetre emelni. . Tehát így szármasztatjuk le -ből az ő újdonsült bandatagjait is. Nézzük csak! Ennek a felismerésnek pedig azért kell örülnünk. ő fogja a korábbi szerepét játszani. hogy vannak ilyen Pitagoraszi számnégyesek. mert ugyanezt fogjuk csinálni. emlékszünk még? E vót a: Ebből pedig akkor felírhatjuk azt. melynek ugyancsak részese volt az . Azaz hogy milyen alakú páratlan számok lesznek ilyen „újrakezdők”. És alkot magának két új játszó társat. ─ mondja Zolika. Hiszen ha ezt tesszük. mint az Apocalypto film főhőse. hogy pontosan hogyan is állítható elő. hogy páratlan. Ezek hogyan fognak kinézni? Fejtsük meg abból. Ezt majd a végén felhasználjuk. melyre szintén igaz a Pitagorasz tétel: Azonban volt egy másik egész számhármas is. hogy a alakból. szerintem te már olvastad ezt a könyvet. eggyel kisebb a zárójelen belül: Vagyis van három egész számunk.

melyektől egyesek azt hihetnék. ha alakú. hogy ezek nem is igazi egészek. Ugye emlékszünk. És hogy ne legyenek se gyökös se törtkifejezések.Tessék lecsekkolni! Vagyis a Pitagoraszi számnégyeseink: Kizárólag persze akkor. hogy Eszerint a második: A harmadik: De ezt írjuk egyszerűbbé! A jobboldalt kifejtve: Ezt írjuk vissza: Végezzük el az osztást a jobboldalon: És ezzel most nem kívánok tovább játszani. hogy hogyan is választottuk meg az összefüggést kettejük között? Így-e: Hiszen a „két-enn-mínusz-egy” egy páratlan négyzetszám. ezért nem kell a gyökvonás utáni negatív előjelű cucc. Tudjuk. hogy minden esetén a kifejezés is egész. Így az első a négyesből nem más. Inkább nézzük a negyediket: egész . mint: Csak pozitív számokat akartunk. most visszahelyettesítjük a -val kifejezett -t. ahol . mert erről már mindenki látja.

ill. mely nem lesz . hogy nulla. hogy alkotható olyan téglatest melynek nem csak az élei. de hát nem lehet mindent akarni. ∎∎ . Sőt ezeket az élhosszakat most már meg is tudjuk adni. Ami annyit tesz. mint az előző.Erről viszont tudjuk. sorban: Azt kaptuk tehát. Így aztán: Tehát a négy szám. Persze még mindig lesz két lapátlója. Ami annyit tesz. Ha -ra vagy értéket választunk elfajuló eseteket kapunk. negatív élhosszúságokhoz jutunk. hogy pont eggyel nagyobb. hogy létezik végtelenül sok Pitagoraszi számnégyes is. de a testátlója is egészszám hosszúságú. De ez nem gond.

Más szavakkal. éppen a köré írt körének egyik átmérője. Ekkor pedig eme azonos hosszúságú oldalakkal szemben is azonos szögek kell. Nevezetesen. és egy kerületi pontját kössük össze az átmérő két végpontjával. ∎ A Thálesz tétel megfordítása: A derékszögű háromszög átfogója. a derékszögű háromszög körülírt körének középpontja. Tudjuk. . és a középponttal is! Jelöljük a nagy háromszög átfogója két végpontjánál lévő belső szögét -val és -val! Szemléljük az így keletkezett két kisebb háromszöget! Ez két egyenlőszárú háromszög. Azaz a szokásos jelölésekkel: . a mi nagy háromszögünkben ez így alakul: Vagyis Tehát a csúcsnál valóban derékszög van. a háromszög átfogójának a felezőpontjával esik egybe. kivéve az átmérő két végpontjáról tekintve. hogy a síkháromszög belső szögeinek összege . Thálesz tétel: A kör egy átmérője a kör kerületi pontjairól derékszögben látszik. hiszen a kör sugara mindkettőnek két-két oldala. Ezért lett a csúcsnál is egy és egy szög.Thálesz tétel Ez a tétel egy speciális esete a kerületi és középponti szögek közötti összefüggésnek. hogy legyenek egy háromszögön belül. Az ábra szerint. Rajzoljuk fel a kört egy átmérőjével együtt. hogy az azonos körívhez tartozó kerületi és középponti szög aránya .

Érintőszakaszok szerkesztése Pl. a kör középpontjával! A szakaszra rajzoljunk Thálesz kört! Ami annyit jelent. így a Thálesz kör átmérője maga a szakasz. ott lesznek az és értintési pontok. A tétel felhasználása A tételt használjuk fel sok szerkesztéshez is. S lám tényleg nem is adtam mást. Természetesen. Ahol a Thálesz kör metszi a középpontú kört. melyen az érintő áthalad. Így akár szerkesztéssel is igazolhatjuk az állítást. hogy ebben a fejezetben nem adtam házit. Tehát igyekszünk belelátni egy Thálesz kört a helyzetbe. hogy a szakaszt felező pontja lesz a Thálesz kör középpontja. A szerkesztéses bizonyítás legyen házi feladat! Tényleg csináld meg ezt a házit. 260 Köréírt körtének… . ha egy körhöz kell érintőt szerkeszteni egy adott pontból. Kössük össze a pontot.A háromszög köréírt körének260 középpontja az oldalfelező merőlegesek metszéspontja. mert engem fognak azzal vádolni. Az érintési pontba húzott sugár éppen merőleges az érintő egyenesre. pontból.

.

még egyszer. miért is működik ez a szerkesztés? Hol a derékszög az ábrán? Hát ezért! .Na.

Nem utólag szúrjuk oda. a felezőpontba szúrva a körzőt. az adott befogóhossznak megfelelő metszést ejtünk a körön. és ezzel a félhosszal. Ugyanis nem a levegőbe rajzoljuk a kört. Az átmérő egyik végpontjába szúrva a körzőt. megfelezzük. Eme metszéspontot összekötve az átmérő másik végpontjával. . ha megadták egy derékszögű háromszög átfogójának és egyik befogójának a hosszát. Persze másképpen is megszerkeszthetnénk. de most tegyünk úgy. Ekképpen lesz az átfogó egyúttal átmérő is.Éppen így. mint sugárral kört rajzolunk. hanem közben ott tartjuk. hanem az adott átfogóra. készen is vagyunk. megszerkeszthetjük a kívánt háromszöget a Thálesz tétel segítségével. mintha csak így tudnánk! A derékszögű háromszög megszerkesztése az átfogó és egyik befogó ismeretében Felmérjük az átfogót.

.

cm. cm. a cm. a pont távolsága a pont távolsága a pont távolsága a középponttól középponttól középponttól cm. ∎∎ .Lehet. Rajzold meg a háromszöget! átfogó cm. a cm. befogó átfogó cm. valamint a kör középpontjának és a körön kívül eső Szerkeszd meg a pontból a körhöz húzható érintő egyeneseket! sugár sugár sugár cm. befogó cm. befogó átfogó cm. hogy mégis adok házit? Szerkesztés! Adott a derékszögű háromszög átmérője és befogója. Adott egy kör sugara. cm. cm. pontnak a távolsága.

hogy „Középponti . de miért tartozhat több kerületi szög is. De előbb vegyük át. Nos. (nyilván. mint az ugyanazon körívhez tartozó középponti szög. Egy körívhez tartozó kerületi szögek éppen fele akkorák. és még kitudja mennyi mindenre jó. Tehát a kerületi szög csúcsa a kör egy kerületi pontján. mely nem speciális. Ismerete által megérthetjük. a kör belsejének tekintünk. Mint ahogy mindegyik az.) Ábrákkal szépen szemléltethetjük. a gondolatmenetet.és kerületiszögek”. hiszen ez keríti körbe azt a tartományt. ugyanúgy igaz lesz a bizonyításbeli okoskodás. róla nevezték el ezt a tételt. hogy nem. akik a kerületre. 261 Ezekszerint élt valaha egy ember. És hogy.és kerületi szögek tétele 261 Ez egy nagyon hasznos tétel. hogy a Thálesz tétel ennek a tételnek speciális este. hogy egy adott körívhez. miért is éppen a húrnégyszögek két szemben lévő belsőszögeinek összege. .és középponti szögek! Nevük alapján az ember azt sejtené. ezért az „ugyanazon körív” megnevezés gondolatban kicserélhető az „ugyanakkora középponti szögű körív”re is. Mindkét esetre látunk bizonyítást. akit úgy hívtak. hogy valami közük van a középponthoz és kerülethez. mikor a kiválasztott körívnek nem része a kerületi pont. hanem magára a körvonalra. a középponti elnevezés talán kevésbé félrevezető. mivel egy középponti szöghöz tartozó körívek ugyanolyan hosszúak. Azaz lehet a körív végpontja. Az világos. Először azt nézzük. A kerületi szög megnevezés is csak azokat csapja be. hogy olyan kerületi pontot válasszunk mely nem a körív egy belsőpontja.Középponti. Csak egy a fontos. melyek nagysága azonos? Erre is választ kapunk a tétel bizonyítása során. felismerjük. a körlemezt. hogy miként lehet látókörívet szerkeszteni egy adott szakasz fölé. csak egyetlen középponti szög tartozhat. Így választhatjuk bármelyiket. melyet egyébként is a körnek. mint számra. azáltal. hogy olyan kerületi pontot választunk a kerületi szög csúcsának. vagy a köríven kívüli bármely kerületi pont. a kör kerületének hosszára gondolnak. hogy mik is azok a kerületi. A középponti szög csúcsa a kör középpontjában van. ahová a kerületi szög csúcsát ültetjük. körvonalán ül. Pedig itt nem erre utal a szó.

─ Felnőttek! ─ csóválja a fejét Zolika. Jelöljünk be rajta egy körívet! .Vegyünk egy kört! Ez csak egy kör. ─ Ez csak egy tojás! ─ közli Emese.

a másik íven lévő kerületi pontját kössük össze az ív végpontjaival. . tehát egyenlő hosszúak.A kör középpontját és egy. A megbetűzött szakaszok mindannyian a kör sugarai. Ezenfelül az jelű az egyik jelű meghosszabítása is. Ez fontos lesz.

Felhasználjuk azt az ismeretet. hogy az egyenlőszárú háromszög szárakkal szemben lévő szögei egyenlőek. . Ezt látjuk az ábrán.

. hogy a háromszög egy külsőszöge egyenlő a nem mellette fekvő belsőszögek összegével. És ez utóbbi nem más. hogy meghosszabbítjuk a háromszög egyik oldalát.Itt azt az ismeretet jelenítjük meg. (Mint tudjuk. Azaz éppen a duplája a kerületi szögnek. A középponti szög pedig . mikor a kerületi szög csúcsa éppen a hozzátartozó körív egyik végpontjával egyezik meg. mint ∎ Most jön az az eset. . a külsőszög úgy keletkezik.) A kerületi szög itt éppen . Ez a meghosszabbítás a mi ábránkon az szakasz.

hogy a kör bármely érintőegynese éppen merőleges az abból.Tudjuk. érintési pontba húzott sugárra. hogy a háromszög belső szögeinek összege éppen . A többi már adódik Tehát .

∎ : A húrnégyszög két szemben lévő belső szögének összege . A középponti. a kék ívhez tartozó pedig β.és kerületiszögeket illetően most tanultunk egy tételt… A kör középpontjában a két szög összege . hiszen ennyi a teljes körbefordulás szöge.És hát ezt akartuk belátni. Az ábra mindent elárul: A piros ívhez tartozó kerületi szög . Azaz Vagyis: .

hogy a ∎∎ . hogy kerületi szög csúcsa legyen egy körív végpontja.) ! (Segítség: egészítsd ki úgy az ábrát.Lásd be erre az ábrán látható esetre is.

A pont az ő közös Az állítás a következő: Szavakban: a kör két egymást metsző tetszőleges húrját oly módon osztja a metszéspontjuk. mert erősen összefüggenek. A húrdarabok szorzatának tétele Nézzük a következő ábrát! Az pontjuk. Legyen a pont távolsága az középponttól. Mindkettő bizonyításához hasznos a látószögek ismerete.Húr darabok szorzatának tétele és a szelők és érintő szakaszok tétele Azért vettem egy ugyanazon fejezetbe e két tételt. hogy légy ezekkel tisztában. Így fontos. és a húrok a kör tetszőleges húrjai. Ezért a tétel ilyenné bővül: . azaz metszéspontjuk. hogy az egyik húr ilyetén szakaszhosszainak a szorzata egyenlő a másik húr ugyanilyen módon képződött szakaszhosszainak szorzatával. Egyébként ennek a szorzatnak az értéke kifejezhető a kör sugarával és a metszéspontnak a kör középpontjától vett távolságával is. Tulajdonképpen. az egyikük speckó változata a másik. pedig a kör sugara! Ekkor a tételben szereplő húrszakaszhossz -szorzat egyenlő ezzel: . ha észre merjük venni. no meg egy kis hasonlóság. mielőtt ebbe belevágunk. Egyébként rém egyszerű mindkettő.

és .Előbb belátjuk az eredeti állítást. az átmérőre. Melyekből a megfelelő oldalak hasonlósági aránya olvasható le: Ezt már csak keresztbe kell szorozni és visszakapjuk az eredeti állítást. Ezekszerint van az ábrán két hasonló háromszögünk. Íme. Így ez igaz a most behúzott szakaszra is. És most lássuk. Ez a szorzat pedig. az ábráról: . hogy a pont minden húrt úgy oszt meg.Így az átmérőn. Ezt a látószöget jelöltem -vel. immár pirossal jelölt ívet! Ez azonos szögben látszik és pontokból. az előbb már beláttuk. A pontnál lévő szögek váltószögek. az ábra: Ám. Tekintsük az . hogy az osztási szakaszok szorzata állandó. hogy miért is igaz a tétel második fele is! Húzzunk be a ponton átmenő átmérőt is! A pont távolsága a köri középponttól legyen jelű. így ők is egyenlőek. a következő szakaszok keletkeznek a pont általi felosztás miatt: .

(Az az a pont. Az ábrán két tetszőleges szelő látható. Az ábra szerinti jelölésekkel a tétel így írható képlet alakban: Ha a pont és a kör középpontjának távolsága és a kör sugara a szokásos módon . meghosszabbításaik a körön kívül metszik egymást.) Sőt ez az állandó nem más. Hasonlóan a pont és tőle távolabbi metszőpont is meghatároz egy szakaszt. a mostani szorzatunkra Tehát beláttuk. mint a pontnak a kör középpontjától vett távolsága négyzetének és a kör sugara négyzetének a különbsége. melyek nem metszik egymást. hogy a húrosztó pontnak a kör középpontjától vett távolsága. ahol a kört érinti a pontból húzott érintő egyenes. A kör szelőszakaszainak tétele A kör egy külső pontjából indítsunk szelőegyneseket a körön át! Minden ilyen szelőre igaz a következő. hogy mi van akkor. Az egyik érintési szakaszt is berajzoltam. A pont és a szelőegynes -hez közelebbi. Tehát. akkor ez így is kifejezhető: . és a kör sugara együtt határozza meg a húrszakaszok szorzatát: ∎ Felmerül a kérdés. Erről az esetről mond valami nagyon szépet a következő tétel. Ez az állandó egyenlő a pontból a kör érintési pontjába húzott szakaszhossz négyzetével. körrel közös pontja meghatároz egy szakaszt.Viszont erre ismerünk egy azonosságot: nézve ez: . ha olyan húrokat választunk. A szelőegyenes eme két szakaszhosszának a szorzata állandó. Pontosabban fogalmazva.

mivel az szög azonos a szöggel. mert már túlzsúfolt. jelölés is felhasználva! Ekkor nyilván az 262 Ezt az egész szögesdit. lévén közös szöge az háromszögnek és a háromszögnek. Az eredeti ábrába rajzoljuk be azt a szelőt. Húzzunk be két segédvonalat! Ezek zöldek az ábrán. tehát egyszerűbben megalkotni a bizonyítást! . Így kitűnik. hogy az és pontoknál „visszamaradó” szögek is egyenlőek: . Ám ez azt vonja maga után. mely átmegy a kör középpontján! Az új metszés pontokat jelöljük és pontokkal! Továbbá legyen még az is igaz lesz. hogy ez a szorzat valóban mindig egyértelműen maghatározott a távolság és az körsugár által. hiszen az és kerületi pontokból azonos szögben látszik a az ív. Már nincs rájuk szükség. Házi feladat úgy.262 Ezért leolvashatjuk a következő hasonlósági állítást: Ezt már csak kersztbe kell szorozni. melyet a látószögekkel veszünk észre. körívhez tartozó látószöget stb. Ehhez kopaszítsuk le az ábrát. mert már segítettek rajtunk. azaz a bizonyitás egyik felénél: Már csak azt kell belátni. És nem kellenek már a szögek és segédvonalak. Sőt. tessék átgondolni! Van egy egyszerűbb is az ábrán. hogy hol vannak azonos szögek.Itt is kihasználjuk a hasonlóságot. és ott vagyunk ahol lenni akarunk..

hogy mi is ez a két piros szakasz. így már tudjuk. Ez viszont könnyű. Beláttunk mindent. hogy ez a szorzat minden körölmények között: Már csak az van hátra. az -re is igaz. gyakran alkalmazzuk is ezt a szerkesztésekhez. Vagyis: Azonban mivel most láttuk. ∎ 263 Pl. -szel. Vagyis: szakaszok hármasa egy Mivel is jelöltük mi a távolságot. az és a piros szakasz -hez közelebbi részére. Készen vagyunk. mert tudjuk. és a -val mint átfogóval.Ekkor a teljes piros szakaszunkra. . hogy hosszaik szorzata egyenlő az előbb kapott szorzattal. hogy belássuk ez éppen egyenlő az érintőszakasz négyzetével is. érintő szakasz. a Thálesz tételből egy következményeként. a kör sugara. ami a köri középpont és a ezt behejettesítve ezt kapjuk: pont távolsága? Úgy van.263 hogy a derékszögű háromszöget alkot. Így Ezt átrendezve: És hát éppen erre vadásztunk.

itt találja: Az ábra szerint: Hiszen a kör érintője mindig derékszögben találkozik az értintésipontba húzott sugárral. a dolog akkor is rendben van. utóbbi esetben . ha a pontot a körvonalra helyezzük. A két tételben előfordult az . Sőt. hiszen éppen eme ponton átlépve fordul meg a z és kisebbnagyobb relációja. Ami jó átmenetet képez a két eset között. az . midőn egyik esetből átmegyünk a másikba. vagyis a kifejezésünk nulla értéket vesz fel. hogy a kör sugara véges. Mindkettő esetben az az távolságot. Mivel előbbi esetben az . hogy ekkor a kör e végtelen távoli pontból indított szelői párhuzamosak egymással. ∎∎ . így mindkettő kifejezés pozitív. Ez annyit tesz. és a kifejezés értéke végetelen nagyá válik: Feltéve persze. hiszen ekkor a a körön kívül van. a sugarat jelöli. Ekkor . hiszen a körön belül van. ha a pontot a végtelenbe távolítjuk a körtől. Ám a kifejezésünk még akkor is helyes.Ha valaki hiányolna egy ábrát. ill.

Az a nagyoknak való módszer pedig a ferde oldalhosszak meghatározásában a alkalmazása. Igen. amelyeket nem is értesz. és nagyon komolynak látszanak. a ferde oldalak „megmérésének” nem mindig megvalósítható volta miatt.Síkidomok kerület. Így gyakran kaphatunk törtszámot is eredményül. ha értened kell. kezdjük! A következő ábrán látható alakzatok kerületét és területét keressük. tekintve. amit a kicsik nem ismernek. viszont ha ez után sem megy. amelyek játéknak tűnhetnek. akkor lapozz oda a könyvben!) 264 Nem igazán idomult ide. ha nem megy ránézésre. és nagyokhoz is szólok egyszerre. Nyolcadik osztálytól fölfelé mindenkinek ismernie kell. Amiket nem értesz. állapítsuk meg különböző módszerekkel is a területeket! (Érdemes darabolni az alakzatokat. A kerület kiszámítása. a matematika egy játékosan komoly dolog. melyeket ismerősnek kellene vélned.) Na persze. így nem kell sírni. Persze mikorra már ismerjük majd a területképleteke t nem mindig fogunk négyzethálózni. mintha gondolatban egységnyi kis négyzetekből álló négyzethálós lapra fektetnénk a vizsgálandó síkidomot. mert éppen nem tudod azt a részfeladatot! A körnek és részeinek egy külön fejezetet szenteltem. azokat tekintsd úgy mintha nem is látnád őket. ahogy csak képesek vagyunk rá. de csak azért mert az egész matematika egy nagy játék. akkor ne nézz át rajtunk. A kiszámításának elvét pedig elképzelheted úgy is. akkor én fogok rátok csúnyán nézni. Ettől egy kicsit te is felnőttnek érezheted magad. Persze ezt itt úgyis együtt fogjuk.és területképletei Ezek kiszámítása oly sok feladatban előfordulhat. hanem a részben eltakartakat is figyelembe vesszük. Ugorjék hát a majom a levesbe. Akkor azt bátram hagyják ki! A területet viszont ők is meg tudják mondani minden esetben. mind a területek meghatározásában. tartalmazhat olyan módszert. részfeladatként is akár. hogy ez itt rövidebb lehessen. és azt kutatnánk ki. mert még nem is kell értened. hogy az az oldalhosszak összege. Méghozzá olyan pontosan. Így találsz itt olyan feladatokat is. hogy mennyit takar el a kis egységnégyzetekből. És találhatsz itt olyan feladatokat is. ahol a kicsikhez. Ha mégsem ismered. Természetesen nem csak az egészen. hogy érdemes őket alaposan ismerni. (A legtöbb ember úgy is ezt teszi felnőtt korában. Ne kelljen mindig azért rettegned. hanem tessék megérteni őket! A minden esetben az oldalhosszak összegét jelenti. Ez ismét tipikusan egy olyan fejezet. mert már tanultál olyan elemeket. Ahol lehet. de azon a szinten is az alapelv és a maga a fogalom is erre nyúlik vissza. Ezek segíthetnek mind a kerületek.264 Azokat abban keresd! Itt igazából csak szögletes cuccokra vonatkozó dolgokat találsz. .

Minden alaakzatot. melynél szükséges. egészítsük ki téglalappá: Majd eme téglalapokat ügyesen még kisebb téglalapokká darabolva. ha szükséges: .

egy fényképről. hanem estlegesen külön-külön tekintsük a vágásvonalakat! Mert csak akkor látjuk.A zöldekkel jelölt feldarabolások egyértelműen segítenek. amíg nem csináltunk belőle négyzetet. ne feltétlenül egyszerre. Csak azt kell észrevenni. ha kikiáltjuk a kisnégyzeteket egységnégyzetnek. Mennyi hát a négyzet területe? . Pontosabban lehet úgy is mondani. és legvégül vesszük majd mindegyiknek a kerületét. hogy lassú. és könnyű elszámolni. hanem kb. mert azok egyszerűbbek. Megszámoljuk. de azzal az a baj. akkor ennyi a terület. Előbb nézzük a területeket. aki nem hiszi. Eme számok szorzata lesz a kis négyzetek száma. Nem sorban. És még mértékegységgel sem kell vacakolnunk. hogy hány oszlopnyi kis négyzetből és hány sornyi kis négyzetből áll a téglalap. hogy mire is jók. nehézség szerint haladva. Így. Éppen úgy ahogy számolgatta a bárányokat elalvás előtt. nyugodtan számolja meg egyesével. A legegyszerűb a alakzat területe. hogy ennek a négyzetnek éppen a fele a háromszög. Persze. Viszont a feketével jelöltek kibogarászásához. akkor ennek a felét kell csak venni. hanem csak a számot mondjuk! Az alakzatunk egy háromszög vót. mert egész számot kapunk. Tehát ha a négyzet területét tudom. mert abban könnyű megszámolni a kis négyzetek számát. Ilyenkor csak puszta szám a válasz. hogy De inkább legyünk most trehányak és ne mondjuk így.

Tehát egy negyedét kell kivonni a teljes négyzetnek. hogy a kiegészített alakzat egy téglalap. én meg máshogy. vagyis a negyede. másik oldala. és a kiegészítéssel. Át van helyezve. Áthelyezés. azaz összegük felével egyezik meg. És te így számolod ki. hogy a kiegészítő háromszögek éppen akkorák. ő egy híresség. a Tudományok Királynője. A matekban nincs olyan. Érdemes megjegyezni ezt a trükköt.És ennek a fele a háromszög területe: . mint a trapéz háromszög nyúlványai. Mert úgy egyszerűbb. Mondhatni celeb. Ha nem hiszed. . éppen a teljes négyzet fele lett. Kényelmessé teszi a területének kiszámítását. Minden szabad. A alakzatunk felvágható egy téglalapra és egy háromszögre. Mert akkor vagy én számoltam el. De az eredmény nem lehet különböző. Íme: 1. hogy ha téglalappá egészítem ki. akkor két azonos méretű háromszöget biggyesztek hozzá. Tehát a négyzet területe: És a kis kiegészítő háromszög területe. pedig a trapéz magassága lesz. valaki már biztosan hallotta a nevét. Még legalább két kicsit különböző módszert találsz. éppen a zöld vonal alatti téglalap területének fele. melynek egyik oldala az eredeti alakzat két párhozamos oldalának a számtani közepével. vagy te. És természetesen nem számít csalásnak. a négyzet területének a felének a fele. 2. ha felhasználjuk azt. Vagyis visszamarad a háromnegyede: Ennyi hát a alakzat területe. csak egy háromszöggel lett több mint az eredeti alakzat. De vol tam oly bölcs és előrelátó. Kivéve butaságokat tenni. Így csak ezt a kis kegészitést kell levonni a négyzetünkből. Az alakzat egy egyenlőszárú trapéz. De legalábbis szép neve van. hogy ez a téglalap. sőt egy négyzet. És láthatóvá válik a zöld vonalakkal. számolj utána másképp. mert így általában hamarabb célhoz érünk. akkor egy olyan téglalapot kapok. hogy csalás. E kettő területet összeadva megkapod az alakzat területét. Mert az nem tűri Őfelsége. Tehát a kis háromszög területe. Így ha gondolatban az egyik kis háromszög nyúlványát az eredeti trapéznak a másik nyúlványhoz biggyesztem.

a rövidebb egységnyi. észrevehetjük. Így az egyik hároszög nyúlvány ezekkel párhuzamos oldala éppen Ha ezt hozzá toldjuk az rövidebb oldalhoz. és ebben a zöld vonalak sokat segítenek. Áthelyezés. Igaz ugyan. azt hozzá is ragasztjuk a másik végén. de mostmár így marad. a hosszabbik párhuzamos oldal egységnyi. Áthelyezve. mert ez történik áthelyezéskor. hogy a nagy (kiegészített téglalap területéből kivonod a kiegészítő háromszögek területét. hogy az eredetileg egy rombusz akart lenni. Én ugyan nem rajzolok helyette másikat! Ha jól meg nézzük. azaz összegük fele. akkor ezt a hosszt kapjuk: Ami közös nevezőre hozva: Ami valóban a számtani közepük. Az és az alakzatok esetén egyformán járhatunk el. melyre az előbbi trükk éppen úgy eljátszható. Az alakzat egy paralelogramma. 1. Ugyanezt kapjuk? Naná! Miért? Miért is lesz az összebarkácsolt téglalap egyik oldala éppen a két párhuzamos oldal számtani közepe? Legyen pl. mivel mindkettő egy konvex deltoid. mint az így keletkezett téglalapé: De te kiszámolhatod úgy is. hogy az . mert amit levágunk az egyik végén. Így a vízszintes oldal hossza nem változik.Így a mi trapézunk területe nem más. 2.

Az -re: Az -re: A és alakzatoknál a fekete vonalak nem teszik egyszerűbbé a terület kiszámítását. szakszóval egybevágó.alakzataink a kiegészített téglalapnak éppen a felét töltik ki. Így ha együtt számítjuk területüket a háromszög területnél szokásos felezést elhagyjuk. szoktunk ilyen trükköket tenni olykor a matematikában. ha utána azt majd úgy is duplázzuk? Na jó. mint visszafelé. és ennek vesszük a felét. ami két egymásra merőleges oldaluk szorzata. Tehát simán kiszámoljuk a téglalapok területét. Akkor meg minek felezni. bal alsó. A háromszög téglalapja egy négyzet. de majd jól jönnek a kerületek kiszámításánál. Most a területhez. hiszen háromszögekről van szó) Tehát ezeket kell levonni a négyzet területéből: A egy szimmetrikus konkáv deltoid. Talán arra már közelebb van. felezzük majd az oszlopok és sorok szorzatát. egyszerűen vonjuk le a téglalapjaik területeiből a „felesleges” háromszögek területeit! Az ábrákhoz lapozhatsz előre is. Bennfoglaló téglalapjának területe: Alsó és felső „felesleges”háromszöge azonos. Jaj. a bal felső. mintha a fogorvos mondaná! Ezek területei ebben a sorendben: (ugyi. de . Így a területe: A „felesleges háromszögek sorban. sora és oszlopa van. hiszen szimmetrikus alakzatról van szó. jobb felső. hiszen úgyis annak a dupláját vennénk a következő lélegzetvételnél.

A egy téglalap. hogy olyan is va’. Két-két egyforma oldala van.most ne tegyük! Csak tuggyáá rúla. Tehát ezeket kell mind összeadni: . hanem egységnyi oldalhosszuk miatt tudjuk felhasználni. Itt a kis négyzeteket most nem egységnyi területük. hogy ennél gyorsabban és egyszerűbben is kiszámolhatjuk. a másik egységnyi hosszú. egy -os tégalalap területének a fele: Tehát a téglalap területéből levonva e háromszögek területeit: Majd látjuk a képleteknél. Az egyik ilyen oldalpár egységnyi. Tehát együtt eme két alsó és felső háromszög területe: A baloldali „feleséges” háromszög területe.

de úgy látszik hiába.Ja. a kerület: Ugye mindenki tudja. A számolásban hupikék barátaink segítenek minket. Amire lehetett 265 Ejtsd: . hogy a az a „sacc-per-kábé” jele? A alakzatnak három könnyen mérhető és egy ferde. A harmadik oldal viszont nem mérhető elég pontosan. sorban a balszélsőé. tehát hosszát számolandó oldala van. . Ezért kiszámoljuk. mint mértékegység szó? Nem mondtam. Ebből most az egyik hossz könnyen mérhető. Vagyis Az egy derékszögű háromszög. Tehát. Két oldalának hossza könnyen lemérhető az egységnégyzetek oldalaival való párhuzamosságuk miatt. A kicsik lemérhetik vonalzóval. A módon mérhető oldalak hossza. hogy ő már éves. hogy az előbb. de még mindig nem tudja. Sőt most se mondom. akkor hagyjuk így. Most a síró-pityogó Zolika számára kiszámolom. Már majdnem éve tanítom őt. akiket voltam bölcs berajzolni. ez így a legpontosabb. hogy nem mondom. viszont nem oly pontos. hogy mi az a gyökvonás. mint minden sic. hogy egyesek számára kézzelfoghatóbb. Az paralelogramma. a másik meg számolható. és a jobbszélsőé: És a ferde pedig a kékek szerint: 265 Ami Zolika kedvéért zacc-pör-kávézva: Tehát e négy oldalhossz összege a kerület: . a területek számításánál végig kimaradt az egységnyi. két-két azonos hosszúságú oldallal rendelkezik. Így a három oldalhosszt összeadva. ( Ok. a Zolika bácsin kívül. egyszerűen megtehető. hogy nem mondom? Akkor most mondom. Ha elkezdem kerekítgetni. A harmadik pedig így számolható Pitagorász felismerés szerint: És kérem. ha pontos a fontosság…izé…fontos a pontosság. Mert igaz. Ánglius szlengben ez annyit tesz: könnyen. felsőé.) A két könnyen lemérhető oldalhossz: és . mint ez. az lehet.

Mert a tetején van. Pedig az egyik igazából kalap. mert ferde. és bal alsó oldalak hossza hát: Ezek összege a kerület: Az és deltoidok kerületének kiszámítása pedig ezekután. és rövid alap. A kék vonalak pedig segítenek a ferdék hosszát megállapítani: Tehát két ilyen szár meg egy hosszú-. Hosszú alap. De kék kis barátaink lehetővé teszik ennek könnyed elvégzését. a Ki mondta. meg egy rövidalap összege lesz a kerület: A háromszög mindhárom oldala egy-egy számítandó dög. mi? Egységnyi.számítani. Pitagorászra hagyatkozva: egységnyi. jobb felső. Ezeket lemérhetjük az egységnégyzetekkel: . Tessék. ezek a szárak. hogy a gyökös mindig tört? Tehát kettő darab kerület: és kettő darab hosszúság összege a A egy szimmetrikus trapéz. A vízszintesek hossza: kékek szerint. Sorban a bal felső. Őket most számolni kell. A két egymással párhuzamos oldalakat alapnak hívják. Van két egyforma hosszú oldala. legyen házi feladat! . A rézsútos hossz.

Bár ott leginkább integrálszámításból nyert eredmények adják a képleteket. A hozzá tartozó magasság. mint pl. melyek jele többnyire és . Háromszög A kerület az oldalak hosszának összege. ha nem mondjuk ki hangosan. pedig a háromszög eme oldalához tartozó magasságának hosszával. Tehát. hogy melyik oldalhoz tartozó magasság is az. csak azokat itt nem vesszük. ─ nyögi be Emese. Jelben ezt így adjuk vissza: . az oldal és a vele szemközti csúcs távolsága. másikoldala. melynek egyik oldala a háromszög egyik oldalával egyezik meg. ami igazzá teszi. Remélem ettől senki nem ijedt meg. És nem csak háromszögre igaz. Olykor az igazság fájdalmasan rémisztő. És nem lehet négyzetes. Már most érdemes megjegyezni azt a tényt. Milyen jó. örülök neked. Pl. . amit mondtam. ─ Emese.És mi meg most mán lássuk a képleteket! Melyek általánosan megadják a receptet. ezért a képlet ez: Ha az oldalak között van két egyforma. vagy mind egyforma. mindig egy olyan téglalap területének fele. A háromszög esetén az alap az egyik oldal. Főleg az egyszerűsége miatt. Illetve és . így a mértékegység is eszerint való. hogy ÁÁÁÁ! ─ Akkor ezek szerint lehet. De ott is ebből az egyszerű igazságból indulunk ki. pl. amik egymásra merőlegesek. de akkor így is írhatod: Mivel ez hosszúságok összege. Még görbe cuccokra is igaz. ÁÁÁÁÁ! Még egyszer hangsúlyozom. hanem minden alakzatra. és ahozzátartozó Még magasabb szintenű ismerettekkel felvértezve is. hogy terület számításakor tulajdonképpen mindig két olyan hosszúságot szorzunk össze. Én most kimondtam. hogy te is vagy nekünk. . Mivel itt általában három különböző hosszúságú oldal van. akkor is ez a képlet. Még akkor is. mert ekkor a szögföggvények éppen olyan vetületi hosszt adnak. És ne felejtsük el hogy a háromszög területe. A kis index jelzi. ha tudod a megfelelő adatokat. Így vannak ilyen párok is: és .

Tehát de ezeket nem úgy . Hiszed vagy sem. melynek a piros vízszintes vonal az alapja és a sárga függőleges a magassága .Így a képlet általánosan: Amivel teljesen egyenértékűek ezek: Mindig azt használd. amihez tudsz elég adatot. mivel egy hosszúság lett szorozva egy másik hosszúsággal. Bizonyítás: a kislányom életére esküszöm! Házi feladat. hogy belásd! Már tanultunk ilyet. így mértékegységeik is szorzódtak. A terület mértékegysége mindig négyzetes. A háromszög területe csak két dologtól függ. ugyanakkora területű. Az alap és a hozzá tartozó magasság hosszától. Az ábrán mindegyik háromszög.

akkor azt is felhasználhatjuk: Amit könnyű is belátni: 266 267 Nehéz elhinni. akkor egy még bonyodalmasabbat kapunk. mint az előzőt se. Remélem. Lám. Tehát Sőt ha ezt behelyettesítjük a Héron képletbe. amit éppen úgy nem vezetek le. . Nagyobbak más képleteket is tudnak használni: Héron képlet: Ahol is az a félkerület jele. „négyzet deciméter”. hogy a gyök alatti első tagból hiányzó oldal négyzetének előjele mindig negatív legyen a zárójelben.olvassuk ám ki. Azt kell csak megjegyezni. hogy "milliméter a káttő". ezt elfogadjátok bizonyításnak. Ha ismerjük a háromszögbe írható kör sugarát. aki így olvasta ki.267 hogy ez egy helyes képlet: És tök mindegy.266 hanem így „négyzet milliméter”. Ahogy kedved tartja. stb. de én ismertem egy embert. hogy melyik oldal az vagy . deciméter a káttő". de a kislányom életére esküszöm. nem a Zolika a legbutább a világon. mert piszok hosszú lenne.

akkor ez is használható: Hiszen. éppen az oldalhoz tartozó magasság.A háromszöget szögfelezőivel felosztunk három kisebb háromszögre. Így a kis háromszögek területe sorra: Ezek összege pedig. Vagy ha úgy jobban tetszik. Ezek területének összege megegyezik a teljes háromszög területével. a . így: És a zárójelben lévő kifejezés éppen a kerület fele. ∎ Ha ismerjük a háromszög két oldalát és az általuk közrezárt szöget. S mindegyikükhöz a beírható kör sugara tartozik magasság gyanánt. . az a oldalhoz tartozó magasság: éppen . a nagy háromszög területét adja ki: Azaz: A jobboldal mindhárom tagjából kiemelhető az . Ezek a kisebb háromszögek a nagy háromszög egy -egy oldalával mint alappal rendelkeznek.

így elég is ennyi a háromszög területképletekből. Az oldal hosszának jele .∎ Sőt. akkor ezt az előző képletbe beírva: Akkor egyszerűen írva ezt kapjuk: Ezek a legfontosabbak. . Az oldalak hosszának összege. Neki négy egyforma oldala van és az összes szöge derékszög. keress utána! Négyzet A négyzet a legegyszerűbb. h még azt is felhasználjuk a szinusz tétel szerint. hogy a ahol is az a háromszög köré írható kör sugara. ha még több is érdekel.

Pitagorasz tételből szépen kijön: . Azonban ha ebből az infóból akarunk számolni területet. Ez bőven elég a következő képlet bizonyságául. Figyelmezzük meg. Az átlók hossza. Így csak ezeket kell összesörözni: Ami persze ugyanaz. ne felejtsük el a kettővel való osztást. hogy két szomszédos oldala mindig derékszöget zár be egymással. éppen a kis négyzet átlóival azonos hosszúságúak. : Ami kibontva ugye: . mint a Azonban a négyzet átlói is merőlegesek egymásra. ez is kiválóan alkalmas a terület kiszámítására. (A nagyinak). Azaz Hiszen ha beírjuk az helyére. És mint később is felhasználjuk majd ezt. hogy ő valójában. ezért egyikük pont a másikukhoz tartozó magasság.Tekintve. És a kis négyzet területe pont a fele a nagyénak. hogy a nagy négyzet oldalai.

franciául.268 ezt állítottuk eddig is. melynek szögei éppen a téglalap átlóinak szögével egyeznek meg. Ebből azt gondolhatnátok. sőt ez egy rombusz. Oldalainak hosszát rendszerint az és jelöli. Na kérem. Téglalap A téglalapnak két-két azonos hosszúságú oldala van. hogy a téglalap átlóiból alkotott oly paralelogramma területe. Kiejtése: é voálá. többnyire nem derékszöget zárnak be egymással. éppen a kétszerese a téglalap területének. melyek hosszát jelöljünk -fel. ezé osztunk kettővel. Tehát ez is helyes. hogy akkor az átlók hosszának szorzata nem jó semmire. 268 És tessék. Ha mégis akkor az négyzet. És minden szöge derékszög. Az átlók és a közrezárt szögük szinusza szorzatának fele éppen a téglalap területét adja: Ennek a magyarázatát majd látjuk a paralelogrammánál.. Ebből már adódnak is a képletek. A téglalap átlói. addig legyetek türelemmel! Addig csak azt csodáljuk meg. Azonban ez szerencsére nem így van. .

” ezért kerülnek itt elő ezek a képletek. a háromszögének kétszerese. akkor ez is kitűnő. Mivel a téglalap is egy „paparelogarmma. de az is egy paralelogramma. hanem csak általános. Ha nem spéci. hiszen ez pont a téglalap egyikfelének. …Hmm. Mert hát valójában a rombuszra láttunk. a oldal és az átló Ekkor a képlet: Paralelogramma Dikh. . És az oldalak által bezárt szögei nem feltétlenül derékszögűek. akkor két-két azonos hosszúságú oldala van. És még az említett képletet is tanuljunk meg! Az szöge legyen ! oldal és az átló szöge legyen . csak itt majd nem kell osztani kettővel.Sőt ha tudjuk az egyik oldal mekkora szöget zár be az átlókkal. mert az még nem is volt. Ezt is majd a paralelogrammánál látjuk be. hiszen erre már látunk is képletet majdnem. Sőt a háromszög esetén is láttunk hasonlót. Azonban valójában a rombuszra még nem is láttuk. általában nem. mint a következő. egy speciális paralelogramma.

A kerülethez mindenképpen az oldalak hossza kell. Ha ismerjük az egyik oldalát és a hozzátartozó magasságot.tisztelendő atyánál. akkor ez így mered ránk: Igen. ezt már megszokhattuk. Hiszen a téglalap is egy prappapapamma. Akárcsak a téglapapnál. ill. Ha az oldalakat. nem tévedés. . azaz a beépített-ügynök. vagy a -t és -t: Vagy Hozzánk vágnak egy paralelogrammát. -vel jelöljük. Az -t és -t. hosszukat is -val.

Hogyan formáljuk azonos területű téglalappá a paralelogrammát? Egyik derékszögű háromszögét önmagával párhuzamosan eltolva. . Átmásoljuk a háromszöget. Íme. melynek területe: . hozzá tapasztjuk a túlsóvéghez. Lenyisszantottuk az immár feleslegessé vált eredeti derékszögű háromszöget. 2. egy téglalapot kaptunk.

Vagy a másik magasság mentén levágva egy derékszögű háromszöget: 1. Másoljuk az egyik háromszögnyúlványt vele azonos állásban a paralelogramma másik végéhez. .

: és a köztük Ami tulajdonképpen az előző képlet. akkor is ugyanez az eredmény. És természetesen. lévő szöget. Majd nyírjuk le a régi nyúlványt. Így a paralelogramma területével megegyező területű téglalapot kapunk. A terület: . Ha ismerjük az oldalait. hogy a paralelogramma másik szöge: . Hiszen .2. hiszen . Tekintve. Nagyfiúk és nagylányok ezt másképpen is kiszámíthatják. ha a másik szöget használjuk fel. És Sapienti sat.

éppen kettejük területe lesz együttesen. Mert. nagyon barátságos függvény. a következő azonosság. ás az általuk bezárt szöget ismerjük. így egy ilyen pár esetén egyikük területének e kétszerese.Ha az átlók hosszát. Ám valójában mind a négy háromszög területe megegyezik. és pedig a területű háromszögé… Gondolná az egyszeri/egyszerű diák. Miért? Mert igaz. minden szögre: Így a mostani két-két különböző háromszögünk területe is megegyezik. Legyenek ezek sorban: paralelogramma területe: ! Ekkor a Vegyük a paralelogramma négy háromszögének területét! Ezek összege adja ki a paralelogramma területét. hogy két oldala és közrezárt szögük esetén kiszámolhatjuk a területet: De mivel a szinusz egy nagyon jó kis függvény. A másik párra nézve ez úgyszintén igaz. hiszen a háromszögeknél már láttuk. ha a is igaz: éppen . akkor . Legyen a a szögű háromszög területe. Tehát csak két különböző terület összege kell. Persze. kettő-kettő háromszög egybevágó. duplán véve.

melynek van két párhuzamos oldala. 269 A harmadik pedig az agyalap. Ott található az agyalapi mirigy.) A magasság természetesen az jelet kapta.269 A nagyalap és egyúttal a hossza is rendszerint -val van jelölve. miként az ő hossza is. sic. (Ha egyikükre az. Eme két párhozamos oldal neve: alap. . A magasság mindkettőjükre merőleges.Tehát ennek a négyszerese lesz a paralelogramma területe: Vagyis: ∎ Trapéz A tarpéz. akkor muszáj. semmi mást. Ha ők is eltérő hosszúságúak. Így a képletek: Minő meglepő. a nagyobbik a nagyalap. Ha egyikük rövidebb. a kisalap és hossza pedig -vel. akkor jeleik és . akkor ő a kisalap. Egy általános trapéz. olyan négyszög. hogy a másijukra is az legyen a párhuzamosságuk miatt. Minden specialitástól mentes. Csak ennyit várunk el tőle. A másik két oldalt a trapéz száraiként emlegetjük.

mivel téglalappá alakítottuk. de fejjel lefelé! Ennek az alakzatnak a területe így a trapéz területének a duplája lett. Majd a magasságvonal mentén nyisszantsuk le az egyik háromszögnyúlványt és ragasszuk a túloldalra. azonban könnyen leolvashatóvá vált. .A trapéz egyik szárához tapasszunk hozzá még egy ugyanilyen trapézt. Ezzel a dupla terület nagysága nem változott. És ennek a fele a tarpéz területe: . Ennek a téglal apnak a területe: .

egy húrnégyszög! . noha nem mondtam pontosan ki. És ezt is mindenki várta. Ezt ugyanúgy nem fogom bizonyítani itt. Az oldalak és egyúttal hosszaik is legyenek így jelölve: Ekkor a képletek: Ahogy azt mindenki várta is. de az is lehet. Talán írok rá egy külön fejezetet. hogy oldalait egy kör húrjai alkotják. hogy mire is gondolok: Ahol az a félkerület: Dikh má. hogy nem.Húrnégyszög A neve arra utal. mert már utaltam rá. A reá vonatkozó területképlet roppant ismerős lesz a háromszög Héron képletéből.

A háromszögnél is láttuk. Majd használjuk ki azt a tényt. Vagyis: Ami ugye: Emeljük ki ebből az -t: Még egyszerűbben fogalmazva: . összeadjuk. Ha a négy háromszög területét. hogy a beírt kör középpontjából a négyszög minden csúcsába húzunk egy -egy vonalat! Az ábrán ezek e kék vonalak.Érintőnégyszög Ez pedig azért kapta ezt a nevet. Így mind a négy háromszögünknek a beírt kör sugara lesz az adott oldalhoz mint alaphoz tartozó magassága. melyeket sorra -gyel jelölünk. mert minden oldala a kör egy-egy érintő egyenesének a szakaszaiból tevődik össze. éppen a húrnégyszög területét kapjuk meg. hogy a beírható kör sugara és az alakzat félkerületének szorzata éppen a terül et. mint a háromszögnél belátva volt: Daraboljuk fel a húrnégyszöget háromszögekre úgy. hogy a kör sugara az ol dalakat éppen merőlegesen talpalja a kör és az oldalak érintési pontjaiban. Azaz Hiszen az -sel a félkrületet jelüljük: Belátni ezt is éppen úgy lehet. kérem szépen! A terület képlet itt is ismerős lesz.

Az átlók is egymásra merőlegesek. ill. nem hazudik. hosszuk az és jelet kapják. nem csal. De egyszerűbben az eredményre jutunk akkor is. Rombusz A rombusznak mind a négy oldala egyenlő hosszú. Ha még mindig zavaros. Az oldalak. hosszuk is az jelet. Ezért az átlók derékszögű háromszögekre vágják fel a rombuszt. ha az átlókkal párhuzamos oldalú érintő téglalapba foglaljuk a rombuszunkat. hogy ennek a téglalapnak éppen a felét tölti ki a rombusz. Látható. az átlók. melyek területét már ismerjük. ill. akkor adatfeldolgozási gondjaid vannak! . már megcsámcsogtuk az ehhez vezető gondolatokat korábban. És nem is lép félre. ha mégis. hogy oldalai egyenlők. ami legbecsületesebb rombusz mindközül. és nem érthető. Általában az átlók nem azonos hosszúságúak.A kopasz… … és a feldíszített érintőnégyszög. Nem lop. Tekintve. Magyarázatért lásd az ábrát! Ezen nincs mit csámcsogni. akkor négyzettel van dolgunk.

Hanem csupán csak ez igaz rá: van két-két szomszédos azonos hosszúságú oldala. Fordítva viszont igaz. Deltoid A deltoid egy olyan rombusz. és . amely nem is az. vagy legalábbis a Zolika igen. hogy a rombusz egy olyan deltoid melynek minden oldala egyforma. Őt is érintőtéglalapba foglaljuk.A rombusz magányosan…. A kerület képletet nem vitatta senki. Tehát általában két különböző hosszúságú oldala van. őt is olyan téglalapba. És igen. és . hogy ez csak a konvex deltoidra igaz. és érintik a deltoid csöcseit. És mivel az átlók merőlegesek egymásra: Az ember azt hinné. melynek oldali párhuzamosak a deltoid átlóival. Csak éppen. az egyik „átló” nem az alakzat belsejében van. De ha nem hőkölünk vissza e furcsaságtól. …és téglalapba foglalva. Átlói neki is merőlegesek egymásra. Azonban szerencsére a konkávra is fennáll. akkor ebben az esetben is helyes a területképlet. hogy a deltoidnak nem minden oldala egyforma. hogy az itt is helyes! . Ebből már sejthető. És így átlói is különbözőek. naná.

. sőt zavaró. Tulajdonképpen a téglalapra semmi szükség.. Tekintve. Így zavarkeltésül itt is hagyom.. És a konkáv deltoid ábrái: A zöld szaggatott vonal nem tartozik az átlóhoz! Ez csupán csak annak meghosszabbítása. hogy a függőleges oldala ráadásul még hosszabb is. mint a deltoid függőleges átlója.és érintőtéglalapba foglalva.Konvex deltoid magában… . a merőlegesség szemléltetése végett.

mint ahányan vannak. a -on egyenlően osztozva. szögeik is azonosak. az oldalhossz legyen . És ezek -hez. egyenlőszárú háromszögekre. így kevéske szögfüggvényismeretet felhasználva: Azaz Vagyis Ebből tehát egy ilyen háromszög területe: . hogy a konkáv deltoid két egybevágó háromszögre vágható az mentén. Így aztán adja magát. Felszeletelhetőek pizza. legyen . egybevágó. hogy megkapjuk a teljes alakzat területét. magassága pedig. így a középponti szögön. hogy minden oldaluk egyenlő hosszú. mint alphoz tartozó magassága éppen .vagy tortaszerűen. pontosan darab szöge is van. és az hogy hányan vannak. azaz hány oldalú sokszög. Tehát darab oldal esetén.Csak annyit kell észrevételezni. Hogy általánosságban beszélhessünk róluk. Így egy ilyen háromszög területét kell csak annyiszor venni. mivel a magasság e központi szöget felezi és merőleges az alapra. hogy: A területhez az elmondottakat figyelembe véve: De mekkora is egy ilyen háromszög területe? Mivel darab ilyen egyenlőszárú háromszög van. Nyilván a sokszög oldalai és szögeinek száma azonos. Azaz Egy ilyen háromszög alapja ekkor . mindegyiküknek a szárszöge éppen a -ed része. Tehát egyikük területének a kétszerese lesz a deltoid területe: átló ∎ Szabályos sokszögek A szabályos sokszögek attól szabályosak.

.Ami nem más. mint: Tehát a teljes alakzat területe: Tehát: A sokszög kopaszon.

Stb. Ugyanígy a is. kékkel egyik háromszöge magasságát.A sokszög beküllőzve. ∎∎ . hogy …ott is ott van. csak nem látod. a szögeket… Ahol nem írogattam ki végig. (átlóit berajzolva) És bejelölve az oldalait.

ahová a körzőt szúrtam. A . midőn a körív mentén végigsöpör. Ezt jelöljük kis -val. Általában van egy kisebb és egy nagyobb körív erre a célra. Gyakran ennek területét is számoljuk. aki még ezt sem tudja. Vannak. mint ami az adott körívet. mikor a kört rajzolom. Jele az . akinek talpát ívesre föstették vala. hogy melyik körívről van szó. Ha ez a két körív teljesen egyforma hosszú. És így máris többet tudsz. ezért most jól figyelj! Amiket itt leírok. az a . Ennek határvonalai tehát egy körív és két sugár. Erre is mint területre gondolhatunk. mindig egyértelműen adódik az a húr. akkor két lehetőség van. mely őket összeköti. azon pontokból áll. Az a sugár kétszerese. mekkora fordulatot tesz pillantásom. mely a körzővel meg lett rajzolva. akik nagy -val jelölik. Ez az az egyenes szakasz.A kör és részei Mivel itt beszélnünk kell egy-két olyan fogalomról. hogy a kör középpontjából kitekintve. Eme pontba. Nem csak kis. Ha kiválasztok két kerületi pontot (körvonal pontot). melyek a kör egyik átmérőjének végpontjai. hogy milyen nevekkel illetjük a kör alkatrészeit! Az egyik legfontosabb fogalom a . melyek közelebb vannak a középponthoz. az adott körben. Ez az a pont. mint ugyanezt a két pontot összekötő húr. A körvonal. akkor éppen két olyan pontot kötnek össze. A úgy képződik. mint neve is sejtteti. A kör külseje pedig. Így ugyanaz a középponti szög jellemzi. A kör belseje azon pontok halmaza. Érintő nyilván csak a körön kívülről . Azaz egy olyan háromszög. mely azt fejezi ki. Mivel két körívvel is össze tudom kötni a két pontot. de mindig hosszabb. Ez az „ugyanakkora távolság”. Eme ponttól ugyanakkora távolságra található a körvonal minden pontja. Méghozzá a leghosszabb húr. mint a sugár hosszúsága. De ez a hányados szerencsére minden kör estén ugyanannyi. mely a körvonal két pontját köti össze egymással. Vagyis az átmérő is egy húr. ezért így még nem egyértelmű. Két pontot kiválasztva a körvonalról. Előbb nézzük. A körívhez mindig van egy középponti szög. hogy a körvonal két pontját összekötöm húrral és körívvel is. mint a sugárhossz. Gyakran jelöljük nagy -val. kifejezésről. Ez határolja el egymástól a kör külsejét és belsejét. A leginkább egy pizzaszeletre hasonlít. hanem görbe szakasz. mikor megrajzoltam a kört. melyek messzebb vannak a középponttól. Jele a . akik nagy -vel. Ilyen messze van egymástól a körző két vége. hogy milyen körívvel kössem őket össze. az húzott sugár merőleges az érintőegyenesre. A sugár ezekszerint egy hosszúság. amit akkor kapok. vagy röviden csak . vagy nagy körökre. Eme két körív együtt adja a teljes körvonalat. A kör egy olyan egyenes. Sőt vannak. mint sok ember. és nem is csak közepesekre! Ismerned kell majd a kör kerületének és átmérőjének hányadosát. távolság. Ez is összeköti egymással a körvonal két pontját. ha a kör közepén átmenő egyenes szakasszal összekötöm egymással a körvonal két pontját. a körvonal egy szakasza. Jele az . becsületesebb nevén „állandó távolság” a kör . Ő tehát nem egyenes. minden körre igazak. mely csak egyetlen pontban közös a körvonallal. Meg kell adni azt is. melyekkel eddig nem találkoztál. A az az egyenes szakasz.

annak a vonalnak a hossza. egy végtelen tizedes tört. Sőt gyakran csak a két tizedes jegyre kerekített értékét használjuk. az nevet viseli. hiszen a kör ott a legszélesebb. Ezt már körülményes lenne vonalzóval lemérni. De nem tudták. mert nekünk az is elég. A kör sugara az a hossz. Hajszálpontosan mi sem ismerjük ezt a számot. ami a kör kerülete és átmérőjének hányadosa. Az átmérő jele: . A sugár jele: . A kör kerülete és az átmérő hányadosa. hogy több tízezer tizedes jegy pontossággal. hogy az átmérő.húzható. hogy körülbelül háromszor olyan hosszú. máris tudod a másikukat is. Egyikük az . A pontból húzott két érintésiszakasz egynelő hosszú. Ő a kör átmérője. A leghosszabb egyenes mely a körbe írható. de elég pontosan ahhoz. Egyébként ma már több ezer tizedes jegy pontossággal ismerjük. mert az általunk használt vonalzók többsége egyenes. ami a körbe rajzolható leghosszabb egyenes. azaz a A kör kerülete. aki ugye kétszerese a sugárnak. Itt tehát maga a körvonal hossza. Az a bizonyos hányados. Tehát: Ezt érdemes tudni. mint minden becsületes síkbeli alakzat kerülete. Viszont minden külső pontból kettő is. . A kör meg ugye egy görbe vonal. Ennek a hányadosnak az értéke. de az is lehet. amivel megrajzoltad a kört. ő valami ilyesmit fog mondani: 270 Ha értesüléseim nem csalnak. Azért éppen ez a hangot jelölő betű. a nevet kapta a keresztségben. mint az az egyenes. már 10 000 000 000 000. mikor kört rajzolsz. ami kerületet jelent. amekkora a körző két csúcsa között van. hogy pontosan mennyi is az a szám ami. Egy karika. hogy gyakorlati szempontból pontosnak vehessük. hogy haladjon a középponton.másikuk az pontban érinti a kört. Ez tehát az a hossz. Azt tudták. a kör kerületének és ennek a körbe írható leghosszabb egyenesnek a hányadosa. Az egy adott külső pont és az érintési pont közötti egyenes szakasz. mint a kör . Sokáig nem is tudta az emberiség pontosan lemérni. mely az alakzat külső határát adja.270 De ez itt nekünk nem kell. elég csak ezt a kerekített értéket használnod: Tehát a kör kerülete: Ha a számológépedet megkérdezed. Ha papíron számolsz. ami a kör középpontja és a körvonal valamely pontja között van. azaz tíz billió tizedes jegy pontossággal ismerjük a értékét. Jele éppen az a görög betű melynek ugyanez a neve: . mindig át kell. Ebből már következik. Ezért is nem ismerjük a pontos értékét. mert így ha az egyiküket közlik veled. mert a szóra utal. és nem azért mert buták vagyunk. És éppen kétszer olyan hosszú.

Attól függően. De lehet. Ő akkor is radiánban számol. mellyel képesek vagyunk kiszámolni. sőt már nagyon is egyenlő kerület lesz a kör kerülete is. Hiszen . melyek pontosságát sosem fogjuk maximálisan elérni. . Csak éppen lehetővé teszi számodra. vagy szorzata található. A belülre írt sokszög a csúcsaival érinti a kört. Először éppen a kör kerületének pontosabb ismerete miatt számolták ki a régi görögök. Tekinthetjük egyenlőnek is vele. mert nagy a csúcsok száma. rengeteg tizedes jegy pontossággal. hogy tényleg annyi az an nyi? És most lássuk. hogy ne radiánban kommunikálj vele. A kívülre írt sokszög az oldalaival érinti a kört. mert az csalás! Az alapgondolat az. de arról nem maradt fenn írásos bizonyíték. hogy hány tizedes jegyig tudjuk ma már a értékét! Hogyan lehet megtudni. aki nem tud . tehát felhasználja a -t. Tehát ne önmagából számoljuk ki -t. hogy a kör belsejébe zabályos271 sokszöget írva. hogy szögfüggvénnyel próbáljuk meg. hogy hány számjegyet képes kijelezni. akik azt javasolnák. annak kerülete. Később majd tanulsz még olyan számokról. Hogy honnan tudjuk mindezt? Mert elődeink. mert az sokkal könnyebb. a köré írt egyre csökkenő kerületével. Még nekik is sokáig tart. sok okos bácsi és néni. mint a kör kerülete. ha te nem radiánban táplálod be neki az adatokat. akkor a belülre írt sokszög kerülete. hogy abban van egy kis bökkenő. éppen a középpontja és bármely oldalának távolsága lesz. Még akkor is. mindig kisebb lesz. A szögfüggvényeket kiszámításuk során éppen a ismeretéből adják meg a számológépek. amelyeket ráadásul előbb ki kell számolni. Ma már sok-sok képlet van. Már most felhívom azoknak a bizonyára nagyobbacska diákoknak a figyelmét. azért éppen szabályosakat veszünk a sokszögekből. Nézd meg bátran az interneten. Tehát ha elég jól illeszkednek a sokszögek a körre. keress utána. Ahogy fokozzuk a sokszögek csúcsainak számát. már többször is kiszámolták. így a kör sugara. egyre több és több csúcsú sokszöget írva belülre és kívülre. mert az ő kerületük könnyebben számolható. annál inkább hasonlít a körre. hogy már előttük is próbálkoztak ezzel. mint a köréírté. Így itt: 271 Persze. de ezek tényleges kiszámítása hosszadalmas. A beírt egyre növekvő kerületével. A kör köréírva pedig mindig nagyobb kerületű sokszöget kapunk. így a kör sugara éppen az ő középpontjának és bármely csúcsának a távolsága lesz. Ezért a számítógépekre bízzuk. már amennyire pontosan tőlük tellett. De nem csak a esetében van ez így. Ennem kiszámításából következtetünk a értékére: Ha a kör sugarát egységnyinek vesszük. Hogy neked ne kelljen újra és újra. mert eme képletek mindegyikében nagyon sok szám összege. Na persze. az írhat is. ezek egyre inkább rásimulnak a körre. És ez a majdnem. akkor a keresett kerület éppen . hogy mi az a módszer. ami a kör kerületéhez köti a kiszámítását. A számítógépek még ennél pontosabban is képesek ezt megadni. mert végtelen tizedes törtek. már alig kisebb a kívülre írténál. hiszen minél több oldala van egy sokszögnek.

azok még jobban simulnának. amire kerületeire fennáll: a kis adódik. Biztosan tanulságos lenne. mert csak azokat kell szorozni a megfelelő sokszög csúcsszámmal. Ha még több számú sokszögeket választanánk. Így aztán: egységneknek választottuk. mint a négyszögek. azaz: négyszög oldala pedig Pitagorasz tétellel kiszámolható. Nyílván elegendő egyetlen oldalának hosszát számon tartani a sokszögeknek. a sokszögek kerületét kell csak lemérni nagy pontossággal. Így a négyzetek és a kör Mennyinek is vettük az -t? Volt annyi eszünk. Lévén.Ezért hát figyeld. hogy a sokszög csúcsai és oldalai azonos számúak. hogy házi feladatként szerkessz egy ilyen összeállítást. Figyeljük meg az ábrán. A nagy négyszög oldalai hosszúságban. hogy ekkor a kör kerülete éppen a keresett lesz. mert az lesz is! értékének közelítése Mindezeket összevetve. hogy a nyolcszögek mennyivel jobban simulnak a körhöz. hogy milyen kifejezést kapunk majd a kerületre. Egy beírt négyszög és nyolcszög egy kívülre írt négyszöggel és nyolcszöggel. hogy megkapjuk a síkszög kerületét. pont a kör átmérőjével egyeznek meg. Hiszen Azaz: A Ezért . Mondhatnám azt is.

szögek következnek. annak a mintájára. mintha a szögekből indulunk. majd a stb. bár nem kapunk igazán szép számítást. A kivülre írté pedig Ezeknek hatszorosai a kerületek. Hatszögek esetén a beírt hatszög egy oldala éppen megegyezik a kör sugarával: . Próbáld ki. 272 Házi feladatnak szántam. Jobb. Mert látszólag ugyan gyorsabban haladnánk. szögre. .Silány egy közelítés. majd megyünk a szögre. Nem vicc. ha nem szögekből indulunk. ahogy mindjárt látod a négyszöges indulással!272 Négyszöges indulással sokkal könnyebben követhető szabályosságot vehetünk észre. de a hatszöggel induló csúnyább. stb. Így: Mivel egység: És Azaz: Ez már nem is olyan rossz közelítés. de ez még csak az első lépés volt. A hatszögek oldalhosszaiból meg lehet mondani a tizenkétszögek oldalhosszait. szögre.

míg végtelenül megközelíti. A kívülre írtak kerülete felülről közelíti a körét. tehát egyre kisebb és kise bb lesz. a külső sokszög és a kör már szinte egybeolvadni látszik. Ahogy egyre növeljük a sokszögek szögeinek számát a beírt és körülírt sokszögek egyre inkább rásimulnak a körre. tehát egyre nagyobb lesz a kerület. míg végül végtelenül megközelíti a kör kerületét.A körbeírt és köréírt nyolcszög közrefogják a kör kerületi vonalát Ha a beírt és körülírt sokszög is szabályos tizenhatszög. . A beírtak kerülete alulról közelíti a körét. akkor a belsősokszög.

mely a csúcs felé esik. hogy hogyan számítható ki az oldalú sokszög oldalhosszából a csúcsú oldalhossza. mert azt könnyebb számolni.Mivel a belülre írtak kerülete sosem lesz nagyobb. A sugár két szakaszra oldal által. És egyúttal egy ilyen sugár körön lévő végpontja egybe is esik egy új csúcsponttal. mint a kör kerülete. mely egy négyszögről. Így az ábra szerint. -ra illusztráció. legyen ! A másik. melynek másik befogója átfogója az . de bármely re igaz az összefüggés. hanem tart a köréhez. A kép -re. az sokszög oldala csúcs egyik oldalának fele . A kívülre írtaké sosem lesz kisebb. És csak azt fogjuk vizsgálni. Méghozzá két-két csúcs közötti ív felezőpontjában. így a számolás megkönnyítése végett csak az egyikkel fogunk törődni. Mivel a sokszög oldalai a kör húrjai. hanem tart a köréhez. a körívek mentén. így az oldalak felezőpontján át húzott sugarak mindig merőlegesen felezik az oldalakat. Így és között az összefüggést Pithagorász tétellel meghatározhatjuk. mely a kör . mint a kör kerülete. az hogy újabb csúcspontokat választunk ki a jelenlegi csúcsok között. és osztódik az középpontja felé esik. Az eljárás. A sugár . nyolcszögre való áttérést mutat. Így ez a kérdéses befogóhossz: Az pedig: . A kisebbik szakasz. Méghozzá a beírt sokszöggel. az új . mint az előzőnek. melynek dupla annyi csúcsa van. mikor megduplázzuk a sokszög csúcsainak számát. befogója egy olyan derékszögű háromszögnek. ill.

Ekkor mivel a kör átmérője a négyzet átlója is egyben: Így : . az és az ugyancsak derékszögű háromszöget alkotnak. hogy az . és a másik kettő a befogó. Ez tehát egy rekurzív sorozat. És induljunk ki kezdőértékként -ből.Tekintve. így fennáll a következő: Mivel pedig -ről tudjuk. úgy hogy az az átfogó. ilyenné áll össze: Ezt tovább pofozva: Azaz: Végig ezt fogjuk újra és újra felhasználni. amit tudunk.

A következő állomás: A következő: .

.Az -t kiemelve: Gyűjtsük össze. ami eddig van: Ebből már látszik a minta.

akkor: És itt is nagyon kényelmessé válik. Mivel : . Így ha a jelöli az szög kerületét.Lévén az -ben az azt jelenti. hogy minden Azaz . hogy ennyi oldalal van a sokszögnek. Így általánosan írva: egy kettőhatvány. Ahol pozitív egész. hogy az . ezzel az -nel szorozva az kifejezést. Vegyük észre. éppen az aktuális sokszög kerületét kapjuk.

azaz egyre nagyobb és nagyobb értket vesz fel. A precízség kedvéért még be kellene látnunk. és még néhány csekély csúcsszámú sokszögekre láttuk. ami nem más. a másik tényező. Ha illetve tart végtelenhez. tart végtelenhez. Ebben az az észrevétel segít. hogy a sokszög oldalainak duplázásával. Ha nagy leszel. midőn tartt végtelehhez. Egy bizonyos számú kettest tartalmaz a gyök alatt: Azaz. hogy a és a így összefügg egymással. ahol az egyik tényező. Ezt négyszög. nyolcszög. Tegyük fel. a gyökös rész. hogy a kettesek száma mindig eggyel kevesebb. Az kell bizonyítanunk. hogy a képletünk valóban helyes. azaz a hatványkitevő. a . Szerencsére tudjuk.És a gyökök alatt lévő összes kettesesek száma megegyezik az -gyel. Ki hitte volna. hogy igaz lesz-e. akkor majd fogsz még tanulni ilyen sorozatokról. Vagyis az -ben is éppen darab kettes van a gyök alatt. Szorzatuk pedig egy konstans szám. ha a következőre is. tart nullához. akkor a keresett kerület tart -hez. hogy egy bizonyos számig ez igaz is. mivel a számok mindig éppen a kettő hatványai. tizenhat. mint az . Nézzük. mint -től -ig. hogy ez minden sokszögre igaz. észrevehette. hogy egy adott oldal miként adja meg az oldalt: Ahol is az ismert. a képletben éppen eggyel nő a kettesek száma. -től -ig. Ez a kifejezés egyébként olyan sorozatot ad. a . Így ha az képletbe helyettesítjük be a . kifejezhetőek így: És aki figyelt a felsorolt oldalszámok esetén.

És természetesen szorzódik a gyök előtti -rel. ezt kapjuk: Ez pedig a négyzetre emelés elvégzése után: A második gyök alól kivisszük az -et.kifejezést. .

akkor eme háromszögek alaphoz tartozó magassága éppen maga az lesz. amire mi magunk emlékszünk: Eme tudástól felbátorodva lássuk a kör néhány alkatrészének a hosszát. Most már tetszőleges pontossággal kiszámolhatjuk értékét. hogy elég pontosan ismerjük értékét. amit a szmológépünk273 is ismer. melyek egyenlőszárúak. De a hétköznapi számításokhoz általában elég az az érték. A körre vonatkozó kerület és terület képletek A kör kerületét már láttuk: A terület abból szűrhető le. mint a esteben. emiatt tettük ezt a kis kalandozást. és egymással egybevágóak. valóban eggyel több lett a gyökök alatti összes kettesek száma. ahogy mi szeretnénk. . noha egyre pontosabban és pontosabban. Ha az alapjuk éppen . területét. és csak közelítőleg adja meg. Ezekhez éppen kell a értéke.Majd az első gyök alól is kivisszük az -et: S lám. hiszen darab háromszögünk van akkor egy ilyen háromszög területe az említett magasság miatt: És mivel 273 A számológép pedig még a „szmológép” -nél is pontosabban. magyarán darab háromszögre vágjuk fel. Feltéve. így elég sokára lesz meg értéke oly pontosan. Gyakran még az is elég. ∎ Így helyes az észrevett szabály. Mivel ez utóbbi is egy olyan végtelen tizedes tört melynek kiszámítása hasonlóan hosszadalmas. hogy ha a kört sok-sok.

Azaz: (a középponti szög legyen . ha hagyományos szögben mérünk. És talán van még olyan ember. hogyan számolható: Így: . stb. hogy a kerület. Kétszer akkora középponti szöghöz kétszer akkora körív dukál. a körcikk területe. ami együtt a kör területét adja ki.Így És ha az összes kis háromszög területét akarom. aki emlékszik arra. Jele az A hozzátartozó középponti szöggel egyértelműen megadható. annyiad része a körív is a kerületnek. (Egy adott kör esetén a sugár már adott. kerülete A körív a kör kerületi vonalának egy darabja. ahányad része az egész kerülethez tartozó középponti. -os szögnek az ívhez tartozó középponti szöge. Röviden fogalmazva. akkor ennek az szeresét veszem: Azaz Egyszerűbben írva: A körív hossza. fele akkorához fele akkora. azaz a derékszög -ot ér) Vagy ha valaki jobban szereti radiánban mérni a szögeket: (ekkor a középponti szög legyen -val jelölve) Hiszen ekkor a teljes kerület középponti szöge .) Méghozzá egyenes arányosság van a középponti szög és a körív között.

Így ehhez éppen úgy egyértelműen hozzárendelhető a középponti szög. mint az imént a körívhez. A terület megadható a sugár és az ív hosszának ismeretében. vagy a sugár és a középponti szög ismeretében egyaránt. Ha a sugarat és az ív hosszát ismerem. Szerencsére a területe éppen úgy egyenes arányban van a középponti szöggel. És annyiad része a teljes kör területének. szárait pedig a kör két sugara alkotja. ahányad része a középponti szöge a teljes kör középponti szögének ( . Határoló vonalai eme két sugár és egy körív. mely a körből két sugara mentén kimetszve nyerhető. melynek alapja a kör egy íve. Azaz. mint ahányad része a középponti szög a teljes szögnek. azaz -nak.Illetve: És ebből is látható. a magasság szerepét az játsza: Ha a középponti szöget ismerem. --------------------A körcikk egy olyan görbe alapú háromszög. Illetve Mi is volt a kör területe? Na. mint: . akkor azt a megfigyelést használjuk ki. hogy miért is oly kényelmes a radiánban való számolás. hogy a körcikk területe egyenesen arányos a középponti szögével. A körcikk leginkább egy kör alakú pizza szeletéhez hasonlít. Azaz olyan alakzat. mi más. annyiad része a körcikk területe a teljes körének. akkor a képlet hasonlít a háromszög esetén megismerthez: Csak itt az alap szerepét az ívhossz.

bizony nagyon buta. Hiszen az előbbi . Őt is jellemzi a középponti látószöge.Így: Illetve Ismét egyszerűbb pofájú a radiánban számolt szöggel kifejezett alak. A leghosszabb húr a kör átmérője. Ennek meghatározásához felezzük el a szöget. A kerület nem jelenthet problémát: Lévén. utóbbi pedig . egyenesszöghöz tartozónak. ha a kör sugara. és a húrhoz tartozó középponti szög ismert. így egyszerű szögfüggvénnyel megadható a húr hossza. Kérdés tehát. hogy egy ív és két sugár határolja. és a húrt. A húr hossza A húr a kört metsző egyenes azon szakasza. a középponti derékszöghöz tartozó húr nem a fele az . . Így. erre is jó. mely a körön belülre esik. hogy milyen hosszú a húr. hanem szögfüggvény fejezi ki a húr és a középponti szög kapcsolatát. hogy „Jaj. Nem egyenes arányosság. Ekkor keletkezik egy derékszög. Pl. hát a szinusz meg a koszinusz…mire jó már?” Íme. Az ehhez tartozó középponti szög illetve radiánban mérve . aki azt kérdezi.

Így be tudjuk helyettesíteni őket. A húr hosszának kiszámítása. néhány egyszerű esettől eltekintve. Így egy a kör egy húrja és íve határolja. akkor a kerületi szög éppen ennek fele. azaz a kör egy húrja mentén nyisszantott darab. Majd lásd ott. mikor a derékszög -ot ér: . nagyságú A körszelet kerülete. csak szögfüggvények ismeretével lehetséges. területe A körszelet a kör megskalpolásával kapott. A kerület egyszerű: Ezeket már láttuk az iméntiekben. Tehát ezek összege lesz a kerület. Ha hagyományos szögekben számolunk.Az ábra szerint Azaz A teljes húr hossza pedig: Amit egyébként a is ismerhetünk. Hiszen ha a húrral szemben középponti szög van.

a pedig eme két oldal által közrezárt belsőszög. a két oldal pedig . A háromszög területéhez használjuk fel ezt a képletet: Ahol az és a a háromszög két oldala. Mind a körcikk. Így itt most a háromszög területe: A körcikk területét pedig már láttuk: Így tehát: Vagy -őt kiemelve: Ha pedig radiánban mérjük a szöget: . mind a háromszög területe a kör sugarának és középponti szögének a függvénye.Ha pedig radiánban számolunk. ahol a derékszög radián: A terület kiszámításához a körcikk területéből kell kivonni annak az egyenlőszárú háromszögnek a területét. mely a körszeletet kiegészíti a körcikkre. Itt a kör középponti szöge lesz a közrezárt szög.

vagyon jelölve: Így tehát: 274 Ez annyit tesz. .Illetve -őt kiemelve: A körgyűrű területe A körgyűrű két koncentrikus274 kör által közrefogott síkrész. akkor az ábra bizonyára segít. hogy a középpontjuk egybeesik. A körgyűrű vastagsága pedig a nagy és kis sugár különbsége többnyire -va. Ha mégsem. A területe úgy kapható meg. a magasságot a körgyűrű vastagsága játssza. a magassága. ill. ha a nagy kör területéből kivonjuk a kis körét. Ennek területe megadható az ívek ismeretében. és . Ekkor roppant hasonlatos a képlet egy trapéz területképletéhez: Ahol az és a a trapéz hosszú. Itt most az alapok szerepét az ívek hosszai. rövid alapja. Vagy pedig -t kiemelve: A körgyűrűcikk területe Remélhetően a név magáért beszél.

Ha nem az ívek hosszait ismerjük. Egyéb speciális esetekben pedig. megfelelő darabolással előállíthatod az adott feladathoz valót. . miként a középponti szög a teljesszöghöz ezt kapjuk: Illetve radiánban mért szöggel: És -vel egyszerűsítve: Most már ismered a leggyakrabban előforduló területek képleteit. hanem a középponti szöget. akkor azzal a megfontolással. hogy a körgyűrűcikk területe úgy aránylik a körgyűrűéhez.

hogy a gyökös részben az összes kettes darabszáma éppen ugyanaz. Vagyis egyenlőségnek tekinthető akkor. ami a gyök előtti kettes kitevője. Maga a pedig azt jelenti. amit -re kaptunk! Egyébként ezt felnőttesen úgy írják: Fontos kikötés. ∎∎ .------------------------- És végül emlékezzünk még arra. akkor nagyon jól közelít ez a képlet. Tehát. azaz . annyi kettes kell a gyökök alá összesen. hogy az tart végtelenhez. vagyis ha nagyon nagy értéket vesz fel.

stb. a folyadékok is összenyomhatóak nagy erő hatására. melyet akár konkrétan nem is akarunk megnevezni. hogy nagyon újdonságnak hasson. hanem a felszín kiszámításásnál is.278 Ez sem szabad. Így elérhető. Jó. Bármilyen egyszerűek is ezek. Pl.és felszínszámítás A térfogat alatt azt értjük. tölt ki a térben. már nem kell a hitre alapoznod. Csak olyanokat soroltam ide. . vagy -ben is. akkor úgy tudtam a legkönnyebben megszámolni. Talán még emlékszünk rá. csak ott nem egységnyi kockák. De ha éppen hosszúságokról lenne szó. De egyáltalán nem bonyolult az összefüggés. Főleg akkor vagyunk kénytelenek a képzeletünkre hagyatkozni. hogy nagy mértékben összenyomható. de most nem akarunk annyira erősek lenni. hogy itt nem írtam ki. mint Mr. mert az is befolyásolja a pontos kiszámítás módját. Ki emlékszik. jó. 277 Az azt jelenti. hogy hány oszlopban és hány sorban vannak a négyzetek. még azt is tudnunk kell. azaz mérőszámnyit veszünk. lehet . Főleg. 275 276 Lásd. az képzeljen el gázt. de azzal az a gond. sőt olykor a fedőlap is más méretű mint az alaplap275. azért azt csak tartsuk szemelőtt. hanem egységnyi négyzetek szerepeltek. melyekkel már korai iskolás éveidben találkozhatsz. nagyobb négyzet nagyobb mértékegység. Tehát viselkedjenek folyadék módjára. akkor 278 Aki tovább akar kötözködni. ezek az alapterület és a magasság. vagy ben (köbcentiméterben) mérjük. mert te magad is beláthatod ezek helyességét. viszont alakjuk bármilyen lehet. ha arra voltam kíváncsi. elalvás előtt. stb. hogy képzeletben kis kockákkal töltjük meg a mérendő testet. Pl. hogy ismerősek számodra. tehát térfogatuk nagyságát nem változtatják. hogy valamilyen mértékegység szerint. -ben. -ben (köbdeciméterben). hogy milyen típusú testről van szó. hogy hogyan kell kiolvasni a mértékegységeket? Igen. mikor a szóbanforgó test nem üreges. hogy egyszerű felépítésű testeket tárgyalunk. Noha két olyan térfogatképletet is levezettem. De ez éppen így volt már a területek számolásánál is: egy adott oldal és a hozzátartozó magasság mindig derékszöget zárt be. Mivel két számot szoroztunk. A test bizonyos méretein kívül. hogy ezek a kis kockák összenyomhatatlanok. mert bízom benne. Hiszen a felszín az egy területféleség. Ha ehelyett olyan „magassággal” számolunk amire ez nem igaz. Kisebb négyzet kisebb mértékegység. Észrevetted. Ezeket nem vettem ebbe a fejezetbe. Így e szorzat adta négyzetek számát. Ezt legtöbbször -ben (köbméterben). akkor az bizonyára nem a test magassága. hogy hézagmentesen kitöltsék a test belsejét. hogy hány ilyen kis egységnyi kockát lehetne hézagmentesen belepakolni a testbe. tehát a terület mérőszámát. mely bonyolultnak tűnhet. De így végre. hogy a test magasságának vonala mindig merőleges az alaplapra. a sorok számát és oszlopok számát (területnél mindig így kell). így mértékegysége is a már megszokott . vehetjük úgy. Bean a bárányokat fényképről. és a négyzetek nagysága adta mértékegységet. majd e két számot összeszoroztam. de éppen így lehet -ben. 276 277 Magát a térfogatszámítást úgy lehet elképzelni. Az igazán bonyolult alakzatok térfogatát és felszínét integrálszámítással lehet meghatározni. A kapott mérőszám megadja. tárgy mekkora helyet foglal el. hogy egy téglalapba hány darab kis egységnyi négyzetet rajzoltam.Térfogat. hogy hogyan nézett ez ki terület számítás esetén? Pl. hogy a -s (három dimenziós) test. ezért ez a mértékegységben is megjelent: négyzetes lett. csonka testek. Vagyis megszámoltam. nem csak a már említett alapterület. Apropó területszámítás. mivel hasonlóan értelmeztük a területszámítást is. Itt is szükségünk lesz rá.

ha a kapott egy élre eső darabszámot szorzom önmagával. sőt a sorok és oszlopok száma is megegyezik. és tényleg tudok szorozni. de egymás tetejére is vannak rakva. mivel a kis kockák. hogy mind a térfogat. Így a mértékegységben is megjelenik a háromra utaló jelölés: a mértékegység köbös279 lesz. Így ha közben nem számoltam egyesével ― miért is számoltam volna egyesével. de „emeletek” is lesznek. vagyis már nem tudok hova pakolni az adott szintre. hogy most három számot kell szoroznunk. akkor pakolom akövetkező emeletet. Bean báránykái”nem csak egymás mellé. mind a terület kiszámítása setén a kocka ill. Ha a nagy kockát meg akarom tölteni kis kockákkal. a második esetben lesz a térfogat.A térfogatszámításnál csak annyival lesz más. szorosan egymás mellé téve őket. melynek jelentése kocka. mert eme kockákkal mérve ilyen a test. Ha még azt is tudom. akkor az első kocka térfogata . ha egy él mentén kis kocka fekszik. már ismerem a szorzást― akkor a végén csak azt kell megszámolnom. hogy hány kis kocka illeszkedik a nagy kocka egy élére. a másodiké 279 280 A köb szó a latin cubus (ejtsd: kubusz) szóból jön. aztán megint beszorzom ezt a szorzatot az élre jutó darabszámmal. hogy mennyi egy kocka alakú test térfogata. akkor a lesz a térfogat mérőszáma.hiszen ettől kocka a kocka. Ha viszont egy kis „mérő” kocka térfogata . Ezt egyszerűbben köbre emelésnek hívjuk. hiszen nem csak sorok és oszlopok. hogy egy kis kocka térfogata akkor az első esetben lesz a térfogat. akkor elkezdem az aljától kezdve. négyzetességéért a felelős. Pl. Mivel az élek egyforma hosszúak. Ez is arra világít rá. stb. Vagyis hány kis kocka fér bele a nagy kockába? A kockának minden csúcsából egymásra merőleges éle indul ki. mikor azt akarom mérni. „Mr. A kocka280 Az első eset a legegyszerűbb. Ha kis koceka van a nagy koceka egy éle mentén akkor a lesz a térfogat mérőszáma. a négyzet egy csúcsából kiinduló merőleges élek száma lesz e mértékegység köbösségéért ill. Minden éle egyforma. Az emletek összege adja -ot. Ejtsd: . Emeletenként mindig ugyanannyit fogok letenni. Ha egy „emelet” elkészült. akkor a bent lévő kis kockák száma éppen megegyezik azzal a számmal amit úgy kapok. miként a négyzet esetén minden csúcsból egymásra merőleges él (oldal) indult ki.

egység. És az élhossz második hatványa (négyzete) szorozva -tal. felület) szóra. nagy egység lesz. nem kell egyéb mérő alkalmatosságot keresnünk. vagy Mint látható. a sem nehéz a kocka esetén. Szerencsére az egységnyi kockák. egyegy lapja éppen egységnyi területtel rendelkezik. . Így ha közüllük -nek kiszámoljuk a területét. Képletben: 281 Lásd az ábrát! Legyen egy kocka élhosszúsága Számold ki a térfogatát és felszínét! 281 A nagy V a volume (térfogat) szóra utal. így őket is felhasználhatjuk területmérésre. az A pedig az area (terület. a kapott szám lesz a felszínének a mérőszáma! kocka lap területe ill. adja a kocka felszínét. „mérő” kockák lapja -esek. így egy kis ill. Röviden a kocka élhossza a harmadik hatványon (köbön) adja kocka térfogatát. Vagyis mivel az első kocka egy éle mentén . aztán ezt szorozzuk -tal. a másodiké mentén kis kocka fekszik. hogy hány egységkockából áll! A kapott szám lesz a nagy kocka térfogatának a mérőszáma. avagy ill. hogy (egyforma nagyságú és alakú) lapja van. Tudjuk. Ezek -szorosai ill. . Hány kis négyzetet számolsz egy lapján? Ezt szorozd meg -tal.A következő ábrán láthatunk egy nagy kockát ilyen módon felépítve. akkor már meg is van a felszín. Számold meg. Tehát a felszínek: ill. attól függően hogy a kis -esek.

Számold ki ennek is a térfogatát és felszínét! Egy harmadik élhossza Ne nyavajogjunk. a térfogat pedig mértékegységgel fog rendelkezni. Így ha mind különböző lap területét kiszámoljuk és összeadjuk. Persze át is válthatjuk a mértékegységeket. hogy ekkor a felszín eredendően . így pontosan .Egy másik kocka élhossza . Ezeket -vel leöljük. hogy olyat még nem vettünk! Tudjuk. hogy a téglatast szemben lévő lapjai egyformák. akkor még ennek a -szörösét kell vennünk. A felszín kiszámításához azt vegyük észre.lesz mind a különböző méretű és alakú lapjából. de neki már három különböző hosszúságú éle is lehet. láda alakú szerzet. A három különböző lapok pedig téglalapok. melyek ezekszerint (a területszámításnál megismert módon): Ezkből a térfogat és felszín: A téglateset tehát egy átlagos doboz. Lásd ama fejezetet melynek címe: A téglatest Ugyan így járunk el a tégaltest esetében is. Egyébként a hasábok közé tartozik. Nem nehéz kitalálni. mértani test. . hogy az előbbi eljárás szerint a térfogat e három érték (élhossz) szorzata lesz. de ekkor a mérőszámok is változnak.

hanem bizonyos tulajdonságok szerinti azonosságot jelent. és test magasságára. hogy micsoda is az egyáltalán. A értéke körülbelül . Ha pontosabban akarsz számolni.282 a térfogat egyszerűen az alaplap területének és a test magasságának a szorzata. és egy téglalap alakú palástból. Tehát valójában a WC-papírguriga. a WC-papír gurigára. h ogy megkapjuk a teljes felszínt. De ezt már a sikidomoknál is láttuk283. Az alapkör sugarára. attól eltekintve. hogy a felszínét és a térfogatát kiszámolhassuk.ezek területe megeggyezik. hogy a közepéből hiányzik egy kisebb henger. egy kör alakú fedőlapból .A henger A henger egy kör alapú oszlop. a kör sugarának ismeretéből nyerhető. hanem a feladatban szereplő mértani test magasságát. kitöltöttség megegyezik. ami a kört taglalja. alakja szerint. Gondolj pl. Ha nem így van. melyek alap és fedőlapja közötti testvastagság. hogyan lehetne ezt a tényt belátni a kockára. Az olyan mértani testek esetén. azt már láttuk az előző fejezetben. Ahol Azaz. Egyszerű henger esetén. akkor az nem henger. (Nagyon szomorú vagyok. 283 Illetve nem. hogy ezekután csak sört isznak! Tehát ez nem egy hosszas tárgyaláson elért megegyezés. Házi feladatként tessék meggondolni. Ki írta ezt a könyvet? Nagyon trehány munkát vágzett! 284 De nem ám a feladat megoldójának a testmagasságát kell a képletbe beírni. Ezek területeit kell összeadnunk.284 helyére beírva a képletét: 282 De nem ám abban egyeznek meg. Azt majd később látjuk. És hogy miként is lehet rátalálni a értékére. A körlapok területe egyetlen adatból. de az értelmesebb számológépeken ennél pontosabban is megtalálod. a a testmagasság. annak olyan az alakja. akkor használd azt az értéket. amilyet az ábrán is látsz. mert az egy külön fejetben volt. egy cső. Így volt ez a kockánál és téglatestnél is. Az alapkör sug ara megegyezik a fedőlap sugarával. és téglatestre is! A felszín pedig áll egy kör alakú alaplapból. és a következőekben elhangzottak alapján. pusztán két adatra van szükségünk. hogy ezt ki kell hangsúlyoznom…) . hogy a most hallott információ. de eme észrevétel nélkül is érthető volt a térfogat képlete.

ha tudjuk az alapkör sugarát és az testmagasságot! Hiszen palást egyik oldala éppen az . de mennyi a másik oldal? Az instállom alásan. Ne keverd össze őket a testmagassággal! Az oldallapok általában ferdék.Vegyük észre. Merőleges az alaplapra. No. Egy ilyen test térfogata éppen az egyharmada lesz a vele azonos alapterületű és magasságú testénel. éppen a körlap kerületének a hosszával egyenlő. hogy milyen lapok határolják. A felszín itt két fődologból tevődik össze: • és • Az alapterület. melyeknek teteje csúcsos. mintegy királyi palástként körbeveszik a testet. Tehát tudnunk kell. hogy pont osan milyen síklapok vagy görbelapok határolják a testet. mint neve is mutatja. hogy itt a palást. A magyarázatot a fejezet végén találod. Mert mostantól fogva olyan testeket tárgyalunk. Ez utóbbiak az adott lapoknak. Azonban itt nem pusztán csak e kettő szorzata lesz a térfogat. ami egy téglalap. hogy ezek területképletét felhasználva meghatározhassuk a felszínt. melyek így együtt. mint síkidomoknak a magasságait jelentik. A palást pedig az oldallapok összessége. Így a palást területe: Tehát a felszín: azaz vagy -t kiemelve: Néhány csúcsos tetejű alakzat Térfogatának kiszámításához az alaplap területe és a test magassága kell. Ha nem tudjuk. hogy ismert legyen. a test alsó lapját jelenti. honnan tudnánk hogy milyen területképletek lesznek erre alkalmasak? Vigyázz! Itt a kívűl gyakran emlegetünk majd is. lejtőt alkotnak az alaplappal. mint az eddigi testek esetén. két egymásmelletti oldala ismert. Már csak . A testmagasság pedig mindig függőleges.

annak magyarázatát is megtalálod eme fejezetben. csak hogy ne temessék ilyenbe. Ez pedig nyílván benne f ekszik az alaplapban. Sőt. Mikor a főpapok a fáraót akarták rávenni egy ilyen építtetésére. hogy ha muszáj. hatszög. hiszen a lejtő hossza mindig nagyobb. az a magasságot. hogy mindig szerepel egy -as osztótényező bennük. Úgy nézki mint egy piramis. A palást területe az oldallapok területeinek összege. Sőt az imént láttuk. A tetraéder Neve arra utal. Azonban lehet bármilyen alapja. Beleértve az alaplapot is. akinek nem tellik becsületes négyszögalapúra. tehát nem egyezhet meg a testmagassággal! (Nagyságra megegyezhet. Bárhogy is. Vagyis a becsületes piramisra.285 A gúlák csapatát erősíti. egy kissé lejebb.) Ezen csúcsos testek térfogataiban közös lesz.ezért sem lehet egyforma ez kétfajta magasság. Hogy ez hogyan és miként kerül oda. hogy négy határoló lapja van. hanem csak az oldallapokra igaz ez az egyenlősdi. Csak a esetén egybevágó az összes lapja. hogy neki nem kell ilyen vacak. a a palást területe. hanem csak háromszögűre építették. A gúla A legtöbben négyzet alapú gúlára gondolnak e név hallatán. A térfogat és felszín Ahol a nyilván területet jelent. akkor inkább meg sem hal. stb. 285 Tetra: négy (görögül). Szerencsétlen módon az elnevezésből is erre gondolna az ember. mint a lejtő magassága. a térfogata mindig csak az alapterületétől és testmagasságától függ. A felszín tehát db háromszögből áll. . Ez a szegény ember piramisa. melynek az alapját gazdasági megfontolások miatt nem négyszögűre. Ötszög. és ha csak ilyenre van pénz. de fogalmilag nem. ő azt mondta. az alaplapnak is van lapmagassága. Oldalai is háromszöglapok. beéri háromszöggel is. de annál az alap nem egybevágó az oldallapokkal.

És itt a négy háromszög területéből áll. majd konkrét feladatoknál látni fogod a tényleges kiszámítási módot.A felszínt ismét csak általánosan írom le. A kúp .

és a kúp háromszög oldalához tartozó magasságát. Mivel alkotója pedig a ezért Azaz És ebből tehát: Még egyszerűbben: .A térfogat itt szintén egyszerű: Azaz ha ismerjük az alapkör sugarát: A felszín pedig: Ahol a terület képlete csodálatosan hasonló egy háromszög területének képletéhez: Azaz az alapkör kerülete játsza a „háromszög” oldalának szerepét.

Az ellipszoid az ellipszis megforgatásával keletkezik. Éppen így a henger. hogy melyik átmérője körül forgatom meg. Sőt ha ennek e testnek egy eme tengelyre illeszkedő metszetét forgatom. akkor is ugyanazt a testet látom visszont. Nekünk itt elég az egyszerűbben megadható térfogat és felszín képleteket ismernünk. Azonban mindezek közül csak a gömb az. Gyakran inkább gömbnek néznek ki. melyekre itt nem térek ki. A nyaka karcsú. de vele azonos síkba eső tengely körüli megforgatásával jön létre.A forgástestek fogalma Ezek az alakzatok valamilyen forgástengelyre nézve forgásszimmetrikusak. a hasa kiszélesedik. a kúp is forgástestek. csak kevésbé elnyúltak. A tórusz egy körlap. aki végtelen sok szimmetriatengellyel rendelkezik. a test ugyanúgy néz ki. melyben majd ilyesmivel is foglalkozunk. Azaz. Persze közelről már látszanak a hepe-hupáik. vagyis nem látunk mást. de attól még forgatásra szimmetrikus egy tengely körül. Hiszen neki teljesen mindegy. . úgy hogy szépen guruljanak. csak egy tengely körül forgathatóak meg. akörül forgatva. És még rengeteg forgástest van. vagy akár csak félmetszetét. szimmetriatengely-szegény társa. A többi. mint amikor nem forgatjuk. az olvassa el eme kötet folytatását. Akit az is érdekel. Általános esetben mind a térfogat. rajta teljesen kívül. a forgatás eredményeképpen ugyanazt a gömböt kapom vissza. Messziről nézve az égitestek is ilyenek. a gömb. mind a felszín csak komoly integrálszámítással kapható meg. Ezért gurul olyan szépen. Gondolj csak a fazekas korongon alkotott edényekre.

mely utóbbi egy lapított gömbhöz hasonlít. Itt vajon milyen síklapok megforgatásával kaphatunk ilyen alakú a testeket? .A Jupiter Thébé nevű holdjával.

Így egy olyan végtelen tagú sorozat összegét kell képeznem. nagyon gyengén fog csak hasonlítani az eredeti kúpra. hogy a kúpot vékony kis korongokból rakjuk össze! Ezek alulről fölfelé egyre kisebb sugarú körlapok. hogy a végtelenhez közelít a korongok száma. annyiad része a teljes kúp magasságának. de az inkább legyen azonos. a kúp teljes testmagasságát -mel jelölöm. ahol a tagok a korongok térfogatai. Ha ezt a darabszámot nel. akkor minden korong magassága éppen lesz. Ilyenkor azt mondjuk. Ha négy korongból. valamilyen szabály szerint. nem csak az ember. Kihasználtam a lehetőséget. A kúp térfogat képletének magyarázata Képzeljük el. Ha ötből. hogy minél jobban hasonlítson? Jó sokra! Nagyon-nagyon sokra. Ha három ilyen korongból próbálom összeálítani a kúpot. Vastagságuk is lehetne változó. . akkor már jobban hasonlít. de talán látható a lényeg. a természet is szereti a forgásszimmetriát. Kényelmi szempontok miatt.És itt? S lám. Egy korong magassága. A kézzel rajzoltak nem tökéletesen szimmetrikusak. és ne csak az én esetlen ábráimat lásd. mint ahányan vannak a korongok. hogy mások műveit is bemutassam. de még mindig nem az igazi.… Hány korongra van szükségem.

majd a -szerese jut. Ha tart a végtelenhez. És minden becsületes kúp az. Lássuk hát az öszeget: És én voltam olyan ravasz. egynletesen csökkenjen. az a fölött lévő korongé -szerese. az a legjobb. De ez is kell. A legfelső nulla lesz. ami -szerese. ha -felé osztjuk a kúp alapkörének sugarát. a következő következő -szerese az alapkörsugárnak. hogy hányszorosát kell venni a fősugárnak. és felülről számoztam a korongokat. azaz az a kúp alapkörének sugara legyen . mert ettől lészen hegyes a kúp. A többi korongok sugara viszont egyre csökken minél magasabban helyezkednek el a korongok a kúpban. így a sorszámuk magadja majd. stb. Ekkor. A fősugár. mint a huzat. Így a legalsó sugár az alapkör sugarának egyszerese. hiszen neki a fősugár nyilván -szeres. hogy az egymásután következő korongok sugara. melynek térfogata: Így: . akkor bizony ez az utolsó sugaracska olyan nulla. Ha azt szeretnénk. azaz szerese. mivel a korong egy henger.A legalsó korong sugara megegyezik a kúp alaplapjának sugarával.

akkor azt behelyettesítve. fejezetet.Tehát látható hogy ezekben minegyikben ott van a tényező. és ami marad a zárójelben az éppen az első egész szám négyzetének öszege: Tehát. Így ha ezekez összedajuk. egyszerűbb összefüggést kapunk.mint özönvíz után a szárazföld:286 Az -kel egyszerűsítve: Majd figyelembe véve. akkor ez minegyikből kiemelhető. hogy a számlálóban és nevezőben is előtessék az . ha ismerünk egy képletet az első négyzetszém összegére. . Most a mindkét zárójeles tagból kiemelünk -et. Szerencsére ismerünk is: A képlet helyességének bizonyításhoz lásd a Vagyis: c. így az -nek tartanak a nullához: 286 Ettől a dumától még senki sem vádolhat azzal. hogy kreacionista tanokat vallanék. hogy az tart végtelenhez.

valami egyébféle sokszög. aki azt várná. Pl. ovális. akár a felszín képlete. aki a ismeri… Aki ebből is csak felet-felet. A csonkaságok térfogata. kezelőorvosát! Ha olyan torz a csonkolás. de egymáshoz hasonló lapocskákból próbáljuk felépíteni az iménti kúpot.∎ Ja. vagy csak a szövegét . ama esetben ügyeskedni kell. hogy akár a térfogat. vagy bármilyen más. amennyi a levágott és kihajított kúpocska magassága volt. Az ilyen gúlára tehát éppen így érvényes az imént belátott léplet: Ezeken kívül még vannak csonka alakzatok is. felszíne Az egyenes csonkakúp és egyenes csonkagúla esetére fogok csupán szoritkozni. kezdetű éneknek csak a dallamát. hogy nem mondtam volna előre. . illetve számértéke megegyezne az ereddetiekkel. Az eredeti körcikk alakú palástot pedig felváltja egy körgyűrűcikk alakú palást. de lehet bármilyen alaplapú. csonka gúla. Ha nem kör alakú korongokat. hogy ez egy bizonyítás? Pedig az volt. Azaz egy kisebb körlap. Tovább darabolni. a területek hasonlóságára alapozni.. integrálszámolni. az a . csonka kúp. Itt a körkúpot választottam. Egyébb csonkolások tekintetében kérdezze meg sebészét. A csonkakúp A becsületes körkúp tetjéből lenyisszantunk egy az eredeti kúphoz hasonló kúpot. Olyankor jobb a majdan a gúlánál látott módon. És eléggé előre sejthető módon. pl. már az eddigiek felhasználásával könnyen megkaphatjuk. vagy hepe-hupás rajzolatú az alap és fedőlap. Tehát a hátramaradt testen az alaplappal párhuzamos. Ezek térfogatát és felszínét. 287 Definíció szerint. és azt kidobjuk a kukába. stb. téglalap. akkor gúlát kapunk. hogy hasonlóságról szó sem lehet. hanem négyzet. Ezekután már nincs az a félnótás 287 ember. a magasság is rövidebb lesz annyival. az. hozzá hasonló alakú fedőlap keletkezik.

de ez igenis körvonal és punktum! A felülről eltávolított kúp magassága legyen . Három mister is van. oszt egyetlen miss sincs a közelben. hogy amúgy is ezeken múlik minden. Válasszuk ki a magasságok és a sugarak arányait. csonkítatlan kúp magassága . amit eredetileg körnek szántam. hogy az egymásnak megfelő szakaszok aránya állandó. sőt amúgy is csak ezekről tudunk valamit. mely a csonkakúp fedőkörének sugaráva egyezik meg. hiszen a kisalap éppen a fedőkör. a csonkakúpé Tehát .mingyá! A csonkakúp térfogata megegyezik a nagykúp és a kiskúp térfogatának különbségével: . tekintve. Ez annyit tesz. Azaz bármely két ilyen aránya egyenlő. Hova? Mingyá. A csonkakúp és egyúttal az eredeti nagykúp alapkörének sugara legyen Az eredeti nagy. Miért lesz ez jó? Mert majd szépen béírjuk valahova. Roppant patriarchális megközelítés. mivel a csonkakúpot vizsgálva ez már nincs is látható helyzetben. A nagykúp és a kiskúp egymáshoz hasonlóak. legyen . ennek alapkörének sugara.Térfogat Meglehetősen sokszögnek néz ki. Fejezzük ki ebből a kis -et.

Miért piros a piros? Mert oda írjuk bele a kifejezett Így ni: -etetet. ha netán nem tünt volna fel. mint egy ládányi behűtött sör. Most a zárójel második és harmadik tagjából kiemeljük a kis -t: Vagyis: Felhasználva. . De a Ladányi Mari se volt csúnya. Ugye milyen szép? Lesz még szebb is. pedig őt sosem hűtöttük be.Emeljük ki az -at! És elvégeztem a szorzásokat is. hogy : Egyszerűsít mint állat: Ha elvégezzük a kis -rel való szorzást: Jaj de gyönyörű! Már majdnem olyan szép.

Ez nem feltétlenül az előbb megdolgozott csonkakúp felszíne. hogy ne féljünk. hogy az alkotó éppen merőleges a palást körívoldalaira. . . Bátorítóan mosolyog ránk. Merőleges. Egy egész lényében mosolygó trapéz. és a csonkakúp alkotója adja. Nem ébreszt ez fel valami gondolatot? Mikor szeretjük a merőlegességet? Területek számításánál. Mit kő észrevenni? Azt hogy a palást körvonalát a két körlap kerülete ill. reményeink szerint merőleges egymásra. És most utoljára még egy dolgot vegyünk észre! Nem olyan-e ez a a palást. majd osztjuk kettővel. emlékszel. És itt a trapéz szára egyúttal a magassága is. Már mondtam róla valamit. mint egy görbített trapéz? De bizony. hiszen párhuzamos azon körsugarakkal amelyekkel a körgyűrű palást megrajzolható. Ebből pedig már könnyű megadni a palást területét.Felszín Most itten kőne valamit kvartyogni a csonkakúp felszínéről is. mert nem nehéz mindez. ha figyeltél. mint alapoldal és a hozzátartozó magasság. Merthogy tessék kérem azt is észrevenni. de mindnek ilyesmi pofázmánya van. és a trapéz területét hogyan számoljuk? A két alap. Most le is rajzolom. így ez is jó lesz a képlet megállapítására. De ez most teljesül. Ama két hosszúságvonal. és összegét szorozzuk az magassággal. Ha nem akkor ez csak hiú remény és nem elegendő csak összeszorozni őket. amiket összeszorzunk. No.

már csak eme területet kell összeadni a körlapok területeivel: Csalogassuk ki a -ket! Pi-pi-pi-pi…gyere csak! . és az a magasságét. . a trapéz képletébe: játsza a hosszabbik alap szerepét. Így már csak be kell helyettesíteni őket Egyszerűsítve a -essel: Mily egyeszű! És a teljes felszínhez.Csak itt a mosolygós trapéz esetén a szerepét. a kisebbik alap . .

csak itt nem körgyűrűcikk a palást. hanem sík lapokból áll. Így ha a csonkagúla magassága. még csonkolatlan test magassága. Elég a területeiket ismernünk. mint a megfelelő testmagasságok négyzetei. Így ezek területeinek összege lesz a palást területe. Az ábra szerint: Térfogat Ahol is az a teljes. így azzal nem számolhatunk közvetlenül. Vagyis a fedő. akkor: Fejezzük ki ebből az -met.és alaplap területei úgy aránylanak egymáshoz. . de egymáshoz hasonlóak. hiszen azt úgysem ismerjük a legtöbb feladatban. Így a hasonlósági ismereteinkre ismételten hivatkozhatunk. De erre is van hasonlósági összefüggés. Az alap és fedőlap pedig nem kör.Csonkagúla A duma hasonló mint az imént. De még az alap és fedő lap élhoszait sem kell ismernünk.

baromi egyszerű. Feltéve.az a láthat ilyet. Azaz: És hát mi másért is fejeztük ki az imént az -et. Mert hát ki tudja. hogy ott valóban írtam ilyesmit. illetve az magasságú és alapterületű kis gúla térfogatának a különbsége. ha nem azért. hogy most ide behelyettesítsük? Hanem előbb emeljük ki a kis -et. lehet hogy mégsem? Most lássuk végre a térfogatot! Mivel a test csonkolással keletkezett. Lám mégsem volt annyira haszontalan annak idején megtanulni ezt a trükköt. a keresett térfogat két térfogat különbsége. Aki ezt még nem ismeri. Sőt. Nevezetesen Az mgasságú és alapterületű nagy gúla. hogy csak egyetlen helyre kelljen helyettesíteni! Egyszerűsítsünk ama -vel: Emeljük kiaz -at: Beszorzunk a -vel: Ami talán nem is olyan nehezen megjegyezhető formula.Azaz szebben írva: Gyöktelenítettük a nevezőt! Ami ugye a nevező konjugáltjával való bővítést jelent. .

Mindenütt szép egészségesen gömböjű. valamint oldallapokból áll. Genya hű mása is a Kicsi Én.és fedőlappól. aki nem más. ne nézzen rája. mint az már bizonyára feltünt. ilyen képlettel lehet A felszín tehát mindezek összege: Akinek nem tetszik. melynek nincs síklapja. . legyen élhoszzal megáldva! A rövideb élű alap. illegalitásban töltött évei emlékére az ő fedőneve is alap. így ennek konkrétabban is megadhatjuk a felszíne képletét. alap. A továbbiakban nézzünk egy olyan testet. Az ókori görögök is a legtökéletesebb alakzatként tisztelték. azaz a fedőlap. Tehát általánosan így néz ki a képlet: Azonban én itt az ábraszerint egy négyzetalapú cuccost választottam. Miként Dr. igen. jól láttad. mert megcsípi a rája.Felszín A csonkagúla felszíne. A nagyobbik alap. rendelkezzék hossznyi éllel! Igen. S ha egy kicsit még több időt . egybevágó (azonos méretű és alakú) lapok lapmagassága lészen pediglen . És a palástot alkotó. mint Józsi bá arája. két hasonló lapból. Így az alapok területei: megadni: ill. amely nem fedőlap. azaz az az alap. mely utóbbiak a palástot alkotják. Méghozzá kisalap. A palástot 4 azonos trapéz alkotván.

A minimális távolság pedig nulla. Vékony korongokra szabdaljuk a gömböt. hogy az nek részre osztása miatt: . hogy azt tesszük. olykor nem is sejtve. az -edik korong gömbközépponttól való távolsága . hogy a korong belesímul a gömbe. hogy a mai nyelvekben is rengeteg görög szót használunk. így kénytelenek vagyunk egy tekervényesebb módot választani. és a korong sugarát -vel. de ez csak a láthatóvá tett vastagság miatt vastagsága (magassága) oly kicsiny. Sok olyan sejtésük volt. A maximális távolság éppen a gömb sugara. Már-már szinte sikerült is nekik. akkor a gömb sugara . Hiszen ha annak a térfogatát kiszámoljuk. és nem sodorja el őket történések viharos árja. hogy milyen messze esik a gömb középpontjától. Osszuk fel egyenlően a gömb sugarár felé. Ekkor a korong sugara nulla. éppen megkapjuk a teljes gömb térfogatát. Hasonlóan fogunk eljárni. gyakorlatilag végtelen. Így ha az -edik korongnak a gömb középpontjától való távolságát -vel jelöljük. és nem véletlen. arról pedig tudjuk. A gömb térfogatának magyarázata Természetesen integrálszámítással sokkal egyszerűbben és gyorsabban le lehet vezetni a képletet. melyet csak néhány száz éve tudunk bizonyítani.adott volna nekik a történelem. akkor a dupláját véve. Sőt annak csak a felét. És ez az legyen jó nagy szám. Valamennyi korong sugarát az szabja meg. akkor a korong És mivel éppen a középpontól való távolsága az -edik korongnak. Az ő magas szintű tudásukra példa. ilyenkor a korong sugara. De ennek használata. van. Ha elég nagy. az integrálszámítás nem ismerete lévén még nem lehetséges. éppen a gömb sugarával egyezik meg. mint az imént a kúp esetében. ha gömbi koordináta rendszert választunk. között a következő összefüggés áll fenn: (lásd az ábrát!) A korong vastagsága (magassága) miatt ugyan kissé kilóg a gőmbfelszínből. valamint a korong sugara . . még az integrálszámítást is megismerhették volna.

Ahol értékeket veszi fel. mivel -tól -ig számolva éppen darab így is. Így eme alakját beírva az összefüggésünkbe: Majd ebből kifejezve az -et: Ami nem más mint: Azaz: Avagy: Az -edik korong térfogatához. ezért a kutya sem venné észre. Ha nem ügyelnénk erre. ami természetesen -vel. Hiszen az -edik korong térfogata: .Csak itt most nem -től. hanem -tól indul a számozás. mert a következő korong is majdnem ugyanolyan közel van. és Így az és az magasság helyére behelyettesítve a megfelelő alkokat: Ami egyszerübben: . Mivel az első korong éppen távolságra van a gömbiközépponttól. már csak ezt kell szorozni a korong magasságával . Ahogy az iménti eljárás során is láttuk. akkor sem lenne nagy baj. De pontosság is van a világon! Persze a darabszám nem változik.

az első darab négyzetszám összegével futunk össze.Ha minden korong térfogatát összeadjuk -től -ig: Emeljük ki mindegyikből a -t! A kapcsos zárójelben ismét majdnem jóbarátunkkal. Íme:288 Majd kiemelve -t kedvencünkből: Majd kiemelve a szögletes szárójel mindkét tagjából: Egyszerűsítve -bel: Majd figyelembe véve. De azt már tudjuk. hogy vele hogyan kell elbánni. mert csak kissé tér el alakja az első darab négyzet összegétől. ha tart végtelenhez: Vagyis: 288 Hiszen az képletben egyszerűen csak -et kell beírni az helyére. . hogy tart a nullához.

éppen a legnagyobb és a legkisebb gömb térfogatának kölönbsége: Minő szerencse. suttyomban elkövetett 289 művelet. Így a mi középső gömbünk felszínétől kifelé és befelé is távolságnyira van egy másik gömbfelszín. Kezdjük! Legyen a mi gömbünk sugara és legyen vékony héjú.Ami: És ennek éppen a kétszerese a teljes gömb térfogata: Ilyen félelmetesen egyszerű az egész. üreges! Tegyünk beléje egy nála csak picivel kisebb gömböt akinek sugara egy kicsiny -vel kisebb. másrészt . hogy a gömb térfogatot már hivatalosan is ismerjük. az egyenletes vastagság miatt. ha valaha azt . szándékaim szerint. pont ezzel az előbbi parányi -vel. A mostani módszer tulajdonképpen egy bujtatott. talán nem is fogtok megijedni tőle. és a két határoló gömbfelszín távolságával. A legkisebb és a legnagyobb gömb által közrefogott térrész így. így mostmár legálisan is felhasználhatjuk. kicsiny számra. kifejezhető a mi gömbünk felszínének. akinek a sugara pedig… ki tudja mennyivel nagyobb? Igen. Ami ugye . és ez az igazi indok. sokkal nehezebb lenne az előzőek mintájára. hanem a folytatásában fog szerepelni. csináltunk ilyet mikor az ha nem mondjátok ki hangosan. de az előbb már úgy is -eket el merészeltük hanyagolni végtelen nagy értéke miatt. csendesen. mint vatagsággal. Azonban. És nem utolsó sorban eme térrész térfogata. Majd vegyük körbe eme kettőt egy harmadikkal. hiszen befelé és kifelé is . Mivel: 289 A is megírom. és nem csak pletykákból. hogy mindig ugyanúgy csináljuk. Essen a három gömb középpontja egybe! Azaz legyenek . És határártékszámítást is teszünk. nem ebben a kötetben. ∎ A gömb felszínképletének magyarázata Most próbáljunk meg az előbbiektől eltérő módszert! Részben mert már unjátok.

és visszaírjuk a kapott egyszerűséget.És Így ezt kapjuk: A három gömb egy síkmetszete. a most még bennelévők előjelet váltva bújnak elő: Kiesik az és a : . Felbontva at egyenlet jobboldali zárójelét. egyszerűsítünk. hogy ne kelljen oly sok alkalommal Nézzük külön a szöglezes zárójelben lévő tagot! Elvégezzve a köbözéseket . Mielőtt nekiesünk. emeljük ki a jobb oldal két tagjából a leírogatni: -t.

meg kell. Mi ebből a tanulság? A Tesco-ban nem tudnak deriválni: „A legkisebb is számít…Tesco” . És amit tennünk kell.290 És most osztunk -vel: Majd egyszerűsítve -mal is: Ilyen fenségesen szép és felemelő dolog a tudás! ∎ 290 Tessék kérem bátran kipróbálni. mint maga a szám. És nagyon rohamosan csökkenek ám! Pl.Azaz: Visszaírva: Most az van az utolsó pillanat arra. hogy az -nél kisebb számok egynél nagyobb hatványkitevővel mindig kisebbek. hogy a -öt elhanyagolható kicsinysége miatt elhagyjuk. Miként az. hogy lelkiismeretesen megtegyük amit. az az. az ilyen csöpségeknél mindig is így van. Mivel is picinyke volt…ugye emlékszünk? … Így a még kisebb.

akkor gondolkozz el rajtuk magad is. és a gömb térfogata és felszíne is csak a sugarának függvénye. Abban mindegyik feladat meg fog egyezni.Test a testben típusú feladatok Észrevehetted. Mivel a kocka térfogata és felszíne csak az élhosszának függvénye. A szimpla behylettesítést el akartam kerülni. így csak összetettebb feladatokat fogunk venni. térfogatát fogjuk kiszámolni minden feladatban. hogy több mértani test felszínét. Gondolkodni sohasem tilos. ha a gömb sugara éppen a kocka élének a fele. igazak a következők: . akkor tudjuk a másikat is. Ha ezeket túl bonyolultnak találod. Kb. Ahol nyilván a kocka éle az és a gömb sugara az . Ez csak úgy lehet. sőt többnyire nagyon hasznos. hogy hanyagoltam a feladatokat. kettőét feladatonként. Kockában gömb Egy kockába helyezünk egy akkor a gömböt mely minden oldalát érinti egy-egy pontban belülről. Így ha egyik adott. majd veselkedj neki mégegyszer a megértésnek. még én is meg tudom őket oldani. Nem lesznek ám olyan nagyon bonyolultak. továbbá a jelen esetben még a kocka és gömb is függ egymástól.

A kocka testátlója pedig. a térbeli Pitagorasz tétel szerint És mivel . . . Így a következő képleteket kapjuk: A felszínképletek rém tetszetősek. az egész együtthatók miatt.Most lássuk fordítva! Tegyük egy éppen beleillő kockát a gömbe! Vagyis a kocka sarkaival éppen érintse a gömb belsejét! A piros vonal a kocka egyik testátlója. Ekkor a gömb átmérője megegyezik a kocka testátlójával.Kocka a gömbben Remélhetően senkit sem lepett meg ezen sorok egyike sem. . s egyúttal a gömb egyik átmérője is.

mely éppen érinti belülről a gúla minden oldalát. Viszont. hiszen az oldallapok a gömbnek érintő síkjai. A nagy gúla térfogata legyen . hanem annyi. majd vesszük a harmadát. Mind az öt kis gúla térfogatát összeadva kapjuk a nagy gúla térfogatát. akkor ezen élek adják a kis gúlák közös éleit. Ha a gúlába akkora gömböt helyezünk. az ábrához fogok igazodni. hogy a gömb középpontjából éleket indítunk a gúla csúcsaiba. lapjainak területe sorra legyen beírható gömb sugara pedig . Így . hogy a nagy gúlával közös lapjának területé t. mint a gúla felszíne.a (általános esetben nem kis gúlánk van. ehhez a laphoz rendelt magasság a éppen a beírt gömb egy-egy sugarával fog megegyezni. ami éppen a gömb sugara. hogy egyezés legyen a szöveg és az ábra között. amennyi lapja van a nagy gúlának. Ekkor a fentiek szerint: . Továbbá. akkor a gömb középpontjából a gúla lapjaira állított merőleges szakaszok éppen a gömb sugarai lesznek. annak ismerős lesz a következő.Gömb gúlában. mint alapterületet véve szorozzuk a kis gúla magassággal. És mind az öt kis gúlának. de ez a lényeg szempontjából mindegy. melyeknek egy-egy lapja közös lesz a nagy gúla egy-egy lapjával. ha felosztjuk a gúlát öt kisebb gúlára úgy. hogy milyen összefüggés van a háromszög kerülete. és kúppban Aki emlékszik arra. miként minden becsületes és becstelen gúla esetén tennénk.Vegyünk egy bármilyen alapú gúlát! A rajzon egy négyszög alapú van. területe és a beleírt kör sugara között. Egy kis gúla térfogata számítható úgy. De a végeredményt tekintve nem lesz különbség) Emeljül ki az harmadot! És a zárójelben lévő összeg mi más lenne.

Ne vacakoljunk sokat a levezetésével. hanem képzeljük el. hogy . mondhatni végtelen sok. hogy megállapíthassuk a beírt gömb sugarát. Ezt látod az ábrán. hogy nagyon sok kis háromszog lapból állítjuk össze. hogy a gúla konkrét alapja ás lapjainak száma nem befolyásolja a számolást. a kúp palástját úgy. hogy hány oldallapja van a gúlának. Ekkor ha a lapok száma az alaplappal együtt . Így az agyondarabolt kúpunkra fenn áll: Ahol is a a kúp térfogata.Kifejezve belőle az -t: Tehát nem is kell tudnunk. Így ismét azt kapjuk. a zárójelben lévő kifejezés a felszíne. Sem a magasságát. pedig a beírt gömb sugara. Mikor ez a „nagyon sok” már tényleg nagyon sok. Az eredmény ugyanez lesz a kúp esetén is. akkor darab kis gúlára nyiszáljuk a kúpot. akkor egészen elfogadhatóan kúpra hasonlító gúlánk lesz. az alaplap és palást területe együtt. Elegendő a gúla térfogatát és felszínét ismerni. midőn említettem. A kúp palástja végtelen sok háromszögből összerakva. mint már az imént is utaltam rá.

Vagyis: Tehát a képlet valóban helyes kúpra is. már egy egész rakat feladatot meg tudsz csinálni. Ahogy Teller Ede bácsi mondaná: „Kérem. megemésztett sült matematikát! Ha valamit nagyon hiányolsz. az összes siránkozásodat. Végül is nem foglalkozom én senkinek a véleményével se. hogy majd mindig én röpítem a szádba a már helyetted megcsámcsogott. hogy teljesen figyelmen kívül fogom hagyni. írd meg nekem ide: Sejtheted. ez gyönyörű.” Ja. De azért csak írj bátran! ∎∎ . Tessék használni a saját feladatgyüjteményedet és tankönyveidet is! Ne várd. hogy végül is nem volt semmi ténylegesen számolni való? Hát osztán? Ha ezeket megértetted.

amit tudván nem tudunk. de ezeken az egyszerű eseteken lehet jól elsajátítani a szöveg egyenletté kódolásának alapjait. ha csak gépiesen oldjuk meg őket. De most már látom. Na. de cseppet se higgyük. hogy meg tudjuk válaszolni azt. amilyet mi akarunk. minden vihart kiálló óceánjáró hajó kapitányai vagyunk. hanem a furfangunkat. egy nyugodt öbölbe. de gyakran van szükség több ismeretlen bevezetésére. Általános recept nem létezik. egyre inkább érezni fogjuk. Mindehhez egy mindent legyőző csodafegyver áll a rendelkezésünkre: a józan eszünk. olajozni. Ám ahhoz. hogy a szöveges feladatok a legnehezebbek. Az egyenes és fordított arányosság. hogy éppen mit számolunk. adja magát. hogy jól működjön. milyen szerepet is játszanak a megoldhatóság szempontjából. ahol csak lehet a számunkra kínos. Így minden lépésnél ránézésre tudni fogjuk. mert aki figyelt. most innen hogyan folytassam? Attól félek. kémiai képletek ismerete nem árt. A feladattól függően más és más ismeretekre lehet szükségünk. hogy nem lecsaljuk. hogy világossá váljon. mi. -fel a fia. hogy milyen alapvető összefüggéseket is keressünk egyáltalán. százalékszámítás fogalmával. őt is ápolgatni. Míg. hogy ha ezeket láttuk. Olykor elegendő egyetlen ismeretlennel dolgozni. mely a világ összes szöveges feladatára alkalmazható. akik minden figyelmünkkel itt vagyunk még. Akár titkosszolgálati módszereket is vessünk be. Tehát nem túl szerencsés. tudja. melyek segítenek abban. hogy mit mivel is jelöltünk. mely előzetes ismeretekkel rendelkezzünk. hanem olyan módon rendezzük őket. hogy megfogalmazhassuk magunkban. fia és lánya életkoráról van szó.Szöveges feladatok Szöveges feladatok megoldásához általában egyenleteket használunk. Csodafegyverünk olajozása úgy történik. Egyszerűen csak saját felségterületű vizekre kell kormányoznunk kicsiny hánykolódó ladikunkat. Mert látom. Ha pl. Juhéj! . de teszünk is annak érdekében. hogy -val jelöljük az apa. hogy nagyon féltek. a végén ki kell bogarásznunk. hogy a fő kérdésre válaszolandó. hogy hamarosan vérünké válik legalább annak a felismerése. akkor már mindent meg tudunk oldani. ha mindig csak -et és -t használunk. és -lel a lánya életkorát. vallatva őket. egy apa. hogy világos gondolatmenettel átfogalmazzuk a feladatot. A legegyszerűbb eseteket akár fejben is meg lehet oldani. ha olyan betűket választunk az adott ismeretlenek jelölésére. hogy úgy érezzük. érthetetlen információkat. és magunk is megpróbálunk. hogy egyletekké alakíthassuk a feladatbeli adatok közti összefüggéseket. és nincs semmi igazi ravaszság fegyvertárunkban. Fizikai. Ha kell. gondozni kell. legalább most olyat játszhatunk. Értve ez alatt azt. míg fel nem dereng a mindent elsöprő igazságot megvilágító reflektor. melyek tükrözik azt is. és nem csak próbálunk. hogy gyakoroljuk a különböző más okos emberek által réges-régen felismert sémákat. Mint minden fegyvert. de minél több fajta feladattal ismerkedünk meg. vagy akár csak szóban képesek legyünk válaszolni a kérdésekre. mit is kellene tudnunk ahhoz. Ilyenkor hasznos. csínjával -bínjával is ajánlatos tisztában lenni. De annyi baj legyen. hogy vázoljuk fel gondolatban. nyomozva az ismeretlenek után. Kínos meglepetésben lehet részünk. fel kell ismerni az adott feladat specialitásait. Az átfogalmazás persze annyit tesz. és ne akkor mondjon csütörtököt. sokan elaludtak. hogy nem a hétmérföldes csizmánkat fogjuk használni. ha nem így teszünk. hogy mit jelölnek. Valaki ugyanis azt terjeszti. több lépésre bontjuk a megoldást. és már nem tapogatózunk többé a sötétben. Van köztük sok egy kaptafára szabott feladat. mikor már szombat van. idekeveredett egy másik könyv néhány sora…291 291 Úgy éreztem mondanom kell néhány lelkesítő szót.

inkább lássunk hozzá. Zolika. úgy fog tűnni. Könnyen elképzelhető. hanem . hogy engem ünnepeljünk. a kecskék sem adnak vért. mint egy hatalmas sztárt. hogy hogyan írják. a csupik sem esznek.294 Szembe ötlő azonban az a rengeteg -ös a mondat elején. vagy egyszerűen csak hagyjál békén. Magyarázni azé magyarázok. Csak az biztos ezek szerint. hogy tanuljunk is valamit. Kiejtése nem . üzenj nekem a szomszéddal. kürtöld világgá. Vasárnap a fű se nő. akkor írj nekem levelet. Ezek még icinke-picinke chupacabrák. . és akkor ma sem kapok vacsorát! Konkrét példákon fogok bemutatni mindent. hogy akár ez. Egy teljes munkahét. hogy kövess a gondolatmenetemben.a és a is. De latin-Amerika spanyol ajkú részén gyakran szólítanak így férfiakat. hogy most már több mint 5 naposak. mert ez a fejezet sem lesz megírva. ha sértegetni. Persze a végre már nem hallatszik mekegés. Ha öt chupacabra öt nap alatt szívja ki öt kecskebak vérét. a . akkor tök mindegy. akkor nap kell a táplálkozásra. telefonálj. Szószátyárságomat ismerve. : Vagyis ha egy chupira jut egy kecseke. vagy az is lehetne. ha te másképpen csinálnád. Mi viszont azt halljuk. más szavakat. mint az enyém. hogy „Jaj de hosszú… milyen bonyolult” minden feladat.292 Ha úgy véled. A válasz tehát: ha megegyezik eme vér donorok és recipiensek száma. hogy a te gondolatmeneted is helyes. Jó. hogy egyes szavakat -vel mondanak attól függetlenül. hogy együtt költik-e el a nagy véres lakomát vagy külön-külön. keress fel. 295 292 293 És persze azért is. Pedig a dehogy. és hangok egybemosódnak. És nem pedig azért hogy bonyolítsam a feladatot. hogy a te gondolatmeneted sokkal jobb. hogy ide leírjam… 295 : kecskebak spanyolul. Ezek szerint minden chupinak jut egy kecske. 294 Woody Allen szerint amúgy is csak két dolog fontos. de azt a Szeréna nem engedte meg. mert a spanyolban a . hogy megértsd. küldj e-mail. van mindenből. Egyetlen chupi hosszú napon kersztül cuppog egyetlen egy mekegőn. amitől minden filmben sikítanak a csajok. -vel. jelentess meg apróhirdetést a helyi napilapban. Csak arra kérlek. és vannak olyanok is mikor egyszerűen olyannak hangzik. 1. vagy csak cukkolni akarják őket. akkor nyolc chupacabra hány nap alatt szívja ki nyolc chupacabra vérét?293 … Akarom mondani nyolc kecske vérét. Ez meglehetősen igazságosnak is tűnik. minden ilyen párocskának teljes napja van eme bensőséges együttlétre. még akkor is.Duma helyett. Hogy mi is az az most nem fontos. Ők többnyire nem is tudnak különbséget tenni köztük. Így hiába is van nyolc kis vérszívó és nyolc áldozat. Minden chupi egy-egy kecskécskét könnyít meg attól a piros létől. de most azért vagyunk itt.

hogy miként esett meg mindez a Hét holdas Pagonyban. Amit ilyenkor valójában mond. ami nem káros. hét félig telt mézes csuprot. hogy hátha a mi 297 mindenki számára megszólításnak fülünk sem jobb. mivel nem tilos semmisem. Zsebibabával és Fülessel. általában már erősen korosodó anyai vagy apai ági rokon. mint az is a hamis üdvözlésnek álcázott miatt van. a mézet nem szabad öntözni egyik csuporból a másikba!298 Míg te kiagyalod a saját megoldásod. hogy a . a magát nagy tréfamesternek tartó. hogy fejenként mindenkinek ugyanannyi méz jusson. 300 Ennek a módszernek az a neve. A medvék. És hogy az tűnik. az bizony helyesen 296 ! Ez egy tipikus trükk. 298 A földre meg pláne nem. hány ember?” Ezzel is csak azokat lehet becsapni. nagyon haragszanak az ilyen pazarlásért. Így cseppet sem tiltakoznak annak ajándékozási rohama ellen. és hét üres mézes csuprot úgy ossza meg két barátjával. Hogyan tegye ezt? Segíts neki! De jaj. hogy ezt a műveletet már biztonsággal el tudja végezni. Hanem az Emese. mindenki találja meg a maga útját! 2. Mivel ezek ketten ilyen mohók. Tehát egyenlően háromfelé akarja osztani. „Szerbusz öccse. öt görög. ezért muszáj lesz tényleg 296 297 300 Szervusz: a (alázatos szolgája) latin üdvözlésből rövidült le. hogy ez a mese nem az a mese. majd később konzultálunk róla. mert szinte már a zsebükben érzik azt a pénzt. 299 Az a mese. mint egy spanyol ajkúé. Azt tervezi. -t emleget. vigyázz. Azonban táblázatot lehet készíteni. hogy az éléskamrájában lévő hét teljesen egyforma mézzel teli csuprot. én elmesélem. hogy én hogyan is gondoltam. Szándékosan arra megy ki a játék. és mindenki ugyanannyi csuprot kapjon. de nem akarnak megsérteni egy ilyen jószívű medvét. még ha nem is igaziak. az ez: Ennek összeszámolását az olvasóra bízom. noha iagzából az nem más. hogy ezzel minden barátja így van. feltételezem.299 Se Zsebibaba se Füles igazából nem szeretik a mézet.Ez tehát olyan feladat volt melyhez nem kellett egyenlet. A lányok ezt hallván bizonyára megsértődnek. Ennek elkészítése legyen házi feladat. Annál is inkább. amit te ismersz. akik nem tudják. Ha mégsem. amit majd a suttyomban csuprostul eladott mézért kapnak. Micimackó nagyon szereti a mézet és szentül meg van győződve. akkor mit keres ennél a fejezetnél? 3. gondolván hogy fiúnak nézték őket. hogy: . De hamarosan rá fogsz jönni. öt török.

Mennyi mézünk is van? Hét egész és hét fél csupor. . hogy hogyan kapjon mindenki három és fél csupor mézet. hiszen a három. hogy legalább azt megtudjuk. de akkor most mindenki ellapozna innen. hogy törtek nélkül is ki lehet ezt számolni. akkor mindenki csuprot kap. hogy félig üres csuprokat kapott. hogy mennyi méz jár fejenként. De ezt már tudjuk. egy kicsit még tartson ki. Ha -felé osztjuk. és én egyedül maradnék. nem számit semmit. a félig telit a másikuknak. 301 kis vagyonát az utolsó Összesen tehát csupor van. vagy sem. A talányos jelölés mögött ez rejtőzik: „ ”.egyenlően háromfelé elosztani szegény jóhiszemű cseppig. vagy olyan csuprot. 304 Az nem ért sem. 303 Aki a hét félig teli csuprot kapná. csak így most megemlítettem. Majd utána is rá érünk megtervezni. az nézze meg a címében is erre utaló fejezetben. csuprot mint mértékegységet véve: Ezt kell hárommal osztani: Tehát: 305 Végül most már ki kell találnunk. és fogadja el hogy ez helyes részeredmény. Abban vagy nem is volt. de -et. hogy a nála okosabbak ezt helyesen kiszámolták.303 Így sajna a mézet is össze kéne számolni valamilyen módon. Abban tehát mennyiségű méz van. éppen van meg. 302 De ha simán csak az egyik -es kupac csuprot pl. De ez csak ködösítés. Aki nem ért egyet. és a kapott mennyiséget osztani mal. Hehe. ide-oda. német szó. Az üreseket nem kell számolni. mindenkinek. Tehát 7 csupi fejenként. hogy aki nem érti a törtekkel való számolást. Ilyen. két fél éppen egy 301 : Micimackó eredeti neve. a teliket adjuk az egyiküknek. Bízzon benne. hiszen nincs is annyi egész csupor lévén. évekig dörgölné a többiek orra alá. akkor vette fel a Micimackó nevet. hogy hogyan hajtsuk végre a teljes osztozkodást. 302 fej. 305 Mondanám. mindegy hogy osszuk-e a hárommal. Rögvest megmutatom. akkor előkerülnek a bicskák és vége lesz a barátságnak. vagy valaki már befalánkolta. Mikor az adóhatóságok elől bujkálni kényszerült.304 az térjen vissza az Összeadandó mézünk mérőszáma. Miként bármelyik más szám is van meg a . Ezért aki nem érti. a ürest a harmadiknak.

hogy kialudja magát. aki egyébként ott sem volt. 306 Ennek az a neve: embert… Bár én nem értem ezt a rettegést. Még a zuhany alatt is mindig nála volt. de szörnyen fáj a fejem ― felelte Bagoly a lankás fövenyen fekve fejjel lefelé. hogy meg kell kínálnia valakit belőle. Mikor felkelt olyan szomjas volt. senki sem értette. Így mikor letette a műszakot. kapott hármat-hármat. de tekintve. Íme: Már csak a megmaradt üres csuprokat kellett kiosztani. mert félt. amit állandóan magával hordott a zakója bal felső zsebében. amit már régóta meg akart kóstolni. akinek hat csupra volt (egy teli és öt fél) kapott egyet. Már Bagoly odúja felé vánszorogtak. pontosabban azért. sőt le is rajzolta a homokba a színű zsirkréta készlettel. Ezért Malacka. A közelmúltban két baleset is történt a kis tó mellett. bal szárnyával a szemeit takarva. akinek a mézek kiosztása után négy-négy csupra volt (három teli és egy fél). Hiszitek vagy sem. hogy segít a három …a három… a három jóbarátjának. és ígérjen neki fűt-fát. mely sajnálatos módon sérülés nélkül végződött. mert borzasztóan zavarta a napfény. gyorsan hazament. és emlékeztesse ígéretére. Ráadásul a munkarendje is órás beosztású volt. hogy milyen nehéz helyzetben vannak. Az első kettő jó barát. Kanga elmondta nekik a megoldást. és az egészből nem értett semmit. úgy berúgott. hogy ketten-ketten kapnak három teli csuprot meg egy felet. ugráljon el Bagolyhoz. akit a többiek ismét . ― Nem emlékszem …húú. mint a csacsi. de láttam már sok csuda . Így nem tudott egyből jönni. miután megdézsmálta szegény öreg John féltve őrzött körte pálinkáját. hogy felejtse el nyugodtan az egészet. és ugyanannyi méze volt. És azt semmiképpen nem akarta. bagoly létére. mert időközben már sikerült megoldaniuk a problémát. aki egyébként ott se volt. Ez is éppen három és felet ér. És több nem is maradt. ezt a törtes módszert. Másnap Róbert Gida talált rá a kis tó mellett. hogy jöjjön. Róbert Gida ekkor hallott először az egész ügyről. úgy döntött. nem merte előszedni. 306 Mivel Malackán kívül. magyarázza el neki. Mondanom se kell. mikor szembe találkoztak Kangával. ― Hát te hogy kerülsz ide? ― kérdezte Bagolyt. Teljesen kiment a fejéből. mert teljesen ki volt merülve. csak valahogy vegye rá Bagolyt. és végtelen bölcsességével segítsen rajtuk. és így a meg maradó méz mennyiség: egy teli meg öt fél. hogy megkérik Kangát.egész. úgy döntöttek. hogy keresse már meg végre Bagolyt. hogy néhány nappal ezelőtt megígérte. hogy meg itta azt a kis hordónyi bort. hogy szinte nap mint nap nyüzsögtek nála a hívatlan vendégek. Három napig aludt egyfolytában. és egy könnyebb. mert egyébként is ennyi jár. Bagoly éppen szolgálatban volt a városi kórházban mint biztonsági őr. Az utolsó. Egy nagyon súlyos. mely szerencsére halállal végződött. így már mindenkinek ugyanannyi csupra. mikor hazafelé menet átmászott a szomszéd kerítésén.

a zöld az üres A felesből mindenki kapott még egyet-egyet. hogy ha a megmaradt teli bödönt kicseréli a saját félig telt bödönére. A piros a teli. mert aznap ő volt betépve legkevésbé. a többieknek .Először mind a hárman (Micimackó. akkor ugyanannyi méze lesz. Meg is tette. Így most neki bödöne volt ebből teli. 1.. Így megmaradt. . sárga a fél. üres. a sárga a fél. Így most Fülesnek 6 bödöne lett. Végül Füles rájött. és maradt még üres. zöld az üres Aztán csak bambán néztek maguk elé.. A piros a teli. félig telt bödönt.. 2. üres bödönt. bödön. És megmaradt félig telt. A többieknek fejenként bödöne az eredetileg kiosztott módon. Zsebibaba és Füles) kaptak bödönt. üres bödön. félig telt bödön. de egyel kevesebb bödöne.. üres.

De mivel neki nem is volt csőre.. hallottál már ilyet. hogy a szót nem úgy kell írni. Annyira természetes eledele az neki. 4.. hogy: Dikh. Róbert Gidának még mindig piszkálta valami a csőrét. a zöld az üres (Róbert Gida és Bagoly kötözködtek szegény Kangával. 307 Angolul a méz . még a lábjegyzetbe is lehet képet betenni.3. hogy egy szamárnak mézre fáj a foga? ― Húú. A piros a teli.)307 Azt a maradék üres bödönt megkapta még Füles. ezért az ábrán úgy fordította bödönöket. megkérdezett valakit.maradék nyista. mint üregi nyúlnak a döghús. . és mindenki boldog volt. akinek éppen volt egy: ― Te Bagoly. hogy ne lehessen elolvasni a feliratokat . a zöld az üres…. de Micimackó összes mézes bödönjére úgy van írva. a sárga a fél. a sárga a fél. ahogyan ő tette. de szamárság. A piros a teli... Főleg hogy nem kellett törtekkel bajlódni.

309 az Ha a színkód alapján sem találod meg. és helyére. Emiatt a neve. oszt ódjuk mög! 308 309 Ennek az a neve: „ Jelen esetben ez a pontosan . akkor olyan összefüggésünk lesz. A fiú-é -fel. Utóbbi módon előnyt kovácsolhatsz a kezdeti hátrányodból. már nem lesz az egyenletben. Természetesen. hogy a háttérszínnel kiemelt rubrikákban a fiú és a lány oszlopában is az apa életkora szerint van megadva a gyermekek életkora. Egyáltalán nem szükséges az összes összefüggést felhasználni. hanem csak azt. A megfelelően sok gondolkodásnak mindig megvan a gyümölcse. hogy . Hány évesek mindannyian? 308 . hogy „ . hogy „ és az helyére nem azt. akkor a fősheriff hazamegy aludni. Az apa életkora években számolva. és rá fogsz jönni. hogy mit hova írtam be (helyettesítettem be) akkor nagyon mérges leszek. akkor az adott ismeretlen. Ha azonban színtévesztő vagy. Ha a sheriffhelyettes lép szolgálatba. Vagy csak keresd egy kicsit tovább. életkori adatok vannak. mindig ugyanarra a személyre vonatkozó. ha egy ismeretlent helyettesítünk egy összefüggés szerint. mint a lány. Ami itt az egyenlőségek baloldalán van lehagyható. abban az esetben elnézést kérek. . Te okosabb leszel. hogy mi mivel egyenlő. hanem csak azt. de ez sem szükséges. mint a többiek.4. hogy . mint a többiek. hogy a legvaksibbak is lássák. hogy mi történt. Vegyük észre. Az apa 26 éves volt mikor a lánya született. mert több időt töltesz gondolkodással. hiszen tudjuk. Vagyis helyére nem azt írjuk. Így ha ezeket behelyettesítjük az apa háttérszínnel kiemelt rubrikájában az egyenletbe. hogy egy adott oszlopban. akik csak mindent elfogadnak kész tényként. Te meg kérj segítséget valakitől. esetleg mások életkora szerint kifejezve. ahol márcsak egyetlen (betű) lesz. és a lányé -el. Most írjuk le ide a behelyettesített pofázmányú egyenletet. Mindenhova kiírtam. legyen -val jelölve. Egy apa háromszor annyi idős. mert a monitorodon nem jelennek meg rendesen a színek. mint a fia és a lánya együttvéve. A fiú két évvel idősebb.

Mert így minden kisiskolás. Mivel . -tal kevesebb. hiszen ő is -et írt volna. 310 Megnevezése: „ .. úgy fogja érezni. Legyen az apa életkora az -szel jelölve. biztosan azt. 310 Itt csak egyetlen ismeretlen lesz.Tehát az apa éves. …izé. Ez az apa életkora. . de a táblázat némileg hasonló szerkezetű. Most megkeressük a táblázatban azokat az összefüggéseket. hogy érti az egészet. amelyek az apa életkora szerint megadják a gyermekek életkorát. A fiúé -gyel. Na vajon melyik egyenletet kell kiszámolni? Tekintve hogy csak egy van. a lányé. aki már látott egyenletet. már az elejétől fogva.

-ben hamis arany pénzérmék vannak. Csak vakarta a homlokát. főleg ha a megoldás nagyon rejtelmesen rejtőzködik. lesz időd megismerkedni velük. hogy mi lehet a megoldás kulcsa. amit elkövetett. hiszen nem magyaráztam semmit. előbbinek pedig. hasonlítsd össze őket! És rá fogsz jönni. Dugig vannak a zsákok. Közülük -ben igazi. több ismeretlenes eljárást nem értetted. már vagy évvel ezelőtt. hanem le kellett vágnia a feladat feladójának mind a ujját. egyedül jött rá a megoldásra. Feladat. tudod. hogy amit nem mondtam el az utóbbi eljárás során azt elmondtam már előtte. a hamisak grammosak. hogy az igazi aranyak grammosak. 5. van bennük bőven zseton. hogy kapja fel a két legközelebbi zsákot és fusson. Házi feladat: vedd észre. Sem a zsákokat. Plusz egy kicsit még az 311 nem azonos -szal. egyből fel akarta adni. megkérdezte a legokosabb ismerőseit. hogy melyik zsákban vannak a hamis aranyak. ha az előző. hogy kicsit növeljem a pulzusszámodat. ahogy bír. De aztán csak nem hagyta nyugodni a probléma. Így kénytelen volt maga rájönni a megoldásra. Utóbbi nem is ismerte az előbbit. egyetlen méréssel meghatározni. szivarral az ujjai között. Pláne. sorozatban láttam a következő feladványt. Az c. Zavarodottan nevetett. hogy puhatolja ki a főnökénél. mert nem akarták neki megmondani. nagyon szomorúan vette tudomásul. Mérősúlyok is vannak hozzá. kipróbált mindenféle elméletet. A bűnügyek felderítése közben is mindig sokat kell törnie a fejét.  . felhívta a különleges tudakozót. hogy annak idején. vagy pedig azért. sem a pénzérméket nem lehet se ránézésre. hogy Columbo. fejezetben. rákeresett a Google-ban. a Leghatalmasabb Helyen. nem csoda. hol találod a gyógymódot. és azt mondta. Mindig szidják a tévét. mindjárt elalszol. Ha a másodikat sem értetted. 312 Mikor Columbo meghallotta ezt a feladványt. A szobában van zsák. aki ezzel a feladvánnyal akarta elterelni a figyelmet a bűncselekményről. Ama nevelési céllal mutattam meg neked. mert az egyik zsákban biztosan igazi aranyak vannak. És a film végére sikerült is neki. De senkitől sem kapott igazi választ a kérdésére. hogy a két megoldás nagyon hasonló! Böngészd át a két táblázatot.Ne szomorkodj. Azonban tudjuk. hogy azért nem adtak-e neki jó válaszokat. és inkább jót röhögtek a háta mögött. És utóbbinak a keresztneve . a bűvész is úgy hallotta valakitől ezt a feladatot. és alázatosan megkérte. se tapintásra megkülönböztetni. ezek a tanácsadók félreértették a feladatot… Azt persze nem lehet tudni. mire rájön a rejtélyekre. mert ők sem tudták a választ. Van még a szobában egy nagyon pontos. Ő aztán biztosan nem tudja ezt megoldani. majd találkozol még olyanokkal is. A 311 c. hogy ez nagyon fogós kérdés. Azonban én nem osztom ezt a nézetet. kétkarú mérleg. Ám Columbo úgy vélte. Azt ugyan többen javasolták neki. 312 Még nem vagyok benne biztos. hogy van másik módszer is. és nem tudott rájönni a megoldásra. Ha meg az egyenletekkel van gondod. mert látom. sőt még a Pápát is felhívta. hogy az mennyire butítja az embereket. hiszen ő csak egy átlagos képességű ember. A bűvész.

akkor a mákszemek tőlünk messzebb. De úgy vélte. a rizsszemek hozzánk közelebb fognak földet érni.314 313 Egyáltalán nem . már is igazolhatja. mind a kicsikart megoldás. azaz a nem jó. a rendelkezésre álló mérleg is. 314 Ez nem azt jelenti. Pl. melyik. mint később kiderült. előléptetett mérősúlyt. vidéken bujkált előle. Bár ő ezt nem rizzsel és mákkal fogalmazta meg. ez talán csak . . mind a telefonszám hamis volt. az állandó erőhatás biztosításáért. és a másik serpenyőre mindig azonos magasságból ejtve az egyik kiválasztott. de nagyon nagy a bizonytalansági tényező. tényleg így van. tizenharmadik havi fizetéssel és magas nyugdíjjal megjutalmazott. és még a lánya telefonszámát is. hanem matematikai precízséggel. aki mesélt neki arról. hogy melyik a könnyebb. hogy ha a pénzekkel próbálná ki ezt a dobálósdit. Hogyan is jött rá Columbo a megoldásra? Használta a fejét. hogy a különböző tömegű testeket az alapján is széjjel lehet válogatni. nem tudná hitelt érdemlően megállapítani. amelyikben a hamis aranyak vannak. akkor egyből abba zsákba nyúl. Ugyanis a bűvésznek nagyon tetszett a lány.orrából is ki kanyarított a zsebkésével. hanem azt hogy hétköznapi körülmények között ezt nem tudjuk megállapítani. hogy melyik. akkor dobás után már nem tudnánk. De sajna festék nem áll rendelkezésre. meg kellene jelölni az érméket. mikor letartóztatott egy híres atomfizikust. de ahhoz már nem lenne alkalmas a kezünk. miként az aranyak is a kérdéses zsákban. realitással kellene feleleveníteni. Aztán felderengett neki. mert ha egyszerre akarjuk dobálni őket. Egyetlen bökkenő volt csak. hogy az a jó. Hogyan biztosítsa. mert az nem olyan pontos. kérem szépen! Arra gondolt először. erkölcsileg is megbecsült. Egyébként pedig sok kísérletet kellene végezni. hogy melyik a hamis.313 Majd azzal védekezett saját maga előtt. Elég sok kísérletre ez sikerülne is. Erre kiváló lenne pl. hogy kis tömegkülönbségekre nem igaz ez a természeti törvény. de borzalmas szájszaga miatt. nagyon helyesen. a serpenyőn mindig ugyanolyan elrendezéssel. mindig azonos számú pénzérmét téve egy-egy vizsgálandó zsákból. minden testre általánosan fejezte ki. Azonban. különböző színűre festeni a különböző zsákokból húzott érméket. hogy azonos erőhatásra különböző mértékben gyorsulnak. Így ha feltétlenül ezzel a módszerrel akarnánk dolgozni. teljes jogkörrel felruházott. akkor csekély tömegbeli különbségük miatt. pl. talán nem szerette egyiket sem. a lány előző tél óta. hanem a hamis aranyakat tartalmazó zsák. ha egy tál mákkal összekevert rizsből egy maréknyit eldobunk. és ebből egy érmét lemérve. Ezt mondja ki második törvénye. Tessék kipróbálni. hogy a szegény áldozat végre feladja az álláspontját és leadja a drótot: árulja el neki a megoldást. hogy statisztikai módszerekkel megállapíthassuk. Szerencsére ma már vannak ennél rafináltabb eszközök is erre. hogy „szerencséje” legyen? Úgy döntött. Vagy hathatnánk („6-6-nánk”) rájuk azonos erővel külön-külön dobálva őket. hogy ha szerencséje van. de a szobában ezek nem állnak rendelkezésre. hogy ez nem lehet a helyes megoldás. a régebbi korokban divatos festési eljárásokat. A kísérlet elvégzése előtt persze. Az egyik serpenyőre. hogy volt egy régi ügye.

hogy mennyi pénzérmét helyeztünk a mérlegre. 317 Ez sem muszáj.) És egyszer csak hirtelen beugrott neki egy jó ötlet. hogy mindig ugyanannyi érmét méricskéljünk. ha mind a tíz zsákban igazi arany lenne?315 Akkor függetlenül attól. És az is magától adódik. ― mondta Malacka. persze. csak igazi aranyak gondolatbeli lemérésével kapott érték különbségét kell venni. aki ott se volt. már amúgy is tudnánk. hogy mely zsákból veszünk elő adott számú aranyérmét. mindig ugyannyit mérne a .Columbo megette az összes csokit. Csak gondolatban. Feltette magának a jó kérdést: Mi lenne.316 Sőt. mennyi volt köztük a Egyszerűen csak a mérésre kapott eredmény.317 Ha minden zsákból ugyanannyit vennénk. Így ha megszámoljuk. Az egyik zsákot békén hagyhatjuk. az nem vezetne sehová. A különbség annyiszor gramm. Arra már nem emlékezett. Tudjuk még azt is. mert nem lehet . Csak arról kell gondoskodni. hogy hány érme v an a serpenyőn. hogy minden zsákból kell valamennyit kivenni. hogy mennyi az eltérés az igazi és a hamis érmék tömege közt. azon befolyásoló tényezőkkel. latinul. de tisztában legyünk. még a mérés előtt. leolvasva a mért értéket. ahány szélhámos zseton bújt meg a mérlegen a többi között. -zel osztani. és a már előre tudott. . mert különben hogyan képviseltetné magát az összes zsák. egy mérést lehet végezni csupán. de azt majd később. ha nem tudnánk. 316 kétkarú mérleg. hiszen egy kamu érme tömege grammal kevesebb. hogy próbálgatjuk úgy kialakítani körülményeket. hogy a zsákokat hova tette… Eme kis játszadozás után sokkal jobban tudott gondolkodni. (Persze a csoki is segített egy kicsit. a vegyes (igazi és hamis) -ból az is egyből kiviláglik. a valódi társaiénál. és mind együtt lemérni. hogy mennyi eltérést fogunk tapasztalni. vagy szorozni nem nehéz. melyek a probléma mélyebb megismerésére felé vezetnek. Lényegében nem más az a módszer sem. ― Naná. Mivel gramm egy igazi érme tömege. hogy még ha csak alapjaiban is. hogy összesen hány érmét mérünk le. A mérősúlyokat pedig szanaszét dobálta. Eltérő számú pénzérmét kell kivennünk minden zsákból! 315 A jó kérdések mindig úgy kezdődnek. rögvest rájönnénk. hogy: „mi lenne ha…”. Ugyanis ez arra utal.

Aki kinyitja a szemét. 318 Egészen azt utolsóig. Még hozzá úgy „oldjuk meg”. akkor a harmadik. amit inkább sózzunk más nyakára. ha grammot akkor a hányadik is? . grammokban. hogy -et kifejezzük. mint a Bodri kutya.. többek között egy akció filmben is szerepel. sít. miszerint az ilyen filmekből csak erőszakot tanulhatunk. Ilyenkor természetesen -re oldjuk meg. a másodikból -t. ha grammot kapunk. Merjük hát észrevenni a csodát. hanem pontosan liter vizet! 318 319 : olvasd. az vagy nem olvasta el a vagy olvasta ugyan. Old meg így is az előbbihez hasonló módszerrel! Oldd meg algebrailag általánosítva. Rendelkezésre áll elegendően sok víz. a segítségével. Hány pénzérmét veszünk ki így összesen? Ha ez mind igazi érme lenne. amelyikben a hamis jószágok vannak!319 Mikor nincs A következő feladvány. sít. Amennyi tized grammal kevesebb ennél a tényleges mért érték. vagyis a tízedikből -et. … végül pedig. azaz adj rá általános formulát. Akinek még mindig nem világos. a hazugságon. pedig a zsákok száma legyen! És legyen megoldás? annak a zsáknak a sorszáma. a harmadikból -t. hogy a valódi aranyérmék tömege. egy literes és egy literes. ha grammot. grammokban. hogy mérjünk ki ezek segítségével. Így pl. Említettem. mert az olyan hamis. ha grammot kapunk akkor az első. Továbbá két mérőedény. c. az bármilyen közvetítő közegből képes okos dolgokat is tanulni.. akkor a mérésre grammot kapnánk. a mérésre kapott érték. Feladat. s így tovább.az ötödikből -öt. ha grammot. de hiába. még a legkisebb dologban is! 6. akkor a második. fejezetet. akkor a tízedik zsák az. nem több és nem kevesebb. . liter. hogy nem kell minden zsákhoz hozzányúlni. annyi ludast kaptunk rajta. a negyedikből mennyit is?. a következő úgy. valahol a lábjegyzetben..Állítsuk sorba a zsákokat! És sorban így vegyünk ki az elsőből -et. grammokban. a hamis aranyérmék tömege.. ismét csak megcáfolva ezáltal azt a nézetet.

talán nincs is ilyen. mint a mellékelt ábra mutatja. de mostan mit tegyünk vele? A tipikus válasz ilyenkor. Töltsük meg az litykóst. azaz hogy „öntsünk ki pontosan litert az imént megtöltött litykósból”. Valahogyan el kell kezdeni. hogy mi történt a literes pohárkával. amit mindenki alkalmazhat. és viszonylag kevés vizet is használtunk el. Most inkább nem részletezném. Folytassuk inkább azzal a töltögetést. hogy milyen ügyesek vagyunk. precíziós szomjoltási képességeitől függetlenül. mert én még életem során nem találkoztam olyan emberrel. akinek jól kalibrált mérőeszköz található a szájszervébe beleépítve. mellyel teljes bizonyossággal. de van egy kis bökkenő. hogy „Igyunk le belőle litert. hogy ez nem jó megoldás! És nem ám azért nem jó. De még ha lenne is ilyen ember. amit ilyenkor egyből rávágnak azok. és nekem ezért nem tetszik! Hanem azért. pontosan marad az liter kapacitású ibrikben. hogy a szövegben hallott kifejezés. ugyanilyen okoknál fogva téves. és akkor készen is vagyunk. frappáns módon célba érhetnénk. hogy első ötletükkel igazságtalanul elbántam. hogy miért is. pontosan literrel csökkentve.” Ez valóban az egyik lehető legrövidebb megoldás. a többiek hogyan oldják meg ezt a feladatot? Nekünk olyan módszer kell. ha nem pacsáljuk ki bugyuta módon a vizet. így legalább történik valami! Na. Ekkor. Hogy mi az? Az kérem szépen. . az az. Arra meg mindenkinek emlékeznie kell. akik úgy érzik. akárcsak egy vízfogyasztásmérő az aknába. s így egyúttal szomjunkat is oltva. az előbbi cáfolatom nyomán mindenki rájöhet maga is. Egyből arra gondolunk. mert én nem jöttem rá. hogy az feltöltjük a lityiset. hiszen a kettővel ezelőtti mondat azt taglalta. amit a gyerekek százaléka ad. Örülhetnénk is. csak akkor igaz. mielőtt ráeszmélnénk a helyes megoldásra. a nagyobbik mérő ibrik tartalmát.Ez a kép fogad bennünket. Az a csalfa megvilágosodás.

Még ha most pillanatnyilag úgy is tűnik. Igyuk ki. Hova is? Nem. valahonnan a homályból. hogy már csak egy lépés van hátra. nem. tudtok ti. mert akkor kezdhetjük előröl az egészet! . öcséim és húgaim! -et! És mennyivel van több a nagyobbikban ennél az oly nagyon óhajtott 4 liternél? Pontosan. Mi sem bizonyítja ezt jobban. semmiképpen se a legnagyobba. És mennyi hiányzik a kisebbikből. És ha mégis elrontanánk valamit. nem. Mit tegyünk? ─Ne együnk. 320 És főleg senki ne igya meg azt a 2 liter vizet. hogy éppen csak fele annyi vizünk van kimérve. Töltsük át ama liternyi vizet a nagyobbik ibrikből. mint az a tény. Illetve aki még szomjas. mint kellene. Csak senki ne essen hanyatt! Mindenki látja már? Nagyon szembe ötlő! Hány liter is van az egyikben és hány liter a másikban? Az egyikben a másikban.320 eddig mindent jól csináltuk. hogy tele legyen? Nem. azt az egy litert! ─ hangzik a válasz. egész liter. Hanem liter. O. Hát én nem is értem. De senki ne kapja fel a vizet.K. mert akkor hiába volt az egész! Hanem éppen hogy a legkisebbe! Töltsük fel ismét az -öst. nem hájom. nyugodtan igya meg. jól megszomjaztatok ma! Biztosan a nagy meleg miatt. akkor talán van még elegendő víz.És most jön az első igazi De akár az eredeti nagy edénybe is visszatölthetjük. De persze nem rontottunk el semmit. hanem? Úgyvan! . a helyett. És hány litert akartunk kimérni? Nyolcat!? Kimondta ezt a butaságot? -et. hanem inkább igyunk. nem hájom. az előbb is bejött. azaz literrel. van még elegendő! Méghozzá most a literes edényből tüntetjük el a vizet. ha figyeltek! Egy. hogy legyen még néhány próbálkozási lehetőségünk.

mert azokkal most dolgozunk. még házi feladatot is kaptok. . De szerencsére Malacka megmentett minket. hogy nem adok nektek még egy pohár vizet se. hogy a mérőedények legyenek ill. és litert igyekezzetek kimérni! Ezt is kétféleképpen. és fogjátok rá a Nyuszira! Egészségetekre! 321 … ott sem volt. hogy mi az utolsó lépés. Van még elegendő a legnagyobban. Házi feladatot is hasonlót kaptok. ― Igazad van. csak hogy nézhessünk már egy másik feladatot. literesek. ― Mondta erre Malacka. hogy tényleg itt vagyunk a tanteremben. a végállapot! Ihat mindenki kedvére. Képzeljük inkább azt. akkor tudni fogom. akkor is! A csokit már úgy is megette a Columbo. hogy nagyon ritkán van itt. hogy én iszom meg az összes vizet. Ne poshadjon itt meg ez a sok víz. igyatok még egyet. ez a helyes beszéd. Malackának vannak határozottan jó beszólásai. és nem csináltok semmi butaságot a két mérőedénnyel. hogy mi az utolsó lépés. Julcsi? Te még egész nap nem szóltál semmit. nem rugdossátok. Legalább ihattok kedvetekre. az már nem kell nekünk. Ne mondjátok. Pedig szerintem te tudod. Ha ügyesek vagytok. És akkor Malacka. ― Az utolsó lépés az. amikor a lábunk megcsúszik a hegyoldalban. Ha viszont most tényleg senki nem akar in ni. Oldjátok meg ezt a feladatot úgy. akkor folytassuk a víz kimérését! Na. meg ilyesmi. a legnagyobbat meg fel sem tudjátok emelni. azt inkább nem! Tényleg ihattok belőle nyugodtan. Ha rám hallgattok. Sejtettem! Így már senki nem akar inni. nem tudtad? Ha legközelebb nem tudod fo lytatni. annak ellenére.ihattok. azt most nem kaptok. Itt a legkisebb is 3 literes. Nehogy belefulladjatok! Akkor ki fogja tovább olvasni ezt a zseniális könyvet? Mint ígértem a házi feladatot sem ússzátok meg szárazon. hogy most a kis mérőedényt töltitek meg először! Aztán változtassatok rajta annyit. és kilefetyelhetitek az egészet. és ezt a feladatot akarjuk befejezni. hol látsz te most liter vizet? Előbb le kéne gyártani! ― Jó. de ne a mérőedényekből. és menjünk haza! Na. Ha nem vagytok. Nem figyelsz? Ez már kétszer is elhangzott. ― mondja Julcsi. hogy te egy nagyon tudatlan gyerek vagy. ugye? Ha valamit szabad. Már-már arra gondoltam. Végül. aki egyébként321…megmondta végre. mert akkor nagyon büdös lesz. ― Akkor töltsük fel már végre az -ösből a -ast. ― Igyuk meg a liter vizet! ― Malacka fiam. Már azt hittem sosem lesz vége. De én most valahogy nem erre gondoltam. És íme. akkor óvatosan odamehettek a nagy-nagy-nagy edényhez.

Akkor meg már miért ne egyék meg? Mivel a két gyermekkorú szereplő neve ugyanazzal a betűvel kezdődik. hanem az angolok is. ami végül lesz belőle akkor is. mint ő. nem kell egyáltalán semmivel sem jelölni a kerítés mennyiségét. akkor javaslom. és mellesleg még egy iciri -picirit tanulni is belőle. mint akkor mikor majd sokkal nehezebb feladatokat veszünk. Ez pedig itt egy nagyon komoly matek könyv. esetleg részecskeszám lehet. Ezért bátran jelölhetjük -val az ő kerítés habzsolási 325 napjainak számát. előidézve. Hány nap alatt eszik meg együtt? nap alatt Apa nap alatt enné meg egyedül. Ha most elmulasztjuk ennek elsajátítását. azzá ázik.7. Ha jön egy kis eső. mint a Sonya Walger. ha még ennél is ügyesebben akarunk eljárni. cukrászati és nem kevésbé építészeti remekművet. megpróbálta megkímélni a világot. 326 Ezt is teljesen feleslegesen alkalmazzuk. hogy egyenek belőle nyugodtan. részben mivel nem is tudjuk. mert azok sem tudják. mert nem bírja sokáig a kerítés. édes. azok jobban alkalmasak az egyenletekben való felhasználásra. Viszont az íze nem lesz tőle se jobb. Csak azért nem szebb. nyomásra változhat. hogy is ellássalak benneteket. mint a Sonya Walger. mert az harapásra.) 322 323 Ismét a feleslegesen túl bonyolított változatot vettem előre. aki majdnem olyan isteni szép. A teljes kerítés mennyiségét jelöljük -val. amiatt hogy nem értetek semmit. mert olyan csak a mesében van. Így nem befolyásolja a szereplők evési sebességét. hogy inkább Jancsi és Juliska német neveit használjuk. így őket. És ráadásul nem csak németek emlegetik. Apa neve nem fog zavart kelteni. A ház igazi tulajdonosa egy nagyon kedves fiatal hölgy. . ha megeszik. Juliska eszi meg egyedül. Ez a fránya is csak azért lett bevezetve általam. eredetileg nevek segedelmével. emésztő enzimjei számára elérhetővé tegye a telek határ jelzésére szolgáló finom. Olyan beláthatatlanul katasztrofális eseményeket 324 is minden erejével. mert a jelenlegi rajthoz állók között senki sem rendelkezik ugyanilyen kezdőbetűs névvel.326 (Ez a mennyiség tömeg. mint gondos . se rosszabb. ha valaki nem vette volna észre! Egyébként mondtam már. mólszám. hogy a könnyebbik megoldásnak jobban örülj. a keresztnevét. Azonban. Amit pedig azért jó tudni. hogy az illető versenyző egyes-egyedül egymaga. így ha nemes egyszerűséggel mindkettőjükre vonatkozóan ugyanazt a betűt használnánk az egyenletekben.323 Éppen ő ajánlotta a gyerekeknek. filmet. melyektől Ha viszont -szel és -nal jelölnénk. A térfogat nem jó. akiknek kötelező lenne. De inkább most szokjátok meg. eredetileg és . a és betükkel fogjuk jelölni ama napok számát mely szükséges ahhoz. menthetetlenül összekeveredne minden. akkor később sokat fogtok nyafogni. Jancsi nap alatt eszi meg egyedül Mézeskalács házikó kerítését. akkor az sokkal bölcsebb lenne. Ha apu is csatlakozik hozzájuk hány nap alatt eszik meg hárman együtt? 322 A gonosz boszorkány csak a mesében létezik. mikor még ilyen egyszerű a feladat. hogy a Sonya Walger nagyon szép? 324 Aki nem tudná ki az a az gyorsan nézze meg a c. Addig meg ne is szóljon hozzám! 325 Természetesen az égvilágon semmi szükség ezekre a jelölésekre a jelenlegi feladat során. másrészt viszont azért. A betyár mindenit neki! Így .

Az részben csak a két gyerek. Harmadik neve pedig: És máris milyen okosak lesztek. a részben apástul. ha viszont a család ezen három tagja együtt.A keresett napok száma legyen -nel jelölve!327 Lássuk a táblázatot. hamar átlátjuk. mert csak egy ilyen kerítésről volt szó. hogy nap alatt lelegeli. mint . Ha a két gyermek majszolja együtt a kerítést. hogy hogyan lehet általánosan is megoldani az adott feladathoz hasonló példákat. hasznos barátunkat. hogy milyen törvényszerűségek határozzák meg egy feladattípus megoldhatóságát. hogy együtt esznek. akkor ez kevesebb. csak napig eszik? Akkor nyílván -szer annyit haspókol be. akkor kevesebb. szellemi atyátok. 327 A keresett napok számát viszont kell jelölni valamivel. mekkora részét eszi meg a kerítés hosszának? Mennyi kerítés evődik meg az egyéni jellegek (napok) szerint? nap alatt. mint egyetlen nap alatt: (Miként a táblázatban is látható) Ha kisebb. ha ennek mind utána néztek. kedves jó öreg. az adatokkal együtt: Kinek hány nap kell a teljes befalánkoláshoz? Egyetlen nap alatt kicsoda. ha becsületes egyenletet akarunk látni. hogyan segít az egészségünk megőrzésében! A vitamint másként vitaminnak is mondják. És ennyi idő alatt meg is eszi mind. És a kérdés amúgy is úgy szólt. ha úgytetszik. Mi van akkor ha. hogy könnyebben lássuk. hogy melyik. Így ha tudunk tájékozódni az egyenletek világában. akkor kevesebb. ( vitaminokat adagoltam tehát nektek ekképpen. De annak a feladat szempontjából nincs értelme. Nézz utána. mint egyetlen nap alatt.  Hogyan néz az ki egyenlettel. hogy mindig hamarabb végeznek. és megoldani. mielőtt átlényegülve tapasztalja meg a létezés egy másik dimenzióját. mint a pillanatnyi falótársak közül a leggyorsabb. akkor ez a tört többet jelent. mint . illetve miként lássunk hozzá. azaz: Miért egyenlő ez -val? (jobb oldal) Mert az a teljes kerítés. hogy a világtörténelem során valaha is írtak volna szájbarágósabb táblázatot. mint napja van hátra a kerítésnek. Ha viszont több mint -t jelent. Az egyenleteknek pont az a szerepe. . Így biztos. Vagyis -nél nagyobb -eket diszkvalifikáljuk. a kerítést? Nyilván tizenkétszer annyit eszik. mint a teljes kerítés. mekkora részét eszik meg a kerítésnek? Nem hiszem. mint egy egész kerítés.

Hogyan néz ez ki tényleg állva eszik-e. De igen. Még hozzá szorzatban van. És mivel lesz egyenlő eme összeg? A táplálkozási célokra felhasználandó teljes kerítés mennyiséggel. Így. hogy nap alatt burkolja be a kerítést. hanem a hasába: A duma ugyanaz. Jobb és baloldalon is. minden tagban ott van. A jobb oldalon is szorzatban van. Hiszen Felhasználva. mint a hisztis csajjal. mint ahogy mondja. ha mindenhol ugyanazzal a tényezővel kijelölt a szorzás van az egyenletben. láttuk már a kiscsákónál! egyenletei pedig ezek: A két gyermek közös zabálása: Itt csak két vidám falatozó lát evéshez. mert mind ketten esznek egyik is.) Ő rajtvonalhoz állása esetén? (Azt persze nem tudom. hogy mit jelent ez. Jancsika. Azért adjuk össze. Tehát az ők napra vonatkozó törtjeit kell összeadnunk. Így a kettőjük által külön-külön megevett kerítés részek összege a teljes kerítés lesz. pont fordítva. hogy az egyenlettel mindig úgy kell bánni. és másik is. De nem ám csempével. mint a bátyja esetén. -val. És közben nem mennek szabadságra sem. akkor osztjuk az egyenlet mindkét oldalát azzal a tényezővel. nap alatt ennyit eszik a kiscsaj: Most már csak azért se mondom el. mert addig esznek. . míg el nem fogy.

Tehát hosszú napig falatoznak együtt (majdnem) testvériesen. akkor most mindent világosan értenél. Együtt a család Összeadjuk mind a három egyén napra vonatkozó evési kvótáját. kérdezze Malackát! Ahol: akkor olvasd el már végre az Ha még mindig nem érted. fejezetet! De semmi baj. aki nem érti. mert hiszen fele annyi nap alatt eszik meg ugyanannyit. Viszont ha rendesen elvégeznéd mindig a feladatokat. takard le! Nincs rá az égvilágon semmi szükség. ha nem érted. méghozzá -ször annyit. Azért csak majdnem testvériesen. amiket ki tűzök neked. akkor… c. -val. . Természetesen ez az összeg is a kerítés teljes mennyiségével egyezik meg. csak borzolni akartam az idegeidet. Itt már nem magyarázom az egyenletrendezést. mert a gyorsabbik evő bajnok nyilván többet evett. mint a húga.

Este pedig ne felejtsen el fogat mosni! Mivel az imént már láttuk a sok magyarázatot. Meg is bukhat miatta a beteg. akkor röpke nap alatt úgy eltüntetik a kerítést. ha kell többször is a c. hogy figyeltél is. már láttad. hiszen a többire nincs szükség. A kerítés hányad részét abrakolja be nap alatt? Aki nem érti a táblázatot. reményeim szerint. mint eddig? Most nincs -val jelölve semmi. kérdeznék még valamit. mint Pistike ezt csillogó szemekkel gondolta. akkor lehet az és az jelöléseket is használni. egyetlen jelölni való kivételével. Borogassa a homlokát napjában háromszor-négyszer. 329 Most egyetlen változóval. mivel egy egész kerítés a megevendő a kérdéses napok alatt. most hülyéskedek. -nel oldjuk meg. Kerítés voszont most is van. így nem nulla lesz. mint 328 a születési bizonyítványát. hogy súlyos „ nevű betegségben szenved. hogy örülsz. …úgyértem a kérdéses napok számát. Nem játék. mi? Akkor mit vigyorogsz? Ja. Hiába dumál az ember. időnként azokat is. de a professzionális sportokban látható szélsőséges teljesítőképességeknek is ez a lényege. Ha úgy jobban tetszik: lásd táblázat! 328 329 Weisz Erik volt Na. most már nem kell annyi duma. Azonban. melyek. . A közös falatozási napok kiszámításához itt is összeadjuk majd az egyéni hányadokat. Az és részben is -nel jelöltem az -t. semmit. noha nem jelölünk. Hány nap alatt puszilja be az egész kerítést? A kerítés hányad részét abrakolja be nap alatt? Ennyit eszik meg a kerítésből a rá jellemző napok alatt. arról az a diagnózisom. Ez gyakran halálos kimenetelű. most jelentem kérem szépen. hanem . hogy a szervezetednek legyen ideje fokozatosan toleranciát kialakítani ellenük. így ez nem baj. eléggé magukért beszélnek. De mi lesz az egyenlet másik oldalán? . hogy most csak egy ismeretlenünk lesz? Én meg azt hittem már. Nos. fejezettel. mindenféle jelölésekkel jelölni. Azt hiszed. Mivel a feladat két különböző részről volt szó. hogy létezik olyan elképzelés ahol éppen úgy nem vész el a feladat jellege. hogy mindent lehet. Így nagyobb lesz a tűrőképességed. ennek fogsz örülni! redeti neve. Ha valakit ez még is zavar. csak azért adagolom.Tehát ha Apa és a két gyermek együtt falatozik. Nem csak a kemény drogozásnak.

csak az indurka-pindurka tanulók számára nyújt elegendő ismeretet. ha olyan feladatra próbáljuk alkalmazni. mikor nem egész számok a megoldások. nagyon kínossá válhat. Juliska.A két gyermek együtt: Nyóc nap tehát. mint az előbb… Hát senki nem figyel!? Jancsi. Ez miért lep meg titeket annyira? Ugyanazt a feladatot csináljuk. hogy az előbb is ezt kaptuk. A nagyobbak számára édes kevés. . kevés. Emese azt mondja. Ezért a következő. A feladat specialitása szerint. Apa együtt: Tetszett eme módszer egyszerűsége? Akkor a következő még inkább fog tetszeni! Azonban a következő módszer.

Nem! Dehogyis! Ezt a kis piros -t. Juliskáé a piros. összegyúrjuk. tormával.Keressük meg az egyéni teljesítési napok legkisebb közös többszörösét! Ez éppen Képzeletben vágjuk ennyi egyenlő részre a kerítést. Ezért a kerítés ízvilágával jobban harmonizál. Ízlés szerint. meg is szórhatjuk porcukorral. lesz Piroskás feladat is! Éljen!) . . szójaszósszal. de jó. mint szereti. Mi? Hogy a kerítés nem így néz ki? Na és! Fogjuk. mustárral. Piroska Juliska nem ette meg! (De jó. és ilyenre formázzuk. Jancsi színe legyen a kék. ketchuppal. kinyújtjuk egyenlő vastagságúra. paprikával. Ehetjük csokoládésziruppal. nem úgy minta kínai. hogy ki mennyit eszik meg egy nap alatt. mint Juliska. és végül Apáé pedig a zöld! 331 A két gyermek: Jelöljük be az ábrán. Íme: .330 Ki. kérem szépen. paradicsommal. csalamádéval. 330 331 A koreai szójaszósz enyhén édes. Egyes vidékeken ezt hívják. Hiszen Jancsi kétszer olyan gyorsan eszik.

valahány nap alatt megtelik az ábra: Így csak azt kell megszámolni. . . Ami itt éppen . nap alatt…. mert pont ennyi a napok Egyesült erővel mindenki: Jelöljük be az ábrán. hogy hány parcella jutott száma is. hogy ki mennyit eszik meg egy nap alatt.Két nap alatt: Három nap alatt: Stb. …Végül.

anyukák. mint a Juliska. apukák.Hiszen Apa háromszor oly sebes és a Janó gyárök. Tóbiás! Ennek alapján. ezt a sok színezést feladhattam volna házi feladatnak! Sebaj. óvó nénik. Jaj. Tehát így nap alatt eszik meg. ugyanígy színezve tovább… … megtelik az ábra: Hány napra való piros adag van az utolsó ábrán? Négy. meg kétszer oly sebes. Két nap alatt: Harmadik napra: Majd a következő napra való betevőt. készíthettek hasonló színezős és egyúttal számolós feladatokat a csöppségek számára! . de buta vagyok. óvó bácsik.

Így. mint a másik. tisztában kell lenned az egyenes és fordított arányosságokkal. egy adag pedig a kisebb bendőjűé. Mert azt akarjuk. akkor szerencse.332 A szóban forgó egyéni napok száma között az arány: . hogy az éppen kétszerese az -nak? Nem? Akkor nem ismerjük a törteket. mint a aránya Vagy ha úgy jobban tetszik. hogy nullával nem osztunk. akkor háromfelé kell osztani a kaját. De erről már sokat hallottunk. hogy az egyéni napok között is vannak bizonyos arányok. a harmadát tehát -ad ennyi nap alatt. A két gyermek együtt: Tehát azaz arányban osztozik az ételen. A lány az egyharmadát eszi meg az egész nyimi-nyaminak. az arány a teljesítmények (egyéni napi mennyiségek között): Ezek segítségével is megoldjuk. hogy egy adag meg ennek e kétszerese tegyen ki éppen egy egészet. Tehát. Ez nem más. Recept nélkül is kapható. Ha mégis muszáj. Látjuk. Gyerekek és az Apu: 332 Nyilván arra utalok. Akkor hány napig eszik folyamatosan? Az egészet nap alatt ette volna meg. Már említettem. Számok között mindig vannak arányok. akkor keressétek fel Chuck Norrist! . hacsak az egyik szám nem a nulla. Piszok gyorsan pótold ezt a hiányosságodat! Vegyük észre. Ha nem vagy tisztában velük. ugyanannyi napra lefoglaljuk mindkét gyerek száját. mert nagyon hasznos lesz ez a példában.Ehhez a módszerhez. A három adagból kettő a nagyobb bendőjűé. hogy erre mi a gyógyszer. nap erre az esetre. Ha az egyik kétszer annyit eszik. hogy ezt tisztáztuk.

James James reggel óra perckor indul Londonból. kettő nyiszányi a fiúé. . ami nyilván -szerese. Vagyis hány felé osszuk a teljes kerítést. Apáé pedig -szorosa Julcsi részének. 8. És az kinek a napi teljesítménye? Juliskáé. -szöröse. Hány óra múlva találkoznak? Milyen messze lesznek ekkor Thomas indulási helyétől? Most grafikonnal fogjuk megoldani az és részt is. Thomas a gőzmozdony. Jancsié. és James a piros mozdony ugyanazt az utat járják be.333 Thomas sebessége viszont csak . sebességgel halad. Ennek a kétszerese az . és mind hárman azonos számú napot töltsenek el a részük elfogyasztásával? Van Julcsi része. Tehát -felé nyiszáljuk a mézeskalács kerítést. Mikor hatfelé vágtuk a teljes kerítést. James tehervagonokat húz. és három nyiszányi az apáé. 333 Ugratja őket vicces beszólásokkal. Julcsi részének. Ennek az egy hatoda pedig . Thomas utasokat szállít. Ebből egy nyiszányi a jányé. Az pedig a háromszorosa az -nak. hogy mindenki képességei szerint ehessen.Eme számok közül melyik a legkisebb? Az . Thomas óra perckor. Ez pedig Apa napi teljesítménye. egymás felé. akkor a Juliska által rászánt teljes időt is hatfelé vágtuk. Ami Jancsi napi teljesítménye. Mennyi is Juliska teljes kerítésre vonatkoztatott napjainak a száma? . Thomas hány órakor éri utol Jamest? Melyikük lesz ekkor messzebb Londontól? Két egymástól kilométerre lévő állomásról indulnak egy időben.

Rajzoljunk koordináta rendszert! A vízszintes tengely az időt mutatja órában. Ha méterben sincs. hogy ugyanolyan távol voltak Londontól. James esetében ez a km. akkor deciméterben stb. egy adott ponttól ugyanabba az irányba távolodnak. Utazni is lehet rajta. és oda teszünk egy pontot. hogy a versenyfutók sem problémáznak azon. és közben megfelelő távolsággal odébb lépünk fölfelé is. 334 Persze lehetne mindkettőjüké negatív meredekségű (csökkenő) is. de ennél a feladatnál ez most nem célszerű. Ha egy picit gondolkodsz. hogy köztük is van egy picike távolság. Tessék kérem ennek utána nézni a c. elhanyagolhatóak. remélem nem szorított sarokba. hogy hány órakor. De ha a távolságokat elég nagy mértékegységben számoljuk. mert akkor már egészen egymásban lennének. Azaz ez nem okoz nagy eltérést. A megadott sebességek szerint James óra alatt km-t. Ettől utolérés az utolérés. fejezetben. Csak az a lényeg hogy mindkettő pozitív. Egy órával odébb lépve jobbra. melyek abból adódnak. Más szóval. és most a kilométer az. 335 Thomas teljes életnagyságban. Thomas óra alatt km-t tesz meg. hiszen egy irányba haladnak. akkor méterben. Erről most nem is mondanék többet. hogy a vonatok kiterjedésüknél fogva soha nem lehetnek teljesen ugyanabban a pontban. akkor ama kicsiny különbségek. Ezek szerint kell a rájuk vonatkozó függvény egyenesek meredekségét megadni. hogy egyiküknek esetleg egy fél centiméterrel többet kellett futnia! . Akár meddig fokozhatjuk ezt a kötözködést. így mindkettőjük függvény egyenese pozitív meredekségű (növekvő) lesz. Gondolj csak arra. és Londontól milyen távolságra találkoztak! Azt is mondjátok meg. A függőleges tengely pedig a távolságot kilométerben. hanem csak az indulási és találkozási időpontokat. Eltérés tehát mindig van. hiszen ekkora utakat tesznek meg óránként. Így a tőle mért távolság is csak annyira lehet pontos. hanem egy kiterjedt területű település. Mindketten egy helyről indulnak. És nyilván London sem egyetlen pont. 335 Persze erre mondhatnád. amennyire mindig pontosan egy kiválasztott pontjából mérem ezeket. egyből rájössz. A feladat kitűzésénél feltett plusz kérdés. Thomas esetében pedig km. ha nem kilométerben. Ezek segítségével már tudsz válaszolni a kérdésemre. hogy az időtengelyen milyen beosztást használtam! Vagyis hány órának felel meg egy beosztás? Szándékosan nem írtam ki minden órát. mert a találkozás pillanatában egy helyen kellett lenniük. Ez igaz. Olvassátok le a grafikonról. miszerint melyikük lesz messzebb Londontól mikor találkoznak.334Az indulási időt kikeressük a vízszintes tengelyen. vagy mindkettő negatív meredekségű legyen.

Látod. hogy hány kilométert tesznek meg negyedóra alatt. Azt is le tudod olvasni az ábráról. Vagy semmilyet. a függőleges a távolságot mutatja). A zöld vonalak csak a metszéspont leolvasását segítik.James a piros mozdony Thomas a kék. James a piros vonallal van ábrázolva (a vízszintes tengely az órát. Olvasd le! És félóra alatt? Háromnegyed óra alatt? . hogy a gyorsabb vonat függvényegyenese meredekebb? Hiszen neki kevesebb idő alatt kellett megtennie ugyanazt a távolságot. Erre gyakran szaggatott vonalat használnak.

Így a „ nem lehet légvonalban mérve. Talán még meg is fognak ebédelni itt a pázsiton ülve? Végül is mindenkinek jár egy kis pihenés. hogy a köztük lévő út. Távolodjon Thomas! Így ő fog a km jelű helyről indulni. azt negatív meredekségű (csökkenő távolságú) egyenessel. Az indulási helyek közötti távolság km. A mozdonyok nem tudnak úszni. amit a találkozásig meg kell tenniük. ezek szerint az egyik távolodik a pálya egyik végétől. hoppá ezek mindjárt összeütköznek! De az is lehet.Ennél a kérdésnél vegyük észre. Most nem egy irányba. a másik közeledik ahhoz a végponthoz. 336 A tévhittel ellentétben ugyanis London nem Franciaország fővárosa! ― Hanem Argentínáé. 336 Hoppá. hogy amelyik távolodik. ha úgy véled. hogy komolyan vették a „ ” szót. hanem egymás felé mennek. és mindig sírnak a mamájuk után. hogy kissé túlzás az a km. ha feltételezzük. hogy a csühöseink útvonala nem nyúlik át a kontinensre. mert a sötétben mindkettőjüknek borzalmas tériszonya van. hanem az indulás óta eltelt időt. mint valami gőzmozdony. hogy a km sokkal több minta Anglia hosszában mérve. . azt pozitív meredekségű (növekvő távolságú) egyenessel ábrázoljuk. amelyik közeledik. Azt nem tudjuk hány órakor. ― veti közbe Emese. mert tengeri betegséget kapnak. Még a Brit-szigetek legnagyobb tagja is csak kb. Ezt úgy lehet szemléltetni. jó kacskaringós. a Csalagútból pedig ki vannak tiltva. hajóra nem szálnak. aki közeledik a másik indulási helyéhez. Most egyszerre indultak. Ahogy mindig is mondtam. Ha mehetnének. km hosszában. Így a jelzésű időpont lesz az időtengely ama pontja. Még ha mozdony is az ember. ezért nem a Greenwich-i időt jelöljük az időtengelyen. Ennyivel magasabban lesz a távolságtengelyen annak a helye induláskor. ahol még mindketten az állomásaikon vannak. Az meg azért mégiscsak nevetséges két ilyen erős mozdonytól. mert mindkettő úgy füstöl. akkor vedd úgy. Tehát. akkor se mennének az alagúton keresztül.

mely utóbbi három függőleges beosztás. hogy miért lefelé? Thomas esetében felfelé léptünk. csak bizonyos korlátok között használható. így elég cinkes megtalálni ezt a magasságot. de alaposan meg kell tervezni. Azonban. Vagyis közösen falják fel a köztük lévő távolságot. DE. mert egymás felé haladnak.337 Itt is Tomi a kékkel. Igaz tehát. hogy a találkozás az indulás után hány órával történt itt sem nehéz. ami mind a -nak. 2550 km-re lévőnek látszik. már csak nagyon pontatlanul látható. DE. mind a -nak többszöröse. Ugye emlékszünk. vagy a másik indulási helytől. ami segít a kérdések megválaszolásában! Tehát valójában az 337 A talán nem olyan fincsi mint a mézeskalács. Ha az előbb leolvasott pontatlan volt. óra elteltével.Don Tomasino útja most is úgy ábrázoltatott. Jakab pedig a pirossal ábrázolódott Annak leolvasása. beosztásnyit lépünk lefelé. Ennyi kilométer megtételéhez a vörös szörnyetegnek órára van szüksége. Lehet. mind az egy óra alatt megtett is. míg beosztásnyit lépünk jobbra. km-rel jön lejebb az ábrán. akkor nyilván ez is pontatlan lesz. hogy az ábrázolós szemléletes lehet. az hogy milyen messze volt ez az egyik. hogy ez a fajta ábrázolás. Ez is kiválóan mutatja. de a mozdonyok úgysem esznek mézeskalácsot. lévén hogy a hosszúság beosztás km. az . ezért vegyünk olyan távolságot egy lépésként. ha a köztük eredetileg lévő távolságból levonjuk az imént leolvasott távolságot. James azért lefelé jön. a -szeresét mind az egységnek. Hogy milyen messze van ez James (Jakab) indulási helyétől. hogy ízlene nekik. hogy míg az indulási helytől jobbra lépünk órácskát addig fölfelé km-t. azt úgy kaphatjuk meg. s eközben km felfelé. de még senki sem kínálta meg őket. Ilyen pl. Thomas (Tomi) indulási helyétől. A rézbőrű James pedig. . hogy vesszük pl. Az ábrán a találkozási pont kb. de mivel a beosztás nem kedvezz ennek sem. Tehát óra jobbra. szerencsére az egyenes arányosság miatt megtehetjük azt is. Így tehát. mivel itt a távolság beosztása kilométer. hogy látszódjon rajta az.

Méghozzá azért mert ha egy helyről indultak. Röviden egyenes arányosság van a megtett út és az eltelt idő között. Vagyis a leolvasásban km-rel tévedtünk. Vagyis e kettő szorzata a mérőszám és a mértékegység adja a mérendő (megtett) út hosszát. az egyenlet akkor sem lesz nehéz. akkor sokkal sűrűbben kellett volna beosztást tennem a függőleges tengelyre. úgy is mondhatom. Míg ha a feladat megoldásai törtek. ábrázolgatással elég sok idő elmehet pusztán csak az előkészületekre. hogy egységnyi idő alatt mekkora utat tesz meg valami. azonos úton mentek (és a feladat szerint ez a helyzet). csúnyán lemaradtunk volna a nagy eseményről. hogy ránézésre milyen tűnik. mint a látható ábránál (információt vesztek). mint Tamás bátya. plusz. hogy pontosabban le lehessen olvasni a távolságot is. a piros már annyival messzebb járt. akkor a találkozási pontig azonos utakat kell megtenniük. Az indulási helyek és a tali helye is. mely azt méri. Ahhoz hogy utolérhesse korán kelő barátját. Ha mégis azt akartam volna. míg Thomas utoléri. Amit már James megtett mire Thomas elindult. hogy egy óra leforgása alatt milyen hosszú a megtett út. Így mire a kék színű mozdony útnak indult. és nem tudjuk előre. Vagyis ez e két oldal egyenlő. amit az ő indulása óta tesz meg . Ha akarom. hogy a Tomi gyerek km-t tesz meg óránként. De rajta lett volna minden az ábrán. Továbbá lehet még azt is. ha nem akkor most elmondom. hogy az állandó sebesség azt fejezi ki. Ha ott szerettünk volna lenni a találkozón az adott időben. Persze amit nem tudunk pontosan leolvasni azt ki is számolhatjuk.) De ez ismét csak nagyon nem tetszetős. hogy mit kell kapnunk. Így az egyenlet egyik oldalán ez a két mennyiség lesz. Ha viszont nem akarom olyan zsúfolttá tenni a tengelyt. Ezt fejezi ki az egyenlőség. Így ha már megemlítettem. amit még megtesz addig. Ha kétszer annyi az eltelt idő. Ez pedig pont km. De ez szemre nagyon zavaró és mindig félrenézi az ember. Az egyenlet másik oldalán pedig az az úthossz lesz. ha nem egész megoldásai vannak a feladatnak. (Széttépett ábra. Tudjuk. Ne tévesszen meg az. akkor vagy úgy járok el. háromszor annyi a megtett út is. kétszer akkora a megtett út is.ábrázolós módszer mögött adott esetben sokkal több munka lehet. James óra perccel korábban indult. hogy a sebességet egy mértékegységnek fogom fel. tízszer ilyen sűrűn lettek volna a beosztások. Azt fizikából ismernünk kell. és a grafikonra hagyatkoztunk volna. . hogy nem egy ábrán jelölöm az indulási pontokat és a találkozási pontot. -nek nem csak ezt az utat kell megtennie. a piros mozdony. nézzük. vagy pedig jelölök a hosszúságtengelyen. Ha háromszor annyi az eltelt idő. hogy hogyan tehető ez meg egyenletekkel! Mint tudjuk. amit Thomas megtesz a találkozásig. de még azt a távolságot is. és ennek a mértékegységnek a mérőszáma pedig azon órák száma melyek az út megtételéhez kellenek. Akkor óra alatt (ennyi telt el az indulás és találkozás óta) nyilván km-t tett meg. hogy ki is lehet számolni. amennyi utat ez alatt az idő alatt megtett. mint sem gondolnánk . Kb.

akkor a száznak a negyedrészét kell vennünk. És a az éppen a negyedrésze a -nak. Kicsit alkalmasabb a számolásra az jelölés. a már korábban említett okoknál fogva. de óra órában. Lásd. azon belül nyilván az idő mértékegységeire vonatkozó részt! Az egyenlethez éppen a James kiemelt színű rubrikáink az összege lesz az egyik oldalon és Thomas megjelölt rubrikája a másik oldalon. c. Miért is éppen -öt ér? Olvassuk ki mindkettőt hangosan és rájövünk! No kérem. mikor közben ez úgy nézki mint egy időpont. amit az a az -nek is jelölhetnénk.Sebessége Mekkora utat tesz meg egy óra alatt? Mekkora utat tett meg és között? Mekkora utat tesz meg óra alatt? és és óra telt el. De éppen így jó az óra jelölés is. fejezetet. ezért ez zavaró lehet. mivel a perc egy negyed órát ér. ezért ha századokban van kifejezve a törtrész. Gyorsan vonjunk le -t minkét oldalról: És most osszunk -vel Vagyis .

hanem azt az időt.Ahol is a órát jelent. Sajnos még mindig itt van. Tehát: Nosza. hogy ilyen régóta magyarázod már ezt a kis nyamvadt példát! ― világosít fel minket Emese. végezzük el az összeadást a baloldalon. mert ez éppen Thomas indulás óta megtett útját adja. Ne a grafikonról olvassuk le. Ez most nem olyan kérdés volt. mert akkor „ -nek kellene ejteni! . tévesen. Látom kínos számotokra ez a kérdés. ne írjátok nélkül. ugye Tóbiás? Ezért azok az úthosszak. Ez olyan mintha két végéről ennék a spaghetti338 tésztát. nem nehéz. összeadva teszik ki a teljes utat. hogy milyen messze voltak Londontól ebben az időpontban. ami ezek szerint egynelő? ― Az. amit Emese úgy sajnál tőletek. Mint az észből is. akkor ez házi feladat. Mert a nem azt az időt jelenti.. hogy „ ” ! Ezt. Ki tudja megmondani. kinek több. meg tudjátok válaszolni. hogy hány órakor történt ez? Na?.. jó.. ami eltelt Thomas indulása és James utolérése közben. Legyen az is házi.) . Mikor indult Emese?. amiket külön-külön megtesznek.. Ehhez az időponthoz adjuk hozzá -t. Sebessége Mekkora utat tesz meg egy óra alatt? Mekkora utat tesz meg óra alatt? A teljes út. hogy mikor csapta tarkón Thomas Jamest. és már meg is kaptuk. Na. így közösen fogják a köztük lévő távolságot csökkenteni.akarom mondani Thomas? (Emese még sajnos nem indult el. Nézzük a részt! Most egymás felé indul a két csihuhu. 338 Emberek. Talán ciki erre válaszolni. hanem számoljuk ki! Hová kell behelyettesíteni ezt a kapott Legegyszerűbb a táblázat szerinti képletbe. mint tudjuk km. Kinek kevesebb jut belőle. De mi is ez a .

hogy milyen messze lehet már tőle az ő .339 a vodkás üveget óvatlanul helyezvén a csónakba az kiesik belőle. Így félóra alatt -re volt található a hídtól lefelé menet. Az itóka. Legalábbis kívülről. ha arra gondolt. hogy nem ugrott utána. A part mentén a bokrokban. Házi feladat. kiszámolni. A fotó akkor készült. Józsi bá evezzen sebességgel. Mennyi idő múlva éri utol a mennyei nedűt tartalmazó butellát? Milyen messze lesz ekkor a hídtól? A folyó sebessége legyen állóvizhez viszonyítva értendő! 340 . mikor végre megtalálta az üveget. amit elragadott a víz. amit a palack eme fogócskázásának az üldözési ideje alatt megtesz. az ő -ra. Hogy megcsípje az élete értelmét. Már reggel óta evez így. Így az egy kis előnyre tett szert.Osztunk -val Vagyis órával az indulás után találkoztak. Mivel fölfelé evezett a folyásiránnyal szemben. . Dühében mindenhol hobbitokat vélt látni. Már attól is nagyon megszomjazott. Ez igen nagy rémálom volt számára. Egyből fel is ébredt! Megfordult hát és üldözőbe vette. Azért is vigyorog ilyen boldogan. a folyó minden kis örvényében. Vajon milyen képlettel? Ott van a táblázatban. azaz folyás iránnyal szemben. keressétek ki! 9. Józsi bácsi csónakban evez a Tiszán fölfelé. hogy egyáltalán ilyen sokáig nem is gondolt az itókára. plusz még azt a távot. és bépottyan a vízbe. hogy melyikük milyen hosszú utat is tett meg az indulás helyétől. ami Legalább volt annyi esze. De közben evezett és egészen véletlenül azt álmodta. Ez majdnem egy teljes nap. A Tisza átlagos sebessége kisvízkor 2-3 km/h. Így a boldog tudatlan félóra múltán volt a hídtól a folyón felfelé. Az ijedtségtől már kezdett kijózanodni. valaki már biztosan megissza előle. a palack szökése óta eltelt fél óra. így száraz maradt. így csak alig félig van az üveg. Józsi bá azonban ezt nem vette észre. hogy a Tiszán fölfelé eveztében elhagyta a vodkás butykost. csak fél órával később! Csoda. Jocónak meg kellett tennie ezt a távot. Miközben elhalad az egyik híd alatt. a kedvenc vodkájából is jócskán kortyolgatott már. nagyvízkor 5-6 km/h az Alföldön. Talán elaludhatott azért nem nyúlt az üvege után ily soká. a Tisza folyási sebességével úszott lefelé. De mint említettem. Az egyenlet egyik oldalán az a távolság (sebesség ( és idő 339 340 A híd nevét személyiségi jogokra tekintettel. most inkább nem említeném. hogy mire utolérné. a kis hordalék szigeteken… Egyszóval félt. De hát jó messziről is indultak. hiszen e folyó „elvett tőle” haladási sebessége lecsökkent -rel sebességet.

hanem azt. Miért? Mert ez éppen olyan mintha állna a víz. amekkora utat összesen megtett a vodkás üveg az első félórában. Nem hiszed? Akkor nézd sebességre képes a parthoz képest! És ehhez még hozzáadódik . mert most a folyó és az ő állóvízben produkált sebessége összeadódik! A mértékegységeket is beírom. amelyik hatvan percből áll. Tehát akár a csónak. mekkora sebességgel távolodott tőle a ladik? Bizony így: a csónak árral szemben csak a palack távolodási sebessége. így ezeknek egymáshoz képest nincs sebességkülönbsége. plusz a palack által megteendő út eme elmlített. így nem lesz zavaros egy kis rázástól. Így a csójnak.ugyancsak a parthoz képest. hogy újra találkozhasson az üveggel és megnyugtathassa magát véle. Eltekintve persze az üveg kellemes ringatózásától. Milyen messze lesz ekkor a hídtól? Olyan messze. Nem karórát. melyet Jóska tesz meg a kérdéses idő alatt. Ennyi idő múlva ihat ismét vodkát Jocó bá. És csak a csónak mozogna. 341 A palack együtt úszik a vízzel. amíg üldözte. akár a vodka szempontjából nézzük. De ez egy nagyon tiszta pia. kiszámolandó idő alatt ez utóbbi ugyan csak a sebesség és idő szorzataként: Helyettesítsük be a számadatokat! Mekkora lesz most Jocó bá sebessége? . Átrendezve (mindkét oldalról levonva a tagot: Osztva -val: Azaz fél óra. . Az egyenlet túloldalán pedig az palack és gazdája közti induláskor fennálló távolság . hogy ijesztőbb legyen: Ez a valamennyi órát jelent. Tehát összesen teljes óra alatt: . ami sebességgel. nem is vekkerórát.342 Amint kiesett a palack a ladikból. Ekkor -rel lesz a hídtól folyásirányban lefelé. amíg nem értesült a hiányáról. szomjatos sebességgel távolodnak -rel nő a távolság gazdájával együtt és a palack fenséges tartalmával együtt összesen egymástól.szorzataként) áll. óránként 341 342 Hiszen úgy is az a világ közepe. plusz ama félóra alatt. Veszteségét észlelve még félórát kell eveznie a szokásos tempójában.

Ez feltehető. mint az imént. semhogy feleslegesen vesztegessék az időt.köztük. a másik felén pedig osztozzon a másik kettő. ugyanannyi idő múlva fogja Uncle Joe utolérni az üveget. . A „család” nincs már elválasztva többé. a munka végeztével. mert a vodka barátai inkább kinyúlnak végelgyengülésben. Malacka két testvérével együtt házat épít. mekkora a csónaké. az élet egyetlen értelmétől. De nem tudnak rá azonos időt szánni. hogy nem pihen sehol sem a szomjas utazó.344 Eme második megoldás. neki mindegy. Így el is készülnek a házikóval. a palack a parthoz képest csak sebesség különbségük? órával ugynabban az irányban. mikor a koordináta rendszer együtt mozgott a palackkal. Mekkora hát a . hogy ne legyen szörnyű visítozás. aztán mégsem volt igazad. és mennyi idő múlva esik le neki. másikuk napot. Teljesen mindegy. hogy milyen arányban. mint amennyi ideig távoldott. Hogyan osszák el a munkáért kapott pénzt. mely őket oly kínosan elválasztja. az volt a legbutább. aki legkevesebbet dolgozott az meg legkevesebbet érdemeli. 343 Feltételezzük. A megrendelő egyben adja nekik oda a pénzt. hogy kiszámolnád. aki a legtöbbet dolgozott. Az egyikük összesen napot. még valamire rávilágít. és ne juttassák egymást inkább a vágóhídra. Félóra alatt pedig éppen -re lesznek egymástól. a ledolgozott napok szerint kapjon a pénzből? Nyilván aki legtöbbet dolgozott a legtöbb pénzt érdemli. hogy mindenki igazságosan. annak a kipuskázása legyen házi. ha már egyszer ki volt. akkor ugyanannyi idő alatt fog „visszatérni”. A harmadik malac bérezése pedig valahol a kettő véglet között lesz. mert kényszervállalkozóként úgy vélték ehhez legalább értenek.343 Tehát félóra múlva ismét teljes a boldogság. A hídtól való távolságot ugyanúgy kell kiszámolni. Márpedig ha távolodva és közeledve is ugyanannyi volt a csónak sebessége a palackhoz képest. A parthoz képest a csónak sebességgel halad. mint amennyi ideig nem vette észre a távollétét. Mekkora sebességgel fog közeledni a -val! Mert ez megint olyan mintha állóvízben csónak a palackhoz megfordulás után? Ugyancsak evezne. hogy ő kapja a pénz felét. ő azt gondolta. akkor nyílván az a jó kérdés. hogy mekkora a folyósebessége. Ft-ot. 344 Nem hiszem. hogy: „ A híd milyen messze távolodott a szabadság boldog egy órája alatt?” Erre most nem vesztegetjük a tintát. Ha továbbra is a palackhoz rögzítjük a koordináta rendszerünket. hogy akkor nem kell osztozkodni? Az első malac. remélvén. 10. De mik legyenek a pontos arányok. Nem hiszed? Az előbb sem hitted. harmadikuk napot dolgozik a házon. hogy kiesett az üveg.

hogy egyiküknek kicsit jobban van igaza. mint a másiknak. hogy mennyiért is dolgoztak fejenként egy napot. Lássuk előbb a ti feladatotokat! Tehát ha észrevesszük. kevesebb számolást igényel. ― Nem igaz. számoljanak hetekben? Melyiküknek volt igaza? ― Mind a kettőnek. hétig dolgozott. Aki pedig hetet. Azonban őket sokkal inkább a helyes megoldás érdekelte. Most a ledolgozott napokat kell összeadnunk: megkapjuk. Így rá nem lehetett számítani az értelmes osztozkodásban. így szép egészeket fogunk kapni. És ne is végezzük el a tényleges osztást. ― vágja rá Rozi. melyek egyúttal -nek is többszörösei.A többiek mondták. Akárcsak a mesében… . A műveletek száma a mindkét esetben ugyanannyi. ― feleli Emese. Ft-ot. De inkább cseréljünk. de a másodiknak kicsit jobban. az ennek hétszeresét. arra gondolt Emese. Jól van. Tehát az összes ledolgozott hetek száma: Ennyi felé kell osztanunk a pénzt. De a legserényebb inkább fogta is magát elment a kocsmába. hogy az egyik hétig. amit a részeges javasolt. mint a disznó. akkor megkapják. Majd mindenki ennek a hányadosnak annyiszorosát kapja. nem kell napokkal bajlódni. akkor ők jobban jártak volna. Még szerencse. a másik hétig. Jó ez nekünk így. Ez egy napi bér. . és azt tették volna. Aki Ft-ot. Ft-ot. hogy az úgy nem lesz jó. Így ha ezzel osztják a teljes pénz summát. A másik azt mondta. hogy ezek nem voltak szemét disznók.345 Az egyikük azt javasolta. A két másik testvérre maradt a megoldás. Inkább igazságosan akarták elosztani a pénzt . ennek háromszorosát. annyiban az egészet. Az egyik napig dolgozott: 345 346 Ilyen perverz disznók voltak ezek. mint az iszákos. hanem ennek annyiszorosait. a harmadik hétig346 dolgozott. ― Nincs olyan. Ez hát egyheti bér. hogy mennyit kóstál egy munkanap. hogy megtudjuk mennyit ér egy heti munka. Ti pedig végig egészekkel számolhattok. akkor eszerint is osztozhatnak. akkor valamit elszámoltunk. mert hadd számoljak inkább én törtekkel. ahogy van. hogy adják össze a napok számát. Én kiszámolom a hetes lebontásban. ahány hetet dóggozott. hogy az egyik gondolatmenet ügyesebb. mert ha hagyták volna. ti meg számoljátok ki napos lebontásban! Mindenképp ugyanazt kell kapnunk. de nem ennyit kell kiosztanunk. hogy hol kell megállni vele. Ennyi felé osztva a suskát. ennek kétszeresét kapja. Így aki hétig dolgozott. Remélhetően. és úgy berúgott. Mert ha nem. mert én tudom. hogy mivel mindegyikük egész heteket dolgozott.

Nyilván literben értve. Tehát nem lehet sem hidegebb. vagy akár az. mint a leghidegebb volt az alkotók közül. 11. hogy milyen lesz a hőmérséklete. hogy ezt megkapjam? Elegendő lesz a hideg és meleg víz is? Nyilván előfordulhatna az az eset is. hogy valamelyik hőmérsékletű vízből kevesebb van a kelleténél. hogy az összeöntött keverék hőmérséklete. Erre majd akkor kapunk válasz. Éppen így a töménysége sem lehet kisebb a leghígabbénál. sem nagyobb a legsűrűbbénél. Szükségem lenne liternyi -os vízre. Mikor különböző hőmérsékletű vagy töménységű folyadékokat öntünk össze. ha kiszámoljuk. csak az őt alkotó folyadékok hőmérséklete. hogy melyikből mennyi kell. ------------------------Nagyon általánosak a keverési feladatok. hogy a különböző hőmérsékletű vagy töménységű keverendőkből mennyit kell felhasználnunk. minden számítás nélkül.A második napig dolgozott: A harmadik napig: Tehát akár így. Meleg víz Hideg víz ( A kettő keveréséből Hőmérséklet. Ekkor a hidegebb víz mennyisége nyilván lesz. Sem melegebb. töménysége a keveréknek. Melyikből hány litert használjak fel. A kérdés lehet az. ill. . vagy töménysége. sorban: az illetményük. akár úgy számolva. hogy a kívánt hőmérsékletű vagy töménységű keveréket kapjuk. Amit előre tudunk. a röfi testvéreknek. Jelöljük -mel a melegebb víz mennyiségét a keverékben. Készítsünk táblázatot! Mennyiség (literben). Van liter -os vizem. töménysége között lehet. mint a legmelegebb volt. -os vizből van liter.

inkább egyszerű betűjeleket használunk a szavak helyett. akkor ennél magasabb. hanem űrmérték (liter): Persze. akkor „olyan súllyal” szerepel minden tag. akkor ennél alacsonyabb lesz a közös hőmérséklet az összekutyulás után. miként akkor. amikor az osztályzataid átlagát számolod akkor is annyival osztod ahányat összeadtál belőlük. hiszen ha egyenlő mennyiséget vennék . ha az összeöntendő mennyiségeket tudjuk pontosan. azt a segedelmével tudjuk kiszámolni. Jelen esetben ez a „súly”. mert kettő dolog átlagát vettük. A súlyozott átlag egy csodarecept. akkor pont a két hőmérséklet között féluton lenne a közös hőmérséklet is. mivel itt a . hogy ne keljen mindig ilyen hosszasan kiírni. egyáltalán nem súly. mely egyszerűen megadja a keresett mennyiségeket. vagy megadja keresett közös hőmérsékletet. amennyivel hozzájárul a keverékhez. meg fogja érteni eme képlet helyességét. A hőmérséklet jele legyen: Így: Aki csak egy kicsit is ért az egyenletekhez. mert átugrotta a megfelelő fejezetet! Helyettesítsük be a képletünkbe a táblázatbeli adatokat! A mértékegységeket a nevében hanyagolom: . Pl. éppen űrmérték. azaz térfogat. ha a hidegebből veszünk többet.Hogy melyikből mennyi kell. Aki meg nem ért hozzá. arra nagyon mérges vagyok. használhatjuk rá ezt a jelölést: . Ha a melegebből többet veszünk. ha tudjuk a pontos kívánt közös hőmérsékletet. Ha azonban nem azonosak a mennyiségek. Mindig a tagok szám a szerepel a nevezőben. A számtani átlag két egyenlő mennyiségű összekavarandóra egyszerűen csak így néz ki: A kettes azért szerepel a nevezőben.

mint az előző! Vedd má észre! A táblázatban található egy sorban lévő adatokat összeszorozzuk. 12. Az lesz a kérdés. a hőmérsékletek is. Vagyis rendelkezünk a megfelelő mennyiségű hideg és meleg vízzel is. Stb… stb . és liter a -os vízből. hogy liternyi nyerjünk. Most legyünk oly bátrak és keverjünk össze három különböző hőmérsékletű vizet! A mennyiségek adva lesznek. Tehát nem is kell nagyon bátornak lennünk.Szorozzunk -tel: Végezzük el a szorzásokat! A betű és számok szorzatában a betűt fogom hátulra írni: Vagyis: Tehát liter kell a -os. majd a két „alkotó” sor szorzatának összegét egyenlővé tesszük a keverék sor szorzatával: Hiszen ezt láttuk már az előbb is! Ebből nyilván ugyanaz lesz: Vagyis szintúgy ugyanaz. . mint az előbb. hogy mennyi a keverék hőmérséklete. -os vizet Ez a módszer csak a vaksik számára más.

liter -os. gondolhat pálinkára is. így csak óvatosan keverjük. Aki nem szereti a vizet. Nyilván ez a közös hőmérséklet csak jól elkeveredet állapotban lesz jól mérhető. Milyen hőmérsékletet fog mutatni a hőmérőnk? Két tizedes jegy pontossággal adjuk meg az eredményt. A kiszámításhoz vegyük a súlyozott arányt és helyettesítsünk be! Mennyiség Legmelegebb víz Középső hőmérsékletű Leghidegebb Összeöntés után Hőmérséklet Tehát a liter kiesik. Bár az sem jó melegen. egyszerűsödik a képlet: . A keverés kicsit hűti az anyagot. és liter -os vizet összeöntünk.liter -os.

Feltéve persze. hanem kisebb lesz a közös térfogat. pl.Tehát a közös hőmérséklet lesz. Ha különböző anyagokat öntünk össze. Így nyugiban tudomáson kívül hagyhatjuk eme tényeket. mert esetleg még soha senki nem is mérte meg őket. hogy kilónyi elég lesz. mert a kémiai reakcióknál az is fontos. hogy az alkotók nem reagálnak hevesen egymásra és ezzel elpárologva egészen más jön ki. ha boldog tudatlanságban éljük napjainkat. ezért nem teljesen pontos az iménti módszer. mivel nem egetverő. A különböző hőmérsékletű vizek sűrűsége sem egyforma. Amik vagy megtalálhatóak táblázatokban. Szerencsére. Adjuk meg két tizedes jegy pontossággal a kimérendő és összeöntendő oldatok tömegét! 347 348 Gondolván itt vegyszerek közti kémiai reakciókra. Rendelkezésünke áll bőségesen 23 %-os sósav oldat. akkor ezek a problémák számunkra nem problémák. A pontos mennyiséget nem adták meg csak azt közölték velünk. akkor ez a módszer kevés. a sűrűség különbség. mint a résztérfogatok összege. hogy állítsunk elő tömegszázalékos sósav oldatot. . És most már bizonyára pókhálós is a fekvőhely alatti tartózkodásának köszönhetően. vagy nem. mint várnánk. ha tömeggel számolunk. Hiszen a kisebb méretű folyadék részecskék beférhetnek a nagyobbak által üresen hagyott „résekbe”. azok eltérő részecske méretei miatt térfogatuk nem fog egyszerűen összeadódni. Ilyenkor tudnunk kell az anyagokra jellemző fizikai és kémiai állandókat is. 13. vizet és pálinkát. A feladat.347 Sőt az alkotók arányától is függ a pontos folyamat végbemenetele. Meg egy mérleg is. Ha ezen folyamatok mibenlétéről nincs pontos ismeretünk. így a előbújhat az ágy alól.Ilyenkor jobb. de nagyon közeli értékeket kaptunk. és 54 %-os sósav oldat. mert nem is léteznek számunkra. Na meg aztán. Az biztosan egyszerűen csak összeadódik. az ilyeneket 348 pont nem fogjuk itt tárgyalni.

akkor a mérleg segítségével le is mérhetjük a kellő mennyiségeket. Mikor a tömegek arányában adjuk meg egy oldat töménységét. Csak úgy önmagában nagyon nehéz folyadékot mérni! N ekem mindig szanaszét folyt. De mivel ez ma már gyógyítható. hogy vannak megfelelő edények. akkor használjuk eme megjelölést.― Mi a rosseb349 az a tömegszázalék? ― kérdi Pistike. Tehát az edény elengedhetetlen! A -kal és a -mal tudunk egyszerűsíteni: – 349 A rosseb szó szó. Figyelem az oldat tömege. az oldott anyag és az oldószer tömege együtt! Nem csak az oldószer tömege! De ha ezt nem tudjuk. Feltéve. ezért szerintem ez már nem olyan csúnya . akár milyen gyorsan dolgoztam is. jelent. akkor is meg tudjuk csinálni a feladatot. mert csak az előbb használt súlyozott átlagot kell használnunk hozzá most is. Az oldat tömege Egyik oldat Másik oldat Kívánt töménységű oldat Az oldott anyag hány tömeg %ban van jelen: Ha tehát kiszámoljuk.

aki hajtani tudná a hintát. pontból. Így könnyen megoldhatjuk a feladatot. hogy a feladat kiróvója is annak nevezte már! Mivel az egyik inga . nem fognak egymás mellett haladni. mikor egy oldalról. az -os oldatból pedig -os oldatunk keletkezzen. és mire is gondolsz te. mikor nem érted. Az inga egy madzagra akasztott súly. Még hozzá másodperc múlva. hogy azonos pontok. tekintve. Egyikük lengésideje másodperc. mikor még nem csillapodott le. Íme. akkor meg fogod érteni. Azonban a halálon kívül csak egy dolog biztos. hogy ! Csupán egyszerűbb úgy fogalmazni. majd végül megáll. Gondolj egy sima. mi az az inga? Gondolja Zolika. amíg az egyik szélső pontból indulva visszatér ugyanoda. Egyszerre indítva őket egy oldalról. Van két ingánk. hogy mit kell tenni. egy pontból egyszerre indítjuk őket. golyó. a másik másodperc múlva ér ide vissza. hogy mire is gondolok. illetve csak gondolná. hogy -nyi -ot. míg le nem csillapodik. vagy kitérítjük a függőlegesből és hagyjunk magától lengeni. csak ebben a hintában nincs élőlény. mint mindig kiírni. a másiké másodperc. Zolikát nem érdekli ez a feladat. ha egy cseppet is érdekelné ez a feladat.Tehát a -os oldatból összeönteni. és körülbelül (nagyon jó közelítéssel) mindig ugyanannyi idő alatt leng oda és vissza. Ez a mozgás újra és újra ismétlődik. Figyelem ezek a lazán csak azonos pontnak nevezett pontok nem lesznek igaziból azonos pontok. egy inga. mivel a két inga lengésideje nem egyezik meg. Nevezzük ezt a pontot nak. mikor lesznek legközelebb mindketten pontban? És különböző oldalról indítva őket? Először is. Az ingának kezdetben adunk egy is lökést. A lengés ideje az az időtartam. Fonálingaként is hivatkoznak rá. akkor is. Ha nem mond semmit neked. Ha mond neked valamit a megnevezés. amely ide-oda lengedezik. Mi itt most csak azt vizsgáljuk. -ot kell 14. az pont ilyen. másodperc múlva a . pl. hanem a gyorsabb hamarabb visszaér. egyetlen madzaggal felkötött hintára. egyre kisebbeket lendül. Értsük ezt értelemszerűen úgy. A lassabb akkor még nem lesz itt. körbeírni. így a fonálhosszak sem egyezhetnek meg. Nézzük előbb azt.

éppen midkettőjük lengésének a szélén. Így ekkor a kívánt állapot hamarabb bekövetkezik. a másik a másik oldalról.másik is visszaér. hogy korábban bekövetkezik. ahhoz az szükséges. A legkisebb közös többszöröse -nek és -nak a . a másodpercben éppen a fél lengéséhez ért a másik végpontban. akkor a következő közös többszörösnél. Hogy azonos oldalon találkozzanak. a gyorsabb ismét az pontban van. pontból. így nem is vártuk. mint az imént. míg másikuk egy egésznek a végénél. de addigra a gyorsabb. Majd végül másodperccel az indulás után éppen mindketten az pontba lendültek. De a lassab még nem ért oda. és most. már éppen a másik oldalon van. Viszontlátásra! ∎∎ . másodpercel az indulás után. hogy az egyikük éppen egy fél lengésnél legyen. A gyorsabb induljék most is az végpontból. mert másodperc múlva a lassabb először ér vissza a kindulási pontjába. A végéhez ért ez a fejezet. Kalap. másodpercnél ismét az ban lesznek egyszerrre. a gyorsabb pedig már visszaért a másodpercben a saját kiindulási pontjába. Ha nem csillapodik a lengésük. kabát.

És így az eredeti állítás is igaz. fejezetben.350 A számlálókban a középső nagyságú. Nem azért írtam oda. Tehát ha igaz. a nevezőkben a legkisebb háromszög megfelelő oldalai vannak: Keresztbe szorozva: 350 Most tanultuk meg. hogy a hasonló háromszögek szerepelnek a címben. mint a másik szögszár megfelelő szakaszai. ha minden megfelelő szakaszuk aránya állandó. hiszen azok részei az állításnak. Két alakzat akkor hasonló. Az ábra szerint: Először is vizsgáljuk meg jobban. hogy könnyebben felhasználhatóak legyenek. az egyik magassága annyiszorosa a másikénak. mert ezekből összerakható. Erről kicsit többet olvashatsz c. És a megfelelő fejezetből persze. . hogy mit is mond az ábra szerinti arányosság! Három egyenlőség írható fel belőle közvetlenül. hasonló háromszögek Nem véletlen. ez az állítás. hanem azért. a már említett hasonlóságot vegyük elő! Hiszen azt már régről ismerjük. úgy aránylanak egymáshoz. Elég hát ezeket belátni: Most pedig. mint az egyik alapja a másikénak.Párhuzamos szelők tétele. Majd ezeket átalakítjuk. Azaz pl. az előbb gyorsan idevetett mondatból. akkor a következőek is igazak. Stb. mert annak segítségével belátható a párhuzamos szelők tétele. Párhuzamos szelők tétele: Párhuzamos egyenesek által kimetszett szakaszok az egyik szög száron. hogy hosszabb és ijesztőbb legyen.

. Tehát igaz a következő egyenletek mindegyike: Ezekből pedig következik: Azaz: ∎ Quod erat demonstrandum. hogy Ez éppen a Már csak a oldalaival: egyenletünk. Ezért ezekkel egyszerűsíthetünk. Tehát az is igaz. így ezt levonva mindkétoldalról: egyenletünk. Marad az. egyenletünket kell igazolnunk. Ezeket elhagyva: Az pedig már igazolva vagyon. Szerencsére az ábrából kicsalogatható még néhány hasonlósági egyenlet.mindkét oldalon szerepel az Ez pedig éppen az . Tehát ez igaz. A legnagyobb és a legkisebb háromszögek megfelelő oldalaival: Azaz: Itt is szerepel mindkét oldalon az A helyességéről. pedig az imént meggyőződtünk vala. A legnagyobb és a középső háromszög megfelelő Azaz: Az mindkét oldalon megvannak. így ezzel is egyszerűsíthetünk: Ez viszont éppen a egyenletünk.

hogy nem párhuzamosak. mint a másik száron lévő megfelelő szakaszoké sorban. . Azzal most nem vacakolok. akkor ezek az őket kimetsző egyenesek párhuzamosak. Muszáj nekik. de ahhoz nyilván több idő kell. Így csak is párhuzamosak lehetnek. akkor az arányok meglétének igazolása során ellentmondásra jutnánk.Megjegyzés: nem kell három szakaszra korlátozódni. akárhányra megmutatható. a párhuzamos szelők tétele igen erős összefüggéssel bír a háromszögek hasonlóságát illetően. mert különben a hasonlóság nem állna fenn az így keletkezett háromszögekre. ∎ Számítsuk ki az ábra ismeretlen szakaszhosszait! A szög alsószárán az összes szakasz hosszát ismerjük. És mint láttuk. ha feltesszük. Ezek aránya sorban ugyanaz. A tétel megfordítása Ha egyenesek által kimetszett szakaszok az egyik szögszáron úgy aránylanak egymáshoz. mint a nekik megfelelő szakaszok egymáshoz a másik szögszáron. Tehát.

nem élnek már oly erős vitézek: évei Azaz. hiszen a réges-régen elmúltak. mielőtt bármi egyebet is tennénk! A párhuzamos szakaszok vannak még hátra. Hozzájuk hasonlóság kell.Éppen így a -re is felírhatjuk. hogy: Mivel a beltagok szorzata egyenlő a kültagok szorzatával: Egyszerűsítsünk. a kültagok és beltagok egyenlősége folytán: Gyorsan osszunk -tel: .

mivel tudjuk. hogy: De mivel és Ez nem más. A feladat ugyanaz. Ne zavarjon ez a tény!) Támadjuk meg elsőnek az -et! Azt is jobbról: Azaz. mint az előbb. hogy az osztás kiváltható reciprokkal való szorzással: . Számítsuk ki az ismeretlen szakaszhosszakat! (Az ábra szemmel láthatóan aránytalan. mint: Készen valánk.Végül a -re igaz.

mivel -ről még mindig tudjuk. Miért is kaptunk volna mást? Az és szakaszok vannak még hátra. Így: . hogy Azaz: Tényleg ugyanazt kaptuk. Azaz. hogy mit evett tavaly nyáron.Egyszerűsítve: Attack-ot intézve az ellen: De nyilván ugyanezt kapjuk akkor is. ha ezt írjuk fel: Tudjuk már. .

─ Azért mert akkor vonalzóval akartad volna lemérni.És végre az is: Vagyis Ide most nem írok konkrét házi feladatot. mint amit a rajzon látni véltél. Neked külön házi feladatot adok. De látom. Ha ostobaság jön ki. és megadsz néhány hosszt. de legyen az a házi. A néhány természetesen azt jelenti. ez itteni feladatokban is nagyon csalókák a rajzok! Miért nem tudtál értelmes ábrákat csinálni? Tiszta aránytalan az egész! Közben meg arányosságról beszélsz. ─ fakad ki Zolika. feladatgyűjteményedből. Sőt te magad is rajzolhatsz ilyet. Rajzold újra az egész fejezetet! ∎∎ . akkor nem párhuzamos. így is azt tetted. vagy nem azok az arányok. hogy vagy . hogy megoldasz néhány ilyet a tankönyvedből. Néhányat pedig ismeretlennek hagysz. ─ Laci.

hiszen ugyanakkora szögekkel rendelkeznek. és . Az . egyszerűen csal kipuskázva a táblázatból: Ami átrendezve: Vagy ha úgy jobban tetszik: Szavakban: . és a kis háromszög mind hasonlóak egymáshoz. hogy a nagy. Nyilván a . Különben a következőkből nem lenne igaz semmi. hogy milyen szögekkel szemben milyen hosszúságú oldalak vannak. Más háromszögekhez ne próbáld alkalmazni őket! A következő ábrán vegyük észre. és az . a középnagyságú. Kis háromszög szöggel szemben szöggel szemben középső nagyságú háromszög És ebből az egyenlet. Előbb a kis és a középső háromszöget hasonlítjuk össze. Tehát a most következő tételek csak derékszögű háromszögek esetén érvényesek. Az és a befogók. magasság tétel Hol találkozunk befogókkal? A derékszögű háromszögeknél. Írjuk egy táblázatba.Befogó tétel. Az eljárás során mindenhol pozitív mennyiségeket kezelünk. ahol a derékszögű háromszög átfogója. ezért nem kell hiányolnod a gyökvonáskor meg nem említett negatív esetet. Tegyünk hasonlósági kijelentéseket az ábra alapján! Ezekből fogjuk levezetni a tételeket.

mint: Azaz Vagy ha úgy jobban tetszik: Ha középnagyságú háromszöget hasonlítjuk a nagyhoz: középnagyságú háromszög szöggel szemben derékszöggel szemben nagy háromszög Vagyis: Azaz: Szavakban: . szakaszra. Ez a magasság tétel. Ezek mértani közepe éppen ez a magasság. Most tekintsük a nagy és a kis háromszöget! nagy háromszög szöggel szemben derékszöggel szemben kis háromszög és Ez pedig nem más.A derékszögű háromszög átfogójához tarozó magasság két szakaszra osztja az átfogót.

hogy a diákok megdermednek. Akkor az itt látott levezetéseket kell megismételned. Átrendezéssel te magad is rájöhetsz ezekre. tanulmányozd át a már említett fejezetet. hogy mit is írjanak fel először. ∎∎ . hogy bizonyítsd a tételeket. ha hasonlóságot kell kinézniük egy ilyen ábráról. Ha azt a feladatot kapod. ---------------------------- Gyakran tapasztalom. Játszadozz el ezekkel és találd meg ezekből a derékszögű háromszög területének a kétszeresét. ne csak az itt tanult tételeket! Ha nem világos a hasonlóság miben léte. Ez a befogótétel. a befogók négyzeteinek arányát is. Látszólag túl sok arányosságot lehet ugyanis innen kiírni. melyek ugyanazt mondják. mely nem más. A levezetések tartalmazzák a bizonyítást. mint .Az átfogóhoz tartozó magasság által két szakaszra osztott átfogó egyik szakasza és az átfogó mértani közepe egyenlő a szakasz melletti befogóval. Nem tudják. Azonban ezek között vannak olyan egyenletpárok.

miként a rajtuk futó változóké is az és az . Ha az egyik koordináta negatív. De itt még nincs vége. hogy az első és a második szám. Pl. akkor még egy számegyenesre lesz szükségünk. az is pozitív volt. amire én. minthogy az origóból indulva. amit névben is előléptetünk . de a derékszög még is csak kényelmesebb. de arra kiválóan alkalmas. A kétdimenziós változat az. amit sokatok koordináta rendszerként ismer. hanem a nullákat tesszük egymásra. Ha egy számhoz hozzá akarok adni egy másikat. De minek is mondanánk ilyet. mert természetesen három dimenzióban is lehetséges. A harmadik tengely a tengely. vagy azért mert a feladat ennél összetettebb gondolkodást kíván. hogy elegendő szám álljon rendelkezésünkre. A sík minden pontját egyértelműen megadhatjuk. hogy . majd. Itt természetesen nincs közrezárt szög. A számegyenesen csak jobbra-balra mozgást tudunk szemléltetni. Ha kivonni akarok egy számból egy másikat. Elvileg szorozni is lehetne vele. és egymásra merőlegesen helyezzük rá a két számegyenest. a másik függőlegesen helyezkedik el. Így most el is szakadunk ettől a szimpla vasúti sínre emlékeztető eszköztől. vagy azért mert már mindent tudunk róla. és azért felfelé. Ennek egydimenziós változata a számegyenes. de tört számokat is megtalálunk rajta. Ez tehát egy kötöttpályás világ. a . Egy ilyen rendezett számpár pl.Koordináta rendszerek Az általunk legtöbbet használt koordinátarendszer. és a második koordináta. akkor ellentétesen lépek. De ezt nem ám a másik után biggyesztjük. azaz egy számpárral. ( estén az tengely mentén lépünk . akkor a hozzáadandó számnak megfelelő lépést teszek jobbra. hogy nulla a közrezárt szög. mert arra pozitívak az tengely értékei. Ha nem érjük be egy vonalmenti ide-oda lépkedéssel. Azért jobbra. anyitt tesz. mert arra pozitívak az tengely értékei. A számegyenes. mint a pozitív esetén. mert akkor más lesz annak a pontnak a helye. Most már az egész síkon való mozgást megoldhatjuk. két számmal. mikor ez sokakat nagyon zavarna. A egész számok összeadását és kivonását könnyen elsajátíthatjuk vele. a ami nem más. ha a kivonandó pozitív. Így most már az egyik vízszintesen. akkor az első számot megkeressük a számegyenesen. Méghozzá egy rendezett számpárral. Az. amire te gondolsz. elemezni. majd az tengely mentén (vele párhuzamosan) egységet lépve elérünk a kívánt pontba. Nem csak egész. A vízszintes tengely az tengely. de remélem. H a a hozzáadandó illetve levonandó negatív. Vagy úgy is mondhatnánk. Ennek tovább gondolt változata a több tengelyes cucc. de ki a nyavalya hord magánál olyan hosszú számegyenest. hogy mind a három tengely egymásra merőleges legyen. akkor ugyanígy megkeresem az első számot. akkor ő miatta az előbbivel ellentéte irányba megyünk. Lehetne akármilyen a közrezárt szög. de a levonandónak megfelelő mértékben most balra lépek annyit amennyi a kivonandó szám. ha a hozzáadandó pozitív. nem cserélhetőek fel. Itt minden pontnak egyetlen szám felel meg. a függőleges pedig az tengely. mely nagyon hasznos. a . és más az. Itt a két tengely neve. már nem kell ezzel vacakolnunk. És ugye az első koordináta. ahol csak egy tengely van. egymással derékszöget bezáró tengelyekkel vagyon megadva. hogy mire idejutottál a könyv olvasásában. az tengelymentén egységet (beosztásnyit) haladva.

maci. autó. de a kilences pozitív. majd lefelé ill. és már megtanulták a rajta való pontok koordinátáival való jelölését. Mikor a kisiskolások először találkoznak ezzel a koordinátarendszerrel. csak úgy írtam néhány számpárt. Így a . Te se élj ebben a tévhitben! Nem mindig csak cicafejet akarunk ábrázolni. A kétdimenziós derékszögű koordinátarendszer.) . melyek pusztán a számokból. távolságokat kódol a megfelelő tengelyek mentén.az origóból négy egységet. hogy a kapott feladatnak semmi értelme sincs. hajó. Rajzoljuk be a következő pontokat a koordináta rendszerbe! (Ne reméljünk semmi különösebb alakzatot. majd onnan az tengely mentén egységet lépünk . vagy a függvény képletéből nem mindenki számára láthatóak. szentül meg vannak róla győződve. hiszen a négyes negatív volt. és tengelyekkel. vagy bármi más. Főként azért mert képileg jobban előtűnnek olyan sajátosságok. hanem sokkal inkább függvényeket. ha a megkeresett pontokat összekötjük és mégsem alakul ki egy szép cicafej.

mert a kivonást ábrázolva szabadvektort kapunk. ami a jelölésében benne van. A helyvektorok kezdőpontja az origó: .Az a bizonyos csak sacc/kb. ahova a rendezett számpárja utal. Ilyenkor a tetszőlegességet nekünk tetszően. Vektorokat is kiválóan ábrázolhatunk a koordinátarendszerben. itt is van összeadás és kivonás. máris egyezésben lesz egymással a kiszámolt és az ábrán látható eredmény. a következőnek az . és a második koordinátákat külön. Így a végpontja sem oda esik majd. Hiszen a szabadvektort képzeletben visszatolva az origóba. kivonnunk. Sőt egyenértékű. van ott. . Ez bizony némelyeteket zavarhatja. Ez annyit tesz. Ezért . ill. De ettől még helyes mind a kettő eljárás! Az ábrázolós és a számolós is. De a szabadvektorok csak egy irányt adnak meg. hogy az adott ponttól merre található az ő saját felirata. mert valaki ügyetlenül rövidre szabta az Te sose járj így! Inkább rajzolj elégendően hosszú a tengelyeket! tengelyt. azaz kényelmi szempontok alapján értjük. Az első koordinátákat külön. és . úgy hogy a kezdőpontja legyen az origó. tehát nem az origó lesz az eredmény vektor kezdőpontja. Hasonló okok miatt itt-ott elcsúsztattam őket a tengelyek elkerülése végett is. végpontja az a két koordináta által képviselt szám. Vagyis ez egy nyíl. mely az origóból mutat a pontba. Az eredmény is egy rendezett számpár. hogy azok elég közel legyenek az általuk meghatározott ponthoz. Pl. vagy végpontjuk helye lehet tetszőleges. hogy helyvektorokat. de ne másszanak rá annyira. Igyekeztem az ábrán úgy elhelyezni a számpár-feliratokat. Azonban mindig győződjünk meg róla. Így: . hogy ne lehessen leolvasni az értékeket. rendezett számpár. mert az is olvashatatlanná tette volna őket. ám kezdőpontjuk. vagy szabadvektorokat akarnak-e! A helyvektorok kezdőpontja tehát mindig az origó. Miként az egy szem számegyenes esetén. hogy a vektorok koordinátáit kell összeadnunk. azaz egy helyvektor végpontja lesz.

mintha a helyvektor koordinátáit adjuk meg. Az origó koordinátái: . a szabadvektorok zöld színűek. hogy szabadvektor vagy helyvektorra gondolok. Az összegvektorunk is helyvektor lesz. hanem mindig. Az eredeti összeadandó vektorok legyen helyvektorok! Ahol a két szabadvektor csúcsa találkozik.Adjuk össze a következő két vektort. Jelöljük -vel ezt az összeget: Azaz Használjuk ki a .351Az összeget úgy kapjuk. Vegyük észre. ha a megfelelő koordinátákat adjuk össze. . a másik szabad vektor. ám ugyanezt megtesszük fordított szereposztásban is. De a pont esetén 351 352 Nem csak most ezek az origó koordinátái. akkor ugyanazokat a számokat használjuk. kvázi segéd. Mellesleg ha egy vektor végpontját adjuk meg. és ábrázoljuk is az összeget! Ezek a számok a vektorok végpontjait adják meg. Így a szabadvektorok. hogy a párhozamos vektorok közül ez egyik helyvektor. ott van az összegvektorunk csúcsa is. Azaz az első koordináták összege lesz az első. ÁÁÁÁ! Valami gond van a helyesírással? Nem: összedadás és kivondás. ha a kezdőpontunk az origóban van. mint szabd vektort. szerkesztési vektorok szerepét töltik be. osztdás. miszerint az összedadandó352 egyik vektor végpontjához hozzáillesztjük a másik vektort. Egy kis segítség: Tehát ha csak annyit írok. szorzdás. hogy abból még nem lehet megállapítani. a második koordináták összege pedig a második koordinátája az összegvektornak. Ez persze csak akkor igaz. Az ábrán a helyvektorok kék és piros.

ha adott az ! Jelöljük ismét vektorral a különbséget! Ezek más vektorok. a pontnál nem. Ha önmagában ábrázolnánk. mint az imént. vektor esetén kisbetűvel és kisnyíllal. Így viszont a kivonandó csúcsából mutat a kisebbítendő csúcsába.nagybetűvel jelöljük. és másik feladat is. Kézírásban előfordul. Ez megadja a nagyságát és irányát. Vagyis az pont koordinátáival így néz ki: Az vektor pedig így: Esetleg így: Továbbá a vektor jelölésénél használtam egyenlőség jelet. a helyét is megadná. hogy a kis nyíl helyett alulvonást használunk. Azonban egy feladaton belül ne jelöljünk azonosan különböző dolgokat! Számoljuk ki a két vektor különbségét: . Mindezt tudván csak nem ijedsz meg. ezért az iménti jelölések ismét felhasználhatóak valami más jelölésére. Ábrázoljuk az vektort. . ha meglátod az ábrát.

utánaás minden lehetséges helyen. 353-i koordinátarendszerként is emlegetjük. ha a feladatban előforduló alakzatok szimmetriája ezt kívánja meg. jutalomból ennek a könyvnek a végén azokra is kitérek. akit érdekel. ejtsd „Dékárt”. Igaz csak hevenyészve. az meg majd rákeres. . ejtsd „Kártéziusz”. A kitartóbbak kedvéért.A háromdimenziós derékszögű koordinátarendszer tengelyekkel. mert akkor annyival is kevesebb lenne a második kötetben. jó. és gömbi koordinátarendszert is. futólag és érdekességképpen. Gyakran használunk ezenkívül még henger koordinátarendszert. Nyilván A derékszögű koordinátarendszert szellemi atyja tiszteletére. De ezeket itt most nem említem meg. és attól tartok. hogy amúgy is nagyon vékonyka lesz szegény. Na. 353 Descartes. úgy sem fog odáig eljutni. latinosan Cartesius. Akit nem érdekel.

nem túl meggyőzően mutatkozik mínusz négynek. Akármennyi is lehetne. amit szeretnénk. Ábrázoljuk az és a vektorokat közös koordinátarendszerben! Íme. amit ábrázolnunk kell az viszont 3dimenziós. hogy hova is mutat a vektor. akkor az ritkán kedvez az összes vektor jó láthatóságának. itt már a koordináták leolvasása nehézségekbe ütközik. akkor még egyetlen vektor esetén is nehézkes meglátni. mert mindegyiküket más szemszögből lenne előnyös mutatni. Sőt az optikai torzulások miatt. Ha nem rajzolom be a segéd téglatest éleit. A piros vektor második koordinátája. de akkor mi lesz a pontossággal? A vektorok közötti szöget pedig végkép csak csalókán láthatjuk. de többet már azért nehézkes. mivel innen a rálátásunk nem is merőleges a két vektor által alkotott síkra. . Ha kiválasztottunk egy szemszöget. még így sem feltétlenül azt látjuk.Rajzoljuk be a vektort a koordinátarendszerbe! Mivel a papír csak kétdimenziós. Két vektort még viszonylag hűen tudunk ábrázolni. Persze bizonyos korlátok között megbecsülhetjük így is. ezért fellépnek bizonyos torzulások.

paraméteres-koordinátrendszer. ∎∎ 354 Hoppsza. lévén. hogy pont arra lettek kitalálva. gömbi-koordinátarendszer. mikor az itt ismertetett elképzelések nehézkesek és csekélyek lennének. hogy olyan feladatokat oldhassunk meg velük. olvassa el a folytatás köteteket is! Néhányat azért megemlítek. es (ejtsd: Röné Dékárt). francia . Ez utóbbival pedig a cartesius-búvárt emlegetve . a kíváncsiságot felkeltendő: Polár-koordinátarendszer. matematikus nevéből. találkozhatsz. most megtudhattad.354 de azokat most itt nem vesszük. hengerkoordinátarendszer.Természetesen létezik még sok egyéb hasznos koordinátarendszer. Latinosított neve. akit érdekel. hogy ennek ez a neve. az itt tárgyalt descartesi koordinátarendszeren kívül. Ezek az itt tanult koordinátarendszernél mind sokkal kényelmesebbek lehetnek adott problémák esetén.

Algebrai műveleteket is lehet közöttük végezni. Utóbbiak azonban önmagukkal párhuzamosan elmozdíthatóak. van is. különbségük. és ezek mindegyike mást és mást jelent. És az irány is lehet eltérő az összeadandó vektorok irányától. Bár egy esetben azt hiszem. ábrázolhatjuk őket sima papíron. amely egy vektor függvénye. nem csak nagysága. tömeg. mint a számoknak.355 Megkülönböztetünk és . 355 Az senkit ne tévesszen meg. Méghozzá a vegyes szorzatnál. sebességet. sűrűség. Paralelogramma szabály Vektorok szerkesztéssel történő összeadása következik. a hőmérséklet. hogy a szorzás nem mindig . pl. mint számokat: . Vektorokat szokás nyilakkal ábrázolni. gyorsulást. hogy koordinátákkal is megadhatóak legyenek. Így koordinátáik szerint is összeadhatóak egymással. A skalároktól megkülönböztetésül. vagy . pl. és a sűrűség is függhet a helytől! Attól még egyikük sem vektor! Hanem olyan skalár. Pl. és ezáltal geometriai módszerekkel megválaszolva a feladatokban felmerülő kérdéseket. az eredményvektor hossza lehet eltérő az azt alkotó összetevő vektorok hosszának összegétől. pl. összegük. Eme három utóbbi szorzatnál nem mindegy hogy milyen sorrendben szorozzuk őket. éppen irányítottságukból fakadóan. Összefoglalva. Skalármennyiségek. Ezek lesznek az első olyan műveletek. melyekből látni fogod. tömeg. betüjelüket aláhúzva . sőt lehet őket egymással is szorozni. egyezés nagyságra és irányra csak akkor lesz. elmozdulást. melynek iránya is van. Segítségükkel lehetséges jellemezni erőt. Az adott betű a vektor neve. de akár koordinátarendszerben is. ha mindegyik összeadandó azonos irányú. de az algebrai módszerek ott is megmaradnak nekünk jó segítségül. ehhez nélkülözhetetlen az. hiszen ezekhez nem lehet irányt kijelölni. Előbbiek egy jól meghatározott pontból indulnak ki és ezáltal irányuk és nagyságuk szerint egyértelműen adják meg a tér egy pontját. vagy a betűjelüket megvastagítva is írjuk őket ). Vektorokat ugyan hasonló eljárással összeadhatunk. a mátrixok. Mindkettőjük eme sajátosságainak nagy gyakorlati haszna van a vektorműveleteknél. Sőt ez a gyakoribb.Vektorok A vektorok eredendően irányított egyenes szakaszok. A puszta számokat nevezzük. betűjelük felé tett kis nyíllal . de ezeket már nem lehet minden esetben egy irányított egyenes szakaszként elképzelni.356 De létezik általánosításuk is. előfordul a vastagított jelölés is. és még sok olyan mennyiséget. szorozhatóak egy skalárral. Ebben a könyvben ezek közül a jelölést fogom leginkább használni. Így geometriailag is szerkeszthetőek. De mivel a vektoroknak iránya is van. De többfajta szorzásuk is létezik. többszörösük képezhető. Magasabb dimenziókban már nem ábrázoljuk őket. Maximum háromdimenziós vektorokra szorítkozva. hogy a hőmérséklet. 356 : felcserélhető a sorrendjük.

ill. hogy miért is paralelogramma módszer ennek a neve. A pozitív előjelű vektor végpontjába mutat a különbségvektor. Egy paralelogramma oldalait adják az összeadandó/kivonandó vektorok. Vagyis önmagukkal párhuzamosan tartva. ha felcseréljük a kisebbítendőt és kivonandót. hogy a két vektor kezdőpontját egymásra illesztjük. Amelyikből kivontuk a másikat. A különbség vektor irányát „nyilazását”az szabja meg. annak a végpontjába mutat az eredmény vektor is. ha nem csak az vektor végpontjához. míg végpontja a második vektor végpontjával esik egybe. a kivonandó a negatív. Párhuzamos ugyan a két különbség vektor.Legyen adva két vektor. . Az összegüket úgy kapjuk. miként a skalárok esetében sem az. áthelyezhetőek. melynek kezdőpontja az első vektor kezdőpontjával. Az és vektor összege. Ha jobban megtekintjük a vektorok geometriai összeadását és kivonását. és vektor. Hogy az összeadandók közül melyik az és . majd a végpontjaikat összekötő szakasz lesz a különbség vektor. Két vektor kivonását úgy végezzük. de ellentétes irányúak. A vektorok végpontjait a nyilak jelzik. az ízlés dolga. Összegük a paralelogramma egyik átlója. miként a skalárok összeadásánál is. hogy őket szabadvektornak értelmezve az egyikük végpontjához tesszük a másikuk kezdő pontját. Vegyük észre. hogy a különbség vektor végpontja mindig a kisebbítendő vektor. és vektorok különbsége Ezért a kivonás a vektorokra nézve sem kommutatív művelet. hanem a kezdőpontjához is oda illesztjük vektort. Másik végük a kezdőpontjuk. különbségük a paralelogramma másik átlója lesz. „Betű jelölésben” mindig kisebbítendő pozitív. Tehát a vektorok összeadása kommutatív művelet. és ! Képezzük összegüket és különbségüket! Az összeg és különbség ilyetén megalkotásához szabadvektorként kell felfognunk a vektorokat. láthatjuk. hogy melyik vektort vontuk ki melyikből. és végül egy újabb vektorral. A kivonás nem kommutatív. kezdőpontja pedig a kivonandó vektor végpontjával esik egybe. majd maga az összegvektor az így képezett háromszög harmadik oldala lesz. mindig eltolhatóak. mint oldallal zárjuk az alakzatot.

mert tudjuk. Azaz a kezdő és végpontja fel van cserélve. kettőt. majd ehhez az új összeghez adjuk a soron következő vektort. és ellenkező irányú. Add össze az ábrán látható négy vektort más sorrendekben is! Mindig ugyanazt kapod? Ha nem is lesznek azonos helyen. egyenlő nagyságú. ha irányuk és nagyságuk megegyezik. de ellentétes irányításúak! vektor vektorral. hogy az megegyezik az vektor megegyezik az vektorral! Sőt az vektor és az vektorok párhuzamosak. attól még azonos vektornak tekintjük őket. egyenlő nagyságúak. A sorrend lényegtelen. Jelben pedig mínusz előjelet kap. Egyszerűen csak egymás után tesszük őket. Vegyük észre.-------------------------------------------Több vektor is összeadható ilyen módon. összeadunk. hogy a kivonandó vektor. hogy az összeadás kommutatív. és az . -------------------------------------------Vektorok különbségét úgy is képezhetjük. adjuk hozzá a kisebbítendő vektorhoz. Egy vektor ellentettje vele párhuzamos. majd a következőt ezek összegéhez adjuk.

még a merőleges felbontás sem csak egyféleképpen tehető meg. a második koordinátákat is egymással. Hely vektort gyakran . függőleges elrendezésben. Vagyis . az ábrán látható vektorból vond ki önmagát! ( Add hozzá egy vektorhoz önmagát. az ábrán látható esetben? vektort! Mit kapsz eme két Vektorok komponensekre bontása Egy vektor mindig felbontható komponenseire. Ha viszont van egy kiszemelt vektor csoportunk. pl. . Az ábrán egy kétdimenziós vektor komponensre való bontásait látjuk. Az azonos színű komponenseket egymásra merőlegesen vettem fel. ezért ezt jobban kedveljük. Viszont. akkor nem jogos. Ez többféleképpen is megtehető. akkor ez a felbontás egyértelmű. És általános koordinátái sorban: Legyen . hogy a -sal problémád legyen. hogy szemléltessem. ha a vektor vetületeket rögzítjük.Vonj ki egy vektort önmagából. akkor ez mindig egyértelműen megtehető. viszont a merőleges komponenseknek nagy gyakorlati haszna van. Összeadásnál és kivonásnál a megfelelő koordináták összegét. a második. azaz nulla. Így ha a esetet megérted. különbségét vesszük. akkor a harmadik koordinátájuk hiányzik. Ha csak kétdimenziós a vektorokról van szó. Vektorok koordinátákkal való szemléltetése. hogy mely vetületeket szemlélünk ki ehhez a felbontáshoz. Egy vektor tehát így fog kinézni: ahol a az első. és a harmadik koordinátákat is egymással. Az eredmény vektornak ezek lesznek ez első. hogy az első koordinátákat egymással vonjuk össze. hogy melyik koordinátát adjuk melyikhez. Nem csak merőleges komponensekre. vektornak jelöljük. második és harmadik koordinátái. pl. mert úgy jobban látszik. és a harmadik koordinátája -nek. kezelése Lássuk a vektorok koordinátákkal történő megjelenítését! Három koordinátát fogok használni. amelynek elemeivel párhuzamos komponensekre kívánjuk bontani az adott vektort. ill. ! Képezzük belőlük az és a vektorokat! A megfelelő koordináták összege és különbsége egyszerűen annyit tesz. attól függően.

A vektor hossza (abszolút értéke) A koordináták segítségével egy vektor hosszát is könnyen kiszámolhatjuk. nem? A zérusvektornak bármely skalárszorosa zérusvektor. az összegük tehát a . vagy más néven . Jele: . Így a térbeli Pithagorász tétel szerint: . komponensei. Ennek minden koordinátája nulla. újra kéne számolni. maga a vektor pedig egy téglatest test átlója. hogy már ismerem Gondolkozz! . De ezt csak látod. vagy lenne -t? Mi a válasz? egyszerűbb mód is arra.Ha az vektor különbségre lenne szükségem ezek után. melynek az origóból induló élei éppen eme tengelyvetületek. akkor a koordinátái a megfelelő koordináta tengelyekre vett vetületei. hiszen ha egy vektor helyvektor. hogy ezt megtudjam tekintve.

hogy a vödörben már van víz. hogy ha vektort kell szoroznunk egy számmal. Erre utal a következő híres szájhagyomány. Ha a vektor szabad vektor. vigyük csaphoz. töltsük meg és öntsük a vizet a szobában égő lángokra! A feladat ugyanaz. állításokat visszavezetni már előzőleg belátott helyes gondolatokra. a sokkal egyértelműbb helyett.357 A vektor hosszát röviden így is jelöljük: és gyakran mondjuk is ennek megfelelően -nek. mivel bárhova szabad tennünk. . hogy igaz. akkor kezdőpontját nyugodtan az origóba tehetjük. vödör és csap a folyosón. csak egy puszta mérőszám. Számítsuk ki az előző vektorok hosszát! . . ezzel lerövidítve hosszas bizonyításokat. ezzel visszavezettük a feladatot az előző esetre…. Ezért is merészeltem az ábráknál.Ez a eset volt. Hogyan oltsuk el a tüzet? Fussunk el a vödörért. Az eredmény nyilván ismét vektor. -re nyilván így: . a másik végén egy vízcsap. égőszoba. A folyosóról nyíló egyik lakásban tűz üt ki. 357 A matematikusok szeretnek tételeket. Skalár voltára utalóan. Úgy végezzük. és hát ott se legyél baj ban. így már is helyvektor lett. és mellettük a képletekben egyszerűen -t használni. A folyosó egyik végén van egy üres vödör. Hogyan oltsuk el a tüzet? Öntsük ki a vizet a lefolyóba. hiszen egy vektor hossza. De sajnos nem csak ez a jelölése van. hanem egyszerűen csak -ként is jelölik. A maradék három vektornak számítsd ki te a hosszát! . ezzel visszavezettük az előző esetre.. melynek a koordinátái. . . Vektorok szorzása skalárral Ezt egyszerűbben névre is hallgat. mint az előbb. akkor ezzel a számmal szorozzuk a vektor minden koordinátáját. és a jól neveltebbek lábhoz is jönnek. de most azzal a különbséggel. mert sok helyen úgyis csak ezt a bűnös lustaságot fogod találni. vagy megoldandó feladatokat. tehát beláttuk.

hanem egy puszta számot. akkor az megnyúlik. még a vektor hosszakat is jelöljük egyszerűen csak a betűjellel. hogy úgyis mindenki tud mindent. nem esélyt egy jó party-meghívásra. ad egy bizonyos vetületet. -nak is mondják. hogy két vektor által bezárt szöget kiszámoljunk. Ez tulajdonképpen azt „méri”. öcsém. ha egynél kisebb pozitív számmal. méghozzá az eredeti iránynak éppen az ellenkezőjébe mutat az így kapott új vektor. egy vektorral akkor máris nem teljesülne az. hogy: Akkor az egyenlet felírója. hogy És eredményül vektort kapnánk. pedig az általuk bezárt szöget. Két vektorra van értelmezve . A már ismert bűnös lustaság. . Vektorok skaláris szorzata Azért hívjuk ezt a szorzásfajtát. feltéve. Ha neked olyan nincs. a megfelelő fejezetben! (ha csak a vektorok hosszát és a köztük lévő szöget ismerjük. Ha a két vektor egymásra merőleges. Ez a vetület nem más. mert kettőt összeszorozva. Mivel a koordináták ismeretéből már a vektorok hosszát is ki tudjuk számolni. akkor szerezd meg. mit kapunk. akkor zsugorodik az eredeti hosszához képest. hanem skalárt. Minden más esetben. Sőt tovább növelve a diákok zavarodottságát.358 Találkozhattál már ezzel a szorzással a mechanikai munka kiszámításánál. hogy az egyik vektornak a másik vektorra vett merőleges vetülete mekkora. Mi lesz. Az egyikhez a vektorok hosszát és a köztük lévő szöget (általuk bezárt szöget) kell ismernünk. Kiszámítását két különböző módon is elvégezhetjük. tehát az elnevezés nem stimmelne. akkor nyújtáson vagy zsugorodáson kívül iránya is változik. skalárt kapunk. Márpedig ha ezt szoroznánk tovább. A továbbiakban szükséged lesz a kapcsolatos ismereteidre. Vagyis. ha nullával szorozzuk? Erre a kérdésre tudod a választ. egyfajta csajága-röcsögei tájszólásban azt akarta volt mondani. pusztán a vektorok koordinátái segítségével. mint az egyik vektornak a másik irányába eső komponense. és ama feltételezés folyományként. de iránya mindkét esetben marad a régi. a szorzás jelét (•) gyakran elhagyjuk. A másik módszerhez elegendő csak a vektorok koordinátáit ismerni. Emlegetik is. koordinátáikat nem) és vektorok skaláris szorzata: ahol az az vektor hosszát. hogy: (elég a vektorok koordinátáit ismerni) 358 Az angolszászok a ponttal jelöltségre utalva. mert eredményként nem vektort. Nyilván azért nem lehet több mint kettő. ez a két kiszámítási mód ad lehetőséget arra. akkor ez a vetület . ha azt látod. az vektor hosszát jelöli. De ezzel már találkoztunk az imént a vektor ellentettjeként. skalárt. abszolút érték jel és vektor eredetüket mutató nyilacskák nélkül. Ha negatív számmal szorozzunk. Malacka fi am? Nem. hogy egyik vektor sem nullvektor.az előző vektor adott Ha egynél nagyobb számmal (skalárral) szorozzuk a vektort.

Ugyanez pusztán szavak helyett képletekkel is elmondva: A vektorok koordinátákkal kifejezve. Mivel a vektorok felbonthatóak. így ezt megtehetjük. sorban az tengelyek irányába esnek. ezek az egyszerű összefüggések jönnek ki. miután megismerted a tényleges szorzás módját. milyen egyszerűen teljesülnek előbbi szabályok! ) Pl. ha egyirányba esnek. Így ha a koordináták között végezzük a szorzást. a megfelelő koordinátáik szorzatának összege. Ha negatív a komponens. hogy két vektor ilyen módon vett skaláris szorzata. Az koordinátatengelyek irányába eső egységvektorok így is felírhatóak: (Nézd majd meg ide visszatérve. hogy az előbbi definíciót most a vektorok koordinátáira alkalmazzuk. ha merőlegesek egymásra. Ezek az egységvektorok: . Ebből egyszerűen csak az következik. Skaláris szorzás esetén tehát a következő szabályok a mérvadóak: Mivel. a koordináta tengelyek irányába eső egységvektorok szerinti komponensek hosszait tükrözik. és adják . hogy és . Ha vektorok között végzünk műveleteket. adnak . itt az és vektorok skaláris szorzata ez lesz: Mivel az egyenlőek: és egyenletek baloldalai egyenlőek.Képzeljük el. akkor az ellentétes irányba mutat. Tehát mindezek szerint. hogy ezeken elvégezve a szorzást. Egymásra merőleges koordináta tengelyek esetén eme tengelyek irányába eső alkotóvektorok egymással szorozva. adják . ha ellentétes irányba esnek. ill. ezért nyilván a jobboldalaik is . Legyen két vektor a koordinátáikkal megadva: Ha valaki nem jött volna rá: így sorban az vektor koordináta tengelyek irányába eső komponenseinek hosszát és irányát adja meg. az elvégezhető eme komponenseikre bontva is. alkalmazzuk a definíciót. koordináta tengelyek irányába eső alkotóvektorokra. mint az adott tengely egységvektora.

Mint az ábrából kiderül ez a hossz éppen . az általa és ama vektor által bezárt szög. Így ilyen rövid lesz a kifejezés: Egy vektor vetülete egy másikra nézve Ha tudni szeretnénk egy vektor másik vektor irányába eső vetületének hosszát. hogy a vektorok hosszát a koordinátáik segítségével ki lehet számolni: Majd a vektorhosszakkal osztva: És ezzel máris megkaptuk a két vektor által bezárt szöget pusztán a koordinátáik alapján. Ez a -s eset volt -re pedig és . ahhoz is kiváló a skaláris szorzat. melyre merőleges vetítősugarakkal vetítjük. Ahol az adott vektor hossza.És ha még azt is figyelembe vesszük. Mivel Ezt -vel osztva: .

a vektort elosszuk az ő hosszával. már látható. Az ez egységvektor tehát: Fontos. Számológép használata legális. hogy a vektorral párhuzamos és vektor irányba eső . hanem az vektor irányába fog mutatni a kiszámolt vektor. Azt utóbbit viszont úgy kapjuk. Így senki sem várja el tőlünk. Mekkora szöget zár be a két vektor egymással? Mivel ez negatív érték. Ha vektort szeretnénk. akkor ezt az egészet még meg kell szoroznunk. hogy fejből tudjuk az értékét. hogy tompaszöget zár be a két vektor egymással. egy puszta szám. Jele: Így tehát: ‫װ‬ ‫װ‬ Példák: . . annál kevesebbet kell fejben számolnia. Ezt nevezik vektorral párhuzamos vetületnek. ez nem nevezetes szög. és a kellő irányba mutat. Ekkor egységnyi hosszúságú lesz. De akárhogy csűrjük csavarjuk is. Minél magasabb korosztályú egy tanuló. mert különben nem a . Az meg ugye nem az. Ezzel szorozva: hosszúságú. hogy a jobboldalon a zárójelben lévő szorzást végezzük el előbb. mely a egységvektorral.Ez tehát egy skalár. amit keresünk.

Ez géppel kiszámolva: . Mekkora szöget zár be a két vektor egymással? : Vagyis: Ez pozitív. . hogy a két vektor merőleges egymásra: Ez pedig számológép nélkül is megy: Merőleges vektorok skaláris szorzata mindig nulla. Mekkora szöget zár be a két vektor egymással? : Ez éppen -t ad ki. ami azt jelenti. Miből is jön ez? Nézz utána! Az előbb tanultuk.. tehát hegyes szög van a két vektor között.

Ehhez ismét nem kell számológép: Vagyis a két vektor ellentétes irányba mutat.. hogy a keresett szög értéke És ez éppen . Mekkora szöget zárnak be egymással a következő vektorpárok? Milyen értékre. akkor számolás nélkül is tudjuk. lesz a két vektor merőleges egymásra? . hogy az egyik vektor éppen a másik mínusz háromszorosa. Miként azt már a számítás előtt mondtam. Mekkora szöget zár be a két vektor egymással? : Ha észrevesszük. azaz ellentétes irányba mutatnak.

Így ennek segítségével azt is megkapjuk. erre merőleges vetülete a szinusz segítségével határozható meg. hogy az sík. És ne felejtsük el. semmilyen körülmények között. Ha fordított sorrendben szorozzuk össze a két vektort. lesz a két vektor ellentétes irányítású? Vektoriális szorzás Ez azért kapta ezt a nevet. . ha a két vektor. hívjuk . hogy ez egy olyan szorzás. Pl. Ezért itt nem az egyikvektor másikvektor irányába eső komponensét vesszük. ezért nem mindegy. Fontos újdonság még. hogy az eredmény vektor milyen irányítású. A forgatónyomaték maximális. Jelére utalva. akkor az egyik vektornak a másik vektor irányába eső vetülete a koszinusz segítségével. ami nem hagyható el. az és az . Mivel itt az is fontos. pont a mínusz egyszeresét kapjuk. vagy is. hogy milyen irányú az esetleg ténylegesen végbemenő forgás. amely merőleges a másik vektorra. Mely merőleges mindkét szorzandó vektorra. hanem éppen a másik komponenst. a forgatónyomaték tanulásánál már találkozhattál vele a fizikában. hiszen pont ez jelzi. mert a szorzat eredménye is vektor. melyben nem mindegy a szorzótényezők sorrendje. Jele a kis kereszt (x ).Milyen értékre. hogyan áll a térben. hogy erről a speciális szorzástól van szó. néven is emlegetik. ha felcseréljük a tényezőket. Ez a magyarázat a definíciós képletben szereplő szinuszra. akkor és . hogy: x x vagy vagy És ha a szorzat eredménye a vektor: x . Ezért lesz ellentétes előjelű a szorzat. Hiszen ha ismerjük a két vektor hosszát és a köztük lévő szöget. egymásra merőleges. x olvasd: „ ”. azaz az eredmény vektor merőleges a két összszorzott vektor és vektor által kifeszített közös síkjára.

Nyújtsuk ki e három ujjunkat. a többit csukjuk be! Nézzük meg hogyan állnak egymáshoz képest! Kicsiny derékszögű koordináta rendszert modelleznek. Akkor játsza az vektor. és segít helyesen irányítanunk a keresztszorzat vektorát. A jobb kezünk . Az első tengely pozitív irányába mutat a hüvelykujjunk. megállapodás szerinti szabályt használunk. azaz síkjukra merőleges az eredményként kapott vektor. és maga a szorzatvektor is így áll.Az x vektorszorzat ábrája. a vektort. x . és középső ujjunk a vektor szerepét. az kétféle irányban is teljesülne. Miként a vektoriális szorzat két szorzandó vektora. Jobbrendszerű koordináta rendszerben a jobb kéz szerinti vektoriális szorzat az ildomos! Ekképpen tehát. az az . Mivel a mindkét szorzandó vektorra. a merőlegességek és irányok helyességének megtartása miatt jobbrendszerben. a második tengely pozitív irányába a mutató ujjunk. Így helyezkedik el egymáshoz képest a három vektor. az pedig az . ha a szokás szerint az egységvektora az vektor. akkor érvényesek a következő szorzási szabályok: . és a harmadik tengely pozitív irányába a középső ujjunk. De hogy egyértelművé tegyük. Ha a következő elrendezésű műveletet kell végrehajtanunk.

a pirossal jelöltek negatív előjellel szerepelnek. ugyanis ha eme egységvektorok összegeként írjuk fel az akkor ezt kapjuk: és vektort is. hogy jobban lássuk a szorzatokat: x x x x x x Mivel ebben a fajta szorzásban a tényezők felcserélése éppen előjelváltást okoz. x x Tehát egyszerűen csak az egységvektorok vektoriális szorzási szabályát kell alkalmaznunk: x x x x x x x x x x . Mivel a szinusz nulla fok esetén így két egy irányba mutató vektor vektoriális szorzata is nulla. A többiben pedig. mert az egységvektorok vektoriális szorzási szabálya szerint az azonos egységvektorok szorzata ad. mivel egy vektor skalárral vett szorzata. előre hozhatók a skalárok. azaz nullát ad.x x x x x x x x x . Egyébként pedig összevonhatóak a pozitív előjelet adó párjukkal: x x x . mint a köztük lévő szög. Ezeket látod pirossal. és erre végezzük el a vektoriális szorzást. csak a vektor nagyságát változtatja meg. Ahol ugyan mi más lenne. Így ebből tag kiesik. . Szerncsére ennek is van koordinátákkal megfogalmazott alakja: x Mindez az egységvektorok vektoriális szorzásának szabályából következik. Irányát pedig a jobb kéz szabály adja.

és vektorokkal. mint a keresztszorzat vektorának a hossza. x . szögekkel rendelkező paralelogramma területe: Mivel a és a szögek szinusza egyenlő. akkor észrevehette. vagy akár csak a vektorok hosszát. hogy a háromszög területét két oldala hosszának és közrezárt szögük szinusza szorzatának a fele adta. ha ! Ez nem lesz más. anélkül. hogy ismernünk kellene a két vektor közötti szög nagyságát. így számolhatunk a másik szöggel is: Mivel a vektoriális szorzat a vektorok koordinátái alapján is kiszámolható. oldalú. így bármely két vektor által kifeszített paralelogramma. és ill. ha a szorzat abszolút értékét vesszük. Tehát ez éppen a kétszerese egy és oldalakkal és közrezárt szöggel megadott háromszög területének. Csak itt nem feleztük a szorzatot. Ha valaki emlékszik rá. Tehát ez egy adja. hogy a vektoriális szorzatban is majdnem ugyanaz a képletet láttuk viszont. vagy háromszög területe kiszámolható. x x . mint oldalakkal meghatározott paralelogramma területét Az . Adjuk meg az és vektorok által kifeszített paralelogramma területének nagyságát.Ezt már csak jó sorrendbe kell tenni: És ez áttekinthetőbben éppen a: .

hogy milyen fekvésű a két vektor által meghatározott sík! A terület kiszámítása ugyan úgy történik. hogy a terület. mint a koordinátái négyzetösszegének a négyzetgyöke: x Ne és a mértékegység? Ez méterben. x x Tehát a sík normálvektora: . e vektor hossza: . hogy ő miben mérte eredetileg az oldal hosszakat. Ha valaki később elárulja. a sík fekvését. De a kiszámolt mérőszám éppen ennyi lesz akkor is. amely a síkra merőleges. . Ilyenkor azt mondjuk. hogy ama sík minden egyenesére merőleges. A merőlegesség azt jelenti. így a megadott két vektorra is. azaz a koordinátarendszer beosztása milyen hosszegységben volt megadva. azaz úgy mered ki belőle. avagy abszolút értéke nem más. Adjuk meg az és vektorok által kifeszített paralelogramma területének nagyságát. vagy deciméterben értendő? Arról nem tudunk semmit. Ez a vektor merőleges a kérdéses síkra. Ezért számunkra mindegy. Fogj egy tollat vagy ceruzát. hogy a képzeletbeli tengelyek mentén a megfelelő egységek szerinti pontba mutasson! Az erre merőleges sík a keresett sík is. forgasd úgy. mint egy tüske.És a vektor hossza. A paralelogramma területe pedig. centiméterben. ha ! Mondjuk meg azt is. hogy milyen hosszúságegységben értette a paralelogramma oldalhosszait. A sík fekvésének meghatározásához a vektoriális szorzatból kapott vektort kell elképzelni. akkor ennek a mértékegységnek a négyzete lesz a területünk mértékegysége is. Azt a vektort. a sík mondjuk. mint az előbb. Éppen ez alapján tudjuk így meghatározni.

így erre vett vetülete. hogy csak. akkor tegyük a parallelepipedonunk egyik csúcsát. Tehát ha és a paralelepipedon egyik csúcsából induló éleinek a hossza. mivel ezek adják a megfelelő vetületeket. hogy ilyenkor az x és a vele ekkor fokot bezáró vektor skaláris szorzata ugyancsak nullát ad. Ennek a szorzatnak a neve . hogy ha a vektor belesimulna a másik két vektor. így pont a következő jelentéssel bír a fenti kifejezés: az első zárójelben a vektoriális szorzás által megadott területnagyság látható. Ezzel összecseng az is. hogy a skaláris szorzatban koszinusz szerepel? Ez pedig -ra olyan nulla. és vektoriális szorzat is van benne. hosszának és a köztük lévő szög koszinuszának a szorzata. A harmadik vektor mely eme két előbbi vektor síkjából kiemelkedik. éppen úgy az alapterület és a testmagasságának szorzata. hog y a szemben lévő lapjai párhuzamosak maradjanak egymással. pedig az eme két él lapjára merőleges egyenes és a harmadik él között lévő hajlásszög (a kisebbik szög). Nosza. Ennek alapterülete egy paralelogramma. szögfüggvény is lesz a dologban. A paralelogramma térfogata. a két zárójel szorzata pedig a skalárisszorzat. A téglatest térfogatát egyszerűen az élek hosszának szorzata adja. a koordináta rendszerünk origójába! Ekkor a térfogat képlet: x Az abszolút értékre csak azért van szükség. mert skalár. mely nem nagyon csálé. Ez a vetület a tényleges testmagasság. na! A vegyes szorzatnak vannak speciális jelölései is: . Itt is hasonlóan számolódik.A parallelepipedon térfogata A perallelepipedon egy csálé téglatest. és vektor síkjába. eltünne. bizonyos szöget zár be a magasság egyenesével. két ilyen éle által bezárt szög. csak annyira. hogy biztosan pozitív számot kapjunk a térfogatra. melynek területét már ki tudjuk számolni alkotó vektoraikkal is. Az ábrából is látható. Mert azt jobban szeretjük. Ugye emlékszünk. miként más hasábok esetén is. akkor a térfogat ilyen egyszerű lesz: Mit veszünk észre? Mivel az az egycsúcsból induló vektorok hosszai. akkor a térfogat. de mivel itt az élek nem merőlegesek egymásra. azaz nullává válna. melyből e vektorok indulnak.

éppen a sorban a második kifejezést kapnánk. az előző szorzat mínusz egyszeresét kapom. vagy a legelsőt a végére viszem. Ezt egyszerűen úgy is szokás jelölni: Tehát ha a sorban az utolsót előre hozom. A sorok felcserélése itt is ugyanazt okozza. hogy ez nem más. mint az előbbi tényezők permutációja. így tudjuk. sem a vektorok hosszát. ugyanezt az eredményt fogja adni a átzárójelezhető -re. És végül ezt át zárójelezve: x . azonos eredményt ad: x . tehát körbe értünk. Ekkor a vektorok koordinátáit soronként vagy. a skaláris és vektoriális szorzás konkrét felírását. Utalva arra. Így az x értelmezhető x x -ként is. ugyanazt a térfogatot kell kapnom. hogy függetlenül attól. akkor is ugyanilyen módon marad meg. mert több módon is elhelyezhető köztük a vektoriális szorzás. ha felcserélnénk a skaláris szorzat két tényezőjét. Ezért . és a skaláris szorzás jele is. Ha két egymás melletti tényezőt felcserélek. ami szintén felcserélése megengedett. akkor. hogy parallelepipedon mely lapját tekintem alaplapnak. hogy adják. És ez utóbbiban a skaláris szorzat két tényezőjét felcserélve. avagy változik a determináns előjele. de azok is ugyanazt az eredményt kell. hogy itt sem kell tudnom sem a vektorok közötti szöget. Ezt a néven is ismerjük. Tehát: x Már több ízben is láttuk.A vektorok között a szorzás jel ezért nincs kiírva. ha úgy jobban tetszik. ugyanazt a szorzatot kapom. Ebben. Ha oszlopokat cserélünk fel. mint: Amit szokás így is írni: És még sok féleképpen kifejthető a determináns. mivel így a vektoriális szorzat tényezőinek sorrendje cserélődött meg. oszloponként írjuk be a determinánsba. A vegyes szorzat kiszámítása a -szor -as mátrixok determinánsai meghatározásával is elérhető. Vegyük észre. Sőt mivel a skaláris szorzásban a tényezők x is.

úgy. szinuszt és koszinuszt felhasználva. De a Gauss-elimináció gyorsabb. igaz csak kétismeretlenes egyenletrendszerre. „Afrodité Cidrizik” elnevezésű kifejéseket tanultuk. és a szögeket. Éppen így használható magasabb számú egyenletek és ismeretlenek esetére is.ez nagyon kényelmes és gyors módszer. „Cecil Böfög”. mint ha ténylegesen külön kiszámolnám a vektoriális és skaláris szorzatokat. mégis részletesen a tartalmazza a vektorok koordinátáit is. Így többnyire annak használata javasolt. Emellett a determináns még alkalmas lineáris egyenletrendszerek megoldására is. Erre láttunk példát a megfelelő fejezetben. hogy rövidsége mellett. mikor is az „Alamuszi Elemér Bambán Dülöng”. és kivitelezése egyszerűbb. ahhoz képest. ∎∎ . Vagyis a -as determináns a vegyes szorzat egy rövidebb jelölése.

Olykor találkozhatsz helyett . hogy megkapd értékét. mikor csak két változó. ha tudjuk. vagyis. hogy csak más és más 361 értéket -ra. . Az adott betű a . értékek lettek meghívva a buliba. az most is az . vagyis a függvény értékeit. hogy mely függvényre gondoltunk. Az szokás -fel jelölni. idegenül konstans. Ha egyik változó nő vagy csökken az a megadott szabály szerint megváltoztathatja a többi változó értékét is. hogy a második változó (aki függ az -től). vagy akár végig csak egy értéket. mert eme sok-sok értéket nem adhatjuk meg egyetlen számmal. szabályos rend szerinti hozzárendelés van kijelölve. A a szó rövidítése. melyek azt rögzítik. és helyett jelöléssel 359 Itt csak azokat a függvényeket mutatom be.Függvények359 ábrázolása Az egyenleteknél bizonyos betűket hívunk. Azért mondom úgy. az -ok jobb alsó sarkába azért ajánlatos indexeket tenni. mert többször is kaphatjuk ugyanazt. minden hivatkozáskor egyértelművé tesszük. A többi. hanem más-más helyeken veszi fel. mind külön-külön fejezetben kerül tárgyalásra. Azért is használunk a jelölésben betűket. hogy mely ill. mostan ettő nem kőll ám egybű megijedni! Ilyenkor a függvény állandó értékű. Ha több függvényt is kezelünk egyszerre. hogy később hivatkozhassunk rá. adja meg szóba jöhető értékeit. hogy több (akár végtelen sok) értéket is felvehet. Általában az helyére konkrét utasítást írunk. hogy eleve nem -t. akkor. Ezt a persze nem egyszerre. a lehetséges értékeket adja. rendszerint és közötti kapcsolat (függés) van megadva. Pl. Ha az nem függ egyébb változótól. más és más értéket kaphatunk -ra. hogy -től való függőség. innen a neve. A függvények 360 A függvény két vagy több változóval megadott világában ugyanezeket értékek valamilyen szabály szerinti összetartozását. akkor őt változónak nevezzük. melyekkel tanulmányaid során legkorábban találkozol. Gyakran így jelöljük: . De akár úgy is elkerülhetjük a keveredést. amit csak később tanulsz. hogy mely függvényről is van szó. A legegyszerűbb eset az. Függvények fontos alkatrésze még az és az . hanem minden függvény esetén más betűt választva. Ahol az éppen azt fejezi ki. pedig a szóé. kapcsolatát írja le. az pedig -fel. miszerint ezt és ezt kell tenni -szel. Ahogy más és más értékeket adunk meg -re. hogy hol van értelmezve a függvény. Így az előbbi függvények így is megadhatóak: Persze jó. 360 A megnevezés arra utal. 361 Na.

mert ugyanazt jelenti mindkét esetben. konkrét kimeneti értéket ad. az -val is jelölik. . hanem negatív egészeket és a nullát is. Miként az egyenleteknél. rendelünk egy értéket. akkor ő maga adja meg erre az utasítást. Vagyis az és az halmazokra utal. második koordinátái (ordinátái) az -ok. Olykor a függvény így van megadva: ez csak azt hangsúlyozza. Nem érdemes fokozni ezt a számot. de -értéknek elfogadunk nem csak pozitív. Konkrét számértéket írva helyére. amilyen értékeket felvehet a függvény. Hiszen . Ha feladat szerzője tovább akarja szűkíteni eme halmazokat. Lineáris függvények Ezek képe mindig egyenes. ugyancsak egészeket ad. mert magasabb dimenziókat nehéz papíron síkban ábrázolni. -ra ez kifejezés értéket vesz fel. Sőt magyar környezetben az -vel. melyek elemei a lehetséges értékek. Vagyis így lett a -ként számolva. Itt most helyett -et írok. Ezeket a lépéseket más -ekre is megimételjük egészen addig.is. azok közé mindig ki kell írni. e módon átfogó képet kapva róluk. A koordináta rendszernek vagy tengelye is lehet. majd a választott értéket a hozzárendelési szabály szerint behelyettesítve a képletbe (ez a hozzárendelés szabálya) megkapjuk az értéket. Viszont ha szorzás vonatkozik két számra. a szó is ezt jelenti. A kapott pontok első koordinátái (abszcisszái) az -ek. itt ugye csak pozitív egészekhez. E függvényeknél az Ahol más. Megkeressük a koordinátarenszerben azt a pontot melynek koordinátái ez az és . Ez olyan függvény ahol -ek helyére csak pozitív egészeket írhatunk. Ha nincs ilyen utasítás. Az adott függvény természetéből már eleve adódik az és mint konkrét halmazok. hiszen több értéket is felvehet egy adott változó. úgy itt sem szükséges egy szám és egy betű közé kiírni a szorzás jelet. hogy másképp tegyük) és tengelyeknek nevezzük. míg jól kirajzolódik az ábra. akkor a legbővebb halmazok értendőek. Ha két tengely van akkor (ha csak valami nem indokolja. Koordinátarendszerben is ábrázolhatjuk a függvényeket. Pl. hogy minden lehetséges -hez. Az tengelyen választva egy értéket. ill. ahol a függvény értelmezhető. de negatív egészek is meg vannak engedve kimenetelként. ott majd közlöm. mely a kifejezés szerint. Táblázatban is felsorolhatjuk az összetartozó és értékeket. Néhány szokásos halmaz jelölés: De ezt már látnod kellett a halmazokat tárgyaló fejezetben.

akkor annyit csökken. egységnyi növekedésével pont annyit nő a függvény értéke amennyi ez a szám. a függvény . Így ha ez a szám pozitív. lévő . -ra a függvény állandó érték értéket vesz fel. amiről a hozzárendelési szabályban tájékoztatja a hozzáértőket már jó előre. Ennek az a magyarázata. (akárcsak Da Vinci) A vízszintes az és a függőleges pedig az tengely. hogy míg a táblázatban értékei -gyel nőnek. addig értékei -mal nőnek. Minél nagyobb ez a szám. hogy együtthatója. Ha ez a szám negatív.Táblázattal: -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 -14 -11 -8 -5 -2 1 4 7 10 Vegyük észre. a . annál meredekebb a függvény.

a -t. hogy azok szép egész számokat adjanak minden függvényértékre. hogy míg az első koordináták -gyel nőnek addig a második koordináták -tel csökkennek. így ennek többszöröseit is beírjuk. Tehát válasszunk közös többszöröseket a meredekség nevezőihez! Az alábbi három függvényhez a legkisebb közös többszörös a . ezek többszörösei lévén a . De hogy ne csak ő árválkodjon egyedül. Hiszen e függvény meredeksége éppen . Ilyenkor érdemes az adatokat is egyetlen táblázatba rendezni. Az -ra ez a jól nevelt függvény ismét a ) értékét veszi fel. Ilyenkor úgy válasszuk meg a táblázatbeli értékeket. Természetesen lehet egy koordinátarendszerben több függvényt is ábrázolni.Lássunk most egy másikat is: Táblázat: -4 -3 -2 -1 0 1 2 22 17 12 7 2 -3 -8 3 4 -13 -18 Látható.

akkor szembeötlő. Kényelmi szempontból persze bővíthetjük is a törtet. ha negatív. mint . Ha ez a szám negatív volt akkor növekedése mellett csökkent ugyanilyen szabály szerint. Így az előbbi táblázatunk első oszlopában lévő függvények így fognak kinézni: 362 A a függvény ábrája. különben nem fogtok érteni egy büdös kukkot sem. függőlegesen felfelé. Míg a grafikonon362 egy egységet léptünk jobbra (eggyel növeltük az et). pl. hogy ha az együtthatója eleve törtként van megadva. Házi feladat gondolkodj el rajta. . a törtszám.nevezőknek is. hogy az előbbi lépések bele vannak kódolva. addig felfelé -at léptünk (hárommal növeltük -t). kiválóak lesznek. mert az arány így is megmarad. hogy mi van olyankor. Mindenki nézze meg az ábrákat és csekkolja le az elhangzottakat! Így már sejthető. lefelé lépünk. hogy miért lesz ekkor minden függvényérték egész szám? Milyen ismereteken alapul ez? A közös táblázat: -48 -36 -24 -12 0 12 24 2 11 -3 36 20 48 29 -43 -34 -25 -16 -7 27 21 15 9 3 -9 -15 -21 56 76 -84 -64 -44 -24 -4 16 36 Nem regéltem még arról. Emlékezzünk vissza. Ha úgy tekintünk a -ra. Most viszont muszáj lesz. mint kutyába az ugatás. Az alsó szám adja meg. hogy hány lépést menjünk vízszintesen jobbra. akkor is ezek az adatok vannak belekódolva. hogy mi volt egész szám. a felső pedig. hogy eközben mennyit lépjünk függőlegesen. Ha pozitív a tört. ha együtthatója.

-tal csökken. Dikh má igazat mondtam. pedig -szal nő. hogy megfelelnek-e a táblázatban lévőknek! 363 Lásd. amit nézünk. Törtek bővítése. hogy miközben az értékei -vel nőnek. amiket a táblázatban látsz. miként jönnek ki azok a függvényértékek.-48 -36 -24 -12 0 12 24 2 11 -3 36 20 48 29 -43 -34 -25 -16 -7 27 21 15 9 3 -9 -15 -21 56 76 -84 -64 -44 -24 -4 16 36 Semmi más nem. akkor azt vesszük észre. Hitted volna? Eme bővítést nem kötelező végrehajtani. hogy könnyebben lásd. . és látjuk is. addig -cel nő. 363 Ha most ránézünk a táblázatra. csak azért tettem. Ellenőrizz le néhány pontot az ábrán. de értékük ugyanannyi . hogy az és engelyek beosztása ugyanolyan léptékű. Mint az ábrán látható nem szükségszerű. sem pedig ugyanolyan mértékű legyen. csak változott az együtthatók néznek ki másképp.

hogy ezeket a lineáris függvényeket csak úgy volt hajlandó ábrázolni a program. Vagy úgy. hiszen annak bármely értékétől függetlenül a függvény ugyanazt az állandó éréket veszi fel. mikor nem is függ tőle. akkor a függvény állandó . Ő hát a nyugalom szigete rohamosan változó kis világunkban. hogy .365 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 -3 -3 -3 -3 -3 -3 -3 -3 -3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Talán butaságnak tűnhet. De ez csak annyit jelent. annak hasznos lehet. akár így.  Ha nem írtam bele -et. Éppen ezért a függvényábrázoló programok is ragaszkodnak az 366 –hez. 364 Mit tanultál? Semmit? Akkor menj vissza a szövegben és keresd meg azt a rész. hogy nem is olyan őrültség ilyen jelölésekhez ragaszkodni. de nem rajzolt semmit. akár úgy. ahol még értetted miről van szó! Majd onnantól újra olvasd el figyelmesen! 365 366 Hogy a ménkűbe is függhetne olyasmitől melyet nem is tartalmaz a hozzárendelési szabály ( ? Ha valaki számítógéppel szeretne ábrázoltatni függvényeket. ha kiírtam a teljes alakokat. hogy változó értékei mellett a függvény változatlan marad. ha tudja. akkor elfogadta ugyan a konstans értékeket.Készíts táblázatot és ábrázold egyetlen koordinátarendszerben a következő függvényeket! Melyek lesznek párhuzamosak? Melyek metszik ugyanott az tengelyt? Miért? Mit kellene megváltoztatni a következő függvényekben. . hogy akkor is szerepel a föggvény nevében. Így már látható. Vagy úgy hogy. hogy mind ugyanott metsszék az tengelyt?364 ------------------------ Ha a függvény megadási szabálya nem tartalmaz változót. hogy a függvény értékei nem függnek -től. Így ábrája az tengelyjel párhuzamos egyenes. Ez azt fejezi ki. hogy mind párhuzamosak legyenek? Mit kellene megváltoztatni.

A továbbiakban olyan függvényeket veszünk melyek ábrája nem egyetlen egyenes. Ha az alapfüggvényt jelöli. 367 Ha negatív akkor ez a mínusz előjel az tengelyre való tükrözést jelenti. ahol vízszintes eltolás mértékét jelenti. függőleges eltolás nagyságát jelenti. alakú. a zsugorírás kövérítést eredményez a függvény megjelenésében. vagy akár görbe. hanem több egyenes szakaszból álló tört vonal. Függvények ábrázolása több lépésben Az itt említett függvényeket rögvest részletesen vesszük. Akkor egy leszármazottja lehet pl. még ne ijedj meg. ha nem érted őket! Az alapfüggvény (eltolva vízszintesen. 2. stb. sőt akár nem összefüggő görbe vonalak. eltolva függőlegesen. A nyújtás karcsúsítást. nyújtást ( -nél nagyobb abszolútérték) vagy zsugorítást ( -nél kisebb abszolút érték)367 Az negatív értéke a tükrözést kódolja. zsugorítva. nyújtva. tükrözve. Ezt több lépésre bonthatjuk: 1. .) állíthatjuk elő a belőle származókat (melyeknek ugyanaz a családneve).

A másodfokú függvény alapfüggvénye az így történhet: .3. ahol az alap függvény az függvény ábrázolása így történhet:368 . tengelyjel párhuzamos . a függőleges (le. 4. balra) tengelyjel. az függvény ábrázolása 368 A vízszintes eltolás (jobbra. Ekképpen az abszolút érték függvény esetén. föl) pedig az elmozdítást jelent.

És értékkészlete is csak a mínusz négy. Majd lapozz vissza ide. de a nullát nem. ne aggódj! A következő fejezetben ezekkel fogunk foglalatoskodni. Aholis az .369 369 Ha ez nem világos. És a kimeneti oldal is csak nem negatív lehet: . Azaz . függvény ábrázolása így történhet: A jelen függvényünknek a gyökjele alatt nem lehet negatív értéke. A négyzetgyök függvény alapfüggvénye az Az .A most következő függvény alapfüggvénye negatív bemeneti értékekkel nem rendelkezhet. ha azt elolvastad! Akkor minden világos lesz. Azaz csak estén van értelmezve. Mert a gyök alatt nem lehet nulla. vagy annál nagyobb számokra korlátozódik. azaz a teljes valós számhalmazból kihagyjuk a negatívokat. .

Így kissé zsúfoltnak tűnhet. Alap függvénye az ábrázolása így történhet: 370 Két külön ága van az ábrájának.A következőnek pedig -re nincs értelmezése. És . Ezért látsz minden színből kettőt. . függvény És végül vegyük a hiperbola370 függvényt. Az . azaz .

ill. Ha szorzod -gyel. Ha –dal kell szorozni. mint eredetileg volt. és aztán ezekre a pontokra alkalmazod a transzformációs lépéseket. Ha nyújtani. Tehát ha egy pont az tengelytől felfelé egységre van és szorozni kell -tel. majd eme új távolságot csökkentsd a harmadára. vagyis egységre az tengelytől. akkor vidd -ször olyan messze. akkor a pontok -tengelytől való távolságát növeld a négyszeresére. hogy kiszámolod néhány pont helyét a koordinátarendszerben. Tehát ha el kell tolni valamerre. akkor a pontok tengelytől való távolságát növeld. akkor eme már meglévő pontok mindegyikét eltolod a megfelelő irányba. Lássuk eme lépéseket! Ennek a mintájára. akkor átkerül minden pont az tengely másik oldalára. ábrázolhatod bármelyik függvényt: Vegyük a függvényt: . Így lesz minden pont négyharmadszor olyan messze.Ábrázolásnál mindig teheted azt. vagy zsugorítani kell. csökkentsd az együttható szerint. Persze eme két lépés sorrendje fel is cserélhető.

.

hogy negatív vagy pozitív volt.371 betű. úgy.-ként. Az ábrázolandó függvények pontjaihoz készíthetsz táblázatot. és nem törődünk vele tovább. miként a számoknál is így jelöljük. akkor abszolút értéke önmaga. amikor az illető szám. éppen . pirossal ábrázolva. . Az megadja a pontok koordinátáit. Ez olyan. hogy mi ez? Igen. Alap estben egy szimmetrikus Ebből származtatható sok hozzá jobban vagy kevésbé hasonló társa. 371 Újabb alfejezetet kezdtünk. aki tudja. ha negatív. Mi közöd hozzá? 372 Na. mint egy átoperálás. hogy az adott függvényeket ábrázold lépésenként. akinek az abszolútértékét firtatom. Az abszolút érték függvény Na. Persze mindig szerepel az adott függvény alapfüggvénye is. Én ugyanis csak a végállapotot rajzoltam meg. így a függvények jelölését ismét kezdhetem stb. Ezzel az egyenes zárójellel jelöljük. ki látott már ilyet? Ki az. ő az. 372 S lám az abszolút érték mindig pozitív. ahogy az imént láttad. Jó. az abszolút érték annyit tesz. Mikor is . Jaj! De hogyan megy ez matematikailag? Ha egy szám pozitív. amit akarok. hogy megfosztjuk a számot az ő előjelétől. nem mindig. hanem pozitívként él tovább. hogy abszolút értékről van szó.És most ismerkedjünk meg velük részletesen! A következőekben állandó feladatod az lesz. Az egyéb színű vonalak mindegyike eme alapfüggvény valamely egyedi transzformáltját ábrázolja. akkor abszolút értéke éppen az ellentettje ( . Egy esetben éppen . Egyébként is azt csinálok. ha olyan kedvem van? Nem. aki egyenes szakaszokból összefabrikált törtvonal.

akkor is ebbe torkollik a gondolatmenet. Éppen nullánál. mint az előbbiek alapján az -mat adja. Mit tanultunk éppen az imént? Hogy csak az abszolút értékes tagot tegyük nullává ahhoz. hogy meg mondhassuk. szorzótényezője. ha legalább egyik tényezője De lényegében. hogy a függvény értéke hol nulla. Ő az . lévén ő az együtthatója. Csekkold le! Ott van? És nézzük végre a zöldikét! Ő most ilyen: . mennyi lesz az koordinátája. milyen értékre találjuk a csúcsot. hol. sőt nem is tehetünk mást. Nézzük meg az ábrán a kék vonalat! Ott a csúcs? Mi helyzet a függvényre? Figyelem csak az abszolútértékes tagot tegyük nullává. Tehát itt a csúcs. Nyugodtan oszthatunk -gyel. ha is nulla. ahol a csúcs volt. Az előbbi két esetben ez éppen meg is egyezett azzal a helyjel. hogy egy szorzat csak akkor lehet . hogy . úgy kapjuk meg. mert ez annyit tesz. Ennek függvényértéke akkor nulla. amiből következik.373 ami. 373 Tehetünk mást is. hogy hogyan miért pont így néznek ki eme függvények ábrái? Vizslassuk meg a piros vonalat. ha meg gondoljuk.Mint mondottam volt. Hogy hova esik a csúcsa. Ezt kell nullává tenni. Ami nem olyan nehéz. Pl. de nem lesz a nulla. ne az egész függvényt. esetén tehát egyenletet kell megoldani. . hanem az adott abszolútértékes tagot kell nullává tenni. De most ez nem igaz! Melyik hát az abszolút értékes tag? A És a mínusz négyet nem szabad ám kihagyni. hivatkozhatunk arra. hiszen ő is hozzátartozik az abszolút értékes taghoz. Az összes többi estén is hasonló a gondolatmenet. ezek mind az -ből bújnak elő. mert akkor azt kapjuk. Lásd a narancssárga vonalat. Van valakinek bármi elképzelése. Tehát itt lesz a csúcs. hogy az abszolút érték mikor lesz nulla.

ahol lenni-e kell? -t mindkét oldalról. Hádész birodalma felé. hogy az értekkészletben nincsen benne minden . De később majd olyat is rajzolok. Most már értjük. Vegyük még azt is észre továbbá. Ezért is hívjuk a függvény csúcsát szélsőértéknek. Méghozzá eme együttható a . Ami nem más. hogy jobbra-balra (vízszintesen) milyen szabály szerint tolódnak el a függvények. És mi az. hogy mi az a ? Ecsém. 374 tag A függőleges eltolódást nem az abszolút értékes tag. Ennek értékével kell a függvényt magasabbra emelni. Előbb elmondom a szabályt. hogy függőleges eltolódásukat mi szabja meg. mint a függvény (soványabb). És ennyivel eresszük lejjebb. Igen. A kopasz (előjelétől kegyetlenül megfosztott) -es teszi a függvényt meredekebbé. akkor (enyhébben emelkedik. hiszen benne a a konstans ( . Tehát mikor nem látsz együtthatót akkor annak értéke éppen . Azt sem mondtam még el. hogy a csúcstól lefelé egy pozitív együtthatós abszolút értékes tagú függvénynek egyetlen pontja sincs. a csúcs felett nincs egyetlen pontja sem. Nézzük meg a ződd vonalat! Ott van-e a csúcs. ill. és . ha ez a tag pozitív. Az előbbi függvények közül csak egy olyan. Ha az említett együttható pozitív. Ebből a mínusz előjelcsak e fejreállítottságért felelős. felforgatási megbízott. a kódolja. kövérebb). ő a narancssárgáé. ami miatt fejjel lefelé áll a narancssárga? (A fent említett függvények egyike sem kövérebb. kövérebb. A narancssárga egységgel az égiek felé emelkedett. A piros függvény és a kék függvény sem tartalmaz tagot. igen.) Akkor áll valaki fejjel lefelé mikor az abszolút értékes tag együtthatója negatív. Ellenben a másik kettő tartalmaz ilyen adalékot is. kövérség pedig attól függ. akinek az abszolút értékes tag együtthatója eltér -től. mint egy megereszkedett toka. A csúcs második koordinátája itt 374 375 Most komolyan van még valaki. míg egy negatív együtthatósnak. ezért ez rajtuk meg is látszik.Ebből az jön. Ezt az együtthatót nem írjuk ki. Ha ez nagyobb. A karcsúság. miként egy levitáló jógi. . mint az eredeti piros függvény. Azt még nem fedtem fel. Itt van tehát a csúcs. hanem a másik. hogy mitől lesz soványabb. hogy vonjuk le osszunk -tal. mint az eredeti függvényünk. . így nincs függőleges eltolódás. ha ez a tag negatív. aki nem tudja. 375 aminek az együtthatója. mint. hogy mekkora az abszolút értékes tag együtthatójának abszolút értéke. az az állandó idegen szóval. ha egynél kisebb. a zöld pedig egységgel alább szállt. mivel benne a konstans található. azaz hogy függvény érték nem kerülhet a csúcs domború felére. ha az együttható negatív.

:„ ” Ez nem is teljes metamorfózis (átalakulás). tessék megjegyezni! Amikor abszolút érték függvényt ábrázolunk. Lássunk még ilyen függvényeket: Hol is járunk a függvények jelölésének alfabetikumában? Jé.szám szerint mindig megegyezik a konstans taggal. éppen a jön. azt más girbe-gurba függvények esetében is használni fogjuk. hogy mindegyik úgy nézzen ki. . hogy jobban lássuk. Tehát a metamorfózis után:377 (vegyük észre. csak ilyeténképpen könnyebben felismerhetők ama jegyeik. hiszen amit itt elsajátítunk.) Mindezt azért. előbb esünk nekik átkalapálni a pofázmányukat! (Takarékra állítjuk az orrukat. Ekkor a már esetleg kint lévő (eredeti együtthatója az abszolút értékes tagnak) szorzódik vele. De ne féljünk tőlük. így ez egy nagyon hatásos módszer a függvények ábrázolásában. Az alapeszme az. E célból eme együtthatókat kivisszük az abszolút értéken kívülre. ha az együttható az abszolút értéken belül negatív. mert ezek teszik egyszerűvé életünket. akkor itt hagyott értékeit (előjelét) maradéktalanul visszakapja. ezeket a ravaszságokat használjuk fel léptennyomon. hogy az együtthatója legyen. hogy valóban ugyanazok maradtak a függvények) 376 377 ill. melyek ábrázolásukban segítségünkre lesznek. akkor az előjelét bent hagyja! Ha visszajön. Abszolút értéken kívülre mindenki csak úgy jöhet. mert a függvények nem változtak meg. ha megtagadja valódi személyiségét. Mielőtt nekik esnénk ábrázolni. és pozitívnak vallja magát. Vigyázzunk azonban.376 Ez így van a másodfokú függvényeknél is. de ott nem említem meg külön. hogy hol is vannak a csúcsaik.

hogy lásd majd az ábrázolásnál is a lényeget. ott azt fogom használni. hogy vannak -ek akiknek negatív az előjele. mert az abszolút érték annyit tesz. 379 Görögül: Αριάδνη. hogy miért írtam minden abszolút értéken belül előre az -et. akkor azzal a valamivel osztjuk.) Esetleg még zavaró lehet. hogy ha a zárójelből kiemelünk valamit.379 ő a fonálfelelős. Amúgy meg azért is. Azé mee. hiszen ez egyfajta kiemelés. Ha egy tagból kiemelünk valamit.378 És ott is igaz. hogy kívülről nem tudjuk. hogy a szobában talált drog nem az övé. hogy negatív előjel nem jöhet ki.) Ezt azért teheti meg. akkor azt az összes zárójelben lakóra elkövetjük. Ha visszakapjuk az eredeti állapotot. akkor helyes és bölcs volt minden lépésünk. amit már megszoktunk. De ez könnyen orvosolható.(Azt hazudja.) Persze. ahogy ezt itt bemutatom a mostani függvényekre. (Jattolnak velük). (Örökös szobafogságra van íté lve. . Az függvényeknél kispóroltam a táblázatot. -6 -5 -4 -3 -2 -29 -25 -21 -17 -13 -1 -9 0 -5 1 -1 2 3 3 -1 4 -5 5 6 -9 -13 49 41 33 25 17 9 1 1 9 17 25 33 41 12 6 0 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60 -60 -54 -48 -42 -36 -30 -24 -18 -12 -6 0 -6 -12 378 Visszaszorzással (az imént kiemelt értékkel szorozva a bennlévőket). hanem szobatársa is alakváltozást szenvedett? (Együttérez a szobatársával. azáltal hogy előjelet cserél a szobatársával. Ott is igaz. Csak azt tudjuk. annak alapján. miként az egyenleteknél is. Az kersse Ariadnét. hogy helyes. meggyőződhetünk róla. nem érti. amit tettünk. hogy ki a negatív és ki a pozitív.Feltűnt. és az egyszerűséget. hogy különbség van köztük. Itt csak annyi a különbség. Számokkal: És ezzel most csúnyán visszaélünk: Aki elveszítette a fonalat. hogy a már kint levőkkel szorzódnak az éppen most kijövők. Ahol van átalakított alak. mert úgy jobban hasonlít arra a függvényalakra. hogy az abszolút értéken belül nem csak az együtthatója változott. Annak elékszítése legyen házi feladat.

a függvény sorába az adott érték oszolopába. Veszünk egy értéket az -ek közül. Nem egyenes sehol sem. még ha távolról annak is tűnne egy-egy szakasza. egyedül él: 380 Két különböző előjelű szám szorzata mindig negatív. Ha nulla az egyikük. mert két negatív szám szorzata negatív. az abszolút értékes függvényt! Itt eggyel fentebb. (az eredeti alakba. . az előző témát. Orcája (grafikonja) . A piros pedig azért negatív. Neve szerint. Alapfüggvénye az egyetlen tagot tartalmazó kifejezés. tehát hozzáadjuk a -hez. mert egy negatív és egy pozitív szám szorzata.380 A másodfokú függvény Olvasd el előbb. Pl. Tehát: A piros azért pozitív előjelű. az másodfokon szerepel benne. de ez nem mond ennek ellen.(Nem hord karszalagot). (a táblázat első sora) és gondolatban behelyettesítjük a kívánt függvénybe. Ez a függvény már görbül. Két azonos előjelű szám szorzata mindig pozitív. Még szobatársa sincs. mert a nullának úgy sincs előjele. van emelve. akkor a szorzat is nulla. minden cicoma nélkül. ezt helyettesítsük be -be. a szobatársból. könnyebb. tehát levonjuk -ből.Ezek kiszámítása a következő. A kapott eredményt leírjuk. vegyük az -et.

lefelé nyílik a parabola.Ennek (jobbra-balra. le-föl eltolt. Amelyiknek felfelé görbül a grafikonja. ami itt most jobbra egységet jelent. Az ábrán ellenőrizzük le. az a konstans tag. Erről már meséljetek ti! Mindent tudtok hozzá. ami nagyobb. . Ő gondoskodik a függőleges eltolásról. Az együttható értéke pozitív. Ugyanolyan szabályok szerint . mert ez adja meg súlycsoportját (sovány. hogy az együttható negatív. mint . Megkeressük a csúcsának (vízszintes eltolás). Mivel négyzetes tagjának (másodfokú tag) együtthatója negatív. mint azt már az abszolútérték függvénynél láttuk. mert lefelé görbül a szája. amiről a négyzetes tag együtthatója árulkodik. a főbérlő. és annak (függőleges eltolás). a függvény . még is. És akit eddig nem említettünk. csúnyán elhízott. egységgel felfelé. így balra toljuk el az eredetit. tehát kórosan lefogyott külseje van. Legfrissebb ismerősünk. az a mosolygós parabola. miként az abszolút érték függvénynél is láttuk. a függvény többi pontját a táblázattal hasonítsuk össze! 381 Szomorú parabola. meghizlalt változatai a többi másodfokú függvények. kövér. A szobatárs . Ez a kifejezés szabja meg a vízszintes eltolás mértékét és irányát. Majd megnézzük az négyzetes tag együtthatóját. a parabola felfelé nyitott. ő ad utasítást négy egységgel történő lereszkedésre. karcsúsított. Az szobatársa a . amiket itt leírtam! A csúcs helyzetét a legkönnyebb megvizsgálni.381 Azon kívül. átlagos). kettőjükből alkotott kifejezés (amit a zárójelen belül látsz). A konstans .

6 -59.25 Sajnos az ábrán nem látszanak a túl nagy értékek.6 -23. hogy nem ilyen szépen.25 -5 25 -238 -2. Ezt az átalakítást nevezzük . hanem csak a függvény egy része. De az illedelmes.4 -39 -2 4 -103 6 -33. Gyakran előfordul.25 -3 9 -142 2. hogy könnyen ábrázolhassuk.4 -28 0 0 -43 15.25 5 25 2 53. Házi feladat. és ábrán helyezed el a függvényeket. sőt a teljes négyzetes tagnak is lehet egy együtthatója. és táblázatot! Ha külön táblázatban.4 -52 -4 16 -187 -0. se a táblázatot! Jó néhány pontot így is le tudsz ellenőrizni. rendezett alakban van megadva a másodfokú függvény. Ekkor előbb rendezzük a már ismert alakra.6 -5.4 -9. ami ismét csak nem kell. Pedig a táblázatban több ilyen is van.4 -45.25 1 1 -22 21.25 3 9 2 36 -12 4 16 5 44.25 -1 1 -70 10.6 -19 2 4 -7 28. mert a szép nőkkel amúgy is udvarias az ember. hogy négyzetszám legyen. csinálj másik ábrát. . sem a nagyon negatív tartományba esők. Így hát ne fitymáld le az ábrát.4 -15. Ez senkit ne tévesszen meg! Ez általában nem lesz az egész függvény teljes négyzete valamely kifejezésnek. akkor mindig az adott függvényhez igazíthatod az értékeket.6 -7 6 36 -7 63. és azon kívül még lesz egy maradék tag. mint az iménti példákon láttuk. Csúnya függvényeket választottam.-6 36 -295 -3. kellően udvarias viselkedést a csúnya hölgyeken lehet jól megtanulni.

ugyan nehogy azt mondjuk már. már a negatív számoknak is lesz páros gyöke. akkor úgy fekszik. mint egy.383 mert mindegyikük értelmezve volt a teljes valós számegyenes felett. Mit gondoltál mi az a kis kettes a zárójel jobb felső sarkában? 383 Ki emlékszik rá. . Miként a páros gyökvonás. és hasra esett. akit még el is gáncsoltak. Az elsőfokú tag.382 Ilyen átalakításokról remélhetően írtam még c. Ők segítenek. ha negatív. fejezetben.385 382 Jaj. osztálytársad. hogy mi az .384 Általános és középiskolában nem akarunk mást. nem értelmezhető negatív számokra. címmel. tanárod. a négyzet gyökvonás is ilyen. Apropó értelmezési tartomány. Én nem. ott láthatsz még erre példákat. hogy mit jelöl az ? 384 385 Egy bővebb halmazt megengedve. A négyzetgyök függvény Őkelme úgy néz ki. félbevágott parabola.Ennek van egy olyan tagja is. Ha nem. akkor ott a tankönyved. a komplex számok halmazát. ami az eddigiek során még nem volt. Valójában van egy fejezet. Ha a négyzetgyökös tag együtthatója pozitív. Viszont eme most tárgyalásra kerülő család nem lesz mindenhol értelmezhető. ha valós számokat akarok . hogy növekvő a rajzolata. Eddig csak négyzetes és nulladfokú tagok voltak. Az eddigi függvényeknél nem kellett külön mondani. hogy eddig is volt elsőfokú benne! Ami a zárójelen belül volt azokra a négyzetre emelés vonatkozott. akkor pedig csökkenő a függvény menete a teljes értelmezési tartományon.

És még sok -sok féle szemét piszkálódást. akkor bármilyen nagy értéket felvehet viszont ennél kisebbet nem. a pozitív végtelen értékeket jelenti. Ez mindenképpen így van. miként azt már az abszolút érték és másodfokú függvényeknél is láttuk. mindig arra tátja a csőrét. Én most itt nagylelkű leszek és megengedem.) Ha minimum értéke van. Ami annyit tesz. akkor is. azaz pozitív. Eme függvényeknek miként az egyszerű abszolút érték és másodfokú függvény nek is. alapfüggvény. hogy negatív legyen. értelmezési tartománya tehát az lesz. akarom mondani. feltételezem. Pl. hogy minden meghívót kap. hogy bárki jöhessen. bácsit hívjuk segítségül a kacsacsőrével együtt. hasonlóan járunk el. A csúcs kampós oldalára esők biza ki vannak zárva. dönti el hogy mely -ok vannak a buliban. hanem a feladat kiteremtője. akkor egyéni megszorítást tehet. Bla-bla-bal.386 386 A értékeket. vagy csak minimuma. Egészen pontosan a gyök alatt lévő kifejezésnek nem engedjük meg. Ha valaki még tovább akarja szűkíteni a bulizók körét. vagy . de mivel itt nem egy számot keresünk. vagy csak maximuma van. Ha mégis eljő. Tehát a -nak sem érvényes a belépője. a kifejezés a gyök alatt legyen És ezt a kisebbnagyobb relációs jelekkel lehet kiválóan kifejezni. Ez az éppen az idevalósi.Annak megállapítása végett. hogy mely számokra lesz a függvény értelmezhető. Az értékkészlet is éppen így csak bizonyos számokat foglal magába. az látott már ilyen (kacsaszőrt. mondhatnám azt is. És itt is a csúcs (bár ennek csak félbevágott csúcsa van). hiszen a fele társaság (a negatív számok) természettől fogva ki vannak zárva. hogy csak egy zárt elit kör jusson be a party -ra. a többiek meg hagyjanak engem békén. ennek transzformáltai lesznek az ő családtagjai. mindenki úgy sem tud. é s annál jobban csak a még több pénzt. nem engedjük be. És a csúcs második koordinátája itt is megegyezik a függvény függőleges eltolási felelősével. akkor bármilyen kis értéket felvehet. Mivel Dagobert úr nagyon szereti a sok pénzt. mint a csúcs setén. Persze ez a valaki nem a feladat megoldója. a ellenben a negatív végtelen . Ha úgy jobban tetszik. kötekedést lehet kitalálni. csökkenőnek pedig . amerre nagyobb értéket lát. Ha maximum értéke van. Növekvő négyzetgyök függvénynek a csúcsnál van. ahol az reláció fenn áll. viszont ennél nagyobbat nem. hogy csak a nál kisebb -ekre vagyok kíváncsi. Ekkor az nem az előbbi lesz. hogy aki idáig el tudta olvasni kicsiny értekezletünket.A maximum helyen veszi fel legnagyobb értékét a függvény. mint amikor az abszolútérték függvény és a másodfokú függvény csúcsát kerestük. aki nem negatív. ő nem tehet ilyet. ha nem kötöm ki. hiába is hoz Martinit. (Egyetlen csúcs. hanem csak . Ezt már tudnotok kell.. a minimumnál helyen pedig a legkisebb értékét. De ezt már mindenki tudja. kacsacsőrt).

mert igaz ugyan. Csak végtelenül megközelítik egymást. Eme függvényeket is kényelmesebb lenne külön táblázatokba pakolni. És a -nek. hogy milyen bolond 387 388 Együtthatója Végtelenül kicsinnyé „ ” válik köztük a távolság. . mert a konstans. ő növekvő. . És Csökkenő függvény. de még érinteni se. hogy konstans a a gyökös koefficens. de előbb nézzük. Nem csökkenő. mindegyiket saját tulajdonságaikhoz mért értékek felhasználásával bemutatni. így míg ez utóbbi csökkenő. Lásd az ábrát! A fekete függvény! Bármennyire úgy látszik is. hogy egyre közelebb és közelebb kerülnek egymáshoz. a piros vonal és a kék sosem fogja egymást metszeni.388 Ez annyit tesz. És a konstans. de a függvény balra tükrözött párja a -ra nulla az argumentum.. de sosem kerülnek egy vágányra. a gyökös tag 387 -re nulla az argumentum. ahogy értéke minden határon túl nő.

A hiperbola függvény Alapfüggvénye a fordított arányosságot fejezi ki.39 -0.29 3 3. Az értékek .73 2.41 1. hanem csak egy-egy szám. Hiszen a nevező nem lehet nulla. És rengeteg olyan értelmezve.95 -0. ahol a nevező a nulla értéket venné fel. Ám a korábbiakkal ellentétben nem intervallumok hiányoznak. (Ezt jelzik a felkiáltó jelek).41 -3.49 0 0. Minden függvény esetében olyan -eket választok.51 érték lesz. akkor nem sokat lehetne látni a grafikonon.00 ! ! ! ! ! ! -1. -5 -4 -3 -2 -1 0 ! ! ! ! ! 0 ! ! ! ! ! ! ! -6. Ha az -nek van saját együtthatója a gyök alatt.00 -4. 0 0 1 1 4 2 9 3 16 4 25 5 36 6 49 7 64 8 81 9 100 10 121 11 144 12 169 13 196 14 225 15 256 16 289 17 3 4 7 12 19 28 39 52 67 84 103 124 147 172 199 228 259 292 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 -4 -3 0 5 12 21 32 45 60 77 96 117 140 165 192 221 252 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 285 11 -6 -5 -4 -3 4 7 5 5 8 3 13 1 20 -1 29 -3 40 -5 53 -7 68 -9 85 -11 104 -13 125 -15 148 -17 173 -19 200 -21 229 -23 260 -25 293 -27 -281 -248 -217 -42 -39 -36 -188 -161 -33 -30 -136 -113 -27 -24 -92 -21 -73 -18 -56 -15 -41 -12 -28 -9 -17 -8 -1 -6 -3 0 4 7 8 3 6 9 Ugye.82 -1.65 2. Az értékek közül az fog hiányozni az -ből.27 -4.17 -3 ! ! ! 7 5 1.számok jönnek ki. mert ha nullától ilyen távoli értékek is szerepelnének.24 ! ! 0 1 1.59 -4.76 -3. miként az abszolút értéknél sem tehettük. amikre a függvény értéke szép egész lesz. ugyanis ezt nem szabad neki. hogy mennyivel tetszetősebb számok jöttek ki? Bár nem lehet az összes értéket leellenőrizni az ábrán. Nyilván e számok is leolvashatóak a függvény megadási utasításából. és a negatív előjelet nem hozhatjuk ki.35 -3. miként ez eddig is így volt. az ki is hozható onnan. melyre a függvény nincs is 1 2 3 4 5 1 1.80 És most lássuk az okosabb megoldást. mint pl.00 -5. csak ne felejtsünk el gyököt vonni rajta.00 2. Ez ismét olyan függvény melynek értelmezési tartománya és értékkészlete is csonka.06 1. ha erre nem figyelünk.55 -3.

hogy -ből (valós számok halmaza) kivettük a nem megengedett értéket.} Alapfüggvény: Na. hogy megmondjuk. {első érték. . E függvénytípusnak negatív és pozitív végtelenben is ugyanaz a határértéke. látod már. hogy szinte már felveszik azt az értéket. akkor a törtes tag éppen nem lenne jelen. amit akkor venne fel a függvény. mert ezt ugyancsak nem teheti meg. hogy eme érték a függvény végtelenben. második érték.. ha a törtes tagja nullává válna. hogy mik azok az értékek. pontos vesszővel elválasztva soroljuk fel. Eme értékeket kapcsos zárójelben. a törtes tagok számlálói kódolják. A pontos vessző azért jobb. 390 A függvény határértéke az. Itt tehát azt. mert a sima vessző összetéveszthető a tizedesvesszővel. hogy hová. hogy az adott jellemvonást meghatározó tag együtthatója sohasem lehet nulla. melyek hiányoznak az értelmezési tartományból és az értékkészletből? Egyúttal ezen értékek mutatják azt is. vagy negatív végtelenben. A határérték adott értékétől (a helytől) függ. A nyújtást. amihez olyan közel kerül. Ezért beszélünk arról. mert a törtes tag számlálója egy -tól különböző szám lévén sosem lehet a tört értéke nulla. Márpedig ekkor nem hiperbola lenne a függvényünk. hogy hogyan árulja el a függvény.. mint azt sokan kitalálták. vagy pozitív végtelenben. mely számok hiányoznak a valós számhalmazból. Minden függvényre igaz.közül pedig az hiányzik az -ből. 390 a A jel a halmazok közötti kivonást jelenti. 389 Ha mégis nulla értéket venne fel a tört számlálója.stb.389 Úgy is mondhatnánk. hogy mi a függvény határértéke például ben. értékeket. tehát úgy is megadhatjuk. Az értelmezési tartományt és értékkészletet mint halmazokat. Pl. és milyen mértékkel kell eltolni vízszintesen és függőlegesen.

melyekkel már az általános iskolában is találkoztál.538 A felkiáltó jel ismét azt jelöli.167 8.5 -1 7.4 4.571 -4.333 4.143 4. Egyéb függvények.455 4.25 4.333 -0.75 -4.5 0.4 -4.5 -5 ! -3 -3.555 7.1666 -0.8 4 0 1 2 3 4 5 6 ! 1 0.25 -0.2 -4.714 7.5 3.5 7.333 0.667 4. ill.5 4. a függvények jellemzése más fejezetekben keresendő. Ezzel befejeztük azon függvények ábrázolásának tárgyalását.5 -4 -4.5 -4.111 -4.667 9.833 8 ! -2 -3. hogy a függvény az adott helyen (adott értékre) nincs értelmezve.5 -4.-6 -5 -4 -3 -2 -1 -0.625 -4.667 -4.2 -0.2 0.25 -4.333 -4.625 7.727 -4.25 -1 2 3 3.25 8.1428 -4.5 -3.125 -4.25 0. ∎∎ .5 12 ! 2 4.7 -4.1667 -4.

vagy fontos vonásaik felismerhetőek lesznek. . Gyakorlatilag azt jelentik. akkor a végpont hozzátartozik az intervallumhoz. hanem egy minden 391 Azért egészségesebb dolog pontos vesszőt tenni az elemek közé. periodikus-e. hogy a végtelen nem egy fix pont. Na ezt a stb. Így tehát négy féleképpen lehet egy intervallum két végét leírni. miként a pozitív végtelenben is. van-e. hogy hol van értelmezve. és az irracionális számok halmazait jelölik. A zárójeleket is figyeljük meg! Más alak. De ezt most itt nem tárgyalom. hogy előbb jellemzed. jobbra. mint az . Mindkét vége zárt. A ∀ jelentése: „minden”.-t pont nem fogjuk vizsgálni! Azt meghagyjuk másoknak. akkor ábrázolnod is kell. Ezt rajzban teli karikával jelezzük. akkor az a végpont nem tartozik az intervallumhoz.: Olvasd: „ eleme az halmaznak. egy halmaz elemeire utal. „mindegyik”. és adjuk meg. monoton-e. más jelentés! A kapcsos zárójel. mindkét vég nyitott. ill. Ha megkapod egy függvény ábráját. hogy a nullától nagyon-nagyon messze a számegyenesen balra. és hol a zérus helye. balról zárt jobbról nyitott. hogy a tizedes törtek is egyértelműe n jelölhetők legyenek. a racionális számok. páros-e. egy egész intervallum minden pontjára. Ellenben a szögletes zárójel. és ennek segítségével ábrázolod. és ne is pszichológiai jellemzésre gondoljunk itt! Mert a függvények ama tulajdonságait vizsgáljuk. hogy a tőlük balra. Magasabb szinten ez történhet. mert ez nem része eme jelen stúdiumnak. Ilyen kritériumok. Ennek üres karika a megjelenítése intervallum rajzos ábrázolása esetén. a természetes számok.391 S csak azokra melyeket felsorolunk a kapcsos zárójele belül. ill. Mindketten azt jelentik. „bármely”. Ha ellenben a száját elfordítja a számtól. akkor csak onnan kell lepuskázni ezeket a tulajdonságokat. éppen úgy is. melyek szerint könnyebben ábrázolhatóak. Azt majd egy másik kötetben vesszük elő. A és a a negatív végtelen és a pozitív végtelen jelei. kilenc és tizenhárom. Itt tehát a nyolc. a ∌ pedig azt jelentik. A negatív végtelenben mindig nyitott az intervallum. stb. hogy „nem eleme”. balra álló halmaznak. De ezután már megint csak puskázhatsz róla. Ha a szögletes zárójel a számérték felé fordítja szájadékát. milyen szélsőértékei vannak. ill. az egész számok. balról nyitott jobbról zárt. Az ugyanazt jelenti. jobbra álló szimbólum eleme a tőlük jobbra. Ezt úgy mondjuk. hogy zárt az intervallum azon vége. Ha hozzárendeléssel.” A ill. A számok az intervallum végeit jelentik. azaz mi az értelmezési tartománya. Pl. hogy nyitott az intervallum azon vége. Tekintve. ismételjünk át néhány gyakori jelölést! Ezek így sorban a valós számok. Mielőtt belevágunk. és ne keveredjen minden összevissza. Ezt úgy mondjuk. Azonkívül senki.” Olvasd: „ halmaznak eleme a . képlettel kapod meg. Mindig a halmaz felé néz a nyitott fele.Függvények jellemzése Ne kriminológiai jellemzésre. „bármelyik”. azaz a számegyenes egy szakaszára utal. nem része valaki valamely halmaznak.

mert mindig odébb van. nem lehet benne egy intervallumban. Hiszen ha fix lenne. Sőt még annál is odébb. jobbról nyitott intervallum. a mínusz négytől a kilencig tartó. a mínusz négytől a kilencig tartó. balról zárt.: A mínusz négytől a kilencig tartó zárt intervallum. hétköznapiasan mondva. A mínusz négytől a kilencig tartó nyílt intervallum. balról nyílt. akkor nem lenne végtelen. jobbról zárt intervallum. a végtelenig terjedő intervallumok a végtelenben mindig nyitottak: . Tehát. Pl. Azaz.határon túl növő szám.

amit már tanultál. amit még eddig nem ismertél. A negatív végtelen jelölése A másik véglet. melyek alapján jellemzünk egy függvényt! 392 Mindez csak azért.stb. ahova írjuk. Bőven marad még így is olyan. a pozitív végtelen pedig: Minkét végtelen együtt megjelenítve: Ebben a fejezetben rengeteg olyan függvényt és eljárást láthatsz. Jelölni pedig nyillal tudjuk a végteleneket. Ki mondta. . Lévén. hogy sorban kell olvasni ezt a könyvet?392 Beszéljünk előbb arról. Sok átfedés van a tananyagban. Később. Különben tízszer-húszszor ilyen vastag lenne a könyv. hogy milyen sokszor kellene elmondanom ugyanazt. mert több korosztályhoz is szólok egyszerre. amiket nem mertél előtte. hogy mit is jelentenek ama tulajdonságok. ha megokosodsz. ezeket még így is sokszor megismételtem. gyere vissza és tanulmányozd azokat is. Sőt még annál is messzebb. Azokat nyugodtan ugord át. hanem annál sokkal messzebb. Kép zeld csak el. hogy nem ott van. ha külön-külön kezelnék minden gyereket.

az. hogy itt vagy ott. értsd azon -ek tartoznak hozzá. ott megszorításokat teszünk. melyeket a szabályok megengednek. függvényismereti. Ahol ez nem egyértelmű. hogy a következő kifejezések hol vannak értelmezve! Válaszok: Az feladat részében a nevezőt kell megvizsgálni: tehát Tehát ezen az egy értéken kívül minden más érték megfelelő. logaritmusokra vonatkozó kikötések. A kikötéseknek külön-külön és együtt is teljesülniük kell. erre vagy arra az értékre. stb. Amely bemeneti értékekre ezek nem teljesülnek. megkaphatóak a függvény értékei. Vagyis nem zárnak ki. Az a Maga az értelmezési tartomány jelben ilyen alakokat ölthet: . Így az értelmezési tartományhoz azok és csak azok a bemeneti értékek tartoznak hozzá. a páros gyök alatti kifejezések negatív voltát nem megengedő kikötések. azok nem részei az értelmezési tartománynak. nem tekintjük értelmezhetőnek a függvényt. Jelentése szerint tehát az értelmezési tartományhoz azon a bemeneti értékek. A bemeneti értékek egy darab független változójú függvények esetén -szel vannak jelölve. Vizsgáljuk meg. Ez a megszorítás lehet pl. mint bemeneti értékekre.Értelmezési tartomány Azon független változók halmazát jelenti. ilyenek a nevező nulla voltát kizáró kikötések. vagy egyéb matematika kikötés nem zár ki. amelyeket semmilyen algebrai. mint kimeneti értékek. Pl. melyekre nézve. Ezt így jelöljük: .

∀ Ahol a ∀ szimbólum jelentése „minden”. az szimbólum pedig azt. kivéve a mínusz ötöt. ha úgy szimpatikusabb: „Minden olyan . De igyekszik hozzásimulni. De mindenki más ∀ . az nem gond. nem érintheti a függvény. Íme. Ellenben a nevező nem szabad. az ábra: A piros vonal jelzi az aszimptotát. A függőleges aszimptota mindig pont a kizárt értéknél metszi az tengelyt. a mínusz öt kivételével. az jelentése „eleme”. nem lehet csak részese a bulinak. A részben is csak a nevezőt kell megvizsgálni. hogy az legyen: Vagyis Mint az imént most is egy kizárt érték van: a igen. a valós számok halmazát jelenti. hogy a valószámok halmazából a mínusz ötöt kihagyjuk. Ezt a vonalat nem metszheti.mely eleme a valós számok halmazának. Az egész sor tehát ezt közli: „A valós számhalmaz minden eleme.” Vagyis a mínusz ötöt gyevi bíróvá választották. mert a számláló nyugodtan leh et nulla.” Vagy.

Pontosabban csak az van neki. mint mínusz hét. És a négyzetgyök bizony páros kitevőjű. Márpedig a gyökalatti kifejezés nem lehet negatív. aki kisebb. tekintve. Ezt írhatjuk így is: ∀ . hogy írhatnánk így is: Csak merő lustaságból nem írjuk így. ha a gyökkitevő páros. vajh mi az a piros egyenes? A résznek nincs nevezője. ellenben van gyökös tagja.Na. Tehát: Azaz mindenki kizárattatik. mert a kis kettes gyökkitevő nélkül is ugyanezt jelent.

Itt csak tőle jobbra létezik a függvény. hanem elválasztja az értelmezési tartományt az értelmetlen tartománytól.A piros egyenes most nem aszimptota. Röviden: ∀ . A részben is azonos a gondolatmenet. balra nem.

cseppet sem csíp.Az rész olyan. Itt egyszerűen mindenkit szeretettel látnak: ∀ Az részben nem csak a nevező. ezért nincs is értelmezésileg tartományszűkítés. Mivel a gyökkitevő nem páros. mint egy igazi Johnson & Johnson sampon. de a számláló is berzenkedik bizonyos értékektől. .

jobbról zárt intervallumban született. teljes jogú polgára az értelmezési tartománynak nevezett államnak. balról nyitott. vagy a kettőtől ötig terjedő. ” . él és dolgozik.Vagyis a nevező szerint: És a számláló. : Másként mondva: És a két szaftos feltét(t)el együtt: ∀ Magyarán a intervallum kilukasztva a -nél: ∀ Kiolvasva: „ Az összes mely a mínusz öttől kettőig terjedő. a páros kitevős gyök miatt. jobbról nyitott intervallumban. balról zárt. És senki más nem.

A számláló. A nevező szerint: Azaz A gyökös cucc szerint. és csak eme kettőre . a gyökalatti cucc nem lehet negatív. hogy -nél kisebb. (mivel a gyökkitevő páros): A két feltétel együtt: ∀ Ne keverjük össze a [ ] és a {} jeleket. utóbbi egy halmazt elemeivel felsorolva. A részleg kifejezésében az jut kifejezésre.Vegyük észre. -nél nagyobb -ekre és a szakadási pontban a függvény nem létezik. meg mondhat. az ő szava most. az előbbi egy folytonos intervallumot jelent a két beleírt érték közötti összes játékosra utalván. ill. értelmezési tartomány szempontjából nem számít. amit akar. hogy a nevező nem lehet nulla.

Állapítsuk meg a következő kifejezések értelmezési tartományait! Lássuk. mint a komcsi szobrokat a rendszerváltás után. A piros vonalaknál pedig. és -nél. megszakad. hát őket! Az rész: . -nél kisebb értékekre nem létezik a függvény. A kék vonaltól balra. Tehát ez az egész hóbelevanc annyit tesz. Persze jelölhetnők így is: ∀ De akár így is: A legjobb talán a legelső. Úgy eltávolították őket. hogy a mínusz tizenhéttől a végtelenig terjedő intervallum két helyen van kilukasztva: a mínusz kilenc és a kilenc hűlt helyén.utalván. -nél. rövidsége miatt.

a nagyobbiktól jobbra feküsznek a jó tartományok.A logaritmus hasa. Így a hatnál és az alatt nem létezik a függvény. csak pozitív lehet: ∀ Csak a -nál csak nagyobb -ekre van értelmezve. így a két gyöktől kifelé. (pocija). fakó király vágtat kehes lován. azaz a kisebbiktől balra. mint a kérész) Itt is loggal-körömmel harcolunk. A rész: (ami majdnem olyan. Eduárd király. . becsületes nevén argumentuma. tehát: Nehogy má valaki megoldó képlettel vacakoljon! Most -tel a legegyszerübb: Vagyis Mivel a Egy mosolygós parabolát ad.

melykre igaz. Periódusa az egy . Hogy . Így minden egész -vel odébb. Tekintve. olyan -ek jöhetnek szóba. Hivatalosan lejegyzetelve: ∀ Az és között nyista a függvény. Cilácska. mint a . HUGICILA. . Alapesetben mikor így néz ki: . De mindenhol máshol megvala.Ez lehet csak. úgy másolódik tovább. hogy a Most nekünk ilyen van: Tehát a nevező itt sem lehet nulla: 393 Cila. Cicácska. Cili. A mint Cila:393 A tangens egy periodikus függvény.

máris a másikban találjuk magunkat. Vagyis Azonban a között éppen csak egyetlen az eltérés. sőt nulla is lehet. Vagyis jelölhetjük így is: Mindezekbő pedig: Rendezve: Még tovább Sőt: .Így az egyik feltétből éppen -vel történő elfordulással. ha a szög Ahol a egész szám kell legyen. negatív és pozitív.Mivel a koszinusz is periodikus. hogy a koszinusz pocija nem lehet Ahol egy tetszőleges egész szám. Azaz De közben minden olyan értéknél is nulla. ahol a szög És persze az itt is egész. A koszinusz akkor nulla. így ezt is figyelembe kell majd venni. Így a két duma helyett elegendő annyit mondani.

Tehát az értelmezési tartomány: ∀ Ahol a jelentése: „olyan . A függvény ábrája. Ez úgy látszik. A piros vonalak az aszimptoták. . hogy a függvényben ott szakadások vannak. mely eleme -nek. Azaz egész értékeket vehet csak fel az . Ezek tengellyel vett metszetei adják azon értékeket. melyekre a függvény nincs értelmezve.

∀ Sajnos az ábrán nem látszik semmi. hogy mettől meddig terjed a függvény az főként a tudásunkra kell alapozni. így egy kis tili-toli mit sem változtat az értelmezési tartományon. ami szűkítené az értelmezési tartományt. így nem is csatoltak el tőle tartományokat Trianonnál. logaritmus a pocijával együtt. Ez a jelen függvény nem találtatott háborús bűnösnek. de mivel eredetileg is az egész intervallumra kiterjed. mert a kitevőben lévő számok csak tologatják jobbra. No. H acsak nincs a kifejezésben olyan. A hitre. Tehát mindenhol értelmezve vagyon. Pl. tört nevezője. Gyökösség.A rész: Az exponenciális függvény a teljes valós számegyenes felett értelmezve van. balra. stb. ami arra utalna. tengelyen. de .

Ez ugyan a tört pozitívságának eleget tenne. ha a pocijában csak pozitív számok vannak.Az rész: Érdemes átírni: Ekképpen nem esünk abba a hibába. hogy ott is van egy ismeretlen: A logaritmus értelmezése szerint az alap nem lehet és nagyobb kell legyen. hogy a tört nevezőjét és számlálóját is negatívnak választjuk. tekintve. Meg kell még vizsgálni a logaritmus alapját is. a logaritmus úgy szereti. mint nulla: De a győztes pocak az állítást és a -t már úgyis magában foglalja: ∀ . Bár nyilván szűkebb részt ad. az igaz a másiknak is. de jaj. Így a pocik: Azaz: Győztes az mert ha ez teljesül.

Tekintve. melyeket a jelen tudásunk alapján is megvizsgálhatunk. Persze írhatnánk helyette -et is. Ilyenkor a számítógépek sietnek segítségünkre. így ő lesz a függvényérték.Csak kilencnél nagyobb -ekre él a függvény. Komolyabb függvénytani ismeretek kellenek hozzá. hogy papíron kiszámolhassuk. hogy középiskolai módszerekkel nem végezhetjük el. Szerencsére léteznek oly egyszerű kifejezések. És ebből már az is . hogy a szélsőértékek meghatározhatóak legyenek. Az alapgondolat az. de egy odakanyarítása mindig egyszerűbb. Gyakran még ezek sem elegendőek. Didaktika is van ám világon. Az értékkészlet meghatározása Általános esetben ez lehet olyan nehéz. hogy eme változó a függő változó. egyenlővé tesszük -nal. kedves kollégáim! Majd igyekezzünk a kifejezésből az -et kefejezni. főleg az érthetőséget ez segíti leginkább. hogy a kifejezést.

hogy ez nem mindig lehetséges zárt alakban. Nevezetesen. amit egyszerű megoldani. Röviden. átforgatjuk az formációt egy állítássá és erre keresünk a már az előzőekben. És kifejezni -et. erre gondoltam. ( -mal: Majd egy oldalra kollektáljuk az -eket. nem megengedett értékeket. Ezt kell megvizslatni. hogy mely -ok zárják ki ezáltal magukat. Az említett metódus szerint. -nal kell egyenlővé tenni. Ehhez először is szorzunk a nevezővel. No. ill. hogy csak az egyszerű esetekre van egyszerű megoldásunk.kifejezésre jut. Ebből tehát az értékkészlet: ∀ . Adjuk meg a következő kifejezések mint függvények értékkészletét! Az rész tipikusan az. Amennyiben az kifejezhetővé lett. az értelmezési tartomány vizsgálatánál látott módon megengedett. ha az éppen a értékét merészelné felvenni. a másikoldalon csak az található a kifejezésben. És ennek az egyenletnek a jobboldalán látható. hogy az csak egyetlen esetben záródik kívülre.

A feladat része is hasonlóan értékkészleteződik: Egyenlővé tesz : Szoroz a nevezűve: Egybekollektál az : Azaz: ∀ .Az nincs a függvény értékkészletében. Így soha nem érintheti a pirosat. mely itt a vízszintes aszimptota.

A részleg ránézésre adja magát. mint Bottyán apánk. de azonkívül mindenki jelen van. Tehát ∀ köll legyék. Vegyük mindkét oldal ötös alapú logaritmusát: Ekkor a hatványkitevő. hogy ne pozitív alapja legyen. Így tehát simán azt mondhatjuk. lecsúszik a lábunk elé: A pedig nyilván egyenlő -gyel: És itt az szerinti gubanc éppen a nem pozitív számokra van. mivel egy exponenciális kifejezés mindig csak pozitív értéket veh et fel.Az értékkészletből hiányzik az . hogy: ∀ Azonban. akárcsak mint egy fejkötés. ha a hatványalap pozitív. ha valaki vaksi. akkor az még mindig alkalmazhatja az előbb látottakat. . mivel nem is engedjük meg neki általában sem. Márpedig ez az.

De még Chuck Norris se! És most meglogozzuk hármas alappal: . abból ugyan ki nem szedjük az -et. Halljátok hát. testvériség. Ami így is jelezgethető: ∀ Aki vaksiságát tetézendő. ha már nem látjátok: Mivel az exponenciális rész önmagában pozitív értékeket adhat csak. Bottyán fiak. mert a kölönbségre hiába engedjük rá a logaritmust.Kizárólag a nullánál nagyobb -ok kaptak meghívót a buliba. egy -tel való lejebb értékelődéssel. annak itt a lassúbb és teljesen felesleges levezetgetés: Szabadság. Vagyis az szabályozás lép érvénybe. még hitetlen gyaur kutya is. így a konstans csak ezt módosítja. egyenlőség! Hozzáad . A rész is egyszerű.

Ha azt a . Na. mint : És a kikötés -ra: Mint azt már amúgy is tudta mindenki. hogy és között ficereg. Minden aki nem nagyobb. Ő nem is. jó. és értékeket is felveszi. akkor eme két határt tolja feljebb -vel. (Korhatáros függvény. hogy a kettest hozzáadjuk. Úgy. annak a neve. A szinuszról tudni illik. Még a Zolika is. mint – .) Az rész is adja magát.Lecsúszik a fejkötése az orra elé: A mi más lenne.

És tudjuk. hogy a .Azaz csak a szinuszos részre ez lenne: ∀ És az emelés miatt ez lesz: ∀ A vakegerek kedvéért levezetjük: Vegyük fegyelembe. az szinusz értékének ismeretében. ha olyan bemeneti értéket akarunk adni. vagyis a számegyenes balról jobbra növő értékeinek megfelelően pedig: És ezt mondtuk az előbb is: ∀ . így tehát: Az szinusz inverz függvénye hozza elő az -et. Szorozzunk mínusz eggyel! Ekkor természetesen fordul a kacsaszőr: Értelmes irányban. amelyre igaz. hogy csak akkor nem sír a számológép szája. hogy Így most jelen esetben: Vonjunk le mindkét három oldalról -őt: De nem mínusz a kíváncsiságunk tárgya. amit a számológépen is megtalálsz. hanem a pluszos. mikor a szöget akarod kiszámolni. Tudod.

Ha unatkozol. sem felülről. amelytől ameddig tart és . Így mit sem számít az a . Sem alulról. hogy nem korlátos. mert már unom. Ezért: ∀ Ezt már nem vezetgetem le. Hiszen a két határ.De valamivel meg köll tölteni e lapokat… A ma estére: -ék csak pontosan -től egészen -ig. nem változnak. A még hátramaradt rész: Ha ismerjük a tangens függvényt. Ezeknek meg hiába adományozunk bármilyen véges számot. akkor vezesd le te! . akkor tudhatjuk. Más viseletű egyénekből pedig egy teremtett lélek se.

hogy az előbbiekben a függvényt egyenlővé tettük -nal? Na kérem. Ki emlékszik rá. Ilyenkor azt mondjuk. mert nem ismerünk rá megfelelő módszert. Bizonyos esetekben pedig nem. megoldható ez az egyenlet. mikor ismerünk eljárást. ott. Olyan is van. Bizonyos esetekben. hogy algebrailag keressük meg a zérushelyet. Tekintve. Van. Mivel a zérushely megnevezés arra utal. hogy a második koordináta éppen a függvényérték. Azt kell keresni. oszt csókolom. azaz az . Határozzuk meg a következő függvények zérushelyeit! 394 395 Agapé: görög szó. hogy a függvény értéke e pontban nulla. vendégség. annál az -nél nulla.A szent . minthogy a függvény eme -ekre nulla értéket vesz fel. hogy nem is metszi az tengelyt. akkor a nagy megrázkódtatás után a függvény képlettel megadott hozzárendelési szabályát kell egyenlővé tenni nullával. Vagyis mely -ek behelyettesítése teszi a függvényt nulla értékűvé. hogy nem olvasható le. Ami nem más. A „hely” az -re utal. mert nem elég pontos a felbontás. Azaz a második koordináta mindig nulla. Jelentése szeretet. hogy nincs zérushelye.395 Van. Nem feltétlenül butaságunkból kifolyólag. Hiszen az tengely egy tetszőleges pontjának koordinátái: . hanem azért mert nem is létezik algebrai eljárás. hogy ez leolvasható a függvényről. mindazon pontokra. éppen így lesz most is csak az helyett nullát írunk. . hogy hol metszi a függvény az tengelyt. 394 Jöhet mindenki! A zérushely fogalma és meghatározása Neve mi másra utalna. hogy a függvény értéke. Ha arra kényszerülünk. melyek rajta vannak a függvény görbéjén. mint arra.

ha a számlálója nulla.Az függvénynek nincs zérushelye. És az a halmaz. az nem üres. mert éppenséggel a nulla az egy adott érték a pedig az ürességet. Márpedig ennek a számlálója mindig . Másként fogalmazva. Van elemed. kifogyott benne az elem. Ilyenkor ezt így jelöljük: Vagy így: De nehogy ám valaki abban ama tévképzetben éljen. mivel a Függvényre a egyenlőség sosem teljesül. Pistike? . Mivel egy tört akkor nulla. Mondjatok egy üres halmazt! ─ A Zolika feje! ─ harsogja Katika. hogy a nullát jelent. Az üres halmazna k nincs egyetlen eleme sem. amiben a nulla van. az üres halmazt. mert benne van a nulla mint elem. ─ Megállt a falióra. a jelenti.

. ─ Akkor te is üres halmaz vagy! Azonban a függvénynek van zérushelye.─ Nincs.

Hasonlóan járunk el a

-szel szemben is:

A

-nek több zérushelye is van:

Mielőtt teljesen berezelünk, vegyük észre, hogy ez egy másodfokú egyenletre visszavezethető dolog. Azaz itt a másodfokú elképzelésekből nem közvetlenül -et, hanem -et kapunk. De sebaj! És ráadásul még mester is segítségünkre lesz.

Azaz

Amikből az -ek:

Egyszerűbben pedig:

Kissé ránagyítva a gyökökre:

Az

függvény periodikus, és mindenhol értelmezve van így végtelensok, zérushelye lesz:

Mivel a koszinusz nulla -nél, aztán egy -vel odébb, aztán megint egy -vel odébb,… s így tovább, a végtelenségig. Ezért

Azaz

Vagyis a páratlan egész többszöröseinél.

Az

függvénynek egyetlen zérushelye van:

A logaritmus jelentése szerint ez egyenértékű ezzel:

Mivel pedig

A

függvény is csak egyetlen zérushellyel rendelkezik:

A függvény szélsőértéke,396 és ennek helye
Minimum és maximum helyeket értünk ez alatt. Azaz olyan legkisebb és legnagyobb függvényértékeket, amelyeket a függvény, mint lefelé vagy felfelé kiugró értékeket felvesz. Ezek lehetnek helyi, azaz lokális vagy globális szélsőértékek. Szerencsétlen módon ez utóbbit egyesek nevezik abszolút szélsőértékhelynek is. A helyi megnevezés arra utal, hogy ez csak egy adott környezetben számít legkisebb, vagy legnagyobb értéknek, mert a függvénynek vannak ennél kisebb és nagyobb értékei is. Az abszolút pedig nevével ellentétben nem az előjeltől való megfosztottságot, mint szomorú tényt közli, hanem azt, hogy az illető szélsőérték a legkisebb, vagy legnagyobb, ami csak a függvény egészén előfordulhatik. Ezt a félreértést elkerülendő, inkább használjuk a globális
396

, miként azt a palócok is azt nagyon szépen monnyják.

megnevezést! Az érték meghatározásához tudnunk kell a helyet is, azaz azon -et, -eket, ahol ezt az értéket, ezeket az értékeket felveszi. Melynek megtalálásában bizonyos ismerős függvények esetén ismerünk algebrai megoldásokat, bizonyos esetekben csak elviekben, de a tényleges kiszámítás lehet kegyetlenül hosszadalmas és bonyolult. Utóbbi eseteket az nevű témakör tárgyalja, melyről majd egy külön ennek szentelt kötetben olvashatunk. De természetesen vannak olyan esetek, mikor hagyományos módszerekkel kideríthetetlen a szélsőérték helye. Ekkor tőled sem várjuk el, nyálas olvasó, hogy megtaláld. Sose felejtsük el megvizsgálni az értelmezési tartomány széleit! Ha zárt végű, akkor ott is lehet szélsőértéke, ha nem zárt végű, akkor legalább arról szerezetünk tudomást, hogy van-e egyáltalán a függvénynek globális szélsőértéke. A lineáris függvényeknek nincs szélsőértéke. Hacsak nem szorítjuk meg őket egy zárt végű intervallumra. Mert akkor ott lesz. Ha nyílt végű, akkor csak a hűlt helye lesz, tehát nem lesz. A másodfokú függvénynek, lévén gráfja egy parabola, éppen a parabola csúcsánál van a szélsőértéke. A négyzetgyök függvénynek az értelmezési tartománya egyik szélén, (a véges számokra eső végén.) Az abszolútérték függvénynek lehet. Azért csak lehet, mert lehet, hogy két vízszintes félegyenes alkotja a szárnyait, és egy köztük lévő ferde szakasz a közepét. Ilyenkor csak az lehet, hogy nem lehet. Hatvány függvényeknél is általában lehet, páros kitevőjű és páratlan kitevőjűeknél is. De van néhány páratlan melyeknél nincs szélsőértéke. A hiperboláknál is bizonyosoknál van, bizonyosoknál nincs. Attól függ, hogy a tengelyek és aszimptoták hogyan állnak a koordinátarendszerhez képest. Egyszóval kell valami jó rálátással rendelkeznünk az éppen adott, vizsgálandó függvényt illetően. Különben reménytelen. Tehát, ha van egy jó ábrád a függvényről, akkor arról lepuskázhatod. De lehet, hogy arról sem.

Mely függvényeknek van, és hol, milyen szélsőértéke a következőek közül?

A egy szomorú parabola. Ez ugye a negatív főegyütthatóból látszik. (Ha kibontanám, akkor lenne csak igazán főegyütthatója, de az pont olyan előjelű, mint most a zárójelé.) Mivel szomorú parabola, ezért lefelé görbül a szájadéka, azaz maximuma van. És ráadásul még azt is tudjuk, hogy globális maximuma van, mert minden más értéke kisebb lesz ennél. És ha ilyen csinosan adják meg a hozzárendelési szabályt, teljes négyzettel, akkor egyszerűen leolvasható minden, ami nekünk most kell.

Mert ez egy ilyen pofázmánnyal megadott függvény:

Ahol a és a a csúcs koordinátái. És a képletben a nem azt jelent ám, hogy negatív lesz, hanem azt, hogy a látott érték ellentettje, mínuszegyszerese. Tehát a csúcs koordinátáival:

És a szélsőérték helye az koordináta, Tehát a válasz: Maximum helye: értéke

, maga a szélsőérték pedig az

koordináta,

.

Ha miként az

függvény is, ilyen ocsmányul vágódik elénk,

akkor vagy átalakítjuk, szépséges alakúvá:

vagy kihasználjuk azt a tényt, hogy a parabola szimmetrikus, így mindig a gyökök számtani közepe adja a csúcspont első koordinátáját. Még akkor is, ha nincs valós gyök. Akkor is a komplex gyökök számtani közepe. Azaz: A megoldó képletben és a teljes négyzetté alakításban is láthatunk egy bizonyos

tagot. Na kérem, róla van szó. Ő lesz a csúcs első koordinátája.

És ha ezt behelyettesítjük a függvénybe

akkor megkapjuk a csúcs második koordinátáját is:

És a megoldó képletből ez is ismerő lehet, mivel az itt szereplő ellentettje:

éppen a diszkrimináns

Így egyszerűbben így írható a csúcs második koordinátája:

Hosszadalmasnak tűnik? Pedig ez a rövidebb. Ha teljes négyzetté alakítjuk, akkor az így folyik: Kapva vagyon az

Függvény. Ezt pofozgassuk addig, míg színt nem vall. Emeljünk ki az első két tagból -t:

Majd vegyük figyelembe, hogy tulajdonképpen az

azonosságot akarjuk elismertetni vele. Ebből tehát a zárójel második tagja, a

felel meg a

-nek. Viszont az

az

-nek felel meg. Csak jól kell kérdeznie. Vagyis

Amiből tehát simán:

Vagyis

És

Azaz:

És most már akkor csak írjuk be az azonosságba a megszerzett információt, hogy összeálljon a kirakós:

Azaz ha figyelembe vesszük, hogy

továbbá

Akkor láthatjuk, hogy az sorunk zárójele majdnem megegyezik a sor jobboldalával. Pótoljuk ki, hogy jobban hasonlítson! De hoppsza, ekkor nem mardana meg az egyenlőség! Ennek megóvására, vonjuk is le azt, amit belepótolunk:

Majd vessük ki a negatív tagot a zárójelből, miként vulkán az izzó felhőt. 397 Ehhez persze el kell rajt végezni az -val történő szorzást, különben hogy jönne ki a zárójel fedezékéből.

Azaz:

És most a zárójel az

szerint, ilyen alakot ölt:

És már csak a „külsőségeket” kell rendezni:

És kész:

És mit mondtunk az előbb:

A jelen függvényünkre nézve tehát:

397

Érdekes, hogy ennek angolul francia neve van:

Válasz: minimuma van, mert az pozitív.

A

függvénynek nincs szélsőértéke:

Ezt középiskolai módszerekkel sem oly nehéz belátni. Magasabb szinten viszont rémegyszerű. Tekintve, hogy az ilyen típusú függvények felvesznek minden értéket a negatív végtelen és pozitív végtelen között. Hogyan is sejthető meg, hogy nincs szélsőértéke? Ehhez az kell, hogy állandóan nőjön az egyik irányba és állandóan csökkenjen a másik irányba. Vagyis ne legyen közibütt sem olyan rész, ahol a növekedés közben meggondolja magát és visszafordul. Ha nullánál nagyobb számokat veszünk -nek, akkor azok köbei egyre nagyobbak és nagyobbak, ahogy nő. Ha negatív -eket veszünk bemeneti értéknek, akkor ezek köbei éppen így egyre csökkennek, s csökkennek, ahogy az csökken. Azaz nincs két egyforma érték. Márpedig az értelmezési tartomány intervallumának

belsejében, ha egy függvény folytonos, csak akkor lehet szélsőértéke, puklija, huppanója, hepehupája, ragyája, ha egy értéket többször is felvesz. Azonban ez nem teszi ezt. Az -ban ráhasal a tengelyre. Itt megy át konvexből konkávba. Az ilyen pontot hívjuk inflexiós pontnak. Nem a hasalás miatt, hanem csak is kizárólag a konvex-konkáv átmenet miatt. Ezekre is van vizsgálati módszer, de nem nektek. Kő hozzá deriválni tudni.

Azonban ha transzformálva vagyon, és mindenféle tagokat kap a pocijába, akkor lehet neki, két szélsőértéke is, amelyek csak lokális szélsőértékek. Pl.: Azonban ezeket most nem vizslatjuk, mert magasabb szintű tudás szükségeltetik hozzája. És sokak képességeit már az eddigiek is meghaladták. Csak az ábráikat mutatom:

Az

függvény ábrája

És az

függvény ábrája

A

függvény a négyzetgyök függvények csapatában van leigazolva:

Ezért ő ismerős. Tudjuk, hogy hogyan kell megrajzolni, láttuk az előző fejezetben. Így tudjuk, hogy szélsőértékét is ott kell keresni, ahol a gyök alatti rész nulla. A gyök együtthatója negatív, így jobbra menet lefelé görbül. Azaz maximumhelye van. Hol is? Ahol

És ha ezt az értéket bebiggyesztjük a függvénybe, megkapjuk a maximum értékét is. Azaz, hogy felesleges ténylegesen beírni, hiszen tudjuk, hogy akkor a gyökös rész éppen nulla. Így csak a konstans rész marad:

Tehát: maximum, helye:

Értéke:

Az

függvény egy hiperbola:

Ráadásul az a fajta, akinek nincs szélsőértéke, tekintve, hogy a végtelenekben is él. Minden határon túl növő pozitív, ill. negatív értékeket is felvesz a szakadáspontjához közeli -ekre. A végtelenben egy vízszintes vonalhoz próbál hozzásimulni. És ez utóbbi csupán korlátot képez, de ennek értékét nem veheti fel. Így nem lesz minimuma, se maximuma bármennyire is szeretné. Az ő családjának pofázmányát is láthattuk már, így nem csodálkozunk kinézetén.

Következő barátunknak, -nek van annyi szélsőértéke, mint a rosseb. És szerencsére könnyedén ki is tudjuk számolni az összest, mert alaposan ismerjük őkelmét.

Egyszerűen csak azt kell tudni, hogy a szinusznak szélsőértékei lehetnek maximumok, és minimumok is. Tudjuk, hogy a függvényünk periódusa . Így minden -vel odébb menve az tengelyen, ugyanazt az értéket kapjuk, mintha nem is mentünk volna odébb. Maximum helyek:

Kiemelve a „pi per kettőt”

Ahol is a függvényérték kivétel nélkül:

A szinusz már csak ilyen. Minimum helyek:

Kiemelve a „pi per kettőt”:

És ilyenkor a függvényérték mindig:

Az és az lehet azonos is, de nem szükséges, hogy azok legynek. Egymástól függetlenül is kezelhetőek.

És végül itt a vége. Az

, lévén ő is szinusz, ugyanazt a bánásmódot érdemli:

Az argumentuma, vagyis a hasa, pocija, ugyanazokat az értékeket kell, hogy felvegye, mint az iménti, szimpla -hasú társa: Maximum helyek:

Azaz

Közös nevezővel:

Osztva 4-gyel:

Kiemelve a „pi per huszonnégyet”:

Azaz „pi per huszonnégy” szorozgatva tizenkettő egész többszöröseinél eggyel nagyobb számokkal, és a függvényérték itt mindig

lesz. Hiszen a szinusz együtthatója mondja meg a függvény amplitúdóját, azaz függőleges kitérése maximumát. És persze minimumát is. Minimum helyek:

Azaz, „pi per huszonnégy” szorozgatva tizenkettő egész többszöröseinél héttel nagyobb számokkal. A függvényérték pedig mindig:

Hiszen az amplitúdó erre is hat.

Az tengely beoszása „pi per 24”. Figyeljük meg, hogy ennek, mely többszöröseinél lesz max., ill., min. a függvényérték! 398 Hasonlítsuk össze ezeket a kiszámolt mix. és man. helyekkel!

Tengelymetszet, avagy tengelypont
Sajnálatos módon előfordul, hogy a hallatán sokan a parabola csúcspontjára gondolnak, mások pedig az tengellyel vett metszéspontjára. Előbbi esetben ki kellene mondani, hangsúlyozni, hogy a parabola tengelyére gondolunk, és nem az egyik koordinátatengelyre. Ha ez egybe esik, akkor semmi gond. De általában e kettő nem esik egybe! Ilyenkor tisztázzuk, hogy ki mi t ért alatta! Én itt az utóbbit, tehát az tengellyel vett metszéspontot fogom venni. Katasztrófa, hogy még a is van még sok egyébb értelmezése, de itt most szintén, mint az tengely és a függvény közös pontjaként fogom emlegetni. Kiszámításánál egyszerűen csak a függvényben az helyére nullát írunk. Mivel az tengely minden pontjának első koordinátája, azaz koordinátája nulla. Ilyesmit láttunk már a zérushely keresésénél is. Ott az -t, vagyis a függvény értékét, a nevének szimbólumát helyettesítettük nullával. Ez annál lényegesen egyszerűbb lesz. Bárki megteheti, aki tudja, hogy az adott függvény mit tesz, ha nullát írnak beléje. Becsületes függvényeknek egy ilyen pontja van, vagy esetleg egy se. Egynél tö bb nem lehet. Ha mégis úgy látszik, akkor a valójában ő nem egy, hanem több függvény kell, hogy legyen. Keressük meg a következő függvények tengellyel közös pontját!

398

Természetesen nincs olyan, hogy miximum, sem olyan, hogy manimum. Max. és min. akart lenni.

Óh, hát ez az

! Ez kiváló! Könnyű, egyszerű.

Tehát:

A

sem piszok nehéz.

Azaz:

Még ez a

sem okozhat gondot:

Azaz

Répa, retek mogyoró, az exponenciális

függvény, jaj de jó!

Azaz

Csak úgy suhan az

függvény:

Azaz:

Mivel a koszinusz páros függvény, azaz

, így aztán:

És erről meg tudjuk, hogy éppen egy fél:

Teljesen a végére értünk. Majdnem:

Azaz:

Erről pedig a logaritmust ismerők mindannyian tudják, hogy annyit tesz:

hogy mit tesz azon kívül. Vizsgáljuk meg korlátosság szempontjából a következő függvényeket! Az nem teljes egészét. Ha ez az érték a függvény minden lehetséges értéknél kisebb. hanem áganként tekintve korlátos. Ha ez az érték a függvény legmagasabb értékénél is magasabb. Tehát csak ismerős. akkor alulról korlátos függvényről beszélünk. Nem lehet ennél több. Mivel ez a függvény egészére vonatkozó tulajdonság. Ha nincs ilyen érték. felülről korlátos függvényről beszélünk. melyet a függvény nem léphet át. nem tudhatjuk. hogy a van-e olyan érték. Korlátosság A korlátosság alatt azt értjük. hiába látjuk egy ismeretlen függvény viselkedését egy szűköcske intervallumon. Ha bolond függvényről van szó. akkor a függvény nem korlátos. könnyen megismerhető. . az nyitott kérdés. azaz bármilyen negatív. vagy pozitív végtelenbe rohanó értéket is felvesz.Eddig tehát ez volt a legkevesebb ismeretet igénylő és leggyorsabban megállapítható tulajdonság. lenyomozható függvények esetén tudjuk eldönteni. vagy nem lehet ennél kevesebb.

Felülről nem. Tehát enek a korlátja alsó korlát. „félbevágott csúcsa” ott van ahol a gyök alatti rész nulla. s így reciprokaik is mind nagyobbak. mint nulla. ezek adják a bal ágat. Jobb ágra. Mindkettőjük korlátja a nulla. bal ága felülről. . pozitív együthtatóval. politikai hadszínterek. A függvény. vagyis a függvény nagyobb mindig. lévén négyzetgyök függvény. mint nulla. ha jó nagy pozitív számból vonunk gyököt. és nyilván reciprokaik is kisebbek. A csúcsa. és 399 Jó nagy gyökérség. Lévén.Jobb ága alulról. hiszen bármilyen nagy gyökérték399 lehetséges. hogy a nulla négyzetgyöke éppen nulla. ahol is az a korlátosság: Azonban a függvény egészét tekintve nem korlátos. És ott már csak a kopasz marad függvényértéknek. ahol is az a korlátosság így: Balágra. ezen -ek adják a jobb ágat. A negatív számok. alulról korlátos. Hiszen a pozitív számok. minden körülmények között.

Kivéve mikor nem. mert pozitív nagy számokra nagyon-nagyon nagyok. Az olyanok. nagyon-nagyon negatív végtelenek. Egyszer. ha negatív a főegyüttható (koefficiens őméltósága). mint „plusz három”. a pozitív végtelenbe mennek -e. A főegyütthatójuk csak annyit határoz meg. Jelentése az eredetinek „és fordítva. Így ez számára egy nem elektromosan csatlakoztatott rázós korlát. mert a csúcsban fel is veszi ezt az értéket. tehát folytonosan mennek egyik végtelenből a másikba . negatív végtelenbe tartó számokra. akkor 401 400 401 Ő egy független függvény. azaz a páratlan kitevőjű hatványfüggvények sosem korlátosak. mint a . akkor negatívból a pozitív végtelenbe. Szakadásuk nincs sehol. -t így ejtik: „vica verza”. a viszont”. Megérintheti. és . hogy negatív végtelenből. avagy Ha pozitív a főegyütthatójuk. utóbbinak meg bakkfitty se.időjárási katasztrófáktól függetlenül400 is. Az igazi szittya magyarok.

Így mindenféle számolgatás nélkül kijelenthető, hogy nem szab neki korlátot a Jó Isten se. Csak a képernyő.

Ezzel szemben, az típusú találkozások, azaz a páros kitevőjű hatványfüggőségek mindig korlátosak vagy alulról, vagy felülről. Előbbi akkor következik be, mikor a tőgyegyüttartó pozitív és , mikor negatív a főtetűtartó.

Hogy konkrétan hol van ennek a csúcsa, ill., csúcsai, azt nem tudjuk megmondani a jelen tanulmányi szintünkön. A gyökeit402 ugyan ki tudjuk számolni, hiszen visszavezethető másodfokú egyenletre az
402

Egy függvény gyökei a zérushelyeit jelentik. Tehát azokat az -eket, ahol a függvény nulla értéket vesz fel. És nem a gyökvonáshoz van köze, mint azt a nevéből gondolnád.

egész, de nehogy ezeket kiáltsuk ki korlátnak! Mert az gyökérség lenne. Az is igaz, hogy a csúcsok valahol a gyökök között helyezkednek el, de közel sem annyira félúton, mint az a másodfokú egyenlet esetén üdvözítő volt. Így csak becslést tudunk rá adni. Ahhoz meg ábra kell. Valami skiccszerű, vagy olyasmi legalább. Ha valakinek van kedve,403 számolja ki a gyököket, és azok számtani közepeit behelyettesítve megbecsülheti a min. és max. értékeket. Én ez most inkább hanyagolnám.

Az ábrából úgy sejlik, hogy a függvény mindig kisebb, mint

. Ennyi nekünk elég is most.

Szal az ábra szerint felülről korlátos:

Ha ezt az egyenlőtlenséget megoldjuk, és azt kapjuk, hogy vannak olyan értékek, melyekre nem teljesül, azaz vannak gyökei, akkor az azt jelenti, hogy alulbecsültük a korlátot. És a függvény beleverte a fejét. Nosza, lássuk:

403

Mikor így kezdek egy mondatot, akkor már sejthetitek, hogy nekem nincs.

Aminek a diszkriminánsa (másodfokúra visszavezetve): Azaz

Ez biza Nincs olyan érték, melyre nem igaz ez az egyenlőtlenség. Csökkentsük a korlátot, hadd koppanjon a feje! Legyen a korlát :

Ekkor rendezve:

A majdnem segedelmül hívott másodfokú diszkriminánsa:

Azaz

Ami annyit tesz, hogy pontosan súrolja a lécet. Koppant a feje, gól! Vagy mittom én, hogyan kell ilyenkor kárörvendeni. Na, de ez tök jó, mert úgy oldottuk meg, hogy nem oldottuk meg. Pontosabban, nem kellett hozzá deriválni és egyéb módon ügyeskedni. Az érintőkorlát ezekszerint éppen:

Vagyis a lógványunkra404 igaz, hogy minden -re:

Egy pillanatig se gondold, hogy mindig ilyen mázlid lesz. És ilyen hamar kiszámolhatod. Általában, sokáig tarthat, és lehet, hogy nem visz sehova.

404

Lógvány=Függvény

Mi van? Én szabtam ki ezt a feladatot, addig csinálom, amíg kedvem tartja. Akkor sírjál, ha neked kell megcsinálnod! A függvény tangens. Márpedig az nem korlátozódik sem alulról sem felülről.

Nincs is mit pofázni róla, aki látott már tangestetet az tudja, ha emlékszik rá. Ha nem emlékszik, szégyellje magát! Aki még nem látott, most nézze meg. Azt kell látni, hogy nem látunk semmit, mert kimegy a képernyőről.

Szakadás van benne végtelen sok. Azonban ennek dacára újra és újra kezdi, jön a negatív végtelenből, tart a pozitív végtelenbe. Megszakad, aztán újra kezdi. Sosem unja meg. Míg világ a világ, a tangens folytatódik, akárhányszor szakad is bele. Valszeg a mondabeli Sziszifusz leszármazottja lehet.

A

pedig,

, oly korlátolt, mint a Zolika. Na jó, a Zolika kicsit jobban.

Ha nem , hanem lenne az együtthatója, akkor rávághatnánk, hogy és között ficereg. Most is rávághatnánk, de az nem lenne igaz. Azt rávághatjuk, hogy és között ficereg. És az meg igaz is. Vagyis itt a válasz: Alsókorlát: Felsőkorlát: . Azaz minden -re igaz, hogy:

Tehát a feje búbját és a talpát is beleveri a korlátokba.

Konvexitás
Eme tulajdonság tisztességes kivizsgálásához is léteznek egyszerű műveletek, melyek természetesen magasabbfokú tanulmányaitok során lesznek elérhetőek. Miért van az, hogy a legegyszerűbb eljárások, mindig csak magasabb szinten tanulhatóak? Azé, hogy egyetemre is járjon valaki. Ha tényleg olyan nehéz lenne, nem menne a kutya se. Ne vedd magad kutyába se, menjé egyetemre! Itt sajnos csak olyan módszereket veszünk, amik csak úgy szemre mondják meg, hogy konvex-e, avagy konkáv-e a függvény. Ami nyilván nem teljesen pontos, sőt egyáltalán nem az, tekintve, hogy valának nem látható dolgok is a világban. Pl. a Zolika bölcsessége. No, de mi is az, hogy egy függvény konvex, ill. konkáv? Ha lefelé lóg gráfjának hasa, akkor konvex, ha domborítja a hátát, mint a cica, akkor konkáv. Ez nem feltétlenül lesz végig így vagy úgy a függvény teljes értelmezési tartománya felett, mert változhat is. Viszont akkor olyan intervallumokra osztjuk, ahol elkülöníthetőek a szakaszai ilyen vagy olyan konvexitási besorolás szerint. A konvexitásnak természetesen van tudományosabb megfogalmazása is. Sőt még annál is tudományosabb. Érdekes módon ezekben nem említenek se lógó hasat, se dombordó hátat. Így hangzik az egyik: „..ha a függvény bármely két pontját összekötjük egy egyenes szakasszal, és az egyenes szakasz minden pontja; kivéve a két végpontját; a függvény görbéje fölött található, akkor ko nvex a függvény.” Ez a „bármely két pont” annyit tesz, hogy ha van olyan két pont, akire nem teljesül, akkor nem igaz az állítás, tehát a függvény nem konvex, ill. vannak olyan pontok melyek miatt nem mindenhol konvex. Ezért is kell olyan intervallumokat keresni, ahol „bármely két pont” igazzá teszi az állítást. Sejthető, hogy, ha az állításban az egyenes nem a függvény görbéje felett, hanem alatt található, akkor az konkávvá teszi a függvény azon szakaszát, melyre ez fennáll: „..ha a függvény bármely két pontját összekötjük egy egyenes szakasszal, és az egyenes szakasz minden pontja; kivéve a két végpontot; a függvény görbéje alatt található, akkor konkáv a függvény.”

Ugyanolyan hozzámagyarázattal, mint az előbb. Tehát mind a kettő meghatározás úgy értendő, hogy alulról tekintve, konvex, vagy konkáv egy függvény. Még egyetlen szó, amire szükség lehet: .405 Itt megy át a függvény konvexből konkávba, vagy konkávból konvexbe. Egyszóval itt vált konvexitást.

Vizslassuk meg a következő függvényeket konvexitás szempontjából!

Első páciensünk, az , egy szomorú parabola. Lefelé görbül a szája. Tehát konkáv. Mindenhol értelmezve van, és mindenhol konkáv, így nem kell intervallumokra bontva vacakolni vele.

405

Hajlítási pontnak fordíthatnók, ha akarnók.

A köbgyök függvény, mint a

, egy felborított köbfüggvény. Görbesége ebből fakad.

Mivel ő az függvény -kal elfordítottja, inflexiós pontja is ott lesz, ahol az ősének volt. Annak meg éppen az -ben volt. Ezért Ha , akkor konkáv. Ha , akkor konvex a kicsike.406

406

A negatív szöggel való elfordulás az órajárás irányába történik. Tekintve, hogy a pozitív elfordulást az óra járásával ellentétesen definiáljuk.

A szinusz függvény, periodikus és girbe-gurba. Érstd úgy, hogy emitt felfelé hajlik amott lefelé, és ezt ismételgeti szabályosan. Inflexiós pontjai pedig éppen a zérushelyeken vannak, így könnyű megtalálni őket. Tehát hol nulla a szinusz?

Hol konvex és hol konkáv? Ott konvex, ahol a függvényértéke negatív, és ott konkáv, ahol a függvényértéke pozitív. A függvény negatív, ha:

Rövidebben, egyszerűbben írva:

Azaz minden olyan intervallumon, ami a egész többszöröse közti szakaszból áll. A függvény pozitív, ha:

egy páratlan egész többszöröse, és az azt követő páros

Rövidebben és egyszerűbben:

Azaz minden olyan intervallumon, ami a egész többszöröse közti szakaszból áll.

egy páros egész többszöröse, és a azt követő páratlan

Többszörös természetesen a is. Tehát mindezekből:

Konvex ha:

És konkáv mindenhol máshol:

A

függvényünk tangens.

Az ő inflexiós pontjai is a ott vannak, ahol a függvény értéke nulla. Továbbá a szakadási pontok előtt és után is eltérő a konvexitása. A szakadási pontoktól jobbra a következő inflexiós pontig konkáv, az inflexiós ponttól jobbra menet a következő szakadási pontig konvex. És ezt ismételgeti végestelen végig, mert periodikus a lelkem. Marlene Ditriech után szabadon:

407

… (A németek mindent egybeírnak, így a szakadási pontokat is.) Szakadási pontok ott vannak, ahol a függvény nincs értelmezve. Mivel:

407

Keressél rá a Youtube-on! Meglásd, ismerős lesz a dal.

Azaz ahol a koszinusz nulla, ott megszakad a függvény szíve a bánattól, és köszöni szépen, de ő ott inkább nem létezik.

„pi per kettőt” kiemelve:

Azaz a „pi per kettő” páratlan egész többszörösei. És a zérus helyek? Ahol

Tehát, „pi” egész többszörösei. Ezekből lógványunk konkáv, ha:

És konvex, ha

függvény:

Ez egy hiperbola melynek két ága az ponttól jobbra és balra helyezkedik el, úgy hogy az ettől balralevő konvex, ettől jobrra konkáv. Az pontban szakadása van. Vagyis tudományosan jelölve: A függvény konvex, ha:

És konkáv, ha:

Az

függvény a koszinusz reciproka:

Ezért mindenhol szakadása van, ahol a nevezője nulla:

Ahol pozitív a függvényünk, ott konvex, ahol negatív ott konkáv. Tehát pozitív és konvex, ha:

Egyszerűbben írva:

És negatív és konkáv, ha:

Egyszerűbben:

Paritás
Ez a szó a párosság, ill. páratlanság kérdését fejezi ki egyetlen szóval. Ezekszerint a függvények is lehetnek párosak és páratlanok, miként az egész számok? Igen. Sőt lehetnek se nem párosak, se nem páratlanok, miként a tört számok. Mit jelent, az, hogy egy függvény páratlan, ill. páros? Páros egy függvény, ha bármely bemeneti értékre ugyanazt adja, mint a – -re. Azaz, jelben:

Az geometriailag annyit tesz, hogy a függvény szimmetrikus az
408

tengelyre. Néhány páros függvény:

De vigyázz, ha transzformálva vagyon egy vízszintes eltolással, akkor már nem lesz se páros, se páratlan. A függőleges eltolás ezen ugyan nyilván nem változtat, de általánosságban nem igaz, hogy minden másodfokú függvény páros.
408

A konstans egy állandó számot jelent, ami nem változik, nem függ a bemeneti értéktől, -től.

A szögfüggvények közül csak ezek párosak, a többi páratlan. Ha a saját periódusukkal, vagy annak többszörösével tolod el őket jobbra, vagy balra, akkor megőrzik a paritásukat. Egyébként nyilván nem. A függvény páratlan, ha bármely bemeneti -re, a függvény mínusz egyszeres értékét veszi fel annak, mikor – -et tuszakolsz le a torkán. Jelben:

Ezt geometriailag annyit tesz, hogy a függvény az origóra tükrözhető. Vagyis bármely pontját az origóra tükrözve, a függvény egy másik pontját kapod meg. De ezeket se tologasd jobbra-balra. Sőt le-fel sem lehet. Néhány páratlan függvény:

De ezeket már említettem az imént. A felsorolt függvények mindegyikét ábrázold, és nézd meg, hogy az origóra, vagy az tengelyre tükrösek-e! Ábrázoláshoz használj valami programot, gyorsabb és pontosabb, mintha papíron csinálnád! Két azonos paritású függvény szorzata páros. 409 A definíciójukban szereplő előjel miatt. Mivel, ha két párosat veszünk:

Akkor

409

És itt nem a „függvényszorzatra” azaz kompozícióra gondolok, mert akkor azt mondanám.

Két páratlanra nézve:

Akkor

Ami nyilván:

Ami nem más, mint:

Különböző paritásúak szorzata páratlan függvényt ad. Legyen pl. páros és páratlan:

Ekkor:

Azaz ellentétes előjelű a két oldal, miként mondottam. Remélem, mindenkinek feltűnt, hogy a számok világában nem ezt tapasztaltuk. Két páros szám szorzata páros, két páratlané páratlan. Különböző paritású számok szorzata pedig páros.

Periodikusság
Ez arra utal, hogy bizonyos függvények papagáj módjára ismétlik magukat. De szabályosan ám. Bizonyos ugyanolyan szakasz múltán, mindig ugyanaz a pofázmány köszön rád. A legrövidebb eme szakaszok közül maga a periódus, ennél rövidebb szakaszon nem megy végbe egy teljes ismétlődés. És ennél hosszabbon is csak akkor lesz, ha ennek egészszámú többszöröse. A periodikusság tehát úgy is megfogalmazható, hogy van egy olyan legrövidebb szakasz az adott függvényhez, mellyel eltolva, jobbra, vagy akár balra, a függvény képe nem változik. Jelben ezt így láttatjuk: Ha a függvény periódusa,

Sőt, akárhány egészszeresét vehetjük a periódusnak, hiszen a periodikusság azt jelenti, hogy ez nem egyszer, nem kétszer, hanem örökösen ismétlődik:

Ám a periodikusság is befolyásolható, ha az -et megszorozzuk a pociban, valami egytől és nullától eltérő számmal. Legyen ez a szorzótényező valós szám! Állítás, ekkor a periódus -ed részére vált. Egyébként ezt az -t, az együtthatóját nevezzük frekvenciának. Minél nagyobb ez a szám abszolútértékben, annál gyakoribb az ismétlődés.410 Ahányszoros lett a frekvencia, annyiad rész lesz a periódus. És vice versa, ahanyad része lett az új frekvencia a réginek, annyiszoros lesz az új periódus. Az eredeti függvény:

És az állítás szerint, a megváltoztatott periódusú, -re ugyanazt adja, mint

-re: (

Miért is? Mert ekkor minden „erred akkora iksz” visszaadja az eredeti elképzelést. Azaz, az eredeti függvényt. Így nem kő má az , jó az „iksz per err” is. Nosza, írjuk be ezt az helyére, és a túloldalon a megfelelő periódus miatt ezt az „iksz per err-t” növelhetjük „pé per err” valamely egészszeresével. Így továbbra is egyenlő marad a két oldal.

És ez szerencsére egyszerűsíthető:

És ez éppen az eredeti állítás:

Így hát ez vagy igaz, vagy jól tudok hazudni.

A leghíresebb periodikus függvények a szögfüggvények:

410

Frekvencia= gyakoriság.

A két utolsó, a szekáns éppen a koszinusz reciproka, a koszekáns pedig a szinuszé:

A tangens és kotangens függvény periódusa . A többi négy szögfüggvényé

.

Ahol mindegyikre csak akkor igazak ezek az állítások, ha . És ne felejtsük el, hogy a tangens és kotangens periódusa nem kettő, hanem csak egy . Azaz fele olyan kis szakaszon ismétlődnek, mint a többiek.

Roppant szerencsés módon az összes periodikus függvény előállítható szögfüggvények összegeként. Igaz, hogy általában ez végtelen összeg, bizonyos együtthatókkal véve, de a lényeg ugyan az. Ezeket a recepteket tette ismertté a világ számára, a kivételesen ténylegesen az alkotóról elnevezett -sel. És sejtheted, hogy pont ezt a kafán hangzó dolgot nem fogjuk itt venni. De azért tudj róla, hogy ilyen is van! Ha legközelebb valakitől azt, hallod, hogy „a szinusz meg a koszinusz nem jó semmire”, akkor légy szíves röhögd ki hangosan, mert az az illető, nagyon ostoba! És kb. olyan mintha azt mondaná, hogy a „levegő nem is jó semmire.” O.K. próbálja meg anélkül!

Mondjuk meg eme függvények periódusát!

Mint látni fogod, ill. már láttad is, ha figyelted a levezetést, a periódust csak a függvény hasában lévő együtthatója befolyásolja. Méghozzá éppen az eredeti függvény periódusa szorzódik eme együttható reciprokával. Ja, hogy mi az, hogy eredeti függvény? Mikor az adott függggevény hasában csak egy magányos van. És semmi más. Sem vízszintes eltolásra utaló cucc nincs hozzá adva a pociban, sem az nincs szorozva semmivel. Ezekszerint, az függvény, tekintve, hogy ő egy szinusz, periódusa éppen egynegyede lesz az eredeti periodusának.

Hiszen ezt láttuk az imént, mikor a periodikus párocskát kivallattuk:

Azaz a

-nek a negyede:

Periódus tehát: „pi per kettő”

Fekete a , a piros pedig a . Vegyük észre, hogy amíg a piros egyszer ismétli magát, aközben a fekete pont -szer. A fekete függvény frekvenciája éppen -szerese a pirosnak. Tehát periódusa a negyedére csökkent.

A következő függvény,

koszinusz.

Frekvenciája csak negyede ez eredeti, „őskoszinusznak”. Lomhábban csapkod. Azaz négyszer akkora lesz, a periódus, mint az
411

volt. Tehát:

411

Ancesztor=ős

A fekete a , a piros a . Figyeld meg, hogy a fekete csak negyed olyan lassan csapkod, azaz frekvenciája a negyede, s ezért periódusa négyszerese a pirosénak.

A tangens függvény, periódusa eredendően csak

-é, ennek „háromkettede” lesz:

Míg az egyik kétszer ismétli magát, addig a másik éppen háromszor. Kitalálod, hogy melyikük, melyik? A fekete a lomhább, tehát az ő periódusa a nagyobb, vagyis kisebb a frekvenciája. Így a fekete a és piros a

.

A kotangens periódusa . Ezért a

függvényé „négyharmadszor” .

Ki az, aki még nem szokta meg, hogy a frekvencia reciprokával szorozza az eredeti periódust??? Zolika. ÁÁÁ!!

Zolika fiam, számold csak meg, hogy egy közös metszőpontból számítva, hányszor repetázik az egyik és hányszor a másik! A fekete háromszor, a piros négyszer. Ezért a fekete frekvenciája a kisebb. Háromnegyede a pirosnak. Vagyis a fekete periódusa négyharmada a pirosnak. A fekete a , a piros az ős: .

A következőnél azt konstatáljuk, hogy az Mivel ha igaz, hogy

reciprokfüggvény periódusa is annyi, mint az ősé.

Akkor az is igaz, hogy

Mindazon pontokra, ahol és . És ez elég magától értetődő, mert ha az egyik nulla lenne, a másik nem, akkor mitől lenne periodikus? Így a mi mostani függvényünkre is igaz:

A koszinusz periódusa

. Ezért ezé is. Miért is? Csak azért is!

Itt is az

periódusát a reciprokához is viszonyítjuk:

Ennek periódusa tehát háromszorosa a szinuszénak, azaz

, vagyis:

A fekete a miénk, a zöldnek a reciproka. A piros pedig az őstulok. Sorban:

A függvény menete: monotonitása, folytonossága
A függvények nőhetnek, csökkenhetnek, maradhatnak állandó értékűek a teljes értelmezési tartományon. Ezt a viselkedést akarjuk itt vizsgálni. Ha nem egységes, nem ugyanúgy halad a teljes tartományban, akkor részekre, kisebb intervallumokra bontva, azokon külön-külön mondjuk meg, hogy milyen módon megy a függvény. Figyelem, tehát mindig az értelmezési tartomány egy részéről, vagy egészéről tekintünk ilyenkor a függvényre! Azaz, hogy mely bemeneti értékekre, hogy változik a függvény. Nem értem, hogy egyes diákok, miért keverik ezt mindig össze az tengely felőli vizsgálattal. És miért nem értik, hogy mit értünk az alatt, hogy egy függvény növekszik, vagy csökken, az adott intervallumon. Mindig úgy szemléld, mintha az tengely, vagy annak egy részének balszéle felől mozognál a jobbszéle felé. S közben meg-megállva, mint József Attila anyja a padlásra menet, rá kacsintasz a függvény vonalára, és konstatálod, hogy az előbbi pillanathoz képest, a függvény értéke nőt-e, vagy csökkent. Kicsike ujjacskádat húzd végig az tengely kiszemelt darbján, és úgy kövesd végig, hogy miközben a kisebb, értékek felől a nagyobbakfelé gyüsz, sülyed-e, avagy emelkedik a függvény. A arra utal, hogy nem változtatja a menetét, azaz ha növekszik, akkor növekszik, és nem csökken. Ha csak egyszerűen azt mondjuk, hogy , abba belefér az is, hogy itt-ott vannak nem növekvő, azaz vízszintes szakaszok is benne. Ha ez nem lehet benne, akkor azt mondjuk, hogy a függvény. Ilyenkor nincsenek vízszintes szakaszok benne. A csökkenés pedig éppen úgy kizárt. A , és a függvény hallatán hasonló magyarázatra gondoljunk! A folytonosság akkor áll fenn, ha a függvény megadható összefüggő grafikonnal. Azaz ha pontjai összeköthetőek, az egész függvény megrajzolható a ceruza felemelése nélkül. Ilyenkor szakadási pontok kivételével, a függvény mindenütt folytonos. Szerencsétlen módon, és nyilván ezért kérdés ez egyáltalán egy függvénnyel kapcsolatban, vannak olyan neveletlen függvények is, akik sehol sem folytonosak, noha mindenhol értelmezve vannak a valós számok halmazán. Pl. az a függvény, amely minden racionális helyen az értéket veszi fel, és minden irracionális helyen a értéket. Ez gyakorlatilag csak szakadás, szakadás hátán. De szerencsére az ilyeneket nem kell vizsgálnotok. Ha függvény olyan szép, jól fésült, illemtudó, templomba járó, istenfélő lélek, mint amelyekről az iskolában tanultok, akkor az ábrájáról megmondható, hogy hol folytonos, és hol vannak benne szakadások.

Monotonitás és folytonosság szempontjából mit mondhatunk a következő függvényekről?

A lineáris függvények, mint a

is, mindenütt folytonosak. A monotonitásuk nem változik.

A jelenlegi függvényünk szigorúan monoton növekvő. Ezt a meredekségét jelző pozitív mivoltából látható.

együtthatójának

A

is lineáris függvény. Így ő is mindenütt folytonos.

Szigorúan monoton csökkenő, hiszen az

együtthatója negatív.

szigorúan monoton növekvő. monotonitásuk a csúcspontjukban változik.A parabolák mindenütt folytonosak. Tehát a parabola. . meg kell határoznunk a csúcspont helyét! is De ez könnyen leolvasható ebből az alakból. Így a következő igaz: Ha Ha szigorúan monoton csökkenő. mivel pozitív főegyütthatójú. Mivel az parabola. s így mosolygós.

mind az intervallumon. ha negatív. Mind az . Az pontban szakadása van. akkor növekvő a függvény menete. így nem mindenütt folytonos. és az együtthatójának az előjele együtt adja. és szigorúan monoton csökkenő.A függőleges és vízszintes aszimptotákkal rendelkező hiperbola nem vált monotonitást. csökkenő. Ezenkívül mindenhol folytonos. Monotonitását a számlálónak az előjele. . Ha hányadosuk pozitív. De rendelkezik szakadással.

A négyzetgyök függvény. ha a gyök együtthatója és változója együtthatójának szorzata pozitív. folytonos a teljes értelmezési tartománya felett. Az intervallumon szigorúan monoton növekvő. Monotonitást nem váltogat. ha ez a szorzat negatív. és csökkenő. Növekvő. .

Az meg olyan. Maximumhelyei: Azaz Minimumhelyek pedig: Azaz . hogy a szélsőértékhelyein változtatja a monotonitását. Így kellenek ezek a helyek.Az szinusz függvény.

Mivel az ő frekvenciája éppen kétszerese az „ősnek”. Azaz. Tehát szigorúan monoton növekvő. ha Vagy egyszerűbben: . Mellesleg másképp nem is juthatna el többször is mínusz végtelenből egészen plusz végtelenbe. előröl az egészet. így a periódus csak fele akkora. ha nem kezdené újra. a periódusa és a szakadási pontjai miatt unos-untalan újra kezdődik a buli. ha És mindenegyes minimum helytől a következő maximum helyig szigorúan monoton növeksz ik. minden egyes maximumhelytől a következő minimumhelyig szigorúan monoton csökken.Ezekszerint. szigorúan monoton növekvőek. Azaz ha A tangens típusúak. mint az függvény. de csak szakaszonként.

A kezdőbetűik azonossága. Most mi is megszakítjuk utunkat.---------------------------------------------Vannak még egyéb tulajdonságok is melyeket vizsgálhatnánk. Legalább állítsd őket párokba. magával hozza a párját is. Alkalmazzuk majd mindazon ismereteket. mert olyan ismeretek szükségeltetnek hozzá. de éppen ezért hozza egyikük magával a többit. . melyeket eme kötetben nem veszünk. így ha az egyik eszedbe jut. de mégsem vizsgálhatjuk. Jellemezzük az összes utunkba kerülő függvényt. akkor annak felidézése is egyszerűbb. mert ha megszoksz egy sorrendet. melyeket itt elsajátítottunk. azonban érdemes. mint a végtelenbe ért tangens. Pl. csak azért. sajnos nem csengenek össze kezdőbetűikre nézve. vagy hasonlósága alapján: — — — — — A végére maradtak. Így nem felejtesz ki semmit. Nem kötelező sorban venni a jellemvonásokat. hogy újra kezdhessük.

A másik üres karikával van jelölve. a zérushelyek és a függvény menete is.Jellemezzük az összes eddigi szempont szerint az alábbi ábrán látható függvényt! Ha nincs megadva a függvény hozzárendelési szabálya. akkor a függvény grafikonjáról igyekezzünk leolvasni mindent amennyire pontosan lehetséges! Annál pontosabban nem kell. hogy csak egy kopasz ábrát kaptunk. (balról zárt. hogy nincs benne az értelmezési tartományban. Ebből az irányvektor: Tehát a meredeksége: . Értelmezési tartomány: Értékkészlet: Zérushely: Csak pontatlanul tudjuk leolvasni. amit tudunk. és hozzárendelési szabályt. Ez annyit tesz. Tekintve. hogy az benne van az értelmezési tartományban. és az egyenesek végpontjai jól leolvashatóak. Az annyit tesz.) A maximum. azonban mindkét zérushely egy-egy egyenes szakaszon található.és minimumhelyek is leolvashatóak. Az egyik végpont teli karikával van jelölve. miként a tengelymetszet. jobbról nyitott intervallum. az ábráról kell leolvasnunk mindent. Az egyik ilyen egyenes szakasz két vég pontja a és a . Az ábra szerint ezért az értelmezési tartomány. így az egyenesek egyenletének hozzárendelési szabályait megállapíthatjuk. azaz képletet nem.

bármely pontja az egynesenek. a és a . Ebből az irányvektor: Vagyis a meredeksége: Az egyenes egyenlete: Legyen az benne a szép. -nak a pontot. mely utóbbi nem teljesjogú végpontja ugyan a szakasznak. mely metszi az tengelyt. az esetet kell vennünk: Ez tehát az egyik zérushely. igenis az. és az meredekséget is kiszámoltuk. ugye: Zérushelyet keresvén. tehát . pontnak kikáltva a ! Egyébként lehetne.Mivel egy egyenes megadható a meredekségével és az egyik pontjával: Válasszuk pl. de a meghosszabbított egyenesesnek. Ennek két jól leolvasható végpontja. melynek része ez az „egy végpontú szakasz”. A másikhoz a másik egyenes szakasz kell. Ez Zérushelyet keresünk.

értéke Ez utóbbi egy alig láthatóan felfelé görbülő kanyarulat vége. mert ahhoz is kellene. legalább az egyik koordinátája. Minimum helyek: Az egyik tisztán leolvasható: értéke A másik csak sacc-per-kb. mint állat: Hattal is: Összefoglalva. értéke . ha ezt nem minősítjük szélsőértéknek.Szorozzunk mínusz eggyel. Kiszámolni is csak bajosan lehetne. a zérushelyek: Szélsőérték: Maximum helyek: értéke: Valamint az értéke: Továbbá az . hogy megmondjuk a másik koordinátáját. szemmel nehéz ezt látni. az sem baj. Persze a négyzetháló segít. Így.

szig. mon. oda is. üres karika van e függvény végén. legnagyobb értéke . mon.És a következő is csak bajosan mondható meg: . Mindenütt másutt konkáv. monotonitás. mert ahhoz az értelmezési tartományban kellene lennie. csökkenő szig. (Az egyenes szakaszok önmagukban véve. mon. ill. Mert nem tudjuk. Azaz az függvényünk. Értsd. sosem lesz ennél kisebb. csökkenő . értéke: A függvény jobboldali „végpontja” nem tartozik az értelmezési tartományhoz.) Korlátosság: A függvény korlátos: Legkisebb értéke . mon. már amennyiben ez a neve. mon. növekvő szig. de ez a pont most nem innen kap vacsorát. csökkenő szig. Konvexitás: Az intervallumon konvex. besorolhatóak ide is. Menet. folytonosság: A jobb végpont kivételével mindenütt folytonos. hogy milyen görbének a része. Mivel ott nem egyenes a függvényszakasz. Periodicitás: A függvény nem periodikus. mert nevet sem kapott szegény. növekvő szig. így itt nincs szélsőértéke. Nem tudunk számolással közelebb kerülni. mon. nagyobb: Tengelymetszet: Körülbelül az . növekvő szig. Üres a tányérja. Paritás: Nem páros. és nem páratlan.

Kb. Minél többet. úgy könnyebb! Jellemezd az ábrán látható függvényt is! Amennyire pontosan csak lehet. és minél pontosabbat közölj a függvényről! Házi feladat A következő függvények mindegyikét jellemezd az összes tanult jellemzési tulajdonság alapján! Ábrázold is őket. melynek jellemzését kérik tőled. Légy alapos. ∎∎ . ezeket kell elkövetned minden függvényre. mint egy bűnügyi profilozó.

ami még oly széppé. miként majd látjuk is. éjjellátó. ostoba néptömegek. Így értékük mindig pozitív lesz. Szögfüggvények nélkül. hanem az egész emberiségnek kell átadnunk! Így nem hagyhatunk ki a megtanulandók sorából olyan fontos dolgokat. elektromos hálózat. hullámmozgások elemzése. de egész nap telefonálgatnak.hát minek kell az már…?” És a többi humánszakos. emberi tudatlanság. miért élsz még mindig köztünk? Számtalan faj kihalt már! Az ostobák ideje mikor jár már le?412 412 A szögfüggvények általánosításai forgásszögekre igen komolyan kötődnek a periodikus hullámokhoz.Szögfüggvények A szögfüggvények a hasonlóságon alapulnak. hogy mily rövidlátóak az emberek! Amit nem kötsz az orrukra. hogy pont az ilyen tudatlan emberek nem lennének képesek meglenni az ilyen technikai vívmányok nélkül. „Jaj. Érdekes azonban. műholdas televízió. mit gondoltok. leírása nem lenne ilyen magas szinten űzhető. Utálják a természettudományos ismeretek puszta említését is. Gyakran forgásszögként is emlegetjük majd eme szögeket. Tehát egyetelen szöggel kifejezhetőek. az oldalak közötti arányok. a másik kettő összege szintén . e-book Reader. de földméréseket sem tudnánk a mai precizitással végezni. az emberi butaságnak nincs határa. képstabilizátoros távcső. ÁÁÁÁ! . mert korábbi gimnáziumi tanulmányai során neki is kellett szögfüggvényeket tanulnia. hiszen koordináta síkbeli értelmezés folytán koordináták lépnek a korábbi oldalhosszak helyébe. internet. Oh. Később általánosítjuk. Azonban itt sem szakadunk el az eredeti derékszögű háromszöges értelmezéstől. . hogy lenne mobiltelefon. mikrohullámú sütő. hogy ezek ismerete tök felesleges. repülőgép. hogy egy háromszög összes oldalának egymáshoz viszonyított arányai egyértelműen meghatározzák a szögeit is. A legkönnyebb ezeket a törvényszerűségeket derékszögű háromszögek esetén észrevenni. Így semmilyen periodikus viselkedésű hullámot nem vizsgálhatnánk. egy humánszakos kollégámat azért méltatlankodni. ha nem ismernénk őket alaposan. mert ilyenkor egy szög már rögzített. mellőz mindenféle alapot. Azon a megfigyelésen. meg a koszinusz…. hiszen az oldalhosszak pozitívak lévén arányaik is csak azok lehetnek. Kezdetben ezeket a hegyesszögekhez kötődő arányokat fogjuk szögfüggvényeknek nevezni. hanem lépten-nyomon visszautalunk rá. sem pedig rezgések. Oh. jóvá és kényelmessé teszi életünket. a most elsajátítandó ismeretek. GPS. mellimplantátumok. hogy csak néhány példát ragadjak ki. ABS. mint azt a tudomány jelenlegi állása szerint végezzük. mint pl. Egyszer hallottam. Az elektromágneses hullámok. és mindaz. nem csak csillagászati ismereteink nem lennének elég pontosak. és a legmélyebb sötétségről árulkodik. a szögfüggvények fogalmát tetszőleges szögekre. azt nem ismerik fel! Bizony mondom néktek. Itt már negatív értékeik is lehetnek a szögfüggvényeknek. melyek a mai technikai szintünk fenntartásához nélkülözhetetlen. ha nem adtuk volna szervezett formában mindig tovább a már közel tízezer évre visszatekintő tudásanyagunkat a következő generációknak? Oh. szintén kitűnően leírhatóak a szinusz függvényekkel. a szinusz. A tudást nem csak az egyes embereknek. számológép. aki hallgatta. számítógép. Azon emberek ostoba méltatlankodása tehát. mert ott is segítségünkre lesznek. a rádióhullámok. egyetértően bólogatott. színes tv. amik szükségesek a mobiltelefonod működéséhez is. digitális kamera.

és az mellett lévő befogó hányadosa: . én meg még vagy ember tudják pontosan az egész világon hogy melyikük kinek a párja. pedig az átfogója. azaz az szög mellett lévő befogó és a vele szemben lévő befogó hányadosa: Észrevetted. Neve. legyen beszélhetünk minden derékszögű háromszögről. és a oldallal szemben lévőt -nak. Két hegyesszöge. hogy azok a hányadosok. Nézzük az ábrát! és β! Ekképpen általánosan Mint minden becsületes. de azért én megmutatom őket: azaz az átfogó és a szöggel szembeni befogó hányadosa: . háromszögeket jól ismerő állampolgár. Ekkor a szögfüggvényeket a következőképpen definiáljuk: azaz az szöggel szemben lévő befogó és az átfogó hányadosa. de ezeket olyan ritkán használják. viszont amelyek viselték a előtagot. kiejtése: azaz az szög mellett lévő befogó és az átfogó hányadosa. Nem is nagyon vannak használatban. nem viselték a előtagot a nevükben. egy derékszögű háromszöget. hogy kb. Az elnevezésüket sokan keverik. Létezik még két másik szögfüggvény is. Neve.Veszünk hát. törtek melyek a szöggel szembeni befogót tartalmazták számlálóként. azoknak a számlálójában a szög melletti befogó szerepelt? Nem? Akkor nézd meg megint. mi is az oldallal szembenlévő szöget neveztük el -nak. reciproka. És a másik . Nyilván az és oldalak a derékszögű háromszög befogói. kiejtése: azaz az szöggel szemben lévő befogó.

Ilyenkor természetesen nincs reciprokuk. Később majd látjuk. mert még nem vagy érett a külvilágra! 414 Szotyizni persze szabad. Azt használd fel. tehát: Ezek ugyanúgy reciprok-párokba rendezhető. -ra is végig játszhatjuk: most már nem magyarázom. mint az iméntiek. egyetlen szögre is: A egymás reciprokai. Mivel így fennállnak a jövetező egyenlőségek is: És mostantól nem említem többé sem a sem a Úgy elfelejtheted őket mint a huzat! Ja. míg nem tudod biztonsággal felismerni őket! Az előző ábra szerint. hogy ezek általánosan is igazak lesznek minden olyan szögre. amit később általánosan is belátunk. nem írom oda szavakkal a neveit. mikor a 413 Ugyanis bújjál vissza a keltetőbe. hogy a szekáns és a koszekáns kivételével.azaz az átfogó és a szögmelletti befogó hányadosa: Így már mindenkinek van reciproka. Ugyanezeket a szögfüggvényeket természetesen a másik szögre. és kiejtését sem. hogy mivel Tehát a és természetesen: Ezek belátása legyen házi feladat! Egyszerű behelyettesítés az egész. hogy te máris bemagoltad? Úgy kell neked! Mondtam. tessék visszalapozni és megtanulni! Addig ne menj tovább. mert az fincsi. Miként a is egymás reciprokai. észreveszed azt. amit most tanultál! Már most elárulom. Sőt ha jobban megnézed. hogy ne magolj! 414 Sőt azt is láthatjuk.413 ami annyit tesz. akkor gyorsan . Ha ezt nem érted. a szögfüggvények nulla értéket is felvehetnek. hogy abban a pontban a reciprok függvény nincs értelmezve. A is egymás reciprokai.

Akkor ennek négyzetét nem így: Hanem így jelöljük: Ekképpen használjuk a -t stb. úgy kb. jelen esetben négyzetét. Lássunk néhány könnyen. Persze.nevezőben lévő kifejezések nem veszik.415 Azt is könnyű belátni. számológép és táblázat használata nélkül kiszámítható szögfüggvény értéket! Ezeket ilyen kiemelt helyzetük miatt. szokás úgy jelölni. hogy a függvény jelét emeljük hatványra. hogy mit akarunk ezzel! Ekkor csak egy derékszögű háromszögünk fog maradni: 415 Még sokára érünk oda. A függvények hatványait. . nevezzük is. Nevezetes szögek szögfüggvényértékei Vegyünk egy szabályos egység oldalú háromszöget. Tehát ha a függvényünk pl. mindenki más egyszerűbben mondja ezt. De még nem járunk ott. fel a nulla értéket. hogy Főleg ha az ember tudja. perc múlva. stb. hogy mi az a . de ez így pontos. és vágjuk félbe! Ekkor így fog kinézni: Most az egyik felét hagyjuk el. jelen esetben négyzetre. hogy a vaksibbak is jobban lássák. meg ilyenek. nincs mitől félned.

a negatívra nincs szükségünk. Tehát értéke valóban: Mivel már mindhárom oldal hosszát ismerjük. melyet nem akarunk irányítani. nehogy má általánosabb esetnek tűnjék az ábra. hogy a háromszög magassága miért lett éppen Nem tudjátok!? Hát mire való jó öreg barátunk. a Pitagorasz tétel? Tehát az ábra alapján: De hosszúságról lévén szó. A kérdésem az. hogy ki tudná megmondani.Voltam olyan pofátlan és az jelöléseket is helybenhagytam. így felírhatjuk az ebből a háromszögből leolvasható szögfüggvényeket is: .

És a kotangens pedig nem csak . Ezeket számológéppel kiszámolhatod.416 416 Ez itt most nem egy fejezetre utal ebben a könyvben. Így maradt a Egyetlen szög függvényeit puskázhatjuk le innen: . Itt is megszabadulhatunk a nevezőben lévő gyöktől. akkor találsz hozzá egyszerű útmutatót a . utadba kerül. melynek ez a címe. Kérdésem hasonló. ha tudsz róla.Az az érték. hanem az egyik tankönyvedre. írható gyöktelen nevezővel is. hanem jelöléssel is felbukkan. az imént nem említett hegyesszög függvényeinek pontos. akkor tulajdonképpen mindig szorzunk: És most még azt is elmondom. csak mindig elfelejtettem. melynek nevezőjében gyök van. Miért hosszúságú az átfogó? Ismét Pitagorasz adja meg a választ: A befogókat -gyel. Az átírás bővítéssel érhető el: Már csak egy ábra kell. de persze ekkor a számlálóban jelenik meg. mint az imént. . gyakran még az angol helyesírásnak megfelelően található. Talán nem árt. A tangens és kotangens jelölése számoló. amit már a fejezet eleje óta akarok.és számítógépeken. Egyre inkább kiveszőben van a táblázatok segítségével történő kiszámítás. Ez tehát. egy egyenlőszárú derékszögű háromszög. bár ekkor meg a számlálóban lesz gyök. nem csak a hanem helyette a jelöléssel is találkozhatsz. A trükk itt is a bővítés. Ha mégis szükséged van rá. Ezért erre itt nem is térek ki. hogy az összes nevezetes szög esetével tisztában légy. az átfogót -vel jelölve: De a negatív ismét nem kell. számszerű szajkózását senki sem várja el tőled. Az összes többi. telefonokon és minden egyéb kütyün. Ha bővítünk. Így tangensre utalván.

látogasd meg a családját. de annak a hosszát is kiszámolhatod. akkor a másik már egyszerű kivonással is megkapható.Lássunk néhány olyan példát melynek megoldásához. mondjuk. a tangensről tudottak felhasználása: De akár azt is írhatjuk. legyen. szükséged lesz számológépre is. azt is böngészgesd végig. Így ha egyiküket kiszámoltuk. Ez a „bármilyen” módszer. különben nem leszek a barátod! Egy derékszögű háromszög két befogója és . hogy: De lehet kotangens segítségével is: 417 Vidd el sörözni. Idegen nyelvek ismerete is roppant hasznos. a hugicáját vidd el moziba… a faterjával meg sakkozzál! . Tudjuk. Számítsuk ki a hegyes szögeit! Vázoljuk fel a háromszöget! Az átfogóra nem feltétlenül lesz szükségünk. . hogy a két hegyesszög összege . fejezetben is. Előzőleg ismerkedj meg közelebbről számológépeddel! 417 Ehhez próbálok egy kis segítséget nyújtani még c. bármilyen módszerrel. az anyukáját ajándékozd meg csokoládéval. De létezik a számológépeknek használati utasítása is. Tanuld őket -rel.

hosszú. hogy gúzsba vagy kötve! Hogy te pont azt nem ismered. amelyik éppen kell! Vagy. Ne mond. és egyik hegyesszögének : Ha ismerjük egyik hegyesszögét.418 Egy derékszögű háromszög befogóit keressük. az adott szögek szinuszait kiszámolva: 418 Az is lehet. Átfogója nagysága pedig . számolhatnak szinusszal. valamit elszámoltál. vagy koszinusszal is: Azonban eme sok „krix-krax” közül egy is elegendő. akkor ismerjük a másikat is. hogy mindent elszámoltál. hiszen összegük Azaz. hogy most nem jut eszedbe…! Bármelyikkel is számolsz. ugyanazt kapod: Számolj utána! Neked is ez jön ki? Ha nem akkor. .Akik nem érik be ezekkel.

ha már az egyik befogót kiszámoltad. A vele szemben lévő szög -os. Azaz a oldal a oldlanak -ed része. hogy vagyis a átfogónak a fele a °-os szöggel szembeni befogó. Ki emlékszik rája? ― Én tudom. csak ezek aránya. Mekkora az Hiszen ez egy nevezetes szögfüggvényre utal. szavak nélkül. ha -vel jelöljük az átfogót: Tehát az átfogó hossza Egy derékszögű háromszög egyik hegyesszöge . A Pithagorasz tétel szerint: .Házi feladatként számold ki koszinusszal! A második befogóhoz Pitagorasz tételt is alkalmazhatsz. Tudjuk. Hogyan aránylanak egymáshoz az oldalak? A konkrét oldalhosszak nem fontosak. én tudom! ― kiabálja Emese. Emese. ― Tessék. Egy derékszögű háromszög egyik befogója átfogója? . Melynek éréke . Azaz. vagy akár tangenssel is mehetsz tovább. halljuk! ― Steve Irwin meg a rája.

A másik befogó legyen ! . Vagy akár tangenssel. hogy az előbbiek szerint : Tehát: Azaz. Mekkora a másik Jelöljük az átfogót -vel! Ekkor: Azaz: Innen már Püthagorasz tétellel is számolhatunk.És felhasználva azt. mivel az arányokat jelentő számok többszöröseire éppúgy igaz: Egyszerűsítve az arányt. még szebb is: Ez éppen az első püthagoraszi számhármas. Egy derékszögű háromszög egyik oldala két oldala? . A vele szemben lévő szöge -os.

így a másik befogót kell kiszámolnunk. Ennek éréke: . Mekkorák a hosszúságú befogókkal.Derékszögű háromszög hegyesszögei? Derékszögű háromszög hegyesszögei? Derékszögű háromszög hegyesszögei? Derékszögű háromszög hegyesszögei? Derékszögű háromszög hegyesszögei? ----------------------------------befogóval és hosszúságú befogókkal. Hamarosan jönnek azok is! . Mekkorák a befogóval és átfogóval. mikor nem hegyes szögek szögfüggvényeit akartunk értelmezni.419 és Mondjuk meg az szög kiszámítása nélkül a többi szögfüggvényt! Képzeljünk el egy olyan háromszöget. Erről az ábráról már könnyen leolvasható a szög többi függvényének értéke. 419 Egyelőre még nem is vettük olyan eseteket. Mekkorák a átfogóval. melyben igaz a megadott szögfüggvény értéke! Mi lehet a háromszög három oldalának aránya? Rajzoljunk fel egy ilyen háromszöget! Mivel a koszinusz a szög melletti befogó és az átfogó hányadosa. Mekkorák a hosszúságú befogókkal. Mekkorák a Legyen hegyesszög.

Ennek értéke: Így. Mondjuk meg az szög kiszámítása nélkül a többi szögfüggvény Ez a nyilván írható így is: És akkor már is könnyebb vele számolni. Az átfogó így lesz. Tehát az átfogó kell. Az ábráról leolvasott értékek: Egy hegyesszög kotangense . Mennyi lesz eme szög többi szögfüggvényének értéke? A kotangens a szög melletti és azzal szemközti befogó hányadosa. az ábra szerint: .Az hegyes szögre értékét! .

A szögfüggvények értelmezésének kiterjesztése tompa, homorú…sőt bármilyen szögekre. Azaz a forgásszögek szögfüggvényei
Az eddig megszokott derékszögű háromszögekből általánosítjuk tovább a képet. Vegyünk egy egység sugarú kört, melyet középpontjával az origóba helyezve rajzolunk a derékszögű koordinátarendszerbe. Húzzuk be a kör azon sugarát mely éppen az tengely pozizív felére esik. Majd forgassuk el a sugarat az óramutató járásával ellentétesen, vagyis pozitív irányba hegyes szöggel. Ekkor az tengely pozitív fele és eme sugár által bezárt szög függvényeit fogják adni a kör azon kerületi pontjának koordinátái, mely ekkor az elforgatott sugár kerületi pontja. Méghozzá az első, azaz koordináta a koszinusz, második, azaz koordináta, a szinusz értéke lesz. A tangens és kotangens pedig az és koordináták megfelelő hányadosai lesznek. Miért? Mert a szinusz, mint tudjuk eme szöggel szemben lévő oldal, azaz az koordináta és az átfogó hányadosa lesz. De mivel az átfogót ügyesen éppen egységnyinek választottuk, ezért ez a hányados egyszerűen az koordináta. A koszinusz pedig a szög melletti oldal, azaz az koordináta és az egység hányadosa. A tangens pedig a befogók hányadosa, azaz , a kotangens pedig ennek reciproka, azaza . Az első negyedben ezt könnyű látni. Ha átforgatom az egységsugarat a második negyedbe, akkor tompaszög lesz a -ből. De szerencsére ez éppen kiegészíthető egy derékszögű háromszöggé. A kis kiegészítő háromszög befogói mint koordináták most is ugyanúgy, a régi megszokott módon értelmezett szögfüggvények lesznek. Az koordináták itt is pozitívak, de mivel itt az koordináták negatív értéket vesznek fel, minden szögfüggvény, melyet az koordináta segedelmével határozunk meg, negatív értéket vesz fel. Tehát a koszinusz, tangens, kotangens.

Az első negyedben minden szögfüggvény pozitív. Ezt jelöli a két kis pluszjel. Ez az értelmezés semmiben nem tér el az eddigiektől.

A következő három síknegyedben a hivatkozási szögünk kívülre esik ugyan, de könnyen leolvashatjuk a háromszög belső szögeit is. Valójában azok alapján határozzuk meg a szögfüggvényeink értékeit. Pl. a második síknegyedben a külső forgásszög , de a háromszögben eme szög mellé eső belsőszöge ( , ami már nyilván hegyes. Akkor meg ismerős nem?

Vegyük észre, hogy itt a forgásszög már a háromszögön kívülre esik! De még így is a derékszögű háromszög befogói szerint határozzuk meg a szögfüggvényeket. A mínusz, ill. plusz jel arra utal, hogy az koordináta negatív, az koordináta pozitív a második negyedben. Így ebben a negyedben már csak a szinusz pozitív, a többi három negatív értéket vesz fel. Tehát ha egy háromszög valamely szögének koszinuszára negatív értéket kapunk, az tompaszöget jelent.

A harmadik síknegyedben úgy kapjuk meg a viszonyítási hegyesszöget, hogy a gondolunk, hiszen ekkor a megfelelő hegyes szöget kapjuk.

-ra

Mostanra talán már nem olyan meglepő, hogy a forgásszög ismét részben kívülre esik, hiszen az tengely pozitív felétől pozitív forgásirányban számítjuk a szöget. Az előjelek is a harmadik negyed szerint alakulnak. Itt csak a tangens és kotangens pozitív, hiszen ezek két negatív érték, a koszinusz és szinusz hányadosai. Aki nem érti, az tegyen úgy, mint a ! Táplálkozzék még az anyatejből!

A negyedik síknegyedben pedig rinyálni.

adja a hazai pályáról ismert hegyesszöget. Így nincs mit

És végül a negyedik negyed előjel állapotai. Itt csak a koszinusz pozitív, a többi három negatív. Ha még mostanra sem szoktad meg a forgásszög irányítását és háromszögön kívül létét, akkor mit gondoljak a figyelmedről. Valóban idefigyelsz rendesen? Gondolkodsz, ha nem értesz valamit? Vagy egyszerűen csak bambulsz?

A

szabály

Ez az angolszász országokban használatos szabály, de érdemes kis hazánkba is átmenteni, mert roppant hasznos. Eme egyetlen szóval felidézhető, hogy melyik szögfüggvény milyen előjelű, a négy koordinátanegyedben. A szó többekközött is jelent. A szót írjuk bele a negyedekbe! A negyedik negyedtől kezdeve, a pozitív forgásiránynak megfelelően. Így az adott negyedbe eső betű utalván a szögfüggvényekre, megadja, hogy hol, mely szögfüggvény pozitív. A a az , az a ,a a tangensekre és kotangensre utal. Nyilvánvaló, hogy a tangens és kotangens ugyanolyan előjelű, hiszen egymás reciprokai. De mivel ez csak egy szabály, mely a memorizálást hivatott elősegíteni, senki ne jöjjön nekem azzal, hogy ez bármiféle bizonyítás lenne! Ez csak egy ügyes módszer a megjegyzésre. Az előjelek magyarázatát az iménti négy ábrán láthatod. Amelyik betűt látod az adott negyedben, ott ama szögfüggvény , melyre ez a betű utal. Amelyekre nem utal, azok ott

Első negyed: . Itt akármelyik, tehát mindegyik pozitív. Második negyed: . Itt tehát csak a szinusz pozitív, a többi negatív. Harmadik negyed: . Itt a tangens és a kotangens pozitív, a szinusz és koszinusz negatív. Negyedik negyed: . Tehát itt csak a koszinusz pozitív, a többi negatív. Szinte látom magam előtt magoló emberek tömegeit, akik rá sem néznek az ábrára, mondván, hogy ők azt nem értik, és inkább a szöveget próbálják memorizálni. Álljatok le ezzel az ostoba

viselkedéssel, emberek! Miért nem meritek észrevenni azt, ha valami egyszerűen megérthető?

Mi van akkor, ha ez egységkör sugara éppen az egyik tengelyre esik?
Örökösen azt kérdezgetik, hogy ezek melyik síknegyedbe esnek. De mivel ezek éppen a síknegyedek határára esnek, nem mondhatom, hogy ebbe, vagy abba, mert éppen egyikbe se, vagy kettőbe is. De értelmesebb úgy gondolni rájuk, hogy a koordináta tengelyek vonalai választják el a síknegyedeket, mivelhogy éppen ők hozzák létre őket. Ezek a legjobb, legkönnyebben számolható esetek, mert akkor némely szögfüggvények nullát adnak, némelyek egyet, vagy mínusz egyet, némelyek meg nincsenek is értelmezve. Ha valakinek nem esett volna le eddig, akkor az lapozzon vissza, a síknegyedek ábráira és szemlélje meg őket még egyszer! Az tengelyekre merőlegesen vetített egységsugár árnyéka adja a koszinuszát, és az tengelyre merőlegesen vetített egységsugár árnyéka adja a szinuszát a forgásszögnek. Ebből már következik, hogy ha a sugarat belecsukom az egyik tengelybe, akkor a másik tengelyre vett vetülete nulla lesz. Amelyikbe belecsuktam, annak azon pontján nyugszik az egységsugár kerületi pontja, ahol a kör metszi az adott tengelyt. Így ha a tengely pozitív felén fekszik, akkor ez a koordináta, és így a hozzátartozó szögfüggvény (koszinusz vagy szinusz) is eszerint pozitív. Ha a tengely negatív felén nyugszik, akkor az illető szögfüggvény is, aki megegyezik eme koordinátával, negatív. A másik, szögfüggvény, aki nem az erre a tengelyre vett vetület, éppen nulla lesz. Mivel a tangens éppen a szinusz és koszinusz hányadosa, így mikor a koszinusz nulla, akkor a tangens nincs értelmezve. A kotangens, lévén ő a koszinusz és szinusz hányadosa, (ebben a sorrendben)420, nincs értelmezve, ha szinusz nulla.

Vagyis a kotangens nincs értelmezve -ra.

420

Szomorúan írom ezt ide, de tapasztalatból tudom, hogy az emberek nagy része ezt még érettségire sem tudja.

Vagyis a tangens nincs értelmezve

°-ra.

Vagyis a kotangens nincs értelmezve °-ra.

Vagyis a tangens nincs értelmezve

°-ra.

Ha nem mondtam volna, és szerintem nem mondtam, de ezek is egységsugarú körök. Ezért lett , ahol , és , ahol . A nullaságot ez sehol sem befolyásolja, az egység pedig kényelmes dolog, úgy hogy ne sírjá!

Nevezetes szögek függvényei táblázatban
Az előbbieket könnyen összefoglalhatjuk: (a felkiáltójel azt jelenti, hogy az illető függvény nincs értelmezve az adott szögre). És -on túlforgatva ismétlődéseket kapunk. Ez a függvények periodikussággából következik. Vedd észre, hogy a tangens és kotangens már -onként ismétlődik!

A kék oszlopokra szimmetrikus értékeket figyelhetünk meg. Persze a megfelelő előjellel is variálva a szerint. Ha túlforgatjuk a szöget -on, akkor az egész periodikusan ismétlődik. A szögfüggvények tehát periodikus függvények. A szinusz és koszinusz periódusa , azaz , a tangens és kotangensé pedig , azaz Ezt képletben így jelöljük:

És azt még mindenképpen hozzá kell tennünk, hogy a , mert ha nem egész számokat vesz fel a , akkor az olyan sületlenség, mint ez a vekni kenyér itt az asztalon.421

A szögfüggvények grafikonjai
A periodikusság jól megfigyelhető a függvények ábráján:

Az tengely beosztása radiánban van. Egy beosztás

, ami

nak felel meg.

421

Sületlenség, nyers tészta a neved!

Az tengely beosztása radiánban van. Egy beosztás

, ami

nak felel meg.

Az tengely beosztása radiánban van. Egy beosztás ami nak felel meg. A zöld vonalak az aszimptoták. Ahol az aszimptoták metszik az x tengelyt, ott a függvény nincs értelmezve.

,

A tangens tehát nincs értelmezve páratlan többszöröseinél:

Az tengely beosztása radiánban van. Egy beosztás , ami nak felel meg. A zöld vonalak az aszimptoták. Ahol az aszimptoták metszik az x tengelyt, ott a függvény nincs értelmezve.

A kotangens tehát nincs értelmezve

többszöröseinél:

Így, hacsak a feladat nem kimondottan hegyesszögekre gondolt, akkor mindig vegyük figyelembe, a függvények periódusait. Általános esetben tehát végtelen sok megoldás lesz. Megszámlálhatóan végtelen sok érték, ha egyenlőséget, és megszámlálhatóan végtelen sok intervallum periodiku s végpontokkal, ha egyenlőtlenséget kíván a feladat kiróvója.

Tudjuk, hogy

Adjuk meg a többi szögfüggvényt értékét!

A szinusz a és a negyedben negatív. Így itt keressük a megfelelő értékeket. Mindezeket persze az negyedre alapozzuk, csak még hozzávesszük az előjeleket, amiket a többi szögfüggvény felvehet. Emlékezzünk vissza, hogy a szögfüggvények a derékszögű háromszög oldalai közötti arányosságból lettek bevezetve. Tehát nem az oldalak konkrét hossza, hanem azok egymáshoz való viszonya a lényeg. Az negyedben mindenki pozitív. Így ott a szinusz, a mostani szinusz őse

lenne. Vagyis ott használhatnánk ezt a háromszöget:

A

-at úgy kapjuk, hogy ha az egyik befogó

az átfogó , akkor a másik befogó Pitagorász tétellel kiszámolható.

És ebből a háromszögből leolvasva többi szögfüggvény ez lenne:

Mivel a jelen feladatban csak annyit tudunk, hogy a szinusz értéke negatív, mínusz egyketted, így át kell transzformálnunk ennek megfelelően a most kiszámolt értékeket. A negyedben a koszinusz negatív, a tangens és kotangens pozitív:

A

negyedben a koszinusz pozitív, a tangens és kotangens negatív:

Készen falánk. -------------------------------

Adott a tangens értéke:

Számítsuk ki a többi szögfüggvényt!

A tangens a és a negyedben negatív. Aki nem hiszi, lapozzon utána! Ezt tisztáztuk, Most már visszavezethetjük az egész balhét az negyedre, azaz hegyes szögre:

S így a többi szögfüggvény leolvasható lenne:

Tekintve, hogy a

negyedben csak a szinusz pozitív:

A

negyedben csak a koszinusz pozitív:

Nyilván itt is Püthagorász bácsi súgta meg a -et

Oszt kész is, he.

Jöjjön egy olyan feladat, mely csak hegyesszögeket használ!

Egy méter magas lábazaton álló szögmérővel dolgozunk. Tőlünk méterre lévő domb tetején lévő építmény magasságát szeretnénk megtudni. A vízszintes szemmagasságtól fölfelé mérve, az építmény tetejéig húzódó függőleges szakasz -ban látszik, a vízszintestől felfelé, azaz emelkedési szögben véve, az építmény aljáig tartó függőleges szakasz -ban. Milyen magas az építmény?

Készítsünk egy vázlatot, melyre rávezetjük az ismeret adatokat, és bejelöljük az ismeretleneket is! A két említett szög különbsége . Egészségesebben jelölhető így már ezzel két szög, mint pusztán csak az egymásba mászó szögek lennének az ábrán.

Inkább írjunk valamit feleslegesen az ábrára, mintsem hiányozzon róla.

A domb teljes magassága tehát . Az építményé . A domb magasságát nem kérdezték, ezért a -t nem szükséges kiszámolnunk. Úgy igyekezzünk algebrázni, hogy csak az maradjon az egyenleteinkben! Írjuk fel azokat a szögfüggvényes egyenleteket, amiket az ábra alapján lehet!

És nincs is többre szükség. Az elsőből kifejezzük a -t, kiszámoljuk, és beírjuk ezt az értéket a másodikba, mert most látom, hogy itt van a Zolika. Ezért még is inkább számoljuk ki a -t, mert különben nem fog érteni semmit. Lehet, hogy még ígyse…

ez megy hát a másodikba befele:

Tehát ilyen magas a dombon álló építmény. És most fogod az iskolai feladatgyűjteményedet és megoldasz egy rakat idevágó cuccot!

∎∎

Szögfüggvények néhány azonossága
Belátunk itt néhány olyan igazságot, melynek nagy hasznát veszed lépten-nyomon. Persze csak akkor, ha ismered őket.

A legfontosabb ez, már ha egyáltalán lehet fontossági sorrendet felállítani köztük:

Gondoljunk az egységkörre! Abból világosan látszik, hogy kivétel nélkül, minden

szögre igaz:

Egyszerűen csak lássuk meg az ábrán a derékszögű háromszöget, melynek befogói a és a által meghatározott szakaszok, és az átfogója az egység kör sugara, az . Ekkor egyszerűen a Pitagorász tételből adódik, hogy

∎ Egyébként ezt már láthattuk a szögfüggvények bevezetésénél is, de csak hegyes szögekre. Vagy lehet, hogy általánosan is? Már nem emlékszem. Házi feladat, hogy belásd korábbi ismereteid alapján általánosan, hogy

Előbb lásd be hegyes szögre! Ezt csak le kell puskáznod a házi feladatból, mert ott is házi volt. 

c. fejezetből. És ott is a

A most következőeket addíciós tétel néven emlegetik, hiszen összeadás, argumentumban:

van az

Egyszerűen leolvashatjuk ezek helyességét is az ábráról: (na persze, ha nem vagy tisztában a szögfüggvényekkel, akkor hiába is nézed az ábrát. Előbb tanuld meg őket!)

Felhasználtuk azt, hogy ha egy szög száraira merőlegeseket állítunk ugyanolyan elforgatással, akkor a merőlegesek metszés pontjában az eredeti szöggel egyező nagyágú szöget kapunk.

Az ábra sajnos csak hegyes szögekre ad alátámogatást az addíciós állításokhoz, azonban egy kis gondolkodással rájöhetünk, hogy a többi három síknegyedben értelmezett szögek is mind visszavezethetőek az első síknegyedbe. De belátható általánosan is a skaláris és vektoriális szorzás azonosságait felhasználva is. Az legyen házi feladat! Ha nem érted, akkor írj nekem, majd elmondom. Szögek különbségeinek szögfüggvényeihez, azt használjuk fel, hogy a szinusz páratlan, a koszinusz páros függvény. Azaz a negatív argumentum előjele a függvény együtthatója lesz szinusz esetén, és elnyelődik koszinusz esetén:

Ugyanis gondoljunk ezekre imígyen, felhasználva az imént belátottakat:

Tangensekhez és kotangensekhez szükség lesz a házi feladat elvégzése során tanultakra:

Tehát először is fejezzük ki őket a szinusz és koszinusz segítségével! Végig érvényes a kikötés, hogy .

De a jobb oldal hőseit, már ismerjük más alakban is. Helyettesítsük őket aszerint:

És most azt is ki kell kötnünk, hogy

és

. Mert elosztunk a koszinusz ikrekkel:

Egyszerűsítünk mindenhol külön-külön:

Vegyük észre, hogy ez még egyszerűbben írható, hiszen hemzseg a tangensektől:

S lám ez is volt az állítás. Aki ezt nem érti, annak bizony Zolika a neve! Ugyanezt műveljük a kotangenssel is. Itt végig kikötjük, mint csahost a karóhoz, hogy:

S itt is újdonsült ismerőseinkkel helyettesítjük őket:

Újabb partközelbe evickéltetett hajó nyugalomba helyezése, kikötés:

Nem olyan nehéz megjegyezni, azzal a szögfüggvény duplázattal osztunk, mely amúgy is a nevezőben van a jelenleg vizsgált szögfüggvény hányados alakjában. Vagyis a tangensnél kosz-kosz-szal, a kotangensnél szin-szin-nel osztunk:

Egyszerűsít:

És ez meg úgy tele van kotangenssel, mint a rohadás:

Ami az állítás is volt. ∎

Írjunk a -k helyére mínusz -át és ezeket kapjuk:

– Ezeknek a belátogatása legyen házi feladat. Csak a tangens és kotangens páratlan függvény mivoltát kell gátlástalanul kihasználnod. Ha ez is meghaladja a képességeidet, akkor méltán kiérdemelted a Zolika nevet.

Lássunk most szögek összegének/különbségének függvényei helyett maguknak a szögfüggvényeknek a különbségeit! Ehhez csak annyit kell elfogadnunk, hogy bár mely két szám kifejezhető egy másik valamely kettő összege és különbsége ként. Pl.:

Misem természetesebb ennél, tekintve, hogy ha -et és -t ismerem, akkor kifejezhetem eme két másikat, -t és -t is. Méghozzá egyértelműen. Ami annyit tesz, hogy nem csak olyan bugyuta állítás ez, mint ahogyan Zolika gondolná: Adjuk össze a két egyenletünket, jobboldalt a jobboldalhó, baloldalt a baloldalhó:

Azaz

Ha pedig kivonjuk őket egymásbú:

Azaz

És most kezdjünk hozzá végre, mert ezekkel már meg tudjuk oldani a ránk várókat is! A következőeket akarnók belátni:

Ezért vettem előre a különbségeket, mert azokon még tovább fogunk rágódni. Vannak ezenkívül még azonosságok, de azokra most nem lesz szükség. Akkor kezdjük sorban. Nyilván az említett , -t írjuk át -val és -val megtrükközve, majd alakítsuk vissza a leegyszerűsödött kifejezéseket!

Tovább helyettesítve az immár vérünkké vált azonosságokkal:

A zárójelet felbontva:

És most helyettesítsük vissza az eredeti változókat!

Na, ugye! ∎

A következő:

Az azonosságokkal az addíciós tételek szerint:

Hámozzuk ki a héjából:

És pakoljuk vissza az eredeti változókat:

A soron következő:

Azaz:

Vagyis:

Visszatejesítve:

Oh yeah! ∎

És az utolsó:

Na, vajh mi jő most:

Csámcsogás, némi általános szabály felismerése végett
Itt a bizonyítások vége. És most az ígéretnek megfelelően csámcsorásszunk egy kicsit a szinuszok különbségén, és a koszinuszok különbségén! Ezekszerint, ha egy feladatban azt látjuk, hogy

Akkor átrendezve nullára:

Viszont erről tudjuk, hogy ez éppen így is írható:

És ez nagyon jó, mert ez annyit tesz, hogy vagy az egyik tényező, vagy a másik tényező nulla:

Azaz:

Azaz a két szög összege és különbsége is

páros egész többszöröse kell legyen.

A szinuszokra pedig, ha azt állítja az egyenlet, hogy:

Átpakolva nullára:

Ami, mint már számunkra is ismert, azonos azzal, hogy:

Vagyis valamelyik tényező a szorzatban nulla kők légyen:

A az nem bír nulla lenni, akárhogyan is igyekszik, mert ő , és nem nulla. Ezekből az gyüve ki, hogy:

Azaz:

Szavakkal a két kérdéses argumentum különbsége páros, összege páratlan többszöröse legyen -nek! Ezeket az ismereteket -----------------------------------Olyan feladat is elfordulhat, mely szerint valamely szög koszinusza egyenlő egy másik szög szinuszával. Ilyen alakban:
422

egynletekben használhatjuk ki.

Ehhez azt érdemes tudni, hogy a koszinusz és a szinusz függvények egymáshoz képest éppen „pi per kettő”-vel vannak eltolva. Azaz:

Tessék ezt belátni az addíciós tételekkel kifejtve! Ami miatt ez nagyon kényelmessé teszi a létet, az az, hogy ilyenkor átjátszhatjuk az egyik szögfüggvényt a másikra, azaz álruhába bujtathatjuk. És így hírszerzőként beküldve az ellenséges vonalak mögé, már is alkalmazhatjuk azt, amit az előbb tanultunk arra, mikor szinusz volt mindkét oldalon, vagy koszinusz mindkét oldalon. Lássunk erre egy -

422

Az elnevezés háromszögtanra utal. Azonban azonbelül kimondottam szögfüggvények egyenleteit, egyenlőtlenségeit értjük alatta.

két példát! Ezzel mintegy pótolva azt is, hogy az előzőekre, melyekre ezeket visszavezetjük, nem néztünk példát.

Mely valós számokra van megoldása következő egyenletnek?

Kényelmesebb, ha koszinuszra cseréljük le a szinuszt, és nem fordítva, mert egyszerűbb arra emlékezni, hogy a koszinuszok egyenlősége akkor állhat fenn, ha a két argumentum összege, és különbsége is páros többszöröse -nek. Így tehát:

Írjuk egyszerűbben azt a zárójeles különbséget!

Sőt még ennél egyszerűbben is, hiszen a törteket már össze tudjuk vonni, mert remélhetően ismerjük a közös nevezőre hozás módját:

És most jön az, hogy a két argumentum különbsége és összege legyen a periódushossz többszöröse:

Vagyis:

Emeljünk ki

-et:

És a másik eset:

Bontsuk ki a zárójelet:

Így a teljes megoldás:

Vagy

Ilyen gyö