A magyarság ősi gyógymódjai

„ Tüzet viszek ne lássátok, ég a ruhám ne hagyjátok, Aj, áj, kecskeháj, Majd meggyógyul, hogyha fáj. Tüzet viszek ne lássátok, ég a ruhám ne hagyjátok, Aj, áj, kecskeháj, Majd meggyógyul, hogyha fáj. " (Ghymes együttes - népdal) Ebben a leckében egy olyan gyógymódról és szemléletrendszerről kap teljes ké­ pet, amiről eddig ilyen összefogott formában nem olvasott vagy hallott, más szakirodalmakban. A könyv végére lehet, hogy meglepő és új információkkal, nagyszerű ősi tudással felvértezve, magyarságára még büszkébben vághat az ősi tradicionális gyógymódok megismerésébe. A Kárpát-medencébe keletről visszatérő magyar­ ság igen magas gyógyító kultúrával rendelkezett. Ennek egyik legkiemelkedőbb bizonyítéka a ko­ ponyalékelés ismerete és használata. Szinte minden betegségre, bajra volt gyógyír őse­ inknél. Teljesen természetes volt az a szemlélet, hogy a betegséget mindenek előtt a lélek megbe­ tegedése, legyengülése okozza s ez válik testi tünette.

Koponyalékelésre utaló nyom népvándorlás kori magyar koponyaleleten

A gyógymódok a kezelés mellett mindig tartalmaztak lelki segítséget is. A népi bölcsességek tanácsokat adtak arra, hogyan lehet egészségesen, meg­ elégedetten hosszú életet élni.

Bizonyára ön is ismer ilyen bölcsességeket! Ilyen pl. Gazda szeme hizlalja a jószágot! Ahol nagy az ínség, közel a segítség! írjon Ön is néhányat!

A betegség kialakulásának leggyakoribb okai a test és a lélek közötti szakadás, a harmónia hiánya, a kiegyensúlyozott életmód, a táplálkozás felborulása. Ha az ember nem a világ rendje, a természet tanításai szerint él és cselekszik, előbbutóbb megbetegszik. Az ősi magyaroknál is vezérlő elv volt a mértékle­ tesség. Korabeli feljegyzések alapján bizonyos, hogy őseink tudásának része volt a test­ nedvek (pl. vizelet, vér) vizsgálata alapján történő betegségmegállapítás, a gyógyírok (viasz, vaj, faggyú, szurok, méz, tej stb.) használata. Elterjedt lehetett a hővel, melegítéssel, izzasztással, ásványokkal, hanggal, hangszerekkel, éne­ kekkel való gyógyítás, de a masszázs, a csontkovácsolás és a sebészeti beavat­ kozások is. Alkalmaztak: iszappakolást, agyag- és színterápiát, köpölyözést, gyógynövényeket és gyógyelelmiszereket. Mindent átszőtt és megerősített azonban - s ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni - a ráolvasás, az ima, a fohász, a különféle „módosult tudatállapotokban" való gyógyítás, gyógyulás. A régi magyarság a természeti elemeket isteni őselvként tisztelte. Ezek az őselemek - tűz, víz, föld, levegő,- illetve az ezekben lévő erők okozhattak beteg­ ségeket, de gyógyíthattak is. Ez azon múlt, hogy az embernek milyen viszonya volt a természet rendjével. Belesimult-e az isteni törvényekbe, vagy azok elle­ nére próbált élni. Nézzünk példákat az ősi gyógymódokra.

Testnedvek - terápiák
Saját vizeletterápia
Margitnéni összeválogatott számunkra néhány néprajzkutató által gyűjtött népi beszámolót ezekhez a betegségekhez. „Maguk hova mennek?" Aszongya édösapám: „Há mi biza erősen búsulunk ennek a gyermeknek a szömiét, ne hogy járt." -„Ne menjenek sehova, mennyének haza, s egy szép tiszta rongyot vizeletbe mártsanak meg, s borít­ sák a szömire a gyermöknek, s felelek róla, hogy három napra a szöme meg­ tisztul." Aszongya édösanyám: „Nem, nem, itt vagyunk s visszük a doktorhoz." A doktor rendölt orvosságot, de biza a gyermöknek a szöme nem tisztult. A bánat ölte meg, hát most mi lesz. Azt mondja édösanyám, ő biza tenne, de a gyermök erősen tiltakozott, hogy neki a szömire aztán pisis ron­ gyot ne. Mikor elaludt a gyermök, hát édösanyám tiszta vizeletbe mártotta fehér rongyot, s a szömire borította. Hát már másnap vevődött észre, hogy ja­ vul a szöme. S ahogy három éjjel - me nappal nem tudták csinálni, mert a gyermök a világér sem engedte meg-, borogatta, s hát gyönyörűen megjavult a szeme." (BernádIlona gyűjtése)

A magyar népi gyógyászatban a vizeletet pattanás, sebek, viszketegség, sze­ mölcs, légycsípés, rozsdás szegtől való sebesülés, mellgyulladás, gyomorfekély, tüdőbaj, torokfájás gyógyítására használták. Ma is vannak vizeletterápiáról (úgynevezett urinoterápia) szóló könyvek, de az étkezés módosulása és a civili­ zációs ártalmak miatt a benne foglaltak többsége sajnos már nem állja meg a he­ lyét, mivel ma már jóval több méreganyagot ürít az ember a vizelettel, mint üríthetett ősünk. Ezért ezt a módszert csak, mint néprajzi érdekességet említjük. Ezzel a gyógymóddal a kutatóknak és a modern tudománynak jelentős kételyei vannak.

Érvágás
Egy másik példa a vérleszívással, vérleeresztéssel való gyógyításra, melyet első­ sorban magas vérnyomásnál alkalmaztak: „Édesapám mesélte, hogy volt egy asszony, aki mindig szedett össze a vizek­ ből piócákot, vérszípókot, s azokot egy üvegbe tartotta. Amikor hívták beteg­ hez, csak ránézett, s mán tudta hogyha a beteg piros vót, hogy a vérivel van baj. Azokot a piócákot rearakta, addig hagyta, amig teleszívták magukot vér­ rel, s lehullottak róla." (Kovászna, BernádIlona gyűjtése) Nagy fejfájásnál homlokon eret vágtak.

Gyógyírok
Szembetegségekre a tavasszal megeredő szőlőt megvágták, ezt összegyűjtötték s a beteg szembe csepegtették. A kövirózsából is sajtoltak levet, melyet a fülbe csepegtettek gyulladás ellen. Anyatejet használtak kisbabáknál, mikor csipás lett a szeme. Az édesanya szoptatás közben a szemébe is fejt egy kicsit. Egy példa a fertőtlenítő, immunrendszer erősítő pakolásra: „Köményt főztünk, hagymát törtünk. A hagymát törtük reá a hasára, pálinká­ val. Mikor aprózott meg, akkor kentük meg. Ha köhögött, akkor vettünk tor­ mát, reszeltünk meg, s tartottuk egy kicsit, veresedett meg a hátacskája, s vet­ tük le. Tettünk káposztalapit ide a melyire. Ilyeneket csináltunk, s gyóvult, gyóvult." (Erdély, Bernád Ilona gyűjtése) A fokhagyma igazi csodaszer volt, sok betegségre használták. Árpa ellen a szemre kenték, fülfájásra a fülbe dugták, torokfájásra teáját itták s kifőtt szárát a nyak köré tekerték. A mézet is sokféle betegség ellen használták. A langyos méz a savtúltengésben szenvedőket gyógyította. Semlegesítette a gyomorsavat, bevonta a nyálkahár-

egy évig folytattam a kú­ rát. Egyszer valaki . Bernád Ilona gyűjtése) Gyógyítás hővel. Ha ezután es fájt.régi magyar szó.javasolta. Ható­ anyagai a bőrön át könnyebben felszívódnak. arra nagyon jó. melegítették párával. egy kicsi székecske vót.akit már ezzel a módszerrel meggyógyított egy tudós asszony . meleg „Ha a gyermeknek fájt a füle. Megpróbáltam.. A kórházat is megjártam miat­ ta.) a szkíták közt tett utazásáról." (Magyarlapád. Az egyik Hérodotosz beszámolója (i. me­ lyekben megemlítik. Bernád Ilona gyűjtése) „Mikor a gyomrunk fájt. s ültünk rea. vagy nagyobb fazékba. me betették a tűzbe. Ruha küzi teszik. rongyba belefogtuk. mely lazítja a görcsössé vált izmokat. hogy próbáljam meg én is. Minden reggel felkelés után közvetlenül éhgyomorra egyem meg egy kávés­ kanál langyosra melegített mézet. hogy békasó. izzasztással Hő. bikkfából volt csinálva.." (Lázári. osztán ráborítják. Bernád Ilona gyűjtése) Izzasztás . s rátartották arra a párára. 425. méregtelenített. aztán leszűrik. s tettük a hasunkra. Bernád Ilona gyűjtése) Ide sorolható az iszappakolás is. „Nyombélfekélyem volt 18-30 éves koromig. s tökéletesen meggyógyultam tőle. s úgy leborították a fejit.izzasztókunyhó Az izzasztókunyhó egyik legősibb szereink (szer . „Akinek reomája van. amit a Marasból hoztak. Vízből kiszedett iszapot megmelegítenek. különösen ősszel és ta­ vasszal voltak erős fájdalmaim. melyben így ír: „Három faágat egymás felé hajlítottak. amikor vérezni kezdett. gyapjú . jelentése: rend. azt melegítettük meg a füttőn. olyan gömbölyűt. Sokat szenvedtem vele." (Csornakor ös. Megmelegítettek egy kis csuporba vizet. és avval borongatják naponta egyszer." (Sepsiszentgyörgy.tyát. és az pár nap alatt helyrehozza. valamilyen rend szerint való cselekvés) egyike. Két írott forrás ismert. erősítette az immunrendszert és az idegrendszert.e. elpusztította a baktériumokat. melegítéssel. ha iszapot tesznek. Tettek egy-egy követ. édesapám bocskorkötni csinálta. úgy mondták. hogy az még nagyobb párát csinál. a májmüködést. Segítette az emésztést. akkor egy pléhfedőt melegítettünk.

hagyományőrző) szokást tiltották. hogy azok­ nak nagyobb ereje legyen. pedig már halott volt. de még tizenhét évszázaddal később is gyógyító tudásunk része volt. Azóta. lélek. A tanúk ! mind a sámán érdekében szólaltak fel. még a halott Kozma fia is. hogy a szkítáknál. Ma úgy monda­ nánk. A másik forrás a Kassai kódex. A gőz belélegezve izzadást vált ki. amit belélegeznek. mint rokon vagy mint a magya­ rok őseit is magába foglaló népnél az izzasztókunyhó szertartás létezett. szorosan átkötözték és vörösen izzó köveket tettek a kunyhó közepén lévő edénybe. a víz. hogy az ő távollétében gőzöljék a be­ teget.anyagokkal (nemez?) beborították. Egy Kozma nevű beteg így fulladt meg. a gőzbe ültette betegeit. Az imák. A beteggyógyítással is foglalkozó sámánról a tanúk vallomásai nagy elismeréssel beszélnek. mert hozzátartozói. Fehér M. Ha röviden összefoglalnám az izzasz­ tókunyhójelentését. . de az olyan állhatatosan kérte. Mindhárom szinten (test. a gőz." A két forrás tehát bizonyítja. hogy felhevített kövekre vizet öntve. énekek a lelket tisztítják és a gondok. örömök megfogalmazása által a szellemi úton való járást is segítik. hogy a felszabaduló gőzt belélegezzék. hogy a szkíták gyakran használtak gyümölcsöket a szertartás során. hogy enyhítsék meg fájdalmait. Jenő közlésében így hangzik az egyik per anyaga: Vizsgálat Lőrinc fia Tuba mágus ellen Káinokpusztán A per II. népies. Az izzasztókunyhó szertartása Az izzasztókunyhó összetett gyógyító szertartás. és azt hitték róla. melyeket az izzó kövekre szórtak. melyben XIII. A vád szerint Tuba az új kenyér ünnepén és az azt követő napokban mezíte­ len leányokkal gyűjtetett volna magának bizonyos gyógyfüveket. fohászok. paganus = vidéki. Moys és Simon fráter. amin a résztvevők ülnek. A legsúlyosabb vád azonban az volt." Hérodotosz azt is megjegyezte. ezzel kiégeti a mé­ reganyagokat a szervezetből. amit a kövekre locsol a szer vezetője. századi. szellem) gyógyít. Muthmer királyi prépost jelenlétében folyik. úgynevezett „mágusperek" jegyzőkönyvei találhatók. hogy elaludt. hogy az izzasztó módszert ősi szokás szerint úgy alkalmazta. Tisztán megélhető benne a négy elemmel való közvetlen kapcsolat. a mongoljárás utáni idők­ ből származó. mint ősi „pogány" (latin eredetű szó: pagan. Szerintük a vádlott a vizelet színéből is meg tudta állapítani a betegség okát. és a tűz. de halálbüntetés terhe alatt eltiltotta minden betegség kezelésétől. a levegő. az ő távollétében. tovább akarták folytatni az izzasztás müveletét. az a megtisztulás és újjászületés. Ott van a föld. amelytől az ápoltak erősfokú izzadást kap­ tak. Orvosságszerei között szere­ pelt egy „észveszejtő" erős ital. melyben a köveket felforrósítják. A bizottság „contra fidem nihil est" jeligével feloldotta ugyan a vádlot­ tat. és így kamrájában újra gőzölték. akinek a vallomása szerint a mágus megtiltotta.

koronacsokor) működ­ nek dominánsan. A szer vezetője minden követ egyen­ ként felemel kelet.kétség. miközben fohászkodik a Teremtőhöz.gyermekfej nagyságú vulkanikus köveket. A tűz a férfi minőség. (Ellentétpárok: tűz . illetve egy ábrát a csakrák formájáról. Ha a felső erőink (harmadik szem. vagy ahogy a magyar nyelvben ezt ma is őrizzük: csokra. a szívcsakra vagy szívcsokor. „születé­ sük" óta gyűjtik a világ rezgéseit. ha létünket a szeretet vezérli. mint a szív. Ha megnézünk egy virágcsokrot. Fontos. elszakadhatunk a realitásoktól. ég -föld. a materiális lét rabjaivá válhatunk. dél. a magyar „cso­ kor" szó ezt az erőközpontot idézi. A „csakra" szó jelentéséről (kerék) már esett szó korábban. tudását. a földet és a középpontot. Ezek a kövek sok ezer éve. Huszonnyolc kő kerül a máglyába. nappal . majd az ég és a föld felé mutatja őket. hiszen akkor élünk kiegyensúlyozottan.) A szertartás a tüz megrakásával kezdődik. Ez nem más. Ha alsó erőink (az öv alatti ré­ szünk s az oda tartozó erőcsokrok) vezetik tetteinket. E szerint a szemléletmód szerint a teremtett világban ellentétpárok működnek s a köztük lévő harmónia. egyértelmű lesz a hasonlóság a kettő között.éjsza­ ka. hogy mint minden élő szervezetnek. A huszonnyolcas szám a holdhónap napjainak száma. észak felé. kint — bent.láthatatlan.árnyék. a hét a négy világtáj mellett az eget. fény . a teremtés pontját jelké­ pezi. egészség .lent. nő — férfi. A négyes és a hetes szám szorzata. így a Földnek is megvan a maga hét csakrája. Nap . Ezt a tudást melegíti fel a tűz. Ezek . egység . szeretet -féle­ lem stb. Itt is megjelenik tehát őseink kettős (dualista) szemlélete. nyugat. segítő erő . látható .víz. túl anyagiassá. fent . információit.ártó erő. feszültség hatja át életünket. melyben a négy a négy világtájat.Hold.betegség. bár ez alkalmanként más szám is lehet. s ezt teszi láthatóvá a víz locsolásával létrejövő gőz.

A dél tehát az erő iránya. színe a sár­ ga. kakukkfüvet és még többféle gyógyhatású növényt. napsza­ ka az este. Ide köthető minden kezdet: egy új kapcsolat. vágyakozás. Négy kör. harmatkásafü vagy boróka füstjében. a lelkiismeret arany­ tükrének. Évszaka a tavasz. illetve minden résztvevő a saját életében fontos eseményeket szövi rá a világtájak adta jelentésekre. vásznakkal. míg vörösre izzanak. eleme a föld. Ott a kunyhóvezető illatos fü­ veket. Ezek belélegezve fokozzák a tisztulást. nagyszülők. Leg­ magasabb pontjának neve Dobogókő. . ideje pedig az időtlenség. Kelet: A keletkezés. borókát. erős legényt. ami egészen más. Ide tartozik minden. Észak: Az éjszaka. Eb­ ben az irányban . nemezzel borítják. nem véletlenül. napszaka a reggel. vége. elmúlás iránya. Itt süt legerősebben a Nap. Ez a lelkiismeretnek. színe a vörös.lehet testi. A köveket az izzó parázsból vasvillával vagy szarvasaganccsal hozza a kunyhó közepén lévő gödörbe a tüzember. A szülők. nap­ szaka az éj. amin már túl kell lenni. Itt tér nyugovóra. születés. terv illetve ezekre való törekvés.zsályát. mint az ébrenlétünk során megszokott időkeret. bőrökkel. A kövek elhelyezése után fával borítják őket.a kunyhó harmadik körében . a Pilisben. itt áll legmagasabban. távolabbi ősök. Négykézláb. cédrus. napszaka a dél. Ide tartozik tehát mindennek az elmúlása. eleme a tűz. harmatkásafüvet. Ezek mutatják szá­ munkra a belső igazságainkat. Itt dobog a Föld szíve. a szívcsokor éppen Magyarországon van. lemosni magunkról. miután minden résztvevő beült. Tisztelettel bánnak a fákkal. az álmok. indulás. hiszen ál­ mainkban „álomidő" van. gyógyulás iránya. bekerül az első hét kő. szellemi gyógyulásért is imádkozni.közül a középső. anélkül. A négy irány üzenetei: Nyugat: A nyugvás. a halál. négy me­ net van a szertartás során ezek a négy irány üzeneteit fogalmazzák meg. letenni terhét. Dél: A deli szó népmeséink deli legényét juttathatja eszünkbe. eleme a víz. Ebben az irányban lehet erőt kérni bármilyen feladat elvégzéséhez. munkahely. Mi­ közben a kövek felmelegszenek. Bármi. A kunyhóban. hogy bármilyen káros hatást okoznának. színe a fehér. szentül meg a Nap. hogy az izzasztókunyhó szertartás létrejöjjön. illetve köszönetet mondani bárki­ nek. aki minden esetben férfi. A kunyhóba való belépés előtt megfüs­ tölik magukat zsálya. ideje a jelen. hiszen azok az életüket adják azért. a látomások helye. Ideje a jövő. színe a fekete. a bölcsesség iránya. amitől szeretnénk megtisztulni. a Nap járásának irányában haladva mindenki leül odabent. a magas. eleme a levegő. lelki. Évszaka a tél. itt ragyog legfényesebben. a megtisztulásnak és az igazságnak iránya. ideje a múlt. Évszaka a nyár. lakás. szárított növényeket szór rájuk . a kunyhót takarókkal. céd­ rust. Évszaka az ősz. Ide tartozik a gyermekszületés is.

ha valaki nem marad végig bent. akik épp menstruálnak. Csak a megszólalás sorrendje kötött. Ha valaki mégsem bírja. Ez utóbbi talán kirekesztőnek tűnhet. nem végeztek házimunkát. melyeket közösen énekelnek dob. Most önnek is bemutatjuk az egyik dalt. és próbálja el­ képzelni. hiszen a születéskor sem közle­ kedünk ki-be. Hunyja be a szemét. A négy kör során egyre forróbb a levegő. nyugaton megpihen Minden lét elmúlik. kántálni ezt a dalt! Ha van kedve. akár tapsolhat. . elkezdődnek az imák. csörgő kísérettel. érdekes. de távolról sem ki­ bírhatatlan. Nem vehet részt az izzasztókunyhó szertartáson: . de ugyanilyen fontos. érrendszeri betegsége. Innen tudja a sorra kerülő. az iránynak megfelelő dalok következnek. Fontos.akinek súlyos szív-. de ha kiment. . hogy ezek hangosan. próbaképpen fel is veheti magnóra. a gőz egyre erősebb. A vezető szól először.súlyos idegrendszeri betegsége van. csak a saját szellemi létükkel törődtek. milyen érzés is lehet a kőnél ülve énekelni.Ha minden kő bent van. ugyanakkor ez egy pozitív megkülönböz­ tetés. amit nagyon fontos figyelembe venni és betartani. majd a Nap járásával egyező irányban haladva beszélnek a többiek. érthetően. hiszen akkor nem nyílnának meg egymás előtt odabent. Ilyen időben a nők elvonultak. kihunynak csillagok Keletről jön a fény. Amikor izzasztókunyhó szertartáson voltam. De a szertartás akkor is teljes. hogy az előtte lévő befejezte fohászát. ősi módon mondtuk el az imát.súlyos tüdő-. akkor a körök közötti szünetekben kimehet. a fohászok.Van négy kizáró ok. születve meghalok Egyszerre kigyúlnak. Ha végigért a kör. őszintén hangozzanak el. már nem térhet vissza a kunyhóba.illetve azok a nők. amely a nyugati körben szól! HALÁLBAN SZÜLETEK Halálban születek. légzőszervi betegsége. dobolhat vagy egy régi lopótökkel csöröghet is ehhez a dallamhoz. . Tették ezt a töb- . Majd az ima végeztével a befejezés: „Minden a rokonom". nem neveltek gyermeket. hogy később senki ne beszélje ki a másikat. nem dolgoztak. A megszólalás így hangzik: „Rokonaim". s nem múlik semmi sem (Sólyomfi Nagy Zoltán) Próbálja átérezni a vers ritmusát.

melyre különösen érdemes volt odafigyelni. Sokszor ilyenkor jönnek a legnagyobb élmények: testelhagyás. hanem megtalálhatja a követke­ ző szertartás időpontját és jelentkezhet is rá. Noha ez a kunyhóban is előfordulhat. szekérre felrak­ lak. kiszórlak. igéz szavainknak az ige az alapja.alatt vezessen feljegyzéseket. Lássunk erre néhány néprajzkutatók által gyűjtött példát: Árpára „Én. hazaviszlek." Már gondolatainkkal is teremtünk. ártó erőket. s hogy megkel a tészta. el három­ szor. igézéssel tehát el lehet távolítani a nem megfelelő. Gyógyítás ráolvasással A ráolvasás azon az ősi tudáson alapszik. de nem ez a cél. két nagy kővel megsúroltatlak. ki­ szelellek s akkor elviszlek a malomba. megrestállak. Szerte az országban elérhetők ezek a szertartások. A szer végén a résztvevők a Nap járása szerint kijönnek és lefekszenek a földre. Váljék semmivé. Salamon Anikó gyűjtése) . ke­ mencét megtüzelem. kalangyába raklak.Ha izzasztókunyhó szertartásra szeretne menni. ezen a weblapon nemcsak bőségesen olvashat ezekről. elvonulni és csak a saját teste jelzéseire. és sokszor az egész közösség életét. S elfújja s eltöpdösi.. „.S kezdetben vala az ige. Megigéz. www. megsütöm és kenyérnek sütöm. mozognak minden nőben.lehet akár csak 1 nap . így a betegséget is. megvalósulását. csak tapasztalt.hu . bevetem a ke­ mencébe. Igével. Egy alkal­ mas időpontban próbáljon a „nehéz napokon" egy picit távol maradni a mun­ kától. csűrbe lehánlak. Izzasztókunyhó szertartást . kicsépellek. .bi. de a kimondott szó még erősebb. hogy minden kimondott szónak terem­ tő ereje van." (Gyimes. Kedves Hallgatónk. elviszlek haza. érdemes lehet egy próbát tennie. hogy ez idő alatt ne fogyasszon alkoholt és ne végezzen böjtös gyakorlatokat. liszt lesz belőled. kovászt csinálok. Erős álmokat kaptak. a tüzet kihúzom. arra beavatott gyógyító vezethet. árpa téged learatlak.lehetséges veszélyei miatt. kévébe kötlek. megdagasztom kenyérnek. érzés létrejöttét.solyomfia. repülés. szótöve. jövőjét befolyásolták. Az időszak . ha Ön hölgy. Különle­ ges élményben lehet része! Fontos. Ilyenkor nagy erők mozogtak. Úgy elmúljék. tehát nyelvünk tö­ kéletesen kifejezi ezt a felfogást. szintén ebben az állapotban lévő nővel együtt. mint a só a vízbe s a viasz a tűzbe. se­ gítjük egy esemény. Cél a megtisztulás. és megegyük. éjszakai álmaira koncentrálni. felszaba­ dulás.

S akkor keresztet vet rejik. atomok mozgása és a közöttük lévő tér kölcsönhatása adja azt a fe­ szültséget.. heten vótatok. Veresz dálák. akkor attól el kell távojzék. " (Baluest. eltöpi. s akkor mondják. négyből maradjon három. az az egy úgy odalegyen. A bőröcskét a csonton. Meggyülekezzett véle. kettőből maradjon egy. A boszorkány csinálja azt a betegséget. Ragadd meg a bőröcskét. A hanggal gyógyító táltos erre a rezgésre „hangolódott rá". gyűlésre „Kik dálák. Uljan tisztán mind vált. Halász horgocskája. kisugárzása. rezgés.. de jelölője a betegségeknek. Arcod napfelkeltéből. s tü. vagy ha elbetegedik a marha. Harangozó Imre gyűjtése) Szenes víz igézés ellen Gyógyítás hanggal.„Hetvenhétféle boszorkányos asszonyok. A molekulák. alakít­ juk azt. tü. Ezt az olvasást arra kell monda­ ni. A disszonancia ha nem is létrehozója. mint a só a vízbe s a viasz a tűzbe. . Mindennek. egy tálba vizet tesznek. ötből maradjon négy. A csont maradjon egészségesen. hát ol­ vasnak a vízre. s a többit reamossa. há­ romból maradjon kettő. A világegyetem lényege szintén rezgés. S aztán akkor abból a vízből tőt az állatnak es a szájába. Elmújék sz elmaradzson. " (Szabófalva. mely maga az életerő. mikor veszik el a zsírját a tehénnek." (Gyimes. rezeg. Kallós Zoltán gyűjtése) Gyermek megigézése ellen „Fejed hasadékából. ének) előidézésével gyógyított. S aszongyák. Hangunkkal megrezegtetjük a levegőt. s a megfelelő gyógyhatású rezgés (hang. s kerítik. mindenkinek van rez­ gése. Igízésztül találta. tü. Mind csak rendesen keresztet vetnek. Feketi dálák. Salamon Anikó gyűjtése) Daganatra. a vízre. s keresztet vetnek a vízre. zenével A hang. hétből maradjon hat. így az arra való jótékony hatással az egészségre is hatni lehet. Háromszorig olvas. hatból maradjon öt. Minden ami él. A betegségeknek egyik ősi megfogalmazása: nem megfelelő rezgés.

a vásárból odavitték. s azonnal a térdekalácsa leszökött a helyire. Csontkovácsolás." (Moldva. Akár meg is tanulhat néhányat! Vajon melyik milyen bajra volt jó? Ha a környezetében élnek még idősek. így a fenekihez. A módszer ma is ismeretes. Kisi­ rült a kezed. testré­ szek helyrerakásának módjait. s tette helyre. mint egy rongy. A beteg fölött rázva a csörgőt. masszázs (kenés) A népi gyógyászatban igen régen használják a kificamodott. visszatette. Osztán akkor hasra fektet­ te az öreget. akik emlékezhetnek efféle módszerekre. S amíg a pálinkát megitta. esetleg felvételt is készíteni róla. ide ne. Bernád Ilona gyűjtése) „Nagyapámnak eltörött a lába. hogy az öreggel megitatott egy liter pálinkát rendre. lehetőleg a betegnek megtanítva váltotta ki az áldásos hatást. de orvosi diplomához kötött a csontkovácsok tevékenysége. mind-mind forróvízzel. fájó csontok. Balázsfalva mellett van az a község. Bernád Ilona gyűjtése) . hogy olyan lett a lába. hogy visszatette. feltette a lábát a hátára. melyiknek a lába kisirült. felszökött a térde kalácsa." (Magyarlapád. bár sokkal dinamikusabban. Ezt énekelve. Azokat mind-mind addig mosogatta. Fogta meg. egyenesbe a lába. hogy gyógyíttassa a lábát. S akkor meghallottunk egy gyógyító embert. A legmélyebb. Próbáljon CD-n. Szancolba. mint a csör­ gőé. Akkor elment a vásárba.Gyakori volt a csörgő energiakiegyensúlyozó hatásának használata. amikben efféle üzenetek vannak. S aszongya nagyanyám. Vaj egy ín ki vót menve. s helyretették. csokrok működését tudták harmonizálni. Dobbanása erőt adott ahhoz. tájolgatta azokat az inakat. a hangok keltette rezgés volt gyógyhatású. mellyel a csakrák. hogy a beteg saját maga. leghatásosabb kezelési forma azonban az ének. érdemes lehet elbeszélgetni velük erről. S akkor egy évig úgy gyógyult. „Vótak olyanok. A gyógyító lélekutazást tesz a beteghez s a megállapított kór ellen ható gyógyító éneket kér s hoz. kazettán vásárolni vagy a rádióban figyelni néhány olyan ősi magyar népdalt. A csontkovácsok a csigolyák közötti részek moz­ gatásával az azok közti kalcium lerakódást szüntetik meg. vagy a táltos meg­ küzdjön a nem megfelelő erőkkel. A dob hangja szintén gyógyerejű volt. kente. Azt addig kente.

nem más. Ürezz meg te minden rossztúl. szólást. A lélek tisztításán. a kilégzés az adás. romboló.) (Csángó imádság. „Add meg nekem Isztenem. szeleburdi. elfogadás. alatt. gyógyítá­ sán keresztül hatott vissza a testi bajokra is. És hulnap reggel külts fel. mint a lélek . felfuvalkodott. elmélyülés.. szólásaink sokat megőriztek e hagyományból: agyszélhűdés. szél A régi hitvilágban kétféle szél létezett: a külső szél. A belégzés a befo­ gadás. kettőselvüsége. Teljbe minden csak menjen. Bosnyák Sándor gyűjtése) A négy elem Levegő. . jó a széljárás. szélütés.Ima. kiadja a páráját. A gyógyításoknál a füstölés jelenítette meg a levegő elemet. szívszél­ hűdés. szélanya. minden gonosztúl.illetve a lélek egyik része. de önállóan is teljes értékű gyógymódnak tartották. kifelé fordulás. szélhámos. Őrangyalom alíssz el.. fohász Minden gyógyítás alapja. Újból menen nekünk jól. Meddig a Nap leszentül.ahogy az írásmód is mutatja. után alkalmazták. ha eszébe jut: A lélekzésben(!) megjelent a világ polaritása. szeles. mely . de építő. és a belső szél. rossz szél fúj belőle stb. Minden baj. Kergeszd el a betegszíget. azaz a lélegzet (eredeti írásmód­ dal lélekzet). mindennapi kenerem. Adj szüléknek egisszíget. írjon Ön is néhány széllel kapcsolatos mondást. (. mely lehetett kiszámíthatat­ lan. A gyakorlati kezelések előtt. valakit rossz szél ért. Házunkban mindig jó legyen. aktivitás jelké­ pe volt. Szavaink. segítő is.

A férfi teremtő.hogy Molnár V. A karácsonyi ünnepkörhöz tartoztak a ma már korábbi.bár hiva­ talos adat nincs születésének pontos idejéről. A sólyom a közvetítő az égi és a földi világ között. A fa termékenységi szimbólum. a természet rendjéhez. A régiségben ezen a napon előbb megáldották a tüzet. Májusfa állítás (szerelemünnep vagy termékenység ünnepe): az eladó sorban lévő leányok kertjében állították a fiatal legények a májusfát. Jézus születésének ünnepét is azért tették erre a napra a Niceai Zsinat döntésében. Ez volt az újév. fekete. A szerelem. szer. de elindulnak a nedvek. Egyben a férfiasságnak. Őseink négy legfontosabb ünnepe a Nap útjához. Több ünnep. a tüz uralmának. erejének ünnepe. hogy a vasár­ napi kötelezővé tett templomba járás alól csak a tűz őrzői kaptak felmentést. abból táplálkozó ágaival. Húsvéti locsolkodás: a fiatal. Még láthatatlanul. 8. A régiségben . a tüz újjászületésének ünnepe volt.például a tüzcsiholás . ezzel jelképezve érzelmeiket. a természet. Jó­ zsef szóhasználatával éljek . a tüz növekvő vagy csökkenő erejéhez. nagy vödör vízzel locsolták meg. Ekkor áll meg a sötét időszak növekedése és háromnapnyi „várakozás" után újjászületik a fény. népszokás és hétköznapi hiedelem kötődik hozzá. Régi szokás szerint ekkor lófuttató versenyeket tartottak. Gyertyaszentelő (tüzszentelő) boldogasszony: február 2-a. a két ember közti érzelem fellobbanó. tüz és víz egyensúlyának ün­ nepe. majd a kereszténnyé vált hagyományban a szentelt tűznél áldották meg a gyertyákat. a fény mértékéhez igazodott. fejezet). a téli napfor­ duló (karácsony) a sötét uralma végének. . Az év tűzhöz kötődő jeles napjai Karácsony: a szó jelentése téli napforduló (kara = sötét. meg­ termékenyítő tüzének szimbóluma ez. de az élet újjáteremtésére már képes leányokat a fiúk házról házrajárva. a férfierőnek is jelképe. fordul). A tavaszi és őszi napéjegyenlőség a fény és árnyék. leveleivel s a születő gyümölcsökkel. az élet áramai. A nyári napforduló a fény.ifjú sólymokat reptettek e napon. hogy az élet köre tovább haladjon.Tűz A régi magyar hagyományban kiemelt szerepe volt. csony =változik. Még István király egyik ren­ deletében is szerepel (Dekrétumainak második könyve. a leányok képesek legyenek gyermekeket szülni. hatásához igazodtak. mert ő a keresztény világban a „fényhozó" . azt fogal­ mazta át teremtő jelképeivel emberi nyelvre. a fák ébredésének ünnepe. Luca napi szokások is . Isten hírnöke. földbe kapaszkodó gyökerei­ vel. a fény. erőben ragyogó tüzének ideje ez.hi­ szen a naptárreform előtt ez volt a napforduló ideje (Luca = lux = fény). egybe­ esett karácsonnyal. A locsolásért cserébe adott tojás ezt a termékenységet idézte meg. mágikus varázslás azért. Tavaszi napéjegyenlőség: a fényesség ideje egyenlővé válik a sötétség idejével. Ezen kívül a hétboldogasszony ünnepek is az évkor menetéhez.

egészségesebbé tegyék. a szerelemnek tüze. kissé átalakult jelentéssel. Bizonyára Ön is tud ilyeneket. hogy felszálljon az ég. a Nap erejének. kéréseiket. tüzének csökkenése elérte az egyen­ súly állapotát. Lángja átalakítja azt. hogy jeles napokon a felkelő Napban valóban megpillantható Isten arca. a fény teljességében van. mutatva a nép böl­ csességét. a külvilági tüz fogyásával a belső. és megtisztelő. Őseink szabadtéri áldo­ zati oltárok tüzében küldték felajánlásaikat.nagyon jelentős . élet középpontja. így a szeretet jelképe is. a köré gyűlt sokaság énekkel. befelé forduló. Isten. a szóba. Egész éjjel égtek az áldozati máglyák.Aki közelebb van a tűzhöz. . a nappal és éj egyforma hosszú. . közmondásunk vesz példát a tűzről. Szent volt ezért minden tüz. fon­ tos feladat a tűz őrzése. hogy a tűzszentelőkor (Tűzszentelő Boldogasszony) elégetett mogyorófa vagy nyírfa elszenesedett darabját tették a fürdővízbe. jobban melegszik. A tűz az áldozat színtere. hanem annak egy . nem más. a Napbanézés máig megmaradt formája ez. A kicsi gyermekeket tűzzel szentelt vízben mos­ datták.A polyva megég a tűzben.oltár. az eggyé vá­ lás isteni állapotát. jelképekben gondolkodó észjárását. A családi lét. az arany pedig ott tisztul. megköszönve a Nap életadó tü­ zét. Egyik gyakran használt szavunk. fényt adó Nap oltára. hanem az életadó égitestben a teremtő erő. A meleget. Idekötődik a tűzön járás és tűzugrás szokása (a fény erejével legyőz­ zük a bennük rejtőző sötétet. ezzel képessé teszi arra.Nyári napforduló: a tüz. A tűz a megtisztulást szolgálta.a tűz helye . A csíksomlyói búcsú: során a csángó asszonyok a kelő Nap tüzében a Teremtőt látják. Őszi napforduló: a fény. úgy forralod a vizet. de fényében egyúttal megélhetjük a teljességet. hálával. A tűzhely pedig . A szenvedélynek lángja van. elsősor­ ban a szegények között. emésztő tűz nyer teret. . Ősi hagyomány szerint e napon nagy tüzeket raktak. a lelkek útja felé. mely elemészt izzásával. A Nap nem Isten tehát. megbirkózunk félelmeinkkel).Ami derék tűzzé vált. A tűz a Nap földi tükröződése. ami annyit jelent. köszönettel szívében. ajándékaikat a Felső Vi­ lág felé. amit belerakunk. egészebbé. a szoba. leghosszabb a nappal. nehéz eloltani. mi most néhányat kiragadunk: . tánccal virrasztott. . E naptól a sötétség válik erőseb­ bé.Amint rakod a tüzet. tüzet ugrott. így maga a Teremtő megjelenését tisztelték. Őseink nem „Napimádók" voltak. Töménytelen szólásunk. hogy a köznapi életet teljesebbé. A tűz a szerelem jelképe.megjele­ nési formája. Régi szokásunk. földet. tisztelik. mely arra alapul. mint a csángó vidékeken ma is használatban maradt tűzhely neve. Őseink táltosai a régi hitben élve kis kenyereket (pogácsákat) osztottak.

gyakran ezüst-.Hazának füstje is kedvesebb. Erre a ló erőre kap s cso­ dálatos táltos paripává válik. száraz fű. .. . ki nem hallgatván a gazda tiltására. kezében a tradíciók szerint elkészített dob és dobverő (Hagyományőrző felvétel a mai korból) Honfoglaló őseink viseletéhez tartozott a tarsoly. mint a táltos. erőtlen. övén a jellegzetes tar­ soly.. kivel a hős átugratja az üveghegyet. így szemlélteti ezt egy táltos ének: TÜZET RAKOK Tüzet rakok. A mese szerint a legkisebb fiú. víz és asszony épen legyőzhetetlen. körbe állom Szemem előtt éber álom Múlt és jövő jelenedik Háromból egy kerekedik Tüzet rakok. körbejárom Táncba repít éber álom Lángok szirmában elégek Megyek égnek. kis mé­ retű bőr tartó volt. Egyik legvalószínűbb. mint idegen országnak tüze.Tüz. taplógomba. mellé állok Dobom hátán mesze szállok Pirkadó ég lelkem hívja Alig bírja lovam szíja Tüzet rakok. mit tarthattak benne. de változatokban is sok történetben fordul elő a parazsat evő paripa. .. meglátja a vézna. megyek égnek Tüzet rakok. hogy tűzgyújtáshoz használt kellékek (kovakő. vagy aranylemezekkel díszítve. mellé ülök Vörös fényben elrévülök Lángok szirmában elégek Megyek égnek. Szép jelkép ez. körbejárom Táncba repít bíbor lángom Lelkem időből kimozdul Múlt s jövő jelenbe fordul Tüzet rakok. csont és bőr lovat. felvágtat a csil­ lagok közé. kinek magának sincs tüze. Népmesénk címe. Több elgon­ dolás van arról.Tüzet okád. szikrapattintó.) tárolására . mely valóban a táltos időkbe vezet vissza. megyek égnek (Sólyomfi Nagy Zoltán) Énekkel gyógyító táltos. annak kérésére parázzsal eteti meg. mely az övön hordott.Nem gyújthat az.

a paprikához. látogasson el erre a weblapra. Hiszen a vándorló életmód nem mindig tette lehetővé élőtüz szállítását. Könnyen. A híres magyar hagyományőr­ ző képzőművész. Bizonyára Ön is tudja. a sebészeti kés lesz a legfőbb eszköze. próbáljunk változtatni az újabb kori hely­ telen étkezési szokásokon . Őseink sok ezer éve fogyasztották a tönkölyt (nemesített búza őse).szolgált. a Kárpát-medence népi-paraszti konyhájának ízeit kelti életre. árpát. mert az ősi magyar ételek alapanyagai nagyon egészségesek. hi­ szen ezeket a növényeket sokkal később (Amerika felfedezése után) telepí­ tették be az országba. változatosan elkészíthetők. rozsból. kölest és hajdinát. gazdaságosan termelhetők és tárolhatók. és ezekre alapozza új gabonaételeit is. Ebben rejlik egészségünk záloga. Tápanyag­ ban gazdagok. árpából. valamilyen módon befo­ lyásolja. kukoricából könnyen elkészíthető ételek változatosak. azaz: együnk minél többféle gabonát. főzzünk gabonából! A gabonák mindent tudnak. Étrendünk minden egyes eleme hatással van testünkre.Ha Ön is szeretné megismerni a tarsolyviselet ősi ma­ gyar hagyományát. olcsók. Ezektől a változásoktól függ egész életünk. szinte feledésbe merült recepte­ ket. Semmi közük nem lehetett a gulyáshoz. ételtársítási szemléletek.mondja Nyers Csaba . hogy honfoglaló őseink ételei nem olyanok voltak. A hangsúly a változatos gabonafelhasználáson van. A magyar ember még ma is életnek nevezi a gabonát. A legtöbb táplálék alapja a tönkölybúza. A gabonák fogyasztásával kiutat találhatunk hétköznapjaink betegségeiből. Érdek­ lődésünket fordítsuk tehát táplálkozásunk irányába. lakta­ tók. Néhány különleges receptje az ELO hallgatóinak ajánlva: Süssünk. tönkölybúzából.hogy a jövő orvostu­ dományának nem a gyógyszer. . s ennek szerves részeként a táplálkozástudo­ mány. El­ kötelezett híve a természetes konyhának . hanem a megelőzés és a helyes életmód.hu . A gabonamagvak valóban életek: a búzából. megváltoztatja azt. tápanyagokban gazdagok. teljes értékű táplálkozást tesznek lehetővé hússal és anélkül elkészítve is. Egyénenként kell képezni. Laktatók. Nyers Csaba képzőművész szakácskodik is. amikről már volt és még lesz is szó. .ez egészségünkre válik. hajdinából. olcsók. A gabonamagvak minden életfontosságú tápanyagot tartalmaznak. egészségesek! Hiszem és vallom. Nyers Csaba csodálatos alkotásai is megtekinthetők itt. hanem azért is. rizsből.tarsolyosok. mint a mai ételek. bár bizonyára törekedtek rá.ősi. kölesből. ízletesen. Segítenek ebben a tapaszta­ lati megismerésre építő egészséges táplálkozási. amit a korszerűnek nevezett és reklámozott táplálé­ kok nem tudnak. www. Ma nagy divat ilyen ételeket készíteni nemcsak a tradíció őrzése miatt. zabból. figyelni magun­ kat.

hogy a gabonanemüek és a hüvelyesek (mint a bab. Fon­ tos. 10 percig főzzük lefedve. így legalább négyszeres vízmennyiséget igényel. kockára vágott vegyes zöldségeket. Tormás céklasalátával tálcájuk és meghintjük őrölt szezámmaggal. Bármilyen híg gyümölcslekvárral körbeöntjük és egész dióval díszítjük. burgonyát és felforraljuk. Élettani hatásai: a köles az egyetlen olyan gabonaféle. majd szűrőben folyó.Ismerjük meg a hántolt kölest! Az egyik legkönnyebben és leggyorsabban el­ készíthető gabonánk. karikára vágott vegyes zöldsége­ ket. így összesen húsz perc alatt elkészíthető. Öt per­ cig lassú tűzön főzzük.5 li­ ter vízzel felengedjük és beforraljuk. Befor­ raljuk. Ekkor beleteszünk apróhagymát. így könnyen emészthető és nem idéz elő gázképződést. kakukkfűvel és tengeri sóval. só nélkül. majd hozzákeverjük a kész lencsét. majd kb. kistányérra borítjuk. Köles-lencse egytál Ételtársítási szemléletünkben jó tudni. növésben lévő fiataloknak. körmöket erőssé teszi. babérlevéllel. Kevergetve a mag puhulásáig főzzük. majd lefedve félretesszük. Kb. Zöldséges kölesleves A recept lényege és elkészítésének ötletei: hagyományos zöldséglevesként ké­ szül. Kovasav tar­ talmának köszönhetően a bőrt rugalmassá. A lencsét és a kölest külön készítjük el. hozzáöntjük a köleshez és beforraljuk. Csak ezután tesszük bele egyszerre az átmosott 10 dkg kölest és a tisztított. hogy minden gabonát. 35perc alatt elkészíthető. Mézes-mazsolás kölespuding (tojás nélkül) 1 liter tejet felfőzünk kb. amely a teljes értékű fe­ hérjék mellett hét aminosavat is tartalmaz és lúgos kémhatása miatt különösen alkalmas betegeknek. Kevés keményítőt tartalmaz. borsó. A lencsét 2-3 órára beáztatjuk. majd lábasban bő vízzel át kell mosni! Ez a parányi. hogy először olajon apróra vágott hagymát pirítunk. Félretéve 1 csomag vaníliás cukorral és két kanál mézzel ízesítjük. Kb. Csak ezután főzzük meg bő vízben. Kiolajozott pudingformá­ ba szedjük és ha kihűlt. majd hozzáadunk 15 dkg átmosott kö­ lest. . Vese és hólyaggyulladásra. de úgy. Takarék lángon kb. oly­ kor óvatosan megkavarva. a hajat fényessé. Ekkor 1 evőkanál kukoricakeményítőt feloldunk 1 dl hideg vízben.és lábosban bő vízzel át­ mossuk. a fogakat. lencse) együttes fogyasztásával teljes értékű fehérjéhez ju­ tunk. így a kölest is először finom szűrőben folyóvíz alatt. 1. gyermekeknek. 20 perc alatt elkészül. sárga hántolt mag főzéskor megdagad. majd fűszerezzük: bazsalikommal. Magas a fűtőértéke. A kölest is jól átmossuk. fűszerezzük majoránnával és tengeri sóval. sok szerves sót és rostanyagot találunk benne. 5 dkg mazsolával. valamint lép betegségek esetén javasolt. majd a lencse leszűrt levével együtt négyszeres vízmennyiséggel felengedjük. Ha megpuhult.

Árpához: zsálya. köménymag. Barnarizshez: lestyán. me­ lyet ma is megszerezhetünk. Tönkölyhöz: koriander. . kakukkfű. 2 csi­ pet tengeri só. Népmeséink a csillagok útját. Egyik legrégibb teremtéstörténetünk szerint a világ tűzből. izsáp. hogy nem mások. szegfűbors. amit csak cserekereskedelem útján szerezhettek be? A gabonafélékhez leginkább ajánlott fűszerek: Búzához: koriander. majoranna. A délszláv népeknél elmaradhatatlan karácsony esti étel. bazsalikom. Olyan tudás ez. Rozshoz: köménymag. ezért is hívják világnak. lélekkel olvassuk. Tűz az égi tűz is. rozmaring. hogy őseink a népván­ dorlás ideje alatt is ismertek és használtak számos olyan fűszert. Amaranthoz: ánizs. bazsalikom. Ha felnézünk a tiszta éjszakai égre. lestyán. babérlevél.Ünnepi búza Hozzávalók: 4 csésze búza tisztítva. Zöld-aszalt tönkölyhöz: tárkony. Ha kész tiszta konyharuhára terítjük szikkadni. kakukkfű. koriander. majoránna. különféle befőttek és méz. kakukkfű. ezer és ezer apró tüzet látha­ tunk ott csillagok képében. édeskömény. A csillagokról azt is tartották. utódokat figyelnek. bazsalikom. 2 csésze mazsola megmosva. majoranna. mint e világról eltávozott rokonaink rakta tábortűz. azaz világosságnak. a mazsolát és kis lyukú húsdarálón ledaráljuk. kétszeres mennyiségű enyhén sós vízben. sáfrány. menetét mondják el jelképekbe sűrítve s aki tudta olvasni e jelképeket mély ismeretek birtokába jutott. Zabhoz: csombor. ha meséinket ilyen szemmel. egy onnan kipattant szikrából született. 2 csésze dió. általuk kiolvasott tu­ dás átadása a régi ember szerves létének kihagyhatatlan része volt. A félretett főtt bú­ zát hozzákeverjük. esetleg kevés mézet is teszünk bele. ám azóta alig felfedezhető teknős ízletes húsa is? Tudta. Kis tálkákba adagoljuk. Egy csészényit félreteszünk. Kukoricához: szurokfű. Hajdinához: izsáp. egy éjszakán át áztatva (tön­ köly). Köleshez: gyömbér. A többihez hozzá­ tesszük a diót. megmosva. majoranna. bazsalikom. ért­ jük. kakukkfű. bazsalikom. curry. hogy a rák húsát ínyencségként tálalták fel? Tudta Ön. édeskömény. mely körül ülve minket. kakukkfű. Ezek megfigyelése. hanem az ártereken és lápokban nagy számban élő. majoranna. a belőlük. A búzát puhára főzzük. hogy az ősi magyar konyha alapvető hozzávalói közé tartozott nemcsak a számtalan folyami és tavi hal. a világ forgását. különféle befőttekkel. Tudta Ön.

A források ré­ gen szent helyek voltak. járni sem. hogy a víz ki ne apadjon. hütőfürdőnél. A víz elválaszt. Föld nélkül enni. ha megfelelően. hogy nélkülük semmilyen élet nem lé­ tezne. főzetek készíté­ sénél. egyensúlya nélkül nem élhetünk. A hely szellemének énekeltek. Kezelések előtti kézmosásnál. Ezért szó szerint is édesanyánk. a növényeket. inni nem tudnánk. A föld a hagyományos kultúrákban a legna­ gyobb. Szántás előtt a vidéki ember megízlelte a földet. Kincseit adja. akkor mi is beteggé válunk. .Föld Földanya mindannyiunk édesanyja. tisztulás eleme. mely a táplálékunk. felajánlásszalagokkal és köszönetszalagokkal feldíszítet­ ték. Földanya várandós. hiszen nélküle. kezében morzsolgatta. Azt néz­ te. Víz A tisztaság. Bolygónk maga is élőlény. Mindenki tudta. továbbra is tisztán adja az életet. sőt állni. közös érték volt. a fohász rezgéseit és továbbviszi. Szinte nem volt olyan gyógyítás. s ahogy bánunk vele. Tavasszal azt mondják. tisztán tartották. de össze is köt. s a révész (aki a tátos egyik megfelelője). az izzasztásnál mind alapvető fontosságú lételem. ajándékokat vittek. úgy gondoz bennünket. ezért tisztelték. tisztelettel bánunk vele. „mennyi benne az élet". melyben valami­ lyen módon meg ne jelent volna. s ha megbetegítjük őt. mint népdalainkban a folyó. Átveszi az ima. Ő szüli a gyermekeket. önálló élettel rendelkezik.

Mi a tüz és víz gyermeke. Gyógyítás ráolvasással. zenével 4.13. Mit nevez a népnyelv „életnek"? . Hol van a Föld szívcsokra? 5. víz) jelentése és üzenete 6. Használták-e a ráolvasásnál a visszafelé számolást? 7. Melyik a négy elem? 8. Mit jelent a karácsony szavunk? 9. gyógyírokkal. Gyógyítás imával.ÖSSZEFOGLALÁS . fohásszal 5. mely az imákat viszi? 6. Gyógyítás testnedvekkel. Mit jelképeznek az izzasztókunyhó fő részei? 4. hővel 2. hanggal. Az izzasztókunyhó szimbolikája és a szertartás menete 3. lecke A MAGYARSÁG ŐSI GYÓGYMÓDJAI 1. A négy elem (levegő. Gabonakonyhai alapismeretek ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. föld. Mit gyógyítottak fokhagyma segítségével? 3. Mi a betegség kialakulásának leggyakoribb oka? 2. tüz.

Szent Iván éjjelén. megoldásokat keressen olyan kérdésekre. magyar gyerek gyógyítja. a mobiltelefon. esetleg próbál­ ja ki! A magyarság „tudó emberei" Táltos Legmagasabb tudással a Táltos . állat. A valóság nemcsak a kezünk­ kel megfogható. hogy van Magyarországon táltos egyház is? A Kovács András vezette táltos gyülekezet minden évben hatalmas tüzünnepet szokott tartani a nyári napfordulókor. nemcsak a televízió. Mindennek van kisugárzása.„józan paraszti ésszel" nem megvála­ szolhatók. Tudta ön. szellemét. hanem a nem megfogható.SÁMÁN ÉS TÁLTOS GYÓGYMÓDOK ÉS A SÁMÁNDOB „ Török gyerek megvágta. Ezeket a gyógyítókat ma is felfedezhet­ jük. a rádió. Az ősibb szó mutat rá annak jelentésére is: a Tát szóból ered. dobbal. melynek jelentése: nyit. Ehhez azok is csatlakozhatnak.régebbi szóhasználattal Tátos bírt. minden ember. . melyek hétköznapi szinten . vagy a szervezetnek. energiát. nem látható világ is. sugárzást érez meg. mint úgyne­ vezett hétköznapi tudatállapotban. tudatát és e megnyílt. A táltos tehát képes arra. tárgy bocsát ki magából információt nem látható formá­ ban. akik nem tagjai az egyháznak. hogy a környező világ mások számára rejtett' erőit is érzékelje és az így szerzett többlet tudás segítségével válaszokat. síppal. nádi hegedűvel" (Népdal) A gyógyító emberek tudásukkal és különböző eszközökkel kezelték a beteget és gyógyították a kórt. egyes gyógymódokat el is sajátíthatunk. növény. nem hétköznapi tudatál­ lapotban sokkal több felé áradó erőt. Sok különböző elnevezés maradt fenn melyek a kezelési módok közötti különbségekre is utalnak. különböző tanfolyamokon. A táltos kinyitja lelkét. Ha kedve van.

Ezek no. Ezek elatták a lelküket az ördögnek. A rontás ellen csak a tudósok tunnak segí­ teni. ez mind rontástul van. Azok meg a jó lelkek szógái. . akiknek tudományuk van. osztán rontani tudnak. Ennek a „megváltozott tudatállapotnak" elérésére a révülő táltos különböző módszereket és eszközöket használt.A táltos birtokolt minden olyan képességet. többek között népi gyógymódokról. melyeknek részleteire később térünk viszsza. akik a rossz szellemek szógái. www. hogy minden baj az íletbe rontástul van. melyet a később felsorolt. tátosok tettei­ ről tudhatunk meg részleteket: „Idesapamtul tudom azt is. Megbe­ tegszik az ember vagy a barom. vagy víres tejet ád a tehén. rengeteg izgalmas írással áll rendelkezésre. a boszorkányok. Mer vannak ollan emberek. más név­ vel rendelkező gyógyítók bírtak és használtak. melyben a Csallóközben élt tudó emberek. mer azok is küszkönnek egymással látatlanul.hu . Lássunk két történetet. egyszer csak nem eszik a disznó.taltos. Megismerkedhet itt a székely-magyar rovásírással.A táltos iskola és a táltos egyház weblapja.

A bujtárok csodálkozva néztek utána. A bujtárok azt is hamar előkerítették. Nagy szükségem lesz rá.Idesapám Csallóközben vót pásztor. szürcsűték a tarhonyás levest. Egyszercsak délután hirtelen ahogyan az az ember megmond­ tajött ám a rohadtsarok felől egy fekete felhő. hogy hun van a jószág. hogy ők majd elverik alaposan azt a fekete bikát. Csak úgy csattogott a szar- . akkor jó világ lesz. azt is megmonta. Akkor elmonta. meg egy tollas kalapot. Timaffy László gyűjtése) Táltos történeteink a régi hit maradványait őrizték meg. rossz fótos kabátot viset. Pillanatok alatt előugrott belőle a fekete bika. hogy valakinek elbitangút a barma.kérdezték a bujtárok.Mi az a nagy dolog? . hogy abból a gyerekből lesz tátos. szaladjanak oda és üssék el a csülkit a csörgősbottal. Ez a tej erőt ad. Megsajnálták a szegény embert. aztán a végin fölmá­ szott egy látófára.Jót tettetek velem. egyszercsak így szót: . mert ma még nekem nagy dúgom lesz. hanem egy kis frissen fejt tejet. A táltos. hunnan gyütt a rontás. mert egészen a tetejibe mászott. aztán gyerekkorában a táltosok elrabolják. ha meg a fekete tátos kerekedik fölül. egy fehér felhőből meg a fehér bika. asztán gyütt egy fehér felhő és eltűnt benne. há apámhoz gyütt segítsígír. Fogadkoztak is a bujtárok. széjjeltépik. Hát amíg itta. de ü azt monta. Ha valakit megrontottak. Kérte a bujtárokat. Avval elköszönt és el is ment. kint őriztek a csordát a bolganyi kanyar­ ban. Egykettőre itt volt és eltakarta a Napot. aki foggal születik. Igen ágrólszakadt vót. hogy taníccson meg rá en­ gem is. Ha a fekete bika lenne erősebb. Ragyogóan sütött a déli nap. odaadták neki. hogy segítsenek neki. odahítták. hogy egyen velük. újra összerakják. Az állatok abbahagyták a kérődzést és megin­ dultak legelni. abban gyün a fekete tátos fekete bikává változva és avval kell neki megküzdenie fehér bika képiben. Dehát ak­ kor ippen katona vótam. Mert ha ő győz. akkor igen nagy baj szakad a szigetre. Azonnyomban összementek. „Öregapám bujtár vót meg akkor.viaskodások mén vagy bika formában történtek. (Dr. Ű megmonta messzirül. . az állatok meg körben hevertek a bokrok hűsében és csöndesen kérődztek. Montam néki. Dillőn odajött hozzájuk egy ember. neki is vót illen tudománya. nem vótam otthun. Majd a halálos ágyán akkor rám hagyja a tudományt. majd meg kell küzdenie egy másik táltossal. A bujtárok ott ültek a tűz körül. Vót úgy. hogy nem mondhatja el.mondta -. mer akkor má többet ü sem használhatja.Ne levest aggyatok nékem . Végigballagott a legelőn. hogy majd dílután jön egy nagy fekete fölhő. há így nem kaptam meg a tudo­ mányt. A Kisalföldön úgy tar­ ják. .

hogy belevágja hatalmas szarvát. Nem telt bele tíz nap. Timaffy László gyűjtése) Tátos-Kelemen Dénes Csallóközből származott. Akkor mondta öregapám a bujtároknak: . Kelemennek már nyoma veszett. Szaladtak a bujtárok. ahogy küszködtek egymással. de addigra olyan tátorjan rossz idő lett. amikor a sűrűből nagy dobogást. Kisütött újra a nap és a madarak csicsergésbe kezdtek. csak a fején nőtt egy akkora csomó. Sokszor elment a csordáiul és a Vörösfüzes alsó végi­ ben meghagyott látófára mászott. dörgött meg villámlott és olyan szél kerekedett. Csak úgy gőzölögtek mind a ketten. Egyszer napkelte előtt arra ébredt.vuk. s most meg a fehér bikának kellett hát­ rálnia. Csiba László ismert egy túlsóféli (csallóközi) Csóka János nevű pásztort. mit csinál. hogy apját gyerekkorában este egy idegen fehér bika megnyomkodta. ez azér van. így hát nem tudtak a közelükbe jutni. Tolták. pásztor volt a vajkai. mintha meghalt volna. szorította hátrafele a feketét. Összeugrottak. hogy megnézzék mi lett. Dunaremetén halt meg. úgy el is múlt. prüszköltek. Hirtelen széjjelvál­ tak. Aztán hamarosan csönd lett. hogy igen mo­ gorva. Három napig feküdt tőle. az összetaposott sár mutatták a küzdelem nyomait. hogy Kelemen csendben kiment a kunyhóból. mint egy tyúktojás. Azt mondta róla. Ebben hordta a táltosoktól kapott tudományát. szótlan ember vót. A nép tátosnak mondja. nem volt semmi baja. Nem látta sehol. 1915-ben. Tompán koccant a homlokuk. Mert tátos vót. Igen rúgták. aztán a fekete ugrott a fehér oldalának. lónyerítést hallott. nyomták egymást. hát látja ám. hogy segítsenek neki. . Csak a letördelt ágak. De az ügyesen kitért a halálos döfés elől. Csupa víz volt az izzadságtól. hogy a fákat tördelte." (Dr. Ahogyan jött a vihar. 0 is utána lopózott ladikjával. rúgták a hantot. harapták egy­ mást. hogy kilesse. úgy tett. olyan dög gyütt a jószágra. hogy a fekete bika bezavarja a fehéret az égeresbe. hogy naponta tízesivei ásták el őket. Mire kikötött. azóta lett ő is táltos. Előbb a fe­ hér bika teljes erőből tolta. Mert az a bika is táltos volt. azon gubbasztott napestig. Mikor magához tért. hogy egy fehér meg egy fekete csődör verekedett egymással. Holtáig nem múlt el neki. Mar éppen vissza akart for dőlni. A bikáknak addigra nyo­ muk veszett. Kelemen már bent feküdt. Fölkerekedtek a bujtárok. felkapták fejüket. aki bujtár korában együtt őrzött Kelemen Dénessel. Egyszer csak láttak. nagyot nyerítettek és beugrottak az erdőbe. Cselekedeteinek szá­ mos tanúja van még. Utánamászott. ű verekedett lóvá változva. cikolaszigeti szilaj csordánál. De úgy látszik szagot kaphattak felöle. A fia úgy tudja édesanyjától.Látjátok. de mire bemászott. hogy csak úgy szakadt az eső. Erre visszament a gunnyóhoz. mintha alud­ na. Addigra már ladikban ült és a Nagyciglés felé evezett. Odamászott a galagonyabokrok alatt. mert a fekete tátos legyőzte a fehíret.

padra. úgy sistergett rajta mint a zsír. Akárhova ment mindig vele volt. idesapám megsimogatta a fejit és akkor érezte. mert nem hagyta el soha. akkor is maga mellé tette. hogy má megin kinn maradt este egy csikó! Avval odament hozzája. nosfejibe húzott egy kötőféket. nagyot nevetett. Rohant a bika feléje is. hogy ésszel éltél s nem kötöttél be a karámba! Hát mind a ketten hallottuk. „ Mind láttuk. Bekiáltott. amikor eltemették. a „tátos" mert elébe menni puszta kézzel. Kukorica és tollfosztásra is meghívták. rátette kalapját s megparan­ csolta neki. Úgy vezette a karámhoz. hadd adhassa rájuk a tudományát. székekre. hogy: megájj! Villám megtorpant és odakullogott hozzá.Sós Antal pásztor mondta a következőt: „ Egyszer apám íjjel kiment vizelni a kunyhóbul. Mások szerint „fiatal nyír­ fahajtást tett a parázsra. " Egy hétig haldoklott. Teljesen egymaga kínlódott a szobában. Timaffy László gyűjtése) Cikolán többen is egyöntetűen mondták el. hogy jöjjenek be. Hát ott látott legelni a karámon kivül egy szép fekete csikót. hogy csak úgy ömlött be a szobaajtón a víz. (iszalag). hogy a tátos Kelemennek a hangja vót". Köz­ ben ráolvasott: „ mintha visszájárul számút vóna ". erre füveket szórt és így füstölte meg a beteg jószágot. mint egy ku­ tya és megnyalta a kezét. Legtöbbet emlegetett mutatványa az volt. kígyómódra körülkanyarogta a botot és bunkós fejénél a Nappal. És a csorda a bot körül legelészett. s amikor levette rólunk a vizet.. ebből nőtt ki egy leveles folyóka.. Fához nyomott egy bujtárt és hár­ man se bírtak vele. „Öreg­ rostára parazsat rakott és zsebibűl füveket szórt rá ". vetéllő lapáton. a Holddal és a csillagokkal ért véget. hogy törekrostára parazsat tett. Olyan nehéz lett egyszerre. „ Ennivalót is csak úgy adtak be neki az ajtóbul. A fia mondta el. Igen sötít vót. mert még a gyere­ kei sem mertek hozzá bemenni. hogy a csikó bemehessen. Ha lefeküdt aludni. amíg bemegy a faluba dohányért. Fölugráltunk az asztalra. Itt különböző varázslatokkal szórakoz­ tatta a fosztókat. Régi halottvirrasztásokra is elhívták. de sehogyse tudtam. Apja saját maga faragta meg. Apja kívánságára melléje tették a koporsóba. Egyszer Nyárosban megvadult a Villám bika. De visszakiáltott: Szerencsíd. amint az öreg Kelemen leszúrta bunkósvégü csörgősbotját. Ide véste a neve betűit is: K. amíg az öreg vissza nem jött. hogy fönn „kukurcútunk" mind az üres szobában ". hogy nyugta legyen tülle". ki akartam neki húzni a zárófát. „Kifüstűte a halottbúi a gonoszt. hogy saját szemükkel látták. hogy a csikónak emberválla vót. Csak az öreg Kelemen Dénes. Pedig folyton hívta őket a nevükön és kérte. D. a csikó meg elugrott. Végre még- . He­ gyesedő végére a Dunát faragta rá. Hamar lekapta rúla a kötőféket. hogy „vizet küldött" rájuk. Két-három éves lehetett. Én odaszaladtam. hogy mégse tudtam mozdítani. Ezzel körülfüstűte a halottat és morgott is hozzá valamit. de keményen a szeme közé nézett és rápa­ rancsolt. hogy őrizze helyette a csordát. hogy nyugodtan meghalhas­ son. (Dr. A csikó nyugta­ lan lett. Arra is emlékeznek. hogy marhaganéba érlelt galagonyabotja volt.

javasolt ez életvitel jobbá tételéhez. Gyűjtemény az Interneten. kocsmáros volt Mecséren. melyek a hétköznapi ember számára érzékeihetetlenek voltak.lap. Maga azt állí­ totta. A gyógyfüveket maga szedte. hogy nem az ördöggel cimborál. hanem mindent Isten nevében tesz. Látó A Látó szintén olyan ember volt. Jó­ solt. Timaffy László gyűjtése) www. a hétköz­ napi ember számára nem érzékelhető erőket. Rejtező A Rejtező a révülés ősi technikáit alkalmazva lépett kapcsolatba a hétköznapi ér­ zékelésen túli erőkkel. melyre még ma is emlékeznek. információért fordultak hozzá. A népnyelv „igazlátóknak" is mondta őket. W. Benéztek. Hozzá első sorban tanácsért fordul­ tak. tőlük származott a tudománya. Szintén tanácsért. imákkal. energiákat. aki látott. De soha többé nem volt a régi. Mire 52 éves lett. anyja mellett élt s dolgozott a „javaskodásban". Nagy csörömpölést hallottak a szobábúl. Három hétig volt élet s halál között. Egyszer ló harapta meg a karját. De nem hagyta. Tudós. mert elmérgedt. Javas ember olyan bölcs volt. akik képesek összefüggések vagy a jövendő meglátásra. Híres parasztorvos volt Mecsér község gyógyító embere. így jött haza és itthon Kettinger vette kezelésbe. nagyon megváltozott. szertartások alkalmával segített kapcsolatot építeni a hétköznapi és a nem hétköznapi világ között. hogy képességeit kihasználva kiderítsenek rejtett dolgokat. Volt egy híres főzete. érzett szemmel nem látható. ott könyökből le akarták vágni a karját. illetve jeles napokon. F. gyógyítással ritkán foglalkozott. Ma is vannak „természetfeletti" (vagy annak tartott) képességekkel rendelkező emberek. nem nősült meg. Akkor vitte el a lelkit. melyet „flastrom"-nak nevezett. " (Dr. A gyógyszerek használata előtt a betegeivel is imádkoztatott. A hagyomány szerint huszonkét éves korában nagy be­ tegségbe esett.hu . Azt mondták. de hiába.saman. míg végre meggyógyult. Kettinger András. hogy belehal. Nagy baj lett belőle. Főzött rá mindenféle füveket. üzenetét és szintén érzékelt olyan erőket.is meghalt. Ismerte a csillagok járását. értett a rontások levételéhez. doktorhoz járt vele. Javas A Tudós ember. aki értett bizonyos gyógyításhoz gyógynövényekkel. elfeketedett és már csak a csont és bőr volt szinte rajta. fohá­ szokkal. Köz­ szájon forog az alábbi gyógyítása: „H. befelé forduló. mosó- . Beküldte a kórházba. Anyja s öreganyja is „orvosolt" a faluban. Tudákos. állati eredetű anyagokkal. mondókákkal.minden amit a sámánokról és a táltosokról tudni lehet. Zárkózott lett. hát akkor ugrott ki az ablakon az ördög fekete macska képiben. Kezeléssel. főzte. édesanyja a halálos ágyán átadta neki az „egész tudományát".

Ollan 11 éves lehettem. jégeső. for­ gószél rájuk zúdításával. Úgy ol­ vashatjuk tehát. Figyelte a Hold változásait. Azt is mondják. egy tó. többet nem láttyák. Még sokáig dolgozott a karjával utána." (Dr. főzeteket. „fellegajtó-nyitogatónak" is hív­ ták.) A fü­ ves gyógymódokról Ön is sokat tanult már az előző leckékben. hanem különféle pálinkákat és gyógyborokat is főzött. anyjátúl. elsősorban rossz időjárás. fákat s az azokból készíthető teákat. én vittem az apámnak ebédet a rétre. A szó két részből áll össze: gara = kara = fekete. akkor elbúcsúzik apjatúl. Az aggját kaszálták. fúvesember Sok monda él a nép ajkán a hajdan vándorló diákokról. hogy a foggal született gyerekbül garabonciás lesz. és bonc = bontó. „Meg az apámtúl hallottam. akkor leveszi a kalapját. oda jégesőt. Eredetileg tudta befolyásolni az időjárást. De ha nem fogaggyák be. akik mindenféle varázslatot tudtak csinálni. meglengeti és szétoszlik a fólhő. nem adnak neki enni. Hét évig marad otthon. Nem messzi vót egy vízfoló. Nálunk Burgenlandban sárkánydiáknak is mondják. jégeső. hogy az ilyennek szőrös a háta. Egyszer láttam én is garabonciást. Tud neki parancsúni. gyakran nem­ csak füveket. Aztán akkor abbul kigyütt egy ember. Meg köll neki birkózni óriásokkal és ha győz. hiszen az ő feladata volt az ellenség erejének gyengí­ tése. A fölhőkbe jár. Fekete ruha vót . Fél évbe is bele­ telt. a garabonciásokról. Mert azt is tud csináni. zivatart küld. Legyün az emberek közé és ha befogaggyák. de meggyógyította. Abbul a vízbül. azokat megsegíti. akkor lesz neki hatalma. Dallos Laci Ferdinánd. Ha gyön a zi­ vatar. hogy fekete erőkkel bontó vagy rontó. (Erre a fitoterápia anyagrészben receptet is talál. aztán eltűnik. ott láttyák. Ismerte a régóta gyógyításra használt füveket. Garabonciás „Garabonciás diák"-ként maradt fönt az el­ nevezés. Timaffy László gyűjtése) Füves Gyógynövényekkel gyógyított.gatta velük mindennap és a végén a „flastromból" rakott rá. lovas-nomád időkben csatabűvölőnek is nevezték. A régi.

hogy mire voltak kíváncsiak. Annyira ver­ te. ünnepek. így szabadította meg a szegény asszony tehenit a rontástúl".Ne üss. . ünnepek alatt „hegedölt". . Akkora szél gyütt. Boszorkány A hagyomány szerint a boszorkány nem tudással született. nem révülés során kapta tudományát. Ott találkozott egy öregasszonnyal.Ne üss. A baboláshoz fekete-fe­ hér és rajzos babokat használtak. hogy borzasztó. egy ollan köpeny féle. Biblia vót a kézibe. erősödő segítő erőket hívja. hogy járt a tehenem! Mindig megfeji valaki. örökölte.Jajistenem. így mentek ketten. ártó erőket távol tartsa.aszongya az ember-. meg kalap a fejin. . A baboláshoz csak száraz babot lehetett használni. segítse. (Gaál Károly gyűjtése) Harsány Szertartások. Egyszer csak kigyütt egy kígyó is abbul a vízbül. Az ember meg rimánkodott: .rajta. A kígyó csapko­ dott a farkával. majd én megsegítem. hogy a rossz. Jajveszeküt kegyetlenül. Odament a legelő szé­ lire. családnevek is őrzik tevékenységének emlékét. Elsősorban rontással foglalkozott. megfelelő számban és ezeket szitában. A babok (bábok vagy babák) a rostában „elevenként" mutatták meg a vá­ laszt a kérdésekre. azt én nem hallottam. Igric Szertartások. ne üss az Isten álgyon meg! De az csak verte a tarisznyát veszedelmesen. a babok számát és arányát úgy válogatták meg. Jellemző magyar jóslási és rontási mód volt a babolás.Megájj . nos vér gyün ki má a tej helyett. Fölüt az ember hátára. gyógyítások alkalmával dobolt. letette a tarisznyáját. rostá­ ban forgatták. hanem tanulta. Abbul óvasott. hogy az e hangokra megjelenő. osztán a bottyával kegyetlentül verte. Egyenest ment a falu fele. Mire odaért a kígyó el­ tűnt a hátárul. nos amerre csapott. Helységnevek. a jó. De hogy mit. segítő erőket hívja. arra dütek a fák. . hogy még az ágakat is tördelte. ne üss az Isten álgyon meg! Többet nem csinálok ilyet! Akkor abbahagyta és eltűnt. mit akartak meg­ tudni. énekelt. Egyszercsak ordított a falu felül egy ember.

kész a rontás. vi­ lágfelfogást.A parádi Regina néni az 1970-es évek­ ben még tudta s megmutatta. de olyan emberekről igen. De a felso­ rolt elnevezések is változhattak tájegységenként. hogy akkor ki a sámán? A válasz nagyon egyszerű. Ha reggel belelép. így a ma­ gyar hagyományban sem beszélhetünk sámánokról. Sehol máshol a világon nem ismerték ezt a szót. antropológusok kezdték világszerte elterjeszteni e kifejezést más népek tudóira. A bábaboszorkányok éjfélkor jártak kísérteni fekete vagy fe­ hér köntösben. de tehették ezt macska. szertartásokat tartó. A Szibériában élő nép nevezte így saját gyógyító em­ bereit. a révülni tudó. egyszerű emberek is is­ merték azt a rontást. A megpat­ kolt boszorkányról szóló történetek egész Magyarország szerte ismertek. „természetközeli" vallási rendszert. ne­ hogy akaratuk ellenére hatalmukba kerítse őket valaki. miszerint ha egy legényt meg akartak szerezni. hiszen minden népnek megvolt a saját nyelvén a saját kifejezése a gyógyítani tudó. Bár nem kifejezetten boszorkányok­ hoz kötődik. szeméremszőrt tettek az ételbe. . szel­ lemvilággal kapcsolatba lépő. Sámán szoros értelemben csak az evenkiknél volt és van. menstruációs vért kevertek az italba. hogyan kell babbal rontani. akik hasonló feladatokat láttak el. illetve inkább szerelmi kötést.magyarra fordítva pontosan azt jelenti: „az ember. ha kedvükre való volt a lány. Maga a szó sámán . a küszöbre kell önteni. A néprajzkutatók. hogy a kovács patkót ver a lábára. tudó emberekre. Sámánizmusnak vagy sámánizmusnak neveznek ma már minden. a szertartásokat irányító. a szellemvilággal kapcsolatba lépő szellemi vezetőit. Előfordul. a rontás arra száll. akit meg akarnak rontani. különösen pogácsába vagy kenyércipóba. Ezért a legények a lányos háznál csak akkor fogadtak el ételt vagy italt. felvették annak lába nyomát a sárból. hogy ló alakban kísértenek s ilyenkor úgy lehet megszabadulni tőlük. különleges képességű embereket. Felmerülhet a kérdés -jogosan. A sámán szót eredetileg csak az evenkik vagy mandzsu-tunguzok ismerték. A nyers vagy meg­ főtt babot az éj sötétjében annak a háza elé. kutya vagy liba alakjában is. De ha más lép bele. a nagy világvallásokon kívüli. aki tud" vagy rövi­ debben „tudó ember". Ezeken az elnevezéseken túl a nép ajkán hazánk különböző vidékein más és más kifejezésekkel is illettek gyógyító.

Hiszen lélek és test vagyunk. s egymást megkínálva vele ízt. mik vagyunk. Mára azonban kiderült. hangokat hall. hogy a testből kilépve. az álmodásban. azt elhagyni nem tudja. Két fő részre osztható. A hozzávaló dohányt saját maguk keveréke alkotta. másképp mondva tudatos lélek. mielőtt bármiről szó került volna. rá­ gyújtottak egy pipára. nem a túlvi­ lág. Ez a lélekrész tehát a testhez kötötten működik. akik nem tudnak „utazni". mint az álmokban. melyek a következők: Kötött lélek: a testet elhagyni nem tudó. a hétköznapi érzékelést jelképező innenső folyó­ partról átlép. lelkiállapotban ki tud lépni a testből. A révülő ember a lélekutazás során nem veszíti ugyan eszét. Ha megszűnünk lé­ legezni. Az íz szó mai nyelvünkben többféle jelentést hordoz. Az íz szónak mai nyelvünkben szintén megvan egy közeli jelentése. Ha egy étel ízletes nemcsak a hozzáadott fűszereknek köszönhető. A révülést egy irányított álomként lehet leírni. Régebbi fordítá­ sokban az íme szóra ültették át. melyet őseink íz-nek hívtak képes arra. A révülés irányított módszere azon a tudáson alapul. de azt az öntu- . Részben ez történik a megérzések so­ rán. isa) régi leírt formája. Amikor a régi idők­ ben két férfiember meglátogatta egymást. Egyik régi megmaradt nyelvemlékünk mai olvasatban így szól: „ . mely bizonyos időszakok­ ban. Mindig egy konkrét feladattal. megfogalmazott kérdéssel in­ dul el az útra és arra keresi a választ.. De nincs kiszolgáltatott helyzetben. a szöveg akkor válik igazából teljessé. az életfunkciókat fenntartó lélekrész. átkel a folyó túlpartjára.. (.) " Ebben a részletben az isa szónak van számunkra jelentősége. akik nem rendelkeznek ilyen képességekkel. A révülő ember összeköti e két partot. Ha a lélek szóval helyettesítjük be. A rév = átkelő. de legerősebben a révülés során. hamarosan meghalunk. hogy a lelkünk több részből áll. Látható megjelenési formája a lélegzet (régiesen: lélekzet).. a tér és az idő számunkra megszokott korlátait túllépve messzi utakra induljon. Ezeket az infor­ mációkat pedig azok számára teszi használhatóvá. azaz lelket adtak egymásnak önmagukból.A révülés.látjátok feleim szemetekkel. Isa por és hamu vagyunk. csak megváltozott tudatállapotban érzékelhető világ. A révülő ember a hétköznapi világot. hanem be tud avatkozni az eseményekbe céljai elérése érdekében. lekvár = képlékeny halmazállapotú). érzelmei vannak. mint a kapcsolatteremtés módja a nem hétköznapi világgal Hogy a révülést megértsük. mely nem a hétköznapi világ. hogy a túlpartról információkat hozzon. Szabad lélek: a testet elhagyni tudó olyan lélekrész. Az utazó ember a lélekutazas alatt képeket lát. Ez pedig az ész. hogy a szó az íz (isza. nézzük meg magát a szót. hanem mindenek­ előtt annak. érzései. Ez a lélekrész.. de mindegyik köthető az eredeti jelentéshez (ízeltlábú = részekből áll a lába. hogy jó lélekkel készítették.

dönt. hogy nincs teljes erejében. Ha valaki részeg. s a hétköznapi világ számára nem lát­ ható. s visszatér e világba. a nem hétköznapi valóságban. Sok olyan szólásunk van. az ott kapott információkat közössége javára használja fel. ez azt jelenti. Eltemetik hírét. Ha valaki önmaga szokásaitól eltérően viselkedik vagy furcsaságokat beszél. a szemmel nem látható erők birodalmát. részben igen. lelki egészsége s így testi egészsége sem teljes. " Abban a korban. csak olyaténképen. Szédül szavunk egy olyan állapotot tükröz amikor is teljes egységünkből lelkünk egy részének eltávozása miatt kétségbe esünk. ha úgy érezzük. ez szintén azt fejezi ki. s szerencséje volt annak. . hogy nincs teljes tudatánál lelkének csak egy ré­ sze van ott. mondják neki: térj már magadhoz! Jó kifejezője ez annak. szétdülünk. hogy a másik nem teljes tudatának birtokában beszél. ki még a sírba temetés előtt tért magá­ hoz. több nap után magához tért. mely a hétköznapi tudatállapotban megvan. Szépen fogalmazza ezt meg Arany János Toldi című müvében: „Mondd meg ezt. hogy a rejtező ember egy másik világba merül el. ereje kíséri. De azért nem hal meg. A szóban az fejeződik ki. csörgő hangja. Gyászba borult mostan csillaga fiának: Egykorig nem látja. Olyan érzés a lélekutazás állapotban lenni. öntudatát). csak hálni jár belé a lélek. A révülést a dob. A révülést más szóval rejtezesnek is mondják. És mikor fölébred bizonyos időre. Ezt hívták tetszhalott állapotnak. még nem is hall róla. mely spontán módon is be­ következhetett. ha valaki elveszíti az eszméletét (eszét. jó Bence. mint midőn az ember elrejtezik mélyen. mely ezen a régi hagyományon alapul. az édesanyámnak. mintha meghalt volna. Ha valakire azt mondják. eszének nincs teljes birtokában. ér­ zékelve. azt fejezi ki:Va­ laki magához tér (azaz nem volt teljesen magánál. Csodálatos dolgot hallani felőle.datát. kinek halálát állapították meg. hogy egy ember. Ezt a kifejezést akkor is használják. nem érzékelhető helyeken jár. s egyszerre lenne a folyó túlpartján. rejtezés már nem kívánt. amikor a révülés. segítve ezzel a táltosnak a megvál­ tozott tudatállapot elérését. lelkének egy része eltávozott). mintha az ember egyszerre lenne e hétköznapi világban. előfordult. látva a szellemvilágot. nem követett gya­ korlat volt. tudatának. Amikor utazását befejezte.

Máskor ilyent mond: elrejtőzöm. egy-két óráig úgy vót. Sárközben is ismert a rejtezés fogalma. lehunyta szemeit. Olyan negyven év körüli em­ ber. a túlvilágon van akkor az esze. Szépen lefeküdt az ágyra. a magyar kultúrkörből: „Volt itt mostanában a tanyák között egy táltos. A lelki megy el. mert „ e vót rejtődve ". nézzenek csak hamar a tükörbe. akkor beszél a halottról. farag valamit kint. még fél órára is. aztán megszólalt megint álmosan: Most megy be a szobába. de a lelke jár. " Az istensegítsi székelyek úgy tudják Bukovinában. ezelőtt egy évvel álmában megjelent neki valamelyik szent és azóta minden hónapban két-három napig egyfolytában alszik.vághatta volna a kézit. Nincs az esze ezen a világon. alutt. Megen egy darabig hallgatott. rejtezésről. Azt mondják. hogy a tudós „ el vót ragad­ tatva. elesznek. lefeküsznek. el­ rejtőzött és akkor kezdett beszélni. a magamfajta parasztok közül. Maga . Félóra hosszáig is el volt rejtőzve. megreszkötött. Ilyenkor tud beszélni a halottakkal." (Diószegi Vilmos gyűjtése) Az öregek elmondása szerint volt Csépán egy olyan ember. ilyenkor elveszti az eszméletét. Mikor rájuk jön. Mikor el van ragadtatva. kóborol. mintha alunna. Sárpilisen az akkor 80 esztendős Deák Éva néni mesélte az alábbi történetet: „Elrejtőzött: aludt. amikor magához tér. hogy kinek mit csinál a másvilágon a rokona és ezt onnan tudta. behunyta szemeit azt úgy mondott. kinőtt még egy másik fogsora. mintha meg lett volna halva. Annak jeiéül. aki megmondta. A lelkek értekeznek. a matyók és a bodrogköziek az elragadtatódik szót. hogy „ a fétáltosoknak olyan napjai. gyéren-gyéren meg- . mennek a másvilág­ ra. hogy csakugyan táltos.most farag. akkor fogjuk meg a tükröt és nézzünk bele. Borsodszemerén úgy tudják. Mikor felébred. A fétátos egy-másfél óra hosszáig szokott elenni. akkor mond. Mikor elett. ő nem érezte. rejtezésre használták a palócok.Nézzünk néhány példát a révülésről." (Diószegi Vilmos gyűjtése) „Vak Linához járnak tudakozódni az elholtak után is. " Moldvában a pusztinai székelyek szerint a táltos: „Elett.fordult felém az el­ beszélő ." (Diószegi Vilmos gyűjtése) Szintén a révülésre. Mikor el volt rejtőzve: Na most láti-e kérdezte álmos hangon . Ott van az ágyban a teste. holnap beszélek róla. nem szól semmit. Azt mondák. az elméje el volt. azután beszélt. Előbb letette az asz­ talra a tükröt és mondta: majd mikor ő beszél. órái vannak.

segítő állata." . Ez leggyakrabban állat formában érzékelhető számára (erőállat). Felső Világ A Felső Világ fizikai szinten a felhők fölötti terület. utazó táltos tehát azért indul oda. erőcsokrok rend­ szerében a felső két csokrunk. ahol a lelkes lények élnek. A csakrák. A táltos akkor utazik a Felső Világban. . az anyasághoz. s aki szellemi tudásával. Amikor a táltos utazást tesz bármelyik világba. Nem azonos a pokollal (amely szó nyelvünkben régen a magzatburkot jelentette). aki leggyakrabban ember formában érzékelhető a révület során. melyet belső látásával érzékel. Középső Világba akkor utazik a táltos. negyedóráig nem volt szüverése. a föld erőkhöz kapcsolódik. Tőle kap­ ja a táltos az utazáshoz szükséges erőt. tudást. s az ottani tájékozódásra. a Középső Világ a lélek szint­ je. ha olyan embert kell gyógyítania. ösztönösebb. ez a szellemiség szintje. ha valamivel kapcso­ latban bölcsességet. erőcsokrok rendszerében ez a terület a Napfonat. tehát annak az állatnak a szellemi erejével. az anyagi léthez. akkor mondott. Azt a minőséget. vagy olyasvalakivel kell kapcsolatba lépnie. a Szívcsokor és a To­ rokcsokor. sőt időben távol van. az ősi teremtő erőket tisztán magában hordozó létforma. s mivel formába öntött lény­ ként létezünk. az a hely. az öröklődéshez.gondolták: halt meg. A csakrák. Középső Világ A Középső Világ fizikai szinten a föld felszíne és a felhők közötti terület. A csakrák. Itt lakozik a Tanító vagy Szellemi Tanító. Ez a lény gyakran megegyezik a dob segí­ tő szellemével. magyarul csokrok rendszerében az Alsó Világ nem más mint a Gyökércsokor és a Szexcsokor.ahogy a növények s ásványok sem azok -. lelkével. Az Alsó Világban található a táltos segítője. tanításaival segít. azaz a Harmadik Szem és a Korona csokor. Ahogy az Alsó Világ a testiség szintje. melyek átjárhatóak egyikből a másikba egy utazás során is át lehet kerülni. Az állat nem egy alacso­ nyabb rendű lény . hanem egy más. aki térben. „Amint fent úgy lent. mely által az utazó képessé válik a nem hétköznapi valóságba való átlépésre. ahogy kint úgy bent. A segítő és a tanító egyszerre van az utazóban és rajta kívül. a testiséghez. azt a formát. Amikor felébredt. kinek bőréből a dob készül. az ősökhöz. információt kér.szusszant. " Három világ a révülésben Alsó Világ Az Alsó világ a látható világ szintjén a föld felszíne alatti terület. Akkor a szabad lelke teszi meg ezt az utazást. tíz percig. Az Alsó Világba révülő. mert a magával vitt megválaszolandó kérdés a múlthoz. aki az ottani eligazodásá­ ban segíti. ahol az állat szó egy állapotot jelent.

és a szita. A dobot a táltos maga készí­ tette olyan állat bőréből. Leg­ gyakrabban szarvas. Ez a táltos paripa tehát nem más. nem is megy oda. Formá­ ja sokféle lehetett. hogy leggyakrabban kerek Sámándobok: a hagyomány szerint készített szakrális tárgyak. királyfi) azon az úton. A rajzolat később is rákerülhet .beavatási . hófehér szőrű táltos paripa lesz belőle. De halk hangon így szól a fiúhoz: . bár a fenn­ maradt leírások. férfierőt (szarvas) jelképezték. me­ lyet maga ejtett el. hiszen ezek a lé­ nyek az erőt. A gazda. melyeket használatuk avat igazi táltos dobbá. No de milyen a legkisebb testvér. lendületet (ló). A vándorlegény . Nézzünk egy jellemző jelenetet. ló bőrét használták. Az meg­ eszi s lám egy gyönyörű szép.a há­ rom testvér közül a legidősebb. lelkére köti. az égiekkel való kapcsolatot. a természetességet. Enns = folyó a mai Ausztriában) tengeren is. Később ifjabb testvére. s egy vaslapáton hoz parazsat a kicsi lónak. aki a kisgyermeki nyíltságot. A dobütések a paták dobbanásai. s amely számára erővel bíró volt. kíváncsiságot és őszintesé­ Hakasz sámándob rajzolata get hordozza? Az első útja a tiltott hely­ re vezet s ott csudák csudájára mit lát? Egy vézna kis gebét. fény!) királykisasszonyt. Olyan dolgokat tud megtenni. mint népmeséinkben maga a táltos paripa. túlvágtat az Óperenciás (ober = túl valamin németül. ki még lábra sem tud állni. ugyanezen a . ros­ ta formája alapján valószínű. Nem más. elmegy.úton járva szintén elkerüli az istállót. révülő ember dobja. ahol elszegődik szolgá­ latra. egy esztendőre (három nap egy esztendő). bár furcsállja a kérést. mely hasonló változatban sok me­ sében előfordul.A táltos eszközei A dob A dob a táltos legfontosabb eszköze volt. mit eddig soha. A vándorlegény (szabólegény. melyen haladva ki akarja szabadítani a hétfejű sárkány által elrabolt szőke (Nap = tu­ dás. miután elmondja néki dolgát. melyek az erőt adják az út során adódó nehézségek leküzdéséhez. hét lakattal lezárt istálló­ ba be ne menjen. elér egy gazda házához. mint az utazó.„Etess meg parázzsal!" A kisfiú. hogy az udvar végében lévő. lélekutazó. Hátára pat­ tanva a legkisebb fiú átugrat az üveghegyen. és felrúgat a csil­ lagok közé.

A magasabb. mint egy fából. A láncos bot is hasonló szerepet töltött be. a lelkes lények és a föld alatti mélyedések. Köthettek rá szalagokat. láncos bot. miszerint még az út elején járó táltos csörgős botot használt. csontokból készült. szertartást. mellyel az utazást. csörgőket. gyógyítást kísérték. mint a dobé. a fényes ég felé Vigyél éltető Nap-apám elé (Sólyomfi Nagy Zoltán) Csörgő. ásványokat. energiák kiegyensúlyozá­ sára. őzpatákból. madarak hangját szólaltatták meg.a levegőt rezgette meg. A ráerősített fémfüggők. csontdíszek. A dobot első használat előtt ava­ tási szertartáson szentelték meg s utána is. később fémet is használtak. kristályokat. a bejárt világokat. tompább hangok a középső és az alsó világ. kuszori Másik fontos eszköz volt a csörgő. zörgők. DOBOM Mutasd az utat dobom Agancsos. hívj. lehajló lófejú bot. patás hátasállatom Mutasd az utat dobom Agancsos.szalagokkal feldíszí­ tettek s a résztvevőket hívták. a mélyebb. Díszíthették olyan festésekkel. a szárnyas lé­ nyek. aki és ahogy használta. inkább nőies jellegű eszköz volt. így a lélek rezdülései szólaltak meg általa. patákat. cserépsíp . rajzokkal. lehetőség szerint minden használat előtt megtisztították. A dob nem formájától lett táltosdob. „jó szel­ lemeket" hívták vele. patás hátasállatom Hívj. a csakrák (csokrok) harmonizálására használták. illetve olyan feljegyzés is fennmaradt. hívj. míg méltóvá nem vált arra. körtemuzsika A síp . tehát nem lehet „táltosdobot készíteni".kettős csontsíp. Leginkább keményebb szarvasbőrből. hogy saját dobja le­ gyen. A kuszori nem más. melyek a táltos utazásának élményeit. így szól egy dobavató ének: MUTASD AZ UTAT. Hangja finomabb. hogy az általuk megidézett erők segítsenek a táltosnak sikeresen megtenni útját. Síp.alakú volt. azért. hol dobog Földanyám szíve Hívj. Dob híján a bot gyakran töltötte be an­ nak szerepét. így leginkább az erők. régebben talán szarvasagancsból kifaragott. világképet ábrázolták. hanem attól. segítették. örvénylő mélybe le Oda. me­ lyet bizonyos szertartások alkalmá­ val . karcolásokkal.megőrződötten Somogy megyében . tollakat. terel­ ték vele egybe. köveket. A segítő erőket. paták a bot ütemes rázásával adták ki hangjukat. élesebb hangok a felső világ. szarvaspatákból. bő­ röket. barlangok lakóinak .

vagy a beteget segítsék. Ha mi magunk készítjük ki a bőrt. 3-4 réteg le­ mezt megfelelő hosszúságúra vágva. Legjobb a 3-4 mm vastag lemezt szálirányban hosszú csíkokra vágni. A dob bőre Noha úgy gondolhatnánk. A leggyakrabban használt fa fajták: a cédrusfenyő. ne tegyünk hozzá semmi­ lyen adalékanyagot. körülbe­ lül 1-1. kérgét lehántották. majd kör alakban meghajlították. belsejét kiégették. hogy lóbőrhöz. szarvasbőrhöz jutni nagyon nehéz. hajlékony fát használtak. vagy a fa­ törzsből hosszanti irányban (szálirányban) vágtak ki egy hosszú csíkot. az éger és a kőris voltak. hogy valamilyen speciális formája van. a táltos hátasállata. hiszen ezt fél kézben tartva. A csík szélessége adja meg a dob keretének (kávájának) magasságát. Formája sokféle lehetett. Legelterjedtebbek a 40-60 cm átmérőjű dobok voltak. (Használtak tilinkót vagy egysze­ rű ún. mint a nép­ mese részletből is kitűnik. Ter­ mészetesen másfajta fákból is készíthették a keretet. a nyírfa. Ez az idő elég ahhoz. Ez azért volt fontos. vagy lóbőrből készült. mely nyírfából és éger­ fából áll. Nagyon fontos a rétegek pontos egymáshoz illeszkedése. Vagy kivágtak egy megfelelő átmérőjű fát. másik kézben dobütővel kényelmesen tudták használni. és erős összeragasztása. kitartása és szellemisége ahhoz. hogy táltos használja a nem látható világgal való kapcsolatfelvételre.hangján rezegtek. egy körülbelül 10 cm széles szeletet levágtak belőle. hogy legyen elég ereje. hogy a tál­ tost céljához eljuttassa. annak menete a következő: Áztassuk a bőrt négy napon keresztül langyos vízben. mert a dob. A dob mérete is nagyon különböző volt.5 cm keskeny léccé faragták. az egészen kicsiktől a szinte ember nagyságúig sok méretben készítették. Ha a fa nem hajlott eléggé. Ma könnyen készíthetünk dobkeretet rétegelt lemezből. A dob kerete A keret elkészítéséhez könnyű. Megidézték vele őket. és a rétegeket egymáshoz erős fa ragasztóval rögzítjük. kis kitartással és megfelelő helyen való érdeklődéssel találhatunk ilyen nyers bőrö­ ket. ha a táltos számára az vala­ miért különös jelentőséggel bírt. Az összeillesztést fapeckekkel vagy nyers bőr szíjakkal végezték. hogy a szertartás vagy gyógyítás során erejükkel a gyógyítót. bőre szarvas-. Cseréljük a vizet mindennap. majd simára csiszolták kívül-belül. hanem attól. „pásztorfurulyát" is) A dobkészítés A régi időkben a táltosok maguk készítették dobjaikat. a szilfa. egy erre a célra készített sablonba hajlí­ tunk. A dob nem attól táltosdob (más kultúrákban sámándob). Olyan tulajdonságokkal kellett rendelkeznie. hogy a . hevített víz gőze fölött tudták könnyebben meghajlítani.

Nagyon sok dob felső ré- . vágtatás érzését. mert fontos hogy egyenesre feszüljön ki. rögzítsük stabilan. A bőr kiszabása után újra áztas­ suk langyos vízbe. s akkor a fej részét. A dobverő hosszúsá­ gát mindenki a saját kéztartásához igazította. s ide gyakran festettek föld alatti vagy víz alatti lények ábráját. például: fenyő. Ennek fája szintén szakrális erejű fákból készült. tompább. hangja nagyon magassá válhat. Ezt a müveletet nagyon óvatosan. könnyen kilyukadhat. hiszen ha túl erősen nyomjuk rá a kaparó eszközt a bőrre. Ezek hangjai megerősítették a dobogás. Ezekben volt a legtöbb isteni erő. Az így kapott oldalhossz annak a négyzet formájú bőrnek a mérete.rostok fellazuljanak. ha túlfeszítjük. Ha a bőr túl vastag. hangsúlyosabb hangokat adott. ami a keretünk­ höz megfelelő. Fontos a má­ sik oldalnak (hús oldal) megtisztítása is. hogy milyen bőröket használtak. Száradás után vágjuk le a keretről és szabjuk ki a megfelelő alakú részt belőle. A felázta­ tott bőrt feszítsük ki egy nagy keretre. Hagyjuk a kereten. emberi alakokat ábrázoltak. sőt. illetve ha a bőr valahol eláll a kávától. Ha nem feszítjük meg elég jól. Ha a bőrt körben a kávához erősítjük (szegekkel vagy nyersbőr szíjjal). amit gyakran prémekkel borítottak. Néhány óra eltelte után a bőr készen áll a felfeszítésre. mogyoró. Ha olyan dobot készítünk. A dobverőre köt­ hettek csengőket. Helyezzük a keretet a bőr közepére. Erővel bíró. A fa lehetett hengeres formájú. és a szőrt könnyen el lehessen távolítani a bőrről. vadon élő. Az alsó rész jelképezte az Alsó Világot. cédrus. A középső rész a Középső Világot jelentette. nem ember tenyésztette állatok bőre volt a legmegfelelőbb. A felső részben. hogy a vizes bőr a dob közepén körülbelül 1 cm-t lengjen ki. figyelemmel kell végezni. majd még adjunk hozzá 2-3 cm-t. és egy ferdén lefaragott szarvaslábszárcsonttal vagy bőrvakaróval tisztítsuk meg a szőrtől. Az ábrát három részre osztották két vízszintes vonallal vagy bonyolultabb dí­ szítéssel. Ez az időjárástól függően 2-3 napig tart. A száradás 2-3 napig tart. s a hozzáerősítésnél feszítsük meg úgy. akik ott laknak. A dobot gyakran festették. ezen az oldalon tud­ juk elvékonyítani. májusfa. a dob hangja tompa lesz. visszafogottabb hangot adott. mely a Felső Világot jelképezte szintén gyakoriak voltak a madár ábrá­ zolások. átszakadhat s akkor minden eddigi munkánk kárba vész. mellyel a dobot ütötték puha vagy keményebb bőrökkel von­ ták be. akkor a négyzet sarkait hagyjuk meg erre a célra. el is szakadhat a bőr. s ha szükséges áztassunk mellette a lehullott részekből kivá­ gott hosszú szíjakat is. meleg de nem napos helyen szárítsuk ki. ahol a hátsó oldalon a négy bőrnyelv képezi a fogót. s olyan szellemlények rajzai. Legelterjedtebben a három világ jelképeit festették rá. melyben szárazföldi állatokat. Szintén nem volt mindegy. Ha a bőrt megtisztítot­ tuk. A keményebb fej erősebb. csörgőket. Ez után vágjuk le a bőrszíj fölös részeit. a puhább fej. A dobverő készítése A dobot leggyakrabban dobverővel ütötték. azt a részt is simítsuk le. madarakat. mely a teremtés természetességét hordozta. akkor e négyzet formából vágjuk ki a megfelelő méretű szabályos kört. patákat. A keret át­ mérőjéhez adjuk hozzá a káva magasságát.

ösztön (azaz őserő). A dob rajzá­ nak elkészítéséhez mindenkinek ajánlom. sötét-vilá­ gos. a mindünkben ott élő Istent. ezért a dobavató szertartás során azt a négy iránynak.szén lehetett látni Nap és Hold jelképeket. születés-elmúlás kettősségét. azaz jelölheti a mindannyiunkban létező terem­ tő erőt. A hetedik ponthoz. hogy a dob használója a saját maga által megtapasztalt élményekből merítette a dob ábráit. A festékek természetes anyagokból. Másfajta ábrákat is festettek a dobra. Ez a fa szimbóluma volt annak. szent esküvéssel tették. . ott lélekutazásokat. hogy e világokat megismerhesse. koronája a Felső Világ­ ba nyúlt. Utazásai során a dobot azon a he­ lyen ütötte dobverőjével. a föld felé tartva Földanya. segítik-e gazdáját az utazásban. kifelé fordulás-befelé fordulás. Majd a régebben beavatott dobok hangját követve csat­ lakoztak azokhoz. Boldogasszony áldását kérték. hogy a dob hangja megfelelő lesz-e és bírja-e azokat az erőket. sőt előfordult az is. törzse a Középső Világban állt. hogy tegyen utazást szellemi segítőjé­ hez. dobbal bíró emberek családjának tagjaivá váltak. ősteremtő kifejezésekre utal. Ősi istenképünk és a hozzá kapcsolódó elnevezés nagyon szépen kifejezi a fény-árnyék. mint a népmesék tál­ tos paripája. E három világot fa motívum köthette össze. tanítójához. megidézett erőket. s kérje annak tanácsát. A ten szó talán a ten­ magad szóra is visszavezethető. hogy a táltos a dobot saját vérével festette meg. pácokból készültek. míg ágai. földből. s a négy irányhoz tartozó alapelemnek mutatták be. A dob avatása A dobnak birtokolnia kellett az ég. révüléseket tehessen. együtt ad egy természetes egységet. a föld és a négy világtáj erejét. s a fán való közlekedés által a táltosnak lehe­ tőséget arra. Az ég felé tartva a Teremtő Öregisten. a víz. Mindezt fehér lóbőrre állva. melyek létünket átszövik. A dobkészítés aprólékos. akkor kérje tapasztalt ember segítségét. melynek gyökerei az Alsó Világba kapaszkodtak. nem ritkán csillagokat vagy csillagképeket. a szívhez. rajzolatát. s a tűz áldását. ásványokból. a dob által keltett. Sok kis részleten múlik. ahol éppen járt. Ha ilyen kapcsolata nincs a nem hétköznapi világgal. Isten szavunk az ősten. Ilyen dobot rendelésre készíttethe­ tünk mesterrel is. hogy e három világ összekapaszkodik. segítségét. s így jelképesen a dobok. Őseink istenképéről Már beszéltem az ellentétpárokról. hogy hogyan és mire használják majd a dobot. melyek. kérve a föld. mint saját világunk középpontjához érintve arra adtak választ a többiek tanúsága mellett. ha erre szellemi útmutatást kaptak. összetett feladat. Elter­ jedt volt az a gyakorlat. a levegő.

mikor legfénye­ sebben ragyog a nap. Kara Tengri: nyelvünk ó-türk rétegéből származó szó. Kara Tengri. a kife­ lé fordulás megjelenítője. koporsóba eltemetik. az átmenet a kettő között fokozatos. A Teremtés. az azt kifejező szavakkal jelölték. a tavasz. hogy kiforrjon. működteti és átalakítja minden pillanatban. Kök Tengri és Bor Tengri tulajdonképpen egyazon isteni minőség három megjelenési formája. az éjszakák jó­ val hosszabbak a nappaloknál. Ott van a világ látható és nem látható formáiban egyaránt. mindenkit átható erő. ott van lelkünk minden rezdülésében. a világosság. ünnepe a nyári napforduló. a fény veszít erejéből s hidat ké­ pez a sötétség felé. ami a világot létrehozta. a pirkadat. . ez a reggel. atomjában. utalva benne a feltámadás lehetőségére. Amikor beborul az ég. lásd: kökény) Kök Tengri a Fény Ura. Kara = fekete. amikor a sötét van uralomban. A napon belül délben van erejében. Ez az erő ott van testünk minden sejtjében. sötét (lásd: karácsony) Tengri = Isten. Bor szavunk mai értelmében is vissza­ utal az ősi jelentésre. újjászülessen. vérét kiontják. Bor Tengri a fény és sötét egyensúlyának ideje. Lebontás erői jelennek meg bennük. Közös névvel őseink szóhasználatában Világügyelő Tengri Kán-nak nevezték. az este. hiszen egyrészt a borok opálos színükkel átmenetet képeznek a fény és a sötét között de még inkább egyértelmű szimbóluma az át­ alakulásnak. az alkonyat. ünnepe a téli napforduló. Kara Tengri tehát Fekete Istent vagy Sötét Is­ tent jelöl. az ősz. Bor Tengri: a fény és a sötét közötti határvonal sosem egy pillanat. A szőlőt megérése után leszüretelik. Kök Tengri: a szó szintén nyelvünk ó-türk rétegéből ered. Azt az időt és minőséget. Bor Tengri ünnepei a tavaszi napéj­ egyenlőség és az őszi napéjegyenlőség. a nappal. jelentése Kék Isten (Kök = kék. Megtartás. évszaka a tél. hordóba. Ő a legfelsőbb teremtői minőség. amikor a befelé fordulásnak. az a mindent. levét. Ezt a szimbólumot a keresz­ tény misztika is átvette. ott van tudásunk minden apró részletében. a lebontásnak ideje van. Kara Tengri az éjszaka ura. Évszaka a nyár.Őseink ezt a kettős szemléletet. fény és árnyék látszólagos küzdelmét három is­ teni minőséggel.

garabon­ ciás. rejtező. Mit jelent a táltos (tátos) szó? 2. csokrokat öleli fel a Középső Világ? 7. kuszori. Mi volt a garabonciás legfontosabb feladata a lovas-nomád időkben? 4. füves. Mely csakrákat. csörgő. Mit jelent a szabad lélek s mi volt a neve? 6. boszorkány) 2. A magyarság tudó emberei (táltos. igric. Milyen állatok képében küzdöttek a táltosok? 3. A révülés 3. síp. harsány. láncos bot. látó. Dobkészítés 5. Mi szimbolizálta a táltos dobját a népmesékben? 8. Mit jelent a Kök Tengri elnevezés? .A táltosok és gyógymódjaik. Rontottak vagy gyógyítottak-e régen a boszorkányok? 5. körtemuzsika) 4. Kellett-e avatni a táltos dobját? 9. tudós javas. dobkészítés 1. A táltos eszközei (dob. Őseink istenképéről 1.

Forray Zoltán Tamás: Árpád a papkirály és a mágusok titkai. 1967. Fazekas István-Székely Sz. Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága. Püski. 1987. 1998. Magyar Talentum. . Diószegi Vilmos (szert): Az ősi magyar hitvilág. Kodolányi János: Pogány Tüzek. Fekete Sas. Hoppal Mihály: Sámánok. Kóka Rozália: Egy asszony két vétkecskéje. 2001. Gondolat. Uránia kiadó. Helikon Kiadó. Debrecen. 1944. Szépirodalmi Kiadó. 2001. 2001. Kiszely István: A magyarok eredete és ősi kultúrája. 1981. Forrai Sándor: Küskarácsontól sülvester estig. Ősi Örökségünk Alapítvány. Cey-Bert Róbert Gyula: A sólyom embere útjai. Bernád Ilona: Egészségünkért. Boros János . Timp kiadó. 2000. Magánkiadás. Timp kiadó. Benkő Mihály: Julianus nyomdokain Ázsiában. 2000. Bödők Zsigmond: Világjáró magyarok. Akadémiai.". Bíró Lajos: „Kerek Isten Fája. 2001. 2002. Magyar Élet Kiadása. Múzsák.. 1978. 1998. 1994. Magánkiadás. Gondolat. .Rapcsányi László: Vendégségbenőseinknél. Széphalom könyvműhely. 2001.. 2001. 2000. Dömötör Tekla: Táltosok Pest-Budán és környékén. Magdolna: Igézet ne fogja. 2002. Kiszely István: A magyar nép őstörténete. Diószegi Vilmos: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Akadémiai Kiadó. 2001. László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. 1975. Paginarum. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. Forray Zoltán Tamás: Ősi hitünk I.A mag népének rejtett titkai. Levin-Grantovszkij: Szkítiától Indiáig.Felhasznált irodalom és ajánlott könyvek listája Badiny Jós Ferenc: A sorsdöntő államalapítás. 1994. Magyar Ház Kiadó. Hoppal Mihály: Folklór és közösség. Püski. 2000. Gondolat.

Ábrahám Ernő: A Csudaszarvas. 1995. Takács György: Babba Mária. Varga Géza: A magyarság jelképei. Timaffy László: Táltosok. Molnár V. Szántai Lajos: Továbbélő honfoglalás. 2000. Voight Vilmos (szerk): A varázsdob és a látó asszonyok. P. 1992. 1998. tudósok. Róna-Tas András: Nomádok nyomában. Pócs Éva: Élők és holtak. ráolvasások. 1987. Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata. Pócs Éva: Magyar néphit Közép. 1925. Új Forrás Könyvek. Sámándobok. Akadémia. Helikon. Salamon Anikó: Gyimesi csángó mondák. 1971. írástörténeti Kutató Intézet. 1997. 1999. boszorkányok. 2002. Debrecen. szóljatok. Paksi Zoltán: Égi utak csillagüzenetei. 1985. Nyers Csaba : Gabonakonyha. . 2002. Varga Géza: A székely rovásírás eredete. 1991. 1961. 2001. Helikon. L'Harmattan.és Kelet-Európa határán. 1998.. Európa. imák.Lugossy József: Ősmagyar csillagismei közlemény.TIMP kiadó. Európa. 1966. Magyar Adorján Baráti Kör. Magyar Adorján: A csodaszarvas. Főnix könyvek. írástörténeti Kut. Gondolat. Madách. Hazánk Kiadó. Melius Alapítvány. Szkíta kincsek nyomában. 2002. látók és boszorkányok. Int. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. Főnix könyvek. József: Egészség. Dr. 1985.