Kicsiknek és nagyoknak

Matematika nem úgy, ahogy várnád

Írta: Szatmári László

Vannak, akik örömmel, és vannak, akik borzalommal gondolnak vissza arra a pillanatra, mikor e könyvet először a kezükbe vették. Álljon itt néhány vélemény azoktól, akiknek már volt szerencséje a könyvet olvasni, miközben ilyen, vagy olyan érzelmeket keltett bennük:

„Matematika nem úgy, ahogy várnád. Tényleg nem ezt vártam. Matematika humorral? Csak kacagok és kacagok.”
Rózsa Ibolya Az anyatej prófétanője. Elnökhelyettes, La Leche Liga Magyarország

„Porba tiporja az emberi ostobaságot. De meglepő, hogy mindeközben ő maga is milyen sok ostobaságot fecseg.”
Bagi László Pékmester, a sületlenségek legfőbb ellensége.

„A könyv, amely már a megjelenése előtt legendává lett.”
The New York Times

„Minden egyes sora mentálhigiéniai horror.”
Csernus Imre A polgárpukkasztó agyturkász

„Ez a maga a Jelenések Könyve. Olyan dolgok jelennek meg benne, melyekre nem számítottam.”
Szent János Apostol Korábbi legifjabb tanítvány. (Nem az enyém.)

És végül a mottó:

„Mint babonák sűrű, sötét rengetegével szembeszegülő misszionáriusnak, oly küzdelmes és csalfán reménykedtető a tanárnak munkája is.”

Ha netán nem lenne jól olvasható a képen, az elülső borítón az útjelző táblák feliratai:

Remélem, hogy eme hat hívószó ígéretéből legalább egyik-másiknak sikerült olykor eleget tennem helyenként.

Matematika nem úgy, ahogy várnád

Eredetileg szerepelt itt még egy név, de a róla szóló mondat oly erotikusan túlfűtöttre sikeredett, hogy a szerkesztő sikítva kitörölte… Hát igen, ilyen prűd világban élünk.

Előszó
Eme könyvet azoknak írtam, akik eddig semmit, vagy csak nagyon keveset foglalkoztak matematikával. Azoknak is szól, akik még könyvet is alig olvastak, bármilyen okból kifolyólag. Vagy, mert nem szeretnek olvasni, vagy, mert tényleg nem szeretnek olvasni. Az ő számukra is szeretném megmutatni, hogy az olvasás egyáltalán nem olyan unalmas és felesleges időpocsékolás, mint eddig gondolták. A könyvben gyakran evezünk a szürrealitás zavaros vizein, ezzel is fokozva az olvasás élvezetét. Szinte lépten-nyomon találkozhatsz olyan is, melyek elkerülésére más könyvekben kínosan ügyelnek. Én ezeket szándékosan csempésztem bele. Mikor újra-újra olvastam egy fejezetet mindig megrongáltam több helyen is a korábban túl egyszerűre íródott mondatokat. Miként az új farmer nadrágot is megszaggatjuk, hogy még dögösebb legyen. Fennen hirdetve ezzel is azt a nézetet, miszerint a jó matek könyv tele van hibákkal. Ugyanis ezek is gondolkodásra késztetik az olvasót. Ennek pszichológiai hátterében az is ott van, hogy ha az olvasó felfedezi a hibákat, okosabbnak fogja magát érezni az írónál.1 Így önkéntelenül is meg fogja érteni azt, amit egyébként pusztán csak a kisebbségi érzése miatt. Hemzsegnek pl. az olyan bakik, ahol az igeidőkben ugrálok összevissza, vagy az egyes- és többesszámok használata is rendkívül véletlenszerű. A helyesírás sem a megszokott, mert az adott mondanivaló esetében azt szerintem úgy kell írni és kész. Természetesen arra ügyeltem, hogy matematikai hiba minél kevesebb legyen. Azonban ha még is maradt benne, és emberi korlátaimnál fogva, biztosan sok ilyen van, akkor kérlek, értesíts róla! A könyvet először azok fogják olvasni, akikkel naponta találkozom munkám során, így remélhetően intenzív visszajelzéseket fogok kapni. Ha azonban te olyan olvasóm vagy, akit nem is ismerek, akkor is bátran keress meg. Az e-mail címemet az aláírásom alatt találod, itt lent ⇓.

A könyv hangvételében igyekeztem megőrizni azt a stílust, amit a tanóráim során is élvezhet a tanuló. Ezért itt-ott bőbeszédűnek, nem feltétlenül az anyaghoz tartozónak fog tűnni, amit olvasol. Azonban fontosnak éreztem, hogy olyan művet alkossak, amit az emberek el is olvasnak. Ha olyan módon írnék én is, mint sokán mások előttem, akkor pont azokhoz nem jutna el eme tudomány, akikhez más csatornákon keresztül semmiképp nem jut el. Ha belezavarodsz a gondolatok követésébe, akkor kövesd a következő tanácsokat: miként minden szakirodalmat, nehéz olvasmányt, ezt is úgy jó olvasni, ha az ember időnként visszalapoz ama részhez, ahol még értette, hogy miről is van szó. Mindenkinek elkalandozgatnak olykor a gondolatai, nem ciki, ha veled is előfordul. Mindig friss, kipihent fejjel olvasd! Ha fáradt vagy, nem tudsz majd figyelni. Mindig old meg a kitűzött feladatokat! Ezek biztosítják a kellő gyakorlatot, ahhoz hogy rögződjön, amit tanultál. Lapozd fel az iskolában használt (vagy nem használt) könyveid et, feladat gyűjteményedet, és azokban is keress hasonló feladatokat az adott témakörből! Ha akarod parancsolatoknak is felfoghatod e tanácsokat, a felkiáltójel is ezt jelzi. Lábjegyzeteket is biggyesztettem majdnem minden lapra. Részben azért, hogy megta nuld, léteznek olyan könyvek, s ezek a jobbak, melyekben csak úgy hemzsegnek a lábjegyzetek. A jobb megértés kedvéért ezeket is mindig olvasd el. Miről ismerhető fel, hogy lábjegyzet kapcsolódik az
1

Ez az írót egyáltalán nem zavarja, mert tudja, hogy úgyis ő az okosabb és a szebb.

illető szóhoz, mondathoz? Ha ez egyik szó jobb felső sarkában látsz egy kis számot, akkor az adott lap alján eme szám szerint találsz egy megjegyzést. Maga a lábjegyzet zóna egy vonallal választódik el a szöveg többi részétől. Úgy, mint: első2, a második3, és a harmadik.4 Gyakran más színnel, pl. pirossal emeltem ki a lábjegyzet hivatkozási számát a törzsszövegben.5 Azzal az aljas szándékkal, hogy mindenki észrevegye. Igyekeztem olyan témaköröket érinteni, mely minden általános- és középiskolai diák számára követelmény. De ahol azon a szinten érthető volt tettem bele egy-két nem feltétlenül szükséges ismeretet is. Bár ez utóbbiakat csak mértékkel adagoltam, hiszen azok mélyebb kifejtését majd az ezt követő kötetben úgyis tárgyalom. Az a kötet sem visz majd túl magasra, csak némi hidat próbál képezni a középiskola, és az egyetem között, egy kis bepillantást nyújtva az érdeklődők számára. Aki azt hiszi, hogy minden tudást bele lehet zsúfolni egyetlen könyvbe, az álomvilágban él. Ne várd hát, hogy mindent tudni fogsz egyetlen könyv elolvasása után. Ez a könyv is csak egy újabb lépcsőfok ahhoz, hogy egy kissé magasabbra juss a tudomány grádicsán, melynek nincs teteje, ahol végleg megpihenhetnél. Sőt egyre meredekebben ível felfelé, és egyre nehezebb továbblépned. Az elkészült könyv formátuma pdf. Mert ebben minden úgy jelenik meg, ahogy azt az író szánta. Nem függ attól, hogy milyen eszközön olvassák. Már jó ideje a telefonok is tudják olvasni ezt a formátumot. Ha nem láttál még ilyen könyvet, akkor mutatok egyet. A pirossal bekarikázott fülre kattintva, majd a kis pluszjelre (+) katt, legördül az a rész, amit zölddel jelöltem, és abban közvetlenül a kívánt részhez lapozhatsz egyetlen kattintással.(Persze itt az ábrán hiába kattintgatsz, az igazira gondoltam.) Így szükséged lesz egy olyan programra, ami ezt olvassa. De ha ezt olvasod, akkor már biztosan van a gépedre telepítve, mert egyébként most nem tudnád olvasni a jelen sorokat sem.

2

Gratulálok! Most olvasod eme könyv leges-legelső lábjegyzetét.

3 4

Ez a második lábjegyzet. Ha több lábjegyzet is van egy oldalon, akkor válik csak igazán hasznossá, hogy számozva vannak. 5 Sajnos nem mindenhol. Ahol már agyonhasználtam a pirost, nem átallottam más színt, pl. feketét bevetni.

Mit is lehetne még írni itt az előszóban. Talán annyit, hogy nagyon örültem, hogy felkértek a jelen könyv megírására. Nem mindenki életében kerül sor ilyen megtiszteltetésre. Sokan csak azért nem írnak ilyet, mert nincs rá idejük. Nekem sikerült rá időt szakítanom. Mivel éppen semmi dolgom se volt, ezért úgy döntöttem, hogy idén nyáron se megyek világkörüli útra, hanem inkább megírom ezt a könyvet. Ha a művem olvasása közben úgy érzed, hogy nagyon csapongok össze-vissza, az annak köszönhető, hogy nem lineárisan írtam, hanem rohangáltam le s fel a szövegben, ill. a fejezetek között is, hogy ami kimaradt, bepótoljam, vagy amit megígértem az egyik fejezetben, tényleg meg legyen írva a hivatkozott fejezetben.6 De az írás már csak ilyen dolog. Sosem tehető meg egy ültő helyben, hacsak nem ponyvaregényt ír az ember. Sőt az alkotás legnagyobb része nem is akkor történik, mikor az ember ír, hanem mikor valami mást csinál napközben, és csak úgy beugranak ötletek, amiket fel is használ az író, ha nem felejti el. Ezért kapnak rá az írók arra, hogy noteszbe jegyzeteljenek egész nap, mert különben félő, hogy a sok jó ötletük kimarad az elkészült műből. Ha olyan embert láttok, aki magában ül egy padon egy parkban, jókat kacag magában, és közben sűrűn jegyzetel egy cetlire, vagy füzetbe; már amikor az erős nevetőgörcsei egyáltalán megengedik ezt; biztosak lehettek benne, hogy írót láttok. Az elkészült mű mindig különbözik attól, amilyennek az ember elképzelte. Átolvasva erős a kényszer, hogy bele-bele javítsunk, újabb gondolatokat fűzzünk hozzá. Mire végül rászánja magát az ember, hogy elkészültnek vallja szellemi gyermekét, sok -sok változtatáson megy keresztül a mű. De az alkotó számára sosem lesz teljesen kész. Azonban az írónak

6

Így végig abban a hitben éltem, hogy minden ígéretemet beváltottam. Reményeim szerint nem tettem üres ígéreteket. Ha mégis találsz ilyet, bátran jelezd nekem. Legfeljebb ügyet sem vetek rád. 

valahol határt kell szabnia magának, és végre abbahagyni a könyv írását, melyen dolgozik, különben sosem kerülne az olvasó elé.7 Bátran megígérhetem, ugyanis csak tőled függ a dolog, hogy ha végig rágod magad a könyvön, és igyekszel mindent megérteni, de tényleg mindent, akkor olyan tudásra teszel szert, amivel olyan dolgokat is meg fogsz érteni, amiről nem is álmodtad volna, hogy valaha is sikerül. Sőt olyan okos leszel, mint csak kevesen az ismerőseid közül. Majdnem olyan okos, mint én. Meg fogod érteni a természet alapvető működését. Nem csak a matematikába lesz mély belelátásod, de ennek alapján olyan tudományokba is, melyekben sok matematikát használunk. Így fizikai, kémiai összefüggéseket is könnyedén meglátsz, és felismersz. Tagja leszel az elitnek. A matematika fekete öves nagymester leszel. Egy igazi Jedi harcos.8 És ha ez nem lenne elég, olyan magabiztosságra teszel szert ezáltal, hogy elvállalhatsz akármit. Bármilyen szakmát választhatsz, az lehetsz, aki mindig is lenni akartál. Bármilyen könyvet értően olvashatsz, még azokat is melyekről egészen mostanáig azt hitted, hogy nem neked írták. A tudás végtelen tárházának kapuja egyetlen csettintésedre feltárul. Mert ismerni fogod a hozzávaló összes jelszót. Azonban, ha mindez elvette a kedvedet, és még is úgy döntesz, hogy kihagyod ezt a lehetőséget, mert nem akarsz már annál okosabb lenni, mint amilyen most vagy, és nem is vagy kíváncsi a világ legmagasztosabb titkaira, hanem lesz, ami lesz, inkább most abbahagyod a könyv olvasását, akkor nem tudok segíteni rajtad. És ez itt nem a reklám helye, hanem a száraz tényeké. Végül szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítséget nyújtottak e könyv megírásában. Név szerint, Julcsika, Pistike, Tibor, Lackó, Emese, Jancsi… és végül, de nem utolsó sorban még sokan mások, akiknek a nevét sem tudom, de mind itt laknak a fejemben, így mindig velem vannak. Olykor lehetetlenség átvenni az irányítást. Szinte egész nap hangzavar van tőlük, és gyakran azt sem tudom, hogy ki vagyok én. De nélkülük nem sikerült volna, még ha többnyire az idegeimre is mennek. Sőt kimondottan gátolnak.9 Remélem, hogy számodra a könyv olvasása éppoly élvezetes lesz, mint amilyen a megírása volt az én számomra. Szatmári László Érd, 2011 nyara és ősze

Ha megjegyzésed, kritikád, kérdésed van, ide írj emailt:

7 8

Ez a pár mondat olyan ismerős… szerintem loptam valakitől. Az erő legyen veled! , vagy a fizikában járatos olvasó számára: „ ” 9 Ha ezt csak egy pillanatra is elhitted, akkor ez a könyv nem neked szól. Most tedd le!

Használati utasítás, avagy hogyan olvassuk e könyvet?
„Balról jobbra, felülről lefelé.” Mondaná Emese a tőle megszokott huncut vigyorral az arcán. Alapjában véve, igaza is lenne. Ez a bevett szemmozgási séma kihagyhatatlan a jelen köte t végigrágása közben is. Én az olvasómat úgy képzelem el, hogy mindig van keze ügyében papír, ceruza. S ha valami újat lát, vagy nem ért valamit, menten kipróbálja. Enélkül képtelenség megérteni a nehezebb dolgokat. Minden tudományra, melyben használunk matematikát, fennáll eme állítás. Tehát ne sírj, hogy nem értesz valamit, hanem szállj ringbe, és vívd meg személyesen még a legapróbb csatákat is. Csakis így sajátíthatod el a megértést magas fokon. Miként a só is túl intenzív önmagában, éppen így a matematika sem fog ízleni, ha csak olvasgatva próbálod becserkészni. Ha csak aprókat nyalsz a sóból, akkor is kellemetlen. Még valamit enni kell hozzá. Úgy már nagyon finom. Éppen így olvass más matematika könyveket is. Természetesen ceruza és papír társaságában. Akik nem értik a matematikát, azok csak azért gondolják, hogy nem is lehet megérteni, mert nem ismerik, nem merik kipróbálni ezt az egyszerű trükköt. Ezt a trükköt, mely ráadásul még nagyon szórakoztató is. Persze, ha nem próbálod ki sosem lesz részed abban, hogy ezt megtapasztald. És a leghalványabb elképzelésed sem lesz arról, hogy most miről is beszélek. Szándékosan vannak a könyvben oly rémisztően ható elemek, melyektől az olvasó legszívesebben bebújna a szekrénybe, ellenőrizné, hogy nála van-e az oldalfegyverre töltött állapotban, és nyomban telefonálna az anyukájának, hogy vigaszt kapjon tőle. Ezeket, ha nem érted, azért csak nyugodtan olvasd el! Majd később meg fogod érteni, mert természetesen az egyszerűbb példák és magyarázatok jönnek később, és nem olyan ostoba módon, ahogy azt mindenki szokta egyéb irományokban, „ ” elvet követve. Én szakítottam, ezzel a semmire sem jó hagyománnyal. A világ sem olyan hogy a szebbik arcát mutatja nekünk előbb, és csak később lájuk, hogy nem is úgy van. Gyakran éppen hogy utólag értjük meg, hogy mi is történt velünk valójában évekkel ezelőtt. Aki ezt nem tudja, az még nem élt eleget. Sőt a könyv szerkezete sem egységes. Pusztán csak azért, hogy kedvére tegyek azoknak is, akiknek a megbotránkozás okoz örömöt. Igenis volt pofám helyenként óvodás színvonalú ábrákat és gondolatokat közölni, helyenként pedig csak ínyencek számára feldolgozható, ízlelhető, mélyebben szántó ideákat idevetni. Matematikát olvasni gyakran azért is nehéz, mert nem mindig olyan szembeötlőek a jelölések közötti különbségek. Könnyű átsiklani olyan nüánszok felett, mint pl. itt kerek zárójel volt, amott kapcsos van, emitt nyilacska van a betű felett, amott csak vonalka. És ezek ráadásul mást is jelentenek, jelenthetnek. Ezért meg kell tanulnunk látni azt, amit szemlélünk. Ha csak a szokásos felületes, hétköznapi bambulással állsz neki a mateknak is, akkor egy csomó olyan apróságról lemaradsz, amiből megérthetted volna.10 Ezért, hogy ne lankadjon hát a figyelmed, helyenként erősen sokkolni foglak! Nem akarom én, hogy uncsizzá! Gyakran kell majd visszalapoznod valami, elmulasztásod bepótlása miatt, akár fejezeteket átívelően is. Szóval minek ámítsuk egymást? Én is tudom, hogy képtelenség mindent olyan részletességgel megírni, ahogy azt eredetileg terveztem, te is tudod, hogy nem vagy képes minden percben rám figyelni. Még ha könyv szerkezetileg ideális is lenne, akkor sem olvasnád el teljes egészében, mert az egész világon csak nagyon kevesen v annak, akik ilyen vastag könyveket kiolvasnak. Szóval ez tipikusan az a könyv, amiben bátran lapozgathatsz előre, nem fogod magad számára lelőni a poént, nem fogod úgy se megtudni, hogy mely szereplőnek miként alakul a sorsa,
10

És ráadásul még össze-vissza is fogod keverni a dolgokat, és akkor aztán már semmit nem értesz majd.

sem pedig felfedni a gyilkos kilétét, lévén hogy nincs is benne gyilkos.11 Hacsaknem Emese némelyik megjegyzése. Mert azok nagyon kemények, nem óvodás és bölcsis fülek számára valók.12 Nem számít, hogy mit gondoltál eddig a matekról. Nem számít, hogy mit gondoltál eddig magadról! Ez most gyökeresen más lesz. Mindent másképpen fogsz látni ezután. Már ha egyáltalán fogsz még valamit látni, és nem megy tönkre a szemed a sok olvasástól. Na, most próbálj kötekedni, én megmondtam, hogy mire számíts.  Egyszóval olvasd úgy, mintha meg is akarnád tanulni mindazt a sok okosságot, amit itt eléd tárok. Lakj benne, elmélkedj el rajta! Soha többé ne legyen egyetlen perced se, amit unatkozva, üres fejjel töltesz! Töprengj és töprengj azon, amit olvastál! Ha sétálsz, fogat mosol, ülsz a rötyin, mosakszol, fürdesz, vársz egy pontatlanul érkező barátra, mind-mind kiváló alkalom arra, hogy feldolgozd az addig tanultakat. A fejezek sorrendje ne egészen az, amit más könyvekben találsz. Részben azért mert előre kellett hozni néhány témakört, hogy a többiekről beszélni lehessen, másrészt meg azért mert, nem lehet egy teljesen ideális sorrendet felállítani olyan fejezetekből, melyekben gyakran egyszerre szólok kicsikhez és nagyokhoz is. Akárhogy is igyekeztem jó sorrendbe tenni, mindig pórul járt valaki. Végül kiválasztottam a lehető legkevésbé praktikus és logikus sorrendet, és úgy hánytam, dobáltam össze, ahogy jött. Na jó, ez nem igaz. Bátran olvasd keresztül-kasul fentről lefelé, előröl hátulra és vice versa. Sok fejezetben utalok rá, hogy mit kellene ismerned, így ha rossz helyre tévedsz, akkor is van esélyed, hogy kellő háttér-tanulmányozás után mindent megérts. Ebben is bátran légy a segítségemre! Ha van javaslatod, akkor írj nekem. Az email címem több helyen is megtalálható a némely fejezet végén és az előszó végén is.

11 12

Egyelőre. Lehet, hogy majd mégiscsak írok bele néhányat. Ne hiányozzon má az erőszak se! Ekképpen most biztosítottam azt, hogy a szemével majd mindenki keresi az nevet. És ha nem is írok róla később már sehol egy kukkot se? Akkor kénytelen leszel végig böngészni az egész könyvet. Ha -ha-ha.

Hogyan írjunk ilyen könyvet?
Ne írjatok könyvet, inkább olvassátok ezt! De komolyan. Borzalamas. Felismernek az utcán, odajönnek hozzám autogrammot kunyerálni, meg rondábbnál-rondább nők esdekelnek nekem, hogy vegyem őket feleségül, mert „ , hogy én vagyok az ő igazi lelkitársuk. Unszolnak, hogy mondjak valami igazán rám jellemző gondolatot. Érdeklődnek Emese felől, hogy kibékültünk-e már… Olyanok is vannak, akik nyíltan megmondják, hogy szaksegítséget kellene kérnem. Többnyire telefonszámot is adnak. Pl. Csernus Imre telefon számát, hogy kezeltessem magam. Ijesztő, hogy az emberek mennyire azt hiszik, hogy ők mondják a tutit. De legáltalánosabb az mikor azt mondják a hátam mögött: „Hát már mindenki írhat könyvet?” Volt olyan anyuka is, aki rám támadt, hogy miért gyalázzuk az ő Zolika nevű fiát. Hangsúlyozom még egyszer, mert azt hiszem egyszer már megtettem, hogy a könyvben szereplő egyének kitaláltak, mint ahogy a nevek is. Így Zolikát sem Zolikának hívják, hanem de. Ha tudtam volna, hogy ez ezzel jár, sosem fogtam volna bele a könyv megírásába. Kihasználván azt a hétköznapi életben is lépten-nyomon látható viselkedési mintát, miszerint a kicsik legszívesebben azt akarják csinálni, ami a nagyoknak való, bátran mutatok itt egy-két olyan tudásmorzsát, mely nem létszükséglet a ketteshez, de felkeltheti azok érdeklődését is, akik eddig mostohán álltak hozzá a tudományok királynőjéhez. Én gyakran tapasztalom munkám során, hogy egy nagyoknak tartott órára bejövő kisebb korosztályú gyermek, meglátván a tanulandót felkiált: „..ezt én is értem!” Vagy azt mondja: „Ezt már mi is tanultuk!” Ami persze nem feltétlenül igaz, de bizonyos részletek a matematikában kísértetiesen hasonlítanak egymásra. Ami jó. Így neked is figyelned kell olvasás közben, hogy eldönthesd, ezt vagy azt a mondatot most a kicsiknek, vagy a nagyoknak mondtam-e. Végül még egy hasznos jó tanács: Ha véletlenül eltüsz egy szót géplelés közben, nem kell ám azt feltétlenül kivajítani! Inkább magyarádz meg, hogy miért kell zat inkább mégis úgy írni. Az embrek úgyis elhi zsik… Vagy egyszerűen kcsa hagyd, hogy magku fejtsék meg a relytéjt. „Hálásak” lesznek éert, megdásl! Ez is csiszolja az elméjüket. És titokban azt fogják gondolni, hogy az ő helyes sírásuk jobb, mint a tiéd. Csak higgyék!

Kapirájt:13
A szokásos gagyi szerzői jogról szóló karattyot is a saját szám íze szerint írtam át:

"Ez egy ingyenes könyv! Ha én nem kapok érte pénzt, akkor te se csinálj belőle! Főleg úgy, hogy engem kihagysz a buliból. Ezt a könyvet én írtam. Ha ennek csak kicsiny részét is ellopod, és úgy adod ki, mintha a tiéd lenne, azzal az én szerzői jogaimat sérted meg! Egyébként én nem sokat adok a JOG-ra, foglalkozzanak vele az ügyvédek. Ha a világ jelentős része, úgy gondolja, hogy nem foglakozik természettudományokkal, mert számára az nem kóser, akkor én ugyan hadd mondhassam azt, hogy nekem a jogi kreténségek büdösek. De akkor is, ha ebből a könyvből bármit ellopsz... akkor jobb, ha egyből felakasztod magad, és felvágod az ereidet, fejbe is lövöd magad, meg be is gyógys zerezed magad, mert én úgyis felkutatlak és a legszörnyűbb faviccekkel foglak untatni. Rendszeres látogatód leszek, sőt be is költözöm a házadba. Az összes csöves ismerőseimmel ott fogok sátrazni a kertedben, ha van neked olyan. Ha nincs, akkor a lépcsőházadban. És nem csak az összes szomszédodnak, de még az unokáidnak is el fogom újságolni, hogy mit tettél, te mihaszna! Postásodat is ráveszem, hogy keverje el a fontos leveleidet.....a többi szörnyűséget pedig hadd tartsam titokban!

Van még kedved ellopni az én szellemi termékemet? "

Minden egyes szóig komolyan gondolom! Akinek inge, igenis vegye magára!

13

A szó hozzávetőleges kiejtése. Bár valakitől legutóbb így hallottam: „köpihájt”. Bizonyára kissé kékvérű volt az illető. Meg talán annál is franciább.

Figyelmeztetés: Ez a könyv önmagában nem elegendő ahhoz, hogy mindent tudjál, amit a középiskolában elvárnak tőled! E könyv csak kedvcsináló akar lenni, hogy merj más könyveket is elo lvasni, lapozgatni. Sőt, egyenesen kötelezően előírom számodra, hogy olvasd el a tankönyveidet! Mindet! Már a puszta gondolat is borzalommal tölt el, hogy vannak olyan emberek, akik nem olvasnak könyveket!

Fontos: a könyv csak úgy hemzseg a hibáktól, mind ábrailag, mind szövegileg, megfogalmazásilag, és gondolatilag egyaránt. Ezek felkutatása és jelentése mindenkori házi feladatod, az egyébként kirótt házik mellett. A tanárod nagyon boldog lesz, ha rámutatsz ezekre a hibákra, mert állandóan úgy fogja érezni, hogy okosabb nálam, és jól kitanított téged is.
Ja, míg el nem felejtem, ha nem tetszik a borító, akkor képzeld azt, hogy ez a kép van ott helyette:

A kép címe pedig: Bi-bi-bi, nekem ilyen számológépem is van, BEEEE!

Rendhagyó tartalomjegyzék
A szokásos tartalomjegyzékekben szavakra, kifejezésekre lehet rákeresni. Ami egy elektronikus könyvben felesleges, mert a keresési funkció ezt úgy is lehetővé teszi. Viszont, ha az olvasó éppen nem is tudja, hogy az adott objektum, fogalom, képlet milyen névre hallgat, mi alapján kereshetne bármit is? Erre gondolván idebiggyesztek egy „ történő felsorolást. Így ha nem tudod az illető kulcsszót, de felismered az ábrát, akkor van esélyed, hogy megtaláld azt, amire éppen szükséged van. Tehát itt megadom neked a keresőszót, az elnevezést, ami alapján már megkeresheted, aminek eddig nem tudtad a nevét.

Nyilván, sok minden kimaradt ebből a felsorolásból. De nem tudhatok mindent, am it te nem tudsz. Ugyanis akkor mindent tudnom kellene. Az pedig azt jelentené, hogy te nem tudsz semmit. Azt ugye nem szeretnéd? Akkor már inkább valld be, hogy mégis csak tudsz valamit!

A négy alapművelet
Ez az a témakör, amit elvileg mindenki ismer már. Még te is, Pistike. A négy alapművelet az összeadás, kivonás, szorzás, osztás. Ebben a sorrendben ismerkedtünk meg velük, már kora ifjú
14 művelete. éveinkben. A kivonás az összeadás ellentett művelete, megfordítása, más szóval 15 Az inverz művelet mindig arra utal, hogy quasi visszafelé, fordítva végezzük el a műveltet. Mintha az eredményt és a kiindulási adatokat felcserélnénk és úgy „oldanánk meg” a feladatot. Éppen így az osztás a szorzásnak az inverz művelete. Majd később sok ilyen műveletpárt megismersz, mikor egyikük a másik inverze.

Összeadás
Mikor egyszerűen csak sorolod a tőszámok neveit, arra is ráfoghatjuk, hogy akkor is összeadást végzel. Hiszen a sorban következő szám mindig az előzőhöz képest -gyel nagyobb. Így az nem más mintha olyan összeadások eredményeit mondanád sorban, amik így néznek ki:

Kényelmi szempontokból az emberiség korán felismerte, hogy elég fárasztó lenne eszeket mindig ily módon nevezni, hogy

Ugyanis mindig voltak és lesznek is, akik nem figyeltek eléggé a másik szavára, és már nem tudták, hogy hányadik -nél is jár a beszélő. Így állandóan félreértések voltak. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy az emberi lustaság és találékonyság viszi előre a világot. Mert ezekhelyett ma már inkább röviden azt mondjuk, hogy

14 15

Invertálni: megfordítani, kifordítani. Quasi: mint, mintegy, szinte. Ismerős lehet a Quasimodo névből.

Bár a nagyon kicsik inkább úgy mondják, hogy Mint az első számpiramisunkon kiválóan látszik, és amúgy is mondtam már, a sorban következő mindig eggyel nagyobb, mint az előtte lévő. Mi van, ha nem mindig egyet adunk az előzőhöz? Hanem? Pl. kettőt. Kezdjük most is -től a számolást:

Így kissé gyorsabban haladunk, bár némelyek kimaradtak. A páros számok maradtak ki, és csak a páratlanokat mondtuk ki. A párosak tehát:

Miért pont páros és páratlan a nevük? Mert ha páros számú tárgyam, pl. almám16 van. Akkor ezeket tudom kettesével, párokba csoportosítani. Ha viszont páratlan számú csokim, akkor mindig lesz egy, akinek nincs párja.17 De nem kell olyan szép szabályosan viselkedni mindig. Válaszunk ki mondjuk, két számot
18

és adjuk azokat össze!

Most cseréljük fel a tagokat:

Bármely számokat választjuk is ki, azok ugyanazt az eredményt adják összegzésre, bármilyen sorrendben adom is össze őket. Lehetnek többen is egy összegben,19 ez akkor is igaz.

16 17

Az alma a matematikában az orvosi ló szerepét játssza, rajta mutatnak be mindent. Még a törteket is. A csoki esetén erős a veszély, hogy valaki már megette a párját. 18 Véletlenszerűen. 19 Az szó alatt gyakran az összeadás eredményét értjük, de olykor magát a számokat az összeadással együtt is nevezzük így.

És ezt akárhány számra el lehet játszani, de az inkább legyen házi feladat. Adjál össze minden számot, amit csak bírsz! Ha elfáradsz, akkor legalább kevesebbet fogsz rosszalkodni, és anyád is boldog lesz. Mivel a sorrend mindegy, így elnevezésben sem teszünk különbséget közöttük. Az összegben minden tagot névvel illetünk.

Kivonás
Észrevehető, hogy mikor két vagy több ilyen számot összeadtunk, akkor az eredmény mindig nagyobb lett, mint közülük bármelyik. Lehetne valami olyat is csinálni a számokkal, mikor valamilyen művelet hatására az eredmény kisebb lesz, legalább az egyiküknél? Igen, ezt a műveletet hívjuk kivonásnak. Ő az a varázsló, aki csökkenti az egyik számot éppen a másik szám nagysága szerint. Itt az eredményt hívjuk. Akiből kivonjuk a másikat, mivel az ő értéke lesz kisebb, csökkenni, kisebbedni fog, így az ő neve Amelyiket kivonom, és az ő értékének megfelelően20 éppen annyival lesz kisebb az előbb megismert kisebbítendő, az nevet viseli.

De e művelet elvégzésénél vannak olyan esetek; mikor kisebb számból vonunk ki nagyobbat; hogy negatív számot kapunk. Ha önmagát vonjuk ki egy számból, akkor nullát kapunk. Ezt

tudományosul úgy mondjuk, hogy „

A számegyenesen könnyen elvégezhetjük a kisebb számok összeadását és kivonását. Ha egy számhoz hozzá akarunk adni egy másikat, akkor az első számot megkeressük a számegyenesen, és annyival lépünk jobbra, amennyi a másik szám. Ha ki akarjuk vonni az egyikből a másikat, akkor a megkeressük a számegyenesen, majd innen lépünk annyit, amennyi a értéke. Nyilván azért balra, mert erre csökkennek a számok a számegyenesen.21

20 21

„Az ő értékének megfelelően.” Ez olyan biblikus lett nem?  Hacsaknem fordítva rajzoltuk a számegyenest. De lehet, hogy csak fejjel lefelé tartjuk. Ezt érdemes megnézni, nehogy már ilyen apróságon múljon egy ilyen egyszerű művelet helyessége.

Szorzás
Mikor az ember már megunja, hogy az egyszerű összeadással olyan nagyon lassan nőnek a számok akkor előveszi az eggyel magasabb fokozatba váltó műveletet, a Ez hasonlít az összeadáshoz. Mikor azt mondjuk, hogy „ , akkor arra gondolunk, hogy darab -ast adunk össze:

Szerencsére, ha azt mondjuk, hogy „

akkor is hasonló dologra gondolunk:

De ami az egészben a legszebb, az az, hogy mindegy hogy milyen sorrendben végezzük a szorzást, akkor is ugyanazt kapjuk.

Sőt több számot is összeszorozhatunk, és a sorrendet akkor is felcserélhetjük. A dologban csak az a csúnyaság, hogy mivel a szorzásnál már gyorsan nőnek az eredmények, néven, kis számok esetén sincs mindig elég ujjunk, hogy modellezve, szemléltessük a számolásunkat. Itt jön az első magolni való. A félemetes szorzótábla! Amitől sokan még gimnazista korukban is félnek. Pedig jó ellenszer egy másik félelmetes dologra: a világosság:
22,

kérem szépen! Legyen hát

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

2 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20

3 3 6 9 12 15 18 21 24 27 30

4 4 8 12 16 20 24 28 32 36 40

5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

6 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60

7 7 14 21 28 35 42 49 56 63 70

8 8 16 24 32 40 48 56 64 72 80

9 9 18 27 36 45 54 63 72 81 90

10 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Egy adott szorzás elvégzéséhez megkeressük a két ; ez a nevük; az egyiket a legfölső sorban, a másikat a táblázat balszélső oszlopában, és a kettőjük oszlopa, ill. sora metszetében találjuk a szorzatuk eredményét. Lásd az ábrán kijelölt három számot, a -ot, -et és -t.Tehát a táblázatból azt olvassuk ki, hogy . Vagy azt, hogy . Nyilván mindegy hogy vagy tagot mondjuk előbb a szorzatban. Vedd észre, hogy a táblázat tartományában minden sok legalább kétszer fordul elő, az és a , meg néhány más kivételével! Vagyis nem is kell olyan sok számot megtanulnod,
22

Tessék nyugodtan megsértődni! Az úgyis csak azt jelenti, hogy te sem tudod a szorzótáblát.

mint elsőre tűnik. Van néhány szám, ami négyszer is előfordul. Keresd meg ezeket! Másold le a táblázatot, és tanuld meg, ismerkedj meg vele közelebbről. Ja hogy ismeretlenekkel nem állsz szóba? Azon ne múljon! Bemutatlak benneteket egymásnak: ― Szorzó Tábla, this is Buta Diák. Buta Diák, this is Szorzó Tábla. Most már a Facebookon is bejelölheted. Aztán készítsd el önállóan, anélkül, hogy valahonnan másolnád! Ha megérted ennek a szerkezetét, akkor észre fogod venni, hogy nem is olyan nehéz megjegyezni a szorzótáblát. Ha mégis elfelejtenéd valaha a konkrét számokat, akkor ezzel a módszerrel mindig ki tudod számolni.

Osztás
No, ha előbb megtanultuk gyorsabban is növelni a számokat, mint az összeadás estén, akkor most tanuljuk meg gyorsabban csökkenteni is őket, mint a kivonással! Ez a művelet az .

Az osztás a szorzás inverz művelete. Tehát az egyik művelet helyes elvégzését ellenőrizhetjük a másikkal. Ez ismét olyan művelet, mely kivezet az eddigi említett számok, az egész számok közül. Ha olyan számmal osztunk, aki nincs meg egészszer a másikban, akit osztunk vele, tört számot kapunk . A tört számokra külön fejezetet írtam, az most nem írom le ide is. Akit osztunk, az nevet viseli, akivel osztunk, az pedig az A művelet eredménye a . Mivel az osztás és szorzás közt az említett kapcsolat van, nevezetesen, hogy egyikük a másiknak a fordított művelete, nem tudod elvégezni az osztást, ha nem ismered a szorzótáblát. A szorzótábla megtanulása tehát nem öncélú időpocsékolás, mint azt lelked legmélyén még most is hiszed. Ha nem tanulod meg, mindig hátrányban leszel. A szorzótáblát osztásra is tudod használni.

Például, ha arra vagy kíváncsi, hogy a -ben hányszor van meg a , akkor keresd ki a táblázat a balszélén a -et, majd az ő sorában, a -öt, végül a fölött

táblázat belsejében a

megleled az eredményt: Nyilván ha a táblázat legfelső sorában keresed meg a hetest, majd az ő oszlopában a harmincötöt, a módszer akkor is működik. Ezen nincs mit csodálkozni. Házi feladatként gondolkozz el rajta, hogy ez miért igaz!

Keresd ki a táblázatból:

Műveletek sorrendje
Ha több műveletet is el kell végeznünk egy feladatban, egyenletben, vagy bármilyen számolási folyamatban, akkor nem mindegy, hogy melyiket végezzük el előbb és melyiket később! A és az magasasbb rendű műveletek, mint az és . A magasabb 23 rendűeket mindig előbb végezzük el, mint az alacsonyabb rendűeket. Az azonos rendűek egymás közt bármilyen sorrendben elvégezhetők. Tehát mindegy, hogy előbb osztunk-e és csak utána szorzunk, vagy fordítva. Ugyanígy a kivonás és összeadás sorrendje is felcserélhető. Bátran tegyük meg, ha úgy könnyebb lesz a számolás. Ha viszont zárójel is van a nyitott mondatban, egyenletben, akkor előbb a zárójelen belül végezzük el az ott kijelölt műveleteket.

Tehát előbb a pirossal jelzett műveletek legyenek elvégezve! Így ez lesz belőle:

Mint mondtam itt, mivel már csak azonos rangú műveletek vannak, kényelmi szempontból fel is cserélhetjük azt, hogy melyik műveletet végezzük el előbb. Ezt most zárójellel fogom jelölni, te pedig próbáld ki, hogy mindegyik esetben ugyanazt kapod-e! Igen, ugyanazt kell kapnod. Ha nem hiszed, számolj utána! Tehát előbb mindig a zárójelben lévőket számold ki!

Sőt a tagokat is felcserélhetem, csak arra kell vigyázni, hogy az előjelükkel együtt tegyem őket ide vagy oda! Nem tévedés, igen, előjelet mondtam, te meg csak lesel, hogy hol vannak itt előjelek. Az összeadás jele, a mindig értelmezhető pozitív előjelként is egy egyenlet megoldása során. Végül is azt jelenti, hogy egy pozitív számot adunk hozzá a többi taghoz. A kivonás jele, a pedig mindig értelmezhető negatív előjelként, vagyis úgy, hogy egy negatív számot adunk hozzá a többiekhez. De jaj, vigyázz! A számológépek nem ilyen rugalmasan kezelik ezt! Miként a Klári néni se, aki sikítva írja be az egyest, ha azt mondod neki, hogy „a kivonás az negatív, az összeadás az pozitív”. Ugyanis úgy nem jelent semmi értelmes dolgot. Inkább, ne is mond sehogy se, ha nem tudod helyesen megjegyezni, amit itt elmondtam, csak alkalmazd! Ezek szerint az előbbi sor így is felírható:

23

Nem fajelméleti indoklás kívánkozik ide, hanem az, hogy ha nem így teszed, akkor más eredményt kapsz, mint ami a helyes lenne. Az oroszlánoknál is mindig a legerősebbek esznek előbb, még akkor is, ha nem is vettek részt a vadászatban.

A zárójeles tag szorzása Gyakran nem is írjuk ki a szorzást a zárójel és a szorzótényezője közé. és nem egyszerűen csak elhagyod a zárójelet. akkor sem. Vagy én írtam el egy előjelet. de az se baj. De tudnod kell. akkor azt a jelet nem kell kiírnom. vagy összeadás. . Ezeket itt fent. hogy Természetesen itt is előbb a zárójelben lévő műveletet kell elvégezni. ha mögötte áll. Figyeld meg. hogy Az is ugyanazt az eredményt adná: Puszta számok között sosem hagyhatom el a szorzásjelet. a törtes esetben nem kell kiírni! De az se baj. most mind add össze! Ha nem ugyanazt kapod mindegyikre. kivonás műveletet. Akkor sem. mikor azt mondják. ha előtte áll.Nyilván ha legelőre24 teszek egy pozitív tagot. mint az. ha kiírom. akire összeadás volt kiszabva. ha kiírod: 24 A legelőre. akkor valamit rosszul csináltál. Vagyis ha egy olyan valakit teszek előre. továbbá minden szintű lázadásokat. hogy „bontsd fel a zárójelet”! Annyit tesz. akkor az előjelét elhagyhatom. Mert ugye. Bármilyen kényelmes is lenne. akkor inkább hozzá se fogjunk. Ha így akarjuk elvégezni. hogy szorzás van ott kijelölve. hogy De helyette állhatna az is. mert az zavart és elégedetlenséget. hogy Ez ugyanazt jelenti. ahol a bocik is legelnek. hogy míg az utóbbi esetben nem hagyható el a zárójel. nyugtalanságokat okozna a hallgatóság köreiben. Az osztás műveletének egyéb jelölése Gyakran találkozhatsz azzal a jelenséggel is. úgy is oktondiság lesz belőle.

Ha különböző előjelűeket. hogy nem egyenlőek ezek a kifejezések. Nyilván az sem gond. hogy jól látszik a szorzásnak kitett pont. hogy az eredmény is pozitív lesz. akkor pedig negatív lesz az eredmény. akkor a szorzat pozitív előjelű lesz. mert hiába gondoljuk. hogy csak az egyik zárójelben lévő számra végzed el az osztást. Ilyen egyszerű. hogy tőlem azt tanultad. akkor gondolom. Azaz. hogy ezek nem lehetnek egyenlőek! Pozitív és negatív számok szorzása Ha két azonos előjelű számot szorzunk össze. változtassuk meg az illető szám előjelét. de ilyenkor mindenképpen írjunk zárójelet.Azonban semmiképpen sem teheted meg azt. mint Hiszen a mínusz eggyel való szorzás azt az utasítást kódolja. és a másikra nem. nem okoz nagy fejtörést. nem mindenki fogja látni. hogy vegyük az ellentettjét. akit szorzunk mínusz eggyel. hogy ezek egyenlőek. ha a második szám negatív a szorzatban. Hogy miért? Ha pozitívat szorzunk pozitívval. mert én nem azt mondtam! Számold ki őket külön és rájössz. Sőt egymással sem egyenlőek: És ezt így jelöljük röviden: Ugye látod. annak. Ne azt mond később. Ha az egyikük negatív. . hogy az egyenlőségjel át van húzva? Ez azt jelent. Pl. mint az előbbiek. ezek egyike sem jelenti már ugyanazt. akkor mindig gondolkodhatunk imigyen: A mínusz hármat bontsuk fel így: Ekkor ezt kapjuk az eredeti szorzásra: Azaz Ami nem más.

ugyanis maga az egy a szorzást nem változtatja meg: Na. ugye emlékszünk. mint: -------------------------Ha két negatívat szorzunk. hogy a zárójelben lévőnek az ellentétes előjelű változatára gondolj! Vagyis ez Ha azt látod. látod már? Mit jelent ez? Az előbb tanultuk! A zárójel előtti mínusz mindig azt jelent. Az előbb láttuk! Mit is jelent a mínusz eggyel való szorzás? Amit mellesleg írhatunk így is. akár egy pótkereket. Ami nem más. hogy . hiszen a szorzat ettől nem fog változni.Vagy akár el is hagyhatjuk a szorzás jelet: Ez az előbbiek szerint: A mínusz egyet és nyolcat felcserélhetjük. mint már mondtam. hogy az negatív lesz. mint az imént már láttuk. akkor pozitív lesz az eredmény: A mínusz ötöt bontsuk fel. Mint láttuk már a szorzandók felcserélhetők: Csempésszük be az ötöst a zárójelbe: Végezzük el a szorzást a zárójelen belül. Tegyük hátulra az ötöst.

változtatni a zárójelben lévő számot. meg magol. A következő táblázat segít. amit ő igyekezett „megtanulni” az vonatkozik és nem ! Miért mondanak a– helyett? Rejtély! Az ilyen― mondanom se kell nem a legtehetségesebb diákok― már egy héten belül a következő hibákat követik el: . És amikor az ilyen diák. hogy . ááááááááááááááááááÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! MÍNUSZ MEG MÍNUSZ AZ PLUSZ. hogy ez nem más. MÍNUSZ MEG PLUSZ AZ MÍNUSZ. hogy mit. aki csak magol. hogy ez biza a mínusz tíz: Miért? Mert most a zárójel előjele pozitív. az nem fog rá emlékezni. Ha azt látod. mint mínusz három: Miért? Mert a zárójel előtti mínusz. AKI ÚGY JEGYZI MEG EZT A TÁBLÁZATOT. azt jelenti. ami arra utasít. HOGY: PLUSZ MEG PLUSZ AZ PLUSZ. hogy: És a következőt muszáj ordítva mondanom. meg magol…és azt sem tudja. meg a magol. hogy ne változtasd meg a zárójelben lévő szám előjelét. ha azt jegyzed meg. hogy ellentettjére kell Akkor mire gondolsz? Arra. PLUSZ MEG MÍNUSZ AZ MÍNUSZ . mert az emberek mindig elkövetik ezt a balgaságot: VAN. hogy könnyen megjegyezd a szabályt: Ha szavakban akarod megjegyezni. Mit gondoltok mért nem jó ez? Azért mert az a bizonyos MEG az összeadás másik rövid megnevezése.Mire gondolsz automatikusan? Arra. hogy a szabály. akkor az a legegyszerűbb.

Ez osztásra is igaz. hogy még a bolondok sem vesznek be a klubba. De tetszőlegesen vett többjegyű számok és tetszőlegesen kiválasztott diák esetén már nem várjuk el. akkor pozitív. hogy ha páros számú26 a negatív tényeződ27 van. ááááááááááááááááááÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! MÍNUSZ MEG MÍNUSZ AZ PLUSZ. hogy Mit gondolsz miért? Mert közben a „ mondják magukban: PLUSZ MEG PLUSZ AZ PLUSZ. . Önként ne legyél tagja az ilyen kluboknak. még osztás és szorzás egymás után végzésére is. akkor is elég népes lesz az ostobák tábora. hogy az embert a gondolkodás emeli az állatok fölé! Miként a szorzásra úgy az osztásra is hasonlóan igaz az előbbi szabály: Ennek végig játszadozása. hogy jó bulinak gondolod. Ezt a matematikusok szeretik úgy is mondani. 28 Az egyjegyű számokat még könnyű fejben összeadni-kivonni. Tehát ne legyél rest értelmesen gondolkodni. de a világnak nem a gyengeelméjűekre van szüksége. fenn áll a veszély. Sőt el is várjuk tőletek. Lehet. hogy mindig fejben történjen a számolás. ha a helyett -t írunk. legyen házi feladat! Ha több mint kettő előjeles számot kell összeszoroznod. ha páratlan számú negatív tényeződ van. más néven. MÍNUSZ MEG PLUSZ AZ MÍNUSZ.Meg olyat is. Többjegyű egész számok Az a bizonyos . ne legyél ostoba! Ne akarj élő cáfolata lenni annak az elméletnek. itt egynél többet jelent. akkor negatív lesz a szorzat. melyekre könnyedén elvégezhető a fejben számolás bárki számára. egészen mást jelent a szó.25 akkor az előbbi szabály szerint már sejtheted. Tehát akár kettőt is érthetünk alatta. hogy 27 Aki még nem jött volna rá. Sőt. Papíron való számolás is megengedett. a bemutatott módon. A többjegyű számok között is vannak olyanok. Ez egy helyi értékes 25 26 Vigyázzunk. Miért? Házi feladat. Mindig gondolkodj! Utolsó leheletedig! Ha nagyon bután gondolkodsz. Bármilyen sorrendben. hogy képesek legyetek az elvégzésére. annak súgom. hogy elgondolkodj rajta. ha nem csatlakozol hozzájuk. PLUSZ MEG MÍNUSZ AZ MÍNUSZ . szorozni-osztani. Ember. hogy a az a 28 De még felette is. Ezt megkönnyíti a tízes számrendszerben felírt alakok használata.

a alaki értéke: kettő. amennyit ér az adott számban. és a valódi értéke pedig Ugyanebben a számban a helyi értéke . alaki értéke . ha az alaki értéket -val. az balra a Ettől eggyel balra a Majd így sorban az stb. a helyi értéket -val. jobb szélen vannak a legkisebb helyi értékűek. fejezetben. helyi. . ezért is használjuk a rövidebb alakot: . mit jelöl. hogy . alaki. amit önmagában is jelöl. hogy mindenki tudja. hogy milyen helyi értéken szerepelnek. a valódi értéket pedig -vel jelöljük. akkor száz a helyi értéke. hogy tízes számrendszerben van felírva az adott szám. akkor helyes a következő képlet: --------------------------- Adjuk meg a következő számok számjegyeinek. De erről majd egy másik fejezetben. A pedig pont az előbbi kettő érték szorzata egy adott számjegyre nézve. Tehát ha egy szám a tízesek helyén van. Tehát mikor azt írjuk. Röviden. azaz hol találhatóak a többjegyű számban. Egy számjegy pedig az a szám. az ezresek helyén ezer. A legutolsó helyen. és teljesen felesleges is lenne minden alaklommal. helyi érték helyesen felírva. helyi értéke . a alaki értéke: hét. ami a hosszabb alakban. Hiszen ebben is benne van mindaz az információ. Feltéve. valódi értéke pedig Tehát a valódi érték a számjegy tényleges értéke. akkor az annyit jelent. akkor tíz a helyi értéke. és valódi értékét! 29 A c. ha a számban a alaki értéke . A helyi értéke ugyanebben a számban .29 Tehát minden számjegy a felírt számban elfoglalt helye alapján tájékoztat arról. Pl. hogy Ettől eggyel Azonban ennek felírása hosszadalmas.felírás. a alaki értéke: három. valódi értéke pedig . Innen a megnevezés. Vagyis maga a szám. Ha a százasok helyén. Pl. Függetlenül attól. hogy mennyit is ér. stb. alaki értéke .

Annak is akkor van haszna. helyi értéke: A alaki értéke: . mert az ezresek helyén áll. Valódi értéke: . helyi értéke: . Valódi értéke: . Vagyis a számokat jobbszélső. helyi értéke: . mert a tizesek helyén áll. mert az ezresek helyén áll. Valódi értéke: . Valódi értéke: . mert a százasok helyén áll. Többjegyűszámok összeadása Ezt is elvégezheted fejben. százasok alá a százasokat. tízesek alá a tízeseket. mint a lecsapott légy. mert az egyesek helyén áll. stb. helyi értéke: A alaki értéke: . Valódi értéke: A többi felírása pedig legyen házi feladat! Többjegyű számok esetén nagyon fontos. akkor a számítás során a megfelelő helyi értékű számjegyeket írjuk egymás alá. helyi értéke: Az alaki értéke: . de inkább azt javaslom. hogy papíron végezd. mert az egyesek helyén áll. ha helyi értékeknek megfelelően írod egymás alá az összeadandó számok számjegyeit. vagy kivonjuk őket. Valódi értéke: Az alaki értéke: . Ezután. mert a tízesek helyén áll. mert a százasok helyén áll. helyi értéke: A alaki értéke: . Valódi értéke: A alaki értéke: . hogy ha összeadjuk. Valódi értéke: A alaki értéke: . Egyesek alá az egyeseket.A alaki értéke: . „a kutyáktól ellesett módszerrel”. hátulról kezdjük a számolást: . helyi értéke: . és nem a balszélső felükkel illesztjük egymás alá. helyi értéke: .

leírjuk a vonal alá. és hozzáadjuk a következőhöz. az oszlopok is elfogytak. Ez az összeadás eredménye. Mit írtunk le? A -t. ha egy pillanatra megjegyezzük. Egy egyest írunk a vonal alá. a tíz a nulláját leírjuk. a tíz első számjegyét az egyet megjegyezzük. első számjegyét. .30 elég. A szokásos módon a hatost leírjuk a vonal alá. de nem hagyja. De mivel hátulról-előre írtuk le. Egyszerűen csak vannak jobb és rosszabb lehetőségek. . a következő. Maradék nincs. A tizenhét utolsó számjegyét. Mit írtunk le a vonal alá? -et. vagy bármi kényszerítse. és hagytam is nekik egy sort alul. Nyílván azokat egyáltalán nem kell leírni. . a -et és az -öt.. hogy jobban látszódjanak. mint a tegnapi torta. Huszonnégy utolsó számjegyét. hogy bárki. ne vízszintesen adjuk össze!  . készen vagyunk. . az egyet. Az ötöt leírjuk. Az előző oszlopból származó maradékokat az alábbi feladatban is végig zölddel jelöltem. Maradék nyista. Több összeadandó számot tartalamazó oszlop sincs. . a négyet. Ezt a maradékot kis zöld -essel jelöltem. így készen vagyunk. Ez ismét egy kis ződd egyes lett. a hetet leírjuk. . eggyel balra lévő oszlophoz adjuk. és maradékként hozzáadjuk a következő oszlophoz. az okos ember ezekből választ. ezért ez -et jelent. amit a következő oszlop kap meg prémiumként. és a maradékot a kettest hozzáadjuk a következő oszlophoz. 30 Soha semmit nem kell. hogy az előző oszlop maradéka mennyi volt. a maradék egyest a következő oszloppal vesszük számításba. Fontos. és a maradék is egy egyes. hogy az így egymás alá írt számokat.

Ezt az információt örökítjük tovább a következő oszlopba. hátulról kezdjük. Ezért helyette. add össze a két kisebbet. enélkül is tudjuk. . A nullát leírjuk. hogy imígyen elraboltuk onnan. Pontosabban. ─ Mert -ből vontuk ki a -at. akkor valami ─ Egyszerűbben fogalmazva. Így a . hogy a kivonandót és az eredményt összeadjuk. Ezt mondjuk maradéknak. ez a következő oszlopból lesz levonva. maradék nem van. Nem feltétlenül tudjuk kivonni abból az egyjegyű számból az alatta lévőt. miért maradt az az -es? ─ kérdi Zolika. Le is írjuk a négyet. hogy ellenőrzéssel meggyőződj minden eredményünk helyességéről! Az ellenőrzés úgy történik. Ha megkapjuk ezáltal a kisebbítendőt. ─ mondja Emese ─ Ecsém. Az eredmény: . A kivonást is a kutyáktól ellesett módszerrel. Ha nem kapod vissza a legnagyobbat. és abból még azt is levonjuk. és maradt az . Így már eléggé felnőttes (nagy) lesz. Leírjuk az egyet. hogy növelhessük az egyesek kisebbítendőjét. hogy végre kivonhassuk már az alatta levőt. A hármat leírjuk. . oszt csá. maradék nyista. az nem megy. ─ Nem értem. amit most is a következő oszlop alá írunk. . amelyik éppen soron következik. . onnan vettük el. Mielőtt elfelejteném mondani. Ezért kell ténylegsen is levonni. . 31 (németül) . hogy az -es -essé nőhessen. akkor hiba esett a kivonás során. azért mert azt a bizonyos -est abból az oszlopból kölcsönöztük. hogy a Zolika is megértse. ─ Szerintem. ─ válaszol Emese. maradék nyista. ilyenkor azt a nyilvánvalóan kisebb számot megtoldjuk egy tízessel. akkor nem tudsz számolni.Többjegyű számok kivonása Itt is zöld lesz az „oszlopmaradék”. hogy a Zolika nem tud számolni! ─ vigyorog Pisti. Mivel a tízesek oszlopában eggyel kevesebb lett ezáltal a tízesek száma. 31 Ha nem kapjuk meg. és a -nek a tizesek helyén lévő számjegye éppen .

Nyóccat leír. hiszen ő lenne az első számjegy. . hogy a zárójel elé is kiírtam a mínuszt. Tehát felcseréljük a kisebbítendőt és kivonandót. és vegyük ennek az ellentettjét. Eredmény: No de mi van akkor. maradék Nyócc leír. A önmagában kevés.Itt is ki kell pótolnunk a -est -esre: . mint a kivonás. Maradék nyista. ha a művelet közben elfelejtődne. ha egy kisebb számból akarnak levonatni velünk egy nagyobb számot? Az eredmény negatív lesz. Azonban a helyes kiszámításhoz. utolsó lehetőség. és könnyebb is. (Na. maradék nyista. Na. a maradék -et a következő oszlopból levonjuk. a nagyobb számból vonjuk ki a kisebbet. ─ nyögi be Emese. még egy ilyet! ─ Zolika. Mivel az összeadást már tanultuk. hogy ennek a mínusz egyszeresét kell kapnunk. Az -et. hogy ez feleslegesen tekergetett diákszívatás. hogy megértsed. hiszen -ből vontunk le. le is vonjuk a következő oszlopból is: Ezt a nullát nem kell leírni. Így: . így aztán helyette. Amiről ellenőrzéssel meg is győződhetsz. szép is lett vón. Maradék van. ezért ezt rátok merem bízni. akkor bociságot32 kapnál. mert éppen fordítva kellett volna kivonni. cseréljük meg a sorrendet. De ne felejtsük el az eredmény előjelét is megváltoztatni negatívra! Négyet leír. maradék Leír semmi. Mivel ekkor a fordított sorrendben elvégzett kivonásra pozitívat kapunk. Ha azt hiszed. maradék semmi. és nem szeretném. akkor tévedsz! Ha az eredeti sorrendben vonnád ki. De az feltehetően ugyanaz. azaz mínusz egyszeresét! Ezt jelöltem úgy. A nyolcat leírjuk. mint maradékot. Kész vagyunk. ha van maradék! Honnan is lett vón!) Eredmény: Ill. 32 Marhaságot. .

A meg nem jó.Felcseréljük a kisebbítendőt és kivonandót. . marad az Egyet leír. ’redmény: Többjegyű számok szorzása Elébb vegyük mán az egyjegyűvel való szorzását a többjegyűnek! Mert különben senki sem fogja érteni a továbbiakat. amit majd hozzá is adunk a következő szorzathoz. Ha nem így tennénk. marad a nyista. . Hozzádjuk mar az . hogy mi van a maradékokkal. maradék Három leír. Egyet leír. Nem . . maradoz a . Uccsó szorzás. hanem Kettőt leír. 33 Nem az adóból. akkor sosem tudnánk. a mar-t: Leír a teljes Leír a Eredmény: Leír33 . Leír hat. Természetesen ezt is hátulról végezzük. Hozzáad a mar: . ─ Kivéve a gyevi bírót! ─ kiált fel Emese. maradék . hogy az esetleges maradékokat illendően kezelhessük. hozzáadjuk a hatot: Leír az mar a . és kitesz mínusz előjel.

─ Vajon ki mondta ezt? Naná. hogy a felette lévőt nem adjuk a többihez. Majd a következő sor szorzat egy számjeggyel jobbra csúsztatva íródik le. Ez alá megint egy jeggyel jobbra csúsztatva. De csak azokat ám. hogy a megfelelő helyi értékek kerüljenek egymás alá. Plusz a mar: Leír a . 34 . Leír az mar a . mar az . az meg nem célunk. éppen úgy mintha csak a hárommal szoroznánk: . marad . hogy nem érti. . Meg az előbbi maradék: Leír a Eredmény: ─ Laci. Leírjuk az első sor szorzatot. hogy Emese. Ezután összeadjuk a sorokat. Plusz a 34 Leír a . . mert még nem értett meg erre. Az elcsúsztatások éppen azért történtek. Most már nem fogom leírni zölddel a maradékokat.. Eredmény: Hozzáad a mar: Leír az . Aki annyira Zolika. Hozzáad a mar: a . A már tanult módon összeadjuk őket. A vonal is éppen azt jelzi. jön a következő sor. Hozzáad az : Leír az egész Leír mar: Leír a . az menjen még vissza a keltetőbe. elég lesz már! Ezt már a Zolika is érti. mar a . ami csak a szorzandó volt! Itt tehát a három sor lesz összeadva. Maradékokra ügyelve! Ezt nem részletezem. amik a szorzatokból jöttek ki! Azt nem adjuk hozzá. Meg ugye az előbbi mar: Leír az . mar az Hozzáad a-a-a a : mar az . Leír a . hanem tessék figyelni! A legmagasabb helyi értékűvel kezdjük a szorzást. mar a . mar a .

katasztrófa mentőcsoport? ----------------------------- Figyeljé má! Ha az előzőben nem segítettem. Vagy csak vár valakire. Azért annyit segítek. Már profi vagy nem? Értesz mindent. azért is nincs itt aláhúzva a szorzandó. inkább az eredeti szorzandót is hozzáadjuk a többi szorzathoz. hogy az egyessel való szorzás leírása helyett. Mi vagyok én. mert nem ment haza. akkor pont ebben fogok? He-he-he. --------------------------------- .Úgy látszik. Nem? Akkor miért hozzám jársz órára? Tessék addig próbálkozni. Zolika sem érzi magát eléggé Zolikának. míg rá nem jössz! Én ugyan nem segítek. Mit is mondjak ehhez? Magáért beszél.

tehát a eset áll elő. Ezt láthatod így jelölve. Sejtheted. Itt nincs. Az erről tájékoztató -et le is írjuk az eredmény következő számjegyeként. a az osztási eredmény. kivéve mikor nem. Ezt itt most nem akarom bemutatni. akkor balra kell csúsztatni a sorokat. mert túl terheljük vele az operációs rendszerét. a -mat. hogy ha a legkisebb helyi értékűvel kezdjük a szorzást. Most levesszük az első jeggyel együtt a következőt is. rendesen a helyükre kerüljenek. Az részosztási maradékokat minden sorban. Mely nem az igazi maradék. Azaz egy osztási lépés után mindig az éppen aktuális utolsó jegyét véve a hányadosnak. Amit egy nullának a leírásával jelzünk a hármasa alatt. hogy . hogy az osztót és a hányadost összeszorozva. tízesek. Lássuk ezt az első példán: A -et osztjuk -mal. ordítva mint az állat.Itt halkan. s lefagy mint állat. hogy vajh az osztandót kaptuk e viszont. Hiszen így érjük el hogy az egyesek. a következő sort mindig egy jeggyel balra. A Zolika kedvért: Az az. ha netán nem találnád. hacsak nem hagyjuk abba itt az egész osztást. mert a a első két számjegye. beszorozzuk véle az osztót. És megint nincs ebben a lépésben sem maradék. És az így kapott szorzatot kell levonnunk a részosztandóból. A házi feladat nagyon fontos. ebben a egyszer van meg. Mindig számjegyenként osztunk. Majd levesszük melléje a következő számjegyet. Azaz megnézzük. megjegyzem. erre 4 kapunk. majd ehhez a maradékot adva kacsintjuk meg. azaz minden lépésben visszaszorzással állapíthatjuk meg a legkönnyebben. hogy maradék nyista. hogy . Ezt a nyistát nulla képében le is írjuk a leválasztott első két számjegy utolsó számjegye. Mert abban az esetben sem igen. Itt az ellenőrzés úgy történik. nem is levétel csak kijelölés. hogy az osztandó első számjegyében megvan-e az osztó. s a többiek. azaz a -es alá. Az az. Ebben a egyszer van meg. és azt kapjuk. Ha valakit érdekel. akivel osztunk. Így a lesz látható. Így . Ez meg azt jelent. Többjegyű számok osztása Maradékos osztásnak nevezzük. akit elosztunk az . Tehát így most a -t osztjuk -mal. százasok. Ő áll az egyenlőség jel után. ami az első lépésnél. Így kapjuk a részmaradékot. hogy miért nem mosogattál el. Majd eme -hoz levesszük az osztó következő számjegyét az -öt. hogy itt is az ellenőrzés lesz a Házi feladatod. amit vidáman le is írunk az egyenlőségjel után. hanem nem. Nos. Fogjuk ezt a négyet és beszorozzuk véle a -t. mert ezzel dumálhatod ki. vagyis az osztót. azaz az egyenlőségjel utáni -es után. Bár inkább nem is kéne. próbálja ki! A Zolikának meg majd megmutatom külön. Főleg. mikor nem nulla a maradék. Ezt az -et le is írjuk az eredmény következő számjegyeként.

Így az osztásnak is. Eme nullát leírjuk a utolsó számjegye. az -et. a -mat.már virít az egyenlőség után. Ez pontosan . mikor nem nulla a maradék! . Ami azt jelenti. -et kapunk. És már vennénk is le a következő számjegyét az osztandónak. Tehát azt kaptuk. De még nem vagyunk készen! Fogjuk ez utóbbi -et. és így kapjuk a -et. Amit le is írunk. és rájössz magadtól is! Lássunk most olyanokat. mert ebben a lépésben a a maradék. Ez megegyezik a legutóbbi lépesünk osztandójával. A következő esetekben ugyanez a duma. hogy végére értünk az osztandónak. de már nincsen neki több. hogy -et osztva -mal a hányados és nincs maradék. Ami ugye vel kevesebb. mint az eredmény következő számjegyét. Eme utolsó számjeggyel. így nem ismétlem meg. az -es alá. készen vagyunk. Tehát a maradék ismét egy nyista. hogy . Ezt a -est leírjuk a ötöse alá. s kapván kapjuk azt. amit egyesek nullának is hívnak. Levesszük melléje az osztandó következő számjegyét. mint az . Nyisd ki a szemed. Így az eredmény már -nek néz ki. Ezt a -et osztva -mal. a -tel szorozzuk az osztót. szorozzuk vele a -at.

immár így néz ki . hiszitek vagy sem. így az -et leírjuk az egyenlőségjel után. ezért nem az első számjegyen. a -at. a -essel szorozzuk a -ot. Eggyel szorozva a -ot. Amire is -et kapunk. de bíz. Levesszük az osztandó soron következő tagját. az még nincs ott. az egyesek az egyesek alá kerülnek. mintha ott lenne. Nézzük ezt kissé részletesen. De mivel nagyon nincs meg. De mindenkit megnyugtathatok. és akinek még mindig nem sikerült az előbb rátok bízottak önálló megértése. vagy okádós. Csak úgy látszik. De még nem is járunk ott. 35 Okádos. Látod. A -ben a egyszer van meg. a -en végezzük az operációt. pont -ot kapunk. -ban a megvan -szer. Ez pedig -gyel kevesebb a -nél. mikor az osztó is többjegyű! Immár az osztó is többjegyű Ettől félnek a diákok a legjobban. Bejelöljük kis vesszővel a jobb füle mögött a -et. No. Ilyenkor már a maradék is lehet többjegyű. Így a keletkezik. ha van hozzá. aki az egyenlőség után. Ha a -ban mint a első számjegyében meg lenne a egészszer.És most jöjjenek azok az esetek. És ehhez éppen van. hogy hol van? Igen. hogy közben nézzük a megfelelő illusztrációt. ezzel tovább pontosítva a hányadost. De rendesen ám! A tizesek a tizes helyi értékű alá. (Nem. Ezt a -et le is írjuk. Ez viszont éppen -gyel kevesebb.) Eme legutóbb leírt hányados számjeggyel. annak esélye lesz most felzárkóznia Zolikáh oz. Ő lesz a hányados 35 első számjegye. Így ezt a -et leírjuk a alá. az ilyesmit úgy kell olvasni. hanem az első kettőn. akkor el is végeznénk vele az osztás első lépését. vannak ennél sokkal nehezebb dolgok is a matekban. Legalábbis ebben a témakörben. sőt a rész maradékok is. .

de azt itt nem tárgyaljuk.mint a . Akit érdekel. le is írjuk a alá. ∎∎ . akit előbb kínuztunk a -felé osztással. Az -tel mint a mostani lépés eredményével szorozzuk a -ot. Így a válik a következő pácienssé. így igazából még ezeket az osztásokat lehet ám tovább is folytatni. de helyi érték helyesen ám! Ehhez a -hez levesszük a következő osztandó-számjegyet. fejezetben. ismerkedjen meg vele a c. mint a . hogy hétköznapi. mely így lesz. Ami -at ér. Ebben a megvan -ször. hogy az osztandónak. hanem arra. így le is írjuk helyi értékhelyesen a alá. Ezt az -öt leírjuk a hányados következő számjegyeként. a -et. hogy mocskos a pofája és illetlenül viselkedik. Így eme maradékot. Ez meg -cel kevesebb. a -nek az utolsó számjegyét is elhasználtuk. a -et. mint a Zolika. Persze nem csak egész számok léteznek. Majd észrevesszük. A közönséges megnevezés nem arra utal. egyszerű. Tehát véget ért az osztás.

„negyed”.Törtekkel való számolás (közönséges és tizedes törtek) 1. Ekkor a nulla a tört számlálója. „egy ötöd” stb. úgy hogy a tört szám helyett osztással fejezzük ki az adott számot. a egynegyed”. „három negyed”. És igen közeli rokonságban van az osztás nevű művelettel.”egy negyed”. a nulla is felírható tört alakban. Közönséges törtek A tört. A tört valamiféle tördelés. Méghozzá úgy. valamely egésznek. 9/10. akkor áltörtnek hívjuk őket. Gyakran fel is cseréljük. Lehet egynél kisebb. mint egy. a törtvonal alatti a nevező. -t említve. mint nevében benne van. nem teljes. Ezek közül is azokat kedveljük leginkább melyek valójában egészek. Ha az értéke egy. Belőlük is van negatív és pozitív is. 1/5 5/7 3/4 . Azt pedig nem értelmezzük. hogy nem egész. nevezője pedig bárki lehet. és a „háromnegyed” pedig „három darab „tizenöthuszad” nem más. mennyi hiányzik az egész körhöz (tortához). 15/20. Ugyanis a nulla nevezőként a nullával való osztást jelentené. Sőt. Ugyanis a nevező megnevezi. hogy mely családba tartozik: „harmad”. hogy könnyebben lásd. Ilyenkor a számláló egész többszöröse a nevezőnek. hanem csak egy . 3/4. Néhány ábrával bemutatott törtszám: A fehér színű szeletek (körcikkek) nincsenek ott. vagy nagyobb. mint „tizenöt darab egy huszad”. hogy hány darabról van szó az illető „egy harmad”. „hét-nyolcad”. A közönséges törtek két egész szám hányadosaként jelennek meg. eltér az egészektől. kivéve a nulla. „kilenc-tized” Vagy akár így is írhatjuk őket: 7/8. csupán arra jók. Sőt. „ötöd” stb. A törtvonal feletti szám a számláló. vagyis a „hétnyolcad” az éppen „hét darab egy nyolcad”. hogy a közönséges törtekből éppen akkor kapunk tizedes törtet. törögetés eredményeként is felfogható. A számláló pedig megadja. eggyel egyenlő. majd látjuk. vagy nagyobb értékű is. „tizenöt huszad”. ha a törtvonalat osztási műveletként értelmezzük.

a . -szörös stb. --------------------Néhány negatív tört: Pl. így könnyű észrevenni a rosszcsontokat. (Így. Ha viszont mindkettő (számláló és nevező is) negatív. az lényegtelen abból a szempontból. ami az adott tört nevezője? És ha törtként adod össze őket. itt csal kettőt. ki jött rá. és 4 darabot vettünk eme nyesedékekből.Tehát a számláló mindig azt jelenti. hogy kik voltak a legutóbbi huligánok? Úgy bizony. hogy ha egy körön belül a fehér és színes részek darabszámát összeadod. ezé vezettem be űköt.) Na. de csak annyi rejtőzködő képességük van. ismételten megjegyzem. Hogy a számláló vagy a nevező negatív-e. mint a házimacskának. azt még nem is tanultuk! A tört nevezője szerint 3-felé nyiszáltuk több egészet (teljes kört). éppen annyit tesz. Ebben a sorrendben. hogy ha a másik alkotó elem (nevező. a . Az áruló jel az. Sőt az egészek olykor áltörtként igyekeznek becsapni minket. -szoros. számláló) pozitív. -szoros. Pl. Észrevetted. hány felé vágtuk (osztottuk fel) az egészet. darab harmadot kaptunk. mintha a tört elé írnám. akkor mit kapsz? Hopp. hogy a tört vonalat osztásként is értelmezhetjük. nyilván valamire jó lesz eme írásmód. hogy hány darab van beszínezve. ill. akkor a tört értéke negatív. Elvesztetted a fonalat? Pedig egyszerű: az azonos előjelű számok szorzása és osztása is pozitív . a nevező pedig azt. az olyan mintha mindkettő pozitív lenne. az és az . hogy a nevezőjüknek többszöröse a számlálójuk. akkor mindig azt a számot kapod. Még az egész számok is mindig felírhatóak törtként: Ne nézz így. Tehát akár a nevezőbe akár a számlálóba írom a negatív (mínusz) előjelet.

Csak szorozni kell tudni. mert az egyszerűbb. Ha páros sokan vannak akkor pozitív. akkor az dönti el az eredmény előjelét. (Osztással kapott értéke.) Ez hát a magyarázat. A különböző előjelűek osztása és szorzása is negatív eredményt ad. Tehát emeletenként szorzunk. Törtet törttel úgy szorzunk. (bináris művelet) Ha több tényező vesz részt a mérkőzésen. És talán Mariska néni is szebb így. nincsenek a törtben. hogy hány darab negatív tényező van jelen. Tehát ha -del szorozva azt mondjuk. hogy egy közönséges tört mindig két egész szám hányadosa. ha páratlan sokan akkor negatív lesz. Na. de hogy könnyebb legyen velük számolni. Itt természetesen olyan osztásról és szorzásról beszélek. Pusztán más kinézete lesz a törtnek. pl. vajh miért? Mert ha páros számban vannak a pályán. Józsi bácsi szemében. (Így azok vannak előnyben. hogy kettővel. ahol csak két számot osztunk. aki többszöröse az összes összeadandó vagy kivonandó tag nevezőinek. és ő negatívvá teszi az egész hóbelevancot. mint egy olyan szám. Eme „ugyanaz a szám” az. Ne mond. És mit mondtam korábban? Azt. őket összehasonlítani. mint az egész számokra. Előbb nézzük a bővítést. összeadás és kivonás esetén közös nevezőt keresünk nekik. és -dal szorozva pedig azt mondjuk. az „egy ketted”-et: . miként Mariska néni is azonos önmagával attól függetlenül.: Ugyanazok a műveleti szabályok érvényesek rájuk. akkor egy mindig megmarad. akik megtanulták a szorzótáblát. nevezőt (alsót) a nevezővel (alsóval) szorozzuk. ami előnyös lehet az adott feladathoz. hogy hány kilóval „bővítette” önmagát a tavalyi karácsonyi ünnepek áldásos hatásaként. hogy nem szóltam!) Ehhez szükség lesz két új fogalomra: Törtek bővítése és egyszerűsítése A tört egyszerűsítésével és bővítésével nem változtatjuk meg értékét. mert ez a legkönnyebb. meg ilyenek. és ha páratlan számban vannak. Nem liftezünk! Pl. Tehát vegyünk egy törtet. azt is csak kevéssé: A bővítés során a számlálót és nevezőt is ugyanazzal a számmal szorozzuk. A többieknek kínosan nehéz lesz. amivel bővítünk.eredményt ad. A közös nevező nem más. vagy szorzunk egymással. Király és ász. hogy a számlálót (a felsőt) a számlálóval (felsővel). hogy hárommal bővítünk. Törtek szorzása Ezért vettem előre ezt. akkor a negatív párok éppen pozitívvá teszik egymást.

Másképp: Ezek mind a felsorolt törtek az előbbi sorrendben. mint amikor csak kevesebb felé vágtam. hogy egy adott felvágás (felosztás) alkalmával azonos méretűekre vágjam. miként az ábra is mutatja. akkor értéke éppen . Mit jelent ez? Hogy mindegyikük egy egészet ér. Ha olyan törtet írok fel melyre ez éppen így igaz. csak az a fontos. A jobb oldali tortát 3-felé. hogy egy egészet elvágtam valahány felé (annyifelé. azaz a számlálót és a nevezőt is ugyanazzal a számmal szorozzuk. melyekben a nevezők és a számlálók megegyeztek. hogy mindenhol olyan törttel szoroztam az -et. Így tehát az -et mindenhol csak -gyel szoroztam. Lényegtelen. nekem alig hagyott valamit! . Vagyis egy egészet akárhányféle nyiszáltam is (nevező) ugyanannyit zsebre is tettem belőle (számláló). így minden esetben csak a fele maradt nálam a kezdeti egésznek. minthogy esetleg embert ölt. 9-felé vágtam. Mindig így gondoljunk a bővítésre. Mivel a számláló értéke. hogy hányfelé vágom a tortát. Látható. mindenhol a fele a nevező értékének. Lássuk ezt ábrán is (egy másik törttel): A két körben ábrázolt törtszám (2/3 és 6/9) értéke megegyezik. A fehér színű szeleteket más valaki ette meg. -tel. A franc a belét.) Pl. A bővítés tulajdonképpen -gyel való szorzás. ha egy tört számlálója és nevezője azonos. mint a nevező) és csak annyit tartottam meg belőle amennyi a számláló értéke. márpedig ha valakit eggyel szorzunk.Sikít róla. akkor ez egyenlő lesz vele. Még mindig jobb annál. hogy éppen annyi tortát falánkolhassak be. Ezért így abból 3-szor annyi szeletet kellett meghamiznom. hogy a számlálója csak fele akkora. De mivel a jobb oldalon háromszor annyi szelet keletkezett. Vagyis a következők mindegyike –et ér: Miért is? Mert mindegyik azt fejezi ki. legfeljebb csak más külsőt ölt. -mal. (Szeretettel. az nem változik értékben. -tel és -gyel bővítettünk.: Így sorban -vel. mint a nevezője. a jobboldalit.

Egy ember bemegy egy étterembe. az vagy olyan buta.2/3 6/9 Együnk még egy tortát és fogjuk rá a nyuszira! Neki már úgyis mindegy. És lássatok csodát valóban ez lesz! Az . mi is van akkor? És mostan az egyszerűsítés jön: Talán nem balga remény azt hinni. vagy nem figyelt eléggé. Aki ezt a viccet nem érti. hogy a -őt nem tudnám megenni. ennek a tortának olyan romlott színe volt! Jó. és helyben kívánja megenni az egészet. akkor mi is van… Na. Megkérdezi tőle a felszolgáló: ― vagy szeletre kívánja. hogy felvágjam?― Erre a vendég: ― Inkább csak -ra. a kakaó miatt is mindig őt okolják: 2/5 4/10 Jaj. mikor azt mondtam. hogy ha az imént látott bővítés során a tört számlálója és nevezője is nagyobb lett. és rendel egy egész tortát. hogy csak keveset ettünk belőle. mert attól félek. mint ez a vendég. most az egyszerűsítés során kisebbek lesznek. hogy ha egy tört számlálója és nevezője megegyezik.

hogy nem. (Elvesszük a cigijét. -nek és -nak is az öreganyja. vagyis -nal oszthattuk volna a számlálót és .) A következők mindegyike kiváló egyszerűsítés. azonos nevező lesz. Most kipécézzük az -ot és őt gyötörjük. hogy vannak nem egyformák is: Olyan nevezőt keresünk. s így végre kiderült. Vagyis a nevezőket nehogy valaki összeadja! Ne keverjük össze valami homályos emlékekből fakadó butasággal! Lássuk azt. így a többszörösei jók lesznek a számára (és a számára is). enyhén szólva oktondi. Ilyen szám mindig létezik. hanem csak annyit. -nek. aki egész többszöröse mindegyik nevezőnek. mert nincs olyan további szám. Az eredményben az a bizonyos. így a négy többszörösei jók lesznek -nek is. Mi más lenne? Hiszen csak belőle választhattunk. Most ellenben osztani fogjuk őket. -nak. hogy a eleve többszöröse a -nek. így az a gyakori beszólás. az -en kívül persze. kivonása Az első példánk egyszerű. azaz akiben maradék nélkül megvan az összes nevező. Az utolsónál tovább nem mehetünk. és egyből elcsicsergi. vagyis többszöröse? Vegyük észre. Bonyolult? Éppen. most már induljunk csatába: -nal. hogy nem kell külön vacakolni se -vel. hogy „Ezeknek nin cs is közös nevezője”. Az utolsó lépésben ismét a „hármas” nevű kínzó eszközzel vallattuk a törtet. de akkor hol marad az élvezet? Ilyen módon Törtek összeadása. mikor különböznek a törtek nevezői! Ez nem feltétlenül azt jelenti. de hogy sértődés ne essék. hogy ő az „egy negyed” Na persze egyből rácsaphattunk volna a nevezőt is. mellyel és is osztható lenne.imént azonos számmal szoroztuk a számlálót és nevezőt. A és egyaránt -tel osztódott. aki -nek. elég csupán a -re. a többszöröse a -nak (természetesen a -nek is). Ismét -vel a -at és at (számlálót) és a -at (nevezőt) is. de azzal hiába osztogatjuk csak nem hajlandó másképp kinézni: Először -mal osztottuk a is. Éppen így. Ha az összevonás (összeadás és kivonás egyszóval) azonos nevezőjű törtek között történik. most is azonos számmal. hogy mindenkié más és más. hogy ő az felvértezve. se -mal. Majd -vel a -at és -et is. akkor pusztán a számlálók között kell elvégezni a megfelelő műveleteket. . Mert ez annyit tesz. -ra és -re . Ki lehet az.

utána már egyszerűen alkalmazzuk. mely egész és tört résszel is rendelkezik. A vegyes tört olyan állat. számoljon utána! -et mindenhol nevezőként. hogy az ember az ember visszagondol a szorzótáblára. óvtam kis zsenge lelketek. Mert osztható a jelenlévők mindegyikével. mert egyáltalán nem az csak eddig nem gondoltál bele. A távollévők pedig nem számítanak. mert a és a is osztható -mal. most jönnek a fenevadak: (ellőbb bemutatom. A meg kérem. Tehát a szorzótábla szükségessége abban nyilvánul meg. így mindenki érteni fogja a következőket. úgy kell őket átalakítani. De fontosabb. hogy minden nevező helyett a bővítéssel. Figyelem gyenge idegzetűek ne nézzenek ide.koncentrálni. hanem egyszerűen csak . Eddig elhallgattam a vegyes törtek létezését. Azt igyekszünk tehát elérni. Hogy számolni tudjunk velük. Mert éppen eme számokkal bővítve az adott törteket kapjuk a hiszi. hogy „jaj de bonyolult”. hogy csak számlálójuk és nevezőjük legyen. hogy a -nek is megfelel. pusztán a számlálóik alapján „összeszámláljuk” őket. aki nincs itt. Hogyan tesszük ezt? Úgy van. ugye. hogy az adott feladat valamely két nevezőjének közös többszörösét) pl. De a törtek élete nem csak játék és mese! Most kénytelenek vagyunk beszélni róluk is. és többszörösét és meg nézi. úgy történik (kis számok esetén). az előbbi dupláját: . Ez meg is felel nekünk. hogy az ámbör veszi valamely kető (amit egyébként két t-vel írnak)… tehát veszi valamelyik kettő szám közös többszörösét (ezt a valamely kettőt nyílván úgy értem. hogy miért az a szabály ami. annak teljességgel felesleges. Nézzük a következőt. Aki nem Ezeket pedig már roppant egyszerűen össze lehet vonni. Az első közös többszörös a nevet kapta a keresztségben. de biza az nem többszöröse a -nek. Ám úgy vélem azok mostanra már úgy sincsenek velünk. Mert aki aztat nem ösméri. hogy az jó lesz-e a számára is. Már akinek érdemes. Az eredmény Ezt még lehet egyszerűsíteni. miként annak sem osztunk csokit. álljon. ne fityegjen rajtuk még egy egészrész is. Ne azon siránkozz.

mint nem ismerni a szabályt. és írhatjuk is őket így: És intézzük el őket egyesével: Ki emlékszik a bővítésre? Az előbb volt… így hát: A következő: Ez nem más. Tehát bátran gondolhatunk rájuk így. hogy nyilván hallottál már róla tudnod kellene: . hogy ez éppen: Beugrott már a szabály? Tekintve.elfogadtad a szabályt. „kettő egész öthatod”. Mától fogva. ha ismersz egy szabályt (eljárást) bátran gondolkodj el rajta. Ami nagyobb bűn. „egy egész nyolctizenegyed”. mint: A feni szentháromság utolsó tagja: Nem nehéz kitalálni. hogy miért helyes az eljárás! Ezek sorban a „hét egész háromötöd”.

hogy ugyanazt csináltam. Merjünk már végre megnyugodni! Eddig még nem számoltunk semmit. De ne felejtsük el a megfelelő előjeleket megtartani! Mert az előjelek nem csak az egészekre. Az első zárójelben lévő műveletek elvégzése reményeim szerint nem okoz .„Az egész részt megszorozzuk a nevezővel és ezt hozzáadjuk a számlálóhoz. hogy a szavakban történő gondolkodás lassú és egyébként is elvárom. Az előbb miért kellett olyan bonyolultan?” Hanem vedd észre. Gyűjtsük tehát össze az egészeket egy kupacba (zárójelbe). együgyűség. Na. lássuk már a különböző nevezőjű vegyes törtek összevonását! Természetesen nem kell vakon követnünk a késztetést miszerint mindegyik vegyes törtet írjuk át az imént látott módon. Az a fajta egyszerűség. csak azt is megmutattam. hogy miért van úgy. Na és mi van akkor. és egy másik kupacba a törteket. hogy „Így sokkal egyszerűbb. hogy képekben gondolkodj. hogy olyan egyszerű az biza csak szellemi egyszerűség.” De tekintve. mikor nem látjuk. A nevező marad a régi. tehát aki már most sír azt az egyént én nem értem. hogy mi miatt van úgy. majd az így kapott szám lesz az új számláló. Aztán akkor már csak egyetlen egyszer is elvégezhetjük a vegyes lekvár átalakítását puszta számlálós és nevezős törtekké. ha a tört negatív? Ekkor az egész és a törtrész is negatív: Így ez a értéknek felel meg. de a törtekre is vonatkoznak. Inkább vonjuk össze külön az egészeket és külön a törteket. csak egyszerűen elfogadjuk. ennél sokkal követhetőbb vizuálisan: Most ne azt mond. ahogy van.

az sürgősen menjen orvoshoz. Így most az előbbi mellé még át dobjuk a -at. különböző nevezőjű törtek csücsülnek. Aki arra számított. Pontosabban kettő helyen mert a „piroska”. ha kevesebben vannak a fránya törtek. Méghozzá kettővel. Akinek mégis. az most . sőt az egyszerűsítést is. Szó szerint. ne legyen láb alatt. Ezeket fogjuk most munkára. akik nem voltak hajlandóak maguktól előjönni. Nos. Ugyanis ha jól megkacsintjuk. mint célszerszámot. A második zárójelben (igen. mert ez komoly figyelmeztető jel. hogy a szegény -nak jól felvágjuk a hasát. . hogy a értéke éppen hiszen a számláló éppen a kétszerese a nevezőnek. ne rendetlenkedjen itt. ott is azt éneklik. a törtekről beszélek). akkor felismerhetjük. oszt majd később „számon kérjük” rajta. nagyot fog tévedni. Ezért őt fülön csípve gyorsan áthelyezzük a másik kupacba. hogy vannak még itt olyan illegalitásba vonult törtek. . Így hát az első kupac értéke Ezt megjegyezzük. Egyszerűsíteni csak egy helyen tudunk. Mi? Hogy te nem vetted észre? Má megin’ csak aaszó? Nem leszünk így jóban! Ahol a számláló nagyobb. Dárágij gyétyi (kedves gyerekek) az áltört olyan. mi bemegyünk értük és kiráncigáljuk őket mind. Egyszerűen csak egyszerűsítjük. Így lesz belőle És az éles szemű olvasó észrevehette azt is. hogy az operáció műveletet is jelent nem csak műtétet. Mi kérem. mint a nevező ott biza bent bujkálnak a betyár egészek. akikből ki lehetne még préselni egészeket. Akárcsak a Pokémonban.gondot. Egyelőre csak a maradék törtekkel bajlódnunk tovább: A -on elvégzünk egy kisebb operációt (Mellesleg megjegyzem. De szerencsére ismerjük a bővítést. mint a transzvesztita: másnak mutatja magát. hogy: (ejtsd: átrápé lé tusz! ) Vagyis szerezd meg mind! Hogyan számoltam ki őket? Na? Senki? Maradékos osztással. itt dolgozunk! Meg nekünk is könnyebb les z. -et -t és a -et (mínusz ). az is egy áltört. Az egész rész a hányados és az új számláló a maradék.

Az első törtet -mal. a És végül vesszük a Egymásmellé kötjük őket. jó közös nevező lesz. Kioltják egymást. És még nem is számoltunk sokat. És mi maradt a törteknél? Szembe ötlő. mely felkelti az érdeklődésünket: két tört nevezője is a mesebeli . Hát ez mesés! Házasítsuk hát össze őket! Összegük éppen egy egész lesz: Így még egy darab egészet átdobunk a Már csak ketten vannak a törtek: mellé. Az eredmény: . Ismét látunk valamit. mint lovakat az istállóban és mily csodás a szerelem. mert . egymásra találnak. Így ott lesz. hipp-hopp. viszont előjelük ellentétes. Ezek összege éppen nulla.Így a lesz a baloldali kupac. Jól haladunk. (Anya és az Anti anyja). A másodikat -gyel bővítjük. Mindezt elregélni sokkal hosszabb. (Mivel ezek abszolút értéke megegyezik. mint az anyag és antianyag. hogy a és a is jelen van. És most gyorsan bővítünk. mint megtenni.

kitérőkkel szabdalva hosszadalmasnak tűnhetett. hogy ez mindig így van. hogy a nullán túl olyan világ van. az azt jelenti. mendegélt és találkozott egy másik reciprokkal. hogy majdnem minden számnak van reciproka. (Most már nem akarsz tudni semmit. és osztotta is magát velük. pályázó) a kívánt reciprok. hogy ki lehet az a szám. (hullává) Mert éppen a nullával szorzódott. akinek nincs reciproka. akivel őt szorozva éppen egyet kapunk. Végül személyesen találkozott a nullával. Vagyis a két eredmény egymás reciproka volt.Ez a kirándulás. aki éppen egy másik törtnek volt a reciproka. de olyan rejtett ösvényekre és eldugott. Egyszóval nagyon negatívan állt az egész problémához. és unaloműzésképpen minden szembe jövővel megvívott. Sőt a legkülönösebb az volt. nullává lett. különböző eredmények születtek. hogy még ezt sem tudta. hogy csak a hülye narkósok beszélnek ilyen sületlenségeket. gondolván. akkor is nullát kapott. hogy ő szorozza-e az ellenfelét. akkor ugyanazt az eredményt kapta. Vagy ha mégis van. hogy mi a ménkű az az abszolút érték. Ezt onnan tudta. És . hogy nem messze lakik a nulla. sőt mindenki valakinek a reciproka. akkor az aspiráns (jelentkező. ettől úgy elképedt. Sőt ha ö osztotta a nullát. mindkét esetben ugyanazt az eredményt kapták. Meg. Ha a szorzat egy. Sietve ment tovább. vagy ő maga osztotta az ellenfelét.) Adós vagyok még az osztással: Egyszer volt hol nem volt egy reciprok nevű tört. vagy pedig az ellenfele szorozza őt. Ment. ahol az a hír járta. olyan csak a mesében van. És akkor eszmélt rá a kis reciprok. hogy ha eme két eredményt összeszorozták. tiszta és édesvizű csermelyekhez vezettelek általa melyek enyhítették tudásszomjadat. hogy ezek valamiféle negatív számok. A bölcsek mondták is neki. Ha nincs reciproka az illetőnek. mindig egyet kaptak. hiszen csak össze kell szorozni a számot a reciproknak jelentkező aspiránssal. mint amikor az első valakit megszorozta a másik valaki reciprokával. hogy amit hallott. És még azt is suttogták. akiről ilyen sokat hallott. akkor nincs értelme az illetővel osztani sem. De a kedvence mégis csak az a jelenség volt. feltéve. az szóról szóra igaz. hogy nincs olyan szám. Tehát ha létezik olyan szám. azt sem tudta. Na. Nem is hitte el az egész mendemondát. Nem is sejtette. Ama különös dolgokat vette észre. Egyszer csak olyan tartományba ért. akinek nincs reciproka. Mert hát ki is engedhetné meg magának azt a luxust. ahol a kisebb abszolút értékűek a nagyobbak és a nagyobb abszolút értékűek a kisebbek. ment. hogy így kilógjon a sorból? Aztán ment tovább a számegyenesen. Nem tudta elképze lni. és még ő maga sem reciproka senkinek. hogy most már nagyon szerette volna megismerni azt a számot. mint Dorothy a sárga úton. Csak akkor mehetsz rajtam túl. hogy szorzás estén mindegy. hogy szorzatuk éppen egyet adott. hogy létezik a kellő reciprok.” Vele is eljátszott: szorzott és szorzott napestig. akkor az csakis egy végtelen nagyhatalmú szám lehet. miszerint ha valakit osztott egy másik valakivel. Azt mondta neki a nulla: „Én választom el a negatív és pozitív számokat a számegyenesen. Viszont. A szorzat eredménye mindig eltűnt. ha az ellenfele osztotta őt. aki éppen az ő saját reciproka volt. Összeszorozta. és éppen ő szégyellhetné magát. Kivéve egy valakit. Azt hitte. Hogy valaki éppen a megfelelő reciprok-e azt könnyű megvizsgálni. ha előjelet váltasz. Az egészből egy kukkot sem értett.

akinek nincs reciproka? Sőt ő sem reciproka senkinek?” És bizony jó helyen kapizsgált. Miként ama karate ágazat nevében is ott van. Szorozni persze lehet önmagával. És a nullát bárkivel osztva is nullát kapunk. hogy hiába próbálod bármivel szorozni. melynek a számlálója .leg-legkerekebbike. Chuck Norrisnak adót sem kell fizetnie. hiszen minden egész olyan tört melynek számlálója maga az illető egész szám. Így végződik a mese. Osztani pedig nem lehet a nullával. minden számok leg. lássuk: 36 Végső. Eredményt nem kapott. Ha felszólító levelet kap az adóhatóságtól. de az nem ment. A neve Chuck Norris. hiszen ha ekkor egyet kapnánk. hogy mi is az a reciprok. (Aki nem vette volna észre. A nulla olyan gáláns lovag. őt is csak filmekből. Mind hiába akarta magát osztani a nullával. Akkor is önmagát adja. A tanulság: A nulla. Ő aztán nem hajlandó ám holmi kis reciprokocska lenni! De nem is engedi azt sem. Na de ez mégsem megy. Hiszen ha lenne ilyen alkalmas szám. hogy az egészek esetében is ezt tettük. Hozza a formáját. mert a nullát még nullával sem lehet osztani. Tudjátok meg a végső igazságot:36 minden szorzás nullát ad. „Vajon ez lehet az a nagyhatalmú mágus. .osztott is volna a nullával. És most nézzük mit tanultunk a meséből: Nosza. hogy akkor éppen a reciprokkal való szorzást alkalmaztuk. a nevezője pedig az illető egész: A törtek reciprokát úgy kapjuk. és nevezője az . És mindez nem volt elég. pusztán küld magáról egy filmjelenetet. nem sikerült neki. csak gutaütést. akkor nem lehet vele osztani. csak nullát kap eredményül. Az ember ugyanis azt várná. amiben éppen támad. 極真. A reciprok nem létét az mutatja legjobban. csak nem lesz az eredmény. hogy mit is mondtak neki a bölcsek: „Ha valakinek nincs reciproka. akkor az lenne a reciprok. aki mindenkivel (bármely számmal) osztható kivéve önmagával. az kinek hatalmában áll eme mutatvány. Tehát egyet sosem. hogy a nullát bármivel is szorozza. aki képes nullával osztani. akkor figyelmezz ide! Egy egész szám reciproka az a tört. annak elárulom. Ha már nagyon furdal a kíváncsiság. az azt jelentené. Ezt látva az adóhatóság mindig meggondolja magát.” És addigra már ráeszmélt. De mint tudjuk. hogy egy számot önmagával osztva egyet kapunk.37 Eltöprengett a kis reciprok. vagy abszolút igazság japánul: kyo kushin. hogy az ő reciproka legyen valaki. hogy felcseréljük a számlálót és nevezőt. Majd eszébe jutott. legfőbb. ha a szorzatban akár csak egy nulla is van. 37 Én is csak egyetlen embert ismerek.

Az ő törtrésze pedig mindig valódi tört. hogy miért is lehet az osztást a reciprokkal való szorzással elvégezni. azt lehet. Miként az iménti számolásból is látható. akkor maga az teljes törtszám. hogy elfeledtem mondani. Így biztosan az osztandót kapom vissza. Ha az egészrész nem nulla. ami nulla is lehet. hogy ha egészet szorzunk törttel. melyet tizedes vessző választ el az egész résztől. majd most magával a számmal. ha reciprokkal szoroztam.Végül az osztás: Ja. és törtrészből. Ezzel le is ellenőriztem az elképzelést. és a nevező marad változatlan. akkor az egészet a tört számlálójával szorozzuk. akkor tulajdonképpen eggyel szoroztam. akkor gondolj arra. Maga az osztás: Ellenőrzés: 2. . Vagyis az előbb. És ha még mindig nem világos. akkor szoroznom kell az iménti osztóval. hogy ha egy osztás helyességét akarom ellenőrizni. Tizedes törtek A tizedes törtek állnak egy egészrészből. az iméntiekben megismert áltört lesz. Pl.

Ha nem így járunk el. akkor ezred. Egy hasznos tanács: Ha egy kisebb számból vonunk ki nagyobbat. akkor rossz eredményt kapunk. hogy így az eredményben is a tizedesvessző a többi tizedesvessző alá kerül. És kiolvasva sincs köztük különbség: „ egész ezred”. Különben marhaságot kapunk. ezred. akkor század. század. „mínusz egész tízezred”. „ egész százezred”. aminek helytelenségéről ellenőrzéssel meg is győződhetünk. Ezért mindig vigyázzunk. hogy valahány tized. . a szerint olvasandó úgy. hogy így rendezzük akár összeadást. hogy az eredmény negatív lesz. kivonása Látható. akár kivonást végzünk. akkor tized. Számolni a tizedes törtekkel hasonlóan lehet. hogy hány számjegy van a tizedesvessző után (attól jobbra). Tehát a következő kivonást. tudjuk. hogy összeadás és kivonás esetén a tizedesvesszőket egymás alá/fölé írjuk! Mert így az összes számban egymás alá/fölé kerülnek a megfelelő helyi értékek.(Ezzel együtt a megfelelő helyi értékek is). Tizedes törtek összeadása. Ezért a nagyobb számból vonjuk ki a kisebbet. ha három.. mint az egészekkel. Csak arra vigyázzunk . ha kettő. tízezred stb..Tehát a törtrész. Ha egy számjegy.vagyis amennyi nulla áll a névadójában is. Így ezek a számok könnyen felírhatóak közönséges tört alakban is (vegyes tört). majd tegyünk az eredmény elé negatív jelet.

mint amennyi a két összeszorzandó számban volt összesen. vagyis hogy . ( -at) kapjuk vissza. Ha a kisebbítendőt. a másik szám egész. azaz tizedes jegy lesz.ajánlatos így végezni: Ellenőrzés: az eredményhez. Ha csak az egyik szám tartalmaz tizedes jegyeket. Én olyat nem kívánok ide írni. (emlékszünk ugye. hogy utána annyi tizedes jegy álljon. Tocsogjon ő a hülyeségben. mely nyílván nem adja vissza a kiindulási állapotot. mert . viszont csak úgy jön ki az. nevezetesen. . a másik tizedes jegyet tartalmazott. Igen itt az utolsó nullát is bele kell számolni abba a bizonyos darab tizedes jegybe. Tizedes törtek szorzása Éppen úgy leírjuk egymás mellé az összeszorzandó számokat. akkor annyi tizedes jegy lesz az szorzatban (eredményben) is. ( -höz) hozzá adjuk a kivonandót. mint a pozitív számból kivonva a negatív szám abszolút értékét (az ő pozitív tükörképét). mint amennyi a szorzandó tizedes törtben. mint többjegyű egészek esetében és a szorzást is éppen úgy végezzük. csak a végén az eredményben úgy helyezzük el a tizedesvesszőt. a nyálas olvasóra bízom. Ami az eredményt nem befolyásolja. akkor helyesen számoltunk a kivonás során. Tehát ha az egyik . Mivel egy pozitív és egy negatív szám összege nem más.( -öt). hogy a tizedes jegyek a vesszőtől jobbra állnak) akkor az eredményben . így a művelet így néz ki: A helytelen számolást és annak ellenőrzését. amit a és tizedes jegyekről mondtam.

hogy bővítés. Írhatnánk is így: Mivel a tizedesvessző utáni nullák. akkor nincs szükség a tizedesvesszőre sem. Miért is tehetünk így? Mert ekképpen az osztást kvázi törtként felfogva. feltéve. stb. mert így már az osztandóban nem lesz tizedes jegy. és rögvest világossá válik. . Így. akik még emlékeznek. Persze csak azok számára. hogy kiírjuk-e őket. S miért helyes az ilyen arrébb léptetéses szabály? Mert tízzel.-szeresét éri a szorzás elvégzése után. még szükség volt két „plusz” nullára. Vagyis: Az utolsó estben (mohikán eset). hogy -rel szorzunk. ezerrel. Aztán miközben az osztásműveletét végezzük. hogy az osztóban nem lesz tizedes jegy. Mellesleg nem is kell tudnom. akármilyen sokan vannak. De itt nincs vége. Persze azt is megtehetnénk. Olyan tehát mintha a legutolsó (legmohikánabb) nulla után állna az arrébb léptetett tizedesvessző. hogy az osztás helyett törtvonalat írunk. elkerülése végett. hogy ha az osztó tartalmaz tizedes jegyeket. folytatjuk. stb. csak nullák. Miért is számolhatunk így? Mert. mint pár sorral fentebb már mondtam. Ezért az elhagyható nullák előtt elhagyjuk őt is.10 hatványaival ( stb. alkalmazzuk azt a módszert. akkor mind az osztandó. értsd rossz eredmény. mind pedig az osztót szorozzuk. hogy én nem tudom. hogy mennyi. elérjük. minden korábbi helyi érték a tízszeresét. bővítettünk tíz megfelelő hatványa szerint. hogy a négy lépés meglegyen.) történő szorzás esetén elegendő csak a tizedes vesszőt jobbra léptetni annyival amennyi nulla van az éppen szorzó 10 hatványban. oszt jó napot! Szorozzuk az osztandót ( )-at és az osztót ( )-et is -zal. ha figyeltél tudhatod. Képzeljük csak el. Nem lexikális tantárgy ez ecsém. Az osztandóban maradhat nyugiban. De ekkor nyílván nagyobb számokkal kell számolnunk. -vel szorozva. elhagyhatóak. Ki tudom számolni. és akkor már mindkettőjük egész lesz. tehát az eredményünk helyes lesz. de mivel őt is szoroztuk. az eredményben is kitesszük a tizedesvesszőt. százzal. ez tulajdonképpen bővítés. hogy mi az. így benne is csökkent ezek darabszáma. olyan hatvánnyal mely annyi nullát visel a hátulján. mint amennyi a kérdéses. Osztás tizedes törtek körében Kényelmetlenségek. hiszen becsületes maradékos osztás végzünk! A kérdőjel nem azt jelenti. Így mindegy. százszorosát. osztó tizedes törtben van. Így az elvégzendő osztásunk értéke sem. csak sajna Zolika nem figyelt. Attól meg ugye nem változik a tört értéke. Ha viszont nem írjuk ki őket. az osztandó utolsó egész számjegyéhez érve. hogy más nincs ő utánuk.

Ezt az új levett számot az előbbi maradék mellé írjuk. Jelen esetben ez darab számjegy A levett (leválasztott) számjegyek tényét az utolsó ilyen leválasztott számjegy jobb felső sarkába tett kis vessző jelzi (’). . remélhetően mindenki emlékszik rá. mintha már eleve két egészet akartunk volna osztani. kitesszük a tizedesvesszőt a hányadosban. Nézzük tehát azt az esetet. Ezért lett „kilencvenkettő egész”. maradéka . Majd folytatjuk az eljárást (procedúrát). és eme új számot ( ) „részosztjuk” az osztóval. melyben megvan az osztó. a -at. akkor mindent ugyanúgy kell számolnunk. nem írhatok le mindenhol mindent. a -et. de még folytathatjuk az osztást. Ezt újabb kis vessző jelöli a -es jobb felső sarkában. amikor maradt tizedes jegy az osztóban! Levesszük azt az elő néhány számjegyet. Elfogytak az osztandó számjegyei.Ha viszont az utóbbit választjuk. Most a részhányados és a részmaradék.38 Végülis. miként a már megszokott többjegyű osztás esetén is. így ideérvén. Ezt most itt nem írom le megint. Az első ilyen „részosztás” eredménye . 38 Az előző fejezetben. az nézzen utána a többjegyű számok osztásánál. Levesszük a következő számjegyet. Eme részosztás eredménye . Mivel a -es az utolsó egész számjegye az osztandónak. Levesszük osztandónk utolsó szemjegyét. a „részmaradék” pedig . nullákat levéve minden további lépésnél. Aki nem.

itt már nem vagyok hajlandó annyira szájbarágózni. ha ennél a lépésnél megállunk. de már így is elég nagy pofám van. hogy miért is piroskáztam be amit bepiroskáztam. mint ahogy a szorzás is az volt. Remélem azt aztán senki nem érezte nehéznek. és a maradék . Tovább is Tíz hatványaival ( . és legyen már végre vége! Így. mostanra már biztosan észrevetted. Vegyünk le még egy nullát. az eredmény (hányados) lehetne folytatni. de az inkább maradjon házi feladat. hogy csökkenjen az osztandó értéke) ugyanama szabály szerint.(hiszen azt várjuk. ∎∎ .) történő osztás szintén oly egyszerű. hanem balra léptetjük a tizedesvesszőt.Na.). éppen azé léptetjük a tizedes vesszőt a megfelelő irányba. Itt csak annyi a különbség. Nem nehéz megjegyezni: Merre nőnek a számok a számegyenesen? És merre csökkennek? Nohát. hogy nem jobbra (mivel attól nőne a szám értéke.

melyek gyakran előfordulnak. Ugyanis ez utóbbi kettőnek van értelme: az egyik megváltozása. a mértékegységek és a mérőszámok között fordított arányosság van. arról a mértékegységek neveiben lévő Ezek mindig valamilyen hatványra utalnak ( tájékoztatnak minket. a következő neveket képezhetjük: A hatványalakok a nagyobb diákok számára állnak itt. Pl. akkor egyszerűen ki tudjuk számolni. Azonban szorozni és osztani lehet azokat is egymással. Akik tehát még nem ismerik a hatványokat ne féljenek. így kikavarhatunk újabb mértékegységeket. vagy dolgok egymástól vett távolságát A számokat mérőszámoknak nevezzük. Vagyis hosszúságból csak hosszúságba. Ekkor ezekből. kihagytam. Ha valakit az is érdekel. pedig a kisebb diákok számára. vagy hanyadrészét kell venni a mérőszámnak. melyek a tárgyak ugyanazon tulajdonságát mérik. Arányosságokra gondolván itt. A pedig mértékegységek rövidítései (jelei).Mértékegységek átváltása Átváltani mindig csak azonos dolgot mérő mértékegységek között lehet. a hosszadalmasan kiírt alakok (az egyenlőség után). időből csak időbe.). ha az egyik mértékegységből egy másikba akarunk átváltani. Nincs értelme olyat kérdezni. nem is vonhatom ki egymásból. amelyiket ismerik. Miként a különböző tulajdonságokat mérő mennyiségeket sem adhatom össze. térfogatból térfogatba stb. hogy eme előtagok mit jelentenek (mire utalnak). akkor nagyobb mértékegység tartozik hozzá). vagy watt hány köbméter. . hogy hányszorosát. Csak olyan mértékegységek között van átszámítás. milyen megváltozásával jár együtt a másiknak. Ha kisebb a mértékegység. mint példá ul túl magas kitevőjűek ( felett) és a túl piciny (mínusz alatt). nem csak a hosszúság kapcsán is. akkor az eredmény mértékegysége mi lenne? Egyiküké. ). avagy másikuké. jele: Az emlegetett előtagokkal a pl. A hosszúság néhány mértékegysége: Ha valaminek hosszúságát. ezekben mérjük. tömegből csak tömegbe. Jegyezzük meg már most! Hogy pontosan mi az arány. hanem bátran bújjanak az ágy alá. és onnan lessék csak azt a felét. kerületét ( akarjuk tudni. Tehát ha tudjuk. hosszúságból hosszúságba. Ha a nagyobbak sem ismerik. És ez a fordított arányosság ugyanígy igaz bármi másnemű mértékegység. Az alapegység a méter. akkor nagyobb mérőszám tartozik hozzá és vice versa (ha pedig kisebb a mérőszám. A ritkábbakat. hogy kg hány perc. hőmérsékletből hőmérsékletbe. Amennyiben ugyan azt a hosszt akarom kifejezni. vagy vonnék ki egymásból. akkor ők előlem is bújjanak el! Csak azokat az előtagokat soroltam itt fel. Azonban ha két különböző mértékegységet adnék össze. maradjanak csöndben. vagy netán egy harmadik mértékegység? És miért éppen ez vagy az? Annak semmi értelme. .

Előtag exapetateragigamegakilohektodekaHa nincs előtag Jele E P T G M k h da. hogy a kilo-tól felfelé mindig -mal nő a hatványkitevő. ill. kettőt felfelé. Figyelem! Előtag decicentimillimikronanopikofemtoattoJele d c m μ (mű) n p f a Figyelem! Az alábbiakkal osztani kell! Ennyivel kell osztani az alapegységet Itt is hasonlóan jegyezhetjük meg a sorrendet sorban: összeolvasva az első két-két betűt. mert ott kimondom az egész szót. . A következő táblázat olyan mértékegység átváltásaira igaz. hogy ha növekvő sorrendben összeolvassuk a szavak első két-két betűjét: „De He Ki Me Gi Te Pe Ex” .39 Összesen csak még négyet ismerek én is. dk Ennyivel kell szorozni az alapegységet A fentiek sorrendjét úgy is megjegyezhetjük. Pl. Később is jó lesz. De Ce Mi Mikro Na Pi Fe At 39 Továbbá idekívánkozik még az is. ha megjegyzed. Így más szorzótényezőt jelentenek. Mond ki többször! A dallama segít a memorizálásban. hogy a számítás technikában is használunk azonos nevű előtagokat. ha észrevesszük. És az sem árt.akkor személyesen bemutatom őket. helyett stb. ahol hatványait használjuk. majd úgy is megemlítem őket a számrendszerek tanulmányozásánál. de a többi mértékegységre is igaz. hanem a hatványaira utalnak. a nullák száma. kivéve a mikro esetében. hogy elkülönüljön a milli-től. mint az itt lévők közül többen is. kettőt lefelé. Ezeket most nem vettem ide. Ezért jó. de azok nem a . Így nem csak a hosszúság.

mikor elfogy az ötlete. Következésképpen az (ezred) éppen -a (százada) az -nak (tizednek). Így azt is egyből látjuk.  . És ugyanígy vizsgáljuk meg azt is. nézz utánuk! Erre 40 41 Egy régi tanáromtól tudom. hogy a éppen -ed része a -nek. amibe átváltunk nagyobb. De ezt nem tőlem hallottad! Úgyis letagadom. a -ad része a -nek. akkor lázadj! Azé van szád.41 Mellesleg váltószámaik sem olyan szépek. utóbbi -ed részt jelent. Pl. És így tovább. arasz. 40 Ezeket itt nem tárgyalom. Könnyen kitalálható. hogy ha fordított irányban számolunk. akkor az átváltáshoz általában adnak segítséget is. Házi feladat ennek a tovább gondolása. tiltakozz. kisebb mértékegységbe a nagyobból. hogy stb. harapd és köpködd azokat. hogy egymáshoz képest mi lesz a váltószám. hogy az ember akkor írja azt. mert ma már nem számolunk velük. marok stb. ezért a váltószám lesz. Vagy ha mégis előkerülnek egy feladatban. Ezért ha -ből váltunk -be -zel osztunk. így ebből következik. akik sanyargatnak. Sok egyéb hosszúság mértékegységgel találkozhatsz még régi történetekben pl. Hiszen éppen -szorosa a -nek. ha máshonnan nem.: rőf.Itt is megfigyelhetjük. hüvelyk. Ha nem adnak. hogy mit mondtam a legelején? Fordított arányosság! Tehát ha a mértékegység. hogy amiből átváltunk annak az előtagja „hányszorosát” vagy „hanyadrészét” jelenti az alapegységhez képest. hogy a milli-től kezdve -mal nő a nullák száma. hogy kiabálj. Mint tudjuk. Mindig gondoljuk meg. miként a hatványkitevők is. hogy amibe átváltunk az „hányszorosát” vagy „hanyadrészét” jelenti az alapegységhez képest.. akkor szorzunk. könyök. a csak -ed része a nek. Kérdés: Osztunk vagy szorzunk-e eme assal? Ki emlékszik rá. a táblázatból. a -bő váltunk -be akkor mivel előbbi -ed részt. mint amiket mi megszoktunk eddig. mint amiből átváltunk akkor osztunk. Ha érdekel.

ne emeljük négyzetre! Nem őt váltjuk át. hatványozódnak. Na. hiszen ha a mértékegységek -ek. második hatványt jelent. ki az ügyes! A jobb felső sarokba tett kis kettes tájékoztat minket arról. Eme néhány felsorolt mértékegység neve: mértékegységekről. ott terület esetén látod duplázódnak a nullák a váltószámban. (jelen esetben a -őt). hogy milyen érdekes dologra akadtál. akkor ezáltal a megfelelő váltószámok is lesznek a hosszúságok esetében megszokottaknak. így a váltószámok is ennek megfelelően mósosulnak. Ahol tehát hosszúság estén volt a váltószám. .kiváló eszköz az internet. itt most a megfelelőek négyzeteit (második hatványát) kell vennünk. Ahol volt hosszúság estén. A négyzet (mint hatvány). szerencsére az előtagok jelentése ugyanaz. hogy tehát mértékegységekről van szó. Igen. már mindenki megtanulta. Mivel a területeket mértékegységekkel jelöljük. és nem pedig mérőszám átváltás? . vajon miért pont mértékegység átváltás a neve ennek a műveletnek. Ahol volt. hanem a mértékegységet! Mit gondolsz. ott lesz. így aki ezeket már megtanulta ―és remélem. Terület mértékegységek. Mindez cseppet sem olyan rejtélyes. felszínek mértékegységei Néhányat felsorolok: (nem nagyság szerint rendezve) Aki ügyes az úgyis sorba tudja őket tenni. De. Aki mégsem tette az álljon neki megtanulni! . Tehát ahol az előtagok vizsgálatából korábban (a hosszúságoknál) kijött egy tíz hatvány. jól Figyelem a mérőszámot. ― annak ez nem fog gondot jelenteni. ott most lesz. hadd lám. Merj magad is utána járni a dolgoknak! Aztán majd meséld el nekem. És így tovább. mint némelyek gondolhatnák. Nevezetesen.

hogy ahhoz biggyesztjük őket. Van ugyan köztük összefüggés. És ki emlékszik. Különböző dolgokat mérnek. A . . mely nem előtaggal. úgy ahogy azt tévesen vélik. Pedig nem.42 Bár nyilván ettől még is a -ra vonatkoznak az előtagok. hogy a térfogat. Házi feladat: Ennek felhasználásával már meg tudod mondani. . Az átváltás azt jelenti. hogy előtagjaik. hogy a legyen az alapegység. attól függően. így lépjünk a következő témakörre! Tömeg mértékegységek A alap mértékegysége a . Hiszen a olyan mér. tekintve. .Olykor használunk egy olyan mértékegységet is. . a viszont sokkal inkább „ . mikor lehet egy mértékegységből egy másikba átszámolni? Mikor ugyanazt a tulajdonságot mérik. Rengeteg ember összekeveri a és a -t. melyeket a táblázatban már megszoktunk. mint az a tény. így ugyanazokat az átváltási számokat adják. Mi sem mutatja ezt jobban. a . hogy mindig azonos eredményt kell kapnom. Most már bizonyára mindenki nagyon otthon van az előtagokban. ezért nincs átváltás köztük. . Úgy tűnne logikusnak. hogy hol mérem őket. hogy Számold ki őket! hány hány hány . jele: . hanem önálló névvel rendelkezik: Ő. így ő lett az alapegység. tekintve. hogy átváltásokat végezhetünk köztük. de nem. valami két teljesen különböző dolog. ugyanazok. de az túl piciny. és az űrmérték. Márpedig a és között más és más arány lesz. űrmértékegységek A sok emberben az a tévhit él. Térfogat mértékegységek. mely a 42 Mellesleg -os víz ö is éppen . melynek jele: Mint neve mutatja ő éppen -szerese a -nak.

: akkor annak a mértékegysége . A fény sebessége 300 000 . mértékegysége a . legyünk tisztában vele! Az idő mértékegységei43 Alapegység a vagy más néven a Itt a váltószámokat nem a jól megszokott hatványok adják. hogy földi körülmények között a -szeresére mondjuk azt. hogy mégcsak számértékben s em egyeznek meg. hiszen mindennap használjuk őket. de szerencsére ezeket jól ismerjük. ha az előírás szerint járunk el. -ről beszélünk. mint a és a szorzata. az csak kerekítés. Számold ki mekkora távolságot tett meg a fény egy alatt! És . 44 megnevezések nem egy 43 „Admirális. Az a gyakorlat. Ezt mondjuk egyszerűbben is. Azt meg csak látja már mindenki. A fény igen nagy sebességgel halad. akkor az órákból napok lesznek. hiszen egyébként is mások a mértékegységek. És sajnos kilóg még a sorból. hogy ezt tisztáztuk. -ról. A tehát. Ha -ről beszélek. ha -ról. hogy . esetén ez a a . Az -ban mérjük. hanem a hatványai. hogy az nem más. Az pedig nem csak bolygónként változik. szorzataként. ezért nem mérjük ezt a hatalmas távolságot. Ha tehát a Számokban: Egy test Úgy van: legyen . . a -ban.) 44 Zavaró lehet még a elnevezés is.” (Star Trek. Értéke ezen a földrajzi szélességen kb. Tovább bonyolítja még a helyzetet. hanem éppen ellenkezőleg. a és ezek mértékegységeinek szorzatát kapja mértékegységként: -nak.függ. Ez is csak a mérőszámokról tájékoztat. Ezek alatt nyilván a a -ed és -ad részét értjük. Egy az a távolság. mint Saavik hadnagy. Mennyi lesz a súlya honi körülmények között? . részére utalnak. nemhogy fogalmilag! Most. akkor nem lehet a mértékegysége a Ahol a jele. hogy az . Mindegyiküknél más és más a váltószám. Tehát egyetlen másodperc alatt megtesz születésed óta? -t. . pedig a következő: tudjuk. Kivéve ha ről. év ill. vagy -ről beszélünk. Khan haragja. A mindent elsöprő érv. Ez nem időtartamot. amennyit a fény egy alatt megtesz. . hanem hosszúságot (távolságot) jelent. de földrajzi helyenként is. -ről.

Bár ez utóbbi csak közelítő érték. hogy miért is egynlő miért éppen mitől lesz . vagy mikéntjét megértsék. Na de. mégse nem így van ám! Most egy pár szó egy olyan jelenségről mely nem igazi átváltás.Egy évet. mint hatvannak volt. mert akarjuk kifejezni az értéket. mint a vagy ha úgy jobban tetszik. ha visszafelé írjuk át. de -adként. hogy különbözőképpen felírt óra mennyiségek miértjét. a szó hallatán elfilózhatnánk azon. ez akkor is őrződjön meg. mert a tizes számrendszerben így könnyebben tudunk számolni. Csak azt kell észrevenni. Így a fenti példákban is sorban: a éppen úgy jelent. Miként a lovagolás és tevegelés mintájára az ember azt hihetné. Éppen így. Pl. mert valójában inkább úgy nézne ki. Ha ránézésre nem ilyen egyszerű a két külön alak közötti átírás. hogy a törtrész (a perc) mint perc valahanyad része van kifejezve. Az ismeretlenek legyenek -szel jelölve. És a is csakúgy . És a az egy egész órának az miként a is. Pedig nem nehéz. hogy úgy is mind egyformák. hogy de ki kíváncsi arra a sok -masra főleg. mint a . A példákban megadott percek viseljék mindig a Tehát: sorban az jelet! . hogy milyen állat is az a . Nem utolsósorban azért. sportolást jelenti. egy évet. . egy évet jelent. hogy a is a megenevezett állat hátán való utazást. századból perbe. akkor vegyük elő az egyenes arányosságból ismerteket! A következőképpen: Az átírandó perc ugyanannyiad része maradjon száznak. Vagy ezt tovább gondolva. hiszen ezek is éppen felet jelentenek. hanem inkább csak átírás Gyakran okoz az problémát újdonsült játékosoknak. Ezért két tizedesjegyre kerekítjük ezt a végtelen hosszú tizedes törtet. vagyis mint valahanyad része a teljes órának.

Így a kerekített a nek felel meg. hogy egész számot kapjunk. Ugye emlékszünk. Eme jelölés csak azért kell. Tudunk egyszerűsíteni a baloldalon. Majd két egész jegyűre kell kerekíteni. Tehát . hanem ki akarod próbálni más számokra is. mert kapsz belőle házit! Kihez viszonyítjuk? Hányad rész? Az egyenes arányosság miatt. -tel: Szorozzunk -zal Egyszerűsítsünk -gyel Nyilván nem várjuk. mint említettem. akkor könnyen megjegyezhető formulát mutathassak neked. És természetesen ki akarod próbálni.. hogy ha majd nem ezek a számok lesznek megadva. hogy az a kis pont a hatos felett mit jelent? Azt hogy a hatos ismétlődik a végtelenségig. a két színnel kiemelt kifejezés egyenlő.

hogy ez lesz? Kihez viszonyítjuk? Hányad rész? .Kihez viszonyítjuk? Hányad rész? Kerekítve tehát: vagyis Érdekes eredmény. gondoltad volna.

hogy csak akkor lesz egész (még a kerekítés előtt). és ha a igaz: a perc. Válasz: Általánosan tehát: az óra egész része marad. annyi egészet adj hozzá az óra egész részéhez! És a kivonások utáni maradékra alkalmazd a képletet. ha a tizedes tört alakból írod perces alakba. . ha a nagyobb. De nem sokára látunk ilyen visszafelé számolást is. míg hatvannál kisebb pozitív számot kapsz. Vigyázz. nem a tízhez. mint ! Ilyenkor előbb mindig vonj le belőle annyiszor hatvanat. mindig századként számolj a megadott törtrésszel! Vagyis ekkor ne -tel. hogy Tehát : Azonban vigyázz.Erről a Bottyán apánk is látja. ahogy van. Látható. vagy egyenlő. Kihez viszonyítjuk? Hányad rész? tehát . Egyszerűen csak be kell helyettesítened ebbe a képletbe . ha osztható -mal. hanem -nel számolj! Hiszen a -hoz viszonyítunk. Amennyiszer le kellett vonnod a hatvanat ebből a „túlhízott” percből. akkor a következő arány És ebből.

hogy . már rájöttek: Itt az látszik. az úgy is csak azoknak való. Gyorsan kúrálja ki magát e nyavalyatörésből! És mi van akkor. Miként a is az Ezért szóról-szóra. hogy hány . Ekkor az -et adták meg. ha nem is az -ot használod.Számolhatsz úgyis. mint a törtek nagymesterei. hogy miért oly gyakori az a bizonyos a számolások során. aki a és vissza. hogy csak akkor lesz egész (már a kerekítés előtt). És ott is van méghozzá hatvanad része. ha helyére -et írsz. hanem az -ot! Aki nem vette észre. Azért is érdemes tudnod ezt az átszámolási módot. és ezt szorzod mindig az adott . Figyelem! Itt még ne kerekíts! Csak a legvégén! Az a legtutibb. hogy ugyanazt mondtam el kétszer. imént megismert módon kell átszámítani. hogy megjegyzed. csak ott helyett lesznek. Hogy egy percnek hány század felel meg. Már látható. A képlet pedig. hogy közönséges törtekkel nem tudnak számolni. Majd a szögek mértékegység átváltásainál látjuk is. azt éppen a most tanult Ekkor 45 tudod kiszámolni. És most fordított irányban: 45 A szó jelent. az nem tud semmit a törtekről. ha század alakban van megadva és percbe kell átszámolni a törtrészt? Misem egyszerűbb ennél. . pedig . és neked a -t kell kiszámolnod. az helyett. Ez pedig. mért . mert a geometriában a szögek is ugyanígy eme két alakban fordulnak elő. így a Tehát a jelentése is az. ha osztható -tel. Ugyanaz a táblázat használható. rossz fordítás. akiknek az a kényszerképzete.

az attól függ. (szökőévben . Egy körülbelül -ből. hogy mely -ról van szó. A többiek esetében pedig az a legegyszerűbb. Erről mindig tudhatod. hogy csak darab napos van. ha megjegyezzük.-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Szerencsére a neve is erre utal. mert többségük pár nappal tovább tart. Ilyenkor hívjuk eme -et. se napos. Pontosabban fordítva. Egyetlen van csak. a nyári olimpiát mindig a szökőévben rendezik meg. Azért csak körülbelül. Hogy egy hány -ból áll. hogy nem lehet se . Névszerint: . Szökőév pedig mindig a nyári olimpia évében van. de időnként ( egy -pal ő is tovább tart. aki legtöbbször éppen -ből áll. hogy mikor van szökőév. egyébként ) Azt könnyű megjegyezni.

mi az a hőmérséklet. Így nem keverjük össze őket. tekintve. ahol a Celsius és a Fahrenheit hőmérő is ugyanazt mutatja? Számold ki! 46 • Mekkora a két hőmérsékleti skála beosztási aránya? Azaz különbségnek hány különbség felel meg? És fordítva: különbségnek hány kölönbség felel meg? Hogyan olvasható ez le egyszerűen a képletekből? • Mit mutat a Fahrenheit hőmérő. sosem adja egymás tükörképét. a Celsiusban • Mit gondolsz. mikor a Celsius hőmérő a) -t b) -t mutat? 46 Egy kis segítség: az hogy „ugyanazt mutatja”. Fizikában. hogy akkor kap még egy haladékot. kémiában viszont gyakran fokban van rá szükség. ha római számokkal jelöljük őket: Vegyük észre. Ahol (könnyen kitalálható módon) megadott hőmérsékleteket jelöli. Az angolszászok szeretik a Farenheit skála közötti összefüggés az fokban kifejezni a hőmérsékletet. hogy ama búcsút vegyen tőlünk és újabb egy ne is lássuk. és a többi ilyen módon jelölve. éppen -at kapunk. Egy vagy van attól függően. a Hőmérséklet mértékegységek Magyarországon a hétköznapokban -ban fokban mérjük a hőmérsékletet. Ennyivel többet mutat. A két skála beosztásának léptéke azonos. csak fokkal van eltolva egymáshoz képest a javára. És ha még a sorszámát is összeadjuk eme . hogy ezek közül kettő-kettő tükörképe egymásnak. ahány állnak. Nyilván a hosszabb. mit jelent az egyenletek szempontjából? Gondolkozz! . vagyis azt a számot.Még könnyebb eme -et megjegyezni. a Fahrenheitben. hogy sima vagy van-e. A Celsius és egyenletekkel adható meg.

. mint a sorban előtte állóból vagy akár több egész.… hanem közületek ki tudja? . A teljes körbefordulást a . Mint valaminek a sarka. yessir. hogy mit jelent a hegyes. mikor mérjük a szöget. Mértékegységei azt fejezik ki. Mivel ezek törtrészt kifejező mértékegységek -ad részei a sorban előttük megnevezettnek. Jesz szúr. Természetesen. Itt most nem taglalom. Tehát a jele is olyan. így mértékegysége. hogy mennyire hegyes vagy tompa a kérdéses szög. azzal majd úgyis összefutunk a geometriában. ezek mértékegységeinek a hányadosa: Ezek között a következő összefüggés van: Házi feladat: bizonyítsd be. Pl. Az egyenesszög tehát ennek a fele. Ezt a számoló gépeken jelöléssel találod meg. a hányados lesz az egész rész (a sorban eggyel előrébb álló mértékegység). Tehát van az. máris tudjuk. -nak a -ad része a . yessa) Ezt a kérdést nem úgy értem. Pl. (yessur. A teljesszög mérve . Vagyis: Ki jött rá. hogy ki volt az a hírös embör. stb. Szúr. hogy értékük nagyobb. ha a hányados 47 48 Jesz szúr: yes sir. szöglete. azt mérik. homorú egy szög. Itt a derékszög . tompa. Jele a jobb felső sarokba tett kettős vessző.A sűrűség mértékegységei A sűrűség a tömeg és a térfogat hányadosa. hogy miként számoljuk ki ezeket?48 A baloldalon lévő számot osztjuk hatvannal. derékszögű. mint amit a hőmérsékletek „ esetén már láttunk. kicsit szúr. hogy ez igaz! Szögek mértékegységei A szó mint szöglet értendő. nem szúr. elfordulást is mérhetünk. ezért ha -nál nagyobbat nyomnak belőlük az orrunk elé. Jele a jobb felső sarokba tett kis vessző. A a -ad része a . Itt a teljes körbefordulás . míg a hátraarcot az méri. nagyon szúr. itt most az átváltásokra szorítkozunk. a maradék pedig tört rész (amilyen mértékegységben meg volt adva eredetileg a baloldalon.47 Előbb nézzük a síkszögeket! A szöggel egy adott iránytól való eltérést.

hogy a kör kerületének képlete hogyan is néz ki.nagyobb. mely ugyanúgy a szög nagyságával kapcsolatos. ill. a jobb oldali a már említett feliratú gombokkal érhető el. . Ki emlékszik rá. akkor javaslom. csak másképp. Mert ezekre a mértékegységekre is ugyanaz a gondolatmenet. mint az előbbi. mint . azaz kerületdarabokhoz. utóbbi szokásod viszont a legförtelmesebb bűn. Azonos hosszúságú körívekhez. és belőle is leválaszthatunk egy mostmár sorban még előrébb lévő mértékegységet. itt csak egyszerűen mutatok egy-két egymásnak megfelelő értéket különböző alakokban. A c. amit csak elkövethetsz ezen a világon. Ha meg nem akkor sejted. Most lássunk egy másik mértékegységet. más alapelképzelésből kiindulva. 50 Ha itt valamelyik szó. csak más jelölésekkel. hogy minden második ilyen mindig csak közelítőleg egyenlő. Ide figyuzzá: Ha valaki itt csak annyit lát. ezek segítségével át is váltja nekünk.50 Ezért is hívjuk a ívmértéknek. hogy az idő mértékegységeinél utaltam erre a részre? Na. hogy kukkants bele a c. Nem nehéz megjegyezni az összefüggést között. hogy melyik fejezetet ajánlom. Ennek megfelelően van átjárás az előbb megismert -ből a mostani -ba. akik egyáltalán olvasták. és ebből általánosít. fejezetbe. most jött el annak ideje. ha emlékszünk. hogy visszalapozz. Lássunk ilyet is: A fentieket ellenőrizd le és számolj magad is hasonlókat! Rád bízom. akkor csak bátran helyettesítsünk a képletben a 49 Előbbi tulajdonságod csak bosszantó. fejezetben erre is látunk majd néhány példát. Ez utóbbit a számológépeken hivatkozással találod. mindenféle felesleges emberi nyavalygások és siránkozások nélkül. vagy csak 49 A számolás menete ott el van magyarázva. ha ezeket megértetted és ki is tudod számolni. hogy pontosan milyen számokat. azonos nagyságú középponti szögek tartoznak. vagy kifejezés nem világos. ha ilyen feledékeny vagy. Ha ez meg van. Az ő becsületes neve Itt az egységsugarú kör kerületének hányadai szerint hivatkozunk az ezen kerülethányadokhoz tartozó középponti szögekre. akkor már járatos vagy a többjegyű osztásban. -et. azok közül. akkor azt tovább oszthatjuk -nal. Rá fogsz jönni mindenre. az elsiklott a lényeg fölött… A baloldali a számológépeken .

― hagyom rá. . és ebből már lehet általános szabályt észrevenni. Akkor viszont sajnáljuk. Tehát. A negyed kerület: vagy ha úgy jobban csúszik. ha RAD-ációnak) szócska kiírását is. bármilyen trehányság is ez irányba akarok számolni. Ám akkor pedig vegyük észre. hogy a vén vaksi még élő rokonai beperelnek. A teljes korbefordulás a a félig körbefordulás a és a negyed körbefordulás pedig a (nehéz rájönni) . Azonban nem mindig. mert mi meg azt hittük. Én is ezt fogom tenni. lássuk visszafelé is! Visszafordítjuk a „DEG-RAD-ációt”. amit leírtak! Vagy csak lehagyták a kis karikát és mégis fokban értették. de már késő. Miért is említettem mindezt? Ki látja már. akkor bizonyára radiánban gondolták azt a számot. hogy kiessen! ― Hát… így is mondhatnánk. akkor a következőt tegyük! (Emese ezt hívja DEG- És kimondottan Bottyán apánk látó képességével megáldott diákjaim kedvéért:52 Mit vettünk észre? Azt. A kör kerülete: Ez tehát az egységsugarú kör teljes kerületének a hossza: . mert azonos értelmű vagy körbefordulásokat láttunk már az imént. hogy ha a -ra utaló kis karikát sem látjuk. Nem ritka. Bízom benne. a pedig „aláaknázni”. A botránykönyvek mindig jobban fogynak. Hiszen az egységsugarú körből indul ki az egésznek az értelmezése.kör sugara. helyére -et. irányban 51 52 Aki tényleg nem jött rá. ― kiáltja közbe Pisti ― a -t mintegy „mértékegységet” bele kell tenni szorzótényezőként. hogy a -t látjuk is kiírva a radiándban megadott szögeknél. melyet alkalmazhatunk. hogy mit nem lát? Azért említettem. ― Tényleg. Nosza. hogy radiánban gondolják. Mellesleg a meglátása lényegében véve helyes. csakhogy ne zavarjon többet. az komolyan figyelemzavaros egyén.51 Ezek szerint ezek párok szerint megfelelnek egymásnak. . hogy mindig a szorzótényező visz át a „DEG-RAD-áció” másik oldalára. Gyakran ellustálkodjuk a valójában. A félkerület pedig (nagyon nehéz kitalálni): .

Pisti stratégiája szerint az eljárást. akik mindjárt elfogják felejteni. Pl. Itt is bátran megjegyezhetjük. alulról támadva. Itt Neki a hívójele. A számérték mögé a az alapeszme az. Imigyen a jól megszokott tízes számrendszerhez hasonlatosan számolhatunk vele. hogy Pistit idézzem „ . Na v ajh. erre nincs garancia. Sőt ott szokásos előtagok jeleit is megkaphatja.a . és a -t kigáncsoljuk. hogy Mert gondolok azokra is. Átszámolni –ből -ba is a fentiek szerint lehet. . Így tehát a teljes szög nem hanem -t ér. ― A helyzet egyre csak „ . megfelelően a helyzethez alakítva. 53 szócskát írjuk.számolunk immár. hogy is van ez? Miért nem írom egyszerűen csak azt. Na. Emese fiam. hogy mi a váltószám. Bár őket személyesen ismerve. Még ezt síkbeli szögmértékegységet említem meg. és mondjuk magyarul. Vagyis. Hátha ők könnyebben megjegyzik így. mint mértékegységet beletesszük szorzótényezőként a radiánban kapott értékbe. Mert őt is megtalálod a számológépen. hogy a derékszög juszt se legyen hanem inkább . 53 A szó görögül szöget jelent. ― közli Emese.

most az előbb. mikor kicsiny korunkban. Emese. akkor teljesen körbe kell fordulnunk. És olyankor ráadásul a sík a gömbön kívül van. azzal ellentétben. hogy a végül a teljes felszínről képet kaphassunk.hogyan kell visszafelé számolni? Nyilván fejre kell állítani az átváltási tényezőt és azzal szorozni. Most nézzünk valamelyest csúnyább számokat: A térszög Neve arra utal. Magát a vizsgálódásunk síkját is el kellene fordítanunk ahhoz. melynek a belsejében. egyszerre csak egy körvonalat látnánk az egész gömbfelszínből. a tartozik. ― És a ? Az smafú? Ott pont egy síkra képezzük le a gömböt! ― vág közbe Emese. sőt torzulások lépnek fel. Ha a kör középpontjából végig söpörtetjük tekintetünkkel a kör teljes kerületének minden pontján. Azon belül is azzal. hiszen a gömb egy térbeli test. hogy Emese a Mercator vetületet nem említette. Pontosabban. A térszög fogalmát úgy lehet leginkább megfogni. Tehát ki kellene lépnünk a térbe. Én most olyan esetről beszélek mikor nincs ilyen segédvetítő alkalmatosságunk. ahogy előadod? Azért azt ne felejtsük el. honnan tudsz te ilyeneket. ami nem csoda. Ha eme gömbfelszín minden pontját meg akarjuk tekinteni. a Földgömböt így is lehet síkra képezni. észrevételeztük. ha kétszer akkora a középponti szög. Csak és kizárólag egy síkot használva. akkor nem lesz elegendő az eddig használt síkszögek egyike sem. . mert akárhogy is ügyeskednénk velük. Ami számérték mellesleg ott bujkál a kör kerületének képletében is. Képzeljünk el egy gömböt. nem ismerhetjük meg az egész gömböt. hogy keressünk hasonlóságot a síkbeli esettel. a közepében csücsülünk. hogy a kör középponti szögével egyenesen arányos a hozzá tartozó körív hossza. hogy nem csak síkban lehet ám forgolódni. Mi most belül vagyunk. Bár nem maradnak meg az eredeti arányok. 54 Furcsa. Azaz az előbbinek a reciprokával. Csak nem tanultál. hanem mindenféle irányokba. Pl. akkor az egy nagyobb körív. Ki más is tudhatna ilyeneket?54 ―Dikh má. kétszer akkora a hozzátartozó körív. ott bizonyos pontok egymásra vetülnek. hogy a sztereografikus projekciónál szükségünk van egy külső mely nem része a síknak. Ha nagyobb középponti szögből látszik egy körív. Így a teljes kerülethez a teljes középponti szög. Ráadásul. olyan különböző forgássíkok mentén melyek egymással szögeket zárnak be.

Furcsa lehet számodra. még hol. megyek vacsizni. Meg ki tudja. hogy egy ─ többnyire csak képzeletbeli ─ gömbfelszínének hányad részét látnánk az adott térszög alatt. Ennek a -nek negyede. melyből vizslatjuk. De itt. Ugyanis a gömb felszíne a következő képlettel kapható meg: . vagy „gömbi egyenes”. Ha ennél a felszín darabnál nagyobbat akarunk látni. ötöde. ötöde. úgy hogy ne vegyünk számításba semmit többszörösen. lehet cakkos is a széle. stb. megtekintéséhez a középpontból. hogy végig e szögben maradjon. hanem le -fel. és maradéktalanul járja is be az adott szöget. akkor is egyenesen arányos lesz e felszín nagysága a gömbi középponti szöghöz. Na de most már éhes vagyok. És itt jön az. stb. már nem csak jobbra és balra forogva növelhetjük kémlelésünk szögét. A kör estén. ahol nem elég egy szögmérő. előre hátra. nem? Hol használjuk? Főként gömbi szimmetriákkal megoldható feladatok estén. Francia salátával nagyon fincsi lesz. a Zolika nem. ötöde. szükségeltetik a gömb felszínének negyede. ∎∎ 55 Valamilyen szemlélődve azt értjük. Asszem. hogy olyan szögmérés ez. van még egy kis császármorzsa. hatoda.Ennek a -nek negyede. Tehát átfedés és kihagyás nélkül lássunk mindent az adott szögben. szükségeltetik a kör kerületi vonalának negyede. Amely számértéket a gömb felszín képletében is megtalálsz. akkor a felszín így alakul: . Pl. Gyönyörű. ötöde. Itt. megtekintéséhez a középpontból. -t egységnyinek vesszük. vagy nem szerencsére ─ nézőpont kérdése ─ nem kell. . De szerencsére. szabályos alakú legyen. amit nem mindenki ismer. Ha a gömb sugarát. stb. Hasonlóan a térben is: A térben is szemléljük először a gömb középpontjából kifelé tekintve a gömb felszínének egy részét. amikor olyan ismeretet használunk fel. nagyobb látószögben kell szétnéznünk. hatoda. adott térszögben55 kikukkantva. hanem ahhoz hasonlítjuk a nagyságot. hogy ez az éppen megcsodált felszíndarab szép. . jobbrabalra. a térben. hatoda. hatoda. stb. a térben pedig . hogy úgy mozgatjuk a látósugarunkat. a síkban szög kellett a teljes panorámához.

miként az intervallum. ahol nyitott. jelet használjuk) 56 Az a számegyenes egy összefüggő szakasza. Ekkor nem kapcsos. ama végén benne van (eleme) az azt a véget jelölő elem. benne van a halmazban. Ez annyit tesz. legalább egyszer csak észreveszed már! . melyek közé esik az egész intervallum. Ha többször is leírom. Az intervallum ezért a számegyenes egy része. magyarázunk az itt megismert fogalmak segítségével. Ha nem tehető meg ekképpen mert pl.Halmazok A halmazokkal való foglalatosság nem olyan öncélú. Így a intervallum mindkét végén zárt. mivel a két vége ilyen . hogy hivatkozhassunk olyan alapismeretekre. hogy egy adott objektum ide. Így ez egy végtelen elemű. egyébként kínos pontosságot érdemlő közlendőnket.) Az elemeiket (alkotóelemeiket) kapcsos zárójelbe tesszük. Ha azt is tudatni szeretnénk rajongóinkkal. hanem szögletes zárójelben adjuk meg ama két értéket. hogy a -os benne van. mint azt az átlag diák gondolná. . megfogalmazni olyan állításokat. melyek nélkül gyakran csak tekervényesen. hogy mely szimbólummal jelöltük a halmaz általános elemét pl. vagy amolyan kritériumok alapján. folytonos a halmaz. kérdéseket melyek azt fejezik ki. a -as nincs benne az intervallumban (halmazban). A halmazok témakörében megismert szóhasználati fordulatok teszik könnyebbé. Így lehet elmondani. Sok témakörben utalunk vissza az itt tanultakra. ennek pedig ilyen: . és reménytelen bizonytalansággal kommunikálhatnánk. emilyen. folytonos halmaz. amúgy is ezt jelenti.56 akkor a határaival adjuk meg. a mindkét végén nyitott. azaz egyik végpontja sem eleme a halmaznak. hanem a minden valós számra. vagy oda tartozik-e. aki beletartozik az adott számegyenesszakaszba. intervallum. és a A Amely oldalról zárt. vesszővel vagy pontosvesszővel elválasztva. az azon a végén lévő elem nincs benne (nem eleme) a halmaznak (intervallumnak). A halmazokat nagy nyomtatott betűvel jelöljük ( stb. És minden olyan érték mely közéjük esik. azaz mindkét végpontja eleme a halmaznak. Nem csak egész számokra értve. -et akkor így is tehetjük: (az (olvasd: eleme).

az annyit tesz. • ábrázolással: Venn-diagramm. fogalom stb. tartozik a halmazhoz. mert a lakcíme: Csicsóka u. ezt nem tőlem hallottátok! . mely a ne lenne másiknak is eleme).: a halmaz Látható (mint ahogy majd később látjuk). De Józsi bácsi nem található ott a Csicsóka utcában. élőlény. az a tudod melyik… az a karikák egymáson. Pl. hogy valamely -szel jelölt objektum nincs benne egy halmazban. hogy a és halmazok megegyeznek (egyenlőek). De csitt. hogy hogyan is folytatódik tovább a sor) Pl. majd a többi helyet kipontozva (ha egyértelmű. hogy nem soroljuk fel az összes elemét. Tehát Mari néni esténként a Csicsóka utcában található.57 Halmazokat több módon is megadhatunk: • elemei felsorolásával (ha nincs túl sok belőle) Pl. (az (eleme) jel áthúzva) Összefoglalva: ha egy számérték nem eleme egy intervallumnak. mert az ő lakcíme: Kukutyin tér . . Mert hát kinek is van arra ideje?  hozzárendelési szabállyal. Azaz az intervallumon kívül található ez a szám. meg számok bennük… 57 Persze. hogy nem esik bele ebbe az intervallumba. • néhány eleme felsorolásával.: Az előbbi halmaz Ennek az halmaznak csak ez a db eleme van.: az iménti halmaz A halmaznak végtelen sok eleme van. egymásban… mindenféle betűk. hiszen ugyanazok az elemeik (egyiknek sincs olyan eleme. gyakran meglátogatja Mari nénit. akkor viszont az intervallumon belül lakik. vagy vonalszakasz (intervallum) A Venn-diagramm. Ellenben. Ez az egyik oka. hogy mely tárgy. akkor így tehetjük meg: (olvasd: nem eleme). ez csak a hivatalos igazság. ha eleme. vagy szöveges utasítással mely bizonyos tulajdonságok alapján eldönthetővé teszi.Ha azt szeretnénk kijelenteni. mert ha a felesége nem veszi észre.

Azért helyesebb a jobb oldali ábra.1. mert részhalmaza -nek. ábra Ha a megadott két halmazra. . ábra A 2. ábrán a és intervallumok mint speciális halmazok láthatók. 2.

Természetesen felvesz minden értéket (nem csak egészeket!) a végpontok között. . Azaz nem eleme a halmaznak. Ha legalább az egyik állam polgára. A jobb oldal csak sima kacsacsőr így a jobboldali végpont nem kapta meg az állampolgárságot. egy -től plusz -ig terjedő A 2. még különböző halmazok esetén sem. ábra szerint. Míg azonban az intervallum balról zárt és jobbról nyitott. hogy valaki mindegyik állam polgára legyen. Sőt akár csak egyet is önmagával. ahol a végpontok ismételten nem kaptak bébocsátást a mennyek országába. Műveletek halmazokkal (halmazműveletek) Néhány fontosabb halmazokkal végzett művelet:  unió (egyesítés) Ez olyan halmazt eredményez. halmazok unióját vesszük. hogy mi az. Más jelöléssel: 0 ahol képviseli eme értékeket. többet is. mint az összevonás. De éppen így összeuniózhatunk akárhány halmazt.) Tehát nem kell. (Vagy inkább egy kalap alá vétel. ami a halmazba való és mi az. Ha csak felsorolással adható meg és nehezen fedezhető fel bármiféle kapcsolat az elemei közt. akkor már az uniónak is polgára (eleme). azaz nem lesz bővebb az eredmény. de ezt nem is orvosolódott. Jele: Ez olyasmi. De persze a kettős állampolgárság is megengedett. mivel a kacsacsőr (így szakáll nélkül) nem engedi meg az egyenlőséget. a jobb oldali nincs. Persze szűkebb sem. ugyanis a „kisebb vagy egyenlő” jel (szakállas kacsacsőr) lehetővé teszi. ez rájuk nézve ez korábban is fennállt. attól ő még egy becsületes halmaz. Vagyis . ami nem) Egy halmaz nem szükségképpen tartalmaz csak azonos tulajdonságú elemeket. Így a baloldali vége benne van az intervallumban.  bármely más elképzelhető módon (egyértelmű legyen. . melynek elemei legalább az egyik halmaz elemei azon halmazok közül.A intervallum balról és jobbról is nyitott tehát oly számokat ölel magába melyek a -nél nagyobbak és a -nál kisebbek. mint kettőt. ha és intervallumot kapunk. Kivéve a két végpont értékét. melyeket egyesítettünk. mert az semmiképpen nem lehetne. hogy a baloldali végpont is részesüljön az állampolgárságból. Igaz. Ez utóbbi esetben magát a halmazt kapjuk.

közös részt. akkor kiderül. Itt az -ból vonjuk ki -t.  különbség . akkor a halmazok szerepet cserélnek. ha egy halmazban többször is megvannak ugyanazon elemek. a mostani halmazokra ez igaz: . -nek persze vannak egyéb elemei is. hiszen ő nem más. . mivel ha ezeket „összeboronáljuk”. Csak éppen azt a tényt hallgattuk el. ( Ne felejtsük el. mint az összes pozitív prímek hazája. merthogy már azelőtt is ugyanolyan volt. Bezony ám. annak is a baloldali részén és uniójával az eredeti egy-egy területhez képest nőtt a teljes terület. Így az ilyen kivonás így értendő: Illetve: közös elemeit. annak is a jobbik felét. És ugye belőlük ménkű sok van. hogy hozománya éppen az ami -nek már úgy is megvolt. B lesz a „kisebbítendő” és A a „kivonandó”. hogy azok a pontoknak látszó valamik a ki nem írt elemeket jelentik -ben.Az 1. Olyan mintha hiába festeném le a kocsimat ugyanolyan színnel és a kutya se hinné el. hogy a „kivonandó”. legyen az halmaz. ez meg éppen az halmaz. A fent megadott halmazok uniója tehát éppen maga a halmaz. ilyenkor a kisebbítendőből az és „felejtjük” ki. ábra alapján. hiszen már azelőtt is éppen megegyezett ővele. mint -nak. méghozzá végtelen sok. ábrát. (minden értelemben jobb). aki teljes egészében benne terpeszkedik -ben. hiszen ő az. Pl. azaz az halmazt Mert hiszen itt.)  metszet (közös rész) Ez csak a közös elemeket tartalmazza. mint egy vidéki kisváros utcája este után. mint halmaz. A jobboldali része szerint az unió nem bővebb. és legyen a halmaz . azok nem számítanak többszörösen. Vagyis a „kisebbítendő” és ha ellenben az írom. S még sincs ellentmondás a kétféleképpen ábrázolt és halmazok uniója közt. hogy a balfertályon az –vel jelölt rész olyan üres és kihalt. Nos. Vagyis most az és halmazok nem az előbbiek! Ekkor az Ellenben a Magyarán. ezért talán becsapva érzi magát. különbséghalmaz („kivonás”) Az egyik (a kisebbítendő) halmazból kivonjuk a közös elemeket. Lásd az 1. Itt tehát mindenki kettős állampolgár.

hanem akár egyenlő is lehet vele. hogy nincs-e egy szűkebb alaphalmaz adva. Pl. ha egy halmaz eleminek száma . ( teljes egészében benne van -ben) meg ippeg fordítva. ha tisztázott. . mert van olyan eleme. Ha a halmaz diszkrét elemekből áll. Házi feladat: sorold fel a halmaz összes részhalmazát!  komplementer. Hiszen minden elem két lehetőséggel rendelkezik: vagy benne van egy adott részhalmazban. komplementer halmaz (a hamaz kiegészítője) tehát jele a felülvonás. Pl. azaz nem folytonos. Az üres halmaz jele: Tehát maga a teljes halmaz és az üres halamaz a triviális részhalamazok.: vagyis itt nem csupán részhalmaza lehet -nek. melyek nem egyeznek meg a tartalmazó halmazukkal. amely teljes egészében tartalmazza azt a halmazt. vagy nincs. A matematika már csak ilyen. ( teljes egészében benne van ban) Úgy lehet elképzelni. Ha ez még sincs megadva. Tehát a valódi részhalmaz komplementere nem üres halmaz. képes előre megmondani bizonyos dolgokat. az őt tartalmazó halmazra értjük. amelynek komplementerét képezzük. Ez nem csak az önmagát. azonban elemei annak a halmaznak. kitörüljük az őt tartalmazóból. A komplementerség csak úgy értelmes. legyen az alaphalmaz az . ha nem is számokról van szó? Akkor mi a helyzet? Ezért jobb. Legyen . részhalmaza -nak. Jelben: . mely nem eleme a tartalmazott halmaznak. az üres és a teljes halmazt is beleszámítva: . ha a kérdéses halmazt kivonjuk. Létezik egy megnevezés is. mint részhalmazt jelöli. Még a képlet is igazat mondott. mely másik halmazra mint alaphalmazra. Az eredmény egy olyan halmaz melynek elemei nem elemei a kivonandó halmaznak. Vagyis: . Középiskolában ez a valós számok halmaza. akkor a lehető legbővebb halmazt értjük az alaphalmazt emlegetve. ha megmondjuk. akkor az összes részhalamzainak száma. aki minden halmaznak részhalmaza. akkor a jelet használjuk. és van értelme elemszámról beszélni. Akkor. Pl. Egy halmaz komplementerét úgy kapjuk. Ebben az esetben ezt nem valódi részhalmaznak hívjuk. hanem az üres halmazt is. nem intervallum. Ha megengedjük az önmagát magába foglaló halmazt is. mintha egyik zsákot beletennénk a másik zsákba. hogy az adott halmaz komplementerét. Ekkor ezek a részhalmazai: És ez ugye pont nyolc darab. Pl.. Így a valódi részhalmaz elnevezés csak azokra vonatkozik. tartalmazás vagyis részhalmaza halmaznak. De magasabb szinten ez már lehet más is.

tekintve. hogy még mindig a komplementere? Jelben: . 59 Kovács családról van szó. hogy mire nézve kell komplementerét képeznünk egy halmaznak. Legyen az Legyen az Jelben: halmaz a Kovács család tagjai: halmaz. hogyha egy halmaz részhalmaza egy másiknak. a racionális számok halmazára is. halmazt vesszük. azaz család. azaz hímnemű. Még egyszer: Ha nem adják meg az alaphalmazt. . neki részhalmazai. Mi lesz ekkor az . akkor az erre a tartalmazó halmazra vett komplementere. éppen ennek a tartalmazónak és tartalmazottnak a különbsége. azaz szülők. Tehát nem egyértelmű! Mindig járjunk utána. Nyilván a család hölgy tagjai a megoldás. akkor mi lesz a Ekkor a megoldásnyilván a ------------------------------------------Lássunk néhány Venn-diagrammos ábrát a tanult műveletek szemléltetésére! Szemléljük a következő halmazokat! Itt az és halmazok is az alaphalmazban vannak benne. a valós számok halmazára. mely a család hímnemű egyéneit tartalmazza: halmaz -re vonatkoztatott komplementere? halmaz egy részhalmaza az .58 Ekkor halmaz ezek közül a páratlanok. De minden esetben igaz. Az az halmaz páros elemei.Szavakban tehát: az alaphalmaz az egész számok -től -ig. és esetleg a nullát is tartalmazó halmazra. 58 59 Testvéreim az -ban! F: family. mert velük együtt teljes a család: Ha a család gyerekei. A halmaz és komplementerének uniója pedig maga az őket tartalmazó halmaz. pedig a prímszámok az -ban. és ki tudja még mi mindenre. Jelekben: Pl. mely nyilván része az -nek. akkor gondolhatunk az egész számokra. Az összes negatív vagy pozitív számot. P: parents. De éppen így gondolhatunk. M: male.

Egy adott művelet szemléltetéséhez azt a részt fogom be zöldre színezni. Menjük olyan sorrendben. amiről éppen szó van. ahogyan a műveleteket is vettük! .

Házi feladatként te is készits hasonló ábrákat! .

.

.

.

nem? . Ez nem más mint egy különbség és felcserélt tagokkal végzett különbség uniója.Jele a . Ezt nem vettük ugyan számpéldákkal. de csak meg érted.

.

a jobb felső sarokba. .Itt a műveleti feliratokat kívülre teszem. ahol eddig voltak. mert zavaró lenne. ha ott hagynám őket.

.

.

.

.

Házi feladat: Hogyan tudnád a következő halmazábrákat műveletekkel megadni? .

.

hogy páros. sőt bizonyos értelemben azonos szabályokkal majd találkozunk egy másik témakörben is. De ezeket már ne ábrázold! Mert síkban úgy sem lehet.De Morgan szabályok Venn-diagrammokkal könnyen tudod ezeket szemléltetni. a könyv egy másik fejezetében. ezen egyenlőségek felrajzolása. A páratlan darabszámú halmaz metszetének elemszáma pozitív. Az ott tanult szabályokkal lehet majd általánosan belátni a De Morgan szabályokat. és árgus szemmel kelljen olvasnod a könyvet. Négy halmazra: Azaz a következőképpen összegezzük. Sőt egy halmazunió elemszámát megmondhatjuk a résztvevő halmazok segítségével. hogy kíváncsi legyél rá. Hasonló.majd pozitív előjellel…Végül az összes résztvevő halmaz közös elemeinek számát. két-két halmaz közös elemeinek számát negatív előjellel. A logikai szita A halmazok elemszámát is jelölhetjük. Térben még a négy halmazra megy. már a háromdimenziós tér sem elegendő. a páros darab halmazok metszetének elemszáma negatív előjellel lészen számba véve. majd minden lehetséges módon párosítva. Legyen házi feladat. Egy halmaz elemeinek számát így jelöljük: A következőket is lásd be Venn-diagrammal! Két halmaz uniójának elemszáma: Három halmaz uniójának elemszáma: Ez több halmazra is tovább fejleszthető. majd minden lehetséges módon három-három halmaz közös elemeinek számát pozitív előjellel. Először vesszük az egyes halmazok elemszámát pozitív előjellel. .…. Hoppá! Azt milyen előjellel? Mi is dönti el az előjelet? Az. Azért nem mondom meg. majd …negatív előjellel. azt könnyen észreveszed. hogy melyik az a fejezet. mert ott is így hívják őket. Hogy melyik fejezetben lesz ez. vagy páratlan darab halmaz metszete. de ennél több halmazra.

Pl. a német nyelvet tanulók halmaza. ezt keressük. és -en német nyelvet.: Az osztály létszáma fő. Természetesen. metszetek elemszámát is. Ebből -en tanulnak angol nyelvet. hogy Azaz Tehát hét szorgalmas diák tanulja mindkét nyelvet. nem rajzoltam le. Ábrázolásnál ügyeljünk. így az ő számuk: . négyes. Hányan tanulják mindkét nyelvet. stb. Érdeklődj tanárodnál. A mindkét nyelvet tanulóké pedig: . ezt a gondolatmenetet használhatjuk arra is. ha tudunk minden mást. hogy ne számoljuk duplán a közös részt! Mindig a metszetet töltsük ki először: Ellenőrzés: ---------------------------Jó nagy képzelőerőre lesz szükséged. Azonban a képletünk alapján tudjuk. ha tudjuk az alkotók elemszámát külön-külön is. és az összes kettős. hármas. hogy megállapítsuk a közös rész létszámát. olvass utána! ∎∎ . melyet itt nem említettem. Mivel mindenki tanul legalább egy nyelvet. ha mindenki legalább egy nyelvet tanul az osztályban? Alkalmazzuk ezt a szabályt: Legyen az angol. még teljes joggal ebbe a fejezetbe tartozó dolgot. a németül tanulók száma: . Az angolul tanulók száma: . hogy lásd mindama sok. Ezt számszerint nem tudjuk.Így tehát akárhány tagú halmazcsoportosulásra megtudhatjuk az összelemszámot.

Nézzük őket sorban! Bizonyítás: Miért is igaz ez? Mit jelent az. hol kell utána nézni ebben az esetben? Könnyítésként. polinomtagok is lehetnek. a megfelelő fejezetek nem csak ez előtt. hogy a benne szereplő változók. Algebrai műveletekkel és hatványozás azonosságaival tessék tisztában lenni. akkor a többivel sem lesz gondod. azaz tájékozódni a megfelelő fejezetekben! S mint az már ismert. ismered. hogy önmagával szorozzuk. tudod alkalmazni. mint hogy az egyik zárójelben lévő összes tagot szorozzunk a másik zárójelben lévő összes taggal: . hogy egy kifejezés négyzetét vesszük? Azt. A most következő ravaszságok gyakran előfordulnak a későbbi témakörökben is. így ne csak a „pincér memóriádba” tárold el! Nem csak ma lesz rá szükséged! A most következő és nem csak számok. Ha ez ilyesztő. az -re csak mint pozitív egészre gondolunk itt.Nevezetes algebrai azonosságok Az azt jelenti. örülök neki. Sőt ha ezeket megérted. hanem ez után is lehetnek a könyvben. Ami nem más. Tudod. paraméterek. mert könnyen meg fogod érteni azokat is. de ezek a legfontosabbak. de polinom kifejezések. minden megengedett értéke mellett fennáll a kijelentett egyenlőség. Van még sok azonosság.

Majd eme kis szakaszok által képezett alakzatok területeit adtuk meg képlettel. ha elég mély a dekoltázs. . akkor ugyanazt a terület nagyságot kell kapnunk. Eme területek képleteit láthatod az adott alakzatokba írva. most is írjuk fel zárójelek szorzataként: 60 Szerencsére a mindig garantált. mintha a legnagyobb négyzet területét a saját oldalhosszaival számolnánk ki.És ekkor már csak a zárójelek együtthatója szerint kiszabott szorzásokat kell elvégezni: Így ezeket is figyelembe véve. végül ezt kapjuk: Eme a lépésekben kapott sorok mind egyenlőek voltak. tehát valóban: ∎ 60 Az itt látható négyzet oldalait és hosszúságú szakaszokra osztottuk. Ha ezeket mind összeadjuk. ∎ Bizonyítás: Miként az előbb.

∎ A következő ábra bonyolultabb. hogy mit is kell látni rajta! A kezünk meg vagyon kötve. egyből kettő is kell. -re. Te sosem vagy beteg? Úgy bírnám már. területük pedig e két egymás mellett lévő oldal szorzata: . sőt ez utóbbiból. hogy az egy zárójelen belül lévő tagokat is . az is ott van. mint az előző volt. Vagyis: Ezzel beláttuk. az mínusz egy! ― kiabálja be Emese. hogy . mint láttuk. az is megvan kétszer is. 61 Felbontva a zárójeleket: A nyilván azért lett pozitív. ezért beszéljünk róla.Majd. mind a kettő. másik oldaluk . ― „Egyből kettő”. -re. Ugye emlékszünk még az előző mondatra? Kettő is kell belőle! De azokból is leharaptak -et. tehát szükségünk lesz -re. itt is minden tagot minden taggal szorozzunk be. mert a felhasználtunk: szorzatból jött ki! Itt is igaz. Azt akarjuk belátni. mivel csak téglalapokkal és négyzetekkel dolgozhatunk. csak valaki leharapott belőle -et. mi lenne nélküled. ― Nem is tudom. Tehát egy zöld négyzet és egy kék téglalap területe együtt éppen: 61 Persze a szorozzuk egymással! ÁÁÁÁÁ! ” nem azt jelenti. És miért is az a két darab kék téglalap? Mert egyik oldaluk . És kell még is. amit az előbb . így hát. De hol bujkálhat az a fránya ? Biza. Talán még zavartalanul le is adhatnám egyszer az órát. Emese. hogy igaz. ha csak egyszer hiányoznál… Keressük meg az ábrán a hozzávalókat: Az megvan.

ahhoz pont a két kék és a két zöldet kell gondolatban elhagyni az ábráról. Tehát Ez pedig nem más. . Ezért hozzáadunk egy zöld -et. Hogy ebből levonjunk -t. a látottak alapján. levonunk kettő -t. ami itt a legnagyobb négyzet. a felbontáskor szorozzunk a zárójelben lévőket a zárójel együtthatójával: Mivel . De akkor csak a sárga marad vissza. önmagával való szorzást jelent. nézzük a színkód alapján! Itt ugye az egész ábrát jelenti. és így máris a sárga és egy zöld együtt már kiadja az -et. a kívánt -nél. Mit kapunk? No. Vagyis: ∎ Bizonyítás: Már tudnia kell mindenkinek. hogy a négyzetre emelés. aki viszont éppen egy -tel rövidebb. majd az így még mindig zárójeles szorzatokat felbontjuk: Vagyis. minthogy az első zárójelben lévő tagok mindegyikével beszorozzuk a második zárójelet. az igazság végett. mint: ∎ Ez házi feladat! Nagyon egyszerű. így ez nem más.Az -ből. majd hozzá adunk egy -et.

Most tehát azt akarjuk belátni. ami a felső vízszintes zöld oldal. hiszen a zöld téglalap és a baloldali sárga téglalap területösszege éppen az képlettel is megkapható. és a piros betűvel jelölt függőleges szorzatával megadott területből kivonjuk az egyik kis kék -et. ∎ Bizonyítás: . hogy mely tartományról van szó. mettől meddig jelölik ki egy alakzat oldalhosszát! Az oldalak mellé írt betűk színével is jeleztem.Bizonyítás: Egyszerűen csak el kell végezni a szorzást. és az -t. zöld és narancssárga oldalhosszak összege. Ez utóbbi pedig éppen az . Mivel van benne és – is ezek pont kiejtik egymást. oszt jó napot. ami a bal felső függőleges. De ugyanezt a területösszeget kapjuk akkor is. és ezeket összeszorozzuk. ugyanazt a területet kapjuk. hogy ha vesszük az -t. Ezt könnyű belátni. hogy a piros nyilak. amely éppen a felső oldal mentén látható két vízszintes hossz. ∎ Nézzétek meg jól. ha a zöld téglalaphoz az alsó sárga téglalapot adjuk. narancssárga oldalhossz. mintha az oldalhossz. Csak az marad.

azaz a harmadik hatvány. Na jó. már valaki kiszámolta nekünk. hogy miért is lesz ez a következő sor: Az egymás mellé írt betűkről pedig azt érdemes tudni. És mostanra már a hátsó sorban ülők is ezzel álmodnak. Így van! A másodfokút az előbb már láttuk. mint a második hatvány szorozva az első hatvánnyal. Erre utal a kitevőben lévő hármas is. Ráadásul az és hosszak bármilyen megválasztása mellett! Az következő ábrákon a ilyen jelentéssel bírnak a színek: • világoskék: élhosszúságú kocka. akkor azt három dimenzióban kell. hogy nehogy valaki azt gondolja. így ezt most gátlástalanul felhasználjuk: Tehát ezt beírjuk az ügyes felbontásunkba: Hogy kevesebbet kelljen írni. hogy a köb. nem más. térfogata: •piros: élhosszúságú kocka. egy kicsit azért is teszem így. Emese? ―Mert a négyzetes tényezőt. hogy csak amúgy lehet. ha becsületesen akrjuk csinálni. És miért jó ez nekünk. így nem nehéz megérteni. térfogata: magasságú hasáb. a jobboldali zárójeles tényező tagjait szorzom a baloldali zárójellel. egy élhosszúságú kockából. A tétel állítása szerint egy élhoszúságú kockát lehet összerakni.Szerencsére tudjuk. térfogata: •zöld: • sárga: alapterületű és alapterületű és magasságú hasáb. és még három darab alapterületű és magasságú hasábból. egy élhosszúságú kockából. három darab alapterületű és magasságú hasábból. térfogata: . hogy össze vannak szorozva: ∎ Az á á ó szemléltetést. mert a matematikusok sok erénye közül a legfőbb a lustaság.

.

egészen véletlenül lett - ∎ Állítólag. hogy az ábrák teljesen érthetőek. Régies spanyol nyelven a mondják jelent. (Ejtsd: . Maga az algebra szó. hanem a hasáboké is. hogy a harmadik hatvány a második és első hatvány szorzata.Meg merem ama kijelentést. Egyébként ez mondtam el az előbb is. amit a spanyol -nak is. hogy a nem csak a kockák térfogatai vannak ebben az azonosságban. ezért bátorkodom az alvó hallgatóság láttán is megjegyezni. mert úgy is mindjárt megkérdezi. itt sem fogunk ettől ódzkodni. 62 Ez az algebra régi magyar neve. de azt is csak az Emese kedvéért. bizonyos típusú kómában lévők is hallják. Esetleg annyit. és nem kell mondanom róluk semmit. és még annál is többször… Bizonyítás: 62 Miként az imént felhasználtuk. a magukat Micimackónak álcázó hasáboké pedig egyenként . A zöld hasábok térfogata egyenként . mikor hozzájuk beszélnek. nyelv is őriz.… …hogy a sárga. hogy talán sokan észrevették. de inkább többször.

Előbb egy kicsit pofozzuk át az azonosságot! Ez a lényegen nem változtat. mint a bogyókat. Most viszont felbontom. rém egyszerűen megkapjuk a jelenlegi azonosságot. hanem még hozzá is adni. Az eredeti alakban ugyanis. „a négyzetest már megoldotta valaki”. ha egy képlet csak annyiban különbözik egy másiktól. Pistike. hogy valaki az -t összemerészeli vonni a -tel. ott értetted? Az és az ezért az emilyent tartalmazó tagok összevonhatóak. az meg a csajoknak jól megy. Tessék kérem kipróbálni! Ez mindig eljátszható. tehát minden tag. Itt is azt a tényezőt fogom bomlasztani. akkor attól elveszem az alkoholt. -ből. Gondoltam a vaksikra is. Ehelyett emeljünk ki a jobboldal két tagjából. amelyiknek kevesebb tagja van: A mínusz előjel miatt nem bontottam fel a szorzás közben a második zárójelet.És hogy Emesét idézzem. nem csak levonni kell térfogatokat. hogy az előbbi . aki a zárójelben volt ellentettjére vált. mert ezekszerint már nagyon megromlott a tőle a látása. megemlítem. Mielőtt erre adok geometriai szemléltetést. ∎ Hogy miért? Csak most tűnt fel? Az előbb is használtuk. azonosságba a helyére mindenhol mínusz -t írva . viszont nagyon megkönnyíti az ábrázolást. a -t! Ezt beírva: . hogy adott paraméterre/változóra nézve ellentétes előjelű mindenhol. hogy a bizonyítás az is lehetett volna. de szigorúan csak egymás közt és nem keverve őket! Vagyis ha meglátom. ugye Béla? . akkor mindig élhetünk ezzel a trükkel. Ezt már csak össze kell gyűjtögetni. így ezt ismerjük. és az amolyant tartalmazóak is összevonhatóak.

Az ábrák pedig: . számítással is könnyen kijön: És ez ténylegesen éppen a sárga téglatest térfogata. megegyezik azzal. ha az térfogatú hasábot és még egy élhosszú kockát is.Ennek jelentése nem más. térfogata: élhosszú kocka térfogata. ha megnézed az ábrákat. minthogy az ( élhosszú kockából elveszünk darab Az ábrák színkódja: • lila: • sárga: • kék: • zöld: • bordó: élhossúságú kocka. Ez utóbbi állítás. Vegyük még azt is észre. térfogata: élhosszakkal rendelkező téglatest. Miként arra magad is rájössz. térfogata: élhosszúságú kocka. térfogata: Na és hol van az térfogatú kocka? Az éppen maga a teljes összerakott tarka-barka kocka. térfogata: élhosszakkal rendelkező téglatest. élhosszakkal rendelkező téglatest. hogy a kék és a zöld együtt éppen egy sárgát ad ki! Az utolsó két ábra is ezt próbálja érzékeltetni.

akkor ezt kapjuk: -öt. mivel ekkor a jobboldalhoz is hozzáadtuk az addig mínuszban ott lévő. Ha ehhez még hozzáadjuk a jobboldali vagyis egy -élű kiskocka térfogtát.Bizonyítás: Bontsuk fel az egyik tényezőt! Naná. Feltéve persze. mert ugyanaz a két tag van egy zárójelen belül csak ellentétes előjellel: ∎ Vegyük észre. s ekképpen éppen hogy kimondottan hiányzó -öt. Vagyis három hasáb és egy kiskocka kitesz egy nagykockát. hogy a következő élhosszakkal rendelkeznek a hasábok és a kockák: . hogy a kevesebb tagút… És most elvégezve a szorzásokat: A zárójelesek éppen nullákat adnak. hogy a kifejezés baloldala így is írható: Ami éppen három hasáb térfogatának az összege. az -élű kocka térfogatával egyenlő a bizonyítandó képlet szerint. Így viszont ez az egész éppen a nagykocka.

.

hogy azok bármilyen értéket felvehetnek.: Egyszerűen végezzük el a szorzást a jobboldalon! Pontosabban imitáljuk azt! Vagyis: Vegyük észre. -----------------------------------------------------------------------------------------------Nézzünk néhány alkalmazást az összes eddigi azonosságra! Itt nyilván az azonosság ismerete lesz segítségünkre. Ne vegyen még levegőt sem az ilyen hazug mihaszna! És remélem a fujtogatásra mindenki fog ömlékezni. hogy a számokat ténylegesen összeszorozzuk. Mivel a számok szorzása a tényezők sorrendjétől független. most már senki nem mondhatja. de akár fel is cserélhető a két szerep. a betűket. lévén. így majd hivatkozhatok reája. Tehát csak ez marad: ∎ Mivel ez utóbbit is beláttuk. mint: Vagyis: . azt ott helyből nyomban megfujtogatom. hogy a legelső és legutolsó tagon kívül minden más kiesik. Az szereposztás a kézenfekvő. így nem írhatunk helyettük konkrét számértéket. egyszerűen csak egymásmellé helyezve jelezzük a szorzás tényét: Ami nem más. ezért nem meglepő. Tehát: és Már csak a négyzeteket kell kiszámolni és a szorzást elvégezni. hogy nem találkozott vele! Aki ezt fogja állítani.

a nem megfelelően elvégzett hatványozás. . Erre csak egyetlen szóval tudok felelni: ÁÁÁÁÁ! Hol voltál eddig? Nem figyelsz? Tessék vissza lapozni ! Vagyis: Hatvány hatványozása a kitevők szorzását jelenti: Vagyis: A hatványozások63 és szorzás elvégzése: Vagyis: 63 A .: ― Miért van ott az a „kettes”? ― jön hátulról a kérdés. az kérem.

csak az ijedősek dőlnek be neki! Itt nyílván az van és nem plusz a két tag között. Ne is várja senki azt. azonosságot fogjuk alkalmazni. hogy mennyi. hogy „hé. Hiszen a zárójelben mínusz Hogy mééé? Azéé! Tessék megnézni azt a részt ahol levezettük! Hogyan olvasol öcsém? Nem figyelsz? Minek van a szemed? Vagyis: ― Úgy sejtem. hogy „teljesen mindegy”. Az -t sem tudjuk. honnan tudjam. most jön az a duma. Még nem volt. hogy 64 A magyarázatot lásd a c. hogy szépen sorban van megírva és összerendezve ez a könyv! . hogy mennyi az az !”. meg úgy is ugyanolyan módon kell alkalmazni a szabályt. Mivel a hatvány hatványozása a kitevők szorzását jelenti:64 De írhattuk volna azt is. De így is.Valójában a csillagos nem is nehéz. hogy „nincs mitől rinyálni”. ― mondja Piroska. Úgy van! Ha valaki azt mondaná. arra azt felelném. fejezetben. majd eztán lesz a könyvben. ha nem tudjuk mennyi az .

így most csúnyán lebuktál. ÁÁ! Amúgy meg volt ilyesmi a háziban. hogy itt csak olyat kell tudni. hogy azt miként kellett volna megcsinálni. mert a házinéni dolga megcsinálni! Neked kell elvégezned! Nem baj majd láttok még ilyet. akkor legalább úgy tűnt volna. Még egyet: . mintha foglalkoztál volna a házival. miként azt majd látjuk a hatványozás azonosságainál. mi? Ettől mégis megijedsz. A házi feladat nem azért házi. Tehát az eredmény: De így is igaz: Vagyis: ― Fúj! Ez undorítóan könnyű volt! ― kiált fel Emese. Csak vicceltem. ― De bezzeg a azt meg merted nézni. Ha megkérdezted volna a házival kapcsolatban. amit már tényleg tudsz is? ― Ez nagyon zora! ― hallatszik a homályból. inkább legyen a többi ilyen házi. És kimondottan a Piroskának egyet: Na. Tényleg azt hitted. jó. Igaza van Emesének.Hiszen a . Semmi rendkívüli nincs benne.

Egyetértünk? ― Nem! ― felenek kórusban. ha nem akarjuk végigszorozgatni a jövő hetet is? Naná hogy az lesz a nyerő. hogy ki tud jobban hazudni! Biztosan én fogok nyerni. az azért van.― Laci. ― méltatlankodik Pistike. hogy nem esz meg a kórság! ― ordítja Piroska. De már látom.K. és nem tudjuk. kinek van igaza. már azt hittem. mert nem tanultok. Ha vita van. minden O. Vagy azért. ― Nincs ezen mit magyarázni. Vagyis: Vagyis: ― Laci. meg írsz a táblára. büdös kölkei. De azt meg úgy sem vagyok hajlandó beismerni. hogy trükköztök valamit. és nem értünk egy kukkot se. mert elírtam valamit. Ha nem értitek. . most miért nem magyarázol semmit? Csak írsz. Akkor jó. döntsük el az alapján. ― Téged meg a farkas! Vajh milyen azonosságra lesz szükségünk itt.

ott mínusz lesz az előjel.Vannak benne mínuszok. Azokból fogod csak igazán megérteni amit köll. mert anyukám látta őt a tévében és ezt elmesélte a nagymamámnak. akiket itt ellustálkodtam bemutatni. füzetedben. súlyos esetekben agyátültetést is vállal.. mint kettő egy tagban. akkor nem lesz negatív. akkor tessék Dr. hogy figyelni kell egy kicsit. pincében. utcán. példát keresni rá! Hol keresd őket? Tankönyveidben. amit halottam is. Megijedünk tőle? …( nagy csend ). hogy nem ijedünk meg! Aki félős az ne járjon az én órámra. vagy kipróbálhatsz saját elképzeléseket is. Egyébként meg nem hiszem el. Ha nem megy. interneten. ∎∎ . Amely tagokban egy ilyen mínuszos fickó szorzata fordul elő. Csókai Andrást keresni. tessék elgondolkodni rajta. Vagyis: További házi feladat. Én is azért vagyok olyan okos. Alkalmazhatod az itt látott módszereket. hogy mindazon nevezetes algebrai azonosságokat. mert ma sem sminkeltem ki magam és mégsem sírtátok el magatokat. ill. vagy példát adni rá. hogy annyira félősek lennétek. te magad próbáld bizonyítani. hiszen négyzetre emelünk. Ha kettő van belőlük. Csak annyiban lesz más. ő híres agysebész. persze. Vajh méé? Nem mondom meg. padláson. villamoson. sarokban. Több mínuszos meg nem lesz. Amúgy pedig a Besenyő Pista bácsi is megmondta. és nekem már ennyi is elég volt.

lépéseket tárgyalja. Az az összeadás és kivonás egy szóval említve. Ha nem egynemű két tag. akkor nem vonhatóak össze. akkor azt automatikusan pozitív előjelűnek vesszük! A negatív előjel pedig összevonás szempontjából kivonásként is értelmezhető! Így az eredeti kifejezés egyszerűbb. Ezért jól tanuld meg őket! Egynemű tagok összevonása Az annyit tesz. rendezést jelent. avagy betűszámtan az egyenletek megoldásához.: Melyek lesznek ebben az egyneműek? • • • és a és a és a • és nincs több. Ez tehát összeszámlálást. akkor eme két tag algebrai összege nullává válik. mivel a szétszóródottságban65 élő tagok ezután már kevesebb helyet foglalnak el. Pl. de a betűk ugyanolyan kitevővel is. általános szabályok felismerését megkönnyítő. átalakítások Az algebra. Ettől a művelettől lényegesen rövidebbé és egyszerűbbé válhat egy algebrai kifejezés. de nem egynemű az -tel. sem pediga az -szel. Az itt elsajátított trükkök a matematika minden területén használatosak. csoportosítást. . azokat kezelhető formátumba öntő szükséges eljárásokat. könnyebben áttekinthető lesz. hogy nem csupán ugyanaz a betű (paraméter vagy változó) van a tagokban.Algebrai kifejezések. sőt gyakran ki is ejtik egymást azáltal. sem a -nal. hogy ha egy tag összevonódik az éppen fellelhető a mínusz egyszeresével. Tehát egynemű az -szel. És az értéke nyilván nem változik: 65 Diaszpórában. Tehát összevonhatjuk a -t és a -t és a -t és a -t: -t: -t: Tehát ha nincs előjel kiírva.

és ha további műveleteket kell végezni velük. mintegy ellenőrizvén. akkor helyesen végezzük a kiemelést. hanem betűosztókat. akkor egy kis ügyeskedéssel egyszerűbben írhatjuk fel a kifejezést. Keressünk olyan közös osztókat. az is egyszerűbben megtehető.Az egy zárójelben lévők tehát egyneműek. hogy ha egy kifejezésben vannak bizonyos azonos elem ek. így összevonhatóak: Minden tag az előjelével együtt kerül összevonásra! Ne feledjük el! Az azonos színűek egyneműek. melyek több tagból is integetnek az arcunkba! Ha mindeközben gondolatban elvégezzük a kialakuló szorzásokat. így összevonhatóak: A változó hatványai szerint csökkenő sorba rendeztem a tagokat. Szorzattá alakíthatjuk. hanem arra utal. akkor eldönthetjük. Szorzattá alakítás kiemeléssel A kiemelés. Ha több változónk is van. Így jobban áttekinthető. és visszakapjuk az eredeti kifejezést. itt nem egy a rendfenntartó erők által végrehajtott. . hogy melyikük hatványai szerint rendezzük sorba a tagokat. kifejezésosztókat. ne csak számosztókat. hangadók elkülönítésére szolgáló művelet neve.

az első tagban éppen -szer. hogy az egyik pont a másik mínusz egyszerese. akkor éppen az eredeti mínusz egyszeresét kapom. Ezen segíthetünk úgy. Így hát: Most viszont már kiemelhetem a fordul elő: -t. hogy ha egy kivonást fordítva végzek el.Az első két tagból kiemelhető az . aztán gördül tovább magától. hogy az egyiket kétszer is beszorozzuk mínusz eggyel. Lévén. hogy fordított sorrenben írjuk le a különbséget. azonban az egyik mínusz egyszerest álcázhatjuk úgy is. a másodikban És kész: Az első és utolsó tagból kiemelhető a . ugyanazt kaptuk. csak annyi a hiba. . Ettől nem változik az értéke.” Kezd el. hogy „nem tudtam. hiszen . ahogy könnyebbnek érzed. a két középsőből pedig a akkor a kiemelés ellentett előjelet hagy maga után a zárójelben: . Ha negatívat emelek ki. Tehát mindegy. így is úgy is lényegében ugyanaz a megoldás. mint az előbb: Ugyanis a tényezők sorrendje nem számít. Ezért nem tudom elfogadni azt a kifogást. az utolsó kettőből a : A két zárójelben lévő kifejezés majdnem megegyezik. hogy miként állunk neki. Most pedig az emelhető ki: És nincs mit csodálkozni. hogy hogyan fogjak hozzá.

így hát kiemeljük a zárójelest: Oszt kész. mint amit az esetben kaptunk.Emeljünk ki az első két tagból -t. nem? Szorzattá vagyon alakítva. a két középsőből kiemelve: Ami ismét: . a második kettőből : Azaz A két szélsőből -öt. és a két utolsóból -t: Azt meg még Bottyán atyánk is látja. hogy a . Az első kettőből kiemelhető . a két középsőből pedig a : E keletkező két tagban közös tényező a . emeljük ki! Ez ugyanaz. Nosza. Még szép. Ezt akartuk. A két szélsőből kiemelhető a .

-en. hogy nullával nem lehet osztani. Az egyszerűsítési trükkök ismerete elengedhetetlen a -ban is. Változik ezáltal. a tiltott értékeken kívül mindenhol értelmezve vannak a valós számok halmazán. Pl. miként a számok esetében látott közönséges törtek is. ezzel meghatározva eme törtek értelmezési tartományát. Mi is az a fokszám? Az algebrai kifejezés legnagyobb hatványon lévő tagjának a hatványkitevője. Persze ha azért nem ismerned. hogy a nevezője ne legyen nulla. Mivel. Akár ál-. akár valódi algebrai tört valaki. amit e kötetben sajnos nem tárgyalunk. alrészlegben. akkor a változók kitevőinek összege adja a tag fokszámát. Ezekkel egyszerűsíthető az algebrai tört. akkor az már kapásból két külön tagot jelent. ill. . Majd ekkor már össze tudjuk hasonlítani a nevező és a számláló fokszámát. Így először kikötéseket teszünk. miként a számoknál is láttuk. Ezek egészkitevős algebrai kifejezések hányadosai. Itt ezek elvégzéséhez többnyire a másodfokú egyenletek megoldását is kell ismerni. Nevező vagy számláló fokszámának megállapításához megkeressük a legnagyobb fokú tagot a nevezőben. Az ilyen törtek. A tényleges egyszerűsítés akkor tehető meg. Majd egy későbbi folytatáskötetben úgyis kitérünk rá. számláló fokszáma. Ha több változó 66 szorzata67 is van egy tagban. mert ha összeg lenne. számlálóban. Ott is a közös tényezővel osztottuk a számlálót és a nevezőt is. Az osztás a c.Oh. Így más és más értéket vehet fel.: Itt is léteznek áltörtek. noha kellene ismerned. Mindenképpen szorzat. fejezetben található a c. hol? Hát c. ha a számlálót és nevezőt szorzattá alakítva. vagy egyenlő a nevező fokszámánál. yeah. ill. találunk közös gyöktényezőket. Tanuld meg íziben! Hol. akkor ez az itt tárgyalandó rész még úgy sem kell neked. és ennek fokszáma lesz a nevező. Ha nem ismered. akkor is mindegyiküktől elvárjuk. mikor a számláló fokszáma nagyobb. Itt azt nevezzük áltörtnek. Ezek helyére számokat helyettesíthetünk. Először is nézzük a kikötések elvégzésének módját! Tekintsük az imént felsorolt algebrai törteket! Őkelme nevezője: 66 67 Változó: betű. fejezetben. mert juszt se tanultad meg. akkor az még nem jelent számodra felmentést. Algebrai törtek egyszerűsítése A cím szerint léteznek algebrai törtek.

Jelen esetben tehát egy két pontban kilukasztott számegyenest kapunk eredményül. megkeressük ama és értéket ahol éppen nulla lenne. pedig a halmazokon értelmezett kivonást jelenti. amely csak az és a számokat tartalmazza. és -en kívül. hogy a kisebbítendő halmazból kihagyjuk a két halmaz közös elemeit. az a halmaz. amennyiben a közös rész egy intervallum volt. Ugyanis a törtvonal. A következőt kell tennünk: formulákkal a legegyszerűbb: Ebből pedig: Tehát ezek a kizárandó értékek: Sajnos sok ember vaksággal születik. amit kivonunk az -ből. Azaz Ebből pedig az értelmezési tartomány: Ami annyit tesz. akkor az eredményből az lesz. hogy ne legyen nulla. vagy intervallumot. Mert nekik ez „olyan bonyolult…. 68 Ezeknek az embereknek hiába tanították a formulákat. Így ha nulla értéket vesz fel a nevező.Tehát tőle azt várjuk. Az a felborult kivonás jel. Az . osztási műveletet jelöl.” . hogy a minden számérték szóba jöhet az -en.68 ezért ha ezt nem látod. akkor biza bajban vagyunk. A másik halmaz. akkor lehet megoldó képlettel is: Vagyis megoldjuk. mint már említettem a valós számok halmazát jelenti. . Tehát. ha egy halmazból kivonunk egy másikat. Ezért is jelöljük az elemei felsorolásával: .

Kérem a következőt: A nevező nem lehet nulla: Azaz Még tovább bontva: Miért? Ja kérem. ha legalább az egyik tényezője nulla. a nevezetes azonosságokat esmérni köll! Lásd a c. hogy nem nulla. hogy ő a . Mi állapítható meg? Az.A következő ez volt: Itt egyszerű ránézéssel. fejezetet ecsém. aki ugye nem . hogy a mit jelent? Ebből pedig: Amit már ugyan mégse fogok elmagyarázni.Tehát csak két esélyes maradt: Ami nyilván: Összegezve: . (szemmel veréssel) megállapítható. hanem . A -ről lerí. Elég alaposan megtettem az előbb. mivel. hugom! Egy szorzat akkor nulla.

de nagyon brutál módon egyszerű: Minden felesleges duma nélkül: És most már úgy tekintem. mint láttuk szemünkvel vala. Nála már csak a Fekete Pákó egyszerűbb. hogy ha . meg a Zolika. mert egyszerűbb lesz tőle a kifejezés pofázmánya. Na. Az előbbi algebrai törtek közül csak a másodikat és harmadikat lehet egyszerűsíteni. ami nem ez előtt. azért egyszerűsítés. És most a másik: kikötéssel.Ha ezt még most sem érted. Az elsőnek a számlálója nem bontható fel a valós számok halmazán. Mert hát miért is lennének sorban a fejezetek? Abban nincs semmi móka! A következő ismét nagyon brutál. . ama kikötés mellett érvényes a jogfolytonosság. Vagy egy megfelelő fejezetet. Egyébként ez az egyszerűbb alak nem lenne teljes jogú Igen. Itt persze. a negyedik pedig szemlátomást a lehető legegyszerűbb. hogy eléggé felnőttünk az egyszerűsítésekhez végre. akkor elmulasztottál elolvasni valamit odafent. Tehát a második és harmadik felbontása és egyszerűbbé alakítása: Előbb az egyik: És már láttuk. minden algebrai tört között. hogy örököse a törtnek. hanem ez után van valahol a könyvben.

Hiába tűnik ott úgy. . mintha azt mondanánk. hogy a számláló nem egészen az… ∎∎ 69 70 71 : egyszerűsítés. hogy . Ami persze nyilván71 az felbontásásban nagy segítség volt. és ismerned kell mindent. hogy már nem köll az ottan! És az. hogy: . Itt már egyszerre fogjuk megtenni a kikötést és magát a szimplifikálást. egyenértékű azzal. celeb Ami persze nyílván Zolikát jelenti. ha megrekedtél. ez utóbbit már nem fogom mondani. hogy nem jó az. De mivel. hogy mi van. te nem vagy Zolika? Tehát értened. Kikötés: Ezek után neki eshetünk: Oszt kész is. Természetesen a kikötés mindig érvényes az egyszerűsítés után is. Anélkül meg csak leshetnénk.Lássunk még néhány egyszerűsítésre váró bigyót. hogy mit kell látni? Javaslom a átnyálazni. Ugye.69 Nem cicózunk vélük. Így. Kikötés: ami annyit tesz. ha kikötöttem az előbbit. ha nem látod. aki nem. Látod már. mely utóbbi éppen a nevező négyzete lenne. hogy És most a felboncolás: Magyarázat: Az nevezetes70 azonosságot mindenki ismeri kivéve. És az nem azonos a -gyel.

jobbá teszik az életünket. Márpedig. valaki a tablettáját veszi be. mert nagyon okosnak tűnhetünk. akkor is egyszerűbbé tehetjük a kitűzött feladatot.72 De az is lehet.Teljes négyzetté alakítás A teljes négyzet egy olyan algebrai kifejezés. Előbb azon ban emeljük ki a -at az első két tagból: 72 A kis a római egyest. hogy okosak legyünk. vagy a másodfokú egyenlet megoldó képletének levezetéséhez. fejezetben látottakkal! Így alapigazságként gyakran utalok majd erre: Vagy erre: Figyelem! Ezekre a sorszámukkal. Azaz ígyekszünk még egy négyzetes tagot belecsempészni. a kettős kis a római kettest szimbolizálja. Annak gyakran csak egy része az. Bizonyos egész számok. Hogy ezt megtehessük.) . tisztában kell lennünk a c. Ne tessék félreérteni! Az átalakítás után kapott kifejezés nem feltétlenül egy teljes négyzet. matekkönyvekben bevett szokás szerint. Hiszen az eredeti kifejezéssel azonos kifejezést akarunk kapni. akkor fontos ám csak igazán. mely éppen egy másiknak a négyzete. valaki meg a szokásokat. más egészeknek a négyzetei. ha az nem volt teljes négyzet. Tehát itt kimondottan ez lesz a kitűzött feladat. hogy teljes négyzetet is tartalmazzon! : Az -t hívjuk segítségül. Ha nem születtünk szépnek. (Igen. Olya smi ez. Ebben a fejezetben ezt az eljárást fogjuk tanulmányozni. pl. hogy ő valakinek a négyzete. akkor egyszerűbbé alakíthatjuk a kifejezésünket. Ha észrevesszük egy ilyen algebrai kifejezésről. mint a számok körében a négyzetszámok fogalma. akkor átalakítás után sem lesz az. -vel vagy -vel fogok hivatkozni. ha ezeket ismerjük. Lássunk hozzá! Alakítsuk át következő kifejezést úgy. a négyzetfüggvény ábrázolásához. bár ekkor lesz még egy maradék tag is a teljes négyzeten kívül. és azonkívül még tartalmaz egy „maradék” tagot. hogy nem is. Azonban ezek az átalakítások nagyon hasznosak lesznek. Gyakran pedig csak úgy önmagukban is szebbé. És ha egy nem teljes négyzet kifejezést alakítunk ügyesen.

„idevalósi”. mert ha csak úgy bele tesszük. De valamire mégis csak jó lesz ez! A levont-becsepészett-tagot vigyük ki. ami négyzete az éppen aktuális együtthatója felének! Vagyis. hogy ami így marad a zárójelben. Nosza. Oszt még is milyen okos vót. mint: És mivel ez egyenlő az eredeti kifejezéssel. így elmondható. Azonban vonjuk is le egyúttal. Már csak ennek a négyzete kell nekünk. az meg nem ismeri még a nevezetes algebrai azonosságokat. A ugye nem más. mikor a leány vitt is ajándékot Mátyás kerálnak meg nem is. aki éppen az aktuális négyzete. lapozzon oda. Ezt a lépést sose felejtsük el! Mindig vonjuk is le. és már is kiviláglik. a -et éppen -szel kell osztani. aki ennek megfelel. akkor nem az eredeti kifejezéssel azonos kifejezésünk lesz. Ami szerencsére éppen: . Ezt mindenki tudja. Mivel itt most játssza a „mintabeli” szerepét. amitől nem l enne az. az éppen egy teljes négyzet. De főként mezítelen. be kell szoroznunk a zárójel együtthatójával. Így nekünk is olyat kell keresni. hogy: Mindig így járj el! A következőket is így csináljuk. Ezért ilyenkor mindig tegyünk a zárójelbe olyan tagot. aki tudja. hiszen az együttható által kijelölt szorzás rá is vonatkozik immár. Azaz mostani „ ”-t. hogy ő is a zárójelen belül van. mint a éppen -val osztva és négyzetre emelve. . Aki nem. Tehát nem változatattuk az értékét. Ez meg éppen: -et ad. De jó. Meg szép is. Úgy kell neki! Minek jött be ide? Tehát: És most a zárójel helyett írjuk a neki megfelelő. alias a jelenlegi -ből nyerjük az információt.A zárójelben majdnem valami ilyen van: Ki kinek felel meg itt? . 73 Hasonlatos ez ahhoz. éppen ez kell nekünk! Hogyan vihetjük ki azt a mínusz egyet? Biza. aki nem ismeri ezeket! Így tehá t ez lesz a kifejezésünk: Ami nem más. -t megidéző kifejezést! Mivel . azonban a még nincs itt. ugyanis semmi olyat nem tettünk. amit hozzája adtunk! 73 Íme: Ezáltal éppen tettünl a zárójelbe.

hogy teljes négyzetet is tartalmazzon! Emeljünk ki mínusz négyet az első két tagból! Majd vegyük észre. itt a háromketted négyzete kell: Ezt csempésszük bele a zárójelbe. hogy itt az -es tag együtthatójának a felét kell négyzetre emelnünk: Azaz.Alakítsd a kifejezést úgy. persze! Azaz szorozva a zárójel együtthatójával: Egyszerűsítünk. plusz és mínusz előjellel egyaránt: Kivisszük a mínusz betolakodót. Szabályosan. mert itt éppen lehet: És a zárójel helyére írjuk az földi helytartóját: Vagyis .

Hogyan néz ki a következő kifejezés teljes négyzettel kifejezve? : Itt most nincs konstans tag. mert legalább nem kell vele foglalkozni. mert az most nem vezetne a teljes négyzet megtalálásához! Most az -ben az -nek a felel meg a -nek pedig a . Emeljük ki a hatot. Azaz. mint a Így ez lesz a mellett az új zárójelben. mindkét tagból. hogy: . aminek kin köll lennie: Mi is volt a együtthatójának a fele? Nem más. mikor kicseráljük a régit: Tehát azt kaptuk. de ez minket nem zavar. Figyelem a -et most ne akarjuk kiemelni. Ezért a együtthatója felének a négyzete kell: Ő lesz a „bevitt és ki is hozott tag”. Kihozva azt.

Mi a teljes négyzettel felírt alakja ennek: ─ Jó sok ismeretlent tettél bele! Bolond vagy? ─ fakad ki Zolika. Pedig ezt is éppen oly egyszerű megoldani. hogy Így. Először is emeljünk ki hetet az első két tagból: A zárójelen belül melyik tag melyiknek felel meg az tagjai közül? Természetesen a következő igaz: Tehát ebből akkor az is következik. mivel a -nek megfelelő tag négyzetét kell be.és kicsempészni: Vagyis: Esetleg még alakíthatjuk: .

vagy csak kicsit térnek el attól. vagy kevesebb annál. Ne csodálkozz.Azt kaptuk tehát. Így előbbi esetben csak egy zárójeles tag lesz a négyzeten. ha túl egyszerű! Miként alakulnak ezek a kifejezések teljes négyzet segedelmével? ∎∎ . hogy: Azonban vannak ám nagyon könnyen látható esetek is. akik már eleve teljes négyzetek. és azonkívül semmi. A házi feladatokban is vannak ilyenek. utóbbi pedig csak kicsivel több. Azok a kifejezések.

(baloldalon a hagyományos. a megfelelő tízhatvánnyal. Ha ilyenek nincsenek a számban. hogy visszakapjuk a szám hagyományos alakját. hogy ennyivel jobbra. hiszen a számegyenesen is. három. mely nem nulla. Miként ebben az esetben is: Tehát annak a fárasztóan sok nullának a leírásától. hogy nulla lépést kell tenni. egyszerű. hogy ne vidd sehova a tizedes vesszőt. akkor nem piszkáljuk a tizedes vesszőt. amit kell! Azaz. ha balra. a negatív kitevő osztást jelent. De csak azért. hogy ennyivel balra vidd a tizedes vesszőt a hagyományos alakban felíráshoz. kettő. Azonban ekkor is helyes ez a felírás. három. A tíz hatványkitevője74 azt mutatja. Jelentése is van. ill. melyek során mindig ellenőrizd le. Hiszen ez a módszer pont arra jó. És amellett még roppantul tudományos kinézete is van nekije. stb. Vagyis a pozitív kitevő szorzást. A jobbra vagy balra lépés miértjét könnyű megérteni. vagy túl piciny számokat kívánunk kis helyigényű. mint ahogy mindennek: Tehát a nulla kitevő azt jelenti. hanem éppen több karakter kellett a normá lakhoz. Ha nulla. tetszőlegesen jobbra. könnyen olvasható módon felírni. hogy mennyivel kell arrébb léptetni a tizedes vesszőt. akkor negatív. mert itt nem vótak megspórolható nullák. a mínusz egy. Ha jo bbra kell ehhez léptetni a tizedesvesszőt. hogy azt látod-e. Az plusz egy. igen. Lássuk ezt további példákon. Azért is hivatkoznak rá is. ha jobbra megyek nőnek a számok. A szabály a következő: A normálalakban felírt szám egészrésze mindig egyetlen számjegyből áll. 74 Az a kis szám a -es jobb felső sarkában. kettő. Tehát csak -től -ig választhatunk. azt. akkor a tíz kitevője pozitív. azt. akkor ez a felírás a legjobb. stb. ha balra csökkennek. . vagy balra. akkor nem látszik előnyösnek. Hiszen ez éppen azt jelenti.Számok normálalakban történő felírása Ha túl nagy. hogy a szabálynak megfelelően írtam-e fel mindent: Na. kiolvasásától kíméljük meg magunkat és olvasóinkat. Pl. jobboldalon a normálalak) Tehát az egyenlőség jobboldalán lévő szám kevesebb karakterrel fejezi ki ugyanazt. Eme utóbbi esetben nem kevesebb.

az . Ez utóbbi esetben a tízes kitevője. mi a hagyományos kinézetük? Az egyikük.Vagyis a szám közepén lévő nullákat nem hagyhatjuk le. hogy ha egy nulla. hogyan tudtatok eddig ezek nélkül élni. hogy idáig eljutottak. vagy nullák után még vannak . ahol helyesen „ ” áll! Álljanak e sorok itt ösztönzésképpen! . és mi a neve? És most néhány életünket megkönnyítő varázslat következik. az teljességgel taníthatatlan ember. hogy egy számot írjunk át egyik alakból a másikba. Aki ezután sem él ezekkel a lehetőségekkel. Ezt úgy mondjuk tudósul. nehogy valaki összeszorozza a szám előjelét és a tíz kitevőjét! ÁÁÁÁ! Aki ilyet tesz. Melyik az. azt megölöm. el is hagyható. Ezért nem egyenértékű a két oldala a következő egyenlőségnek: 75 Néhány további (helyes) példa: Tehát igen. negatív számokat is felírhatunk így. tényleg egy valaki. . akkor azokat a nullákat is ki kell írni. hogy ne írj „ ”-t oda. hiszen a aki lábjegyzetet is olvas. normálalakban felírt számok? Azaz. A házi feladat is ez: Add meg a következő számok normál alakját! Kicsodák tulajdonképpen következő. miként azt mindenki tudja. Az ilynek ne is olvassák tovább a könyvemet! Már az is képtelenség. Gyakran csak annyi a feladat. De itt nekem. Nem is tudom. 76 75 76 Úgy értve persze.

de az a legszerencsésebb. de helyes trükköktől sem riadva vissza. ahol a legkevesebbet kell ténylegesen számolni.Normálalakokban történő összeadás és kivonás Nem is ezek a műveletek lesznek olyan szörnyen előnyösek. de túl nagy számokkal sem. gyorsan eldönthetjük. hogy az egyik tényezővel való szorzás a tízhatvány ok együtthatóit a lehető legkisebb egésszé tegye. vagy a feladat úgy kívánja: Tehát ezt kaptuk: De persze többféleképpen is lehet ezt a számítási eljárást variálni. a pedig közös mind a három tagban. Akár mocskos. Így fejben kiszámolhatóvá lészen sok minden. ha akarjuk. Ezeket most emeljük ki! Majd a zárójelben végezzük el a szorzásokat: Számoljuk ki a zárójelben lévőt: És ezt most írhatjuk ismét normálalakban. De ezeket is nehogy ne tudjuk má! A kulcs az. előtűnik valami. A felbontás másik tényezője. ha ügyesek vagyunk. Nem szükséges tehát a számológép. hogy nem -e ütöttünk be valamit hibásan a gépbe. Illetve. Végezzük el a következő összevonást! Ha előbb kissé átalakítunk minden tagot. hogy igyekezzünk kiemelni a tagokból közös tízhatványt. ha már elég járatosak vagyunk e számolási eljárásokban. Az egyszerű átírásokat pedig ugyan ne tekintsük már fárasztó számításnak. hanem a szorzás és osztás. ha ügyesek vagyunk: Vagyis a tíz hatványokat felbontottuk úgy. mert abban az esetben nagyon lustának tűnünk ám! . És nem kell vacakolni a tizedes törtekkel sem.

Egyáltalán nem az. mint a 77 . amelyiket szükséges úgy. És így minden tagot osztottunk és szoroztunk is esetenként azonos tényezőkkel. ez is csupán az valamely alkalmas.Vonjuk össze ezeket e! Bővítsük minden tagot. szorzást jelent. Még a zárójelben látható szorzatok elvégzése előtt látható. Általánosan pedig: bármely és számokra. Hiszen a tényezők felcserélhetőek a számok szorzásánál. mely éppen értékkel bír. hogy ez nem olyan szép egészek összevonása lesz. mint ahogy minden: Tehát az eredmény eszerint: Most lássunk egy negatív és pozitív tízhatványkitevős tagokat egyaránt tartalmazó összevonást! 77 Nem is annyira véletlen. osztást. mint az előbbi feladatnál. a pozitív kitevős. tizedes törtekkel és számokkal is vegyesen. Sőt nyilván: ugyancsak bármely és számra. De erről majd bővebben olvashatsz a c. hogy minden tagban ott van egy olyan szorzat. Azonban eme balgának tűnő lépéssel elértük. és minő véletlen. hogy mindegyikben előtűnjön a Amelyikben már eleve ott van. Már csak ki kell emelnünk az így immár minden tagban ott virító tényezőt. hogy a . Nem baj! Tudunk mi már helyi érték helyesen számolni. alakjával történő szorzást takar. hogy a is igaz. Ez is írható normálalakban is. éppen úgy. . fejezetben. Hiszen a mínusz kitevős hatvány. Mivel nem titok. békén hagyható. Ez így néz ki: tényező! Ez azért tehető meg. mert mint minden legális tört bővítés.

─ Csak pusztán szeretető gondoskodásból. az őrült! Laci. és már készül kimenni a teremből. azt viszont kiemeljük: A zárójelben elvégezve a szorzásokat: Majd össze is vonva őket: Ezt jegyezzük meg! És most rendezzük a negatív tízhatványkitevősöket: Így is írhatóak: Most pedig emeljük ki mindegyik tagból a -t! És ezt most dolgozzuk egybe az imént kapottal: Akár így is tehetjük: . ezt vond össze. és majd csak ezek eredményeit egyesítsük újra! A pozitív tízhatványkitevősek: A már fentebb vázolt módon: Sajnálatos módon ebben csak a tíz első hatványa közös. ha tudod! ─ Aki ezt a feladatot kitalálta. Intézzük el külön a pozitív és külön a negatív tízhatványkitevőket tartalmazó tagok összevonását. miért szívatsz minket mindig ilyenekkel? ─ kérdi ingerülten Pisti. Hogy ezt is tudjátok.Na.

de ennek legalább volt valami köze a fejezet címéhez. az ilyen fajta ide-oda írásokat. mint: Tehát ezért így írható a számolnivalónk: . Ezt is csinálhattuk volna egészen másképp is. Jelen esetben ez a rész nekünk így alakul: És ez éppen nem más. a tízkitevőket elintézhetjük egyszerűbben is. azt kaptuk. osztása Mivel szorzatok szorzása esetén is megtehető.Ami normálalakban így néz ki: Azaz. így itt a tízhatványokat fogjuk egymás mellé gyűjteni. hogy a számokra. És gyakoroltuk is ezáltal egy kissé. Akárhány tényezőre: igaz bármilyen és Miként az a c. A még egyéb ottlévőségeken kell csak ténylegesen kiszámolnunk a szorzást. Most jöjjenek a már beharangozottak. jó. De szerencsére igaz ez több tényezőre is. hogy csoportosítjuk a tényezőket. Normálalakok szorzása. hogy Na. ha eljutsz odáig. Végezzük el a szorzást! Tehát csoportosítsuk egymás mellé a -ket! Az egyik korábbi feladat kapcsán már említve lett. melyek miatt érdemes tudni a normálalakos számolásról. fejezteből majdan leszűrhető lesz számodra is.

hogy -nel van osztva a törtünk. hogy: Itt csak két számra nézzük. Számold ki ezt! Előbb ismét emeljük ki külön a tíz tényezőket: Ami másként annyit tesz. Hoppá.Így már csak a többi tényezőn kell elvégezni a szorzást: Majd ennek a végére írni a tíz tényezőt: Ami normálalakban ez lesz: Azaz. a tíz hatványkitevője szerinti mértékben. Ugye emlékszünk. mint becsületesen is két számra szoktuk az osztást. hogy a tízhatvánnyal való osztás a tizedes vessző balrább léptetését jelenti. hogyan is tudjuk mi másképpen jelölni ezt a balra léptetést? Így e: . az állításunk az. hogy Így egyszerűsíthetünk a faktorral: Ez viszont annyit tesz.

ha kiszámoltuk a tört többi részét: 78 Zolika szerint semmit se. amit tudunk: A bent maradottakra pedig végezzük el a kijelölt szorzásokat: A tízhatványok hányadosa itt éppen . Mennyit ér a következő kifejezés?78 A külön a számlálóban és külön a nevezőben is emeljük ki a legnagyobb tízhatványt. Hiszen: Tehát majd ezzel kell szorozni. meg összevonás is egyszerre. hogy És most vegyesen! Szorzás és osztás. .Már csak a törtet kell kiszámolnunk: Vagyis ezt kell még a tíz tényezőnkkel szorozni: Az eredmény ezekszerint az.

Add meg ezen kifejezések értékeit normálalakban! Ha ügyes vagy észreveheted. ∎∎ . hogy van egy feladat. csak majdnem. hogy: Oly mesésen gyönyörű és szépséges. amit már nem is kell számolnod. mint Pál Petra.Tehát az eredmény: Ami azt jelenti. mert ő a világ legszebb nője. mert valaki már majdnem azt is kiszámolta. Illetve.

hogy értékét szeretnénk meghatározni. elsőfokú egyenletekre tárgyalom. de igaz bármely esetre. (Ebből következik. hogy eredetileg sem volt igaz a feladatban megadott egyenlőség. mert erősen javasolt a - És készen vagyunk. Mindig akkor ér véget mikor 79 egy konkrét szám.: nyilván nem igaz. A jobb oldalon kiírt mutatja. hogy ha a feladat megoldásaként lehetetlenséget kapunk. hogy mit szándékozunk tenni a feladat következő lépéseként. . Ja és hogy miért hoz is hozzá adni a -at! Nem figyelsz? Mérlegelv!79 a ? Azé. Igen jól látod itt meg mingyá 7-tel osztunk. ha egyformán terheljük a két serpenyőt. az azt jelenti. azaz hozzá adunk mindkét oldalhoz -at. Szorzás.) Most adjunk mindkét oldalhoz 5-öt: Nyilván még mindig igaz az egyenlőség. osztás dettó. Nem titok. mivel mindkét oldal 14.Egyenletrendezés (mérlegelv) Egyenletekről Itt most csak az egy ismeretlenes. Ha most ezt beszorozzuk hárommal: És jé. És nyilván bármely más műveletre ez igaz. vagy le kell vonni. hanem ez a most is alkalmazott szabály neve. hogy az egyenlet mindkét oldalán ugyanazon műveleteket végezve kaphatunk csak továbbra is helyes egyenletet. Tehát ilyenkor nincs megoldása a feladatnak. A nem egy gúnyolódó csúfnév. Vagyis amit a jobb oldalon hozzáadok vagy levonok azt a baloldalon is hozzá kell adni. Hiszen a „mérleg” is akkor van egyensúlyban. amit rád mondtam. Pl. A mérlegelv annyit tesz. még ez is egyenlő! Naná hiszen minkét oldalon áll. Attól eltekintve. hogy magasabb fokúak tényleges megoldása speciális ismereteket is igényelhet. vagyis .

külön a másik oldalon. És ezt világos. Mivel a zárójeleknek itt csak az volt a szerepe. vagy csak nem -es tagokat (puszta számokat. .80 Vagyis erre ne azt mond. hogy jobban lásd. hogy most hirtelen négyserpenyős lett a mérleg! Itt is csak kettő serpenyő van. ez volt lényege ennek a lépésnek. hát hiába dumálok? ÁÁÁÁÁÁÁ!) Mielőtt a mérlegelvet alkalmaznánk. az egyenletben miért is van ott az a . hiába szeretnéd.(Igen a -et is osztottuk -tel. a helyett nyugiban írhatjuk azt is. külön az egyik. a mások a baloldal. Éppen így nem vonhatjuk össze a nem együvé valókat sem. hogy a miért is annyi. mee úgy tűnik el a a jobboldalon. az nem figyelt. mikor hozzáadom az -et. Ez olyan mintha a serpenyőkben. mindkét oldalhoz. mit látnod kell. (és az sem). konstansokat) találunk egy zárójelen belül. akkor legalább az egyik már biztosan romlott. hogy így most sem kellene azt értetlenül fogadni. Aki még most sem érti. tehát vagy csak -es. Aki nem érti. Ha levonnám. hogy lásd. hogy – . hanem inkább nyisd ki a csipádat! A zárójelekben lévő tagok egyneműek. Majd. Miként az fejezetében már láttuk. hogy nem sokat segít az ügyünkön. és jobboldalon „ténylegesen” hozzáadom az -höz 80 A négy zárójel nem azt jelenti. Mindkét oldalhoz hozzá az -et. akkor nyilván baloldalon eltűnik a . Az egyik a jobb-. A zárójeleken belül így ezek lesznek: Oh yeah. az nézze meg az adott fejezetben! Aki még azután sem érti. az meg tényleg figyeljen má oda rendesen! Most érkezik a már annyira várt mérlegelv támadása:81 Miért pont ? Há. akkor abból megsejthető. most elhagyhatjuk őket. A piacon sem adják a banánt meg körtét azonos áron. hogy „Nem is így szoktuk!”. Mindez azért. mi történik. vonjuk össze a megfelelő tagokat oldalanként. Itt kiírtam nagyon részletesen. Ha mégis így adják. (Cosa Nostra) jelenne meg. csoportosítanánk a hasonló (egynemű) dolgokat. 81 A legjobb mérlegelés a támadás. mert a szembeötlően nem tartalmaz -et. hogy csak a -hez adhatom hozzá. Ettől nem borul meg az egyensúly. mert csak egyneműeket lehet összevonni.

Nem kell. összevonhatóak. csak éppen összehasonlíthatóak. Igen. mint a sózott mogyorós zacsi alján egy fél kila só. hiszen e kettő ugyanaz.Ki tudja megmondani. Így most ezt kapjuk: Jól látod. az gyorsan nézze meg a törtek egyszerűsítése fejezetet. hol lett a bővíteni. a -tel való szorzás most megszabadít minket a törtektől. mert azonos lett a nevezőjük. A közös nevező olyan szám. Mielőtt bármi mást teszünk. Vagyis a -ödöt nem felejtettem el beszorozni. hol . Tehát minden tagot úgy bővítünk. Hiszen ha egy törtet éppen a nevezőjével szorzunk. aki egész többszöröse az összes nevezőnek.82 Ha -et kapott a helyett. Vagyis éppen eltűnnek a nevezők. azért mert darab értékét akarjuk tudni és nem darabét. Vagyis a piros tagok a bővítő tényezők. Nemecsekkel. mert többszöröse a -nak és az -nek is. hol meg semmi. mert az ő nevezője már a kívánt értékű. így minden tag értéke marad a régi. hogy a nevezője legyen. nem csak úgy. Tehát megfelelően hol tagokba belevarrva. Az is látható hogy mindenhol pont elegendő volt annyival szorozni amennyi hiányzott a (közös nevező) szorzatalakjából. Akinek gondot okoz a valaki netán megértése. Ezek értéke mindenhol . hogy tulajdonképpen „álruhás” -ekkek (nem Etyekkel!)83 szorzunk. De ezt nem fogadom el kifogásnak. válasszunk közös nevezőt. az semmiképpen ne essen pánikba. hanem őt éppen nem kell . akkor a törtek egyszerűsítési szabálya miatt csak a számláló marad vissza. hogy a többszörösök közül éppen a legkisebb legyen. . hiszen a törtek bővítésének éppen az a lényege. hogy miért osztok itt -vel? Nem. ehhő meg éppen ez e megfelelő lépés. Ebben a példában a éppen jó. láss a szemeddel): 82 83 Bár talán nincs is ilyen fejezet. de kényelmesebb. mert kisebb számokkal könnyebb számolni. Ez mosolyog ránk: Ami összevonások után (itt má nem zárójelezek.

tehát neki az 84 a nevezője. hanem csak egy oldalon. annak meg szerencsére mindenki többszöröse. Azé van szemed. mint ami mond: ha valamely szám hozzá van adva az ismeretlenhez. számoljon utána! Nyilván azért vonunk le éppen -t hogy ne legyen má mind a két oldalon -es tag. És azért nem a -et vonom le. így tanította. hogy a -őt kiadja a nevező. Mindig az ellentettjét tedd vele. Aki nem hiszi. hogy „ A Klári néni nem így tanította!” De igen. vond azt le. hogy láss. ).(A legkisebb közös többszörös. vegyük észre. hogy sehol sem számoltam el magam. mert ő alakban írható. agyad meg azé. Mint mondtam vala. Ha le van vonva egy szám az -es tagból akkor add hozzá az egyenlethez. Anélkül nem fog menni! 84 The . hogy a piros tagok éppen ama számokat tartalmazzák szorzatalakban. így a kiválasztott is. . midőn elvégezzük a szorzást! És az ismét elfogadhatatlan reakció. ami éppen ahhoz szükséges. A -hoz nem keresünk külön. az egyenlettel mindig úgy kell bánni. szorozd stb. Ha osztva van (vagyis van nevezője). mint a hisztis csaj jal. hogy pozitív előjele legyen az -nek. Szokásos bambaságunkat félretéve. ez fenemód előnyös. mert még mást is akartam mondani: Közös nevezőnek jó lesz a mert ez mindhármuknak közös többszöröse. csak még mindig nem érted. és éppen a lehető legkisebb. hogy gondolkozz.(Mert ugye ) Akinek még nem tűnt volna fel.Feltéve.

mikor az egyik oldalt beszorozzák valamivel. a másikat pedig az eredeti értéken őrzik meg: Nem látható. hogy: Mint mondottam volt. Senki ne tegyen csacskaságokat! (a hisztis csaj miatt) (ugyancsak a hisztis maca okán) Néhány tipikus hiba: • Sokan hódolnak ama szenvedélynek. • Nagy népszerűségnek örvend az is. hogy egyenlőséget írnak mindenhová. Imigyen: A következő sorban az írják. Csak amit szabályosan lehet. ahol megakadt a torkukon a benyelendő információáradat. hogy a baloldal a jobboldal pedig ? ÁÁÁÁÁÁÁÁ! Hogy lenne má egyenlő? ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! Vagyis új lépést új sorba írj! Így: . Főleg az. a többiek keressék meg azt a részt. Oldalanként összevonva. Aki eddig jól figyelt az tudja miért. Számokból ismeretleneket és vice versa. hogy mindent összevissza vonogatnak. ez a banán és körte azonos áron adásának problémája. Ha nem azonosak akkor általában az értékük sem azonos.Itt a nevező ismét megy a levesbe.

amelyektől nulla lenne a nevező. stb. Jelen esetben amúgy is ez a legkisebb közös polinomtöbbszörös. hogy már összekeveredik. akkor írhatsz egy akár végtelen hosszúságú egyenlőségjelekkel tűzdelt láncot is. Valaki már levette vállunkról ezt a terhet. Bővebben lásd a c. mikor nincs külön jobb.És ha arra figyelsz is. Miért is kell a kikötés? Mert nullával nem lehet osztani. Nem is tehetted. hanem az. nyolc. nem is oszthatod. vagy nem látsz jobbat. Az is jó lesz közös nevezőnek. mert az előző egyenlőségjelek túloldalán ezt nem tetted meg. nem is vonhatsz le semmit. fejezetet. Tehát a kikötést úgy lehet megállapítani. amit csinálsz.és baloldal. Tehát ha nincs egyéb lehetőség. Bővítsünk ennek megfelelően! Végezzük el a szorzásokat: Vegyük észre. szorozd össze az összes nevezőt. kilenc. de ekkor nem adhatsz hozzá semmit. hogy követhetetlenné válik.) Próbáljunk mindig képben lenni. a jobb. azt az értéket zárjuk ki. mint . ha a feladatban már készen kapjuk a kikötéseket. de itt nem ez számit. akkor se legyen úgy mindenhol egyenlőség. hogy ne legyen szamárság. . Közös nevezőnek éppen jó lesz a két nevező szorzata: Mivel a nevezők szorzata mindig megfelelő. hogy éppen hol tartunk a feladat megoldásában! Ne keverjük össze azzal.és baloldal. csak egyszerűbb lesz a matematikai kifejezés. hogy a nevezőt mint egyenletet megoldjuk nullára. hogy a negatív előjel a tört számlálóban lévő mindkét tagjára hat: 85 Szabaduljunk mega nevezőtől (szorozzunk vele)! 85 Hét. Amit kapunk. Miként a számok esetén is igaz. Hamarosan marhaság lesz belőle. (Ez politikailag sem helyes. Ami nem más. Ott az értelmezési tartományok megállapítása során foglalkozunk még ezzel a problémával. A kikötéssel éppen ama értékeket zárjuk ki. csak ott könnyebben látható kisebb közös nevező is. akkor nekünk nem kell ezt vizsgálnunk. És az nem is egyenlet! Hanem csak átalakítás! Ott többnyire nem is kapsz konkrét értéket az ismeretlenre. Persze.

így nem tudja mindenki megcsinálni az előbbiek láttán. hogy csak a hiányzó tényezővel pótoljuk. hogy igaziból ő sem tud. Chuck Norris meg külföldi. aki többszöröse -nak.A zárójelet felbontva: összevonva baloldalon: ------------------------------------------------A következő feladat kifejezése másodfokú marad a végén is. Az csak filmtrükk. így az eltűnik: baloldalon van mit összevonni: . A kitűnő lesz.) Válasszunk közös nevezőt. -nek és -nek is. de most beszorzunk a nevezővel. (Egyébként is hamar kiderülne. amit lehet: Felbontjuk végre a zárójelet a jobboldali számlálóban: Eddig is megtehettük volna. Ezért úgy bővítjük mindenik törtet. hogy segítsen valakinek nullával osztani. Elvégezve a szorzásokat (a jobboldalon csak a két zárójelet szoroztam be): Összevonjuk a zárójelben. nem ér rá mindig ide jönni.

Sejthető. Csak arra vigyázz. akkor egy újabb trükkre lesz szükséged. hogy ha negatív számmal szorzol. mert itt most szükség lesz rá!86 87 Megoldó képlete: ű Előbb hozzuk megfelelő alakra az egyenletünket: í Nyilván Ezeket behelyettesítve a megoldó képletbe: Tehát a két érték: És ezek az Így már nem kell félnünk azoktól sem melyekben másodfokú tag is marad. így gyorsan vegyük át a másodfokú egyenlet megoldó képletét. hogy az -es nem fog kiesni. Majd jól figyeld. az ne figyeljen ide. mikor odaérünk! 86 87 Aki ezt nem ismeri. (Próbálja enélkül megoldani. ) rendezte. mint az egyenleteket. hogy mit mondok erről. Hiszen akkor a nevező is lehet pozitív és negatív is. Azonban ha olyan törtes egyenlőtlenséged van ahol a nevezőben is van ismeretlen. akkor megfordul a kacsacsőr (relációs jel. Egyenlőtlenségekről Egyszerű esetben ezeket ugyanúgy kell megoldani. vagy osztol. . Dagobert bácsi).

egyenlőségjelre Mit jelent az eredmény? Azt. hogy amelyik felé nyílik a kacsacsőr az a nagyobb. -mal egyszerűsítve: Miért fordult meg a kacsacsőr? Mert negatív számmal osztottunk. Tehát a folyamat során sehol nem cserélhetjük le a kacsacsőrt állítást. hogy mindig csak így lehet kiolvasni: Pedig csak az a fontos. hogy mit akartam mondani! Vagyis. Ha negatív számmal osztunk vagy szorzunk. (ez eredeti egyenlőtlenséget). mindig automatikusan fordítsuk meg a kacsacsőrt! Miért? . mivel -vel lehet egyszerűsíteni. hogy a és a nála nagyobb számok is igazzá teszik az eredeti (Dagobert bácsi hátra pillant). és a másik a kisebb! Fejezd be.Hogyan olvassuk ki? Sokan azt hiszik.

Akkor ő a nagyobb. Ez az egész nem nehéz. Ugyanis a nevezők nem állandó jelleggel negatív. hogy figyelj majd. . Itt nem szorzunk ám egyszerűen csak keresztbe. Ehelyett inkább mindig külön megvizsgáljuk. Tehát a -nél kisebb számok felelnek csak meg. De nem ám csak az egészek! A törtek is jók. akkor a negatívok is. ami a -nél kisebb. Tehát ha a pozitív számok a számegyenesen jobb kéz felé nőnek. amikor a nevezőben is lehetnek ismeretlenek! Emlékszel? Ezeket harangoztam be. És most jöjjenek azok. akkor nem lesz teljes az eredményed sem. azaz mindkét oldalnak az ellentettjét veszem: Ja. minden szám. hogy mi van pozitív és negatív esetben. vagy pozitív értékűek. mondván. mert nincs egyenlőség a feladat szerint.Ezért: De ha szorzom az egyenlőtlenséget mínusz eggyel. mint a pozitív számok. Ilyen egyszerű. hogy ezt meg nem hiszed el… A negatív számok ugyanabba az irányba nőnek. Vagyis melyik van a és a közül a nullához közelebb? A . bármilyen erős késztetést érzünk is. de ha kihagysz lépéseket. A nem jó.

hogy: És győz az: Mivel. akkor teljesül a másik is. Ez tehát ké t külön esetet szül esetünkben: Jöjjön előbb az első eset: 88 Vagyis ez annyit tesz. ha ez teljesül. Azonban még hátra van a második eset. .Ha minden igaz. Ez itt most annyit tesz. így most indulhatok előröl: Mely valós számokra igaz a következő állítás? Először is egy tört nevezője nem lehet nulla. hogy: Erre az értékre nincs értelmezve a feladat. egy tört akkor lehet pozitív. ebben a fejezetben még nem alfabetizáltam egyetlen feladatot se. 88 Pusz-pusz. Aztán meg. ha a számlálója és a nevezője azonos előjelű.

hiszen egy tört éppen ekkor nulla.) Így ezeket kell megvizsgálni: . hogy: Nem ördöngösség belátni. az eredményben is egy pálfordulást eredményez az előbbihez képest: Az itteni győztes az: Így a két esetből együtt a következő teljes megoldásunk van: Ami nagyfiús-nagylányosan úgy írandó. Továbbá. hogy ez az átkacsacsőrözés. mivel eme feladat a tört nulla értékét is megengedi. hogy a nevezőnek nem legális nulla értéket felvennie: Egy tört akkor lehet negatív. ha a számláló és a nevező ellentétes előjelet ölt magára.Vagyis ez annyit tesz. hogy: Miként azt a halmazoknál már láttuk. (Miként a becsületes számoknál már láttuk. így a számláló még nulla is lehet. És a továbbiakban mindig használom majd ez utóbbi jelölést is. mindig nullát kapunk. nullát önmagán kívül bármivel osztva. A kikötés ismét az. Hadd szokjátok.

hogy a nyerő: Összesítve a két esetet. Csak arra kell emlékeznünk.Haladjunk szépen : Győztes az: De van még a: Nem kell sokat vacakolni. mely ezt szükségessé tenné. csak az előző mérkőzés elődöntős eredmény-kacsaszőreit megfordítani: Ez pedig azt jelenti. hogy egy szorzat mikor lehet negatív! Ha a tényezők közül páratlan számban veszik fel a negatív értéket. végső eredményhirdetés: Felvágósan írva pedig: Következő feladat! Itt nincs kikötés. mert nincs nevező. .

az matematikailag annyit jelent.) . mint . hogy „ugyanakkor. Ez összesen négy eset: Sorban véve őket: Ha nem mondtam volna. de ugyanakkor nagyobb is. mint ! Nézzük a negyedik esetet is! Vagyis mikor mindenki negatív a szorzótényezők közül: 89 : hozzájárul (latin szó. hogy csak az egyikük. vagy mindhárman negatívak. mint . mint és eközben kisebb is. mert nincs. Mely értékekre igaz ez? Úgy van ezekre: Mit mond a következő eset? Kik ezek az értékek? Senkik. ez kizárólag úgy alakulhat. nem volt és nem is lesz olyan. A következő: Vannak-e ilyen -ek? Nincsenek. A -nál való nagyobbságot már nem is említve! Tehát ez az eset nem 89 a megoldáshoz semmiben.Itt. lévén hogy csak három tényezőnk van. ami kisebb. egyidejűleg”. mert nem lehet valaki nagyobb.

hiszen a sem köllött abajgatni. jobb. S tevénk90 ezt avégett. -t dobjuk is el. hogy a -től egészen -ig terjedő.vagy szorzótényezőt kell egyszerre megvizsgálnunk egy-egy eseten belül. mert ő nem jó nekünk Csak a többit tartjuk meg: A továbbiakban megismerkedünk egy másik módszerrel. ha eme szebb. és még az aranyhalat Összesítve tehát az esetekből ez szűrhető le: Ami egyszerűbben azt jelenti. mely kényelmesebb.” .És itt is van megoldás. látványosabb és biztonságosabb. és ezt a letépett intervallumot. teljesül mindhárom kérés. Kikötés van. Viszont. és bizonyosan elrontjuk a feladatot. mert ismeretleneket tartalmaz a nevező is. mindkét végén nyílt intervallumot el kell tépnünk a -nél és a -nél is úgy. Mivel a nevező egy szorzat. így egyik tényezője sem lehet nulla: Azaz: 90 „And our camel. lényegesen kevesebb tévedési lehetőségünk lesz. hogy a tépések helyén ugyancsak nyílt végek maradjanak nekünk vissza. egyszerűbb módszert választjuk megoldási stratégiaként. mert ha túl sok osztó. akkor már belezavarodhatunk a sok intervallum gülüszemű összehasonlításba. -nél kisebb -ekre.

vagy nulla (már amelyik lehet ilyen). vagy annál nagyobb értékű törtkifejezés van. . ismét azt. nullapontja. üres karikával lesz jelezve. Miért is? Nullában meg lesznek szakadva. a már unalmasan hangzó kérdést kellene megválaszolnunk. és nem a légből kapván a tényezőket: Sorban. a számláló balszéléről haladván jobbra.Mivel feladatunkban egy nulla. Azonban mivel itt öt osztó-. Ha a számláló és a nevező ellentétes előjelű. ha páros számú negatív tényező fordul elő benne. teli karikával.91 melyekben ezt találjuk. Mindegyik számlálóból érkezőnek lesz pozitív tartománya. A pozitív tartományt folytonos. így azok a közös intervallumok adják a -t. csak erre kell megfelelően reagálnunk. A nullapontjuk nem lesz. vagy a számláló nulla is lehet. hasonló színekkel fogom jelölni. és negatív tartománya is.) Minden kifejezés-tényezőt előjele szerint ábázolunk a számegyenes felett. Az előjel tartományok megjelenítéseit a kifejezésekkel azonos. s ott is balról jobbra haladván. vagy jobb híján. És itt még a számlálóban levők mindenkori nullával való egyenlősége is meg vagyon engedve. A nullapont. ( A nevezők egyike sem lehet nulla. Mégpedig egy ábrán. majd alászállván a nevezőbe. a negatív tartományokat szaggatott vonallal fogom jelölni. ahol van. hogy kemény fél perccel ezelőtt hangzott el. hogy egy tört mikor lehet nulla. Remélem ezt még senki sem felejtette el! Az emlékezetet az is segíti. Azaz: Vagyis így néz ki: 91 : megoldás (olaszul). negatívságuk hollétéről is tudomásunk lészen. Ha mindről megmondjuk. Több tényező esetén akkor lesz a szorzat/osztat pozitív. ahol nincs. vagy pozitív. Ehhez vizsgáljuk meg a tényezőket külön! Tehát innen. hogy hol pozitív. szorzótényezőként is felfoghatjuk a látványt. A nevezőből jövőknek csak pozitív és negatív tartománya. vagy nulla. Mivel páros tényező negatívságát engedjük csak meg.

: Azaz: Ennek igazságát is ábrázolva. az előzőekkel: És most a nevező tényezői jönnek. hát ezt is be az előző ábrába: A következő tényezőt vizsg.Azaz: Rajzoljuk. így a nullaság megengedését! .

ha még az intervallumokat is bejelöljük függőleges vonalakkal elválasztva őket. amit kell: .Azaz: Ezt is berajzolva: És végül az utolsó: Azaz: Őt is rátéve az ábrára: Most az a legjobb. Így jobban látjuk.

ha: Kettő szaggatott vonal. Na. Tulajdonképpen alkoholszondaként is használható lenne. mert előjel szempontjából az osztás ugyanúgy viselkedik. jó. keressen. Így csak ritkán talál minket a megfelelőn szeszmentes állapotunkban.Most már csak azokat az intervallumokat kell megkeresnünk. Ezt a módszert alkalmazva. . mint a szorzás. ahol páros darabszámú szaggatott vonal van egymás felett/alatt. mit bánom én! Nulla szaggatott vonal. mert nem találunk itt annál több párosat. és mégis nagyon alaposnak tűnik a munkánk. ha: Négy szaggatott vonal. ha: Ebből a teljes megoldás tehát. Vagyis professzionális megjelenésben tetszeleghetünk. Aki akar. ha a korábban felvázolt módszert követnénk. hogy mindezt azért tehettük meg ily játszi92 könnyedséggel. gondtalanul és vidáman átevickélünk olyan problémákon. 92 Íjászi. Páros azt jelenti. hogy: darab! Ne felejtsük ki a nullát! Négynél több meg nem kell most nekünk. inkább hanyagoljuk is az előbbit. mert az kitűnő ítélőképességet. miközben lazán. tökéletes józanságot kíván. Ha nem muszáj. tehát kevesebb rálátással is megoldhatjuk a feladatot. melyekbe figyelmetlenségünk okán belegabalyodhatnánk. ezeket összeuniózva: Hangsúlyozom ismét.

Ezt orvosolandó. mintegy kicselezve önnön bénaságunkat. És mindez imigyen néz ki: Vonjuk le mindkét oldalról a jobboldali kifejezést. Ettől a jobboldal az említett kiüresedési effektust szenvedi el. avagy teljességgel hibás válaszadási eshetőség forog fennen. ismeretlen is leledzik. azon egyenlőtlenségekkel találkozván. azaz nullává lesz: Hozzuk közös nevezőre a baloldalt: . gyökvesztéshez vezet. kerülendő az egyszerű „keresztbe” szorzás. akárcsak egy BKV busz. miután az ellenőröket oda ette a penész. Pontosabban szólva.: Kikötés: Tehát kifejezésünk nem vagyon értelmezve. azaz hiányos. hogy a kacsacsőr egyik oldala kiüresedik. hiszen ez elveszejté ügyünket. alkalmazzunk inkább az egy oldalra rendezést. kiknek nevezőjében. mikoron az „x” a „négyheted” értéket venné fel. mely annyit tesz. Miként mondám vala.

ott negatív. Megvizslatjuk. A nullaság beállásához. ill. A nevező esetén ez így tehető meg. hogy a tört értéke akkor lesz negatív. A zérus helyeken meg nyilván hivatásszerűen. Ahol nem az. hogy hol pozitív. akik ismerik a másodfokú egyenletekkel való bánásmódot. a nagyobbik zérus helyétől jobbra eső intervallumokon pozitív.Végezzük el azt a zárójeles szorzást: Vonjuk össze a nevezőben lévő tagokat: Sajnálattal vesszük tudomásul. az elnevezést meg nem hazudtolóan nulla: A kapott értékeknek megfelelően az összesített ábránk ilyen: . De itt is nyilván igaz. pedig nyilván a számláló nullasága szükséges. Tehát ismét a tényezők előjelviszonyait. azok mely értékekre vonatkozó milyenségét kell vizsgálnunk. kisebbik zérus helyétől balra. ha a számláló és nevező adott esetben éppen ellentétes előjelű. hogy ez csak azok számára folytatható innen. mert ott értelmezettlen a tört: Azaz: A számláló esetén. lévén ő egy mosolygós parabola. ott meg nincs is. ill. Azok között negatív. Ahol egyik se.

ha netán az egyik oldal nem lenne máris nulla. ahol egy szaggatott és egy folytonos vonal található. és nem keresztbe szorozni. amit meg tud csinálni az is. mert itt a fejezet vége. hogy legyen. A házi feladatokban olyat adok. így azok az intervallumok a megfelelőek. Ott is tessék egy oldalra rendezni.És mivel az algebrai törtünk negatív. vagy nulla lehet csak. ha figyeltél. ám ménkű nagy precizitással elkövetett jelöléssel ugyanaz: S lám eme feladatbeli egyúttal is. mert eme intervallumokban így ellentétes előjelűséget jelölnek a nevező és számláló tekintetében. . és közös nevezőre hozni! Innen már könnyű kell. Így a megoldás: Vagy tudálékosnak tűnő. aki nem ismeri a másodfokú egyenleteket/függvényeket.

Old meg ezeket a könnyű módszerrel! ∎∎ .

hogy ki kicsoda. azaz nem egy-egy konkrét polinomról beszélünk. A kivonásként értelmezendő. jelent. azokat vonjuk össze. Tehát csak a nulla és a pozitív egész kitevő a megengedett. mert egyszerűbben nyomon követhetővé válnak a műveleteink. A tagok konstansait együtthatóknak mondjuk. kivonás. 93 Az elnevezés körülbelül túl gyakori ez a megnevezés. szorzás. Összevonások Lássunk először sorba rendezéseket! Ha vannak azonos kitevőjű tagok. Ők a számok. A összeadásként. Ezek elvégzése előtt érdemes a polinomokat valamely változó szerinti hatványok csökkenő sorába rendezni. akkor a konstansokat is képviselhetik betűk. összeadás. A változók nem negatív egész kitevőre vannak emelve. melyeknek minden tagja egy konstansból és egy vele beszorzott egy vagy több változóból áll. Ilyenkor az ábécé elejéről választott betűkkel jelöljük a konstansokat: és továbbra is az ábécé végéről választott betűk lesznek a változók: Ekképpen mindig egyértelmű. Tehát például ilyen tagokból állhatnak a polinomok: És ilyen lehet egy-egy konkrét polinom: Ha általánosságban.Polinomok93 Nevükkel ellentétben állhatnak egyetlen tagból is. Így az eredmény áttekinthetőbb lesz. És a tévedési lehetőségek is csökkennek. Olyan algebrai kifejezések. Így elvileg a név illetné az egytagú polinomot. mielőtt sorbarendezzük a kifejezést! Vegyük figyelembe az előjeleket is. Végezhetünk velük műveleteket is. de nem . A változók a betűk. pl. osztás.

Pl. ill. A sor végén álló és sorrendje egyértelmű. hogy ha negatív számmal szorozzuk a polinomot. Hiszen ezekben páronként megegyezik az kitevője. hogy a megelőzte a -t. A legnagyobb fokszámú tag adja a polinom fokszámát. de itt. A fokszám A fokszám a kitevőre utal. Ezért is volt az. . akkor a polinom minden tagját beszorozzuk azzal a számmal. tehát az ugyanazt jelenti. ha csökkenő sorrendbe tettük. ha így cselekszünk. A változók sorrendje nem számít a szorzatban. az előzőben is -nak nevezzük. a fokszáma . egyenlő -tel. akkor az egyikük minden tagjával szorozzuk a másik minden tagját. osztása során az eredményt is rendezettebben kapjuk. melyek azonos kitevőjű változót/változókat tartalmaznak. azaz egy puszta számmal szorzunk egy polinomot. hogy ha a kiválasztott változó hatványkitevői megegyeznek. Fontos. akkor az esetlegesen előforduló többi változó hatványai szerint is rendezzük őket egymás között. mert az előre vett elsőfokon. amivel szoroztuk a polinomot. akkor a kitevők összege adja meg a fokszámot. Így pl. Még arra is ügyelünk. amit csinálunk. A fokszáma . kitevők nem stimmelnek.Látható. A fokszáma pedig: . hogy ne vonjuk össze a különbözőeket! Csak azok vonhatóak össze. hogy nem mindig van meg az összes kitevő. Ha több változó is van a tagban. melyekben vannak azonos változók. Pl. itt is hiányzik az hiányoztak az tagok. (e változó szerint rendeztük) de a jelenlévő -ok kitevői az előbbre helyezettekben magasabb. a fokszáma . Pl. mivel a kitevők összege. amely a rendezésre kiszemelt változóra vonatkozik. Pozitív számmal való szorzás esetén természetesen minden tag előjele változatlan marad. mint az . az és az nem vonható össze. Polinomok szorzása Ha egy konstanssal. Itt csak az vonható össze a -szel. Ami gyakorlatilag annyit tesz. Azért is érdemes nem csak azt a kitevőt figyelembe venni. hogy figyelemmel kísérhessük. hatványai szerint. De sorba rakható valamelyik változó hatványai szerint. Pl. Ha az eljárás közben éppen két olyan tagot szorzunk össze. akkor azok kitevője a szorzandók kitevőinek összege lesz. mert a polinomok szorzása. az említettben. a mögé tett pedig nulladfokon tartalmazza az -et. akkor minden tag előjele az ellentettjére vált. Ha egy polinommal szorzunk egy másikat. Szépen sorban. hogy minden tag együtthatója változik annyiszorosra. Rendezett állapotban a legnagyobb fokszámú tag áll elől. Így a tényezők fokszámának összege adja egy adott tag fokszámát. Ügyeljünk arra. Miként a is a elé került. mert a többiek közül senkinek sincs testvére. és ne kelljen -szer ellenőrízgetni magunkat. Az ilyen kifejezéseket -ös alak.

Pl.: . ha akarjuk. hogy milyen sorrendben írjuk a változók betűjeleit egy tagon belül. És ezt még összevonhatjuk egy kissé: . csak oda kell figyelni: És most már éppen olyan. lássuk! Az első három egyszerű: És ezeket ráérünk most is rendezni. De én most nem akarom. mert ekkor az esetleges összevonások alkalmával könnyebb észrevenni az egyneműeket. Mindegy. persze az együtthatókat ekkor is szorozzuk. de érdemes szerint. A többi sem nehéz. mint az eddigiek. Ha csak különböző változók vannak az összeszorzandó két tagban. akkor a változókat egyszerűen leírjuk egymásután.. Végezzük el a következő szorzásokat! No.

A balfelső rubrikát hagyjuk üresen! A táblázat balszélső oszlopába írjuk fel az egyik polinomot. és készen vagyunk. tagonként egyet-egyet minden sorba. de a negatív nem! A megfelelő szorzatok. a második oszloppal kezdve. mint ahány tagú a másik polinom. Ez a módszer kevesebb figyelmet kíván. A másik polinom kerüljön a táblázat legfelső sorába. így kivitelezése során kevesebb a tévedési lehetőség. a tagok sora és oszlopa kereszteződésében lesznek: Ekkor már csak ki kell másolni az szorzatokat. és eggyel több oszlopa. Így: A pozitív előjel elhagyható.Némi összevonás és hatványai szerint rendezés után: Megtehetjük mindezt táblázatosan is. egy-egy taggal minden oszlophoz. a második sorral kezdve. A táblázatnak legyen eggyel több sora. . mint ahány tagból áll az egyik polinom.

Pl. mindkét polinomban: .Kissé rendezettebb. Tehát hatványai szerint rendeztük csökkenőleg. mert ekkor az esetlegesen összevonhatóak is rendezettebben. ha csak egyetlen változónk van. ideális esetben átlók mentén. azok átlósan helyezkednek el. ha a poli nomokat eleve a változók kitevői szerint rendezve írjuk be a táblázatba. hogy amilyenből van egynemű. házi feladatnak marad! Az azonos színű rubrikák az egyneműek. Kimásolni és az egyneműeket összevonni. Még szembeötlőbb lesz ez a következő példában. egymás közelében helyezkednek el. és könnyebben összevonható eredményt kapunk. Vedd észre. Még jobban előtűnik a minta.

akkor annak helyét a táblázatban kihagyva. vannak az összevonhatóak.Vagyis a jobbra dőlő rézsútok mentén. éppen így az átlók mentén kapjuk az összevonhatóakat: Azaz: . Így könnyű összevonni és kimásolni őket: Ha valamelyik hatvány hiányzik.

mert úgy tanulta.Az összevonások elvégzése után: Polinomok osztása94 Hasonlóan végezhetjük. hogy lássuk. és nem kell átjelölni ellentétes előjelűre. Így válik lehetővé. de nagyon rendezetten. Az -tel szorozzuk az osztó minden tagját és szépen leírjuk az osztandó megfelelő hatványkitevőjű tagja alá. amit rajtam kívül mindenki más csinál. így a maradékok esetén csak össze kell vonni a megfelelő tagokat. És ez még a részmaradékok kiszámításánál is segít. mint a rendes. A visszaszorzás során én kapásból ellentétes előjellel írom a szorzatokat. hogy valaki így tanulta. figyelj! 94 Csak az egyváltozós polinomok osztását tárgyalom itt. és ne keverjük össze a dolgokat. . Rendezzük a változó csökkenő hatványa szerint az osztandót és az osztót is. A maradékokat éppen úgy visszaszorzással állapíthatjuk meg. mely hatványoknál járunk az osztás során. 95 Gyenge kifogás azzal takarózni. számokkal történő osztásnál is. Az Ezt le is írjuk: Majd jön a visszaszorzás. Akit érdekel. a tíz csökkenő hatványai szerint vannak felírva. a többi csak a visszaszorzásban vesz részt. hogy miként tegye többváltozós esetben: nagyon. maga is rájöhet.95 Osszuk el hát az polinomot az polinommal! Mindig csak az osztó legmagasabb fokú tagjával számoljuk a soron következő hányados részt. Én kapásból az ellentett előjelűt fogom írni. mint a számokkal való osztást. Miként a számok esetén is helyi értékesen.

az -et: Most visszaszorzunk. mert elértünk az osztandó azon tagjához. hogy azokból nem kérünk. . így nem lehet tovább folytatni az osztást anélkül. hiszen azt mondtuk a fejezet elején. miként az imént is: Összevonva a megfelelő tagokat egymás alatt. Azt meg nem akarunk.Majd az egymás alatt lévők azonos neműeket összevonva kapjuk a jelenlegi osztási lépés maradékát: Ennek vezető tagját osztjuk az osztó vezető tagjával. Ugyanis a következő tag az osztandóban alacsonyabb fokú. és lehozva a következő tagot. hogy negatív kitevőjű -es tagot kapnánk. mely azonos hatványkitevőjű. a -et: És most jön az utolsó osztási lépés. mint az osztó első tagja. mint az osztó első tagja. és lehozzuk a következő tagot is az osztandóban.

ha nem vetted volna észre… És ez az utolsó sor az osztási maradék. házi feladat gyanánt. ∎∎ . Eddig is mindig az utolsó két sort vontuk össze.Visszaszorzás: Összevonva az utolsó két sort. Azaz: Sőt: Akár le is ellenőrizheted.

-től -ig. akkor az összeg éppen lesz. így vegyük hát a felét: . Halál komolyan. térfogatképletének igazolásánál. Eme egészen harsány slendriánságot kérem. Ettő l ilyen szép a matematika. tekintve. felhasználhatom az előtte már belátottakat. Így ha most az első sort összegezzük és a második sor összegét is hozzávesszük ehhez. hogy eképpen duplán vettük az eredetileg hozzánk vágott összeget. az első négyzetszám összege. Hopsza. Ami Zolika számára rossz hír. Az egymás alatt található párok összege mindenütt . kúp. hogy teljes egészében nézzétek el nekem! Az első egész szám összege A sztori szerint. És darab ilyen párocska van. És igen. Pl. viszont ez dupla annyi amennyi kő. emlékezhetünk rá. az első sor minden tagja alá írva a második sor egy-egy tagját. mert aki okos az már gyermekként is az. Azonban. ismerte fel ezt a képletet még iskolás korában. ahol egyszerűen csak számot mondtam. majd eme sor alá csökkenő sorrendben. éppen kapóra jön a gúla. Némelyik bizonyításokban is előfordul… sőt egymás bizonyításában is előfordulhatnak. A módszer a következő: Írjuk fel a számokat növekvő sorrendben -től -ig.Nevezetes összegek Némely bizonyításhoz jól jön ezek ismerete. egészet kellene mondanom alant sok helyütt. ha egyiket akarom belátni. hogy csak egy mondattal ezelőtt történt. stb. akkor ezt osztanunk kell kettővel: Íme: Azaz: Összesen . gömb. És egyébként is hasznosak bírnak lenni. Tehát ha a helyes eredményt akarjuk. Egészen precízen. és itt nem a hasonló nevű magazinra gondolok.

Ha -től -ig adom össze a számokat. Azaz. Hogy könnyebben kiszámolható legyen. a kék négyzetekkel. hogy az illesztés miatt az egyik oldal nem . a csempe borul le a falról! És még a fal is dől felénk! Jaj! És ez az ismeret krémesen96 hasznos lesz a következő összegképlet meghatározásához is. hiszen így könnyebb. hanem darab négyzet hosszúságú lesz. ha egymás alá rendezem a megfelelő számot reprezentáló négyzetek sorát. Vegyük észre. a summa felét kell venni a kérdéses összeg meghatározásához. akkor a négyzetek számát kapom. Miért is? Képviseltessük az egész számokat az ábra négyzeteivel.Szemléletesen ez egy és oldalú téglalap területének a fele. rémesen . 96 Úgy értem. sőt ugyanilyen fehér négyzetekből készített alakzatot is. így ha együtt számoljuk őket. együttszámolva a fehéret és kéket: . ezt nevezzük az első egész összegének. hozzábiggyesztettünk még egy ugyanennyi. És ennek a fele kell nekünk: Dikh. Mivel a kék és fehér négyzetek száma megegyezik. ezt az ábrát kapjuk.

hogy mindenki hozza magával a párját. ott van az! Nédd csak meg az előző ábrát! Minden sor kék négyzethő vedd hozzá a megfelelő fehér sort! Ezek együtt daják 97 a megfelelő páros számot.. .Ott a zárójel előtt az a kettes! Így a helyes képlet éppen az előbb összefabrikált duplája: Ha ábrát is akarsz hozzája gondúni. hanem neked! Mire is? Ki van a zárójelben? Pont az előbb meghatározott első szám összege. akkor az első darab egészszám összegét kapjuk. hozzáadjuk az első páros szám összegét. Tehát nekünk csak az első egész összegéből 97 Daják=adják.. és az darab páratlan egész összesen dararab egész. hogy itt mindenki páros! Ez talán nem is oly nehéz észrevétel. Hol. Az első n páratlanszám összege Igazolásához használjuk fel azt. mivel itt páros számokat adunk össze. Márpedig a páros számok oszthatóak kettővel. Tehát az összeg így írható: Már csak a zárójelben álló összeg vár a felismerésre. Ha a tereh=teher. hogy ha az első páratlan szám összegéhez. melyet így ők repre-képvisel-zentálnak-nek. Mennyi is volt az? Ennyi: És itt ez még be is van szorozva kettővel.hol.Az első páros szám összege Csupán azt kell észrevenni. De nem neki kell ám rá jönnie valamire. Hiszen az darab páros. Oszt kész. Így mindenkiből ki is emelhető a kettő. akkor ez is lehet. Mit is keresne itt egy páratlan? A meghívóban világosan közöltük.

Ez Hiszen csak az eredeti képletben az összege? Ez e: helyére -t kell írni. És mi is volt az első páros szám Vegyük hát a különbséget végre. tényleg . akkor háromtagú: Stb. mert mán megint szószátyár valák: Vagyis: helyes. akkor kéttagú: Ha . nem? Tehát mi az első szám összege? Ez páratlan egész öszegét. Az első négyzetszám összege Ami annyit tesz. csak egytagú: Ha . . mely számolásra alkalmas. egy ilyen szemre nem nagyon véget érő sorból valami egyszerűbbet kihozni? Ha . Csak be kell helyettesíteni az éppen aktuális értékét. akkor ez az egész haccacáré. hogy zárt alakban kifejezni: A megnevezés egy képletre utal. De hogyan lehet. hogy megtudjuk az első egészen egyszerű.kell levonnunk az első páros szám összegét.

kellemetlen köbök kiszámítgatásával. Legyen Tehát ennek alapján írjuk fel a következőket: . Az elsöprő erejű. nem véletlenül vannak azok benne a megtanulandók között! Pl. Csak azonosság-recept. Zolika. jaj de nehéznek tűnik ebből kihozni valamit. hogy mindenki a neki megfelelő oszlopban látszódjék. És most nézzük. . mert arra gondolsz. hogy miért is akarom én itt az életedet ilyen rejtélyesen. nem szoroz. mert az ugyanaz.felhasználási-könnyítés gyanánt van kiírva. nehezíteni. hogy ez a „túlbonyolítás” egyszerűsíti le a porblemátotot. De az nem oszt. mentőövszerű gondolat az. vegyük ezt: Igen. azaz nem számít itt. A sorokat széthuzigáltam... mint gondolnátok! És csodálatos módon. hogy itt a jelen problémánál maradva. ugyanez a trükk használható bármelyik első darabb egészkitevős hatányok összegére. úgy látom ez csak mérsékelten sikerült.Jaj de. de most nem ilyen olcsó poénokat akarok sorolni. mert ez is igaz ugyan. hasznosítsunk egy azonosságot. Azaz ilyenekre: Nem arra gondoltam. Hamarosan meglátod.) Valójában ott van. csak nem vettem a listára a -t. hogy mik vannak az egyes oszlopokban! (A két egyenlőségjel köztit nem nézzük. Naná. hogy a kérdőjel kiírásával mindig igaz egyenlőséget kapunk. Azonban könnyebb. látom a villámok cikázását a szemedben. Ám. mint a balszélső.

Azaz: A baloldal és a jobboldal első tagja csak egyetlen számértékben különbözik egymástól. az egyenlet balszélén álló oszlopot összeadván az -t kaptuk. azaz levonva mindkét oldalról: Ami közel sem jelenti azt. látod Zoltán? Összege jelben98 : egésznek. Összege jelben: A második egyenlőség mellett rögvest-de-izibe-jobbra az első Ezután jönnek az éppen nekünk kellőknek a A következő a -szorosa az első Az utolsó oszlopot darab -szorosa. hiszen még nem ismerjük. az egyenletbe beírva: Rögvest egyszerűsítve a -val/vel. Hiszen róla tudjuk. ugyanis őt keressük. Így ezek összege és annak jele egyszerűen: Most. A helyére nem írunk semmi mást. Ma ezt tanultuk először. míg a jobboldal első tagja egyel tovább. Ezt a tényt gyorsan írjuk fel: Azaz. Most írjuk be az hogy helyére azt. Ezek összegét jelöljük így: köbszám. Akinek neve magyarítva: Szilárd.A balszélütt az első darab köbszám található. Hiszen a baloldalon állo össezg csak -ig ment. ami egyenlő a második egyenlőségjel-oszloptól jobbra álló oszlopok összes tagjának összegével. hogy az áhított összegünk nulla lenne. Jelezgessük az összegét így: -es alkotja. ahogy van. . hogy az. illetve tegyük át a másik oldalra. Így ő marad. (Magyarán adjunk mindkét oldalhoz -t! 98 „E jelben győzni fogsz. -ig.” Mondta a Kaporszakállú Konstantin császárnak. Ami éppen .

mint az MSZP meg az LMP.És osszunk ki néhány pofont a jobboldalnak. hogy: Ezeket beírván a gyöktényezős alakba: Melyet behelyettesítve az -ünk zárkózott jelébe: ∎ Ez geometriailag egy téglatesthasáb térfogatának hatoda melynek élei: Az ábrákon a fekete színválasztás nem volt túl szerencsés. hogy alakuljon még egy kissé szebbre. az első két négyzetszám összegét szemléltetik. de könnyebben megjegyezhető. így mindegy is. de talán nem is látszik semmi amúgy se. Vacak kis összeg. . és jobbra: Bízvást így is hagyhatnánk. az -öt. ha a zárójeles részt is szorzattá alakítjuk: jedi nagymester szerint: Ami azt szüli. lévén hogy készen vagyunk.

Minden különböző színű alakzat. Egy ilyen alakzatnak a hatszorosa ad ki egy téglatest hasábot: . majd szanaszéjjel kapkodva. ugyanolyan méretű kiskockából áll.Először egyben a hasábot.

.

.

Zolika? .A betyárját! Ki festette össze a fekete kockákat? Nem te voltál.

.

Úgy legalább nem vágod el a kezed. nem akarlak arra csábítani. hogy szolgálja.Házi feladatként. készítsd el azt komolyabb esetekre is. Tehát most az Legyen itt is az azonosság lesz hasznunkra. ha számítógéppel csinálod. Gyurmából is elkészítheted. És eztet most lássuk be! Az állítás igazolásánál. miként az előferdülhet. hogy kockacukorból rakd össze. Egész számokról tanulunk. ez éppen az első egész összegének négyzete. Az első köbszám összege Azaz. eggyel magasabb hatványokból kiindulva kutatjuk fel az összeg képletének igazolását. arcátlan módon. a mi ségünket kell. mint látható. Pl. ha fából alkotnád meg. Az meg nem egészséges. Ez hallgatólag. .: Stb. ismét az előbb alkalmazott. mert a végén még megeszed az egészet. én is szoktam. Bőven jó. Nem kell a gyurmázást szégyellni. mikor senki sem látja.

és adjunk mindegyik oszlopösszegnek nevet. az egyenlőség baloldalán lévő oszlop: Az első szám negyedik hatványa. Összegének jele: Végül darab -es. hogy: Így ezzel gyorsan vissza is élünk: Kipottyantva ezáltal azt a fránya -t. együtthatóstól természetesen. Összegének jele: Aztán a mínusz négyszerese az első -nek. azaz nem számít itt. csúnya jelöléssel. Ez összegben pontosan -et ér. Balszélső. Öszegének jelölése: negyedik hatványa. hiszen úgysem tudjuk. És a másik: Ezeket be is helyettesítjük: .Írjunk egy listát. Összegjele: köbé. hogy mik vannak az egyes oszlopokban. a túloldalra: A maradék két -es. jelet! Most is kihagyom a listábúl az egyik tagot. Mert az nem oszt. így az összeg jele is természetesen ez: Az összes piroska szimbólumot az eredeti helyre visszatéve: (a képviselők hazalátogatnak) Most is igaz. ismerős képletekkel kifejezhető: Miként azt az imént kiszámoltuk. az előbbi levezetéshez hasonlóan. akit keresünk. Így úriember módjára hallgatok róla. az első A kövi oszlop a hatszorosa az első négyzetnek. . hogy mennyi is az: Akit keresünk az pont a . nem szoroz. Ennek öszegképlete: Egyből az egyenlőség jobboldalán az első Majd jön a mínusz négyszerese annak. Tegyük át őt. a -t.

de igazibúl a Vagyis az első egész összegének négyzete. hogy a nagy büdi zárójel második és harmadik tagjából kiemelhető az És mostan bontsuk ki a belsőséget. Attól az még használható. ha nem szorzatban adod meg. Ez vajon nárcizmus? Emeljük ki hát az -t minden jobbtagból: Majd észrevételezvén. ∎∎ . Nem baj. Házi feladat. A túl magas hatványok miatt már nehéz lesz szorzattá alakítanod. a belső zárójelet: Ismét emeljük ki az -t! Nini. ne erőlködj vele.Nosza egyszerüsíjjünk ahun lehet: Minden jobboldali beállítottságúban ott virít az . amíg még muszáj. mint nácizmus. Ez a kötelező házi! A szorgalmi meg az. ki van a zárt osztályon? Majd végre megkönnyebbülten osztva néggyel: S lám ez tényleg ám. hogy ezzel a módszerrel megtaláld az első összegét és az első összegét. hogy magasabb hatványú eseteket is felkutassátok! Beee! Persze. csak addig egyszerűsíts.

a következő elemeket mindig meg tudod határozni. azzal dönthető el. ha az első pár sort ismered. és az. hogy egy szám prímszám-e avagy nem. azokat összetett számoknak hívjuk. Korábban volt ott egy szobor ilyen névvel. csak ménkű sok idő kell hozzá. melyeknek csak két pozitív osztójuk van: az és önmaguk. Felsorolok itt néhány (kicsit több mint ezer) prímszámot. És a hányadosuk is egész. ha ismered a prímszámok sorozatának elejét.Prímszámok és összetett számok Prímszámoknak nevezzük azokat a pozitív egészeket.99 Akiknek ezen kívül is vannak osztóik. 2 31 73 127 179 233 283 353 419 467 547 607 661 739 811 877 947 99 3 37 79 131 181 239 293 359 421 479 557 613 673 743 821 881 953 5 41 83 137 191 241 307 367 431 487 563 617 677 751 823 883 967 7 43 89 139 193 251 311 373 433 491 569 619 683 757 827 887 971 11 47 97 149 197 257 313 379 439 499 571 631 691 761 829 907 977 13 53 101 151 199 263 317 383 443 503 577 641 701 769 839 911 983 17 59 103 157 211 269 331 389 449 509 587 643 709 773 853 919 991 19 61 107 163 223 271 337 397 457 521 593 647 719 787 857 929 997 23 67 109 167 227 277 347 401 461 523 599 653 727 797 859 937 1009 29 71 113 173 229 281 349 409 463 541 601 659 733 809 863 941 1013 Ha egy szám osztója egy másiknak. 100 . hogy osztható-e nála kisebb prímekkel.100 -es? Az egyet nem soroljuk a prímek közé. akkor maradék nélkül meg van benne. hogy miért. Ebből kifolyólag. Mellesleg végtelen sok prímszám van. így nem is kell. 101 Ami jó hír. Matekot tanulni ugyanis nem jelent egyet a magolással. Majd később látjuk.101 Elég. így sokan nem fogják ezt érteni: ― Miért nem prímszám az ― Mert Osztyapenko. hogy ne számold el magad. Tehát senki más nem osztja őket. Sajnos a szobor már nem áll ott a Sasadi útnál. mert olyan sok számot úgysem tudnál megtanulni. Pláne nem a végtelen magolással. Annak megállapításához. legkönnyebben.

1019 1087 1153 1229 1297 1381 1453 1523 1597 1663 1741 1823 1901 1993 2063 2131 2221 2293 2371 2437 2539 2621 2689 2749 2833 2909 3001 3083 3187 3259 3343 1021 1091 1163 1231 1301 1399 1459 1531 1601 1667 1747 1831 1907 1997 2069 2137 2237 2297 2377 2441 2543 2633 2693 2753 2837 2917 3011 3089 3191 3271 3347 1031 1093 1171 1237 1303 1409 1471 1543 1607 1669 1753 1847 1913 1999 2081 2141 2239 2309 2381 2447 2549 2647 2699 2767 2843 2927 3019 3109 3203 3299 3359 1033 1097 1181 1249 1307 1423 1481 1549 1609 1693 1759 1861 1931 2003 2083 2143 2243 2311 2383 2459 2551 2657 2707 2777 2851 2939 3023 3119 3209 3301 3361 1039 1103 1187 1259 1319 1427 1483 1553 1613 1697 1777 1867 1933 2011 2087 2153 2251 2333 2389 2467 2557 2659 2711 2789 2857 2953 3037 3121 3217 3307 3371 1049 1109 1193 1277 1321 1429 1487 1559 1619 1699 1783 1871 1949 2017 2089 2161 2267 2339 2393 2473 2579 2663 2713 2791 2861 2957 3041 3137 3221 3313 3373 1051 1117 1201 1279 1327 1433 1489 1567 1621 1709 1787 1873 1951 2027 2099 2179 2269 2341 2399 2477 2591 2671 2719 2797 2879 2963 3049 3163 3229 3319 3389 1061 1123 1213 1283 1361 1439 1493 1571 1627 1721 1789 1877 1973 2029 2111 2203 2273 2347 2411 2503 2593 2677 2729 2801 2887 2969 3061 3167 3251 3323 3391 1063 1129 1217 1289 1367 1447 1499 1579 1637 1723 1801 1879 1979 2039 2113 2207 2281 2351 2417 2521 2609 2683 2731 2803 2897 2971 3067 3169 3253 3329 3407 1069 1151 1223 1291 1373 1451 1511 1583 1657 1733 1811 1889 1987 2053 2129 2213 2287 2357 2423 2531 2617 2687 2741 2819 2903 2999 3079 3181 3257 3331 3413 .

3433 3517 3581 3659 3733 3823 3911 4001 4073 4153 4241 4327 4421 4507 4591 4663 4759 4861 4943 5009 5099 5189 5281 5393 5449 5527 5641 5701 5801 5861 5953 3449 3527 3583 3671 3739 3833 3917 4003 4079 4157 4243 4337 4423 4513 4597 4673 4783 4871 4951 5011 5101 5197 5297 5399 5471 5531 5647 5711 5807 5867 5981 3457 3529 3593 3673 3761 3847 3919 4007 4091 4159 4253 4339 4441 4517 4603 4679 4787 4877 4957 5021 5107 5209 5303 5407 5477 5557 5651 5717 5813 5869 5987 3461 3533 3607 3677 3767 3851 3923 4013 4093 4177 4259 4349 4447 4519 4621 4691 4789 4889 4967 5023 5113 5227 5309 5413 5479 5563 5653 5737 5821 5879 6007 3463 3539 3613 3691 3769 3853 3929 4019 4099 4201 4261 4357 4451 4523 4637 4703 4793 4903 4969 5039 5119 5231 5323 5417 5483 5569 5657 5741 5827 5881 6011 3467 3541 3617 3697 3779 3863 3931 4021 4111 4211 4271 4363 4457 4547 4639 4721 4799 4909 4973 5051 5147 5233 5333 5419 5501 5573 5659 5743 5839 5897 6029 3469 3547 3623 3701 3793 3877 3943 4027 4127 4217 4273 4373 4463 4549 4643 4723 4801 4919 4987 5059 5153 5237 5347 5431 5503 5581 5669 5749 5843 5903 6037 3491 3557 3631 3709 3797 3881 3947 4049 4129 4219 4283 4391 4481 4561 4649 4729 4813 4931 4993 5077 5167 5261 5351 5437 5507 5591 5683 5779 5849 5923 6043 3499 3559 3637 3719 3803 3889 3967 4051 4133 4229 4289 4397 4483 4567 4651 4733 4817 4933 4999 5081 5171 5273 5381 5441 5519 5623 5689 5783 5851 5927 6047 3511 3571 3643 3727 3821 3907 3989 4057 4139 4231 4297 4409 4493 4583 4657 4751 4831 4937 5003 5087 5179 5279 5387 5443 5521 5639 5693 5791 5857 5939 6053 .

6067 6143 6229 6311 6373 6481 6577 6679 6763 6841 6947 7001 7109 7211 7307 7417 7507 7573 7649 7727 7841 7927 8039 8117 8221 8293 8389 8513 8599 8681 8747 6073 6151 6247 6317 6379 6491 6581 6689 6779 6857 6949 7013 7121 7213 7309 7433 7517 7577 7669 7741 7853 7933 8053 8123 8231 8297 8419 8521 8609 8689 8753 6079 6163 6257 6323 6389 6521 6599 6691 6781 6863 6959 7019 7127 7219 7321 7451 7523 7583 7673 7753 7867 7937 8059 8147 8233 8311 8423 8527 8623 8693 8761 6089 6173 6263 6329 6397 6529 6607 6701 6791 6869 6961 7027 7129 7229 7331 7457 7529 7589 7681 7757 7873 7949 8069 8161 8237 8317 8429 8537 8627 8699 8779 6091 6197 6269 6337 6421 6547 6619 6703 6793 6871 6967 7039 7151 7237 7333 7459 7537 7591 7687 7759 7877 7951 8081 8167 8243 8329 8431 8539 8629 8707 8783 6101 6199 6271 6343 6427 6551 6637 6709 6803 6883 6971 7043 7159 7243 7349 7477 7541 7603 7691 7789 7879 7963 8087 8171 8263 8353 8443 8543 8641 8713 8803 6113 6203 6277 6353 6449 6553 6653 6719 6823 6899 6977 7057 7177 7247 7351 7481 7547 7607 7699 7793 7883 7993 8089 8179 8269 8363 8447 8563 8647 8719 8807 6121 6211 6287 6359 6451 6563 6659 6733 6827 6907 6983 7069 7187 7253 7369 7487 7549 7621 7703 7817 7901 8009 8093 8191 8273 8369 8461 8573 8663 8731 8819 6131 6217 6299 6361 6469 6569 6661 6737 6829 6911 6991 7079 7193 7283 7393 7489 7559 7639 7717 7823 7907 8011 8101 8209 8287 8377 8467 8581 8669 8737 8821 6133 6221 6301 6367 6473 6571 6673 6761 6833 6917 6997 7103 7207 7297 7411 7499 7561 7643 7723 7829 7919 8017 8111 8219 8291 8387 8501 8597 8677 8741 8831 .

Ezért sem soroljuk az -et a prímek közé.8837 8933 9013 9127 9203 9293 9391 9461 9539 9643 9739 9817 9901 8839 8941 9029 9133 9209 9311 9397 9463 9547 9649 9743 9829 9907 8849 8951 9041 9137 9221 9319 9403 9467 9551 9661 9749 9833 9923 8861 8963 9043 9151 9227 9323 9413 9473 9587 9677 9767 9839 9929 8863 8969 9049 9157 9239 9337 9419 9479 9601 9679 9769 9851 9931 8867 8971 9059 9161 9241 9341 9421 9491 9613 9689 9781 9857 9941 8887 8999 9067 9173 9257 9343 9431 9497 9619 9697 9787 9859 9949 8893 9001 9091 9181 9277 9349 9433 9511 9623 9719 9791 9871 9967 8923 9007 9103 9187 9281 9371 9437 9521 9629 9721 9803 9883 9973 8929 9011 9109 9199 9283 9377 9439 9533 9631 9733 9811 9887 Összetett számok Az összetett számok. 102 A tényezők sorrendje lehet tetszőleges. de ha áttekinthetően. mind felírhatóak prím hatványok szorzataként. . így az sérülne. hogy miért. Lássunk pár ilyen felírást: 102 Majd a bizonyításokban. mert ő bármely hatványon -et ér. rendezetten akarjuk látni. a fejezet végén láthatod. akkor érdemes a prímtényezők szerint növekvő sorrendbe állítani.

baloldalra. . nem csak nagy számokra működik. Ezeket a lépéseket ismételjük. mert ha jő az oroszlán. jobbra. 1 míg baloldalon és jobb oldalon is ugyanaz a prím áll. mert így egymás után lesznek rendezve az esetleges azonosak. A legkisebb prím osztóját leírjuk mellé jobbra. hanem ilyen kicsikre is. Miszerint az ágyút már a verében ki kell próbálni. a 36 18 2 2 esetén. a legkisebb prímtől haladni a legnagyobbig. Az eredményt leírjuk a baloldali 9 3 szám alá.103 Első lépesként leírjuk az adott számot a baloldalra. Ismét osztást végzünk az új párra. akkor is szükségünk lesz az adott számok prímtényezős felbontására. Azért nem hagyjuk ki mégsem. ha „akasztófára” függesztjük őket: Pl. és 3 3 ezt leírjuk mellé. és könnyebb lesz megszámolni. De ez ki is hagyható. A veréb és az oroszlán meg az ágyú meséje. mert ezzel jelezzük a művelet végét. Ekkor a jobb oldali oszlopban látjuk a bal felső sarokban lévő szám prímtényezős felbontását. 45 15 5 1 3 3 5 135 3 45 15 5 1 3 3 5 Az algoritmus során azért bölcsebb szépen sorban.Nagyobb számokat úgy lehet kényelmesen felbontani prímtényezős szorzatra. vagyis azt. az -et. Ha két vagy több szám legnagyobb közös osztóját. hogy készen vagyunk. hogy hányszor is fordulnak elő. vagy legkisebb közös többszörösét keressük. Majd a baloldali számot osztjuk a jobboldalival. Még leírhatjuk utolsó lépésként az ekkori lépésből keletkező hányadost. Megkeressük a legkisebb prímosztóját az új baloldali számnak. akkor már nem érünk rá az ágyú használati utasítását böngészni. 103 Hát igen.

melyben benne lakoznak ama egészek. ő a legnagyobb. akinek ez a kihagyott legmagasabb fokú prímtényező volt az építőeleme. sőt a közös osztók között. A legkisebb közös többszörösnek. jó szolgálatot tesznek a prímszámok. Lássuk eme számítási lépéseket. hogy a teljes autó. az -nak pedig kapcsos zárójelet írunk a kerek helyett. . melyekből csak jól meghatározott sok. hogy az összes szám prímtényezős felbontásában kikeressük az összes legmagasabb hatványon lévő prímtényezőt. akikből egyébként végtelen sok van. ő a legkisebb. Miért teszünk bele minden prímtényezőt a legmagasabb hatványon? Mert ha valamelyiket kihagyjuk. ha az -t keressük. Kihitte volna a neve alapján! A olyan pozitív egész mely két vagy több szám közös többszöröse. akár a legkisebb közös többszöröst keressük. csak más számokkal összehasonlítva van értelme erről beszélni. Legnagyobb közös osztó. mert ha beletennénk olyat is a szorzatba. néhány számpéldán! A legnagyobb közös osztónak. és ezeket összeszorozva kapjuk meg az -t. akkor kiválasztjuk az összes közös prímtényezőt az előforduló legkisebb hatványon. az utolsó csavarig. akkor a második lépés abból áll. ha az -en kívül nincsen közös osztójuk. hanem mindenkit. hogy a többszörös valahányszor (egész sokszor) tartalmazza azt. Azért csak a közös prímtényezőket szorozzuk össze. Két vagy több szám akkor relatív prím. Eme értékek meghatározásánál is. hogy a fergeteges fityfenében lehetne a kapott szám közös osztó? Mersz még kérdezni? Ha az -t keressük. aki valakinek a prímtényezős felbontásában nincs benne. az -nak az egyenletekben használt jele egy kerek zárójel. A relatív szó arra utal. ezek a számok nem prímek. és ráadásul minden közös többszörös közül.Relatív prímek Mint az elnevezés is mutatja. akkor az szám. nem csak a közöseket. és ezeket összeszorozva kapjuk meg az -t. bent van a garázsban. akkor ugyan már mégis csak. Miként nem állíthatom a valóságnak megfelelően azt se. első lépésben a feladatban megadott minden számot felírunk prímtényezős felbontásban. akinek többszöröse. nem lenne „benne”. legkisebb közös többszörös A olyan pozitív egész mely két vagy több számnak is közös osztója. tehát ennek a valakinek nem osztója. nem „férne bele” az -ba. hogy egy szám önmagában sohasem lehet relatív prím. Márpedig a fogalma éppen annyit tesz. véges sok van. pontosvesszővel elválasztva akiknek -ját keressük. ha a motorját feledékenységből kint hagytam az udvaron. legnagyobb közös osztójuk az . Majd a második lépésben. Akár a legnagyobb közös osztót. mint az imént hangzott el. hiszen prímtényezőkre bontással határozzuk meg őket. Más szóval.

a nagyobb az erősebb. tanulunk belőle: Itt minden kisdiák örömmel közli. hogy mindig a kisebbik szám lesz a . Vagyis A most következőre pedig jó lesz emlékezni. az .Hogyan tudod könnyen megjegyezni. Itt éppen a ezek szorzata.. a„kerekded” (. ha a kisebbik osztója a nagyobbiknak.). kölyökszerűbb. 106 Hát a kövi: Nekem ez mind ment fejből. Így a is simán csak ez lesz. De azonosakra minek is keresnénk? Csak akkor van így. akkor akasztófára velük! A közös prímek a és a . Oldjuk meg sorra. mindegyiket a legkisebb kitevővel. mint maga a szám. hogy van olyan e számok közt. vagyis De ebből most ne azt a téves következtetést vonjuk le. Egészekre ez az „osztási ellenőrzés” még ráadásul egész hányadost is ad. De ez nem igaz! Az minden szám osztója. . a „szögletes vállú”[…]. hogy ez bizony balga elhamarkodottság. hogy hogyan lehet felbontani. mely csak első hatványon tartalmazza őket. Most már csak ki kell választani a közös prímhatványokat. 106 Alkalmazza az „akasztófás” módszert. mint az 104 . 105 Tessék mindig kiszámolni. És a legkisebb jelenlévő hatvány ennek az első hatványa. Miként a következő esetben sem így van. hogy mellikük mellik? Az nyilván kisebb. A kisebb a gyengébb. hogy különböző számokra keressük. És mindkettőjükre igaz. Így hétköznapi 104 105 Feltéve persze. felnőttesebb. bi-bi-bi! Ha neked nem. és rá fogsz jönni. az játsszon hóhért. Mivel itt csak egyetlen közös prím van. így a a szorzatuk. így közös osztó sincs. lesz.. hogy nincs közös prímtényező. Akinek másképp nem megy a felbontás. amiket felsoroltam az imént: Már láttuk az akasztófánál. hiszen minden számban éppen annyiszor van meg.

értelemben is megemészthető. mi az a Elsumákoltad. hogy ha több mint ketten vannak. természetesen már mindenki elfelejtette. és figyel mit a szomszéd a kerítésen át. akár mert prímekről. tessék visszakeresni… Tikk-takk. hogy mindig csak egyszerűen össze kell szorozni a kérdéses számokat! Ez csak akkor van helyén. ha a számok relatív prímek. ÁÁÁÁÁ! Jaj. akkor páronként. ha mindegyik relatív prím mindegyik másikhoz. De csak akkor. Tibor. hogy mi is az. így biztosan mindenki elfelejtette. Tehát ha relatív prímekre kell -t keresni. téged még mindig nem zavar. így most már mindenki újra itt van. hogy de nehogy má valaki azt gondolja. Ez már majdnem 2 perccel ezelőtt volt. Jaj. hogy -nek mindenki a többszöröse. Pistike! Nem tetszőleges párokról van szó. minden kérdésben forgó számból választva ama legmagasabb fokút. mond.107 Vagyis eme feladat megoldása: . hogy minden pár relatív prím. És úgy megvizsgálni. ahol mindenki táncol mindenkivel. Értem ez alatt azt. hanem mindenkit párba kell állítani mindenkivel. Emlékszünk arra. hogy nem tudod. akkor az az . Hatalmas buli. A -hoz minden prímhatvány a legmagasabb kitevővel kell. Csak várd ki a végét! . akkor nyugiban szorozd össze öket és kész. akár mert relatív prímekről van szó. hogy a szögletes zárójel itt a -t jelenti. hogy ? Tehát ha nincs közös prímtényező. mindig győződj meg róla. Nem fogom újra elmondani. hogy relatív prímek -e. arra hogy mindenki visszakeresse. ha azt mondom. tikk-takk… Szerintem már elegendő időt adtam. Tehát: Az éles szeműek észrevehették. hogy utána nézz! A lusta disznaja! ? Tehát: 107 Ez hamarosan piszkosul kényelmessé tesz valamit.

akkor örülök. ezt már nem tudom. hogy még mindig bambán néz. hogy „Na. mi lehet ennek az oka? Ha van sejtésed róla. hogy nem mindig? Aki egyikre sem szavaz. mind-mind a kategóriába tartoznak. amit a legutolsó feladataink során észrevettek azok. Tetszőleges nagy számra. azt kapta. tetszőlegesen sok idő kell. 108 109 Inkább mintsem a Szív nem logikus. A nyereményét átveheti a fejezet végén. és ki is számolják. Gratulálok. Abból annyi van. Mondom ezt Lacikának.110És a nyertes: aki a mindigre szavazott. hogy minden esetben a két szám szorzata megegyezett az és az szorzatával. ha olyat találsz ahova több számot is beírhatsz. jó sok ideig számolnak. Azt fogod találni. A következő feladatokban számold ki az és az -t is! Majd képezd ezek szorzatát 108 és igyekezz venni valamit. mert csak azt kell kihasználni. Ezt majd az azonos c. A és magába foglal minden álláspontot. Így könnyebben meg fogod érteni a bizonyítást. Több szám esetén már muszáj tényleges prímtényezős felbontás. ahol van és 111 számolási lehtőség. A bizonyítás elolvasása előtt keress a neten egy weboldalt. De ezt ma már sok zsebszámológép is képes meg tenni. akik becsületes megoldották.” Megpróbálják. lényegesen hamarabb észreveszel valamit. az nem értette a kérdést. Ha nem találsz magyar nyelvű oldalt. mint a nyű! A jelenti az -t és a pedig az -t.  Így ezek a kis okos masinák már csak ritkán mondják azt. akkor keress angol nyelvűt. hogy ez mindig így van? Kigondolja. akkor írj be többet is. Egyébként nem. mert látom. A -t pedig (két szám esetén) ezután már könnyű megkapni.112 Próbáld ki sok-sok-sok számra. Vagyis: Aki helyesen109 számolt. fejezetben fogjuk megismerni. ez nem mindig áll fenn. Ha a feladatban megadott számokat is összeszorzod.Ebből pedig a adódik. nem túl nagy számok esetén. Csinosan. Mit gondolsz. Az . vagyis elolvashatja a bizonyítást. Ki gondolja.” 111 A számítógépek többnyire használnak az meghatározására. hogy vagy annál több szám esetén. 112 . ha csak közben le nem merül bennük az elem. ajakrúzzsal miniszoknyában… 110 Az író magában mérgesen: „Hát ezért szép ez a hivatás.

nevezzük osztópároknak. Ezeket a párokat. magával a számmal osztva önmagát. anélkül. akkor az a -dik hatványt jelenti erre a prímre nézve. melyek szorzata maga a szám. Így a legelső és a legutolsó szorzata maga a szám. És az ilyen számok. azt hogy hány darab osztója van egy számnak. ha nem választunk bele a buliba. Az előröl negyedik és a hátulról negyedik szorzata is maga a szám… s így tovább. melyeknek van magánzó osztópárja. Ennek magyarázatát lásd a c. mindig négyzetszám. azaz ennél magasabb hatványon nem. Ezek egész eredmények. hogy mindig fel kellene sorolni őket? Ebben is a kérdéses szám prímtényezős felbontásban történő felírására visszagondolva jön a segítő idea. Az összes lehetőség tehát egy-egy prímre .Összetett szám összes pozitív osztóinak száma Az összes pozitív osztó alatt azt értjük. nem? Tehát ezek is a szám osztói. és a legnagyobbakat a sor végéről úgy. ha a prímosztókból választunk ki bizonyos darabszámút. Az ilyen magánzó osztószám. bár megkülönböztetésül.113 És maximálisan. hogy az -est és magát a számot is bele vesszük az osztók közé. ha a legkisebb osztóit kezdjük a sor elejéről írni. megmondani. akinek az osztóit keressük. akkor ő önmaga párja. Egy adott prímosztót. fejezetben . A harmadik és hátulról harmadik szorzata is maga a szám. hiszen ezekkel osztva is egészet kapunk. Soroljuk fel a következő számok összes pozitív osztóját! Ezt úgy tehetjük meg a legegyszerűbben. Íme: De hogyan tudnánk. 113 Minden szám a nulladik hatványon egyenlő -gyel. a prímtényezős felbontásban. Ahol az a prím kitevője. hogy növekvő sorrendben kapjuk az őszeset. Minden osztó csak úgy állhat elő. Éppen így a második és az utolsóelőtti szorzata is maga a szám. őket mondjuk. magát a számot. egy prím csak a prímtényezős felbontás szerinti kitevőnek megfelelően választható. értelemszerűen a sor közepén van. Nevezetesen -gyel osztva. Ha egy osztónak nincs párja. pedig -et kapunk.

. . bevezetünk egy-két jelölést. összes pozitív osztóinak számát pedig így: . -nel jelölve. Az utal a . A többi prímre is ugyanez igaz. Mivel a prímtényezős felbontásban a prímtényezők szorozva vannak egymással. akkor az is szorzatként lesz kifejezve. figyelembe véve. akkor most ismerkedjünk meg azzal a képlettel is. azt az előbb fejtegetett prím beválogatósdiban láttuk.K. ha láttuk az osztók számát. csak bizonyos prímkitevők kisebbek. . akkor azok az adott prím -tól egészen a felbontásban szereplő kitevőig pl. az összes elképzelhető lehetőség. Hogy hány ilyen szorzat írható fel. hanem csak valamely osztóját. mely az egész szám összes pozitív osztóinak összegét adja meg! Ennek jele az: . az pontosan lehetőség erre a prímre. mert el lett magyarázva most. hiszen az minden alapra igaz. És ha még mindig nem O. Ha egyik prímből képezhető osztókat írjuk fel. ezt kapjuk: De ez még csak egyetlen prímből való osztókat összegét adja. akkor vegyél konkrét számokat és arra írd fel az osztókat is prímtényezős alakban. ahogy az osztókat felírhatjuk. Mindegyik prímre végig go ndolva. hogy miről is van szó. stb. mint az emlegetett összetett számban. Csak a többi bizonyítás maradt hátra. Ez legyen házi feladat! Képletesen szólva: „Kelj fel és járj (utána)!” Ebből már rá kell jönnöd magadtól. Ha még mindig nem értenéd: Az . Hogy minden osztó itt lehessen. ezeket még szorozni kell az összes többi prím ugyanilyen minden lehetséges kitevős összegével: 114 Feltéve persze. eme zárójeles tényezők szorzata: És hogy ebből egyenlet legyen. Nézzen ki az szám prímtényezős felbontása ismét így: .stb. ha a prímek kitevői sorban: akkor ezekre mindegyikre.Mint könnyen összeszámolható -tól egészen a -ig. számosságát. és ha nem az egész számot írjuk fel. Zolika a neved!” Pozitív osztók összege Nosza. akkor az szám összes pozitív Ezt nem kell bizonyítani. hacsak ki nem maradt valami. akit vizsgálunk. hogy . Ha nem megy. itt helyben. És a pedig jelölje a prímeket! Ha az szám prímtényezős felbontása ez: osztóinak száma: . hogy . Ostobaság. szám osztói lehetnek pl. külön-külön . -ig terjedő kitevős változatokat ölelik fel: Ha ezeket összegezzük. Összesen kettő. És írd fel még néhány osztóját! . akkor : „Oh.stb. azaz összeg szóra. ezek114: . A számot. Tehát. mivel ezek szorzatban lesznek.

Így hiába is vagyon az egyik más alakban írva. Azaz egy prím első hatványon. hogy ugyanaz a szám van mind a két oldalon. Tehát ha most mind a két oldalon prímtényezőkre pontjuk az eredeti osztópáros szorzatot. Ha egy számnak nincsenek osztói. ha így nem látod. amilyen a másiknak nincs. megkapjuk az összes lehetséges osztót. Írjuk fel két különböző alakban és tegyük őket egy egyenlőségjel két oldalára. Azt kéne belátni. Az említett elgondolkodni valón tessék elgondolkodni! Bizonyítások Minden szám egyértelműen felírható prím hatványok szorzataként. Értve ezalatt azt. Így ilyen egyszerűvé lesz a képlet: A levezetés miatt.115 melyekkel ezek a zárójeles horrorisztikus tényezők egyszerűbben írhatóak. akkor mindkét oldalon ugyanazon prímtényezőknek kell lenniük. Ekkor készen vagyunk. akkor az egyik oldalnak lenne olyan osztója. Tessék bátran kipróbálni konkrét számokra. hogy mégis érted visszasandíthatsz ide! Szerencsére ismerünk azonosságokat. így nem szaporodott a bizonyítandók száma. Ha vannak osztói. Mert ha nem így lenne. akkor ő prímszám. ugyanazt a felírást adja. akkor is oszthatónak kell lennie mindkét oldalnak ugyanazon számokkal.: Stb. nem kell külön bizonyítanom. fejezetben! .Hiszen ha ezeket mind összeszorozzuk. mert a szorzás automatikusan kikavarja nekünk őket. Aztán miféle 115 Az illető azonosságokat kutasd fel a c. hogy bármely osztópáros felírása prímtényezőkre bontva. ugyanolyan kitevővel. majd onnan rájővén. hogy kiszámolhatóvá lesznek: Ill. Az egyenlőség éppen azt jelenti. akkor kifejezhető osztópárokkal. mint a másik.

amelyiknek a kitevője sem nem a legkisebb. Tehát végső soron csak egyféle felírás van. ∎ Kettőnél több szám esetén ez azért nem működik. mely egyik kupacba sem került. Ezért. így ő nem lesz egyik kupacnál sem. eme két szám közül az egyikben szereplő kisebb kitevős közös prímeket. akkor ez a szorzat. így az összes osztók számát megadó képletben szereplő tényezők. ahol az egyik oldal osztható egy számmal a másik meg ne m. ∎∎ . hiszen az ide-oda pakolászástól. hiszen ez volt az osztópárság fogalomnak a mibenléte. Így tehát az összes pozitív osztók darabszáma is páratlan. Mivel két számról van csak szó. És azonkívül nincs semmi. Egy szám összes osztóinak felírásához az osztópárokat figyeltük meg. És mindegyiküket beletettük vagy az egyik vagy a másik kupacba. majd összeöntéstől. Így eme két szám minden porcikája. hol a másik kupacba gyűjtöttük a prímhatványokat. bíza akadhat olyan prímtényező. Viszont az osztópárok szorzata mindig ugyanazt a számot adja. ha ezt a két kupacot egybeborítjuk. A többit kihagytuk. Hanem az összeöntöttek kevesebben lesznek. hiszen a négyzetgyökvonás elvégezhetősége ezt kívánja meg. nem adja vissza az összes szám szorzatát. Tehát a két esetben hol az egyik. Ha egy osztó önmagának volt az osztópárja. És ezek a prímkitevők voltak a képletünkben az szimbólumok. akkor viszont ott lesz. ∎ Az bármely -re.egyenlőség már az olyan. Mivel ezek párosak. ha egy szám négyzetszám. mert amikor a és a keresvén a megfelelő prímtényezőket külön dobáljuk. akkor a legnagyobb kitevőn lévő közös. amikor törzstényezős alakban kerestük a legnagyobb közös osztójukat. ezen tényezők mit sem változtak. Márpedig éppen e tényezők szorzata adja egy pozitív egész összes pozitív osztóinak számát. vagy a másik kupacban van. Mikor a legkisebb közös többszöröst írtuk fel. Ha volt azonos kitevős. azaz megszorozzuk egymással a legnagyobb közös osztót és a legkisebb közös többszöröst. sem nem a legnagyobb. kérem szépen. Páratlan számok szorzata is páratlan. akkor azt mind a két kupacba beletettük egyszer ide. vagy az egyik. azaz a és a szorzása. vagy mindkettőben az azonos kitevőn lévő közös prímeket válogattuk össze. akkor a két szám szorzatát kapjuk vissza. vagy azonos kitevőjű prímeket gyűjtöttük az esetlegesen csak az egyikben és csak a másikban meglévő prímhatványok mellé. Vagyis. Mégpedig az. egyszer oda. akkor összes osztóinak száma páratlan. akkor minden prímtényezője páros hatvány. kétségtelenül négyzetszámot ad. De mikor az összes számot összeszorozzuk. így itt az összeöntés. mind páratlanok. minden négyzetszámra. Ez a következő gondolatmenetből is látszik: Ha egy szám négyzetszám.

Tehát ez így néz ki: Itt ér véget. ─ már. aztán majd foglalkozunk az elméleti hátterével. Van végtelenségig ismételhető műveletfolyamból álló. Euklideszire utal. míg végül az utolsó lépésben a maradék nulla lesz. mely valamely szabály alapján kialakított utasítások végrehajtásával történik. mert nulla a maradék ennél a lépésnél. mert egy másik módszert tanulunk itt. Nézzünk egy példát. Így. A módszer a következő. Tehát a a legnagyobb közös osztója a -nek és a -nek. mert ő írta le ezt a módszert az c.Az euklideszi algoritmus Az algoritmus eljárássorozatot jelent. hogy nem is akarunk. mely nagy hatással volt a későbbi korok tudományos világára is. Az utolsó lépés osztója lesz a legnagyobb közös osztó. hogy érjen. Megtaláltad őket? 116 Azaz nem kell a végtelenségig várni. Laci! Szerinted fogunk mi ilyen sokat számolgatni? ─ kiabálja Zolika. ami alá nem megyünk: a nulla. A nagyobbik számot osztom maradékosan a kisebbel. hogy egy adott lépés értékei hogyan helyeződnek át a következő lépésbe! A minta mindig ugyanaz. És ezt ismételgetem. Ha erre is kapok maradékot. akkor ezzel a maradékkal osztom az előző lépés maradékát. Így van egy alsó korlát. Maga az algoritmus két szám legnagyobb közös osztójának megtalálására szolgál. Színekkel segítettem a keresést. mely előbb-utóbb véget kell. művében. Az elnevezés az ókori görög matematikusra. ugyancsak maradékosan. . Ismert jelöléssel: Figyeld meg. az alsó korlát megálljt parancsoló hatása miatt 116 után befejeződik ez az algoritmus. A kapott maradékkal osztom kisebbik számot. Lehet. A most tárgyalandó is eme utóbbi kategóriába tartozik. Egyre csökkenő abszolútértékű számokon végezzük. ha akarunk. Keressük meg a és a legnagyobb közös osztóját! Ebben a fejezetben nem a már ismertetett akasztófázást fogjuk alkalmazni. és van olyan. majd eme kettő maradékos osztása folytán kapjuk a következő lépéshez szükséges értékeket. Két kezdőértékkel indul a folyamat. El sem lehet téveszteni.

fejezetben már láttunk. . Ezen ne tessék csodálkozni. amit a és a relatív prímek. Más szóval a ez az akasztófás módszernél is. így volt c.Kersd meg a és a legnagyobb közös ösztóját! Azaz Az előbb látott módon: és készen vagyunk. Válasz: Válasz: Válasz: .

Válasz: Az elméleti háttér Vegyük észre. akkor a két szám kisebbike a LNKO. Mert a legutolsó sorban nincs maradék. az utolsó előtti maradéknak többszöröse az előtte lévő. akinek -ját keressük -val és -vel. Továbbá. Az -edik osztási maradékot -vel. Ugyanis: Jelöljük a két számot. Legyen . És készen vagyunk. az -edik hányadost jelöljük -vel. mint az osztó. . hogy kisebbek legyenek. így a maradékok egyre kisebbek és kisebbek lesznek.117 akkor minden maradéknak osztója az utolsó előtti lépés maradéka. ha legalább két lépésből áll a folyamat. A legutolsó egyenlet szerint. Ezt könnyű belátni. hiszen ettől maradék a maradék. hogy mivel a maradékokat mindig úgy választjuk meg. Így viszont helyettesíthető az előző sorba. azaz maradék nulla. Ekkor így írhatóak az eljárás sorai: (Legyen összesen sor!) 117 Ha csak egyetlen lépésből áll a folyamat.

Így. ezt az egyel előbbi sorba visszaírva: Vagyis az -őt is: -nak is osztója az . mindegyik közös prímtényezőnek. az az összes közös prímtényezők szorzata. Míg végül már az utolsó előtti. ez a osztója -nek is.Így. sorba érve azt kapjuk. mivel az utolsó sor szerint . mert mint tudjuk. így ő többszöröse. Készen vagyunk. mely osztója -nak és -nek is. Sőt -nek és -nak is. Majd lentebb menve. majd az azt megelőzőekbe. hogy osztója -nek is. Továbbfolytatva a behelyettesítéseket az előző sorokba. ∎ Keressük meg a legnagyobb közös osztókat az euklideszi algoritmus alkalmazásával! ∎∎ . az eggyel ezelőtt sorban is helyettesíthetjük az -t és az Azaz: Ami egyszerűbben. hogy valóban a legnagyobb közös osztójuk? Az. akkor az csak is az és legnagyobb közös osztója lehet. Márpedig. -et kiemelve a zárójelből: Vagyis: Tehát az -nek is osztója az . a következő sorra. hogy minden -nek osztója. ha ennek a szabadon választott -nek többszöröse . azaz az eredeti két számnak. kiderül. az első sor szerint osztója lesz az -nek is. hogy bármely olyan számot választva. látható. Mi garantálja. végül eljutván a legelsőbe. És ezen utóbbi két kategóriából valaki. vagy közös prímtényezős szorzatnak is.

mint osztókra A pont. ha számjegyeinek összege osztható hárommal. Egy szám akkor osztható nullával. Egyébként egészében véve. … osztható öttel. ha a Zolika azt mondja. ha nullára vagy ötre végződik. Még akkor is. végig egész számok körében forgolódunk. Oszthatósági szabályok kis számokra. ha a szám páros. Egy szám osztható kettővel. mert az egésznek csak úgy van egészen értelme. még az sem kell. Alapvetően nem kell semmi.Ja. … osztható hattal. Egyszer megpróbálta egy híres harcos.pont-pont helyett mindenhol azt olvasandó. Minden szám osztható eggyel. de ő is meghalt. ségtelen gondolatokat szül az egész. filmekben. A feleségét megcsodálhatod a Férjezett nevén szerepel: . nem. hogy „Egy szám…”. de menten 118 119 bele is halt. ha osztható kettővel és hárommal is. És nagyon szőrős. . csak legyen elég pálinka. Azóta Chuck Norris a legerősebb ember a világon. az a volt. akinek talán már hallottad a nevét: . …osztható hárommal. … osztható néggyel. 118 119 …. És tízes számrendszerben dolgozunk. hogy ez nem igaz. ha utolsó két számjegyéből képzet szám osztható néggyel. De ha akarod. Más körülmények között sosem. azaz az utolsószámjegye osztható kettővel.Oszthatóság Itt most. Csak éves volt. ha végzi az osztást. azaz ha páros és számjegyeinek összege osztható hárommal. hiába evett előtte sok spenótot. Tanulság: sose ossz nullával! Aztán jött Bruce Lee fia.

ahogy vannak. : … osztható tizeneggyel. Ezekszerint ez a szám -k pedig és közötti értékeket vehetnek csak fel: . hogy tízes . ha utolsó három számjegyéből alkotott szám osztható nyolccal. egy páros. egy páratlan… na. Olyan meg csak egész szám tud lenni. akkor kettőt veszünk. ha a számjegyeit a szám hátuljától kezdve hármas csoportokba rendezzük. Hoppá. héttel osztható számot kapunk. ha a számjegyeit váltakozó előjellel összeadva tizeneggyel osztható számot kapunk. A mínusz egy és a plusz egy között. tehát a vizsgálandó szám is: Ahol minden számjegyű. Úgy is mondhatjuk. mivel ebből fakad a páros szám fogalma. akkor egyet veszünk abba a csoportba. hogy páros? Mert osztható kettővel. és . akkor úgy vesszük őket az összeghez. azokat én sem hiszem el. hogy egy páros. Az eggyel való osztást meg mindenki lássa be otthon fogmosás közben! Az hogy egy szám mikor osztható kettővel. Tízes számrendszerben minden szám így nézz ki. hogy minden szám megvan benne egészszer. … osztható tízzel. ha egy marad.) … osztható nyolccal. akkor nullát veszünk. Ne röhögjél Zolika. A nulla minden számmal osztható. akkor nincs is csoport. Nevezetesen éppen nullaszor.… osztható héttel. hogy a szám elején lévő számjegyek nem lesznek hárman. Magyarázatok: A Chuck Norris-os sületlenségeket nem magyarázom. és e csoportokat váltakozó előjellel összeadva. Nem baj. ha nulla van a csoportban. Ha ketten maradnak abba a csoportba. Honnan tudjuk. Az a szám megfelelő számjegyét jelöli. a nulla éppen két páratlan között van félúton. ha nullára végződik. Ráadásul páros. (A hármas csoportokba rendezésnél előfordulhat. márpedig. ha számjegyeinek összege osztható kilenccel. egy páratlan. … osztható kilenccel. eléggé magáért beszél. Mi is az? sincs. ez komoly dolog! A nulla egész szám. hogy az egész számok mindig úgy jönnek a számegyenesen. Sőt ha nulla marad. Akkor nem kell venni semmit oda. Mivel. Ez sem tetszik? Akkor gondolj bele abba.

∎ . Mivel minden ahány kilences van baloldalt. hogy a szám maga osztható-e hárommal. És ha mondom. Hiszen azok kilenc többszörösei. gyere ki a pad alól! Pl. akkor a teljes szám osztható. a számjegyet jelölő zárójelek felbontásával ezt kapjuk: szimbólum indexével egyezik meg. így néz ki ebben a Tehát van az a bizonyos szám. annyi egyes jobboldalt. A többi.számrendszerben valánk. Így lesz ez később is. Vagyis csak is a számjegyek összege dönti el. Ez utóbbit így jelöljük: (A számjegyeinek összege osztható hárommal) Maga az eredeti szám: Mivel minden szám felírható így is. De ezt már mondtam a leges-leges-legelején ennek a fejezetnek. akkor is. akkor is. a felírásban: . a kicsiket hátrahagyva: A kilencesekkel megtűzdelt rész osztható hárommal. Azt állítjuk róla. hogy osztható -mal. ha a szájegyeinek összege osztható hárommal. Ám ekkor a Ezt átrendezve. ezért a mi Ahol a kilencesek száma. A kilenc pedig háromnak a többszöröse. Így ha az is osztható hárommal. Az pedig pozitív egész. ahol a kilencesek száma éppen . Mindettől nem kell ám megijedni…Zolika. ha nem mondom. számunk is felírható így: . azaz hátulja pedig éppen a számjegyek összege.

átrendezve: Most már minden fiókban három golyó van. egy-egy oszlopba a kívánt számú golyót pakolva.─ ez főként kicsiknek érdekes. Pl. mint korábban. Bár nyílván ekkor már több. ─ hogy ha golyócskákkal ábrázoljuk a számokat helyi értéknek megfelelőn. .: a következő ábrán az számot „ábrázolva”: Majd a golyókat áthelyezve. vagy kevesebb helyi értéket foglalnak el golyók. akkor a hárommal osztható számok ilyen megjelenítése mindig átrendezhető úgy.Ebből az is következik. Azaz a De a nem osztható hárommal: osztható -mal. hogy minden oszlopban három szám legyen.

A pedig a . csak abban az esetben nulla és esetleg is nulla. ha két szám mindegyike osztható egy harmadikkal. Ha csak az egyikük osztható a . Így száznak minden többszöröse is. azaz az utolsó két számjegyből alkotott szám dönti el. Így pusztán a . stb. Mert. tessék ilyeneket megmutatni a kicsiknek. hogy osztható néggyel. akkor az összegük nem osztható. pontosabban csak az egyiket.) A osztható -gyel. vagy annál több számjegyből áll. ∎ . Ha olyan számot látunk. hogy a maradék : hárommal osztva. mert száznak többszöröse. a Stb. az mindig felírható így: (Pl. Magyarázni sem kell. ha önerőből virrad rájuk a felismerés. hadd szokják meg ezt is! Ezt könnyű megérteni. Jelen esetben ez a két szám éppen a és a . akkor is.: Ha háromnál kevesebb számjegyből áll. azt kapjuk. aki három. A néggyel való oszthatóságról annyit.Áthelyezve a golyókat. jobb. hogy a teljes szám osztható-e néggyel. akkor ez összegükre is igaz.

Azt meg tudjuk. mint majd később látjuk. A páros számok pedig így néznek ki: Őket öttel multiplikálva: És ugye a tíz többszörösei szeretnek nullára végződni. abból is az ötöst. Na. hogy hogyan kell. ∎ Ha hattal akarunk osztani. Világos.Aki ismeri a szorzótáblát. hiszen a hatnak a és olyan osztói melyeknek az -en kívül nincsenek közös osztói. ∎ Kezdjük a számot hátulról. azaz relatív prímek. . És ez elegendő is. az egyesek felől felírni: 120 Kebelleg: mellesleg. ez a megjegyzés Zolikára nem vonatkozik. emlőleg. mint: Vagyis ez tényleg -re végződik. ezt kapjuk: Ami nem más. hogy ötnek páratlan többszörösei ötre. páros többszörösei nullára végződnek. akkor kettővel és hárommal is el kell osztani az illető számot. hogy mindig. Ezért ekkor elég a kettővel és hárommal való oszthatóságot vizsgálni. Olyannyira. hiszen bármely páratlan szám megadható így: Így őket szorozva az öttel.120 ezek amúgy is prímek. az észrevehette. És kebelleg.

hogy így a tíz hatványkitevőivel mi történt! Természetesen az előjeleket is vegyük észre. Ezt az ellentett művelettel. kivonással határozzuk meg: Tehát ezt eredeti számból ezt kivonva: Három pár-ellenpár kapásból kiesik: A többi meg így rendezhető: Minden párból kiemelve az azonos számjegyeket: Ahol nyilván: Mik vannak a zárójelekben? Sorban. mint ahogy a hármassal való osztásnál. itt is szeretnénk.A hátulról hármasával csoportosított és váltakozó előjellel összeadott formulában pedig vegyük észre. hármasával: . amit ehhez. hozzá kell adni. ha az eredeti szám felírható lenne két olyan szám összegként. így ha másik is osztható -tel. Ehhez gyártsuk le azt a számot. akkor a mi vizsgálandó számunk is. hogy összegük kiadja az eredeti teljes számot. ahol az egyik biztosan osztható -tel. Zolika fiam! Ahhoz hasonlóan.

ha bizonyítást nyer. És ha ez utóbbiak is oszthatóak -tel. ill. Ez nekünk azért jó mert. Tehát legyen és Továbbá felhasználva. mindig oszthatóak héttel. hogy eme „plusszosaink”. akkor az itteni „mínuszosok” is. Már csak azt kéne be látni. A másik az. biztosan oszthatóak -tel. mert ismerünk rá egy azonosságot.Először két dolgot vegyünk észre! Az egyik az. (Egy úr a pokolban is úr. hogy soronként az elsőnek a tízszeres. akkor a „nagy összeg” is. .) Így ezt kapjuk: 121 122 I’m afraid you really hate my Hátulról. mindig -nak páros többszöröse. azaz maga az analizált szám. Ez utóbbiak tehát ilyen módon általánosíthatóak: A „mínuszosak” pedig felírhatóak így: Ez utóbbi szorzat alak meg azért jó. Viszont ezt könnyű belátni. Hiszen a „nagy összegben” egyrészt ezek szerepelnek. hogy . melyek. A „pluszosok” első tagja tízének hatványkitevője mindig páratlan többszöröse a -nak. hogy a „mínuszos” sorok első tagja tízének hatványkitevője. a százszorosa a másik kettő. mert ha a alakúak mindegyike osztható -tel. but I don’t care. a többiek pedig a szabály szerint kutyapózban122 hármasával csoportosított számok váltakozó előjelű összegét teszik ki. ha az első tag osztható -tel. hiszen az akárhanyadikon is . ’s. akkor a másik kettő is osztható.121 És akkor készen vagyunk.

Ahol a A egy egész szám. Ő pedig többek között arról nevezetes. Mivel: A többit pedig már innen kitalálod. csak nem az utolsó kettő. hanem az utolsó három számjegy alkotta szám dönti el a kérdést. hogy akkor sem. csak már nem volt kedvem kiírni. a nem osztható nyolccal. az osztható-e -nel. ∎ Ki emlékszik rá. Mint tudjuk. hogy az utolsó darab számjegyet egy számnak tekintve. . hogy milyen meggondolással éltünk a néggyel való oszthatóságra nézve? I tt is hasonló lesz. . Vagyis az van. így csak a „nagy összeg” hármas csoportok blablablái döntik el a héttel való oszthatóságot. Pl. Mert osztható -nel. Készen vagyunk. ∎ Hasonlóan a kettő -edik hatványával való oszthatóságot az dönti el. Hiszen ezek az együtthatók bármilyen számmal szorozva héttel osztható számot adnak. hogy osztható -tel. Miért? Mert osztható nyolccal: Mivel minden szám felírható a következő alakban: Ahol az nem negatív egészeket jelölnek. Ha úgy írjuk. amit a tétel állít. Igazoltuk az állítást. tehát csak hátsó három számjegy dönti el a kérdést.: Így az ezer többszöröse rész osztható nyolccal.

akiknek egyik tényezője a kilenc. húgaim. Ugye mindenki emlékszik. Hogyan is keressük? Ellentett művelettel. öcséim.plusz-mínusz…-os összeg: A boncolandó szám pedig: 123 124 Ön: maga A napos most megússza a felülvizsgálatot. hogy azt hogyan lehet? A plusz-mínusz. akkor az kap egy nullát a végére. akkor ön 123 a szám is osztható kilenccel. ha egy szám nullára végződik. Tegyük azt. akkor a szorzat is osztható azzal a valamivel. Vagyis. hogy ez a plusz-mínusz. Így már csak a maradék rész ítél a kérdésben. ha a számjegyek összege osztható kilenccel. hiszen azok egyenként mind olyan szorzatok. ∎ Erre ne vesztegessük az időt! Ha egy egész számot szorzol tízzel.Ugyanazt érdemes tenni. Azaz találjuk ki. ha egy szorzat egyik tényezője osztható valamivel.plusz-mínusz…-os összeg legyen az egyik tagja. azaz kivonással. . És akkor osztható is. akkor valaki korábban már beszorzott valakit tízzel. mint a hetes124 vizsgálatánál is tettük. Nézd meg azt! Ott a végén ezt kaptuk: Ebben a -esekkel megspékelt rész nyilván osztható kilenccel. a másikat meg most keressük. mint a hárommal való osztás esetén történt. ∎ Az állítás szerint a számjegyek váltakozó előjeles összege dönt a kérdésben. úgy keletkezett ez a szám. Márpedig. hogy miként bontható fel összegre a górcső alá vett szám oly módon. Megfordítva a gondolatot.

plusz-mínusz…-os összeghez. keressük a különbséget: Azaz: Az egyesek helyén álló kipusztul. Laci? ─ kérdezi Zolika. És.─ Jaj. Tehát a különbség adja azt a számot. noha a Zolika szerint ez még csak a hegyi étape. a többit meg átpofozzuk kissé: No. Itt a kaptatóra tették a célt. amit ha hozzáadunk a plusz-mínusz. jó. miért nem így írtad föl az előbb is. akkor megkapjuk a proszektúra asztalán fekvő alanyt. kérem ez már a célegyenes. ─ Mert egy pillanatra abban a boldog állapotban léteztem. hogy te is a világon vagy. mint szegény T-rex. Na. Így. akkor mi van? Még egy kissé kalapáljuk őtet: . mikor elfelejtettem.

Így nem ez a „kiegészítő tag”. hogy a korán fekvők is eséllyel végig olvashassák. mert előbb szerettem volna az oszthatósági szabályokat tisztázni. Irányítsuk mostan figyelmünket hát a páratlan indexű -kra: Ezek is mind oszthatóak -gyel. azaz nincs meg benne egészszer. Így jelöljük: maradék nélkül Ami annyit tesz. ha az megvan a -ben.127 Ha egy szám nem osztója -nek. ahol . aki maga viszont nyilván -gyel. hogy: -re ez nekünk pont kiváló lesz. hiszen Így ezekkel nincs gond. vagyis van nullától eltérő maradék az osztás elvégzésekor. ahol a kilencesek száma páros. Azaz a egész többszöröse -nak. hogy . mert ha a Zolika nem lenne itt. . melynek hallatán a kicsik nem akarnak lefeküdni. akkor kapásból így írtam volna őket: És itt ismét felhasználhatjuk azt az azonosságot.126 Az oszthatóság fogalma Akkor mondjuk egy egész számról. -gyel való oszthatósága ∎ Sokat emlegettünk ez eddigiekben az . vagyis mindannyian egészek. A nagyoknak meg most elmondom a titkot. hanem a váltogatott előjelű számjegyösszeg szerint alakul a vizsgált szám oszthatósága is. bármilyen fáradtak is.A páros indexű -k125 együtthatója olyan pofázmányú képződmény. Ezek tehát oszthatóak -cel. akkor azt így jelöljük: 125 126 Akik egyébként közeli rokkantságban állnak az -val… Ez az a varázsige. hogy osztója egésznek. Mi a manó is lehet ez? Miért is nem ezzel kezdtem ezt a fejezetet? Mivel is dumáljam ezt mostan mán kifele? Azé. 127 És valójában lehetnek negatívak és az kivételével nullák is.

Vagyis a maradék. hiszen . A maradékosztályai: . . A maradék értéke lehet . mert mert mert mert Vagyis a maradék. akkor az azt jelentené. Vagyis a maradék. Ha értéket venne fel a maradék. hiszen . melyek különbsége . . nevezetesen a maradékosztály „nevével” fémjelzett maradék. Eme gondolat alapján maradékosztályokat képezhetünk. hanem negatív egész és nulla is lehet. Ahol . Azok a számok esnek egy maradékosztályba. ahol . . tehát nem csak pozitív egész. Az előbbi neve. Példák: . hogy éppen megvan benne a . hogy . azaz nem is lenne maradék.Ami annyit tesz. Az azonos maradékosztályba eső számok osztási maradéka ugyanaz.

kivonjuk őket egymásból. A nem többszörösek maradékai összeadódnak vagy kivonódnak. összegük és különbségük is többszöröse lesz az adott számnak. . milyen maradékot ad. hogy az adott maradékosztály éppen az egyik tagjáról kapja a „nevét”. a műveletek hatására változván. ill. Ezért az azonos maradékosztályból vett elemek összege és különbsége is mindig a nulla maradékosztályba kerül. Méghozzá azon maradékosztályba. jelölését! A vaksiak kedvéért ezt a tényt pirossal kiemeltem a táblázatokban. Az eltérő maradékosztályból valók összege. mint ami a maradékosztályaik összege vagy különbsége is. ha összeadjuk őket egymással. Ha két. vagy különbsége.De ugyanezeket a maradékosztályokat jelölhetjük -tel kisebb számokal is. ill. vagy több szám mindegyike többszöröse egy adott számnak. hogy egy adott összeg vagy különbség osztható-e egy kiválasztott számmal. Azaz minden maradékosztály „nevé”-ből -et levonva: Vagy ”vegyesen” is jelölhetjük. Ezek mentén könnyen megahatározhatjuk. másik maradékosztályba kerül. úgy hogy az osztályban előforduló legkisebb abszolútértékű számot választjuk „névnek”: Vegyük észre.

hogy ennyiszer van meg az a másik számban. így ez itt már a vérünkben van: Itt az első három tag. pedig a maradék. majd kissé átcsoportosítjuk a tagokat: Az rész osztható -val. Így a már várt módon csak is az adhat nullától eltérő maradékot. eme szám maradékosztályaiból! Akár azonos. jelölve -val. Sőt az -t kivévételével. . hogy ily egyszerűen csak a maradékosztályokkal megadható ott is: Ismerjük. A nullát azért említem. Főleg. Válasszunk tetszés szerint két másik számot. Kivonásnál is egyszerűen a maradékosztályok különbsége adja a különbség -ra vonatkozó osztási maradékát: Hiszen a zárójel most is felbontható. hogy csak gondolatban létezik: És átcsoportosítva a tagokat: Az rész ismét többszöröse az -nak. mint a maradékosztályok összege. a polinomok szorzásánál már láttuk. maradékkal. Most felbontjuk a zárójeleket. És nézzük a szorzásra is. hiszen ez többszöröse neki. Az esetleg nullától eltérő maradék csak az .Hasonlóan megállapítható szorzatok esetén is. hogy mely maradékosztályba esnek. mert szabadon választhattunk a maradékosztályokból. hogy hogyan kell végezni egy ilyen szorzását? Igen. akkor azonos maradékosztályból valóak a kiválasztottak. ami éppen a maradékosztályok különbsége is egyúttal. Éppen így jelentése. Vegyük e két tetszőlegesen kiválasztott szám összegét: A zárójelnek itt nincs szerepe. hiszen ezt is a maradékok szorzata határozza meg. Így a tényleges maradékot az rész adja. hogy miért is igazak az előbb említe ttek! Legyen a szám. Itt mindenki lehet pozitív. . nullák is lehetnek. akár különböző maradékosztályokból. Így eme rész maradéka nulla. Méghozzá legyenek ezek mindig úgy felírva. csak annyi. így ez nulla maradékot ad. És most nézzük. tehát a nulla maradékosztályból is. Ez viszont nem más. hogy hányszor van meg az az egyik számban. mindegyike többszöröse az -nak. . Ahol is az azt jelenti. Ha ez is nulla. vagy negatív egész is. hogy jobban lásd a „számhatárokat”. melynek maradékosztályait vizsgáljuk. E két választott szám felírható így: ill. hogy a maradékok éppen a megfelelő maradékosztályok „névadó” tagjai legyenek.

mert mesze vinne. A polinomok osztására pedig láttunk konkrét példát is a c. és némi kis fantáziát használni. Az oszthatóságot értelmezhetjük algebrai kifejezésekre is. fejezetben. ∎∎ . Polinomokra vonatkozó hevenyészett oszthatósági szabályokra utaló nyomokat találhatsz a c. Egyszerűen csak visszafelé kell olvasni a szorzást. Azaz ellentett műveletre gondolni. Így ezt most ne bolygassuk. fejezetben. a nagy semmibe.Hányadosuk már általában nem ad egész maradékot -ra nézve.

Csupán az oszthatósági problémákat a prímtényezőkkel való oszthatóságot tekintve egyszerűbb kezelni. hogy prím legyen. hogy a és számok vagy -re végződjenek. mint: és mivel 128 nem osztója -nek ezért: Egészségvédelmi hatóság.) Ha ( osztója a kifejezéssel jelölt egész számnak) jegyű pozitív vagy esetleg nulla egészek. Az viszont nyilván szükséges. különben fújhatjuk a tudományunkat. h mire is gondoltam. törvényszéki hatóság. hogy -t -vel és vonjuk le -ből! vagyis: ami nem más.Oszthatósági128 algoritmusok A következő állításokban szereplő és nem kell. és az -val jelölt szám akárhányjegyű pozitív egész egész és továbbá: pozitív egész. Házi feladat megválaszolni. . fenntarthatóság. akkor fenn áll a következő is: ( nem osztója tíznek) Nyílván és -vel osztható: Szorozzuk kifejezések valamilyen egészszereseinek összegére és különbségére is igaz. hogy egyéb számokra miért nem jó!  Segédlet a megjegyezhetőséghez: „ha hosszú lecsípünk belőle. mivel másként a esetek nem állhatnak fenn. ha rövid megtoldjuk” (Majd megértitek.

és fenn áll a következő is. Mivel a kifejezéseink között fenn áll. A tételek alkalmazása: . hogy Így ha bármelyik két osztható -val. Ha mint az előbbi állításban. hogy Hasonlóan látható be. Annak alapján házi feladat a bizonyítás elvégzése! Sőt az iménti megjegyzéshez hasonló megjegyzés itt is van. ∎ Az előbbi -edik oszthatósági kifejezéseinket jelöljük így: ! Ahol . akkor automatikusan osztható a harmadik is.Quod erat demonstrandum. akkor automatikusan osztható a harmadik is. ( egész. Mivel a kifejezéseink között fenn áll. is pozitív egész akkor igaz. Az előbbi -edik oszthatósági kifejezéseinket jelöljük így: ! Ahol . hogy így ha bármelyik két osztható -vel. mint az imént. nem osztója -nek) azonos tulajdonságú egészek.

— méghozzá pont az -szörösét kell levonni. hogy osztója-e az -nak! -nek. hogy — le kell vonni az utolsó számjegyet a maradék számból. és erről mán a gyengébbek is látják. hogy Mert alakú) Az -szer valami plusz többszöröse-e ama két információt adja. Vagyis: Az eredeti szám: És az algoritmus maga: majd folytatjuk az algoritmust: erről már látható. Most nézzük. (nyilván jó lesz. hogy Tehát először is osztója-e a -szor valami legyen -nek! -szer valami mínusz !: és ez éppen . Tehát: Az eredeti szám: . h osztható de folytathatjuk is: -tel. ami ehhez jó is: — Tehát az utolsó számjegyet hozzá kell adni a maradék számhoz — és éppen a négyszeresét kell hozzá adni.Vizsgáljuk meg. Tehát először nézzük.

: A következő. különösebb magyarázatok nélkül is: osztója -nak. akkor eme két szám összege és kölönbsége is osztható a harmadikkal. Hiszen nullának minden szám osztója. hogy ha két szám osztható egy harmadikkal.És az algoritmus maga: erről mán a vak is látja. remélhetően már érthető. Azaz: ⟹ . Megj: Ha nullát kapunk az algoritmus végén. Pl. h többszöröse és folytatva is önmagát adja:  -nak. mivel: ----------------A rovatokban arra vagyon utalgatás. nyílván az is jó.

egy a fejezet elején megemlített kritériumnak megfelelő számnak. Ha ügyes vagy. de nem mondta el. hogy veszel egy olyan számot. Ebből lett az általános elképzelés. melyről tudod. Ezeket én magam barkácsoltam össze. Így ezek az én saját szerzeményeim. A matektanárom mutatatta nekem az -re vonatkozó ilyen algoritmust. akkor sem Házi feladat. Én haza mentem és elgondolkodtam rajta. hogy megvizsgálj néhány számot ilyen. . vagy olyan más számmal való oszthatóság szempontjából. hogy többszöröse.És ha vagy a nem teljesül. vagy a egyike nem teljesül. Pl. Majd használd a megfelelő algoritmust! Aztán használd az algotitmust olyan számokra is melyek nem többszörösei az ilyen számoknak! Legyen minél nagyobb jártasságod eme oszthatósági algoritmusokban! Rajtad kívül csak kevesen ismerik őket. vagyis a két tétel. Azaz legyen többszöröse olyan valakinek. de a másik igen. te magad i s hozzájárulhatsz egy kicsivel a világ tudástárához. hogy miért igaz. aki vagy -re végződik. úgy. Bátran próbálkozz! ∎∎ .

: . Ebben a tíz hatványai szerint fejezzük ki a számokat. A többi számrendszerben is így lesz. százasok. másrészt felhasználása annyit jelentene. stb. tízesek. tízezresek. stb. Azaz: pedig tehát A pedig: És a : Táblázatban: Már itt érdemes észrevenni. hogy kifejezhessünk egy adott számot. mint 129 tíznek a . ezresek. Ennek hatványai az . Egyesek.Számrendszerek Számunkra a tízes számrendszer tűnik természetesnek. Az alapszám a : A összege. Ezekből veszünk megfelelő számút. Nullától kezdve és egészen az alapszám előtt eggyel megállva a felsorolásban lehetnek csak a 129 Bármely szám a nulladikon egyenlő egy. hanem az annál egyel magasabb hatványt írtuk le. hogy nem a megfelelő hatványt. Itt a tíz a számrendszer alapszáma. Ezek tehát így szépen sorban éppen nem másnak. stb. hogy milyen számjegyeket használhatunk fel ebben a számrendszerben: És a egyrészt itt nem is egyetlen számjegy. százezresek. Pl. hatványai. mivel ezt tanultuk meg elsőként kicsiny gyermekkorunk óta.

Így jön a kapcsolat. fejezet végét. Az imént elmondottak szerint az itteni számjegyek csak a következők lehetnek: Az alapszám a kettes. a tízes számrendszerben tehát tíz darab. itt is ezeket így értjük: stb. (lásd az c. hogy melyik hatvány hányszor szerepel. Írjuk át a következő tízes számrendszerbeli számokat kettes számrendszerbe: Ezek sorban: Miként a tízes számrendszerben. ezek egyúttal az adott számrendszer alapszámának maradékosztályai is. Nézzük pl. mint a számrendszer alapszáma. Nullaszor. És akkor most újra olvasd el a fejezet mottóját! Most már meg is érted.felhasználható számjegyek. 130 Külföldiül ezt mondjuk. hogy: Tanulság egy adott számrendszerben az alapszám mindig így néz ki: . remélhetően. a kettes számrendszert. Így. mindig éppen annyian vannak.) A kettes számrendszer130 Hasonlóan történik ez más számrendszerekben is. Akkor mit is írunk helyette? Azt hogy . hanem éppen az a szám. mert ez annyit tesz. Csak ott az alapszám nem tíz. A kettő egészhatványai nulla kitevőtől felfelé: . hogy mivel ez a számjegy itt nem létezik. hogy miért határozhatóak meg a tízes számrendszerből egy másik számrendszerbe átírt szám számjegyei éppen az új számjegy alapszámával történő osztással is. . stb. nullával együtt. mikor elegendő pusztán azt megadni. Itt. De itt ugye nem írhatjuk azt. És a lehetséges számjegyek. vagy egyszer. akinek a hatványai szerint felírjuk az adott számot. Csak éppen felesleges lenne mindig ilyen hosszasan írni őket.

De a Így összesen hát: . nulla egyes: : Egy nyolcas. Ha összekevered. Az ő felírásához éppen egy kettes kell. eggyel balrább lévő 131 Na jó. tehát még . ha nem kevered össze az maradékok sorrendjét. jobbról balra. és a maradékot a következő.131 Lássuk az iménti számokat! Tehát tízes számrendszerben felírva ilyenek: Az első a . az sem árt.De hogyan is lehet azt megtudni. nulla kettes. a másodikhoz elegendő. Az osztásból kapott hányados ismét osztjuk. Tehát összesen: . nulla négyes. azaz az egyesektől kezdve. hamis eredményt kapsz. nulla egyes: A : Hozzá egy négyes kell. hogy a kettes számrendszerben hogyan néz ki egy tízes számrendszerben felírt szám? Nézzünk erre két megoldást! Az elsőhöz elegendő az összeadás és kivonás ismerete. nulla kettes. kiszámolni. nulla egyes: A már túl sok lenne. . ha tudsz osztani. ama számrendszer alapszámával melybe át akarjuk írni a tízes számrendszerbeli számot. Kettesben: . Ehhez kell akkor még Kell . Itt az adott számot osztjuk. az kell. Maradt még . Az osztási maradékokat írjuk a táblázatba.

Ezt addig folytatjuk.helyre írjuk. Tehát az eddigi számokra ez így néz ki: És készen vagyunk: A következő szám a . Tehát: A -ra pedig: Vagyis: A : . . míg nullát nem kapunk hányadosként.

Azaz: A Tehát: A Azaz .

A tízes számrendszerre utaló indexeit általában nem teszik ki. Én kitettem.A Tehát: . Nehogy má ettől érezd bonyolultabbnak! . Így az iménti számok a következő módon írhatóak egymás mellé úgy. Megválaszolni azt.132 hogy az adott szám melyik számrendszerben vagyon felírva. Használd fel azt. akkor a kavarodás elkerülése végett a jobb alsó indexben jelöljük. hogy még szembeötlőbb legyen. hogy miért is működik ez a módszer! Először írd fel egy konkrét szám esetén. 132 Én még be is kereteztem az indexet. hogy mit is jelent az osztási maradék és a hányados! Majd írd fel általánosan a szabályt! -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Ha több számrendszerbeli számot is kezelünk egyszerre. hogy tisztán látható legyen hovatartozásuk.

méri. Így a itt nem -szerest. Ezekkel az előtagokkal gyakran találkozhatsz adathordozók tárolókapacitását megadó termékkatalógusokban. De ezek itt nem ugyanazt az értéket képviselik. stb. hanem Talán érthető. És ez utóbbiak használatosak a hosszúság. Ennyiszereseket e: . mint amit a mértékegységek átváltásánál már megszokhattál. terület. ill. hanem -szerest jelent. hogy .A továbbiakban én is ezt a jelölést fogom alkalmazni. azokat . És miként látható a kettőhatványok még az hatványoknál is jobban elférnek. hogy hányszorost is jelentenek ezek. olyan előtagokat használunk. melyek névben megegyeznek a tízhatványbeli társaikkal. Hogy ezeket könnyebb legyen beazonosítani. Ezért is érdemesebb ezek használata. hogy miért írtam a táblázatba az helyett inkább azt. Viszont a számítástechnika mikor adategységekről beszél. az helyett azt. Nem haszontalan tudni. Ezek elé olyan előtagokat biggyesztünk. esetén. árcímkéken. hogy . Gyakran magas hatványok is előkerülnek. mert a kettőhatványok nem egyeznek meg a tízhatványokkal. rájuk hivatkozni. térfogat. Mert ez van legközelebb kettő egészhatványaként az -hez. s így tovább. Táblázatban: -szorost. stb. . Éppen így a sem -szorost jelent. tömeg. de mégis kettőhatvány szerint valók. Mert baromira nem fért vóna mán kifele. A számítástechnikában is számolunk kettes számrendszerben.

Néhány számrendszer idegen eredetű megnevezése: Ennyi elég kezdetnek. és még ma is sok nép nyelvében fennmaradtak nyomai. A franciában azaz négyszer húsz.Tehát nagyságrendileg133 nem térnek el az azonos nevű tízhatványoktól. stb. mint a megfelelő. A tizenkettes és hatvanas öröksége a mai időmérésünk: tizenkét óra. tizenkét hónap. kilences. Nem is lenne túl sok értelme azonosan nevezni ezeket is. stb. Az ötös a legősibb társadalmakban fordult elő. Ez tehát egy összehasonlítási módszer. mindig ezek segítségével tesszük. azonos nevű tízhatványok! Ha csak akarod kiszámolni őket. keress utána! Mire való az internet? Talán történelemből is ismerős számodra. nyolcvanegyes. mivel 133 A nagyságrend annyit tesz. becslési metódus. kétszáznegyvenhármas. tizenkettest. De legalább tudj róla. amennyi az adott szám felírásához kell. megnevezéssel ma is használt mennyiség. Az itteni számjegyek pedig: Helyi értékek tehát: egyes. hogy ugyanannyi számjegyből állnak. hogy több ókori nép is használt tízestől eltérő számrendszereket. Ötöst. 134 Az angolban azaz háromszor húsz. ha brutál nagy eltérések lennének. huszonhetes. azaz négyszer húsz meg tíz. . és ennek nem negatív egész kitevős hatványaiból veszünk éppen mindig annyit. Ha felesleges túl pontos értékeket közölni. hogy itt a három a számrendszer alapszáma. Vedd észre. húszast. akkor megteszi a tízhatványban számolás is. A húszas is több nép ajkán megmaradt mérőszámként: 134 A hármas számrendszer Nem lehet nehéz kitalálni. Ha több is érdekel. hatvan perc … De éppen így a tizenkettes. hármas. Így. A számolásokhoz kiváló. hatvanasat. hogy a tízes számrendszerben azonos számjegyből álló számokat azonos nagyságrendbe soroljuk. hogy a tényleges érték mindig jóval több.

sőt vissza is. hogy osztható hárommal? És az. ! Így sorban: Kettes számrendszerben: Ki ez? 135 136 Nem olyan nehéz. a kettesből a négyesbe. amit már láttál a fejezet elején. amit a kettes számrendszerre muta ttam. Azonban van néhány számrendszer. hogy kilenccel? Most már bármilyen számrendszerbe át tudsz számolni a tízesből. Ha az egyik számrendszer alapszáma egészkitevős hatványa egy másiknak. . stb. Nyilván itt is azt a tudást kell előszedni. Átszámítás bizonyos számrendszerekből bizonyos okba Elsőnek írjunk fel néhány számot kettes. csak azt kell alkalmazni. tizenhatosba. 137 Vagy legalábbis nem túl nehéz. Pl. akkor eme számrendszerek között könnyű 137 az átszámítás.tehát ezek lesznek a helyiértékek: Írjuk át a következő tízes számrendszerbeli számokat hármas számrendszerbe!135 A következő hármas számrendszerbeli számokat írjuk át tízes számrendszerbe!136 Miről látszik az egy hármas számrendszerben felírt számon. négyes. amely kiemelt jelentőségű. és vegyünk észre valamit! Legyenek ezek a felírandó számok pl. nyolcas és tizenhatos számrendszerben is. nyolcasba.

A nullától egészen a tizenötig. hogy egy-egy karaktert használjunk minden egyes számjegyhez? Mert szeretjük úgy felírni a számokat. stb. hogy a számjegyek közvetlenül egymás mellett állnak. ─ Hoppá. Méghozzá a latin eredeti. a következő felírás olvasható lenne többféleképpen is: Így: . Mint korábban említettem. meg kellene beszélnünk. A tízes számrendszerben nem. mint amennyi a számrendszer alapszáma.Négyes számrendszerben: Ki ez? Tizenhatos számrendszerben: Ki ez? Na igen. hogy nem árt ismerni az -t. Ennek megfelelően a tizenhetos számrendszer számjegyei a következőek: Vagyis. hogy mi is az a a számjegyek között. és mégis leírhatóak legyenek egyetlen karakterrel a következő okosságot alkalmazzuk. melyekben a -esnél nagyobb számjegyek is szerepelnek. a betűk a következő számoknak felelnek meg így sorban: Sejthető. a tizenöt az nem is egyetlen számjegy. Pl. nyomtatott betűit. Hadirendbe sorakoztatjuk a már egyébként is sorba állított betűit. ─ mondja Emese. meg dupla betük. Nincsenek ékezetes. nagy. hogy melyik karakter hova tar tozik. Ám ekkor nem lehetne tudni. És miért is fontos. Azonban hogy az olyan számrendszerekben. minden számrendszerben annyi különféle számjegy létezik. Így a tizenhatosban tizenhatféle.

vagy négyes számrendszerben meglévő ám a négyes. . hármat lépve pedig nyolccal szorzunk. ill. ahol vannak. hogy a négyes számrendszerben. akkor egyet lépünk jobbra. ha csak azt kell pótolnunk. A kettes. akkor akár hármat. azaz hogy éppen már nem lévő „hiányzó” helyi értéket is át kell ugrani. Azaz eme számot így összesen féleképpen lehetne érteni. És mivel szorozzuk az áttelepítendőeket? Ha csak egyet kell lépni. és a tizenhatos számrendszer helyi érték táblázatában bizonyos kettő hatványok hiányoznak. 139 Á. akkor a kettesből négyesbe történő átszámításnál kettővel. hogy újra kellene számolni mindent? Vegyük észre. Hány számjegyköz van? . kettesből négyesbe. mivel . a következő történik.138 Ki jött rá. a négyesből tizenhatosba való ugrásnál pedig néggyel. kettőt. egy számjegy elv. kettesből tizenhatosba. négyesből tizenhatosba. vagy nem. Ilyenek itt a helyiértékek számjegyei. Pl. mivel . .140 Ha viszont a kettesből térek át a tizenhatosba. akkor lévén. anélkül. egyet lépvén kettővel. 138 Pontosan kiszámolható. hogy hányféleképpen lehetne összesen félreértegetni. Azaz a régi helyiértékek új helyértékként most ennyiszeresüket érik odébb téve. a tizenhatosban már hiányzó helyi értékek helyén álló számjegyeket kell eggyel vagy kettővel jobbra mozgatni. kettesből négyesbe átírva. egy csomó buta kérdés! 140 Javítani. A megmaradó helyiértékek számjegyei maradnak. és mikor lépünk kettőt jobbra? Ha kettesből négyesbe. ha nem csak egyetlen karakter lenne egy „számjegy”. akkor hatványozzuk a lépési szorzatot.Vagy így: Vagy akár így: És még ki tudja hányféleképpen? Ezért szükséges az egy karakter. vagy négyesből tizenhatosba térünk át. vagy csak egyet is léphetünk jobbra. a példaként felírt számokat. hogy akár három egymás mellett lévő. Mivel a lépések száma a -es kitevője: Ki ez? 139 Ki ez? A tízesben ilyen arcút. a tízes számrendszerben ilyen megjelenésű számokat: -et hogyan lehet könnyen átkonvertálni. hiszen ilyenkor csak egy-egy „hiányzó” helyi értéket kell meliorálni. Minden számjegy közé vagy írunk vesszőt. Mivel szorozzuk az arrébb léptetendőt? És mikor lépünk egyet. és megfelelően szorozva hozzáadni az abban az eggyel vagy kettővel jobbra lévő rubrikában lévő számjegyhez. Ha több hiányzó helyi értéket is át kell ugrani. Nehéz ezt egy mondatba préselni. kettőt lépvén néggyel.

De mint bizonyára látható. hogy hármas számrendszerbe is írd át ugyan eme számokat. így az ő számjegye megmarad. Így lesz egy -as a mostani tizenhatos számrendszer -es helyiértékének számjegye. tízesben álneveken bújkáló kettesbő négyesbe. Így. házi feladat gyanánt! További házi feladat. és a régi számjegy dupláját hozzáadni. Azonban a és a helyiérték kihalnak. a helyiértéken . tizenhatosba átirása menetének kibogarászását141 tedd meg te. A kipusztuló -as helyiérték -esével is ugyanaez történt. számjegyet írjuk. de három lépése miatt. az utókor. A többi szám. Az ő számjegyeiket kell odébb tenni eggyel jobbra.Majd hozzájuk fogjuk adni az esetleges áttelepülteket. hozzáadván az ott eredetileg lévő -hoz. mint ahány kettesbeli helyi értéket léptek vissza. a nem egyetlen számjegy. a tizenhatos számrendszer. Szoroztuk -vel és hozzáadtuk az eggyel hátrébb lévő -es helyi érték oszlopába. ill. mint egykoron a . . három helyiértéket lép hátra. lefokozván ezzel. majd onnan kilencesbe és huszonhetesbe! A viszonylátásra! ∎∎ 141 Ugye. a -cal szorozva. Megszűnnek a helyiértékek. a következő történik. az ő egyeseiket át kell menekíteni. A -es helyiértékből csak kettő úgrásnyira van a os helyiérték. így -cal szorzódik. megfelelő utánuk maradó helyi értékébe a tizenhatosban. így az átkerülő -est -gyel szorozzuk. A megszűnő -as számú hivatal -es számú ügynökét az -es helyiértékre léptetjük hátra. Így a -as helyiértékből a -ba kerülő -es. Az átkerülők a kettő éppen annyiadik hatványával szorzódnak. Amit menten hozzája is adunk az ott már nagyon türelmetlenül várakozó nullához. aztatot jelentő. miként a szintén enyészetbe kerülő -as helyiérték -ese is az -es helyiértékbe kerül. Ki ez? A -os helyiérték a tizenhatosban is rendelkezik létjogosúltsággal. kettesből tizenhatosba átírva. Hiszen a helyiétéken volt -et szoroztuk kettővel és a ficakjában lévő -eshez adtuk: . így az ábécéből segítségünkre siető felmentő sereg -nek megfelelő. milyen szép a magyar nyelvben az egymásba ágyazott birtokos esetek kifejezése leírásának olvasata? . és az ott üres fejjel lézengő -hoz adva. Így lett a kettesben eddig csak . Majd e kettő átkerülő számot összeadjuk: . a már ott lévőhöz. Mostmár neki is van barátja. ---------------------A tízesben Ki ez? -ként tetszelgőt.

Na. amit ezekkel a gépekkel amúgy is sokkal pontosabban. hanem ilyen idétlen színű. Ezekkel lesz a legkevesebb bajod a színkód egyértelműsége miatt. Sőt. az kevés hozzá. Ámbár nagyon sok különböző elrendezésű számológép van. hogy vannak rajta olyan gombok is. tehát kihagynak egy karakternyi helyet az előtt. amelyek használatáról elképzelésed sincs. ahol a kitevőt eleve kétjegyűnek kezelik: 142 De csak akkor hozza elő. ha nem akarsz a függvénytáblázattal vacakolni. Ezeket a nyomógombokat akarom most ismertetni veled. hogy ahány gép. a jobb minőségű számológépek elterjedése óta. ahogy az átlagemberek gondolják a számok megjelenítését. Ez tehát típustól függ. Tehát itt a . Egyébként is több gomb van rajtuk. ha ezek használatát már megszoktad az egyiken. ahol nem. A többi gomb fölött látsz ugyanilyen színekben jeleket. ilyen türkiz színben. hogy nem az egyszerű krumpli számológépekről kívánok itt értekezni. Ezekre a komolyabb gépekre szükséged is lesz.142 Olyan is van. ezenkívül még sok gépen van felíratú gomb is. mert egy adott gomb több feladatot is képes ellátni. ami pedig kitevőt jelent: betű szerepel. Tehát itt az iménti ami az esteleg. és kényelmesebben ki lehet kiszámolni. mert olyan is van. Hanem az az alak. de a legfontosabb gombokat biztosan felismered akármelyiken.A számológép használata Sejtheted. A számot így írja ki: pedig éppen az. ha egyszer megértetted ezek használatát. Igaz ugyan. hogy már benyomtad. ha benyomod! Ha csak gondolsz rá. ez éppen nem az. A neve alapján azt hinnéd. merő lustaságból a tizest lespórolják és helyette egy szóra utal. Már ahol. egyre kevesebb olyan adatot tartalmaznak. vagy azt hiszed. melyeket néven különböztetnek meg a szerény tudású társaiktól. Sőt vannak olyan gépek. . Miről ismered fel a tudományos számológépet? Arról. amelyiket hívjuk magyarul. Ezek a segédgombok a számológéped típusától függően a vagy csak feliratot viselik. Sőt a mai függvénytáblázatok. míg a gombok feletti türkiz jeles funkciókat a türkiz színű segédgomb hozza elő. így is néz ki. attól függően. De legalább ilyen gyakori az ugyanilyen szerepű feliratú gombok használata. Logikusan a sárga jeles funkciókat a sárga segédbillentyűk. és még a jelölések sem mindig ugyanazok. De többnyire a bal felső sarokban találod ezeket a funkció billentyűket. hogy ez a matekórán elsajátított normál alak. hanem olyanokról. bármelyikkel elboldogulsz. gyakran sárga színűek. hogy nem türkiz az . Sőt még annál is több funkció van rajtuk. annyiféleképpen pakolászták rájuk a gombokat is. A számokat is sok formátumban tudják kijelezni. mint a gagyikon. hogy milyen segédgombot nyomsz meg előtte.

De nagyon szépen kell írnod. ahol van gomb a zárójelhez. ami választ is jelent. ha éppen kedve van. A rossz sorrendet használva hiba üzenetet ír ki. szerencsére a mínusz kitevőt is jelölik. Ne használd. ha fáj valamije. Más gépeken pedig éppen a gyökvonásra utaló gombot kell előbb lenyomni és utána bepötyögni a számot.Tehát amit a rendes emberek így írnak papírra. Első lépésként derítsd ki. A pedig a csonkított alak. hanem csúnyán levágja a kilógó részt. ill. hogy egyenes. csak éppen neked nem jelzi ki pontosan. használja is. ha éhes. akkor inkább ilyet válassz magadnak. tehát nem fordított irányban kell betáplálni az adatokat és a műveleteket. Remélhetően pár éven belül igazán használható kütyük is piacra kerülnek eme elgondolás mentén. Nagyon praktikus. típustól függően. Miként csecsemő is másképpen sír. Ha ebben az üzemmódban van a géped. vagy csak éppen maga sem tudja. akinek a gyökét akarjuk. E fölött pedig kíméletlenül csonkol. Ezen gépek használata sokkal egyszerűbb. hogy mit akar. akkor a többi. vagy az billentyűk egyikével. hogy huligánok így teszik: ezek a slendrián Igen. Azonban minő szerencse. ha közben nem kapcsoltad ki a géped. És a zárójelet csak akkor ismeri fel. hogy hová tetted. Ezeket inkább hanyagold. Az felirat az angol szóra utal. És nem olyan régóta már olyan kalkulátorok is vannak. hogy éppen milyen hibát követtünk el. Azaz pont úgy. mint a gyökvonás esetén. és másképpen. Azaz nem kerekít. Az sem hátrány. És most lássunk néhány konkrét számolási metódust Található a jobb gépeken egy Tehát a felirat. –t. akkor előre beállítható tizedes számjegy mennyiséget enged csak meg. ha nem akarod újra bepötyögni. Itt az előző számolási eredményt hozhatod vissza vele. mert pontatlanná teszi a számításaidat! Sajnos még sok olyan gép van forgalomban. az előbbi . hogy felismerje az írásod. mert a hiba üzenetek is számozva vannak aszerint. Sok gépen láthatod a felitartot is. ahol nem a papíron megszokott sorrendben. némelyik gépen előbb a számértéket majd a gyökvonás műveletét kell közölni a géppel. hanem éppen fordítva kell bevinni az értéket és a műveletet. De az ötlet alapvetően jó. és gyakran valamilyen számot is kitesz mögé. hogy ha ezt már kitapasztaltuk a gépen. Pl. ami a rövidítése és arra utal. ha gyököt vonnál. egyelőre még csak mobiltelefonokon. mintha csak papírra írnál. Ha lehet. hogy a te géped melyik sorrendet érti. hogy hov a is tette. Főleg ha látható is. ha egy gépen a zárójel is kitehető hosszadalmas műveleti sorok elvégzése közben. A maiak még inkább csak a játék kategóriába tartoznak. ami többnyire a funkcó billentyűkkel hozható működésbe. Sajnos vannak még mindig olyan gépek is. Előbb a műveletgomb majd a számérték következik. miként a papíron számolásnál. bonyolultabb műveletet is ugyanolyan sorendben kell betáplálni. melyekre be is rajzolhatod érintőképernyő segítségével a számokat és műveleti jeleket. annak jelölésénél tesszük.

eredményt az további számoláshoz.majd az gomb. hogy És vagy akkora mázlista. Ha az „egyenes” beírást érti a géped. Négyzetre emelés: Itt mind a két géptípusnál ugyanaz a sorrend: előbb a szám. majd a Pl. Akkor csak ezt kell pögyögnöd: Úgy gondolom. Pl. hogy műveleteti gomb „árnyékában” húzódik meg más színnel. Tehát nézzük a négyzetgyökét! -os pacsitra gépek esetén: majd és végül az . hogy van a gépeden. eredményül -et kell kapnod.: . azaz inverz művelet található. azt kellene kiszámolnod. több műveleti gomb esetében is az a rendezési elvet követték a gyártók. azaz köbgyökvonási funkció is. hogy ha a gombon van egy művelet. Sok gépen van harmadik. az egyenes még vár az egyenlőség jelre. hogy az alapműveleteket átugorhatom. Amiből azt hinnéd. Maga a nem is önálló gomb. akkor vagy veled van a gond. vagy a géppel. Piszok kényelmes. akkor tudod. Ha azokat sem tudod önállóan megoldani a gépeddel. minden helyen. hogy ama színhez való funkcióbllentjűt kell előbb megnyomnod mielőtt a gombot nyomd le. hogy ez az egyszerűbb. és már éppen ki is jött ez fránya szám. szebb. ha kell! Nyilván eredményül -ot kell kapnod. Ha mindent jól csináltál. Ha már elvégezted a fent említett gyökvonást. Nyomd be. és jobb. gomb lehet. akkor előbb a és utána üsd be azt a számot. ha kiszámoltad egy egyenlet gyökét. Akkor egyszerűen. Egyébként. Esetleg az egyik típus. ott hozd be az -ben tárolt eredményt. De akkor már gombot benyomnád. akkor az „árnyékában” a fordított. Tehát nem is kell egyenlőséget nyomnod. aminek a négyzetgyökét akarod tudni. hanem az tudod. hogy milyen sorrendben k ell betáplálnod ezt a gépedbe. gomb: . és az éppen egy hosszú tizedes tört lett. Teszem azt. Ez nagyban megkönnyíti bizonyos műveleti gombok megtalálását. amit szeretnél behelyettesítéssel leellenőrizni. Ha fordított betáplálású a géped: majd és erre már meg is jelenik az eredmény. De csak várd ki a végét! Bonyolultabb műveleteknél eme egyszerűség nagy hátrány lesz. ahol az adott számot írnád az egyenletbe.

mert abból nem fogod tudni. Szögfüggvények használata: Ezek azok az izék. de a gépedben. akkor a zárójelekről a géped automatikusan gondoskodik. hogy -hogy nem az osztó van beírva. Bár az utóbbi hiányában alkalmazhatjuk azt az azonosságot is. majd ez alapján már bármi mást ki tudsz számolni. majd aztán bepötyögni az osztás műveleti gomb lenyomása után az éppen kitörölt számot. mindig válassz olyan számítást. akkor fordított sorrendben: . Ugyanis ha nincs lesz? Ezt már nem részletezem. ha fordítva. és fordítva. ne a -et válszd minta műveletnek. hogy: Vagyis írhatunk törtkitevőt is. aminek eredményét magad ismered. és hogy ne kelljen ezt kitörölnöd. Ha ismered a szöget. aki még nem találta ki? A akkor majd éppen gombot kell meglelnünk hozzá. mint amit kellett volna. mert gomb. köbgyökét! ha szerint dolgozik a gép. Általános kitevőjű hatványozás és gyökvonás: Itt az és az gombok megléte szükségeltetik. Ha nem -os pacsirta. . Hiszen a reciprok reciproka maga a szám. Mindenképp a a helyes Köbre emelés: Van. hogy beírhasd az osztandót. feliratú billentyűkkel érhetőek el.: Ha mázlid van. Az a bizonyos természetesen a magyarul -nek írt dolog. mint papíron. Ki tudod találni.Köbgyökvonás: Vegyük a majd eredmény. De vigyázz. azt tapasztald ki! Ha nem vagy biztos a sorrendben. Így kipróbálhatod. hogy melyik kettes melyik! Némely gépen van egy vagy egy gomb is. melyek a . Majd mivel ezzel éppen reciprokát kapod annak. Pl. ha nincs megfelelő hatványkitevőt betápláló gombunk. Ne töröld ki az osztót. hanem őt oszd el az osztandóval. akkor az azt jelenti. akkor az nagy kár. Ha nincs. hogy az előbbi műveletet sem tudtad elvégezni. Ez akkor hasznos. Hogy milyen sorrendben kell bevinni a következőket. ha el kellene végezned egy osztást. vedd ennek a reciprokát. A másik kettőt magyarul is így írjuk. akkor -os gépeken ugyanúgy kell írni. teheted a következőt. és a szögfüggvény értékét akarod meghatározni. Ezzel természetesen egy érték reciprokát tudod kiszámolni.

hanem az jelöléseket. mint már kitaláltad. a a vagy ezek valamelyikét: géptípustól függően. ha nem figyelsz. akkor: . De mielőtt használod. radián. Így nem mindegy. és közben mire gondolsz te. először is győződj meg róla. ha az -et akarod megtudni. Ha viszont a szöget keresed akkor a funkcióváltó gombokat kell használnod. Ez pedig. mint az előbbiek. mert itt nem a függvények reciprokai vannak. de szerencsére ezek ugyanazt jelentik. -vel van jelölve. Olykor egynémely gép nem is ezeket a jelöléseket használja. Persze a nagyobb gépeken teljes alakban is szerepelhetnek eme szavak. hanem az inverzeik. Ez egyes számológépeken csak A esetén a derékszög . vagyis ekkor számára a derékszög az biza betűvel van kiírva a kijelzőn. A esetén a gép a derékszöget betű jelöli a kijelzőn. Pl. Hiszen ezek hozzák elő a gombok fölé írt funkciókat: Amely jelölés zavaró lehet. hogy a géped a megfelelő szögformátumra van állítva. A -nak gondolja. Pl.Stb. Csúnya elszámolás lehet belőle. Ezt az állapotot egyes modelleken csak egy esetén radiánban számol. még a szögfüggvénygombok benyomása előtt. hogy mire gondol a géped.

a szöget. Itt a szögek törtrészei. hogy tovább dolgozhass velük. itt is. hogy az itt imént használt az csak papíron ilyen kinézetű. így: . hogy melyiket használja. századokban vannak értve. Egyik irány maga a gomb.melyek sorban: -re utalnak. fokban értve. percben. de oly bénán jelzik ki. értelmesebb gépeken van zárójel is. Pl. mellyel át is válthatod egyikből a másikba. de ennek a neve is mutatja. szögpercbe. Van -t ill. hanem leginkább semmi. hogy zárójelbe kell tenned a szög értékét. a fordított irányt. Ezt sem árt tudni. tizedekben. hanem tizedespont található. Azt sem árt tudni.-vel kombinált művelet. A a szokásos szöget jelenti. hogy a másodperc tizedrésze. mert miként az órát is. így ahogy van: De a zárójelet mindenképpen tessék kitenni. mert a szög jele a . Sőt lehet. értelmesen ki is jelzik. -at használunk. Ezért is jobb olyan számológépet beszerezni. Az ilyenekbe lazán beírhatod ezt. nehogy így értse: Mert ugye ez mást jelent. hogy . Szögformátumok átváltása Az előbb látott még egy lehetőségen kívül. Továbbá a -et csak úgy írd. a vissza irány a stb. mintha ki sem jeleznék. Az említett -es . ennek dedikált gombot kapott. átváltva -be így néz ki: : : Néhány egyéb átváltás: Hosszadalmas műveletsorok Hogy ne kelljen mindig leírni a részeredményeidet a papírra. ugyan van zárójel. a szögperc jele a és a szögmásodperc jele a . a gépeden biztos. hogy mégiscsak tedd ki a fok jelét. De sajnos ilyenkor a másik írásjel is jelent valami mást és ezzel felcseréled a kettejük szerepét. -at használunk. amin beállíthatod. Erről látszik ugyanis. -et megvalósító funkció. Ez többnyire egy . másodperben kifejezve váltószámként -at. hogy -ot találsz helyette.Tekintve. (tizenkettő egész negyvenöt század fok). ill. A butácskákon. hogy éppen nyitottál vagy zártál egy zárójelet. hogy a legtöbb gépen nem tizedesvessző. ill. így a jele nem . Hacsak nem kéri külön. szögmásodpercbe átváltva. Persze van olyan is. Ezt szokás gommbal is jelölni. Sőt a még értelmesebbek. Míg a az szavak kezdőbetüi. -at. melynek nem egysoros a kijelzője. Ezenkívül még tizedmásodpercbe is átvált. hogy komolyabb gép.

és attól tartasz. hogy . hanem kijelzőre. ahol éppen a pirossal kiemelt számot látod. Nem a te memóriádat javítják ugyan. ha te zárod. amit éppen fel akartál még később használni. és a géped már hipp. Tehát. hogy . és ott.143 hogy a gép használati utasítását olvasd el.hopp félre is értette.szabad-felejtenem számot. nézzünk egy példát! . és onnan kihívás Ha több egymásután elvégzett szorzat eredményét akarod végül összeadni. be kell csak hívnod az előző eredményt így: És már rendben is van. hanem majd csak később. akkor éppen eltűnik ez az eredmény. de ha elkezdesz egy másik műveletet végezni. És a legfontosabb. hogy tulajdonképpen soha. akkor jönnek jól a memória gombok. Olyannyira nem gyakran. az abban lévő trükköket próbáld ki! Sokat tanulhatsz belőle. de neked kell zárnod. némely be is zárja. Pl. nem egy pofa sörre. hogy papír nélkül is elboldogulj ilyesmivel. hogy a következő kettő közül melyikre gondolsz: Ezt is jobb. mire végre tu dod azt írni. nem tűnt fel? Nem figyelsz? Memóriába táplálás. És a függvény estelegesen hosszadalmas argumentumai is. hogy 143 Amerikamánok részére: a . akkor ott. hogy igazi Zolikásan elfelejted. A gépek ugyanis olyan dolgokat is félreértenek. Létezik egy gomb. Az egyik gomb a memóriába tárolásra szolgál. alias gomb Ha egy számolás végén kapsz. amiről nem is gondolnád. amivel szeretnél a lehető legpontosabban tovább számolni. egy hosszadalmas számot. Néhány kényelmi funkció Az „előző eredmény”. nem mindegy. Ezért jobb. Na. vagy valamelyik társa. ha te elfelejted. akkor neked találták ki a következőt. ahogy te gondoltad. hogy nem akkor. De gyakran nem önálló gomb. Itt leginkább az . pl. Vigyázz! Tehát a nevezőben lévő kifejezés mindig legyen zárójelben. ha egyértelműen írod: Észre sem veszed. a módi. hogy valamelyik funkció segédgomb kell hozzá. és nem is szeretnéd közben leírni ezt az el-nem. Ez a gomb az . de lehet. de e géped így lehetővé teszi.Némely gép automatikusan nyitja. két másodperc múlva. mert színre-színt a Azt szeretted volna tovább használni. mellyel a legutóbbi eredményt hívhatod be. Ez az önállótlanság abban nyilvánul meg. . Király. nem? De erről már az előbb beszéltem. és az van ráírva. De nem most.

szórást. dedikált gomb. hogy telefonon kell visszahívni. tehát mikor csak értékeket táplálunk be. Pl. A jelölések a statisztikában megszokottaknak megfelelőek. : a szórás. ∎∎ . meg ki tudja még. Szinte mindegyik típuson eltérőek a jelölések. Vannak gépek. nem egy hangos fütty. négyzetösszeget. melyet mi viszont papíron így jelölünk: . mint az ebek esetében használatos. de némi fantáziával kitalálhatod. Annak menüjében lehet még továbbá és lehetőség is. visszaemlékezni. Maga a bevitel többnyire.és még az is lehet. hanem a korrigált szórást adja. ahol a statisztikai alkalmazásokhoz üzemmódot kell váltani a gomb segítségével. Az előhívás. úgy történik. Az egymás utáni adatok között kell valami elválasztás. mert lehet. mi mindent számolhassunk kényelmesen. hogy önálló. De ez utóbbinál tessék figyelni. : változó bevitel. Egyszerűen csak be kell vinnünk az adatokat. Természetesen a nem arra utal. Ha nem. hanem az . kövesd a színkódot! Ezt megnyomva a képernyőn lévő számérték hozzáadódik a memóriában található jelenlegi értékhez. : a bevitt értékek átlaga. hogy miként működik. Következetesebben lehet a lehetőségekkel élni. azaz papír nélkül. és a megfelelő gombok nyomásával megkaphatjuk a kívánt értéket. Ezeket is. : a változók összege. hanem a másik jelentésre gondoltak az alkotók: visszaidézni. ami a rövidítése. ami nekünk megfelelő! A az egyváltozós adatokra alkalmas. hogy átlagot. Szerencsére e kettő között van egy egyszerű összefüggés: Ahol természetesen az a változók száma. mind tessék lecsekkolni. Egyes gépeken ezt a gombot a helyettesíti. és ez az összeg lesz a memóriában tárolt új szám. a a kétváltozósakra. hogy úgy van-e a te számológépeden is. hogy nem is az általunk -val jelölt szórást. Ezt a használati utasításban tessék kikeresni! Minden körülmények között hasznos a használati útmutató útmutatásait követni. stb. Válasszuk azt. Statisztikai alkalmazások Sok gépen van arra is lehetőség. vesszőt vagy következő gombot kell nyomni közöttük. hogy az adatok között egy vesszőt. mikor és értékeket is betáplálunk. Vagy akár az feliratot is viselheti az illető gomb. vagy -t kell nyomni. Gyakran ez a gomb is másképpen van feliratozva: .

az pedig a . mint valahányadik hatványa az alapnak. Akkor használatos. Az adott szám. már néhány nap múlva úgy emlékszik. ha a kitevő egész. hogy hányszor kell ismételni. a szorzásnak az ismételgetése. Gyakran. Erről a kitevő tájékoztat. mint mondottam. Az szorzás 144 hívjuk. azt jelenti. amit a ismétléseinek számát röviden művelet elvégzésével kapunk. És noha a második hatvány estén éppen azt az eredményt kapjuk akkor is. akinek a jobb felső sarkában van az az . Hogyan olvassuk ki? 144 Mókás. és aki a sor legvégén áll. hogy egyes magyar tájszólásokban a Ő tehát még nem gimis. A számértéket. hogy az alapot kell s zorozni a kitevővel. akit önmagával szorozgatunk. a röviden névre hallgat. Pedig ez balgaság! Ne abból az egyetlen esetből általánosítsunk! A kitevő. Az a bizonyos az 145 általános kitevő. a hatványra úgy is hivatkozunk. mikor csak úgy általánosságban kívánok nyilatkozni róla. Mert az autó ablakába is ezt 145 . ha az alapot szorozzuk a kitevővel. ez más esetben nem igaz! Figyeljünk oda! Az átlag diák. matricát jelent. a szorzást. Egy adott számot szorzunk önmagával. Ezt addig ismételjük. amíg a kívánt mennyiségű szorzást elérjük. szó. az a kis szám a jobb felső sarokban a . vagy röviden hívjuk. nézzük kettő néhány hatványát! Mit vettünk észre? Igen.Hatványozás és gyökvonás A hatványozás a négy alapművelet egyikének. Pl. majd a kapott szorzatot (eredményt) ismét megszorozzuk az adott számmal.

148 Lásd. Zárójelek között. hanem ez az általánosan bevett gyakorlat. akik ezeket nem tudják megkülönböztetni. ha viszont a kitevő páratlan. akin a feladatban kiszabott fokszámú gyökvonást végezzük. Lásd alapműveletek! .148 : 149 Mennyivel egyenlő a negyedik hatványa? Mennyivel egyenlő a harmadik hatványa? Ha a két kérdésre ugyanazt a választ kaptad. pedig nem az. akkor negatív lesz a hatvány. lesznek majd negatív kitevők is. hogy „hét a mínusz négyzeten”. azaz a szorzótényezők száma páros. Te ne tartozz közéjük! 150 Negatív számot negatív számmal szorozva pozitív eredményt ad. Itt azt a számot keressük. engem is piszkosul zavar. Bonyolultan hangzik? Hehe. Talán még senki nem is mondta így. hogy egy negatív szám hatványa mikor lesz pozitív és mikor lesz negatív? Ha kitevő. ha minél előbb megszokod. 149 Na ja. amit adott ismétlésszámban önmagával szorozgatva megkapjuk azt a számot. Bár ki tudja. 150 146 Én még sosem hallottam azt.. akkor pozitív lesz. Néhány sorral ezelőtt mondtam. fejezetet. illetve a lábjegyzetek hivatkozási számozásai ugyanúgy néznek ki. hogy a hatványkitevő. akkor csúnyán elszámoltad magad. azért attól még odaértjük:147 Mi dönti hát el. hogy hogyan ne számold! Számold újra! Mennyivel egyenlő az harmadik hatványa? És a ötödik hatványa? Mi is az a címben említett gyökvonás? A gyökvonás a hatványozás megfordítása. Már látom lelki szemeim előtt diákok tömegeit. Nem csak én vagyok ilyen lusta. ha nincs is kiírva a szorzás. c. Pl. 147 Lustasági okokból kifolyólag. Jobb.146 Igen.

azaz ha a gyökkitevő páros szám. ezt meg azt jelenti. Jele: Negyedik gyök (nincs más neve): a negyedik hatvány inverze. A szimbólum a gyökjel. aki ha éppen kettes. miért. Ilyen egyszerűbb jelölés a helyett simán. Második gyök (alias. De a többit nem hagyhatom le. gátlástalanul csupán -t írni. marad. Kicsit olyan. Persze csak azért nincs jele. hanem ugyanazon aljas megfontolásból. nincs megoldás a valós számok körében. mert tök mindegy. akkor azt használjuk. Ezért eztán én is lehagyom a kis kettest. mert előtte megegyeztünk (összeesküdtünk ellenetek). Más szóval. akin végeztük. mi lenne az alábbiak az eredménye? Bátran lehet próbálkozni. köb) inverze. Napestig szorozhatnék és oszthatnék -gyel. Majd látjuk. mint az egyel való szorzás és osztás.) Első gyök: helyben hagyja azt.151 Az a kis szám. hogy ilyenkor a gyök alatt nem állhat negatív szám. aki mellesleg egy elnyújtott kis írott betűt formáz. hogy a kihagyott funkció miatt napestig csak szidja a szoftverfejlesztők kedves ídösanyját. hiszen akkor senki sem tudná. hogy páros gyökvonásnál. akkor lehagyjuk.Most néhány szó a matematikusok körében általánosan elterjedt bűnös lustaságról. ami egyébként a kettes. Tehát úgy lehagyjuk a kis kettest a bal felső sarokból. avagy sem. Ha egy jelölésnek létezik egyszerűbb alakja. Úgysem látszik rajta. négyzetgyök): a második hatvány (alias. Tehát az iméntiket így is írhattam volna. 152 Hasonlóakat gondolj itt is az -ről. Jele: Harmadik gyök (alias. Jele: -edik gyök (itt az a gyökkitevő): az -edik hatvány inverze.153 Az. Az eredményként kapott szám a gyök. Sőt ennél is erősebb megkötés. Tessék csak bele gondolni. hogy az előjel is minden tényezőben ugyanaz. vagy mínusz. mert a szó latinul . . 151 Az „ semmilyen jellel sem rendelkezik. mint a huzat. mindig van negatív és pozitív gyök is. hanem azt hogy a gyökkitevőt. négyzet) inverze. noha ő lehetne ilyen: . vagy plusz. hogy ez és az. negatív számnak nincs páros gyöke. mint ami az -edik hatványozás esetén mondva volt. mint amikor egy szoftver újabb verziójából kihagynak olyan kényelmi funkciókat. De nem ám feledékenységből. hogy éppen hányadik gyökre is gondoltam. Jele: (lábjegyzet)152 Míg el nem felejtem. nem írtam ki! Elnevezések: (nulladik gyök az nincs. azt jelent. hogy most nem számoltam ki az értéküket. ahogy volt. mit sem változna semmi. hogy valakiből vonunk-e első gyököt. Jele nincs. sőt eztán így is fogom: Most nem azt kell ám észrevenni. köbgyök): a harmadik hatvány (alias. egyébként kiírjuk. hogy önmagával szorozzuk. amit a szegény felhasználó már annyira megszokott és megkedvelt. a nevet kapta a keresztségben. ne felejtsük el azt sem.

153 Szerencsére a komplex számok halmazában ennek is van megoldása. Szmámold ki: (úgy értem számold ki. Főleg ha olyan nagy szám jönne ki.) Hatványok szorzása Ha azonos alapú hatványokat szorzunk egymással. azé írok pöszén. vagy olyan hatványokra melyeknek kitevője tartalmaz közös szorzótényezőt. szép könnyedén egyszerűbbé tehetjük a dolgunkat. hogy az alap marad. hogy nekünk már a kettő is hatalmas szám! Azonos alapú hatványokra. . méghozzá éppen olyan előjelű.Ha viszont a gyökkitevő páratlan nincs ilyen megszorítás. akkor vagy kénytelenek vagyunk kiszámolni. ahogy van. Ki sejti a szabályt? Azonos alapú hatványok szorzása úgy történik. De ezt most itt nem tárgyaljuk. akkor jól ellustálkodhatjuk a műveletet. Praktikus okokból mindig mondjuk azt. Azonos alapú hatványokra: Mit veszünk észre? Igen. vagy valamilyen jó kifogással úgy hagyjuk. és a kitevő az összes kitevő összege lesz. hogy nehéz is lenne kiszámolni. Éppen eszek. És még gyök is csak egy lesz. bármi állhat a gyök alatt. mint a gyök alatt lévő. vagy azonos kitevőjű hatványokra. . Ha nincs ilyen.

De azonkívül még mit? 154 Ahol kiírtam a szorzásjelet. akkor most jön a magyarázat: A hatvány hatványozása Oszt mi va’ akkó. sem a kitevő. hogy így figyelsz. hogy egészségesen lusta módon nem számoltam ki. Ha nem azonos sem az alap. És hogy mindez miért igaz? Azt még nem mondtam? Na. azonkívül. Mit vettünk észre? Igen. elvégezzük rajtuk a szorzást. azt. Má hogy nem a szorzást…. Mikor szembe jön valaki. és nem is feltétlenül számoljuk ki? Azt hát! A hatványozásnak pont az a lényege. hogy egyszerű. Persze a könnyebbség kedvéért csak jelben. Miként az országúti reflektorhasználat is ezt szolgálja. mert ott már nem volt módosító szerepe. Majd eme közös tényezőt a zsákon kívülre emelve (ez ugyanis azt jelenti.köszönöm. többszöröse a -nek. Netán azt. mintha számolnánk. hagyjuk. így felírhattuk mindegyiküket a szorzataként. de van valami közös szorzótényező a kitevőkben154: Vagyis mivel mindegyik hatványkitevő. hogy mi történt. hogy a zsákon belül szórakozzanak egymással. velük könnyebb legyen számolni. nem szorzunk bele a szemébe. Egyáltalán nem szükséges kiszámolni. hogy mindjükre hat ez a művelet (negyedik hatványozás)). majd ezt hatványozzuk (a megfelelő hatványkitevőre emeljük). egy hatványt hatványozok? Egyszerűbben is ki lehet számolni? Kérdés. könnyebben. hogy bődületesen nagy számokat. lusták vagyunk mi ehhez. különböző alap: És ez persze osztásra is fennáll: Vigyázz. gátlástalanul felhasználtam az imént tanultakat! Tehát egy kalapba (zárójelbe) gyűjtjük az alapokat. . majd végül az eredményen végezzük el a negyedik hatványozást. hogy szép vagyok. hogy mit értünk azon. hiszen mint közismert. Pontosabban csak úgy tenni. rövidebben lehessen jelölni. Ilyenkor ugyanis mindig elhagyhatjuk. hogy csak átjelöljük. csak a jobb láthatóság érdekében tettem.Azonos kitevő. és nekem mindent lehet. ha már eleve. főleg hogy ebben az alakban jobban is látszik rajta. Gyia! (csapjuk a pacik közé) A zárójelet azért volt szabad elhagynom.

hogy . ha negatív. akkor bízvást lehet őket osztani is. 155 Hiszed vagy sem. itt aztán nagy balgaság lenne a nevezőt felcserélni a számlálóval. jelentése: (és) fordítva (is). vagyis mi az alap igazi kitevője. Könnyebb. hogyha a számlálóból a nevezőbe teszünk valamit. mintha ténylegesen kiszámolnád. akkor már is megkapjuk. de az egy matematikai műszó. Továbbá vedd észre. akkor csak a kitevőket kell összeszorozni. Azonos alapú hatványok osztása: a számláló hatvány kitevőjéből vond ki a nevező hatvány kitevőjét. Az azonos számú egyforma tényezőket (estünkben a négy piros -öst). vagy csak ott. hogy ha bizonyos feltételek fenn állnak (mivel minden szabálynak van egy érvényességi köre). Jaj. arra utal. akkor muszáj leszel tört alakban írni: Na. akkor olyan mintha egyszerűen előjelcserével helyeztük volna át. mint a számlálóban lévőé? Akkor bizony negatív lesz a kitevő az eredményben. fönt és lent (számlálóban és nevezőben) is elhagyhatjuk. bőven ráérsz a legutolsó lépésben. Hatványok osztása 155 Ha lehet őket szorozni. ha a nevezőben lévő hatvány kitevője nagyobb. akkor az illető átigazolt játékos hatványkitevője ellentettjére vált. de ha a negatív kitevőtől borsózik a hátad. a kivonás eredménye lesz az új kitevő. mintha más számok nem lennének. ahogy volt. 156 A latin kifejezés. Mi van akkor. egyébként csak ügyeskedni lehet. majd az alapot változatlanul hagyva. És természetesen . Lásd törtek egyszerűsítése! Vagyis mi lett az új kitevő? A két régi különbsége. nem szám szerint. hogy már megint csak ketteseket meg hármasokat írtam. akkor az azonosságnak titulált képlet mindig igaz. Negatívból pozitív lesz és vice versa . Nem egy Vica nevű lányról van szó. hogy hány tényező is van ebben a szorzatban. akkor is. Így ha eztán hatványt hatványozunk. vagy hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához). lent is el kell. ha egyik oldalról átkerül valaki a másikra (levonjuk. Így. hanem ugyanazt a szabályszerűséget. az alsó tag kitevőjét: . mint az imént? Na. mint az egyenletek rendezésénél. Olyat nem lehet. hiszen akkor az jelentéssel bírna. A felső tag kitevőjéből kivonva.Most is azt vesszük észre. hanem azt vegyük mán észre. De csak együtt! Ha fönt elhagyom. Viszont az egyes mindig elhagyható a számlálóból (alulról). márpedig itt ennél jóval kisebb szám van: az A végén a negatív kitevő is ezt jelenti. hogy csak itt. öcsém! Nem arra gondoltam. Tehát egyszerűen csak végezd el a kivonást. vagy fordítva. ha nem akarod tört alakban írni. az alap meg marad. hogy ha a hatvány kitevőjét és a hatvány hatványának a kitevőjét összeszorozzuk. Mindig így „számold ki”. nem is kettőről… .156 Nagyon olyan ez. ha mégis számolnod kell. Igazi (szép kinézetű szabályok) itt is csak azonos alapú hatványok estére vannak. de az elég esetleges.

Ha valamilyen oknál fogva a tört alak nem tetszik. A többiek pedig a már ismert kivonási szabály miatt kapták azt a kitevőt. akkor ezt az egészet írhatjuk így is. És ugye milyen hasznos lesz ez. Mellesleg az és (aki a hatvány alapja) nulla értéket nem vehet fel osztásnál. amit kaptak. hogy erény). A negatív kitevős hatványokat mindig felfoghatjuk úgy is. a -hatványé . mint reciprok értékeket. apránként gyűrjük le őket. fejezet. Így ő marad. ahogy volt. Pl. akkor majd szólok. Majd aztán lesz még néhány. esetleg lesznek a kitevők. hiába is kerestük párját. Egyelőre ezek mind legyenek pozitív egészek.157 A negatív vagy (mint hatványalap) azért problémás. c. a különbözőekre meg eszünkbe se jusson! A -hatvány csak a nevezőben volt. Hiszen egy szám az első hatványon mindig önmaga. akkor az előbbit írhatjuk így is: Ezek mind ugyanazt jelentik. A meg nem van rendben. ha az jön majd egyszer. hátha úgy nem lesz olyan nehéz. hogy egy törttel való osztás mindig megtehető a reciprokával való szorzással is. . el is hagyhatjuk. Mi nem vót még? Sok minden. azaz a negatív kitevősöket a törtvonal másik oldalára téve: A kettes kitevőjét. akik közt van azonos és különböző alapú is. A -hatvány kitevője így lett: . mert akkor nullával osztanánk. Feltéve. Ha nem akarunk negatív kitevőket. A hatványozás azonosságai Mindenhol -val és -vel fogom jelölni az alapot. hogy nem felejtem el. a plusz egyet merő lustaságból (melyről tudjuk már. a -hatványé az -hatványé . páratlan hatványon negatív. de most nézzük eme szabályszerűségek általánosítását. mint ezt 157 Lásd. Ha mást akarok. mert egy negatív szám páros hatványon pozitív. az azonos alapúakra egymás között alkalmazzuk az imént tanultakat.Olyan hatványokra.

159 Mindig félreütöm. miért is igaz az. Törtszámokra nem jelent semmit. hogy ekkor egy számot önmagával osztottunk. amikor a kitevőben van a változó pl. mert a tört hatványkitevők részben gyökvonást kódolnak. páros számokra pozitív. akkor csak az egész helyeken lenne kipontozva. . Ez olyan függvényt jelent. Mindez általánosan: 158 Az megnevezés az . az osztási szituációt. Így ha ábrázolnánk egy negatív alapú hatványt (amit az függvényeknél majd meg is teszünk). most már nagyon tudunk! Osztás: És most jött el az ideje annak. de sok esetben nem lenne értelmezhető. És azt már láttuk. de a két kitevő is megegyezik.korábban láttuk. hogy belássuk. hogy a negatív számokon végzett páros gyökvonással gond van. hogy negatív. a nagy semmi tátongana. Látható. a függvény helyett föggvényt írok. Hű. akkor is igaz. és köztük. Vegyük azt. avagy pozitív-e a föggvény159 értéke. hogy bármely szám a nulladik hatványon egy. kitevő szóra utal. azaz . hiszen ott nincs „eldöntve”. Pontosabban némely esetekben eldönthető. Nyissuk ki a szemünket! És gondolkodjunk legott! Szorzás: Ahol egyértelmű elhagyom a szorzásjel kiírását. De a vagy megjelölés csak egész számokra van értelmezve. bizonyos tört helyeken. 158 Ezeket az előbb láttuk konkrét számpéldákon. mikor nem csak az alap. ne tegyünk úgy mintha ez most teljesen érthetetlen lenne. márpedig az éppen -et ad. páratlan számokra negatív értékekre ugrálva a függvény értéke. Ha többen vannak. és itt most nincs kedvem kijavítani.

Mint mondtam láttunk rájuk számpéldákat. majd aztán csak végül alkalmazzuk az osztásra vonatkozó szabályt. Lapozd fel az fejezetet! Azonos kitevő. egy papírral és egy ceruzával a kezében”. Sőt nem is olyan hazugság és ködösítés. Aki nem hiszi. de a diák azt hiszi. akkor meg nem megy neked az algebra. De azt is megtehetjük. papír és ceruza segítségével! Most csináltuk meg az előbb. hogy a . hogy nem is olyan nehéz és misztikus. hogy nem igaz. hogy igaz. szellőztesse ki a fejét. mint amilyennek tűnt mikor először kijelentettem. lásd be. menjen. hogy ez a következő definíció. A könyveknek meg van az az előnye. Tehát megtehetjük. hogy valamely tetszőleges kettő-kettőre elvégezzük az osztást. Ami tök igaz. ha hiszen ekkor lesz Tessék végig 160 gondolni. .Na. majd aztán alkalmazzuk a szorzásra vonatkozó szabályt: Kamunak tűnik? Hazugnak neveztél? Nosza. akkor mégsem ejtettelek át. hogy külön elvégezzük a szorzást a számlálóban és külön a nevezőben. mégpedig akkor. Ha meg ezt kapod. különböző alap: . hogy kitértek a válasz elől.” Erre Einstein felesége azt válaszolta: „Nahát. lapozzon utána! Valami közös tényező a kitevőben: 160 Egyszer Einstein feleségének büszkén mutatták a világ egyik akkori legnagyobb távcsövét: „Asszonyom. Pedig az csúnya dolog lenne! A helyes magyarázat az. ama kérdésre. hogy az ember akkor teszi őket félre. milyen érdekes. De mi is az a szóban forgó definíció? Sokan azt hiszik. az én férjem is ugyanezt teszi a karosszékében ülve. alkalmazásából jön ki. a tudósaink ezzel a távcsővel kutatják a világegyetem titkait. amikor akarja. A legtöbb könyv és tanár egyszerűen csak azt vá laszolja. hogy . hogy Ha azt kapod. hogy miért is igaz. Nehogy má kétségbe essé! Vegyes csalamádé (osztás és szorzás együtt): Aki nem tudja követni. ugye.

Végül bebizonyítjuk majd az összest. csúnyán félretettük a gyökvonás tárgyalását. hogy korábban negatív. már tudja. Viszont Itt még semmi konkrét bajunk nem lenne. De figyelem! Félrevezető lehet a következő: Hiszen a páros gyök alatt nem lehet negatív szám. akkor a hatványozás „benyeli” az előjelet. Ahol viszont az egész hatványalak bent van a gyök . Azaz páros hatványra emelés után. ami volt. mert ha éppen páros kitevőkkel végeztük. vagy pozitív volt-e az alap. Most szedjük elő ismét. ha elhagynánk az abszolút értéket. Csak várd ki a végét! Valahol. hogy miért. Így az eredetihez képest csak a szám abszolútértékében leszünk bizonyosak. Hiszen a hatványozás és a gyökvonás egymás inverz művelete (fordított művelete).Látunk majd hasonló gyökvonási azonosságokat is. Aki a fenti feladatokat (a gyökvonás leges -legelső bemutatásánál) elvégezte. Sőt hatványozás és gyökvonás együttesére is. Hogyan tudnánk a gyökvonást hatványozásként felírni? Hátha hasznos lenne… Nézzük azt az estet. mint amilyen hatványkitevőjű hatványozást! Mi történik akkor? Lényegében az adott szám marad. Azért csak marad. mikor egy számon ugyanolyan gyökkitevőjű gyökvonást végzünk. mert ha ismeretlenek ( vannak a gyök alatt. már nem fogjuk tudni. akkor ki kell írnunk. de inkább szokjuk meg most. aki volt. messze ez előtt.

hogy a kis kettes gyökkitevő mindig le van hagyva a gyök „homlokáról”!): (a továbbiak megértéséhez lásd. mert a hatványozás és a gyökvonás műveleti sorrendje felcserélhető. de akkor is gond van. amelynek értéke éppen .? Igaz. hogy c. Így sajnos ekkor sincs értelmezve az ilyen a valós számok halmazán. hogy megígértem. így nincs gond. akkor most lebuktál! Még mindig nem olvastad el c. Így a sorrendre nem tehetjük azt a megszorítást. hogy az vagyis egy szám a reciprokával szorozva miért egyenlő mindig -gyel. ha az a negatív páros hatványra van emelve! Mi a sejtés? Hogyan írjuk fel hatvány alakban a gyökvonást? Ha az azonos kitevőjű hatványozás és gyökvonás helyben hagyja az illetőt. nagyon sok minden lehetne. 161 ÁÁÁ! Ne! Most komolyan mondod. Gondolhatnánk.alatt (Piroska a farkas gyomrában). Emlékszik rá valaki egyáltalán. akkor nyilván kettejük együttes működése olyan hatványkitevőt fog eredményezni. Vagy is a négyzetgyök így írható (emlékezzünk rá. No. 161 fejezetet. hogy mindig a hatványozás legyen előbb elvégezve. ott a páros hatványra emelés úgyis benyeli a negatív előjelet. hogy meg fogjuk ismerni ennek okát? Tessék figyelmesebben olvasni. Mire vársz? Villám gyorsan olvasd el! Most már mindenki rájött magától. hogy „című”. de itt most azt jelenti. . Tehát a páros gyök alatt sosem lehet negatív! Még akkor sem. hogy a nulladik gyök miért nem létezik. a hatványok hatványozása részt itt eme fejezetben!) És a többi gyökkitevőre is: S így tovább: Ha nem érted. hogy nem tudod mi az. Azonos rangú műveletek.

Ez pedig a nullával való osztást vonná maga után. hogy azért mert akkor az a nulla az -es hatványkitevős felírásban éppen egy tört nevezője lenne. annak megsúgom. néhány gyökvonási példa: Tehát mindegy. bármit is hallott Chuck Norrisról.162 Tehát a gyökvonás és az osztás is felcserélhető. . Ezt pedig senki ne próbálja meg otthon. az itt fejben megtehető. Általánosan: 162 Ezt. Íme. úgy mondjuk. hogy a szorzást vagy a gyökvonást végezzük el előbb. Jól látható.Aki nem jött rá magától. hogy a két művelet felcserélhető. hogy érdemesebb a gyökvonásokat elvégezni. és utána osztani.

hiszen a jele pl. Ők aztán végképp nem hajlandóak racionálisan vallani semmilyen fokú gyökvonásra. amit a gyökkitevő mutat. De ha akarjuk.Mielőtt hozzákezdenénk a bizonyításokhoz. ha elolvasod a sorozatokat. hogy a hatványkitevő egész többszöröse a gyökkitevőnek. akkor simán csak úgy hagyjuk. el kell árulnom neked. hogy ne kelljen mindent örökösen ismételni. Tehát nem írható fel két egész szám hányadosaként. hogy nem én személy szerint. Még ha nem szokványos könyvet látsz is magad előtt. fejezetet. A ∎ jel mutatja a bizonyítás végét. Ezeket már mind láttad eme fejezetben. ami velük kapcsolatban létezik. Sajnos a fejezetek végén is ugyanezt használtam. Ebből következik. 164 A királyi többes a „mi”. melyeknek nincs tagja. Azaz gyakran kapsz olyan eredményt. Úgye milyen hasznos az intézményesített lustaság? Bizonyítások Tételek bizonyításánál gyakran hivatkozunk164 már korábbi tételekre. így talán ez nem lesz probléma. hogy a gyökvonás művelete kivezet a racionális számok köréből. egy adott szám egy adott fokú gyökvonásra lehet ugyan racionális eredményt adó. hogy az előző elemeket felhasználjuk az adott sorozat rekúrziós szabálya szerint. Ezeket az irracionális számokat átlagember még közelítőleg sem tudja kiszámítani. de mivel a fejezetet átnyúlóan nem megy egyetlen bizonyításom sem. hogy azt is ismerd. azonban egy másik kitevős gyökvonásra már nem mindig lesz racionális. . mely nem racionális szám. képezhetünk olyan sorozatokat. vagy ha nem fontos a számértékszerű eredmény. mindig arra utal. hogy eme elemeket is így képeztük. Ezért nagyon fontos. hogy mindig azok a számok fognak irracionális eredményt adni egy adott fokú gyökvonásra. Most csak a formális. cikkben eme stratégiákkal találkozhatsz. És persze olyanok is vannak. eme szabályok szerint jár el. Tehát. és egységesen minden könyvben. a a legpontosabb felírási mód. mert enélkül vajmi keveset fogsz érteni. minden matematikus által elfogadott bizonyításokat mutatom meg. hogy az adott sorrendben sajátítsd el az ismereteket. c. Főleg hogy a fejezetek végén két ilyet használtam. ha éppen eme fok szerint. amikor egy sorozat következő elemeit úgy képezzük. akik senkinek sem a hatványai. mint fölfelé. mert úgy sosem lenne vége semminek se. aki matematikával foglalkozik. Közelítő értékeket persze lehet adni rájuk. azért az okos szabályokat nem rúgtam fel. 163 : Olyan eljárásra utal. Azon belül is a 163 Nem nehéz megérteni. hanem mindenki. akik nem olyan hatványai valamely számnak. Te sok esetben képes leszel rá. mert a megadott szabály szerint lefelé ugyanúgy képezhetó a sorozat. Néhány példa: A nem racionális gyököket számológéppel számoljuk ki (közelítőleg). kivéve esetleg az első néhányat. ennek egész többszörös fokú hatványa.

-----Miért is lehet a reciprokot negatív kitevővel jelölni? Mert egy szám szorozva a reciprokával éppen egyet ad. hogy a reciprok jelölhető negatív kitevővel is. tehát összesen . Továbbá felhasználtuk azt. mint . Sőt negatív szám is. hogy: Erről meg igaz: . . Csak fantázia kérdése. mikor adja azt. Így ezekkel egyszerűsítve. hogy „definíció szerint” igaz: . ahol a zöld -k száma darab. és törtszám is lehet sorszám.. akkor furcsa lehet a darabszám kifejezés. mint a törteknél az megszokott. És hát az azonos alapú hatványok szorzási szabályából tudjuk. amire csak úgy hivatkoznak. És a legutolsó eset. De ekkor is igaz a tétel. Így ez nem más.165 a narancssárga -k száma az -k számossága a szorzatban. csak a „feleslegben” maradt -k kerültek továbbvitelre.∎ ∎ Ahol piros -k nyilván ugyanannyi darab -t jelölnek. darab. azaz mindezekből: Vagyis 165 Ha és nem egész.

de már ismersz … QED. hiszen tudjuk. -et. hogy ekkor a hatványkitevő éppen Így majd felismerhető. Ezt akartuk elérni. hiszen negatív kitevőre is: bármilyen sokan vannak is.: latin rövidítés. és Bármilyen nagy is az (vagyis az egyesek száma). ∎ 166 167 Természetesen az . vagyis „amit bizonyítandó volt”. QED. akkor már csak azt kell belátni. Nulladik és negatív kitevőre pedig nincs értelmezve. Házi feladat: mi a helyzet a hatványaival? Lássuk végül a gyökös azonosságokat: Ha találunk olyan hatványt. Így. hogy a két oldal megegyezik.------------ darab van. tessék szépen belegondolni. amelyedik hatványra emelve hiszen -t éppen -t kapunk? Nem más. Ha jobban tetszik. akkor nulla minden pozitív hatvány nulla. . ami nem Ha eddig nem mondtam volna. és biztosan nem mondtam. mint ∎166 darab minden zárójelben van összeszorozva. mint miként azt a hatvány azonosságoknál már beláttuk. A zárójelek száma pedig . Gyakran úgy fordítják. . 167 . hogy azt a számot jelöli melyet -edik hatványra emelve éppen -t kapunk. Mi az a hatványkitevő. hogy miért! Az minden hatványa egy. összesen más. hogy „ezt kellett bizonyítani”. de az előbbi fordítás pontosabb. Házi feladatként. melyre emelve éppen lesz.

hogy Ezt tovább alakítva. Eme láncolat minden tagja egyenlő. fejezetben foglakozunk.Ahol is felhasználtuk az előbbi tételt. számpéldával. tehát készen Mivel az imént láttuk. ∎ . hogy . Itt ismét felhasználjuk. hogy méghozzá a számlálóra ée nevezőre is: . hogy így erre is igaz. Nézz utána mindennek! ∎∎ . ∎ Vannak még bonyolultabb összefüggések is. És ismét az előző tétel szerint vagyunk. az mind házi feladat. és azt itt látottakra is sok alkalmazást veszünk. így azokkal majd a á é ö ö c. És azt már láttuk a hatványozásoknál. Így készen vagyunk. a -t kapjuk.Ezek mind egyenlőek. Amit meg lusta voltam bemutatni. de lévén azokat itt nem tárgyaltam.

És mint tudjuk az ehhez szükséges közös osztók éppen a közös prímtényezőkből állíthatóak össze. aztán majd vegyítjük e kettőt:168 Ha nem akarunk negatív kitevőket. Most az azonos alapú hatványokat vonjuk össze. hiszen a számlálóban és a nevezőben különböző prímtényezők vannak. Na. és elvégezheti a szorzásokat. akár mert nekünk nem tetszik. azt használjuk fel: Ha valaki akarja. vajh. Magyarán mivel a negatív kitevő reciprokot jelent.Hatványos és gyökös feladatok Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket! Felbontjuk prímtényezőkre az alapokat: Ha ezeket nem érted. akkor a negatív kitevőjű tényezőket átdobáljuk az elképzelt tört vonal másik oldalára. . ha nem túl nagy számok adódnak: Ez nyilván nem egyszerűsíthető tovább. 168 Ne konkrétan egy gondolj! Mert még az cseppnyi hitem is elvész az emberiség iránt. Előbb a számlálóban és nevezőben külön. Viszont azoktól az imént szabadultunk meg az egyszerűsítés során. melyik lehet ez? Pont az előző. akár mert a feladat úgy kívánta. De csak akkor érdemes. akkor az idevonatkozó fejezetet nem olvastad el. ki is számolhatja a hatványok értékeit.

hogy ekkor is lesznek olyanok. mint az előbb? Javaslom. melyen a nagyobb szerepelt: Vannak köztük jó nagy számok. akkor a többit sem kell. Hosszabbnak tűnt. hogy mindig a nagyobb kitevőből vonom ki a kisebbet és a különbséget a törtvonal azon oldalára írom. csak van ügyesebb felbontás is. Bontsuk fel. mindent elsöpör. amit csak lehetett. Mindenhol igazság vagyon írva. akkor sincs semmi baj. hogy nem tudjuk egyből prímtényezőkre bontani az alapokat. amiket csak prímtényezőkre tudunk bontani. Ezt úgy tehete m meg. ne legyünk bénák! 169 169 Itt már annyira ügyesek leszünk.Ha olyan bénák vagyunk. azokat úgysem számoljuk ki. hogy nagyon. aztán majd tovább bontjuk őket: Látható. mert csak egyféleképpen alakíthatóak szorzattá. hogy eleve pozitív kitevők legyenek. Direkt elbénáztam mindent. bölcsességünk . ahogy tudjuk. De persze nem úgy. Bombázzuk őket jobban szana-szét: Még mindig van mit javítani rajta: Úgy fogom írni. hogy kreténséget írtam.

a számlálóban lesz. mert a majdani összevonáshoz közös nevezőre lesz szükség. miért hiszitek. hogy mi hogyan jött ki csináld végig. így lesz belőle: Ha valamiért nem érted. számolj utána te is! De az nem azt jelenti. hogy nevező nem is lesz. mert akkor. hogy másold le szer! Hanem azt. hogy a tanulás egy passzív folyamat ? Pont ellenkezőleg. A számláló utolsó tényezőjének kitevője egyszerűsíthető -vel. addig hiába pofázok! Ne lustálkodj. . Amíg ezt nem fogod fel. mit kell tenni. hogy egyedül számold ki. és meg fogod látni. hogy mi történt. aminek a nevezőben kéne lennie.Az egyest ne felejtsük le a számlálóból. hogy igazán megértsed. hiszen tudod. tekintve. tényezőit! Bővítettem a törtkitevők némelyikét. Nem tudom. ha rosszul írjuk! Írjuk hatványalakba a következő kifejezések tagjait. mindent magadnak kell kiásni ahhoz.

Kissé Harry Potternek érezheted majd magad ezek megoldása után. Már-már olyan ez. Méghozzá úgy. hogy az egyik tényező négyzetszám legyen: És most azokon a bizonyos négyzeteken elvégezhető a gyökvonás. Pedig de. Végezzük el a következő műveleteket! Vegyük észre. szana-szétfelé: A négyzetszámokat kihozzuk a gyök alól. a kivételével szorzattá bonthatóak. hogy a gyök alatti számok. ugyanis a gyökvonás és a szorzás művelete felcserélhető: És természetesen a gyök együtthatója szorzódik a gyökvonás eredményével: Most már csak össze kell vonni a zárójelben lévőket: Mivelhogy Természetesen ezeket is szorzatokká bombázzuk.A következő feladatokról az ember azt hinné. azaz elvégezzük rajtuk a műtétet : . hogy ezek aztán biztosan nem adnak egész számot. mint varázsolni.

a másik amolyan: Azért csak igyekezzünk mindenkit úgy felbontani. Át is zárójelezhetjük: Nem árt észrevenni. Egyik ilyen. hogy ez az megoldható: azonossággal egyszerűen Ez szintén ugyanúgy.Majd elvégezve az együtthatószorzásokat: Összevonva. már többféle tag van a zárójelben. az azonossággal: A következő feladatokban. hogy az egyik tényező négyzetszám legyen: Összevonva külön a -eket. és külön a -öket: . mint állat: A sorrend felcserélhető.

─ hogy úgy fogjuk. hogy ténylegesen mindenkit-mindenkivel kellett volna szorozni. És ez még tovább egyszerűsíthető: Ami dikh mán. Noha először azt hitted ─ valld csak be nyugodtan. nem más. Vegyük észre. Ez csak kissé tér el az előzőtől. Azonban csak némileg. . hogy mindkét zárójel utolsó két tagjából kiemelhető a ! Mivel a : Ha nem érted. mint: Anélkül. mert ez valójában egy másik balhé: Így hát írjuk át előbb ilyenné. akkor gondolkodj! Próbáld meg önállóan is megcsinálni a feladatot! Egyből világos lesz.A nyilván kiemelhető: És a két zárójeles cucc együtt éppen az -et juttatja eszünkbe: Ez némileg hasonlít az -re.

ha zárójelezzük őket kettesével: Majd vegyük észre.Aki eddig nem értette. mint: Azaz Tegyük ezt a szorzatot ismét egyet gyök alá: . hogy az egy zárójelben lévő szorzatok betehetőek egy gyök alá: Ami nem más. Mindazonáltal nem hülyeség. az eztán sem fogja.

először szorozzuk a balzárójel mindentagját a kék kettővel: Most már csak a piros szorzást kell elvégezni: Azaz .A mindenkit-mindenkivel elv alapján.

betehetjük őket egy nagy gyök alá szorzatként: . ahol nem kellenek.) Minden más kiesik. Mindenkinek a legkülsőbbik gyökét elhagyva. hogy ez egy ilyen egyszerű számot ad? És észrevetted azt is. Old meg egyszerűbben! Ugyanis néhány lépés átugorható.És most bontsuk ki az utolsó négyzetes tagot: És most vonjuk össze. csupán annyi marad. amit lehet: (a zárójelek sem kellenek már. hogy jól megszívattalak? Több helyen is ide-oda műveleteztem feleslegesen. hogy Gondoltad volna.

Így egy nagy büdös gyök alatt van minden. hogy egy azonosság: Azaz Vagyis: A két utolsó megint ugyanarra az azonosságra emlékeztet: Ezért Tehát: . A két hátulsóról vegyük észre.

Ugye tudod. csak a gyengék és együgyűek mentsvára! Mi pedig abból nem kérünk! A nevező gyöktelenítése Ne várd. mert könnyebb lesz egyszerűsíteni. tehát a nevezőben szüntetjük meg a gyököt. mint az előbb. vagy kifejezéssel szorzunk. -ból van. Mindezt bővítéssel érjük el. (Mennyit gondolkodtam rajta. és gyorsabban. mint: S lám ugyanazt kaptuk. hogy egyáltalán nem lesz benne gyökös kifejezés! Csak a cím szerinti helyen. Ugye mindenki emlékszik. Így. Hiszen ha még csak nem is jelölnénk. azonkívül. És most egy olyan témakör.170 A bővítés lényegi mivoltát sértenénk vele. mit eme előző. Jézus a Getsemáné (héberül: ‫גת שמנים‬. hogy unalmas és fertelmesen ocsmány. Vagyis olyan alkalmas számmal. 171 Gyöktelenítsük a törtek nevezőit! 170 171 Igazságos. Uralkodjék káosz mindenekfelett! Mert a rend. hogy a héber írást jobbról balra kell olvasni? ) . A számláló gyakran bonyolultabb lesz. ezért is került a végére. ha nem muszáj. hogy nem nehézség szerinti sorrendiséget ígértem még a könyv előszavában? Ezt híven be is tartom. miképpen az egyéb összevisszaságokat is.Azaz Ez pedig nem más. melyek valamely azonosságra vezetnek a szorzás nevezőbeli elvégzésével. hogy honnan ismerem ezt! Aztán rájöttem: egy musicalből. Azonban eme lustaság nagyon kamatozó lesz. mely sokkal egyszerűbb. az nem lenne . a számlálóban nem is végezzük el a tényleges szorzást. ha van rá mód. csak egyszerűbben. ejtsd kertben énekli ezt a sort. mint volt. csak jelöljük.

Nem kellett bővítenünk. hogy: Itt észrevehető. akkor nevező -vé lesz. ----------------------Semmiben sem tér el a következő megoldásmenete. ---------------------- . minden felesleges duma nélkülözésével: Kész. Így: Kész. ---------------------------Most az jön. mivel . ----------------A következő: Itt alkalmas bővítő tényező a : Kész.Menjünk sorba! Világos. hogy egyszerűsíthetünk is: És már kész is. hogy ha a -vel bővítünk.

akkor: Illetve: És ennyi elég is lesz nekünk mára. akinek ő a konjugálja. hogy azt jobb helyeken nem is hívják szigorúan vett konjugáltnak. mert a nevező konjugáltjával bővítve. -----------------------A konjugált172 És most érkeztünk el a konjugált nevű fogalom bevezetéséhez. Igen és most is ez fog. hogy a bővítő tényezőnk sem lehet egytagú.A soron következő: Kész. ha gyökösen akarod őket látni. Azaz. Ez nekünk azért lesz hasznos. hogy a megfelelő azonosság ismerete húz ki minket itt is a csávából. akkor a másikban összeadás. és már kevésbé hasonlít arra. hanem csak az. Márpedig ez azt hozza magával. A következő azonosságokra kell visszaemlékezni. (Ugye mondtam annak idején. ez éppen az előző azonosság. És vice versa. hogy ez lényegében ugyanaz: Hiszen -re és -re. bármilyen szép is lenne az a szimpla gyököcske. Lássuk hát őket! Lásd meg. ---------------------172 Hozzápárosított. Sőt egész számmá lészen. Bonyolultabb esetben. már a konjugált is bonyolultabb lesz. ha az egyikükben kivonás van. eredetileg már nem csak egyetlen tagból fognak állani. hanem legalább kettőből. akinek ő a konjugáltja. . hogy tanuljátok meg?): Nekünk ez speciálisan inkább ilyesmi alakú lesz. oly annyira. de most ezek a fránya nevezők. hogy a konjugált egyszerűbb esetekben piszkosul hasonlítani fog ahhoz. ami jól jöhet: És az ő pepita testvérkéje: Vagy. De az elnevezés most nem fontos. Álljunk csak meg! Előbb is ez történt. hozzákapcsolt alaknak fordítható. A nem ismerete pedig sírásra késztheti lusta diákokat. A következő azonosság. csak a „belső előjelük” lesz eltérő. De vedd észre. egyszerűbbé lesz a nevező kinézete.

Vagyis vannak esetek.És most folytassuk a gyöktelenítendők sorravételét. akkor tök mindegy. hogy mivel. melyhez valami ilyesmit kell tudni. ---------------------Jöjjön. mert úgy marad meg a tört értéke: És kész. hogy ezzel szorozván a nevezőt. Készen van. De nyilván a számlálót is ezzel szorozzuk. ami éppen jön! a varázsát. az ez: Itt tehát mi lesz az alkalmas konjugált? A . mamám mivel bővítsünk immáron? A -gyel. Meg akarjuk oldani. célba is érünk. ahol abbahagytuk! Az első olyan. miként eddig is. mert meg Kész. . De utóbbi esetben ne számítsunk jó osztályzatra. Tekintve. Mi mással. avagy sem? Ha igen. ----------------------------Mi a következő? Ez: Mivel bővítünk? A nevező konjugáltjával. Ez pedig itt ez: Készen van. akkor ezzel. ----------------------------A kövi: Jaj. mikor nem is tört a tört. Ha nem.

amit köll! A Miért? Mert ez felel meg a felvázolt zárójelesének. evvel e: . aki most jön. helytelen helyesírással.173 ------------------------Ki a következő? Ő: Bővítés. 173 .Mivel bővítünk itt? Bezony. Tehát: Készen van. ha az első zárójel éppen a nevezőnk. lássuk meg. sokak szemében botrányos. kifejezés második . Jelentése: „Készen van”. a -vel: Icc dán. Ne bottyános viselkedés. (angol) . az is hasonló elbánásban részesül: Mi lesz itt a nevező konjugáltja? Ez e: Vagyis: Kész. -----------------------------Aztán.

Így. ─ mondja Zolika.----------------------Ez jön: Itt már csak nem van olyan diák. ezekszerint: Kész. Vagyis. ------------------------- Feltéve. aki nem tudja. ----------------------A mostani pedig ez: . ezt köll csinászni: Készen van. ─ Gyorsan elfutni. most ez jön: Mi itt a nevező konjugáltja? Ez e: . hogy nem hagytam ki semmit. A nevező konjugáltja: . hogy mit kell tenni.

amit remélhetően már mindenki reflexből tenn e: Nagyon kész van. Így ezt szorozva a -nel. Tessék utána gondúni.Mi is lesz itt a kiváló szorzó tényező? Bizony ez: nevezőben ilyen alakú kifejezés áll: . Mikor meg nem ilyen vót. Leckét sem kaptok. pepitában. ----------------------- A legvégső a sorban: Az ideillő bővítő tényező: . hogy a . hogy ez itt a fejezet vége. hogy miért is! Már láttunk ehhez hasonlót. ezt kapjuk: És kész. akkor másmilyen vót. És az nekünk már jó is: . Így egyszerűen csak azt kell alkalmaznunk. Annyira. viszont szorgalmi az van! Tessék a feladatgyűjteményedben hasonló feladatokat keresni! Oldj meg belőlük minél többet! ∎∎ . Hiszenn csak azt kell észrevenni.

Ő tartja a negatív és pozitív számokat különböző térfélen. és mindenhol. hogy beleesik-e a kapott ebbe az intervallumba. akkor ez egy jó. Ez utóbbiak pedig még előjelben sem hajlandóak különbözni az abszolútértéküktől. hiszen az ő abszolútértékétől egy előjelben különbözik. ill. Majd a megoldást megvizsgáljuk. akkor előjele is megegyezik abszolútértékének előjelével. az abszolútértékben lévő kifejezés ellentettjét vesszük. Hiszen a nullának éppen ez a szerepe. mivel függvényként ábrázolva. Nos vajon kisebb-e mint ? Kisebb hát! Tehát ez egy jó megoldás. ha előnye származik belőle. Ez az érték ahol az abszolútértékben lévő kifejezés a nulla értéket veszi fel. mit is takar. Sőt ettől jobbra és balra lévő intervallumokban az abszolútértékben lévő kifejezés negatív. hogy ha egy szám negatív. De nem vagyunk ám még készen! Mert nem néztük meg se feladatot! Szerencsére nézhetjük egyszerre a két esetet. hogy az abszolútérték mint fogalom. akkor az ő abszolútértéke ellentétes előjelű. Az . aki csak akkor lop. mint a bevezetőben mondtam vala. akkor abszolútértéke is nulla. ha . de a bonyolultabb esetekben is így hátulról mellbe fogjuk megtámadni az ellenséges egyenleteket. pozitív értékeket vesz fel. Tehát ezek pont előjelben különböznek abszolútértéküktől. Lássuk hát.174 Nevezetesen azt. néven vonult be a hadtörténelembe. Na. derék. csal és gyilkol.Abszolútértékes egyenletek Az abszolútértékes egyenletek megoldásánál azt az ismeretet használjuk fel. hogy a hírszerzőiknek esélye se legyen minket észrevenni. Az abszolút értékben lévő kifejezés. . hazudik. jelen esetben egyszerűen csak . itt vált irányt. becsületes . Ettől jobbra és balra más irányokban halad a függvény vonala. hogy miként segít ez nekünk! Ekkor. Kvázi identitászavaruk van. mint egy ágyékkötő. Ha beleeseik. erre nem volt nehéz rájönni. Ugyanis az az az … stb. hogy eljussunk a megoldásig. ha pozitív. az …stb. a függvény grafikonja. az . akkor veszi fel a nulla értéket. se esetre a 174 Reményeink szerint többet. Vagyis mindig. Így csak ezeket az eseteket vesszük végig. itt törik meg. ha nulla.

Olyankor nyilván őt is elfogadjuk. hogy mit keresünk először. kérem kipróbálni! Ha az kifejezésbe nagyobb számot írunk helyére. ha megtartjuk. így egyszerűen csak elhagyjuk az előjelet. az tudja. ahol Uri Geller már agyongyötörte a kanalat. vagy. az úgy értendő. mert valóban nagyobb. akkor bizonyára nem láttad a c. ugyanazt a számot látjuk így is meg úgy is. tessék elolvasni még egyszer! Ha nem érted. 175 Ha ez neked nem mond semmit. Az intervallum kijelölésében megengedett egyenlőség gyakran teljesül. nagyon gyorsan nézzed meg! 176 Az. Ettől jobbra pozitív a kifejezés értéke. ― Nincs kanál!175 A töréspont ott lesz ahol az egyenlet teljesül. mint a töréspont értéke. mivel az. akkor még százszor! Vagyis a töréspont éppen -nál van. hogy éppenséggel azt is megengedi. És ez kiváló. akkor mit kapunk? Pozitív számot. Miért?! Mi van. a matematika ilyen egyszerű. .Tehát a kifejezés és annak abszolútértéke azonos előjellel bír. mert akkor sem ad több információt. Ha meg kisebbet ennél. A töréspontot. Majd látunk ilyet később. ettől balra negatív. hogy . Hol lesz ez. ecsém? Hogy miért? Az előbb mondtam el! Mert az abszolútértékben lévő kifejezés… stb. filmet.. De figyelem az előbbi esetben meg kellett fordítani az előjelét főhősünknek. hogy az tengelyen ettől jobbra. mint az abszolútértékű hasonmásának. Igen. Így a teljes megoldásunk: Aki az előbb figyelt. hogy abszolútértéket kaphasson. akkor negatív számot. vagy balra. a számegyenesen. .176 Miért? Tessék. hiszen eredetileg nem olyan volt az előjele. Na. mint . ha úgy jobban a tetszik. Piroska? ― Ott.

Lássuk hogyan! . Ez annyit tesz. Így: Jó ez nekünk? Jó hát. Így ha az ellentettjét írom a második tag abszolútértékén belül lévő kifejezésnek. pont kioltja egymást. akkor pozitívat kapunk. Látjuk-e. meg az eredeti előjel. vagyis ha nyolcból vonunk ki ilyen számokat. . mindig negatívat fogunk kapni. Viszont a második tagnak már van egy negatív előjele. negatív az abszolútértéken belül. Ez tehát három Ebben az intervallumban az tag abszolútértéken belül lévő része pozitív. Pl. akkor ez az ellentett előjel. mert a . hogy most két töréspontunk is van? Az egyik inter vallumot ad. -nél. Pl. hiszen ha valaki ötnél kisebb. akkor az első tag pozitív előjelet kap. a másik -nál. hogy ha az abszolútértékes tagokat abszolútérték nélkül akarom írni. és előbb-utóbb muszáj lesz. Most tehát nem nyúlka-piszka előjel! Csak simán elhagy abszolútérték: Ez ismét jó megoldás.Ekkor milyen előjelű a kifejezés az abszolútértéken belül? Olyan negatív. Azonban a másik tag . akkor az nyolcnál is kisebb. mert ötnél kisebb számokból ötöt kivonva. a második negatívat. mint a huzat! Főleg az a huzat. mert Megoldás: . amit nem mostak ki.

a két függvény egybeesik. A baloldal csak ezen az intervallumon viselkedik függvényként. . akkor minden -re. Itt a második tag pozitív az első negatív. azaz egy vízszintes egyenes magasságban. tehát jó megoldás. Figyeljük meg. Tessék kipróbálni olyan számokra. mindig lesz. azaz grafikonjuk egyetlen közös vonallá egyesül. Lásd az ábrát! A jobboldal viszont. ott zárójel sem kell. mert nyolcból nyolcnál nagyobbat kivonva negatív. melyek öt és nyolc közé esnek! Behelyettesít az eredeti tagokba… stb. Persze ahol eleve pozitív az abszolútérték előjele. nyolcnál nagyobból ötöt kivonva pozitív számot kapunk. mert itt még nem kevertük össze a két oldalt. Ha függvényként ábrázoljuk a jobb és baloldalt. lévén konstans függvény.Ez azonosság. tehát a két oldal megegyezik ezen az intervallumon. Így egyszerűen csak zárójelet írunk az abszolútérték helyett. hogy a baloldal most azt adja. Tovább menve a megoldásban: Ez éppen benne is van az intervallumban. hogy miként halad az abszolútértékes tagok függvénye ezen az intervallumon! Tisztán látszik. Lásd az ábrát! Itt mindkét tag pozitív előjellel helyettesítődik az abszolútérték helyett.

mint ahány töréspont van. Az A lila szín azt jelzi. Az abszolútértékes güggvény sic. mert a túloldalon van! Hanem azért mert ő nem is abszolútértékes tag. A töréspontok ugyanis csak azokra vonatkoznak. Mindkettő negatív előjellel véve lesz azonos előjelű és értékű.. hogy a különböző intervallumokon annak megfelelően megy-e a piros grafikon. De nem ám csak azért.Mit jelent ez? Lehetséges az. Észrevehetted. ahogy kiszámoltuk! A baloldal intervallumtól függetlenül töretlenül halad azonos meredekséggel jobbra felfelé. Mik lesznek eme töréspontok? és . Tehát itt nincs megoldás. ezen az intervallumon is aszerint alakul. hogy mindig egyel több az intervallum. Csekkold le. Ő egy növekvő függvény. Lásd az ábrát! A teljes megoldás tehát: Minden szám. ami az éppen vizsgált intervallumban van és behelyettesíteni! Ebből ki fog derülni. hogy ott egybeesik a két függvény. mely kisebb. mint az abszolútértéke: . tessék mindig olyan számot venni. amit kaptunk. hogy mínusz három egyenlő legyen hárommal? Nem bizony. vagy egyenlő öt. Ö rá nem vonatkoznak a túloldal töréspontjai. Most már nem dumálok annyit. hogy negatív vagy pozitív előjellel kell -e venni az adott tagot.

Lásd az Ez ismét nincs a jelenleg vizsgált intervallumban. Vagyis ebben a tartományban az abszolútértékes függvény.Tehát ezen az intervallumon az abszolútértékes függvény a konstans ábrát! értéket vesz fel. hiszen . Tehát eddig egy megoldásunk van. annak ajánlom a nullát a figyelmébe. . A tagok megegyeznek abszolútértékükkel. Lásd az ábrát! Ez benne van a jelenleg vizsgált intervallumban. . mivel megoldás. ilyen kinézetű lesz: . a jobboldal konstans: ábrát! Tovább gyúrva: . Lásd az Azonban ez az érték nincs a vizsgált intervallumban. második negatív. Tehát eme intervallumon az abszolútértékes tagokból összetákolt függvény így álcázza magát. Így ez az eset sem ad megoldást. Első tag pozitív. Így ez nem megfelelő Ebbe az intervallumba esik a nulla is. Ha valaki ilyen behelyettesítős módszerrel kívánja megállapítani a tagok pillanatnyi előjelét.

Csekkold le. itt nyilván nem egyenes szakaszok. A töréspontok: Ez szorzattá alakítható. mint az eddigi feladatokban volt. Mely -ekre van megoldás? A töréspontok itt is az abszolútértékes kifejezés nulla értékeinél találhatóak. hanem parabola ívek. így egyszerű: . a függvény ábráján. hogy a kiszámoltaknak megfelelően halad-e a A következő feladatban egy másodfokú egyenlet abszolútérték függvényének és egy lineáris függvénynek metszéspontjait keressük. A töréspontok közötti szakaszok.Egyetlen megoldásunk van csak: Az piros függvény a három intervallumon! ábrája.

Aki nem. ahol vizsgálódunk: Menjünk sorban: Az abszolútértéken belüli kifejezés itt pozitív. A metszéspont megállapításához viszont tovább kell mennünk. akik nem ismerik még a másodfokú egyenlet megoldó képletét. hogy áthajigálunk mindenkit a baloldalra: Összevonunk: Azok kedvéért. Hiszen egy mosolygós parabola. a függvény abszolútértéke. hogy a kisebbik gyöktől balra pozitív. Redukáljuk nullára az egyenletet! Ez itt ann yit tesz. Így tehát. fejezetet! Vagyis: Ebből már egyszerű rendezéssel célhoz érünk: . és rája az a jellemző. Itt még nem kevertük össze a két oldalt. itt magával a függvénnyel egyezik meg: Az ábrázoláshoz ez az állapot kell. az olvassa el a c. hogy a jobboldalt nullává tesszük azáltal. vessük be a teljes négyzetté alakítást.Így a három intervallum. Azt már mindenki ismeri.

Számoljuk ki.Vonjunk gyököt. hogy ez a művelet két értéket ad: Azaz. mivel a szép négyzetszám. a mosolygós parabola negatív értékeket vesz fel. nem elfelejtve. A következő intervallum a két töréspont közé esik: Itt. és nyomban kiderül. belőle fejben is tudunk gyököt vonni: Vagy ha úgy jobban tetszik: Vagyis a két gyök: De ebből az biztosan nem esik az aktuális intervallumba. a két gyök között. hogy ő jó lesz-e: -ba. aspiráns. Ez tehát megoldás itten e. Ezért az abszolút értéke ennek a mínusz egyszerese lesz: Azaz: . Csak az lehet esélyes Ez valóban jó is ebbe az intervallumba.

Rendezzük nullára: Azaz: Teljes négyzettel lesből támadva: Gyökvonás: Vagyis: A két itteni gyök. így hát: .

A harmadik intervallum van még hátra. hogy elköpje valódi kilétét: Így. mert csak ő esik ebbe az intervallumba. a mosolygós parabola nagyobbik gyökétől jobbra. ez valóban jó ide. a -be. Csak a másik gyököt kell kivallatnunk. Emlékszünk. Így függvény egybeesik az abszolútértékével. Ennek gyökei voltak: (és persze most is ezek azok) A jelenlegi intervallumunk regnálása idején csak az lehet elfogadható.Egyszerűbben fogalmazva: Mindkettő benne van az intervallumban. mint a huzat. Ezen az intervallumon. a függvény pozitív értékű. ezért elfogadjuk mindkettőjüket. Így az számolás nélkül is kizárja magát. A teljes megoldáshalmaz tehát négyelemű: . hogy a másik gyök negatív. Azaz pozitív előjellel vesszük az abszolútértékes tagunkat: Szerencsére ezt az egyenletet már megoldottuk. meg talán látjuk is.

Így ezzel már nem kell szenvednünk. azaz töréspontja: 177 A v. és a másikra is kettő. Az egyik kvadratikus177 függvényre kettő. egy -egy másodfokú függvény abszolútérték függvényének transzformáltja. A baloldali abszolútértékben lévő kifejezés zérus helyei. Első lépésként keressük meg a töréspontokat. Ebből összesen darab lesz.Ha netán valakit érdekelne az ábra. Oldjuk meg a következő egyenletet! – A feladat kiróvója volt olyan jófej és teljes négyzet alakban adta meg a másodfokú kifejezéseket. Az és a A következő feladat. Mindkettőjük. Ezért így intervallumunk keletkezik. két abszolútértékes függvény metszéspontjait keresi. . idegen megnevezése.

ahol vizsgálódunk: És mindenütt figyelembe vesszük. azaz felfelé nyitott paraboláink vannak. hogy az abszolútértékeken belül mosolygós. hogy a jobboldali abszolútértéknek negatív az előjele! Az magára az abszolútérték függvényre vonatkozik és nem a belül lévő mosolygósságra. Az senkit ne tévesszen meg. Lelkük legmélyén tehát mindketten vidáman mosolyognak.Azaz ennek két töréspontja: A jobboldali abszolút önkényúr pedig ekkor nihilizálódik: – Gyökvonás: Ennek töréspontjai tehát: A négy törés pont sorban így jön: Vagyis az intervallumaink. .

– Vagyis: – Ami összevonva: Teljes négyzetet elővarázsol:178 178178 Már vagy kétszer is említettem. Elolvastad már? . mert mindkettő kisebb gyökétől balra vagyunk. Tehát az abszolútértékjelek helyett sima zárójelet írunk.Ez mindkét abszolút pociban pozitív értékű függvény. és nem váltunk előjelet. hogy van egy ilyen című fejezet.

Osztunk hárommal: Négyzetgyököt vonunk: A két érték tehát: Tehát ebbe az intervallumba csak az való: A következő intervallum: .

Ekkor a baloldali abszolútértéken belül negatív a függvény érték. ez pedig biztos pozitív. Mindez miért? Mert a baloldali kvadratikus függvény két gyöke között vagyunk. azaz nem változtatjuk meg a belső előjelét. a jobb oldalon pedig negatív szám. mert a baloldalon négyzet áll. Így ez az egyenlet nem teljesülhet. így ennek önmagát vesszük. Az előjelváltás pirossal jelölve: – Azaz: Összevon: Teljes négyzetezik: Itt nincs megoldás. de a jobboldali kvadratikus függvénynek még mindig a kisebbik gyökétől balra. A harmadik intervallum: . Viszont a jobboldalon az abszolútértéken belül pozitív kifejezés van. vagyis neki az ellentettjét kell venni.

hiszen mindkettő kifejezés két-két gyöke közötti tartományban vagyunk. Így negatív előjelet kap belül mindkettő. az abszolút értékjel helyett zárójellel.A bal és jobb oldali abszolútérték belseje egyaránt negatív. Az előjelváltást láthatod pirosban: – Összevon: Teljes négyzetezik: .

mert a nagyobbik gyökétől jobbra vagyunk. A negyedik intervallum: Itt a baloldali abszolútértékbe zárt parabolánk már ismét pozitív értékeket vesz fel. Az előjelváltás. a már szokott módon pirosban tündököl: – – . a jobboldalinak pedig mínusz egyszerese az ő abszolútértéke. mert benne vannak a most vizsgált intervallumban. A jobboldali társa viszont negatív az abszolútértéken belül. Így ennek megfelelően a baloldalinak önmaga.Négyzetgyököt von: A gyökök tehát: Mindketten megfelelnek. mert még két gyöke közt leledzünk.

Már csak a másik dicső. Az ötödik intervallumunk: Itt mind a két abszolútérték hasában pozitív értékeket vesznek fel a függvények. hős lovagban lehet minden reményünk: S ezt elfogadhatónak ítéljük. mint nem kívánatos tüskét.Vonogat mán összefele: Teljes négyzet: Minkét oldalon lecsippentjük a mínusz előjelet. Az előjelezés tehát mindent helyben hagy: . mert mindkettőjük nagyobbik gyökeitől jobbra vagyunk. így szavazati joga sincs. hogy ő bizony nem nyert állampolgárságot ebben az intervallumban. Azaz szorzunk mínusz eggyel: Négyzetgyököt von: Az -en látszik már tényleges kiszámolása nélkül is. mert benne van a jelenlegi intervallumunkban.

a teljes megoldáshalmaz eme feladatnál is négyelemű: Ha tizedes tört alakban is szeretnéd kifejezni. mivel nekünk most csak az -nál nagyobb számok felelnek meg. Az idepróbálni: intervallumban is ezt oldottuk meg. Összesítve. bár ez nyilván pontatlan lesz: És itt az ábra is szemléltetésül: . mert nem esnek az intervallumba.– Azonban ezt már láttuk. Így ebben az intervallumban nincs megoldás. Így csak az ottani gyököket kell Azonban ezek egyike sem jó.

Azt majd annak idején úgy is vesszük. Mert ez egy ilyen könyv. fejezetben. ∎∎ . a teljes négyzetté alakításról beszélek. Sőt már amúgy is vettük. amiről már azt hitted. hanem csupán a „végső alakba” helyettesítünk be. De imígyen már vettü k is. hogy nem is kell tudnod. A c. Igen. csak ott nem vezetjük minden alkalommal így végig. Mikor a másodfokú egyenlet megoldó képletét használjuk.Az – és a Olyat is tanultunk itt. akkor is éppen ezt számoljuk.

akkor az mondják. ahányszor előfordul. hogy az előállításához használt értékek legkisebbikénél nagyobb. nem kell annyiszor bepötyögni az előző képletbe. de valahol az értékek által lefedett intervallumban található. átlagnak mondjuk. hogy ez utóbbiak darabszámok. az mennyiség előfordulása . mikor kiszámoltad az érdemjegyeid átlagát. Talán csak nem tudtad. hanem helyette annyiszorost írunk. becsületesen Az előbbi megjegyzés szerint. ugyanolyan „súlyozással” ugyanolyan mértékben akarunk számba venni.: Legyen az mennyiség előfordulása179 . Bár azok között is fogsz találni egyet-kettőt. Minden középértékre igaz. Gyakran előfordul. akkor a következő összeghányadot képezzük: Ezt külföldiül bármilyen valós szám. középértékek A számtani középpel már biztosan találkoztál. és az -edik kupac népessége. Az elemek száma összesen Tehát darab különböző tulajdonság. . hogy ez a neve. ezek közös hőmérsékletét próbálják eme képlettel megállapítani. stb. Így a most tárgyalandó tulajdonképpen alesete az előbbinek. Általánosan ezt így mondjuk: az mennyiség előfordulása . Azaz egyikük sem fontosabb. Ekkor az előző képletünk ilyenné válik: Az itteni összes és az összes . amik lesznek. majd az összeget osztottad a darabszámmal. Pl. Ezt tehát olyankor használjuk. És az értékek mindegyike lehet Súlyozott közép Ha egy adott mennyiség többször is előfordul. miként neve is utal rá. Így ha a számítás során. A többi középérték újnak tűnhet számodra. . mint a másik. az mennyiség előfordulása . akkor valamit elszámoltál. Azaz. mikor minden számot ugyanolyan „szavazati joggal”. de fizikai. Persze. hogy az edik kupacon belül csak azonos tulajdonságú objektum legyen. tekintve. Mert már azokat is használtad csak más néven.Átlagok. létszáma éppen . ezért is a jele. és a legnagyobbikánál kisebb. eme intervallumon kívülre eső eredményt kapsz az átlagra.180 hogy a különböző hőmérsékletű. Nem csak matematikai. Nem feltétlenül középütt. Azonban ez elviekben 179 180 Ezt az . Így ha van darab értékünk: . különböző összetételű anyagokat gondolatilag összeöntve. Teljes demokrácia van köztük. kémiai számításokban is gyakran előfordulnak. Összeadtad az jegyeidet. darab különböző kupacba lehetne szétválogatni őket úgy. Számtani közép Ezzel leginkább akkor találkoztál. változó érték fordul elő.

Harmonikus közép Az itteni adatok. és leadott hők továbbra is megegyeznek ugyan.is hibás. Mivel a mértani közepet külföldiűl középnek mondjuk. aki néhány véletlen esetből általánosságokat következtet ki. hogy közben nem játszódik le halmazállapot változás és nincs olyan hőmérséklet tartomány átlépés. Ugyanis. sőt gátlástalanul fel is használjuk az itt tanultakat. Ezeket mindig gondoljuk végig. a pontatlan nem helyes alkalmazások nem azt jelentik. hogy sosem kapunk helyes eredményt. köztük lévő relációs (Dagobert bácsis) összefüggést könnyen megjegyezhessük. ha feltehetjük. Hasonló képletet láthatsz az elektromos ellenállások soros kapcsolásakor számított eredő ellenállás esetén. de csak akkor. És mivel a szóban nincs benne betű. értékek nem vehetik fel a nulla értéket. adott mennyiségeket. ezért inkább az betűt használom: Tehát az értékek négyzetösszege -ed részének négyzetgyöke. tehát -ediket. Ugyanis az éppen felhasznált betűjelek fognak segíteni abban. -----------------Összeszorozzuk a kézhez kapott. mivel akkor értelmezési gondok lépnek fel. Éppen ezzel tévesztve meg a rutintalan versenyzőt. Ha azonos anyagokról van szó. és annyiadik gyököt vonunk. mielőtt esztelenül alkalmaznánk egy éppen nekünk tetszetős képletet! Mértani közép Ezzel a fogalommal a mértani sorozatok tárgyalásánál is találkozunk. bármilyen értéke lenne is a többinek. hogy amaz az itteni képletnek éppen -ed része. mik or az anyag fajhője jelentősen megváltozna. a fajhőtől. ezért ennek jele általában -t Ahol. ahányat összeszoroztunk. akkor ez rendben lehet. de én most itt inkább -nel fogom. abból is a kiszámítását. Hiszen ha egy nulla is lenne köztük. hiszen a hőátadás és hőfelvétel függ az anyagok hőátadó/hőátvevő képességétől. És az estleges szerkezeti változások elvehetnek. Ott ugyanis az itteni képletben látott értékek. Ebben a szó a segedelem. hanem azt hogy ezek bizonytalanná válnak. akkor az mindig nullát adna. az energia megmaradás miatt. hogy és pozitív egész. éppen az adatok átlagától való eltérések. Négyzetes közép A statisztikai alkalmazásokat emelném ki példa gyanánt. ne feledjük. el is vesznek a hőből. azaz ott az . azzal a különbséggel. hogy az átlagok felsorolása után megismerendő. Szokás ugyan -val is jelölni. Mert ráadásul közben rosszul is végzik a műveleteket. Így a felvett. de a hőmérsékletben „hiány” keletkezik. Az megkötés itt is az egyértelműség miatt szükséges. A most következő képlet csak pozitív értékekre ad mindig helyes eredményt.

akármilyen sokan vannak is az átlagolandók. mert az ad egy olyan ötletet. És természetesen még a is nagyobb. És így a soros kapcsolás eredő ellenállása mindig kisebb. Főleg ha valaki még a házit is megcsinálja. ha az összes is egyenlő egymással. mint a legnagyobb az értékek közül. mint a legkisebb az értékek közül. mint a legkisebb ellenállásérték. Jele a . De természetesen. mely szebbé. az itt tárgyalt harmonikus közép éppen úgy a legkisebb és legnagyobb értékek közé esik. és az is kisebb. A már említett csonkítva kapjuk a szabályt: szót megjegyezve és -ná Az egyenlőségek csak akkor állnak fenn. mint az összes testvére. Tehát. akkor mi maradjunk a kétváltozós esetnél. A két változó legyen Ezek középértékei sorban: és Ahol természetesen Ezekre a mint igazosság: . Most ezt belátjuk kétváltozós esetre. a többváltozós belátás is hasonlóan megtehető.helyett. mindig áll. és egyszerűbbé teszi a bizonyítást. Összefüggés a különböző középértékek között Kisebb-nagyobbsági viszonyról van szó.

Egyenlősség. . mert pozitív számokról volt szó: Az pedig mindig igaz. csak esetén. hogy miért is igaz. és láttuk. Az előbb már taliztunk ezzel.A négyzetre emelés nem hoz hamis gyököt. mert egy négyzetszám nem lehet negatív.

Mivel (n szám geometriai közepe: Ebből úgy kapjuk az -edik hozzávételével érényes értéket. és mindannyiuk átlagához már csak ennek az értéknek és az -ediknek az átlagát kell kiszámolnom. ha ebbe helyettesítjük be az értéket: . akkor a a szorzatból kell -edik gyököt vonni. Ez tehát elég egyöntetűen igazolja kétváltozós esetre. ----------------Az( darab szám számtani átlagára pedig ez igaz: képletében szereplő gyök alatti részt kapom. Pont. értéket: Hiszen a Így ha ezt beszorzom -nel. hogy a többi. . ahogy azt most mindjárt mutatom neked és : A gondolatmenet az. hogy ha szám átlagát akarom. akkor mindig vehetem előbb közüllük valamely szám átlagát. --------------------------------A házi feladat pedig az. mely az „előző” eme új szám előtti átlag felhasználásával adja meg az új átlagot. tehát a . ha így használjuk fel az előző. és esetére is vezess le olyan „következő számot” tartalmazó képletet. Már csak ebből És ebből úgy kapjuk az számra vonatkozó képletet.Ez ismét ugyanaz.

és így átlagolunk. hiszen ekkor vehetjük azt. hogy az előző átlaghoz hozzá veszem az új értéket. Négyre ugyanígy igaz. Mikor ehhez hozzáadom számlálója van éppen előttem. hogy kettő átlagához veszem hozzá a harmadikat. ∎∎ . és ehhez vesszük hozzá a negyediket. Próbálkozásként kiindulhatsz abból. Ezt már csak el kell osztani -nel. akkor vehetem úgy. hogy az említett piros képleteket alkalmazom! Ezeket tessék alaposan végig gondolni! És ne sírjál! Eredetileg ennél sokkal nehezebb házit akartam adni. hogy háromra már van átlagunk. azt jelenti. akkor az ----------------- . Természetesen az.Hiszen az az -t. hogy ha háromra akarom belátni. a számítások során mindig csak kettőre átlagolunk. de szerencséd van és meggondoltam magam. Tehát végül is.

egy szám és egy betű akkor tartozik össze. a számokból és betűkből mindig az összetartozókat megtartva. olyan módon. vagy több viszonyát írja le. a többiek is a harmadukra csökkennek. a többiek is a kétszeresükre nőnek. hogy közöttük mindig ugyanannyiszoros lesz a nagyságbeli arány. A köztük lévő arányt kettősponttal jelöljük. Ekkor csak azok a számok felelnek meg a megoldásnak. Azaz. Így az utóbbi példában 181 Nézzük. Mint az alábbi esetben is: 181 És a párok mindig hűségesek.Arányosságok. hogy mennyi az összegük. hogy miért lett a korábbi Ha ezenkívül még más információ is a birtokunkban áll az értékeket illetően. Az előbbieket pl.) Remélem mindenki ki tudta számolni. mint eredetileg volt. miszerint csak úgy változhatnak. ha ugyanazt a sorszámuk az egyenlet két külön oldalán. ugyanannyiszorosára változik a többi is. Ha egyikük kétszeresére nő. S így tovább. akkor a konkrét számokat is meg tudjuk mondani melyekre mindkét állítás igaz (az arány és az összeg is). százalékszámítás Elsőnek jön az Egyenes arányosság Ez két. Már három változó esetén is zavaros lesz. . pl. Ha bármelyikük a harmadára csökken. Ehelyett persze a törtvonal is használható de az csak kevés számú változó esetén ad jól átlátható szerkezetet. nem váltanak partnert. hogy miként is marad meg az arány: (ahányszorosra változik az egyik. . így: . Tehát. De több változó esetén is mindig párokra bonthatjuk őket a számolás idejére.

Ha kiszámoltuk -et. -szor valamennyi.Az egyik keresett érték. mert ezek lesznek a keresett és számok. -ször valamennyi. miszerint: Síkháromszögek belső szögeinek összege mindig Vagyis. . Így . Legyen ez a valamennyi -szel jelölve. -ször valamennyi. . . éppen -szer valamennyi. a második. ne feljetsük el szeresét venni. és végül a negyedik. . ezért ezeket behelyettesítve az . mivel az előbbiek szerint összegbe: . Ekkor az összeg a alakot ölti. a harmadik. Tipikusan ilyen feladat az egy háromszög belső szögeire vonatkozó kitűzés.

-szorosa. mivel felel meg a teljes körnek. -szorosa.Ugyanez a típus az is mikor egy csoport egyénei vannak különböző tulajdonságaik szerint osztályozva. Hányan kaptak még intőt az nap. már reggel nyolckor megkapta a beírást. százalékos. Ezek összege: . kaptak ma már intőt a rossz magaviseletért. A undorítóan jó magaviseletű egyént. Közülük bizonyos számú kivétellel. úgy hogy a megfelelő körcikkek arányosan láttassák a megoszlást: Egy iskola ostálya tanulóinak létszáma fő. akkor egy beosztás középponti szöge lesz. és -szerese jut egy megfelelő csoport ábrázolására. és az a feladatunk. Az egy hatoduk. Ha az egész kört felosztjuk körcikkre. . Ezek tehát sorban -hoz tartozó pizzaszeletek. Tehát sorban ehhez a -hoz tartozó körcikk -szerese. Csoport létszám Mind a 3 osztály együtt Egy hatoduk (reggel -ra megkapta) Egyharmad (fél -re magkapta) százalék (nem kapott) maradék (később kapott) Észrevehető. -szor. hogy melyik hányad hány főt jelent. -szor. ha tudjuk. hogy ábrázoljuk ezt kördiagrammon. délután órakor az iskolaudvaron kivégezték. -szer van meg bennük. vagy hányad szerinti megoszlással megadva. hogy -uk kimaradt ebből az áldásból? Ábrázoljuk kördiagrammon! Először is nézzük. hogy mindegyik csoport létszám osztható -mal. és . Sorban: -szer. További egyharmaduk reggel fél kilencre.

Fordított arányosság A neve arra utal. Hiszen a szorzatban az egyik tényezőt pl. azaz egynyolcad. mert úgy nincs értelme. akárhogyan is változtatjuk eme két mennyiséget. És pedig azért nem lehet nulla. Itt nyílván feltétel az. azaz. Innentő ugyanaz mint az előbbi eljárással… ---------------------------Két változós egyenes arányosság ábrázolható egy függvénnyel. és vice versa. Persze.Ennél kevesebb számolással is megkaphatjuk az ábrázoláshoz szükséges információkat. hogy az . Ezért is. hogy két összetartozó változó mennyiség közül az egyiket valahányszorosára növelve. Hogy pontosan milyen az egyenes meredeksége az a két változó viszonyától függ. . a másik -ödölődik. ha abban a pontban is értelmezve lenne. ha eme függvényeket így írom fel: akkor rögvest értelmezve vannak a nullában is. Az egymással fordított arányosságban lévő két mennyiség szorzata nem változik. mely a még várományosokat jelöli. vagyis a negyedrész fele. mert . egyharmada könnyen kiszámolható. A pedig a fele. -szörözve. hogy hányadosuk mekkora. Eme függvény egy egyenes. a másiknak ugyanennyied részére csökkennie kell.Ha ezeket leválasztjuk a teljes körből. úgy meg nem igaz. Az közvetlenül a teljes kör -ának a megfelelő hányadai: az egyhatoda. mely áthaladna az origón. többnyire inkább az utóbbi felírást választjuk. a maradék lesz a kérdésben feltett rész.

fele annyi idő alatt érek oda. vagy amelyeknek ez része. Vajon miért nem lehet egyikük sem nulla? Mert a táblzatban szereplő számpárok egymás reciprokai. ahol a sebesség. Ha jelöli azon napok számát. mindig ugyanazt az adott mennyiséget kell kapnunk. mely fordított arányban van egymással. amely ahhoz szükséges. Bármilyen értéket felvehetnek. szorzata. melyek fordított arányosságban állnak egymással. Végtelenből ménkü sok féle van. „evési sebességgel” tudok elfogyaztani. hogy mennyire intenzív a töltéshordozók áramlása. Nullát végtelennel szorozni. Az idő most azt az időhosszt adja. Ha kétszer akkora sebességgel megyek. és a idő. az idő és az út hossza. Ilyesmit nevéhez méltón a c. . Az elektromos áramerősség azt mondja meg. ja. mi ebben a könyvben nem tárgyaljuk. A két összetartozó mennyiséget összeszorozva. de akkor is különböző értékeket kapunk attól függően. egy adott útszakasz megtételéhez szükséges idő és az ehhez szükséges és adott esetekre állandó sebesség. kivéve nullát.: legyen minden lehetséges és Szorzatuk: értékre. A végtelen. Ugyanilyen módon. Ez egyébként sem ebbe a témakörbe tartozik. az áramerősség. Tipikusan két ilyen összetartozó mennyiség. hogy a nullához tartó kifejezés és a végtelenhez tartó kifejezés pontosan hogyan is néz ki. csak határértékben van értelme. egy adott elektromos töltésmennyiség.Pl. Sajnos. És a nulla reciproka ki is lenne? Na. hogy ezt az adott töltésmennyiséget a jelenlegi áramerősség fennállása esetén átáramoltassuk a vezetőn. Ha harmadára akarom csökkenteni az időt. különböző sebességgel. háromszor olyan nagy sebességgel kell mennem. melyek alatt megeszem mind a szelet csokit. hogy az egyikük egész szám legyen. és a naponta elfogyasztott csokiszeletek számát. De melyik végtelen? Az nem egy konkrét szám. ha egy doboz csokoládét. könyvek taglalnak. amely db csokoládészeletet tartalmaz. Ekkor néhány számértéket kiragadva: Mint látható nem szükséges. Éppen így.

182 összefüggés áll fenn. Ha ennél nagyobb százalékról van szó akkor lévén. hogy minden nap ugyanannyi szelet csokit A fordított arányosság ábrája. a egy negyed résszel több az alapnál. Százalékszámítás Ebben az egyenes arányosságot fogod felismerni. ha a nevező és a számláló megegyezik. egy hiperpolát ad mely a nullánál nincs értelmezve.akkor az eszek meg. Mivel ebből az alap. Pl. azt adja meg a . Tehát ahányszorosa. Maga a százalék úgy képzelhető el. mindig több mint az alap. Miként a törteknél is. mert a . . mely az egésznek felel meg. vagy ahanyada a kérdéses százalékláb a száznak 182 A valóságot ez azért tükrözi gyengén. a maradék pedig éppen a negyede -nak. mert nincs az a csokimennyiség. Így a 100 %. nem más. mint . amit ne ennék meg perc alatt. Ennek tört részei a . mint a tört fogalom. Hogy hanyad része a az . Feltéve persze. Egyenlően százfelé osztod az . hogy az egy egésznél többre utal. Hogy a szót ne kelljen mindig leírni. Hiszen a valahány százalék valahány századrészt jelent. Ami kétségtelenül egy egész. akkor az egy egészet jelent. két számra értve. egy jelet használunk rá: Az mindig ér: .

csak -dal kell szoroznom. hogy OLVASS!? Hogyan mertek így élni? Nem olvastok semmit. Ezért olvass. ha valaminek a Nyilván a 183 184 -át akarom kiszámolni. annak nem okozhat gondot a százalékszámítás sem. Aki tud törtekkel számolni. -dal. vagy -del éppen úgy jó szorozni. olvass. Ha csak egyiküket keressük. olvass…ja. vagy a kérdezik a feladatban.183 Ne a pénzt olvassátok! Az uncsi. ha az embernek van némi szövegértési képessége. A következő összefüggés mind a három estre használható.annyiszorosa. mondtam már. vagy a jel: . mi? Ne mondjad már! ― pattog Zolika. . mert ezek úgyanannyit érnek. a százaléklábat arról ismerjük fel. hogy ha az alapot jelöli: 184 Valaminek valahány százaléka: Ugyanennek a valakinek valahány százada: Ezekszerint. hogy ő hozzá csatlakozik a szó. ― Persze. Jegyezd meg a következő mondókát: Ami nyilván annyit tesz. Főleg ha nincs. akkor egyszerű egyenes arányosság: Igen. Az egyáltalán nem árt. mert te szoktál olvasni. és az egyenes arányosságot is tudja kezelni. vagy annyiad része a százalékérték is az alapnak.a . Akár az . Az ősi mondás szerint: „ Vajda százados százada.

mert a éppen a duplája a -szerese az -nak: -nak: . ha arra gondolunk.-t kapjon! Tömegnek a törtrésze. hogy az -nak. hogy elegendő az öt százaléknak megfelelő érték többszöröseit vennünk. és ennek az éppen a fele: a -szerese az -a. -szorost jelent:187 . -át. . hogy a . -át. a .. mind többszöröse az -nak. -át. -át. akkor rájövünk. Vagy másként. A -szorosa az -nak tehát: lesz az A -szorosa az -nak tehát: -a. stb. Nem kell előröl számolni az egészet. A minden esetben. kivétel nélkül. Tacoma szoros. 187 A Vereckei szoros. -át. a fele a A lesz az -nak: a –szerese az az Az a felet jelenti. -nak: -a. -át! Az -a az -nak:185 És ha észrevesszük.. De nyilván úgy is ez jön ki. hogy a többi kérdezett százalékérték. hányszorosa az -nak a ? -szorosa: . még a Zolikának is. 185 Nehogy itt valaki . így százalékai is csak tömeg mértékegységűek lehetnek! 186 Meg egy „csupaszt”.Számítsuk ki -nak az -át. Vagy ha úgy jobban tetszik. mert az alap mindig . hú. A mindig a -szöröst186 jelenti. De ugyanezt kapjuk abból a meggondolásból is. de szoros! .

mert az. Emlékszel? -öd része egyúttal. oszt má kész is. . A hírek szerint holnaptól 188 Még jó. az alap százaléklába. ismert. Hány százalékos az áremelés? került. A többi három érték lehet más és más. mert a Zolika úgysem -as. vagy ismeretlen. Ami nem más. annyi százalék. A világ egyensúlya ezáltal megmarad. hanyad része a -nek? Alap: Százalékérték: Százalékláb: Na. hogy az a bizonyos mindig lesz.A hány százaléka. ill. de a az mindig marad.188 Szorozzunk keresztbe mint állat: Tehát Vagyis -a a -nek. Hiszen ahány már Egy bizonyos jóféle borocska eddig literenként kérnek érte. A egyébb cicomákat lespórolva: nevében mértékegységeket és Vegyük észre. mint század. mostan fog majd jó szolgálatot tenni az képlet: Csak behelyettesítünk mint állat. hogy ez így van.

: Vagyis -kal emelték fel a borocska árát. 189 Az képlet alpján: Jé. Ennek század része lesz az . hogy -ról van 189 Nem olcsó mulatság ám alkoholistának lenni. Tehát valójában az a kérdés. Jegyezd meg. Ezt úgy is megmondhatjuk. hogy ez a hány százaláka a .Mennyi a különbség? . ugyanazt kaptuk. hogy ez a hetven dorád hányszorosa a háromszáz ötven egyetlen százalékának: Mivel Így Hányszorosa ennek a a . ha megnézzük. mint az előbb! Ha észrevesszük. hogy a szó. akkor egy csapásra tudhatjuk. . hogy: éppen -öde a -nek.

mint amennyit a adtak. Tipikusan rossz válasz. hogy elérje az . Ha ennek a magasabb árnak vesszük a -át.Az egyötöd rész. majd az új árat csökkentik -kal. Ez teljesen tipikus válasz. Most sem érted? Árak Régi Új (30 % -kal növelt) Legújabb (30 % -kal csökk. az nyilván több mint az eredeti. ugyanannyi lett. Ezt csak azért mondom. vagy kevesebb lett a dögrúd ára? Hány százalékkal változott az eredetihez képest? ― Ez könnyű. És a az bíza rész. Azt sem. És ha pedig csökken GON-DOL-KOZZ! . vagy hányad része a régi árnak. Vagyis -del való szorzás -szeres. alacsonyabb ár -a. Még csak azt sem kell tudni. hogy a Pistike pont ezt akarja kérdezni. Ha valami növekszik -kal. EMBEREK. Persze. az előzőhöz képest) Hány szorosa ez a régi árnak? Tehát csak azt kell megvizsgálni. mint . a legújabbra vonatkozó szorzat közvetlenül ezt adja meg: Ami kisebb. azaz ugyanazt jelenti. hogy -kal” senkinek nem gyanús? Az új ár magasabb. Méghozzá: . Mivel a régi ár egyszerese önmagának.― üvöltik kórusban. A leges-leggörényebb szagú cigi árát növelik -kal. mindig húsz százalékot jelent! Tehát a kétötöd rész negyven százalék. Több. akkor –dal szorzódik az alap. Vagyis -dal. mert látom. hogy mennyi volt az eredeti ár. ne legyetek ostobák! Miért nem mertek gondolkodni? Az a kifejezés. hogy mennyi az új ár. akkor az -os lesz. stb. Nem? Csak egyenlő értékek -a lehet egyenlő! Tehát biztosan lesz. hogy a legújabb ár hányszorosa. mert az most kell levonni. az lészen. mert az áremelésből lett.

Tessék itt az eredménye! Visszatérvén az előbbi gondolathoz. Tehát: • növekedés esetén: •csökkenés esetén: Miért? Na. hogy idáig ő is eljutott volna egyedül: • növekedés: • csökkenés: Hányszoros szorzó tényezőt fognak ezek jelenteni? Erre az a válasz. csak össze kell szoroznunk a növekedés és csökkenés tényezőit: 190 Hiszen előre. Azt a bizonyos százalékot. mondván. hogy a századát kell ezeknek venni. Mert „ahány százalék. annyi század. Hogyan lehetne az előző példát általánosan belátni? Azaz nem . jelöljük -szel. hanem akárhány százalékra. annyi százalék. Ahány század. annyi század”. Maga a százalék szó talán nem elég kifejező ilyen szempontból? Úgy véled. a régi elnevezésben sokkal jobban kifejeződött ez a tény? : … Pl. majd csökken az ár. amivel nő. mert Pistike is azzal jelölné.190 tehát: -kal csökkent így az eredetihez képest..Ahány század. még egyszer. annyi százalék. Vagyis Tehát … … Csak aztán az okostojások inkább magyar szót vezettek be.. és így az a kényszerképzet fog kialakulni benne. . vagy hátrafelé mondva is igaz: Ahány százalék. hogy azt mindenki érti. hiszen ahány százalék annyi század. Mire is utal a Azaz: ?A .

mint minden -ra.ugyanis És az Kifejezés azt jelenti. vagy pedig fordítva. melyekről eddig azt tartottad. hogy előbb emeltek és utána csökkentettek-e. ∎∎ . Tehát ez mindig csökkenést okoz. de olyanokat is meg tudsz már oldani. hogy megoldhatatlanok a számodra. Hiszen a számok szorzása a tényezők sorrendjétől függetlenül ugyanazt az eredményt adja. Helyettesítsd be ebbe a képletbe helyére az előbbi –at! Mit kapsz? További házi feladat. Sőt mindegy. hogy ugorj neki a feladatgyűjteményednek és oldj meg minden arányossági és százalékszámítási feladatot. amit csak fellelsz! Hiszed. vagy sem. hogy biztosan kisebb.

az koordináta síkon. Vannak olyanok is mikor néhány különböző megoldás adódik. azaz mindegyikük ad valamilyen új összefüggést a változókra nézve melyet a többiek nem közöltek eddig. de ezeket jobb páronként kezelni. • Olyan is van. hogy egy pontban metszik egymást az egyenesek. Itt csak elsőfokú egyenletrendszereket oldunk meg. Mindebből mi tűnik ki? Hogy pont annyi a megoldás. lehet több egyenes is. hogy ezek nem külön kezelendőek gyakran egy fél kapcsos zárójellel jelezzük: Többféleképpen is megoldhatóak az egyenletrendszerek. hogy ne légy teljesen … . melyek összekapcsolódnak egy probléma folytán. A többi. aztán majd a végén összesíteni az eredményeket… • Mivel két egyenes esetén előfordulhat. a konstansokra viszont éppen nem igaz ez az arány. Ilyenkor végtelen sok megoldás van. hogy feltétlenül csak egy értéket kapunk minden változóra. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek Két egyenes egyenlete vagyon adva. Itt most azokra fogunk koncentrálni. Azonban ez könnyen kiderül. Az összetartozás tényét. és az a kérdés hogy hol metszik egymást. miszerint csak az egész számok közül fogadunk el megoldásokat. Azaz metszéspontjuknak mik az és koordinátái… Na persze. Ez mindig a konkrét feladatban szereplő egyenletektől függ. Nem igaz itt sem. Ha azonban nem egyetlen. hanem több egyenletünk is van. sok megoldású esetek csak ínyenceknek valók. • Az is lehet. hogy ilyenkor nem csak a megfelelő együtthatók. nevezetesen. akkor is végtelen sok megoldás van. A magasabb fokúak közül néhány a c. mert ekkor az egyik egyenlet megfelelő együtthatói vagy szemmel láthatóan a másik ugyanolyan számszorosai. vagyis azonos a kettő. de vannak bizonyos esetek mikor ez teljesül. mint amennyi metszéspont van. akkor ez csökkentheti a megoldások számát. számpár. ezért lehet. hogy a két egyenes egybeesik. Nézzük először a 191 Ezért az gyanítható. Még ha teszünk is megszorításokat. Ekkor nem ugyanolyan számszorosai az egyik egyenlet megfelelő együtthatói a másiknak. mert ezekkel feltétlenül ismerned kell. Ekkor pontosan egy számpár a megoldás. hogy nincs is megoldás. amikor csak kevés számú megoldás jöhet szóba. vagy átrendezhető. úgy hogy látszódjék rajtuk. és vannak olyanok is hogy végtelen sok megoldásunk van ezekre is. Ez arról ismerszik meg. fejezetben található.Elsőfokú egyenletrendszerek 191 Egy több ismeretlent tartalmazó egyenletnek végtelen sok megoldása van. ugyanis . hogy itt már elvárom. de a konstansok is ugyanolyan számszorosai egymásnak a két egyenletben. hogy nem is metszik egymást sehol sem. Nekik írok erre egy külön könyvet.

hogy könnyebben tudjak rájuk hivatkozni . amelyik éppen az -et fejezi ki által: . hogy az egyik egyenletből kifejezzük valamelyik változót. úgy hogy szorozzuk vele mindkét oldalt: Vonjunk össze: Ezzel még nem vagyunk készen. Fejezzük ki az -ből az -et: És ezt most behelyettesítjük a -be: Miért kell a zárójel? Mert többtagú az -et helyettesítő kifejezés. amit most kispórolhattunk. akkor elhagyhatnánk a zárójelet. mert értékét még nem tudjuk! De ezt egyszerűen csak beírjuk abba egyenletbe.Ez annyit takar. Most végezzük el a szorzást: Most szabaduljunk meg a nevezőtől. majd ezt a kifejezett alakot helyettesítjük be a másikba: Megszámoztam az egyenleteket. Ha nem lenne többtagú. de akkor viszont a szorzás jelet kellene kiírni. mert a zárójel ezt is egyértelművé teszi.

Ha egyenlőek. . azt’ jó napot! Ne kötözköggyé má! Vagy lehet. Ez annyit tesz. hogy az előbb is elszámoltuk. Az előbb is ezt kaptuk! 193 192 193 És ha ezekután nyelvtanilag csálé a mondat. Tehát sz első egyenletet szorzom -gyel. ha egymás mínusz egyszeresei. vagy egymásnak mínusz egyszeresei. hogy valamelyik változó együtthatói egyenlőek. hogy az egyik egyenlet jobb oldalából levonjuk a másik egyenlet jobb oldalát. hogy az egyik változó együtthatói legyenek egyenlőek. vagy egymás mínuszegyszeresei legyenek? Erre jó a legkisebb közös többszörös fogalma. kivonjuk a két egyenletet egymásból. Ha összeadjuk a két egyenletet. a -et és -et fogom ily módon kiejteni. mert ezek már amúgy is ellentétes előjelüek. akkor gondolatban javítsd ki. Itt az együtthatóit.Az ellenőrzés legyen házi feladat! Nézzük a következő módszert. a másodikat -tel. Ezek pedig éppen: És most Ez meg ugya’ mi más lenne. ugyanerre a feladatra: Itt arra törekszünk. a másodikban lesz. Így az első egyenletben az együtthatója . Úgy szorozzuk az egyenleteket. akkor értelemszerűen a k szó az előbbi mondtaban -ra változik. Ezek összadva nullát adnak. hogy az egyik változó együtthatói helyett egy közös többszörös legyen. és a baloldalak esetén is ugyanígy járunk el. akkor összeadjuk őket. mint: Eddig jók vagyunk.192 Hogyan érjük el.

hogy ha nem egész számok a megoldásai. hanem majd egy másikon. Nem kell rajta csodálkozni! Ha mégsem így van. mindig így lesz. akkor csak pontatlanul tudjuk leolvasni a megoldásokat. most beírjuk valamelyik egyenletbe. Ha van olyan. amelyikben kisebb számok vannak. hogy melyikbe. akkor abba. Mindegy. de ennek az a hátránya. Ezért nem ezen a feladaton fogom ezt bemutatni.Ezt a részeredményt. Ha abba helyettesítjük vissza. amelyikből kifejeztük. Akkor inkább menjünk haza és aludjuk ki az ittasságunkat! . Én most az -be fogom beírni: Létezik grafikus megoldás is. akkor már ilyen egyszerű műveleteket sem tudunk biztonsággal végrehajtani. Lássuk ezt is először a Ezt behelyettesítjük a egyenletbe… Álljunk meg egy pillanatra! Miért is nem az elsőbe helyettesítjük vissza? Mert akkor azonosságot kapunk.

hogy melyikkel bánunk el előbb. ilyen sorrendben: Teljesen mindegy! De ezt is lehetne fordítva. noha most is kiejthetnénk az -t is: Azaz: És most vonjuk ki őket egymásból. hogy lásd tök mindegy.Ezt írjuk bé a… a… Vagyis Most az együtthatókat teszem egyenlővé. . Pl.

fejezetet egy olyannal zárjuk. Ebből tulajdonképpen eljutunk a fogalmához. . (hogy valami szépet mondjak): Segítségével kiszámolható egy dimenziós paralelepipedon térfogata. Ami azt illeti. Egy ilyen kétismeretlenes elsőfokú kétegyenletes rendszer általánosan így írható fel: Fejezzük ki mindkettőből -t! És 194 A determináns egy -es mátrixhoz rendelt érték. aki nem. De sok más alkalmazása is van. És nekem semmi kedvem. Bár ott sem mondok róla tulajdonképpen semmit. ezen a feladaton sem fogom bemutatni a grafikus módszert. egy rakat ződdséghő beszélni tovább! Helyette mutatok egy másik módszert. a c. de poénos. 194 amit egyáltalán nem kell ismernetek. Majd esetleg arra is kitérünk egyszer. tudja. Aki tudja.: Azaz Ezt írjuk be az -be: Az igazság ismét napfényre került: Na. mert netán megzöldülnétek tőle. Itt sem fogok. de még ezt sem kell tudnotok. Pl. Ha érdekel. annak nem is kell még. akkor majd egyszer azt is elregélem.

pontosan egy pár a megoldás.Ekkor ezek a kifejezett alakok nyilván egyenlőek lesznek: Hozzuk az -es tagokat egyoldalra: Már csak együtthatójával kell osztanunk és meg is van maga az : Most az eredeti egyenletrendszerből ejtsük ki -et. Azonban ha mégis felveszi. . látjuk. hogy nem metszi egymást a két egyenes. így megkapjuk értékét: Ezek tehát ismét egyenlőek Hozzuk egy oldalra az -os tagokat: együtthatójával osztva: Tehát ezt kaptuk: Ez mindig használható? Nem hagyományosan értve. hogy van nevezőjük. azaz nincs egyetlen metszéspont. Ha ránézünk a kifejezésekre. s így megoldás sincs. A nevező pedig nem veheti fel a nulla értéket! Amíg nem veszi fel. igen. úgy hogy a számláló nem nulla. akkor annyit tesz.

Afrodité. Ha ennyit meg tudsz jegyezni. hogyan tudnád megjegyezni őket? A számlálókban és nevezőkben. akkor a két egyenlet egymásnak többszörösei. akkor már csak három mondatot kell megjegyezned. Ennek belátása legyen házi feladat! Azonban hogy ne kelljen mindig levezetned ezeket a képleteket. Ez egyszerű. hogy lábú. pedig nagyon vonzó minden kromoszómás egyénnek. mivel a nevező mindkét estben ugyanaz: Itt minden betűhöz egyetlen szót rendeltem: Az kifejezésében a számláló két-két betűje egy-egy szót alkot: Az kifejezésében a számláló két-két betüje ismét egy-egy szót alkot: Most már csak azt kellene még valahogyan biztosítani. A szerelem görög istennője. Ehhez előbb mindkettőből kifejezem -t: Tehát ezt a két függvényt ábrázoljuk: . azaz mindkét egyenlet ugyanazt az egyenest fejezi ki. mindenhol szorzatok különbsége van. Ilyenkor végtelen sok megoldás van.Ha viszont a nevező és a számláló is nulla. Lássuk végre azt a A két egyenletet függvényként ábrázoljuk közös koordinátarendszerben. hogy melyik kódolja -et és melyik kódolja -t. Cecilről mindenki tudja. hogy ne keverjük össze.

a megfelelő fejezetből: . és az egyenletek ugyanazon oldalán legyenek. hogy az egyenletek többszöröseit összeadhatjuk egymással és ki is vonhatjuk egymásból. így ezzel nem kell vacakolnunk: Az együtthatókat és konstansokat a következőképpen írjuk fel: . Ezenkívül azt is látni fogjuk. Miként az az ábráról is leolvasható. A két egyenes metszéspontja. azt eddig is tudtátok. hiszen az nem változtat azon. hogy ezek elvégzéséhez nincs szükség arra. hogy a változókat is leírjuk. hogy ellenőrizd ezt az eredményt az eddig tanult módszerekkel! Most mutatok még egy módszert. Csak arra kell ügyelnünk. mely nagyon elegáns. Ugyanis előfordulhat. hogy milyen értékei lesznek a megoldásnak. Házi feladat. hogy az egyenletek ugyanolyan sorrendben tartalmazzák a változókat. Vagyis ez adja a megoldáspárt. Láttuk már az egyenlő együtthatók módszerénél. . Egyenletek sorrendjét fel is felcserélhetjük egymással. hogy egy egyenletet szorozhatok vagy oszthatok nullától különböző számmal.Hogy ez pontosan hogyan történik. Azt. Ez az ismeret most is jól fog jönni. A másik oldalon legyenek a konstansok. hogy nem így kapjuk az egyenleteket! A jelenlegi feladatunkban így kaptuk őket. megtudhatod.

Úgy is fogalmazhatnék. a második egyenletben. Csak azt kell leolvasni. Az előbbi lépéseket. egység együtthatós változó sorában a jobb szélen milyen szám áll. Ezekszerint: : Mindig arra törekszünk. és a második változó. ill. Szembeötlő. . . hanem csak egy. a műveletek közlése nélkül. Ez lesz a megfelelő változó. Ez azt jelenti. azaz elimináljuk. hogy a második egyenlet éppen a kétszerese az elsőnek. éppen az adott ismeretlen. keresett ismeretlen értéke. és a másikat ejtsük ki. hogy végtelen sok helyen metszik egymást.és most levonom a második sor háromszorosát az első sorból: osztom az első sort -mal: az első sor -szörösét vonom le a másodikból: és készen vagyunk. Ekk or az egyenlet konstansát jelentő balszéle az előbb használt alakzat megfelelő sorának. Tehát végtelen sok megoldás van. hogy ez nem két különböző egyenlet. kérdéses egyenletrendszert igazzá tevő értéke lesz. együtthatója is az első. így szokás jelölni: Ha a műveleteket is akarom közölni. hogy a megfelelő. hogy az első változó. hogy minden egyes sorban csak egyetlen ismeretlenre vonatkozó együtthatót tartsuk meg és tegyük eggyel egyenlővé. mert egybe esik a két egyenes. a baloldal így néz ki: akkor az azt jelenti. hanem az aktuális sorokra utalnak. a másik változó együtthatója pedig nulla az egyenletekben. ill. akkor azt a tilde fölé írom: Ahol a római számok már nem az eredeti egyenletekre. Ha az együtthatókra vonatkozó oldal.

észrevenni. az egyenlő nulla. számolni. A nulla sor jelentése. Vagyis ha nincs megoldás. mert a Julcsi már úgy is alszik.195 hogy az azonosság a végtelen sok megoldást jelenti. Sok más dolgot is meg lehet vele vizsgálni. hogy nullaszor egy valami. Hogy melyik végtelen a lehetségesek közül. mikor nem létezik megoldás? Ezt látjuk a következő példában: Ezek párhuzamos egyenesek. az az alaphalmazunktól függ. a Zolika nem tanulta meg. az iratkozzon vissza alacsonyabb osztályba! Így most már minden esetre tudjátok alkalmazni a Gaussi eljárást.Ha elmulasztjuk. hogy valamelyik egyenlet egyik oldala nulla. Ismét egy jó érv amellett. a másik oldala nem. És azt már a szingli egyenleteknél megtanultuk. hogy legyen a szingli egyenletek köréből. plusz nullaszor még egy valami. Sőt azonosságként is hivatkozhatnék rá. Ne féljetek tőle. A Pistike meg ábrázolja.K. 195 O. hogy nullaszor valami. de azokat most nem említem meg. melynek az a jelentése. mivel ez egy egyenletet kódol. hogy itt az és az fordított sorrendben van egymáshoz képest a két egyenletben! Előbb ezt intézzük el. És ez is ismerős kell. Ne felejtsük el. ez mindig fennáll. hogy mi történik a Gauss módszer során: Tehát kapunk egy olyan sort. az egyenlő nem nullával. oszt akkor ő is LÁSSA majd. mivel bármi is az egyik valami. Hogyan jelentkezik az az eset. azt miként fogjuk a Gauss elimináció során észlelni? Roppant egyszerűen: Tehát lesz egy nulla sorunk. hogy ez a két egyenlet ugyanazt az egyenletet írja le. . tudom. a vak is látja. hogy a nullát tekintsük egyik legjobb barátunknak. tegyük azonos sorrendbe! Most már nézhetjük. melyek arra utalnak. plusz nullaszor egy másik valami. Ez teljes mértékben igaz. és a másik valami. akár a Pistike is mondhatta volna. akkor ilyen butaságokat kapunk. Akinek nem ismerős. hanem mínusz tizenhárommal! Ez nyilván balgaság.

hogy nincs megoldás. Először is rendezzük őket úgy. így itt három esetén ez az összes egybeesését jelenti. Ha egy megoldás van. Ha végtelen sok megoldás van. hanem síkokat adnak meg a háromdimenziós koordináta rendszerben. Ilyenkor párhuzamos síkokról van szó. sarok csúcsát jelöli ki a térben. akkor vagy egybe esnek a síkok. sehol nem fogsz szép egész számokat kapni. hogy egy kissé nehezebbet is gyakorolj. Elsőfokú háromismeretlenes egyenletrendszerek Ezek az egyenletek nem egyeneseket. mint amivel magadtól hajlandó lennél bogarászni.Olyan módszerrel csináljátok meg amilyennel akarjátok. De a házi feladatnak pont az a lényege. de az . itt már nagyon magukért beszélnek majd. így maximálisan három síkot megadó esetekről lesz szó. akkor egyetlen közös pontjuk van. vagy az is lehet. Vagy csak kettő esik egybe. Itt most csak a három egyenletes. A többit is jó. Pl. és a mindenképpen szerepeljen köztük. Igen jól látod. hogy egy egyenesben metszik egymást. három sík esetén ez egy szöglet. Ha eddig nem vetted volna észre a Gauss eljárás előnyeit. vagy több. ha tudjátok. hogy mindegyik egyenletben ugyanabba a sorrendben legyenek az ismeretlenek. Itt is előfordulhat. és a konstansok: . de azokat kevesebb alaklommal kérik rajtatok számon.

Nézzük elsőre behelyettesítő módszerrel! Az -ből kifejezem a -t. abból a legkényelmesebb. Nyilván bármelyik ismeretlent kifejezhetném.196 És ekkor már csak két ismeretlennel kell foglalkoznom. már könnyen meg lesz az előbb kifejezett/kiejtett is. bármelyik egyenletből… De itt az első egyenlet a legegyszerűbb alakú. Mint tudjuk a jó matematikus lusta. A egyenletet szorzom -gyel: Ehhez már csak hozzá adjuk a -t Ezt beírom a egyenletbe: 196 De nem a gondolkodásra! . Ha eme két ismeretlen ismerté válik. és a kapott kifejezést behelyettesítem a másik kettőbe. Átmenetileg. Bontsuk fel a zárójeleket: Vonjunk össze: Tegyük egyenlővé valamely együtthatókat! Én az -ét fogom.

Pl. sort. az sorhoz a sor -szorosát. hogy: . nem összevonások. Tehát ismét azt kaptuk.Most már csak az -et keressük: Tehát a következő értékekre lesz igaz mind a három egyenlőség: Vagy ha úgy jobban szereted: Most megidézzük Gauss szellemét: A műveleti magyarázatok. stb. hogy az előbb állóhoz adjuk az utána jövőt. a sorhoz az 1. hanem mindig úgy értendőek.

ami ellentmondás. nem tudnak egy normális sorba állni! Pofozzuk át őket: – Az első egyenlet a legegyszerűbb.Neveletlen kölkei. mely mindhárom egyenletre igaz. . ebből kifejezem az -et: Ezt beírom a másik kettőbe: – Azaz: Összevonva és rendezve: Szorozzuk kettővel a -t Ha ezt összeadjuk a -vel: Amiből a következik. Tehát nincs olyan megoldás.

mint az előbbi módszer esetén is. a magasabb fokú egyenletrendszerekre majd a c. hogy az egyenleteket kettesével véve milyen megoldások lehetnek. ∎∎ . azaz együtthatója . hogy a síkok páronként ugyan metszhetik egymást egy-egy egyenesben. hogy a teljes egyenletrendszernek van-e megoldása. hogy itt valaki aljas hazugságot állít. hogyan jutunk ide a Gauss eljárással: – Az első egyenletből az hiányzik. hogy ezek az egyenletek tulajdonképpen miért is. de mi rajtakaptuk. Azaz. de ezeknek ez egyeneseknek nincs közös pontja. Ami nem mást jelent. Ezekután még el lehetne azzal játszani.Nézzük. hiszen eredetileg csak azt kérdezték. Mint a bevezetőben említettem. ill. fejezetben látunk néhány példát. De ezzel most nem bajlódunk. A kapott ellentmondás tulajdonképpen azt jelenti. És azt is megtanuljuk. síkoka t. és hogyan adnak meg egyeneseket.

Így vagy az egyik. Akár csak az egyikük. az . ha Ha a Ha a és a is nulla. akkor automatikusan csak ennyit jelentene az egész sor: Ez meg ugye csak elsőfokú. mikor nem csak a főegyüttható van jelen! Mikor Ekkor kiemelhetjük -et a baloldal mindkét tagjából: És ismét a régi nótát fújva: egy szorzat mikor lehet nulla? Ha legalább az egyik tagja nulla. de bármi más igen. Nulla ugyan nem lehet. vagy . Ez tehát nem okoz problémát. Márpedig azt tudjuk. hogy egy szorzat. hiszen az nem lehet és tekintve. csak akkor lehet ha legalább az egyik tényezője nulla. És az ismeretlen kitevője csak pozitív egész lehet. és magasabb fokú tag nincs benne. vagy mindkettő egyszerre. A következő kanonikus alakban valós számok. Az a másodfokú tag együtthatója. Vagyis Eme legutóbbi esetben csak az lehetséges. ha benne az ismeretlen második hatványa is szerepel. hogy az kifejezés nem más. vagy a másik nulla: Tehát már az egyik gyök meg is van: . Nézzük a többi esetet. mint egy becsületes polinomnál ez elvárható. hiszen ha mégis nulla lenne. pedig a nulladfokú tag együtthatója vagy másnéven a A és a lehet nulla is. vagyis egy szorzat. A az elsőfokú tag együtthatója. tehát nem lesznek egyszerre nullák). (ezek különböző tagok. tört és egész is.A másodfokú egyenlet Akkor másodfokú egy egyenlet. Negatív és pozitív is. Pl. mint .

Ilyenkor két egymástól csak előjelben különböző megoldás van: De egyáltalán nincs ezen. és az nem lehet negatív a valós számok körében. full extrás másodfokú egyenlet. és kész. Ha még mindig nem tudsz egyenletet rendezni. akkor És ebből már világosan látszik. ha azzal tisztában vagy! --------------Most vegyük annak az esetnek a megoldását. ha a valós számhalmazból akarunk megoldást. Mert . Mindjárt négyzetgyököt is vonunk. és a különböző előjelű kell. mikor sem a Ez a teljes alakú. és . Automatikusan megkapod ezeket a formulákat. sem a nem nulla. hogy legyen. és majd csak akkor próbálkozz ezzel a fejezettel. és ugye negatív számból nem lehet. hogy ilyenkor az csak így lesz a pozitív.A másik meghatározásához ezt kell megoldani: Tehát ha a két különböző megoldás van: ---------------Ha és . mit magolni! Csak egyszerűen rendezed az egyenletet. Mert a baloldalon négyzetszám áll. akkor gyakorold az elsőfokú egyenleteken.

Nem kell az egész folyamatot mindig végig játszani. Ha nem látod így sem…. akkor észrevehetjük. Aki itt sem látja. Hogy mi az a teljes négyzet. Vagy ha így jobban látod: Most se látod? Akkor kész. csak egyszer mutatom meg. egyszerűbben is meg lehet oldani. csak tök felesleges. amíg meglátod! Komolyan mondom. azon nem lehet segíteni. Nézd addig. hogy ha egy taggal ki pótoljuk a zárójelben lévő kifejezést. mikor a vagy . mint a most bemutatandó eljárással. hogy jobban lásd. hogy sajnos vannak olyan egyének. addig ne is olvass tovább! . akkor kapunk. hogy kifejezzük valahogy az -et a többi betű segítségével. nem is kevesen. akik az előbbi hiányos eseteket.K. O. Az előbbi esetekben. azt ezen a ponton már nem szabad nem tudni! Tessék utána nézni! Mi lehet ez az alkalmas tag. és aztán már csak azt kell alkalmazni. Megjegyzem még itt. esetleg mindkettő nulla volt.Arra törekszünk. sem érttették. Használható. akár nem. mint látható volt. melytől teljes négyzet lesz a zárójelen belül? Nézzük csak ezt: Mire hasonlít ez szerkezetileg? Nem erre?: Még az és sorrendjét is felcseréltem. azok közül is a legegyszerűbbekre. és azokra az esetekre is a most levezetendő másodfokú képletet használják. Innentől nincs tovább. Tehát: Emeljük ki az -t az első két tagból! Bővítsük a zárójelben lévő második tagot kettővel: Vagy ha úgy jobban látod. Akár észrevetted. hogy miként is jön ki a megoldó képlet. mit látnod kellene már anélkül is: Ha még emlékszünk nevezetes azonosságokra.

de kinek a teljes négyzete? Másképpen ez van a zárójelben: Kinek a teljes négyzete ő? Az . Bármilyen balgaságnak is gondolod. pont ez a lényeg. Tehát: Most csak annyit változtatok. Pedig eddig ezt sikerült megőrizni. Mi lesz ekkor vele? Hogyan fog kinézni? Így: Nyilván egyszerűsíthetünk -val. ami eddig is volt. mert ekvivalens átalakításokat hajtottunk végre így néz ki: A zárójelben most már tényleg teljes négyzet van. az ott sincs. most se rontsuk el! Mit tegyünk ennek érdekében? Ne csak simán adjuk hozzá. Ezzel tehát: És most a negatívat kivisszük a zárójelből. Elvégzem rajta a négyzetre emelést. akkor már az nem lesz azonos az eredeti egyenlettel. ugye. Na. hanem vonjuk is le. amit a zárójel előtti együttható jelöl. vélvén. hogy amit hozzá is adunk meg le is vonunk. De nem ám csak egyszerűen kipenderítjük onnan! Hogyan lehet szabályosan megtenni ezt? Úgy kérem. Ugyanazt az egyenletet akarom megőrizni. hogy ha elvégezzük rajta azt a szorzást. Igen. hogy a Vagyis ez lesz belőle: -t más alakban írom.Megvan? Na. Magyarán beszorozzuk -val. Meg is teszem: Ilyen egyszerű alakja lesz. -t. Ezek után az eredeti egyenlet. Viszont ha csak simán bele tesszük azt az eddig ott nem lévő tagot. aki még továbbra is azonos önmagával.

ami a zárójelben van. akkor most már tudod. hogy kinek a teljes négyzete van a zárójelben. a Ha azt kaptad. írjuk be a zárójeles kifejezés helyére az illetőt: A -t közös nevezőre hozva az előtte lévővel: Majd e két utolsót átvisszük a túloldalra (ekkor előjelet váltanak): Ami nem más. mint: Osszunk -val: Vonjunk négyzetgyököt: . ami a zárójelben van? Nem? Akkor nagyon nem megy ez neked.kifejezésnek. Próbáld ki! Végezd el azt a négyzetre emelést. most: Mit kaptál? Nem azt. Folytassuk! Most már tudjuk. hogy miért pont azt a tagot csempésztem be. Lásd.

ezért az lábánál teszünk erre vonatkozó Ez tehát a másodfokú egyenlet megoldó képlete.197 Továbbá vegyük észre. Mivel éppen egyenlő -val.Ugye tudjuk. Az a bizonyos „ annyit jelent. Nyilván a gyök alatti kifejezés nem lehet negatív. A gyök alatti kifejezés. Vagyis ha . a nulla. mindig annyi gyök lesz. = megkülönböztetni. a a keresztségben a 198 nevet kapta. . hogy gyakorolhasd a másodfokú egyenlet megoldó képletét! 197 Ha nullából vonunk gyököt. Ha viszont . Pozitív és negatív számokra is. Stb. hogy könnyen meg tudd oldani. hogy mindig a együttható írd a képletbe. elkülöníteni. Így rajtuk ténylegesen is elvégezhetjük a gyökvonást. hogy miért lett ? Mert a páros gyökvonásnak mindig két ellentétes előjelű eredménye van. hogy egyáltalán nincs! A között. És a névre utalóan -vel is jelöljük: De előbb nézzünk egy-két feladatot. ahányadik gyökvonást végzünk. Ez nem azt jelenti. hogy mikor hány megoldás van. akkor természetesen csak egy megoldás van. Ezzel foglalkozunk a következő témakörben. akkor hatot. Negatív számnak pedig nincs páros kitevős gyöke a valós számok halmazában. hogy a gyök alatti nevező mindkét tényezője négyzetszám. Ezt kell ismerned ahhoz. a benne lévő jelölést: miatt. mint: Sőt mivel ez két értéket is adhat. 198 A különíti el az eseteket. Már csak a -t kell deportálni a túlpartra: Ami nyilván nem más. akkor mínusz négyet írj a helyére. mert akkor nincs valós megoldás.

hogy ez egy teljes négyzet! Azaz. hogy nulla! Hányszor Egyszer -et. Úgy is mondhatnánk.Mik az együtthatók? Melyiknek mennyi az értéke? Tehát az nem . az még nem jelenti azt. emlékszel? Így már csak ezeket az értékeket kell behelyettesíteni a megoldóképketbe: -et látsz? Vagyis: Tehát ennek két azonos gyöke van. És az egyébként sem lehet nulla. Attól hogy nincs kiírva. mivel: . hogy csak egy gyöke van. Vegyük észre.

Vagyis ennek két különböző gyöke van: és Vegyük észre. mikor egyik tényező sem nulla. hogy ezt megint el kell mondani.Behelyettesítve: Mivel .199 Ebből pedig: 199 Ez csak a hagyományos. Éppen így a mátrixok szorzásánál is sok olyan eset van. hogy az egyik tényező nulla legyen. Majd látjuk. vektorok skaláris. vektoriális szorzására ehhez nem szükséges. a szorzatuk mégis nullát ad. Vagyis: És egy szorzat mikor nulla? Ha legalább az egyik tényezője nulla. számok közti szorzásra igaz. mint pl. ezért Tehát nehogy valaki mindig negatívat írjon a képletbe! A – ugyanis nem azt jelent! Nagyon szomorú. már elmondtam. hogy másfajta szorzásokra. . hogy könnyen szorzattá tudjuk alakítani.

így elhagyhatóak: Amiből: Melyik egyenletnek nincs megoldása? Miért nincs neki? Mit kellene megváltoztatni rajta. hogy páros gyökvonás mindig plusz-mínusz eredményt ad. és nem csak pluszt! . hogy legyen megoldása? Ki emlékszik arra. hogy hiányos másodfokú egyenletekhez nem szükséges (felesleges) megoldó képletet használni? Ne felejtsük el.A zárójeleknek itt már semmi szerepe nincs.

próbáljon csak gyököt vonni. még a tényleges megoldási képletbe behelyettesítés előtt. mert tudjuk. hogy a képletben szereplő paraméterek (együtthatók) hogyan határozzák meg a kifejezés értelmezési tartományát! Mi szűkíti az értelmezési tartományt? A nevező biztosan nem. Ki látja. Így a két oldal nem is lehet egyenlő. Ezt a -t nevezzük. . Hogyan is néz ki a megoldó képlet? Azt kell csak megvizsgálni. Ugyanis a baloldal biztosan nem negatív. hiszen láttuk már. kérem az a felelős azért. hogy csak a megoldó képletbe behelyettesítés közben vegyük észre azt. Különben nem kapunk valós megoldást.Ennek nincs valós megoldása. Páros gyök alatt nem állhat negatív érték. Az és paramétereknek (együtthatóknak) különböző előjelűnek kell lennie. ha nem akarjuk azt. hogy miért nincs neki? Átrendezve egyből lehull róla a lepel: Na. akkor nyilván a hiányzó tagok helyére nullát helyettesítve is kiokoskodhatjuk ugyanennek az ismeretnek a felhasználásával. hogy miképpen tudjuk eldönteni. valós számokra nem lehet negatív. ha a Csak ezt kell megvizsgálni. Viszont a jobb oldal negatív: . mert négyzetszám. hogy van-e egyáltalán megoldás! Ha hiányos az egyenlet. ami már addig is az orrunk előtt volt. hogy az ilyen típusú hiányos másodfokú egyenletnek. hogy amúgy sem lehet nulla. majd meglátja! De ez nem csoda. és vel jelöljük. Akkor csak a gyök alatti rész lehet az. és az az szemmel láthatóan az. hogy nincs valós megoldás. de ezt is mondtam már. Aki nem hiszi. Tehát akkor nincs megoldás. Diszkrimináns Nézzük végre általánosan teljes alakú egyenleteknél.

fejben is kiszámolhatjuk 201 (megoldásait. akkor a gyökvonás eredménye nem . ez egyik esetben – -hez hozzáadjuk a gyökvonás eredményét : . Viète formulák Ezek ismerete azért hasznos. . avagy nincs. Mik is azok a között: Összefüggést fejeznek ki a másodfokú egyenlet gyökei és együtthatói 200 A legszomorúbb az. így egyszer hozzáadjuk a nullát. de ettől csillan fel leginkább a szemed. ha mersz gondolkodni. akkor meg két különböző valós megoldás van: Több helyen meg nem metszheti egymást egy egyenes és egy parabola. két különböző számot kapunk. akkor egy megoldás van: .K. ill. az abban is megnyilvánul. hogy miért ez a neve. tehát ha hozzá adjuk – -hez. az tudja azt is. mert akkor a többi részét úgy is el fogod felejteni. Vagyis. Aki nem olvas lábjegyzetet. levonjuk belőle. az meg nem fogja megtudni. a másik esetben levonjuk: Mivel esetén a gyökvonás eredménye is . Ha még most sem érted. mert könnyen kiszámolható esetekben. de sok diák ezt is félre érti! Nem tudom. a készülékedben. hogy függvényként ábrázolva hány helyen metszi. Ha nem érinti és nem is metszi sehol. ill. hogy a megoldó képletben van-e gyök. érinti az tengelyt. . akkor valami nagyon nem O. Ez csak egy elnevezés.200 Hogy a másodfokú egyenletnek hány valós megoldása van. mert a megoldó képletben van egy gyökjel! ÁÁÁÁÁ Egy egyenlet megoldásait attól függetlenül hívjuk gyöknek. mert most juszt se írom le megint! Vagyis ha Miért mondom.Sőt aki lábjegyzetet is olvas. Figyú má. hogy van -e ilyen de lehetne: „ . Ha viszont . akkor nincs valós megoldás: Ha egy helyen érinti. egyszer levonjuk. az tényleg olyan nehéz.) Persze ezenkívül még sok hasznos felhasználása a másodfokú egyenlet van. Ha két helyen metszi. már két másodperccel azután. hogy erre magadtól is rájöhettél volna. És ugye normális esetben az tengely egyenes. hogy esetén nincs két különböző megoldás? Nézzük meg hogy mi áll közvetlenül a gyök előtt a megoldó képletben: ). Főleg ha nem vagy őstehetség. Tehát mindkét esetben ugyanazt kapjuk. ha megpróbálod? 201 Figyelem! Nem azért hívjuk a megoldást. hogy hallottál róla.

Ha nem sikerül ilyen számokat találni. Ez kezdő játékosok esetében egész számokra szorítkozik.. mondanom is felesleges. 202 . pontosan még nem ismert és -őt tartalmazó tényezők szorzataként. nem azt jelenti. hogy a hányadost kell venni. ha nem tudod fejben kiszámolni általuk a gyököket! -----------------------------------------------Lássuk. És ezt most ismét sajnálattal kell mondanom. őt kapjuk vissza: Tehát két egyelőre csak elképzelt. Viszont a ideális esetben csak néhány másodpercet vesz igénybe ez a próba. Vagyis olyan szorzat alakban. hogy hogyan is jönnek ki a Viète formulák: Az általánosan alakú másodfokú egyenletet írjuk fel gyöktényezőivel. érdemes megkísérelni. igazzá teszik a . mert mindig van.Tétel (Viète formulák): A másodfokú egyenlet gyökeinek összege egyenlő az elsőfokú ismeretlen együtthatója és a főegyüttható.202 Hogyan is lehet ezt gyökök fejben történő kiszámítására alkalmazni? Keresel két számot . melyek teljesítik. Ugye emlékszünk. te kis közgazdász palánta! .. edzettebbek törtekre is megpróbálhatják. amit ha összeszorzunk. A gyökeinek szorzata pedig. -------------------------------------Tehát a azt jelenti. azaz a másodfokú ismeretlen együtthatója hányadosának a mínusz egyszeresével. aki ilyesmikről mer kérdezni. vagyis a konstans tag és a főegyüttható hányadosával. hogy tudunk valamit egy szorzat nulla voltáról? Mikor nulla egy szorzat?. egyenlő a nulladfokú. a akkor is igazak. hogy igen. akkor még mindig ott a megoldó képlet. hogy azzal kiszámold. (mert már tudnod kellene! ). hogy .

Tekintve. a harmadikat -val osztva kapjuk: Mik ezek? Nem figyelsz? Én meg nem mondom meg! Mit akartunk most belátni? Na. hogy a gyöktényezős alak is az eredeti egyenletünk gyökeit adja. Azok hát. azaz az azonos fokúak egyenlőek: Ezekből pedig nyilván a megfelelő együtthatók egyenlősége jön: A másodikat -val. vonjuk össze. akkor ezeknek egyenlőeknek kell lenniük: Végezzük el a két zárójel összeszorzását. ezekből -et ki is emelve: Majd végezzük el végre a jobboldali -val való szorzást: És hasonlítsuk össze a két oldalt! Ezek csak akkor lehetnek egyenlőek minden lehetséges együtthatóra és változóra. akár a Malacka? A két -ben elsőfokút. hogy hol a szorzás? ÁÁÁÁÁ! A zárójelek közé „semmit írva. ha a két oldal megfelelő tagjai. szorzásra gondolunk egyezményesen. hogy azt akarom. Ott se vótá. ∎ Lássunk egy-két példát ezek alkalmazására: . Mi.

csak a gyökeit akarjuk. Persze ha függvényként ábrázolnánk. tikk-takk… Számolj utána megoldó képlettel és meglátod. amiket összeadva -et. meg a gyököket. hogy ez így már egy másik függvény. összeszorozva A két szám: kapunk? Tikk-takk. hogy az egyenlet osztható -mal. nem a teljes kórtörténetét. De ez most nem baj. kiderülne. Az ilyen művelet szerencsére nem változtatja.A Viète formulák szerint: Hogy miért? ÁÁÁÁÁ! Mert itt most Vagyis mi az a két szám. Vagyis Mi lehet ez a két szám? Osszunk -gyel: . hogy mennyivel egyszerűbb és gyorsabb volt így! Vegyük észre.

Vagyis az mindkét oldala megfordítva. Így hát. Most megvizsgáljuk. Bizonyára sokatok számára ismerős az aranymetszet fogalma. Mit jelent ez? Hogy ellentétes előjelű gyökeink lesznek. az ő és az ő És így hármukra akkor teljesül az aranymetszés. Tehát van ez a . akkor mi újat tettem hozzá a világ tudástárához? Ne kötözködjetek olyasmivel mikor nincs is igazatok! Ha ezt nem látod. miként a hosszabbik aránylik a rövidebbhez. nem hanem – ! A két szám szorzata negatív. és annak két része közti arányosságot fejez ki.” Vegyétek már észre. mint a hosszú a teljeshez.203 Ha a két kis szakasz -val és -rel jelöljük akkor összegük nyilván a -vel jelölt teljes szakasz: És ekkor az említett arány így írható fel: Vagy ha jobban szereted törtes alakban: 203 Igen. hogy ha az egyenlet mindkét oldalát megfordítom. hogy így is úgy is ugyanazt kell számolni. És ha errefelé igaz. Ha én is mindent úgy mondok. ha a teljes szakasz úgy aránylik a hosszabik részhez. amit mai nyelven inkább mondanánk. csak visszafelé. szavakban gondolkodó népség. akkor mennyé má vissza az arányosságokat tárgyaló fejezethez! . tudom. akkor arrafelé is. akkor az ugyanazt az arány. ne legyetek már ilyen szerencsétlenek! Lássátok be. mint mások sok ezer éven keresztül. Egyesek ezt pont fordítva mondják: „a rövid úgy aránylik a hosszúhoz. hogy miként is lehet ezt az arányosságot kiszámolni. Mi is ez az aranymetszet? Egy szakasz. mint amit én mondtam. éppen a . Vagyis: Ezen már kár fennakadni.Vagyis (nem elfelejtve hogy a két szám összege.

• A rövidebbiket? Akkor a másik. Talán még emlékeztek rá. hogy egységnyinek vesszük. hogy a teljes megtoldott. de ha az kevés volt. Netán a teljes szakaszt válasszuk egységnyinek? Ekkor mindkét része nyilván rövidebb lesz.És ha még a -t is kiírtjuk az egyenletből. hogy ha nem egy szakaszt. mint egy. Már csak az egyetlen kulcsfontosságú kérdésünk van. akkor már csak egy ismeretlenünk lesz. annak kapcsán. és az eredeti szakaszra ebben a sorrendben teljesüljön az aranymetszés. de talán a többiek. hanem egy kört akarunk felosztani körcikkekre ilyen arányban. ebben a sorrendben teljesüljön a hőn áhított arány. Aztán lehetne ezt gömbre is tovább gondolni… majd kiderül. és azt egészen véletlenül most tanultuk. csak azzal. hogy van-e hozzá kedvetek. Sőt. hogy felosztani. és a toldalék között. hányad részével toldjak meg. akkor is elmondom. akkor milyen középponti szögre/szögekre fog teljesülni ez a már oly sok generáció óta tökéletesnek tartott arány. hogy melyik ismeretlenünket gyilkoljuk le azáltal. nem ebben a kötetben. nyilván a hosszabbik.) Tehát nézzük: Ekkor a teljes szakasz: 204 Remélem mindenki cserélt magán pelenkát. Akkor meg csak meg tudjuk már oldani ezt az egyenletet! Igen. akkor ezt kapjuk: És így már csak két ismeretlenünk van. Végül is semmi nehézség nincs benne. hogy mi is az a . hogy hányszorosával toldjak meg egy szakaszt. az eredeti. hogy így a teljes megtoldott szakaszra. hogy ha nem toldozgatni -foldozgatni akarunk egy szakaszt. Ezáltal azt kapom meg. jó a Zolika nem. hanem éppen. akkor rajta milyen nagyság szerint jelöljük ki a kívánt részeket. Aki nincs vele tisztában. a toldalékra. • • Javaslom. akkor az integrálásnál is előkerül majd a gömb térfogat képletének bizonyítása kapcsán. Ha közülük az egyiket választjuk. A hosszabbikat? Akkor a másik. Mert ha 204 nincs én. egynél nagyobb hosszúságú szakasz lesz. jelentem örömmel. a mértékegységeknél is. egynél rövidebb lesz. hogy egy szakaszt. Ekképpen azt kapjuk. alapján. Na. (Igaz. ha azt akarom. oldjuk meg mindhárom esetre! Végül is az ember találkozhat eme problémával az életben mind a háromféle esettel. most így nyilván a rövidebbik. az nézzen utána! Valamit tanultunk róla. . ehhez csak a másodfokú egyenletet kell tudnunk megoldani. Ezáltal azt kapjuk meg. elcicizünk még vele a következő feladatban is.

hogy teljesüljön az arány. Tehát az eredeti szakaszunkhoz még az ennyiszeresét kell hozzátoldani. mert a másik. Sőt ez a (ejtsd: fi) a Fibonacci sorozatnál is előfordul majd. egységnyi: Ezt rendezve: Azaz: Tehát: Amiből csak a a nekünk megfelelő. Vagyis: Azért írtam ki ilyen sok. negatív. mert miért ne? Tehát itt a nála rövidebb toldalék lesz az ismeretlen hosszúságú: . A következő eset: számjegy pontossággal.A toldalék: És az eredeti. Ezt a számot hívják -nek is.

emlegetik. ami viszont pont az előbb félredobott ellentettje. Akkor ennek két része: az és az . Ezt az egyenletet kaptuk az előbb is. az ez: Vagyis a középső szakasz ennyiszerese legyen a kicsi. Tehát a megoldás is ugyanaz: Itt az a duma. . Tehát itt a jó. A most elvetett pedig az előző eredményünk ellentettje. Olykor . a Majdnem végül: 205 teljesüléséhez. De csak egyenes szakaszra. mert a körbefordulás esete még hátra van.Nyilván itt is csak az egyik pozitív. mivel a teljes az egységnyi: . hogy a teljes szakasz ennyiszerese legyen a középhosszúságú. 205 Latin. azaz néven is . És most már tényleg végül. És ezt is lehet kétféle képpen.

mikor nem egy szakaszt osztunk így fel az aranymetszés szabályai szerint. Tehát nem -re írom fel a megoldó képletet. a másik hülyeség. hogy sima kivonással megoldjátok. úgy is megkaphattuk volna.Itt nyilván csak a eredménynek van értelme. körívre úgy. mert már megint csak alszotok itt órán! Én nem értem ezt. ívei egyenesen arányosak a hozzájuk tartozó középponti szögekkel. A kisebbik. stb. ha az -ből kivonjuk az előzőt. A hosszabbik darab. hogy a kisebbik ív és a nagyobbik ív aránya azonos legyen a nagyobbik ív és a teljes körív. hee? Mellesleg a mostani értéket. mikor bonyolultabban is lehet! Úgy kell nektek. Vagyis kétszer akkora ívhez kétszer akkora. rövidebbik ívhez tartozó középponti szög legyen . Hát senki nem figyel. Az én időmben a gyerekek még éjjel aludtak. ami kisebb. hanem -ra: . hogy nem vettétek észre? E kettő összege éppen . középponti szögei szerint: A teljes körvonalat osszuk két részre. De mivel másodfokúakat tanulunk. És hogyan lehetne az nagyobb. háromszor akkora ívhez háromszor akkor középponti szög tartozik. teljes körvonal arányával! Adjuk meg ezeket az íveket a hozzájuk tartozó középponti szögekkel! A körvonal darabjai. mert -nél nagyobb. A teljes körvonalhoz tartozó középponti szög nyilván . hanem egy körvonalat. ekkor nyilván Az említett arány: A fokra utaló jelet el is hagyom a : Figyelem! Itt most az ismeretlen az . Pont a jó dolgokról szoktok le? Akkor lássuk végre azt. nem fogom engedni.

és mégsem foglalkoztam a térszögbeli esettel? Akkor az is legyen házi! A teljes térszög: . akkor még időben tiltakozhattatok volna ennek ilyetén való kiszámítása ellen. Házi feladat: ellenőrizd le! Ja. hogy a kapott eredmények közül mindig ki kell választani azt.Csak az ad a feladathoz illő eredményt. Vagyis csak ezzel az előbbi számmal kell szorozni a és már meg is van a jelenlegi eredmény. mert az is azt adta meg hogy a kis szakasz hányad része a teljesnek. Egyéb másodfokú egyenletekre vezető feladatokat egy másik fejezetben találsz. fejezetnek egy része is ennek van szentelve. mint . mert a másik nagyobb. ∎∎ . ami a feladat feltételeinek megfelel. hiszen az előbbi eredményt is felhasználhattuk volna. melynek címe éppen erre utal: Sőt még a c. Ami ismét jó példa arra. ha figyeltetek volna. A kérdéses szög brutálisan túlzásba vitt pontossággal: Természetesen.

áll a másodfokú tag helyén. hogy hiányosak. Viète apó tanítása szerint. Így a megoldás: és azaz: . hiszen az eredeti ismeretlent kerestük eredetileg is. . akár Viète formulákkal. mint elsőre látszanak. Két tagjuk tartalmaz csak ismeretlent (esetleges összevonások után). sőt alacsonyabb fokúak A fejezet címe szerint léteznek olyan magasabbfokú egyenletek. Így első körben az -re keressük a megoldást.Másodfokra vezető magasabbfokú egyenletek. majd ebből vonunk négyzetgyököt. Szerencsére negatív számokból lehet páratlanfokszámú és . éppen egyetlen szám: . melyek nem is annyira ijesztőek. majd harmadik gyököt . hogy végre meglegyen az . hogy az első fok helyett áll. Az ilyen másodfokúra visszavezethető egyenletek felismerhetőek arról. Tehát és ebből kell még gyököt vonnunk: ------------------------------------------------------- Az előbbi gondolat szerint itt most első körben az vonva érünk célba. Ha nem így áll a helyzet. Akár megoldó képlettel. akkor nem tudjuk vissza vezetni másodfokúra. Azonban sose felejtsük el. hanem csak félrenéztünk valamit. és az egyik tagban található ismeretlen fokszáma éppen duplája a másik tagban lévőnek. hiszen a másodfokú egyenleteknél megismert módszerekkel megoldhatjuk őket. hogy az ilyen módon kapott részmegoldásokból még vonjunk megfelelő fokú gyököt. Hiszen negatív lesz a gyökük is. és ennek négyzete. Azaz: Ezek éppen az és az gyököt vonni. Két szám összege . szorzatuk -re keresünk megoldást. Ez a két szám. ilyenek a következőek: Nézzük őket így sorban! Annyiban hasonlít egy másodfokúra. ha mázlinkra éppen egyszerű fejszámítással megkaphatóak a gyökök. A Viète formulák szerint két szám összege és szorzata . Pl.

mert csak abból lesz valós megoldás. Csak a négy. Ebből negyedik gyököt vonva: Tehát csak a és a a megoldás. nem Chuck Norris a legerőssebb.Az egyik gyököt. Először is osszunk -tel. ki kell dobnunk. a másik pozitív. mint 206 Aki ösméri a komplex számokat. Lám. mert azt senki sem tilthatja meg nekünk! Így most Amiből Azaz Ami nem más. Ugyanis a két szám szorzata legyen negatív… azaz egyikük negatív. ha A mínusz három nem jó.206 Így csak a másikkal mehetünk tovább. És a negatívból kellene negyedik gyököt vonni. mely a másodfokúra visszavezetésből jön ki. az több gyököt is talál. Viète formulái szerint: Ez akkor igaz. mert az negatív számból is tud páros gyököt vonni. .

Eszedbe se jusson elvégezni a hatványozásokat! Hacsak nem vagy mazochista. ha észreveszünk valamit.Egy olyan feladat jön. hanem az eredetileg kérdéses ismeretlen! az És mivel Így Illetve a másik: . ha nem figyelünk. és nagyon frappánsan is megoldható. Ehelyett inkább vezessünk be egy új változót: Ezzel felírva az egyenletet: Ezt pedig már minden csecsszopó meg tudja oldani. melynek megoldás nagyon munkaigényes. Ne feledd el. hogy nem az .

Legyen most egy olyan megoldani valónk. Ne feledjük hát majd négyzetre emelni! Vagyis Na. hogy egészkitevős hatványon legyen az ismeretlen. hogy ez nem más. Csak az szükséges. ha csak egyetlen olyan tag van. a Észrevehető. amitől a rutintalanok berezelnek! Itt a másodfokra vezetve vissza. aztán menjünk haza! . akkor még egyszerűbb. nézzünk még egyet. hogy az egyik tag változójának kitevője éppen a másik tag változója kitevőjének a duplája legyen. ha olyan is van benne.Egyáltalán nem kell. mint: -et kapjuk meg. azt már nem is tárgyalom. a fantáziádra bízom. amiben van változó. Persze.

hogy ez nem más.Erről is lesír. mint: Azaz ∎∎ .

paraméterek is vannak. hogy hány és milyen fajta gyöke lehet egy egyenlet fajtának. akkor paraméteres egyenlettel találkoztál. -n kívül. A paraméterek értékei módosíthatják egy egyenlet megoldáshalmazát.Paraméteres egyenletek Ha olyan egyenletet látsz. Olykor előfordulhat. ha . így a is ezeket az értékeket veheti fel: Tehát akkor van egész megoldása az egyenletnek. ha a hiszen a feladat ezt is megengedte. Megszabják. amiben a szokásos ismeretlenek. pl. . hogy csak paramétert tartalmaz az egyenletünk. Milyen értékekre van egész megoldása a következő egyenletnek? Fejezzük ki az -et: Nyilván akkor lesz egész. Lehet negatív és pozitív is. Így mivel az egész osztói: kifejezés osztója -nek. azaz az abc utolsó régiójából vett betűkön kívül egyéb betűk. A paraméter mely értékeire van egész megoldása a következő egyenletnek? Az -et kefejezve: .

amit a -os oldatból fel kell használnunk ahhoz. Így a függvényében megkapjuk. Észrevetted. a fejezetben már látható lett volna. Tehát maga a legyen a többszöröse. melybe csak be kell helyettesíteni egy tényleges feladat esetén. Ekkor nyilván a lesz a -os sósavból felhasználandó mennyiség: Keverési feladatoknál. de mindig pontosan -os sósavat keverhetünk ki! Táblázatban soroljuk fel az adatokat és paramétereket! Jelölje azt a mennyiséget. ha a -t már kiszabták számunkra. E két szorzat összege egyenlő kell. ezért a is az kell. ebben a könyvben kissé furcsa és érthetetlen a fejezetek sorrendje. ugyanezt tesszük a második sor két rubrikájának értékeivel. Jól mutatja. hogy legyen a háromnak. Az első sor két rubrikájában lévőt szorozzuk.208 Íme: Így már csak ki kell fejeznünk az paramétert. hogy ebből a táblázatból miként kapunk egyenletet. hogy mennyit használjunk fel belőle. ha az a fejezet eme 207 fejezet előtt lenne. hogy legyen az utolsó sor két rubrikájának szorzatával. hogy miként kell legyártani egy képletet. melynek segítségével különböző mennyiségű. hogy legyen. Mivel a többszöröse. A következő feladat nagyon életszagú.Tehát a kifejezés többszöröse kell. hogy a mennyiségű -os töménységű oldatot kapjunk. A raktárban van több hektoliternyi -os sósav. és -os sósav. 207 208 Mint ismeretes. hogy ez a képlet a keresztbe szorzott alakja? . Írjunk fel keverési mennyiségeket megadó formulát.

hanem lesz a keverék töménysége: lehet. hogy a várható kívánságok most is a teljes keverék mennyiséget. hogy ehhez a -osból liternyi. míg a -osból. akkor a képletekbe való behelyettesítés után kiderül. azaz -t. az a kérés érkezik.Tehát ha pl. Tehát most nem . és kikverendő töménységet. Ezen az Ebből az egyenlet: Fejezzük ki -t. Tudunk-e olyan képletet fabrikálni az előző feladathoz. csak intervallumon kívül nem eshet. hogy a keverék töménysége . mely változó töménység estén is használható? Annyit mindenképpen tudnunk kell. liternyi használandó fel. Mennyi lesz a -os oldaté? . hiszen most is azt várjuk. hogy liternyi -os oldatot állítsunk elő. azaz -et fogják megadni! Ez tehát a -os oldat hozzájárulása.

mint . majd -t kifejezve! . a nagyobb töménységű legyen . hogy ha értéke nagyobb lenne. Tehát innen is kitűnik. akkor -ra. akkor -ra kapnánk negatív értéket. A kisebb töménységű legyen . mint . a keverék töménysége. az nem változtat a kiszámolás módján. vagy tömeggel is megadva. a nagyobbé és a keverék teljes mennyisége . Nyilván itt is csak úgy értelmes a feladat.És ezekből is látható. hogy milyen határok között mozoghat. Az általunk elérni kívánt töménység jele maradjon . Lehetnek a mennyiségek űrmértékkel. Előbb lássuk -t. ha kisebb. ha az egyenlőtlenség teljesül. ami nyilván balgaság. miként a kisebb töménység felhasználandó mennyisége is maradjon . Adjunk általános formulákat az ehhez hasonló feladatokra! Most tehát a raktáron lévő oldtok töménysége is változik.

majd aztán térj vissza ide! ----------------------Ismétlésként a : Ha ilyen módon megadott a másodfokú egyenlet: Akkor ezek az egybelógások209 igazak a gyökeire és együtthatóira: -----------------------------------------------------------------------------------209 Egybelógás= összefüggés. .Azaz szépen meghatározható mind az mind a megfelelnek az feltételnek. Az vissza! Valamit észre fogsz venni. ha a töménységek értékei c. értéke. fejezetben majd emlékezz erre A paraméter mely értéke melett lesz az megoldása az egyenletnek? Ezekszerint az -öt beírva helyére teljesülnie kell az egyenletnek: Azaz: Másodfokú paraméteres egyenletek Ezekben gyakran alkalmazzuk a így legyél velük tisztában. mire ezt olvasni szándékozod! Tehát lapozz oda a könyvben.

Ezért érdemes tudni a fogalmát. Hmm. akkor a kvadratikus egynletünknek nincs valós gyöke. hogy a diszkrimináns legyen . Ezt úgy is mondjuk. hogy miként kell viszonyulnia egymáshoz eme egyenlet két paraméterének. pontosan egy gyöke legyen? egyetlen gyöke se legyen? egyik gyöke a másik kétszerese legyen? Ehhöz az kő. vagy annyi max. . hogy a következő egyenletnek. És aki látott már másodfokút. akkor egyetlen gyök van. akkor nincs is ott. és mibenlétét is.Egy paraméterekkel megspékelt másodfokú pl. így ez ennyit tesz: 210 211 . az tudja. jele . akinek ennél több gyöke is van? . a jelentése pedig a pofázmányú egyenlet esetén ez: Ha Ha Ha . Egymáshoz való viszonyát pedig apó hagyatéka. vagy annyi gyöke. különben „Hát te. hogy az egyik gyök legyen a kétszerese a másiknak! Milyen kapcsolatban állnak a de paraméterek. azaz a másodfokú tag. (Nyilván .211 Sőt azt is. Tekintve. Márpedig ha . Akár azt. hogy mely paraméterekre lesz az egyik gyök a másik kétszerese. . ill. Hiszen miféle másodfokú az. hogy az olyanokban mindig ott a névadó. akkor pedig két különböző gyöke van. Mivel a mostani Kibámészni= kinézni. tudjátok mit? Nézzük is meg. És még sok egyéb hasonló dolgot. hogy egyetlen gyöke legyen a másodfokúnknak. akárcsak a Malacka…) És kérdezhetünk róla mindenféle csalafintaságot. így képes kibámészni:210 ahol a és a a paraméterek. hogy két azonos gyöke van. hogy egyenletünkben . hogy ez határozza meg a gyökök számát. hogy a paraméterek milyen értékei mellett van ennyi. Azaz az itteni megfelelő együtthatókra teljesüljön. ezt már tudnod kell. azaz megoldása. … mit keresel itt?” De jó esetben. Ez az ennyi. ha azt akarjuk. A diszkrimináns. mert ő itt az szerepét öltötte magára. kettő lehet.

így ez ennyit tészen: Azért írtam fel újra a diszkriminánst. mert az imént. vagy másik paraméterre. az és esteből leszűrve. hogy játszi könnyedséggel megkapjuk a -t. Mivel az előbb már láttuk.Tehát ekkor teljesül. Azonban ez a lépés most bajba sodorhatna minket. Ez tehát attól függ. akkor bízvást odavetheti a kacsacsőrt helyesen. hogy láss olyat is mikor nem egyetlen konkrét szám a válasz a kérdésre. akkor egyértelmű megoldásunk is lehet. Ha az embernek jó emlékezete212 még meg van. mivel az egyenlőségnél megtehettem. felcseréltem a két oldalt. és figyelme nem lankad. Főleg a rossz irányításút. hogy a diszkrimináns negatív légyen. másodperces maximális időintervallummal… . hogy milyen speciális elvárások vannak még az egyik. Inkább azt akarom. Így ha valaki ezt még szűkíti számunkra. még ez sem szükséges. ----------------------------------------------Tehát akkor van valós megoldás. hanem sok-sok…sőt még annál is több. Ez az ekkor. Ehhő meg a kő. ha elfeledkeztünk volna eme előbbi tettről. Egyszerűen csak meg kell adnunk a értékét. ha Erre szükségünk lesz a részben is! 212 Kb. hogy a diszkrimináns itt éppen micsoda. nem egy. De látod. és az előbbi eredmény „egyenlő”-je helyett -et írnánk. Itt most nem akarom ezt tovább szorítani. de ezek jól meghatározhatóak. végtelen sok megoldást ad.

így hát: A baloldali szerint az ki van fejezve. miszerint: Bővítsük néggyel a mostani kívánalmat! Így összehasonlíthatjuk őket: 213 Nyilván a kejtése kb. ugyanaz. (nem „véé kukac”. mint a szóé. Ez az kérem. De csak kb. És lássuk. Szigorúan politikai értelemben. persze. . sajna. Ezt írjuk a jobboldaliba.Ehhez a formulákat213 használjuk fel. hanem „viet”). hogyan illeszkedik ez az eddigiekben látottakhoz. A feltételeknek megfelelően ezek akkor ilyenné válnak: Mivel itt most az . mikor a jobboldal a baloldaltól átvesz valamit.

mikor konkrét számot. apánk! Adott egy paraméteres egyenlet: Mikor lesz egy negatív. számokat. vagy intervallumokat kapánk! Oh.: . így a két érték közötti intervallum a nyerő: Ami zacc.bőr-kávé. hiszen ebből szűkítések következhetnek azokat az intervallumokra nézve. És akkor most lássunk olyat.Azaz van ilyen . Vagyis esetek: És mivel ez egy szomorú parabola volt. teljesül a kérés. ─ ezért inkább: ilyenkor. „Ekkor” ─ ez egy végtelen sok „ekkor”. melyek a Viètezésből gyünnek ki. és egy pozitív gyöke? Mely pamparétemre lesz két pozitív gyöke? Milyen pampamamétre lesz két negatív gyöke? Először is határozzuk meg azokat a -ket melyekre van gyöke az egyenletnek.

miszerint: Tehát mivel ez itt nekünk éppen: És ez légyen pozitív. annak a kilógó részeit lenyírjuk. És az összegük legyen negatív.Tehát aki nem esik ebbe teljesen bele. vagy Vicuska: a számláló a negatív és a nevező is negatív. És akkor most kezdhetjük végre szépen sorban. de ez alatt ugyanazt értve: De a megszorítás miatt: ez csak: Itt pedig. ez annyit tesz: . Az egyik. tekintve. visszafelé: Milyen pampamamétre lesz két negatív gyöke? Ebben az esetben a két gyök szorzata pozitív. Azaz a -kongok támadnak. Ha a számláló pozitív és ugyanakkor a nevező is pozitív. Azaz másként jelölve. Így itt két eset állhat elő. vagyis: Mikor is lészen egy tört pozitív? Ha a számláló és a nevező azonos előjelűek. hogy negatívszor negatív az pozitív. Mert azok adnak idevágó összefüggést.

hogy két negatív gyököt akarunk. Azaz: Ez pedig akkor lesz.De ezt is szorítja a feltétel: Azaz: A kettő eset együtt adja az eddigi lehetőségeket: A másik meg azt mondja. Így együtt. hogy legyen. ha a nevező és a számláló ellentétes előjelű. De ezt szűkíti az előbbiekben kapott: és nagyobb is. Azaz ez éppen: Ez viszont nem lehet. hiszen olyan szám nincs. a végső megoldás ez: . ami egyszerre kisebb is. így ezek összege is negatív kell. mint . Emezt meg a most kapott szűkíti. hogy: Jelen esetben ez éppen: És mivel. mint Így csak a az értelmes dolog.

ennek meghattőrözéséhez ismét a Viète formulák a legjobbak. amivel itt élünk majd. Mindenki legyen pozitív: . mert az ilyeneknél mindig meg lesz a könnyebbség. Mivel két törtünk van általános estben (ha nem ilyen típusú feladat lenne. és szorzata is pozitív kell. lévén az egyenletünk: azaz És mindkettőtől azt várjuk most. Ez a könnyebbség. ha a számlálója és a nevezője azonos előjelű.No.) meg kellene vizsgálnunk őket mindama esetekben mikor számlálóik és nevezőik ilyen előjelekkel rendelkeznek: Mivel itt a törtek nevezője azonos így csak az Tehát: és esetnek van itt értelme. S lám. mostan kérem: Mely pamparétemre lesz két pozitív gyöke? Ekkor a gyökök összege. hogy legyen pozitív: Egy tört akkor lehet csak pozitív. hogy legyen. A jelen esetben ezek.

hiszen az lehet bármilyen. Így ebből nincs megoldás. Azonban ez nem felel meg a -ból kapott szorongatásnak. Mindenki legyen negatív: Nyerő a mert ő teljesítí a másik kettő követelését is. Csak az előbbi megoldás igazi megoldás. Szűkítéssel persze. Egyenletünk továbbra is ez: És a hozzá tartozó -kongok egyike. hát ő legyen negatív: Tehát két eset lehet: .Ezekből a a nyerő. he? Mikor lesz egy negatív. A két gyök szorzata tehát legyen negatív. Megoldás: Mi nem vót még. mert ekkor a másik kettő állítás automatikusan elégedett lesz. Azonban az összegüket nem kell figyelembe vennünk. és egy pozitív gyöke? Ez a rész pepita változata. a szorzatra vonatkozó: Azaz itten mostan e: És.

∎∎ . Így itt a megoldás csak az előbb nyert egyetlen intervallum: És még sok egyéb feladatot lehetne. de most inkább menjünk haza! Király! ─ mondja Zolika. Nem lehet valaki egyszerre a nullától balra is.Értelmesebb kacskacsőrözéssel: Vagyis ez éppen: És ez nem is szűkül a szorítgatás miatt. Így: Értelmesebb kacsacsőrözéssel: De ilyen nincs. meg az egytől jobbra is.

síkháromszög esetén. Mi lenne. Sőt a hasonlósági transzformációkból egymásután többet is végezhetek. . vagy két gömb egymáshoz. Így ezek hasonlóságát nem kell vizsgálnunk. kicsinyítés. Általánosan elmondható. Ha még méretben is azonosak. 216 Átalakítást jelent. akkor nyújtásról van szó. és ezek eredménye is hasonlósági transzformáció lesz. Síkháromszögekre. . amit egy adott transzformáció során el kell végezned. hiszen ekkor már a harmadik is automatikusan megegyezik. hogy te is ezt a nyelvjárást beszéled? Szevasz. hogy ő sík hülye. az egyik magassága úgy aránylik a másik magasságához. Az meg már csak elég érdekes. Földi! 215 A nem azt jelenti. tekintve. ill. hogy egy szakasz mindig valahányszorosa egy másiknak. hanem azt. hanem egy síkra. mely a hasonlóság egy nagyon speciális esetének tekinthető. Ez utóbbiak olyanok. hogy hasonlósági transzformáció. hogy odafigyelj órán. ill. akkor van szó. Pl.A hasonlóság fogalma. de hasonlósági transzformációk pl. Hiszen az ilyen alakzatok megadhatóak egyetlen paraméterrel. Ha a vetítési ponthoz közelebb kerül a kép. két szabályos háromszög egymáshoz. akkor kicsinyítés. Lehet.215 ha hasonlóság áll fenn. ha messzebb kerül. A geometriában arra értjük. ha találunk olyan . Ezért beszélünk szögtartó. sugárral. És ugye. két kör egymáshoz. fejezetben! Abból összerakhatod mindazt. Megszerkesztjük azokat. Ezek során a szögek megmaradnak. Ezekről most nem mondok többet. Pl. hogy két alakzat hasonló. hogy egy objektumból valamilyen jól meghatározott eljárással egy másikat hozunk létre. Egybevágósági transzformációk pl. nem 214 Egyes nyelvjárásokban ezt az alakot mondják a helyesebb alak helyett is.216 melyről tudjuk. stb. illeszkedéstartó transzformációról. egyik a másik kicsinyített mása. hogy nem gömb. a nyújtás. két szabályos tetraéder egymáshoz. ha két vagy több alakzat tök ugyanúgy néz ki. az könnyen látható pl. vagy egyéb görbe felületre rajzolták. és az egyik alakzatot éppen a másikká képezi át. Sőt az is elég. mintha egy pontból vetítenénk az objektumot. arról. ha csak két-két megfelelő szög egyezését vizsgáljuk meg az egyik és a másik háromszögben. Szerencsére van néhány alakzat. tükrözés. Gyakorolni sosem árt! Néhány szerkesztés kivitelezését lásd a c. az eltolás. oldalhosszal. no meg az egybevágóságé Akkor beszéljünk214 sic. sőt te magad is kipróbálhatod otthon. élhosszal. Mivel a háromszög belső szögeinek összege mindig . S ez az összes megfelelő szakaszpárra fenn áll. Ez bonyolultabb alakzatok esetén hosszadalmas vizsgálat lehet. hogy a háromszögek megfelelő szögei megegyeznek. ha ezt igyekeznél a suliban megtanulni. Egyszerűbb megállapítani a hasonlóság meglétét. ha az összes megfelelő szakaszaik hossza közt az arány állandó. Mindig körzővel és vonalzóval végezzük a konkrét hasonlósági transzformációkat. két kocka egymáshoz. miként az illeszkedés is. Mert az mindig igaz lesz. két négyzet egymáshoz. és a vetítősugarak mentén kapnánk az új alakzatot. az elforgatás. mint az eredeti objektum volt. Pl. Nem egybevágósági. melyek mindig hasonlóak egymáshoz. mint az egyik bizonyos oldala a másik ugyaneme oldalnak megfelelő oldalához.

és az ezzel szemben lévő oldalaik. Keressünk hasonló háromszögeket az ábrán! És írjunk fel néhány hasonlósági viszonyt a megfelelő oldalak között! (Vedd észre. nyújtásával kapható a másik kettő háromszög!) Ezen az ábrán csak hasonló háromszögek vannak. Persze. akkor hasonló háromszögeket igyekszünk keresni. párhuzamosak egymással. mint a hozzá hasonló háromszögek megfelelő oldalinak az aránya. Stb. át is rendezhetjük eme állításokat: . És a legkisebb háromszög oldalának a középes nagyságú háromszög oldala felel meg. ha hasonlóságot vizsgálunk. Mert mind a három darab háromszög.csak egész számok vannak ám? A gyakorlatban. Hiszen az csúcsnál lévő szögük közös. hogy az háromszög pontból való vetítésével. a legkisebb háromszög oldalának a középnagyságú háromszög oldala felel meg. hogy egy adott háromszög két oldalhosszának az aránya ugyanaz. ugyanakkora szögekkel rendelkezik.: Sőt ilyenkor. vagy nem elegendőt ezekből. mint a rendes kétoldalú egyenletek esetén az már szokva vagyon. Pl. Ilyenkor igazak a háromszögek oldalhosszaira tett következő állítások: Ezek azt fejezik ki. Hiszen a háromszögek hasonlóságát a legegyszerűbb észrevenni. Pl. Ha ilyet nem találunk. Párosával is igazak az egyenlőségek. nem kell mindig minden arányt felhasználni. akkor igyekszünk ilyen alakzatokat keresni az ábrán. .

mint a háromszög csúcsánál levő szöget jelenti. Vagyis mindig a betűhármas középső tagjánál lévőt. mert akkor nem tudunk semmit. Így mivel ez derékszöget zár be az alappal. Csak azt kell be látnunk. az eddig nem említett szögpárjuk is azonos nagyságú: ∎ . Közös csúcsuknál. Mindkét háromszögben van derékszög is. Így. A nagyobbik háromszögben ez az csúcsnál.) Jó esetben ismerjük a jelölést. Ez viszont könnyen belátható. az oldallal. melyek megegyeznek a két háromszögben. az kár. hogy ez a két említett háromszög hasonló. hogy van két szögpár. Ez viszont éppen a nagyobbik háromszög egyik oldalának egy szakasza. Így a kör sugarai az érintési pontokban derékszöget zárnak be az oldalakkal. Az és szög azonos nagyságú az szöggel! (Az oldalak a szárai. miszerint a nem mást. Lássuk be. A kör pedig a háromszög beírt köre. Ekkor már a harmadik szög is meg kell. mely az említett módon derékszöget zár be a kisháromszög oldalával. beláthatjuk azzal. A másik ilyen sugár a . amit rendes hányadosok esetén is tennénk. De bármi mást is tehetünk. közös szögük is van. így az háromszög oldala is derékszöget zár be. Az egyik ilyen sugár a és ez éppen a kisebb háromszög egyik oldala is egyben.Vagy vehetjük reciprokát is mindkét oldalnak. a -nél. hogy egyezzen. mivel a két háromszögben találtunk két-két azonos nagyságú szöget. hogy a következő ábrán a egyenlő szárú háromszög. Így tehát a másik szög is így értendő: az háromszög csúcsánál levő szög. Pl. Ez így nyilván megegyezik. a kisebbikben a csúcsnál van. mert a beírt körre a háromszög oldalai éppen érintőként üzemelnek. Ha nem tudjuk ezt.

hogy ettől köbös lesz a terület mértékegysége! Tehát a területek: De tudjuk. a megfelelő szakaszaik arányának négyzetével egyenlő. akkor ez az arány négyzetesen öröklődik a területre. hogy egyik a másiknak a kétszeres területével rendelkezik. Eme konstans tényező nem visel mértékegységet. a másik alakzatban . Ám ez nem igaz! Ezt roppant egyszerű belátni. márpedig szerepel. és így néz ki: . akkor a -es indexű alakzatban éppen az és szorzata szerepel. mint pl. Ez a Így ha az -es indexű alakzat területképletében szerepelt az és szorzata. Hiszen hasonló alakzatok területképlete azonos. hogy a kettes indexű cuccok kifejezhetőek az egyes indexűekkel és lambdával. a területeik. hogy ha két síkidom hasonló. A konkrét területképletben még szerepelhet egy konstans szorzó. Mint ismeretes. vagy a kör esetében a . stb. Bármiféle alakzatokról is van szó. mindig két alkalmas hosszúság szorzatához kötődnek. Így a két terület így adódik a két hasonló alakzatra. akkor a területeikre is igaz. legyen a két alakzat területét adó megfelelő szakaszai az egyik alakzatban . így ezek a konstans szorzótényezők azonosak lesznek. Az a konstans tényező legyen jelölve mostan -vel. a háromszög esetében az . egyiknek az oldalhossza a másiknak kétszerese. Pl. A hasonló síkbeli alakzatok területeinek aránya. hiszen ezek a megfelelő szakaszok. Ezt az arányt általánosan a görög lambda tehát az a bizonyos „valahányszoros”: 217 jelöljük. és ugyanennyiszerese a -nek a is. Ne tessék hát azt hinni.Hasonló alakzatok területeinek aránya Sajnálatos módon sok emberben él az a tévképzet. paralelogrammák esetén két oldal által közrezárt szögének szinusza. hisz ezért választottuk pont őket. ezért lesz a terület mértékegysége négyzetes. Így a írható: így A két terület aránya pedig ez lesz: 217 A görögök ezt használják az betű helyett. A hasonlóság miatt az -nek valahányszorosa az . De mivel a két alakzatunk hasonló. . pl. Márpedig ha a szorzatban szereplő mindkét tag valahányszorosa egy másik alakzat megfelelő szakaszainak.

akkor a nagyobbik alakzat területe nem a kétszerese. Lássuk be. -nak. .A . ha két térbeli alakzat között a megfelelő szakaszaikra a hasonlóság aránya . hogy a következő ábrán látható és jól látod. Akkor a térben hasonló alakzatok térfogatainak aránya Azaz. akkor a térfogataik aránya: . Ha a megfelelő szakaszok aránya hasonló alakzatokban akkor a területek arányai így sorban: Azaz: Éppen így. hanem a négyszerese a kisebbikének. ehhez belátható az is. hogy a térfogat mindig három alkalmas hosszúság szorzata. mint: ∎ Tehát a területek aránya ezért négyzete a hasonlóság arányának. és csak ennyi marad: Ez meg mi más lenne. hogy ha térbeli testekről beszélünk mekyeknek van térfogata is. Azaz ha az egyik alakazat megfelelő szakaszai éppen kétszeres hosszúságúak a másik alakzathoz képest.) háromszögek egymáshoz hasonlóak! (Igen. Csak azt kell felhasználnod. hogy a és csúcsoknál derékszög van. ---------------------------- Az előbbi állítás belátását rád bízom. és esetlegesen még valamely konstans tényezőé. az és az mind kiesik.

azaz a legnagyobb. (Az az oldalfelező pontokat jelölik. és .Bizonyítsuk be. hogy az alábbi ábrán négy egybevágó háromszög található. és ezekkel hasonló az őket tartalmazó.) Hányad része egy kis háromszög területe a nagy háromszög területének? .

Ha feltételezzük. Mindkettő ugyanolyan vastag. mint a kisebbik becsókolása? ---------------Már előre tudom. a másik átmérőjű. . hogy a mélyhűtőben olvasd a könyvemet. egy kis ráhagyással ez feltehető. hogy a következő feladat Zolikának nem fog tetszeni. pusztán csak a kép elmosódását meggátolandó elővigyázatosságból kifolyólag.) és Az egyik pizza átmérőjű. hogy nem is igazi hóembereket rajzoltam. a jelölt módon.Miként lehet igazolni. Annyira azért még én sem vagyok szemétláda. hogy a nagyobbik befalánkolása kétszer akkora helyet foglal el a gyomromban. mondván. akkor igaz-e. hogy az ábrán látható mindhárom háromszög hasonló egymáshoz? ( A pontokban mint csúcsoknál derékszög van. Még szép! Az igazi hóemberek elolvadnának ebben a kutya melegben. hogy rákényszerítselek arra. hogy mindkettőjük szabályos kör.

Az egyik pont háromszor olyan magas.Építettünk két egymáshoz mindenben teljesen hasonló hóembert. mint a másik. fejezetet! ∎∎ . mint a kisebbikhez? További gyakorláshoz olvasd el a c. Mennyivel több hó kellett a nagyobbik megépítéséhez.

Ezek a végpontjai. és egyenes is. És megmondjuk. mint az előbb bemutatott pont. akkor az egyik pontjában. hogy minek a darabja. az a feladattól függ. ez is darabolható. elfordulás nagyságát méri. tehát ha egy pontról van szó. Pl. amiknek a nevét ide leírva. Ezeket természetesen mélyebben tanulmányozzuk a középiskolában. Így már csak egy van. A már van kiterjedése. még azt hihetnétek. Ha azt akarjuk. Ha egyszerűen vonalról beszélünk. amit rajzolni szoktunk. Vagy erre az egyenesre mely most már a határát képezi a félsíknak. de a másik vége már pont abban a pontban van. Képzeld el hogy teljesen sima. csak ki van jelölve a helye a vonalnak. Ami annyira kicsi.Geometriai nagyon-alapismeretek A magyarul néven is emlegetve vagyon. hanem pont olyan vastag. ahol elvágtuk. bocsájtunk egy reá merőleges. hogy ez a mindkét irányban végtelenbe nyúló egyenes mégse nyúljon a végtelenbe mindkét irányban. akkor ne arra a pontra gondolj. alakzatok. amit papírra rajzolva látsz. A pl. beleírt jelöléssel tesszük egyértelművé. hogy ezáltal. azt a belerajzolt. képzeletben elvágjuk ezt az egyébként is csak képzeletbeli objektumot. Mikor a papíron megjelenítjük az mindig nagyobb. akkor egyéb neveket aggatunk rá. más irányokban pedig a végtelenbe nyúlva. Ha nem egyenes az a vonaldarab. Képzeled úgy. és hívjuk. annak a papírlapnak a síkja. mint amilyennek matematikailag gondolnánk. Hogy melyik szögről is beszélünk eme négy közül. Ha nem akarom. a metszéspontjuk a . ami annak a leges-legközepét jelenti. Magasabb iskolákban pedig olyasmit is tanulunk ebben a témakörben. Ez az egyik irányban még mindig a végtelenbe tart. vagy balra eső részét tartom meg. Nulladimenziós. Miként az előbb az egyenes. Csak a helye van ott. hogy semekkorát se. és ugyancsak a síkban fekvő másik egyenest és ennek mentén is levágjuk az egyik felet. síkok. ismét csak azért van. A térben olyan kicsi helyet foglal el. akkor szakasznak hívjuk. A egy olyan alakzat. hogy mettől meddig tart. hogy nincs is. Ekkor hívjuk. azaz háromdimenziós alakzatok tárgyalása is megtörténik már az általános iskolában. a köztük lévő síkrész neve pedig a . . Az a vastagság. amire rajzolsz. De csak hosszúsága van. két egymást metsző egyenes által határolt síktartomány. mint a papírlapod. őrületes halandzsa varázsigéket vetettem ide papírra. hanem arra. de valójában csak annyira vastag. hogy végtelen hosszú legyen. A végtelenbe nyúlik minden irányban. csak az egyik irányban. melynek nincs kiterjedése. A . Nyilván két egymást metsző egyenes négy ilyen szöget is megad. Síkbeli. olyanokat melyek megadják azt is. A szög eme két egyenes egymás irányától való eltérülés. Többnyire a egy egyenes egy meghatározott hosszúságú darabja. De nem ám olyan vastag. akkor az lehet görbe. Pontok. azaz kétdimenziós és térbeli. Ezek közül kettő kettő egyenlő. hogy valami Harry Potter mániámnak ellenállni nem tudván. A két egyenes a . ha akarom csak egy vonaltól jobbra. Hogy melyik felét tartjuk meg a korábbi egész egyenesünknek. Tehát oldalról rátekintve nem is látható. vagy kétdimenziós objektum. mert különben nem is látnád. Sőt végtelen hosszú. mint az előbbi egyenes. azok egymáshoz való viszonyát tárgyalja. A két egymásra merőleges egyenes által határolva két oldalról.

Ez az állandó távolság a párhozamos egyenesek egymástól vett távolsága. merőleges. távolságaink nem változnak egymástól. ugyanakkora szöggel forgatjuk el. Feltéve. a felület darabkát kimetsző alkotósereg. hogy mit jelenthetnek ezek.) Vízszintes.219 Ez papíron a jobbra-balra irány egyenese. A nem túl csáléra épített házak fala is függőleges. mint a víz síkja. hogy síkok határolják. Azaz éppen agy negyed körbefordulásnyit. Van. Két vagy több egyenes . amely olyan irányban fekszik. nem mozdul. Legjobban talán egy gömbfelülethez tartozó középponti térszöggel lehet megérteni. kitérő egyenesek Vonalakra értve tárgyalom őket. negyede a -nek. A számegyenes is többnyire ilyen. A koordinátarendszer tengelye is vízszintes. Ilyenkor sehol nem metszik egymást. Ha nem szép szabályos ez gömbfelületdarab. döntjük meg. mint neve is sugalja. ezért mondtam. Ha mindkettőt ugyanabba az irányba. (Van ahol . Jó esetben a padlóra és plafonra húzott bármely egyenes is vízszintes. fele ekkora középponti szög tartozik. éppen egy vízszintes vonallal tehetnéd meg. Három példa a térszögre.A . azaz a szög csúcsából induló. Rajtuk fej-fej mellett haladva. akkor a hozzátartozó térszög sem szép szabályos. Tehát gondolj egy pohár vízre. párhuzamos. stb. merőlegességük megmarad. Azonban ez nem szükségszerű. Két egyenes egymásra. függőleges. vagyis éppen duplája a teljes síkszögnek. A kétdimenziós koordináta rendszer tengelye is függőleges.218 amiben már lecsendesedett a víz. Görbékre. és van. amint már a síkszög esetében láttuk. hogy nem egy őrült piktor vagy. vagy bármilyen szeglet. ha irányuk megegyezik. Ebből könnyű megjegyezni. olyan egyenes. ez mérve . síkok esetén. A olyan egyenes melynek irányában esik egy kő lefelé. nem értelmezzük ezek közül egyiket sem. Görbe felületek is elkülöníthetik a térből. ahol semmi. nevéből adódóan háromdimenziós fogalom. hogy lehet girbe-gurba a gömb középpontjából. Negyed felszínhez. a szoba sarka. Azt hihetnénk. Ez papíron a le-föl irányt jelöli ki. . próbáld meg pálinkával. Ilyen térszög pl. A gömb fele felszínéhez. ahol jelöli a gömbi középpontot. Nyugodt. A . mikor nem háborog. A teljes gömb felületéhez tartozik a teljes térszög. Ha ezt a vízfelszínt akarnád egyetlen vonallal ábrázolni. 218 219 Ha nem megy. hasonlóan. azt általánosítva magad is rá fogsz jönni. ha pont olyan szöget zárnak be egymással. mint amilyet a vízszintes és a függőleges egyenes egymással. Egy sapgócára kötött kő is ebben az irányban feszíti a felfüggesztett spárgát.

Tehát hegyesszöget jelöl. Ami ezekszerint éppen . Mivel hogy ez az előbbi fele. Mikor két vonal egymással ilyen szöget zár be. A leggyakoribb ez: . Ilyen csak térben létezhet. A most következőnek síkban nincs értelme. 220 Ez a . de előbb tisztázzuk ezeket! A szögeket többnyire a görög ábécé kisbetűive l jelöljük. az egyik pont az egyik egyenesen. Rajzban így jelöljük: Ennek fele. A derékszög tehát éppen a negyede a teljesszögnek. az összes ilyen pontpár közül. .Az előbbi fogalmak mind értelmesek voltak síkban és térben egyaránt. a félfordulat. ha irányaik nem egyeznek meg. de a teljesszögnél kisebb szögek a nevet kapták. azt úgy is mondjuk. Ábrázolva: Emennek a fele a . ha . ilyen a két egymás alatt-fölött elhaladó különböző irányokba tartó egyenes autópálya. hogy bármilyen távoli pontjait vesszük is eme egyeneseknek. De találkozhatsz még ilyen jelekkel is: . ha . A derékszögnek is van saját jele. Ezeknek van egy olyan pontpárjuk. Két egyenest mondunk. úgy értendő. ha . A derékszögnél kisebb szögeket mondjuk. Vagyis a homorúszöget jelöl. Az egyenesszögnél nagyobb. a hátraarc. Eme legkisebb távolság a kitérő egyenesek távolsága. hogy merőlegesek egymásra. 221 Abszolút pofára megy az osztályozás. Tehát minden szöget. ami az írható le. A vagy jele: . Ilyenkor a „két szögszár” egymáson fekszik. Ezt -nak is mondjuk. Azaz a tompaszöget jelöl.Az a kis karika (°) a jele.221 Úgy. tekintve hogy szárai egymás meghosszabbításai. de az egyenes szögnél kisebb szögek vannak emlegetve. mint .220 Pl. és sehol nem metszik egymást. melyek a legközelebb vannak egymáshoz. ezért ként is hivatkozunk rá. de -nál kisebb hegyesszög névvel illetjük. a másik pont a másik egyenesen. Ez tehát nem egy konkrét szög nagyságot ad meg. A derékszögnél nagyobb. Ilyen szöget zár be egymással egy vízszintes és egy függőleges vonal. hanem gyűjtőnévként emleget sok-sok szöget. A teljes körbefordulást írja le a . azaz egy egyenest alkotnak. A síkszögek osztályozása Nem érdemjegyük. amely °-nál nagyobb. hanem fajtájuk szerint osztályozzuk őket. Lesznek még egyébb elnevezések is. . akkor sem fogják metszeni egymást.

Egy-egy száruk párhuzamos. mindent félreértő emberkék! Az. ahol egyértelmű. Egyik száruk közös. Ezenkívül nem követelünk meg tőlük egyebet. Mikor egymás mellé simulnak. de a másik pár száruk is párhuzamos! Ebből kifolyólag még azonos nagyságúak is. Így összegük . mint két azonos irányba mutató nyíl. sőt ki hinné.Dívnak még a következő megnevezések is síkszögekre. azaz egyenesszöggé egészítik ki egymást. nem azt . hogy egymásmellé simulnak. hanem csak félszöggé. de ezeket páronként van csak értelme emlegetni: • nevük arra utal. hogy egymás mellé simuljanak. • Ezek -ra pótolják ki egymást. Tehát nem kell. Házi feladatként rajzolj még néhányat. másik száruk egymás meghosszabítása. Ez csak két speciális ábra. De akár lehetnek is. Nem kell. hogy egymás mellett legyenek. hogy . • Ezek olyanok. arra már láttunk példát: azok voltak a mellékszögek. Figyelem. Mindkét ábrán . de még nagyon sokféle elképzelhető. de akár úgy is lehetnek. hogy a két szög összege ! • Nevükkel ellentétben nem teljesszöggé.

mintha az előbb mellékszögként megismert párt egymástól eltávolítanánk.jelenti ám. nem? • Mint két ellentétes irányba mutató nyíl. Olyan módon. a másik egy-egy pedig úgyszintén. önmagukkal párhuzamosan eltolnánk. . akkor • hívjuk őket: • Ezek is -ra egészítik ki egymást. de az egyik páros tagjai ellentétes irányításúnak is mondhatóak. hogy a szögtartományuk azonos nagyságú! Végül is szögekről van most szó. Ha ezenkívül még a csúcsaik is egybeesnek. hogy a száraik egyforma hosszúak! Hanem azt. Száraik közül egy egy párhuzamos. Megfelelő száraik párhuzamosak.

stb. a gömb. síkbeli problémákat. a kocka. velük való foglalatossághoz elegendő egy papír síkja. a kör. amikor egy lap. helyzeteket egy papíron. Ez olyasmihez hasonlatos az ilyen „világ”. Hogy ezt megtehessük. síkidomok. egy síkon való mozgást. . Azaz nem tudunk olyan harmadik koordináta tengelyt berajzolni. E térgeometriának jele: . így térbeli geometriát kapunk. vagy táblán jól tudjuk kezelni.• Nevük nyilván arra utal. eset . Ezt kétdimenziós rendszernek. Ez tehát az. Két eset van: eset: lehetnek azonos nagyságúak. és az első szög második szára is merőleges a másik szög második szárára. amire utal. Itt maximum két egymásra merőleges koordináta tengely lehetséges. akkor nyilván mindkét szög derékszög. ki kell lépni a síkról a térbe. mintha egy ház csak egyik emeletét használhatnánk. Jele: Vannak azonban olyan objektumok. eset: vagy akár egymás kiegészítői is az ilyen szögpárok. melyek nem férnek el a síkon. . hogy az egyik szög egyik szára derékszöget zár be a másik szög egyik szárával. Ehhez szükséges a síkhoz hozzávenni a függőleges irányokat is. a henger. A háromszög. Az ilyen. ugyanis térbeliek. a négyszög. mely eme kettő előzőre egyaránt merőleges lenne. Ilyen pl. és nem mehetnénk föl vagy le. Vagyis. tájékozódást. azaz -os. Ha a két eset egybe esik. Ezek felrajzolásához. kétdimenziós geometriának is mondjuk. ábrázolást adunk meg. eset A síkból térbe áttérve és viszont Sík geometriáról beszélünk. mikor már le és fel is járhatunk szabadon az emeletek között. stb. Mondjuk ezt háromdimenziós rendszernek is.

mert lehet. a térben a gömb felel meg. Vagy csak jól megijedhetünk. hogy mit is kell kiszámolni. melyet egyébként is hívunk. Ezzel betekintést nyújtva olyan részeibe melyek a térbelisége miatt papíron nehezen lennének ábrázolhatóak. Bár matematikailag végtelensokdimenziós terek is leírhatók. itt be fogjuk érni a maximum -s rendszerrel. hogy még így is túl bonyolultnak tűnik. Ez annyit tesz. de legalábbis a látnivalót. fejezetben. ha a térbeli probléma átlátása egyszerűbbé tehető egy síkmetszettel. Pl. melyből kiindulva kiszámolhatjuk.. hogy a térbeli objektumot. ill. Miként a síkháromszögnek a térben a kúp. A síkbeli körnek. megállapíthatjuk. elmetsszük egy sík mentén.Magasabb dimenziójú tereket a gyakorlatban nem ismerünk. annak egy részét. c. képzeletben felvágjuk. viszont így síkbelivé redukálva a feladatot. megállapítani. Gyakran dolgozunk ellentétes irányban is. Gyakran a síkbeli probléma a síkidomok képzeletbeli megforgatásával átvezethető té rbeli megfelelőikre. Ezekre konkrét példát láthatsz a saját tankönyveidben is. És természetesen a ∎∎ .

Ennek ellenére. kis latin betűkkel. . mint az ár visszahúzódása után a szárazföld. ezért azokkal sem tudnál pontosabban felezni . egyezünk meg egy két jelölésben. A szakaszfelezésnek éppen az a haszna. csak olyan hosszú szakaszokra gondolj. hogy előtűnjék. vagy egyébb vonalakat. azt egyből magasabb szinten meg is értsd. hogy valami ne lenne követhető. Nagy latin betűkkel. Egyébként. Így rászoksz arra. értő szemmel észreveheted. Ugyanis. vagy íveket akarok jelölni. Ha mégis érdekel.Geometriai szerkesztések Mit fogunk itt szerkeszteni? Szakaszt és szöget felezünk. vagy hány milliméter a szakaszod. Ha szakaszokat. Ezek vizsgálatával érthetjük meg egyre jobban a körülöttünk lévő világot. és immár megszerkesztett objektumot kiemelem egy a környezetétől elütő színnel. Szakaszfelezés Tetszőleges hosszúságú szakaszt említve. mert kézzel készítettem őket. a mérőeszközök pontosságának is vannak korlátai. de szöget nem. ezért nem valószínű. azt kis piros pont fogja jelölni. Bátran előre. hogy nem kell ténylegesen tudnod. hogy szám szerint hány centiméter. . A te ábráid sem lesznek mindig olyan pontosak. hogy könnyebben követhesd az ábrákat. honnan lett berajzolva. hogy a gyakorlatban sok tényező befolyásolja a pontosságot. ennél nagyobbakhoz. mint a legnagyobb körzőnyílásod. hiszen ott serken ki a papír vére. „apróságok elhanyagolása”. Így például szöget harmadolni nem tudunk a szokásos egy szem körző és vonalzó segítségével. hogy észrevegyük ott is a rendet. fogok jelölni. Itt-ott kisé el is csúsztak. a szögek jelölésére vannak fenntartva. Így könnyebb lesz látni. mely minden igényemnek megfelelt volna. de ezeket nem kell ismerned. Ekképpen az én ábráim sem lettek tökéletesek. hogy amit látsz. Vannak ugyan egyéb trükkös módszerek a szögharmadolás kivitelezésére. ha kell. Előbb azonban. És legvégül a kész ábra lényegi része. Egyszerűen nem volt olyan program. Látni fogod. Így magamnak kellett legyártanom. … mindig egyeneseket. akkor a végpontjukkal teszem. Mert ezek nem tartoznak az euklideszi szerkesztések közé. Miként az egyébként is bevett gyakorlat a természettudományokban. Bár lépésről -lépésre fogok ábrákat biggyesztgetni egymásután. hacsak nem mégis inkább másképp. Sőt szakaszt akárhány egyenlő részre tudunk osztani. Nem kell megijedned. Tehát mérőeszköz nélkül felezünk. tehát a feladatban kirótt. és puszta szemmel. A tökéletlenségek tapasztalati ismeretéből fakadó „ráhagyás”. mindig pontokat. Ahová beszúrtam a körzőt. ama újra felhasználható kellékeket. A kis görög betűk. De egész világunk ilyen. melyek rövidebbek. ezek mesteri érzékelése adja azt a képességünket. ahol nehezen vagy alig tűnik elő. mint a következő módszerrel. hogy egy adott körív. akkor utána járhatsz. fiam! Legyen nálad körző és vonalzó! A legegyszerűbb eseteket fogjuk csak venni. már nagyobb körző kell. melyekből felépíthettem a kész ábráimat. ahogyan szeretnéd. hogy mit kell az ábrákon látni.

Ha nem sikerülnek a metszéspontok. hogy közben ne változtassunk a körző nyílásán! Ennél a szerkesztésnél végig azonos körzőnyílással dolgozunk. A szakassz feletti metszéspont legyen . mi is az a szakasz? Az egy egyenes darab. Ha minden bénázásunk ellenére mégis sikerrel járnánk. melynek ismerjük két végpontját. Majd ezt ismételjük meg a másik végpontba. kérem szépen. -be szúrt körzővel. Igyekezzünk elmetszeni az előző köríveket a mostaniakkal. Tehát nem a felét próbáljuk szemre megtalálni. ő . . ahol egy a szakasz közepén merőlegesen átmenő vonalat metszenének. melyek egyike a vonal felett van. De figyeljünk oda. vagy mindkettő hibát elkövettük. Ahol eme összekötőtiszt metszi az eredeti szakaszunkat a kisbicskájával. akinek becsületes neve . avagy sem. mint a fele! Majd a körző hegyes végét szúrjuk a szakasz egyik végpontjába. ő . Majd nyissuk ki a körzőt nagyobbra. 1. 2. Tehát tessék kijelölni a végpontokat is! Azokra is szükségünk lesz. akkor vagy nem nyitottuk ki eléggé a körzőt. vagy nem jó helyre tettük a köríveket. A körzőt az pontba szúrva íveket húzunk a vonal két oldalán. ott van. az alatta létrejövő . mint a szakasz fele. mert az nehéz. akkor eme két metszéspontot. Legyenek e végpontok név szerint és . nem! … alatta található. Most nyilván az előbb berajzolt körívek irányba. Hanem nagyobbra nyissuk. mondjuk -ba és a másik végpont irányában rajzoljunk két körívet a szakasz két oldalára nagyjából oda. A kapott szakasz. másikuk a vonal felett … ja.Legyen hát adva egy szakasz! Hoppá. Szemmel ez is látható. hogy nagyobb -e. összekötjük egymással. a keresett felezőpont.

3. . összekötjük az és pontot. Merőleges egyenes állítása a szakaszra. 4. Ezt megismételjük pontba szúrva is. Az és metszéspontja a keresett pont. rajta kijelölve. 6. Egy egyenessel. melynek jele . vagy egyenesre egy adott pontján keresztül Adott egy egyenes és az ő egyik pontja. A két metszéspontunk az és 5.

Tetszőlegesen kinyitjuk a körzőt. A pontba szúrva a körzőt. amivel készen is vagyunk. hívásunkra engedelmesen lábhoz jövő jószágok! Most az előzőnél nagyobbra nyitjuk a körzőt. pntot összekötjük . ahol úgy szemre látszik is. Hogy pontosan mely lépéseket kell azonos. Az egyik metszéspontba. hogy mikor lett csálé az ábrád. Tehát oda. mely nominális hivatkozás végett az jelet kapja. két metszést ejtünk a vonalon. szakaszunkat egy-egy kis körívvel. Eme két metszéspontba szúrva íveket húzunk. 4. hogy az előbbi körívünket mindenképpen metsszük el. 2. A két új körív metszéspontján. és melyeket lehet ettől eltérő körzőnyílással megtenni. 1. és az eredetileg készen kapott pontunkon keresztül húzzuk meg az egyenest.Itt majd változtathatunk a körzőnyíláson a szerkesztés során. hogy ott fog majd húzódni az elkészítendő egyenesünk. pl. hiszen őt kerestük. annak felderítésére folytass kísérleteket! Hamar rá fogsz jönni. de úgy. A körzőt beszúrjuk az adott pontba. -ből. majd tőle jobbra és balra is elmetszük a vonalunkat. A és a keletkezett egy egyenessel. Legyenek ők a és névre hallgató. Ezt megismételjük a másik metszéspontból. melyek metszik egymást. Ezzel két metszéspontot kapunk. -ba beszúrjuk a körzőt és a vonalon lévő eredetileg kapott pontunk alá körívet rajzolunk. 3.

Amit vonalzóval meg is rajzolunk.) . Ugye látjuk. ami a feladat teljesítését is jelzi egyben. hogy nagyjából merr e menne? Nem? Nem látjuk? Akkor nem tudjuk. ha mégsem a padtársunkba szúrjuk a körzőt. ha már készen lenne. Mivel egymásra merőleges egyenesek között éppen derékszög van. de megtehetjük. és nevezzük eme metszéspontokat és . és egy nem rajta lévő pont. 222 Árkusz: ív ( . akkor még pontosabb is lehet az ábránk. mondhatni beceneve. mindig keress Ilyenkor arra gondolunk. Már persze csak azok. mint a pont és az egyenes távolsága. Ennél a szerkesztésnél sem kell állítgatnunk a körzőnyílást. Körívekkel metsszük el az egyenest. Ekkor a vonal feletti és alatti metszéspontok. Ugye. Zolika? Most az pontba szúrjuk a körzőt. hogy . amerre a merőleges menne. ezt kell csak belelátni. Mert hát erre a célra vásároltuk a vonalzót.222 A sikeresen létrejött metszéspont és az eredeti pontot összekötve kapjuk az egyenest. és rajzoljunk körívet az egyenes ponttal átellenes oldalára. és nem verekedésre. hogy mit is akarunk! Nem értettük meg a feladatot! Tegye fel a kezét. Ha azt hallod. valamint az eredetileg meglévő pontunk hármasa adja a keresett egyenest. hanem inkább a pontpa. itt van a keresett merőleges egyenes. Nem szükséges a vonal felett is körívmetszetet létrehozni. Az egyenesen kívül eső pontból állított merőleges Tehát adott egy egyenes. a -től olyan irányba. és igyekszünk elmetszeni előbbi. hangzatos nevekkel! Szúrjuk a körzőt -ba. Szúrjuk a körzőt a padtársunkba! Persze kissé több köze van a szerkesztéshez.5. vagy csak azt érezzük majd még biztosabban. a -ból mint köri középpontból ívezett árkuszunkat. azaz régi magyar megnevezésel . Nyissuk nagyobbra a körzőt. akik lélekben is velünk vannak itt. hogy mennyire nem tudunk bánni az eszközeinkkel. aki tudja. hogy mi az. hogy Itt most a rövid. Íme.

A pontba szúrva a körzőt elmetszük az egyenest... egyszer… … majd még egyszer. . Elnevezzük űköt.

Az így létrejött metszéspont az .És belőlük is íveket húzunk úgy.… … hogy azok metsszék egymást.

akkor meg még szebb! Hiszen ha az egyenesen van. szögeket is találunk. Tehát adott egy egyenes. Most először a vonalzót ragadjuk meg. már a bekövetkezése előtt lezajlik…Nem kell nagyon beijedni. eme kiválasztott szög fölé. lehetőleg a további szerkesztéshez elég hosszút. és azzal szállunk harcba. melyet titokban már -nek . Tiszta időutazás.A és pontokat egy egyenessel összekötve… … kapjuk a keresett merőlegest. ill. ha előbb azt már megtanultuk volna. Nem vasszöget értünk ezalatt. akkor ez egy reguláris tankönyv lenne. Vagyis. Már pedig ez nem az! Tehát az pontba szúrva a körzőt. nem? A cselekmény. Négy darab szög is van. A ponton kesztül húzzunk egy olyan tetszóleges egyenest. biztosan egyformák. mingyá tanuljuk a szögmásolást is! De. hogy az elmetssze az egyenest! Az és metszés pontjánál. egy az egyenesen kívül fekvő ponton át Még szép. akkor már készen vagyunk. hanem síkszöget. mely egy geometriai fogalom. mert egy egyenes mindig párhuzamos önmagával. képződmény. mikor az adott pont nincs az egyenesen! Ha a papíron sincs. -nél. most a szögmásolást már azelőtt megtanulod. az egymással szemben lévők. Válasszuk ki valamel yiket! Ezt a szöget fogjuk másolni. de ezekből ketten-ketten. hogy megtanultad volna. és egy rá nem illeszkedő ponty. Akkor feladat ez igazán. Egy adott egyenessel párhuzamos egyenes szerkesztése.

mind hosszában. Ami úgy történik. 1. hogy pontosan tudjuk. Mindezt egyszerre. mondanom sem kell. hogy az eredetit. a pontyba döfve vasunkat.. akkor eme értékes adatot rámentem az éppen készülő ívre. A mondat maga. melyikük. mind irányában hűen! És mindenképpen metsszük el egyenesünket oly irányban miként azt az eredeti éppen most másolásra kerülő ív is teszi. Ha nem az. Pistike?. miközben a helyes kiejtésre is ügyeltünk. és nem külön-külön egymásután! Ha ez megvan. és elvesszük minden. hogy metsződjön általa nem csak . hangos „ ” felkiáltással. az ókori római gladiátorok áltál használt formula. de egyenes is. és precízen végrehajtott mozzanatok)… akkor a egynesnek nemesi kötelessége225 párhuzamosnak lennie az egyenessel. azaz pontba szúrva és az ívet elmetsze ezzel a körzőnyílással. vagy inkább azért. (Egyesek szerint akkoriban sem lehetett hallani. Ezt kapjuk készen. mert nem is mondták. Mert a helyes logika ezt kívánja. Ha mindent jól tettünk… (Nem maradt ki a csatakiáltás. . Végtelen bőccsességem ezáltal lehetővé tette. hogy az egyik végpontban döfök.. 223 224 Imádom ezt a csajt. – Nyilván az csak azért is a .neveztem el. ahogy csak bírom. − mondja Emese gúnyosan. és nemesi címét. ezáltal felmérve annak hosszát. de tényleg minden-minden vagyonát. akkor azt felségárulásnak deklaráljuk. oly pontosan. A keletkező metszéspont legyen . Mely metszéspontok legyenek és .. és az pedig az egyenesen van. Jelentése: Sajnos manapság egyre ritkábban hallani. mert a jajveszékelés hangosabb volt…) 225 azaz (Ennek kitekert változata: Vagyis ) . Eme metszéspont legyen jelü.224 előbbi körívünket igyekezzünk lemásolni. − Pontosan. A felkiáltás nélkül nem lesz elég szép a szerkesztésünk. kanyarítsunk olyan tetszőleges körzőnyílású körívet. mivel az új még nincs készen! Ugye. − Hát … Majdnem…223 Ugyan eme körzőnyílással. Mostan körzőnyílásba vesszük az ívet. a másikban lágyan simogatok a körzőmmel. meehogy az íven vala! Utolsó lépésként a és az ponton át húzunk egy egyenest. melyikük. és egyéb nem kevésbé fontos.

Keresztelőre jöttünk: pont is nevet kap. mint az előző. 5. Majd ugyanezen körzőnyílással ívezünk pontból is. miként ez -val és -vel is megtörtént. Eme -ből ívezve egyaránt elmetszük és egynesünket is. 4. (Az ív legyen legalább oly hosszú. . A pontból egyenest bocsájtunk az egyenesre. -et. S ez ád egy metszéspontot.2. Lásd kövi ábra! 3.

… 7.6. … s e hosszt pontba szúrván rámérjük a rajta átmenő ívre. . imígyen lemérve azt. 8. Körzőnyílásba fogjuk az ívet. pont lett az új metszéspont neve.

9. egynessel. Ha nem elég egyértelmű. s a ponton halad át. Tehát adva van egy szög. Bészúránk az körzőt az szögnek csúcsába. akkor jelöljük körívvel azt. Bízvást megőrizheténk körzőnk nyílását az ő állapotjában! Ne abajgassuk hiába! . ezzel zavarba hozva az ellenfelet. akár egy flaska jóféle Szögfelezés Adva van egy szög. A és pontokon átalvetünk egy egynest. Mely nyiszadékpontok az és nevekre keresztelődnek. és az általuk közrezár tartomány a szög maga. Hogyan is van adva egy szög? Két egyenes metszi egymást. és legott elnyisszantjuk az szögszárak torkát. hogy a kisebbik vagy nagyobbik közrezárt tartományról van-e szó. Tetszőleges körzőnyílással indítunk. Eme egyenes párhuzamos az borocskát. Az általuk alkotott metszéspont pedig a szög csúcsa. 10. amire gondolunk. Miként a feladat megkívánta. hogy mások is arra gondoljanak.

228 Ama esetben.) 227 A sic. akik úgy ejtik. hanem így. ha még is piszkálódol véle. Hiszen az egyenes bármely két pontja elegendő egy egyenes meghatározására. a szögszárak által kijelölt másik szögtartományt is feleztük ekképpen. Nyisszantjuk mindkét szögszárat: . hogy nem elírás. (Azaz mai magyar nyelvű alakban: Bár vannak. s pontot egynessel összekötjük. 228 . vagy véletlenül ugyan. A szög sic. A körívek teljes körré kiegészülvén -nek eme részén is metszik egymást. Ahol eme két ív sic. mikor is linea csúcson túlmenő hosszabbodása sem maradt le az figuráról. A szögszárakon bévül lévő és -től jobbra és balra havazó… ja nem. 3.227 egymást nevezénk az pontot -nek. 226 1. ezen egyenes felezi a szögünket. és ponton kersztül át egyenest rajzolunk. Eme egynes felezi az eredeti szöget. Így az itteni metszépont is alkalmas az megadására. 5. rövidítés azt jelenti. 4. Ívezünk -be szúrva. de pontosan idézve. Egyik nyiszadék pontunkat halálosan megsebezve íves vonalat vésünk szögünk belsejébe. vagy kifejezés. S ím. 226 . eső szögtartományok egyenlő nagyságúak. Próbálván legfőbben a közepén átívelni. hogy Ez utóbbi nylevjárást beszélő magyarok szavát ma már nehezen értjük. Lészen: .Kiált fel az körző. pontosan így van írva a szerző szándéka szerint. Megismételjük ezt a másik nyiszadékpontba szúrva is. sajtóhiba az előtte lévő sző. Eme szög adott . S ívezünk -be szúrva. 2.

Most már ihatjuk a sörünket! Aki emlékszik. azaz akkorára nyissuk ki a körzőt. egyik pontba a körző egyik. hanem az -től jobbra. jobboldalon az és a szögszárak egy-egy pontját jelölik. A szög csúcsából körívezünk. a másikat -ként jelölve. másolt szög csúcsa. Az egyik metszéspontot . hiszen ennek hosszát készülünk éppen rámérni.Szögmásolás Hiszen ezt már ösmérjük! Most kiderül. Figyelem. ezt is érteni fogja: . mint az ív. Vagyis a betűhármas középső tagjával azonos jelű pontnál lévő szöget jelöljük így. és a szakaszok. E metszéspont legyen Az egyenes pontját. vagy balra eső része! Ne szimmetrikusan tegyük az ívet -re! Akár lehet is az ív végpontja. Közben ügyelünk arra. és eme újdonsúlt pontunkat összekötve egy egynessel. és az -en átmenő ívet metszve. nem az egész ív hossza legyen ilyen. Most körzőnyílásba vesszük az ívet. és ez a két szög itt most megegyezik. . az egynest egy pontban metszve. hogy annak kijelölt pontjában legyen az új. másik pontba a körző másik vége érjen a lehető legpontosabban! Ezzel a körzőnyílással ívezünk az pontba szúrva. A betűhármas két szélső tagja. a szöget átmásolni az egyenesre úgy. Ugyanezen körzőnyílással az egyenes pontjából ívezünk. Adott egy szög és egy egyenes egy rajtalévő ponttal. és mire fogtad csak úgy rá. úgy hogy elmetszük mindkét szögszárat. hogy a berajzolt ív pont egyikfelére eső része legalább olyan hosszú legyen. hogy az és közül. Feladat. tehát baloldalon az és . hogy az előbb mit értettél meg. az szakasz. mint szögszárak jelölik ki az eredeti csúcsnál lévő szögünkkel egyező nagyságú immáron elkészült szögünket.

Ímé. A szöget kell az egyenes pontjába másolnunk. egy szög és egy egyenes.1. rajta egy ponttal. .

A szög csúcsából tetszőleges körzőnyílással körívezve metsszük mindkét szögszárat.2. . 3. ívvel metszük az egynest. Változatlan körzőnyílással a pontba szúrván. .

4. hogy rámásolhassuk eme ívhosszt az egyenesünket metsző ívre. . Körzőnyílásba vesszük az ívet.

Az pontba döfve körzőnket rá mérjük az imént lemért ívhosszt.5. .

.6. Az új metszéspontunk az .

7. A és pontokon át húzunk egyenest. .

Ennél a feladatnál szabad akaratunk semmilyen gátló tényezőtől nem csonkítván. azok egymás ismétlései voltak. hogy a másolt szög az egyenesen a ponttól merre legyen irányítva. de nem ismételjük annyiszor. Ha ki kötötte volna a feladat. mikor hatszirmú virágot szerkesztettél kicsiny gyermekként éppen ezt a tudást használtad fel. Így a pntnál lévő íves szög megegyezik a pontnál lévövel. De előbb lássuk a hatszirmú virágot emlékeztetőül! Ha csak a virágot akarod megtartani. aminek értelme is van. hogy a másik irányba essék. mi választhattuk meg. akkor pusztán csak az ívet kellett volna amarra tenni. miként minden. Egyetlen körzőnyílással dolgoztál. valamin alapszik. mint te. s a szirmokat erősebben! . akkor csak halványan rajzold meg a kört. hogy a szabályos hatszög oldala hosszai éppen egyenlőek a köréje rótt kör sugarával. Amit ott alkalmaztál lépéseket. mert előfordulhat. hiszen most nem akarjuk ezt a legegyszerűbb teljes megrajzolni. A kör sugarával. hogy igenis meg van szabva a szög iránya! Hatvan fokos szög szerkesztése Ez azon az ismert tényen alapszik. Te magad is. csak nagyon pinduri részletét. miként lovát Rózsa Sándor Mariskához.8. Figyeljünk oda. Mi is ezt tesszük.

hogy elmetssze a kört két helyen. mert pont ő az . Egyikük az előző mint régi motosrosfóka. És ebbe szúrva fejezzük majd be az ábrát. s ím. a körvonalon. és természetesen. És valóban. vigyázat nem az ujjba. Tartsd a körzőnyílást így! Szúrd be a körződet a körvonal egyik pontjába. az pontba szúrva körzőnk hegyét ívesen metszünk két helyen. és a másik metszéspont éppen az előbbi . egy új pontban is. hiszen minden szirom. Most szúrd a körződ az metszéspontba! Innen ívvel metszve a kört két pontban. Húzz ívet úgy. és lássatok csudát az új is egy régi pont. ívesen nyiszapontokat képezünk a körvonalon. . És ezzel készen is vagyunk. az -ben. egyik nyiszapont pont előző és az új pont. filmben is mondják: „Az idő körbe jár. hogy ez az utolsó metszéspontunk lesz. Miként az c. Eme újba szúrva. Az egyik metszéspont legyen a másik pedig . két helyen metszi az innen ívelés az előbbi -ben. Most szúrjuk körzőnket a… hova is? Úgyvan az pontba.Rajzolj egy kört! Körzővel persze.” Ami a kezdet az a vég. Eme új pontba szúrva ívesen elmetszük a körvonalat. miként eddig is. egyikük az másikuk a régi-új . mind a hat elkészült. Miért pont Majd látni fogod. Legyen ennek jele . kapjuk az pontot.

.

.

fogod látni az összefüggéseket az előbbi kis kitérő kapcsán. . mind magán a szerkesztésen belül. rajta egy kijelölt pont. Adva vagyon egy egyenes.! Remélem. Mind az előzőhöz fűződő kapcsolatot.

A pontba döfve körzőnk hegyét. És ha most így jártál. Esetleg azt is kikötik. akkor te vedd fel229 ezeket. hogy az egyenes melyik oldalára biggyesszük a szöget. A rajzolós végét ugyanis sokkal nehezebb.(Ha nincsenek ezek sem megadva. mindaddig. jelöld ki! 230 Ha az íved mégis átmegy valami csoda folytán a ponton. Azaz a pont legyen a csúcs. helló! -ot biggyesztenünk. ebbe a pontba. az egyenesre simuló -ot szerkeszteni. (nem mint áthaladási pontból 230) ívet rajzolunk tetszőleges körzőnyílással. hanem azt hogy rajzold meg. 1. és nem geometriai eltolásról. . akkor a szó hétköznapi értelmében vett van szó.) Feladat. ami itt még nem is kell. Akkor lehetőleg arrafelé ívezgessünk! Bédöfénk a körző szúrós végét a kijelölt pontba. A és pontokon átalvetett egyenes lészen a szögünk másik szára. Készen vagyunk. és az egyenes az egyik szögszár. De nem ám 2. míg el nem tolod. hisz nincs is más ívünk most. E metszéspont legyen . ívvel metszük az egyenest. és mint az köztudott itt spórolhatsz az erővel. Eme(se) körző nyílást megtartva. akkor biza rossz helyre szúrtad a körződet! Ugyanis nem tom észrevetted-e. azt majd csak később tárgyaljuk. Az és egyenesek között ott vigyorog ránk egy szögtartomány melynek nagysága éppen . Így kapjuk az metszéspontot. használd inkább az eszedet! A pontból mint középpontból. mellyel el is metsszük az egyenest. Ez az ívmetszetünk legyen . hogy jelöld ismerősnek a Facebook-on. Ebbe a pontba kell szögmérővel. metsszük (sz)ívesen. Adott egy pont és egy rajta átmenő egyenes. éppen a között. 229 Itt a nem azt jelenti ám. De a körvonal sossem mehet át a saját középpontján. döfünk az -be és a rajta menő ívet.

A és pontokat egy egyenessel összekötjük. 4.3. . Az pontba döfött körző íve metszi az előző ívet az pontban.

mint szögszárak közé zárt szögtartomány éppen . most az pontba szúrva. hogy a lábjegyzetben azt a számot keresve találod. az és szakaszok. hogy éppen a kétszeresét kell mostan megszerkesztenünk annak. megkockáztatom. pl. 231 Fontos. nem a te szádot. hogy a éppen a kétszerese a -nak. hogy . hogy a háromszorosa. hogy ne visszafelé. hanem még egyszer felmérjük az ívhosszt. És igen jó film az . úgy hogy az iménti pontba szúrjuk a körző hegyét és megmetsszük az ívet az előbb kijelölt irányban tovább.5. Aki más eredményt kapott. Egyszerűen csak még egyszer elmetsszük a remélhetően most hosszabbnak rajzolt ívünket. az a pontunk meg már úgy is meg volt.231 Az a kis piros szám pedig nem azt jelenti. Új metszéspontunk legyen nevű! A és pontot összekötve. ahova a számot. hogy bizonyára van egy olvasói réteg. A -os szög szerkesztése Talán többen is ki tudták számolni. hanem azt. ahová a piros nyíl mutat. S ím. -ot jelöl ki. hogy nem tudtok számolni… hanem az. azt. Csak éppen eszembe jutott. és rajta egy pont.! . Egy egyenes. egésszen addig a lépésig. akit az előbb már megkonstruáltunk. mint a -os szög szerkesztésénél. De miért is jó ez nekünk? …már nem ez. amit odavonatkozóan írtam. Ugyanúgy teszünk mindent. Csak most akkor még nem használjuk a vonalzót. mert akkor visszajutnánk az pontba. de azé nem azt nézzük állandóan. az az ívszakasz. hogy akár fejben is. akiket erősen zavarba ejt a felső indexbe tett számok garmadája. mikor megragadtuk a vonalzót. ültettem. az valami mást számolt.

Akkora ívet rajzolunk. azonos körzőnyílással. mint amivel imént magát az ívet rajzoltuk. . -be szúrva. Metszünk. mint ami a -hoz kellene. hogy rendesen ráférjen kétszer akkora ív.

ez csak elég egyértelmű. Hát. nem? (Megmostam a vonalzót.Még egyszer rámérjük. Ugye milyen átlátszó lett?) . Most az előző ívszakasz végéből tovább.

Eccolá! A -os szög. Eme metszéspont legyen ! A és pontot összekötve egy egyenessel készen is vagyunk. A és szakaszok. hogy azok metsszék egymást. hogy a éppen a és a számtani közepe. azonos körzőnyílással íveket rajzolunk úgy. Lévén. 232 Szögszárat. A nagy íven. megfelezzük azt az ívrészt. Ezt kihasználva. szerkesztünk -ot. Egy egyenes rajta egy ponttal. Így az és pontokba szúrt körzővel. Ami nem más. de a második szőrszálat232 nem húzzuk be. mely átmegy és pontokon. . hiszen annak segítségével lett a . mint kettejük összegének a fele. mint szögszárak adják a -os szöget. amivel automatikausan a is megszerkesztődik. S így már csak meg kell felezni a hatvan és a százhúsz közti szögtartományt. Megszerkesztünk egy -ot az előbb ismertetett módon. Miként a szögfelezésnél láttuk már. A -os szög szerkesztése Ennek is van köze a -hoz és a -hoz. mely és közé esik.

(Végig ugyanakkora körzőnyílással dolgozunk!) Még nincs kész.Mindent úgy teszünk. . mint a -os szög megszerkesztésénél.

Hanem inkább. és zavaró is lehetne. . mert nincs rá szükségünk.De itt nem húzzuk be a -os szög másik szárát. az és metszéspontokból ívezve metsszük ki a pontot.

mely a szögünk ’ásik233 szára lészen. a . 233 ’ásik=másik .a és szakaszok közé szorult síkrészben.A és pontok megadják azt az egyneset. Íme.

És ha -nak a pótszöge. hogy a szó Petőfi és Madách idején még azt jelentette. használom itt. az eszközeink pontatlansága. akkor . pl. hogy megvalósíthatod. akkor nagyon-nagyon hosszú szögszárak kellenének. stb. s máris képes vagy egy rakat olyan dologra. hiszen csak a készen kapott szög egyik szárát. Pl. vagy derékszög. . melyről eddig nem is sejtetted. azaz nagyobb vagy egyenlő. Főleg ha a Földgolyóbisunk is kicsinynek bizonyul. miként. a másikat -vel! A mellékszögszerkesztése roppant egyszerű. hogy Én természetesen a mai jelentésében. hogy egy egyenesre téve egy pontot. és persze jó néhány lehetlenségi tényező. Mellékszögek és pótszögek szerkesztése Emlékeztetőül egy szög mellékszöge -ra. hogy két másik számtani közepeként állítjuk elő. Ez utóbbi kivitelezését találd ki magad! Adott egyetlen szög. -ot szerkeszteni. De a papír és az asztal ehhez nem mindig elég nagy. Akkor éppen csökkenteni kell.Ennek mintájára szögek tömkelegét234 szerkeszthetjük meg úgy. Így a meghosszabbítási szakasz. tekintve. Ha egy szög túl lapos a szerkesztéshez. hogy hogyan. Szinte csak a fantázia szab határt. de ha szög már eleve tompaszög. 234 Engedtessék meg. (Kissé zavaró. Jelöljük a szöget -val. csak azért menjünk a világűrbe és vissza. -ot -ból és -ból. csúcsát -vel. míg pótszöge °-ra pótolja ki a szöget. és a másik (nem meghosszított) szakasz által közrezárt szögtartomány lesz a keresett szög. Gondold végig. és az egyenes tőle jobbra és balra eső részei a szögszárak. ki utóbbi egyébként éppen az egyenesszögnevet is viseli. hogy ne részletezzem itt ezeket! Most már úgy is meg tudod tenni ezeket teljesen önállóan is. A szögek duplázása nem lehet gond. mely legyen jelű. az egyik szögszárat -sel. hiszen az csak egyszerű szögmásolás. Emígyen lehet °-ot.) . Nyilván nem szükséges kimondanunk. hogy fok legyen. hogy megszerkeszthessük a kívánt szöget? Igen. akkor . akkor nincs mit pótolgatni rajta. de gyakorlatilag ez komoly probléma lehet. Ugye milyen hasznos állat ez a szögfelezés? Pl. éppen e pont lesz a -os szög csúcsa. -t kell meghosszabbítani a csúcson túl. Elvileg ez nem szab határt. mint fok. Azaz ha -nak a mellékszöge.

Zolika.Hozzánk vágnak egy szöget. dobd vissza mellékszögével”. (miközben egy Stallone filmre gondolunk: „Túl a csúcson”. S miként a Biblia is mondja: „Ha megdobnak egy szöggel. A szögcsúcsán túl meghosszabbítjuk az egyik szögszárat. most jófej voltál? . miért négyzethálóztad össze az ábrát? Azt hiszed.

-re. pl. az egyik szögszárból indítunk egy körívet a másik szögszár felé. Az indító szögszárra mérve… . Hoppsza. állítunk merőlegest a másik szögszár. ismét itt egy szög! (Tetszőleges. E merőleges legyen . de állandó körzőnyílással dolgozunk végig!) A szögcsúcsba szúrva a körzőt. Ekkor az és az által közrezárt tartomány a .A pótszöghöz pedig az szög egyik szárára. felöli oldalra.

…majd további -ot. Utóbbi -ot felezzük. . ami így összesen már -ot ad. Így van rámérve az indító szögszárra.

A lehetőség mindig fennáll. aki úgy értelmezi az Szentírást. hogy . Azt az eljárást már nem is említve. mert úgy csicsikázik. melyre fennáll. akkor a derékszögben visszamaradó is éppen a nekem kellő pótszög lesz. A oldallal szemben alakul ki a háromszög harmadik belső szöge. ha derékszögű háromszögból rakjuk össze a megoldást. ami a legkézenfekvőbb. hogy a feladatnak legmegfelelőbbet válaszd.Egyenest behúz. a másik a most berajzolt szakasz. hogy pótszöggel kell visszadobni… az is jó elképzelés. Lám. mely a derékszöggel szemben helyezkedik el. van. Azaz egy derékszög szárának a végére a derékszög irányába nyitva nézően másoljuk fel az szöget. hogy ha magába a derékszögbe másolom bele az szöget. . mint nyuszikától a cigit. Julcsinak most éppen a feje a legkézenfekvőbb. a . Az így másolt szög egyik szára tehát a szakasz. Tedd mindig azt.

Már csak ezt kell ismételten tovább méricskélni. vagyis amilyet akarunk. Az utolsó szakasz ponttól távolabbi végét jelöljük -val. Most mondjátok. Azonban. amennyit éppen a feladat megkövetel. Ennek mintájára. és erre a félegyenesre mérünk rá annyi egyenlő szakaszt. S mi tulajdonképpen az ezeknek megfelelő pontokat keressük az eredeti szakaszunkon. egymás végpontjaiból. azért akármilyen egész többszöröseit könnyedén megadhatjuk. hogy a számítógépnek nincs humora! . hogy egyenlően öt felé daraboljuk. Egy szakasz két végpontjával. a szakasszal hegyesszöget. hiszen ettől szakasz a szakasz. mondjuk az végponból indítunk egy félegyenest. Ekkor keletkezik az szög. vagy ha úgy tetszik tompaszöget bezáróan. Az egyik. ha nem az. Így a félegyenesen egyenlő távolságban fognak metszéspontok sorakozni. Szakaszunk egyik végpontjából egy félegyenest indítunk. Véle és a -vel meghatározott szakaszt béhúzzuk. 235 Ezt egyébként a Word hibajavítója javasolta.Egy szakasz több mint kettő egyenlő részre osztása Ha ez a „több mint kettő” éppen kettőhatvány. Így az . ─ szakad ki Emeséből. megszerkeszthető más esetekben is. Az alkalmazott trükk az. akkor úgy járunk el… ─ … mint Joli néni vasárnaponként a templomba. Erre mérünk fel egy tetszőleges hosszúságot. akkor megoldhatjuk többszörös felezgetéssel is. hogy ha nem is vagyunk képesek akár hányfelé felosztani egy szakaszt. ponton át -vel párhzamos szakaszt húzunk. Melyet az ismert módon egyező irányítással átmásolunk a pontba. Mi most nézzük egy szakasz ötödölését! Ami ugye nem azonos az . ötször egymásután. mely egyébként a félegynesen az -t megelőző metszéspont.235 mert az inkább a tizedeléssel rokonítható.A szakasz éppen az egyötöde a szakasznak.

Fontos. itt a rajzon végpontján át. Egy segédszakaszt rajzolunk be a szakasz egyik. mert a sok lépés miatt könnyen összegyűlnek a hibák. . hogy nagyon pontosan dolgozzunk.

Erre a segédegyenesre mérünk fel öt egyforma szakaszt. .

Szögmásolást végzünk. az pontot összekötjük a kapott szakaszunk eddig nem érintett végpontjával. Ehhez egy tetszőleges körzőnyílással ívezünk -ba szúrva. úgy hogy ívünk metsze az szakaszt is. és az .Az utolsó felmért szakasz túlsóvégét.

Amihez persze az is kell.)) ívet. és . a körzőt távolságra nyítva. . Ezt mérjük le. hogy az ív hosszát is átmásoljuk. hanem az utolsó segédszakasz És most a pontba döfve ugyanazon körzőnyílással másoljuk az (a következő ábra. (Így az ív az pontban metszi az szakaszt.Névadó ünnepséget tartunk: Az új metszéspontjaink lettek ötödölőnk elülső végpontja. Viszont a az nem új.

az pontba döfve. . A és pontokon átalvetünk egy egyenest.Ezzel az körzőnyílással. elmetszük az -en átmenő ívünket. Ami majdan a pontot szüli. mely az szakaszt a pontban metszi.

És ha mindent jól csináltunk. .Ekképpen a szakszt kell már csak ráméricskélni egymásután az szakaszra. akkor éppen -ször fér rá.

Ahol a felezőmerőlegesek metszik egymást. Ha mégis van ilyen.) szakaszok mindannyian egyenlő hosszúak. megtudni. Adva vagyon egy körvonal. Azaz a húr középpontjából állított merőleges egyenes áthalad a köri centrumon. akkor jövő vasárnap pótválasztást tartunk. az ő végpontjai mindig szimmetrikusan helyezkednek el a kör középpontjára. hogy nem levélben és nem is személyesen fogjuk felkeresni. (Valójában nekem kissé elcsúszott.Az szerkesztés elve helyes. ott a keresett centrum. Alkossuk meg a szakaszt is! Ez lészen a másik húr. de a kör középpontját lefelejtették. hol a ménkűben lehet? Aki a kör középpontját a körvonalon kívül keresi. Így kapjuk a szakaszt. Feladat. bizony tévedésben leledzik. A körvonal tetszőleges három különböző236 pontját válasszuk ki! Legyenek ezek név szerint és . 236 Vagyis ne legyen közte két azonos választás. -t és -t. Felező merőlegest állítunk mindkét szakaszra. de attól még a A kör középpontjának megkeresése Sejthető. Azt fogjuk felhasználni. hogy a kör bármely húrját berajzolva. Pl. Ez tehát az egyik húr. Összekötjük valamely kettőt közülük. .

hogy keressük meg a középpontját. Mindegy. . 3. 2. hogy melyiket melyikkel. Felveszünk rajta tetszőlegesen három pontot. Feladat. Kapunk egy körvonalat. Két egyenessel összekötünk kettő-kettő pontot.1.

E művelet fázisait láthatod a képsorokon. A már ismert módon felező merőlegest állítunk az egyenesekre. 5. .4.

.6. A szakasz felezőmerőlegese már meg is van.

Már majdnem kész. 8. Most a szakasz felezőmerőlegesét szerkesztjük meg. .7.

9. hogy tanuld meg észrevenni azt. Ez roppant egyszerű pusztán csak hosszadalmas. . Viszont már volt eddig hosszadalmasabb is. azért nem részleteztem. Minden egyes lépését ismered már. Nem okozhat számodra gondot ennek megértése. ami az orrod előtt van. Elvárom tőled. Mivel ezt már láttuk korábban.

Ami persze annyit tesz.10. hogy a teljes szakasz. ha nincs oly megszorítás mely csak az egyiket engedi meg. és nem csak egy darabja. nevesül körív. de lám a másik oldalán is lehet ugyanolyan körív. . A két felezőmerőleges metszéspontja pont a kör középpontjával esik egybe. Tehát. Itt a kör egy húrjához tartozó középponti és kerületi szöge közötti összefüggést használjuk ki. mert csak. miszerint egy húrtól merre keressük a kör középpontját. Azért fölé/alá. Azonkívül meg azért. mert nem csak a szakasz egyik oldalán. mindig két megoldás van. Adott szöghöz tartozó látókörív szerkesztése adott szakasz fölé/alá Mi is az a látókörív? Olyan pontok halmaza. Valamint az imént említett tényt. melynek minden pontjából ugyanolyan szögben látszik egy szakasz.

és egy szög. Adott egy szakasz. Így. hogy legyen most már az összes lépés. már sejti is.Adott egy szög és egy szakasz. hogy miként alakul a folytatás. de ismerős kell. Nem fogom mindenhol részletezni az ábrákat. Ezt legyártjuk a már ismert módon. . A szöget jelöljük -vel. ezek mindegyikét tanultuk már. a szakaszt -sel! Elsőként kell nekünk a szakaszfelező merőleges. Csak itt -ott. Aztán szükségünk lesz egy olyan szögre mely a szöget éppen ° pótolja ki. Felező merőlegest állítunk a szakaszra. aki nyomon követte a sorozatot és emlékszik minden epizódra. Ezt is ismerjük már.

. mely ugye -ra egészíti ki.A szögnek pedig megalkotjuk a pótszögét.

.

ahol a másik szögszár metszi a felező merőegest. végig ugyanazzal a körzőnyílással dolgoztam. Vagyis ott. foldozgatás! Pontatlanságot okozhat! Nézzétek csak. jól látszik. a pótszög is megvan. ott keletkezik egy nagyságú szög. a toldozgatásnál hegesztési varrat. .) Meggyőződünk róla. mert egészen idáig. Ekképpen. toldozgatás. Itt nekem nem akart.v Íme. ezért meghosszabbítottam. hogy a másolandó pótszög ráfér az ívre. ama metszéspontban lesz a látókörív köri középpontja. vastagodás látható! Azért nem kellett új ív.és középponti szögek tétele. hogy miért nem jó az ilyen hosszabbítgatás. Ezt a pótszöget fogjuk a szakasz egyik végpontjába másolni. (Lásd kerületi. Remélem.

körív körzőnyílásba vétele. Eme körív felmérése a szakaszunkat metsző körívre. .

hogy az a fránya felezőmerőleges rövid ahhoz. Azonban látható.Ezáltal a pontnál keletkezett egy szöggel egyenlő nagyságú szög. hogy a két egyenes találkozzék. .

Ez ugyancsak egy gondos tervezéssel elkerülhető lépés lett volna! A két egyenes metszéspontja. pont.Meghosszabbítjuk hát. egyúttal a kör középpontja az vesszük. Ezért az hosszat mint sugarat körzőnyílásba .

És kört rajzolunk vele. .

Mivel valaki nem rajzolta meg elég hosszúra a szakaszfelező merőlegest a másik irányban sem. . ezért most arrafelé is me g kell hosszabbítanunk.

azaz amely körívek pontjaiból éppen φ szögben látszik az szkasz. itt nyilván a hosszabb ívek.És már csak az előző kört kell átmásolni. hogy a szakasz mindkét oldalán megjelenjen a látókör. A megfelelő látókörívek. melyek az adott szöghöz tartoznak. .

akkor onnan a kerületi pontok egyikéhez kitárva a körzőt. Azt használjuk ki. csupán agyonrészleteztem. hogy mely körívekről van szó. És meglepő. De az ábrákból sokkal világosabb ez. mint így szövegből. . de nagyobb pontosság érhető el vele. felmérhetjük az eredeti szakasz két végpontjából. A legtöbb szerkesztés kisebb-nagyobb variációkkal is elvégezhető. A szárcsúcsnál lesz a látókörünk középpontja. Ha magad is elvégzed. mint az előzővel. Nem oly hosszadalmas. mint egyenlő szárú háromszög két oldalát.Pirossal kiemelve még inkább látszik. hogy ha a körvonal három pontja megvan már. A mostani teljesen más kiindulást használ ki. Bátran próbálj ki te is több eljárást. ezzel körzőnyílásba véve a sugarat. akkor abból a kör középpontja meghatározható. rájössz. mint az előző. Alternatív megoldás ugyanerre a problémára. És ha meg van a középpont is. avagy sem. hogy gyors ez a módszer. mint amilyennek tűnhet. azaz látókörív szerkesztés másként Nem kötelező ragaszkodni egyetlen gondolatmenethez.

Adott az szakasz és egy szög a csúcsnál. Először jelöljünk ki egy pontot a szög egyik szárán. ahol még elég szűk ahhoz a szög nyílása. Eme szögnek megfelelő látókörívet kell rábiggyeszteni a szakaszra. amelyekbe nem lehet tetszőleges karaktert biggyeszteni? Direkt engem akarnak idegesíteni? . E pont is a jelet kapta. Miért csak olyan programok vannak. mert a buta arcú Prezi program nem ismeri a -t. hogy onnan a másik szögszárra mérhessük rá a szakaszt.

és adja azon . kör kerületi pontjait. Felmérjük a szakasz hosszát a két szögszár közé. Így a és a két új pont.Körzőnyílásba vesszük a szakaszt. Az új pontból az új pontig. melynek sugara azonos a megszerkesztendő látókörívünk sugarával. hogy felmérhessük.

Összekötjük a két új és pontot. Az új szakaszra felező merőlegest állítunk. .

.

a felező merőleges.Íme. .

.A szakaszra is felező merőlegest állítunk.

.

Nyilván éppen így felező merőlegest állíthattunk volna az szakaszra is. a kör középpontja.Íme. A két felező merőleges metszéspontja. . Az is kiváló lett vón. a másik szakasz felezőmerőlegese.

át másolhatjuk a sugárhosszt az eredeti szakaszunk végeiből ívezve: Felmérve a sugarat az egyik… . -ig vagy -ig. akár -ig.E kör középpontjától egyik kerületi pontjáig nyitva a körzőt.

Megkapjuk végre látókörívünk középpontját. elmetszve egymással a két körívet. .…és a másik végpontból is.

Ha figyeltél. hogy nem is lehet megszerkeszteni. Zolika? Most pedig jöjjenek olyasmik. A stb. itt többek között a Thálesz tétel alapos ismeretét és használatának csínjátbínját. amelyekben nem fogom agyonrészletezni a szerkesztéseket. Ugye. hogy ilyet nem is kérnek tőled Hogyan szerkesszük meg egy szakasz -. Néhány olyan szakaszhossz többszörösének megszerkesztése. mert eddig úgyis ezt tettem. Az szakasz másik oldalán lévő rövidebb körív. a megadott szöget éppen -ra egészíti ki.Eme metszéspontba beszúrva a körzőt. melyekről azt hinnéd. Ha ezek közül bármelyik is . Most is csak figyelned kell. befogó tétel. magasság tétel. illetve. kört rajzolunk. a nagyobb körív a nekünk kellő. illetve a nem is oly magasfokú szerkesztési jártasságot jelenti. lesznek a segítségünkre. illetve -szorosát? Sokféle ismeretet felhasználhatunk. vagy -szorosát. Miként azt a húrnégyszögek ismerői kiválóan tudják is. úgyis tudsz mindent. Itt most. Püthagorasz tétel. stb. kinyitva az eredeti vagy pontig.

Akkor vágjunk is bele! Adott egy szakasz. a befogóknak a Hiszen . Pontosabban. akkor ez a fejezet.gondot okoz. nem neked van írva. Szerkesszük meg az ő -szeresét! Használjuk fel azt. hogy az oldalú négyzet átlója éppen -szerese. ez a lábazat. mert ez már a fejezet vége. Azaz az egyenlő befogójú derékszögű háromszög átfogója. hosszúságú.

) Az ábra helyes. hogy hogyan kell szakasz -szeresét megszerkeszteni. Azaz Adott egy szakasz. így nem kell vele bajlódni.De az előjel úgyis csak irányt jelölve jelentene valamit egy hosszúság kapcsán. Szerkesszük meg az ő -szorosát! Már tudjuk. (Bevallhatnám azt is. de én olyat nem teszek. azaz lefelejtettem az -t. hogy elrontottam. yeah! . Nem rontok és nem is vallok. hiszen: Oh. így akár ezt is felhasználhatjuk. Az egyszerűség miatt az ábrán az szakaszt egyszerűen -gyel lett jelölve.

Szerkesszük meg az ő -szörösét! Itt is a Püthagorasz tétel segít.Adott egy szakasz. Mert derékszöget könnyen tudunk szerkeszteni és egy szakasz kétszeresét sem nehéz. Hiszen: Vagyis: .

két részre osztja az átfogót. mert címmel lett álcázva. ez tűnik valószínűbbnek. azaz Azaz: . Jobban belegondolva. az említett magasság. A magasság tétel szerint. akkor a magasságunk éppen a kívánt lesz. De az is lehet. hanem a derékszögű háromszög átfogójához tartozó magasságra utal az elnevezés. az szakasz -szeresét.Adott egy szakasz. az átfogóhoz tartozó. Így tehát ha a hossz helyébe írjuk a feladatban megadott szakaszunkat. ami nyilván egy Magasság nevű ember után kapta a nevét. hogy mégsem. Ha nem találod a fejezetet. Nem bizonygatom itt a tételt. Szerkesszük meg az ő szel jeleölve! -szorosát! Ez a -szoros legyen - Szerencsére ismerjük a Magasság tételt is. helyére az -et. mert a megfelelő fejezetben megtörtént. és ezek szorzatának gyöke éppen a magassággal egyezik meg. hogy az is abban a fejezetben van. akkor azért van. tekintve.

majd e szorzat négyzetgyökét vesszük. hogy valóban megismerd! Vajon melyik fejezetben találod? Ha már szóba került a befogó tétel is. Ha nem sikerült megérteni. te!? Mi. ha az átfogót szorozzuk a hozzátartozó magasság által az átfogót két részre osztott szakasz közül az illető befogóhoz közelebb eső szakasszal. hogy pont úgy. mert úgy is tudod. ahogy én írok? Na. hogy azt hol keresd! Vagy nem? Hát milyen figyelmetlenül olvasol. akkor nézzük meg mi szépet és jót szerkeszthetünk azt is felhasználva! Először is maga a tétel: A derékszögű háromszög befogójának hosszát kapjuk. . mivel: Természetesen a derékszögű háromszög megszerkesztésének csínját-bínját a Thálesz tétel ismerete nagyban elősegíti.Amit egyszerű belátni. Gondoskodj róla. azért ez nem volt szép tőled. akkor kuksold meg az ábrát! Ezt sem bizonygatom.

illetve szerkesszünk helyére -t. ott is derékszög van.Természetesen. helyére -t! Ekkor a két befogó így alakul: Vagyis ekkor az összkép ez lesz: Ami nem olyan rejtélyes. hiszen ez egy derékszögű háromszög! Írjunk. a háromszög felső csúcsánál. amibe három vonal fut be. hiszen .

univerzális egység. akkor válsztanunk kell egyet. hogy hova kell beszerkeszteni az jelű egységszakaszt. Abszolút értelemben nincs . ilyen az élet. Adottak is lesznek. Szerkesszük meg az szakasz négyzetét! A következő ábra mutatja. gondolkodni mindig szabad! Ja. Használd a fejed. Ha az igazi. és hogy hova adódik szinte magától az : . valós életbeli problémákban nem adottak. a feladatban tovább haladva kiderülhet. Később. ami jól illeszkedik a problémához. Hát. hogy lett volna egy még realistább egység is. Egy egységszakasszal egyetemben. mely a leglogikusabb választásnak tűnhet. az szakaszt. akkor nem kellene ennyi sok hosszúsági mértékegység sem. Mindig olyat. és a gondolkodás nem aggódást jelent ám!! Adott egy szakasz. Azonbn a feladathoz illeszkedően mindig találhatunk olyat.És így aztán: És éppen ekképpen Azaz --------------------------------A most következő feladatokban szükség lesz egy hosszúságra is. Ha lenne.

az hogyan szerkesztett derékszöget oda. hogy megkapjuk az ismeretlen hosszt? Így e: Adott egy és egy szakasz. . hogyan helyezzük el az ismert hosszakat.Ha valaki menetközben elfeledte volna. Adott egy szakasz. a hármasvonalnál lévő derékszöget. hogy hol is van itt derékszög. annak bejelöltem. no meg egy egységszakasz is. Szerkesszük meg az szakasz reciprokát! Vajh. természetesen a Thálesz tétel segítségével kapjuk. hogy van? He? A „felső”. Amit már az Azután pedig eme ábra szerint kell eljárni: feladtban láttunk is. Szerkesszük meg kettejük szorzatát! Elsőnek meg kell szerkesztenünk eme szakaszok négyzeteit. ahol nem is tudta. De aki eddig sem tudta.

hogy Illetve a másik hányados legyártása: . azaz -t is! -t és Hogyan csinálunk hányadost? Mint ahogyan az osztást is. Reciprokkal szorzunk. jól látod. de ha ez is zavar. Lusta voltam mindig új ábrát rajzolni. főleg az előző ábrákkal összehasonlítva. csak a feliratokat cseréltem le. akkor te önmagad számára is teljesen elviselhetetlen ember vagy.Igen. Így felléphetnek aránytalansági problémák. Tehát előbb le kő gyártanod a megfelelő reciprokot. kérem szépen. És remélhetően már nem csodálkozol azon. és a számláló négyzetét is. Adott egy és egy szakasz. Majd követni ezt az ábrát. Szerkesszük meg kettejük hányadosát! Mindkét hányadost. mint útmutatást. Majd a reciprok négyzetét.

gondolkozz. Ahol hiányzik. írj nekem: Ezt minden fejezet végére odaírhattam volna. gondolkozz! Ha bármi gubanc van. vedd úgy.Agyalj ki még egyéb megszerkesztendő szakaszhosszakat is! Ez légyen házi feladatod. hogy az volt a cél. mintha ott lenne. Mégse legyen még vége a fejezetnek! Nézzük a szabályos ötszög. és útravalód is! Ezeket a Szent Lustaság eszméinek megfelelően tök gyorsan el tudtam magyarázni. Gondolkozz. talán nem értettél mindent? Nem értettél semmit? Annak örülök. azaz a pentagon szerkesztését! . mert sejtheted.

Esetleg adott egy kör. Csak azt kérik. hogy közvetlenül ezzel a szakaszhossznak a megszerkezthetésvel is megoldhatjuk a feladatot.  Ez a tehát nem egy szög. a „phi” néven emlegetett értékkel megadott hossz szükségeltetik hozzája. hogy a Thálesz tétel segedelmével. nem? Főleg. hogy szerkesszünk egy szabályos ötszöget. jó. Ebbe kell beleszerkeszteni a pentagont. az egységsugarú körbe rajzolt ama derékszögű háromszög. Nézzünk egy hagyományosabb eljárást! Semmi. mert az ott előforduló arány. Azonban hogy lássunk azoktól eltérő szerkesztést is. Ebből már sejthető. akkor ezt a értéket kell megszerkesztenünk. Így. az ezzel szemben lévő oldal hossza éppen a Gyönyörű. hogy a szabályos ötszögnek minden belsőszöge szerkeszteni. Na. Ez pedig úgy kerül ide. És mivel °.Szabályos ötszög szerkesztése Ennek erős kötődése van az aranymetszéshez. hogy igazából éppen visszafelé kellene belátni ennek igazságát. hanem egy szám érték. akkor már rendben is vagyunk. a magasság tétel. Itt nem fogok külön előre magyarázni. azaz egységnyi sugárral rendelkezik. figyelj hát jól! . Kövesd a rajzokat! Lusta voltam megbetűzni a pontokat. Ha a kör melybe szerkesztjük az ötszöget. ha tudunk Így nem nehéz kitalálni. az előbbi szakaszban. mint általában a görög kisbetük szoktak lenni a geometriában. melynek egyik hegyes szöge éppen . és befogó tételekkel látott perverzkedés módszerével.

Egy kör. De szabályosat ám! . vagy mi rajzoltuk. Mindegy. Vagy készen kaptuk. Ebbe varázsoljuk bele az ötszöget.

A lényeg. Mindegy melyiket. . hanem csak egy mezei húr.Berajzoljuk az egyik átmérő egyenesét. hogy át menjen a középponton. az biza nem átmérő. mert amelyik nem megy át.

Erre merőlegesen berajzoljuk a kör egy másik átmérőjét. Az már egyértelmű. mert az előzőre csak egyetlen egy lesz merőleges. .

mint az. Én a vízszintest feleztem. Pl. de lehetett volna a másikat is. aki az egyenlítőn él az pont ellentétesen nevezi azokat. Hiszen a vízszintesség.Az egyik átmérőt megfelezzük. aki az északi vagy déli sarkon. . vagy függőlegesség csak viszonylagos.

E felezőpontból mint középpontból rajzolunk az eredeti körünk sugarának felével egy köröcskét. .

akkor a függőleges átmérő egyik végpontjából húzott egyenessel elmetsszük a köröcskét. Na. A köröcskevonal távolabbi metszéspontját jelöljük meg. Az a zöld pont egy kis zöld karika. a középpontocskáján keresztül. mint itt is.) . de most nevezzük pontnak. jó. (Zöld pont.Ha kiskörünk a vízszintes átmérőn van.

(Zöld körív.Vegyük körzőnyílásba a zöldpont és a nagy kör függőleges átmérőjének felső végpontját. Innen rajtoljunk körvonalat. mely két pontban metszi a nagy kört. . Ezeket mérjük fel szépen egymás után.) A nagy kör függőleges átmérőjének alsó végpontjából nyissuk ki a körzőt a zöld ív és a nagy kör egyik metszés pontjáig. Ez a távolság lesz a pentagonunk oldalhossza.

Az első döféssel két pontot is kijelölhetünk. . azaz két oldalt is. Aztán haladjunk körbe.

mert hiszed. hogy fejjel lefelé áll? Persze mert ez egy ausztrál ötszög. Valószínűleg erszényes is. és én mindig jól csinálok mindent. Mi.Ha jól csináltuk. akkor egy ilyen szép ötszöget kapunk. de akkor is igaz. . vagy sem. hogy egészen születésem óta .

ki tudja számolni a szabályos ötszög oldalainak hosszát is. Feltéve persze. Az aranymetszésről majd hallasz még a l. ∎∎ . Legalábbis asszem. Azonban aki ügyes. többféleképpen is ki lehet számolni.A színezés félrevezető lehet. így ez legyen házi feladat. hiszen az aranyszínű oldalak éppen nem másik szakasz annyi. sőt már hallhattál is is. Sőt nem is olyan nehéz. hogy a nagy körünk sugara éppen egységnyi. hanem egy A zöld pont és a nagy kör függőleges átmérője felső végpontjának távolsága ennyi. hosszúságúak.

gól. Pl. akkor honnan is tudnánk. De itt szinte semmitmondó ez a jelentés. Ekkor. mint az eredeti alakzat szakaszai. Eltolás Ez az nem elrontást jelent. ha a hasonlóság aránya! Ha méretben is megegyezik egy ilyen és az ő . ha . akkor az új alakzat megfelelő szakaszai éppen fele akkorák. az negatív -val adható meg. ami az ősben északra nézett leányában nem fog északra nézni. Ha egy pontra tükrözök. gól. mert ezek a legegyszerűbb alakzatok. hogy hova és mennyivel toljunk el? 237 A mint szó. hogy mi van akkor. vagy négyszögekre fogjuk megtenni. hogy a vektor az az objektum. A cím becsapós. akkor ez új alakzat minden megfelelő szakasza kétszerese az eredetinek. Ez mindig egy adott távolságot és irányt is pontosan magában foglal. Ha tájolási eltérés van. Itt a tényleges transzformációkat háromszögekre. Tehát ez eltolási transzformációt vektorával adjuk meg. tessék azokat a megtanulni. mely nem csak hosszal. átalakítást jelent. Ha teszem azt.238 mert itt csak hasonlósági transzformációkra szorítkozunk. . tekintve. 238 Szándékosan. stb. És ha nem lenne egy adott irány és hossz. fejezetben. Ha méretben nem egyeznek meg. mert már régóta szerettelek volna benneteket jól átejteni. hanem . akkor az is jelentkezik a lambdában: vagy akár . az eltolás. Ilyen eljárás pl. képezünk új alakzatokká. nyújtás. történt. A hasonlóság arányát gyakran -val jelöljük. Ekkor . A szerkesztési lépéseket nem fogom részletezni. ill. akkor az új alakzat minden megfelelő szakasza éppen négyszerese a régi szakaszainak. Ha . akkor egybevágósági transzformációról beszélünk. Ezeket a transzformációkat ezért is nevezzük. távolság megadva. vagy kicsinyítek is. Sikerült. tükrözés. akkor . És azt már találd ki te. Ezek szerkesztési lépésekkel is kivitelezhetőek. pontra tükrözésnél nem változik a körüljárás. vagy ezek egymásutánja. Azaz a torzításos transzformációkat nem vesszük itt. és továbbgondolni a c. ha az eredeti alakzat és az új alakzat egymásnak mása.Geometriai transzformációk237 Geometriai transzformációk során alakzatokat. Ilyenkor az ős és képe tökéletesen fedésbe hozható egymással. esett meg. megfelelő alkatrészeik azonos arányban viszonyulnak egymáshoz. gól! . akkor . beszélünk akkor. Ha . melyekre az adott transzformációk sajátosságai már jól láthatóan jelentkeznek. De forgatásoknál. de iránnyal is rendelkezik. még nyújtok. mert semmi speciálisat nem közöl ez az elnevezés.

Toljuk el a háromszöget a vektornyival! Mivel a háromszöget egyértelműen megadja a három csúcspontja. egyértelműen jelezve. . hogy melyik új pontnak ki is az eredetije. ha az eltolási vektor ily rövidke és debil irányú. a -nek megfelelő a és a -nek megfelelő a . hogy neve is van ennek a műveletnek. Az imígyen áthelyezett vektori végpontoknál kapjuk a kívánt pontokat. a múltban több magyar településen is végrehajtották ezt a geometriai transzformációt. Az újpontok nevei az eredetiektől egy jobb felső sarokba tett vesszővel vannak megkülönböztetve. Az eltolás vektorát szabadvektornak kezelve. elegendő eme három pont új helyét239 megkeresni. az eredeti és az új alakzat részben fedi egymást. azaz önmagával párhuzamosan áthelyezve.Adott egy háromszög és egy vektor. Eszerint. Még ha nem is tudták. az pontokhoz illesztjük a vektor kezdőpontját. 239 Több magyar település nevében is szerepel az „Újhely” szó. Így lesz az eltolás után az pontnak megfelelő pont az . ill. Lásd az ábrát! Igen.

A háromszög csúcsaihoz illeszteni a vektor klónjainak kezdőpontjait.Toljuk el a háromszöget az adott vektorral! Ugyanazt kell tenni mint az előbbi feladatnál. -------------------------Most teszünk néhány észrevételt az eltolással kapcsolatban: . ha a vektor ideálisan hosszú és megfelelő irányítású. azaz a keresett új alakzat csúcspontjait. akkor az ős és leányalakzat részben sem kerül egymásra. Vagyis. majd a végpontok adják meg a vesszős pontokat.

szakasz. A mínusz mindig akkor jelentkezik. csak a tájolás lesz ellentétes. ilyen a tengelyes tükrözés. Ennek az inverze. ha nem áll rendelkezésre tükör. a -vel való eltolás. azért kell itt süketelnem. mert a fedésbe hozhatóság igaz. a tükrözés tükrözése arra utal. vagy akár síkra tükrözök. ha a változik. Ezt a tulajdonságot nevezzük . valamely irányban. pl. a megmarad. az ugyanezzel a számmal való csökkentés. A tengelyes tükrözés Mint azt magad is tapasztalhattad. Feltéve. mint a számoknál egy számmal megnövelni valamit. azaz közös része lesz az ősnek és képének. ha pontra tükrözök.K.Ha az eltolás után a vektor ellentettjével. Gyakorlatlan szem nehezen olvassa tükörből a rendes írást. Esetleg mindkettő változik: Pl. A síkra tükrüzés nyilván csak térben lehetséges. amelyen éppen rajta van az ábrája. vagy az eleve tükörírással készült feliratot. ha tökörképedet nézed.és balkeze felcserélődését látod. mintha nem történt volna semmi. Ez annyit tesz. Olyan ez. arra hogy az eredeti alakzatot kapom vissza. felületdarabja esik a „tükörre”. Erre mondjuk. mindenhol ugyanezzel a szerkesztési problémával küzdöttem. Az alakzatok fekvési iránya. mikor sem a tájolás. sem a köröljárás iránya nem marad meg. nem írok többet. mi a ménkűt írjak még ide. Együttes hatásuk tehát az. hiszen minden olyan objektum. vagy szakasza. Így jártam én is. De ekkor a művelet nem hoz változást. vagy tükörsíkra. ha azok éppen „hatástalanítják” egymást. Ahol irdatlan nagy ürességeket találsz a könyv oldalain. akkor az ő jobb. akkor sok üres helyet hagy maga előtt. akkor visszajutok az eredeti alakzathoz. Vannak olyan transzformációk. Vagyis a szám mínusz egyszeresét adni hozzá valamihez. vagy nevezzük. akkor a leányalakzaton is ugyanebben a körüljárási irányban olvashatom ugyanilyen sorrendben a megfelelő csúcsok neveit. Olyan ez. Ugyanis akkor inverze egy művelet egy másiknak. ami rajta van a tárgyon. azaz mínusz egyszeresével ismét eltolom az új alakzatot. Az eltolás nevű transzformációnál a körüljárás iránya megmarad. hogy valaki nem arra a síkra akar tükrözni. ugyanarra a tükörtengelyre. ill. hogy kitöltsem az ürességet a következő oldalig? Ha egy ábrát akar az ember bebiggyeszteni és az nem fér ott el. Éppen így. Ez utóbbi megjegyzés. annak is ilyetén változását figyelheted meg. felületdarab azonos lesz a leányalakzatban is. helyben marad. Hiszen ez egy egybevágósági transzformáció. vagy a változik. ha az ősnek egy pontja. Csak hát nem írhatom mindenhova ugyanazt! . hogy ha az ősalakzaton a csúcsok neveit olvasom egymásután körbe. akkor a tájolás és körüljárás is változik. ám mégis egybevágósági transzformációról van szó. Az ilyen transzformációkat . ha egy írást fordítasz a tükör felé. De ha akár egyenesre. Na. O. Éppen így. Vagyis a tükrözésnek az inverz művelete éppen önmaga. ha tükörképet ismét tükrözöm. Pl. az órajárásával ellentétesen. akkor az a pont. De ennyi elég is lesz. Megtehető. hogy a -ral való eltolás inverze. mellyel visszafordíthatja a cseles szöveget. mint a számok világában a mínusz eggyel való szorzás: . A méret is megmaradt. tájolása is azonos maradt.

Tükrözzük a háromszöget a tengelyre! A tükrözést itt merőleges segédvonalakkal tehetjük meg. majd a pontok tengelytől való távolságait mérjük rá a merőleges egyeneseknek a tengellyel ellentétes oldalára. Az ősalakzat jellemző pontjaiból merőleges egyeneseket bocsájtunk a tengelyre. Nézd csak meg. Vagyis minden pont. itt a körüljárás iránya megfordult! Ez a tengelyes tükrözés esetén mindig így van. marad a helyén. átkerül a jobboldalra. aki a baloldalén volt a tengelynek. aki a tengely jobboldalán volt. Aki éppen a tengelyen nyugodott. átkerül a baloldalra. .

és ezek tengelyen túli felére rámérni a pont-tengely távokat. Ne legyen oly sok vonal rajta. mindegy.és leánykép.Tükrözzük az négyszöget a tengelyre! Ki volt az az idétlen. Így is meglehet csinálni. aki a tengelyt rátette az alakzatra? Te voltál. Inkább lehagytam az ábráról a merőleges szerkesztési vonalakat. amit akkor látnál. szerencsétlen vadbarom. Ekkor is merőlegeseket kell bocsájtania csúcspontokból a tengelyre. csak éppen részben egymáson lesz az ős . hogy tisztább legyen a kép. Gondolatban kösd össze az őspontokat leányaikkal! Így látni fogod azt. Zolika? Na. . Keresztülkasul. ha mégis berajzoltam volna azokat a fránya segédvonalakat. mint állat.

Tükrözzük az négyszöget az pontra! Csak azt kell tenni. hiszen azért is ez a neve. egyszerű alakzatoknál ezek a csúcsok. Hiszen a túl oldalra fogünk tükrözni. hogy ez a tükrözési pont éppen középen lesz az őskép. amit mondtam. hogy legyen adva hozzája egy pont. Ha még sem adnak. A középpontosság sokkal inkább arra utal. akkor kell. de ez nem szükségszerű. akkor mi választunk egy pontot. hiszen valójában ez éppen az pont körüli -os elforgatásnak felel meg. Lehet persze ott is. hogy jobban lásd. és leánya közt. Maga a megszerkesztés oly módon megy. hogy ez a pont mindig a tükrözendő alakzat középpontjában lesz. hogy az alakzat jellemző pontjait. Az hogy nem arra utal. Gyakran eme pont jele az . .Középpontos tükrözés Ha ennek a neve nem kamu. mi is van itten-e. Meghagyom a szerkesztési vonalakat is. Akár csak egy tükrözési középpont. melyre tükrözhetünk. Itt a körüljárás megőrződik. összekötjük az ponttal és meg is hosszabbítjuk az összekötő vonalakat az ponton túl.

Lám. ilyennek kell lennem nekem is. Ha te magad választhatod meg az pontott. mikor pontra tekintve a csúcspontok takarásban vannak egymásnak. Az eljárás ötszögre is ugyanaz. akkor a vetítővonalak így egymásba gabalyodnak. hogy csak háromszögek és négyszögek lesznek. Azaz. hogy ne lógjak ki a sorból. miként az előbb is csináltuk. mint akárhányszögre. ilyen álnok és rászedős ez a világ. tedd mindig .Tükrözd az ötszöget az pontra! ─ Hát azé’ ez mán mégis csak túlzás! Azt mondták. most mégis egy ötszöget akarnak velünk megcsináltatni! Ez nem igazság! ─ mondja Zolika. Igen.

és nem pedig ezeket: . vagy . hogy összekevered a pontjaidat. Te keresd meg Nagyítás és kicsinyítés egy 240 pontból Ez a transzi Hasonlít az előzőhöz. Ilyenkor pozitív értéket adnak meg a hasonlóság arányaként. hogy alapesetben az pont azonos oldalán található az ős. pontra tükrözési transzinak. méghozzája éppen kétszeresére nekije! Úgy ám! Az pont mint Goa’uld csücsül benten-e! 240 A . hogy ne lépjen fel ez a takarási jelenség! Akkor kevésbé valószínű. az ős hasába az pontot.és leánykép megfelelő pontok. Figyeld meg. de el is tér tőle. stb. Nagyítsd az hatsöget az pontból. a legutóbbi ábrán: a többit! .és leánykép megfelelő pontjai. akkor éppenúgy az pont átellenes oldalára esnek a megfelelő az ős. itt most kivételesen jelent. Még pedig annyiban. mint a pontra tükrüzésnél. Ebből ki is találhatod. hogy ennél a transzformációnál az őskép szakaszai mindig párhuzamosak a leánykép megfelelő szakaszaival.olyan helyre. Az előbb is biggyeszthettem volna az egyik feladatban belülre. . a pontra tükrözéshez. hogy az itteni eset felel meg az előbb vett. Pl. Most meg is teszem a következőnél. Ha negatív a értéke.

he? Há’ mán majdnem lemaradt a papírról! . Az ős minden pontja az ponttól -szorosára kerül. mintha az pontból vetítenénk a csúcspontokat kifelé. Az ős és leányának megfelelő szakaszai itt is párhuzamosak. Jól látod. Kicsinyítsd az hétszöget az pontból. S ezek lesznek a leánypontok. De lehet persze az pont kívül is. harmadára! Hova lett mán téve az az pont.Tehát ezt úgy kell elképzelni. mint amilyen messze volt. a párhuzamosságokat. Ilyen lesz a következő feladatban is. melyek a leányképet alkotják.

hogy . hogy miként köll aztat csinálni. és háromszorozni is.A csúcspontok ilyenkor a . . Végezzük el az ötszög pontra tükrüzését és egyúttal nyűjtsuk is másfélszeresére! Vagyis ez annyit tesz. mert negatív a -ja. míg az átesett az -perenciás tükörponyon túlra. hogy tudj! Ennek mikéntjét megtanulhatod a c. Erre mondjuk azt. ha tudsz szakaszt felezni. Mi. hogy még nem olvastad el? Büdös kölke. Nem árt. ponttól való távolságait kell csökkentenünk harmadára. Volt egyszer egy hol nem volt és a leányka addig-addig lambdázott. hogy És most jöjjön olyan. hogy merészelted nem elolvasni!? Muszáj lesz elolvasnod. Sőt. röpke oldalas fejezetből. mert én itt ugyan el nem magyarázom megint. mikor az pont túloldalára kerül a leányka. nagyon is szükséges.

Forgassuk el az négyszöget pont körül. teljes egészében meghatározó pontjait összekötjük az ponttal. úgy hogy a kívánt szöget szerkesztjük rájuk.. Eme összekötő szakaszokat forgatjuk el. Pont körüli elforgatás Itt is az a nyitólépés. Majd az elforgatott segédegyenesekre. Ahol a kellő távolságok vannak az elforgatott segédegyeneseken. ott lesznek a leánypontok is. -kal! . az ponttól fogva rámérjük az őspontok megfelelő távolságait. hogy az alakzatot jellemző. az elforgatások jönnek. és az pontban lesz eme szögek csúcsa.

az meg nem olvasta el a megfelelő fejezetet. hogy egyből mindent tökéletesen fog tudni csinálni. Lopj. hogy miről van szó. ahol csak lehetőség nyílik rá. hanem azt javaslom. Aki ilyet mond. kiművellek sec-perc alatt! Fordítsuk el az nyóccöget növeljük is meg a háromszorosára! az pöttynek körüle. gyakorolj! Senki ne higgye. Ha te is meg akarod ezt tanulni. mert anélkül nincs értelme az egész fergeteges fitty-fenének se! De mindeközben ne felejtsük el azt sem. Vagy akár még kettőnél is jobban. majd ebből kifolyólag a csúcsok ponttól való távolságait sem. gyakorolj. hogy ennek kifejlesztéséhez gyakorolj. az jobban hazudik. mint egy politikus. a többit másolni is lehet. Erre nem adok semmi pontosabb tippet.Aki tud szöget szerkeszteni. A politikusoknál jobban meg csak kevesen tudnak hazudni. de úgy ám. Nyílván elég egyszer megszerkeszteni az adott szöget. csalj és hazudj. az órajárásával ellentétesen értendő! Hogy ne keverd össze a segédvonalakat. -kal. minden hiba nélkül. tarts valami rendet. hogy a pozitív szögelfordulás. az érti. melyből mindig tudni fogod. Aki nem. hogy közben . hogy éppen hol jársz. iratkozz be hozzám. melynek címe: .

aztán egy nyújtózás. Azonkívül meg mindent tudsz már. egy fordítás. pozitív irányba tekered. nem? 241 Hiszen mikor kicsavarod a Cola-s üveg sapkáját. Azt meg már láttuk. hiszen ti nem is ismeritek már az órát. Két lépésben fogjuk csinászni.A negatív szög az órajárásával azonos irányú241 elfordítást jelent. Vagy nem? Miért? Nem figyelsz? Úgy kell neked! A „növelés” nyilván nyújtást jelent. A Cola-t kinyitni csak elég pozitív nem? Mikor visszazárod. Bezzeg az én időmben! . A középső állapot a ződd. Ez az óra járásának irányához való hasonlítás. amúgy is idejét múlt. De egyetlen ábrára pakolom mindkét lépést. akkor is az órajárásával ellentétesen. az meg negatív irányban történik. az eredmény a piros. A vesszősök veszősei a kétvesszősök: Ez tök kafa lett.

Vettünk minden olyat. miként azt majd c. ∎∎ . ha háromszögekre. Csupán néhány házi feladat van még hátra. fejezetben látjuk is. nem kell túl bonyolult ábrákat készítened! Bőven jó. mint ötöt. húszszögekre. vonalzót. hogy azt elfoglalhasd mindenféle jó kis cselekvéssel. Így itt a vége ennek a fejezetnek. hogy a függvényekre is alkalmazhatóak a transzformációk. Amit nem akartam. és hajts végre minden itt tanult transzformációból kettőthármat! Ami hát mi mást is jelentene. Akarom mondani hétszögekre. ragadj körzőt. Ne szívasd magad. Rajzolj mindenféle alakzatokat. vagy azonos transzformációkat is ugyanarra az alakzatra. tízszögekre. nyolcszögekre. amit akartam. Zárásul még annyit. azt most sem akarom. Egymásután végezhetsz többféle. vagy négyszögekre korlátozódsz. Teljesen szabad kezet kapsz.

akkor az egyik nagy és a kicsi összege automatikusan nagyobb lesz.A háromszögekről és négyszögekről Háromszögek Mitől is háromszög a háromszög? Nem csak háromszöge. ha az adott oldalhosszak között fenn áll a Ez annyit jelent. mert . Ha két nagyobb egyforma. mint azt a lakosság %-a gondolja. Ha a két kisebb egyforma. mintsem hogy állandóan mind a három egyenlőtlenségen végig kellene menni. sosem kell mind a három egyenlőtlenséget megvizsgálni… Hamarabb is kiderül. mint a harmadik oldal hossza. mint a harmadik. akkor ez teljesül. Ezt általánosan így jelöljük. Ezekből sem lesz háromszög. Ha a három oldal egyenlő . Azonban nem lehetnek az oldalhosszak arányai bármekkorák. a háromszög oldalhosszai: De mint mondtam. Csak akkor állítható össze (szerkeszthető meg) egy háromszög. hogy „ . Ezek egyáltalán nem feltétlenül egyforma hosszúak. Ahol is a nyilván azt jelenti. Nézzünk egy-két példát: Mivel vagyis így ezekkel az oldalhosszakkal nem létezik háromszög. akkor is elegendő ezt vizsgálni. de három oldala is van. Ha mind a három oldal különböző hosszúságú. akkor elég ezt a két kisebb összegére vizsgálni a legnagyobb ellenében. hogy a háromszög bármely két oldalhosszának az összege legyen nagyobb.

Derékszögű. de erről majd később. Lásd a c. . ha minden szöge hegyesszög. a szögeket nevezzük azt a tartományt. ezért egyenlőek azok a szögek. ha van egy derékszöge. melyek azonos betűvel (görög betűvel) vannak jelölve. fejezetben. az imént látottakat figyelembe véve.Ezekből már lesz háromszög. mely az egyik oldal meghosszabbításával létrejön és éppen -ra egészíti ki a mellette lévő belsőszöget. lásd az előbbi ábrát. leszűrhető a következő okosság: A háromszög külső szöge egyenlő a két nem mellette lévő belsőszög összegével. A háromszög szögeiről A háromszög hegyesszögű. És tompaszögű. Méghozzá éppen derékszögű. ha van egy tompaszöge. mert a belsőszögeinek az összege pontosan Az ábrán a zöld vonalak párhozamosak. és az adott három szögben sem. Egy derékszögnél. . a csúcsokat nagy latin betükkel . Így. vagy egy tompaszögnél nem is lehet neki több. Ugyanilyen meggondolással minden síkháromszög belső szögeinek az összege: Hiszen semmi specialitás nem volt az adott háromszögben. A háromszög oldalait kis latin betűkkel ( kis görög betükkel jelöljük.

azaz egy -os szöge. mivel már derékszögből is csak egyetlen egy lehet egy síkháromszögben. hogy a szögek aránya . milyen szögei vannak a háromszögnek? . a duma ugyanaz lenne. . egynél több derékszöge nem is lehet egy háromszögnek. Egy háromszög belsőszögeinek az aránya . Ha a háromszög belsőszögei úgy aránylanak egymáshoz. Ebből pedig: És ebből a szögek sorban. Ismételten elmondom. másikuk kétszer. amit már tudtok is. az egyik szöge . hogy minden szöge tompa. hogy ezek valóban meg és . hogyan lehetne akkor több tompaszöge? Roppant tompa gondolkodás ezt hinni.Ez szépen látszik is az ábrán. mint a következőek? Igen. mint a következő számok. hogy melyik fejezetben csináltunk már ugyanilyen feladatokat. Itt síkháromszögekről beszélvén. harmadik szöge . másik szöge . Ki tudná megmondani közületek. galád módon olyat kell itt is tudni. azaz a legnagyobb szöge is kisebb. ha mindenszöge hegyesszög. mint . Csak annyit. mint itt. ha van egy derékszöge. Így ebben a háromszögben is. Mondjuk meg. nem jelenti azt. kétszerese. harmadikuk háromszor valamennyi. hogy egyikük egyszer. ha van egy -nál nagyobb szöge. akkor . a szögek nagyságát! Ezekszerint. már csak a számítást mondom. hogy a belsőszögek összege. mivel ennek az egyszerese. . minden síkháromszögben . és nem azt jelenti. hogy: A háromszöget nevezzük. háromszorosa a keresett szögek nagysága: A többi ilyen feladatnál. Hiszen az. Tudjuk.

akkor az előző kategóriába sorolnánk a háromszöget. És mindenféle nevezetes pontjai esnek egybe. Ennyire nem lehetsz primkó. Ha az is egyenlő lenne emezekkel. hogy egy háromszögre igaz. vagy az órai munkáját díjazzuk a háromszögeknek. mely a szárak által vagyon közrefogva. hogy osztályokba soroljuk őket aszerint. dolgozatot íratunk. Menjünk haza. így sokkal könnyebb! Miért nem így csináltuk az előbb is? ─ nyavalyog Zolika. szárszögnek mondjuk. Két azonos nagyságú szöge van a szárakkal szemben. Ennek csak két oldala. Az alaphoz tartozó magasságvonalra tengelyesen szimmetrikus az ilyenfajta háromszög. Mekkorák ezek a szögek? Négy meg négy meg tíz az tizennyolc. ─ vágja nyakon Emese. mindhárom szöge egyenlő nagyságú. egyforma hosszú a harmadik nem. mivel az alap és szárak közé esnek.242 Ez egy nagyon szimmetrikus valaki. Sokkal inkább azt. egyenlő tíz. csak le is írtuk. hogy milyen fajtájúak bírnak lenni. ─ Jaj.Így a keresett szögek. amit számoltunk. alapon fekvő szögeknek mondjuk. hogy egyenlő oldalakkal szemben egyenlő nagyságú szögek vannak. így a mai nap is elérte célját. ötszöröse: Ez persze nem jelenti azt. . Száznyolcvan osztva tizennyolccal. Mivel Zolika is megkapta a neki kijáró nyakast. Mindhárom oldala egyenlő hosszú.: Más névvel is illetik. másik a másikkal szemben. ezek neve szár. Nevezetes úgy. Egyébként ezt a két egyforma szöget. negyven fok. hogy az ilyen feladatokban mindig derékszög lesz az egyik szög. száz fok. Egyik az egyikkel. ─ Az előbb is így csináltuk. hogy lefeleltetjük. A szögek: Negyven fok. Pl. Ebből már következik. háromszorosa. -os. A háromszög belsőszögeinek aránya . Vannak itt is bizonyos 242 Az már pálinkából sem rossz. hogy . A harmadik szöget. Háromszögek osztályozása Ez nem azt jelenti. Mindenféle nevezetes vonalai esnek egybe. ennek kétszerese.

. Sem oldalai. Nem olyan nehéz. E három magasság vonal egy pontban metszi egymást. de ezek száma kevesebb. Ezt a metszéspontot jelöljük -mel. Így ezek: jelölést kaptak. (vagy inkább halmozhatóak csoportokba. hogy hová kellene ráírni az ábrára. Maguk a magasságvonalak. ill.?) Erre most nem térek ki újfent. mert nem kell az már! Azért a neve.egybeesések. Az ábrákra nem zsúfoltam rá a talppontokat. mint fentebb. A tévhittel ellentétben nem onnan kapta a nevét. és hívjuk.. mert nem bír semminemű specialitással. hogy a magasság. és mindenki mindenkivel egybeesett. E metszéspont a magasság vonal talppontja. hiszen ott mindenki mindenkivel egyenlő volt. sem szögei nem egyeznek meg. hogy melyiket metszik merőlegesen. Ezt szokás és -vel jelölni. merőlegesen metszi. meghosszabbításának metszés pontját kell megkeresni az ábrákon. minden háromszögnek három magasság vonala van. hogy mely oldalon van ez a talppont. magasságpont A magassághoz annyi köze van. -t sem biggyesztgettem rá. csak más jellegű szempontból. Házi feladat kikutatni. Ezeket ismét meg kell majd említenem. ennek a vonalnak a háromszög csúcsa és a szemben lévő oldal vagy annak meghosszabbított egyenese közé eső szakasza. hogy a szögek szerint miként csoportosíthatóak különböző halmazokba. Mellesleg az oldalak neveit. hogy három csúcs és három oldal van egy háromszögben. ama oldal szerint vannak jelölve. hogy az általános iskolában tanulunk róla. mint az a szabályos háromszög esetén volt. ----------------------------Arról már volt szó. csak a magasság vonal és az oldal. mert egyértelmű. és utána el lehet felejteni. Hanem nézzük ama nevezetes vonalakat és pontokat. ha már szóba kerületek! A háromszög nevezetes vonalai és pontjai Magasságvonal. A háromszög egyik csúcsán áthaladva a csúccsal szemben lévő oldalt. aszerint. És még nevezetes pontja és vonalai sem esnek egybe. hogy az adott nevű oldal mindig a hasonló nevű csúccsal szemben van. Tekintve. vagy tompaszögű háromszög esetén annak meghosszabbítását.

A csúcsnál lévő derékszöget. alkotói szabadságommal élve nem jelöltem. A derékszögű háromszög csúcsával esik egybe az magaságpont. . mivel ott hivatalbú derészög van.Hegyes háromszög esetén a magasság pont a háromszögön belülre esik. mivel a két befogó éppen egymás magassága.

Ebből is három van egy háromszögben. mint -től az oldal felezőpontjáig. akiknek elhelyezkedését az határozza meg. hogy hegyesszögű. a súlypont mindig a háromszög belsejébe esik. hogy az oldalhoz eső rész a rövidebb. a tompaszög felé esik. Azaz -től a csúcsig kétszer olyan hosszú szakasz esik. A súlypontnak van egy fontos tulajdonsága. Jele: . de mindenképpen az oldal felezőpontjában. .Tompaszögű háromszög esetén az magasságvonal a háromszögön kívülre. súlypont A súlyvonal is áthalad a háromszög egyik csúcsán és a szemben lévő oldalt metszi. derékszögű. Súlyvonal. vagy tompaszögű háromszögről van-e szó. A kék vonalak a két rövidebb oldal meghosszabbításai. A súlyvonal háromszögbe eső szakaszát ─ gyakran csak erre gondolnak egyébként is mikor súlyvonalat említenek ─ harmadolja. úgy. De nem feltétlenül derékszögben. E pont neve a . Ezek is egy pontban metszik egymást. Ellentétben egyéb pontokkal. És mielőtt valakinek még nem lenne egyértelmű. A súlypontok jele. Ezek teszik lehetővé a magasság vonalak oldalakkal való merőlegességének láthatóságát. Így itt elegendő egy ábra is. indexükkel egyértelműsítve: .

a háromszög köré írható kör is egyértelmű. Na és? Amúgy is lapozgatod össze-vissza. A sugárhossz megegyezik az középpont. Mivel három pont mindig megad egyértelműen egy kört. és így egyúttal az oldalfelező merőlegesek közös metszéspontja az jellel vagyon szignálva. azaz két csúcstól. miként azt a majd fogjuk is tudni. Az pont is eshet a háromszögön kívülre. Maguk az oldalfelező merőlegesek nem kaptak egyértelmű jelet. hol úgy jelölik őket. ha nem esnek mindhárman egy egyenesbe. így eme kör. Részben mert az betű már foglalt a magasság vonalak miatt. Mivel a felező merőleges minden pontja ugyanolyan messze van ama oldal végpontjaitól. azt tapasztaljuk. de leginkább sehogy. A háromszög köré írható kör középpontja. avagy a háromszög köré írható kör középpontja Az oldalakra felező merőlegeseket állítva. hogy ezek is metszik egymást egy pontban. két-két ilyen felező merőleges közös pontja egyenlő távolságra lesz mindhárom csúcstól. nem? . amit még nem is tudunk! Ebből nem is lehet tanulni! 243 243 De igen lehet. pedig a körvonal pontjai lesznek.Oldalfelező merőlegesek metszéspontja. hogy már megint olyat kell tudni. A körülírható háromszög sugara a nagy jelet viseli. mely ugyanolyan messze van három másik ponttól. Így van egy pont. He. és bármely csúcs távolságával. hogy tompaszögű legyen a Ha derékszögű akkor éppen az átfogó felező pontjára esik. Csak annyi kell hozzá. hát milyen könyv már ez. Így aztán hol így. csak kissé keresgélni kell benne. az betű meg mindjárt el lesz foglalva a szögfelező vonalak jelölgetésével. eme előbbi egy kör középpontját adja. a három utóbbi.

Hegyesszögű háromszög estén.Az pontok az oldalak felezőponjai. és a leghosszabb oldalhoz . pont belülre esik. az van a legközelebb.

lévén hogy egy szögfelező minden pontja . és a köréírható kör középpontja. Ők is mindhárman egyetlen pontban metszik egymást. A szemben lévő oldalt nem a felező pontban. nem is merőlegesen metszik általában. Jelöljük ezt most itt val! Van aki -val jelöli.A derékszögű háromszög esetén egybe esik az átfogó felezőpontja. A tompaszögű háromszög körülírható körének középpontja a háromszögön kívülre esik. Ha mégis akkor valami szimmetria bújt a dologba. és egybeesésről van szó. Szögfelező egyenesek és metszéspontjuk: a háromszögbe írható kör középpontja Ezek a csúcsoknál található belsőszögeket felezik. a leghosszabb oldal felé. de az legyen az ő baja! Ez a pont.

Emennek oldalai éppen az eredetieknek a fele hosszúságait birtokolják.egyenlő távolságra van ama két oldaltól. És különben is tanultuk már. hogy ha felezem az összes oldalhosszt. meg azután is. kisebb háromszöget. Itt is elegendő egy ábra. melyet felez. Másképp hogyan is lehetne az a sok párhuzamosság? E kis háromszöget berajzolva. minden oldalával párhuzamoskodó. akkor a terület is a felére csökkenne. Vegyük észre. E távolság a háromszögbe írható kör sugara. mert a megfelelő hosszúságok arányának a négyzete lesz a területek aránya. és egyenlő távolságra van a háromszög mindhárom oldalától. Ne tessék ezt mindig elfelejteni. Holnap is szükség lesz rá. jele a kis . kérem szépen. vele fordított állású. elegendő egyetlen ábra is. melyek közrefogják a szöget. abból a felismerésből kiindulva. azaz egymással teljesen fedésbe hozható kisebb háromszöget kapunk. Még szép. A szögei a két háromszögnek azonosak. hogy a sugár hossza általában nem egyezik meg a kör középpontjától az egyik oldalig eső szögfelező szakasszal sem! Ezért a sugár megszerkesztendő. két-két ilyen szögfelező közös pontja. A háromszög középvonalai A háromszög oldalinak felezőpontját összekötve kapunk az eredeti háromszöghöz hasonló. Ezekből is látható. és ezzel arányú kicsinyítést hajva végre. . hanem a negyedére csökken! Tehát itt fel lehetne már ébredni az ilyen ostoba tévhitekből. Mivel ez is oly pont mely a háromszög belsejébe kell. a nagy háromszöget négy egybevágó. hiszen itt is a háromszögön belül vagyunk. NEM! A negyede lesz. Tehát a középpontból merőlegest állítunk az egyik oldalra. hogy ha az oldalakat felükre csökkentjük. hogy essen minden körülmények közt. akkor a terület nem e felére. E merőleges szakasz lesz a sugár hossza. hogy a sugár és az oldal merőlegesek a kört érintő pontban.

Aki nem. hogy valaki emlékszik még erre.Euler-egyenes Ez három. mert az pont harmadolja a súlyvonalakat is. az előbbieken említett ponton is átmegy. és meggyőződni róla. . mint az szakasz: Ez csodálatos. a háromszög köré írható kör középpontján. Hegyesszögű háromszög Euler egyenese. Pontosabban Euler szakasza. és a háromszög súlypontján. Tessék kérem megszerkeszteni e három pontot. Méghozzá úgy hogy az szakasz kétszer oyan hosszú. melynek az pont éppen a harmadoló pontja. hogy valóban igaz ez a szakaszharmadolósdi! Házi feladatnak gondoltam eztet. És ezek a pontok olyan szakaszt határoznak meg. Az magsság ponton. Ez teljes egészében a háromszög belsejében van. Már feltéve. annak mindegy is.

Hossza pedig éppen a köré írható kör sugarával egyezik meg. az pontok elhelyezjedésének mikéntjét és miértjét. tudván.Derékszögű háromszög esetén az Euler-vonal a háromszög átfogójához tartozó súlyvonallal esik egybe. De ezek egyike sem meglepő. Tompaszögű háromszög esetén az Euler-szakasz részben a háromszögön kívül halad. .

mindig belső szögekre gondolok. A húrnégyszögek táborába tartozik. de most nem teszem. rombusz. ott megtalálod. Mely utóbbi alatt nem azt értjük. hanem azt. aki az összes többi. ha ő egyúttal négyzet is. Egyébként nem merőlegesek egymásra. de oldaluk is négy. A négyzet Ő az. azaz felezve osztja meg őket. deltoid és trapéz is egyszerre. halmazba sorolhatók. és minden szöge derékszög. Átlói egyenlő hosszúak. Arról ismerhető fel. 244 …zenés show. A továbbiakban szögeket emlegetve. de csak akkor merőlegesek egymásra. felezik is egymást. A téglalap Minden szöge derékszög. Több csoportba. ilyen arányban. . és érintő négyszög is. Így ő egyúttal téglalap.Sokat lehetne még foglalkozni háromszögekkel. Az oldalai páronként egyenlőek. hogy a metszéspontjuk. következő kategóriába besorolható. ha egymást felhívják mobiltelefonon. paralelogramma. A kerület és terület képletekre külön fejezetet nyitottam. Mindig paralelogramma is egyúttal. ha nem mondok egyebet. azaz a metszésponton innenső és onnansó244 részeik egyenlő hosszúak. az átlói is egyenlőek és derékszöget zárnak be egymással. még a szimmetrikus trapézok halmazában is el tud bújni. hogy a telefonszámlájuk olcsóbb lesz. Húrnégyszög. sok probléma megértése és megoldása válik lehetővé. Hasznos ismereteket szerezve róluk. hogy négy egyforma hosszúságú oldala van. ilyen vagy olyan kritérium alapján. felezik egymást. Ezek a párok egymással szemben vannak. Sőt. Négyszögek Ráadásul nem csak szögük.

bár szimmetrikus trapéz csak akkor lesz belőle. „ ”. ízibe. azonnal. hogy . egy kicsit később lesz. A rombusz A rombusz egy olyan paralelogramma. sem érintőnégyszög nem bír lenni.246 A szemben lévő oldalak egyenlő hosszúak is. hogy papparappapampa. Egyébként nem. Manapság talán azért írják egy „l” -lel. ha becsületes téglalap is egyben. felezik egymást és nem derékszöget zárnak be. Ő így egy teljes jogú. Addig legyél türelemmel. Trapézként is kiválóan megállja a helyét. mint egy pofán csapott téglalap. nem most egyből. és rombuszként él tovább. mint egy becsületes paralelogramma esetén. Általában247 sem húrnégyszög. 245 246 : párhuzamos. ámbár speciális paralelogramma. A szomszédos szögek egymást -ra egészítik ki. Próbáld ki te is! 247 A szó. hamarjában tanuljuk. akkor oldalaik egyenlő hosszúak. . melynek minden oldala eg yenlő. A neve arra utal. Ami nem rossz szokására utal. mindjárt. felezik egymást. miszerint mindenkit tipi-tapiz. Átlói különböző hosszúságúak. A szemben lévő. hanem majd hamarosan. Ha mégis derékszöget zárnak be. az egymással szemben lévők pedig egyenlőek. hogy mit is.245 Én többnyire csak úgy hívom. Ő egy érintőnégyszög. azaz egy átló két végpontjában található szögei egyformák. azaz szomszédos szögei egymást -ra egészítik ki. mert…mert…mert nem is tudom… Így könnyebb kimondani. hogy a szemben lévő oldalai egymással párhuzamosak. Az egy oldalon fekvő. rögvest. Átlói merőlegesek egymásra.Paralelogramma Olyan. mindig úgy értendő.

A hosszabbik a nagyalap. Eme két oldalt hívjuk alapoknak. Mindkettőnek berajtoltam a középvonalát is. Az egy száron lévő szögek egymást -ra egészítik ki. hogy csúfolod! Csak annyit követelünk meg tőle. hanem . hogy legyen két egymással párhuzamos oldala.248 a rövidebbik a kisalap nevet viseli. trapéz nem húrnégyszög. a trapéz száraiként vannak emlegetve. Ami számodra zavaró is lehet. akkor szimmetrikus trapéznak mondjuk. mert micsoda blődség már valami tetejét is az aljának hívni.A trapéz Sose mond úgy. melyek nem feltétlenül párhuzamosak.249 A másik két oldala. . Ha a szárai is egyformák. Valójában az nem nagyalapi. Az olyan. mert azt hiszi. bocsika. A többi. A szimmetrikus trapéz húrnégyszög is egyben. izé …. Egy szimmetrikus trapéz … és egy nem szimmetrikus trapéz. -------------------------------------------- 248 249 A egy félrehallás eredménye. és olyan hosszú. párhuzamos az alapokkal. tehát nem szimmetrikus tarpéz. mint ezek összegének a fele. mintha a sapkát is cipőnek mondanánk. Középvonala. sőt általában éppen hogy nem. azaz számtani közepükkel azonos hosszúságú. mely a szárak felezőpontjait köti össze. hogy .

Derüljön mán ki végre. hogy szabályos legyen. 250 Na. Ha mindkét átló is feleződik. Lehet. Baloldalon egy konvex. meg olyan is van. akkor ez a deltoid egy rombusz. és ugyanakkor mégsem egy egész. hanem csak egy félszöget adnak ki együtt. így nevezik. azaz teljesszöget. és miről kapták a nevüket! A húrnégyszög Ki mit vár a neve alapján? Ennek oldalai egy körnek a húrjai. Két átlója egymást merőlegesen metszi. mert szigorúan véve az nem is átló. Nem kell. hogy derékszögben. vagy nem abban metszik egymást. Nem beteg elnevezés ez.A deltoid Kis mértani szörnytanunkban ő az első olyan. miszerint „kiegészítik” egymást. hanem csak átszamár. akiből nem csak konvex. miként az a c. és így az átlók sem specializálódnak akképp. de az ottan elmondottakat továbbgondolva megértheted. melyre neve szerint tükrös a deltoid. A konkáv „külső átlóját” nem rajzoltam be. hogy mire is utaltam. a másik átlót felezi. . de lám konkáv is ismeretes. hanem egymás mellett helyezkednek el. amit használunk. és jobboldalon konkáv deltoid. és érintőnégyszögeket. A szimmetriaátló. emberek? De hát ez van. fejezetből kiderül. Azaz van rövidebb és hosszabb oldala. Mindkettő fajtájára igaz. és az egyenlő hosszúságú oldalak nem egymással szemben. hogy ott mégsem derül ki. melyek egyenlőek.250 az egymással szemben lévő szögei egymást ° egészítik ki. jó. Több ízben is említettem már a húr-. hogy a szó. Vagy inkább a „kipótolják” lenne a helyes? Furcsa hallani. Ilyen is van. minden oldala lehet különböző. hogy van két-két szomszédos oldala. Ezért. hogy mik is azok.

hogy teljesül rá ez az egyenlőség. Az összefüggés pedig a következő: Az érintőnégyszög két szemben lévő oldalhosszának összege. Azaz összegük szemben lévő páronként azonos. Mivel az érintőszakaszok hosszai meghatározottak a kör sugarának nagysága és az által. hogy milyen messze van ama pont a kör középpontjától. Vagyis. melyek szülnek egy összefüggést az érintőnégyszög oldalaira is. bizonyos szimmetriák lépnek fel. ha egy négyszögről tudjuk. hogy egy kör érintőszakaszai adják az oldalait. melyből az érintőszakaszt indítjuk. akkor igaz: Ez természetesen oda-vissza igaz. egyenlő a két másik egymással szemben lévő oldalak hosszának összegével. Képletesen. ha az oldalak sorban egymásután ily jelöléssel bírnak: . .Az érintőnégyszög Mire is utal a neve? Arra. akkor bizonyára érintőnégyszögről van szó.

Pl.és baloldalon. Ezzel beláttuk. Darabszámra megegyeznek jobb. És vegyük észre azt is. És így tovább! Keresd meg a többi egyezést! Mindez miért igaz? Mert az szakaszok egy közös a külső pontból vannak húzva. -nal. ∎∎ . tényleg ugyanazok a betűk vannak mindkét oldalon. is megegyezik a oldal egy szakaszával. azonos hosszúságú szakaszok keletkeznek egy-egy külsőpont és a neki megfelelő két-két érintési pont között. stb. megegyezik a oldal egy szakaszával. Igaz. Miként a oldal egy szakasza. hogy ez az oldalösszeg egyenlőség mindig igaz. . más sorrendben. .Nézzük meg az ábrát! A külső pontok mindegyikéből érintőszakaszokat húzva. hogy az oldalak emígyen osztódnak az érintési pontok által: Így ha behelyettesítünk a már említett egyenletbe: És jé. -szel. az oldalnak egy szakasza. az szakaszok is egy másik közös pontból vannak húzva. minden húrnégyszögre. de ez összegek esetén nem számít.

ahol a szögfelező metszi a oldalt. Ama pontból. Vagyis ez két egybe vágó háromszög. másikuk a . Lásd az ábrát és a képletet! Az ábra jelöléseivel a tétel: Néminemű egybevágóságot kell észrevenni. E merőleges szakaszok egyenlő hosszúak. és a derékszög az szakasszal szemben. Egyikük az .Szögfelező tétel Miként a neve is ígéri. valami szöget feleznek benne. Tétel: A háromszög egy szögfelező egyenese a szöggel szemben fekvő oldalt. Most vegyük ama két háromszög területét. Miért is? Mert az szögfelező egyenes szakasza. Bármely háromszögre igaz. a szakaszon. és e két háromszögben egyenlő szögek is vannak. két háromszögnek is közös oldala. Másként. a . és már is könnyedén bizonyítható. melyekre az egyenes vágja az eredeti nagy háromszöget. Nem kíván semmi specialitást. a szöget közrefogó oldalak arányában osztja. állítsunk merőleges szakaszokat az és oldalakra. a hosszabb közrefogó oldal és a rövidebb közrefogó oldal aránya azonos az osztott oldal hosszabb szakaszának és rövidebb szakaszának arányával. melyet jelöljünk -fel.

Az területe: A területe: Ezek aránya pedig: De ezek a területek másképpen is felírhatóak. A oldalhoz tartozó magasság segítségével: Az területe: .

Igyekezz pontosan dolgozni! A szorgalmad nálam sok pontot ér. fejezetbenlátott módon Készítsd el négy-öt háromszögre az itt látott arányokat! Természetesen. ha kedved tartja szorzat alakban is kifejezheted: Hogy mennyire pontosan teljesülnek az egyenlőségek.A területe: Ezek aránya pedig: Mivel a két terület arány mindkét esetben egyenlő. az nagyban függ a szerkesztési pontosságtól. ezért: Vagyis az tétel állítását igazoltuk. ∎∎ . hogy a c. ∎ Házi feladat.

hiszen a többi információ nem tűnt lényegesnek számára. ne legyetek kretének! Nem bírjátok elképzelni. amit ő tanított. Egyszer a buszon véletlenül ráléptem a lábára. A befogók a derékszöget fogják közre. De ez mára már megszokott a tudománytörténetben. Szerintetek kinek volt igaza?253 Bizonyára a szokásos kommunikációs probléma miatt esett meg ez az eset. aztán később kiderül. mert a mi generációnk nem ad az ilyesmire. ti meg jegyzeteljetek rendesen! Ha nem figyeltek órán.254 hogy amit e gyerek mondott az még egy kis kiegészítésre szorul ahhoz. belenézett a füzetbe és szomorúan mondta a padtársának. aki azért kapott egyest. Láttam én már diákot. nyilván nem írt mellé semmi mást. mikor a gyerek felírta a füzetébe a képletet. Aztán. a tanár csak annyit mondott. akiről elnevezték. akkor ne csodálkozzatok. Marhaság. hogy ő jött rá az összefüggésre. hogy teljes legyen a tétel. hogy csak derékszögű háromszögre igaz.Pitagorasz251 tétel Természetesen nem az a fickó fedezte fel. hogy kicsalogatta volna a diákból az emlékezet kósza foszlányait…Kollégáim. és csak annyit írtok le. hogy mégsem ő volt az első. Aztán mikor a helyére ment. Indiában. Inkább tanuljon az esetből! . Emberek ne legyetek hülyék! 251 252 volt a bácsi neve eredetileg. amit a füzetében látott. ha szó szerint visszamondod neki azt. mert csak annyit mondott. ami szerintetek elegendő. Már előre hangsúlyozom. mire elkezdett balhézni. Továbbá. miszerint be kell magolni mindent. az átfogó pedig a derékszöggel szemben van. ha az és jelöli a befogókat. mert nagyon erősek az ütései és rúgásai. mert azelőtt meg -nak. amit szerintetek a táblán láttatok! Azt is. pl. Már előtte is ismerték. hogy És ezekután természetesen meg volt győződve a diák. És ezért van az. mert a tételt csak szóban mondta el a tanár. hogy Azt már nem mondta. És ne keverjük össze-vissza a az . A tanár nem hangsúlyozta ki eléggé. ha nem tudtok eleget! Ne csak azt írjátok le. Pedig ezzel lehet. mert úgy bociság252 az egész. ami csak szóban elhangzott! Ez nagyon fontos. hogy az órán leadott anyag nem jutott el maradéktalanul a diák fejébe? Diákok. Pedig nem volt igaza. 253 Természetesen Chuck Norrisnak. De sebaj. hogy a legáltalánosabb vélekedés szerint egyik diák sem tudja. hogy valakiről elneveznek valamit. És a táblán sem szerepelt más. vélhetően baromarcú kollégám. mondván. és Kínában is. hogy a derékszögű háromszögről állíthatjuk csak ezt. Miért tette olyan helyre a lábát ahol ráléphetek? Hát nem? Természetesen nem kértem bocsánatot. aki ezt megfogalmazta. és akkor is csak abban az esetben. 254 Valóban baromarcú volt. mikor feleléskor a gyermek megismételte azt. még az sem elég. Attól úgy sem fog kevésbé fájni a lába. hogy mit is akar a tanár hallani. mert a tanár csak úgy fogadja el. hogy . de ma már torzítva írjuk. és a az átfogót. Attól még maga a tétel ugyanaz. Az ehhez hasonló kommunikációs zavarokból adódnak azok a tévhitek. hogy ennek a tanárnak. Nem is oly régen még tételnek is írták.

jobboldalhoz a jobboldalt. A középső háromszögben szöggel szemben a oldal van. még mindig a az. és húzzuk be az átfogóhoz tartozó magasságát is! Mivel minden síkháromszög belső szögeinek az összege .Pitagorasz tétel A derékszögű háromszög két rövidebb oldala négyzetének az összege egyenlő a leghosszabb oldal négyzetével. így a másik kettő. míg a legnagyobban a oldal. míg a legnagyobban az oldal van. ki látja. és összege is éppen : Ekképpen három hasonló háromszögünk lesz az eredeti. . Így a hasonlóság szerint felírhatjuk a következő összefüggéseket: Hiszen a legkisebb háromszög átfogója az oldal. 255) Emeljük ki a jobboldalon -t! 255 Politikai nézetek szerinti csoportosulás. a leghosszabb oldalt. az átfogót vel jelölve: Rajzoljuk egy derékszögű háromszöget. a legnagyobbé a oldal. Éppen így a középső háromszögben a oldal az átfogó. míly meglepő. hogy ez nem más. a befogókat -val és -vel. így mivel az egyik szögünk itt éppen . A két rövidebb oldalt. és két kisebb. A legkisebb háromszögben az szöggel szemben a oldal. mint: Adjuk össze a két egyenletet! (baloldalhoz a baloldalt. Ekkor már csak kissé át kell rendeznünk az egyenleteinket: (keresztbe szorozzuk őket) Na. a legnagyobban.

Azonban jobb már most hozzászokni. Ha érdekel. Ezért ennek bizonygatását itt most nem erőltetem. más néven az Pitagorasz tételnél. de most ezekből egyet sem sorolok fel. a harmadik négyzete. A a tárgyeset! Tehát. ugyanis ennek a szerencsétlen szónak van hím-. triangulus=háromszög. Sajnos lusta disznók már akkor is voltak és nem tanulták meg azt. ha nem figyelünk arra. akkor az bizton egy derékszögű triangulus. Emlékszel? perce volt. Ha egy háromszög oldalaira igaz. ha és a két kisebb és a legnagyobb: Ezt volt a Pitagorasz tétel. Ez természetesen visszafelé is igaz. No. Így most nem tudjuk megkérdezni tőlük. Ezt igazán tisztességesen majd be is látjuk a tételnél.256 Ebből pedig az is következik. akkor hegyesszögű háromszöggel van dolgunk. de elég zavaros. nem csak a német nyelv logikátlan. A alak éppen megegyezik a semleges alaki alanyesettel is. akkor tompaszögű háromszögünk van. ha te magad is utánaásol.és ki a nagyoldal. mára jól meghalták magukat. Gondolná az ember. Ki tudja? Azok a régiek.De mivel tudjuk. amit nekik kellett volna tovább adniuk. ha pedig nagyobb a két kicsi négyzetének összegénél a legnagyobb oldal négyzete. ahol nincs ilyen különbség az oldalak között. Igen. Itt már nem keverheted az oldalakat! Tompaszögű háromszögre. akik beszéltek latinul. így az egyenlő oldalú háromszögre is. . amiket mondtam! Hegyesszögű háromszögre. hogy Így gátlástalanul be is írjuk ezt a zárójel helyére: Azaz ∎ És még sok-sok bizonyítása ismeretes. hogy két kisebb oldalának négyzetét összeadva éppen a harmadik oldal négyzetét kapjuk. ha és a két kisebb és a legnagyobb: Itt nyilván akkor is kijön. hogy ki a kicsi . hogy ha a két kisebb oldal négyzetösszegénél kisebb.és semlegesnemű alakja is. Azonban jegyezd meg. járj utána! Sokkal jobban megértesz egy gondolatkört. hogy ki a kicsi és ki a nagy! Derékszögű háromszögre. nő. ha 256 és a két kisebb és a legnagyobb: Ez a helyes alanyeset. triangulum=háromszöget. Talán több száz is. mert a következő két esetben fontos lesz. A helyzet valóban bonyolult.

vagy jelű. Számítsuk ki a Tehát most ismert az átfogó. egyik befogója hosszú. Tessék betartani a nagyságot-kicsiséget! Egy derékszögű háromszög két befogója hosszú. hogy -vel jelölöm az ismert befogót: Keressük -t. miként a gondolkodás sem az. de itt most nem hiszem. De természetesen sosem tilos a rajz. És a két befogót se jelöljök azonos betűvel! Nekem most olyan kedvem van. így nyugodtan elfelejthetjük a mínuszt: Az átfogó hossza tehát . mivel páros gyököt vonva negatív és pozitív eredményünk is lesz: De itt puszta hosszúságot akarunk irányítás nélkül. hogy ez olyan nagyon fontos lenne. akkor nem fog mindig kijönni. és helyesen be tudja helyettesíteni a képletbe! Az ismert befogó.Ha kevered az oldalakat. Egy derékszögű háromszög átfogója másik befogója hosszát! . Jelöljük őt -vel. . Semmiképpen ne legyen azonban . Aki akarja fel is rajzolhatja. tetszés szerint lehet . Mekkora az átfogója? A képlet szerint a két befogó hosszának négyzetét összeadva kapjuk az átfogó négyzetét: Azaz És ebből. hogy Pistike is felismerje.

Pontosabban azokat melyeknek nincs közös osztójuk. hogy mindig lesz a megoldás. A képletek a következőek. noha ezek is egészek. a ilyen számhármas. Eme szám hármasokat hívjuk pitagoraszi számhármasoknak. az átfogó. Ilyen számhármasok előállíthatóak két egész szám megadásával. derékszögű. melyeknek minden oldala egész szám. (Az az egyik befogó. a a másik befogó. és igaz rájuk. ott egyeztesd őket átváltással) Mely háromszög hegyesszögű. A -et viszont már nem nevezzük ily szigorúértelemben vett pitagoraszi számhármasnak. azaz relatív prímek. Pl. ez nem azt jelenti ám. éppen a legnagyobb négyzetével egyenlő. tompaszögű a következők közül? Oldalainak hossza: Oldalainak hossza: Oldalainak hossza: Oldalainak hossza: Oldalainak hossza: Oldalainak hossza: Oldalainak hossza: Pitagoraszi számhármasok Vannak olyan derékszögű háromszögek. ― Zolika fiam. ha Pitagorasz tétel gyanús feladatot kapsz! Ne általánosítsunk ilyen elhamarkodottan! (figyelj oda.) : .szerint: Azaz: De itt is elegendő nekünk a pozitív: A keresett befogó oldal hossza . és megadásával. ahol különbözőek a mértékegységek. hogy a két kisebb négyzet összege. Pl.

Ami ugyan csak nem gond. Most ne agyalj ezen. hanem azok többszörösét kapnánk. Ez nem egyetlen hívószó. Végül is.Ha nem relatív prímeket adunk meg. Páratlan -kre nem alap pitagoraszi hármasokat. akkor bármilyen egész számokat választhatunk és helyére. Addíciós tételek.257 Mert pont nem ott. Maga az alapötlet egyszerűen adódik a szögfüggvényekből. a következő oldalakkal: (Hogy miért pont ezek legyenek az oldalhosszak. és így szép rendezettnek is tűnhetett volna. mert negatív oldalhosszat is kapnánk. hanem éppen fölötte találod. és helyesen igaz is lesz rájuk a Pitagorasz tétel egyenlősége. persze abszolút értékben véve ez még mindig jó lenne. ha ez nem gond. eltérő paritással. Természetesen. arra térünk majd az említett helyen vissza. mivel e fentieket még nem mindannyiotok ösméri.) : De honnan jönnek a képletek? Mely gondolat vezet ezekhez? Alapötlet mindenképpen kell. Most. Ott visszatérünk rá. Rém egyszerű lesz. Na és? . vegyünk egy derékszögű háromszöget. melyeket más és megadása esetén is megkaphatunk. mely és számokra milyen számok jönnek ki a képletekkel. így olyan számhármasokat kapunk. anélkül nem megy. Emlékezz a hívószóra: . ha helyére írnánk egész számokat. hanem figyelj ide!) Így. hanem négy. az biza nem lenne jó. (lehetett volna úgy is írnom. De nem kapnánk meg az összes pitagoraszi számhármast. azon belül a duplaszög tangensének kifejtése vezet erre. de lesz közös osztójuk. Azonban még erre is van trükk: 257 Na. Azonban így hagytam. a középső a . Néhány pitagorászi számhármas. hogy követhető legyen. akkor is egészeket kapunk. jó. hogy a mindig a legkisebb legyen az .

Hogyan tudnánk meghatározni az 258 Zúzott arcúak. Kétdimenzióban ez a négyzetösszeg egy téglalap átlója. Pl. . akkor nem. és egyszerűbb lesz. stb. A --------------------A Pitagorasz tétel kiterjeszthető háromdimenziós esetre is. a tér-idő kontinuumban négydimenziós vektorokat használunk. hogy ne legyenek tört pofájúak:258 Voilá! Ily szép és egyszerű az egész. azaz a -s eset Legyen egy téglatest éleinek és egyúttal élhosszainak is a jele: . c. Ha ezek egyformák akkor kockának mondjuk e testet. Sőt magasabb dimenziókra is. ill. Ha nem egyformák. vagyis dimenzióban egy dimenziós „téglatest” testátlója. fejezetben lesz a folytatás. Lássuk ezt most háromdimenzióra! A többit most nem vesszük. És mivel majd még úgyis beszélünk róla. ahol hasonlóan számoljuk egy vektor hosszát.) : Visszahelyettesítve helyére: Azaz: Közös nevezőre hozva őket: Egyszerűbben: És ezek -szeresét véve. Azaz a koordináták négyzeteinek összegét vesszük. mint kettő-. A „téglatest” egy-egy élének hossza a vektor egy-egy koordinátájával egyezik meg. még ennél is szebb. azaz szorozva őket -tel.Fejezzük ki magát a -t is két másik szám hányadosaként! (Lévén. háromdimenzióban egy téglatest testátlója. A térbeli Pitagorasz tétel. nyilván. háromdimenziós vektorok esetén is. hogy a tangens is eredendően egy hányados.

azaz két szemben lévő csúcsának távolságát? Azt kell észrevenni. hogy ha az egyik lapátlót kiszámoltuk. és élhosszak ismeretében keressük a testátlót. a lapátló pedig az átfogó. A lap élei a derékszögű háromszög a befogói.ő testátlóját. Tekintsük a következő ábrát! Az . Így csak: . Hogyan tudnánk kiszámolni a keresett hosszt? Rajzoljunk be egy segédvonalat! Méghozzá egy lapátlót! Vegyük észre. hogy bármely lapátló hossza kiszámolható a lap éleinek hosszából. Hiszen az alaplap két éle éppen az az ábra szerint az alaplap átlójára igaz. Err e van a síkbeli Pitagorász tétel. Azért lett az ábrán ez a lapátló éppen hosszúságú. Így Ebből már csak gyököt kell vonni: De a hosszúság esetleges negatív volta most hidegen hagy minket. akkor ezt felhasználhatjuk a testátló méretszerinti megismeréséhez. hogy négyzete így adható meg: és .

másik befogója a él. egy téglatest élhosszainak négyzetösszege egyenlő a testátlójának négyzetével. Ez viszont átfogója egy beírt képlettel megadható: . Ez a térbeli.Az alaplap lapátlója a zöld vonal. hogy az éppen ennyi: Ezt beírva az előbbibe: Sorbarendezve a betűket: Vagyis. átfogója pedig a kiszámolandó testátló. -s Pitagorasz tétel. . Ezek hármasára a Pitagorasz tétel szerint ezt írhatjuk fel: Azonban a lapátló négyzetéről már tudjuk. ezért már nem kell külön azzal is vacakolnunk. Így a zöld lapátló a Így van egy olyan derékszögű háromszögünk is melynek egyik befogója az előbbi . és befogójú derékszögű háromszögnek. -----------------A levezetett feladat magában foglalja a bizonyítást is.

hogy melyik lapátlót rajzoltam is volna meg. maximum milyen hossszúságú vékony rúd fér bele? ------------------------------------ A legutóbbi házi feladat. ugyanerre az eredményre jutottunk volna! Milyen hosszú egységélű kocka testátlója? (Vagyis .Lásd be. ? Milyen hosszú az -dimenziós „egységkocka” amelyiknek a testátlója egységnyi? És amelyiknek testátlója? Egy dobozka élei . Azaz négyzetről van szó. Írjuk fel a pozitív négyzetszámokat sorban egymás után! Alattuk a pozitív páratlan egészeket! 1 1 4 3 9 5 16 7 25 9 36 11 49 13 64 15 81 17 100 121 144 169 196 225 256 289 324 361 400 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 441 41 484 43 529 45 576 47 625 49 … … … … 1600 1681 … … 81 … … … … … … A táblázatban a kijelölt számhármasok olyan négyzetszámok. hogy teljesen mindegy. melyekre igaz. Milyen hosszúságú az egységoldalú négyzet átlója? Milyen összefüggést veszel észre az és feladatok között? Hány dimenziós „egységkocka” az. csak most a „kockánk” kétdimenziós. mint az előbb.: . ) Hasonló kérdés. . Vagyis olyan egészek. hogy a két kisebb összege adja a legnagyobbat. hogy vannak pitagoraszi számnégyesek is. hogyha megismerkedünk a pitagoraszi számhármasok egy másik megadásával is. az azt sejtést ébreszti. Pl. melyekre igaz: Ennek belátása úgy történhet.

. Mert akkor már is egy olyan hármashoz értünk. miként azt a táblázat végén is láthatjuk: ha négyzetszám. Ám ekkor maga az is elő fog fordulni később a táblázat alsó sorában. hiszen ő maga is páratlan. hogy végtelen sok ilyen számhármas van? Keressünk megadási módot képletszerűen! Az -edik páratlan egész így adható meg: Pl. melyek miatt felvázoltuk a táblázatot. azaz eggyel kisebb sorszámú négyzetszám. Képlettel tehát. mivel páratlan számnak a négyzete is az. hogy páratlan? Mindjárt előtűnik. és az eggyel azelőtt lévő.Hogyan lehet belátni. együttesen egy pitagoraszi számhármas négyzetei. Amit mi akartunk megtudni. Méghozzá egy páratlan szám négyzete. akkor igaz a következő: Ezt kibontva látjuk.: Tehát: Adjunk -et mindkét oldalhoz: Osszunk -vel: . Ez a valaki lehet pl. A baloldalon pedig a többi tag kiejti egymást. -ben nen csak a . hogy a valakinek a négyzte. hogy igaz. Miért is igaz. hanem maga az is páratlan. azaz ezek: . hogy táblázatbeli hármasaink. És készen vagyunk. Így ő lesz a legkisebb egy következő ilyen számhármasban. ahhoz azt kell csak észrevenni. Tehát eme számhármas számnégyesként is felírható. azaz vele azonos sorszámú. . minden -re: Mindkét oldalon ott az . Ezáltal viszont az is páratlan. -re: A táblázat szerint. Így ez valóban igaz minden -re. ha egy páratlan egész éppen négyzetszám is egyben akkor a felette lévő. mert mindegyikből van egy pozitív és negatív előjelű is. hogy vannak e végtelen sokan a pitgoraszi számnégyesek is. ahol a legkisebb is két négyzetszám összege. ha felírjuk azt.

eggyel kisebb a zárójelen belül: Vagyis van három egész számunk. de azt is. ő fogja a korábbi szerepét játszani. melynek ugyancsak részese volt az . Így vállik alapítóatyává.És ezzel nem csak azt kaptuk. Azaz hogy milyen alakú páratlan számok lesznek ilyen „újrakezdők”. hogy páratlan. azaz újrakezdővé. amit akarunk. akárhonnan is jött az ötlete. 259 Zolikának teljesen igaza van. Nézzük csak! Ennek a felismerésnek pedig azért kell örülnünk. Vagy csak tényleg megértetted a kérdést? Ügyes vagy fiam! Ez egy nagyon kiváló ötlet. . A legnagyobb a hármasfogatban: A másik pedig. megkapjuk. Ezek hogyan fognak kinézni? Fejtsük meg abból. Ugye. emlékszünk még? E vót a: Ebből pedig akkor felírhatjuk azt. ─ Zolika. hogy vannak ilyen Pitagoraszi számnégyesek. melyre szintén igaz a Pitagorasz tétel: Azonban volt egy másik egész számhármas is. mint az Apocalypto film főhőse. Ezt majd a végén felhasználjuk. osztani kettővel és négyzetre emelni. Mikor „tovább megy”. hogy a alakból. az -tel is. ─ mondja Zolika. szerintem te már olvastad ezt a könyvet. mikor ez teljesül: Mégpedig így: 259 Hogy mik vannak. a középnagy. És alkot magának két új játszó társat. Hiszen ha ezt tesszük. Tehát így szármasztatjuk le -ből az ő újdonsült bandatagjait is. hogy pontosan hogyan is állítható elő. mert ugyanezt fogjuk csinálni. hogyan teremthető meg az és az ! ─ Hozzája köll adni egyet.

Így az első a négyesből nem más. hogy minden esetén a kifejezés is egész. ezért nem kell a gyökvonás utáni negatív előjelű cucc. melyektől egyesek azt hihetnék. mint: Csak pozitív számokat akartunk. ahol . hogy Eszerint a második: A harmadik: De ezt írjuk egyszerűbbé! A jobboldalt kifejtve: Ezt írjuk vissza: Végezzük el az osztást a jobboldalon: És ezzel most nem kívánok tovább játszani. Ugye emlékszünk. hogy ezek nem is igazi egészek. most visszahelyettesítjük a -val kifejezett -t. És hogy ne legyenek se gyökös se törtkifejezések. Tudjuk. Inkább nézzük a negyediket: egész . mert erről már mindenki látja.Tessék lecsekkolni! Vagyis a Pitagoraszi számnégyeseink: Kizárólag persze akkor. hogy hogyan is választottuk meg az összefüggést kettejük között? Így-e: Hiszen a „két-enn-mínusz-egy” egy páratlan négyzetszám. ha alakú.

de a testátlója is egészszám hosszúságú. hogy alkotható olyan téglatest melynek nem csak az élei. negatív élhosszúságokhoz jutunk. Persze még mindig lesz két lapátlója. Ami annyit tesz. hogy nulla.Erről viszont tudjuk. Így aztán: Tehát a négy szám. de hát nem lehet mindent akarni. hogy létezik végtelenül sok Pitagoraszi számnégyes is. sorban: Azt kaptuk tehát. Ami annyit tesz. Ha -ra vagy értéket választunk elfajuló eseteket kapunk. hogy pont eggyel nagyobb. ill. ∎∎ . mely nem lesz . mint az előző. Sőt ezeket az élhosszakat most már meg is tudjuk adni. De ez nem gond.

∎ A Thálesz tétel megfordítása: A derékszögű háromszög átfogója. Azaz a szokásos jelölésekkel: . Nevezetesen. Thálesz tétel: A kör egy átmérője a kör kerületi pontjairól derékszögben látszik. Tudjuk. Az ábra szerint. Ekkor pedig eme azonos hosszúságú oldalakkal szemben is azonos szögek kell. hogy az azonos körívhez tartozó kerületi és középponti szög aránya . a derékszögű háromszög körülírt körének középpontja. a háromszög átfogójának a felezőpontjával esik egybe. hogy a síkháromszög belső szögeinek összege . . a mi nagy háromszögünkben ez így alakul: Vagyis Tehát a csúcsnál valóban derékszög van. éppen a köré írt körének egyik átmérője. Ezért lett a csúcsnál is egy és egy szög. hiszen a kör sugara mindkettőnek két-két oldala. Más szavakkal. Rajzoljuk fel a kört egy átmérőjével együtt. kivéve az átmérő két végpontjáról tekintve. és a középponttal is! Jelöljük a nagy háromszög átfogója két végpontjánál lévő belső szögét -val és -val! Szemléljük az így keletkezett két kisebb háromszöget! Ez két egyenlőszárú háromszög. hogy legyenek egy háromszögön belül. és egy kerületi pontját kössük össze az átmérő két végpontjával.Thálesz tétel Ez a tétel egy speciális esete a kerületi és középponti szögek közötti összefüggésnek.

hogy a szakaszt felező pontja lesz a Thálesz kör középpontja. Tehát igyekszünk belelátni egy Thálesz kört a helyzetbe. mert engem fognak azzal vádolni. hogy ebben a fejezetben nem adtam házit. a kör középpontjával! A szakaszra rajzoljunk Thálesz kört! Ami annyit jelent. Kössük össze a pontot. melyen az érintő áthalad. A szerkesztéses bizonyítás legyen házi feladat! Tényleg csináld meg ezt a házit. Így akár szerkesztéssel is igazolhatjuk az állítást. Ahol a Thálesz kör metszi a középpontú kört. ott lesznek az és értintési pontok. A tétel felhasználása A tételt használjuk fel sok szerkesztéshez is. Érintőszakaszok szerkesztése Pl. így a Thálesz kör átmérője maga a szakasz. 260 Köréírt körtének… . Az érintési pontba húzott sugár éppen merőleges az érintő egyenesre. Természetesen.A háromszög köréírt körének260 középpontja az oldalfelező merőlegesek metszéspontja. pontból. S lám tényleg nem is adtam mást. ha egy körhöz kell érintőt szerkeszteni egy adott pontból.

.

még egyszer. miért is működik ez a szerkesztés? Hol a derékszög az ábrán? Hát ezért! .Na.

és ezzel a félhosszal. Persze másképpen is megszerkeszthetnénk. Ekképpen lesz az átfogó egyúttal átmérő is. készen is vagyunk. az adott befogóhossznak megfelelő metszést ejtünk a körön. hanem az adott átfogóra. a felezőpontba szúrva a körzőt. . Az átmérő egyik végpontjába szúrva a körzőt. mint sugárral kört rajzolunk. hanem közben ott tartjuk. megfelezzük. Nem utólag szúrjuk oda. Eme metszéspontot összekötve az átmérő másik végpontjával.Éppen így. megszerkeszthetjük a kívánt háromszöget a Thálesz tétel segítségével. de most tegyünk úgy. ha megadták egy derékszögű háromszög átfogójának és egyik befogójának a hosszát. Ugyanis nem a levegőbe rajzoljuk a kört. mintha csak így tudnánk! A derékszögű háromszög megszerkesztése az átfogó és egyik befogó ismeretében Felmérjük az átfogót.

.

befogó átfogó cm. hogy mégis adok házit? Szerkesztés! Adott a derékszögű háromszög átmérője és befogója. cm. befogó cm. a pont távolsága a pont távolsága a pont távolsága a középponttól középponttól középponttól cm. Rajzold meg a háromszöget! átfogó cm. befogó átfogó cm. ∎∎ . cm. cm. cm. valamint a kör középpontjának és a körön kívül eső Szerkeszd meg a pontból a körhöz húzható érintő egyeneseket! sugár sugár sugár cm. pontnak a távolsága.Lehet. Adott egy kör sugara. a cm. a cm.

de miért tartozhat több kerületi szög is. És hogy.és kerületiszögek”. hanem magára a körvonalra. Azaz lehet a körív végpontja. róla nevezték el ezt a tételt. körvonalán ül. hogy „Középponti . melyek nagysága azonos? Erre is választ kapunk a tétel bizonyítása során. hogy miként lehet látókörívet szerkeszteni egy adott szakasz fölé. Tehát a kerületi szög csúcsa a kör egy kerületi pontján. ahová a kerületi szög csúcsát ültetjük. Pedig itt nem erre utal a szó. a kör belsejének tekintünk. felismerjük. ugyanúgy igaz lesz a bizonyításbeli okoskodás. a gondolatmenetet. Egy körívhez tartozó kerületi szögek éppen fele akkorák. hogy valami közük van a középponthoz és kerülethez. Nos. Így választhatjuk bármelyiket. . a körlemezt. csak egyetlen középponti szög tartozhat. hogy olyan kerületi pontot válasszunk mely nem a körív egy belsőpontja. A középponti szög csúcsa a kör középpontjában van. mikor a kiválasztott körívnek nem része a kerületi pont. De előbb vegyük át. akit úgy hívtak. 261 Ezekszerint élt valaha egy ember. mivel egy középponti szöghöz tartozó körívek ugyanolyan hosszúak.és középponti szögek! Nevük alapján az ember azt sejtené. a kör kerületének hosszára gondolnak. Ismerete által megérthetjük. hogy olyan kerületi pontot választunk a kerületi szög csúcsának. melyet egyébként is a körnek. és még kitudja mennyi mindenre jó. ezért az „ugyanazon körív” megnevezés gondolatban kicserélhető az „ugyanakkora középponti szögű körív”re is. hogy mik is azok a kerületi. mely nem speciális. hogy nem. hogy a Thálesz tétel ennek a tételnek speciális este.és kerületi szögek tétele 261 Ez egy nagyon hasznos tétel. (nyilván. hiszen ez keríti körbe azt a tartományt.Középponti. A kerületi szög megnevezés is csak azokat csapja be. Csak egy a fontos. hogy egy adott körívhez. vagy a köríven kívüli bármely kerületi pont.) Ábrákkal szépen szemléltethetjük. miért is éppen a húrnégyszögek két szemben lévő belsőszögeinek összege. mint számra. Mindkét esetre látunk bizonyítást. mint az ugyanazon körívhez tartozó középponti szög. Mint ahogy mindegyik az. a középponti elnevezés talán kevésbé félrevezető. azáltal. akik a kerületre. Az világos. Először azt nézzük.

Jelöljünk be rajta egy körívet! . ─ Felnőttek! ─ csóválja a fejét Zolika.Vegyünk egy kört! Ez csak egy kör. ─ Ez csak egy tojás! ─ közli Emese.

A megbetűzött szakaszok mindannyian a kör sugarai. . a másik íven lévő kerületi pontját kössük össze az ív végpontjaival. Ez fontos lesz. tehát egyenlő hosszúak. Ezenfelül az jelű az egyik jelű meghosszabítása is.A kör középpontját és egy.

. Ezt látjuk az ábrán. hogy az egyenlőszárú háromszög szárakkal szemben lévő szögei egyenlőek.Felhasználjuk azt az ismeretet.

(Mint tudjuk.Itt azt az ismeretet jelenítjük meg.) A kerületi szög itt éppen . hogy meghosszabbítjuk a háromszög egyik oldalát. mikor a kerületi szög csúcsa éppen a hozzátartozó körív egyik végpontjával egyezik meg. . Azaz éppen a duplája a kerületi szögnek. a külsőszög úgy keletkezik. Ez a meghosszabbítás a mi ábránkon az szakasz. És ez utóbbi nem más. mint ∎ Most jön az az eset. . A középponti szög pedig . hogy a háromszög egy külsőszöge egyenlő a nem mellette fekvő belsőszögek összegével.

hogy a háromszög belső szögeinek összege éppen . A többi már adódik Tehát . érintési pontba húzott sugárra.Tudjuk. hogy a kör bármely érintőegynese éppen merőleges az abból.

Azaz Vagyis: .És hát ezt akartuk belátni. hiszen ennyi a teljes körbefordulás szöge. a kék ívhez tartozó pedig β. A középponti.és kerületiszögeket illetően most tanultunk egy tételt… A kör középpontjában a két szög összege . ∎ : A húrnégyszög két szemben lévő belső szögének összege . Az ábra mindent elárul: A piros ívhez tartozó kerületi szög .

Lásd be erre az ábrán látható esetre is.) ! (Segítség: egészítsd ki úgy az ábrát. hogy kerületi szög csúcsa legyen egy körív végpontja. hogy a ∎∎ .

hogy az egyik húr ilyetén szakaszhosszainak a szorzata egyenlő a másik húr ugyanilyen módon képződött szakaszhosszainak szorzatával. mielőtt ebbe belevágunk. Legyen a pont távolsága az középponttól. az egyikük speckó változata a másik. Egyébként rém egyszerű mindkettő. mert erősen összefüggenek. A húrdarabok szorzatának tétele Nézzük a következő ábrát! Az pontjuk. Mindkettő bizonyításához hasznos a látószögek ismerete.Húr darabok szorzatának tétele és a szelők és érintő szakaszok tétele Azért vettem egy ugyanazon fejezetbe e két tételt. hogy légy ezekkel tisztában. azaz metszéspontjuk. pedig a kör sugara! Ekkor a tételben szereplő húrszakaszhossz -szorzat egyenlő ezzel: . ha észre merjük venni. Egyébként ennek a szorzatnak az értéke kifejezhető a kör sugarával és a metszéspontnak a kör középpontjától vett távolságával is. és a húrok a kör tetszőleges húrjai. Tulajdonképpen. Ezért a tétel ilyenné bővül: . A pont az ő közös Az állítás a következő: Szavakban: a kör két egymást metsző tetszőleges húrját oly módon osztja a metszéspontjuk. no meg egy kis hasonlóság. Így fontos.

hogy a pont minden húrt úgy oszt meg. És most lássuk. A pontnál lévő szögek váltószögek. Melyekből a megfelelő oldalak hasonlósági aránya olvasható le: Ezt már csak keresztbe kell szorozni és visszakapjuk az eredeti állítást. az ábráról: . Ezt a látószöget jelöltem -vel. az előbb már beláttuk.Előbb belátjuk az eredeti állítást. Ezekszerint van az ábrán két hasonló háromszögünk. Íme. így ők is egyenlőek. az átmérőre.Így az átmérőn. hogy miért is igaz a tétel második fele is! Húzzunk be a ponton átmenő átmérőt is! A pont távolsága a köri középponttól legyen jelű. immár pirossal jelölt ívet! Ez azonos szögben látszik és pontokból. Így ez igaz a most behúzott szakaszra is. az ábra: Ám. hogy az osztási szakaszok szorzata állandó. Tekintsük az . a következő szakaszok keletkeznek a pont általi felosztás miatt: . és . Ez a szorzat pedig.

melyek nem metszik egymást. ahol a kört érinti a pontból húzott érintő egyenes. meghosszabbításaik a körön kívül metszik egymást. Hasonlóan a pont és tőle távolabbi metszőpont is meghatároz egy szakaszt. Az egyik érintési szakaszt is berajzoltam. mint a pontnak a kör középpontjától vett távolsága négyzetének és a kör sugara négyzetének a különbsége. ha olyan húrokat választunk. Pontosabban fogalmazva. (Az az a pont. A szelőegyenes eme két szakaszhosszának a szorzata állandó. hogy mi van akkor. és a kör sugara együtt határozza meg a húrszakaszok szorzatát: ∎ Felmerül a kérdés. Ez az állandó egyenlő a pontból a kör érintési pontjába húzott szakaszhossz négyzetével.) Sőt ez az állandó nem más. körrel közös pontja meghatároz egy szakaszt.Viszont erre ismerünk egy azonosságot: nézve ez: . Az ábra szerinti jelölésekkel a tétel így írható képlet alakban: Ha a pont és a kör középpontjának távolsága és a kör sugara a szokásos módon . akkor ez így is kifejezhető: . A kör szelőszakaszainak tétele A kör egy külső pontjából indítsunk szelőegyneseket a körön át! Minden ilyen szelőre igaz a következő. a mostani szorzatunkra Tehát beláttuk. Tehát. A pont és a szelőegynes -hez közelebbi. hogy a húrosztó pontnak a kör középpontjától vett távolsága. Az ábrán két tetszőleges szelő látható. Erről az esetről mond valami nagyon szépet a következő tétel.

mert már segítettek rajtunk. Húzzunk be két segédvonalat! Ezek zöldek az ábrán. hogy hol vannak azonos szögek. körívhez tartozó látószöget stb. azaz a bizonyitás egyik felénél: Már csak azt kell belátni. hiszen az és kerületi pontokból azonos szögben látszik a az ív. mivel az szög azonos a szöggel. tehát egyszerűbben megalkotni a bizonyítást! . és ott vagyunk ahol lenni akarunk. Ehhez kopaszítsuk le az ábrát. Sőt. Házi feladat úgy. hogy ez a szorzat valóban mindig egyértelműen maghatározott a távolság és az körsugár által. Így kitűnik. tessék átgondolni! Van egy egyszerűbb is az ábrán. mely átmegy a kör középpontján! Az új metszés pontokat jelöljük és pontokkal! Továbbá legyen még az is igaz lesz. És nem kellenek már a szögek és segédvonalak.. Már nincs rájuk szükség. Az eredeti ábrába rajzoljuk be azt a szelőt. mert már túlzsúfolt. lévén közös szöge az háromszögnek és a háromszögnek. Ám ez azt vonja maga után. hogy az és pontoknál „visszamaradó” szögek is egyenlőek: . jelölés is felhasználva! Ekkor nyilván az 262 Ezt az egész szögesdit. melyet a látószögekkel veszünk észre.262 Ezért leolvashatjuk a következő hasonlósági állítást: Ezt már csak kersztbe kell szorozni.Itt is kihasználjuk a hasonlóságot.

Ez viszont könnyű. ∎ 263 Pl.Ekkor a teljes piros szakaszunkra. és a -val mint átfogóval. hogy mi is ez a két piros szakasz. a kör sugara. a Thálesz tételből egy következményeként. -szel. gyakran alkalmazzuk is ezt a szerkesztésekhez. Beláttunk mindent. Készen vagyunk. hogy ez a szorzat minden körölmények között: Már csak az van hátra. mert tudjuk. hogy belássuk ez éppen egyenlő az érintőszakasz négyzetével is. Vagyis: szakaszok hármasa egy Mivel is jelöltük mi a távolságot. Így Ezt átrendezve: És hát éppen erre vadásztunk. az -re is igaz.263 hogy a derékszögű háromszöget alkot. . Vagyis: Azonban mivel most láttuk. az és a piros szakasz -hez közelebbi részére. hogy hosszaik szorzata egyenlő az előbb kapott szorzattal. érintő szakasz. így már tudjuk. ami a köri középpont és a ezt behejettesítve ezt kapjuk: pont távolsága? Úgy van.

vagyis a kifejezésünk nulla értéket vesz fel. hogy ekkor a kör e végtelen távoli pontból indított szelői párhuzamosak egymással. Mivel előbbi esetben az . itt találja: Az ábra szerint: Hiszen a kör érintője mindig derékszögben találkozik az értintésipontba húzott sugárral. a dolog akkor is rendben van. ill. ha a pontot a végtelenbe távolítjuk a körtől. ∎∎ . így mindkettő kifejezés pozitív. Mindkettő esetben az az távolságot. hogy a kör sugara véges. Ami jó átmenetet képez a két eset között. hiszen ekkor a a körön kívül van. A két tételben előfordult az .Ha valaki hiányolna egy ábrát. Ám a kifejezésünk még akkor is helyes. a sugarat jelöli. midőn egyik esetből átmegyünk a másikba. hiszen a körön belül van. és a kifejezés értéke végetelen nagyá válik: Feltéve persze. Ez annyit tesz. Ekkor . ha a pontot a körvonalra helyezzük. Sőt. az . utóbbi esetben . hiszen éppen eme ponton átlépve fordul meg a z és kisebbnagyobb relációja.

a ferde oldalak „megmérésének” nem mindig megvalósítható volta miatt. akkor ne nézz át rajtunk. amelyek játéknak tűnhetnek. és nagyon komolynak látszanak. Ezek segíthetnek mind a kerületek. ahogy csak képesek vagyunk rá. viszont ha ez után sem megy. mert éppen nem tudod azt a részfeladatot! A körnek és részeinek egy külön fejezetet szenteltem.és területképletei Ezek kiszámítása oly sok feladatban előfordulhat. A kiszámításának elvét pedig elképzelheted úgy is. Méghozzá olyan pontosan. hogy az az oldalhosszak összege. a matematika egy játékosan komoly dolog. A kerület kiszámítása. Így találsz itt olyan feladatokat is. azokat tekintsd úgy mintha nem is látnád őket. Ne kelljen mindig azért rettegned. állapítsuk meg különböző módszerekkel is a területeket! (Érdemes darabolni az alakzatokat. . Akkor azt bátram hagyják ki! A területet viszont ők is meg tudják mondani minden esetben. Az a nagyoknak való módszer pedig a ferde oldalhosszak meghatározásában a alkalmazása. hanem a részben eltakartakat is figyelembe vesszük. Persze mikorra már ismerjük majd a területképleteke t nem mindig fogunk négyzethálózni. ha nem megy ránézésre. hogy érdemes őket alaposan ismerni. ha értened kell. Amiket nem értesz. Ettől egy kicsit te is felnőttnek érezheted magad. Természetesen nem csak az egészen. hogy mennyit takar el a kis egységnégyzetekből. És találhatsz itt olyan feladatokat is. amelyeket nem is értesz. (A legtöbb ember úgy is ezt teszi felnőtt korában. akkor lapozz oda a könyvben!) 264 Nem igazán idomult ide. Így gyakran kaphatunk törtszámot is eredményül.) Na persze. Persze ezt itt úgyis együtt fogjuk. részfeladatként is akár. Nyolcadik osztálytól fölfelé mindenkinek ismernie kell. tartalmazhat olyan módszert. de csak azért mert az egész matematika egy nagy játék. hogy ez itt rövidebb lehessen. kezdjük! A következő ábrán látható alakzatok kerületét és területét keressük. hanem tessék megérteni őket! A minden esetben az oldalhosszak összegét jelenti.264 Azokat abban keresd! Itt igazából csak szögletes cuccokra vonatkozó dolgokat találsz.Síkidomok kerület. Igen. melyeket ismerősnek kellene vélned. Ugorjék hát a majom a levesbe. tekintve. és azt kutatnánk ki. mert még nem is kell értened. akkor én fogok rátok csúnyán nézni. Ez ismét tipikusan egy olyan fejezet. amit a kicsik nem ismernek. ahol a kicsikhez. Ahol lehet. így nem kell sírni. mert már tanultál olyan elemeket. mind a területek meghatározásában. Ha mégsem ismered. de azon a szinten is az alapelv és a maga a fogalom is erre nyúlik vissza. mintha gondolatban egységnyi kis négyzetekből álló négyzethálós lapra fektetnénk a vizsgálandó síkidomot. és nagyokhoz is szólok egyszerre.

ha szükséges: . egészítsük ki téglalappá: Majd eme téglalapokat ügyesen még kisebb téglalapokká darabolva.Minden alaakzatot. melynél szükséges.

Ilyenkor csak puszta szám a válasz.A zöldekkel jelölt feldarabolások egyértelműen segítenek. Viszont a feketével jelöltek kibogarászásához. hogy ennek a négyzetnek éppen a fele a háromszög. Csak azt kell észrevenni. Mennyi hát a négyzet területe? . nyugodtan számolja meg egyesével. Persze. mert azok egyszerűbbek. egy fényképről. hogy De inkább legyünk most trehányak és ne mondjuk így. de azzal az a baj. Éppen úgy ahogy számolgatta a bárányokat elalvás előtt. amíg nem csináltunk belőle négyzetet. és legvégül vesszük majd mindegyiknek a kerületét. mert egész számot kapunk. akkor ennek a felét kell csak venni. nehézség szerint haladva. ha kikiáltjuk a kisnégyzeteket egységnégyzetnek. mert abban könnyű megszámolni a kis négyzetek számát. Megszámoljuk. Pontosabban lehet úgy is mondani. és könnyű elszámolni. aki nem hiszi. hogy hány oszlopnyi kis négyzetből és hány sornyi kis négyzetből áll a téglalap. Így. akkor ennyi a terület. Eme számok szorzata lesz a kis négyzetek száma. ne feltétlenül egyszerre. Tehát ha a négyzet területét tudom. hanem kb. hanem estlegesen külön-külön tekintsük a vágásvonalakat! Mert csak akkor látjuk. hogy lassú. Előbb nézzük a területeket. hogy mire is jók. hanem csak a számot mondjuk! Az alakzatunk egy háromszög vót. A legegyszerűb a alakzat területe. És még mértékegységgel sem kell vacakolnunk. Nem sorban.

mert így általában hamarabb célhoz érünk. Ha nem hiszed. Mert úgy egyszerűbb. pedig a trapéz magassága lesz. hogy a kiegészített alakzat egy téglalap. És te így számolod ki. Kivéve butaságokat tenni. hogy a kiegészítő háromszögek éppen akkorák. vagyis a negyede. melynek egyik oldala az eredeti alakzat két párhozamos oldalának a számtani közepével. A matekban nincs olyan. akkor két azonos méretű háromszöget biggyesztek hozzá. ő egy híresség. Így ha gondolatban az egyik kis háromszög nyúlványát az eredeti trapéznak a másik nyúlványhoz biggyesztem. Kényelmessé teszi a területének kiszámítását. E kettő területet összeadva megkapod az alakzat területét. és a kiegészítéssel. És láthatóvá válik a zöld vonalakkal. vagy te. ha felhasználjuk azt. Tehát egy negyedét kell kivonni a teljes négyzetnek. hogy csalás. éppen a zöld vonal alatti téglalap területének fele. 2. Mert akkor vagy én számoltam el. Így csak ezt a kis kegészitést kell levonni a négyzetünkből. A alakzatunk felvágható egy téglalapra és egy háromszögre. Még legalább két kicsit különböző módszert találsz. a négyzet területének a felének a fele. Tehát a kis háromszög területe. valaki már biztosan hallotta a nevét. Vagyis visszamarad a háromnegyede: Ennyi hát a alakzat területe. én meg máshogy. Íme: 1. éppen a teljes négyzet fele lett. Érdemes megjegyezni ezt a trükköt. De vol tam oly bölcs és előrelátó. akkor egy olyan téglalapot kapok. másik oldala. . mint a trapéz háromszög nyúlványai. azaz összegük felével egyezik meg. Tehát a négyzet területe: És a kis kiegészítő háromszög területe. hogy ez a téglalap. számolj utána másképp. Az alakzat egy egyenlőszárú trapéz. De legalábbis szép neve van. Mondhatni celeb. csak egy háromszöggel lett több mint az eredeti alakzat. sőt egy négyzet. De az eredmény nem lehet különböző. a Tudományok Királynője. hogy ha téglalappá egészítem ki. Minden szabad.És ennek a fele a háromszög területe: . Áthelyezés. És természetesen nem számít csalásnak. Át van helyezve. Mert az nem tűri Őfelsége.

melyre az előbbi trükk éppen úgy eljátszható. Így a vízszintes oldal hossza nem változik. Ugyanezt kapjuk? Naná! Miért? Miért is lesz az összebarkácsolt téglalap egyik oldala éppen a két párhuzamos oldal számtani közepe? Legyen pl. 1. azt hozzá is ragasztjuk a másik végén. mert ez történik áthelyezéskor. Én ugyan nem rajzolok helyette másikat! Ha jól meg nézzük. Áthelyezve. mert amit levágunk az egyik végén. a hosszabbik párhuzamos oldal egységnyi. észrevehetjük. mint az így keletkezett téglalapé: De te kiszámolhatod úgy is. azaz összegük fele. Áthelyezés.Így a mi trapézunk területe nem más. hogy az . mivel mindkettő egy konvex deltoid. akkor ezt a hosszt kapjuk: Ami közös nevezőre hozva: Ami valóban a számtani közepük. hogy az eredetileg egy rombusz akart lenni. hogy a nagy (kiegészített téglalap területéből kivonod a kiegészítő háromszögek területét. és ebben a zöld vonalak sokat segítenek. 2. a rövidebb egységnyi. Így az egyik hároszög nyúlvány ezekkel párhuzamos oldala éppen Ha ezt hozzá toldjuk az rövidebb oldalhoz. Az és az alakzatok esetén egyformán járhatunk el. Igaz ugyan. Az alakzat egy paralelogramma. de mostmár így marad.

szoktunk ilyen trükköket tenni olykor a matematikában. mint visszafelé. és ennek vesszük a felét. de . hiszen úgyis annak a dupláját vennénk a következő lélegzetvételnél. Bennfoglaló téglalapjának területe: Alsó és felső „felesleges”háromszöge azonos. ha utána azt majd úgy is duplázzuk? Na jó. hiszen háromszögekről van szó) Tehát ezeket kell levonni a négyzet területéből: A egy szimmetrikus konkáv deltoid. sora és oszlopa van. de majd jól jönnek a kerületek kiszámításánál. bal alsó. szakszóval egybevágó. a bal felső. ami két egymásra merőleges oldaluk szorzata. felezzük majd az oszlopok és sorok szorzatát. egyszerűen vonjuk le a téglalapjaik területeiből a „felesleges” háromszögek területeit! Az ábrákhoz lapozhatsz előre is. jobb felső. Jaj. hiszen szimmetrikus alakzatról van szó. Így a területe: A „felesleges háromszögek sorban. Most a területhez. Így ha együtt számítjuk területüket a háromszög területnél szokásos felezést elhagyjuk.alakzataink a kiegészített téglalapnak éppen a felét töltik ki. mintha a fogorvos mondaná! Ezek területei ebben a sorendben: (ugyi. Az -re: Az -re: A és alakzatoknál a fekete vonalak nem teszik egyszerűbbé a terület kiszámítását. Tehát simán kiszámoljuk a téglalapok területét. Akkor meg minek felezni. A háromszög téglalapja egy négyzet. Talán arra már közelebb van.

Tehát együtt eme két alsó és felső háromszög területe: A baloldali „feleséges” háromszög területe. Itt a kis négyzeteket most nem egységnyi területük. Tehát ezeket kell mind összeadni: . A egy téglalap. hogy ennél gyorsabban és egyszerűbben is kiszámolhatjuk.most ne tegyük! Csak tuggyáá rúla. Két-két egyforma oldala van. Az egyik ilyen oldalpár egységnyi. a másik egységnyi hosszú. egy -os tégalalap területének a fele: Tehát a téglalap területéből levonva e háromszögek területeit: Majd látjuk a képleteknél. hogy olyan is va’. hanem egységnyi oldalhosszuk miatt tudjuk felhasználni.

hogy az előbb. és a jobbszélsőé: És a ferde pedig a kékek szerint: 265 Ami Zolika kedvéért zacc-pör-kávézva: Tehát e négy oldalhossz összege a kerület: . hogy ő már éves. de úgy látszik hiába. hogy nem mondom? Akkor most mondom. A módon mérhető oldalak hossza. a kerület: Ugye mindenki tudja. mint ez. Amire lehetett 265 Ejtsd: . A számolásban hupikék barátaink segítenek minket. Tehát. hogy nem mondom. Két oldalának hossza könnyen lemérhető az egységnégyzetek oldalaival való párhuzamosságuk miatt. Sőt most se mondom. a másik meg számolható. hogy a az a „sacc-per-kábé” jele? A alakzatnak három könnyen mérhető és egy ferde. a Zolika bácsin kívül. hogy mi az a gyökvonás.) A két könnyen lemérhető oldalhossz: és . A harmadik pedig így számolható Pitagorász felismerés szerint: És kérem. hogy egyesek számára kézzelfoghatóbb. A kicsik lemérhetik vonalzóval. egyszerűen megtehető. ez így a legpontosabb. mint mértékegység szó? Nem mondtam. Már majdnem éve tanítom őt. Ánglius szlengben ez annyit tesz: könnyen. két-két azonos hosszúságú oldallal rendelkezik. Mert igaz. Vagyis Az egy derékszögű háromszög. . akiket voltam bölcs berajzolni. az lehet. Most a síró-pityogó Zolika számára kiszámolom. a területek számításánál végig kimaradt az egységnyi. Ebből most az egyik hossz könnyen mérhető. viszont nem oly pontos. akkor hagyjuk így. Így a három oldalhosszt összeadva. ( Ok. mint minden sic. sorban a balszélsőé. Az paralelogramma. ha pontos a fontosság…izé…fontos a pontosság. felsőé. A harmadik oldal viszont nem mérhető elég pontosan. tehát hosszát számolandó oldala van. de még mindig nem tudja.Ja. Ha elkezdem kerekítgetni. Ezért kiszámoljuk.

meg egy rövidalap összege lesz a kerület: A háromszög mindhárom oldala egy-egy számítandó dög. Pitagorászra hagyatkozva: egységnyi. A rézsútos hossz. hogy a gyökös mindig tört? Tehát kettő darab kerület: és kettő darab hosszúság összege a A egy szimmetrikus trapéz. Pedig az egyik igazából kalap. mi? Egységnyi. ezek a szárak. A kék vonalak pedig segítenek a ferdék hosszát megállapítani: Tehát két ilyen szár meg egy hosszú-. Őket most számolni kell. és rövid alap. A két egymással párhuzamos oldalakat alapnak hívják. Ezeket lemérhetjük az egységnégyzetekkel: . A vízszintesek hossza: kékek szerint. a Ki mondta. jobb felső. Hosszú alap. Sorban a bal felső. Mert a tetején van. és bal alsó oldalak hossza hát: Ezek összege a kerület: Az és deltoidok kerületének kiszámítása pedig ezekután. legyen házi feladat! . mert ferde. Tessék.számítani. De kék kis barátaink lehetővé teszik ennek könnyed elvégzését. Van két egyforma hosszú oldala.

. hogy melyik oldalhoz tartozó magasság is az. mert ekkor a szögföggvények éppen olyan vetületi hosszt adnak. akkor is ez a képlet. . melyek jele többnyire és . hogy te is vagy nekünk. A hozzá tartozó magasság. ha tudod a megfelelő adatokat.És mi meg most mán lássuk a képleteket! Melyek általánosan megadják a receptet. az oldal és a vele szemközti csúcs távolsága. Bár ott leginkább integrálszámításból nyert eredmények adják a képleteket. Még akkor is. hogy terület számításakor tulajdonképpen mindig két olyan hosszúságot szorzunk össze. A kis index jelzi. de akkor így is írhatod: Mivel ez hosszúságok összege. mint pl. Még görbe cuccokra is igaz. ─ nyögi be Emese. ha nem mondjuk ki hangosan. Mivel itt általában három különböző hosszúságú oldal van. örülök neked. Én most kimondtam. pedig a háromszög eme oldalához tartozó magasságának hosszával. Már most érdemes megjegyezni azt a tényt. így a mértékegység is eszerint való. ─ Emese. A háromszög esetén az alap az egyik oldal. Milyen jó. Pl. hogy ÁÁÁÁ! ─ Akkor ezek szerint lehet. De ott is ebből az egyszerű igazságból indulunk ki. És ne felejtsük el hogy a háromszög területe. ezért a képlet ez: Ha az oldalak között van két egyforma. Olykor az igazság fájdalmasan rémisztő. melynek egyik oldala a háromszög egyik oldalával egyezik meg. Így vannak ilyen párok is: és . mindig egy olyan téglalap területének fele. másikoldala. Tehát. És nem lehet négyzetes. amik egymásra merőlegesek. Főleg az egyszerűsége miatt. amit mondtam. hanem minden alakzatra. És nem csak háromszögre igaz. pl. vagy mind egyforma. Remélem ettől senki nem ijedt meg. és ahozzátartozó Még magasabb szintenű ismerettekkel felvértezve is. ÁÁÁÁÁ! Még egyszer hangsúlyozom. Jelben ezt így adjuk vissza: . csak azokat itt nem vesszük. Háromszög A kerület az oldalak hosszának összege. Illetve és . ami igazzá teszi.

Tehát de ezeket nem úgy . Az alap és a hozzá tartozó magasság hosszától. Az ábrán mindegyik háromszög. Hiszed vagy sem. melynek a piros vízszintes vonal az alapja és a sárga függőleges a magassága . Bizonyítás: a kislányom életére esküszöm! Házi feladat. ugyanakkora területű. így mértékegységeik is szorzódtak.Így a képlet általánosan: Amivel teljesen egyenértékűek ezek: Mindig azt használd. mivel egy hosszúság lett szorozva egy másik hosszúsággal. amihez tudsz elég adatot. A terület mértékegysége mindig négyzetes. hogy belásd! Már tanultunk ilyet. A háromszög területe csak két dologtól függ.

266 hanem így „négyzet milliméter”. Ahogy kedved tartja. ezt elfogadjátok bizonyításnak. Azt kell csak megjegyezni. Nagyobbak más képleteket is tudnak használni: Héron képlet: Ahol is az a félkerület jele. „négyzet deciméter”. amit éppen úgy nem vezetek le. aki így olvasta ki. nem a Zolika a legbutább a világon. akkor egy még bonyodalmasabbat kapunk. hogy "milliméter a káttő". akkor azt is felhasználhatjuk: Amit könnyű is belátni: 266 267 Nehéz elhinni. mert piszok hosszú lenne. de a kislányom életére esküszöm.olvassuk ám ki. Ha ismerjük a háromszögbe írható kör sugarát. Lám. stb. hogy a gyök alatti első tagból hiányzó oldal négyzetének előjele mindig negatív legyen a zárójelben. hogy melyik oldal az vagy . Remélem. deciméter a káttő".267 hogy ez egy helyes képlet: És tök mindegy. . Tehát Sőt ha ezt behelyettesítjük a Héron képletbe. mint az előzőt se. de én ismertem egy embert.

Így a kis háromszögek területe sorra: Ezek összege pedig. az a oldalhoz tartozó magasság: éppen . S mindegyikükhöz a beírható kör sugara tartozik magasság gyanánt. akkor ez is használható: Hiszen. a nagy háromszög területét adja ki: Azaz: A jobboldal mindhárom tagjából kiemelhető az . így: És a zárójelben lévő kifejezés éppen a kerület fele. . a . Ezek a kisebb háromszögek a nagy háromszög egy -egy oldalával mint alappal rendelkeznek. Ezek területének összege megegyezik a teljes háromszög területével. éppen az oldalhoz tartozó magasság. Vagy ha úgy jobban tetszik.A háromszöget szögfelezőivel felosztunk három kisebb háromszögre. ∎ Ha ismerjük a háromszög két oldalát és az általuk közrezárt szöget.

Az oldal hosszának jele .∎ Sőt. Neki négy egyforma oldala van és az összes szöge derékszög. . keress utána! Négyzet A négyzet a legegyszerűbb. Az oldalak hosszának összege. h még azt is felhasználjuk a szinusz tétel szerint. hogy a ahol is az a háromszög köré írható kör sugara. ha még több is érdekel. így elég is ennyi a háromszög területképletekből. akkor ezt az előző képletbe beírva: Akkor egyszerűen írva ezt kapjuk: Ezek a legfontosabbak.

És mint később is felhasználjuk majd ezt. hogy ő valójában. ne felejtsük el a kettővel való osztást. ezért egyikük pont a másikukhoz tartozó magasság. Ez bőven elég a következő képlet bizonyságául.Tekintve. Azaz Hiszen ha beírjuk az helyére. hogy a nagy négyzet oldalai. Pitagorasz tételből szépen kijön: . mint a Azonban a négyzet átlói is merőlegesek egymásra. ez is kiválóan alkalmas a terület kiszámítására. (A nagyinak). Azonban ha ebből az infóból akarunk számolni területet. Így csak ezeket kell összesörözni: Ami persze ugyanaz. : Ami kibontva ugye: . És a kis négyzet területe pont a fele a nagyénak. Az átlók hossza. Figyelmezzük meg. hogy két szomszédos oldala mindig derékszöget zár be egymással. éppen a kis négyzet átlóival azonos hosszúságúak.

többnyire nem derékszöget zárnak be egymással. Oldalainak hosszát rendszerint az és jelöli. . Téglalap A téglalapnak két-két azonos hosszúságú oldala van.268 ezt állítottuk eddig is. Ebből már adódnak is a képletek. A téglalap átlói. Azonban ez szerencsére nem így van. Ha mégis akkor az négyzet. éppen a kétszerese a téglalap területének. melyek hosszát jelöljünk -fel. addig legyetek türelemmel! Addig csak azt csodáljuk meg. sőt ez egy rombusz. Az átlók és a közrezárt szögük szinusza szorzatának fele éppen a téglalap területét adja: Ennek a magyarázatát majd látjuk a paralelogrammánál. És minden szöge derékszög. Ebből azt gondolhatnátok. ezé osztunk kettővel. franciául. Na kérem. Kiejtése: é voálá. 268 És tessék. hogy akkor az átlók hosszának szorzata nem jó semmire. melynek szögei éppen a téglalap átlóinak szögével egyeznek meg. Tehát ez is helyes. hogy a téglalap átlóiból alkotott oly paralelogramma területe..

mert az még nem is volt. hanem csak általános. Ha nem spéci. általában nem. És még az említett képletet is tanuljunk meg! Az szöge legyen ! oldal és az átló szöge legyen .Sőt ha tudjuk az egyik oldal mekkora szöget zár be az átlókkal.” ezért kerülnek itt elő ezek a képletek. Mivel a téglalap is egy „paparelogarmma. hiszen ez pont a téglalap egyikfelének. a oldal és az átló Ekkor a képlet: Paralelogramma Dikh. mint a következő. . csak itt majd nem kell osztani kettővel. És az oldalak által bezárt szögei nem feltétlenül derékszögűek. de az is egy paralelogramma. Azonban valójában a rombuszra még nem is láttuk. akkor két-két azonos hosszúságú oldala van. Sőt a háromszög esetén is láttunk hasonlót. egy speciális paralelogramma. a háromszögének kétszerese. hiszen erre már látunk is képletet majdnem. …Hmm. Mert hát valójában a rombuszra láttunk. akkor ez is kitűnő. Ezt is majd a paralelogrammánál látjuk be.

ill. Hiszen a téglalap is egy prappapapamma. -vel jelöljük. Akárcsak a téglapapnál. azaz a beépített-ügynök.A kerülethez mindenképpen az oldalak hossza kell. Ha az oldalakat. hosszukat is -val. .tisztelendő atyánál. Az -t és -t. akkor ez így mered ránk: Igen. nem tévedés. ezt már megszokhattuk. vagy a -t és -t: Vagy Hozzánk vágnak egy paralelogrammát. Ha ismerjük az egyik oldalát és a hozzátartozó magasságot.

Hogyan formáljuk azonos területű téglalappá a paralelogrammát? Egyik derékszögű háromszögét önmagával párhuzamosan eltolva. egy téglalapot kaptunk. Lenyisszantottuk az immár feleslegessé vált eredeti derékszögű háromszöget. melynek területe: . Íme. Átmásoljuk a háromszöget. . 2. hozzá tapasztjuk a túlsóvéghez.

. Másoljuk az egyik háromszögnyúlványt vele azonos állásban a paralelogramma másik végéhez.Vagy a másik magasság mentén levágva egy derékszögű háromszöget: 1.

hiszen . : és a köztük Ami tulajdonképpen az előző képlet. Tekintve. Majd nyírjuk le a régi nyúlványt. ha a másik szöget használjuk fel. Így a paralelogramma területével megegyező területű téglalapot kapunk. Ha ismerjük az oldalait. hogy a paralelogramma másik szöge: . Hiszen . És Sapienti sat. akkor is ugyanez az eredmény. Nagyfiúk és nagylányok ezt másképpen is kiszámíthatják. És természetesen. A terület: .2. lévő szöget.

éppen kettejük területe lesz együttesen. kettő-kettő háromszög egybevágó. ás az általuk bezárt szöget ismerjük. akkor . Legyen a a szögű háromszög területe. Ám valójában mind a négy háromszög területe megegyezik. duplán véve. nagyon barátságos függvény. Legyenek ezek sorban: paralelogramma területe: ! Ekkor a Vegyük a paralelogramma négy háromszögének területét! Ezek összege adja ki a paralelogramma területét. ha a is igaz: éppen . hiszen a háromszögeknél már láttuk. Persze. Miért? Mert igaz. és pedig a területű háromszögé… Gondolná az egyszeri/egyszerű diák.Ha az átlók hosszát. a következő azonosság. Tehát csak két különböző terület összege kell. Mert. hogy két oldala és közrezárt szögük esetén kiszámolhatjuk a területet: De mivel a szinusz egy nagyon jó kis függvény. A másik párra nézve ez úgyszintén igaz. így egy ilyen pár esetén egyikük területének e kétszerese. minden szögre: Így a mostani két-két különböző háromszögünk területe is megegyezik.

Ha ők is eltérő hosszúságúak. Minden specialitástól mentes. akkor muszáj. Csak ennyit várunk el tőle.269 A nagyalap és egyúttal a hossza is rendszerint -val van jelölve.Tehát ennek a négyszerese lesz a paralelogramma területe: Vagyis: ∎ Trapéz A tarpéz. Eme két párhozamos oldal neve: alap. a kisalap és hossza pedig -vel.) A magasság természetesen az jelet kapta. Ha egyikük rövidebb. hogy a másijukra is az legyen a párhuzamosságuk miatt. akkor ő a kisalap. olyan négyszög. semmi mást. miként az ő hossza is. 269 A harmadik pedig az agyalap. Ott található az agyalapi mirigy. melynek van két párhuzamos oldala. Egy általános trapéz. A másik két oldalt a trapéz száraiként emlegetjük. a nagyobbik a nagyalap. sic. akkor jeleik és . A magasság mindkettőjükre merőleges. (Ha egyikükre az. . Így a képletek: Minő meglepő.

Majd a magasságvonal mentén nyisszantsuk le az egyik háromszögnyúlványt és ragasszuk a túloldalra. És ennek a fele a tarpéz területe: . mivel téglalappá alakítottuk.A trapéz egyik szárához tapasszunk hozzá még egy ugyanilyen trapézt. . Ennek a téglal apnak a területe: . Ezzel a dupla terület nagysága nem változott. azonban könnyen leolvashatóvá vált. de fejjel lefelé! Ennek az alakzatnak a területe így a trapéz területének a duplája lett.

Húrnégyszög A neve arra utal. hogy nem. egy húrnégyszög! . Az oldalak és egyúttal hosszaik is legyenek így jelölve: Ekkor a képletek: Ahogy azt mindenki várta is. de az is lehet. hogy oldalait egy kör húrjai alkotják. A reá vonatkozó területképlet roppant ismerős lesz a háromszög Héron képletéből. Talán írok rá egy külön fejezetet. Ezt ugyanúgy nem fogom bizonyítani itt. És ezt is mindenki várta. hogy mire is gondolok: Ahol az a félkerület: Dikh má. mert már utaltam rá. noha nem mondtam pontosan ki.

Így mind a négy háromszögünknek a beírt kör sugara lesz az adott oldalhoz mint alaphoz tartozó magassága. hogy a beírható kör sugara és az alakzat félkerületének szorzata éppen a terül et. kérem szépen! A terület képlet itt is ismerős lesz. mert minden oldala a kör egy-egy érintő egyenesének a szakaszaiból tevődik össze. A háromszögnél is láttuk. hogy a kör sugara az ol dalakat éppen merőlegesen talpalja a kör és az oldalak érintési pontjaiban. Ha a négy háromszög területét. melyeket sorra -gyel jelölünk. Vagyis: Ami ugye: Emeljük ki ebből az -t: Még egyszerűbben fogalmazva: . éppen a húrnégyszög területét kapjuk meg. összeadjuk. Majd használjuk ki azt a tényt. Azaz Hiszen az -sel a félkrületet jelüljük: Belátni ezt is éppen úgy lehet. hogy a beírt kör középpontjából a négyszög minden csúcsába húzunk egy -egy vonalat! Az ábrán ezek e kék vonalak.Érintőnégyszög Ez pedig azért kapta ezt a nevet. mint a háromszögnél belátva volt: Daraboljuk fel a húrnégyszöget háromszögekre úgy.

akkor négyzettel van dolgunk. melyek területét már ismerjük. ill. hosszuk is az jelet. És nem is lép félre. Tekintve. és nem érthető. az átlók. nem hazudik. Látható. hogy ennek a téglalapnak éppen a felét tölti ki a rombusz. Rombusz A rombusznak mind a négy oldala egyenlő hosszú. akkor adatfeldolgozási gondjaid vannak! . Általában az átlók nem azonos hosszúságúak. már megcsámcsogtuk az ehhez vezető gondolatokat korábban. Magyarázatért lásd az ábrát! Ezen nincs mit csámcsogni. nem csal. ha mégis. Az átlók is egymásra merőlegesek.A kopasz… … és a feldíszített érintőnégyszög. hosszuk az és jelet kapják. ill. Ha még mindig zavaros. ha az átlókkal párhuzamos oldalú érintő téglalapba foglaljuk a rombuszunkat. hogy oldalai egyenlők. ami legbecsületesebb rombusz mindközül. Nem lop. Ezért az átlók derékszögű háromszögekre vágják fel a rombuszt. Az oldalak. De egyszerűbben az eredményre jutunk akkor is.

És igen. Ebből már sejthető. hogy az itt is helyes! . Azonban szerencsére a konkávra is fennáll. Deltoid A deltoid egy olyan rombusz. és . Tehát általában két különböző hosszúságú oldala van. Őt is érintőtéglalapba foglaljuk. hogy ez csak a konvex deltoidra igaz. hogy a deltoidnak nem minden oldala egyforma. és . az egyik „átló” nem az alakzat belsejében van. őt is olyan téglalapba. De ha nem hőkölünk vissza e furcsaságtól. …és téglalapba foglalva. Hanem csupán csak ez igaz rá: van két-két szomszédos azonos hosszúságú oldala. vagy legalábbis a Zolika igen. melynek oldali párhuzamosak a deltoid átlóival. Fordítva viszont igaz. amely nem is az. Átlói neki is merőlegesek egymásra. És mivel az átlók merőlegesek egymásra: Az ember azt hinné. és érintik a deltoid csöcseit. naná. A kerület képletet nem vitatta senki. hogy a rombusz egy olyan deltoid melynek minden oldala egyforma. Csak éppen. akkor ebben az esetben is helyes a területképlet.A rombusz magányosan…. És így átlói is különbözőek.

. És a konkáv deltoid ábrái: A zöld szaggatott vonal nem tartozik az átlóhoz! Ez csupán csak annak meghosszabbítása.Konvex deltoid magában… .. Így zavarkeltésül itt is hagyom. mint a deltoid függőleges átlója. Tekintve. Tulajdonképpen a téglalapra semmi szükség.és érintőtéglalapba foglalva. sőt zavaró. . a merőlegesség szemléltetése végett. hogy a függőleges oldala ráadásul még hosszabb is.

Tehát egyikük területének a kétszerese lesz a deltoid területe: átló ∎ Szabályos sokszögek A szabályos sokszögek attól szabályosak. mint alphoz tartozó magassága éppen . Tehát darab oldal esetén. mivel a magasság e központi szöget felezi és merőleges az alapra. hogy minden oldaluk egyenlő hosszú. az oldalhossz legyen . pontosan darab szöge is van. szögeik is azonosak. És ezek -hez. hogy a konkáv deltoid két egybevágó háromszögre vágható az mentén. mindegyiküknek a szárszöge éppen a -ed része. és az hogy hányan vannak. így kevéske szögfüggvényismeretet felhasználva: Azaz Vagyis Ebből tehát egy ilyen háromszög területe: .Csak annyit kell észrevételezni. azaz hány oldalú sokszög. legyen . egyenlőszárú háromszögekre. Azaz Egy ilyen háromszög alapja ekkor . így a középponti szögön. egybevágó. Hogy általánosságban beszélhessünk róluk.vagy tortaszerűen. a -on egyenlően osztozva. magassága pedig. Nyilván a sokszög oldalai és szögeinek száma azonos. mint ahányan vannak. hogy: A területhez az elmondottakat figyelembe véve: De mekkora is egy ilyen háromszög területe? Mivel darab ilyen egyenlőszárú háromszög van. Így egy ilyen háromszög területét kell csak annyiszor venni. Így aztán adja magát. hogy megkapjuk a teljes alakzat területét. Felszeletelhetőek pizza.

mint: Tehát a teljes alakzat területe: Tehát: A sokszög kopaszon.Ami nem más. .

Ugyanígy a is. csak nem látod. Stb. ∎∎ . kékkel egyik háromszöge magasságát.A sokszög beküllőzve. a szögeket… Ahol nem írogattam ki végig. hogy …ott is ott van. (átlóit berajzolva) És bejelölve az oldalait.

melyek közelebb vannak a középponthoz. mely a körzővel meg lett rajzolva. mely azt fejezi ki. mint ugyanezt a két pontot összekötő húr. Jele az . midőn a körív mentén végigsöpör. vagy nagy körökre. De ez a hányados szerencsére minden kör estén ugyanannyi. mint a sugárhossz. Ha ez a két körív teljesen egyforma hosszú. azon pontokból áll. mikor megrajzoltam a kört. melyek a kör egyik átmérőjének végpontjai. aki még ezt sem tudja. melyek messzebb vannak a középponttól. és nem is csak közepesekre! Ismerned kell majd a kör kerületének és átmérőjének hányadosát. Erre is mint területre gondolhatunk. amit akkor kapok. Jele az . Ha kiválasztok két kerületi pontot (körvonal pontot). Vagyis az átmérő is egy húr. Nem csak kis. távolság. Meg kell adni azt is. Ő tehát nem egyenes. Ennek határvonalai tehát egy körív és két sugár. mint a sugár hosszúsága. A leginkább egy pizzaszeletre hasonlít. melyekkel eddig nem találkoztál. Általában van egy kisebb és egy nagyobb körív erre a célra. vagy röviden csak . Mivel két körívvel is össze tudom kötni a két pontot. Így ugyanaz a középponti szög jellemzi. mely csak egyetlen pontban közös a körvonallal. akinek talpát ívesre föstették vala. A körvonal. Sőt vannak. az a . kifejezésről. Eme pontba. Jele a . hogy milyen körívvel kössem őket össze. akik nagy -val jelölik. hogy milyen nevekkel illetjük a kör alkatrészeit! Az egyik legfontosabb fogalom a . Vannak. mint sok ember. de mindig hosszabb. mindig egyértelműen adódik az a húr. az adott körben. Előbb nézzük. mint neve is sejtteti. az húzott sugár merőleges az érintőegyenesre. mely őket összeköti. Ez határolja el egymástól a kör külsejét és belsejét. ahová a körzőt szúrtam. Ez az a pont. akik nagy -vel. A kör belseje azon pontok halmaza. mint ami az adott körívet. Érintő nyilván csak a körön kívülről . Az a sugár kétszerese. Ilyen messze van egymástól a körző két vége. A sugár ezekszerint egy hosszúság. akkor éppen két olyan pontot kötnek össze. Méghozzá a leghosszabb húr. A kör külseje pedig. Ez is összeköti egymással a körvonal két pontját. Ez az az egyenes szakasz. A . ha a kör közepén átmenő egyenes szakasszal összekötöm egymással a körvonal két pontját. Ez az „ugyanakkora távolság”. Ezt jelöljük kis -val. A kör egy olyan egyenes. Eme két körív együtt adja a teljes körvonalat. ezért így még nem egyértelmű. becsületesebb nevén „állandó távolság” a kör . A úgy képződik. A az az egyenes szakasz. hogy a körvonal két pontját összekötöm húrral és körívvel is. minden körre igazak. mekkora fordulatot tesz pillantásom. mikor a kört rajzolom. Azaz egy olyan háromszög. Gyakran ennek területét is számoljuk. A körívhez mindig van egy középponti szög. ezért most jól figyelj! Amiket itt leírok. Gyakran jelöljük nagy -val. Két pontot kiválasztva a körvonalról. És így máris többet tudsz. a körvonal egy szakasza.A kör és részei Mivel itt beszélnünk kell egy-két olyan fogalomról. hogy melyik körívről van szó. hanem görbe szakasz. mely a körvonal két pontját köti össze egymással. hogy a kör középpontjából kitekintve. Eme ponttól ugyanakkora távolságra található a körvonal minden pontja. akkor két lehetőség van.

mert így ha az egyiküket közlik veled. Az egy adott külső pont és az érintési pont közötti egyenes szakasz. Ő a kör átmérője. a nevet kapta a keresztségben. de elég pontosan ahhoz. már 10 000 000 000 000. ami a körbe rajzolható leghosszabb egyenes. hogy az átmérő. de az is lehet. A pontból húzott két érintésiszakasz egynelő hosszú. hiszen a kör ott a legszélesebb. mert az általunk használt vonalzók többsége egyenes. mert a szóra utal. ami a kör kerülete és átmérőjének hányadosa. mint a kör . De nem tudták. Egy karika. Ebből már következik. mikor kört rajzolsz. Ennek a hányadosnak az értéke. A kör meg ugye egy görbe vonal. hogy körülbelül háromszor olyan hosszú. Egyébként ma már több ezer tizedes jegy pontossággal ismerjük. Ezért is nem ismerjük a pontos értékét. hogy haladjon a középponton. ami kerületet jelent. hogy több tízezer tizedes jegy pontossággal. azaz tíz billió tizedes jegy pontossággal ismerjük a értékét. amekkora a körző két csúcsa között van.270 De ez itt nekünk nem kell. a kör kerületének és ennek a körbe írható leghosszabb egyenesnek a hányadosa. amivel megrajzoltad a kört. hogy gyakorlati szempontból pontosnak vehessük. aki ugye kétszerese a sugárnak. ő valami ilyesmit fog mondani: 270 Ha értesüléseim nem csalnak. Jele éppen az a görög betű melynek ugyanez a neve: . Az átmérő jele: . az nevet viseli. mint minden becsületes síkbeli alakzat kerülete. mindig át kell. Egyikük az . egy végtelen tizedes tört. Itt tehát maga a körvonal hossza. és nem azért mert buták vagyunk. Sokáig nem is tudta az emberiség pontosan lemérni. hogy pontosan mennyi is az a szám ami. Az a bizonyos hányados. Tehát: Ezt érdemes tudni. mint az az egyenes.másikuk az pontban érinti a kört. Azért éppen ez a hangot jelölő betű. Ez tehát az a hossz. És éppen kétszer olyan hosszú. A sugár jele: . máris tudod a másikukat is. Azt tudták. azaz a A kör kerülete. A leghosszabb egyenes mely a körbe írható. A kör sugara az a hossz. Ezt már körülményes lenne vonalzóval lemérni. mert nekünk az is elég.húzható. elég csak ezt a kerekített értéket használnod: Tehát a kör kerülete: Ha a számológépedet megkérdezed. Sőt gyakran csak a két tizedes jegyre kerekített értékét használjuk. Ha papíron számolsz. . annak a vonalnak a hossza. Hajszálpontosan mi sem ismerjük ezt a számot. A kör kerülete és az átmérő hányadosa. Viszont minden külső pontból kettő is. ami a kör középpontja és a körvonal valamely pontja között van. mely az alakzat külső határát adja.

hogy abban van egy kis bökkenő. Először éppen a kör kerületének pontosabb ismerete miatt számolták ki a régi görögök. így a kör sugara. keress utána. hogy szögfüggvénnyel próbáljuk meg. Ma már sok-sok képlet van. A szögfüggvényeket kiszámításuk során éppen a ismeretéből adják meg a számológépek. Hiszen . akkor a belülre írt sokszög kerülete. egyre több és több csúcsú sokszöget írva belülre és kívülre. De nem csak a esetében van ez így. hogy ne radiánban kommunikálj vele. Tehát ha elég jól illeszkednek a sokszögek a körre.Attól függően. tehát felhasználja a -t. melyek pontosságát sosem fogjuk maximálisan elérni. ezek egyre inkább rásimulnak a körre. De lehet. hogy a kör belsejébe zabályos271 sokszöget írva. akkor a keresett kerület éppen . akik azt javasolnák. éppen a középpontja és bármely oldalának távolsága lesz. amelyeket ráadásul előbb ki kell számolni. annak kerülete. . Már most felhívom azoknak a bizonyára nagyobbacska diákoknak a figyelmét. Ezért a számítógépekre bízzuk. mert az ő kerületük könnyebben számolható. a köré írt egyre csökkenő kerületével. mert nagy a csúcsok száma. hiszen minél több oldala van egy sokszögnek. Tehát ne önmagából számoljuk ki -t. mint a kör kerülete. vagy szorzata található. A belülre írt sokszög a csúcsaival érinti a kört. Ennem kiszámításából következtetünk a értékére: Ha a kör sugarát egységnyinek vesszük. A beírt egyre növekvő kerületével. Na persze. sőt már nagyon is egyenlő kerület lesz a kör kerülete is. A számítógépek még ennél pontosabban is képesek ezt megadni. mellyel képesek vagyunk kiszámolni. hogy tényleg annyi az an nyi? És most lássuk. de arról nem maradt fenn írásos bizonyíték. Később majd tanulsz még olyan számokról. Tekinthetjük egyenlőnek is vele. de ezek tényleges kiszámítása hosszadalmas. Még nekik is sokáig tart. mert az csalás! Az alapgondolat az. Nézd meg bátran az interneten. Hogy neked ne kelljen újra és újra. mindig kisebb lesz. hogy hány tizedes jegyig tudjuk ma már a értékét! Hogyan lehet megtudni. mert az sokkal könnyebb. ami a kör kerületéhez köti a kiszámítását. így a kör sugara éppen az ő középpontjának és bármely csúcsának a távolsága lesz. mert eme képletek mindegyikében nagyon sok szám összege. az írhat is. mert végtelen tizedes törtek. annál inkább hasonlít a körre. Ő akkor is radiánban számol. És ez a majdnem. Így itt: 271 Persze. azért éppen szabályosakat veszünk a sokszögekből. rengeteg tizedes jegy pontossággal. aki nem tud . már többször is kiszámolták. már alig kisebb a kívülre írténál. A kívülre írt sokszög az oldalaival érinti a kört. már amennyire pontosan tőlük tellett. sok okos bácsi és néni. hogy már előttük is próbálkoztak ezzel. Hogy honnan tudjuk mindezt? Mert elődeink. Csak éppen lehetővé teszi számodra. hogy mi az a módszer. ha te nem radiánban táplálod be neki az adatokat. mint a köréírté. A kör köréírva pedig mindig nagyobb kerületű sokszöget kapunk. Ahogy fokozzuk a sokszögek csúcsainak számát. hogy hány számjegyet képes kijelezni. Még akkor is.

mint a négyszögek. pont a kör átmérőjével egyeznek meg. hogy milyen kifejezést kapunk majd a kerületre.Ezért hát figyeld. amire kerületeire fennáll: a kis adódik. Hiszen Azaz: A Ezért . a sokszögek kerületét kell csak lemérni nagy pontossággal. hogy ekkor a kör kerülete éppen a keresett lesz. mert csak azokat kell szorozni a megfelelő sokszög csúcsszámmal. Biztosan tanulságos lenne. Így aztán: egységneknek választottuk. hogy házi feladatként szerkessz egy ilyen összeállítást. Mondhatnám azt is. A nagy négyszög oldalai hosszúságban. Nyílván elegendő egyetlen oldalának hosszát számon tartani a sokszögeknek. mert az lesz is! értékének közelítése Mindezeket összevetve. azok még jobban simulnának. hogy a nyolcszögek mennyivel jobban simulnak a körhöz. Egy beírt négyszög és nyolcszög egy kívülre írt négyszöggel és nyolcszöggel. Így a négyzetek és a kör Mennyinek is vettük az -t? Volt annyi eszünk. hogy a sokszög csúcsai és oldalai azonos számúak. Figyeljük meg az ábrán. Ha még több számú sokszögeket választanánk. hogy megkapjuk a síkszög kerületét. azaz: négyszög oldala pedig Pitagorasz tétellel kiszámolható. Lévén.

Silány egy közelítés. szögre. ahogy mindjárt látod a négyszöges indulással!272 Négyszöges indulással sokkal könnyebben követhető szabályosságot vehetünk észre. Jobb. majd megyünk a szögre. annak a mintájára. Így: Mivel egység: És Azaz: Ez már nem is olyan rossz közelítés. Hatszögek esetén a beírt hatszög egy oldala éppen megegyezik a kör sugarával: . majd a stb. 272 Házi feladatnak szántam. ha nem szögekből indulunk. szögre. de a hatszöggel induló csúnyább. A kivülre írté pedig Ezeknek hatszorosai a kerületek. de ez még csak az első lépés volt. Nem vicc. Próbáld ki. A hatszögek oldalhosszaiból meg lehet mondani a tizenkétszögek oldalhosszait. Mert látszólag ugyan gyorsabban haladnánk. . mintha a szögekből indulunk. szögek következnek. bár nem kapunk igazán szép számítást. stb.

akkor a belsősokszög. A beírtak kerülete alulról közelíti a körét. a külső sokszög és a kör már szinte egybeolvadni látszik. . A kívülre írtak kerülete felülről közelíti a körét. tehát egyre nagyobb lesz a kerület. tehát egyre kisebb és kise bb lesz.A körbeírt és köréírt nyolcszög közrefogják a kör kerületi vonalát Ha a beírt és körülírt sokszög is szabályos tizenhatszög. Ahogy egyre növeljük a sokszögek szögeinek számát a beírt és körülírt sokszögek egyre inkább rásimulnak a körre. míg végtelenül megközelíti. míg végül végtelenül megközelíti a kör kerületét.

és osztódik az középpontja felé esik. mikor megduplázzuk a sokszög csúcsainak számát. befogója egy olyan derékszögű háromszögnek. Így és között az összefüggést Pithagorász tétellel meghatározhatjuk. az új . az hogy újabb csúcspontokat választunk ki a jelenlegi csúcsok között. mely a csúcs felé esik. mely a kör . így az oldalak felezőpontján át húzott sugarak mindig merőlegesen felezik az oldalakat. a körívek mentén. A sugár . És csak azt fogjuk vizsgálni. mert azt könnyebb számolni. Az eljárás. Mivel a sokszög oldalai a kör húrjai. Így az ábra szerint. Így ez a kérdéses befogóhossz: Az pedig: . Méghozzá két-két csúcs közötti ív felezőpontjában. És egyúttal egy ilyen sugár körön lévő végpontja egybe is esik egy új csúcsponttal. hanem tart a köréhez. A kép -re. -ra illusztráció. mint az előzőnek. nyolcszögre való áttérést mutat. ill. A kívülre írtaké sosem lesz kisebb. mely egy négyszögről. mint a kör kerülete. A kisebbik szakasz. mint a kör kerülete. Méghozzá a beírt sokszöggel. melynek másik befogója átfogója az . de bármely re igaz az összefüggés. az sokszög oldala csúcs egyik oldalának fele . hanem tart a köréhez. hogy hogyan számítható ki az oldalú sokszög oldalhosszából a csúcsú oldalhossza. így a számolás megkönnyítése végett csak az egyikkel fogunk törődni. legyen ! A másik. melynek dupla annyi csúcsa van.Mivel a belülre írtak kerülete sosem lesz nagyobb. A sugár két szakaszra oldal által.

és a másik kettő a befogó. amit tudunk. hogy az . az és az ugyancsak derékszögű háromszöget alkotnak. És induljunk ki kezdőértékként -ből. úgy hogy az az átfogó. Ez tehát egy rekurzív sorozat. így fennáll a következő: Mivel pedig -ről tudjuk.Tekintve. Ekkor mivel a kör átmérője a négyzet átlója is egyben: Így : . ilyenné áll össze: Ezt tovább pofozva: Azaz: Végig ezt fogjuk újra és újra felhasználni.

A következő állomás: A következő: .

Az -t kiemelve: Gyűjtsük össze. ami eddig van: Ebből már látszik a minta. .

Lévén az -ben az azt jelenti. akkor: És itt is nagyon kényelmessé válik. Vegyük észre. Így ha a jelöli az szög kerületét. Ahol pozitív egész. hogy ennyi oldalal van a sokszögnek. hogy minden Azaz . hogy az . éppen az aktuális sokszög kerületét kapjuk. ezzel az -nel szorozva az kifejezést. Így általánosan írva: egy kettőhatvány. Mivel : .

nyolcszög. Ki hitte volna. akkor a keresett kerület tart -hez. hogy a és a így összefügg egymással. Ezt négyszög. hogy a kettesek száma mindig eggyel kevesebb. Vagyis az -ben is éppen darab kettes van a gyök alatt. a másik tényező. Ha nagy leszel. a gyökös rész. Tegyük fel. észrevehette. a . azaz egyre nagyobb és nagyobb értket vesz fel. hogy igaz lesz-e. Az kell bizonyítanunk. ha a következőre is. Nézzük. Így ha az képletbe helyettesítjük be a . Egy bizonyos számú kettest tartalmaz a gyök alatt: Azaz. tart nullához. tart végtelenhez. mint -től -ig. hogy egy bizonyos számig ez igaz is. Szorzatuk pedig egy konstans szám. ahol az egyik tényező. -től -ig. Ha illetve tart végtelenhez. Ez a kifejezés egyébként olyan sorozatot ad. hogy egy adott oldal miként adja meg az oldalt: Ahol is az ismert. tizenhat. és még néhány csekély csúcsszámú sokszögekre láttuk. ami nem más.És a gyökök alatt lévő összes kettesesek száma megegyezik az -gyel. Szerencsére tudjuk. azaz a hatványkitevő. akkor majd fogsz még tanulni ilyen sorozatokról. kifejezhetőek így: És aki figyelt a felsorolt oldalszámok esetén. midőn tartt végtelehhez. a . a képletben éppen eggyel nő a kettesek száma. hogy ez minden sokszögre igaz. A precízség kedvéért még be kellene látnunk. Ebben az az észrevétel segít. hogy a képletünk valóban helyes. hogy a sokszög oldalainak duplázásával. mivel a számok mindig éppen a kettő hatványai. mint az .

. És természetesen szorzódik a gyök előtti -rel.kifejezést. ezt kapjuk: Ez pedig a négyzetre emelés elvégzése után: A második gyök alól kivisszük az -et.

melyek egyenlőszárúak. hogy elég pontosan ismerjük értékét. Most már tetszőleges pontossággal kiszámolhatjuk értékét. és csak közelítőleg adja meg. amit a szmológépünk273 is ismer. ∎ Így helyes az észrevett szabály. hogy ha a kört sok-sok. magyarán darab háromszögre vágjuk fel. Mivel ez utóbbi is egy olyan végtelen tizedes tört melynek kiszámítása hasonlóan hosszadalmas. területét. A körre vonatkozó kerület és terület képletek A kör kerületét már láttuk: A terület abból szűrhető le. emiatt tettük ezt a kis kalandozást. akkor eme háromszögek alaphoz tartozó magassága éppen maga az lesz. noha egyre pontosabban és pontosabban. Ezekhez éppen kell a értéke. és egymással egybevágóak. Feltéve. Gyakran még az is elég. valóban eggyel több lett a gyökök alatti összes kettesek száma. hiszen darab háromszögünk van akkor egy ilyen háromszög területe az említett magasság miatt: És mivel 273 A számológép pedig még a „szmológép” -nél is pontosabban. így elég sokára lesz meg értéke oly pontosan. amire mi magunk emlékszünk: Eme tudástól felbátorodva lássuk a kör néhány alkatrészének a hosszát. mint a esteben.Majd az első gyök alól is kivisszük az -et: S lám. . ahogy mi szeretnénk. De a hétköznapi számításokhoz általában elég az az érték. Ha az alapjuk éppen .

) Méghozzá egyenes arányosság van a középponti szög és a körív között. a körcikk területe. -os szögnek az ívhez tartozó középponti szöge. ahányad része az egész kerülethez tartozó középponti. fele akkorához fele akkora. annyiad része a körív is a kerületnek.Így És ha az összes kis háromszög területét akarom. ami együtt a kör területét adja ki. hogy a kerület. hogyan számolható: Így: . Röviden fogalmazva. kerülete A körív a kör kerületi vonalának egy darabja. És talán van még olyan ember. akkor ennek az szeresét veszem: Azaz Egyszerűbben írva: A körív hossza. stb. Kétszer akkora középponti szöghöz kétszer akkora körív dukál. azaz a derékszög -ot ér) Vagy ha valaki jobban szereti radiánban mérni a szögeket: (ekkor a középponti szög legyen -val jelölve) Hiszen ekkor a teljes kerület középponti szöge . (Egy adott kör esetén a sugár már adott. ha hagyományos szögben mérünk. Jele az A hozzátartozó középponti szöggel egyértelműen megadható. aki emlékszik arra. Azaz: (a középponti szög legyen .

Azaz olyan alakzat. mint ahányad része a középponti szög a teljes szögnek. A terület megadható a sugár és az ív hosszának ismeretében. mint az imént a körívhez. Azaz. Illetve Mi is volt a kör területe? Na. mi más. És annyiad része a teljes kör területének.Illetve: És ebből is látható. Ha a sugarat és az ív hosszát ismerem. annyiad része a körcikk területe a teljes körének. akkor azt a megfigyelést használjuk ki. melynek alapja a kör egy íve. azaz -nak. mint: . a magasság szerepét az játsza: Ha a középponti szöget ismerem. A körcikk leginkább egy kör alakú pizza szeletéhez hasonlít. Határoló vonalai eme két sugár és egy körív. Így ehhez éppen úgy egyértelműen hozzárendelhető a középponti szög. ahányad része a középponti szöge a teljes kör középponti szögének ( . vagy a sugár és a középponti szög ismeretében egyaránt. hogy miért is oly kényelmes a radiánban való számolás. Szerencsére a területe éppen úgy egyenes arányban van a középponti szöggel. hogy a körcikk területe egyenesen arányos a középponti szögével. mely a körből két sugara mentén kimetszve nyerhető. --------------------A körcikk egy olyan görbe alapú háromszög. szárait pedig a kör két sugara alkotja. akkor a képlet hasonlít a háromszög esetén megismerthez: Csak itt az alap szerepét az ívhossz.

Ennek meghatározásához felezzük el a szöget. A húr hossza A húr a kört metsző egyenes azon szakasza. utóbbi pedig .Így: Illetve Ismét egyszerűbb pofájú a radiánban számolt szöggel kifejezett alak. hanem szögfüggvény fejezi ki a húr és a középponti szög kapcsolatát. mely a körön belülre esik. így egyszerű szögfüggvénnyel megadható a húr hossza. Nem egyenes arányosság. erre is jó. a középponti derékszöghöz tartozó húr nem a fele az . és a húrhoz tartozó középponti szög ismert. Ekkor keletkezik egy derékszög. és a húrt. Őt is jellemzi a középponti látószöge. A kerület nem jelenthet problémát: Lévén. bizony nagyon buta. A leghosszabb húr a kör átmérője. hogy milyen hosszú a húr. egyenesszöghöz tartozónak. Így. Pl. Hiszen az előbbi . . hát a szinusz meg a koszinusz…mire jó már?” Íme. hogy „Jaj. hogy egy ív és két sugár határolja. ha a kör sugara. Az ehhez tartozó középponti szög illetve radiánban mérve . Kérdés tehát. aki azt kérdezi.

Tehát ezek összege lesz a kerület. azaz a kör egy húrja mentén nyisszantott darab. A kerület egyszerű: Ezeket már láttuk az iméntiekben. Hiszen ha a húrral szemben középponti szög van. Így egy a kör egy húrja és íve határolja.Az ábra szerint Azaz A teljes húr hossza pedig: Amit egyébként a is ismerhetünk. A húr hosszának kiszámítása. Így be tudjuk helyettesíteni őket. területe A körszelet a kör megskalpolásával kapott. akkor a kerületi szög éppen ennek fele. Majd lásd ott. csak szögfüggvények ismeretével lehetséges. néhány egyszerű esettől eltekintve. Ha hagyományos szögekben számolunk. mikor a derékszög -ot ér: . nagyságú A körszelet kerülete.

ahol a derékszög radián: A terület kiszámításához a körcikk területéből kell kivonni annak az egyenlőszárú háromszögnek a területét. mely a körszeletet kiegészíti a körcikkre. Mind a körcikk. A háromszög területéhez használjuk fel ezt a képletet: Ahol az és a a háromszög két oldala.Ha pedig radiánban számolunk. Így itt most a háromszög területe: A körcikk területét pedig már láttuk: Így tehát: Vagy -őt kiemelve: Ha pedig radiánban mérjük a szöget: . Itt a kör középponti szöge lesz a közrezárt szög. mind a háromszög területe a kör sugarának és középponti szögének a függvénye. a pedig eme két oldal által közrezárt belsőszög. a két oldal pedig .

Vagy pedig -t kiemelve: A körgyűrűcikk területe Remélhetően a név magáért beszél. . a magassága. A területe úgy kapható meg. rövid alapja. akkor az ábra bizonyára segít. ill. hogy a középpontjuk egybeesik.Illetve -őt kiemelve: A körgyűrű területe A körgyűrű két koncentrikus274 kör által közrefogott síkrész. vagyon jelölve: Így tehát: 274 Ez annyit tesz. és . Ennek területe megadható az ívek ismeretében. Ekkor roppant hasonlatos a képlet egy trapéz területképletéhez: Ahol az és a a trapéz hosszú. ha a nagy kör területéből kivonjuk a kis körét. Ha mégsem. A körgyűrű vastagsága pedig a nagy és kis sugár különbsége többnyire -va. a magasságot a körgyűrű vastagsága játssza. Itt most az alapok szerepét az ívek hosszai.

Egyéb speciális esetekben pedig. megfelelő darabolással előállíthatod az adott feladathoz valót. hogy a körgyűrűcikk területe úgy aránylik a körgyűrűéhez.Ha nem az ívek hosszait ismerjük. . hanem a középponti szöget. akkor azzal a megfontolással. miként a középponti szög a teljesszöghöz ezt kapjuk: Illetve radiánban mért szöggel: És -vel egyszerűsítve: Most már ismered a leggyakrabban előforduló területek képleteit.

hogy az tart végtelenhez. annyi kettes kell a gyökök alá összesen. akkor nagyon jól közelít ez a képlet.------------------------- És végül emlékezzünk még arra. amit -re kaptunk! Egyébként ezt felnőttesen úgy írják: Fontos kikötés. Vagyis egyenlőségnek tekinthető akkor. Maga a pedig azt jelenti. ∎∎ . vagyis ha nagyon nagy értéket vesz fel. hogy a gyökös részben az összes kettes darabszáma éppen ugyanaz. azaz . Tehát. ami a gyök előtti kettes kitevője.

hogy egy téglalapba hány darab kis egységnyi négyzetet rajzoltam. akkor 278 Aki tovább akar kötözködni. ha arra voltam kíváncsi. 275 276 Lásd. mert te magad is beláthatod ezek helyességét. hogy hogyan kell kiolvasni a mértékegységeket? Igen. A test bizonyos méretein kívül. melyet akár konkrétan nem is akarunk megnevezni. hogy a test magasságának vonala mindig merőleges az alaplapra. már nem kell a hitre alapoznod. Kisebb négyzet kisebb mértékegység. Apropó területszámítás. Jó. hogy milyen típusú testről van szó. mert az is befolyásolja a pontos kiszámítás módját. Így e szorzat adta négyzetek számát. Bean a bárányokat fényképről. de most nem akarunk annyira erősek lenni. tárgy mekkora helyet foglal el. -ben (köbdeciméterben).278 Ez sem szabad. de azzal az a gond. hogy a -s (három dimenziós) test. sőt olykor a fedőlap is más méretű mint az alaplap275. hogy ezek a kis kockák összenyomhatatlanok. és a négyzetek nagysága adta mértékegységet. hogy egyszerű felépítésű testeket tárgyalunk. mivel hasonlóan értelmeztük a területszámítást is. mikor a szóbanforgó test nem üreges. stb. De egyáltalán nem bonyolult az összefüggés. Mivel két számot szoroztunk. a folyadékok is összenyomhatóak nagy erő hatására.Térfogat. nagyobb négyzet nagyobb mértékegység. Talán még emlékszünk rá. hogy képzeletben kis kockákkal töltjük meg a mérendő testet. Bármilyen egyszerűek is ezek. nem csak a már említett alapterület. 276 277 Magát a térfogatszámítást úgy lehet elképzelni. 277 Az azt jelenti. Noha két olyan térfogatképletet is levezettem.és felszínszámítás A térfogat alatt azt értjük. Ezt legtöbbször -ben (köbméterben). vehetjük úgy. tehát a terület mérőszámát. Főleg. Itt is szükségünk lesz rá. melyekkel már korai iskolás éveidben találkozhatsz. Tehát viselkedjenek folyadék módjára. jó. csak ott nem egységnyi kockák. akkor úgy tudtam a legkönnyebben megszámolni. Így elérhető. hogy hány ilyen kis egységnyi kockát lehetne hézagmentesen belepakolni a testbe. hogy ismerősek számodra. vagy ben (köbcentiméterben) mérjük. elalvás előtt. csonka testek. . hogy hány oszlopban és hány sorban vannak a négyzetek. majd e két számot összeszoroztam. stb. viszont alakjuk bármilyen lehet. ezek az alapterület és a magasság. hogy nagy mértékben összenyomható. tehát térfogatuk nagyságát nem változtatják. hogy nagyon újdonságnak hasson. Észrevetted. De ha éppen hosszúságokról lenne szó. a sorok számát és oszlopok számát (területnél mindig így kell). mert bízom benne. Az igazán bonyolult alakzatok térfogatát és felszínét integrálszámítással lehet meghatározni. Ki emlékszik. tölt ki a térben. hogy valamilyen mértékegység szerint. vagy -ben is. A kapott mérőszám megadja. ezért ez a mértékegységben is megjelent: négyzetes lett. De ez éppen így volt már a területek számolásánál is: egy adott oldal és a hozzátartozó magasság mindig derékszöget zárt be. Pl. Vagyis megszámoltam. hanem a felszín kiszámításásnál is. hanem egységnyi négyzetek szerepeltek. Főleg akkor vagyunk kénytelenek a képzeletünkre hagyatkozni. Pl. azért azt csak tartsuk szemelőtt. hogy hogyan nézett ez ki terület számítás esetén? Pl. hogy hézagmentesen kitöltsék a test belsejét. még azt is tudnunk kell. Csak olyanokat soroltam ide. Hiszen a felszín az egy területféleség. Ha ehelyett olyan „magassággal” számolunk amire ez nem igaz. mely bonyolultnak tűnhet. -ben. lehet . De így végre. Ezeket nem vettem ebbe a fejezetbe. az képzeljen el gázt. azaz mérőszámnyit veszünk. mint Mr. akkor az bizonyára nem a test magassága. de éppen így lehet -ben. hogy itt nem írtam ki. így mértékegysége is a már megszokott .

ha egy él mentén kis kocka fekszik. és tényleg tudok szorozni. vagyis már nem tudok hova pakolni az adott szintre.hiszen ettől kocka a kocka. Vagyis hány kis kocka fér bele a nagy kockába? A kockának minden csúcsából egymásra merőleges éle indul ki. „Mr. a négyzet egy csúcsából kiinduló merőleges élek száma lesz e mértékegység köbösségéért ill. miként a négyzet esetén minden csúcsból egymásra merőleges él (oldal) indult ki. Ha a nagy kockát meg akarom tölteni kis kockákkal. Mivel az élek egyforma hosszúak. Ha egy „emelet” elkészült. ha a kapott egy élre eső darabszámot szorzom önmagával. hogy egy kis kocka térfogata akkor az első esetben lesz a térfogat. a második esetben lesz a térfogat. hogy hány kis kocka illeszkedik a nagy kocka egy élére. szorosan egymás mellé téve őket.A térfogatszámításnál csak annyival lesz más. már ismerem a szorzást― akkor a végén csak azt kell megszámolnom. melynek jelentése kocka. A kocka280 Az első eset a legegyszerűbb. mivel a kis kockák. Ha még azt is tudom. akkor az első kocka térfogata . mind a terület kiszámítása setén a kocka ill. négyzetességéért a felelős. a másodiké 279 280 A köb szó a latin cubus (ejtsd: kubusz) szóból jön. akkor a bent lévő kis kockák száma éppen megegyezik azzal a számmal amit úgy kapok. Így ha közben nem számoltam egyesével ― miért is számoltam volna egyesével. Ha kis koceka van a nagy koceka egy éle mentén akkor a lesz a térfogat mérőszáma. Ez is arra világít rá. Pl. mert eme kockákkal mérve ilyen a test. de „emeletek” is lesznek. mikor azt akarom mérni. Ha viszont egy kis „mérő” kocka térfogata . Minden éle egyforma. sőt a sorok és oszlopok száma is megegyezik. hogy mennyi egy kocka alakú test térfogata. akkor a lesz a térfogat mérőszáma. Ezt egyszerűbben köbre emelésnek hívjuk. hogy mind a térfogat. Ejtsd: . Az emletek összege adja -ot. akkor pakolom akövetkező emeletet. stb. aztán megint beszorzom ezt a szorzatot az élre jutó darabszámmal. Így a mértékegységben is megjelenik a háromra utaló jelölés: a mértékegység köbös279 lesz. de egymás tetejére is vannak rakva. hiszen nem csak sorok és oszlopok. hogy most három számot kell szoroznunk. Bean báránykái”nem csak egymás mellé. akkor elkezdem az aljától kezdve. Emeletenként mindig ugyanannyit fogok letenni.

A következő ábrán láthatunk egy nagy kockát ilyen módon felépítve. így egy kis ill. akkor már meg is van a felszín. nem kell egyéb mérő alkalmatosságot keresnünk. a kapott szám lesz a felszínének a mérőszáma! kocka lap területe ill. Hány kis négyzetet számolsz egy lapján? Ezt szorozd meg -tal. . Számold meg. attól függően hogy a kis -esek. . így őket is felhasználhatjuk területmérésre. Tudjuk. felület) szóra. avagy ill. Ezek -szorosai ill. Röviden a kocka élhossza a harmadik hatványon (köbön) adja kocka térfogatát. egyegy lapja éppen egységnyi területtel rendelkezik. hogy (egyforma nagyságú és alakú) lapja van. Tehát a felszínek: ill. a másodiké mentén kis kocka fekszik. Szerencsére az egységnyi kockák. adja a kocka felszínét. „mérő” kockák lapja -esek. egység. Így ha közüllük -nek kiszámoljuk a területét. nagy egység lesz. És az élhossz második hatványa (négyzete) szorozva -tal. a sem nehéz a kocka esetén. az A pedig az area (terület. Vagyis mivel az első kocka egy éle mentén . Képletben: 281 Lásd az ábrát! Legyen egy kocka élhosszúsága Számold ki a térfogatát és felszínét! 281 A nagy V a volume (térfogat) szóra utal. vagy Mint látható. aztán ezt szorozzuk -tal. hogy hány egységkockából áll! A kapott szám lesz a nagy kocka térfogatának a mérőszáma.

Egyébként a hasábok közé tartozik. Lásd ama fejezetet melynek címe: A téglatest Ugyan így járunk el a tégaltest esetében is. Nem nehéz kitalálni. mértani test. hogy olyat még nem vettünk! Tudjuk. de ekkor a mérőszámok is változnak. melyek ezekszerint (a területszámításnál megismert módon): Ezkből a térfogat és felszín: A téglateset tehát egy átlagos doboz. de neki már három különböző hosszúságú éle is lehet. hogy az előbbi eljárás szerint a térfogat e három érték (élhossz) szorzata lesz.lesz mind a különböző méretű és alakú lapjából. Persze át is válthatjuk a mértékegységeket. láda alakú szerzet. így pontosan . Ezeket -vel leöljük. hogy ekkor a felszín eredendően . . A három különböző lapok pedig téglalapok. hogy a téglatast szemben lévő lapjai egyformák. a térfogat pedig mértékegységgel fog rendelkezni. Számold ki ennek is a térfogatát és felszínét! Egy harmadik élhossza Ne nyavajogjunk.Egy másik kocka élhossza . A felszín kiszámításához azt vegyük észre. Így ha mind különböző lap területét kiszámoljuk és összeadjuk. akkor még ennek a -szörösét kell vennünk.

és téglatestre is! A felszín pedig áll egy kör alakú alaplapból. melyek alap és fedőlapja közötti testvastagság. Ha nem így van. hogy micsoda is az egyáltalán. alakja szerint. Az olyan mértani testek esetén.ezek területe megeggyezik. attól eltekintve. Ezek területeit kell összeadnunk. És hogy miként is lehet rátalálni a értékére. Azt majd később látjuk. Ahol Azaz. hogy a közepéből hiányzik egy kisebb henger. h ogy megkapjuk a teljes felszínt. Ki írta ezt a könyvet? Nagyon trehány munkát vágzett! 284 De nem ám a feladat megoldójának a testmagasságát kell a képletbe beírni. Ha pontosabban akarsz számolni. azt már láttuk az előző fejezetben. Így volt ez a kockánál és téglatestnél is. Házi feladatként tessék meggondolni. a a testmagasság. hogyan lehetne ezt a tényt belátni a kockára. és a következőekben elhangzottak alapján. de az értelmesebb számológépeken ennél pontosabban is megtalálod. mert az egy külön fejetben volt. a WC-papír gurigára.A henger A henger egy kör alapú oszlop. hanem a feladatban szereplő mértani test magasságát. hogy ezekután csak sört isznak! Tehát ez nem egy hosszas tárgyaláson elért megegyezés. Egyszerű henger esetén. pusztán két adatra van szükségünk. egy cső. ami a kört taglalja. Az alapkör sug ara megegyezik a fedőlap sugarával. és egy téglalap alakú palástból. kitöltöttség megegyezik. amilyet az ábrán is látsz. hogy a felszínét és a térfogatát kiszámolhassuk. A körlapok területe egyetlen adatból.282 a térfogat egyszerűen az alaplap területének és a test magasságának a szorzata. De ezt már a sikidomoknál is láttuk283. hanem bizonyos tulajdonságok szerinti azonosságot jelent. Gondolj pl. 283 Illetve nem. (Nagyon szomorú vagyok. de eme észrevétel nélkül is érthető volt a térfogat képlete. akkor használd azt az értéket. hogy ezt ki kell hangsúlyoznom…) . egy kör alakú fedőlapból . Az alapkör sugarára.284 helyére beírva a képletét: 282 De nem ám abban egyeznek meg. és test magasságára. annak olyan az alakja. hogy a most hallott információ. akkor az nem henger. A értéke körülbelül . Tehát valójában a WC-papírguriga. a kör sugarának ismeretéből nyerhető.

mintegy királyi palástként körbeveszik a testet. A magyarázatot a fejezet végén találod. mint síkidomoknak a magasságait jelentik. Merőleges az alaplapra. Ha nem tudjuk. éppen a körlap kerületének a hosszával egyenlő. Egy ilyen test térfogata éppen az egyharmada lesz a vele azonos alapterületű és magasságú testénel. A felszín itt két fődologból tevődik össze: • és • Az alapterület. No. Azonban itt nem pusztán csak e kettő szorzata lesz a térfogat. ami egy téglalap. hogy ismert legyen. Így a palást területe: Tehát a felszín: azaz vagy -t kiemelve: Néhány csúcsos tetejű alakzat Térfogatának kiszámításához az alaplap területe és a test magassága kell. hogy milyen lapok határolják. A palást pedig az oldallapok összessége. hogy ezek területképletét felhasználva meghatározhassuk a felszínt. hogy itt a palást. melyeknek teteje csúcsos. két egymásmelletti oldala ismert. A testmagasság pedig mindig függőleges. mint neve is mutatja. lejtőt alkotnak az alaplappal. honnan tudnánk hogy milyen területképletek lesznek erre alkalmasak? Vigyázz! Itt a kívűl gyakran emlegetünk majd is. Ne keverd össze őket a testmagassággal! Az oldallapok általában ferdék. Tehát tudnunk kell. hogy pont osan milyen síklapok vagy görbelapok határolják a testet. melyek így együtt. ha tudjuk az alapkör sugarát és az testmagasságot! Hiszen palást egyik oldala éppen az . a test alsó lapját jelenti. Már csak . mint az eddigi testek esetén. Mert mostantól fogva olyan testeket tárgyalunk.Vegyük észre. Ez utóbbiak az adott lapoknak. de mennyi a másik oldal? Az instállom alásan.

de fogalmilag nem. hatszög. Ez pedig nyílván benne f ekszik az alaplapban. hogy neki nem kell ilyen vacak. Azonban lehet bármilyen alapja. A palást területe az oldallapok területeinek összege. Bárhogy is. az a magasságot. hanem csak háromszögűre építették.ezért sem lehet egyforma ez kétfajta magasság. ő azt mondta. de annál az alap nem egybevágó az oldallapokkal. és ha csak ilyenre van pénz. Ez a szegény ember piramisa. Mikor a főpapok a fáraót akarták rávenni egy ilyen építtetésére.) Ezen csúcsos testek térfogataiban közös lesz. Beleértve az alaplapot is. melynek az alapját gazdasági megfontolások miatt nem négyszögűre. 285 Tetra: négy (görögül). hiszen a lejtő hossza mindig nagyobb. Hogy ez hogyan és miként kerül oda. mint a lejtő magassága. . Szerencsétlen módon az elnevezésből is erre gondolna az ember. Úgy nézki mint egy piramis. akinek nem tellik becsületes négyszögalapúra. Oldalai is háromszöglapok. Csak a esetén egybevágó az összes lapja.285 A gúlák csapatát erősíti. tehát nem egyezhet meg a testmagassággal! (Nagyságra megegyezhet. egy kissé lejebb. az alaplapnak is van lapmagassága. a térfogata mindig csak az alapterületétől és testmagasságától függ. stb. Vagyis a becsületes piramisra. akkor inkább meg sem hal. Sőt. beéri háromszöggel is. A tetraéder Neve arra utal. Ötszög. hogy mindig szerepel egy -as osztótényező bennük. a a palást területe. A térfogat és felszín Ahol a nyilván területet jelent. A gúla A legtöbben négyzet alapú gúlára gondolnak e név hallatán. csak hogy ne temessék ilyenbe. Sőt az imént láttuk. annak magyarázatát is megtalálod eme fejezetben. hanem csak az oldallapokra igaz ez az egyenlősdi. hogy négy határoló lapja van. hogy ha muszáj. A felszín tehát db háromszögből áll.

És itt a négy háromszög területéből áll. majd konkrét feladatoknál látni fogod a tényleges kiszámítási módot.A felszínt ismét csak általánosan írom le. A kúp .

A térfogat itt szintén egyszerű: Azaz ha ismerjük az alapkör sugarát: A felszín pedig: Ahol a terület képlete csodálatosan hasonló egy háromszög területének képletéhez: Azaz az alapkör kerülete játsza a „háromszög” oldalának szerepét. Mivel alkotója pedig a ezért Azaz És ebből tehát: Még egyszerűbben: . és a kúp háromszög oldalához tartozó magasságát.

a gömb. mint amikor nem forgatjuk. Éppen így a henger. vagy akár csak félmetszetét. a forgatás eredményeképpen ugyanazt a gömböt kapom vissza. Messziről nézve az égitestek is ilyenek. Ezért gurul olyan szépen. Persze közelről már látszanak a hepe-hupáik.A forgástestek fogalma Ezek az alakzatok valamilyen forgástengelyre nézve forgásszimmetrikusak. Azaz. A nyaka karcsú. Azonban mindezek közül csak a gömb az. vagyis nem látunk mást. Akit az is érdekel. rajta teljesen kívül. akkor is ugyanazt a testet látom visszont. csak kevésbé elnyúltak. És még rengeteg forgástest van. aki végtelen sok szimmetriatengellyel rendelkezik. melyben majd ilyesmivel is foglalkozunk. . mind a felszín csak komoly integrálszámítással kapható meg. úgy hogy szépen guruljanak. Gyakran inkább gömbnek néznek ki. melyekre itt nem térek ki. Sőt ha ennek e testnek egy eme tengelyre illeszkedő metszetét forgatom. akörül forgatva. a hasa kiszélesedik. az olvassa el eme kötet folytatását. A tórusz egy körlap. csak egy tengely körül forgathatóak meg. Hiszen neki teljesen mindegy. A többi. Gondolj csak a fazekas korongon alkotott edényekre. Nekünk itt elég az egyszerűbben megadható térfogat és felszín képleteket ismernünk. de attól még forgatásra szimmetrikus egy tengely körül. a test ugyanúgy néz ki. hogy melyik átmérője körül forgatom meg. Általános esetben mind a térfogat. de vele azonos síkba eső tengely körüli megforgatásával jön létre. szimmetriatengely-szegény társa. a kúp is forgástestek. Az ellipszoid az ellipszis megforgatásával keletkezik.

mely utóbbi egy lapított gömbhöz hasonlít. Itt vajon milyen síklapok megforgatásával kaphatunk ilyen alakú a testeket? .A Jupiter Thébé nevű holdjával.

hogy a végtelenhez közelít a korongok száma. a kúp teljes testmagasságát -mel jelölöm. Vastagságuk is lehetne változó. Egy korong magassága. nem csak az ember. nagyon gyengén fog csak hasonlítani az eredeti kúpra. Ilyenkor azt mondjuk. Így egy olyan végtelen tagú sorozat összegét kell képeznem. akkor már jobban hasonlít. Ha három ilyen korongból próbálom összeálítani a kúpot. hogy mások műveit is bemutassam. de talán látható a lényeg. és ne csak az én esetlen ábráimat lásd. de az inkább legyen azonos.És itt? S lám. mint ahányan vannak a korongok. Kényelmi szempontok miatt. ahol a tagok a korongok térfogatai. A kézzel rajzoltak nem tökéletesen szimmetrikusak. annyiad része a teljes kúp magasságának. Ha ötből. de még mindig nem az igazi. Ha négy korongból. akkor minden korong magassága éppen lesz. Kihasználtam a lehetőséget. Ha ezt a darabszámot nel. hogy a kúpot vékony kis korongokból rakjuk össze! Ezek alulről fölfelé egyre kisebb sugarú körlapok. a természet is szereti a forgásszimmetriát. hogy minél jobban hasonlítson? Jó sokra! Nagyon-nagyon sokra. valamilyen szabály szerint.… Hány korongra van szükségem. . A kúp térfogat képletének magyarázata Képzeljük el.

ha -felé osztjuk a kúp alapkörének sugarát. A fősugár. a következő következő -szerese az alapkörsugárnak. hogy hányszorosát kell venni a fősugárnak. mint a huzat. mert ettől lészen hegyes a kúp. így a sorszámuk magadja majd. akkor bizony ez az utolsó sugaracska olyan nulla. melynek térfogata: Így: . Ha azt szeretnénk. mivel a korong egy henger. hiszen neki a fősugár nyilván -szeres. Ha tart a végtelenhez. De ez is kell. Így a legalsó sugár az alapkör sugarának egyszerese. És minden becsületes kúp az. A legfelső nulla lesz. hogy az egymásután következő korongok sugara. stb. az a legjobb. Lássuk hát az öszeget: És én voltam olyan ravasz. A többi korongok sugara viszont egyre csökken minél magasabban helyezkednek el a korongok a kúpban. azaz az a kúp alapkörének sugara legyen . majd a -szerese jut. ami -szerese. azaz szerese. az a fölött lévő korongé -szerese. és felülről számoztam a korongokat. egynletesen csökkenjen.A legalsó korong sugara megegyezik a kúp alaplapjának sugarával. Ekkor.

Tehát látható hogy ezekben minegyikben ott van a tényező. .mint özönvíz után a szárazföld:286 Az -kel egyszerűsítve: Majd figyelembe véve. akkor azt behelyettesítve. egyszerűbb összefüggést kapunk. Szerencsére ismerünk is: A képlet helyességének bizonyításhoz lásd a Vagyis: c. akkor ez minegyikből kiemelhető. fejezetet. hogy a számlálóban és nevezőben is előtessék az . Így ha ezekez összedajuk. és ami marad a zárójelben az éppen az első egész szám négyzetének öszege: Tehát. hogy az tart végtelenhez. Most a mindkét zárójeles tagból kiemelünk -et. ha ismerünk egy képletet az első négyzetszém összegére. így az -nek tartanak a nullához: 286 Ettől a dumától még senki sem vádolhat azzal. hogy kreacionista tanokat vallanék.

akkor gúlát kapunk. vagy hepe-hupás rajzolatú az alap és fedőlap. kezdetű éneknek csak a dallamát. felszíne Az egyenes csonkakúp és egyenes csonkagúla esetére fogok csupán szoritkozni. Olyankor jobb a majdan a gúlánál látott módon. Tehát a hátramaradt testen az alaplappal párhuzamos. stb. 287 Definíció szerint. de egymáshoz hasonló lapocskákból próbáljuk felépíteni az iménti kúpot. csonka kúp. Ha nem kör alakú korongokat. Egyébb csonkolások tekintetében kérdezze meg sebészét. a magasság is rövidebb lesz annyival. illetve számértéke megegyezne az ereddetiekkel. már az eddigiek felhasználásával könnyen megkaphatjuk. kezelőorvosát! Ha olyan torz a csonkolás. a területek hasonlóságára alapozni. az. vagy bármilyen más. Itt a körkúpot választottam. vagy csak a szövegét . hogy nem mondtam volna előre. Pl. Ezekután már nincs az a félnótás 287 ember. hogy hasonlóságról szó sem lehet. aki a ismeri… Aki ebből is csak felet-felet. hozzá hasonló alakú fedőlap keletkezik. ama esetben ügyeskedni kell. csonka gúla. integrálszámolni. Ezek térfogatát és felszínét. A csonkaságok térfogata. Azaz egy kisebb körlap. amennyi a levágott és kihajított kúpocska magassága volt. de lehet bármilyen alaplapú.∎ Ja. pl. A csonkakúp A becsületes körkúp tetjéből lenyisszantunk egy az eredeti kúphoz hasonló kúpot. Az ilyen gúlára tehát éppen így érvényes az imént belátott léplet: Ezeken kívül még vannak csonka alakzatok is. Tovább darabolni. És eléggé előre sejthető módon. hogy akár a térfogat. aki azt várná. téglalap. valami egyébféle sokszög. és azt kidobjuk a kukába. hanem négyzet. ovális. Az eredeti körcikk alakú palástot pedig felváltja egy körgyűrűcikk alakú palást.. az a . hogy ez egy bizonyítás? Pedig az volt. akár a felszín képlete. .

mely a csonkakúp fedőkörének sugaráva egyezik meg.Térfogat Meglehetősen sokszögnek néz ki. csonkítatlan kúp magassága . oszt egyetlen miss sincs a közelben. hiszen a kisalap éppen a fedőkör. a csonkakúpé Tehát . amit eredetileg körnek szántam. tekintve. A nagykúp és a kiskúp egymáshoz hasonlóak. Három mister is van. Válasszuk ki a magasságok és a sugarak arányait. Miért lesz ez jó? Mert majd szépen béírjuk valahova. hogy amúgy is ezeken múlik minden. mivel a csonkakúpot vizsgálva ez már nincs is látható helyzetben. hogy az egymásnak megfelő szakaszok aránya állandó. Roppant patriarchális megközelítés. Ez annyit tesz. legyen . Azaz bármely két ilyen aránya egyenlő. ennek alapkörének sugara. sőt amúgy is csak ezekről tudunk valamit. Fejezzük ki ebből a kis -et. de ez igenis körvonal és punktum! A felülről eltávolított kúp magassága legyen . A csonkakúp és egyúttal az eredeti nagykúp alapkörének sugara legyen Az eredeti nagy. Hova? Mingyá.mingyá! A csonkakúp térfogata megegyezik a nagykúp és a kiskúp térfogatának különbségével: .

ha netán nem tünt volna fel. De a Ladányi Mari se volt csúnya. Most a zárójel második és harmadik tagjából kiemeljük a kis -t: Vagyis: Felhasználva. hogy : Egyszerűsít mint állat: Ha elvégezzük a kis -rel való szorzást: Jaj de gyönyörű! Már majdnem olyan szép. pedig őt sosem hűtöttük be.Emeljük ki az -at! És elvégeztem a szorzásokat is. . mint egy ládányi behűtött sör.Miért piros a piros? Mert oda írjuk bele a kifejezett Így ni: -etetet. Ugye milyen szép? Lesz még szebb is.

Ez nem feltétlenül az előbb megdolgozott csonkakúp felszíne. És most utoljára még egy dolgot vegyünk észre! Nem olyan-e ez a a palást. . Nem ébreszt ez fel valami gondolatot? Mikor szeretjük a merőlegességet? Területek számításánál. hogy az alkotó éppen merőleges a palást körívoldalaira. De ez most teljesül. Már mondtam róla valamit. Mit kő észrevenni? Azt hogy a palást körvonalát a két körlap kerülete ill. mint alapoldal és a hozzátartozó magasság. emlékszel. hogy ne féljünk. Ama két hosszúságvonal. Ebből pedig már könnyű megadni a palást területét. amiket összeszorzunk. Ha nem akkor ez csak hiú remény és nem elegendő csak összeszorozni őket. Bátorítóan mosolyog ránk. mert nem nehéz mindez.Felszín Most itten kőne valamit kvartyogni a csonkakúp felszínéről is. ha figyeltél. így ez is jó lesz a képlet megállapítására. és a csonkakúp alkotója adja. hiszen párhuzamos azon körsugarakkal amelyekkel a körgyűrű palást megrajzolható. Merthogy tessék kérem azt is észrevenni. Most le is rajzolom. Merőleges. . és a trapéz területét hogyan számoljuk? A két alap. És itt a trapéz szára egyúttal a magassága is. reményeink szerint merőleges egymásra. No. és összegét szorozzuk az magassággal. Egy egész lényében mosolygó trapéz. mint egy görbített trapéz? De bizony. majd osztjuk kettővel. de mindnek ilyesmi pofázmánya van.

Csak itt a mosolygós trapéz esetén a szerepét. a kisebbik alap . . és az a magasságét. . már csak eme területet kell összeadni a körlapok területeivel: Csalogassuk ki a -ket! Pi-pi-pi-pi…gyere csak! . a trapéz képletébe: játsza a hosszabbik alap szerepét. Így már csak be kell helyettesíteni őket Egyszerűsítve a -essel: Mily egyeszű! És a teljes felszínhez.

mint a megfelelő testmagasságok négyzetei.és alaplap területei úgy aránylanak egymáshoz. Az alap és fedőlap pedig nem kör. de egymáshoz hasonlóak. Így ezek területeinek összege lesz a palást területe. De erre is van hasonlósági összefüggés. hanem sík lapokból áll. Így a hasonlósági ismereteinkre ismételten hivatkozhatunk. De még az alap és fedő lap élhoszait sem kell ismernünk. Elég a területeiket ismernünk. még csonkolatlan test magassága.Csonkagúla A duma hasonló mint az imént. . hiszen azt úgysem ismerjük a legtöbb feladatban. Vagyis a fedő. Így ha a csonkagúla magassága. így azzal nem számolhatunk közvetlenül. akkor: Fejezzük ki ebből az -met. csak itt nem körgyűrűcikk a palást. Az ábra szerint: Térfogat Ahol is az a teljes.

hogy csak egyetlen helyre kelljen helyettesíteni! Egyszerűsítsünk ama -vel: Emeljük kiaz -at: Beszorzunk a -vel: Ami talán nem is olyan nehezen megjegyezhető formula. . lehet hogy mégsem? Most lássuk végre a térfogatot! Mivel a test csonkolással keletkezett.az a láthat ilyet. Sőt. ha nem azért. Azaz: És hát mi másért is fejeztük ki az imént az -et. Nevezetesen Az mgasságú és alapterületű nagy gúla. a keresett térfogat két térfogat különbsége. baromi egyszerű.Azaz szebben írva: Gyöktelenítettük a nevezőt! Ami ugye a nevező konjugáltjával való bővítést jelent. Aki ezt még nem ismeri. hogy most ide behelyettesítsük? Hanem előbb emeljük ki a kis -et. Feltéve. illetve az magasságú és alapterületű kis gúla térfogatának a különbsége. Mert hát ki tudja. Lám mégsem volt annyira haszontalan annak idején megtanulni ezt a trükköt. hogy ott valóban írtam ilyesmit.

rendelkezzék hossznyi éllel! Igen. így ennek konkrétabban is megadhatjuk a felszíne képletét. mint Józsi bá arája. melynek nincs síklapja. ilyen képlettel lehet A felszín tehát mindezek összege: Akinek nem tetszik. alap. Így az alapok területei: megadni: ill. igen. egybevágó (azonos méretű és alakú) lapok lapmagassága lészen pediglen . ne nézzen rája. Miként Dr. A továbbiakban nézzünk egy olyan testet. két hasonló lapból. A palástot 4 azonos trapéz alkotván. azaz az az alap. És a palástot alkotó. valamint oldallapokból áll. illegalitásban töltött évei emlékére az ő fedőneve is alap.és fedőlappól. . S ha egy kicsit még több időt . azaz a fedőlap. legyen élhoszzal megáldva! A rövideb élű alap. Méghozzá kisalap. Genya hű mása is a Kicsi Én. Mindenütt szép egészségesen gömböjű. amely nem fedőlap. jól láttad. aki nem más. Tehát általánosan így néz ki a képlet: Azonban én itt az ábraszerint egy négyzetalapú cuccost választottam. A nagyobbik alap. mint az már bizonyára feltünt.Felszín A csonkagúla felszíne. mert megcsípi a rája. mely utóbbiak a palástot alkotják. Az ókori görögök is a legtökéletesebb alakzatként tisztelték.

Már-már szinte sikerült is nekik. gyakorlatilag végtelen. hogy azt tesszük. Ekkor a korong sugara nulla. az -edik korong gömbközépponttól való távolsága . A minimális távolság pedig nulla. így kénytelenek vagyunk egy tekervényesebb módot választani. ha gömbi koordináta rendszert választunk. olykor nem is sejtve. akkor a dupláját véve. akkor a gömb sugara . hogy a mai nyelvekben is rengeteg görög szót használunk. . az integrálszámítás nem ismerete lévén még nem lehetséges. van. éppen a gömb sugarával egyezik meg. és a korong sugarát -vel. és nem véletlen. de ez csak a láthatóvá tett vastagság miatt vastagsága (magassága) oly kicsiny. Így ha az -edik korongnak a gömb középpontjától való távolságát -vel jelöljük. között a következő összefüggés áll fenn: (lásd az ábrát!) A korong vastagsága (magassága) miatt ugyan kissé kilóg a gőmbfelszínből. A maximális távolság éppen a gömb sugara. Osszuk fel egyenlően a gömb sugarár felé. De ennek használata. még az integrálszámítást is megismerhették volna. Sőt annak csak a felét. Hiszen ha annak a térfogatát kiszámoljuk. Ha elég nagy. valamint a korong sugara . Vékony korongokra szabdaljuk a gömböt. Az ő magas szintű tudásukra példa. és nem sodorja el őket történések viharos árja.adott volna nekik a történelem. A gömb térfogatának magyarázata Természetesen integrálszámítással sokkal egyszerűbben és gyorsabban le lehet vezetni a képletet. Hasonlóan fogunk eljárni. arról pedig tudjuk. hogy a korong belesímul a gömbe. hogy az nek részre osztása miatt: . hogy milyen messze esik a gömb középpontjától. Valamennyi korong sugarát az szabja meg. melyet csak néhány száz éve tudunk bizonyítani. akkor a korong És mivel éppen a középpontól való távolsága az -edik korongnak. Sok olyan sejtésük volt. mint az imént a kúp esetében. éppen megkapjuk a teljes gömb térfogatát. ilyenkor a korong sugara. És ez az legyen jó nagy szám.

Mivel az első korong éppen távolságra van a gömbiközépponttól. Ha nem ügyelnénk erre. De pontosság is van a világon! Persze a darabszám nem változik. már csak ezt kell szorozni a korong magasságával .Csak itt most nem -től. Így eme alakját beírva az összefüggésünkbe: Majd ebből kifejezve az -et: Ami nem más mint: Azaz: Avagy: Az -edik korong térfogatához.Ahol értékeket veszi fel. Ahogy az iménti eljárás során is láttuk. hanem -tól indul a számozás. mert a következő korong is majdnem ugyanolyan közel van. ezért a kutya sem venné észre. akkor sem lenne nagy baj. és Így az és az magasság helyére behelyettesítve a megfelelő alkokat: Ami egyszerübben: . mivel -tól -ig számolva éppen darab így is. Hiszen az -edik korong térfogata: . ami természetesen -vel.

De azt már tudjuk. az első darab négyzetszám összegével futunk össze.Ha minden korong térfogatát összeadjuk -től -ig: Emeljük ki mindegyikből a -t! A kapcsos zárójelben ismét majdnem jóbarátunkkal. Íme:288 Majd kiemelve -t kedvencünkből: Majd kiemelve a szögletes szárójel mindkét tagjából: Egyszerűsítve -bel: Majd figyelembe véve. hogy tart a nullához. mert csak kissé tér el alakja az első darab négyzet összegétől. . hogy vele hogyan kell elbánni. ha tart végtelenhez: Vagyis: 288 Hiszen az képletben egyszerűen csak -et kell beírni az helyére.

szándékaim szerint. Kezdjük! Legyen a mi gömbünk sugara és legyen vékony héjú. És határártékszámítást is teszünk. csendesen. A mostani módszer tulajdonképpen egy bujtatott. de az előbb már úgy is -eket el merészeltük hanyagolni végtelen nagy értéke miatt. hogy a gömb térfogatot már hivatalosan is ismerjük. mint vatagsággal. másrészt . kicsiny számra. az egyenletes vastagság miatt. nem ebben a kötetben. éppen a legnagyobb és a legkisebb gömb térfogatának kölönbsége: Minő szerencse. talán nem is fogtok megijedni tőle. pont ezzel az előbbi parányi -vel. és nem csak pletykákból. és a két határoló gömbfelszín távolságával. és ez az igazi indok. suttyomban elkövetett 289 művelet. hogy mindig ugyanúgy csináljuk. Essen a három gömb középpontja egybe! Azaz legyenek . És nem utolsó sorban eme térrész térfogata. csináltunk ilyet mikor az ha nem mondjátok ki hangosan. sokkal nehezebb lenne az előzőek mintájára. kifejezhető a mi gömbünk felszínének. hanem a folytatásában fog szerepelni. így mostmár legálisan is felhasználhatjuk.Ami: És ennek éppen a kétszerese a teljes gömb térfogata: Ilyen félelmetesen egyszerű az egész. ∎ A gömb felszínképletének magyarázata Most próbáljunk meg az előbbiektől eltérő módszert! Részben mert már unjátok. üreges! Tegyünk beléje egy nála csak picivel kisebb gömböt akinek sugara egy kicsiny -vel kisebb. Mivel: 289 A is megírom. hiszen befelé és kifelé is . Így a mi középső gömbünk felszínétől kifelé és befelé is távolságnyira van egy másik gömbfelszín. Ami ugye . Majd vegyük körbe eme kettőt egy harmadikkal. ha valaha azt . A legkisebb és a legnagyobb gömb által közrefogott térrész így. Azonban. akinek a sugara pedig… ki tudja mennyivel nagyobb? Igen.

És Így ezt kapjuk: A három gömb egy síkmetszete. hogy ne kelljen oly sok alkalommal Nézzük külön a szöglezes zárójelben lévő tagot! Elvégezzve a köbözéseket . és visszaírjuk a kapott egyszerűséget. emeljük ki a jobb oldal két tagjából a leírogatni: -t. egyszerűsítünk. a most még bennelévők előjelet váltva bújnak elő: Kiesik az és a : . Mielőtt nekiesünk. Felbontva at egyenlet jobboldali zárójelét.

az az. meg kell. És amit tennünk kell. hogy lelkiismeretesen megtegyük amit. Mivel is picinyke volt…ugye emlékszünk? … Így a még kisebb. És nagyon rohamosan csökkenek ám! Pl. hogy a -öt elhanyagolható kicsinysége miatt elhagyjuk. mint maga a szám. Mi ebből a tanulság? A Tesco-ban nem tudnak deriválni: „A legkisebb is számít…Tesco” . hogy az -nél kisebb számok egynél nagyobb hatványkitevővel mindig kisebbek. Miként az.Azaz: Visszaírva: Most az van az utolsó pillanat arra.290 És most osztunk -vel: Majd egyszerűsítve -mal is: Ilyen fenségesen szép és felemelő dolog a tudás! ∎ 290 Tessék kérem bátran kipróbálni. az ilyen csöpségeknél mindig is így van.

továbbá a jelen esetben még a kocka és gömb is függ egymástól. és a gömb térfogata és felszíne is csak a sugarának függvénye. hogy hanyagoltam a feladatokat. Kb. majd veselkedj neki mégegyszer a megértésnek. térfogatát fogjuk kiszámolni minden feladatban. még én is meg tudom őket oldani. Abban mindegyik feladat meg fog egyezni. kettőét feladatonként. ha a gömb sugara éppen a kocka élének a fele. akkor tudjuk a másikat is. Nem lesznek ám olyan nagyon bonyolultak. akkor gondolkozz el rajtuk magad is. sőt többnyire nagyon hasznos. Ha ezeket túl bonyolultnak találod. Így ha egyik adott. Gondolkodni sohasem tilos. hogy több mértani test felszínét.Test a testben típusú feladatok Észrevehetted. Ahol nyilván a kocka éle az és a gömb sugara az . így csak összetettebb feladatokat fogunk venni. Ez csak úgy lehet. Mivel a kocka térfogata és felszíne csak az élhosszának függvénye. igazak a következők: . A szimpla behylettesítést el akartam kerülni. Kockában gömb Egy kockába helyezünk egy akkor a gömböt mely minden oldalát érinti egy-egy pontban belülről.

Így a következő képleteket kapjuk: A felszínképletek rém tetszetősek. . A kocka testátlója pedig. az egész együtthatók miatt. . a térbeli Pitagorasz tétel szerint És mivel . . s egyúttal a gömb egyik átmérője is.Kocka a gömbben Remélhetően senkit sem lepett meg ezen sorok egyike sem. Ekkor a gömb átmérője megegyezik a kocka testátlójával.Most lássuk fordítva! Tegyük egy éppen beleillő kockát a gömbe! Vagyis a kocka sarkaival éppen érintse a gömb belsejét! A piros vonal a kocka egyik testátlója.

hanem annyi. mint alapterületet véve szorozzuk a kis gúla magassággal. miként minden becsületes és becstelen gúla esetén tennénk. területe és a beleírt kör sugara között. Egy kis gúla térfogata számítható úgy.Gömb gúlában. hogy egyezés legyen a szöveg és az ábra között. És mind az öt kis gúlának. az ábrához fogok igazodni. amennyi lapja van a nagy gúlának. A nagy gúla térfogata legyen . annak ismerős lesz a következő. Így . mint a gúla felszíne. lapjainak területe sorra legyen beírható gömb sugara pedig . Viszont. ehhez a laphoz rendelt magasság a éppen a beírt gömb egy-egy sugarával fog megegyezni. ha felosztjuk a gúlát öt kisebb gúlára úgy. akkor a gömb középpontjából a gúla lapjaira állított merőleges szakaszok éppen a gömb sugarai lesznek. akkor ezen élek adják a kis gúlák közös éleit. majd vesszük a harmadát. hogy a gömb középpontjából éleket indítunk a gúla csúcsaiba. de ez a lényeg szempontjából mindegy. Ekkor a fentiek szerint: . hiszen az oldallapok a gömbnek érintő síkjai. és kúppban Aki emlékszik arra. hogy a nagy gúlával közös lapjának területé t. melyeknek egy-egy lapja közös lesz a nagy gúla egy-egy lapjával. ami éppen a gömb sugara. Mind az öt kis gúla térfogatát összeadva kapjuk a nagy gúla térfogatát. De a végeredményt tekintve nem lesz különbség) Emeljül ki az harmadot! És a zárójelben lévő összeg mi más lenne. mely éppen érinti belülről a gúla minden oldalát. Továbbá.Vegyünk egy bármilyen alapú gúlát! A rajzon egy négyszög alapú van. Ha a gúlába akkora gömböt helyezünk. hogy milyen összefüggés van a háromszög kerülete.a (általános esetben nem kis gúlánk van.

hogy megállapíthassuk a beírt gömb sugarát. a zárójelben lévő kifejezés a felszíne. Elegendő a gúla térfogatát és felszínét ismerni. hogy nagyon sok kis háromszog lapból állítjuk össze. A kúp palástja végtelen sok háromszögből összerakva. Ekkor ha a lapok száma az alaplappal együtt . Mikor ez a „nagyon sok” már tényleg nagyon sok. midőn említettem. Sem a magasságát. Az eredmény ugyanez lesz a kúp esetén is. az alaplap és palást területe együtt. hogy . a kúp palástját úgy. Így az agyondarabolt kúpunkra fenn áll: Ahol is a a kúp térfogata. mondhatni végtelen sok.Kifejezve belőle az -t: Tehát nem is kell tudnunk. pedig a beírt gömb sugara. Így ismét azt kapjuk. hogy hány oldallapja van a gúlának. Ezt látod az ábrán. mint már az imént is utaltam rá. akkor darab kis gúlára nyiszáljuk a kúpot. hanem képzeljük el. akkor egészen elfogadhatóan kúpra hasonlító gúlánk lesz. Ne vacakoljunk sokat a levezetésével. hogy a gúla konkrét alapja ás lapjainak száma nem befolyásolja a számolást.

Vagyis: Tehát a képlet valóban helyes kúpra is. írd meg nekem ide: Sejtheted. ez gyönyörű. Tessék használni a saját feladatgyüjteményedet és tankönyveidet is! Ne várd. De azért csak írj bátran! ∎∎ . Ahogy Teller Ede bácsi mondaná: „Kérem. hogy majd mindig én röpítem a szádba a már helyetted megcsámcsogott. hogy teljesen figyelmen kívül fogom hagyni. már egy egész rakat feladatot meg tudsz csinálni.” Ja. megemésztett sült matematikát! Ha valamit nagyon hiányolsz. az összes siránkozásodat. Végül is nem foglalkozom én senkinek a véleményével se. hogy végül is nem volt semmi ténylegesen számolni való? Hát osztán? Ha ezeket megértetted.

egy apa. hogy éppen mit számolunk. ahol csak lehet a számunkra kínos. de gyakran van szükség több ismeretlen bevezetésére. hogy megfogalmazhassuk magunkban. hanem a furfangunkat. hogy hamarosan vérünké válik legalább annak a felismerése. de cseppet se higgyük. hogy milyen alapvető összefüggéseket is keressünk egyáltalán. Így minden lépésnél ránézésre tudni fogjuk. mely a világ összes szöveges feladatára alkalmazható. Értve ez alatt azt. és nincs semmi igazi ravaszság fegyvertárunkban. hogy vázoljuk fel gondolatban. Ha kell. százalékszámítás fogalmával. hogy mit jelölnek. fia és lánya életkoráról van szó. hogy ha ezeket láttuk. a végén ki kell bogarásznunk. hanem olyan módon rendezzük őket. Tehát nem túl szerencsés. gondozni kell. olajozni. Fizikai. Ha pl. Ám ahhoz. Míg. egyre inkább érezni fogjuk. mely előzetes ismeretekkel rendelkezzünk. sokan elaludtak. hogy a szöveges feladatok a legnehezebbek. Valaki ugyanis azt terjeszti. de minél több fajta feladattal ismerkedünk meg. hogy nagyon féltek. Ilyenkor hasznos. legalább most olyat játszhatunk. akkor már mindent meg tudunk oldani. A legegyszerűbb eseteket akár fejben is meg lehet oldani. De most már látom. vagy akár csak szóban képesek legyünk válaszolni a kérdésekre. csínjával -bínjával is ajánlatos tisztában lenni. míg fel nem dereng a mindent elsöprő igazságot megvilágító reflektor. ha nem így teszünk. Az átfogalmazás persze annyit tesz. Juhéj! . Van köztük sok egy kaptafára szabott feladat. de ezeken az egyszerű eseteken lehet jól elsajátítani a szöveg egyenletté kódolásának alapjait. ha mindig csak -et és -t használunk. Na. Mert látom. hogy mit mivel is jelöltünk. hogy meg tudjuk válaszolni azt. most innen hogyan folytassam? Attól félek. érthetetlen információkat. hogy -val jelöljük az apa. Akár titkosszolgálati módszereket is vessünk be. hogy nem lecsaljuk. hogy világos gondolatmenettel átfogalmazzuk a feladatot. hogy egyletekké alakíthassuk a feladatbeli adatok közti összefüggéseket. Mint minden fegyvert. mert aki figyelt. A feladattól függően más és más ismeretekre lehet szükségünk. és -lel a lánya életkorát. és már nem tapogatózunk többé a sötétben. idekeveredett egy másik könyv néhány sora…291 291 Úgy éreztem mondanom kell néhány lelkesítő szót. melyek tükrözik azt is. Kínos meglepetésben lehet részünk. de teszünk is annak érdekében. hogy világossá váljon. és ne akkor mondjon csütörtököt. nyomozva az ismeretlenek után. hogy gyakoroljuk a különböző más okos emberek által réges-régen felismert sémákat. és magunk is megpróbálunk. ha olyan betűket választunk az adott ismeretlenek jelölésére. Az egyenes és fordított arányosság. hogy nem a hétmérföldes csizmánkat fogjuk használni. Mindehhez egy mindent legyőző csodafegyver áll a rendelkezésünkre: a józan eszünk. adja magát. amit tudván nem tudunk. és nem csak próbálunk. mi. hogy jól működjön. -fel a fia. Csodafegyverünk olajozása úgy történik. tudja. De annyi baj legyen. őt is ápolgatni. Általános recept nem létezik. hogy a fő kérdésre válaszolandó. egy nyugodt öbölbe. melyek segítenek abban. Olykor elegendő egyetlen ismeretlennel dolgozni. minden vihart kiálló óceánjáró hajó kapitányai vagyunk. kémiai képletek ismerete nem árt. akik minden figyelmünkkel itt vagyunk még. vallatva őket. hogy úgy érezzük. milyen szerepet is játszanak a megoldhatóság szempontjából. amilyet mi akarunk. ha csak gépiesen oldjuk meg őket. több lépésre bontjuk a megoldást. Egyszerűen csak saját felségterületű vizekre kell kormányoznunk kicsiny hánykolódó ladikunkat. mit is kellene tudnunk ahhoz. mikor már szombat van. fel kell ismerni az adott feladat specialitásait.Szöveges feladatok Szöveges feladatok megoldásához általában egyenleteket használunk.

akkor tök mindegy. Magyarázni azé magyarázok. A válasz tehát: ha megegyezik eme vér donorok és recipiensek száma. -vel. Ha öt chupacabra öt nap alatt szívja ki öt kecskebak vérét. Persze a végre már nem hallatszik mekegés. a . Ezek még icinke-picinke chupacabrák. akkor nyolc chupacabra hány nap alatt szívja ki nyolc chupacabra vérét?293 … Akarom mondani nyolc kecske vérét.Duma helyett. hogy ide leírjam… 295 : kecskebak spanyolul. hogy hogyan írják.a és a is. de azt a Szeréna nem engedte meg. Mi viszont azt halljuk. vagy egyszerűen csak hagyjál békén. Pedig a dehogy. Szószátyárságomat ismerve. keress fel. De latin-Amerika spanyol ajkú részén gyakran szólítanak így férfiakat. hogy akár ez. és vannak olyanok is mikor egyszerűen olyannak hangzik. hogy „Jaj de hosszú… milyen bonyolult” minden feladat. Ez meglehetősen igazságosnak is tűnik. ha sértegetni. Csak az biztos ezek szerint. a kecskék sem adnak vért. 295 292 293 És persze azért is. Jó. mint egy hatalmas sztárt. Csak arra kérlek. más szavakat. hogy egyes szavakat -vel mondanak attól függetlenül.292 Ha úgy véled. vagy az is lehetne. küldj e-mail. Egy teljes munkahét. : Vagyis ha egy chupira jut egy kecseke. hogy most már több mint 5 naposak. hogy tanuljunk is valamit. Kiejtése nem .294 Szembe ötlő azonban az a rengeteg -ös a mondat elején. hanem . Vasárnap a fű se nő. . hogy a te gondolatmeneted is helyes. Zolika. telefonálj. hogy együtt költik-e el a nagy véres lakomát vagy külön-külön. de most azért vagyunk itt. akkor nap kell a táplálkozásra. mert a spanyolban a . hogy megértsd. mint az enyém. inkább lássunk hozzá. vagy csak cukkolni akarják őket. Így hiába is van nyolc kis vérszívó és nyolc áldozat. Ezek szerint minden chupinak jut egy kecske. mert ez a fejezet sem lesz megírva. 294 Woody Allen szerint amúgy is csak két dolog fontos. Egyetlen chupi hosszú napon kersztül cuppog egyetlen egy mekegőn. a csupik sem esznek. van mindenből. hogy a te gondolatmeneted sokkal jobb. hogy engem ünnepeljünk. És nem pedig azért hogy bonyolítsam a feladatot. minden ilyen párocskának teljes napja van eme bensőséges együttlétre. Ők többnyire nem is tudnak különbséget tenni köztük. hogy kövess a gondolatmenetemben. úgy fog tűnni. Könnyen elképzelhető. és akkor ma sem kapok vacsorát! Konkrét példákon fogok bemutatni mindent. amitől minden filmben sikítanak a csajok. még akkor is. akkor írj nekem levelet. üzenj nekem a szomszéddal. jelentess meg apróhirdetést a helyi napilapban. Hogy mi is az az most nem fontos. ha te másképpen csinálnád. és hangok egybemosódnak. kürtöld világgá. Minden chupi egy-egy kecskécskét könnyít meg attól a piros létől. 1.

majd később konzultálunk róla. hét félig telt mézes csuprot. 298 A földre meg pláne nem.Ez tehát olyan feladat volt melyhez nem kellett egyenlet. mint az is a hamis üdvözlésnek álcázott miatt van. hogy az éléskamrájában lévő hét teljesen egyforma mézzel teli csuprot. Így cseppet sem tiltakoznak annak ajándékozási rohama ellen. Amit ilyenkor valójában mond. mindenki találja meg a maga útját! 2. De hamarosan rá fogsz jönni. -t emleget. hogy: . vigyázz. az ez: Ennek összeszámolását az olvasóra bízom. 299 Az a mese. „Szerbusz öccse. A lányok ezt hallván bizonyára megsértődnek. ami nem káros. és mindenki ugyanannyi csuprot kapjon. hogy fejenként mindenkinek ugyanannyi méz jusson. amit te ismersz. Ha mégsem. mert szinte már a zsebükben érzik azt a pénzt. Annál is inkább. hogy miként esett meg mindez a Hét holdas Pagonyban. feltételezem.299 Se Zsebibaba se Füles igazából nem szeretik a mézet. mivel nem tilos semmisem. még ha nem is igaziak. gondolván hogy fiúnak nézték őket. a magát nagy tréfamesternek tartó. a mézet nem szabad öntözni egyik csuporból a másikba!298 Míg te kiagyalod a saját megoldásod. hogy én hogyan is gondoltam. Szándékosan arra megy ki a játék. az bizony helyesen 296 ! Ez egy tipikus trükk. 300 Ennek a módszernek az a neve. hogy ezt a műveletet már biztonsággal el tudja végezni. akkor mit keres ennél a fejezetnél? 3. Tehát egyenlően háromfelé akarja osztani. Hogyan tegye ezt? Segíts neki! De jaj. Zsebibabával és Fülessel. öt görög. hány ember?” Ezzel is csak azokat lehet becsapni. noha iagzából az nem más. mint egy spanyol ajkúé. ezért muszáj lesz tényleg 296 297 300 Szervusz: a (alázatos szolgája) latin üdvözlésből rövidült le. és hét üres mézes csuprot úgy ossza meg két barátjával. Micimackó nagyon szereti a mézet és szentül meg van győződve. öt török. hogy a . de nem akarnak megsérteni egy ilyen jószívű medvét. hogy hátha a mi 297 mindenki számára megszólításnak fülünk sem jobb. hogy ezzel minden barátja így van. És hogy az tűnik. Azt tervezi. hogy ez a mese nem az a mese. én elmesélem. A medvék. Azonban táblázatot lehet készíteni. Ennek elkészítése legyen házi feladat. Hanem az Emese. amit majd a suttyomban csuprostul eladott mézért kapnak. akik nem tudják. általában már erősen korosodó anyai vagy apai ági rokon. nagyon haragszanak az ilyen pazarlásért. Mivel ezek ketten ilyen mohók.

Mennyi mézünk is van? Hét egész és hét fél csupor. hogy hogyan kapjon mindenki három és fél csupor mézet. hogy törtek nélkül is ki lehet ezt számolni. Az üreseket nem kell számolni. Ezért aki nem érti. mindegy hogy osszuk-e a hárommal. 305 Mondanám. német szó. és a kapott mennyiséget osztani mal. Bízzon benne. Tehát 7 csupi fejenként. Aki nem ért egyet. vagy valaki már befalánkolta. két fél éppen egy 301 : Micimackó eredeti neve. csuprot mint mértékegységet véve: Ezt kell hárommal osztani: Tehát: 305 Végül most már ki kell találnunk. vagy olyan csuprot. hiszen nincs is annyi egész csupor lévén. Miként bármelyik más szám is van meg a . hogy legalább azt megtudjuk. a félig telit a másikuknak. de -et. hogy mennyi méz jár fejenként. Ha -felé osztjuk. akkor vette fel a Micimackó nevet. Mikor az adóhatóságok elől bujkálni kényszerült. hogy a nála okosabbak ezt helyesen kiszámolták. hiszen a három. Abban vagy nem is volt. a teliket adjuk az egyiküknek. de akkor most mindenki ellapozna innen. vagy sem. Ilyen. A talányos jelölés mögött ez rejtőzik: „ ”.egyenlően háromfelé elosztani szegény jóhiszemű cseppig. ide-oda. csak így most megemlítettem. Abban tehát mennyiségű méz van.303 Így sajna a mézet is össze kéne számolni valamilyen módon. 302 De ha simán csak az egyik -es kupac csuprot pl. a ürest a harmadiknak. 302 fej. Rögvest megmutatom. mindenkinek. évekig dörgölné a többiek orra alá. akkor előkerülnek a bicskák és vége lesz a barátságnak. 301 kis vagyonát az utolsó Összesen tehát csupor van. éppen van meg. 304 Az nem ért sem. Hehe. hogy aki nem érti a törtekkel való számolást. 303 Aki a hét félig teli csuprot kapná. De ezt már tudjuk. Majd utána is rá érünk megtervezni. egy kicsit még tartson ki. és én egyedül maradnék. De ez csak ködösítés. hogy hogyan hajtsuk végre a teljes osztozkodást. hogy félig üres csuprokat kapott. az nézze meg a címében is erre utaló fejezetben. . akkor mindenki csuprot kap. nem számit semmit.304 az térjen vissza az Összeadandó mézünk mérőszáma. és fogadja el hogy ez helyes részeredmény.

úgy döntöttek. mely sajnálatos módon sérülés nélkül végződött. hogy segít a három …a három… a három jóbarátjának. kapott hármat-hármat. Mikor felkelt olyan szomjas volt. nem merte előszedni. Íme: Már csak a megmaradt üres csuprokat kellett kiosztani. így már mindenkinek ugyanannyi csupra. hogy néhány nappal ezelőtt megígérte. Így mikor letette a műszakot. aki egyébként ott sem volt. Kanga elmondta nekik a megoldást. gyorsan hazament. és így a meg maradó méz mennyiség: egy teli meg öt fél. úgy döntött. de szörnyen fáj a fejem ― felelte Bagoly a lankás fövenyen fekve fejjel lefelé. 306 Mivel Malackán kívül. csak valahogy vegye rá Bagolyt. Még a zuhany alatt is mindig nála volt. mikor hazafelé menet átmászott a szomszéd kerítésén. és ugyanannyi méze volt. úgy berúgott. bal szárnyával a szemeit takarva. és egy könnyebb. magyarázza el neki. miután megdézsmálta szegény öreg John féltve őrzött körte pálinkáját. és végtelen bölcsességével segítsen rajtuk. és ígérjen neki fűt-fát. és az egészből nem értett semmit. ezt a törtes módszert. Bagoly éppen szolgálatban volt a városi kórházban mint biztonsági őr. hogy jöjjön. akit a többiek ismét . Róbert Gida ekkor hallott először az egész ügyről.egész. ― Hát te hogy kerülsz ide? ― kérdezte Bagolyt. pontosabban azért. mert teljesen ki volt merülve. és emlékeztesse ígéretére. 306 Ennek az a neve: embert… Bár én nem értem ezt a rettegést. hogy keresse már meg végre Bagolyt. Hiszitek vagy sem. amit már régóta meg akart kóstolni. Három napig aludt egyfolytában. mert egyébként is ennyi jár. Ez is éppen három és felet ér. A közelmúltban két baleset is történt a kis tó mellett. hogy meg kell kínálnia valakit belőle. És több nem is maradt. hogy kialudja magát. Már Bagoly odúja felé vánszorogtak. hogy milyen nehéz helyzetben vannak. de tekintve. mert félt. mert időközben már sikerült megoldaniuk a problémát. Mondanom se kell. ugráljon el Bagolyhoz. amit állandóan magával hordott a zakója bal felső zsebében. hogy megkérik Kangát. hogy meg itta azt a kis hordónyi bort. bagoly létére. hogy szinte nap mint nap nyüzsögtek nála a hívatlan vendégek. mikor szembe találkoztak Kangával. hogy ketten-ketten kapnak három teli csuprot meg egy felet. Ezért Malacka. hogy felejtse el nyugodtan az egészet. És azt semmiképpen nem akarta. aki egyébként ott se volt. Az utolsó. Az első kettő jó barát. Ráadásul a munkarendje is órás beosztású volt. akinek a mézek kiosztása után négy-négy csupra volt (három teli és egy fél). de láttam már sok csuda . ― Nem emlékszem …húú. Teljesen kiment a fejéből. Így nem tudott egyből jönni. Egy nagyon súlyos. mint a csacsi. akinek hat csupra volt (egy teli és öt fél) kapott egyet. sőt le is rajzolta a homokba a színű zsirkréta készlettel. mely szerencsére halállal végződött. senki sem értette. mert borzasztóan zavarta a napfény. Másnap Róbert Gida talált rá a kis tó mellett.

üres bödönt. a sárga a fél. sárga a fél. üres bödön. Így most Fülesnek 6 bödöne lett. félig telt bödönt. A többieknek fejenként bödöne az eredetileg kiosztott módon. de egyel kevesebb bödöne. Végül Füles rájött. üres. és maradt még üres. Így most neki bödöne volt ebből teli. akkor ugyanannyi méze lesz. Zsebibaba és Füles) kaptak bödönt.. A piros a teli.. 1. zöld az üres Aztán csak bambán néztek maguk elé. mert aznap ő volt betépve legkevésbé. a többieknek . bödön. . félig telt bödön.. a zöld az üres A felesből mindenki kapott még egyet-egyet. Így megmaradt. És megmaradt félig telt. Meg is tette. üres. 2. hogy ha a megmaradt teli bödönt kicseréli a saját félig telt bödönére..Először mind a hárman (Micimackó. A piros a teli.

hogy ne lehessen elolvasni a feliratokat . 307 Angolul a méz . ezért az ábrán úgy fordította bödönöket. a zöld az üres (Róbert Gida és Bagoly kötözködtek szegény Kangával.maradék nyista. és mindenki boldog volt. Annyira természetes eledele az neki.. .. 4. a sárga a fél. Főleg hogy nem kellett törtekkel bajlódni. A piros a teli. de Micimackó összes mézes bödönjére úgy van írva.)307 Azt a maradék üres bödönt megkapta még Füles. a sárga a fél. ahogyan ő tette. mint üregi nyúlnak a döghús. a zöld az üres…. akinek éppen volt egy: ― Te Bagoly.. de szamárság. még a lábjegyzetbe is lehet képet betenni.. megkérdezett valakit.3. hogy a szót nem úgy kell írni. De mivel neki nem is volt csőre. A piros a teli. Róbert Gidának még mindig piszkálta valami a csőrét. hallottál már ilyet. hogy egy szamárnak mézre fáj a foga? ― Húú. hogy: Dikh.

akik csak mindent elfogadnak kész tényként.309 az Ha a színkód alapján sem találod meg. hogy a háttérszínnel kiemelt rubrikákban a fiú és a lány oszlopában is az apa életkora szerint van megadva a gyermekek életkora. Utóbbi módon előnyt kovácsolhatsz a kezdeti hátrányodból. oszt ódjuk mög! 308 309 Ennek az a neve: „ Jelen esetben ez a pontosan . Egyáltalán nem szükséges az összes összefüggést felhasználni. A megfelelően sok gondolkodásnak mindig megvan a gyümölcse. Emiatt a neve. mint a lány. de ez sem szükséges. hiszen tudjuk. és rá fogsz jönni. mint a fia és a lánya együttvéve. mert a monitorodon nem jelennek meg rendesen a színek. ha egy ismeretlent helyettesítünk egy összefüggés szerint. legyen -val jelölve. Hány évesek mindannyian? 308 . hogy „ és az helyére nem azt. és a lányé -el. hogy egy adott oszlopban. Ha azonban színtévesztő vagy. hogy „ . hogy . Most írjuk le ide a behelyettesített pofázmányú egyenletet. Te okosabb leszel. hogy mit hova írtam be (helyettesítettem be) akkor nagyon mérges leszek. és helyére. Természetesen. abban az esetben elnézést kérek. A fiú két évvel idősebb. Te meg kérj segítséget valakitől. Így ha ezeket behelyettesítjük az apa háttérszínnel kiemelt rubrikájában az egyenletbe. hogy . hogy a legvaksibbak is lássák. mint a többiek. Ha a sheriffhelyettes lép szolgálatba. Az apa 26 éves volt mikor a lánya született. A fiú-é -fel. ahol márcsak egyetlen (betű) lesz. Ami itt az egyenlőségek baloldalán van lehagyható. hogy mi történt. Mindenhova kiírtam.4. akkor az adott ismeretlen. Egy apa háromszor annyi idős. mint a többiek. mindig ugyanarra a személyre vonatkozó. hanem csak azt. hogy mi mivel egyenlő. Vagy csak keresd egy kicsit tovább. esetleg mások életkora szerint kifejezve. Vagyis helyére nem azt írjuk. már nem lesz az egyenletben. . Az apa életkora években számolva. mert több időt töltesz gondolkodással. akkor olyan összefüggésünk lesz. hanem csak azt. életkori adatok vannak. akkor a fősheriff hazamegy aludni. Vegyük észre.

…izé. -tal kevesebb. amelyek az apa életkora szerint megadják a gyermekek életkorát. Legyen az apa életkora az -szel jelölve. de a táblázat némileg hasonló szerkezetű.. Mert így minden kisiskolás. aki már látott egyenletet. a lányé. úgy fogja érezni. . A fiúé -gyel. Ez az apa életkora. hogy érti az egészet. már az elejétől fogva. Na vajon melyik egyenletet kell kiszámolni? Tekintve hogy csak egy van.Tehát az apa éves. Mivel . hiszen ő is -et írt volna. 310 Megnevezése: „ . 310 Itt csak egyetlen ismeretlen lesz. Most megkeressük a táblázatban azokat az összefüggéseket. biztosan azt.

Zavarodottan nevetett. Azonban én nem osztom ezt a nézetet. majd találkozol még olyanokkal is.Ne szomorkodj. hogy ez nagyon fogós kérdés. hogy a két megoldás nagyon hasonló! Böngészd át a két táblázatot. hanem le kellett vágnia a feladat feladójának mind a ujját. Csak vakarta a homlokát. szivarral az ujjai között. 5. De senkitől sem kapott igazi választ a kérdésére. Közülük -ben igazi. hogy Columbo. amit elkövetett. és nem tudott rájönni a megoldásra. ezek a tanácsadók félreértették a feladatot… Azt persze nem lehet tudni.  . mert az egyik zsákban biztosan igazi aranyak vannak. Azt ugyan többen javasolták neki. aki ezzel a feladvánnyal akarta elterelni a figyelmet a bűncselekményről. Ha meg az egyenletekkel van gondod. mindjárt elalszol. lesz időd megismerkedni velük. megkérdezte a legokosabb ismerőseit. előbbinek pedig. mert ők sem tudták a választ. ha az előző. mire rájön a rejtélyekre. hogy annak idején. több ismeretlenes eljárást nem értetted. hogy kapja fel a két legközelebbi zsákot és fusson. 312 Még nem vagyok benne biztos. fejezetben. sőt még a Pápát is felhívta. hol találod a gyógymódot. hogy azért nem adtak-e neki jó válaszokat. mert nem akarták neki megmondani. főleg ha a megoldás nagyon rejtelmesen rejtőzködik. Ő aztán biztosan nem tudja ezt megoldani. mert látom. -ben hamis arany pénzérmék vannak. A szobában van zsák. A bűvész. sem a pénzérméket nem lehet se ránézésre. És a film végére sikerült is neki. nagyon szomorúan vette tudomásul. hogy puhatolja ki a főnökénél. sorozatban láttam a következő feladványt. kétkarú mérleg. felhívta a különleges tudakozót. hasonlítsd össze őket! És rá fogsz jönni. Ama nevelési céllal mutattam meg neked. Pláne. kipróbált mindenféle elméletet. Házi feladat: vedd észre. egyetlen méréssel meghatározni. van bennük bőven zseton. Mindig szidják a tévét. De aztán csak nem hagyta nyugodni a probléma. ahogy bír. rákeresett a Google-ban. hogy van másik módszer is. a hamisak grammosak. 312 Mikor Columbo meghallotta ezt a feladványt. és azt mondta. Így kénytelen volt maga rájönni a megoldásra. a bűvész is úgy hallotta valakitől ezt a feladatot. hogy az igazi aranyak grammosak. tudod. már vagy évvel ezelőtt. Azonban tudjuk. Sem a zsákokat. egyből fel akarta adni. és alázatosan megkérte. A bűnügyek felderítése közben is mindig sokat kell törnie a fejét. És utóbbinak a keresztneve . Ám Columbo úgy vélte. a Leghatalmasabb Helyen. Mérősúlyok is vannak hozzá. egyedül jött rá a megoldásra. Van még a szobában egy nagyon pontos. hiszen nem magyaráztam semmit. Dugig vannak a zsákok. hogy mi lehet a megoldás kulcsa. hogy az mennyire butítja az embereket. vagy pedig azért. Utóbbi nem is ismerte az előbbit. hiszen ő csak egy átlagos képességű ember. hogy amit nem mondtam el az utóbbi eljárás során azt elmondtam már előtte. Plusz egy kicsit még az 311 nem azonos -szal. és inkább jót röhögtek a háta mögött. Az c. se tapintásra megkülönböztetni. A 311 c. Feladat. nem csoda. hogy melyik zsákban vannak a hamis aranyak. hogy kicsit növeljem a pulzusszámodat. Ha a másodikat sem értetted.

Hogyan biztosítsa. hogy azonos erőhatásra különböző mértékben gyorsulnak. hogy ez nem lehet a helyes megoldás. de nagyon nagy a bizonytalansági tényező. nem tudná hitelt érdemlően megállapítani. hogy ha szerencséje van. meg kellene jelölni az érméket. és ebből egy érmét lemérve. Bár ő ezt nem rizzsel és mákkal fogalmazta meg. hanem azt hogy hétköznapi körülmények között ezt nem tudjuk megállapítani. mint később kiderült. Aztán felderengett neki. 314 Ez nem azt jelenti. akkor a mákszemek tőlünk messzebb. a serpenyőn mindig ugyanolyan elrendezéssel. Hogyan is jött rá Columbo a megoldásra? Használta a fejét. amelyikben a hamis aranyak vannak. . hogy a különböző tömegű testeket az alapján is széjjel lehet válogatni. mindig azonos számú pénzérmét téve egy-egy vizsgálandó zsákból. talán nem szerette egyiket sem. mert ha egyszerre akarjuk dobálni őket. De sajna festék nem áll rendelkezésre. hogy melyik a könnyebb. hogy az a jó. különböző színűre festeni a különböző zsákokból húzott érméket. a lány előző tél óta. Szerencsére ma már vannak ennél rafináltabb eszközök is erre. ez talán csak . mikor letartóztatott egy híres atomfizikust. hogy „szerencséje” legyen? Úgy döntött. hogy kis tömegkülönbségekre nem igaz ez a természeti törvény. hanem a hamis aranyakat tartalmazó zsák. kérem szépen! Arra gondolt először. akkor dobás után már nem tudnánk. A kísérlet elvégzése előtt persze. de borzalmas szájszaga miatt. hogy ha a pénzekkel próbálná ki ezt a dobálósdit. miként az aranyak is a kérdéses zsákban. előléptetett mérősúlyt. mind a telefonszám hamis volt. teljes jogkörrel felruházott. tizenharmadik havi fizetéssel és magas nyugdíjjal megjutalmazott. ha egy tál mákkal összekevert rizsből egy maréknyit eldobunk. hogy melyik a hamis. De úgy vélte. az állandó erőhatás biztosításáért. mert az nem olyan pontos. realitással kellene feleleveníteni. tényleg így van. a rizsszemek hozzánk közelebb fognak földet érni. és a másik serpenyőre mindig azonos magasságból ejtve az egyik kiválasztott. vidéken bujkált előle. hogy volt egy régi ügye. hogy melyik. a régebbi korokban divatos festési eljárásokat. akkor csekély tömegbeli különbségük miatt. Erre kiváló lenne pl. Pl. de a szobában ezek nem állnak rendelkezésre. erkölcsileg is megbecsült. hanem matematikai precízséggel. a rendelkezésre álló mérleg is. azaz a nem jó. Azonban. aki mesélt neki arról. Vagy hathatnánk („6-6-nánk”) rájuk azonos erővel külön-külön dobálva őket. Ugyanis a bűvésznek nagyon tetszett a lány. és még a lánya telefonszámát is. de ahhoz már nem lenne alkalmas a kezünk. minden testre általánosan fejezte ki. mind a kicsikart megoldás. Elég sok kísérletre ez sikerülne is. pl. Így ha feltétlenül ezzel a módszerrel akarnánk dolgozni. nagyon helyesen. Tessék kipróbálni.orrából is ki kanyarított a zsebkésével. Az egyik serpenyőre. hogy a szegény áldozat végre feladja az álláspontját és leadja a drótot: árulja el neki a megoldást. már is igazolhatja. Egyetlen bökkenő volt csak. Egyébként pedig sok kísérletet kellene végezni. Ezt mondja ki második törvénye. melyik. akkor egyből abba zsákba nyúl.313 Majd azzal védekezett saját maga előtt.314 313 Egyáltalán nem . hogy statisztikai módszerekkel megállapíthassuk.

-zel osztani. A különbség annyiszor gramm.316 Sőt. aki ott se volt.) És egyszer csak hirtelen beugrott neki egy jó ötlet. ha nem tudnánk. Lényegében nem más az a módszer sem. hogy mennyi pénzérmét helyeztünk a mérlegre. hogy hány érme v an a serpenyőn. hogy próbálgatjuk úgy kialakítani körülményeket. 316 kétkarú mérleg. Ugyanis ez arra utal. hogy minden zsákból kell valamennyit kivenni. de tisztában legyünk. mert nem lehet . latinul. azon befolyásoló tényezőkkel. Így ha megszámoljuk. még a mérés előtt. és a már előre tudott. leolvasva a mért értéket. mennyi volt köztük a Egyszerűen csak a mérésre kapott eredmény. és mind együtt lemérni. ― Naná. Feltette magának a jó kérdést: Mi lenne. már amúgy is tudnánk. És az is magától adódik. ha mind a tíz zsákban igazi arany lenne?315 Akkor függetlenül attól. Arra már nem emlékezett. hogy mennyi az eltérés az igazi és a hamis érmék tömege közt. hogy a zsákokat hova tette… Eme kis játszadozás után sokkal jobban tudott gondolkodni. de azt majd később. Csak arról kell gondoskodni. Az egyik zsákot békén hagyhatjuk.Columbo megette az összes csokit. 317 Ez sem muszáj. csak igazi aranyak gondolatbeli lemérésével kapott érték különbségét kell venni. hogy összesen hány érmét mérünk le. hiszen egy kamu érme tömege grammal kevesebb. Csak gondolatban. A mérősúlyokat pedig szanaszét dobálta. mert különben hogyan képviseltetné magát az összes zsák. vagy szorozni nem nehéz. mindig ugyannyit mérne a . egy mérést lehet végezni csupán. a vegyes (igazi és hamis) -ból az is egyből kiviláglik. ― mondta Malacka. hogy mennyi eltérést fogunk tapasztalni. . ahány szélhámos zseton bújt meg a mérlegen a többi között. (Persze a csoki is segített egy kicsit. hogy mindig ugyanannyi érmét méricskéljünk. melyek a probléma mélyebb megismerésére felé vezetnek. Mivel gramm egy igazi érme tömege. hogy még ha csak alapjaiban is. Eltérő számú pénzérmét kell kivennünk minden zsákból! 315 A jó kérdések mindig úgy kezdődnek. hogy: „mi lenne ha…”.317 Ha minden zsákból ugyanannyit vennénk. az nem vezetne sehová. hogy mely zsákból veszünk elő adott számú aranyérmét. Tudjuk még azt is. persze. a valódi társaiénál. rögvest rájönnénk.

akkor a tízedik zsák az. 318 Egészen azt utolsóig. ha grammot akkor a hányadik is? . Említettem. nem több és nem kevesebb... hogy a valódi aranyérmék tömege. az vagy nem olvasta el a vagy olvasta ugyan. Így pl. mint a Bodri kutya. akkor a harmadik. Hány pénzérmét veszünk ki így összesen? Ha ez mind igazi érme lenne. grammokban. sít. a harmadikból -t. a mérésre kapott érték. grammokban. pedig a zsákok száma legyen! És legyen megoldás? annak a zsáknak a sorszáma. hogy -et kifejezzük. Old meg így is az előbbihez hasonló módszerrel! Oldd meg algebrailag általánosítva.. a hamis aranyérmék tömege. még a legkisebb dologban is! 6. c. sít. ismét csak megcáfolva ezáltal azt a nézetet. hogy mérjünk ki ezek segítségével. Ilyenkor természetesen -re oldjuk meg.az ötödikből -öt. ha grammot kapunk akkor az első. a hazugságon. ha grammot. Még hozzá úgy „oldjuk meg”. grammokban. ha grammot kapunk.. egy literes és egy literes. amelyikben a hamis jószágok vannak!319 Mikor nincs A következő feladvány. a következő úgy. amit inkább sózzunk más nyakára. liter. . … végül pedig. de hiába. akkor a második. s így tovább. Akinek még mindig nem világos. Amennyi tized grammal kevesebb ennél a tényleges mért érték. a másodikból -t. Feladat. fejezetet. mert az olyan hamis. valahol a lábjegyzetben. az bármilyen közvetítő közegből képes okos dolgokat is tanulni. hogy nem kell minden zsákhoz hozzányúlni. Aki kinyitja a szemét. miszerint az ilyen filmekből csak erőszakot tanulhatunk.Állítsuk sorba a zsákokat! És sorban így vegyünk ki az elsőből -et. hanem pontosan liter vizet! 318 319 : olvasd. annyi ludast kaptunk rajta. Rendelkezésre áll elegendően sok víz. vagyis a tízedikből -et. Merjük hát észrevenni a csodát. azaz adj rá általános formulát. ha grammot. Továbbá két mérőedény. akkor a mérésre grammot kapnánk. többek között egy akció filmben is szerepel. a segítségével. a negyedikből mennyit is?.

. azaz hogy „öntsünk ki pontosan litert az imént megtöltött litykósból”. mielőtt ráeszmélnénk a helyes megoldásra.” Ez valóban az egyik lehető legrövidebb megoldás. és akkor készen is vagyunk. mellyel teljes bizonyossággal. a nagyobbik mérő ibrik tartalmát. a többiek hogyan oldják meg ezt a feladatot? Nekünk olyan módszer kell. akinek jól kalibrált mérőeszköz található a szájszervébe beleépítve. pontosan literrel csökkentve. hogy első ötletükkel igazságtalanul elbántam. precíziós szomjoltási képességeitől függetlenül. akárcsak egy vízfogyasztásmérő az aknába. hogy mi történt a literes pohárkával. hogy az feltöltjük a lityiset. az az. Arra meg mindenkinek emlékeznie kell.Ez a kép fogad bennünket. hogy milyen ügyesek vagyunk. De még ha lenne is ilyen ember. és viszonylag kevés vizet is használtunk el. s így egyúttal szomjunkat is oltva. és nekem ezért nem tetszik! Hanem azért. így legalább történik valami! Na. Örülhetnénk is. talán nincs is ilyen. ha nem pacsáljuk ki bugyuta módon a vizet. Ekkor. ugyanilyen okoknál fogva téves. hogy a szövegben hallott kifejezés. frappáns módon célba érhetnénk. amit ilyenkor egyből rávágnak azok. mert én nem jöttem rá. Folytassuk inkább azzal a töltögetést. Valahogyan el kell kezdeni. Most inkább nem részletezném. az előbbi cáfolatom nyomán mindenki rájöhet maga is. hogy miért is. mint a mellékelt ábra mutatja. de mostan mit tegyünk vele? A tipikus válasz ilyenkor. akik úgy érzik. csak akkor igaz. mert én még életem során nem találkoztam olyan emberrel. hogy „Igyunk le belőle litert. Töltsük meg az litykóst. amit a gyerekek százaléka ad. hogy ez nem jó megoldás! És nem ám azért nem jó. Egyből arra gondolunk. amit mindenki alkalmazhat. Az a csalfa megvilágosodás. Hogy mi az? Az kérem szépen. hiszen a kettővel ezelőtti mondat azt taglalta. de van egy kis bökkenő. pontosan marad az liter kapacitású ibrikben.

valahonnan a homályból. Hanem liter. azaz literrel. Mit tegyünk? ─Ne együnk. hogy tele legyen? Nem. hanem inkább igyunk. Illetve aki még szomjas.K. egész liter. Igyuk ki. Hát én nem is értem. tudtok ti. hanem? Úgyvan! . nem. semmiképpen se a legnagyobba. nem hájom. jól megszomjaztatok ma! Biztosan a nagy meleg miatt.És most jön az első igazi De akár az eredeti nagy edénybe is visszatölthetjük. ha figyeltek! Egy. De persze nem rontottunk el semmit. Mi sem bizonyítja ezt jobban. mint az a tény. 320 És főleg senki ne igya meg azt a 2 liter vizet. mert akkor hiába volt az egész! Hanem éppen hogy a legkisebbe! Töltsük fel ismét az -öst. Csak senki ne essen hanyatt! Mindenki látja már? Nagyon szembe ötlő! Hány liter is van az egyikben és hány liter a másikban? Az egyikben a másikban.320 eddig mindent jól csináltuk. mint kellene. Hova is? Nem. O. azt az egy litert! ─ hangzik a válasz. nyugodtan igya meg. hogy már csak egy lépés van hátra. az előbb is bejött. És mennyi hiányzik a kisebbikből. Még ha most pillanatnyilag úgy is tűnik. Töltsük át ama liternyi vizet a nagyobbik ibrikből. öcséim és húgaim! -et! És mennyivel van több a nagyobbikban ennél az oly nagyon óhajtott 4 liternél? Pontosan. És hány litert akartunk kimérni? Nyolcat!? Kimondta ezt a butaságot? -et. van még elegendő! Méghozzá most a literes edényből tüntetjük el a vizet. De senki ne kapja fel a vizet. nem. És ha mégis elrontanánk valamit. a helyett. hogy éppen csak fele annyi vizünk van kimérve. nem hájom. akkor talán van még elegendő víz. hogy legyen még néhány próbálkozási lehetőségünk. mert akkor kezdhetjük előröl az egészet! .

Julcsi? Te még egész nap nem szóltál semmit. hogy én iszom meg az összes vizet. hogy mi az utolsó lépés. akkor óvatosan odamehettek a nagy-nagy-nagy edényhez. akkor folytassuk a víz kimérését! Na. És íme. de ne a mérőedényekből. hol látsz te most liter vizet? Előbb le kéne gyártani! ― Jó. Ha viszont most tényleg senki nem akar in ni. Ha nem vagytok. Malackának vannak határozottan jó beszólásai. még házi feladatot is kaptok. és kilefetyelhetitek az egészet. hogy nagyon ritkán van itt. csak hogy nézhessünk már egy másik feladatot. Ha ügyesek vagytok. Oldjátok meg ezt a feladatot úgy. aki egyébként321…megmondta végre. a végállapot! Ihat mindenki kedvére. Házi feladatot is hasonlót kaptok. az már nem kell nekünk. Sejtettem! Így már senki nem akar inni. hogy mi az utolsó lépés. azt most nem kaptok. Már-már arra gondoltam.ihattok. . Már azt hittem sosem lesz vége. amikor a lábunk megcsúszik a hegyoldalban. mert akkor nagyon büdös lesz. literesek. hogy tényleg itt vagyunk a tanteremben. hogy most a kis mérőedényt töltitek meg először! Aztán változtassatok rajta annyit. ― mondja Julcsi. meg ilyesmi. nem rugdossátok. ― Akkor töltsük fel már végre az -ösből a -ast. nem tudtad? Ha legközelebb nem tudod fo lytatni. Pedig szerintem te tudod. ― Igyuk meg a liter vizet! ― Malacka fiam. Végül. Képzeljük inkább azt. Nehogy belefulladjatok! Akkor ki fogja tovább olvasni ezt a zseniális könyvet? Mint ígértem a házi feladatot sem ússzátok meg szárazon. De szerencsére Malacka megmentett minket. Legalább ihattok kedvetekre. azt inkább nem! Tényleg ihattok belőle nyugodtan. Nem figyelsz? Ez már kétszer is elhangzott. hogy a mérőedények legyenek ill. és litert igyekezzetek kimérni! Ezt is kétféleképpen. és fogjátok rá a Nyuszira! Egészségetekre! 321 … ott sem volt. akkor is! A csokit már úgy is megette a Columbo. mert azokkal most dolgozunk. ― Mondta erre Malacka. ugye? Ha valamit szabad. De én most valahogy nem erre gondoltam. és nem csináltok semmi butaságot a két mérőedénnyel. és ezt a feladatot akarjuk befejezni. ez a helyes beszéd. Ne mondjátok. Ne poshadjon itt meg ez a sok víz. hogy te egy nagyon tudatlan gyerek vagy. hogy nem adok nektek még egy pohár vizet se. igyatok még egyet. ― Igazad van. a legnagyobbat meg fel sem tudjátok emelni. és menjünk haza! Na. Van még elegendő a legnagyobban. És akkor Malacka. akkor tudni fogom. Itt a legkisebb is 3 literes. ― Az utolsó lépés az. annak ellenére. Ha rám hallgattok.

esetleg részecskeszám lehet. akkor az sokkal bölcsebb lenne. hogy a könnyebbik megoldásnak jobban örülj. aki majdnem olyan isteni szép.326 (Ez a mennyiség tömeg. megpróbálta megkímélni a világot. mert azok sem tudják. mert az harapásra. mikor még ilyen egyszerű a feladat. és mellesleg még egy iciri -picirit tanulni is belőle. Azonban. így őket. A ház igazi tulajdonosa egy nagyon kedves fiatal hölgy. akiknek kötelező lenne. a és betükkel fogjuk jelölni ama napok számát mely szükséges ahhoz. hanem az angolok is. a keresztnevét. Juliska eszi meg egyedül. Ezért bátran jelölhetjük -val az ő kerítés habzsolási 325 napjainak számát. Olyan beláthatatlanul katasztrofális eseményeket 324 is minden erejével. A teljes kerítés mennyiségét jelöljük -val. Ha most elmulasztjuk ennek elsajátítását. eredetileg nevek segedelmével. Apa neve nem fog zavart kelteni. mint a Sonya Walger. ha valaki nem vette volna észre! Egyébként mondtam már. Így nem befolyásolja a szereplők evési sebességét. A térfogat nem jó. akkor javaslom. Addig meg ne is szóljon hozzám! 325 Természetesen az égvilágon semmi szükség ezekre a jelölésekre a jelenlegi feladat során. akkor később sokat fogtok nyafogni. amiatt hogy nem értetek semmit. ami végül lesz belőle akkor is. mint ő. így ha nemes egyszerűséggel mindkettőjükre vonatkozóan ugyanazt a betűt használnánk az egyenletekben. azok jobban alkalmasak az egyenletekben való felhasználásra. részben mivel nem is tudjuk. melyektől Ha viszont -szel és -nal jelölnénk. mert a jelenlegi rajthoz állók között senki sem rendelkezik ugyanilyen kezdőbetűs névvel. nem kell egyáltalán semmivel sem jelölni a kerítés mennyiségét. hogy egyenek belőle nyugodtan. eredetileg és . nyomásra változhat. És ráadásul nem csak németek emlegetik. cukrászati és nem kevésbé építészeti remekművet.) 322 323 Ismét a feleslegesen túl bonyolított változatot vettem előre. 326 Ezt is teljesen feleslegesen alkalmazzuk. se rosszabb. De inkább most szokjátok meg. Hány nap alatt eszik meg együtt? nap alatt Apa nap alatt enné meg egyedül. filmet. menthetetlenül összekeveredne minden. mert olyan csak a mesében van. Ha jön egy kis eső.7. mert nem bírja sokáig a kerítés. Csak azért nem szebb. hogy is ellássalak benneteket. . hogy a Sonya Walger nagyon szép? 324 Aki nem tudná ki az a az gyorsan nézze meg a c. Amit pedig azért jó tudni. azzá ázik. ha még ennél is ügyesebben akarunk eljárni. A betyár mindenit neki! Így . másrészt viszont azért. előidézve. Viszont az íze nem lesz tőle se jobb. mint akkor mikor majd sokkal nehezebb feladatokat veszünk. emésztő enzimjei számára elérhetővé tegye a telek határ jelzésére szolgáló finom. mólszám. Ez pedig itt egy nagyon komoly matek könyv. hogy az illető versenyző egyes-egyedül egymaga. mint gondos . hogy inkább Jancsi és Juliska német neveit használjuk. édes. Ha apu is csatlakozik hozzájuk hány nap alatt eszik meg hárman együtt? 322 A gonosz boszorkány csak a mesében létezik. mint a Sonya Walger. Ez a fránya is csak azért lett bevezetve általam. Akkor meg már miért ne egyék meg? Mivel a két gyermekkorú szereplő neve ugyanazzal a betűvel kezdődik. ha megeszik.323 Éppen ő ajánlotta a gyerekeknek. Jancsi nap alatt eszi meg egyedül Mézeskalács házikó kerítését.

ha viszont a család ezen három tagja együtt.  Hogyan néz az ki egyenlettel. mint napja van hátra a kerítésnek. mekkora részét eszi meg a kerítés hosszának? Mennyi kerítés evődik meg az egyéni jellegek (napok) szerint? nap alatt. és megoldani. Így biztos. mint egyetlen nap alatt. Így ha tudunk tájékozódni az egyenletek világában. akkor kevesebb. mielőtt átlényegülve tapasztalja meg a létezés egy másik dimenzióját. mint . . ha ennek mind utána néztek.A keresett napok száma legyen -nel jelölve!327 Lássuk a táblázatot. mint egyetlen nap alatt: (Miként a táblázatban is látható) Ha kisebb. És a kérdés amúgy is úgy szólt. Az részben csak a két gyerek. mint egy egész kerítés. És ennyi idő alatt meg is eszi mind. hogy melyik. hogy a világtörténelem során valaha is írtak volna szájbarágósabb táblázatot. mekkora részét eszik meg a kerítésnek? Nem hiszem. Nézz utána. hogy könnyebben lássuk. Mi van akkor ha. azaz: Miért egyenlő ez -val? (jobb oldal) Mert az a teljes kerítés. Az egyenleteknek pont az a szerepe. ha úgytetszik. a kerítést? Nyilván tizenkétszer annyit eszik. 327 A keresett napok számát viszont kell jelölni valamivel. hogy hogyan lehet általánosan is megoldani az adott feladathoz hasonló példákat. akkor kevesebb. hasznos barátunkat. hogyan segít az egészségünk megőrzésében! A vitamint másként vitaminnak is mondják. hogy nap alatt lelegeli. akkor ez a tört többet jelent. csak napig eszik? Akkor nyílván -szer annyit haspókol be. az adatokkal együtt: Kinek hány nap kell a teljes befalánkoláshoz? Egyetlen nap alatt kicsoda. hogy milyen törvényszerűségek határozzák meg egy feladattípus megoldhatóságát. a részben apástul. Harmadik neve pedig: És máris milyen okosak lesztek. mert csak egy ilyen kerítésről volt szó. illetve miként lássunk hozzá. De annak a feladat szempontjából nincs értelme. hogy mindig hamarabb végeznek. mint a teljes kerítés. Ha a két gyermek majszolja együtt a kerítést. hamar átlátjuk. kedves jó öreg. szellemi atyátok. ( vitaminokat adagoltam tehát nektek ekképpen. ha becsületes egyenletet akarunk látni. mint a pillanatnyi falótársak közül a leggyorsabb. Ha viszont több mint -t jelent. akkor ez kevesebb. hogy együtt esznek. mint . Vagyis -nél nagyobb -eket diszkvalifikáljuk.

Jancsika. Hiszen Felhasználva. mert addig esznek. akkor osztjuk az egyenlet mindkét oldalát azzal a tényezővel. nap alatt ennyit eszik a kiscsaj: Most már csak azért se mondom el. pont fordítva. És közben nem mennek szabadságra sem. láttuk már a kiscsákónál! egyenletei pedig ezek: A két gyermek közös zabálása: Itt csak két vidám falatozó lát evéshez. mint a bátyja esetén. minden tagban ott van. Jobb és baloldalon is. ha mindenhol ugyanazzal a tényezővel kijelölt a szorzás van az egyenletben. És mivel lesz egyenlő eme összeg? A táplálkozási célokra felhasználandó teljes kerítés mennyiséggel. hogy az egyenlettel mindig úgy kell bánni. mint a hisztis csajjal. hogy nap alatt burkolja be a kerítést. A jobb oldalon is szorzatban van. Tehát az ők napra vonatkozó törtjeit kell összeadnunk. hanem a hasába: A duma ugyanaz. mert mind ketten esznek egyik is. . és másik is. Azért adjuk össze. -val.Hogyan néz ez ki tényleg állva eszik-e. hogy mit jelent ez. mint ahogy mondja. míg el nem fogy.) Ő rajtvonalhoz állása esetén? (Azt persze nem tudom. Még hozzá szorzatban van. Így. De nem ám csempével. De igen. Így a kettőjük által külön-külön megevett kerítés részek összege a teljes kerítés lesz.

Azért csak majdnem testvériesen. mert hiszen fele annyi nap alatt eszik meg ugyanannyit. akkor most mindent világosan értenél. méghozzá -ször annyit. Természetesen ez az összeg is a kerítés teljes mennyiségével egyezik meg. Viszont ha rendesen elvégeznéd mindig a feladatokat. mert a gyorsabbik evő bajnok nyilván többet evett. Együtt a család Összeadjuk mind a három egyén napra vonatkozó evési kvótáját. fejezetet! De semmi baj. . amiket ki tűzök neked.Tehát hosszú napig falatoznak együtt (majdnem) testvériesen. kérdezze Malackát! Ahol: akkor olvasd el már végre az Ha még mindig nem érted. ha nem érted. -val. aki nem érti. takard le! Nincs rá az égvilágon semmi szükség. csak borzolni akartam az idegeidet. akkor… c. mint a húga. Itt már nem magyarázom az egyenletrendezést.

Tehát ha Apa és a két gyermek együtt falatozik. hanem . Hiába dumál az ember. fejezettel. Ha úgy jobban tetszik: lásd táblázat! 328 329 Weisz Erik volt Na. Azonban. Nos. most jelentem kérem szépen. Így nagyobb lesz a tűrőképességed. Ha valakit ez még is zavar. arról az a diagnózisom. mi? Akkor mit vigyorogsz? Ja. de a professzionális sportokban látható szélsőséges teljesítőképességeknek is ez a lényege. …úgyértem a kérdéses napok számát. mint 328 a születési bizonyítványát. hogy örülsz. Ez gyakran halálos kimenetelű. kérdeznék még valamit. akkor lehet az és az jelöléseket is használni. Azt hiszed. Este pedig ne felejtsen el fogat mosni! Mivel az imént már láttuk a sok magyarázatot. eléggé magukért beszélnek. A kerítés hányad részét abrakolja be nap alatt? Aki nem érti a táblázatot. Borogassa a homlokát napjában háromszor-négyszer. ha kell többször is a c. Nem csak a kemény drogozásnak. akkor röpke nap alatt úgy eltüntetik a kerítést. Az és részben is -nel jelöltem az -t. így nem nulla lesz. hogy a szervezetednek legyen ideje fokozatosan toleranciát kialakítani ellenük. Kerítés voszont most is van. hiszen a többire nincs szükség. noha nem jelölünk. csak azért adagolom. mivel egy egész kerítés a megevendő a kérdéses napok alatt. hogy most csak egy ismeretlenünk lesz? Én meg azt hittem már. hogy mindent lehet. A közös falatozási napok kiszámításához itt is összeadjuk majd az egyéni hányadokat. hogy súlyos „ nevű betegségben szenved. mint Pistike ezt csillogó szemekkel gondolta. Hány nap alatt puszilja be az egész kerítést? A kerítés hányad részét abrakolja be nap alatt? Ennyit eszik meg a kerítésből a rá jellemző napok alatt. így ez nem baj. melyek. 329 Most egyetlen változóval. most hülyéskedek. már láttad. most már nem kell annyi duma. semmit. ennek fogsz örülni! redeti neve. egyetlen jelölni való kivételével. Meg is bukhat miatta a beteg. hogy létezik olyan elképzelés ahol éppen úgy nem vész el a feladat jellege. hogy figyeltél is. -nel oldjuk meg. Nem játék. mindenféle jelölésekkel jelölni. időnként azokat is. mint eddig? Most nincs -val jelölve semmi. reményeim szerint. Mivel a feladat két különböző részről volt szó. De mi lesz az egyenlet másik oldalán? . .

Emese azt mondja. Juliska. hogy az előbb is ezt kaptuk. mint az előbb… Hát senki nem figyel!? Jancsi. kevés. A feladat specialitása szerint. Ezért a következő. mikor nem egész számok a megoldások. Apa együtt: Tetszett eme módszer egyszerűsége? Akkor a következő még inkább fog tetszeni! Azonban a következő módszer.A két gyermek együtt: Nyóc nap tehát. ha olyan feladatra próbáljuk alkalmazni. nagyon kínossá válhat. Ez miért lep meg titeket annyira? Ugyanazt a feladatot csináljuk. csak az indurka-pindurka tanulók számára nyújt elegendő ismeretet. A nagyobbak számára édes kevés. .

. ketchuppal. összegyúrjuk. és végül Apáé pedig a zöld! 331 A két gyermek: Jelöljük be az ábrán. és ilyenre formázzuk. Juliskáé a piros. paradicsommal. Hiszen Jancsi kétszer olyan gyorsan eszik. mint Juliska. Ízlés szerint. szójaszósszal. lesz Piroskás feladat is! Éljen!) . 330 331 A koreai szójaszósz enyhén édes. kérem szépen. mustárral. de jó. Piroska Juliska nem ette meg! (De jó.330 Ki. meg is szórhatjuk porcukorral. hogy ki mennyit eszik meg egy nap alatt. kinyújtjuk egyenlő vastagságúra. tormával. mint szereti. csalamádéval.Keressük meg az egyéni teljesítési napok legkisebb közös többszörösét! Ez éppen Képzeletben vágjuk ennyi egyenlő részre a kerítést. nem úgy minta kínai. paprikával. Mi? Hogy a kerítés nem így néz ki? Na és! Fogjuk. Ehetjük csokoládésziruppal. Egyes vidékeken ezt hívják. Jancsi színe legyen a kék. Íme: . Ezért a kerítés ízvilágával jobban harmonizál. Nem! Dehogyis! Ezt a kis piros -t.

mert pont ennyi a napok Egyesült erővel mindenki: Jelöljük be az ábrán. nap alatt…. hogy hány parcella jutott száma is. hogy ki mennyit eszik meg egy nap alatt. valahány nap alatt megtelik az ábra: Így csak azt kell megszámolni. …Végül. . Ami itt éppen .Két nap alatt: Három nap alatt: Stb. .

ezt a sok színezést feladhattam volna házi feladatnak! Sebaj. óvó nénik. Jaj. óvó bácsik. de buta vagyok.Hiszen Apa háromszor oly sebes és a Janó gyárök. meg kétszer oly sebes. készíthettek hasonló színezős és egyúttal számolós feladatokat a csöppségek számára! . mint a Juliska. anyukák. Tehát így nap alatt eszik meg. Két nap alatt: Harmadik napra: Majd a következő napra való betevőt. apukák. Tóbiás! Ennek alapján. ugyanígy színezve tovább… … megtelik az ábra: Hány napra való piros adag van az utolsó ábrán? Négy.

Látjuk. mert nagyon hasznos lesz ez a példában. Ha mégis muszáj. Ez nem más. Akkor hány napig eszik folyamatosan? Az egészet nap alatt ette volna meg. az arány a teljesítmények (egyéni napi mennyiségek között): Ezek segítségével is megoldjuk. egy adag pedig a kisebb bendőjűé. Mert azt akarjuk. Már említettem.332 A szóban forgó egyéni napok száma között az arány: . akkor szerencse. akkor háromfelé kell osztani a kaját. Piszok gyorsan pótold ezt a hiányosságodat! Vegyük észre. A lány az egyharmadát eszi meg az egész nyimi-nyaminak.Ehhez a módszerhez. ugyanannyi napra lefoglaljuk mindkét gyerek száját. Ha az egyik kétszer annyit eszik. Így. Recept nélkül is kapható. Számok között mindig vannak arányok. a harmadát tehát -ad ennyi nap alatt. hogy az egyéni napok között is vannak bizonyos arányok. A három adagból kettő a nagyobb bendőjűé. hogy erre mi a gyógyszer. hogy ezt tisztáztuk. mint a másik. tisztában kell lenned az egyenes és fordított arányosságokkal. nap erre az esetre. hogy nullával nem osztunk. hacsak az egyik szám nem a nulla. mint a aránya Vagy ha úgy jobban tetszik. hogy az éppen kétszerese az -nak? Nem? Akkor nem ismerjük a törteket. Tehát. Ha nem vagy tisztában velük. akkor keressétek fel Chuck Norrist! . A két gyermek együtt: Tehát azaz arányban osztozik az ételen. hogy egy adag meg ennek e kétszerese tegyen ki éppen egy egészet. Gyerekek és az Apu: 332 Nyilván arra utalok. De erről már sokat hallottunk.

Ennek az egy hatoda pedig . és mind hárman azonos számú napot töltsenek el a részük elfogyasztásával? Van Julcsi része. És az kinek a napi teljesítménye? Juliskáé. Ami Jancsi napi teljesítménye.333 Thomas sebessége viszont csak . Thomas hány órakor éri utol Jamest? Melyikük lesz ekkor messzebb Londontól? Két egymástól kilométerre lévő állomásról indulnak egy időben.Eme számok közül melyik a legkisebb? Az . egymás felé. Tehát -felé nyiszáljuk a mézeskalács kerítést. Ez pedig Apa napi teljesítménye. Ennek a kétszerese az . ami nyilván -szerese. . James James reggel óra perckor indul Londonból. Mennyi is Juliska teljes kerítésre vonatkoztatott napjainak a száma? . Ebből egy nyiszányi a jányé. akkor a Juliska által rászánt teljes időt is hatfelé vágtuk. kettő nyiszányi a fiúé. James tehervagonokat húz. hogy mindenki képességei szerint ehessen. sebességgel halad. -szöröse. és James a piros mozdony ugyanazt az utat járják be. Az pedig a háromszorosa az -nak. és három nyiszányi az apáé. Thomas a gőzmozdony. Hány óra múlva találkoznak? Milyen messze lesznek ekkor Thomas indulási helyétől? Most grafikonnal fogjuk megoldani az és részt is. Vagyis hány felé osszuk a teljes kerítést. 8. Thomas óra perckor. Julcsi részének. Mikor hatfelé vágtuk a teljes kerítést. Thomas utasokat szállít. Jancsié. 333 Ugratja őket vicces beszólásokkal. Apáé pedig -szorosa Julcsi részének.

Ezek szerint kell a rájuk vonatkozó függvény egyenesek meredekségét megadni. James esetében ez a km. A megadott sebességek szerint James óra alatt km-t. És nyilván London sem egyetlen pont. és közben megfelelő távolsággal odébb lépünk fölfelé is. hiszen egy irányba haladnak. hanem csak az indulási és találkozási időpontokat. 335 Persze erre mondhatnád. Erről most nem is mondanék többet. és oda teszünk egy pontot.Rajzoljunk koordináta rendszert! A vízszintes tengely az időt mutatja órában. Ezek segítségével már tudsz válaszolni a kérdésemre. mert a találkozás pillanatában egy helyen kellett lenniük. Thomas óra alatt km-t tesz meg. Gondolj csak arra. A feladat kitűzésénél feltett plusz kérdés. Ettől utolérés az utolérés. akkor ama kicsiny különbségek. De ha a távolságokat elég nagy mértékegységben számoljuk. Egy órával odébb lépve jobbra. hogy ugyanolyan távol voltak Londontól. Más szóval. de ennél a feladatnál ez most nem célszerű. 334 Persze lehetne mindkettőjüké negatív meredekségű (csökkenő) is. Eltérés tehát mindig van. Akár meddig fokozhatjuk ezt a kötözködést. Azaz ez nem okoz nagy eltérést. Utazni is lehet rajta. Csak az a lényeg hogy mindkettő pozitív. Ez igaz. Ha egy picit gondolkodsz. melyek abból adódnak. egyből rájössz. mert akkor már egészen egymásban lennének. Thomas esetében pedig km. Tessék kérem ennek utána nézni a c. hogy az időtengelyen milyen beosztást használtam! Vagyis hány órának felel meg egy beosztás? Szándékosan nem írtam ki minden órát. hogy a versenyfutók sem problémáznak azon. Ha méterben sincs.334Az indulási időt kikeressük a vízszintes tengelyen. ha nem kilométerben. amennyire mindig pontosan egy kiválasztott pontjából mérem ezeket. remélem nem szorított sarokba. és most a kilométer az. akkor méterben. hiszen ekkora utakat tesznek meg óránként. Olvassátok le a grafikonról. vagy mindkettő negatív meredekségű legyen. és Londontól milyen távolságra találkoztak! Azt is mondjátok meg. hogy köztük is van egy picike távolság. A függőleges tengely pedig a távolságot kilométerben. fejezetben. elhanyagolhatóak. 335 Thomas teljes életnagyságban. Így a tőle mért távolság is csak annyira lehet pontos. így mindkettőjük függvény egyenese pozitív meredekségű (növekvő) lesz. hogy a vonatok kiterjedésüknél fogva soha nem lehetnek teljesen ugyanabban a pontban. miszerint melyikük lesz messzebb Londontól mikor találkoznak. akkor deciméterben stb. egy adott ponttól ugyanabba az irányba távolodnak. hogy hány órakor. hanem egy kiterjedt területű település. hogy egyiküknek esetleg egy fél centiméterrel többet kellett futnia! . Mindketten egy helyről indulnak.

a függőleges a távolságot mutatja). Vagy semmilyet. Látod. Olvasd le! És félóra alatt? Háromnegyed óra alatt? .James a piros mozdony Thomas a kék. hogy a gyorsabb vonat függvényegyenese meredekebb? Hiszen neki kevesebb idő alatt kellett megtennie ugyanazt a távolságot. hogy hány kilométert tesznek meg negyedóra alatt. Azt is le tudod olvasni az ábráról. Erre gyakran szaggatott vonalat használnak. A zöld vonalak csak a metszéspont leolvasását segítik. James a piros vonallal van ábrázolva (a vízszintes tengely az órát.

Ezt úgy lehet szemléltetni. Ahogy mindig is mondtam. Azt nem tudjuk hány órakor. ahol még mindketten az állomásaikon vannak. mert tengeri betegséget kapnak. Még a Brit-szigetek legnagyobb tagja is csak kb. azt pozitív meredekségű (növekvő távolságú) egyenessel ábrázoljuk. ha feltételezzük. akkor se mennének az alagúton keresztül. Ha mehetnének. Talán még meg is fognak ebédelni itt a pázsiton ülve? Végül is mindenkinek jár egy kis pihenés. hogy a km sokkal több minta Anglia hosszában mérve. jó kacskaringós. hanem az indulás óta eltelt időt. . Az meg azért mégiscsak nevetséges két ilyen erős mozdonytól. Ennyivel magasabban lesz a távolságtengelyen annak a helye induláskor. Most egyszerre indultak. hogy kissé túlzás az a km. 336 A tévhittel ellentétben ugyanis London nem Franciaország fővárosa! ― Hanem Argentínáé. aki közeledik a másik indulási helyéhez. mert mindkettő úgy füstöl. mert a sötétben mindkettőjüknek borzalmas tériszonya van. mint valami gőzmozdony. Így a „ nem lehet légvonalban mérve. ezért nem a Greenwich-i időt jelöljük az időtengelyen. hogy a csühöseink útvonala nem nyúlik át a kontinensre. a Csalagútból pedig ki vannak tiltva.Ennél a kérdésnél vegyük észre. hogy amelyik távolodik. Távolodjon Thomas! Így ő fog a km jelű helyről indulni. Így a jelzésű időpont lesz az időtengely ama pontja. ha úgy véled. a másik közeledik ahhoz a végponthoz. hajóra nem szálnak. amelyik közeledik. hogy komolyan vették a „ ” szót. Az indulási helyek közötti távolság km. 336 Hoppá. ― veti közbe Emese. hogy a köztük lévő út. akkor vedd úgy. A mozdonyok nem tudnak úszni. és mindig sírnak a mamájuk után. Még ha mozdony is az ember. Most nem egy irányba. hanem egymás felé mennek. Tehát. amit a találkozásig meg kell tenniük. azt negatív meredekségű (csökkenő távolságú) egyenessel. km hosszában. ezek szerint az egyik távolodik a pálya egyik végétől. hoppá ezek mindjárt összeütköznek! De az is lehet.

hogy ízlene nekik. A rézbőrű James pedig. Ugye emlékszünk. óra elteltével. hogy miért lefelé? Thomas esetében felfelé léptünk. vagy a másik indulási helytől. az . hogy míg az indulási helytől jobbra lépünk órácskát addig fölfelé km-t. ami segít a kérdések megválaszolásában! Tehát valójában az 337 A talán nem olyan fincsi mint a mézeskalács. hogy az ábrázolós szemléletes lehet. . Vagyis közösen falják fel a köztük lévő távolságot. így elég cinkes megtalálni ezt a magasságot. már csak nagyon pontatlanul látható. Ha az előbb leolvasott pontatlan volt. ami mind a -nak. DE. mely utóbbi három függőleges beosztás. hogy látszódjon rajta az. akkor nyilván ez is pontatlan lesz.Don Tomasino útja most is úgy ábrázoltatott. ezért vegyünk olyan távolságot egy lépésként. de még senki sem kínálta meg őket. mert egymás felé haladnak. mivel itt a távolság beosztása kilométer. Az ábrán a találkozási pont kb. km-rel jön lejebb az ábrán. szerencsére az egyenes arányosság miatt megtehetjük azt is. beosztásnyit lépünk lefelé. csak bizonyos korlátok között használható. 2550 km-re lévőnek látszik. míg beosztásnyit lépünk jobbra. mind a -nak többszöröse. DE. de alaposan meg kell tervezni. hogy a találkozás az indulás után hány órával történt itt sem nehéz. ha a köztük eredetileg lévő távolságból levonjuk az imént leolvasott távolságot. Így tehát. de mivel a beosztás nem kedvezz ennek sem. Tehát óra jobbra. Jakab pedig a pirossal ábrázolódott Annak leolvasása. Ilyen pl. a -szeresét mind az egységnek. Lehet. Igaz tehát.337 Itt is Tomi a kékkel. mind az egy óra alatt megtett is. Thomas (Tomi) indulási helyétől. Ennyi kilométer megtételéhez a vörös szörnyetegnek órára van szüksége. Hogy milyen messze van ez James (Jakab) indulási helyétől. de a mozdonyok úgysem esznek mézeskalácsot. Azonban. azt úgy kaphatjuk meg. James azért lefelé jön. s eközben km felfelé. Ez is kiválóan mutatja. hogy ez a fajta ábrázolás. az hogy milyen messze volt ez az egyik. hogy vesszük pl. lévén hogy a hosszúság beosztás km.

De rajta lett volna minden az ábrán. mint a látható ábránál (információt vesztek). és nem tudjuk előre. Míg ha a feladat megoldásai törtek. mint Tamás bátya. a piros mozdony. Azt fizikából ismernünk kell. mint sem gondolnánk . és a grafikonra hagyatkoztunk volna. Ha ott szerettünk volna lenni a találkozón az adott időben. Méghozzá azért mert ha egy helyről indultak.ábrázolós módszer mögött adott esetben sokkal több munka lehet. Tudjuk. Ha kétszer annyi az eltelt idő. hogy nem egy ábrán jelölöm az indulási pontokat és a találkozási pontot. Így mire a kék színű mozdony útnak indult. Ezt fejezi ki az egyenlőség. nézzük. amit az ő indulása óta tesz meg . Akkor óra alatt (ennyi telt el az indulás és találkozás óta) nyilván km-t tett meg. Az egyenlet másik oldalán pedig az az úthossz lesz. James óra perccel korábban indult. vagy pedig jelölök a hosszúságtengelyen. úgy is mondhatom. ha nem akkor most elmondom. Így az egyenlet egyik oldalán ez a két mennyiség lesz. De ez szemre nagyon zavaró és mindig félrenézi az ember. (Széttépett ábra. az egyenlet akkor sem lesz nehéz. kétszer akkora a megtett út is. hogy az állandó sebesség azt fejezi ki. tízszer ilyen sűrűn lettek volna a beosztások. akkor a találkozási pontig azonos utakat kell megtenniük. Az indulási helyek és a tali helye is. ha nem egész megoldásai vannak a feladatnak. Vagyis a leolvasásban km-rel tévedtünk. akkor sokkal sűrűbben kellett volna beosztást tennem a függőleges tengelyre. Ha viszont nem akarom olyan zsúfolttá tenni a tengelyt. háromszor annyi a megtett út is. azonos úton mentek (és a feladat szerint ez a helyzet). Ez pedig pont km. hogy a Tomi gyerek km-t tesz meg óránként. amit Thomas megtesz a találkozásig. plusz. hogy ránézésre milyen tűnik. míg Thomas utoléri. a piros már annyival messzebb járt. amit még megtesz addig. hogy egységnyi idő alatt mekkora utat tesz meg valami. Ha háromszor annyi az eltelt idő. Röviden egyenes arányosság van a megtett út és az eltelt idő között. hogy egy óra leforgása alatt milyen hosszú a megtett út. Ha mégis azt akartam volna. ábrázolgatással elég sok idő elmehet pusztán csak az előkészületekre. hogy hogyan tehető ez meg egyenletekkel! Mint tudjuk. Vagyis e kettő szorzata a mérőszám és a mértékegység adja a mérendő (megtett) út hosszát. hogy mit kell kapnunk. Vagyis ez e két oldal egyenlő. Továbbá lehet még azt is.) De ez ismét csak nagyon nem tetszetős. amennyi utat ez alatt az idő alatt megtett. akkor vagy úgy járok el. -nek nem csak ezt az utat kell megtennie. Kb. hogy pontosabban le lehessen olvasni a távolságot is. Amit már James megtett mire Thomas elindult. Így ha már megemlítettem. Ne tévesszen meg az. hogy a sebességet egy mértékegységnek fogom fel. Persze amit nem tudunk pontosan leolvasni azt ki is számolhatjuk. de még azt a távolságot is. hogy ki is lehet számolni. mely azt méri. Ha akarom. Ahhoz hogy utolérhesse korán kelő barátját. és ennek a mértékegységnek a mérőszáma pedig azon órák száma melyek az út megtételéhez kellenek. csúnyán lemaradtunk volna a nagy eseményről. .

fejezetet. a már korábban említett okoknál fogva. c. Lásd. Miért is éppen -öt ér? Olvassuk ki mindkettőt hangosan és rájövünk! No kérem. De éppen így jó az óra jelölés is. És a az éppen a negyedrésze a -nak. mivel a perc egy negyed órát ér. mikor közben ez úgy nézki mint egy időpont.Sebessége Mekkora utat tesz meg egy óra alatt? Mekkora utat tett meg és között? Mekkora utat tesz meg óra alatt? és és óra telt el. azon belül nyilván az idő mértékegységeire vonatkozó részt! Az egyenlethez éppen a James kiemelt színű rubrikáink az összege lesz az egyik oldalon és Thomas megjelölt rubrikája a másik oldalon. de óra órában. amit az a az -nek is jelölhetnénk. Gyorsan vonjunk le -t minkét oldalról: És most osszunk -vel Vagyis . Kicsit alkalmasabb a számolásra az jelölés. ezért ez zavaró lehet. ezért ha századokban van kifejezve a törtrész. akkor a száznak a negyedrészét kell vennünk.

Ne a grafikonról olvassuk le.Ahol is a órát jelent. Na.. hogy mikor csapta tarkón Thomas Jamest. Mikor indult Emese?.) . összeadva teszik ki a teljes utat. hogy ilyen régóta magyarázod már ezt a kis nyamvadt példát! ― világosít fel minket Emese. meg tudjátok válaszolni. kinek több. Látom kínos számotokra ez a kérdés. Kinek kevesebb jut belőle. akkor ez házi feladat. mert akkor „ -nek kellene ejteni! . Mert a nem azt az időt jelenti. hogy hány órakor történt ez? Na?. Talán ciki erre válaszolni. Ez olyan mintha két végéről ennék a spaghetti338 tésztát. Mint az észből is. De mi is ez a . Sajnos még mindig itt van. jó.. és már meg is kaptuk. Nézzük a részt! Most egymás felé indul a két csihuhu. Ki tudja megmondani. ugye Tóbiás? Ezért azok az úthosszak. hanem számoljuk ki! Hová kell behelyettesíteni ezt a kapott Legegyszerűbb a táblázat szerinti képletbe. Ehhez az időponthoz adjuk hozzá -t.. hanem azt az időt. ami ezek szerint egynelő? ― Az. nem nehéz. Sebessége Mekkora utat tesz meg egy óra alatt? Mekkora utat tesz meg óra alatt? A teljes út. amit Emese úgy sajnál tőletek. ami eltelt Thomas indulása és James utolérése közben. mint tudjuk km. így közösen fogják a köztük lévő távolságot csökkenteni. tévesen. 338 Emberek.akarom mondani Thomas? (Emese még sajnos nem indult el. Tehát: Nosza. Legyen az is házi. hogy „ ” ! Ezt. hogy milyen messze voltak Londontól ebben az időpontban. végezzük el az összeadást a baloldalon. ne írjátok nélkül. amiket külön-külön megtesznek.. mert ez éppen Thomas indulás óta megtett útját adja. Ez most nem olyan kérdés volt.

a kedvenc vodkájából is jócskán kortyolgatott már.Osztunk -val Vagyis órával az indulás után találkoztak. Mivel fölfelé evezett a folyásiránnyal szemben. Józsi bácsi csónakban evez a Tiszán fölfelé. A fotó akkor készült. hogy mire utolérné. a kis hordalék szigeteken… Egyszóval félt. Házi feladat. De hát jó messziről is indultak. Józsi bá evezzen sebességgel. hiszen e folyó „elvett tőle” haladási sebessége lecsökkent -rel sebességet. Így félóra alatt -re volt található a hídtól lefelé menet. ha arra gondolt. azaz folyás iránnyal szemben. és bépottyan a vízbe. . nagyvízkor 5-6 km/h az Alföldön. csak fél órával később! Csoda. Már attól is nagyon megszomjazott. Így a boldog tudatlan félóra múltán volt a hídtól a folyón felfelé. mikor végre megtalálta az üveget. Józsi bá azonban ezt nem vette észre. hogy nem ugrott utána. most inkább nem említeném. valaki már biztosan megissza előle. a folyó minden kis örvényében. Azért is vigyorog ilyen boldogan. Így az egy kis előnyre tett szert. Hogy megcsípje az élete értelmét. A part mentén a bokrokban. Az ijedtségtől már kezdett kijózanodni. Jocónak meg kellett tennie ezt a távot. amit elragadott a víz. Egyből fel is ébredt! Megfordult hát és üldözőbe vette. plusz még azt a távot. Legalábbis kívülről. Talán elaludhatott azért nem nyúlt az üvege után ily soká. kiszámolni. ami Legalább volt annyi esze. Miközben elhalad az egyik híd alatt. Az egyenlet egyik oldalán az a távolság (sebesség ( és idő 339 340 A híd nevét személyiségi jogokra tekintettel. Mennyi idő múlva éri utol a mennyei nedűt tartalmazó butellát? Milyen messze lesz ekkor a hídtól? A folyó sebessége legyen állóvizhez viszonyítva értendő! 340 . Ez igen nagy rémálom volt számára. a Tisza folyási sebességével úszott lefelé. amit a palack eme fogócskázásának az üldözési ideje alatt megtesz. a palack szökése óta eltelt fél óra. az ő -ra. Már reggel óta evez így. hogy a Tiszán fölfelé eveztében elhagyta a vodkás butykost. így száraz maradt. Vajon milyen képlettel? Ott van a táblázatban. hogy egyáltalán ilyen sokáig nem is gondolt az itókára. Az itóka. De közben evezett és egészen véletlenül azt álmodta. Dühében mindenhol hobbitokat vélt látni. keressétek ki! 9. De mint említettem.339 a vodkás üveget óvatlanul helyezvén a csónakba az kiesik belőle. hogy melyikük milyen hosszú utat is tett meg az indulás helyétől. A Tisza átlagos sebessége kisvízkor 2-3 km/h. hogy milyen messze lehet már tőle az ő . így csak alig félig van az üveg. Ez majdnem egy teljes nap.

szorzataként) áll. Nem hiszed? Akkor nézd sebességre képes a parthoz képest! És ehhez még hozzáadódik . óránként 341 342 Hiszen úgy is az a világ közepe. Milyen messze lesz ekkor a hídtól? Olyan messze. hogy ijesztőbb legyen: Ez a valamennyi órát jelent. mert most a folyó és az ő állóvízben produkált sebessége összeadódik! A mértékegységeket is beírom. Nem karórát. így nem lesz zavaros egy kis rázástól. Tehát összesen teljes óra alatt: . nem is vekkerórát.342 Amint kiesett a palack a ladikból. plusz ama félóra alatt. És csak a csónak mozogna. amelyik hatvan percből áll. Eltekintve persze az üveg kellemes ringatózásától. . Ennyi idő múlva ihat ismét vodkát Jocó bá. amíg üldözte. akár a vodka szempontjából nézzük. ami sebességgel. De ez egy nagyon tiszta pia. Ekkor -rel lesz a hídtól folyásirányban lefelé. melyet Jóska tesz meg a kérdéses idő alatt. szomjatos sebességgel távolodnak -rel nő a távolság gazdájával együtt és a palack fenséges tartalmával együtt összesen egymástól. kiszámolandó idő alatt ez utóbbi ugyan csak a sebesség és idő szorzataként: Helyettesítsük be a számadatokat! Mekkora lesz most Jocó bá sebessége? . Átrendezve (mindkét oldalról levonva a tagot: Osztva -val: Azaz fél óra. hogy újra találkozhasson az üveggel és megnyugtathassa magát véle. Így a csójnak. 341 A palack együtt úszik a vízzel. amíg nem értesült a hiányáról. Tehát akár a csónak. Az egyenlet túloldalán pedig az palack és gazdája közti induláskor fennálló távolság . hanem azt. Miért? Mert ez éppen olyan mintha állna a víz. amekkora utat összesen megtett a vodkás üveg az első félórában. plusz a palack által megteendő út eme elmlített. így ezeknek egymáshoz képest nincs sebességkülönbsége. mekkora sebességgel távolodott tőle a ladik? Bizony így: a csónak árral szemben csak a palack távolodási sebessége.ugyancsak a parthoz képest. Veszteségét észlelve még félórát kell eveznie a szokásos tempójában.

aki legkevesebbet dolgozott az meg legkevesebbet érdemeli. hogy mekkora a folyósebessége. hogy ő kapja a pénz felét. A megrendelő egyben adja nekik oda a pénzt. a palack a parthoz képest csak sebesség különbségük? órával ugynabban az irányban. 343 Feltételezzük. mint amennyi ideig nem vette észre a távollétét. A harmadik malac bérezése pedig valahol a kettő véglet között lesz. neki mindegy. még valamire rávilágít. mint az imént. aztán mégsem volt igazad. harmadikuk napot dolgozik a házon. semhogy feleslegesen vesztegessék az időt. 10. annak a kipuskázása legyen házi. a ledolgozott napok szerint kapjon a pénzből? Nyilván aki legtöbbet dolgozott a legtöbb pénzt érdemli. Márpedig ha távolodva és közeledve is ugyanannyi volt a csónak sebessége a palackhoz képest. ő azt gondolta. mint amennyi ideig távoldott.343 Tehát félóra múlva ismét teljes a boldogság. Teljesen mindegy. Nem hiszed? Az előbb sem hitted. hogy kiszámolnád. akkor ugyanannyi idő alatt fog „visszatérni”. az volt a legbutább. hogy ne legyen szörnyű visítozás. és ne juttassák egymást inkább a vágóhídra. Hogyan osszák el a munkáért kapott pénzt. hogy nem pihen sehol sem a szomjas utazó. A „család” nincs már elválasztva többé. másikuk napot. Így el is készülnek a házikóval. A hídtól való távolságot ugyanúgy kell kiszámolni. Ft-ot. Mekkora hát a . a másik felén pedig osztozzon a másik kettő. mekkora a csónaké. ugyanannyi idő múlva fogja Uncle Joe utolérni az üveget. De mik legyenek a pontos arányok. Ez feltehető. az élet egyetlen értelmétől. mikor a koordináta rendszer együtt mozgott a palackkal. Mekkora sebességgel fog közeledni a -val! Mert ez megint olyan mintha állóvízben csónak a palackhoz megfordulás után? Ugyancsak evezne. mely őket oly kínosan elválasztja. Félóra alatt pedig éppen -re lesznek egymástól.344 Eme második megoldás. hogy: „ A híd milyen messze távolodott a szabadság boldog egy órája alatt?” Erre most nem vesztegetjük a tintát. hogy milyen arányban. remélvén. hogy kiesett az üveg. De nem tudnak rá azonos időt szánni. . a munka végeztével. és mennyi idő múlva esik le neki. A parthoz képest a csónak sebességgel halad.köztük. Ha továbbra is a palackhoz rögzítjük a koordináta rendszerünket. hogy mindenki igazságosan. mert a vodka barátai inkább kinyúlnak végelgyengülésben. Malacka két testvérével együtt házat épít. aki a legtöbbet dolgozott. mert kényszervállalkozóként úgy vélték ehhez legalább értenek. akkor nyílván az a jó kérdés. Az egyikük összesen napot. 344 Nem hiszem. ha már egyszer ki volt. hogy akkor nem kell osztozkodni? Az első malac.

hogy mennyit kóstál egy munkanap. Ft-ot. hogy az úgy nem lesz jó. Azonban őket sokkal inkább a helyes megoldás érdekelte. Így rá nem lehetett számítani az értelmes osztozkodásban. hogy az egyik gondolatmenet ügyesebb. Így ha ezzel osztják a teljes pénz summát. Tehát az összes ledolgozott hetek száma: Ennyi felé kell osztanunk a pénzt. de nem ennyit kell kiosztanunk. nem kell napokkal bajlódni. amit a részeges javasolt. és azt tették volna. akkor ők jobban jártak volna. Inkább igazságosan akarták elosztani a pénzt . hogy mennyiért is dolgoztak fejenként egy napot. így szép egészeket fogunk kapni. hogy megtudjuk mennyit ér egy heti munka. mert hadd számoljak inkább én törtekkel. Lássuk előbb a ti feladatotokat! Tehát ha észrevesszük. kevesebb számolást igényel. ahány hetet dóggozott. hogy mivel mindegyikük egész heteket dolgozott. Ez egy napi bér. a másik hétig. Aki pedig hetet. de a másodiknak kicsit jobban. Aki Ft-ot. hogy hol kell megállni vele. a harmadik hétig346 dolgozott. ― vágja rá Rozi. És ne is végezzük el a tényleges osztást. Így aki hétig dolgozott. Akárcsak a mesében… . akkor valamit elszámoltunk. ennek háromszorosát. hogy az egyik hétig.345 Az egyikük azt javasolta. Ft-ot. hogy adják össze a napok számát. Majd mindenki ennek a hányadosnak annyiszorosát kapja. Most a ledolgozott napokat kell összeadnunk: megkapjuk. és úgy berúgott. annyiban az egészet. Még szerencse. számoljanak hetekben? Melyiküknek volt igaza? ― Mind a kettőnek. A két másik testvérre maradt a megoldás. mint a másiknak. . hogy egyiküknek kicsit jobban van igaza. melyek egyúttal -nek is többszörösei. Ez hát egyheti bér. De inkább cseréljünk. arra gondolt Emese. ― Nem igaz. mert ha hagyták volna. A másik azt mondta. hogy ezek nem voltak szemét disznók. De a legserényebb inkább fogta is magát elment a kocsmába. hétig dolgozott. mert én tudom.A többiek mondták. mint a disznó. hanem ennek annyiszorosait. Én kiszámolom a hetes lebontásban. Jól van. Mert ha nem. A műveletek száma a mindkét esetben ugyanannyi. ahogy van. ― feleli Emese. ― Nincs olyan. akkor eszerint is osztozhatnak. ennek kétszeresét kapja. Remélhetően. az ennek hétszeresét. Jó ez nekünk így. ti meg számoljátok ki napos lebontásban! Mindenképp ugyanazt kell kapnunk. mint az iszákos. akkor megkapják. Ennyi felé osztva a suskát. Ti pedig végig egészekkel számolhattok. Az egyik napig dolgozott: 345 346 Ilyen perverz disznók voltak ezek.

sem nagyobb a legsűrűbbénél. hogy melyikből mennyi kell. Szükségem lenne liternyi -os vízre. hogy a kívánt hőmérsékletű vagy töménységű keveréket kapjuk. ha kiszámoljuk. Ekkor a hidegebb víz mennyisége nyilván lesz. Van liter -os vizem. hogy az összeöntött keverék hőmérséklete. A kérdés lehet az. Amit előre tudunk. Melyikből hány litert használjak fel. -os vizből van liter. 11. Meleg víz Hideg víz ( A kettő keveréséből Hőmérséklet. hogy a különböző hőmérsékletű vagy töménységű keverendőkből mennyit kell felhasználnunk. . mint a leghidegebb volt az alkotók közül. a röfi testvéreknek. Éppen így a töménysége sem lehet kisebb a leghígabbénál. sorban: az illetményük. Mikor különböző hőmérsékletű vagy töménységű folyadékokat öntünk össze. vagy töménysége. töménysége között lehet. Készítsünk táblázatot! Mennyiség (literben). hogy milyen lesz a hőmérséklete. ill.A második napig dolgozott: A harmadik napig: Tehát akár így. hogy valamelyik hőmérsékletű vízből kevesebb van a kelleténél. Sem melegebb. Nyilván literben értve. ------------------------Nagyon általánosak a keverési feladatok. mint a legmelegebb volt. Jelöljük -mel a melegebb víz mennyiségét a keverékben. töménysége a keveréknek. hogy ezt megkapjam? Elegendő lesz a hideg és meleg víz is? Nyilván előfordulhatna az az eset is. vagy akár az. Tehát nem lehet sem hidegebb. minden számítás nélkül. csak az őt alkotó folyadékok hőmérséklete. akár úgy számolva. Erre majd akkor kapunk válasz.

azt a segedelmével tudjuk kiszámolni. éppen űrmérték. ha az összeöntendő mennyiségeket tudjuk pontosan. mely egyszerűen megadja a keresett mennyiségeket. hogy ne keljen mindig ilyen hosszasan kiírni. mivel itt a . miként akkor. mert átugrotta a megfelelő fejezetet! Helyettesítsük be a képletünkbe a táblázatbeli adatokat! A mértékegységeket a nevében hanyagolom: . hanem űrmérték (liter): Persze. Pl. amennyivel hozzájárul a keverékhez.Hogy melyikből mennyi kell. Ha a melegebből többet veszünk. inkább egyszerű betűjeleket használunk a szavak helyett. Ha azonban nem azonosak a mennyiségek. akkor „olyan súllyal” szerepel minden tag. A súlyozott átlag egy csodarecept. A számtani átlag két egyenlő mennyiségű összekavarandóra egyszerűen csak így néz ki: A kettes azért szerepel a nevezőben. ha tudjuk a pontos kívánt közös hőmérsékletet. mert kettő dolog átlagát vettük. arra nagyon mérges vagyok. akkor ennél alacsonyabb lesz a közös hőmérséklet az összekutyulás után. ha a hidegebből veszünk többet. A hőmérséklet jele legyen: Így: Aki csak egy kicsit is ért az egyenletekhez. amikor az osztályzataid átlagát számolod akkor is annyival osztod ahányat összeadtál belőlük. azaz térfogat. Jelen esetben ez a „súly”. akkor ennél magasabb. meg fogja érteni eme képlet helyességét. Aki meg nem ért hozzá. akkor pont a két hőmérséklet között féluton lenne a közös hőmérséklet is. Mindig a tagok szám a szerepel a nevezőben. egyáltalán nem súly. hiszen ha egyenlő mennyiséget vennék . vagy megadja keresett közös hőmérsékletet. használhatjuk rá ezt a jelölést: .

mint az előbb. a hőmérsékletek is. és liter a -os vízből. Tehát nem is kell nagyon bátornak lennünk. Az lesz a kérdés. Vagyis rendelkezünk a megfelelő mennyiségű hideg és meleg vízzel is. . Stb… stb . Most legyünk oly bátrak és keverjünk össze három különböző hőmérsékletű vizet! A mennyiségek adva lesznek. hogy liternyi nyerjünk.Szorozzunk -tel: Végezzük el a szorzásokat! A betű és számok szorzatában a betűt fogom hátulra írni: Vagyis: Tehát liter kell a -os. -os vizet Ez a módszer csak a vaksik számára más. hogy mennyi a keverék hőmérséklete. majd a két „alkotó” sor szorzatának összegét egyenlővé tesszük a keverék sor szorzatával: Hiszen ezt láttuk már az előbb is! Ebből nyilván ugyanaz lesz: Vagyis szintúgy ugyanaz. 12. mint az előző! Vedd má észre! A táblázatban található egy sorban lévő adatokat összeszorozzuk.

Aki nem szereti a vizet.liter -os. A keverés kicsit hűti az anyagot. és liter -os vizet összeöntünk. Bár az sem jó melegen. így csak óvatosan keverjük. Milyen hőmérsékletet fog mutatni a hőmérőnk? Két tizedes jegy pontossággal adjuk meg az eredményt. Nyilván ez a közös hőmérséklet csak jól elkeveredet állapotban lesz jól mérhető. A kiszámításhoz vegyük a súlyozott arányt és helyettesítsünk be! Mennyiség Legmelegebb víz Középső hőmérsékletű Leghidegebb Összeöntés után Hőmérséklet Tehát a liter kiesik. egyszerűsödik a képlet: . gondolhat pálinkára is. liter -os.

Szerencsére. Az biztosan egyszerűen csak összeadódik. Meg egy mérleg is.Tehát a közös hőmérséklet lesz. mert nem is léteznek számunkra. Na meg aztán. így a előbújhat az ágy alól. de nagyon közeli értékeket kaptunk. hanem kisebb lesz a közös térfogat. Így nyugiban tudomáson kívül hagyhatjuk eme tényeket. pl. ha boldog tudatlanságban éljük napjainkat. hogy állítsunk elő tömegszázalékos sósav oldatot. ha tömeggel számolunk. a sűrűség különbség. azok eltérő részecske méretei miatt térfogatuk nem fog egyszerűen összeadódni. A pontos mennyiséget nem adták meg csak azt közölték velünk. Ha különböző anyagokat öntünk össze.Ilyenkor jobb. akkor ez a módszer kevés. Amik vagy megtalálhatóak táblázatokban. és 54 %-os sósav oldat. A különböző hőmérsékletű vizek sűrűsége sem egyforma. Rendelkezésünke áll bőségesen 23 %-os sósav oldat. A feladat. hogy az alkotók nem reagálnak hevesen egymásra és ezzel elpárologva egészen más jön ki. mint várnánk. Adjuk meg két tizedes jegy pontossággal a kimérendő és összeöntendő oldatok tömegét! 347 348 Gondolván itt vegyszerek közti kémiai reakciókra. 13. akkor ezek a problémák számunkra nem problémák. mert esetleg még soha senki nem is mérte meg őket. Hiszen a kisebb méretű folyadék részecskék beférhetnek a nagyobbak által üresen hagyott „résekbe”. hogy kilónyi elég lesz. vagy nem. És most már bizonyára pókhálós is a fekvőhely alatti tartózkodásának köszönhetően. Feltéve persze. . vizet és pálinkát. ezért nem teljesen pontos az iménti módszer. mint a résztérfogatok összege.347 Sőt az alkotók arányától is függ a pontos folyamat végbemenetele. Ha ezen folyamatok mibenlétéről nincs pontos ismeretünk. mivel nem egetverő. Ilyenkor tudnunk kell az anyagokra jellemző fizikai és kémiai állandókat is. az ilyeneket 348 pont nem fogjuk itt tárgyalni. mert a kémiai reakcióknál az is fontos.

mert csak az előbb használt súlyozott átlagot kell használnunk hozzá most is. Mikor a tömegek arányában adjuk meg egy oldat töménységét. akkor használjuk eme megjelölést. az oldott anyag és az oldószer tömege együtt! Nem csak az oldószer tömege! De ha ezt nem tudjuk. Csak úgy önmagában nagyon nehéz folyadékot mérni! N ekem mindig szanaszét folyt. De mivel ez ma már gyógyítható. Az oldat tömege Egyik oldat Másik oldat Kívánt töménységű oldat Az oldott anyag hány tömeg %ban van jelen: Ha tehát kiszámoljuk. Tehát az edény elengedhetetlen! A -kal és a -mal tudunk egyszerűsíteni: – 349 A rosseb szó szó. jelent. akkor a mérleg segítségével le is mérhetjük a kellő mennyiségeket.― Mi a rosseb349 az a tömegszázalék? ― kérdi Pistike. hogy vannak megfelelő edények. akkor is meg tudjuk csinálni a feladatot. ezért szerintem ez már nem olyan csúnya . Feltéve. akár milyen gyorsan dolgoztam is. Figyelem az oldat tömege.

Egyikük lengésideje másodperc. Nevezzük ezt a pontot nak. amíg az egyik szélső pontból indulva visszatér ugyanoda. Ez a mozgás újra és újra ismétlődik. egy inga. hogy mit kell tenni. míg le nem csillapodik. hogy a feladat kiróvója is annak nevezte már! Mivel az egyik inga . így a fonálhosszak sem egyezhetnek meg. tekintve. hogy ! Csupán egyszerűbb úgy fogalmazni. egyre kisebbeket lendül. egy pontból egyszerre indítjuk őket. Ha nem mond semmit neked. hanem a gyorsabb hamarabb visszaér. és mire is gondolsz te. vagy kitérítjük a függőlegesből és hagyjunk magától lengeni. Értsük ezt értelemszerűen úgy. Van két ingánk. Azonban a halálon kívül csak egy dolog biztos. A lassabb akkor még nem lesz itt. mikor egy oldalról. illetve csak gondolná.Tehát a -os oldatból összeönteni. Egyszerre indítva őket egy oldalról. hogy -nyi -ot. az -os oldatból pedig -os oldatunk keletkezzen. akkor meg fogod érteni. hogy mire is gondolok. egyetlen madzaggal felkötött hintára. az pont ilyen. Zolikát nem érdekli ez a feladat. a másiké másodperc. Még hozzá másodperc múlva. majd végül megáll. A lengés ideje az az időtartam. mint mindig kiírni. Így könnyen megoldhatjuk a feladatot. mi az az inga? Gondolja Zolika. hogy azonos pontok. -ot kell 14. Figyelem ezek a lazán csak azonos pontnak nevezett pontok nem lesznek igaziból azonos pontok. Fonálingaként is hivatkoznak rá. Ha mond neked valamit a megnevezés. csak ebben a hintában nincs élőlény. Nézzük előbb azt. golyó. pl. mikor nem érted. aki hajtani tudná a hintát. Az inga egy madzagra akasztott súly. nem fognak egymás mellett haladni. akkor is. és körülbelül (nagyon jó közelítéssel) mindig ugyanannyi idő alatt leng oda és vissza. Íme. Mi itt most csak azt vizsgáljuk. Gondolj egy sima. másodperc múlva a . ha egy cseppet is érdekelné ez a feladat. Az ingának kezdetben adunk egy is lökést. a másik másodperc múlva ér ide vissza. pontból. mivel a két inga lengésideje nem egyezik meg. körbeírni. mikor lesznek legközelebb mindketten pontban? És különböző oldalról indítva őket? Először is. mikor még nem csillapodott le. amely ide-oda lengedezik.

így nem is vártuk. másodpercel az indulás után. míg másikuk egy egésznek a végénél. pontból. Így ekkor a kívánt állapot hamarabb bekövetkezik. akkor a következő közös többszörösnél. Ha nem csillapodik a lengésük. éppen midkettőjük lengésének a szélén. A gyorsabb induljék most is az végpontból. A legkisebb közös többszöröse -nek és -nak a . Hogy azonos oldalon találkozzanak. ahhoz az szükséges. hogy korábban bekövetkezik. Viszontlátásra! ∎∎ . Kalap. a gyorsabb pedig már visszaért a másodpercben a saját kiindulási pontjába. a másik a másik oldalról. hogy az egyikük éppen egy fél lengésnél legyen. már éppen a másik oldalon van. de addigra a gyorsabb. mert másodperc múlva a lassabb először ér vissza a kindulási pontjába. a gyorsabb ismét az pontban van. másodpercnél ismét az ban lesznek egyszerrre. Majd végül másodperccel az indulás után éppen mindketten az pontba lendültek. De a lassab még nem ért oda. mint az imént.másik is visszaér. a másodpercben éppen a fél lengéséhez ért a másik végpontban. A végéhez ért ez a fejezet. és most. kabát.

Azaz pl. Az ábra szerint: Először is vizsgáljuk meg jobban. az egyik magassága annyiszorosa a másikénak. Erről kicsit többet olvashatsz c. És így az eredeti állítás is igaz. a már említett hasonlóságot vegyük elő! Hiszen azt már régről ismerjük. mint az egyik alapja a másikénak. És a megfelelő fejezetből persze. úgy aránylanak egymáshoz. Tehát ha igaz. ha minden megfelelő szakaszuk aránya állandó. akkor a következőek is igazak. mert annak segítségével belátható a párhuzamos szelők tétele. hanem azért.Párhuzamos szelők tétele. fejezetben. Stb. Majd ezeket átalakítjuk. ez az állítás. mert ezekből összerakható. .350 A számlálókban a középső nagyságú. az előbb gyorsan idevetett mondatból. Párhuzamos szelők tétele: Párhuzamos egyenesek által kimetszett szakaszok az egyik szög száron. hogy hosszabb és ijesztőbb legyen. hogy mit is mond az ábra szerinti arányosság! Három egyenlőség írható fel belőle közvetlenül. Elég hát ezeket belátni: Most pedig. hiszen azok részei az állításnak. hogy könnyebben felhasználhatóak legyenek. Két alakzat akkor hasonló. hogy a hasonló háromszögek szerepelnek a címben. Nem azért írtam oda. a nevezőkben a legkisebb háromszög megfelelő oldalai vannak: Keresztbe szorozva: 350 Most tanultuk meg. hasonló háromszögek Nem véletlen. mint a másik szögszár megfelelő szakaszai.

Ezeket elhagyva: Az pedig már igazolva vagyon. A legnagyobb és a legkisebb háromszögek megfelelő oldalaival: Azaz: Itt is szerepel mindkét oldalon az A helyességéről. Tehát igaz a következő egyenletek mindegyike: Ezekből pedig következik: Azaz: ∎ Quod erat demonstrandum.mindkét oldalon szerepel az Ez pedig éppen az . egyenletünket kell igazolnunk. . így ezzel is egyszerűsíthetünk: Ez viszont éppen a egyenletünk. így ezt levonva mindkétoldalról: egyenletünk. Tehát az is igaz. pedig az imént meggyőződtünk vala. Tehát ez igaz. hogy Ez éppen a Már csak a oldalaival: egyenletünk. A legnagyobb és a középső háromszög megfelelő Azaz: Az mindkét oldalon megvannak. Szerencsére az ábrából kicsalogatható még néhány hasonlósági egyenlet. Marad az. Ezért ezekkel egyszerűsíthetünk.

. hogy nem párhuzamosak. de ahhoz nyilván több idő kell. Azzal most nem vacakolok. Tehát. mert különben a hasonlóság nem állna fenn az így keletkezett háromszögekre. mint a nekik megfelelő szakaszok egymáshoz a másik szögszáron. ha feltesszük. mint a másik száron lévő megfelelő szakaszoké sorban. akárhányra megmutatható. akkor az arányok meglétének igazolása során ellentmondásra jutnánk. Muszáj nekik. Így csak is párhuzamosak lehetnek.Megjegyzés: nem kell három szakaszra korlátozódni. akkor ezek az őket kimetsző egyenesek párhuzamosak. ∎ Számítsuk ki az ábra ismeretlen szakaszhosszait! A szög alsószárán az összes szakasz hosszát ismerjük. A tétel megfordítása Ha egyenesek által kimetszett szakaszok az egyik szögszáron úgy aránylanak egymáshoz. És mint láttuk. Ezek aránya sorban ugyanaz. a párhuzamos szelők tétele igen erős összefüggéssel bír a háromszögek hasonlóságát illetően.

nem élnek már oly erős vitézek: évei Azaz.Éppen így a -re is felírhatjuk. mielőtt bármi egyebet is tennénk! A párhuzamos szakaszok vannak még hátra. a kültagok és beltagok egyenlősége folytán: Gyorsan osszunk -tel: . Hozzájuk hasonlóság kell. hogy: Mivel a beltagok szorzata egyenlő a kültagok szorzatával: Egyszerűsítsünk. hiszen a réges-régen elmúltak.

mint az előbb. hogy: De mivel és Ez nem más. Számítsuk ki az ismeretlen szakaszhosszakat! (Az ábra szemmel láthatóan aránytalan. Ne zavarjon ez a tény!) Támadjuk meg elsőnek az -et! Azt is jobbról: Azaz. hogy az osztás kiváltható reciprokkal való szorzással: .Végül a -re igaz. mivel tudjuk. mint: Készen valánk. A feladat ugyanaz.

ha ezt írjuk fel: Tudjuk már. . hogy Azaz: Tényleg ugyanazt kaptuk. Így: . mivel -ről még mindig tudjuk. hogy mit evett tavaly nyáron. Azaz.Egyszerűsítve: Attack-ot intézve az ellen: De nyilván ugyanezt kapjuk akkor is. Miért is kaptunk volna mást? Az és szakaszok vannak még hátra.

Neked külön házi feladatot adok. A néhány természetesen azt jelenti. akkor nem párhuzamos. ez itteni feladatokban is nagyon csalókák a rajzok! Miért nem tudtál értelmes ábrákat csinálni? Tiszta aránytalan az egész! Közben meg arányosságról beszélsz. Néhányat pedig ismeretlennek hagysz. Sőt te magad is rajzolhatsz ilyet. mint amit a rajzon látni véltél. ─ Laci. és megadsz néhány hosszt. hogy vagy . így is azt tetted. feladatgyűjteményedből. Rajzold újra az egész fejezetet! ∎∎ .És végre az is: Vagyis Ide most nem írok konkrét házi feladatot. hogy megoldasz néhány ilyet a tankönyvedből. Ha ostobaság jön ki. ─ Azért mert akkor vonalzóval akartad volna lemérni. De látom. vagy nem azok az arányok. ─ fakad ki Zolika. de legyen az a házi.

Az . ahol a derékszögű háromszög átfogója. a középnagyságú. hogy a nagy. magasság tétel Hol találkozunk befogókkal? A derékszögű háromszögeknél. Az eljárás során mindenhol pozitív mennyiségeket kezelünk. egyszerűen csal kipuskázva a táblázatból: Ami átrendezve: Vagy ha úgy jobban tetszik: Szavakban: . Előbb a kis és a középső háromszöget hasonlítjuk össze. Más háromszögekhez ne próbáld alkalmazni őket! A következő ábrán vegyük észre. hiszen ugyanakkora szögekkel rendelkeznek. Tehát a most következő tételek csak derékszögű háromszögek esetén érvényesek. Különben a következőkből nem lenne igaz semmi.Befogó tétel. Kis háromszög szöggel szemben szöggel szemben középső nagyságú háromszög És ebből az egyenlet. és az . ezért nem kell hiányolnod a gyökvonáskor meg nem említett negatív esetet. Nyilván a . és . Tegyünk hasonlósági kijelentéseket az ábra alapján! Ezekből fogjuk levezetni a tételeket. hogy milyen szögekkel szemben milyen hosszúságú oldalak vannak. Írjuk egy táblázatba. és a kis háromszög mind hasonlóak egymáshoz. Az és a befogók.

mint: Azaz Vagy ha úgy jobban tetszik: Ha középnagyságú háromszöget hasonlítjuk a nagyhoz: középnagyságú háromszög szöggel szemben derékszöggel szemben nagy háromszög Vagyis: Azaz: Szavakban: . Most tekintsük a nagy és a kis háromszöget! nagy háromszög szöggel szemben derékszöggel szemben kis háromszög és Ez pedig nem más. szakaszra. Ez a magasság tétel. Ezek mértani közepe éppen ez a magasság.A derékszögű háromszög átfogójához tarozó magasság két szakaszra osztja az átfogót.

hogy a diákok megdermednek. mely nem más. melyek ugyanazt mondják. a befogók négyzeteinek arányát is. A levezetések tartalmazzák a bizonyítást. Nem tudják. tanulmányozd át a már említett fejezetet. hogy mit is írjanak fel először. Ha azt a feladatot kapod.Az átfogóhoz tartozó magasság által két szakaszra osztott átfogó egyik szakasza és az átfogó mértani közepe egyenlő a szakasz melletti befogóval. ha hasonlóságot kell kinézniük egy ilyen ábráról. hogy bizonyítsd a tételeket. Ez a befogótétel. ne csak az itt tanult tételeket! Ha nem világos a hasonlóság miben léte. Látszólag túl sok arányosságot lehet ugyanis innen kiírni. ---------------------------- Gyakran tapasztalom. Azonban ezek között vannak olyan egyenletpárok. Átrendezéssel te magad is rájöhetsz ezekre. Akkor az itt látott levezetéseket kell megismételned. Játszadozz el ezekkel és találd meg ezekből a derékszögű háromszög területének a kétszeresét. ∎∎ . mint .

amit névben is előléptetünk . Ez tehát egy kötöttpályás világ. Lehetne akármilyen a közrezárt szög. a függőleges pedig az tengely. a . mert akkor más lesz annak a pontnak a helye. mely nagyon hasznos. mert természetesen három dimenzióban is lehetséges. A egész számok összeadását és kivonását könnyen elsajátíthatjuk vele. nem cserélhetőek fel. mert arra pozitívak az tengely értékei. mikor ez sokakat nagyon zavarna. ha a hozzáadandó pozitív. már nem kell ezzel vacakolnunk. miként a rajtuk futó változóké is az és az . mert arra pozitívak az tengely értékei. Ennek tovább gondolt változata a több tengelyes cucc. akkor az első számot megkeressük a számegyenesen. Ha kivonni akarok egy számból egy másikat. Elvileg szorozni is lehetne vele. mint a pozitív esetén. minthogy az origóból indulva. akkor még egy számegyenesre lesz szükségünk. Ennek egydimenziós változata a számegyenes. hanem a nullákat tesszük egymásra. elemezni. hogy mire idejutottál a könyv olvasásában. Itt természetesen nincs közrezárt szög. Itt minden pontnak egyetlen szám felel meg. azaz egy számpárral. Vagy úgy is mondhatnánk. ( estén az tengely mentén lépünk . anyitt tesz. Ha egy számhoz hozzá akarok adni egy másikat. És ugye az első koordináta. de arra kiválóan alkalmas. majd az tengely mentén (vele párhuzamosan) egységet lépve elérünk a kívánt pontba. Azért jobbra. Nem csak egész. hogy mind a három tengely egymásra merőleges legyen. vagy azért mert már mindent tudunk róla. Ha nem érjük be egy vonalmenti ide-oda lépkedéssel. az tengelymentén egységet (beosztásnyit) haladva. Így most már az egyik vízszintesen. hogy nulla a közrezárt szög. de remélem. de a levonandónak megfelelő mértékben most balra lépek annyit amennyi a kivonandó szám. A számegyenes. akkor ugyanígy megkeresem az első számot. Egy ilyen rendezett számpár pl. akkor ő miatta az előbbivel ellentéte irányba megyünk. A sík minden pontját egyértelműen megadhatjuk. A számegyenesen csak jobbra-balra mozgást tudunk szemléltetni. De ezt nem ám a másik után biggyesztjük. De minek is mondanánk ilyet. hogy az első és a második szám. Az. vagy azért mert a feladat ennél összetettebb gondolkodást kíván. és más az. de a derékszög még is csak kényelmesebb. Így most el is szakadunk ettől a szimpla vasúti sínre emlékeztető eszköztől. ha a kivonandó pozitív. A vízszintes tengely az tengely. két számmal. akkor a hozzáadandó számnak megfelelő lépést teszek jobbra. majd. Méghozzá egy rendezett számpárral. és a második koordináta. amit sokatok koordináta rendszerként ismer. Most már az egész síkon való mozgást megoldhatjuk. a . hogy elegendő szám álljon rendelkezésünkre. a ami nem más. A harmadik tengely a tengely. akkor ellentétesen lépek. és egymásra merőlegesen helyezzük rá a két számegyenest. hogy . H a a hozzáadandó illetve levonandó negatív. Ha az egyik koordináta negatív. amire te gondolsz. de tört számokat is megtalálunk rajta. Pl. az is pozitív volt. egymással derékszöget bezáró tengelyekkel vagyon megadva. ahol csak egy tengely van. De itt még nincs vége. de ki a nyavalya hord magánál olyan hosszú számegyenest. Itt a két tengely neve. amire én. A kétdimenziós változat az. a másik függőlegesen helyezkedik el. és azért felfelé.Koordináta rendszerek Az általunk legtöbbet használt koordinátarendszer.

szentül meg vannak róla győződve.az origóból négy egységet. maci. A kétdimenziós derékszögű koordinátarendszer. autó. hanem sokkal inkább függvényeket. majd lefelé ill. melyek pusztán a számokból. hajó. vagy a függvény képletéből nem mindenki számára láthatóak. Te se élj ebben a tévhitben! Nem mindig csak cicafejet akarunk ábrázolni. Így a . távolságokat kódol a megfelelő tengelyek mentén.) . Mikor a kisiskolások először találkoznak ezzel a koordinátarendszerrel. csak úgy írtam néhány számpárt. hiszen a négyes negatív volt. majd onnan az tengely mentén egységet lépünk . és már megtanulták a rajta való pontok koordinátáival való jelölését. hogy a kapott feladatnak semmi értelme sincs. és tengelyekkel. Rajzoljuk be a következő pontokat a koordináta rendszerbe! (Ne reméljünk semmi különösebb alakzatot. de a kilences pozitív. vagy bármi más. Főként azért mert képileg jobban előtűnnek olyan sajátosságok. ha a megkeresett pontokat összekötjük és mégsem alakul ki egy szép cicafej.

Pl. és . a következőnek az . Így a végpontja sem oda esik majd. De a szabadvektorok csak egy irányt adnak meg. Hasonló okok miatt itt-ott elcsúsztattam őket a tengelyek elkerülése végett is. Sőt egyenértékű. mert a kivonást ábrázolva szabadvektort kapunk. hogy a vektorok koordinátáit kell összeadnunk. Vektorokat is kiválóan ábrázolhatunk a koordinátarendszerben. Így: . azaz kényelmi szempontok alapján értjük. kivonnunk. vagy szabadvektorokat akarnak-e! A helyvektorok kezdőpontja tehát mindig az origó. tehát nem az origó lesz az eredmény vektor kezdőpontja. A helyvektorok kezdőpontja az origó: . van ott. Ilyenkor a tetszőlegességet nekünk tetszően. Ez bizony némelyeteket zavarhatja. Ez annyit tesz. itt is van összeadás és kivonás. ám kezdőpontjuk.Az a bizonyos csak sacc/kb. de ne másszanak rá annyira. vagy végpontjuk helye lehet tetszőleges. hogy helyvektorokat. hogy ne lehessen leolvasni az értékeket. Miként az egy szem számegyenes esetén. úgy hogy a kezdőpontja legyen az origó. De ettől még helyes mind a kettő eljárás! Az ábrázolós és a számolós is. máris egyezésben lesz egymással a kiszámolt és az ábrán látható eredmény. végpontja az a két koordináta által képviselt szám. Ezért . hogy az adott ponttól merre található az ő saját felirata. Az első koordinátákat külön. mely az origóból mutat a pontba. ahova a rendezett számpárja utal. rendezett számpár. Az eredmény is egy rendezett számpár. Vagyis ez egy nyíl. Igyekeztem az ábrán úgy elhelyezni a számpár-feliratokat. mert az is olvashatatlanná tette volna őket. hogy azok elég közel legyenek az általuk meghatározott ponthoz. ami a jelölésében benne van. ill. . azaz egy helyvektor végpontja lesz. Azonban mindig győződjünk meg róla. mert valaki ügyetlenül rövidre szabta az Te sose járj így! Inkább rajzolj elégendően hosszú a tengelyeket! tengelyt. Hiszen a szabadvektort képzeletben visszatolva az origóba. és a második koordinátákat külön.

a második koordináták összege pedig a második koordinátája az összegvektornak. és ábrázoljuk is az összeget! Ezek a számok a vektorok végpontjait adják meg. ott van az összegvektorunk csúcsa is. Az ábrán a helyvektorok kék és piros. osztdás. mint szabd vektort. Vegyük észre. Egy kis segítség: Tehát ha csak annyit írok.351Az összeget úgy kapjuk. hogy a párhozamos vektorok közül ez egyik helyvektor. a másik szabad vektor. a szabadvektorok zöld színűek. Így a szabadvektorok. szerkesztési vektorok szerepét töltik be. Az összegvektorunk is helyvektor lesz. ha a kezdőpontunk az origóban van. De a pont esetén 351 352 Nem csak most ezek az origó koordinátái. Mellesleg ha egy vektor végpontját adjuk meg. miszerint az összedadandó352 egyik vektor végpontjához hozzáillesztjük a másik vektort. Azaz az első koordináták összege lesz az első. hogy szabadvektor vagy helyvektorra gondolok. hanem mindig. ÁÁÁÁ! Valami gond van a helyesírással? Nem: összedadás és kivondás. .Adjuk össze a következő két vektort. szorzdás. akkor ugyanazokat a számokat használjuk. Az origó koordinátái: . Az eredeti összeadandó vektorok legyen helyvektorok! Ahol a két szabadvektor csúcsa találkozik. kvázi segéd. Jelöljük -vel ezt az összeget: Azaz Használjuk ki a . hogy abból még nem lehet megállapítani. ha a megfelelő koordinátákat adjuk össze. mintha a helyvektor koordinátáit adjuk meg. ám ugyanezt megtesszük fordított szereposztásban is. Ez persze csak akkor igaz.

ezért az iménti jelölések ismét felhasználhatóak valami más jelölésére. mint az imént. hogy a kis nyíl helyett alulvonást használunk. ha adott az ! Jelöljük ismét vektorral a különbséget! Ezek más vektorok.nagybetűvel jelöljük. a helyét is megadná. Ez megadja a nagyságát és irányát. Ábrázoljuk az vektort. Vagyis az pont koordinátáival így néz ki: Az vektor pedig így: Esetleg így: Továbbá a vektor jelölésénél használtam egyenlőség jelet. Mindezt tudván csak nem ijedsz meg. Kézírásban előfordul. Így viszont a kivonandó csúcsából mutat a kisebbítendő csúcsába. a pontnál nem. . vektor esetén kisbetűvel és kisnyíllal. ha meglátod az ábrát. Azonban egy feladaton belül ne jelöljünk azonosan különböző dolgokat! Számoljuk ki a két vektor különbségét: . Ha önmagában ábrázolnánk. és másik feladat is.

Nyilván A derékszögű koordinátarendszert szellemi atyja tiszteletére. mert akkor annyival is kevesebb lenne a második kötetben. és gömbi koordinátarendszert is. Gyakran használunk ezenkívül még henger koordinátarendszert. és attól tartok. hogy amúgy is nagyon vékonyka lesz szegény. jutalomból ennek a könyvnek a végén azokra is kitérek. ejtsd „Kártéziusz”. ejtsd „Dékárt”.A háromdimenziós derékszögű koordinátarendszer tengelyekkel. akit érdekel. az meg majd rákeres. Igaz csak hevenyészve. Na. A kitartóbbak kedvéért. De ezeket itt most nem említem meg. 353-i koordinátarendszerként is emlegetjük. ha a feladatban előforduló alakzatok szimmetriája ezt kívánja meg. . futólag és érdekességképpen. jó. 353 Descartes. utánaás minden lehetséges helyen. latinosan Cartesius. Akit nem érdekel. úgy sem fog odáig eljutni.

ezért fellépnek bizonyos torzulások. Ha nem rajzolom be a segéd téglatest éleit. Persze bizonyos korlátok között megbecsülhetjük így is. Két vektort még viszonylag hűen tudunk ábrázolni. akkor még egyetlen vektor esetén is nehézkes meglátni. még így sem feltétlenül azt látjuk. Sőt az optikai torzulások miatt. A piros vektor második koordinátája. Ábrázoljuk az és a vektorokat közös koordinátarendszerben! Íme. de többet már azért nehézkes.Rajzoljuk be a vektort a koordinátarendszerbe! Mivel a papír csak kétdimenziós. de akkor mi lesz a pontossággal? A vektorok közötti szöget pedig végkép csak csalókán láthatjuk. amit ábrázolnunk kell az viszont 3dimenziós. amit szeretnénk. itt már a koordináták leolvasása nehézségekbe ütközik. hogy hova is mutat a vektor. Akármennyi is lehetne. akkor az ritkán kedvez az összes vektor jó láthatóságának. Ha kiválasztottunk egy szemszöget. mert mindegyiküket más szemszögből lenne előnyös mutatni. . mivel innen a rálátásunk nem is merőleges a két vektor által alkotott síkra. nem túl meggyőzően mutatkozik mínusz négynek.

találkozhatsz. hengerkoordinátarendszer. matematikus nevéből. az itt tárgyalt descartesi koordinátarendszeren kívül. most megtudhattad. ∎∎ 354 Hoppsza. akit érdekel. hogy olyan feladatokat oldhassunk meg velük. paraméteres-koordinátrendszer. a kíváncsiságot felkeltendő: Polár-koordinátarendszer. Ezek az itt tanult koordinátarendszernél mind sokkal kényelmesebbek lehetnek adott problémák esetén. hogy ennek ez a neve.Természetesen létezik még sok egyéb hasznos koordinátarendszer. mikor az itt ismertetett elképzelések nehézkesek és csekélyek lennének. Ez utóbbival pedig a cartesius-búvárt emlegetve . olvassa el a folytatás köteteket is! Néhányat azért megemlítek. gömbi-koordinátarendszer. hogy pont arra lettek kitalálva. Latinosított neve. lévén.354 de azokat most itt nem vesszük. es (ejtsd: Röné Dékárt). francia .

Eme három utóbbi szorzatnál nem mindegy hogy milyen sorrendben szorozzuk őket. Algebrai műveleteket is lehet közöttük végezni. A skalároktól megkülönböztetésül. és ezáltal geometriai módszerekkel megválaszolva a feladatokban felmerülő kérdéseket. Így geometriailag is szerkeszthetőek. pl. A puszta számokat nevezzük. előfordul a vastagított jelölés is. tömeg. de akár koordinátarendszerben is. pl. Pl. különbségük. Paralelogramma szabály Vektorok szerkesztéssel történő összeadása következik.356 De létezik általánosításuk is. és még sok olyan mennyiséget. Így koordinátáik szerint is összeadhatóak egymással. hogy a szorzás nem mindig . de az algebrai módszerek ott is megmaradnak nekünk jó segítségül. a mátrixok. ehhez nélkülözhetetlen az.Vektorok A vektorok eredendően irányított egyenes szakaszok. nem csak nagysága. és ezek mindegyike mást és mást jelent. szorozhatóak egy skalárral. Sőt ez a gyakoribb. Vektorokat ugyan hasonló eljárással összeadhatunk. összegük. Ezek lesznek az első olyan műveletek. betüjelüket aláhúzva . éppen irányítottságukból fakadóan. pl. Az adott betű a vektor neve. amely egy vektor függvénye. 356 : felcserélhető a sorrendjük. melynek iránya is van. Összefoglalva. elmozdulást. vagy a betűjelüket megvastagítva is írjuk őket ). Bár egy esetben azt hiszem. mint a számoknak. van is. többszörösük képezhető. egyezés nagyságra és irányra csak akkor lesz. melyekből látni fogod. hiszen ezekhez nem lehet irányt kijelölni. sőt lehet őket egymással is szorozni. hogy koordinátákkal is megadhatóak legyenek. ha mindegyik összeadandó azonos irányú. Utóbbiak azonban önmagukkal párhuzamosan elmozdíthatóak. Skalármennyiségek. Maximum háromdimenziós vektorokra szorítkozva. Mindkettőjük eme sajátosságainak nagy gyakorlati haszna van a vektorműveleteknél. Előbbiek egy jól meghatározott pontból indulnak ki és ezáltal irányuk és nagyságuk szerint egyértelműen adják meg a tér egy pontját. 355 Az senkit ne tévesszen meg. gyorsulást. Vektorokat szokás nyilakkal ábrázolni. Méghozzá a vegyes szorzatnál. Magasabb dimenziókban már nem ábrázoljuk őket. mint számokat: . Segítségükkel lehetséges jellemezni erőt. sebességet.355 Megkülönböztetünk és . hogy a hőmérséklet. és a sűrűség is függhet a helytől! Attól még egyikük sem vektor! Hanem olyan skalár. sűrűség. Ebben a könyvben ezek közül a jelölést fogom leginkább használni. a hőmérséklet. ábrázolhatjuk őket sima papíron. de ezeket már nem lehet minden esetben egy irányított egyenes szakaszként elképzelni. tömeg. az eredményvektor hossza lehet eltérő az azt alkotó összetevő vektorok hosszának összegétől. És az irány is lehet eltérő az összeadandó vektorok irányától. betűjelük felé tett kis nyíllal . vagy . De többfajta szorzásuk is létezik. De mivel a vektoroknak iránya is van.

A különbség vektor irányát „nyilazását”az szabja meg. A pozitív előjelű vektor végpontjába mutat a különbségvektor. ill. A vektorok végpontjait a nyilak jelzik. Vegyük észre. az ízlés dolga. Hogy az összeadandók közül melyik az és . ha felcseréljük a kisebbítendőt és kivonandót. miként a skalárok esetében sem az. Két vektor kivonását úgy végezzük. Ha jobban megtekintjük a vektorok geometriai összeadását és kivonását.Legyen adva két vektor. hogy a különbség vektor végpontja mindig a kisebbítendő vektor. Vagyis önmagukkal párhuzamosan tartva. hanem a kezdőpontjához is oda illesztjük vektort. és vektorok különbsége Ezért a kivonás a vektorokra nézve sem kommutatív művelet. és vektor. A kivonás nem kommutatív. hogy melyik vektort vontuk ki melyikből. mint oldallal zárjuk az alakzatot. áthelyezhetőek. annak a végpontjába mutat az eredmény vektor is. mindig eltolhatóak. Az összegüket úgy kapjuk. ha nem csak az vektor végpontjához. „Betű jelölésben” mindig kisebbítendő pozitív. hogy a két vektor kezdőpontját egymásra illesztjük. majd a végpontjaikat összekötő szakasz lesz a különbség vektor. de ellentétes irányúak. Amelyikből kivontuk a másikat. és végül egy újabb vektorral. különbségük a paralelogramma másik átlója lesz. . hogy miért is paralelogramma módszer ennek a neve. hogy őket szabadvektornak értelmezve az egyikük végpontjához tesszük a másikuk kezdő pontját. Egy paralelogramma oldalait adják az összeadandó/kivonandó vektorok. a kivonandó a negatív. Összegük a paralelogramma egyik átlója. Az és vektor összege. melynek kezdőpontja az első vektor kezdőpontjával. míg végpontja a második vektor végpontjával esik egybe. kezdőpontja pedig a kivonandó vektor végpontjával esik egybe. miként a skalárok összeadásánál is. láthatjuk. Másik végük a kezdőpontjuk. és ! Képezzük összegüket és különbségüket! Az összeg és különbség ilyetén megalkotásához szabadvektorként kell felfognunk a vektorokat. Tehát a vektorok összeadása kommutatív művelet. majd maga az összegvektor az így képezett háromszög harmadik oldala lesz. Párhuzamos ugyan a két különbség vektor.

hogy a kivonandó vektor. majd ehhez az új összeghez adjuk a soron következő vektort. Azaz a kezdő és végpontja fel van cserélve. Jelben pedig mínusz előjelet kap. kettőt. ha irányuk és nagyságuk megegyezik. hogy az összeadás kommutatív. Egy vektor ellentettje vele párhuzamos. A sorrend lényegtelen. összeadunk. adjuk hozzá a kisebbítendő vektorhoz.-------------------------------------------Több vektor is összeadható ilyen módon. és az . hogy az megegyezik az vektor megegyezik az vektorral! Sőt az vektor és az vektorok párhuzamosak. és ellenkező irányú. Vegyük észre. majd a következőt ezek összegéhez adjuk. de ellentétes irányításúak! vektor vektorral. egyenlő nagyságúak. attól még azonos vektornak tekintjük őket. egyenlő nagyságú. Add össze az ábrán látható négy vektort más sorrendekben is! Mindig ugyanazt kapod? Ha nem is lesznek azonos helyen. -------------------------------------------Vektorok különbségét úgy is képezhetjük. mert tudjuk. Egyszerűen csak egymás után tesszük őket.

hogy az első koordinátákat egymással vonjuk össze. Nem csak merőleges komponensekre. És általános koordinátái sorban: Legyen . azaz nulla. Így ha a esetet megérted. a második. még a merőleges felbontás sem csak egyféleképpen tehető meg. Hely vektort gyakran . akkor ez mindig egyértelműen megtehető. Az ábrán egy kétdimenziós vektor komponensre való bontásait látjuk. attól függően. ha a vektor vetületeket rögzítjük. akkor nem jogos. hogy a -sal problémád legyen. Vagyis . és a harmadik koordinátája -nek. amelynek elemeivel párhuzamos komponensekre kívánjuk bontani az adott vektort. pl. Ha csak kétdimenziós a vektorokról van szó. Ez többféleképpen is megtehető. Viszont. . Egy vektor tehát így fog kinézni: ahol a az első. hogy szemléltessem. ! Képezzük belőlük az és a vektorokat! A megfelelő koordináták összege és különbsége egyszerűen annyit tesz. hogy mely vetületeket szemlélünk ki ehhez a felbontáshoz. Ha viszont van egy kiszemelt vektor csoportunk. a második koordinátákat is egymással. függőleges elrendezésben. mert úgy jobban látszik. különbségét vesszük. vektornak jelöljük. pl. második és harmadik koordinátái.Vonj ki egy vektort önmagából. akkor ez a felbontás egyértelmű. kezelése Lássuk a vektorok koordinátákkal történő megjelenítését! Három koordinátát fogok használni. és a harmadik koordinátákat is egymással. viszont a merőleges komponenseknek nagy gyakorlati haszna van. ill. akkor a harmadik koordinátájuk hiányzik. az ábrán látható esetben? vektort! Mit kapsz eme két Vektorok komponensekre bontása Egy vektor mindig felbontható komponenseire. ezért ezt jobban kedveljük. Az azonos színű komponenseket egymásra merőlegesen vettem fel. hogy melyik koordinátát adjuk melyikhez. az ábrán látható vektorból vond ki önmagát! ( Add hozzá egy vektorhoz önmagát. Az eredmény vektornak ezek lesznek ez első. Vektorok koordinátákkal való szemléltetése. Összeadásnál és kivonásnál a megfelelő koordináták összegét.

akkor a koordinátái a megfelelő koordináta tengelyekre vett vetületei. vagy lenne -t? Mi a válasz? egyszerűbb mód is arra. maga a vektor pedig egy téglatest test átlója. az összegük tehát a . vagy más néven . hogy ezt megtudjam tekintve. melynek az origóból induló élei éppen eme tengelyvetületek. hogy már ismerem Gondolkozz! . De ezt csak látod. A vektor hossza (abszolút értéke) A koordináták segítségével egy vektor hosszát is könnyen kiszámolhatjuk. nem? A zérusvektornak bármely skalárszorosa zérusvektor. hiszen ha egy vektor helyvektor. újra kéne számolni. Így a térbeli Pithagorász tétel szerint: . Jele: .Ha az vektor különbségre lenne szükségem ezek után. Ennek minden koordinátája nulla. komponensei.

-re nyilván így: . és hát ott se legyél baj ban. tehát beláttuk. vigyük csaphoz. ezzel visszavezettük az előző esetre. mert sok helyen úgyis csak ezt a bűnös lustaságot fogod találni. Hogyan oltsuk el a tüzet? Öntsük ki a vizet a lefolyóba. ezzel lerövidítve hosszas bizonyításokat. . töltsük meg és öntsük a vizet a szobában égő lángokra! A feladat ugyanaz. Ha a vektor szabad vektor. Számítsuk ki az előző vektorok hosszát! . Hogyan oltsuk el a tüzet? Fussunk el a vödörért. Vektorok szorzása skalárral Ezt egyszerűbben névre is hallgat. A folyosóról nyíló egyik lakásban tűz üt ki. Skalár voltára utalóan. . Az eredmény nyilván ismét vektor.357 A vektor hosszát röviden így is jelöljük: és gyakran mondjuk is ennek megfelelően -nek. hogy ha vektort kell szoroznunk egy számmal. égőszoba. mivel bárhova szabad tennünk. és mellettük a képletekben egyszerűen -t használni. akkor kezdőpontját nyugodtan az origóba tehetjük. hiszen egy vektor hossza. Erre utal a következő híres szájhagyomány.. hogy a vödörben már van víz. a sokkal egyértelműbb helyett. De sajnos nem csak ez a jelölése van. . így már is helyvektor lett. Úgy végezzük. csak egy puszta mérőszám. 357 A matematikusok szeretnek tételeket. ezzel visszavezettük a feladatot az előző esetre…. A maradék három vektornak számítsd ki te a hosszát! . akkor ezzel a számmal szorozzuk a vektor minden koordinátáját. hogy igaz. állításokat visszavezetni már előzőleg belátott helyes gondolatokra. de most azzal a különbséggel. mint az előbb. A folyosó egyik végén van egy üres vödör. a másik végén egy vízcsap. vödör és csap a folyosón. melynek a koordinátái. vagy megoldandó feladatokat. és a jól neveltebbek lábhoz is jönnek.Ez a eset volt. . hanem egyszerűen csak -ként is jelölik. Ezért is merészeltem az ábráknál.

Vagyis. akkor nyújtáson vagy zsugorodáson kívül iránya is változik. ha nullával szorozzuk? Erre a kérdésre tudod a választ. Ha neked olyan nincs. skalárt. ez a két kiszámítási mód ad lehetőséget arra. mert eredményként nem vektort. mert kettőt összeszorozva. Az egyikhez a vektorok hosszát és a köztük lévő szöget (általuk bezárt szöget) kell ismernünk. Két vektorra van értelmezve . hanem egy puszta számot. öcsém. egyfajta csajága-röcsögei tájszólásban azt akarta volt mondani. Márpedig ha ezt szoroznánk tovább. Kiszámítását két különböző módon is elvégezhetjük. feltéve. Emlegetik is. mit kapunk. Malacka fi am? Nem. Ez a vetület nem más. nem esélyt egy jó party-meghívásra. hogy: Akkor az egyenlet felírója. ha egynél kisebb pozitív számmal. Nyilván azért nem lehet több mint kettő. egy vektorral akkor máris nem teljesülne az. Ha a két vektor egymásra merőleges. a megfelelő fejezetben! (ha csak a vektorok hosszát és a köztük lévő szöget ismerjük. ha azt látod. hogy egyik vektor sem nullvektor. Ha negatív számmal szorozzunk. Sőt tovább növelve a diákok zavarodottságát. hogy És eredményül vektort kapnánk. még a vektor hosszakat is jelöljük egyszerűen csak a betűjellel. hogy: (elég a vektorok koordinátáit ismerni) 358 Az angolszászok a ponttal jelöltségre utalva. De ezzel már találkoztunk az imént a vektor ellentettjeként. skalárt kapunk. akkor zsugorodik az eredeti hosszához képest. koordinátáikat nem) és vektorok skaláris szorzata: ahol az az vektor hosszát. Minden más esetben.az előző vektor adott Ha egynél nagyobb számmal (skalárral) szorozzuk a vektort. Ez tulajdonképpen azt „méri”. pusztán a vektorok koordinátái segítségével. akkor ez a vetület . A másik módszerhez elegendő csak a vektorok koordinátáit ismerni. hogy úgyis mindenki tud mindent. ad egy bizonyos vetületet. A továbbiakban szükséged lesz a kapcsolatos ismereteidre. de iránya mindkét esetben marad a régi.358 Találkozhattál már ezzel a szorzással a mechanikai munka kiszámításánál. hanem skalárt. méghozzá az eredeti iránynak éppen az ellenkezőjébe mutat az így kapott új vektor. pedig az általuk bezárt szöget. Mi lesz. Mivel a koordináták ismeretéből már a vektorok hosszát is ki tudjuk számolni. Vektorok skaláris szorzata Azért hívjuk ezt a szorzásfajtát. az vektor hosszát jelöli. mint az egyik vektornak a másik irányába eső komponense. és ama feltételezés folyományként. akkor szerezd meg. hogy két vektor által bezárt szöget kiszámoljunk. abszolút érték jel és vektor eredetüket mutató nyilacskák nélkül. A már ismert bűnös lustaság. akkor az megnyúlik. -nak is mondják. a szorzás jelét (•) gyakran elhagyjuk. . hogy az egyik vektornak a másik vektorra vett merőleges vetülete mekkora. tehát az elnevezés nem stimmelne.

Képzeljük el. sorban az tengelyek irányába esnek. ha egyirányba esnek. Ugyanez pusztán szavak helyett képletekkel is elmondva: A vektorok koordinátákkal kifejezve. Az koordinátatengelyek irányába eső egységvektorok így is felírhatóak: (Nézd majd meg ide visszatérve. és adják . a megfelelő koordinátáik szorzatának összege. ill. akkor az ellentétes irányba mutat. a koordináta tengelyek irányába eső egységvektorok szerinti komponensek hosszait tükrözik. koordináta tengelyek irányába eső alkotóvektorokra. adják . Ebből egyszerűen csak az következik. ha merőlegesek egymásra. adnak . így ezt megtehetjük. az elvégezhető eme komponenseikre bontva is. ezek az egyszerű összefüggések jönnek ki. itt az és vektorok skaláris szorzata ez lesz: Mivel az egyenlőek: és egyenletek baloldalai egyenlőek. Legyen két vektor a koordinátáikkal megadva: Ha valaki nem jött volna rá: így sorban az vektor koordináta tengelyek irányába eső komponenseinek hosszát és irányát adja meg. ezért nyilván a jobboldalaik is . miután megismerted a tényleges szorzás módját. Mivel a vektorok felbonthatóak. ha ellentétes irányba esnek. Ezek az egységvektorok: . hogy és . mint az adott tengely egységvektora. hogy az előbbi definíciót most a vektorok koordinátáira alkalmazzuk. hogy két vektor ilyen módon vett skaláris szorzata. Egymásra merőleges koordináta tengelyek esetén eme tengelyek irányába eső alkotóvektorok egymással szorozva. Ha vektorok között végzünk műveleteket. Skaláris szorzás esetén tehát a következő szabályok a mérvadóak: Mivel. alkalmazzuk a definíciót. Ha negatív a komponens. Tehát mindezek szerint. Így ha a koordináták között végezzük a szorzást. milyen egyszerűen teljesülnek előbbi szabályok! ) Pl. hogy ezeken elvégezve a szorzást.

És ha még azt is figyelembe vesszük. Ahol az adott vektor hossza. Mint az ábrából kiderül ez a hossz éppen . az általa és ama vektor által bezárt szög. melyre merőleges vetítősugarakkal vetítjük. hogy a vektorok hosszát a koordinátáik segítségével ki lehet számolni: Majd a vektorhosszakkal osztva: És ezzel máris megkaptuk a két vektor által bezárt szöget pusztán a koordinátáik alapján. Így ilyen rövid lesz a kifejezés: Egy vektor vetülete egy másikra nézve Ha tudni szeretnénk egy vektor másik vektor irányába eső vetületének hosszát. Ez a -s eset volt -re pedig és . Mivel Ezt -vel osztva: . ahhoz is kiváló a skaláris szorzat.

Minél magasabb korosztályú egy tanuló.Ez tehát egy skalár. ez nem nevezetes szög. hogy tompaszöget zár be a két vektor egymással. Ekkor egységnyi hosszúságú lesz. . hogy fejből tudjuk az értékét. egy puszta szám. annál kevesebbet kell fejben számolnia. Ha vektort szeretnénk. már látható. és a kellő irányba mutat. Ezt nevezik vektorral párhuzamos vetületnek. mely a egységvektorral. a vektort elosszuk az ő hosszával. hogy a vektorral párhuzamos és vektor irányba eső . amit keresünk. De akárhogy csűrjük csavarjuk is. hanem az vektor irányába fog mutatni a kiszámolt vektor. Ezzel szorozva: hosszúságú. Azt utóbbit viszont úgy kapjuk. Számológép használata legális. mert különben nem a . Jele: Így tehát: ‫װ‬ ‫װ‬ Példák: . hogy a jobboldalon a zárójelben lévő szorzást végezzük el előbb. Így senki sem várja el tőlünk. akkor ezt az egészet még meg kell szoroznunk. Az meg ugye nem az. Az ez egységvektor tehát: Fontos. Mekkora szöget zár be a két vektor egymással? Mivel ez negatív érték.

. tehát hegyes szög van a két vektor között. hogy a két vektor merőleges egymásra: Ez pedig számológép nélkül is megy: Merőleges vektorok skaláris szorzata mindig nulla.. Ez géppel kiszámolva: . Mekkora szöget zár be a két vektor egymással? : Ez éppen -t ad ki. Miből is jön ez? Nézz utána! Az előbb tanultuk. ami azt jelenti. Mekkora szöget zár be a két vektor egymással? : Vagyis: Ez pozitív.

Ehhez ismét nem kell számológép: Vagyis a két vektor ellentétes irányba mutat. hogy az egyik vektor éppen a másik mínusz háromszorosa.. hogy a keresett szög értéke És ez éppen . azaz ellentétes irányba mutatnak. akkor számolás nélkül is tudjuk. Mekkora szöget zárnak be egymással a következő vektorpárok? Milyen értékre. Mekkora szöget zár be a két vektor egymással? : Ha észrevesszük. lesz a két vektor merőleges egymásra? . Miként azt már a számítás előtt mondtam.

ha felcseréljük a tényezőket. Fontos újdonság még. semmilyen körülmények között. melyben nem mindegy a szorzótényezők sorrendje. Mivel itt az is fontos. hívjuk . hogyan áll a térben. ezért nem mindegy. hiszen pont ez jelzi. mert a szorzat eredménye is vektor. Jele a kis kereszt (x ). Ha fordított sorrendben szorozzuk össze a két vektort. Ezért lesz ellentétes előjelű a szorzat. Hiszen ha ismerjük a két vektor hosszát és a köztük lévő szöget. . a forgatónyomaték tanulásánál már találkozhattál vele a fizikában. Mely merőleges mindkét szorzandó vektorra. hogy: x x vagy vagy És ha a szorzat eredménye a vektor: x . az és az . azaz az eredmény vektor merőleges a két összszorzott vektor és vektor által kifeszített közös síkjára. Pl. hogy az eredmény vektor milyen irányítású. erre merőleges vetülete a szinusz segítségével határozható meg. amely merőleges a másik vektorra. hanem éppen a másik komponenst. lesz a két vektor ellentétes irányítású? Vektoriális szorzás Ez azért kapta ezt a nevet. hogy ez egy olyan szorzás. A forgatónyomaték maximális. hogy milyen irányú az esetleg ténylegesen végbemenő forgás. néven is emlegetik. pont a mínusz egyszeresét kapjuk. ha a két vektor. hogy erről a speciális szorzástól van szó. Ez a magyarázat a definíciós képletben szereplő szinuszra. hogy az sík. ami nem hagyható el. Így ennek segítségével azt is megkapjuk. Jelére utalva. akkor az egyik vektornak a másik vektor irányába eső vetülete a koszinusz segítségével.Milyen értékre. akkor és . vagy is. egymásra merőleges. És ne felejtsük el. x olvasd: „ ”. Ezért itt nem az egyikvektor másikvektor irányába eső komponensét vesszük.

De hogy egyértelművé tegyük. akkor érvényesek a következő szorzási szabályok: . és a harmadik tengely pozitív irányába a középső ujjunk. Akkor játsza az vektor. és maga a szorzatvektor is így áll. az kétféle irányban is teljesülne. Az első tengely pozitív irányába mutat a hüvelykujjunk. Ha a következő elrendezésű műveletet kell végrehajtanunk. A jobb kezünk . az az . az pedig az . a merőlegességek és irányok helyességének megtartása miatt jobbrendszerben. megállapodás szerinti szabályt használunk. Jobbrendszerű koordináta rendszerben a jobb kéz szerinti vektoriális szorzat az ildomos! Ekképpen tehát. és középső ujjunk a vektor szerepét. Miként a vektoriális szorzat két szorzandó vektora. Így helyezkedik el egymáshoz képest a három vektor. ha a szokás szerint az egységvektora az vektor.Az x vektorszorzat ábrája. Mivel a mindkét szorzandó vektorra. Nyújtsuk ki e három ujjunkat. azaz síkjukra merőleges az eredményként kapott vektor. a többit csukjuk be! Nézzük meg hogyan állnak egymáshoz képest! Kicsiny derékszögű koordináta rendszert modelleznek. a vektort. és segít helyesen irányítanunk a keresztszorzat vektorát. x . a második tengely pozitív irányába a mutató ujjunk.

és erre végezzük el a vektoriális szorzást. Így ebből tag kiesik. mint a köztük lévő szög.x x x x x x x x x . A többiben pedig. mivel egy vektor skalárral vett szorzata. Szerncsére ennek is van koordinátákkal megfogalmazott alakja: x Mindez az egységvektorok vektoriális szorzásának szabályából következik. Irányát pedig a jobb kéz szabály adja. Ahol ugyan mi más lenne. csak a vektor nagyságát változtatja meg. x x Tehát egyszerűen csak az egységvektorok vektoriális szorzási szabályát kell alkalmaznunk: x x x x x x x x x x . a pirossal jelöltek negatív előjellel szerepelnek. Ezeket látod pirossal. . ugyanis ha eme egységvektorok összegeként írjuk fel az akkor ezt kapjuk: és vektort is. mert az egységvektorok vektoriális szorzási szabálya szerint az azonos egységvektorok szorzata ad. Mivel a szinusz nulla fok esetén így két egy irányba mutató vektor vektoriális szorzata is nulla. azaz nullát ad. előre hozhatók a skalárok. Egyébként pedig összevonhatóak a pozitív előjelet adó párjukkal: x x x . hogy jobban lássuk a szorzatokat: x x x x x x Mivel ebben a fajta szorzásban a tényezők felcserélése éppen előjelváltást okoz.

így számolhatunk a másik szöggel is: Mivel a vektoriális szorzat a vektorok koordinátái alapján is kiszámolható. Adjuk meg az és vektorok által kifeszített paralelogramma területének nagyságát. oldalú. és ill. Csak itt nem feleztük a szorzatot.Ezt már csak jó sorrendbe kell tenni: És ez áttekinthetőbben éppen a: . akkor észrevehette. mint oldalakkal meghatározott paralelogramma területét Az . ha ! Ez nem lesz más. Ha valaki emlékszik rá. hogy a háromszög területét két oldala hosszának és közrezárt szögük szinusza szorzatának a fele adta. hogy ismernünk kellene a két vektor közötti szög nagyságát. vagy akár csak a vektorok hosszát. és vektorokkal. mint a keresztszorzat vektorának a hossza. hogy a vektoriális szorzatban is majdnem ugyanaz a képletet láttuk viszont. így bármely két vektor által kifeszített paralelogramma. Tehát ez éppen a kétszerese egy és oldalakkal és közrezárt szöggel megadott háromszög területének. szögekkel rendelkező paralelogramma területe: Mivel a és a szögek szinusza egyenlő. anélkül. ha a szorzat abszolút értékét vesszük. vagy háromszög területe kiszámolható. x . x x . Tehát ez egy adja.

. így a megadott két vektorra is. azaz a koordinátarendszer beosztása milyen hosszegységben volt megadva. Ez a vektor merőleges a kérdéses síkra. Ha valaki később elárulja. Azt a vektort. x x Tehát a sík normálvektora: . hogy milyen hosszúságegységben értette a paralelogramma oldalhosszait. centiméterben. forgasd úgy. A paralelogramma területe pedig. Ezért számunkra mindegy. Ilyenkor azt mondjuk. e vektor hossza: . mint egy tüske.És a vektor hossza. hogy ama sík minden egyenesére merőleges. A sík fekvésének meghatározásához a vektoriális szorzatból kapott vektort kell elképzelni. Fogj egy tollat vagy ceruzát. hogy ő miben mérte eredetileg az oldal hosszakat. ha ! Mondjuk meg azt is. mint az előbb. vagy deciméterben értendő? Arról nem tudunk semmit. avagy abszolút értéke nem más. hogy milyen fekvésű a két vektor által meghatározott sík! A terület kiszámítása ugyan úgy történik. Adjuk meg az és vektorok által kifeszített paralelogramma területének nagyságát. azaz úgy mered ki belőle. hogy a terület. A merőlegesség azt jelenti. a sík mondjuk. hogy a képzeletbeli tengelyek mentén a megfelelő egységek szerinti pontba mutasson! Az erre merőleges sík a keresett sík is. amely a síkra merőleges. a sík fekvését. mint a koordinátái négyzetösszegének a négyzetgyöke: x Ne és a mértékegység? Ez méterben. De a kiszámolt mérőszám éppen ennyi lesz akkor is. akkor ennek a mértékegységnek a négyzete lesz a területünk mértékegysége is. Éppen ez alapján tudjuk így meghatározni.

hogy csak. akkor tegyük a parallelepipedonunk egyik csúcsát. így pont a következő jelentéssel bír a fenti kifejezés: az első zárójelben a vektoriális szorzás által megadott területnagyság látható. hogy ha a vektor belesimulna a másik két vektor. mert skalár. Ugye emlékszünk. akkor a térfogat ilyen egyszerű lesz: Mit veszünk észre? Mivel az az egycsúcsból induló vektorok hosszai. hog y a szemben lévő lapjai párhuzamosak maradjanak egymással. na! A vegyes szorzatnak vannak speciális jelölései is: . A harmadik vektor mely eme két előbbi vektor síkjából kiemelkedik. Tehát ha és a paralelepipedon egyik csúcsából induló éleinek a hossza. szögfüggvény is lesz a dologban. Ezzel összecseng az is. hogy ilyenkor az x és a vele ekkor fokot bezáró vektor skaláris szorzata ugyancsak nullát ad. Ennek a szorzatnak a neve . miként más hasábok esetén is. eltünne. hogy biztosan pozitív számot kapjunk a térfogatra. csak annyira. melyből e vektorok indulnak. két ilyen éle által bezárt szög. és vektoriális szorzat is van benne. Itt is hasonlóan számolódik. A paralelogramma térfogata. akkor a térfogat. Az ábrából is látható. A téglatest térfogatát egyszerűen az élek hosszának szorzata adja. melynek területét már ki tudjuk számolni alkotó vektoraikkal is. Nosza. bizonyos szöget zár be a magasság egyenesével. mivel ezek adják a megfelelő vetületeket.A parallelepipedon térfogata A perallelepipedon egy csálé téglatest. hosszának és a köztük lévő szög koszinuszának a szorzata. pedig az eme két él lapjára merőleges egyenes és a harmadik él között lévő hajlásszög (a kisebbik szög). Mert azt jobban szeretjük. hogy a skaláris szorzatban koszinusz szerepel? Ez pedig -ra olyan nulla. éppen úgy az alapterület és a testmagasságának szorzata. azaz nullává válna. a koordináta rendszerünk origójába! Ekkor a térfogat képlet: x Az abszolút értékre csak azért van szükség. és vektor síkjába. így erre vett vetülete. mely nem nagyon csálé. de mivel itt az élek nem merőlegesek egymásra. Ez a vetület a tényleges testmagasság. Ennek alapterülete egy paralelogramma. a két zárójel szorzata pedig a skalárisszorzat.

ami szintén felcserélése megengedett. Ezért . oszloponként írjuk be a determinánsba. A sorok felcserélése itt is ugyanazt okozza. vagy a legelsőt a végére viszem. Így az x értelmezhető x x -ként is. És végül ezt át zárójelezve: x . és a skaláris szorzás jele is. ugyanezt az eredményt fogja adni a átzárójelezhető -re. mint az előbbi tényezők permutációja. Sőt mivel a skaláris szorzásban a tényezők x is. hogy parallelepipedon mely lapját tekintem alaplapnak. hogy itt sem kell tudnom sem a vektorok közötti szöget. ugyanazt a szorzatot kapom. tehát körbe értünk. Ekkor a vektorok koordinátáit soronként vagy. akkor is ugyanilyen módon marad meg. Vegyük észre. a skaláris és vektoriális szorzás konkrét felírását. így tudjuk. hogy ez nem más. És ez utóbbiban a skaláris szorzat két tényezőjét felcserélve. ugyanazt a térfogatot kell kapnom. az előző szorzat mínusz egyszeresét kapom. mint: Amit szokás így is írni: És még sok féleképpen kifejthető a determináns. azonos eredményt ad: x .A vektorok között a szorzás jel ezért nincs kiírva. ha felcserélnénk a skaláris szorzat két tényezőjét. Utalva arra. de azok is ugyanazt az eredményt kell. Ha oszlopokat cserélünk fel. Tehát: x Már több ízben is láttuk. avagy változik a determináns előjele. Ezt egyszerűen úgy is szokás jelölni: Tehát ha a sorban az utolsót előre hozom. Ebben. hogy függetlenül attól. Ha két egymás melletti tényezőt felcserélek. mert több módon is elhelyezhető köztük a vektoriális szorzás. éppen a sorban a második kifejezést kapnánk. mivel így a vektoriális szorzat tényezőinek sorrendje cserélődött meg. hogy adják. akkor. Ezt a néven is ismerjük. sem a vektorok hosszát. ha úgy jobban tetszik. A vegyes szorzat kiszámítása a -szor -as mátrixok determinánsai meghatározásával is elérhető.

Vagyis a -as determináns a vegyes szorzat egy rövidebb jelölése. és kivitelezése egyszerűbb.ez nagyon kényelmes és gyors módszer. Így többnyire annak használata javasolt. hogy rövidsége mellett. De a Gauss-elimináció gyorsabb. mégis részletesen a tartalmazza a vektorok koordinátáit is. és a szögeket. Emellett a determináns még alkalmas lineáris egyenletrendszerek megoldására is. mikor is az „Alamuszi Elemér Bambán Dülöng”. „Afrodité Cidrizik” elnevezésű kifejéseket tanultuk. Éppen így használható magasabb számú egyenletek és ismeretlenek esetére is. szinuszt és koszinuszt felhasználva. ∎∎ . mint ha ténylegesen külön kiszámolnám a vektoriális és skaláris szorzatokat. úgy. Erre láttunk példát a megfelelő fejezetben. ahhoz képest. igaz csak kétismeretlenes egyenletrendszerre. „Cecil Böfög”.

Ahogy más és más értékeket adunk meg -re. a lehetséges értékeket adja. Azért mondom úgy. hogy eleve nem -t. hogy mely függvényre gondoltunk. De akár úgy is elkerülhetjük a keveredést. rendszerint és közötti kapcsolat (függés) van megadva. minden hivatkozáskor egyértelművé tesszük. innen a neve. hogy csak más és más 361 értéket -ra. az -ok jobb alsó sarkába azért ajánlatos indexeket tenni. Olykor találkozhatsz helyett . hanem minden függvény esetén más betűt választva. hogy több (akár végtelen sok) értéket is felvehet. hogy megkapd értékét. Az szokás -fel jelölni. Függvények fontos alkatrésze még az és az . és helyett jelöléssel 359 Itt csak azokat a függvényeket mutatom be. más és más értéket kaphatunk -ra. hogy a második változó (aki függ az -től). Ezt a persze nem egyszerre. hogy mely ill. A többi. Pl. A a szó rövidítése. idegenül konstans. melyekkel tanulmányaid során legkorábban találkozol. ha tudjuk. Ha az nem függ egyébb változótól. adja meg szóba jöhető értékeit. vagy akár végig csak egy értéket. melyek azt rögzítik. miszerint ezt és ezt kell tenni -szel. mikor csak két változó. 360 A megnevezés arra utal. kapcsolatát írja le. vagyis. akkor őt változónak nevezzük. A függvények 360 A függvény két vagy több változóval megadott világában ugyanezeket értékek valamilyen szabály szerinti összetartozását. szabályos rend szerinti hozzárendelés van kijelölve. 361 Na. Ahol az éppen azt fejezi ki. . Ha egyik változó nő vagy csökken az a megadott szabály szerint megváltoztathatja a többi változó értékét is. az pedig -fel. mind külön-külön fejezetben kerül tárgyalásra. hogy mely függvényről is van szó. értékek lettek meghívva a buliba. pedig a szóé. az most is az . mert többször is kaphatjuk ugyanazt. Azért is használunk a jelölésben betűket. hogy hol van értelmezve a függvény. amit csak később tanulsz. akkor. Általában az helyére konkrét utasítást írunk. vagyis a függvény értékeit. Így az előbbi függvények így is megadhatóak: Persze jó. hogy később hivatkozhassunk rá. Gyakran így jelöljük: . Ha több függvényt is kezelünk egyszerre. hogy -től való függőség. hanem más-más helyeken veszi fel.Függvények359 ábrázolása Az egyenleteknél bizonyos betűket hívunk. mostan ettő nem kőll ám egybű megijedni! Ilyenkor a függvény állandó értékű. mert eme sok-sok értéket nem adhatjuk meg egyetlen számmal. Az adott betű a . A legegyszerűbb eset az.

Sőt magyar környezetben az -vel. mert ugyanazt jelenti mindkét esetben. amilyen értékeket felvehet a függvény. rendelünk egy értéket. Hiszen . mert magasabb dimenziókat nehéz papíron síkban ábrázolni. Konkrét számértéket írva helyére. Megkeressük a koordinátarenszerben azt a pontot melynek koordinátái ez az és . de negatív egészek is meg vannak engedve kimenetelként. Pl. úgy itt sem szükséges egy szám és egy betű közé kiírni a szorzás jelet. ahol a függvény értelmezhető. akkor a legbővebb halmazok értendőek. Miként az egyenleteknél. E függvényeknél az Ahol más. második koordinátái (ordinátái) az -ok. Ha nincs ilyen utasítás. majd a választott értéket a hozzárendelési szabály szerint behelyettesítve a képletbe (ez a hozzárendelés szabálya) megkapjuk az értéket. Az tengelyen választva egy értéket. ugyancsak egészeket ad. Az adott függvény természetéből már eleve adódik az és mint konkrét halmazok. azok közé mindig ki kell írni. Nem érdemes fokozni ezt a számot. Olykor a függvény így van megadva: ez csak azt hangsúlyozza. de -értéknek elfogadunk nem csak pozitív. Viszont ha szorzás vonatkozik két számra. A koordináta rendszernek vagy tengelye is lehet. Ezeket a lépéseket más -ekre is megimételjük egészen addig. mely a kifejezés szerint. akkor ő maga adja meg erre az utasítást. Ha két tengely van akkor (ha csak valami nem indokolja. a szó is ezt jelenti. Vagyis így lett a -ként számolva. Vagyis az és az halmazokra utal. hanem negatív egészeket és a nullát is. . Ez olyan függvény ahol -ek helyére csak pozitív egészeket írhatunk. A kapott pontok első koordinátái (abszcisszái) az -ek. ott majd közlöm. hogy másképp tegyük) és tengelyeknek nevezzük. melyek elemei a lehetséges értékek. Koordinátarendszerben is ábrázolhatjuk a függvényeket. Itt most helyett -et írok. Ha feladat szerzője tovább akarja szűkíteni eme halmazokat. Lineáris függvények Ezek képe mindig egyenes. e módon átfogó képet kapva róluk. az -val is jelölik. ill. Táblázatban is felsorolhatjuk az összetartozó és értékeket. míg jól kirajzolódik az ábra. -ra ez kifejezés értéket vesz fel.is. Néhány szokásos halmaz jelölés: De ezt már látnod kellett a halmazokat tárgyaló fejezetben. hogy minden lehetséges -hez. hiszen több értéket is felvehet egy adott változó. itt ugye csak pozitív egészekhez. konkrét kimeneti értéket ad.

Ennek az a magyarázata. annál meredekebb a függvény. Így ha ez a szám pozitív. -ra a függvény állandó érték értéket vesz fel. (akárcsak Da Vinci) A vízszintes az és a függőleges pedig az tengely. a függvény .Táblázattal: -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 -14 -11 -8 -5 -2 1 4 7 10 Vegyük észre. akkor annyit csökken. lévő . Minél nagyobb ez a szám. hogy együtthatója. amiről a hozzárendelési szabályban tájékoztatja a hozzáértőket már jó előre. hogy míg a táblázatban értékei -gyel nőnek. Ha ez a szám negatív. a . egységnyi növekedésével pont annyit nő a függvény értéke amennyi ez a szám. addig értékei -mal nőnek.

Tehát válasszunk közös többszöröseket a meredekség nevezőihez! Az alábbi három függvényhez a legkisebb közös többszörös a . a -t. ezek többszörösei lévén a . így ennek többszöröseit is beírjuk. Természetesen lehet egy koordinátarendszerben több függvényt is ábrázolni. Ilyenkor érdemes az adatokat is egyetlen táblázatba rendezni. De hogy ne csak ő árválkodjon egyedül.Lássunk most egy másikat is: Táblázat: -4 -3 -2 -1 0 1 2 22 17 12 7 2 -3 -8 3 4 -13 -18 Látható. Ilyenkor úgy válasszuk meg a táblázatbeli értékeket. Az -ra ez a jól nevelt függvény ismét a ) értékét veszi fel. hogy azok szép egész számokat adjanak minden függvényértékre. hogy míg az első koordináták -gyel nőnek addig a második koordináták -tel csökkennek. Hiszen e függvény meredeksége éppen .

Az alsó szám adja meg. Míg a grafikonon362 egy egységet léptünk jobbra (eggyel növeltük az et). Ha ez a szám negatív volt akkor növekedése mellett csökkent ugyanilyen szabály szerint. hogy mi van olyankor. mint . hogy hány lépést menjünk vízszintesen jobbra. a törtszám. hogy mi volt egész szám. mert az arány így is megmarad. hogy miért lesz ekkor minden függvényérték egész szám? Milyen ismereteken alapul ez? A közös táblázat: -48 -36 -24 -12 0 12 24 2 11 -3 36 20 48 29 -43 -34 -25 -16 -7 27 21 15 9 3 -9 -15 -21 56 76 -84 -64 -44 -24 -4 16 36 Nem regéltem még arról. mint kutyába az ugatás. . függőlegesen felfelé. Mindenki nézze meg az ábrákat és csekkolja le az elhangzottakat! Így már sejthető. lefelé lépünk. ha negatív. különben nem fogtok érteni egy büdös kukkot sem. hogy ha az együtthatója eleve törtként van megadva. hogy eközben mennyit lépjünk függőlegesen. Emlékezzünk vissza. hogy az előbbi lépések bele vannak kódolva. pl. addig felfelé -at léptünk (hárommal növeltük -t). ha együtthatója.nevezőknek is. Ha úgy tekintünk a -ra. Kényelmi szempontból persze bővíthetjük is a törtet. Házi feladat gondolkodj el rajta. akkor is ezek az adatok vannak belekódolva. akkor szembeötlő. a felső pedig. Így az előbbi táblázatunk első oszlopában lévő függvények így fognak kinézni: 362 A a függvény ábrája. kiválóak lesznek. Ha pozitív a tört. Most viszont muszáj lesz.

Törtek bővítése. Ellenőrizz le néhány pontot az ábrán. amit nézünk. -tal csökken. és látjuk is.-48 -36 -24 -12 0 12 24 2 11 -3 36 20 48 29 -43 -34 -25 -16 -7 27 21 15 9 3 -9 -15 -21 56 76 -84 -64 -44 -24 -4 16 36 Semmi más nem. csak azért tettem. de értékük ugyanannyi . 363 Ha most ránézünk a táblázatra. Dikh má igazat mondtam. pedig -szal nő. hogy miközben az értékei -vel nőnek. akkor azt vesszük észre. hogy megfelelnek-e a táblázatban lévőknek! 363 Lásd. miként jönnek ki azok a függvényértékek. hogy könnyebben lásd. sem pedig ugyanolyan mértékű legyen. Hitted volna? Eme bővítést nem kötelező végrehajtani. Mint az ábrán látható nem szükségszerű. amiket a táblázatban látsz. addig -cel nő. . csak változott az együtthatók néznek ki másképp. hogy az és engelyek beosztása ugyanolyan léptékű.

hogy akkor is szerepel a föggvény nevében. annak hasznos lehet. akár úgy. Vagy úgy hogy. . Éppen ezért a függvényábrázoló programok is ragaszkodnak az 366 –hez. akkor elfogadta ugyan a konstans értékeket. 364 Mit tanultál? Semmit? Akkor menj vissza a szövegben és keresd meg azt a rész.  Ha nem írtam bele -et. ahol még értetted miről van szó! Majd onnantól újra olvasd el figyelmesen! 365 366 Hogy a ménkűbe is függhetne olyasmitől melyet nem is tartalmaz a hozzárendelési szabály ( ? Ha valaki számítógéppel szeretne ábrázoltatni függvényeket. akkor a függvény állandó . hogy . hogy mind ugyanott metsszék az tengelyt?364 ------------------------ Ha a függvény megadási szabálya nem tartalmaz változót. ha tudja. mikor nem is függ tőle. hogy a függvény értékei nem függnek -től. Így ábrája az tengelyjel párhuzamos egyenes. de nem rajzolt semmit. akár így. hiszen annak bármely értékétől függetlenül a függvény ugyanazt az állandó éréket veszi fel. hogy mind párhuzamosak legyenek? Mit kellene megváltoztatni. Így már látható.365 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 -3 -3 -3 -3 -3 -3 -3 -3 -3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Talán butaságnak tűnhet. Ő hát a nyugalom szigete rohamosan változó kis világunkban. De ez csak annyit jelent. hogy nem is olyan őrültség ilyen jelölésekhez ragaszkodni. hogy változó értékei mellett a függvény változatlan marad. Ez azt fejezi ki. hogy ezeket a lineáris függvényeket csak úgy volt hajlandó ábrázolni a program.Készíts táblázatot és ábrázold egyetlen koordinátarendszerben a következő függvényeket! Melyek lesznek párhuzamosak? Melyek metszik ugyanott az tengelyt? Miért? Mit kellene megváltoztatni a következő függvényekben. Vagy úgy. ha kiírtam a teljes alakokat.

2. stb. Akkor egy leszármazottja lehet pl. A nyújtás karcsúsítást. zsugorítva. . hanem több egyenes szakaszból álló tört vonal. ha nem érted őket! Az alapfüggvény (eltolva vízszintesen. sőt akár nem összefüggő görbe vonalak. nyújtva. vagy akár görbe. Ha az alapfüggvényt jelöli. ahol vízszintes eltolás mértékét jelenti.) állíthatjuk elő a belőle származókat (melyeknek ugyanaz a családneve). alakú. Függvények ábrázolása több lépésben Az itt említett függvényeket rögvest részletesen vesszük. Ezt több lépésre bonthatjuk: 1. nyújtást ( -nél nagyobb abszolútérték) vagy zsugorítást ( -nél kisebb abszolút érték)367 Az negatív értéke a tükrözést kódolja. a zsugorírás kövérítést eredményez a függvény megjelenésében. tükrözve. még ne ijedj meg. eltolva függőlegesen. függőleges eltolás nagyságát jelenti. 367 Ha negatív akkor ez a mínusz előjel az tengelyre való tükrözést jelenti.A továbbiakban olyan függvényeket veszünk melyek ábrája nem egyetlen egyenes.

Ekképpen az abszolút érték függvény esetén.3. balra) tengelyjel. A másodfokú függvény alapfüggvénye az így történhet: . tengelyjel párhuzamos . ahol az alap függvény az függvény ábrázolása így történhet:368 . a függőleges (le. 4. föl) pedig az elmozdítást jelent. az függvény ábrázolása 368 A vízszintes eltolás (jobbra.

Majd lapozz vissza ide. azaz a teljes valós számhalmazból kihagyjuk a negatívokat. A négyzetgyök függvény alapfüggvénye az Az . Azaz csak estén van értelmezve. ha azt elolvastad! Akkor minden világos lesz. És értékkészlete is csak a mínusz négy. Mert a gyök alatt nem lehet nulla. Aholis az . vagy annál nagyobb számokra korlátozódik. Azaz .369 369 Ha ez nem világos. ne aggódj! A következő fejezetben ezekkel fogunk foglalatoskodni. És a kimeneti oldal is csak nem negatív lehet: . függvény ábrázolása így történhet: A jelen függvényünknek a gyökjele alatt nem lehet negatív értéke. de a nullát nem. .A most következő függvény alapfüggvénye negatív bemeneti értékekkel nem rendelkezhet.

És . . Így kissé zsúfoltnak tűnhet. Ezért látsz minden színből kettőt. Alap függvénye az ábrázolása így történhet: 370 Két külön ága van az ábrájának. azaz . függvény És végül vegyük a hiperbola370 függvényt. Az .A következőnek pedig -re nincs értelmezése.

hogy kiszámolod néhány pont helyét a koordinátarendszerben. akkor a pontok -tengelytől való távolságát növeld a négyszeresére. Lássuk eme lépéseket! Ennek a mintájára. és aztán ezekre a pontokra alkalmazod a transzformációs lépéseket. csökkentsd az együttható szerint. ill. majd eme új távolságot csökkentsd a harmadára. Ha –dal kell szorozni. Tehát ha el kell tolni valamerre. akkor átkerül minden pont az tengely másik oldalára. Így lesz minden pont négyharmadszor olyan messze. akkor vidd -ször olyan messze. akkor eme már meglévő pontok mindegyikét eltolod a megfelelő irányba.Ábrázolásnál mindig teheted azt. vagy zsugorítani kell. ábrázolhatod bármelyik függvényt: Vegyük a függvényt: . vagyis egységre az tengelytől. mint eredetileg volt. Ha nyújtani. Ha szorzod -gyel. akkor a pontok tengelytől való távolságát növeld. Tehát ha egy pont az tengelytől felfelé egységre van és szorozni kell -tel. Persze eme két lépés sorrendje fel is cserélhető.

.

akinek az abszolútértékét firtatom. ha negatív. 372 S lám az abszolút érték mindig pozitív. mint egy átoperálás. 371 Újabb alfejezetet kezdtünk. Jó. Mi közöd hozzá? 372 Na. ki látott már ilyet? Ki az. hogy mi ez? Igen.371 betű. hogy megfosztjuk a számot az ő előjelétől. Persze mindig szerepel az adott függvény alapfüggvénye is. Az ábrázolandó függvények pontjaihoz készíthetsz táblázatot. aki tudja. hogy negatív vagy pozitív volt. így a függvények jelölését ismét kezdhetem stb. akkor abszolút értéke önmaga. Egy esetben éppen . ahogy az imént láttad. hogy az adott függvényeket ábrázold lépésenként. aki egyenes szakaszokból összefabrikált törtvonal. amikor az illető szám. nem mindig. ő az. ha olyan kedvem van? Nem. hogy abszolút értékről van szó. éppen .-ként. Mikor is . miként a számoknál is így jelöljük. akkor abszolút értéke éppen az ellentettje ( . Jaj! De hogyan megy ez matematikailag? Ha egy szám pozitív. Az megadja a pontok koordinátáit. az abszolút érték annyit tesz. és nem törődünk vele tovább. Az egyéb színű vonalak mindegyike eme alapfüggvény valamely egyedi transzformáltját ábrázolja. pirossal ábrázolva. Ez olyan.És most ismerkedjünk meg velük részletesen! A következőekben állandó feladatod az lesz. Egyébként is azt csinálok. Én ugyanis csak a végállapotot rajzoltam meg. amit akarok. Alap estben egy szimmetrikus Ebből származtatható sok hozzá jobban vagy kevésbé hasonló társa. Ezzel az egyenes zárójellel jelöljük. hanem pozitívként él tovább. úgy. Az abszolút érték függvény Na. .

Ami nem olyan nehéz. Csekkold le! Ott van? És nézzük végre a zöldikét! Ő most ilyen: . Mit tanultunk éppen az imént? Hogy csak az abszolút értékes tagot tegyük nullává ahhoz. mert ez annyit tesz. milyen értékre találjuk a csúcsot. hogy egy szorzat csak akkor lehet . De most ez nem igaz! Melyik hát az abszolút értékes tag? A És a mínusz négyet nem szabad ám kihagyni. szorzótényezője. hiszen ő is hozzátartozik az abszolút értékes taghoz. mert akkor azt kapjuk. de nem lesz a nulla. ezek mind az -ből bújnak elő.373 ami. ha legalább egyik tényezője De lényegében. hivatkozhatunk arra.Mint mondottam volt. hogy a függvény értéke hol nulla. esetén tehát egyenletet kell megoldani. Az összes többi estén is hasonló a gondolatmenet. Nézzük meg az ábrán a kék vonalat! Ott a csúcs? Mi helyzet a függvényre? Figyelem csak az abszolútértékes tagot tegyük nullává. Van valakinek bármi elképzelése. . úgy kapjuk meg. sőt nem is tehetünk mást. ha meg gondoljuk. hogy . Éppen nullánál. Ennek függvényértéke akkor nulla. mint az előbbiek alapján az -mat adja. hogy hogyan miért pont így néznek ki eme függvények ábrái? Vizslassuk meg a piros vonalat. Pl. hogy meg mondhassuk. hogy az abszolút érték mikor lesz nulla. Az előbbi két esetben ez éppen meg is egyezett azzal a helyjel. akkor is ebbe torkollik a gondolatmenet. hanem az adott abszolútértékes tagot kell nullává tenni. 373 Tehetünk mást is. ne az egész függvényt. Tehát itt lesz a csúcs. Tehát itt a csúcs. Ő az . mennyi lesz az koordinátája. hol. Nyugodtan oszthatunk -gyel. ha is nulla. Hogy hova esik a csúcsa. ahol a csúcs volt. lévén ő az együtthatója. Ezt kell nullává tenni. amiből következik. Lásd a narancssárga vonalat.

A csúcs második koordinátája itt 374 375 Most komolyan van még valaki. Vegyük még azt is észre továbbá. hogy mi az a ? Ecsém. De később majd olyat is rajzolok. Igen. felforgatási megbízott. Hádész birodalma felé. kövérebb). ha ez a tag pozitív. Méghozzá eme együttható a . akkor (enyhébben emelkedik. azaz hogy függvény érték nem kerülhet a csúcs domború felére. hogy mitől lesz soványabb. miként egy levitáló jógi. hogy az értekkészletben nincsen benne minden . így nincs függőleges eltolódás. .) Akkor áll valaki fejjel lefelé mikor az abszolút értékes tag együtthatója negatív. hogy vonjuk le osszunk -tal. kövérség pedig attól függ. hogy mekkora az abszolút értékes tag együtthatójának abszolút értéke. Most már értjük. mint az eredeti függvényünk. 374 tag A függőleges eltolódást nem az abszolút értékes tag. mint a függvény (soványabb). Ennek értékével kell a függvényt magasabbra emelni. ő a narancssárgáé. Itt van tehát a csúcs. Előbb elmondom a szabályt. hogy függőleges eltolódásukat mi szabja meg. Ha az említett együttható pozitív. hanem a másik. az az állandó idegen szóval. igen. akinek az abszolút értékes tag együtthatója eltér -től. ha az együttható negatív. . A kopasz (előjelétől kegyetlenül megfosztott) -es teszi a függvényt meredekebbé. ha ez a tag negatív. A piros függvény és a kék függvény sem tartalmaz tagot. Ezért is hívjuk a függvény csúcsát szélsőértéknek. a kódolja. 375 aminek az együtthatója. mint az eredeti piros függvény. hiszen benne a a konstans ( . Az előbbi függvények közül csak egy olyan. Nézzük meg a ződd vonalat! Ott van-e a csúcs. kövérebb. mivel benne a konstans található. A narancssárga egységgel az égiek felé emelkedett.Ebből az jön. Azt sem mondtam még el. hogy jobbra-balra (vízszintesen) milyen szabály szerint tolódnak el a függvények. És mi az. Azt még nem fedtem fel. míg egy negatív együtthatósnak. Ellenben a másik kettő tartalmaz ilyen adalékot is. aki nem tudja. Ebből a mínusz előjelcsak e fejreállítottságért felelős. hogy a csúcstól lefelé egy pozitív együtthatós abszolút értékes tagú függvénynek egyetlen pontja sincs. Ezt az együtthatót nem írjuk ki. ezért ez rajtuk meg is látszik. Ha ez nagyobb. ill. mint egy megereszkedett toka. Tehát mikor nem látsz együtthatót akkor annak értéke éppen . Ami nem más. a zöld pedig egységgel alább szállt. a csúcs felett nincs egyetlen pontja sem. A karcsúság. és . ahol lenni-e kell? -t mindkét oldalról. ami miatt fejjel lefelé áll a narancssárga? (A fent említett függvények egyike sem kövérebb. mint. És ennyivel eresszük lejjebb. ha egynél kisebb.

előbb esünk nekik átkalapálni a pofázmányukat! (Takarékra állítjuk az orrukat. Az alapeszme az. hogy jobban lássuk. tessék megjegyezni! Amikor abszolút érték függvényt ábrázolunk. Vigyázzunk azonban. . akkor itt hagyott értékeit (előjelét) maradéktalanul visszakapja. Abszolút értéken kívülre mindenki csak úgy jöhet.) Mindezt azért. hogy hol is vannak a csúcsaik. mert ezek teszik egyszerűvé életünket. csak ilyeténképpen könnyebben felismerhetők ama jegyeik. ha megtagadja valódi személyiségét. hogy valóban ugyanazok maradtak a függvények) 376 377 ill. mert a függvények nem változtak meg. Tehát a metamorfózis után:377 (vegyük észre. hogy az együtthatója legyen. ha az együttható az abszolút értéken belül negatív. :„ ” Ez nem is teljes metamorfózis (átalakulás).szám szerint mindig megegyezik a konstans taggal. így ez egy nagyon hatásos módszer a függvények ábrázolásában. azt más girbe-gurba függvények esetében is használni fogjuk. de ott nem említem meg külön. De ne féljünk tőlük. hogy mindegyik úgy nézzen ki. Mielőtt nekik esnénk ábrázolni. melyek ábrázolásukban segítségünkre lesznek.376 Ez így van a másodfokú függvényeknél is. és pozitívnak vallja magát. éppen a jön. akkor az előjelét bent hagyja! Ha visszajön. Lássunk még ilyen függvényeket: Hol is járunk a függvények jelölésének alfabetikumában? Jé. Ekkor a már esetleg kint lévő (eredeti együtthatója az abszolút értékes tagnak) szorzódik vele. E célból eme együtthatókat kivisszük az abszolút értéken kívülre. hiszen amit itt elsajátítunk. ezeket a ravaszságokat használjuk fel léptennyomon.

Csak azt tudjuk.) Esetleg még zavaró lehet. Ahol van átalakított alak. akkor azt az összes zárójelben lakóra elkövetjük. Annak elékszítése legyen házi feladat.379 ő a fonálfelelős. meggyőződhetünk róla.) Ezt azért teheti meg. hogy ki a negatív és ki a pozitív. hogy a szobában talált drog nem az övé. De ez könnyen orvosolható. annak alapján. (Örökös szobafogságra van íté lve. hogy miért írtam minden abszolút értéken belül előre az -et. amit már megszoktunk. mert úgy jobban hasonlít arra a függvényalakra. azáltal hogy előjelet cserél a szobatársával. Itt csak annyi a különbség. nem érti.378 És ott is igaz. Az kersse Ariadnét.(Azt hazudja. Ott is igaz. hogy ha a zárójelből kiemelünk valamit. hanem szobatársa is alakváltozást szenvedett? (Együttérez a szobatársával. hogy vannak -ek akiknek negatív az előjele. mert az abszolút érték annyit tesz. -6 -5 -4 -3 -2 -29 -25 -21 -17 -13 -1 -9 0 -5 1 -1 2 3 3 -1 4 -5 5 6 -9 -13 49 41 33 25 17 9 1 1 9 17 25 33 41 12 6 0 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60 -60 -54 -48 -42 -36 -30 -24 -18 -12 -6 0 -6 -12 378 Visszaszorzással (az imént kiemelt értékkel szorozva a bennlévőket). hogy különbség van köztük. Amúgy meg azért is.) Persze. hogy kívülről nem tudjuk. hogy a már kint levőkkel szorzódnak az éppen most kijövők. Az függvényeknél kispóroltam a táblázatot. hogy helyes. Azé mee. hogy lásd majd az ábrázolásnál is a lényeget. amit tettünk. . 379 Görögül: Αριάδνη. hogy az abszolút értéken belül nem csak az együtthatója változott. Ha egy tagból kiemelünk valamit. akkor azzal a valamivel osztjuk. (Jattolnak velük). Számokkal: És ezzel most csúnyán visszaélünk: Aki elveszítette a fonalat. ahogy ezt itt bemutatom a mostani függvényekre.Feltűnt. és az egyszerűséget. hiszen ez egyfajta kiemelés. miként az egyenleteknél is. akkor helyes és bölcs volt minden lépésünk. hogy negatív előjel nem jöhet ki. Ha visszakapjuk az eredeti állapotot. ott azt fogom használni.

mert a nullának úgy sincs előjele. tehát levonjuk -ből.380 A másodfokú függvény Olvasd el előbb. a szobatársból. (az eredeti alakba. az abszolút értékes függvényt! Itt eggyel fentebb. az előző témát.(Nem hord karszalagot). Két azonos előjelű szám szorzata mindig pozitív. Alapfüggvénye az egyetlen tagot tartalmazó kifejezés. Tehát: A piros azért pozitív előjelű. mert két negatív szám szorzata negatív. ezt helyettesítsük be -be. A piros pedig azért negatív. még ha távolról annak is tűnne egy-egy szakasza. egyedül él: 380 Két különböző előjelű szám szorzata mindig negatív. Ez a függvény már görbül.Ezek kiszámítása a következő. Orcája (grafikonja) . az másodfokon szerepel benne. vegyük az -et. de ez nem mond ennek ellen. a függvény sorába az adott érték oszolopába. könnyebb. Nem egyenes sehol sem. mert egy negatív és egy pozitív szám szorzata. Még szobatársa sincs. tehát hozzáadjuk a -hez. (a táblázat első sora) és gondolatban behelyettesítjük a kívánt függvénybe. minden cicoma nélkül. akkor a szorzat is nulla. . A kapott eredményt leírjuk. van emelve. Ha nulla az egyikük. Veszünk egy értéket az -ek közül. Neve szerint. Pl.

tehát kórosan lefogyott külseje van. mint . egységgel felfelé. ami nagyobb. kövér. A szobatárs . ami itt most jobbra egységet jelent. a függvény . még is.Ennek (jobbra-balra. csúnyán elhízott. Legfrissebb ismerősünk. mert lefelé görbül a szája. és annak (függőleges eltolás). lefelé nyílik a parabola. amiket itt leírtam! A csúcs helyzetét a legkönnyebb megvizsgálni. hogy az együttható negatív. az a konstans tag. Az ábrán ellenőrizzük le. ő ad utasítást négy egységgel történő lereszkedésre. a parabola felfelé nyitott. mert ez adja meg súlycsoportját (sovány. Amelyiknek felfelé görbül a grafikonja. így balra toljuk el az eredetit. Ez a kifejezés szabja meg a vízszintes eltolás mértékét és irányát. amiről a négyzetes tag együtthatója árulkodik. Mivel négyzetes tagjának (másodfokú tag) együtthatója negatív. Az szobatársa a . a főbérlő. Erről már meséljetek ti! Mindent tudtok hozzá.381 Azon kívül. Megkeressük a csúcsának (vízszintes eltolás). meghizlalt változatai a többi másodfokú függvények. kettőjükből alkotott kifejezés (amit a zárójelen belül látsz). És akit eddig nem említettünk. Ugyanolyan szabályok szerint . átlagos). Az együttható értéke pozitív. a függvény többi pontját a táblázattal hasonítsuk össze! 381 Szomorú parabola. mint azt már az abszolútérték függvénynél láttuk. karcsúsított. le-föl eltolt. miként az abszolút érték függvénynél is láttuk. Majd megnézzük az négyzetes tag együtthatóját. Ő gondoskodik a függőleges eltolásról. . az a mosolygós parabola. A konstans .

25 -3 9 -142 2. Gyakran előfordul. akkor mindig az adott függvényhez igazíthatod az értékeket. sőt a teljes négyzetes tagnak is lehet egy együtthatója. mint az iménti példákon láttuk.-6 36 -295 -3. Házi feladat.6 -5. ami ismét csak nem kell.6 -23. Ez senkit ne tévesszen meg! Ez általában nem lesz az egész függvény teljes négyzete valamely kifejezésnek. Így hát ne fitymáld le az ábrát. De az illedelmes. hogy könnyen ábrázolhassuk. se a táblázatot! Jó néhány pontot így is le tudsz ellenőrizni.4 -15.25 -5 25 -238 -2. Ekkor előbb rendezzük a már ismert alakra.25 Sajnos az ábrán nem látszanak a túl nagy értékek. kellően udvarias viselkedést a csúnya hölgyeken lehet jól megtanulni. mert a szép nőkkel amúgy is udvarias az ember. hogy nem ilyen szépen. hogy négyzetszám legyen.4 -28 0 0 -43 15.6 -59. csinálj másik ábrát.25 3 9 2 36 -12 4 16 5 44.25 -1 1 -70 10. Csúnya függvényeket választottam. Ezt az átalakítást nevezzük .4 -45. és táblázatot! Ha külön táblázatban. sem a nagyon negatív tartományba esők.4 -52 -4 16 -187 -0. és azon kívül még lesz egy maradék tag. hanem csak a függvény egy része.4 -9.25 5 25 2 53. Pedig a táblázatban több ilyen is van. rendezett alakban van megadva a másodfokú függvény.6 -7 6 36 -7 63. . és ábrán helyezed el a függvényeket.6 -19 2 4 -7 28.25 1 1 -22 21.4 -39 -2 4 -103 6 -33.

ott láthatsz még erre példákat. ami az eddigiek során még nem volt. ugyan nehogy azt mondjuk már. félbevágott parabola. hogy növekvő a rajzolata. Ha nem. a komplex számok halmazát. Valójában van egy fejezet. . Viszont eme most tárgyalásra kerülő család nem lesz mindenhol értelmezhető. akkor ott a tankönyved. Eddig csak négyzetes és nulladfokú tagok voltak. Az eddigi függvényeknél nem kellett külön mondani. hogy mi az . nem értelmezhető negatív számokra. hogy mit jelöl az ? 384 385 Egy bővebb halmazt megengedve. akkor úgy fekszik. hogy eddig is volt elsőfokú benne! Ami a zárójelen belül volt azokra a négyzetre emelés vonatkozott. címmel. akit még el is gáncsoltak. ha valós számokat akarok . mint egy. Miként a páros gyökvonás. Az elsőfokú tag. Ha a négyzetgyökös tag együtthatója pozitív. Mit gondoltál mi az a kis kettes a zárójel jobb felső sarkában? 383 Ki emlékszik rá.385 382 Jaj.383 mert mindegyikük értelmezve volt a teljes valós számegyenes felett.384 Általános és középiskolában nem akarunk mást. A négyzetgyök függvény Őkelme úgy néz ki. tanárod. és hasra esett. fejezetben. akkor pedig csökkenő a függvény menete a teljes értelmezési tartományon. a négyzet gyökvonás is ilyen.Ennek van egy olyan tagja is. Apropó értelmezési tartomány.382 Ilyen átalakításokról remélhetően írtam még c. ha negatív. már a negatív számoknak is lesz páros gyöke. Én nem. osztálytársad. Ők segítenek.

Ha úgy jobban tetszik. Én most itt nagylelkű leszek és megengedem. Ez az éppen az idevalósi. azaz pozitív. a többiek meg hagyjanak engem békén. akkor bármilyen nagy értéket felvehet viszont ennél kisebbet nem. Ami annyit tesz. vagy . A csúcs kampós oldalára esők biza ki vannak zárva. hogy csak egy zárt elit kör jusson be a party -ra. vagy csak maximuma van. hogy csak a nál kisebb -ekre vagyok kíváncsi. nem engedjük be. miként azt már az abszolút érték és másodfokú függvényeknél is láttuk. mindenki úgy sem tud. Ezt már tudnotok kell. Az értékkészlet is éppen így csak bizonyos számokat foglal magába. a kifejezés a gyök alatt legyen És ezt a kisebbnagyobb relációs jelekkel lehet kiválóan kifejezni. a pozitív végtelen értékeket jelenti. amerre nagyobb értéket lát. hiszen a fele társaság (a negatív számok) természettől fogva ki vannak zárva. hogy aki idáig el tudta olvasni kicsiny értekezletünket. ő nem tehet ilyet. akkor is. Ekkor az nem az előbbi lesz.Annak megállapítása végett. (Egyetlen csúcs. vagy csak minimuma. de mivel itt nem egy számot keresünk. é s annál jobban csak a még több pénzt. mondhatnám azt is. dönti el hogy mely -ok vannak a buliban. hogy minden meghívót kap. hiába is hoz Martinit.. mindig arra tátja a csőrét. kacsacsőrt). feltételezem. Ez mindenképpen így van. hanem csak . Növekvő négyzetgyök függvénynek a csúcsnál van. hogy negatív legyen. Ha maximum értéke van. mint amikor az abszolútérték függvény és a másodfokú függvény csúcsát kerestük. a ellenben a negatív végtelen . az látott már ilyen (kacsaszőrt. akarom mondani. a minimumnál helyen pedig a legkisebb értékét. hanem a feladat kiteremtője.A maximum helyen veszi fel legnagyobb értékét a függvény. Bla-bla-bal. hogy bárki jöhessen. Egészen pontosan a gyök alatt lévő kifejezésnek nem engedjük meg. viszont ennél nagyobbat nem.) Ha minimum értéke van. Ha mégis eljő. De ezt már mindenki tudja. Tehát a -nak sem érvényes a belépője. ahol az reláció fenn áll. És itt is a csúcs (bár ennek csak félbevágott csúcsa van). hasonlóan járunk el. hogy mely számokra lesz a függvény értelmezhető. Mivel Dagobert úr nagyon szereti a sok pénzt. És a csúcs második koordinátája itt is megegyezik a függvény függőleges eltolási felelősével. Pl. Eme függvényeknek miként az egyszerű abszolút érték és másodfokú függvény nek is. Ha valaki még tovább akarja szűkíteni a bulizók körét. bácsit hívjuk segítségül a kacsacsőrével együtt. ennek transzformáltai lesznek az ő családtagjai. akkor bármilyen kis értéket felvehet. kötekedést lehet kitalálni. aki nem negatív. alapfüggvény. értelmezési tartománya tehát az lesz. csökkenőnek pedig . És még sok -sok féle szemét piszkálódást.386 386 A értékeket. Persze ez a valaki nem a feladat megoldója. ha nem kötöm ki. mint a csúcs setén. akkor egyéni megszorítást tehet.

de előbb nézzük. hogy egyre közelebb és közelebb kerülnek egymáshoz. . a piros vonal és a kék sosem fogja egymást metszeni. És a -nek. ahogy értéke minden határon túl nő. a gyökös tag 387 -re nulla az argumentum. . És Csökkenő függvény. Eme függvényeket is kényelmesebb lenne külön táblázatokba pakolni. de a függvény balra tükrözött párja a -ra nulla az argumentum. így míg ez utóbbi csökkenő. de még érinteni se. mert igaz ugyan. mert a konstans. ő növekvő. de sosem kerülnek egy vágányra..388 Ez annyit tesz. Csak végtelenül megközelítik egymást. Nem csökkenő. mindegyiket saját tulajdonságaikhoz mért értékek felhasználásával bemutatni. És a konstans. hogy milyen bolond 387 388 Együtthatója Végtelenül kicsinnyé „ ” válik köztük a távolság. Lásd az ábrát! A fekete függvény! Bármennyire úgy látszik is. hogy konstans a a gyökös koefficens.

95 -0. A hiperbola függvény Alapfüggvénye a fordított arányosságot fejezi ki. Az értékek . Ám a korábbiakkal ellentétben nem intervallumok hiányoznak. Ha az -nek van saját együtthatója a gyök alatt. miként az abszolút értéknél sem tehettük. Ez ismét olyan függvény melynek értelmezési tartománya és értékkészlete is csonka.06 1.51 érték lesz. ha erre nem figyelünk.80 És most lássuk az okosabb megoldást. hanem csak egy-egy szám.17 -3 ! ! ! 7 5 1. mint pl. hogy mennyivel tetszetősebb számok jöttek ki? Bár nem lehet az összes értéket leellenőrizni az ábrán. És rengeteg olyan értelmezve. -5 -4 -3 -2 -1 0 ! ! ! ! ! 0 ! ! ! ! ! ! ! -6. az ki is hozható onnan.00 2.számok jönnek ki. amikre a függvény értéke szép egész lesz. Nyilván e számok is leolvashatóak a függvény megadási utasításából.39 -0.27 -4. csak ne felejtsünk el gyököt vonni rajta. akkor nem sokat lehetne látni a grafikonon. Minden függvény esetében olyan -eket választok.00 -5.55 -3.41 -3. Az értékek közül az fog hiányozni az -ből. miként ez eddig is így volt. mert ha nullától ilyen távoli értékek is szerepelnének.35 -3.49 0 0.29 3 3. Hiszen a nevező nem lehet nulla.59 -4. és a negatív előjelet nem hozhatjuk ki.73 2.65 2.24 ! ! 0 1 1.00 ! ! ! ! ! ! -1. melyre a függvény nincs is 1 2 3 4 5 1 1. ugyanis ezt nem szabad neki.41 1.76 -3.82 -1. ahol a nevező a nulla értéket venné fel. (Ezt jelzik a felkiáltó jelek).00 -4. 0 0 1 1 4 2 9 3 16 4 25 5 36 6 49 7 64 8 81 9 100 10 121 11 144 12 169 13 196 14 225 15 256 16 289 17 3 4 7 12 19 28 39 52 67 84 103 124 147 172 199 228 259 292 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 -4 -3 0 5 12 21 32 45 60 77 96 117 140 165 192 221 252 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 285 11 -6 -5 -4 -3 4 7 5 5 8 3 13 1 20 -1 29 -3 40 -5 53 -7 68 -9 85 -11 104 -13 125 -15 148 -17 173 -19 200 -21 229 -23 260 -25 293 -27 -281 -248 -217 -42 -39 -36 -188 -161 -33 -30 -136 -113 -27 -24 -92 -21 -73 -18 -56 -15 -41 -12 -28 -9 -17 -8 -1 -6 -3 0 4 7 8 3 6 9 Ugye.

tehát úgy is megadhatjuk. Minden függvényre igaz. és milyen mértékkel kell eltolni vízszintesen és függőlegesen. vagy pozitív végtelenben. hogy eme érték a függvény végtelenben. akkor a törtes tag éppen nem lenne jelen. 390 A függvény határértéke az. hogy hogyan árulja el a függvény. Márpedig ekkor nem hiperbola lenne a függvényünk. Az értelmezési tartományt és értékkészletet mint halmazokat. hogy az adott jellemvonást meghatározó tag együtthatója sohasem lehet nulla. 390 a A jel a halmazok közötti kivonást jelenti. Pl. A nyújtást. mely számok hiányoznak a valós számhalmazból. A pontos vessző azért jobb.} Alapfüggvény: Na. . amihez olyan közel kerül. E függvénytípusnak negatív és pozitív végtelenben is ugyanaz a határértéke. Eme értékeket kapcsos zárójelben.. hogy -ből (valós számok halmaza) kivettük a nem megengedett értéket. hogy szinte már felveszik azt az értéket.közül pedig az hiányzik az -ből. mert ezt ugyancsak nem teheti meg. hogy mi a függvény határértéke például ben. amit akkor venne fel a függvény. {első érték. ha a törtes tagja nullává válna.389 Úgy is mondhatnánk. melyek hiányoznak az értelmezési tartományból és az értékkészletből? Egyúttal ezen értékek mutatják azt is. második érték. vagy negatív végtelenben. látod már. értékeket. mert a törtes tag számlálója egy -tól különböző szám lévén sosem lehet a tört értéke nulla.. mert a sima vessző összetéveszthető a tizedesvesszővel. mint azt sokan kitalálták. hogy megmondjuk. hogy hová. Ezért beszélünk arról.stb. a törtes tagok számlálói kódolják. pontos vesszővel elválasztva soroljuk fel. 389 Ha mégis nulla értéket venne fel a tört számlálója. hogy mik azok az értékek. A határérték adott értékétől (a helytől) függ. Itt tehát azt.

333 -4. ∎∎ .727 -4.143 4.714 7.5 -1 7.555 7.625 7.25 -0.5 -4 -4. melyekkel már az általános iskolában is találkoztál.25 -1 2 3 3.333 4.4 4. Egyéb függvények.667 9.8 4 0 1 2 3 4 5 6 ! 1 0.833 8 ! -2 -3.2 -4.5 -5 ! -3 -3.25 0.5 4. hogy a függvény az adott helyen (adott értékre) nincs értelmezve.5 0.2 0.667 4.333 -0.5 -4.538 A felkiáltó jel ismét azt jelöli. ill.333 0.5 3.7 -4.5 -3.625 -4.125 -4.455 4.-6 -5 -4 -3 -2 -1 -0. a függvények jellemzése más fejezetekben keresendő.25 -4.25 8.5 -4.571 -4.4 -4.167 8.111 -4.2 -0.1666 -0. Ezzel befejeztük azon függvények ábrázolásának tárgyalását.5 7.75 -4.667 -4.1428 -4.5 12 ! 2 4.1667 -4.25 4.

Tekintve. „bármely”. balról nyitott jobbról zárt. Mindkét vége zárt. A és a a negatív végtelen és a pozitív végtelen jelei. van-e. milyen szélsőértékei vannak. hogy hol van értelmezve. jobbra. A zárójeleket is figyeljük meg! Más alak. Így tehát négy féleképpen lehet egy intervallum két végét leírni. Ha megkapod egy függvény ábráját.-t pont nem fogjuk vizsgálni! Azt meghagyjuk másoknak. Az ugyanazt jelenti.391 S csak azokra melyeket felsorolunk a kapcsos zárójele belül. Ellenben a szögletes zárójel. Ennek üres karika a megjelenítése intervallum rajzos ábrázolása esetén. és ne keveredjen minden összevissza. Azt majd egy másik kötetben vesszük elő. a ∌ pedig azt jelentik. és adjuk meg. ismételjünk át néhány gyakori jelölést! Ezek így sorban a valós számok. Na ezt a stb.” A ill. hogy a nullától nagyon-nagyon messze a számegyenesen balra. hogy „nem eleme”. kilenc és tizenhárom. és az irracionális számok halmazait jelölik. Gyakorlatilag azt jelentik. páros-e. . Ha hozzárendeléssel. ill. balra álló halmaznak. „mindegyik”. Mielőtt belevágunk. stb. Ezt úgy mondjuk. Azonkívül senki. periodikus-e. Magasabb szinten ez történhet. „bármelyik”. Mindketten azt jelentik.: Olvasd: „ eleme az halmaznak. Ha ellenben a száját elfordítja a számtól. éppen úgy is. a racionális számok. hanem egy minden 391 Azért egészségesebb dolog pontos vesszőt tenni az elemek közé. azaz a számegyenes egy szakaszára utal. balról zárt jobbról nyitott. és ne is pszichológiai jellemzésre gondoljunk itt! Mert a függvények ama tulajdonságait vizsgáljuk. az egész számok. hogy a tőlük balra. mert ez nem része eme jelen stúdiumnak. hogy a tizedes törtek is egyértelműe n jelölhetők legyenek. Ezt úgy mondjuk. egy egész intervallum minden pontjára. Ilyen kritériumok. akkor a végpont hozzátartozik az intervallumhoz. ill. Mindig a halmaz felé néz a nyitott fele. A ∀ jelentése: „minden”. más jelentés! A kapcsos zárójel. ill. és ennek segítségével ábrázolod.Függvények jellemzése Ne kriminológiai jellemzésre. azaz mi az értelmezési tartománya. hogy a végtelen nem egy fix pont. vagy fontos vonásaik felismerhetőek lesznek. melyek szerint könnyebben ábrázolhatóak. hogy zárt az intervallum azon vége. akkor az a végpont nem tartozik az intervallumhoz. De ezután már megint csak puskázhatsz róla. De ezt most itt nem tárgyalom. A negatív végtelenben mindig nyitott az intervallum. Itt tehát a nyolc. hogy nyitott az intervallum azon vége. Ha a szögletes zárójel a számérték felé fordítja szájadékát. akkor ábrázolnod is kell.” Olvasd: „ halmaznak eleme a . akkor csak onnan kell lepuskázni ezeket a tulajdonságokat. a természetes számok. jobbra álló szimbólum eleme a tőlük jobbra. nem része valaki valamely halmaznak. egy halmaz elemeire utal. monoton-e. Ezt rajzban teli karikával jelezzük. képlettel kapod meg. Pl. mindkét vég nyitott. mint az . miként a pozitív végtelenben is. hogy előbb jellemzed. és hol a zérus helye. A számok az intervallum végeit jelentik.

a mínusz négytől a kilencig tartó. mert mindig odébb van. Sőt még annál is odébb. a mínusz négytől a kilencig tartó. Pl.határon túl növő szám. Hiszen ha fix lenne. Azaz. hétköznapiasan mondva. balról nyílt. A mínusz négytől a kilencig tartó nyílt intervallum. jobbról nyitott intervallum.: A mínusz négytől a kilencig tartó zárt intervallum. akkor nem lenne végtelen. Tehát. a végtelenig terjedő intervallumok a végtelenben mindig nyitottak: . balról zárt. jobbról zárt intervallum. nem lehet benne egy intervallumban.

amit már tanultál. gyere vissza és tanulmányozd azokat is. Különben tízszer-húszszor ilyen vastag lenne a könyv. Azokat nyugodtan ugord át. hogy sorban kell olvasni ezt a könyvet?392 Beszéljünk előbb arról. hogy nem ott van. hogy mit is jelentenek ama tulajdonságok. a pozitív végtelen pedig: Minkét végtelen együtt megjelenítve: Ebben a fejezetben rengeteg olyan függvényt és eljárást láthatsz. Kép zeld csak el. Sőt még annál is messzebb. hanem annál sokkal messzebb. mert több korosztályhoz is szólok egyszerre. Jelölni pedig nyillal tudjuk a végteleneket.stb. Később. ahova írjuk. ezeket még így is sokszor megismételtem. amiket nem mertél előtte. ha külön-külön kezelnék minden gyereket. . amit még eddig nem ismertél. hogy milyen sokszor kellene elmondanom ugyanazt. Bőven marad még így is olyan. Lévén. Ki mondta. melyek alapján jellemzünk egy függvényt! 392 Mindez csak azért. Sok átfedés van a tananyagban. A negatív végtelen jelölése A másik véglet. ha megokosodsz.

Ezt így jelöljük: . stb. Vizsgáljuk meg. Ez a megszorítás lehet pl. Jelentése szerint tehát az értelmezési tartományhoz azon a bemeneti értékek. A bemeneti értékek egy darab független változójú függvények esetén -szel vannak jelölve. erre vagy arra az értékre. nem tekintjük értelmezhetőnek a függvényt. értsd azon -ek tartoznak hozzá. Így az értelmezési tartományhoz azok és csak azok a bemeneti értékek tartoznak hozzá. Pl.Értelmezési tartomány Azon független változók halmazát jelenti. Amely bemeneti értékekre ezek nem teljesülnek. mint bemeneti értékekre. a páros gyök alatti kifejezések negatív voltát nem megengedő kikötések. az. ilyenek a nevező nulla voltát kizáró kikötések. melyeket a szabályok megengednek. amelyeket semmilyen algebrai. logaritmusokra vonatkozó kikötések. A kikötéseknek külön-külön és együtt is teljesülniük kell. Ahol ez nem egyértelmű. vagy egyéb matematika kikötés nem zár ki. megkaphatóak a függvény értékei. melyekre nézve. hogy itt vagy ott. függvényismereti. Az a Maga az értelmezési tartomány jelben ilyen alakokat ölthet: . azok nem részei az értelmezési tartománynak. hogy a következő kifejezések hol vannak értelmezve! Válaszok: Az feladat részében a nevezőt kell megvizsgálni: tehát Tehát ezen az egy értéken kívül minden más érték megfelelő. Vagyis nem zárnak ki. ott megszorításokat teszünk. mint kimeneti értékek.

kivéve a mínusz ötöt. a mínusz öt kivételével. A függőleges aszimptota mindig pont a kizárt értéknél metszi az tengelyt. a valós számok halmazát jelenti. az ábra: A piros vonal jelzi az aszimptotát. ha úgy szimpatikusabb: „Minden olyan . mert a számláló nyugodtan leh et nulla.” Vagy. De igyekszik hozzásimulni. A részben is csak a nevezőt kell megvizsgálni.” Vagyis a mínusz ötöt gyevi bíróvá választották. nem lehet csak részese a bulinak. hogy a valószámok halmazából a mínusz ötöt kihagyjuk. az nem gond. Íme. hogy az legyen: Vagyis Mint az imént most is egy kizárt érték van: a igen. Az egész sor tehát ezt közli: „A valós számhalmaz minden eleme. Ezt a vonalat nem metszheti. Ellenben a nevező nem szabad.mely eleme a valós számok halmazának. De mindenki más ∀ .∀ Ahol a ∀ szimbólum jelentése „minden”. az szimbólum pedig azt. nem érintheti a függvény. az jelentése „eleme”.

tekintve. Ezt írhatjuk így is: ∀ . És a négyzetgyök bizony páros kitevőjű. ellenben van gyökös tagja.Na. ha a gyökkitevő páros. Pontosabban csak az van neki. Tehát: Azaz mindenki kizárattatik. aki kisebb. mert a kis kettes gyökkitevő nélkül is ugyanezt jelent. mint mínusz hét. vajh mi az a piros egyenes? A résznek nincs nevezője. hogy írhatnánk így is: Csak merő lustaságból nem írjuk így. Márpedig a gyökalatti kifejezés nem lehet negatív.

hanem elválasztja az értelmezési tartományt az értelmetlen tartománytól. Itt csak tőle jobbra létezik a függvény. A részben is azonos a gondolatmenet.A piros egyenes most nem aszimptota. balra nem. Röviden: ∀ .

cseppet sem csíp.Az rész olyan. . Itt egyszerűen mindenkit szeretettel látnak: ∀ Az részben nem csak a nevező. Mivel a gyökkitevő nem páros. ezért nincs is értelmezésileg tartományszűkítés. de a számláló is berzenkedik bizonyos értékektől. mint egy igazi Johnson & Johnson sampon.

vagy a kettőtől ötig terjedő. teljes jogú polgára az értelmezési tartománynak nevezett államnak. : Másként mondva: És a két szaftos feltét(t)el együtt: ∀ Magyarán a intervallum kilukasztva a -nél: ∀ Kiolvasva: „ Az összes mely a mínusz öttől kettőig terjedő. És senki más nem. ” . a páros kitevős gyök miatt.Vagyis a nevező szerint: És a számláló. él és dolgozik. jobbról zárt intervallumban született. jobbról nyitott intervallumban. balról nyitott. balról zárt.

hogy -nél kisebb. (mivel a gyökkitevő páros): A két feltétel együtt: ∀ Ne keverjük össze a [ ] és a {} jeleket. meg mondhat. A nevező szerint: Azaz A gyökös cucc szerint. utóbbi egy halmazt elemeivel felsorolva.Vegyük észre. a gyökalatti cucc nem lehet negatív. az ő szava most. hogy a nevező nem lehet nulla. amit akar. és csak eme kettőre . értelmezési tartomány szempontjából nem számít. ill. -nél nagyobb -ekre és a szakadási pontban a függvény nem létezik. A részleg kifejezésében az jut kifejezésre. az előbbi egy folytonos intervallumot jelent a két beleírt érték közötti összes játékosra utalván. A számláló.

A kék vonaltól balra. A piros vonalaknál pedig. hogy a mínusz tizenhéttől a végtelenig terjedő intervallum két helyen van kilukasztva: a mínusz kilenc és a kilenc hűlt helyén. hát őket! Az rész: . mint a komcsi szobrokat a rendszerváltás után. -nél kisebb értékekre nem létezik a függvény. -nél. Úgy eltávolították őket. Persze jelölhetnők így is: ∀ De akár így is: A legjobb talán a legelső. megszakad.utalván. Tehát ez az egész hóbelevanc annyit tesz. rövidsége miatt. Állapítsuk meg a következő kifejezések értelmezési tartományait! Lássuk. és -nél.

mint a kérész) Itt is loggal-körömmel harcolunk. Eduárd király. így a két gyöktől kifelé. azaz a kisebbiktől balra. . (pocija). becsületes nevén argumentuma. fakó király vágtat kehes lován. Így a hatnál és az alatt nem létezik a függvény. a nagyobbiktól jobbra feküsznek a jó tartományok.A logaritmus hasa. csak pozitív lehet: ∀ Csak a -nál csak nagyobb -ekre van értelmezve. tehát: Nehogy má valaki megoldó képlettel vacakoljon! Most -tel a legegyszerübb: Vagyis Mivel a Egy mosolygós parabolát ad. A rész: (ami majdnem olyan.

Periódusa az egy . Cili. úgy másolódik tovább. Hivatalosan lejegyzetelve: ∀ Az és között nyista a függvény. Alapesetben mikor így néz ki: . Cicácska.Ez lehet csak. Így minden egész -vel odébb. Cilácska. Hogy . . HUGICILA. olyan -ek jöhetnek szóba. A mint Cila:393 A tangens egy periodikus függvény. Tekintve. De mindenhol máshol megvala. hogy a Most nekünk ilyen van: Tehát a nevező itt sem lehet nulla: 393 Cila. mint a . melykre igaz.

Vagyis jelölhetjük így is: Mindezekbő pedig: Rendezve: Még tovább Sőt: . ahol a szög És persze az itt is egész. negatív és pozitív. Így a két duma helyett elegendő annyit mondani. A koszinusz akkor nulla. máris a másikban találjuk magunkat.Mivel a koszinusz is periodikus. hogy a koszinusz pocija nem lehet Ahol egy tetszőleges egész szám. így ezt is figyelembe kell majd venni. Vagyis Azonban a között éppen csak egyetlen az eltérés.Így az egyik feltétből éppen -vel történő elfordulással. Azaz De közben minden olyan értéknél is nulla. ha a szög Ahol a egész szám kell legyen. sőt nulla is lehet.

A függvény ábrája. A piros vonalak az aszimptoták. . hogy a függvényben ott szakadások vannak. Ezek tengellyel vett metszetei adják azon értékeket. Ez úgy látszik.Tehát az értelmezési tartomány: ∀ Ahol a jelentése: „olyan . Azaz egész értékeket vehet csak fel az . melyekre a függvény nincs értelmezve. mely eleme -nek.

hogy mettől meddig terjed a függvény az főként a tudásunkra kell alapozni. balra. Pl. így nem is csatoltak el tőle tartományokat Trianonnál. Ez a jelen függvény nem találtatott háborús bűnösnek. stb. ami arra utalna. mert a kitevőben lévő számok csak tologatják jobbra. ami szűkítené az értelmezési tartományt. logaritmus a pocijával együtt. tengelyen. A hitre. így egy kis tili-toli mit sem változtat az értelmezési tartományon. tört nevezője. Gyökösség. de mivel eredetileg is az egész intervallumra kiterjed.A rész: Az exponenciális függvény a teljes valós számegyenes felett értelmezve van. H acsak nincs a kifejezésben olyan. ∀ Sajnos az ábrán nem látszik semmi. Tehát mindenhol értelmezve vagyon. No. de .

ha a pocijában csak pozitív számok vannak. Így a pocik: Azaz: Győztes az mert ha ez teljesül.Az rész: Érdemes átírni: Ekképpen nem esünk abba a hibába. a logaritmus úgy szereti. Ez ugyan a tört pozitívságának eleget tenne. tekintve. hogy ott is van egy ismeretlen: A logaritmus értelmezése szerint az alap nem lehet és nagyobb kell legyen. de jaj. az igaz a másiknak is. Bár nyilván szűkebb részt ad. hogy a tört nevezőjét és számlálóját is negatívnak választjuk. mint nulla: De a győztes pocak az állítást és a -t már úgyis magában foglalja: ∀ . Meg kell még vizsgálni a logaritmus alapját is.

így ő lesz a függvényérték. egyenlővé tesszük -nal. Ilyenkor a számítógépek sietnek segítségünkre. Persze írhatnánk helyette -et is. kedves kollégáim! Majd igyekezzünk a kifejezésből az -et kefejezni. hogy a kifejezést. főleg az érthetőséget ez segíti leginkább. hogy középiskolai módszerekkel nem végezhetjük el. Didaktika is van ám világon. Komolyabb függvénytani ismeretek kellenek hozzá.Csak kilencnél nagyobb -ekre él a függvény. Az alapgondolat az. És ebből már az is . hogy eme változó a függő változó. hogy a szélsőértékek meghatározhatóak legyenek. Szerencsére léteznek oly egyszerű kifejezések. Gyakran még ezek sem elegendőek. Tekintve. melyeket a jelen tudásunk alapján is megvizsgálhatunk. de egy odakanyarítása mindig egyszerűbb. Az értékkészlet meghatározása Általános esetben ez lehet olyan nehéz. hogy papíron kiszámolhassuk.

És ennek az egyenletnek a jobboldalán látható. Adjuk meg a következő kifejezések mint függvények értékkészletét! Az rész tipikusan az. ill. Röviden. amit egyszerű megoldani. És kifejezni -et. Az említett metódus szerint. No. a másikoldalon csak az található a kifejezésben. erre gondoltam. az értelmezési tartomány vizsgálatánál látott módon megengedett. Ezt kell megvizslatni. nem megengedett értékeket. Ehhez először is szorzunk a nevezővel. hogy mely -ok zárják ki ezáltal magukat. hogy ez nem mindig lehetséges zárt alakban.kifejezésre jut. hogy csak az egyszerű esetekre van egyszerű megoldásunk. Nevezetesen. ( -mal: Majd egy oldalra kollektáljuk az -eket. ha az éppen a értékét merészelné felvenni. Ebből tehát az értékkészlet: ∀ . -nal kell egyenlővé tenni. átforgatjuk az formációt egy állítássá és erre keresünk a már az előzőekben. hogy az csak egyetlen esetben záródik kívülre. Amennyiben az kifejezhetővé lett.

Az nincs a függvény értékkészletében. A feladat része is hasonlóan értékkészleteződik: Egyenlővé tesz : Szoroz a nevezűve: Egybekollektál az : Azaz: ∀ . mely itt a vízszintes aszimptota. Így soha nem érintheti a pirosat.

hogy ne pozitív alapja legyen. Vegyük mindkét oldal ötös alapú logaritmusát: Ekkor a hatványkitevő. lecsúszik a lábunk elé: A pedig nyilván egyenlő -gyel: És itt az szerinti gubanc éppen a nem pozitív számokra van. mivel nem is engedjük meg neki általában sem. ha a hatványalap pozitív. mivel egy exponenciális kifejezés mindig csak pozitív értéket veh et fel. A részleg ránézésre adja magát. Tehát ∀ köll legyék. akkor az még mindig alkalmazhatja az előbb látottakat. ha valaki vaksi. . hogy: ∀ Azonban.Az értékkészletből hiányzik az . de azonkívül mindenki jelen van. Márpedig ez az. mint Bottyán apánk. akárcsak mint egy fejkötés. Így tehát simán azt mondhatjuk.

Kizárólag a nullánál nagyobb -ok kaptak meghívót a buliba. Vagyis az szabályozás lép érvénybe. ha már nem látjátok: Mivel az exponenciális rész önmagában pozitív értékeket adhat csak. mert a kölönbségre hiába engedjük rá a logaritmust. Bottyán fiak. Ami így is jelezgethető: ∀ Aki vaksiságát tetézendő. még hitetlen gyaur kutya is. testvériség. annak itt a lassúbb és teljesen felesleges levezetgetés: Szabadság. abból ugyan ki nem szedjük az -et. Halljátok hát. A rész is egyszerű. De még Chuck Norris se! És most meglogozzuk hármas alappal: . egy -tel való lejebb értékelődéssel. egyenlőség! Hozzáad . így a konstans csak ezt módosítja.

Úgy.Lecsúszik a fejkötése az orra elé: A mi más lenne. (Korhatáros függvény. hogy a kettest hozzáadjuk. és értékeket is felveszi. Ő nem is. Még a Zolika is. jó. akkor eme két határt tolja feljebb -vel. mint : És a kikötés -ra: Mint azt már amúgy is tudta mindenki. mint – .) Az rész is adja magát. annak a neve. hogy és között ficereg. Ha azt a . A szinuszról tudni illik. Na. Minden aki nem nagyobb.

mikor a szöget akarod kiszámolni. az szinusz értékének ismeretében. hogy Így most jelen esetben: Vonjunk le mindkét három oldalról -őt: De nem mínusz a kíváncsiságunk tárgya. hogy csak akkor nem sír a számológép szája. amit a számológépen is megtalálsz. És tudjuk. Tudod.Azaz csak a szinuszos részre ez lenne: ∀ És az emelés miatt ez lesz: ∀ A vakegerek kedvéért levezetjük: Vegyük fegyelembe. hogy a . vagyis a számegyenes balról jobbra növő értékeinek megfelelően pedig: És ezt mondtuk az előbb is: ∀ . ha olyan bemeneti értéket akarunk adni. Szorozzunk mínusz eggyel! Ekkor természetesen fordul a kacsaszőr: Értelmes irányban. hanem a pluszos. így tehát: Az szinusz inverz függvénye hozza elő az -et. amelyre igaz.

Ezeknek meg hiába adományozunk bármilyen véges számot. Más viseletű egyénekből pedig egy teremtett lélek se. akkor vezesd le te! . Ha unatkozol. amelytől ameddig tart és . akkor tudhatjuk.De valamivel meg köll tölteni e lapokat… A ma estére: -ék csak pontosan -től egészen -ig. Hiszen a két határ. A még hátramaradt rész: Ha ismerjük a tangens függvényt. sem felülről. hogy nem korlátos. mert már unom. nem változnak. Így mit sem számít az a . Ezért: ∀ Ezt már nem vezetgetem le. Sem alulról.

Tekintve. hogy nincs zérushelye. ott. megoldható ez az egyenlet. Ilyenkor azt mondjuk. Vagyis mely -ek behelyettesítése teszi a függvényt nulla értékűvé. Bizonyos esetekben. hogy ez leolvasható a függvényről. oszt csókolom. hogy az előbbiekben a függvényt egyenlővé tettük -nal? Na kérem. Nem feltétlenül butaságunkból kifolyólag. Mivel a zérushely megnevezés arra utal. mint arra. hogy a második koordináta éppen a függvényérték. akkor a nagy megrázkódtatás után a függvény képlettel megadott hozzárendelési szabályát kell egyenlővé tenni nullával. hogy a függvény értéke e pontban nulla. Azaz a második koordináta mindig nulla. A „hely” az -re utal. mert nem elég pontos a felbontás. . Van. Határozzuk meg a következő függvények zérushelyeit! 394 395 Agapé: görög szó.A szent . 394 Jöhet mindenki! A zérushely fogalma és meghatározása Neve mi másra utalna. mindazon pontokra. Ami nem más. azaz az . hogy nem olvasható le. vendégség. Bizonyos esetekben pedig nem. hanem azért mert nem is létezik algebrai eljárás.395 Van. mikor ismerünk eljárást. Jelentése szeretet. annál az -nél nulla. hogy nem is metszi az tengelyt. hogy algebrailag keressük meg a zérushelyet. mert nem ismerünk rá megfelelő módszert. minthogy a függvény eme -ekre nulla értéket vesz fel. hogy hol metszi a függvény az tengelyt. éppen így lesz most is csak az helyett nullát írunk. Ha arra kényszerülünk. Azt kell keresni. hogy a függvény értéke. Olyan is van. melyek rajta vannak a függvény görbéjén. Ki emlékszik rá. Hiszen az tengely egy tetszőleges pontjának koordinátái: .

mivel a Függvényre a egyenlőség sosem teljesül. Ilyenkor ezt így jelöljük: Vagy így: De nehogy ám valaki abban ama tévképzetben éljen. az nem üres. Az üres halmazna k nincs egyetlen eleme sem. mert benne van a nulla mint elem. Pistike? . Van elemed. És az a halmaz. hogy a nullát jelent. ─ Megállt a falióra.Az függvénynek nincs zérushelye. ha a számlálója nulla. az üres halmazt. amiben a nulla van. Márpedig ennek a számlálója mindig . Mondjatok egy üres halmazt! ─ A Zolika feje! ─ harsogja Katika. Mivel egy tört akkor nulla. kifogyott benne az elem. mert éppenséggel a nulla az egy adott érték a pedig az ürességet. a jelenti. Másként fogalmazva.

─ Nincs. ─ Akkor te is üres halmaz vagy! Azonban a függvénynek van zérushelye. .

Hasonlóan járunk el a

-szel szemben is:

A

-nek több zérushelye is van:

Mielőtt teljesen berezelünk, vegyük észre, hogy ez egy másodfokú egyenletre visszavezethető dolog. Azaz itt a másodfokú elképzelésekből nem közvetlenül -et, hanem -et kapunk. De sebaj! És ráadásul még mester is segítségünkre lesz.

Azaz

Amikből az -ek:

Egyszerűbben pedig:

Kissé ránagyítva a gyökökre:

Az

függvény periodikus, és mindenhol értelmezve van így végtelensok, zérushelye lesz:

Mivel a koszinusz nulla -nél, aztán egy -vel odébb, aztán megint egy -vel odébb,… s így tovább, a végtelenségig. Ezért

Azaz

Vagyis a páratlan egész többszöröseinél.

Az

függvénynek egyetlen zérushelye van:

A logaritmus jelentése szerint ez egyenértékű ezzel:

Mivel pedig

A

függvény is csak egyetlen zérushellyel rendelkezik:

A függvény szélsőértéke,396 és ennek helye
Minimum és maximum helyeket értünk ez alatt. Azaz olyan legkisebb és legnagyobb függvényértékeket, amelyeket a függvény, mint lefelé vagy felfelé kiugró értékeket felvesz. Ezek lehetnek helyi, azaz lokális vagy globális szélsőértékek. Szerencsétlen módon ez utóbbit egyesek nevezik abszolút szélsőértékhelynek is. A helyi megnevezés arra utal, hogy ez csak egy adott környezetben számít legkisebb, vagy legnagyobb értéknek, mert a függvénynek vannak ennél kisebb és nagyobb értékei is. Az abszolút pedig nevével ellentétben nem az előjeltől való megfosztottságot, mint szomorú tényt közli, hanem azt, hogy az illető szélsőérték a legkisebb, vagy legnagyobb, ami csak a függvény egészén előfordulhatik. Ezt a félreértést elkerülendő, inkább használjuk a globális
396

, miként azt a palócok is azt nagyon szépen monnyják.

megnevezést! Az érték meghatározásához tudnunk kell a helyet is, azaz azon -et, -eket, ahol ezt az értéket, ezeket az értékeket felveszi. Melynek megtalálásában bizonyos ismerős függvények esetén ismerünk algebrai megoldásokat, bizonyos esetekben csak elviekben, de a tényleges kiszámítás lehet kegyetlenül hosszadalmas és bonyolult. Utóbbi eseteket az nevű témakör tárgyalja, melyről majd egy külön ennek szentelt kötetben olvashatunk. De természetesen vannak olyan esetek, mikor hagyományos módszerekkel kideríthetetlen a szélsőérték helye. Ekkor tőled sem várjuk el, nyálas olvasó, hogy megtaláld. Sose felejtsük el megvizsgálni az értelmezési tartomány széleit! Ha zárt végű, akkor ott is lehet szélsőértéke, ha nem zárt végű, akkor legalább arról szerezetünk tudomást, hogy van-e egyáltalán a függvénynek globális szélsőértéke. A lineáris függvényeknek nincs szélsőértéke. Hacsak nem szorítjuk meg őket egy zárt végű intervallumra. Mert akkor ott lesz. Ha nyílt végű, akkor csak a hűlt helye lesz, tehát nem lesz. A másodfokú függvénynek, lévén gráfja egy parabola, éppen a parabola csúcsánál van a szélsőértéke. A négyzetgyök függvénynek az értelmezési tartománya egyik szélén, (a véges számokra eső végén.) Az abszolútérték függvénynek lehet. Azért csak lehet, mert lehet, hogy két vízszintes félegyenes alkotja a szárnyait, és egy köztük lévő ferde szakasz a közepét. Ilyenkor csak az lehet, hogy nem lehet. Hatvány függvényeknél is általában lehet, páros kitevőjű és páratlan kitevőjűeknél is. De van néhány páratlan melyeknél nincs szélsőértéke. A hiperboláknál is bizonyosoknál van, bizonyosoknál nincs. Attól függ, hogy a tengelyek és aszimptoták hogyan állnak a koordinátarendszerhez képest. Egyszóval kell valami jó rálátással rendelkeznünk az éppen adott, vizsgálandó függvényt illetően. Különben reménytelen. Tehát, ha van egy jó ábrád a függvényről, akkor arról lepuskázhatod. De lehet, hogy arról sem.

Mely függvényeknek van, és hol, milyen szélsőértéke a következőek közül?

A egy szomorú parabola. Ez ugye a negatív főegyütthatóból látszik. (Ha kibontanám, akkor lenne csak igazán főegyütthatója, de az pont olyan előjelű, mint most a zárójelé.) Mivel szomorú parabola, ezért lefelé görbül a szájadéka, azaz maximuma van. És ráadásul még azt is tudjuk, hogy globális maximuma van, mert minden más értéke kisebb lesz ennél. És ha ilyen csinosan adják meg a hozzárendelési szabályt, teljes négyzettel, akkor egyszerűen leolvasható minden, ami nekünk most kell.

Mert ez egy ilyen pofázmánnyal megadott függvény:

Ahol a és a a csúcs koordinátái. És a képletben a nem azt jelent ám, hogy negatív lesz, hanem azt, hogy a látott érték ellentettje, mínuszegyszerese. Tehát a csúcs koordinátáival:

És a szélsőérték helye az koordináta, Tehát a válasz: Maximum helye: értéke

, maga a szélsőérték pedig az

koordináta,

.

Ha miként az

függvény is, ilyen ocsmányul vágódik elénk,

akkor vagy átalakítjuk, szépséges alakúvá:

vagy kihasználjuk azt a tényt, hogy a parabola szimmetrikus, így mindig a gyökök számtani közepe adja a csúcspont első koordinátáját. Még akkor is, ha nincs valós gyök. Akkor is a komplex gyökök számtani közepe. Azaz: A megoldó képletben és a teljes négyzetté alakításban is láthatunk egy bizonyos

tagot. Na kérem, róla van szó. Ő lesz a csúcs első koordinátája.

És ha ezt behelyettesítjük a függvénybe

akkor megkapjuk a csúcs második koordinátáját is:

És a megoldó képletből ez is ismerő lehet, mivel az itt szereplő ellentettje:

éppen a diszkrimináns

Így egyszerűbben így írható a csúcs második koordinátája:

Hosszadalmasnak tűnik? Pedig ez a rövidebb. Ha teljes négyzetté alakítjuk, akkor az így folyik: Kapva vagyon az

Függvény. Ezt pofozgassuk addig, míg színt nem vall. Emeljünk ki az első két tagból -t:

Majd vegyük figyelembe, hogy tulajdonképpen az

azonosságot akarjuk elismertetni vele. Ebből tehát a zárójel második tagja, a

felel meg a

-nek. Viszont az

az

-nek felel meg. Csak jól kell kérdeznie. Vagyis

Amiből tehát simán:

Vagyis

És

Azaz:

És most már akkor csak írjuk be az azonosságba a megszerzett információt, hogy összeálljon a kirakós:

Azaz ha figyelembe vesszük, hogy

továbbá

Akkor láthatjuk, hogy az sorunk zárójele majdnem megegyezik a sor jobboldalával. Pótoljuk ki, hogy jobban hasonlítson! De hoppsza, ekkor nem mardana meg az egyenlőség! Ennek megóvására, vonjuk is le azt, amit belepótolunk:

Majd vessük ki a negatív tagot a zárójelből, miként vulkán az izzó felhőt. 397 Ehhez persze el kell rajt végezni az -val történő szorzást, különben hogy jönne ki a zárójel fedezékéből.

Azaz:

És most a zárójel az

szerint, ilyen alakot ölt:

És már csak a „külsőségeket” kell rendezni:

És kész:

És mit mondtunk az előbb:

A jelen függvényünkre nézve tehát:

397

Érdekes, hogy ennek angolul francia neve van:

Válasz: minimuma van, mert az pozitív.

A

függvénynek nincs szélsőértéke:

Ezt középiskolai módszerekkel sem oly nehéz belátni. Magasabb szinten viszont rémegyszerű. Tekintve, hogy az ilyen típusú függvények felvesznek minden értéket a negatív végtelen és pozitív végtelen között. Hogyan is sejthető meg, hogy nincs szélsőértéke? Ehhez az kell, hogy állandóan nőjön az egyik irányba és állandóan csökkenjen a másik irányba. Vagyis ne legyen közibütt sem olyan rész, ahol a növekedés közben meggondolja magát és visszafordul. Ha nullánál nagyobb számokat veszünk -nek, akkor azok köbei egyre nagyobbak és nagyobbak, ahogy nő. Ha negatív -eket veszünk bemeneti értéknek, akkor ezek köbei éppen így egyre csökkennek, s csökkennek, ahogy az csökken. Azaz nincs két egyforma érték. Márpedig az értelmezési tartomány intervallumának

belsejében, ha egy függvény folytonos, csak akkor lehet szélsőértéke, puklija, huppanója, hepehupája, ragyája, ha egy értéket többször is felvesz. Azonban ez nem teszi ezt. Az -ban ráhasal a tengelyre. Itt megy át konvexből konkávba. Az ilyen pontot hívjuk inflexiós pontnak. Nem a hasalás miatt, hanem csak is kizárólag a konvex-konkáv átmenet miatt. Ezekre is van vizsgálati módszer, de nem nektek. Kő hozzá deriválni tudni.

Azonban ha transzformálva vagyon, és mindenféle tagokat kap a pocijába, akkor lehet neki, két szélsőértéke is, amelyek csak lokális szélsőértékek. Pl.: Azonban ezeket most nem vizslatjuk, mert magasabb szintű tudás szükségeltetik hozzája. És sokak képességeit már az eddigiek is meghaladták. Csak az ábráikat mutatom:

Az

függvény ábrája

És az

függvény ábrája

A

függvény a négyzetgyök függvények csapatában van leigazolva:

Ezért ő ismerős. Tudjuk, hogy hogyan kell megrajzolni, láttuk az előző fejezetben. Így tudjuk, hogy szélsőértékét is ott kell keresni, ahol a gyök alatti rész nulla. A gyök együtthatója negatív, így jobbra menet lefelé görbül. Azaz maximumhelye van. Hol is? Ahol

És ha ezt az értéket bebiggyesztjük a függvénybe, megkapjuk a maximum értékét is. Azaz, hogy felesleges ténylegesen beírni, hiszen tudjuk, hogy akkor a gyökös rész éppen nulla. Így csak a konstans rész marad:

Tehát: maximum, helye:

Értéke:

Az

függvény egy hiperbola:

Ráadásul az a fajta, akinek nincs szélsőértéke, tekintve, hogy a végtelenekben is él. Minden határon túl növő pozitív, ill. negatív értékeket is felvesz a szakadáspontjához közeli -ekre. A végtelenben egy vízszintes vonalhoz próbál hozzásimulni. És ez utóbbi csupán korlátot képez, de ennek értékét nem veheti fel. Így nem lesz minimuma, se maximuma bármennyire is szeretné. Az ő családjának pofázmányát is láthattuk már, így nem csodálkozunk kinézetén.

Következő barátunknak, -nek van annyi szélsőértéke, mint a rosseb. És szerencsére könnyedén ki is tudjuk számolni az összest, mert alaposan ismerjük őkelmét.

Egyszerűen csak azt kell tudni, hogy a szinusznak szélsőértékei lehetnek maximumok, és minimumok is. Tudjuk, hogy a függvényünk periódusa . Így minden -vel odébb menve az tengelyen, ugyanazt az értéket kapjuk, mintha nem is mentünk volna odébb. Maximum helyek:

Kiemelve a „pi per kettőt”

Ahol is a függvényérték kivétel nélkül:

A szinusz már csak ilyen. Minimum helyek:

Kiemelve a „pi per kettőt”:

És ilyenkor a függvényérték mindig:

Az és az lehet azonos is, de nem szükséges, hogy azok legynek. Egymástól függetlenül is kezelhetőek.

És végül itt a vége. Az

, lévén ő is szinusz, ugyanazt a bánásmódot érdemli:

Az argumentuma, vagyis a hasa, pocija, ugyanazokat az értékeket kell, hogy felvegye, mint az iménti, szimpla -hasú társa: Maximum helyek:

Azaz

Közös nevezővel:

Osztva 4-gyel:

Kiemelve a „pi per huszonnégyet”:

Azaz „pi per huszonnégy” szorozgatva tizenkettő egész többszöröseinél eggyel nagyobb számokkal, és a függvényérték itt mindig

lesz. Hiszen a szinusz együtthatója mondja meg a függvény amplitúdóját, azaz függőleges kitérése maximumát. És persze minimumát is. Minimum helyek:

Azaz, „pi per huszonnégy” szorozgatva tizenkettő egész többszöröseinél héttel nagyobb számokkal. A függvényérték pedig mindig:

Hiszen az amplitúdó erre is hat.

Az tengely beoszása „pi per 24”. Figyeljük meg, hogy ennek, mely többszöröseinél lesz max., ill., min. a függvényérték! 398 Hasonlítsuk össze ezeket a kiszámolt mix. és man. helyekkel!

Tengelymetszet, avagy tengelypont
Sajnálatos módon előfordul, hogy a hallatán sokan a parabola csúcspontjára gondolnak, mások pedig az tengellyel vett metszéspontjára. Előbbi esetben ki kellene mondani, hangsúlyozni, hogy a parabola tengelyére gondolunk, és nem az egyik koordinátatengelyre. Ha ez egybe esik, akkor semmi gond. De általában e kettő nem esik egybe! Ilyenkor tisztázzuk, hogy ki mi t ért alatta! Én itt az utóbbit, tehát az tengellyel vett metszéspontot fogom venni. Katasztrófa, hogy még a is van még sok egyébb értelmezése, de itt most szintén, mint az tengely és a függvény közös pontjaként fogom emlegetni. Kiszámításánál egyszerűen csak a függvényben az helyére nullát írunk. Mivel az tengely minden pontjának első koordinátája, azaz koordinátája nulla. Ilyesmit láttunk már a zérushely keresésénél is. Ott az -t, vagyis a függvény értékét, a nevének szimbólumát helyettesítettük nullával. Ez annál lényegesen egyszerűbb lesz. Bárki megteheti, aki tudja, hogy az adott függvény mit tesz, ha nullát írnak beléje. Becsületes függvényeknek egy ilyen pontja van, vagy esetleg egy se. Egynél tö bb nem lehet. Ha mégis úgy látszik, akkor a valójában ő nem egy, hanem több függvény kell, hogy legyen. Keressük meg a következő függvények tengellyel közös pontját!

398

Természetesen nincs olyan, hogy miximum, sem olyan, hogy manimum. Max. és min. akart lenni.

Óh, hát ez az

! Ez kiváló! Könnyű, egyszerű.

Tehát:

A

sem piszok nehéz.

Azaz:

Még ez a

sem okozhat gondot:

Azaz

Répa, retek mogyoró, az exponenciális

függvény, jaj de jó!

Azaz

Csak úgy suhan az

függvény:

Azaz:

Mivel a koszinusz páros függvény, azaz

, így aztán:

És erről meg tudjuk, hogy éppen egy fél:

Teljesen a végére értünk. Majdnem:

Azaz:

Erről pedig a logaritmust ismerők mindannyian tudják, hogy annyit tesz:

Mivel ez a függvény egészére vonatkozó tulajdonság. könnyen megismerhető. lenyomozható függvények esetén tudjuk eldönteni. hogy mit tesz azon kívül. akkor alulról korlátos függvényről beszélünk. hanem áganként tekintve korlátos. akkor a függvény nem korlátos. Ha ez az érték a függvény minden lehetséges értéknél kisebb.Eddig tehát ez volt a legkevesebb ismeretet igénylő és leggyorsabban megállapítható tulajdonság. Ha nincs ilyen érték. Ha bolond függvényről van szó. felülről korlátos függvényről beszélünk. melyet a függvény nem léphet át. nem tudhatjuk. Vizsgáljuk meg korlátosság szempontjából a következő függvényeket! Az nem teljes egészét. hiába látjuk egy ismeretlen függvény viselkedését egy szűköcske intervallumon. vagy nem lehet ennél kevesebb. Tehát csak ismerős. azaz bármilyen negatív. . vagy pozitív végtelenbe rohanó értéket is felvesz. az nyitott kérdés. Korlátosság A korlátosság alatt azt értjük. Ha ez az érték a függvény legmagasabb értékénél is magasabb. Nem lehet ennél több. hogy a van-e olyan érték.

Jobb ága alulról. pozitív együthtatóval. Lévén. ha jó nagy pozitív számból vonunk gyököt. hogy a nulla négyzetgyöke éppen nulla. minden körülmények között. A függvény. mint nulla. s így reciprokaik is mind nagyobbak. A negatív számok. bal ága felülről. és nyilván reciprokaik is kisebbek. És ott már csak a kopasz marad függvényértéknek. . „félbevágott csúcsa” ott van ahol a gyök alatti rész nulla. mint nulla. Tehát enek a korlátja alsó korlát. ahol is az a korlátosság: Azonban a függvény egészét tekintve nem korlátos. alulról korlátos. politikai hadszínterek. hiszen bármilyen nagy gyökérték399 lehetséges. A csúcsa. és 399 Jó nagy gyökérség. vagyis a függvény nagyobb mindig. Hiszen a pozitív számok. lévén négyzetgyök függvény. ezen -ek adják a jobb ágat. ezek adják a bal ágat. Felülről nem. Jobb ágra. ahol is az a korlátosság így: Balágra. Mindkettőjük korlátja a nulla.

Az olyanok. utóbbinak meg bakkfitty se. mint „plusz három”. hogy negatív végtelenből. Kivéve mikor nem. mert pozitív nagy számokra nagyon-nagyon nagyok. akkor negatívból a pozitív végtelenbe. azaz a páratlan kitevőjű hatványfüggvények sosem korlátosak. Egyszer. -t így ejtik: „vica verza”. ha negatív a főegyüttható (koefficiens őméltósága). tehát folytonosan mennek egyik végtelenből a másikba . Megérintheti. avagy Ha pozitív a főegyütthatójuk. és . a viszont”. akkor 401 400 401 Ő egy független függvény. A főegyütthatójuk csak annyit határoz meg. Így ez számára egy nem elektromosan csatlakoztatott rázós korlát. mint a . nagyon-nagyon negatív végtelenek. negatív végtelenbe tartó számokra. mert a csúcsban fel is veszi ezt az értéket. Szakadásuk nincs sehol. Jelentése az eredetinek „és fordítva. a pozitív végtelenbe mennek -e.időjárási katasztrófáktól függetlenül400 is. Az igazi szittya magyarok.

Így mindenféle számolgatás nélkül kijelenthető, hogy nem szab neki korlátot a Jó Isten se. Csak a képernyő.

Ezzel szemben, az típusú találkozások, azaz a páros kitevőjű hatványfüggőségek mindig korlátosak vagy alulról, vagy felülről. Előbbi akkor következik be, mikor a tőgyegyüttartó pozitív és , mikor negatív a főtetűtartó.

Hogy konkrétan hol van ennek a csúcsa, ill., csúcsai, azt nem tudjuk megmondani a jelen tanulmányi szintünkön. A gyökeit402 ugyan ki tudjuk számolni, hiszen visszavezethető másodfokú egyenletre az
402

Egy függvény gyökei a zérushelyeit jelentik. Tehát azokat az -eket, ahol a függvény nulla értéket vesz fel. És nem a gyökvonáshoz van köze, mint azt a nevéből gondolnád.

egész, de nehogy ezeket kiáltsuk ki korlátnak! Mert az gyökérség lenne. Az is igaz, hogy a csúcsok valahol a gyökök között helyezkednek el, de közel sem annyira félúton, mint az a másodfokú egyenlet esetén üdvözítő volt. Így csak becslést tudunk rá adni. Ahhoz meg ábra kell. Valami skiccszerű, vagy olyasmi legalább. Ha valakinek van kedve,403 számolja ki a gyököket, és azok számtani közepeit behelyettesítve megbecsülheti a min. és max. értékeket. Én ez most inkább hanyagolnám.

Az ábrából úgy sejlik, hogy a függvény mindig kisebb, mint

. Ennyi nekünk elég is most.

Szal az ábra szerint felülről korlátos:

Ha ezt az egyenlőtlenséget megoldjuk, és azt kapjuk, hogy vannak olyan értékek, melyekre nem teljesül, azaz vannak gyökei, akkor az azt jelenti, hogy alulbecsültük a korlátot. És a függvény beleverte a fejét. Nosza, lássuk:

403

Mikor így kezdek egy mondatot, akkor már sejthetitek, hogy nekem nincs.

Aminek a diszkriminánsa (másodfokúra visszavezetve): Azaz

Ez biza Nincs olyan érték, melyre nem igaz ez az egyenlőtlenség. Csökkentsük a korlátot, hadd koppanjon a feje! Legyen a korlát :

Ekkor rendezve:

A majdnem segedelmül hívott másodfokú diszkriminánsa:

Azaz

Ami annyit tesz, hogy pontosan súrolja a lécet. Koppant a feje, gól! Vagy mittom én, hogyan kell ilyenkor kárörvendeni. Na, de ez tök jó, mert úgy oldottuk meg, hogy nem oldottuk meg. Pontosabban, nem kellett hozzá deriválni és egyéb módon ügyeskedni. Az érintőkorlát ezekszerint éppen:

Vagyis a lógványunkra404 igaz, hogy minden -re:

Egy pillanatig se gondold, hogy mindig ilyen mázlid lesz. És ilyen hamar kiszámolhatod. Általában, sokáig tarthat, és lehet, hogy nem visz sehova.

404

Lógvány=Függvény

Mi van? Én szabtam ki ezt a feladatot, addig csinálom, amíg kedvem tartja. Akkor sírjál, ha neked kell megcsinálnod! A függvény tangens. Márpedig az nem korlátozódik sem alulról sem felülről.

Nincs is mit pofázni róla, aki látott már tangestetet az tudja, ha emlékszik rá. Ha nem emlékszik, szégyellje magát! Aki még nem látott, most nézze meg. Azt kell látni, hogy nem látunk semmit, mert kimegy a képernyőről.

Szakadás van benne végtelen sok. Azonban ennek dacára újra és újra kezdi, jön a negatív végtelenből, tart a pozitív végtelenbe. Megszakad, aztán újra kezdi. Sosem unja meg. Míg világ a világ, a tangens folytatódik, akárhányszor szakad is bele. Valszeg a mondabeli Sziszifusz leszármazottja lehet.

A

pedig,

, oly korlátolt, mint a Zolika. Na jó, a Zolika kicsit jobban.

Ha nem , hanem lenne az együtthatója, akkor rávághatnánk, hogy és között ficereg. Most is rávághatnánk, de az nem lenne igaz. Azt rávághatjuk, hogy és között ficereg. És az meg igaz is. Vagyis itt a válasz: Alsókorlát: Felsőkorlát: . Azaz minden -re igaz, hogy:

Tehát a feje búbját és a talpát is beleveri a korlátokba.

Konvexitás
Eme tulajdonság tisztességes kivizsgálásához is léteznek egyszerű műveletek, melyek természetesen magasabbfokú tanulmányaitok során lesznek elérhetőek. Miért van az, hogy a legegyszerűbb eljárások, mindig csak magasabb szinten tanulhatóak? Azé, hogy egyetemre is járjon valaki. Ha tényleg olyan nehéz lenne, nem menne a kutya se. Ne vedd magad kutyába se, menjé egyetemre! Itt sajnos csak olyan módszereket veszünk, amik csak úgy szemre mondják meg, hogy konvex-e, avagy konkáv-e a függvény. Ami nyilván nem teljesen pontos, sőt egyáltalán nem az, tekintve, hogy valának nem látható dolgok is a világban. Pl. a Zolika bölcsessége. No, de mi is az, hogy egy függvény konvex, ill. konkáv? Ha lefelé lóg gráfjának hasa, akkor konvex, ha domborítja a hátát, mint a cica, akkor konkáv. Ez nem feltétlenül lesz végig így vagy úgy a függvény teljes értelmezési tartománya felett, mert változhat is. Viszont akkor olyan intervallumokra osztjuk, ahol elkülöníthetőek a szakaszai ilyen vagy olyan konvexitási besorolás szerint. A konvexitásnak természetesen van tudományosabb megfogalmazása is. Sőt még annál is tudományosabb. Érdekes módon ezekben nem említenek se lógó hasat, se dombordó hátat. Így hangzik az egyik: „..ha a függvény bármely két pontját összekötjük egy egyenes szakasszal, és az egyenes szakasz minden pontja; kivéve a két végpontját; a függvény görbéje fölött található, akkor ko nvex a függvény.” Ez a „bármely két pont” annyit tesz, hogy ha van olyan két pont, akire nem teljesül, akkor nem igaz az állítás, tehát a függvény nem konvex, ill. vannak olyan pontok melyek miatt nem mindenhol konvex. Ezért is kell olyan intervallumokat keresni, ahol „bármely két pont” igazzá teszi az állítást. Sejthető, hogy, ha az állításban az egyenes nem a függvény görbéje felett, hanem alatt található, akkor az konkávvá teszi a függvény azon szakaszát, melyre ez fennáll: „..ha a függvény bármely két pontját összekötjük egy egyenes szakasszal, és az egyenes szakasz minden pontja; kivéve a két végpontot; a függvény görbéje alatt található, akkor konkáv a függvény.”

Ugyanolyan hozzámagyarázattal, mint az előbb. Tehát mind a kettő meghatározás úgy értendő, hogy alulról tekintve, konvex, vagy konkáv egy függvény. Még egyetlen szó, amire szükség lehet: .405 Itt megy át a függvény konvexből konkávba, vagy konkávból konvexbe. Egyszóval itt vált konvexitást.

Vizslassuk meg a következő függvényeket konvexitás szempontjából!

Első páciensünk, az , egy szomorú parabola. Lefelé görbül a szája. Tehát konkáv. Mindenhol értelmezve van, és mindenhol konkáv, így nem kell intervallumokra bontva vacakolni vele.

405

Hajlítási pontnak fordíthatnók, ha akarnók.

A köbgyök függvény, mint a

, egy felborított köbfüggvény. Görbesége ebből fakad.

Mivel ő az függvény -kal elfordítottja, inflexiós pontja is ott lesz, ahol az ősének volt. Annak meg éppen az -ben volt. Ezért Ha , akkor konkáv. Ha , akkor konvex a kicsike.406

406

A negatív szöggel való elfordulás az órajárás irányába történik. Tekintve, hogy a pozitív elfordulást az óra járásával ellentétesen definiáljuk.

A szinusz függvény, periodikus és girbe-gurba. Érstd úgy, hogy emitt felfelé hajlik amott lefelé, és ezt ismételgeti szabályosan. Inflexiós pontjai pedig éppen a zérushelyeken vannak, így könnyű megtalálni őket. Tehát hol nulla a szinusz?

Hol konvex és hol konkáv? Ott konvex, ahol a függvényértéke negatív, és ott konkáv, ahol a függvényértéke pozitív. A függvény negatív, ha:

Rövidebben, egyszerűbben írva:

Azaz minden olyan intervallumon, ami a egész többszöröse közti szakaszból áll. A függvény pozitív, ha:

egy páratlan egész többszöröse, és az azt követő páros

Rövidebben és egyszerűbben:

Azaz minden olyan intervallumon, ami a egész többszöröse közti szakaszból áll.

egy páros egész többszöröse, és a azt követő páratlan

Többszörös természetesen a is. Tehát mindezekből:

Konvex ha:

És konkáv mindenhol máshol:

A

függvényünk tangens.

Az ő inflexiós pontjai is a ott vannak, ahol a függvény értéke nulla. Továbbá a szakadási pontok előtt és után is eltérő a konvexitása. A szakadási pontoktól jobbra a következő inflexiós pontig konkáv, az inflexiós ponttól jobbra menet a következő szakadási pontig konvex. És ezt ismételgeti végestelen végig, mert periodikus a lelkem. Marlene Ditriech után szabadon:

407

… (A németek mindent egybeírnak, így a szakadási pontokat is.) Szakadási pontok ott vannak, ahol a függvény nincs értelmezve. Mivel:

407

Keressél rá a Youtube-on! Meglásd, ismerős lesz a dal.

Azaz ahol a koszinusz nulla, ott megszakad a függvény szíve a bánattól, és köszöni szépen, de ő ott inkább nem létezik.

„pi per kettőt” kiemelve:

Azaz a „pi per kettő” páratlan egész többszörösei. És a zérus helyek? Ahol

Tehát, „pi” egész többszörösei. Ezekből lógványunk konkáv, ha:

És konvex, ha

függvény:

Ez egy hiperbola melynek két ága az ponttól jobbra és balra helyezkedik el, úgy hogy az ettől balralevő konvex, ettől jobrra konkáv. Az pontban szakadása van. Vagyis tudományosan jelölve: A függvény konvex, ha:

És konkáv, ha:

Az

függvény a koszinusz reciproka:

Ezért mindenhol szakadása van, ahol a nevezője nulla:

Ahol pozitív a függvényünk, ott konvex, ahol negatív ott konkáv. Tehát pozitív és konvex, ha:

Egyszerűbben írva:

És negatív és konkáv, ha:

Egyszerűbben:

Paritás
Ez a szó a párosság, ill. páratlanság kérdését fejezi ki egyetlen szóval. Ezekszerint a függvények is lehetnek párosak és páratlanok, miként az egész számok? Igen. Sőt lehetnek se nem párosak, se nem páratlanok, miként a tört számok. Mit jelent, az, hogy egy függvény páratlan, ill. páros? Páros egy függvény, ha bármely bemeneti értékre ugyanazt adja, mint a – -re. Azaz, jelben:

Az geometriailag annyit tesz, hogy a függvény szimmetrikus az
408

tengelyre. Néhány páros függvény:

De vigyázz, ha transzformálva vagyon egy vízszintes eltolással, akkor már nem lesz se páros, se páratlan. A függőleges eltolás ezen ugyan nyilván nem változtat, de általánosságban nem igaz, hogy minden másodfokú függvény páros.
408

A konstans egy állandó számot jelent, ami nem változik, nem függ a bemeneti értéktől, -től.

A szögfüggvények közül csak ezek párosak, a többi páratlan. Ha a saját periódusukkal, vagy annak többszörösével tolod el őket jobbra, vagy balra, akkor megőrzik a paritásukat. Egyébként nyilván nem. A függvény páratlan, ha bármely bemeneti -re, a függvény mínusz egyszeres értékét veszi fel annak, mikor – -et tuszakolsz le a torkán. Jelben:

Ezt geometriailag annyit tesz, hogy a függvény az origóra tükrözhető. Vagyis bármely pontját az origóra tükrözve, a függvény egy másik pontját kapod meg. De ezeket se tologasd jobbra-balra. Sőt le-fel sem lehet. Néhány páratlan függvény:

De ezeket már említettem az imént. A felsorolt függvények mindegyikét ábrázold, és nézd meg, hogy az origóra, vagy az tengelyre tükrösek-e! Ábrázoláshoz használj valami programot, gyorsabb és pontosabb, mintha papíron csinálnád! Két azonos paritású függvény szorzata páros. 409 A definíciójukban szereplő előjel miatt. Mivel, ha két párosat veszünk:

Akkor

409

És itt nem a „függvényszorzatra” azaz kompozícióra gondolok, mert akkor azt mondanám.

Két páratlanra nézve:

Akkor

Ami nyilván:

Ami nem más, mint:

Különböző paritásúak szorzata páratlan függvényt ad. Legyen pl. páros és páratlan:

Ekkor:

Azaz ellentétes előjelű a két oldal, miként mondottam. Remélem, mindenkinek feltűnt, hogy a számok világában nem ezt tapasztaltuk. Két páros szám szorzata páros, két páratlané páratlan. Különböző paritású számok szorzata pedig páros.

Periodikusság
Ez arra utal, hogy bizonyos függvények papagáj módjára ismétlik magukat. De szabályosan ám. Bizonyos ugyanolyan szakasz múltán, mindig ugyanaz a pofázmány köszön rád. A legrövidebb eme szakaszok közül maga a periódus, ennél rövidebb szakaszon nem megy végbe egy teljes ismétlődés. És ennél hosszabbon is csak akkor lesz, ha ennek egészszámú többszöröse. A periodikusság tehát úgy is megfogalmazható, hogy van egy olyan legrövidebb szakasz az adott függvényhez, mellyel eltolva, jobbra, vagy akár balra, a függvény képe nem változik. Jelben ezt így láttatjuk: Ha a függvény periódusa,

Sőt, akárhány egészszeresét vehetjük a periódusnak, hiszen a periodikusság azt jelenti, hogy ez nem egyszer, nem kétszer, hanem örökösen ismétlődik:

Ám a periodikusság is befolyásolható, ha az -et megszorozzuk a pociban, valami egytől és nullától eltérő számmal. Legyen ez a szorzótényező valós szám! Állítás, ekkor a periódus -ed részére vált. Egyébként ezt az -t, az együtthatóját nevezzük frekvenciának. Minél nagyobb ez a szám abszolútértékben, annál gyakoribb az ismétlődés.410 Ahányszoros lett a frekvencia, annyiad rész lesz a periódus. És vice versa, ahanyad része lett az új frekvencia a réginek, annyiszoros lesz az új periódus. Az eredeti függvény:

És az állítás szerint, a megváltoztatott periódusú, -re ugyanazt adja, mint

-re: (

Miért is? Mert ekkor minden „erred akkora iksz” visszaadja az eredeti elképzelést. Azaz, az eredeti függvényt. Így nem kő má az , jó az „iksz per err” is. Nosza, írjuk be ezt az helyére, és a túloldalon a megfelelő periódus miatt ezt az „iksz per err-t” növelhetjük „pé per err” valamely egészszeresével. Így továbbra is egyenlő marad a két oldal.

És ez szerencsére egyszerűsíthető:

És ez éppen az eredeti állítás:

Így hát ez vagy igaz, vagy jól tudok hazudni.

A leghíresebb periodikus függvények a szögfüggvények:

410

Frekvencia= gyakoriság.

A két utolsó, a szekáns éppen a koszinusz reciproka, a koszekáns pedig a szinuszé:

A tangens és kotangens függvény periódusa . A többi négy szögfüggvényé

.

Ahol mindegyikre csak akkor igazak ezek az állítások, ha . És ne felejtsük el, hogy a tangens és kotangens periódusa nem kettő, hanem csak egy . Azaz fele olyan kis szakaszon ismétlődnek, mint a többiek.

Roppant szerencsés módon az összes periodikus függvény előállítható szögfüggvények összegeként. Igaz, hogy általában ez végtelen összeg, bizonyos együtthatókkal véve, de a lényeg ugyan az. Ezeket a recepteket tette ismertté a világ számára, a kivételesen ténylegesen az alkotóról elnevezett -sel. És sejtheted, hogy pont ezt a kafán hangzó dolgot nem fogjuk itt venni. De azért tudj róla, hogy ilyen is van! Ha legközelebb valakitől azt, hallod, hogy „a szinusz meg a koszinusz nem jó semmire”, akkor légy szíves röhögd ki hangosan, mert az az illető, nagyon ostoba! És kb. olyan mintha azt mondaná, hogy a „levegő nem is jó semmire.” O.K. próbálja meg anélkül!

Mondjuk meg eme függvények periódusát!

Mint látni fogod, ill. már láttad is, ha figyelted a levezetést, a periódust csak a függvény hasában lévő együtthatója befolyásolja. Méghozzá éppen az eredeti függvény periódusa szorzódik eme együttható reciprokával. Ja, hogy mi az, hogy eredeti függvény? Mikor az adott függggevény hasában csak egy magányos van. És semmi más. Sem vízszintes eltolásra utaló cucc nincs hozzá adva a pociban, sem az nincs szorozva semmivel. Ezekszerint, az függvény, tekintve, hogy ő egy szinusz, periódusa éppen egynegyede lesz az eredeti periodusának.

Hiszen ezt láttuk az imént, mikor a periodikus párocskát kivallattuk:

Azaz a

-nek a negyede:

Periódus tehát: „pi per kettő”

Fekete a , a piros pedig a . Vegyük észre, hogy amíg a piros egyszer ismétli magát, aközben a fekete pont -szer. A fekete függvény frekvenciája éppen -szerese a pirosnak. Tehát periódusa a negyedére csökkent.

A következő függvény,

koszinusz.

Frekvenciája csak negyede ez eredeti, „őskoszinusznak”. Lomhábban csapkod. Azaz négyszer akkora lesz, a periódus, mint az
411

volt. Tehát:

411

Ancesztor=ős

A fekete a , a piros a . Figyeld meg, hogy a fekete csak negyed olyan lassan csapkod, azaz frekvenciája a negyede, s ezért periódusa négyszerese a pirosénak.

A tangens függvény, periódusa eredendően csak

-é, ennek „háromkettede” lesz:

Míg az egyik kétszer ismétli magát, addig a másik éppen háromszor. Kitalálod, hogy melyikük, melyik? A fekete a lomhább, tehát az ő periódusa a nagyobb, vagyis kisebb a frekvenciája. Így a fekete a és piros a

.

A kotangens periódusa . Ezért a

függvényé „négyharmadszor” .

Ki az, aki még nem szokta meg, hogy a frekvencia reciprokával szorozza az eredeti periódust??? Zolika. ÁÁÁ!!

Zolika fiam, számold csak meg, hogy egy közös metszőpontból számítva, hányszor repetázik az egyik és hányszor a másik! A fekete háromszor, a piros négyszer. Ezért a fekete frekvenciája a kisebb. Háromnegyede a pirosnak. Vagyis a fekete periódusa négyharmada a pirosnak. A fekete a , a piros az ős: .

A következőnél azt konstatáljuk, hogy az Mivel ha igaz, hogy

reciprokfüggvény periódusa is annyi, mint az ősé.

Akkor az is igaz, hogy

Mindazon pontokra, ahol és . És ez elég magától értetődő, mert ha az egyik nulla lenne, a másik nem, akkor mitől lenne periodikus? Így a mi mostani függvényünkre is igaz:

A koszinusz periódusa

. Ezért ezé is. Miért is? Csak azért is!

Itt is az

periódusát a reciprokához is viszonyítjuk:

Ennek periódusa tehát háromszorosa a szinuszénak, azaz

, vagyis:

A fekete a miénk, a zöldnek a reciproka. A piros pedig az őstulok. Sorban:

A függvény menete: monotonitása, folytonossága
A függvények nőhetnek, csökkenhetnek, maradhatnak állandó értékűek a teljes értelmezési tartományon. Ezt a viselkedést akarjuk itt vizsgálni. Ha nem egységes, nem ugyanúgy halad a teljes tartományban, akkor részekre, kisebb intervallumokra bontva, azokon külön-külön mondjuk meg, hogy milyen módon megy a függvény. Figyelem, tehát mindig az értelmezési tartomány egy részéről, vagy egészéről tekintünk ilyenkor a függvényre! Azaz, hogy mely bemeneti értékekre, hogy változik a függvény. Nem értem, hogy egyes diákok, miért keverik ezt mindig össze az tengely felőli vizsgálattal. És miért nem értik, hogy mit értünk az alatt, hogy egy függvény növekszik, vagy csökken, az adott intervallumon. Mindig úgy szemléld, mintha az tengely, vagy annak egy részének balszéle felől mozognál a jobbszéle felé. S közben meg-megállva, mint József Attila anyja a padlásra menet, rá kacsintasz a függvény vonalára, és konstatálod, hogy az előbbi pillanathoz képest, a függvény értéke nőt-e, vagy csökkent. Kicsike ujjacskádat húzd végig az tengely kiszemelt darbján, és úgy kövesd végig, hogy miközben a kisebb, értékek felől a nagyobbakfelé gyüsz, sülyed-e, avagy emelkedik a függvény. A arra utal, hogy nem változtatja a menetét, azaz ha növekszik, akkor növekszik, és nem csökken. Ha csak egyszerűen azt mondjuk, hogy , abba belefér az is, hogy itt-ott vannak nem növekvő, azaz vízszintes szakaszok is benne. Ha ez nem lehet benne, akkor azt mondjuk, hogy a függvény. Ilyenkor nincsenek vízszintes szakaszok benne. A csökkenés pedig éppen úgy kizárt. A , és a függvény hallatán hasonló magyarázatra gondoljunk! A folytonosság akkor áll fenn, ha a függvény megadható összefüggő grafikonnal. Azaz ha pontjai összeköthetőek, az egész függvény megrajzolható a ceruza felemelése nélkül. Ilyenkor szakadási pontok kivételével, a függvény mindenütt folytonos. Szerencsétlen módon, és nyilván ezért kérdés ez egyáltalán egy függvénnyel kapcsolatban, vannak olyan neveletlen függvények is, akik sehol sem folytonosak, noha mindenhol értelmezve vannak a valós számok halmazán. Pl. az a függvény, amely minden racionális helyen az értéket veszi fel, és minden irracionális helyen a értéket. Ez gyakorlatilag csak szakadás, szakadás hátán. De szerencsére az ilyeneket nem kell vizsgálnotok. Ha függvény olyan szép, jól fésült, illemtudó, templomba járó, istenfélő lélek, mint amelyekről az iskolában tanultok, akkor az ábrájáról megmondható, hogy hol folytonos, és hol vannak benne szakadások.

Monotonitás és folytonosság szempontjából mit mondhatunk a következő függvényekről?

A lineáris függvények, mint a

is, mindenütt folytonosak. A monotonitásuk nem változik.

A jelenlegi függvényünk szigorúan monoton növekvő. Ezt a meredekségét jelző pozitív mivoltából látható.

együtthatójának

A

is lineáris függvény. Így ő is mindenütt folytonos.

Szigorúan monoton csökkenő, hiszen az

együtthatója negatív.

szigorúan monoton növekvő. . Így a következő igaz: Ha Ha szigorúan monoton csökkenő. Mivel az parabola. mivel pozitív főegyütthatójú. meg kell határoznunk a csúcspont helyét! is De ez könnyen leolvasható ebből az alakból. monotonitásuk a csúcspontjukban változik.A parabolák mindenütt folytonosak. s így mosolygós. Tehát a parabola.

De rendelkezik szakadással. csökkenő. így nem mindenütt folytonos. mind az intervallumon.A függőleges és vízszintes aszimptotákkal rendelkező hiperbola nem vált monotonitást. Mind az . Monotonitását a számlálónak az előjele. Az pontban szakadása van. Ha hányadosuk pozitív. és szigorúan monoton csökkenő. akkor növekvő a függvény menete. Ezenkívül mindenhol folytonos. . és az együtthatójának az előjele együtt adja. ha negatív.

és csökkenő. Növekvő.A négyzetgyök függvény. Monotonitást nem váltogat. ha a gyök együtthatója és változója együtthatójának szorzata pozitív. ha ez a szorzat negatív. Az intervallumon szigorúan monoton növekvő. . folytonos a teljes értelmezési tartománya felett.

Az meg olyan. hogy a szélsőértékhelyein változtatja a monotonitását.Az szinusz függvény. Maximumhelyei: Azaz Minimumhelyek pedig: Azaz . Így kellenek ezek a helyek.

mint az függvény. minden egyes maximumhelytől a következő minimumhelyig szigorúan monoton csökken. de csak szakaszonként. így a periódus csak fele akkora. szigorúan monoton növekvőek. előröl az egészet. Mivel az ő frekvenciája éppen kétszerese az „ősnek”. ha Vagy egyszerűbben: . ha És mindenegyes minimum helytől a következő maximum helyig szigorúan monoton növeksz ik. ha nem kezdené újra. Mellesleg másképp nem is juthatna el többször is mínusz végtelenből egészen plusz végtelenbe. Azaz ha A tangens típusúak. Azaz. a periódusa és a szakadási pontjai miatt unos-untalan újra kezdődik a buli.Ezekszerint. Tehát szigorúan monoton növekvő.

sajnos nem csengenek össze kezdőbetűikre nézve. Jellemezzük az összes utunkba kerülő függvényt. de mégsem vizsgálhatjuk. akkor annak felidézése is egyszerűbb. melyeket itt elsajátítottunk. . A kezdőbetűik azonossága. Legalább állítsd őket párokba. melyeket eme kötetben nem veszünk. Így nem felejtesz ki semmit. vagy hasonlósága alapján: — — — — — A végére maradtak. mint a végtelenbe ért tangens. mert ha megszoksz egy sorrendet. így ha az egyik eszedbe jut. Alkalmazzuk majd mindazon ismereteket. csak azért. Most mi is megszakítjuk utunkat. azonban érdemes. magával hozza a párját is. mert olyan ismeretek szükségeltetnek hozzá. hogy újra kezdhessük. Nem kötelező sorban venni a jellemvonásokat. de éppen ezért hozza egyikük magával a többit.---------------------------------------------Vannak még egyéb tulajdonságok is melyeket vizsgálhatnánk. Pl.

a zérushelyek és a függvény menete is. Az egyik ilyen egyenes szakasz két vég pontja a és a . jobbról nyitott intervallum. és hozzárendelési szabályt. Az ábra szerint ezért az értelmezési tartomány. az ábráról kell leolvasnunk mindent. így az egyenesek egyenletének hozzárendelési szabályait megállapíthatjuk. amit tudunk. hogy nincs benne az értelmezési tartományban. Ez annyit tesz. (balról zárt. A másik üres karikával van jelölve. Értelmezési tartomány: Értékkészlet: Zérushely: Csak pontatlanul tudjuk leolvasni. Az annyit tesz.) A maximum.és minimumhelyek is leolvashatóak. Tekintve. hogy az benne van az értelmezési tartományban. és az egyenesek végpontjai jól leolvashatóak. azaz képletet nem. azonban mindkét zérushely egy-egy egyenes szakaszon található. Ebből az irányvektor: Tehát a meredeksége: . akkor a függvény grafikonjáról igyekezzünk leolvasni mindent amennyire pontosan lehetséges! Annál pontosabban nem kell. Az egyik végpont teli karikával van jelölve.Jellemezzük az összes eddigi szempont szerint az alábbi ábrán látható függvényt! Ha nincs megadva a függvény hozzárendelési szabálya. miként a tengelymetszet. hogy csak egy kopasz ábrát kaptunk.

az esetet kell vennünk: Ez tehát az egyik zérushely. Ebből az irányvektor: Vagyis a meredeksége: Az egyenes egyenlete: Legyen az benne a szép.Mivel egy egyenes megadható a meredekségével és az egyik pontjával: Válasszuk pl. igenis az. de a meghosszabbított egyenesesnek. ugye: Zérushelyet keresvén. A másikhoz a másik egyenes szakasz kell. -nak a pontot. bármely pontja az egynesenek. pontnak kikáltva a ! Egyébként lehetne. Ez Zérushelyet keresünk. tehát . Ennek két jól leolvasható végpontja. a és a . mely utóbbi nem teljesjogú végpontja ugyan a szakasznak. és az meredekséget is kiszámoltuk. mely metszi az tengelyt. melynek része ez az „egy végpontú szakasz”.

Így. értéke . a zérushelyek: Szélsőérték: Maximum helyek: értéke: Valamint az értéke: Továbbá az . ha ezt nem minősítjük szélsőértéknek. mert ahhoz is kellene. legalább az egyik koordinátája. Persze a négyzetháló segít. az sem baj. hogy megmondjuk a másik koordinátáját. szemmel nehéz ezt látni. Kiszámolni is csak bajosan lehetne.Szorozzunk mínusz eggyel. értéke Ez utóbbi egy alig láthatóan felfelé görbülő kanyarulat vége. Minimum helyek: Az egyik tisztán leolvasható: értéke A másik csak sacc-per-kb. mint állat: Hattal is: Összefoglalva.

mert nevet sem kapott szegény. már amennyiben ez a neve. csökkenő szig. folytonosság: A jobb végpont kivételével mindenütt folytonos. így itt nincs szélsőértéke.) Korlátosság: A függvény korlátos: Legkisebb értéke . Nem tudunk számolással közelebb kerülni. mon. Azaz az függvényünk. Értsd. növekvő szig. besorolhatóak ide is.És a következő is csak bajosan mondható meg: . de ez a pont most nem innen kap vacsorát. nagyobb: Tengelymetszet: Körülbelül az . értéke: A függvény jobboldali „végpontja” nem tartozik az értelmezési tartományhoz. szig. csökkenő szig. növekvő szig. csökkenő . Mert nem tudjuk. mon. Paritás: Nem páros. Periodicitás: A függvény nem periodikus. mert ahhoz az értelmezési tartományban kellene lennie. hogy milyen görbének a része. Mivel ott nem egyenes a függvényszakasz. és nem páratlan. legnagyobb értéke . (Az egyenes szakaszok önmagukban véve. mon. mon. mon. Üres a tányérja. monotonitás. oda is. növekvő szig. mon. Menet. Konvexitás: Az intervallumon konvex. üres karika van e függvény végén. Mindenütt másutt konkáv. ill. sosem lesz ennél kisebb.

Kb. és minél pontosabbat közölj a függvényről! Házi feladat A következő függvények mindegyikét jellemezd az összes tanult jellemzési tulajdonság alapján! Ábrázold is őket. Légy alapos. melynek jellemzését kérik tőled. úgy könnyebb! Jellemezd az ábrán látható függvényt is! Amennyire pontosan csak lehet. ∎∎ . mint egy bűnügyi profilozó. Minél többet. ezeket kell elkövetned minden függvényre.

hát minek kell az már…?” És a többi humánszakos. miért élsz még mindig köztünk? Számtalan faj kihalt már! Az ostobák ideje mikor jár már le?412 412 A szögfüggvények általánosításai forgásszögekre igen komolyan kötődnek a periodikus hullámokhoz. Oh. a most elsajátítandó ismeretek. Utálják a természettudományos ismeretek puszta említését is. mert korábbi gimnáziumi tanulmányai során neki is kellett szögfüggvényeket tanulnia. mint azt a tudomány jelenlegi állása szerint végezzük. egy humánszakos kollégámat azért méltatlankodni. és a legmélyebb sötétségről árulkodik. A tudást nem csak az egyes embereknek. Az elektromágneses hullámok. egyetértően bólogatott. melyek a mai technikai szintünk fenntartásához nélkülözhetetlen. Azon a megfigyelésen. hanem az egész emberiségnek kell átadnunk! Így nem hagyhatunk ki a megtanulandók sorából olyan fontos dolgokat.Szögfüggvények A szögfüggvények a hasonlóságon alapulnak. ostoba néptömegek. Tehát egyetelen szöggel kifejezhetőek. mit gondoltok. a szögfüggvények fogalmát tetszőleges szögekre. „Jaj. mellőz mindenféle alapot. ha nem adtuk volna szervezett formában mindig tovább a már közel tízezer évre visszatekintő tudásanyagunkat a következő generációknak? Oh. hogy egy háromszög összes oldalának egymáshoz viszonyított arányai egyértelműen meghatározzák a szögeit is. a szinusz. éjjellátó. szintén kitűnően leírhatóak a szinusz függvényekkel. hiszen az oldalhosszak pozitívak lévén arányaik is csak azok lehetnek. Érdekes azonban. műholdas televízió. e-book Reader. számológép. Oh. meg a koszinusz…. és mindaz. Így értékük mindig pozitív lesz. miként majd látjuk is. . Egyszer hallottam. amik szükségesek a mobiltelefonod működéséhez is. színes tv. internet. A legkönnyebb ezeket a törvényszerűségeket derékszögű háromszögek esetén észrevenni. de egész nap telefonálgatnak. a rádióhullámok. leírása nem lenne ilyen magas szinten űzhető. hogy lenne mobiltelefon. azt nem ismerik fel! Bizony mondom néktek. mint pl. hullámmozgások elemzése. a másik kettő összege szintén . Szögfüggvények nélkül. az oldalak közötti arányok. mellimplantátumok. Itt már negatív értékeik is lehetnek a szögfüggvényeknek. hogy csak néhány példát ragadjak ki. hogy mily rövidlátóak az emberek! Amit nem kötsz az orrukra. Kezdetben ezeket a hegyesszögekhez kötődő arányokat fogjuk szögfüggvényeknek nevezni. Azonban itt sem szakadunk el az eredeti derékszögű háromszöges értelmezéstől. repülőgép. digitális kamera. hogy pont az ilyen tudatlan emberek nem lennének képesek meglenni az ilyen technikai vívmányok nélkül. Azon emberek ostoba méltatlankodása tehát. Később általánosítjuk. ABS. mikrohullámú sütő. nem csak csillagászati ismereteink nem lennének elég pontosak. Gyakran forgásszögként is emlegetjük majd eme szögeket. mert ilyenkor egy szög már rögzített. ami még oly széppé. elektromos hálózat. hogy ezek ismerete tök felesleges. ha nem ismernénk őket alaposan. emberi tudatlanság. ÁÁÁÁ! . jóvá és kényelmessé teszi életünket. képstabilizátoros távcső. aki hallgatta. mert ott is segítségünkre lesznek. az emberi butaságnak nincs határa. de földméréseket sem tudnánk a mai precizitással végezni. hanem lépten-nyomon visszautalunk rá. számítógép. Így semmilyen periodikus viselkedésű hullámot nem vizsgálhatnánk. GPS. sem pedig rezgések. hiszen koordináta síkbeli értelmezés folytán koordináták lépnek a korábbi oldalhosszak helyébe.

És a másik . Az elnevezésüket sokan keverik. és az mellett lévő befogó hányadosa: . mi is az oldallal szembenlévő szöget neveztük el -nak. pedig az átfogója. azoknak a számlálójában a szög melletti befogó szerepelt? Nem? Akkor nézd meg megint. viszont amelyek viselték a előtagot. hogy azok a hányadosok. Neve. törtek melyek a szöggel szembeni befogót tartalmazták számlálóként. háromszögeket jól ismerő állampolgár. azaz az szög mellett lévő befogó és a vele szemben lévő befogó hányadosa: Észrevetted. Nézzük az ábrát! és β! Ekképpen általánosan Mint minden becsületes. Két hegyesszöge. Nem is nagyon vannak használatban. nem viselték a előtagot a nevükben.Veszünk hát. és a oldallal szemben lévőt -nak. de ezeket olyan ritkán használják. Ekkor a szögfüggvényeket a következőképpen definiáljuk: azaz az szöggel szemben lévő befogó és az átfogó hányadosa. egy derékszögű háromszöget. kiejtése: azaz az szög mellett lévő befogó és az átfogó hányadosa. kiejtése: azaz az szöggel szemben lévő befogó. Nyilván az és oldalak a derékszögű háromszög befogói. én meg még vagy ember tudják pontosan az egész világon hogy melyikük kinek a párja. legyen beszélhetünk minden derékszögű háromszögről. reciproka. Neve. hogy kb. Létezik még két másik szögfüggvény is. de azért én megmutatom őket: azaz az átfogó és a szöggel szembeni befogó hányadosa: .

A is egymás reciprokai. nem írom oda szavakkal a neveit. míg nem tudod biztonsággal felismerni őket! Az előző ábra szerint. hogy mivel Tehát a és természetesen: Ezek belátása legyen házi feladat! Egyszerű behelyettesítés az egész. Mivel így fennállnak a jövetező egyenlőségek is: És mostantól nem említem többé sem a sem a Úgy elfelejtheted őket mint a huzat! Ja. hogy a szekáns és a koszekáns kivételével. mikor a 413 Ugyanis bújjál vissza a keltetőbe. Azt használd fel. mert még nem vagy érett a külvilágra! 414 Szotyizni persze szabad. egyetlen szögre is: A egymás reciprokai. a szögfüggvények nulla értéket is felvehetnek. Később majd látjuk. amit később általánosan is belátunk. tehát: Ezek ugyanúgy reciprok-párokba rendezhető. mint az iméntiek. Ha ezt nem érted. Ilyenkor természetesen nincs reciprokuk. hogy te máris bemagoltad? Úgy kell neked! Mondtam. észreveszed azt. tessék visszalapozni és megtanulni! Addig ne menj tovább. akkor gyorsan . mert az fincsi. amit most tanultál! Már most elárulom. hogy ne magolj! 414 Sőt azt is láthatjuk. és kiejtését sem. hogy ezek általánosan is igazak lesznek minden olyan szögre. Sőt ha jobban megnézed. hogy abban a pontban a reciprok függvény nincs értelmezve.azaz az átfogó és a szögmelletti befogó hányadosa: Így már mindenkinek van reciproka. -ra is végig játszhatjuk: most már nem magyarázom. Miként a is egymás reciprokai. Ugyanezeket a szögfüggvényeket természetesen a másik szögre.413 ami annyit tesz.

meg ilyenek. úgy kb. Tehát ha a függvényünk pl. hogy a függvény jelét emeljük hatványra. . stb. nevezzük is. és vágjuk félbe! Ekkor így fog kinézni: Most az egyik felét hagyjuk el. hogy mi az a . mindenki más egyszerűbben mondja ezt. Nevezetes szögek szögfüggvényértékei Vegyünk egy szabályos egység oldalú háromszöget. perc múlva. Lássunk néhány könnyen. fel a nulla értéket. hogy a vaksibbak is jobban lássák. szokás úgy jelölni. nincs mitől félned. jelen esetben négyzetre. A függvények hatványait.nevezőben lévő kifejezések nem veszik. hogy mit akarunk ezzel! Ekkor csak egy derékszögű háromszögünk fog maradni: 415 Még sokára érünk oda. számológép és táblázat használata nélkül kiszámítható szögfüggvény értéket! Ezeket ilyen kiemelt helyzetük miatt. Akkor ennek négyzetét nem így: Hanem így jelöljük: Ekképpen használjuk a -t stb. hogy Főleg ha az ember tudja. Persze.415 Azt is könnyű belátni. De még nem járunk ott. de ez így pontos. jelen esetben négyzetét.

melyet nem akarunk irányítani. így felírhatjuk az ebből a háromszögből leolvasható szögfüggvényeket is: . A kérdésem az. nehogy má általánosabb esetnek tűnjék az ábra. hogy a háromszög magassága miért lett éppen Nem tudjátok!? Hát mire való jó öreg barátunk. Tehát értéke valóban: Mivel már mindhárom oldal hosszát ismerjük. hogy ki tudná megmondani. a Pitagorasz tétel? Tehát az ábra alapján: De hosszúságról lévén szó.Voltam olyan pofátlan és az jelöléseket is helybenhagytam. a negatívra nincs szükségünk.

A trükk itt is a bővítés. A tangens és kotangens jelölése számoló.és számítógépeken. az átfogót -vel jelölve: De a negatív ismét nem kell. Ezért erre itt nem is térek ki. Ha bővítünk. utadba kerül. Az összes többi. csak mindig elfelejtettem. Ez tehát. Ha mégis szükséged van rá. egy egyenlőszárú derékszögű háromszög. nem csak a hanem helyette a jelöléssel is találkozhatsz. Ezeket számológéppel kiszámolhatod. akkor találsz hozzá egyszerű útmutatót a . Miért hosszúságú az átfogó? Ismét Pitagorasz adja meg a választ: A befogókat -gyel. Egyre inkább kiveszőben van a táblázatok segítségével történő kiszámítás. hogy az összes nevezetes szög esetével tisztában légy. . az imént nem említett hegyesszög függvényeinek pontos. bár ekkor meg a számlálóban lesz gyök. És a kotangens pedig nem csak . Itt is megszabadulhatunk a nevezőben lévő gyöktől.416 416 Ez itt most nem egy fejezetre utal ebben a könyvben. melynek ez a címe. mint az imént. hanem jelöléssel is felbukkan. Így tangensre utalván. de persze ekkor a számlálóban jelenik meg. amit már a fejezet eleje óta akarok. számszerű szajkózását senki sem várja el tőled. akkor tulajdonképpen mindig szorzunk: És most még azt is elmondom. ha tudsz róla. Az átírás bővítéssel érhető el: Már csak egy ábra kell.Az az érték. Talán nem árt. írható gyöktelen nevezővel is. hanem az egyik tankönyvedre. Így maradt a Egyetlen szög függvényeit puskázhatjuk le innen: . Kérdésem hasonló. melynek nevezőjében gyök van. gyakran még az angol helyesírásnak megfelelően található. telefonokon és minden egyéb kütyün.

Idegen nyelvek ismerete is roppant hasznos. Ez a „bármilyen” módszer. . Tudjuk. azt is böngészgesd végig. De létezik a számológépeknek használati utasítása is. de annak a hosszát is kiszámolhatod. mondjuk. bármilyen módszerrel. Előzőleg ismerkedj meg közelebbről számológépeddel! 417 Ehhez próbálok egy kis segítséget nyújtani még c. az anyukáját ajándékozd meg csokoládéval. hogy a két hegyesszög összege . látogasd meg a családját. a tangensről tudottak felhasználása: De akár azt is írhatjuk. különben nem leszek a barátod! Egy derékszögű háromszög két befogója és . akkor a másik már egyszerű kivonással is megkapható. Számítsuk ki a hegyes szögeit! Vázoljuk fel a háromszöget! Az átfogóra nem feltétlenül lesz szükségünk. szükséged lesz számológépre is. a hugicáját vidd el moziba… a faterjával meg sakkozzál! . Tanuld őket -rel. legyen.Lássunk néhány olyan példát melynek megoldásához. hogy: De lehet kotangens segítségével is: 417 Vidd el sörözni. fejezetben is. Így ha egyiküket kiszámoltuk.

hiszen összegük Azaz. hogy most nem jut eszedbe…! Bármelyikkel is számolsz. számolhatnak szinusszal.Akik nem érik be ezekkel. és egyik hegyesszögének : Ha ismerjük egyik hegyesszögét. hosszú. . Átfogója nagysága pedig . az adott szögek szinuszait kiszámolva: 418 Az is lehet. valamit elszámoltál. ugyanazt kapod: Számolj utána! Neked is ez jön ki? Ha nem akkor. hogy gúzsba vagy kötve! Hogy te pont azt nem ismered. amelyik éppen kell! Vagy. akkor ismerjük a másikat is. Ne mond. hogy mindent elszámoltál.418 Egy derékszögű háromszög befogóit keressük. vagy koszinusszal is: Azonban eme sok „krix-krax” közül egy is elegendő.

csak ezek aránya. Azaz a oldal a oldlanak -ed része. hogy vagyis a átfogónak a fele a °-os szöggel szembeni befogó. Mekkora az Hiszen ez egy nevezetes szögfüggvényre utal. Hogyan aránylanak egymáshoz az oldalak? A konkrét oldalhosszak nem fontosak. Melynek éréke . halljuk! ― Steve Irwin meg a rája. Azaz. Egy derékszögű háromszög egyik befogója átfogója? . ha -vel jelöljük az átfogót: Tehát az átfogó hossza Egy derékszögű háromszög egyik hegyesszöge . A vele szemben lévő szög -os. vagy akár tangenssel is mehetsz tovább. A Pithagorasz tétel szerint: . én tudom! ― kiabálja Emese. ― Tessék. ha már az egyik befogót kiszámoltad.Házi feladatként számold ki koszinusszal! A második befogóhoz Pitagorasz tételt is alkalmazhatsz. Emese. Ki emlékszik rája? ― Én tudom. Tudjuk. szavak nélkül.

És felhasználva azt. A vele szemben lévő szöge -os. Vagy akár tangenssel. A másik befogó legyen ! . Egy derékszögű háromszög egyik oldala két oldala? . még szebb is: Ez éppen az első püthagoraszi számhármas. Mekkora a másik Jelöljük az átfogót -vel! Ekkor: Azaz: Innen már Püthagorasz tétellel is számolhatunk. mivel az arányokat jelentő számok többszöröseire éppúgy igaz: Egyszerűsítve az arányt. hogy az előbbiek szerint : Tehát: Azaz.

Mekkorák a hosszúságú befogókkal. 419 Egyelőre még nem is vettük olyan eseteket.419 és Mondjuk meg az szög kiszámítása nélkül a többi szögfüggvényt! Képzeljünk el egy olyan háromszöget. így a másik befogót kell kiszámolnunk. Hamarosan jönnek azok is! . Erről az ábráról már könnyen leolvasható a szög többi függvényének értéke. Mekkorák a hosszúságú befogókkal. Mekkorák a Legyen hegyesszög.Derékszögű háromszög hegyesszögei? Derékszögű háromszög hegyesszögei? Derékszögű háromszög hegyesszögei? Derékszögű háromszög hegyesszögei? Derékszögű háromszög hegyesszögei? ----------------------------------befogóval és hosszúságú befogókkal. Mekkorák a befogóval és átfogóval. Ennek éréke: . Mekkorák a átfogóval. melyben igaz a megadott szögfüggvény értéke! Mi lehet a háromszög három oldalának aránya? Rajzoljunk fel egy ilyen háromszöget! Mivel a koszinusz a szög melletti befogó és az átfogó hányadosa. mikor nem hegyes szögek szögfüggvényeit akartunk értelmezni.

Az ábráról leolvasott értékek: Egy hegyesszög kotangense . Mondjuk meg az szög kiszámítása nélkül a többi szögfüggvény Ez a nyilván írható így is: És akkor már is könnyebb vele számolni. Mennyi lesz eme szög többi szögfüggvényének értéke? A kotangens a szög melletti és azzal szemközti befogó hányadosa. Az átfogó így lesz.Az hegyes szögre értékét! . Tehát az átfogó kell. az ábra szerint: . Ennek értéke: Így.

A szögfüggvények értelmezésének kiterjesztése tompa, homorú…sőt bármilyen szögekre. Azaz a forgásszögek szögfüggvényei
Az eddig megszokott derékszögű háromszögekből általánosítjuk tovább a képet. Vegyünk egy egység sugarú kört, melyet középpontjával az origóba helyezve rajzolunk a derékszögű koordinátarendszerbe. Húzzuk be a kör azon sugarát mely éppen az tengely pozizív felére esik. Majd forgassuk el a sugarat az óramutató járásával ellentétesen, vagyis pozitív irányba hegyes szöggel. Ekkor az tengely pozitív fele és eme sugár által bezárt szög függvényeit fogják adni a kör azon kerületi pontjának koordinátái, mely ekkor az elforgatott sugár kerületi pontja. Méghozzá az első, azaz koordináta a koszinusz, második, azaz koordináta, a szinusz értéke lesz. A tangens és kotangens pedig az és koordináták megfelelő hányadosai lesznek. Miért? Mert a szinusz, mint tudjuk eme szöggel szemben lévő oldal, azaz az koordináta és az átfogó hányadosa lesz. De mivel az átfogót ügyesen éppen egységnyinek választottuk, ezért ez a hányados egyszerűen az koordináta. A koszinusz pedig a szög melletti oldal, azaz az koordináta és az egység hányadosa. A tangens pedig a befogók hányadosa, azaz , a kotangens pedig ennek reciproka, azaza . Az első negyedben ezt könnyű látni. Ha átforgatom az egységsugarat a második negyedbe, akkor tompaszög lesz a -ből. De szerencsére ez éppen kiegészíthető egy derékszögű háromszöggé. A kis kiegészítő háromszög befogói mint koordináták most is ugyanúgy, a régi megszokott módon értelmezett szögfüggvények lesznek. Az koordináták itt is pozitívak, de mivel itt az koordináták negatív értéket vesznek fel, minden szögfüggvény, melyet az koordináta segedelmével határozunk meg, negatív értéket vesz fel. Tehát a koszinusz, tangens, kotangens.

Az első negyedben minden szögfüggvény pozitív. Ezt jelöli a két kis pluszjel. Ez az értelmezés semmiben nem tér el az eddigiektől.

A következő három síknegyedben a hivatkozási szögünk kívülre esik ugyan, de könnyen leolvashatjuk a háromszög belső szögeit is. Valójában azok alapján határozzuk meg a szögfüggvényeink értékeit. Pl. a második síknegyedben a külső forgásszög , de a háromszögben eme szög mellé eső belsőszöge ( , ami már nyilván hegyes. Akkor meg ismerős nem?

Vegyük észre, hogy itt a forgásszög már a háromszögön kívülre esik! De még így is a derékszögű háromszög befogói szerint határozzuk meg a szögfüggvényeket. A mínusz, ill. plusz jel arra utal, hogy az koordináta negatív, az koordináta pozitív a második negyedben. Így ebben a negyedben már csak a szinusz pozitív, a többi három negatív értéket vesz fel. Tehát ha egy háromszög valamely szögének koszinuszára negatív értéket kapunk, az tompaszöget jelent.

A harmadik síknegyedben úgy kapjuk meg a viszonyítási hegyesszöget, hogy a gondolunk, hiszen ekkor a megfelelő hegyes szöget kapjuk.

-ra

Mostanra talán már nem olyan meglepő, hogy a forgásszög ismét részben kívülre esik, hiszen az tengely pozitív felétől pozitív forgásirányban számítjuk a szöget. Az előjelek is a harmadik negyed szerint alakulnak. Itt csak a tangens és kotangens pozitív, hiszen ezek két negatív érték, a koszinusz és szinusz hányadosai. Aki nem érti, az tegyen úgy, mint a ! Táplálkozzék még az anyatejből!

A negyedik síknegyedben pedig rinyálni.

adja a hazai pályáról ismert hegyesszöget. Így nincs mit

És végül a negyedik negyed előjel állapotai. Itt csak a koszinusz pozitív, a többi három negatív. Ha még mostanra sem szoktad meg a forgásszög irányítását és háromszögön kívül létét, akkor mit gondoljak a figyelmedről. Valóban idefigyelsz rendesen? Gondolkodsz, ha nem értesz valamit? Vagy egyszerűen csak bambulsz?

A

szabály

Ez az angolszász országokban használatos szabály, de érdemes kis hazánkba is átmenteni, mert roppant hasznos. Eme egyetlen szóval felidézhető, hogy melyik szögfüggvény milyen előjelű, a négy koordinátanegyedben. A szó többekközött is jelent. A szót írjuk bele a negyedekbe! A negyedik negyedtől kezdeve, a pozitív forgásiránynak megfelelően. Így az adott negyedbe eső betű utalván a szögfüggvényekre, megadja, hogy hol, mely szögfüggvény pozitív. A a az , az a ,a a tangensekre és kotangensre utal. Nyilvánvaló, hogy a tangens és kotangens ugyanolyan előjelű, hiszen egymás reciprokai. De mivel ez csak egy szabály, mely a memorizálást hivatott elősegíteni, senki ne jöjjön nekem azzal, hogy ez bármiféle bizonyítás lenne! Ez csak egy ügyes módszer a megjegyzésre. Az előjelek magyarázatát az iménti négy ábrán láthatod. Amelyik betűt látod az adott negyedben, ott ama szögfüggvény , melyre ez a betű utal. Amelyekre nem utal, azok ott

Első negyed: . Itt akármelyik, tehát mindegyik pozitív. Második negyed: . Itt tehát csak a szinusz pozitív, a többi negatív. Harmadik negyed: . Itt a tangens és a kotangens pozitív, a szinusz és koszinusz negatív. Negyedik negyed: . Tehát itt csak a koszinusz pozitív, a többi negatív. Szinte látom magam előtt magoló emberek tömegeit, akik rá sem néznek az ábrára, mondván, hogy ők azt nem értik, és inkább a szöveget próbálják memorizálni. Álljatok le ezzel az ostoba

viselkedéssel, emberek! Miért nem meritek észrevenni azt, ha valami egyszerűen megérthető?

Mi van akkor, ha ez egységkör sugara éppen az egyik tengelyre esik?
Örökösen azt kérdezgetik, hogy ezek melyik síknegyedbe esnek. De mivel ezek éppen a síknegyedek határára esnek, nem mondhatom, hogy ebbe, vagy abba, mert éppen egyikbe se, vagy kettőbe is. De értelmesebb úgy gondolni rájuk, hogy a koordináta tengelyek vonalai választják el a síknegyedeket, mivelhogy éppen ők hozzák létre őket. Ezek a legjobb, legkönnyebben számolható esetek, mert akkor némely szögfüggvények nullát adnak, némelyek egyet, vagy mínusz egyet, némelyek meg nincsenek is értelmezve. Ha valakinek nem esett volna le eddig, akkor az lapozzon vissza, a síknegyedek ábráira és szemlélje meg őket még egyszer! Az tengelyekre merőlegesen vetített egységsugár árnyéka adja a koszinuszát, és az tengelyre merőlegesen vetített egységsugár árnyéka adja a szinuszát a forgásszögnek. Ebből már következik, hogy ha a sugarat belecsukom az egyik tengelybe, akkor a másik tengelyre vett vetülete nulla lesz. Amelyikbe belecsuktam, annak azon pontján nyugszik az egységsugár kerületi pontja, ahol a kör metszi az adott tengelyt. Így ha a tengely pozitív felén fekszik, akkor ez a koordináta, és így a hozzátartozó szögfüggvény (koszinusz vagy szinusz) is eszerint pozitív. Ha a tengely negatív felén nyugszik, akkor az illető szögfüggvény is, aki megegyezik eme koordinátával, negatív. A másik, szögfüggvény, aki nem az erre a tengelyre vett vetület, éppen nulla lesz. Mivel a tangens éppen a szinusz és koszinusz hányadosa, így mikor a koszinusz nulla, akkor a tangens nincs értelmezve. A kotangens, lévén ő a koszinusz és szinusz hányadosa, (ebben a sorrendben)420, nincs értelmezve, ha szinusz nulla.

Vagyis a kotangens nincs értelmezve -ra.

420

Szomorúan írom ezt ide, de tapasztalatból tudom, hogy az emberek nagy része ezt még érettségire sem tudja.

Vagyis a tangens nincs értelmezve

°-ra.

Vagyis a kotangens nincs értelmezve °-ra.

Vagyis a tangens nincs értelmezve

°-ra.

Ha nem mondtam volna, és szerintem nem mondtam, de ezek is egységsugarú körök. Ezért lett , ahol , és , ahol . A nullaságot ez sehol sem befolyásolja, az egység pedig kényelmes dolog, úgy hogy ne sírjá!

Nevezetes szögek függvényei táblázatban
Az előbbieket könnyen összefoglalhatjuk: (a felkiáltójel azt jelenti, hogy az illető függvény nincs értelmezve az adott szögre). És -on túlforgatva ismétlődéseket kapunk. Ez a függvények periodikussággából következik. Vedd észre, hogy a tangens és kotangens már -onként ismétlődik!

A kék oszlopokra szimmetrikus értékeket figyelhetünk meg. Persze a megfelelő előjellel is variálva a szerint. Ha túlforgatjuk a szöget -on, akkor az egész periodikusan ismétlődik. A szögfüggvények tehát periodikus függvények. A szinusz és koszinusz periódusa , azaz , a tangens és kotangensé pedig , azaz Ezt képletben így jelöljük:

És azt még mindenképpen hozzá kell tennünk, hogy a , mert ha nem egész számokat vesz fel a , akkor az olyan sületlenség, mint ez a vekni kenyér itt az asztalon.421

A szögfüggvények grafikonjai
A periodikusság jól megfigyelhető a függvények ábráján:

Az tengely beosztása radiánban van. Egy beosztás

, ami

nak felel meg.

421

Sületlenség, nyers tészta a neved!

Az tengely beosztása radiánban van. Egy beosztás

, ami

nak felel meg.

Az tengely beosztása radiánban van. Egy beosztás ami nak felel meg. A zöld vonalak az aszimptoták. Ahol az aszimptoták metszik az x tengelyt, ott a függvény nincs értelmezve.

,

A tangens tehát nincs értelmezve páratlan többszöröseinél:

Az tengely beosztása radiánban van. Egy beosztás , ami nak felel meg. A zöld vonalak az aszimptoták. Ahol az aszimptoták metszik az x tengelyt, ott a függvény nincs értelmezve.

A kotangens tehát nincs értelmezve

többszöröseinél:

Így, hacsak a feladat nem kimondottan hegyesszögekre gondolt, akkor mindig vegyük figyelembe, a függvények periódusait. Általános esetben tehát végtelen sok megoldás lesz. Megszámlálhatóan végtelen sok érték, ha egyenlőséget, és megszámlálhatóan végtelen sok intervallum periodiku s végpontokkal, ha egyenlőtlenséget kíván a feladat kiróvója.

Tudjuk, hogy

Adjuk meg a többi szögfüggvényt értékét!

A szinusz a és a negyedben negatív. Így itt keressük a megfelelő értékeket. Mindezeket persze az negyedre alapozzuk, csak még hozzávesszük az előjeleket, amiket a többi szögfüggvény felvehet. Emlékezzünk vissza, hogy a szögfüggvények a derékszögű háromszög oldalai közötti arányosságból lettek bevezetve. Tehát nem az oldalak konkrét hossza, hanem azok egymáshoz való viszonya a lényeg. Az negyedben mindenki pozitív. Így ott a szinusz, a mostani szinusz őse

lenne. Vagyis ott használhatnánk ezt a háromszöget:

A

-at úgy kapjuk, hogy ha az egyik befogó

az átfogó , akkor a másik befogó Pitagorász tétellel kiszámolható.

És ebből a háromszögből leolvasva többi szögfüggvény ez lenne:

Mivel a jelen feladatban csak annyit tudunk, hogy a szinusz értéke negatív, mínusz egyketted, így át kell transzformálnunk ennek megfelelően a most kiszámolt értékeket. A negyedben a koszinusz negatív, a tangens és kotangens pozitív:

A

negyedben a koszinusz pozitív, a tangens és kotangens negatív:

Készen falánk. -------------------------------

Adott a tangens értéke:

Számítsuk ki a többi szögfüggvényt!

A tangens a és a negyedben negatív. Aki nem hiszi, lapozzon utána! Ezt tisztáztuk, Most már visszavezethetjük az egész balhét az negyedre, azaz hegyes szögre:

S így a többi szögfüggvény leolvasható lenne:

Tekintve, hogy a

negyedben csak a szinusz pozitív:

A

negyedben csak a koszinusz pozitív:

Nyilván itt is Püthagorász bácsi súgta meg a -et

Oszt kész is, he.

Jöjjön egy olyan feladat, mely csak hegyesszögeket használ!

Egy méter magas lábazaton álló szögmérővel dolgozunk. Tőlünk méterre lévő domb tetején lévő építmény magasságát szeretnénk megtudni. A vízszintes szemmagasságtól fölfelé mérve, az építmény tetejéig húzódó függőleges szakasz -ban látszik, a vízszintestől felfelé, azaz emelkedési szögben véve, az építmény aljáig tartó függőleges szakasz -ban. Milyen magas az építmény?

Készítsünk egy vázlatot, melyre rávezetjük az ismeret adatokat, és bejelöljük az ismeretleneket is! A két említett szög különbsége . Egészségesebben jelölhető így már ezzel két szög, mint pusztán csak az egymásba mászó szögek lennének az ábrán.

Inkább írjunk valamit feleslegesen az ábrára, mintsem hiányozzon róla.

A domb teljes magassága tehát . Az építményé . A domb magasságát nem kérdezték, ezért a -t nem szükséges kiszámolnunk. Úgy igyekezzünk algebrázni, hogy csak az maradjon az egyenleteinkben! Írjuk fel azokat a szögfüggvényes egyenleteket, amiket az ábra alapján lehet!

És nincs is többre szükség. Az elsőből kifejezzük a -t, kiszámoljuk, és beírjuk ezt az értéket a másodikba, mert most látom, hogy itt van a Zolika. Ezért még is inkább számoljuk ki a -t, mert különben nem fog érteni semmit. Lehet, hogy még ígyse…

ez megy hát a másodikba befele:

Tehát ilyen magas a dombon álló építmény. És most fogod az iskolai feladatgyűjteményedet és megoldasz egy rakat idevágó cuccot!

∎∎

Szögfüggvények néhány azonossága
Belátunk itt néhány olyan igazságot, melynek nagy hasznát veszed lépten-nyomon. Persze csak akkor, ha ismered őket.

A legfontosabb ez, már ha egyáltalán lehet fontossági sorrendet felállítani köztük:

Gondoljunk az egységkörre! Abból világosan látszik, hogy kivétel nélkül, minden

szögre igaz:

Egyszerűen csak lássuk meg az ábrán a derékszögű háromszöget, melynek befogói a és a által meghatározott szakaszok, és az átfogója az egység kör sugara, az . Ekkor egyszerűen a Pitagorász tételből adódik, hogy

∎ Egyébként ezt már láthattuk a szögfüggvények bevezetésénél is, de csak hegyes szögekre. Vagy lehet, hogy általánosan is? Már nem emlékszem. Házi feladat, hogy belásd korábbi ismereteid alapján általánosan, hogy

Előbb lásd be hegyes szögre! Ezt csak le kell puskáznod a házi feladatból, mert ott is házi volt. 

c. fejezetből. És ott is a

A most következőeket addíciós tétel néven emlegetik, hiszen összeadás, argumentumban:

van az

Egyszerűen leolvashatjuk ezek helyességét is az ábráról: (na persze, ha nem vagy tisztában a szögfüggvényekkel, akkor hiába is nézed az ábrát. Előbb tanuld meg őket!)

Felhasználtuk azt, hogy ha egy szög száraira merőlegeseket állítunk ugyanolyan elforgatással, akkor a merőlegesek metszés pontjában az eredeti szöggel egyező nagyágú szöget kapunk.

Az ábra sajnos csak hegyes szögekre ad alátámogatást az addíciós állításokhoz, azonban egy kis gondolkodással rájöhetünk, hogy a többi három síknegyedben értelmezett szögek is mind visszavezethetőek az első síknegyedbe. De belátható általánosan is a skaláris és vektoriális szorzás azonosságait felhasználva is. Az legyen házi feladat! Ha nem érted, akkor írj nekem, majd elmondom. Szögek különbségeinek szögfüggvényeihez, azt használjuk fel, hogy a szinusz páratlan, a koszinusz páros függvény. Azaz a negatív argumentum előjele a függvény együtthatója lesz szinusz esetén, és elnyelődik koszinusz esetén:

Ugyanis gondoljunk ezekre imígyen, felhasználva az imént belátottakat:

Tangensekhez és kotangensekhez szükség lesz a házi feladat elvégzése során tanultakra:

Tehát először is fejezzük ki őket a szinusz és koszinusz segítségével! Végig érvényes a kikötés, hogy .

De a jobb oldal hőseit, már ismerjük más alakban is. Helyettesítsük őket aszerint:

És most azt is ki kell kötnünk, hogy

és

. Mert elosztunk a koszinusz ikrekkel:

Egyszerűsítünk mindenhol külön-külön:

Vegyük észre, hogy ez még egyszerűbben írható, hiszen hemzseg a tangensektől:

S lám ez is volt az állítás. Aki ezt nem érti, annak bizony Zolika a neve! Ugyanezt műveljük a kotangenssel is. Itt végig kikötjük, mint csahost a karóhoz, hogy:

S itt is újdonsült ismerőseinkkel helyettesítjük őket:

Újabb partközelbe evickéltetett hajó nyugalomba helyezése, kikötés:

Nem olyan nehéz megjegyezni, azzal a szögfüggvény duplázattal osztunk, mely amúgy is a nevezőben van a jelenleg vizsgált szögfüggvény hányados alakjában. Vagyis a tangensnél kosz-kosz-szal, a kotangensnél szin-szin-nel osztunk:

Egyszerűsít:

És ez meg úgy tele van kotangenssel, mint a rohadás:

Ami az állítás is volt. ∎

Írjunk a -k helyére mínusz -át és ezeket kapjuk:

– Ezeknek a belátogatása legyen házi feladat. Csak a tangens és kotangens páratlan függvény mivoltát kell gátlástalanul kihasználnod. Ha ez is meghaladja a képességeidet, akkor méltán kiérdemelted a Zolika nevet.

Lássunk most szögek összegének/különbségének függvényei helyett maguknak a szögfüggvényeknek a különbségeit! Ehhez csak annyit kell elfogadnunk, hogy bár mely két szám kifejezhető egy másik valamely kettő összege és különbsége ként. Pl.:

Misem természetesebb ennél, tekintve, hogy ha -et és -t ismerem, akkor kifejezhetem eme két másikat, -t és -t is. Méghozzá egyértelműen. Ami annyit tesz, hogy nem csak olyan bugyuta állítás ez, mint ahogyan Zolika gondolná: Adjuk össze a két egyenletünket, jobboldalt a jobboldalhó, baloldalt a baloldalhó:

Azaz

Ha pedig kivonjuk őket egymásbú:

Azaz

És most kezdjünk hozzá végre, mert ezekkel már meg tudjuk oldani a ránk várókat is! A következőeket akarnók belátni:

Ezért vettem előre a különbségeket, mert azokon még tovább fogunk rágódni. Vannak ezenkívül még azonosságok, de azokra most nem lesz szükség. Akkor kezdjük sorban. Nyilván az említett , -t írjuk át -val és -val megtrükközve, majd alakítsuk vissza a leegyszerűsödött kifejezéseket!

Tovább helyettesítve az immár vérünkké vált azonosságokkal:

A zárójelet felbontva:

És most helyettesítsük vissza az eredeti változókat!

Na, ugye! ∎

A következő:

Az azonosságokkal az addíciós tételek szerint:

Hámozzuk ki a héjából:

És pakoljuk vissza az eredeti változókat:

A soron következő:

Azaz:

Vagyis:

Visszatejesítve:

Oh yeah! ∎

És az utolsó:

Na, vajh mi jő most:

Csámcsogás, némi általános szabály felismerése végett
Itt a bizonyítások vége. És most az ígéretnek megfelelően csámcsorásszunk egy kicsit a szinuszok különbségén, és a koszinuszok különbségén! Ezekszerint, ha egy feladatban azt látjuk, hogy

Akkor átrendezve nullára:

Viszont erről tudjuk, hogy ez éppen így is írható:

És ez nagyon jó, mert ez annyit tesz, hogy vagy az egyik tényező, vagy a másik tényező nulla:

Azaz:

Azaz a két szög összege és különbsége is

páros egész többszöröse kell legyen.

A szinuszokra pedig, ha azt állítja az egyenlet, hogy:

Átpakolva nullára:

Ami, mint már számunkra is ismert, azonos azzal, hogy:

Vagyis valamelyik tényező a szorzatban nulla kők légyen:

A az nem bír nulla lenni, akárhogyan is igyekszik, mert ő , és nem nulla. Ezekből az gyüve ki, hogy:

Azaz:

Szavakkal a két kérdéses argumentum különbsége páros, összege páratlan többszöröse legyen -nek! Ezeket az ismereteket -----------------------------------Olyan feladat is elfordulhat, mely szerint valamely szög koszinusza egyenlő egy másik szög szinuszával. Ilyen alakban:
422

egynletekben használhatjuk ki.

Ehhez azt érdemes tudni, hogy a koszinusz és a szinusz függvények egymáshoz képest éppen „pi per kettő”-vel vannak eltolva. Azaz:

Tessék ezt belátni az addíciós tételekkel kifejtve! Ami miatt ez nagyon kényelmessé teszi a létet, az az, hogy ilyenkor átjátszhatjuk az egyik szögfüggvényt a másikra, azaz álruhába bujtathatjuk. És így hírszerzőként beküldve az ellenséges vonalak mögé, már is alkalmazhatjuk azt, amit az előbb tanultunk arra, mikor szinusz volt mindkét oldalon, vagy koszinusz mindkét oldalon. Lássunk erre egy -

422

Az elnevezés háromszögtanra utal. Azonban azonbelül kimondottam szögfüggvények egyenleteit, egyenlőtlenségeit értjük alatta.

két példát! Ezzel mintegy pótolva azt is, hogy az előzőekre, melyekre ezeket visszavezetjük, nem néztünk példát.

Mely valós számokra van megoldása következő egyenletnek?

Kényelmesebb, ha koszinuszra cseréljük le a szinuszt, és nem fordítva, mert egyszerűbb arra emlékezni, hogy a koszinuszok egyenlősége akkor állhat fenn, ha a két argumentum összege, és különbsége is páros többszöröse -nek. Így tehát:

Írjuk egyszerűbben azt a zárójeles különbséget!

Sőt még ennél egyszerűbben is, hiszen a törteket már össze tudjuk vonni, mert remélhetően ismerjük a közös nevezőre hozás módját:

És most jön az, hogy a két argumentum különbsége és összege legyen a periódushossz többszöröse:

Vagyis:

Emeljünk ki

-et:

És a másik eset:

Bontsuk ki a zárójelet:

Így a teljes megoldás:

Vagy

Ilyen gyönyörűséges ez az egész. Nincs miért félni tőle. Vedd észre, hogy a második sor, azaz bizonyos többszörösei visszaadják az elsősort, azaz bizonyos többszöröseit is. Így elegendő lenne a második sort megadni a megoldáshoz. De nem baj, ha egy megoldáshalmazban többször szerepelnek ugynazok az elemek.

mert akkor az argumentumok összege és különbsége is egyaránt periódus többszörös.A valós számok halmazán keressük a megoldásokat! Mint mondtam a koszinuszra átjátszás egyszerűbb. mert ekkor az argumentumok különbsége továbbra is . Ezért most csak azért is szinuszra játsszuk át! Akkor viszont vigyázni kell. mert nincs kedvem pofozni rajta. de az argumentumok összege viszont ! Tehát: Azaz: És ezt most így hagyom. .

Van hozzá több oldalas használati utasítás. olvasd el azt is. hogy része a programnak. Úgy olyasmit is megtudsz róla. Sőt a további tanulmányaidnak is jó előkészítő terep. az nagyon könnyen használható és értelmes sokoldalú alkalmatosság. és megoldani őket. . -----------------------------Az is igaz. fejezetben. hogy a tangens és kotangens is átjátszható egymásba: Tangensre és kotangensre meg majd látunk példát a c. amiről nem is gondoltad volna. Ellenőrzésre használj ábrázoló programot! Pl. Addig is tudd. mert nincsenek egybeesések. hogy ott milyen összefüggés alapján lehet egyszerűen megoldásokat keresni! A következő házi feladatokon kívül még házi feladat a feladatgyűjteményedből előkotorni problémákat. Így a teljes megoldás: Vagy: Itt viszont tényleg kell mind a két sor eredmény. a GeoGebra nevűt.És ezt is így hagyom.

A pitagorászi számhármasok kapcsán említődött egy derékszögű háromszög melynek oldalait -vel kifejezve adtuk meg.Az addíciós tételek speciális alakja: Lásd be ezeket! (segítő gondolat: helyettesítéssel egyszerű. hogy (segítő gondolat: add össze. vond ki egymásból a következő két egyenletet: --------------------------------------------- Végül maradt még egy kis elvarratlan gondolatfonál. Sőt. Az egyik addíciós tételünkből ez jött ki: Ez tehát arra a gondolatra visz.) Bizonyítsd be. ill. Ezt magyarázom most itt el. ebből még az átfogót is meg tudjuk adni: . Melynek -val szemben lévő befogója a szög melleti befogója pedig . hogy rajzoljunk egy háromszöget.

és kezdheted megérteni. amiről akkor azt hitted. 423 Ami olcsóbb. így csak: Tehát ez az átfogó. .423 : Vonjunk gyököt testvériesen mindkét oldalból: De oldalhossz lévén a negatívra nem vagyunk kíváncsiak. Körbeértünk. és elérkeztünk oda ahonnan a pitagoraszi számhármasokhoz vezető ötlet indul. mint a kakaós négyzet. Az ábrán a háromszög oldalai: A -re áttérve pedig: Innen visszalapozhatsz a pitagoraszi számhármasokhoz. És most már csak lazán mindenhol -t írunk a helyett. hogy nem fogod.Azonban a jobboldal éppen egy tejes négyzet.

Ekkor az illető szinusz. hogy a tangens periodikus. azt derítsd ki te! Ne feledd. hogy mindez mily szép. De miként azt már el is várjuk a tangens és kotangens függvényektől. Így itt lesznek kizárt értékek. tárgyaljunk meg még valamit: Félszög tangensével kifejezett szögfüggvények Egyszerűen leolvashatjuk az előző ábráról: Ezt már láttuk: Azonban ezt nem láttuk még leírva: Vegyük észre. az mindig pozitív. vagy koszinusz szögfüggvény. ők nem lesznek minden -ra értelmezve. határértékkel számítható. azaz sosem lehet nulla semmilyen valós szögre. hogy a és a minden szögre értelmezve vagyon eme kifejezések szerint is. Ahol a tangens nincs értelmezve. akinek a nevezőjében van.És ha már felrajzoltuk a háromszöget. és egyszerű? ∎∎ . így végtelen sok ilyen kizárt érték van! Mindet add meg! Látod-e. mert a nevezőjük. Hogy melyek ezek. jó. ott éppen végtelen nagy az értéke. mert a nevezőjükre van bizonyos nullaveszély.

hogy egy háromszög köré írt körben milyen egyszerűen adódik a következő összefüggés: Ahol a háromszög egyik oldala.) Így ha mindegyikből kifejezzük a ezek egyenlőek lesznek: -t Ez híresült el szinusz tétel néven. illetve húrjához tartozó kerületi szögek egyenlő nagyságúak. vagyis a kerületiszög pedig a háromszög köré írt kör átmérője. és a vele szemközti szöge. Mire is jó a szinusztétel? Na. hogy a kör átmérője derékszög alatt látszik a kör bármely kerületi pontjából. észrevehetjük. Nem véletlen.Szinusz tétel. Lásd az ábrát! Bármelyik szögét vehettük volna a háromszögnek. akkor. kivéve az átmérő két végpontját. Ugyanis ha a kisebbik oldallal szemben lévőt ismerem. E két ismeretet kihasználva. ki tudom számolni a másik szöget. akkor két megoldás is lehet: . vagyis a köréírt kör egy húrja és a vele szemközti szög. vajh? Nyilván arra. Egy kis megszorítással: a nagyobbik oldallal szemben lévő szög ism