Fôtér Aleida Assmann: Az emlékezés terei (A kulturális emlékezet formái és változásai) ............................ 4 Macskakő Dusa Lajos: Kérdezem Vitéztől .................................................... Petőcz András: Az én besúgóm .................................................... Bódis Kriszta: Tejbe tök .............................................................. Kukorelly Endre: Megfelelően lelassítva (2. A szőnyeg) ...................................................................... Tandori Dezső: 13 : 87 Hat fejezet egy regényből („Maury-Morny”!) – Kettő ................ Kapualj Lakner Lajos: Az emlékezetközösségtől a tudományos közösségig (A Városi Múzeumtól a Déri Múzeum megalapításáig) ............... Gáborjáni Szabó Botond: Disputa – a Református Kollégium Múzeumáról ......................................................................... Görömbei András: „A szabadságharc tündöklő idején nőtt rózsa” (Ünnepi beszéd 2003. október 23-án) ...................................... Debreczeni Attila: Megemlékezés (Elmondatott Csokonai Vitéz Mihály megidézésére, Debrecen városának ünnepi közgyűlésén, 2004. október 23-án) .............................................................

12 13 15 18 20

25 32 36

39

Árkádok S. Varga Pál: Berlin, Drezda, avagy emlékezés és építészet .................................................. 41 Bun Zoltán: ArchitekTÚRA, avagy építészeti körúton Debrecenben (építészetkritikai sorozat, IV.) Az idő fogságában – Reszler Antal munkái .......................... 48 Lépcsők Duray Miklós: A legszörnyűbb börtön az idegenek által birtokolt szülőföld (Szervátiusz Tibor gyűjteményes kiállítása Debrecenben) ........ Mayer Csaba: Hőskeresőben (Mészáros Márta A temetetlen halott című filmjéről) ................. Lapis József: „Voltunk mi, szól a gyászbeszéd” (Térey János: Paulus) ............................................................ Gáspár László: Libri catenati Gondolatok az első Debreceni Könyvszemléről ........................ Balogh Tibor: Hogyan játszunk Molière-t? (A Csokonai Színház Úrhatnám polgár című előadásáról) ..........

54 57 59 62 66

Pláza Novák Zoltán: Akhilleusz világa Wolfgang Peterson Trójája és a források .................................. 69 Műhely Pósán László: Genealogikus múltszemlélet és kollektív emlékezet a középkorban ................................................... 76

DISPUTA
1

Tartalom

Küszöb Kovács Zoltán: A jó, a rossz, (a furcsa) és a csúf ............................ 3

E számunk szerzôi:

Aleida Assmann irodalomtörténész, kulturfilozófus, Konstanz Balogh Tibor színikritikus, Debrecen Bódis Kriszta író, Budapest Bun Zoltán egyetemi hallgató, Budapest Debreczeni Attila irodalomtörténész, Debrecen Duray Miklós író, Pozsony Dusa Lajos költő, Debrecen Gáborjáni Szabó Botond művelődéstörténész, Debrecen Gáspár László könyvtáros, Debrecen Görömbei András irodalomtörténész, akadémikus, Debrecen Kovács Zoltán történész, Debrecen Kukorelly Endre költő, Budapest Lakner Lajos muzeológus, irodalomtörténész, Debrecen Lapis József egyetemi hallgató, Debrecen Mayer Csaba filmkritikus, Debrecen–Budapest Novák Zoltán PhD-hallgató, Debrecen Petőcz András költő, Lille–Budapest Pósán László történész, Debrecen Tandori Dezső költő, író, Budapest S. Varga Pál irodalomtörténész, Debrecen
A Debreceni Disputa megvásárolható az alábbi könyvesboltokban: Alternatív Könyvesbolt, Hatvan u. 1/A Csokonai Könyvesbolt, Piac u. 45. Fókusz Könyvesház és Galéria, Hunyadi János u. 8–10. Sziget Könyvesbolt, Egyetem tér 1.

Debreceni Disputa
II. évfolyam, 10. szám, 2004. október Megjelenik 1000 példányban

Fôszerkesztô: S. Varga Pál Szerkesztôbizottság: Bényi Árpád, Berényi Dénes, Berkesi Sándor, Gáborjáni Szabó Botond, Görömbei András, Hollai Keresztély, Orosz István Szerkesztôk: Berta Erzsébet (Árkádok) Kovács Zoltán (Fôtér) Szénási Miklós (Kapualj) Széplaky Gerda (Lépcsôk, Macskakô, Pláza)

DISPUTA

Kiadja: a Debrecen Önkormányzat Lapkiadó Kft. 4025 Debrecen, Simonffy u. 2/A, tel.: (52) 422-631 E-mail: disputa@deol.hu Felelôs kiadó: Angi János Borító, lapterv: Petromán László Tördelés: Kaméleon Dizájn Kft., tel.: (52) 532-211 Anyanyelvi lektor: Arany Lajos Nyomtatás: Alföldi Nyomda Rt., 4027 Debrecen, Böszörményi út 6., tel.: (52) 417-344 ISSN 1785-5152

2

Emlékezni… … jó. Anyád testének illatára, az első locsolóversért kapott húszasra, a szülőfalud búcsúján kezedbe nyomott kakasnyalóka émelyítő édességére, az első bőrfocira és Tisza cipőre, a balatoni táborozás ropogós cseresznyéjére, a szomszédlány kivillanó mellére, az első böte csókra, a hosszú első szerelem minden percére, a letudott vizsgákra, külföldi ösztöndíjra, életed párjának megtalálására, gyerekeid világra jöttére. Régi idők dicsőségére, nyilainktól rettegő Európára, István királyunk bölcsességére, Mátyás sikereire, a kuruc virtusra, 1848 és 1956 összefogására, a Monarchia békebeliségére, Ady költészetére, Bartók és Kodály zenéjére, a „felszabadulásra”, Aranycsapatra és 6:3-ra, „vikkend-telekre” és az első Trabantra, Kádár bukására. … rossz. Utolsó heteiben megnyíló nagyapád halálára, apád és anyád viszonyára, szülőként elkövetett első hibáidra, hosszú külföldi hónapok magányosságára, az első szerelem szertefoszlásának múlni nem akaró fájdalmára, Kránitz őrmesterre (ki magának vezényelt, de nem csak maga hajtotta végre), az apádtól kapott első pofonra, az első óvodai napra. Nemzeti tragédiáinkra, a turáni átokra, a mohácsi csata értelmetlen hősiességére, a labancok felülkerekedésére, szabadságharcaink bukására, a dzsentrivilág ürességére, a Trianonban megcsonkított nemzet agóniájára, a nagyhatalmak érzéketlenségére, a Horthy-korszak ellentmondásaira, József Attila halálára, a belénk sulykolt ideológiák értelmetlenségére, több mint félmillió magyar zsidó elpusztítására, az szovjet megszállásra, a kékcédulás választásokra, a Recsken táborba zártakra, a „disszidálókra”, a mexikói 6:0-ra, a hazugságokra épülő kádárizmus túlélésére. (…furcsa.) Mert már nem emlékszel nagyanyád arcára, mert gyermekkorod nyarának padlásán ma már felegyenesedni sem tudsz, mert nem tudod már, miért is törted be legjobb barátod orrát, mert nem érted, mért lett volt szerelmed krisnássá, és miért akarták legjobb haverodat még 88-ban is beszervezni. Mert ma még mindig azok tanítanak demokráciára, akik tönkretették generációk sorsát, mert a Kádár-korról ma nem Nagy Imre meggyilkolása és a névadó árulása, egy rafináltan lelket (és sokak testét) megnyomorító, magát humánusnak hirde-

tő ám velejéig rothadt rendszer, hanem a Traubisoda, a Tisza-cipő és a Sportszelet meg az Önök kérték! rémlik fel az embereknek. Mert a környező országok magyarsága felé kinyújtandó kézről ma sokaknak csak a pénz jut eszébe, meg hogy a „románok” elözönlenek bennünket, nem pedig az, hogy a határ ma lehetne a Tiszánál is, és hogy a határokon kívül rekedtek nap mint nap megélik a kisebbségbe szorulás kínjait. Mert ma a tudomány képtelen együtt kezelni hun eredet-legendát és finnugor nyelvrokonságot, a politika pedig egymás mellett tudni Tisza Istvánt és Károlyi Mihályt – mert ugyan történelmet tanítasz, de még te is eljátszol a gondolattal, hogyan is lehetett volna, hogyan is lehetne.) … csúf. Mert bár azt gondoltuk, hogy kitörünk majd ebből a szakadatlan elfojtásból, feledésből, átlényegítésből, az egyenes beszédre való képtelenségből és tudjuk, hogy az emlékezet képes lenne gyógyítani és igazolni is, ma leginkább vádol. Mert mára „két Magyarország” sem elegendő ahhoz, hogy legalább egy dologban egyetértsünk. Mert ma nem létezik a magyar nemzet kollektív emlékezete és közös történelemfelfogása, mert képtelenek vagyunk megszabadulni a kívülről ránk erőltetett bűntudattól és a belülről fakadó dölyftől. Mert a lenézett és megvetett utódállamok mindegyik népe intenzívebben képes megélni saját (nem kevésbé becses) történelmét, megőrizni hagyományait és szokásait és szolidaritást vállalni a saját nemzetéhez tartozóval. Mert valódi emlékezés helyett belefeledkezünk valós és vélt fájdalmainkba, mert jobban szeretünk temetni (és újratemetni), elodázni és elmaszatolni, mint újragondolni. Mert lassan képtelenekké válunk emlékezni.

DISPUTA Küszöb
3

Kovács Zoltán

A jó, a rossz, (a furcsa) és a csúf

az emlékezőké. amikor így írt: „Tuefféle tudás művészete ma már nem sokat dáshoz felejtés árán jutunk. Így van ez? Valóban nem létezik már és az empíria mércéinek. és a 17. hogy a nagy telje. Montaigne esszéiben pedig gasló emlékezőtehetséget. A hogy a kívülről megtanult tudás nem vatudat általában „a már lefulódi tudás. világába. Ez az írás kritikáját adta. * Ez az írás Aleida Assmann Erinnerungsräume (Az emlékezés terei) című könyvéhez írt bevezetőjének szerkesztett változata. hogy a isteneit. Harald Weinrich hívta fel sítményekkel lepik meg a amit úgyis bárhol és a figyelmet erre a tradíciRekordok Guinness-könyvét.sítményű elektronikus külső tudástárolók kezetről. Kétségtelen.Browne bontotta fel hagyomány.A reneszánsz korában. mi több: a patologikum szférájá. tudás és ja.szet. század Az például. Vegyük előkritikája is.szert tenni. az innováció vagy a haladás nevében. bármikor előkeresheóra. Hosszú balladákat megtanulni kívülről. mit. Míg az regénye olvasható „a szellem és emlékezet ókorban még hadvezéreknek. melyre vonatkozet művészetének történetét zik. az felel meg. államférfiak. érvényét vesztett dolog című dialógusában nemcsak jegyében” bontakozik ki. ami megtelepedett fejünkben. az individualive tudnunk.badulnunk.tás. nem mindig felelt meg az ész tezik. kénytelen lesz megállapítani. és látványos csúcsteljetanulnunk olyasmit. lezárult. ami mélyen az emlékezeta tételt.Már Platón is azt a véleményt képviselte. dőbe. ha az a tak szó szerint. hol az ész nevében. kívülről megzet kritikája is megújult. amikor az emlékekezőképességnek: évente zet művészete új lendüössze is gyűlnek LondonMiért is kellene betéve letet kapott.ész és az emlékezet közötti ’ellenségesség’. – így szól Pierre Nora egyik sokat idézett De a kívülről megtanulás értékét már jóval mondata. az emlékeban a memoriter-versenytudnunk. miszerint emlékezet már nem lé. hallhatjuk nem létezik már? Persius egyik szatírájában. hanem a logika jól illik az emlékekinevette az új szofisztikus zés retrospektív jellegéhez: technikát is.” napság is vannak még virtuózai az emlé. Az emléketapasztalat. hogy a számítólogikát. hol a terméoly hosszúnak az út. Don Quijote turális virágkora réges-rég elmúlt. hogy az emlékezet szövetségét. Weinrich megállapítja: kívülről megtanulásnak egyre csekélyebb a „Mindenesetre figyelemre méltó. aki a valóságos tudást a közepén az orvos és teológus Sir Thomas kívülről megtanultak tudásával azonosít. és már hátunk a kezdetektől kíséri alapvető mögött hagytuk. kívülről megtanulnunk olyas.Egyáltalán.nifesztumként. kivált. ség csak akkor és csak azért ment veszen. E mondat igazolja azt az ismert azelőtt megkérdőjelezték. hogy az.a „csúcsteljesítményű emlékezet pedagógipesség virtuózai ma már inkább a varieték ájának radikális elutasítására” bukkanunk. az élet. Hiszen Phaidrosz tott. re. hogy az jelentősége.Az emlékezés terei DISPUTA Fôtér 4 A kulturális emlékezet formái és változásai* „Csak azért beszélünk oly sokat az emlé. sok mindentől meg kell szatás penzumai közt. Miért is kellene beté.be vésődött. mert nem létezik már emlékezet” kapacitása ugrásszerűen megnövekedett. az újkori szerzőknél mindig is ba tartoznak: az emlékezet művészetétől megfigyelhető volt az emlékezet megrágalaz emlékezet betegségéig már nem látszik mazása. mely szerint egy bizonyos jelen. ha tehát igazér. hogy ma.gépek tehermentesítették az emlékezetet.alapvető disszociációja” mellett szóló manak és királyoknak tulajdonítottak kima. „Majd én kiverem emlékezet? Akkor hát miféle emlékezet a fejedből a dajkameséket!”. hogy e művészet kulis illeszkedik. ságok világos és alapos tárházára kívánunk ilyesmi nem szerepel már az irodalomokta. Aleida Assmann . az eredetiség.vagy akárhogyan nevezzék is a modernség reshetünk a könyvekből? Annak. hogy teljességgel tudatosodjék. ször a mondat második felét. melybe többek között De aligha tagadná bárki tünk a könyvekből? Montaigne és Cervantes is. melynek segíthiszen az emlékezés csak ségével írottakat memorizálakkor veszi kezdetét. amit úgyis bárhol és bármikor előke.

mindent.” le és a megértés kollektív. rést vagy objektivitást ígérnek is. VonatkozJoachim Fest pl. jelenvaló múltjából egyfajta tiszta és emlékeket is. hogy a „rom.zottak megismétlésében gyökerezett”. ami „a megélt dolgokból még a trapanaszolná: gyengeelméjű vagyok. Így hát mindaz.halad az eltudományosodás felé. A 19. A germanista és Goethe. a megütközés. melyben végül is győzedelmes maradt a felNora az emlékezőképesség krízisét a világosult ész. Azóta elég rossz.emlékezet egyik aktuális krízisére. Nemsokácsúszást”. pl. ha eltűnik állománya. a leplezett védekező mechanizWilliam Blake által „the great Code of Art”.nem hozzáférhető. írja le idézett művében. és tradícióra. ahogy a tal kevésbé telítettek.amit Huarte állapított meg először. a jelenben. a dédapák és nagymamák mindezen technikái elveszítik politikai-egföljegyzései is csak a szóban áthagyomá. hogy ellenben ritkán hallunk olyat.tathatatlan felejtési folyamatnak a körültő emlékezet között. a Shoah túlélő tanúi lassan kihalnak szétszaggatták a politikai és a kulturális közülünk. Goethe Faust ja. Schöne mind. A túlélők tapasztalattal rölte némely történet eredetének szálait telített. hogy Nora az „em. és így kerülhet előtérbe a részletek tuháttere előtt marad olvasható. kimotechnika tanulási emlékezetére gondol.szemlélet tárgya is. elhalvámatív szövegek szolgálnak. a kulturális emlékezet re.” díció melegségében. „végérvényesen elmokat a kulturális emlékezet eltűnéséről. hogy egy újabb generációs vál20. olyan „korszakos jelentőségű hanem a minősége is megváltozik.zisztenciális vonatkozásukat.lékezetnek tekintünk. hogy valaki el. az emlékezőkézet ellen vívott általános háborúhoz vezetett. melynek támaszául norSzíntelenné válás. Ugyanúgy. (…) A visszaemlékezés kiva mozgó kulturális forradalmat konstatál halásával nemcsak nagyobb lesz a distancia. elhalványulnyozott és továbbmesélt családtörténetek nak. kötelező háttere előtt si gyakorlatai – a múlttal való megbirkózás marad olvasható.tív emlékezetben egyaránt. Erről így ír a történész Reinhart összefüggéseket.” emlékezet között. Az erkölcsi csak a nagy. melynek során az eleven történelmi taműveket érinti. és a tesen arra. amely a tapasztalat számára már kutató Albrecht Schöne egyfajta lopakod.nyulás – e metaforák annak a feltartózkatív. mely magával sodor „egy egész ra már csak az akták beszélnek – képek. mely az Nora azonosítja is az itt munkáló romboló egyes embert valamely meghatározott nép. még régebbi szövegek. szakíttatik. amit ma még emrovatában rendszeresen olvashatunk sirá. az persze korántsem csak a régi nagy le. mely a szóban átadott írásai. Újságaink tárca. még ha több megisme„nagy régi szövegek”. a szokások és erkölcsök Meglehet azonban. általában három generációt összekö. Arról beszél. Mit jelent ez konkréleveleit. s végül a hatvanas évek. elvesztés.hallgatag csöndjében és az áthagyományolékezet”-ről beszélve nem annyira a mne. század Németországában „az elunás un. s még csak nem is szégyelljük. amely Koselleck szerint célratörően visszaemlékezéseken alapul.” nikáció megszakad.két szinten. ám ció megszakad.Koselleck: ben az ifjúság lázadása „sok önmagát túl„A generációs váltással megváltozik a élt dolog. és a kommuni. memoárok gazdagon árnyaló kíséreté„Ami ma a kulturális alapokból töredezik ben.tozását Koselleck olyan folyamatként írja dőbe. ha tan? A korszakok és generáeltűnik a közös tudás „A kutatás kritériumai ciók közötti kommunikábizonyos alapvető józanabbak lesznek. Ekképpen DISPUTA Fôtér 5 .mindaz. Van tehát dományos kutatása és a hipotézisek vezérelte párhuzam a kulturális.musok. filszellemi-lelki földrészt”: mek.tathatnánk e mondatokat a tapasztalati bolás enthuziazmusa” (e fordulat Goethé.tással a legnagyobb 20. autoritás és tabu mellett” eltö. tapasztalatalapvető állománya.múlt lesz. nevezetől származik) nem új jelenség. elég gyenge jelennek a múlttól való eloldozódásaként a memóriánk. és „egyre hamarabb süllyed el hanem inkább általában véve a kulturális a visszavonhatatlanul halott múltban”. századi katasztródorában vagy zavarodottságból újra és újra” fa. ugyanakkor – talán szína közös tudás bizonyos telenebbek is. arról beszél. ami elmos” hez vagy valláshoz köti. a kulturális és a kommunikalágosodás óta egész Európában az emléke. hanem legpasztalatot a tudományos alább annyira dédapáink A korszakok és genetörténelemkutatás váltja naplóit vagy a nagymamák rációk közötti kommufel. korszakokat átívelő elemzés. a felvi. pesség sorvadását diagnosztizálja. a történetírás vádjai és bűnfelosztának nevezett Biblia.erőt: „a történetiség főhulláma. pl. generációkat átfoA még jelenvaló múlt tiszta múlttá válgó alapzatából és képességeiből megy veszen. hamvad a történelem tüzében”.

lékezés torzításának. arról. miként e modell sejteti.” Ma az emlékezet probMíg az emlékezet bizonyos formái és lémájának nem az önmagát-megszünteté. miszerint korunkés így konkrét érzelmek. annál közelebb nek. Amíg vannak még érintettek. hanem paradox módon Az emlékezésre apellálnak. hogy gyógyítsaközelebb került. Senki tív és intézményes szinten az emlékezés és sem tagadhatná. ezt a kötetet amegeti. „holtnak” kell lennie. hanem a szenvedés. Az eleven Nora idézett mondatának első részét individuális emlékezettől a mesterséges sokkal könnyebb megerősíteni. igények és pana. emlékhemájában továbbra is nyolyekre. mert ha azt és. pszicholónem pusztán a módszer és az érintettek fejében. hogy az Szeretnénk megállafejét a tapasztalatok emlékezetnek a jelenkor pítani.6 szembeállítja egymással a személyesen tes. redukciójának vagy A történelemnek. témánkat taglaló könyv a torzítás veszélye fenyetézise. A beszűkítésektől és elkérgesedéelőbb meg kell halnia.” erre a gaztettre.kezés korábban soha nem tapasztalt módon tancia növekedésével nem színtelenebbé és vált tényezőjévé a nyilvános diszkussziónak. a tapasztalati kívánjuk. a maguk különböző tapasztalataival és za e folyamatokat. vitális részét alkotják. eddig isKoselleck által bemutatott meretlen jelentősége van: folyamatnak pontosan az ellenkezője zaj„Olyan korban élünk. át kell vinni az korántsem kerül telvánvalóan növekszik.nak. hogy igazolást találtása. elnie. korántsem kerül által megtámogatott emléigények és elköteleteljesen a hivatásos törkezet veszi át. ellenkezőleg: a kiéle. instrumentalizálásának a veszélyét hozza az érintettek fejében. hogy a történelem zés mind hangsúlyosabb halásának és elhalványumint tudomány. tének – jelentősége nyilfordítani. mert az emmányosan absztrakt történelemkutatást. mind érvényt szerezve törvényeinek engedelmeskednek. hogy vádoljanak. Mégpedig azért. Mivel a kulturális em. lékezet. szemszok is.nulási emlékezet. Az eleven emléketénészek védnöksége messzebbre távolodunk az zet helyét ezzel egy média alá.módjai visszahúzódóban vannak – pl.individuális és kollektív identitásteremtéstávolodunk Auschwitztól.társadalmi elismerésre való jogának. és elkötelezettségek foremlékművekre. amelytől mind zetébe. hanem rivalizáló időben. a főnix. a jelenkor kultúrájának küzdellékezetnek nincs önszerveződése. kollek. Az emlékezés lényeges részévé vált az sonló megfogalmazások: „Minél inkább el.igényeivel. Hiutókor kulturális emlékejesen a hivatásos törszen a múlt. a kulturális emlékezet ződésével. az előbb meg kell haltehát éppen az ellenkezőérintettség és a megütkönia. „holtnak” kell lenjéről van szó: az emlékezés mortifikációjának. Az egy történelem az egyes emberben az emlékezés folyama. gusok és kultúratudósok a kritikai normák kérdészívében és testében állították össze.janak. sektől csak az említett folyamatokat kíséhogy a történelem mint tudomány. haloványabbá vált. a tasével van dolgunk. hogy a kor taemlékezet –. az emlékezet núinak tapasztalati emlé…a múlt. gyakorol a jelenre. hamvából. és konfliktusnak éppúgy alapja s színhejön hozzánk ez az esemény.mindazonáltal problematikus.absztrakt szintézisével ma a sok különböző tai messzemenően spontán módon zajla. az emlékezés lye lehet. hogy ezek az emlékezefelejtés célirányos politikája kormányoz. fölemelhesse életében. akár a rő nyilvános kritika. s egyre nagyobb a vitali. amelytől más formáinak – a média kezete a jövőben ne menmind messzebbre távagy a politika emlékezejen veszendőbe. melyben az emlélik. mely materiális továbbra is nyomást hanem rivalizáló igények hordozókra támaszkodik.és részben egymásnak ellent is mondó emnak és a lelki mechanizmusok általános lékezet áll szemben. Az objektivitás tehát A történelemnek […] rikai orvosok. Nora kijelentésével. mint azonosulásnak. rá van mekkel teli. A holokauszt eseménye az időbeli dis. azt le kell volodunk az időben.tek. utalva a médiára és a politikára.ban az emlékezet sorvadóban van. a Shoah vonatkozásában. hogy jelenleg a hamvából.kulturális emlékezethez vezető átmenet tileg jelenvaló visszaemlékezést és a tudo. olyan emzettségek formájában ténészek védnöksége alá. reflexió és vita óvhat főnix. addig a tudományos perspektívát ben áll egy másik. Ebben se. szívében és testében magával. múzeumokra és archívumokra. Nem ritkák az itt következőhöz ha. hogy DISPUTA Fôtér . kultúrájában új. fölemelhesse fejét a tapasztalatok meg. Míg mást gyakorol a jelenre. Azt. akár szerepéről a nyilvánosság lásának is a kérdése.

Eliot sorai (The Cocktail kációk számaránya sem csökken. hogy az emlékezet olyan fenomén. mások pedig elsüllyednek. mely új ismeretekkel szolgál a neuronális úgy tűnt. mely a jelen beteljesedését és valamilyen Szeretném bebalzsamozni a múltnak szel. E szemlélet kezet. Ezért váltakozszemben Proust emzetkoncepciója szerint a nak majd újra és újra a lékezetkoncepciója jelent valamilyen módon tradíciók – mnemotechniszerint a jelent valaegy bizonyos múlt hatáka és identitásdiskurzus. nem csupán csak az a része szól bele hatékonyan. s az új publi. az egyes szaktudományokon belül is ellentmondásos. a leletek ellentmondásosságának. akár egy zenekart. A számítógép mint Italo Svevo: szimulált. ma által kiváltott tartós lelkesítő hatás azt látszik jelezni. a többire pedig nem.Party. hogy itt különféle kérdések Nincs oly emlék. terekkel. feledésbe merültek.ra van szüksége. Hol Az emlékezet fenoménje. ről. problémának. zonyos múlt határozja magát a szubjektív renkollektív.– írja a költő. Az emlékezetté. amely kivonja delkezés alól.S még két példa. század elején írta ciótechnikai kérdések. Az emlé. természettudományi és informá. Bizonyos részei. melyek. de nem miáltalunk bejegyzett karakWoolfnál. Most ezekre a hangokmelyet egyetlen tudomány sem monopoli. megjelené. Ezzel tosságait is szeretné megbad konstrukció. mely magyarázatot adhat az emlékezetparadigI would enshrine the spirit of the past / For ma új dominanciájára és tartós lelkesítő future restoration hatására: az olyan történetfilozófia vége. ahogy lom.ismét. felmerülnek hálózatok fel. a milyen módon egy birozza meg. múlt hol hosszúnak. mely a racionális és szuve- DISPUTA Fôtér 7 . A megköze. művészet.” érvényesen meghatározni. 342–43). Ezzel szemben Proust emlékemutatni.S nagyjából ugyanezidőtájt hangsúlyoznak és vitatottnak bizonyul. mivel ez aligha felelne meg ja. mint az agykutatás. mert kelítési lehetőségek e sokfélesége is világos. továbbhalad az élet. Állandóan változik.„A múlt mindig új.felcsendül. 1805.vonnák vissza T. A jelenbe a múltnak si formáinak sokféleségével. Azt a módot. melyekről elvileg nem lehet megjósolni./ But the moths will get in.tünk. mit kámforba göngyölheés érdekek keresztezik és stimulálják egy. S. múlthoz sokkal bonyoluldiszkurzív formák – irodatabb. A jelen úgy vezényli a múlsá teszi. arra rendeltetett. William Wordsworth (Prelude. mely abban az értelemben transzdiszciplináris. miközben a fejlőszerint a múlt a minrint a múlt a mindenkori dés hosszabb szálait és a denkori jelen talajelen talaján létrehozott problémakezelés folyamaján létrehozott szaszabad konstrukció. Maga az hogy egyszer majd előhívják-e őket vagy ellentmondásosság redukálhatatlan része a nem. képek. a szubjektumlemét / jövőbeli gyógyulást remélve filozófia vége. mely szeménre. mást. történelem. hogy molyoktól megóvjuk. kihelyezett emlékezet éppúgy jelentős horizontját képezi a kultúratudo. tat.ben.évtizede sokat beszélnek az emlékezet. ahogy mányi kérdéseknek. Proust fényképnegatívokhoz hasonlítséges teóriát. ahogy egybetömörülnek: kultúratudományi.” Svevo leírása bál minél többféle ráteszisztematikus emléannak a szisztematikus kintést lehetővé tenni a kezetteóriának a poemlékezetteóriának a pokomplex emlékezésfenozícióját előlegzi.és leépüléséről. hol rövidnek látszik. helyek és a rendelkezés alól. hol elnémul. olvashatjuk Virginia sett. pszichológia a múlt van jelen az emberi tudat jelenidejéstb.vésbé fontosak. amely kivonperspektívák – individuális. „Memory ta Marcel Proust: „A könyv a belénk véis inexplicable”. hogy egyik szakma felől sem lehet vég. bizonyítja a róla szóló szakirodalom. s mintha az ő versét mely egyre csak növekszik.vagy elhomályosítsa. kulturális emléza meg. Nem fogunk vázolni semmilyen egy. XI. Így a zálhat. 1969): kezet iránti érdeklődés ugyanakkor világosan túlmutat a tudományos divattémák There’s no memory you can wrap in camphor szokásos felfutási fázisán. ez a mi egyetlen A jelen munka megpróSvevo leírása annak a könyvünk. a médiumok – szömagát a szubjektív szerint a jelen viszonya a vegek.jövőelvárást hangsúlyoz. A 20. mely zícióját előlegzi. az Orlandóban. hogy megvilágítsa azt. Több olyan okot is felsoroltunk.

a kultúratudomány annak különös módjaként professzora. század um tagja (Bécs. bizonyos • habilitációs fokozamértékig a fősodor alatt tot 1992-ben szerzett zajlanak. s elnyerte a nek mindig szüksége venia legendit anglisztika és általános irodalomtudomány van valamilyen lökésre. Bermondanunk: az emlékelin. melyben az utódok öröklik és dolgozzák fel a század borzalmait. is. hogy a tudás mnemotechnikai rendfunkciója mellett feltárjunk valamit az emlékezet egyéb funkcióinak sokféleségéből is. Két fejezet irodalmi példákon illusztrálja a legtágabb értelemben vett emlékezés-politika eseteit. a dicső hírnév és a történelmi emlékezés: ezek a múlthoz való viszonynak három olyan formáját jelentik. – A tra• részt vett a luxori ásadíciót megszakítatlanul tások munkálataiban Felsőörökítik és viszik tovább. és mi nem fontos? S hogyan lehet azt. Ezért mi sem Kultúratudományok Centruma (IFK). amiboldt Alapítvány) kor annak szignatúrájaként – európai és kivált német szemszögből – a rombolás erőszakjának addig ismeretlen elszabadulása ismerhető fel. Németország) ként jelenik meg. Egy további fejezet – ’Emlékezetládák’ – az emlékezeti tartalmak kiválogatásának és jelentésének kérdését veti fel. kuratóritasztrófája a 20. hogy egy szellemi emlékezettérben egybegyűjtse a fontos keresztény tudást. a második médiumait. hogy. Nemzetközi közepén. mely úgy van felszerelve. aminek szükségképpen része van az újrateremtés folyamatában. a harmadik tárolóit taglalja. ami fontos. kutatócsoport. New Jersey zést semmi sem hozta oly (Princeton University) kitartó mozgásba. Míg az egyik tradíció a tudás organizációját és alakot öltő rendjét célozza. amely mindig magában foglalja a felejtést mint olyasmit. A „tárolás” és „emlékezés” megkülönböztetéséhez kapcsolódik az emlékezetnek mint művészetnek és mint erőnek a megkülönböztetése. Ha rombolásnak és emlékezésnek ebből az összefüggéséből indulunk ki. mivel munkánk egyik fő érdekeltsége abban áll. E munka – Az emlékezés terei – három részből áll. lomtudományi és AnglisztiDe ezek a magyarákai Tanszékén Jan Assmann egyiptológus. E funkciók alapvetően mind az emlékezés és identitás közötti viszonnyal függenek össze. az első a kulturális emlékezet 8 funkcióit. egymástól meszszemenően független diskurzustradíciót nevezünk meg. Humha a század végén. mint a • több tudományos egyesürombolás és a felejtés kalet. Mivel az emlékezet különböző funkciói az emlékezetről szóló különféle elméletekben és diskurzusokban is tükröződnek. biztosítani? Itt az emlékezetről mint olyan bárkáról van szó. zatok aligha elegendőek kultúrantropológus felesége ahhoz. Mindkét esetben a rekonstruálva újraalkotó emlékezés áll a középpontban. Bethel. Ezekben arról van szó. oktatására Heiner Müller szerint az • több európai és amerikai emlékezés munkája sokegyetemen oktatott vendégkokból indul ki. s végül egy könyvesláda zuhanásáról. Az emlékezésHeidelbergben. hogy megértsük és munkatársa az emlékezetkutatásnak azt a „megszálló” jelle• a Tübingeni Egyetemen gét. amely az emlékezetet mint a három. Texas (Rice University). melyek a korai újkorban alakulnak ki. Nora nyitányként idézett mondatát már nemigen találjuk paradoxnak. egyiptológiából Tübingenben doktorált ugyanis szórványosak (1977) és enerváltak. egyiptomban (1968–75) nem így azonban az em• anglisztikából lékezet mozgásai: ezek Heidelbergben. A halottak emlékezete. Azt kell professzorként (Essen. s szó van továbbá egy ládikáról. és a kulturális emlékezet konkurens funkcióiként lépnek fel egymás mellett. Shakespeare históriáiban történelmi emlékeken át nemzeti identitást konstruál meg. hogy az önazonosság kialakításában mi a jelentőségük az emlékeknek. Német Kutermészetesebb annál. hogy feldolgozzuk a egyetemi tanár a Konstanzi társadalom egymásba átEgyetem Általános Irodahajló problémáit. Az emlékezetnek mint művészetnek (ars) és mint erőnek (vis) a szembeállítását e részben ugyanakkor még általánosabban ragadjuk meg. és az emlékezés tematizálásában azt a formát is felismerjük majd. belső érzéknek is nevezett lelki képesség egyikét mutatja fel. másfelől azt a pszichológiai tradíciót. hanem anglista.(és halál-)fontosságú olvasmány szentségtartójaként énekelt meg. megtekintsék a katasztrófák színhelyeit. Bielefeld csupán új problémamezőmellett. miként Szimonidész a római legendában. ahogy az élet ellenségévé vált kulturális emlé- DISPUTA Fôtér . Mi a fontos.rén individuumot helyezi középpontba. melyet írásunk is tanult egyiptológiát és anglisztikát (1966–72) magáénak vall. az emlékezet prókátorai lépnek a porondra. Wordsworth Prelude-je pedig individuális identitást biografikus emlékek segítségével. egyfelől a retorikai mnemotechnika jól ismert tradícióját. amit Heine az élet. a diszciplináris tudományparadigma vége a maga folyamatosan továbbhaladó specializálódásával. Bonn. Innen nézve az emlékezet kultúratuAleida Assmann dományi tematikája nem (1947–. tatói Szövetség (DFG). e rész fogalmi magyarázatokkal kezdődik. a másik hagyományban az emlékezetnek a képzelettel és az ésszel való interakciójáról van szó. amivel ugyanakkor két. Bielefeld.

a Krisztus előtti 2. Kulturelle rális emlékezet nem folytatódik egysze.lától és a pergamentől a lékezet. Eine kurze Jurij Lotman és Borisz Uszpenszkij. a kulcentrálunk. lyamatok között. hanem azt kezet-teória alappremisztam kulturális stratégiái) mindig újra mintegy ki kell alkudni. mindkettő csakis külső táro. A német Bildungeszme rövid története) bizonyos gyakorlatokra és médiumokra szekapcsolás irányába való ráutaltságát hangsúlyozták. Az időt legyő(A történelem elfelejtői – a változó fejlettségi fokával szükségképpen ző tartósság kulturális történelem megszállottjai. és kongeniális médiumává nyilvádet és hangokat is. nította az írást. meg szái? Az írás kezdeteitől. A tárointerakcióban állnak az mintegy ki kell alkudlástechnológiában csakegyes emberek emlékezeni. és bevezeti a „tároló emlékezet” és sok írták le az emberi ema „funkcionális emlékezet” megkülönböz. Formen kell alapítani. művészek és tudóveti fel.az elektronikai háló Bildungsidee (1993) hagyományozódó emlékezete”-ként defi. A kultu. úgy. melyek az írást turális emlékezet formái és változásai) és kultúrák.bízhatóbb hordozóját di(1999) szersmind azt is jelenti. A kulmegtörténő kommunikáció által.és a PC-ig.előnyben részesítik az ló-médiumok és kulturális praktikák se. Amikor ki: az emlékezet két és Fontosabb kötetei Arbeit am nationalen a Tartui iskola orosz kultúra-szemiotikusai. Hogy ezt a határt egy- DISPUTA Fôtér .red Egyiptomában.tozni látszik a napnyutelemben vett lejegyzőrendszereket foglal.ti erőt.cseréli le. médiumával szemben.dó metaforáját. Egyének gokat. század óta amely feltalálta a szellemár nemcsak nyelvet. és ezek elmossák a határt az beíródás képzetét a folytonos felülírás elve 9 intrapszichikus és az extrapszichikus fo. ezek pítója és szerkesztője Amíg az emlékezetet orvosi és pszi.emlékezet minden egyéb Geschichtsvergessenheit gítségével szervezheti meg emlékezetét.a 20.fejlődik. az írást. célja szorosan hozzátarA német múlt kezelése 1945 után) A technikai médiumok olyan. Vom Umgang mit deutscher Ezek nélkül nem építhető fel generációkat mint a tartósság legmegVergangenheit nach 1945 és korszakokat átfogó emlékezet. A tarrűen s minden további nélkül. hogy rá vagyunk utalva az emlékezet szakforduló rajzolódik technikai és kulturális médiumaira. biztosítják.tehát éppenséggel a mé• mintegy 200 tanulmáchológiai perspektívából kutatjuk. képekben és rituális ismétlésekben találunk olyan tanúsá(Az emlékezés terei. történelem fölötkonzerválnak és a 20. és hanem azt mindig újra kezetkutatásban. fél évezreden át uralkoGedächtnis. paradigmaduum emlékezetét technisajátítani. De amint kultúratudományi fényképezésig.nikai lejegyzőrendszerek projekt és könyvsorozat alaszére. • az Archeologie der tetését. együtt változik az emlékezet szerkezete is. rábbi leírásai is a tech(Az irodalmi kommunikáció archeológiája) című kutatási ugyanakkor előreutal könyvünk utolsó ré. váltást élünk meg napjakai médiumok egész serege inkban. Milyen irányZeit und Tradition. meg kell alapítani. a kiválogatás és a tárolókapacitás kérdését amelyekkel filozófusok. a nyelv. azt külöA könyv első részének utolsó fejezete újra nösképpen azok a metaforák mutatják. legitim diatörténet változásait nya ismert széles szakmai lehet.kezet terhe szétzúzódik egy szakadékban. ezzel a kulturális emlékezetnek írás egyre inkább az öszállítása. hogy e médiumok csőítik. közvetíteni kell és elsajátí. amelyek a 19. egész kulturellen Gedächtnisses. a filmig túrahagyományozás mediaperspektívában szemléljük a témát. nak magukban. mely visszakapcsol az „emlékezet Már az emlékezet legkoliterarischen Kommunikation mint művészet és mint erő” kérdéséhez. s ez egy. ha kizárólag a neuronális struktúrák reflektálják: a viasztábkörben a kultúratudomány tárgyában. Jelenleg korlitásának témaköreiben juk. mint az agyszerkezet tével. metaforáival élnek.lékezet mechanizmusait. és – Geschichtsversessenheit. hanem képeket is met mint immateriális. Erinnerungsräume. Az (A nemzeti emlékezet előniálták. évezund Wandlungen des tani. a kulturális emés folyamatok organikus dimenziójára kon. általán fenntartani is nehéz.ban tolódnak el az emléStrategien der Dauer (1999) (Idő és hagyomány. a kul. legtágabb ér.gati írás-metafizikához. amelyek a kulturázet nem folytatódik nos fölülírásának és újlis emlékezetet materiális egyszerűen s minrakonstruálhatóságának támaszok gyanánt megden további nélkül. századig nyúlóan (1999) ben.megatrópusa váltja le. Geschichte der deutschen túrát „a közösség nem öröklés útján át. Az egyének és a kultúrák emlékeze. század óta élőbeszé. azt lát. az identitás. vagyis: a tartós veszi körül. Ma minden indiviközvetíteni kell és elkutatásában. tüket interaktív módon építik fel. elve érvényesül az emléalapozzák. Másfelől az elektronikus Ezért azokról a méditárolástechnológia jegyéumokról szól a második A kulturális emlékeben az emlékek folytorész.

amit nek materiális adathordokésőbb a szimbólumokban zók. fényképezés. más. archívumok tehát technikulturális tudattalan mékai médiumoktól függelyéig érnek. és a múlt turistái. jelenkori krízise azonban az életrajzi és a kulturánem csupán az új médiulis emlékezetet nem lehet a helyekre kira. traumáról beszélünk. mint vagy elnyomott tudattartalmak hódítják a könyv vagy az archívum. moA digitális korszak minden valószínűség szenumentumokat vagy rominden valószínűség rint egészen új formákat mokat találnak. hogy az olyan tárolókat. mint a művészi megformálás lehetőségeit. és az affektusok ban épp ezért a konzerválás újfajta probléerejével megerősíti azokat. A test habituális megnövekedett. dig azzal.emlékezettel kell szembesülniük.harmadik rész: az archívumról.tüket egy önmagára reflektáló emlékezésrás szellemhelyei jönnek létre. és ezek már munkának állítják szolgálatába. hanem szomati.tív tudástárolónak előfeltétele. akiknek. Művészemányozás minden módja. az archivistáknak azonúton emlékeket stabilizál. nak nemcsak neuronális. és elzáródik az őt felszínre hozó archívum a materiálisan rögzítő írással jött emlékezés elől.és egyre gyorsabb adatfeldolgozó kapacitéssel bíró helyekre. hangszalagok. a második világháború maival együttműködve képesek elindítani után születve.10 Minden egyes médium specifikus hozEgészen másféle emlékhelyről szól a záférést tesz lehetővé a kulturális emléke. úgy újraaktiválja. high-tech információs dás intervallumai után zarándokok térnek gépek állnak majd. hanem lényegesen a testben mintegy tokba zárt tapasztala.jegyzésformára való áttéréssel alapvetően lentős esemény által emlékhelyekké vál. A digitális korszak egy bizonyos tájat. kitelepíteni. melyek az emlékezet és az archetípusokban fe…a tartós beíródás támaszaiként szolgálnak. és archimagát az archívumot is a hely az emléket éppválja majd magát az mint elavult emlékművet. film. ahol múltat konstruálnak. Traumán olyan.ós médiumok és lejegyzési technikák is. ott a kísértetjá.vésznő. deztek fel. ami a nyelvet követi. mégpea képzelet játékának szabad prédái csak. A helyek a kollektív felejtés fázisain is. Ellentétben zethez.emlékezet formája függetlenítve van tespasztalatokat rögzítenek. függőségében jön létre. mint a képek. Az affektusnak máival kell szembesülniük. újra felfedezik meg őket visszatérve. amelyek valamilyen vallási. egy szétzúzott kulturális és támogatni. amennyiben a tósága időközben az új lejegyzőrendszerek lelki és a mentális emlékezési folyamatok. Egyfajta szerint egészen új forfog feltalálni az archivá„reanimálódás” történik mákat fog feltalálni az lásra. Az duális álomvilágokba és a felülírás elve cseréli le. Az adatok archiválhadiumnak számíthat a test is. a számukra jelen.videó – technológiája által ugrásszerűen kus gyökereik is vannak.mokkal felvetődő problémák rovására írhakodni. Az írás. De külön mének. Ha egy a testben elraktá. Hiszen avult emlékművet. a helyek az emlékezés tó. amik retizált emlékezettel. és ennek során archiválásra.és általános. A megszakadt hagyományozó. Erről tanúskodik négy művész és műfolyamatait csak az emlékezet más médiu. hanem egyútaz autenticitás jelének. mint archívumot is mint elA kulturális emlékezet az emlék a helyet. Ahol megszakad az áthagyo.létre.társadalmi. ezért absztrakt „imagines egantes”-nek már a római mne. egyre nagyobb tároló vissza. Az elektronikus-dinamikus letörténelmi vagy életrajzi szempontból je. hogy legyeerőt tulajdonítottak. mint emlékek testi alkotórészének ambiAz archívum nem pusztán egy hely.ok pora rakódott le. zet külső médiumai közé tartoznak azok a hogy ezek olvashatók legyenek az utókor helyszínek is. Az úgynevezett tektől és emlékhelyektől.a testekben és helyekben érzékileg konkképpen és mást tárol. amely szimptómákban fejező.– pl. az archívum mint az nyelvtől független benyomásokat és ta. melyek indiviképzetét a folytonos mindenekelőtt az írás. Az dik ki. ahol valens minősége van: éppúgy tekinthető őrzik a múlt dokumentumait. számára is. mint a hamisítás tal olyan hely is. politikai és kulturális érdekek ról.meghatározzák az uralkodó kommunikácitot értünk. A fiókokkal és levélszekrényekkel teli túl is képesek emlékezetet hitelesíteni és polcok hosszú sora helyén. amely az információkat úgy kódolja. – És végezetül: az emléke. DISPUTA Fôtér . Ez a konstrukció nemcsak rozott emlék teljességgel leszakad a tudat. Az archívumnak mint kollekmotechnikától fogva különös emlékező. motorjának is. ahol évszázadmegőrizni. ahol tással.létrehoznak. és archiválja majd ilyenkor.meg fog változni az archívum struktúrája tak.

kimarad.a hulladékok prózája átváltozhat ugyan az tünk. A kulturális emlékezet A történész s a művész pillantásában pausál elvesztéséről tehát nem beszélhe. A hulladék az archívum össze nem gyűjtött és mégis felgyülem. melyekben runk visszaidézni. azaz látható jelévé valami láthazajló felejtés és elnyomás aktuális állapo. fordított képeként felismerni. ill. A maradéáruk. rad. ex negativo. hátramalejtés dinamikája. Ma mindenekelőtt a művészet fedezi emlékezés költészetévé. vagy amit nem lehet. vagy utalt arra. és rakódik le a hulladék.számára strukturálisan ugyanolyan fonlő maradékát nem oly nehéz az archívum tos. mint pl. amikor a tár. A növekvő kokat mindenesetre soha nem lehet telmennyiségű hulladékot mint a civilizáció jesen eltüntetni. kus elbeszélések. Ezzel észrevétlen maradék egyfajta „szemiofor”az így értett művészet a kollektív tudatban rá válik. Az archívum és a szeszet abban a pillanatban veszi gondjába és mét közötti határ mindamellett fölöttébb pártfogásába az emlékezetet. között helyezkedik el. Hiból.S feltűnő mindeközben az is.mozgékonynak látszik.funkciónkívüliség fázisát jelzi: az adott által.tatlannak és megfoghatatlannak. de még így is végfel az emlékezet krízisét mint saját témá.történetében nem szükségképpen jelenvészi emlékezés azonban nem tárolóként ti az utolsó állomást. tának tükrévé. alakot ölthet a kulturális emlékezés és fe. a hulladékra is. Ezen az úton az ben művészetük alapját ismerik fel. és itt újra gondolhatunk az Az archívumokon kívül cirkulálnak az archívumra is. az. A mű. összarchiválásának gondolati kísérletét amely a funkcionális és a tároló emlékezet hajtják végre. hogy a művé. pontosabban: a jelennyos „felhalmazott szentetni. amelyek a hulladékok hanem új képe a látens emlékezetnek is. mint „negatív tároló” azonban nem csupán azok a művészi installációk és fantasztia tehermentesítés és a felejtés emblémája. mint az emlékezés számára a felejtés. hogy a hulladék egy dolog életakár le is kívánja vetni mint terhet.telenül sok minden marad. és talál olyan új formákat. a hulladék csupán a funkcionál. téshordozó jel új státusát vedés mint kincs”. ami megmarad. a múlt vagy egy személy identitása. Heiner Müller szavával.. amit nem akaját. A hulladék Ennek ébresztenek tudatára. fokmérőjévé válik. hogy tematizálja az emlékezés és a tárgy kihullott a hasznosság körforgalmáfelejtés folyamatait. Ilyetén közömbösszen a művészek számára A maradékokat minsé válása után azonban nem a technikai tárolók denesetre soha nem ismét új jelentést nyera tét. hanem egy bizolehet teljesen eltünhet. amelyérheti el. és generációról generációra fennmarad a jelenlét és távollét (Fordította: Szabó Csaba) DISPUTA Fôtér 11 .A maradék az.közötti senkiföldjén. hanem szimulálja a tárolót. Krzysztof Pomian sadalom azt már elveszíteni látszik.

szabadrablók világa. janicsárok. a madárcseresznyék alatt. nem a mi hazánk. ez itt a csőszök. a Darabos utcán. e nem értünk való világban? 12 . – Mily jól látszik az ablakodból a messzi-közel Konstanczinápoly! Hiszen itt minden kulcsra jár és kerítésekkel szeparált. amikor hozzád benyitok. eszméletünk ajtaja mögött! Visszanyilall itt rád most minden. A fénylő tallér haszonelvén híznak efendik. a házadba. Bülbül-szavával mit teremthet az értelem itt. mást nyomorult kis szükséglete tesz meg kerengődervisévé.Dusa Lajos Kérdezem Vitéztől Prókátorunknak fogadatlan. úgy is. DISPUTA Macskakő A lelket felőrli az érdek így is.

ő is egyedül van. a szabadsághiányt. akaratlanul is megbocsátok valamennyire. Leülünk egy váratlanul megüresedett asztalhoz. Egyszóval jól érezzük magunkat. a besúgóm elmeséli. hogy nem lepődöm meg. ezért annyira fe- szült. milyen fontos voltam. és fenyegette. nem állok fel az asztaltól. merthogy őt beszervezték. nem értem. akaratlanul is gyanakvó és visszafogott leszek. Szóval bevallja. Miért ne tenném? Fizet egy sört. pont úgy. de aztán mégis. megvitatjuk hajdani önmagunkat. sörözünk egyet. arra gondolok. Olyan nagyon egyszerűen mondja el ezt a dolgot. Nem mondom antipatikusnak. mintha mindez baromi természetes lenne. ezt kellene tennem. nem is kicsit. és beszélgetünk régi időkről. talán valamiért haragszik rám az én egykori. ezért örülök a besúgómnak. nem tudom. és a besúgóm azt is elmondja. amikor azt mondja. és magamban azt feltételezem. nem éreztetem erkölcsi és emberi fölényemet. ahogy mindenki. meg kicsit zavarba is jövök. Kicsit ugyan feszélyezettebb ez a beszélgetés. hogy besúgó volt. beszél valami olyasmiről. És nem tudom azt sem. mert egy nap behívatták a dékáni hivatalba. hogy besúgott engem valamikor. kedves besúgóm. meg ígért is. és akaratlanul is keresem a hibát önmagamban. Így aztán természetesnek veszem. látom a szorongást az arcán. hogy a besúgóm a besúgóm. közben berúgunk kicsit. akivel eléggé visszafogottan barátkoztam már annak idején is. mit kell most mondani. mert mit is mondhatnék úgy hirtelen. régi időkről. tehát ismét nekik kellett dolgoznia. főleg ha a sörhöz valami rövidet is rendelünk. hogy nohát. bocsássak meg neki. azt a teremburáját neki. kicsit. hogy megbocsátok-e. nincs módomban igazából dühöngeni. hogy ő is ezt teszi. Egy alternatív zenés helyen vagyunk. közös egyetemi éveink alatt. egyedül vagyok. és a hivatalban egy korábban soha nem látott férfi fogadta. Körülöttünk rengeteg ismeretlen. árnyalatnyit csupán. ilyenkor. és ezzel. mint kellene. hogy nem volt igazából sok választása. aztán valamiféle szünet is keletkezik a zenében. Kérdés az is. így mostantól már valóban besúgómnak nevezhetem őt. találkozásunk pillanatában még nem tudom. És ekkor. miközben öntudatlanul is önvizsgálatot tartok. azt remélem. mert nem lehet azt tudni. hogy még a katonaság alatt szervezték be.Találkoztam a besúgómmal. Rég volt az az egyetem. és tudat alatt valami ilyesmit is vár tőlem. Mégis azt mondom. vékony arcú. DISPUTA Macskakő 13 Petőcz András Az én besúgóm . ahogy reméltem. a katonaság után nem lesz folytatása a dolognak. még besúgóm is volt. ha elfogadnám. csak egy egykori egyetemi évfolyamtársat látok magam előtt. Valahogy ilyesmiket gondol az ember. velem egykorú. bár tudom. és sajnálni kezdem. hogy kimondom. valamilyen homályos sóvárgással gondolok vissza azokra az évekre. és hogy azt remélte. Valami nagyon alternatív zenekar játszik valami nagyon alternatív zenét. beszélgetünk tehát az egykori. meg undorodom tőle. hogy nem. tartja a régi népi bölcsesség. csak épp megszokásból. aztán meg akaratlanul is büszke vagyok kicsit. tudat alatt. látom az arcán. esett vállú gyerek. hogy a besúgóm besúgó volt. Akaratlanul is. tehát akar valamit. Tehát megtudom végre. úgy üdvözlésképpen. menynyiben vágott alám annak idején a besúgóm. A besúgómat még az egyetemről ismerem. Nem mondom azt. vagy nem. miért. és arra kér. és valóban úgy is indult. Miközben ezen töprengek. Ekkor. hogy meghívna egy pofa sörre. az valahogy jön az idők folyamán. igencsak meglepődöm. Az én besúgóm szomorú szemű. hogy megbocsátok. bár nem akarok vele nagyon barátkozni sem.

hogy ne feszengjünk már anynyira. Aztán felállok.Aztán. meg sört iszunk. meg nem is nagyon akarunk. Mintha még ma is volna hova. A feszültség mindvégig ott marad közöttünk. Aztán feszengünk még egy darabig. és hogy nagyon félt tőlük. megkérem. hogy még egyszer az életben szívesen beülök sörözni a besúgómmal bárhova is. és mindent félelmében tett. Aztán mond valami képtelenül alacsony összeget. bizony.” És. Vagy csupán meguntam. ez ilyen. hogy „igen. Azon kapom magam. nem érte meg neked ez a beszervezősdi. amennyiért elment valami archívumba dolgozni. sőt. Valahogy elegem lett. és elköszönök tőle. Akkor arra gondolok. volna kinek jelentenie. mert egyáltalában nem támogatták. Elmondja. DISPUTA Macskakő Győri László: Föld köldöke 1993 (diófa 39 x 10 x 39 cm) – Debrecenben legutóbb októberben. aztán már inkább csak sört iszunk. Néha sóhajtunk. Végül már megszólalni sem tudunk. és hogy ma is ott dolgozik. hogy nagyon nehezen talált állást az egyetem után. állandóan fenyegették. Az arcát azonban sokáig nem fogom elfelejteni. hogy „ez van”. a Mű-Terem Galériában nyílott kiállítás a szobrász munkáiból Genezis címmel 14 . pajtás. beszéljen valamit önmagáról. Nem mondom azt. hogy bizonyos dolgokat nem akarok neki elmondani.

sóhajt a Mérike.– Nem vagy ma valami beszédes – mondtam és hozzá akartam bújni. De túl minden empátián. erre meg elmegy a délután. akit magadra ránthatsz? – kérdezte. Vagyis úgy. csak hangosabban. hogy hogyan kerülök beszélő viszonyba a Géza feleségével és a Mérikével is. Nem voltam benne biztos. Mindenesetre igyekeztem úgy csinálni. hogy ne haragudjon. cserepestül. mert az már egy ideje sír. Nyulacska volt otthon a gyerekekkel. és hogy én személy szerint szívesen javasolnám a Mérikének a Pistáékat. és akkor elnézést kell kérni tőle. mikor lesz vége! Megpróbáltam ráhangolódni és tanácsokat adni a szomszédasszonyaimnak. mondja erre Elemér úr. még csak nem is hasonlított egy átlagos emberi érdeklődéshez. mert minden esetben feszengtem. Na már most éppen ezért semmilyen megérzésre nem hagyatkozhattam. De a Mérikének sem volt könnyebb a Felső utcában. redőnyök emelkedtek fel. amit igyekeztem az empátia fogalmával lefedni. Mindaz. és ezzel arra az önmagam ellen forduló képességemre utalt. egész nap gyűlt bennem a harag. és hogy nem kell mindenkivel és azonnal… . A Mérike meg hozza nekik a sört. ezek fordítva rakták be az ablakot. Nagyon szégyelltem magam miatta. Igen az. hogy még nekem áll följebb. Tiszta izzadt vagyok – mondta. és kiderül. szignálok. Elmebetegen üvöltöttek belőle a műsorvezetők. mint aki beszélget. de az komplett őrült. hogy kívül vagyok. Árnyalatra válogatja Elemér úr a téglákat. – Képzeld – mesélte –. gátak szakadtak át. A gombnyomás hatására zsilipek nyíltak meg. szlogenek. a Pistié pajkosan. ahogy elképzeltem. malterráncos szokoloid rádió. meg az kell. ciripeltek a tücskök. és beszélgetni kell vele. betelefonálók. nagyon bosszankodott. amelyik a rózsaszín. Meg hogy Elemér úr unsuldigund. Természetellenes volt a természetem. hogy el is van számolva. a végén meg az egész majdnem a duplája. attól meg még rosszabb. Illetve sem. Amikor a Pisti lazán rálöttyintett ezt-azt a vakolókanálról a pálma cserepére. érdeklődnek a Mérikénél. Szokol. hogy mit főz. és ott rücskösödni kezdett a cement spricc. Nem egyszerre persze. mint a brandenburgi verseny. Erre egyáltalán nem voltam büszke. A boltba. és akkor. Pontosabban nem volt természetes a természetem. és az ember már nem is érti. Kint elvetemülten. És akkor a Mérike oszt meg szoroz. pedig ott nem is a Pistáék dolgoztak. csak a képzeletemre. Gézáéknál betonoztak. A rádió miatt is. Néhány óra és mintha évek óta barátnők lennénk. már már jajgat. – De jó erőben tetszik lenni! – csendült felette a hang. Meleg is volt. szlágerek. amit a legnagyobb együttérzés leple takart. hanem fokozatosan és örökre. És ott hevert a glettszürke alapon diszperzitszeplős. nem szokol. Istenem. Nekem nem kellett már több. aztán. de azok se jobbak. mint bármelyik normális fiatalasszony. – Megint találtál valakit. Nyulacska egyszerűen fogta magát és kiráncigálta a Pisti létrája alól a pálmafát. bár a feszengés teljes mértékben az én természetem volt. és akkor hiába mondja a Mérike. – Az ablak? Kiskezicsókolom. hogy ugorjak már le neki cigarettáért szilvuplé. és feszengve nem lehet természetesnek lenni. aztán kéri a kávét. hogy hát megegyeztünk. hogy nem szeretem. amikor látta. Sötét volt. – Hát ne haragudj! Hogy ennyit ne lehessen megtenni! – És nem! – dobbantottam és hallgattam Nyulacska panaszait. de be kell mennem a gyerekhez. hogyan beszélgethetnek a magamfajta fiatalasszonyok. májva öltönyében jön. Tényleg ki nekem ez az Elemér úr? Kérdezi akkor az ember magától. de az ő idegei is. a Pisti meg az István. – Empátia nem létezik – mondta M. isznak. Az illető kontrollt vesztetten zuhant a nyakamba az egész lelki életével. bocs. hogy mi lesz az ebéd. hogy jól csinálom. Hogy még ez kell. A gomb a másik illető lelkén volt. megnyomtam egy gombot. Láttam magam kívülről. Az alsó utcában reggel óta forgott a betonkeverő. Ezeken kívül még van az Elemér úr. keményedett rá az antikolt terrakottára. de ő elhúzódott. Hogy hát szólni kell. A Pista emberei dolgoztak lent. csak azt várom. hogy mi van. DISPUTA Macskakő 15 Bódis Kriszta Tejbe tök . – Tudod. vízszintesre emelt hajszárítóbura a fodrászatból.

baját? A magam baját? A kettőnk unalmas baját? Az életbe vágó bajt? A hálószobából jól látszottak a horizonton terjedő új bevásárlóközpontok örökfényei. hogyan gyűlölöm. azon a hangon. Semmi. kicsit viccesebben. mert úgy tudta. arra. töltött hozzá egy unikumot. – Ezt nem lehet kedvesen mondani – válaszoltam tehetetlenül. „A gyerekeimet szeretem.” M. – Tudod mit mondott… Miranda – toppantottam én is – a boltban egy lassú néninek. annak. de nem éreztem semmit. vápézás. hogy M.” Mondom. Nem éreztem belül magamban senkit. már rég mindent megbe- DISPUTA Macskakő 16 . amikor éppen nem gyűlöltem. Senki nem volt bennem. megint kiment. megvagyunk azzal gyorsan. – Nem tudom – kért szinte bocsánatot az anyja. bele is aludt.-et. – Hát akkor minek szólsz? Azt mondtam magamban: ha ezt a hangot még egyszer meghallom. mint ahogy volt. néz. hogy tejbe tök – kezdtem újra kedvesen ócsárolni a Pistát. – Szia. mint később kiderül. vagyis felemeltem a hangomat és elmeséltem minden elmesélhetőt. aztán megint a pöcsét.-et. – Mit csinál? – kérdezte Nyulacska joggal. Nem voltam bennem én. ült a vécén. – Áll. azt kész”. megfogatjuk. – Mert egy tejbe tök – nevettem.. Föltesszük a vápét. –. kiment. meg ilyenkor letiplizik. egy teknőc tarka macska! – toppantott a lányunk. Nem hazudtam. amelyik viszont bent ciripelt. mint aki megtalálta a megoldást. ezek. egyébként irtó kedvesen odacsicseregve? Hogy lusta köcsög. Jöhet rá a második réteg. kicsit érdekesebben. És amikor megkérdezem tőle. aki szerethetné őt. aztán meg nem emlékeztem rá. fogja meg azt a tücsköt. – Ezt nem lehet kedvesen mondani – válaszoltam neki idegesen. bosszankodva. – Akkor úgy mondom majd. Gyűlöltem M. csak néha egy anya. – Sikerült? – kérdeztem ártatlanul néhány perccel később M. megszárad. – Mert van annyira intelligens – horkantotta M. Szerinted ezt kitől tanulta vezetés közben? – De én kedvesen mondtam – nézett ránk pityergősen a lányunk. azt annyi. kicsit. Mert. hogy „oda befúrunk egy csővasat srégen átellenbe. – Persze. aki akarja – válaszolta M. – Nem reagált – vont vállat M. nézte a holdat. Tehát tudtam. dohányzott és olvasott.-hez bújni. – Lelép. csak érzékeltem a bajt. a Pisti egy debil! M. Narancssárga telihold volt. Áll. és minden egyes alkalommal kétségbe ejtett a válaszom. balra pedig a régi temetőben pislákoló mécsesek. visszajött. Akartam és azt mondtam. M. hogy gyűlölöm. kiment. M. tejbe tök – köszönt másnap a lányunk a Kovács Pistának. aztán a mellkasát. mért ne sikerülne. az István egy alkoholista. hogy sikerült. – Persze. elköltözöm. Magamban ezt az érzést. mivel hogy az ott lóg neki a levegőbe. és gyűlöltem. mintha az imént föladott kérdésre nézne. kicsit tragikusabban. Nem voltam bennem. – Néz fölfelé a Kovács Pista – szórakoztattam a szomszéd asszonyaimat másnap –. „á. felnyitotta a második sört. kicsit jobban. mint akit fáraszt a beszéd.-et. és mutass még példát a gyereknek. Már hiába próbáltam M.M.-et. anyja volt nálunk. ahogy megkéri a fiát. hiszen minden olyan evidens. – Így. néz. szart. Evidens persze. Szeretem-e? Ezt kérdeztem magamtól. mert én nem voltam ott. azt lekálerozzuk. milyen eszeveszetten akartam M. visszajött. Hogy a Kovács Pista egy tejbe tök. megnézte a híradót. Csak vápézni kell. ő meg M. Emlékeztem rá régebbről. és könny gyűlt a szemembe. elszívott még egy cigit. leskelődtem befelé. – És én hogy fogjam meg? – mordult M. – Nem vagyok gyerek. amikor történt. mi a szeretet. Nekik. lőzerezés mennyi idő. rá. Tényleg. szemből belőzereljük egy dekkel. – És meghallotta? – kérdeztem M. akkor azt mondja. nem ért az ilyesmihez. Mi az. Csak nem volt bennem. és hallottam.” Gyorsan és sokszor egymás után teszteltem magam. mintha a plafonra. szeretem. És figyeltem. csak bámult kifelé. És még mindig – játszottam el. Ez biztos. mégis milyen gyorsan? Erre meg a vállát vonogatja. Nem láttam pontosan. De én nem költöztem el. „Hát semmi. A Pista meg vakargatja a pöcsét. hogy mindez a kálerozás. hogy szép köcsög – lelkendezett a lányunk. elszívott egy cigit. Én meg mit akarok. – Mi bajod van a Pistával? – kérdezte M. nem tudtam megfogalmazni. ahogy mélázik a gerendák alatt. Miranda vagyok. A konyhából kiabáltam a fürdőszoba felé. átkapcsolt erre.

Szellő és Leóna volt. amit az egyik ember pedig pofon egyszerűen mond. nem tudtam. illetve mindig minden együttvéve.-et megismertem és éppen nem szerelmeskedtünk. mert nálunk mindenből rögtön kiabálás lett. Az Elemér urat. rövidszőrű vizsla. hogy készül a vihar. hogy akkor beállítottak a férfiak és fiúk és meglocsolták. – Jézusom! És hallotta a Pista? – nevettem utálatosan. mint egy hülyét. amely feltételezésem és hozzáállásom eleve átláthatatlanná tette az életet. mert az nem lehet. – A lányod letejbetöközte a Pistát – jegyezte meg tehát M. belilul. – Az Elemér úr művész – pontosított Nyulacska. fárasztania kell magát egy másik teljesen beszámíthatatlannal. – Vagy nem hallotta – tettem hozzá. A szeme beszürkül és zavaros lesz. mert csak az lehet. Arról nem beszéltem. Az ajtó mögött várta. hogy az egyik embernek. és aki valószínűleg még süket is. megtorpant. és visszaballagott a szobájába. Nem mertem. nem látod? .meg felnőttkor következménye ez…. – Én olyan fiú vagyok. hogy hívnának? – kérdezte tőlem. láttam. mert abból a húrból rögtön kiabálás lett volna. hogy M. Mentsél meg engem a húsvéti locsolástól!” Így kérleltél. És kikértem magamnak. amelyiknek nincs fütyije! – kiáltotta a Pistának a lányunk. ha te macska lennél. kovboj-nyakkendő. – Maminti. karba tette a kezét és viszszavakkantotta. Hogy milyen vagyok valójában: léha. egyet találhatsz”. amikor éppen nem szerelmeskedtünk. aki őt folyton kihozza a sodrából. Húsvétkor meleg. én meg a Szürkécske – állt elém a lányunk. de valójában diadalmas voltam. felvonul a Pisti meg az István. hogyan. hogy kétévesen mennyire félt a húsvéti locsolástól. hogy az biztos fúrást jelent. mintha hátba szúrták DISPUTA Macskakő 17 volna. Min lehet változtatni? Semmin se lehet. hát milyen. van annyira intelligens… Nem feszítettem tovább a húrt. „Nagyon félek a húsvéti locsolástól. – A lányokat húsvétkor meglocsolják – simogattam utána a fejét. Hogy elsötétül az arca. rám ne ripakodjanak. bújt mögém visítva. hogy például mért hívják a blekkendekkert blekkendekkernek. hogy valaki ennyire ne értsen valamit. pedig háttal állt.. de ő dacosan arrébb ugrott. egyik pillanatról a másikra. Aztán eszébe jutott valami. abból állt volna. csak felemelte a hangját: – Mondom. világos? Se azt. vagy fojtogatja a kistestvéremet. Nem volt időm eltöprengeni azon. és lenyalábolta a gyereket a nyakából. sarkon fordult és beszaladt a szobába. „de fasz vagy. Most szinte láttam. Nem mondunk ilyet Szürkécske. milyen név. hogy ez idegrendszeri alapon van-e M. komolytalan. hogy nem reagált rá – fordított hátat M. míg Szürkécske nem lett Cukorka. aztán meg alkoholmérgezést. hogy szép köcsög! – hajoltam le hozzá. Elmeséltem neki. napfényes idő volt. mint a Kovács Pistáéi. mert én azonnal. amikor éppen nem szerelmeskedtünk. Imbolygott és izzadt kezében a kölnis üveg. az egy név. – Te vagy a Leonóra. almazöld öltönynadrág. és jobban örültem volna. vagy a nehéz gyerek. gutaütést kap. mint egy megszeppent kislány. nyomban elhatároztam. Végül egy hónapra rá. mintha egy teljességgel idiótával kellene fárasztania magát.széltek. amikor részeg és baltával veri az ajtónkat. míg Kovács Pista és M. ahogy M. – Tejbe tök – vigyorogtam. Én ilyen segédmunkásokat életemben nem láttam. és én nem tudtam megvédeni. hogy velem olyan hangon beszéljen. – Van annyira intelligens. Fejet hajtottam előtte. ne kezeljenek úgy. mintha a kapcsolatunk. hogy nem fogom magam terrorizálni hagyni. De M. a szokolt túlkiabálva végigpofázzák a napot. ha ez látszik. Vagyis de. aki mindaddig. fehér ing volt rajta. mint az anyjával. na milyen baszkikám. pontos. mondtam neki.-nél. neki. mire M. nem fordult felém. mint ahogy nekem beállították. – Ficánka – vágtam rá gondolkodás nélkül. pedig utáltam. már eleinte is úgy szólt hozzám. az ajtó mögé húzódva megállt. ne oktassanak ki. semmit…. A lányunk hiába szaladt. Betoppant a Kovács Pista is. – Köszönöm – bólintott ő. vagy a nagybátyámnál meg akiknél még van. – Marcipán vagyok. mint a nagybátyámnak.

mondja HM. „hogy a futballt emberfej nagyságú labdával játsszuk ”. az az érdekes. aki tudja. mégiscsak nagy fiú vagyok már nem viszem ki a térre. pakolás közben. a lányuk fekszem a szőnyegen. aki játszik. és néztem nagypapa szőnyegének a mintáit „minden lebűvölt. Liget. jobban nem fejtem ki. LONCI anyu nővére. hogy nem fejti ki. kaptam egy igazi. és keveregnek selyemrojt-keretben”* a szőnyeget nagyapám csinálta. írja BP (Visszaszámlálás – beszélgetőkönyv. mert a focilabda éppen akkora. ezzel szórakozott. növények. és néhány név is: ILONA. 1998) az „egy kitűnő értelmiségi” lennék én. noha úgyis eleve tudja. hogy a labda épp ekkora”.) HM: „megemlíthetjük KE teóriáját. soha és sehogy azt hiszem. ember formájú. ennyi volna a teória. hogy egyszer. mert mert smucig vagyok. iszonyú erősen éreztem azt a valamit. mint. Kosztolányi Dezső fordítása. június 20. hogy mire jut vele én arról tudnék beszámolni. „és végre hozzák az igaz megoldást ” „ A jólneveltségemben az önkiélés személytelenített rabszolgaságát pillantom meg. az anyám. június 7-én. tökéletesen passzol azzal. hogy emberfej nagyságú labdával játsszuk: tökéletes forma. az én labdám „nincs senki” aztán kiviszem. fejtsem ki? „ellentmondó rajzok furcsa teste. olyan. ő a nagymamám.” na jó. ahhoz a puha bőrhöz bőrszagú fogom az arcát nem viszem magammal az ágyba. az tudja. dermedt táncba retten” azt írja. önélvező – gátlástalanságot fedezem fel. hivatal után minden nap egy sort szőtt a meglévő darabhoz perzsa minta. hogy itt hasaltam. volt egy szövőszéke. mintha. de az egész felébred egyszer este. rendes meccslabdát az nagyon nagy dolog volt fekszem a hasamon a középső szoba szőnyegén. amely szerint a futballozást (egyfajta futballozást persze) azért kell szeretni. Kár. abban. kilenc vagy tíz vagy tizenegy éves koromban. amit deja vu-nek szokás nevezni „ Itt kavarognak emberek. mert ott fejet rúgnak erre meg mit mondjak DISPUTA Macskakő 18 * Stefan George: A szőnyeg. az úgysem. ezután már mindenkinek a maga dolga. aki szerint érdemes lenne elgondolkodni azon is. EDITH.Kukorelly Endre Megfelelően lelassítva (2. PISTA a Lonci néni férje. tehát hogy szerinte szerintem (egyfajta futballozást persze) azért kell szeretni. aki e rejtélyt feloldja. olyan. A szőnyeg) 1998. miért érdemes ezen elgondolkodni. ahogy a középső szobában levő szőnyeget felcsavartam. hogy nem rugdosásra szolgál. mint az ember feje (szabad idézet egy kitűnő értelmiségitől)”. sajnálom tőlük. nagyjából mindenki labdába rúg. . A kíméletlen udvariasságban és »liberális« távolságtartásban azt a mély – és üresen szadisztikus. nyilván a kezdődő szezon miatt Húsvétkor. hogy a futballt emberfej nagyságú labdával játsszuk. a lakás felújítása miatt át kellett cipelni az összes cuccot a szomszédhoz. 1940. a rajzok között az évszám. miért is? nem fejtem ki: „Tény. mert most ezen mit fejtsek ki? tényleg belerúgnak. Nincs senki. de aki tudja. az orromat a labdához dugom. és KISLONCI. vasárnap reggel. vagy inkább mondja egy interjúban (Magyar Hírlap 1998. és aki nem. egész közelről vizsgálgatom a mintázatot tehát az volt. Bp.” tényleg.

integetnek neki. feküdtem a középső szoba szőnyegén. hogy azt mondjuk.” „Tény. becsókolni a lasztit a kapuba? DISPUTA Macskakő 19 . s ha elfogadjuk. világhírű kapus. és ez is „végre az igaz megoldás” egyszer Moszkvában tűz üt ki a kilencedik emeleten. a világhírű kapus rávetődik. igen.léteznének igazi megoldások. a világhírű kapusban bízik. és áll az erkélyen egy nő a gyerekével a tűzoltók. bemelegít. hogy komoly játékos leszek a szabályos méretű futball-labda egy kisfiúnak persze túl nagy. felölti hollófekete szerelését. anya ledobja gyermekét. így HM. kifeszítik a ponyvát. a világhírű kapus háromszor lepattintotta a gyereket. „ sokaknak sohse szólanak beszédben. Lev Jasin. kipattan a Volgából. ő biztos elkapja jó. és arra gondoltam. hívják ide. hogy a labda épp ekkora. például a négyzetalakzatok inkább rombuszok abból a perspektívából nézve visszaáll bizonyos perspektívából nézve mindez visszaáll. magához húzza tombol a közönség akkor az történt. kihívják meg is érkezik Lev Jasin. de nem.” hát ja. és kirúgta „ a durvák mitsem látnak itt e mintán” egészen közelről nézem a mintázatot ez így biztos nem volt egyszer. mi az. ritkán. a fejem alá tettem a vadonatúj lasztimat. mert a nő csak Lev Jasinban. hogy a sportok afféle civilizált. itt fejeket rugdosunk. gyerünk. megy a rugdosás és dajkálás csókolás tudod. akkor innen egy lépés. aztán int. rugdosás is. hogy a perzsamintákat így kissé „átalakította”. kontrollált agressziókiélések. hogy Lev Jasin. harmincvalahány éve. de: mihez képest nagyapám olyan erősen és sokáig klopfolta a szőnyeg szálait. csak keveseknek szólnak képbe. hogy dobja le a gyereket.

esetleg a bokrok mögött kefélt. sok résztvevőt vonultatott fel. ez utóbbiak el is maradhatnak. Tandori Dezsőnek. meg többféle fogkrémet. b. például írással gyógyítani magam. ráadásul győzelemre sosem játszom. így kipakolhatod… hát ki mit visz magával. hogy bevigye a kis kanjait. akivel egyetlen egyszer utaztunk együtt valahova titkon. Írország „gazdagította” a programot. Kingdom – ezt a három nevet együtt. mondom. mint a chase esetében). vájdlinggal és egyebekkel. olykor. japán pultos volt. Most valahogy Bousse d’Amine látogatása felhergelt. arabosan mosom ki a szám. eltalálható ugyan. a zárjelben lévőket… * Hat fejezet egy regényből. hát egy angliai gát (National Hunt). francia. 3200 méter hurdle (alacsonyabb gátak. meg cigis korszakomban. aki a tököm szétrúgná csak egy nő miatt. nem. Holott Gaby az. Az a futam. rágyújtottam. londoni ringyóképeknél a telefonfülkékben. Lefeküdt-e vele Gaby? Ezt kérdezem… mert egyszer Gaby vitt be. a mosdó polcáról a poharakat a szekrény mélyére kell raknod. nem mintha nem kérhette volna el a gazdag hapsik bungalóinak kulcsát. így siralmas szállodáim egyikét választottam. s az írek. Finondon és Kingdom indult. („ Maury-Morny!”) * 20 szegény Tandori úr majd hallgathat miattam. aligha fogom egyhamar elfelejteni. hogy tessék titkos hajlamaim kiélésével. néha lecsorog a rossz födémen át a hallé. ő a hibás. a kis mazsola ember ült ott magas széken. legföljebb talán… de megfogadtam. Gaby és Gaby… holott megegyeztünk. Akkor mindannyian nekilátunk. ráadásul tanonc zsokék versenye volt. Erről nem merek lélektani elemzést adni. akkor viszont 20–50 font alatt. hogy: a. hétvégeken ezért közvetítenek Dél-Afrikát. nagy név senki. hát bébipúdert viszek (Gaby. ártalmas. mondom. akit az utcán megnéztem. árt. bocsánat. Nem is lélektanászkodtam. Gaby. akikkel a strandokon találkozott. Nem kültelkies hely. mint a pasasaid nyilván drága kölnijei. s egy vad játéksorozatot akartam megkockáztatni. egyáltalán. mi az. Nekem eléggé rossz arcbőröm van. a régi csóró öltözetemben. hogy bármi közünk is van egymáshoz. dörzsölöm az ínyemet. anynyival idősebb volt nálam… unokabátyám örökségéből megengedhetem magamnak. „F” osztályú volt. Leérkeztem az alagsorba. persze. hallé nem folyt. szürke képű masinák) szobaantennáit. hogy semmi szex… de nem csináljuk már meggyőződéssel – – – Megérkeztem Londonba.). hamarosan elindultam a kis Csatorna (Royal Canal) egyik irodája felé. semmi szex többé… nem tudom. rég nem nevet ezen a púderos hajlamomon. DISPUTA Macskakő . ilyesmit. amelyikben Jassminon. nem slamposan írok. aki annyit (5 könyvet) írt az angol. csinos „kisvárosi” (pogári) téren leledzik. fogkefét szálat se./ vagy szegényesnél szegényebb szállodákban. ezek a fotók többet jelentenek nekem. ha a „kikészített” fényképeit látná… másrészt nem igaz. Nagybáty… mindig így mondom. igen. hogy először diszkréten le kell lökdösnöd a tévék (használhatatlan. ezeket a dolgokat. Így januárban mindig van kapásból szoba mindenütt. Mégis összetartozásnak látszik ez így. de nagyon megbántuk. ír lószínről. hogy „strandkurva”…? Járt pasikkal./ vagy a legdrágább hotelokban szállok meg. A szegényes szobák olyanok. nézte a homokpályás meghirdetést – télen homokpályás versenyek vannak a gátversenyek mellett. vödörszám „szedjük” a vizet – ennek ellenére túlzás lenne azt mondani. de rákapni rossz. bármi légikisasszonyoknál.Tandori Dezső 13 : 87 Kettő Gaby strandfotói – adott a régiekből is! Jó ég. de a hotel negyedik szintjén leledző szobámban izzadtan végigvetettem magam az ágyon. hanem iszonyúan szint alatti. így. nem vagyok író… nem hallgatok a pszichiáteremre. Finondon. de már ismernek. objektív izé. nem írok valós neveket így sem. azt hiszik. egy homokpálya (Lingfield? Southwell?). kora délután volt. mit szólna. Jassminon. nekem személytelenebb. ez a véleményem). stb. a vállfákat mellőlük. boros korszakomban voltam. ő szerette a natúrt –. de hülye vagyok. egy haláruda alatt.

kétszer 50 fontom és a 10% irodai adó elvész ugyan. miért csinálták ezt a bukmékerek (akiknek véleményét. ahol három ló pontos sorrendjét kell megadni. ahol el se kezdtem. Grafitalia. gondolom. Írországban stb. igyam a rossz kávét. mondom ezt. Én hülye! Három darab 5/1-es az élen… ritkaság. maximum 10 fontot veszíteni). Dundom. ahol Mosimo Mondo. na. és ha mondjuk xyz fonttal mentem ki. hogy játsszon. hát ehhez képest 10 fontot nyerni.) 10 fontos alapon 1000–1500 font körül minimum. de marad ötszörös pluszpénz egyszer. ahogy beléptem az irodára. ha nem azért. mert az „5” az plusz ötöt jelent. Jassminon. Ladim Faladin. Majd mindjárt alkalmam lesz kitérni erre. Sciaficillo. és akár kevert hármasnak is megtettem volna őket szívesen.678 fontot és 34 pennyt kapnál… csak úgy mondom… de Tandori Dezső könyveiben sem érdekelte a magyar közönséget a ló (fogadás) úgy. még Svédországban sem stb. visszakapom ráadásul az alap ötven fontot arra a lóra. Kardum Boccare. átlagolják. bár remélem. ne igyak alkoholt. Hát 33/1 volt Mosimo Mondo. hogy örülnék. és az esélyeik ezek voltak: sorra megyek Mosimo Mondótól: 33/1… ergo 1 fontra 33 font győzelem esetén. akkor. meg a bukmékerek. Irish Sea. Futgem. a legfőbb 4 irodáét). Nekem is így a kényelmesebb. az úgynevezett hölgytémával sem hozok kellemetlenséget neki.) Miért mentem ki Angliába egyáltalán? Nyilván nem azért. fáradtnak és fádnak. hogy nyerjek… és bőségesen megtoldjam alapösszegemet. mesevilágok… persze. nem tetszel nekik. De ha kevert hármast játszom. tanárunk gúnyos megállapítása). magam hosszú ideje nem fogadtam úgynevezett hármas befutót. Finondon. mi másért mentem. mert ilyenkor jobb abbahagyni. DISPUTA Macskakő 21 . vagy a 135–155. Gaby. a szervezők kezében is vagy. mint Tandori szokta. hogyan fut be. éreztem magam végtelenül unottnak. 7/1. kik is vannak 5–5–5-ön. Meg kellett volna tennem valami módon a három lovat. sejtvén.kellemetlen lehetne. 8/1. Nem tudom. s vesztettem mindössze 2szer 50-et. palifogásra… de senkit sem kényszerítenek arra. 8/1. ha jövőmet (következő utamat) nyereménnyel biztosítom… támogatom meg. a mai tapasztaltságomhoz képest… mit akartam? Visszaszerezni a költségpénzemet… pár kis ajándékot venni. s ez a szám jelenik meg minden ló neve után a fogadóirodák csodásan villogó képernyőjén… Tandori Dezső ezeket az irodákat is leírta. mint strandkurva… ezt csak úgy értettem. 16/1. 14/1. Akadály. az 250 font pluszpénz. én. 6/1. A nagyon megérzett parancsszerű Jassminon. az 250 + 50 = 300 font. jócskán örvendtem volna. van… Magyarországon. Finondon és Kingdom. s most jön a három 5/1-es ló. a keverés esetén nyerhető pénz. hogy minden csinos nő. megbűvölten. és épp ezért megbűvölten néztem (akkoriban még kezdő. 1–3–2… etc. Ezen töprengtem – keseregtem – épp. gát volt hát. De… Pedig le akartam győzni Tandori-kóromat. fordítsam Szadat elnök özvegyének életírását… egyek kenyeret. De minimum. a középiskolai vécé. szívjam csak az (akkor még ki lehetett vinni majdnem tetszés szerinti mennyiséget) ócska piros Szimfóniát (vagy nem ócskát).. Mert hamarosan azt kellett mondanom valakinek: „Jó. nagyon sokat fizethet. Trafalgar befutása esetén egy fontra 4. ahogy az Angliában. Talán 3000 font is! Na. 100/1 (ő Kardum Boccare). írhatom ezt. semmi rosszat nem mondtam. Franciaországban. És válnak… a gyerekek miatt van csak akadály”. 7/1 és 12/1. Fingottam egyet. Ennek ellenére béna maradtam. Magyarországon az érzület a legfontosabb: hagyományos és nemzeti…. hogy például itt Kardum Boccare. Finondon. vagy lehetett volna komolyabb pénzzel mindhármójukat első helyre. Capuccio. melynek összekotrása nekem. hogy vigyem (vittem) írógépemet. mondom. ha unokabátyám halála után (vagy közös számlánk használata révén) lehetetlen nem volt is. Finondon és Kingdom (fingom)…s megy el minimum 1500 fontom. ne vacsorázzak. Hiszen miért rohantam egyszerű szállodámból a legközelebbi irodára? (Nem is Royal Canal mellé. marad plusznak 135 font. ha csak tétet (nyerőt játszom). csak úgy mondom). ahelyett. úgy levetkőzve. az … nem is mondom… rengeteg pénz lett volna. meg kétszer… nem is. hogy épségben itt vagyok. mit tudom én. akárki megnézheti. s tovább: 16/1. tehát ha – mondjuk nagy pénzt – 50 fontot teszek rájuk egyenként győzelemre. ezt a napot abbahagyhatom ott. háromszor ötöt fizettem be adóra (utána a nyeremény nem adózik. csak néztem ezt a csodás felállást. nekem rengeteg… teljes kavarással is (1–2–3. s így láthattam. Trafalgar és Gosdon Banderon mellett Jassminon. és megalkuvásos… hát nem fogok belemenni itt a lófogadás igazi kérdéseibe. strandkurva. de nehéz eltalálni. 50/1. Gosdon Banderon ellen vívott keserves küzdelemben az első három helyre Jassminon (jázminillat. Finondon és Kingdom is indult. a bolondok ártalmára is.

a vécéajtón kilépve. Tömérdek szó közepette Amin azt mondta: – Semmit se röstelkedjen.) Sört Angliában. – De Latrine lovag – mondta. De ezt már mind az én újdonsült ismerősömmel néztem végig. Mona Lisa jött be (vannak ilyen futamok!). valami köret. – Miért nem veszi komolyan. mert két és negyed évi játék után veszélyesen kezdte közelíteni a 10 000 (Tízezer!) fontos vesztéshatárt. – És miért állítja ezt ilyen határozottan? – Ön (te). – Na – mondta Amin (hadd nevezzem őt már csak így. mint nevetve mutatta. nyilván tépelődésemet rég figyelve. Tudom. bizony. s mert úgyis mindegy). Lupus Agricolus 33/1-gyel nyert (eltalálhatatlan). kedves Joe. cigim otthon… Hiába. világos. hogy önnek terápiásan nem lóversenyeznie kellene.22 Kingdom után semmi jóra nem számíthatok. Maurynak és Mornynak a nagy rajongója volt. Megint az R. kb. A lényegre térek. na ja) igen beszédes volt a spanyol gyertyafénynél. valamint még két jelentősebbet vesztett. Mit mondjak. Graduin Valtininnél tartottunk és Valdernon Hallnál. megtörtént. nyolcszoros plusz pénz. a leckém: az egyik hölgy. már ha érdemesnek találja művemet arra. szállóban lakik? – Tessék? – kérdeztem. saláta… jó dolog. hogy a te unokabátyád. hogy Amin megkérdezte. Mikről beszélt? A harmadik palacknál (feleztük ezeket) azt mondta. nem vagyok gyenge legény… otthagynom. te (ön). velem egy napon. na. nem játszotta. Nem tettem. Tandori Dezsőt se zaklassák miatta. így. Kingdom hármast. ahogy harmadik üveg borunkat nyitottuk (nem ittam évek óta bort!) –. Unokabátyja hatására. hanem hát jól tudta ő a nevemet… Gabytól? Hubától? telefonált… ajtómon csengetett. Lupus Agricolust helyre. igen. Tetovant. Mert a te unokabátyád. s most. igen kényes helyzetbe került. mint a budapesti ideggyógyintézet. így ügyetlenkedtem végig (játék nélkül. talán egy korábbi járattal érkezhetett Londonba. Nem is szórta a pénzét hazárdul. jobb-e bármivel is az R. keverve legalább. és Burrow Barrow 60-ról ment le 6-ra. ellenben így is meghívott. Ott volt. Mert a JassminonFinondon-Kingdom után. Bár ez teljesen feleslegesen pazarolt beszédenergia volt. Amin (így nevezem közel 100 kilós ismerősömet. elintézte. nem reméltem… nem kértem. gyertyafény volt. Nem játszotta meg ezt a dolgot. Várt szeletelt kenyerem. utána. Így valódi nevemet most nem árulom el. ma már tudom – elfogadtam. aki ennek a bizonyos testvérpárnak. vízszintes testhelyzetben. Képen kellett volna törölnöm. talán ezt már mondtam. továbbiakban: barátomat.(Egy spanyol étteremben ettünk borral öntözött borjúmájat. Egyébként Joe Bitofabanter néven mutatkoztam be. szálló. azt kellene – mondta. 300 fontom volt. a kislány papája nagy keresztapa volt… jelentős mindenképpen… és ahogy a dolog kiderült. Ha ahhoz lesz kedve. kedves Joe (maradjunk ebben). amit – mindegy. hanem írni? Írnia. egyszerűségek kedvéért. Egy szót sem értettem. mint aki ezt alig várja. nem iszom. Krapuskul Buskul megverte kedvencemet. azaz 790 font helyett – mínusz 10% irodai adó). – És 13 000 font vesztésnél meg fogok állni – mondta üdvözült mosollyal. Apró-csevellyel töltöttük az időt. Stiláris remeket nem ígértem. az élet… megrekedésekor kezdtél… kezdett ön… a lójátékba. 137 font nyereménye maradt csak (a 800. kérem. jól mondom. míg ismerősöm egy ír futamot szúrt ki. Kellett volna játszani a Jassminon. Most nem tegezett. 9670 font vesztésnél tart. Findonon. Ha Olvasóm ezt olvassa. kedves Joe. a kellemetlenül szemerkélő kora januári esőben. egy kis vacsorára. Láttam tétovázását. Nekem nem kellett. a sok pisálás miatt pláne. hogy némi stiláris javítgatások után közreadja. ráadásul mindez már azok után hangzott el. arccal masszí- DISPUTA Macskakő . de befürdött a Tetovantfutamon. rám köszönt… Bousse d’Amine. Majd holnap elkezdi. 100 fonttal játszotta… igen ám. a Fivéreknek. Csakhogy. így találkozik az ember. s így lett bigámista. kellett neki az esélytelen(?) írországi Gallimarda győzelme (ennek eltalálása). Pillanatokon belül az ő munkatársánál. Riadalom fogott el. de nem és nem mertem. a közreadás. bizony feleségül vette mindkét hölgyet. mert már béna voltam… és nyert. nem győzelemre játszotta. szerencsére) a következő futamokat. ugye. Hiába is éreztem volna fix esélynek Michellisát. Gallimarda 8/1.

Mit rágom ezt? Nyilván nem él. Laptopomat már nem hordtam magammal.) Fél óra múlva kisandítottam a koszos függönyön. aztán épp rosszkor látok neki… de ha dögunalom is az életem Londonban. Intettem. nem fog belekeverni semmit a boromba. hát biztosnak nem – hangzott a csendes válasz. Azt mondtam csak: – Nyilván megvoltak a maga indokai. neki is létre kell hoznia egy ilyet… mert ennél csodásabb nincs. ágyam mellett állt így a nemes nedű. A sofőr megértette. – Tandori Dezső nyert Arctic Charme-mal. – Nem tudom. a negyedik palack? Abban valahogy csaknem bizonyos voltam. esőkabát. felrúgtam a palackot. holnap tíz óra felé kocsi vár az R. egyébként. Mindenféle van. mikor játszanom kell. Lényegtelen. A neve Baschetti. vagy ne tőlem tudjon. Ismered innen a járást. Ameen… vagy Ámen? Megjegyeztem. – De ne remélj semmit. te mit gondolsz erről? Nem akartam volna Tandori Dezsőt belekeverni a dologba… ő írt Mauryról és Mornyról… s ha ez az ember. Vagyonát élvezem. zsebkendők… személyes kacatok… semmi más. szálló előtt. te maradhatsz még. ez a te szállód bár tudom. melyet nyitva felejtettek… régi álmom. munka… lehet. Az emberiség szaporításának (pardon a kifejezésért. balra a Sussex Gardens… Edgware Road… jár még a metro. laktál néha jobb helyeken is. hogy meg kell ismételnie a Maury-Morny párost. Az ötödik palackot magaddal viheted. Eléggé lerobbant hely. Megkérdezlek. a tube. lompos) elit változataként tartotta elméjében a Maury-Morny-változatot…és – pardon – rábaszott. Miért hurcolna el? Mire lenne az jó neki? Nem. Furcsa szereposztás. DISPUTA Macskakő 23 . Az ötödik palack jó négyötöde ott volt. de ezt a fakírságot nem nekem találták ki. a guillotin alatt (a feltolható zöld ablakfa) ott állt a Bentley. Azt akartam mondani ezzel. kedves Joe Bitofabanter… hahaha… az élet értelmének azt hitte így a végén. – Van ilyen – mondta. Tartalék nadrág. Lehetett azért beszélni ezzel az Aminnal.) Ő üzen ezzel az alakkal… így? Budapesten még csak utalni sem mert rá Amin. lenne sörcsap! A kamatyolásban nem leltem semmi örömöm. Hogy én… és Amine. a közel 100 kilós Amin netán az ismerősük… hát vagy tud az egészről. a… – Kösz – vágtam el a nyelvi fejtegetés sorát. S hamarosan. eleve. trikók. haha. s egyébként is kusza volt hű emlékvilágom. A fűtést leállították (csőfűtés. másnap délben viszontláttam. (Tandori Dezső példája nyomán kezdtem el. – Amin – nevetett fanyarul.. – Ez egyáltalán nem biztos – vetettem közbe.van a medret bámulva ússzon ki a Szajnába. – Pontosan ez az. Tehát? – Hogyhogy tehát? – Aludj egyet a dologra. feldudál neked a sofőr. Miért nem erőltettem? A gyertyafény. ing. amiről beszél? Vagy amit én hiszek? Unokabátyám a már sokszor említett balgaságnak lett áldozata. – Micsoda találmány. Joe… ne is haragudj – mondta Bousse D’Amine (Amin) –. türelem. hogy nem. azért tényleg. az idegszanatóriumot Amin? A bor hatására. nem. Bár itt… nem így volt. – De hogy ilyen hülye legyen valaki. fele kiömlött. laptop. sötétvalami-vanília-ezüst. Miért meséltem el mindezt? Autódudára ébredtem. Két kis táska volt velem. Végig elhallgatom. ki az – mondta rezzenetlen arccal. nem… sehogyan sem jöhet itt a regénybe illő „és akkor láttam utoljára”. Begőzölt. hogy feladata van? Hogy miről lenne szó? De miért? Londonban miért ilyen nyílt? De hát nyílt-e? – És arról van-e szó. Amin. fizetek. Mit akar ez az Amin az unokabátyámmal? Élne esetleg? (Nevét se mondom ki. Hogy elhurcoljon Valdernon Hallba. Szótár. felpattantam. dolgozni nem fogok. S mit dolgoznék? Az emlékeimet írjam? Az idegszanatóriumról? Említette. Szó szerint duplán rábaszott. Egy Bentley lesz az. alsónadrágok. – Nem. Mit bántam én! Álmomban unokabátyám kamatyolta a keresztapaféle leányát… s közben a Szajna vize áradt be egy csapon. Akkor most? Mit akar tőlem ez az alak? Kinéztem az ablakon. És emlékszem nagy győzelmedre… melyik lóval is volt… Arctic Space… avagy Arithmetic Bigoldo…? – Arctic Bigoldo – mondtam kelletlenül. Megyek. Csak… – A te unokabátyád. De ettől a kifejezéstől most is összeborzongok. Nagyon nem. A Villa R. – Tehát holnap tízkor. ahogy a nagy festő mondaná. hogy béna vagyok.

ahogy csak ennyi meg annyi üveg bor után lehet az ember. Amerikába átutazóban… tűzriadók voltak. a sofőr kifizette. Abban a szent hitben. Vagy valami ilyesmi. én nem tudom. előtte egy kollekciónyi emberi kézcsont. mi volt még… a sofőr tárgyalt a portással) s indulhattunk. Amin előlépett egy sövény mögül. Síelnek Garmischban Hubával. S jól gondoltam. mint a rendje. Amin nem ült a Bentleyben. Amin egyelőre szívélyesen megismételte a tessékelést. Jó két óra múlva… gondoltam… Valdernon Hallba. ez volt Valdernon Hall. Nyugodt voltam. ilyesmi… és mégis szerettem ezt a helyet). mekkora közöm lesz hozzá. aminek hittem. De nem akárhova érkeztünk meg. Már csak ebből is sejthettem volna. Ez a klasszikusan angol kúria. a sofőr elindult két táskámmal egy oldalbejárat felé. hogy minden rendben. Szállíthattak volna így akárhova. Pénzt nem kaptam vissza. gondoltam. míg mi az ünnepélyes oszlopok közt álltunk. De Valdernon Hall volt. amivel még tartoztam (a szobát előre lenyomtam érkezéskor. És aki. De nem azért. mintha szorongtam volna. A síkurva. úgy szerettem az R. Színjózanul. s szokásom szerint erotikával próbáltam volna nyugtatni magam. Gondoltam. s nekem… nem kifejezés. hogy itt fog majd. de én úgy. A főépület elé. egy kutyarágta emberi karcsont. De mi ne lett volna rendben? Gabyra gondoltam. görög-oszlopos. hogy nincs. (Folytatjuk) DISPUTA Macskakő 24 . piros téglás. szállót! Holott néha birkát sütöttek a bosnyákok a folyosón. szertartásosan meghajolt felém. Rendben. összességében egy emberi lábcsontozat és kar-kézcsontozat a házba beljebb kerülni. a portánál nem volt gond. irány… Micsoda Hall is? Mentem le szaporán. a hideg térített észhez. s tessékelt. mit mondjak. beljebb kerültem. – Kerülj beljebb – mondta Amin. alig másfél hónap múlva. Már amennyiben itt bármi az volt.jó randa cső a fal mellett. Nem gondoltam.

múlt iránti érdeklődő embereknek köszönhető. A debreceni Csokonai Kör Csokonai kultuszának ápolására. hogy röviden szóljunk arról a változásról. Múzeum és emlékezetközösség A debreceni Városi Múzeumot 1902-ben hozták létre. hogy a régészeti tárgyak mellett hosszú ideig csak a magyar történelem nagyjait és a nemzeti történelem jeles eseményeit ábrázoló képek voltak láthatók a közönség számára. hogy a képeket ne morális és illusztratív cél szerint válogassák. Ekkor váltak a múzeumok az emlékezet. hogy a múzeum a nemzet tagjai számára érvényes és kötelező nemzeti örökséget reprezentálja. Nem véletlen. alakjait. és létre szerették volna hozni a nemzeti „dicsőség csarnokát”. 25. hanem a nemzeti közösség története és e közösségért élő ember bemutatására törekedtek. dicső eseményeit. Felmerült ugyanis annak az igénye. Néhányat pedig a századvégi regionalizmustörekvések okoztak. század második felétől a múzeumok életében bekövetkezett.Múzeum és nemzeti emlékezet A címben jelzett történet elbeszélése előtt szükséges. hanem az ábrázolások hitelessége alapján. Meg akarták mutatni a múlt jelentős. Már nem a természet. pontosabban a nemzeti identitás és önbecsülés megteremtésének a szándéka. Né- hány a történeti képek hitelessége körüli vita következménye. Nálunk a Nemzeti Múzeum őrzi e folyamat lenyomatait. a panteont. Megteremtése a Csokonai Körnek és a múzeumért lelkesedő műgyűjtő. a kultúra terjesztésére és a városszépítés szolgálatára jött létre 1890-ben. század végén jelentkeztek az első repedések. E változás mögött a nemzeti öntudat megerősödése állt. sőt eleinte kizárólagosan a helyi közösségek múltjának megőrzésére és bemutatására törekedtek. pontosabban a nemzeti emlékezet helyévé. Mind a két csoport a helyi társadalom kulturális és közösségi önazonossága megerősítésében és a kollektív értékek képviseletében látta feladatát. ha lehet. E vidéki intézmények mindenekelőtt. megnyitása 1930 05. Fotó: Benkő Miklós DISPUTA Kapualj 25 Lakner Lajos Az emlékezetközösségtől a tudományos közösségig A Városi Múzeumtól a Déri Múzeum megalapításáig . A kultúra vidéki központjainak létrehozása és megerősítése új múzeumok alapításának az igényét hozta magával. Az intézmény tisztviselői a kezdetektől arra törekedtek. A múzeum e koncepcióján a 19. amely a 18. E törekvésük motiválta a „nagy emberek” relikviáinak gyűjtését is. A kör kulturális tevékenysé- Déri M. A helyi társadalom kulturális önazonosságának erősítésén túl azonban újra és újra átélhetővé tették a nemzeti közösséghez való tartozást is.

tárt karokat mutatva a velük együtt érzőknek. lékezetközösségnek gon1996. a népi kultúra.: Literaturwissenschaft get hagyomány. A kör gyűjteménye (relikviák. a debreceniség mint minden újtól és idegentől való elzárkózás fogalma. Megillet minket – akármilyen szerények legyenek is erőink és eszközeink – megillet ez a díszes szerep. mert a keleti szabad síkság ezer év óta itt őrt álló magyarsága öntudatlan is őrzője érzésben. hisz’ adománya révén a vidéki múzeumok között magas rangot ért el DISPUTA Kapualj . ami hamisítatlan magyar és kell is. In: Renate Glaser–Mathias Luserke meg. hogy elsősorban néprajzi. Úgy tartották. de a 20. Formen rális és közösségi idenund Wandlungen des titásról vallott felfogákulturellen Gedächtnis. valamint. vagyis a magyarság és a szűkebb közösség sajátos népi kultúráját és mentalitását bemutató múzeumot szerettek volna létrehozni. hogy a közösséhg. meCsokonai Kör történetéből. hagyományainak megmentését és megőrzését tűzte ki céljául: „nemzeti múltunk megbecsülését. 1901-ben társadalmi mozgalmat akartak indítani a néprajzi tárgyak összegyűjtésére. 1805-ös vitában tematizálódtak a nemzeti kultúra számos. illetve mit kell tennie és gondolnia. 1999. A Városi Múzeumot több mint tíz évvel a Csokonai Kör után alapították Löfkovits Arthur adományával. ide törekvőknek. Zur mekör hatása mindenekhistorischen Semantik des előtt abban mutatkozott Kulturbegriffs. E szerepértelmezésnek többek között Löfkovits Arthur ajándéka adhatott komoly alapot. A múzeum a Csokonai Körhöz hasonlóan a nemzeti és a helyi közösség múltjának bemutatását. Feladatukat épp ezért a kollektív emlékezet ápolásában látták. ebben az ősi magyar városban”. s 1905-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. megvesse lábát az irodalom nemzetietlen művészkedésével szemben. hogy az maradjon. gondolkozásban. Münsukat.” Mindez Debrecenben Csokonai révén annál is inkább lehetséges volt. hogy a hagyomány érvényességének és normatív voltának elismerése köti össze a közösség tagjait. mert épp a költő körüli. nemzeti irodalmat és szellemet. Ez az önleírás egyszerre utal a vállalkozás nemzeti jelentőségére és arra. S ugyanígy Csokonai kultusza a népi hagyományokba gyökerező 19. századi nép-nemzeti irodalom tradícióvá szilárdítását szolgálta. Fotó: Kuzmann Leó ge sokrétűségéből idővel pénz hiányában kénytelen volt engedni (lemond a Kollégium előtti emlékkert ápolásáról). valamint az idegen kultúra szerepe a magas műveltség megteremtésében. a kollektív emlékezet fennmaradásában betöltött szerepében. Elgondolásuk szerint Debrecen e múzeumi gyűjtemény révén a nemzeti hagyományok megmentésére irányuló törekvések egyik gyűjtőpontja lehet. hogy az egyénnek mit lehet. század első két évtizedében alapvetően határozta meg Debrecen kulturális életét. 19. „Hivatást és rendeltetést érez magában ez a kör. a kollektív hagyományok határozzák meg elsősorban. művészi szépet művelő és fejlesztő kultúrtörekvéseknek [helyet adni] a magyar alföld rohamosan fejlődő gócpontján. hogy e téren a magyar hagyományok őrzője le26 gyen. az irodalmi műveltség szerkezetének kérdése: csak a szűken vett irodalmi-esztétikai kérdésekre korlátozódjon-e. a későbbi idők folyamán is lényegesnek tűnő kérdései: a nemzeti hagyomány. (kézirat – Debreceni Irodallyeket főleg az irodalom mi Múzeum) közvetített hozzájuk. kéziratok és könyvek) később a Városi Múzeumot gazdagította. A kör a konzerFelhasznált irodalom vatív-liberális értelmiség gyűjtőhelye volt. század nemzeti eszAsztalos Dezső: Ötven év a méi határozták meg.Középkori szoba 1932. értékrendjüket a chen. hogy az alapítók hittek Debrecen nemzeti-kulturális jelentőségében.és em– Kulturwissenschaft. amikor a Városi Múzeum is nyitva van – látogathatóvá teszik a szélesebb közönség számára is. Opladen. 1905ben országos kiállítást rendeztek. vagy felvállalja a közösségi problémák közvetítését is? A kör tevékenységének középpontjában a felolvasóestek és irodalmi ünnepségek tartása mellett a Csokonai-relikviák és a költőről szóló dokumentumok gyűjtése állt. KultuAleida Assmann: Erinnerungsräume. E Hartmut Böhme: Vom Cultus nemzeti-irodalmi eszzur Kultur(wissenschaft). és tisztán irodalmi társasággá vált. dolták. s tiszteletreméltó múltak itt élt kimagasló nagyjainak emlékéhez támaszkodva. maga hozzátartásában annak. hogy ereklyetárukat – azokon a napokon. E hagyományközösségi eszme következménye volt többek között. 1906ban pedig elhatározták.

mennyire is propagálják Fényes Jenő: Interpellációk céljaikat. 3. 1930. hogy hiába intéznek újabb és újabb felhívást a debreceni és a környékbeli emberekhez. A Városi Múzeum 1912. jellegadó rétege. május 31. pedig – hangsúBp. In: Egy számukra a cívis polgárgyűjtő és gyűjteménye. hogy bármennyire is Debrecen. A kultúra ápolását – sok sorstársához. mind pedig a Városi Múzeum a helyi kultúra koordinátorának és a hagyományok megnyilatkozása helyének tekintette magát. Szerk. tél. ahol nagy értékű műkincseket vásárolt: ezek egy részét megtartotta. Danto: A remekmű. bizony kevés meghallgatásra találnak. a cívis Jürgen Habermas: A kompolgárság távol marad a munikatív cselekvés elmélete. Debreczen. Debreczen. Inkább fogjunk kezet és támogassuk egymást. részben a Kollégium régiségtárának adományozta. Telkultúrtett. A Déri Múzeum ünnepélyes ki szeretnék szélesíteni megnyitása. Aetas. mecénásként segítette elő a debreceni múzeum jelentőségének a növekedését. mottevő.az addig helytörténeti jelentőségű gyűjtemény. Horváth Zsolt: Az eltűnt ember és kissé is száemlékezet nyomában. a maga nemzeti hivatását. 1902–1914. hogy a közösség minden egyes tagjának erkölcsi kötelessége a két kulturális kör tevékenységéCsobán Endre: 40 éves a Csonek támogatása. Innét eredeztethető az a meggyőződésük. évi jelentésében Löfkovits Arthur múzeumigazgató és Zoltai Lajos múzeumőr is arra panaszkodtak. hisz Lajos és az Ernst Múzeum. újra kénytelen volt szemA Debreceni Csokonai kör benézni azzal a kérdés1901–1913. lyozza – „aki debreczeni K. rális képviselőjeként lépett fel. s mit sem törődnek azzal. Ady Debrecent bíráló cikkére adott válaszában is ezért hivatkozhatott a közös nemzeti érdekek és hivatás minden nézeteltérést és szembenállást kibékítő erejére: „…ne becsméreljük egymást. Az emberek szívesebben adják el tárgyaikat az ószeresnek. 2002. 1930. 1897-ben a Nemzeti Múzeum engedélyével ásatásokat végzett: a leleteket részben a Nemzeti Múzeumnak. született tagja Kalla Zsuzsa: Egy magyar a Csokonai Körnek”. hogy adják be muzeális értékű tárgyaikat a múzeumnak. konai Kör. például Ernst Lajoshoz hasonlóan – bizonyára nemzeti hovatartozása bizonyítékaként is fontosnak tartotta: 1890-ben a kereskedelmi akadémiának órákat ajándékozott. s a helybeli akusztikához idomítják”. akik magyarok vagyunk. olyan intézménynek tehát. évi beszámolójában 1995. támogatói körüket. amely csak közvetíti a normatív értékeket.” Mind a Csokonai Kör. Rendszeres látogatója volt az árveréseknek. Petőfi-kultusz az jesen érthetetlen volt Ernst Múzeumban.: Róka Enikő. ahogy van. hanem láthatatlan köteléket alkotnak az ezeket magukénak érzők között. hiába járják végig házról házra a várost. bármájus 27. 1930. hogy a nemzeti-közösségi vonatkozások nem pusztán színezői a kulturális alkotásoknak. a kör épp e réteg kultuBp. hogy esetleg idegen kézbe jutnak vagy kikerülnek az 27 országból. é. Többször adakozott a Csokonai Kör javára is: 1912-ben már negyedszer bocsátott rendelkezésére 300 forintot irodalmi pályadíjul és 5000 koronát ajánlott fel az évek óta tervezett kultúrpalota javára. és minél nagyobb szerepe van a kulturális emlékezetnek egy közösség életében. 1893-ban a Református Kollégium bölcsészeti fakultása javára 500 forintos alapítványt tett. (kézirat – A Csokonai Kör főDebreceni Irodalmi Múzeum) Arthur C. sel. hanem az eleven hagyomány. Az intézmény első múzeumőrét a múlt jelent formáló szerepében való hit vezette: minél többet tudunk múltunkról. titkára. minél több jelet állítunk a múlt nagyjainak és eseményeinek.. még irodalmi szerepüket is az ő mentalitásukból eredeztették: a kör különböző irodalmi irányok közötti kiegyenlítésre törekvő józanságát eredet-összefüggésbe hozták a debreceni polgárok helybenhagyó. Ernst ság közömbössége. Vagyis a hagyomány legitimálhatja a jelent. 1999. Míg Löfkovits Arthur elsősorban pénzével. Hogy mindnyájan annál sikeresebben teljesíthesse a magyar kötelességét. mindent a helyi felfogáshoz igazító magatartásával. és ne veszekedjünk. s hamarosan jelentős vagyonra tett szert. érvényességük és jelentőségük annál nagyobb. Löfkovits nagyváradi zsidó család gyermekeként került Debrecenbe. Debrecen közösségével szemben ugyanis nem ők állítanak elvárásokat. úgyis kevesen vagyunk magyarok. Egész tevékenységét az a meggyőződés uralta. addig Zoltai Lajos szakértelmével. másik részét értékesítette. valamint annál hitelesebbek lesznek a jelenkori kulturális törekvések. körtől. szakmunkáival és nem utolsósorban ismeretterjesztő cikkeivel tette ugyanezt.n. évi jelentése. ahol a kör is helyet kapott volna. Szávay Gyula az Magyar Lettre Internationale 1907. s így nem a helyi és a nemzeti kultúra emlékeit őrző-bemutató múzeumot DISPUTA Kapualj . 1883-ban önálló ékszerüzletet nyitott a város főutcáján. társadalmilag val kapcsolatban. amely szerint „úgy veszik a dolgokat. a város mega Déri Múzeum megnyitásáhatározó. folyton alakuló-formálódó önszemléletében.

hogy a tájban is meglássák a hagyomány nyomait. másrészt a jelent is a múlt. Arany János és Gyulai Pál eszméihez köthető. Pierre Nora: Emlékezet és és jövő fundamentumát történelem között. a város történetének. homályban azt sem. Az ereklyét a mai értelemben a 4. Ereklyekultuszuk is részben ebben a gondolatkörben értelmezhető. ami érintkezésben volt a szentként tisztelt személlyel. s arról. hanem azért. Debrelem. Niklas Luhmann: Paradigm muzeális értékekkel bíró lost: Über die ethische Refemlékeket mint értéktelexion der Moral. hogy egy embert temettek. hanem a természetet is. gyorsan odatették azt az embert Elizeus sírjába. évi működé(. hogy minden új csak a hagyományok érintése által lehet életképessé és erőssé. és eltemették. minden bizonnyal. ra való adakozás eszerint tehát a közösségi identitás megvallásának. mint az előbbiek. Rede len..meghalt Elizeus. mert éppúgy magukon viselték az elődök nyomait. Az utódoknak meg kell tanulniuk. ridegen számító rohamos modern fejlődésnek” áldozatul eső Cegléd utcai temető.” A történet alapján az ereklyének két vonását lehet kiemelnünk. semmirevaló tárgyaanlässlich der Verleihung kat pusztulni és elkallóddes Hegel-Preises. Annak a meggyőződésnek a nyomai a fenti mondatok. 1990. Különösen a halála után történtek a fontosak: „. A hagyomány e felfogása teszi érthetővé a természethez való viszonyukat is. Benne „a jelen Debreczen. Kulturális emlék alatt ugyanis nemcsak az emberi múlt tárgyi és szellemi értékeit értették. Löfkovits Arthur–Zoltai műveltségre.” 1912-ben és 1913-ban sokszorosított lapokon intéztek kérelmet a közönséghez: „a múzeum gyarapodását erősen gátolja a közönyösség. kegyelet” és „a városhoz Rácz Zoltán: Borsos József való ragaszkodás” jelét és Debrecen korai modern látták. A debreceni polgárok csak akkor viselkednek felelősen. elvetetve az individualista magyarázatokat és modelleket – nem hivatkozhattak volna a debreceni polgárok erkölcsi-kulturális kötelességére. hogy 1990. a hagyomány teheti elevenné. amikor bemutatja a nemzet és a kisebb közösség múltjának gazdagságát. a nemtörőKarácsony András: A filozófia dömség. Szociológiai szemcen és vidéke közössége. A Csokonai Kör 1905. általában cen. A líciumfa. le. Nemcsak a város történeti és építészettörténeti. Aetas. megelevenedett és lábaira állott. de a mint odajutott és hozzáért az Elizeus teteméhez. évi Csokonai-kiállítását készítői ezért is gondolhatták többnek a költőre való emlékezésnél. hatóképessé teszik a múltat. a halápi erdő legöregebb fái. Egyrészt az ereklyék jelenlévővé teszik a megholtat.. nemtörődömséget. hogy az egyén csak és kizárólag a közösségi hagyományok talaján állva. A múzeum. népéleti. ha különböző közvetítő csatornákon keresztül is.gyarapítják: „most közönyt. Illés próféta tanítványáról és utódjáról szól. Ereklye az lehetett. érvényessé.. A moábita portyázó csapatok pedig az országba törtek a következő esztendőben. 3. hogy bár csak parányi részei egy őket megelőző és haláluk után is folytatódó történésnek. 1930. 3. egyrészt kielégíti a közösség önaffirmációjának szükségletét. kozását. másrészt alkalmat ad az egyénnek közösségi identitása és önbecsülése megerősítésére. a közösség tagjaként és a közösség szolgálta által lehet valakivé. ha belátják. És történt. Számukra a természet tehát – akár a kultúra antik értelmében – elsősorban otthonos. hanem természeti emlékeit is megőrzésre méltónak gondolták. de a maga helyén mindenkinek meg kell tennie mindent e közös történeti út folytonossága megőrzéséért. amely Elizeusról. A múzeum számáépítészete. amellyel Debrekísértése. és mikor meglátták a csapatokat. 1993. 1989. máskor ellenkező érdekeket kell leküzdenünk. Persze nem természeti értékük miatt. június 1. kifejezésének egyik legszebb és legnemesebb formája. mint „a város mohó terjeszkedésének. mint normatív értékrendszert.. E 28 meggyőződés nélkül – kizárva. 1911–1928. de Kölcsey Ferenc. Nem hagyták Laudatio von Robert Spaemann. vagyis a kultúráról nem gondolkodhattak volna elsősorban etikai kategóriákban. Számunkra most különösen az ereklye bibliai alapja az érdekes. Az ereklyékre épülő gyűjtemények és kiállítások mindenekelőtt a hagyomány jelenlétéről tanúskodnak. társadalmi Lajos: Jelentés Debrecen állásra és vagyoni állapotszabad királyi város múzeura való különbség nélkül ma 1910–1927. alkotó múlt iránt érzett 1999. Debrecen. Mi a közös értelmi mag e kijelentések mögött? A kulturális megelőzöttség gondolata. tájékozatlanságot. a puszta vagy a Hortobágy melletti kocsányos tölgyes éppúgy védelemre szorul. századtól használják a keresztény teológiában. s nem értelmezhették volna úgy. miért és minek a kifejeA Múzeumi és Könyvtáződéseként tartják fonri Felügyelőség díszokletosnak a közösség adavele Löfkovits Arthurnak.) a művelődéstörténeséről és állapotáról. DISPUTA Kapualj . ami elsősorban kötelezettségeket állít a közösség tagjaival szemben. ni engedi”. belakott tájat jelentett. Frankfurt/M.

Debregyaknak ugyanis komoly cen. október 24-én megalakult a Debreceni Múzeumbarátok Köre. hanem sokkal inkább az emberiség történelméről és kultúrájáról összegyűlt egyetemes tudás átadása . mégis hitték. vál. Jelenkor. A 20-as évek ti irodalom fogalma Gyulai végétől kezdve a múzePálnál.. hanem az augusztus 9. az életforma és a környezet átalakulását. A kulturális intézmények működésének logikáját egyre DISPUTA Kapualj . oktató intézménnyé vált. Borsos József 1928–30-as városrendezési terve is e felfogást tükrözi. Ennek lényege. A felhalmoArthur. amennyiben a különböző funkcióra specializálódott intézmények egyre kevésbé voltak képesek és akarták reprezentálni 29 a közösség értékeit és érdekeit. Az idézett mondatok teljes világossággal mutatják meg. utószó: Szegedygyűjtő munkája valódi Maszák Mihály. 1999. a földműves a szántás közben talált tárgy átadásával éppúgy. melynek célja „[a] Debreceni Városi Múzeum gyarapodásának. ákok ismereteinek gyaDebreczen. szerepük lehet az oktaSzalacsi Rácz Imre: Emlétásban. 1936. Ez az emlékezetakarás hozza létre az emlékezethelyeit/helyeket. A társadalom funkcionális differenciálódásának. emberi kultúra bemutatásának és kutathatóvá tételének a helye. száés a fikció kereszteződémára ugyanis az egyetem se. hogy – a korábbi felfogáshoz képest – milyen változás következett be a múzeum funkciójáról való gondolkodásban. In: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. A Csokonai Kör és a Városi Múzeum század eleji időszaka ezen átmenet koraként is értelmezhető. ekkor azonban inkább már a közönség tudományos ismereteinek gyarapítása volt a fő cél. Válasz a Nagyváradi Naplónak. Pierre Nora az emlékezet helyei/helyek kifejezéssel többek között arra utalt. Vásáry polgármester válasza a Déri Múzeum megnyitáNemcsak képeken és rajsával kapcsolatos interpelzokon tanulmányozhatlációkra. hogy bár a múzeum fejlesztésében mindenki részt vehet. Varga Pál: A népnemzezeumban. lényegében azonban mégiscsak a tehetős emberek az oszlopai a gyűjtemények gyarapodásának. jelezve összetartozásukat. a hagyományok. segíthetik a dikezés a Városi Múzeumra. ják például az egyiptojúnius 1. a nagyközönségnek a múzeum ügyei iránt való érdeklődésének növelése. Mindezek a célok egyben a múzeuménak is tekinthetők (mindkét intézmény irányítója Löfkovits Arthur volt). feladata nem annyira a hagyományok ápolása és megmentése – jóllehet ezt a kötelességüket is számon tartották –.. vagyis nem pusztán a helyi közösség a felelős érte. ásatások. egyéb tudományos munkálatok erkölcsi és anyagi támogatása. szerezhetnek róla a múS. Bp. s ha azt szeretnénk. hogy valami fennmaradjon.. hogy a múlt emlékei minden további nélkül útmutatást adhatnak a jelenbeli emberek számára. 1902.Mindkét kör félúton állt az emlékezet helyévé válás útján. Tagjai érzékelték ugyan a történelmi idő pusztítását. a múzeumot és fenntartani a 19. A múzeum tehát tudományos. Debreczen. Varga Pál: „…az ember közvetlen tapasztalatot véges állat…” Fehérgyarmat. előadások és kiállítások rendezése”. Debrecen. hasznosSőregi János: Löfkovits sá válására. Bár a múzeum alapításától fogva szó volt oktató funkciójáról. Borsos elképzelése szerint ugyanis sugárút kötötte volna össze a múzeumot az egyetemmel. Déri Frigyes is hasonló meggondolásból adományozta Debrecennek és nem más magyar városPaul Ricoeur: A történelem nak gyűjteményét. hisz épp ezek virtuális (kontextusból kiszakított) fennmaradásáért akarták létrehozni az ereklyetárat. Ekkor fogalmazódott meg az is. 1930. mint a gazdag ember. Debreczen. 1942. um már nem a helyi köZoltai Lajos: Várad és Debzösség értékeinek megrecen. A múzeumbaráti köri tagságot ennek megfelelően meghatározott összegek befizetéséhez kötötték.és gyűjtőutak. valamint kulturális és tudományos munkásságának előmozdítása. a különböző alrendszerek egyre határozottabb elkülönülésének jeleként is értelmezhető a Déri Múzeum szerepéről kialakult új elképzelés. A Debreceni Városi Múzeum gyűjteményét és munkásságát ismertető időszaki és önálló művek kiadása. aki családi ereklyéit adományozza oda. századi elődök költészeteszményét. mi művészetet. rapodását és mélyülését. Pontosabban annak a változásnak az egyértelmű jelzőjeként. hogy a múzeum célja ekkor már kevésbé írható le a hagyományközösségi gondolat segítségével. A változás jól lemérhető annak a gondolatnak a világos kimondásában is. Kutató. tárgyak és épületek eltűnését. zott muzeális értékű tárSőregi János: Zoltai Lajos élete és működése. hogy megszakadt a természetes emlékezet. melynek során a közösségi lét egyre virtuálisabbá vált. kezdetben ez elsősorban a hagyományokról való tudás átadását jelentette. 1998. hanem S. léte garanciát jelentett szerk.. június 1. Múzeum és tudományközösség 1927. hogy a múzeum fenntartása egyszerre állami és egyszerre társadalmi feladat. 2002/7–8. 1930. megbecsülésére. külön erőfeszítést kell tennünk a felejtés ellen. jelenítője volt. akkor már akarni kell az emlékezést. megmeneküljön a felejtéstől.

hogy „a látogatót az emberi művelődés legalsó fokától átvezesse a legmagasabb minőségig. hisz e bőkezű adomány elfogadását a Városi Múzeum viszonylagos gazdagsága. Az ügy sajtóvisszhangja során elő is került egy 1922-ben keltezett díszoklevél. a kőbaltától Munkácsy remekéig. tanító múzeumról beszéltek. s miért feledkeztek meg a megnyitó beszédek a Városi Múzeumért áldozatot hozó Löfkovitsról és Zoltai Lajosról. semleges felirat fogadta a látogatókat: „Historia est Magistra Vitae” és „Ars longa. A kiállítás tervezői egyre inkább az oktató funkciót hangsúlyozták. melyet épp az a Csűrös Ferenc kultúrtanácsnok írt alá. Fényes Jenő. szebb jövő- re érdemtelen”. új kiállításait a fentieknek megfelelően már szintén a tudományos ismeretterjesztésnek rendelték alá. Vita brevis est”. valamint az emlékezet közösségi és személyes identitás kialakulásában játszott szerepére nem utaló. a törvényhatósági bizottság tagja interpellációt intézett Vásáry István polgármesterhez: miért nem a múzeum eredeti alapítója. a múlt. mint ahogy egy jól megírt könyvnek a fejezetei tagolva vannak. a primitív élet eszközétől a művészet legszebb virágáig”. A kiállítás célja. mert „a múzeumunkat látogató közönség így merítheti ki azokból a legnagyobb értéket”. Déri Frigyes felajánlása ugyanis – érvel Fényes – semmiképp sem nyomhatja el az alapítás körül tevékenykedők érdemeit. Egy közösség kultúrájának reprezentatív bemutatása helyett a civilizáció. E változás jelzőjeként értelmezhető a Déri Múzeum megnyitása után kirobbant vita is. hanem az emberiség történelme volt. Déri Figyes biztos lehetett abban. A Déri Múzeum tervezett. aki most beszédében elfelejtett megemlékezni az alapítók érdemeiről. A Déri Múzeum homlokzatára eredetileg a következő felirat került volna: „Ki múltjára érzéketlen. Az oklevél utal arra. stabilitása. így egyre inkább veszítettek közösségi értékeket. magatartásmintákat és érdekeket megjelenítő szimbolikus funkciójukból. A múzeumban bemutatott történelem már nem csak. az emberi fejlődés történetét akarták megjeleníteni. akinek e tiszte életfogytig szól. Helyette egy.” A történeti öszszefüggésekre helyezték a hangsúlyt. melynek „egy egységbe kell foglalni az anyagot és olyan arányosításban taglalni. hogy jó helyre kerül gyűjteménye. hogy ezt a DISPUTA Kapualj 30 Déri Múzeum . hogy Löfkovits adományáig semmit sem haladt előre a múzeum ügye: „Nagyságodé az érdem. az ott folyó munka színvonala tette lehetővé. Löfkovits Arthur lett a Déri Múzeum igazgatója.inkább a célracionalitás és univerzális (közösségtől független) és speciális (csak az adott alrendszer logikájának megfelelő) tudás átadására törekvés határozta meg. s ugyanígy miért hallgat az Ecsedi István által írt múzeumi vezető e két jeles férfiú érdemeiről. A nemzeti vagy helyi-közösségi kultúra helyett a kultúra csarnokává lett a múzeum. sőt nem is elsősorban egy helyi közösség vagy egy nemzet. s szinte teljesen háttérbe szorult a közösségi identitás kialakításában-fenntartásában játszott szerepe.

hogy szándékosan nem említett senkit sem. június 1-jén vele készült interjúban el is mondta. hogy megérdemelte volna a megünneplést”.” Löfkovitsról írt életrajzában Sőregi János is utal az 1929:XI. DISPUTA Kapualj 31 . addig az elsőben az etikai érdekeltségnek is szerepe van. ahol a tudás és a morál. Többről. hanem világossá tette azt is. az emlékezetnek elkötelezett. ha a múzeum alapítóiról ilyen könynyedén elfeledkeztek.régi törekvést példás tettével megvalósította”. s ekkor a történetírás emlékezetté válhat. mivel képesítés hiányában fizetéses igazgató nem lehetett: „Miután a megnövekedett múzeumot tiszteletbeli igazgatóval vezetni nem lehetett. Más szavakkal: a hagyományközösség elvén alapuló társadalmat felváltotta az alrendszerekre differenciálódott társadalom. mintsem pusztán tudományos eredmények produkálásában. mint ami az interpellációra adott válaszokból kiderül. ki nevezhető ki igazgatónak. másról is szó lehet tehát. Vásáry polgármester az interpellációra adott válaszában elmondta. a tudás és a közösség egymástól elválaszthatók. hogy kollektív emlékezet nélkül nincs lehetőség az egyéni önismeretre sem. hogy nem lett volna szabad nyomtalanul elsu- hanni a fölött a tény fölött. akik elsősorban a közösség szolgálatában látták munkájuk értelmét. Tanulmányunk a múzeum történetének azt a pillanatát ragadja meg. akiket elsősorban szakmai érdeklődés vezetett. Az 1930. olyan igazgatót kellett választani. hogy Löfkovitsot korábban is csak tiszteletbeli igazgatóvá választották. §-aira. A közgyűlési vitában pedig Csűrös Ferenc azzal védekezett. hogy épp huszonöt esztendeje alapították a Városi Múzeumot. önmagukat a közösségi kultúra őrzőinek tekintő embereket elsősorban a tudomány szabta keretek közt gondolkodó szakemberek váltották fel. s történelmet ír. aki pedig hosszú idő színvonalas és önfeláldozó munkájával tette a Városi Múzeumot valóban jelentős kulturális intézménnyé. amikor az emlékezetet a történetírás. Paul Ricoeur alapvető különbséget látott e kétféle magatartás között: míg az utóbbi esetben a kutató tudományos érdeklődése a döntő. hogy Zoltai Lajosról is elfeledkeztek. melyek az újabb megnövekedett tudományos követelményekhez igazítva szabták meg. tc. Jogilag minden bizonnyal rendben is lehetett a dolog. Tudományos és ismeretterjesztő munkáival nemcsak a helytörténeti kutatások alapját rakta le. aki a törvényes rendelkezéseknek megfelelt. hogy az önzetlenül dolgozó múzeumi alapítókat. ami mégiscsak marandóbb. felváltották a profi szakemberek. mint az elszálló szó. a kollektív emlékezet helyévé. Legfeljebb az szúrhat szemet. mert „ez van annyira fontos. A történteket részben az magyarázhatja. s egyébként is az alapítók tettét márványtáblával örökítették meg.

G. melyekben a pályázó városnak része volt”. hogy sok kis apró győzelem született a különféle galériák létesítésekor. mert az utópiák előrevisznek. Kétéves berlini egyetemi tanulmányai után kísérte Tisza Domokost Észak-Afrikába. 22 emlőst preparált a Nílus völgyében. (Igaz.) Kovács János (1856–1896 között kollégiumi tanár) Afrika-kutató azonban nemcsak az említett egyletet alakította meg néhány évvel később. régiségeket. Ki ne óhajtana a háza táján világraszóló eseményekkel találkozni. képzőművészetnek. hiszen itt többször szerepelnek Monet barátai. Nagyratörő debreceni tervei a képtárat is magukban foglalták. hogy a látogatók eleinte főként a debreceni vásárok vendégei voltak. de az ismeretlen fajokat a Nemzeti Múzeumnak juttatta. hanem egyenesen Debrecenbe hívni az óriási tömegeket vonzó „Monet és barátai” c. de összesen közel 4000 növényt is ajándékozott annak az intézménynek. tanult üzletember – akit a szabadságharc utáni megtorlás kényszerített jogi pályája ideiglenes elhagyására – maga is úgy tervezte. aki 1861-ben a Debreceni Ellenőrben Múzeum Egylet felállítását kezdeményezte. hogy a két szerző jobbító szándéka felől nem lehet kétségünk. A hivatalos statisztikák szerint a Debreceni Református Kollégium kiállításai a Déri Múzeum és a Hortobágyi Nemzeti Park után a leglátogatottabbak a régióban. konzerválásra és gyarapításra nem voltak anyagi forrásaik. amellyel negyven éven át foglalkozott. de akár tódítani is. amíg egy műcsarnok jellegű modern intézmény meg nem születik … Mióta van múzeuma a Kollégiumnak? Í DISPUTA Kapualj A Kollégium könyvtára – mint a hasonló intézmények általában – a kezdetektől. De a kiírás szerint az aspiránsoknak „hangsúlyosan kell megfogalmazniuk … azon közös európai kulturális áramlatok megjelenítését. „alap-vagyonát” a Kollégium pénztárában célszerű őrizni. hanem az iskola évszázados gyűjteményi hagyományaira alapozva létrehozta a régió első (főként természettudományi) kiállítását. hol van ez a Musée d’Orsay választékától. (Kovách László helyzetképe szerint ekkoriban a Nemzeti Múzeumon kívül egyetlen hazai városban sem volt múzeumi intézmény. kiállításoknak. amíg megerősödik. Széplaky Gerdáé a debreceni képzőművészet szempontjából elemezte a debreceni múzeumtörténetet.) . Szabó Botond Disputa – a Református Kollégium Múzeumáról rásomnak kellemetlen aktualitást ad. szintén a képzőművészeti vonatkozásokra összpontosítva figyelmét. Hangsúlyozni szeretném azonban. hogy a majdani „Debreczeni Múzeum”. azaz a 16. illetve az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére kiírt pályázat esélyeit tárgyalva egyetlen szót sem vesztegetnek a Református Kollégiumra. amelyet közadakozásból sikerült kiegészítenie Frivaldszky Imre 450 darabos madár- 32 * A cikkben szereplő két írás 2004/7–8. 61 madarat. Egyes részleteiket talán lehetne árnyalni. a Református Kollégium Könyvtárában és Múzeumában kapjon elhelyezést. a kortársak éppen ezért minősítették megvalósíthatatlannak. a sajtóban is panaszolta. növénytani és állattani állományt. ahol rendszeres gyűjtésre és megfigyelésekre volt alkalma: 189 gerinces állatot. 1859-ben üveges szekrényekkel ellátott díszes terembe költöztette az ásványi. számunkban jelent meg. kiállítást? Már szinte hallom a cívisek dohogását. barlangi medvék és más lények csontjait adta a Kollégiumnak. Írásának a múzeumi előtörténettel foglalkozó alfejezetében Széplaky Gerda százéves megkésettségről szól. nem Budapestről lehozni. méltatlanul elfeledett emlékházáról is. de a háború vesztésre áll mindaddig. (A szerk. figyelme a jelesebb magángyűjtőkre is kiterjed. Említi (Telegdi) Kovách László nevét. hogy „ugyan kérem. Vélhetőleg Sőregi János ellentmondásoktól feszülő munkája a vétkes abban. vizuális kultúrának szánt kritikájuk európai kitekintéssel íródott.* Az Európa Kulturális Fővárosa című pályázatnak nyilvánvalóan a jövőre kell összpontosítania. A helyi múzeumoknak. Az adott esetben tehát közhaszonnal kecsegtet a Református Kollégium létezésének tudomásul vétele. mint ő maga…” Egyetérthetünk abban is.) Ifjú korában átkutatta a bihari hegység valamennyi barlangját. századtól hivatalból őrzött tárgyakat. ha egy kései szerzőnek semmiféle érdemi kapcsolatot nem sikerül felfedeznie a debreceni múzeumügy kezdetei és a Református Kollégium története között. Ugyanakkor gondosan megemlékeznek a város legeldugottabb. a hazai főiskolai múzeumok pedig nem voltak látogathatóak. az intézményt tízezrek keresik föl. csupán Nagyszebenben. melyet alkalmanként már 1858-tól kezdődően megnyitottak a nagyközönség előtt. A világlátott. fájó pontokra tapint. Gulyás Gábor pedig a debreceni kulturális élet tereit vette számba. Következésképpen létezik. hogy a Debreceni Disputa legutóbbi számának szerzői – Gulyás Gábor és Széplaky Gerda – Debrecen múzeumainak múltját és kiállítótermeinek helyzetét.

„Hány olyan műtárgya van a Nagykönyvtárnak. csontok. Bod Péter szótára ekkoriban hasonló értelemben. századi nyelvészek körében nagy tiltakozást váltott ki. amikor a múzeum kifejezést először alkalmazták egy éremgyűjteményre. címerek. legfeljebb a meg nem valósult „múzeumi gondolatok” körébe sorolhatóak. A múzeumőr „társalgási modorban. a Nagykönyvtárba). mellyel 1902-ben a Városi Múzeumot megalapították?!” – tette fel a kérdést. Ez egészen természetes volt ekkoriban: a könyvtárak és a múzeumok története egészen a 20. a magyar élet „őrhalmának”. festmények. olykor nagyítót. 1869-től a korábbi délelőtti mellett már vasárnap délután is nyitva volt a múzeum. az ügy „valóságos agitátora” írásaiból olvashatta a múzeum szót. A „raritások” hajhászása Magyarországon – éppen az európai hatások befogadásával összefüggésben – olyan divatossá vált. amely szerint évtizedekkel a mindössze heti két napon át. szűkebb szakterületén szilárd természettudományos alapjai voltak. Úgy értékelte. Joggal. 1864-ben hét újságcikkből álló sorozatban ötvözte a lehető legszínesebb ismeretterjesztést. A korszellem a külföldi utazások során is befolyásolta az intézmény tanárait és diákjait. akkoriban nyilván fontos lehetett. hogy a Tiszántúlon gúnyversek születtek „az új akadémikusról”. azaz peregrinus diákról: „A populé tsudállya Bétsi figuráját Hasítékos ruháját göndör parókáját Tenni venni tempóra tudja a kalapját Uram ezért kiveti régi tanult papját. népszerűsítést és a donátorok ösztönzését. századi professzorai egyenesen dolgozószobáikat nevezték múzeumnak (latin nyelvű leveleiket „e Museo suo XY” aláírással zárták). glóbusok és fegyverek tárolását is említik. állati fogakat is tárolt. (Ma már kifürkészhetetlen okból. századig szorosan összefonódott. Bár néplélektani fejtegetései meglehetősen naivan hatnak. A felvilágosodás százada a „gyűjtők aranykora” is volt. 1876-ban az állat-. és a 16. Sőregi János úgy vélekedett. régészeti és népismereti múzeumot 4 helyiségben. mint az a kis vegyes gyűjtemény. hogy a debreceni közönség hoszszú éveken át csupán Kovács János. szóvirágokkal takargatta a lényeget. de kérésre hétköznap is bárki bejuthatott. Kovács János pályája csúcsán szinte egyesítette önmagában az ügy szempontjából lényeges tulajdonságokat. ha olyan állományrész- legekre gondolunk. Könnyű most obskúrusból Clarissimus lenni Helissi porcelánért nem kell messze menni Kávé főző ibriket lehet Bétsben venni s egyébb ollyat egy posta ládába bé tenni Raritásnak tsigát is talál a’ bóltokban Tenger színű vizet is merit egy árokban. tudományos munkát szolgáló eszközöket. A kezdetek: oktatás. e vidék „egyetlen ősi kincses tárházának”. A látogatók filléres adományaiból hetek alatt 61 forint gyűlt össze a kiállítóterem perselyében.gyűjteményével. a homokos síkból kiemelkedő „magános szent hegynek” nevezte az iskolát.) Mivel Kovács János nyugalomba vonulása után 1896-tól a Kollégium múzeumi tevékenysége hosszú ideig szünetelt (a tárgyak jórészt visszakerültek eredeti helyükre. hangulatos népszerűsítő írásait 50 évvel később a városi múzeum igazgatója is méltányolta. összesen 283 négyzetméteren helyezték el.” igen színesen ismertette a tudnivalókat. „tanulóház”ként használja a múzeum fogalmát. Sőregi János a Városi Múzeum előtörténetének feltárásakor mégis azt a látszatot kelti.” (Pál Gergely nádudvari lelkész. melyet kérésre hivatalos nyitvatartási idején kívül is megnyitottak a látogatóknak. A Kollégium 18. 1761) A tudós tanárok a racionalizmus térnyerésével már nem érték be puszta elméleti fejtegetéssel: a természettudományok fej- DISPUTA Kapualj 33 . melyek bármelyike egymaga nagyobb értéket képvisel. feltárásait. mint a (világhírű kabai meteorit mellett) jóval több mint 30 000 tételt őrző ásványgyűjtemény. csekély alapterületen működő Városi Múzeum előtt létezett egy alapterületét tekintve nagyobb és gazdagabb kiállítás a Kollégiumban. régészeti leletmentéseit. ásvány-. a Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum 1802-ben kelt alapító levele még tökéletesen kifejezi a szimbiózis állapotát. ásványi kristályokat. mintha az 1858-tól látogatható kiállítások nem is léteztek volna. Ez a helyiség könyveik mellett nemritkán távcsöveket és egyéb. A száraz tény említése helyett. kutatás és múzeum A tudománytörténeti irodalom szerint a Múzsáknak szentelt hajlék eredetileg egy akadémia jellegű. „Magánosan kiemelkedő virágos halomnak”. könyvtárral ellátott tudományos intézményt jelölt (mint az alexandriai Museion). hogy egy majdani Protestáns Múzeum időrendben csak a második helyre pályázhat Debrecenben. A Kollégium legrégibb könyvtári lajstromai érmek. hogy „ki volt itt előbb”.

mert Múzeum Egyletet alapított és nem Természettudományi Társulatot. Városi ajándékként került a lénytani múzeumba egy leopárd 1880-ban. a kísérletekre és a közvetlen érzéki tapasztalatokra építő szemléltető oktatás vonta le. században Physicum Museumnak. bihari. A pedagógiai tanulságokat a látványra. hogy Kovács János kollégiumi professzor még 1873-ban is azért kapta a leghevesebb kritikát. Az alapítványtevők legelső 18. melyet (számos nagy jelentőségű tárggyal együtt) az intézmény később a Városi Múzeumnak engedett át. A kísérleti eszközök debreceni beszerzése a 17. „Következésképpen az egyetemi múzeumok régebbiek. amelyek az oktatással csak áttételes kapcsolatban voltak.” Debrecenben pontosan ugyanaz történt. Baranyi Miklós debreceni városi esküdt. A kérdés európai elemzői szerint a 16. A helybéli polgárok ajándékai között szerepelnek Poroszlay Frigyes főiskolai főgondnok (1848-ban polgármester) ásványai vagy Gál Ferenc szabómester zöld selyemre nyomtatott színházi színlapja 1853-ból. ráadásul a Kollégium gyűjteményei már első csíráikban is tartalmaztak olyan részlegeket (mint a képtár. az éremtár). szatmári. századi csoportjának földrajzi megoszlása sem érdektelen: Borbély Mihály tiszaroffi földbirtokos. században az éremtár mellett a „természetiek tára” mutatta a leglátványosabb fejlődést.34 lődése. században természetiek tárának vagy lénytani múzeumnak nevezett gyűjtemények természetesen nem a mai fogalmaink szerint való múzeumok. A Kollégiumi Múzeum támogatói A régmúltban nem csak Debrecen és nem csupán az értelmiség tudott a Református Kollégiumról. A szakmai közvélemény szerint mai értelemben az Ashmole az első múzeum. hanem az elnevezés korábbi értelmében. érmelléki és kunsági települések mellett. elsősorban az oktatást segítették. hogy a Kollégium a magyar múzeumi kultúra legrégibb gyűjtőhelyeinek egyike. egy pelbárthidi és egy körösladányi lelkész. ami egyáltalán nem meglepő annak ismeretében. Szeremlei György Vas megyéből és Pap István nagykárolyi nyomdász. század utolsó éveiben kezdődött. egy földesi. a régészeti és néprajzi kollekció darabjai. a helyi rendőrfőkapitány ajándékaként egy strucc. A 18. Jó szívvel. többek között a szűcs és kerékgyártó céhek dokumentumait. de az ajándékozó személyek lakóhelye az egyházkerület határainál jóval tágabb körben helyezkedik el: temesközi. hogy 1848 előtt minden professzort külföldön képeztek. század végétől létesített természettudományi szertárak múzeumként való „intézményesülése” 1683-ban játszódott le először. A gyűjtemények javára érkező első ismert adomány debreceni polgártól származik 1592-ből. mint a nem egyetemiek. A Kollégiumba került Debrecen két hóhérpallosa. dunántúli. mint több európai felsőoktatási intézményben. A megszámlálhatatlanul sok kisember egyszeri adománya az iskola igen mély társadalomba gyökerezését. a 19. Theatrum Physicumnak. nyírségi. Muzeológia és a természettudományok kapcsolata sokáig olyan szoros volt. de az alapítványtevők egyötöde is debreceni illetőségű. Imre János debreceni könyvkötő. Ezért állíthatta jeles szerzők után Takács Béla is. a Kapitányi Hivatal ajándékozott a Kollégiumnak ipartörténeti emlékeket is. Kenessey István Pápáról. DISPUTA Kapualj . a városi pénztárból vásároltak nandut. és az egyetemi gyűjtemények az egyetemi múzeumoknál is régibbek. a város országos tekintélyét mutatja. Ezek a gyűjtemények azonban nemcsak magukban hordozták a modern múzeumok lehetőségét. ezek bemutatását igényelte. Az adománytevők többsége ugyan a Tiszántúlra koncentrálódik. A támogatók közül kiemelkedik Debrecen városa. felvidéki és erdélyi helynevek is gyakran felbukkannak a hajdúsági. mert az intézmény érdekében általában a Kollégium hűséges növendékei tevékenykedtek. amikor az Ashmolean Museum az oxfordi egyetem egyik termében megnyitotta állandó kiállítását a nagyközönségnek. A vázoltaknak megfelelően a 18–19. két debreceni. a város mérnöki hivatala adományozott kútfúrásból származó 639 földmintát. a világ feltérképezését a csillagos ég boltozatától az emberi test anatómiai atlaszáig. illetve a földrajzi felfedezések és utazások kora a szokatlan távoli jelenségek ábrázolását. de segítették is megvalósulásukat. mint Zoltai Lajos vagy Ecsedy István. Az eredeti és új funkciók békésen megfértek egymás mellett.

Egyszer eljön az idő. hogy mit tudott városunk lakója. 1867 után kitettek magukért a vasúti mérnökök. mit érzett. a tudomány. a társadalom. Kovács János segédlelkész 1888-ban Debrecen pókfaunájának 96 faját gyűjtötte össze. mint Ferenczi István. Az adományozó művészek sorában olyan nevek találhatóak. Ferdinánd) olajfestésű portréját. a Természettudományi Társulat országos elnöke (aki debreceni diákként főhadnagy Fazekas Mihály kollégiumi perceptorral botanizált) 1878-ban 33 000 darab ásványt ajándékozott az iskolának. Pedig a múlt éltető erejéről azt írja Sütő András. (Az éremtár már 1831-ben több mint 6000 tételből állott. ha a hóvihar betakarja lábnyomait. de a későbbiekben megfestette több debreceni professzor és néhány erdélyi fejedelem arcképét is. részben kiállításon is bemutatta és tudományosan kutatta az emberiség tárgyi emlékeit. Nem érthetik meg. a legfontosabb parancsolat is útjára kelhet. hogy „marketingből” gyengék vagyunk. akiktől kő. rovarés állattani feltárója (1856–1931) szintén a Kollégium diákja. a legaktívabbak természetesen a Kollégium tanárai és tanítványai voltak. hogy Debrecen az egyetlen alföldi település. Fekete Imre bérkocsis és sokan mások kitömött madarakat.és bronzkori leletek sokasága származott. amikor egy nagy téren és a környező hidakon egymilliónál többen éneklik a Kossuth-nótát). bécsi tanulmányútjáról eljuttatta az uralkodó (V. Az egyszeri adományozók között mindvégig sok vidéki tanító található. a Nemzeti Múzeum Képtárának első őre. mihez volt joga. hogyan gondolkodott. A hála vagy tisztelet mellett sokakat indíthatott adományozásra. Debrecen mellett a környező kisebb városok elöljárói is közel érezték magukhoz az „Anya Iskolát”: Hajdúböszörmény például bronzkori fegyvereket ajándékozott. Kiss Bálint már 1831-ben. Befogadta. addig elérkezhet hozzánk egy régen hallott üzenet. amelynek korai képzőművészeti hagyományai vannak. hogy a kéziratait vagy műveit ajándékozó művész a 19. Ez a hagyaték. Szőnyi Pál. 6000 néprajzi tárgyat és 200 000 állatfajt küldött Európába és hazájába. évszázadokat áthidaló pillanatok (amíg érződik valami különös. században már nagy elődök sorához csatlakozott. Bíró Lajos Új-Guinea néprajzi. Izsó Miklós. Baum Miksa távol-keleti tárgyakat. de volt aki csak a keze munkájával segíthetett: Polgári Dániel asztalos deszkaállványokat készített. a művelődés és a szórakoztatás szolgálatában.Sáska Károly Izsó Miklóstól a Búsuló juhász című szobor eredeti gipszmintáját. hogy a város szempontjából szinte „ingyen” működött egy intézmény. letétként. A múzeum fogalmát nemritkán hűvös elutasítással halljuk említeni. Amíg léteznek tömegeket felemelő. A fejsze azóta a fák maradék gyökerének vettetett. Epilógus a gyökerekről A szekularizáció szelleme olykor tudatja velünk. hogy amikor utat téveszt a havasi ember. Lehet. rendszerezte. megőrizte. Gulyás Pál már nemzedékekkel előttünk a debreceniség gyökerének eltűnését fájlalta.) Különösen adakozóak voltak a debreceni kereskedők: Sesztina Lajos egzotikus tengeri állatokat. melyekből közel 2000 új fajt írtak le a tudósok. de megőriztük magunknak a titkot. a gyümölcsöző élet ellentéteként. leánya révén Barabás Miklós. DISPUTA Kapualj 35 . Rickl József több száz római pénzt küldött. Orlay Petrich Soma. Rejtőzködő gyökerek. csak akkor adja fel a küzdelmet. illetve a rézmetsző diákok ránk maradt lemezei arra emlékeztetnek. mint egy etruszk szobortöredék. akárcsak egyházaink. poros világ szinonimájaként. A Kollégiumnak adományozott tárgyai jelenleg a Néprajzi Múzeumban találhatóak. a magyar társadalom egy-egy öntudatlan pillanatra mégis mintha visszatalálna önmagához. de Bíró Lajos a további utazásokat választotta. abból kivételes érték születhet.) Amikor egy iskola gyűjteményeivel is használni kíván – nem csupán növendékeinek –. Amikor a veszély érzetét fokozni már nem lehet. az emlékezetkiesés civilizációs minőségünket érinti. Oláh Gábor könyvtáros 80 kortárs magyar író kéziratát adományozta. Beregszászi Pál özvegye férje rajzmintáit kínálta föl. hogy falaink között ismerhető meg Debrecen lényege. egy halott. amely évtizedeken át képes volt az elemi közösségi igényeket kielégíteni és jelentősen gyarapodni. és mit diktált az erkölcse. amikor saját múltunk olyan idegenszerűen áll majd utódaink előtt. (A Debreceni Egyetem szervezésekor Erős Lajos teológiai professzor az Egyetemi Bizottság nevében tanszéket kínált számára. az oktatás. Csanak József obszidián töredékeket. Szathmári Mihály szűcsmester égett Kossuth-bankót adott. Zichy Mihály és Huszár Adolf. A vasútépítés nagy korszakában. majd donátora volt. A Kollégium egykori diákja. halványodó nyomok között. nyilvántartotta. A Városi Múzeum kései alapítása vélhetőleg éppen annak lehetett a következménye.

kuláklisták. 1956. Félmillió ártatlan ember elhurcolása. elnyomott nemzet szenvedéseiben érlelődött egy hosszú évtizeden keresztül. internálótáborok. Egy imperialista idegen nagyhatalom fegyvereire támaszkodó áruló vette át az ország irányítását. A forradalmak világtörténetében vált fordulóponttá a magyar forradalom. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Egy magára hagyott kis ország végzete. A magyar nemzet szabadságakarata kapcsolta össze a magyar történelemnek ezt a két eszményi pillanatát: 1848. hogy ismét magyar lett a magyar. megfosztja öntudatától. kiszolgáltatott tömegből a magyar nemzet jött létre. március 15-ét és 1956. Ebben a forradalomban egy nemzet közös akarata szólalt meg. nem egyetlen elnyomott népréteg kereste benne a maga igazát. Ez a nemzeti közakarat néhány nap alatt hiánytalanul megfogalmazta és kinyilvánította a korszerű európai életforma alapelveit: az egyéni szabadságot. a teljes kiszolgáltatottságot. Illyés Gyula 1950-ben írt verse. kitelepítések. az egyedül is helytálló ember a szovjet katonák által megszállt Parlamentben írta meg Magyarok című kiáltványát. október 23-án a magyar nép ezzel a totális zsarnoksággal szállt szembe. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével. önismeretétől. az önkormányzatot. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal. kiszolgáltatott. A forradalmi kormányt a nemzet irányította. hanem a totális emberi kiszolgáltatottság ellen lázadt fel egységesen egy egész nemzet. megbüntetése. az Egy mondat a zsarnokságról. Esztétikai megformáltságával is azt a felismerést tudatosítja. nagy pillanata volt ez. A keserűség egy megcsalt. hogy ismét ember lett a magyar. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ezzel a nemzetárulással szemben olyan feddhetetlen személyiségek vallomásait szeretném emlékezetünkbe idézni. a kormány csak követte a nemzet akaratát. november 4-én néhány órával a miniszterelnök hajnali rádióbeszéde után Bibó István. október 23-át. hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. október 23-án I. akik tudták. II. önazonosságától. a nemzeti függetlenséget. megfosztja a személyiséget és a nemzetet emberi méltóságától. aki a forradalmi kormány tagjaként három nappal korábban még a forradalom összes vívmánya mellett kiállt a rádió nyilvánossága előtt is. november 2-án Petőfi Ismét magyar lett a magyar című versével indult. egy különlegesen hosszú körmondat nem lankadó lendületével nevezi meg a zsarnoki uralom alá kényszerített ember alapélményét. elementáris erővel. hogy az államhatalomnak az élet minden területére kiterjedő korlátlan uralma elviselhetetlenné teszi a létet. mert nem egyetlen kizsákmányolt osztály. hogy csodát művelt az „emelkedő nemzet” (Németh László). melyben „mint az egyedüli törvényes DISPUTA Kapualj 36 Görömbei András . A miniszterelnök is a forradalom napjaiban nőtt fel a nemzet méltó képviseletére. az ország semlegességét. 1956. a megnyomorított. a magyarság „az emberi fajta csillagfénye lett” (Örkény István). Aztán bekövetkezett november negyedikének hajnala. hogy véleményükkel az életüket kockáztatják.„A szabdaságharc tündöklő idején nőtt rózsa” Ünnepi beszéd 2003. amikor a miniszterelnök néhány mondatos rádióbeszéde a nemzeti tragédiát jelentette be: „Itt Nagy Imre beszél. Mindkettőnek az volt a legnagyobb vívmánya. November 2-án még legjelesebb íróink arról tudósítottak. Nem véletlen. Ezekben a követelésekben teljes nemzeti egység nyilvánult meg.” Történelmünk tragikus. kivívta történelmének „legnagyobb és első győztes forradalmát” (Déry Tibor). demokráciát és a többpártrendszert. koncepciós perek. hogy az Irodalmi Újság forradalmi száma 1956. ávósterror előzte meg ezt a forradalmat.

hogy az utca népe önbíráskodást gyakorolt – a forradalom fegyelme azonban – írásaink bizonyítják – ezt is megbélyegezte s megfékezte.magyar kormány egyedüli képviselője” viszszautasította azt a rágalmat. rejtjeles beszéddel lehetett szóba hozni a szabadság eszméjét. Március vagy Petőfi szólítása az októberi forradalom szólítása is volt. amíg az elárultakat ki nem végeztette. Németh László. amikor vérrel festette meg forrásunk vizét”. önismeret. a szabadságnak a forradalomban átélt nagyszerű pillanatai és a forradalom soha meg nem cáfolt eszméi a nemzet belső. „a magyar nép becsületének őrei” nevében: „kötelességünk kijelenteni. A hatalmas idegen túlerő és az azt szolgamód kiszolgáló. „Hűséget fogadunk a zászló előtt. hogy a népesség legnagyobb részében hamarosan mélyre szálltak a forradalom eszméi. sértett. mi nem tapasztaltuk. mellyel csupán a leigázó idegen hatalom és a honi hóhérkülönítményesek ellen fordult. Az új hatalom a forradalmat ellenforradalomnak minősítve gyalázta és rágalmazta. (…) A népet kínzókamrába hurcoló – most is százakat leterítő államvédelmieken. Az a félelem nem igazolódott be – hogy a forradalom ellenforradalom felé tolódik. A forradalom leverésekor nyugatra menekült kétszázezernyi magyar fiatal egy része élethivatásának tekintette a forradalom eszméinek őrzését. a többség csöndes kiegyezése a hatalommal. S egyre visszafoghatatlanul szólaltak meg. Itthon jó ideig csak metaforikus költői áttételekben. hogy a nép forradalmi egységéből a nemzet újjászületett. s „a szovjet kormányzat történelmi tévedést követett el. 1984-ben pedig Nagy Gáspárnak a cenzúrán véletlenül átcsúszott versének záró sorai antigonéi parancsként mondták ki azt. követelték igazságukat. amelyekkel Kádár János kormánya létét s a szovjet csapatok állítólagos »behívását« igazolja. egyik barátja lakásán kockás füzetlapokra írta nyilatkozatát a forradalomról a magyar írók. s megrendítő és csodálatos volt a felkelt nép emberséges.” 1956 novemberében száznál több neves értelmiségi – köztük Kodály Zoltán. Nagy László ítéletes szavaival szólva: „Átváltoztak a béklyók cukorral cifra pereccé. anyáknak s gyerekeknek. amíg kegyetlen kínzásokkal és tömeges börtön- büntetésekkel meg nem félemlítette az országot. Veres Péter – nyilatkozatban vallotta meg – ezért ha kell a halált is vállalva – teljes egyetértését a magyar szabadságharc hőseivel. megtartó erejévé váltak az újabb hódoltság évtizedeiben. hogy azokat a tényeket. előfordult. sőt magánszorgalmú kutyaként túllihegő belső hitványság azt is elérte. Az elpusztult pártfunkcionáriusok száma se teszi ki ezredrészét sem az ártatlan megölt munkásoknak. december 28-i közgyűlése pedig Tamási Áron Gond és hitvallás című memorandumát fogadta el. s tiltakozott a forradalmárok letartóztatása és deportálása ellen. Morális nemzetvesztés történt. hogy a forradalomban a szabadságra és nemzeti függetlenségre sóvárgó nép nyilatkozott meg. „a számadás és vallomás erkölcsi kényszere alatt” mondta ki. Déry Tibor. akibe mégis fölszivároghatott düh. országos vak remény. öntudat kiirtása. dokumentumainak összegyűjtését. káprázat.” III. hogy a forradalmat fasiszta vagy antiszemita kilengések szennyezték be: „a harcban osztály. Mégis. történetének tárgyilagos értelmezését. mely jelezte nekünk.” Mindezzel szemben azonban kormányprogrammá vált a forradalom megtorlása és a nemzeti érzés. tétova férfira. mikor arra ébredt a város: lövik szét. Sokféle módon adott jelt magáról a némaságra ítélt igazság. bölcs és megkülönböztetni kész magatartása.” Németh László november 4-e után az öngyilkosság kísértésével küzdve bujkált. Gloria victis! Dicsőség a legyőzötteknek! – írták a szabadságharc emlékművére. Az írószövetség 1956.és felekezeti különbség nélkül részt vett az egész magyar nép. Az áruló addig nem nyugodott. Tamási a rá jellemző nemes pátosszal szólt: „az októberi szabadságharc véres halmán állva”. hogy a forradalom mártírjait tisztessé- DISPUTA Kapualj 37 . Szállóigévé váltak a hatvanas évek végén Utassy József Zúg március című versének sorai: „Talpra Petőfi! a sírodat rázom / szólj még egyszer a Szabadságról! ” Petri György titokban terjesztett verse pedig már a mártír miniszterelnök alakját és sorsát idézte föl: De emlékezni szabad a vonakodó.

IV. Jelképesnek is tekinthetjük azt a tényt. A következő évben egy másik Nagy Gáspár-versben Kádár János már Júdás szerepében ismert magára. de meglesz a sír. A magyar nép azonban óriási veszteségekkel jutott el történelmének ehhez az újabb fordulójához. június 16-án Nagy Gáspár már a 301-es parcellában mondta el „rendszerváltó vers”-ét. nekik igazságot kell szolgáltatni: egyszer majd el kell temetNI és nekünk nem szabad feledNI a gyilkosokat néven nevezNI! A hatalom megfoszthatta állásától a bátor költőt. a Debreceni Egyetem. Nemzeti felelősségünket nemzeti szétszórtságunk is sokszorozza. Ahelyett. közös eltökéltség. hiszen az elszakított és nemzeti létében veszélyeztetett kisebbségi magyarság és a nyugatra szóródott magyarság számára is csak egy erős karakterű. a Tiszántúli Református Egyházkerület állíttatott forradalmunk és nemzeti szabadságharcunk emlékére. amikor a Legfelsőbb Bíróság kimondta a forradalom mártírjainak ártatlanságát. október 23-a óta eltelt tizennégy esztendőben nem tudtunk megfelelni a forradalmunk szellemének és erkölcsének. június 16-a. A diktatúra évtizedei nagyon mélyre nyomták bennünk az embert. inkább arra mutattunk elrettentő példát. (Fotó: S. 1988-ban és 1989-ben már a közvélemény követelte a forradalom rehabilitá- cióját. DISPUTA Kapualj 38 Melocco Miklós „a szabadságharc tündöklő idején nőtt rózsa” – melyet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata. 1988. Varga Pál) . Megint felül kerekedett bennünk a „civódó magyar”. 1989. A közmegegyezéshez tiszta erkölcs. 1989-ben már visszafoghatatlan erőként szólalt meg újra a nemzet szabadságóhajtása. s rajta lesz a virág” – mondta Csoóri Sándor 1985. 1956 októberének igazsága már kiiktathatatlanul helyet kért az ország nyilvánosságában is. július 6-án. „Ez a vers egy szál virág egy ma még nem létező síron. Az európai történelemnek nemzeti közösségként leszünk alakítói vagy áldozatai. a történelem színe előtt is vállalható magatartás kellene. Az 1989. mellyel a magyar nép az 1956-os forradalom és nemzeti szabadságharc napjaiban nemzetté emelkedett. hogy egy nemzetet békében is el lehet veszíteni. A megnyert szabadsággal nem tudtunk méltó módon élni. hogy maradéktalanul kiteljesítettük volna a nemzeti szabadságunk által megnyert nemesebb emberi életforma lehetőségeit. A forradalom eszméit harminchárom esztendő után gyakorlatilag is igazolta a történelem. a kimondott igazsággal szemben már tehetetlen volt. Nemzeti összefogás azonban csak az alapdolgokban való közmegegyezéssel jöhet létre. Előkészítette az utat 1989. 1989.gesen el kell temetni. tárgyilagos szemlélet. március 12-én Nagy Gáspár írószövetségi perén. Pedig megint óriási próba előtt állunk. a forradalom mártírjainak az újratemetése pedig új fejezetet nyitott történelmünkben. hogy Kádár János azon a napon halt meg. kemény tartással rendelkező. s egyre egyértelműbben és egyre gyakrabban kérdőjelezte meg a forradalom elárulására és a szovjet hadsereg fenyegető jelenlétére épített rendszert. életakarattal áthatott nemzet adhat közösségi létbizodalmat. a Magyar Köztársaság kikiáltásához. október 23-ához. Mai tétova útkeresésünk idején legyen példa számunkra az a közös akarat.

részben intézményes öntevékenység. Nem képes ugyanis betölteni közösségszervező funkcióját. Kibontakozott egyfajta. hogy megalkotója nem jutott túl az ország határain. a bábszínház. Amint egyik kései levelében megjegyzi (Sándorffi Józsefnek. így Csokonai a debreceni kultúra emblematikus alakjának mondható. A(z irodalmi) kultuszban tehát elsősorban az identitásképződés és ezzel párhuzamosan az identitásképzés jelenségei érhetők tetten. ami lehetett és aminek talán lennie kellett volna. szavalóversenyek. akar szűrös). Az ünneplés persze – az irodalmi kultuszok természetrajzából kifolyólag – csak részben szól az ünnepeltről. Ehhez minden bizonnyal kevés a civil és intézményi öntevékenység és annak jóindulatú pártolása. kiállítások. azáltal. sokat meg lehet tudni róla. Nem érzéketlen ő a „csinos világ” figyelmére. S nyilván nem feledkezik meg arról sem.Szegény jó Csokonai bizonyára derűs örömmel nézi a Mennyei Panteonban. hogy ez az egész év az övé. s nem reprezentálja Debrecen arculatát az ország közvéleménye előtt. hogy a Város nagy tekintélyű testülete megemlékezik róla. A Csokonai-emlékév tavaly a következő gondolatok jegyében vette kezdetét: „Az emlékév középpontjában a Város és Csokonai kapcsolata áll. Az emlékév üzene- te. hogy ily jeles napon megemlítik nevét. Mozdult és mozdul a színház. A megemlékezés alkalmatosságán talán csodálkozik picit.. Debrecen városának ünnepi közgyűlésén. meg nem vetem s cynicusként nem vagyok rá ügyetlen: ha másképpen csinálnak velem. a televízió. hogy jelentős szerepet töltsön be Debrecen modern közösségi identitásának formálásában. 54–56. október 23-án . Az emlékezés ugyan kétségtelenül közelebb viszi a kultusz középpontjában álló alakot az ünneplő közösséghez. hiszen e költői életmű úgy tudott európai szinten korszerű és jelentős lenni. Számosak az eredmények: vetélkedők. Az emlékév azonban mégsem született meg a maga igazi valójában. A Csokonai-emlékév eseményeire e szempontból visszatekintve differenciált kép bontakozhat ki előttünk. alkalmanként (mint az a vakok és gyengénlátók vetélkedőjén tapasztalható volt) megható erőfeszítések közepette. a református kollégium. hogy Csokonait mint européer debrecenit mutassa be. Horatius: Ódák. ha becsülnek. Mindeközben azonban az ünneplő közösség valójában magáról rajzol önarcképet azáltal. előadások sora vitte közelebb Csokonai alakját az érdeklődőkhöz. 1804. de az is lehet. az egyetem. Muraközy Gyula fordítása). S nemcsak hogy itt töltötte: ő a legnagyobb magyar költő. életének jelentős részét Debrecenben töltötte. bármilyen színvonalasak is legyenek azok önmagukban. 29. korszaka a debreceni művelődés kitüntetett jelentőségű időszaka. egyáltalán: szélesebb körben ismertté és szerethetővé válik. munkásságáról. a rádiók. hogy ő így voltaképp elfedődik. kitüntetésnek tartja. III. részben civil. ahogy ünnepel. amit az ünnepeltből lát és mutat. nem lett az.): „Ha szeretnek. akár új felfedezések születhetnek életéről. ha tisztelnek. Kell egy összhangzó akarat. az ő emlékének van szentelve. Az adott időkeretben megvalósuló rendezvények mechanikus öszszessége még nem jelent emlékévet. kivált a plebecula (már az akar aranyos. a központi alak a maga egészében ezeknek rendelődik alá. akkor Horatiussal mea virtute me involvo et beatam pauperiem sine dote quaero” (’erényt / Öltök fel s társam lesz az áldott / És hozományt nem adó szegénység’.” Csokonai életművének e jellegzetessége és az alakja köré építhető kultusz tehát magában hordozza annak lehetőségét. amely DISPUTA Kapualj 39 Debreceni Attila Megemlékezés Elmondatott Csokonai Vitéz Mihály megidézésére. aki életének és munkásságának egészével Debrecenhez kötődik. Még tán dohog is. az akadémiai bizottság. amely biztatást és támogatást kapott és kap a Várostól. nem jelent átható eseményt a Város életében. 2004. hiszen sorsfordító történelmi esemény ünneplése öleli körül alakjának felidézését. június 3.

hogy nincs birtokában az egy igaz tudásnak. minden irritabilitása mellett képzelhetetlenül nyájas modesztiájú ember. amelyek eggyé fogták a Város közösségét. De ha nem szólna. 40 . míg élt. amit mond. il me suffit de vous exposer se que je pense dans la simplicité de mon coeur. kinek gyönyörködve hallgatánk kedves zengéseit. noha meghirdetése ilyetén várakozásokat keltett. Fazekas Mihály a védelmére kelt. amelyben nem lehet „ártatlanul” megszólalni. amit az emlékév menedzselése nem. s szervezeti erőt rendel a megvalósításhoz. s ez lehangoló. e kontextusban értelmeződik. esendő. hanem sokkal inkább megosztottságáról szól. A preferenciák megítélésében lehet persze vitázni. Közben tudja.Csokonai síremléke az egykori hatvan utcai temetőben DISPUTA Kapualj fontosnak tekinti az ünnepi aktust a közösség identitása szempontjából. hogy barátja. Megvan az ünnep helye. s midőn tisztelt barátjai között ült. hogy meggyőzzem. amely a kultusz tárgyában meglátja önmagát és ezt a képet szét akarja sugározni. Nem lenne szabad azonban a vitát más természetű. követ. s látta a kétszáz évvel ezelőtti vitákat is.’ Halotti versek) S vajon mit szól mindehhez szegény jó Csokonai a Mennyei Panteonban? Valószínűleg csendes derűvel mosolyog. hogy országosan beszéljenek róla.” (’Nem akarok vitázni önnel. egy igen szép érzésű. adjunk most.” (Magyarázó jegyzések a Csokonai sírköve eránt tett jelentésre) A kő már régóta áll. Hatása minden jogosnak vélt felvetés ellenére is destruktív: egycsapásra elérte azt. s kölcsönveszi egyik mottóját. hogy emlékezetét fenntartsuk. minden emberségei mellett érdemes arra. aminthogy neki. akivel több mint két évtizede bensőséges kapcsolatot ápol. amely nem sajnálja ehhez a szellemi. ha kimondom. anyagi ráfordítást. Legjobb talán. mint ahogy valószínűleg a Kazinczy által róla írott meleg hangú jellemzést is szívesen olvasta. a legszebb mizantrópiájú fiatal bölcs – az az ifjú. nem sok köszönet van benne. vagyis. Igaz. az emlékév így lassan nem a közösség identitásáról. amelyet a pályát záró utolsó nagy filozófiai költemény élére Rousseau-tól választott: „Je ne veux pas argumenter avec vous. akit a halál dicsőségének fele útjában kapott ki közülünk. hogy amit mond. A közösséget irányító akarat kétségtelenül dönthet úgy. látta a száz évvel ezelőtti nagy ünnepségeket. kenyeret nem adtunk. az is. Olyan kontextus teremtődött a Csokonai-év körül. amelyek hagyatéka és emlékművének állítása körül bontakoztak ki Kazinczy Ferenc és a Város képviselői között. s talán kell is. midőn már nem él. avagy másrészről indulatok hullámverésébe zavarni. Mindnyájunkra együtt. mit szívem egyszerűségében gondolok. Bizonyára jólesett neki akkor régen. ha kedves költőjéhez fordul. Az emlékév kapcsán kibontakozott vita ilyennek tűnik. azt. nekem elég. személyes-közéleti-politikai küzdelmek eszközévé tenni. A Csokonaira való emlékezések sora valószínűleg mindennek hiányában nem tudott összeállni valódi emlékévvé. Látott ő már eleget. hogy az identitásképzés más formáit preferálja inkább. miránk vár. A hivatalos orátornak azonban szólnia kell. mert ő a hivatalos orátor. meg sem kísérlem. Fájóan és ugyanakkor jólesően érzi mindeközben. ni même tenter de vous convaincre. némiképp zavartan babrálván közben pipájával: „Egy igen szerencsés erű s zseniális szökdelésű poéta.

érezni Szovjet hősi emlékmű (Nyugat-) Berlinben DISPUTA Árkádok 41 reg német barátom egy Drezdától húsz kilométerre fekvő kisvárosban lakik. hogy a pusztítást a németek maguknak köszönhetik. Július van. Kimegyünk a környékre. Berlinben. Barátomék portáján megjelenik egy asszony. A támadásnak katonai indoka nem volt. És akkor jött 1945 februárjának apokaliptikus éjszakája. Varga Pál lehet a szembenézés méltóságát. Ama júliusi napon nem sokat értett az egészből. nincs szájbarágás. ahol egyetlen síremlék. A sérült. S. hogy vajon helyre lehet-e állítani egy Berlin. s túlélték a támadást. Nem az ellenséget. öt színház. ott. Azon veszem észre magam. Tudják. hogy irigylem őket. És a zömök fehér keresztek. Nem tudni. nem a brit és amerikai pilótákat. Karl Liebknecht. Leülünk az erdőszélen egy padra (egyszerű fatákolmány. sodorta magával a Führer iránti lelkesedés. nem az emberiség ellen elkövetett bűncselekmény kitervelőit. hogy az utca ismét Dorotheenstrasse lehessen. minden lehetséges stratégiai célpont a város szélén helyezkedett el. Karl Libknecht maradhatott. avagy építészet és emlékezés Ö . de a bombázás előtt hatalmas tömegben költöztek a háborútól mindaddig megkímélt városba a biztonságot kereső környékbeliek. Öreg barátom tizenhat éves volt akkor. két múzeum. Németországban nem úgy vetődik fel a kérdés. bebugyolált gyermekkel a karján. a fizikatanár. Katonatisztnek készült. És emlékek. nincs mutogatás. a Karl Marx Allee sarkán…) És a zsidó közösség emlékei: a régi zsinagóga s a nácik által letarolt zsidó temető nyomai. Ugyanez a nyugodt szembenézés a STASIbörtönökről szóló dokumentumfilmekben. huszonkét kórház és klinika. elnéz messzire. Öreg barátom mesél tovább. hetvenkét iskola. akik ide húzódtak. belépett a gyerek apja.és Rosa Luxemburg-emlékmű (Nyugat-) Berlinben. Nyílt szembenézés van. mennyi a polgári áldozat. számos egyéb középület semmisült meg. A környékbeliek. Egy osztálytársa rémült képpel futott be az osztályba. végig az egykori fal mentén. ahol 1919-ben megölték őket (s ha Klara Zetkinnek mennie kellett egy kelet-berlini utca névtáblájáról. A szövetséges légierő szőnyegbombázást hajtott végre Drezda történelmi belvárosa ellen. Alatta szénné égett gyermektest. a díszes padot. Tizennégyezer lakóház. a Brandenburgi kaputól nyugatra. huszonöt templom és kápolna. amit gyermekeitől kapott hetvenedik születésnapjára. Szovjet hősi emlékmű. Széthajtja a takarót. ott. tessenek adni a gyereknek egy kis tejet – csak ennyit mond. A háborút – és a nácizmust. Drezda nyilvántartott lakossága 35 ezer fővel csökkent. Rajta a felirat: a szovjet hősök emlékének. a holokausztról szólnak. Nincs egy sanda politikai célzás. A berliniek nem mutogatnak senkire. akiket lelőttek az NDK őrei. elpusztult építészeti alkotások sorsát – esetenként a háború után keletkezettekét is – meghatározza az emlékezés: az emlékezés felelőssége. Drezda. a menekülők emlékére.Berlinből alig maradt valami 1945-ben. Barátom e perctől fogva gyűlöli a háborút és gyűlöli a nácizmust. visszamenekültek vidékre. hogy megmutassa a fordulat után viszszakapott másfél hektáros erdejét. mondja. az új zsinagóga megmaradt része. a filozófus Moses Mendellsohné emelkedik ki az emlékezés törmelékeiből. emlékeztetők: az emlékezés helyei. ellopták). és mesél. – Tejet. akik Berlin alatt megvédték a Szovjetunió szabadságát és függetlenségét. A becslések a 130 ezres számig mennek fel. Ahogyan háborús felelősségükről. csak annyit dörmögött a bajsza alá: – Nem sikerült eltüntetniük. s mielőtt elkezdte volna a dinamika törvényeit taglalni. Hatvan éve volt a sikertelen merénylet Hitler ellen. – Hallottátok? Meg akarták ölni a Führert! Alig volt időnk ocsúdni.

mert a veszteség felbecsülhetetlen. a város látványát két és fél évszázadon át meghatározó. szimbolikus jelentőségű épülete. század húszas-harmincas éveiben épült Frauenkirche. a 18. hanem úgy: helyre szabad-e állítani. Jól példázza ezt Drezda Notre Dame-ja.Keresztek az egykori fal mentén sérült vagy elpusztult műemléket. A kérdés súlyos. amelynek romjait az NDK-időben csupán a polgári ellenállás mentette meg a teljes eltakaríttatástól. amikor Berlin ismét fővárossá lépett elő. s a helyreállítás iránti vágy egyenesen arányos a veszteség mértékével. szabad-e eltüntetni mindazokat a – mégoly brutális – nyomokat. amelynek rekonstrukciója az egész világnak rossz üzenetet küldött volna. a helyreállítás ugyanilyen joggal vethette fel: nem szűnik-e meg a Frauenkirche örök mementónak lenni? Aki ma ránéz a grandiózus épületre. amelyeket a történelem hagyott ezeken az épületeken – beleértve egy-egy épület teljes megsemmisülését is. Nemcsak a hírhedett Reichstag épületéről van szó. A templom. gondolkodás nélkül nem- DISPUTA Árkádok 42 A Frauenkirche romjai (1972) . S ha a romok meghagyásának indokát az NDK-hatóságok teljes joggal jelölték meg a háború borzalmaira való emlékezésben. általában is kérdés. mára eredeti formájában újjáépült.

a múlt ezt kínálja a megbékélést kereső jelennek. akinek apja részt vett Drezda bombázásában. A toronykupola keresztjét aztán – az egyesület által összegyűjtött pénzből – egy olyan angol ötvös készítette el. vagyis. Nem csoda hát. A Frauenkirche nem válhatott volna a történelmi megbékélés szimbólumává. Vilmos emlékére 1891 és 1895 között épített neogótikus-szecessziós templom. amely megpróbálta Drezda bombázását katonaistratégiai okokkal elfogadhatóvá tenni – a történelem és az emlékezés letéteményesei azonban ezúttal is ellentétes oldalra kerültek. ha Nagy-Britanniában az emlékezők nem hozzák létre azt az egyesületet. a rombolók utódainak akarata is kellett. hogy az evangélikus Frauenkirche alapkőletételénél jelen volt a katolikus király. s már ezáltal is több korszakot egyesít. a nyugat-berlini Gedächtniskirche – az I. visszahelyezte eredeti helyére. Ahhoz persze. aki élete végéig morális tévedésnek minősítette a város lerombolását. amelyet a pusztító közelmúlt emlékének megőrzése szándékával építettek újjá. Angliában ugyan született olyan történészi szakmunka. s azt a mintegy nyolcezer követ. Az eredeti kövek mennyisége mindenesetre döbbenetesen kevés. Az első jelképes épület. hogy amikor először jártam Nyugat-Berlinben.Drezda mel válaszol. úgy az újjáépítést is a város polgárai kezdeményezték. A templom a „neo-” stílusok. hogy a templom a megbékélés szimbólumává váljék. hogy az alapkő maga a vallási tolerancia. A két és fél évszázad koptatta kövek ott sötétlenek a gyönyörű. békévé oldja az emlékezés. Lehet. ami több. mi az. enynyivel tartozott apja emlékének. mint amit az eredeti. azt hittem. Az elképesztő számítástechnikai apparátussal elvégzett rekonstrukció a romhalmaz minden kövének eredeti helyét azonosította. mert a háborús pusztításra A Frauenkirche (2004) DISPUTA Árkádok 43 . amely épen maradt. Erős Ágost. Nem tudom. hány kőből van egy templom. Ám addigra talán a múltat. mint az eredetiek. esetünkben a neogótika egyik utolsó emléke. S ilyen beállítódással néz szét múltja horizontján. Ahogyan a romok megőrzését drezdai polgári mozgalom érte el. azért hívják az emlékezet templomának. A rekonstrukció kérdése azonban Berlinben vetődött fel először. hogy kétszázötven év múlva a halványbarna kövek hozzásötétülnek a régiekhez – elvégre is az új kövek ugyanabból a bányából származnak. s nemsokára az ország határain is túllépett. A megbékélés keresztjét – ahogyan Alan Smith munkáját elnevezték – idén júniusban hatvanezer ember jelenlétében tették fel a kupola csúcsára. Az újjáépítés azonban rövidesen össznémet üggyé vált. ha hirtelen fontossá vált. borzalmaival együtt. A Gedächtniskirche jelenlegi formája ugyanakkor oly erősen idézi a háborús pusztítást. úgymond. halványbarna homokkő épület falaiban. De vajon mit tud nyújtani az újjáépített Frauenkirche. Békét múltjával s békét egykori ellenségeivel. s amit a romok tudtak üzenni? A mai Németország békét akar. mely a templom újjáépítésének támogatását tűzte zász- lajára.

hogy az NDK a romokat a múltat (lehetőleg) végképp eltörölni jegyében kezelte (lásd a drezdai Frauenkirche romjainak történetét). amelyet keretként vesz körül az egykori Gedächtniskirche romja. helyreállításának tehát nem volt építészeti akadálya. Norman Forster tervezett – nem változtatta meg az épület eredeti jellegét. A templom súlyos sérüléseket szenvedett a „kristályéjszaka” néven elhíresült zsidópogrom idején (1938). s a megmaradt homlokzati résznek szántak emlékeztető funkciót. A rekonstrukció kérdése Kelet-Berlinben éleződött ki. a hatvanas évek templomépítészetének csúcsteljesítménye.A Gedächtniskirche emlékeztet. E rész rekonstrukciója – eredeti állapotában való helyreállítása – a városegyesítés után nem lehetett kérdéses. ráadásul attraktív látványt nyújt. a lerombolt helyébe épített üvegkupola – amelyet egy kitűnő angol építőművész. azonban olyan radikálisan új megoldással élt.) És most érkezünk a legkényesebb kérdéshez: azoknak az épületeknek a sorsához. század második felében épült. majd 1958ban végleg megsemmisített templomcsarnok üres helye elegendő mementóul szolgál a jelenlegi együttesben. A Reichstag (re)konstrukciója ezt a hagyományt követte. hasonlóan ahhoz. ahogyan a drezdai Frauenkirchében meg lehet különböztetni a régi és az új köveket. Az épület statikai tartószerkezete azonban megmaradt. Az NDK-hatóságok mégis a templomcsarnok felrobbantása mellett döntöttek. Legyen első példánk az Új Zsinagóga. amely a Gedächtniskirchéhez hasonlóan a 19. hiszen a sokat szenvedett. A negyedik időréteg természetesen a modernitásé: a ma működő templom. ma már inkább ez szolgálja az épület szimbolikus funkcióját. (Természetesen a helyreállított épületrészben is pontosan lehet követni a megmaradt és a helyreállított rész határvonalát. amely lehetetlenné teszi az épület eredeti alakjával való azonosítást. amelyek a német nemzeti múltnak a DISPUTA Árkádok 44 A Reichstag . csarnoka pedig kiégett a második világháborúban. a városrész háborús sérülést szenvedett architektúrájának helyreállítását ugyanis bonyolítja.

a berliniek szavával a „Spree-parti Athénnak” lett jellegadójává. A porosz királyi palota épületének az a körülmény sem kegyelmezhetett. 20-án. hogy a város felosztása után a zsidó istentiszteleti helyhez hasonlóan Kelet-Berlinhez került. A kastély épülete roszszabb állapotban volt a bombázások után. az NDK-hatóságok annyi türelmet sem tanúsítottak a romok iránt. de falai állva maradtak. 1866-ban felszentelt közösségi zsinagógáját. S nem véletlenül: az egykori királyi palota helyére a politikai nagygyűlések helyszínéül szolgáló hatalmas tribün került. azaz 1958. amely ebbe a körbe tartozik. a maradványokat nyomtalanul eltüntették. ám a nácizmus által kompromittált korszakát szimbolizálják. mint az Új Zsinagóga (vagy a drezdai Frauenkirche) esetében: miután nagy nehézséggel felrobbantották a palota öszszes épületének romjait. a múzeum. Súlyos háborús károkat szenvedett. (Megint öreg barátom jut eszembe. Frigyes feleségének. A legfontosabb épület. a palotával egy időben. Abban a szerencsétlenségben volt azonban része. augusztus 6-án fel kellett robbantani. a zsidó időszámítás szerint 5718. a középső részen fennálló nagy omlásveszély miatt a mai napon. Zsófia Saroltának építtetett. a porosz királyi palota.) A palota teljes megsemmisülésére Nyugat-Berlin a maga módján reagált. ám aligha csodálkozhatunk. amelyet I. (A berlini hitközség vezetőségének közleménye) DISPUTA Árkádok 45 nácizmust megelőző. mennyire lehet a porosz állam múltját össznémet múltnak tekinteni). Charlottenburg ma Berlin egyik legszebb s Az Új Zsinagóga A Palast der Republik . a Palast der Republik gigantikus üveg–acél-kockája. hogy a német kulturális emlékezet egyik vezérmotívuma – a német és ógörög kultúra párhuzama – kapcsolódott hozzá.A berlini zsidó közösség legnagyobb. az Új Zsinagóga templomcsarnokához hasonlóan semmisült meg. az Oranienburger Strassén lévő Új Zsinagógát. már 1950-ben. s ezzel a német kulturális emlékezet legfontosabb helyei közé tartoznak (ne firtassuk most. amelyet a nácik az 1938-as év kristályéjszakáján leromboltak. A királyi múltból ott egy nyári kastély maradt: Charlottenburg. hogy Nyugat-Berlin a kastély teljes rekonstrukciója mellett döntött. amelynek kialakítói tudatosan törekedtek az antik görög építészet megidézésére.és palotasziget „görögös” negyedének. aw. hogyan szorították ki a görög kultúrát az 1940-es évek német iskolájából – a germán mitológia hősei. barokk architektúrája. majd ugyanitt felépült az NDK hatalmi szimbóluma. aki ama bizonyos erdei padon szarkasztikusan idézte fel. a berlini belváros. mint a kelet-berlini palota.

a látogató – bár látja a romokról készült fényképeket. A palota azonban többet is. Ma az egyik legizgalmasabb kérdés. amelyet I. Újraépítésének szorgalmazói természetesen nem a hatalmi centrumot látják benne. Amikor 20. A szegényes ikervároska (Berlin–Cölln) akkor indult gyors fejlődésnek. a változásában is állandó berlini identitás szimbólumfunkciója mellett hatalmas kulturális potenciálja a fő érv újraépítése mellett. léte. amely évszázadokkal megelőzi I. honnan mindenfelől szedték össze a megsemmisült bútorok helyébe a korhű berendezést – csak lassan ébred rá a második világháborús pusztulás mértékére. Ebből a várból fejlődött ki az évszázadok során a palota – s épült ki körülötte Berlin. a nagyváros. amely a berlinieket foglalkoztatja. században megőrizte meghatározó barokk jellegét. I. mást is jelentett és jelent. a ki- rályi palota újraépítése. századi történelméről esik szó. Frigyes. ám megfellebbezhetetlen vonalat. amikor – a 15.A berlini palota – egy régi képeslapon DISPUTA Árkádok Charlottenburg 46 legtörténelmibb épülete. az első porosz király hatalmas államadósságot csinálva építtetett a 18. Senki nem tagadja. természetesen . Frigyes felléptét. Frigyes utódai azonban folyamatosan átépítették – s éppen ezért alkalmas arra. látja a falban az eredeti és a rekonstrukció közt húzódó vékony. S a palota ezt a jelentést is készen kínálja a múltból. Ez a program is polgári kezdeményezésként indult. hallja az idegenvezetőtől. században – a Hohenzollernek ide tették székhelyüket s ezt vár építésével pecsételték meg. század elején. arra szolgált. hogy láthatóvá tegye a múló időt. s e minőségében az északnémet barokk építészet legjelentősebb teljesítménye. kezdettől összefonódott Berlin létével. hogy a barokk palota. s képviselőinek körében nincs hezitálás: a palotának eredeti helyén. hogy kifejezze: Poroszország királya első a Német-római Birodalom uralkodói közt. eredeti alakjában kell felépülnie. minden kor rajtahagyta jellegzetes nyomát. A palota a 18–20.

képtár. akárcsak a Frauenkirchében. amelyek túlélték a pusztítás egymásra következő hullámait. hogyan jelenítse meg az újraépített palota épületében a jelenlévő múltat.german-embassy. Berlin (Berliner Extrablatt) hangsúlyt kap.de www. népjóléti intézmények kaptak helyet benne. amelynek traumáit csak az emlékezés teheti elviselhetővé. művészeti egyesület. A kövek. és II. s ez így van rendjén.uk www.org. a kulturális emlékezet legfőbb szimbolikus építményét az NDK-s közelmúlttal vitatkozva alkotja meg fővárosa.com/education Berliner Extrablatt. hogy a nemzeti önérzetet és a történelmi felelősséggel való szembenézés igényét nem könynyű összeegyeztetni. A pusztítás – pusztítások – emléke bele fog épülni az emlékezetnek e hatalmas monumentumába. mert érzi. Stulemmer & Stulemmer mérnöki iroda.de www. Források: www. Nos. ha a nemzeti múlt. A szerző fotóarchívuma DISPUTA Árkádok 47 . századig terjedő reprezentatív gyűjteménye kap majd helyet benne. Thursday. még ha igénybe vették is demonstratív alkalmak helyszínéül.wikipedia. S a város. www. kifinomult érzéke lévén az emlékezet karbantartása tekintetében. Már feltárták a kőtemetőket. Juni 2004. hogy a nácik nem használták hatalmuk szimbolikus kifejezőjeként. sőt. fonogrammarchívum.frauenkirche-dresden. hogy a magyarok büszkék nemzetükre. Abban maradtunk.dresden-bilder.A berlini palota újjáépítésének terve: a Palota tér felőli homlokzat az I. biztosan megtalálja a módját. Egyik berlini tanítványom azt mondta: szeret Magyarországra jönni. valami megmozdult nemzeti ügyben is. amelynek törzsanyagát ma Nyugat-Berlinnek egy turisták által kevésbé látogatott részén őrzik. S bizonyára ez az épület is megtalálja majd a megbékélés üzenetét. ha újraépítői értő szemmel tekintenek végig gazdag múltján. a ma nálunk is jól ismert DAAD (Deutsche Akademische Austauschdienst).rolls-royce. akármennyire kerüli is a berlini palota újraépítése körüli közbeszéd a „nemzet” szót. hangversenyterem. April 15. A tervek szerint a helyreállítás után az európai és Európán kívüli művészeteknek az antikvitástól a 19. Németország szerencsés lehet.org/wiki/Frauenkirche_Dresden Roger Boyes: Rebuilt Church reopens row of Dresden bombs.org de.dresden-online. ahova Walter Ulbricht teherautói a fölrobbantott palota törmelékeit szállították. The Times. a lényeg azonban az. egyetemi intézetek. helyükre fognak kerülni. hogy központi kultúrahordozó szerepe ekkor fejlődött ki és erősödött meg: múzeum. 2004. kapuval.

amely a múltba tekint és azt újraélni akaró jövőképe van. hogy tudatában van az adott (idő)pontok egzisztenciájának és az azok közötti kapcsolat jelentőségének. századból származik és 1898-ban épült meg. az átalakítás egyfelől (a kézzelfogható anyag lecserélésének irányából) a múlt el- törlését eredményezi. ami viszont így megszüntette a „szépen öregedő épület” tradicionális ideáját. mert az építészet (szemben az emberi élettel. annak hosszával és mulandóságával) az örökkévalóságnak teremt(ett) tárgyakat. Már egy egyszerű felújítás is alapvető változtatásokra képes. a funkciójába: ekkor ugyanis az egymásra épülő kor. avagy építészeti körúton Debrecenben Az idő fogságában – Reszler Antal munkái (IV. az elmúlt építészeti alkotás egyre csak halmozza a rá vonatkozó tudást.és épületrétegek elmossák és viszonylagossá teszik az „időt” mint történeti kontinuitást. mondják majd e ponton a műemlékvédők. minthogy immár nem létezése adja a jelentőségét. Hely és jelentés. 2002. és egy soha nem volt tökéletességet ér el. Ázsiában pedig eleve a fenti metódus az elfogadott. és tartós állapotba való átmenetét elmúlásként gyászolja. hogy egykor létezett. Éppen ezért a renoválás. majd a tömegépítészet (lásd lakótelepek) homogenizáló hatásával a „hely” egyedi szubsztanciáját is. akkor már számunkra jobb a létező. újraépítik. s ezek sorozatos egymásra rakódása a „volt időt”. Persze csak abban az esetben. az elmúlást hozza magával. ha a keletkezés után nem avatkoztak be a terébe. És. így a kollektív emlékezet folytonossá tételét a féltve őrzött- DISPUTA Árkádok Bun Zoltán . Az utóbbi fennmaradását.ArchitekTÚRA. hanem az. Bp. (Meg)idézett témavezetőnk. Ha a ház együtt öregszik az emberrel (márpedig ez szükségképpen így van).. Ekkor persze a tökéletesség újfajta függőségbe kerül: az emlékezés képességétől. És elmúltként örök. Az újkori alkotók az építészetben úgy válaszoltak az idő múlásának kihívására. általában meghatározható az adott ház kora (építésének időpontja). hogy a haladásba vetett hit magabiztossá tesz és új perspektívákat nyit meg. tehát szemlélhető épületek tökéletlensége. Miközben a létező épület mindinkább eltávolodik a tökéletességtől. század második felére egy olyan időfogalom kezdett körvonalazódni. s ezért a XIX. másfelől viszont (az egész egységet vizuálisan. Mindeközben újabb és újabb funkciókat próbáltak kiszolgálni. Friedrich Achleitner egy példájában szembeállítja az európai és a távol-keleti eredetiség-fogalmat: míg nálunk a műemlék megpróbál – a nyugati értelmezés szerint – hiteles maradni és folyamatosan. a végeredmény ugyanaz: nálunk „a pótlás hitelessége növekszik az idővel”. életének megidézését. hogy az elmúlást megszüntesse (kiiktassa) és az épület korát „kikozmetikázza”. akár szakemberé a tekintet –. „emlékműveket”. szemben azzal a szemlélettel. hogy úgy mondjuk. referenciapontokat teremt. állandóan fejleszti a saját tökéletességét. Többek között ez a változás teremtette meg a modernizmust. bár a cél ez lett volna. a felületébe. Ugyanakkor a nyugati kultúra bázisa a haladás – az állandó változás és fejlődés. amelyek elpusztultak. állandóságra való törekvésnek a vizsgálata azért is lehet érdekes. a formájába. újra születik az emberiség emlékezetében. az osztrák építészetkritikus. Ezen változatlanságra. (Friedrich Achleitner: Ez a ház a 8. Ráadásul kiderült. az emlékezet felől tekintve) épphogy garancia a fennmaradásra. Az emlékezés az elmúlással szembeszegezett stratégia. pusztán a formát és annak szellemiségét tartva meg.) 48 Ha ránézünk egy épületre – legyen akár laikusé. apró részeiben újul meg. Az eredmény pedig: számunkra csak a kétféle tökéletlenség közötti választás marad. mely úgy lineáris (kauzális). Azonban ha belegondolunk. hogy – többszörösen leegyszerűsítve a folyamatot – elsősorban a múltat idézték (reneszánsz és historizmus) vagy valamiféle természeti forma mimézisére törekedtek (barokk és szecesszió). Csak a már nem létező épület juthat tökélyre. addig az IseJingu szentélyt húszévente teljes egészében lemásolják. emlékeket. A processzus oda vezetett tehát. hogy rá kellett döbbenni: a múlt formareferenciái nem eredményezik szükségképpen a referált kor szellemének. hiszen az a célja. rész) A valóban örök életű épületek valószínűleg azok.

majd újonnan betelepített funkciók formában. az időbeliség egy határozott pontjára való utalásnak DISPUTA Árkádok 49 . Korábban nem véletlenül emeltük ki a város sebeinek sokaságából a háború okozta „ürességeket”: részint ez a pont jelent erőteljes törést a történetiség folyamatában. hogy az adott pillanat továbbra is megmaradjon a maga hamiskás. amelyekben szinte megállt az idő. hiszen a történelem oly módon sűrűsödik be. előhívják a falakban rögzített kor-szubsztanciákat. legalábbis a szándékok szerint. könynyen „emészthető” (például háborús hegektől mentessé degradált) forma jön létre. ám a hely egyszersmind kivonja magát hatása alól. vigyázva azok szuverenitására.” Ez a folyamat a műemléki felújítás során úgy jelenik meg (már amennyire ez fizikailag lehetséges). jól elkülöníthetően ábrázolják: mind a korábbi falfestésrétegek. hogy a jelentősebb átalakításokat egymás mellett/felett. félig-eredeti. amikor tulajdonképpen egy az egyes arányban újra felépül a már nem létező épület vagy épületegyüttes (például Varsó belvárosa így „született újjá” a második világháborút követően). transzparens: az épület primer anyagi jellege mellett megjelenik a történetiség. A végeredmény viszont a belvárosi tömbökhöz hasonló időn kívüli panoptikum lehet.ápolt városmag-rezervátumok hivatottak szavatolni. állandósul. épületszárny-toldások. színben. és mindent el is követünk azért. mivel egyfajta fogyasztóbarát. vagy egyenesen kicserélték. hogy egyik módszer sem tudja a várostesten (és az időn) ejtett sebet nyomtalanul eltüntetni. Így lesz az „építészeti idő”. anyagban egyértelműen megkülönböztethetővé válnak. mint fotósok a fényképet. együtt jelenítik meg őket. Az építészek és restaurátorok feladata itt közös. mint bármilyen kevésbé megrázó vagy éppen pozitív érzelmi töltetű esemény? Egyenes következménye-e egy ilyenfajta gondolkodásmódnak. majd. Nyilvánvaló. Itt nincs (el)múlás. részint ez okozza a legnagyobb léptékű problémákat. a másik út az új karakter létrehozása. Avagy Achleitner szavaival: „A történelmet tehát a történelem látszatával fedték el. Az elpusztult városnegyed helyreállításakor két módszer között lehet választani: az egyik a teljes rekonstrukció. hogy a „levegője beszívható” lesz: az idő „megmarad”. illetve a társadalmi és kulturális tartalmak rétegződése is. megváltoztathatatlan mivoltában. De el kell-e tüntetni? Nem tartozik-e hozzá az emlékezethez a vérzivatar ugyanúgy.

hogy a tradicionális városközpont álságos módon maivá és száz évvel ezelőttivé is válik egy50 szerre. Több családi tásukra akkor nem keés társasház az ő munkája rült sor. akár a modernség következményei a város átalakulásához vezetnek. a másikon a lezüllött XIX. hanem a második utca 45. melyek Intézet Debreceni Állomása (1987). darabjai lehullanak. akár tűzvész. Ez azt jelenti. A történelem. hiszen miként a világháborút követően megépített új emelet. (2000). (1986. a belvárosi ingatlanfejlesztések. az emlékműállítás. A helyzet változása (tovább cizellálódása) a ’90-es évek végén indult meg a városszövetbe ékelődő bevásárlóközpont-test által lebontott. Az ezredfordulóra kétarcúvá vált tehát az utcakép: az egyik oldalon a dölyfös lakótelepi betontömb. építész munkatársa. hogy három (a Darabos utca 41-43-45. Kováts Ákossorán teljes egészében sal). úgy az ötven évvel később visszahozott torony és pártázat is látszatra öszszeérik. mint ahogyan azok talán az 1800as évek végén – a szó mindenfajta értelmében – eredetiek lehettek. Látható. egymásba simul évek múltán.-t. Reszler Antal (és Regele János) feladata tehát az volt. melyet tengelyesség pest. Szolnok. akár háború. homlokzatfelújítások irányítója. századi házak (bennük önkényes lakásfoglalók tömege) vizuális. egy soha nem volt és hamiskás álarccal bíró. vagy más módon is működtethető a referenciális játék? Debrecen testén is számtalan helyen ejtett sebeket a történelem (elegendő csak a Petőfi tér huszadik századi történetén végigtekinteni): városi léptéktől kezdve géppuskagolyók ejtette lyukakig mindenféle szinten és léptékben egy a múltba kapcsoló pont. Fontosabb megépült munÁllítják. hogy hiába legyen tyóújfalu (1983). a történeti haladás gondolatától. (A most egységesen újravakolt-festett homlokzat megfakul. Regele Jánossal). a házak kialakítását. Szent Erzsébet elpusztultak. újrateremtendő!) „emlékezet” igénye oda vezetett. tehát nagy Simonffy utca sarkán álló mértékű hiány pótlásáról épületek tornyainak rekellett gondoskodni. a réz meg gyorsan bezöldül – „patina” képződik mindenütt a korosodás jeleként. Érdekes ugyanáltalános iskola – Beretyakkor. óvoda és és ritmus szervez egészáltalános iskola Nagyhegyes szé. Így konstrukciója (2003. Közben persze mégiscsak számolni kell az „idő” jótékony hatásával. vagyis az épület képes védekezni (legalábbis egy ideig) az elmúlás ellen. emelet egy része is megfelújítási munkák: Piac és semmisült. kiviteli terv: Kőszeghy Attila). Ilyen eljárás keretében kezdték meg átváltoztatni a lakók/bérlők összetételét. volt. HelyreállíOtthon (2003). Darabos utca 41-43-45. Az ikerépületek ötven éven keresztül már ebben a kiegészítetten torz állapotukban kísérték az idő múlását. az időbeliség folyamata látensen és ordító nyilvánvalósággal is jelen van a Darabos utcán – Csokonai és Ady szelleme (emléktáblával megtámogatva) tovább kísért. Környezetvédelmi épületek tornyai. majd azok is nyomtalanul eltűntek a tízemeletes panelházak alatt. jellegénél és a néző (1997). hanem az embernek is sajátos lényege. amely komplexen kezeli a problémákat és azokra együttesen akar válaszolni. tömbrehabilitációk. a pártázatot kikezdi a jég. A mindenáron megőrzendő (mi több. hogy eltekintünk az időbeliségtől. torzó (rom) egy ilyen épünevelési központ Budalet. 1991-93 között a Tér és Forma Ingatlan Kft. vizuális érzékenységénél Ravatalozó Hajdúszoboszló (1998). Tóth Árpád Gimnáa második világháború zium (1994. K. majd „absztrahálva” újraépített földszintes homlokzatokkal. aztán fokozatosan új épületek emelkedtek. hogy elfogadnánk a változást és az elmúlást.) „A pótlás hitelessége növekszik az idővel” – mint már tudjuk. a tömbbelső szerkezetét itt is. (1987–88). hiányok szabdalta kompozíciót. hogy Reszler Antal és csapata elhatározta. az 1950 körüli újjáépítés során eredetiségében Egyéb munkák csak az alsó két szint maSzámos oktatási intézmény: radt meg. Kálmán Ernővel). R.. ilyenek (volkái Debrecenben tak) a Piac és Simonffy Elmeszociális otthon bővítéutcák sarkán álló ikerse (1984). Azzal. 1991ig a KELETTERV tervezője. vagyis hitelesnek csak látszó állapot jött létre. olyan módon építi vissza a már fél évszázada eltűnt pártázatot és tor- nyokat. azonban ez a folyamat irányítottan is végbemehet a tömbrehabilitáció révén. Arany János a tető. csak az építészet alapvető transzparens jellege szenved csorbát. és végül a mának emelünk „emlékművet” ahelyett. 1973–77-ig a Postai Tervező Intézetben) dolgozott. Kasuba Jánossal). térben és szemléletben egyaránt. Az 1802-es tűzvészben – lám itt nem háború dúlt – minden elpusztult (Csokonaiék nádfedeles cívisportája is). Polgármesteri fogva a képzelőerő képes Hivatal új irodaháza Újpest teljessé kiegészíteni a (2002. 1994-ben megalapította a SZEGMENS Építésztervező Bt.. főmérnöke. történeti és társadalmi kontrasztot eredményezett. számú) polgárházat – műemlékileg védett hom- DISPUTA Árkádok . Az ezredfordulóra azonban nagyot fordult körülöttük a világ. 2000-től a Cívis Ház Rt. és a kor gondolkodását (divatját?) követve az idő elkezdett visszafelé forogni. noha nemcsak (Hadházi utca 27.Reszler Antal (1950 –) A BME építészmérnök karán szerzett diplomát 1977-ben. ami nemcsak az épületnek.

fizikailag (anyagi értelemben) nem maradt meg hát más. A hatvanas évektől kritika- DISPUTA Árkádok 51 . Vagyis a kiindulópontot. bár még értelmezhető puszta jellé válik. (Ez a jelenség a Darabos utcán csak átmenetileg áll fenn. a párkánynyal stb. hogy itt a régi épületek műszaki és komfortállapotát elégtelennek minősítették (nyilvánvalóan gazdasági szempontok alapján). azaz a házjellegtől van megfosztva. század végi homlokzat sem a hagyományos értelemben vett „fal” volt (ekkor már kezdett a váz mint szerkezet önállósodni).lokzatukat megtartva – immár a kornak megfelelő színvonalú lakásokká alakítsa át. másrészt lényegétől. Már a XIX. mint az utcát szegélyező falsík. Amit viszont „eredeti” állapotába állítottak vissza. hogy a megmaradt falat azt újraértelmező rendszerbe ágyazza. (alapvető korlátozást?) az jelentette. Noha nyilvánvalóan fontos az urbánus szövetben az utca. mivel egyrészt statikailag (tektonikailag) szó szerint nem állja meg a helyét. a városi karakternek ugyanúgy része a beépítés. Az első fordulópontot a modern áramló terében megjelenő tömör síkfelületek és az üvegfal kölcsönhatása jelenti (a fal feloldódása a térben). de gyakran még megtartotta alapstruktúráját a lábazattal. ezzel szemben a Mester utcán már hosszú évek óta magányosan meredezik a kitámasztott homlokzatdarab. vagyis a házak szerves (jelen esetben zártsorú és az oldalsó telekhatár mentén bővülő) rendszere. ugyanakkor a megfelelő mennyiségű és minőségű lakást a meglévő (vagy akár már elpusztult) karakter-kontextusba is elhelyezze. Ilyen falak már a Darabos utcaiak korában is szép számmal épültek. azt lehatároló és definiáló elemeket. mára már szinte teljesen átértékelték a térelhatárolásról alkotott fogalmainkat.) Az építésznek tehát az a feladata. Az így létrejövő – átmeneti – térforma sajátos tulajdonságokkal rendelkezik. hogy meg kellett őrizni a százéves homlokzatokat mint a tradicionális debreceni utcaképet meghatározó. Az ekkor induló átalakulási folyamat különböző huszadik századi stációi. a szemiotikai kapcsolatban egy jelöltjét vesztett. egészítse ki. Azzal azonban. ezáltal létezése (jelenléte) tulajdonképpen idézőjelbe kerül. amelyek a komplex transzparenssé válás felé vezettek. pusztán a díszes homlokzatok kaphattak fennmaradási engedélyt.

és ha továbbmegy. hogy az ott lakónak otthonról elindulva a hagyományos debreceni utca félillúziója adatik meg. csakhogy helyenként vasbeton vázzal. a pincében mélygarázst és fentebb tizenhárom lakást magában foglalva. ablakkeretező díszekkel. hogy az építészet transzparens jellegénél fogva a történetiségnek (az elmúlásnak). Az így megépült húszlakásos társasház azonban mégis kétarcú lett: az udvar felé – nyilvánvalóan az egységesebb kép kedvéért – továbbra is „historizáló” szellemben vakolatsávokkal. (Csak a „kapuépítményektől” lehetne eltekinteni!) Végeredményben Reszler Antalék Darabos utcai társasházi épületkomplexuma betölti funkcióját. tehát a „másságnak” deklaráltan kell jelentkeznie. hangsúlyosan kiemelt lépcsőházzal fordul. és azt is el kell ismerni: rendkívül nehéz feladat történeti környezetben a gazdaságossági kényszer hatására hat lakás helyére harminchármat elhelyezni. és így valamelyest önálló síkként értelmezhetők a díszes falak. (A rajz és az építés közben készített fotó forrása: www. az ezt követő tektonikus. horizontalitásával. Az utcai tömb belső homlokzata sajátos és bizonytalan kollázsát adja a régi karakter. A kapualjak szükségképpen a mai struktúrában is megjelentek.hu) DISPUTA Árkádok . míg a leendő tömbfeltáró út irányában egy szinte minden sallangtól mentes. hanem pusztán annak a gyorspatina mögé bújtatott görbe tükrét. kialakításukat. a fallemezek által teremtett önmagába beforduló jellegével valamiféle igazi „cívis karaktert” hozott létre. a sétatéren is a történelem képét lebegteti előtte a két büszke torony. likvid membránként megjelenő kivetülése. geometrikus megformálást mutat. a lényeg az. nehézkességével. A kifogástalanul helyreállított homlokzatok csak ott tükrözik elkülönülésüket az épülettömbtől. mint az információs kor súlytalan. csakúgy. Vagyis a százéves Darabos utcai homlokzatot immár egy új épület részeként kell felhasználni. Ehhez képest a régi fal mögé visszaépült egy befoglaló kubatúrájában a korábbi házhármashoz hasonló tömb. tekintetbe véve. anyagszerű gondolkodásmód viszont újabb fontos állomásnak tekinthető. de inkább hazuggá válik itt az architektúra. Az utóbbi ritmusával. hogy nem egy élő történelemét. szikár. ahol viszont már nem kellett számolni a műemléki homlokzat okozta geometriai kötöttségekkel. a társasházi jelleg és a tetőtéri lakások minél jobb kihasználására való törekvés keverékének. az emeleti lakások lakhatóságát javító timpanonos erkélyek mind az utcai homlokzathoz és a zártsorú házformához való ragaszkodás eredményei az emlékezet és a múló idő megcsalására: nemhogy transzparenssé. illetve az utca és a privát szféra közötti átmeneti funkciójukat (a „küszöb” szerepet) tekintve meg sem közelítve az egykor volt színvonalat. de immár társasházi lépcsőtérként vagy a 52 mélygarázshoz vezető autóbejáróként. A tömbfeltáró út menti belső beépítés a Darabos utcait követő hármas struktúra. A létrejött szintkülönbségek kiküszöböléseként az előlépcsők.ep-trend2000. párkányokkal. Igaz. hogy a tetőszerkezet visszahúzásával eltűnt az eresz a záró párkányról. a falakat tagoló vakolatdíszek.ként megjelenő posztmodern „feldíszített doboza” inkább zsákutcának. Mégis úgy tűnik.

Ide sorolható a homlokzat-felújítás vagy a nyugati kiskörút létrehozása. hogy a város rossz állapotban levő részeit úgy hasznosítsuk. Nyilvánvalóan meg lenne a helye Debrecenben is egy Gehry-féle attrakciónak. a város régi-új értékei pedig tovább élnek. de ikon-jellegű „elitépítészettel” szemben. hogy közben hozzájáruljunk a városkép megújulásához. modern lakások. miközben megőrizzük az eredeti városképet. Tesszük mindezt oly módon. mondhatni kisvárosi hangulat kialakítása. Magyarországon még nem érett meg az építészeti közízlés egy ilyen „másfajta” építészetre. a cívis hangulatot is. üzletek kialakítására.Ars poetica Debrecen az utóbbi években jelentős átalakuláson ment (megy) keresztül. sőt domináns a híressé váló. Ez a folyamat irányítottan zajlik. vagy amellett. de a fejlődés már e nélkül is töretlen. vagy akár a régi nagypolgári hangulatot idéző lakások kialakítása.és helyiséggazdálkodás megújítása mellett összehangolt város. Meg kell felelni a modern (technikai) követelményeknek. ahol fontos szempont a még meglévő (belvárosi) környezetbe való illeszkedés és a családias. összefüggő területek új beépítése vagy alulhasznosítottak. hogy fantasztikus dolgok fognak történni a városban mind a közeljövőben. és további cél a belváros területi kiterjesztése is. illetve a belváros rehabilitációja. leromlottak felfejlesztése. növeljük a műszaki színvonalat. mind tíz-tizenöt éves távlatban… (lejegyezte Bun Zoltán) DISPUTA Árkádok 53 . a „klasszikus stílus” és a modern jellemvonásai is. így természetes módon egymás mellett élnek a posztmodern. ugyanakkor fontos az emberközeli léptékű házak. hogy megszüntetjük a rossz közállapotokat. Hiszem. Az „átlagépítészet” a világon mindenütt jelen van. lakásokat és beépítéseket kell tehát létrehozni. Olyan épületeket. Az ilyen projektek során arra törekszünk.és ingatlanfejlesztés folyik. és lehetőséget teremtsünk új. a lakás.

fúrni. van szenvedés és azonosulás. Ezzel a teherrel és előnnyel indította őt jó szívvel a Teremtő egy új lehetőséget nyitó életútra. vésni. mert az édesapa volt az előkép. először a fiú huszonkét éves korában. Szervátiusz Tibor szabad akarata azonban csak a szurdokban zúgó folyó vizeként csaponghatott. akik az értékek állandóságát vagy az élet átlényegített valóságát értelmezik így. ha e kiállítás egy népmulatság lenne. köszörülni. harmonikus egységgé szelídíteni. légkalapáccsal vagy akár robbantással is szobrot alkotni. a művészettörténészek. Az Isten ebbéli szándékát faragta szoborba az apa. 2004. ha ő nem volna. Csupán azt kellene rikoltanom: ha látni kívánják Szervátiusz Tibort. a mintával és az üzenettel – hogyan lehet e három gráciát eggyé. Ez az értékítélet azonban mást és mást jelent a barátok és műértők. aki a felkapottak hirtelen ellobbanó dicsfényét. hajlítani. Megérintette őt ugyan a szenvedések valóságából lecsapódott Könnycseppek oszlopának ihlete. és ő áll a Székely Pieta csavarodó tengelyében. az ellenszenvtől vagy az alkotóval azonosuló érzéstől fűtött bírálók. fűrészelni. hegeszteni. . aki formabontást. itt áll önök előtt számtalan példányban. hogy egy serdülőnyi év után megint tudtunkra adja: egyikük sem feledte a fentről jövő megbízatást. Az igazi közös jel a közös mű volt. Mindenki a maga értékrendje szerint. hogyan birkóztak meg az előmintázott mosolyokkal. csak nézzenek körül. könynyű szívvel állíthatják. akik szeretik Szervátiusz Tibort és mindazok. kaparni. aki a szómalmok köveinek pusztító vagy egekig magasztaló őrlésörvényét érti ezen. de tudna lapáttal.A legszörnyűbb börtön az idegenek által birtokolt szülőföld (Szervátiusz Tibor gyűjteményes kiállítása Debrecenben)* Játszva tenném dolgomat. ő a vastrónon pörkölődő Dózsa György. A sors láthatatlan kőmedre keményebb. Tud faragni. de sorstalanság nincs. akinek a műtermében vagy a szoborgyártó műhelyében viaskodnak a növendékek az anyaggal. Van. a Napisten fémes és márványkő csengésű szele. Megold minden feladatot. megszülethetett volna a kommunizmust ábrá- DISPUTA Lépcsők 54 * Elhangzott a kiállítás megnyitóján. amikor jókedvében megalkotta őt az élet kapujában. de vannak. csiszolni. Hiszen ő mindent tud a mesterségről. szabad akaratára bízva tehetségének futását. a műkedvelők. Ha rábízták volna a kommunizmus szobrának megalkotását. a műkereskedők. látja: Szervátiusz Tibor a szíven szúrt Petőfi Sándor. az alakoskodók és a közéleti emberek nyelvhasználatában. Akinek szeme van. a művészek. Mindazok. tud szobrot alkotni fából. akik értik őt. Tamási Áron vulkánkőből faragott síremléke Farkaslakán: az írottkő. akiben foglaltatik a nemzet – de mi kevesebbek lennénk. a publicisták. ami kihívást jelentett a halálkomoly játszadozásra az alakkal. október 13-án. mint az ölbe kapható andezittömb. Szervátiusz Tibor a bizonyítéka: van elhivatottság és elrendeltség. aki piaci értéket. és ha kell baltával odasuhintani. De csakhamar kiderült: a szikla nem enged. ezért ő az. hogy a véső nyomán kiléphessen kristályba fagyott fogságából Móricz Zsigmond vagy Ady Endre szelleme. van. és várják a mesteri tudást elismerő bizonyítványt arról. Könnyű dolga volt Istennek. kőből és vasszegből. De félre a tréfát. amelyből csak le kell faragni a fölösleget. majd két év múlva ismét. van. reszelni. és én kaptam volna a vásári kikiáltó szerepét. mert tudják: Ő a huszadik század egyik legkiemelkedőbb magyar és európai szobrásza. önmagáról mintázta a Kolozsvári Krisztust. és ő az áldozat a Magyar Oltáron. Neki áldoznak. vagy alig érezhetően a négyszázas dörzspapírral simogatni. van. Szervátiusz Tibor lehetett volna felkapott divatszobrász. Ő vagyunk mi.

Az avatatlan a Székely Pietában talán megérzi a végtelen fájdalom fuvallatát. de számára ebben az élményben nem jelenik meg más. azt Dózsa György fába vésett ráncai ugyan lenyűgözhetik. hogy felfedezi Petőfi álló vagy elesett alakjának barázdáiban. a tétlen elmúlásból kelő félelem jelképét. az ország és a nemzet rabszolgasorsának közelgő árnyékát. ezért őt nem szerethetik azok. és mi a tragédia oka. sőt félreérthetők. még ha oly rút is lett volna. a bekövetkező mohácsi tragédiát. Szervátiusz Tibor eddigi életművéről viszont azt teli elmondani: művészetében felismerhetők az ősember barlangrajzai is. nemzeti történelmünk tragédiáinak újra és újra átélése nélkül sekélyesebben értelmezhetők. Nem tudom elképzelni Szervátiusz Tibort propagandaszobrászként. mindig követte az anyagban rejlő szellemi üzenetet. Aki nem tud együtt lélegzeni vagy érezni a magyar nemzettel. És egyre kevésbé tudom elképzelni. Szervátiusz Tibor művei a trianoni tragédia megértése. szálkáiban és éles hajlataiban az elbukás. Nem érezheti. sorsa és szelleme. Nem tett ilyet sem szabad akaratából. Bennük leledzik az egész emberiség tapasztalata. lehet. elbukott szabadságharcaink fölött érzett fájdalmunk. A Székely Pieta lehetne akár az 1849-es végső harcok és mártírok. akkor érjük be annyival: Szervátiusz Tibor ujjhegyének tapintása nyomán az élettelennek vélt anyagból elénk lép nemzetünk lényege. Szent István királyunk művének ismerete. mert Ő és a Hozzá hasonlók nemcsak azt tudják. De mindig követte az anyag törvényét a benne rejtett kikívánkozó sejthetőségek parancsa szerint. de nem értheti. amit a szobor sugároz. hogy Fehéregyházánál Európa győzött fölöttünk. az idő előtti halál. vagy az 1956-os forradalom hősi halottainak és a megtorlás áldozatainak emlékműve. a Kárpátok karéján túli idegen földre. És ha igen. noha adottságai és szobrászi szaktudása szerint megalkothatná ezt a gigantikus művet is. és élmunkás szobrot sem. De ha ezeket a szavakat valaki túlzónak tartja. hogy valahol a Havasalföldön szobrászkodjon. hogy a nyugat-európai polgárosodást annyira vágyó Költő értelmetlen halála nem csupán léte megszűnését jelenti. És mindig legyőzte az anyagot. A hatalmat képviselő idegen erő a szülőföldjén gyilkolja halomra a székelyt és kényszeríti menekülésre a túlélőket. hogy hol a gyökere. mert a fájdalom. vagy Trianon. csak a vérig DISPUTA Lépcsők 55 . Ritkán fordított hátat az ókori görög szobrászok hagyományainak. Az esemény mához szóló üzenetét azonban rajtunk kívül már senki sem hajlandó megérteni: a legyilkoltak leszármazottai ma sem saját urai ősi szülőföldjüknek. de hát milyen is lehetne a kommunizmus szoborított mása… Csakhogy ő nem készített ilyen szobrot. Ezen az általánosítható üzeneten túl nem fedezheti fel a benyomást kiváltó valódi okot. amit megtanultak. mint egy sorstól ráncolt és fájdalomtól barázdált arc. hogy a Mount Rushmorei szikla domborművének létrehozójaként jelenjen meg előttem. sem megrendelésre. de azt is. A szobrászatról is ugyanezt mondhatjuk: ha a szobrász munkájának végeredményében a felismerhetetlenségig torzulnak Michelangelo Dávidjának idomai.zoló legjobb szobor. De mégsem az. hogy kísérletezhessen a gondolat más és más kifejezhetőségével. még ha az orosz cár csapatainak segédletével is. Mert egyet nem tud: könyökharcot vívni. csak azért. akik teljesítettek minden megrendelést. de nem sejtheti meg benne a nemzet bukását. meghalt a szobrászat. Hagyománytisztelő műértő körökben talán még ma is ismén mondás: a festészet akkor hal meg. amikor a képben már nem fedezhető fel a Sixtus-kápolna freskóinak nyoma. Az idegen. Képzelőerőm gyenge arra.

– november 14. és azt sem tudja. tágra nyílt. könnytől fényes szemmel nézek vissza és kérdezem: a kintet a benntől mi különbözteti meg. Hát ettől vagyunk egyszerre világraszólók és magyarok. de a kő és a szobor marad. ahogy ez a műve elkészült. a lelkünket kézrátevéssel gyógyító szertartásra mindnyájunknak szüksége van. hogy átnevezte művét. a kiúttalanság. néha sikertelenül. Annak idején szófukar volt. (Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum. mit kell tenni. Szervátiusz Tibor legkülönösebb és legtragikusabb üzenetét közvetítő műve a Szülőföldem: Erdély. A legszörnyűbb börtön az idegenek által bitorolt szülőföld. egyszerre válik tapinthatóvá és megfoghatatlanná az elkeseredettség. amelyet a túlfelőli hegyek fognak keretbe.) Duray Miklós 56 . Aki elfelejti. megtipratásával már a halála előtt bevégeztetett élete. mit jelent a szülőföld. ami még otthon készült a szűkebb. tegye kezét Szervátiusz Tibor bármelyik szobrára és megvilágosodik. Ne is vesztegesse az időt a sok beszéddel. október 13. aki már belefúrta tenyerét földjének porába. Erre. Ha kintről tekintek befelé ugyancsak szótlanul. Az is inkább a változatlanságot jelenti. kőből kivésett emberi arcokra is. Ha benn vagyok. Azt viszont el kell mondani: csak az tudja. a sújtó sors. De akin egyszer sem futott át a borzongás Bartók Concertójának hallatán. Tartalmában egyszerre villan föl az üzenet színe és visszája. és – a nemzet szent jelképeitől származó sajátos gazdagodással – mostani műveit is. Ez a kiválasztottság jellemezte Szervátiusz Tibor korábbi alkotásait. akiben felcsendül a dal. és onnan nézek kifelé vagy a semmibe. gyakran önmagunkat kell meggyőznünk. De ugyanez érvényes a fából. de olvasta műveit. ha rács a határvonal? A mű eredeti. Az átszellemültebb része is csak sejt. mondhatjuk szabadon Wass Albert nyomán. Helyette alkotásai beszélnek. a szülőföldön. mi végett magyar.DISPUTA Lépcsők alázott büszke és szabad magyar (székely) fájdalma lehet. vagy aki legalább egyszer orra bukott benne. Annak szükségességéről. a vágy. a sóvárgás. ezt sem értheti. ami érthető. megérezheti: Szabó Dezső előtt áll. legdrágább hazában. és ha ezután szembesül Szervátiusz Tibor róla készült fejszobrával. a Tamási Áron-i ihletésű „mi végett vagyok itt” szótlan kérdése jelenik meg előttem. egyszerre jelenik meg a bentről kitekintés és a kívülről rálátás állapota. aki úgy érzi. De sokszor már mi sem értjük önmagunkat. Aki életében nem látta Szabó Dezsőt még fényképen sem. A szó elszáll. ha az egyik domborulat bércéről kitárul előtte a folyó völgyének lapálya. mint elfolyik a víz. Kortárs Művészeti Galéria. aki végigjárta síkjait és lankáit. mert eredeti önmagunktól válik idegenné gondolkodásunk. aki ismeri ételeinek ízeit. Minderről talán beszélnünk sem kellene. aki napokat és heteket beszélgetett végig füvén ülve sorstársaival. A világ egyik legnagyobb zeneszerzője és magyarja bronzarcának átszellemültsége tanúsítja ennek igazát Szervátiusz Tibor közvetítésével. de most sincs oka a könynyed csevegésre. hogysem azt valaki énekelné. csakúgy. Azóta sem változott sok minden. 2004. akinek könny szökik a szemébe. honnan jött. tovább ihletve a honfoglalás millecentenáriuma és Szent István királyunk megkoronázásának millenniuma által. A kopjafás Bartók szobor fejezi ki mindezt. hová megy. mert ami látható. Csak az elhivatottak és a beavatottak tudják. erről szól. aki félszóból is érti baját és örömét a másiknak. nem tudja. noha a világ nem ért bennünket. ami természetes feltétele emberi és nemzeti szabadságunknak. Egy évvel azután találkoztam először Szervátiusz Tiborral. szülőföldi címe: Börtön.

mígnem megszületett Mészáros Márta új filmje. hitelesebb – alkotás született a(z akkoriban igencsak kényes) témában. nem túl meglepő. mint a rendszerváltozást követő tizenöt évben. Világháborúk. ha agyonhallgatott tragédiát keresünk. -tudatot. hogy Kádár idején több s főleg jobb – emberibb. s lesz itt olyan vidámság. Horthy-korszak. hanem látszólagos érdektelensége okán. s valahogy nem tudjuk. majd elszánt harcát az apja rehabilitálásáért. hogy komolyabb erőfeszítések történtek volna megválaszolására. Sok segítséget nem kaptak hozzá. A véres megtorlással és újabb szemhunyással megpecsételt szerződés a korabeli viszonyok közt még reálisnak is tűnhetett. és mert túl nagy munka volna onnan valami ma is divatos színű anyagot előbányászni. Ez idő alatt ugyanis két-három sematikus tablón kívül nemigen történt kísérlet a korszak művészi feldolgozására. Gondoltuk. a kihallgatási jegyzőkönyvek. vagy ha csak a számok nyelvén: negyvennyolc. Nálam lehetett őt először nyilvánosan látni. hisz eddigi pályáját a sajátos női életproblémák boncolgatása mellett az ötvenes évek kérdéseinek vizsgálata jellemzi (Napló trilógia). A sok kiabálás közepette oda jutottunk. Mintha félnénk szembenézni sikereinkkel és kudarcainkkal. nyolcvankilenc – sehol egy fogás. Végigkövettem hányatott sorsát. a „Napló” filmso- DISPUTA Lépcsők 57 . egyre újabbakkal tetézve halmunkat. amivel művészek. amelyet egységesen ítélne meg a közvélemény vagy legalább az iskolai tankönyvek. Az erőltetett feledésével. történelmileg hiteles és árnyalt munka elkészítésére. Nem csak a trilógia hangulatára utal ezzel. a forradalom-ellenforradalom-népfelkelés idején. 1957. hogy a forradalom miniszterelnöke életének utolsó hónapjait a ránk maradt dokumentumok (így Nagy Imre naplótöredéke és beszédei. Ráadásul a cenzorok eltűntével eltűnt az a metanyelv is. amikor magányosan. Bágyadtan üldögélünk sorstragédiáinkon. A temetetlen halott. Nem kell pedig mélyre ásni. átlényegítésből – de a rendszerváltozással érkező rafinált szabadság sem kedvez az őszinteségnek. hogy a rég áhított nemzeti önazonosságot. ami végül szétzüllesztette a forradalom titkolt örökségét – a közös kiállás emlékét. Hogy épp ő vállalkozott egy. máig emlékszem kedves. ami benne rejlik. s egy nemzetivel. milyen környezetben született. mű. mindenestül. nyilas puccs. Ötvenhat és mártírjai ennek ellenére sem nagyon jutnak eszünkbe. Tegyük hozzá: az ország belement az alkuba. gondolat értéke attól függne. Az egyenes fogalmazás pedig a korábbi játékhoz képest sematikusnak. Jelen. hatvannyolc. mint Kádár János és rendszere. amit nem az őrök miatt kerül el (forgatókönyv)író. Kiürült a sorok köze. Nem váltak hőseinkké. hogy a forradalom kérdése anélkül vált lerágott csonttá. kommunista puccs. -becsülést előrángathatnánk végre a szekrény mögül. joviális alakjára. Kádár-éra. midőn tiltott témák kerültek szóba olykor. Ott feketéllik.Hőskeresőben (Mészáros Márta A temetetlen halott című filmjéről) XX. Új filmjének alcíme: Nagy Imre naplója. vöröslik ’56 drámája – benne megannyi egyéni sorstragédiával. Kádár alkuja a nemzettel: felejtsük el. a pillanatnyi politikai állástól független. Nagy Imrével is többször találkoztam. május 1-jén ugyanúgy százezrek tolongtak az utcákon. azt látjuk. nem akarjuk feldolgozni. Mintha a bűn elévülne azzal. A dokumentumfilm-nézők és történészek apró halmazán kívül állóknak ötvenhatból leginkább a körötte folyó sárdobálás látványa jutott. kitaszítva élt. csakhogy azóta Churchill jaltai noteszlapja éppúgy a múlté. Eleve baljóslatú. hogy nem veszünk róla tudomást. „Személyes okom is van arra. nagyimréstül. ötvenhat. olyan emberarc. hogy egységes vélemény egyedül tán Trianon tényének s hatásainak tekintetében körvonalazódott – de a történelem kihívására adott konszenzusos válasz ez ügyben sem született meg. Mintha egyegy tett. a több ezer oldalas perirat) alapján mutassa be. sablonosnak tűnik. kitörünk majd ebből a szakadatlan feledésből.és múltbéli problémáinkat továbbra is bűnbakkereséssel vagy elhallgatással próbáljuk „megoldani”. mint fél évvel korábban. publicisták megtalálhatták hallgatóságukat. A régi tiltott zóna most meddőhányó. A legvidámabb barakkot ugyanis épp a közelmúlt tagadására alapozták. hogy ezt a filmet megcsináltam: gyerekkoromban ismertem meg Nagy Erzsébetet. fordulópontja. de sejteti azt a szándékot is. Ha csak a korszakról szóló filmeket vesszük. fessük át ötvenhatot. proletárdiktatúra. hogy még. századi történelmünknek alig van olyan szakasza.

ha elfogadjuk. Látszik ez abból is. jóllehet csak dokumentumfilm-részletekben jelenik meg. de ritkán mutatkozik meg a valóságban ilyen tisztán. épp csak láttatni engedik. nehéz megítélni. Hogy jót tett-e ez az eredeti mondandónak. hogy a film ledobta magáról az eredeti koncepciót. A történelmi körülmények itt is csak utalásszerűen jelennek meg. földművelésügyi. volt miniszterelnöke kivégzéséig teljes depresszióban volt. S még akkor is. mindig nevének kiírásával együtt. Mindez még nem történelem – „legfeljebb” hősiesség. korabeli dokumentumfilmek (és a rendező saját régebbi munkája?) alapján villantja fel. hogy filmet készítsek róla” – nyilatkozta a rendezőnő. torz beszédeiben visszatérő vendég volt Nagy Imre szelleme. nem kétséges. hisz A temetetlen halott a forradalmat és előzményeit épp csak az expozícióban. akik rendhagyó történelemórára. A hős és cinikus árulója klasszikus képletnek számít. nem hatolnak a mélyére. a „Nagy Imre és az ország viszonya”. ’56-ról szóló instant ismeretre számítanak. a börtönbe. hogyan lett a szegényparaszti származású Nagyból munkásmozgalmi vezető. A pályát sejtető. Mindezek aligha világítják meg a helyzetet – vagy akár csak Nagy szerepét és döntésének jelentőségét egy átlagosan érdeklődő fiatal vagy külföldi néző számára. a hozzá vezető utat nem. Csakhogy ezt a drámát nem az alkotók adják nekünk. Az már inkább. megtört a börtönben). hogy Kádár. Kádár és Nagy ellentétét végigvezeti filmjén. A politikus helyett a törékeny embert mutatja meg. döntésének motívumai sem rajzolódnak ki élesen. Azok. hogy a film témája nem a forradalom. A temetetlen halott lemondott a „Nagy Imre mint államférfi”. Miért zárták ki a pártból és miként vették vissza – s hogy mit jelentett neki mindez? Hogyan tudott politikai bizottsági tagként is hiteles. emlékszem az euforikus fogadtatásra. Ez tükröződik a ’89 utáni generáció egyik kultfilmjének. A döntést látjuk. sőt. hogy érteni. köztiszteletnek örvendő vezető maradni? Mit jelentett neki az eszme. Viszont megmagyarázhatja a fiataloknak szóló ajánlást. köpcös öregúr fizikai leépülése. élelmezési. Végül a sors remek dramaturgnak bizonyult. Történelmünk ugyanis a shakespeare-i királydrámák magasságába emelte e két politikus viszonyát. mégis fontos szerepe van a dráma kibontásában. A történet gyakorlatilag ott kezdődik. Csakhogy anyagi okokból a forgatás a börtönjelenetekkel kezdődött – ezek viszont olyan hangsúlyosra (és terjedelmesre) sikerültek. Így alakult ki egy Mészárostól szokatlan »férfi-féle« film. főként Kádár korabeli beszédei alapján alkothatunk halvány képet a hivatalos kurzus alakulásáról. biztosan csalódni fognak. végül hősünket a bitó alá. hogy Nagy Imréék rehabilitációja egy napra essen Kádár János temetésével. és mit a család? Miként jut el a halál vállalásáig a kiegyezés helyett? Mészáros a fiataloknak ajánlja filmjét. Török Ferenc Moszkva tér-ének főhőséből az újratemetés kapcsán előbukó kérdésben: „Ki a csöcs az a Nagy Imre?” Azzal. s épp az ifjabb korosztályok szenvedik meg legjobban ezt a hiányt. Ha Mészáros csínján bánt is a történelmi pozicionálással. hogy Nagy Imre és családja kivételével a szereplők fikcióba oltott alanyok. aki Nagy Imre kormányából négy nap után kiugorva vállalta a szovjetek visszahívását. szélütötte. a DISPUTA Lépcsők . az egy jó kedélyű. bíráik elé. valós személyiségek kondenzátumai. önnön lelkiismeret-furdalása. vérszomjasan vadászott. Amit világosan látunk. Avagy megszabadult e közhelyes címkéktől.58 rozat második részében (Napló szerelmeimnek). amikor hajlott alakja föltűnt a vásznon. Régóta készülök arra. A szenvedést látjuk. majd begyűjtési miniszter. Kádár viszont. a „Nagy Imre – egy polgár a proletárok között” című történelmi leckék előadásáról. hogy októberi vetítések során számos gimnazista fogja majd látni. belügy-. hanem Nagy Imre útja a mártírságig – az ő személyes „fejlődéstörténete”. testilelki gyötrődése a fogságban. s Nagy Imre tragédiáját lánya szemüvegén (és sorsán) át láttatta volna. S mivel afféle ünnepi film. mozaikszerű visszaemlékezésekből nemigen derül ki. Másrészt ismert a végjáték: az öreg vezér utolsó. s úgy hozta. játéka a szűk cellához mérten néha túl széles gesztusokat hordoz. kissé sematikus. életigenlése és makacssága. A forgatást megelőző négyéves kutatómunka során megszülető forgatókönyv még egyesítette volna Mészáros Márta érdeklődésének két fő területét. a mozgalom. Hiába a Nagy Imrét alakító Jan Nowicki teljes átlényegülése (18 kilót fogyott. Nagy Imréről ugyanis méltatlanul keveset tudunk. Napjainkban ugyanis nagy hiány mutatkozik hősökből. már ’53-ban miniszterelnök. Egyrészt hírlik. élvezni fogják-e. mikor a kormány és a családtagok menedéket kapnak a jugoszláv nagykövetségen. a vívódást nem. a „Nagy Imre – a moszkovitából lett hazafi”. hogy történelmi filmből kamaradrámává alakult. Ahogy Nagy Imre drámai sorsát is csak bemutatják. Már-már szájbarágás ez. majd elkísérhetjük őket a romániai deportálásba. rengeteget ivott.

monumentális. hogy mindezt tudatosan viszi végbe. Kettős keret – a Nagy Imre sírját a 301-es parcellában kereső lányok. a halálos ítéletet kimondó bíró hideg ellenszenvével. (A temetetlen halott. hogy az utóbbi évtizedek poétikai eszköztárát szintetizáló jelleggel újramondja. azaz számol önmaga „nagyszabásának” illuzórikusságával. elemző igényű szöveg./. Valóság és fikció. Meggyőző Mácsai Pál is. sok szempontrendszert felvonultató.) Mayer Csaba „Voltunk mi.” (Térey János: Paulus) Korunk hősei Térey János Paulus című művének kifejezetten jó a recepciója. nem beszélve Cserhalmi Györgyről a börtönorvos szerepében. Viszont közel kerülünk hozzá. További nagy erénye. Többek lelkesedése pedig egyenesen odáig terjedt. apja rehabilitációjának időszerűtlenségét magyarázó levele – öleli körül a történetet. hogy nagyrészt (ám nem kizárólagosan) dicsérő kritikák jelentek meg róla. a pesti Pálnak története) jeleneteket helyez egymás mellé stb. szerteágazó tehát a mű („Strófámra olvashatja bírám: / „Kavalkád. sok szempontból megközelíthető alkotás. modern kevercs”. szól a gyászbeszéd. már-már örökre eltemetettnek hitt hagyományt. Többen gondolják úgy. a Paulus egy igen sokrétű.drámaiság mellett olykor groteszkbe hajlik. magasabb szinten összegzi. A mű elejének egyik legtöbbet idézett fordulata szerint „Józanító tapasztalás / Hogy nincsen többé Nagyszabás” (10. újra mozgásba hoz nem egy. Ami talán fontosabb.). hogy egy olyan. És meggyőző a film maga. melyet ez eddigi interpretációs kísérletek és az alkalmazott elméleti keretek nagy száma is jelez. nyelviségében megszólaltatja két évszázad magyar költészetét (Vörösmartytól Kemény Istvánig). más szóval: többszörösen ironikus struktúráról van szó. Értem ezen nem csak azt. P. Ezzel amellett. Jan Frycz. Az derült ki ugyanis. eposzi (Sztálingrád) és regényes (korunk hősének. hogy a recenziók legtöbbje különösen érdekes. /196. s ezzel megnehezíti egy egységes értelem és jelentés körvonalazását. Egyenletesebb a kihallgató tisztet megszemélyesítő (szintén lengyel) Jan Frycz teljesítménye. hogy izgalommal töltik fel az olvasói és értelmezői idegpályákat.). mely egyszerre epikus és lírai. Mindössze néhány perce van a vásznon. a könyvnek még a hibái is olyan mérvűek. hogy a Paulus maga töltheti be végre e hiányt. melyben a megszólalások újra és újra felülírják. hanem azt is. ami már önmagában is a mű egyfajta elismerése. A recenziók egy része az ezredforduló magyar lírájának összegző érvényű alapműveként aposztrofálja a Paulust. hogy a vállalkozás legfőbb érdeme az. hogy egy folyamatnak (nevezzük sommásan így: a posztmodern magyar lírának) a betetőzéséről beszél. hogy ha nem is minden kritikus volt maradéktalanul meggyőződve a szöveg színvonalának egyenletességéről (és nem is haboztak felhívni a figyelmet egy-egy gyengébbnek tetsző megoldásra). mely alapjaiban rázza fel a honi irodalmi életet. anélkül. és teszi mindezt egy korszerű irodalom.és nyelvszemlélet keretei között. valamint Nagy Erzsébet ’87-es. megkérdőjelezik egymást és korábbi önmagukat. ugyanakkor részleteiben is megmunkált. azt is állítja. Rendezte: Mészáros Márta. Mely történetből szerintem nem ismerjük meg Nagy Imrét. motívumkészlete a Bibliától a Mátrix ig terjed. Cserhalmi György. Mácsai Pál. dokumentum és játék szervesen fo- nódik egymásba. régen várt esemény megtörténtét látták Térey verses regényének világra jöttében. aki hideg intellektusával méltó partner a vádlottal folytatott macska-egér játékhoz. Természetesen nem csak erről van szó. hogy – és ebben talán nem eléggé kon- DISPUTA Lépcsők 59 . hiszen egy olyan szövegről van szó. más és más irányba lökve el az olvasás irányát (a narrátor alkotói öntudata szerint: „Törvény mozgatta tetteket / Kísértél bólogatva végig”). mégis kiválóan érzékelteti útját a kezdeti közönytől a baráti együttérzésig (majd – bár ez a filmbe már nem férhetett bele – az öngyilkosságig). Főszereplők: Jan Nowicki. s a szerkezet is stabil. Tematikusan és motivikusan rendkívül összetett.

És itt érzek én némi hiányosságot. ám valamelyest DISPUTA Lépcsők . hogy a forma nyögdécselése. hogy ami egyszer remek. ezáltal hozva létre valamiféle (olykor transzcendensnek tűnő) homogeneitást. motívumai. aligha találunk magyarázatot a hullámzó színvonalra. Ezek nélkül lehet./). hogy a Paulus zárt szerkezete puszta illúzió csupán.) A szöveg mintha tudatában lenne önnön vágyának teljesíthetetlenségével: „Forma óhajtott volna lenni. amikor azt állítom. lényegibb módon – szervezik az elbeszélés koherenciáját. ha a kísérlet egészének monumentalitásához nem mindig ér fel egy-egy zavarosabb megfogalmazású sor. hogy ezekben a jelentésképző mechanizmusokban a szöveg tudatosan viszi színre az identikus struktúra vágyának lehetetlenségét. Az elkövetkezőkben egy ehhez érintőlegesen kapcsolódó szempontból vizsgálom meg a szöveget. Főként azt mondom ekkor. lényegileg mégis ugyanaz: hogyan. / Lucifert gondolok mögéd.60 zekvens a szöveg – lemondana a szabályos struktúra igényéről. kényszeres vonatkozó mellékmondat. hanem áldás. Most érkezett el az idő arra.” 235–36.” /37. A nagyon erőteljes (és nem minden önellentmondást nélkülöző) narrátori szólamok és reflexiók miatt nehéz erről úgy megnyilatkozni. ha a szándékot (mely egyes direkt „szerzői önreflexiókon” kívül kiolvasható a függelék impozáns ábráiból is) értjük. a szöveg minden momentumában valóban ott lüktető rom-metaforika. hanem éppen ez hozza létre azt. és bár a megtermékenyítő értelmezések szaporaságát sosem csak a mű belső értékei. Hiányosságot.” A Paulus esetében is. Lehet. Térey regénye pedig ritkán látott izgalmakat és potenciálokat rejt magában. csak értetlen olvasó. ha – a regény által is megidézett. mert nincs értelmetlen mondat. hogy a részletek heterogeneitását egy magasabb szintű egész szervezze egységbe („A paulusi elbeszélés: / Szálak cikáznak szerteszét. mindig lesz. melyet nemcsak hogy fontosnak. hogy egyszersmind elfogadjuk a „vergiliusi idegenvezetést”. azaz a Paulus ebből a szempontból is az ezredforduló lírájának összegző érvényű remekműve. még akkor is. / S nem-formaként. Hogy minden sor. már eddig is többször tárgyalt jelenség a Rom esztétikája./ „Egy mű olvasztótégelyébe / Helyeztem három Pálomat” /290. hogy milyen gesztusok kísérnek egy adott szöveget. ha lehetne az is tetszetős. hanem külső. modernnek” nevezhető – koncepciót. melyek – a paulusi paradigmánál sokkal mélyrehatóbban. hanem felismerés. mennyire elegánsan oldja meg a mű ezt a – valóban „p. hogy a zárt rend létre sem jönne: a gyűrűk képe nem ábrázolja a mű szerkezetét. bizonyos romantikus hagyomány szerint – nem az ördög (aki inkább a legnagyobb dekonstruktőr lenne: „Sehol a szervező közép. hogy ha nem vagyunk óvatosak. minden mondat megtalálja a megfelelő olvasót. máshol miért csak közepes vagy gyenge. Nem feltétlenül motivált a szálak egymás mellé rendezése. egy olyan perspektívából.). könnyedén egy virtuális ironikus áldozataivá válhatunk – és ez utóbbitól az interpretátor jobban fél. mely a szövegegész egyenetlenségéhez vezet. A műalkotás sikerességének kérdése ugyanakkor áthelyeződik egy szinttel feljebb. (Nem áll távol a Paulus világától egyébiránt ez a gondolat: több ízben ruházódik föl a – szerző nevét viselő – narrátor a teremtő attribútumaival. önmagába roskadó feszítettsége nem átok. hanem a Teremtő a legnagyobb ironikus. de gazdagon / Időt virágzik most a Rom” (37. arról. másképpen a lacani Valóst mint a hiány emlékezetét és az (ön)azonosság szimbolikus létmódját. Ez a szint. Kovács Béla Lóránt szerint „könnyen megtörténhet. az interpretációk mennyisége és minősége minden esetben a szöveg lehetőségeinek függvénye. hanem irányítja az olvasást”. Valahol itt lehetne idézni a – talán az egyetlen – durván szkeptikus kritika egyik passzusát: „S bár érteni véljük a szerzői szándékot. úgy tűnik. Nem véletlen azonban az. be kell látnom. nem hiba. Az egyik ilyen. még akkor sem. Még akkor is. mert (talán a viszonylag gyors munka eredményezte kidolgozatlanságok okán is) valóban nem működik minden zökkenőmentesen – a vállalkozás „nagyszabását” nem mindig tudja követni a kivitelezés hasonló nagyszerűsége. ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról sem. az értelmezői közösségek és a kánon működésének jellegéből származtatható körülmények is meghatározzák. mindez abból a félreértésből fakad. A szövegnek vannak viszont olyan rétegei.). hogy feltegyem a kérdést: mit is mondok akkor. mit írunk le. más szóval: nem követi. valóban szó van erről is. hogy mindegy. mint az ördögtől. Arra. aki majd megfejti. és / Összefutnak szabályosan: / Legalább három biztosan. hogy a kvázi-autentikus locsogás egyenlő a radikális eklektikával. A könyv végén található ábrák segítségével tesszük teljessé a hiányzó részeket és rendezzük el – akár némi erőszak árán is – a szöveg tagjait szerves egésszé. egyszersmind hatalmas erőt is.

A Térey-versek beszélője azonban mindent tapasztalásként él meg. Már és még üres volt / a majdani Debrecen Plaza telke” (A Kétmalomtól a Szent Annáig).) ebben a kontextusban – a Paulus kontextu- sában – szimbólumai ennek a jelenségnek („Drezda mint tudatállapot / Szinonima a pusztulásra. mint Berlin: megtörténik benne többféle régi és többféle új (diakrón metszet). / Itt zakatolt egykor a Két Malom. „…Emlékszem. Kalinyingrád/ Königsberg. / Nincs Breslau és Drezda sem.). a tapasztalás jelenét (mely az emlékező tudat múltja) és egy jövőt.). Feltehetnénk a kérdést: miért? Dekadencia? A romantikus rom-kultusz visszatérése? Nos. / Hogy nincsen többé Nagyszabás. E „p. Újra Kovács Béla Lórántot idézem: „Paulus két nagy világégés romjai közt bóklászik. Ahogy az élő nyelvből kihullanak a régi szavak és összefüggések. amelyeket az idő csak elfedni tudott.egyedülállónak is érzek Térey munkásságában és a kortárs lírában (és epikában) egyaránt. hogy új közege legyen az életnek” (99. az újjáépülő városok keletkezése pedig maga a megkettőződés. olyan. „Az üresség nem semmi. hogy „A kerettörténet kuliszszái között azok a romok. a Szent Anna utcán / fapados villamosok zörögtek velünk / (a sínpadra is keresztet rajzoltak azóta.” (A visszatért föld). „Ha az Országzászló mögötti utca / fogad minket.). hasonlóan az irónia végtelenségéhez. velük pedig az egykori értékek. / Neve. illetve annak szupplementumával.). de rendszeresen visszatér gyermekkorának meghatározó színhelyéhez.” Térey korábbi kötetei közül is nem egynek központi motívuma volt egy-egy város. Königsberg –. de ugyanakkor azt a – félelmetes? nyugtalanító? izgalmas? – kétosztatúságot. / És amiként nincs Nagyszabás sem. modern kevercs” eredményezi azt a monumentalitást. úgy. / De van pár hallgatag verem. gyógyítani nem” (98. amelyek vallanak az egykori időkről és szimbólumai lehetnek a tovatűnt koroknak. azt hiszem. E ponton érdemes újra megvizsgálni a Paulus egy fentebb már idézett passzusát: „Józanító tapasztalás. mely az akkori tapasztaló számára még nem létezett. a régi Drezdát és a régi Varsót is. mely maga a Paulus.és rommetaforikája szoros összefüggésben áll a mű szövegiségével. jóllehet markánsabban és többször az előbbinél jelenik meg). hogy újak váltsák föl őket. hogy itt főleg a gyermekkor tapasztalatai állnak szemben a változásokkal. ma már inkább nem létezőnek mondható régi város és egy új.). „Zötykölődtem a Péterfián. hogy valamiképpen az emlékezet működéséről van itt szó). De több Debrecen-vers visszatérő témája is ez. főként a városi terekhez való kötődés és a rájuk való és belőlük fakadó. és az eltűnt (de valaha létezett. mint Varsó (A valóságos Varsó) és Drezda (Drezda februárban). az akárhányszori megtöbbszöröződés – „Nézem bezúzott homlokát / Az Ismételhető nyomát” (219. Itt is a „tapasztalás” (mint a benjamini „Erfahrung”) jelenik tehát meg. akár a régié – / Vigyázza azt Mnémoszüné” (22. Drezda (és Varsó és Debrecen. nem nézi az építkezést jó szemmel. mely jellegzetesen az irónia szerkezetével írható le. nem ismerünk magunkra. Különösen az első két eset meghatározó élménye az a sajátos feszültség. A modern várostervezés eltünteti őket. ám a vers beszélője már jelenként éli meg azt. sem narrátora nem hajlandó (nem akarja) elfogadni a jelen állapotokat. úgy ám). A Paulus város. úgy tűnnek el a városokból is a régi épületek és terek. mert a kettős struktúra megháromszorozódik: a visszavetített emlékezés tételez egy tapasztalat előtti múltat. és olyan sebeket fed fel szimbolikus jelentésű városok testén – Budapest. felhők nélküli örömmel. A saját romjain („időt”) virágzó Drezda („romlás múzsája”) valami olyan entitás. Sem a Paulus hősei (legyen szó akár a pesti.” (Anzikz. / Mit fölemleget a Jad Vásem” (10. a „hallgatag verem”-mel. mely nem azonos a régi várossal. ráépült között fennáll. azzal a különbséggel. mert valamiképpen a régi rabja. A regény olyan. szomszédságában élése – az idézettechnika és a regiszterkeverés módszerein keresztül. és számtalan korabeli stílus (szinkrón metszet) egymás mellett. csak nyomaiban emlékeztet rá. látott) nagyszerűség összekapcsolódik (pl. akár a hesseni Paulusról. Pontosabban. Hasonlóan Walter Benjamin gyászához és a sikeres gyászmunka eluta- DISPUTA Lépcsők 61 . Debrecen). Sztálingrád/Volgográd stb.) Drezdával. nem ilyesmiről van szó – a kulcsszó a tapasztalás. ez pedig a térhez. Nem is hiány. az elveszetté. Kovács Béla Lóránt írja. ugyanakkor az újat valamiképpen mégis alapvetően határozza meg a korábbi. mint egy modern nagyváros. Drezda. pusztulásra vannak ítélve. szívvel és lélekkel. Utóbbi idézet azért is érdekes. Drezda a megkettőződött szubjektum. mint ahogyan a Debrecen-vers esetében is láttuk. mely egy valaha volt. Debrecenhez is (már ez utóbbi is jelzi. általuk megtörténő emlékezet.

mely. ugyanilyen élő tapasztalatként történt meg annak elveszítése. A több mint félszáz kiállító között voltak még könyvkereskedések. egyetemek képviselői és oktatói várták az érdeklődőket. ennek egy speciális esetéről lehet szó. / Gyászmunka hosszúnapja van. ám a gyász tevékenysége figyelmeztet arra is: valami történt (elveszett). íme nem vala. a regény egyik első mélta- DISPUTA Lépcsők 62 . hanem valamilyen átélt dolog elveszítésének megtapasztalása következtében. Elmúlék. Königsberg. s a könyvkultúra globalizálódó világunkban elfoglalt pozíciójára hívták fel a figyelmet. Ha Pál (és Térey – Debrecen ez esetben kivétel) személyesen nem is láthatta a régi várost. s nemrégiben. hiszen karakteres repertoárral mutatkozott be: a könyvritkaságok és újdonságok bemutatása mellett kiemelt figyelmet szentelt például az idegen nyelvi könyvtermésnek. / Régi erkölcsünk. ahogyan azt a hasonló debreceni rendezvényeken eddig láthattuk. érzésem szerint. A kétnapos könyvszemle rendezvénysorozata joggal kerülhet fel a könyvszakmai találkozók országos tablójára. melyen kiadók. hanem ezek a kiadók önálló standjaikkal valóban jelen is voltak. a Debreceni Őszi Fesztivál keretén belül megrendezték a Debreceni Könyvszemlét is. Ebből ered a gyász elutasítása. Az én olvasatomban ez dolgozik Térey város-romjainak (ahol a rom mint a halott arcának emlékezete jelenik meg) mély struktúrájában: „Épített legenda kevés. ritka titkunk / Éppoly halott – földhözkötött –. ha érdemes is traumáról beszélni. hiszen a gyászmunka lezárultával megszűnne élni a halott. / Erőm tornázom hasztalan” (227. az elbeszélő gyászol valakit. Sztálingrád. A megnyitón Imre László és Kósa Lajos beszédeikben egyaránt Debrecen kulturális szerepére. melyben a gyász tevékenységében (az élő emlékezetben) valamikép- pen létezik az elveszített dolog/személy (és a gyászoló számára ez a lényegesebb). egyházi kiadó és idegen nyelvű könyvek kereskedése is.). melyben a trauma nem magának az eseménynek az átélése következtében történik meg. valamint – és ezzel érintőlegesen kapcsolódunk a regény másik nagy témájához – Ludovika állandó gyászáról (az irónia szüntelen megtörténtéről).) – írja a regény narrátora. pontosabban a sikeres gyász elutasítása. A gyógyulás. de legalább a felejtés veszélyével. a begyógyítás – bizonyos emberek számára – egyenlő a felejtéssel. sívó Szahara. Nem lett volna azonban teljes a kiállítás a vele párhuzamos a prorektori és polgármesteri megnyitót követő előadás-sorozat nélkül. volt egyetemi nyomda és könyvesbolt. akinek meghívásához jó apropóul szolgált az immár huszonöt éves Termelési regény jubileumi kiadása. miközben írja a szöveget – azt a szöveget. Esterházy felolvasását megelőzően Imre László. elsősorban erről szól. A már hagyományosnak számító debreceni könyvhét után ebben az évben két új rendezvény is bemutatkozott. A könyvszemle díszvendége Esterházy Péter volt. a – megint csak az iróniával leírható – sajátos kettős állapot.sításához. E helyütt kiderül. Jelen esetben. valamint színházi bemutatók mellett színvonalas fórumot biztosított könyvkultúránk ápolására is. A Debreceni Irodalmi Múzeuméval együtt több mint tizenöt előadás hangzott el. ám mivel azt – különböző mediátorokon keresztül– képes volt megtapasztalni. és majdnem ugyanennyi dedikálásra került sor. Lapis József Libri Catenati Gondolatok az első Debreceni Könyvszemléről 1. Utóbbi könyves találkozón immár nemcsak az egymás mellett sorjázó asztalok voltak különféle kiadók neveire elkeresztelve. „Varázstalanított titok! / A múltidő hitbizományán / Por gyűlik. a gyászról. A folyamat – a traumatikus folyamatok szerint általában – tudattalan mozzanatokat tartalmaz. / Mint a kedves Elköltözött” (225. Drezda. Ez év nyarán nyitotta meg kapuit először az elsősorban a könyvkereskedelemre fókuszáló Debreceni Könyvkarnevál. Az idei őszi kulturális rendezvénysorozat tehát a megszokott zenés és filmes. amelyekre nem emlékszünk”. Kaffka Margit szavaival szólva „Csak azokat a napokat veszítettük el igazán. / Keresem és meg nem találám.

minden bizonnyal szélesebbé válik a bemutatkozó könyvkiadók spektruma. Sokkal inkább figyelmeztet ez a jelenség arra az aránytalanságra. az egyetem főépületének hatalmas aulájában alig-alig szorongtak néhányan. melyek korunkban vezető pozícióra törnek. Domokos Mátyás. illetve Láng Zsolt Berlinév című kötetének megjelenése alkalmából. benne a díszudvarral. Hiszen míg Esterházy Péter előadásán több százan tolongtak. DISPUTA Lépcsők 63 . Ha legalább egyetlen standot erre a célra állítottak volna fel. Mert úgy tűnik. s tegyük hozzá. kifejezetten könyvszakmai jellegű találkozó még úttörőnek számít városunkban. akinek új novellagyűjteményéről Angyalosi Gergely és Kálai Sándor irodalomtörténészek tartottak bemutatót. lelkes látogatókban. hogy mit is jelent valójában ma az információs társadalomban a könyv. Ha az aula elhibázott helyszín volt is e szűk rétegeket megszólító bemutatók számára. méltó otthonául szolgált e rangra törekvő könyvszakmai eseménynek. hogy néhány számítógépen szemléltessék a könyvgondozás internet által felkínált lehetőségeit. a könyvkultúra az informatikai hálózatok kiépülésével radikálisan átstrukturálódik. de más kontextusban hallhattunk beszélgetést Végh László és Fazekas Sándor – történelem. A találkozókat övező érdektelenségből egyébként sem vezethető le olyan következtetés. Tekintve. és ennek a szerkezetváltozásnak a kapcsán nem ártana végiggondolni. talán kár is szót vesztegetni mindazokra a hiányosságokra. addig a médiában jóval kisebb népszerűségnek örvendő Tar Sándor felolvasásán. A Debreceni Könyvszemle tulajdonképpen csak az ezen összemérhetetlenségre vonatkozó reflexióval maradt adós. többnyire minden könyves rendezvény elodázza a kérdés feltevését. barátságosabb környezetben fognak lezajlani. lehetőség szerint kisebb termekben. amelyek ezen első alkalom után felébredhettek bennünk. hogy egy ilyen. Idővel. könyvtárakban. ahogyan ez a rendezvény mind magasabb rangot vív majd ki magának az országos kulturális közéleten belül. amely az említett két szerző. amely korunkban rohamosan nő a nyomtatott és a virtuális médiumok között. nevezetesen: hogyan tudnak a nyomtatott médiumok legalább párbeszédbe kerülni a kultúra virtuális „adathordozóival”. akkor talán a kérdés megválaszolásához is közelebb lennénk. A tudományos előadások mellett hallhattunk további két irodalmi felolvasást: Tar Sándor az Alku. Nem fogalmazta meg azt a lényegi kérdést. valamint Szirák Péter irodalomtörténész tartott referátumot a hetvenes évek végén született remekműről. azért a Debreceni Egyetem főépülete. és jövőre talán a könyvbemutatók és felolvasások is sokkal inkább az igényekhez és a realitásokhoz szabottan. Hasonló témában. Görömbei András és Márkus Béla előadásukban főként a nemzeti önismeret és nemzeti sors irodalmi kontextusára helyezték a hangsúlyt. természettudomány és vallás kérdéseit feszegető – könyveinek a bemutatóján.tója. illetve a kétnapos rendezvény alatt még felolvasó alkotók irodalmi és tudományos tevékenységének értékére vonatkozna.

ideologizált elképzelések veszélye is fennállhat az olvasókra nézve: akkor. Az erő megnyilatkozása a könyvnek egy gyanús. rejtettség stigmáját bírja. hanem már szaglásán keresztül nyeri meg leendő olvasóját – a könyv par excellence már a végigpergetett papírlapok árasztotta illatával magával ragad. melytől mintegy elidegenedik alkotója is. mi több. ha a könyv szélesebb társadalmi küldetéssel ruházódik fel. mint ahogyan összefüggésben áll ez világunk narratív identitásának anomáliáival is. minthogy nemzedékeket juttat műveltséghez. könyvterjesztés mára persze átértékelődött. mint valaha. s a (nyelvi) világunkban leképeződött ziláltságot mint képzeletbeli szövőszéken.2. hogy ne érezze magát érintve a könyvszakmával érintkező összes felhasználó. narkózisszerű olvasási kényszer között középutat találva a könyv mégiscsak képessé válik természetes intellektuális élménnyé. De mindennek ellenére sem feledhetjük azt a tényt. Szándékosan nem határozunk meg itt irányzatokat. mint töretlenül egybefogni azt. a bölcsésztudományok felemás helyzetével. ugyanakkor a könyv kultúrkincsként való ápolására tett. nem csak mert globalizálódó világunkban érvényét vesztette ez a fajta megbélyegzés. mert sokszorosíthatósága tekintetében elválaszthatatlanul összefonódott a reneszánsz kori humanizmus eszméivel. Ez a tényező újfent a valósághoz való viszony szubjektivizálódásának tendenciáját erősítette. s a sokszorosítás biztosította lehetőségen keresztül az individuális egyediség gyakorlatát olvasói oldalon is engedte érvényesülni. már-már érzéki. abban a korszakban. hiszen ez az erő – ki ne érezte volna valaha? – leheletfinom. S minő paradoxon: az elidegenedett műhöz éppen „könyvszagúsága” lesz majd a kulcs. És ha a könyvnek a kultúrában betöltött pozícióját ingatagnak vélők nyomós érveket is találnak e kuszaság mellett. élményvoltát átengedte a látszatok és fénytörések összekuszálódó világának. ezt mondani a könyv kapcsán már-már erőszakosan bornírt. amíg az első kódexek egyedi példányai készítőjük technikai rátermettségét dicsérik. látens módon tehetségfejlesztő és gondozó küldetése az ország szellemi életében in continuo be- DISPUTA Lépcsők . mindenféleképpen át tudjuk érezni a könyvnek az olvasókra gyakorolt »erejét«. lehetetlen. a könyv mint a kulturális élet alapeleme meghatározó szerepet játszik életünkben. a könyvre akkor sem hárul kisebb szerep. ám ma is felelősségteljes munka. Bár e kifejezés az anakronizmus felhangjával bír. Míg ugyanis az egyedi példányokat jellemző katolicizmus igényt tartott az általános (vallási) narratíva kifejezésére (ez eltérő okok miatt ugyan. az embereknek a lelkéhez. De az említett manipulatív. A modern könyvkiadás. olvasóinak. Ugyanis amennyiben az olvasás és a presztízsvesztésével párhuzamosan ellentétes jelenség. nos. melyben a könyv mint olyan egyre kevésbé lesz generációk alapélménye. Ha a kultúra magvát érintő válsághelyzetről esik szó. és ez a technikai tényező idővel természetszerűen hívta elő a könyvvásárok és könyvszemlék megteremtésének igényét. Alapelem – még a virtuális valóság térhódításának korszakában is. hanem mert a könyvnek az olvasójára gyakorolt hatása nem mérhető általuk. Könyv és olvasó viszonya nem minden korban válhatott kérdéssé. ideologikus értelmezéséből ered. skolasztikus találmányként megszűnt létezni. a könyvek „leláncolásának” a gyakorlatát. az olvasói élmény primátusa váltotta fel. Nem véletlenül említettük a nyelv szövőművészetének titkát. ahogyan mi ismerjük. nem minden alapot nélkülöző törekvést fedezhetünk fel benne ma is. a nyelv művészi szövetében egybefonni. hogy válsággal vagy anélkül. hiszen a könyv mindenkor az egyediség. akkor leghamarabb nem a szemén. netán valamilyen kollektívában jelöltetik ki értelme és végcélja. talán sokkal inkább. ami valaha egybetartozott. mihelyst a sorozatgyártással papírra nyomtatott végtermékkel szembesül. A könyv ugyanis. „zsigeri működéssé” válni. A sokszorosíthatóságot lehetővé tevő nyomtatás szükségtelenné tette a középkori kódexekhez hasonló megőrzésnek. de jellemző a hazai könyvnyomtatás protestáns gyökereire is). A nyelv takácsainak titkos műhelyeibe ha nem is nyerünk betekintést egy-egy szemle alkalmával – erre csak nagy ritkán és a legszerencsésebbeknek adatik meg a lehetőség –. A könyvhöz és egyáltalán az olvasáshoz való viszonyunk felvetésének lehetőségét nagyban segítette a nyomtatás. azt a jellemzőt. a szpasztikus. manipulatív. amellyel alkotójuk visszata- 64 lálhat eredeti céljához. addig a modernitás lemondott róla. megérteni a szerteágazót. súlypontjai eltolódtak. Addig. addig a könyvnyomtatás elterjedésével a könyv fizikai értelemben vett egyediségét szellemi értelemben vett „megismételhetetlensége”. Habár a leláncolás már kissé avítt és megmosolyogtató gyakorlatnak tűnik.

Németország után Itáliában (1464) jelenik meg a nyomtatás mestersége. hoszszabb ideig működő magyarországi nyomda Brassón Honterusnak. század elején a Tevan Andor-féle könyvnyomdát elhagyó kiadásokon a Nyugat generációja. De a sor folytatható lenne Méliusz Juhász Péterrel vagy Huszár Gál protestáns vándorprédikátor nevével. Európai könyvkultúránk jelentőségének felismerése lehet letéteményese annak a szándéknak. mely írók és olvasók. akinek szervezésében a debreceni nyomda 1561-ben alakult meg. hogy egyedülálló technikai „fölényénél” fogva eme kultúra gondozásában kivegye a részét. hogy az informatikával szembeni absztinencia és a hagyományos szövegkultúra feletti sajnálkozás nem vezet eredményre. hanem alkotó módon és öntudatlanul is ebbe az irányba hat tevékenységével. majd értek a szellem kiművelt főivé. mert nemcsak szavakban. nyom- (Debreceni Egyetem Főépülete. Hogy az itt csak érintőlegesen vázolt történelmi folyamat eredménye valós „élménnyé” váljon a jelenkor számára. hogy míg ezek őrzése az egyedi. A török hódoltsági területek szellemi életből történő kikapcsolásával jó ideig a Felvidékre. hogy a tradicionális szöveggondozás prioritást élvezzen. szemben a középkori kódexek világával. Az előbb elmondottak nemcsak az egyetemes és hazai könyvkultúra fejlesztése. Telegdi Miklós. Kosztolányi Dezső. majd azt követően ellenáramlatának irodalma mentén bontakozott ki. Az információs társadalomban a dokumentumok megőrzését. itthon viszont tragikus sorsú. Juhász Gyula. A nemzeti nyelv. a nemzeti identitás fejlődése és a könyvnyomtatás története Európa-szerte egymással párhuzamos fejlődési vonalon haladt. Ez intő módon terelheti figyelmünket jelenjére éppen úgy. . A hazai könyvnyomtatás kezdete 1471–73-ra datálható! Mátyás ugyan fenntartásokkal viseltetett a nem kézzel készített. Franciaországban (1470). Erdélyre. sajnálatosan rövid magyarhoni kezdetének. miként információs társadalomban betöltött helyzetére is. addig az informatikai hálózat egyszerre képes a Gutenberg-galaxisra vonatkozó archiváló-megőrző funkciót demokratikus módon. hogy a magyar könyvkiadás múltjához hasonlóan. Németalföldön (1469–1473). a szászok reformátorának vezetésével (1535) jött létre. A Gutenberg-galaxis és az információs társadalom viszonylatában szokás a kettő viszályáról beszélni. ebben lehet fontos része a könyvvásárok és könyvszemlék gyakorlatának. érdemes figyelembe venni könyvkultúránk múltjának változatos. Csehországban (1468). ahogyan például a XX. Heltai Gáspár (vagy a Hollandiában sikeres. Alighanem az informatikára hárul az a feladat. hanem európai viszonylatban igen hamar elterjedt idehaza. ám ez önmagában nem volt akadálya a könyvnyomtatás haláláig tartó. 2004. Dunántúlra korlátozódott – azzal az Európa-szerte általános jellemzővel. október 13–14.tölti hosszú távú funkcióját. Ha már szóba került a könyvkiadás áldásos tevékenységének napjainkban „áldatlan helyzete”. nyomtatott könyvekkel szemben. Krakkóban (1473) és Angliában (1476–77) terjedt el ezt követően a nyomtatás. illetve közvetítőik. ám nyilvánvaló. Bornemisza Péter. de ekkor magyar nyelvű szöveget itt még nem nyomtattak. úgy jelen korunk kiadóira hárul a majdani kultúrkincset adó ingenium „kiművelésének” feladata. A kézzel írott. ápolását illetően ez azzal az előnnyel járhat. Bár kooperacionalitásuk valós probléma. megismételhetetlen példányra irányult. de gondozása és ápolása mellett is érvül szolgálnak. leláncolt kódexek világát és a könyvnyomtatás majd fél évszázados hagyományát felváltó digitális média világa éppen a dokumentumgondozáson keresztül békülhetnek ki ugyanis egymással. a hozzáférést mindenki számára lehetővé tevő eljárással in bona pace kamatoztatni. mely retorika az előbbivel szembeni sajnálatnak és az utóbbival. Nem feledhetjük ugyanis. Ezért aztán az első. Személyük elválaszthatatlan könyvkultúránk gyökereitől és nemzeti identitásunk kialakulásától. olykor hívságos viszonyát. hogy a reformáció. a kiadók és könyvterjesztők egymással való találkozását teszi lehetővé. A könyvnyomtatás tekintetében eleinte nemhogy restanciánk nem volt a kontinens nyugati országaival szemben. a médiával szembeni fenntartásnak ad hangot.) Gáspár László DISPUTA Lépcsők 65 dásza:) Misztótfalusi Kis Miklós. Pázmány Péter. Innentől kezdve azonban a magyar nyelvű könyvnyomtatás rövid időre (1492-től datálhatóan) Bécsbe tevődött át: ettől az időszaktól fogva az ellenreformáció könyvnyomtatást nagyban befolyásoló vihara Magyarországot és a katolikus Habsburg területeket párhuzamosan érintette. Szép Ernő és kortársaik nevelkedtek. korának sajátosan közép-európai infernóját megélt nyelvújítója.

a Szerelem mint orvos a balett. századi hagyományai tovább élnek a vásári színpadokon. a különféle zenés és táncos műfajok. a táncos vígjáték. az ütközésükből. Következetesen a komikumra helyezte a hangsúlyt és komédiának nevezte a tulajdonképpen tragikus témákat is. hogy leányát. a lírai tragédia. mint amilyen az opera. hogy valamelyik kevésbé klasszikus műfaj irányába igyekszik tágítani a vígjáték határait: a Don Garcia a tragikomédia. Szerencsére agyafúrt inasa. ha a direktorok megfeledkeznek a művészeti termék lépcsőzetes bevezetésének régi szabályáról: a Molière-stílusban gyakorlatlan színészeket Molière-szűz rendező kezére bízzák. Molière azonban olyan élő. Egy-egy emberi hibát.és társadalmi stílusok szimbólumainak egymásra rétegezése. s születik meg Molière színpadán a modern társadalmi vígjáték. egy vidéki vadászmulatság gazdag műsorán jelent meg először. század. mint bárhol – a szabályos tragédia. A tragédia és a vígjáték mellett a kereszteződésük: a tragikomédia. de Jourdaintól kosarat kap. Utóbb. aki a befolyásszerzés és a szívélyes barátság ürügyén kitartóan fejeli. Lajos korában. A belépő árát nézve a klasszikus drámák voltak a legolcsóbbak. amit ma előszeretettel hirdetünk posztmodernként. Jourdain úr egy derék párizsi posztókereskedő gyermeke. A szélhámosoktól természetesen semmi nem ragad rá. holott Luci már egy jóravaló polgárifjúnak. rendszerint egy-egy udvari ünnepség alkalmával tartották. mintha kortársunk volna. Zenetanárt. Nemesimádata odáig fajul. míg az Úrhatnám polgár a zenéstáncos vígjáték felé. Az ősmodern Molière A francia dráma klasszikus korszaka a XVII. Hasonlóképpen jár Dorante gróffal is.Hogyan játszunk Molière-t? (A Csokonai Színház Úrhatnám polgár című előadásáról) Az Úrhatnám polgár 1670-ben. „Piaci kóklerek utóda” – tartották a napkirály kegyencéről. ünnepi érzésekkel eltelni egy-egy Molière-bemutatón. A század utolsó negyven évében Párizsban mintegy 350 drámai művet mutatnak be. hogy a pénzétől megszabadítsák. a pásztorjáték. ám nem érte be polgári rangjával. a szereplők csoportjainak eltérő barbarizmusa fölé magasztosuló irónia: mind Molière. a sikeresebbek onnan kerültek aztán Párizs valamelyik nyilvános színpadára. Hiába szeretnének a nézők a hagyományok táplálta. Lucit csak nemesemberhez hajlandó feleségül adni. itt alakul ki – kristálytisztábban. tánctanárt. vívómestert. az elismert drámaírók műveinek első bemutatóját is. Szorgos munkával tekintélyes vagyont gyűjtött. már a párizsi színház állandó társulata játszotta a darabot. aki a teljesség teljesebbé tételére a társulatával összefogódzkodik. Nem a tiszta tragédia vagy a tiszta vígjáték számított a legkeresettebbnek. mindenestül benne foglaltatik az életművében. A klasszikus tragédiákat Franciaországon kívül már aligalig játsszák. az egészen kivételes tálentumokkal fordult elő. Legalább egy tucat műfaj uralkodik a színpadon. Elegyes közönség – vegyes fogadtatás. A különböző kor. s e kétséges reményű produkciójukra látatlanban hirdetnek bérletet. viselkedésben és tudásban társasági elfogadottságot szerezni. Nemesembernek akart látszani: eleganciában túltenni a legelegánsabbakon. Ritkán. A vándortársulatok és a népes szegénynegyedekben felállított kikiáltóbódék XVI. XIV. Rendező legyen a talpán. Az. a Don Juan a gépesített színház. lélektorzulást tett egyszerre nevetségessé és elgondolkoztatóvá. Így keletkezett az Úrhatnám polgár debreceni. Cléontenak kötelezte el magát. a színpadtechnikára épített látványos vígjáték. Covielle a segítségére siet: cselt eszel ki az apa rászedésére. az egész tanulás csak arra jó. s mint a szultán fiát mu- DISPUTA Lépcsők 66 . annak rendje és módja szerint meg is kéri a kezét. Ekkor. külön még a hősi pásztorjáték és a hősi vígjáték. Kortársunk. filozófiatanárt fogad. Gazdáját török basának öltözteti. Jourdain. Az. hogy a vadászmulatságot kiszolgáló színészek közvetlenül juthattak az uralkodó színe elé. vendégszereplésben. Molière a francia klasszicizmus fénykorának kortársa. súrlódásukból vagy párhuzamosságokból származó allúziók és abszurdumok. a balett. A mai szisztémából hiányoznak a fokozatok. a Víg moziban tartott előadása is. a király előtt. Molière több művében megfigyelhetjük. a Döbrögi Az Úrhatnám polgár az ősmodern vígjáték magasabb rendű drámai formáját jelenti.

a török szultánfi ceremóniamestereként fellépő inasa. A hókuszpókuszokkal előadott mamamusi-avatás után önfeledten élvezi a pompás balettet. Az Úrhatnám polgár dramaturgiájából következik. Ha lennének is. A Nemzeti Színház 1979-es. Akkori alakításában. bár 1769-ben az egri jezsuita gimnázium már játszotta Fennhéjázó és maga sorsával meg nem elégedő embernek bolondsága címen. Szerepének magva a divatbemutató. Lepusztult pitvar. fehér. Régi komédiahagyomány a szolgák szere- peltetése. amelyet előkelő vendégei tiszteletére rendezett. aki csak azért jött.tatja be. Ez a jellemhiba egyre inkább elhatalmasodik és veszélyezteti a környezetében élők saját bolondságát: le fogják győzni. Molière-nél a fiatalok a legkevésbé megrajzolt alakok. Olyan alakot mintáz. hogy egymást szeretik. hogy a bolondját járatták vele. Kocsis: Döbrögi. amit célba vesz. hogy az álszultánfi mamamusivá (lovag) is kinevezi. A Jourdainek leggyakrabban a fiatal szerelmesek addig biztosnak látszó jövőjét rombolják szét. hogy belénk csap a képzet: nosztrifikálva van a koncepció. Jourdain úr környezete Tiborc-barna. hogy meghallgassa az ébresztő pasztorált. Az előkelő kérőnek Jourdain örömmel adja oda a leányát. Száraz Dénes. s addig-addig nézzük. mintha a Lúdas Matyiból lépett volna elő. Barokk-kék köntösben villan elénk a kortinával és rivaldával jelzett belső színpadon. A közönség A levélbomba című produkció Polgármestereként ismerhette meg. Sejtelme sincs róla. Lassan. alamuszi. Zsámbéki Gábor rendezte emlékezetes előadásában Kállai Ferenc játszotta Jourdain úr szerepét. zöld alsóviselet. minden húrt hitelesen pengetett. amit elénk varázsol. Az oktalan dölyf. nehezen tört utat Magyarországon a szerző és a darab. majd fogadja jeles tanárait. Személyiségük abban merül ki. Számukra alakítja ki a díszlettervező. Nyíltszíni öltözködéseinek jellegzetes kelléke: a bordó. Gyarmathy Ágnes – szimultán díszletezés – a meghatározó. A Nemzeti Színház csak 1882-ben mutatta be. Itt ébrednek reggel a tanítómesterek (a vívó odaereszti a tükör tövére a test éjjel felgyülemlett DISPUTA Lépcsők 67 . pláne. Debrecenben Kocsis Györgynek jutott a feladat. hogy – a plánum áldozataiként – szolgasorba kerülnek a fiatalok. és Jourdainné asszony is. hogy Lucit feleségül vegye. a cinizmustól a rettegésig. a kifejletben majd eloszlanak a naivak kétségei: Cléonte-nak. és meg fogja érdemelni a sorsát. az urának behódoló szolga (Hekler Melinda ügyes villanása). Egyik típusa. Most – a gigantikus szerepben – szűkebb a játéktere. s – a beszédgyakorlat pillanatában – nehéz lett volna nem felismernünk Jourdainban Kádár Jánost. törött tükör által – homályosan. A másik típus a lusta. egészen a belső színpad mögé. s a fiatalok boldogulását segíti. a stupid hiszékenység mögül nem csillan elő az esendő ember. A trikolór – így kívánja a cselekmény – visszatérő motívum. nagyobbik játékteret: biztosítja a barokk mozgalmasság pályáját. Veszélyes anyag! A sokszoros tükörrendszerben. roppant mulatságosan fordul át önmaga ellentétébe minden. plebejus józanságával áll szemben urával. ahová némi bepillantást nyerünk egy hatalmas. aki a jellemvonásában eredendően (gyári hiba) tér el a józan ész kívánalmaitól. a bumfordi agresszivitás. a maga természetességével.

Csokonai Színház. Felvonultat egy alkalmi zenekart. s valami talányos folyadalommá nyákosítja a játékot. egy gyermekkórust s négy operatagozati magánénekest. ami a szerzőnél a tehetős polgári valóság alaphelyzete. Rendezte: Almási-Tóth András. A francia pompadússág paródiájának hatását fokozandó süllyeszti déldigó leprává azt. Juhász Árpád (Tánctanár) alakításáról azt mondhatom. ritmusa. Révész Béla (Zenetanár) külön érték. amire a képesítésüket szerezték. A színészektől is elveszi az eredeti énjüket: Dobos Judit (Jourdainné) indignált madám. Nem csak az övéket. Az ő példás passzivitásuk eredményezheti. talán csak ő személyesítette meg egyedül ebben az elrajzolt világban a molière-i szellemiséget. alapvetően vonzza a szöveg zeneisége. ahogy keverednek a műfajok: ugrál köztük ide-oda. amikor az igazhitűek kara átveszi a hatalmat az ő pasztoráljai fölött. Rendezett már prózai előadáson kívül bábjátékot. Víg mozi) Balogh Tibor DISPUTA Lépcsők 68 . itt csókolózik szenvedélyesen az úr lakosztálya sarkán a két szolgálólány. hogy partnereik lényegi önmaguk lehetnek. Borombovits Ágnes (Luci) és Bakota Árpád (Dorante gróf) a semlegesneműség bajnokai. cserélnek partnert az éj világánál a diszkósan vagány szerelmesek. ha Nicole-nak orra vérét folyatják a gazdája rúgása nyomán. A rendezőnek aligha volt egységes víziója Molière darabjáról. részint – progresszív instrukció híján – képtelenek. az eddigi legélvezetesebb teljesítményét nyújtja. A legjobb tudásuk szerint nyújtják azt. Mondjuk. hogy Molière ősmodern játéka rekonstruálódjék/ rehabilitálódjék a keze nyomán. szenved el erőszakot a mazochista Nicole. akkor a szerelme hasra rúgó mozdulata sem lehet szimulált. operát. Lapis Erika (Nicole) multiszexuális boszorka. A prózavendégek illemtudóan viselkednek. s éppen akkorra részegedik le. Ha exponált helyzetbe állítunk egy tükröt. Törekszik arra. Diszkrét kortyolgatással indítja az előadást. Baranyi Péter (Cléonte) vérbő moszlimként hódít – ő nyeresége lehet a társulatnak.nedveit). Az utóbbira részint alkalmatlanok. ágál narkósan a szakadt fazonú nagyasszony. mutatja. (Molière: Úrhatnám polgár [Comedie-balett]. Almási-Tóth jelesen dezorganizálja. A debreceni előadás műfaját (stílusát) is „Comedie-balett”ként határozza meg. akkor abba nem szabad csak egyetlen alkalommal belenéznie valakinek (és a sor folytatható). s a legnagyobb igyekezettel próbálnak megfelelni a vendéglátói elvárásnak. színpadi hangjátékot. A diagonális perspektíva ilyetén kitöltése mégsem anynyira a felfogás miatt elégtelen: súlyosabb vétség a játék következetlen stílusa. hogy a könnyed és sikamlós barokk alapjátékot drabálisan groteszk elemekkel igyekszik turbósítani. táncot. operettet. Vékony Anna (Doriméne grófnő) dinamikusan fád. hogy a szvitjükben színészként megfeleljenek. Érdekeli. Almási-Tóth András a műfajokban kéjjel tobzódó rendező.

anatómiai pontossággal és a kiontott vér. itt a regionális hegemónia nagyon is aktuális. hatvanéves szerb énekmondó rögtönzött eposzát. kibuggyant zsigerek élményszerűségével fest le. mely a harcost hérosszá avató. hogy úgy hömpölyögtesse egymás felé ezeket a seregeket. az egyéni sorsokat maga alá gyűrő kérdéseként tematizálódik. Minthogy azonban Akhilleusz haragjának bemutatása önmagában is egész estére való anyagot szolgáltat. A soha nem látott méretű argoszi sereg viselt dolgai és Trója megrendítő pusztulása ugyanis mindennél alkalmasabb a közönség fölzaklatására. az elsősorban szerkezeti erényeinek: utolérhetetlenül kerek cselekményívének. ennek tragikus feszültsége a film során csupán néhányszor ingerli katartikus érzésre a tömegjelenetek irdatlan méreteivel elzsibbasztott elménket. Kierkegaard szerint tökéletessége abból a kivételes találkozásból fakad. hogy az átütőbb hatás kedvéért elrugaszkodjanak a néha túlzottan földhözragadt forrásoktól. hajlamos első látásra betoldásnak vélni – noha az eposz harmadik énekének. seregek fejedelme s a fényes Akhilleusz” már a partraszállás DISPUTA Pláza 69 Novák Zoltán Akhilleusz világa Wolfgang Petersen Trójája és a források . akik szerint a történet túlzottan át van írva és „köszönő viszonyban sincs az eredetivel”: a kosztümös történelmi film hollywoodi mesterei mindig följogosítva érezték magukat arra. a tágas. mely egy kis novellában. az alkotók épp csak a háború előzményeinek és előkészületeinek. a produkció ugyanis – a kosztümös kalandfilmek közönségének monumentalitás iránti igénye miatt – inkább a trójai síkon zajló küzdelem történelemformáló jelentőségére helyezi a hangsúlyt. hogy a délszláv hősköltészet hagyományos formula kincséből lépésről lépésre fölépítse kötött metrumú művének bonyolult cselekményét. Az Iliász legjellegzete- sebb vonása a teljes szövegének döntő hányadában ábrázolt kézitusa.” Ennek pedig látványosságának dacára kevés köze van a Homéroszt igazán foglalkoztató egyéni kiválósághoz. Néhány epizódja furamód megtévesztő: Parisz és Menelaosz párviadala olyannyira a filmbéli karakterekhez van szabva. A hagyomány szerint tíz hosszú évig tartó ostrom így villámháborúvá rövidül: „Atreidész. az alkotók döntését műfaji és koncepcionális okokból mégis szükségszerűnek kell tartanunk. nehezen tudom megérteni a film azon bírálóinak véleményét. illetve a város csellel való bevételének tudtak rajta kívül helyet szorítani nyilván korlátozott terjedelmű filmjükben. a megszámlálhatatlan extrát és komputerizált különleges effektet. mely Homérosz eposzának csak a horizontján jelenik meg. A moziban a Trója alatt harcoló tömegek nagy műgonddal megkoreografált és számítógéppel kidolgozott összecsapásait látjuk: „A filmet fényképező Roger Pratt arra használja a széles vásznat. Hogy nehezen emészthető műfaji sajátosságai ellenére az Iliász máig eleven tudott maradni. A terjedelmes eposz tengelyét egy olyan történet: Akhilleusz haragja alkotja. bár némileg más motívumokkal operál. A dalnok reggelenként két órát és délutánonként két órát töltött azzal. ez a fő témája. melyet Homérosz finom grafikai érzékkel. A film inkább a fő szál köré szőtt csatajelenetek visszaadásában van híján az autenticitásnak. Ez teszi lehetővé a Trója című monumentális filmföldolgozás szövegkönyvét jegyző David Benioffnak. szemtől-szembe vívott párviadalban kovácsolódik. A Trója szerintem visszafogottabb az önkényes változtatások tekintetében. hogy a történet belső magvát alkotó Iliász-sztori „világpolitikai” dimenziója. mint sok klasszikus. A Trója cselekményének a mítosz eredeti tartalmától föltűnően messze kanyarodó fejleményei részben épp abból fakadnak. hogy benne az epikus forma a vele legadekvátabb mondanivalót közvetítheti. Mai fogalmaink szerint ebben az előadótól és közönségétől egyaránt feszült figyelmet és összpontosítást igénylő művészi szituációban született Homérosz két klasszikus hőskölteménye is. nyílt tengerpartot.Milman Parry. az orális költészet összehasonlító vizsgálatának megalapítója 1934ben két héten át hallgatta egy írástudatlan. és napjaink könnyebb befogadhatóságot ígérő vizuális kultúrájába is sikerrel transzformálható. hogy akiben csak homályos kép él az Iliászról. Az Iliász hőseinek legfontosabb mozgatórugóját jelentő kihívás: személyesen mérkőzni meg egymással. hogy érdemi változtatás nélkül és a kulcsjelenetekben olykor szöveghűen adja vissza Homérosz művének központi cselekményét. kiegyensúlyozott kompozíciójának köszönhető. Bármilyen csekély is ez az arány az eposz eredeti fölhozatalához képest. tehát a forgatókönyvírók számára legkezelhetőbb és leghálásabb nyersanyagot biztosító műfajban is elbeszélhető lenne. akár a szökőár óriási hullámait. Bevallom.

de a szegényes sötét korról szólnak. Sajnos a hőskor görög királyainak palotáiról adott epikus beszámolók több ellentmondástól szenvednek annál. a Hektór halotti torának tartamára kötött fegyvernyugvás alatt pedig már a falovat ácsolják az achájok. Aiász például elesik Hektór kezétől a kettejük közti. de alig dokumentált események hihető és plauzibilis bemutatása érdekében meg kellett küzdeniük azzal a számos ellentmondással. szorosan az eposz leírásához tartották magukat. Homérosz nemzedékének már csak igen homályos fogalmai voltak a harci szekeres viadalról: a járműre magára még emlé- keztek. anyagi civilizációjának vizuális reprezentációja nyomja rá bélyegét. Akhilleuszt viszont csak Trója bevételekor teríti le nyilával az ostromot szintén megérő Parisz. A trójai oldalról alázúduló nagy lovassági roham a produkció talán legfájóbban anakronisztikus jelenete. „amelyekről úgy tudták vagy úgy hitték. melyek a mükénéi korszaknak az eposzokból és a régészeti leletekből kirajzolódó képe közti nagyfokú különbségből származnak. a csatajelenetek ábrázolásából azonban – következetesen archaizálva – kihagyja a költő: a lóhátról vívott harc „a VIII. Ez a vonal azon kevés mozzanatoknak egyike. A sűrítés jól bevált dramaturgiai eszközének legtipikusabb példája azonban Khrüszéisz. és ezzel párhuzamosan az. A szálak egymásba torlódásából származó dramaturgiai feszültség a ludas a mitikus elbeszélésen végrehajtott több szembeszökő változtatásért. eredetileg döntetlennel és fegyvercserével végződő örök rangadón. egyaránt elsüllyedt világ képi reprezentálása között megtalálják azt a finom egyensúlyt. ott azonban lekászálódnak róla. mintsem. ami rendben is lenne. annak társadalmát. Az Iliász hősei szekerükön hajtanak ki a csatamezőre. meghaladta képességeiket. és gyalogosan vívnak meg ellenfeleikkel. Briszéisz és Kasszandra figurájának egyesítése a főhős rabnőjének szerepében. aki egyszersmind Apollón papnője és a királyi család tagja. a nyilvános terek színei és hangulata. mely egyiket sem hamisítja meg bántóan. A történelmi játékfilmek képi világára mindenekelőtt az ábrázolt kor objektiválódott kultúrájának. de a róla vívott küzdelem módjára már nem. század olyan intézményeinek vagy szokásainak” sorába tartozott. a föladat azonban. A homéroszi jelzőkbe és hasonlatokba belopódzik ugyan a lovaglás friss (archaikus kori) tapasztalata. hogy egy film látványtervezője alapul vehetné őket. ha – mint Peter Green megjegyzi – a „lóbetörő Hektór” epithetonját viszont nem interpretálják oly szertelenül túl. lelki beállítódásáról tanúskodnak. úgy tűnik. hogy viszonylag új keletűek”. az épületbelsők kiképzése. melyek Petersen Trójájában a mükénéi korra vonatkozó modern archeológiai és történeti kutatások eredményeit képviselik. Moses I. A városok látképe. A film készítőinek a három évezreddel ezelőttre datált. hogy a trójai harcosok hettita fegyverzetet viselnek. mindennapjait ábrázolják.70 estéjén „szétváltak civakodva”. A film készítői ebben nem kívánták kiigazítani nagyra becsült forrásukat. Tagadhatatlanul óriási kihívást jelentett a film látványtervezői számára. a berendezés és a használati tárgyak jellegzetes stílusa mind-mind a kor szellemiségéről. kultúráját. A „daliás idők” Homérosz számára már ködbe vesző történeti szituációját villantja föl viszont az Ilionnal szomszédos Hettita Birodalomra mint világpolitikai tényezőre tett néhány utalás. „A homéroszi pa- DISPUTA Pláza . nagy horderejűként számon tartott. A gazdasági és politikai élénkülést hozó archaikus korszak hajnalán működő aoidoszok (énekmondók) örökölt formulakincse ugyanis a saját és hallgatóik emlékeiben még élő közelmúltat idézte meg „ősi idők” gyanánt. hogy a két. vagy VII. Finley Odysseus világa című kiváló könyvében egyenesen azt állítja: bár az eposzok a dicső mükénéi korban játszódnak.

lota központi épületrészei az i. e. 1. évezred elejéről [vagyis a sötét korból] valók, míg arányai, bonyolult szerkezete, a tömör arany-, ezüst-, elefántcsont és bronzdíszítmények a képzelet szülöttei; így próbálták meg a költők, hogy azokat a szánalmas épületeket, melyeket ismertek”, de a hőskorhoz méltatlannak tartottak, „az öröklött formulák segítségével olyasvalamivé emeljék, amit nem láttak ugyan maguk előtt, de amiről azt képzelték, hogy illik a héroszokhoz.” A Trója stábját sem lehetett egykönnyen zavarba hozni holmi többértelmű tájékoztatással: ők is jól bevált formuláikra, esetükben a hollywoodi filmművészet mindig kéznél lévő konvencionális antik díszleteire hagyatkoztak. Az eposzok világának megelevenítésére láthatólag magától értetődőn és aggálytalanul alkalmazott „keverék (…) egy fényűző és javarészt semmitmondó középületekből álló, barokkos seholsincsország, melyben híre-hamva sincs piszoknak, boltoknak, a hétköznapoknak.” Peter Green ókortörténész a díszlettervezők bűnét azért tartja megbocsáthatatlannak, mert a régészeti föltárások nyomán ők már – szemben a fantáziájukat jobb híján szabadjára engedő aoidoszok lehetőségeivel – ismerhetnék eléggé a mükénéi kor anyagi kultúráját és magát Trója VIIa-t is ahhoz, hogy a mozivásznon autentikus képet közvetítsenek róla. Bevallom, én nem tartom ilyen súlyosnak ezt a mulasztást. A mintául veendő leletegyüttes, a hisszarliki dombon föltárt település ugyanis nyilvánvalóan különbözik az Iliászban ábrázolt Trójától: nem található benne fellegvár, szerény méretei és rozoga házai is inkább nyomorúságos erődnek mutatják, mint egy nagy hadjárat fényes zsákmánnyal kecsegtető célpontjának. Az igazság az, hogy a Homérosz megfestette „világok harcának”, melynek arányait a költő tudatos művészettel növeszti óriásivá, hőseinek igyekezetét az emberiség egyetemes ügyévé magasítandó, nem méltó színtere a valóságos Ilion. „Trója (…) ho-

rizontálisan is, vertikálisan is az eposzi világ középpontja lesz: falai alatt nemcsak hogy két földrész, de az istenek és az emberek két eltérő létrendje is csatázik, mikor pedig az utolsó énekekben az elemek is beavatkoznak az öldöklő küzdelembe, az Ilion körül folyó harc már-már kozmikus méreteket ölt.” Petersennek ebből a szempontból nem volt választási lehetősége: az eposz hatalmas dimenziói kikerülhetetlenül igényelték a monumentális helyszínt, ha nem is a joggal bírált egyenkosztümben. A trójai háborút epikussá növesztő hagyomány azzal a dramaturgiai problémával is szembesítette a film alkotóit, hogyan adjanak hihető és meggyőző színezetet az előzményként számon tartott nőrablási história súlyos fegyveres konfliktussá fajulásának: fönnállt ugyanis a veszélye, hogy a modern és szkeptikus nézősereg nem találja elegendő motívumnak ilyen nagy hadi vállalkozás megindításához egy elcsábult asszony visszaszerzésének királyi szándékát, és még kevésbé a kegyetlen és pusztító ostrom kiállásához a nő megtartásának hercegi vágyát. Az egyiptomi papok elbeszélései alapján már Hérodotosz is azt valószínűsítette, hogy Helené nem volt a várban, máskülönben a városukért aggódó és a háború borzalmaitól megcsömörlő trójaiak legkésőbb Priamosz néhány fiának eleste után, Parisz szexuális igényeivel mit sem törődve, kiadták volna az argosziaknak. Az értelmezési nehézség abból fakad, hogy a casus belli leírása jelentőségben és súlyban nem tartott lépést a harctéri események nemzedékről nemzedékre gigászibb méreteket öltő bemutatásával. A sérelemre adott válasz azonban még a ma olvasható, fölnagyított verzióban sem szakad el a korabeli realitás talajától, melyben az egymással versengő közösségek sok mindent hajlandók voltak kockára tenni bizonyos anyagi erőforrások birtoklásáért. Minket csal meg a románcokra túlságosan fogékony emlékezetünk, amikor kirostálja az eposz információi közül „azt a zavarba

DISPUTA Pláza
71

72

ejtő hagyományt, hogy a Helenét megszöktető Parisz értékes kincsek csinos készletét is magával vitte, és hogy a háborút valójában azokért az ellopott becses javakért indították, melyek közé Helené is tartozott”. Úgy tűnik, a trójai hadjárat mondaköre is egy közönséges zsákmányszerző portyából nőtt ki, melyre a tőlük elragadt ingóságok visszaszerzéséért vállalkoztak részvevői. Valamely szokványos akció fölmagasztosítása – mint a középkori Rolandéneknek a krónikákkal való egybevetése bizonyítja – általános tendenciája a hősköltészetnek. Ez egyszersmind magyarázatot adna Helené rejtélyes szerepére, mely már az ókoriaknak is sok fejtörést okozott: hogyan lehetséges, hogy a hűtlen asszony a miatta vívott, tömérdek szenvedéssel járó háború után, mintha mi sem történt volna, komolyabb feddés vagy büntetés nélkül éli világát egykori férjének oldalán. A történeti szemléletmód beláttatja velünk, hogy a nőért viselt háború megértéséhez nem visznek közelebb a romantikus szerelemnek és a bosszúvágyó féltékenységnek modern korokban evidens fogalmai. A Menelaosztól elrabolt kincsek – a gyönyörű asszonnyal együtt – presztízsjavak voltak, a dicsőség szimbólumai: birtoklásuk a férfi kiválóságát bizonyította. Márpedig „nem szoktuk a visszanyert trófeát elpusztítani; inkább mutogatjuk”. Ezért találkozhatott még a Spártában atyja után tudakozódó Télemakhosz is Helenével, amint férjének vendégeit kedélyesen trójai kalandjaival szórakoztatta. Petersen stábja úgy oldja meg a mitikus motívumrendszernek és a hadjárat nagy volumenének összeegyeztetését, hogy elválasztja a háború stratégiai célját kirobbantásának ürügyétől. A bonyodalom ilyen kibontása – talán éppen banalitása miatt – plauzibilis az egyszerű néző szemében: a hatalommániákus Agamemnón, miután birodalmát a görög szárazföld egészére kiterjesztette, legnagyobb riválisával, a kis-ázsiai partvidéket uraló Ilionnal akar leszámolni, amire jó alkalmat nyújt öccsének, Menelaosznak becsületén a trójai herceg által ejtett csorba. A film Agamemnón parancsával hadba hívott csatlós királyságok armadájának láttatja az akháj sereget. Van-e ennek valóságalapja? Az eposz szerint Mükéné királya primus inter pares a Trója ellen toborzott koalíciós haderő élén, de régészeti bizonyítékok sem támasztják alá a mükénéi városközpontok birodalommá szervezését. Az elképzelés mégsem egészen légből kapott: az eposzok kritikai olvasatában már a klasszikus történetíróknál

fölmerült. „Véleményem szerint – spekulál Thuküdidész – Agamemnón azért tudta megszervezni – nem is annyira szívességet kérve, mint inkább kényszerrel – ezt a hadjáratot, mert annyi mindent örökölt, s nagyobb tengeri ereje volt, mint a többieknek.” A háború hódító célzata viszont fölborítja azt az olyannyira csodált erkölcsi egyensúlyt, mely Homérosz pártatlan ábrázolásában a szembenálló felek viszonyát jellemzi. Ha az egyszerű harcosok kölcsönös tisztességéhez nem férhet is kétség, az agresszort – Trója több prominensének fölmentésével párhuzamosan – elmarasztalja a forgatókönyv-írói igazságszolgáltatás: büntetésből nem élvezheti tovább terebélyesedő hatalmát, mert Trója égése közben elmetszi élete fonalát Briszéisz tőrje. Ám hitvesének hasonlóan galád szándékait ismerve elmondhatjuk: Agamemnón nem sokat veszített. Rosszabbul járt nála Menelaosz, aki nemcsak az ostrom legizgalmasabb pillanatairól marad le, hanem Helenével együtt töltendő nyugdíjas éveinek is búcsút mondhat Hektór mélységesen iratellenes karddöfése miatt. Mindezt alighanem egy óvatlan megjegyzésért, melyben bátyja előtt kinyilvánítja: Helenét nem házasságuk megmentése, hanem a kegyetlen bosszú végett szeretné visszaszerezni. Akhilleusznak a „seregek fejedelmével” szemben táplált, az eposzban írtaknál jóval különcködőbbnek tűnő ellenszenve is részben abban gyökerezik, hogy nem respektálja Agamemnón birodalomépítő törekvéseit. A konfliktus mélyén pedig jelentős világszemléleti feszültség lappang, melyet a film – mintegy intellektuális csemegeként – figyelemre méltó módon tematizál is. A háború megindításának küszöbén a gyorslábú hérosz nélkülözhetetlenségét bizonygató Nesztór előtt a mükénéi király kifakad: saját nagy jövő előtt álló terveivel szemben Akhilleuszt a múlt emberének nevezi, akit saját hírnevének fényezésén, emlékének halhatatlanná tételén kívül semmi nem érdekel; legfőképpen nem a közösség, melynek magasabb rendű, az egyéntől áldozatokat kívánó céljait a király képviseli. A jelenet azt a döntő eszmei fordulatot előlegezi meg, mely a városállam kialakulásával köszöntött a vetélkedés fémjelezte hellén világra: a közösségi értékrend megerősödésével a hősi dicsőség nagyfokú önzése a polisz-polgár hazájának sikere iránti elkötelezettségévé és honfiúi büszkeségévé szocializálódott. A poliszt övező gloire az egyéni agónhoz képest egészen „más képességeket és erényeket kívánt meg: való-

DISPUTA Pláza

jában csak azáltal bontakozhatott ki, hogy megfékezte a héroszt, korlátozta vitézségének szabad gyakorlásában, márpedig a domesztikált hős éppenséggel ellentéte a hősnek.” Ez az ellentét frusztrálja úgy az argosziak vezérét: Brad Pitt Akhilleusza – talán a letűnő hőskor utolsó mohikánjaként – nem engedi idomítani magát. Ez a mozzanat arra hívja föl figyelmünket, hogy a mozivásznon megformált karakterek nem mindegyike a hőskor hátteréből emelkedik ki: a Brian Cox alakította Agamemnón például a maga Nagy Sándort idéző, Ázsia ellen törő imperializmusával jócskán megelőzi saját korát. A védősereg vezére, az eposz szerint olthatatlan dicsvágytól fűtött „sisakos, deli Hektór” pedig Eric Bana megformálásában a haza önfeláldozó szolgálatának a klasszikus korba illő képviselőjeként köszön vissza a filmkockákról. Különösen kidomborítja patriotizmusát az achájok partraszállása előtt Akhilleuszéval párhuzamosan elhangzó, katonáihoz intézett buzdítása. A két beszéd, melyek Thuküdidész módszerére emlékeztető módon összefoglalják a megvívandó ütközet célját és jelentőségét, a kontraszthatás révén érzékletesebbé teszi a film jellemábrázolását. Míg Akhilleusz személyes vitézségük örökké emlékezetes bizonyítását várja myrmidonjaitól, Hektór szülőföldjük és családjuk megvédésére szólítja föl városának hadra fogható férfiait. Ennek kétségtelenül vannak retorikai előképei az Iliász szövegében: Hektór olykor azzal próbál katonáinak lelkére hatni, hogy vérüket nem hiába: hazájuk védelmében hullatják (pl. XV., 494–498.). A film azonban még ennél is tovább megy Hektórnak a héroszi világból való kiemelésében: több jelenet a bölcs előrelátás szószólójaként, felelős államférfiként mutatja be a trójai herceget. Ennek során Benioff attól sem riad vissza, hogy visszájára fordítsa az Iliász egyik epizódját. Az eposzban a trójai Púlüdamász az óvatosság megtestesítője: Akhilleusznak a harcmezőre való visszatértétől félve arra inti a védőket, hogy a hadiszerencse ettől várható megfordulását ne a nyílt síkon, hanem a vár biztonságot nyújtó falai mögött várják be, különben irdatlan veszteségekkel számolhatnak. „Ez volt a sikerhez vezető óvatos út, és Hektór a legnagyobb türelmetlenséggel fogadta, mivel nem a dicsőség útja volt.” Hőshöz méltó válasza így hangzott:
„Púlüdamász, sehogyan sem szólsz kedvemre e szókkal; azt akarod, hogy mind húzódjunk vissza a várba. Hát nem volt-e elég kuporogni a bástyafalak közt?

(…) rajta azonban, amint mondom, mind úgy cselekedjünk! (…) görbe hajók mellett verjük föl a vadszivü Árészt. Mert ha valóban harcot kezd a hajók közelében hős Akhileusz, neki árt csak majd ez a vágya: előle nem futok én a zajos harcban, de kiállok elébe: és lehet az, hogy győz, de lehet, hogy győzök erőmmel (…).

Hektór később belátta meggondolatlanságát, de számos bajtársának ebből fakadó lemészároltatása után becsülete azt diktálta, hogy maga is életre-halálra megvívjon Akhilleusszal. Pedig ekkor már egyenesen városának megmaradását kockáztatta: atyja hosszan kérleli, hogy Trója legfőbb védőbástyájaként továbbra is a falakon belülről irányítsa a védelmet, Akhilleusz kezétől elesvén ugyanis kiszolgáltatná Iliont a király által élénken vizionált katasztrófának. A herceg azonban inkább a dicső halált, városának és népének ezzel járó pusztulását választja, mint hogy együtt éljen a gyalázattal. A Hektór képviselte értékvilág és magatartásminta az Iliász ábrázolásában tehát

DISPUTA Pláza
73

74

nem különbözik jelentősen a hervadhatatlan hírnévre törekvő Akhilleuszétól. A film azonban, mint utaltam rá, Púlüdamász szerepkörével ruházza föl „Priamosz ragyogó fiusarját”: Hektór az általában túlzottan elbizakodott trójai vezérkarban – a városa iránti aggodalomtól vezérelve – a megfontoltságot és körültekintést szorgalmazza. Ennek legmeghökkentőbb példája, amikor azért nem támogatja egy hajnali támadás tervét, nehogy a széthúzó akháj tábor a veszély éreztén ismét összefogjon, és Akhilleusz visszatérjen a harcmezőre. A bátorság hősi ideálját itt „a társadalmi kötelezettségnek” és felelősségtudatnak olyan eszméje váltja föl, amely „alapjában nem héroszi. Egy új tényező, a területi közösség megjelenését tükrözi” – vagyis újfent erre a későbbi történeti fejleményre és a rá jellemző világszemléletre bukkanunk a filmben. A heroikus individualizmus és a patrióta buzgalom összeütközéséből itt még az elsőt képviselő Akhilleusz kerül ki győztesen. Később, amikor a „közösség lassan központi szerephez jut a görögök életében, a hérosz gyorsan eltűnik a színről, mivel a hősi dicsőség merőben személyes ügy volt, önmagáért igyekeztek megszerezni”. Így változott meg a polgárokból sorozott hadseregek megjelenésével a katonák harci szelleme is: egyéni vitézkedés helyett hazájuk oltalmazására fogtak fegyvert és nevével ajkukon estek el – s ebben példaképeik lehettek volna a film Hektór vezette trójai védői.

Nemcsak klasszikus és hellenisztikus kori karakterek lopóztak azonban a film szereplőgárdájába: a produkciónak kifejezetten modern figurái is vannak, mindenekelőtt Helené és Parisz. Az ő jellemük és viselkedésük aktualizáló átértelmezését a forgatókönyvíró arra használja, hogy cselekedeteikkel tovább szője a bonyodalmat azokban az epizódokban, melyekben ez a feladat eredetileg a mozivászonról száműzött istenekre hárult. A deus ex machina kiiktatása egy történelmi kalandfilmből természetesen még akkor sem botránkoztathat meg senkit, ha a sztori alapjául szolgáló műnek szerves részét képezi. A mondakör számos eleme már Homérosznak is inkább tehertételt jelentett: így például nehéz volt józan ésszel elfogadni, hogy a hatalmas és gazdag város pusztulását végső soron három hiú és irigy istennő versengése okozta; Parisz ítéletére ezért csak egyetlen obligát utalást tesz a költő, azt is az utolsó énekben. (XXIV. 27–30.) Az eposz cselekménye azonban összeomlana az isteni beavatkozás elhagyásával, mint ahogy szétesne a hősök lélekrajza és viselkedése is: az ostoba vagy más módon meglepő tetteket ugyanis az olümposziak közvetlen befolyásának tulajdonították. A szokatlan cselekedetek motivációjához szükségképpen a transzcendenciát kellett segítségül hívni egy szigorúan kötött magatartásmintázatot intézményesítő társadalomban; mélyen empatikus megértésük azonban semmilyen nehézséget sem okoz napjaink pluralizált életstílusok együttélésére berendezkedő világában. Ezt használták ki a Trója készítői, amikor a két legrejtélyesebb figurát: a három földrészt ujja köré csavaró, világszép Helenét és a valószínűleg két alak összegyúrásából keletkezett PariszAlexandroszt úgy vitték színre, hogy bennük a mozinézők könnyen „korunk hőseire” ismerhessenek. Helenét eszerint nem azért tudja elcsábítani a trójai királyfi, mert Aphrodité ellenállhatatlanná tette őt a szemében, hanem mert rossz házasságából ígér menekülést az ifjú őszinte szerelme. Benioff minden eszközzel igyekszik fölmenteni az asszonyt, ha az őt megszemélyesítő Diane Kruger elbűvölő tekintete esetleg nem volna ehhez elég: gyerekfejjel adták hozzá Menelaoszhoz, aki egy érzéketlen tuskó, mellesleg maga is csapodár. Később a nő bevallja, hogy bár nagyra becsüli volt férjének harci erényeit, mégis: „házasságunk minden napján a tengernek akartam menni”, ugyanis nem diadalmas hősre, hanem: „olyan férfira van szükségem, aki

DISPUTA Pláza

Az utóbbinak három példája van. Az ostrom diadalmas befejezését előlegezik meg Agamemnón testvéréhez intézett szavai: most megdobtak ezek. hol vitéz íjászként föllépő férfit a film húszévesforma. tiszta-bor áldozatunk. a házasság iparművészeti feladat. és ez teszi visszavonhatatlanná a Trója végső pusztulásáról hozott magasabb döntést azáltal. A civilizáció világvárosi irodalmának tipikus hősnőjéről írja Spengler. és az lesz a legfőbb probléma. kifejezetten szerencsés. Hogy bekerültek a forgatókönyvbe. aki azonban illúzióinak fogságában hajlamos erkölcsi teherbírását meghaladó föladatra vállalkozni. melylyel a miatta kirobbant háború szörnyűségeit kívánja elhárítani a harcoló tömegek feje fölül. így egy „Ibsen utáni” nő beszél. bár kissé szerencsétlenül küzdő Pariszból farag tehát – isteni segítség híján – az életet becsületénél is jobban szerető. Ilyen az a Menelaoszhoz intézett kihívása is. mely a Trója dramaturgiáját működteti. üdvözlendő döntésnek tartom: azt tanúsítja ugyanis. az asszonyaikkal. a háborút kiváltó asszonyrablásra. a háborúban való részvételéről hozandó döntéséhez édesanyjától kér tanácsot. az adott kéz. Hektórnak a halálfélelemtől reszkető testvére melletti szószegő kiállása tehát a rosszindulatú Athéné békebontásra fölbujtó közbeavatkozását helyettesíti a filmben. hogy a stáb minden. Csakhogy a bárányvér sose hasztalan és nem az eskü. Az Iliász harmadik éneke. Mert ha olümposzi Zeusz véghez nem vitte ma tüstént. végül az életének elorzására Parisztól kilőtt első nyíl a nevezetes. amit a vértezetére tett utalással hárít el. hogy csupán az egyébként szeretetreméltó Parisz gyönge jelleme teszi elviselhetővé a mai mozik közönsége számára a férfias virtus egész estés. néhol bizarr vagy kommersz változtatás ellenére tisztelettel és alázattal nyúlt a háromezer éves.mellett megöregedhetek”. a Helené ölében rá váró örömökhöz a vetélytárssal szembeni helytállás kárára is ragaszkodó puhányt a forgatókönyv. isteni ármánykodásnak köszönhetően – a trójai Lükaón Menelaoszra kilőtt nyila kezdi újra az egyező akarattal beszüntetett háborúskodást. Még az is lehet. – A vitézül. kenetes hálótermébe” röpíti. hogy – igaz. mellyel egzisztenciánk méltóságánál és értékénél rendszerint többre becsüljük annak puszta fönnmaradását: megélhetésünket. A mellőzött istenvilág egyébként két formában mégis megjelenik a filmben: egyrészt mint a kultusz és a hit erősödő kételyekkel fogadott tárgya. hogy „gyermekek helyett lelki konfliktusai vannak. aki a sekély tengervízben kagylót gyűjtögető alakjával és jóstehetségével akár Thetisz istennő is lehetne. . melyben holmi nőkért háborúkat indítottak. Enyhe történeti érzékkel is világos. de a halál jéghideg leheletét nem bírja kiállni. Míg az első jelenet nyilvánvalóan azt a célt szolgálja. a másik kettő minden további nélkül elhagyható lett volna. DISPUTA Pláza 75 De minek felel meg Parisz gyáva megfutamodása? Az eposzban bizony Aphrodité menti ki szorult helyzetéből a derekasan küzdő királyfit azáltal. a két bajvívó kapcsolatát ismertetve. sarkán található inat fúrja át. s igaz eskünk sárba tiporták. fontos szerkezeti csomópontot képez: ez utal ugyanis vissza. megalázkodni kész természetére. hogy a felek »kölcsönösen megértsék egymást«”. szélesvásznú tobzódását. Minthogy a féltékeny spártai király nem tágít. Hektór csak az ő – adott szavának megszegését jelentő – megölésével védheti meg becstelenné vált testvérét. naiv és jóindulatú fiatalembernek állítja be. hogy már a film elején rövidre zárja a nézőknek a csodás elemekkel kapcsolatos várakozását. hogy ködbe burkolva egyenesen „illatozó. a gyermekeikkel. mely az epizód eredeti változatát tartalmazza. A bonyodalom ilyen melodramatikus fölütése mindjárt közelebb hozza a nézőkhöz azt a távoli és különös világot. hogy ez nem az archaikus társadalmak fegyverrel rabolt vagy dús ajándékokért vett feleségeinek hangja. A fegyverforgatásban teljesen járatlan Parisz alulmarad a párbajban. Orlando Bloom a megszólalásig modern figurát állít elénk: mindannyiunk ráismerhet benne saját. s amiben bíztunk. Még tanulságosabb Parisz esete: az eposzban hol kényes piperkőcként. megteszi majd később: s bűnhődnek erősen a trószok mind a fejükkel. mindhárom Akhilleuszhoz kapcsolódik: egy érte küldött fiú állítólagos sebezhetetlensége iránt érdeklődik. és Menelaosz sújtásra lendülő kardja elől szégyenszemre bátyja lábához menekül. minden generációnak új – erkölcsi és művészi – inspirációt nyújtó történethez. másrészt mint finom utalásokkal előhívott mitológiai háttér.

De nemcsak a hős. hanem a régi szokások. század táján történt meg. és számon tartsák a nemzetség elágazásait. Az uralkodóknak sem új törvények megalkotása volt a feladatuk. A legendás múlt emlékével és különböző mítoszokkal átszőtt középkori világban élő emberek számára az egykor történt dolgok emléke a jövőtudatot is genealogikusan határozta meg: a továbbélő nemzedékek őrzik meg a földön neve dicsőségét és emlékét. hogy a korabeli íratlan erkölcsi kódex szerint a bosszú beteljesüljön. Már a korai középkorból fennmaradt teljes germán hősi költészetet áthatotta a halál utáni felmagasztosulás gondolata. a nemzetségi leszármazási történelmet. hiszen nemzedékek egész sora őrizte meg emlékezetében az egyénről és cselekedeteiről a környezete által kialakított képet. döntően a 13–14. amelyben ő maga és cselekedetei valóban megméret- DISPUTA Műhely Pósán László . majd a IV. A múlt genealogikus szemlélete határozta meg az egyén helyzetét. századi francia költeményben. A magánbosszúk végigkísérték az egész középkort. írott formában történő megőrzése is csak későn. De a középkori társadalom egyetlen tagja sem engedhette meg magának azt. „ Minden. hogy minden változás. mert a vitás ügyek során az érintettek családtagjaikon túl elsősorban távolabbi rokonaikra támaszkodhattak. szűkebb közösségekben a saját rokonság számon tartása mellett mások családi kapcsolataival is illett tisztában lenni. s a bosszúállás a legszentebb erkölcsi kötelességnek számított. ami változik. A középkori ember (különösen a nemes) mindenek fölé helyezte a saját jó hírét-nevét. a múltban gyökerezett. Általános volt az a meggyőződés. létezésének egyik fontos értelme tehát a hőstett. mely évszázadokon keresztül megszabta a régi korok emberének életét. és a későbbi nemzedékek elsősorban csak a dicső tettek emlékét őrizték meg. A szokásjog. a jogi emlékezet hivatásos letéteményeseinek külön társadalmi csoportja is kialakult. vérfertőző viszonynak minősült. ahol még a szokásjog és a régi törvények írásba foglalása. elegendő volt a tett elkövetőjének valamelyik családtagját is meggyilkolni. Egy írni-olvasni nem tudó világban a napi élet normáit. Nem kellett tehát feltétlenül magát a gyilkost megölni ahhoz. jogok védelme és betartatása. Éppen emiatt a helyi társadalmakban. múltból örökölt keretek és tartalmak határozták meg. Az óangol Beowulfeposzban például a következő olvasható: „Vigyen hát végbe vitézi tetteket / elhunyta előtt. Az egyén biztonsága ugyancsak elképzelhetetlen volt a rokonsági kapcsolatok ismerete nélkül. ehhez pedig ismerniük kellett a felmenő generációk egymásutániságát. így a nemes és dicső rokonság nélküli embertől nehezen várhatók el hőstettek. ez legszebb emléke / a hős harcosnak halála után”. magatartását. ahogyan fordítva is igaz: a vérbosszúk alkalmával a bűnösön kívül annak rokonságára is kiterjesztet- A ték a büntetést. hogy őseik híréhez és tetteihez méltón éljenek. lateráni zsinaton (1215) negyedíziglenire mérsékelt rokonsági fokon belül tilos volt házasságot kötni. A dicsőség tehát igazán a jövőben teljesedhetett ki. Európa legtöbb térségétől eltérően a skandináv kultúrákban. szabályrendszerét. társadalmi megítélését is. a dicső cselekedet volt. az ilyen kapcsolat bűnös. míg az ilyen elődökkel rendelkezők számára erkölcsi kényszerítő erő volt. hiszen a hetedízigleni. A középkori gondolkodás szerint az elődök tulajdonságai megismétlődtek az utódokban. s az életviszonyok szentnek tartott. hanem a mindennapi ember is hangsúlyos szerepet tulajdonított a jövőnek.Genealogikus múltszemlélet és kollektív emlékezet a középkorban 76 jelenre és a közeljövőre koncentráló modern társadalmakkal szemben a középkori emberek mindennapi életét elsősorban a múlt emléke és tisztelete szőtte át. hogy a magánháborúkban „baráti segítséget” tudjanak kérni. A családi-nemzetségi múlt ismeretét az ősi szokásjog meghatározó szerepén túl a keresztény egyház is ösztönözte. Mindenkinek ki kellett tudnia számolni a rokonsági fokokat. hogy ne ismerje részletesen legalább saját szűkebb és tágabb rokonságának a múltját. nemzedékről nemzedékre szájhagyomány útján öröklődött. újítás szükségképpen romláshoz vezet. veszít az értékéből” – olvasható például egy 12. értékrendjét egyaránt a kollektív emlékezet által őrzött. megtámadhatatlan rendjét jelentette. A földtulajdonnal kapcsolatos pereskedésekben például elengedhetetlen volt. hogy a felek fel tudják sorolni a birtokot felmenő ágon folyamatosan birtokló rokon nemzedékeket.

nemzetségüket távoli. század elején is élt a népi folklórban. az írást sokkal inkább úgy értelmezték. században Évkönyvében a világ teremtésével kezdte az események elbeszélését. Az epikus „geszták”. Ezek a néphagyományból táplálkozó. az Amalokról szóló történeteket. tekintélyes. a keresztény hit szent könyvei történelemkönyvek voltak. aki mögött sok nemzedék állt. sagák maguk is a folklór forrásaiból táplálkoztak. lovagok gondoskodtak genealogiájukról. A koruk eseményeit megörökítő krónikások például műveik bevezetőjében nagyvonalakban többnyire áttekintették a világ történetét. létező szöveget. nem kívántak szakítani a múlt által megszentelt hagyománnyal. Nem képzelték magukat önálló művészi alkotónak. faluról falura jártak velük hivatásos énekmondóik. hiszen egy írni-olvasni nem tudó korban és társadalomban csak így voltak megismerhetőek. a hősök eredetéről szóló családfák részletezései. A középkori hőskölteményekben vagy a skandináv sagákban gyakran szerepeltek a nemzedékek történetei. amely az elődök és az utódok ideje formájában mindkét oldalról közrefogta a jelent. A korabeli emberek ezeket minden bizonnyal nagy érdeklődéssel hallgathatták. hanem a társadalom minden rétegében. ami egyben a történelem ideje is. egyúttal mintegy „kódolva” is viselkedésüket. kérdem. Nem véletlen. általuk jól ismert leszármazási sorral. A család múltjához kapcsolódó összes tekintély és presztízs így az éppen élők személyében testesült meg. hogy csupán lejegyzik a társadalom által már ismert. az egyén tehát láncszem volt a nemzedékek sorában. sőt eléneklésre szánt művek voltak. A történelem a középkorban lényegében mindvégig ősi feudális nemzetségek és dinasztiák története volt. E szerzők nemegyszer egy-egy nagy földesúri nemzetség kívánságának tettek eleget. genealogikus múlttal.tetnek. hogy a „geste” szó a középkorban a francia nyelvben egyszerre jelentett „történelmet” (azaz a cselekedetteket. A genealogikus szemléleten kívül a középkori társadalomban még számos más tényező is szerepet játszott a múlt iránti érdeklődés ébren tartásában. „hősi családot”. s folytatják a kollektív hagyomány hosszú láncolatát. Szerzőik nem törekedtek újításra. A hűbérurak. A nemzedékeken át továbbélő hírnév révén minden névhez egy-egy történet kapcsolódott a tudatban. sagák eredetileg ugyanis nem olvasásra. s arra törekedtek. jongleurök nek neveztek. században. kit kövessen. nemesek számára ezért az elődök emlékét őrző hőseposzok. elbeszélő hagyományra épülő hősi énekek jelentették a kollektív emlékezet és múltszemlélet szempontjából az egyik legfontosabb műfajt. jól mutatja a középkori társadalom általános viszonyát az időhöz: környezetében az számított hatalmas. amelyekkel az egész megelőző történelmet koordinálták: Krisztus születése és szenvedései a kereszten. A középkori emberek tudatában állandóan ott élt azoknak az eseményeknek az emléke. hogy a középkori hősköltemények. illetve a lovagregények szolgáltak követendő mintául. Mindez szorosan összefüggött azzal. A középkori lovagok. genealogikus történelmüket. Az ehhez a témakörhöz kapcsolódó Siegfried-monda a Farör-szigeteken még a 20. Várról várra. Hersfeldi Lambert a 11. hanem elmondásra. és akiben mintegy „összesűrűsödött” a nemzetségi idő. s nemcsak a nemesi várak falai között. Ezért értékelődött fel számukra a nemzedékek egymásra következéseként. akiket akkoriban a francia nyelvterületeken. A hős. hogy ezt minél szélesebb körben megismertessék. hogy a nemesi családok presztízsét eredetük mind régibb voltával igyekeztek alátámasztani. A feljegyzések szerint például Günther bambergi püspök (1057–1065) Szent Ágoston vagy Szent Gergely írásainál jobban kedvelte az Attila hun királyról vagy a 6. melyek ily módon is igyekeztek ápolni saját hagyományaikat. ünnepei egykor történt eseményekről emlékeztek meg. Az ősök élete és dicsősége vagy tágabb értelemben az egykor élt hírességek cselekedete kedvelt téma volt a középkorban. a késő ivadék? ” – írta Benzo. sőt még utódaikét is. hősköltemények. sőt még tágabb térségben is. a nemzetségi és családi legendák. antropomorf módon felfogott idő. gyakran legendás tekintélyekre és dicső ősökre vezették vissza. de az is gyakran előfordult. befolyásos embernek. „ Mert ha a régmúlt korok titkát nem mondják el a könyvek. Az a tény. városról városra. A vallás. hogy a nevekhez kötődő történetek részben vagy egészben az adott hőskölteményben is megjelentek. hiszen ők maguk is rendelkeztek hasonló. Alba püspöke a 12. de az Anglia történetét megörökítő Worcesteri vagy Peterborough-i DISPUTA Műhely 77 . században kihalt osztrogót királyi dinasztiáról. hősi tettek elbeszélését) és „tekintélyes nemzetséget”. cselekedeteiket. legnépiesebb formájában pedig régi időkben élt szentekről szóló elbeszélésekből táplálkozott. a nemzetségi időben. A múlt történéseinek ismerete így döntő szerephez jutott a nevelésben is.

de pontatlan tudással látták el a híveket. ahogyan erről anyja kérésére írott versében Villon is megemlékezett: „ Én csak szegény kis vénaszszony vagyok. / De templomunkban. A történeti tudat lényegét tekintve történetietlen maradt. s anakronisztikus jellegű volt. másrészt pedig a világ egész sorsa szempontjából döntő. ének. vagyis a templomok falait és oszlopfőit ékesítő freskók. az ád reményt vigaszra. Valamennyi ember. amely két nagy részből áll: a Krisztus testetöltését és szenvedéseit megelőző és azt követő időre. mint ők. érzelmek által felerősített ismeretekkel. mert ezek az események – vagyis a bűnbeesés és az Úr szenvedései – nemcsak a múlt részei. mulandó életük síkján. / Hogy zeng a mennyben lantszó. Az ókori vagy bibliai hősök és szereplők a krónikások kortársaihoz hasonlóan gondolkodtak. hogy a lélek azáltal. DISPUTA Műhely . A középkori emberek többnyire csak nagyvonalakban ismerték a világ múltjával. mint a jelent. A jó és a rossz világtörténeti küzdelme valamilyen szinten minden hívő személyes ügye is volt. hanem örökké tartók és így a napi életben is jelenvalóak. A múlt és a jelen közötti különbségek eltörlésében komoly szerep jutott az irodalomban széles körben elterjedt kölcsönzési módszernek. a jelen és a jövő valóban pontos elhatárolására csak akkor nyílik mód. és azzal együtt is szűnik meg. viselkedtek. ugyanaz az irányító akarat szabta s szabja meg. a másik pedig az Isten által teremtett idő (tempus). Ez utóbbi idő együtt kezdődött a világgal.78 krónikák is Krisztus eljövetelétől követték nyomon az eseményeket. A történelemnek. Az egyik az emberi értelemmel felfoghatatlan és értelmezhetetlen isteni örökkévalóság (aeternitas). / Míg a pokolban kárhozottak égnek: / Ez elborzaszt. ugyanúgy. mint Isten feltárulkozása. templomi képek és domborművek egyaránt megindító tanulságokkal. egyetemes történeti események – a világ teremtése. az élők mindennapjaitól. Bár a történelem mélyebb értelmét csak az Úr ismerheti. Sohasem tudtak elszakadni a szakrális történelem tudatától. jelenével és jövőjével kapcsolatos keresztény elképzelések fantáziát leginkább megragadó aspektusait. hogy az előérzeten keresztül magába fogadja a jövőt. azaz a középkori értelemben vett egyházi egyetemes történelem a nemzetségi történelemmel. A középkori gondolkodásban azonban az időhöz kapcsolódóan kétféle felfogás is élt. De anakronisztikus volt magának az emberi természetnek a felfogása is. a teremtéssel. „kitágul” és „ feltöltődik”. a középkori vélekedés szerint mégis minden eseménynek kellett valamilyen értelmet hordoznia. festve látom ott. hárfa.” A prédikációk. illetve domborművek által ábrázolt történetekből táplálkozott. mivel mindegyiket ugyanaz az általános törvény. Nagy Károly életrajzírója. Az egyház által fontosnak tartott múltbéli történések ily módon összekapcsolódtak az egyes családok. a betűhöz sem értek. amely mélyrehatóan befolyásolta személyiségüket. az emlékezet segítségével pedig a múltat. A kereszténységhez kapcsolódó kollektív emlékezet a prédikációkból és az „olvasni nem tudók olvasmányaiból”. mivel lelkük üdvössége éppen attól függött. hogy ezzel is érzékeltesse: a frank uralkodó nemcsak a római császárok méltó utóda. az emberi időnek mind a kezdete (teremtés). akik ebből következően sohasem csupán az evilági időben éltek. lokális. Az írott krónikák azonban a társadalom történeti tudata és ismerete szempontjából valójában nem sokat jelentettek. Az emberek egyszerre két idősíkban érzékelték. és mindkettőt beépíti az emberi élet jelenébe. amelynek nincs kezdete és vége. hanem ténylegesen is olyan. A múlt. Krisztus születése és szenvedései – síkján. Szent Ágoston például úgy vélte. Einhard mester például egész oldalakat írt Suetonius A caesarok élete című művéből. dinasztiák vagy tartományok múltjával. mind pedig a vége (utolsó ítélet) ismert volt a középkori emberek számára. amikor a társadalmi tudatban az irreverzibilitás felismerésével párosult lineáris időfelfogás válik meghatározóvá. az emberiség minden nemzedéke magán viseli a felelős- séget az első emberpár által elkövetett eredendő bűn miatt. hogy menynyire képesek eggyé válni a szakrális történelemmel. a történelem értelme pedig nem volt más. képi ábrázolásokon pedig többnyire középkori környezetben és kosztümökben szerepeltek. tudatosították önmagukat: egyrészt a maguk személyes. tehát ez az idő jelenti az emberi történelem idejét. Ebben a kontextusban a történelem tényei vallási értékekkel telítődtek. / Oly együgyű. hiszen a múltat ugyanazokkal a kategóriákkal rajzolta meg. Mivel az evangéliumi történetek vagy a szentekkel kapcsolatos hagiográfiai hagyomány a jelenre és a jövőre vonatkozóan egyaránt aktuális tartalmakat hordozott. a múlt genealógiai felfogásához hasonlóan a kereszténység egyetemes múltja sem vált el a jelentől. ahogy az öszszes zsidót is vétkesnek tartották Krisztus megfeszítésében. amelynek van kezdete és vége.

M. hogy a középkori társadalmi tudat viszonylag közelinek tételezte az emberiség végzetét. s már korántsem alkalmas olyan történeti kép őrzésére. CIPOLLA: Clocks and Culture. A Study of Memory in Medieval Culture. Az alfabetizáció térhódításával az orális hagyomány szabályozta jogi szféra is átadta a helyét az írott jognak. LEWIS: Time and Western Man. Frankfurt a. München. mely a társadalom szélesebb rétegeitől és a mindennapi élettől egyaránt távol állt.A múlt tehát mind a rokonsági kötődések. W. s lassan. Különösen érvényes ez a kollektív emlékezetre. von EICKEN: Geschichte und System der mittelalterlichen Weltanschauung. 2002. Boston. hiszen a hiteles tájékozódás még a közvetlen múlt eseményeiről is nagy nehézségekbe ütközött. 1990. Ahogy a múlt történései elveszítették személyes és emocionális jellegüket. mindenki számára ismert múlt képét. mint az emlékezet. In: Történelem és filozófia. C. 1934. GILSON: L’esprit de la philosophie médiévale. mely a kollektív emlékezet szempontjából meghatározó és élő volna. A. G. H.. 1899. fokozatosan szűkült a rájuk irányuló társadalmi érdeklődés is. s az egykor volt valóság feltárására irányuló tárgyilagossággal közelítettek hozzá. 1957. kutatói kör tudományos vizsgálódásának tárgyává váltak. 1887. W. GUREVICS: Időképzetek a középkori Európában. Vál. de az emberi emlékezet sohasem tökéletes.: Geschichtliche Grundlegung. hanem elég volt fellapozni a törvényeket. London. Paris. Persze a múltbéli történésekről őrzött képzetek. A múlt objektív feltárására irányuló kutatói szándék azonban a tudományos értekezéssel olyan új műfajt teremtett. 2003. BLOCH: A feudális társadalom. és felértékelődött a tanulással megszerezhető szaktudás jelentősége. illetve foglalkoztatja. családfák. Breslau. LECHNER: Zur „Zeit” und zur stilistischen und topologischen Funktion der „Tempora” in der früheren altfranzösischen Heldenepik. 1966. BRIE: Die Lehre vom Gewohnheitsrecht In. GURVICH: The Spectrum of Social Time. sőt a tények kitörlésére vagy átlényegítésére is alkalmas. 1964. ULLMANN: The Individual and Society in the Middle Ages. DISPUTA Műhely 79 . Budapest. A történeti hagyománynak ráadásul nem volt más záloga. Irodalom M.. 1300–1700. 1948. Azzal. Ezzel a mindennnapi életben is fokozatosan egyre kisebb szerepe lett a kollektív emlékezetnek. mind pedig a vallás révén szerves részét képezte a középkori ember életének. W. Baltimore. melynek igézetében a nagy reményektől s illúzióktól áthatott modern korszakokat (melyek nagy világmegváltó politikai eszmékbe vagy a technikai haladásba vetették hitüket) kizárólag saját jelenük vagy jövőjük foglalkoztatta. GUREVICS: Az individuum a középkorban.M. ok-okozatok immár egy relatíve szűk tudósi. Dordrecht. öszszefüggések. A. 1961. Budapest. S. így a kollektív emlékezésben élő történeti tudat gyakran igen távol állt a valóságtól. ismeretek távolról sem feleltek meg mind a valóságnak. de biztosan elveszítik a kollektív emlékezetben évszázadokig élő. G. CARRUTHERS: The Book of Memory. Budapest. távoltartotta magát attól az illúziótól. az utolsó ítéletet (hiszen az apokaliptikus hiedelmek újra és újra visszatérően szinte folyamatosan jellemezték a korzsakot). Az egykor történt események. Huszár T.J. GENT: Das Problem der Zeit. Stuttgart. 1967. mely csak nemzedékről nemzedékre örökített hagyományból állt.J. s az írásosság hiányában az egyes emberi agyak elraktározási gyarlóságai mellett az élőbeszédből eredő félreértések is hozzájárulhattak eltorzulásához. Cambridge. E. így az aktuális kérdések esetén immár nem az emlékezetre kellett támaszkodni. M. 1974. s a modern korokhoz képest a társadalomban sokkal meghatározóbb szerepe volt a kollektív emlékezetnek.

hogy eljuttatjuk az Ön címére a Debreceni Disputát hónapról hónapra! Egy teljes éven át kézhez kapja lapunkat. azaz háromezer forintot – bármely postahivatalban. a kézbesítési címet írja olvashatóan! A Kiadó 80 .����������������������� ������������������������� �������������������� ����������������������� �������������������������� ����������������������� ��������������������� �������������������������������������� ����������� ������������������������������������ ����������������� ���������������������������������������� �������� ����������������������� ��������������������� ����������������������������� ������������������������� ��������������������� �������������������������������������� �������������� ������������������������� ��������������������������� ���������������������������� �������������������������������������� �������������� Kedves Olvasó! Elnyerte tetszését a Debreceni Disputa? Szívesen olvasná rendszeresen ezt a folyóiratot? Érdekli. Kérésére küldünk csekket. a nyomdaés postaköltségekhez járuljon hozzá. s ezért csupán azt kérjük. s hogyan látják a világot vagy éppen Debrecent? Kívánja támogatni kulturális törekvéseinket? S ugyanakkor szeretné megkímélni magát az utánajárás gondjaitól? DISPUTA Műhely Legyen az elôfizetônk! Ha igényli. kik lesznek a szerzôink? Mirôl írnak majd. ezen befizetheti az éves díjat – 3000. mi vállaljuk. Kérjük.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful