Magyar Adorján - A magyar nyelv

Magyar Adorján

A magyaron kívül bármely nyelven beszélni, írni, nyomtatni : igen nagy idő, munka és anyagveszteséggel jár.

A Magyar Nyelv

Több, mint száz évvel ezelőtt a szinte emberfölötti nyelvtehetséggel bíró Mezzofanti olasz nyelvész (főpap volt), aki 58 nyelven értett és beszélt, ezek között magyarul is tökéletesen tudott, egyszer így nyilatkozott : „A magyarok úgy látszik, még nem tudják, minő kincset bírnak nyelvükben.” (Zsirai Miklós: Nyelvünk alkata.) Vajon Mezzofantit e kijelentésre mi indíthatta? Ezt akarom az alábbiakban kifejteni. Előbb azonban lássuk a magyar nyelv ismert történetét és viszontagságait. A kereszténység fölvétele előtti időkből nyelvünkről úgyszólván semmit sem tudtunk, mert az idegen hittérítőknek sikerült minden kereszténység előtti magyar nyelvemléket megsemmisíteni. Annyi pedig bizonyos, hogy a kereszténység elterjedése után alig volt még nyelv, amely oly mostoha helyzetbe került volna, mint a magyar. Jól tudjuk, hogy csak az olasz, a görög, némely germán és a szláv nyelv volt olyan szerencsés, hogy a kereszténység fölvétele után is irodalmi nyelv maradhatott, tehát továbbra is műveltetett, fejlődhetett. Akkoriban egyrészt a latin és az olasz, másrészt az ógörög és az újgörög között alig volt még különbség. A szláv nyelvek sem különböztek egymástól annyira, mint ma, és így az ószláv egyházi nyelv minden nehézség nélkül közös irodalmi nyelvükké lett, egészen a legújabb időikig, amikor már a külön nemzeti nyelvek is irodalmi nyelvekké lettek. Igaz ugyan, hogy a görög-keleti és a katolikus egyházak különválása után a katolikus szlávoknál bevezetett latin egyházi és irodalmi nyelv mellett a nemzeti nyelv alárendelt helyzetbe került, de mivel ez már sokkal később történt, náluk a nemzeti nyelvet a latin sohasem tudta teljesen kiszorítani. Másrészt a szerbek, a bolgárok és az oroszok, nem térvén katolikusságra, irodalmi nyelvük a szláv maradott. Az olaszoknál pedig Dantenak már igen korán sikerült a toszkaniai nyelvet irodalmi nyelvül elfogadtatni. Nem sokkal később ez a franciáknak és spanyoloknak is sikerült. Többé-kevésbé a germán nyelvek is megmaradhattak irodalmi nyelvekül. Ez pedig e nemzeteknek azért sikerült, mert náluk úgy az uralkodók, mint a papság is saját nemzetükbeliek voltak, és ezek nem viseltettek saját nyelvük iránt oly gyűlölettel, mint a magyarság idegen hittérítői és idegen, avagy idegen neveltetésű papsága, valamint uralkodói is. Az utóbbiak ugyanis, még az Árpádok is, kizárólag idegenből házasodtak, úgyhogy ereikben nem is volt magyar vér, és magyarul sem tudtak. Mindezzel szemben például a germán nyelvek az irodalomból nemcsak hogy nem szoríttattak teljesen ki, hanem a reformációval uralomra jutottak, míg az uralkodók, maguk is germánok lévén, saját nyelvüket udvarképes nyelvül mindenkor megtartották, semmi esetre sem üldözték, legföljebb mellőzték. Másrészt, az összes germán és szláv népek a kereszténységet elég könnyen elfogadták, kivéve a szászokat. Az utóbbiakat kivéve „pogánylázadások” alig voltak. Így a latin nyelvet pártolók között nem keletkezett ellenségesség. Szakszóniában a szászok, mint az akkori germánok között a legműveltebbek, egy ideig lázadoztak, de Nagy Károly, aki a történelemben a „szászgyilkoló” nevet is kiérdemelte, ellenállásukat csakhamar vérbe fojtotta. Egészen más volt a helyzet nálunk. Tudjuk, hogy nálunk még századok múlva is

de esetleg az nem is lehetséges. mily gyűlölettel volt a minduntalan „pogánylázadó” magyar nép és ennek „pogány” nyelve iránt. Tudjuk továbbá. Marsigli kiváló olasz tudós. hogy miképpen állott a dolog a messzi Erdély hegységei között élő székelymagyaroknál. az 1470 körüli években Jászberény környékén még térítgettek. A művelt kínai. azok jelképes értelmét még ismerték is. Tehát aligha voltak hithű keresztények. 1883. Mi több. amely már tele van írva. amelyet az ott. hogy Mátyás király korában. lengyelül. nem magyarokból álló papság. ennek oka elsősorban is a folytonos háborús pusztítások voltak. hogy kereszténységre térítésünk előtt is művelt. a buddhistákról. könnyen fogad be valamilyet. valamint az ősi saját. amelyet a bolognai Egyetemi Könyvtárban Veres Endre megtalált és közzé tett. akkor megtérített székelyek még ismertek. más vallásért. Tiszta papirosra könnyen írhatunk. Nekünk pedig okirataink maradtak arról. de utóbb mégis hagyták magukat megtéríteni. amely régebben majdnem kizárólag a kereszténységgel behozott idegenekből állott. ősvallási szimbolikánk oly tökéletesen megvolt még. Mi több. Annyi tehát kétségtelen. fejlett vallása. Budától. miszerint. hogy 1600as évek végén Erdélyben még hivatalosan is térítettek. de titokban még mindig ragaszkodtak természettisztelő ősvallásunkhoz. hogy ott csak latinul. Annyira. aki 1690-ben járt Erdélyben. Magam is Erdélyben folytatott tanulmányaim ideje alatt láttam száz-kétszáz éves díszes kapukat. Tudjuk. Ez oklevélben IV. míg a magyar nyelv csak a nép legalsóbb rétegeiben és elnyomatásban maradott meg. kötet. akkor gondolhatjuk. hogy nem vonható kétségbe. hogy újra élő nyelvvé nem változott. hogy ha a vallási reformáció be nem következik és a nép a nyelvét fel nem karolja. de a latin betűket még nem. amelyek a legműveltebbek voltak. Elképzelhetni tehát. Szolnok. amelynek van már fejlett szellemi élete. Erdélyben végzett néprajzi tanulmányaim ideje alatt meg is győződtem arról. vagy indiai ellenben már nehezen téríthető meg. hogy a magyar nyelv egészen az újabb időkig semminemű irodalmi művelésben nem részesülhetett. de „pogány” volta miatt üldözött műveltség folytonos irtása is. Úgyhogy Magyarországon a latin nyelv hajszál híján. Kitűnik tehát ebből először is. mert hiszen ilyen jelképeket a keresztények már . japán. hogy ott még 200 évvel ezelőtt is kellett lenni olyanoknak. hogy a naptárat lemásolta. a fővárostól nem messze. oldal.) Ha pedig ez így volt. hogy Európán kívül is azon népek állottak leginkább ellent. saját betűink voltak. de ha olyanra akarunk írni. úri osztályunk. amiért a kereszténységtől idegenkedő némely jászokat megtérítettek. akik e díszeket kifaragták. legföljebb németül. amelynek még sem fejlettebb szellemi élete. sem fejlettebb vallása nincsen. hogy nálunk többnyire idegenekből. és ma már mind keresztények. akik csak névleg voltak keresztények. mohamedánokról nem is szólva. Hogy a magyarság az utóbbi századokban el is maradott. teljes kiirtása is bizonyára sikerült volna. kezdetleges műveltségű nép azonban. Említettem. III. az egész naptár ősi szokás szerint botra volt fölróva. és meg is ettek. csehül lehetett és volt szabad beszélni. Ausztráliában eleinte néhány hittérítőt megöltek ugyan. Marsiglit ez annyira érdekelte. de nem kevésbé a hosszú századokon át tartó török. amelyek Faragványain régi. majd osztrák leigáztatottságunk. A műveletlen népek Afrikában. Gondolkodóba kell azonban minket ejtsen a következő dolog. írástudó nép voltunk. egészen az újabb időkig még mindennapi beszédében is a latin és német nyelvet használta. 670. Sixtus pápa megdicséri Igal Fábián és Zarnást Gergely szerzeteseket.többször volt „pogánylázadás”. de kitűnik az is. csak magyarul nem. más fölfogásért a magáét nehezen hagyja el. Ez érthető : hiszen művelt nép. (Gyárfás István: A jász-kunok története. akkor azt előbb el kell távolítanunk. és műveltek ma is. hogy a mi királyaink udvarából a magyar nyelv mindig teljesen ki volt zárva. kivéve Mátyás király uralkodása rövid ideje alatt. ott látott egy ősmagyar rovásbetűkkel írott naptárat. és csakis latinul írt. az ország szívében. hogy a germánok közül csak a műveltebb szászok állottak komolyabban ellent a keresztény hittérítőknek. ha ugyan lehet.

tizedekkel. Cziráki Antal ugyancsak. nagyon jól tudjuk.) Mikor aztán Mária Terézia testőrei köréből nyelvünk idővel. amelyet a nyugati mintára a kereszténység fölvétele után megszervezett földbirtokosság kedvéért a jobbágyságba taszított magyar parasztság. ők voltak olyan bátrak. hogy a régi irodalmi nyelvekkel nemcsak versenyezhet. nyelvészek amilyen az említett Mezzofanti is volt. hanem egész megjelenésükkel is emeljék udvaruk fényét. ezért a latin.nem ismertek. hogy a magyarság oly nehezen volt kereszténységre téríthető. oldal. holott Európában a legtöbb nép csak kereszténységre térésével tanult meg írni-olvasni. kötet. idegenvérű és latinul beszélő és író királyai. . hogy hiszen e nyelv oly tökéletes szerkezetű. mert : „ha a magyar nyelvet nagyon kiműveljük. lassan-lassan irodalmi és magasabb körökben is lenézetés nélkül mégis beszélhető és írható nyelvként mindinkább terjedni kezdett. hogy az írni-olvasni tudás a magasabb szellemi műveltség kétségtelen bizonyítéka. a kereszténységnek akkor még minden nem keresztény dolog iránt engesztelhetetlen türelmetlensége miatt. akkor művelt emberek. urai és papjai ellenére is.” (Magyar Tudományos Társaság évkönyve. hanem — ami akkor hallatlan szörnyűségnek számított — magyar irodalmi működésbe kezdtek. legszebb. csakhogy a zagyvavérű és degenerált főúri családok fiatalsága között szép és délceg ifjakat nemigen találtak. Vagyis : Annak oka. Legföljebb azt képzelhetjük. s oly gazdag szóanyagú. hosszú és keserves századokon át fönntartott ? Azt. azaz a földművelő nép. hogy a magyar nyelv e századok utáni elnyomatásából csak Mária Terézia magyar testőrei körében kezdett föltámadni. fejleszthette volna. Igaz ugyan. 53. közös megegyezésből nemcsak hogy magyar anyanyelvükhöz ragaszkodtak. császárok. vagy nem maradott el azoké mögött. 1827-ben azért ellenezte a magyar nyelv irodalmi kiművelését. minő szellemiség volt uralmon. Mivel a legtöbb európai népnek saját betűi nem voltak. tudósok. hogy ezalatt nyelvünk inkább még hanyatlott. kényszerűségből a császári testőrök főképp a falusi kisnemesség. úgy szerkezetében. Ellenben azt igenis föltételezhetjük. kitűnik abból is. adókkal. hogy a szegénységben. hogy a császárok testőreikül főképp nemes embereket szerettek tartani. okvetlen elpusztították volna. Pedig azon időkben és még sokkal későbben is. eszes emberek. az úgynevezett „bocskoros nemesség” soraiból kerültek ki. lehetetlennek kell tartanunk. Bécsben is ahol csak a német és a latin nyelv járta. tehát magyar ember. éppen az volt. Nem vonom tehát kétségbe. hogy e nyelvet a küzdelmes századokon átmentette. hanem papjaiktól tudomást szerezve. Milyen lehetett tehát azon régi magyar nyelv. Történelmünkből tudjuk. hogy ezek ne csak díszes ruháikkal. zsarolásokkal sanyargatott nép e nyelvet kiművelhette. hogy például Ürményi József országbíró. fegyverzetükkel. Ezért tette hát Mezzofanti ama kijelentését. elnyomatásban és mindennapi nehéz munkában élő. mint szóanyagában. I. szintén országbíró és magyar ember. Az ősmagyar rovásírás Erdélyben körülbelül kétszáz évvel ezelőtt még használatban volt. hogy szellemi színvonala akkoriban a térítőékénél vagy magasabb volt. de azokat fölül is múlja. és ezzel műveltsége más elemeit is. A kivételek dacára sem vonom kétségbe a latin közmondást : „Mens sana in corpore sano” (Ép testben ép ész) helyes voltát. vagy ha igen. fejedelmek testőreikül mindenkor csak a legdélcegebb. hogy Mária Terézia testőrei nemcsak mind jóvágású magyar ifjak voltak. hogy királyok. Ám. azokat nem hogy kifaragták volna. vagy görög betűket fogadták el. elhanyagoljuk a latint. És lám. meglepetve állapították meg. de szellemileg is kiváló. mert nagyon is vigyáztak arra. erős és egészséges férfiakat fogadták föl. a magyarul írni akarást bolondságnak tartotta. Ismeretes. hogy még ott. míg a magyarság éppen kereszténységre térésével kezdte saját írását elhanyagolni. akik a földművelő magyar néptől semmiben sem különböztek. 1833.

tájszólásban tér el attól. Jespersen. amely a legkevesebb szóval a legtöbbet fejezheti ki. írni-olvasni nem tudó oláhországi csángók is a bécsi testőrök szerkesztette nyelvvel éljenek. hogy vele beszélhessen. hogy nyelvünket ilyen fejlettségűre az egész középkoron át szinte állati sorsra kárhoztatott magyar földműves nép képezte volna ki. hogy ez a századok. a nyugati nyelveket valóban fölülmúlja. mivel ott valami rokona várta. éppen azért. a messzi Erdélyben. tudván. vagy amazt hogy mondják magyarul. barbár nyelvből olyat. németül : Ich möchte hinunter gehen. hogy ezt. azaz Nyugat-Magyarország juhászai nyelvétől. Mert hiszen az is képtelen föltevés volna. hogy ilyen mesterségesen alkotott nyelvet az egész magyar nép meg is tanulja. a havasok között. Hogy e két szótagból álló rövid szó tökéletesen ugyanazt fejezi ki. mint a szlávban On je otisao dole.” (Jespersen: Die Sprache. Egyszer egy már fennjáró beteg lement a kapuba.Miután pedig — amint mondottuk — föl nem tételezhető. olaszul : Potrei andare giu. keresztül vinni. KÜLDTEK – MENTEM : Németül : Man hat mich gerufen. Néhány évvel ezelőtt betegen feküdtem a dubrovniki (raguzai) kórházban.) BESZÉLJEN ANYÁMMAL : Németül : Sprechen sie mit meiner Mutter.” Csodálkozva kérdezte ő is. még valamely olyan kijelentéssel és megtoldotta volna. Moldváig beszélje. hogy a magyar nyelv úgy szerkezetében. néha kérdezte. Avagy olaszul : Egli e andato giu. hogy a Gyimesi szorosban. a többi beteg is. hogy ezt lehetővé teszi.” Felelém : „Lementem. mint szógazdagságában. De még ennél is nagyobb képtelenség lett volna azt kívánni. A németben : Er ist hinunter gegangen. nagytekintélyű nyelvtudós írja : „Azon nyelv a legtökéletesebb. kénytelenek vagyunk azt elfogadni. bin gekommen. amilyet Mezzofanti tett. A többi beteg. németül : Ich könnte hinunter gehen. hogy magyar vagyok. miképpen lehetséges. HIVTAK – JÖTTEM. hogy az említett testőrök művelhettek volna ki egy tökéletlen. megállapítását a magyar nyelvre vonatkozólag. hogy a magyar nyelv már a bekövetkezett elnyomatás előtt volt ily tökéletes. Alább kimutatom. hogy a magyar nyelv szerkezete oly tökéletes. Feltételezni sem lehet. hogy éppen ebben a magyarral egyetlen európai nyelv sem versenyezhet. A mellettem fekvő beteg kérdezte : „Hogy mondják magyarul : On jeotisao dola.) Ő azonban nem tudott magyarul. használja. mert azok szerkezete tökéletlenebb. e hatás szerkezeti tökélyét csak rontotta. LEMEHETNÉK : horvátul : Magao bih otioi dole. Man hat mich geschickt. s a Lajtától a Gyimesi szorosig. azért nem sejthette. (Négy helyett tizenkét szó. hogy ez magyarul ilyen rövid ? Felelém : „Úgy. magyar iskolákat sohasem látott. oldal. . csupán kiejtésben. Márpedig a csángók nyelve szerkezetileg semmit sem különbözik a Bakony hegység. Fölhoztam aztán több példát is : LEMENNÉK : horvátul : Isao bih dole. olaszul : Anderei giu. ezredévek óta irodalmilag művelt nyelveket fölülmúlja. bin gegangen. Mindenekelőtt. 308. és amennyiben ezek rá hatottak. mert ha ezt tudta volna.

de szükség esetén a magyar is meg volt engedve. de tökéletes nyelvet megalkotni és használni. A magyar ember agyvelejének e nagyobb teljesítőképessége megvan már ősidők óta. amilyen a magyar. de a szög nem is tart olyan biztosan. Gondolkodhatunk tehát azon : Miért beszélnek. írnak. anyag. mint repülőgépet. „Jó. mint a csavaré. hogy például a szerb-horvát nyelvnek nincs névelője. térjünk-e vissza a szekerekkeli közlekedéshez ? Gondoljuk csak meg a következőket : Szónok a beszédét csaknem feleannyi idő alatt mondhatja el magyarul. Avagy adjunk le sürgönyt Amerikába vagy Japánba. úgyhogy a világos értelem érdekében magyarázkodásra szorulnak. Hasonló példa százával hozható föl. HOLTOMIG : Németül : Bis zu meinem Tode. nem lett volna képes ilyen nehéz. mozdony. Magyar szöveget megírni. jó — mondták a betegek —. fejlődését segítjük elő. mint a csavar. a névelő hiánya a világos értelmezés kárára van. mint az. Könnyebb az egyszeregyet megtanulni. nyomtatni is csaknem feleannyi idő alatt lehet. Olaszul : In casa mia. és ritka kivétellel mindig a magyar lesz a rövidebb. A volt Osztrák-Magyar Monarchia követségein a hivatalos nyelv természetesen a német volt.Olaszul : Parlate con mia madre. Mondják: „Az idő pénz!” De pénz a munka és az anyag is. De ez a nyelv fejlettségének jele. mint más nyelven. ha rövidebb is. Vagyis : A magyar nyelv az agyvelőtől nagyobb teljesítőképességet követel. Ha nem lenne meg. idő. olcsóbb. mint az árja nyelvű. nehézkes. Ami fejlett : nehezebb is. Azonnal tapasztalhatjuk. ezáltal a nyelvezet valamivel rövidebb lesz. repülőgép vezetése sokkal nehezebb a szekérénél. akkor nem a kevésbé fejletthez. de hát akkor az olyan nyelv. Igaz ugyan. mennyi munka. Egyszerű szög előállítása könnyebb.” Vagyis. hosszadalmas nyelveken ? Miért szerkesztenek nemzetközinek szánt. ahova minden szó sok pénzbe kerül. Márpedig : Ha az emberiség haladását kívánjuk. Avagy mivel gépkocsi. maradjunk-e meg. aki az algebrát is tudja. nyomtatnak az emberek oly célszerűtlen. mint annak : „Afrikában vannak németek. hanem a magasabb fejlettséghez kell tartani magunkat. JAVULÁSÁT VÁRHATNI : Németül : Seine Besserung ist erwartbar. A magyar könyv csaknem feleolyan vastag lesz. Rájöttek ugyanis messze országokba. ha azt mondjuk : „Afrikában vannak a németek”. Könnyebb szekeret vezetni. nem képes olyan nehéz számtani feladatot megoldani. mint bármely árja nyelv. Olaszul : Fino alla mia morte. mivel az jelentős pénzmegtakarítást biztosít. az ottani követségekre hosszabb sürgönyöket jobb magyarul leadni. mert azzal az emberiség haladását. mint az algebrát. csakhogy a névelő hiánya káros. míly hasznos a nyelvezet rövidsége. Ki tud egy ilyen nehéz nyelvet megtanulni ?” Feleltem : Természetesen nehezebb. Aki csak az egyszeregyet tudja. . de nagyon nehéz. HÁZAMBAN : Németül : In meinem House. Olaszul : Il suo miglioramento si puô attendere. gépkopás takarítható így meg. Példa : egészen más értelme van. Mennyivel olcsóbb lesz tehát előállítása. Ami kezdetleges : könnyebb.

Lám a nép ezt régebben nem is használta. Például : „Ebből a szempontból azonban csak fokozottabb érdeklődéssel lehet fogadni a nyilatkozatnak azokat a részeit. vagyis a jövőidőt csak segédigével tudja kifejezni. mikor egyszer is elég ? Világos : A német nem ragozó. elgyöngülve. a Habsburgok igája alá. miután Magyarország a török háborúk után kimerülten. Minek a „nak azokat a”. hogy lesz. amit későbbi időben ejéndel-nek mondottak.stb.) Nem pedig : Kinek a háza. amelyekben .. és leszek. Ellenben a ma már majdnem ezer éves halotti beszédünkben még emdül áll. hogy oda fogok menni. múlt időben fogtam enni = lehet. ha az akármilyen rossz. Minek a „-ból” és „-ből” rag kétszer.mesterséges nyelvet is. mint ahogy a német is csak wirst essen-t képes mondani. mert elvész a különbség a jövő és jelen idő között. A regősök még így énekeltek : Ki háza. Ezenkívül. A „magyar” újságírók ugyanis nagyobbrészt magyarországi. amely sokkal célszerűbb és gazdaságosabb. ha azt még hosszabbá és zavarosabbá is teszi ? Minek a németesen szószaporító „lehet fogadni”. hogy a -ból rag ott van a szempont főnév után. hanem még egyszer. ahol fogok enni = talán majd eszem. amelyekben . oldalán áll : Kinek a lovai vannak ott ? Ami helyes magyarsággal így volna : Ki lovai vannak ott ? Vagyis a -nak itt teljesen fölösleges. bizonyítanuk sem kell. mert nem tudják.stb. kinek a háza ? Torkos Matyinak a háza ? Az alábbi mondatokat a Pesti Hírlap 1927. október 20. de ma már csak a székelyek és oláhországi csángó-magyarok nyelvében van meg. de német nyelvérzék szerint. hogy ettem. hogy az újságok nyelvezete a köznyelvre milyen nagy hatással van. ami a világos beszédet károsítja. de ugyan olyan célszerűtlen szerkezetű. betelepített németek. és az aus=ból ragot a főnév elé teszi. ki háza ? Torkos Matyi háza ? (Lássad: Sebestyén Gyula: Regős énekek. eléje is oda tette. tehát körülírással. ami pedig magyar vagy magyaros volt rossznak tartották. Egy felötlő példát mégis fölhozok : A német nyelvnek nincs jövő ideje. a német nyelv hatása alatt állottak. emez pedig akármilyen jó is volt. Igaz ugyan. amit a német csak körűlírással tud kifejezni : „Es wird sein” és „Ich werde sein”. Még mondjuk ugyan. Úgyhogy a nyelvben is.. ahelyett hogy oda menendek. ezért a német anyanyelvű újságírónak nem volt elég. amilyen az eszperantó. hanem elővető nyelv. mint amilyenek az árja nyelvek ? Holott itt van a magyar nyelv készen. ha magyarul írtak is. megnézendem. Talán azért. hogy ma a jelen időt kezdjük jövő idő helyett használni. meg fogom nézni. mert a német nyelvnek nincs jövő idője. vagy pedig szintén német anyanyelvű zsidók voltak. Német hatás folytán a magyar nyelvből a jövő idő már majdnem teljesen kiveszett. Ezáltal azonban nyelvünket nem csak a jövő időtő1 fosztottuk meg. hanem még egy föltételes módtól is. A durva zakatolás helyett szép sima beszéd. ami német vagy németes volt jónak. mikor a ragozó magyar nyelv szellemének megfelelőbb és rövidebb is : fogadhatni. De . 16 szó helyett csak 12. amely régi nyelvünkben megvolt. Amely romlás oka a sokkal tökéletlenebb szerkezetű német nyelvnek a magyarra való hatása.” Helyesen így volna : E szempontból azonban csak fokozottabb érdeklődéssel fogadhatni a nyilatkozat azon részeit. vagyis német uralom alá került. fölöslegesen. és november 29. számaiból vettem. Különböző példák : A budapesti Ethnográphia folyóirat 1900. azaz „svábok”. évi szám 221. hogy a magyar nyelv az újabb időkben. idegen hatás következtében sokat romlott. ezért a magyarság nemzeti öntudatából századokon át mind többet és többet veszített. csak azért. Tehát nekünk se legyen. Azaz már mi is nehézkes körűlírásokat használunk. holott ma már fogsz enni-t mondunk. de hiszen ez is csak ügyefogyott pótlék. hogy van a magukénál tökéletesebb nyelv is ? Avagy talán csak sovinizmusból ? Itt azonban meg kell jegyeznünk. mind akik tehát.. ahol Kemál pasa törökországi újításairól van szó. Azt. ami a mondatban a fülnek kellemetlen döcögés.. de bizony már azt mondjuk.

” Helyesen : „Saját szemével láthatja. Német. Jarhtausend. és fölösleges nak-ok nélkül. kellemesebb hangzás és világosabb értelem. azaz : atya-enyém-tőle. Holott míly fenségesen egyszerű. ennek a pótlékokat ? Más mondat : „Saját szemével láthatja. hogy országunk ma a nyugati országoktól semmiben sem különbözik. milliomodév a helyes. munka és anyagmegtakarítás és emellett szebb. stb. akiktől Magyarországot visszafoglalták a császári hadak. Más példa : „Ezt a templomot annak a Mohamed szultánnak az anyja építette. Mert a német elővető nyelv.” 16 szó helyett csak 13. valamint. sima és kellemes hangzású az alábbi. annak nyelvezete szerint. és helyébe tenni a csúnyább és hosszabb : annak. mert a német nyelvérzék ezt így kívánja : unser Land. akár csak a német nyelv. az előbb-utóbb oda romland (és nem „fog romlani”) ahol a német nyelv van. amelyek ragaszkodtak a régi hithez és az ősi hagyományokhoz. ezen szókat.” Minő nehézkes és hosszadalmas döcögés. Minek a mi. stb. Jó németséggel fogalmazott a következő mondat is : „Azok az elemek. annál inkább teszi. Cikkeit ezek hosszúsága szerint fizetik.” Magyarul : E házban lakom. mert utóbbi germanizmus : Jarhundert. Más példák : „Ebben a házban lakom. míg a magyar utóvető. Az alábbi mondatot a Halotti beszédből. Vagyis nyolccal kevesebb. Például : Von meinem Vater = atyámtól. vagy más anyanyelvű újságíró mit törődik azzal. tiszta magyarsággal fogalmazott mondat : A régi hithez és ősi hagyományokhoz ragaszkodó elemek e reformmunka végrehajtásánál nem okoztak nehézséget.) magyar nyelvet. mennyi pénz. ha soviniszta. a magyar nyelv károsítására és hosszadalmasítására. rövid. Csakhogy újságíróinknak erről hiába beszél az ember. nem okoztak nehézséget ennek a reformmunkának a végrehajtásánál. nem évtized. Ha tehát nyelvünkre nem vigyázunk.” 15 helyett 12 szó. Sőt. akitől Magyarországot visszafoglalták a császári hadak. de mai kiejtésre átírva idézem : . 22 szó helyett csak 14. Miért akarnók nyelvünkből mindenáron kiküszöbölni a sima. Száz évvel ezelőtt ezen újságíró-nyelvezetet Mezzofanti még nem ismerte. évszázad. E ház ára ezer pengő. századév.” Helyesen : „E templomot azon Mohamed szultán anyja építette. Lássuk csak az ezredévelőtti (tizedév. mikor ez esetben az -unk azt teljesen fölöslegessé teszi ? Csakis azért.ennek következtében a németes újságíró-nyelvezet ma már általánossá válott. hogy így a magyar nyelvet rontja. vagyis : ragozó. ezredév. hogy a mi országunk ma a nyugati országoktól semmiben sem különbözik. kellemes hangzású és rövidebb azon. érdeke tehát a szószaporítás.” vagy „Ennek a háznak az ára ezer pengő..

hanem még fölösleges toldalékok egész tömege. stb. mint krst. Az olyan durva és recsegő szavak pedig. amely hangok hiánya számos árja nyelvet. idegen szavakul azonnal fölismerünk. egyedül a bujdosók közül. ellenséggel. Például népünknél régebben Stefán még Istefán volt. strofinare. De nem csak rövidségét illetőleg van a magyar nyelv az árja nyelvek fölött óriási fölényben. drsko. Vagyis 15 szó helyett nemcsakhogy 20 szó. Mi több. vrst. szprucco = rongy. spruzzo (olvassad : sztraccso. dörzsölni. amilyen a német sprechen. Ugyanígy lehetetlenség a magánhangzótlan szláv szavak. nemhogy hárommal. sklad. sdrucciolare. Például : fölment helyett felment. például éppen az olaszt is egyhangúvá teszi. akkor a ki. Vagyis ily keményhangzású szavak a magyarban nem léteznek. hanem a hosszú mássalhangzók is.” Újságírói nyelven : Szeretett barátaim. Van azonban nyelvünknek más szépsége is. például a sok ö és ü. amilyenek a magyarban lehetetlenek. ha mondotta. Megvannak a mély torokhangok a stiriai német tájszólásban is. csúszni. Viszont nincsenek meg a magyarban a mély torokhangok. a magyar nyelv kerüli az olyan kemény hangzású .. mint például a szerb-horvátban. De hiszen nem is kell ezer évvel visszamennünk. mint drága vagy spriccel. hogy zdr-! Ezért az olyan durvahangzású szavakat. stb. ma irodalmilag már István lett. Spritzkrapfen. Minek a -ból és -ből kétszer ? És míly szerkezeti tökély.. imádkozzunk e szegény ember lelkéért kit Úr e napon e hamis világból mente. holott éppen ebben a magyar nyelv különösen gazdag. Nem pedig : Egyedül hallgatom a tengernek a mormolását. Pfau. a tengernek a vize fölött futó szélnek a zúgását.már fölösleges. Növeli nyelvünk szépségét változatosságával az a és á. mivel egyetlen magyar szó sem kezdődhet két mássalhangzóval. de a németből átvett Stall nálunk istálló. Strickstrumpf avagy a köpködésszerűen hangzó Pfarrer. imádkozzunk ennek a szegény embernek a lelkéért. föltéve. cvrst. Továbbá a szláv krst nálunk kereszt lett. mivel ezek a fülnek kellemetlenek. hanem hangzásában is. stb. és hogy népünk embere. hogy belőle nem csak az ö és ü hiányzik. pillanattal. növelve ezáltal a sok e szépséghibát. nem mondja : ki-. Például : eddig. mint srpski. amíg veleszületett természetes szépérzékét idegen hatások meg nem rontották. Például úgy. Mi több. a latinból származó. mint straccio. bár irodalmi nyelvünk sok ö helyett következetesen e hangot használ. villan. fröccsenés). Egyedül.„Szeretett barátim. kert mögött helyett kert megett. ha helyesen beszéljük. valamint az e és é közötti különbség is. akit az Ur ezen a napon ebből a hamis világból kimente. Az olasznak is csak öt magánhangzója van a mi tizennégy magánhangzónkkal szemben ! Még egyhangúbbá tesz némely nyelvet az. Eléggé ismeretes. hogy világból. hiszen. krv avagy a több mássalhangzóval kezdődőek. Pfaff a magyarban teljes lehetetlenségek. utóbbiak pedig a franciát éktelenítik. a szép hangzása miatt annyit dicsért olasz nyelv is bővelkedik ily durva hangzású szavakban. Pfosten. amelyek közül az elsők különösen az oláh nyelvet. prvi. sem az orron át ejtendőek. tenger vize fölött futó szél zúgását. hogy például a mássalhangzó-torlódásokat a magyar nyelv nem tűri. sdrucciolare.. Még Lévay József (1825-1918) Mikes című költeményében így írt : Egyedül hallgatom tenger mormolását. meddig. az idegenből átvett mássalhangzó-torlódásos szavakat magánhangzók hozzáadásával igyekezik kellemesebb hangzásúakká tenni. sztrofinare.

boncolni. Mivel ezek már körűlbelül egy ezredéve irodalmilag művelt nyelvek. hiszen ezek szóanyaga a latintól alig különhözik.... mire csodálkozva mondotta. ebben a német nyelv sem áll sokkal jobban az angolnál. hogy ezek szóanyaga a magyarnál gazdagabb.. de szavai nagy többsége görög. ceruzát adtam kezébe... amely a magyarban gy hanggá lágyult.. mivel a római műveltség felében az etruszkoktól. amelyeknek a szerb-horvát nyelvben az egyetlen kete felelhet csak meg.. (De e magyar szó a görögnél is jobb. mivel e nvelvekben nemcsak ö. A görög nyelvet itt nem vehetjük figyelembe.. számtan. latin.. de ezenkívül még hosszú mássalhangzók sincsenek.. francia eredetű.. Nem jöhet figyelembe az angol nyelv sem. hiszen ő nem hallott semmi egyebet. de a-á és e-é közötti különbség sincsen. Atom (görög). . Arzt (latin: archiater) . az olasz Giorgio (ejtsed: Dzsordzso) is Györgyre változik.parány. hogy ez még nem is minden. Leírtam tehát a 26 lehető változatot : Kettő kőte kéttő kétő köté kőtő kető kötte kétté kéttő kőtté kete kőtte ketté kétö kötté kette keté kétte kéttö kötő köte kéte kété kőté köttő Megmutattam ezt a mellettem ülő horvát ismerősömnek. csak : kete. megállapítani bajos...... Ellenben számításba jöhetnek a német és szláv nyelvek. tudjuk.. Felelém : az úgy lehetséges. Ennek a magyarban 26 olyan változata lehetséges. Absolutismus (Latin) . holott a parány osztható... papírost. aki nem tudta miről van szó.. Mikor készen voltunk. hogy ezt lehetségessé. Mivel a társaságban más magyar nem volt. amilyen a dzs... mert vegyük csak a magyar kettő szót. felében a görögöktől származott.. Például : Artillerie (francia) . sőt magától érthetővé teszi.... kete. önkényuralom. de hogy mennyi az etruszk szó... E magyar szó rokon a török para szóval. .. . azt várhatnók. hallásunk és helyesírásunk annyira kifinomult. Erről szótárak segítségével könnyen meggyőződhetünk. hogy az illető nyelvben az idegen szavakat fölismerhessük.. Említettem föntebb a magyar nyelv nagy szógazdagságát. érv. de hogy ezek melyek. Argument (latin) .. hogy hát ez miképpen lehetséges...... Látta.. Ugyanez okból nem vehetjuk figyelembe a latin nyelvet sem. a 26 változtathatást megkülönböztethetetlennek tartották. Hogy a latinban sok a görög szó... spanyolt szintén nem vehetjük figyelembe... amely szintén kicsiséget jelent. s mondtam. ha elég sok nyelvet ismerünk ahhoz. amit most felolvasok a nálam lévő papírról.. Érdemes fölhoznom a következő esetet : Társaságban szó volt arról. . írná le pontosan... hasonlítaná össze. hogy a mi kiejtésünk.. mivel a görög műveltség legnagyobb részét a félszigetükön élő görög előtti ősműveltségből. Az olaszt.mássalhangzókat is.. orvos. megállapítani szintén bajos.... . bár ennek alapja germán. odaadtam mindkét papirost ismerősömnek. hogy a kettő között semmi eltérés nincsen. . Alább láthatjuk. tüzérség.. ü nincsen. mivel az atom szó oszthatatlant jelent. hogy az ö és ü hiánya némely nyelvet mily egyhangúvá tesz. amiért a görög nyelv is bizonyára telve a nem görög néptől vett szavakkal... hogy ami az idegen szavakat illeti.) Arithmetik (görög) . Leültettem velem szembe. Például a szláv Dzsurkovics név a magyarban Gyurkovics.. franciát. nagyrészt pedig a főniciaiaktól származott. azután behívtam feleségemet... Analisieren (görög).. Ezt megtoldottam azzal..

.. .. .. . . . . . . jelleg és jellem. . Industrie (latin) . lét Fenster (latin) . . . .. idézet Discussion (latin) . . . . . .. . .... .. . . . sebészet. . . Cavallerie (francía) . . vagyis e három dologra nincsen külön szava. Medicin (latin) . . bútor.. Az olasz nyelvnek még a betűre sincs szava. . . Immagination (latin) . indíték. . . . amiért is erre a francia souvenir szót használja. emlékeztetés. . . . . csakhogy ez meg emlékezet. .. . .) .. . A kettő között igen nagy különbség van... . latin) villanyközpont. . . .. gyalogság. .. .. lovasság. . . érdekes. sejt. nemtő Generation (latin) .. . Geographie (görög) . . .. . emlékmű. gép. .) Chemie (egyiptomi eredetű. . . . de latinból vett szó) . Kirurgie vagy Chirurgie (görög) . . Motiv (latin) . Maultier (latin: mulus). . . . . . . . Maschine (francia) . . . . . . . . . használja a lettera szót is.. . földrajz. . . . .. . . .. . . Lieutenant (francia) . orvosság. . . . . nemzedék. . . . vegytan Cultur (latin) . érdek. . . hadnagy.. műveltség. . .. . Möbel (francia) . ... .. személy. . .. Masse (latin) ... .. emlékezés értelmű.. . . . . . . . eszme. vásártér.. . . de ez meg levelet is jelent. . .. . . öszvér. . Ideal (görög) . . mert a jellem szellemi tulajdonságokra. vonzás. . . . Idee (görög) . . . . . ablak.Construction (latin) . Mauer (latin) .. s ezt is a caractere szóval nevezi meg. (De az emlék-re nincs szava. . Gravitation (latin) . . Karakter vagy Character (görög) . . Genie (latin) . . .. Existenz (latin) . . . . . . . vita. tömeg.. Electricitet (görög) . . . . . Militar (francia) . . . irodalom. . Capillarvenen (két latin szó) . Van ugyan az Erinnerung szó. . eszmény.. lángész. . . Angolban szintén így van. . . . . (De a lovagiasságra is csak ugyane szava van. . . . . . pillanat Monument (latin) ... katonaság. . . Individuum (latin) . . Moment (latin) . villany Electrische Zentrale (görög. . . . . Interesse (latin) . . . . ... . . Igaz.. . Exemplar (latin) . . .. képzelet. . Familie (latin) . . Literatur (latin) .. ... .. . . példány. . fal.. . .. család Genius (latin) . míg a jelleg anyagi és testi sajátosságokra vonatkozik. . . pedig ennek egészen más a jelentése. . . ezt mégis csak a magyar nyelv kulönbözteti meg. . . Citat (latin). . Celle (latin). . . ipar. Infanterie (francia) .. hajszálerek. . Markt (latin) .. . . . szerkezet. . . . . Interessant (latin) . .

.. Schüssel (latin: scutula) . Pacht (latin: pactum) . géptan........ ..... tiltakozni.... Professor (latin) ........ árnyalat...... ........ ........ . .. . . delej.. áldozni.. . célszerű.... . ... Mechanismus (görög) .... tükör. állam... ..... Trichter (latin: tractarius) ... .. .. ... .. eredeti. anyagi Psychisch (görög) . Schreiben (latin) ... tétel Universitet (latin) ..Mechanik (görög) . írni. ... Materie (latin) ..... .. de ez távolról sem áll olyan mértékben........ Szinte hihetetlen az is... ..... . Pech (latin: pix) . mint a legtöbb európai nyelvben...... Staat (latin) .................. gyakorlat.. .... mennyiségtan.. vám Szaporíthatnók a szójegyzéket százakra menően. Protestieren (latin) . tanár... tál. ... . Physisch (görög) ......... rabszolga....... ... ..... . faj... sajtó. hogy állításom helyes voltát igazoljam... ...... ... . Philosophie (görög) .......... .... lelki.. alkat Spiegel (latin: speculum) . .. Matematik (görog) . Musik (görög) .. rendszer. anyag.. ...... Strasse (latin) ... .. .. Magnetizmus (görög) ... egyetem Wein (latin: vinum) .. .... . bor... tölcsér. még az idegen szavakat is elhagynók. ..... út...... .... nemzet... Nation (latin) . amelyeknél a magyar nyelv is kénytelen idegen szót használni.. Praktisch (latin) . zsarnok. .... Regiment (francia) ..... de elég ennyi is. bölcsészet... Skizze (olasz) ..... Vannak olyan dolgok is. .. szurok.. Zoll (latin: telonium) ....... akkor egy mai értelemben teljesen használhatatlan nyelv maradna csak.............. bérlet......... Theorie (görög) ..... Religion (latin) . vázlat System (görög) . vallás Rasse (latin) . amelynek mint láttuk.. . Quitte (latin: cotonea) . lélektani. These (görög) ...... Nuans (francia) . Presse (latin) .. . . . ezred... . . ..... szervezet... birs.... természet........ ...... elmélet Tyranne (görög) .. Soldat (olasz) .. zene.. .. Organismus (latin) . .... Ha például a német nyelvből.. Natur (latin) .. hogy európai nyelvekben olyan ...... Opfern (latin: offere) . Sklave (latin) . .... Originell (francia) ........ . gépezet. serpenyő Struktur (latin) ......... katona.. ....... Praxis (latin) .. ... szerkezete is igen nehézkes és célszerűtlen.

távol minden szépségtől. addig a magyar nép egyszerű halászainak a csak kizárólag magára a halászatra vonatkozó szavai száma is ezt messze meghaladja. és kénytelen ezek helyett azt mondani: hatvantíz. sőt gyöngének. hogy nincsen szava a hetvenre. A részegek gyakori összezördülései pedig rendszerint sebesüléssel. de igen sok a magyar. Ritka — gyér : Előbbi ürességben előforduló. A rejtett cél mindig a magyarság öntudata aláásása volt. Ebben ilyenek is találhatók : „Egyik istenségüknek emberáldozatokat szoktak bemutatni. finn-ugor és török-tatár szó.” Ahogy Tácitus leírja a germánokat : ráismerhetünk úgy testi. német és norvég halászok szellemi élete oly korlátolt. nyolcvanra. tanítják mindezt a magyar iskolákban ? Azért. Márpedig egy nép igazi. Nagytestűek. ami a germánoknak nem válík dicséretére. mert Tacitus a germánokról nagyon csúnnya dolgokat is megírt. mert hiszen öntudatos. amely utóbbi dolog azonban. Fölemlítem itt Herman Ottó azon megállapítását. Nyelvünk szóbőségét illetőleg csak néhány példa : Győzelem — diadal : Előbbi bármíly győzelemre vonatkozhat. de olaszországi kiadásban. veleszületett szellemi színvonalát éppen az iskolázatlanokból ítélhetni meg a legmérvadóbban. sem magyar fordításban ? Azért. sajnos. A gyermekeik piszkosak és mezítelenül nőnek föl. Mind ezzel szemben a magyar nyelv nagy szóbőségét. elég sok a görög. Ez így van nálunk még az írni-olvasni nem tudóknál is. amit vérrel is megszerezhetne. csak erőszakra képesek. Ami tehát: hamisítás. Éjjel-nappal egyfolytában inni náluk nem kifogásolandó dolog. Megkaptam azonban Tacitust teljes egészében. Munkára nem. elindult. Gyümölcsfákat nem ültetnek. Palástot viselnek. akik szókészlete néhány ezer. hogy egész életükön át néhány száz szónál többet nem ismernek és nem használnak. Ami a szláv nyelveket illeti. ezekben kevesebb a latin. vagy öldökléssel végződnek. négyhúsz. vagy jóizléstől. az egyszerű földműves nép szellemi fejlettségének. amely Tacitus e művét is ismerteti. itt-ott lévő valamit jelent. A minisztereket — főképp magyarországi betelepített németeket — a császár nevezte ki.ügyefogyottságok is léteznek. Miért nem tanították. amiért is az osztrák hatalomnak gondja volt rá. amelyet fibulával. hanem mind ezt csak körülírásokkal lehet kifejezni. kilencvenre. Ugyanígy szinte hihetetlen. leindult. csakhogy ebbő1 minden. nem is számítva a mindennapi élet egyéb szavait. hogy németül nem lehet azt mondani : indul. négyhúsztíz. Nehéz őket szántásra-vetésre bírni. utóbbi csak dicsőségesre. mint például elindult helyett : Es hat begonnen hinunter zu gehen. míg az egyszerű angol. önbecsülő nemzetet nehéz igában tartani. Földbevájt lukakban is laknak. hogy e mű ne forogjon a magyarság kezén. Utóbbi másnemű . mint szellemi tulajdonságaiban az északi fajra. mint például a franciában az. az nagyon kiemelve. ezredéves elnyomatása dacára is. eredeti latin szöveggel. aki munkával szerezi meg. vad tekintetű kék szemük van és vöröshajúak. Egész nap tűz mellett henyélnek. gondosan kihagyva. egyébként mezítelenek. másrészt a műveltebb osztály öntudatos nyelvművelésének is köszönheti. ami viszont kedvező. mert a leigázott magyarságnak sohasem lehetett független magyar kormánya. sem latinul. éppen a legutóbbi ötven esztendőben elhanyatlott. avagy valamilyen tüskével erősítenek meg. Miért nem volt lehetséges Magyarországon Tacitus római történetíró Germania-ját teljes egészében megkapni. Birtokomban van azonban egy magyar iskolai tankönyv. Házaikat durván hagyott faanyagból építik. lustának tartják azt.

ősies. valamint még ezek sok származéka. megölték. Németben ugyanez így hangozna : Meine gnädige süsse Mutter soll schauen. édesanyám! Vagyis szülőjéhez harmadik személyben szól. holott a nemi alapon álló szerelem és a hazaszeretet. amiértis nemzet értelemmel a franciából átvett nation szót használják. növényre. öccs. Árja gyermek így szól anyjához : Schau. ha régi időben élt emberről. sem időre. A németben nincs megkülönböztetve a nép a nemzet-től. szülők. amelyet aztán. kivételt csak az képezte. ahol durva idegen hatás még nem érte. A nem magyar szinte el sem tudja képzelni. hogy a nő az illető férfit akarta-e vagy nem. valamint sok mást is. fiatalok is lehetnek. a nép különböző eredetű emberekből is állhat. iránti. avult. Mutter!. a régi szó ellenben csak tárgyra és időre. illetve : Gledaj majko! Amely jelentése : Nézzed. régesrégi.). hogy a mai újságíró-nyelvezet milyen zavarodott. azaz olyan család. annál fejlettebbek nyelvében az udvariassági szavak. csak Sippe. amelyben több férfi. úgyhogy már az ó. hogy ilyen szépen is lehet beszélni. kiavult. ez éppen az említett hanyatlás következménye. régies. nővér. állatról. Még csak egy példa : A magyarban az öreg szó csak emberre vonatkozhat (Eltekintve attól. vénséges. húg. hanem számítanak a benső. Aminek oka az. avatag. aki más Sippe-beli férfivel közösült. mint a magyar. Ezekben csak az ősrégi műveltségű kínai oly gazdag. Mindamivel szemben a németben csak alt és ur szó van és ezek alig néhány származéka. gyermekek. több nővel élt közösségben. még a következőt is hallottam : . ódon. ugyanezt így mondja : Nézze kend. Ismeretes. ez ismét a magyar nyelvszerkezet tökélyének köszönhető. Mégis. ósdi. vagy művészet. Kevés nyelv tudja a következőket is egymástól megkülönbözteni. de nem tárgyra. sem a legtöbb nyelv a szeretet-et a szerelemtől. kifejezések. ha a nőt eladták. avagy zene iránti szeretet között óriási különbség van. ősi. kend szó a kegyelmed rövidítése. Találni — lelni : Előbbi keresve találni. elavult. Viszont tény. anya ! A magyar nép egyszerű gyermeke azonban. vénült. függetlenül attól. Hogy irodalmi nyelvünk ezeket ma összezavarja.dolgok között itt-ott előforduló valamit. mint öreges. bátya. Hogy aztán a magyarban ez mégsem ilyen hosszú. mert ezekben a tiszteleten kívül a szeretet is kifejeződik. kivénült. Nem számítandó azonban a hatalmasokkali beszéd. Kivéve. összesen tehát öt.) Úgyszintén nem különbözteti meg sem a német. állatra. De ezen öreg. minden szükség nélkül a mi újságíró-nyelvezetünk is átvett. családi életben használatos szavak. mint : testvér. Utóbbi keresetlen. vén és régi szavunkon kívül van még ó és ős. amelyek azonban öregek. (A nemzet azonos eredetű és nyelvű emberekből áll. hogy náluk a kereszténység elfogadása előtt a mai értelemben vett család még nem létezett. a vén szó vonatkozhat emberre. elöregedett. véletlenül valamit lelni. vénhedett. és így már nem tartozott többé hozzájuk. fivér. mert itt erőltetett kényszer van jelen. hogy a német nyelvnek nincsen a családra szava. növényről van szó. szólások. A familie szó ugyanis latin. Ebben tehát a szeretet és tisztelet egyaránt kifejeződik. szintén igen fontos dolog is : Mentől régibb egy nép műveltségi élete. Fölemlíthető még a következő. A szlávban viszont csak az egy staro szó és ennek néhány származéka van. ódon szavaink helyett is a latin-olasz antik szót kénytelenek használni. hogy az olyan nőt.

édes lányom. Az újabb elméletek szerint ugyanis a magyarság egyáltalán nem jött Ázsiából. édes uram. Mind ebből azonban még az is következik. hogy Mariska!. és ezeket tartják úriasabbnak. maga. pikkelypáncélos jászok a germánoknál sokkal különbnek vannak ábrázolva. de csak akkor. vagyis önmaga felének. mégis e rovásírás a székelységnél csak 200-250 évvel ezelőtt veszett ki. dacára annak. régebben asszony a férjét nem szólíthatta nevén így : Gyere ide. Délvidéket és Erdélyt is meghódították. néven is szólította. a férfi. a legtöbb európai nép csak kereszténységre térése után tanult meg írni-olvasni. amelynek hagyományai azonban a mai. Vagyis tisztelet. Műveletlen népek csak az egy te megszólítást ismerik. Bár ha mindennek tudatára ébrednénk. De az apa így felelt : „De nem úgy kell mondania : Nézze csak kend. fölcserélvén ezt a latin betűs írással. Ezek az őshazába visszatérve. mert erről minden elnyomatásunk dacára is tudnánk valamit. e pusztulást megakadályozhatnók. durvább gépműveltség hatása. míg a magyarság. nézze: parancs. — de nézné: kérelem. hanem ősrégi európai nép. Nézné csak kend. hogy a magyarnak valamikor a mainál magasabb szellemi műveltsége kellett legyen. de azért feleségét mégis önmagával egyenértékűnek. magyar urak között már régen nincsen így. ha finomságot akar tanulni. nevükön szólították. saját írását csak a kereszténységre térése után kezdte elhagyni. akkor a magyar paraszttól tanulhat. még ma is a magyar. mert a sisakos. mint más népeknél. édesanyám-nak nevezhette. holott. nem a magyar nemzetet alapították. Mire az apa rászólott : „Hallod-e te ! Édesanyádnak ne parancsolgassál. ez már azt jelentette. de szellemileg sokkal alacsonyabb. de egyúttal szeretet hangján is. bizonyítéka még az is. de többnyire így : édes fiam. de amelyet még kegyed-nek is mondhatjuk. mint mondottam. sajnos. hogy az egyház ezen írást a „pogányság” maradványaként üldözte. csak édesapám. a mindennapi családi életbeni udvariassági szólásokhoz hasonlóakat csak a több ezer éves műveltségű kínai nép ismer. A magyar családban. de nem úgy. Mégis. Dunántúlt. amelyben kifejeződött. a nép pedig természetesen mindinkább az úri szokásokat utánozza. Nejét a férfi tegezte. hogy . kereszténységre térésünk előtt már saját írásunk volt — a rovásírás —. hogy haragszik valamiért. a magyar államot.A paraszt gyermek így szólott : Nézze csak kend. Mindez. János. Szüleit gyermek nem tegezhette. éppen fordítva. az itt uralkodó idegen fejedelmeket legyőzve. ellenkezőleg. ön. régebben a mai Dél-Oroszország területére (nem Ázsiába!) kivándorolt törzsünk volt. holott ezzel éppen a barbár szokásokhoz tér vissza. vagyis a jászok földjét. valamint Árpád és honfoglalói egy. A fönti. és a már említett kend. a kegyelmedből származólag. hogy bár ő. leigázni sohasem bírták. ha távolabbról kellett hívnia. de a DunaTisza közét. Azt kell azonban kérdeznünk : mikor volt hát e sejtett ősműveltségünk ? Közvetlen a kereszténységet megelőző századokban bizonyára nem. Nevén szólította. Egykor létezett magas műveltségünknek. jasi és jóni néven neveztek. egyenrangúnak tartja. idegen szokásokat utánozzák. A magyarban van te. illetve már régóta durvább. úgyhogy a jászok. A rómaiak korából származó ábrázolatokból (például a Traján oszlopon) következtethetőleg. hanem : Mariskám!. valamint leigázottságunk következményeként mindinkább elvesznek. hogy Mariska!. Habár a rómaiak Germániát. nyelvünkön kívül.” Csodálkozva mondottam. de őt mások előtt feleségem-nek mondotta. Ellenben. hogy hát milyen szépen mondta. Bár szólíthatta nevén is. akiket a rómaiak jasigi. ha csak úgy szólította. az úr. hanem úgy. három oldalról az óriási . édesanyám. Akkor vettem észre. mindvégig ott éltek. A szülők gyermekeiket tegezték. majd a magyar őslakosságba teljesen beolvadtak. amiben a gyöngédség is kifejeződött. technikailag magas. őseink a germánoknál akkor is valamivel műveltebbek lehettek. hanem csak így : Jöjjön ide kend.

a hyperboreuszoktól északontúliaktól). akit pedig ők. erről az újabb időkbeli politikai hátterű eltüntetések és hamisítások dacára is. öldöklést. kötet. mint a Csodaszarvas regénkben. mint például Schwantes és Weinert. valami ismeretes lehetne. csöndesen. oldal). Ami nemzetalapítás ugyanúgy. náluk az emberek több száz évig éltek. De azt is regélték még a görögök. KözépDunaműveltségnek (Donaucivilisation. hogy Heraklesznek ikertestvére is volt. különösen az Égei-tenger szigetein. ha itt akkoriban igazán magas műveltség létezett volna. fájdalom nélkül haltak meg. de szabadon. . amelyet a német tudósok. mígnem a rómaiak velük szövetséget kötöttek. II. akkor e mondában okvetlen a mi Magor és Hunor nevű. hogy azon időben Európában sehol sem létezett íly magas műveltség. Mivel ugyanis a görögök ezen országot mindig is Isztrosz. Mittlere-Donaucivilisation) neveznek. egy gyönyörű szigeten (Csallóköz) tündérlányokra akadó. sem betegséget nem ismert. de bűnt. 415-428. amelyek a leghatározottabban arról tanúskodnak. A görög hagyomány szerin e nép igen művelt volt. valamint Apollo és Artemisz istenségeik tiszteletét. ahol Artemisz istennővel szerelemben. De ugyanezt igazolják a régi görög mondák is. termékeny országban élő (Magyarország mindig termékenységéről volt híres) szkytha néptől örökölték. Duna-műveltségnek.Római Birodalom által körülvéve. mint Magyarország. a csodaszarvast űző. nevén Kaun. ebből is kétségtelenné válik. amiután az életet már unva. az aranyagancsú „kerinai szarvast” űzve eljutott a hyperboreusok földjére. illetve a róluk szóló regénkre kell ismernünk. a szkythák őseit nemzette. hogy e föld nem volt más. amelyek szerint ők műveltségüket. vagyis a Duna folyóval kapcsolatban emlegetik. azaz az északi hegységeken (a Balkán hegységein) túli boldog. valamint a főniciaiak is még Makar és Magar néven is neveztek (Lássad : Die Phönicier. különösen az újkőkor és a bronzkor leletei. békésen élt. Vagyis ősműveltségünk még sokkal régibb időkben kellett virágozzék. Mégis. hogy Heraklesz istenségük. Iphiklesz. habár utóbb hanyatlott. ezekkel a magyarok és hunok őseit nemző regebeli ősanyáinkra. háborút. Ha pedig tudjuk. Ezt igazolják a magyarországi őskori leletek nagy mennyisége és kiváló minősége.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful