KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.

: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu
Ikt.sz.: D.383/17/2013.

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot.

Döntıbizottság)

a

Közbeszerzési Döntıbizottság Elnöke (1026 Budapest, Riadó u. 5., továbbiakban: a Döntıbizottság Elnöke) által a Szentgotthárd Város Önkormányzata (9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., a továbbiakban: ajánlatkérı) „NYDOP-4.1.1/B-11-2011-0006. „Rába szentgotthárdi szakasz árvízvédelmi fejlesztése” pályázat keretében a Rába folyó szentgotthárdi szakasza jobb partján (205+970-206+390 fkm) 381,7 m hosszúságú vasbeton támfal építés kiegészítı építési munkái a 248-7/2013. számú, 2013. február 20án kötött vállalkozási szerzıdés módosításával” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérı megsértette a közbeszerzésekrıl szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 121. § (1) bekezdésének b) pontjára tekintettel alkalmazott Kbt. 94. § (3) bekezdésének a) pontját, továbbá a Kbt. 124. § (6) bekezdését. A Döntıbizottság az ajánlatkérıt 300.000.-Ft, azaz háromszázezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezi a Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontjára tekintettel alkalmazott Kbt. 94. § (3) bekezdésének a) pontja megsértése miatt. A Döntıbizottság az ajánlatkérıt 1.000.000.-Ft, azaz egymillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi a Kbt. 124. § (6) bekezdése megsértése miatt. A Döntıbizottság kötelezi az ajánlatkérıt, hogy a mindösszesen 1.300.000.-Ft, azaz egymillió-háromszázezer forint pénzbírságot a határozat kézbesítésétıl számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeit az ajánlatkérı maga viseli. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétıl számított tizenöt napon

2

belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bíróságnak címezve, kizárólag a Döntıbizottsághoz lehet benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntıbizottság a rendelkezésre bocsátott iratok, valamint az ajánlatkérı írásbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Az ajánlatkérı az „NYDOP-4.1.1/B-11-2011-0006. „Rába szentgotthárdi szakasz árvízvédelmi fejlesztése” pályázat keretében, a Rába folyó szentgotthárdi szakasza jobb partján (205 +970 – 206 +390 fkm) 381.7 m hosszúságú vasbeton támfal építési munkái vállalkozási szerzıdés keretében” tárgyában a Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pontja alapján hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárást (a továbbiakban: alapeljárás) indított. Az ajánlatkérı az ajánlattételi felhívását 2012. december 19-én közvetlenül küldte meg a COLAS Hungária Zrt.-nek, a KÚTHÁZ Kft.-nek és az UTPLAN '95 Építıipari és Szolgáltató Kft.-nek. Az ajánlatkérı 2013. március 1-én adta fel az alapeljárás eredményérıl szóló tájékoztatót, amely a Közbeszerzési Értesítı 2013. évi 28. számában, 2013. március 8-án KÉ-3092/2013. iktatószámon jelentet meg. A tájékoztató II.1.2) pontja szerint a teljesítés helye: a Rába folyó (Vas megye) jobb partján a 205 + 970 - 206 + 390 fkm közötti szentgotthárdi szakaszán. A tájékoztató II.1.4) pontja szerint a közbeszerzés tárgya, mennyisége: „NYDOP-4.1.1/B-11-2011-0006. „Rába szentgotthárdi szakasz árvízvédelmi fejlesz-tése” pályázat keretében, a Rába folyó szentgotthárdi szakasza jobb partján (205 +970 – 206 +390 fkm) 381.7 m hosszúságú vasbeton támfal építési munkái vállalkozási szerzıdés keretében. A vb. támfal építési munkamennyiségek az alábbiak: - humuszleszedés:114 m3; - földkiemelés: 1.140 m3; - szerelıbeton: 45 m3; - vasbeton szerkezet: 814 m2; - árok betonlap burkolattal: 370 m; - földvisszatöltés tömörítéssel: 570 m3; - humuszterítés: 570 m2; - vb. akna készítése: 1 db; - 20 kV-os földkábel kiváltás dokumentációban részletezettek szerint: 72 fm;

3

- vb. támfal esztétikus kialakítása dokumentációban részletezettek szerint: 350 m2.” A tájékoztató II.2.1) pontja szerint a szerzıdés végleges összértéke nettó 94.900.000.-Ft. A tájékoztató III.1.1) pontja szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának indokolása: „A tárgyi építési beruházás becsült értéke 94,3 mFt volt. A Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérı hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, amennyiben az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot.” A tájékoztató III.2.1) pontja szerint az ajánlatkérı a beérkezett ajánlatokat a legalacsonyabb összegő ellenszolgáltatás szempontja szerint értékelte. A tájékoztató IV.1.) pontja szerint az eljárás eredményes volt, a IV.3.) pontja szerint az ajánlattételi határidıig három ajánlat érkezett be, a IV.4) és a IV.5) pontja szerint a szerzıdéskötésre 2013. február 20-án került sor az UTPLAN ’95 Építıipari és Szolgáltató Kft. nyertes ajánlattevıvel. A tájékoztató IV.10) pontja szerint a szerzıdés a NYDOP-4.1.1/B-11-20110006 azonosítószámú, európai uniós alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos. Az ajánlatkérı és az UTPLAN ’95 Építıipari és Szolgáltató Kft. 2013. február 20. napján kötötte meg a vállalkozási szerzıdést. Az ajánlatkérı 2013. augusztus 16. napján tájékoztatta a Döntıbizottságot arról, hogy „NYDOP-4.1.1/B-11-2011-0006. „Rába szentgotthárdi szakasz árvízvédelmi fejlesztése” pályázat keretében a Rába folyó szentgotthárdi szakasza jobb partján (205+970-206+390 fkm) 381,7 m hosszúságú vasbeton támfal építés kiegészítı építési munkái a 248-7/2013. számú, 2013. február 20án kötött vállalkozási szerzıdés módosításával” tárgyban hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontjának megjelölésével. Az ajánlatkérı a tájékoztatójában elıadta a következıket: „A kivitelezés a munkakezdéstıl folyamatos. A mőszaki ellenır által becsatolt teljesítési-elırehaladási igazolás alapján a kivitelezés készültségi állapota 2013. augusztus 12-én 81%-os. A mőszaki és biztonsági követelmények megtartása érdekében a kivitelezés szakaszosan történik. Ennek megfelelıen az elızetes feltárások is a

4

szakaszosság elvének a figyelembevételével történhettek. A kivitelezési munkálatok során olyan mőszaki problémák merültek fel, amelyek az alapos és körültekintı tervezési-elıkészítı munkák ellenére sem voltak elıre láthatóak. A tervezéskor a meglévı, üzemelı vasbeton támfal kibontására biztonsági okokból nem volt lehetıség, így a támfal talplemezének tényleges adatait nem lehetett meghatározni. A kibontás utáni szintadatok ismeretében az eredetileg tervezett mentett oldali felszíni csapadékvíz-elvezetı árok csak idegen területek igénybevételével épülhetne meg, ezért helyette terepszint alá helyezett csıvezeték kiépítése indokolt. Ezzel nem lesz szükség idegen területek igénybevételére, illetve a kiemelt szegély lehatárolással megakadályozható a balesetveszély és a mőtárgyra történı ráhajtás veszélye is. A mentett oldali csapadékvíz elvezetés a beruházás szerves része. Továbbá, a terepszint alatt húzódó, a nyilvántartásokban nem szereplı csapadékcsatornák helye is csak a kivitelezés során, az új vasbeton támfal alapozási síkjának elérésekor váltak ismertté. A feltárt csapadékcsatornák végére csappantyús elzárást, a magassági viszonyok figyelembevételével az egyik keresztezı csıvezeték szelvényben pedig új zsilipaknát kell építeni tolózáras eljárással a beruházás árvízvédelmi funkciójának biztonságos és maradéktalan ellátása érdekében. Az ajánlatkérı mellékelte a tájékoztatóhoz a tervezı, illetve a beruházás mőszaki ellenırének a nyilatkozatát a jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képezı kiegészítı építési munkák szükségességérıl, illetve indokoltságáról. A jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képezı munkálatok elvégzése az árvízvédelmi funkció biztonságos ellátásához feltétlenül szükséges, azok elmaradása estén a létesítmény rendeltetésszerő és biztonságos követelményeit nem tudja majd ellátni. Továbbá, a jelen beszerzés tárgyát képezı kiegészítı építési beruházás mőszaki, illetve biztonsági okok miatt nem választható el a meglévı szerzıdéstıl. A fentiek figyelembe vételével az ajánlatkérı a Kbt. Harmadik része szerint a 94. § (3) bekezdés a) pontja alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított, mivel a tárgyi építési beruházásra korábban megkötött vállalkozói szerzıdésben nem szereplı, de elıre nem látható, kiegészítı munkálatok elvégzésére van szükség a beruházás keretében megvalósuló árvízvédelmi támfal rendeltetésszerő és biztonságos mőködéséhez, az árvízvédelmi funkció betöltéséhez. A kiegészítı építési beruházást képezı munkálatokat, tekintettel az építési beruházás tárgyára (árvízvédelmimő építése) mőszaki és biztonsági okokból nem lehet elválasztani a meglévı szerzıdéstıl. A jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képezı kiegészítı építési munkálatok becsült értéke: 7.280.000.Ft, amely nem haladja meg az eredeti építési beruházás értékének (94.900.000.Ft) a felét.” Az ajánlatkérı tájékoztatásához mellékelte a kiegészítı építési beruházás és az alapeljárás ajánlattételi felhívását, az alapeljárás eredményeként megkötött

5

vállalkozási szerzıdést, a kiegészítı építési munka igényét alátámasztó iratként a tervezı és a mőszaki ellenır nyilatkozatát, valamint teljesítési-elırehaladási igazolást. Az ajánlattételi felhívás 4. pontja szerint a beszerzés tárgya és mennyisége: „NYDOP-4.1.1/B-11-2011-0006. „Rába szentgotthárdi szakasz árvízvédelmi fejlesztése” pályázat keretében, a Rába folyó szentgotthárdi szakasza jobb partján (205 + 970 – 206 + 390 fkm) 381,7 m hosszúságú vasbeton támfal építés alábbi kiegészítı építési munkái a 248-7/2013. számú, 2013. február 20-án kötött vállalkozási szerzıdés módosításával: • a 0 + 010 - 0 + 190 tf szlv. között a mentett oldali vízelvezetésnél a nyílt betonlapos folyóka helyett Ø200-as KG-PVC csıbıl 176,00 fm zárt rendszerő csapadékcsatorna, illetve kiemelt és süllyesztett szegély építése; • az 1 + 255 tf szlv.-nél meglévı mőtárgy elbontása, csappantyúval, tolózárral ellátott új mőtárgy építése; • a 0 + 370 tf szlv.-nél lévı beton csıvezetékre csappantyús elzáró szerelvény kiépítése, a felhíváshoz csatolt árazatlan költségvetési kiírás alapján.” Az ajánlattételi felhívás 7. pontja szerint a teljesítés határideje 2013. szeptember 15. napja. Az ajánlattételi felhívás 10. pontjában az ajánlatkérı a többváltozatú ajánlattétel lehetıségét és a részekre történı ajánlattétel lehetıségét kizárta. Az ajánlattételi felhívás 14. pontja szerint az ajánlattételi határidı 2013. augusztus 26-án 9 óra volt. Az ajánlattételi felhívás 19. pontja szerint az elsı tárgyalás idıpontja 2013. augusztus 28-án 9 óra volt. Az ajánlattételi felhívás 21. pontja szerint a szerzıdés Európai Uniós alapokból finanszírozott programmal kapcsolatos. A program azonosítószáma: NYDOP4.1.1/B-11-2011-0006. Az ajánlatkérı a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban ajánlattételre az UTPLAN ’95 Építıipari és Szolgáltató Kft.-t hívta fel. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban ajánlattételre felhívott UTPLAN ’95 Építıipari és Szolgáltató Kft. az ajánlattételi határidıig az ajánlatát benyújtotta. A Döntıbizottság Elnöke augusztus 24-én hiánypótlási felhívással fordult az ajánlatkérıhöz, melyben az alábbiak szerinti hiányosságok pótlását kérte:

6

„(…) a Kbt. 141. § (4) bekezdése alapján felhívom, hogy az alábbi hiányokat rövid úton, – telefaxon vagy e-mail útján – 3 napon belül pótolja! A Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontja abban az esetben alkalmazható, amennyiben a törvényben meghatározott feltételek mindegyike fennáll a beszerzés tárgya vonatkozásában. Nevezetesen: • a kiegészítı építési beruházás a korábban megkötött szerzıdésben nem szerepelt; • a kiegészítı építési beruházás elıre nem látható körülmények miatt merült fel, • jelentıs nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerzıdéstıl • vagy elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás teljesítéséhez; • a kiegészítı építési beruházásra irányuló szerzıdés becsült összértéke nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás értékének a felét. A fenti feltételek alátámasztásául kérem, hogy küldje meg részemre az alábbi dokumentumokat! • az alapeljárás, valamint a tárgyi eljárás közbeszerzési mőszaki leírását, • az építési napló vonatkozó oldalait, • a pótmunkák szükségességét alátámasztó megfelelı minıségő – áttekintést biztosító – fotókat, • a felmerült mőszaki problémák szakmai felülvizsgálata kapcsán összehívott konzultáció összefoglaló nyilatkozatát (2013. júl. 22.) Kérem, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a kivitelezı, illetve az ajánlatkérı milyen tervezési-elıkészítı munkákat végzett el a jelen beruházáshoz kapcsolódóan! Továbbá kérem, hogy részletezze azokat a mőszaki és biztonsági okokat, amelyek fennállása miatt a jelen beruházást nem lehet elválasztani az alapszerzıdéstıl! A fentieken túlmenıen kérem, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy • kötöttek-e korábban kiegészítı építési beruházásra irányuló szerzıdést és mennyi volt ezen beszerzés(ek) becsült értéke, • a tárgyi beruházás alapszerzıdés szerinti munkái, valamint a jelen eljárás tárgyát képezı kiegészítı munkák milyen készültségi fokon állnak! (…)” Az ajánlatkérı 2013. augusztus 28-án küldte meg hiánypótlását, melyben többek között az alábbiakat terjesztette elı: „Korábbi tájékoztatónkban is jeleztük, hogy jelen közbeszerzés tárgyát képezı alábbiakban részletezett munkálatok elvégzése az árvízvédelmi funkció biztonságos ellátásához feltétlenül szükségesek, mivel elmaradásuk esetén a létesítmény rendeltetésszerő és biztonságos követelményeit nem tudja majd ellátni.

7

A mentett oldalon összegyőlı csapadékvizet össze kell győjteni és el kell juttatni a befogadó Rába-folyóba. Az eredetileg tervezett nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés helyett zárt csapadékcsatorna kerül kiépítésre, mivel a nyílt árok megépítését csak idegen területek igénybevételével lehetne megvalósítani, mert a kivitelezés során lehetett csak a meglévı támfal talplemezének tényleges szintadatait teljes hosszban meghatározni. A tervezéselıkészítı munkálatoknál az üzemelı vasbeton támfalnál csak a biztonsági követelmények betartásával történhettek feltárások, a csapadékvíz-elvezetéssel érintett teljes hosszban nem, mivel egy árhullám esetén a teljes hosszban történı kibontás veszélyeztetné a meglévı, üzemelı vasbeton támfal állékonyságát, ezáltal az élet- és vagyonbiztonságot. A kivitelezés során megismert tényleges szintadatok ismeretében vált ismertté, hogy az eredetileg tervezett nyílt árkot a meglévı támfal talplemezének különbözı magassága következtében csak idegen területek igénybevételével lehetne kialakítani. Továbbá az új zárt csapadékcsatornás, kiemelt szegélyes kialakítással egy sokkal biztonságosabb kialakítás érhetı el, mivel ezzel megakadályozható a mőtárgyra történı ráhajtás veszélye is. A támfal közvétlenül – a városi piac, illetve több mint száz férıhelyes parkolója mellett helyezkedik el – a piac területének bevédésére is szolgál, amely naponta jelentıs jármőforgalmat bonyolít le. A csapadékvízelvezetés kiépítés elmaradása esetén a mentett oldalon keletkezı víz elvezetése nem történik meg és a létesítmény így a rendeltetésszerő és biztonságos követelményeit nem tudja majd ellátni, továbbá az állékonyságát is veszélyeztetni fogja. Továbbá a terepszint alatt húzódó, a nyilvántartásokban (helyszínrajzokon, térképeken) nem szereplı, a tervezés elıkészítés során fel nem tárt csapadékcsatornák helye is csak a kivitelezés során, az új vasbeton támfal alapozási síkjának elérésekor váltak ismertté. A feltárt csapadékcsatornák végére csappantyús elzárást, a magassági viszonyok figyelembevételével az egyik keresztezı csıvezeték szelvényében pedig új zsilipaknát kell építeni tolózáras elzárással a beruházás árvízvédelmi funkciójának biztonságos és maradéktalan ellátása érdekében. A fenti munkálatok elmaradása esetén egy árhullámkor a megmagasított vasbeton támfal ellenére az árvíz a le nem zárt csapadékcsatornákon keresztül visszajuthat a mentett oldalra és a közel százmilliós alapberuházás értelmét veszti, így a létesítmény a rendeltetésszerő és biztonságos követelményeit nem tudja majd ellátni. A jelen beszerzés tárgyát képezı kiegészítı építési beruházás munkálatai nem választhatóak el az alapberuházástól. mivel a zárt csapadékcsatorna kiépítése a támfal alapozási síkjának figyelembe vételével történhet, majd a befogadó Rába folyóba történı átvezetés a támfal részét képezı meglévı mőtárgyba (zsilipaknába) történı bekötésen keresztül valósulhat meg. Továbbá a feltárt további átvezetések lezárást biztosító építési munkálatok, illetve mőtárgy (új zsilipakna) építés is a vasbeton támfal részét képezik. A munkálatok elválasztása

8

veszélyeztetné a meglévı és üzemelı árvízvédelmi támfal rendeltetésszerő és biztonságos üzemelését.” Az ajánlatkérı 2013. augusztus 28. napján készítette el és 2013. augusztus 29. napján küldte meg az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést az UTPLAN ’95 Építıipari és Szolgáltató Kft.-nek. Az összegezés 7. pontja szerint az eljárás eredményes volt. Az összegezés 11. a) pontja szerint az ajánlatkérı nyertes ajánlattevınek az UTPLAN ’95 Építıipari és Szolgáltató Kft.-t nyilvánította. Az ajánlatkérı az UTPLAN ’95 Építıipari és Szolgáltató Kft.-vel 2013. augusztus 29. napján módosították az alapeljárás szerzıdését. A szerzıdı felek a szerzıdésmódosítás 1. pontjában kiegészítették az alapeljárás szerzıdésének a tárgyát azzal, hogy az ajánlatkérı 2013. augusztus 16. napján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontja alapján a tárgy szerinti építési beruházás kiegészítı építési munkáira. A szerzıdı felek a szerzıdésmódosítás 2. pontjában módosították a vállalkozói díjat a kiegészítı építési munkák költségével, a 3. pontjában pedig módosították a teljesítési határidıt 2013. szeptember 15. napjára. A Döntıbizottság Elnöke hivatalból megindította a Döntıbizottság jogorvoslati eljárását 2013. szeptember 2-án DT.618/4/2013. szám alatt. A Döntıbizottság Elnöke a megindító iratában rögzítette, hogy a rendelkezésére bocsátott iratok alapján megalapozottan feltételezhetı a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megsértése. Indítványozta, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a közbeszerzési eljárás jogalapját és az ajánlattételi felhívás jogszerőségét. A Döntıbizottság 2013. szeptember 3-án D.383/2/2013. szám alatt tájékoztatta a feleket a jogorvoslati eljárás megindításáról. Az ajánlatkérı kérte a jogsértés hiányának megállapítását, mivel a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást jogszerően alkalmazta. Az ajánlatkérı az álláspontja alátámasztásaképpen elıadta többek között a következıket: „A Közbeszerzési Döntıbizottság elnöke a fenti ügyszámon jogorvoslati eljárást kezdeményezett.” Az ajánlatkérı ezt követıen idézte a Kbt. 138. (1) bekezdését, a Kbt. 140. (3) bekezdését és a Kbt. 141. (3) bekezdését. „A kérelem a megsértett jogszabályi rendelkezéseket nem tartalmazza, illetıleg nem jelöli meg azt az ajánlatkérıi magatartást, tényt, adatot, mellyel kapcsolatban felmerült a vélt jogszabálysértés.

9

A kérelemben a Döntıbizottság elnöke elıadja, hogy „a Döntıbizottság részére megküldött iratok alapján megalapozottan feltételezhetı a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési e/járásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megsértése”, azonban ennek indokolását a kérelem nem tartalmazza. Kéri továbbá az eljáró tanácsot, hogy vizsgálja meg a közbeszerzési eljárás jogalapját és az ajánlattételi felhívás jogszerőségét. A Döntıbizottság végzésében elıírta a közbeszerzési ügyben érdekeltek számára, hogy a tárggyal kapcsolatos észrevételeiket a végzés kézbesítésétıl számított öt napon belül tegyék meg. Ajánlatkérı érdemi észrevételének megtétele nehézségbe ütközik, mivel a kezdeményezı nem jelölte meg sem a megsértett jogszabályi rendelkezést, sem azt, hogy ajánlatkérı milyen módon sértette meg a meg nem jelölt jogszabályi rendelkezést. Fentiek alapján az ajánlatkérı az felhívásban, illetıleg a korábbi nyilatkozatában foglaltakat fenntartja, semmilyen módon nem sértette meg a Kbt. rendelkezéseit. Az ajánlatkérı jogszerően járt el a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásával. A 2009-ben rekord magasságú árhullám vonult le a Rába-folyón Szentgotthárdnál. Ez az árhullám szükségessé tette az árvízvédelmi biztonság megteremtése érdekében a Szentgotthárd belterületi szakaszán az árvízvédelmi létesítmények megerısítését, magasítását. Ezekre a célokra nyert támogatást az ajánlatkérı és a vízügyi igazgatóság. Ennek a projektnek a része az ajánlatkérı tulajdonában és kezelésében lévı 381 m hosszúságú, a gimnázium és a piac bevédésére szolgáló vasbeton árvízvédelmi támfal magasítása. Az alapberuházás tárgya egy meglévı, üzemelı vasbeton árvízvédelmi támfal magasítása, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vízügyi hatóság által engedélyezett terveknek megfelelıen a mentett oldalra a meglévı támfal mögé, azzal egybeépítve egy magasabb vasbeton támfal szerkezet épül. Az építmény funkcióját – üzemelı árvízvédelmi támfal – a tervezés elıkészítı munkálatok (elızetes feltárások) során is figyelembe kellett venni, illetve emiatt a kivitelezést is csak szakaszosan lehetett elvégezni. A meglévı, üzemelı vasbeton támfal mellé épülı, azzal egybeépített új vasbeton támfalelemek alaptestjének megépítéséhez szükséges munkaárkok kiemelését is csak szakaszosan lehetett elvégezni, hiszen a meglévı, üzemelı támfal melletti terület teljes hosszában történı kibontása egy árhullám esetén a támfal ál1ékonyságát veszélyeztetné. A szakaszos kivitelezést figyelembe véve a támfal utolsó eleménél a munkaárok kiemelése 2013. július 09-én történt meg. Ekkor váltak ismertté teljes hosszban a meglévı támfal talplemezének tényleges szintadatai, amelyek különbözı magasságban helyezkednek el, illetve a tervezés elıkészítı munkálatok során a biztonsági követelmények miatt fel nem tárt egyéb, a tervezett létesítmény rendeltetésszerő és biztonságos követelményeit meghatározó elemek (pl.: csapadékvíz átvezetések). Továbbá a kiegészítı építési beruházás tárgyát képezı 0 + 370 tf szelvényben a kivitelezés során feltárt, a nyilvántartásokban nem szerepelı zárt csapadékcsatorna átvezetés végleges

10

nyomvonala pedig a 2013. augusztus 07-én végzett gépi csatorna mosatást követı kamerázással vált ténylegesen ismertté. Ekkor tudtuk pontosan meghatározni, hogy ez a csatorna szakasz az idén 118 éves épület (gimnázium) pincéjébıl győjti össze a csapadékvizet és jelenleg védelem nélkül vezeti át a vasbeton támfalon a befogadó Rába-folyóba. Ekkor vált véglegessé, hogy nem egy üzemen kívüli, felhagyott csatorna szakaszról van szó, amelyet nem kell védelemmel ellátni, hanem egy üzemelı csapadékcsatornáról, amelyet így mindenképpen szerepeltetni kell a kiegészítı építési beruházásban, mivel feltétlenül szükséges a tervezet létesítmény funkciójának, az árvízvédelmi funkciónak a biztonságos ellátásához. Ellenkezı esetben egy árhullámkor a megmagasított vasbeton támfal ellenére az árvíz a le nem zárt csapadékcsatornákon keresztül visszajuthat a mentett oldalra és a közel százmilliós alapberuházás értelmét veszti, így a létesítmény a rendeltetésszerő és biztonságos követelményeit nem tudja majd ellátni. Ez a csatornaszakasz semmilyen nyilvántartásban nem szerepelt, így az alapberuházás mőszaki tervdokumentációjában sem, A csatorna mosatásról és a kamerázásról szóló helyszíni munkalap – géplapot jelen észrevételhez csatoljuk. A kiegészítı építési beruházás tárgyát képezı munkálatok a vízjogi engedélyt nem érintik. A vízjogi engedély III. fejezet 8. pontja alapján az ajánlatkérınek a mőszaki átadás-átvételi eljárás jegyzıkönyvébe az eredeti tervtıl történt eltéréseket fel kell tüntetni, azokat az engedélyezési tervdokumentáción át kell vezetni, majd a mőszaki átadást követı 60 napon belül az engedélyezı hatóságnak be kell nyújtani.” „Ad. 1. Az alapberuházás kiírásában, illetve a mőszaki tervdokumentációban a 0 + 010 – 0 + 190 tf szlv. között a mentett oldali vízelvezetésnél a nyílt betonlapos folyóka kialakítása szerepelt, a kiegészítı építési beruházás alapján a nyílt folyóka helyett ezen a szakaszon zárt csapadékcsatorna kerül kialakításra, mivel csak a kivitelezés során megismert tényleges szintadatok ismeretében vált ismertté, hogy az eredetileg tervezett nyílt árkot a meglévı támfal talplemezének különbözı magassága következtében csak idegen területek igénybevételével lehetne kialakítani. A tervezés-elıkészítı munkálatoknál az üzemelı vasbeton támfalnál csak a biztonsági követelmények betartásával történhettek feltárások, a csapadékvíz-elvezetéssel érintett teljes hosszban nem, mivel egy árhullám esetén a teljes hosszban történı kibontás veszélyeztetné a meglévı, üzemelı vasbeton támfal állékonyságát, ezáltal az élet- és vagyonbiztonságot. A bizonytalan mélységő és helyzető 0 + 255 tf szlv.-nél lévı, illetve a nyilvántartásokban nem szereplı a 0+ 370 tf szlv-nél lévı a kivitelezés során feltárt csapadékvíz átvezetések is elıre nem látható módon csak a kivitelezés során az új támfal alapozási síkjának elérésekor váltak ismertté, hiszen a tervezéselıkészítı munkálatok során a meglévı, üzemelı vasbeton támfal teljes szakaszon történı kibontására biztonsági okokból nem volt lehetıség, mivel egy árhullám esetén a teljes hosszban történı kibontás veszélyeztetné a meglévı, üzemelı vasbeton támfal állékonyságát, ezáltal az élet- és vagyonbiztonságot.

11

Továbbá a 0 + 370 tf szelvényben a kivitelezés során feltart, a nyilvántartásokban nem szerepelı zárt csapadékcsatorna átvezetés végleges nyomvonala csak a 2013. augusztus 01-én végzett gépi csatorna mosatást követı kamerázással vált ténylegesen ismertté. Ekkor vált véglegessé, hogy ez a zárt vezeték az idén 118 éves épület (gimnázium) pincéjébıl vezeti el a csapadékvizet, tehát nem egy felhagyott, üzemen kívüli csapadékcsatornáról van szó, ezért ezt is szerepeltetni kellett a kiegészítı építési beruházásnál. Álláspontunk szerint a biztonsági követelményeknek megfelelıen végzett tervezés-elıkészítı munkálatok, illetve ugyancsak a biztonsági követelményeknek megfelelıen végzett szakaszos kivitelezési munkálatok, továbbá a nyilvántartásokban nem szereplı, zárt csapadék-csatorna átvezetések elıre nem voltak láthatóak, nem szerepeltek az alapszerzıdésben, így az 1. pontban foglaltak fennállnak. Ad2. A mentett oldalon keletkezı csapadékvizet össze kell győjteni és el kell juttatni a befogadó Rába-folyóba a támfaion keresztül, azzal egybeépítve. Az átvezetı csövek a támfalba és az aknákba befalazó karimákkal vannak beépítve az új vasbeton talplemez pedig az akna falához vízzáróan kapcsolódik, a szivárgási hossz csökkenésének elkerülése miatt, melyet duzzadó szalag beépítése biztosít. A fenti munkálatok elmaradása esetén egy árhullámkor a megmagasított vasbeton támfal ellenére az árvíz a le nem zárt csapadékcsatornákon keresztül visszajuthat a mentett oldalra és a közel százmilliós alapberuházás értelmét veszti, így a létesítmény a rendeltetésszerő és biztonságos követelményeit nem tudja majd ellátni, ezért feltétlenül szükséges az építési beruházás teljesítéséhez. A fent leírtak alapján álláspontunk szerint a kiegészítı építési beruházás tárgyát képezı munkálatokat nem lehet elválasztani az alapszerzıdéstıl, illetve feltétlenül szükségesek az alapberuházás teljesítéséhez. Ad.3. Jelen jogorvoslat tárgyát képezı kiegészítı építési munkálatok becsült értéke 7.280,- eFt + ÁFA – nem haladja meg az eredeti építési beruházás értékének, a 94.900,- eFt + ÁFA értéknek a felét. A jelen jogorvoslati eljárás alapját képezı hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást, az ajánlatkérı abban az idıpontban indította meg, amikor erre lehetısége volt, azaz a biztonsági követelményeknek és az engedélyezett tervben szereplı elıírásoknak megfelelıen végzett szakaszos kivitelezési munkálatok során a meglévı támfal alapozási síkja teljes hosszban feltárásra került, illetve a feltárt, a tervezett létesítmény rendeltetésszerő és biztonságos mőködéséhez szükséges, a 0 + 370 tf szlv-nél lévı zárt csapadékcsatorna szakasz pontos nyomvonala kamerázás után meghatározásra került. Ezt az eljárást javasolta és kérte lefolytatni a pályázatból megvalósuló beruházás irányító szerve is. Ajánlatkérıi álláspont szerint a lefolytatott közbeszerzési eljárás jogszerő volt, az ajánlatkérı nem sértette meg a Kbt. vonatkozó rendelkezéseit.

12

Fentiekre figyelemmel kérem a Tisztelt Döntıbizottságot, állapítsa meg jogsértés hiányát. Kérem a Tisztelt Döntıbizottságot, ha fenti ajánlatkérıi álláspontot nem osztja, és álláspontja szerint az ajánlatkérı jogsértést követett el, ebben az esetben megkötött szerzıdés alacsony értékére figyelemmel (7,280 millió Ft) – mellızze bírság kiszabását.” Az ajánlatkérı nyilatkozott, hogy 2013. augusztus 29-én a tárgy szerinti közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötötte a szerzıdést az UTPLAN '95 Építıipari és Szolgáltató Kft.-vel. A szerzıdı felek a tárgy szerinti közbeszerzési eljárásra vonatkozó szerzıdés megkötését akképpen hajtották végre, hogy módosították az alapeljárás 2013. február 20. napján megkötött vállalkozási szerzıdését. Az ajánlatkérı elıadta, hogy 2013. október 3. napján a kiegészítı építési beruházás tárgyát képezı munkák – zárt rendszerő csapadékcsatorna építése, a 0 + 255 tf szelvényben új zsilipakna, illetve csappantyú elhelyezése, valamint 0 + 370 tf szelvényben csappantyú elhelyezése – teljesítésének a készültségi foka egyaránt 100%. Az ajánlatkérı hatályos, hiteles tulajdoni lap másolati példányával igazolta, hogy a Kbt. 100. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásában idegen területként, a jogorvoslati eljárás során tett észrevételében 1377/4. hrsz.-ú ingatlanként megjelölt terület tulajdonosa a Rekat Kft. A Döntıbizottság elıször az eljárási feltételek fennállását vizsgálta meg az ajánlatkérı eljárási kifogására tekintettel. A Döntıbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérı a Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazott Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárását 2013. augusztus 16. napján indította meg, ezért a jogorvoslati eljárás során a Kbt. ezen idıpontban hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. 100. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérı köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntıbizottsághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplık nevérıl, címérıl (székhelyérıl, lakóhelyérıl), a beszerzés becsült értékérıl, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekrıl szóló tájékoztatást. A Kbt. 140. § (1) bekezdés szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság hivatalból indított eljárását a következı szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha

13

a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütközı magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: a) a Közbeszerzési Hatóság elnöke; b) az Állami Számvevıszék; c) a Kormány által kijelölt belsı ellenırzési szerv; d) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelıs szerv; e) a Magyar Államkincstár; f) az alapvetı jogok biztosa; g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közremőködı szervezet; h) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; i) a Gazdasági Versenyhivatal; j) a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenırzésére kijelölt szerv; k) az állami vagyon felügyeletéért felelıs miniszter; l) az ügyész. A Kbt. 141. § (3) – (5) bekezdése szerint: „(3) Ha a Közbeszerzési Döntıbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdésérıl a Közbeszerzési Döntıbizottság részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhetı a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétıl számított tizenöt napon belül hivatalból megindítja a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárását. (4) Ha az ajánlatkérı által megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelmően a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságát megalapozó feltételek fennállása vagy az ajánlattételi felhívás jogszerősége, a Közbeszerzési Döntıbizottság elnöke telefaxon vagy elektronikus úton felhívja az ajánlatkérıt a szükséges adatok három napon belüli pótlására. (5) Ha az ajánlatkérı a hiányokat nem pótolja, a Közbeszerzési Döntıbizottság elnöke a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az eljárás megindításáról.” A Döntıbizottság eljárását hivatalból kezdeményezık körét a Kbt. 140. § (1) bekezdése sorolja fel. A Döntıbizottság elnöke ezek között nem szerepel. A Döntıbizottság elnökének eljárására a Kbt. speciális szabályokat állapít meg. A Kbt. 141. § (3)-(5) bekezdése szabályozza, és azt mondja ki, hogy amennyiben a Kbt. 100. § értelmében küldött iratok alapján alaposan feltehetı a közbeszerzésre, közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése, megindítja a Döntıbizottság eljárását.

14

A Döntıbizottság elnöke DT.618/4/2013. számú iratában hivatalból megindította a Döntıbizottság jogorvoslati eljárását a Kbt. 141. § (3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelıen. A Döntıbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérı tévesen hivatkozik a Kbt. 138. (1) bekezdésére és a Kbt. 140. (3) bekezdésére, továbbá tévesen minısíti a Döntıbizottság elnökének jogorvoslati eljárást megindító iratát hivatalbóli kezdeményezésnek. A Kbt. nem utal vissza a jogorvoslati eljárást megindító irat vonatkozásában a hivatalbóli kezdeményezés tartalmi elemeire, így azt a Döntıbizottság nem vizsgálhatja. A bíróságok ítélkezési gyakorlata során számos ítéletben mondták ki, hogy „a Döntıbizottság eljárását hivatalból megindító irat tartalmazza a választott eljárásfajta jogalapja fennállásának körében az ajánlatkérı által elıadottakat, a Kbt. 252. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat, illetıleg azt hogy a megküldött iratok alapján megalapozottan feltételezhetı a jogsértés. Ennél fogva az említett irat tartalmazza mindazokat a tényeket és körülményeket, melyek alapján a Döntıbizottság elnöke úgy találta, hogy az ajánlatkérı által megküldött iratok alapján - ide értve a hiánypótlási felhívásra vonatkozó választ is- megalapozottan feltételezhetı a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok megsértése. Az eljárás megindítására vonatkozó szabályokat tartalmazó Kbt. 329. § (1) bekezdése kimondja, ha a Döntıbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdésérıl a Közbeszerzési Döntıbizottság részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhetı a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetıleg alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétıl számított tizenöt napon belül hivatalból megindítja a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárását. E jogszabály (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az ajánlatkérı által megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelmően a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága meghatározott feltételeinek fennállása, illetıleg az elıírt ajánlattételi felhívás jogszerősége, a Közbeszerzési Döntıbizottság elnöke faxon felhívja az ajánlatkérıt a szükséges adatok három napon belüli faxon történı pótlására. Az ismertetett jogszabály szerint a Kbt. kifejezetten nem tartalmazza az eljárást megindító irat tartalmát, és e körben a Ket. rendelkezései sem tartalmaznak irányadó rendelkezéseket. A jogszabály világos célja az, hogy olyan közbeszerzési eljárásokban, amelyeknél a nyilvánosság korlátozottan érvényesül, a Döntıbizottság elnöke hatékonyan érvényesíthesse törvényességi felügyeleti jogát. E joghoz jelentıs társadalmi érdek főzıdik, ugyanakkor az eljárás megindítása nem lehet önkényes. Azt a hatályos jogszabályok alapján kellett a bíróságnak megítélnie, hogy történt-e jogsértés a jogorvoslati eljárás

15

megindításakor, vagy nem, és ha igen, akkor az kihatott-e az ügy érdemi elbírálására. A Kbt. 329. §-a tartalmazza az eljárás megindításának szabályait. A jogszabály szerint elegendı az, ha a Döntıbizottság elnöke mérlegelési jogkörében úgy találja, hogy feltételezhetı közbeszerzési jogsértés, és ennek kivizsgálására jogorvoslati eljárást indít. Az említett jogszabály alapján a Döntıbizottság elnökének nem kell számot adnia arról, hogy miért döntött a jogorvoslati eljárás megindításáról vagy hogy mely bizonyítékot, hogy és miért értékelt úgy, csak közölnie kell, a rendelkezésére álló adatok, tények alapján jogsértést feltételez. Mivel az említett kötelezettségnek a szóban forgó eljárást megindító irat tartalma megfelel, megalapozatlanul állította a felperes, hogy az eljárás megindítása törvénysértı volt. Azt pedig egyértelmően tartalmazza az irat, hogy a felperessel szemben milyen okból kifolyólag rendelte el a Döntıbizottság elnöke a jogorvoslati eljárást: abból az okból, mert közbeszerzési jogsértés fennállását feltételezte. Ezt támasztja alá a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson a Döntıbizottság a választott eljárásfajta jogalapjának fennállása körében tett fel kérdéseket az ajánlatkérınek, ebbıl következıen a jogorvoslati eljárás során egyértelmő és világos volt az ajánlatkérı számára, hogy mi volt a Döntıbizottság kifogása a felperes közbeszerzési eljárásával szemben, így a felperes tudott hatékonyan védekezni az eljárás során, így e körben az ügy érdemére kiható jogszabálysértés nem történt, ennélfogva a bíróságnak el kellett utasítani az eljárást megindító irat jogszerőtlenségét állító keresetet.” A Közbeszerzési Hatóság elnöke által kezdeményezett eljárást a Kbt. 141. § (1)(2) bekezdései szabályozzák, míg a Közbeszerzési Döntıbizottság elnöke által indított eljárásra a Kbt. 141. § (3)-(5) bekezdései irányadóak. Mindezekre tekintettel a Döntıbizottság nem találta megalapozottnak az ajánlatkérı kifogásait. A Döntıbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy ajánlatkérı jogsértıen határozta meg a közbeszerzési eljárásának a jogalapját, és a Kbt. 124. § (6) bekezdésének megsértésével kötötte meg a közbeszerzési eljárás eredményeképpen a szerzıdést. A Kbt. 3. § elsı mondata szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérı az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a törvény második részében meghatározott szabályok szerint jár el - a 122. §-ban foglalt eltérésekkel.

16

A Kbt. 82. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével induló vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehet. A Kbt. 94. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérı az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minısített ajánlattevıkkel tárgyal a szerzıdés feltételeirıl. A Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérı hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerzıdésben nem szereplı, de elıre nem látható körülmények miatt kiegészítı építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítı építési beruházást vagy szolgáltatást mőszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérıt érintı jelentıs nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerzıdéstıl vagy ha a kiegészítı építési beruházás, illetve szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez, az ilyen kiegészítı építési beruházásra, illetve szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevıvel kötött - szerzıdés vagy szerzıdések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás vagy szolgáltatás értékének felét. A Kbt. kógens szabályozása szerint az ajánlatkérıknek a közbeszerzési eljárásaikat fı szabályként a verseny nyilvánosságát biztosító hirdetményes eljárás szabályai szerint kell lefolytatniuk. A kivételesként alkalmazható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nem választható szabadon az ajánlatkérık részérıl, kizárólag a törvényben tételesen meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén alkalmazható. Erre tekintettel az ajánlatkérıknek különös gondossággal kell megítélniük, hogy valamennyi törvényi alkalmazási feltétel fennáll-e, ajánlatkérıt terheli annak bizonyítása, hogy jogszerően választotta az adott hirdetmény nélküli eljárásfajtát. Az ajánlatkérı által választott jogalap valamennyi feltételének teljesülnie kell, egyetlen feltétel fennállásának hiánya már nem teszi jogszerően alkalmazhatóvá a megjelölt jogalapot. A jogalkotó a Kbt. szabályozási rendszerében a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásfajta kivételes jellegére tekintettel elıírta, hogy az ajánlatkérı az eljárás megkezdésének napján köteles tájékoztatni a Döntıbizottságot az ajánlattételi felhívás egyidejő megküldésével a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekrıl. Szintén az eljárás kivételes jellege miatt biztosította a jogalkotó

17

a Döntıbizottság elnöke számára azt a speciális törvényességi ellenırzési jogkört, melyet a Döntıbizottsághoz benyújtott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások jogalapja, illetve a felhívások jogszerősége tekintetében lát el. A Kbt. 141. § (4) bekezdése biztosítja a Döntıbizottság elnöke számára a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívásának törvényességi ellenırzésre nyitva álló 15 napos határidın belül a hiánypótlási felhívás kibocsátásának lehetıségét arra az esetre, amennyiben a Kbt. 100. § (1) bekezdése szerint megküldött tájékoztatóból, illetve az ajánlatkérı által megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelmően az adott jogalap feltételeinek fennállása. A hiánypótlásra felhívott ajánlatkérınek is az áll érdekében, hogy a hiánypótlási felhívásban megjelölt hiányokat a hiánypótlásra biztosított határidın belül megfelelıen pótolja. Ebben az esetben is akként kell az ajánlatkérıknek eljárniuk, hogy a hiánypótlásában foglaltak kellı módon támasszák alá az általuk választott jogalap feltételeinek meglétét. Abban az esetben, amennyiben a Döntıbizottság elnöke a részére a Kbt. 100. § (1) bekezdése, illetve a 141. § (4) bekezdése alapján megküldött iratok vizsgálata alapján azt állapítja meg, hogy megalapozottan feltételezhetı a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétıl számított tizenöt napon belül hivatalból megindítja a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárását. A Döntıbizottság elnöke által megindított jogorvoslati eljárásban a Döntıbizottság megvizsgálja a közbeszerzési eljárás jogalapját és az ajánlattételi felhívás jogszerőségét. Az ajánlatkérıt a jogorvoslati eljárásban is terheli annak kötelezettsége, hogy igazolja az általa választott eljárásfajta jogalapjának jogszerőségét. A Döntıbizottság megállapította, hogy ajánlatkérı jelen közbeszerzési eljárásnak jogalapjaként a Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontját tüntette fel. A Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jogalap a kiegészítı építési beruházás megvalósítására irányuló hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételeit határozza meg. Ajánlatkérı a Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást is abban az esetben választhat, folytathat le, ha a jogszabályban írt feltételek az eljárás megindításakor a beszerzés tárgya vonatkozásában fennállnak. Az eljárással kapcsolatos törvényi feltételek felsorolása taxatív jellegő, ezért az eljárás alkalmazásának körét ebben az esetben is megszorítóan kell értelmezni. Nincs lehetıség a törvényi feltételekhez

18

közvetlenül nem kapcsolódó körülmény figyelembevételére sem, így bizonyos munkaszervezési, biztonsággal összefüggı, célszerőségi, gazdaságossági indokok nem tekinthetık az eljárásfajta választás jogszerőségét megalapozó körülménynek. A Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásfajta alkalmazásához több feltétel együttes, illetve két további - vagylagos - feltétel valamelyikének fennállása szükséges. 1. a korábban megkötött szerzıdésben a kiegészítı beruházás (szolgáltatás) nem szerepel, 2. elıre nem látható körülmények miatt a kiegészítı építési beruházás (szolgáltatás) megrendelése szükséges az építési beruházás (szolgáltatás) teljesítéséhez, 3. az ilyen kiegészítı építési beruházásra (szolgáltatás nyújtására) irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevıvel kötött – szerzıdés(ek) becsült összértéke nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás (szolgáltatás) értékének felét feltéve, • hogy a kiegészítı építési beruházást (szolgáltatást) mőszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérıt érintı jelentıs nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerzıdéstıl, vagy • ha a kiegészítı építési beruházás (szolgáltatás) elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás (szolgáltatás) teljesítéséhez. Egyetlen törvényi feltétel hiánya esetén már nem alkalmazható jogszerően a hirdetmény nélküli eljárás. Az elsı feltétel, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében elvégezni tervezett munkák a korábban megkötött szerzıdésben nem szerepelhetnek. A Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontja alapján olyan esetben lehetséges hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása, amikor valamely építési beruházásra, vagy szolgáltatásra irányuló szerzıdés megkötésekor valamilyen körülmény folytán nem lehetett elıre látni azt, hogy a megkötött szerzıdés teljesítéséhez olyan további építési munkák, szolgáltatások szükségesek, amelyeket az alapszerzıdés nem tartalmaz. Szükséges annak hangsúlyozása, hogy csak olyan építési munkák, szolgáltatások alapozhatják meg az eljárásfajta választását, amelyek az alapszerzıdés tárgyának teljesítéséhez szükségesek. Rá kell arra is mutatni, hogy az elıre nem látható körülménynek az ajánlatkérıi szándéktól függetlenül kell bekövetkeznie, a beszerzéssel kell összefüggésben állnia. Amennyiben a kiegészítı építési beruházás akár közvetve, akár közvetlenül az ajánlatkérıi igény megváltozásából fakad, illetve az nem szükséges az eredetileg meghatározott, az alap beruházás teljesítéséhez, az eljárásfajta választása

19

jogsértı. Jogsértı továbbá mindazon esetekben ezen eljárásfajta alkalmazása, ha ajánlatkérı új beszerzési igényt kíván megvalósítani. A Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nélküli eljárás ajánlatkérınek az eljárás megindításakor még fennálló beszerzési igénye kielégítésére irányulhat. A korábban elvégzett munkák utólagos szerzıdésbe foglalására lefolytatott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás attól függetlenül jogsértı, ha e munkák vagy azok egy része esetében a Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontja szerinti feltételek egyébként a beszerzési igény jelentkezésekor fennálltak volna. A Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontja szerinti eljárásfajta alkalmazására csak a szerzıdés teljesítésének idıpontja elıtt áll fenn lehetıség. Amennyiben a felek kölcsönösen teljesítették a szerzıdést, az azt követıen keletkezı igényekre ajánlatkérı kötelessége új közbeszerzési eljárás lefolytatása. A Döntıbizottság megjegyzi továbbá, hogy az állandósult joggyakorlat alapján az elıre nem láthatóságot nem alapozhatja meg egy esetleges tervezıi hiba sem. A tervezı mulasztása ajánlatkérı érdekkörébe esik. Az ajánlatkérı felelıssége, hogy a beszerzési igényét a közbeszerzési eljárás megindítása elıtt – az irányadó jogszabályi környezet figyelembevételével – pontosan meghatározza. Különös körültekintéssel kell az ajánlatkérınek eljárnia abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás alapját képezı tervek több évvel az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás megindítását megelızıen készültek. Az elızıek mellett szükséges az is, hogy a korábbi nyertes ajánlattevıvel kötött szerzıdés(ek) becsült összértéke ne haladja meg az eredeti építési beruházás (szolgáltatás) értékének felét. A kiegészítı beruházás, illetve szolgáltatás beszerzésére irányuló hirdetmény nélküli eljárás elızıekben ismertetett (1-3. pont szerinti) konjunktív feltételei közül bármelyik hiánya kizárja az eljárásfajta jogszerő alkalmazását. Abban az esetben, ha a konjunktív feltételek fennállnak az eljárásfajta jogszerő választásához a vagylagos – nem elválasztható a korábbi szerzıdéstıl; elválasztható, de feltétlenül szükséges – feltételek valamelyikének megléte is szükséges. A jogalap jogszerő alkalmazhatósága csak abban az esetben áll fenn, ha kétséget kizáróan megállapítható a törvényi feltételrendszer maradéktalan teljesülése a konkrét beszerzés tárgyának egésze vonatkozásában. Ajánlatkérı a jelen hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a részekre történı ajánlattételt a kiegészítı építési munkák vonatkozásában nem tette lehetıvé, így az ajánlattételi felhívásban megjelölt kiegészítı építési munkák mindegyike tekintetében fenn kell állnia a fenti kötelezı feltételek összességének.

20

Amennyiben az elıírt kötelezı feltételek valamelyike hiányzik bármelyik kiegészítı építési munka esetében, akkor az ajánlatkérı jogsértıen alkalmazta a Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást. A Döntıbizottság a fentiek tükrében vizsgálta az ajánlatkérı közbeszerzési eljárásának a jogalapját. A Döntıbizottság megvizsgálta, hogy a kiegészítı építési beruházás vonatkozásában fennállnak-e a konjunktív feltételek. A Döntıbizottság elsıdlegesen azt állapította meg, hogy azon feltétel, miszerint a kiegészítı építési beruházás nem szerepelhet a korábban megkötött szerzıdésben, fennáll, mert a kiegészítı építési beruházás nem volt a tárgya az alapeljárás eredményeképpen megkötött szerzıdésnek. A Döntıbizottság másodlagosan azt állapította meg, hogy azon feltétel, miszerint a szerzıdés becsült összértéke nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás értékének felét, fennáll, figyelemmel arra, hogy a tárgybani beszerzés becsült összértéke 7.280.000.-Ft, míg az eredeti építési beruházás nettó értéke 94.900.000.-Ft. A Döntıbizottság 2013. szeptember 3. napján, a jogorvoslati eljárás megindításáról értesítı D.383/2/2013. számú végzésében a Kbt. 142. § (2) bekezdése alapján felhívta az ajánlatkérıt, hogy az érintett közbeszerzéssel kapcsolatban az ügyben rendelkezésre álló összes eredeti iratot öt napon belül küldje meg. Az ajánlatkérı a végzést 2013. szeptember 5. napján átvette. A Döntıbizottság 2013. szeptember 4. napján, a D.383/3/2013. számú végzésében a Kbt. 148. §-a alapján tájékoztatta az ügyfeleket, hogy a jogorvoslati eljárásban nyilvános tárgyalást tart. Az ajánlatkérı a végzést 2013. szeptember 6. napján átvette. Az ajánlatkérı 2013. szeptember 12. napján benyújtott iratokat a Döntıbizottsághoz, viszont a tárgy szerinti közbeszerzési eljárás közbeszerzési mőszaki leírását és különösen a kiegészítı építési beruházás teljesítésének alapjául szolgáló terveket vagy tervvázlatokat továbbra sem. Az ajánlatkérı nem jelent meg a 2013. szeptember 19. napján tartott tárgyaláson szabályszerő értesítés ellenére. A Döntıbizottság 2013. szeptember 20. napján a D.383/8/2013. számú végzésében ismételten felhívta az ajánlatkérıt, hogy a tárgy szerinti közbeszerzési eljárás közbeszerzési mőszaki leírását és különösen a kiegészítı építési beruházás teljesítésének alapjául szolgáló terveket vagy tervvázlatokat nyújtsa be. A Döntıbizottság kötelezte az ajánlatkérıt, hogy adjon arról felvilágosítást, hogy az alap közbeszerzési eljárásban meghatározott nyílt árok miért nem alkotható meg az új támfal talplemeze feletti földvisszatöltésen. Az

21

ajánlatkérınek e felvilágosítását fényképfelvételekkel vagy tervrészletekkel kellett alátámasztania. Az ajánlatkérı 2013. szeptember 23. napján tett észrevételéhez mellékelte a tárgy szerinti közbeszerzési eljárás közbeszerzési mőszaki leírását, a kiegészítı építési beruházással kapcsolatos vázlatterveket és fényképfelvételeket a teljesítés helyérıl. A Döntıbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérı a Döntıbizottság elnökének 2013. augusztus 16. napján megküldött tájékoztatásában, a 2013. augusztus 28. napján benyújtott hiánypótlásában és a jogorvoslati eljárás folyamán – többszöri felszólítást követıen – benyújtott beadványaival sem igazolta azt, hogy a kiegészítı építési beruházás megrendelése elıre nem látható körülmények miatt szükséges az alap építési beruházás teljesítéséhez. Az ajánlatkérı a jogorvoslati eljárás tisztázását szolgáló tárgyaláson sem jelent meg. A Döntıbizottság szakmai álláspontja szerint az ajánlatkérı nem nyújtott be olyan bizonyítékot (pl. fényképet), amellyel egyértelmően igazolta volna a feltárás idıpontjára vonatkozóan a kiegészítı építési beruházással érintett árvízvédelmi szakasz szögtámfalának fentebbi elhelyezéső és az ahhoz csatlakozó szakaszának talplemeze közötti szintkülönbséget, illetve azt, hogy ez a szintkülönbség miként lehetetlenítette el az alapeljárás szerinti burkolt árok megvalósíthatóságát, pl. elhelyezési szintjének módosításával. A kiegészítı építési beruházás szükségességének ajánlatkérıi indokolása ugyanakkor olyan új funkciók nélkülözhetetlenségét is ismerteti, amelyek nem képezték részét az alapeljárás mőszaki tartalmának (pl. kiemelt szegély és járda). A Döntıbizottság szakmai álláspontja szerint az ajánlatkérı nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amellyel egyértelmően igazolta volna a megtalált keresztezı csapadékvíz elvezetı csatornák kapcsán, hogy megfelelıen alapos elıkészítés során (pl. geodéziai felmérés, tervezést megelızı helyszíni szemle) nem lehetett észlelni a Rába mederfalában elhelyezett csatornavégeket, ezt követıen pedig a hozzájuk tartozó csatornák szerepét tisztázni és a tervezés során figyelembe venni az alapeljárás megindítása elıtt. A Döntıbizottság nem kapott egyértelmő felvilágosítást arra vonatkozóan sem, hogy a gimnázium pincéjébıl induló vezeték nem lett volna megfelelı védelemmel ellátva, hiszen ennek hiányában a Rába a csatornán keresztül eddig elöntötte volna a gimnázium pincéjét árvíz idıszakában, ezért sem állapítható meg megfelelı bizonyíték hiányában azon elıre nem látható körülmény, amely e kiegészítı építési munkára vonatkozó igényt kiváltotta. Annak érdekében, hogy a Döntıbizottság elnöke a törvényességi ellenırzés lefolytatására nyitva álló 15 napos határidın belül meg tudja ítélni a választott jogalap, illetve a felhívás jogszerőségét, az ajánlatkérıknek akként kell

22

megadniuk a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekrıl szóló tájékoztatásukat, hogy abból a törvényben meghatározott feltételek fennállása megállapítható legyen. A rendeltetésszerő joggyakorlás követelményébıl is az következik, hogy az ajánlatkérıknek tájékoztatásukban, de legkésıbb a jogorvoslati eljárás során a jogalap valamennyi feltételének fennállásáról részletes és megalapozott tájékoztatást kell adniuk, ismertetniük kell valamennyi relevanciával bíró tényt és körülményt. Amennyiben az ajánlatkérık a választott jogalap egyes feltételeinek fennállását a rendelkezésükre álló okiratokkal kívánják bizonyítani, illetve alátámasztani, elvárás, hogy azokat is bocsássák egyidejőleg a Döntıbizottság részére, tájékoztatásukhoz mellékelve. A Döntıbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérı nem igazolta megfelelıen, hogy a Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott valamennyi feltétel teljesült, ezért az ajánlatkérı megsértette a Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontját. Miután a Döntıbizottság megállapította, hogy nem állt fenn a választott eljárásfajta jogalapja a kiegészítı építési beruházások vonatkozásában, nem vizsgálta az ajánlattételi felhívás jogszerőségét. A Döntıbizottság a Kbt. 141. § (3) bekezdése alapján megvizsgálta, hogy az ajánlatkérı a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelıen kötötte-e meg a közbeszerzési eljárás eredményeképpen a szerzıdést. A Kbt. 124. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérı a szerzıdést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti idıtartama alatt köteles megkötni, amennyiben e törvény másként nem rendelkezik nem köthetı meg azonban a szerzıdés az írásbeli összegezés megküldése napját követı tíz napos idıtartam lejártáig. Az ajánlatkérı 2013. augusztus 29. napján küldte meg az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést. Az ajánlatkérı és az UTPLAN ’95 Építıipari és Szolgáltató Kft. ugyanezen a napon kötötték meg a szerzıdést. A Kbt. 124. § (6) bekezdése szerint nem köthetı meg a szerzıdés az írásbeli összegezés megküldése napját követı tíz napos idıtartam lejártáig. A szerzıdéskötési tilalmi idıszak a Kbt. 124. § (6) bekezdése alkalmazásával a tárgy szerinti közbeszerzési eljárásban 2013. augusztus 29. napjától 2013. szeptember 9. napjáig tartott. A Döntıbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérı megsértette a Kbt. 124. § (6) bekezdését, mivel a szerzıdéskötési tilalmi idıszak vége, 2013. szeptember 9-e elıtt tíz nappal, 2013. augusztus 29. napján megkötötte a szerzıdést.

23

A Döntıbizottság a Kbt. 134. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a rendelkezı részben foglaltak szerint a Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontjára tekintettel alkalmazott Kbt. 94. § (3) bekezdésének a) pontja megsértése miatt a Kbt. 152. § (2) bekezdés d) pontja alapján jogsértést állapított meg, és a Kbt. 152. § (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szabott ki. A Kbt. 152. § (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntıbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki a jogsértı szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelıs személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelıs személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 152. § (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplınek a közbeszerzési eljárásban történı részvételtıl eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás idıtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütközı magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértınek az eljárást segítı együttmőködı magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú idıt, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás idıtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A Kbt. 152. § (6) bekezdése kimondja, hogy a bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza. A Közbeszerzési Döntıbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárásáért fizetendı igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5. § (2) bekezdése szerint, ha Közbeszerzési Döntıbizottság a Kbt. 152. § (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szab ki, a bírság összege – a Kbt. 152. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – a közbeszerzés becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb tíz százaléka. A Döntıbizottság a Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontjára tekintettel alkalmazott Kbt. 94. § (3) bekezdésének a) pontja megsértése miatt megállapított jogsértés esetében bírság kiszabását indokoltnak tartotta,

24

tekintettel arra, hogy az ajánlatkérı súlyos jogsértést követett el azzal, hogy az ajánlatkérı nem igazolta megfelelıen, hogy a Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott valamennyi feltétel teljesült. A Döntıbizottság a bírság kiszabását indokoltnak tartotta azért is, mert a jogsértés a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre jelentıs befolyást gyakorolt, továbbá az ajánlatkérınek a Kbt.-be ütközı magatartása ismételt tanúsítása miatt a Döntıbizottság a 2013. évben már több alkalommal szabott ki bírságot. A Döntıbizottság a Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontjára tekintettel alkalmazott Kbt. 94. § (3) bekezdésének a) pontja megsértése miatt megállapított jogsértés esetében a bírság összegének meghatározásakor figyelembe vette azt a tényt, hogy az ajánlatkérı súlyos jogsértést követett el és nem tanúsított az eljárást segítı együttmőködı magatartást. A Döntıbizottság a bírság összegének meghatározásakor figyelembe vette azt a tényt is, hogy a jogsértés nyilvánvaló szándékossága megállapítható volt. A Döntıbizottság a Kbt. 134. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a rendelkezı részben foglaltak szerint a Kbt. 124. § (6) bekezdése megsértése miatt a Kbt. 152. § (2) bekezdés e) pontja és a Kbt. 152. § (4) bekezdés b) pontja alapján a jogsértés megállapítása mellett bírságot szabott ki, mert a jogsértés a közbeszerzési eljárás szerzıdéskötési moratóriumra vonatkozó szabályai megsértésével valósult meg. A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság a Kbt. 152. § (4) bekezdése alapján a jogsértés megállapítása mellett bírságot köteles kiszabni. A bírság összege - a Kbt. 152. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás szerzıdéskötési moratóriumra vonatkozó szabályainak megsértése esetén pedig a szerzıdéses érték legfeljebb tizenöt százaléka. A Döntıbizottság a Kbt. 124. § (6) bekezdése megsértése miatt a bírság összegére vonatkozó döntése során figyelembe vette azt a tényt, hogy a jogsérelem jelentıs súlyú volt, mert az ajánlatkérı a szerzıdéskötési tilalmi idıszak alatt kötötte meg szerzıdést. A Döntıbizottság a bírság összegének meghatározásakor figyelembe vette azt a tényt is, hogy az ajánlatkérı kizárólag többszöri felszólítást követıen ismertette azon pontos adatokat, amely alapján a szerzıdéskötés ténye és idıpontja megállapítható volt, valamint a Döntıbizottság a jogsértés nyilvánvaló szándékosságát is megállapította. A Döntıbizottság az eljárási költség viselésérıl a Kbt. 134. § (1) bekezdés alapján alkalmazandó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

25

szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdés de) pontjára és a Ket. 156. §-ára figyelemmel rendelkezett. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 157. §-a biztosítja. A Döntıbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérı nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság az illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fıvárosi székhelyő, azonban mőködését kizárólag Pest megye területén végzı felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fıvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 160. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntıbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntıbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2013. október 14.

Dr. Jánosi Bálint sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:

Kovács Lajos sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné

Dr. Csanádi Péter sk. közbeszerzési biztos

Kapják:
1. 2. 3. 4. 5. Szentgotthárd Város Önkormányzata (9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11.) UTPLAN ’95 Építıipari és Szolgáltató Kft. (8900 Zalaegerszeg, Árpád u. 19.) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) Közbeszerzési Hatóság Titkárság (helyben) Irattár

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful