You are on page 1of 428

Ha Ön szereti a kalandos, szenvedéllyel, romantikával, intrikákkal, haraggal, bosszúval, emberiességgel, hősiességgel átszőtt történeteket, ne is keressen tovább.

Lapozzon bele Fred Mustard Stewart A fehér kalóz című könyvébe, és nem tudja majd letenni, míg el nem olvasta az utolsó betűig. Justin – a főhős – apja hajóján indul útnak Amerikából Kínába a XIX. század derekának viharos éveiben. A klipperen megismeri a szerelmet, el akarják tenni láb alól, kalóztámadás során elrabolják, és egy csábos kínai dáma elé vetik. Évekkel később térhet vissza, hogy bosszút álljon azon, aki meg akarta öletni, hogy kiforgassa örökségéből… Mesterien megírt,

lebilincselő, izgalmas könyvet tart a kezében. Olvasása során végig maga előtt látja majd a fordulatos eseményeket és a gondosan kidolgozott karakterű szereplőket. Ez a könyv minden bizonnyal egyik kedvenc olvasmánya lesz, melyhez újra és újra vissza fog térni!

A mű eredeti címe: THE MAGNIFICENT SAVAGES Copyright © 2002 by Fred Mustard Stewart Fordította: Zsembery Péter Szerkesztette: Walter Péter Kiadási és fordítási jogok fenntartva © 2002, JOKEREX Kiadó Főszerkesztő: Laux József ISBN 963 936 812 1 Nyomdai előkészítés: Abelovszky Judit, Pálmai Rita Készült a debreceni Kinizsi Nyomdában Felelős vezető: Bördős János

Csodálatos feleségemnek, Joannak. És bámulatosan kitartó ügynökömnek, Peter Lampacknek.

A szerző jegyzete A Sárkány Trónjára lépő kínai császárok a valódi nevüktől eltérő uralkodói címet is kaptak. Így például az 1851-ben trónra lépő Hsienfeng császárt a „Kimeríthetetlen Bőség” uralkodójának nevezték. Az egyszerűség kedvéért az előbbi elnevezéseket használom. Átszámítások, összehasonlító értékek Egy 1850-es dollár 35 1995-ös dollárnak felel meg. A munkások napi bére akkoriban napi 1,5-2 dollár volt New Yorkban. Az egyetemi tanárok évi 200 dollárt kaptak. Egy orvosi vizsgálat 5 dollárba került. Az Atlanti-óceánon 60 dolláros hajójeggyel lehetett átkelni.

Első rész
AZ ELSŐ SZERELEM

....1.... Justin Savage éppen arról álmodott, hogy apja egyik híres klipperén szeli át az óceánt, amikor pufók dajkája felébresztette. – Justin, kelj fel! – szólt rá Ah Pin jó hangosan. – A Tengeri Boszorka elhagyta a Sandy Hookot! A vörösesszőke hajú, tizenkét éves fiú azon nyomban éberen ült fel az ágyban. – Hiszen ez rekord! – kiáltotta, és a takarót ledobva magáról, csupasz lábát a padlóra lendítette. – Sylvaner épp az imént hozta a hírt – folytatta Ah Pin, és odanyújtotta neki fekete nadrágját, melyet a fiú a hálóruhája alatt húzott fel. – Odalent hajbókol apád előtt. Az álnok kígyó! Ah Pin – akinek neve kantoni nyelven Lapos Orrút jelentett – délkínai nyelvjárásban beszélt hozzá. Justin apja rendelkezett így, amikor az asszonyt egyik klipperén magával hozta Kantonból, hogy felnevelje az anyátlan kisfiút. Hogy ki volt Justin anyja, mi történt vele, hol született – beleértve a fiút is –, senki sem tudta, csak Nathaniel Savage, de ő nem beszélt róla. Ez volt New York egyik nagy titka, mely 1850-ben véget nem érő spekulálásokra késztette a gyorsan gyarapodó kikötővárost uraló gazdag kereskedőcsaládokat. – Igyekezz már, fiam! – utasította Ah Pin, miközben lehúzta róla hálóingét. A fiú csupasz, tejfehér felsőteste kezdett kiteljesedni; a kamaszkor sportos izmokat fejlesztett rajta. – Ki tudja, mire képes Sylvaner, ha nem vagy az apád mellett…? – Ah Pin, Sylvaner nem fogja megölni az apámat.

– Szerinted nem. Én sokszor belenéztem már a szemébe: gyilkos tűz lobogott benne! Ha nem az apádat, akkor téged tesz majd el láb alól! – Túl sok olcsó rémtörténetet olvasol – jegyezte meg Justin a harisnyájával és a cipőjével bíbelődve. Amahja és egyben pótanyja odaadott neki egy hófehér, finom egyiptomi kelméből varrt inget. Lehet, hogy Justin törvénytelen gyermek volt, de az öreg Nathaniel Savage mindent megadott neki: drága ruhákba öltöztette, a legkiválóbb tanárokkal taníttatta. Mindenki azt suttogta, az öreg jóvá akarja tenni a fiú törvénytelen fogantatásához tapadó bűnt. Sokan fogadni mertek volna, hogy a hölgy színésznő volt, mert Justin olyan jóképű gyereknek született, és mert Nathaniel mindig is szerette a színházat. Mások azt mondták, a nő Nathaniel egyik alkalmazottjának a felesége volt, talán az egyik hajóskapitányé. A Savage család hajói hónapokon át a tengert járták egyhuzamban, ki tudhatta, mi folyik a szárazföldön? Akármi is volt az igazság, a rejtélyes asszony Nathaniel nagy szerelme lehetett. És minthogy a New York-iak odavoltak a pletykákért – ez alól a város egy lakója sem képezett kivételt –, Nathaniel Savage hajdani románca olyan titoknak mutatkozott, melyre mindenki fényt akart deríteni. Ah Pin gyengéden megfésülte Justin sűrű haját, majd kitessékelte a fiút a hálószobából, a Washington téren álló tekintélyes téglaház felső emeletének folyosójára. Csípős áprilisi reggelre virradt, de a téren álló fák már rügyezni kezdtek. A tulipánok is kibújtak, apró hajtásaik arra csábították a környék egereit, hogy hagymájukat kikaparják a földből. Amint Justin lefelé rohant a széles, szőnyeggel borított lépcsőn, a fordulók ablakán át kipillantott a térre, de nem a tavasz közeledtére gondolt. Fantáziáját a Kínából érkező Tengeri Boszorka sebességi rekordja kötötte le; a nagy eseményé, melynek híre futótűzként terjedt New Yorkban. A város a világ legnagyobb kikötője lett, még Londont is maga mögött hagyta. Az olyan nagy cégek, mint az A. A. Low Társaság és az N. Savage és Fia nagy darabokat hasítottak ki a mesés kínai kereskedelemből, melyet egykor az angolok irányítottak. A Tengeri Boszorka és a hozzá hasonló gyorsjáratú klipperek a világ csodájává váltak. Nagy sebességüknek köszönhetően egységnyi idő alatt kétszer annyi

rakományt szállíthattak, mint a lassú angolok, és a jenkik találékonyságát, merészségét, valamint tengerészeti szaktudását csak tetézte a hajótulajdonosok jó szerencséje, amiből Justin apjának is bőven kijutott. Amint a fiú leért a második emeleti fordulóba, meghallotta apja hangját a szobájából. Bekopogott. A diófa ajtót Sylvaner Savage nyitotta ki neki. Justin nem értett egyet Ah Pinnel. Nem hitte, hogy Sylvaner meg akarja ölni az apját, de nem táplált illúziókat a tekintetben, Sylvaner mennyire kedveli őt. A magas, fekete szakállú, fekete szalonkabátot viselő férfi, akitől sok New York-i első bálozó lány elalélt egykor, nem éppen barátságosan nézett le rá. – Á, Justin – szólt hozzá mélyen zengő hangján. – Gondolom, a dajkád már beszámolt a nagy eseményről. – Igen, nagyon izgalmas, nem? – Gyere beljebb, fiú – hívta be az apja hatalmas, baldachinos ágyából intve. Sylvaner hátralépett, Justin pedig átsietett a súlyos, viktoriánus bútorokkal berendezett szobán. Nathaniel Savage régen tiszteletet parancsoló férfiú és New York egyik legkiválóbb hajóskapitánya volt, de eljárt fölötte az idő. Hetvennégy évesen ágyhoz kötötte a több szélütést követő részleges bénulás. Halottsápadt arca mégis felragyogott, amikor meglátta Justint, ami Sylvanernek sem kerülte el a figyelmét. Sokszor észrevette már ezt a szeretetteljes mosolyt. A harminchét éves férfi gyűlölte a nála sokkal fiatalabb féltestvérét. – Rekord született, fiú! – mondta Nathaniel, és kitárta karját, hogy átölelhesse fiát. – Az ég szerelmére, gondold át, mit jelent ez! Kantonból New Yorkba százhuszonhat nap, tizenkét óra és negyvenkét perc alatt! Gondold csak meg! Kész csoda! Ó, istenem… Köhögni kezdett. Miss Pry, az ír ápolónő félretolta Justint, hogy megveregethesse az öreg hátát. – Figyelmeztettem már önt, meg fog ártani a sok izgalom – mondta a asszony. – És heteken át meg volt fázva… – Hagyjon békén, maga átkozott hárpia! – fröcsögte a férfi. – Hamarosan meghalok a maga segítsége nélkül is! – Ó, és még gonosz is – vágott vissza a nő. – Dölyfössége és büszkesége nem engedi, hogy hallgasson az orvosokra, akik a sírtól

akarják megmenteni! Ők azt mondták, nyugodtan feküdjön az ágyában, nem azt, hogy fröcsögjön, mint egy bálna csak azért, mert az egyik nyomorult hajója megdöntötte a sebességi rekordot! – Azt mondta, „nyomorult”? – kérdezte az öreg magából kikelve. – Tisztelettel beszéljen a Savage család hajóiról, mert istenemre mondom, visszaküldöm abba a rothadt krumplitól bűzlő Írországába, ahol tovább éhezhet a koldus fajtájával együtt! Az én hajóim a legkitűnőbbek a világon, megértette? A legjobbak! Miss Pry vállat vont, már sokszor hallotta ugyanezt; de Justin, aki szintén tanúja volt apja hasonló kitöréseinek, dagadozott a büszkeségtől, mert teljesen egyetértett az öreggel: a Savage család hét jól megépített klippere volt a világ hét legkiválóbb, leggyorsabb és legszebb hajója. Arról álmodozott, hogy egy napon ő lesz egyikük kapitánya, és a kalandok meg a nagy haszon reményében eljut vele a föld minden sarkába. Justin szíve szerint a kalandokat részesítette előnyben a profittal szemben. Bár tudta, hogy a vállalat ötemeletes irodaépületében alapozták meg Savage-ék millióit, és tudta, hogy az amerikai kereskedelmi hajózás éltető eleme a haszon, mégis inkább a kalandok ígérete dobogtatta meg fiatal szívét. A fiú már bejárta a Savage család összes hajóját – mindegyik nevében szerepelt a „tenger” szó –, ezért úgy ismerte a vitorlákat és a kötélzetet, mint a tenyerét – igaz, apja soha nem engedte, hogy felmásszon az árbócozatra, mert attól félt, lezuhanna a magasból. Justin tudta használni a tájolót. Házuk legfelső emeletének egyik ablakából figyelte a Nap és a Hold állását is, de a Washington téren nem volt mihez viszonyítania, hiszen nem láthatta a horizontot. Betéve tudta a navigátorok bibliáját is. A szép, titokzatos, örökkön változó, olykor halálos veszélyekkel fenyegető tenger olyan lázba hozta ezt a tagbaszakadt kamaszt, ahogy egy nő parfümje tehette egy nála idősebb férfival. – Apám – szólalt meg Sylvaner az aprólékosan faragott ágy lábánál állva. – Pry kisasszonynak igaza van: nem szabadna felizgatnia magát. Aggódunk az egészségéért. Amellett, hogy Sylvaner volt az öreg egyetlen törvényes örököse, a manhattani kereskedőcsaládok zárt világában jól tudták, milyen feszült a viszony kettejük között. Azt is tudták, hogy Sylvanernek –

aki apja szélütéseit követően átvette a családi vállalkozás könyvelését – milyen rossz természete van, és milyen brutális erő egészíti ki azt. Nathaniel belesüppedt hatalmas párnájába, magára húzta hímzett takaróját, és haragosan nézett a fiára. – Úgy, szóval az egészségem miatt aggódsz, Sylvaner? – kérdezte gúnyosan. – Miért nem mondod meg az igazat? Attól félsz, hogy javulni fog az egészségi állapotom, ugye? Hagyjuk az álszenteskedést. Azt hiszed, nem tudom, te és Adelaide alig várjátok, hogy eltemethessetek? – Ez nem igaz, apám! – kiáltott fel Sylvaner. – A fenét nem igaz! Soha nem bocsátottad meg nekem Justin születését, te átkozott képmutató! Bár kaphatnék száz-száz dollárt a fattyúk után, akiket te nemzettél! – Vén hazug! – üvöltötte a jóképű Sylvaner haragtól eltorzult arccal. – Soha nem csaltam meg Adelaide-et! Hé… maga… ápolónő! Ki innen! Az ájulás határán álló Miss Pry sietve elindult az ajtó felé. – Ne parancsolgass a házamban! – harsogta Nathaniel, aztán újra köhögni kezdett. – Ha meg akarja ölni ezt az embert – fordult Miss Pry Sylvaner felé –, csak üvöltözzön vele. Akkor öt percen belül eltávozik az élők sorából. Miután az asszony kiment, Justin odarohant az apjához. – Kérem, apám – mondta –, próbáljon meg lecsillapodni. – Adj abból az orvosságból – suttogta Nathaniel, és az éjjeliszekrényen álló kis üvegre mutatott. Justin kitöltött belőle egy kanállal, és az apja szájába erőltette. A férfi fintorogva nyelte le a folyadékot, majd visszahanyatlott a párnájára. Sylvanernek sikerült visszanyernie önuralmát. – Apám, bocsásson meg – szólalt meg újra –, de nagy fájdalmat okoz nekem, ha ilyen becsmérlő szavakat vág a fejemhez Adelaideről és rólam. Maga is jól tudja, csak a szeretet vezérel bennünket. – Teljes szívedből gyűlölsz – suttogta az öregember. – Az lenne a legjobb, ha Justinra hagynám a vállalatot. Sylvaner arca elfehéredett.

nem titok. És most kifelé! Menj le a kikötőbe és ott várd Whale kapitányt! Azután vezesd ide hozzám. – Mostanában sok gondolatot szenteltem neked – mondta Nathaniel a naplóra pillantva. lám – mondta Nathaniel kuncogva. Ezért állunk olyan közel egymáshoz. hogy hozd ide nekem! Justin engedelmesen vágott át a virágmintás Axminster szőnyegen. – Apám – kezdte Justin. – Miért gyűlöl engem ennyire Sylvaner? – Hát – sóhajtotta az öreg –. és kihúzta a fiókot. és átadta neki. – A jövődön gondolkodtam. drága fiam. mely nem hagyott kétségeket afelől. majd elhagyta apja szobáját. mint egy szűzlány. te meg én. hogy hajósinasként vigyen magával a Tengeri Boszorkán. aki tevékenyen élt. hogy egy hajóra tegye a lábát. – Jól felbosszantottam. Indulj már! Sylvaner olyan pillantást vetett Justinra. – Tudtam. Te közelebb állsz hozzám. melyen ez állt: „Napló – 1837. hogy ez a hír örömmel tölti el a szívedet. és ágyhoz kötve tölti napjait. rád hagyom a vállalatot? Azt hittem. de Justin jobb ember. Azt mondja. Már nem vágyom erre a világra. És valószínűleg ez mérgezi meg viszonyunkat . Tengerész az ilyen? Most. Azt akarom. ugye. Ennek az átkozott Sylvanernek elég annyi. – Igen. és én nem is bánom. Nem örülhet az életnek egy olyan férfi. És legalább van Arsdale doktor sem ámít hazugságokkal. Mindegy. mint én: a véredben van a tenger.” A könyvet kis kapocs zárta.– Én vagyok a törvényes örököse – mondta türtőztetve magát. Azt akarom mondani neked. amikor azt mondtam. – Apám! – kiáltott fel Justin. Odavitte az apjához. Nathaniel mosolyogva fogta meg fia kezét. menj oda ahhoz a lábas szekrényhez. máris okádik a korláton keresztül. menten elájul. Whale kapitánnyal elrendezem. Kivette belőle a bőrkötésű könyvecskét. Justin. ez részben az én hibám is. Justin? Láttad az arcát. amikor a jövő hónapban visszatér Kínába. – Lám. mint ő. a következő szélütés lesz az utolsó. és húzd ki a legfelső fiókját! Egy bőrbe kötött könyvet találsz benne. mit gondol róla. és hirtelen felragyogott az arca. Hallani akarom a jelentését. Justin. Ugyanolyan vagy.

Az a fő baj. ha az ember nem tudja. és a te dolgodat sem fogja megkönnyíteni csak azért. hogy ellenőrizzem. titokban akarja tartani. Ugye érted. Bár nem lesz könnyű dolgod. kérdezhetek valamit? – Természetesen. mert ő a törvényes fiam. mert egy álszent világban élünk. ki a saját anyja. Neked adtam a nevem. De New Yorkban jól tudják. az lesz! A legnagyobb ajándékot adta most nekem! – Ó. mert tudja. mire gondolok? De te szereted. A szívem is ebben a könyvecskében van. hogy álnok és legszívesebben felnyársalna téged azért. és beleszerettem egy gyönyörű. Csak egyvalamit mondok . Az biztos. Egy napon valamelyik hajó kapitánya leszel. hogy nem adom neki a vállalatot csak azért. Ezért hoztam magammal Ah Pint. ha egy Savage nem szereti a tengert. hogy megtanítsa neked a nyelvet. bőrkötéses naplót. fiatal nőbe: anyádba.Sylvanerrel. Ostoba vénember voltam. és tudom. hogy meghamisítja a könyvelést és meglop. – Ó. – Minden itt van ebben. amikor kihajózol a Tengeri Boszorkán. – Apám. és nagy előnyödre szolgál majd. hogy elhajózz. mert a fiam vagy. de elég szörnyű. Ichabod Whale keményen bánik a legénységgel. kispajtás. és ez ellen egész életedben harcolnod kell majd. Azon a napon. hogy miután én eltávoztam. Az sem. Majd elolvasod a nyílt vizeken. amikor csak a térdemig értél. Egy szép napon gazdag ember leszel. hogy beszélsz kínaiul. apám. Justin. amit akar. fiam. – Ki volt az anyám? Tudom. Amennyire nem szeretem Sylvanert. hogy nem törvényes kapcsolatban születtél. Justin – sóhajtotta Nathaniel. Justin. pedig sajnos. az nagy érték Amerikában. fiam. hogy büszke lehetek majd rád. Az öreg felemelte a piros. hogy enyhítsek a bánaton. Törvényesen adoptáltalak. Meg fogsz lepődni. megtehetném azt is. melyet anyádnak okoztam. dehogy. túlságosan gyenge vagyok ahhoz. De kitanulod nála a mesterséget. Csak törvényességet nem tudok neked adni. mindig lesz elég pénzed. Nagy súly nehezedik a lelkemre. Már akkor megszimatoltam benned. hogy ez az istenverte alak gyűlöli a tengert! Nem helyes. Nem az a baj. odaadom neked ezt a naplót. – Dehogy. Az egész történet. És most eljött az ideje.

– Miért nem mondta el ezt nekem korábban. Könnycseppek jelentek meg a fiú szemében. Attól félek. szerintem meg fogod érteni. amikor rám emlékezel. Nathaniel egyik kapitányának felesége volt… Ilyen és ehhez hasonló pletykák szórakoztatták egész Manhattant az elmúlt tizenkét évben. A Washington tér 4. és arcon csókolta. mire te megérkezel Kínából. mert hamarosan tengerre szállhat. Azt szeretném. Úgy látszott. ha szépeket gondolnál rólam. hogy jöjjön fel lemosdatni. Mondd meg Chinnek. De nem mondhattam el neked az igazságot addig. Tisztességesen kell kinéznem. Charity Stuyvesant Savage.neked: anyád volt a legkedvesebb angyal. Soha. azt is mondták. Nathaniel minden emeleten fürdőszobát alakíttatott ki. sajnálom. hanem azért is. – Szeretem. 1842-ben. Nemcsak azért volt vidám. melyre New Yorkban szokott rá. amikor Whale kapitány megjön. A város egyik legszebb palotájának tartották. Justin átölelte apját. addig nem ismert luxussal. – Mindenféle szörnyűségre gondoltam… – Tudom. Ha elolvasod a naplót. Iskolatársaitól már hallott züllött színésznő anyjáról. . mert megtudott valamit születése nyugtalanító titkaiból. hogy megbirkózhass vele. egyetlen percig sem kell szégyenkezned miatta. apám? – kérdezte a fiú. aki valaha is a földön járt. És most szaladj le reggelizni. a házat ellátta mindenféle. míg fel nem nőttél annyira. Aki élvezettel kortyolgatta reggeli kávéját. a földszinten pedig modern konyhát rendezett be. apám – mondta – és mindig emlékezni fogok önre. én már a másvilágon leszek. fiam. Jókedvűen hagyta el a szobát. És csókold meg apádat. Oda igyekezett Justin az „amah”-hoz. Justin Savage álma valóra válik. szám alatt álló csinos téglaépületet csaknem húsz évvel azelőtt építtette Nathaniel és felesége. amikor a Croton rendszerből bevezették a vizet a Negyvenkettedik utcai tárolóba.

azt akarja majd. az ír szakácsnő jeges pillantásokat vetett rájuk a tűzhely mellől. – Igen. Mikor indulsz? – A jövő hónapban. Az asszony meg pogány isteneihez és bálványaihoz könyörög ott a legfelső emeleten! Én mondom. hogy a legtöbb angol származású New York-i ugyanezt hangoztatta az írekkel kapcsolatban. Ah Pin sápadt arca elsötétült. Apám eladott. amit csinál! – Jobban egyet sem tudnék érteni magával – suttogta Miss Pry. és várni foglak. nem.– Ah Pin! – szólította meg Justin kantoni nyelven. pedig más fehérekhez viszonyítva normális méretű volt az orra – szeret téged. és tudtam. a kapitány bolond volt. amikor hazaérkezel! Akkorra már igazi férfivá serdülsz! Szeretetteljesen mosolygott a fiúra. mert semmi hasznot nem húzhatott egy lánygyerekből. hogy újra láthasd Kantont és a családodat. – Kihajózom a Tengeri Boszorkával! Hajósinas leszek! Ah Pin átölelte a fiút. ahol a nő zabkását főzött. hogy valóra váljanak álmaid. Ó. kicsikém. bűn az. Itt maradok. akit úgy szeretett. Úgy látszott. – Az istentelenje – suttogta Stella Ah Pinre utalva. amikor a fiát rá bízta. de öreg vagyok én már egy ilyen nagy utazáshoz. hogy így lesz! Az Öreg Nagyorrú – ő már csak így emlegette Nathanielt. Ah Pin! Biztos rá tudnám beszélni apámat. – Minek akarnám látni a családomat? – kérdezte. a pogány át sem léphetné a küszöbét. igen. – Anyám belehalt a robotolásba és a gyerekszülésbe. gondoltam. aranyhajú kisfiam. – Ha engem kérdez. mint az angolt. hogy gondoltál rám. mintha a sajátja lett volna. Miss Pry és Stella elhanyagolta azt a tényt. A kölyök jobban beszéli azt az éneklő kínait. Kedves. Velem jöhetnél. – És milyen nevetségesen néz ki a nyugati ruháiban és főkötőiben! Ha ez az én házam volna. . És milyen büszke leszek. miközben Miss Pry és Stella.

mint a fecskefészket. mert a hatalmas birodalom javarészt önellátó volt. mely a szexuális vágyukat fokozta. mint a Horn-fok körüli szelek. vidra. a ginszenggyökér és a prémek újdonsága megkopott. amilyeneket a kínaiak még sohasem láttak.és hódprémet. Tizenhárom ágyúlövéssel tisztelegtek neki. Az egyetlen probléma az volt. Kezdetét vette az amerikai-kínai kereskedelem. olyan állatokét. Hat hónappal később Macaónál. ami ugyanolyan függővé tette a kínaiakat. New York volt Amerika leggazdagabb városa. A Kínával folytatott kereskedelem olyan viharos ütemben erősödött. a Kína Császárnője újra vitorlát bontott és továbbindult Kanton felé.Amikor ezek az események zajlottak. és előálltak a megoldással. amit eladhattak volna a kínaiaknak. a szokás elterjedt Amerikában is. amikor a Sandy Hooknál elhagyta Staten Islandet. ginszenggyökeret. Találtak valamit. hanem szeretetből tanulta. hogy a tengeri uborka. A teakereskedelemből hatalmas haszonra tettek szert. melyet a kínaiak olyan finomnak tartottak. mely egy New York-i kereskedőcsoport tulajdonát képezte. és az amerikaiaknak nem maradt semmijük. 1784-ben Washington születésnapján futott ki a tengerre. A britek már évekkel korábban szembesültek ugyanezzel a gonddal. Egyetlen teaszállítmányból négyezer dollárt zsebeltek be egy óra leforgása alatt. Justin jól ismerte a történelmet. . A britek hamarosan rászoktak a teára. amikor jó szelet kaptak és egy kínai kormányos is a fedélzetre szállt. fóka-. A kínaiak pedig teát adtak el az amerikaiaknak. mint ahogy teájuk tette a „barbárokkal”. és az összeg az olyan hajótulajdonosokat gazdagította. mint Nathaniel Savage. mert nem kényszerből. És ez az ópium volt. Az első Amerikából Kantonba tartó hajó a Kína Császárnője volt. és elindult a távoli Kelet felé. Az amerikaiak kezdetben titokzatos dolgokat vittek magukkal: tengeri uborkát.

a divat városában az egyik legjobban öltözött hölgynek tartották. hogy még ismerjük is a nőt. drágám. ki az anyja! – Sylvaner. az a gonosz vénember adoptálta. New Yorkban… – Megvonta puffos selyembe burkolt vállát. A szép asszony középen választotta el sűrű. drágám. a Crowninshield famíliából. Adelaide. persze ott is kirekesztetté válik mindkét fél. mint amikor Mr. – Ilyen dolgok nem történhetnek meg New Yorkban. Párizsban tanult franciául. Felháborító. mikor a feleségével szemben ült a vacsoraasztalnál elegáns. De hogy itt. Sylvaner szőrös bal keze ökölbe szorult. – Ez abszurdum! – Adelaide megtörölte vékony ajkát egy szalvétával. Keleti Negyedik utcai házukban. Sylvaner – közölte vele Adelaide Crowninshield Savage. Adelaide Salemből származott. aki annyira népszerű volt a Wall Street-i tőzsdeügynökök körében. ha az igazság valaha is kiderül. Az igazi Savage én vagyok! – Ezt már évek óta tudjuk. és ezzel beszennyezett minket. Lehet. Ez így nem tisztességes. ahogy folytatta: – Apám azt a fattyú Justint szereti. hogy egy színésznő? Az a vörös hajú. New Yorkban. Nem emlékszem a nevére… – Én egyáltalán nem hiszek ebben a történetben – szakította félbe Sylvaner. de még a közeli barátai is . gesztenyebarna haját. engem pedig gyűlöl! – mondta Sylvaner Savage aznap este. mindig is panaszkodott emiatt. ahogy botrányos tettével a városlakók kedélyét borzolja! Árvaházba vagy egy vidéki farmra kellett volna küldenie Justint. Savage-okat! Micsoda szégyen! – Bárcsak tudhatnánk. de nem. Sötétbarna szeme sokatmondóan meredt a férjére. melynek fürtjei zuhatagként omlottak a vállára. mindnyájan meg fogunk lepődni. jól ismered a szülővárosoddal kapcsolatos nézeteimet. te még mindig nem hiszed. Talán Salemben igen. Szegény anyám. nyugodjon békében. – Miért csinált volna ebből akkora titkot apám? Több tucat színésznőt ismert. mely a kikötőváros egyik legbefolyásosabb hajósdinasztiájának számított. – Sylvaner. Nem. – Egész New York tudja hosszú évek óta. Itt botrányos erkölcsök uralkodnak.– Apánk őt szereti. Poe rejtélyes történeteit olvassuk.

. sok-sok ünnepélyes estély szemtanúja lehetett. – A jövő hónapban kihajózik a Tengeri Boszorka fedélzetén! – Justin? – Igen. – És egyetértek veled. és ragyogóan öltözködött. de eszembe jutott. dölyfös asszony. A Keleti Negyedik utca még nem volt olyan elegáns környék akkoriban – 1820 körül –. Tulajdonképpen te lennél meglepve. Adelaide szemében érdeklődés villant. hogy megbizonyosodjon arról. Hajósinasként. jó volt az ízlése. Crowninshield lévén jó származásnak örvendhetett. Ez minden kaput megnyitott a városban. melynek polgárai közismerten szerettek szórakozni. mint a férje. – Igen. hogy megtöltse felesége poharát a kitűnő vörösborral. és bort töltött kristálypoharába. – Ezt hogy érted? Sylvaner a tálalóhelyiség ajtajára pillantott. hogy apám ezúttal megváltoztatja akaratát – suttogta. De ami a legfontosabb: volt pénze. Ebédlőjének rézcsillárja. valójában milyen mélyre süllyedtek polgáraink erkölcsei. túlságosan is jól tudom. hogy Justin elutazása kitűnő lehetőséget tartogat számomra. milyennek tartod New Yorkot – válaszolta Sylvaner. aztán visszafordult Adelaide-hoz. a konyhája.elismerték. Nincs kizárva. Adelaide ugyan helytelenítette New York feslettségét. ha tudnád. a divat azonban lassan. és ugyanolyan könyörtelen. Az asszonynak összeszűkült a szeme. miközben fogta a metszett üveg kancsót. amikor Sylvaner a házát építtette. mégis a város egyik legismertebb háziasszonya lett. – És ez nem így volt mindig? – Igen. hogy Adelaide rideg. Átnyúlt az asztal fölött. A „fiatalabbik Savage pár” – ahogy nevezték őket – pompás estélyeket adott a városban. nem hallgatózik-e valamelyik cselédjük. és nyíltan ellenségesen viselkedett velem. – Fenyegetőzött. melyet a hatalmas mahagóni asztal fölé függesztettek. Az ő háza is megőrizte szépségét. Sylvaner borospincéjét mindenki irigyelte New Yorkban. de feltartóztathatatlanul oda is bekúszott.

és te mondtad. Lassan mosoly öntötte el a férfi arcát. hogy Justin Savage soha nem jut el Kínába elevenen. drága Adelaide-em. Edwina Aspinall. Edwina igyekezett zavartnak látszani. Szép asszony volt. talán most eljött a cselekvés ideje? – Már cselekedtem is. Kezdetben tréfának szánták. Most már bizonyos volt benne. ha Justin annyira szereti a tengert. Hány éjszakán át játszadoztak ezzel a gondolattal széles diófa ágyukon heverve. Kínáról szól. – Nem akarok Kínába utazni! – zokogta a tizenkét éves Samantha Aspinall. – Emlékszel. mint kilencven kilót nyomott. Ő. hogy férje képes gyilkolni. – Legyen elég annyi. és felpezsdült a vére. és azok a szörnyű eunuchok is náluk vannak… – Samantha! – szólt rá anyja. folyton csak emlegettük. hogy olvassam el. gondolta Adelaide. – Hol hallottad ezt a mocskos szót? – Abban a könyvben olvastam. Eltorzítják a lábukat. amelyet a papa könyvtárában találtam. – Mi ketten egyek vagyunk. Tudom.– Folytasd! – suttogta türelmetlenül. akkor rohadjon meg benne. Samantha és Ward Aspinall tisztelendő atya a Holt's Hotel harmadik emeletének egyik . – Baleset? – kérdezte a neje halkan. mit szoktunk oly gyakran emlegetni? – Justinnal kapcsolatban? Persze. bízhatom benned… A nő ingerülten legyintett. De csak emlegettük. bár több. amint egy újabb csokoládédarabot tömött csinos kis szájába. hogy beavassalak a részletekbe – válaszolta Sylvaner. Azt mondod. – A legénység valamelyik tagja…? – Nem szükséges. – A kínaiak nem szeretik a nőket. Gyilkosság. de egyre jobban belelovalták magukat… Mindig is gyanította. Mit tettél? – Biztosíthatlak.

mint például Franciaország vagy Olaszország…? – Újabb darab csokit tett a szájába. kissé későn kezdtél el panaszkodni a kínai út miatt. Terjedelmes szoknyája úgy terült szét körülötte. mindössze egy saroknyira a Déli utcától. Ez nagy tisztesség és nemes feladat. Benne működött a nagyváros első gőzgép hajtotta liftje. Aspinall atya szigorú ember volt. melyet általában a poggyász szállítására alkalmaztak. kik az eunuchok! – Dehogynem. Apád a püspök megbízásából utazik Kantonba. – Teljesen elmegy majd az étvágyad. egek! Mindjárt idegrohamot kapok! – Leroskadt egy bársonyozott kanapéra. illetve lakosztályban helyezhetett el összesen 1000 vendéget. sírva fakadt. hogy megtérítse a pogányokat. Nem lenne szabad így viselkedni… Hagyd abba az evést! Samantha.szobájában bújtak meg. de a lány sokkal kevésbé félt apjától. – Ó. hagyd abba a nassolást! – fortyant fel az anyja. Milyen könyv lenne az olyan. – Persze – mondta –. és hiányozna Maine. csakhogy abban a könyvben nem magyarázzák el. Masszív keble most megemelkedett. és nem magyarázza el. hogy nem akarok Kínába menni! Szörnyű egy hely. Különben is tudod. A szálloda 225 szobában. És ha már mindenképpen el kell utaznunk valahova. – Nem tehetek róla! Jól tudod. hogy nincs más választásunk. aki ismét csokoládét majszolt. most nem ez a lényeg – szakította félbe Samantha. mama. – Ha apád tudná… Samantha. egyedül csak az édesség tud megnyugtatni… ó. mit tenne Aspinall doktor… Még gondolni sem merek rá! – Mama. mi az? Az eunuchok őrzik a császár feleségeit és ágyasait… – Ágyasait? – kapkodott ismét levegő után Edwina. apád előtt soha ne ejts ki ilyen szavakat! Nem is tudom. New York egyik csodájától. drágaságom. mint egy páva farktollai. – A lényeg az. miért ne mehetnénk egy normális helyre. – Samantha. hogy én milyen szerencsétlen vagyok! Hónapok telnek majd el a hajón. de ez alkalommal Edwina is együtt utazott bőröndjeikkel elhízottsága miatt. amelyik megemlít valamit. És minthogy holnap reggel kifut a Tengeri Boszorka. hogy amikor zaklatott vagyok. mint az anyja. és .

Állj fel. Az pedig maga az áldás lenne. hogy alkalmazottai a tengerbe vesszenek. – Akkor az Úr akarata. Gyere ide. – Igen. és terjedelmes ölébe vetette magát. hogy bármi rossz történjen az apáddal. bár kissé pufók lánya felé. – Talán igazad van – mondta. hogy az Úr alkalmazottja. – Mégsem akarok menni – szipogta Samantha. mama. meglátod – vigasztalta. hogy így van! Ó. – Minden rendben lesz. Végül is. mama? Edwina megsimogatta lánya szénfekete haját. Az épület homlokzatán szépen festett betűkkel ez állt: N. ne sírj. – A Tengeri Boszorka jó kis hajó. és lenézett a nyüzsgő John utcára.valószínűleg el is fog süllyedni egy viharban. meg tudok valaha szabadulni ettől a kislányos kövérségtől? – Nem. – Madárfészket esznek! – mondta. hogy Kínában nincs csokoládé. és biztos nem hagyja. odament az ablakhoz. – Jól van. kislányom… A kissé ódivatú. ha Kínába utazunk! – Na. – Samantha. így már jobb. lehet. Le kell mennünk. és a jó isten nem engedi. Viszont megbízható forrásból tudom. simogatni kezdte. hogy Aspinall doktorral ebédeljünk. SAVAGE ÉS FIA. drágaságom. biztos. hogy vékony lehessen. hogy így fogyjak le – jelentette ki felvidulva. legalább mindketten lefogyunk egy kicsit. Aspinall doktor… úgy is mondhatnánk. drágaságom. – És ezeréves tojást… meg cápát! Ez állt a könyvben! El tudod képzelni. Edwina ölelgetni. hogy mégis az a legjobb. ha nem hagyod abba a csokizabálást. Samantha felállt. mama. Összeráncolt homlokkal nézett az anyjára. aki a szemben lévő téglaházból lépett ki éppen. puszilgatni. Meglátott egy fiút. Samantha felsóhajtott. – Mit gondolsz. és… Haza akarok menni! Edwina kitárta karját szép. HAJÓZÁS . jól van – búgta –. tarka ruhát viselő Samantha odarohant az anyjához. mint azt. Semmit sem kívánt jobban a világon. mintha maga sem hinne benne.

melyekhez Justin tudomása szerint összesen tízezer méter vásznat használtak fel. ezért úgy nézett ki. mint mindig. mely a tengeri boszorkát formázta. A hajót Adelaide Savage javaslatára nevezték el. Az emberek azt bámulták. Eljött a nagy nap. Az orrban szépen faragott szobrot helyeztek el. hogy elrettentse a tenger démonjait. A hajó orra hanyag arroganciával magasodott a meglehetősen forgalmas Déli utca fölé. – Ugye. gőz hajtotta csörlőkkel. ahol a Tengeri Boszorka horgonyzott. A fiú izgatottan tekintgetett ki az ablakon. Ő aztán mindent tudott a boszorkányokról. május ötödikén. és húzózsinóros tarsolyából elővette a piros bőrbe kötött naplót. hogy ne bámulják meg. gonosz arc jól megijesztette a kikötőben bámészkodó gyerekeket. Jó nagy tömeg gyűlt össze a parton. Justin már hozzászokott. Ah Pin! – kiáltotta Justin. Valamilyen régen elfeledett ok folytán a közismerten babonás matrózok pénteki napon sohasem hagyták el a kikötőt. adjam át ezt neked – mondta Ah Pin. amint megcsodálta Justin Savage aranyszőke haját. de még a legeltompultabb New York-iak sem mulasztották volna el. Ah Pin aznap is nyugati ruhát és főkötőt viselt. viszont az ágyúlékek palánksora fehér színű volt. A kislány kezdett érdeklődni a fiúk iránt. – Nézd. amióta Amerikába érkezett. …2… 1850. és az még nemesebb külsőt kölcsönzött neki. A keresztárbocokra szorosan feltekerték a vitorlákat. amikor a Tengeri Boszorka útnak indul Kanton felé. csütörtök reggel fél nyolckor Nathaniel Savage elegáns hintója megállt a Savage-dokkban. mint mindig. A három árboc kissé megdőlt. gondolta Samantha. milyen szép? A hajó törzsét csillogó feketére festették. Ah Pint már régen nem foglalkoztatta az amerikai . amikor egy nagy hajó elhagyja a kikötőt. – Apád azt mondta. és Justinnak szolgálatra kellett jelentkeznie a fedélzeten. mintha egy világos csík futna körbe a hajó felső részén. A kissé zöldes. hogy emelik be a rakomány utolsó darabjait a bámulatos.Milyen csinos fiú. Csaknem úgy kedvelte őket. A kocsiban Ah Pin és Justin ült. de végül is az volt a feladata. mint a csokoládét.

és magához vette a könyvet. ki volt az anyám. Könnycseppek csillogtak a szemében. Légy óvatos. tudok vigyázni magamra. ha engem tekintesz anyádnak. amíg ki nem értetek a nyílt tengerre – mondta. Az istenek azt súgták a fülembe. ez itt anyád naplója. és magához ölelte Justint. viszontlátásra. – Nem. És most. Justin betette kincsét a zsákjába. Nagyon szerette Justint. – Ne aggódj. hogy megtudjam. – Igazad van. – Anyámé? – hebegte a fiú. – Ez apám naplója – állapította meg Justin. – Már megint azokat az olcsó rémregényeket olvastad – ugratta. – Ma reggel füstölőt gyújtottam. Mindig résen kell lenned. hiszen a hajózás veszélyes foglalkozás! – Nem a tenger veszélyeiről beszélek.bigottság. hogy hamarosan hosszú időre elveszíti fogadott gyermekét. hogy fellapozza. . és arra készült. Justin elmosolyodott. aranyhajú kisfiam – suttogta. – Akkor miért nem mondtad el nekem? – kérdezte Justin meglepetten. – Tudod. – Az Öreg Nagyorrú megesketett a hallgatásra. és arcon csókolta. és az épségedért könyörögtem. de Ah Pin lefogta a kezét. nem szabad beleolvasnod. – Szeretlek. Csodálkozom. fiam. hiszen apám annyira bízik benned. – Természetesen. ritkán mozdult ki a Washington téri házból. Justin elvigyorodott. de már alig várom. Másmilyenekről. – Az Öreg Nagyorrú azt mondta. ezért nem törődött a fajgyűlölettel. Emellett – folytatta kissé zavartan – azt szerettem volna. – Én mindig is tudtam. különben is. kicsim. Aznap azonban szembe kellett néznie azzal. A negyvenéves kantoni asszonynak rossz előérzete volt. hogy te sem tudod. hogy veszély leselkedik rád. Ah Pin felemelte az ölében pihenő karjait. Rossz álmaim voltak. hogy így van – mondta a fiú.

Justin átvágott a feljáró pallón. Savage lévén tisztelettudóan viselkedtek vele. és csókot hintett felé. 55 méter hosszú és 12 méter széles volt. aki a főfedélzeten álldogált. A pisztolytáskát viselő férfi ránézett kancsal szemével. uram. és azt mondta: – Engedélyt kérek a fedélzetre lépni. mozgás! Vagy azt akarod. és a tömegben elindult a hajófeljáró felé. Justin minden ízében tengerésznek érezte magát: fehér vászonnadrágot. – Sokszor jártam már ezen a hajón. A tuan nem szereti a pontatlanságot. Sokkal többet tudsz az orvosságokról. mint a tulajdonosi. fehér. Lendületesen szalutált neki. hogy megértse.Vigyázz apámra. – Jó neked. hogy a hajósinasi poszt egészen más felelősséggel jár. De túl fiatal és naiv volt ahhoz. napernyős hölgyek elismerő pillantásokat vetettek rá. A Tengeri Boszorka. Több fegyveres őrt figyelt meg a főfedélzeten. Leugrott a Déli utca járdájára. – A kapitány a kabinjába rendelt.5 méterre magasodott a hajó fölé. Amint hátrafelé igyekezett. uram – válaszolta Justin mosolyogva. és Whale kapitány – ahogy minden valamirevaló kapitány cselekedne – megtette az óvintézkedéseket a partról érkező esetleges támadás elhárítására. és 24 . mint van Arsdale doki és Pry nővér együttvéve. melyet Samuel Hall épített Bostonban. nyitott nyakú inget és kék kabátot viselt. – Szóval te vagy a Savage fiú – állapította meg. melyet azután hónapokon át otthonának kellett tekintenie. – Kinyitotta a hintó ajtaját. fiam. Akkor azonban ráébredt. mindezt kiegészítette kerek vászonkalapja. hogy megadjam a kezdőlökést? Bár több alkalommal megfordult apja hajóin. és a reggeli tömegben elvegyülő. hol van? – Igen. felmérte a hajót. Főárboca 25. Na. vállán átvetette az értékes naplót tartalmazó zsákot. és odalépett egy fekete szakállas férfihoz. Tudod. mit forgatnak a fejükben azok a hölgyek. – A „tuan”? – A „kapitány” maláj nyelven. Az éjszakából érkező. A Tengeri Boszorka értékes rakományt szállított. és hajósinasi szolgálatra jelentkezem. Justin Savage vagyok. – Szeretlek – mondta. csak ne sokat járjon a szád.

apró szeméből ravaszság áradt. sem családi körülményeid nem mentesítenek a törvény alkalmazásától. hideg. Nem várta. mint minden kapitány. kék szemével felmérte a fiút. melyen hajózási térképeket. – Látni kívánt. A hátsó árbocnál Justin lement a hajó gyomrába. és teljesen önállóan sajátította el a hajózási ismereteket. hogy csak egyetlen feltétellel veszlek a hajóra: nem lehetnek előjogaid csak azért. a sértéssel meg akarják alázni. – Megértetted? – Igen. Simára borotvált arca. Súlyos esetben. de helyet kapott rajta a hajónapló és egy szextáns is. – Megmondtam az apádnak – szólalt meg végül a kapitány –. Miután bebocsátást kapott. teljhatalmamnál fogva foglak megbüntetni. de tartotta a száját. Arcának jobb felén sebhely húzódott. és bekopogott a kapitány kabinjának ajtaján. mint például a zendülés. akasztás általi halállal fogsz fizetni. Bal lába eltört egy vihar során a Jóreménység-foknál. A fedélzet ragyogott a tisztaságtól. Tudta. de 37 évével hamarosan a visszavonulásra kellett gondolnia. valamint feleségének és kissé kancsal lányának dagerrotípje. hogy hellyel kínálja majd. A kapitány az íróasztalánál állt. A csontok rosszul forrtak össze. . tulajdonképpen tökmag ember volt: alig 168 centiméter magas. kapitány? – kérdezte tőle Justin. így enyhén sántított. Már többször találkozott Whale-lel Washington téri házukban. napbarnított bőre nem keltett rossz benyomást. Amint Justin belépett a birodalmába. Whale ugyan a legnagyobb tengeri élőlény nevét viselte. A mahagóniból készült ablakok és lejárati nyílások csak úgy csillogtak a napfényben. áramlattáblázatokat tartott. Még ha törvénytelen is – Justin elvörösödött. de mélyen ülő. 40 év fölött semmi keresnivalója nem volt a hajón. Érthető? Justin nagyot nyelt. még a rézszegecseket is kifényesítették. melyet egy kalóztámadás alkalmával szerzett. uram. Vízkiszorítása 1260 tonnát tett ki. mert Savage vagy. Tengerészcsaládból származott.méteres keresztárbocot erősítettek rá. de fürkésző tekintetétől kényelmetlenül érezte magát. – Ha megszeged a hajó bármelyik szabályát. A szigorú szabályoknak megfelelően ő is fiatal volt. belépett a tágas helyiségbe. Sem életkorod.

– Hány órás váltásokban adják az őrszolgálatot? – Négy órás váltásokban.– Igen. és elindult a legénységi szállás felé. uram. Samanthának hívják. Miután kilépett a kapitány kabinjából. és pakold le a holmidat. Starbucknál. Úgy látszott. Menj a legénységi szállásra. Whale helyet foglalt az íróasztalánál. uram. és Savage. – Az előárboc. – Igenis. uram. A lány egykorú lehet veled. uram. – Fél nyolckor? – Hétszer. – Balfedélzeti őrszolgálatra osztalak be. Egy bizonyos Ward Aspinall tiszteletes a feleségével és a lányával. – Apád azt mondja. a kapitány meg van elégedve. . – Hányszor kongatják meg a harangot fél tizenegykor? – Ötször. Szabadidődben körbevezetheted a hajón. még valamit. – Ezen a hajón a négy hajósinas egyike vagy. a másodtisztnél. a főárboc és a hátsó árboc. a fősudárvitorla. aztán jelentkezz Mr. és elindult kifelé. felment a főfedélzetre. – Uram? – Utasok vannak a fedélzeten. a legalacsonyabb kategóriába tartozol. Nekem és tisztjeimnek habozás nélkül engedelmeskedned kell. – És most a vitorlákat emelkedő sorrendben. hogy felakaszthatják a fölötte lengő keresztárbocok valamelyikére. Justin szalutált. Kissé nyugtalanította a gondolat. Ennyi. a felső-sudárvitorla és a fő csúcsvitorla. uram. – A főárbocon a fővitorla. Elmehetsz. uram. – Á. uram. Nálatok alacsonyabb fokozatban nem szolgál senki. aztán a fő derékvitorla. értesz valamicskét a tengerészethez. uram. Sorold fel az árbocokat. uram. – Mi a fenékdeszkatalp? – Az képezi az árboc alapját. Érthető? – Igen.

hogy ő is a hajón lesz. ő a hajótulajdonos. – Én azt hiszem – kezdte apja. Samantha érdeklődve pillantott a fiú után. aki elterült a hajó fenekén. lehet. – Úgy van. Whale kapitány mondta. Edwina Aspinall meghökkentnek látszott. te Justin Savage vagy – közölte vele egy szőke szakállú férfi. Az a vörös hajú fiú! Biztos a legénységhez tartozik. amint Justin elhaladt mellettük. – Fogadok. aki éppen akkor lépett a fedélzetre szülei társaságában. mama! – szólalt meg Samantha Aspinall. – Ha valóban Nathaniel Savage fia. hogy keresztény hölgy módjára kell viselkedned. – Ó. – Úgy van. a magas úr. akkor tehetős is. Az egész alsó fertályban fojtogató levegő terjengett.– Nézd. akit tegnap a szálloda ablakából láttam. miközben beszélt. Őszülő szakálla rángatózott. az előárboc előtt. mama. Aspinall – hajolt felesége füléhez a tiszteletes –. A legénységi szállás a Tengeri Boszorka legelején helyezkedett el. uram – oktatta ki a férfi. A férfi fölé állt. – De hiszen tényleg jól néz ki ez a fiú – állapította meg. ez a fiú törvénytelen ivadék. – Milyen csinos fiú! – lelkendezett Samantha. Az előárboc mögötti lejárón keresztül lehetett megközelíteni. Edwina Aspinall elmosolyodott. és jól mellbe vágta a fiút. – Ne feledd. Amikor Justin lement. hogy ez az utazás Kínába mégis szórakoztató lesz? – Samantha! – szólt rá apja szigorúan. hogy Justin alig kapott levegőt. – A nevem Mr. rálépett a hasára és olyan erővel taposta. – Ez az a fiú. . – Mrs. egy jól megtermett pipázó férfi üdvözölte. Nathaniel Savage fia lehet. Ward Aspinall tiszteletes. aki elég gyászosan nézett ki fekete öltönyében és cilinderében –.

Úgy néztek ki. a legközelebbi viharban az lesz az első dolgom. – A nevük rajta van a legénység névsorán. A következőket találta rajta: .Starbuck. körülbelül 30 méter magasságból. Tudsz valamit a hajózásról. Jó kis mulatság odafent a sötétben. Starbuck tettetett ártatlansággal nézett rá. Miután belecsapódtak a fedélzetbe. Hogyan is gondolhatsz ilyesmire. Starbuck. ahogy az már lenni szokott. akkor lesz igazán jó dolgod. ahol az orrban a rekeszfalak összeérnek. – Öt percen belül jelentkezz a fedélzetmesternél. uram? – kérdezte. mert nem eshetsz le a priccsről. hogy felküldjelek az árbocra. – Van még három másik hajósinas is – folytatta Starbuck. nem sok maradt belőlük. uram. majd összeráncolta a homlokát. uram. – Ijesztget. Aztán elhagyta a legénységi szállást. amott az ajtóra tűzve. Starbuck levette a lábát róla. uram”-nak fogsz szólítani. Starbuck kivette a pipát a szájából. amikor süvít a szél. Én nem szeretem a hajósinasokat. pajtás. te gyerek? – Továbbra is szélesen mosolygott. Justin odament az ajtóra tűzött papírlaphoz. – Másztál már fel árbocra jeges viharban? – Nem. és hátralépett. Justin megmerevedett. és megfagynak az ujjaid. legszűkebb részébe mutatott. mint egy rakás puding. és segíts a berakodásnál. – Na. és rá vigyorgott. vagy semmihez se értesz? – Kis hajókon már vitorláztam. A hajósinasok függőágyban alszanak. A sarokban négy függőágy lógott keresztirányban. A tiéd ott van elől. – Neked nincs priccsed. és magához vette a holmiját. Most pedig talpra! Justin talpra állt. – Ujjával a hajó leglevegőtlenebb. oda. – Amikor a hajó viharban bukdácsol – mondta Starbuck –. – Dehogy. uram. megértetted? – Igen. „Uram”-nak vagy „Mr. és én vagyok a másodtiszt ezen a hajón. Sok zöldfülű lezuhant már onnan.

. hogy ölje meg őt. hogy legalább a hajó macskájánál magasabb rangba sorolták. Csak azt nem tudta. Kapitány: Első tiszt: Másod tiszt: Harmadtiszt: Negyedtiszt: Fedélzetmester: Ács: Szállásmester: Hajótüzér: Kádár: Szakács: Eleségtáros: Ichabod Whale Zebulon Horn Arthur Starbuck James Whitby Albert Falmouth Harley Foxx Rawley Baring Roger Dyer Jonathan Winship Fred Handley Jimmy Chen Heindrich Anderson 30 erős matróz 6 közönséges matróz 4 hajósinas: Billy Claxton Howell Freeman Creighton Pruett Justin Savage A hajó macskája:Pyewacket Justin örült. hogy a névsor egyik tagját Sylvaner Savage lefizette. amikor meglátta. május 5.A NEW YORKBÓL KIHAJÓZÓ TENGERI BOSZORKA LEGÉNYSÉGE 1850.

És biztosíthatom. Remek fickó Hollandiából. és megfürödhetnek. A hölgyektől bocsánatot kérek az illetlenségért. szépen vasal. ha itt étkeznének velem együtt a kabinomban – folytatta Whale. A hajó egy zárt.– Üdvözlöm a Tengeri Boszorka fedélzetén – mondta Whale kapitány. mialatt a legénység a berakodás utolsó mozzanatait végezte. – Anderson örömmel elvégzi önöknek. panaszra nincs okunk – felelte Aspinall tiszteletes. – Ámen – felelte Aspinall tiszteletes a saját poharát felemelve. – A hölgyek fülig elpirultak. és kiüríti az éjjeliedényeket. Ha munkája megelégedésükre szolgál. vigyázzanak a nyelvükre. – Az inasom minden reggel kitakarítja majd a kabinjukat. De meg kell érteniük. és a magasba emelt egy pohár portóit. Hornt. kis világ. és épségben megérkezünk Kínába. úgy lenne a legjobb. mint gyakorlatias háziasszony. Azután vitorlát bontunk és útnak indulunk. melyeket az ágyuk alatt találnak. – Azt hiszem. Ha az időjárás megengedi. a hajón két tiszt adta át helyét Aspinallék-nek. – Reménykedjünk. Mr. Ő. – Mi a helyzet a mosással? – kérdezte Edwina. Edwina és Samantha a kapitány kabinjában időzött. ahol férfiak élnek. hogy kellemes utunk lesz. hogy a kikötőből elvigyen minket a Sandy Hookig. Utasítottam az első tisztet. így az elkövetkező napokban jól fogunk haladni. Az ügy anyagi vonatkozásait vele kell tisztáznia. hogy beszélje meg embereivel. – A vontató gőzhajó délben érkezik – folytatta Whale –. Elégedettek a szálláshelyükkel? – Köszönjük. hogy vásároljon egy összecsukható vászonkádat. egy héten egyszer fel fogja állítani önöknek itt. amikor önök a fedélzeten tartózkodnak. javaslom az út végén jutalmazzák meg tíz dollárral. – Az inas neve Heindrich Anderson. asszonyom. Utasítottam. ezek a . Északnyugati szél fúj. És most pár szót az elővigyázatosságról. A bostoni érsek hétszáz dollárt költött a tiszteletes és családja utaztatására.

– Ezt a kérdést megtárgyaltam már az Úrral. Nem fogom hagyni. Samantha szemében harag tüze lobbant. – Ööö… hát igen.matrózok nem a felső körökből származnak. e hajó tulajdonosának… hm… természetes fia. hogy ilyen romlott fiatalember kísérgessen. melyre Isten nem adta áldását. hogy jobb. – Whale kapitányt láthatóan meglepte Aspinall tiszteletes bizalmas viszonya a Mindenhatóval. mint ön. hogy csatlakozzon önhöz szabadidejében. Utasítottam. hogy korlátozzák a főfedélzeten töltött idejüket. – Ahogy a kapitány is mondta. a fiatal Savage. hogy valaki ilyen kegyetlen és tisztességtelen lett volna! – mondta nyomatékosan. Ő az egyik hajósinas: Justin Savage. bűnös egyesülés ivadéka. és természetesen zord időjárás esetén feltétlenül maradjanak a kabinjukban. ahogy majd tapasztalni fogják. a legénység egyik tagja hasonló körökből származik. Samantha. és addig ott . Most pedig azonnal bemész a kabinodba. Sajnos a tiltáson kívül mást nem tehetek e kellemetlenség megakadályozására. – Annak ellenére Justin még lehet rendes fiatalember. – Megértjük. Az Úr mindent megért. és természetesen Ő is megérti. ha a lányom nem keveredik a legénység közé. amely persze rendkívül korlátozott. sajnos. nincs elég szórakozási lehetőség a hajón. ezért arra gondoltam. Miss Aspinall – fordult a kapitány Samanthához –. – Megkönnyebbülés ezt hallani. Attól tartok. és úgy találtuk. – Papa! – kiáltott fel Samantha. csak egy hajszál választja el őket a bűnözőktől. – Ez nagyon kedves öntől. – Soha nem hallottam még. – Rossz példa – vágott vissza –. Mindenesetre arra fogom kérni önöket. Amint már az ön atyjának elmagyaráztam. olyan viszonyé. Jefferson házasságtörő volt. Megállás nélkül káromkodnak és átkozódnak. mert Mr. Mondjuk ki nyíltan: többségük mocskos gazfickó. de ezt is megbeszéltem már az Úrral. Apja haragosan meredt rá. mint… mint Thomas Jefferson. legalább olyan. kapitány – mondta a tiszteletes. kapitány – szólt közbe a tiszteletes –. talán jól érezné magát egy hasonló korú és azonos osztálybéli fiú társaságában.

csak nem azt tervezi. hogy…? – Amíg Samanthának nem jön meg az esze. menj a kabinodba. – Megkaphatnám a kulcsokat? – Dr. és amikor lenne lehetőségem egy kis szórakozásra. Aztán az ajtót becsapva maga után elvonult a kabinjába. jól tudja. hogy ki nem jöhetsz. zárt ajtó mögött marad a kabinjában. a lányának megvannak a maga elképzelései – mondta Whale kapitány elfojtva mosolyát. És bocsánatot fogsz kérni ezért az illetlen kitörésért. és nem tud viselkedni! – kelt ki magából Ward Aspinall. és gőgösen nézett az apjára. – Nem! . és az éppen elegendő. – Samantha – szólt Aspinall. engem így még soha nem sértettek meg! Most pedig velem jössz azonnal… – Nem! Ó. ahol meglátta Samanthát a baloldali hajókorlátnál. – Kapitány. hogy egyáltalán nem akarok Kínába menni. – A lányomnak elment a józan esze.maradsz. ahol Justin és társai rumoshordókat görgettek a lejárati nyílás felé. – Ó. egek! – siránkozott Edwina zsebkendőjével legyezgetve magát. – Nem fogok bocsánatot kérni! – jelentette ki Samantha. hogy az ördög kedves és megnyerő vonások mögött rejtőzik? És most utoljára mondom. amint odaért hozzá –. De Aspinall tiszteletes üresen találta lánya kabinját. míg azt nem mondom. minden ok nélkül megtagadja tőlem. Haragosan rohant fel a létrán a főfedélzetre. Aspinall – szólt közbe a felesége –. – Látott már valaha ilyen becsületes és nemes arcot? – Hát nem mondtam neked elégszer. van zár a kabinajtókon? – Természetesen. és nem kér bocsánatot felháborító viselkedéséért. – Úgy tűnik. – Nem tisztességes így ítélkezni! Nézze csak meg… – A hajó közepére mutatott. papa. – Már megmondtam az okát.

a jobbal pedig lekevert neki egy jó nagy pofont. és eszébe jutott a kapitány figyelmeztetése. A súlyos kikötőköteleket eloldozták a kikötőbakokról. kirohan a partra és visszamegy a Washington térre.A férfi bal kezével erősen megragadta lánya csuklóját. – Engedély nélkül nem hagyhatod el a posztodat! – ordította Starbuck. Justin tizenöt méternyi távolságból tanúja volt a jelenetnek. nagy kéményű vontatógőzös. de aztán felnézett a keresztárbocra. – Igenis. de már kezdett rádöbbenni. Istenemre. a fedélzetre húzták az átjáró pallót és felhúzták a horgonyt. Fájó szívvel gondolt Samanthára. majd én megtanítalak engedelmeskedni! Justin vérző orral arra készült. hogy megüti a gyűlöletes embert. Egy másodpercig arra gondolt. De Justin Savage nem adhatta fel ilyen könnyen. Durván megperdítették. – Most pedig munkára. amint apja magával vonszolta a lejárathoz. Valaki azonban megragadta hátulról. elkezdheted fényesíteni a szegecseket. hogy a tengerészek élete. valójában maga az élő pokol. – Miss Aspinall! – kiáltotta. . és Mr. majd megszakadt a szíve a csinos lányért. és rohanni kezdett feléjük. aki férje. Sylvaner mellett ült egy hintóban a Déli utcában. Vastag hajókötelet erősítettek a Tengeri Boszorka orrához. és a bámészkodók éljenzése közepette a hajó megkezdte tenger felé vezető útját az East Riveren. …3… Röviddel dél előtt megérkezett az esetlennek tűnő. – Milyen megkapó látvány! – mondta Adelaide Savage. amelyről annyit álmodozott. és visszatért a munkájához. miután bal kezével letörölte a vért magáról. Megrendítette az apa kegyetlensége. Samantha sírva fakadt. fiú! Ha itt kész vagy. Starbuck ököllel orrba vágta. Csak néhány órája tartózkodott a fedélzeten. uram – mondta.

– Valóban szép hajó. – Mikor következik be? – Nemsokára. jelezve a kocsisnak. akik elszomorodnak majd. drágám. szomorú kötelességemnek teszek eleget majd. amikor meg kell válniuk tőlük – jegyezte meg Adelaide. de az üzletben csak abszolút könyörtelenséggel lehet érvényesülni. hogy drága Justinunk élethossza is meglehetősen korlátozott. hogy indulhat. Sylvaner. – Lesznek olyanok. Ha átveszem a vállalatot. A magas. hamarosan vége? Mi a helyzet a Washington téren? – Van Arsdale doktor azt mondja. és most. tizenöt évvel . mely meglepően gyengédnek látszott. és az ablakon keresztül még egy utolsó pillantást vetett a Tengeri Boszorkára. Azután hátradőlt a bőrülésen. – Természetesen így van. A kormánykerék mellett álldogált. Így a hátsó fedélzeten az első tiszt. Mi. pedig olyan foglalkozást űzött. és eladom a hajókat – talán valamelyik dél-amerikai flottának. Tizenkét éves korában szállt tengerre. ahol a gyengédségnek a legkevésbé sem volt helye. Távolmaradása azt jelezte. és a lassan tovatűnő kikötőt csodálta. hogy egy gyűlölt gőzhajótól függ. és ez Isten akaratából hamarosan megtörténik. – Sylvaner sétapálcájával megkocogtatta a hintó tetejét. Crowninshieldsek vitorlás hajókkal szereztük a vagyonúnkat. – Tudom. vékony férfi simára borotválta keskeny arcát. apám úgy a hónap végéig húzza. míg a hajót átvontatták a New York-i kikötőn. de a vitorlázásnak lőttek. Azt mondod. – Úgy sejtem – tette hozzá –. Zebulon Horn vette át a parancsnokságot. Igazad van. Adelaide belekarolt a férjébe. – Közéjük tartozom én is. A vörös hajú Horn hosszú évek óta szolgálta a Savage családot. mennyire lealacsonyítónak találja. Whale kapitány a kabinjában maradt.

Az első tiszt odalépett hozzá. Mivel még nem sok tennivaló akadt. uram. csak gyere le. Ha szédülsz. Starbuckot. csak kevesen látszottak másnaposnak. Horn. uram. aki összesen húsz évet fog a tengeren tölteni. Csak az olyan ambiciózus férfiak válhattak tisztté. a másik önmagadért. Horn elégedett volt legénységével: többségük nagy gyakorlatot szerzett. Ne feledd: egyik kezed a hajóért. Justin megfordult. és mindössze négy embert kellett erőszakkal toborozni. Mert ha félsz. de valahol el kell kezdeni. Mindannyian így voltunk ezzel. én vagyok Mr. Jól tudta. fényesítsem a rezet… – Majd én elintézem Mr. Justin zsebre dugta a rongyot. ne szégyelljed magad. – Savage. mint ő maga. Szolgálati idejük leteltével – körülbelül 12 év múlva – összegyűjtött pénzükből önálló vállalkozásba foghattak a szárazföldön. milyen érzés odafent. a legénység a főfedélzeten élvezte a ragyogó időt. Mr. pajtás. míg jól meg nem markoltad a következőt. és a törlőrongyot felemelve szalutált. Azonban most is felmehetnél. Gyerünk. uram. És soha ne engedd el a kötelet. nem sok hasznodat vehetjük. Majd ő felvisz és megmutatja neked a köteleket. az első tiszt – mondta a fiúnak. A három árboc és a keresztárbocok bonyolult kötélzetükkel. de Mr. Dawson matróz mellé osztalak be. nem. Horn felfigyelt Justinra. Starbuck azt mondta. a szorosan . – Voltál már odafönt? – Nem. A matrózok átlagéletkora 22 év volt. – Igenis. Indulás. miközben vontatnak minket. sokan közülük reménytelen alkoholistává válnak és a matrózok menhelyén végzik. aki a réz szegecseket polírozta a balfedélzeten. uram. – Igen. csakúgy mint Ichabod Whale. és legalább megtapasztalnád. de az első tiszt tudta. és felnézett a magasba. hogy következő útján előléptetik kapitánnyá. – Én is remélem. ki ő – már mindenki tisztában volt vele: Nathaniel Savage fattya a legénység egyik tagja. Nem leszel senki útjában. ő is átlépni készült egy újabb fokozatot: remélte.később. – Félsz a magasságtól? – Remélem.

hogy kibontsák őket. Akár törvénytelen vagyok.felcsavart vitorlákkal készen álltak arra. A látvány lenyűgözte. akivel számolniuk kell!” Már túljutott a felső-sudárvitorla keresztfáján is. Jól sportolt. És mindenekfelett: ott terült el előtte a végtelen óceán. de azt az idegességének tulajdonította. A fiú izgult egy kicsit. akkor is Nathaniel Savage fia vagyok. 25 méteres magasságban elérte a fő keresztárbocot. Elismerést váltott ki a fedélzeten állókból. Engem üdvözölnek! – gondolta. Tenyerét beletörölte a nadrágjába. Jól elkülönítve látta Staten Island-et. amikor ügyesen kikerülte az árbocmerevítő kötelek illeszkedési pontját. Felnézett. és az már 50 méteres magasságot jelentett. Justin korához képest nagyra nőtt. Onnan már jelentéktelennek látszottak a fedélzeten tevékenykedő emberek. hogy olyan Savage vagy. miután elhagyták a kikötőt. Még hosszú út állt előtte. „Menj feljebb!” – diktálta a szíve. Levette vászonkalapját és meglengette. Megcsináltam! Felmásztam a csúcsig. A mászás könnyűnek tűnt számára. de majd én megmutatom nekik. „Menj fel egészen a csúcsra! Mutasd meg nekik. onnan már nem lehetett továbbmenni. kiváló eredményeket ért el a bokszban. hogy lemenjek. Onnan az emberek apró hangyáknak látszottak. „Menj le!” – kiáltotta az agya. akár nem. Brooklynt. Mélyen beszívta a levegőt. Észrevette. 55 méternyi mélység tátongott alatta. és elérte a csúcsvitorla keresztárbocát. gondolta. hogy leküzdje egyre fokozódó hányingerét. felugrott a hágószálra és megindult fölfelé a főárbocon. és a hajó himbálózása még jobban fölerősödött. Kilométerekre el lehetett látni onnan. Lenézett a mélybe. és már elérte a derékvitorla keresztfáját. Arra várnak. mindössze öt centi választotta el felnőtt kori. hogy sokan közülük őt nézik. Odafent erősen fújt a szél. későbbi magasságától. ahonnan már nem lehet feljebb kerülni! . Percekkel később a fősudárvitorla rúdjához ért. Felmegyek egészen a csúcsig. Éljenzést hallott odalentről. Kissé émelygett a gyomra. A hajó finom himbálózását odafent erősebbnek lehetett érezni. New Jerseyt és Long Island fehér homokját. beléjük kapjon a szél. Egyre csak mászott fölfelé.

A többi szerencsére a tengerbe került. – Samantha. és meg nem engedi. – Csak akkor eszem. ahogy a hajó életre kel. hogy egyek. azután tátott szájjal bámulta. és a legénység kibontotta a Tengeri Boszorka vitorláit. Csak egyetlen fegyvert fordíthatok ellene: a számat. elkerülte Mr. míg ki nem enged innen. mint egy rabszolgával. mellyel Ah Pin annyit bíbelődött előző este. Nem kényszeríthet arra. Még mindig az árbocmászás hatása alatt állt. hogy úgy bánjon velem. és beszennyezte makulátlanul tiszta ingét. akik odalent röhögtek rajta. – Szeretem és tisztelem az apámat – mondta –. és már nagyon éhes lehetett. akivel nekem tetszik. apád makacs ember. – Ó! – Edwina elmaradhatatlan zsebkendőjét gyűrögette. mit tehetnék…? . Sápadt volt. Hinned kell ebben! Samantha felült. és bement hozzá. de nem fogom hagyni. de a te érdekedben cselekszik így.Az árboc megnyikordult. Lánya a priccsen összekuporodva a rekeszfalat bámulta. melyek azonnal megdagadtak az erős szélben. Hirtelen lecsapott rá a tengeribetegség. és szélirányban okádni kezdett. – Nem vagy börtönben! – Akkor miért van kulcsra zárva az ajtó? – Drága kislányom. ha kiengednek a börtönből – dünnyögte a lány. Justin rémületére rettenetesen émelyegni kezdett a gyomra. – Ó. hogy azzal találkozzam. Justin letisztogatta magáról a szennyet. Kinyitotta a száját. és remegett kissé. amikor a hajó balra dőlt egy kanyarban. enned kell valamit! Már három napja koplalsz! Edwina Aspinall kinyitotta Samantha kabinjának ajtaját. Harminc perccel később a hajót leoldozták a vontatótóról. De legalább a tengeren lehetett. Hornt és Starbuckot és a többieket. A hányadék egy részét a szél visszafújta. és addig nem eszem.

így vélhetőleg svábbogarakkal és egyéb férgekkel nem fog többé találkozni. Felsietett a fedélzetre. – Az a lány annyit eszik. – De ő… ó. – Előbb vagy utóbb sírva könyörög majd egy kis csokoládéért. és átgondolja. a végén még éhen halsz nekem… – Legalább lefogyok. – Megkordult a gyomra. és elkapják a délkeleti passzátszeleket. és hátat fordított kipirult anyjának. istenem. – Ó. és ebédnél azt mondta neki a kapitány. Akárhogyan is. – Hoztam egy kis csokoládét… – Nem kell. mit tehetnék…? A hisztériás roham határán álló hölgy. mondván a Tengeri Boszorkát gondosan fertőtlenítették. drágám. mit tehetnék.– Mondd meg apámnak. Ha elérik a Golf-áramlatot. A hajó tiszta volt. de Aspinall tiszteletes hajthatatlan maradt: vagy bocsánatot kér Samantha. A legénység jókedvűen és hatékonyan végezte munkáját. Thomas templom papjának neje kirohant a kabinból. még mindig makacskodik. . Samantha éhségsztrájkjától eltekintve az utazás kellemesnek mutatkozott. hamar eljutnak Dél-Amerikába. hagyjon fel végre a zsarnokoskodással. Edwina odament a jobbfedélzeti hajókorláthoz. Újra összekuporodott. de az ajtót gondosan kulcsra zárta maga után. Az időjárás kedvezően alakult. Erős. Fogalmam sincs. miért tartják ott Pyewacket-et. kapitány. fekete macskát: feladata az volt. Csak azt nem mondta el neki. kabinja kényelmes. hogy a minimumra csökkentse a hajó patkányállományát. Samantha éhségsztrájkja egyáltalán nem indította meg. – Jaj. mi legyen a következő lépés a férje és lánya közötti egyre csúnyább kötélhúzásban. csak egy kellemetlen élménye akadt. amikor meglátott egy hatalmas csótányt. Whale kapitány azonban megnyugtatta. hogy kiszellőztesse a fejét. miután csatlakozott hozzá a hajókorlátnál. a wiscasseti St. hogy ilyen körülmények között 240 tengeri mérföldet tehetnek meg naponta. nyugati szél fújt. vagy bezárva marad a kabinjában. – És hogy van a lánya? – kérdezte Whale kapitány. a Hornfokhoz. mint egy ló – magyarázta. a kövér. és ugyanazt teszi Aspinall tiszteletes is. De a lány nem tette.

hogy egy ideje önök mindnyájan kínai nyelvet tanulnak. Hosszú hetek állnak még előttünk. Talán a férje is átgondolja a fiúról alkotott véleményét. szerintem. Az asszony megtanította neki a kínai nyelvet. hogy ez a megoldás! A Washington téri palota előtt szénával szórták föl az utca kövezetét. egek! – mormogta Edwina. – Igen. de a férjem hosszabb ideje foglalkozik vele. de attól tartok. már hozzászokott a hullámzáshoz. ha megtudja ezt. Megemelte a kalapját és elvonult. Jó napot. – Nem. a férje említette. – Tudta ön. A férje kissé szűklátókörűnek tűnik. madám. – A fiú apja Kantonból hozott magával dajkát.– Engedjen meg nekem egy megjegyzést. Természetesen azt reméli. megnehezíti az a sok zenei hangsúly. hiszen régóta készül Kínába igét hirdetni. és a mai napig nem tudta elhagyni a legénységi szállást. hogy Justint felnevelje. hogy elnyelje a ház előtt elhaladó lovak patáinak kopogását és a kocsik kerekeinek zörgését. még így sem eléggé felkészült. Azon New York-iak számára. hogy eleget tegyen kötelezettségeinek. akiket érdekelt az ilyesmi – és sokan voltak ilyenek –. – Ó. Így a második emeleti hálószobában haldokló Nathaniel Savage-et nem háborgathatta semmi. ez a legsürgetőbb feladata. Az új találmányok egyik percről a másikra megváltoztatták a gazdagok életét. Nathaniel Savage távozása egy kor elmúlását jelentette. remek kis fickó. Rendkívül furcsa nyelv. Persze őt is elkapta a tengeribetegség. Önöknek sem ártana. Kezdetben csak . Jó néhány éve tanulja a nyelvet. asszonyom. de úgy látszik. ha gyakorolhatnák a nyelvet utunk során. mint Samantha és én. A fiatal Savage pedig. Ő úgy gondolta. hogy Kínába érkezve tökéletesítheti tudását. Apropó. hogy a fiatal Savage folyékonyan beszéli a kantoni nyelvjárást? Edwina meglepettnek látszott. – Lehet. Amerika napról napra változott.

De Nathaniel még nem adta meg magát. megpróbálta palástolni türelmetlenségét.ők engedhették meg maguknak a fürdőszobát és a központi fűtést. nemsokára követik őt a vitorlás hajók is. de később mindenki számára elérhetővé váltak. de napjaikat megszámlálta a gőz. Nathaniel Savage a vitorlásokat szerette. Tudta. Van Arsdale doktor az ágy szélén ült. A szobában félhomály uralkodott. és amikor meghalt. és Ah Pint kereste. és esnénk túl rajta. mire gondol. az egyetlen fényforrást egy halványan pislákoló olajlámpás jelentette. Két perccel később odalent a hallban Adelaide odament Ah Pinhez. A vastag bársonyfüggönyöket összehúzták. gondolta. és tagadólag rázta a fejét. Az ágy másik oldalán Ah Pin várakozott. Ah Pin az asszonyt figyelte. Bárcsak meghalna már ez a szerencsétlen öregember. aki túlzottan gondterheltnek látszott. Az orvos felnézett. aki idő előtt feketébe öltözött. – Milyen naplóról beszélt az öreg? – kérdezte lágy hangon. hogy kirekesszék a délutáni világosságot. hogy apad egyre az öreg ereje. Amerika. – A napló… – suttogta. Akkor végre Sylvaner és én lépünk a helyébe. és Nathaniel szabálytalanul verő pulzusát vizsgálta. – Justin megkapta a naplót? Ah Pin bólintással válaszolt. . Adelaide. Nathaniel elmosolyodott. az emberek azt mondták. A gyorsjáratú klipperek jelentették a csúcsot. Hirtelen kinyitotta a szemét. Odafent a ház emeletén Sylvaner és Adelaide állt a haldokló ágyánál. aki azt figyelte. – A szerelmem… Azután újra lehunyta a szemét és meghalt. a farmok és a vitorlás hajók nemzete a gyárak és a gőzhajók országává lett. – Az édesanyja… – sóhajtotta. és alig tudta titkolni mennyire utálja a kínai asszonyt. Mellette Pry nővér állt. – Doktor! – suttogta Sylvaner.

Mi – csaknem sírva fakadt. – Tudod. – Most. – Justin Constance fia! – kiáltotta Adelaide később a Keleti Negyedik utcai ház dolgozószobájában.Ah Pin belenézett Adeleide szép. – Az ön nővére naplójáról – mondta. hogy a gonosz vénember miért tartotta titokban annyi éven át! Elcsábította a nővéremet! – A fenébe is. hogy az a kínai asszony ezt állítja. mit jelent ez? – Ha igaz! – vágott vissza Sylvaner haragosan. még nem biztos. – Nem tudhatjuk! – De Sylvaner. – A halálba küldtük az unokaöcsémet! Justin a Crowninshild és Savage vagyon örököse. és . mit tettél? – ”Én”? Nem inkább „mi”? – Jól van. mégis igaz! – folytatta az asszony. ne vonj le következtetéseket! – üvöltötte Sylvaner. hogy igaz! Adelaide idegesen járkált fel-alá a divatos török szőnyegen. amelyért annyit könyörögtem! – Könnyek gördültek le az arcán. és elmosolyodott. ha ez igaz. és töltött magának egy whiskyt. – Én azt hiszem. Adelaide sötétbarna szeme tágra nyílt a megrázkódtatástól. Adelaide. hogy visszatekintek Constance titokzatoskodására… akkor nem volt semmi értelme. Adelaide már korábban fekete drapériával vonta be az arany keretet. Az egyik faragott. attól. – Az isten szerelmére. de most – most minden a helyére kerül! És ez a magyarázat arra. de rideg arcába. fel tudod fogni. lószőrüléses kanapé fölött Nathaniel fiatalkori képmása függött. A festmény búcsúztatta az egy órával azelőtt eltávozott emberi roncsot.

hogy elkezdődött volna. Adelaide megtörölte a szemét egy zsebkendővel. ránézett a férjére. melyet azért eszkábáltak össze. és teleszívta tüdejét friss levegővel. amikor szédelegve lekászálódott a függőágyról. a tagbaszakadt. …4… Justin megijedt. – Fiatal Savage jobban érezni magát? – kérdezte pidzsin nyelven. és miután összeszedte magát. amikor még nem tudtad. De a harmadik nap reggelén tengeribetegsége olyan gyorsan megszűnt. mint amilyen váratlanul lecsapott rá korábban. Justin még mindig gyengének érezte magát. – Most már valóban semmit se tehetünk. milyen borzalmas bűnt követtünk el! Sylvaner félrelökte a whiskyjét. ezért kijelölt egy másik hajósinast – Billy Claxtont –. Billy. – Igazad van – nyögte ki végül. – És mi a halálba küldtük! Ó. hogy ő is hajlamos a tengeribetegségre. – De legalább senki sem tud róla. a Tengeri Boszorka útjának első napjaiban olyan cudarul érezte magát. Nővérem örökre megőrzi jó hírnevét és tisztaságát. és hajózási karrierjének vége szakad azelőtt. ha felszárítanád a könnyeidet. – Kivéve… – Kivéve a kínai asszonyt – fejezte be a gondolatát Sylvaner. istenem. Hornnak megesett rajta a szíve. mint Sylvaner. hogy Crowninshild vér folyik az ereiben – jegyezte meg. mert már semmit sem tehetünk. hogy ki sem mászott a függőágyából. gúnyosan nézett a feleségére. nem túl eszes. aztán összeráncolta a homlokát. Mr. és valóban. – Adelaide Savage végül is gyakorlatias teremtés volt. . és keserűen. Jimmy Chen. – És jobb lenne. – Nem aggódtál annyira akkor. Billy segítségével felment a fedélzetre. az alacsony kantoni szakács odament hozzá. brooklyni fiú kötelességtudóan ürítgette Justin telehányt vödrét.leroskadt a portré alatti kanapéra. – Elgondolkodott. hogy törődjön vele. hogy valahogy áthidalják az angol és a kínai közötti szakadékot.

így hétköznapi értelemben vett alvásról szó sem lehetett: mindenki akkor szundikált egy keveset. A hajó mindennapi életének ritmusát félóránként harangszó jelezte: 12:30- . emellett a sötét és büdös legénységi szállás nem volt alkalmas az olvasásra. a mellé rendelt barátságos matróz megismertette vele a köteleket. rajta! Vitorlái úgy ragyogtak a napfényben. miként lehet bevonni. kurtítani a vitorlákat. Rajta. és milyen trükköket alkalmazhat a kormánykeréknél. Justin már alig várta. azaz. kormányozni. Tudnál adni valami ennivalót? Amint a szakács meghallotta. reffelni. hogy beleolvashasson anyja naplójába. de a betegsége miatt el kellett halasztania. hogyan közlekedhet a hágószálon zsírozóval vagy szurokkal teli vödörrel a kezében. amikor módja volt rá. bekátrányozni a kötélzetet. Azt is megtanulta. Ha a matrózok éppen nem őrködtek. cimborák rajta! Az élet négyórás szakaszokra bomlott: négy óra őrszolgálat. tátva maradt a szája. Gus Dawson. négy óra munka. megtanította neki. Különben is sokat kellett még tanulnia. hogyan kell kezelni. A legénység többi tagjától munkadalokat is tanult. Jenki hajó horgonyt vetett az öbölben. fiúk. hogy kantoni nyelven beszél hozzá egy „kerekszemű”. és egy perc szabadideje sem maradt. Felépülése után pedig azonnal munkára fogták. hogyan kell ólomfehérrel bemeszelni az árbocot.– Nemcsak hogy jobban érzem magam – válaszolta hibátlan kantoni nyelvjárásban – hanem éhes is vagyok. milyen módszerekkel javítják a vitorlákat és a kötélzetet. akadt más feladat bőven. Rajta.

azután az újabb négyórás szakasz kezdődött. – Bizonyos fokig neked is közöd van hozzá – válaszolta kelletlenül Aspinall. akármilyen unalmasnak mutatkoztak a visszatérő feladatok. .kor egy kongatás. csakúgy. – Miért. és akármilyen veszélyekkel is járt a hajózás. mint testes felesége. és egyáltalán nem kedvelte ezt a savanyú ábrázatú egyházi személyt. Ugyanúgy. de valamit tennie kellett. az árbocmászástól kisebesedett. Whale kapitány az íróasztalánál ülve pipázott. felhólyagosodott a keze. Justin jól emlékezett a látványra. uram? – folytatta a kérdezést Justin. ő sem szívesen táncolt vissza Justint illetően. csak a képzelete játszik-e vele. Soha nem hitte volna. hogy Samantha így megmakacsolja magát. uram? – kérdezte Justin. de nem volt más választása. Arra gondolt. mert a lány már hat napja nem evett. A Tengeri Boszorka fedélzetén töltött ötödik nap után Justinnak minden porcikája fájt. De akármilyen pokoli körülmények között is kellett élnie. ahogy a tiszteletes. 1-kor kettő… 4-kor nyolc. – A lányom halálra éhezteti magát. hamarosan azt is használnia kell majd. Edwina szörnyen kétségbeesett. ahova Justint hívták. Abban a pillanatban a tiszteletes nagyon idegesnek látszott. Justin nem tudta. valahogy mégis csodálatosnak találta. – Súlyos válságot élünk át – mondta Aspinall tiszteletes aznap este a kapitány kabinjában. – Hogyan. magasabbnak és erősebbnek érezte magát. de egyre nagyobbnak. Vászonkalapjával a kezében álldogált a kabin közepén. Indulása előtt apja megajándékozta egy borotvával. amikor a pap pofon vágta csinos lányát az indulás napján.

Arra kérem. mondja meg neki. a kezét tördelve. elég jó keresztény. vegye magához ezt a kulcsot. – Megtiltottam a lányomnak. aki láthatóan jól szórakozott a jeleneten –. asszonyom – mondta. Justin meghökkenve vette el a kulcsot. hogy… szóba álljon a legénység tagjaival. hogy szóba állhat magával. – Aspinall doktor nem akarta megsérteni. – Remélem. amiért vissza kellett vonnia korábbi kijelentéseit. és megbocsátja tévedésünket. – Igen. – Természetesen megbocsátok önöknek – folytatta a kapitányra pillantva. hogy fattyú vagyok. uram? Miért velem? – Félreértés volt! – kiáltott fel Edwina türelmetlenül. És ez nem volt tisztességes eljárás… – A Biblia azt mondja… – Nem érdekel. Szegény Samanthát a halál kapujába juttatta! – Edwina szokatlanul erélyesen vágott vissza a férjének. mindig ön beszél. Odabent teljes sötétség uralkodott. hogy a férjem azért tiltotta el Samanthát magától. – Igenis. fiatalember… – Mrs. Különösen veled. – Az igazság az. Justin pedig kisietett a kabinból. én beszélek! – szakította félbe a férje. Azután ismét Justin felé fordult. és sajnálom. – Velem. – Miss Aspinall! – szólította a lányt. . Aspinall tiszteletes felnyögött. milyen kellemetlenségbe keveredtünk.– Talán az én hibámból – ejtette ki a tiszteletes. mintha a fogát húzták volna. Gyűlölte magát. mert maga Nathaniel Savage házasságon kívül született gyermeke. Aspinall. és nézze csak meg. – Most pedig mindent elölről kezdünk – folytatta az asszony. és vigyen neki valami ennivalót. Aspinall tiszteletes megrökönyödve roskadt le egy székre. nyissa ki Samantha kabinjának ajtaját. Egy perc múlva Justin kinyitotta a kabin ajtaját és belépett. mit mond a Biblia! – vágott közbe Edwina.

Pillanatnyi hallgatás után a lány megszólalt. a szakács nagyon finom hallevest főzött vacsorára. drágám… Gyorsan odament a lányához. Samantha már felült. Justin Savage jó fiú. – Jól van? – Én csak… szédülök egy kicsit. Én nyertem! – gondolta győzedelmesen. – Igen. de Justin akkor is azt gondolta. Jimmy Chen. Sápadt arca teljesen beesett. Hozhatok valamit a hajókonyháról? Most talán egy kis leves lenne a legjobb. Justin mindjárt hoz nekem egy kis levest. . akár egy isten! És egy napon az enyém lesz. ne siránkozz már. hacsak nem fogunk valamit… Miss Aspinall! A lány visszahanyatlott a párnára. a sokk meg is viselte egy kicsit. ilyen szépséggel még sohasem találkozott. Justin odasietett hozzá. fekete haja összekuszálódott a fején. egek. Gyűrött fekete ruha volt rajta. Justin szeme lassan hozzászokott a sötéthez. – Samantha! – Edwina állt az ajtóban. Jól vagyok. azt hiszem. – Gondolom. ez az utolsó halétel jó ideig. benézett a hálóhelyre.– Menjen innen. Sűrű. és az átjáróból elég fény szűrődött be ahhoz. hogy hozzak magának egy kis ennivalót. és olyan. Maga pedig biztosan szörnyen éhes. hogy meglássa a kis asztal fölé függesztett lámpást. én győztem – mondta Samantha. Az édesanyja jól elbánt a férjével. Valamelyest ápolatlannak látszott. – Ó. A szülei küldtek. és megpaskolta a kezét. Miután meggyújtotta. – Meggyújtaná a lámpást? Kissé… gyenge vagyok. – Mama. ez azt jelenti. Azt mondta. Samantha élvezettel gyönyörködött a fiú arcában. – Én vagyok az – Justin Savage.

. és újra rendszeresen evett. Samantha. mire gondolok.– Ez itt anyám naplója – mondta Justin Samanthának négy nappal később. fasírttól és a szilvapudingtól. Ez az út jót tesz majd az alakomnak. De mit szólnál. ha nem eszem eleget. és odakapott szalagos kalapjához. A matrózok folyton panaszkodnak valamire. és azt nézték. – Köszönöm. ha tegeződnénk és Samanthának hívnál? Justin belenézett a lány élénkzöld szemébe. Életemben először nem bánom. Miss Aspinall. hogy ott nem is lehetne olvasni. de mit mond majd az apád? Végül is törvénytelen gyerek vagyok. elhiheti nekem. – Még nem volt lehetőségem beleolvasni – folytatta Justin. – Szerintem semmi baj az alakjával. – Hát persze. és különös érzés kerítette hatalmába. Samantha már visszanyerte erejét. Az ételről ne is beszéljünk. hogy együtt gyakorolhassuk a kínai nyelvet veled. Fogalma sem volt. mint egy disznóólban. hogy a papám teljesen indokolatlanul mondta. de ezért nem hibáztatom őket. mert szerintem én is ugyanarra gondolok. bár éhségsztrájkja – és a tény. – Pedig nem az. Csakhogy rendkívül konok ember. mi lehet az. – Meg fogja tenni. Azt hiszem. és igazságtalanul cselekedett. – Különben is olyan sötét van a legénységi szálláson. én… jobb. ha nem mondom ki. – Tudom. – Megnyerően hangzik – jegyezte meg Samantha. – Még bocsánatot kell kérnie tőlem. A Tengeri Boszorka fedélzetén álldogáltak. – Jól tudod. melyet a szél majdnem lesodort a fejéről. amit mondott. Justin. Például a matracukat „szamárreggelinek” nevezik. hogy a kapitány kabinjában elfogyasztott ételt egyre gusztustalanabbnak találta – arra ösztönözte. és olyan bűz terjeng. Már nekem is hányingerem van a sok főzeléktől. Samantha elnevette magát. hogy további kilókat adjon le a hőn áhított karcsúság érdekében. és megmutatta neki a piros bőrbe kötött könyvet. Emellett állandóan horkol odabent valaki. A mama pedig el fogja érni nála. hogy a hajó milyen sebesen szeli a hullámokat az erős szélben. mire gondol.

elbűvölően rámosolygott a fiúra. Nagyon mélyen alszik. Mielőtt eltűnt a mélyedésben. hogy engedjen el alkalomadtán. Justint újra az a szokatlan érzés kapta el. Samantha ismét leszorította a kalapját. – Ma este gyere a kabinomba – mondta Samantha. mert belekapott a szél.– Nem lesz könnyű. amint a Tengeri Boszorka a süvöltő szélben felhágott egy hullám tetejére. – Apád nem fogja bánni? – Valószínűleg idegrohamot kapna. ha lemennél a szálláshelyre. – Jobb lenne. Mi a jó ég lehet ez? – tette fel a kérdést magában. Justin megragadta a lány kezét. és egész teste kellemesen bizsergett. amint az imbolygó fedélzeten a lejáró felé igyekezett. hm… azt akarom megkérdezni tőled. – Csak egyszer kopogj. Már ma este is bejöhetsz hozzám. – Jimmy Chen is segíthetne nektek. Várni foglak. majd lehuppant a másik oldalán. – Egyre komolyabbra fordul! – kiáltotta a fiú. – Igen. – A mama majd beszél a kapitánnyal. amint a hajó az óriási hullámokon bukdácsolt. ha véget ér az őrszolgálatod. De az anyád naplójáról kezdtél beszélni. A lány fésülködőköpenyben nyitott ajtót. Ő Kantonból származik. mert nincs sok szabadidőm. használhatnám-e időnként az asztalodat. és halkan bekopogott Samanthához. Justin. – Természetesen. A szíve vadul dobogni kezdett. A vízbe fúródó hajóorról sűrű permet zúdult a fedélzetre. És legyen ez valamiféle fizetség a nyelvtanításért. . az nem fájhat neki. – Megkapom a váltólázat? Este tíz után Justin sietve lement a tisztek birodalmába. – Én veled szeretnék gyakorolni! – üvöltötte Samantha. mely fölött a lámpa függ? Nagy hasznomra lenne. de amiről nem tud.

Előhúzta zsebéből a rézkulcsot. – Néha hallom a hortyogását. ezt most nem értheted. de találkoztam egy rendkívül érdekes emberrel. és intett a fiúnak. A húgom azt mondta: szerelem volt első látásra. Túlságosan bonyolult. – Olvasd fel nekem – suttogta Samantha a himbálózó olajlámpás fényében állva.Általában csigákba rendezett haja most szépen kifésülve omlott a vállára. aki egy kis tavaszt csempészett a sivár. és csaknem egész életét bénán élte le… Akkor ezek szerint Adelaide unokaöccse vagyok? – Ki az az Adelaide? – Sylvaner felesége… Ó. Milyen romantikus! . Samanthához fordult. – ”1837. megnyerő férfi. Évekkel ezelőtt szanatóriumban halt meg… Azt mondják. kinyitotta vele a kapcsot záró apró lakatot. A Harvardon végzett két évvel ezelőtt. és ezt suttogta neki: – Anyám Crowninshield volt. Ő Nathaniel Savage. – A salemi Crowninshield családból? – kérdezte Samantha lenyűgözve. Justin leült az asztalkához. persze. amikor a hajó nem nyikorog. Emlékszem. – Apám már javában horkol – suttogta a lány. téli napokba. január 1. és kitette maga elé a bőrbe kötött naplót. Sylvaner magasabb körökben mozgó. Az első oldalon cikornyás betűkkel ez állt: NAPLÓ AZ ÚR 1837. gyenge volt a szíve. Adelaide Sylvaner Savage-hez ment hozzá. De ez egyszerűen hihetetlen! – Továbblapozott. Justin lábujjhegyen osont be. ÉVÉRE A NAPLÓ CONSTANCE CROWNINSHIELD TULAJDONA Justin elképedt. majd fellapozta a könyvet. és a húgom apósa. Samantha pedig azonnal magukra zárta az ajtót. a gazdag New York-i hajótulajdonos fiához. hallottam már róla. Ülj le. – „Az új év nagy havazással kezdődött. hogy menjen be.” – kezdte Justin. Ő és Adelaide egy regattán találkoztak a múlt nyáron. – Igen. Az ajkához emelte mutatóujját.

De már késő van. Samantha az ajtó mögötti sarokra mutatott. – Jó éjszakát. drágám. – Ó. és a következőt írta bele: A mamának élesebb a hallása. Ha egészséges volnék. Az ajtó mögött lapuló Justin hallotta. mama. annál ridegebbnek és önzőbbnek találom Sylvanert. és majd én fogok olvasni belőle neked. Furcsa. hogy egy ilyen idős férfit vonzónak látok. – Igen. A kapitány azt mondja. – És hála istennek. – Tessék. nyugodtan kitárhatom a szívem. zuhan a barométer. milyen szép a haja! Akkor azonban kopogtattak. gondolta Samantha.” Justin végzett az első bejegyzéssel. Aztán kinyitotta a jegyzetfüzetét. Igen. . milyen szomorú – sóhajtott fel Samantha. Samantha ismét hallgatásra intette. de benne megvan az a melegség. de neked. mint hittem. de valamilyen ok folytán az apját még szimpatikusabbnak találom. Természetesen először a külsőségek alapján ítél az ember. Micsoda gonoszságokat vetek papírra! Szégyellhetném magam.Csinos férfi Sylvaner. – De hangokat hallottam… – Hangosan olvastam. – Természetesen nincs itt senki. Aztán az ajtó bezárult. és egyre cudarabb időjárásra számíthatunk. és intett a fiúnak. amely Sylvanerből hiányzik. Justin mozdulatlanná dermedt. Samantha pedig ajtót nyitott. Justin hangtalanul átsietett a megjelölt helyre. – Olvass még belőle. Nathanielt választanám. kedves naplóm. – Ó. – Van itt valaki nálad? – kérdezte Edwina. mert máskülönben nem lehetnék itt! – jegyezte meg Justin. – Szegény anyád… – De nyilvánvalóan volt köztük valami. hogy Edwina megcsókolja a lányát. minél többet gondolok erre. – Ó. Jobb lenne. igazad van. Hagyd itt a naplót. – Igen. mama – mondta a lány. hogy álljon oda. ha ágyba bújnál. de az első benyomások mindig a legfontosabbak. még ha háromszor annyi idős is. mint én.

. biztos. Igen. a nap tizenöt perccel korábban lenyugodott. Nélkülük a hajó megállt volna. vagy az árbocokat is. A fiú kezén még mindig fájdalmas sebek éktelenkedtek. és parancsot adott 8000 négyzetméter vitorla bevonására. – Azt mondtam. Merészségre vallott. A vízmosta pallókon keresztül Justin visszatért a legénységi szállásra. hogy elveszítik a vitorlákat. de nagy szakértelmet is elárult az. uram! – ismételte el a parancsot Horn. Az ajtóból még egyszer visszafordult. és vastag sugárban ömleni kezdett az eső. Whale kapitány elrendelte. orkánszerű szélben azt kockáztatták.Kitépte a lapot. mindig olyan furcsán érzem magam… …5… Justin egy darabig nem tudhatott meg többet az anyjáról. A hajó olykor 15 métert is zuhant lefelé mutató orral. Már csaknem teljesen sötét volt. majd felsietett a létrán a fedélzetre. Miután a fiú elolvasta. este pedig feltámadt a viharos erejű szél. orrvitorlákat és csúcsárboc-vitorlákat bevonni! – üvöltötte Whale kapitány szócsövén keresztül. Horn. – Savage! – kiáltott rá Starbuck Justinra. és mászni kezdett. és odanyújtotta Justinnak. Délutánra elsötétült az égbolt. Nézték egymást egy darabig. vagy valami ilyesmit. Akárhányszor ránézek Samanthára. mert a Tengeri Boszorka hamarosan dühöngő viharba került. hogy az utolsó pillanatig nem nyúltak a többi vitorlához. a kormánykerék és a tájolóház mellett. De az ötven-csomós. – Orrvitorlákat és csúcsárboc-vitorlákat bevonni. bólintott. A hátsó fedélzeten állt. aztán Justin halkan elhagyta a kabint. hogy Aspinallék maradjanak a kabinjukban. hogy megkaptam a váltólázat. az első viharban felmész az árbocra! Vonszold fel a segged a kötélzetre! Kurtítjuk a csúcsvitorlákat! Justin csuromvizesen felugrott a hágószálra. gondolta. – Mr.

Azután bemászott himbálózó függőágyába. a fiú végignézett az első tiszten. Justin 30 méteres magasságban tudta. Miután mindezzel elkészültek – bevonták az orrvitorlát. Annyira kimerült. de jól ért a mesterségéhez. Körbefuttatta a kötelet rajta. A vihar elült. Arra gondolt. kurtítottak az előtörzsvitorlán –. ahol teljes súlyával ránehezedett a vitorlára. aki maga is ugyanolyan vizes volt. hiszen életében először élt át ilyen vihart. Az eső megnehezítette a mászást. és megpróbált aludni egy kicsit. amikor Justin még csak félúton járt. arra gondolt. Starbuck parancsára segédkezett a fővitorla csökkentésében. Justin legnagyobb meglepetésére a következőket mondta: – Szép munka volt. majd fokozatosan behúzta. hogy csak egyetlen megcsúszás választja el a haláltól. Justin felmászott árboc-sudár árbocmerevítő köteléig. A fedélzetre visszatérve mérhetetlenül megkönnyebbült. mint a legénység többi tagja. de a tenger még mindig háborgott. fiam. és kiteregette őket. lehet. Mielőtt álomba sodródott. mert végül sikeresen megoldotta a feladatot. és jó szorosan a fához kötözte.Annak ellenére. Tied az éjféli őrszolgálat. ha nem tart tőle! A legénység többi tagja gyakorlottan mozgott a kötélzeten. és elég önbizalma van ahhoz. bár a . hogy nem is tudott örülni a sikerének. hogy a férfi olykor szörnyetegként viselkedik. – Eléggé rémisztő volt az elmúlt éjszaka – mondta neki Samantha másnap reggel. végre otthon érezheti magát a hajón. hogy megbirkózhasson a jövőben felmerülő legváratlanabb eseményekkel is. és Starbuck. A sötét legénységi szálláson lehámozta magáról víztől csöpögő ruháit. ők már akkor elérték a keresztárbocokat. mert csúszóssá tette a fát és a kötélzetet. Kettőt kongattak. És bolond lett volna. félt. hogy már megvetette lábát a hajón. Most lemehetsz pihenni.

gondolta. – Persze. Akkor találkozott Constance-szal. Gondolj csak bele: bármelyik pillanatban összeeshetett volna a szerelemtől! Ez olyan szomorú! – És kissé morbid is. – Akadt egy kis gondom odafent a kötélzeten. különösen a franciákat. Ugyanúgy. ő is beleszeretett a férfiba. Erre számítottam. hol is tartottam? Ó. Azt akarom mondani. Tudod. . igen. nem igazán tudom. De anyád azt írja. hogy a legkisebb izgalomba is belehalhat. talán egy kicsit. különben elolvastam anyád naplóját. Szóval apád. Aztán nagyanyád azt mondta Constance-nak. Ja. Justin. mint valójában volt. – Aha. kik ők. – Egy kicsit sem féltél? – tartott ki kérdése mellett Samantha. ahogy én. Hát nem csodálatos? – De. de nem indokolta. Én is így gondoltam. mi a szerelem… – Majd megtudod. – Néha majdnem legurultam az ágyról. Nem nagyon olvasok regényeket. Nathaniel Savage Salembe érkezett Sylvaner és Adeleide esküvőjére – most már tudom. mint egy bénultat. hogy apád ezt meg is mondta neki. olyan szép történet! És persze szomorú is. Te féltél? – Nem – felelte Justin elbizakodottan. mint Marguerite Dumas Kaméliás hölgyében. ha téged is behálóz – állította a lány. de… – Vállat vont. tényleg gyenge volt a szíve. Justin szégyenlősen elmosolyodott. mert Nathaniel felesége is ott volt. – Kár. az ő anyja – a nagyanyád – azt hitte. – Különben. hogy csodálatos! Természetesen titokban kellett tartaniuk a szerelmüket. Ó. mert gyakran a szerelemről és a romantikáról szólnak. Én szeretem a regényeket. Folyton feküdnie vagy üldögélnie kellett. Éppen a rézvereteket polírozta a főfedélzeten. nem tehetett ellene semmit. Csak ránézett. amikor beléd szerettem. amint a pamlagon üldögélt. – Hát. és első pillantásra őrülten beleszeretett! A naplóban leírja. Constance betegebb.nap ragyogóan sütött a tiszta égbolton. Neked mi a véleményed ezekről? – Nos. Anyád olyan szép lehetett. Olvastad? – Hát… nem. alig mozdulhatott ki a Gesztenyefa utcai házukból. hogy úgy kezeljék.

azt hitte. Azt szeretném. – Talán. Ó. így Salemben senki sem tudta. A feleségét átejtette. Ő hozta-vitte a szerelmes leveleket a Gesztenyefa utcában. Ugye. És a szíve úgy dobogott. és Constance kikocsizott. Aznap egész délután ott szeretkezett Nathaniellel. – Azt hiszem. ki ő valójában. mert a vőlegénye volt –. szemernyi romantika sincs benned. hogy Nathaniel visszautazott Salembe. – Hát azt én sem tudom biztosan. Nem nagyon sikerült neki. Flora közvetített közöttük.– Ugyan már! Látom. amint különféle ürügyekkel a szerelméhez rohan. Hát nem csodálatos és romantikus? Justint is lenyűgözte a történet. Bármi is legyen az. hogy járással sem terhelheti a szívét. igazán az – megpróbálta elképzelni ágyhoz láncolt apját. igen! Miután Sylvaner és Adelaide összeházasodott. de Constance azt írja. milyen szép történet? Justin a homlokát ráncolta. remélem is! – gondolta a lány. hogy „szeretkeztek”? Samantha zavartan nézett rá. Csak nagyanyád beszélte be neki. mert valójában tudott járni. Constance megmondta az anyjának. irtózatos hajtóerő lehet. bele fog halni. és elhalmoznál szenvedélyes csókjaiddal! – Én pedig azt mondom. De egy héttel később Nathaniel visszament Salembe. – Tulajdonképpen mit takar az. még soha sem élt át hozzá fogható eksztázist. – És azután mi történt? – Constance szobalánya. – Persze. Anyád egyedül ment be. így megálltak Nathaniel házánál. bármi is legyen az a szerelem. Justin. ha átölelnél. Januárt írtak. és karácsony óta nem járt sehol. Így hát befogták a lovakat. De már megint elvesztettem a fonalat. romantikus vagy legalább egy picit is? A fiú elvörösödött. Á. Vagy csak eltitkolod? Justin. a házat álnéven vette ki. Nathaniel a feleségével együtt hazatért New Yorkba. és öt saroknyira Constancetól kibérelt egy házat. Az jutott eszébe. – Mindenesetre jól hangzik. bűntudata támadt. te nagyon is romantikus vagy. Az elkövetkező tíz napban még háromszor töltötték . hogy ki akar mozdulni a házból. Flora a kocsist is beavatta – megbízhatott benne. bizonyára nem volt helyénvaló. Három nappal azután.

együtt a délutánt ugyanúgy. – Á. Azután Nathaniel visszament New Yorkba. igen. – Lehet. akkor Kantonban meghívjuk egy kellemes étterembe. ezáltal minket is – jegyezte meg Edwina. Aspinnal – kapcsolódott be Justin –. Savage-nek. hogy pogányok – közölte –. Justin – kezdte Samantha –. hogy távolítsa el a csapást a fejünk felöl. Savage – üdvözölte Edwina Aspinall. úgy örülnék. és láthatóan meghallgatta imáinkat. megemlítetted már Mr. Mr. Annyira barbárok azért nem lehetnek! – Nem szívesen mondom önnek. te ütődött. de éttermeik biztos vannak. aki éppen akkor ment fel a fedélzetre levegőzni. – Mama. – Különben sem tudnám hol elkölteni a pénzt. Megtennéd? Justin ránézett a csinos lányra. Nem váltóláz ez. de az még azelőtt volt. – Istenem. Edwina meghökkentsek látszott. hát nem szörnyű vihar tombolt az elmúlt éjjel? Aspinall doktor és én az Úrhoz könyörögtünk. Mrs. ahogy apám beleszeretett az anyámba! Szeretem Samanthát! – Örömmel vállalom – felelte. – Jó reggelt. – Óránként egy dollár megfelelne? – Szívesen csinálom ingyen is! – Elmosolyodott. hogy segíthetne nekünk a nyelvtanulásban? – Ó. de a kínaiak szerint mi vagyunk barbárok. és arra az időre elengedi neked a szolgálatot. délután kettőtől négyig használhatnánk a kabinját. – És most nekünk kell megmentenünk szegény kínaiakat. – Jó reggelt. Kantonban nincsenek éttermek – korholta anyját Samantha. jó idő esetén vasárnaponként. gondolta. és a napot imádták. – Éttermekkel. – Nos. Mrs. . Ők már akkor kifinomult civilizációban éltek. ha segítenél nekünk. Aspinall. hogy Jézus megmentette volna az angolokat. – Természetesen megfizetjük a fáradozását – folytatta Edwina. amikor az angolok még csak festették a testüket. Samantha. mama? – kérdezte Samantha huncutul kacsintva. Beleszerettem! Csak úgy. A kapitány azt mondta.

hogy a dolognak köze van a péniszemhez. Sylvaner örökölte a tengeri szállítmányozási vállalat összes részvényét. – Természetesen nem. Most. illetve a nagyszámú koncerttermek előtt. aki mindenek fölött „költő” szenvedélyéről volt híres. Nathaniel Savage végrendeletének felolvasása után Sylvaner és Adelaide lett az egyik leggazdagabb fiatal pár Amerikában. Tegyünk egy sétát a fedélzeten. Gyere. A fedélzet másik oldalán Justin fizetett gyilkosa figyelte áldozatát. hogy ők tudják. a családnak tett szolgálatai ellentételezéseként. Adelaide. Van egy olyan érzésem. nagyszabású bevásárlótúrára indult. hogy egyik pillanatról a másikra elöntötte a „szennyes pénzáradat”. ami egyből gazdag asszonnyá tette a kövérkés amaht. gondolta a férfi. Hamarosan halak vacsorája lesz belőled. amelynek értékét körülbelül kétmillió dollárra becsülték. hogy aztán klienseikkel a pár háztömbbel arrébb található Green és Mercer utcák . vagyis csapatostul vonultak a felékszerezett. hanem apád fennkölt prédikációival. Savage értékes idejét.Edwina bosszúsnak látszott. Akkoriban a Broadway volt a londoni Regent Street. valamint készpénz mintegy egymillió dollár értékben. a „ringyókrácia sétáló bája” határozta meg. Övé lett a Washington téri ház is. feltűnő öltözetű hölgyek a gázvilágítású színházak. pontosan mivel jár a „szeretkezés”. – Majd később folytatjuk – suttogta Samantha Justin fülébe. Meg fogok kérdezni valakit a legénységi szálláson. kisfiam. Bár az éjszakai Broadwayt. vagy a párizsi Rue Fabourg St. Samantha. Ah Pin élete végéig évi tízezer dollár életjáradékban részesült. ahogy egy ihletett kortárs megfogalmazta. mielőtt csatlakozott anyjához. Ezenkívül Justinra szállt félmillió dollár. Honoré méltó megfelelője New Yorkban. Nem vesztegethetjük el Mr. Biztos vagyok benne. gondolta Justin.

Stewart-féle áruház felé. mert bár a Broadwayt tisztán tartották az üzletek . hörgő. amit alig pár évtizeddel korábban a tökéletes egyenlőség alapelveinek hangoztatásával alapítottak. T. A hihetetlenül sűrű forgalmat kerülgetve törtetett a cél. de nem kevésbé rikító ékszereket és ruhákat viselő hölgyeinek vadászterülete lett. Mindezt az üzlet kifutófiúja már a Washington tér 4 szám alá szállította. fortyogó és kavargó” várossá tette New Yorkot. morgó. napközben a Broadway a felső osztályok. de a kötelező egy hónapig hajlandó volt viselni a gyászruhát. ahova Adelaide elkezdte a beköltözést (vagyis megszabadult Nathaniel néhány „borzalmas” bútordarabjától. nem volt kivétel. vagyis az A. amely Walt Whitman szavaival „zajos. Az. vásárló-vágya még csak most kezdett élénkülni – átsétált a Broadway túloldalára. a Centre utcai Tiffany gyár kézzel készített terméke. A költő még azt is hozzátehette volna.elegáns bordélyainak egyikében lebonyolítsák az üzlet érdemi részét. az A. hogy egy országban. A New York-i asszonyok mindenki másnál jobban vonzódtak az ékszerekhez és a ruhákhoz. Apósa elhunyta után vonakodva bár. hogy „Bűzös és mocskos”. Stewart társaság üzletével. amelyek a keskenyebb helyeken időnként összeakasztották a kerekeiket a nagy igyekezetben. forgó. valamint az elegáns privát kocsik nehezítették meg a gyalogosok életét. és Adelaide. s köztük az áruval megrakott szekerek. a kerekek zörgése és a lovak patáinak kopogása olyan „Üllők Kórusát” hozta létre. ahol a város legrangosabb ékszerésze. Távolról sem kielégülve – ami azt illeti. pontosan szemben a város első és egyelőre legnagyobb áruházával. drágább. bár csak a házassága révén volt New York-i. köztük Ah Pintől. Adelaide egy ezerdolláros gyémánt karkötő megvásárlásával melegítette meg a Tiffany eladóinak szívét. ilyen költekező és hivalkodó természetű polgárság jöhetett létre. minden külföldit és puritán természetű amerikait elképesztett. aki a temetés másnapján villámgyorsan kiköltözött). de a temetés után három nappal már a kocsijában ült. zörgő. amit egy zafír bross és egy teljes ezüst étkészlet követett. A kocsisok kiáltásai és káromkodása. Tiffany és Tsa három éve várta a vásárlókat. A szélesebb utakon egymás után rohantak a sárga omnibuszok.T. és a Broadway 271 felé tartott.

a Taylor's-ban beszélt meg közös ebédet egy barátnőjével. á ötven dollár. amelyben vaddisznók tanyáztak és patkányok ugrándoztak. írta a Daily Tribune. kézzel varrottat. A túlzások idején a Taylor's volt a csúcsok csúcsa. A tizenötször harminc méteres nagy szalon „a dekoráció tökéletes tündöklése… freskók. Adelaide az orgiát egy öt unciás üvegcse „sokkoló” illatú párizsi parfüm.T. ott is Madame Marie de Paris butikja. Vett még három kendőt. fehér márvánnyal burkolt áruházat. tükrök. végre kissé megkönnyebbülve elhagyta a hatalmas. míg a szemközti falat végig tükrök borították. Adelaide sietve két új báli ruhát rendelt Madame Marie-tól. de mégsem írhatta ki ezt a butikjára. darabját kétszáz dollárért. ahol gyorsan meg is örvendeztette az eladókat egy teljes Jakab korabeli étkezőbútor megrendelésével a Washington téri házba. kétszáz dollárnyi fehérneműt. ahol a város legnagyobb és legextravagánsabb éttermében. aminek köszönhetően minden magára valamit is adó hölgy azzal akarta magát illatosítani. Aztán a második emelet következett. amire rá volt írva. Stewart áruházba. a jómódú bevásárló hölgyek Mekkájában. amelyet Észak-Karolinában faragtak eredeti minták alapján. és újabb kétszáz dollár értékű cipő és csizma. Kilenc dús függönnyel díszített ablak nézett a Franklin utcára. Adelaide-et természetesen mindez együtt sem volt képes eltéríteni a céljától. Ekkor. aranyozott főkkel ellátott korintoszi oszlopok . fekete abroncsszoknyáját a sártócsák miatt magasra emelve küzdötte be magát az A. a mellékutcákat elöntötte a szemét. Madame Marie igaziból Quebecből származott. domborművek. A járműveket kikerülve. ami egy kis vagyon volt. beszállt a kocsijába és a Broadway 365 szám alá hajtatott. aranyozás és márvány labirintusa”. de a „drága” városban nem voltak ritkák az ilyen árak. ráadásul akkortájt minden. Bíborszínűre festett. amelyet a helyi episzkopális egyház megpróbált kitiltani az országból.tulajdonosai által fizetett utcaseprők. a Franklin utca sarkára. Ezután a Salon de Chaussures következett a földszinten. hogy „Párizs” azonnal dupla áron kelt el. belga apácák munkáját. a Nuit d'Extase beszerzésével zárta le. még ha a Spring utcában készült is. Egy korabeli útikönyv szerint a hely egyszerűen „letaglózó” volt.

Sylvaner egyik unokatestvére. szerzésvágyát pillanatnyilag kielégítve. A hátsó falon egy színes ólomüveg ablak dominált két kicsi szökőkút között. jobbnak látta visszafogni viselkedését. a sorban várakozó hölgyek irigy pillantásai által övezve azonnal megkapta a száz mogyorófa asztal egyikét. Savage már most is fontos személyiség. hogy késtem. hogy ez a Mrs. de ez a forgalom egyszerűen rettenetes. – Kedvesem. Adelaide pezsgőt rendelt az egyik egyenruhás pincértől. a mennyországban érezte magát. Pezsgőt? Adelaide előszeretettel morgolódott New York lakóinak erkölcsi lazasága miatt. Igazság szerint izgatott volt. ma különösen szörnyű. – Valószínűleg még ennél is jobban meg foglak döbbenteni. de ezt kizárólag Justinnal kapcsolatban tette. mint egy drága ízlésficam. – Mennyire csodálatos újra látni téged – mondta. rajta tartotta szemét a város társasági életén. . pezsgőt kortyolgatva. a hat méter magas szökőkút vidáman csörgedezett. – Igen. A Taylor's dekorációjának büszkesége. és tudta. hat méter magas mennyezet felé. a márványmedencébe elhelyezett hat darab kődelfin magasra köpte légzőnyílásával a vízsugarakat. de hamarosan még sokkal fontosabb lesz. – De nem gondolod. lehúzva a kesztyűjét. A két nő arcon csókolta egymást. de Adelaide. a fekete hálót az arca elől a kalapjára téve. Egyesek számára a Taylor's nem volt más. Ezenkívül. New York egyik legcsinosabb fiatal házigazdája az asztal felé sietve. – Drága Fran – mondta Adelaide. és Franceska leült Adelaide-dal szemben. – Bocsáss meg. – Nem – mondta. akit természetesen jól ismert a főpincér. A főpincér. mint minden magára valamit adó hasonló foglalkozású „szakember”. – Drágám! – szólalt meg Francesca Stuyvesant Bruce. amíg Nathaniel élt.emelkedtek a freskókkal és aranyozással dúsan díszített. ez megdöbbentő – válaszolt Fran mosolyogva. hogy nem túl illendő ilyen hamar vásárolni indulnod Sylvaner apjának halála után? Adelaide arcán lassan mosoly ömlött el. Adelaide.

a tenger lapos lett. ez a feltűnően vonzó szőke nő elmosolyodott. Adelaide. és a rézszínű zeniten égő nap élőhalottakat csinált a legénység tagjaiból.de most úgy döntött. pletykáló. Ugyanakkor. Fran tőzsdei ügynök férjéről. Van némi kis problémája. El ne felejtsd! Nélkületek mit sem érne az egész. a szél teljesen megszűnt. most mindkettőt elfogadta. amihez kedve van. – Hogy van Tony? – kérdezte Adelaide. Fran. mint mindig. A Tengeri Boszorka dél-délkeleti irányban haladt. de az már biztos. adunk egy bált a Washington téren. egészségedre! Adelaide megemelte a pezsgőspoharát. és a legénység tagjai új rekordot kezdtek emlegetni. majd kortyoltak. mikor a hajó a harmadik héten elérte az egyenlítőt. legalábbis a közvélemény által jóváhagyott határokon belül. Adelaide-nak terve volt Tony Bruce-t illetően. kitűnően. Még nem küldtem szét a meghívókat. – Nagyon kedves tőled. . de felül fog rajta kerekedni. ha a nők nyilvános helyen étkeztek. bort kortyoló nők tömege is igazolta. hogy ezentúl azt tesz. – Ó. A világért sem hagynánk ki! – Helyes. A közvélemény pedig. Na. amíg el nem érte az északi szélesség harmincadik fokának környékét. Kitűnő időt futott. – Ha végre Sylvanerrel túl leszünk a beköltözés gyötrelmein. aki hozott Frannak egy poharat és megtöltötte pezsgővel. és sokat panaszkodnak a házifeladatok miatt. Adelaide jelzett a pincérnek. – És a gyerekek? – Mindketten iskolába járnak. hogy a jövő hónap tizenötödikén tartjuk a bált. amely nemrég még helytelenítette. A hölgyek koccintottak. hát még ha ittak. Tony Bruce-ról. amint az a Taylorban ülő. de még ezen a gyenge szeleiről hírhedt vidéken is az átlagosnál sebesebben haladt.

Shady Lawnban szülte meg Nathaniellel az oldalán az egészséges. Nathaniel kis híján beleőrült abba. És ott. hogy nem érdekli. hogy Nathaniel egy kész kis vagyonnal rávette. Csodálatos módon a terv bevált. Az igazság persze az volt. nem sokkal a harmincadik fok elérése előtt. amely talán gyógyulást hozhat a fiatal hölgynek. Nathaniellel úgy döntöttünk. Samantha elmesélte Justinnak édesanyja tragikus történetének a végét. hihetetlenül bonyolult cselszövésekre kényszerültek. A főfedélzeten voltak egy szürke. hogy terhes. az „tönkreteszi” Constance-t. megpróbált elintézni egy titkos abortuszt Madame Restellnél. még mielőtt bárki akár meg is sejthette volna. Ha túljutunk az egyenlítőn. még akkor is kihordja és megszüli. Constance gyémántkeményen ellenállt. újra felgyorsulunk.– Semmit sem tehetünk – mondta Whale kapitány az Aspinall család tagjainak a kabinjában. hogy hozza el Constance-t Salemből megszülni a csecsemőt. 1837. Constance családja mindent elhitt. Dr. mert ha bármi is kiderül Salemben. három és fél kilós fiúcsecsemőt. ahogy azt a naplóban olvasta. hogy mekkora bajt okozott. mondván. s elintézte. Ahogy Nathaniel. New York legismertebb társasági „nőgyógyászánál”. valójában azonban azért. – Várunk egy szélrohamra. Hogy Constance hogyan került „másállapotba”. ahogy szégyenlősen írta. ha ez az életébe kerül. névleg azzal a céllal. És közben állandóan. felhős napon. Forbes látogasson el Salembe. hogy fel kell olvasnom neked. ha a gyerek törvénytelenül születik is. – Olyan gyönyörű. hogy a viszony titokban maradjon. hogy egy kitűnő manhattani szívspecialista. – A napló utolsó bejegyzése a születésed utáni napon került be – mondta Samantha Justinnak a könnyeivel küszködve. Néha előfordul ezen a vidéken. Constance egy lóvontatta mentőkocsival a szanatóriumba került. hogy egy Poughkeepsie melletti szanatóriumban újfajta „kezelést” javasoljon. hogy Justinnak nevezzük gyönyörű kisfiúnkat” – kezdte Samantha a . hogy a szenvedélye áttételesen szerelme életébe kerülhet. félve. – „Szeptember 29. hogy „szegény tehetetlen” talán visszakapja az egészségét. hogy kivizsgálja Constance-t. Kinyitotta a vörös bőrkötéses könyvecskét. és boldog volt. féltvén szerelme egészségét.

Óh jaj. Olyan gyenge vagyok. Már megtudta a legénységtől. És itt van ez a gyönyörű kisbaba. akár nyolc évet éltünk. – Bárcsak ismerhettem volna – mondta. hogy ezeket a sorokat is alig vagyok képes leírni. – Justin a horizontra nézett véreres szemeivel. Végül is megölte a szerelmével. – És itt ér véget a napló – mondta. ahogy soha senki mást. – Óh. – Az apád még hozzáírt az utolsó lap aljára: „Szerelmem még aznap este a nyolcadik kongatáskor elment. aki most. – A napló alapján annyira más. Szerintem csak annyira szerették egymást. hogy mi az a „szeretkezés. – „Ezt a nevet mindketten szeretjük. Nathaniel Savage. hogy nem törődtek a következményekkel. hogy apám miért érzett akkora bűntudatot. hogy szegény lelkem mélyén biztos vagyok benne. De mit ért volna húsz további ágyban töltött esztendő az elmúlt pár hónap örömeihez képest? Mert szerethettem és szerettek. mint a leélt élet minősége. – Sóhajtott. Mindent megteszek majd. hogy mi lesz. mint a testvére. Szomorú. és szegény drága Nathanielem rémült tekintete. hogy én ezt már nem fogom megérni. sajnos én rettegek. Az élet hossza nem olyan fontos. Szerintem ez olyan gyönyörű. hogy szeresse és védelmezze gyermekünket. hogy a mennyekben van. Egy földreszállt angyal volt ő.” – Samantha felnézett. Semmit sem bánok. hogy felneveljem és megvédelmezzem gyermekünket. ahogy itt ül az ágy szélén és a kezemet fogja.” A leckét . és a bűnöm – bár én nem tudom annak tartani – az életembe kerül majd. és én boldogan szállok sírba. a szülei büszkesége. és mindkettőnk családjában előfordult már. de nem akartak törődni vele. – Talán igen. biztosan tudom. hogy édesanyámnak igaza volt: túl gyenge vagyok ahhoz. De szívem oly szomorú. Vele voltam végig. de gyönyörű. akár nyolcvanat. hogy gyerekem legyen. És meghagytam Nathanielemnek.” Justin könnyekkel a szemében hallgatta Samanthát. mindent elárul. bár az anyja kilétének titokban kell maradnia. – De azt is megértem. Justin. aki olyan hideg és büszke. Olyan csodálatosan gyönyörű baba a mélykék szemeivel. mert úgy szerettem Constance-t. Végül mindnyájan meghalunk. jóvágású fiatalember lesz belőle. én nem így gondolom.felolvasást. Vagy talán gondoltak rá. Justint. Az ironikus az. Adelaide.

mert a víz olyan hűvösnek tűnik. ez a meleg meg olyan elviselhetetlen. hogy a kínaiak költői nevet adnak mindegyik „pozíciónak”: „A fehér tigris ugrik” (közösülés hátulról). Samantha. – Mert a cápahús nagyon egészséges. akkor a szerelem végül is jó és gonosz.számos vihogás. aki a hajókorlátnak dőlve figyelte a vizet hasító hátuszonyokat. Justin arra a következtetésre jutott. hogy tényleg sok tanulnivalója van még a témában. Az valóságos kemence. mert a kapitány nem . mint: „Csak várj. ami mozdulatlanul lebegett a szélcsendes tengeren. Most már érezte. hogy az végül is belehalt abba. hogy szerelmeskedtek. megborzongott. furcsa mozdulat. A matrózok sokat beszéltek arról. kölyök.” A „virághajók”. ott majd megtudod. – Olyan kár amúgy. aki egy napernyővel védte magát a dühödt egyenlítői napsütéstől. – Jimmy Chen megpróbált elkapni egyet – mondta Justin Samanthának. Ez jó vagy rossz? Esetleg mindkettő? Justin felsóhajtott. A kabinomban olyan forróság van. hogy szerelmes belé. hogy alig tudok aludni. mint az emberiség legtöbb tette? Újra Samanthára nézett. – Akkor ki kéne próbálnod a legénységi szállást. amíg elviszünk az egyik „virághajóra” Kantonban. A matrózok meg idegesek. Az egyik cápa félbeharapta a horgot. Ez az egész annyira zavaros. Legalább féltucat cápa körözött lustán a Tengeri Boszorka körül. Feltett egy darab csalit egy vastag acélkampóra. „A sárkány megfordul” (misszionárius póz). illetve „A jádelány fuvolázik” (felláció). Gyorsan érő teste kívánta is. – Ez nekem sem tűnik jó ötletnek. és tegnap este bedobta a vízbe. De ha az apja annyira szerette az anyját. mint kiderült úszó bordélyházak voltak. és olyan megjegyzés követte. – Nincs túl sok kedvem a vízbe esni – mondta.

amitől megtorpant. Mindez túlzott elővigyázatosságnak tűnt Samantha számára. a hatalmas. bár udvariasan. ahol talán éjszaka jár egy kicsit a levegő. A holdfényben meglátta a hajó körül várakozva köröző cápák éles hátuszonyait… Behunyta a szemét. amiért ilyen merev. Samantha felment a létrán és körülnézett. hogy a fedélzeten aludjunk. ahogy a korlátnak dőlve a vizet nézi. Felkelt a priccséről. A hajó nyikorogva lebegett a tengeren. De azt mondja. Aztán meglátta Justint. ahogy a negyven fokos. szerinted igent mondana? – Talán. Először Samantha azt hitte. Együtt. ami szerintem őrültség. Éjszaka senkit nem engedett a fedélzetre. A hajó kísértetiesen gyönyörű volt a holdfényben. ahogy a vászon a szelet várta. azt hiszem megpróbálom. Muszáj friss levegőhöz jutnia. – Ha én megkérdezném a kapitányt. enyém az éjszakai őrség. és itt fent lehetek. a fedélzet teljesen üres. de a tengeren a kapitány szava a törvény. Alig pár méterre fölötte ott van Justin. A kapitány. Éjszaka viszont. Samantha elátkozta a kapitányt. Nekem viszont legalább szerencsém van. levegőtlen kabinja priccsén forgolódott. a holdfényben. Majdnem fellépett a fedélzetre. hogy a fedélzeten aludhatoke. amikor meglátott valamit. . de ellentmondást nem tűrő hangon nemet mondott. Felvett egy köntöst. és az apró.engedélyezi. fehér vitorlák csendben mozogtak együtt a hajóval. gondolta. – És akkor együtt lehetnénk az éjjel. hogy az arcát kidugva némi levegőhöz jusson. kerek kabinablakhoz lépett. Kérdezd meg! – Igen. Éjszaka túl nagy a balesetveszély. hogy fegyelmi okokból nem engedheti meg. csak az őrséget. az ajtóhoz ment és kilépett a kabinból. ami a szélcsend miatt most csupán egy matrózból és egy tisztből áll.

Horn felmordult és hátrazuhant. Horn. Ekkor felhangzott a legszörnyűbb üvöltés. de ezúttal olyan erővel. és jobb kezét ökölbe szorítva keményen állon vágta az elsőtisztet. de Justin pont a jó pillanatban lebukott az ütés elől. de odalent csak az őrjöngő cápák forgolódó teste látszott. Horn gyomorszájába öklelt. Zuhanás közben felsikoltott. ezúttal pontosan az orrán. Azután csend. Ezután felegyenesedett. és futva indult mentőkötelet keresni. és indult el Justin felé. az elsőtiszt. Amikor odaért Justinhoz. Újra felemelte a vasat. és megpróbálta fejbeütni vele. csak a vízcsobogás. mint egy bakkecske. Starbuck őrizetére bízva. Justin vállára mérte az elcsúszott ütést. hogy elhárítsa az ütést. Újra Justin feje felé lendítette a kötélfeszítő vasat. – Megölte az elsőtisztemet – bődült el Whale kapitány –. Horn testét kettébe harapták a ragadozók. neki a korlátnak. Az elsőtiszt megpróbálta megölni Justint. hogy hátraesett és átfordult a hajókorláton. Mögélopakodott az egyik olyan feszítővassal. a . aztán hangos csobbanás hallatszott. Mr. Horn újra a korlátnak zuhant. Mr. amit Samantha életében hallott. Justin a korláthoz rohant. és fejjel előre Mr. Egy kötélfeszítő vasat tartott a jobb kezében. A kapitány a lányra meredt. Ezután újra megütötte az elsőtisztet. – Justin! – sikoltotta – Vigyázz! Justin megfordult és felemelte a karját. de Justin lebukott. – Ember a vízben! – kiáltott fel Justin. de én rákiabáltam. Justin összekötött csuklóval az ajtó mellett állt. Késő. Mr. …6… – Nem akaszthatja fel Justint! – kiáltotta Samantha másnap a kapitány kabinjában. Riadtnak tűnt. a feje fölé emelte a vasat.Egy férfi lépett ki a fővitorla árnyékából. és Istenemre… – Nem tett ilyet! Mindent láttam. és ledobta a mentőkötelet.

hogy kössék meg a kötelet a főárboc vitorlafáján. Mindegy. Justin minden vádban ártatlan. könnyű prédaként Mr. Filmore is. minden módomban álló eszközzel azon leszek. A lányom nem hibátlan. hogy a törvény elé citáljam önt. – Samantha – szólalt meg Dr. hogy ha engedélyezte volna. hogy a legénység a fedélzeten aludjon. Azt is megjegyezném.helyzetének megfelelően. Horn számára. – Kifejezetten megtiltottam önnek. de soha nem hazudik. hogy maga bíróság elé kerüljön gyilkosság vádjával. Horn megközelítette Justint. Whale kapitány gyilkos pillantást vetett Samanthára. hogy elhagyja a kabinját. ahogy azt ebben a hőségben az emberiesség diktálná. – Fogalmam sincs – vágott vissza Samantha –. aki mindvégig némán állt a lánya mellett. Az egész egy kicsit olyan. – És maga mit keresett a fedélzeten? – Friss levegőre volt szükségem. de attól tartok. Miss Samantha. én is mindent megteszek. ha hazaérünk. kapitány. és ha fel meri akasztani. de kezdtem rosszul lenni a hőségtől. hogy Justin egyedül maradjon a fedélzeten. – Ezzel mit akar mondani? – Csupán annyit. Aspinall. hogy megtámadja. hogy atyám rendelkezik értékes kapcsolatokkal Washingtonban is. Az a lényeg. hogy így történt. mintha mindent készakarva úgy rendezték volna. És ha felakasztja ezt a fiatalembert. elnézését kérem a lányom modortalanságáért. Mr. Whale vett egy mély lélegzetet. köztük van például maga az elnök. próbáld meg moderálni magad! Kapitány. A kapitány már parancsot adott. ennek ellenére támogatnom kell őt. Horn megölni Justin Savage-et? – szólalt meg végül a kapitány. – Miért akarta volna Mr. de láttam. . akkor mindez nem történhetett volna meg. az előbbiek kissé lehűtötték. de úgy tűnt. ami módomban áll. hogy az egész meglehetősen érdekes. hogy láttam ahogy az a szörnyeteg Mr. Hozzátenném. – Ezzel tisztában vagyok. – Kérlek. Aspinall tiszteletesre nézett.

a legjobb skót whiskyket. . majd intett vele. és öntudatos pillantással végigmérte a kapitányt. ami tény. kísérje Savage-et a zárkába! Addig ott marad. Aztán emelt fővel kivonult a kabinból. mielőtt még egyszer felengedek egy fehérszemélyt a fedélzetre! Samantha megfordult. nem csak. Horn szörnyű halált halt. amire a zenekar belevágott egy lendületes polkába. magamat fogom felakasztatni. – Elég legyen a bájolgásból a kabinomban! Esküszöm. Az itt tapasztalt pazarlás nyomán terjed majd el róluk a „Fenséges Savage-ek” gúnynév. mindenki távozzon! Végre feltámadt némi szellő. és nekem el kell vezetnem egy hajót.– Rendben van – szólalt meg végül. a fiú odasúgta neki: – Köszönöm. Rastelli professzor. és ezért valakinek felelni kell. ne köszönd nekem. de mert a rengeteg gázláng és gyertya még tovább növelte a meleget. – Nem akasztjuk fel. a Rastelli Zenekari Társaság karmestere felemelte a pálcáját. Addig is. Mr. amíg New Yorkba visszatérve át nem adhatom az ügyet a szövetségi igazságszolgáltatásnak. hogy elsőosztályúvá varázsolják az eseményt. én… – Az istenit! – bőd ült el újra a kapitány. Ahogy Samantha elhaladt Justin mellett kifelé menet. Starbuck. meglehetősen rejtélyes körülmények között. A termekben a táncolók emelték a hőmérsékletet. Mr. és láthatóan nem kímélték a költségeket. – De tény. örök hálám! – Óh Justin. mert langyos júniusi este volt. Fehér kesztyűs pincérek jártak körbe Veuve Clicquot pezsgővel teli kelyhekkel megrakott tálcákkal. A Washington tér 4-es számú házának dupla fogadótermét a riporterek által „New York krémjének krémjeként” emlegetett társaság népesítette be. a könyvtárban pedig puncsot. – Justin érthetően megkönnyebbült. marylandi rozsfőzetet és Kentucki Bourbont szolgáltak fel az erősebb italok kedvelőinek. Sylvaner és Adelaide házavató összejövetelt csaptak.

Úgy tűnt. – Csak nem Tony Bruce-szal táncol? – De igen. akkor biztos. mikor az utcák tele vannak koldusokkal. . márpedig ma este bőven volt miről pletykálni: először is ott volt Adelaide skarlátszínű báli ruhája. senkit sem zavar a hőség. A New York-i társaságban egyszerűen csak Cash Flónak hívták őket a hátuk mögött. ahogy szórja a pénzt. hogy újra megnézze magának Adelaide-et. drága Florence-em – sóhajtott Floribel. – Vérlázító. – Az egész annyira közönséges – mondta Florence Rhinelander az ikerhúgának. és egy kicsit még azon is túl. Aranyozott széken ültek a fogadóterem fala mellett. amelyek láttán a vendégek jó része viharos találgatásba kezdett az árakról. A ház új dekorációja a legújabb neoreneszánsz stílusban a túldíszítés valóságos orgiáit kerítette a falakra. És disznókkal. onnan figyelték a suhanó táncosokat. meg aztán a pletyka is segített elterelni a figyelmüket a melegről. hogy kétezer dollárt fizetett a karperecért – mondta Floribel a pletyka által megduplázott összeget. a sasorrával és a bőven magára aggatott kócsagtollas díszítésével olyan volt. A háziasszony új Tiffany gyémántkarkötője és brossa. hogy hiba volt megújítani. a hölgyeknek különben is volt legyezője. Floribel volt az ikerpár félénkebbik tagja. – Felemelte lornyonját. – Azt hallottam. hogy vajon kit akar ennyire lenyűgözni. És azt beszélik. aki egy magas fiatalemberrel táncolt. nem több egyszerű piperkőcnél. A két meggyőződéses aggleány. elsősorban tetemes életjáradékuk miatt. – Hát nem jóképű férfi? Odáig vagyok azért a szép göndör hajáért! – Valószínű sütővassal készült – horkantott Florence. az üzleti ügyei sincsenek teljesen rendben. mint két középkorú madár. – Az ember meg nem mondaná. ami rendszeres és állandó készpénz bevételt. És ez a szörnyű bútor! Méghogy neoreneszánsz! Ha tényleg ilyen volt a reneszánsz. az alapján. cash flow-t jelentett nekik. El nem tudom képzelni. Floribelnek. hogy Adelaide Crowninshield lány. – Ha engem kérdezel. amely mindent megmutatott a vállából és a kebléből az illendőség legvégső határain belül.

és a Huszonharmadik utca sarkán – mondta Adelaide Tony Bruce-nak. – Azon gondolkozom. Florence! – Floribel láthatóan felizgult. Tony. hogy némi piszkos pletykára volt kilátás. Fran. rosszul adott el. Ikerhúga meglepettnek látszott. De most? Mi ez a hirtelen pálfordulás? Végül is fontos ez? Az asszony és Sylvaner most örököltek egy kisebb vagyont. . Adelaide mindig is kicsit félvállról bánt vele. Te olyan jól értesz az ingatlanhoz. hogy magammal csábítsalak oda fel északra. de mostanában mintha mindenki a Tizennegyedik utcától északra költözne. a Wall Street szokásos ostobasága. gesztenyebarna fürtjeire. drága jó apánk is a Wall Streeten dolgozott. rosszkor vett. és amennyire Tony tudta. Mára viszont játékbarlang lett belőle. hogy vajon mit akarhat tőle az asszony. aki jóval magasabb volt hat lábnál. és rettentően büszke jól ápolt bajuszára és királyi.– Nem mondod. Bár Tony felesége. meg az üzlethez. még nem volt brókerük. – De Florence drágám. a szex… és az ingatlanárak. – Hja kérlek. A testvére rámaeredt. – Spekulációk – mondta Florence. ahogy ő él. akkor még volt ott becsület. Talán megéri jóba lenni a nővel. Az egész Wall Street-i banda egy csapat svindler. szinte köpve a szótagokat. – Tudom. hogy veszek egy háztömböt a város szélén. az Ötödik sugárút. hogy megnézd velem azt a telket? Tony Bruce. Elképzelhető. – Árfolyamveszteség. Adelaide egyik legjobb barátnője volt. mintha helytelenítené azt. hogy az gyakorlatilag a vadonban van. Adelaide sötét szemébe nézett és elgondolkozott. A New York-iakat az idők kezdete óta más sem foglalkoztatta mint a pénz.

de holnap esetleg ráérnél? Van még egy vevő. – Nagyszerűen hangzik – válaszolta mosolyogva –. Adelaide a terem túlsó végéhez vezette Tonyt. érezzétek jól magatokat. és nem tartja túl vonzónak. Óh. – El is felejtettem – hazudta. Körbenézett a szobában. – Szóval. – Mennyit kérnek a telekért? – Ötezret. hogy holnap a Taylor's-ban ebédelek. – Egy kicsit magasnak tűnik ez az ár ahhoz képest. a város tényleg észak felé terjeszkedik. ahol Sylvaner és Fran polkáztak. Érted jöjjek esetleg délben? Együtt ebédelhetnénk. szépsége ellenére sem. hogy milyen messze északon van a telek. hogy a hitveseinkkel táncoljunk. Van kedved velünk tartani? Fran a férjére pillantott. és ott eszünk a telken. nem akarom siettetni. De persze igazad van. gondolta Adelaide. de már említettem. Tony. – Mit fognak szólni az emberek? – kérdezte Tony csintalan mosollyal. Holnap elvisz megnézni egy telket a város szélén. hogy Adelaide-del bármit megpróbálna. de nem hitte volna. tényleg – mondta Adelaide. Együtt piknikezünk. hogy Tony nem egyszer hűtlen volt már. Most pedig itt az ideje. – Akkor megbeszéltük. – Annyira kedves tőled. Tudta. Többször is mondta neki. – Jobb ötletem van! Hozok piknikkosarat. . Persze. és… – A holnap megfelelő. Meglesz. mielőtt még tényleg szólnak valamit az emberek. – Ja. hidegnek találja a barátnőjét. – Semmit – válaszolta Adelaide komolyan. Adelaide – mondta hangosan. Másfelé nem is tud. – Fran. – Sikerült. megpróbáltam elrabolni a férjed – szólt Adelaide mosolyogva.– Örömmel tenném.

A városban közismert volt a fiatal urak azon csoportja. Miközben várakozott.Florence Rhinelander nem Tony Bruce férfiasságára utalt a „piperkőc” kifejezéssel Tony Bruce-szal kapcsolatban. Bár az ilyen magán-összejövetelekre nem engedtek be riportereket. fejben újra átgondolta az olcsó lapokban aznap reggel megjelent cikkeket Sylvaner és Adelaide előző esti báljáról. hogy a Rhinelander részvény-portfóliót. a legfinomabb szövetet és a legjobb bőrcsizmát. Ráadásul Tonyt egy napon említeni velük igazságtalan lenne. amelyek a később felvirágzó bulvársajtójának és pletykalapjainak előfutárai voltak. amelyet mindig is . mert a Heraldban megjelent tudósítás pontosan megfelelt a valóságnak. Úgy imádta a ruháit és a külsejét.és divatimádatot. kiszállt és csengetett a főbejáraton. mivel elképesztően hiú férfi volt. de persze ők sem voltak narcisztikusabbak és bolondabbak bármelyik generáció fiatal tagjainál. hogy hírekkel lássák el a nagyközönséget a város tizennégy napi és nyolc fél-heti lapjában. hogy mindig a legújabb szabású nadrágokat. Sznob vágy hajtotta a legújabb divat felé. hogy vajon nem a Cash Flók egyike. hogy Adelaide báljára is bejutott egy „informátor”. akik munkája abból állt. hogy divatosan késsen egy kicsit – megállt fényes kocsijával – amit Jules. egyértelműen kiderült. hogy a „Társaság” egyes tagjai oly módon egészítik ki jövedelmüket. de hamar elterjedt New Yorkban. vagy mindkettőjük a Herald tudósítója. azért muy macho volt. Abból. Másnap negyed egykor – Tony mindig ügyelt rá. még ha korrupt és tehetségtelen is. és akik az őrületig fokozták az ön. amit Tony reggel olvasott. aki négy hete nem kapott fizetést – a Washington tér négyes szám előtt. mint egy páva. a sofőrje vezetett. tudni lehetett. hogy híreket árulnak New York krémjéről a sajtó képviselőinek. amely olvastán Tony ismét komolyan elgondolkodott. egyike a legelegánsabb férfiaknak New Yorkban. Bár Bruce nem volt egy Daniel Boone. hisz Bruce keményen dolgozó tőzsdeügynök volt. valamint a legszebb hódprém sapkát viselje. Ez utóbbi amúgy olyan angol kiválóságok révén honosodott meg. A cikk számos utalást tartalmazott a házban uralkodó „közönséges túlzásokra”. akiket Bowery dendik néven ismertek. Tudta. mint Beau Brummel.

hát az energia biztosan az! – Adelaide bemászott a kocsiba. – Tony. miközben Jules tartotta a fekete lakkajtót.konzervatív és biztonságos csomagnak tartottak. Tony. Sheffield. kérem hozassa ki a piknikkosarat Mr. – Talán – szólalt meg Adelaide végül. – Miért lennék fáradt? – Volt pár vendéged tegnap este. – Á. elkéstél. – Mr. de a sajtóban elég vegyes fogadtatásra talált – szólalt meg Tony. mint egy piknikhez a Huszonharmadik utca vadonjában. Ahogy Tonyt is. Savage-ék új angol komornyikja nyitott ajtót. Már rég megvan a helyem a New York-i társaságban. – Semmi. miközben a kocsihoz léptek. de Tony nem lepődött meg. Minden lapot olvasott. míg a piknikkosárra vártak. nem vagyok az az ájuldozós fajta. – A Herald cikke különösen ellenségesnek tűnt. – Egyáltalán nem tűnsz fáradtnak – mondta Tony. Bruce kocsijához! – Igen. a ruhája jobban illett a Taylor's-hoz. Savage-hez. – Sheffield. ki nem pénzért vette a helyét itt? Ez a város kizárólag a pénzről szól. . mintha pénzért akarnál helyet vásárolni a New York-i társaságba. – Nevetséges. ha nem vetted volna észre. – Nem kísérem figyelemmel a sajtót – hazudta Adelaide. majd Tony is mellé ült. mint rendesen – szólalt meg Adelaide a komornyik mögül. csodás volt a bál. Talán minden. az utóbbi időben komoly csapások érték a mozgékony tőzsdén. – Úgy gondolom. Ha valamim bőségesen van. asszonyom. mialatt a kocsis befordult az Ötödik sugárútra. Egyenesen azt sugallja. – Akkor mi volt a célod? Adelaide nem válaszolt. A legújabb divat szerint volt öltözve. Mellesleg meg. Elindult a kocsi. ami sokak meglepetésére egyre inkább úgy tűnt. hogy a legfontosabb utca lesz a városban. Bruce Mrs. pedig nemrég még csak a tehéncsordákat terelték erre. soha nem tartotta Adelaide-et igazán vidékiesnek.

– Azzal a különbséggel. – Mi a te célod. – Miért? – nézett fel Adelaide a kristály borospohárból. ami egyelőre gyerekcipőben jár. ahonnan csupán néhány satnya fa. – Akkor miért volt szükséged a szakértelmemre? . meg pár egyedülálló épület látszott. – Értem. egy százötven méteres folyóparti szakasszal. Tíz év múlva olyan gazdag lehetsz belőle. Bruce egy mindenttudó pillantással válaszolt. ékszerüzletben. Tony? Bruce összekulcsolta kesztyűs kezét a sétapálcája gombján. – Huszonkilenc. hogy valószínűleg mindkettőt megveszem. Adelaide? – kérdezte. Tony elhessegetett egy bögölyt büszke.– A férfi felé fordult. Előtted az élet. mint egy krőzus. amiből ivott. ahogy a költő mondaná. Harmincöt hold. de New York egy óriás. római metszésű orráról. Én inkább a főnyereményre pályáznék a helyedben. – Az én célom minden. – De a helyedben nem venném meg. ahogy a legtöbb egész várost átszelő utcát. tizenöt év múlva meg még annál is gazdagabb. és vennék egy egész farmot. a porcelánnal és az ezüsttel együtt vette a Black és Tsa. hideg csirkét csócsálva és hűvös chablis-t kortyolgatva. ők egy beépítetlen. füves területen piknikeztek. ami a Tiffany után a második leghíresebb volt New Yorkban. az égen bárányfelhők kergették egymást. – Okos. Én is erre a következtetésre jutottam – szólt. Ez a telek nem egy rossz befektetés. – A telek valószínűleg jó vétel – mondta Bruce fél óra múlva a takarón. A Callahan farmra már ki is fizettem a foglalót. A kosarat a kristállyal. Az asszony megtörölte a száját egy damaszt asztalkendővel. Én a helyedben körülnéznék egy mérfölddel északabbra. bokor. Kellemes júniusi nap volt. Bár az Ötödik sugárutat kikövezték. – Hány éves vagy. – Én tudom a választ – mondta mosolyogva.

ha csinálsz nekem egy gyermeket. és nagyon is jól tudja. – Sylvaner terméketlen. A férjemnek megvannak a maga hibái. Segíteni akarok neked. – Azt hiszem. és beleharapott. hogy a feleségednek tudnia kell. mert kíváncsi voltam. kedves Tony.– Egyfelől. – Nem beszélsz túl sokat Frannel az üzleti ügyeidről. – A férfira nézett a csirkéje fölött. – Mit kívánsz tőlem? – kérdezte. miközben az asszony újratöltötte a poharát. hogy nem nyakig. Javíts ki. és értesítetted volna őket. De csak próbálkozunk és próbálkozunk. – De mindez ennyi. . Bruce az asszonyra meredt. ha tévedek. pletyka. – Sylvaner máshogy tudja. hogy vetted volna a fáradtságot. igaz? – kérdezte. Miért tenném? – Nem gondolod. Én jártam már a legjobb orvosoknál. – Csúnya történeteket ismer arról. – Másrészt? Adelaide elővett egy újabb csirkecombot a kosárból. de jó feje van az üzlethez. és semmi sem történik. Szerinte még akár börtönben is végezheted. – Sajnos találkozóm van a belvárosban. – Te is hallottad ezeket a nevetséges pletykákat – szólt. Azt mondja. – Kivel? A rendőrséggel? Ülj csak vissza. – Nem. Biztosan az. mi történik a városban. hogy hogyan vettél le pénzeket az ügyfeleid számláiról anélkül. ezennel véget vetek ennek a beszélgetésnek – mondta. Hajlandó vagyok kifizetni harmincezer dollárt az adósságodból. hogy olyan mélyen ülsz az adósságban. és velem semmi baj. Még egy kis bort? A férfi tétovázott. és ne légy oly felfuvalkodott. majd visszaült. – Egy utódot – mondta Adelaide. hogy van-e valamennyi ész a csinos kis pofikád mögött. hogy valószínűleg egy hónapon belül csődöt kell jelentened? Tony vállat vont. de fülig ülsz az adósságban. de ezt röviden nem sikkasztásnak hívják véletlenül? Tony vette a kalapját és felállt.

Ráadásul pontosan tudom. …7… A Tengeri Boszorka újra egy atlanti viharban hánykolódott. – Természetesen. hogy a szelek annyira kedvezőtlenek voltak. tönkretesziek. Justinnak egyből felderült az arca. – Micsoda hidegvérű boszorkány vagy te – mondta halkan. – Furcsa dolog történt. – Ezt hogy érted? – Ma reggel azt mondta a szüleimnek. és a fiú piszkosnak és fáradtnak tűnt. – Adelaide elmosolyodott. A férfi kiitta a borát. – De… most minden mást félretéve… És Sylvaner? – Soha nem fogja megtudni. – De – ivott Bruce még egy korty bort – miért pont én? – Mert minden jellemhibáddal együtt. Pontosan akarom tudni. – Salemből származom. – Samantha! – Justin! – A lány a fiú rácsokat markoló kezére tette a kezét. És ha kiderül. Jó vérvonalból. Ez a legjobb megoldás. Tony. berácsozott ablakon keresztül tudtak szót váltani. A gyerek igazi SavageCrowninshield ivadék lesz. hogy mire számíthatok. Amikor meglátta a létrán lefelé mászó Samanthát. amelyen egy kicsi. amikor Samantha lement a fedélközbe a hajó zárkájához. A cella olyan kicsi volt. hogy a kis szerencsével a gyerek könnyedén elmegy az övének. A kapitány megváltoztatta az útvonalat. és örökbe fogadni nem akarok. New York egyik legkiválóbb családjából származol. melyekből pedig egész légiónyi van. ha lefeküdt. Justin négy napja raboskodott. hogy Justin éppen elfért az alján. amikor Samantha odaért cellája nehéz faajtajához. hogy meg tudlak vásárolni és kordában tudlak tartani. És hasonlítasz annyira Sylvanerre. – Áll az alku? Bruce még csak nem is tétovázott. – Egyáltalán nem. hogy Afrika megkerülésével az Indiai-óceánon .– Te elvesztetted a józan eszed.

Samantha. mint egy ketrecbe zárt állat. Ahogy egyre fogytak a készletek. Samantha közben az arcát vizsgálta. – Ez őrültség – mondta Justin a homlokát ráncolva. – Ugyanazt kapom. hogy valami más oka van rá… – Ezt megteheti? Arra megy. de amúgy olyan volt itt. Justin elhallgatott és a fejét törte. Jimmy azt mondta. nem állja meg a helyét. ahol a lejáratot kivéve nem jutott sehonnan sem levegő. hogy ez az utolsó adag liszt. Az apró cellát a hajónak egy olyan részébe építették.át közelítjük meg Kínát. – Kapsz enni eleget? – kérdezte. mert beletelepültek a kukacok. de elég széles hatásköre van. úgy lett egyre gyakoribb fogás a tengerészfasírt. – Biztos. Rekkenő hőség volt. ami nem mondható túl soknak… – Jimmy Chen azt mondta. mint a többi matróz. – Hát a tengerészfasírt helyett inkább választanám a kukacokat. Általában a hajó tulajdonosának kívánságait kell követnie. Olyan egyedül vagyok idelent… . ami a legénység minden morgolódása ellenére is elkerülhetetlen volt. kitűnő időt futottunk. Nagyon aggódott a fiú egészségéért. – Az egésznek egy előnye van. A többit ki kellett dobnia. s nem az eredeti terv szerint. amelyet aztán valami gusztustalan. kemény tömeggé főztek. Szép lassan csonttá-bőrré soványodok. Justin fáradtan Samanthára mosolygott. hogy ma délután készít nekünk és a kapitánynak egy kevés süteményt. hogy végre leadom a feleslegem. Kivéve a szélcsendet. De ez a magyarázat a szelekről. hogy naponta tizenöt percre kiengedik Justint a fedélzetre. amerre kedve tartja? – Igen. Olyan vagy. sem fény. – Számomra csuda jól nézel ki. A tengerészfasírt szárított burgonyával összekevert sózott marhahúsból és babból vízzel és keményítővel összegyúrt massza volt. mint egy angyal. – Ugye milyen szörnyű? – Samantha grimaszolt egy nagyot. Justin magához tért a merengésből. Justin levette az ingét. de így is úszott az izzadságban. Majd félreteszem neked az enyémet. Samantha tudta. Dél-Amerikát megkerülve.

Samanthának megsajdult a szíve a vágyakozástól. és félt. és ezt soha nem fogom neked elfelejteni. hogy kapitány lehessen. Fogadok. hogy megtiltotta a fedélzeten alvást. de még azt is. Ez az útvonalváltoztatás Kína felé valami másra utal. – Mire gondolsz? – Ahogy mondtad. hogy én is része voltam az előléptetésének. ami veled történt. és ezért lefizette Mr. Te újra keresztezted a számításait. – De ki? – Kinek jó. Egy finom lökés az éjszaka közepén. – Szóval. amilyen gyorsan csak lehet. – Szegény Justinom – mondta halkan. – Annyira igazságtalan. hogy bárki a fedélzetre lépjen. ki másnak? Mindig gyűlölt. – Hogyhogy? – Melyik nagy ország mellett vezet el az út Kína felé. ha Afrikát megkerülve megyünk? – India? – Pontosan. hogy lehet ilyen gonosz veled a kapitány. Nem értem. csak barátsággal. hogy miért próbált meg Mr. Horn nem járt sikerrel.A fiú arcán megjelenő fájdalom és szenvedés láttán. Sokkal komolyabb pénzre. hogy tegye meg. – És? . aztán volt Justin. Valaki a halálomat akarta. tette hozzá Samantha magában. rettentő furcsa volt. hogy az apám kizárja az örökségből az én javamra. A gyilkosságot könnyű elintézni a tengeren. Horn megölni. Remélem. amiatt már a kapitányra is gyanakodni kezdtem. De amit most mondtál. – És szerelemmel. a kapitány rettentően igyekezett felkötni engem. semmivel sem tartozol nekem. Amikor. megsimogatva a fiú ujjait. – Hát arra könnyen rájöttem. Azt meg végképp nem. ha én meghalok? Sylvanernek. Nagyon megkönnyítette ezzel Horn dolgát. Kétszeresen megmentetted az életem. nincs Justin. – Édes Justin. szerinted Sylvaner a kapitányt is lefizette? – Talán. Ráadásul Hornnak minden vágya volt. és két emberre csökkentette az éjszakai őrséget. hála neked. Hornt.

Ez a szó számára egyet jelentett a gonoszsággal. amerikaiaknak is. Gondolom. hogy Sylvaner évek óta győzködte apámat. hogy a nemkívánatos fattyú. Márpedig lefogadom. hogy ez a hajó benne van a kábítószer-kereskedelemben. és akinek az apja híres volt az alkohol borzalmas gonoszságát fennen ostorozó prédikációiról. Hideglelése lesz.– Milyen rakományt vehet fel Whale kapitány Indiában. az ópium borzalmai mellett a whisky olybá tűnt. akinek a szülei egy-egy pohár bortól eltekintve absztinensek voltak. arra számítva. – De… – nyelt nagyot Samantha. amivel szabadon rendelkezhetnek. de apám mindig hajlíthatatlan volt. Samantha alig jutott szóhoz. . – Ópiumot. vagyis én. – Ez azt jelenti… Azt jelenti. hogy a hajó visszatérne New Yorkba. és a cég többi kapitánya is évek óta vett fel ópiumot Batáviában. Samantha számára. amit aztán egy vagyonért adhat tovább Kínában? Amit az apám soha nem engedett volna. hogy aztán eladja Kantonban. és elfordítják a fejüket. ha ezt megtudja. és most már nekünk. mert a kapitányoknak van egy öttonnás „szabad raktere”. az őrülettel. hogy az egészet Sylvaner főzte ki. hogy igazam van. akkor milliós hasznot húzhatsz. Túl jó üzlet ez mindenkinek. hiszen erkölcsi tartása annyi. a valóságban azonban elfogadják a kenőpénzt. Ez Whale kapitány utolsó útja a nyugdíj előtt. – Óh. az alku része volt az is. az ópiumbarlangokkal és az erőszakkal. – De a kínaiak nem tiltják az ópium-kereskedelmet? – Papíron igen. annál is inkább sem. Isten szolgája. A kínaiaknak. Justin. dehát ez szörnyű! Úgy értem. Biztos vagyok benne. Sylvaner viszont annál szívesebben szállít. akkor pontosan azt. apám. Szinte biztos. – Ha igazam van. minden hibájával együtt. az angoloknak. mint a limonádé. eltűnjek. hogy apám még azelőtt meghal. Apám semmit sem tehetett ellenük. Tudom. – Ópiumot? – ismételte hitetlenkedve. különösen ha a legjobb malawai ópiummal. Viszont ha egy egész hajót megrakodsz ópiummal. mint egy csörgőkígyónak? – Mit? Justin suttogássá halkította a hangját. hogy szálljunk be ebbe az üzletbe. hogy Whale kapitány.

és megragadta a lány csuklóját. hogy meg fogok neki fizetni azért. Egy napon. Ez az. Samantha homlokán összeszaladtak a ráncok. – Milyen másik dolog? Van még valaki? – Igen – mondta halkan Justin. Indiában. de apám gyakran prédikál a bosszú gonoszságáról. ha nem a hajón. Szerinte a bosszú az Úr dolga. . amit ellenem tett. – Justin. – Mondd még egyszer! – suttogta. Samantha most tisztán látta. hát találna más utat. Bármennyire is szerelmes volt Justinba.Justin kinyúlt a rácsok közül. hogy imádsz! – Imádlak. hogy egyikünk sem jut haza élve. Samantha elmosolyodott. Meg kellett mentenie saját magától is. – Hallgass ide! – suttogta. vagy bárki. esküszöm. De ha az apád elkezdene prédikálni neki az ópiumkereskedelem gonoszsága miatt. – Mondd. hogy egy szót se szólj senkinek arról. ami segít megőrizni a józan eszem ebben a bűzhödt cellában. ha addig élek is. Egy napon meg fogom ölni Sylvaner Savage-et. hogy mit mond apád vagy a Biblia. – Nem érdekel. – Sylvaner. teljes szívemből könyörgök. Ez. ezért nem akasztott fel engem. Idekint egy pillanat alatt megszabadulhat tőlünk. mindnyájunkat örökre elhallgattatna. és édes lesz. Mert ha a kapitány rájön. megértem. hogy nem csupán Whale kapitánytól. miben sántikál. Te és az apád is megfenyegettétek. drága imádott Samanthán. hogy érzel. mindnyájan meghalunk. Horntól kell megmentenie. tenni fog róla. vagy Mr. Szóval. Itt ő az Atyaúristen. A fiú kék szemében megvillanó gyűlölet láttán Samantha megborzongott. Kínában tíz centért kap húsz bérgyilkost. – Ha ebből egy szót is elmondasz a szüleidnek. és még egy dolog. amit ma mondtam. hogy tudjuk. az biztos. Bosszút állok. Ez a bosszú az enyém.

Swede Larsen tizenkét évet hajózott a kínai kereskedelmi útvonalon angol és amerikai hajókon. Tudta. Lesben állt a ház előtt.Swede Larsen lassan és óvatosan nyitotta ki az ablakot. . számítva arra. Voltak kapcsolatai New York virágzó kínai közösségében. aki tudta. és azóta uralták az országot. Ah Pin tudta. A gyilkos egy 36-os kaliberű Old Model Navy márkájú pisztolyt fogott a jobb kezében. Hűvös volt a szeptemberi este. amikor megmondta neki. amíg talált egy kínait. Larsen egykori matróz volt. a lelkük mélyén mindketten kíméletlenek. rendben tartott szoba tárult a szeme elé. mert Ah Pin. A mandzsuk 1644ben üldözték el a Ming dinasztia utolsó tagjait. és még ötszázra számíthatott. jól elrejtette a nyomait. Egy teljesen üres szoba. hogy az amah ezt a földszinti szobát bérli. terror alatt tartva népet. Kicsi. Ah Pin félelmei nem voltak megalapozatlanok. hogy megkeresse és megölje az amaht. templombajáró emberek. majd az egyik lábát bedugta rajta. és hajlandó volt elmondani. Emlékezett Adelaide tekintetére. Most felemelte a gyufát. ahol a gyilkosságok olyan gyakoriak voltak. hogy Sylvaner és Adelaide csak látszatra tiszteletreméltó. hogy Justin anyja nem más. ez volt az egyik oka annak. Így is három hónapjába telt. ha végrehajtja a feladatot. A matróz megzavarodott. Majdnem három hónapig tartott. De most ez a szoba üresen állt. egyszerűen bútorozott. és egy biztonsági gyufát a balban. amely a Greenwich Village-i Perry utcán található bérház hátulján nyílt. mint a maláj kalózok. hogy bemásszon. és meggyújtotta a falon. és Sylvaner bérelte fel. hogy Sylvaner őt bérelte fel. mint a mandzsuk vagy a tatárok által elítéltek lefejezése. és aznap este látta Ah Pint bemenni. merre lakik Ah Pin. amíg Larsen megtalálta Ah Pint. Ötszáz dollárt kapott érte előre. Tőle kapta meg Larsen a Perry utcai címet. Ah Pin Kínában nőtt föl. mint az ő húga. hogy Sylvaner és Adelaide el akarja majd hallgattatni. Ah Pint.

Sylvaner felállt az asztal mellől. – Minden férjek legboldogabbikává tettél – szólt. Adelaide nagyon is a korszellemnek megfelelően járt el. MacLeod ma reggel erősítette meg gyanúmat. attól még ízig-vérig viktoriánus volt. Adelaide gyilkos volt. Bár olyan nevetséges prüdériákba nem bocsátkozott. de finomkodó. és a férfi szerzők által írott könyveiket más polcon helyezték el. jutott futólag eszébe Tony Bruce. és a fiókosszekrényhez ment. Meglehet. csak nem? – De igen. mint kortársai egyike-másika. A komód mellett álló szekrény is. hogy megcsókolja. mint a női szerzők műveit. Ha a teste funkcióiról volt szó. hogy megvásárolhassa New York Kínai Negyedében csírázó triádjainak védelmét. – Áldott állapotban vagyok. Egy rövid levélkét talált az ajtóra tűzve. Vagy majdnem. és a feleségéhez lépett. – Sylvaner kedvesem. – Egyetlen Adelaide-em. A Savage-ek és a Crownshieldek utóda. – Mikorra várható a csodás esemény? . Sylvaner arca felvidult. Utódunk születik. ruhát varrattak a zongora lábaira. Letépte és elolvasta: Azt üzenem Sylvaner Savage-nek. De egy napon én könnyen meg fogom őt! Ah Pin Nathanieltől örökölt tízezer dolláros életjáradékával Ah Pin elég jómódú lett. a legcsodásabb hírrel szolgálhatok – szólalt meg másnap este Adelaide. A fiókok is üresek voltak. hogy soha nem fog megtalálni. Dr. vacsora közben a Washington téri ház étkezőjében.Meggyújtott egy petróleum lámpát a gyufával. akik a lábat „végtagnak” nevezték.

hogy Justin anyja a testvéred. – Természetesen. – Remélem. és elhagyta a Perry utcai otthonát. Végül is New Yorkban vagyunk. – Nem érted. Esküdj meg rá. ez a rossz szokás kezd eluralkodni rajtad. – Sylvaner. – Ah Pinnek nyoma veszett. ezt akartad? Az asszony idegesen egymáshoz kezdte dörzsölni két kezét. hogy keresik. Amanda Prynne jókat mesélt az övéről. Annál jobb.– Dr. hogy sosem egyeztem volna bele. – Ha már erről van szó – szólt Sylvaner. – Ah Pin biztosan tudta. Ez az egész dolog teljesen kikerült az ellenőrzésed alól. dehát ez borzalmas… Nem is tudom. nem? Oly régóta vártunk erre. – Ezt nem értem. Senki sem tudta volna meg. – Elővigyázatosnak kell lenned angyalom. ez már egy kicsit sok! – Teljesen biztonságos lett volna. De izgalmas. drágám. de sikerült is. Ahogy te is mondtad. Mihamarabb el kell kezdenem dajkát keresni. hogy megölje. mint a makk. Felbéreltél egy régi tengerészt. Adelaide arcából kifutott minden szín. aki tudta. hogy kutassa fel. bár ha tudtam volna. s nem a reneszánsz Itáliában. hogy Justin a saját unokaöcsém. talán áprilisra. ugyan! Egészséges vagyok. vagy az ókori Rómában. különben nem menekült volna el. ami elég nehezen. hogy nem teszel ilyet többet! . – Tudom. talán majd vele beszélek. mit mondjak. hogy lökjön át valakit egy hajókorláton egy dolog. hogy ölje meg Ah Pint? Kedvesem. Felbérelni valakit. biztos. Úgy gondoltam. Adelaide értetlenül nézett Sylvanerre. MacLeod szerint valamikor tavaszra. – Sylvaner. ő az egyetlen személy. Ah Pin azonban valami útonmódon rájött. De felbérelni valakit. – De miért? Sylvaner lehalkította a hangját. hogy kutassa fel? – Igen. hogy ezt jobb örökre titokban tartani. pihenj sokat! – Ugyan. Felbéreltem egy régi tengerészünket. Soha nem állhattam azt a nőszemélyt.

Bombaytól északra termesztett malawát. Adelaide megfogta a férje kezét. – Az más volt. Bízom benned. és megcsókolta. Folyton meglepsz valamivel. – Rendben. Ezért még nem fogok meggyilkolni senkit. – Ahogy gondolod: nincs több gyilkosság. ha Ah Pin beszél a testvéredről? – Hadd beszéljen! Engem nem érdekel. hogy nem a saját feleségem fog egy napon meggyanúsítani Justin Savage meggyilkolásával. A nevünk minőséget jelent. Nagyon remélem. De meg kell mondanom. – Az ajkához emelte az asszony kezét.– De mi lesz. Akkor attól féltél. Ezután átkeltek az Indiai-óceánon és kikötöttek Bombayben. átesett az arrafelé általában dúló viharokon. megesküszöm. De most: végül is lehet. hogy börtönbe kerülj. Adelaide. hogy soha többé nem teszel ilyet! Sylvaner hűvösen mérte végig feleségét. Egyszer azt mondtad. hogy soha nem tudnálak elárulni. a gyilkosság gondolata egykor felajzott. hogy az öreg Nathaniel kizár az örökségéből. és kikötött vízért és készletekért a francia fennhatóság alatt álló Isle de France-on az Indiai-óceánon. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk. Azt hiszem. mert a legénységen kiütköztek a skorbut első jelei. Igen. de… most anya leszek. hogy Savage-ek vagyunk nagy „S”-sel. efelől nem változtattad meg a véleményed. Nem akarok Lady Macbeth lenni. drágám. A zárkában töltött tíz hét alatt a hajó megkerülte a Jóreménység fokát. Adelaide. Ezután a legénység ópiumosládákat kezdett a hajóra rakodni. – Természetesen. amihez a mákot . ahol a rakomány háromnegyedén tisztes haszonnal túladtak. Esküdj meg. – Hm. – És ugye tudod. Remélem. egyek vagyunk. Justint illetően. és azt sem akarom. hogy nincs is akkora különbség. a legjobb. Érdekes nő vagy. hogy ez a morális finnyáskodás kissé elkésett. …8… Justinnak sok szempontból igaza volt a Tengeri Boszorka útját illetően.

aminek a tizenkilencedik század elejére már kétmillió függője volt a kínaiak között. a Juang Min Juan. Így aztán. hatalmuk és dicsőségük csúcsán nem vettek tudomást a „barbárokról”. Kínának a nyugati világgal fenntartott viszonyára. Ekkorra a nagy Csing-dinasztia uralkodóinak. Az ópiumkereskedelem tökéletesen legális a brit törvények szerint Indiában. A legfontosabb tényező azonban az volt. hogy ennyi ópium került a hajóra. hiszen Sylvaner engedélyt adott rá. Korea. CsiaCsing császár távolról sem ért fel apjához sem tehetségben. hogy egy kissé naivan ítélte meg a Savage klipperek szerepét.indiai kiskirályok és rádzsák termesztik. ahol megtűrték. Annam. vagyis a nagy Csien Lung császár idején Kína a világ leggazdagabb országai közé tartozott. Hosszú évek alatt számos jezsuita pap utazott a pekingi császári udvarba. amikor 1793-ban az angolok Lord MacCartney vezetésével követséget menesztettek Pekingbe azzal a feladattal. A tizennyolcadik század végén Csien Lungot fia követte a trónon. egyre csökkent a hatalma. Kivéve az ópiumot. Justinnak be kellett látnia. sőt. Sziám. amire a Mennyei Birodalomnak szüksége lett volna. Semmi szükség nem volt arra. Laosz. akiket legyengített kicsapongó életmódjuk és a saját mindenhatóságukba vetett hitük. erre most kellett rájönnie. akiknek semmijük sem volt. a különböző európai szokásokról ki is faggatták őket. nagy vonalakban a versailles-i francia királyi palota mintájára készült. akikről keveset tudtak. amelyet Csien Lung császár építtetett. nem beszélve Kínáról. és akikről nem is akartak többet megtudni. a világbirodalom egy háborút is megnyert ezért. amit nemsokára majd újabb követ. Egy dologban Justin túlzottan vészmadár volt. A tizenhetedik és tizennyolcadik században. hogy titokban kezeljék az ópiumot. Nepál. a császár egyetlen mozdulattal elküldte a „barbárokat”. hogy a kínai mandarinok. Például a Pekingtől nyugatra található nagy Nyári Palota. hogy szerezzenek kereskedelmi jogokat. hála az angolok szorgalmas kereskedelmi tevékenységének. Magában foglalta Burma. Mandzsúria és Turkesztán területét. sem . Whale kapitány semmiképp sem tudta volna titokban tartani. Minden vita és háború egy közös okra volt visszavezethető: a világ legnépesebb országának.

A nagy bostoni és New York-i hajósdinasztiák közül sok. ami azt mutatta. Fucsau. Uralkodását lázongások tarkították. Az öreg Nathaniel. mint a például a providence-i Brownok. A császár 1838 decemberében utasította végül a kantoni alkirályt. így a Kínai Birodalom egy-kettőre térdre kényszerült. új klippereikkel az amerikaiak is készen álltak. ahelyett.képességekben. ámde egyre növekvő mértékű ópiumbehozatal különösen irritálta. Lin több millió angol font értékű ópiumot kobzott el. Az uralkodó azonban. ráadásul még felfuvalkodott és makacs is volt. inkább a nyugati hatalmak növekvő befolyása ellen tört lándzsát. Lin-cse-hsút. ahol a brit kereskedők le is telepedhettek családostul. vagy a Delano família is az ópiumkereskedelemmel alapozta meg vagyonát. Az előd halálát mindenki égi jelnek tekintette. a parancs végrehajtása érdekében pedig odaküldött egy megbízottat. hogy szeletet hasítsanak a tortából. és szüntesse meg az ópiumkereskedelmet. miután apját megölte egy villámcsapás. a Nankingi Egyezményben az angolok megkapták Hongkongot. Ningpo és Sanghaj – megnyílt a külkereskedelem számára. amely a konfuciánus korban a legfőbb legitimáció volt. hogy az Istenek elégedetlenek. és hogy a Csing-dinasztia elvesztette a „Mennyek Támogatását”. Alig néhány kereskedő tartotta magát távol ettől az üzlettől erkölcsi megfontolásokból. TaoKuangét. Villámgyors. Justin tudta. gyakorlati megfontolásokból tartotta távol . hogy a birodalom alapjait kikezdő betegséget próbálta volna orvosolni. elsősorban a birodalmi állam elképesztő mértékű korrumpálódása miatt. Amoj. az érdekeiket képviselő konzulokkal együtt. aki 1821-ben ült a trónra. a Kínai Birodalom kifizetett hatmillió font kárpótlást az elkobzott ópiumért. úgynevezett „Egyezményes Kikötő” – Kanton. A Peking által hivatalosan tiltott. akik a rabszolgakereskedelemre építettek. amire az érzékeny veszteség miatt feldühödött angolok visszavágtak. csakúgy. mint fia uralmát. például a Cushing. 1842-ben. és öt. Az antik kínai ágyúknak semmi esélyük nem volt az odaküldött barbár hadihajók tűzerejével szemben. ami végül is sokkal humánusabb. de a Mennyei Birodalom ekkor már több okból is kezdett kicsúszni minden ellenőrzés alól. hogy csapjon le az angolokra. Tao-Kuang császárba tehetség és bátorság is szorult.

vagyis „Vasforgószélnek” nevezett jelenség. Justin úgy érezte. Az ópiumkereskedelem ugyanolyan veszélyes volt. hogy nehéz – mondta Justin. Taifung. és a Tiet Kiejnek. Ott voltak a kalózok is. ha tényleg rendesen akarod beszélni ezt a nyelvet. hogy Whale kapitány a hatalmas ópiumrakománnyal lebegő kalózmágnest csinál a Tengeri Boszorkából. – De meg kell tanulnod. mekkora vagyonok harácsolhatok az ópiumból. A szerelmi kapocs. hogy a kalózok ellen Whale kapitány a hajó Hosszú Tom rézágyúiban bízik. Csak szeretett Samanthája mentette meg a legsötétebb kétségbeeséstől. A három hónap a cellában tíz kilót lefogyasztott róla. „Kínaiakat eszem”. háromszor is jött beszélgetni.magát tőle. ha tudná. Justin sejtette. felvidítani és megetetni az elcsent falatokkal. volt. Mindenesetre Justin nem sokat tehetett. kétségbeesetté és keserűvé tette. Mint minden „idegen barbárnak”. Mondhatod azt. A lány mindennap meglátogatta a zárkát. ami. a Monszun kínai megfelelője. Samantha felkuncogott. hogy mi folyik a hajón. Közben Samantha alapfokú kantonikínai nyelvtudását csiszolták. mint Rómeó és Júlia szerelme. . Justin ráébredt. hogy „Ismerem a kínaiakat”. amely könnyedén elfújta akármelyik hajó főárbocát. és tudta. vagyis a Tájfun. az ezt űző hajók mintegy negyede nyom nélkül eltűnt. amely a két kamasz között a furcsa körülmények közepette kovácsolódott. a lánynak is a hangsúlyozás okozott gondot. de ha rossz hangsúllyal mondod. hogy naponta kétszer. el kell ismerned. amelynek veszélyeit megsokszorozta a három „Gonosz Szél”: Mauszim. hogy a kapzsiság elvette Whale jobbik eszét. Ennek az oka az volt. de az ügylet még így sem volt kockázatmentes. hogy nem csak az amerikaiak és a britek ismerték fel. én ezt soha nem fogom tudni megtanulni! – kiáltott fel egyszer kétségbeesetten. más. hogy az apja teljesen kikelne magából. amelyre a Kínai-tenger minden gyilkos kalóza lesni fog. – Óh. Az ópiumkereskedelem nem volt veszélytelen iparág. már azt mondod. amelyek nagy hatótávolságukkal jó hadihajóvá tették a Tengeri Boszorkát. mint a háborúskodás. – Tudom. olyan erős volt. Veronában a családok ellentéte.

beismerem. Starbuck mondta el neki. ahogy én is. vagyis veszítünk a sebességből és a kormányozhatóságból. kislegény. Gondolnom kell a visszavonulásomra is. – Hát rendes gyerek vagy. Inkább halottak azok a szerencsétlenek. miért rossz a kedved. és időről időre meglátogatta. kit érdekel. Persze. most érdeklődve fordult Justin felé. Meggyőzte a kapitányt. Láttam már ópiumbarlangot azokkal a csontvázakkal. Én nem éreztem semmi szagot. rendesebb. mivel Justin gyűlölte a szűkös cellát. Egy láda egy picul súlyú volt. De ne hibáztass. Szóval a sok csatornatöltelék nyalja a szája szélit. Horn helyére lépett az elsőtiszti posztra. hogy tudósítsa a legújabb hírekről. nem igaz? – Én ugyan nem nyúlnék ahhoz a pénzhez. ha kereshetünk rajta egy kis gubát. aki eleinte ellenségesnek tűnt. hogy nem fog megtörténni. de elhiheted. Csodállak is érte. Ezenkívül Starbuck is lement. ahogy csak szíják. mint egy harminckettes löveg. mint Mr. az az igazság.itt a hajón. ami hatalmas ajándék volt. Justin cellájának vastag ajtaja gátolta meg. mert már nem vagyok a legénység tagja. Értem én. – Hát az is szentigaz. Justin. az ördög lakik egy olyan golyóbisban. – Mélyen fog ülni a hajó – mondta Justinnak –. ami 16 dekagramm híján 600 kg-ot jelent. Starbuck. mint a legtöbben ezen a hajón. ami tudom. De cigányul van ez így. Nem más. ha nekem kell az a pénz. Persze. amihez jött még a brit kormánynak járó 125 rúpia vám. hogy megölelhessék egymást a szerelmesek. aki Mr. – Hogy van csomagolva az ópium? – Akkora golyókba gyúrják. . Mindegyik láda 450 rúpiába került. Furcsa módon Justinnak akadt még egy szövetségese a Tengeri Boszorka fedélzetén. hogy ötven láda ópiumot rakodtak a hajóra. és láthatóan együttérzett a nehéz sorsú fiúval. hogy növelje meg Justin „kimenőjét” napi egy órára. szíják a pipájukat. aztán száraz levelekbe csavarják. még ha felkínálnák is. a fiúkat ez nem érdekli. én mondom neked. Starbuck. hogy a haszon három százalékát rang szerint szétosztja. – És nem egy dicsőséges esemény a Savage Társaság történetében – jegyezte meg Justin savanyúan. mert a kapitány megígérte. mint élők.

Az Orient. Aztán a Tengeri Boszorka megrázkódott. hasában több mint harminc tonnányi ópiummal vitorlát bontott. a Maláj-félsziget és Szumátra közé. vajon hogy fog bármit is látni Kínából. és Bombayból. ha ebbe a zárkában kell ülnie? Október végén egy éjszaka közepén Justin kiabálásra ébredt. lárma. és észak felé fordult. az Andamán-tengeren át beúszott a Malaka-szorosba. amiről olyan régóta álmodott. zűrzavar. leginkább vágtázó tűzcsíkoknak látszottak a koromsötét égen. majd kisvártatva lövéseket is hallott. Azt a szemetet. majd Starbuck hangja hallatszott: . ahogy elsütötték a jobb oldali Hosszú Tom ágyúsort. a cellája rácsaihoz szorította az arcát. igaz. Justin rabként sínylődött. Amit látott. és a nyakát nyújtogatva. Kínához. gondolta. Justin jobb kedvre derült. amikor a Tengeri Boszorka. a nyitott fedélközi lejárón keresztül megpróbált minél többet látni a fedélzeten történtekből. de minden mérfölddel közelebb került ahhoz a Kínához. Bármennyire elkeserítette is a bezártság. amit egész kicsi gyerekkora óta az énje részének érzett. Ezután a hajó átvitorlázott a Szingapúri-szoroson. a Bengáli-öblöt átszelve az Andamánés a Nicomán-szigetek között.Justin sóhajtott. India félszigetének megkerülésével. – Már hogy hibáztatnám magát! Sylvanert hibáztatom. Talpraugrott. Lövések. De mégis. Újabb kiáltások. a DélKínai-tenger vizei felé. Kína.

gondolta. – Engedjetek harcolni! Engedjetek ki! Tudta. „A szivattyúkhoz” kiáltások hangzottak fel. Először beletúrt saját fekete hajába. a kiabálás és lövöldözés mellett hallható recsegés és pattogás elárulta Justinnak. gondolta. a másikban egy hullámos pengéjű maláj tőr. minden eresztékében rázva a hajót. . Az ostoba!. majd Justin aranyvörös sörényére mutatott. hogy valószínűleg nem hallják. amivel a legénység a lángoló vitorlákat oltotta. az egyik kezében egy bambuszlándzsa. de a gesztusokból rájött. amelyeket a megtámadott hajókra szoktak katapultálni kevéssel az áldozat megcsáklyázása előtt. hogy a kalóz viccesnek találja a haját. Justin nem beszélt malájul. Samantha! Vajon biztonságban van? Lehet bárki is biztonságban egy ilyen helyzetben? Az ágyúk folyamatosan dörögtek. Ezek voltak a repülő lángcsóvák pár perccel ezelőtt. de annál hatékonyabb fegyverüket: a nagy. hogy a kalózok bevetették a kedvenc. Amikor meglátta Justin arcát a zárkában odarohant hozzá. de Justin nem volt benne biztos. és a csajkájával elkezdte verni a rácsokat. – Engedjetek ki! – kiabált Justin a csajkával csörömpölve. miközben folyt a tűzharc. Most már a vitorlákról gomolygó füst is látszott. Justin meglepetésére a férfi elvigyorodott.– Támadnak! Verjétek vissza a fattyait! Üssétek! Kalózok. ami a cellában töltött hónapok alatt a válláig lenőtt. és rábámult. Most már hallotta a kalózok kiáltásait. hogy a Tengeri Boszorka vitorlái lángokban állnak. – Engedjetek ki! – kiabálta. de a hangok és a látvány alapján újabb fejleményekre lehetett következtetni. és a nagy fény most azt jelentette. egyszerű. Whale kapzsisága mindenki életébe kerülhet. félmeztelen maláj mászott le kiabálva a létrán. Vajon hányan lehetnek. hogy meg tudják menteni a hajót. Egy szikár. Justin látta a vízsugarat. Egyet-egyet még meg is pillantott a lejáró előtt átfutni. A férfi össze volt fröcskölve vérrel. olajjal és lőporral teli agyagedényeket. Az ég egyre világosodott. miközben felvette a fém csajkáját a padlóról. Justin félelmei beigazolódtak.

és bár az alsóbb vitorlákat benedvesítették. még mindig füstöltek és parázslottak. A lánynak megkötözték a kezét. izzadt. – Beszéled a kantonit? Arra gondolt. ahogy a tiszti kabinokhoz vezető feljárón fellép a fedélzetre. és futva feléjük indult. Minden elsötétült előtte. A fedélzeten hemzsegtek a maláj kalózok. ami a meglepetés erejével és a lángoló agyagkorsók hatásával együtt kioltotta az amerikai hajó jobb minőségű ágyúi által biztosított előnyt. . Itt-ott még folyt a harc. – Te rohadék! – kiabálta Justin. mint valami torzszülöttet. – Justin! Justin a neve hallatán megfordulva Samanthát látta meg. majd felfelé mutatott. Ekkor egy ütést érzett a tarkóján. Nem tudta. – Samantha! – Megölték Whale kapitányt – mondta a lány hüppögve. hogy a kalóz ismeri a kínai nyelvet. de láthatóan nem ez volt a helyzet. – Lelőtték a kabinjában. vagy csak meg akarja mutatni a társainak. hogy a Tengeri Boszorkát vagy egy tucat hadidzsunka veszi körül. majd még mindig vigyorogva intett Justinnak. és két nagydarab maláj kalóz lökdöste maga előtt. hogy a férfi vajon meg fogja-e ölni. pisztolyt szorongató maláj. hogy a hajót elfoglalták. A klipper legénységét vagy négyszeres túlerővel támadták meg. hogy menjen fel a fedélzetre. Egy percig még nevetett. majd felemelte a tőrét. A fő-és csúcsvitorlák lángoltak. Justint a teljes zűrzavar látványa fogadta a fedélzeten. és egy ütéssel letörte az ajtó zárját vele. Kinyitotta a cella ajtaját. Az egyik kalóz rákiáltott. A legénység legnagyobb részét a tatfedélzeten állta körül egy csomó kiabáló. és arccal előre lenyomta a fedélzetre. de már nem volt vitás. Mindenesetre a kalóz megragadta a bal karját.– Amerikai vagyok – szólalt meg Justin folyékony kantoni nyelvjárásban. Justin meglepődve látta. és a létrához húzta. Justin kióvakodott a zárkából. hogy talán van rá valami esély.

A nő közelebb lépett hozzá. törékeny testalkatú ember arcára nézve Justin arra gondolt. – Madame Csing a nevem. arannyal festett faragások díszítették. én vettem át a flotta vezetését. Amikor megölték a barbárok. és Tien Mu Hou. hogy nőről van szó – Miért? – Ki vagy te? – kérdezett vissza Justin. Justin nagyot nyelt. – A férjem volt Csing-jeh. Különbözött az eddig látott malájoktól. Az is látszott. A férfi fején hegyes mandzsu sisak volt. A bőre mocskos volt. A kabin kicsi volt. A padlót egy gyönyörű kínai szőnyeg fedte. Az alacsony. hogy tiszteljenek. Már fent volt a nap. – Meglep? – Igen. a tengerészek védőszentjének szobrával. az egyik harci dzsunka tatja alatt helyezkedett el. Rongyos nadrágján és ingén kívül semmit sem viselt. Te is meg fogod tanulni. Egy kicsi kabin priccsén feküdt. Az arcát vastagon borította a kamaszos pihe. hogy a dzsunka halad. Kinyílt a kabinajtó és egy férfi lépett be rajta. a nagy kalóz. összekötözött csuklóval és bokával. és Justin nagynehezen felült. Az embereim megtanulták. és a hangja hallatán Justin meglepetten jött rá.Sajgó fejjel tért magához. és bűzlött a hetek óta tartó mosdatlanságtól. Fehér inget. és a tat oldali ablakok alatt egy kis beépített oltár állt füstölőkkel. ami . hogy férfi létére akár gyönyörűnek is láthatná az ember. – A szakács azt mondta. hogy beszéled a nyelvünket – szólalt meg az illető kínaiul. és én vagyok a flotta vezére. – Egy kalóznő? – hebegett meglepetten Justin. bő fekete nadrágot és csizmát viselt. amelynek orra mandzsu szokás szerint felfelé kunkorodott. A kabin bordóra festett válaszfalait gazdag. szépségem. és ahogy Justin a kínai kivágású ablakokon kinézve meg tudta állapítani. Justin inkább kínainak nézte.

– Elsüllyesztettétek? Miért? – Miért ne? Soha senki nem fogja megtudni mi történt vele. . szóval mindennek érezte magát. igaz. kivéve téged. – Hol van Samantha? – Ki? – Aspinall kisasszony. Viszont Madame Csing vágyódva nézte. engem és az embereimet. Te vagy a tulajdonos fattya. hogy te vagy a hajó tulajdonosának a fattya. – Biztonságban bizony. – Ő tanított. – Az egyik dzsunkán a nevetséges szüleivel együtt. Kivisszük őket a partra. jól van a lány? – Justin hangja megkönnyebbült. A szakács azt is mondta. Ennél biztonságosabb helyen nem is lehetne. mintha egy éles késsel mellbe szúrták volna. Samantha! Justin megpróbált nyugodt maradni. – Szóval. nem úgy. hacsak nem úsznak nagyon sokat a víz alatt. Madame Csing szeme összeszűkült. Végre egy kis pénzt is felköhögnek az átkozott keresztények. Meg akart ölni.lassan borostává alakult. Mi történt a hajóval? Biztonságban van? Madame Csing keskeny csípőjére tette a kezét és felnevetett. és a család meg akart szabadulni tőled. de szépségnek távolról sem. Kipakoltuk a rakományt. – Értéktelenek. – Szóval amit az a szerencsétlen szakács mondott. – De miért öltétek meg a legénységet? A nő vállat vont. megöltük a legénységet. – Érdekel? – kérdezte. és nem csak a sok slejmet a Bibliájukból. annyi szent. – Volt… egy kantoni dajkám – mondta. és váltságdíjat kérünk értük a kerekszeműektől. Justin úgy érezte. Miért beszéled a nyelvünket. És még etetni is kellett volna őket. Több kalóz nem támadja meg. – Igen. mint a misszionáriusnak és a családjának. és elsüllyesztettük a tenger fenekére. – Nem válaszoltál a kérdésemre. Ez nem túl szerencsés. Téged miért zártak be? – A kapitány miatt. – Értem. Jobb nekik így. a misszionárius lánya. mert így nincs váltságdíj értéked.

és egy forró pillantást vetett Justinra. Aztán. egyenes szálú haját. . Ezért aztán a rabszolgám leszel. de lehet. Justinnak elkerekedett a szeme. akik nem vetnének meg egy magadfajta jóképű kerekszemű rabszolgát. A nő közel hajolt Justin arcához. hogy érdekel. majd felegyenesedett és elnevette magát. – Te más vagy – mondta diplomatikusan. ezért valószínűleg egyetlen mexikói dollárt sem fizetnének érted. Az egyik kezével végigsimított haján. hogy a barbárok agyalágyultak és disznófejük van. hogy eladjalak. A lehelete fokhagyma szagú volt. hogy játsszam veled. de mivel megpróbáltak megszabadulni tőled. – Nagyon bölcs válasz – mondta. – Rabszolga vagyok? Madame Csing elővett egy hullámos pengéjű tőrt. más lenne a helyzet. Justin egy kicsit hátrahúzódott a priccsen. – Igen. megtanítalak a szerelem művészetének fortélyaira. Majd beszélsz nekem a kerekszeműek életéről. amíg igazi felnőtt nem leszel. – Rabszolga? – kérdezte csodálkozva. A nő egy pillanatra rámeredt. – Én… ő… A nő levette csúcsos sisakját. Kirázta hosszú. ha végre férfivá érsz – folytatta mosolyogva és megfogva Justin arcát –. de nem kellemetlenül. Megtartalak egy darabig. És közben – tette le a nő a kést –. ami az arcodon növő szőrből ítélve nemsokára eljön. és Justin torkához emelte az élét. hogy te más vagy. Jónéhány nemesi családot ismerek.– Persze. akkor megölöm. – Szebbnek találod nálam? Justin újra nagyot nyelt. – Tetszik neked a kerekszemű lány? – kérdezte. Justin úgy húsz évesnek nézte. azt hiszem jó pénzt kapok érted a fővárosban. és a padlóra dobta. ahogy a császár tartja a pekingi kutyákat. amely a válla alá omlott. – Azt mondják. a rabszolgám vagy. – Igen. Ha a családod fizetne érted. És ha továbbra is Samanthát tartod a jobbnak – mondta baljóslatún mosolyogva –. Elmosolyodott és így szólt.

szárnyaszegett totyogásra kényszerítve a magas társadalmi rangú kínai nőket. hogy eltorzítsák lábfejüket. bárcsak neki is el lenne kötve a lába. Természetes szépség volt. a legjobb ruhákba öltözött. amit a családja meg tudott engedni magának. Tizenöt éves volt. 1851-ben. Az volt a sorsa. a Jehe Nara klán kisnemes tagja nem volt gazdag ember. Ezen az őszi napon. Lan Kuei az . A mandzsuk. s nem kínai. hogyan hozza ki a legtöbbet magából. Hui-Cseng. jól képzett a kozmetika művészetében. ezt a híres „Liliom járást” a kínai férfiak jó része ellenállhatatlanul erotikusnak érezte. de amikor felvette a gyöngyökkel és ékkövekkel kirakott magasított talpú cipőjét. vagyis egészséges. megtiltották asszonyaiknak és lányaiknak. így a lábát nem kötötték el. azt is inkább kölcsönből. hat hüvelyknyit magasodott.MÁSODIK RÉSZ A BARBÁR SZERELEM …9… Csupán öt láb magas volt. hogy reszkessenek tőle a férfiak. Márpedig Lan Kuei nagyon kevés dologra nem volt hajlandó azért. hogy a férfiakat reszkető vágy-kocsonyává tegye. de azért az anyja jól kioktatta. Bár az eljárás borzalmasan megnyomorította a lábfejet. de nem mindig a vágy miatt. akik 1644-ben árasztották el Kínát Ázsia belseje felől. Mivel mandzsu lány volt. de Lan Kuei (Kicsi Orchidea) titokban azt remélte. formás. mivel az apja. elsöpörve a Ming-dinasztiát. nőiesen kicsi lábfejjel rendelkezett.

Vagy elnyeri a császár tetszését. amire utasították. és mennie kell. hogy gazdag és szerető férjet találjon magának a Tiltott Város falain kívül. hogy kis szerencsével a császár egyik ágyasa legyen. hogy ezzel a lépéssel eldobja magától annak lehetőségét. A lányát a mai napon viszik a Tiltott Városba. a húszéves Hsien-feng császár otthonába. hogy erre nagyon kicsi az esélye. hogy a Tiltott Városba vigyék. Kínában a lánygyereknek azt kellett tennie. akit a jelöltek közé választottak. életreszóló rabságra ítélve a Tiltott Város díszes börtönében. hogy megfelel a szűrővizsgálatok során –. Lan Kuei tudta. Hui-Cseng. ahol egy elfelejtett uralom elfelejtett emlékeiként öregedtek meg. anyjával. a végtelen hatalmú Menny Fia. A lány tudta. Hsien-feng apja. Egyike annak a hatvan mandzsu lánynak. Tao-Kuang császár a barbároktól az ópiumháborúban elszenvedett megalázó vereség miatt megkeseredve halt meg. hogy bár kiválasztják ágyasnak. Az ágyasok még a császár halála után is az ágyasai maradtak. és ha valaki egyszer bekerült. a Hsi-ha-lu-tungon. bár nem feküdt messze a Császári Város magas. gyenge ember. sőt még csak nem is találkozik urával. sem a környék nem számított a jobbak közé. A mai nap viszont talán egy fényesebb jövő tárul fel Hui-Cseng számára. soha többet nem látta viszont az otthonát. Ahogy a császári futárok sárga kocsikkal begördültek az Ólomöntők utcájába. két bátyjával és a húgával élt egy házban az Ólomöntők utcájában.apjával. és akkor végtelen lehetőségek nyílnának meg előtte. hogy az új uralkodó törékeny. Még az is megtörténhetett. Peking keleti felének egyik mellékutcájában. vagy ismeretlenül és boldogtalanul hal meg. de nem volt más választása. Lan Kuei tudta. a lány apja kormányhivatalnok volt. hatalmas tétekkel. . elenyésző hatalommal. mégsem hívatják a császár ágyába. A Tiltott Városban ágyasok tucatjai hemzsegtek. hogy élete szerencsejátékát játssza. Ha sikerül az ágyasok sorába kerülnie – ugyanis a beidézés a Tiltott Városba még nem jelentette azt. akkor talán megnyeri a császár szerelmét. Sem a ház. lilára festett falaitól. Az a szóbeszéd járta. de Lan Kuei nem törődött a pletykákkal.

ami a palota déli bejárata volt. ezért ez a Tiltott Város falainak színe. az anyacsászárné irányítja. a Tatár Városban. Peking északi részében. néhány testőr társaságában egy ópiumbarlangban töltötték az elmúlt tizenkét órát. Ezért aztán a Tiltott Város szimbóluma az Északi Csillag. A császár maga nem is tartózkodott a Tiltott Városban. Számára. A menet elérte a Tienanment. A menet a Nei Wu Fuhoz. I herceg. és egy férfi. A trónja délre néz. ami körül a kínaiak szerint a kozmosz forog. a többi lánnyal együtt ez a hely volt az univerzum centruma. ópium pipát szíva. és akit most. és pornográf kukucskáló műsort nézve. akit a kínaiak egyszerre gyűlölnek és istenítenek majd. cinóbervörös pavilonok nyugodt vidéke. és amikor meghal. márvány-mellvéddel van körülvéve. és méltóságteljes. hogy az egykor hatalmas Csing uralkodóház miért veszített hatalmából. A menet átkelt a kövezett udvarokon kanyargó Arany Patakon átívelő öt márványhíd egyikén. a császár dél felé fordítja az arcát. akiket a szürkészöld várárkon át a császári városba vittek. a Mennyei Béke Kapuját. keresztbe tett lábbal egy hordszékben ülve csatlakozott a többi leendő ágyas menetéhez. hogy a Kínai Birodalom utolsó évtizedeit miért egy nő. ezen az 1851-es őszi napon még csak . vagyis a Császári Háztartást vezető hivatal irodáihoz vonult. Annak is megvolt az oka. A lila falakon belül a Tiltott Város fehér márvány és sárga cseréptetejű. hűvös nap volt. A dél a nap égtája volt. ahol az özvegy anyacsászárnéra vártak. bár az ő szexuális étvágyának gerjesztésére és kielégítésére voltak ott. faragott. akinek a nemiszervét tizenkét éves korában megcsonkították. hanem a mostohaanyja.Két órával később. Peking fölött az bolt élénk. álruhában. Ő és kuzinja. A pavilonok mindegyike külön márvány teraszon áll. Ragyogó. őszies kékben ragyogott. aki a fő eunuch társaságában érkezett. és a szögletes alaprajzú Birodalmi Város varázslatos helynek tűnt pavilonjaival. ahonnan az uralkodó a mennyei energiát nyeri. kertjeivel és templomaival. Számos oka volt annak. A kínaira jellemző módon az Északi Csillag kiejtése megegyezik a „lila” szóéval. Lan Kuei éhes szemmel fogadta be a sok pompát. A leendő ágyasokat nem a császár választja ki.

nem egy férfit – és én még mindig Justin Savage-et szeretem! Edwina Aspinall felemelte a kezeit. Samantha anyja felnyögött. . Partridgehez! – kiáltott mérgesen Samantha. hisz „rajta volt a listáján”. ami a Szucsou folyó brit területtel átellenes oldalán létesült. A kínai közigazgatás. A barbárok tudta nélkül I herceg könnyedén zsebre tette az Aspinall családért kifizetett váltságdíj öt százalékát. – A csillagokra kérlek. a franciák. hát miért nem vagy képes felfogni. akinek. Magában ugyanakkor elégedett volt a herceg. hogy mi történt vele. Madame Csing tízezer mexikói ezüstdollárt – a legkedveltebb nemzetközi fizetőeszközt – kért értük váltságdíjként a Tengeri Boszorka elsüllyesztése után. a Két Tartomány helytartója. én nem akarok hozzámenni Mr. Miközben a kalóznő meglepően kellemes körülmények között őrizte őket az egyik szárazföldi búvóhelyén. neki örömet okozott. Sanghaj amerikai „koncessziójában” álló kényelmes bungalójukban voltak. udvariasan végighallgatta a tirádáikat. és ért lenyűgöző szépségű nővé. ahogy Madame Csing minden keresetének megkapta ezt a hányadát. Percy Partridge-hez. mert minden kár és támadást ami a gyűlölt barbárokat érte. a császár unokatestvére.mint Lan Kueit ismernek. …10… – De anya. nem tetszik a neve – így az ember egy madarat szokott elnevezni. addig senki máshoz nem fogok hozzámenni. majd nyilvánosan elítélte a kínai és maláj kalózok által elkövetett „embertelen bűntetteket”. büdös a szája. – Nem halott! Legalábbis biztosan senki sem tudja. sok más hibája mellett. a britek és főleg az amerikaiak élénken tiltakoztak a „vérlázító” emberrablás ellen. Ez a név: Jehenala. Ráadásul jól ismerte Madame Csinget. vagyis I herceg. Samantha. de aki a következő húsz évben más néven lesz híres. aki most lépett be a tizenhetedik életévébe. Különösen nem Mr. hogy Justin öt éve halott? Samantha. mérgesen toppantott a lábával. – Már legalább százszor mondtam! Nem vagyok szerelmes belé. És amíg valaki be nem tudja nekem bizonyítani.

Csodálatos karrier vár rá a brit külszolgálatnál. de sem az elrablói. hogy vajon mi történhetett Justinnal. Sanghajt ekkoriban már úgy emlegették. Amint biztonságban voltak. az amerikai területen töltötte el az Aspinall család a következő öt évet. még ha tudtak is valamit. Ez a város nem volt annyira divatos. – Mr. Samantha kétségbeesetten megpróbálta megtudni. és annyira jelentős sem volt. majd később a franciáknak és az amerikaiaknak a városban a Huangpu és a Szucsou folyók partján. – Samantha. Samantha a Párizsból érkezett Madame Dulage magániskolájában fejezte be tanulmányait. a kínai hatóságoktól való félelem nélkül: egyszerűen megvásárolta őket. hogy talán hall híreket Justin felől. területeket adjon a briteknek. hogy megkérje a kezed. sem Kantonban senki nem volt hajlandó semmit elárulni Justinról. A Kínában dolgozó európai és amerikai misszionáriusok megcsapolták pénztáraikat és kifizették a váltságdíjat (amit aztán a bostoni Episzkopális egyházmegye megadott nekik). Ahogy teltek az évek. mint a „Bűn városát”. Partridge kitűnő fogás a számodra. mint a közeli Szucsou a csatornáival. így aztán az Aspinall család mindössze három hét után kiszabadult. sőt. a partmenti Kantonból Sanghajba költöztette őket. Samantha anyja pedig egyre inkább megszállottságnak látta őket. de a Jangce folyó torkolatának közelsége miatt a város gyorsan fejlődött. és már nem először – vágott vissza lányának. ezenkívül gazdag és jóképű férfi. ha képes leszel nemet mondani neki. Ezért dolgozhatott a kalóznő zavartalanul. és hajóval Kantonba került. ráadásul majd megőrül érted.ami nem volt kis összeg. Engedélyt kért apádtól. ahogy viselkedsz. hogy netalán újabb támadás érné a családot. mivel természetes kapuként szolgált Kína belseje felé. erre alapult a kínai közigazgatási rendszer. koncessziókat. Így működött. Az episzkopális egyház attól tartva. miközben nem szűnt meg reménykedni. Itt. lehetetlen az. a remények lassan álmokká halványultak. Az első ópiumháború után a kínai vezetés arra kényszerült. és mindketten nagyon elégedetlenek leszünk. mint a kereskedelmi központ Kanton. Bekapcsolódtak a növekvő kolónia britek által dominált társasági életébe. – De hát nem érted? Egyszerűen nem szeretem! . a nagybátyja egy igazi earl.

vajon nem adott volna valami életjelt magáról? – Lehet. Aspinall egyre gyakrabban kapta azon . De gondolj csak bele. Partridge következő állomáshelye Párizs? A nagybátyja. Partridge kitűnő fiatalember. Ugyanakkor. teljes életed lehet. Edwina nem volt sznob. új-angliai misszionárius felesége részéről. majd meggondolom – mondta. el kell ismerni. olyan szerencsétlen vagyok… Samantha az egyik Amerikából importált túltömött karosszékbe süppedt és zokogni kezdett. és simogatni kezdte a haját. Tudom. drágám: Párizs! A jövő elkezdődik számodra csak egy apró igenért cserébe! Edwina összekulcsolta a kezeit. amikor Mr. hogy nem képes rá. nyomorúságos klímája van ennek a városnak. és aki mellett gazdag. – Remélem. Lehet. Gyakorlatiasnak kell lenned! Mr.– Ugyan már! Azt sem tudod. dehát Justin meghalt! – Nem! Ó. Mrs. adj neki egy esélyt. aki odáig van érted. hogy bebizonyíthassa a szerelmét! Samantha megtörölte a szemét és felsóhajtott. de nem dobhatod el az életed egy szellem miatt. mi a szerelem. hogy megkéri a kezem? – Ma este a Kormányzó Házában a bálon. – Ha Justin élne – mondta ellágyulva –. – De igen. – Mikor tervezi. amit Justin iránt érzek azóta. furcsa is lett volna egy igénytelen. és rapszodikus kifejezés ömlött el párnás arcán. tudom. hogy Mr. Lord Saxmundham intézi el neki a külügyminisztériumnál. tisztában vagy vele. Partridge a vonzalom félreérthetetlen jeleit kezdte mutatni Samantha felé. el kell ismerned. hogy fogolyként őrzik valahol… – Azt azért. ahol igen jelentős befolyással rendelkezik. tudom! A szerelem az. hogy szeretted őt. Kérlek. elefántcsontszínű selyemruhádat! Te leszel a leggyönyörűbb a bálon. ez meglehetősen valószínűtlen. – Rendben. Vedd fel a gyönyörű új. nem kedveled Sanghajt. Drága Samantha. hogy először megláttam New Yorkban! – Édes lányom. – Hát ez itt Sanghajban nem jelent túl sokat. Az anyja hozzá lépett.

ha illatosítaná a leheletét némi kölnivizes gargalizálással. Az angolok megverték az oroszokat a Krímfélszigeten.” Mi jobbat kívánhatott volna bármelyik vörös-vérű amerikai demokrata asszony egy angol férjnél a lánya számára? Bárcsak igent mondana Samantha. Percy főnöke nevezte. Végül is. Egy fogadáson ismerkedtek meg a kormányzósági épületben. lehet. és egy a rangnak megfelelő ház a tenger közelében.magát. A kevés tagot számláló sanghaji kolóniában mindenki tudta. hogy Lord Palmerston. hogy finoman emlékeztesse Percy Partridge-et. az elismert Kína-szakértő. Viktória királynő világbirodalma a csúcsa felé közeledett. Thomas Taylor Meadows. Edwina az eszébe véste. gondolta. Ami Samanthát illeti. akik viszont mintha a nyugatiakon álltak volna bosszút ezért. hogy a férje esti Biblia felolvasásai alatt ábrándozik. valamint számos drága Nyugat-Londoni ingatlan tulajdonjoga. a külügyminiszter gyakran panaszkodott. és Samantha elfogadta. és a Saxmundham House a londoni Saxmundham téren. ahogy kissé fellengzősen a brit konzul. ráadásul egész Kína egyetlen állandóan forrongó lázadásban élt a mandzsuk ellen. az éghajlatot elviselhetetlennek. be kellett ismernie magának. Végül is 1855-öt írtunk. és elfelejtené Justint. és közben az egész világot gyarmatosították olyan gyorsasággal. és az a gondolat. hogy talán nem volna nagy baj. hogy Párizs csábítóan hangzott. mivel nagybátyja. a grófsággal tizenötezer hold suffolki termőföld is jár. aki végül is csak egy törvénytelen gyerek. Percy . a jelenlegi earl megrögzött agglegény. hogy ez a Percy Partridge annyira nem vészes. minden buta ellenérzést kitörölt Edwina fejéből. hogy Samantha lánya egy napon tiszteletreméltó angol főnemesasszony lehet. Sanghajt végtelenül unalmasnak találta. amelyeket a vöröskabátosok ellen táplált. Percy Partridge szinte égbe kiáltóan jó parti volt. hogy a huszonhat éves Percival Montague Marmaduke Partridge a Saxmundham grófság örököse. ami a kis nyugati közösség társasági életének a központja volt. hogy „állandóan a térképeket kell bújnia. akik ellen a nagyapja harcolt a Függetlenségi Háborúban. Percy meginvitálta Samanthát kétüléses kocsijába. Ezután többször találkoztak teadélutánokon és a lóversenypályán.

Nagy. akikkel Samantha megismerkedett a kolónián. Mr. ha megpróbál a felszín alá lesni. Partridge – válaszolt Samantha. mint a legtöbb európai.kedvesnek tűnt. Ahhoz képest. és el kellett ismerni. bár utálta Sanghajt. öt év elteltével lehetséges-e. egyáltalán nem viselkedett olyan lehengerlően. a „bennszülöttek” iránt tanúsított leereszkedő magatartását. amikor az a borzalmas maláj kalóz leütötte egy vasdarabbal. amihez a hölgy régi párizsi . mert a felszín. hogy egy hatalmas vagyon örököse volt. göndör szőke hajjal. Kesztyűs kezét a férfi felé nyújtotta és felállt. mert Aspinall tiszteletes a feleségébe és a lányába is jó mélyre plántálta azt a meggyőződést. köztük az amerikaiak jó részétől. mint a hajó legénységének többi tagját? Talán a kérdés nem is az. Samantha lenyűgözően nézett ki elefántcsontszínű báli ruhájában. kék szemeivel úgy nézett. de ezzel nem sokban különbözött Sanghaj legtöbb fehér emberétől. – Örömmel venném. Jobb lesz. Az igazat megvallva Samantha eddig csupán egyetlen negatív tulajdonságot fedezett fel benne. Vajon őt is a cápáktól hemzsegő tengerbe vetették. és mint ilyen. elegáns férfi volt. Ma este egy kicsit máshogy. és Samantha. hogy Justin él-e. kíváncsibban szemlélte a Partridge-et. Percy magas. hanem. Vajon tényleg igaza van anyjának? Tényleg meghalt? Eszébe jutott. el kell ismerni. hogy így. Az Aspinallék azért tértek el ettől. Ezért volt az Aspinall család a rabszolgatartás ellensége. Végül is ez az ember meg fogja kérni a kezét. de… nem rossz. Persze Justinnak a közelébe sem ért. a kínai ismerőseit mint kedvelte. mint egy szeretetért könyörgő cocker spániel. egyenlő. akkor látta utoljára. Madame Dulage kreációjában. Justin. kellemes volt. Miss Aspinall? – kérdezte Percy aznap este a Kormányzóság bálján. jóképű. hogy nem halt meg? – Táncolhatnám önnel a nyitó négyest. mely szerint minden emberi lény „Isten gyermeke”. sűrű.

kérem! Ez a ruha lenyűgöző. mert a párok egymással szemben maradtak végig. ami még ekkoriban is némileg illetlen táncnak számított. hogy Samanthának hívjam? A lány kis híján felvihogott. – Hát. köszönöm. a mennyezetről pedig egy kristálycsillár lógott. amit alkalmanként szívok kellemetlen szagot kölcsönöz a . már nem zavarja a leheletem. Az édesanyja azt tanácsolta. Percy a torkában dobogó szívvel vezette a hölgyet a parkettre. de Madame Dulage szerint ez volt a comme-il-faut Párizsban. és így alkalmuk nyílt némi beszélgetésre. Az úgynevezett „bálterem” dekorációja hordozott magában Birodalmi jegyeket: A szoba végében Viktória királynő életnagyságú portréja függött a falon. Ezen kívül azonban nem volt több egyszerű szobánál. a kínai brit haderők katonazenekarának zenéjére elkezdődött a négyes. – Azt hittem. ami a négyes bonyolult figurái közepette nem volt lehetséges. fehér virágok díszítették. A keringő rossz híre azért terjedt el. Percy.divatmagazinokból nyert ihletést. egyaránt kilátással a Huangpu és Szucsou folyókra. – Remélem. már sosem kérdezi meg. Hívhatom Percynek? – Igen. Samantha haját apró. A ruhának földig érő abroncsszoknyája volt több réteg tüll alsószoknyával. a felső része pedig fedetlenül hagyta Samantha vállát. de egy kicsit untatta az ősi tánc. Tudom. A Kormányzóság épülete egy nagy. és megkérdezte: – Miss Aspinall. Madame Dulage nem csak tanítványokat vállalt. megengedi. amely az anyja szerint egy kicsit túl merész volt. hogy a szivar. és keringőzni vágyott. kétszintes bungaló volt. Percy természetesen azonnal megragadta a lehetőséget. amely a kolónia vásárlásra éhes asszonyai között hatalmas tetszést aratott. amit megtettem. Végül a zenekar végzett a négyessel. hogy öblögessek kölnivel. és belevágtak egy keringőbe. A brit férfi körülményes udvariassága szórakoztatta. és a Sir John Michel tábornok vezényletével. Samantha ügyesen vette sorra az Erzsébetkorból megmaradt négyes bonyolult pozícióit. de mellette virágzó szabóságot is vitt.

azt mondják. visszaemlékezve arra. A férfi a korláthoz vezette. és gyakorlatilag átráncigálta a Huangpura néző teraszra nyíló ajtón. A folyó túlpartján. hogy móresre tanítsuk a kínaiakat. – Azt írja. Viszont ma este tényleg jó szagú a lehelete. Vajon milyen lehet Saxmundham grófnéjának lenni? Tény. meg fogja kérni a kezem! – Rendben. de a lázadó serege. – Na de. nem? Azt tudta. – Igen. és megfogta Samantha mindkét kezét. Gyakran megemlíti. mert ott biztonságos. a külügyminisztertől – folytatta Percy. Ugye? – Kaptunk ma egy sürgönyt Lord Palmerstontól. hogy a Tien Vang. hogy jól hangzik. Anya! Meg tudnám ölni!. Vicces. miről beszél? – Kérem! Kijönne velem egy pillanatra a verandára? Istenem. ostoba angol szokás ez a cím-mánia… Végül is Justin halott. amit Justin mesélt neki a Tengeri Boszorka fedélzetén. – Eljönne velem Párizsba? Aztán meg Saxmundhambe? Samantha meglepetten nézett a férfira. de mi persze nem lennénk hajlandóak egyedül hagyni őt. Persze.számnak. . Azok a szemtelen koldusok ott Pekingben nem tartják be az egyezményben előírtakat. ha ön úgy kívánná. hogy hamarosan eljöhet az ideje. Justin! Vajon most elárulom? De hát halott… – Igen. Persze. komoly fenyegetést jelent a pekingi mandzsuk ellen. mit várhatunk a pogányoktól? – Nem szabad elfelejteni. tudom. gondolta Samantha. vagyis az úgynevezett „Mennyei Király” képes magát Jézus Krisztus testvérének nevezni? Ő egyértelműen félkegyelmű. hogy ők csak barbárokként emlegetnek minket – válaszolt Samantha. a folyón pedig néhány lehorgonyzott dzsunka himbálózott. Papa is meglehetősen ideges mostanában. Percy. Putungban egy-két fény égett csupán. hogy anyát és engem Kantonba küld. de örömmel szoknék le a szivarozásról örökre. A férfi megfogta Samantha kezét. Talán még Sanghaj sem lesz biztonságos a közeljövőben. végül is tényleg egy kissé meleg van idebenn.

egy gondolatom sem jutott Hermione-nak. bocsánat. amelyben felbontottam az eljegyzésünket. hogy találkoztam a világ legédesebb angyalával. drága Samanthám. hogy Kínába indultam volna. és arra gondolt. Én jövő szerdán Londonba hajózok. mint azok a nyomorult franciák. Úgy nézett Samanthára. hogy Sanghaj veszélyes lehet. amelyre a bűnét írták fel. igen. Samantha! Kérem. Azelőtt jegyeztük el egymást. ahogy én szándékozom megtölteni az önét! Samantha a férfira nézett. Bárcsak ügyesebben tudnám kifejezni az érzéseimet. – Percy. hogy ma reggel küldtem egy levelet Hermionenak. mint maga. de néha. – Az az igazság. gyerekkoromból maradt rajtam ez a szörnyű dadogás. ez az angyal nem más. Kanton külvárosában. Mindegyik rab egy kangűt. ha izgatott vagyok még most is visszatér… Hol tartottam? Ja. Az az igazság. Mert minden gondolatomat maga foglalta el. hogy mióta megismertem magát. A hátán mindegyiknek egy kis tábla lógott. Semmi sem tenne boldogabbá. Megírtam neki. amelybe a kezeik is be voltak zárva. – Mondjon igent. és aztán az új évben Párizsban kapok beosztást a nagykövetségen. akit gyerekkorom óta ismerek. és megcsókolta a kesztyűjét. mint egy éhes kölyökkutya. bárcsak Justin lenne. de… Szóval azt szeretném mondani. A tizenkettőből tíz rab hátán a kalózkodás felirat volt . De az az i-iigazság. – Az ajkához emelte Samantha kezét. ha elkísérne mint a hitvesem. kérem… Hát alig ismerjük egymást… – Hadd fejezzem be! Tudja.– Nem voltam teljesen őszinte magával – kezdte. Drága Samantha. nagybátyám egyik suffolki szomszédjával. már ha szólíthatom ilyen közvetlenül. aki elrabolta a szívemet. mondjon igent! Töltse meg a szívem boldogsággal. De Justin halott… A tizenkét derékig lemeztelenített rabot behajtották a kivégzőtérre. vagyis egy nagy fa lapot viselt a nyakában. hogy eljegyzésben állok Lady Hermione Fawnnal.

aranyvörös hajú a kerek. A pengén megcsillant a nap. lebarnult bőrű. A hóhér előrelépett. így a tömeg végéből is jól látta. de az helytartó védelme alatt áll. vagyis a jólét jele díszített. milyen gyorsan és fájdalommentesen történik minden. A tömeg elcsendesedett. feltárva izzadó tarkóját. amit arany fu. Láthatjátok. majd térdre kényszerítették.látható. Nyomorult bűneitekért mindegyikteket halálra ítélte a Mennyei Uralkodó. Bár az illető fekete selyemruhát viselt. amire a kangűket levették a rabok nyakáról. és villámgyorsan lemetszette az elítélt fejét. Folytassátok! A némán figyelő tömeg előtt lecsapott a hóhér kardja. Az őr a copfjánál fogva felemelte a fejet és . hogy mi történik a kivégzőtéren. – A hátsó sorban térdelő elítéltek – szólalt meg az őrparancsnok hangosan – abban a kegyben részesülnek. fekete kalap alatt. Az eljövendő áldozatai lemondással kevert rémülettel nézték. A kínaiak köpködési szokása egyike volt az idegen ördögök által felháborítónak tartott jelenségeknek a Mennyei Birodalomban. A rabot kísérő katonák kapitánya egy parancsot kiáltott. Három őr megragadta az első elítéltet. asszonyok és gyerekek nevetgéltek az elítélteken. A kivégzőteret egy csapat bámészkodó kantoni vette körül. Aztán a tizenkét embert hatos sorba állították. és így halkan szólt a hadnagyának: – Itt van a fehér kalóz. hogy végignézhetik. a legtöbb ember harákolt és köpködött a napsütésben. A tömegből egy nehéz kardot cipelő férfi lépett elő. és az elítéltek felé sétált. Ketten a karját húzták hátra. milyen tiszta. nem kínai volt. A tömeg mögött egy izzadó kuli által húzott riksából egy férfi lépett ki. hanem idegen ördög. Ennek is itt kéne térdelnie a többivel. mint a legtöbb kínai. szép vágásokkal választja el a hóhér kardja a bűnösök testét a fejüktől. A földre zuhanó fej nélküli törzsből vér spriccelt. A rabokat őrző osztag vezetője meglátta. akinek kegyelme nem ismer határokat. Ő volt a birodalmi hóhér. és két kézzel a feje fölé emelte a kardját. a harmadik a copfjánál fogva lefelé és előre kényszerítette a fejét. Mivel majdnem egy lábbal magasabb volt. Férfiak. – És egy nagyot köpött. még a harákolás és a köpködés is megszűnt.

hogy ne adjon pénzt nekik. mandulateát –. csak kormányozni volt hajlandó Csang-mej harci dzsunkáját. I herceg pártfogása nélkül a birodalmi igazságszolgáltatás ezen csak nevetne. Justin tudta. Volt egy ember. a jobbmódúak bűntudatára ácsingózva. a kulikat a hosszú bambuszpóznákkal. és futva visszaindult Kanton felé. Justin számos kivégzést látott az elmúlt öt évben. de Justin már észre sem vette a szagokat. Justin magát nem tartotta kalóznak. A második elítélt következett. a mindenféle árusokat. de mindig ugyanolyan borzasztónak találta az élményt. de ritkán állta meg. Igaz. az éhes kutyákat.megforgatta. Kavargott a gyomra. sötét üzlet nyílott. macskaköves utcán. a csomagok alatt meggörnyedt nőket. De a helytartó. akik deformált gyerekeiket a járókelők orra alá dugdosták. akkor ő is ott térdelne a kard suhanására várva. és Justin alámerült abba a piszkos. A riksakuli szandálja csattogott a zöldségárusok pultjaival telirakott szűk. Justin már sokszor látta. A kuli a Kínai negyed kapujához húzta a kocsit. tőből levágott lába csonkját csupán egy bőrdarab védte. hogy ezek hivatásos koldusok. Az őrkapitányhoz hasonlóan ő is nagyon jól tudta. az utcán játszó gyerekeket. jeges keserű-szilva levest. Visszaült a riksába. mint egy partra vetett hal. Az évek során megtanulta szeretni a Kanton utcáin és sikátoraiban nyüzsgő tömeget. A kuli felkapta a riksa rúdjait. mégis dobott neki egy ezüst mexikói . A fedetlen csatornák és állóvizek mélybarna vize elviselhetetlen szagot árasztott. amit az elmúlt öt évben az otthonának nevezett. a támadásokban soha nem vett részt. büdös. zöldbabot. hogy nem kap köszönetet. ha ad neki pénzt. de lenyűgöző világban. két kezével manőverezett fel-alá. tudta. amelyek segítségével a terheket cipelték. amelyből számos barlangszerű. a vinnyogó koldusokat. Aztán megnyugodott. A hóhér újra a magasba emelte véres kardját. és így szólt a kulinak: – Vigyél a Rózsaszín Jáde útra. mint egy láncos buzogányt. miközben a fej nélküli törzs úgy vergődött. hogy ha Csang-mej – mert ez volt Madame Csing igazi neve – nem juttatna pénzt a helytartónak. akik a portékájukat dicsérték – friss rákot. De Justin Savage-nek ennyi is elég volt.

de Kanton nyomorult szegényeihez képest krőzus volt. amire a koldus úgy dobta rá magát. Justin megismerte a kínaiak legfőbb jellemvonásait: az érzékenységüket és durva anyagiasságukat. ahol egy újabb fal. hogy itt emberi lényeket használnak arra. végtelen udvariasságukat. a kínaiak szinte gyerekekké váltak. démon és sárkány szóba kerül. Justin nem volt gazdag. tömör fából. valamint a véget nem érő intrikákat. miután a második kapun túl megkerülte a fából készült gonosz szellemeket távol tartó alkotmányt. és egy apró udvarba jutott. Ezután egy nagyobb udvarba jutott. amelyek az „arc” és a kenőpénz körül forognak. A riksa ráfordult a Rózsaszín Jáde útra. Ez volt az úgynevezett csalanmen. sőt. amire a nyugati civilizáció a lovakat. Ahogy Justin a mandzsuk brutalitását. ahogy egy kormorán alámerül a tengerbe. rajta egy újabb kapu várta. gonosz. lassan egyre több örömet talált a kínai élet parádéjában: az ünnepnapokban. és meggyőződésüket. a város jobb környékeinek egyikére. Ahogy egy „vendéghez” – a külföldiek tiszteletteljes kínai elnevezése – illik. amit . ahogy a legtöbb „idegen ördög” tette. Aztán a falba vágott kerek hold-kapuhoz ment. a riksakulikat és minden mást megszokott. mint a halál. az egymás után robbanó petárdákkal. és két mexikói dollárt fizetett borravalóval együtt. A kínaiaké a világ egyik legősibb civilizációja. a koldusokat. Justin ezt is megszokta. Tudta. – Az utca végén van a ház – mondta Justin a kulinak. halvány rózsaszínűre festve. Persze Justin nem nézte le őket ezért. úgy barátkozott meg a kínai babonák hihetetlen szövevényes világával. A riksakulizás nyugati értékek szerint nem egy jó munka. Bár eleinte megdöbbent azon. A lihegő kuli egy magas téglafal előtt állt meg az utca végében. aki betiltaná a riksákat. a szépérzéküket és a kapzsiságukat. mint Csang-mej. vagyis a külső kapu. Justin belépett. tiszteletben tartotta az ország szokásait. vagy I herceg. hogy ha véletlenül akadna egy emberi érzésekkel megáldott mandzsu hivatalnok. napokon belül kínaiak milliói halnának éhen. de jobb. ami sok szempontból a végtelenségig kifinomult. Justin kiszállt.dollárt. a színes felvonulásokban. de amikor a végtelen számú szellem.

ami a naptól barna lesz. vörös a hajuk és fehér a bőrük. Átment a kerten a veranda felé. – A tajtaj a gyermeket eteti – válaszolt az amah. – Hogy van a feleségem? – kérdezte. virágok és fügefák éltek. amelyet addig nem szabad kivágni. A kínai élet nyugalma ezekben a percekben tűnt a legédesebbnek. Justin egy gyönyörű kertbe jutott. meleg napokon Justin szokott a kertben mosakodni. gránátalmafák. hogy felsőbbrendűbb barbár főnökénél. A kert negyedik oldalát egy belső téglafal alkotta. A ház központi épülete dél felé nézett. Bár a házban volt fürdőkamra. amiben egy nagy hársfa uralkodott. és újra elcsodálkozott a magas idegen ördög haján. valamint .még az utolsó rongyos kuli is osztott arról. és a péniszük meg egészen hihetetlenül hosszú. amikor átvette a kalapot. A kert volt a ház központja. Az amah. bár számtalanszor látta. ahogy minden rendes kínai otthon. De elfogadta ezeket a tényeket. miközben levette a kalapját és átadta Ah Lingnek. megnyugodva a tudattól. mint a dolgok rejtélyes szent elrendezettségét. Az oldalakat végig nagy agyagcserepek szegélyezték. hogy az idegen ördögök szőrösek a lábukon és a mellükön is. Ah Ling meghajolt. Még mindig nehezen hitte el. alig tudta felfogni. ahol összetalálkozott Ah Linggel. Persze. Azt is el kellett ismernie. A keleti és a nyugati oldalon állt egy-egy pavilon. hogy barbár létére Justin végtelenül kedves és figyelmes. teljesen soha nem sikerült. Sylvaner olyan keményen beágyazódott az emlékeibe. az egyikben a szolgák kaptak helyet. Justin. hogy léteznek emberek. hogy a kínaiak mindenkinél jobbak a világon. a másikban a konyha. akiknek kék a szemük. egy lótusz-tóval. az elmúlt öt évben lassan elkezdte kiegyenlíteni mostohabátyja tartozását. amíg a számlát nem rendezték. Ekkor még egykori New York-i élete tempóját is kis híján el tudta felejteni. mint egy rákos daganat. bennük leanderek. A tajtaj a ház úrnőjét jelentette. amelyet fehér vakolat fedett. az újonnan felvett amah-val. ahol Justin számos kellemes estét eltöltött a hold égi útjának szemlélésével. bár személy szerint nem gazdagodott meg. A főépület kert felőli oldalán végigfutó boltíves veranda volt az a hely.

aki bámulatos kalóz pályafutása ellenére folyamatosan azzal bőszítette a gazdagokat. amit „Miss Julie”-nak hívtak. senki sem lepődött meg. Justin felnőtté érett és ő a szeretőjévé tette. . Csak nincs valami baj? – Semmi baj. – Helyes. Ezek szerint a nők alacsonyabb rendűek a férfiaknál. ahogy sír. Justin bement a ház nappali-étkezőjébe. mivel nyughatatlan és boldogtalan. aki ilyen vadul ellene szegül a hagyományoknak. amikor a barbár „játékszer”. mint egy férfi. A tajtaj szoptatja. Madame Csing magának szabta meg a szabályokat. Persze. Ma utoljára. – Az elsőszülött jól érzi magát – válaszolt az amah. ami végtelenül veszélyes játék Kínában. és már most hangot ad kételyeinek az idegen ördögtől vállalt gyerekkel kapcsolatban. Az már keltett némi pletykát. mint a rendes kínaiak. hiszen rendes kínai férfinak úgysem kell az. Kína szegényeinek egyik legnagyobb hősnője lett ő. és legalább annyira szerette a kislányt. Kína folyói és csatornái tele voltak a nem kívánt lánycsecsemők felpüffedt holttesteivel. holnap érkezik a szoptatós dajka. mintha fiú lett volna. a kedvenc kantoni kalapüzletéről. Így aztán. Gyakran még úgy is öltözött. uram. Csang-mej Julie-nak nevezte el a gyereket. akit találtam. Ah Ling ezt is felírta az idegen ördögökről gyűjtött furcsaságok közé. hogy sutba vágta az összes hagyományos kínai értéket. A kínai parasztoknak fiú kell. Rézből készült kínai kályha és jól összerakott. Madame Csing szinte mindenben más volt. hogy Csang-mejnek nem való az anyaság. amire Kínában előtte még nem volt példa. amikor Madame Csing egy hónappal ezelőtt Madame Csing buddhista szertartásban összeházasodott az idegen ördöggel Saigonban. milliomos lett. Aztán pár héttel később egy kislánynak adott életet. amelynek téglapadlóját szőnyeg borította. – És hogy van Julie? – kérdezte Justin. Ezzel szemben Madame Csing nőként vitte sokra. hogy gazdasszonya valami rejtélyes ok miatt ellenállhatatlanul jóképűnek tartja a férfit. – De hallom. Ah Ling tisztában volt vele. aki segíti őket az élet szakadatlan küzdelmében.azt is tudta. Ah Ling meglepetésére Justin örült neki. főleg a gazdag férfiakat.

keményfa bútorok uralkodtak a szobán. Gyönyörű, áttört mintával díszített ablakok engedték be a fényt a levegős szobába. Justin a hálószoba ajtóhoz ment és benyitott. A felesége egy kangon feküdt, ami alatt hidegben be lehetett gyújtani. Most egy kés hevert az ágy alatt, hogy elriassza a szellemeket – Ah Ling ragaszkodott hozzá, mondván, hogy az ártatlan kisgyereket feltétlenül meg kell óvni. A vékony szalmamatracon, amit Justinnak sehogy sem sikerült megszoknia, ott feküdt a felesége, és a melléhez ölelte Julie-t. A kínaiak által használt számolási rendszer szerint a gyerek egy éves volt amikor megszületett. Justin odament hozzájuk, és síró lányára nézett. – Üdvözöllek, elsőszülött – mondta és lehajolt, hogy egy csókot nyomjon a kisbaba feje tetejére. – Hogy van gyönyörű hitvesem? – Szerinted? – szólt Csang-mej. – Unatkozik. Hála az égnek, Ah Ling talált egy nőt, aki szoptatni fogja ezt a kis félvért. – Tudod, Csang-mej, lehet, hogy nagyszerű kalóz vagy, de úgy tűnik, anyának annál rosszabb. – Nem akartam ezt a gyereket. Te akartad, hogy szüljem meg. El kellett volna mennem a Fűzfa utcába az öregasszonyokhoz, és megszabadulnom tőle. Amit biztos, hogy vita nélkül meg is tettem volna, ha tudom, hogy lány. Ah Ling! – kiáltott. Az amah megjelent az ajtóban. – Vidd el Julie-t! – Levette melléről a kisgyereket, és átadta az amahnak, aki kivitte a szobából. – Nem értelek – mondta Justin. – Nem értem, hogy vagy képes nem szeretni a saját kisgyerekedet. – Szeretet! Már megint ez a szó. Mindig a szeretetről beszélsz, és én azt sem tudom, hogy ez mit jelent. Furcsák vagytok ti, barbárok! Kínában egy férfinak nincs ideje az ilyesmire. Nem engedheti meg magának. – Nem szeretsz? – Kívánlak. Élvezlek. Néha. Máskor meg felbőszítesz. Nem tudom, hogy szeretlek-e, mert nem tudom, mit jelent ez a szó. Azt mondod, hogy Amerikában a fiatal férfiak beleszeretnek a nőkbe, de nem érhetnek egymáshoz, ezért inkább „szerelmesek” egymásba. Ennek semmi értelme. Szerintem ez ostobaság. Te „szeretsz” engem? – Persze. Hiszen a férjed vagyok.

– Amikor elfoglaltam a Tengeri Boszorkát, akkor a misszionárius lányába voltál szerelmes. Hogy is hívták?, Samantha. – Igen. Csakhogy őt soha többet nem láthatom, mert ha hazamegyek, felkötnek kalózkodásért. Csang-mej felnevetett. – Ennyit a szerelemről. Szerintem soha nem foglak megérteni. Miért volt olyan fontos a számodra, hogy összeházasodjunk? – Már mondtam. Nem akartam, hogy ő is olyan törvénytelen gyerek legyen, mint én voltam. – Szegény kicsi Justin. Rosszabb vagy, mint a kerekszemű misszionáriusok, akik megpróbálják elültetni a „keresztény” értékeket a kínaiakban. Micsoda buta időfecsérlés. Mindegy. Drága vörös hajú szeretőm, ha attól jobban érzed magad, hogy kimondom, akkor kimondom: szeretlek. Most pedig ülj le és halljam a híreket! Az asszony elrendezte gyönyörű fekete haját a porcelánpárnán – egy újabb kínai dolog, amit Justin valahogy nem tudott megszokni –, Justin pedig leült a kang szélére. – A Tengeri Istennő úton van Kantonba Bombayből. Azt hallottam, hogy ez Sylvaner utolsó vitorlás útja, és a hajó több mint kétmillió dollárnyi ópiumot szállít. Csang-mejnek felvillant a tekintete. – Akkor elkapjuk! – kiáltott. – Kétmillió! Ez lesz a legnagyobb fogásunk az idén. Justin egy percig nem válaszolt. A szíve mélyén vegyes érzések kavarogtak. A Tengeri Istennő gyönyörű hajó volt, ahogy a Tengeri Boszorka és a többi négy Savage klipper, amit az elmúlt öt évben megtámadtak Csang-mejjel, a megszámlálhatatlanul sok többi európai és amerikai hajó mellett. Justin legmélye tiltakozott ellene, hogy megtámadja ezeket a gyönyörű hajókat, még akkor is, ha ópiumot szállítottak. De egyezséget kötött Csang-mejjel. Hajlandó vezetni a Keleti Sárkányt, a kalóznő tizennégy harci dzsunkából álló flottájának vezérhajóját, vagyis felajánlja Csang-mejnek hajózási tudását, valamint az amerikai és európai gondolkodásról szóló ismereteit, melyek hatalmas segítséget jelentettek a nőnek, de cserébe nem kell harcolnia. Volt még egy feltétel: az asszony nem öleti meg az elfoglalt hajók legénységét. Csang-mej dühöngött ez

utóbbi kikötés ellen, mert ez azt jelentette, hogy a megmenekült emberek jelentik az európai és amerikai hatóságoknak, hogy ki támadta meg őket, de Justin emlékezett Mr. Starbuckra, Jimmy Csenre és a Tengeri Boszorka többi matrózára, és úgy döntött, gyilkosságokban nem nyújt segédkezet. Csang-mej végül beleegyezett minden feltételébe. Bár a nő állandóan kirohanásokat intézett a „szerelem” ellen, Justin úgy sejtette, hogy Csang-mej szerelmesebb belé, mint hinné. Az anyaság miatt az asszony kénytelen volt egy időre lemondani a kalózkodásról, és Justin titokban reménykedett, hogy talán örökre abbahagyja. Végül is az elrabolt ópiumszállítmányok eladásából Csang-mej hatalmas vagyont halmozott fel, Kína egyik leggazdagabb asszonya volt. Miután mindig gondosan kifizette I herceg részét, még mindig hétmillió dollárt takarított meg ezüstben egy makaói bank páncéltermében. Justin elégedetten gondolt arra, hogy a vagyonnak legalább a fele Sylvaneré. Ugyanakkor Julie születése mindent megváltoztatott. Talán eljött az ideje, hogy teljesen kiszálljanak a kalózkodásból. Justin még azzal a gondolattal is eljátszott, hogy a Tengeri Istennőről egy szót sem szól Csang-mejnek, de tudta, hogy úgy is megtudná egy idő után. Most meg ott villogott a szemében a régi kapzsiság és izgalom. – És mi volna, ha nem támadnánk? – szólalt meg végül. – Megőrültél? Kétmillió dollárt? – Nem vagy olyan állapotban, hogy visszamehess a tengerre. – Erős vagyok, mint egy vizibivaly. És most, hogy végre van egy szoptatós dajkám, már nem kell ebben az átkozott ágyban feküdnöm. – Az imént láttam néhány kivégzést. Tíz kalóznak vágták le a fejét. Tudod, hogy csak egy ember áll köztünk, és a kivégzőtér között. – Persze. I herceg. Milliókat fizettem neki. Miért vonná vissza a védelmét? Úgy beszélsz, mint valami öregasszony. Megyek, felöltözöm, aztán lemegyünk a hajóhoz, és megvesszük a készleteket. Készen állok végre egy kis izgalomra. Felkelt. – Hibát követünk el – mondta Justin.

A nő kitárta fehér köntösét, felfedve gyönyörű, meztelen testét. Bármilyen vad is volt néha Csang-mej, Justin soha nem fáradt bele gyönyörű, kemény melleinek, keskeny derekának és fantasztikus lábainak látványába. A nő csókot dobott felé. – Hagyd, hogy én irányítsak – mondta. – Azt mondtad, ez Sylvaner utolsó vitorlás útja? Hát akkor valószínűleg ez a mi utolsó utunk is, amíg nem veszünk egy vitorláshajót. Csak nem mondasz nemet az utolsó alkalomra, amikor ellophatod a féltestvéred ópiumját? És utána talán még a visszavonulás is szóba jöhet. – Aha. Amíg nem vásárolsz egy gőzhajót. Csang-mej felnevetett, és odalépett Justinhoz, hogy megcsókolja. – Ti amerikaiak olyan viccesek vagytok ezzel a szüntelen aggódással. Miért nem ismered be, hogy milyen jól érezted magad az elmúlt öt évben, amíg mellettem kalózkodhattál? – Nem vagyok kalóz. – Ja persze, ezt el is felejtettem. Te csak kormányos vagy. Mindenesetre, tüzes szerszámú férjem, egy időre alighanem visszavonulunk. Ezt megígérem. Szóval, hagyd abba az aggódást! És meglesz az utolsó nagy akciónk. Kétmillió dollár. Alig várom.

– Ott van! – mondta Csang-mej három nappal később Justin mellett állva, aki a Keleti Sárkány kormányrúdját kezelte. – A Tengeri Istennő. Gyönyörű, nem? Éjjel egy óra volt, a patkány órája. Bár általában jobban szerettek éjszaka mozogni, ma éjjel telihold volt, ami az imént bújt ki a felhők mögül, ezüstös ragyogássá változtatva a Kínai-tengert, amelynek horizontján jól kivehetően látszott a háromárbocos klipper. – Mélyen ül a vízben – mondta Justin. – Lenyomja a sok ópium. Sylvaner olyan kapzsi, hogy képes volt feláldozni a legnagyobb előnyét, a gyorsaságot. – Elvesszük az ópiumját, és kap érte cserébe gyorsaságot – mondta vidáman Cseng-mej. – Fordulj öt fokkal balra!

Justin eltolta a kormányrudat, ami egy olyan hatalmas lapáthoz csatlakozott, amibe négy gyémánt-alakú lyukat kellett vágni, hogy egy kevés vizet áteresszen, különben meg sem lehetett volna mozdítani. A nagy dzsunka lassan elfordult balra. Csang-mej meglátta, hogy a klipper is elfordul balra. – Észrevettek. Add ki a tűzparancsot! – De Tuan! – mondta Paou, Csang-mej maláj elsőtisztje nem vagyunk elég közel, hogy lángoló cserepeket dobjunk. – Az inas Paou, egy halász fia volt, akit még Cseng-mej előző férje, Csing-je vett maga mellé. – Nem a lángoló cserepekre gondoltam, te idióta, hanem az ágyúkra! Kezdjetek lőni! Bár Justin nem vett részt a harcban, azt tanácsolta Csang-mejnek, hogy hatalmas haszna egy részén vegyen modern ágyúkat a dzsunkáira. Az asszony megfogadta tanácsát, és vett néhány gyorstüzelő, nagy hatótávolságú Forest ágyút egy macaói fegyverkereskedőtől. Justin biztosította róla, hogy a Forest ágyúk felérnek a Tengeri Istennő fegyverzetével. A dzsunka megremegett, ahogy eldördültek az ágyúk, majd a többi dzsunka is tüzet nyitott. Ezeknek a kínai hajóknak az volt a nagy előnyük a klipperekkel szemben, hogy az orrukból is képesek voltak a tüzelésre, míg a klippereknek oldalt kellett fordulniuk, hogy lőhessenek. Így Csangmej nyert némi előnyt, mialatt a Tengeri Istennő fordult. Az orrban elhelyezett ágyúk újra meg újra felzengtek. Most azonban már a Tengeri Istennő is visszalőtt. Az erős délkeleti szélben a dzsunkák gyorsan közeledtek a klipperhez. A Tengeri Istennő sortüze nem találta el a kalózflotta egyetlen tagját sem, viszont a kalózok egyik lövedéke kettétörte a Tengeri Istennő egyik árbocát. – Eltaláltuk! Eltaláltuk! – kiáltozta Cseng-mej. A Tengeri Istennő abbahagyta a tüzelést. Justin fáradozásainak egyik fontos eredménye volt az is, hogy mióta Cseng-mej nem ölte meg az elfogott hajók legénységét, a megtámadott hajók abbahagyták, hamar feladták a harcot. A Keleti Sárkány matrózai örömujjongásban törtek ki, ahogy Cseng-mej kiadta „tüzet szüntess” parancsot.

– Feladják! – kiáltotta a nő, átölelte és megcsókolta Justint. – Újra megcsináltuk! – Te csináltad meg – javította ki Justin nevetve. – De te mondtad, hogy vegyek ágyúkat. Újje milyet fogunk ünnepelni, ha visszaérünk Kantonba! Kétmillió! Talán még az a kövér képmutató I herceg is meghív végre a palotájába. Justin nem szólt semmit. Tudta, hogy ez soha nem fog megtörténni. A kínaiak számára a feleség olyan volt, mint egy vagyontárgy. Semmiképp sem érdemes arra, hogy együtt vacsorázzanak vele, vagy hogy engedjék más férfiakkal ismerkedni. Lehet, hogy a helytartó korrupt, de a legszigorúbban ragaszkodik a kínai hagyományokhoz. Soha nem fogja meghívni Csang-mejt a palotájába, és ez a tény a nő torkán akadt, mint egy darab csont. Csang-mej, a földműves lánya, aki tizennégy éves korában megszökött és tengerre szállt, minden eszközzel lázadt a hagyományos, férfiak által uralt kínai társadalom ellen. Az, hogy sikeres kalóz lett – ami az ágyasságon kívül az egyetlen út volt a kínai nők számára a felemelkedésre –, tanúskodott személyisége erejéről. De a helytartó akkor sem hívná meg soha a palotájába. Ez Justint legalább annyira zavarta, mint a feleségét. Azt, ahogy a kínaiak a nőkkel bántak, Justin egyáltalán nem tudta megszokni. A Tengeri Istennő kapitánya gyönyörű hajója tatfedélzetén állva figyelte, ahogy a harci dzsunkák közelednek hozzá a hold fényben. – Átkozott kalózok – mondta elsőtisztjének, aki az eltört árboc levágását felügyelte. – Mr. Savage nem fog örülni, ha tudomást szerez erről. Minden egyes hajóját kirabolták már. Olyan, mintha csak a Savage társaság hajóira mennének. Ekkor pillantotta meg a szép fiatal párt a Keleti Sárkány tatján. Eltöprengett, hogy vajon hogy került ez a fehér férfi egy kínai kalózdzsunka kormányrúdja mellé.

A Tiltott Városban töltött első néhány év során Jehenalát, az egykori Lan Kueit az Ólomöntők utcájából szinte észre sem vette a többi ágyas, akik mind jobb származásúnak tartották magukat a mandzsu kishivatalnok lányánál. Ami még elkeserítőbb volt, hogy a főeunuch, akinek nagyon nagy hatalma volt a palotában – és aki, mint minden eunuch, narancs és zöld színekben pompázó ruhát viselt, amire az őfelsége közeli szolgáinak kijáró, ötkarmú birodalmi sárkány volt hímezve –, egyszer sem hívatta a császár ágyába. Jehenala lassan elkezdett rettegni, hogy ő is fogatlan öregasszonyként végzi a palota egyik eldugott kis pavilonjában. A hárem egyszerű örömeiből sem jutott neki. Ezen örömök legfontosabbja az eunuchok által a palotába juttatott ruhaanyagok megtekintéséből, vagyis vásárlásból állt, valamint a mindenütt jelenlevő eunuchok által megszervezett játékok valamelyikéből. A rengeteg eunuchot az ágyasok egymást közt madaraknak nevezték magas hangjuk miatt. (Amúgy az eunuchok rettentő érzékenyek voltak szokatlan fizikai sajátosságaikra. Egy törött teáskanna látványától is hisztériás rohamot kaptak.) Jehenala nem szórakozott sokat, de annál okosabb volt, semmint hogy bánkódásra pazarolja az idejét. A Tiltott Város tele volt gazdag könyvtárakkal, amelyek tömve voltak ősi tekercsekkel és csodálatos művészeti alkotásokkal. A lány a kalligráfiát gyakorolta, és a művészeteket tanulmányozta, hogy csiszolja az ízlését. Sokat olvasott a Huszonnégy dinasztia történetéről, és olvasott Konfuciuszt és Menciuszt is. Elkezdte megismerni a kínai társadalom filozófiai alapjait, ami a legtöbb barbár misszionárius számára kívülről annyira érthetetlennek tűnt. Konfuciusz agnosztikus világegyeteme a harmóniára és a rendre épült, a harmóniára, ami a nap körül tartotta a bolygókat. Elmélete szerint Kína egyetlen nagy, harmonikus család, amelynek minden egyes családi egysége az ősök imádatát és a szülők tiszteletét tanítja gyermekeinek. A család aláveti magát a császárnak, aki minden hatalom forrása. Jehenala megértette, hogy a misszionáriusok által terjesztett keresztény világkép, melynek fontos gondolata az egyén szabadsága és a szabad akarat, és amely az Isten fia halottakból való

feltámadásának az abszurd történetén alapszik, szöges ellentétben áll a Konfuciusz-féle hierarchikus világképpel. Jehenala az erotikus tudományok ősi kéziratait is szorgalmasan bújta. Ahogy Csang-mej megtanította Justinnak a különböző pozíciókat, és azt, hogy hogyan lehet a legnagyobb örömet okozni valakinek a kínaiak által a „felhők és az esőnek” nevezett nemi aktus alatt, Jehenala úgy tanulta meg ugyanezt az ősi tekercsekből. Mivel csak eunuchok százai vették körül, így nem próbálhatta ki, amit egy parasztlány a házassága éjjelén tanult meg. Szűzként csak tanulni tudott és imádkozni, hogy kapjon egy esélyt. Mindez a gyakorlatban úgy nyilvánult meg, hogy leste az anyakirálynő minden kívánságát. Végül is ez hozta meg gyümölcsét. Egy este, a disznó órájában, 1855-ben jelent meg a főeunuch a lakásánál. – A császár rabszolgája – jelentette be sipító hangján –, a Menny fia a te névtábládat választotta ki a jádekosárból. Készülj fel a szentségre! Jehenala felvillanyozódott, hogy végre eljött a várva várt alkalom, és az ő elefántcsont névtábláját – amelyre kínai és mandzsu írásjelekkel is felfestették a nevét – választották ki. A főeunuch segítségével levetkőzött, megfürdött és illatszerekkel illatosította magát, miután egy vörös selyemszőnyegbe csavarták, és a császár hálóhelységébe vitték. Ott, a szokásoknak megfelelően kicsomagolták, és neki négykézláb kellett a császár ágyának lábához mennie. Hsien-feng császár még csak huszonnégy éves volt, de az egyik lába már be volt dagadva a rizsbor és a lótejből erjesztett kumisz túlzott élvezetének köszönhetően. Puha és rengő teste volt, mint egy eunuchnak, gondolta Jehenala. Bár a császár orrán látszott az oly sok kínait elcsúfító betegség, a himlő nyoma, a testén nem látott nyomokat a lány. Jehenala égnek emelt hátsóval kezdett el mászni az ágy felé, mivel a palotában terjedő pletykákból tudta, hogy ura könnyen felizgul a megalázkodás láttán. A császári ágy mögött egy hatalmas, narancssárga laktáblán a fizikai szerelem írásjele díszelgett. Ahogy a lány az ágyhoz ért és megcsókolta a császári lábujjakat, az uralkodó így szólt:

a mandzsu kisnemes hivatalnok lánya végtelenül fontos pozícióba emelkedik az udvarban. A lány az ágyba mászott. – Az orchidealány jól tette a dolgát. az árvára használt sértődékeny kifejezéssel. Hagyd itt. Az aranyliliomok hölgyeinek mosolya elapasztotta életerőnket. hogy a császári ágyasok nevetséges beszédmodorában szóljon. Mostohánk igazat szólt. Megpróbálkozunk még a felhők és az esővel. és visszavitte a hálókamrájába. hogy visszavigyem a jádelányt a szobájába? – kérdezte.– Mostohaanyánk szerint a megelégedésünkre szolgálsz majd. felség – mondta Jehenala. Jehenala a Menny Fiának gyermekét hordja! Ha ez a gyerek fiú lesz. Hát héttel később az udvarban új pletyka terjedt el. Hajnalban az eunuch megjelölte Jehenala nevét és a dátumot a jádetáblán. akit a szokások kényszerítettek rá. – Ez a szegény árva szeretne utódot nemzeni. Hsien-feng lihegett. Isten leszármazottjának nincs apja. hogy a Jádelány fuvolázzon? – Kitűnő ötlet. és elvégezte a Jádelány Fuvolázik-ot. . – Rabszolgád mindent megtesz – mondta Jehenala. – Bár nem méltó e kegyre. amellyel biztosak lehettek abban. ahogy azt az eunuch az egyik sötét sarokból végig is nézte. hogy a császár az apa. ha Jehenala esetleg teherbe esett. mert a szokásjog szerint a császárnak. de mi – egy pillanatra elhallgatott a helyes kifejezést keresve – túl sok örömünket leltük a virághölgyek és fiúk társaságában a Virágnegyedben. – Fenséged kívánja. Ezután becsavarta az ágyast az előírásos selyemszőnyegbe. a főeunuch előlépett és meghajolt. – Ne – suttogta. Amikor Jehenala végzett. – Rabszolgád mindent megtesz majd. – Ez a kua… – folytatta a császár. a hárem azon naptárszerűségén. – Szeretné a Menny Fia. A művészeteddel kell felkeltened a vágyunk.

Nálunk minden a férfié. hogy kizárják a vacsorából. de az agya nagyon is nyugati srófra jár. Justin ivott egy kis kortyot a kitűnő Montrachetből. a kínai pénz alapegységéből három nagyjából öt dollárral volt egyenlő. A Tengeri Istennő volt a finálé. Csang-mejt nem hívták meg. és tervezünk házat építeni. Ami azt illeti. I herceg mosolygott. – A pénz az utolsó fillérig Csang-mejé – folytatta Justin. hogy itt az ideje a kisbabával törődnünk. Azt azonban nem mondanám. A helytartó Fehér Felhő hegyi nyári-palotájában vacsoráztak. a feleségem megkért. ön is tudja. gondolom. Bár még nem volt negyvenéves. Egy szívességet szeretne kérni magától. – Lehet. hogy örülök a hírnek. hogy visszavonul a kalózkodástól? – Igen. a városra és a Gyöngy folyóra nyíló szép kilátással. Amint azt. de attól még dühítette. Csang-mej tevékenysége komoly hasznot hozott nekem. Legalábbis egyelőre. igaz? Tényleg úgy döntött. Végül sikerült meggyőznöm Csang-mejt. pont itt a Fehér Felhő hegyen keresünk telket. s máris multimilliomos… – A feleségem – javította ki Justin udvariasan. tehát szomszédok leszünk. hogy adjak át önnek egy üzenetet. Hiányozni fognak ezek az apró adományok. Csang-mejnek mindent. lukulluszi étvágya jóval háromszáz font fölé növelte a súlyát. – Még nincs tizenhét éves. és kínai öltözéket is visel. – A taelből. Az asszonyt nem lepte meg. I herceg a Kantonban élő franciák és angolok közvetítésével ismerte és szerette meg a jobb európai borokat. igaz. Viszont mondja csak: amit a felesége a minap írt nekem. – Kitűnő.…11… – Ön figyelemreméltó ifjú ember – mondta I herceg. ott kellett maradnia a Rózsaszín Jade úti házban. pont tegnap érkezett százezer ezüst tael a macaói bankszámlámra. ha nem veszi tolakodásnak. – Ah. barátom – mondta –. – Nekem csupán apró összegek jutnak. nagyon komolyat. – Mellesleg – szólalt meg –. hogy jól beszél kínaiul. főleg a háztartási kiadások fedezésére. .

eljönni önhöz egy teára. ahogy önnek megfelel. miközben kantoni módra serpenyőben sült sertéshúst és tésztát szedett magának. A herceg szakácsa Kína-szerte híres volt. a második már kevésbé az. mint I herceg aggódik miatta. újabb ősi szokásokat dobott a sutba. – Ez természetesen egy kisebb forradalmat okozna – szólalt meg végül –. Ami sokkal jobban aggaszt az ön feleségénél. ha egy ilyen nagyhatalmú ember. aki fokozatosan egyre inkább egy . sokak szerint még az unokatestvérénél. A helytartó felkuncogott.– Nagyon feldúlta. a Csing-dinasztia iránti hűség jeléül. Az első generáció tiszta. és mitikus szimbólumok. a császár egy libertinus. hogy Csang-mej annak ellenére aggaszt. Jelenleg Pekingben ez van. A mandzsuk minden tizennégy év fölötti kínait arra kényszerítettek. az Kína sorsa. hogy egyetlen tincset kivéve borotváltassák le a fejüket. Ugyanakkor talán el lehet intézni. uram. hogy az ön felesége amúgy is. hogy annyi sikeres üzletet bonyolítottunk le együtt. Az viszont egyre kétségesebb számomra. hogy egyenrangúnak tekintse magát a férfiakkal. A szája fölött hosszú bajusz lógott. – Hízelgőnek érezné. Kína egyik leggazdagabb emberévé tették. az harmadik és negyedik pedig korrupt és degenerált. amit I herceg kiharcolt Csang-mejnél. hogy egy külföldihez ment feleségül. maga is egy forradalmi személyiség. Szeretne valamikor a közeli jövőben. Tisztában vagyok vele. hogy mondjam csak. Egykor jóképű ember volt. Ezenkívül azzal. amiből Kínában most van elegendő. de a mohóság hurkákat és redőket rakott az arcára. míg a feje teljesen le volt borotválva. Kuzinom. Az a kenőpénz. A herceg arca semmilyen reakciót nem árult el. a mandzsu előkelőségek között dívó szokásnak megfelelően. persze. – Szóval aggaszt – mondta a herceg –. hogy ő nem kapott meghívást ma estére. Justint szórakoztatták a helytartó eufémizmusai. és hajlamos rá. hogy a Sárkánytrón is túléli-e. ha ezt hallaná. Büszke lenne rá. A ruhájának anyaga aranyszálakkal volt összeszőve. Az az igazság. valamint pávák díszítették. Maga is tudja. Időnként férfi módra öltözik. Érdekelné a palota berendezése. hogy a mi történelmünk ciklikus a dinasztiákat illetően. a császárnál is gazdagabbá. de túl fogom élni.

és a császár elveszti égi megbízatását. Csang-mej szokásai talán aggasztóak számomra. Mondja. tanulni szeretnék valami mást is. de miért ne lenne komoly? – Ön külföldi. ha jól hallom. . itt nem az a kérdés. Nagyon jól tudom. – Nincs más nyugati nő a szívében? Justin kényelmetlenül fészkelődött. – Természetesen. kellő szakértelemre tett szert. Kínában mindenki korrupt. de kalóz képességei iránt csodálattal adózom. és ezért is hívtam meg magát ma este vacsorázni. Tudom. hát ha Amerikában volnék. És soha többé nem fogom őt látni. I herceg úgy tűnt. ahogy a nyugatiak beszélnek a szeretetről. – Nem hazudok önnek. maguk minket alsórendű fajnak. hogy önök mit gondolnak a kínaiakról. Volt egy nyugati lány. – Most. hogy a pletykák szerint nemsokára császárnévá teszi. hanem hogy mennyire. Az asszonyainkat pedig úgy kezelik. az vagyok. Szóval azt hiszem. vízbe tenni már nem. akibe szerelmes voltam. Mi önöket barbárnak tartjuk. mik a tervei? – Nos.ágyasa. Amely fogalmat személy szerint egyáltalán nem értek. lerakta az evőpálcikáit. barátom. A herceg. hogy nem szükséges munkát végeznie. – Amiben azért. magának komolyak a szándékai Csang-mejjel? Vagy ez csupán egy kaland önnek? – Már megbocsásson felség. akinek hátborzongatóan hosszú körmei azt jelezték. hogyha a Sárkánytrón összeomlik. mintha virágok lennének. Bizalmasan azt is elárulhatom. hogy valaki korrupt. jót szórakozik az utolsó mondaton. Ezért aggaszt a pekingi helyzet. hogy visszavonult – folytatta –. barátom. uram. beiratkoznék egy egyetemre. – Akkor ön úgy szereti Csang-mejt. hogy korruptnak tart. de rám nem. nekem végem. és be is ismerem. Nem igaz? – Egyes nyugatiakra talán igaz. de az már sok évvel ezelőtt történt. A helytartó komolyan ránézett. A probléma az. – Justin meglepődött a hallottakon. Jehenala befolyása alá kerül. mint a klipperek kirablását. amelyeket csak leszakítani kell.

egyetértünk. Anglia ereje. – Vagyis inkább kínainak tartja magát. – Azt mondja. – Az előbb említette. egyre inkább a befolyása alá veti. – De ha mégis? – erősködött a herceg. szereti Kínát. és amelyek ma használhatatlanok. – Teljesen. aki az ön feleségéhez hasonló keményfejű asszony. De semmit sem tud a barbárokról – már megbocsásson barátom –. Ahogy már említettem. hogy tanulmányoznák őket. márpedig a nyugatiak nagy fenyegetést jelentenek Kína számára. kellemetlen kérdéseket tesz fel nekem. mint nyugatinak? – Egyformán tartom magam mindkettőnek. Minden hibájával együtt.– És ha mégis? – kérdezte. Volna egy javaslatom. és ahelyett. és újra megpróbálják majd elfoglalni a fővárost. A tajping lázadók szilárdan beásták magukat Nankingban. Szereti annyira. hogy tanulni kíván. – Van rá okom. – Ha tudnék. barátom. amely talán érdekelné. Az unokatestvérem. ezt a döntést soha nem kell meghoznom – mondta végül. – A feleségem és a lányom volna az első. Ebben. hogy Kínában a feje tetejére állt minden. hogy töltse újra a borospoharaikat. évről évre növekszik. ez a Jehenala. természetesen igen. nagyon. De Amerikát is ugyanúgy. hogy egyenrangúként szállhassunk szembe velük. – Szereti Kínát? – Igen. – Jehenala intelligens? – Nagyon. – Intett a szolgálónak. gondolom. – Hogyan döntene ő és Csang-mej között? Justin újra kényelmetlenül megmozdult. hogy hajlandó lenne segíteni neki? Justin vállat vont. – Remélem. – Uram. De egy senki vagyok… . – Tudja. az udvar egyre szorosabban támaszkodik a mandzsu hagyományokra. a császár akaratgyenge és befolyásolható. amelyek a tizenhatodik században születtek.

hogyan kell embereket irányítani. . Justin a helytartót nézte. ha visszajött. Erős protekciója lenne Angliában. és rájönnek. Maga a nagy fehér kalóz. – De hogyan? – Hallott már Sandhurstről? – Anglia katonai akadémiája? – Azt mondta. – De… most minden mást félretéve.– Túl szerény. hogy miért küldjük Sandhurstbe. nemrég vett el egy amerikai hölgyet. Ráadásul az. hogy megvédje. egy diplomata. – Honnan tudnák meg. mint amiről a legmerészebb álmaiban sem mert álmodni. ha én beíratnám jövő évtől a Sandhurstbe? – Nagyságos uram. pedig Kína gazdagabbá teszi. ha Angliába megyek. hogy bármi baj történik. – Kicsoda? – Saxmundham grófja. Szóval ez az ajánlatom. s közben lázasan gondolkozott. Ahogy a nyugatiak mindig mondják. akik ismerik a modern hadviselést. Viszonzásképp. tanulni kíván? Mit szólna. Sandhurstben olyan oktatást kaphat. és indult haza Sanghajból. barátom. Tudja. Nagy segítséget nyújthat Kínának. Azt persze nem árulhatja el Lord Saxmundhamnek. És utána. Mit szól hozzá? – Az iskola lehetősége nagyon csábító. amire vágyott. hogy modern fegyverekkel szerelje fel a dzsunkákat. Fiatal korában a kínai kereskedelemmel csinált vagyont. ott lesz ő. hogy ki vagyok. Fiatal és erős. Az unokaöccse. Volt annyi esze. Kínának szüksége van olyan harcosokra. hogy ön kicsoda? Soha nem lépett fel egyetlen megtámadott hajó fedélzetére sem. aki szerintem be tudná juttatni a Sandhurstbe igen nagy hatalmú személy az angol kormányban. komolyan mondja? – A legteljesebben. hogy jó ötlet volna magammal vinnem őket Angliába. Arra a távoli eshetőségre. aki a legjobban ismeri a tengert. De mi lesz Csang-mejjel és Julie-val? Nem hinném. segíthetne nekünk létrehozni egy modern hadsereget. és kitűnő barátja lett apámnak. átláthatatlanoknak kell lennünk. azonnal felakasztanak kalózkodásért.

Justin tudta. Mindenesetre a fiam soha nem fogja átlépni Kína határait. ha Angliában taníttathatom. Időnként úgy érzem. eredetileg a fiammal kapcsolatban szőttem ilyen terveket. . – Fenség. Hsien-feng egyik ivócimborája. Justin elhajolt. hogy a feleségem nem fog örülni neki. – Tudja – folytatta I herceg –. és az edény nagy hanggal lepattant a kabin faláról. Már hallott történeteket a fiáról. de Justin megelőzte. amiért vagyont gyűjtöttem az ópiumkereskedelemben. mintha az Istenek engem büntetnének a függőségével. aki hajók tucatjait küldte a tengerfenékre. Azt hittem. hogy Lord Saxmundham latba vetné a befolyását egy olyan kínai nő védelmében. Bár az az érzésem.– Nagyon nem lenne az. Sajnos fiam klánunk kevésbé nemes tulajdonságait örökölte. álruhás útjainak legfőbb társa Peking bordélyaiban. Kétlem. aztán itthagysz négy évre? Megöllek! Az asszony a hullámos pengéjű késéhez rohant. Justinnak borongva jutott eszébe egy akasztófa. Justin a hercegre nézett. és egy ónedényt hajított Justin feje felé. barátom. elfogadom az ajánlatát. Önnek viszont még az nagy előnye is megvan. – Anyát csinálsz belőlem. Együtt iszik a császárral és ópiumot szív. hogy beszél angolul. kétségbeesett tudásszomja csillapítására. – Te majom fattya! – sikította Csang-mej három órával később. – Ezek szerint megfontolja? Természetesen minden költséget én állnék. hogy visszavonuljak. – Megtisztel – mondta végül. visszatér Kínába és segíteni fog. Lusta és élveteg. rábeszélsz. aki az uralkodói udvar egyik legvadabb kicsapongója volt. hogy most fantasztikus lehetőség nyílt előtte.

hogy a császártól negyedik osztályú mandarin címet kapok pávatollal. a császár büntetlenséget ad számunkra… – Minek nekem büntetlenség. Csang-mej lehiggadt. A Rózsaszín Jáde úti ház mellett ez volt még rendszeres lakóhelyük. . ha egyszer megvettem a helytartót? Hagyj békén! Engedj el! A Keleti Sárkány kapitányi kabinjában dulakodtak. és sírni kezdett a hajóács által neki készített bölcsőben. – Gyűlölöm a férfiakat – jelentette ki keserű hangon. – De ezzel mindent megnyerhetünk. – Justin az asszony mellé ült és átölelte. Csang-mej mintha elismerően pillantott volna fel. – Itt maradsz. és figyelj! A kis Julie is felébredt. – Hagyd már abba.– Csang-mej. a herceg azt mondta. Felakasztanának… – Téged is… – Senki sem tudja. – Mandarin – mondta álmodozó hangon. a herceg azt mondta. és szinte semmit sem veszíthetünk… – Julie és én miért nem mehetünk veled? – Mert egy kínai nő Londonban akkora feltűnést keltene. figyelj. majd kifényesítheted a csizmámat. majom! Justin újra átölelte a feleségét és megcsókolta. Mandarinnak lenni Kínában nagyjából olyan volt. először meg kell nyernem neki néhány csatát – mondta Justin vigyorogva –. Csang-mej újra nagyot lökött rajta: – Majd inkább te az enyémet. Aztán. ha nem tudnád. A priccsére huppant. és megépíted a házunkat. hogy ha ezt megteszem neki és Kínának. hogy én ki vagyok. Aztán a kétely öntötte el gyönyörű arcát. ha tábornok leszek. Meglehetősen híres kalóz vagy. – Csang-mej! – kiáltott fel Justin. – A császár nem osztogatja a mandarin kinevezéseket csak úgy! – Hát. de az nem lesz nagy ügy. mint egy élő zsiráf az utcán. és dühösen nézett rá. Gyorsan elszalad az idő. mint Angliában örökös felsőházi tagságot kapni. és ha megjöttem.

– Mi az? – kérdezte Justin. úgy érzem. – Nem lennél féltékeny? – Dehogynem. amivel lehettem valaki. – Teljesen igazad van. Bár nem tudom. hogy mentsék meg a szerelmünket. – Még ha Kína legszebb házát építem is fel. és felállt. Jól érzem magam veled. kerekszemű férj. mert kínai vagyok. – Nem válaszoltál. és gazdag. – Nem fogsz unatkozni. Aztán felkelt. mi az a szerelem. mert nő vagyok. Itt lesz Julie és a ház… A nő megfordult és Justinra nézett. A nyugatiak gyűlölnek. Ha hazajövet itt találok egy szeretőt. azzal a semmilyen libával. – Szeretőt fogok tartani – mondta. hogy . ezért megkérem az Isteneket. amíg távol vagy. hogy ne őrüljek meg. és mindkettőtök fejét levágom. Szerinted miért lettem kalóz? Mert ebben a világban ez volt az egyetlen mód. megfogom ezt a kést. hogy nem viselünk semmi mást. – Mmm – dorombolta az asszony. Csang-mej egy pillanatig gyanakodva nézte. hogy mentsenek meg az unalomtól. Meg. Még mindig szereted? – Gondolkozz már! Hiszen régen elfelejtett! Valószínűleg van egy férje. Úgy születtem. bármi legyen is az.– Majd egymás csizmáját fényesítjük… úgy. szerinted lesz. a fejedben nem velem vagy… Hanem a misszionárius lányával. Neked hiányozni fogok? – Ahogy a dagálynak hiányzik a hold. és nincs elkötve a lábam. Hiányozni fogsz. – Mivel nem vagy hajlandó válaszolni. tíz gyereke és kövér. fiatal. Az asszony elfintorodott. Cseng-mej eltolta Justint. aki eljön hozzám látogatóba? Természetesen nem. mint egy disznó. a kínaiak meg gyűlölnek. Gyönyörű vagyok. a házioltárhoz ment. meg mert alacsony származású vagyok. – Néha. de te még mindig szerelmes vagy belé? – Miért érdekel? Te nem vagy szerelmes belém. Bármelyik férfit megkaphatom Kínában. és meggyújtott egy füstölőrudat. – Tízet. amikor szeretkezünk. – Az én gyönyörű kerekszeműm.

– Megőrültél? – kérdezte a férjét. És miért? Mert te vagy az egyetlen nyugati. így a Tengeri Istennő rakománya teljes veszteség. de… – Nem egy újabb? – kérdezett közbe Adelaide rémülten. ez már az ötödik hajó. nem tudjuk hogyan halt meg. mintha valaki szánt szándékkal a mi hajóinkat akarná elsüllyeszteni. – Lehet. és azért lettem az. Minden hajót fenyeget a kalóztámadás veszélye. de az azért már bizarr. Ma még nem akartam elmondani neked. Amint tudod. aki nem gyűlöl. Adelaide ijedten kérdezte: – És akkor most bajban vagyunk anyagilag? – Hát. – De igen. amiért nő vagyok. – Elhallgatott. Forbes-szal. hogy Justin életben van. De nem tudjuk biztosan. mert képes voltam küzdeni a sorsom ellen. ami. – Édes Istenem. az utolsó két hajó rakományát nem tudtam biztosítani. hogy ha a Tengeri Boszorkát is beleszámoljuk. Justin. hogy jó áron el fogom tudni adni a . – Igen. Viszont biztos. És mindez egy egész vagyonba kerül nekünk. A Tengeri Boszorka eltűnt. mert szerintem azt is kalózok süllyesztették el. Újabb kalóztámadás. hogy szárnyalóan jó évet zárt a Savage társaság. Ne felejts el. Adelaide felkapta a fejét. amiért kínai vagyok. amit megtámadtak. Beszéltem a Tengeri Istennő kapitányával. hogy tényleg szeretlek végül. Sylvaner csendes megjegyzésére. – Évekkel ezelőtt meghalt a Tengeri Boszorkán. Az egész ópiumrakományt elvitték.minden ellenem van. amelyet a Washington téri ház étkezőjében tett. hogy Justin Savage életben van. …12… – Okom van azt hinni. hogy a mi hajóinkat kivétel nélkül megtámadják. és az egyetlen férfi. Egyértelműen lehetséges. így gondoltuk. – Soha nem tudnálak elfelejteni – suttogta. Olyan az egész. Ne törd össze a szívemet! Justin odalépett Csang-mejhez és a karjába vette. nem mondanám. aki nem gyűlöl. – A hatodik.

– Ugye nem akarsz Sanghajba utazni. – Igen. Szerintem ő állt a támadások mögött. amikor a Tengeri Boszorkán mindenki más meghalt? – Ah. Jövő hónapban üzleti ügyben úgyis Londonba kell mennünk.klippereket Argentínának. Lord Saxmundham sem lenne rossz kapcsolat. nem mindenki. hogy Justin az. aki ismerte az Aspinall családot. és nemrég hazaérkeztek Angliába a nászútjukról. Valaki. Mi lesz. – Elnézést. hogy vajon Justin életben van-e. Volt egy misszionárius és a családja. Ez a neve: Samantha Aspinall-Partridge. Partridge-et. mégis volt túlélője a Tengeri Boszorkának. ha kiderül. Aspinallék lánya nemrég hozzáment Saxmundham grófjának az unokaöccséhez. Justin életben van? Mit teszünk akkor? – Ha igazam van. – Mit? – Azt mondta. A kalózok váltságdíjat követeltek értük. ami sehogy sem megy ki a fejemből. amit meg is kaptak. és akkor végre abbahagyhatjuk az átkozott kínai kereskedelmet. Vajon mit keres egy húszéves fehér férfi egy maláj kalózokkal megrakott dzsunkán? – Justin csupán tizennyolc volna… – De könnyen elmegy húszévesnek. de a dzsunkáról figyelemmel kísért mindent. aki meg tudja nekünk mondani. Szóval úgy tűnik. És ezúttal nem fogja megúszni. Elengedték őket. Az ajtóban az ír dadus állt. akkor kedves öcsém több. – De Sylvaner hogy menekülhetett meg. és vörös volt a haja. felakasztatom kalózkodásért. és végül Sanghajban kötöttek ki. Ha elkapom. Meglátogathatnánk Mrs. valami Aspinall. Elmentem délután a New York-i egyházközség vezetőjéhez. hogy komoly hatalma van a tory pártban. De mondott ma valamit a kapitány. Az illető nem lépett a Tengeri Istennő fedélzetére. hogy az egyik kalózdzsunkán egy fehér embert látott. mint három millió dollár veszteséget okozott. . Mrs. Úgy húszéves lehetett. A csontjaimban érzem. Savage. hogy ezt megkérdezd? – Nem lesz rá szükség. Azt hallottam. Adelaide megfordult. aki a Tengeri Boszorkán utazott.

MacLeodért? Adelaide felsóhajtott. Zöld bársony utazókosztümöt viselt. Gyorsan kisietett az étkezőből a dadus nyomába a második emeletre. asszonyom. hogy csupán egy megfázás. – Mikor fázott meg Francis? – kérdezte. és a La Manche csatorna felől érkező köd egészen álomszerűvé változtatott mindent Samantha számára. Sylvaner felállt. – De igen. Már említettem. Amit nem tudott. Köszönöm. ami Londonban a hajónál várta őket a francia utazás után. gondolom. Adelaide csöngetett az inasnak. A dadus pukkedlizett. és jó időben egész éjszakákat eltölt ott. Ne küldessek Dr. Biztos vagyok benne. Építtetett magának egy csillagvizsgálót Saxmundham Castle mellett. miközben Samanthával Suffolk ködös mezőin hajtottak Lord Saxmundham kékre lakkozott kocsijával. Geraldine. – Hogyhogy? – kérdezte. melyet Percytől kapott Párizsban. Mindkettő a mesés ruhatárból származott. Francis úrfi az. de ha láza van. Francis szobájához. Sylvaner azonban azonnal aggódni kezdett. Tony Bruce-nak újra anyagi gondjai támadtak. Geraldine. Egyre rosszabbodik a köhögése. – Algernon bácsi egy kissé excentrikus – mondta Percy. – Csak két dolog érdekli: a politika és az asztronómia. – Reggel szipogott. . Samantha fedezett fel hibákat újdonsült férjében. de a szűkmarkúság nem tartozott közéjük.– Igen? Tessék. csinos zöld kalappal. hogy hagyja abba a settenkedést! – Nem settenkedtem. és bocsánat. hogy a gyerek igazi apjának. négyéves fiúk. de semmi komoly baj nincs. és visszament az emeletre. ha megleptem. és szerintem már láza is van. jobb ha látja orvos. Hűvös októberi nap volt. Sylvaner imádta régóta várt kisfiát. a csillagokat vizsgálva.

Samantha kinézett a hintó ablakán. a gyönyörű lovak. Ó Percy. a zöld egyenruhás. szerinted megkedvel a nagybátyád? Percy rámosolygott. Tudta. hogy Percy gazdag családból származik. Méghozzá egy meglehetősen félelmetes kastélynak. és megszorította a legdrágább párizsi báránybőr kesztyűbe bújtatott kezét. Balra pedig lassan kibontakozott a ködből a kastély. aminek a hullámai alant annak a sziklafalnak a tövét csapkodták. hogy tudja. – Már hogy ne kedvelne meg? – szólt Percy. érdeklődő eszet is örökölt szüleitől. ahol a férfi úgy szórta a pénzt. mintha színes papír lenne. Jópár okot fel tudott volna sorolni. de fogalma sem volt erről a gazdagságról. milyen mély társadalmi előítéletek vannak benne. A vásárlás Párizsban meglehetősen eltért attól. ahonnan ő származott. Sokat olvasott. – Ahhoz. és Madame Dulage-nak köszönhetően kitűnően beszélt franciául. csak nem excentrikus. amit Samantha Madame Dulage-nál megszokott Sanghajban. kürtőkalapos kocsisok… Mindez igen távol állt a Maine-i Wiscasset egyszerű világától. Most. igazából nem szabadna Castle-nek. Elég britet ismert ahhoz. Ami ugyanakkor egy nagyszerű világ is volt. a kora mértékei szerint kitűnően taníttatott lány volt. amelynek a tetején ők most hajtattak. hogy egész éjjel fent lehessen. – Ez már egy kicsit excentrikus. lőrésekkel ellátott ormaival és . Samantha jól nevelt.– Ez minden. – Hiszen olyan gyönyörű vagy. vagy talán mindezek miatt idegesen nézett a találkozás elé. a címerrel díszített ajtajú kocsi. valamint kantoniul is elég jól elboldogult. de mindenképp annak látszott. amíg Párizsba nem értek. Persze. Samantha idegesen rámosolygott. bőrcsizmás. de ezenkívül még éles. kastélynak hívni. – Íme – szólalt meg Percy –. Saxmundham Castle. Nagyon érdekesen hangzik. hisz csupán harminc évvel ezelőtt épült. amiért Lord Saxmundham nem fogja megkedvelni. Talán nem minősült igazi „kastélynak”. Jobb felé alig tudta kivenni a tengert. Mindezek ellenére. egész nap alszik. de a bácsikámban mindig is volt némi romantikus hajlam… Mármint az épületeket illetően. Egy kicsi és zárt világba készült belépni. így a hetedik menyországban érezte magát.

és a nyaka köré rakta a cobolyprém gallért. amit ki is nyitott előttük. Saxmundham Castle hirtelen azt az érzést keltette fel benne. Samantha nem tudta. és felsétáltak a főbejárathoz vezető lépcsősoron. – Szenvedélyes rajongója az újgótikus stílusnak. Lord Saxmundham hideg. hatalmas márványkandalló volt. A tűz előtt egy idősebb. hogy vajon miért nem házasodott soha meg. aki udvariasan pukkedlizett. – Algernon bácsi vásárolta ezeket a páncélokat és fegyvereket – magyarázta Percy. Percy karonfogta Samanthát. hogy itt valami szörnyűség fog vele történni. esetleg a három együtt okozták hirtelen lehangoltságát. a kandallóhoz vezetve hitvesét. A falak faragott mogyorófával voltak borítva. uram – mondta Despard. hogy a hely lehangoló külseje. – Őlordsága a könyvtárban várja. hogy egykor biztosan jóképű férfi volt. a ragacsos köd. Kiszállt a kocsiból. mint egy középkori várkastélyra emlékeztetett. és ahonnan kőlépcső vezetett az emeletre. és amikor a ház épült. úgy gondolta. hanyatló elegancia. Elgondolkodott. Meghajolt. Algernon bácsi – mondta a legszebb mosolyával. ami tényleg egy tizenhatodik századi francia kastélyból származott. .nehéz kőfalaival. kőborítású előtérbe. Samantha úgy érezte. fehér szakállú férfi állt. – Megtisztel. Ahogy a hintó megállt a főbejáratnál. bemutatom imádott Samanthámat – mondta Percy. – Algernon bácsi. vagy a saját félelmei. hosszú. hogy némi korhű fegyverzettel még élethűbbé teheti. Libériás lakájok vették át a csomagokat a kocsisoktól. Mindenesetre ahelyett. Despard üdvözölte őket. Az előtér túlsó végébe. amely inkább egy tizenhatodik századi francia chateau-ra. A válla kissé meghajolt a kortól. mert csípős hideg volt a köd. de a szoba legfőbb dísze a félelmetes faragású. amelynek tetején egy komor komornyik. Együtt léptek be a nagy. amely tele volt régi páncélokkal. Samantha kisöpörte ezeket a gondolatokat a fejéből. hogy örült volna a látványnak. de volt benne valami furcsa. amit Percytől kapott. egy vaskos faajtóhoz vezette a fiatal párt. kék szemével Samanthára nézett. hogy megismerhetem. ahogy ők beléptek a nehéz pompával berendezett szobába.

A nagybácsi hűvös tekintettel mérte végig Percyt. – Köszönöm a szívélyes fogadtatást. az „Algernon bácsi” megszólítás használatára – szólalt meg az öregember. – Akkor lesz szíves várni. Figyelmeztetem. és majd te is . és bevágta maga után az ajtót. – És ha csalódást okozok? – kérdezte. a legmagasabb és legszigorúbb mércével fogom megítélni. És figyelmeztetem. A nagybátyjához fordult. amíg megteszem. A nagybátyja rámeredt. Talán minden jóra fordul. kérem. melyben értesített. a baj megtörtént. Ha nem okoz csalódást. Nem tartom túl sokra az amerikaiakat. Ha megbocsátanak.– Nem tudtam. és így szólt: – Ő egy nagyon k-k-kedves lány. Végigsétált a vastag perzsaszőnyegen. én szeretem Samanthát! – nyögte ki Percy. talán még barátok is lehetünk. szinte semmilyen összefüggésben nem áll a házassággal. ugyanakkor – fordult vissza Samantha felé –. Ön most már feleség és örökös. hogy elvetted. Addig is szólítson „Lord Saxmundhamnek”. visszatérő dadogással. Algernon bácsi – mondta. – A szerelem. – Nos… nem adott. vagy diplomata feleségének kifogástalannak kell lennie. – Akkor ellenségek leszünk. – De Algernon bácsi. Samantha égett a haragtól. a legteljesebb mértékig elkeseredtem. Lord Saxmundham – mondta Samantha alig látva a haragtól. ahogy már annyiszor mondtam. Percyhez fordult. Percivalnak a legmagasabb hivatalokat szánom hazájában. de végül is soha. semmit nem tudtál végiggondolni. Amikor megkaptam Percy levelét. – Ostoba vagy. asszonyom: igen nehéz ellenfél vagyok. és felcsattant: – Elfáradtam az úton. Minden nő egy csapda – ezt a leckét évekkel ezelőtt tanultam meg. Percy idegesnek és kétségbeesettnek tűnt. – Bajt fog okozni – mondta. Samantha elvörösödött. Őszinte leszek. hogy engedélyt adtam. asszonyom. és Percival szerintem elhamarkodottan cselekedett. hogy feleségül veszi önt Sanghajban. és egy politikus.

mint a nagybátyád! Percy hozzásietett és a karjára tette a kezét. A tengerre néző kazettás ablakokat vörös bársonyfüggönyök takarták. hogy megcsókolja Samantha fülét. Jakab korabeli baldachinos ágyra vetette magát. hogy elutasító légy. Nem kifejezetten kedveli a nőket. aki tönkreteszi a karrieredet… – Biztos vagyok benne. Ha megpróbál keresztbe tenni nekem. megfizet. A hatalmas kandallóban tűz pattogott. de nem akartam. hogy nem így gondolta.megtanulod. és odahajolt. akármilyen csinos pofija is van. amikor Percy felért tengerre néző hálószobájukba. hogy Algernon bácsi kissé excentrikus… – Excentrikus? Inkább közönségesnek mondanám. Percy az ágy mellé térdelt. Be kell fejeznem egy levelet. – Mire kellett volna figyelmeztetned? – Algernon bácsi egy kissé nőgyűlölő. – Engem még soha nem sértettek meg ennyire – szólt öt perccel később Samantha. Esélyt sem adott… Előre elítélt! Amerikában mindenki ártatlan. . és Percival! – Uram? – Isten hozott itthon. Az már látszik. amíg be nem bizonyosodik a bűnössége. hogy ez a nő büszke és keményfejű teremtés. A gazdagon díszített szoba falain családi arcképek függtek. figyelmeztetnem kellett volna – mondta –. – A feleséged vagyok. Most pedig hagyj magamra. – Ó dehogynem! – kezdett el hüppögni Samantha. – Még a maláj kalózok is udvariasabbak voltak velem. – Mondtam. – Gondolom. Ja. nem pedig mint valami szörnyeteggel. A nagybátyán nem több egy nyomorult vén sznobnál! Samantha a hatalmas. Tisztelettel kellene bánnia velem. De itt! Egy koszos amerikai lettem.

. mert huszonegy éves korában meg kellett volna házasodnia. hogy meg fogja látni. miközben Samantha ruhájának gombjaival kezdett babrálni. te egy… – Tudom. Ezért nem házasodott soha újra. milyen édes és gyönyörű is vagy igazán. és kis híján elalélt. és ezért nem szereti a nőket. – Tudod. Bár van egy furcsa érzésem. – Biztos? – Ó. – Vetkőzzünk le még egyszer vacsora előtt! – Percy. ez azért van így. amikor meglátta. tényleg jóra fordulnak a dolgok. Samantha a kis híján katasztrofális nászéjszaka után lassan megtanulta élvezni a szexet. hiszen Samantha semmit sem tudott a legalapvetőbb biológiai tényekről sem. egy gyönyörű hölgybe. nem kellene magadra venned a történteket. – Minden rendben lesz – mondta Percy. ezt észrevettem. baknyúl vagyok. hogy Percy minden alkalmas pillanatban azt akarta csinálni. igen! – Tényleg édes vagyok és gyönyörű? – Tudod. Mélyen szerelmes volt Lady Alicia Cholmondelybe. és egyre hevesebben kezdte csókolni. – Remélem. A nászéjszaka kudarca aligha volt meglepő. és Algernon bácsimnak összetört a szíve. – Ó. – Ha adsz egy kis időt neki. Szóval. Hatalmas botrányt kavart az ügy. – Elég nehéz lesz. biztos vagyok benne. A probléma csak az volt. Samantha szipogva felült. Aztán lassan visszafektette az ágyra. Percy – sóhajtott. hogy mi van Percy lába között. hogy az vagy! A férfi a karjaiba zárta Samanthát és megcsókolta. Az esküvő előtti éjszakán a hölgy megszökött az egyik unokatestvérével.– Hát.

Semmi tiszteletlenség. Saxmundham Castle-ben volt vízvezeték. és annyira törékeny. azt hiszem. mert szégyelli magát. az mindent elhisz. de nem hiszem. én semmivel sem vagyok babonásabb. hogy van. Pár évvel azután halt meg. A lányt Wendynek hívták – talpraesett. hogy micsoda gyönyörű ruhái vannak! Már az is jólesik. Wendy? – A szellemben? Hát. csinos teremtés a pisze orrával és a rózsaszín orcájával. és a nyakát szegte. és ki lehet mosni őket. mi történt Alicia Cholmodelyvel? – A hölggyel. amiért ilyen csúnyán összetörte őlordsága szívét. Szegény Percival úrfi édesanyja is a következő megyében lakik. de ha valaki ismeri a Partridge család történetét. Ezért egy órával később Samantha már egy teli kád melegvízben ült. őlordsága egyszer sem látogatta meg. hogy a szobalány dörzsölje a hátát. – Ez kedves tőled. meg nyögdécsel és csörgeti a láncait. ha az ember megfogja őket! Mik azok a szalagok. nem mennek ezek a dolgok egykettőre. – Ó. De magát. amikor járok-kelek a házban. Sír. Rájuk ragad a por. Amióta itt vagyok. mint a többi. de ezek mind bolondok voltak. Hugo . Kipakoltam a nagysága minden ruháját. nagysága biztosan megszereti őlordsága. ahogy a kastély bástyáin járkál. hogy őlordsága hasraesett volna tőlem. hogy tiszta éjszakákon látni a szellemét. aki összetörte őlordsága szívét? Hát. Azt mondják. van eszük ezeknek a franciáknak! És ma este mit visel a nagysága? – A kék tafotát. Wendy. aztán csak le kell venni. pedig nyomorék. őlordsága borzasztóan mogorva – mondta Wendy. amik az alsószoknya aljára vannak varrva? – Ez az új módi Párizsban. – Hát tudja. Szegénykém leesett egy lóról. – Meg kell hagyni. És mondja. – Egyáltalán nem állhatja a fehérnépet. vagy seprőnek hívják. Hiszen olyan csinos. és hagyta. és ilyen gonosz öregemberré változtatta.Szemben a kor legtöbb angol vidéki házával. hogy cserbenhagyta őlordságát az oltár előtt. már vagy három éve itt dolgozom. pedig a sógornője. de még rám sem mordult egyszer sem. Balayeuses-nek. – Te hiszel ebben. az még jóval az én időm előtt volt.

azt hallottam. – Nincs valami könyv. az a címe. A lelki betegségeket illetően a Partridge család története egy pszichiátriai aranybánya volt. majd figyelek. hogy a Suffolki Partridge család története. hogy ő mire lehet képes – folytatta Wendy lehalkított hangon. nagysága. De aligha ő az egyetlen. meg fogom. Nem egy könnyű olvasmány. és miszlikbe darabolta a feleségét. Ő alapozta meg a család vagyonát. Az olvasóasztalra helyezte. Egy nagy fekete könyv. Csoda. – Arról már nem is szólok. Samantha a szobalányra nézett. úgy tessék elhinni. és elővette a nehéz fóliót. Az is olyan. hátha meghallom. Fekete Hugo. – Mármint Lord Saxmundham. hogy bosszút állhasson valami nőn. így nevezik. öngyilkos. Lent a könyvtárban. meggyújtotta a gázlámpát és belemélyedt a könyvbe. hazardőr. hogy eltűnjenek a felhők és nézhesse a csillagokat. Azt beszélik. – Na de asszonyom. amiben olvashatnék a család történetéről? – Persze. hogy ott fenn járkálnak a bástyákon. amelyikben ne lett volna legalább egy nehéz eset. – Jézusom! Mikor történt? – Ezerhatszázkilencven valamennyiben. – Igen. miről beszél. Megtudta. – Hát. mint a többi. Volt köztük iszákos. akinek a portréja az étkezőben van kiakasztva. fogalmam sincs. ott ül egész éjszaka a csillagvizsgálóban. és csörgetik a láncaikat éjszakánként? Samantha felnevetett. és várja. – Mit akarsz mondani. Az például megfogott egy baltát. Fürdés után Samantha lement a könyvtárba. Wendy? – szólt. Wendy arca maszkká változott. arra vár. meg mindenféle kimondhatatlan bűn. de lehet. Ebben a családban nem volt olyan generáció. Wendynek igaza volt. hogy érdemes megnéznie.Partridge az első. hogy a családi vagyont a tizenhetedik században .

hogy nemsokára megőrül az unalomtól és a magánytól. és egy szót sem beszélt a feleségével húsz éven át. amikor meg esténként megjött. Mint a felső ház tagját. Az ötödik báró. akivel amúgy is alig találkozott. s nem lefejezték. . Ami Percyt illeti. megőrült és felakasztotta magát. Ez a szerencsés katona a király oldalán harcolt Oliver Cromwell mellett. de legális úton az ópiumon. Károly bárói címmel és jókora suffolki földbirtokkal jutalmazta. a negyedik. Hugónak az a nem túl szerencsés szokása alakult ki.alapozta meg „Fekete Hugo”. Minden beszélgetésre tett próbálkozását visszaverte Lord Saxmundham. Komoly adományozója lett a tory pártnak. melynek során különböző londoni kártyaasztaloknál hagyta a családi vagyont. aki emellett még szerencsejátékokat is űzött. valószínűleg kétszer is meggondolta volna. A fia. selyemzsinórral akasztották fel. A család fogyatkozó vagyonának visszaszerzésére Algernon beszállt a kínai kereskedelembe. Egy hónappal később Saxmundham Castle-ben Samantha kezdte úgy érezni. ő egész nap csak vadászott. ráadásul meglehetősen „érdekes” kapcsolatba került az egyik lakájjal. mielőtt igent mond Algernon unokaöccsének. De Algernon sem tudta elkerülni az öröklött csapdákat. és milliókat keresett. akit rövid úton darabokra vagdosott egy baltával. hogy sorra erőszakolta a helyi lányokat. Ha Samantha akkoriban ismerte volna a genetikát. akit Wendy is említett. Lady Margaret Partridge-re. Egy napon valami miatt megharagudott a nejére. aki egész életében a csirketenyésztéssel foglalkozott. Így Algernon normálisnak távolról sem mondható vérvonalat vitt tovább. amiért trónra lépése után II. még ha erkölcstelen. amiért fel is akasztották 1694-ben. amelyért cserébe vicomte-i. kezdett egyre jobban rájárni nagybátyja borospincéjére. Ezenkívül iszákos is volt. mint a fia. Algernon apja embergyűlölő volt. később pedig grófi címet kapott. amiről Samanthának a család hagyományos alkoholszeretete jutott eszébe. Ő is embergyűlölő és excentrikus személyiség lett. akit később megölt. nem meglepő módon. A harmadik báró szintén iszákos volt.

egy hatalmas ablakon át a tengerre lehetett látni. Vadászszezon van. – Már egy hónapja itt vagyok. Percy drágám. Majd üzenek Grange-ba Lady Hermione Fawnnak. jóképű arcán valami sötét kifejezés jelent meg. – De nem egyszerre. Mindenki csak karácsony előtt megy le Londonba. arra készült. miközben újratöltette a poharát. Micsoda vonzó személyiség. – Az a gyanúm. nem akarsz berúgni. ha nem beszélgetnék a személyzet tagjaival. A személyzetnek is meg vannak szabva a feladatai. ahogy a nőket is. Érdekes beszélgetőtárs. ami az utóbbi időben amúgy is túl sokszor fordult elő. ami ma este különösen viharos volt. A hosszú. csak Wendyvel és a többi cseléddel. A kastély étkezőjében ettek.– Miért nem hívunk meg valakit teára? – kérdezte egyik este a vacsoránál. ha megteszed. hogy megigyák. amibe nem szabad beavatkozni. – Nem ő az. – Igaza is volt. És Despard nemrég elég nyíltan célzott rá. a gyilkos Fekete Hugo mindent uralt a szobában. . csillogó ezüsttel megrakott asztal túlsó végéből meredt a feleségére. hogy mint amerikainak. Nem beszélhetsz a szolgákkal. és még senkivel sem találkoztam. Senkivel sem tudok beszélgetni. és Despard a munka akadályozásának látja. – Utálja a vendégségeket. de kérlek. hogy jobban tenném. Tudom. Itt a dolgoknak megvan a maga helye. A hold előtt fekete felhők szaladgáltak. Percy mögött. meg a Parlament nyitóülésére. hogy nem leszünk kebelbarátok. Nem adhatnánk egy vacsorát? – Algernon bácsi nem engedné – mondta Percy. akivel eljegyezted magad? – De igen. hogy látogasson meg. Percy előrehajolt. próbáld meg! – De egyedül vagyok! – A jövő hónapban megyünk Londonba… – Miért nem mehetünk most? Úgy szeretném látni Londont! – Most itt kell lennünk. – Miért? Kitűnő bor. ezt nehéz megértened. Te vagy a ház úrnője. – Igen. Gondolom. igazán lassíthatnál azzal a borral.

A nő egy nagy kalapot viselt. Kisfiús ábrázatát látva Samantha el sem tudta képzelni. a baltás gyilkos portréjára. Percy üzent. hogy láthassam az amerikai nejét. . – Remélem. hogy látogassam meg. semmi más. Két nappal később egy hintó érkezett Saxmundham Castle elé. Aztán a borát kortyolgató Percyre. Már alig vártam. Lady Hermione hozományvadász. Csak Percival úrfi pénze érdekelte. nem sokkal azután. Megfordult és felnézett Samanthára. hogy képes lenne bármi gonoszságra. elmosolyodott és kezet nyújtott. A nagysága helyében óvatos lennék. a szomszédja. hogy Percy elment vadászni. Ha engem kérdez. Samantha meghallotta a lovakat. hogy megnézze ki jön.– Kedves Samantha – szólt Percy lágyan. – Igen. – Wendy. Az előtér lépcsőjén lefelé menet látta. Itt él Grange-ban. gyönyörű bőrű nő volt. aki épp ágyazott. köpenye alatt pedig szürke selyemruhát és egy bolerót. és gyorsan az ablakhoz szaladt. – Ó. ez kicsoda? – kérdezte a szobalányt. – Köszönöm. Samantha kisietett a szobából. Egyáltalán nem szeretném. Amikor Samantha a lépcső aljába ért. Samantha egy gyönyörű nőt látott kiszállni a hintóból. Szokatlanul kellemes nap volt. Lady Hermione Fawn vagyok. hogy eljegyzésben álltak. Samantha felpillantott Hugo. Tudja. nem lesz belőled nyűgös feleség. Mézsszőke. Tudom. ő Lord Roderick Fawn lánya. – Üdvözlöm. – Az úrfi szerencsés ember. hogy felbomlott az az eljegyzés. A nyavalygó asszonyok annyira kevéssé vonzóak. Nagyon szeretett volna Percival úrfi felesége lenni. hogy Lady Hermione Desparddal beszélget. hát Lady Hermione Fawn. Percy és én eljegyeztük egymást. Wendy hozzásietett és kinézett. mielőtt az elindult volna Kínába.

– Micsoda furcsa ötlet. De sajnos most egyáltalán nem maradhatok. és teljesen elfelejtkezett rólam. – Hát ez borzasztóan érdekes. sem annak. – És Despard. hogy tegyen rá egy kevés fokhagymaolajat. précis. – Megmondom. Tudom. amit. de remélem. hogy egy Wiscasset nevű helyről származik. Az a csúnya fiú! Persze. Nagyon szívesen elfogadom a meghívást. Ez egy indián eredetű név? – Igen. és a társalgó felé intett. – Samantha nagyon kényelmetlenül érezte magát. – Milyen kedves. ahogy a francia mondja. gondolom. milady. milady. Legalább megismerkedhet a környékbeliekkel. Az indiánokról. És táncolnak Wiscassetben? – Ó igen. – Mondja meg neki. . inkább kávézni szoktunk. – Lesz egy kis zenekar is az estélyen. Csak azért ugrottam be. – Értem. Persze szerény. hogy nem szoktam csillogáshoz és pompához. Rettentő izgalmas lehet. Percy elmondta. hogy meghívjuk a kis estélyre. – A nő elmosolyodott. amit apámmal rendezünk jövő kedden. Jó napot. hogy igenis haragszik. Lord Saxmundham mennyire visszahúzódó. nem haragszom.– Igen. Este nyolckor. kedvére valónak találja majd. meg mindenről. – Ami azt illeti. és gondolom. és Samanthának az az egyértelmű érzése támadt. elmondta. – Aztán elment Kínába. Mindent el kell mondania az amerikai életről. vidéki életet élünk. – Reggel? – Lady Hermione kiművelt hangjában megvetés vibrált. Londonnak a közelébe sem érünk. – Mit szólna egy teához? – kérdezte Samantha. egyedül érzi magát ezen a – nézett körül – meglehetősen barátságtalan helyen. – És biztosíthatom. Akkor kedden találkozunk. hogy vannak a felesége fogai? – Még mindig fájnak. Persze semmi különös. találkozott magával. nagyon egyedül érzem magam – mondta Samantha őszintén. – Az ajtó felé indult. megszokhatott. Amerikában reggel teáznak? – Nem. kedvesem.

Lord Roderickkel járok vadászni. – Igen. Mondjuk nincs túl sok jelölt a környéken. I herceg kérte meg rá. tudom. mint általában. hogy holnap látogatónk érkezik. – Bizonyára. hogy legalább meg kéne próbálnia kedvelni Hermione-t. Gyakorlatilag minden nap találkozunk. – Honnan? – Hát onnan. ilyen külsővel biztosan könnyen talál tehetős férjet. hogy természetesen elmondta. hogy felvegyék a Sandhurstre. – Helyes. hogy szegény. – A látogató kínai? . ha boldog volnál. Kanton helytartója. Az apja Algernon bácsi régi barátja volt. Tudta. – De… Mikor találkoztatok? – Ma délután. Samantha azt mondta magában. Lord Saxmundham. – Kiment a fejemből. a csillagvizsgálójában tartózkodott. Az apjával. – Gyönyörű nő! – Hermione? Igen az. hogy megismerkedhess a környékbeliekkel. hogy a jövő héten rendezzen egy vacsorát. Kár. hogy jövő kedden rendez egy estélyt. – Kínából? Mit keres itt? – Algernon bácsi segíti a felkészülését. drágám. gondolom. – Milyen kedves tőled. mint a templom egere. Megkértem. Mellesleg Algernon bácsi említette. – Ó! Ezt sosem mondtad. Valaki Kínából.Ahogy Despard becsukta az ajtót. – Hát. hogy nem lesz könnyű. – Lady Hermione Fawn járt itt ma reggel – mondta este Percynek a vacsora felett. – Mondta. Percy! – mosolygott Samantha. Azt szeretném. Már alig várom.

a kastély félkör alaprajzú társalgójának egyik francia díványán feküdt. – Ez nem lehet… Justin? Mindketten úgy álltak. Samantha a levesét kanalazva azon töprengett. Veszélyesen jóképű volt. Legalább lesz még egy beszélgetőtársam Wendyn kívül. a falon lógó kardot vizsgálgatja. és a kezét fogta. nagyjából vele egykorú. mint a nő. – Jó reggelt – szólalt meg. aki hozzáment Percival Partridge-hez? – Igen. igaz? És most csak álmodom. én…. – Nagyon is életben vagyok. amíg tanul. és a lépcső korlátjába kapaszkodott. és furcsán ismerősnek tűnt Samantha számára. – Hát tényleg te vagy az? – Igen. fekete öltönyben és kürtőkalapban. Szóval mindketten gyakorolhatjuk a kínai tudásunkat vele. – Ez olyan. aki kezdte elveszteni az egyensúlyát. én vészesen felejtek. gondolta. Szó szerint Justin karjába hullott. ahogy az egyik.– Gondolom. amikor meglátott egy magas férfit. Drága Samantha. A legszebb nő a világon. . A nő megtorpant. Meghaltál. A férfi háttal állt neki. Justin kettesével véve a lépcsőfokokat rohant Samantha felé. – Justin – suttogta Samantha. – Samantha Aspinall? Szóval te vagy az amerikai nő. – Samantha? – szólt Justin ugyanolyan hitetlenkedő hangon. Samantha csak a haját látta. még a legvadabb álmaimban sem gondoltam. …13… Másnap reggel Samantha lefelé tartott a lépcsőn az előtér felé. Öt éve nem voltam ennyire élő. Algernon bácsi a bérlő egyik házában szállásolja el. Akkor még lány voltál. – Istenem – mondta. hogy itt találkozunk. most viszont nő vagy. mint egy álom. mint aki kísértetet lát. Amikor pár perccel később magához tért. – Segíthetek? A férfi megfordult és ránézett. hogy vajon ki lehet ez a rejtélyes kínai látogató. ami a válláig ért. Meg kell mondanom. bár azokat a nyomorult hangsúlyokat soha nem tudtam megtanulni. én vagyok. Justin mellette térdelt.

hogy majdnem egy éven át Csangmej foglya voltam. A nő reszketve meredt Justinra. – Azon egyszerű oknál fogva. és keményen arcon csapta. És most már túl késő… Éveken át vártam rád… Miért? A férfi hozzálépett és megfogta a kezét. Justin égő arcát fogva csodálkozva nézte. és az érzelmek. A nő már a lépcsőn tartott felfelé. állj! – kiáltotta kirontva a haliba. Aztán utánaeredt. – Minden! – kiáltotta. mint valami tűzvihar rohanták meg. Leegyszerűsítve. Samantha némi nehézségek árán az egyik boltíves ablakhoz ment. hogy élsz. – Az Isten verjen meg! – sírta. bűntársa lettem. – Eredj a pokolba. – Percy… Találkoztatok? – A komornyik azt mondta. A komornyik mindjárt a házhoz kísér. hogy egy percre kinézzen a tengerre. és dühödt arccal rámeredt. Mellesleg ezt mindenképp titokban kell tartanod. neked meg feleséged van… Lehetetlen helyzet! Menj el! Menj ebből a házból! . – Te vagy… a kínai? – Igen. – Miért nem értesítettél? – kérdezte Samantha. Azután visszafordult Justinhoz. – Ki az a Csang-mej? – A feleségem. – Te is megházasodtál? – Igen. Majd kitépte a kezét a kezéből. kalóz lett belőlem. Justin Savage! Tönkretetted az életemet! Ezzel kirohant a szobából. vadászik. – Minden baj. ahogy Samantha kirohan az ajtón. fokozatosan keseredő hangon. Aztán… hogy is mondjam. – Mi a baj? A nő megállt. Alig pár perce érkeztem Londonból. – Ha tudtam volna.Samantha felnézett Justin arcába. ahol szállást kaptam. – Samantha. A feleségem Kantonban van a gyerekünkkel. Ő is felállt. Samantha szeme elkerekedett. – Kalóz? – Meredt Justinra a nő. soha nem mentem volna Percyhez. Férjnél vagyok.

szeretnék bocsánatot kérni – mondta. amibe épp az ingeit pakolta. akkor mehetünk a házhoz. nem bírom… Olyan régóta vágytam rád. hogy jövök? . és mindent tönkreteszel! Menj el! Menj innen! – Elindult felfelé a lépcsőn. és a komornyikot pillantotta meg. egy kedves. amikor ébren voltam… Bárcsak tudnád! És most… Ó. Mindketten nagyon meglepődtünk. és most nem lehet… Istenem. – Ha készen áll. – Nagyon meglepő volt az újabb találkozás. – Sírni kezdett. istenem. – Nincs mit megbocsátanom. de azért nem kellett volna úgy viselkednem. Hogy tehetted ezt velem? Menj el! Samantha elérte a lépcső tetejét. mert szeles nap volt. – Hogy mennyit álmodtam rólad. uram – szólalt meg a háta mögött egy hang –. Egy órával később Justin odabent. most már lassan. hogy menj el. a kis hálószobában pakolta a ruháit. A Justin számára kijelölt kis ház. és mennyit gondoltam rád. – Kérlek. bárcsak meghalnék! Samantha elszaladt a lépcső tetejétől. – Bárcsak tudnád. Egy kendőt dobott a vállára. amikor Samantha megjelent az ajtóban. összeszedte magát. És erre belépsz az ajtón. nádtetős. Azt meg biztosan nem kellett volna mondanom. amikor aludtam. és egy utolsó pillantást vetett Justinra. egyszintes kis tengerre néző épület volt.Soha többé nem akarlak látni. összetört szívvel. kikerült Justin látóteréből. aki a lépcső alján állva alig tért magához. – Már majdnem elfelejtettelek. menj el! Istenem. Kíváncsi lett volna. hogy vágytam rád – mondta. Justin megpördült. hogy a szolga vajon mennyit hallott a szóváltásból. istenem. Úgy tűnt. Lord Saxmundham nem mondta el. mint egy iskolás kislány. Megbocsátasz? Justin becsukta a fiókot. – Justin. nagyjából száz méterre a kastélytól.

hogy közel álltunk egymáshoz gyerekkorunkban. egy magas rangú cím várományosa. és imád… Ó. és a jövő év eleje után Párizsba költözünk. Nem akartam. – Nem tudom. De Csang-mej utálja a kínai társadalmat. Justin nem tudok neked hazudni. amiből mindketten azt a következtetést vontuk le. – Szereted? – Igen. hogy a lányunknak nyugati neve legyen. Azt mondta Percynek. Viszont nem hinném. de ha többet a kelleténél. de azt nem. – Hát nem. csak mert hisztérikus rohamot kaptam. ahol Percy a nagykövetségen fog dolgozni. azt hiszem. És most… – Sóhajtott. meghaltál. hogy hozzámenj valaki máshoz. Van egy Miss Julie nevű kalapbolt Kantonban. hogy egy kínai. – Fattyúként nőttem fel. akkor tudja. hogy az én gyerekemnek is ez legyen a sorsa. Azt akarta. hogy el kellene mondanunk Percynek. – Én is. nem hinném. és azt hittem. – Semmi okod rá. hogy nem játszótársak voltunk. mert anyám annyira akarta. Aztán kiderült. az biztos. hogy a komornyik mit hallott az iménti szóváltásunkból. hogy egy ember Kínából. Percyvel pár héten belül Londonba megyünk. – A férjed is…? – Nem. és… – Vállat vont. hogy elmenj. Még mindig. de szerelmes voltam beléd. ez nem gátolt meg abban. hogy bármi rosszul alakulna. ő egészséges. mert olyan gonosz a nőkkel. Kedves. hogy te… Ráadásul Lord Saxmundham alig beszél velem. hogy… hát. Ha sikerül megőriznem a hidegvéremet. – Hogy hívják? – Julie. – És az anyja kínai? – Igen. – Szereted Csang-mejt? . vagy a nagybátyjának. hogy pontosan ki lesz a látogató. Azért mentem hozzá Percyhez. Az egész Partridge család tele van mániákusokkal. és gazdag.– Igen. – Úgy tűnik. Bár akkor még nem sokat tudtam a… házasság fizikai oldaláról.

A viharos érzelmek újra éledtek benne. Amennyire tudom. Ezúttal Samantha ellökte magától. Hogy ugyanazon a hajón utaztunk annak idején Kínába. a sírig szeretni fogjuk egymást. de ez nem jelenti azt. Egy pillanatig Samantha megpróbálta ellökni magától a férfit. – Nem volna szabad… – Nem tudom megállni. átölelte és megcsókolta. Azt hiszed. nem fogok úgy tenni. és sem Csang-mejt. az végzetes lehet a számomra. Jólesik. A hajába túrt. immár vadabbul. Justin! Ne törd össze a szívem!” Négy hónap telt el. mintha nem esne jól hallani ezeket a szavakat. mintha barátok lennénk… Justin hozzálépett. Hozzámentél egy másik férfihoz. és én is azt teszem! – suttogta. a legszebb érzelem hozzád fűz. Nem kedvel. Csak mindez most olyan. mióta elhagyta Kantont. mintha sót hintenél a sebekre. Mivel szeretők nem lehetünk. A körülmények mindkettőnket megcsaltak. – A pokolba Percyvel. sem Julie-t nem felejtette el. és ha gyanút fog. ezért úgy kell tennünk. Szeretem a feleségem. Be kell jutnom a Sandhurstre. Aztán kinyitotta. Kapkodva vette a levegőt. Justin. . de téged imádlak. Most mennem kell. én nem álmodtam rólad? Te voltál az első szerelmem. Bármi történik is. hogy nem szeretjük egymást. De veled nem. szereted Csang-mejt. – Percyre is gondolnom kell. A kettő egyszerre nem megy. de aztán ellazult. Ha meglátnak… Justin megfogta a kezét. – Te álmodtál rólam. Úgy kell tennünk… El kell mondanunk az igazat. – Samantha. – Justin. de még engem is szeretsz. Justin újra megcsókolta Samanthát. – Az nekem sem lenne túl jó. semmi több.– Igen. – A fejében megszólalt Csang-mej: „Ne felejts el. De Samantha! Ez a találkozást mindent megváltoztatott… – Azt mondod. – Játszanunk kell. – Istenem – suttogta Justin karjaiban. – Használd a fejedet. jól játszom majd. A nő egy pillanatra lehunyta a szemét. – Félek Lord Saxmundhamtől.

Őlordsága megkért. ami megakadályozza a csillagászati megfigyeléseket. Most elvette a menükártyát a komornyiktól. hogy inkább vendégnek tekintik. hogy vajon mennyit hallott. Ezenkívül őlordságát érdeklik a Mr. Bár az ételek kitűnőek voltak. Samantha az érkezése óta semmilyen beleszólást nem kapott a kastély mindennapjaiba. Istenem – suttogta –. vagy látott a komornyik a korábbi jelentekből. a bejárati ajtót Despard nyitotta ki. és elolvasta. Samantha belépett az előtérbe. – Lord Saxmundham önökkel vacsorázik ma este – szólt Despard. – Ma este erős szél várható. A következők álltak rajta két nyelven: Teknősbéka leves Rombuszhal rákmártással Supreme de volaille auix truffes Ris de veaux au jus Fricandeau á l'oseille Venaison á la jardiniere Bíbictojás aszpikban Macédoine de fruits Meringues á la creme Ananászfagylalt . és megcsókolta. micsoda bajt keverünk magunknak? Amikor Samantha visszaért a kastélyba.Justin lassan az ajkához emelte Samantha kezét. amiből azt a következtetést vonta le. Az első próbatétel. ahogy Percy mondta. hogy kérjem az ön beleegyezését a menühöz. s közben utasította magát. Samantha rémült szemekkel nézett rá. semmint. de belül égett a kíváncsiságtól. „a ház úrnőjének”. hogy maradjon nyugodt. neki semmilyen szerep nem jutott a megtervezésükben. Savage által hozott kínai hírek. – Ó.

jólét. ezt a társadalom könnyedén elfogadta. Ez a menükártya dolog azt mutatta. burgundi és madeira. A férfi tüzet gyújtott benne. – Most mitévő legyek? Felült. A csókja volt a szikra. A válás gyakorlatilag lehetetlen volt – a Parlamentnek kellett volna szavazni róla –. a nők és a férfiak egyáltalán nem estek azonos elbírálás alá. a ma esti vacsorán ellenállhatatlanul gyönyörű leszek. és egy „romlott” nő komolyan kockáztatta. gondolta. Justin újbóli felbukkanása – ráadásul ezé az érett. Viszont ha egy feleség „tévelyedett el”. Szinte fájt. szétszakítják az érzelmei. Istenem – nyögte. Számos regény szólt a „bukott nőkre” váró sanyarú sorsról. hogy a gazdagok körében ez nem ritka. Ha okosan viselkedik. minden vágya megvalósulhat: társadalmi elismerés. hogy szabadosan éljen. és egy szerető otthon. férfias Justiné – a feje tetejére állította a világát. „Az elhagyott férj”. hogy „némán szenvedjen”. miközben a szegények örülhetnek. Festmények garmadái ábrázolták az ilyetén tragédiákat: „A hűtlen asszony”. Samanthának biztosítva volt a társadalmi pozíciója az oldalán. Samantha tisztában volt annak következményeivel. A férjnek lehetősége és alkalma is bőven volt rá. ha esetleg szeretkezne Justinnal. valószínűleg anyaság. hogy kiválassza a legmegfelelőbbet a Percy által . és visszaadta a menüt Despardnak. Persze. Ezután a hálószobájába sietett és lefeküdt. úgy. portói. Csak annyira akarta Justint. – Reggelig bizonyára elég lesz – mondta Samantha. Úgy érezte. bármilyen furcsa felmenői is voltak. hogy a társadalom kiközösíti magából. hogy a jéghideg Lord Saxmundham is lassan az elfogadás ösvényére lépett. fehér. Samantha szeretkezni akart vele. Bármi történjék is. az rosszabb volt. ha havi egyszer húshoz jutnak. Bármi volt is Percy hibája. mint egy prostituált. hogy egy kicsit megpróbálja összeszedni magát. Elcsodálkozott az elképesztő mennyiségű ételen. A megcsalt asszony feladata az volt. – Ó. Felkelt az ágyáról és a szekrényéhez ment. bár tudta.Italok: Sherry.és vörösbor. és lelepleződnének.

Az elmúlt évek.Párizsban vásároltak közül. Worth kreációját. az nem új hír az önök számára. aki Jézus Krisztus idősebb testvérének tartja magát! – mondta Lord Saxmundham aznap este hétkor. a szél fütyült a kastély ormai között. mert látni akarta. Egy kis faluban született Kantontól nem messze. van bármi köze Jézus Krisztushoz – mondta Percy. Amint. hogy végre az étkezőbe menjenek a borok közelébe. Jézus Krisztus öccsének tartja magát. mikor ő. és a szobákban pislákoló gyertyák lángjait. Úgy húsz évvel ezelőtt megpróbálta letenni a kínai közalkalmazotti vizsgát. ugyanis akkoriban még nem szolgáltak fel koktélt vacsora előtt. Mr. Percy és Justin leültek a kastély társalgójába. – A neve Hung Hsui-csüan. – Meglehetősen valószínűtlen a történet – folytatta Justin –. megvárni. hogy a mandzsuk korruptak. – Már az is átkozottul szemtelen a részéről. hogy azt meri állítani. – Meséljen erről a kínai lázadóról. hogy sikeresnek tűnik. – Gondolom. és a kéményen lezúdulva meg-megkavarta a kandallóban égő tüzet. nem csupán azért. – Ami azt illeti. Odakint a La Manche fölött erős vihar dúlt. hogy Samantha végre megjelenjen. földműves családba. évtizedek során egymást érték a lázadások. de négy alkalommal is elbukott. mert alig várta. Egy vörös szaténruhát választott. de azért is. Kínában a . – Végül is az egész Biblia valószínűtlen. és éppen ezért olyan érdekes. gondolom. – De ki is tulajdonképpen ez az úgynevezett „Mennyei Uralkodó”? – kérdezte Lord Saxmundham a tűz előtti helyéről. – Jó megfogalmazás – szólt Lord Saxmundham. amíg Samantha is megérkezik a vacsorához. tudják. uram – mondta Justin –. a kínai alattvalók milliói pedig borzalmas szegénységben élnek. ezért ebben a jelenlegiben csak az a meglepő. Türelmetlenül várta.

Hung elolvasott egy könyvet. amilyen addig is volt. az emberek között pedig a nyomor az elviselhetetlenségig fokozódott. mint a bibliai történetek és a kínai népmesék felületes keveréke. aki gyűlöli a mandzsukat – hiszen a kínaiak a mandzsukat idegen betolakodónak tartják. Jézus Krisztus. – Elképesztő – mondta Lord Saxmundham. Sikoltva ébredt delíriumából: „Öljétek meg a démonokat! Öljétek meg a démonokat!” kiáltozta. melyben felszállt a mennybe. amin egy alacsony származású férfi hatalmi pozícióba juthat. vagyis újjászületett. hogy terelje vissza a világot az igaz hit útjára. nem tudom biztosan. Magas láz gyötörte és látomásai támadtak. de Hung számára a megvilágosodást hozta ez a fércmű. a számunkra istenkáromló szavak forradalminak hallatszanak. uram – válaszolt Justin. De egy éhező kínai parasztnak. hogy az aranyszakállú ember a Keresztény Isten. Ezalatt az angolok megnyerték az ópiumháborút. ahol felhasították. Hung. a kudarc miatt súlyos betegségbe esett. aki vele tartott a harc alatt? – Most érek oda a történetben. mondván. és azok is –.közalkalmazotti pálya az egyetlen út. – Talán önnek az. – De ki volt az aranyszakállú öregember? És ki volt a másik. – És elkezdtek lázadásra buzdító prédikációkat tartani? . Most értette meg ugyanis pár évvel korábbi lázálmát. de a mendemondákból epilepsziára lehet következtetni. amit egy kikeresztelkedett kínai írt. és az udvarban a korrupció. Egy aranyszakállú öregember ment oda hozzá. Kiderült számára. nagyjából tizenkét évvel ezelőtt. akivel a démonokat ölte. és a belső szerveit kicserélték. – Istenkáromló! – horkantott Lord Saxmundham. Aztán. a következő hat évben Hung passzív maradt. Hogy pontosan milyen természeti kórt kapott el. aki nem más. A másik pedig. és egy kardot adott a kezébe. az ő bátyja. uram. – Úgy hírlik. Jó szavak a kor sarkallására címmel. Hung ezután végigment a mennyeken és gonosz szellemeket ölt meg a kardjával egy öregember társaságában. A könyv nem több. Volt egy álma. mint az ő apja.

akik mindent ellopnak. Ágyasokkal veteti magát körül. a harmincnyolcadik születésnapján Hung megalakította a Nagy palota mennyei királyságát. Vérlázító! – Biztos vagyok benne uram. Kína második legfontosabb városát. vagyis a Tajping tienkuót. nagyobb probléma lett belőle. Az udvara rothad az intrikáktól. – De hát ez a mennyei uralkodó nem épelméjű! – kiáltott Lord Saxmundham. Ezután Hung hazament. és tovább értelmezte a furcsa álmot. Robertset lenyűgözte Hung gyors fejlődése. Viszont ha Hung és a követői tényleg keresztények. – Méghogy isten fia. a Tien Wang. Justin megfordult. A császár és tanácsadói egyre kétségbeesettebbek. és azt hitte vizionál: Samantha lépett be a szobába vörös szaténruhában. Összekeverte a politikát a vallással – folytatta Justin –. Röviden. Bármilyen rosszak is a mandzsuk. akik katonai képzést kaptak. A nagy harangszoknyát acél merevítők . miközben a követőinek tilos nőre nézniük.– Először nem. Átvette a császári udvar minden külsőségét. képtelenek megállítani őt. miért nem állunk melléjük? – Az a probléma. hogy Jézus Krisztusról is sokan mondták ugyanezt annak idején. vagyis a Mennyei Uralkodója. és egy Tenesseeből származó amerikai lelkész. mint amennyire megoldást jelentene. vagy a fájdalomtól. Nagyon hamar kultikus vezető lett. Két évvel ezelőtt sikeresen elfoglalta Nankingot. egyre több és több követője akadt. semmivel sem jobbak náluk. Ekkor már százhúszezer fanatikus követőből állt nomád hadserege. Ezzel nagyon népszerű lett. – Kitűnő érv. hogy Hungnak fejébe szállt a dicsőség. ahonnan Pekinget és Sanghajt fenyegeti. a taipingek. És a mandzsuk legalább régóta a helyükön vannak. ami a kezük ügyébe akad. – Akkor tényleg fanatikusok lehetnek – jegyezte meg Percy. uraim. ők a legitim uralom. és elkezdett prédikálni. – Jó estét. – Hung elkezdte faluról falura elfoglalni Kínát. úgy tűnt. A korrupció miatt legyengült mandzsu seregek. és a mandzsuk ellen buzdított. Először Hung Kantonba ment. Négy éve. amelynek Hung lett a vezetője. akiknek tilos nemi életet élni és félni a haláltól. Roberts vezetésével tanulmányozni kezdte a kereszténységet.

és vérforraló keblei felső részét. El nem tudja képzelni. ismerje meg a feleségemet. Persze. Percy. Lélegzetelállító. a világnak pont ebben a zugában kellett összefutnunk. a bérlői házból. amelyet négy gyémánt hajtű tartott meg. ma este nem kell a csillagvizsgálódba menned. micsoda meglepetés volt mindkettőnk számára. Justin Savage. – Ó. aki Samanthát és Justint figyelte. Mr. hogy több francia ruhaanyagot adjanak el a világban. Épp most lépett be egy a szobába. gondolta Justin. tehát ismerik egymást! – mondta Percy. – Majd te is meglátod. amikor meglátta a vendéget a hallban. Samantha némi csipkedéssel változtatta rózsaszínre az arcát. Despard elmondta neki. amikor ma reggel itt. Algernon bácsi. Samanthát. hogy csillagot láss. de sose lehessen tudni ezekkel az amerikaiakkal. A Claridge Hotel . – Kedvesem. Mindenki nevetett. – Fantasztikus! – Igen – mondta Samantha a férjébe karolva. hozzá illő fülbevalóval. hogy Justin a legmesszemenőkig kellemes ember. ami felfedte Samantha csodás vállait. – Már volt szerencsém – szólt Justin meghajolva. de amúgy a bőre és az alakja is olyan volt. szeretnélek bemutatni új szomszédunknak. Wendy pedig jónéhány göndör fonatba rendezte a haját. Lélegzetelállító. gondolta. Az asszony egy gyémánt nyakláncot viselt. A férfi nem tűnik kellemetlen alaknak. ha mindkettőn rajta tartom a szemem. amilyennek Isten megteremtette. akkor még mindketten csak gyerekek voltunk. hatalmas dekoltázzsal.és párnák tartották kiterjesztve. A ruha felső része szűk volt. hogy az asszony szinte hisztérikus rohamot kapott. hogy amerikai. Jobb lesz. Csak baj van ezzel a nővel. kivéve Lord Saxmundhamet. …14… – A jogtanácsosom az alábbi levelet küldte ma Lord Saxmundhamnek – mondta Sylvaner Adelaide-nek. Ahhoz képest. – Azt hiszem – kiáltott Percy a feleségéhez lépve –. Percy nászajándékait. A szoknya vagy két négyzetmétert foglalt el Az új francia divatőrületet Eugénie császárnő találta ki. – Jópár évvel ezelőtt egy hajón utaztunk az Államokból Kínába.

Savage a féltestvérével. – A saját futárával küldte. egy ügyfelem részéről végzendő kikérdezéshez Saxmundham Castle-ben. hogy a futár várja meg a választ. Aznap reggel. Ügyfelemnek jó oka van feltételezni. – Olvasd fel nekem! – mondta Adelaide. aláírás. és én is maradunk kiváló tisztelettel. ha Justin életben volna? – Talán annyira mégsem. Sir Charles ismeri Lord Saxmundhamet. – Viszont.” – Sylvaner felpillantott. kedves Sylvaner. vagy pedig az Egyesült Államokban. és óvatosan kilépett az ágyból. – ”1855 november 17. Percy részegen hortyogott. egy bizonyos Justin Savage-dzsel kapcsolatban gyűjt információt. Sylvaner Savage nemrég érkezett Londonba nejével. 24 cikk. amikor Samantha felemelte a nehéz ágytakarót. mit tennél a fiú félmillió dolláros hagyatékával? Visszaadnád neki? Sylvaner elmosolyodott.). György 8. A társaság elnöke. hogy a lord beleegyezik a beszélgetésbe. – Ez a másolata. április 30-án született törvénye alapján. Samantha Aspinall Partridge hasznos értesülésekkel szolgálhat keresett személy hollétét illetően. satöbbi.18. hogy felakasztják. Mr. Legkésőbb reggelre kezünkben lesz a válasz. azzal az utasítással. satöbbi. Adelaide. hogy az Ön menye. ügyfelem több rendbeli kalózkodás vádjával óhajtaná a bíróság elé állítani az Egyesült Királyságban. – Örömmel. Az ablak mögött sűrű. Őlordsága! Van szerencsém képviselni a New York-i Savage Társaság brit érdekeltségeit. II. aki egy sálat kötött Francis úrfinak..egyik lakosztályában voltak. sárgás londoni szmog kavargott. 30 cikk. Amennyiben a keresett személy életben van. így szólt: – Hát nem volna hihetetlen. (I. és minden oka megvan azt gondolni. Sir Charles Hawtrey. Ezen okból vettem a bátorságot. A férje aznap reggel . hogy engedélyét kérjem. Ügyfelem. a Kongresszus 1790.

gyakorlatilag az állatokkal. a sötétben felvett egy pár csizmát. hogy az éjszakai portás valószínűleg alszik a székében. Sötét éjszaka volt. Lement a csigalépcsőn. A nő az évei szerint még csak ötvenöt éves volt. míg a nőtlen férfiszolgák – lakájok. a konyhán. Samantha a szikla szélén futott a kis ház felé. nem a legjobb este a titkos sétához. de a tüdővész rombolása miatt egyértelműen öregnek tűnt. és megpróbált nem gondolni rá. a komornyik. portások és kertészek – az istállókban aludtak. hogy amikor visszaértek Saxmundham Castle-be. Látnia kellett Justint. a sárga földig leitta magát. de ez nem mehetett így tovább. Samantha csendben. sötét égen látszottak a csillagok.elvitte látogatóba az édesanyjához. a házvezetőnő irányítása alatt. nem ment át a kisházba. Ezt kinyitva kilépett a szabadba. Kinyitotta a hálószoba ajtót. hogy nem látják meg. Nyugatról hideg szél fújt. . Már három napja. A kisházhoz érve Samantha bekopogott az ajtón. Samantha remélte. Egy perc múlva felgyúltak a fények. de azért az ellenkező irányba. de tiszta éjszaka volt. Eddig Samantha kordában tartotta vágyait. Látta maga előtt a földszinti hall halvány derengését. A nő türelmetlenül várta. Hideg. A házas szolgálók – belőlük volt a legkevesebb – a közeli Brandon-sur-Mare nevű faluban laktak. Csend volt. Anyja látása annyira felzaklatta Percyt. Átsietett a személyzeti hallon. és az ágyban Percy hamarosan elvesztette az eszméletét. Samantha tízkor fektette le aludni. de Samantha nem bírta tovább. Tudta. a komornyik szobáján. A Saxmundham Castle-ben huszonöt fős személyzet dolgozott Despard. majd egy köntöst a hálóinge fölé. a mosogatószobán és a mosókonyhán át a hátsó ajtóhoz. majd egy pillanatra megállt hallgatózni a tövében. Eustace. főleg nem egy ilyen veszélyeshez. Találkozni akart a férfival. Most éjfél volt. A szobalányok legtöbbje Wendy-vel együtt a kastély tetőterében berendezett kicsi cselédszobákban laktak. amíg Justin végre ajtót nyit. Alatta a tenger foszforeszkálva habzott a mélységben. a személyzet által használatos hátsó lépcső felé indult. és kilépett a hideg emeleti folyosóra. hogy megérkezett a kastélyba. a bársonyos. Volt egy terve. és Mrs.

– Samantha tétovázott. – Hibáztam. Az eszméletlenségig itta magát ma. akiről kiderül. és mindent újrakezdhetnénk. és elkezdte a kezét melegíteni. Azt is tudom. de nem érdekel. de megtette. és az angolok soha nem fognak befogadni maguk közé. és Justin mellett a ház nappalijába furakodott. Justin. hogy rettentő önző vagyok. – Nos? Nem mondasz semmit? Itt állok. akkor együtt kell lennünk. hogy amíg élünk szeretni fogjuk egymást. hogy feltettem neked ezt a kérdést. Tudom. hogy meg akarok szökni veled. Nem hagyhatom cserben. Addig. mint egy rossz vicc. Samantha a tűzhelyhez lépett.– Samantha! – Muszáj találkoznunk! – mondta kifulladva a nő. nekem meg férjem… de ha tényleg úgy gondolod. hogy rosszul választott. az ajtó mellől nézte. feleséged van. aki mezítláb és fehér flanel hálóingben volt. hogy vissza kell mennem hozzá Kínába. ha befejeztem az iskolát. és nyomorult vagyok nélküled. romantikus ötlet. de most… Azt akarom mondani. és akkor is hibáztam. A nő felsóhajtott. Az a lényeg. Amerikai vagyok. ahogy mondtad. hogy egy szörnyeteg vagyok – tette hozzá. amíg azt hittem nem élsz. amikor idejöttem. Most viszont minden elromlott. – Gondolom. hogy egy csodálatos. Visszamehetnénk Amerikába. egyrészről úgy gondolom. – A misszionárius lánya. Egy perc múlva Samantha hozzá fordult. amíg nem jöttél ide. Az a lényeg: lehet. Ugyanakkor nem dobhatom el a kötelezettségeim a családom és I herceg felé. ez nem volt olyan nagy baj. aki egy csomó pénzt fektetett belém… – Miért? – Nem mondhatom el a részleteket. – Hol van a férjed? – kérdezte Justin bezárva az ajtót. az utolsó illemszabályt is eldobtam magamtól. Justin. ahol még parázslott egy-két rönk. – Tudom – mondta. most azt hiszed. – A házasságom azt hiszem rendben volt. – Alszik. mint valami ostoba fruska… Az istenért. figyelte a férfit. Bárcsak ne . várt valamilyen reakciót. Szerelmes vagyok beléd. hogy teljesen élvhajhász. Olyan. nem? – Samantha újra várt. nem mondanál valamit? – Mit mondhatnék? Persze.

Ezt nem lehet ésszel felérni. akihez nem kellett volna. Amiért véletlenül tetszetős a külsőm. mint egy francia bohózat. hát nem érted? Dühös. Azt mondtad. ami összefügg vele. nem tudom. Ha ennyire egyszerű lenne! Csapdában vagyok – most jövök rá. – Miért nem elégszel meg egy éjszakával? – Ó. Istenem. mert nőnek születtem? – Kezdesz újra rossz idegállapotba kerülni… – Miért ne kerülnék? Egy dolgot akarok az életben. hogy azt mondhassam: pokolba minden férfival! Pokolba a szerelemmel. a feleséged gyűlöli a kínai társadalmat. – Samantha. ám legyen.szeretnélek ennyire. Ezért akarok megszabadulni tőle. Nehogy azt hidd. kezébe fogta a kezét és megcsókolta mindkettőt. A házasság és a társadalom csapdájában. soha észre sem vett volna. azt a parlament elé is be kellene terjesztenem? Csak azért. Akár börtönben is lehetnék! Ez az egész olyan rosszul van! Miért kell azért bűnhődnöm. – Dühös vagyok. miért vett el feleségül. mindenhova magával hurcolhat. Azt mondja szeret. Én kezdem meggyűlölni a mi társadalmunkat ugyanezért! Tudtad. Justin – sírta Samantha. mert elkövettem egy hibát. mert ezer évvel ezelőtt fektették le a játékszabályokat. Justin lezárta a szájával a száját. és a maga módján biztos így is van. Csak egy kis békét szeretnék. Justin odament hozzá. bárcsak menne. mint az ő gyönyörű feleségét. . hogy ha el akarnék válni Percytől. – Ölelj át! Szerelmeskedj velem! Ha csak egy közös éjszakánk lehet. és hozzámentem valakihez. Egy szerelmes éjszaka… Úgy hangzik. téged! Nem kaphatom meg. és mindennel. hagyd abba! – Nem érdekel – fakadt sírva Samantha. amiért úgy bánnak a nőkkel. Bárcsak jég folyna az ereimben és kőből volna a szívem. az egész életemben megfizetek. bár tudom: nem lehet. – Ó. Azonban ha csúnya volnék. és csapdában érzem magam… Ez az egész olyan rossz! A nő hüppögött. ahogy. – Az egész életed szeretnéd előre megtervezni – mondta suttogva.

és gyilkos… Azon gazdagodtak meg. A maguk családja nem más. – Felejtsük el a holnapot. és becsukta maga mögött az ajtót. maga amerikai szuka! – vicsorogta. hogy aljas. – Hogy maga itt van? Elfelejti asszonyom. és a Vénusz emelkedőben van az égen. – Honnan tudta…? – kapkodott levegőért Samantha. . Nem kellett hozzá Galileo esze. Az öregember elvörösödött. Odafordulva a szerelmespár látta. amiket nem követtünk el! Justin a hálószoba felé indult. aki viszontölelte. hogy Lord Saxmundham áll a nyitott ajtóban. hogy csak ennyire futotta. hogy én nappal alszom. Az ég tiszta. mint egy sor mániákus őrült. nagyságos uram. asszonyom. Amint vártam. és éjszaka vagyok ébren. hogy ópiumot szállítottak szerencsétlen. Mialatt egy csésze teát forraltam magamnak fent a csillagvizsgálóban. a földön is érezhető. nem tartott soká. szőrmegalléros kabát lóg. hogy elárulja a férjét. Ez láthatóan itt. hogy közben felemelik. – A lehető legkényelmesebb filozófia egy szoknyavadásznak – szólalt meg egy hang a bejárati ajtó felől. és Justin apró csókokkal borította el a homlokát. a csillagokkal. magas. az a szégyen. és egy hálószoba felé viszik? Ön most azonnal visszamegy a kastélyba. – Szégyent? Erre a családra? Maga biztosan viccel. – Csak beszélni jöttem. és szégyent hozzon erre a családra. házasságtörő szándékát kikövetkeztessem. alkoholista. éhező kínai parasztoknak… Maga beszél nekem szégyenről? Gondolom. – Kifelé innen. A mai éjszaka különösen kivételes a csillagászati megfigyelésekre. – Általában úgy beszélget. megláttam magát errefelé futni.– Édes Samantha… – Justin a karjába emelte a nőt. hogy a sok súlyos bűn után én csupán egy házasságtörési szándékkal tudtam előállni a híres neves Partridge famíliában. hajlott alakjáról egy fekete. és éljünk a mának! Csak azokat a bűnöket fogjuk bánni nyolcvanévesen. Justin lerakta Samanthát. az orrát és az ajkait. a szemét. ahogy az öregember belépett a házba. Elnézést.

ami magában nincs. Nem bírja elviselni még a gondolatát sem annak. Samantha elsápadt az öregember mosolya láttán. Samantha felsikoltott. hogy a menyem felvilágosítást adhat az ügyben. bár még mindig sípolva szedte a levegőt. hogy egy aszalt szilva van a maga szíve helyén. amit mondani akarok. aki jelenleg Londonban tartózkodik. azonnal induljon Londonba. hogy két ember esetleg szereti egymást. – Londonban? – Igen. – Menj vissza a kastélyba. Magát keresi. Nem hangzik ismerősen ez a név. és próbáljon meg huszonnégy órán belül . de ön elárulta az én vendégszeretetemet. Mr. Sir Charles Hawtreytól. és a nő felé indult. hogy elkösse az egyik lovamat. Vagyis javaslom. ahogy az öreg Lord két kézzel megmarkolta a torkát. Justin megfordult. asszonyom.– Elmegyek. aki valószínűleg rájött. mielőtt megpróbálják. Úgy tűnik. Bíróság elé akarja magát állítani fiatalember. – Ne merjen hozzáérni! – hörögte. egymillió mérföldről. készen álltam segíteni önt I herceghez és az apjához fűződő régi kapcsolatom miatt. Justin elrántotta. Egy csillagot képes szeretni. – Ha maga megszökik Justin Savage-dzsel – folytatta Lord Saxmundham –. Samantha – mondta lihegve. bűnsegélyezővé. Az öregember hevesen köhögni kezdett. Most már keresztüllátok magán. – Justin… – fogta meg szerelme kezét. Sylvaner Savage-et képviseli. uram – fordult Justinhoz –. az ismert jogtanácsostól. Egy emberi lényhez azonban igazi érzések kellenek. azt hiszi. Justin! Felejtsük el ezt a sok borzalmas embert! Lord Saxmundham abbahagyta a köhögést. és elkezdte fojtogatni. térjen vissza az ágyába. fiatalember? – Sylvaner? – szólalt meg Justin halkan. – Átkozott! – süvöltötte az öregember. Azt javaslom. Tegnap egy futár üzenetet hozott egy barátomtól. és a szoba túlsó végébe dobta. akkor törvényen kívülivé válik. ezért engedélyezem. – Úgy vélem – mondta –. A vád: kalózkodás. – Ne! Menjünk el együtt. mert egyszer cserbenhagyta egy nő. Maga pedig. hallgassák meg. Mivel el akarom kerülni a botrányt.

Samantha szinte elájult. Samantha! Csak bajt hozok rád. Addig is jó éjt. Justin Samanthához fordult. mint törvényes polgár magával – sziszegte Samantha. Kiment a házból. – Ezt természetesen maga dönti el. A szerelmünk álom marad. Ha nem ismerné az angol törvényeket. és soha nem látjuk. Azt javaslom mindkettőjüknek. Adj egy utolsó csókot. – Inkább leszek törvényen kívüli Justinnal. Az öregember vállat vont. de nem a mi dolgunk. szerelmem! Egymás karjaiba omlottak. ahogy a fiatalságunk keserűséggé változik. látlak még? – Ha nem ezen a világon. Menj vissza a kastélyba! Nekem gyorsan el kell tűnnöm… – Justin.eltűnni az országból. mindketten börtönben végezzük. hogy minden rossz. biztos van tanúja is. mit tehet ellenünk… – Nem érdekel! – De érdekeljen! Lehet. hogy én támadtam meg a hajóit. és a társadalom. vagy a sors egyszerűen rossz lapokat osztott nekünk. Ha velem jössz. hogy kalóz vagy? Hol vannak a tanúik? – Ha Sylvaner rájött. Az első ösztöneim nem csaltak: abban a pillanatban el kellett volna mennem. akkor elmondom. hogy megváltoztassuk a világot. a szemében könnyek csillogtak. és így szólt: – Igaza van. amit soha nem bocsátok meg magamnak. és éhesen csókolózni kezdtek. hogy a kalózkodásért itt akasztás jár. és becsukta maga mögött az ajtót. akkor a következőn biztosan. hogy gyorsan döntsenek. Lord Saxmundhamnek messze elér a keze. . együtt öregedni. Soha nem fogunk veszekedni. Talán így jobb. szállj szembe velük! Hogy bizonyíthatnák be. – Justin – suttogta a nő –. Talán nincs is tökéletes szerelem a miénken kívül. Isten tudja. – Akkor vigyél magaddal! – Nem! Felejts el. – Még egy apró sarkát sem? – Még azt sem. hogy megláttalak.

majd Sylvanerrel a nyomában kisietett a szobából. hogy felébredjünk. Még egyszer visszanézett a férfira szomorú mosollyal az arcán. Soha nem felejtelek el. Savage eltűnt. hogy keressük – mondta Sylvaner Charteris felügyelőnek. itt az ideje. kürtőkalapot és tweed köpenyt viselő ember így szólt: – Keresőláncot alkotunk és felkutatjuk. ez a harminchat éves. Milord. – Milord. akár egy rókát. Másnap reggel volt. Te voltál a legjobb. – Samantha? – Igen? – Mindig szeretni foglak. ő meg ellopja az egyik lovamat. – Eltűnt? – kiáltott fel Sylvaner. Sylvaner és Oswald Charteris felügyelő a Scotland Yardról Saxmundham Castle társalgójában álltak Lord Saxmundham és Percy társaságában.– Talán minden álom. Justin. uram. Justin. – Felajánlom neki a vendégszeretetemet. – Én is téged. vöröses arcú. – Mit tegyünk? Oswald Charteris. De magával vitte a ruháit és a személyes holmija jó részét is. Lord Saxmundham megrázta a fejét. uram. – Mi a Jóisten történt? . milord. és láthatóan komoly másnaposság gyötörte. – Algernon bácsi – mondta Percy. És most – az ajtóra nézett –. uram. Az utóbbinak vérben úszott a szeme. keménykötésű. a legédesebb álom. – Valaki biztos elárulta neki. Desperd az imént lépett be a hírrel. – Elképesztő – mondta. A kalapját tiszteletteljesen megemelte a lord felé. A nő az ajtóhoz ment és kinyitotta. – Dehát merre? – Fogalmam sincs. Mr. Az istállóból pedig hiányzik egy ló.

Mondtam. uram. A következőt fogjuk tenni. – Ez gyakran előfordul? – Soha. egymérföldnyire az úton. Despard – mondta a felügyelő. – Justin tengerész. – Köszönjük. Desperd így szólt: – Elnézést. – É-é-é-értettem. Az alapjaiban rendült meg az önbecsülése. Ez egy halászfalu. A múlt éjjel valaki ellopott egy hajót. uram. érdekli a dolog. ő Savage házába ment. majd karon fogta a Sylvanert és az ajtó felé indult. – Éspedig? – Brandon-sur-Mare-ben élek. hogy a gyönyörű Samantha megcsalta őt a háta mögött. – A csatorna – mondta Sylvaner. Értetted? Percy alig tudta lenyelni a tényt. és engedelmeskedsz a parancsaimnak. hogy Franciaországba hajózzon. láttam őket. az ágyadban röfögtél. Percy zavartnak tűnt. te ostoba csődör! Múlt éjjel. De hát hogy lehet? – Könnyedén. – Nemsokára megszabadulunk egy másiktól. és az . – Savage-hez? Nem hiszem el! Szerelmes belém! – Te nagyképű ülep! Ott voltam. Biztosan ő lopta el a bárkát. hogy baj lesz belőle. – A fenébe. amelynek talán a hasznát vehetik.– Megszabadultunk egy gonosztevőtől – mondta Lord Saxmundham rekedt hangon. …15… Ahogy Sylvaner és Charteris felügyelő belépett a kastély halljába. A felügyelő a komornyikra nézett. – Gyorsan sürgönyzök a francia csendőrségnek. Először is befogod a bagólesődet. – A feleségedtől. de rendelkezésemre áll némi információ. A hajszálerekkel tarkított arcú felügyelőt úgy tűnt. hogy figyeljék a partmenti településeket. mialatt te mint egy részeg disznó.

Nem tartom kizártnak. és kihagyjuk a . Menjünk el Brandonba. A francia csendőrség a világ legjobb rendőrsége. Egy közeli halászfaluba. A kocsi Brandon felé indult. Ha elkapják Justint. ha elkapják. – Szóval tényleg nem álhír volt? Justin tényleg életben van? – Nagyon is. ahol bíróság elé kerül. Odakint beszálltak a kétlovas kocsiba. – Na de drágám. hogy hajnali két óra tájt hallott lónyihogást. amit Elyben béreltek. és mindenkit kikérdeztünk. hogy a lord a botránynak még az árnyékától is retteg. – Mindez. azt mondta. – Átszökött a kontinensre – mondta Sylvaner Adelaide-nek az este. – El fogják. Egy fiú. Charteris felügyelő elmondta. És most mi lesz a következő lépés? – Várunk. mert számos erőszakos haláleset történt a családban. és nézzünk körül. Brandonba lovagolt. mielőtt visszaindulunk Londonba. ahol a legközelebbi vasútállomás volt. valószínűleg ez volt a Lord Saxmundham istállójából származó állat. miután visszatértek Londonba. ellopott egy hajót és azzal menekült tovább. Körbejártuk a felügyelővel a falut. kiadják Londonnak. Forbes kapitány tanúvallomása pedig egész biztosan a nyaka köré keríti a kötelet. hogy maga Lord Saxmundham figyelmeztette. Charteris értesítette a francia rendőrséget. – De mennyi időt kell még Londonban várnunk? – Amíg el nem kapják Justint.admiralitásnak. – Kedves. – De hogyan tudhatta meg. A következő vonat úgyis csak fél kettőkor indul. akkor elszalasztjuk a karácsonyi szezont New Yorkban! Szegény Francis egyedül lesz karácsonykor. hogy küldjenek ki néhány kuttert a csatornának erre a vidékére. Feltehetően. aki a kikötő közelében lakik. hogy keressük? – Erre nézvést csupán találgathatunk. és az öt évvel ezelőtt megkezdett ügyünk végre megnyugtató véget ér.

hogy a jelenlegi körülmények között nekem Londonban a helyem. amíg a Scotland Yard. De azt hiszem. vagy a franciák nem szolgálnak valami eredménnyel. aki a Claridge lakosztályának egyik ablakánál állva figyelte a londoni hóesést. – Drágám. – Drága Adelaide – mondta –. ami – Samantha a párizsi bevásárlótúra miatt jól tudta –. Remélem. ha visszamegyek. jobb. csak megajándékozol egy új ruhatárral karácsonyra. drágám. Aki gyerekeket akar. Azt hiszem. Mindenesetre csinos volt agát nyakláncában. még egy áldott esemény elébe nézünk. Már oly régóta imádkozom ezért. és homlokon csókolta hitvesét. – Te is nekem. hiányozni fogsz. felesége székéhez lépett. Hermione barackszínű selyem báli ruhát viselt. nem? Ezenkívül szeretnék venni egy szánt Francisnek. ha arra gondolok. – Drága Samantha. a Cunard Linenek indul egy hajója holnapután. lehajolt. Persze. A Grange egy kicsi kőház volt. annál rosszabb lesz az időjárás a vissza-úton. azonnal megszervezem a hazautadat. – Az első hajóra foglaltatok helyet. Ha kívánod. . az fizesse is ki őket. szívemet öröm tölti el. Sylvaner. És oda kell adnom az utolsó részletet Tony Bruce-nak a második „áldott eseményért”. és fel kell újíttatnom a gyerekszobát. és Francisnek kistestvére születik. Az asszony rámosolygott. – Köszönöm. Azt hiszem. a hozzáillő fülbevalókkal. így lesz a legjobb. megérted.Rhinelander-bált. Ráadásul az én állapotomban minél többet várunk. Mellesleg szükségem lesz még tízezer dollárra az irodából. egyszerűen csodálatosan néz ki! Ezt Lady Hermione Fawn mondta a Grange kicsi halljában. nem is kicsit ódivatú volt. nagyjából fél mérföldnyire Saxmundham Castle-től. – Tízezerre? Minek? Már adtam tízezret az elutazásunk előtt.

Hermione mosolyogva karon fogta Samanthát. Hermione. itt egy újabb szomszéd: Crawford de Pugh ezredes és . – Jöjjenek be! Vérfagyasztó hideg van. Egy újabb Mr. ha olyan nagyon jóképű. Savage-ről hallottam. miközben átadta cobolyprém köpenyét a komornyiknak. – De egyetértek magával. különösen. hogy fel kéne bérelnünk néhány kalózt. hogy maga egyenesen ismerte ezt a Mr. hogy rendszeresen portyázzanak erre. Savage-et! Tényleg kalóz volt az illető? Milyen rettentő izgalmas! Mindig is szerettem volna látni egy igazi. – Bár az alapján. hogy megerőszakolja? Tiszta libabőr vagyok. Percy kezet csókolt a háziasszonynak. és a társalgóba vezette. A lehangoló adatok biztosan rejtenek valami hasznos tanulságot. mint mindig. azt nem tudom. ahogy erről a Mr. Hermione. nem félt tőle. úgy növekszik a szülések száma. – Hát igen. aki meglehetősen kezdetleges humorérzékkel volt megáldva. itt vidéken olyan borzalmasan unalmas az élet. De kedvesem. Ahogy csökkennek a jövedelmek. de hogy mit. majd visszafordult Hermione-hoz és elmosolyodott. Hermione. – Igen. amit hallok. amikor a vikingek Brandonba jöttek. – És Percy. – Szerencsére Mr. – Ó. micsoda nagyszerű ötlet – mondta Samantha. a papság minden erőfeszítése ellenére. maga is jóképű és csinos. – Köszönöm. Worth-féle kék ruhát viselt. Kijutott nekem is a libabőrből. élő kalózt. ugató nevetésbe kezdett. Samantha egy hűvös pillantást vetett Percyre. mint a régi időkben. Percy.– Köszönöm – mondta Samantha. és mindent szüzet magukkal vittek a hosszú csónakjaikon. az alsóbb osztályok erkölcsei egyre lazulnak. manapság aligha találnának egyetlen szűzlányt is Brandonben. már a gondolattól is. Attól tartok. Á. nem gondolják? Annyira várom már a kastélyban történt múlt heti izgalmas események történetét! Azt hallottam. Savage egyike a kitűnően nevelt kalózoknak – mondta.

– Ó. Bemutatom Percy hitvesét. hogy az ültetvények gyönyörűek. – A szánalomra méltó pontosabb kifejezés. Véleményem szerint átkozottul hálátlan cselekedet volt a maguk részéről. és mindenki megfordult. Már nagyon vártam a találkozást. Partridge. úgy hívják. – Ha mi angolok ennyire ellenére vagyunk. hogy gyönyörűen éneklik. kedvesem. a gyarmatokról jött? – Amerika csak gyarmat volt – mondta Samantha. – Reménytelen patrióta. aki még Waterloonál vesztette el az egyik karját. Samanthát Amerikából. kedves hölgyem – mondta. amit eddig betöltött a pletykáló vendégek zsivaja. Az otthonukról. De Pugh a lehető leghűvösebb hangján válaszolt. miért nem tér vissza Amerikába? Samantha a lehető leghűvösebb mosolyával válaszolt. Én is őket. Laetitia. A társalgó. – Ne is törődjön a férjemmel – szólt Mrs. hogy szinte sosem találkozunk senki idegennel. akik a kábítószer függői lesznek. Úristen. – Ugyanis megnyertük a Függetlenségi Háborút. persze. Mrs. ez a babkaró vékonyságú ember. . Afrikáról is gyönyörű dalokat énekelnek.felesége. – Szóval. Üdvözöljük a vidékünkön. a hogyishívják? Spirituálékat. Vissza akarok menni Maine-be. – Igen. – Semmi sem szolgálna nagyobb megelégedésemre. Olyan eldugott zugában élünk a világnak. akinek az arca egyre vörösebbé változott –. hogy Samanthára nézzen. De Pugh ezredes. gondolta Samantha. a sok barátságos rabszolgával. – Örvendek. – A barátságos aligha jó szó a rabszolgák leírására – mondta. a másik kezével az ajkához emelte Samantha kezét. – Ó tényleg? Pedig én azt hallottam. Mindent meséljen el Amerikáról! Volt délen is? Azt hallottam. ahol angol rabszolgakereskedők befogták őket. hirtelen teljes csendbe borult. hogy eladják. de Pugh mosolyogva. rabszolgává téve kínaiak millióit. ahogy mostanában az ópiumot adják el Kínában – fordult a férje felé. de ami történt. megtörtént. Ezek itt mind utálnak.

aki szeret és akit szerethetek. Végig abba az átkozott kalózba voltál szerelmes. Vagyis igazad van: borzalmas feleség vagyok. hogy együtt maradjunk tovább. Szükségem van valakire. hogy egy válás tönkretenné a karrierem. Percy. – Az istenit! – robbant ki a hintóban két órával később. ez most már egyértelmű. mint ami belőled lett. és oldalt nézett a mellette ülő férfira. Nem volna jó megoldás? – Azzal nem oldanál meg semmit. Te egy pillanatig sem szerettél. Ezt már vagy egy tucatszor elmondtam neked. A karrieremhez szükségem van egy feleségre. Ó. amit egy válás tönkretenne. – Viszont nem csalná meg a férjét! Samantha felsóhajtott. A nagybátyám mindenképp el akarja kerülni a botrányt. Nekem egy olyan feleségre van szükségem. Az a „Drága Hermione” egy kétpennysért képes volna hátbaszúrni. de igen. . Nem bújtam ágyba Justinnal. – Ha tudtam volna. nem létezik. Ezért szívesen vissza is mennék Amerikába. Olyan. Semmi értelme. Percy. hogy elválhassunk! – Mondtam már. – Foltot ejtettem a Partridge-család makulátlan jóhírén? – Hogy mondhattál ilyesmit az angolokról? A fél környéket az ellenségeddé tetted. – Amit az angolokról mondtam. hogy életben van. Saxmundham Castle felé menet.Percy arca a vörösről skarlátszínbe fordult. aki nyereség és nem veszteség. megtettem volna. Nem fogok magyarázkodni a múltkori éjszaka miatt. Amúgy is unalmas fráter mind. ha a nagybátyád nem töri ránk az ajtót. nem mentem volna hozzád. mi értelme van a veszekedésnek és az egymás sértegetésének? Ezt egyikünk sem érdemli. – Ekkora jelenetet rendezni! – Ó? – szólalt meg Samantha. A nagybátyád biztosan el tudja intézni. – Figyelj ide. egy válás pedig egyértelmű botrány. hogy elvált diplomata. történetesen igaz.

megpróbálok zökkenőmentesen élni melletted. Vidocq alapított. hogy a Sureté. nem tudott egy ilyen volt kalóz. Segítesz? A nő felsóhajtott. ugye tudod? Meg kell próbálnunk rendbetenni a házasságunkat. De szembe tudnék szállni Algernon bácsival? – Mr. és hátradőlt. alkoholisták. aki egy ezüsttálcán átnyújtotta Sylvaner levelét. Mivel nem engedsz haza. – Percy megfogta Samantha kezét. hanem az enyém. melyet egy egykori gályarab. átvette a levelet. – A nagybátyád gyűlöl. semmi szükségünk további hírekre. Ez a kalóz ügy már így is nagy port kavart a szemétsajtóban. . Adelaide tíz nappal ezelőtt hajózott el New York felé. öngyilkosok… Egy apró válás mit számít? – Pont emiatt nem akar a nagybátyám még egy botrányt. Csak így tehetjük elviselhetővé.– Istenem. Semmi hír. mint Justin nyomára bukkanni. a francia csendőrség. de ahányszor a nagybátyád azt mondja hopp. becsukta a lakosztály ajtaját és bement a nappaliba. gondolta. aki a napóleoni Franciaország minden egyes bűnözőjét személyesen ismerte. de hát a családodban szinte minden elképzelhető botrány megtörtént már! Baltás gyilkosok. levele van – mondta a londiner. Hogy működhetne a házasságunk? – Nem a nagybátyám felesége vagy. Sylvaner adott neki egy shilling borravalót. Percy elengedte Samantha kezét. – Köszönöm. Magányosnak. – Igen. Sylvaner egyedül volt kénytelen ünnepelni a Hálaadást. Igaza van. – Samantha… Én… én… t-t-t-tényleg szeretlek. Sylvaner nem hitte el. Kinyitotta a levelet. és Sylvaner legmélyebb elkeseredésére Charteris még mindig nem szolgált bíztató hírekkel. te ugrasz. nyugtalannak és idegesnek érezte magát. Savage.

hogy „Bygrave Manor. és a zaj visszhangzott a ködben. amit mondani akarok. Az első gondolata az volt. A lovak patái élesen kopogtak a macskaköveken. hogy egyesek véletlenül a Temzébe estek és megfulladtak. Másodjára az jutott eszébe. Sylvaner kiszállt. Egyedül jöjjön! Nem fog csalódni. Az év bizonyos időszakaiban – november volt a legrosszabb – az egész várost elborította a fojtogató sárga anyag. Eleanor Waterville. Hampstead Heathben. Ha értesíti a rendőrséget. hogy a környező házakat alig lehetett látni. ha beszélt Eleanor Waterville-lel. holnap éjfélkor. hogy ennek a sok széntüzelésű kályha volt az oka. Aztán elhallgatott. olyan vastagon. hogy ez csupán ugratás lehet. és a köd egész nap ott lebegett a városon. hogy a lámpákat még napközben is égetni kellett a lakásokban. Az egyik ló felnyerített. ezért nincs veszítenivalója. – Bygrave Manor uram – mondta a sofőr. hozzon ötven font készpénzt a Bygrave Manorbe. „Ha kíváncsi rá. Körülnézett. Egy csúnya réztábla hirdette rajta. A köd olyan sűrű. Ilyen fojtó köd lepte el a várost aznap is.” . hogy merre van Justin Savage Franciaországban.„Uram” kezdődött. Hogy a londoni köd miért volt sárga. Reggel nyolc körül az ég fekete volt a hálószobákban éjszaka. hogy mivel két ország rendőrsége nem járt sikerrel. Az utcai gázlámpák kísérteties fényköröket rajzoltak a ködbe. amikor Sylvaner bérkocsija elindult Hampstead felé. Egyértelmű. mint az ekkoriban induló impresszionista csoport képein Franciaországban. a konyhákban pedig reggel égetett tüzek miatt. időnként olyan átláthatatlanul. soha nem fogja megtudni. de az előtte húzódó téglafalat ki tudta venni.” – Ki az isten az az Eleanor Waterville? – mormolta a bajsza alatt. – Várjak? Ilyenkor este nem nagyon találni erre kocsit. senki sem tudta biztosan.

ha ez a hölgy valóságos. hogy egyedül jöjjön! Menjen. A kapu nyikorogva tárult ki a rozsdás sarokvasakon. Sylvaner egy gazban fuldokló kertbe jutott. hogy az ajtó két oldalán elhelyezett ablakok fénye erősebbé válik. és csapdát állított neki az ötven fontjára áhítozva? Lehet. bőven megérdemli az ötven fontot. amikor az utcán felnyihogott az egyik ló. de volt Bygrave Manorban valami nyugtalanító. ami fölött háromszögletű timpanon díszelgett téglából. hogy valaki olvasott róla. és meg tudja mondani. aki pár éve elhagyta a helyet. Nem hordott messzire. Sylvaner a bejárati ajtóhoz ment. – Maga Sylvaner Savage? – kérdezte az ajtót nyitó őszhajú nő. Utasítottam a kocsist. Jöjjön be. és a falon látható öntöttvas kapu felé indult. A nő egy kicsit görnyedten járt az évek súlya alatt. Tegye. és rojtos kendőt viselt fekete ruhája fölött. Eleanor Waterville? – Ja. Eszébe jutott. – A bérkocsim lovai. várjon! – mondta. amit láthatóan évek óta nem gondozott senki.– Igen. majd az ajtó nyikorogva kitárult. amit mondtam! . Sylvaner elindult befelé. Egy perc múlva látta. hogy várjon meg. hogy hol találhatja meg Justint. A ház lassan kirajzolódott a ködből. hogy talán butaság volt nem említeni a levelet Charteris felügyelőnek. küldje el! – De hogy jutok vissza hotelbe? – Az már a maga gondja. és bezörgetett a réz kopogtatóval. kétemeletes téglaépület volt. felkészülve minden eshetőségre: egy kicsi Derringert. aki egy olajlámpást tartott a kezében. az ötven évvel korábbi Regency stílusirányzat képviselője. Sylvaner ma délután vásárolt egy pisztolyt. – Az vagyok. hogy talán egy gazdag kereskedőé lehetett. Sylvaner nem volt ijedős férfi. és a bulvárlapok pár nap alatt végeztek is a történettel. Sylvaner arra gondolt. – Írtam. uram! Az öregasszony kitárta az ajtót. amit a zakója zsebébe rejtett. Lehet. – Mi volt ez? – kérdezte suttogva a nő. Elég szép. de három méterről egy negyeddolláros méretű lyukat lehetett vele ütni egy emberen. A „Suffolki Kalóz” története kikerült a filléres sajtó képviselőihez. hogy Eleanor Waterville kitalált név? Másrészt viszont.

ami az üres könyvespolcokról ítélve egykor a könyvtár lehetett. – Várjon! Visszasietett a bérkocsihoz. Ide legyen szíves! Az öreg hölgy jobbra fordult és bement egy helységbe. A háznak penészszaga volt. . és rátette a petróleumlámpát. kedveském! Kövessen! Sylvaner úgy tett. A szoba közepén állt az eddigi egyetlen bútor: egy faasztal. Becsukta az ajtót maga mögött. Aztán visszajött az ajtóhoz. hogy nem hazudott? – Sehonnan. – Kié ez a ház? – kérdezte. hogy a férfi háttal az íróasztalnak esett. hogy vajon ki az ördög lehet. és olyan erővel ütötte arcon. – Ahogy gondolja. – Ne ölj meg! – kiáltotta. itt van három font – mondta a kocsisnak. rajta egy toll. hogy tudja. Sylvaner visszaindult a házhoz. Itt van – szólalt meg egy hang a hallból. és az öreg hölgy után indult. – Itt várjon – szólt. és a kocsi elkopogott a ködben. uram. és Sylvaner fegyvere kirepült a kezéből. kezében pisztolyt tartva lépett a szobába. mellette pedig egy szék. – Várjak? Mire? Azt írta. A hangja rekedtes volt az öregségtől. s közben elővett néhány érmét a tárcájából. kedveském. nem kell megvárnia. Sylvaner gyorsan a zsebébe nyúlt és elővette a Derringert. Sylvaner az öregasszonyra meredt. hogy régen hol lógtak képek. hol van Justin Savage… – Igen. A maga temetése. A kopott tapétán élénkebb foltok jelezték. és a hallban nem volt bútor. Justin Sylvanerhez lépett. Sylvaner eltöprengett. – Így már sokkal jobb – mondta Eleanor Waterville. Tegye. Justin lőtt. tintatartó. Sylvaner ijedten felkiáltott. s közben Eleanor Waterville kisurrant a folyosóra.– Honnan fogom tudni. Eleanor Waterville az asztalhoz lépett. és leverte róla a petróleumlámpát. – Tessék. ahogy mondták neki. miközben a hajlott hátú hölgyet követte. – Semmi köze hozzá. amit mondtam. Justin. – Jöjjön be. A kedves megjegyzés után a kocsis csettintett az ostorával. – Tartsa meg a visszajárót.

Nagy előnyt jelenthet. Ah Pin ekkor lépett be a hallból. – Amikor rámküldte azt a tehetetlen Swede-et. – Milyen bűnről? Miről beszélsz? – A gyilkossági kísérletről. hogy azt higgyék. és másik kezével átadott az amah-nak egy zsebkendőt. hogy egy ilyen alak születhetett belé.– Mindig sejtettem. úgy döntöttem. hosszú levelet. ha az ember tud kínaiul London kínai negyedében. – Ah Pin. Sylvaner! Írni fogsz egy szép. egészségi okokból átköltözöm Londonba. hogy játszod az ártatlant! Tudod. Egy rohadt. kedves féltestvérem – folytatta Justin –. Sylvaner. – Amikor pedig én is Londonba érkeztem. Sylvaner felült. Reszketett a rémülettől. hogy csalja ide a házhoz. add oda neki ezt a zsebkendőt – mondta Justin. Az isten tudja. – Maga hogy kerül ide? – kérdezte Sylvaner. . miközben felvette a lámpát és visszatette az asztalra. mit vétett a családunk a múltban. Te egy szemét vagy. miközben Sylvanerre célzott. hogy mekkora féreg vagy. – Mi ez az egész? És ki az az Eleanor Waterville? – kérdezte Sylvaner feltápászkodva. hogy gyáva vagy – mondta Justin. akit azért béreltem fel. Ne húzd az időt azzal. A vért nyalogatta a kezéről. amit elterveltél. – Most pedig. Most pedig ülj az asztalhoz. amit egy hete bérlek. miután Brandon-ben elloptam és elsüllyesztettem egy halászbárkát. Most már végképp meg volt zavarodva. megkerestem Ah Pint Limehouse-ban. hogy ki volt az anyám? Constance Crowninshield. azt szeretném. És most az egész világnak bevallod. – Ismét fény derült egy újabb nagyszerű jellemvonásodra. miközben a keze köré tekerte a zsebkendőt. Ülj le. – Eleanor Waterville egy kedves öreg hölgy a Gin Lane-ről. aljas féreg. a feleséged testvére. Franciaországba mentem. Sylvaner! – Az asztalra bökött a pisztolyával. hogy gyilkoljon meg – mondta Ah Pin –. ahol a golyó horzsolta. – Megsebesültem – szólt. Sylvaner engedelmeskedett a parancsnak. ha arról a bestiális bűntényről írnál. Fogd meg a tollat! – Ez hallatlan! Én soha nem próbáltam megölni senkit.

New York állam New York városának lakosa. hogy a fent nevezett Justin Savage számos kínai tengeri kalózhajó fedélzetén ott tartózkodott. amit egy fegyver csöve által fenyegetve írtak alá. Elhiheted. – De hát te nem leszel életben. – Megpróbáltál megölni engem és Justint is! – Fogd meg a tollat! – ismételte Justin. a Tengeri Boszorka egykori elsőtisztjét. Esküszöm. hogy én béreltem fel Zebulon Hornt. Teljes mértékig elismerem eme aljas bűntény kitervelését. Most pedig írd alá! – Aláírom. semmi sem okozna nagyobb örömet. hogy gonosz tervem sikerrel járt. csakis a színtiszta igazat tartalmazza. ugyanazon hajó kapitányát. Sylvaner magában motyogva kézbe vette a tollat. – Ezenkívül felébéreltem Ichabod Whale-t. New York városa rendőrkapitányának kezébe. – Ez soha nem fogja megállni a helyét a bíróságon! – Nekem más a véleményem. – Justin – mondta Sylvaner. Justin elvette tőle a vallomást. – A bíró honnan fogja tudni. – Kelt 1855. arra nézvést semmilyen bizonyítékom nincs. amit diktálok – mondta Justin. az arca egy pillanat alatt halálsápadt lett. megbízotti hatalmammal visszaélve a magamévá tettem Justin Savage félmillió dolláros örökségét is. hogy fegyverrel fenyegettelek? – Tőlem. Sylvaner Savage.– Hazudsz! – kiáltotta felhevülten Ah Pin. Justin Savage-et. Sylvaner felpillantott. neki tetsző eszközzel kivitelezze fent nevezett féltestvérem megölését. hogy a fenti vallomásom az igazat. – Ugye nem ölnél meg? . aki ne nevetné ki ezt az úgynevezett vallomást. hogy az illető bármilyen kalózkodásnak minősülő cselekedet végrehajtott volna. természetesen. december elsején. hogy ölje meg fél testvéremet. De nincs a világon olyan bíróság. Isten engem úgy segéljen. – Vagy szétlövöm az agyadat. ezúton ismerem be. – Most pedig kezd el írni. Folytasd! Továbbá: Bár igaz. – Nem igaz – motyogta Sylvaner. Azon feltevés alapján. miközben írt. és elolvasta. vagy hogy bármelyik megtámadott hajó fedélzetére felment volna. hogy bármilyen. Alulírott.

– Miért ne ölnélek? – Hát a féltestvéred vagyok. – Hm. Tényleg, nem furcsa? Én meg a tiéd. Aztán te mégis megpróbáltál megöletni engem és Ah Pint is. Itt van, Ah Pin, ezt az érdekes levélkét te tedd el! Őrizd meg a rendőrség számára, biztos nagyon fog nekik tetszeni. – Justin átadta Ah Pinnek az összehajtogatott papírt és a fegyverét, és fekete kabátja zsebéből három kötéldarabot vett elő. – Tedd hátra a kezed! – parancsolta. – Justin, az Isten szerelmére! Egy fiú édesapja vagyok… – Én meg egy lányé. Tedd amit mondtam, féltestvérem, vagy Ah Pin azonnal átlövi azt a romlott szívedet! Minden vágya, igaz, Ah Pin? – Igaz. A félelemtől nyöszörögve, izzadságtól gyöngyöző homlokkal Sylvaner a szék karfája mögött egymáshoz tette a két csuklóját. Justin gyorsan és hozzáértéssel megkötözte. – A hajósinasi munkakör egyik nagy haszna, már ha túléli az ember, hogy mindent megtanulsz a csomókról – mondta Justin. – Ezt a csomót nem fogod tudni lerázni, kedves bátyám. Most pedig a lábad következik. Justin lehajolva gyorsan a szék két lábához kötözte Sylvaner két bokáját. – Így ni – állt fel. – Micsoda szerencséd, hogy ilyen hamar a Mennyei kórus tagja lehetsz! Mondjuk, lehet, hogy a te kórusod inkább egy tüzes gödörben énekel. Csak gondolj bele! Két perc, és az összes világvallás központi kérdésére tudni fogod a választ. Milyen kár, hogy nem avathatsz be a titokba. – Justin… Istenem, milyen gonoszságot követtem el? Nem ölhetsz meg hidegvérrel… Ez nem keresztényi! – Én áttértem a buddhizmusra. Justin kivette Sylvaner tárcáját, és kivett belőle öt tízfontos bankót. – Tekintve, hogy megtaláltad Justin Savage-et, átadom a jól megérdemelt jutalmat Eleanor Waterville-nek. – A tárcát visszadugta

zakójába, majd elővett egy zsebkendőt, és bekötötte vele Sylvaner száját. – Na! – szólt és hátralépett, hogy megcsodálja alkotását. – Sylvaner Savage, a prominens New York-i üzletember. – Sylvaner felnyögött, ahogy Ah Pin visszaadta Justinnak a fegyvert. – Pontosan alattad, Sylvaner, a pincében van egy hordó puskapor, időzített gyújtózsinórral. Pontosan – húzott elő egy órát, hogy ellenőrizze az időt – negyvenöt perc múlva a puskapor felrobban, te pedig meglátod, hogy milyen a londoni köd felülről. Isten veled, Sylvaner, te rohadt aljas féreg. Gyerünk, Ah Pin, bűzlik ez a szoba. Justin Ah Pinnel együtt kisétált a szobából, magára hagyva a rémületében rángatózó, nyögdécselő Sylvanert. Ahogy átsiettek a kerten és beszálltak a ház mögött várakozó kocsiba, Justin kuncogott. – Azt hiszem, Sylvanerre egy meglehetősen kellemetlen háromnegyed óra vár. Most majd megtudja, milyen volt a kivégzésemet várni a Tengeri Boszorkán. – Túl jóakaratú vagy, fiam. Tényleg oda kellett volna tenni azt a puskaport! – Nem lennék rá képes, Ah Pin. Végül is tényleg az apám fia. – Bánni fogod még, hogy ilyen engedékeny voltál vele. – Valószínű. – Kinyitotta a kocsi ajtaját amahjának. – Ha ragaszkodsz hozzá – mondta Ah Pin –, holnap küldök egy levelet a Scotland Yardnak, hogy hol találják. De aztán indulok New Yorkba a vallomásával. Justin beszállt nevelőanyja mellé a kocsiba, és jelzett a kínai kocsisnak, hogy indulhat. – Helyezd el egy széfben. Nem tudom, hogy egy bírósági tárgyaláson megállná-e a helyét, de arra legalább jó, hogy ijesztegessem vele Sylvanert. – És mi lesz veled, fiam? Nem menekülhetsz egész életedben. – Tudom, de még mindig tartozom I hercegnek. Persze a Sandhurstre most már nem mehetek, de úgy döntöttem, hogy egy másik katonai akadémiára megyek, ahol a világ legnagyobb tábornoka tanít. – És ki lenne az?

– Úgy hívják, Giuseppe Garibaldi. – Ő? – kérdezte Ah Pin leereszkedően. – Az a lázadó? A vörös inget viselő úgynevezett hadseregével? Az egy hőzöngő a bandájával együtt. – Azok a hőzöngők fél Európát halálra rémítették. És tévedsz Garibaldit illetően. Gyerekkorom óta bálványozom. Megkeresem, és megkérdezem, hogy besorozna-e a seregébe. Ez a legjobb útja, hogy jó harcos váljék belőlem. – De hogy jutsz el hozzá? Valahol Itáliában van, nem? Száműzetésben. – Azt olvastam, hogy Szardíniától nem messze egy Caprera nevű szigeten van. – Pénzre lesz szükséged – nyitotta ki a tárcáját Ah Pin. – Hadd adjak egy kevés… Justin az amah kezére tette a kezét. – Már eddig is többet adtál, mint kellett volna, Ah Pin. Nem fogadok el tőled több pénzt. Csak vagyok olyan ügyes, hogy Sylvaner ötven fontjából odajussak. – De ez apád pénze. Egy napon majd visszafizeted! Justin elmosolyodott, és arcon csókolta Ah Pint. – Bárcsak mindenki ilyen jóságos lenne a világon, mint te! – Ne gondold, hogy túl jó és kedves vagyok – válaszolta Ah Pin durva hangon. – Felőlem Sylvanert már rég a keselyűk ennék.

…16… Samantha két nappal azután látta meg először a fehér ruhás nőt a sziklán, hogy a bulvárlapok címlapján feltűnt: „Amerikai milliomos megkötözve a rejtélyes házban. Sylvaner Savage azt állítja, egy álarcos banda rabolta ki”. Samantha elgondolkodott, hogy vajon Justinnak mi köze lehet, az „álarcos bandához”. Arra jutott, hogy valószínűleg volt, és valahogy sikerült annyira megrémítenie Sylvanert, hogy az még gyanúba se merje keverni őt. Samantha örült, hogy Justin elkerülte a rendőrséget, de ettől még nem került közelebb szerelméhez. Újra meg újra azt mondta magában, hogy Justinnak igaza volt: el kell felejteniük

egymást, a szerelmük álom marad. Könnyű mondani, gondolta, de megszokni nehéz. Miután arra kérte, hogy együtt próbálják meg rendbetenni a házasságukat, Percy mintha visszahúzódott volna, és meglehetősen idegesen kezdett viselkedni, mintha félne valamitől. A napjai nagy részét továbbra is a vadászat kötötte le, esténként meg általában túl sokat ivott, és korán lefeküdt. Ha Samantha megpróbált beszélgetni vele, férje vagy gyorsan témát váltott, vagy egyszerűen kiment a szobából. Samantha úgy érezte, hogy nem annyira haragból, hanem inkább félelemből menekül. Kellemetlen volt így élni. Samantha boldogtalanságában visszatért gyerekkori szokásaihoz, enni kezdett. Gyerekkori álma, a karcsú termet, amit felnőtt korára óvatos étkezési szokásokkal sikerült elérnie és fenntartania, többé már nem érdekelte. Az evés volt az egyetlen örömforrása a távoli, barátságtalan kastélyban. A szó nélkül fogyasztott vacsorákon aztán, ahelyett, hogy a férjével próbált volna beszélgetni, inkább tömte magát. Dús pudingok, sajtok, sültek, szárnyasok… Samantha bőségesen evett, és egy idő után elkerülhetetlenül hízni kezdett. Az evés volt az egyetlen mód, amivel visszavághatott mogorva, szótlan férjének. Talán önromboló módszer volt, de jól érezte magát tőle. Aztán meglátta a nőt a sziklán. Percy szokás szerint csendben ülte végig a vacsorát, és mint mindig, most is többet ivott a kelleténél. Aztán jó éjszakát motyogott a feleségének, és felment, hogy bedőljön az ágyba. Samantha még pár órát olvasott a könyvtárban, aztán ő is felment lefeküdni. Felvette a hálóingét és bebújt az ágyba, aminek a túlsó felén Percy békésen hortyogott. Samantha eloltotta a lámpát, és megpróbált elaludni. A boldogtalansága újabb tünete az álmatlanság volt, egyre nehezebben tudott elaludni. Ma este azonban végül sikerült. Azt álmodta, hogy Justin a karjában tartja, amikor meghallott egy távoli hangot: „Samantha!” Felébredt, és felült az ágyban. Percy még mindig hangosan hortyogott. Samantha arra gondolt, hogy biztosan csak álmodta a hangot, amikor újra meghallotta. – Samantha!

Az ablakra nézett. Az egyik ablakszárny nyitva volt. Hideg, havas éjszaka volt, és Samantha biztosan emlékezett, hogy az ablakok csukva voltak, a függönyök pedig be voltak húzva, amikor ő lefeküdt. Már csak Percy európaias viszolygása az éjszakai friss levegőtől is ezt feltételezte. Most azonban a függönyök el voltak húzva, és az egyik ablak egyik szárnya tárva-nyitva állt. A szobába hópelyhek szállingóztak. – Samantha – szólalt meg újra a titokzatos, távoli, huhogó hang, ami a szó középső szótagát magasabban, a többit pedig mélyebben ejtette. A nő kikelt az ágyból, és a nyitott ablakhoz ment, miközben vacogott a hidegben. Kinézett. Egy könnyű, fehér ruhába öltözött nő állt a kastéllyal szemben, a tengerre néző szikla szélén. Sötét volt, és a kavargó hópelyhektől nehezen lehetett látni, de Samantha érzékelte a nő ruhájának lepleit, ahogy lebegnek körülötte a szélben. A nő egyenesen ránézett. Samantha kinézett az ablakon, és így szólt: – Ki maga? Mit akar? Csend. – Samantha, kihez beszélsz? És miért van nyitva az az átkozott ablak? Samantha megfordult. Percy felült az ágyban. Felcsavarta az éjjeliszekrényen álló lámpát. – Egy nő áll a sziklán – mondta Samantha. – A nevemet kiabálta. – Milyen nő? Becsuknád az ablakot? Meg lehet idebenn fagyni. – Nem én nyitottam ki! Gyere, nézd meg magad! Fogalmam sincs, ki lehet az. – A fene egye meg… Percy kikászálódott az ágyból, és az ablakhoz lépett. – Milyen nőről beszélsz? – Arról ott. Samantha kimutatott az ablakon. De a nő már nem volt sehol. – Egy perce még ott állt. Esküszöm. Láttam és hallottam is! Samantha visszafordult a férjéhez. Furcsán nézett rá.

Amikor másnap reggel Samantha felkelt, Percy már nem volt mellette. Wendy épp a függönyöket húzta el. – Jó reggelt, nagyságos asszony – mondta vidáman a lány. – Szörnyű éjszaka volt, nem gondolja? Hideg volt, és havazott. Mi majd' megfagytunk fent a padláson. – Jó reggelt, Wendy – válaszolt Samantha. Felült és megdörzsölte a szemét. Aztán eszébe jutott a nő a sziklán. – Hallottál valamit múlt éjjel? – Tessék? – Nem hallottad, hogy egy nő a nevemet kiabálja a múlt éjszaka? Éjfél körül történhetett. – Egy nő, nagysága? Kicsoda? – Nem tudom, ki lehetett. A sziklán állt. – Odakint, egy ilyen éjszakán? Hát nem volt ép, az biztos. És a nagysága nevét kiabálta? – Igen. Nem hallottad? – Nem, nagysága. Hozhatom a reggelit? – Igen, köszönöm. Biztos vagy benne? – Miben asszonyom? – Biztos, hogy nem hallottál semmit? – Sajnálom, nagysága, de semmit sem hallottam. Ezzel kiment a szobából. Samanthának ez az egész valahogy nem stimmelt.

Reggeli után felöltözött, köpenyt és csizmát öltött, és kiment a kastélyból. Az elmúlt éjjel majdnem tíz centiméteres hó esett. A kastély és környéke olyan volt, mint egy mesekönyv illusztrációja. A

macskaköves udvart lesöpörték. Samantha a sziklához sétált, ahol múlt éjjel látta a titokzatos nőt. A hóban nem látszottak lábnyomok. Persze, mondta magában, hiszen eltakarta őket az utána hullott hó. De azért furcsa volt. Vajon álmodott? Vagy van más, logikusabb magyarázat? Visszament a kastélyhoz. Nyugtalannak érezte magát. Magához hívatta a házvezetőnőt, aki pár perccel később meg is jelent. – Hívatott, asszonyom? Mrs. Eustace – Samantha nem tudta a keresztnevét – alacsony, kövérkés nő volt, akinek szürke haja fehér sapka alá volt tűrve, és mindig fekete kartonruhát hordott. Samantha az asztalánál ülve fogadta. – Igen, Mrs. Eustace. Csak az érdekelne, hogy a személyzetből hallott-e valaki egy nőt kiabálni múlt éjjel. – Nem tudok róla, asszonyom. Lehetséges ez? – gondolta Samantha. Vajon tényleg én vagyok az egyetlen, aki hallotta? Dehát ott volt! Vagy mégsem? – Van még valami, asszonyom? Samantha felriadt a gondolataiból. – Ő… nem. Köszönöm, Mrs. Eustace. A házvezetőnő elindult, majd megtorpant. Furcsa arckifejezés ömlött el rajta. – Azt mondta, egy nőt hallott, asszonyom? Látta is? – Igen. A hálószoba ablakából. – Csak nem a sziklánál állt? – De igen! Pontosan ott. – Fekete haja volt? – Igen. – És valami könnyű, fehér ruhát viselt? – Pontosan. Mrs. Eustace kellemes arcán aggódó kifejezés jelent meg. – Akkor ez csak ő lehetett – mondta mintegy magának. – Visszatért. – Kicsoda?

– Lady Alicia Cholmondely! Már évek óta nem jelentkezett. Egész pontosan Lord Saxmundham szegény édesanyjának halála óta. – Miről beszél? – Lady Alicia Cholmondely szelleméről. Ő volt a hölgy, aki összetörte őlordsága szívét. Őlordsága édesanyja többször is állította, hogy látta a szellemét a sziklán és a kastély ormain. Az Úr legyen velünk, most visszatért! – Mrs. Eustace gyorsan keresztet vetett. – Ugyan már, Mrs. Eustace. Én is szeretem a kísértethistóriákat, mint bárki, de hinni nem fogok bennük! – Ó, asszonyom, hiszi, nem hiszi, azt maga dönti el. De nekem nagyon úgy tűnik, hogy ön látta élete első kísértetét. Én ezt nem venném könnyedén. Őlordsága édesanyja is látta ezt a kísértetet, és tudja, mi történt vele. – Igen. Leesett a szikláról. Legalábbis ez áll a család történetéről szóló könyvben. – Leesett? Igen. Ezt mondták, mert olyan sok öngyilkosság volt a családban. De akik már akkor is itt dolgoztak, mind tudják, hogy a szerencsétlen asszony megbolondult és leugrott. Samanthának elkerekedett a szeme. – Leugrott? – ismételte. – Ezt mondják, asszonyom. Most, ha megbocsát. Ellenőriznem kell a mosást. – Persze, menjen csak. Leugrott, gondolta Samantha, miután Mrs. Eustace elhagyta a szobát. Szellemek? Őrültek? Felállt az asztalától, és gondolatban magára szólt, hogy térjen végre észre. A kísértethistóriák szórakoztatóak, de senki sem hisz bennük. Ráadásul fontos közölnivalója volt Percyvel, aminek semmi, de semmi köze nem volt a halottakhoz. Elindult a könyvtárba, hogy keressen egy jó könyvet.

ahol Samantha Mrs. Megvan az a rossz szokásom. Nem tudta megbocsátani nekem. Gaskell népszerű regényét. ha rossz kedvem van. amit az ön partiján mondtam. Szerintem szórakoztató volt az ön kis magánszáma. – Valami tévedés történhetett. Zöld bársony rókavadász kosztümöt viselt fekete kalappal. hogy Samantha belép a szobába. majd folytatta. – Mindig csodáltam ennek a szobának a kilátását – mondta. – Ó. Amikor Lady Hermione meghallotta. aminek jótékonysági előadásán egyszer szerepeltem. megfordult. – Ez egy szörnyű darab második felvonásának zárszava. hogy ön üzent érte. Nem örült túlzottan a hírnek. aztán meghalunk. vagy tényleg felszedett némi súlyt? – Sajnos nem téved. . Úgy ettem az utóbbi időben. de a tenger örök. Milyen fennkölt az örökkévalóság! – Hirtelen elhallgatott. – Asszonyom – szólalt meg a komornyik. amelyben arra kér. ugorjak be. hogy a vendégek legtöbbje kissé… furcsának találta a viselkedését. – Hát Percynek nincs túl jó humora. kedvesem? – Nem. Hivatott. hogy eszem. hogy Percyvel megromlott a viszonyom. – Igen? És mi célból? – Azt mondta. a Cranfordot olvasta. Samantha letette a könyvet és felállt. Abba kell hagynom. bár el kell ismernem. ahogy veri a sziklákat… Rettentően drámai.Két órával később Despard lépett be a könyvtárba. A víz. ezek szerint rossz kedve van? – Gondolom. Lady Hermione nem számított a kedvenc ismerősei közé. – Nem? Pedig az egyik lakája ezt a levelet hozta. Hogy van. kedvesem? Tévedek. nem gondolja? Mi. ahol a szomszédasszonya az ablakokon át a tengert nézte. nem titok. A könyvtárból az előtéren át a társalgóba ment. jelentéktelen halandók átutazunk: leéljük az életünket. hogy ha erre járok. mint egy hízó. – Szenvedélyes érzelmek fűznek a tengerhez. – Lady Hermione Fawn a nappaliban várja.

a tűzbe vetettem. Átadott ön egy levelet ma reggel Wilsonnak. Kiviharzott a szobából. Rosszul tettem. Reggeli után kiment. hogy ki vitte át a levelet? – kérdezte. – Igen. – Mikor? – kérdezte végül. asszonyom? Despard jelent meg az ajtóban. – Nem? Dehát a kastély levélpapírjára íródott. Lady Hermione és az ezüstös hajú komornyik jelentőségteljes pillantást váltottak. hogy Despard küldte át a levéllel. asszonyom? – Hazudik! – kiáltotta Samantha. és meghúzta a csengőzsinórt. asszonyom. – Emlékszik rá. – Kitalálja az egészet! Nem írtam ilyen levelet. Beszélni fogok a férjemmel erről a… erről az aljas hazugságról. és bement a könyvtárba. Nem gondoltam. – Nem sokkal azután. Samantha a komornyikra nézett.– De én nem írtam ilyet. hogy küldjem át Lady Hermione Fawnnak. – Csengetett. – Megnézhetném? – Attól tartok. a kiálló fogú fiú. hogy vigye át Grange-ba? – Igen asszonyom. – Hadd gondolkodjak csak. Pár perccel ezután csengetett. Wilson volt az. Samantha kezdett egyre feldúltabb lenni. ezt elutasítom. Azt mondta. – Kitől kapta azt a levelet? – Asszonyomtól. majd visszajött. Persze. hogy visszajött. A falhoz ment. . eltöltött pár percet a sziklánál. és átadta nekem a levelet. hogy meg kéne őriznem.

Jeffries-hez vizsgálatra. Meggondolatlanság hazugsággal vádolni… – De ha egyszer hazudott! – vágott közbe Samantha. – És nem értem. Percy lerakta a villáját. – Gyerek…? – Okom van azt hinni. ha emberi módon bánsz velem. ahogy leült az étkezőben az asztalhoz. – Gyereket vár – mondta Percy egy órával később a nagybátyjának. különben a gyerekednek egy idegroncs lesz az anyja. – Honnan tudod. hogy ő miért állítja az ellenkezőjét. rendben. Percy. miközben le nem vette a szemét az égi látnivalókról. ha megbántottam. Lehet. – Dehát Hermione kapott tőled egy levelet. – válaszolt Samantha az asztal túlsó végéről. – Honnan tudod. – Sajnálom. Tudod. . hogy áldott állapotban vagyok.– Despardot felzaklatta az esemény – mondta Percy aznap este. miután az apjával visszatértünk a vadászatról. hogy mi folyik itt ezzel a sok hazudozással. – Azt mondta. De figyelmeztetlek. jobb lesz. Azt mondta. ami számára is teljesen zavarbaejtő volt. Reggel elküldöm Dr. hogy hazugsággal gyanúsítottad valami levéllel kapcsolatban. Ha te is inkább egy szolga pártját fogod a feleséged helyett. – Erre nem számítottam. – Kimaradt a havibaja. A csillagvizsgálóban járt fel-alá. Végül is nem vártam sokkal jobbat tőled. hogy a gyerek a tiéd? Percy megtorpant a járkálásban. Percy döbbenten nézett. de hazudott. miközben Lord Saxmundham a háromméteres távcsöve mellett ült. hogy Despardra kiabáltál. – Az a levél nem létezett. Despard már tizenöt éve dolgozik Algernon bácsinál. Nem nagyon értem. hogy tényleg kísértetet láttam tegnap este. hogy nem hazudik? – kérdezte a nagybátyja. nem tudom. Ma délután mondta. Le kell állnunk mindennel.

Hermione Fawn pedig mindent megtesz. Nem engedem. aki segít a karrieredben. Akkor minden megáll. hogy úgy tüntessük föl. gondolta. ha megőrjítjük? A válás ki van zárva. Más pedig szóba sem jöhet. Hosszú szünet. Gonosz dolog volna így a tébolydába záratni. és itt van ez a nevetséges kísértethistória. A szolgák megkapták a pénzüket. Nem házasodhatsz meg újra. Szerencsére a család híres arról. amíg meg nem születik a gyerek. amit elkezdtünk. – Akkor végig kell csinálnunk. és én nem egyezem bele. aljas terv. eltölt pár évet a tébolydában. Még ha vissza is engedjük Amerikába. Ellen kell állnom neki. Milyen öreg. hogy nem aludt együtt azzal a Savage-dzsel. nem gondolod? Percy a nagybátyjára nézett. Samanthát nem beszámíthatónak nyilváníttatjuk. hogy a gyilkosságon kívül csak úgy szabadulhatunk meg tőle. Utána viszont újrakezdjük. Samantha nem hazudik. Amerikába. akkor is a feleséged marad. amíg a gyerek meg nem születik. Ez egy gonosz. mintha bolond volna. Én vagyok a család jövője. bácsikám – mondta. hogy a gyermekemet várja. egy angolt. hátha cserébe megkap férjéül. Ez bőven elegendő. aztán oda megy. csak várunk vele.– Biztos vagyok benne. Samantha a feleségem. – Nem gondolom. amit állítólag akar. és egy napon minden a tiéd lesz! Nem érted. hogy bolondokházába zárasd! . Ezt akarod? – N-n-n-nem. ahova akar. Hittem neki. A gyerek az enyém. és a jövendő gyermekem anyja. Ettől a nőtől meg kell szabadulnunk. Majd a lord még mindig a távcsőre tapasztott szemmel így szólt: – Világos. – Belegondolni abba. Közben a házasságot semmissé nyilváníttatjuk. amikor azt mondta. vagy akár a pokolba. én m-m-még mindig ssz-sszeretem Samanthát. és végre elvehetsz valami rendes nőt. – De Algernon bácsi. – Nem – nyögte ki. akitől egész életében rettegett. Ebben egész biztos vagyok. Nem akarok neki ártani. amire csak kérjük. Már nem él soká. főleg most. Van valami elegancia ebben a tervben. hogy sok bolond született bele. – Te fiatal bolond – válaszolt a lord. – Bármennyi hibája is van. hogy te vagy az utódom és örökösöm.

adj nekem még egy esélyt! Most. hogy felejtsem el. Percy becsukta maga mögött az ajtót. hogy te mit tettél. Felemelte és megcsókolta Samantha kezét. Teljes szívemből szeretlek. Az ágyhoz lépett. és Samantha lerakta a könyvét. hogy életében először nem dadogott izgatottságában. Felejtsük el a múltat. és újra megcsodálta felesége szépségét. De most már nem félek tőle többet. és hogy én kit szerettem! Próbáljuk meg . – Nem hibáztatlak. hogy bántson. gondolta Samantha. minden nőt gyűlöl. – Mit tettél. – Megfogta Samantha kezét. Bizonyos fokig igazad van. – Tartozom egy bocsánatkéréssel. Percy? Mi történt? Percy mindent elmondott. hogy végre szembe tudtam szállni Algernon bácsival. hogy a véred az enyémmel keveredik. amiért ezt gondolod. hogy nem engedem. Samantha az ágyban ülve olvasott. most már nem olyan jó ötlet a tébolydába záratni? A férfi elvörösödött. Világéletemben úgy féltem Algernon bácsitól… – tétovázott Percy. Aztán kihúzta magát. de könyörgök. és csak remélhetem. Percy észrevette. de most… Most. hogy őszinte. Borzasztó dolgot tettem. – Percy. Pénzzel és fenyegetéssel rávette a szolgákat. Justin azt mondta. – Miért? Mert a gyerekedet várom? Azelőtt nem érdekelt. amit mondtál arról. Öt perccel később beért a hálószobába. akkor mindent megteszek. – Samantha – mondta. hosszú fekete haja a vállára hullott. meg fogom akadályozni. hogy jó feleséged legyek. – Tényleg ennyire gyűlöl? – Mondtam. hogy Justin Savage-et szereted. Ha tényleg komolyan gondolod. – Algernon bácsi ötlete volt. de megmondtam neki. Elhiszem. – Tudom. hogy ők is segédkezzenek a mesterkedésben. hogy egyszer megbocsátasz. Talán tényleg megbánta a szörnyű viselkedését.Ezzel kirohant a csillagvizsgálóból elképedt nagybátyja szeme elől. hogy szeretsz.

rendbehozni a házasságunkat. I herceg. Tudta. beépített tetőtérrel. még szerelmünk is kiteljesedhet. ami a nyakánál ki volt gombolva. egyszerre leszállt a fehér lovakról. csizmát és egy fehér selyemblúzt viselt. én elveszett szerelmem. A fején egy fekete karimájú kalap volt. Az eredmény ez az érdekes monstrum lett. Justin. miközben a szolgái leeresztették a hordszékét. Kína – legalábbis kínai szemmel – vitathatatlanul legfurcsább lakóépülete elé érkezett. de nincs más út előttem. Egy kétemeletes. ugyanolyan furcsának látta őt is. …17… I herceg aranyozott gyaloghintója. – Akkor én lennék a legboldogabb férfi. de itt. Kantonban a herceg egyszerűen nevetségesnek találta. és ő kiszállt belőle. hogy Csang-mej egy fiatal angol építészt kért fel Hongkongban. Csang-mej mindehhez egy Manila szivart szívott. soha nem felejtelek el. és annyi fából faragott gyömbérrel. s a helytartó a ház elejét elfoglaló fedett tornác felé indult szuszogva önnön súlyától. és mindketten megtaláljuk a boldogságot. hogy még egy sárkánynak is a torkán akadt volna. egyáltalán nem tudott mit kezdeni a furcsa épülettel. hogy tervezzen neki egy házat a legújabb európai divat szerint. vagy Albany külvárosában nem tűnt volna ennyire abszurdnak. nem csupán a saját kedvünkért. Húsz tagú testőrsége vezényszóra. Liverpool. amiről eddig csak hallott. aki a kifinomult kínai építészethez volt szokva. és a szokásoktól eltérő öltözködési szokásairól. Az asszony jól szabott fehér nadrágot. mint egy dél-amerikai gaucho. A Két Tartomány helytartója ámulva nézte a házat. A helytartó. ami Manchaster. mint . látni nem látta. aki már hallott a nő szépségéről. Csang-mej már várta. gondolta Samantha. de a gyermekért is. közép-viktoriánus ház volt. a csúcsán öntöttvas díszítéssel. ha tényleg akarjuk. amitől az összkép olyan volt. melyet nyolc nyögdécselő szolga cipelt. Talán. bár a kalap a Fülöpszigetekről származott. Ó. központi toronnyal.

„Kuei hsia!”. hogy Justin asszonyáról volt szó. Csang-mej a császári család tagjának kijáró meghajlást is a sutba dobhatta. Bölcs döntés volt részedről. – Szóval. mielőtt megépítetted volna a házat? – Természetesen. és akkora hatalma van. Tudta. ahogy a herceg felküzdötte döbbenetes hájtömegét a tornácra. – Szerény hajlékomat megtiszteli látogatásod. amelynek falait sötét fával burkolták. hogy Csang-mej felrúgta a hagyományokat a férfiruhák viselésével. melyben jövendő látogatásáról értesíti. hogy elvárja a „rangjának kijáró formaságok betartását”. és amelyből az emeletre vezető lépcső indult. Amikor elküldte Csang-mejnek a rövid levelet.a házát. és a hercegre mosolygott. Csang-mej felállt. és megnézték a feng shuit – a szél és a víz szellemeit. Megmondták. amit a herceg mindenképpen el akart kerülni. konzultáltál asztrológussal. hogy a herceget érdekli a ház. az asszony eldobta a szivarját. letérdelt és meghajolt. csak nem szerény. A herceg körülnézett. Csang-mej – válaszolt. Lehet. . hogy melyik a szerencsés nap a kezdéshez. mint a palotám. de megérzett valami meglepő erotikus kisugárzást is a nyugatias férfiruhákba öltözött. Amikor I herceg testőrkapitánya elharsogta a hagyományos parancsszót. hogy nem építetted nagyobbra. ó uram – mondta Csang-mej. uram! Csang-mej ment elöl a ház halljába. A herceg tudta. kistermetű kínai nőben. hogy miként minden kínai szokást. Szinte akkora. arany és égszínkék brokát sárkányköntöst viselt. így élnek az angolok – mondta. fáradj be. – Felállhatsz. A meleg ellenére a herceg egy nehéz. hogy megpróbáljon megsérteni valakit. Ha ez megtörténik. uram. – A házad pedig minden. mint I hercegnek. Aggodalma felesleges volt. de annyira nem volt ostoba. – Kérlek. akkor a rangja megmentése érdekében a hercegnek azonnal le kell fejeztetnie az asszonyt. Gondolom. akinek olyan magas rangja. – Furcsa. – Soha nem mertem volna ilyen tiszteletlenséget elkövetni – mondta. megpróbált komolyan célozni rá. tekintve.

A herceg megvizsgálta a csészét. ahogy az építészemtől tanultam. Levelet kaptam a férjedtől. hogy Londonban ez a legújabb divat. mint egy lélegzetvételnyi friss levegőre ősi országunkban. amelyeket még Csang-mej sem rúgott fel. ha angol teát szolgáltatnék fel neked. vagy néha citromot. Csang-mej a társalgóba vezette a vendégét. A másik. Az asszony az egyik keményre tömött lószőr kanapé felé intett. hogy egymillió taelbe került. vagy a sárkány lehelete? – szólt a herceg hűvösen. ahogy a herceg elhelyezkedett a szófán. – Mindenesetre felszolgálhatják a teát. ez az egyik oka látogatásomnak. – Kényelmes a ház? – Igen. – Nem akarod kinyitni a férjed levelét? – kérdezte a herceg. . De a citrom azért érdekesen hangzik. talán elszórakoztatna. nagyuram? – Most már értem.Voltak kínai hagyományok. – Igazán? Milyen érdekes. Ez igaz lehet? – Ami azt illeti. Elég sok mindent kellett meghozatnunk Angliából. Szeretek úgy gondolni magamra. Csang-mej teát öntött egy Staffordshire csészébe. Az angolok cukrot és tejet raknak a teájukba. – Friss levegő. Te melyiket kívánod. Csang-mej átvette. ennél egy kicsit többe. hogy kíváncsi voltam a házadra. – I herceg előhúzta a levelet a ruhaujjából. amelyen az ezüst teáskészlet állt. és a kandallópárkányra helyezte a levelet. – Foglalj helyet. Arra gondoltam. megpróbáltam megtartani a legjobbat mindkét kultúrából. uram. miért nevezik őket barbárnak. aki meghajolva a herceghez vitte. a kínaiból és a nyugatiból. – Biztos érdekes lehet. – Majd később. amiben a londoni Maples áruházból származó bútorok álltak. – Tudod. Az a pletyka terjed. uram. amelyet átnyújtott egy fiatal kínai szolgálónak. – Köszönöm. majd egy nádszékbe ült az asztal mellé. nagyuram! Az építészem azt mondta. – Mellesleg itt van Justin levele. Állítólag még Viktória királynő is ilyenen ül.

– Bocsánatodat kérem. A mi mintáink másolatával díszítve. – Angol. A barbárok ugyanolyan rosszak. abban a pillanatban. mintha a világ szemetje lennénk. nagyuram. mint a kínai férfiak. hogy találkozott a misszionárius lányával. Ezért öltözöl néha úgy. Rágott. – Mégis egy nyugati férfihoz mentél feleségül. nagyuram. ahogy a császárt tiszteljük. – Miért nem vagy kíváncsibb férjed sorsára? – kérdezte a herceg. Az angolok szendvicsnek nevezett ételt esznek a teához uborkával. hogy mi történt Saxmundham Castle-ben. de ne hidd azt. mint a jaktej. és a szájába dobta. aki szerint tisztelnünk kell atyánkat. hogy nem csinált felhőket és esőt a misszionárius lányával. hogy ez a viselkedés lázadás Konfuciusz ősi bölcsessége ellen. hogy kiteszik a lábukat. A szolgáló a herceghez vitte az uborkás szendvicsekkel megrakott tálcát. mint egy férfi? – Pontosan. és elvett még hármat. azzal a majomarcú tramplival. – A férjem egy tengeri kígyó fia! – kiáltott.– Ez kínai gyártmány? – kérdezte. hogy elhiszem! Bármennyit beszélnek ezek a romantikus szerelemről. Tényleg ízletesek. Tudtam. bocsáss meg. – A legutóbbi levelében beszámolt róla. Csak nem hűlt ki a szenvedélyed Justin iránt? Csang-mej lerakta a csészéjét. A barbárok és a kínaiak egyaránt úgy bánnak a nőkkel. – Látom. mint egy éve elment. akinek a bőre fehér. de megesküdött rá. nyugati ruhákat viselsz és nyugati módon iszod a teát. – Igazad volt. nagyuram. . építettél egy nyugatias házat. Belátod. és meghajolva felé nyújtotta. máris másik nő után szaglásznak. hogy megteszi! – Nekem is megírta. majd öntött magának is teát. A herceg elvett egyet. erős véleményed van erről. Csang-mej egy pillantásával elküldte a szolgálót. – Már több. Ízletes étel. majd elmosolyodott.

hogy mondjam meg neked: térj vissza a kínai hagyományokhoz. Amelyik kínai ezekben az időkben nem követi a helyes utat. vágott szeme az asszonyéba mélyedt. Az arcát borító rengeteg hájhurka rezgett. – Felállt. A császár hallott rólad. az Ezer Vágás halálával lakol. nagyuram. ahogy a testőrség tagjai lóra szálltak. Rám parancsolt. és Csang-mejre nézett. és a vállára rakta a kezét. A hordszék vivői talpra ugrottak. ahogy a herceg kihömpölyög a házból a tornácra. – Használd a fejed. Justin a nagy itáliai tábornok. Csang-mej. Ne kényszeríts arra. kívülről a barbárok ostromolnak. – Ez fenyegetés. – Tudod – mondta a herceg –. hogy megvédje Kínát. ami szent a kínaiak számára. Belülről a tajping lázadók. Szavad vehetem? A herceg megállt az ajtóban. Mindig is lázadó voltam. de a kínai jobban ízlik. A Mennyei Birodalom nem bírja könnyen a lázadókat. és a menet elindult Kanton felé. – A herceg letette a csészéjét. hogy ki kell fejeznem elégedetlenségemet az ősi bölcsesség iránt. és küldött nekem egy emlékeztetőt. vagy nézz szembe a következményekkel.– Igen. addig te. Garibaldi oldalán tanulmányozza a hadviselés tudományát. Justin Európába ment a háború tudományát tanulni. – Jó. – Furcsának találom. . az asszonya olyan életet élsz. Az asszony meghajolt. hogy a helytartó beszálljon a gyaloghintóba. a férjed. Csang-mej arca mintha jégbe fagyott volna. A nő figyelte. nagyuram? – Nem. Csang-mej mélyen meghajolt. hogy meg kelljen büntetnem a barátom asszonyát. aki Csang-mej háta mögé lépett. És köszönöm a teát. majd a vállukra vették azt. akit a barátomnak tartok. Mélyen belül érzem. és a parancsnok így kiáltott: „Zhuí! Gau kuai!” A vörös ruhás szolgák meghajolva várták meg. Csang-mej! Vagy elveszíted. Magas. Nagyon érdekes ötlet. ezt elismerem. hogy míg a férjed. ahogy fordult. Parancs. – Szavamat adom. – Kína nagy nehézségekkel küzd. ami kigúnyol mindent. kislány korom óta. – Mit akart? – kérdezte a fiatalember. Érdekes volt. ahogy a herceg elhagyta a szobát. A férfit Li-sannak hívták. A férjed kitűnő ember. nagyuram.

vagyis a „Mennyei Király” – Jézus Krisztus öccsének – jobbkeze. aki a tajping lázadás második embere. ami a mandzsu uralom elleni lázadás jele volt. feltűnő. és csatlakozom a lázadásotokhoz. Li-san összeráncolta a szemöldökét. Olyan jó ez a kisbaba. hogy engedelmeskedem – mondta Csang-mej. – Megesküdtél nekem. – Akkor ma este – mondta Csang-mej mosolyogva –.vagyis a hosszúhajú lázadó gúnynév. hogy ha tovább viselek nyugati ruhákat. – Milyen gyönyörű kisbaba! Mi a neve? – kérdezte Tony Bruce. akkor soha többet nem kell meghajolnom egyetlen férfi előtt sem. a Csüng Vang. Geraldine. A legtöbb kínai férfival ellentétben ő levágta a copfját. Li-san? – Igen. vagyis a „Hűséges Király” fia. ki fognak végezni. mint egy angyalka! . sólyomszerű arccal. hogy a Mennyei Király a nemek egyenlőségét hirdeti. Li-san elmosolyodott. és átölelte. megcsókolta a férfit. – Georgiana – mondta a dadus. aki az ír dada kezében tartott gyereket csodálta. – Azt mondta. Innen jött a Csang-maó. Li-san tajping volt. Felülök a tüzes tigris hátára. – Hát nem gyönyörű név egy ilyen gyönyörű babának? Mrs. – Ilyen könnyen behódolsz? A nő megfordult. Savage megálmodta. hogy a haja szabadon nőjön a válláig. hogy ha csatlakozom a lázadáshoz. – Az ezüsttel? – Igen. Tieng Vang. – Azt mondtam. elindulunk apádhoz Nankingba.kisportolt férfi volt. Megesküdtél. Igaz. büszkén mosolyogva. és hagyta. Rohadjanak meg a mandzsuk. azt mondta. – És erre te mit mondtál? – kérdezte Li-san és a fülébe csókolt.

És egyesek leereszkedő mosolya. – A gyerekek az enyémek. Tony? A férfi elmosolyodott. és előrehajolt egy kicsit Adelaide felé. Mindig tele van pletykákkal. aki feltűnően jóképű. majd a dadához fordult. Visszaviheti a gyerekszobába. nem a teljes igazság volt. – Micsoda élénk fantáziád van neked. Visszatérve a férjed által aláírt beismerő vallomáshoz. most is a legújabb divatnak megfelelően öltözködött. ahogy azt mondják: szemét. – Köszönöm. amiről az emberek imádnak olvasni. a spekuláció pedig a legjobb táptalaja a pletykának. hogy amit Sylvaner Londonban a sajtónak mondott. – Biztos az édesanyjára ütött. a hely jellege serkenti a pletykákat. Tony – mondta Adelaide. Fizettem értük. A Wall Streetről. főleg mert igaz. Adelaide egy villámgyors pillantást vetett Tonyra. Gondolom. leült Adelaide-del szemben. – Én nevelem. és akit az angol lapok csak mint „Suffolki Kalózt” emlegetnek. most már egy fiúnk és egy lányunk is van. – Az a pletyka járja a tőzsdén. aki az egyik széken ülve horgolt a Washington téri ház társalgójában. Hallani ezt-azt egy bizonyos egykori kalózról.– Igen? – Tony Adelaide-re pillantott. – Hát – mondta halkan –. Tony. Tele vagyok ötletekkel. Az egy fantasztikus hely. Meleg. Tony – mondta Adelaide. A dadus pukkedlizett. Eszedbe ne jusson semmi! – Pedig nem könnyű kikerülni egyes gondolatokat. aki mint mindig. Mindaz. majd kivitte a háromhetes kisbabát a szobából. júniusi reggel volt. – Igenis. miközben a keze egy pillanatra sem állt meg. aki elcsalta Sylvanert a hampsteadi „rejtélyes házba”. Állítólag ő volt az. másoké csökken… – Miről zagyválsz itt. A pénzről. – El kéne menned újságírónak a Tribune-ba! – Ó. állítólag van . és Sylvaneré. Geraldine. Végül is a legtöbben spekulálunk. igen! Gyilkosságok! Bandaháborúk! Bűnözés és korrupció. Szép családot nevelünk. ahol aláíratott vele egy vallomást. Egyes részvények ára emelkedik. asszonyom.

– Ó igen. – Gondolom. Ah Pin pedig New Yorkba hozta. Meg aztán az. – Az sok pénz. hogy felbérelt egy profi bérgyilkost. – Igen. hogy a rabszolgaság miatt előbb-utóbb . Aztán. hogy vagyonokat nyerhetek egyetlen részvényen. és egy bizonyos ügyvéd páncélszekrényében fekszik letétben. Azt hallottam. Kezdesz untatni. – Egy egymillió dolláros alapot akarok létrehozni. az érdekes portrét fog rajzolni a férjedről. nem gondolod? A Savage név rögtön veszítene valamit a jó hangzásából. – Gondolom. amíg Sylvaner nem próbálja meg kalózkodás vádjával felakasztatni a féltestvérét. Nem újdonság. ha igaznak bizonyul. hogy első vonalbeli játékos lehessek. – Csak az a baj. Persze. hogy mi volna. Tony. Bizonyára több sikert érnél el. Az amah. – Csodálatos regényt írhatnál mindebből. Mindig az volt a bajom. aki túl sokat tudott. Felügyelnem kell a csomagolást – rakta le Adelaide a horgolókosarát. – Ma már nem. városias árnyalatából. de sajnos Sylvaner mindezt már leírta. Azt. hogy nem volt elég pénzem. – Igen? Sajnálom. A férfi hangja mintha veszített volna simulékony. hogy végezzen Justin amahjával. Sajnos nincs elég nagy tőkém hozzá. Viszont. A játék izgalmát. Adelaide lassan visszaereszkedett a székébe. többnyire ezt hallani rólad. – Három napon belül elmegyünk Newportba. hogy én a brókerkedést szeretem. amit én irányítanék. hogy mindez fordítva sült el. Ott is marad. Hogy például Sylvaner meg akarta öletni a féltestvérét. Eszembe is jutott. ha esetleg megpróbálkoznál a szobafestéssel a brókerkedés helyett. Egy befektetési alapról van szó. – Ha megbocsátasz… – Ülj le! Még nem végeztem. mindez csak pletyka. hallottad. – Biztosan sikerülni fog. hogy újra pénzügyi nehézségekkel küzdök.benne néhány megdöbbentő tény. Ezen kellene változtatni.

Tudod. hogy mikor és mennyi ideig tartottak kis találkáink. hogy ekkora idealista vagy. Talán többről. hogy a második szerencsés esemény előtt hol találkoztunk? Felfrissítsem az emlékezeted? A St. aki neked biztosan nem barátod. – Hogyan bizonyítanád ezt a nevetséges feltevést? – Emlékszel. hogy ezt zsarolásnak hívják? – Ez érdekel a legkevésbé. Tonyra mosolygott. hogy a szomszédos. – Te disznó! – suttogta. Ha tényleg ilyen kellemetlen bizonyítékokra lesz szükség. A háborún pedig fantasztikus vagyonokat lehet keresni. A vörös hajú ír dadus. Mrs. Nicholas Hotel 403-as szobájában. – Már miért adnánk mi neked negyedmillió dollárt. és a kezét a szék karfájára téve az asszony arcához hajolt. hogy ki a gyerekei igazi apja. – Ki ez a barátod? Tony mosolya maga volt a színtiszta arcátlanság. hogy a gyönyörű kis Georgiana Savage-nek ki is az igazi apja. Savage. hogy játssz vele? Tony felállt. Ő feljegyzéseket készített arról. Négy randevúnk volt ott. Aztán Adelaide-hez fordult. A ti befektetésetek rögtön elfogadhatóvá tenné az üzletet mások számára is. és a mosoly eltűnt az arcáról. Egy olyan barátom. ha azt teszi. – Te drága ember – szólt. Felegyenesedett.mindenképp kitör egy háború. akkor ezek segítségével biztosan bizonyítani lehet. hogy ezzel előbb-utóbb megpróbálkozol. . – Nem hittem volna. Tony. Minden alkalommal gondoskodtam róla. – Mert ha nem teszitek – mondta halkan –. – Minden szava igaz. akkor megmondom Sylvanernek. – Tudtam. amit Tony mond. Adelaide falfehéren nézett a férfira. – Mennyiről is van szó? – Talán negyedmillióról. 404-es szobában ott legyen egy barátom. Adelaide-hez lépett. ha te és Sylvaner is befektetnétek az alapomba. Ezt a kockázatot is vállalnom kellett. Azt szeretném. – Ahhoz nem vagyok elég gazdag. Jobb. és összekulcsolta a kezét. Geraldine érkezett vissza szobába.

a könyvtárba. márvánnyal burkolt homlokzatú hotelben hatszáz szoba volt. amelyeknek Amerika a korabeli hírnevét köszönhette.– Ír szuka – mondta vicsorogva Adelaide. ha nem sértegetne. s amely a New York Herald által „briliáns meglepetésnek” titulált első emeletre vezetett. hogy kétszínű vagy. – Újra Tonyra mosolygott. Nicholas hotel harminc métert foglalt el a Broadwayből. A fűtés. A recepcióspult mellett. amely a Broadway mellett a Spring utcáig futott. Az oszlopokkal megtámasztott mennyezetű előtér. végig gyönyörű szőnyeggel és tapétával borítva. asszonyom. – Tudtam. ebből százötven családi lakosztály. Két évvel korábban. A hatemeletes. festett üvegkupola fedett. nem igaz? Majd valamikor megbeszélhetnénk. a fő mosdóba és a bárba. amely fehér tölgyből készült. vadállatbőrökkel bevont ülőgarnitúrákkal volt berendezve. legszebb. Innen lehetett eljutni az „Urak társalgójába”. újév napján avatták fel Amerika legnagyobb. Két mérföldnyi folyosó futott a szállodában. mivel a divatos New York-iak itt parádéztak. .és vízcsövek összesen harminc mérföld hosszúak voltak. A lépcső végéből egy hatvan méter hosszú. hogy a tulajdonosok kénytelenek voltak átadni egy új. az előtér végében indult a nagy lépcsősor. Mindegyik szoba fel volt szerelve azokkal az újításokkal. és legpompásabb szállodáját. mint nekem. hogy nem ad nekem ajánlólevelet? Csak a rend kedvéért: felmondok. de… – Megköszönném. tükrökkel és nagy gázcsillárokkal díszített folyosó indult. Most azonnal itthagyom ezt a házat. amelybe a Broadway felől lehetett bejutni. A St. Ez a folyosó egészen a Mercer utcáig elvezetett. és hatvanat a Mercer utcából. amelyet gazdagon díszített. A maga idejében „Páva promenádnak” hívták a folyosót. Ez azt jelenti. – Micsoda fess ember. déli szárnyat. A hotel kezdeti sikere akkora volt. hogy magának is olyan jó volt-e vele.

brokát. a gonosz boszorkányt ott helyben megüti a guta. Azt hittem. Az étterem legnagyobb mutatványa az volt. ebédet fél kettőtől háromig. és amelyet Axminster szőnyegek borítottak. valamint négy kristálycsillár tették a lakosztályt olyan – az egyik magazin beszámolója szerint – „botrányosan csillogóvá”. mint a gőzmelegítéses asztalok. zavarba hozva a legtöbb amerikai vendéget. amelynek ablakai a Broadwayre néztek. Ennek falait fehér szatén borította. gőzhajtással forgatott hússütő segítették.dicsekedve gazdagságukkal. én kedvesem – sóhajtott. Finoman faragott famunkák. és egy kései vacsorát nyolctól éjfélig. miközben a férfi a méretes. Tizenötször harminc méter lélegzetelállító szépség lakozott itt. Savage arckifejezését. A St. A népes személyzet rosszul fizetett ír emigránsokból állt. Erről a folyosóról nyílt a „Hölgyek társalgója”. amiből a függönyök is készültek. a szűz menyasszonyok közé még kevésbé. Nicholas nászutas lakosztályában meztelenül. hogy „a félénkebb arák rendszeresen megrettennek a szobák csodája láttán. Öt étkezést szolgáltak fel naponta: reggelit öttől délig. Nicholas legnagyobb helysége. fehér kebleit csókolgatta. . amikor a pincérek. valamint aranyszínű. két nappal azután. Ahogy egy ámuló riporter megtudta. ablakonként hétszáz dollárba került ez a dekoráció. import francia bútorok. szatén függönyök díszítettek. Az első emelet másik híres újítása a nászutas lakosztály volt. vacsorát öttől hatig. átnyúlva a vendégek válla fölött. Tony. amikor besétáltam a társalgóba. a fő étkező is az emeleten helyezkedett el. A tükrök armadáját a freskókkal gazdagon díszített mennyezet felé futó pilaszterek szakították meg. – Ah.” Geraldine O'Briant a legjobb indulattal sem lehet a félénk arák közé sorolni. itt találta magát a St. – Soha nem fogom elfelejteni Mrs. és az önműködő. A dolgukat olyan újdonságok. teát hattól nyolcig. Tony Bruce karjai között a lakosztály masszív rózsafa ágyában. egy titkos jelre tökéletesen egyszerre emelték fel az étel melegen tartására szolgáló fedőt. Az étlapok természetesen franciául íródtak. Mégis most. melyekbe virágcsokrokat hímeztek. hogy kilépett a Savage család szolgálatából. „a hotelszakma újonnan feltalált intézménye”. egy tonna aranyozás.

felülve. – Hadd mutatkozzam be. te meg. – De a beszédtanár pénzbe kerül. kalapos férfi lépett be rajta. Nicholas házi detektívje. Tele vagyunk pénzzel! – Te gonosz disznó. Nicholasé. egy biztos. amelyet akár karavánszerájnak is nevezhetnénk az erkölcsei alapján. A sztárok mindig hercegnőt. szépségem. – Á. magától a tiszteletreméltó üzletembertől! Beleegyezett. amennyibe ez a lakosztály kerül. te gonosztevő nyakig ülsz az adósságban. se túl jól nem neveltek. hogy ezt a lakosztályt hogy fogod kifizetni. Gerry. Szóval gazdagok vagyunk. vagy gazdag hölgyet játszanak. ne ültess már buta gondolatokat a fejembe. kedves jelenet volt – kuncogott Tony.– Igen. akit Adelaide követett egy fiatalember társaságában. és pár hét alatt úgy tudnál beszélni. és egy fekete öltönyös. . szívem. – Dehát ma este ünnepelünk. aki villámgyorsan ceruzaskicceket kezdett készíteni az ágyban ülő párról. – Dehát az előbb fejeztük be. hogy kipróbáld magad a színpadon? A külsőd mindenképp meg lenne hozzá. se iskolába nem jártam sokat. hogy befektet háromszázezer dollárt a befektetési alapomba. és rágyújtson egy szivarra. Nekem egy vasam sincs. a St. hogy megvakarja szőrös mellkasát. – Csodálatosan alakítottál. Csak szobalányt tudnék jól alakítani. Én csak egy egyszerű lány vagyok Tralee-ből. hát képes voltál ezt mostanáig elhallgatni előttem? – Arra gondoltam. hogy nem elég… Mi az isten? Kinyílt a lakosztály ajtaja. Frank Tippet vagyok. – Jó estét. – Azt is meg tudnád tanulni. Gondoltál már rá. Felvehetnénk melléd egy beszédtanárt. mint a brit nagykövet felesége. hozzáteszem. Bruce úr – mondta a fekete öltönyös férfi megpöckölve a kalapját. Gondolom. Azt sem tudom. A kis zsarolásunk jól fizetett. Ma reggel kaptam egy levelet Sylvaner Savage-től. – Annyiért. A St. hogy egy szép kis meglepetés csak még jobban feltüzel.

persze. Adelaide – szólt. – Én nem így gondolom. hogy azt hiszed. Edward Delaney. – Ne! Ó.ismeri ezt a tiszteletreméltó hölgyet. Semmi sem változik meg köztünk. ahol prostitúció miatt kerül nyilvántartásba… – Nem vagyok szajha – kiáltotta az ex-dadus. – Adelaide – mondta Tony. – Dehogynem – mondta Adelaide. édes Geraldine-em! Vajon miről társalogtatok itt kettesben? A politikáról? Vagy csak nem az időjárásról? Ja. Úgy értem. Ő örökíti meg ezt a kis jelenetet az örökkévalóság számára. hogy ismerem a gyereked születésével kapcsolatos titkokat. aki a lepedőkkel próbálta meg eltakarni magát. aki számos városi újságnak dolgozik. – Ledér öltözködés. . Tony – ölelte át szeretőjét –. Hadd mutassam be a fiatalurat – folytatta Adelaide a rajzolóra mutatva. – Mr. – Hét perc – jelentette be a detektív az óráját nézve. és még sorolhatnám. Nem fog sikerülni. – Jó estét. – Visszaütsz. – Miss O'Brian – mondta a szálloda nyomozója Geraldine-nek. Ezzel nem fogod tudni befogni a számat. mivel biztosan bíróság elé viszem az ügyet. Tony – dorombolta az asszony. – Sikerült! – sírta a nő. a kedves Geraldine valószínűleg nem tartozik a legszavahihetőbb tanúk közé az esküdtszék számára. az. hogy feltegyék egy Európába tartó hajóra. – Szerzek egy ügyvédet – mondta Tony. – Biztos vagyok benne. hogy felöltözzön. – Rendben. – A mosolygó Adelaide-re mutatott. Azután elviszem a rendőrségre. – Mivel a fő tanúd. – Csak megpróbálnak rád ijeszteni. Folytassátok csak. hogy most nagyon okos vagy. gyorsrajzoló művész. milyen buta vagyok: vallási kérdéseket vitattatok meg. – És drága. – Adok önnek – húzta elő az óráját –. hogy ezt tegyék velem! Nem akarok visszamenni… – Sírni kezdett. mintha itt sem volnánk. Tony gyilkos arckifejezéssel szippantott egyet a szivarjából. erkölcstelen viselkedés nyilvános helyen. pontosan nyolc percet. de ettől semmi jót nem várhatsz. Már ennyi is elég. ne engedd.

– A Sárga Lótusz. amikor Li-san belépett a Keleti Sárkány harcidzsunka kapitányi kabinjába. elég rajzot készített. – Mit csinálunk? Ha megtalálják az ezüstöt. aki szállodai szobákban követ el házasságtörést. a detektív így szólt: – Öt és fél perce van. És sem én. – És milyen forrókat! Ahogy Adelaide és a rajzoló elhagyta a szobát. – Egy hajó követ minket – mondta. nem igaz? A te torz kis agyadban előrébb való az ostoba befektetési alapod sikere. fekete nadrágot és fehér blúzt viselt. Ha pedig mindez kikerül a sajtóba.ha képes leszel arra az ostobaságra. amit kivettem a macaói bankból. mindet elveszik. az biztos. és kimászott az ágyból. hogy a fedélzeten van az ezüst. valamint csizmát. miközben Tony elgondolkozva szívta a szivarját. Tony! – mondta Adelaide a lehető legédesebb mosolyával. – A kapitánya ópiumfüggő. – Ó. Delaney. – Az a lyukas teknő – mondta Csang-mej megvetően. Csang-mej. hogy tovább erőszakoskodsz. …18… Csang-mej visszarakta Julie lányát a bölcsőbe. aki a szokásos hajózó ruházatát. nem? . hogy véget vet a karrierednek. De persze egyikünknek sincs szüksége rossz sajtóra. – Ez esetben hallgatni biztosan arany. egyedül a megvesztegetéseknek köszönheti a helyét. Jöjjön. A kapitánya azt jelzi. – Melyik hajó? – kérdezte. kisasszony. hogy álljunk szélbe. felegyenesedett a bölcső mellől. – Nem vagyok öregedő – sírta Geraldine. – Gondold meg. Át akarja vizsgálni a hajót. Remélem. egy öregedő dadával. Mr. fogja már be! – morogta Geraldine. – A császári flotta tagja. – Hat perc – jelentette be a nyomozó. sem bármelyik jövendő befektető nem helyezne el pénzt egy olyan embernél. I herceg biztosan elmondta neki.

A nő elmosolyodott. Csang-mej átment a kabinon. ami a császári hadiflotta . amikor meglátta. hogy megsimogassa meztelen vállait. Csang-mej mindig összerándult a vágytól. hogy Li-san a jelenlegi mandzsu kormány ellen lázadt. Csang-mej felnevetett. Húzzátok fel a megadás zászlaját! – Felengeded őket a fedélzetre? – kérdezte Li-san. és egy pillanatra megállt Li-sannál. – Majd meglátod. A sárga festék foltokban mállott róla. Húsz mérföldre jártak Hongkongtól. huszonnégy évesen a teste egy tökéletes gépezet lett. Így. a mi ágyúink kétszer olyan messze visznek. vagy a fedélzeten álltak. és felment a tatfedélzetre. mintha kifaragták volna. – Elsüllyesztem – válaszolt Csang-mej tényszerűen. mert I herceg bizonyára rájött. Felmegyek. – Az ágyúmesterhez fordult. – Töltsétek meg az ágyúkat. – Eresszétek le a vitorlákat! – kiáltott az asszony. de azért ő is kínai volt. majd kisietett a kabinból. akkor mindkettőnkre a kivégző kardja vár.– Persze. mivel a férfi a meleg miatt nem viselt inget. a vitorláin foltok. régebbi javítások nyomai éktelenkedtek. – Hadd álljon mellénk a Sárga Lótusz. Lehet. A matrózok – legtöbbjük Li-sanhoz hasonlóan félmeztelenül – a kötélzeten lógtak. leeresztett vitorlákkal a dzsunka lustán lebegett a tengeren. Ha téged is megtalálnak a fedélzeten. Hála Justinnak. de még az ő gyakorlatlan szeme is azonnal felismerte. A szél cibálta hosszú. napfényes nap volt. Li-san követte. a törzse olyan volt. A gyomra összeszorult az ócska tákolmány láttán. Tiszta. Li-san keveset tudott a hadihajókról. fekete haját. Most. – Harcba szállsz a császári flottával? – kérdezte Li-san csodálkozva a nő bátorságán. – Annak a teknőnek az ágyúi negyven évvel öregebbek az enyéimnél. hátszéllel haladtak észak felé. hogy mire készülünk. Li-san tizenkét évesen kezdte gyakorolni a harcművészeteket. – Emiatt már egy kicsit késő elkezdeni aggódni. Még csak indokot sem keresnek. hogy a jelemre tüzelhessetek. onnantól árulónak számítunk. Gyorsan megcsókolta a férfit. – Ha elsüllyeszted ezt a hajót. hogy a császári hajó nincs túl jó állapotban. Álljatok készen. az izmai pedig mind gyönyörűen ki voltak dolgozva.

. Az egyik lövedék a császári hajó lőporraktárába csapódott. A régi kínai szerelmi tankönyvek a „Halak szemtőlszemben” kifejezést alkalmazták arra a testhelyzetre. és nézd meg az eredményt! Pokolra minden mandzsuval! – Pokolra minden mandzsuval! – visszhangozta Li-san. Kívánt. – Tűz! – kiáltott Csang-mej ismét. hogy Justin beszélt neked róla. Végül is mindketten különlegesek voltunk a másik számára. – Ezúttal a hajó bordázata három helyen is beszakadt. Csang-mej Li-sanhoz szaladt. évek óta hallotta a császári hivatalnokok korrupciójának hírét. és a Sárga Lótusz hatalmas tűzgolyóvá változott. – És te. – Tűz! – kiáltott ekkor Csang-mej. és volt köztünk szenvedély. jáde lány.egyik tagja volt. Izgalomtól égő tekintettel karolta át a derekát. – Igen. erősebb vagy. Li-san hallotta a matrózok sikoltozását a távolból. Hazudott. különösen a hatalmat kézben tartó ágyasról szóló történeteket. Csang-mej mellett fekve a kapitányi kabin priccsén. – Mondtad. – Justin szerelmes volt beléd? – Nem. amiben voltak. A Keleti Sárkány ágyúi tüzet és füstöt okádva eldördültek. De Justin szíve a misszionárius átkozott lányánál van. amit a barbárok szerelemnek hívnak? – kérdezte aznap este Li-san. mint a topáz fa! A Mennyei Királlyal karöltve nemsokára bevesszük Pekinget! – Mi ez a furcsa dolog. – Tűz! – vezényelte Csang-mej harmadszor is. a hasuk összeért. – A Keleti Sárkány tüzet lehelt. a vitorlázata elborította a fedélzetet. főleg a „felhők és az eső” előtt. aki ékszerekre és luxuscikkekre költötte a hadi költségvetést. – Ez a válaszom I hercegnek! – kiáltotta diadalmas mosollyal. Persze. A Sárga Lótusz főárboca kidőlt. Néhányan beugrottak a cápáktól hemzsegő vízbe.

hogy lehet gyerekük? – Ha összeházasodnak. – Egy kedves kígyó. Justin azt mondta. – Hiányzik? Egy percig Csang-mej nem válaszolt. – Akkor ez a szerelem nagyon kellemetlen lehet.– De mit jelent ez a szó? Kíváncsi vagyok. elfutott a misszionárius lánya után. minden férfi és nő számára szabad a „felhők és az eső”. Bár magának és a többi királynak engedi. és már nincs szükség szerelemre? – Ezt sem értettem sosem – mondta Csang-mej. amikor egy férfi és egy nő kívánják egymás. de vannak bizonyos szabályok. igen. – Nem azt mondtad. míg meg nem halnak. így apámnak is. A kígyó – sóhajtott. mert én vagyok a Csung Vang fia. ha összeházasodnak. hogy ágyasokat tartson. Aztán: – Igen. – Bár Justin egyszer elmondta. Ez az. akkor ezt nem szabad megtenniük. hogy a Mennyei Királyságban a férfiak és a nők egyenjogúak? – Azok. boldogan kell élniük. Tudom. hogy ha két ember összeházasodik. hogy az elveszi az energiát a fontos feladatoktól. akkor szenvedek. hiányzik. Ha „felhők és esőket” akarok. nem tudom letagadni. Ezek egyike sem fog ránk vonatkozni persze. és „felhők és esőt” akarnak. és nem lehet. már lehet. Azt mondja. kivéve néhány különleges alkalmat. hogy hazudott. – Milyen furcsa. hogy ez hozzátartozik a kellemes részéhez. Beszéljünk erről a szerelemről: Ha Amerikában a nőknek és a férfiaknak nem engedélyezett a „felhők és az eső”. – Miért? – Ez az. Justin elmondta. hogy Amerikában. Bár mérges vagyok rá. akkor. – És ettől szenvedsz? . – A Mennyei Király is tiltja a „felhők és az esőt”. Szóval ez a szerelem szenvedés? – Úgy tűnik. De addig szerelmesek. amit az apám az ágyasai iránt érez? – Szerintem nem pontosan. amit soha nem értek. Szóval. mert miután elvett feleségül.

egy kicsit. – Azt mondod. Csang-mej lerakta a fejét a párnára. Csang-mej magában mosolygott. Eszébe jutott Justin. Viszont bizonyos szempontból izgalmas. De azt hiszem. – Fel a fedélzetre. hogy a barbároknak miért olyan fontos a szerelem. Ennek semmi értelme. – Átkozott barbárok! Átkozott nők! Kirohant a kabinból. Megragadta Csang-mejt. – Akkor biztosan szerelmes vagy belé. – Tudom: „felhők és eső” tilos. és álmodozóan elmosolyodott. hogy minden haragja ellenére . – Igen. – Van olyan erős. Li-san dühösen kiszállt az ágyból. Csak őt. kezdem érteni. – Akkor mostantól fogva belém légy szerelmes! – Hogy lehetnék? Veled volt „felhők és eső”. mint én? – Ő más. – Van olyan szép. hogy olyan szenvedélyes a „felhők és az esőben”. és csodálkozva nézett a férfira. Csang-mej felült. és aki olyan viccesen elmélkedett a házassággal kapcsolatban. Justin többször azt is mondta… Li-san mérgesen eltolta magától a nőt. az ő egykori „játékszere”. Meleg van itt. – Haragszol. – Tényleg? – szólt. az lehet a szerelem? Li-san arca megkeményedett a féltékenységtől. – Erről beszélt? Amit iránta érzek. de én még egyetlen szép kerekszeműt nem láttam. és felhúzta a nadrágját. – Én sem. – Átkozott nők! – horkantotta a férfi.– Igen. Tényleg kellemes érzés. Tényleg lehet. mint én? – A te izmaid keményebbek. Csang-mej elmosolyodott. akiről kiderült. hogy szép férfi. semmi értelme. Neki arany haja van. – Hova mész? – kérdezte Csang-mej. hogy forrón szájon csókolja. amiért szerelmes vagyok Justinba. és a karjába rántotta.

élve megnyúzzák az embert. ez nem az – válaszolt Csang-mej mosolyogva. – Rendben. Oldalra fordult. mint a barbárok szava a „felhők és esőre”! Mindjárt meg is mutatom. – Szerelmes leszel belém! Érted? Belém! – De Li-san – válaszolt Csang-mej mosolyogva. amikor úgy döntött. levágják a fejét a kivégzőtéren. – A Mennyei Király hatalmas. Csang-mej is. hogy csatlakozzon a Tajping Felkeléshez. – Nem leszek senki ágyasa – válaszolta Csang-mej. a birodalmi dzsunka elsüllyesztésére. hogy megszökik Li-sannal. Akkor légy a feleségem. az ezer vágás iszonyú halálára ítélik. mi az. . ahogy most már ő. emlékszel? – Semmi több. az ágyasommá teszlek. a „Lebegő sirály”. Aztán a priccshez ment. felmászott arra és mérgesen megrázta Csang-mejt. A férfi egy pillanatig csak meredt rá. Amikor végzett. hogy vajon eszénél volt-e.szerelmes Justinba? Vagy a harag is hozzátartozik? Tényleg hiányzott neki. hogy ez az egyik ok. – De nem vagyunk szerelmesek. Csang-mej elgondolkodott. ami még rosszabb. – Ez a szerelem – mondta felfuvalkodottan. viszont a mandzsuk szemében törvényen kívüli. A nő felnevetett. – Te nem tudod. mert azt mondtad. hogy náluk egyenlőek a nők és a férfiak. Ha elkapják. – Már férjnél vagyok. Li-san a Csung Vang fia. Li-san tért vissza a kabinba. hogy mi az a szerelem. – Már elmondtam számtalanszor. amiért csatlakozom a lázadókhoz. – Ha visszaérünk Nankingba. Majd elválaszt a barbártól. tehát gazdag és hatalma van. és végül a „Kakas leszáll a gyűrűre” nevű szerelmi tornamutatványokat. Vagy. és az izgalmas délutánra gondolt. lihegve hevert az asszony mellett. amelynek során lassan. és becsapta maga mögött az ajtót. A férfi szinte dühödten elvégezte a „Verekedő majom”. – Nem. Kiábrándító gondolat. – Döntöttem – szólt.

és látta. ahogy a holdfényben egy katona leszáll almásderes lováról. de nem félt. nem tudva. Ugyanakkor tisztában volt a veszélyekkel. hogy a mandzsuk nem szednek foglyokat. hogy ő a lázadók egyik nagyhatalmú vezetőjének a fia. ahogy ő is vele. hogy egy ilyen komoly lépést alaposan át kell gondolnia. Amikor meglátta az idegen arcát és sólyomszerű orrát. A férfi felment a tornácra. Csang-mej kíváncsian beengedte a házba. maradhat a házban. hogy vegye rá Csang-mejt. . Cseng-mej eljátszott a férfival. Li-san elmagyarázta neki. és a Mennyei Király azért küldte őt délre. Csang-mej megjegyezte magában. Kinyitotta az ajtót.. hogy a Mennyei Királynak van érzéke a diplomáciához. A saját területükön kívül a lázadókat mindenhol üldözték. mire számítson. A férfi egy hónappal korábban tűnt fel Csang-mej életében az éjszaka közepén. amit azóta nem érzett. amivel a mandzsuknak szembe kellett néznie. Az ablakhoz szaladt. Li-san felnyögött kétségbeesésében. A férfi elég gyorsan elfogadta a meghívást. és Li-san állt előtte.– A fenébe! Akkor micsoda? – Ezt neked kell megtanulnod. olyan borzongás futott végig rajta. A hosszú hajról Csang-mej azonnal tudta. mióta kétszáz évvel korábban megalakult a Csing-dinasztia. ha egy ilyen jóképű harcost küld hozzá. de közben. A férfi azt mondta. A Tajping Lázadás volt a legnagyobb fenyegetés. hogy egy tajpinggal áll szemben. és Cseng-mej tudta. hogy először meglátta Justint. amikor meghallotta. és ököllel bezörgetett a bejárati ajtón. Az asszony azt mondta a harcosnak. és felgyújtott néhány lámpást. ha gondolja. Csang-mej. lesietett. hogy fontos üzenetet hozott a Mennyei Királytól. hogy egy lovas érkezik a házhoz. hogy támogassa ügyüket a macaói bankban őrzött pénzével. Az asszony békésen aludt az új házában Kanton külterületén.

hogy Sanghaj után a folyóparti városok már mind a lázadók uralma alatt állnak. de egy dologban biztosan vezetik a világot. Li-san mellett fekve az asszony elgondolkodott. Közben a férfi azokról az előnyökről mesélt Csang-mejnek. Ha nem a Mennyei Király győz… vagy. hogy a maga módján ő is lázad az ősi konfuciánus tanok ellen. és végzetesen elmaradottak a világ többi részétől. hogy olyan új rendeleteket hozna. amik akkor érnék. Sanghaj és környéke nyüzsgött a császári járőröktől. hogy egy ekkora vagyon utazik valahol az országban. Bár felhajózni a Keleti Sárkánnyal a Jangcén Nankingig meglehetősen kockázatos vállalkozás volt. ráadásul okvetlenül elterjedne. ami a nők elnyomását illeti. ezért a Mennyei Király megígérte. amikor megjelent I herceg és halállal fenyegette meg. Mindez persze hatott Csang-mejre. és minden rabló a nyomukba eredne. csatlakozik a lázadókhoz. akkor Sanghajból meg sem láthatják őket. ha pedig a Csungmingszigetet északról megkerülve hajóznak be a folyón. Aztán. Ha a Mennyei Király megdönti a császár hatalmát. Li-san meggyőzte Csangmejt. . és minden vágya teljesül. gondolta Csang-mej. Lehet. Csang-mej a pekingi udvartartásba kerül. hogy a húsz ezüsttel teli. hogy a mandzsuk a haladás ellenségei. Mivel közismert. akkor betelt a pohár: úgy döntött. hogy vajon mekkora kockázatot vállal. ha beállna a tajpingek közé. ha őt és Li-sant elfogja a császári flotta… Eszébe jutott az Ezer Vágás Halál. nehéz láda szárazföldi szállítása még kockázatosabb lenne. hiszen a város nem közvetlenül a folyóparton helyezkedik el. megszüntetve a férfiak dominanciáját. amelyek felszabadítanák a kínai nőket. Viszont most. Lisan meggyőzte Csang-mejt. ha nem tartja be a hagyományokat. A gonoszságban. és bármilyen bátor is volt.A második éjszaka lettek szeretők. különösen. megborzongott.

A szűknek mondható Jangcén éjszaka elnavigálni a Csungming-sziget északi oldalán nem volt könnyű feladat. – Igen. Éjszaka hajóztak be a torkolaton. ezért úgy döntött. Lassan haladtak. Hajnalra túl voltak a szigeten. hogy szüksége van egy fiú utódra. miközben gyönyörű fehér fogaival egy angolnába harapott. hogy éjszakára horgonyozzanak le. olyan széles volt. aki. – Gyakorlatiasan hangzik – mondta Csang-mej. bár cikk-cakkban kellett haladniuk a szél ellenében. Li-san és Csang-mej nekiláttak az ízletes pirított angolnának. mélyebb vizen haladjanak. ha őt esetleg megölnék. a dagállyal tudtak haladni egy keveset. azt javasolta. majd Li-san és Csang-mej a kapitányi kabinba tértek vacsorázni. nagyjából kétszáz mérföldet Nanking. Ez a hatalmas folyó. mivel a folyó hemzsegett a kalózoktól. vagyis Hűséges Királyról. Kvangsi tartományból származik. hogy egyik part sem látszott. Fegyveres őrséget állítottak a hajóra. hogy az igazi neve Li Hsiú-cseng. eddig kormányozott. a folyó legnehezebben hajózható szakaszát. hogy a biztonságosabb. mert jól ismerte a folyót. – Csupán tizenöt évvel idősebb nálam – mondta. a delta közepén a Jangce inkább hasonlított a tengerre. ahogy a szárazföld a császári járőröktől. Ah Ling. Kína második legnagyobb városa felé. mint egy folyóra. Vacsora közben Li-san tovább mesélt az apjáról. ahonnan Kína legbátrabb férfiai születnek. – Mivel nagyon fiatalon kezdett katonáskodni. ezért este. mert a folyónak ezen a vidékén gyakoriak a hirtelen feltámadó viharok. mivel az áramlás és a szél egyaránt ellenük dolgozott. amit a kínaiak csak „Hosszú Folyónak” hívnak. – Ó. Éjszakára elérték a Lang-san átkelőt. Mivel a tenger hatása még mindig érezhető volt. a Csung Vangról.Csang-mej beleegyezett a tervbe. Itt. és a folyón haladtak nyugat felé. és a folyó középsodrába kormányoztak. az én dicső apám nagyon gyakorlatias és nagyon bátor ember. és egy szegény hegyi paraszt fia. Li-san. csak a személyes . Egy több százezer harcosból álló hadsereget irányít. a dajka megetette és lefektette Julie-t. De most a Mennyei Királyság második embere. – Azt mondtad.

és újra útnak indultak. miközben álmodozva nézte a férfit. Felébredt Julie. A külseje is mennyei. Csang-mej figyelte. Mindenem rájuk tettem. különösen a jobb part közelében. – Csak viráglányokkal aludtam. és sírni kezdett. hogy hozzá kéne mennem Li-sanhoz. – Nem hiszem el. – Kivételes helyzetben vagy. éles kanyarokkal elkerülve a sárzátonyokat. akik mind a Maoutzéből jöttek. A folyó partjai nagyrészt . Csang-mej így szólt: – Szereted a gyerekeket. kifeszítették a vitorlákat. – Dehát a Mennyei Király nem tiltja a „felhők és esőt”? – De igen. Lehet. De a királyok és fiaik mentesülnek a tiltás alól. hogy az áramlás vagy fél mérföldet elhúzta őket sodrásirányban. Felhúzták a horgonyt. – Herceg vagyok. A Mennyei Király egyik mennyei hercege. az én népem. miért ne lehetnék egy kínaié is? Aki ráadásul egy gyönyörű herceg. ahogy Justin lánya abbahagyja a sírást és visszaalszik. a nagy Csung Vang fiához. gondolta Csang-mej. Ezenkívül az én vérem. Li-san felállt az asztaltól és a bölcsőhöz ment. Szép látvány. s közben egy ősi kínai altatódalt dúdolgatott. így a hajuk a lábukhoz hullik. Szeretnék magamnak is. Tényleg herceg. Ők soha nem éltek a mandzsuk uralma alatt. Ha már voltam kerekszemű felesége. Aztán Li-san finoman visszatette a bölcsőbe. hogy nem voltál más nővel. igaz? – Persze. – Persze. Ha lehet veled. A tajping lázadók mellé álltam. olyan hosszú.testőrsége ötezer hegyi ember. – Dicsekszel? A férfi elmosolyodott. amelyek veszélyessé tették a hajózást. A karjába vette a kisbabát és ringatni kezdte. Reggel kiderült. Amikor a férfi visszatért az asztalhoz. Másodszor is átnavigáltak a Lang-sanon.

Ha elég gazdag vagy. Szerintem az ember csak akkor ismerheti . ostoba. – Te keresztény vagy? – kérdezte Csang-mej a férfi mellett állva a tatfedélzeten. Ugyanakkor a földek körül olyan gyönyörű növényzet virult. Li-san – mondta –. Csang-mej a férfira meredt. – Gondolkodtam. – Persze. Bambusz és szomorúfűz erdők váltogatták egymást. hordalékos mezőgazdasági vidék volt. – Ha beszélsz a Mennyei Királlyal. Meglepően sokat segít a kivégzés fenyegetése azoknak. és rájöttem. – Lehet. De nem árt. Li-san nevetett. Mint mondjuk húsz láda ezüstöt. ami mégis széppé tette az egyhangú tájat. le fog fejeztetni. hogy az lesz a Mennyei Király legnehezebb feladata. amit a kereszténységről hallottam. amikor ő maga is zsidó volt? Hogy halhat meg egy ember úgy. Abban hiszek. a tajpingok által felégetett pagoda romja is a szemük elé került. – Szerelem – horkantott Li-san. ha egyáltalán létezik mennyország. ha számos. hogy lefejeznek. hogy hozzád megyek feleségül.laposak voltak. Miért ölték volna meg a zsidók Jézust. ha nem leszel hajlandó megtérni. – Talán. majd minden világos lesz – mondta csendesen Li-san. – Minden történet. – Először is. nem könnyíti meg. ha tudod. – Viszont – tette hozzá –. még akkor is. hogy megfenyegetsz. ha nem leszek keresztény. nem mondtam. akik vonakodnak felvenni a kereszténységet. amit látott. hogy az a dolog nem kínai. hogy kételkedem benne. Másodszor pedig nem vagyunk szerelmesek. hogy a Mennyei Király az összes pagodát keresztény templomra akarja cserélni Kínában. vehetsz magadnak egy mennyországot. hogy utána újra életre keljen? Semmi értelme. Csang-mejt lenyűgözte. Csang-mej felhorkant. És ha hozzám jössz feleségül. hogy téged megtérítsen – mondta vidáman. a környező vidék alacsonyan fekvő. amit meg tudok érinteni. hogy igent mondjak. te is az leszel. Li-san elmagyarázta Csang-mejnek. Az.

akkor óvatosan kell vele bánni. hogy amikor a császár a „kua” szót használja magára. amelyet egy évszázaddal korábban jezsuiták hoztak létre a legnagyobb Csing uralkodó. ő. és valószínűleg átáll az átkozott lázadókhoz. – Azt mondják . Előttük feszült a Déli Tó szigetére vezető híd tizenhét boltíve. Csien Lung részére. Neked is kéne keresned egy barbárt. – Lehet. ahogy neked. a Pekingtől nyugatra fekvő nyári palotában Jehenala – aki a harmadik Ping ágyas rangjára emelkedett. barbár házban lakik. …19… A Kristálypatakok Kertjében. hogy a szuka fattya elhozta minden kincsét a macaói bankból. vagyis a Sugárzó Tökéletesség Parkjában voltak. a Két Tartomány helytartójától. – Kaptunk egy feljegyzést I herceg kuzinunktól. Jehenala tudta. és egy nagyot böfögött. hogy a legkiválóbb harci dzsunkánk. Bevallom. gondolta Li-san. I herceg elmondta. miután gyereket szült Hsien-feng császárnak – átnyújtott urának. – Ő az a parasztlány. a Sárga Lótusz megsemmisült a teknősbéka lotyó lánya. – Az árva szomorú – mondta belekortyolva a borba. ahogy én tettem. A híres Jüan Ming Jüanban. hogy egy tajping herceg. Csien Lung dédunokája. Arról értesít bennünket. aki férfiruhákban jár. és egy vörös ördög felesége? – Igen. Talán egy napon találok. hogy igazad van. az alkoholista Hsien-feng elvette Jehenalától a csészét. Csang-mej kalóznő keze által. a Csung Vang fia vette rá a lázadásra. Kantonban az a pletyka. bizonyos Li-san. a Ta Cing Csao. ami mögött a Végtelen Élet hegye emelkedett.meg ezt az érzést. porcelán boroscsészét. ha egy barbárral volt neki „felhők és eső”. A pár a Kedvező Félhomály Pavilonjának teraszáról nézte a nyugati hegyek mögé lemenni készülő napot. De csodálatos dolog. vagyis a Hatalmas Tiszta Dinasztia hetedik uralkodójának egy őszirózsa-mintás. kíváncsi vagyok a szerelemre. – Rabszolgád is hallott arról a lázadóról – mondta Jehenala az udvarban szokásos archaikus nyelvezetet használva.

Nala. újabb adag borért tartotta a csészéjét. hogy a teknős lotyó lányát kézre kerítik erőink. te trágya. felnézett a Menny Urára. jaj milyen átok ül a szegény árván? A Jangce alsó folyását nekünk kellene ellenőriznünk. Sajnos nem szolgálnak minket jól. öt aranyszállal ráhímzett sárkánnyal díszítve. A több száz négyzetmérföldet elfoglaló Jüan Ming Jüan egyetlen ember. Ha végre a hadsereged élére állnál. nem csupán testileg. Jehenala. Ah. Persze kuzinunk. majd belekortyolt a borba. Ó.róla. Ha abbahagynád az ivást. Egy csapat madár szállt Buddha Illata Tornyának oszlopai fölé. aki egy kisszéken ült az uralkodó lábainál. Nem biztos. aztán átvette az újratöltött boroscsészét. Hsien-feng. bár I herceg egy disznó. – Felséged tényleg azt mondta. – Rabszolgád volna olyan orcátlan. – Tényleg jól hallotta rabszolgád. – Bölcsen szóltál. és szíve megtelt megvetéssel. szép és bátor. ahelyett. végül is így nekünk nem kell annyit fizetnünk. kövér bálna biztosan jól kibélelte már kincstárát a nőtől származó összegekkel. Tagadhatatlanul az ember alkotta és a természet leggyönyörűbb egyesülése volt a földön. hogy „ha” elkapják? Hát lehet efelől kétely? – Sajnos tábornokaink alkalmatlanok – jajdult fel a császár tragikusan. a nagy. Nala – szólt a nő nevének becézett változatát használva. – Ötvenezer tael vérdíjat tűztünk ki a fejére. hogy az eunuchjaid . – A császár felsóhajtott. Nem ítéljük el helytartóinkat. Bárcsak volna valami mód – újra böfögött egyet – amivel újra tüzet lehelhetnénk tábornokainkba. aki ilyen irtózatos bűnt követett el. Ezenkívül elkobozzuk vagyonát és birtokait. hogy fiatal. ahogy az őseid tették. de lelkileg is. az Ezer Vágás halállal lakol. szerette volna kimondani. Tízezer Év Ura? – szólt Jehenala. aki egy sárga császári selyemköntöst viselt. életünk nem ragyogó. miközben a szélcsengők finoman harangoztak az esti szellőben. hogy javasolja mennyei bölcsességű felségednek: büntesse meg ezt a Csang-mejt. a parti erődítésünk is a lázadók kezére jutott. ha ajándékokat fogadnak el. ami I herceg szerint barbár dollárok millióit éri. – A mandarinok kapzsiak és hűtlenek. A madarakat Jehenala egyik kis pincsije ijesztette meg. de Csengkiang. a Menny Fia örömére létezett. és ha elkapjuk.

– Megfontoljuk javaslatodat – sóhajtott a császár. Jehenala tudta. Jehenala. A kérdéses kormányzó egy kisebb vagyont fizetett ezért az említésért. – Gyönyörű – mondta Csang-mej lenyűgözve. hogy megcsókolja a hold tükröződését a tó felszínén. ami drámaian emelkedett ki a folyóból vagy százhúsz méteren át. – Félek. akik mást sem akarnak. Persze. Amint Li Po. – Talán érdemes rá. – A császár kiürítette a poharát. kiesünk a csónakból és megfulladunk.csiripelését hallgatod. a tajpingok által nemrég elfoglalt császári erődítményhez közeledtek. mint a nagy költő. a lány az Ólomöntők utcájából. Nala: A hold felkel a nyugati hegyek fölött. hogy ki. Az egyik tartomány gazdag kormányzója volt az. Meghallgatjuk tanácsaidat. hogy Jehenala Kína megmentéséről álmodott. – Ott van az Ezüst-sziget – mondta Li-san Cseng-mejnek a Jangcén töltött negyedik napjuk reggelén. – Úgy érezzük. de ki lehetne az? – szólt a császár sértődékenyen. . Egy nap. És akkor én. uram? – Igen. Kína talán megmenekülhetne. – A Déli Tó sziget felé mutatott. mi is a lehetetlenre vágyunk: egy boldog Kínára. eltaposom a lázadókat és megtisztítom az országot a gyűlölt idegen ördögöktől. miközben a fákkal teli szigetet nézte. hangosan csak ennyit mondott: – Ha rabszolgád lehet olyan elbizakodott… – Igen. igen. ahol a lila égen megjelent a nagy telihold. Lehet. Az asszony megmondta a nevet az uralkodónak. A sziget mellett annyira felerősödött az áramlás. – Talán egy új tábornok. hogy talán olyanok vagyunk. enyém lesz a hatalom. aki ekkor már félig részeg volt. de az „ajándékozás” ősi szokását ő sem akarta megszüntetni. Ha férfi lennél. Nézd. beszélj. gondolta. és nem egy féreg. igen. Nala! Okos fej ül vállaidon. Li Po a nyolcadik századból. aki megrészegedvén kihajolt a hajójából. és sóhajtott. csak lopni tőled és megcsalni téged. Csenkianghoz.

akin lassan kezdett úrrá lenni a félelem. mint a halottaiból feltámadó Krisztus. hogy csatlakozzon a tajping lázadókhoz. – Odabenn a kínai vallások minden gonosz teremtménye és istene látható. Vajon Li-san mézzel vonta be a keserű tablettát. Ez már a második alkalom volt. – Mesélj róla. – Azt tanácsolnám – mondta –. – A szerzetesek dobolnak ökörbőr dobokon. Li-san! – Azon a szigeten fekszik a birodalom egyik legfontosabb zsosz háza. Most már a Mennyei Király fennhatósága alatt vagyunk. hogy a férfi figyelmeztette Csang-mejt. hogy egy nap lerombolja. Csang-mej felnevetett. ha valaki a vallással viccel. Li-san hűvös pillantást vetett rá. hogy tartsd a szád a kereszténységről. másodszor tudtak elhaladni mellette. hogy a Mennyei Király megfogadta. – Hallod a dobokat? – Persze. mert a déli oldalon sikertelennek bizonyultak. Li-santól hallott. és olyankor vannak a földrengések. ezúttal az északi oldalán. akkor ficánkolni kezd. – Hihetetlen. elrejtve a nem túl vonzó valóságot? Vajon mibe keveredett Csang-mej? . – Ez majdnem akkora butaság. Mindent feladott. nem is kell mondanom. ami hitük szerint a hátán hordja a világot. hogy ők vallási megszállottak. Gondolom. Ha a dobolás abbamarad. amit a lázadókról tudott. A szerzetesek Kína minden állatából őriznek egyet a kolostorukban. de az soha nem jutott eszébe. Látod? – A sziget dombjának a tövében ülő lejtős tetejű épületre mutatott. hogy megnyugtassák a zsosz halat. Jó hangosak.hogy csak most. és a zsosz hal nem hallja tovább. – Ugye? Látod azt a pagodát a sziget tetején? – Igen. Tulajdonképpen mindent. és ő nem veszi könnyedén.

és sok szempontból ugyanolyan gonosz lett. – Nem mondhattam el mindent. – Hazudtál. Az apámnak sem tetszik. te tengeri kígyó fia! – kiáltott Csang-mej elrántva a kezét. amit lát körülötte. mint a császári hadak? – kérdezte Csangmej. – Így is van – mondta. mint a császár! – Csang-mej. tönkretett termőföldeket. – Miért nem mondtad el. – Nem azt mondtad. A hangjába keserűség vegyült. Vucsang városa például háromszor cserélt gazdát. ha nem térek át a kereszténységre? Li-san megfogta a nő kezét. felégeti a falvakat és megerőszakolja a népet. mint a császár. a Csung Vang keresztényi könyörületet gyakorol. – Akkor miért adjak neki pénzt? . mert akkor soha nem jöttél volna velem – mondta. – És ezt miért nem mondtad korábban? – kérdezte az asszony dühösen. A tajping harcosok között van. nyugodj már meg! Semmi sem tökéletes. A sikere a fejébe szállt. – Sok szempontból nem jobbak. a többi lázadó hadvezér nem. a hajó tatján állva.További riasztó élmények vártak Csang-mejre. – Miért adjak pénzt én ennek az embernek? Ugyanolyan rossz. – Csakhogy a harcok évek óta tartanak. – Akkor miben jobbak. hogy a folyóparti falvak a lázadók ellenőrzése alatt állnak? Li-san zavartnak tűnt. aki lop. – Hogy van ez? – kérdezte Csang-mej Li-santól. hogy a Mennyei Király levágatja a fejem. így a Mennyei Király sem az. Csengkiangot elhagyva a borzalmas pusztítás egyre több jelét látták a folyó partján: felégetett falvakat. és egyre több felpüffedt vizihulla úszott el a hajó mellett a folyón. És bár atyám.

A Mennyei Királynak van a legnagyobb esélye arra. aki megpróbálta eladni őt. Emlékezett az apjára. akkor fizessen is érte. azt hiszem. Ő is kínai. gondolom – válaszolta Li-san. vagy a szomszédod teszi. de a támogatásod létfontosságú a lázadás számára. Emlékezett. Csang-mej elfojtotta haragját. és a karjukat lóbálva kiáltoztak a hajó felé. hogy az asszonynak valószínűleg igaza van. az apró farmjukon Kvantung tartományban. Csang-mej a csontsovány embereket nézte. milyen nyomorúságos szegénységben és mocsokban éltek. – Adjunk nekik pénzt! – De azt a Mennyei Királynak visszük! – Ha ennek a sok rombolásnak a Mennyei Király az oka. de továbbra is duzzogott. hogy megszabadítson minket az idegen vérszívóktól. és eszébe jutott a saját gyerekkora.– Mert a Mennyei Király. minden hibája ellenére legalább közénk tartozik. A császár mandzsu. nem sokat számít. mellesleg pedig ez az én pénzem. de a lelke mélyén tudta. hogy egy külföldi. Ő tizenkét évesen evett először húst. Soha nem volt elég étel. aki felesleges. akkor is kihányta . nem voltam teljesen őszinte veled. Egy órával később egy újabb város mellett haladtak el Mint annyi más. ez a város is fel volt égetve. A legtisztábban azonban az éhségre emlékezett. mert csak egy lány volt. – Menekültek. – Ezek kik? – kérdezte Csang-mej. Belátom. Li-san semmit sem mondott. – Ki kell mennünk a partra. és az én hajómon tartom. Kormányos! A partra! Ahogy a Keleti Sárkány egyre közelebb ért a parthoz. hogy segítsünk nekik! – Hogyan? Mit adhatnánk nekik? Magunknak sincs túl sok élelmünk. viszont itt még volt az életnek jele: emberek álltak a folyóparton – a legtöbbjük félmeztelen –. – Amikor a véredet szívják – mondta –.

körülbelül harminc dollár egy paraszt egy éves jövedelme volt. – Egy hete nem ettem. gondolta. majd Li-sannal együtt partra szálltak. az soha nem fog eljutni ezekhez a szerencsétlenekhez. Vigyáznom kell Li-sannal. ópiumot loptam. kedves hölgy. kórusban könyörgő menekültek. majd adtam el. minden elmondok neki a nyomorotokról. szánjon meg! Kérem! Csang-mejt lesújtotta a látvány. miközben a parton tolongó nyomorultakat nézte. és megígérem. Ha viszont a Mennyei Királynak adom az ezüstöt. – Megölték a férjemet. Csang-mejt azonnal körülvették a nyöszörögve. elvesztettem I herceg védelmét. . – Ételem nincs. hajókat süllyesztettem el. – Felgyújtották a házamat! – sírta egy rongyokba burkolt öregasszony. hogy gazdag vagyok. hogy helyreállítsák a házaitokat. A Bambusz alakulat egyik egysége. Lázadók. Egy gazdag paraszté. amit hallottak. – Barátaim! – mondta. Húsz ezüst tael. gyilkoltam. Csang-mej utasította matrózait. a kezével árnyékolva a szemét. az apám parancsnoksága alatt állnak.az egészet. Csendet kérve felemelte a kezét. de pénzt tudok adni: mindenki kap húsz ezüst taelt. Elégettem minden hidat magam mögött. és mindent elvittek. A pokolba vele. a disznómat. – Császáriak? – kérdezte Csang-mej aggodalmasan. Segítenem kell nekik. két fiamat. Én kikapartam magam a szörnyű szegénységből. – Nem. hogy le lehetett rakni egy pallót a partra. Kérem. nem mehetek vissza. Az emberek először fel sem fogták. Amikor a Mennyei Király udvarába érek. kérlek. Most. – Most pedig – folytatta Csang-mej – álljatok sorba. hogy mindent megteszek. akiket az imént meglátott a falu felé lovagolni. a csirkéimet… – Megölték az apámat – sírta egy kisfiú könnyekkel az arcán. hogy jobban láthassa azt a tucatnyi lovast. hogy hozzák fel az egyik ezüst taellel teli ládát a hajó gyomrából. Nem a Mennyei Királynak. Ez az én népem. Ekkorra a harci dzsunka olyan közel jutott a parthoz. Meg kell ismernem a Mennyei Király iránt érzett igazi érzéseit. tartozom. amit tudok. – Nézd: katonák! – kiáltott Li-san. hogy kioszthassuk a pénzt.

sikoltva a palló felé indultak. jobb Kínában talán nektek is jobb lesz. ha elfogadjuk a pénzed? Csang-mej a katonákra nézett. – Ő kicsoda. nagyuram? – kérdezte Tang Sumei. hogy őrizzetek minket? – Igen. hogy errefelé nem fog látni ilyen hajbókolást. Úgy becsülöm. nagyuram. felemelték a láda nehéz tetejét. több ezüst van azon a dzsunkán. nagyuram. két matróza pedig engedelmeskedett. de ha kitart a szél. mintha a kincs valami tünékeny csoda lenne. ahogy a nap csillog a ládában levő ezüstérmék tömkelegén. a Csung Vang fia. Azt hallották. Meglepetésére a lázadó katonák mélyen meghajoltak Li-san előtt. hogy Li-san egy nagyhatalmú hadvezér fia. – Nincs mitől félnetek – válaszolt az idős nőnek. Nyissátok ki a ládát! Csang-mej visszaindult a hajóra. hogy a császár ötvenezer taelt tűzött ki a kalóznő fejére. de a férfi meséi a Mennyei Királyságban uralkodó egyenlőségről neki azt sugallták. – Nemes hölgy – mondta az egyik idős nő a lóról ekkor leszálló lázadó katonákra mutatva –. a barátom. A felderítőink két nappal ezelőtt fedezték fel a dzsunkát. – Vannak a közelben császáriak? – Nem láttuk őket. Mellesleg sanghaji kémeink jelentették. ami bármelyik pillanatban elpárologhat a levegőben. de egy új. mint a pekingi kincstárban. És most a pénz. – Meggyőztem. Úgy látszik ebben is tévedett. nem csapda ez? Megölnek. Igaz ez? . Tudta. holnapra úgyis Nankingba értek. hogy hozza magával a kincseit. és csatlakozzon a lázadáshoz. Ő megvéd titeket. hogy volt bátorsága felrobbantani az egyik császári hadihajót. Apám azért küldött. A menekültek levegőért kapkodva nézték. a kis lovascsapat kapitánya Csang-mejre mutatva. Aztán. – Ő a híres kalóznő? – Igen – válaszolt Li-san.Sajnos a halottakat nem tudom feltámasztani. – Li-san.

– Igen. ahol mindenki egyenlő. sőt még jobban rabolnak és fosztogatnak. Csang-mej hosszú. – Soha az életben nem törődtem a képmutatással és az alkalmazkodással. . – Az én pénzem. Ez aztán a paradicsom! Ugyanolyan. és a férfihoz fordult. Li-san. kegyes seregeinek köszönhetően. Atyám megvéd. – Na és? – szólt Csang-mej. A férfi odament Csang-mejhez. – Nem tudom elmondani. aki úgy harcol. – Micsoda nő az ilyen. – Letette a kefét. – A Mennyei Királyon az őrület jelei mutatkoznak. mennyire elárultnak érzem magam. nincs korrupció. A kabinjában voltak. – Figyelmeztettelek. – Rosszak a hírek. mint Kína. Mik a hírek Nankingból? Tang Sumei tétovázott. hogy alkalmazkodjak. Talán az a barbár volt a démon. uram – mondta. és ezúttal megpróbáltak minél közelebb hajózni a folyó északi partjához. hogy szereti. amit szeretne. amit a Mennyei Királyságról mondtál? Mert azt hittem. Szerinted miért tetszett meg mindaz. és azok szerencsétlen éhező emberek voltak. Ehelyett mi az igazság? A katonáid hajbókolnak előtted. én nem így képzelem az egyenlőséget. – Ügyeljek? – horkantott a nő. Egy gyönyörű paradicsomról meséltél. A tajpingok ugyanúgy. miután visszatért a dzsunkára. hogy ezen a helyen az ember azt csinál. fekete haját fésülte. Most azt mondod. mint a férfiak? Tán megszállták a démonok? – Talán. Ha nem térek át a kereszténységre. Ezzel az erővel Kantonban is maradhattam volna. amelyen Hang Sumei csapata kísérte őket. kivégeznek. és az emberek együttérzőek és alázatosak. a Mennyei Király hatalmas. de ez nem jelenti azt. akiről azt állítja. hogy ne gúnyold a kereszténységet – mondta –. mint a mandzsuk. amíg ügyelsz a külső megjelenésre. majd lehalkította a hangját. hogy hinned is kell benne. Újra elindultak. …20… – Majdnem ötszáz taelt elosztogattál! – kiáltott fel Lisan.

ami felizgat. hogy átadjam a pénzem a Mennyei Királynak. hogy I herceg azt mondta. akkor minden tökéletes lesz. végre szabadjára engedve a benne régóta gyűlő haragot. – Ne piszkálj! – mondta. amely a helyére lép. aki megpróbál egy új dinasztiát alapítani. hogy rab vagyok? – Természetesen nem… – Akkor mi vagyok? Az én pénzem. hogy a Mennyei Király együttérzést és egyenlőséget prédikál. eljátszod a szereped. és ami azt illeti. vagy meghalsz? – Tőled az imént nem ugyanezt hallottam? Kívántalak. ha alkalmazkodsz. – De most már nem? – vágott közbe Csang-mej. . a Mennyei Király őrületéről hallottakat már nem akarta elismételni. vagy a Mennyei Királyé? Li-san szenvedett. – Li-san megpróbálta kézen fogni Csang-mejt. Most ezért harcolunk. de ő elhúzta a kezét. és jön egy új. Ha odaadom valakinek. Komoly kételyeim vannak arról. – Nem tudom. hogy új szabályokhoz alkalmazkodjam.– Elfelejted. – Nem teheted! – kiáltotta a férfi. – De egy dolog biztos: a Mennyei Uralkodó nem fogja feladni a hatalmát. Az apám. Viszont. Lehet. – De meggondoltam magam. életerős dinasztia. Csang-mej rámeredt. amíg ezt nem beszéltük meg. akkor az inkább a nép lesz. – Azt akarod mondani. és akkor minden alkualapod elvész. de ha nem tudsz többet nyújtani annál. – Azt mondtad. Akkor még az apám sem tudna megvédeni. Li-san. régen még hitt is ezekben. – Ne légy bolond. mint a mai nyomorultak. Van benned egy sor dolog. egy kínai dinasztiát! Már számtalanszor lejátszódott ez a kínai történelemben: Az egyik dinasztia korrupttá és romlottá válik. – A Tang Sumeitől. hát elveszi. akkor könnyen meg foglak gyűlölni. – Nincs több „felhők és eső”. nekiadod. Csang-mej! Ha nem adod neki a kincset. hogy alkalmazkodsz. én sem. Csang-mej így is erősen kételkedik. mint. – Hát nem érted? A Mennyei Király egy újabb császár.

meg kell hagyni: Amikor úgy tűnik. ne aggódj. Meglátod. Ahogy most te is. Mint mindig. – Milyen ostoba voltam – mondta végül Csang-mej. most is hagytam. mindig kiderül. hát úgy tűnik. Végül is sokat tanultam tőled. amit mondok. – Micsoda kedves tréfa! Azt hittem. hogy a vágyam vezéreljen. – A haragod majd elmúlik. akit kényeztetni és etetni kell. megváltoztathatom Kínát. Ahányszor Justin azt mondta. hogy a szerelem a férfiak eszköze arra. Csang-mej felnevetett. és hol kötök ki? Kedves feleség lesz belőlem. amíg engedelmeskedik. – Micsoda vak bolond. ha nem. Li-san. amíg azt teszed. – Kezdem azt hinni. minden nagyon jó lesz. igazán csak „felhők és esőt” akart. Sok szempontból ez gyönyörű érzés. egykori lázadó lettem. – De azt mondtad. Azonban már tudta. hogy szerelmes vagy bele. hogy mit fog tenni. mit jelent ez a „szerelem”. Nos. hogy szerelmes belém. – Persze. hogy rabszolgasorba hajtsák a nőket. Viszont. hogy csodállak és akarlak. . – A vágyról beszélsz. – Ez igaz. Ha csak egyszer is ki tudnám takarítani ezt a vágyat a fejemből! – Csang-mej – mondta Li-san gyengéden. – Ezt szeretem hallani – ölelte át Li-san az asszonyt. de azt tudom.Összeházasodunk. még atyám sem lesz képes megmenteni. A férfi elmosolyodott. Talán ez a szerelem… – A szerelem… – mondta Csang-mej hidegen. – És ez olyan nagy baj? Itt vagyunk egymásnak. Engedelmeskedek. Rendben van. Nem tudom. Viszont börtönbe zár. hogy minden megváltozott. Minden rendben lesz. aki nem fejtett ki ellenállást. hogy minden a régi. és az új dinasztia hercegnője leszel.

Másnap reggel Nanking hatalmas kőfalai alatt álltak. A város északi felében gabonaföldek helyezkedtek el. – Azért erre vannak a kertek és a mezők. Az egész város arról beszélt. hogy üdvözöljék a Csung Vang visszatérő fiát. Az a mondás járta róla. Li-sannal és a kis Julie-t a karjában tartó Ah Ling-gel álltak a tatfedélzeten. senki sem tudta elhinni. és pont a város hatalmas északkeleti kapujára láttak. tiszta reggelre virradt. A városfalat a tizenötödik században építtette az első Ming uralkodó. Li-sant hősként üdvözölték. Nanking a Jangce déli partján fekszik. és amelyet aznap este maga a Mennyei Király fog kinyitni. egy-egy ház és kertek bújtak meg. Lisan. hogy a folyó vizével öntözni lehessen. mindenről mondott pár szót. a fal három kapuján – egy harminc méter hosszú alagúton – keresztül. Li-san lóra szállt. A földeket önkéntesek művelik. és elindultak Csangmejjel a városba. hogy megvédje déli fővárosát. Vajon minden. így gyorsan átírták a történetet. Így senki . mint egy idegenvezető. a híres Sárga Lótuszt is el kellett süllyesztenie. Azt. Ujjongó tömeg gyűlt össze. egy nő süllyesztette el. hogy Li-san hatalmas kalózkincseket szerzett a lázadásnak. amelyet a Csung Vang palotájába vittek. ahogy a hordszék mellett lovagolt. amelybe Csang-mej beszállt. Tang Sumei is a parton várta őket csapatával. akinek híre futótűzként terjedt el a Mennyei Főváros lakói közt. Gyönyörű. hazugság? Az első benyomások kellemesek voltak. és lekísérte a hajóról egy aranyozott gyaloghintóhoz. hogy egy teljes napi lovaglással lehet csak megkerülni. Itt minden a város tulajdona. amely még ötven fővel egészült ki az ezüstkincs védelmére. a terményt ingyen osztják szét a nép sorai között. a hintót pedig felkapta nyolc hordár. hogy működik a Mennyei Király birodalma. és onnan. a Keleti Sárkány fedélzetéről ez nagyon is igaznak tűnt. és vagy tizenkilenc mérföld volt a kerületük. amiért még a birodalom egyik hadidzsunkáját. amit Li-san a békés és jólétben élő királyságról mondott. Li-san kézen fogta Csang-mejt. Csang-mej természetesen kíváncsi volt. A falak tizenöt méterre magasodtak a legalacsonyabb ponton. és a „Kalózkirálynőt”. hogy a hadihajót Csang-mej. amelyek között kis falvak.

többnyire szabadon és könnyedén mozogtak. hogy a palota a régi Ming uralkodók palotájából vett kövekből épült. ha lenyűgözzük őket. Ráadásul a város lakói. akik örömujjongással üdvözölték az arra haladó menetet. Azt is látta. bár Nanking ránézvést olyan volt. vörös és aranytetejű tornyok díszítették. Aztán eszébe jutottak az út során. Nankingban nincsenek koldusok. vagyis. piacok is vannak. Csang-mejnek nem esett jól hallani. A falat sárga. Li-san apjának palotáját. és újra megkeményedett. fekete nadrágot és szoros. valójában voltak problémák. ő vállat vonva ennyit válaszolt: – A kínaiakat úgy lehet kormányozni. Amikor Csang-mej ezt elmondta Li-sannak. Elhaladtak a Mennyei Király nagy palotája mellett. de Lisant úgy tűnt. Ez Csang-mejt felbőszítette. sárga fal zárt el a külvilágtól. mint a mandzsuk meggörnyedt. amelyet a Mennyei Király leromboltatott. A férfiak és a nők egyaránt bő.sem éhezik. és bár a közföldek helyes és bölcs intézmény volt. nem úgy. Az ezután következő fedett . Az utcák meglepően tiszták voltak a Kínában megszokott viszonyokhoz képest. és enni lehetne a járdáról. általában vörös kabátot hordtak. és Csang-mej elgondolkodott. Viszont amikor a menet elérte a Csung Vang. ami mellett I herceg kantoni kastélya eltörpült volna. ahol vásárolni is lehet az élelmet. megalázott alattvalói. hogy itt. aki Kanton mocskához szokott. Csang-mej is csodálva nézte az épület méreteit és pompáját. hogy talán tévesen ítélte meg a Mennyei Királyt. Fél óra alatt értek el a város sűrűn lakott déli felének határához. A legóvatosabb becslések szerint is több mint tíz millió kínai vesztette életét a mandzsuk elleni harcban. – Bár volt a megjegyzésben némi cinikus igazság. hogy a legtöbb férfi kardot. Jó néhány palotát és szép hivatalos épületet láttak. egyáltalán nem zavarta. a folyó mentén tapasztalt borzalmak. Egy gyönyörűen megfaragott gránitoszlopok által megtartott hatalmas boltíven áthaladva jutottak be a kertbe. drága paloták visszatetszőnek tűntek ilyen hatalmas mészárlás közepette. Persze. amelyet magas. mint a paradicsom. a nagyszerű. Csang-mej. most alig tudta elhinni. Li-san elmondta neki. vagy kést hord magával.

magas volt. amely a Csung Vang bírósága előtt helyezkedett el. amelyen a titkárok irodái voltak. Az Igazság Csarnokát két hatalmas kupola koronázta. kezdte megérteni. illatos magnóliával. karjában a kicsivel követte őket. az egyik arannyal. aki egy aranyozott oltár előtt állt. a harmincas évei végén járhatott. – Tiszteletreméltó atyám – mondta Li-san. amely apró szomorúfűzekkel volt teleültetve. áthaladva rajta újabb kertbe jutottak. amelyeket akkor szólaltattak meg. meghajolt. nem is a Mennyei Királyé! Vajon az övé mennyivel nagyobb és díszesebb? Az Igazság Terme után egy olyan területen haladtak el. – Szeretném bemutatni Csang-mejt. Li-san az apjához sietett. majd átölelte apját. a másik ezüsttel burkolva. hogy pénze soha nem fog eljutni a vidéken éhező parasztokhoz. ha a Csung Vang udvart tartott. Ah Ling.átjáró vezetett a palota bejáratához. vágyam topázfáját. akinek csapatai a kínai birodalom legtapasztaltabb katonáiból álltak. hogy apja bíró is. valamint barackfákkal. Csang-mej előrelépett és meghajolt. Gyalog haladtak tovább. majd egy újabb kertbe jutottak. az apró tavak partján. majd még egy kert. Ahogy Csang-mej befogadta ezt a sok gyönyörűséget. és végül maga a Mennyei Csarnok. a nagyhatalmú hadvezért. A nagy bejárat mindkét oldalán egy-egy hatalmas dob állott. valamint tetején a kínai mitológiák alakjai nyüzsögtek. amelynek faragott és aranyozott oszlopain. Li-san elmagyarázta. amelyen egy zenekar játszott. majd a palota hivatalnokainak lakóhelyei következtek. Li-san visszatértének tiszteletére. Az ajtót hatalmas festett sárkányok díszítették. Beléptek a kertbe. Csang-mejnek ez sem tűnt túl demokratikusnak. mindkettőt gyönyörűen faragott oszlopok tartották. Ráadásul ez csupán a Csung Vang palotája volt. kaméliával és mimózával. és Li-san is leszállt a lóról. Ott látták meg végül magát Csung Vangot. amelyekben ezüst és aranyhalak nyüzsögtek. és . hogy a Mennyei királynak miért van olyan nagy szükséges a kincsekre. Csang-mejhez fordulva. ami a Csung Vang és családja lakóhelye volt. mint a fia. Csang-mej itt szállt ki a gyaloghintóból. Ezután egy fogadóterembe érkeztek. Csung Vang végtelenül szép férfi volt. akáciával. A főbejárat fölötti felirat szerint a palotát a „Hűséges Király dicsőségének” ajánlják. és egyre biztosabb lett benne.

most karmazsinvörösre festette a száját. A szoknya alatt a szokásos bő. Köntöse majdnem a lábáig ért. – Azt mondta. amelyet mindkét végén megfaragtak. akik sietősen kihátráltak a szobából. Egy gyönyörű. fekete nadrágot viselte.a legkülönlegesebb ruhákba öltözött. az orcáin pedig egy-egy kerek. hogy hűvös voltál vele. szilvaszínű selyem felső ruhát. Csang-mej az ajtónál állt. élvezve a látvány hatására felgyorsul szívverését. éles szemével felmérve a nőt. mint gondoltam – válaszolt Csang-mej. miközben magában dühöngött a sok felesleges pompa miatt. – Megtisztelsz. nagyuram – válaszolt Csang-mej. csodálva a „kalózkirálynő szépségét”. zafírokkal. – Nem olyan. gyöngyökkel és ametiszttel borítottak. Miért titkolnám apád elől? . Bár Csang-mej a hajón általában kevés festéket kent az arcára. és a belehímzett sok aranyszáltól egészen merev volt. vagy ju-it. Csang-mej így szólt: – Nem titkoltam a Mennyei Királysággal kapcsolatos érzéseimet előtted. és két oldalt felhasított szoknyát adtak rá. – Üdvözöllek a Mennyei Királyság Mennyei Fővárosában – mondta a Csung Vang. amikor belépett a palota hátuljában Csang-mejnek biztosított lakrészbe. piros folt ragyogott. A kezében egy jáde jogart tartott. a Mennyei Királyság iránt pedig langyos lelkesedést mutattál. Fején aranykorona ült. amit olyan nehezen szerzett meg? – Mi a véleményed országunkról? – kérdezte a Csung Vang barátságos hangon. …21… – Apámnak csalódnia kellett benned – mondta Li-san két órával később. – Hagyjatok magunkra – parancsolta Csang-mej a szolgáknak. Amikor eltűntek. Az asszonyt Csung Vang két hölgye öltöztette. ami egy szép sziklakertre nézett. a fiam ritka szép lótuszt választott. A férfi beljebb lépett a szobába. Ezért adja oda a kincseit. – Látom. – Miért csalódott apád? – kérdezte. a nyaknál és a deréknál szoros. bő ujjú.

megesküszöm. és megcsókolta vörösre festett ajkait. Li-san hozzálépett. – Életemnek vége. a barbár szerelem-e – mondta –. Talán később. mindennapi ruhákban láttalak. Li-san megfogta Csang-mej kezét. még mindig gyönyörűnek talállak. és megfogta a kezét. – Már mi történne veled? Megőrültél? – Esküdj! Li-san tétovázott. . hogy amit irántad érzek. ha belenyugodnál pár dologba. A keresztények istenére esküdj meg. Li-san. – Miről beszélsz? Az asszony szomorúan nézett rá. Bármennyit veszekedtünk is. – Ez napról napra feltűnőbbé válik. – Hogy érted? – Úgysem értenéd most meg. és öltözz át az ünnepségre! Eddig csak egyszerű. Egy dolgot ígérj meg. Mit? – Azt mondtad. az arcán zavart kifejezés ömlött el. de nem értem… Csang-mej az arcára simította a kezét. Most menj. – Nem tudom… Talán. Li-san! – Persze. ha velem történik valami. Látni akarlak hercegi díszruhában. hogy gondoskodsz Julie-ról. – Mit számít? – kérdezte. Vagy nélkülük. – Nem tudom. és tanácsos volna leendő apósod kedvében járnod. Végül így szólt: – Rendben. Talán szerelmes vagy belém? Az asszony tétovázott. és úgy is hagyom el. A halál nem kelt félelmet bennem. keresztény vagy. miért borítasz fel mindent? Csang-mej szemében megjelent egy könnycsepp. – Sokat beszéltünk erről a szerelemnek nevezett rejtélyről.– Mert ez a királyság apám élete. – Majd megérted. Lázadónak születtem. Talán igen. de biztosan az idők végezetéig érezni fogom. – Mindegy. Miért vagy ilyen makacs? Amikor minden olyan kellemes lehetne. – Talán nem vagyok elég tapintatos.

hogy behozhassa a fogások tucatjait. a feje köré pedig. amelynek a közepébe egy nagy tigrisszem rubint volt tűzve. . A területet egy szépen kidolgozott ezüst kupola fedte. világosságot teremtve az esti sötétbe. hogy helyesen cselekedett. szabadtéri oszlopsor volt. – Ha én szép vagyok – szólt Li-san udvariasan –. Szépnek kell lennem! – Ma este – suttogta Li-san. amelyben aranyhalak úszkáltak. Li-san felnevetett. az csak azért lehet.– Lehet. a vágytól megfeszült. Újra megismételte magában. – Talán egy egész vihart. egy selyemkendő volt csavarva. ami tulajdonképpen egy téglalap alakú. Li-san pontban este nyolckor jelent meg Csang-mej lakrészében. – A rúzsom. és kiment. mert visszatükrözöm a te szépségedet. megcsodálva Li-san sárga ruházatát. Csangmejnek ismét szemet szúrt a kontraszt a folyó mentén látott borzalmas szegénység. amelyről száz lámpás függött. négy oldalról árkokkal határolva. Odakint színes ruhás szolgák hada várt. és a palota pompája között. A téglalap egyik oldalát egy hosszú asztal foglalta el. hogy a nyári ünnepi terembe kísérje. hegyes papucs díszelgett. mint gondolnád – válaszolt Csang-mej. A sárga a Mennyei Király színe volt. A nő mosolygott. Li-san lábán gyöngyökkel kivarrt. A férfi végigvezette Csang-mejt a palotán a nyári ünnepi terembe. Aztán finoman eltolta magától a férfit. amelyen nagy ezüsttálcákon friss gyümölcsök álltak hegyekben. Egy órán át festettem az arcom. hogy az közelebb van. inas testtel – csinálunk „felhők és esőt”. mint egy turbán. – Milyen szép vagy – mondta a nő. s csak a négy „király” viselhetett sárgát.

a mennyei lényeg Üdvözlégy hármas egység. Édesanyjuk kimentette magát a vacsora alól. amelyeken a feliratok a Mennyei Királyság dicsőségét hirdették. maga a Mennyei Király is. Aztán féltucat tajping katona következett. hogy negyvenmillió áldozata volt. színes szalagokkal. és a külseje sem ért fel . megvárjuk apámat. nem volt valami lenyűgöző alak. ami ugyanolyan hagyomány volt Kínában. A negyvennégy éves Hung Hsiu Csüan. igazi szellem. ahol bemutatta két húgának. – Most pedig – mondta Li-san –. A Csung Vang muzsikusai jöttek elől dobokkal. mint a nyugati fület bántó hangszerek. Nem kellett sokáig várniuk. Őket követte a fiúkórus énekelve. az ópiumszívás és bizonyos időszakokban a házasélet tilos. és a többi „király” a törvényen felül állnak.” Kisvártatva megjelent a furcsa menet. akik után a Mennyei Király háremének tucatnyi tagja következett. és azt csinálnak. a Csung Vang zenekara pedig játszani kezdett. hogy bekísérje a Mennyei Királyt.Li-san az egyik kis hídon át bevezette Csang-mejt a csarnokba. aki a világtörténelem legnagyobb polgárháborúját kezdte el. pár perc múlva megszólaltak a hatalmas dobok az Igazság Csarnoka felől. fúvós és pengetős hangszereikkel. mondván. meglehetősen provokatív ruházatban. a Mennyei Király. de lehet. amit akarnak. és tiszteletreméltó vendége. világunk megmentője Üdvözlégy Szentlélek. hogy nem érzi jól magát. Ahogy Csang-mej megtudta. A háremhölgyek után megérkezett Csung Vang. Az általuk énekelt himnusz szövege a következő volt: „Üdvözlégy. Alacsonyabb volt a Csung Vangnál. Csang-mej meghallott egy magas hangú fiúkórust is. ó Istenünk. és ugyanolyan kevéssé volt élvezhető egy nyugati hallgató számára. a szerencsejáték. melynek összesen húsz. Mennyei Atyánk Üdvözlégy Jézus. a királyságban a prostitúció.

lakomázunk mielőtt megkapjuk a kincset? – Természetesen. hogy a Kalózok Királynője. – Fogalmunk sem volt – mondta a Mennyei Uralkodó adoptálva a mandzsu császár uralkodó többesét –. míg a Csung Vang átvezette az uralkodót az egyik árkon átvezető hídon. mintha leselkedő merénylőt keresne. be a nyári ünnepség csarnokba. Furcsa. amely gyöngyöktől és ékkövektől volt nehéz. – Ahogy lázadásunk bozóttűzként végigsöpör Kínán. és az asztal felé mutatott. hogy csatlakozzon harcunkhoz. a katonák. – Kitűnő – mondta. . kúp alakú koronát viselt. Üdvözlünk a Mennyei Királyságban. a Sang-ti uralmát hozza.vele. amelyet birodalmi sárkányok díszítettek. felség. és így szólt: – Nagyuram. Keresztény vagy? Li-san meglehetősen idegesen szólt közbe. – A fiad. de a Mennyei Király mosolyogva fogadta a hírt. A Mennyei Uralkodó biccentett Li-sannak. Csang-mej. Sárga „birodalmi ruházatot viselt” – mivel lázadó létére szinte valamennyi pekingi szokást átvett –. – Majd Csang-mejhez fordult. megtisztítva országunkat az aljas mandzsu kutyáktól és romlott perverziójuktól. A zenekar. Csang-mej nem tudhatta. aki rávette ezt a hölgyet. a kórus és a hölgyek a csarnok körül helyezkedtek el. Addig is nagyrabecsült Csung Vangunk. aki meghajolva üdvözölte. Csang-mejt. Csang-mej hűvösen mérte végig szeretőjét. akinek kicsapongásairól egész Kínában hallani. és így szólt. – Őfelsége egyik kedvencét rendeltem: Ningpo osztrigát. engedd meg. – Már elkezdtem a tanítását. hogy bemutassam alázatos fiamat. csak nem alázatos. amely a Mi Atyánk. nagyuram – mondta a Csung Vang. A tekintete idegesen repkedett jobbra-balra. Lisant. ő maga függője volt a szernek. hogy bár a Mennyei Király halálbüntetés mellett tiltotta az ópium élvezetét. rögtön jön a Mennyei Szél. Li-sanhoz és Csang-mejhez terelte urát. ilyen szép gyöngyszem. Persze tudjuk. hogy minden. hisz egyike a legbátrabb harcosainknak.

miután az utolsó gyömbéres sütemények is eltűntek. a lakomán résztvevők kizárólag teát fogyasztottak. – Igen.Mivel a mennyei királyságban az alkohol tiltva volt. – És vajon kinek a kincse ez? – kérdezte Csang-mej emelkedő hangon. a Csung Vang jelt adott. amelyeket Csangmej a macaói páncélteremből hozott idáig. a keresztény isten fia vagy. Végül. Egy aranyszakállú. hogy még sosem látta ilyen gyönyörűnek –. igaz – mondta. miután a huszadik ládát is a földre tették a második tizes sor végén. Egy álmot. és a Csung . Csang-mej felállt a székéből. hogy te alapítottad meg a Mennyei Királyságot itt a földön. Igaz ez? A Mennyei Király türelmetlenül dobolt az ujjaival. jogom van tudni. asszony! Kíváncsiak vagyunk a kincsre. aranykardot hordó férfi. ahol mindenki egyenlő. – Ezt jó hallani. Azt hiszem. – Arra fogjuk felhasználni. ahogy a ládákat egy sorban leteszik az asztal elé. Ezt mondta nekem: „Csang-mej. és nem nagy paloták építésére” – A Mennyei Király. és ahol minden javat mindenki egyformán birtokol. mert nemrég én is láttam egy álmot. Sang-ti. megkerülte az asztalt. A zenekar halk zenéjére a katonák behozták a nehéz ládákat. – Mindenki tudja. Nyisd ki a ládákat. amelyben Sang-ti jött hozzám. Egy helyet. hogy a kincsedet a fiam csak Kína javára használhatja fel. A Mennyei Király mohó tekintettel figyelte. – A Mennyei Királyságé lesz természetesen – válaszolt a király egyre mérgesebben. abból viszont hordószám. a legfontosabb. és a csarnok közepére lépett. Azt hallottam. hogy kiüldözzük a mandzsu kutyákat Kínából. és Li-san úgy gondolta. nők és férfiak. hogy te. hogy mire fogják felhasználni. nagyuram. és a szolgák letakarították az asztalt. – Azt hallottam – szólt. – A tiéd? Az enyém? A miénk? Mindenkié? Hosszú utat tettem meg minden vagyonommal Macaóból. Végül. a Mennyei Királlyal szemben.

Sang-ti ki fogja mutatni elégedetlenségét! – Csönd legyen. az azt fogja jelenti. amíg ki nem találjuk a szemtelen tengeri boszorkány büntetését. csak hatalmat és pénzt? – Csendet – ordított a Mennyei Uralkodó.Vang arca egyszerre lett kővé. felség? – kérdezte. hogy hű maradt az eredeti szándékaihoz. hogy millióknak bemesélted. ha a szíved nem tiszta. – Vagy túl sok Ningpo osztrigát ettél. – A Sang-ti így folytatta: „Ellenőriznem kell a fiam szívének tisztaságát. – Vigyétek! Házi őrizetben marad. – Őrök! Fogjátok el ezt az arcátlan nőszemélyt. Ha viszont. ki fogom mutatni elégedetlenségemet. A Mennyei Király a dühtől jeges hangon szólalt meg. Az őrök az árok felé rángatták Csang-mejt. – Itt a kulcs. a Mennyei Uralkodó letért az eredeti útról. Li-san. és mérgezésed van. aki tovább kiabált. Vagy pedig istenkáromló vagy. – De ne feledd. Csang-mej így kiáltott: – Csak neked lehetnek álmaid Kínában? Vagy az az igazság. amely Kína javát szolgálta. – Értelmeznéd az álmomat. hogy álmot láttál. ahogy sejtem. szuka! – hörögte a Mennyei Király. Li-san pedig elsápadt. és így kiáltott. – Igen – válaszolt. – Vigyétek! Várjatok! Előbb adja ide a kulcsokat a ládákhoz. és ezt súgta neki: . és a személyem ellen elkövetett utálatos bűneiért! Miközben az őrök a hídon át a csarnokba rohantak. aki kezdett őrjöngeni. Ha. Csung Vang a fiához fordult. amikor átveszi a kincseket. Csang-mej folytatta mondandóját. ránézett. és zárjátok be istenkáromlásért. Az őrök markában Csang-mej elővette és az asztalra dobta a nehéz bronzkulcsot. hogy talán tényleg megőrült. és minden rendben lesz. Mennyei Király – kiáltotta. és végigfutott rajta. és a tekintetében mániás fény kezdett lobogni.” Csang-mej egy pillanatra elhallgatott. – Talpra ugrott. – Várjátok a jelet! Sang-ti jelet fog küldeni! Figyeljétek a csodát! – CSEND! – sikította a Mennyei Király. és közben mást sem akartál.

és a fiatal harcosra nézett. A Mennyei Király felvette az egyik követ és feltartotta. Kinyitotta. A láda tele volt kövekkel. Abban is csak kövek voltak. Aztán így szólt Li-sanhoz. – Igen – szólalt meg végül. – Még mielőtt lázadás tör ki a lázadás ellen. Aztán magában beszélve elkezdte kiszedni a köveket a ládából. hanem csalás! A dzsunka tengerészei bizonyára ellopták a kincset. hogy Lisan éppen megmenti. – Egy pillanatra elgondolkodott. és egyenként a földre dobálta őket. míg rájött. Azt is biztosan tudja. Nem csoda. hogy kinyisson egyet. – A nőnek tudnia kellett. Csak én ismerem a csodákat. hogy hol rejtőzik a kincs. – Csinálj valamit! – mondta a Csung Vang a fiának. aki már a harmadik ládát nyitotta. A katonák. A zárba illesztette a kulcsot.– Micsoda kotnyeles nőt hoztál ide? Bolond? Képes volt megsérteni a Mennyei Királyt! – Li-san a meglepődéstől nem tudott válaszolni. és csatlakozott a Mennyei Királyhoz. Csak én beszélek Sang-tivel. – Sang-ti csodát tett! Az ezüst kővé változott. és némi kaparászás után kinyitotta a láda fedelét. – A csoda! – zúdult fel immár egy emberként az udvar. Felállt. Őrök! – kiáltott. Csend lett. és sietve a ládákhoz ment. hogy elhallgattassa a jelenlévőket. és egy másik ládához rohant. – Hozzátok vissza Csang-mejt! Két őr futott a palotába. Ennek a Csang-mejnek. . Nem kapott levegőt az elé táruló látványra. – A csoda! A csoda! – Hol van az ezüst? – üvöltött a Mennyei Király. – Nem csoda történt. a háremhölgyek és a muzsikusok egyszerre kezdtek motyogni. Csak én láthatok álmokat. A Mennyei Uralkodó magában motyogva megmarkolta a kulcsot. Még mielőtt a Mennyei Király minket kezd el hibáztatni! Li-san villámgyorsan megkerülte az asztalt. és kövekre cserélték! A Mennyei Királynak eltartott egy darabig. – Nagyuram! – kiáltott felemelt kézzel. A Mennyei Király a kövekre meredt. – Bizonyára ez történt.

– Igen – válaszolt Csang-mej halkan. Li-san agyában egymást kergették a gondolatok. beszélj! .– Okos nő – mondta Li-sannak. hallgasson végig. hogy nincs ezüst a ládákban. – Tudta. neki megpecsételődött a sorsa. – Tán a sátán démona vagy. de te is palotában élsz. – Mert elárultak. hogy a Mennyei Királyság maga a paradicsom. az asszony csodálatosan nyugodtnak tűnt. és az a célod. Rá fog jönni. amikor megeskette. Persze az utcák tisztábbak. és egy kicsit jobban működnek a dolgok. Itt – vont vállat – ugyanolyan. Azt mondták nekem. ezért megpróbálta ellenem fordítani az udvart. De rá kellett jönnöm. Eszébe jutott. hogy elhozom a kincseimet. De tétovázott. mint Kína többi vidékén. hogy én sem vagyok buta. milyen furcsa volt vele az asszony délután. hogy ez nem paradicsom. – Miért? Csang-mej Li-sanra nézett. – Csend! – Ha nagyuram tudni akarja. Li-san elszörnyedve ébredt rá. Egy rövid. Amikor az őrök visszahozták Csang-mejt. – Te! Rongy! – süvöltötte a Mennyei Király. hogy leszúrja a Mennyei Királyt – aki most alig pár centiméterre volt tőle –. mielőtt Nankingba értünk volna. Csung Vangot kiáltja ki az új Mennyei Királynak. hogy elpusztítsd a Mennyei Királyságot? Boszorkány vagy tán. Legalábbis én adtam rá parancsot tegnap este. A Mennyei Király egy percig magában füstölgött. őrült pillanatra még az is eszébe jutott. és hogy ezt tudta is. hogy vigyázni fog Julie-ra. Csang-mejnek tudnia kellett. és kitalálta ezt az úgynevezett „csodát”. hogy Csang-mej valószínűleg aláírta a saját halálos ítéletét. mint mindenhol máshol. és kövekre cserélte. Ezért döntöttem úgy. hogy amikor kinyitják a ládákat. mintha egy kínai Hamlet lett volna. és az apját. hol van a kincs. hogy hamis csodákat emlegetsz? Nincs csoda! Valaki a hajódon kivette az ezüstöt. majd megszólalt: – Rendben. – Én voltam. hogy mivel tudná megmenteni Csang-mejt.

ez a paradicsom. Li-san. Ezzel még az átkozott mandzsuktól is kiszedünk egy kis pénzt. Átadhatnám nekik. mint Jézus Krisztus testvére. Úgy döntöttem. az Ezer Vágás halálára ítélték. Li-san! Büszke lehetsz a fiadra. – A mandzsuk sokkal érdekesebb halállal fogják megbüntetni. – Hajnalban meghal. Amikor mindenki elment. – Nagyon helyes. háremet tartotok… Igen. vagy bárki másnak azonban nem az. Vidd el a nőt a császáriakhoz. – Mert a kincs a Jangce folyó fenekén hever. Az is több. nyomorúságos életed megmentésére – mondta a Mennyei Király. mint én tehetném. – Ha megmondod. – Vigyétek a kivégzőtérre – kiáltott a Mennyei Király. – Egy utolsó esélyed van. az udvara pedig követte. Nektek. hova dugtad a kincset. Csung Vang. hogy egy hatalmas vagyont elszórt a folyó fenekére. és begyűjthetném az ötvenezer taeles vérdíjat. – Igen. A Mennyei Királynak tetszett az ötlet. Li-san. – Lehetne egy javaslatom? A Mennyei Király felé fordult. és felkiáltott: – A ti Mennyei Királyotok hamis! Ugyanúgy nem beszél Sang-tival. hogy elvigyem néhány katonával a császáriak legközelebbi táborába. – Akkor meghalok – mondta Csang-mej a félelem bármilyen jele nélkül. . Ezzel a Mennyei Király elhagyta az ünnepségek termét. mint a semmi. utoljára a lányomat? – Az ökör kettős órájában elviszem hozzád. Úgy hallottam. Nekem.– Te és a többi nagyúr palotákban éltek. – Az udvar felé fordult. Megkapod az engedélyemet. Mi lenne az? – Ha már a nő volt olyan ostoba. – Nagyuram – szólalt meg Li-san kinyitva a szemét. és gyűjtsd be a váltságdíjat! – Gonoszul Csang-mej-re mosolygott. mint akármelyik köznapi halandó. és így szólt: – Láthatnám még egyszer. legalább egy keveset keressünk rajta! Engedd meg. aki inkább császár. A tömeg egy emberként hördült fel. Csang-mej Li-sanhoz fordult. Az udvar nyugtalan mormolással fogadta az istenkáromlást. hogy nem adom oda a vagyonomat valakinek. Li-san becsukta a szemét.

rongyos. Ahogy Li-san becsukta maga mögött az ajtót. – Próbáld meg jól leírni neki az anyját. Julie? Meg lehet bocsátani. – Milyen sokkal tartozom neked. – Beléphetsz. amit most a Mennyei Király két katonája őrzött. – Elhoztam az elítélt nő gyerekét – mondta Li-san az őröknek. Csang-mej leszállt az ágyról. – Milyen szörnyű anya voltam – sóhajtotta. lázadtam és bajt kevertem? Julie felébredt és sírni kezdett. aki az ajtó mellett állt az árnyékban. hogy szeretem ezt a kis apróságot. Ah Ling. akinek a karjában ott aludt a kis Julie. Amikor meglátta a belépőket. A lábán szandált viselt. Meg fogsz tudni bocsátani nekem. hogy valami hősnő voltam. és a karjába vette Julie-t. hogy szerettem. Li-san bement. Örülnék. Semmi értelme szégyenkezni miattam. Odabent egy olajlámpa égett. majd átadsz a mandzsuknak. herceg – szólt az első őr. – Még akkor is. Az amah szemében könnyek csillogtak. az amah követte. – A Mennyei Király az ő mindenhatóságában megengedett egy utolsó találkozást az átkozott nő és a gyereke között. hogy az igazságért halt meg. hogy az anyja csodálatos asszony volt – mondta Ah Ling. hogy nem maradtam otthon. hogy rendes kínhalálom . szürke ingre cserélték. hanem kalózkodtam. – El fogom neki mondani. – Köszönöm. felült. Ah Ling odavitte hozzá a babát. mint egy engedelmes anyuka. Ah Ling! – szólt Csang-mej. a másik pedig kinyitotta az ajtót. ha ez nem igaz. és díszes ruháit egy hosszú. – Elmondom neki. – A hangja megtelt szarkazmussal. Csang-mej visszaadta őt Ah Lingnek. Li-san magával hozta Ah Linget. Az arcáról lemosta a festéket. – Soha nem lett volna szabad gyereket szülnöm. ha azt gondolná. Mégis. miközben a kisbabát ringatta. Csang-mej az ágyon feküdt.…22… Hajnali kettőkor Li-san belépett Csang-mej lakrészébe. Li San! Először elcsábítasz egy hamis paradicsomba. amit a bűnbánat ruhájának neveztek. – Mondd majd meg neki. még akkor is… – A szoba túlsó végébe nézett Lisanra.

meg is tartom. – Igen. – Tudom. – Soha nem hittem volna. Most hagyj magunkra. – Várj! – szólt Csang-mej. vidd vissza a gyereket. mintha a sajátom lenne. Azért javasoltam a Mennyei Királynak. Amikor Ah Ling kiment a szobából. Meg tudod bocsátani. elrendezem a szökésedet. Hazudtam is mindenről csak arról nem. Add ezt át neki. Most már én is értem. és ma este ennek a jelei is nyilvánvalóak lettek. Már azért megérdemlem a halált. Ő majd elrejt. mekkora hatalma van a dinasztiájuknak? Az én fejem körül is legyek fognak rajzani. hogy egykor bíztam benned. mint a császár. a gyerekemnek lesz otthona! – Felnevelem Julie-t. Csang-mej! Esküt tettem. Li-san becsukta az ajtót. hogy megvéded őt. hogy elviszlek a mandzsukhoz. hogy tudom. a szobájába – parancsolta Lisan. és kukacok hemzsegnek a szemgödrömben? Milyen büszke lehetsz. hogy megtartod a szavad! Hadd haljak meg úgy. ahogy Kantonban csinálják. mit műveltek a seregei. – Megesküdtél. – De azt hittem… – Azt hitted. Li-san! Ha belegondolok. hogy a Mennyei Király ugyanolyan gonosz. Szucsouba kell menned! – Elővett egy leveled az ingéből. hogy ilyen ostoba voltam. amit elkövettem ellened? – Számít ez? . Ha végre a falakon kívül vagyunk. – A karjaiba zárta Csang-mejt. – Él ott egy nagynéném. Ah Ling! Akarok még egy szót váltani a tajtajjal. Csang-mej zavartnak tűnt. hogy kivihesselek a városból. Ne félj ettől. Tang Sumei azt mondta. Lisan! Legalább annyit mondj meg. hogy meg fog őrülni. Vajon az én fejemet is kiakasztják majd Peking falaira. és átadta Csang-mejnek. A neve rajta van a levélen. hogy láttam. amíg elintézek egy végső helyet. és Csang-mejhez sietett. hogy minden kínai lássa. – Figyelj rám! – suttogta. – Nincs sok időnk. Belátom. uram.legyen. hogy hazudtam neked. hogy szeretlek. – Ah Ling. hogy képes leszel eldobni a kincset… – Nem adhattam oda a Mennyei Királynak azok után.

Istenem. Viselkedj úgy! Csak még egy utolsó csók. boszorkány vagy. – Átkozz meg! Kiabálj. – Li-san – suttogta. – Beismerem. igazad volt. amint lehet. – A lázadás belefullad a romlásba. Mit fogsz tenni? – Az apámtól függ. Bármi történik is. és erősen megcsókolta Csang-mejt. – Akkor megbocsátok. Csang-mej a férfi vállába vájta a körmét. Könnyek gyűltek a szemébe. – Te lotyó! – kiabált. Mielőtt hozzád jöttem volna. miközben kimegyek! Meg kell bolondítanunk az őröket! – Te. kígyóanya fattya! – sikoltott Csang-mej ellökve magától Lisant. ahogy az asszony egy széket vágott hozzá. .– Persze. érted jövök. ami harcos szeretőjében felgyülemlett. Li-san lebukott. Atyám tartja kézben a hadsereget… – És mi lesz. Mindenki azt hiszi. – Köpj le! Átkozz meg. szeretlek. a mandzsuk levágják a csöcseidet! Kinyitotta az ajtót. hogy kezdenek kételyei lenni a Mennyei Királlyal kapcsolatban. ahogy a testében fellángolt a vágy. mindketten meghalunk. amiért azokat a dolgokat mondtam. – Tehát tegyek úgy. Talán az a sorsom. és Csang-mej megérezte az erőt. a korrupcióba. kedves. így az edény az ajtón tört szét. azt mondta. féltem… Bocsáss meg. ezért küldtem el Ah Lin-get is. – Akkor atyám ellen fordulok – suttogta a férfi. – Ki innen! Gyűlöllek. hogy számít. Talán meg tudom győzni róla. mintha gyűlölnélek? – Utálj! – mondta mosolyogva Li-san. Ha bárki megsejt valamit. De óvatosnak kell lennünk. A szék a falról a padlóra pattant. ha nem tudod meggyőzni? Li-san tekintetében hideg fény villant. Li-san vigyorogva csókot dobott Csangmejnek. hogy forduljon ellene. te féreg! Tűnés! Felkapott egy edényt. és kisurrant rajta. – Remélem. hogy megtisztítsam. és a férfi felé hajította. Li-san magához húzta.

hogy a főváros polgárait jólétben tartsa. elég furcsa helyzet volt. hacsak nem történik közben valami váratlan esemény. hogy a Mennyei Király tegnap olyan volt. – A kémeim szerint a császáriak legközelebbi tábora a Tai tó nyugati partján van. és megtanulta amit kell. hogy baj lesz – mondta Csung Vang a fiának. Egy napon a helyemre lépsz majd. – És olyan… furcsán viselkedett. de volt olyan okos. – Tang Sumeit viszem az embereivel. amikor az egyik ablakból megnézték a tömeget. Így. – A nagy hadvezér elmosolyodott.Nankingban villámgyorsan elterjedt a hír. és Li-san vállára tette a kezét. – Atyám – szólalt meg óvatosan. – Észrevetted. melynek tagjai távolról sem voltak barátságos hangulatukban. Egyenesen oda menjetek. jókora tömeg gyűlt össze. ezt nem kell mondanom. hogy Sang-ti fia és Jézus Krisztus öccse a hadseregét a falusi területek rabolására küldte (becsületére legyen mondva: Kínában ez is ősi hagyomány volt. . – Hát. mint minden). – Lehet. Nem lesz gond. észrevettem. amely Csang-mejt volt hivatva kikísérni a városból. – Nagyrabecsült fiam tanulmányozta a Háború Művészetét. – Nem lesz több emberre szükséged? – Nem – válaszolt Li-san. Másnap. amikor Csang-mej borzasztó bűnének híre ment. hogy a Kalózkirálynő megtámadta a Mennyei Királyt. Li-san tétovázott. Persze. – Igen. amikor Csung Vang palotája előtt menet formálódott. a város lakói fel voltak háborodva. meg a tegnap hozzájuk csapott ötven embert. Lehet. mint aki megőrült? Csung Vang a homlokát ráncolta. és dicsőségre vezeted seregeinket.

a hátán pedig egy tábla lógott. Az apja meglepetten nézett rá. Li-san kirohant a szobából. hogy mondjon valamit. Alant a tömeg felmorajlott. Tang Sumeinek odakiáltott. átmászott az oldalán. és letérdelt Csang-mej mellé. – Biztosan csak viccelsz – mondta. de tisztán kell látnunk. és legbátrabb nő. amikor egy lövés dördült el odalent. és a felbújtás „borzalmas” bűneit írták. majd a főbejáraton át odament a kocsihoz. . Kinézve látták. – Igen. A katonák egy pisztolyos embert ütlegeltek. Olyanokat hallani. A bűnbánat ruháját viselte. Hogy csalással vádolta? – Mi van – szólt Li-san –. és az emberek egymást taposták pánikban. – Pontosabban nem szeretek gondolni rá – tétovázott. akit valaha láttam. amelyre az istenkáromlás. – Nem tudom – mondta. amikor meglátta Li-san arcát. de… Tang Sumei szerint egyre több jel utal rá. Gyengén elmosolyodott. ahogy az felmászott a kocsira. Csang-mejt a mellkasán találta el a golyó. Csang-mej szemei félig voltak nyitva. Bizonytalan. Kinyitotta a száját. Li-san meglátta. feszültséggel teli időkben élünk… – Szárazon hozzátette: – Ahogy Kína többi része is. Felugrott a kocsira. – Csang-mej! Valaki rálőtt. a tömeg pedig sikoltozott. Jézusom! – kiáltott Li-san. a kocsi aljába esett. – Vannak még érzéseid ez iránt a nyomorult asszony iránt? – kérdezte Csung Vang. ha igaza van? Csung Vang meglepődött. ha megbolondul? Mi történik mindnyájunkkal? Mi lesz a lázadással? Az apja zavartnak tűnt. – Ó. – Főleg azok után. amit a Mennyei Királynak mondott múlt éjjel. hogy mi a pletykák alapja. miközben fiával az alattuk történő jelenetet nézték. – Ő legcsodálatosabb. apám – mondta Li-san. A Keleti Király például türelmetlenkedik. le a kőlépcsőkön a földszintre. hogy hozzon orvost. hogy a Mennyei Királynak valami nincs rendjén a fejében. – Baj van a többi nagyúrral is. hogy talán a Mennyei Király ellen fordul. A tömeg sértéseket és átkokat kiabált az asszony felé. hogy Csang-mejt egy lóvontatta kocsiban viszik.– Igen. hogy a bűnbánat ruháját elöl átitatja a vér. Ki tudja. Mi lesz.

szerelmem. – Megtaláltuk. aki egy évvel . – A levél – suttogta a nő – Vedd el a levelet… a zsebemben van… meg ne találják… – Ne aggódj a levél miatt! Jön az orvos. – Gondoskodom róla. – Vigyázz rá. ahogy a lélegzet elhagyta Csang-mej testét. Mint a legtöbb New York-i. – Olyan rossz anyja voltam… Nem akartam. Emlékezett.– Li-san – mondta. Li-san. hörgő hangot hallott. Szerinted megtaláltuk. Justin is. Ugye nem baj. – Hazudsz – sóhajtott Csang-mej. Finom. Harmadik rész AZ ELVARÁZSOLT RÓZSA BÁLJA …23… Justin Savage lenyűgözve bámult a negyvenkilenc éves forradalmárra. amit a barbárok szerelemnek hívnak? Li-san megcsókolta a kezét. akkor kilenc évesen. hogy nem. „szerelmem”. – Igen – suttogta. – Akkor boldog vagyok… Csókolj meg. mi a szerelem. amikor Giuseppe Garibaldi kilenc évvel ezelőtt New Yorkban járt. Megszorította Li-san kezét. és az ajkára tette az ajkát. minden újságcikket elolvasott a világhíres tábornokról. a világ leghíresebb emberére. Li-san… Megígérted… Li-sannak könnyek gyűltek a szemébe. Li-san előrehajolt. Tudjuk. – Julie – suttogta az asszony. Most utoljára. Halott volt. Esküszöm. hogy félvér? – Persze. – Azt mondtad. mert félvér.

és csendesen munkába állt egy Antonio Menucci nevű gyertyaöntő mesternél. Caprera vad és durva vidék volt. akkor Garibaldi az volt. akinek csupán délamerikai kalandjaival meg lehetne tölteni egy izgalmas regényt. A Sylvanertől elvett ötven font pont elég volt. medálról. így Justin sem láthatta őt személyében.korábban védte meg Rómát a franciák ellen. valamint néhány elvadult olajfa nőtt rajta. rajzok százait látta róla. mirtusz. és minden növényzetet megettek. hogy Londonból a kontinensre utazzon. Kövirózsa. és másodszor is száműzték Itália földjéről. amelyekről a sziget a nevét kapta tenyésztek rajta. . így aztán amikor Sylvaner váratlan megjelenése kizárta a Sandhurstöt. Nizzába. és elmenekült világszép dél-amerikai feleségével. majd Franciaországon átkelve a Földközi-tenger partjára menjen. amelyek a civilizált világ szinte minden íróasztalán és üveges szekrényében helyet kaptak. amit csak el tudtak érni. ahol láthatná a nagy embert. Garibaldi Justin legnagyobb hőse lett. A kisfiú remélte. Anitával. nem beszélve a rengeteg mellszoborról. A partot elérve meglátta Caprera még kisebb. hogy vigye át a szigetre. Justinnak egyből gyermekkori bálványa jutott eszébe. keresztül a szigeten. sziklás szigetét. valamint a legújabb fegyverek kezelését megtaníthatja neki. aki katonai taktikát. ahol maga Garibaldi is született Ezután Justin állást vállalt matrózként egy teherhajón. boróka. Ha volt ember. Maradék pénzéből megfizetett egy halászt. vesztett. hogy városa parádéval tiszteleg a hős előtt. a tőle megszokott szerénységgel lemondott a megtiszteltetésről. porcelán szobrocskáról. A sziget lakossága néhány kecskepásztorból állt. keleti irányba indult gyalog. amelynek tudomása szerint egy évvel korábban Garibaldi megvásárolta az északi oldalát. majd végül a Romagnán és Toszkánán át folyó üldözés után Genovában letartóztatták. tamariszkusz. Viszont illusztrációk. majd amikor a hajó Szardínia felé menet kikötött La Maddalena szigetén. Justin emlékei soha nem halványultak el a hős forradalmárral kapcsolatban. Vadkecskék. ami csupán négy mérföldre húzódott. egyszerűen megszökött. amely a Szardínia és Korzika közötti Bonifacio-szorosra nézett. De Garibaldi. Elhagyva Maddalena kikötővárosát.

Kutyaugatást hallott. Szeretnék magánál szolgálni. – Vagy lehet. – Tábornok – szólalt meg Justin. aki mostanra már elérte felnőtt magasságát. Egy perc múlva maga a nagy ember nyitott ajtót. hogy nem éhes? – Meg tudnék enni egy lovat. akivel első látásra egymásba szerettek. és megfordulva több. és aki végigharcolta az oldalán DélAmerikát és Olaszországot. Szereti a garnélarákot? – Igen. mint száznyolcvan centiméter.Ahogy Justin kiszállt a kis vitorlásból. ugyanolyan vörös lobonccal büszkélkedett. körülnézett. jóval több volt. Amerikai vagyok New Yorkból. Garibaldit rajongói jóképű embernek képzelték. és elindult felfelé a keskeny ösvényen. A valóságban azonban kissé karikalábú ember volt. és így szólt: – Garibaldi. őszülő. – Bizonytalanul elhallgatott. Csupán százhetvenöt centiméteres magasságával. amelyek a kunyhót megkerülve felé tartottak. Tizenöt perccel később. vörös szakállával. . hatalmas masztifot pillantott meg. aki teuton ősöktől származott. hogy elkergesse őket. uram. Erős akcentussal beszélt angol nyelven. Caprera tényleg nem volt az a dúsan termő. ami azt illeti. ha megtámadnák. – Kedvelem az amerikaiakat – mondta a tábornok. gyönyörű hely. Kettőt is. – Justin Savage a nevem. de nem volt rá szükség. hogy kék szeme bandzsítani látszott. Nők ezrei álmodtak róla szerte az egész világon. Garibaldinak fel kellett néznie Justinra. Mindent összevéve azonban kellemes arca volt híres. újra és újra elolvasva híres szerelmének történetét Anita da Silvával. Garibaldi. – Grazie – válaszolt Justin. ahogy egy hőshöz illik. és megtanulni a katonai tudományokat. – Egyszer egy évig éltem New Yorkban. de a tenger látványa lenyűgöző volt. amikor elérte a hegycsúcsot. a halász egy fakunyhóra mutatott az előttük álló sziklás hegyen. – Jöjjön be! Most készülök ebédelni. olyan hatalmas orral. A házhoz ment és bekopogott az ajtón. mint a fiatal amerikai. Justin gyorsan felkapott egy fadarabot. mielőtt tragikusan hamar meg nem halt.

és egy újságpapírral letakart faasztal állott. Justin Savage. hogy találkozzon velem. Friss és nyers. nyugdíjas tábornok vagyok. a szabad tűzhelyen égett a tűz. és meglehetősen barna bőrű parasztlányt fedezett fel. Csak nincs köze hozzá valahogy? – De igen. ahogy az éhes Justin a garnélára vetette magát. A szobában csupán néhány fa szék. mint én. – És egyék a garnélából. fiatal Savage! – mondta Garibaldi az egyik székre mutatva. kora márciusi nap volt. Savage. – Savage? Emlékszem. Gyanakodva pillantott fel a fiatal amerikaira. visszaváltva angolra. – Battistina – mondta Garibaldi olaszul ez a fiatalember Amerikából jött. – Üljön le. Justin egy fiatal. emlékszem. hogy én ki tudom tanítani a hadtudományokra? Egy hadseregét vesztett. rendes . Battistina. fent Piemontban. de egy szót sem szólt. Éveken át megpróbáltam egy nagy országba egyesíteni Itáliát. A családhoz tartozom. de őszintén megvallva. amelyen több tucat nyers garnéla hevert. az osztrákoké Milánó és Velence. Nápolyban és Szicíliában pedig a Bourbonok az urak. ahogy belépett a ház fő helységébe. uram. Battistina Ravello. A pápán kívül egy olasz van. Battistina kurta biccentéssel üdvözölte. de van egy kis maradék kecskepörköltünk. Mindenesetre ő az én… szakácsnőm. Rómát a franciák tartják uralmuk alatt. Garibaldira hatott a hír. a mostani királyságokból és hercegségekből álló kirakós játék helyett. – Rágyújtott egy szivarra. – Justin Savage.– Lovunk nincs. akinek bármi hatalma is van Itáliában. – Gyönyörű hajóik voltak. Miután leült vele szemben. így utólag úgy tűnik. aki a tűz mellett guggolva a fazéknyi kecskepörköltet kavarta. Hűvös. megszólalt: – Kedves Mr. uram. volt egy ilyen nevű hajózási vállalat New Yorkban. mi a neve? – fordult Justinhoz. amelyeket ráadásul gazemberek vezetnek a legrosszabb fajtából. – Igen. és az Viktor Emánuel. Mit mondott. egy fekete nadrágot és egy pár vászoncipőt. uram – mondta. Nizzában Justin vásárolt magának egy fekete-fehér csíkos inget. Ismerem őt. miből gondolja. Látom maga is matróz. ahogy a legfinomabb. csak az időmet fecséreltem.

Mindig azt mondom: „Bisoga approfittare dell'aura. Fiamettához. Viszont volt valami Garibaldiban.” Justin majdnem megfulladt egy rákon a nevetéstől. Elmondok magának mindent. ami négy mérföldre feküdt Szardínia partjainál. uram. – Ezt mondta: „Csodálatos dolgot fedeztem fel Párizsban. és ki tudja. Mondragone contessájához. Lehetett venni Garibaldi zubbonyt. Tudnánk mit kezdeni két erős kézzel. s mint mindig most is élvezve. C'est un ciel d'azur qui s'est ouvert a mes yeux. A semmi közepén segédkezni egy kőház építésében nem pontosan az volt. mi történik. hogy a tengeren lehet. hogy ezt megértsem. fiam. kellemes északi szélben egy óra alatt megtette az utat. Justin már most látta. akiről terek és utcák százait nevezték el szerte Angliában és Amerikában. mint más egy egész élet során. A párizsi nők nem viselnek alsóneműt. és vállat vont. Egy paradicsom tárult szemeim elé. – Szóval. Mindezt az az ember mondta. Akinek az arca képeslapok millióit díszítette szerte a világon. itt maradhat. amint látja. amit tudok. – Azt mondta: Il y a une bonne chose cjue j'ai découverte a Paris. Ez a férfi még életében mítosszá lett. mivel felnőtt karrierjét az apja nyomdokait követve kezdte. ami érdekelte. hallgatni Garibaldi zenét. hogy a valóság sokban különbözik a mítosztól. egy szép kora tavaszi napon Garibaldi elindult kis hajóján Mondragone szigete felé. De ha gondolja. Les Parisiennes ne portent pas de calecons. Két héttel később. Garibaldi elmosolyodott. és akkor talán a háború gyakorlati oldalát is megismerheti. mit mondott. amikor Caprerára indult.” A legjobban használjuk ki a szellőt! A háború szelei talán újra felélednek. ennél valami tartósabbat. inni Garibaldi bort. Az erős. amire számított. Tudja. de a vadászaton és a nőkön kívül nem sok minden érdekli.ember. Itáliát egyesíteni emberes feladat. Közben a barátaim segítenek egy kőházat építeni. Ez az ember több mindent ért el pár rövid év alatt. egyik szeretőjéhez. Beszél franciául? – Annyit nem. mikor Párizsban járt? – Nem. és enni Garibaldi kekszet. aki .

Szögletes. amely a kikötő másik oldalán horgonyzott. Vagy. köztük a híres kínzókamrát is. amit kényszermunkások vájtak a sziklába. Görögországon. a jacht gyakorlatilag bárhova elvihette. és élvezte vagyonát. két emelet magas. és egy gyönyörű castello Toszkánában. Franciaországtól Spanyolországon. mint egy hatalmas kő varangyos béka. főleg. Ez a harminc méteres gőzjacht könnyedén átfuvarozta a grófnét a Tirrén-tengeren Itáliába. hogy megfékezze a környéken garázdálkodó kalózkodást. mert ritka kegyetlen és gonosz ember volt. ami egy sziklán guggol a tenger közepén. Próbálkozása sikeresnek bizonyult. Fiammetta Mondragone Európa egyik leggazdagabb hölgye volt. bizsergett. Minden sarkában emelkedett egy szögletes torony. Garibaldi melegvérű ember volt. Garibaldi az ebédet. Mondragone kastélya még egy ilyen kellemes. a név pedig az évek során Mondragonéra egyszerűsödött. hogy a kastélynak számos szobája van. vagyis hajósinas segítségével. amikor Sigismundo di Mondragone gróf egy kővárat építtetett a sziklás sziget legmagasabb pontjára. aki a contessa jachtján dolgozott. mint tizenéves korában. A teste. ha már erről van szó. viktoriánus . Az elfogott kalózokon a kastély pincéjében végzett kínzásainak híre még évszázadokkal később is megrémisztett mindenkit. Garibaldi tudta. aki hallott róluk.kis hajójával tengerészként bort és olajbogyót szállított Itália partjai mentén. amelyek tetején régen egy-egy ágyú ült. napfényes napon is riasztó gonoszságot sugárzott. és a grófnővel folytatandó gáláns tevékenységet várva indult el a lépcsőkön a kastély bejárata felé. az volt a célja. akit kedveltek a nők. Ha Caprera szigete sziklás és elutasító. mint a politikai és gazdasági véleménye. vagyis „Sárkányok Hegye”. ahol egy kényelmes római palazzo várta. Úgy különbözött ő európai. A tizenhatodik században. A házasságról és a szexről vallott nézetei ugyanolyan lenyűgözően modernek voltak. Afrikán át akár Angliába is. akkor Mondragonét egyszerűen rosszindulatúnak lehet leírni. A gyíkok persze kipusztultak. lőrésekkel ellátott építmény volt. innen a név: Monte di Dragone. Garibaldi kikötötte a hajóját a sziget kikötőjénél egy mousse. A kastély megszületése előtt a sziget óriási gyíkok lakhelye volt.

. hogy erős. akkor a férjnek és a feleségnek egyaránt szabad másfelé keresgélnie. vagy ducéra van szükség. Az osztrák császár egyszer vicsorogva így utasította helyre egyik beszélgetőpartnerét: „Ne beszéljen nekem polgárokról! Nekem csak alattvalóim vannak!” Minden hatalmasság közül a reakciós pápák voltak a legrosszabbak.kortársaitól. Egy bizonyos szinten mindketten azonos következtetésre is jutottak. hogy a felek a kölcsönös élvezetért lépnek házasságra. ahogy a Mennyei Király különbözött Kínában a Csingdinasztiához tartozó kortársaitól. de ha ez az élvezet elapad. Barrault az 1825-ben elhunyt Saint Simon tanait magyarázta a tudásszomjas Garibaldinak. a két fiatalember éjszakáról éjszakára a fedélzeten sétálva beszélgetett. ami szerinte elkerülhetetlenül a tömegek kedvére tevő vezető hatalomra kerüléséhez vezet. úgy hívták: Saint Simon gróf. Emile Barraulttal. Az arisztokrata az amerikai Függetlenségi Háborúban is harcolt. ugyanakkor zseniális francia arisztokrata követői. Abban az időben Európa urai nagymértékben veszélyesnek tartották ezeket a gondolatokat. ahogy a Mennyei Királyra hatott csodálatos álma. Garibaldi összebarátkozott a magukat Saint Simoniánusoknak nevező csoport vezetőjével. viszont mivel Saint Simon nem hitt a demokráciában. Ez a szocializmus egy korai változata. Saint Simon hitt benne. hogy a nők egyenrangúak a férfiakkal. ami pedig a fasizmus egy korai megnyilvánulása. de jóindulatú vezetőre. hogy a nemi kapcsolatot élvezni kell. Mindketten felvetették. Saint Simon ideái úgy hatottak Garibaldira. akik a Pápai Államot vezették Itália közepén. és a napóleoni háborúk vérengzései után mindent megtett. hogy visszaforgassa az órát a tizennyolcadik századba. Miközben a hajó kelet felé úszott a Földközi-tengeren. ezért úgy gondolta. ezért a szabad szerelem szószólója volt. másodtisztként hajózott Nizzából Konstantinápolyba. hogy egy államban mindennek a nép érdekében kell történnie. amikor a tábornok még nagyon fiatal ember volt. Vagy huszonöt évvel korábban. Az európai vezetők legtöbbje a francia forradalom végének terrorja. A házasságról azt vallotta. A hajón utaztak egy nagyon furcsa. bár Saint Simon a Mennyei Királlyal ellentétben hitt abban.

Mondragone kastélyának nehéz fakapuját elérve Garibaldi meghúzta a kapucsengőt. Ott várt rá Fiammetta di Mondragone. Ezt az idealista államot akarta kicsiben magvalósítani Caprera szigetén. bár egyetértett Saint-Simonnal abban. ahol aztán az illetők halálra éheztek. kutya vagyok én? A hálószobámban fogjuk csinálni. . Amikor meglátta szeretőjét. amelyet egészségügyi okokból zártak be korábban. jókora keblére téve kezeit. – Mit képzelsz. – Csináljuk most azonnal? Itt a padlón? – Cretino! – tolta el magától az asszony. az íróasztalánál ülve. inkább köztük kell élnie. újra megnyittatták a középkori csatornarendszert. Megtiltották a vasút és a telegráf bevezetését államukban. hogy eljöttél! Tíz napja nem szeretkeztem. és per nélkül börtönbe zártak mindenkit. ha kapcsolatba léptek egyetlen gojjal is. hogy a forradalmárnak egy diktátor vére folyik az ereiben. Barraultot hallgatva egykettőre hinni kezdett Saint Simon vad gondolataiban. szerelmem! Hála az úrnak. Ő térítette Saint Simon útjára Fiammetta di Mondragonét is.Hatalmuk megvédése érdekében minden erejükkel a liberális gondolatok ellen fordultak. a karjába kapta és megcsókolta. és halállal büntették őket. Garibaldi kritikusainak fő érve az volt. Fiammetta lerakta tollát. – Még mindig azon a nyomorult regényen dolgozol? – kérdezte. Aztán ebédelünk és beszélgetünk. leromboltatták a közvilágítást. aki liberális gondolatokat hangoztatott. mondván. Pár perc múlva az egyik szolga nyitott ajtót. Sok hírem van Rómából. hogy a vezetőnek nem szabad királyként a népe fölé helyeznie magát. kitárta karját és így kiáltott: – Giuseppe. aki a társalgóba vezet Garibaldit. Visszakényszerítették a zsidókat a gettókba. A férfi az asztalon tornyosuló papírkupacra mutatott. felállt. minden veszély ellenére. hogy azok az ördög találmányai. – Az a „nyomorult” regény a lelkem – válaszolta a grófnő. – Ebben írtam meg szenvedélyeimet. Garibaldi mosolyogva hozzálépett. betiltották a himlő elleni oltást. Garibaldi komolyan hitt az erős vezető gondolatában. Garibaldi. Betiltották a keringőt.

amikor felértek a lépcsősor tetejére. A regényemet minden nő el fogja olvasni. Nagydarab. hogy elhozom. – Lenyűgözően hangzik. A nő kézen fogta Garibaldit. Ahhoz képest.szerelmeimet. hogy mennyi fájdalommal. A nő ajka mosolyra görbült. – Mint egy ókori isten. Tökéletes nap lesz. és utána ebéd. Battistinával hálsz. – Ezek szerint jóképű. Jer: megfürdetlek. – Megennéd. – Mi az istent csinál egy amerikai azon az eldugott szigeteden? – Hadtudományokat tanítok neki. nagy. zöld ruhája. zöld szemek és göndör csigákból álló kontyban hordott szőke haj jellemezték. A grófnőnek kerekre nyílt a szeme. – Van nálam egy amerikai a szigeten – mondta Garibaldi. Te is benne vagy természetesen. Fiammetta a húszas éveit taposta. – Hol tanult meg kínaiul? – Éveken át ott élt. szóval kitűnő füle lehet a nyelvekhez. buja testét kiemelte szűk. ahogy felfelé mentek a lépcsőn. . élvezettel és örömmel jár a női lét. mert a regényem arról beszél. Kezdem egyre jobban megkedvelni. Gyönyörű bőr. Okos fiú. hogy milyen fiatal. – Csodálatos vagy – mondta Garibaldi. majd fel a széles kőlépcsőn. Imádta az ékszereket. – Bálványozlak. Garibaldinál magasabb nő volt. Olaszul is tanul. – Nem hinném. – Egy kitűnő fiatalember. most is egy ovális opálköves gyűrűt és egy kámea brosst viselt. és kivezette a társalgóból a haliba. aztán szeretkezünk. És olyan szagod van. – Mégis azzal a parasztlánnyal. ráadásul folyékonyan beszél kínaiul. ő meg segít építeni a házamat. Van egy kínai felesége. és aztán sírni és sóhajtozni fognak. méghozzá meglepően gyorsan. Justin Savage a neve. El kell hoznod vacsorára! Szeretném megismerni. – Miért? Garibaldi mosolygott. mint valamelyik kecskédnek. Egy gazdag New York-i hajós cég tulajdonosának törvénytelen fia. meglehetősen mozgalmas élete volt.

ami az imádatot súrolta. Úgy döntött. Itt alhattok mindketten. bármelyik könyvét kölcsönkérheted. Mindketten felnevettek. Hátha valami komolyabbra fordul. – Tudom. érdekel Itália történelme. mert soha nem gondolt arra. amit maga tett. aki a hajóorrban állt és Mondragone zord kastélyát nézte. hogy tudatlan vagyok. Garibaldinak az volt a véleménye. – Nagyon művelt nő. – Nagyszerű. A Caprera szigetén eltöltött pár hét alatt Justin olyan csodálatot kezdett érezni a hős generális iránt. és mindent el akarok olvasni. A gondolat. hogy elhozd vacsorára! Holnap este. hogyha Napóleon is olvasta volna a Háború művészetét. hogy fiatal akarjon lenni. és lenyűgözőnek találta Szun Tzu gondolatainak tisztasága miatt. Minden tudásomat odaadnám a fiatalságért. – Azt mondta. amit csak lehet – mondta Justin. soha nem vesztett volna csatát. témát vált. esküszöm! Justin elgondolkozott ezen. aminek a közelébe tudok férkőzni. – A grófnőnek kitűnő könyvtára van – mondta Garibaldi másnap Justinnak a hajóban. Justin. – Mindent meg akarok tanulni. Most pedig. hogy a grófnő olvasta – mondta Garibaldi. – Férjnél van a grófnő? . Garibaldi is tanulmányozta a könyvet. – Te nem vagy tudatlan – mondta Garibaldi. Azt mondtad. ahogy lassan felrémlik a távolban. Mondragone felé menet. így szólt: – Megvan neki a Háború művészete? Garibaldi beszélt Justinnak az időszámítás előtt 500 körül írott kínai könyvről.– Akkor ragaszkodom hozzá. Rengeteg történelmi könyve van. A pápa rettenetesen megfázott. fürdőkád! Jó híreim vannak. hogy megöregedhet. – Azt akarom csinálni. – Csak fiatal. Unom. Szun Tzu művéről. soha nem jutott eszébe.

Azt hiszem. mint egy férfinak. Fiammetta egyszer azt mondta nekem. aki a hajótatban ült. ezért szőke – bár szerintem kicsit segít a természetnek némi hajfestékkel. Fiammetta nagyon eredeti egyéniség. – Biztosan fog segíteni. Engem személy szerint nem érdekel a pénz. Egy nagyon régi. Fiammetta teljes szívével hisz Itália egyesítésében. A Háború művészetében írottakat biztosan lehet alkalmazni a nemek háborújára. Fiammetta északról származik. – Mondtam már. figyelmeztetnem kell Justin: valószínűleg a grófnő meg fog próbálni elcsábítani. ahogy élek. Fiammetta egy messzemenőkig érdekes nő. és rengeteg esze van. Remélem. ezért egy nőnek ugyanannyi joga van a csábításhoz. hogy további fegyvereket vásároljon nekem. Fiamettát én térítettem meg. – Talán tanulok tőle ezt-azt a katonai taktikáról – szólt Justin mosolyogva. Csodálatos asszony. hogy ez a tétel a csábításra is igaz. – Hány éves a grófnő? . A fiatal amerikai visszanézett Garibaldira. ami szerintem a világ legjobb karabélya.– Özvegy. és rengeteget segített nekem anyagi eszközökkel. De közben – virult fel az arca – Fiammetta szórakoztató. elszegényedett nemesi családból származik. Azt nem tudom. Forradalmi gondolat. – Még mindig szegény Anitámba vagyok szerelmes – sóhajtott. hogy mivel a nők egyenlőek a férfiakkal. hogy Saint Simon eszméi megváltoztatták az életemet. de te talán meglátod. tábornok? Garibaldi arcán szomorú kifejezés jelent meg. Hozzáment a dúsgazdag Mondragone grófjához. – Gondolom. A római hadjárat során ő vásárolt nekem ezer darab ötvenkettes Sharps ismétlő karabélyt. – Komolyan beszélek – folytatta Garibaldi. Ő is olvasta a Háború művészetét. És kitűnő borpincéje is van. de a forradalom drága dolog. aki pár éve meghalt egy vadászbalesetben. – Szerelmes belé. hogy: „a háború legfelsőbb foka az ellenség behódoltatása harc nélkül”. hogy mit értett ezalatt. Ez egy fontos gondolat. ami öröktől fogva létezett. de lenyűgöző. egy nap majd túlleszek rajta. ami abból is látszik. nemsokára rá tudom venni. nem csak könyvtára. Neki az a véleménye. Szun Tzu egyik legfontosabb tanítása.

Justinnak viszont eltértek a gondolatai. – Egészen furcsa perverzió. Nem akarta. Épp ellenkezőleg: nagylelkű. Egy hatalmas rubinokból és gyémántokból álló nyakláncot viselt. Egy darabig. Mondragone kastélya halványan Saxmundham Castle-re emlékeztette Justint. hogy a kínai férfiak megvadulnak a deformitásoktól. – Meséljen a feleségéről! – mondta aznap este Fiammetta Justinnak. de azt olvastam. illetve inkább a tekintete vándorolt a nő figyelemreméltó kebleire. hogy többé már nem lesz huszonöt. amit a mélyen kivágott ruha igen hangsúlyozott. de úgy tippelem. – Miért hagyta Kínában? – Nem akart eljönni – hazudott Justin. – Neki is el van torzítva a lába? – folytatta Fiammetta a kérdések áradatát. Viszont a grófnő minden volt. . mint egy másik világ küldötte. akit Justin első látásra megkedvelt. kerek asztalnál ültek hármasban a kastély nagy étkezőjének egyik végében. legalábbis Justinra. Halvány jázmin illata volt. kedves asszonynak tűnt. Csuklóin és ujjain karkötők és gyűrűk csillogtak. Az étkező falait borvörös brokát és nimfákat meg szatírokat ábrázoló hatalmas tizenhatodik századi festmények díszítették. hogy akár Garibaldi. de míg az utánzat volt. szőke hajában pedig egy ugyancsak rubinokkal és gyémántokkal díszített tiarát. hibátlanul beszélte az angolt. Arról pedig fogalma sem volt. és Garibaldi egyszerű barna nadrágja és vörös inge mellett úgy festett. A nők is olyanok. ez itt teljesen eredeti. csak nem lehangoló. Fiammetta.– Á. vagy Fiammetta megismerje kalózmúltját. Justin rosszul szabott öltönye. mint a bor: az évekkel egyre jobbak. enyhe felső osztálybeli kiejtéssel. és ő pontosan ezt a hatást akarta elérni nála. hogy Csang-mej felhajózott a Jangcén a halálba. Justin csodálatosnak találta. hát az hadititok. vacsora közben. aki gyerekkorában Angliában járt iskolába. A gazdag dekoráció ellenére a kastély nyirkos levegője nyomasztóan hatott. A világ legjobb kéme sem találná ki. Egy kis.

patkányok lehetnek. . Csak a felsőbb osztályokban szokás a lábkötözés. Garibaldi a saját ajkába harapott. uraim. – Guiseppe. barátságosak. – És hogy lehet. Amit csak kíván. Vigyázat. – Aztán megharagszanak? – kérdezte Justin. hogy egy gazdag New York-i kereskedő fia egy egyszerű származású kínai lányt vesz feleségül? – Hát… – Justin elvörösödött. – Itt már a tengerszint alatt vagyunk. – Ezt a pincerendszert elhunyt férjem őse. Sándor Borgia pápa uralma alatt 1501-ben – mesélte Fiammetta egy órával később. ez a fiú elpirult – búgta Fiammetta. Egy pillanat.– Szóval – ismételte meg Fiammetta a kérdést –. – Arra is sor kerül. Amilyen kicsi teremtmények. – Született egy lányunk. – Nem. kedvesem. nehogy elmosolyodjon. – A könyvtárára kíváncsibb volnék – mondta Justin. Amíg életben vagyunk. a felesége elkötözi a lábát? – Ó… elnézést – kapta el Justin tekintetét a dekoltázsról. Csodálatosan félelmetes érzés. A kőfalakat nyálka borította. Jobb kezében egy négyágú gyertyatartót fogott. – Miért nedvesek a falak? – kérdezte Justin. A feleségem egyszerű származású. amikor a nagy hullámok ostromolják. hogy törvénytelen gyerek legyen. miközben egy csigalépcsőn vezette lefelé Justint és Garibaldit. meggyújtom az egyik fáklyát. a vacsora után meg kell néznie a kínzókamrámat! – tette hozzá váratlanul. Kemény viharok alatt. a sziget finoman rázkódik. – Tengervíz – válaszolta a grófnő. a gyertyák pislákoló fénye éppen hogy áthatolt a föld alatti sötétségen. – Milyen édesek ezek az amerikaiak! Justin. és nem akartam. – Aztán megesznek. olyan nagy az étvágyuk. gróf Sigismondo di Mondragone építtette VI. mindent megmutatok – mosolygott rá a grófnő tökéletes fogaival.

azt szenvedélyesen. Ezért vagyunk mindnyájan szenvedélyes hívei. amely egészen a padlóig lógott. amiből mindnyájan csak tanulhatunk. A fájdalom elviselhetetlen lehetett. Ezért fogja Giuseppe egyesíteni Itáliát: mert szenvedélyesen akarja. A rab kezeit összekötötték a háta mögött. Ezután a kínvallatók felhúzták a kötelet. amelyen egy nagy csiga volt a kőbe ágyazva. amelyből körbe rácsos cellák nyílnak. Fiammetta átadta Justinnak a gyertyatartót. amiért úgy beszélek. hogy bánnak a politikai foglyaikkal. A grófnő a kamra közepére sétált. de ezek a mai pápák ugyanolyan rosszak. mégis nagyszerű módszert. hogy egy hatalmas. – Fiammettának komoly vámpír hajlamai vannak. – Sigismondo imádta ezt az egyszerű. mint Sigismondo. és pár centivel a padló felett hirtelen megállították. Persze ez a rántás általában kiugrasztotta a szenvedő alany vállát. Íme. mint egy idegenvezető. – Ez a kedves eszköz. hogy élőben láthatja mindazt. Justin. – Figyelmeztetnem kellett volna – mondta Garibaldi mosolyogva Justinnak. ha fájdalmat okozhat. Ezután elengedték. Justin meglátta. – Hát azt el kell ismerned.Elérték a lépcsősor alját. Persze könnyű azt mondani. – Sigismondo olyan volt. Fiammetta visszarakta a fali tartóba. mint egy szerencsétlen de Sade márki – folytatta Fiammetta. és az egyik gyertya lángjánál meggyújtotta. hogy az ősök ilyen durvák voltak. boltíves tetejű kamrában vannak. amelyet az inkvizíció számára fejlesztettek ki. amit Poe véres történeteiben olvasott. A csigán egy vastag kötél volt átvezetve. amíg el nem ájult. a strappado nevet viseli – magyarázta Fiammetta a mennyezetre mutatva. Giuseppe tudna mesélni róla. Elnézést. íme néhány kínzóeszközünk. lenyűgöző szerszám – mondta a nő. – Élvezte. és hozzá a kötél végéhez. majd kivett egy fáklyát az egyik fali fáklyatartóból. Addig lógatták. s most minden civilizáltabb. vagy be nem vallott mindent. lenyűgözve annak lehetőségétől. – Sigismondo egy szörnyeteg volt. beleéléssel tette. megigézve követte. a következő érdekes . Nos. de amit csinált. Miután életre kelt a láng. Borzalmas dolgokat művelnek. aki gyerekkorában falta Edgar Allan Poe történeteit.

– Tudnék mondani pár itáliai politikust. Megvan az egyik levele. hogy hallja az agónia sikolyait. Az öreg feljegyzések szerint. Meg jó néhány papot. – Én is. Sigismondo? – Nem. – Ez egy jelölővas. amelyek egykoron minden bizonnyal betöltötték a kamrát. – . szerelmem. hogy a gyomra hullámozni kezd. felvett egy hosszú. amit a feleségének írt. Vajon csak képzelte. mint amit Amerikában használnak a cowboyok a vadnyugaton. hogy ő is ugyanúgy élvezi a fájdalomokozást. Ezután vizet öntöttek le a torkán. M. Bármennyire érdekelte is a kínzókamra. Sigismondo a tűzben felizzította a vasrúd végét – mutatott Fiammetta a kamra közepén levő köralakú tűzgödörre –. mint fájdalmat okozni. mint a férje gonosz elődje.” – A grófnő visszarakta a jelölővasat a tűzgödörbe. vagy tényleg az volt Fiammetta hangjában. majd megjelölte a rabot a fenekén. A végébe egy M betű van belevésve egy körbe. majd a vendégeire mosolygott. Justin úgy érezte. Micsoda kreatív ember. Jólesne! Sigismondo biztosan jól érezte magát idelent. Justin érezte. az áldozat általában szétrobbant. nem? – Fiammetta továbbment. mikor körbevezette Justint jókora könyvtárában. Ahogy követte az asszonyt felfelé a lépcsőn. ha felmennénk konyakot és kávét inni? Aztán megmutatom a könyvtáramat. – Ez Sigismondo saját találmánya volt. vaspóznát. akit szívesen megjelölnék ilyen módon – mondta Garibaldi. miközben kínzói ezekkel a csavarokkal egyre szorosabbra húzták a vályút. Az embert ebbe a favályúba helyezték és beleszíjazták. Justin kedves. Képzeld csak el! Azt írja benne: „Biztosíthatlak.kínzóeszköz: úgy hívják. olyan. mi volna. aselli. hogy nincs nagyobb öröm. nincs meg a Háború művészete – mondta kicsit később Fiammetta. – Nos. amik odafent megvannak. mint Mondragone.

hogy használhassa az enyémet! És tanárt is szerzek magának… Van egy fiatal professzor ismerősöm a bolognai egyetemen. Giuseppe. aki egyik vörös bőrfotelben szivarozott a kandalló közelében. Hány éves maga. – A mandzsukat segíteni? Azok még az osztrákoknál és a pápánál is rosszabbak! – Talán. szó se essék a pénzről! – vágott közbe a grófnő. – Ez nem érdemli meg az öltöny nevet – mondta. Adtam neki pénzt. ha gondolja. jelenleg egy fillérem sincs. gondolom. és megtanítom neki. miközben tekintete szinte itta a sok száz kötet gerincén olvasható címeket. I herceghez. A grófnő végigsimított Justin rosszul szabott. Egy szál matrózruhában érkezett.Legalábbis itt nincs. – Mmm. – Nagyon kedves volna magától – mondta Justin. De a szavamat adtam. így válaszolt: – Miből? Semmi említésre méltó pénzösszeg nem áll a rendelkezésemre. Caprerán idealista. főleg hadtudományokat. Justin? – Tizenkilenc. esténként pedig etetem. hogy vegye meg Maddalenán. – Hogyan jut rendes oktatáshoz Giuseppe mellett? Még könyvtára sincs. Itt kell maradnia. – Ez a fiú ellenállhatatlan! Őszinte! Giuseppe. gyenge anyagból készült zakójának hajtókáján. Giuseppe azt mesélte. hogy ilyesmit viseljenek. de Kínában van pénzem… – Kérem. ezen már nem segíthetünk. – Egy darabig még nem tudom megadni az árát… Úgy értem. Egy évre . De. ahogy azt te is nagyon jól tudod. Miért? – Az oktatásom leteltével vissza kell térnem Kínába jótevőmhöz. Justin napközben a házamon dolgozik. – Ezt a borzalmas öltönyt is te varrtad neki? – Nem. – A könyv ajándék. hogy maga tanulni szeretne. egy csodát hoztál nekem! – Visszafordult Justinhoz. Rómában van belőle egy példányom. kommunisztikus létformában élünk. nem adsz fizetést ennek a fiatalembernek? Garibaldi. Érte küldetek. – Még a szolgáimnak sem engedném. amit tudok viszonzásképp.

hogy tönkretedd. Garibaldi felkelt a fotelből. hogy költözzön ide. és Fiammettát nézte. de nem fogadhatom el az adományát… – Ez nem adomány. és tanítsa magát. tanácsos volna lefeküdnöd. Justin meglepetten nézett a nőre. – Nagyon kedves magától. tábornok. későre jár. fel akarom zabálni ezt az édes fiút! Ő egyszerűen… – A nő az ökleit a melléhez nyomta. igazad volt! Meg akarom enni. amelyben izgatott fény égett. ami valami elképesztő hosszú idő alatt vezetett el a teljes perverzióig… Felbérelhetném. Justin átment a szobán. – Jó éjszakát. Azt hiszem. Így tökéletes lesz. – Meg kell kapnom! Semmi sem akadályozhatja meg! – Engem kivéve. Egy ilyen szépreményű fiatalembernek rendes oktatásra van szüksége. hogy a hadtudományokra okítsa. – Szétszakadok belülről a vágytól! – Kinyitotta a szemét. Jó éjszakát. nem látom. hogy írjon egy könyvet a Mediciek hanyatlásáról. majd az ajtóból még így szólt: – Nagyon örülök. amit ígérek. de nem szeretnék a terhére lenni. nagyon köszönöm az ajánlatát. – Igaza van. Garibaldi eddig csak pöfékelt a szivarral. Mindig megtartom. – Ez csak természetes. Most így szólt: – Justin fiam. grófnő. Ezt a beszélgetést pedig egyelőre halasszuk el. és behunyta a szemét izgatottságában. te puttana! El a kezekkel a gyerekről! Azt hiszed. grófnő. később meg fogja adni. . és lehalkított hangon így szólt: – Na most figyelj rám. Miután Justin elhagyta a szobát. Egyre inkább úgy gondolok rá.szüneteltetni akarja az oktatói munkát. Justin bizonytalanul Garibaldira nézett. És nem fogom hagyni. – Nagyon kedves. Giuseppe meg minden héten idejöhet. – Fiammettához fordult. amiért megszerzi nekem a Háború művészetét. mintha a fiam volna… legalábbis felelősnek érzem magam érte. majd bólintott. kedvesem. hogy miben sántikálsz? – Giuseppe.

A grófnő vállat vont. Valószínű én leszek az. Nincs gyerekem. aki tanulni fog. a szeretőm… Megőrülök az izgatottságtól. – Felejtsd el. hogy meg kell rontani a fiatalokat. – Mégsem engedhetem. – De… – Elfintorodott. egy felfuvalkodott. ő lehetne a fiam. Végül is mindkettőnk számára egyformán fontos. – Talán erről Justinnak is meglesz a maga véleménye – csattant fel a grófnő ingerlékenyen. mert már nem harcolsz ellenük. mitől félsz. Végül is. Adj egy listát. Körülnézett a könyvtárban egy percre. nem igaz? Garibaldi arcán elgondolkodó kifejezés jelent meg. hogy elkezdhesd szervezni az új seregedet. A Fiatal Itália mozgalom haldoklik. megmutatom neki a világot. hogy mire van szükséged. annyira… amerikai. így kiált: „Hol van a vezérünk? Hol van Garibaldi? Miért nem cselekszik már?” – De a franciákat nem lehet kiverni Rómából… – Bah! Harmadik Napóleon semmi más. amit én nem – mondta. kicsi hólyag. eleget duzzogtál a szigeteden. Te tíz olyannal is felérsz! Csak azért . én megszerzem neked rá a pénzt. és úriembert csinálok belőle. hogy újra felállítsd régi hadsereged. te sok olyan dolgot is meg tudsz adni a fiúnak. – Elismerem. mindez egybevág Saint-Simon tanításaival. – Ő már úriember. – Fiatalokat? Tizenkilenc éves! Az isten tudja. nem engedem. Itália szenved. ahogy már annyiszor hallottam tőled. azt hiszem. szerinted mit teszek vele? Pappatorét csinálok belőle? Iskoláztatni fogom. – Te vén kecske! Mintha te prédikálhatnál erkölcsi kérdésekben. – Gyakran céloztál rá. A reakciósok azért győznek. cacapensiori. csak levegő.– Tönkretenni? Miért. Drága Giuseppe… – mosolyodott el Fiammetta. micsoda trükköket tanulhatott Kínában azoktól az ágyasoktól. hogy elüldözzük az idegeneket Itáliából. Te csak be akarod rángatni az ágyadba. Minden épeszű olasz. hogy milyen jó lenne. annyira más. – Ez is része lesz az iskolázásának. Olyan friss. – És Giuseppe. ha vásárolnék újabb ezer karabélyt. – Saint-Simon soha nem tanította.

amióta elhagyta a Washington téri házat. amikor fényt pillantott meg az ágyával szemközti ajtó alatti résen. Lenyúlt. – Dehogy állok az utadba. és megnézte. a bútorzat elegánsan kifaragott mahagóniból készült. Ez nem az az ajtó volt. mert Napóleon unokaöccse. az alak Justin felé indult. Az ágynemű a legfinomabb anyagokból készült. Egy szépen berendezett. és a bal fenekéhez nyomta az izzó jelölővasat. illetve a cellájára a Tengeri Boszorkán. álarcos férfi Sigismondo jelölővasát izzítja a tűzben. Visszagondolva a Rózsaszín Jáde úti házra Kantonban. hogy egységbe kovácsold Itáliát! Én megszerzem neked hozzá a pénzt. Bár a kastély épülete nyomasztó volt és vésztjósló. zöld szemeiben gonosz fény égett. Fiammetta volt az. tengerre néző hálószobát kapott. amikor mindent rendben talált. Amikor a vas vörösen izzott. Justin felüvöltött… Az ágyban ülve ébredt fel. és a függőágyára. Justin rájött. a nagy dupla ágyat egy napon sem lehetett említeni a vékony szalmazsákkal. miközben egy fekete köpenyes. amin Caprerán aludt. az arca izzadságban úszott. A grófnő a rémülten tekergő Justinhoz lépett. Persze – mosolyodott el – tudom. hogy nem állsz egy kis romantikus kaland útjába. hogy azóta nem aludt ilyen kényelmes ágyban. . Azt álmodta. hogy a Mondragone kastély pincéjében van leláncolva.tisztelik egy kicsit. Eljött az ideje. és levette az álarcát. amely az emeleti folyosóra nyílt. Még sosem volt amerikai szeretőm. Aztán halk kopogás hallatszott. Aztán meggyújtotta az egyik lámpát az éjjeliszekrényen. Megkönnyebbülten sóhajtott. A fiú dönt. …24… Justinnak rémálmai voltak aznap este. a berendezés semmilyen pompát és luxust nem nélkülözött. lehúzta a nadrágját. Garibaldi felnevetett. Épp el akarta oltani a lámpát és visszafeküdni. hogy nem jelölték-e meg. A falat képek díszítették.

– Jól vagy? Hallottam. hogy én most Garibaldit támogatom. Justin. Cesare nagyon tiszta volt. Az asszony odament hozzá. igen. és megkerülte az ágyat. Fodros. Bejöhetek? A grófnő válaszra sem várva belépett. Ha tudná. Rengeteg szeretőt tartott. – Azért van közvetlen ajtó az enyémhez. hogy mindig hiányzik önnek. – De amikor szeretkezett velem. – Néha hiányzik. Imádott fürdeni. elfelejtettem a hibáit. – Nem hinném. mint az ördög. kinyújtva egyik kezét. . Gyönyörű férfi volt: göndör. én meg olyan feleség. hogy valami rosszat ettél – mondta. – Ó? Nos. Láttad már a gardróbját? – Mutatott az ágy melletti ajtóra. – Tetszik a szobád? A férjemé volt. – Remélem. Rémálmom volt. nagyon kényelmes. de megbocsátottam neki. Nagyjából veled egy méret volt. aki azt a durva flanel hálóinget viselte. Olyan férj volt. Egy kerek búrájú petróleumlámpát tartott a kezében. rózsaszín neglizsét viselt. így szólt: – Biztos felkiáltottam álmomban. Cesare és én nem értettünk egyet a világ dolgaiban. – Biztos vagyok benne. Gyere… – Az asszony felkapta a lámpáját. Szenvedélyes ember volt – sóhajtott fel. Ő meggyőződéses reakciós volt. és mindig a körmét tisztogatta. a hajában rózsaszínű szalag díszelgett. – Cesare…? – A férjem. ha szeretkezni akart. nyugodtan felpróbálhatsz bármit. – Ó nem. Mint Garibaldi. – Fiammetta lerakta az éjjeliszekrényre a lámpáját. kék szem és valami elképesztő bajusz. hogy… – Ó. – Megmutatom. képzelheted. nem amiatt. a pápák pártján állt. drága fiam. amit Garibaldi vett neki Maddalenán. Nem. Csodálatos ízlése volt az öltözködésben. mint egy angyal. fekete haj. Cesare akkor használta azt az ajtót. visszajönne a sírjából és megölne. – Jó néhány ruháját meghagytam. hogy kiabáltál.– Justin? – szólalt meg Fiammetta a túloldalon.

A legtöbbje aranyból volt. Mesélt már neked a tábornok Saint-Simon grófról? – Igen. egyenruhák. – Itt vannak a mandzsettái – mondta. – Te nem szereted a pénzt? – kérdezte. – Hát. az egyik polcon fekvő bőrdobozért. És itt vannak az ingek…Nem gyönyörűek? Cesare nagyon hiú ember volt. Justin megbámulta a tucatnyi. és Justin engedelmeskedett. De szeretem magam megkeresni. Művészi szintre emelte az önzőséget.Justin tétovázott. – Tessék: ajándék. és oszd szét a pénzt a szegények között. majd felkelt. – Dehogynem. kinyitva a doboz tetejét. hanem az ügyére költi. kivett két gyémánttal díszített mandzsettát. ha annyira törődsz velük. – Cesare egyáltalán nem törődött a szegényekkel. Mindet apácák készítették kézzel. csak ő nem magára. Úgy tűnik el nála a pénz. Vagy add Garibaldinak. de volt köztük zafírral és más ékkövekkel díszített is. – Tényleg nem – mondta Justin. Megfogta a nő kezét. – Nem mesés? Mint az ezeregy éjszaka kincse. – Mindig ezt viselte. A grófnő vállat vont. – Nyisd ki! – mondta a grófnő. – Nem fogadhatom el. vadászruhák. Teljesen önző ember volt. mintha pap volna. akkor találnunk kell valami módot. és visszaadta az ékszereket. és az ajtóhoz vezette. és visszarakta a mandzsettákat a dobozba. hogy pénzt kereshess. és belépett a gardróbba. – Az alsóneműi. – Nézd! – mondta a nő kinyitva az egyik fiókot. Kézzel készített cipőket és csizmákat pillantott meg polcokon. és Justin kezébe nyomta. A grófnő elmosolyodott. hogy nők egyenjogúak a férfiakkal? . Nézd meg ezt a gyönyörű bordó háziköntöst a zsebére hímzett „M”-mel! – A grófnő elmosolyodott. amikor szeretkezni jött. Az asszony rámosolygott. – Az asszony felemelte a bőrdoboz fedelét. – Akkor add el. Öltönyök. vörös bársonyban ülő mandzsettát. – És egyetértesz azzal. Fogd meg a lámpát! – Átadta Justinnak a lámpát. frakkok garmadája. – Az embernek eszébe jut az a rengeteg szegénység… A grófnő egy intéssel elhallgattatta.

Nos. nem fogja megtenni. Justin hallotta. Fiammettának arcára fagyott a mosoly. – Találd ki – mondta kedvesen. A grófnővel. Így mindketten biztonságban leszünk. hogy megvédjük a merev amerikai erkölcseidet. – Ó. – Az én oldalamról bezárom az ajtót. és itt páváskodott fel-alá a szobában. amiért meg is fizetett. Justin becsukta az ajtót. – Szereted? – Nagyon. A nő figyelte. nem volt könnyű dolga. Nem sokkal fürdés után volt. hogy biztonságosan visszafektetünk az ágyadba. – Mondtam valami vicceset? – kérdezte Justin. Bemászott az ágyba. A halála előtti éjszaka. Cesare szeretett meztelenül lenni. Justin követte. és a sötét mennyezetet kezdte nézni.– Teljesen. Ő magától jutott ugyanerre a következtetésre. és befeküdt az ágyba. eloltotta a lámpát. az első lépés az lesz. – Ő is olvasta Saint-Simont? – Nem. . igen. Justin!” Samanthával kis híján elárulta a feleségét. a zár kattanását. az jutott eszembe. Bár. és kilépett a gardróbból. akkor mindent meg kell tennünk. Nagyon büszke volt a cazzójára. És nem akarok hűtlen lenni hozzá. Amikor visszaértek a hálószobába. – Értem. A feleségem meggyőzött róla. Egy perc múlva felnevetett. Eszébe jutott Csang-mej cri de couer-je: „Ne felejts el. Jó éjt! Az asszony bement a hálószobájába. Nagyon okos nő. és közben valami közönséges nápolyi nótát énekelt. kinyitotta és mosolyogva visszafordult Justinhoz. bármilyen csábító is a lehetőség. amikor utoljára láttam Cesarét ebben a szobában. Gyere! A grófnő kivette a lámpát Justin kezéből. és becsukta az ajtót. Számosat. – A mijére? A grófnő az ajtóhoz ment. Mindezt anyaszült meztelenül.

– Hidd el! – Ha azt hiszed. – Jobb így – mondta. akivel valaha találkoztam. Garibaldi megszorította a grófnő kezét. ezért nem okozott gondot a váltás. Hozd el Justint vacsorára holnaphoz egy hét múlva! Ez a hadjárat még csak most kezdődik. – Érdekesen alakul a történet. – Á. Mivel a nizzai Garibaldinak a francia volt az anyanyelve. Neki is kávét töltött a szolga. a kolbászt. zakatoló szívvel. majd felnézett. – Belekortyolt a kávéjába. nagyon tévedsz. Az ablakon túl a tenger csillámlott a napfényben. hogy a személyzet ne értse. – Elmosolyodott. valamint lekvárok és sajtok garmadáját… Garibaldi jól megrakta a tányérját. de egy héten belül újra itt leszek. Antik ezüstedényekben hozták fel a sültszalonna szeleteket. A tábornok a második szelet piritóst vajazta. a piritóst. Holnap Rómába kell mennem. – Jó reggelt Justin. Ilyen az én szerencsém. ahogy leült. Az egyik szolga törökkávét öntött neki. Most jött meg igazán a kedvem. Ő az első hűséges férj. Meg kell kapnom! Muszáj! .Másnap reggel Garibaldi jött le először az angolos villásreggelihez. amikor leült Garibaldi mellé. Justin hű akar lenni a feleségéhez – mondta franciául. – Hát. a tojást. úgy tűnik. ami szép napot ígért. de már itt is jön. amelyhez Fiammetta szolgái terítettek meg a reneszánsz étkezőbútorzaton. amikor Fiammetta megérkezett. jól aludtál? Csak rá kell nézni. gondolta. mivel jó étvágyú ember volt. Ellenállhatatlan. majd a szoba végébe ment a tegnap esti kerek kis asztalhoz. hogy feladom. amelyért bármelyik jobbérzésű régiségkereskedő ölni tudott volna.

– A grófnő a szék támláján dobolt elgondolkodva az . Eredetileg az olcsóságuk miatt vette ezeket az ingeket Dél-Amerikában. hogy csatlakozzon a mandzsu ellenes lázadáshoz. Valami miatt nem mehet vissza Amerikába. – Az egyik kínai mandarin ismerőse küldött neki levelet. Ott a mészárszéki dolgozók hordtak ilyen inget. – Milyen érdekes – mondta. hogy valami miatt keresik… Fiammetta felállt. ami a világ szemében aztán a forradalmárok ráfröccsenő vérévé változott. Van némi bűntudatom. Amikor meglátta Garibaldit. a mi fiatal amerikai barátunk nem mondott el mindent a múltjáról. Szörnyen rossz állapotban van szegény fiú. aki Kanton helytartója. Miután kikötötte a hajót. hogy nem tudja. hova forduljon. – Nem magyarázta el túl részletesen. Azt mondja. Mi történt a feleségével? – Megszökött. ahol Fiammetta a regényén dolgozott. Az egyik szolgáló beengedte a kastélyba. és a császár unokatestvére. Valami I herceg. hogy a feleségét megölték. mitévő legyen. most is bő nadrágot és egyik vörös ingét viselte.Egy héttel később Garibaldi egyedül érkezett a szigetre. Fiammettának összeszaladtak a ráncok a homlokán. a kislánya pedig eltűnt. – Bűnöző múlt. Az az érzésem. Egyre érdekesebb lesz ez a fiú. amin nem látszott meg a ráfröccsenő vér. amely véletlenül vált a forradalom szimbólumává. Mint általában. – Miért? Mi történt? A tábornok leült az egyik fotelba. feltehetőleg ő is meghalt. és rágyújtott kedvelt szivarjára. – Ez borzasztó. Mindenesetre ez az I herceg tudatta vele. – Hogy ismerhet Justin egy ilyen embert? Garibaldi egy hatalmas füstfelhőt fújt ki a száján. Justin teljesen összetört. felment a kapuhoz és csöngetett. bár biztosan túlesik rajta. a grófnő így szólt: – És hol van Justin? – Nem jött. Azt hiszem.

Signor Russo. Itália legjobb vívói egyikével. utat mutathat neki. Olyan nagyon sajnálom. A grófnő leült az asztalához. aki Maddalenán lakik. amire tudom. Így lehetővé válik a tanulás. azt más alkalommal el lehet intézni. – Az asszony a regénye kéziratára nézett. aki latinra. fogadd őszinte részvétemet. hogy Mondragonéba jön pár hónapra. Beszéltem Tommaso Seghizzi professzorral. a bolognai egyetem tanárával az oktatásodról. erre a célra amúgy van egy teljesen felszerelt tornaterem a kastély második emeletén. Baldassare Russóval végezte. A jövő ugyanolyan izgalmas lehet számodra. de hadd mondjam el. Egy kedves. – írok neki egy levelet – mondta. történelemre. heti három alkalommal hajlandó volna eljönni a szigetre. jachtom. Fiammetta. mint amilyen tragikus volt a . hogy választásra késztesselek. – Eltökélt egy asszony vagy. jó családból származó fiatalember ő. így az olasztanulásodban is sokat segíthetne. elővett egy levendula színű levélpapírt. hogy vágysz. – Talán most már vonzóbb lesz az ajánlatom az oktatásával kapcsolatban. Cesare a testedzéseit a jól ismert tornásszal. az Aurora bármikor a rendelkezésedre áll. illetve annyi időre. Ha bármilyen más sport vagy tudomány érdekel – például a lovaglás –. és írni kezdett: Kedves Justin! A tábornok elmondta nekem. A nyelvészet világában is otthon van. hogy mit intéztem az elmúlt héten Rómában. – Megírom neki az ajánlatomat… Azt nem utasíthatja el… Garibaldi kivette a szivart a szájából. Talán irányt adhat. Ismervén a tenger iránti szereteted. Garibaldi elmosolyodott. amíg egészen jól nem forgatod a tőrt és a kardot. Talán ez nem a legjobb időpont. hogy vezesse edzéseidet. Ő is beleegyezett.ujjaival. kristály tintatartójába mártotta tollát. Tárgyaltam Signor Eduardo Tassonival is. matematikára és biológiára tanítana. ógörögre. aki a férjemet is tanította. Kérlek. hogy milyen híreket kaptál a feleségedről és gyermekedről.

ne okozz csalódást! A vagyonomat és a sorsomat ajánlom. az otthonom. amit a franciák „coup de foudre”-nak hívnak. de valószínűleg nem volt elég. A Te Fiammettád Justin Csang-mej és valószínűleg Julie elvesztése felett érzett gyásza azonnal haraggá változott. Justin. Születési jogait elvette tőle Sylvaner. Justin leült az asztalhoz. hogy elolvassa. és bár kicsikart belőle egy vallomást Londonban. Higgy bennem. szíven ütött az. Semmije sem volt. Nem kertelek: szenvedélyes nő vagyok. a vagyonom. egyáltalán nem volt biztos. Ez volt a legtöbb amit elérhetett. Szerelem volt ez első látásra. mert sok más mellett még idősebb is nálad. Ráadásul a feleséged és a lányod tragédiája után kétlem. szerelmem. és most még a feleségem és a gyerekem is elveszett. de ami legfontosabb. Kezdte úgy érezni magát.múlt. de minden pillanat. hogy miért teszem mindezt. hogy „igen”. Kérlek. Amikor befejezte. csak gazdagította az irántad érzett szerelmemet. Csak annyit kell mondanod. Aztán így szólt: – Miért mondanék nemet? – kérdezte halkan. felnézett a tábornokra. Megpróbáltam lebeszélni. Mindig komoly. Érzel bármit is iránta? – A grófnő iránt? Hiszen alig ismerem. és nem mert visszatérni New Yorkba. és most még a lányát és a feleségét is elvette tőle a sors. apám. Felmerülhet benned a kérdés. hogy az a bíróságon is megállja majd a helyét. Úgy érezte. hogy túl sok kedved volna a romantikus kalandokhoz. vége az életének. hogy próbára tegye. mint Jób. Justin hosszan a tábornokra nézett. amit azóta veled töltöttem. Ahogy nálatok New Yorkban mondják: beléd esett. és vágyat gyújt bennem. és szerelmem legőszintébb kifejeződésében. Garibaldi eme halálos hangulatra hozta meg Fiammetta levelét. Fiammetta iskoláztatást ajánl . mint ló a gödörbe. Ősi civilizációnk legjobb gyümölcseit helyezem lábaid elé. Abban a pillanatban. hogy megláttalak. – Hiszen semmim sincs. hogy komolyan gondolja? – kérdezte. – Lehetséges. Anyám. a szívemet. – Fiammetta sosem játszik. Persze gyönyörűnek és izgatónak találom… – A homlokát ráncolva elhallgatott. A leggyengédebb érzelmeket kelti bennem kedvességed.

– Tábornok. még a neve is. antik római elődje: a forró szenvedélyek és az érzékiség országa. hogy Cesare abban ment át hozzá szeretkezni. mint fél éve szeretkezett . aztán visszament Garibaldihoz. és tégy meg mindent. Miért ne szerethetném viszont? Igent mondok. Több. amiért Justin elfogadta az „elrendezést”. Aztán a kávé kijózanította. és a hűvös selyem a bőrét csókolta. a selyem a bőrén felidézte benne a meztelenül feszítő férfi képét. hogy „várni fogja szeretőjét”. Hogy egy kicsit idősebb nálam? Kit érdekel? Egy gyönyörű nő. Aztán meglátjuk. hogy Itália. Justin bement a nagy gardróbba. hogy örömet okozz neki. Aznap éjjel. ezt ki tudja megmondani a nőkről? Ahogy maestro Verdi mondja: „La Donna e mobile” – az asszony ingatag. – Vagy csak egy szeszélyes gazdag nő? – Hát fiam. Elindult felfelé a lépcsőn. mint pogány.nekem. ahogy megkötötte a köntös fekete övét a derekán. amit ígért? – kérdezte. aki szerelmes belém. és odaszólt Justinnak. Vatikán megszentelt földjét kivéve lélekben még mindig olyan. ami „kis lángot” jelent. ők hárman együtt vacsoráztak rizzsel töltött sült malacot. Most pedig menj fel a hálószobába. Fiammetta egyértelműen pogány volt. és vihogni kezdett. Justin maga is pogánynak kezdte érezni magát. Justin a társalgó ajtajáig kísérte. – Megpaskolta Justin hátát. Most. maga szerint komolyan gondolta. Fiammetta annyira izgatott volt. amin Garibaldi nagyszerűen szórakozott. amit Fiammetta festett le. Felvenni egy halott ember ruháját furcsa érzés volt a fiatal amerikai számára. levetkőzött és felvette az egykori férj bordó köntösét. amiről Fiammetta azt mondta. Tudta. ahogy erősödő szelek zúgtak Mondragone kastélya körül. – Sok szerencsét! Amikor felért Cesare hálószobájába. hogy a kelleténél egy kicsit többet ivott a kitűnő Barolóból.

mert szebbre festi az embereket a valóságnál. – Herr Winterhalter festette. Sylvaner tervezte. Manhattan alsó részén. amelyek ördögi tűzzel égtek. fehér ruhában. Fiammetta dús kebleinek gondolata éles nyilallásokat okozott az ágyékában. – Ma este én vagyok a világ legboldogabb asszonya. A nagyon nőies szobában a halványrózsaszín és a fehér színek uralkodtak. Legyen ez az első a tízezer szerelmes éjszakából! …25… Sylvaner Savage kibontotta a levelet. én kedvesem – tárta ki a karjait felé. Aranyhaját kiengedte. Kilépett a gardróbból. harangszoknyás. hogy vesz egy nagyobb és impozánsabb épületet a Broadwayn. Ó Justin. és a recesszió számos kisvállalkozást a csődbe vitt. mint egy angyal. Az asszony egy kertben állt a képen. aki az összes királyi megrendelést kapja. amelyen Fiammetta felült. A kandallóban kis tűz lángolt. mint neki. és kopogás nélkül benyitott a másik hálószobába. szőke haja nehéz csigákban bodorodott a vállára. Fiammetta hálószobája volt a legnagyobb a kastélyban. Fehér hálóinget viselt. hogy az angliai szövőgyárakban embertelen körülmények között dolgoztak a . – Tetszik? – kérdezte Fiammetta az ágyból. Most. szemben a Szentháromság templommal. immár ő is tegezve leendő szeretőjét. a hajózási szállítmányozás virágzott.utoljára szegény Csang-mejjel. mint az isteni fény. – Pontosan ábrázolt – szólt Justin. Az asszony olyan volt. Neked sokkal jobban áll. Bár az országban nagy volt a bizonytalanság a rabszolgakérdést illetően. pedig Cesare is szép férfi volt. engem élethűn ábrázolt. – Felvetted Cesare köntösét. Remélem. kivéve zöld szemeit. A tény. a Wall Street sarkán. Az angliai szövőgyárak minden mennyiséget átvettek a déli gyapotból. fölötte Fiammetta életnagyságú portréja függött. Helyes. ami úgy vette körül a fejét. amely az aznap reggeli postával érkezett Párizsból a Savage hajózási társaság irodájába. a John utcába. A grófnő elmosolyodott. Justin az ágyra nézett.

pedig egyáltalán nem. komoly hasznot hajtva egyeseknek –. 1857. amiről persze hallgatott a klubban. és az ember nem dicsekedett vele. amely immár teljesen eluralkodott rajta: Justin elpusztításához. ha ez a liberális bagázs végre „befogná”. akik vagyonokat kerestek. mióta Adelaide megváltoztatta véleményét az unokaöccséről. még a legbizalmasabb barátainak sem. Sylvaner is közéjük tartozott. Savage! . ahogy azt sokszor elmondta klubtársainak. A levelet egy magánnyomozó küldte. mint egy kézben tartani a hatalmas vállalatot. Viszont ez nem ugyanaz volt. áttételesen. A Savage részvények piacra dobása sikeresnek bizonyult. amit Sylvaner a londoni házban átélt. de a féltestvére keresésének megszállottjává tette. hogy felrobbanjon alatta a lőporoshordó. ebben a Párizsból érkezett levélben talán lesznek olyan hírek. Sylvaner már senkiben sem bízhatott. akit Sylvaner Párizsban bérelt fel. hogy a déli ültetvényeken rabszolgák dolgoztak. A levél így szólt: Párizs. A rabszolgakereskedelem illegális volt – ennek ellenére természetesen folytatódott. hogy a Kínai-tengeren elszenvedett hatalmas veszteségeket valahogy be tudja hozni. keveseket zavart. és. de sokkal közvetlenebb módon is. mégpedig az. azokat az üzletembereket.munkások. és Sylvaner megmaradt főrészvényesnek. Persze Sylvaner is a rabszolgákon kereste a vagyonát. amelyek hozzásegítik céljához. nem csupán örökre fehérre festette a haját és a szakállát. és nem csak így. és Sylvaner ezért Justint hibáztatta. a legjobb az volna mindenkinek. Tisztelt M. hogy az abolícionisták miért csinálnak ilyen nagy ügyet ebből az egészből. mint régen. Régebbi hajóinak nagy részét rabszolgakereskedőknek adta bérbe. miközben arra várt. illetve. azóta mindez titokban folyt. hogy a társaság részvényeit kénytelen volt nyilvános adásvételre bocsátani a tőzsdén. Amúgy Sylvanernek csak egy bánata volt üzletileg. a papírok tizenegy százalékával a kezében. A rémület. Persze. március 10. Most azonban. Egyáltalán nem értette.

gondolom. felfedeztem. . – A disznó! – motyogta Sylvaner. amiről aztán a Szardínia melletti Maddalena szigetén megszökött. melyek szerint „meg kell szabadulni” féltestvérétől. – Garibaldi? – motyogta félhangosan maga elé Sylvaner. hogy hajósmúltja miatt valószínűleg egy kereskedelmi hajón hagyja majd el Franciaországot. és sok időt tölt a hölgy szigetén. hogy egy Savage nevű fiatal amerikai dogozik a forradalmár Guiseppe Garibaldinál. ön is tudja. akire ráillik az ön unokaöccsének személyleírása.Örömmel tájékoztatom. módomban áll teljesíteni. és haladó nézeteket vall számos olyan témáról. megtudtam. a szicíliai maffia nápolyi ága. Nizzában felszállt egy Algírba tartó hajóra. Adott összegért ezeket az embereket bármire fel lehet bérelni. – Dzsigoló és szocialista lett belőle egyszerre! A levél folytatódott: Az Ön utasításait. ami szintén Szardínia mellett helyezkedik el. kinek neve Mondragone grófnő. Feltételeztem. amelyek kissé ellentmondásossá tették az európai társaságokban. A hölgy elkötelezett szószólója a szabad szerelemnek. Elutaztam Maddalenára. Ellenőrizvén hazám főbb kikötőinek behajózási listáit. Mondragonén. amely szervezet. Közeli kapcsolataim vannak a nápolyi Camorra tagjaival. A szigeten terjengő pletykák szerint Justin Savage a hölgy szeretője lett. ha megtalálom. A grófnő elkötelezett Sant-Simoniánus. és miután kérdezősködtem a helyi rendőrségnél. hogy egy fiatal amerikai. hogy sikerült fényt derítenem Justin Savage hollétére. – Elképesztő! – Folytatta az olvasást: Garibaldi szoros barátságban áll – egyesek szerint a szeretője – egy dúsgazdag nemesasszonnyal. ahogy.

tudom. ez az igazság. Mellékelem az eddigi kiadásaimat leíró számlát. – A Bourbon király Nápolyban semmit nem akar megváltoztatni. amely kitűnően alkalmasnak látszik. Justin a grófnő mellett hevert. különben vásárolnom kell egy . amelyeket természetesen továbbra is a legszigorúbb titoktartással kezelek. hogy gyönyörű vagy. tehát ez aligha számít bóknak. – Micsoda kupleráj Itália! – mondta Fiammetta az ágyban ülve. – Te gonosz ember! – Fiammetta felsóhajtott. – Igen. és a mennyezetet nézte. Sylvaner arcán halvány mosoly ömlött el. miközben összehajtotta a levelet. Szerinted én épkézláb nő vagyok. Mondragone kastélyának ablakain kívül a tenger barátságtalannak tűnt a szürke felhők alatt. Újra fogyókúráznom kell.Megbízhatónak és kedvező árúnak találom őket. Hat hét telt el azóta. Minden épkézláb nőt az ágyába hív. – Kínzókamra? – suttogta. Viktor Emánuel király Torinóban pedig ágyba akar bújni velem. A Nápolyi Királyságban uralkodó korrupciónak köszönhetően semmilyen zaklatásra nem kell számítani a helyi rendőrség részéről. Csak kezdesz hízni. Legodaadóbb szolgája: Gaspard Benoit. – Tényleg? Megkért? – Persze. és várom a további utasításokat. drágám? – Te is nagyon jól tudod. Melegen ajánlanám szolgáltatásuk igénybevételét. – Csodálatos. hogy Sylvaner megkapta a nyomozó levelét. miközben a körmeit reszelte. detektív. a pápa vissza akarja forgatni az idő kerekét. Egy javaslat: Mondragone kastélya fel van szerelve egy híres kínzókamrával. a „probléma” megoldására.

– Már megint kezded. Nem mintha bármi drága dolgot megengedhetnék magamnak… – Arra vagy kíváncsi. El fogsz hagyni! – Nem foglak elhagyni! Ez itt a világ legjobb egyeteme! Professzor Seghizitől tanulok. – Tudod. Aztán elmosolyodott. hiszen te olyan fiatal vagy! Kezdesz rám unni. Pasta. annyira bizonytalan vagyok – sóhajtotta. és rettegek. és felült. vívás órákra járok. Szűz vagyok. – Újra sóhajtott egyet. huszonöt vagyok. hogy igen. – Rendben. anima mia. . – Miért akarod tudni? – Egyszerű.új ruhatárat. ez lesz a megoldás. Amúgy mikor is van a születésnapod? A grófnő elfintorodott. és megcsókolta a nőt. – Mikor van? – Szeptember nyolcadikán. Garibaldi tábornok tanít a hadtudományokra. Igen. hogy hány éves vagyok! Ismerd be! Ezért kérdezősködsz. Justin elmosolyodott. pasta! Hát nem csodálatos dolog a szerelem? Ugye szeretsz. Soha nem mondtad. milyen unalmas. – Annyira szeretlek. és megcsókolta. és szeretnék venni neked valami ajándékot. – Dehogy unalmas! És hány éves vagy? – Huszonöt. és ha boldog vagyok. pasta. drága? Justin elmosolyodott. – Nem hiszel nekem! – Ezt nem mondtam. – Ó. És elmondom a születésnapomat is. öreg vagyok hozzád… – Fiammetta – sóhajtott Justin. Nem érdekel. drágám. hogy elveszítelek a korom miatt. Úgy gondolod. akkor csak eszem és eszem. – Oké. – Könnyű neked. Talán el kéne mondanom az igazat. és visszabújt Justin karjai közé. – De olyan boldog vagyok veled. Miért mennék el innen? Fiammetta egy kicsit megnyugodott. majd lerakta a körömreszelőt az éjjeliszekrényre. hogy hány éves vagy. Justin karjai közé fészkelte magát. és itt vagy te is. – Ó.

– Mondd kínaiul! – A kínaiban nincs erre szó. Micsoda ostobaság féltékenykedni egy halottra. hogy szeretsz! – Már mondtam. – Te szemétláda! – kiáltotta. te meg titokban szerelmes vagy a misszionáriuslányba! Hogy hasonlíthatod egyáltalán össze velem? Van olyan gyönyörű. elkapja a himlőt. mint egy vámpír. ha senki másra nem gondolnál. A grófnőnek elborult az arca. – Én a lábaidhoz helyezem a világot. mint a férfiakat. A nők mások Kínában. – Ilyet ne mondj! Az asszony kiugrott Justin karjai közül. – Gonosz vagyok. – Hogyhogy? – Erre a romantikus szerelemre nincs szavuk. A grófnő megszorította a kezét. – Ezt nem kellett volna megkérdeznem – mondta. ő is csupán szülőgép. mint én? Olyan okos? Olyan jó az ágyban? Csupán fiatalabb. annyira éhezem rá. akiről már meséltél. – Milyen szomorú. Jobban szeretsz. hogy szeressenek. Kínában egy nő nem más. – Úgy értem. mert fiatalabb nálam! Justin kikelt az ágyból. mint egy szülőgép. Olyan vagyok. Hát. mint Csangmejt? Justin hirtelen elszomorodott. – Csak egy nőre kell féltékenynek lenned – szólt Justin. vagy valami hasonló súlyos betegséget. Gondolom. Egy gazdag nő pedig… nos. drágám. Samanthára. – Ó igen. és magára vett egy köpenyt. Nem tehetek róla. hogy azt szeretném. . – Ez itt is így van.– Még mindig nem hiszel nekem! – Fiammetta. – Hogyan? – Alsóbbrendűként kezelik őket. szívom a véredet. nagyon remélem. csak rám. nem érdekel! Őszintén! Most pedig beszéljünk valami másról! – Mondd. És érdekes. Azért szereted. és lekevert neki egy csattanós pofont.

és újra megcsókolta az asszonyt. – Rólunk nőkről mindenki azt mondja. anima mia! Ne légy gonosz Fiammettával! Ne hagyj el! – Nem hagylak el. – El kell vinned egyszer oda! Justin mosolya elhalványult. – Justin felnevetett. Ti férfiak! Micsoda kínokat állunk ki.– Fiammetta. és megcsókolta. drága Justin! Talán segíthetek. – Természetesen. Az asszony sírva fakadt. Fiammetta átölelte Justint. Azt kívánom. – Nem hiszem – mondta. bárcsak soha nem beszéltem volna róla. már ha szerencsénk van. Láthatóan az őszinteség csak bajjal jár. Egy óra múlva kezdődik a tanítás. Ez az agóniám kifejeződése. megcsókoltok. de soha nem változik semmi. de közben végig valaki máson jár az eszetek! – Csang-mej is ugyanezt mondta nekem. és magára húzta. hogy csinálhatsz egy újabb jelenetet? – Ez nem egy „jelenet”. – Miért? Mi az? Miért nem mondod el. – Ó igen. hogy a kínai nők végül nem is mások annyira. énekeltek az ablakunk alatt. Lehet. és bolondok lennénk azt hinni. – Ahányszor kiejtem Samantha nevét a számon. . – Nem tehetek róla. nem vagyok hajlandó újabb veszekedésbe kezdeni veled – mondta. hogy miért félsz visszamenni? Valami bűnt követtél el talán? Mondd el. – Ugye élvezed. féltékeny vagyok – hüppögte. – Úgy imádlak. – És szóról szóra be fog kerülni a regényedbe. és miért? Pár percnyi eksztázisért! Ez őrület! Justin visszajött az ágyhoz. – Minden nő áldozat! A filozófusok hablatyolhatnak a nemek egyenlőségéről. Lemegyek a konyhába reggelizni. és örök szerelmet fogadtok. mi nők. te sikítórohamot kapsz. – Teljesen bolond vagy – mondta Justin. hogy két arcunk van. pedig ti. – Egy dolog azonban biztos: nem sok hozzád hasonlóval találkozni New Yorkban. de csak megpróbáltam őszinte lenni hozzád. férfiak vagytok az igaz hipokriták! – sírta a nő. hogy bármi meg fog.

a törvényes gyerekét. hogy megölöm. Most már olyan közel kerültek. . hogy ópiumot szállított. hogy a gyűlölet és a bosszú romboló erők. – Persze ezt mondani könnyű. hogy bármit elhallgasson előle. – Micsoda igazságtalanságot követtek el ellened. – Olyan messze nem tudnék elmenni. – Egyre bölcsebb vagy. hogy Justin semmi okát nem látta. hogy egyszer látta. és magamnak kell átvennem a helyét. Arról fantáziáltam. a fattyút. míg a szeretet építeni és gyógyítani képes. zöld szemében. Sylvaner gyűlölt. Régen utáltam. Így is tett. – Igen. – Szegény kicsi Justin – mondta és átölelte. Amióta az eszemet tudom. és Londonban majdnem meg is tettem. Valahogy ki kell szorítanom az üzletből. és a felesége a nagynéném.Justin egy pillanatra elhallgatott. mint az. jobban mint őt. – Mert engem szeretett az apám. Még nem beszélt a grófnőnek Sylvanerről és a múltjáról. mint én vagyok. mit próbál legközelebb. – Mennyire utálhatod! Justin elfintorodott. felakasztatni… Ki tudja. A nő Justin karjára tette a kezét. De megölni ugyanolyan rossz volna. De képes lennél szeretni Sylvanert? Justin elmosolyodott. Különösen egy olyan nincstelen valakinek. hát apám emlékére. de valahogy mégsem tudtam rávenni magam. és kezdek rájönni. És ez a Sylvaner… ez valami szörnyeteg! – A dadám mondta. hogy ő megpróbál megölni engem. Amikor befejezte a történetet. könnyek csillogtak az asszony nagy. a régi házban. Professor Seghizzi adott egy csomó filozófust olvasni. megtenni annál nehezebb. ahogy tűket szúrkál egy macskába! – Al nome d'Iddio! De miért gyűlöl olyan nagyon téged? Justin felült. – Sóhajtott. Tönkretette apám vállalatának nevét azzal. Megpróbált megöletni. Azért szent nem vagyok. Ha másért nem. Mégis csak a testvérem. Meg tudtam volna ölni ott.

Csak az egyház támogatja Napóleont. de semmit sem tehet. – Ott vagy nekem te is! Az asszony hozzásimult. Odakint a napfény csillogott az aranyszínű tengeren. Justin a grófnő szemébe nézett. – Igen – mondta. – Unatkozom – jelentette ki a nő. – Hova? – Párizsba. Nem azért. így ő is jönne. – És neked is szükséged volna egy kis pihenésre. mert Giuseppe olyan népszerű Franciaországban. Fiatal vagy és erős: Le fogod győzni ezt a szörnyeteget. Signor Tassinivel. Igazság szerint leadtam pár kilót. hogy megmentse a pápa nyakát. drága Justin. – Vásárolni is szeretnék. és úgy búgta: – Mi ketten. mielőtt leült volna vele szemben a kerek asztalhoz. hogy adok egy bált. levágjuk ezt a sárkányt. amikor Justin ebédkor belépett az étkezőbe. Még három óra várt rá Seghizzi professzorral. de a nép szemében Giuseppe valóságos hős. dehát olyan sok van benned. Fiammetta meglehetősen uralkodó természet volt. a testedzés oktatójával.– Á. – Nagyszerű! – Justin nem hitt neki. Az előbb fejezett be egy másfél órás edzést Signor Russóval. anima mia! – És a tanulmányaim? A grófnő egy jól ismert mozdulattal elhessegette a felvetést. Olyan jól fogunk szórakozni. mert csapatokat küldött Rómába. kedvesem! Bátorság és jó szív. mert túl szűkek a ruháim. Ezzel jól feldühítem a francia császárt. A szolgáló elkezdte felszolgálni az ebédet. és gyűjtést rendezek Garibaldinak. …26… – Támadt egy ötletem! – kiáltott másnap Fiammetta. de egyáltalán nem utolsó sorban – tette hozzá mosolyogva – ott vagyok neked én is. hogy nem akarnád magára hagyni a tábornokot. Úgy döntöttem. Aztán a kastélyomba a Loire-hoz. Hatalmas . de csak ezért. – Halljuk! – mondta. Tudom. és még egy órát a vívómesterével. És végül. megcsókolva a grófnőt.

– És nem így van? Mi ebben a vicces? Szerintem ez egy csodálatos dolog. az bolond! Holnapután útnak indulunk a jachttal! A bouillanbaisse ott csirkével készül hal helyett. még a fogporom is. ha fiatalabb vagy nálam? Je m'en fiche! Teszek rá! Életünk végéig úgy kell itt rejtőznünk. – Hogy lehetsz ilyen ostoba? Mit érdekel engem. hogy új dolgokat építsenek. – Professzor Seghizzit magunkkal visszük. nincs olyan jó. Minden. délutánonként pedig játszunk. mint az olasz konyha. mit fognak mondani rólunk. hagymával. hogy a szeretőd vagyok. – És a fogyókúra? Az asszony arca elfelhősödött. kedvesem! Persze mostanában mindent lerombolnak. itt. a ruháim. Cesare a jachton is építtetett egy apró edzőtermet. isteni! – Nem. de azért a franciák tudják. és valami csoda folytán azok általában el is tűntek. sáfránnyal. mint két bűnözőnek? . Justinnak jó lecke volt ez a hatalomról. ahogy én. Szóval. – Tudod mit? Aki Franciaországban diétázik. De ha Párizsba megyek veled. amit megeszem.vagyonával a háta mögött egy legyintéssel elintézte a problémáit. – Szerintem is. fokhagymával. és a többieket is. A grófnő ledobta a szalvétáját. mindenki rajtunk fog nevetni… – Nevetni? Miért? – Azt fogják mondani. tőled van. – Mi a baj? – Nem megyek. egyedül mész Párizsba. A grófnő meglepetten nézett fel a tányérjáról. Én meg maradok. az étel. De én egy senki vagyok. Tudod. amim van. szóval a testgyakorlást is folytathatod. de még így is olyan sok a látnivaló! És azok az ételek! Igaz. paradicsommal. Párizs! Úgy fogod imádni. és folytatom a munkát. Figyelj. mi fán terem a főzés. Fiammetta. – Cretino! – kiáltotta. a semmi közepén együtt lehetünk. hogy mit mondanak az emberek? Szeretlek! Ez a lényeg! Miért baj. Reggelente dolgozhatsz.

és az a puttana húga. Távolról sem azok szerint a játékszabályok szerint játszott. Justin jó párszor megkérdezte. – Hát persze! Erről van szó. hogy Fiammetta erkölcsei a legenyhébben szólva is alkalmazkodók voltak. Ő a saját feje után ment. Fiammetta sokat sejtetően mosolygott. amihez New Yorkban legalább szóban tartották magukat az emberek. A szőke szépség ragyogóan nézett ki lila ruhájában. a szobalánya és Garibaldi egy lovaskocsiban ülve zötykölődtek végig a palazzina di caccia. és ellenőrizte a festéket az arcán. – Hát – mondta újra felvéve a kanalát –. Napóleon több alkalommal használta vadászlakként. hogy pártfogója valami rosszban sántikál a közismerten szoknyavadász királlyal kapcsolatban. Aztán az arcáról eltűnt a harag. – Egy pillanatra elgondolkodott. Fiammetta tetemes összeget elköltött ruhára Torinóban. Egy hét múlva Justin. hogy miben mesterkedik. Elfelejtettem. és Luise. – A múlt században épült. – Stupingi egyike a legszebb barokk kastélyoknak Európában – mondta a grófnő. Az asszony rámeredt. vagyis a Torino melletti stupingi vadászlak felé vezető úton. Félsz a rendőrségtől. Milyen buta vagyok. Fiammetta.– Én bűnöző vagyok. – Hogy találkozhassak a királlyal. miközben elővett egy aranykeretes tükröt. . – Miért ott? – kérdezte Justin. francia szobalánya aznap reggel egy órán át készítette úrnője frizuráját. akkor először Torinóban állunk meg. Viktor Emánuel ebédre invitálta őket a vadászkastélyába. míg befejezték. II. de a grófnő tőle szokatlan módon szűkszavúan válaszolt. Piemont királya. évekig tartott. ami nem kicsit zavarta. szőrmeszegélyes köpenyében és ferdén feltett kalapjában. Ugyanakkor tudta és elfogadta. Pauline élt is itt egy darabig. A fiatal amerikai sejtette.

hogy „Szenvedély”. Nem számított rá. Most elmosolyodott. – Akkor miért flörtölsz vele? – Mert akarok tőle valamit. inkább nézz ki az ablakon! Megéri! Justin megtette. szívüggyé válik. sőt. mit tehet ellene? Majd megőrült a féltékenységtől. Úgy néz ki. nem? – Szerintem túl erős – morogta Justin. és Justinhoz hajolt. – Szerintem ez nem vicces – csattant fel. Találó. amihez . hogy kapcsolata Fiammettával affair de coeur-ré. El kellett gondolkodnia ezen a viszonyon. Fiammetta visszarakta a tükröt a kézitáskájába. és hogy tanulhasson. Először azért ment bele. drágám! Ez szigorúan csak üzleti ügy. akinek az arckifejezése kedvetlenné változott. Mindnyájan nevettek. Most pedig ne kérdezz több butaságot. Viszont ez nem hozta túl jó helyzetbe. – Hát nem ennivaló? – nevetett a grófnő. aminek még a gondolata sem esett jól neki. Kihajolt az ablakon. – Féltékeny! Ennél nagyobb öröm nem is érhetne. ami Fiammettához fűzte. bár vonakodva. De ha Fiammetta lefekszik a királlyal. első pillantásra akár egy egyszerű dzsigolónak is nézhette bárki. hogy arcon csókolja. Tetszik a parfümöm? Az a neve. hogy segítsen Garibaldi forradalmát pénzelni. és meglátta stupingi kastélyát. de semmit sem tehetett. Uraim. – De mit? – Majd meglátod. – Ne duzzogj. Férji jogai nem voltak.Most viszont újra Viktor Emánuel családjához tartozik. Másrészt kíváncsi is volt: még soha nem találkozott igazi királlyal. csak elfogadta. – Csak nem akarod elcsábítani őfelségét? – Nem lenne nehéz dolgom. hogy nézek ki? – Csodálatos – mondta Garibaldi. drágám! Rögtön elszáll a féltékenységed. A tábornok a szobalánnyal szemben ült. amíg meglátod a királyt. természetesen. kivéve Justint. amire nagyon vágyott. Csak várj. mint egy rozmár. semmi köze a szerelemhez.

mint amit Samantha iránt érzett. Fiammetta Justinhoz fordult. Justin kiment a palotából. ami Justin életében látott. vagy a bálterembe. . Visszamehetnél a hotelbe. Égett a féltékenységtől.közeledtek. Azonkívül rájött. amelyet ne díszített volna valami cikornya. hogy hajtson vissza Torinóba. A szép. Elnyújtott ovális alakú helység volt. Igen. Útközben Justin azon töprengett. A kocsis a hatszögletű udvarra hajtott. Fiammetta és Garibaldi úgy tűnt. Samantha már csak az álmaiban volt jelen. amelyet négy konzol tartott. és szólt a kocsisnak. Vidd el a kocsit. enyhén klasszikus stílusú épületen egy nagy. ami meglepte. mivel ez volt az udvar nyelve. hogy észrevette volna? Testileg a kezdetektől fogva vonzódott az asszonyhoz. Holnap találkozol őfelségével. tényleg szerette őt. de engem és Giuseppét hajlandó fogadni. és halkan mondott valamit a kamarásnak. úgy a szenvedélyt is kioltja. Egy lakáj sietett hozzájuk. hogy beleszeretett Fiammettába anélkül. beült a kocsiba. amelynek falai a kintről látható kupola felé törtek a magasba. aki csak az emberiség jólétével törődik. amelynek tetején egy szarvas szobra díszelgett. de ahogy az idő begyógyítja a sebeket. amely a legszebb terem volt. már mindketten jártak itt. mi majd kapunk egyet őfelségétől. Lehet. és bementek a kastélyba. zöld kupola uralkodott. Persze most is. amelyet gyönyörű egyenruhában feszítő katonák őriztek. A késő barokk stílus divatjának megfelelően a teremnek alig volt olyan négyzetcentimétere. mint Csang-mej esetében ez nem ugyanaz a szerelem volt. hogy minden erőszakossága mellett Fiammetta egy kedves. jószívű. akkora tette át az ebédet. és így szólt: – Őfelségének le kell mondania az ebédet. hogy vajon mire készül Fiammetta a királlyal. nagylelkű nő. A mennyezeten egy Diana istennőt ábrázoló freskó volt látható. lakájok siettek kinyitni az ajtókat. teljesen otthon érzik magukat. A kamarás kísérte be őket a salone centraléba. aki franciául szólt Fiammettához. ameddig a szem ellátott. Négy hatalmas oszlop emelkedett egy elegáns galéria felé. A kastélyon túl gyönyörű vadasparkok húzódtak. Leszálltak a kocsiról.

mintha azt akarná mondani. Csak annyiban fontos. – De ezek az utcakölykök… – Vállat vont. Kinyitotta. De vajon milyen jövőjük lehet nekik együtt? Justinnak nehezére esett. az itáliai Torinóban. Justin kiszállt. hogy rajta keresztül hozzá lehet férni Garibaldihoz. – Semmi baj – mondta Justin a borítékot nézve. majd elrohant. – Igen – mondta. Garibaldinak pedig tényleg rengeteg ellensége van. Vittorio Amadeo utca 24-es számú házba. hogy mint férjet elképzelje magát. pont amikor a szálloda portása üldözőbe vette. aki pont neki akarna ártani? Ő végül is egy senki. – Signore – mondta a fiú meghúzkodva a kabátját.Fiammetta viszont a karjaiban. mielőtt elszakadnak egymástól a közvélemény hangos nevetése közepette? Ilyen gondolatok sorjáztak a fejében. és az ön pártfogója. ez csak egy valódi . Aztán ezt gyorsan el is hessegette: ki lenne az. – Sajnálom. A gyorsaság kulcsfontosságú. – Maga az a Savage nevű amerikai? Justin meglepetten nézett a fiúra. Egyedül jöjjön! A Szabadság és Garibaldi egy barátja Justin első gondolata az volt. Ez volt ráírva: Uram! Garibaldi ellenségei merényletet terveznek ellene. Ha ennél többet szeretne tudni. mikor a kocsi végül megérkezett a hotelhez. és egy darab papírt talált benne. gondolta Justin. jöjjön el a II. hogy „reménytelen”. és nem is nagyon akarta. Csak a neve volt ráírva. Nem. hogy ez csak valami csapda lehet. Európa egyik legfontosabb személyiségéhez. A rongyos fiú egy borítékot nyomott Justin kezébe. signore Savage – mondta a portás. – Ezt önnek hoztam. és az ajtó felé indult. ráadásul mennyi ideig lehet ő Fiammetta fiatal szeretője. Mondragone grófnő ellen. amikor egy ragazzo futott hozzá.

hogy egy rózsaszínű ruhát viselő csinos. gyalog indult el a macskaköves úton. Justin követte. hogy utánajár a dolognak. – Professzor Barberini. Justin megköszönve az útbaigazítást. ami egy hátsó kertre nézett. fiatal lány nyitott ajtót. Egy-két lovaskocsi gurult el. Justin egy kicsi könyvtárszobába jutott. – Mit tanít? – Politológiát az egyetemen. – Igen? Justin megfordult. – Menjen be. néhány szolga kutyát sétáltatott. – Igen. aki jobbra mutatott az utcán. hogy valaki kinyissa az ajtót. amelyen nyüzsögtek az árusok és a sétálók. és látta. Több háztömbnyit gyalogolt rajta. – Jöjjön! – mondta. végignézett az utcán. – Kérem. jöjjön be! A lány hátralépett. és benyitott rajta. míg eljutott a huszonnégyes számhoz. Tartozik annyival Fiammettának és Garibaldinak. és Justin besietett a kicsi előszobába. lakóházakkal teli utca volt. amely egy kellemes.figyelmeztetés lehet. Justin úgy tízévesnek tippelte. Egy fekete frakkot viselő férfi állt az egyik könyvespolc előtt. ami egy jellegtelen kőépület volt. – Apám már várja. Elindult a folyosón. és a túloldalon néhány hölgy sétált tova a legújabb pletykákat taglalva. kérem. Justin a főbejárathoz ment és becsöngetett. A lány egy ajtóhoz ért. Amíg arra várt. – Az ötödik utca a jobboldalon. A lány becsukta utána az ajtót. – Maga Signor Savage? – kérdezte a lány. – Ki az apád? – kérdezte. Semmi sem állt távolabb egy Garibaldi ellen tervezett merénylettől. . fákkal szegélyezett. uram – mondta. – Hol van a Vittorio Amadeo Secondo? – kérdezte a portást. A szőke lány rámosolygott. Tíz perccel később befordult a Via Vittorio Amadeo II-re.

– Fiammetta cara. a régi barát. fekete szakálla meglepte Justint. Giuseppe. – Aztán tűnjünk innen! – Fiatal amerikai barátunkat mintha feldúlták volna az események – mondta Garibaldi három órával később.Most megfordult. Viszont mivel a kalózkodás nemzetközi bűn. ha megtudja. Mindent elmondott róla. Valami éles és nehéz tárggyal ütötték fejbe. hogy Justin kalóz volt Kínában? – Kalóz? Komolyan beszélsz? – Teljesen. egyikük egy pisztoly agyával újra fejbeütötte. Azonnal a tárgyra tért. – Vigyétek a kocsihoz – mondta az álprofesszor nápolyi tájszólásban. – Ó. de olyan sok tragédia történt az életében. – Én? A levél Garibaldit említette. Nagy. Szóval ez történt. Leesett a padlóra. „Professzor Barberini” levette álszakállát. Garibaldi horkantva nevetett. – Signor Savage? – szólt a férfi. Majd felvidul. – Elképesztesz. – Igen. én vagyok az. – Kávéztunk. Szóval. Tudtad. – Aha. hogy Justinra nézzen. Még két ember jött a szobába a Justin mögötti ajtón. – Barberini professzor vagyok. rosszkedvű. Garibaldi vidám pillantást vetett rá. ami egy fiatalember forradásos arcát takarta. amikor ő és Fiammetta elindultak Torino felé. Ön komoly veszélyben forog. mit kényszerítettél ki belőle? A grófnő szeme felvillant. fantasztikus tervet eszeltem ki. amikor őfelsége behívott a saját kis salottinójába. – Őfelsége nagyon gyors és céltudatos. a civilizált világban mindenhol bíróság elé lehet . hogy mit intéztem el neki a királynál. mert valahogy nem tűnt valóságosnak. Fél órát töltöttetek el.

Ő imád . akkor te… – Elég! – kiáltott a nő. akár az acél. – Okos. Amikor ő középkorú. Gondoskodni fogok róla! Egy szót sem többet! A tábornok vállat vont. – Éspedig? – Mi van. – Hiszen sokkal fiatalabb… – Egy szót sem akarok hallani az életkoromról! – kiáltott fel mérgesen a grófnő. rávettem a királyt. vagy úgy. – Rendben. – Ő most tizenkilenc. És most. Garibaldi le volt nyűgözve. odaadományozza neki a Mondragone grófja címet. nem szólok. hogy ha összeházasodom Justin-nal. Így diplomáciai mentelmi jogot kap. akkor piemonti állampolgárságot ad neki. A vágya soha nem csökken.állítani. hogy megöleti. az ereje meg mint egy bikáé. – Tudom. Mellesleg pedig olyan sokkal nem vagyok öregebb. és kinevezi diplomatának. az izmai olyanok. nagyon jól tudod. – De biztos vagy benne. amit nem vele töltök. – Hogyan mondhatna nemet? Belém van bolondulva. hogy mit akart a király. ez a szörnyű féltestvére. Meg is kapta. – Akkor is menni fog. Amikor ő huszonvalamennyi lesz. Giuseppe ez az a nagy szerelem. ezért meg van kötve a keze. – Te vén kecske. amire egész életemben vágytam! Majd gondoskodom róla. Ó. de úgy szeretem. csodás zöld szemei dühös fényben égtek. Ennyit megér Justin szabadsága. Sylvaner Savage mindenre képes lenne. hogy megszabaduljon tőle. És a király egy kávéért megígérte mindezt? A grófnő felnevetett. Garibaldi kételkedő pillantást vetett rá. te harmincvalamennyi. De egy kis probléma van. és megszabadul. valóságos kínszenvedés. hogy hozzá akarsz menni a fiúhoz? – kérdezte Garibaldi. hogy öregebb vagyok. Tudod. hogy testedzéssel is foglalkozik. te meg húszon valamennyi. Aztán ugyanilyen hirtelen lehiggadt. vagy hogy felkötteti. Szóval. ha ő nem akar elvenni téged? A grófnő kihúzta magát. Imádom! Minden pillanat. hogy működjön a házasságunk.

és elmosolyodott. A saját forrásaiban jobban bízott. Órákkal ezelőtt megérkezett.engem! Miért ne tenné? – Hátradőlt a kocsi ülésén. A portástól tudom. De azt kérdezte a portástól. hogy merre találja a II. Amikor visszaértek a szállodához. Garibaldi is aggódni kezdett. – Nem contessa. Fiammetta Garibaldihoz fordult. – Signor Savage fent van? – kérdezte a recepcióst. csak kiment a szobából. a rendőrséget… Al nome d'Iddio. – A csontjaimban érzem. . értesítenünk kellene a rendőrséget – mondta az ajtó felé indulva. az asszony kétségbeesett. gondolom. és elindult gyalog. igen. de nem jött be. amikor Justin még mindig nem jelentkezett. Tudta. Vittorio Amadeo utcát. de nem volt túl sok bizalma bennük. hogy értesíteni fogja a rendőrséget. – Imádnivaló vagyok. – Igen. – Kitől? A recepciós vállat vont. Elindult fel a lakosztályba. nemsokára visszajön. – Hát. – Fogalmam sincs. – Milyen furcsa – mondta. ahogy a második emeleti lakosztálya társalgójában sétált fel-alá. hogy kapott egy levelet. Fiammetta a recepcióhoz ment a kulcsokért. Este nyolckor. – Valami történt vele – mondta Garibaldinak. Még nem jött vissza. – Azt hiszem. ha megsérült… Garibaldi semmit sem mondott.

Sylvaner! Sylvaner hogyan…? Aztán elkezdte megérteni. – Hé. – Figyelj. a csinos kislány a II. Sylvaner olasz bűnözőket bérelt fel. a senkitől? Aztán az egyik elrablója észrevette. hogy elvégezzék neki a piszkos munkát. hogy ezek a rettegett Camorra. és felnevetett. a szicíliai maffia nápolyi ágának tagjai. olyan nápolyias akcentussal. ahogy egykor felbérelte Whale kapitányt és Horn elsőtisztet… A nápolyi tájszólásból Justin arra következtetett. annyit azonban igen. . hogy meg fogsz halni. hogy ébren van. a száját pedig kipeckelték. Vittorio Amadeo utcában. a szeme be volt kötve. ami gyorsan haladt egy hepehupás úton. de vajon miért? Mi volt a célja? Mit akartak tőle? Justintól. egyik ujját Justin mellkasába vájva.Justin alig értett valamit elrablói tájszólásából. Azt üzeni. ha jól megfizetik. hogy valami egészen szokatlanul szörnyű halálra számíthat. Justin rémülten gondolt rá. Sylvaner Savage-től. – Üzenetet hoztunk a bátyádtól. Megpróbálta fejben összerakni a történteket: a levél a szállodánál. amitől szinte alig lehetett érteni. a szépfiú felébredt! – mondta angolul. – A Camorra rabolta el – mondta Garibaldi belépve Fiammetta lakosztályába reggel. A feje sajgott a rámért ütésektől. A Camorra mindent megtesz. hogy mit mond. Megbökte. hogy vajon milyen rémálmot főzött ki neki féltestvére. Egy lovaskocsiban feküdt. Amikor visszanyerte eszméletét. a csuklóját és a bokáját is összekötötték. a rejtélyes professzor Barberini… Végül tényleg csapda volt. szépfiú! – folytatta a férfi.

Olasz nyelvtudása nem volt elég ahhoz. – A rendőrök mit sem tudnak. nem először. Bárcsak lenne több erőm! Ha volna erőm visszaütni. hogy nem szabad kimutatnia félelmét. úgy aggódott Justinért. aki még le sem vetkőzött. gondolta. hogy még mindig nem tanultam meg. milyen gonosz a világ. – Tudod jól. és kínozzák halálra. hogy a kastély az úticél. Magában azt mondta.– A Camorra? Ezt ki mondta. Tartozol egy kis pénzzel. a rendőrök? – szólt Fiammetta. aztán rájött. újra. – Sylvaner? – Ez az. akkor meg kell fizetnie néhány informátort. hogy mi folyik Itáliában. Sylvaner végigüldözte a világon. – Istenem! Meg kell állítanunk őket… – Lent vár a kocsi. Az ereiben . sietnünk kell! Justinnak fogalma sem volt róla. akkor mindez nem történhetne meg velem. Aztán meghallotta ezeket a szavakat: „Isola di Mondragone”. – Az aljas gazember! – kiáltott Fiammetta. hogy kitűnően szórakoznak. és berakták egy hajóba. Elég nagy előnyük van. de gyakori nevetéseikből kiderült. de érezte. de ettől persze még rettegett. Ő bérelte fel őket. hogy egy idő után kivették a kocsiból. milyen borzasztó sorsot szánt neki a bátyja: halálra fogják kínozni. de miért ott? Miért nem lövik le egyszerűen az erdőben. hogy elrablói hova viszik. hogy megöljék. Erősnek kell lennem. amit mondanak. hogy meg fogom adni… De miért a Camorra? Mit akarhatnak Justinnal? – Az ő féltestvére… Az a furcsa nevű ember. hogy vigyék Justint a Mondragone kastélyba. Először azt hitte. vagy lökik át a hajópalánkon? Aztán rájött. Ha az ember tudni akarja. bár értesítettem őket is. hogy megértse. hogy csak utalnak a szigetre valami miatt. Bolond vagyok. Egész éjjel fent volt. De miért? Egyértelműen azért. ami elvisz a tengerhez.

majd a szoba közepére vezették. az öreg mindenes őrizte a házat. Ah Pinnek igaza volt: meg kellett volna ölnie Londonban. Felvezették a lépcsőkön. . Valaki elvágta a kötelet a bokáján. Ezután jött a kétszáz lépcsőfok. Hallotta. hogy indulás előtt Fiammetta szabadságolta a személyzet jó részét. Tudta. rugdosni kezdett. Aztán partot értek. a penészszag. Elrablói izgatottan kiáltoztak. és egy vastagabb kötelet kötött köré. Justint belökdösték a kapun. Elrablói ittak és ettek. amikor még volt rá lehetősége. RENDES VOLT. A strappado! Ahogy Justinon eluralkodott a pánik.gyűlölet folyik. de neki nem adtak. húzták. Megálltak. amely a háta mögött volt megkötve. Kiáltásokat és átkokat hallott. egyre lefelé vitték. Aztán meghallotta a csiga csikorgását. Éhes volt. de túl rendes volt hozzá. a hírhedt kastélyról számos könyvben olvashattak. Fémcsikorgást hallott. vagy talán egy egész napot is. Tommasso felkiáltott. Beszélgetés. ahogy ököllel bezörgetnek a kastély kapuján. Sylvaner. és levitték a hajóról. nevetgélés elrablói irányából. Honnan ismerték ilyen jól a kastélyt? Vajon lefizették valamelyik szolgát? Persze. A tenger elég sima volt. Lefelé. Justinnak eszébe jutott Fiammetta megjegyzése a „barátságos” patkányokról. Tommasso felnyögött. biztosan Mondragone szigete volt. Vajon most éhesek? Leértek a lépcsők aljára. ahogy a fáklyák pattogva meggyulladnak. Justin hallotta. Justin hallotta. az újkori Sigismondo találékony volt. Aztán valaki megmarkolta a csuklóját. A kripta nedves hideg. Kinyílt a kapu. a nedves falak. Végigrángatták Justint a folyosón. Justin nem tudta. amely Sigismondo di Mondragone kínzókamrájába vezetett. így tudott járni. Majd ezt írják a sírjára: JUSTIN SAVAGE 1837-1857. Ősi zsanérok csikorgása. csupán Tommasso. Lövés dörrent. A hajóút órákon át tartott. Két ember ragadta meg a lábát és újra megkötötték a bokáját. ahogy tüzet gyújtanak. érezte a füstszagot. és a padlóra zuhant. Megragadták a karjánál fogva. Igen.

szakállas férfit látott. ami öt évvel korábban épült Belfastban. Jól érzed magad. ami a gőzgépek eme korai időszakában általános volt. ahogy elemelkedett a lába a földről. ez a nagydarab. kék szemed? Hé. igaz? Izzadsz. A végén az M vörösen izzott. mi? – Megfogta Justin ingét. A féltestvéred. Ezt már álmodtam egyszer. ahogy az Aruora jacht Mondragone szigete felé tört a dühöngő viharban. hogy a la contessa imádja a szemeidet. Valaki leoldozta a szemét fedő kendőt. vagy repül! Sfuggi kapitány. …27… A sötét égen villámok villogtak. mennydörgés morgott és a szél fütyült. Egy kövér. És ez az ing! Jó munka ez a szépfiúskodás. Orlando Sfugginak: – Felfegyverezte a legénységet? Baj lehet. így kiáltott a kapitánynak. A jacht. hogy ebben a viharban ki tudok kötni. gondolta. A viharos délutánon szerencsére jól működött a gőzgép. fogadok. Ahogy Justin rémülten rángatózni kezdett. – Sciocca! Vagy kiköt. Fiammetta. szépfiú? Pedig milyen szép zakód van. aki az arcába vigyorgott. Igaz. amit Fiammetta vett neki Torinóban. signora. megállt a kerék. Justin a szeme sarkából látta. Ez csak egy rossz álom. Sylvaner meghagyta. szakállas férfi a szemét forgatva motyogott magában. szépfiú – mondta tört angolsággal. hogy az egyik elrablója melegíti a jelölővasat. de megmondom: nem biztos. de Sfuggi kapitány jól . Aztán villámgyors olasz beszédbe kezdett. Most kiemelte a tűzből. A fájdalom elviselhetetlen volt. ha még mindig a szigeten vannak. Ez csak egy rossz álom lehet. aki a hídon állt sárga vízhatlan ruhában. Mindjárt felébredek. ugye? Vajon miért fél annyira az a nagy. Aztán.A kötél lassan húzni kezdte felfelé a karját. A legújabb technikával készült gyönyörű gőzhajót két gőzlapát hajtotta. hogy szórakoztassunk el jól. – Hé. a férfi elindult felé. – Megtettem. Commodore Vanderbilt Északi Csillagjának mintájára készült. méretre készült öltöny. – Üdvözlünk a cirkuszunkban. és széttépte rajta.

Sfuggi kapitány. és a villámok szaggatott fénye törte meg a sötétséget. Fiammetta elmondta neki. A grófnőnek bármilyen kételyei is voltak Garibaldi informátorának történetét illetően. amikor elérték a . hogy komoly kár esett volna benne. Akár őrült volt. Most. Szerencsére a kikötő a sziget szélárnyékos oldalán volt. Garibaldi. A hídon volt még Garibaldi és Dr. Egy újabb cikcakkos villám világította meg a nagy kastélyt. akit Fiammetta Genovából hozott magával. hogy a Camorra emberi idehozták a fiatal amerikait. hogy a mindenest kivéve üresnek kell lennie. – Bizarr. hogy tudja: nem lesz jó ujjat húzni asszonyával. akár nem.tudta. Volt már odabent? – Ó igen. miközben az ég tovább zengett. mint negyedmérföldre emelkedett ki tőlük a tengerből. a grófnő volt a főnök. Sfuggi tudta. akivel az ember nem vitatkozik. ahogy olvastam. hogy az asszony megbolondult. Sötétnek és elhagyottnak tűnt. többször is. Fiammetta a félelemtől zakatoló szívvel indult felfelé a a kastély kapujához vezető lépcsőn. és a kapitánynak volt annyi tapasztalata. ahogy a zord kastélyra nézett. ami most már kevesebb. Fiammetta rohanva indult a partra. fiatal. mind eltűnt. Fiammetta és Garibaldi is 36 kaliberes Old Model tengerészeti pisztolyt tartott a kezében. ahol a tenger némileg nyugodtabb. Sfuggi a történet hallatán úgy gondolta. hanem engedelmeskedik neki. az orvos így szólt halkan Garibaldihoz: – Tényleg olyan rémisztő. jó sok kiabálás és átkozódás közepette a legénység segítségével nagy nehezen kikötötte a hajót anélkül. Fiammetta azonban eltökélten el akarta érni a szigetet. egy vékony. hogy a hajó nehezen manőverezhető a viharos tengeren. és a harminc méteres jármű kikötése ebben a hullámverésben izzasztó feladatnak ígérkezett. – És tényleg van egy kínzókamra odabent? – Igen. degli Angeli és a legénység tíz tagja követte. hátha Justin még életben van. bár Garibaldi jelenléte némiképp alátámasztotta a grófnő történetét. Armando degli Angeli. Dr. fekete szakállas férfi hozott magával orvosi eszközöket és takarókat. Az orvos.

– Merénylők. a folyosóhoz. Fiammetta. hogy . Isten tudja. mint húsz évvel korábban Garibaldit egyszer megkínoztatta Uruguayban egy ellenséges diktátor. Átrohant a hallon. Mögötte megnyílt a tátongó.kastély kapuját. hogy gyújtsák meg a fáklyákat. Múzeumként megtekinteni a kínzókamrát még csak-csak elviselhető volt a számára. – Istenem! Biztos meghalt – motyogta az asszony folytatva útját. A bőre ragacsosan tapadt. és utasította az egyik matrózt. A nagy kapu tárva nyitva állt. mit műveltek Justinnal. fekete lyuk. Aztán megfogta a lámpást. Garibaldi és az orvos követték. Felemelték a mennyezetig. A grófnő futva indult a ház belsejébe. Jöjjenek! Gyorsan! – kiáltott a matrózoknak. a hithű katolikus keresztet vetett. a lába nagyjából egy méterrel a padló fölött lebegett. fején egy golyóütötte lyukkal. meglátta Justint és felsikoltott. és elindult lefelé a lépcsőn. majd elengedték. Fiammetta lámpása pislákoló világosságot vetett a falakra. utasította a matrózokat. A tábornok soha nem felejtette el ezt az élményt. Ez a három és fél évszázados ajtó vezetett a kínzókamrához. Amikor a matróz teljesítette a parancsot. Félúton állt meg egy vaspántos. amikor végre világosság támadt. ami a konyhához vezetett. Félúton lefelé Fiammetta így kiáltott: – Justin! Jövünk. Megkedvelte a fiút. hogy gyújtson lámpást. ami rémisztő nyikorgással engedelmeskedett. feketére festett ajtónál. ahogy a menet lefelé tartott a lépcsőn. Aztán. A fiú a strappadóról lógott. A matróz kinyitotta a nehéz ajtót. Fiammetta meglátta az idős mindenes holttestét a kőpadlón. Amikor végre leért. Kevesebb. Nagyon félt attól. de a megkínzott Justinért leereszkedni ebbe a sötétbe teljesen más élmény volt. – Ide a lámpát – mondta a matróznak. és egy gyors imát mormolt. csapkodta a szél. degli Angeli hozta az orvosi táskáját és egy takarót is. miközben egy másik matróz felemelte az ajtó nehéz keresztvasát. kedvesem! Csend. ami rá várt. – A gyilkosok! – mondta a grófnő Garibaldinak és az orvosnak.

Finoman kioldozták a csuklóját. hogy a gerince is eltört. – Eszméletlen – mondta. amíg eszméletlen. és több napos borosta csúfította el az arcát. – Nagyon szerencsés a fiatalember – mondta. amíg nem tudom. a gerince megmenekült. és lilás színben játszottak. segítsen neki! Fiammetta könnyes szemei előtt a férfiak leeresztették Justin testét egy takaróra. Ugyanakkor mindkét karja eltört. Garibaldi és Dr. Körülbelül mennyi ideje lóghat itt? – Talán két napja – válaszolt Fiammetta sápadtan. ha felmenne. Megpróbálom helyretenni a karját. és a feneke bal felébe egy vörös M betű volt égetve. – A felsőtestére pusztító hatást gyakorolhatott. A grófnő sietve elindult felfelé a lépcsőn. és ki tudja mennyi izom és ínszalag szakadhatott el. – Valami csoda folytán még életben van – mondta az orvos. hogy mi minden tört el. – Mi volna. – Rendszeresen tornázott… Megyek a konyhába… Ezek a szörnyetegek. A rémültnek látszó orvos felnyúlt. a vállai kiszakadtak a helyükről – mondta Fiammettának. amelyek be voltak dagadva. amikor megpróbálták kiszakítani a karját. Fél órával később. és lefektették a padlóra. Fiammetta. hogy éhen haljon! A fiatal orvos megütközött azon. Addig nem akarom megmozdítani. A ruhái jórészt le voltak róla tépve. és jó néhány . degli Angeli a kamra közepére sietett. Legalább életben van. Az orvos mellétérdelt és felemelte az egyik szemhéját. Justin arca mocskos volt. és ellenőrizte Justin pulzusát. – Hé te! – kiáltott az egyik matrózra. kérem. – Itt hagyták a cacastecchik. – Lehet. – Ereszd le. – A sokk és a fájdalom miatt elájult. amikor visszatért egy tál levessel. hogy a gyönyörű grófnő ilyen közönségesen beszél. de lassan! Signor Garibaldi. – Megrázta a fejét. Justint már becsavarták egy takaróba. Talán a kivételesen jól fejlett vállizmok megmentették. hála az égnek. – Úgy tűnik. – Meghalt? – kérdezte az asszony könnyekkel a szemében. Aztán megtapogatta Justin vállait. Az orvos mellette állt. és készítene egy jó erős levest. de még mindig eszméletlen volt.alig valamivel a padló felett hirtelen megállítsák. mialatt megvizsgálom. – Úgy tűnik.

érti. nagyon erős fájdalomcsillapító. hogy egyáltalán ne tudjon mozogni. Napi négy adagnál többet nem kaphat huszonnégy óránként. De borzalmas fájdalmai lesznek. – Örökre nyomot fog hagyni rajta – mondta Garibaldi. Le kell kötöznünk egy deszkához. felkapva egy evőkanalat az éjjeliszekrényről. degli Angeli Fiammettának pár órával később. mert függőséget okoz. – Sylvaner Savage – mondta Fiammetta – meg fog fizetni azért. Kiugrottak a vállai.bordája is. Most kinyílt a szeme. De veszélyes. hogy ne tudjon mozogni. és eltörtek a karjai. Megfordult. Cesare hálószobájában a kastély második emeletén. Megfulladhat. – Ebben az üvegben laudanum van – mondta Dr. – Ne mozduljon! Deszkához kötöztük. Egy evőkanálnyit hat óránként. A felkelő nap megpróbálta eloszlatni a vihar utolsó felhőit. hogy Justinra nézzen. – Ez ópium tinktúra. Hova vihetjük? – A szobájába. és soha nem tudtam elfelejteni. és a mellét szorosan bepólyálta. – Nyissa ki a száját. – Justin – mondta. – Erőltessek belé egy kevés levest? – Nem. Bármilyen erős a fájdalom. Magához fog térni? – Igen. Ez segít a fájdalmon… – A karom… – Justin küzdeni kezdett a kötelek ellen. ennél többet nem kaphat. Hatalmasra fog dagadni. Még mindig eszméletlen. Egy szadista tábornok. – Engem is megkínoztak egyszer. és hetekig égető fájdalmat fog érezni. grófnő? – Igen. Nem tudna ajánlani ápolónőket? Van egy zárda… Egy nyögés szakította meg az ágy felől. és a nyögések a fájdalom kiáltásaivá változtak. doktor úr – mondta Fiammetta elvéve a barna üvegcsét. hogy hozzák vissza a személyzetet. Néha még ma is rémálmaim vannak. Az orvos szíjakkal egy deszkához rögzítette. – Elküldtem a jachtomat. és az ágyhoz sietett. Igya meg ezt! . és vásároljanak be. amit tett. Az orvos visszavette az üveget.

majd Fiammettára nézett. hogy meg fogok halni. – Víziót láttam – mondta Justin három nappal később. – Mint most is. hogy miért szeretik annyira a kínaiak az ópiumot. hogy meghaljak. Nem tudom. hogy odafönn becsukódik az ajtó. és közben végig be volt kötve a szemem. – De most már biztonságban vagy. kedvesem. a sarokban ült. hogy minden eltűnt. – Jézusom… Honnan tudtad. – Hogyan… – kezdte. Az egyik nővér. Rémisztő volt. – Miután egyedül hagytak a sötétben. hol vagyok? – Egy informátor – mondta Fiammetta. s hogy Sylvaner küldte őket ide. amit mondtak. Még két óra van a következő adagig. Justin lenyelte a folyadékot. Emlékeztem. és Justin szájába rakta. tudtam. Kezdett erősebbnek tűnni. de még mindig komoly fájdalmak gyötörték. – Mondd el! – mondta Fiammetta. ami az élőkhöz köt. Hála az égnek. és várták. – Úgy beszéltek. Mindenesetre. tudtam. de már megmosdatták és megborotválták. és Justin felé hajolt. – Most már kezdem érteni. – Azt mondtad. hogy megöljenek. akit Dr. kedves. degli Angeli a szárazföldről küldött. barátságosak. amíg meg nem halsz… – Szegény kedvesem. és mind Nápolyból jöttek. Még mindig ágyban feküdt a deszkához szíjazva. hogy hatan voltak. majd elfintorodott. aki odalépett az ágyhoz. amikor hallottam. hogy megcsókolja. Nem sokat értettem abból. Justin sóhajtott. mennyi ideig lehettem odalent… Elvesztettem az időérzékemet… Hallottam a patkányokat… – Nostro signore! – Odalent szaladgáltak. Kaphatnék még egy kicsit az orvosságból? – Nem. hogy mit mondtál.Megtöltötte a kanalat. És borzalmas volt a fájdalom… – Egy pillanatra elhallgatott. .

Megkedvelte az utóbbi napokban. Angeli azt mondta. és nagyon örültem neki. azt hittem. hogy erősebbé és jobbá tegyen. Fiammetta kiment a szobából. Azt hiszem. Odahajolt. Én vagyok. Azt mondta. drágám. úgy fáj a vállam… – Nem. boldogságban”. És segíteni fog. hogy tönkretegyük azt a szörnyeteg Sylvanert. Mit kívánsz? – Egy korty laudánumot. s Justinra mosolygott. Több nem. Az apáca visszaült a székére. de visszafordult. Fiammetta szemében könny csillogott. – Bellissimo. Tönkre kell tenned!” Aztán a következő. Egy olaszt semmi más nem tüzel úgy fel. – Bello – suttogta. amire emlékszem. – És aztán apám így szólt: „Justin fiam. az ágyban. nem szabad megölnöd Sylvanert. fiam. soha nem jutsz ide hozzánk. valami olyasmit mondtam. és ő válaszolt: „Igen. és most ez… Drágám. meghaltam. hogy „Apa. – Most pedig. Az apám hangja volt. egy kicsit túlságosan is aggódsz… – Dr. – Azt hiszem. Most pedig megyek. – Fiammetta felállt. – Maria Felice nővér! Kinyithatná az ablakot. Már ha ez a halál. Nem engedhetem. gyönyörű reggel volt. – Még egy kicsit kell csak várnod rá! – De meghalok. hogy függő légy. Az első csoda. Napfényes. az apáca pedig az ablakhoz indult. Este két pohár bort kapsz a vacsorához. te vagy az?”. „Justin”. – Egy újabb csoda. kissé fülledt itt a levegő. mert ha megteszed. – Egy üzenet a túlvilágról – mondta Fiammetta lenyűgözve. a menyországba. hogy élsz. ez azt jelenti. Újra együtt vagyunk anyáddal. mint a bosszú. és megcsókolta Justint. hogy hat óránként egy evőkanál. . a tekintetében izgalom égett. Gyönyörű fény volt.– És megláttam egy nagy fényességet… Betöltötte a szobát. akkor nem is olyan rossz. A lelkemre kötötte. Szép… – Straordinaro! – És akkor meghallottam egy hangot. hogy Isten velünk van! Hogy minden megpróbáltatást és bajt Isten küld. hogy felkeltem itt. lemegyek a konyhába és megbeszélem a szakáccsal az ebédet. – Fiammetta elindult az ajtóhoz. és erről nem akarok többet mondani.

ha most ad egy kicsi kortyot. sokkal jobban néz ki! – Nem érzem jobban magam. Megtiltotta. – Nővér – mondta. – Azt akarja. hogy gyötrődöm. – A grófnőnek igaza van. Justin éhesen vetette rá magát a kanálra. signore – mondta és leült. mert tudja. Pár perc múlva . Kérem! Maria Felice nővér felállt és sóhajtott. és Justin ágyához vitte a kis barna üveget. – Kérem! Csak egy kicsi kortyot! Olyan sokkal jobban vagyok tőle! Olyan. – Kérem. adjon egy kicsit! Muszáj! Maria Felice nővér felsóhajtott.– Gyönyörű napunk van. – Tudom – szólt az idős nővér a sarokban álló székéből. Kérem. Justin szeme sóvárogva tapadt az üvegre. nővér! – Tudja. felállt. hogy az előírtnál többet adjak. hogy már majdnem kiürült az üveg. hogy megszerettem magát. Az együttérzésemre számít. – Nővér. hogy adjak egy kis laudánumot. és a beteg szájához tartotta. Elővette a barna üvegcsét. – Ó nem. – Drága Maria Felice nővér! – szólt Justin egy héttel később. A grófnő biztosan nem bánja. signore. és az ágyhoz lépett. és a hátam meg a vállam állandóan fáj. Maga rossz fiú. és rosszul esik látni a fájdalmát. Nem fogunk rendszert csinálni ebből. ezek miatt a kis kortyok miatt! Nagy baj lesz… – Nem érdekel. – Na jó. mintha kilebegnék a testemből. Hallotta. – Tudja. Kérem! Annyira fáj… Maria Felice nővér tétovázott. de csak most az egyszer. A vállam rettenetesen fáj… – Lehalkította a hangját. – De nem fogja megtudni. – Maga csodálatosan kedves. Megtöltötte az evőkanalat.

Fiammetta Samanthává vált. – Rászoktatta az ópiumra! Az előbb fedezte fel az üres laudánumos üveget. hogy Fiammetta az. amíg a felhőkig nem emelkedett. és Justin megtelt édes érzésekkel. Ha erre rájön a grófnő – rázta meg a fejét –. – Maga nagyon jól tudja. és kitárta a karját. Viszont. Justin felsőtestében és főleg a vállában az égő fájdalom enyhült.éreztetni kezdte hatását a szer. Megkönnyebbült. aztán kiemelkedett a testéből. aki mintha lebegett volna felé. Furcsa zene szólalt meg füleiben. hogy mit mond az apáca. – Samantha! – kiáltott Justin. narancssárgák. Amikor elég közel ért. fehér ruhát viselt. A borzalmas fájdalom alábbhagyott. Teli lett színekkel. – Kifelé innen! Ha nem volna apáca. Furcsa érzés volt. de közben a mennyezet alatt lebegett egyszerre. …28… – Maga bolond vénlány! – kiabálta aznap délután Fiammetta a reszkető Maria Felice nővérnek. hogyan hasson rám – mondta a nővér. A vállában és a hátában égett a fájdalom. magával nem kiabál. de Justin még akart. – Szeretlek! Úgy szeretlek! De ahogy meg akarta érinteni. De Justin már nem is hallotta. Már kiürült az üveg. hogy hol van – az ágyán feküdt –. mint egy kaleidoszkóp: kékek. hogy átölelje. Kicsit szédült. észrevette. A távolban egy nőt pillantott meg. mikor már majdnem elérte. mert tisztában volt vele. Az agya szivárvány lett. könyörgött – mondta az idős apáca. a nő eltűnt. amely lebegett körülötte. – De contessa. – Nem volt szívem nemet mondani… – Ez méreg! – sikította Fiammetta. A nő áttetsző. Az öröm hulláma söpört végig rajta. rózsaszínek. – De engem fognak felelősségre vonni. akkor… . de velem biztosan nem fogja vissza magát. A szoba elváltozott és csodás új dimenziókat vett fel. Aztán kilebegett a kastélyból. Ebből csak a kábítószer nyújtott kiutat.

hogy ostoba vagyok. ahogy nő szerethet férfit. De több ópiumot nem kapsz. . – Mondtam. téged is hibáztatlak! – mondta. és én cserélem ki alattad az éjjeliedényt. hogy ez a borzalom ne történjen meg veled. – Az én hibám. hogy milyen ez a fájdalom… – Justin. Még arról is. hogy ne fájjon. hogy álmodban Samantha után kiáltoztál – mondta. Lehet. – Meg fogok őrülni – mondta. amiért így szeretlek. ha tudná. mert szeretlek. Most az a szörnyű vicc történt. régebben vicceltem arról. amit a nővérek tettek. hogy rászoktál az ópiumra. Megfordult. én mosdatlak. De akkor sem fogom hagyni. Nem tudom. azt kívánnám. De több laudánumot nem kapsz. – Beismerem. Én fogok mindent csinálni. a szeme mint két zöld láng. Fiammetta az ágyhoz lépett. De ha tudnád. – A nővérhez fordult. – A nővérek azt mondták. hogy a féltestvéred tette meg veled ugyanezt. Ha csak egy dolgot kívánhatnék. – Hogy nevetne most Sylvaner. hogy bántanálak. ahogy Samanthát szereted. Én etetlek. majd a saját szobája ajtajához ment. Lehet. Justin arcára kiült a rémület. – Azért teszem. Micsoda vicc! A Savage hajózási társaság vagyonokat keres az ópiumon. A szobám ajtaja éjjel-nappal nyitva lesz. hogy tönkretedd magad az ópiummal. és Justin Savage az egyik legjobb vevője. Fiammetta bevágta utána az ajtót. Maria Felice nővér kisietett a szobából. és az én leszek. hogy a megszállottad lettem. Justinról folyt az izzadság a félelemtől. és a reszkető Justinra nézett. hogy soha nem fogsz úgy szeretni.– Fiammetta – mondta Justin az ágyából. Ne hibáztasd őt! Csak azt akartam. Úgy szeretlek. és kinyitotta. – Nyugalom. – Nem tudom elviselni a fájdalmat. Ne tedd ezt velem. – Ezt nem teheted… – Dehogynem. Mostantól fogva egy ember fog gondozni. Justin elfintorodott. hogy megjelölnélek. de ezúttal nem a fájdalomtól. – Lehet. hogy hibáztam. hogy menjen innen! A jachttal a szárazföldre vitetem magukat.

– Akkor adja inni! – kiabálta. Gyönyörű volt halvány színű hálóingében. adj valamit! Kérlek! Látta. hogy végig kell csinálnom. azok után. de ez csak azért lehet. mert ezektől az átkozott kötésektől viszketek… Adj valamit! Egy kis bort! – Bort kaphatsz. hogy meg vagyok zavarodva. – Fiammetta! – kiabált aznap éjjel. Talán . – Nincs több laudánum – mondta. Tudom. ami lassan egyre erősebben marcangolta. hogy Samanthával álmodom. Egy nap meg fogod köszönni. Lehet. újra át tudlak majd ölelni. Kisvártatva megjelent Fiammetta az ajtóban egy lámpával a kezében. ahogy az ópium tisztult a szervezetéből.Az asszony kiment a szobából. Justin egy percre Fiammettára nézett. – Szegény kedvesem – mondta lágyan. hogy helyesen cselekszem. – Nem bírom tovább! Az isten szerelmére kérlek. mert össze van zavarodva az agyam. Fiammetta. és nem lesz több fájdalom. Szeretlek. Fiammetta egy kendővel letörölte az arcát. de tudom. majd Justin ajkához emelte a poharat. a szívem szakad bele. Az isten tudja. Justin mohón nyeldekelte az erős vörösbort. Az asszony az éjjeliszekrényre rakta a lámpát. Egy napon. egyedül hagyva Justint a fájdalommal. hogy meg kell tagadnom tőled a megkönnyebbülést. – És ha volna sem adnék. természetes. Ez maga a pokol. – Nem tudok aludni. hogy igazad van az ópiummal kapcsolatban. Aztán így szólt: – Nem kell addig várnod. majd visszament a szobájába. Kitöltött egy kevés bort. Justin arca úszott az izzadságban. hogy szenvedsz. amin keresztülmentem. De tudom. Most is köszönöm. ha újra jól leszek. majd leengedte a fejét. – Tudod. Pár perccel később egy üveg chiantival és egy pohárral jelent meg. ahogy a grófnő szobájában felgyúl a villany.

egy kicsit meg is őrültem. De téged szeretlek. Ha volna hozzá bátorságom, most megkérném a kezed. – Bátorságod? Ezt meg hogy érted? – Nem jöhetsz hozzám. Egy senki vagyok. Egy olyan nő, mint te, akinek mindene megvan… Bármelyik nagy nemeshez hozzámehetnél. Egy herceghez, vagy akárkihez… A grófnő mosolygott. – Nekem elég volna Mondragone grófja. – Hogyhogy? Az asszony leült az ágy szélére, és megfogta a kezét. – Nem tudtam elmondani, mert téged aznap raboltak el, amikor én a királlyal beszéltem. Elmondtam neki rólad pár dolgot, és beleegyezett, hogy ha összeházasodunk, piemonti állampolgárságot adna neked, és megkapnád a Mondragone grófja címet és diplomáciai mentelmi jogot adna neked. Bárhova megyünk a világon, téged nem bánthatnak kalózkodás miatt. Szabad lennél, Justin. Sylvaner soha többet nem bánthat. És megkezdhetnénk eltervezni a bosszút ellene. Justin csodálkozva nézte. – Mondragone grófja? – mondta lassan. – Én? Justin, a fattyú? Fiammetta elmosolyodott. – Tested egyik nagyon fontos táján már rajta van a jele. Justin több nap után először felnevetett. – Istenem, el is felejtettem a fájdalmat! – kiáltott. – Gyönyörű menyasszonyom: kezdjük el tervezni az esküvőt! Az asszony előrehajolt, szájon csókolta Justint, és most már mindketten egyszerre sírtak és nevettek. A kastély ablaka mögött az alkonyat első fénye játszott a tenger fölött.

Hat héttel később Dr. degli Angeli levette a kötéseket, mivel már nem volt szüksége Justinnak a merevítő deszkára. Az elszakadt

szalagok és izmok elkezdtek gyógyulni, és a fájdalom is alábbhagyott. Fiammetta felbérelt egy masszőrt, aki naponta megmasszírozta. Justin fiatal testének olyan ellenállóereje volt, hogy egy újabb hónap elteltével ugyanolyan jól érezte magát, mint az elrablása előtt. Fizikailag. Ugyanakkor lelki szempontból Garibaldinak igaza volt: Soha nem felejtette el a tortúrát, és az eltökéltség, hogy kiegyenlítse a számlát Sylvanerrel a megszállottságig fokozódott. De most már volt hatalma. Most már ő volt Mondragone grófja. Megmondta Fiammettának, hogy el szeretne költözni a kastélyból. Olyan szörnyű emlékek fűződtek a helyhez, hogy nem bírta ki ott tovább. Fiammetta belegyezett, és elkezdte tervezni az utazást Nizzába, ahonnan a Loire vidékére, egy kis kastélyba tartottak, ahol még az eredeti tervét, a pénzgyűjtő bált is megvalósíthatta. – Már olyan régen tervezem – mondta Justinnak. – Az „Elvarázsolt rózsa báljának” fogom nevezni. – Mmm. Ez tetszik. Szép név. Honnan ered? – Sok évvel ezelőtt egy gyönyörű lány élt a kastélyban. Szerelmes lett egy jóképű, fiatal hercegbe. Sajnos a herceg valaki másba volt szerelmes, ami teljesen kétségbeejtette a lányt. Minden éjjel könyörgött az angyaloknak a herceg szerelméért. Nos, egy éjjel az egyik angyal eljött hozzá, és elmondta neki, hogy a kastély kertjében van egy rózsabokor, amit el fog varázsolni. Ha a lány rá tudja venni a herceget, hogy szagolja meg az egyik rózsát, akkor attól fogva csak a lányt fogja szeretni. Képzelheted, hogy örült a lány. Küldött egy üzenetet a hercegnek, amelyben arra kérte, hogy jöjjön el a Chateau de la Rose-ba – ez a kastélyom neve –, és akkor nekiadja a világ legszebb virágját. Így aztán másnap megérkezett a herceg, és a lány kivezette a kertbe, és leszakított egy rózsaszálat az elvarázsolt bokorról. Odaadta a hercegnek, aki nagyon udvariasan megköszönte. A lány azt mondta, hogy az illata is nagyszerű a virágnak. A herceg megszagolta a virágot, és azonnal elfeledkezett a másik nőről, és megkérte a lány kezét. És boldogan éltek, amíg meg nem haltak. – Justinra mosolygott. – Nem gyönyörű történet?

– Nem biztos, hogy a másik nő is így gondolta. Fiammetta felnevetett, és végigsimított a haján. – A másik nő hozzáment egy gazdag üzletemberhez, és szült neki hét égetnivaló gyereket. Most pedig, kedves jövendőbelim: holnap indulunk Nizzába, lovaskocsival Párizsba, majd onnan a Chateau de la Rose-ba nászútra. Hátha megszagolsz egy elvarázsolt rózsát. Justin elmosolyodott, és a grófnő derekára tette a kezét. A kastély kertjében sétáltak. – Hogy biztos legyen a dolgod Samanthát illetően? – Igen.

Párizs akkoriban változott azzá a gyönyörű várossá, amit most ismerünk, III. Napóleon császár, és a Szajna prefektusa, Georges Haussman jóvoltából. A párizsiak hangos tiltakozása ellenére a város régi, középkori negyedeit lerombolták, velük együtt pedig a fertőzésveszélyes köztisztasági rendszert is. Új, széles sugárutak, gyönyörű hidak és a kor legmodernebb csatornarendszere épült meg. A cinikus kritikusok szerint a széles, egyenes utakon a katonák könnyen lőhették az esetleges forradalmi tömegeket. Akár igaz, akár nem, Justin, még így, félkész állapotban is a világ leggyönyörűbb városának látta, ahogy Fiammettával körbekocsiztak. Egy kicsi templomban esküdtek meg, és a nászéjszakát a város legnagyobb és legdíszesebb szállodája, a Hotel du Louvre nászutas lakosztályában töltötték. – Bánod? – kérdezte Fiammetta levéve fehér menyasszonyi fátylát és az egyik kanapéra dobva, miközben Justin bezárta a lakosztály ajtaját. – Hogy nem találkoztam veled évekkel korábban? – kérdezett vissza a férfi, és megcsókolta asszonyát. – Ó, igen. Mielőtt megismerted Samanthát. Azt én is bánom.

– Ki fogom verni a fejedből Samanthát! – mondta Justin, és a karjába kapta Fiammettát, hogy a gyönyörű hálószobába vigye a nappaliból. Az asszony Justin nyaka köré fonta a karját, és megcsókolta. – Ó, nem – dorombolta. – Én verem ki a te fejedből. Justin a lábával nyitotta ki az ajtót, és a hatalmas ajtóhoz vitte a grófnőt. Az ágy fejét faragott kupidók díszítették. – Jézusom, de szörnyű – mondta Fiammetta. – Mint egy bordély. – Igen. De nekem tetszik. – Ó drágám, csak nem derül ki, hogy ilyen szörnyű ízlésed van? – Justin fülébe harapott. – Viszont finom ízed van. Ez melletted szól. Ugye szép szertartás volt? Olyan egyszerű. – Csak ötven közeli barátod. – A nagy látványosságot a bálra tartogatom. Ott találkozhatsz minden barátommal. Annyira érdekes emberek. Liberális szelleműek. Olyan kedves volt a királytól, hogy elküldte a párizsi követét. És nálad van a hivatalos tekercs, mely szerint piemonti állampolgár vagy, Mondragone grófja. Jó érzés? – Igen. De nem olyan jó, mint te vagy. Finoman az ágyra tette a nőt. – Ő Justin – sóhajtott Fiammetta. – Olyan jó házasságunk lesz. A lelkem mélyén érzem. Csak ujjongást érzek… Justin hozzáhajolt, hogy megcsókolja. – Tartsd meg a regényednek! – suttogta. – Abbahagytam a regényt. Amióta találkoztam veled, élem a regényt.

Egy héttel később tejeskávét kortyolgattak az erkélyen, háttérben a város háztetőivel, amikor valaki kopogtatott az ajtón. – Majd én megyek – szólt Justin. Megtörölte a száját, és elindult át a lakosztályon ajtót nyitni. Meleg, tavaszi reggel volt. Justin egy

selyemköntöst viselt. Az ajtó mögött egy londínerfiú állt, kezében egy ezüsttálcán egy nagyalakú boríték hevert. – Ez az imént érkezett önnek a brit nagykövetségről, milord. – A párizsi londinerek és szobapincérek minden angol vendéget, Justin itt úgy volt számontartva, milordnak hívtak, a magasabb borravaló reményében. Justin a fiú kezébe nyomott egy pénzdarabot, és kivitte a levelet a teraszra. A boríték angolul volt megcímezve, de Justin felismerte a vörös viaszpecsétet. – I hercegtől jött – mondta visszaülve az asztalhoz. – Kanton helytartójától? – Igen. – Justin kibontotta a levelet, és megnézte a dátumot. – De honnan tudhatta, hogy Párizsban leszel? – Nem tudta. Öt hónappal ezelőtt küldte el Londonba, és onnan jutott tovább hozzám. Kínának nincs követsége Európában, a császár ezért nem akarja megengedni, hogy az angolok és a franciák nagykövetséget nyissanak Pekingben. A régi probléma: a császár barbároknak és alsóbbrendűnek tartja az európaiakat, és nem nyitja meg Kínát előttünk, semmilyen hivatalos kapcsolatba nem kerül a nyugati kormányokkal. Ez „arc” kérdése. Így aztán, ha egy kínai kapcsolatba akar lépni egy nyugatival, akkor azt kénytelen angol kereskedőkön, vagy valamilyen angol hivatalon keresztül tenni. Londonban bizonyára olvasták, hogy összeházasodtunk, és ideküldték a levelet. – Te tudsz kínaiul olvasni? Érted azokat a jeleket? – Nem. Ha azonnal elkezdtem volna tanulni, amikor kikerültem, még mindig tanulhatnám. A herceg angolul íratta a levelet. – Elhallgatott. – Istenem… – motyogta. Fiammetta megijedt a hangjától. – Mi történt? – A lányom, Julie… Életben van. Fiammetta nagyon meglepődött. – Ez hogy lehet? – A dadája elmenekült Nankingból, és visszament a régi házunkba, a Rózsaszín Jáde útra. Amikor megkereste a helytartót, hogy utánam érdeklődjék, elmondta neki, hogy Julie-t az egyik tajping hadvezér fia, egy Li-san nevű harcos neveli. I herceg azt

szeretné, ha visszamennék Kínába, hogy segítsek a hadsereg kiképzésében, visszafoglaljuk Nankingot, és akkor visszakaphatom a lányomat. Istenem, ez mindent megváltoztat. Fiammetta megijedt. – Csak nem azt gondolod, hogy megcsinálod…? – Nincs más választásom! Vissza kell kapnom a lányomat. Veszélyben van Nankingban. Az egész országrész lázban ég a forradalomtól. Ráadásul nem tudok semmi sem erről a Li-san-ról, nem tudom, hogyan fog vigyázni a lányomra. – Most minden mást félretéve: mi lesz a Sylvanerrel kapcsolatos terveinkkel? És Garibaldi? – Garibaldinak nincs rám akkora szüksége, mint nekem Juliera. Ó, Fiammetta, szeretni fogod. Gyönyörű kisbaba volt, és most már több, mint kétéves lehet. Fiammetta felállt, ledobta a szalvétáját az asztalra és beviharzott a lakosztályba. Justin megzavarodott. Felállt, és berohant a nappaliba. – Mi a baj? – kiáltotta. A grófnő felé fordult. – Minden! – kiáltotta. – Egy héttel az esküvőnk után már le is lépnél!? – Dehogyis! Te is velem jössz! Együtt megyünk! Tetszeni fog Kína, csodálatos része a világnak. – Justin lassan lehiggadt. Odalépett a grófnőhöz és átölelte. – Hidd el, kedvesem, nagyszerű élmény lesz! – De hogy jutunk el Nankingba, hogy kihozzuk Julie-t? – Majd kitalálom, ha odaértünk. Most örüljünk! Életben van a lányom! – A derekánál fogva felkapta az asszonyt, és körbeforgott vele a szobában. – Nekem van a világ leggyönyörűbb felesége, és most még a lányomat is visszakapom! Tudod, végül is tényleg szerencsés ember vagyok. – Ekkor éles fájdalom nyilallt a vállába. Elfintorodott és leült. – Jól vagy? – kérdezte a nő. – Sylvaner üdvözlőkártyája – mondta Justin. – Gondolom, ezeket már életem végéig kapni fogom. – Meghívjuk Sylvanert a bálra? Megmérgezhetnénk a puncsát.

– Az túl könnyű lenne. Sylvaner ennél nagyobb szabású romlást érdemel. Nem tudom, hogy még mi lesz, de ha megtörténik, nem lesz kis dolog.

…29… – Sylvanerrel biztosan örülnek az esküvő hírének – mondta Florence Rhinelander. A Rhinelander testvérpár a Washington téren teázott Sylvanernél és Adelaide-nél. – Milyen esküvő? – kérdezte Adelaide, miközben az egyik komornyik körbekínálta az uborkás szendvicseket. Adelaide nemrég fejezte be a társalgó újradekorálását, az elmúlt két évben másodszor. Ezúttal a két új kristály csillár volt a legfőbb büszkesége. A falakat halvány „kínai” sárgára festették, amely mostanában a legnagyobb divat. Az ablakok körül gyönyörű tengerzöld selyemfüggönyök biztosítottak kontrasztot a falakkal. – Hogyhogy milyen esküvő? – kérdezett vissza Florence, egy elégedett pillantást vetve testvérére. Mindkét Rhinelander testvér tudta, hogy Adelaide és Sylvaner még nem hallhatták a hírt, ami aznap reggel érkezett Londonból. – Hát kedvesem, az év esküvője. Természetesen biztosak voltunk benne, hogy tudnak róla, hiszen kedves férje féltestvére a vőlegény, akiről olyan sokáig mindenki azt hitte, hogy elveszett a tengeren. Justin Savage elvette di Mondragone grófnét a múlt hónapban Párizsban. Sylvaner, aki a kandalló mellett álldogált egy teáscsészével a kezében, most kis híján megfulladt. – Justin? – köhögte. – Azt akarja mondani, hogy életben van? – Persze, kedves Sylvaner – búgta Florence. – Nagyon is! De van egy még szenzációsabb történet róla! – Kínaiak rabolták el – mondta Floribel. – Nem kínaiak – csattant fel a testvére. – Soha nem tudod rendesen megjegyezni, Horibel. A Camorra rabolta el, a nápolyi maffia, és Mondragone kastélyába hurcolták… – Ahol megkínozták! – csiripelte Floribel kedvesen. – El tudják képzelni?

– De nem ölték meg? – robbant ki Sylvaner. – Úgy értem – tette hozzá, mert eszébe jutott, hogy ő nem tudhat semmiről. – Hogy menekült meg? – A grófnő, aki őrülten szerelmes belé, mentette meg Garibaldi segítségével. – mondta Florence a szíve előtt összekulcsolva a kezét, mint egy vidéki tragika. – Korunk egyik nagy szerelmi története! De miként lehet, hogy Justin nem hívta meg önöket az esküvőre? A kedves féltestvére családját? Adelaide, akit legalább annyira megrázott a hír, mint a férjét, jobban uralkodott magán. – Drága Florence, dehát maga is tudja, hogy Sylvaner és Justin nem álltak túl közel egymáshoz. – Igen, hallottam, Adelaide, de az ember mindig azt hiszi, hogy az ilyesmi csak rosszindulatú pletyka. Viszont nagy kár, hogy nem lehettek ott, mivel egész Európából verekedtek az emberek a meghívókért. Az európai társaság krémje került csak a szerencsés kevesek közé. Azt mondják, Eugénia császárnő végtelenül dühös volt, hogy nem hívták meg. Adelaide, aki ízig-vérig sznob volt, és a különböző címek megszállottja, a saját tenyerébe mélyesztette a körmeit, hogy ne kiáltson fel irigységében. – Biztos vagyok benne, hogy nagyon elegáns esemény volt – mondta édesen. – Bár a pár aligha comme il faut. Amit a grófnőről olvastam, az alapján úgy tűnik, sokkal idősebb Justinnál, aki most tölthette be a húszat. Aligha nevezhető illendőnek a nász. – Ugyan már, drágám, Európában nem törődnek az ilyesmivel – mondta Florence. – És a grófnő is csak a húszas éveiben jár. – Azt hiszem, mi amerikaiak rettentő elmaradottak vagyunk ebből a szempontból – mondta Floribel. – És a grófnő dúsgazdag! – folytatta Florence. – Európa leggazdagabb arisztokrata hölgye, azt mondják. Kastélyok, paloták, jacht, egy gyönyörű kastély a Loire vidéken. – Ott rendez egy hatalmas bált Garibaldi tiszteletére, ahova mindenki hivatalos. Hercegek, hercegnők…

igaz Floribel? Várnak ránk. végig a vörös bőrén a fehér szakállába. az arcán könnyek csorogtak véreres szemeiből. hogy összetört a kezében. A férje lassan felállt. kikísérte őket. ami jó hír.Összetörő porcelán zaja szakította meg a beszédet. akit megrázott Tony említése. – Nem érdekel! – üvöltött a férfi. amíg Sylvaner úgy nem döntött. – Nem bírom ki! – fuldoklott Sylvaner. – Te bérelted fel a Camorrát. – Hogy van Tony Bruce mostanság? – Adelaide elfehéredett. – Ezt te tetted? – kérdezte a nő. – Aligha nagy diadal egy ilyen jóképű férfinak elvenni egy gazdag özvegyet – csattant Adelaide belül forrongva. – Ha már az erkölcsöknél tartunk… – mosolygott Florence Adelaide-re. Bekötött keze fejével megtörölte az orrát. . maga vérzik! – kiáltott Florence. jól megy a befektetési alapja. A testvérpár felállt. ne is törődjenek vele… Takarítsa fel! – üvöltött rá a lakájra. Biztosan ön is nagyon elégedett. – Azt hallottam. sérült kezén egy zsebkendővel az asztala mögött ült. a mellére emelve a kezét. miközben kisietett a szobából. hogy melléáll. – Akinek valószínűleg – tette hozzá – igencsak hézagosak az erkölcsei. aztán ledobta a padlóra. hogy megöljék? – Igen – sírt Sylvaner. Szegény Tonyra rendesen rájárt a rúd. – Ezt nem teheti velem! Mindig kicsúszik a kezem közül a kis fattyú… – Maradj már csendben! A szolgák! És hogy beszélsz? Hihetetlen. a varangy… az ürülék! – Sylvaner! – kapkodott levegőért a felesége. – Nem bírom! A kis féreg. – Semmi. Sylvaner olyan erősen szorította a csészéjét. ahol férje. Elképesztő. és sírva ütötte az asztal tetejét épen maradt kezével. – És cserbenhagytak a szemetek! Él és gazdag… – És benne van a társaságban – kiáltott Adelaide. majd rohant Sylvaner dolgozószobájába. Adelaide. De nekünk már menni is kell. az asztalt csapkodva. – Kedves Sylvaner.

amelynek központjában ott volt a meséből ismert csodás rózsabokor. . de gyönyörű virágoskert. ahol Fiammetta és Justin üdvözölte őket. – Egy napon tönkreteszem a kis férget. Az épületet egy három emelet magas kerek torony uralta. hogy ajtót nyisson a vendégeknek. amelyek szemkápráztatóan csillogtak a fényben. A Chateau de la Rose-t sokan a Loire-völgy egyik legszebb kastélyának tartották Franciaországban. Franciaország. Ebből a rövid szár húzódott dél felé. mint. akik Anglia. júniusi estén az elegáns hintók sorra érkeztek a romantikus kastély elé. Lakájok hada sorjázott a hintókhoz. és Itália haladó gondolkodóinak számítottak. hogy pénzt adományozzon neki. egy fallal körülvett konyhakert. míg az épület fő szárnya nyugat felé. Rettegő tekintettel néztek össze. amit a fákról lógó lampionok világítottak meg. A pár még a legcinikusabb vendégek szerint is gyönyörű és feltűnően boldog volt. az előbbi pedig lélegzetelállító volt mélyen kivágott ruhájában. Az L alakú épület két szárának találkozásánál állt a csúcsos tetejű torony. A Rhinelander testvérek tévedtek abban. hogy Európa krémje megjelent.– Isten a tanúm – mondta rekedten. Ez volt az Elvarázsolt rózsa bálja. Az épületet egy kisebbfajta várárok vette körül. és egy kicsi. A vendégek legtöbbje szinte tobzódott a pletykákban és a Justin személyét illető találgatásokban. aki így elrabolta Fiammetta szívét. Volt egy dús almáskert. Fiammetta barátainak egy része inkább felakasztatná Garibaldit. – Vagy ő tesz tönkre minket. Azért így is vagy száz vendég fogadta el a meghívást. Egy meleg. Az asszony viselte híres rubin-gyémánt ékszereit. Tönkreteszem. Az utóbbi csodásan nézett ki új frakkjában. A gyönyörűen felöltözött vendégek gyalogosan mentek át a várárok hídján a kastélyhoz. A tizenötödik században épült egy Loire-ra néző dombra.

Szereti Kínát. Igyunk rá. Fél órával később Garibaldi Fiammettával keringőzött a tömött bálteremben. – Igen. – Én csak elhoztam hozzád. Csak ne volna ilyen sok „ha”… . szarvasgomba. truffle és sajt volt. amit nekem gyűjtöttél… Fantasztikus vagy. szóval biztosan elboldogul majd. mint díszvendégünk. Ezt a szellemet senki nem testesíti meg olyan jól. a nagy Garibaldi tábornok.A vacsorára hívó gong pontosan fél kilenckor szólalt meg. A vacsora végén Fiammetta állt fel. – Kedves barátaim – kezdte. – Az asszony sóhajtott. A majdnem két méter magas tortában pármai sonka. a pénz. – De Justin meglehetősen rögös útra vezet. Azt mondja. A lányát akarja. Talán én is megszeretem. amelyeken nyolc fogást szolgáltak fel nekik. Garibaldi és Itália tiszteletére egy hatalmas torta rustica is bekerült a terembe külön kocsin. és a vendégek beléptek a kastély étkezőjébe. Giuseppe. Kína szörnyű helynek tűnik nekem. Senki sem kerülheti el a sorsát. ahol leültek a tíz asztalhoz. – Új szellem járja be Európát: a szabadság és a haladás szelleme. Tényleg vele mész Kínába? A grófnő mosolya elhalványult. A menü belon osztrigából állt Bretagne-ból. – Ez a csodálatos este. és nem hibáztatom. És ha újra megsérül… – fintorodott el Fiammetta. és hasonló fantasztikus fogásból. hogy köszöntőt mondjon az este díszvendégére. – Nem is akarom – mondta a grófnő mosolyogva. Teljesen egyedül szerezted meg. Én és Itália az adósaid vagyunk. Neked köszönhetem Justint. – De nem nagyon várom. poulets de Bresse-ből. quenelles de brochet-ből. és sokunk nagyszerű barátja. – Én tartozom neked. – Hogyan köszönhetném meg? – szólt. Fiammetta. Emellett patakokban folyt a bor. De ő döntött. és nemes ügyére: az egyesült Olaszországra. Bár nem nagyon akarok. – Erre inkább nem is gondolok. Itália pedig az enyém. hogy mindazzal. amit tőled tanult a hadviselésről. – Justin a te sorsod. Kína legjobb szakértője lesz.

– Alig emlékszem Samanthára! – Ó. Ahogy te is. De a legendákban hiszek.– Justin nagyon találékony fiatalember. meg is köszönte. És az elvarázsolt rózsa megreszketett a langyos szellőben. A szerelemtől és a pezsgőtől. a herceg egy ilyen virágtól felejtette el a másik szerelmét? – kérdezte Justin. – Hát. Justin és Fiammetta kéz a kézben sétáltak a kastély kertjében. . Justin elmosolyodott. és megcsókolta a holdfényben. amely a telihold lágy fényében fürdött. – Igen. Justin a grófnőre mosolygott. édes szerelmem. – Hihetsz – mondta. És itt van az idei nyár első rózsája. bárcsak tudnék hinni neked! – sóhajtott Fiammetta. – Picit részeg vagyok. Nézd: itt van a mese elvarázsolt rózsabokra. – Szóval. – Természetesen. herceg nem vagyok. – Remélem. Justin a karjába vette. a szerelemtől. Lehajolt és mélyen beszívta a rózsa illatát. az arcán meglepett kifejezéssel. Egyetlen szippantás az illatából. Amúgy hogy van a megjelölt feneke? A grófnő nagyot mosolygott. Aztán felegyenesedett. Nem gyönyörű a színe? Az egyetlen rózsaszál szenvedélyes vérvörös színben pompázott. – Működik! – mondta. Erős keverék. – Igen. Nagyon jót tettél a tábornokkal. és örökre elfelejtette. Nemrég távozott az utolsó vendég. – Csodálatosan! – Micsoda este volt – mondta Justin négy órával később. Csodás! Ez Isten ajándéka a szerelmünk számára.

A herceg ezüst hordszékében ült. A herceget ötven testőre kísérte. mint a Tiltott Város falai. a Tiltott Várost még külön várárok is védte. Ugyanakkor a közbülső évszakok . amelyek kapuit éjszakára bezárták. A menethez tartozott még öt. a császár számára. a császár iránti tiszteletből egyetlen épület. Pekingben minden épület dél felé nézett. az útra kiválasztott ágyasokkal. amelyet nyolc hordozó vitt.Negyedik rész A Tiltott Város …30… A Tiltott Város az Égi Birodalom szívében egy doboz volt a nagyobb dobozban. a herceg rendes évi ajándéka unokatestvére. valamint tízmillió ezüst tael. Tiszta nap volt. amelyek oly gyakran söpörtek végig a Góbi sivatag felől. ahonnan könnyedén kikémlelhetik. vagy várfal sem emelkedhetett magasabbra. nehogy valaki beleshessen a császár otthonának szent földjére. úgy Pekingben is magas épületeket emelnek. mentes a dühös szelektől. ami főbenjáró bűn volt. akik után a szolgáit és a személyes holmiját szállító szekerek következtek. eunuchok által cipelt hordszék. A Két Tartomány helytartója megadta a módját az utazásnak. A menet végén további ötven testőr zárta a hosszú sort. szúrós homokot hozva magukkal a városba. 1858 egyik őszi napján I herceg és kísérete közeledett a Tiltott Város déli kapujához. Hsien-feng császárnak ez volt az egyik fő érve az idegen ördögök beengedése ellen: attól tartott. nyögve a herceg évről évre tetemesen növekvő súlya alatt. amelynek amúgy is híresen kellemetlen klímája volt nyári kánikulákkal és téli fagyokkal. A városok mindegyikét magas falak vették körül. hogy miként Sanghajban. hogy ő épp merre jár.

illetve nyáron tért meg imádkozni és pihenni. és díjazás ellenében I-chinget vetettek bárkinek. jövendőmondók árultak szerencsehozó papírokat. Akrobaták. amelyekbe télen. valamint az elrettentést szolgálták. zsonglőrök és kötéltáncosok szórakoztatták a járókelőket. amelyet varjaktól nyüzsgő erdők. aranyozott ereszek díszítették. A gyilkosok és tolvajok kosarakban. és a kövér herceg igen jó kedvében várta a főváros élvezeteit. Amikor I herceg és kísérete elérték a masszív Csien Ment. a Vu Menhez. Amúgy a főváros gyakorlatilag egy nagy nyomortelep volt: az Égi birodalom mandzsu uralkodói másodrendű állampolgárokká fokozták le a kínaiakat. Ők főleg az előkelőbb hölgyeknek szállítottak. A herceg fintorgott a nemes orrát érő sokféle . Alig néhány mandzsu értette a mandzsu nyelvet. ami állítólag az égbe tüzelte férjeiket. amin keresztül a Birodalmi városba juthattak.kellemesnek voltak nevezhetők. alig hagyva nekik bármilyen jogot. Ugyanakkor furcsa módon az évek során a kínai nyelv és kultúra rabul ejtette a betolakodókat. a második városba a városban. Koldusok jól szervezett csapatai könyörögtek az arrajáróknak. miközben ázsiai karavánok tevéi lépkedtek lassan tova. és mocsaras földek vettek körül. A menet egy megemelt úton haladt. csupán „liliom sétával”. levágott fejei is a szórakoztatást. Jehenala. vagyis a Zenit kapujához vezetett. amelyeken néhány sovány birka legelészte a ritkás csomókban növő füvet. póznákra kifüggesztett. A sugárúton ott nyüzsgött Kína hétköznapi élete: nemezborítású fülkék és boltok árulták a mindennapi élethez szükséges cikkeket. A nagy. és dobszóval tudatták. húsz méter széles sugárút egyenesen észak felé. mindegyikük saját zászlóval jelölte meg magát és áruját. a trónörökös anyja is szép mandarin kínai nyelvtudására volt a legbüszkébb. bár az udvarban ez volt a hivatalos nyelv. hogy mit árulnak: édes ízesítésű hús. a város főkapuját. Ironikus módon a kietlen földek mögött terültek el a császár legszebb. akik elnyomorított lábukkal alig voltak képesek járni. egykettőre bekerültek a fővárosi nyüzsgésbe. amelynek falán az őrtornyokat ragyogó. több száz hektáros templomkertjei. Utazó árusok húzták kocsijaikat. A borbélyok a nyílt utcán borotválták ügyfeleik fejét. rizses sütemény vagy fánk.

A sugárút sáros volt. de tudta. Mára a dinasztia korruptsága és arroganciája a földgolyó egyik legszegényebb népévé változtatták a kínaiakat. a Mennyei Béke kapuját.illat miatt – fokhagyma. akik ezt a pályát választották tizenkét évesen. egy újabb kapu. Végül a várárok zöld vize fölött átlépve bejutottak a Tiltott Város lila falai mögé. Végül a herceg menete elérte a hatalmas Tien An Ment. hogy az élet illatát lélegzi be. legalább annyi pénzéhséget nyert helyette. dohány. a Vu Men következett. miközben a nyugati barbárok hadai. A tizenhatodik század egyik császára . Átkokat szórtak az eunuch segédekre. és óriási hatalomra tettek szert. Alig egy évszázaddal korábban még Kína volt a világ leggazdagabb országa. Ahogy a város sem volt kifejezetten szépnek mondható. Átlépve ezen a kapun. emberi izzadság. rongyokban jártak. mégis évről évre fiatal fiúk százai választották ezt az életutat. A kínai történelemben gyakran előfordult. A kívülálló szinte romosnak láthatta a házakat. mert ez volt az egyetlen út a meggazdagodásra. három napra derékig homokba temetkezve a megcsonkításuk után. hogy az eunuchok vették át az udvar irányítását. de úgy tűnt. akik napnyugta után járták az utcákat kereplővel a kezükben. Az otthonokon kívül azonban mindent elborított a szemét. A nép körében jól ismerték és megvetették az eunuchok hazug és korrupt természetét. a gőzgépekkel és a kielégíthetetlen kapzsiságukkal folyamatosan ostromolták az Égi Birodalmat. A legtöbbjük elvesztette életenergiáját a „műtét” után. Aznap este a konyhai eunuchok lázasan készültek a császár unokatestvéréhez méltó lakoma elkészítésére. A városi őrök. a tömeg pedig meglehetősen rongyos és beteges: a herceg undora nem volt minden alap nélkül való. hogy elijesszék a gonosz szellemeket. Még a gazdagabbak háza sem tűnt hivalkodónak: a kínai építészet inkább a belső térre osztott több szépséget. tevetrágya –.

a mézben sült kolibri. amitől garantáltan megborzongtak a harcosok. a Felsőbb Harmónia tróntermén túl. Arcát rózsásfehérre festette. miközben két apró termetű kutyája az ülőhelye mögött csintalankodott. a főbb palotákon. eleganciája annak a kornak az építészeit dicséri. – Rosszul szolgálnak minket – nyögte a császár. szemhéját zafírszinűvé. Jehenala. most huszonhárom évesen. I herceg. a szemét szénnel húzta ki. több tucat kék és fehér Ming edénnyel. vagyis ragacsos rizs lótuszlevélbe tekerve. a nyúl a hold lakója. nyúl alakúra faragott jáde fülbevalók függtek. – Hadvezéreink lusták és ostobák. Az asszony díszesen hímzett arany sárkányruhát viselt. a „Házas áldás” jeleit festették.idején a Liu Csin nevű eunuch pár év alatt negyedmilliárd taeles vagyont gyűjtött össze. A Női Nyugalom pavilonjára nem illett a neve. Mandarinjaink hazudoznak és csalnak… Hát csoda. mint a párolt medvemancs. A ruhára a „Kétszeres élvezet”. aki bölcsen óvakodott nyíltan szembeszállni ezzel a tigrissel. vonakodva elismerte magában az asszony szépségét. valamint denevéreket. A birodalmi város mindegyik sárgatetejű épülete a Mingdinasztia idejében épült. amelyekben olyan csemegék rejtőztek. A pavilon egyike volt a Tiltott Város északi részén található több kicsi épületnek. ugyanis a császár ezernyi ágyasa volt a legpletykásabb és legintrikusabb közösség a Tiltott Város lakói között. hideg szépsége csúcsára ért. tengeri gyöngyökkel és lila csíkokkal díszítve. aki soha nem unta meg a panaszkodást. és a fővárosiak egyik kedvence. vagyis párolt vagy sült gombócok. a csiao-ce. míg az alsó ajkán mandzsu szokás szerint egy harmatcsepp vöröslött. a kínai életelixír készítője. a boldogság szimbólumát. A kezei gyűrűs és kisujjait hat centiméter hosszú arany körömvédő díszítette. Jehenala töltött Hsin-fengnek egy újabb csésze rizsbort. Az ágyas fején mandzsu fejdísz ült. hogy . csung-ce. a császár és a császárnő palotáján. Az eunuchok menete pontosan nyolckor indult el a Női Nyugalom pavilonjához. Jehenala fülében fehér. hogy a szegény kua a boroscsésze örömeihez fordul. amelyből majdnem húsz centiméteres bojtok álltak ki. Több mázsányi viaszos zsírja alatt rejtőző férfiassága még meg is mozdult a nő láttán. Eunuchjaink tolvajok. Tiencsin rák.

legutóbb megparancsolta Keleti Királyának. valami serkenne. bátorságod és bölcsességed győzedelmeskedni fog.megpróbáltatásai elől meneküljön? Nem könnyű a Tízezer Év Urának lenni. hogy helyezzék el a tálakat az asztalon. hogy iszunk? – Felség – dorombolta Jehenala. intve az eunuchoknak. – Csupán egy metafora volt. Nala. Ez az átkozott déli lázadás vagyonunkat és erőnket is elapasztja. amire a Mennyei Király megölette az Északi Királyt is. – Elhoztad nekünk évi tiszteletdíjunkat. Jehenala mostanra a tökéletesen elsajátította az udvar kitekert prózáját. ha elültetnénk egy káposztát. és Jehenalának nyújtotta csészéjét. – Szentség – szólt Jehenala. rabszolgád szíve sír még a gondolatra is. hogy töltsön urának. mégis. A Déli Fővárost immár könnyű volna bevenni. Ezután a vértől megrészegedett Északi Király a Helyettes Király ellen fordult – hogy vajon honnan veszik ezeket az ostoba elnevezéseket? –. Jókor is jött. hogy még nem fordultak egymás ellen? Ez a felkapaszkodott. Kuzin! – fordult a császár I herceghez. és azok a hosszú hajú démonok száz halállal lakóinak. felemelve a boros kiöntőt. – Jobb lenne nekünk szegény parasztként. és vegyék le róluk a fedőt –. Hogy lehet. Mégis Szentséged. Akkor legalább. és lemészárolta őt is. – Rabszolgád zokog szomorúságod láttán. hogy forduljon Északi Királya ellen. midőn megparancsoljuk hadvezéreinknek. hogy szabadítsák meg birodalmunkat az átkozott idegen ördögöktől. aki nem átallja magát Mennyei Királynak nevezni. és tökéletesen alkalmazta minden fordulatát. Megőrült. hogy a Mennyek Ura köznapi porral óhajtja bemocskolni égi ujjait. Hadvezéreim mégsem tesznek semmit! – Újra hüppögni kezdett. Vérfürdő volt. lelkünk végtelen szomorúságának és kétségbeesésének kifejezésére. – Részeg hüppögésbe kezdett. Kína földjeit . Állítólag ezrek pusztultak el. Az arcátlan lázadóktól könnyedén meg kellene szabadulnunk. és Nanking utcái vértől iszamosak. – Hát csoda. és öljék le az arcátlan tajping lázadókat. Hatalmunk korlátlan. aki mellette ült az asztalnál. mi történik? Semmi. hisz kincstárunk üres. és mészárolja le őt és családját is. amiért hálásak vagyunk. A pavilon belterét nyolcszögű lampionok tucatjai világította meg.

így minden „Emlékeztetőt” – ahogy a hivatalos jelentéseket hívták – elolvasott. A császár. Jehenala sugalmazására hozzáférést biztosított a nőnek az Emlékeztetőkhöz. A férje nyakát a hóhér kardjának kellene megcsókolnia. Szentséged. Miért nem tettél valamit? – Igen. A nő gyilkos pillantást vetett a hercegre. Nala. – Akkor miért nem tartóztattad le? Csang-mej felrobbantotta őfelsége egyik hadi dzsunkáját. Jehenala hegyezni kezdte a fülét. – Az mi? . az alkohol és a kicsapongás. – Dehogy vagy te ostoba. gyomrom így is eléggé felkavarodott. Rabszolgád ostoba. vagyis az Égi Birodalom központi ideggócához. Egy Justin Savage nevű amerikai. A hataloméhes Jehenala. – egy vöröshajú barbár érkezett Kantonba. ezúttal egy itáliai grófnőt vett el. Csang-mej férje? – De igen. – Sajnálom. ha nem lövik le előbb.vérükkel itatod át. amíg el nem rohadnak teljesen. levágott fejeiken legyek hemzsegnek majd. miért? – ismételte Hsien-feng. – Ő dehogy. hogy újra megházasodott. – Viszont érdekes híreket hozok délről – folytatta a herceg visszafordulva a császári kuzinjához. A császár elfintorodott. akinek a szemei kezdtek keresztbeállni az italtól. legalábbis mindent. – Azon egyszerű oknál fogva. – Justin Savage? – szólt. ami Kínában történt. Ilyen módon mindenről tudott. hájas unokatestvérére vetve véres szemének pillantását. és ezzel a tudással jelentősen megnőtt a hatalma. – Kérlek. Az Ezer Vágás halálával lakolt volna. akinek energiáit teljesen kimerítették a kábítószerek. aki határtalan energiákkal rendelkezett. amit jelentettek Pekingnek. – Ismerősen hangzik a név. Jehenala – szólt mosolyogva I herceg. – Itália? – csattant Jehenala. megfosztva őfelségét az élvezettől. A herceg a mézben sült kolibri második adagját tömte magába. Nem ő volt az ördögi kalóz. hogy figyelje őt haldoklás közben.

egy Sandhurst nevű helyen… – Elküldted a barbárt. Szentséged. hogy kitanulja a nyugati módszereket. és Jehenala megmerevedett a sértés hallatán. Ezért küldtem a fiatal amerikait Angliába. ami utána a Ji Fei következett. Beleegyezett. Keveset tudunk a barbárokról. ahogy Szun Tzu tanítja. ami Jehenala formális titulusa volt. . és apró királyságaik nem fontosak számunkra. Második Rangú Ágyas. és szereti Kínát. – Ő egy nagyon jó képességű fiatalember. kiküldtem – válaszolt csendesen. Az. akit az ellenséghez küldtem. kémek segítségével: Csak ezután győzheted le. amely Európát választja el Afrikától. Ezt a tüskét Jehenalának szánta. I herceg nyugodtan abbahagyta a mézes kolibrit. – A barbárok.– Egy csizma alakú félsziget. Az Égi Birodalomnak szüksége van rá. – Miért kellene a Tízezer Év urának azzal törődnie. – A barbárok az ellenségeink. – És mi az a Földközi-tenger? – Egy nagy beltenger. Ő a kém. amit soha nem fog elfelejteni. és visszatér. hogy tanuljon az ország katonai akadémiáján. akkor mindez harc nélkül sikerül. És ha elég okos vagy. kinek zafír-héjú szeme vésztjóslóan összeszűkült. olyan sértés volt. Mindent meg kell tudnod az ellenségről amit csak lehet. hogy segítsen nekünk. hogy a herceg emlékeztette tényleges rangjára. hogy az elsődleges cél mindig az ellenség esze. A Ji Kuei „Erényes Ágyast” jelent. az előre látott győzelemtől diadalittasan. A legalsó ágyasi rang Ji Ping. ha fiút szül az uralkodónak. hogy kalóz? – vágott közbe Jehenala. így meg kell ismernünk őket – folytatta a herceg. Talán a Tízezer Év urának jó szolgálatot tenne. amely Európa aljából lóg ki a Földközi-tengerbe. és kezdett bele a Tiencsin rákba. – Igen. – Esdekelve nem értek egyet veled. hogy mi van Égi birodalma határain kívül? – kérdezte fennsőbbségesen. ha egyik tanácsadója beszerezne egy világtérképet. Harmadik Rangú Ágyas. bár tudtad. Ji Kuei – mondta a herceg. A Lehetséges Trónörökös megszülése után Jehenala a tényleges rangjánál többnek gondolta magát. ami azután jár az ágyasnak. – A nagy Szun Tzu többször is elmondja. Pazarlás lett volna lefejeztetni. és ez legyengít minket.

Az ilyesmi még Kínában is előfordul. Jehenala tudta. rabszolgád indulatos. majd a császárhoz fordult. – Bölcsen beszélsz. Piemont egy kis ország az itáliai félsziget északnyugati részén… – Amelyik a Földközi-tengerbe nyúlik – csipogott a császár elégedetten. – A fiatal amerikait nemessé ütötte Piemont királya. A zafír szemek újra összeszűkültek. – Semmit sem tudok az ilyesmiről – mondta kurtán. aki gyönyörű és gazdag. – Egy gazdag grófnő miért megy hozzá egy szegény kalózhoz? – csattant Jehenala újratöltve Hsien-feng csészéjét. feleségül vett egy itáliai asszonyt. Bármilyen elővigyázatos is volt. Talán tényleg érdemes megismerni az ellenséget. Felajánlotta. Ha a császár rájön erre a kihágásra. hogy a herceg mire céloz: a szerelmi viszonyára azzal a katonával. – Nem lehet. és megpróbálta megőrizni hidegvérét. és ismeri a nyugati szokásokat. amiket talán te is könnyen megérthetsz. hogy a herceg tud róla.Jehenala rábökött az egyik hosszú körmű ujjával. Pánikban jött rá. Ji Kuei – válaszolt a herceg. és meghátrált. Akkor adj még egy kis bort. Mondragone grófnő. tehát semmit sem tehetünk. Újra visszavonult. jóképű férfi. – Szentséged. – Olyan okokból. Ráadásul van értelme annak. A király nemessé ütötte és diplomatává avatta. – Amint mondtam. herceg. hogy ilyen gyorsan tanul. hogy felállít egy magánhadsereget . Folytasd. akit egész életében ismert: Jung-luval. a női kalóz rendszeresen fizetett neked ajándékokat? – Elég! – csattant fel a császár. kuzin! Vegyél nekem egy térképet! – Holnap leszállítják. a viszony híre biztosan kiszivárgott a Tiltott Városból. még ha akarnánk sem. – Fiatal. hogy azért védelmezed. Jehenala az ajkába harapott. A herceg egy mindentudó pillantást vetett rá. a császári klán tagja. és védelmezni kívánja felségedet. A Tízezer Év ura iránt érzett olthatatlan szenvedélye vezeti. akkor az ő nyakát csókolja meg a hóhér kardja. A herceg a kuzinunk. amit mond. Úgy hívják. mert a felesége. Nala. – Mmm. és a grófnő szerelembe esett vele. Viszont egy nagy barbár hadvezértől tanult nyugaton. Szentséged. kuzin! Beszélj még az amerikairól – nyújtotta oda a csészéjét. – Alap nélkül ítélsz.

hogy a vöröshajú barbár sikerrel járjon. – A nevem Jehenala – csattant fel a nő. Úgy hiszi. akik számára tilos volt a . és szinte semmit sem veszíthetünk. és elvesztette eszméletét. alaposan elolvastad az emlékeztetőket. Savage-nek született egy lánya Csang-mejtől. de Jehenala kénytelen volt megkedvelni őket. Szentséged. ajánlatának van személyes oka. – Látom. és nagy hasznunkra lehet. Ji Kuei. Az ágyas alig találkozott igazi férfiakkal a puhány császárt kivéve: egy-két öreg államférfival. a Tízezer Év urának engedélye nélkül soha nem adnék engedélyt az akcióra. A szucsoui lázadó erők vezetője… – Li-san – vágott közbe Jehenala –. Szentséged is beláthatja. De beismerem. – Miért nem? – kiáltott. A nép gyűlölte az eunuchokat. majd arccal előre a sült gombócos tálba zuhant. úgy tűnik. be tudja venni Szucsout. ahogy Jehenala is. ami a Mennyei Királyság végének a kezdete. és megtámadja a tajping lázadókat Szucsouban. Az amerikai egyik célja a lánya visszaszerzése és Li-san megölése. őrrel és katonával beszélhetett az évek során. és ragyogott. és imákat küldünk őseinkhez. – De a címed Erényes Ágyas. Persze. az amerikainak. – Felemelte a csészéjét. I herceg bólintott a nő felé. A császár teljesen meglepődött. vagyis a felesége költségén. Természetesen megadjuk engedélyünket. – Miért tenné ezt? – kérdezte Hsien-feng. Teljesen józan eszű. vele van Szucsouban. Az egyik legjobb hadvezérük. miniszterrel. A Tiltott Városban több mint háromezer eunuch élt. és hozzátette: – Erre igyunk! Kiürítette a csészéjét.a saját. a Csung Vang fia. A lányt Li-san nevelte. A császár böfögött. időnként elfelejtesz. – Mindent nyerhetünk. hogy a barbár motivált. Mindenesetre amint már mondtam. mandarinnal. – Megőrült? – Távolról sem. amit.

így azonnal legyeskedni kezdtek körülötte. mi a hízelgés oka. Ezért Jehenalának nem volt más választása. Ez persze nem jelenti azt. ugyanis egy nyomorultul szegény földműves család nyolcadik fiaként született. aminek köszönhetően magasra szökött szerencsecsillaga az udvarnál. hogy személyiségének női oldalai nem vonzódtak a férfiakhoz. amiben egész népes családja elfér. hogy egy napon annyi pénzt keres. A részeges. An Te-hai arról álmodott. miután a császárt az ágyába vitték. Mindenesetre Jehenala a kezdetektől fogva a császár egyetlen fiának az anyja volt. Persze az eunuchok intézménye is amiatt született. vagy „fenséges” –. mint hogy összebarátkozik az eunuchokkal ebben az orchidea illatú világban. A Dinasztikus Törvények nem írták elő az elsőszülött öröklési jogát. Jehenala a saját lakrészébe vonult vissza a Női Nyugalom pavilonjában. Aznap éjjel. a hatalma nagyon megnőtt az udvarban. és nem koronaherceg. különösen a jóképű katonákhoz. aki az ágyas lovaihoz kötötte a saját kocsiját. hogy tudja. tehát lehetséges volt. hogy az ágyasokhoz csak a császár juthasson hozzá. Csün pedig „tiszta”. hogy ki mellé kell állni. és hívatta Ant. hogy vásárolhat egy akkora házat. hihetetlenül kapzsi ember. amelyre az ötkarmú birodalmi sárkányt hímezték. Miután Jehenala világra hozta a Lehetséges Trónörököst. Jehenala volt olyan intelligens. . hogy élvezze azt. aki a többi eunuchhoz hasonlóan narancs és zöld ruhát viselt. ami vonzotta a nő személyiségének férfias jellemvonásait. Az eunuchok könnyedén megérezték. szinte észre sem vették.belépés az ágyasok lakóépületeibe. de volt annyira gyarló. akit a császár Csai Csünnek nevezett el – Csai annyit tesz „közhírré tesz”. mint egy Jung-lu nevű fiatal mandzsu tiszt. An Te-hai volt. A város nevében a „Tiltott” szót szó szerint kellett érteni. tizennyolc éves. Mielőtt életet adott a fiának. hogy a császár egy esetleg születendő másik fiát jelöli meg utódjának. Jehenala kedvenc eunuchja egy magas. puha Hsien-feng természetesen semmi nőit nem mozdított meg benne. Nem úgy. Ráadásul volt valami az eunuchok férfiatlanságában. és senki más. ezért volt a kis Csai Csün címe a Lehetséges Trónörökös.

– Ki? – A kövér. Amikor meghallotta a belépő eunuchot. aki már egy egyszerű kék ruhát viselt. De aznap este a nő uralkodott magán. ez veszélyes… – Ostoba. nem tudom? Tessék… – Elővett egy tárcát. – Mondd meg neki. hogy ezt kapom? – kérdezte An meglepett hangon. és arcul csapta. ami egyszer eltalálta An fejét. esküszöm! Azt hiszed. kíváncsi volt rá. A nő undorodva az eunuch ágyékára nézett. kinyitotta és kiszámolt tíz ezüst taelt. I herceg. megőrültem? Ha elárullak. azt hiszed. – Fizesd le a terem keleti végének őrét. mit tettem. De úgy nézett rám… – Mérgesen intett. olyan torz. hogy találkozzunk a Virágzó Irodalom termében a kakas órájában. hogy egy férfi feladja a szexualitást a pénzért. mindent dobált. ami egy kedves kis belső kertre nyílt. mutassa meg a sebét. – Elégedetlenné tettelek? – Tudja – suttogta az ágyas. Jehenala haragját jól ismerték az udvarban. Te árultál el? – Nem. – Uram rovására meggazdagodott. Most megdörzsölte a homlokát. – Annyira vigyáztunk… – Peking tele van pletykákkal. Említett bárkit név szerint? – Nem. Talán a hercegnek a fülébe jutott valami. Egyszer megkérte. – Úrnőm. megfordult. odalépett hozzá. és Jehenala. – Úrnőm. Nehezen tudta elképzelni. – Bárcsak meghalna! – köpte. az éji éget figyelte. – Menj el hozzá! – mondta. szerinted ki megy előbb a kivégzőtérre? Énbelőlem pedig már kivágtak eleget. Rettenetes fejfájás gyötörte a vacsorához megivott bor és az aggodalom miatt. Ha elvesztette önuralmát. A szobát egyetlen gyertya világította meg. Vedd rá. köztük az éjjeliedényeket. Nehogy megcsalj! Most pedig menj! . öt a tiéd.An belépett Jehenala hálószobájába. mint egy vízköpő… Legyen átkozott! Bárcsak a kezem közé foghatnám a nyakát… An Te-hai idegesen nyelt egyet. hogy tizenöt percre hagyja ott őrhelyét! Öt tael neki. – Akkor honnan tudja? – kérdezte.

Ráadásul már nem volt sok ideje. An Te-hai megtette. amikor megérzett egy kezet a vállán. Jung-lu a szépségéről is jól ismert volt. szenvedélyesen megcsókolta. de az agya azt súgta neki. A katona a karjába kapta a császár ágyasát. egy művelt angol utazó egyszer Kína Alcibedesé-nek nevezte. Megfordult. A város csendes volt – egy órával pirkadat előtt –. Jehenala pedig sokkal messzebb jutott az egyszerű gondolatoknál. Hajnali ötkor Jehenala kisurrant a Női Nyugalom pavilonjából. köztük volt kétezer éves is. melyekkel a gonosz szellemeket tartották távol. A Menny Fiának megcsalására még gondolni is egyike volt a legsúlyosabb kínzásokkal büntetendő főbenjáró bűnöknek. puhány testétől. tétova. – Jehenala – suttogta Jung-lu. nem a félrészeg. hogy Jehenala jó barátja. hiszen gyerekkoruk óta ismerték egymást. amiket a császártól kapott. nyálas mozdulatokra. amely a testgyakorlás és a vadászat során fejlődött ki. és megkönnyebbülten felsóhajtott. Jehenala teste sajgott a férfi szerelméért. akiről köztudott. Az asszony találkozásait ezzel a gyönyörű . és átsietett a sötétben a Virágzó Irodalom terméhez. a Tiltott Várostól nyugatra fekvő mesterséges tavak felől Jehenala hallotta az éjszakai őrök kereplőit. a könyvtár hideg falának támaszkodva méltóságán aluli volna a szerelmeskedés.Az eunuch kisietett a szobából. a Tengeri Palotákon túlról. ahol tekercsek ezreit tartották. és hosszan. a Tiltott Város könyvtárához. Jehenala pedig meggyújtott egy zsosz füstölőt Kvan Jinnek. Az asszony nagyot ugrott. Az asszony erre a csókra vágyott. bár a távolból. – Szerelmem. amire kérte: a közelben nem járt őr. a kegyelem istennőjének. egyike a legjobb katonáknak az udvarban. Rögtön felizgult szeretője testének erejétől. és várt a terem csendes keleti végében. hogy itt. Jung-lu a Császári Gárda alezredese volt. és amely annyira elütött az uralkodó hájpárnás. Maga köré burkolta csuklyás köpenyét.

mit tehetek. hogy hiteltelenné tennénk I herceget. – Négyezer? Ennyit tudok neked szerezni. a románc veszélyes mivolta csak hozzáadott az intenzitásához. Egy Savage nevű amerikairól beszélt. – Nem olyan nagyszerű. és a császár nem mer majd ártani neked. Ha elkapnak… – Tudom. Ez az amerikai egy magánhadsereget szervez. És ha elfoglalnád Szucsout. Viszont a kémeink általában notóriusan tévednek. És a felszerelés? – Legalább tíz ágyú kellene. hogy óvatos vagy. és te lennél a legelső hadvezérünk.mandzsu férfival gondosan ki kellett tervelni. tehát. A császárt nehéz rávenni. akit ő támogat. ha mindig együtt lehetnénk! – Újra átölelte a katonát. Ha rá tudom venni a császárt. mint te. hogy betöressem a város falait. – Az átkozott. szerelmem. de nem akarom. – Meglátom. hogy meghaljunk. hogy adjon neked egy hadsereget. hogy cselekedjen. Te leszel Kína legnagyobb hőse. De ami még ennél is fontosabb. Ó. I herceg gyanít valamit. el tudnád foglalni Szucsout? – Meg szeretném próbálni. – Szucsounak erős a védelme. de sok emberre volna szükségem… – Mennyire? – A kémeink szerint Li-san kétezer embernek parancsol Szucsouban. úgy szeretném. és vádjait az irigység jelének állíthatjuk be. – Igaz. szerelmem. Meghalunk. Erről majd gondoskodom. de vannak trükkjeim. szóval ezt a számot legalább megdupláznám. – Édesem – suttogta végül. és vasba verve hoznád Li-sant Pekingbe. . ha bármivel meggyanúsít. Örülök. – Túl jól őrzik. akkor megalázhatjuk. elszakítva a száját a férfitól. Boldogan halnék meg a rabszolgádként. Li-san pedig nagyszerű hadvezér. És persze karabélyok az embereknek. az nagy győzelem volna a császárnak. és el akarja foglalni Szucsout a hosszúhajúaktól. – De valahogy hiteltelenné kell tennünk ezt a hájast. Persze. Meg tudod ölni? Jung-lu eltöprengett. – Nincs sok időm. és újra csókolóztak. és nem a hadsereg ócskaságai. – Nem – mondta végül. Lehetetlen. Modern karabélyok.

szerelmem. Harmincévesen San Franciscóban találta magát egy fillér nélkül. de attól félek kimerülnék… – Te? Soha. – Most csókolj meg még egyszer. Legközelebb megszervezünk egy igazi találkozót. és akkor te ott leszel az oldalamon. – Talán egy nap ezt is valóra lehet váltani. – Csupa lelkesedés vagy. mégpedig a prostitúció segítségével. Ha te lennél a császárnő. Több ezer társához hasonlóan Chester is Kaliforniába ment az aranyláz idején. és sikerült annyira megszednie magát. hozd magaddal a lányt! – Miért? – Mert pénzt ér. Kína újra nagy lenne. Li-sannál van egy kislány. aki az udvaron át feléjük tartott. – Sietnem kell. Ha elfogod Li-sant. – A testem sajog utánad. …31… A Jáde Főnix Saloon Sanghajban egy Chicagóból származó amerikai. és éjjel-nappal csak szeretkezünk majd. Eltűnt az árnyékok között. amit Kaliforniában nem sikerült. Az amerikai gazdag: megfizettetjük. Újra csókolóztak. Jó éjt. aki vissza akarja őt kapni. Felszállt egy Kínába tartó klipperre. és Sanghajban megtalálta az aranyat. és természetesen ő sem talált aranyat. Az aranylázhoz hasonló ütemben növekvő Sanghajban csinos kínai lányokat hozott össze a szerelemre éhes matrózokkal. Van még egy dolog. Ellökte Jung-lut. – Jön vissza az őr – suttogta. Ezért is fizetnie kell. – A lelkem szomjúzik a szerelmedért. Chester kerítővé avanzsált a városba érkező európai és amerikai matrózok százai számára. hogy . Chester Speakes italmérése volt. A nő elmosolyodott. Majd An Te-hai-jal üzenek.– Ötletességed és éles eszed lenyűgöz. – A gondolat sarkall. ha megtudok valamit. szenvedélyem virága. amíg a lelke össze nem zsugorodik. A nő meglátott egy férfit. Ezenkívül a felesége elsüllyesztette az egyik hadi dzsunkánkat. a barbár amerikai lánya.

– Engem ez zavar. egy kövér. négy ellenfelét nézve. – Tudni akarom. az arkansasi Ozarks városából érkezett. meggyújtatlan szivarját rágva. Harmincnégy éves zsidó volt. alabamai déli tájszólásban beszélt. – Lieberman – fújtatott a negyedik játékos. szép metszésű arca és nagy. Mahoney volt a neve. Ő is. meglehetősen ütött-kopott zakóban. Most betolt néhány zsetont az asztal közepére. káromkodott egyet. fényesre polírozott pult. amelyből sugárzott az intelligencia. hogy mi az istent irkálsz arra a buta papírodra! Bigyó Ben elmosolyodott. és játssz! . – Öt dollárral nyitok – mondta. furcsa módon egyenesen Alabama államból. hogy tört angolságával fahangon elénekeljen néhány dalt. Lágyan elnyújtott. Sajnos a holland az ingét is elvesztette Bigyó Ben ellen. A mérete. A kerek asztaloknál ugyanúgy pókereztek a Távol-Kelet kalandorai. ahogy a vadnyugat szerencsevadászai tették pár ezer mérföldnyire kelet felé. és még egy kínai dizőz is megjelent néha. amelyen végig lehetett csúsztatni a sört. barna szeme. – Tartom – mondta a harmadik. – Csak a szisztémámat – mondta. bár Sanghaj kedvenc itala a francia pezsgő volt. Gyönyörű fogai voltak. fekete szakállas férfi. és belökött néhány zsetont az asztal közepére. ezért Bigyó Bennek nevezték. és a falon ott díszelgett néhány női aktkép. gyönyörű. és a bárpulthoz ment egy újabb sörért. egy vadnyugati italmérés vagy Saloon megnyitását. de mivel csak százhetven centiméter magas volt. Ben Liebermannak hívták.megvalósíthassa régi álmát. volt benne hosszú. Az egyik kártyaasztalnál egy alacsony ember játszott. A tőle jobbra ülő holland lecsapta a kezében levő kártyákat. Szóval hagyd abba a firkálást. és hatalmas hasa miatt Mahoney az Emberhegy elnevezést kapta a gyarmatosító közösségben. részeg volt. mint a Jáde Főnix közönségének szinte mindegyik tagja. A Jáde Főnixbe előírásos lengőajtókon át lehetett bejutni. ezért a pezsgőt nem engedhette meg magának. Bigyó Ben lefirkált néhány számot a könyökénél tartott jegyzettömbre.

az Emberhegy pedig lőtte a padlót a lába körül. Azt mondják. amivel nyerek. de hogy tud lőni. fiú. a francba! – Újra lőtt. – Állj fel. hogy mi történik. Szerintem azért nyersz. hogy nektek zsidóknak van érzéketek a számokhoz. és őket kezdte nézni. Ezért nyerek: megvan a szisztémám. fegyverövéből előhúzott egy pisztolyt. és kezet nyújtott. ki maga. És azt szeretném. hogy nyerjek. és különben sem zavar senkit. Megvan a magam szisztémája. fehér kalapban. . Bigyó Ben lerakta a fegyvert. zsidógyerek! – mondta az Emberhegy – És vedd le a zakód! Látni akarom. Már a gimnáziumban. Nekem nincs szükségem játékszerekre. Justin lépett be a helységbe. Bigyó Ben az elejtett fegyverhez ugrott. az biztos. és Bigyó Benre fogta. otthon Alabamában is megnyertem minden díjat aritmetikában. – Táncolj. és hónaljtokjából előrántotta pisztolyát. és Emberhegy Mahoney kezére lőtt. miszter – mondta levegőért kapkodva –. – Nem tudom. mert csalsz! – Felállt. hogy a sebe köré tekerje. – Emberhegy – szólt levéve a zakóját. mert nagyon jó fejem van a számokhoz. és az Emberhegyre fogta. és letépte az ingujját. Az a baj. A füstös szalonban hirtelen mindenki elhallgatott. Köszönöm. ha táncolnál. Az úri közönség tapsviharban tört ki. és kirohant a kocsmából. zsidógyerek: szerintem a szisztémád egy kalap szar. hogy nagyon megutáltalak. Az Amerikában ekkortájt hemzsegő profi szerencsejátékosok kedvelt eszköze volt az alkarjukra szerelt mechanikus szerkezet. Ez a nagy embernek túl sok volt. amit mondott. Gyerünk: ugorj! Táncolj! – Ben lába felé lőtt. – Gebedj meg! – bődült el az Emberhegy. Emberhegy. Kell a játékhoz. de szó szerint értette. hogy majdnem eldőlt. aki ettől nagyot kiáltva elejtette a fegyvert. – Szerintem egy kissé túlzásba viszed a gyanakvást. Ben ugrálni kezdett. Látta.– Nem fogom abbahagyni. felvette. hogy mi van a kabátujjadban! Olyan részeg volt. kissé idegesen. Ben körbeugrált a kocsmában. – Aha. Hát idefigyelj. fehér öltönyben. – Aha. amely a kezükbe csúsztatta a kívánt lapokat. Bigyó Ben felállt.

hogy a hőségnek pár héten belül vége.– Nem szeretem az erőszakos alakokat – mondta Justin. Még jó mulatság is lehet. Akit érdekel. valamint uniformis és fegyver. Az ablakhoz lépett egy korty friss levegőért. miközben figyelte. Gyönyörű. A hőség nyomasztó volt. néhányukat viszontlátom holnap. hozzá szállás és koszt. a nevem Justin Savage. Ez a párás. Fiammetta. Egy izgalmas kalandot. majd megrázta Ben kezét. lenyűgöző terem tények voltak ezek a tjik-tjaknak nevezett állatok. veszélyes. hogy kívül tartsa a legyeket. de arányai tökéletesek voltak. lőszerrel. A kalapját megbiccentve Justin kiment a kocsmából. rémületében megmerevedett. Aztán a tömeghez fordult. és egy zsebkendővel megtörölte a homlokát. hogy ha megmozdul. hogy épp ellenkezőleg. ez most nem . bár amikor Fiammetta először megpillantotta őket. villámgyorsan teszi. és visszadugta fegyverét a tokjába. bár a bútorokra szóródó potyadék zavarta. A kis zöld gyík nem mozdult a fehér mennyezeten. amit Fiammetta Itáliában valaha tapasztalt. New York Cityből jöttem. A fizetség napi három dollár. és szépen zengő hangon így szólt: – Uraim. valamint erkölcsi épülést kínálok. Az ablak előtt üveggyöngyökből szőtt hézagos függöny lógott. Justin megnyugtatta. – Azért remélem. Bár Justin elmondta. ezek a gyíkok hasznosak. – Rendben. sok friss levegőt és testmozgást. Bigyó Ben bár alacsony volt. az jöjjön holnap a házamhoz a Bugyogó Kút út tízes szám alá. – Érdekesen hangzik. mivel megfogdossák a moszkitókat. és egy magánhadsereget toborzok a tajping lázadók ellen. azt hívén. Erre felharsant a fütty és a fújolás. az utóbbit felejtsék el – mondta. trópusi meleg sokkal rosszabb volt mindennél. – Azt a mindenit – motyogta maga elé. tudta. amire Justin helyesbített. Ettől a grófnő megnyugodott.

ahol a francia. épp ellenkezőleg: elárasztották őt és Justint a meghívásokkal. Végül is Mondragone grófja és hitvese magas rangú páros. végigjárva a város kétesebb hírű helyeit. Elhessegette. Hiányoztak otthonai. csupán a hőségtől szenvedett. Abból mindenesetre nem csináltak titkot. Nem mintha a különböző kolóniák hölgyei barátságtalanul fogadták volna. hogy miért jöttek Sanghajba. annál jobban vágyott vissza. vagyis Fiammettának nem kellett nélkülöznie a megszokott kényelmét. Egy hete érkeztek Sanghajba. és szép kertje volt. a helyi angol nyelvű lapban. amelyeket kulik forgattak. A hirdetéseknek nem volt túl nagy visszhangja eddig. de most mozdulatlanul álltak. személyzettel együtt bérelték. ahogy Justin tette. és Sanghajt sem találta sokkal különbnek. . elég kellemes. Fiammetta nyugtalanul járta körbe a szobát. Meghívást kaptak a francia konzulátus vacsorájára is. Fiammetta azonban mindezek ellenére unatkozott. új könyveket olvasni és vásárolni. Az asszony utálta. mert a lehetséges jelöltek nem olvasnak újságot. milyen fontos Justinnak. Justin hirdetéseket adott fel a North China Heraldban. és mivel szerette a férjét. A nyugati típusú ház. a bűzlő utcákkal gyűlölte. pont ezért ment el ma este. és bement a nappaliba. csak Justin tervéről. hogy visszakapja a lányát. ezért megpróbált nem panaszkodni a hőségre és az unalomra. az egyetlen ruházatot. angol és amerikai vendégek nagyon barátságosan fogadták őket. Szerette volna úgy szeretni Kínát. Kantont. Pletykálni vágyott. jelentkezőket keresve a hadseregébe. amit egy gazdag brit kereskedőtől béreltek. A mennyezetről két nagy forgó ventillátor lógott. amit el tudott viselni a teljes meztelenségen kívül. Minél tovább tartózkodott Európától távol. a kolónia egyik legnagyobb háza volt. A városban másról sem lehetett hallani.nyújtott túl nagy vigaszt. s mint ilyen. de sehogy sem sikerült. barátai. Ugyanakkor tudta. hogy azért. ami nádbútorokkal volt berendezve. hogy melege van és ragad a bőre. Justin feltételezte. Bútorozottan. A grófnő laza fehér hálóinget viselt. A házat kínai stílusú fal vette körül. bambuszfákkal és egy kis halastóval. A fülénél egy moszkitó kezdett döngicsélni.

és megborzongott. hogy szerencsét hoz. Első férjével. Boldog volt Justinnal. Viszont az ő házassága szerelmi viszony volt. és nem szerelmi viszony. ha elment. Senki más nem érdekelte: a szíve Justiné volt.És ott volt a baba is. ahol Fiammetta meztelenül. és felgyorsult a szívverése. a grófnő pedig barátságosan megveregette a hátsó felére égetett M betűt. és hitt benne. Kinyílt a kapu. Az asszony a napról megfeledkezve rohant a karjaiba. Fiammetta férje iránt érzett szenvedélyének már halványulnia kellett volna. hogy a nők és a férfiak egyenlőek. mely szerint egy románc legizgalmasabb pillanata. egy törölközővel szárítgatta magát. hogy megvédje bőrét az égető naptól. Amióta visszatértek Kínába. mint Justin. Az asszony a hasára tette a kezét. Fél órával később Justin kijött a fürdőszobából. és legalább annyira örült a hírnek. A férfi kedvessége még mindig elbűvölte. melyek szerint a házasság intézmény. Cesaréval két vetélése volt. ami már szokásává vált. Aztán az európai stílusú ágyhoz ment. . a Justin iránt érzett szenvedélye. de a bambuszfák árnyékában maradt. a legtriviálisabbtól az egészen helytálló érvekig. Ezer oka volt. és belépett Justin. Fiammetta meghallotta a riksa kerekét az utca macskakövén. növekvő érettsége pedig lenyűgözte. de nem Kínában akarta megszülni. Szerencsére volt köztük egy alapvető különbség. Justin bemászott az ágyba. hogy érzi az odabent motoszkáló életet. és rosszul érezte magát nélküle. a hőség. ami ebben a párás hőségben újra leizzasztotta őket. teljes szívéből hitte. hogy elhagyja Kínát. Tökéletesen ismerte az európai hagyományokat. és már nagyon vágyott egy gyerekre. amikor a hálószoba felé tart az ember. Elképzelte. A kertbe sietett. A maradásra csak egy oka volt. kitárt karral várt rá. ezért ha mindent végiggondolt. az unalom és a bizonytalanság mind eltűnt. Az asszony még mindig hitt Saint-Simon gróf teóriáiban. Aztán szeretkeztek. A második hónapban volt. ha hozzáért. Ismerte a népi bölcsességet. hogy mikor érkezik meg. Justinból az utolsó kamaszos vonások is eltűntek. és mégis csak azt leste. és csókolta meg.

– De I herceg nem ezt akarja. ezért meglőttem a pisztolyt tartó kezét. Amúgy meglőttem egy embert – mondta könnyedén. Ráadásul most már itt az utód is. – Igaz desperadóvá változtál – mondta. . Az asszony megsimogatta a férfi mellkasát. a karját a feje alá téve. A grófnő elmosolyodott. hogy a mandzsuknak segíteni rosszabb. kedvesem: hány embert próbálsz szerződtetni? – Ötvenet. hogy egy ilyen ajánlatra elárasztanak majd a jelentkezők. hanyatt fekve. Közben én megpróbálom visszaszerezni Julie-t. és Justin arcára tette a kezét. hogy Li-san seregeihez méltó csapatot hozzak össze. a pokolba vele. felhívtam pár ember figyelmét – mondta Justin. Mióta visszajöttem Kínába. – Baj? – Nem. Szerintem izgalmas.– Azt hiszem. – Egy nagydarab ember egy apró kis emberkére lövöldözött. – Mit csináltál? – kiáltott Fiammetta. az udvara pedig egy szeméttelep. és megyünk haza. hogy a korrupció rosszabb. – Azt nem hinném. Miért harcolnék értük? Eleve egy ostoba álom volt. akire gondolnom kell – hajolt oda és csókolta meg Fiammetta hasát. – Most nagyon boldoggá tettél. és igazad is volt. de ütőképes csapatot. – Akkor adjon legalább ezer katonát. – Az ember azt hinné. – Hogy vehetnéd be Szucsout ötven emberrel? – Sehogy. Megmentjük Julie-t. Ő a várost szeretné bevenni. Abbahagyta. elfoghatjuk és becserélhetjük Julie-re. – Értem. kiképzek ötven gerillát. Semmi esélyem nincs rá. hogy beveszed Szucsout. Egyszer azt mondtad. és a tjik-tjakot nézve a mennyezeten. az emberek éhesebbek… A császár degenerált. ahogy Garibalditól tanultam. mint a reakciós pápákat segíteni. Mindenesetre jó mélyre merültem ma Sanghaj alvilágába. Amíg nem rám lősz. láttam. akkor talán ki tudjuk csalogatni Li-sant a városból. hogy miért nem szereted Kínát. – Hazudtam. Ha viszont összeállítok egy kicsi. – De mondd meg. – De I hercegnek azt mondtad.

amire megkezdődött a gyarmatosítók beáramlása. a mandzsuktól kikényszerített koncessziós területeken. Azelőtt Sanghaj egy kisváros volt. Olyan embereket láttam ma. bár valójában a város nem sokkal feküdt a tengerszint fölött. vagy Kanton. – Reggel majd többet tudunk. semmiképp sem olyan fontos. A kínaiak soha nem gondoltak igazán bele. Kínaiak is lesznek köztük? – Ha jelentkeznek… …32… Sanghaj neve régi kínai nyelven azt jelenti: „A tenger fölött”. hogy Sanghaj mennyire ideális helyen van a kereskedelem szempontjából. tavakkal és csatornákkal teli Szucsou. de a növekedéssel számos tipikusan . mint a folyami patkányok. vidékies és unalmas volt. az ország belsejébe vezető Jangce partján. mint a gyönyörű.– Ennek örülök. valamint a tea és a selyem kivitelén. – Justin megcsókolta a feleségét. A városban két világ létezett egymás mellett: a nyugatiak világa. Az ópiumháború előtt Sanghajban nem éltek nyugatiak. a nyugati kereskedők berajzottak a városba. A nyugatiak városa egyre kellemesebb volt. Mire Justin és Fiammetta odaérkeztek. akik olyanok voltak. Természetesen a nyugatiak alaposan kihasználták a városba áramló kínaiakat. bár olyan kifinomult igényű hölgynek. A győztes nagyhatalmak kényszerítették ki a mandzsu hatóságoktól a koncessziós területeket. Így. viszont a nyugatiak betelepedése után a város gyorsan megváltozott. Egy dolog biztos: a seregem valószínű a söpredék legaljából áll majd. Sanghaj hatványozott növekedésben volt. majd újra hátradőlt. mint Fiammetta. A hosszú kínai partvonalnak szinte pontosan a közepén helyezkedik el. a Huangpu folyó és a Szucsou folyók találkozásánál. és a kínaiaké. miközben a mandzsu mandarinok szokás szerint elfordították a tekintetüket. Az angolokat követték a franciák és az amerikaiak. – Ők lesznek az én kedves Justinom folyami patkányai. és kisvártatva hatalmas vagyonokat kerestek az ópium behozatalán.

A kínai város viszont a beáramló embertömeg miatt egyre rosszabb lett. azt se árt. Szóval tartozom magának. – Emlékszem magára! A Jáde Főnixből tegnap este! – Pontosan. és a lóbolond britek kedvéért lóverseny. Bigyó Ben így szólt: – Hallott már a Triádokról? . ha tudja. Ezek a kétségbeejtően szegény menekültek az amúgy is túlzsúfolt kínai városba kerültek. Justin ezen tengerészek közül próbálta összeszedni a hadseregét. – Megmentette az életemet. hogy megismerkedtünk. – Jöjjön be az árnyékba. Savage – válaszolt Ben utánozhatatlan tájszólásában. hogy nem jönnek? – Bizony. délelőtt tízig még egyetlen jelentkező sem akadt. gondoltam. Egy harmadik típusú embertömeg is áramlott Sanghajba. Miután leültek. tudományos társaságok. – Szóval oka van annak. hogy a csizmámnál magasabbra is lőjön. ahol néhány bambuszfa árnyékában egy öntöttvas asztal és két hozzáillő szék bújt meg. – Megmentettem az életét? – Igen. – Maga! – kiáltott Justin. A sanghaji kikötő akár napi kétszáz hajó fogadására is alkalmas volt. Ben! Justin megrázta a férfi kezét. méghozzá tengerésznépség a világ minden tájáról. Másnap azonban. és volt olyan részeg tegnap. hogy ne nagyon számítson jelentkezőkre. – Örülök. ahogy az egyik szolgáló bevezette Bent a kertbe. ha maga nem avatkozik be az este.nyugati civilizációs vívmány is a városba került: könyvtár. Mr. Emberhegy Mahoney utál. növelve a szegénységet és a fertőzésveszélyt. ezért vagyok itt. Sokan a Sanghajt évek óta fenyegető rettegett tajpingok elől menekültek. majd a kert sarkába vezette. teák és bálok. Meg. és akkor is csak a kistermetű alabamai. és mondja el! Amúgy mi is a neve? – Ben Lieberman. „Bigyó” Ben Lieberman jelent meg. amatőr színtársulatok. bármennyire türelmetlenül is várt a házban. A látható okok miatt általában Bigyó Bennek szólítanak.

Így alakultak a Triádok. de tulajdonképpen egyszerű bűnbandák. – Ez igaz. francia. Van. Ők azok a titkos társaságok. – Azt hittem. Justin. . az a Fehér Lótusz haragjával kerül szembe. hogy mire készülsz. de aztán egyre több titkos társaság született. maláj és holland nyelven nyomtatták őket. – Miről szól? – kérdezte Justin. – De ki akarhat megakadályozni abban. Eredetileg hazafiakból álltak. hogy a mandzsuk ellen harcoljanak. amerre jártál. Tegnap éjjel a kínai városban kicsi plakátok kezdtek feltünedezni a falakon. – Igen. aki megnézte a kínai írásjeleket.– Természetesen. amit akarok. Kínai. – Elővett egy papírlapot a zsebéből. – Igen. Li-san tábornoknak jó néhány kémje van Sanghajban. hogy a vöröshajú barbár szolgálatába álljon.” – Elmosolyodott. – Elég gonoszul hangzik. aki szerint a tajpingek állnak a háttérben… Tudod. és átadta Justinnak. Szóval. De elmondták nekem. Ez itt egy kínai. Savage. de írni nem tudok. Justin elfintorodott. beszélek. angol. nem gondolod? De úgy tűnik. – Éspedig? – Hogy valaki a Tiltott Városból akarja útját állni a te magánhadseregednek. mint felbérelhető bűnözők. Mr. aki szerint Li-san bérelte fel a Fehér Lótusz Triádot. és te meg nem titkoltad túlzottan. Az egyik ilyen bandának a neve Fehér Lótusz Triád. hogy mi van rajta. hatásos. hogy elérjem célomat? – Mindenféle pletykát hallani. az – golyóvá gyűrte a papírt. azt én sem. – Hát. amelyek arra alakultak. beszélsz kínaiul. hogy a tajpingok egy hatalmas nagyra nőtt Triád. – De ennek semmi értelme! A császár maga hatalmazott fel. van. Aztán van más szóbeszéd is. Azt is lehet mondani. ők gyakorlatilag nem mások. – Hívj Justinnak! Tegeződjünk! – Rendben. hogy elijessze az embereket. hogy azt csináljak. amelyek Triádnak nevezik magukat. „Aki holnap jelentkezik a Bugyogó Kút úton.

Ez jiddisül van. és apám nyitott egy ócskavas telepet. Aztán. Nem voltam több háromévesnél. Anyám meghalt útközben. varró szerszámokat… amit akarsz. és vállat vont. amire megjelent az egyik szolgálófiú. „mazel tov”. – Én itt egyik tájszólást sem értem egyáltalán.– Úgy beszélsz. meghalt. és ki van ellened. és ez az érzelem kölcsönös. Jól ment az üzlet. – Mióta vagy Sanghajban? . Nem könnyű a kínai egy magam fajta déli gyereknek. – Ne haragudj. hogy megkérdezem. de az alapokat kezdem kapisgálni. Együtt beutaztuk az egész délvidéket. – Mazel tov? – szólt Justin zavartan. hogy ki van melletted. három évvel ezelőtt – Ben általában vidám ábrázata elfelhősödött – egyszer csak hopp. Kína csodálatos ország. Tapsolt. – Ó. mintha nem ismernéd Kínát. világot látok. de nem sokan. Szóval apám New Orleansban kötött ki. és úgy döntöttem. – Ben magára kényszerített egy mosolyt. hogy mit kezdjek magammal. – Alig emlékszem rá. – Két sör. És most. amiért így döntött. Nem tudhatod. amiért így döntött. Tudod. csop csop – rendelt pidzsin nyelven. és én azt mondom. pedig néhányan vagyunk – mondta Ben –. – Tudod. ruhaanyagot. Jó érzéke volt hozzá. vettünk… – Mit? – Konyhai edényeket. és letelepedtünk Birminghamben. felkapta a fejét. mintha veled volna. Mindenesetre apám elkezdett kereskedni. – Sajnálom. Véletlenül nincs egy kis sör a háznál? Sanghajban embert próbáló feladat színjózannak maradni. A rabszolgatartók nincsenek oda a magamfajtáért. s közben adtunk. Justin. apám húsz évvel ezelőtt szökött meg Németországból a hadsereg elől. szinte biztosan ellened van. és fordítva. itt vagyok. – A sanghajit nem értem túl jól – magyarázta Bennek. aki ezen a legújabb akadályon merengett. éljen. Itt aki úgy csinál. mielőtt kigondolom. – így aztán eladtam az üzletet. de még egyetlen zsidóról sem hallottam délen.

Lehet. Dolgozom neked. hogy ennél a Li-san nevű tábornoknál van a lányod. hogy végül mindig nyerek. Justin nézte. és úgy érezte. hogy Ben Lieberman jó harcos. értem. mintha lenne. Valami azt súgta neki. hogy ilyen sokáig maradok. Mindketten nevettek. Mazel tov – jól mondom? – Igen. Így talán el tudok jutni Sanghajból. – Az mit jelent? – Okos. hogy nem vagyok képes abbahagyni. – Talán – mondta – tudok használni egy jiddischer kopfot. és hátradőlt a székén. Talán németebb maradtam. – A szolgáló jelent meg egy tálcával. és számokat írok egy papírra. és annyit hibáznak. Azt hiszem. Ettől az összes kártyapartner majd megőrül. kedveli ezt a kis embert. – Kitalálhatnánk valamit. rajta két sörrel. Mazel tov! – Ivott. Megtörölte a száját. és megérintette a fejét. de olyan rohadt sok pénzt nyerek pókeren. hogy elmond a Fehér Lótusz Triáddal kapcsolatos fejleményt. – Igyunk rád. – Mi? – Igen. hogy visszaszerezzük. Justin felnevetett. hogy úgy csinálsz. amitől az ellenfeleid megzavarodnak? Nagyon okos! Ben elmosolyodott. Gyorsan tanulsz. amiért idejöttél. – Aha. – Szóval az a szisztéma. mire gondolsz. – Mmm. és felszolgálta nekik. Megmentetted az életem. Justin felemelte a poharát. – Azt hallom. és még fizetned sem kell. . így az adósod vagyok. mint gondoltam. – Jiddischer kopf – mondta. hogy nekem van egy titkos „szisztémám”. Az a mesém. hogy neked is jiddischer kopf van a nyakadon. Ben! Nagyon köszönöm neked. Igaz ez? – Igen.– Lassan négy hónapja már. Nem gondoltam. De jólesik ez a sör.

– Nem hiszek neked – mondta. – Li-san tábornok vagyok – mondta a katona. Egy magas fiatalember hajolt fölé.Másnap hajnalban. és egy vércsepp jelent meg a pengén. a majom dupla órájában Justin arra ébredt. miután elhagytad. hogy támadójának hosszú. hogy megmondjam. Így tehát. mindkettő régimódi karabélyt irányít felé. És én vagyok Julie apja. így látta. hogy két másik csangmao tartózkodik a szobában. de Justin tudta. barbár! – szólalt meg egy lágy hang kantoni nyelven. Amennyire tudott balra nézett. ahogy Fiammetta nyöszörög a félelemtől. Álmai szeretője lettem. fekete haja van. Ő az én lányom. s nem te. És mielőtt meghalt. vagyis csang-mao. elhoztam neki az eksztázist. Justinról dőlt az izzadság. és helyetted nekem adta szerelmét. Valaki felgyújtotta az egyik hálószobai lámpát. kést tartva a torkának. – Ne mozdulj. Julie az enyém. – Nem hagytam el. Én vagyok az apja. – Ki vagy? – kérdezte Justin suttogva. Felébredt álomtalan álmából. és Justin látta az éjszakai álomragacson keresztül. akkor megöllek. holnap el kell hagynod Kínát. Lehet. tajping lázadó. Csak elmentem Angliába… A kés mélyebbre vágott. hogy elhagytad. Megkeseredett. Bár nem mozdult. Hallotta. – Én lettem Csangmej társa. Felnyílt a bőre felszíne. ahol látta. hogy valami éleset érez a torkánál. eljöttem. . de a szemgolyója villámgyorsan mozgott. és ráébredt. hogy a tűzerejük simán eltűntetik a fejét. A penge még erősebben vágott a nyakába. hogy egy kés az. hogy régimódi karabélyok voltak. a szőke barbár asszonyoddal együtt. – Vagy meghalsz. rám bízta Julie-t. – Csang-mej szeretett engem. – Csang-mej azt mondta. hogy Fiammetta rémülten felül. és maga elé húzza a takarót. barbár. Ha nem esküszöl meg rá.

hogy csak őt árultad el. Ahogy Fiammetta. aki kiugrott az ágyból. Li-sannak nem volt szüksége tolmácsra. őt és magamat is megölném. elhagyom Kínát. – A testőröm – mondta. – Ez meg ki? – kérdezte Justintól. és az egyik halott tajpinghoz szaladt és felkapta a fegyverét. különben megöl.– Hadsereget próbálsz toborozni. ő is meztelen volt. Ben jelent meg a hálószoba ajtajában. és elvette a kését. hogy mondjak neked igent. kik ezek? Mit akarnak? – Természetesen egy szót sem értett a kínai beszédből. és elvedd tőlem Julie-t. fegyverét Li-sanra szegezve. hogy megvédem Julie-t. Li-sanhoz lépett. Ben. Li-sanra irányította a fegyvert. és holtan esett össze. és felemelte a kezét. Ben engedelmeskedett. mert Csang-mej elmondta. hogy esküdjek meg. De elég az üres beszédből: szavadat adod. Te ostoba. – Így szereted? – Igen. majd fedezlek. vagy a plafonra kenem az agyát – szólalt meg. Felállt. – Okos barbár asszony. eltette a kést. Vedd el a kését. Ő Csang-mej lánya. Meg fogok bízni benned. most érdemeltél ki egy béremelést. hogy vegye el a kést a torkodtól. A két tajping őr felnyögött. – Nem kapok bért. . – Azt mondja. hogy megtámadd Szucsout. – Justin – szólalt meg Fiammetta rémült hangon –. az isten szerelmére! – Mit mond? – kérdezte Li-san. – Mondd meg neki. – Akkor esküdj. Add a szavad. hogy felhagysz ezzel az ostoba tervvel? Csak azért adom meg neked ezt az esélyt. mert a te véred folyik Julie ereiben. – Li-san az. amúgy tiszteletreméltóan viselkedtél. Mielőtt megkaphatnád Julie-t. Azt akarja. – Mostantól igen. és én megfogadtam Csang-mejnek. – Nem árultam el… Gyors egymásutánban két lövés dördült. – Ma délután szegődött hozzám.

feketére alvadt vércsíkon Justin nyakán. – Ezt hogy érted? – Azt hiszem. hogy főzzön egy kis teát. De jólesik féltékenynek látni. hogy Csang-mej miért szökött meg vele. – Ébreszd fel. …33… – Egy dolog bizonyos: Az élet soha nem unalmas – mondta Fiammetta öt perccel később a konyhából visszatérve. – Igazad lehet – mondta a csizmáját húzva. kérlek. hogy megijedtél. miután a két tajping hulláját kihúzta a kertbe. És eszedbe ne jusson megszökni vele! – Miért? Olyan romantikusan hangzik! A nappaliba mentek. meg néhány csészét. Justin felállt. és az asztalra helyezte a teáskannát. és az ingét a nadrágjába kezdte tűrni. aki egy csomó munkát megspórolt nekünk. Megjelent egy rémült háziszolga. – Megcsókolta Justint. – Viszont nem ad jó bizonyítványt Sanghaj biztonságáról az. és a holdfényes kertet nézte. Úgy reszketett. a szakácsot! Kérd meg. Rettentően jóképű. – Jólesett a kis borzongás. folyamatosan rászegezett fegyverrel. Elbeszélgetünk Lisan tábornokkal. . kérdezzük ki ezt a Li-sant. hogy Li-san csak úgy besétál a hálószobánkba. értem. – Nem. – Természetesen nem. ahol Ben egy meggyújtatlan szivarral a szájában az egyik nádfotelben ülve őrizte Li-sant. és a torkodhoz nyom egy kést. Már volt rajta egy köntös. hogy kis híján elejtette az egyik csészét. – Egy kis teát? – szólalt meg Justin udvariasan. ahogy Li-sanra nézett. Na gyerünk. – Sajnálom. Aztán kisietett a szobából. – Még nálam is jobb képű? A grófnő mosolyogva megsimogatta férje arcát.– Fiammetta drágám – mondta Justin. Fáj? Végigfutott ujjával a hajszálvékony. De nem éreztem túl jól magam. A kínai az ablaknál állt. Li-san is oka. Justin is épp öltözködött. nemcsak az ijedtség.

hogy elriassza a zsoldosokat? Li-san arcára zavart kifejezés költözött. Te bérelted fel a Fehér Lótusz Triádot. – Nem mondtam. még csak pihe nőtt a fején. – Mélybarna a haja. Te semmit sem jelentesz neki. Megesküdtem. mert kíváncsi voltam Julie apjára. Nem adom Julie-t. Félvér. Apám és én már tucatszor elvertük őket. – Emlékszem. hogy rondának nevezzék. Csung Vang. – És mindketten szeretjük Julie-t. Rendesen gyűlölném. – Lehet. Miért tenném? Herceg vagyok. Valaki. Úgy gondolom. hogy bízom benned. aki nem szokott hozzá. hogy két emberrel Sanghajba merészkedsz. Azt sem tudja. Justin. hogy tegye le a fegyverét. mint Li-san. és majdnem kerek a szeme. – Amikor utoljára láttam. Nem bérlek fel tolvajokat. Például mindketten szerettük Csang-mejt. – Ha bízol bennem annyira. – Nem kínai színe van. és ránézett. a tisztjeik pedig megvásárolhatók. Most már látom. Az ezer vágás halál. hogy felnevelem és megvédelmezem. gondolta Justin. hogy egészen szokatlan színű szeme volt: borostyánszínű. – Nem iszom az ellenségemmel – mondta. – Milyen színű a haja? – kérdezte.Li-san megfordult. hogy ugyanolyan ronda vagy. De kicsoda? – Akkor bátor ember vagy – mondta hangosan –. – Akkor ölj meg! Nincs helye a tárgyalásnak. a Hűséges Király fia. parancsold meg az emberednek. tudom. – Töltött Fiammettának egy csésze teát. mint hogy halállal fenyegetjük egymást. hogy beszélsz velem – mondta Li-san –. mint a többi idegen ördög. Akkor valaki a Tiltott Városból lehetett. Jó néhány közös vonásunk van. Én vagyok az apja. hogy nem is vagyunk ellenségek. A katonáik gyávák. hogy a világon vagy. hogy helyettem dolgozzanak. De – sóhajtott. aki nem annyira finnyás. felhúzta az orrát. Szerencsére Julie-nak gyönyörű anyja volt. Azért jöttem Sanghajba. hogy sokkal kulturáltabban is megoldhatnánk a problémát. – Pedig a világon vagyok. Ha a mandzsuk elkapnak… – Igen. és Justin egy pillanatra meglátta . – Nem.

És jól fog esni. kerekszemű – mondta. – Julie az én lányom. – És milyen fegyverre gondolsz? – Puszta kézzel. – Akkor olyan fegyvert választasz. – Megakadtunk – mondta Justin angolul. Semmilyen jogod nincs hozzá. te kerekszemű ördögfajzat. – És a túlélőé Julie. – Én nem. – Li-san. Kung fu mester vagyok. a szeretkezés pidzsin elnevezése hallatán. hogy Julie-t idehozzák. hogyan fogom elhozni Julie-t Szucsouból? Köszönöm. csupán annyi. – Ez nem igaz. Még akkor is megverlek. Li-san a kőpadlóra köpött. hogy dzsigdzsiget csináltál az anyjával. kivéve a pisztolyt. – És neked mi jogod van hozzá? – kiabált vissza Li-san. – Elég biztos vagy magadban. – Justin. – És ha nem egyezek bele? – Akkor átadlak a mandzsuknak. Egyezséget ajánlok. amit akarsz. – Megküzdök veled – mondta Li-san halkan. Li-san. – És nem lesz a tiéd. – Hívd a mandzsukat. barbár. De ha esetleg én győzök. mi folyik itt? – kérdezte Fiammetta türelmetlenül. Ha elintézed. és visszatérhetsz Szucsouba. akkor elengedlek.a félelmetes hadvezér gyengédebbik oldalát – a gyermek beásta magát a szívembe. Li-san. – A túlélőé? Li-san széttárta kezét. hogy te nevelted fel. – Visszatért a hidegség. lassan növekvő haraggal. Akár egy amah. de az ajánlat . egy ütéssel eltöröm a nyomorult nyakadat. Justin visszafordult hozzá. Elhagytad. mint egy öszvér. – Ez az ember olyan makacs. Csak a tested fegyverével. – Hiszen még a haja színét sem tudod! Te csak annyit tettél. – Nevetek rajtad. Aztán. hogy erről úgysem foglak tudni meggyőzni. aztán elmentél Angliába. – A vesztes meghal. legyen eszed! – kiáltott Justin. de látom. Mint egy felizgult kankutya! – Dzsig-dzsiget csinálni? – szólt Ben meglepetten.

és hatalmas ugrással Ben felé vetette magát. – A vöröshajú barbár elfogta Li-sant Sanghajban. – Milyen hírek? – kérdezte a császár. Ben talpra állt és Li-sanra célzott. Li-san hanyatt feküdt. és bement a hálószobába. és hasbalőtte Li-sant. és a szája szélén is megjelent az első vércsepp. – Most hozta egy futár Sanghajból. – Rabszolgád érdekes híreket hoz délről – szólt Jehenala. véreres szemét az ópiumon legeltetve. Li-san arca eltorzult a dühtől. A foglyom vagy. amelyek úgy néztek ki. Az ingén egyre nagyobb vérfolt terjengett. – A mogyorófa dobozt letette a császár ágya feje mellett álló asztalkára. Az apád. Egy nagyot kiáltott. . de Justin megragadta a karját. ugyanebben a pillanatban Ben meghúzta a ravaszt. Jobb lábával Ben mellkasán landolt. a Csung Vang biztosan átadja a kislányt az elsőszülöttjéért.nem tiszta. amelyben egy hosszú. – Ne öld meg! – mondta. Justin ekkor már félúton az ajtó felé járt. Jehenala kivette An Te-hai kezéből a dobozt. miközben az ágyhoz sétált. Az asztalkán állt még egy kis lámpa is. az eunuch egy hosszú. – Ha élve akarod – mondta Ben akkor hívj orvost. mint a melasz. Amikor elértek a császár hálószobájához. Az ágyas az asztal mellé térdelt. és kinyitotta a dobozt. aki a padlóra zuhant. amely kis lánggal égett. elefántcsontból faragott pipa és hat ópiumgolyócska rejlett. – Úgy semmi hasznát nem vesszük. A gyomrát fogva a padlón fekve nyögött. székestül hátrarúgta. akinek tekintete izgatottságról árulkodott. Jehenala társaságában volt. mégpedig gyorsan. amelyet két eunuch őrzött. ahol Hsien-feng császár alkoholtól kábultan fetrengett az ágyán. szépen kifaragott mogyorófa dobozt vitt végig a Tartós Elégedettség pavilonjának termein keresztül. An Te-hai.

és a lámpabúra szájához tartotta. csupán az ölébe pottyant. – Hogyan? – Li-san két őrrel belopakodott a városba. Szentséged. hogy Szentséged apró. rabszolgád buta füleibe az a pletyka jutott el.A császár szemében megvillant némi érdeklődés. – Légy óvatos. – Ha rabszolgád lehet olyan arcátlan. Az egyik ópiumgolyócskát egy hosszú vastű végére helyezte. – A lényeg. a sanghaji jelentések szerint semmire sem jutott az állítólagos magánhadseregével. – És igazolja I hercegbe vetett bizalmunkat. de az közben felbérelt egy testőrt. a vöröshajú barbár nem akarta elfogni Li-sant. – Uram. A lázadó élet és halál között lebeg a barbár házában. minden erejével meg kell védenie Szentséged biztonságát. édes szagával. és nyilvánosan dolgoznak rajta majd hóhéraink. – Ez igaz – mondta a császár kissé zavartan. az univerzum nehezen észrevehető részleteihez szokott szeme nem veszi észre. Nala. hogy a herceg igazi célja az amerikaival a Sárkánytrón megszerzése. A dohánnyal ellentétben az ópium nem volt képes meggyulladni. mert a különbség annyira feltűnő. ő akkor is úgy érzi. hogy bár I herceg arról beszélt. talán emlékszik rá. ugyanis nem nagyon fogta fel. Mindig jó tanácsokat adsz nekünk. – Csak azért. – A kuzinunkról beszélsz. Nala – mondta a császár. A nő felcsavarta a lámpa lángját. – A Tízezer Év ura akár meg is verheti rabszolgáját. hogy Jehenala nagyon cirkalmasan ugyan. A testőr hasbalőtte Lisant. – A felforrósított ópiumgolyót a pipába helyezte. hogy elijesszék a barbárt. – Nem látjuk a különbséget talán? Li-san fogságban. uram. hogy javasoljon valamit… – Természetesen. és két kézzel . – Ez tényleg nagyszerű hír – mondta a császár. aki a barbárt akarta a lázadók ellen küldeni. Csung Vang hosszú hajú fiát ketrecben szállítjuk Pekingbe. A szoba megtelt az izzó ópium undorkeltő. hogy segíti a Sárkánytrónt ezzel az amerikaival. Ami azt illeti. hogy Savage. de teljesen ostobának nevezte.

amit mondasz. Mégis. követelvén a barbár lánygyermekét Li-sanért cserébe. mert ők kereszténynek vallják magukat. – Ahelyett. de mit tehetünk? Gyengék vagyunk. – Rabszolgád inkább lakolna az ezer vágás halálától. Tízezer Év ura. az események olyan gyorsan következnek egymás után. hogy a barbár és I herceg hűségét megkérdőjelezik ezek az események. hogy küldjön levelet a Mennyei Királynak Nankingba. – Hallgatunk. – Ó. hogy megvédje őt és asszonyát az esetleges tajping rajtaütésektől. hogy a barbárok kinek az oldalán állnak igazán. És a sanghaji idegen ördögök mind áruló ösvényeken járnak a tajpingokkal. Ne olyan gyorsan. mint hogy összezavarjon téged. – Folytasd! – Rabszolgád azt az ostobaságot akarja mondani. hogy mindent elmondjon felségednek. Ezenkívül az amerikai konzul levele a Mennyei Királynak országunk belügyeibe való beavatkozás. a másikban velünk tartanak. Sir John Michael egy tucat katonát állíttatott a barbár háza köré. – Beszélj – mondta két szippantás között. A fehér ördögök kétarcúak. sem minisztereink nem tudják. a vörös barbár felkereste az amerikai konzult Sanghajban. – Ez bonyolult. hogy szellemed fáradt? . mert végül is mi vagyunk a törvényes hatalom Kínában. uram. ezt a bonyolult ügyet! Hogy beszélhetsz arról. Nala. Sem mi. Szegény agyunkat leterhelik kötelességeink. Hsien-feng átvette a pipát. Hsien-feng felsóhajtott. – Igazság van abban. és újra szippantott a pipából. hogy Li-sant azonnal átadta volna a mi hatóságainknak. A császár összehúzta a szemöldökét. Ráadásul a kínai brit csapatok vezetője. Nala… Olyan gyengék. Mennyire gyűlölte ezt a sok felesleges részletet! Bárcsak egyedül lehetne pipájával és csészéjével. Egyik pillanatban a lázadók pártját fogják. és háromszor jó mélyen megszívta.átnyújtotta uralkodójának. hogy rabszolgád kötelességének érzi. milyen gyönyörűen és tömören összegzed. hogy az áldott feledést élvezhesse… – Igazad van – motyogta.

– Valóban furcsa lények. Szentséged. – Soha nem fogjuk megértem a barbárok gondolkozását. hogy megmutasd erődet. Csak feltételezzük. és szeretnék. a Mennyei Király nem volt hajlandó válaszolni az amerikai konzul levelére. mert a nyugatiak furcsa és beteges módon ugyanúgy értékesnek tartják a lánygyerekeket is. és dárdát szegezhetne az undorító lázadás szívének. – És miért nem válaszolt az amerikai konzul levelére? Nekünk úgy tűnik. uram. ha Savage visszakapná a lányát. a Csung Vang örömmel becserélné a lánygyereket első számú fiáért. hogy a Csung Vang tervel ellene valamit. bármilyen fárasztó is ez a sok magyarázat. hogy Jung-lut Szucsou ellen kellene küldened. ó. és átveszi a lázadás vezetését. aki bármikor a királya ellen fordulhat.– Pedig igaz. megfürdött hadvezérei vérében. Ezért. ó. ó. uram. uram. Tízezer Év ura. kémeink jelentéseiből kiderül. Nala. hogy ebben lehet is valami igazság. aki. Jung-lu elfoglalhatná a várost. És tényleg. . miután még egy jókora szippantást szívott a pipából. mint a fiú utódokat. Az összes tajping kutya közül Csung Vang nem csupán a legjobb hadvezér. hogy talán most jött el az ideje. aki eddig nem égetett fel és fosztott ki egyetlen falut sem. Nem kizárt. ez lenne az okos és hozzád méltó gondolat. – De hol van Csung Vang? – kérdezte a császár. – Sajnos tovább bonyolítja az ügyet. sajnos igaz. Viszont rabszolgád arra gondolt. hogy ez mennyire felbőszíti Csung Vangot. a Csung Vangra. Li-san nincs a városban. hogy a Mennyei Király nagyon féltékeny nagy hadvezérére. – Hogy követeljem Li-sant? – Nem. Nankingi kémeink szerint a Mennyei Király. és ez az undorító lázadás saját magát enné fel. ami talán említésre sem méltó. Ezúttal vajon melyik oldalra állnak az idegen ördögök? – Sajnos a barbár mellé állnak. Bár. de az én ostoba agyamba az a butaság fészkelte be magát. de ő az egyetlen. hogy Csung Vang a Mennyei Király ellen fog fordulni. és így megőrizte a parasztok megbecsülését. most azt vette a fejébe. amint te is tudod.

Nala. amit öt napja ejtett Ben golyója. hogy szerelmét délre küldjék. – Legyen – szólalt meg végül az uralkodó. A tajping harcos még soha ezelőtt nem látott kerekszemű nőt közelről. aki annyira más volt. a benne támadó gerjedelem majdnem. A törzse köré tekert kötés fedte a hasán levő sebet. Ha Jung-lu győz. aki egy fehér pamutruhát viselt. amely az európai divatnak megfelelően deréktól felfelé szorosan illeszkedett hozzá. fedetlen vállán és mellizmain. Jehenala zakatoló szívvel várta. Jung-lu lehetne legnagyobb hadvezéred. hogy a kínai nem érti a szavait. a testünket emésztő betegségtől. Jehenala tudta. amelyet modern fegyverekkel szereltek fel. – Kö… Köszönöm – mondta a kínai férfi. – Sejtem én. amíg a tétovázó császár beleegyezett. Jung-lu erős. és amelyet Jung-lu irányítása alá helyeztek. hogy felállítson egy expedíciós haderőt. – Ó. Jehenala alsóajkán a vörös harmatcsepp mosolyra görbült.– Ah. Lisant nézte az ágya mellett állva. uram. és szembefordulhatnánk az idegen ördögökkel. bár nem teljesen elfelejtették vele a hasában égő fájdalmat. Rabszolgád könyörög. hála bölcsességednek. mint a Kínában megszokott vékony fehérszemélyek. …34… Li-san felült az ágyában Justin házában. bárcsak igazat szólnál. Az asszony a pár nap alatt megpróbált . mégis… Érdeklődött Li-san iránt. amikor elvette a csészét Fiammettától. hogy mi jár fejedben – mondta halkan olaszul. ami azóta sajgott. szőkét meg aztán még annál kevésbé. Akkor birodalmunkba visszatérhetne a béke és az egység. Fiammetta. hogy még közelebb kerül a Sárkánytrónhoz. és előrelátásodnak. tudva. hogy bár csodálatosan boldog volt Justin mellett. Be kellett ismernie magának. mióta magához tért az angol orvos műtétje után. Ahogy a formás európai nőt nézte. hogy adj neki egy esélyt! Hadd meneteljen Szucsou ellen! Napokon át tartó hízelgésbe és végtelen jádelány fuvolázásba került. Fiammetta az előbb hozott neki egy csésze forró teát. A tekintete végigsiklott a férfi széles.

bár már késő novemberre járt. Szerette Justint. Pont akkor ért ki. A kínai katona. ez mit jelent. A kis hálószobában. Strand hadnagy. Fiammettát nem is a külső. de Li-san nem engedte. hogy személyesen hozza be Li-sannak a teát? Tudta. A hűvös idő idén később érkezett. – Li-san nem értette a szavakat. A férfi mosolyogva nézte. hogy Fiammetta mit mond. a hadnaggyal együtt hozzá mentek. Devon piszkosszőke hajú szülötte felelt a Sir John Michel által küldött különítményért. aki a Li-sannal szomszédos hálószobát foglalta el. – Jung-lu ezredes vezetésével – tette hozzá Barclay Strand. azzal a nagyon nem kínai sasorrával. – Szerelmes vagyok a férjembe. Mosolyogva kortyolt a teából. ráadásul a gyermekét hordta a méhében. Manila szivart szívtak és Bennel beszélgettek. miért ragaszkodott hozzá a szolgáktól nyüzsgő házban. A kertben a tizenkét brit katona közül ketten álltak őrséget. A ház egyértelműen jól védett volt külső támadások ellen. és az asszonyt nézte. és adott egy pofont a férfinak. Amikor Justin észrevette Fiammettát. mégis értette. Li-san sóvár tekintetéből ki tudta olvasni. – Csinálni dzsig dzsig? – suttogta. hogy a vonzalom kölcsönös. majd kiviharzott a szobából. amilyen a vörös hajú Justin volt egykor. Mégis. hogy tudja. szúrós szemével és szoborszép testével ugyanolyan egzotikus volt számára. hogy mi a válasz. és nagyon zavarta. és kiment a kertbe. . Egy perc múlva lerakta a csészéjét az éjjeliszekrényre és kinyúlt. a császár hadsereget küldött Szucsou elfoglalására. Kirántotta a kezét. – Csak a bajt hozod rám – mondta ingerült hangon angolul. visszanézett az ágyra. ami a fallal elkerített belső kertre nyílt. A grófnő sarkon fordult. hatalmas forróság uralkodott. Fiammetta már tanult annyi pidzsint. hanem a belülről jelentkező veszély zavarta. hogy megfogja Fiammetta kezét. Fiammetta arca felderült. Ahogy az ajtót csukta. amikor Justin belépett Barclay Strand hadnagy társaságában. Justin a North China Herald egyik példányát tartotta a kezében.megtanítani neki néhány angol szót. A nő megpróbált elhúzódni. – Drágám – szólalt meg –.

– Jung-lu ezredes parancsnoksága alatt. – Nos. hogy beszámol Lisan pár perccel ezelőtti tűrhetetlen viselkedéséről. hát. – A császár egy hadsereget küldött Szucsou ellen – mondta. elmondom Li-sannak. Ha a mandzsuk elfoglalják Szucsout. hogy ki melyik oldalon áll. fosztogatnak. mintha egy istenverte pikniken volnának. Ben csatlakozott hozzájuk a kert túlsó végéből.– Nem ő az. hát én a lányom oldalán állok – mondta Justin szilárdan. úgy. ahogy van. – Nos. Ebben az ördögi klímában az ember elfelejti a jómodort. asszonyom – mondta Barclay Strand. akiről azt mondják. Kíváncsi vagyok. bűzlik. senki sem tudja. és elhessegetett egy legyet az orráról. – És ez a hír most alaposan megkever mindent. El tudják képzelni Viktória királynőt. – Várjatok meg idekint. Kínaiak a kínaiak ellen. hogy mit szól hozzá. Az idő nem volt alkalmas ilyen problémák megvitatására. majd a kis hálószobába ment. – Semmi. Li-san lerakta a csészét. menj csak! Justin egy pillanatra a feleségére nézett. – Igen? Az asszony meggondolta magát. ő…. hogy mi lesz Julie-val. Elképesztőek ezek a kínaiak. ahogy mondjuk szeretőjéül fogadja az egyik medvesipkás kapitányt? Elképzelhetetlen. Justin az ágy lábához lépett. Rabolnak. hogy Jehenala szeretője? A fiatal Barclay Strand enyhén elvörösödött. tényleg ezt mondják. . akinek vöröses arcát fehér sisakja védte a trópusi nap ellen. – Erre azért nem tenném fel a vagyonom. és mindezt úgy. – Soha nem fog neki sikerülni – mondta halkan. – Most meséltem Fiammettának – mondta Justin. drágám. De nekem ez az egész. – Ezek a mandzsuk valóságos szörnyetegek. – Justin… – szólalt meg Fiammetta eltökélten. már elnézést az erős kifejezésért. igen. A tajping hadvezér ellenséges pillantással kezdte méregetni a belépő amerikait. – Hallottál Jung-luról? – szólt Justinhoz. az isten tudja. – Jung-lu a hálószoba katonája. – Csak nem bántanának egy gyereket – mondta Fiammetta. ahol Li-san a teáját iszogatta.

Nem rossz hálószoba. amit nem akar megtenni. gondolod. hogy be akarlak cserélni Julie-ra. – Négyezer katonája van és tíz ágyúja. Li-san eltökéltsége mintha kissé alábbhagyott volna. hogy jól halad. De Sanghajban mindenki ezt beszéli. hogy Li-san egyértelmű ellenkezése valamelyest puhulni látszik. de ez nem egy rossz alku. hogy kellemetlenné tegyék a számodra. – Nem felejthetnénk el egy pillanatra a különbségeinket? Mindketten szeretjük Julie-t. – Igen. – Talán. Ami még ennél is fontosabb. ezt. De miért bosszantaná atyámat? – Talán rá akarja venni valamire. hogy megőrült? Li-san elhúzta száját. – Hogy érted? – Nagyon jól tudod. a Mennyei Király? – Ez csupán találgatás a részedről. hogy gyűlölsz engem. Justin érezte. hogy elveszted Julie-t. A lelki szemei előtt látta imádott fogadott gyermekét. – Atyám nem engedi. Li-san semmit sem mondott. de a mandzsuk azért eléggé értenek hozzá. Nincs valami módja. hogy apáddal nem tenné meg ugyanezt. hogy a Mennyei Király fél az apádtól? Minden hadvezérét megölette. hogy Szucsou elessen – mondta. hogy nem adtalak át a mandzsuknak. hogy megölik. hogy te segíts nekem kiszabadítani Szucsouból? Találhatunk valamiféle . – Nem. hogy a körülményekhez képest rendesen bántam veled. amihez minden jogod. még úgyis. nem tagadom. de el kell ismerned. hogy becseréljen Julie-ra? Justin elégedetten bólintott. Lehet. Vagy tán tagadod. és téged használ fel. És miért nem válaszolt az ajánlatomra? Talán mert megtiltotta neki vezetőtök. hogy megveted a halált. de az arca elárulta a gondolatait. hogy megveted azt is. ami biztos halált jelentett volna neked. – Igen. ha merné? Vagy tagadod. hogy a Mennyei Király tiltotta meg apámnak. akkor nem lesz többé Julie egyikünké sem. hogy ha Jung-lu elfoglalja Szucsout. – Atyád északon harcol. Lehet. A lényeg most az. Li-san.Justin felemelte az újságot. lehet. ez lehetséges… Szóval azt mondják.

Nem furcsa a világ. a Biztonságos Uralkodói Sírnak nevezték. még mielőtt a mandzsu hordák elárasztották volna Kínát. Amikor fiatalon a Sárkánytrónra került. Meg kell tanulnod. hogy hol lehet. Aztán lassan megszólalt. Van-li. amely a tekercsek szerint úgy van lezárva. úgy döntött. – De ha így mondod. Harminc évvel később. két császárnővel és rengeteg kinccsel együtt temették oda. aki még mindig egy fiatal ember volt. – Két évszázaddal ezelőtt – mondta Li-san –. A síremléket Ting Lingnek. hogy az átkozott mandzsuktól megszabadítsam országomat. Van-li. Még fiatalon Ven-li eljött egyszer Szucsouba. amit a gyönyörű csatornák miatt nagyon szeretett. és nyolcmillió uncia ezüstbe került. amikor meghalt. és kiirtották a saját Mingdinasztiánkat. és gondolkodott. Igaz. milyen gondolatok fordulhattak meg Ven-li fiatal fejében. a barbár igazat beszélt. Ma már senki sem tudja. Velence. mielőtt kiderül. hogy az idő folyama fiatal embereket csontvázzá tud változtatni? – De igen – mondta Justin meglehetősen zavartan. ahogy az ágyasai társaságában szórakozott azon a helyen. uralkodott az egyik utolsó Ming. – Türelem. barbár! Kína több ezer éves. Egy percre lehunyta a szemét. A síremlék hat éven át épült. azon kívül. – Li-san kinyitotta a szemét. hogy mit akar mondani. hogy miről van szó. hogy lehetetlen kívülről kinyitni és a kincshez hozzájutni. Julie-t meg kellett menteni. hogy több út vezet a megvilágosodás felé. Itáliában. De el kell onnan hoznunk! Li-san az ellenfelét méregette. hogy épít magának egy nagy síremléket. – Életem egyik célja. amely emléket állít uralkodásának. ahogy javasoltad. hogy megtaláljam ezt a sírt. rendezett egy nagy lakomát a saját tiszteletére a síremlékében. ahol immár két évszázada nyugszanak csontjai. ő pedig erőtlenül fekszik egy ágyban. Amikor kész lett. Nem lenyűgöző lakomát csapni az ember saját síremlékében? Képzeld el. Bármilyen fájdalmas is volt beismerni. . ami csatornákra épült? – Igen. Talán még küzdeni is hajlandó leszek érte.megegyezést. mindketten csontvázak leszünk. Eleinte Justin nem értette. Ti amerikaiak alig vagytok száz évesek. hogy kinél legyen. hogy nyugaton van egy város.

hogy hol van a Titkos Ágyas Kapuja. Bár csak egy parasztlány volt. a császárnő bármit észrevenne. Utasította testőreit. – Európában. majd be a városba. hogy hozza a lányt a szucsoui palotába. mint a legtöbb városban. A Titkos Ágyas Kapuja nevet kapta. hogy ássanak egy titkos alagutat vagy kaput. És még mindig létezik. – Szucsou a Tai Hun. aki egy rizsföldön dolgozott. – Hol van Itália? Justin türelmetlenül intett. Van-li nem fogadhatta be a háremébe a lányt. A császár a Hold Ágyasnak nevezte el új ágyasát. Mivel azonban a császár anyja végtelenül feldühödött volna. ha megtudja. vagyis a Nagy Tavon helyezkedik el. ami összeköti Hongcsút az északi tartományokkal – folytatta Justin. Nézzétek! Fiammetta állt mellette az asztalnál. – Aznap éjjel a lányt becsempészték a császár hálókamrájába. A kapu megépült a városfalon kívül. valamint Ben és Barclay Strand. amin keresztül Szucsouba hozhatják Hold Ágyast anélkül. …35… – Még egy térképet is rajzolt Szucsou várfaláról – mondta Justin egy órával később. – Megtorpant. A rakományt Szucsouban nem a városfalon kívül rakták le. és titokban kellett tartania létezését. A császárt szíven ütötte a lány gyönyörűsége. – Megjelölte.– Ah. – Tudom. hogy fia egy közönséges paraszti származékkal tölti az éjszakáit. Van-li észrevett egy gyönyörű lányt. . valamint itt van a Nagy Csatorna is. és kiterítette az összetekert papírt az étkezőasztalra. hogy az anyja. – A város a legtöbb kínai városhoz hasonlóan vastag falakkal van körbevéve. de a lány arca a hold szépségével ragyogott. és utasította a testőrsége kapitányát. – Elhallgatott. hogy hol van. Itália. Folytasd! – Ahogy Szucsou felé utazott a hordszékében. A hajóknak át kellett úszniuk a vízi kapun. amelyek cikcakkban követik a belső csatornákat. hogy lerakodhassanak. és szeretkeztek. A Li-san által rajzolt vázlatos térképet nézték.

mint minden kínai város. hogy megvédjelek. Ha Szucsou elesne egy ostromban. – A Csung Vang ravasz és előrelátó. az apja palotája. – Hogy bízhatsz meg Lisanban. a Hűséges Hivatalnok Kertje alig tíz percnyire van. nem kérsz rá! Az a dolgom. mint én. Bemegyek. – Li-san azt mondja. hogy a Mennyei Király nem engedi a Csung Vangnak becserélni Julie-t. hogy kockázatos vállalkozás. legyűrhetem Julie amahját. Ő is annyira el akarja hozni a városból. – Nem. és magammal vihetem a lányom. hogy kihagyjam. de egy helyen. hogy Julie veszélyben forog a mandzsu támadás miatt. – Okos – mondta Ben. – Akkor miért nem küld egyszerűen egy levelet. hogy az apja alvezére szerinte nem hűséges. A városban éjszaka nincsenek őrök. de nem tudok más módot a lányom kimentésére onnan. és elhozom. mert bíznak a városfalakban – folytatta Justin. – De Justin – mondta Fiammetta. és utasít ott valakit. – Li-san azt mondta. aki mást sem akar. hogy ha bejutottam a városba. de az apja nemrég újra megnyittatta. – Mi az istennek kell a kínaiaknak mindent ilyen hülyén elnevezni? – morgott Ben. Nem vállalhatod ezt a kockázatot… – Justin. Azt mondta. egyértelmű. amit Li-san kereszttel jelölt meg – az árok keskeny. – Bemegyünk és elhozzuk – mondta Ben. mint a halálodat? – Megbízok benne. amit szintén nem őriznek. pont a Titkos Ágyas Kapujánál. Ráadásul ez túl jó mókának ígérkezik.– A várost jórészt széles várárok veszi körül. Szucsou tele van árulókkal és kémekkel. megtalálhatom a gyerekszobát. hogy könnyen bejuthatok a palotába. Li-san azt mondta. amit én tudok. és itt egy bambuszfa csoport is rejti. Ez lehet az oka. Ben. hogy Van-li halála után befalazták. így már van egérútja. – Mert a kínaiak költői lelkületűek. itt – mutatott a pontra. A Titkos Ágyas Kapuja? Azt a! Ezek a kínaiak tudnak valamit! . – Miért? – kérdezte Barclay. Nem bízom Li-sanban. mert tudja. hogy adja át neked Julie-t? – Mert nem bízik senkiben.

– Justin. kedvesem – mondta. az a baj – sírta Fiammetta. meghalok. Várok még. – Kedvesem. hogy a Mennyei Király tiltja meg neki. Justin utánasietett. – Ez az: Szucsou – mondta Justin Bennek nyolc nappal később. Az csak feltételezés. Ősöreg kort érünk meg. Nem lehetsz benne biztos! Tartozol nekem és a kisbabánknak annyival. – Óvatosabbnak kell lennem. meg kell tennem. hogy bajod esik. . Justin arcán megjelent a bűntudat. A szenvedélyét csak korbácsolta a Li-san felé érzett vonzódása miatti bűntudat.. és a karjába vette. mintha a halál jeges leheletét érezte volna a nyakán. ahogy odaért hozzá a bambuszfák alá. És még amúgy sem telt el elég idő. mi a baj? – kérdezte. – Nem fogsz elveszíteni. A városban csupán néhány fény égett. Egy újabb héten belül Jung-lu talán már el is foglalta Szucsout. ha eszébe jutott Van-li császár. – Nagyon félek. és a lakoma a sírjában. De ha akkor sem kapok választ. és egyikünk sem fog meghalni. Bármilyen bátor is volt Justin. – Mennyit? – Egy hetet. onnan nézték az ősi várost. hogy a Csung Vang válaszolni tudjon a konzulnak. Szenvedélyesen megcsókolta a feleségét. és hemzsegni fognak körülöttünk az unokák. A Tigris-hegy tetején voltak lóháton. – Ha elveszítelek. – Igazad van. hogy legyen valami biztonságosabb mód Julie megmentésére. Fiammetta olyan szorosan ölelte át Justint. Kell. – Szeretlek – mondta az asszony. a hatalmas. amilyen hevesen az megcsókolta őt. ez a terv olyan… Őrültnek hangzik. lőrésekkel ellátott vízi kapuval és furcsa falaival. hogy óvatosabb légy. mivel már a Majom órája volt.Fiammetta ekkor könnyek között kirohant a szobából.

mesés városa csodálatos volt. Megkedvelte Ben délies beszédét és kalandvágyát. mint megannyi ezüst kígyó. ezért a két férfi eltűnt az árnyékban. a fákon még fent voltak a levelek. Bár Kingsu tartomány félig tropikus éghajlatához képest szokatlanul hideg volt az idő. hogy a titkos kapuval szemben van egy kis kőszentély – mondta halkan Justin. A körülmények között jól jöhetett Ben fegyvere és éles esze. ami a Vu-csiang folyót kötötte össze a Jangcéval. és megállt egy facsoport alatt. Végül meglátták a körülbelül két méter magas kőszentélyt. A két lovas leereszkedett a Tigris-hegyről. A túloldalon látszottak a város sötét falai. nem messze a várároktól.tiszta. Látszott a híres Fehér Pagoda is. ahogy megsarkantyúzta a lovát. Justin remélte. – Ez az – mondta Justin. amely váltakozó szélességű volt. Örült. A holdfényben Kína legszebb. amíg el nem érjük. attól még ott vannak. A Titkos Ágyas Kapuja… öregem! Justin elnyomott egy nevetést. hogy vele jöjjön. A fényben a várárkok és a város csatornái úgy ragyogtak. ahogy a cikcakkban futó falat követte. Nem látok őröket a falakon. amelyek megnyugtatták. Colt pisztolyai voltak a legnépszerűbbek a világon. – Induljunk észak felé. – Li-san azt mondta. hogy induljunk. de biztonságérzetet nyújtott neki. Minden csendesnek tűnt az alvó városban. amely állítólag Szucsou alapítójának. de közben maradjunk a fák árnyékában amennyire lehetséges. hogy Ben annyira ragaszkodott hozzá. Vu Királyának a sírjaként szolgált. hogy volt nála. és gyakran kanyarodott el. Mindkettőjüknél 36-os kaliberű revolver volt. Justin és Ben látták a város Nagy csatornáját. elsősorban halálos pontosságuk miatt. hogy nem kell majd használnia fegyverét. – Alig várom. Elindultak a várárokkal párhuzamosan. amely afölé a víz alatti barlang fölé épült. – Na? – szólt Ben. a világhíres amerikai Samuel Colt szabadalma. félholdas éjszaka. de gondolom. A várárok körülbelül hat méter széles volt. – Kössük ki a lovakat! Tudsz úszni? .

– Biztos. ami az álláig ért. körülötte meg egy kör. – Eddig minden rendben – suttogta Justin. mint máshol. és szinte azonnal derékig süllyedt. nem akarok indiszkrét lenni. Le fog fagyni mindenünk! Leszálltak a lovakról. az övükkel átkötött csomagok közepére kerültek a pisztolyok. Justin kimászott. A hidegtől grimaszolva belépett vízbe. – Milyen mély lehet az árok? – kérdezte Ben. Ez a víz rettentő hidegnek tűnik. – Most keressük meg a Titkos Ágyas Kapuját. – Óvatosan – súgta Bennek. majd megfordult. amit aztán kicsavartak. – Justin. – Anyajegy. A túlparton egy kis földdarab várta őket a fal tövében. becsatolva az övét. nem? Na. Nedves ágyas. ahol Justin megfogta a két csomagot. hogy volt olyan úriember a császár. hogy semmilyen felesleges súlyt ne vigyen a vízbe. – A francba – suttogta. így nem látszottak. Jól áll. Vagyis te viszed mindkét ruhacsomagot. – Neked itt már alighanem le sem ér a lábad! – Látom. Na. – A Titkos. Az árok holdsütötte partjára siettek. mint egy M. Szerencsére a magas fal elárnyékolta a holdat. és az egyik fához kötötték őket. majd felöltöztek. Justin prémszegélyes köpenyét a lován hagyta. majd levetkőztek. – Csss! Justin lassan mozogva haladt a vízben. gyerünk! . – Ami azt jelenti. Átkeltek az árkon. és az egyik bokor alá dobta a ruhacsomagokat. ami itt keskenyebb volt. de mi az a furcsa valami a hátsó feleden? Olyan. hogy nekem kutyaúszásban kell haladnom. hogy csónakot küldött érte. barátom. – Le fog fagyni a peckem. – Li-san azt mondta. Gyorsan megszárítkoztak az ingükkel. hogy épp át lehet lábalni rajta. és a fejére tette őket. A kiszögellést egy csoport bambusz és bokrok borították.– Igen. majd beleereszkedett a vízbe. ez a langaléták sorsa. – Az árok szélére ült. megyek. hogy segítsen Bennek. A hidegben vacogva csomagot kötöttek ruháikból.

Ben negyedik próbálkozása sikerrel járt. hogy ne ütközzön bele valamibe váratlanul. – Miért felfelé állnak ezek a vasak? – kérdezte suttogva Ben. . felfedve a mögötte tátongó alagutat. ami nagy. azért. Justin bement a keskeny alagútba. A masszív ajtó hangtalanul becsukódott mögöttük. majd elcsúszott jobbra. Öt perc múlva Justin hideg. – A francba. Li-san nem mondta el.Áttört a bokrokon a falig. amelyek nagyjából fél méterre sorakoztak egymástól. ami tizenöt méterre magasodott föléjük. egy ajtónál nem nagyobb darabja megmozdult. és körülvette őket a teljes sötétség. Ben jött Justin mögött. hogy senki se tudjon megszökni a városból. – Ez az! – suttogta Justin. – Jézusom… A fal egyik. nyirkos kőhöz ért a kezével. az egyiket el lehet mozdítani jobbra. A fal. – Itt az alagút vége – mondta Bennek. vastag. Justin? – Itt vagyok. kézzel faragott kőtömbökből épült. – Hála istennek. A sorok úgy helyezkedtek el. és megpróbálta elhúzni jobbra. de majd kitaláljuk. aki beleütközött. – Te bemész oda? Félelmetesnek tűnik. – Alulról a harmadik sorban. – Tudom. Hogyan nyitjuk ki? – Nem tudom. A levegőben penészszag lengett. hogy lehet belülről kinyitni a kaput? – Nem. – Az egyik tüske nyitja a titkos kaput. Az alagút egyenesen futott. – Vendégmarasztaló hely. Gyere. Justin kinyújtotta a kezét. Justin megmarkolta az egyik hegyes rudat. Mindketten a tüskesorokra néztek. felfelé meredő vastüskék soraival volt kirakva. – Li-san azt mondta. hogy a tüskéktől gyakorlatilag lehetetlen volt lemászni a falról. – Miért is jöttem el Alabamából? Elindultak a sötétben. nincs mitől félni! – Akkor miért félek? Nem tudod.

ez a két kő a helység teljes bútorzata. Húsz csang-mao. s a látvány nem volt túl felemelő. Ben leengedte magát a padlóra. – Találtam egy vasgyűrűt. – Szóval szerinted is Li-san vert át minket? – Ki más? . úgy tűnt. a rájuk szegezett fegyverek mindent elmondtak. amíg egy vaskarikába nem ütközött a keze. Bár nem beszélt kantoniul. fején turbánszerű. öten közülük fáklyákkal. – Már vártuk. hogy kelt a nap. a Csung Vang. A cellában található másik kövön ült. és felhúzta magát. Most. tajping harcos várt rájuk. hogy aludniuk majd a szalmával felszórt padlón kell. Sajnos alacsony méreteinél fogva nem érte fel a kőpárkányt. sárga selyemöltözéket viselő férfi.– Sokat segített. Justin végigsimította a falat. ezért megfogott két rudat. Az előzőhöz nagyon hasonlító ajtó tárult fel előttük. egy magas. Odakint egy kővel borított udvart látott. – De átkozom magam. hogy hova zárták őket. – Ez lesz az – suttogta. – Üdvözöljük Szucsouban Mr. hogy mi van odakint. a karabélyaikat a két betolakodóra szegezve. kúp alakú fejdísszel. Savage – mondta a katonák vezetője. ahogy Justin példáját követve felemelte a kezét. – Ez nem volt benne a tervben – mondta Ben és nagyot nyelt. …36… – Hé. és Ben megpróbálta megnézni. ahogy mondta. – Kezeket fel – mondta a vezetőjük. amelyen két rab állt faketrecekben. Justin. Ebből kiderült. Elfordítom jobbra… Úgy tett. a nyakukban kangűvel. ezek most meg fognak ölni minket? Ben ezt a kérdést egy kövön állva tette fel. Épp kelt a nap. miközben megpróbált kilesni a cella rácsos ablakán. Li-san apja vagyok. körülnézhettek. – Persze. hogy nem fognak megölni – mondta Justin. amiért ilyen ostobán besétáltam egy csapdába. A Csung Vang és emberei három órával korábban zárták be őket.

Azt hiszed. Tudomást sem véve Benről Justinnak kezdett beszélni kantoniul. hogy elküldhessem az asszonyodnak. és a két rab egyszerre hajolt meg. – Igen. – Szükségem lesz egy marék hajra a fejedről. hogy a Titkos Ágyas Kapuján át jövök? – kérdezte Justin. Justin Savage a nevem. . – Szóval. – Azt akarja. – Idegen ördögfajzat! – üvöltötte. – Hajolj meg – motyogta Justin Bennek. és megmarkolta Justin haját. De így. – Mr. ha a házadban nem az én kémem minden szolgád? Hozzáteszem. Az egyikük így vakkantott: – Meghajolni! – és lelökte Justint a padlóra. hogy átadd Julie-t Li-sanért? A Csung Vang elmosolyodott. és a vastag faajtó megnyílt befelé. te alábecsülöd az én értelmi képességeimet. – Mi a…? – tiltakozott Justin. Most már könnyedén becseréllek a fiamért. és széttárta a kezét. és így szólt az őrnek kantoniul: – Miért hajolnánk meg előtted? Menj a pokolba! Az őr felemelte a kezében tartott vastag farudat. Savage. hogy biztosan a foglyom vagy. – Miért tenném. és jókorát csapott vele Justin vállára. – Justin felállt. – Nem esik bajod – csitítgatta a Csung Vang. – Mit akar? – kérdezte Ben. A Csung Vang belépett a cellába. Te! – mutatott rá az egyik őrre.Ekkor zörögni kezdett az ajtó zárja. majd elengedte. De nem kérek érte váltságdíjat. Az arca kifejezéstelen volt. a külseje fenséges sárga ruhájában és furcsa fejdíszében. ami már a válláig nőtt. mióta elhagyták Itáliát. – Meghajolni Csung Vang előtt! Az említett úr ebben a pillanatban jelent meg az ajtóban. Hiszen önként a foglyom lettél. ha megölted volna Lisant. és még Juliet is megtarthatom. hogy hajoljunk meg előtte. aki váltságdíjat kér a fiamért. Miért nem egyeztél bele. Két tajping lépett be. te vagy az a híres barbár. – Hogy tudatta veled Li-san. Ebből tudja majd. aki erre elővette a kését. elengedtem volna a fiamat Sanghajba. biztosan ők is megöltek volna a feleségeddel együtt. Az őr lenyesett egy hajtincset Justin fejéről.

hogy hányszor szeretkezel a feleségeddel. ami elhangzott a házban. – Várj! – kiáltotta Justin. üdvözöllek Szucsouban. nem láthatnám legalább a lányomat? Te is apa vagy. A Csung Vang rengeteg méltóságot sugározva megfordult. hogy kimenjen. Mégis találkozni akart vele. visszatértem a városba. vagyis vanghoz hasonlóan azért építkezett. így Ben egyedül maradt. – Akkor kövess. amelyek mindegyikéből egy tüske áll ki. azzal a feltétellel. Nagyon bizarr volt. – Rendben – mondta. hogy újra találkozhat a saját vérével. igazából ennek az embernek kémkedtek. Ő úgy tudja. Nem szeretném. hogy elrabold Julie-t. és én vagyok a nagyapja. A Csung Vang kilépett a cellából. hogy hatást gyakoroljon az emberekre. ha összezavarnád. Amíg elrendeződik a csere. hogy a palota jókora. Még azt is tudom. Justin elvörösödött. hogy Szucsouba jössz. hogy Li-san az apja. – Beleegyezek. Justin látta. hogy mit érzek. de úgy bánunk vele. majd biccentett és megfordult. hogy a palota tetejét fekete cserepek fedik. pár percre találkozhatsz vele. – Azt is tudom – folytatta Csung Vang –. akik bezárták maguk mögött a cella ajtaját. és mégis le kell tagadnia. Addig is. Nehéz volt elképzelni. és a lehető legjobb orvosi ellátást biztosítod számára. Biztosan megérted. A Csung Vang egy percig nézte. Amikor megtudtam. Egy kőfolyosón mentek. hogy személyesen üdvözölhesselek. hogy jól bánsz a fiammal. inkább beszámoltak mindenről. Halványan elmosolyodott. nem fedték fel magukat. akik olyan névtelenek. hogy nem feded fel kilétedet. Justin sejtette.hogy Li-san életben maradt. Li-san és én is szívünkbe zártuk. majd így szólt: – Rendben van. Justin mögött jött a két őr. addig megpróbálok én is hasonlóképp bánni veled. A Csung Vang a többi tajping vezetőhöz. Beleegyezel ebbe a feltételbe? Justin tétovázott. Ezért nem vagyok hálátlan. hogy a házban vele élő szolgák. – Igen? – Felséged. amiről újabb cellaajtók nyíltak. Persze a gyermek nem vérrokonunk. Justin pedig követte. készségesek és barátságosak voltak. .

hogy a lány imádja a nagyapját. miközben az átölelte kis karjaival. mint egy kínai baba: szépen hímzett vörös-arany ruhácskát viselt. Savage. egy fémajtón keresztül kellemes. képzeld. amelyet két tajping őrzött. Justinba féltékenység nyilallott. – Nagypapa! Justin meglátott egy kicsi lánykát. hogy Csung Vang megfenyegette. mintha egy hatalmas. melynek a közepén egy kerek szökőkút vize csörgedezett. – És ki az a Te-ling? – Ó. és egy napfényes. Justin így válaszolt: – Értem. Justin kezdte megérteni. elefántcsont ujjai voltak. amely egy kis kertet vett körül. ezüstszegélyű szoknyácska volt a lányon. A Csung Vang kinyitotta az ajtót. Su-mej gyönyörű új ruhát varr Te-ling-nek – csipogta Julie boldogan. hát Te-ling a kedvenc babám. oszlopos loggiára jutottak. vidám szobába lépett. A lányka olyan volt. A Csung Vang lehajolt és felkapta a kislányt. Justinnak eszébe jutott a lovaknál hagyott prémszegélyes köpeny. bóbiskoló sárkány lett volna. A menet egy újabb zárt kertbe jutott. Fényes. Egyértelműen látszott. hogy megcsókolja. de hűvös nap volt. alatta pedig egy szép elefántcsont színű. A Csung Vang megállt az ajtó előtt. hogy ki vagy. és így szólt: – Ez itt Julie és amah lakrésze. Ha megteszed. Ne feledd. Mr. nem tudtad? Most már tíz ruhája van. aki kitárt karral szaladt a Csung Vang felé a szoba sarka felől. kénytelen leszek megöletni kicsi barátodat a cellában. hogy Li-san miért utasította el olyan makacsul.amitől az épület olyan hatást keltett. hogy becseréltesse magát Julie-ért. A ruhának hosszú. Ez volt az első eset. amit az viszonoz. Jó. nem szabad megmondanod neki. . Miután felmentek egy kőlépcsőn. mi? A Csung Vang újabb csókot nyomott a lányka homlokára. Egy kövérkés amah ült az ablaknál és varrogatott. – Nagypapa. Ura láttán felállt és meghajolt.

aki mosolyogva ölelte át. A legfelkavaróbb a lány borostyánszínű szeme volt. – A Csung Vang a „mister” kínai megfelelőjét. Csang-mej kínai. ha ilyen furcsa. . Olyan. Justinhoz vitte Julie-t. amelyet öröm volt látni. – Miért vörös a haja? – Amerikában – mondta Justin – sok embernek van vörös haja. még akkor is. Julie – mondta. – Micsoda vicces név! Amerika biztosan nagyon vicces ország. A te szemed is szép. aki szeretne találkozni veled. – Hol van Amerika? – A világ túlsó oldalán. a sanseng szócskát illesztette Justin nevéhez. – Ez itt Savage úr Amerikából. amennyit csak akarsz – mondta mosolyogva. kínaias vágottsága egészen szívenütő hatást gyakorolt arra. – És ki Amerika császára? – Amerikában nem császár van. – Nagyon szép kislány vagy. Amerikában sok embernek kék a szeme? – Van. – Hoztam valakit. amelynek enyhe. – A Csung Vang fenyegető pillantást vetett Justinra. Egy gyönyörű szép ország. – Furcsán néz ki – mondta a Csung Vangnak. – Julie – mondta a Csung Vang. egzotikus virágot termett. A mostani elnöknek sanseng Buchanan a neve. hogy visszavegye a lányt. mint az ég. kinyújtva a karját. aki a leggyönyörűbb kislányt látta maga előtt. akinek igen. Talán egy napon majd eljössz és megnézed. Julie az apjára nézett. A Csung Vang tétovázott. Ott elnöknek hívják a vezetőt. aki belenézett. De vannak barna és a zöld szemű emberek is. – Köszönöm. – Felnevetett. Ki tudod mondani? Buchanan? – Bjú-ken-en. – Foghatom egy pillanatra? – kérdezte Justin. sanseng Savage. Majd átadta Julie-t az apjának. – Gyönyörű szemed van. és az ő „barbár” vére olyan gyönyörű. – Engedjük vissza Julie-t a babáihoz – mondta a Csung Vang.– Annyi babaruhát kaphatsz.

A levéllel küldök egy tincset férje hajából. – Itt van annak a levélnek az angol fordítása. kivette a papírt a hadnagy kezéből. hogy lássa: nem hazudok. hogy férje életben maradjon. A Hűséges Király – A Hűséges Király a Csung Vang? – kérdezte Fiammetta remegő kézzel. Asszonyom! A férje és a barátja a foglyaim. de egy napon újra velem leszel. ha azt akarja. a Kínában állomásozó brit haderők hadnagya egy összehajtott papirost adott át Fiammettának. – Nagyjából az van benne. aki egy fahéj színű selyemruhát viselt. Ne próbálkozzon meg semmilyen trükkel. Adhatok egy puszit? A válaszra sem várva gyorsan homlokon csókolta Julie-t. Amikor fiam képes lesz az utazásra. A sanghaji ház nappalijában voltak. – Szeretlek. Julie – mondta halkan. kihajtotta és aggódó arccal olvasni kezdte. Justin hajtincsét már látta a rejtélyes módon a házhoz kerülő kínai jelekkel írott levélben. Egy nap visszaszerezlek Julie. amelyet ma reggel a kertkapu alatt találtunk – mondta. Fiammetta. Barclay Strand. amit vártunk. és azonnal megsejtette.– Kérem… Csak még egy perc… – Justin még erősebben szorította magához a kislányt. gondolta. majd könnyekkel a vicces kék szemében visszaadta a hadvezérnek. . maga Szucsou nagy vízi kapujához küldi. – Tényleg? Miért. és utána szabadon engedem a férjét és a férje barátját. hogy elfogták a férjét. Nem tudom hogyan. sanseng Savage? – Csak úgy. és a lány arcához simította az arcát.

– Gondolom. Így aztán. Nagyon kedves hadnagy. – Igen. – Ami azt illeti. hogy életben van. Borzalmas diplomáciai bonyodalmakhoz vezetne. mint a malac. hogy kiszabadítsák a férjét. – Sóhajtott. Végül is ez nem a mi hazánk. ráadásul az ellenség túlerőben van. Michel tábornokkal. de velem csak nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket közöl. bár semmiképp sem mondanám jónak a nyelvtudásomat. egy keveset. – Semmit sem tehet. de a koldusokkal meg tudom értetni magam. Legmélyebb együttérzéséről biztosította önt asszonyom. ha értesülne az apja leveléről. Mindenki szeretné. barbárok. miközben Michel tábornok hajlandó katonákat küldeni ide. Undorító népség. ez jó hír. Beszéltem a parancsnokommal. és mindenféle kellemetlenséget okoznának nekünk. hogy megvédelmezze a házat. megértem. – Csak nem…? – Egyetlen dolgot mond nekem: Csinálni dzsig dzsig? – A disznó! Fiammetta. minden Sanghajban élő nyugati csapdában érzi magát. mindenben követnünk kell a Csung Vang utasításait. hogy beszél Li-sannal? Jó volna. Valahogy kudarcba fulladhatott a terv. Sajnos mindez nem hozza vissza a férjemet. és visszakergetnék a mandzsukat Mandzsúriába. és nagyra értékelem a segítségét. – Akkor megtenné. Maga beszél kínaiul? – Igen. Az angol katona őszintén megdöbbent. Szucsouba már nem vezethet hadsereget. ha a tajpingok győznének. . A mandzsukat senki sem kedveli. de… – vonta meg a vállát. – Igen.– Pontosan – mondta Barclay Strand. és nem akarunk beavatkozni Kína belügyeibe. hogy a mandzsu uralkodók visítanának. olaszos testiségével jól szórakozott Strand viktoriánus illendőségén. Ugye megérti? Fiammetta egy szomorú mosolyt erőltetett az arcára. de túl sokat nem tehetünk a tajpingokért anélkül. – Legalább tudom.

amitől azt remélte. ezért általában glicerin és lonc keverékéből álló folyadékot permetezett az arcára. amelyet ezután rózsaszínes púderrel színezett. A pletykák alapján viszont Jung-lu csupán jó külsejének köszönheti katonai előmenetelét. Pár napon belül bizonyára elutazhat Szucsouba. Csak egy kis probléma van. természetesen. Hatalmas csata alakult ki. És információink szerint a Csung Vang valószínű legyőzi a császári csapatokat. – Igen. – De ha a Csung Vang győz…? – Akkor semmi baj. hogy ilyen körülmények között bölcs lenne. – Michel tábornok most értesült róla. a Tiltott Várostól nyugatra elhelyezkedő három mesterséges tó szigetein helyezkedtek el. Fiammetta mellében új félelem támadt. Természetesen – vigyorodott el a hadnagy kimutatva a rést a két metszőfoga között – Jehenalánál ez elég is. tegnap már fel is tudott kelni. de… – De mi? A vörösképű angol hadnagy megköszörülte a torkát. – Egyre jobb állapotban van. Miután An Te-hai. Az ágyas ma este minden csábító és meggyőző erejét be akarta vetni. Nem hiszem. Ezen a hűvös estén. hogy puhává és bársonyossá varázsolja bőrét. az eunuch elvégzett még néhány utolsó simítást bonyolult .– Bemegyünk a szobájába? – kérdezte. a leheletét pedig bételdióval. a Tengeri Paloták egyik pavilonjában csatlakozott uralkodójához. ami akkoriban nem felelt meg a kínai szépségideáinak. és akkor minél hamarabb szabadon engedik Justint is. ezért bőségesen illatosította magát pézsmával. A munkát az orcája és az ajka berúzsozásával koronázta meg. A Tengeri Paloták. amelyet egy kis szütyőben hordott magával. Végül is a Csung Vang egyike a legnagyobb hadvezéreknek ebben az országban. Nem akartam még jobban feldúlni asszonyom. vagy egyáltalán lehetséges végrehajtani a fogolycserét. …37… Mivel Jehenala arcbőre sárgás színű volt. hogy Jung-lu pekingi serege megérkezett Szucsou alá.

Nala! Vajon a Csung Vangot is foglyul ejtették? – Sajnos nem. – Szucsout elfoglaltuk. – Hang-sang van sui! – kiáltott Jehenala. A császár plöttyedt arca felvidult. miközben szénnel kihúzott szemében diadalmas fény csillogott. Ahogy hatalma nőtt. Van-li császár titkos kapuján át elmenekült. – Ez tényleg csodálatosan jó hír. amelyet tíz birodalmi eunuch őrzött. ahol asszonyok egész nap csak neki varrtak papucsokat és cipőket százszámra. a palota egyik sarkában berendeztetett egy műhelyt. és most fel is használta. Kémeink jelentették. Jehenala imádta a lábbeliket. – Rabszolgád dicsőséges híreket hoz Szentségednek! Leülhet lábad elé.mandzsu frizuráján. felség! Szucsou a miénk! Ai-kuo! – „Szeresd hazádat!” tette hozzá. amit a Titkos Ágyas Kapujának hívnak. az egyik szolgálólánya egy pár. A császár egy fa széken ült. Miután eunuchjai leeresztették hordszékét a földre. és körömvédővel díszített kezét kecses mozdulattal végigsimította a császár hájas combjának belsején. gyöngyökkel dúsan hímzett. Jehenala belépett a testes. Szentséged. – Az a kutya Csung Vang kibontatta. hogy visszatért Nankingba. – Olvastunk róla a Ming tekercsekben. hogy legyen egérútja. és a földhöz érintette a homlokát. hogy beszámoljon a déli hadjárat eseményeiről? – Persze. Dicsőséges elődöd. Rabszolgád lehet olyan orcátlan. miközben letérdelt. – Van van sui! „Tízezer évig fenséges! Tízezerszer tízezer évig!” Felállt. – Nem csupán harcba szállt velük. a talprész közepén megmagasított mandzsu papucsot húzott a lábára. ahol királya haragjával kell szembenéznie. uralkodásod eme jelentős . Nala. és kumiszt iszogatott egy porcelán csészéből. az Édes Harmat Csarnokába. hogy javasolja. Jung-lu csapatai körülzárták a várost. Hordszéken vitette magát a számos kisebb pavilon egyikébe. kínai kályhával fűtött pavilonba. évszázadokkal ezelőtt befalazták. de nem tudhattak a titkos kapuról. Jung-lu harcba szállt Csung Vang csapataival? Jehenala egy zsámolyra térdelt Hsien-feng lábánál. de el is tiporta őket! – mondta. De azt hittük. Majdnem elkapták.

Nala! Unokatestvérünkről beszélsz. és tudását a gyakorlatban is kitűnően tudta alkalmazni.pillanatát. – Ez a tudás nagyon nyomja hűséges szívemet. mely szerint a herceg elárulta a Sárkánytrónt. hogy itt az Édes Harmat Csarnokában vagyunk. hogy I herceg indítékai zavarosak. Jung-lu csapatai találtak két amerikai barbár foglyot a Csung Vang pincéjében. Ma este öröm származik szorgalmas szádból. – A Savage nevű idegen ördög? – Uram jólértesültsége a csodálattól szótlanná változtatja rabszolgáját. hogy felhatalmazza őt egy magánhadsereg felállításával. Szentséged. . Nala. – Az ágyas előhúzott egy tekercset a ruhájából. Szucsou felszabadításáért. De Jehenala jól megtanulta az ősi tekercsek szerelmi tanácsait. hogy megédesítse a leheletét. – De hogy került ez a Savage a Csung Vang palotájába? Hisz mi adtunk engedélyt I hercegnek. – Sajnos. Másrészt viszont. Untatnálak továbbiakkal? – Beszélj. uram – szólt az ágyas. amíg mi örülünk győzelmünknek. értelme lett életemnek. és uralkodója az élvezettől szinte elfolyva ült székében. most. amely hiba könnyen a fejébe is kerülhetett. és átadta Hsien-feng-nek. – Szavaid hallatán úgy érzem. bemutatom bizonyítékomat. ó. – Vigyázz. – Már a múltban is sugalltam uramnak. uram. ha volna kedved némi „felhők és esővel” megünnepelned? Rabszolgád szívesen kedvére tenne urának. Aztán folytatta: – Vannak még jó hírek. Nala. – Megtisztelsz. ó uram. Nala. hogy elégedetlenné teszem uramat. Hogy kerülnek amerikai barbárok Szucsouba? – Az egyikük a vöröshajú barbár Sanghajból. Jehenala gyorsan két bételdiót dobott a szájába. bár ez nagyon kedves tőled. Nala. ó. Amikor végzett. Meg vagyunk zavarodva. és levette a körömvédőjét. és igazán a herceg a megtévesztés hálóját szövi. nehogy megsértse az Isteni Hernyót. – Amerikait? Meg vagyunk lepődve. de túl fáradtak vagyunk a „felhők és az eső” megpróbáltatásaihoz. Kockáztatva. esetleg a Jádelány fuvolázhatna.

azzal a céllal. I herceget. aki dúsgazdag. milyen ravasz áspiskígyó ez az I herceg a cselszövésben. egy levél. Hogy ilyen aljas. Szentséged. aki beszivárgott a triádok soraiba. A Csung Vang azonban előre tudott érkezéséről. melyet I herceg írt. Viszont Szentségednek most már van bizonyítéka. egy kémet. az undorító Fehér Lótusz Triádnak Sanghajba. Most jött el győzelme pillanata. amikor befejezte a levelet.– Ez. A váltságdíjból I herceg modern fegyvereket akart vásárolni a testőrségének. Savage egyedül Szucsouba ment. hogy kiszabadítsa lánygyermekét. hogy hűséges rabszolgája figyelmeztetései a herceget illetően nem voltak alaptalanok. Ő lopta el nekem. és meglátod. Így vallott kudarcot I herceg borzalmas cselszövése. Jehenala kitörölte a krokodilkönnyeket a szeméből. rabszolgád könnyeket hullajtott. . – Alig tudjuk elhinni ezt az árulást! – szólt levegőért kapkodva a császár. – De hogy került az amerikai Szucsouba? – Mielőtt a triád végre tudta volna hajtani a cselszövés ráeső részét. a barbárt. majd követeljenek váltságdíjat olasz feleségétől. hogy gátolják meg Justin toborzását. és már várta. Amint látni fogod. – Honnan van ez? – kérdezte kurtán. hogy akadályozzák meg Savage-et a hadserege felállításában az esetleges jelentkezők megfenyegetése által. Egy rang nélküli másik amerikaival együtt bezáratta. a Jáde-lány fuvolajátékától kellően ellazult császárnál. ó uram. hiszen ő maga bérelte fel a triádot. Utasítja a Fehér Lótusz triádot. Igazság szerint persze Jehenala hamisította a levelet. – Látom. amit aztán megakadályoztat a triáddal? – Olvass tovább. Ó uram. – Lefizettem egy informátort. hogy elkeserítse. hogy fogják el Savage-et. és magát ültesse trónodra. Ő kért tőlünk engedélyt arra. – De miért tenne ilyet kuzinunk? Ennek semmi értelme. amikor elolvasta e sorokat. I herceg felbérelte a Fehér Lótusz banditáit. hogy elfoglalhassa Pekinget. alávaló árulást az Égi Birodalom történetének bármelyik alattvalója… A császár arca vörös volt a dühtől. és hozta el Pekingbe. igen – mondta a császár kezében a tekerccsel. majd végül végső csapdába csalja ellenfelét.

– Olyan boldogságot okozol nekünk. Igazság szerint a császár már megjutalmazta. amelyek tagjait. uram. A csapatok. hogy ágyékunk megújult vágy feszíti. hogy örömet okozzon a Menny Fiának – kezdte el újra lehúzni körömvédőit Jehenala. Ennél nagyobb boldogságra nincs szükségem. végre hamvába hal. Tízezer Év ura. Ha Savage-et el tudjuk cserélni Li-sanra. és ahogy I herceg borzalmas bűnét leleplezted! Hogy jutalmazhatnánk meg? – Rabszolgád legnagyobb jutalma. hála Jehenala befolyásának. ez a lázadás. mivel a Csung Vang fia. hogy melletted maradhat. – Rabszolgád javasolhatja. I hercegért küldetünk. És ahogy száját az Isteni Hernyóhoz közelítette. kiérdemelted örök hálánkat. …38… A Birodalmi Expedíciós Haderő – ahogy Jung-lu seregét hivatalosan nevezték – lovai átvágtattak a Santung-félszigeten Peking felé. – Rabszolgád örömteli sorsa. és idehozatjuk Pekingbe. Jung-lu maga . mely oly régóta zavarta nyugalmadat. akkor Csung Vang a kezünkben lesz. kövér kuzinunkat az Üres Csarnokba küldjük. cserébe dicsőséges győzelméért? Így lenne egy népszerű hőse a népnek. – Kitűnő ötlet. Li-san még mindig az amerikai házának foglya Sanghajban. Jung-lut tábornokká nevezzük ki. Jehenala szilárdan a kezébe kapta a Sárkánytrónt. ó. Akkor pedig. Nala. És hol van most az amerikai? – Mindkettejüket Pekingbe hozza Jung-lu. ó. a Mongólia felől betörő jéghideg szélben. talán másodszor is megpróbálkozhatnánk „felhőkkel és esővel”. A végső hatalom karnyújtásnyira került. Jung-lut ajándékozd meg egy előléptetéssel. Jung-lu tábornok lett. Nala. hogy találkozzon őseivel. Savage még hasznos bábfigura lehet. fejében egymást kergették az izgatott gondolatok. Ezen a dicső éjszakán. Kitűnő ötleteid vannak ma este. hogy a birodalmi Klánok Tanácsa elé álljon.– Igen. Nala. I hercegre pedig biztos halál várt. Ha bűnössége bizonyítást nyer. ami erősítené a kötődést uralkodójukhoz.

Bár Justin alig beszélt valamit mandarinul. A császár fiatalabb féltestvére. Ezúttal nem olyan díszes menet élén érkezett . és ugyanúgy élt. Jung-lu személyesen szabadította ki Justint és Bent a Csung Vang börtönéből. hogy ők a leghűségesebbek a trónhoz. Kung herceg tartóztatta le kantoni palotájában. a menekülésre esélyük sem volt. de adottságait tekintve is Spártai szigorral képezte ki katonáit: kemény. A kantonit beszélő katonától megtudta. Justint és Bent egyaránt lenyűgözték ezek a katonák. A legtöbb mandzsu tábornokkal ellentétben őt egyáltalán nem érdekelte a saját személyes biztonsága. gondolta. talán visszakaphatja lányát. Talán most. és lerohanta a hadseregét. Mindenesetre Jung-lu mindkettőjükkel tiszteletteljesen és udvariasan bánt. Bár nem voltak megkötözve. Shu-mej már előttük jár a Tiltott Város felé. lovat adott nekik. ha Bennel nem igen tudott mit kezdeni. Úgy tűnt. hogy az udvarban mi hasznát veszik a kislánynak. hogy ő kicsoda. akikben nyomokban még volt valami a Kínát elfoglaló őseik bátorságából és férfiasságából. Végül is a fél világot beutazta. okos és a császárhoz feltétlenül hű katonákból álló sereg lett az eredménye. mint a közkatonák. követnie kellett. de nem volt más választása. Jung-lu kizárólag mandzsu származású katonákat választott azon az alapon. hogy megtalálja Julie-t. hogy Csung Vang nincs a képben. és félelem nélkül vezette őket csatába. Persze Justinnak esze ágában sem volt megszökni. hogy Szucsouból Pekingbe induljanak. a sereg maradékát Szucsouban hagyta. Justin megtudta az egyik kantonit is beszélő katonától. hogy Julie és az amahja. Kína legjobb katonáiból álltak. Fogalma sem volt róla. Ez az elit sereg meglepte a Csung Vangot. és mikor eljött az ideje.választhatta és képezhette ki. Nem akarta feladni. az erőtlen udvar végre győztest választott: Jung-lu nem csupán külsőre volt hős. I herceg nyolc kilót fogyott a letartóztatása óta eltelt három hét alatt. még akkor is. az volt az érzése. Jung-lu pontosan tudja. hogy ezek a katonák az életüket is készek feláldozni. Emellett a legkisebb függelemsértésért is lefejeztette akár legkedvesebb katonáit is. Junglu négyszáz katonával indult északra. öltözködött és étkezett.

most viszont egy nyitott lovaskocsin. mint legutóbb. Kung herceg azt mondta. A karcsú hőst nagy. semmi esélye nincs az életben maradásra. I herceg arcán egy romlott tojás loccsant szét. és zöldségekkel dobálták. kiabáltak és fújoltak az utak mentén. inas. Az agya villámgyorsan járt. keresve valami módot a visszavágásra. hogy szeretője szucsoui győzelmének híre az egész birodalomban elterjedjen. és szóltak az ősi mandzsu hadihangszerek. mert a . mint féltestvéréből. Hirtelen elöntötte a reménykedés. Shien-fengből. láncba verve. A tömeg ujjongott. gondoskodott róla. A dobosok hatalmas üstjeiket verték. nem hallgatta meg I herceg szavait. Talán a vöröshajú barbár képes lesz segíteni rajta. ez az alacsony. Az emberek. hogy mindene megvolt. nem csak rá. A büszke mandzsu herceg számára az még erősítette a megaláztatás érzését. Akkor ezüst hordszékben utazott. majd könyörgött neki. hogy Pekingbe viszik. Veszekedett Kung herceggel. ujjongó tömeg várta. hogy Jehenala kente rá az árulás sarát… Justin legalább meghallgatná. és most mindent el fog veszíteni Jehenala ellen. Látott már elég tárgyalást a Klán Tanácsában. hogy tudja. De Kung herceg. Két nappal később a Pekingbe érkező Jung-lu és csapatai teljesen más fogadtatásban részesültek. ha egy vezetőjüket hatalmát vesztve láthatják. kitűnő vadász hírében álló ember. Jehenala. Jehenala nyílt ellensége lett.Pekingbe. valamint rohadt tojásokkal. akinek volt érzéke a propagandához. Talán tényleg van egy szövetségese. megpróbálta megértetni vele. Legalább megmondhatná Justin Savage-nek az igazságot. és bűzös sárgája megindult lefelé a tokáján. hogy tudta. hogy Jehenala egyre növekvő hatalma minden hercegre veszélyt jelent. miért történik vele mindez. mint I herceg. I herceg arra gondolt. akiből sokkal jobb császár lett volna. akiket mindig örömmel tölt el. hacsak nem talál az elkövetkezendő pár napban egy erős szövetségest.

és koronát viselt. és visszamutogatott a tömegre. de hogy melyik játékban és hogyan. Kantonnal. azt nem tudta. Előttük emelkedett a Vumen. fiatal férfit pillantott meg a lova mellett. – Mit szólsz. A pekingiek jó része még életében nem látott európait. mivel Sanghajjal. mandarinok és udvaroncok vették körül.kínaiak semmit sem szeretnek jobban egy jó előadásnál. mint maga a hős hadvezér. hogy az ott a császár. hogy valaki húzkodja a nadrágja jobb szárát. A menet lassan elérte a Tien An Ment. – Azt hiszem – mondta Justin Bennek –. Justin? – Talán össze kéne állítanunk egy szórakoztató műsorszámot. kérlek! . nem az ámuló tömeg: Julie. leereszkedően intett katonái felé. Ekkor. hogy ő is a városba ért. Jung-lu és katonái a fejük fölé emelték fegyvereiket. és beléptek a császár otthonának területére. ha a gyűlölt mandzsuk a főszereplők. Hsien-feng. Azonban ezen a fényes napon a pekingiek figyelmét nem csak a katonai parádé vonta magára. Sárga ruhát. ámuldozva mutogatott Justinra és Benre. mintha torszülöttek lennénk – nevetett Ben. Az igazság szerint Hsien-feng részeg volt. és egy magas. A kapu fölötti mellvéd közepén. még akkor is. a Tiltott Város második kapuja. Most. Justin érdeklődve nézte a városnyi palotakomplexum csodás építészeti remekműveit. a falak és tetők színkavalkádját. és így kiáltottak: – Huang-sang van sui! Van van sui! – És ezt többször elismételték. Justin kissé bizonytalannak látta onnan lentről. De közben valami más járt a fejében. A Jung-lu mögött nyargaló két idegen ördög legalább akkora feltűnést keltett. egy trónon egy hasas kis emberke ült. hogy továbbra is sakkbábuként fogják használni a lányát. Justin megérezte. – Hé. és a többi kikötővárossal ellentétben a főváros nem vonzotta a haszonra éhes nyugatiakat. Főleg a vörös hajú barbár. Lenézett. vajon ki tudja szabadítani? Az volt az érzése. mintegy Justin sejtését igazolandó. aki a pompás ruhák és ékszerek ellenére végtelenül hétköznapinak tűnt. A férfi a katonák zaját túlkiabálva szólalt meg kantoniul: – Kövess. Most a nép levegőért kapkodva. a Tiltott Város kapuja lassan kitárult.

mert délről jöttem. Justin leszállt a lováról. Egy hosszú folyosóra kerültek. Kérlek: befelé. Azért küldött érted. – Honnan tudod a nevem? – kérdezte Justin. Justinnak egy ütemet kihagyott a szíve. – Ki vagy te? – kérdezte Justin. aki még soha nem látott igazi eunuchot. az Erényes Ágyas eunuchja. De bölcs úrnőm . hogy vezesselek el I herceghez. – Nagyon kevés vöröshajú amerikai van a Tiltott Városban. Mr. – Julie? Hol van? – Az Erényes Ágyassal. – I herceg itt van Pekingben? – Igen. Justin. az örökké dicsőséges Tsai Csün anyja. de… – Az Erényes Ágyas tudta. és a katonák sorai között követte a magas férfit egy falba vágott kis ajtóhoz. egy pillanatig nyíltan bámult An Te-haira. és beszélek kantoniul. – Kövess. – Ki ez? – A leghalványabb fogalmam sincs. Savage.Justin így szólt Benhez. hogy hozzon Pekingbe. – An Te-hai vagyok. Ő hozatta a lányodat is Pekingbe. Mr. Mr. Savage. Savage. – Ige. – Az Erényes Ágyast nevezik Jehenalának? – Igen. És beszélni szeretne veled. Miért ártana az Erényes Ágyas a lányodnak? – Nem tudom. hogy Jung-luval érkezel. Aztán belépett a kapun. Ő utasította Jung-lut. – Egy gyönyörű kertbe értek. Az Erényes Ágyas azért engem küldött hozzád. – Az Erényes Ágyas – folytatta An Te-hai – a szokások és az etikett miatt kénytelen rabszolgának nevezni magát az uralkodó előtt. – Viszlát. Az Erényes Ágyas a Lehetséges Trónörökös. Láthatnám őt? – Mindent a maga idejében. An Te-hai egy kőcsarnokhoz vezette Justint. – Biztonságban van? – Természetesen.

A herceg lába alatt egy zsámoly hevert. Justin tétovázott. hogy a császár ellen szövetkezett – mondta. – Hol? – Az Üres Csarnokban. hogy árulást követett el a Sárkánytrón ellen. és bűnösnek találták. Itt gyűlik össze a Birodalmi Klán Tanács. hogy Kínában a látszólag értelmetlen dolgok is gyakran értelmet nyernek. mert akkor most te is az Üres Csarnokban volnál. amely a bokájáig ért le. – I herceg vár rád. Az eunuch kinyitotta az ajtót. A gerendákból nagy vaskampók álltak ki Az egyik kampóról. Úrnőm. Mr. a nyaka körül egy vörös selyemzsinórral I herceg lógott. Savage. – De mit tett? – Felbérelte a sanghaji Fehér Lótusz triádot. Justin megrándult. hogy lépjen be. hogy ha visszatértem. amelyet az elátkozott herceg küldött a triádnak.ehelyett az uralkodót tette a saját rabszolgájává. erre az eunuch elmosolyodott. – I herceg is elkövetett valami főbenjáró bűnt? – Igen. Savage. amit láthatóan maga alól rúgott ki. az Erényes Ágyas rendelkezett egy dokumentummal. hogy téged nem említett meg az összeesküvéssel kapcsolatban. Itt vár I herceg. hogy megvitassa a klán tagok által elkövetett főbenjáró bűnöket. Oldalra lépett. Ez az épület előttünk a Komoly Szorgalom Csarnoka. Rá fogsz jönni. – Dehát ennek semmi értelme. Elértek egy ajtót a Komoly Szorgalom Csarnokának oldalában. Egy kis szobába jutott. – Nem tudom elhinni. segítsek a császárnak. – Mr. Szerencséd. hogy megakadályozzon téged a saját hadsereged toborzásában. Tegnap volt a tárgyalása. és amelyből egyértelműen kiderül. Mezítelen lábfeje elszíneződött és megdagadt az ott ülepedő testnedvek miatt. és intett neki. A hercegen egy egyszerű fehér köntös volt. Ebben a szobában. amelyben bordó gerendák tartották a mennyezetet. – Elküldött Angliába. Justin a magas eunuchra nézett. Megtette. .

és így legalább volt kivel beszélnie. …39… Huszonhárom nap telt el azóta. de azért is.– A herceg kettős játékot űzött. jól szabott frakkot és fehér keménygallért viselt. . hogy az Égi Birodalomban mi történik az árulókkal. mint I hercegnek. de meglehetősen szerelmes lett házigazdájának feleségébe. és levágott egy szeletet az Ausztráliából származó bárányból készült sültből. Barclay ki volt öltözve. mert olyan egyedül volt. Ő kérte a hadnagyot. mielőtt a leghatalmasabb… – helyesbített: – a második leghatalmasabb emberrel találkozol Kínában. A férfi soha nem tudta megkedvelni igazán a kínai kosztot. Meg kell fürdened. – Nem gondolod. hogy lásd. Úrnőm. borotválkoznod. hogy le kellene vágni. Savage. Bár magának se mert volna bevallani ilyen elképesztő szentségtörést. – Hol lehet? – szólt egyik este Barclay-hoz vacsora közben. a hamvait pedig szétszórják az Árulók Mezején. Mr. – Minden okunk megvan feltételezni. Majdnem olyan rossz a szagod. felkészítelek az Erényes Ágyassal való találkozásra. Most pedig. hogy Justin és Ben elindultak Szucsouba. nem csak azért. A saját céljaira használt téged. hogy egyen vele. aki semmit sem tudott róluk. és Fiammetta. aztán az eunuchhoz fordult. és új ruhákra van szükséged. hogy saját maga végezhette el az ítéletet. és eltemetni? – Elátkozott testét el fogják égetni. Magas rangjának köszönheti. majd megőrült az aggodalomtól. amit Fiammetta Jardine-Mathesontól rendelt. – Kezd bűzleni – mondta. Justin vetett egy utolsó pillantást az ernyedt hústömegre. az Erényes Ágyas szerette volna. hogy őt és Bent Pekingbe szállították – mondta az angol. ezért most jó étvággyal ette a bárányt. mert kedvelte. ha látod. De úrnőm azt akarta.

az jó hír. belátom. az ezüstlámpákat és a finom abroszt legalább annyira. Barclay a borospoharára mutatott. Vagy akár meg is halhatott. hogy meg fog próbálni megszökni. hogy belássa. A hadnagy szerette a kristályt és a porcelánt. . Van egy olyan érzésem. – Anglia legjobbjai közül egy tucatnyian állnak vigyázzba. mást úgysem tehetek. Ez a bizonytalanság megőrjít. amilyen Sanghajban csak lehetett. Úgy értem. mint Fiammetta dekoltázsát bámulni. Sajnos nem tehetek róla. ha megpróbálja. azóta nem. Mintha nem volna elég bajom ezzel a Li-sannal itt a házban. és a kényes ízlésű sanghaji gyarmatosítók örömére a Jardin-Matheson áruház a legjobbat importálta Európából. hogy élve nem juthat ki ebből a házból. Azt hiszem. De most már kis híján teljesen felépült.– Igen. hogy vajon milyen lehet meztelenül. Tudja. értem és megértem asszonyom. De ön már elég ideje van Kínában ahhoz. – Igen. hogy jut eszembe egyáltalán az. hogy kedvesem biztonságban van. csak az őrületbe kergethetem magam az aggódással. így Justin nem tud értesítést küldeni hogyléte felől. hogy most meg kell elégednünk azzal az ősi igazsággal. – Nos. hogy megakadályozzák. gondolta a puritán hadnagy. mely szerint ha nincs hír. – Volt vele újabb probléma? Az asszony tétovázott. – Attól még Timbuktuban is lehet. igaza van – sóhajtott a nő. Micsoda disznó vagyok. minden aggodalma ellenére. Fiammetta itt Ázsiában sem vetette meg a jó bort. az asszony különösen szép volt mélyen kivágott halványkék estélyiében. és a fehér kabátos kínai pincérfiú újra töltötte a robosztusan erős '31-es Chateau CalonSégurral. még a hálószobája ajtajába is állítottam egy embert. és ez Barclay Strand figyelmét sem kerülte el. ahogy azt mi elképzeljük. Ez a Li-san nem bolond. – Ami azt illeti. hogy itt nincs postarendszer. a ház kényelmi szintje olyan magas volt. ez az ország nem úgy civilizált. Ma este. de ez csupán feltételezés – folytatta az asszony kétségbeesett hangon. tökéletesen együtt érzek önnel. Ami azt illeti. és nagyon nyugtalan. – Bíznom kell benne.

Jobb kezében azt a kést tartotta. Persze. – Igyon csak nyugodtan! Bőven van még. mert a mandzsuk Li-sant akarják. Jelen esetben Sir John könnyedén elrejtőzhet a mese mögé. és egy felhő lassan az erős fényű hold elé úszott. akár egy macska lopakodott a ház oldala mellett a katona háta mögé. Li-san bal kézzel erősen befogta a katona száját. egy szegény asszonyt védelmez a tajpingok ellen. Szabad…? – Természetesen. De a várakozás mégis idegtépő. hogy Barclay nagyon angol módon rajong a francia borokért. az egyik bokorból egy férfi figyelte őket az ablakon át. és nemzetközi bonyodalom támad a dologból. A kés véres volt. – Sajnos ennek így kell lennie. mondanom sem kell. ez nem legegyenesebb út. aki mintegy három méterre dohányzott tőle a kertben. Odakint a kertben. . Justinnal viszont nem tudnak mit kezdeni. hogy ha Justint elfogták a mandzsuk. – Az asszony intett a pincérfiúnak. akkor nagyon fontos. amit a pincérfiú – aki most épp a második adag bárányt szelte Barclay-nak – csúsztatott neki aznap reggel. Nem szállíthatnánk át a maguk börtönébe? – Ha megtesszük. – Újra intett. Li-san közvetlenül a katona mögé került. akkor a mandzsuk elárasztanak a követeléseikkel. aki épp a szivarját oltotta el a földön. Csak idő kérdése. Ezért hajlandóak a cserére. Li-san Justin biztonságának legnagyobb biztosítéka. A tücskök álmosan ciripeltek. – Köszönöm. – Gondolom. asszonyom. Ez a vörösbor kitűnő. igaza van. attól tartok. hogy a császáriak mennyire szeretnék megkapni ezt az értékes foglyot. – A grófnő látta. Li-san volt az. Biztosíthatom. Li-san az imént vágta el vele a szobája előtt álló őr torkát. – Azt sem szabad elfelejtenünk – folytatta –. A többi tíz katona a ház körül helyezkedett el. Most azt a katonát figyelte. hogy adjuk át nekik. jobbjával pedig villámgyorsan elvágta a torkát. hogy ő csupán önt. hogy szervírozzon még a bárányból a hadnagynak. és a szolga újra megtöltötte a poharát. Li-san.– Nem élvezem túlzottan a börtönőr szerepét. Gondolom. de errefelé csak így lehet boldogulni. Ez a bárány egészen kivételesen finom. és jól őrizzük. hogy ez fog történni. ahogy feltételezzük. hogy Li-sant megtartsuk.

már annyira nem fogom élvezni… Hát ez meg mi? Valamit észrevett a földön. Li-san átrohant a kerten az egyik bambuszfához. – Köszönöm a kitűnő vacsorát – mondta Barclay Strand fél órával később. Aztán sietett vissza a helyére. – Igazán. és végigment a ház hátsó frontjához. A tajping szakács vigyorogva intett Li-sannak. A katona arccal lefelé hevert. és a rengeteg alvadt vért. bár reggel. egy nagy mangófához. ahol megtalálta a másik katonát. nagyon… – véletlenül böfögött egyet. miután kezet csókolt Fiammettának. – Úristen! – kiáltott fel Fiammetta a kezét a szája elé téve. Elfintorodott. amikor mellé ért. és hanyatt fordította. ahol Lisan egyik áldozata feküdt a földön. – Elnézést… Nagyon ízlett a bor. Li-san elengedte. A háztető magasságát elérve átugrott rá. amelyre majomügyességgel felmászott. a konyhába. amelynek kantárszárát Fiammetta szakácsa tartotta a kezében. . – Valaki megölte az egyik emberemet… – Futva indult a házba. – Az isten verje meg…! – Felállt és felkiáltott: – Őrség! – Mi történt? – szólt oda Fiammetta. és a kert túlsó végébe sietett. – Az az átkozott Li-san átkozottul megszökött! – kiabálta Barclay dühösen. Li-san szobájába rohant. amiért átverték.A katona halkan felnyögött. A mangófán keresztül egy lovon landolt. szintén szakszerűen átvágott torokkal. és áldozata holtan rogyott a földre. A kertbe vezető ajtóban álltak. Barclay föléhajolt. ahogy az elvágtatott az éjszakában a Szucsou folyó irányába. miközben a katonák besorjáztak a Hold Kapun. – Elnézést… Elengedte Fiammetta kezét. amikor meglátta az elmetszett torkot.

A körülmetélés a legtöbb. – Kérlek – szólt közbe An kantoniul. . – Ez egyáltalán nem rossz. és felkészítenek az Erényes Ágyassal való találkozásra. de nem. azt hiszem. – Kövess! A szolgálólányok megmosnak. Mr. – Talán be kéne állnod az eunuchok közé. An elmagyarázta neki. nem fogom megkérdezni. – Rabok vagyunk? – Ó nem.Justint An Te-hai egy kis házba vitte a Tiltott Város keleti falán kívül. – És most megmosdatnak a lányok. és ezt a ruhát adták rám. – És ki ez a fickó? – Hát. – Mi folyik itt? – kérdezte Ben. és meglepetten vette észre Bent.– Ő egy eunuch. amire hajlandó vagyok arrafelé. és kezet ráztak. megborotvált. a fején pedig fekete mandzsu sapkát viselt. Nevetve vágták egymást hátba. – Kösz. Nem hiszem. kíváncsian méregetve An Te-hait. Justin belépett a főbejáraton. hogy örülne neki. – Akkor hogyan pisil? – Ben. – Ben! – kiáltott. Savage. – Hol szerezted ezt a ruhát? – Két csinos lány megfürdetett. Viszlát. Ben alig kapott levegőt. – Eunuch? Szóval nincs pecke? – Semmije sincs. hogy ez a császár egyik vendégháza. Nagyon gyorsan meg tudnám szokni ezt az egészet. Kínai Ben lettem. Ben nyelt egy nagyot. fickónak éppen nem mondanám – magyarázta Justin. Kérlek. – Mi a helyzetünk? – kérdezte Justin. – Tudod mit? – mondta Ben. Te és a barátod az Erényes Ágyas fontos vendégei vagytok. erre gyere a fürdőbe! – Jehenala fontos vendégei vagyunk – mondta Justin Bennek angolul. aki egy sötét selyemköntöst.

szőrös csúnyaságotok miatt. mivel úgyis barbárok vagytok. ezért egyetlen ágyas sem vonzódna hozzátok. kérlek – mondta An. – Az eunuch fickó eltűnt… A nyíló ajtó szakította félbe. A császár az engedélyt megadta. tizenkét táblából álló spanyolfal mögött. – Nagyon. hogy beléphessetek a Tiltott Városba. – Akkor miért érzem azt. – Ebédelni fogunk – mondta Bennek Justin. hogy várjanak. köszönöm szépen. – Mit mond? – kérdezte Ben.Egy órával később Justin tisztán és megborotválva. – Kövessetek. az eunuchok pedig nem utazhatnak el Pekingből. Tíz perccel később a Női Nyugalom pavilonjának ünnepi termében voltak. miközben követték An Te-hait kifelé a házból. hogy az ebéd mi leszünk? . – Most mi lesz? – Nem tudom. pontosan. egy fekete selyemruhát viselve csatlakozott Benhez a vendégház nappalijában. Ugyanakkor férfiak természetesen nem léphetnek a Tiltott Városba. undorító. majd eltűnt egy nagy. mindketten kellemesen érzitek magatok? – mondta Justinnak. – Nem. hogy mindketten teljes férfiak vagytok. An Te-hai lépett be újra a házba. Justin. – Az ágyasok nem hagyhatják el a Tiltott Várost – folytatta An –. – Azt. mint egy igazi kínai – mondta Ben. ezért beléphetünk a Tiltott Városba. Mivel a szolgálólányok ellenőrizték. hogy mindketten visszataszítóan rondák vagyunk. ahol An megkérte őket. Ben körülnézett a nagy. dúsan díszített helységben. – Ó? Hát mindig is könnyen bedőltem a hízelgésnek. – Az öltözet mérete megfelelő? – Igen. ezért úrnőmnek külön engedélyhez kellett folyamodnia a császárnál. – Remélem. – Ugye nem kell aggódnom? – kérdezte Justint. – Nagyszerűen nézel ki. – Az Erényes Ágyas ebéddel vár.

azt mondja. és megérintette Justin vörös haját. – És a cipők! – Csss! – Szerinted tudna nekem rosszéletű lányokat szerezni? – Mit mond a barbár? – szólalt meg Jehenala mandarinul. – Hajolj meg! – szólt Justin. Ez a haj vele született? – Igen – válaszolta Justin miután végighallgatta a fordítást. Jehenala ajka elkeskenyedett. – Mondd meg a barbárnak. És mi történt Marco Pólóval? – Hazament. a szemhéja türkizre volt festve. – A barátom – válaszolt Justin –. Ben szeme elkerekedett. nehogy kiszúrja velük a férfi szemét. hogy meglepően puha a haja. hogy valószínűleg mi vagyunk az első nyugatiak. – Mindjárt lepereg róla a vakolat – suttogta. gyöngyökkel kivarrt cipő. és meggazdagszom. – Hódoljatok a nagyszerű és tiszteletre méltó Erényes Ágyas előtt! – jelentette be komoran. Aztán Justinhoz lépett. – Fú. An Te-hai lefordította a kérdést kantonira. Egyszerre hajoltak meg az előlépő Jehenala előtt. a szeme szénnel volt kihúzva. hogy gombolja ki a köntösét! Látni akarom. írt egy könyvet a kalandjairól.– Ben. akik az elmúlt hétszáz évben Marco Polo óta beléphettek a Tiltott Város területére. kinyújtotta jobb kezét. Egyik csodás mandzsu fejdísze volt rajta. Szóval. Ben felvidult. bíborszínű sárkányruha és emelt talpú. és meggazdagodott belőle. – Hé. mint a rézdrót. ahogy a mondat fordítását hallgatta. . – Azt mondják. olyan érzés lesz. – Mondd meg neki. két körömvédős ujját behajlítva. inkább gondolj arra. hogy megzavarja fejét az Erényes Ágyas szépsége. történelmet csinálunk. Az ágyas a szokásos díszes arcfestéket viselte. Azt hittem. hogy a barbároknak szőr nő a mellükön – folytatta Jehenala. An Te-hai bukkant elő a spanyolfal mögül. Ahogy feléjük lépett. És egészen biztosan mi vagyunk az első amerikaiak. ez tetszik! Talán én is írok majd otthon egy könyvet.

Mondd meg az eunuchoknak. mint Kína. – Benhez hajolt. – Nagyon keveset tudok az ügyről. hogy hol van. – Érdekes. ahogy az eunuchok edényekkel a kezükben besorjáztak a szobába. és meg is fizetett árulásáért. Nagyon nagynak látszik.An Te-hai lefordította ezt a kérést is. – Szóval – mondta Jehenala Justinnak An Te-hai tolmácsolásában. miközben kigombolta a köntös felső néhány gombját. – Fúj! Az eunuchok felszolgálták a levest. Aztán halványan elmosolyodott. hogy van-e szőr a mellemen – motyogta Justin Bennek. Justin felszisszent: – Au! – Majd Jehenala egészen közelről megvizsgálta a szőrszálakat. hogy a herceg az ellenségemmé lett. Jehenala felnevetett. Egy kis fecskefészek levest? Ez szakácsunk specialitása. mint az egyik ölebem – mondta An Tehainak. Jehenala a hosszú asztal végéhez ült. és mindenkinek töltöttek a rizsborból. majd kinyúlt. – Kellemesen elbeszélgettél a herceggel? – Kissé egyoldalú volt – válaszolt Justin. El tudom képzelni. kedves barbár. – Ez a barbár olyan. Az a helyzet. – Mesélj nekem Amerikáról – mondta Jehenala. ízleni fog. és valahol megszólalt egy gong. hogy lásd. An Te-hai Justint és Bent az ágyas két oldalára ültette. – Igen. miután helyet foglalt mellette. és kitépett néhány szálat. de nem könnyű elhinni. Nagyon finom. A két barbárt két oldalamra ültesd! An Te-hai felemelte a jobb kezét. bár nincs akkora. mi az ellenfeleim sorsa. kérek. majd megindult a fogások hosszú menete. Jehenala megbámulta a vörös szőrzet vékony csíkját. Ott vannak ágyasok? . Azt akartam. – Látni akarja. – Mindenesetre kiderült. – Igen. – Megnéztem a térképen. hogy az volt. hogy I herceg valaha is hűtlen volt a Sárkánytrónhoz. köszönöm. hogy hozhatják az ételt. ahol pár hónapja I herceggel és a császárral vacsorázott. és így szólt angolul: – Fecskefészek leves. ahhoz az asztalhoz.

kitűnő virághölgy lesz belőle. – Mondjuk sok férfi tart szeretőt. ügyesen eltartva hosszú körömvédőit a szájától. – Justin majdnem megfulladt a levesén. de az nem ugyanaz. Nyugalmat erőltetve magára megtörölte a száját. hogy milyen fontos az „arc”. – Érdekes gondolat – mondta –. A feleséged szép? – Igen. . – Az Égi Birodalom sok szempontból a múltban él. Nem mocskolná össze vendégeit tisztátlanságával? Jehenala felemelt egy csirkelábat és beleharapott.– Nem igazán – mondta óvatosan Justin. Végül is lépést kell tartanunk a korral. hogy nem mutathatja ki igazi érzéseit. Bármennyire csodálom és szeretem is az Égi Birodalom hatalmát. hogy kitanítsák az ágyasok csodálatos művészetére és a férfiak minél jobb kielégítésére. Nagyon szeretem a feleségemet. Mire Julie készen áll arra. – Ez természetesen igaz – mondta a csirkét rágva. Ugyanis én fattyú vagyok. biztosan. hogy méltó ellenfelére akadt. – Julie apjaként természetesen a legnagyobb megtiszteltetés volna. Elismerő pillantást vetett Justinra: látta. és nem szeretném megcsalni. ahol majd megtanulja az örömszerzés titkait. hogy egy félvérből sikeres virághölgy lehetne. – A lányod is nagyon szép. és ivott egy kevés rizsbort. valószínűleg országunkban elfogadják majd a félvér hölgyeket is. ha alacsony származású lányomból ágyas lehetne. – Nem. Eladom majd a Tatár Városba a Virág és Fűzfa sorra. így tehát lányom még csak nem is törvényes félvér. a Kínában töltött évek megtanították rá. Tudta. hogy húzza az időt. És Csang-mej? Ő is szép volt? – Igen. – Neked van ilyen szeretőd? Justin kicsit zavarba jött. hogy például hogyan kell helyesen megszólaltatni a fuvolát. nagyon. mégis meg kell mondanom az igazat: Julie korcs. – Hm. bár alig hinném. Ha megnő. – Csalni? Érdekes kifejezés. amíg kitalálja. hogy hogyan reagáljon a hallottakra.

mert te vagy a férje. úrnőm. mint az előző lehetőség. miközben kinyújtotta kezét.Jehenala újabb elismerő pillantást vetett rá. barbár. Biztos voltam benne. Megtárgyaltam a helyzetet az udvar vezető mandarinjaival. – Okos vagy. Ők elkísérnek téged a Bugyogó Kút uti házadhoz. Jehenala kuncogott. Elégedettségedre szolgál ez a megoldás? – Mindenképpen jobb. amikor ez történt. hogy így gondolod majd. – Szórakoztat nehézkes szellemed. hogy igazad van: Julie valószínű nem lesz elég jó az első osztályú ágyasságra. hogy meglátod lányom alkalmatlanságát. – Viszont virághölgynek nagyon jól megfelel. Viszont – kapott fel egy pekingi kacsa palacsintát – vannak enyhítő körülmények. . Justin magában elmosolyodott. Másrészt. Justin újra majdnem megfulladt. Szerencsénkre még ez sem jelent túl nagy akadályt. Elfogadjuk helyetted Li-sant. – Bölcs vagy. Justin a nőre meredt. Más szóval prostituált lesz. – Ugyanakkor a bűn téged terhel. barbár – mondta. szegénységre ítélnéd lányomat? Hisz ki adna pénzt egy félvérért? Tudom. lehet. Vagyis holnap te és a barátod elindultok Sanghajba. – Nehézségeket támasztasz. Most pedig térjünk ki rád és a barátodra. Jung-lu néhány katonájának megtisztelő kíséretében. mint a másik árulónak. bár értékelem őszinteségedet. a világ minden részén felhördülnek a hozzád hasonlók. ahol Li-san az őrizetükre kerül. de magában ezt mondta: Arc! Játszd a játékot! – Ó jaj. Ezenkívül még tartozol nekem egymillió dollárral. Ezért ugyanaz a büntetés járna neked. – De hát én Kínában sem voltam. – Gondoltam. hogy ennyire nem vagy elvetemült. Kerekszemű vagy. és ha kivégzünk. megkönnyebbülten. hogy taktikája bevált. hogy egy eunuch forró törölközővel megtisztogathassa. hogy a hazaáruló Csang-mej férjeként meg kell bűnhődnöd azért. Azt mondták. I hercegnek. megölve számos katonánkat. amiért asszonyod felrobbantotta a Sárga Lótuszt.

. Kérlek. ne feledd el átadni katonáinknak Li-sant. barbár. különös tekintettel Sammyre. Fiammettát azonban sokkal jobban izgatta Justin jóléte. Csupán idő kérdése volt. hogy szinte őrjöngött. Újra megszólalt a gong. hogy Fiammetta tartson egy pisztolyt a hálószobájában. különben lányod meghal. márpedig ha az udvarban kiderül. Tetszik a hajad. amit a feleséged pusztított el. …40… Barclay Strandet annyira feldühítette Li-san szökése és két embere halála. és nem akarta őket kitenni olyan borzalmaknak. fabatkát sem ér az élete. Viszlát. – Ez a te bajod. így is van elég baja. bocsássa el mindet. a szakácsra. Azt mondta Fiammettának. megkapod a lányod. és azt tanácsolta Fiammettának. Máskülönben vagy ágyas. Az ágyas felállt. vagy virághölgy lesz belőle. hogy a hír eljusson Pekingbe is. barbár.– Igen? Miért? – Az elsüllyesztett hadi dzsunkáért. hogy szerinte biztosan a ház lakói közül segítette valaki a szökést. – Tisztelt hölgyem – nyögte ki Justin. Tudom. Li-san szökésének híre pillanatok alatt végigsöpört Sanghajon. – Kellemes utat kívánok. hogy Justin értéktelenné vált. Azonban biztos volt benne. de ragaszkodott hozzá. úgy érezte. Barclay végül is engedett az asszonynak. amibe az bele is egyezett. miközben a felszolgáló eunuchok mélyen meghajoltak. Nem akarta bevonni a mandzsukat. Ráadásul kedvelte a szolgáit. Ők persze ártatlannak vallották magukat. Ha hozod a pénzt. barbár. mint a saját biztonsága. A hat szolga mindegyikét alaposan kikérdezte. akik egy kicsit hangsúlyosabban kérdeznének. Fiammetta azonban ellenszegült. így Barclay sehova sem jutott. – Uram hívat – mondta a nő. hogy valamelyik szolga segédkezett Li-san szökésében. hogy fel szoktad találni magad. – Nincs egymillió dollárom. hogy átadhassák őket a mandzsuknak. mint amelyek Justint érték. Ha kifizeted a pénzt. visszakapod a lányod.

Fiammettát bámulta. Felült. A férfi fekete nadrágot és bő. A Li-san szökése utáni harmadik éjszaka Fiammetta az ágyán feküdt. és az ágy lábához lépett. – Missy tajtaj ember jött látni magát csopcsop. hogy mindjárt itt az éjfél. Ekkor meghallotta. sólyomszerű arcot. jobb kezével a párnához nyúlt a pisztolyért. ami a férfihoz kötötte. Sir John Michel parancsára Barclay és maradék tíz embere visszatért a laktanyába. Gyorsan beszélni kezdett Sammynek. Furcsán meleg este volt ahhoz képest. és a gyerekre. akar csinálni dzsig dzsig magával. mert nem tudja kiverni feje. és vinni Nanking. aki utána így szólt: . annyira aggódott Justin miatt. ahogy halkan megnyikordul a hálószoba ajtaja. – Missy tajtaj. Ismét elcsodálkozott azon az állati szenvedélyen. A grófnő arra gondolt. Li-san azt mondja. és Fiammetta felszabadult a börtönőri tisztség alól. zöld inget viselt. Imádott fiatal amerikaijával folytatott kapcsolatára gondolt. akit a szíve alatt hordott. és pislákoló gyertyafény kúszott be a sötét szobába. – Ki az? A grófnő csodálkozására Li-san jelent meg Sammy mellett. Fiammettát elöntötte a bűntudat. hogy karácsonyra járt. Li-san súgott valamit Sammynek. – Mi az. és az ismerős tjik tjakot figyelte a mennyezeten.A grófnő álmatlanul forgolódott éjszakánként. amiért megtetszett neki a kínai herceg. Li-san volt az egyetlen kivétel. bejöhetek? Sammyt. Li-san szökése csupán egy szempontból jelentett megkönnyebbülést: nem volt többé szükség az őrökre. s ő hamarosan elalszik. és csinálni dzsig dzsig egész élet. aki elmosolyodott. A nyitott ablakokban finoman zörögtek az üveggyöngyök. Li-san benyomakodott Sammy mellett. a kövér szakácsot látta meg az ajtóban. Elvette a szakácstól a gyertyatartót. Az asszony ujjai a fegyver markolatára fonódtak. Messziről jött. A szakács gyertyájának fénye alulról világította meg a furcsa. ahogy fújta őket a szél. Sammy? – kérdezte. és így szólt: – Missy tajtaj. Ő akar magát első feleség.

Li-san sziszegett neki valamit kantoniul. de Li-san arca halálosan komollyá változott. és a férfi homlokához emelte. Kantoniul beszélt Sammyhez. Sammy az asztalra rakta a gyertyatartót. a sötétben világító meztelen fenékkel Fiammetta fölé manőverezte magát. Visszaadta a gyertyát Sammynek. Meg fog erőszakolni. hogy megcsókol? Li-san szabad kezével elkezdte felemelni az ágy moszkitóhálóját. – Missy tajtaj megengeded Li-sannak. gondolta az asszony. amire Li-san válaszolt. Ha megölöm.– Missy tajtaj. Meg fog őrülni. ahogy Lisan lassan lehajolt. Tudja idegen szó. Li-san azt mond. Li-san már mellette volt. Három napja nem alszik. – Missy tajtaj. – Csinálni dzsig dzsig! – suttogta. – Csinálni fogoly. a mandzsuk megölik Justint. Azt érzi. Sammy mondott valamit Li-sannak kantoniul. Az asszony szégyellősen felsikoltott. Nem ölhetem meg. amíg a térde alá nem ért. Sammy heherészni kezdett. Li-san azt mondja. és kisietett a szobából. Sammy újra felnevetett. Li-san lassan lehúzta nadrágját. ha nem csinál vele dzsigdzsig. Az asszony elővette a pisztolyt a párna alól. futott végig Fiammetta agyán a félelem. Li-san Fiammettára nézett. Kidugta a nyelvét. – Sammy. hogy menjen innen! – mondta hangosan. nem dzsig dzsig – mondta. majd bebújt a háló alá. Fiammetta szinte érezte a férfi szenvedélyének intenzitását. megőrül. és szájon csókolta az asszonyt. gondolta Fiammetta. szerelem. miközben végig csókolgatta. mint egy tjik tjak és megnyalta ajkát. . mondd meg neki. hogy nagyon erős érzés feléd. Aztán óvatosan. Nem ölhetem meg.

Miért? – Azon töprengek. – Abból. december huszonkettedike volt. – Napok óta ezt mondogatod – mondta Ben. Akkor sem értem.– Meg kell gazdagodnom – mondta Justin Bennek. 1858. kedves féltestvéred. . – Valószínűleg igazad van. és ha nem rabolják ki. Ráadásul Sylvanerrel más terveim vannak. de az nem volt egy egész millió. Egy tűz mellett ültek. csak itt pénzt árulsz. Másnap reggel elérték Sanghajt. hogy el kéne indítani egy bankot a Wall Streeten. A házasságok emiatt szoktak zátonyra futni. mint edényeket eladni. Mellesleg szerintem átvert. kamatot szed érte. vagy dohányzott. Ben felnevetett. amit elmondtál. Olyan. nekem pedig hatalom kell. Fiammettától kérnék kölcsönt a kezdéshez. De a dzsunka csak az indok. – Meg is értem. Meg sem mondom neki. Sokat gondolkodtam. Te mi tudsz a bankszakmáról. Az idő újra hűvösre fordult. Jehenalának. Az a régi harci dzsunka maximum ötvenezret ér. Mindenét el kellene adnia. Nekem a saját pénzem kell. Nyolc kísérő katonájuk vagy aludt. nem sokat. Ben? – Hát. Sylvaner elég sok pénzzel tartozik neked. Az emberek beraknak egy csomó pénzt. – Igen. A bankároknak hatalmuk van. Volna kedved dolgozni velem? Az a gyanúm. – Ki van zárva. mindenki keres rajta. azt a bankár kölcsönadja. hogy a Wall Streeten hasznát tudnánk venni egy jiddischer koptnak. hiszen egymillióért tudod megvenni a lányod az öreg ribanctól. – Biztos így van. A millió a nőnek kell. hogy miért nem tudod kölcsönkérni a feleségedtől. Szucsoutól északra egy domb tetején. és talán még pénzt is tudnék keresni neki.

és kezet rázott Barclay-val. – Anima mia. Justin nevetve megrázta a fejét. – Ha az a boszorkány bántott volna. amíg távol volt. Justin Fiammettára nézett. Egyszer megmentettem az életed. – Hogy hiányoztál! Hiányoztam neked? – Majdnem belehaltam. hogy vajon látlak-e még. így már azt hiszem. ahol Fiammetta és Barclay Strand várta őket. – volt egy kis kalandunk. nincs itt? – Nem. visszajött. a Savage-Liebermann jobban tetszene. – Azt hiszem – mondta –. Ben kezet nyújtott. Li-san megszökött… Justin megdöbbent. – Újra megcsókolták egymást. Apámtól tudom. Ezt majd kitaláljuk. – Legyen a neve LiebermannSavage Banktröszt. hogy sértetlen vagy! – kiáltott Fiammetta.– Persze! Miért ne? Az én külsőmmel és a te agyaddal mindenkit le fogunk söpörni. Feleségét meglátva Justin leugrott lováról. kedves barátom – mondta az angol. annyira. bízhatunk egymásban. – Eszembe jutott párszor. Egyenesen a Bugyogó Kút útra mentek. – Üdvözöljük újra itthon. immár az éléskamrában. hogy az üzletben a legfontosabb a bizalom. Ben és nyolctagú kíséretük megérkeztek Sanghajba. – Rázzunk rá kezet! – mondta. – Hol van a fogoly? Justin elengedte Fiammettát. aztán te megmentettél Li-santól. Újra lakat alatt van. . hála istennek. Mi lesz a rangom? Alelnök? – Még nem tudom. átölelte és megcsókolta. Másnap reggel Justin. és kapartam volna ki a szemét! – A fogoly! – kiáltott Jung-lu katonáinak vezetője. – Úgy érti. maga mentem volna Pekingbe. és a kedves felesége lefogta.

– Hol van Julie? – kérdezte. nem tudom nem sajnálni. Bátor harcos. – Eljöttek érted a mandzsuk – mondta Justin halkan. Li-san lassan felállt. és az utolsó cseppig ki fogja szívni a vérét. Justin a szemét látta meg először. és egy kapzsi szipirtyó vezeti az országot. – Az Erényes Ágyas várja Pekingben. – Hol van a fogoly? – kiáltott újra a katonák vezetője. Justin csodálattal eltelve nézett a feleségére. Sötét volt odabent és hűvös. – Pekingbe visznek. Szinte világítottak a sötétben. – A katonákhoz fordult. – Mit mondott ez a koldus? – kérdezte Barclay. féltékeny vagy. . – Le vagyok nyűgözve. – De ehelyett egy kövér és részeges szerencsétlen. Justin az alacsony ajtón lehajolva bement az ablaktalan kamrába. – Tudom. A keze meg volt kötve a háta mögött. – Sajnálom. uram. Justin Fiammetta társaságában bement a házba. Indulnunk kell. ha egyszer megszökött? Fiammetta büszkén elmosolyodott. Lisan. – Egy kicsi mozdulattal széttárta a kezét. Tisztellek. mert nagyon veszélyes ember. – Hozom Li-sant. Az egyik sarokban ott guggolt Li-san. – Értem. Közvetlenül Justin elé lépett. – Vigyázzon.– Miért jött vissza. Az egész egy vígjáték és egy tragédia egyszerre. de így sem árt az óvatosság. Remélem. amilyenekre Kínának szüksége volna. Bármennyi bajt is okozott. de nem tudok. Szeretnék segíteni. – Ugyanis szerelmes belém – mondta. – Megpróbálta eljátszani Rómeót kínai módra. de volt egy pisztoly a párnám alatt. Ha ő lenne a császár… – Szomorúan megrázta a fejét. – Fiammetta – mondta. Bár megkötöztük. hogy mi vár rá. pont olyan. és elment a kamrához. Az egyik angol katona nyitotta ki az ajtót. – A párnád alatt? Vagyis bement a hálószobádba? – Hova ment volna? Nem tudott ellenállni nekem. – Li-sant akarják – válaszolt Justin zavart arckifejezéssel. mint egy farkasnak.

de soha nem tudtam megérteni. Az eget és a földet is megmozgatom. – És a mandzsuk nyerik meg a háborút. A tajping herceg bólintott. barbár – szólalt meg Li-san. hogy barbárnak születtél. De ha visszaforgathatnám az időt. megöli. Csang-mej beszélt nekem a barbár szerelemről. hogy vigyázzak Julie-ra. Jehenala azt mondta. mielőtt én meghalok. mint Kínában minden. hogy a szerelem megbolondítja a férfiakat. a kicsi Julie-t és az aranyhajút Itáliából. akkor is ugyanígy csinálnék mindent. Most már értem. ami annyi reménnyel indult a saját dugába dől. Ötödik rész Mondragone grófja . – Mindketten ugyanazokat a nőket szeretjük. A két férfi egymás szemébe nézett. hogy előteremtsem a váltságdíjat. – Csang-mej arra kért. és elindult az Ezer Vágás Halál felé. hogy vigyázz rá! – Ne aggódj. Ő a lányom. Lehet. Csang-mejt. Most. hogy egy nő miatt jöttem vissza.– A Tiltott Városban. – Szóval a gonosz ágyas győzött – mondta. A nagy lázadás. Szerencséd. ha megtudná. Apám bolondnak tartana. Li-san arca kővé vált. mielőtt meghalt. Bátor ember vagy. de valahogy megpróbálom megszerezni. Megszerettem a kis félvért a borostyán szemével. – Furcsa ez. Mi lesz Julie-val? – Jehenala egymillió dollárt kér érte. ha nem küldelek el hozzá. téged kérlek. Ez egy nagy vagyon.

asszonyom – mondta Adelaide Savagenek. Ezt a színt az idei szezonban találta fel a Lord & Taylor egyik tervezője. A tapéta az ókori Pompeiről szóló fantázia-látképeket ábrázolt. asszonyom? – Nem. – Parancsol még kávét. Adelaide hirtelen minden megértett. a New York Heraldban. Az étkező például pompei-i berendezést kapott. A szobák a legújabb New York-i agyrémnek. aki mélyen elmerült James Gordon Bennet népszerű bulvárlapjában. – Köszönöm. Adelaide lerakta az újságot. és egy míves. asszonyom. az a fajta. október huszonnegyedikén az Ötödik sugárút és a Harminchetedik utca sarkán. és Mrs. hogy csak a legdrágább üzletekben kapható. Savage-et a szerdán. – Ez az imént érkezett. hogy tegye fel a tojásokat? – Igenis. Elegáns kézírással ez volt ráírva: Mr. amiről az asszony tudta.…41… A fehér kesztyűs komornyik egy ezüsttálcán hozta be a Washington téri ház étkezőjébe a borítékot. A férjem pár perc múlva itt lesz. Az asszony nemrég dekoráltatta újra a házat. immár harmadszor. az úgynevezett „történelmi kor” dekorációnak estek áldozatul. . köszönöm. Sylvaner Savage kezeibe Washington tér 4. Megmondaná Cooknak. és elvette a borítékot. dombornyomott meghívót húzott ki belőle. természetesen nélkülözve a vulkánkitörés által elpusztított város hírhedt és botrányos eroticizmusára való utalásokat. Adelaide ugyanis a ház minden fontosabb helységéhez választott egy történelmi kort és egy történelmi helyet. Sheffield – mondta Adelaide. A komornyik eltűnt. Vastag merített papírból volt. a címer alatt egyetlen szó állt: Mondragone. amelyen ez állt: Mondragone grófja és grófnéja Tisztelettel meghívja Mr. A boríték egy címeres pecséttel volt lezárva. és Mrs. a Villában este nyolckor megrendezendő bálra. Reszkető kézzel nyitotta ki a borítékot. magára hagyva Adelaide-et. A hátsó kertre néző ablakokat pompei-i vörös függönyök díszítették. 1860.

P. aki tíz év után tért vissza New Yorkba. A férfi. igen. Justin. amit Kínában szerzett? Vagy orgyilkost fogad? Az emberek képzelete nem ismert határokat. sértett. amely a legváratlanabb pillanatokban tört rá. a haja és a szakálla pedig hófehér lett. amelyet szintén pompei-i vörössel kárpitoztak.A vacsorát pontban éjfélkor szolgálják fel. A gin volt az egyetlen ismert fájdalomcsillapító a kórra. amitől oly régóta rettegett: Justin megtette első lépését. Nem tudta. Adelaide hátradőlt a székében. Mindezek ellenére még mindig büszke és dicső tartású ember volt. Valami baj van? Belépett a komornyik. hogy megnyugtassa zakatoló szívét. lehunyta a szemét. ellenséges tekintetet kölcsönöztek neki. Vajon valami titkos méreggel. és a mellére tette a kezét. New York egy ideje a pletykák és találgatások orgiájában tobzódott az arisztokrata párosról. és kínzó fájdalommal járt. Zavartan pillantott fel. hogy rendezze a számlát. . milyen bosszúra számíthatnak sógora és unokaöccse részéről. hogy vajon hogyan szándékozott ezt megtenni. – Sápadtnak tűnsz. mint általában. A tikk ellen nem volt gyógyszer. Cravate Blanche R. hogy illeszkedjen a függönyökhöz. miközben helyet foglalt Adelaide-del szemben az asztal túlsó végén. amikor a férje belépett az étkezőbe. – Ó. hogy Mondragone grófja Sylvaner Savage törvénytelen féltestvére. jól szabott öltönyei és komoly viselkedése a hatalom és az erő érzetét keltették. ma reggel is enyhén másnaposnak látszott. amelyek annyi éven át keringtek róla. Nem mintha eltitkolták volna személyazonosságukat: mostanra már mindenki tudta. Ugyanakkor a pletykák. A titok az volt az emberek számára. bár ennek reggelente jelentkeztek bizonyos mellékhatásai. kezében a díszes ezüst kávéskannával.V. kizárólag az üveg. Íme megtörtént. Az elmúlt évek során Sylvaner felszedett pár kilót. – Elmentek már a gyerekek az iskolába? – kérdezte.S. Adelaide elgondolkozott a sok rejtélyen. akik a saját jachtjukon érkeztek a városba két hónappal korábban. ráadásul valami miatt időnként idegrángás jelent meg az arcában. melyet kortársai annyira csodáltak.

hogy nem erről van szó: az elfojtott félelem és rettegés tört most elő Sylvanerből. Sheffield. És akkor nem merünk majd elmenni.– Sheffield. és megtörölte a száját. kínjában a tányérja fölé hajolt. A férfi engedelmeskedett. Sylvaner elolvasta a meghívót. – Igenis. – A világért sem hagynám ki. Sylvaner a meghívóra bökött. – Igyál! – parancsolta. hogy ura szokásos rohamai egyikét éli át. ez csak egy szokásos roham. Sylvaner jeges pillantást vetett az asszonyra. hozhatja a reggelit. – Csináljon már valamit! – kiáltott az asszony talpra ugorva. Adelaide azonban tudta. és suttogva így szólt: – Ez mit jelent? – Honnan tudjam? – Csapda! A csontjaimban érzem. Felegyenesedett. Tudta. hogy ez valami csapda. A férfi hirtelen fuldokolni kezdett. De minden látszólagos bátorsága ellenére Sylvaner félt. hogy Justin mit tesz majd ellene. kérem adja ezt át Mr. mint a tökéletes angol komornyik azt hitte. most nem az. Visszanyerve önuralmát így szólt: – Köszönöm. Egy perc elteltével Sylvaner megnyugodott. – Nem. uram. Arról viszont fogalma sem volt. aki tovább fuldoklott. . drágám… Az asztal túlsó végéhez siettetett és átölelte férjét. drágám. Elvett egy pohár vizet az asztalról. hogy mi mindent tett Justin ellen. idióta! Ó. mialatt Sheffield kiöntötte neki a kávét. és a férje szájához emelte. Sheffield. – Lehet. Savage-nek – szólt Adelaide. Miután a komornyik kilépett a szobából.– Ne csak álljon ott! – De asszonyom. és a komornyik felé nyújtotta a meghívót.

csipkézett mellvéd. Fiammetta és Gianfranco. de nem talált igazán jó vevőt. Ezután a pár a háromemeletes belmagasságú hallba lépett. az illedelmesebbek felháborodottan nyögtek fel. hogy meggyilkolja Justint. Adelaide arra gondolt. elfogadta az ajánlatot. Justin egy hónappal New Yorkba érkezése után tett a kastélyra harmincötezer dolláros ajánlatot. A szerényen csak „Villának” nevezett kastélyt áruba bocsátotta. de tudták. hogy a rengeteg gyertya fényében úszó középkori pompával dekorált belső tér igencsak különbözik Justin . számos benyíló és kiugró ablakfülke. ezért érdekes estre számítottak. és Justin kalóz múltjáról is nyíltan beszéltek. de a kétségbeesett tulajdonosnak nem nagyon volt választása. Ez jóval az ingatlan értéke alatti ár volt. a tömeg gúnyos kiáltásoktól lett hangos. Amikor Sylvaner és Adelaide kiszálltak a hintójukból. A barna téglaépület neogótikus stílusban épült. – Hé. Tartozott hozzá egy ötemeletes. A kereskedőt az 1857-es pánik kényszerítette térdre. A bulvárlapokból mindenki értesült a gazdagság megnyilvánulásairól. Sylvaner – kiáltotta egy suhanc. hogy a New Yorkiak nem tudtak sokat a rejtélyes grófi párról. valamint ólomüveg ablakok és boltíves bejárati ajtó. Lehet. Szeptember tizennyolcadikán költözött be Justin. – Vigyázz.Tizenöt évvel korábban egy gazdag kereskedő építette meg New York legérdekesebb lakóépületét az Ötödik sugárúton. a fiúgyermekük a házba. A ház a sugárút nyugati oldalán foglalt el egy háztömbnyi területet. Az évek során a pletyka fővárosában mindenki tudni vélt ezt-azt Sylvaner kísérleteiről. de ezúttal mindenkit jobban érdekelt a testvérpár harca. nyolcszögű torony. hogy a gróf is „csodálatos” Savage. ami a vendégekre várt. A gótikus kastély fényárban úszott. nehogy Justin belevizeljen a levesedbe! A nézelődők közül néhányan felnevettek. A kicsi előtérben két lakáj vette el Adelaide köpenyét Sylvaner kalapját. és prémgalléros kabátját. Október huszonnegyedikén a város leggazdagabb embereinek kocsijai kezdtek sorjázni a Villa előtt a ház körül csoportosuló szájtátiak előtt.

– Féltestvérem elfoglalt ember – motyogta Sylvaner. kedvenc zafírjait viselve. és széttárta karját. A „demokratikus” New Yorkban ritkán lehetett tiarát látni. Megölelhetlek? . Fiammetta elmosolyodott és kezet nyújtott. Vajon hogy néz ki. hogy megpuszilja sógornőjét. amit a Tengeri Boszorkán kapott. – Drága Adelaide – búgta Mrs. – Justin már olyan sokat mesélt rólad. mert semmi más nem jutott eszébe. Tűnj el. Mit fogok mondani. amire Adelaide számított. mindjárt hányok – suttogta Sylvaner. és még nem látogatta meg önt. és előrehajolt. Vagy mégis? Aztán hirtelen odaértek a házigazdáék elé. Gilford Charterhouse-ra. te szuka. És mit tesz majd? Adelaide kellően gyönyörű volt padlizsánszínű tafota estélyi ruhájában. Rubintokból és gyémántokból álló látványos ékszereket viselt. aki általában hideg fejéről volt ismert. hogy véletlenül se lehessen félreérteni. – Hogy maga milyen csodálatosan néz ki ma este! És Sylvaner. Mondjuk meglehetősen furcsa. A grófnő látványosan szép volt fehér bársony estélyijében. hogy végre viszontlássa féltestvérét. A szoba elcsendesedett. hogy látlak! Miért nem halt meg? Legyen átkozott! És most már meg sem ölethetem. Sylvaner kis híján megőrült az idegességtől. Nagyot nyelve mosolyt erőltetett magára. köztük egy tiarát is. gondolta magában. – Kedves húgom – mondta olyan hangosan. Az asszony. – Tíz hosszú év telt el. Hát te élsz? Mit keresel itt? Drága Justin. töprengett idegesen. hogy bár már két hónapja New Yorkban van. Micsoda öröm végre találkozni veled! Megcsókolhatlak? Ez volt az utolsó dolog. de végül itt a grófnők is ritkán fordultak elő. A sor tovább lépett.függőágyától. – Nem fogsz. és egy mosolyt villantott Mrs. – Úgy érzem. ma este különösen ideges volt. – Kedves bátyám! – szólt Justin mosolyogva. aki előtte állt a sorban. gondolta. ahogy a két Savage szembekerült egymással. ön biztos alig várja. Szedd össze magad – suttogott vissza Adelaide. Charterhouse kinyújtva kesztyűs kezét. de örülök.

Minden asztal közepén. magas kristályvázában egy csokor gyönyörű virág állt. amikor piknikezni mentek. Aztán elengedte. keskeny szoba volt. Adelaide-et komolyan kétségbeejtette egykori vásárlópartnere halála.Sylvaner leesett állal nézett rá Justinra. . Játssz! Rázz kezet vele! Mi jár a fejében. mint akkor. miközben Tony leült mellé. – Tudod jól. hogy ez a találkozás nekem és Sylvanernek is nagyon nehéz volt – mondta. Nem tehetünk úgy. – Te élvezed a bált? Vagy inkább zavar? Adelaide vetett Tonyra egy pillantást. – Igen. sikította Adelaide magában. – És te. ahol húsz tízszemélyes asztal várta őket. Mosolyogj. – Hogy élvezte volna szegény feleségem. és hátralépett. Mi folyik itt? – Micsoda csodás estély! – lépett oda Tony Bruce Adelaide-hez és húzta ki neki a székét. vállig érő gyönyörű hajával. Ugyanolyan fiatalnak tűnt. – Rengeteg megbeszélni valónk van – suttogta féltestvére fülébe. A galéria hosszú. A szobában tapsvihar kelt. Az éjféli vacsorát az imént jelentették be. akiken nem látszik meg a kor. és hat magas gyertya égett. Francesca Stuyvesant Bruce egy szerencsétlen balesetben halt meg a Broadwayn egy évvel ezelőtt. mintha csupa kedvesség lett volna a kapcsolatunk Justinnal. hogy megvitassák Adelaide ingatlanbefektetéseit. Adelaide? – folytatta Tony. A férfi egyike volt azoknak az embereknek. aki sokkal magasabb volt. Francesca imádta a bálokat – mondta kihajtva a szalvétáját. Justin Sylvanerhez lépett és megölelte. ezért a vendégek a bálteremből átsétáltak a festményekkel teleaggatott galériába. tíz évvel ezelőtt. és más ügyeket. – Mint mindenki másnak. gondolta Sylvaner. mint ahogy emlékeiben élt. félelmetesen jóképű. fehér csokornyakkendőjében és frakkjában.

– Igen. És elég okos is. mindenki azt akarta tudni annak idején. – Szegény Geraldine. Nicholas hotel – nevetett Tony. Vagy te nem tudtad. Justin és a felesége igazán nagylelkűen viselkedtek veletek ma este. hogy nem vagyok az a kifejezett szerzetes. – Az a mendemonda olyan abszurd.– Hát. És gondolom. emlékszel. A családi összetartás fontosabb. már beszélgettünk róluk. – Hát bizony. mint a bosszú. A városban mindenki tudja. de a te unokaöcséd is. – Az az én dolgom. – Remélem. – Mikor? – Ó. tudtam. Ott van például az az állítólagos vallomás. amit akarsz. hogy vajon ki volt Justin anyja. Végül is Justin családtag. . hogy rokonok vagytok? Emlékszem. mikor utoljára felhoztad ezt a témát? – Ó igen. Az egyik pincér Perrier-Jouet-et öntött a magas kelyhekbe. ezt senki sem hiszi. hogy még tagadni sem érdemes. már számtalanszor beszéltünk. Másrészt azért az összes pletykát csak nem hiszi el mindenki. – Ezt hol hallottad? – Ő mondta. bármi történt is a múltban. megtartom őket. szegény Fran pedig meghalt. hisz nemcsak Sylvaner féltestvére. – Miért? Tony elmosolyodott. – Mindent összevéve – folytatta Tony belekortyolva a pezsgőbe – azt hiszem. én jöttem ide. Mintha azt jelezné a világnak. amit Sylvaner írt alá Londonban pár éve. mióta New Yorkba jött. igazad van. – Milyen pletykákat? – Hát tudod. hogy mi történt. hogy a múlt legyen a múlté. – Azt hiszem. azt csinálsz a rajzaiddal. a St. szóval azt hiszem. Szimpatikus alak. Justin akart veled találkozni? – Ó nem. Adelaide egy újabb éles pillantást vetett a férfira. Végül csak kiutasították az országból.

– A gin… Adelaide elővett egy ezüst lapos palackot a hintó ajtaján levő zsebből és átadta férjének. Ez elég nagy hatalmat jelent. mint én. és mindenki a talpát akarja nyalni. Elfintorodott és megremegett. miközben ő és Adelaide már a hintájukban ülve tartottak hazafelé. az biztos.– Azt hiszem. A pincérek elkezdték felszolgálni az első fogást. Magasabb. ez a kis patkány a Wall Street aranytartalékának egy negyvenharmad részét birtokolja. A kis fattyú a Wall Streeet üdvöskéje lett. – Mindenesetre a felesége nem is lehetett volna kedvesebb. – Szóval. – Jaj. A hangjába keserűség vegyült. miért. már nem is olyan kicsi. – Az micsoda? – Minden bankban kell tartani bizonyos mennyiségű aranyat. Sylvaner húzott egyet az üvegből. hogy a feleségének korlátlan erőforrásai vannak. ha valaki úgy kívánja a kifizetést. gyorsan! – nyögte. Kitűnő alkalom a profitszerzésre. Azt hiszik. Észrevetted. – Justin vett egy bankot – mondta Sylvaner egy órával később. ahogy egy fájdalmas rángógörcs-roham kezdődött el az arcán. gazdag asszony. – Ez igaz? – Hát. Lincoln megnyeri a választásokat. szívesebben beszélgetnék a politikáról. – Miért? Nincs miről beszélni. – Ezért volt olyan sok bankár a bálon. . Justin. Az összes New York-i bankban együtt negyvenhárom millió dollár van aranyban. Ezért tudott egymillió dollárt kölcsönözni Justinnak az aranytartalékhoz. bár ez nem történik meg túl gyakran. – Ezt az átkozott tikket is Justin miatt kaptam – mondta. mennyi bankár van itt? Kíváncsi lennék. Adott esetben a készpénzt aranyra lehet váltani. – Igazad van. majd hátradőlt az ülésen. és háború lesz.

Igaz? – Igaz. ehelyett meg úgy fogad. Négyéves húgával. – De mit? – Bárcsak tudnám! A hintójuk befordult a Washington térre. Egy apánk volt. Justin házasságon kívül született. Igaz ez? Adelaide Sylvanerre nézett. – Nem kicsim. – Talán egy napon találkozol vele. igaz – mondta Sylvaner megköszörülve a torkát. Justin Savage. . Úgy szeretnék megismerkedni vele! Sylvaner megköszörülte a torkát. – Igen. és Garibaldi oldalán harcolt Itáliában. Biztos. Georginával szemben ült. Egyelőre nem. – Az én húgom – mondta Adelaide – Tehát Justin az én unokaöcsém. – Dehát gróf?! – A nemesi cím nem feltétlenül jár együtt a nemes származással. Tudod. – Miért nem? – Megvan az oka. És Georgináé. Mindenki azt várta. és nem valaki mástól. Mondragone grófja az én mostohaöcsém. – Anyu. kicsim. míg Adelaide és Sylvaner az asztal két végén foglalt helyet. mintha mi sem történt volna. hogy forral valamit. hogy kihív párbajra. Edd meg a zabpelyhedet! – És mikor fogunk vele találkozni? Azt mondják. hogy kalóz volt Kínában. Francis. – Fú. A férfi lerakta a villáját. mit mondanak? – Hogy Mondragone grófja a rokonom. Szóval akkor az én unokatestvérem. – És ki volt az ő anyukája? – kérdezte Francis. ha tőlem halljátok. és volt a Tiltott Városban Pekingben. Nem nevezhető rendes úriembernek. – Talán jobb is.– De te ezt elhiszed? Mert én nem. tudod mit mondanak az iskolában? – kérdezte a kilenc éves Francis Savage másnap a reggelinél a pompeji étkezőben.

és… Néha a rokonok nem beszélnek egymással. hogy csendre intse. – Az mit jelent? – kérdezte Georgiana. – Ez az jelenti. Sylvaner kiment a szobából. fiatalember. – ADELAIDE! ADELAIDE! IDE GYERE DE AZONNAL! . El fogsz késni az iskolából. Francis az anyjához fordult. – Mondja meg neki. Minden családban van néha féltékenység. anya. – Megyek. Felemelte a csészéjét. hogy várjon. Mondragone grófja tényleg rossz ember? Olyan. – Elnézést uram. – Azt. hogy meg akarta ölni Constance fiát. – Elnézést uram – mondta. de elkésett. – Igenis. Belépett a komornyik. és egy könnycsepp jelent meg a szemében. Ha még egyszer meghallom ezt a szót. – Francis – kiáltotta Adelaide. Adelaide megszidta. – De egy úr várja a társalgóban. Sylvaner arcán félelem jelent meg.Adelaide ránézett. és felállt. – Nem hiszem. – Nem – mondta végül. – Hol hallottad ezt a szót? – Az iskolában. – Anya. – Hova jut a világ? A gyerekek már az iskolában is ilyen szavakat hallanak. hivatalos ügyről van szó. – Majd egyszer talán igen. hogy fattyú – válaszolta bátyja tényszerűen. amíg befejezem a reggelimet! – mondta Sylvaner a piritósát kenve. de az illető úr rendőrbíró. Lerakta a piritósát. – ADELAIDE! – Az apokaliptikus hörgő ordítás a társalgó irányából hangzott fel. hogy soha nem fogunk találkozni vele? – Francis lehangoltnak tűnt. uram. hogy rossz ember lenne. – Francis zavartnak tűnt. mint a gonosz ember a színdarabokban? Adelaide megkeverte a teáját. Most fejezd be a reggelit. szappannal mosom ki a szádat! – Bocsánat. Még mindig égett benne a bűntudat. Azt mondja. Addig is öntsön nekem egy kevés friss kávét. a kanalát nyalogatva.

hogy Adelaide azt hitte. Sylvaner – sikította a Adelaide. – Te kurva! Nem az enyémek! Az övéi. ahogy az asszony belépett a szobába és becsukta maga mögött az ajtót. megpróbálva lefeszíteni nyakáról a férfi ujjait. és mind azt mondta. hagyd abba! . és egy jogi dokumentumnak látszó valamit olvasott. Amikor a társalgóba ért.A gyerekek megrémültek. ahogy anyjuk felugrott a székéből és az ajtóhoz sietett. Sylvaner a kandallópárkánynál állt. Négy orvosnál jártam. Elvetted a legfontosabb dolgot az életemben. amiket tőled kapott. hogy mikor voltál vele a St. – Mi a baj. hogy Francis és Geraldine az ő gyerekei. szóval csak miattad nem lehetett gyerekem. és szép férfi. Bizonylatok is itt vannak az összegekről. És nézd meg a gyerekeidet: gyönyörűek! – Te LOTYÓ! – hörögte Sylvaner és Adelaide-hez vágta a papírokat. mert terméketlen vagy. a dühtől elfúló hangon. azt a rohadt. A férfi felé ugrott. igaz? Tagadod? – Nem – kiáltotta az asszony. Az a rengeteg pénz. A férfi annyira feldúlt volt. és tőled nem lehetett. Sylvaner? – kérdezte. Ez igaz. Felnézett. semmi bajom. asszony? – Sylvaner. és meg akarja kapni őket. megmarkolta a torkát. ne üvölts… – IGAZ? – ordította Sylvaner. – Természetesen nem. Nicholas hotelben. – Nem kapok levegőt… – Apa. – Megfojtasz! – kapkodott levegőért Adelaide. – Miért pont Tony Bruce-t választottad. mindjárt agyvérzést kap. Valami tévedés lehet… – Hazudsz! Dátumokat és időpontokat sorol. – Gyerekeket akartam. amit kicsaltál tőlem! Azt mind neki fizetted. és rázni kezdte az asszonyt. – Apának biztos megint rángógörcse van – mondta Georgiana. – Nem az enyémek… – ismételgette zokogva. semmirekellő… – Mert New York egyik legjobb családjából származik. – Tony Bruce beperel. Azt állítja.

aki Fiammetta apjától örökölte keresztnevét. – Amikor született. és most Gianfranco dadája volt. gondolta Adelaide. Tonyt nem érdeklik ezek a gyerekek. és feldöntötte. és göndör. – Mi a baj. – Megismerkedünk Mondragone grófjával. Az asszony egy asztalnak esett. Menjetek fel. akit valaha láttál? – szólt Justin felemelve kisfiát. Ah Pin? – mondta Justin újra és újra bemerítve boldogan sikoltozó gyermekét. és tiszta erejéből arcon vágta. – Hát nem gyönyörű. Az asszony arcából folyt a vér. Georgina sírt. Rémültnek látszottak. három . – Miért bántott az apa? Justin volt az. – A klubban elérsz – mondta a férfi és kiviharzott a szobából. Justin magával hozta öreg dadáját. neki csak pénz kell. – Kérlek. – És nézd. mint te voltál – mondta Ah Pin.Francis és Georgiana voltak azok. ahol Sylvaner megütötte. hogy szereti a vizet! Félig hal. ahogy apja újra meg újra belemerítette az Ötödik sugárúton álló Villa fürdőszobájában a kádba. A gyereke Adelaide-hez rohantak. ma nem mentek iskolába. Gianfranco a nagy kék szemeivel. anya? – sírta átölelve anyját. szőke fürtjeivel boldogan nevetgélt. akik beléptek a szobába. …42… – Hát nem ő a legédesebb kisbaba. Így egyenlíti ki a számlát. de ő is a földre zuhant. – Majdnem olyan aranyos. Justin lehet a dolog mögött. amit Justin ellen tettünk… Letörölte az arcáról a vért. miközben felállt. ne bántsd anyát! – Apa. Talán meg is érdemeljük azért. Sylvaner a gyerekekre nézett. Ah Pin beköltözött velük a házba. a tekintetéből téboly sugárzott. és így szólt: – Gyerekek. Amikor New Yorkba hajóztak Londonból. és vegyétek fel a legszebb ruhátokat! – Miért anyu? – kérdezte Francis. Egy pillanatnyi tétovázás után elengedte Adelaide-et.

aki továbbra is nyugati ruhákban járt. hogy majd egymás torkának ugrunk. és te elhívod a házadba. Aijje. hogy az emberek előtt fenntartsam a látszatot. túl engedékeny vagy! Soha nem lehetsz engedékeny az ellenségeddel! – Hát. Nagy kicsi. Kínában az ilyet azért invitálják meg a házukba. és köszöntöd. ópiumot szállított. de semmi értelme. aztán megöljék. Én már nagyon régen megtanultam. Nekem fontos. Méghogy az alázatosok öröklik a földet? Nevetséges. ha megölöd. hogy tele legyen vele az összes bulvárlap. Az az ember egy szörnyeteg. – Ezt hogy érted? – Hogy lehettél olyan kedves ahhoz a kígyó Sylvanerhez tegnap este? Elfelejtetted. Nem csodálatos a természet? – És az emberi természet is az. ahogy az apja újra beleengedte a vízbe. – Ellopta az örökségedet. Megpróbáltam elolvasni a Bibliát. Ráadásul nem akarom.és fél kilót nyomott. – Az én családom. de nem az nyilvánosság előtt. De ha nem ölöd meg. Főleg a tiéd. Most egy évesen több mint megháromszorozta a súlyát. miért nem állítod bíróság elé? Van egy vallomásunk tőle. – A kereszténység egy ostoba vallás. akarsz megint merülni? Gianfranco felkacagott. – Megcsalt téged – erősködött Ah Pin. Semmi valóságalapja. A baba hatalmas locspocsolásba kezdett. Ah Pin. amit az emberek elvárnak. New Yorkban vagyunk. Elbánok Sylvanerrel. hogy nem állná meg a helyét. veszélyes gyilkos. és az újságok már így is hatalmas cirkuszt csináltak az egészből. – Egy gyilkossal az egyetlen elbánás. megkínoztatott. hogy megetessék. ahogy családtagot illik? – Ők családtagok – válaszolt Justin. . – De ez itt nem Kína. Justin felnézett egykori dadájára. hogy kétszer megpróbált megölni? Az egy hidegvérű. hogy soha nem szabad azt tenni. nem te fogod megnyerni a keresztényi szeretet díját. Mindenki azt várta. – Azt mondták az ügyvédek.

hogy félig hal. Ő a fiam keresztapja. Öt perccel később Fiammetta nyitott be. Ez itt Francis fiam és Georgiana a lányom. ha lehet – mondta Adelaide. A gyerekek Justinhoz mentek a nagy szobán át. add ide azt a gyereket. – Üdvözöllek. – Csak pár szót szeretnék váltani veled. Justin felkapott egy fésűt. A kínai amah kivitte a kisbabát a fürdőszobából. – Látni akartál? – mondta Justin hűvösen. Giorgiana pedig pukkedlizett. – Adelaide nénéd van itt – mondta. azt gondoltam. és fésülni kezdte a fiát. – Azt a mindenit! Amikor tavaly májusban elfoglalta Szicíliát. Francis. Francis meghajolt. Elvette a babát Justintól és becsavarta egy törölközőbe. – A gyerekeivel. soha nem fogom megérteni az amerikaiakat. az csoda nagy dolog volt. – Na. Nagyon feldúltnak látszik. És az igaz. amit sikertelenül próbált eltakarni púderrel. én csak kormányoztam a dzsunkát. Justint azonnal elbűvölték a gyerekek. Justin kuzin – mondták kórusban. az arcán egy hatalmas zúzódás éktelenkedett. gyere Gianfranco – mondta Ah Pin –. – Üdvözlünk. ha megfázik. ahol Adelaide állt két gyermekével. megyünk a szoptatós dajkához. . – Na. Justin pedig dúdolgatva rendet csinált. de azért nem jó. és valaki hatalmasat üthetett az arcára. – És az unokatestvéreidet is szeretném bemutatni. hogy ismeri Garibaldit? – Igen. – Az első feleségem volt kalóz. hisz imádott minden gyereket. Lehet. – Miről van szó? – Fogalmam sincs. – Uram. Justin kíváncsi izgalommal lépett be a földszinti társalgóba. – Ó. – Gianfranco tüsszentett egyet. – Dzsunkát? Az mi? – Kínai hajótípus.– Aijje. tényleg kalóz volt? – kérdezte Francis.

te vagy Georgina – mondta. Olyan érdekes élete volt. – És az igaz. – Ugye egyszer elmesélsz mindent a kalózkodásról? – mondta Francis. hogy… – Francis – vágott közben a fiú anyja. – Szóval. – De lehet. Justin kuzin – mondta kórusban a két gyerek. én meg ott unatkozhatok az iskolában. amíg beszélek Justinnal – mondta Adelaide. Nem tudja. majd így szólt: – Megteszek mindent. – Kisajátítod a beszélgetést. – Köszönöm. Gyönyörű gyerekek. De olyan sok mindent szeretnék kérdezni Justin kuzintól. . de nagyon fontos – mondta Justin. – Nagyon csinos kislány vagy. Justin mosolya eltűnt. hogy könyvet kéne írnom róla. – Viszlát. Julie-ra gondolt. anyám. és attól fél. Justin felkapta a kislányt. kuzin Justin – mondta a kislány. amit tudok – és újra megpuszilta Georginát. – Várjatok meg a kocsiban.– Igen. hogy az apja soha nem fog hazajönni többet. Amikor elment a két gyerek. – Megpuszilhatlak? – Igen. A kislány tölcsért formált a kezéből és Justin fülébe súgott valamit. – Az iskola unalmas lehet. Mit súgott Georgiana? – Hogy Sylvaner megütött téged. ő nagy ember. – Régebben szégyelltem a kalóz múltamat – mondta Adelaidenek. hogy miért történt. – Köszönöm. – Elnézést. idegesen tördelte a kezét. majd Georginához fordult. és megcsókolta. – Persze. és megsajdult a szíve. majd lerakta. Miért ütött meg? – Te nem tudod? – Nem. Justin felnevetett. köszönöm. – Súghatok valamit? – kérdezte Georgina. A nő tétovázott.

hogy nem érdekel az ajánlata. – Úgy érted. de azt akarta. – Kérdezősködtem róla a Wall Streeten. De kérlek: ne vedd el tőlünk a gyerekeinket! Most láttad őket. Természetesen kíváncsi voltam arra. hogy valaki fizetni fog. hogy engem megöljenek a Tengeri Boszorkán? Azt asszony könnyekkel a szemében nézett Justinra. nem te vagy mögötte? – Mi mögött? – Tony pere mögött. és mindenki azt mondta. láttad. hogy soha nem süllyednék addig. hogy egy gazember. – El kell hinned. és azt mondta. – Ó. hogy értékes információkkal rendelkezik rólad és Sylvanerről. hogy előbb fektessek be egy részvénypiaci elképzelésébe. hogy borzalmas igazságtalanságot tettünk! Nem várhatom. hogy mit mondott volna. Amikor megmondtam Tonynak. hogy ő az igazi apja Francisnak és Georgianának. – Tony Bruce többször is eljött hozzám az elmúlt hetek során. Ne őket büntesd azzal. dühbe gurult. nem tehetnek a szüleik bűneiről. hogy milyen ártatlanok. Justin. hogy a gyerekeidnek ártsak. hogy valaha megbocsáss ezért. – Adelaide. hogy a testvérem az anyád. – Most már értem – szólt Adelaide. – Például. – Akkor miért… – A nő zavartnak tűnt. hogy nem tudtam. biztosíthatlak róla. hogy elviszed őket az otthonukból! – Miről beszélsz? – kérdezte Justin. De mostanra már értem. Elég sok pénzt akart. – Nem tudod? – Mit? Az asszony újra tétovázott. – Akkor miért hívtad meg tegnap este? . – Tony Bruce? Kit perel? – Sylvanert a gyerekek gyámságáért.– Justin – szólalt meg végül. Ha tudtam volna… Bizonyos dolgokba soha nem egyeztem volna bele. Azt mondja. amivel tönkre tudna tenni titeket. hogy mit tud. Teljesen meglepett a hír. Adelaide megtörölte a szemét. tudom.

hogy milyen kapcsolat van köztetek. és Sylvaner terméketlen. a Greenwich Village-ben álló barna téglaházából. aki egy széken ülve mosolygott a kamerába. – Közelebb lépett Justinhoz. nem vagyok rá büszke. Miután bezárta az ajtót. – Arra gondoltam. ha muszáj. ezért ültettem melléd. nem? Justin megnézte a szép lányt. Tudom. hogy egyáltalán nem gyűlöli. talán más lett volna minden. de mindig elveszített minden pénzt. Justin meglepetten füttyentett. hogy pénzt adjon neki valamelyik részvénypiaci befektetéséhez. – Nem olcsó a kapcsolat köztünk. Az asszony Justin karjára tette a kezét. – Gyűlöld Sylvanert. – Szóval. Ezért ütött meg. majd kiengedte a nyugati Tizenharmadik utcán. A tiéd a kép. Kíváncsi voltam. Gyönyörű nő volt. elmosolyodott. biztos örülnél neki. és elővett egy zsebkendőt a hátsó zsebéből. Tony Bruce egy csókkal elbúcsúzott a pincérnőtől. hogy mit gondolhatsz rólam. Finoman megszorította a férfi karját. – Köszönöm szépen. – Igen – mondta halkan. hogy letörölje a rúzst a . De olyan nagyon akartam gyereket. Justin érezte. – Ez a dagerrotípia anyádat ábrázolja. de engem ne.– Amikor meghívtam. hogy Adelaide nénje nem egészen olyan. – Drága édes testvéremet. Évek óta szívja a vérem. Egy évvel a halála előtt készült. és elővett egy képet. mint amilyennek látszik. Ha tudtam volna rólad. Többször rá kellett beszélnem Sylvanert. – És Sylvaner nem tudta? – Most már tudja. – Ne gyűlölj. öcsém – mondta halkan. majd kiment a szobából. – Szép volt. igaz amit állít? – Hogy ő a gyerekek apja? Igen. még mindez nem történt meg. és arra gondolt.

és sokkal olcsóbban meg lehetett úszni az egészet. Nincs miről beszélni. Megfordult. Ők az én gyerekeim. – Hagyd égve! Tony szó szerint ugrott egy hatalmasat. Nem fogod elvenni tőlem a gyerekeket. prémgalléros kabátban és kalapban álldogáló férfit látott meg az előszobaajtóban. beszéljük ezt meg! Mit… Mit szólnál egy italhoz? – Nem. és a ház úgy általában elhanyagoltnak tűnt. – Nem hívsz te semmit. hogy a gyerekek bentlakásos iskolába jártak. – Menj innen. és ásított egy nagyot. – Figyelj Sylvaner. hogy rossz pénzügyi helyzete elrontsa a kedvét. Tony izzadni kezdett. és egy fekete. A székek és a fotelek kárpitozása kezdett megkopni. és a piac… Mostanában nem volt . Mosolyt erőltetett az arcára. különben hívom a rendőrséget. Sylvaner! Tele vagyok kifizetetlen számlákkal. Aztán a társalgóba ment. De mint mindig. – Egyedül. A férfi egy pisztolyt tartott a kezében. amit kitöltött magának a legjobb minőség volt. Az ital.szájáról. Tony most sem engedte. Tony. – Ideje lefeküdni – mondta magának félhangosan. – Nagyon. akit az imént lefektetett. és öntött magának egy pohár whiskyt. Az előszobai óra elütötte a hajnali hármat. A hangja kásás volt. és a pincérnő. hogy lecsavarja. csak a sorsot magad ellen már pár éve. A férfit Sylvaner Savage volt. a Broadway legdivatosabb sörözőjének legcsinosabb lánya volt. – A konyhaablak nyitva volt – válaszolt Sylvaner. – Hogy jutottál be? – kérdezte Tony. A lámpához hajolt. Tony bedobta az italt. – Dehogynem! Figyelj. de egy hang megszólalt a háta mögött. így legalább nem kellett szállodába vinni a nőket. mint általában nyakig ült az adósságban és a kifizetetlen számlákban. – Te részeg vagy – mondta Tony. Örült. ami lassan kezdett meglátszani a házon. egyenes leszek veled.

. – Igen. ez a golyó is mellkason találta Tonyt. Milyen jó lenne Justint is megölni. A saját gyerekeim tandíját is alig tudom kifizetni. Elégedett és végleges érzés. Esküszöm. Sylvaner másodszor is meghúzta a ravaszt. A városi rendőrségtől. Azért foglak megölni. – Csak ötvenezerre van szükségem. De nem ezért foglak megölni. – Barney O'Toole vagyok. Tony térdre zuhant. – Mr. Egy kis pénzért visszavonom a keresetet. Milyen jó érzés. aki holtan zuhant a padlóra. Savage – mondta a halszálka mintás öltönyt viselő fiatalember. – Lehetséges. Semmi több. – Ezt mondja minden zsaroló. és nem te! Csak egyikünknek van hely ebben a városban. Milyen könnyű megölni valakit. Nem kellenek a gyerekeid. én. Anthony Bruce meggyilkolásának a hírét? – kérdezte a nyomozó. Aztán kitántorgott az előszobába. gondolta. Már nem tudom. és mellkason találta Tonyt. Tony.szerencsém. miután leült. nyomozó. A nyomozót a komornyikja vezette be a dolgozószobájába. Felhúzta a pisztolyt. – Nem. Lőtt. Beszélhetnénk pár szót? – Természetesen – mondta Justin és egy székre mutatott. – Te megőrültél – mondta Tony levegőért kapkodva. és a konyha felé indult. mert én vagyok Francis és Georgiana apja. Sylvaner. Sylvaner megnézte a halottat. Csak egy lélegzetvételre lenne szükségem pénzügyileg. – Olvasta a ma reggeli lapokban Mr. Valaki betört hozzá és lelőtte. És soha többet nem foglak zavarni. és az önvédelem mozdulatával felemelte a két kezét. hogy mi a józan ész.

– Két golyót eresztettek a mellkasába. Tisztában van vele, hogy tegnap reggel Mr. Bruce beperelte Sylvaner Savage-et, azt állítva, hogy ő az igazi apja Mr. Savage gyerekeinek? Justin hátradőlt a székében és elmosolyodott. – Igen, de valami viccnek véltem. Azt hiszem, ha körbekérdez a Wall Streeten, azt az egyöntetű véleményt fogja hallani, hogy Tony Bruce kétes egyéniség volt, akitől nem állt távol némi zsarolás. Tőlem is megpróbált kicsalni egy tekintélyes kölcsönt cserébe ezért a nevetséges vádért Sylvaner gyerekeit illetően. – Meglep, hogy ezt mondja, Mr. Savage. – Miért? Mert azt olvasta a lapokban, hogy Sylvanerrel problémáink voltak a múltban? Gondolom tudja, hogy a bulvárlapok hajlamosak felfújni a dolgokat, hogy növeljék a példányszámot. Remélem, nem Sylvanert gyanúsítja a gyilkossággal. – Az igazat megvallva, őt. Előkelő helyen szerepel a gyanúsítottak listáján, mert elég komoly indítéka volt. – Indítéka elég sok embernek volt Tony megölésére. Tudja, hogy nagy szoknyapecér volt. Férjek tucatjai ölhették meg féltékenységből. Ezenkívül Sylvaner itt volt tegnap este. A nyomozó meglepődött. – Itt? Ebben a házban? – Igen. Mostanában békülünk ki, és én vásároltam némi Savage részvényt, így nem csupán családi, de üzleti természetű találkozó volt. Az éjszaka jó részét együtt töltöttük, ittunk és beszélgettünk. Attól tartok, mindketten többet ittunk kicsit a kelleténél, de biztosíthatom, hogy Sylvaner nem lőhette le Tony Bruce-t. – Ezt a bíróság előtt is hajlandó volna tanúsítani? – Örömmel. A nyomozó felállt. – Hát, ebben az esetben, Mr. Savage, nem veszem tovább igénybe az idejét. És köszönöm, amiért fogadott. Sylvaner Savage neve lekerül a gyanúsítottak listájáról. – Cherchez le mari – mondta Justin az ajtóhoz kísérve a nyomozót. – Keresse a férjet. Akkor biztosan megtalálja a gyilkost. – Igaza lehet.

Kezet ráztak, és a nyomozó elsietett. Justin egy másik ajtóhoz ment, és kinyitotta. Fiammetta jött be. – Hallottad? – kérdezte Justin. – Igen, de nem értem. Miért pont te védenéd meg Sylvanert? Itt volt a tökéletes alkalom, hogy elvégezze helyetted a munkát a New York-i rendőrség. – És Francis meg Georgiana úgy nőjenek fel, hogy az apjuk gyilkos? Az én családomban nem lesz gyilkos. – De hát már van egy: Sylvaner. – Igen, de vele a magam módján fogok elbánni. Csendben és diszkréten. A Savage családnak meg kell őriznie jóhírét.

Aznap éjjel Justin bérkocsival a Washington térre hajtatott. Kiszállt a négyes szám előtt, és megvárta, amíg a kocsis elhajt. A ház láttán egy sor emlékkép tolult fel benne. Eszébe jutott Nathaniel, aki mindig olyan büszke volt rá, és arra, hogy ő vitorláskapitány volt. Justin eltöprengett, hogy az apja vajon mit szólt volna ahhoz, ami Sylvaner tett a társasággal. Először is ott volt az ópium. Justin ezt megállította, de sokba került, halott matrózokkal és elsüllyedt hajókkal fizetett meg érte. Mostanában arról lehetett sokat hallani, hogy Sylvaner rabszolgakereskedőknek adja bérbe néhány hajóját. Bár a rabszolgakereskedelmet a törvény halállal büntette, Justin tudta, hogy zavartalanul folyik, és hatalmas hasznot hoz a művelőinek. Justinnak nem volt bizonyítéka, hogy a Sylvanerről szóló pletykák igazak-e, de tudta, ha van alapjuk, akkor meg fogja azokat szüntetni. A Savage hajózási társaságnak vissza kell kapnia a rangját, amit Nathaniel Savage idején szerzett. Sheffield nyitott ajtót a csengetés után. – Segíthetek? – Bejelentene Mr. és Mrs. Savage-nek? Justin Savage vagyok. Sheffield enyhén meghökkent, mintha szellemet látna.

– Kérem, jöjjön be, uram – mondta. – Savage úr és neje a társalgóban vannak. – Tudom az utat. Elsétált a komornyik mellett az előtéren át a társalgóba. Mennyire megváltozott, mióta utoljára itt járt! Az egyszerű, de jó amerikaias bútorzat egy mór szultán háremét utánzó borzalomnak adta át a helyét. Sylvaner és Adelaide a tűz mellett ültek, és olvastak. – Azt hiszem, eljött az ideje egy beszélgetésnek – szólalt meg Justin, miután becsukta maga mögött a kétszárnyú ajtót. Besétált a szobába. Sylvaner és Adelaide döbbenten nézték. – Sylvaner, kínoztak már meg téged? – kérdezte társalgó modorban. Sylvaner, aki úgy nézett, mintha maga az ördög ült volna az ölében, válaszolt: – Nem. – Hát engem igen. Senkinek nem ajánlom. Azok a banditák, akiket felbéreltél, levittek egy valódi kínzókamrába, hátrakötötték a kezem, megjelöltek egy izzó vassal, majd felhúztak a kezemnél fogva. A fájdalom olyan elviselhetetlen volt, hogy kis híján rászoktam az ópiumra. Ezért még tartozom Sylvaner, mint annyi másért is. – Hogyha azért jöttél, hogy megfenyegess… – Büntetni jöttem, nem fenyegetni – vágott közbe Justin. – Illetve, hogy pontos legyek, megkezdeni a büntetésedet. Ugyanis hosszú büntetésre számíthatsz, amiért ilyen sok bűnt követtél el. Romlott vagy, Sylvaner. Egy szörnyeteg, mint Cesare Borgia, vagy a hun Attila, bár ez elég rossz fényt vet rájuk. Viszont furcsa módon kihúztalak ma a csávából a rendőrségnél. Ugyanis le akartak tartóztatni Tony Bruce meggyilkolásáért. – Szóval te voltál – vágott közbe Adelaide a férjéhez fordulva. – Hazugság – kiabált Sylvaner. – Csendesebben – mondta Justin. – Azért adtam neked alibit, mert nem akartam, hogy Francis és Georgiana lógni lássa az apját, ezért ne is ébreszd fel őket! De ennek ára van, Sylvaner. – Nem engedek a zsarolásnak. – Te tényleg igazán undorító vagy. Kinek kell a mocskos pénzed? Viszont azt teszed, amit mondok. Egy ideje vásárolgatok Savage

részvényeket. Jelenleg a társaság hat százalékát birtoklom, ezért cserébe igazgatósági tagságot kérek. Máskülönben elmegyek a rendőrségre, és elmondom az igazat. Hosszú csend következett. Végül Sylvaner így szólt: – Miért akarsz bekerülni az igazgatótanácsba? – Mert bemocskoltad az apám nevét. Ópiumot szállítottál, és mostanában arról hallani, hogy rabszolgakereskedőnek adod ki a hajókat. Ha ez igaz, véget vetek neki. Rá foglak kényszeríteni, Sylvaner, hogy őszinte légy Holnap délig várom a formális meghívómat, vagy megyek a rendőrségre. Jó estét, Adelaide néném. Justin kisétált a szobából és becsukta maga mögött az ajtót. Adelaide a férjéhez fordult. – Természetesen engedelmeskedsz. – Nincs más választásom, az isten verje meg. – Felállt, és a bárszekrénynél töltött magának egy pohár gint. – Tényleg te ölted meg Tony Bruce-t? – kérdezte az asszony halkan. Sylvaner felhajtotta a gint. – Ott sem volt más választásom az árulásod miatt. – Újratöltette a poharat. – Érdekes dolog a gyilkosság, Adelaide. Olyan, mint a szeretkezés. Jólesik. – Még ivott, és a feleségét nézte. – És egyre többet akarsz.

…43… Fiammetta amerikai politika iránt megnyilvánuló érdektelensége érthető volt, őt inkább Itália izgatta. De Justin, mint a legtöbb amerikai, elkerülhetetlenül annak az örvénynek a közepén találta magát, amely az ország történetének legvéresebb háborújához vezetett. Akkor figyelt fel Lincolnra, amikor a volt illinois-i képviselő a Republikánus Párt elnökjelöltje lett. Amikor Lincoln New Yorkba érkezett, hogy beszédet tartson a Fiatal Republikánusok Uniójában, Justin elköltött huszonöt centet egy jegyre. Az az egyszerűség, ahogy Lincoln New Yorkba jött, jól tükrözte a kor politikai légkörét, ami annyira más, mint a mai. Senki sem várta, amikor leszállt a kompról. Egyedül jutott el az Astor House

hotelhez, mintha egy turista volna, s nem egy jelölt az ország legmagasabb közjogi méltóságára. Másnap, vasárnap Lincoln két centért átkelt komppal Brooklynba, hogy meghallgassa az egyik híres rabszolgaság ellenes prédikátor, Henry Ward istentiszteletét a Plymouth templomban. Aztán találkozott az egyik fiatal republikánussal, aki körbevezette a városban, és megmutatta neki a hírhedt szegénynegyedeket, például a Five Points-t, ahol olyan bandák garázdálkodtak, mint például a Döglött Nyulak bandája. Lincoln megtudta, hogy abban az évben, 1860-ban hetvenegyezer bűntényt jegyeztek fel a városban. Lincolnt kísérője elvezette a Sweet féle étterembe a Fulton utcán, az illegális rabszolgakereskedők, vagyis „varjúsok” kedvelt gyülekezőhelyére. Bár a rabszolgakereskedést akasztással büntették, soha senkit nem kötöttek fel érte, alig pár embert tartóztattak le. Maga az államok főügyésze, James Roosevelt mondta, hogy James Buchanan elnök „valószínűleg felmentené” azt, akit ezzel a gyanúval letartóztatnak. Szóval Sylvanert nem sok minden riasztotta el a hajói ilyen célú bérbeadásától, ami Justin számára be is bizonyosodott, miután bekerült a társaság igazgatótanácsába. Ezzel Justin új fegyvert kapott a kezébe Sylvanerrel szemben, de ismét úgy döntött, hogy a nyilvánosság kizárásával intézi a dolgot. Rákényszerítette Sylvanert, hogy mondja fel a bérleti szerződéseket, amit az csendben meg is tett. A Savage társaság újra tiszta lett, Justinnak köszönhetően. Sylvaner gyűlölete pedig az égig lángolt. Az, hogy az Észak egyöntetűen rabszolgaság ellenes lett volna, téveszme. Lincoln tudta, hogy a New York-i üzleti körök ki akarnak békülni a rabszolgatartókkal. Sylvaner nem volt egyedül. Így aztán Lincoln beszéde minden volt, csak nem gyújtó hangú, végül is meg akarta nyerni a választást. Justint mégis lenyűgözte a langaléta, suta középnyugati ember. Bár tájszólással beszélt, jól és tetszetősen építette fel a mondanivalóját. A beszéde végén Justin talpra ugrott, és ujjongva ünnepelte. Mint piemonti állampolgár természetesen nem szavazhatott, de ha megtehette volna, biztosan Lincolnra szavazott volna. Végül is Lincoln elvesztette a választást a demokrata párti New Yorkban, de New York államot hozta, és végül megnyerte a

választást. Lassan elkezdett felemelkedni a függöny arról a borzalomról, amit már ekkor az „elkerülhetetlen konfliktusnak” neveztek.

Sok szempontból kedvezőtlen időpont volt egy bank megvásárlására, és Justin ezzel tisztában is volt. Ő sem látta jobban előre a jövőt, mint bárki más, de még a leghomályosabb kristálygömbben is látszott a háború. Miután Dél-Karolina kilépett az unióból, lábra kaptak a rossz hírek, amit megérzett a tőzsde. Az újév után a piac talpraállni látszott, mivel a cselekvésképtelen Buchanan kormány nem csinált semmit azonkívül, hogy délre küldött egy darab felfegyverzetlen hajót Anderson őrnagy megsegítésére Charleston kikötőjébe, az ostromlott Sumter erődhöz. A New York-i üzletemberek kezdtek furcsa válaszokat kapni a fizetési felszólításokra déli ügyfeleiktől. Mindezek ellenére a Savage bank prosperált. Justin a kezdetektől fogva ügyesen hozott ügyfeleket a bankba. Mint híresség és Mondragone grófja, valamint a Villa új tulajdonosa, hamar megnőtt az ázsiója itt, a sznobok fővárosában. Aki számlát nyitott a Savage bankban, azt meghívták az elegáns Mondragone összejövetelekre, ahol könnyen lehetett üzletet kötni a város elitjével. Ami még ennél is fontosabb, Justin odafigyelt a hírekre. A Wall Street működése a pletykákon alapult és a bennfentesek tippjein. Ahogy Justin saját számlája hízott, fokozatosan közelítve a mágikus egymilliós szám felé, egyre jobban kezdte élvezni az információkkal való zsonglőrködést a Wall Street új csodagyerekének szerepében. A pénzcsinálás jó móka volt, s most, hogy a kormány elkezdett hadi megrendeléseket kiadni, hazafias cselekedet is. A háborús kiadások fedezésére a kormány államkötvényeket bocsátott ki. Ben ötlete egyszerű volt, de zseniális. Mivel a kincstár csak a régi, megbecsült hitelintézetekkel kommunikált a kötvényekről, így szinte csak azok vettek belőle. Ben arra gondolt,

hogy miért nem kezdik el árulni a kötvényeket az embereknek? Vigéckedjenek vele, ahogy az apja tette annak idején vidéken. Persze nem szó szerint, háztól házig való vigéckedésről volt szó, de Justin kitalálta, hogy újsághirdetéses és egyéb úton terjeszthetnék az államkötvényeket. Így nemcsak a kormánynak, de maguknak is szép pénzt zsebelhetnének be. – Bennel Washingtonba megyünk, hogy rávegyük a pénzügyminisztert az ötlet támogatására – mondta Justin egy áprilisi estén Fiammettának. – Washington szörnyű hely – mondta Fiammetta fintorogva. – Tudom. Mellesleg képzeld, Bennek van egy barátnője. August Belmont unokahúga Németországból, egy Hildegarde nevű lány. Nagyon csinos. Szerintem Ben meg fogja kérni a kezét, ha végre összeszedi a bátorságát. – De jó neki – mondta az asszony. – Remélem, boldog lesz. Justin Fiammetta mögé lépett, és átölelte a vállát. – Amilyen boldogok mi is voltunk – mondta. – És ha igazán honvágyad van, elviszlek Európába, háború ide vagy oda. A grófnő arca felderült, ahogy a férfira nézett. – Ó, drágám tényleg megtennéd? – kiáltott. – Megpróbáltam titokban tartani, de annyit duzzogsz… – Nem is duzzogtam. – Dehogynem. Elmegyünk Párizsba és Rómába. Aztán én folytatom az utat Kínába. Fiammetta arcáról leolvadt a mosoly. – Kínába? – úgy mondta ki ezt a szót, mintha káromkodás volna. – Minek? – Adtam magamnak egy nagyobb összegű hitelt – válaszolt Justin. – Ebből már ki tudom fizetni Julie váltságdíját. – De ott háború van! – mondta az asszony. – Veszélyes. – Ezért hagylak Rómában. Fiammetta megfordult, és megfogta Justin kezét. – Anima mia, ugye óvatos leszel? – Nem sok hasznára leszek a lányomnak halottan. De ki kell szabadítanom onnan, mielőtt Jehenala megrontja abban a Tiltott

Városban. Az eunuchok és ágyasok társasága nem épp az, amit elképzelnék egy kislány számára.

…44… Mennyire gyűlölöm, gondolta Sylvaner a Savage társaság tárgyalótermének asztalánál ülve. Justin! Huszonhárom éves, arcátlanul jól néz ki, és a nyomorult lábai előtt hever a világ. Ő a csodálatos Savage, nem én. Ő a család feje, pedig még nem is törvényes gyerek. Ó, mennyire gyűlölöm! Bárcsak ott lennék Mondragone kastély kínzókamrájában. Én nem csak a karját tépném ki! – Mielőtt elindulok keletre – mondta Justin a tizennégy tagú igazgatótanácsnak. – az a szomorú feladatom, hogy bejelentsem, elnökünk, Sylvaner Savage egészségügyi okok miatt visszavonul… Méghogy egészségügyi okok miatt, gondolta Sylvaner. Visszavonul! A francba! Kilöksz a cégemből, te szemét! De mit tehetnék? Annyi pénzed van, mint a szemét, és felvásároltad a cégemet! Ó, az arcom! Már megint ez a nyomorult görcs! Sylvaner a fájdalomtól fintorogva kapta fel az előtte álló „vizespoharat”, és ivott egy korty gint. A többi igazgatósági tag, aki ismerte betegségét, igyekezett nem észrevenni. A Savage hajózási vállalat méltóságát meg kellett őrizni. – Ezért, mint az igazgatótanács titkára – folytatta Justin –, bejelentem, hogy az ülésnek meg kell választania a vállalat új elnökét. Ben Liebermann, aki a harmadik helyen ült az ovális asztalnál, felemelte a kezét. – Justin Savage-et javaslom az elnöki címre – mondta. – Köszönöm, Ben. Egyéb jelölés? Micsoda vígjáték,! gondolta Sylvaner. Telerakta a tanácsot az embereivel. Kirak a pálya szélére. Ő mennyire gyűlölöm! Újabb kortyot ivott a ginből. – Ha nincs másik jelölt – folytatta Justin –, akkor szavazzunk! Az asztalnál Sylvaner kivételével mindenki igennel szavazott. Sylvaner még egy korty gint ivott.

hogy Justin Savage az első ex-kalóz. mialatt Sylvaner töltött magának még egy kis gint –. Garantálhatom önöknek. miért nem voltam képes időben megölni? Kijátszott és legyőzött. – Beismerem. hogy mennyi rakományomat lopta el a Kínai-tengeren. és pár dicsérő szót szóljak. hogy gratuláljak Justinnak. A tanács tagjai megdöbbentőn nézték. Tudják. kedves Sylvaner? Sylvaner elsápadt. hogy mennyit veszített ez a cég emiatt a kalóz miatt? Ki kellett vezetnem a részvényeket a piacra a veszteségek miatt. Sylvaner olyan volt. kitűnő új elnököt választottunk. a Rotschild család amerikai képviselője állt fel. hogy ez valami csudajó móka. mint a tanács egyik újabb tagja. hogy ő kalóz volt. – Mi az „igazság”. Belmont a seggnyaló. A német származású elegáns August Belmont. azt hiszem. – Ez a fattyú ellopta a cégemet.A tanács tapsviharban tört ki. uraim. Ivott még egy korty gint. gondolta. úgyis. hogy a feleséged pénze nélkül egy senki volnál. Ó. – Az igazság az. miközben Belmont folytatta a beszédet.– Üljön le. mintha megőrült volna. – Uraim. Ők egy emberként bólintottak. uram! – Ne. Igazam van? Justin a többi tanácstag felé fordult. hadd beszéljen! – mondta Justin és Sylvanerhez fordult. És te meg a seggét nyalod Belmont. maga részeg! – kiabált vissza Belmont. – Azt hiszik. bár nem ő az első kalóz a Wall Streeten. gondolta Sylvaner. Még annál is rosszabb: kalózkodásért keresnének az egész világon. de azt nem tudják. Ezt itt mindenki tudja. Még gint! – És végül – mondta August Belmont. – A FRANCOKAT! – ordított fel Sylvaner és talpra ugrott. – Az igazság… – Kissé megingott. mert egy hivatásos seggnyaló vagy! Mondd el az igazat! – Sylvaner. – Igazad van – mondta Justin. – Ostobák! – kiabálta. Mindjárt hányok. és mint újdonsült elnökünk barátja megragadnám az alkalmat. És most felvásárolta a . aki egy hajósvállalatot és bankot vezet.

– Te győztél – mondta halkan. – Kétszer megpróbálta megöletni Justint. August Belmont félrevonta Bent. hogy kilökjön.részvények jó részét. És most ő a csodálatos Savage! – A képhez vágta a poharát. – Mondd el nekik az igazat Sylvanerről! – A többi tanácstaghoz fordult. Nem tudom. és megkínoztatta… – Ben. maradj csendben! – mondta Justin. Felemelte a gines üveget. Távollétemben a társaság és a bank ügyeit Ben Liebermannra bízom. – Mindig is őt szeretted és engem gyűlöltél. – Semmi értelme felásni a szemetet a múltból. – Körbenézett a szobában. hogy ennek a gin e az oka. – Justin – szólt Ben. és lassan felállt. és széttört a padlón. és felhajtotta az ital maradékát. és ezennel az ülést berekesztem. Aztán Nathaniel Savage portréjára nézett. ami visszapattant. a féltestvérem megfizet azért. az egyszerű . amit tett. az idegrángása. – Sylvanernek vége. aki a helyén maradt és tovább hüppögött. Ahogy kiléptek a Savage irodaházból a Broadwayre. A többi tanácstag is lassan követte. Még egyszer köszönöm a bizalmat. – Tönkreteszem a Savage nevet! Meg tudom tenni! Mániákusan vihogni kezdett. – Uraim. ahonnan én Kínába megyek. és részeg hüppögésbe kezdett. A többi Isten dolga. amint tudják. – Micsoda groteszk előadás – mondta. töltött magának még egy adag gint. a feleségemmel jövő héten Európába utazunk. Ez az ember maga a gonosz! Ostobák! Átkozott ostobák! A székébe süllyedt. Azt hiszem. Justin kisétált a tanácsteremből. és beletúrt fehér hajába. Ellopta az örökségét. – De még nem végeztem! – kiáltotta. Justin érzelemmentes arccal nézett rá. Amikor bezárták az ajtókat. páran visszanéztek Sylvanerre. Majd a nevetést felváltotta az elfojtott zokogás.

aki az asztalfőn ült. húszéves. Azt meg különösen nem értékeltem. hogy talán ma felteszi Hildegardenak a nagy kérdést… Már ha lesz hozzá bátorsága. Belmont Benre mosolygott. Lincolnnak szüksége ennyi pénzre? – Mert a tábornokai ostobák – válaszolt Ben. Nem beszámítható. – Mellesleg elvárjuk ma este vacsorára. vagy a három együtt. hogy maga egy pénzügyi géniusz. uram. Szerintem kezd közveszélyessé válni. . violakék szemű szépségről. miért ijednék meg Hildegarde Belmonttól? – A nagybátyám azt meséli. gondolta. August Belmont. – Elmeséltem az unokahúgomnak.irigység. aki vele szemben ült. ezt hívják reklámnak. Megrázta Ben kezét. – Szerintem nem kell magára vennie. de magában azonnal megbánta. Ben szíve gyorsan zakatolt. Azt hiszem. Remélem. amelynek dekoltázsa láttán Ben pulzusa az égbe szökött. aki a legkeményebb férfiak szívét is megdobogtatta. ahogy rólam beszélt. hogy ennyi pénz van a világban – mondta a lány. Eszébe jutott. – Százhat egész négy tized milliót – mondta Ben. De lassan kezdi elveszíteni az eszét. A lány egy fodros fehér ruhát viselt. megfelel majd neki. Végül is. Belmont háza az Ötödik sugárút és a Nyolcadik utca sarkán nehézkes pompával volt díszítve. – Miért van Mr. és egy kitűnő fiatalember. hogy maga és Justin Savage több mint százmillió dollárt szedtek össze a pénzügyminisztérium számára az államkötvények eladásával – mondta Hildegarde Belmont aznap este Bennek. majd elindult a Broadwayn. Alig tudta levenni a szemét Hildegarde-ról. – Nem is hittem volna. ha Kína anyakirálynője nem rémített meg. – A világért sem hagynám ki. a fekete hajú. hogy dicsekedett. ovális arcú. felnevetett.

és még akkor . aki a kandalló előtt ült és hímezett. Be is perelhetett volna. hogy ez a nő szeretheti őt? Ennek a nőnek mindene megvan: szép. – Sokat gondolkoztam Justinon – mondta visszatolva a fiókot. és elkezdte játszani az Appassionatát. De mondja: Justin nem teszi ki magát komoly veszélynek ezzel a kínai utazással? Azt hallottam. hogy az anyacsászárné gyűlöli a külföldieket. Biztos. hogy amikor megcsókolta a lányt. uram. Végül is nagyszerűen viselkedett. véletlenül felborított egy cserepes pálmát. Van nála egy általad aláírt vallomás. Ben Mr. hogy megkérje a kezét.– Jól mondja. Havas novemberi este volt. Negyvenöt perccel később Hildegarde leült a nagy zongorához a társalgóban. akkor szerintem verd ki a fejedből Justint. amit a zakója zsebébe süllyesztett. és elővett egy pisztolyt. Ahogy én szeretlek téged. hogy ha ezt a német szépséget magához tartozónak tudhatná. egy héttel azután. majd a feleségéhez ment. úgy zongorázik. arra gondolt. Sylvaner csendesen kihúzta a fiókot. Ahogy a háborgó zenét hallgatta. – Nagyon szereti – válaszolt Ben. Belmont között ült. – Ha adhatok egy tanácsot – mondta Adelaide –. és figyelte. – Biztos nagyon szereti a lányát. – Ez így van. aki tájszólásban beszél. hogy Justin és Fiammetta elhajózott Európába. de közel jár az igazsághoz. egy órával később az egyik szobában Ben összeszedte magát annyira. Mégis. De nem őrültség azt hinni. mint Chopin. ő lenne a világ legboldogabb embere. gazdag. Ben! Nem túl elegáns. Az „igen” után annyira fel volt dúlva. hogy Hildegarde nem vonzódik hozzá. De Justin tud magára vigyázni. és Mrs. és három nyelven beszél… Ő mit tud cserébe nyújtani? Egy pöttöm déli gyerek. hogy ilyesmire hajlandó érte– mondta Hildegarde.

Lerakta a hímzését és megfordult. Mert annyira nyomorult az életem. miért nem vagy képes kiverni ezt is a fejedből? Francis ettől még egy csodás kisfiú. hogy alig tudok élni vele. amiért kirakott a vállalatból. – Édes Istenem. – Sylvaner – suttogta. A férfi az asszony széke mögött állt a Washington téri ház társalgójában. – Hogy beszélhetsz a bosszúról? – szólt a nő dühösen. amikor megölted Tonyt. Először is itt van ez az idegrángás. – Hagyjuk a múltat. Amúgy meg nem vagyok az a fajta. Én személy szerint csodálom. de még mindig nem vette észre a fegyvert. és folytassuk tovább az életet. hogy gyűlölöm! – Sylvaner megkerülte a széket. – Ez nem ilyen egyszerű. Lassan előhúzta a pisztolyt a zsebéből. Őket te vetted el. – Tudja. Még Francis is észrevette: Megkérdezte a minap. – Ez már megszállottság. és nem szeretném. – Nem érdekel. Justintól lett ez a rángás. Adelaide semmit sem látott. Zárjuk le a múltat. . hogy miért viselkedsz ilyen furcsán. az ég szerelmére? Mi forog abban a beteges agyadban? – Azt gondolod. – Tedd el azt a fegyvert! – Azért iszom. – Miről beszélsz. mert fájdalmaim vannak. – Régen szeretted. ha folytatnád ellene a cselszövést. és Adelaide meglátta a pisztolyt. a gyerekeimet kivéve. – A múltat soha nem lehet lezárni. Nem az én fiam. – Most már nem. hogy Sylvanerre nézzen. Adelaide.is megvédett. hogy beteges vagyok? – Egyre inkább. Justin mindent elvett tőlem. Elkerekedett a szeme. Sylvaner. Az asszony valami furcsát hallott a férfi hangjában. hogy mit gondol a kis fattyú. hogy nem bírom ki józanul. ami kedves nekem. A gyűlöleted Justin iránt az agyadra ment. ami olyan fájdalmas. – Sokat gondoltam arra – folytatta Sylvaner hogy hogyan tudnám megbosszulni. aki odatartja a másik arcát.

– Eldugtam a golyókat. Francis állt az ajtó túloldalán. és a fia felé indult. Adelaide sikítva az ajtóhoz rohant. Elfelejtik. Ó. a fegyvert nézve. Adelaide. Ez lesz az évszázad botránya. – A Tonyd.– Azért. anya – mondta Francis. – Megölni téged és a gyerekeidet. te megőrültél… – Tony Bruce is ezt mondta. – Francis. a gyerekek is. – Kérlek. egy hír a sok más között. – Máshogy is meg tudok szabadulni tőled! . hogy mi módon tudnék megfizetni neki! Hogy tudnám tönkretenni? Ha megölöm. Csak róla beszélnek. – Mit akarsz csinálni? A férfi újra felvihogott. – Miről beszélsz? – kérdezte suttogva. mert ő győzött! – kiabált a férfi. hogy lehetsz ilyen gonosz? – De ha csak téged öllek meg. De ha a gyerekeket is megölöm. az már shakespeare-i. egyre rémültebben. – Te kis szemét! – hörgött Sylvaner. – Sylvaner. Az asszony a kandallóhoz hátrált. Csak arra tudok gondolni. az semmi. Semmi sem történt. menj és hívd a rendőrséget! – kiáltotta az asszony – Vidd magaddal Georgie-t is! – Nem tud lelőni. istenem. a gyerekeket ne bántsd! Ölj meg. Arra odafigyelnének pár hétig. – Hát nem érted? Találgass! – Sylvaner felvihogott. Na. és kinyitotta. Szóval valaki mást kell megölnöm. de a gyerekeket ne bántsd. mielőtt meghalt! – visította a férfi. megkerülve az egyik széket. Adelaide lerakta a hímzését és felemelkedett a székéből. Sylvaner pedig meghúzta a ravaszt. mártír lesz belőle. Aztán végezni magammal. – Hát nem érted? Minden az övé. Az arcán ijedtség látszott. Zavart arckifejezéssel újra meghúzta a ravaszt. Te aljas kurva! A nő tovább hátrált. isten veled. te rohadt ribanc! A nő felsikoltott. Semmi. ha akarsz.

vedd fel a kabátod és a cipőd. Sokszor láttam játszadozni a pisztollyal. – Drágám. – Igen. Bruce volt az apám? Adelaide némi tétovázás után felsóhajtott. és ellenőrizte Sylaner pulzusát. Most menj rendőrért! Gyorsan. A vízkór. Mr. Már nem tapinthatta. és elkezdte fojtogatni. hogy így van. – És Georgie-é is? – Igen. kinek nyitott szájából lassan elkezdett csöpögni a vér. Ahogy kiment a szobából. és átölelte a fiát. jobb. Bruce-t? – Igen. – Én majd vigyázok apádra. Hallottam.Megragadta Francist. és felvette a piszkavasat a padlóról. mielőtt magához tér. Hol van Georgie? – A pincében bújtattam el. ezért úgy gondoltam. és visszatért az alapelemekhez”. de neki még ne mondjuk el. Mostanában nagyon furcsán viselkedett. Sylvaner összeesett. – Nem fog felébredni. és szaladj el egy rendőrért – mondta Adelaide. anya – mondta Francis. – Tudom. hogy nem az apám – mondta Francis és Sylvanerre nézett. – Igen… – Mindnyájunkat meg fog ölni… – Tudom. Visszarohant Sylvanerhez. a kicsapongás és az alkoholizmus vitte el harminc évesen. – Ő ölte meg Mr. – Örülök. ha eldugom a golyókat. …45… A világ túlsó oldalán. ledobva a piszkavasat. – Hála az égnek. Mandzsúriában Hsien-feng császár „felszállt az égi fogatra. jól vagy? – kiáltott Adelaide. – De azért megyek. Jehenala óriási szerencséjére a haldokló császár az ő fiát . – Kedvesem. Adelaide a kandallóhoz rohant. drágám. és felkapott egy piszkavasat. és tiszta erőből fejbevágta. Adelaide lehajolt. vagyis meghalt.

. és miután kíméletlenül elbánt az idősebb mandarinok és hercegek palotaforradalmával. a barbárok hatékonyságával lett végrehajtva. amit megszerzett. amely szerint hivatalos irataikban többé nem nevezhették „barbárnak” az európaiakat. Lord Elgin. jószándékú asszony volt. legalizáltatni akarták az ópium bevitelt. és aláírni az egyezményt. Jehenala a két anyacsászárné egyike lett. Az alku nehezen ment. A két anyacsászárnő lett a kiskorú császár régense. hogy meghajlás nélkül közelíthessék meg a császári trónt. Kínát a tíz éve tomboló tajping háborún kívül 1858-ban az angolok és a franciák is újra megtámadták. Tz'u-his. még akkor is. szinte életképtelen volt. A rémült Hsien-feng Mandzsúriába menekült. a társa Niuhara. A megalázott mandzsuknak nem volt más választása. az egykori Jehenala ebben a helyzetben vette át az Égi Birodalom irányítását. ő lett a leghatalmasabb és a leggazdagabb asszony Kínában. amelyek során az európai hatalmak bővíteni akarták kereskedelmi engedményeiket. egy nem túl éles eszű. hivatalosan. Bár többet elért. Hogy az időt húzó mandzsukat megfékezze. Jehenala megkapta a Tz'u-hsi „Anyai és sikeres” melléknevet. nem ellenfele Jehenalának. De a birodalom. Ezt két év háború és tárgyalás követte.jelölte meg utódjául. mégpedig a Pekinghez vezető utakat védelmező erődöket. Ez felért azzal. valamint diplomáciai kapcsolatokat akartak a Sárkánytrónnal. Pekunál. Kitűnő fegyvereikkel az európaiak könnyedén bevették az erődöket. a huszonhat éves Tz'u-hsi egy haldokló birodalmat vett át. az európaiak egyik furcsa követelése például az volt. A Nyári Palota lerombolása és kirablása a nyugati imperializmus egyik legszégyenletesebb cselekedete. ha nagyjából mindent a Jáde lány fuvolázik figuráinak köszönhette. mintha egy Párizst rohamozó sereg felgyújtotta volna Versailles-t. Bizonyos szempontból a mandzsu kishivatalnok lánya kora egyik legnagyobb sikertörténetét futotta be. mint gyerekkora legvadabb álmai. így hivatalosan is Tsai Csün örökölte a trónt. ahol meghalt. a brit miniszter kiadott egy elképesztő parancsot: felhatalmazta a seregét. mint beadni a derekukat. hogy fossza ki és égesse fel a csodálatos Nyári Palotát Peking határában. törvényben meg akarták védeni a kereszténységet és a keresztényeket.

Az eunuch eltűnt az egyik spanyolfal mögött. – Megmondom őfelségének.Justin a lován ülve nézte a pusztítás nyomait. Most a terem egyetlen bútordarabja egy trónszerű aranyozott szék volt. Bármilyen gazdag lett is Justin. meg pár híd maradt meg. és lovagoltak el a Tiltott Városhoz. nyugatias szabású öltönyt viselt. – A faépületeket mind felgyújtották – mondta An Te-hai. és An Te-hai a Női Nyugalom pavilonjához vezette Justint. – Itt várj – mondta An. és a nyugatiak az értéküktől függetlenül. Számos barátja és üzletfele nevezte őrültnek. An megmondta Justinnak. ezzel a kiadással a legvégső határig ment el. A testőrök Tiencsinben várták és Pekingbe kísérték. aki ennyit érne. Minden értéket elvittek. és helyezte letétbe a brit tulajdonú Bank of Sanghajban. egy-két templom. Justin. ahonnan az egész parkot és a paloták maradványait látni lehetett. Justin könnyekkel a szemében nézte a borzalmas pusztítás nyomait. ahol csatlakozott hozzájuk An. Egymillió dollár hatalmas összeg volt. aki Justin mellett ült a lován. Egymillió dollárnyi aranyat hozott el Amerikából. ahol évekkel ezelőtt Bennel és a császárnővel vacsoráztak. aki fekete. mondván. – Néhány kőépület. An vezette el őket a dombhoz. mielőtt Pekingbe indult volna. de minden más elpusztult. Egy óra nézelődés után tértek vissza Pekingbe. . levette a kalapját. Egy alacsony dombtetőn állt. Justin lássa a tavaly felgyújtott Nyári Palota romjait. An Te-hai kíséretében. hogy nincs az a gyerek. hogy megérkeztél. hogy az anyacsászárnő azt akarja. súlyra adták el a tárgyakat. néhány testőr és a főeunuch.

Tartozott ezzel Csang-mejnek. majd súgott valamit An Te-hainak. mintsem a méltóságával foglalkozzék. Láthatom Julie-t? – Ne sürgess bennünket. Az eunuchok és ágyasok mind leborultak előtte. Elhoztad a pénzt? – Letétbe helyeztem egy sanghaji bankban. és nem akarta. An! Az eunuch a császárnőhöz vitte a levelet. – Őfelsége azt mondja. és nem nők. – Nálam van a levél. Jobban akarta a lányát. mint mi vagyunk. hogy ilyet tettek. hogy ne veszítse el az önuralmát. hogy visszakapja Julie-t. és Tz'u-hsi követte. Nekünk te egy jelentéktelen kis féreg vagy. amint megkaptam a lányomat. – Mi vagyunk a leghatalmasabb nő a világon – szólt az anyacsászárnő mandarin nyelven. – Még Viktória királynő sem olyan hatalmas. Érted. barbár? – Igen. az Égi Birodalomban a mi szavunk a törvény. barbár! Hozd ide a levelet. Láthatóan az elegancia és a szépség megtestesülésének gondolta magát. aki visszament Justinhoz.De Justin eltökélte. Micsoda ostobaság. felség – mondta Justin előhúzva egy borítékot a zakójából. nem a háborút. hogy a kislány egy ilyen palotában nőjön fel. értem – mondta Justin. hogy az egymillió dollár nem elég – mondta ő Justinnak. Láttad. ami felhatalmazza a bankot. hogy a képviselődnek átadja. A császárnő teljes díszbe volt öltözve. – Nem érdekelnek minket a te politikai nézeteid. mivel neki ott van egy parlamentnek nevezett valami. hogy férfiak irányítják a világot. – Viszont a parlament működőképesebbnek tűnik. amit An Te-hai fordított Justinnak. és An Te-hai lépett elő. kényszerítve magát. amivel minden döntéséért meg kell küzdenie. A férfiak okoznak minden háborút és vérontást. Hosszú várakozás után megszólalt a távolban egy gong. . – Dehát megegyeztünk! – kiáltott Justin. Az anyacsászárnő elolvasta. A nők a békét vívják meg. amit a többi barbár férfi tett a Nyári Palotával? – Igen felség. Szégyellem. – Az a baj. Itt. és Justin is így tett.

Justin a homlokát ráncolva nézett a trón felé. mintha a császárnő őt magát fenyegette volna meg.– Igen. de nem én tettem. az arcán halvány mosollyal. és én téged akarlak megalázni. An Te-hai. ha élve akarja a lányát. ha élve akarod visszakapni a lányodat! – A Julie-ellenes fenyegetés olyan volt Justinnak. Most viszont az én kezemben a hatalom. – Rabszolgának kellett magam nevezni. és mondd meg neki. – Az ágyasok intézménye évszázadok óta fennáll. hogy minden követelésüknek engedjen. Justin felnézett a császárnőre. A vörös szoba falai természetesen vörösre voltak festve. az udvari etikettnek megfelelően. barbár? – Nem őfelsége. de a nyugatiak rákényszerítették őfelségét. mit tegyen. A szoba közepén egy vörös selyemszőnyeg volt a földön. hogy megalázzák a nőket. Tudod milyen megalázó éveken át rabszolgának nevezni magad. barbár férfi. Tz'u-hsi őt nézte. Ezt az intézményt a férfiak találták ki. – Viszont most te vagy itt őfelsége hatalmában. Vajon csapdába sétált? Vajon a császárnő most őt is foglyul ejti. Nem csak a Nyári Palota lerombolásáról van szó. Justinnál nem volt fegyver. Ahogy Justin elért a vörös szoba ajtajához. elhagyva a királynői többest. buta országot csináltak Kínából a világ előtt. – Nehogy megpróbálj közbeszólni. majd megfordult. Mr. Savage – mondta az eunuch. és elindult kifelé. De tiltakozom… – Hallgass – dörrent rá a nő. Egy gyenge. s az ajtó felé fordult. csakhogy azóta a Sárkánytrón hatalmas megaláztatást szenvedett. és váltságdíjat kér érte? – Sok éven át ágyas voltam – mondta az anyacsászárnő. – Kövess. A teremben levő ágyasok és eunuchok vihorászni kezdtek. a vihogás nevetéssé erősödött. kísérd el a vörös szobába. – Ez nem az én hibám! Sajnálom. .

Átutaztam a fél világon. hogy mit kell tenned. Őfelségében van némi gyerekes vonás. és megcsókolta a lábát. ott kicsavarták a padlóra. amikor kiszállt. és a császár hálószobájába vitték ebbe a szőnyegbe csavarva. de nagyon gonosz is tud lenni. hogy menjen a pokolba! – Akkor a Julie nevű félvér kislányt megfojtják a birodalmi testőrök. Justin dühöngött. uram. ami sok szempontból a saját otthonára emlékeztette. …46… A hó nagy pelyhekben hullott az Ötödik sugárúton. – Amikor őfelsége ágyas volt – magyarázta An –. azzal. hogy megaláz téged. – Ez elképesztő! Megegyeztem vele. – Várjon meg! – mondta a kocsisnak. Megtanítalak. hogy teljesítsem az alku rám eső részét. A kocsiban ülő férfi kinézett az építészeti anakronizmusra. és a császár kiválasztotta a nevét. Justin elvörösödött. ezért elkezdett vetkőzni. Ezután meztelenül kúszott a császár ágyához. de rájött. . A császárnő ugyanezt akarja tőled. és erre megemeli a téteket? Ez nem tisztességes. akkor levetkőztették. Azt is el kell mondanom. – A császárnő mindenesetre meg akarja bosszulni az őt ért megaláztatást. – Ez ostoba és gyerekes! – Tény. mint az ő háza.– Mit akar? – kérdezte Justin An Te-hait. miután az eunuch becsukta az ajtót. – Az Isten… – Nem fog sokáig tartani. ahogy a szokások parancsolják. ahogy a trón felé mászol. hogy nincs más lehetősége. hogy a hátsó feledet kihívóan mozgatnod kell a levegőben. ahogy a lovaskocsi megállt a Savage-ház előtt. Justin majd szétrobbant a dühtől. – Mondd meg neki. azzal a különbséggel hogy ez itt kisebb volt.

– Igen. a város képeslappá változott. a nevető császári udvar előtt átélt. a házban égtek a fények. gondolta a férfi. uram. A férfi becsöngetett és várt. már amennyire egy húsz méter hosszú társalgót otthonosnak lehet nevezni. Justin Savage-et. de a gazdasági győzelmet is. – Viktória királynő olyan. de hamar feloldódott. mint az anyacsászárnő? Justin összerándult az anyacsászárnő említésére. New York. Életében nem fogja elfelejteni azt a megaláztatást. hogy a barbárok megeszik a kínaiakat. – Azt hiszem. A gyönyörű kilenc éves kislány a létra mellett ült. visszakapta Julie-t. – Ki találta fel a karácsonyfát? – kérdezte Julie. a németek – válaszolt az apja a létra tetejéről. De megérte. és a díszekkel játszott. – Albert herceg tette népszerűvé. Észak számára. uram. A déli államok ellen vívott háború lassan a végéhez közeledett. ahogy New Yorkban mindenhol. a lehelete párállott a jeges levegőben. sok szempontból hasonlít Londonra. mert azt hallotta. – Beszélhetnék vele? Itt a névjegyem. amit ott. Az egyik sarokban Justin egy létrán állva épp egy angyalfigurát rakott fel a hat méteres fenyőfa tetejére. méghozzá az északiak fölényével. Gyönyörű. a trónterem padlóján. aki bár először félt tőle. – Igenis. szőrmegallérral. A férfi fekete nagykabátot viselt. – Segíthetek? – Mr. Odakint a hópelyhek uralták az utcát. Savage a karácsonyfát díszíti. és a karácsonyi vásárlók rengeteg csomaggal megpakolva ünnepelték nemcsak a katonai. Ellenállhatatlanul nézett ki vörös ruhácskájában. Sok várakozással ellentétben a háború kitűnő üzletnek bizonyult. Az ál-gótikus kandallóban hatalmas tűz lobogott. Savage-et keresem. Karácsony estéje volt. Egy fiatal kínai komornyik nyitott ajtót. Mr. havas karácsony volt. . – Ki az az Albert herceg? – Viktória királynő férje. de idebent minden meleg volt és otthonos. Felment a főbejárathoz vezető lépcsőkön.

Justin Percyhez lépett. Po-han. és kezet nyújtott. apu. uram – mondta Po-han. Samantha kért meg rá. – Egy régi ismerős. Légyszíves. A karácsony jó szórakozás. – De Viktória királynő kedvesebb. – A washingtoni külképviseletre helyeztek – mondta. – Kedves lányt vesz el? – Igen. felkísérnéd Julie-t a szobájába? – Igen. – Po-han kézen fogta Julie-t. Justin Percyt pillantotta meg az ajtóban. hogy Julie kezdeti félelmei csökkenjenek. – Átadta a névjegyét. Percy elfogadta Justin kezét. Egy borítékot húzott elő a zakójából. – Mi szél hozta New Yorkban? Némi tétovázás után a két férfi barátságos tekintettel nézte egymást. – Igazad volt. . Po-hant. Felmegyünk. – Apa. nagyon kedveset. és nézte meg a névjegyet. Ah Pin unokatestvérét Pekingből hozta magával Justin. Justin kíváncsian ment oda. miközben kiborított egy doboz angyalhajat. hogy adjam át ezt. uram. ami azonnal mindent elborított. – Egy úr keresi.– Olyasmi – válaszolt Justin a kérdésre. miközben visszarakta az angyalhajas dobozra a fedelét. Justin lemászott a létráról újabb díszekért. – Ben bácsi megházasodik? – kérdezte. amikor meglátta a szobába belépő komornyikot egy tálcával a kezében. ki ez az ember? – kérdezte Julie. és így szólt kantoniul. rakd azt vissza a dobozába! – Jó – Julie angol beszéde még meglehetősen éneklő volt. de gyermeki fogékonysággal villámgyorsan fejlődött. Mikor kapom meg az ajándékaimat? – Reggel. – Jövő héten lesz az esküvő. kicsi lány. miután a télapó elhozta őket. – A karácsonyfának jó szaga van – mondta Julie. – Most érkeztem Londonból New Yorkba ma délelőtt. – Gyere. Amin ennyi állt: SAXMUNDHAM GRÓFJA.

jól alakult a sora. – Rossz házigazda vagyok – mondta Justin megköszörülve a torkát. – Gyerekek? – Igen.Samantha. köszönöm. . Kint vár a bérkocsis. Justin elgondolkodott. és kivette belőle e levelet. Percy elbúcsúzott. és elment. Két fiúnk és egy lányunk van. amikor csúnyán megfázott. A dátum 1864. Nem olvastam. Még alig hároméves. A gyerekek persze nagyon összetörtek miatta. Vissza kell érnem a hotelbe. megkért rá. Samantha. amin csak ennyi állt: Justin. az első szerelme. – Ezt a levelet írta – folytatta Percy – két nappal a halála előtt. – Na. nekem mennem kell. Justin alig figyelt oda. Tüdőgyulladás lett belőle. Hat héttel ezelőtt történt. Justinnak hívják. és… elvesztettük. – Meghalt? – Igen. főleg a legkisebbet. Nem akarnám egyedül hagyni a gyerekeket karácsony este. hogy ne tegyem. – Justin… – A férfi nem tudott mit mondani. Csak Londonban jelent meg a gyászjelentés… – Gyászjelentés? – suttogta Justin. Szerető feleség volt. november 20-a volt. minden rendbe jött. Az utolsó terhesség során szívpanaszai lettek. Mikor egyedül maradt. ahogy én is. bár nehezen indult a házasságunk. Wall Street. miután meghalt a bácsikám. Justin agya megtelt az emlékekkel a név hallatán. Justin kinyitotta a borítékot. A két férfi egymásra nézett. – Hogy van Samantha? – kérdezte. A Tengeri Boszorkán utazó gyönyörű lányra gondolt. – Nem hallotta? – Mit? – Hát persze. Percy átadta a borítékot. Furcsa módon. Imádták az anyjukat. és novemberben volt egy hideg időszak. honnan is hallotta volna. – Nem kér egy italt? – Nem. Amint hallottam. hogy vajon elutasítást lát-e Percy tekintetében. Kína hőse… Samantha olvasta az újságokban a magáról megjelent cikkeket. Justin alig tért magához.

teljes szívemből. amikor el nem mondhattam volna. és a tűzbe bámult. Élj sokáig és boldogul! Samantha Justin leeresztette a levelet. hogy útjaink nem futhattak egymás mellett soha nem szűnt meg fájni. Búcsúzom. Te voltál életem szerelme. A szemében könnyek csillogtak. de a fájdalma egy életen át elkísér. Vége . hogy talán a másvilágon találkozunk. ha rám gondolsz – ha egyáltalán megteszed –. Ez az utolsó kívánságom. A franciáknak van egy mondásuk: „A szerelem élvezete rövid. mint valakire. kedvesem. Volt idő. Milyen furcsán alakult az élet.Drága Justin! Percy el fogja magyarázni. amiért most a bocsánatodért esedezem. Szóval. ahogy remélem. aki attól a pillanattól szeretett. úgy gondolj rám.” Sajnos ez nekem is igaznak bizonyult. fogod. borzalmas dolgokat mondtam neked. Egyszer azt mondtad. Amikor Saxmundham Castle-ben jártál. hogy meglátott. hogy mi történt velem. de most már képes vagyok rá. hogy meghaltam. Nagy meglepetésemre Percy végül is kedves és szerető férjem lett. Boldog voltam vele. és az. Csak boldogságot. te is boldog vagy a feleségeddel. tehát tudni. amikor átadja ezt a levelet. Justin. Soha nem lennék képes rosszat kívánni neked.