Thomas Laessoe Gombak Hatarozo Kezikonyvek.pdf

HATÁROZÓ

KÉZIKÖNYVEK

Képes ismertető több mint 500 gombáról

téli likacsosgomba

barna porhanyós gomba

rézrozsdaszínű csészegomba

légyölő galóca

vöröspikkelyes pókhálósgomba

vörös nedűgomba

kis áldücskőgomba

Thomas Laessoe

övestönkű pókhálósgomba

HATAROZO

K E Z I K Ö N Y V E K

GOMBÁK
T H O M A S LYESS0E

Fényképezte
NEIL FLETCHER

Szaktanácsadó
GORDON RUTTER

TARTALOM
BEVEZETÉS 6
A DORLING KINDERSLEY BOOK www.dk.com Fontos megjegyzések A szerző és a kiadó azt tanácsolja minden amatőr gombásznak és bárkinek, aki étkezési céllal gombát gyűjt, hogy felhasználás előtt vizsgáltassa meg gombáit gombaszakértővel. Csak olyan gombát fogyasszon el, amelyet tel jes biztonsággal meghatározott és az ehető fajnak bizonyult. Azokért az olvasókért, akik i- tanácsot nem fogadják meg, felelősséget nem vállalunk. A mű eredeti címe: Eyewitness Handbooks - Mushrooms Copyright © 1998 Dorling Kindersley Limited, London Text copyright © 1998 Thomas Laessoe Fordító: dr. Ács Eszter Lektor: dr. Siller Irén Műszaki szerkesztő: Érdi Júlia A 30. és 52. oldal felső, a 81., 148., 182., 186., 201., és 263. alsó, a 191. oldal középső és a 276. oldal mindkét fényképét Albert László készítette. Hungarian translation © Panemex Kft. és Grafo Kft., 1998, 2002 A kiadásért felel a Panemex Kft. ügyvezetője Budapest, 2002 Második kiadás ISSN 1217-5641 ISBN 963 9090 719 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részeit tilos reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni, bármilyen formában vagy eszközzel — elektronikus úton vagy más módon - közölni a kiadó engedélye nélkül. Hogyan használjuk a könyvet ? 9 Mi a gomba ? 10 A termőtest alakja 12 A kalap jellemzői 14 Spórák és terjedésük 16 A gombák életmódja 18 G o m b á k termőhelyei 20 A gombák gyűjtése 22 Határozókulcs 24

KALAPOS GOMBÁK,

LEFUTÓ LEMEZEKKEL 28

Tölcsér alakú, rostos húsú gombák 28 Domború kalapú, rostos húsú gombák 37 Törékeny húsú, tejnedvet eresztő gombák 43

KALAPOS GOMBÁK, FELKANYARODÓ VAGY TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEKKEL 5 6
Húsos gombák, burokmaradvány nélkül 56 Pókhálós burkú gombák 69 Galléros vagy gallérzónás gombák 78 Szálas kalapú és sötét spóraszínű gombák 98 Közepes méretű, sima kalapú gombák 103 Törékeny húsú gombák 120 Apró, sima kalapú gombák 132 Apró, díszített kalapú gombák 142

Szegedi Kossuth Nyomda Kft. Felelős vezető: Gera Imre ügyvezető igazgató

A G A N C S - VAGY K O R A L L S Z E R Ü G O M B Á K 248 GÖMBÖLYŰ TERMŐTESTÜ G O M B Á K 253 Talajszintben növő gombák 253 Talajban termő gombák 258 K Ö R T E VAGY M O Z S Á R T Ö R Ő ALAKÚ G O M B Á K 260 K A L A P O S G O M B Á K , SZABADON Á L L Ó L E M E Z E K K E L 145 Húsos gombák, bocskorral vagy burokmaradványokkal 145 Galléros vagy gallérzónás gombák 156 Gallér és bocskor nélküli gombák 171 Tintagombák 174 Gyűrűben összenőtt lemezű gombák 177 KALAPOS GOMBÁK, OLDALT ÁLLÓ T Ö N K K E L VAGY T Ö N K N É L K Ü L 178 C S Ö V E S T E R M Ő R É T E G Ű KALAPOS G O M B Á K 184 Rugalmas húsú gombák 184 Szívós húsú gombák 202 G O M B Á K M É H S E J T , AGY VAGY NYEREG ALAKÚ K A L A P P A L 207 K O N Z O L - VAGY K É R E G S Z E R Ű G O M B Á K 211 Csöves termőrétegű gombák 211 Ráncos vagy sima termőrétegű gombák 228 Kéregszerű bevonatot képező gombák 232 TÜSKÉS TERMŐRÉTEGŰ GOMBÁK 234 C S É S Z E VAGY K O R O N G ALAKÚ G O M B Á K 264 Gömböcske nélküli gombák 264 Csésze vagy serleg alakú gombák, gömböcskékkel 274 T R O M B I T A ALAKÚ G O M B Á K 275

C S I L L A G ALAKÚ ÉS RÁCSOS GOMBÁK 2 7 7 F Ü L - VAGY AGYSZERŰ, KOCSONYÁS G O M B Á K 281 Spóratáblázat 284 Kislexikon 289 Latin névmutató 290 Magyar névmutató 299 Köszönetnyilvánítás 304

B U N K Ó ALAKÚ G O M B Á K 240 Sima vagy szőrös felszínű gombák 240 Szemcsés vagy poros felszínű gombák 244 Szömörcsöggombák 246

BEVEZETÉS
A gombák országa az élővilág hatalmas részét alkotja; világszerte minden létező élőhelyen megtalálhatók. Nagyságuk a mikroszkópos méretű élesztőktől a termetes kalaposgombákig és pöfetegekig terjed. Életmódjuk is rendkívül változatos; egyesek kölcsönösen előnyös együttélést alakítanak ki élő növényekkel, mások lebontják vagy elpusztítják gazdájukat. Fontos szerepet játszanak bolygónkon az ökológiai rendszerekben és számos életfolyamatban
gombákkal a mikológia tudománya foglalkozik. A közelmúltig a gombákat alacsonyabb rendű növényeknek t e k i n t e t t é k , e z é r t a n ö v é n y tan ( b o t a n i k a ) f o g l a l k o z o t t v e l ü k . A / az. á l t a l á n o s a n e l f o g a d o t t t é n y , h o g y a l k a t u k b ó l és é l e t m ó d j u k b ó l f a k a d ó a n még a nagyobb méretű g o m b á k sem mindig kerülnek szem elé, valamint az, h o g y f ő k é n t e s ő u t á n l á t h a t ó k , m a g y a r á z a t o t ad a r r a , h o g y m i é r t f e d e z n e k fel m é g n a p j a i n k b a n is o l y a n sok, a tudomány számára új gombafajt. F a j a i k s z á m á t j e l e n l e g k b . 1,5 m i l l i ó r a becsülik; összehasonlításképpen a virágos növények fajszáma mintegy

A

250 000. A mikológusok úgy vélik, hogy ez idáig csupán 8 0 0 0 0 f a j t írtak le h e l y e s e n - ami kevesebb, mint a becsült fajszám 5 s z á z a l é k a . E h i h e t e t l e n • LÉGYÖLŐ GALÓCA nagy számú, ismeretlen A színpompás, de f a j nagy része a trópusi mérgező Amanita muscaria valószínűleg e s ő e r d ő k b e n h o n o s , de a legismertebb még a sokkal jobban gombafaj. megközelíthető és a l a p o s a n k u t a t o t t t e r ü l e t e k e n , pl. E - E u r ó p á b a n is r e n d r e f e d e z n e k fel ú j fajokat, beleértve a nagy termetű, húsos t e r m ő t e s t ű g o m b á k a t is.

R E J T E T T ÉLET
A FAJOK SZÁMA

A kördiagratn egésze az millióra becsült gombák számát mutatja. A szeletek jelzik a már megismert fajokat: a 28 700 nagy gombát (termőtestet JELÖLÉSEK fejlesztő fajok); a 24 000 E32I3 nagygombák rozsdagombát, üszöggombát 1 J rozsda-, üszög-, penészgombák és penészgombákat mmm zuzmók '1
1

Az átlagember gombaként a kalaposgombákat és a taplókat ismeri. Kevesen tudják, hogy amit látnak, az csupán a része egy sokkal nagyobb szervezetnek, amely a t a l a j b a n , a f á b a n él é s a „ g o m b á t " , v a g y i s a termőtestet fejleszti.

stb.; a 13 500 zuzmót.

ismeretlen fajok

ZUZMÓK

^

A zuzmók összetett szervezek: gombák és moszatok együttélésével jönnek létre. A zuzmók egyaránt képesek megélni a levegőben található tápanyagszemcsék kiszűrésével és algarészük fotoszintézisének révén is. Érzékenyek a levegőszennyeződésre, ezért a levegő minőségének jelzésére alkalmasak. A képen egy közönséges faj, a sárga falizuzmó (Xanlhoria parietina) látható.

HASZNOS GOMBÁK

A gombák nemcsak a természetben játszanak fontos szerepet, de életünk számos területén is létfontosságúak. Felhasználjuk őket táplálékként, fűszerként és az alkohol készítéséhez. Egyesek antibiotikumokat termelnek, MOSÓSZER míg mások enzimanyagait A mosóporok egy a mosószergyártás hasznosítja. részében tisztító anyagként gombákból kivont enzimeket alkalmaznak.

ROQUEFORT-SAJT E sajtféleség különleges ízét a Penicillium roqueforti fonalasgomba adja.

PENICILLIN A Penicillium penészgomba termeli a baktériumos fertőzések kezelésére használt antibiotikumot.

NEMES PENÉSZ A szalámit érlelő és védő nemespenész a Penicillium nalgiovense.

Ezek a termőtestek a magasabbrendű g o m b á k (tömlős- és bazídiumosgombák) szaporító szervei, a spórákat termelik és t e r j e s z t i k . S z á m o s g o m b a f a j s o h a s e m n ö v e s z t t e r m ő t e s t e t . I l y e n e k pl. a p e n é s z g o m b á k , m e l y e k állott élelmiszeren jelennek meg.
SÖR

KENYÉR A kenyértésztát a Saccharomyces cerevisiae élesztőgomba keleszti meg.

A sört élesztőgombák, pl. a Saccharomyces carlsbergensis erjesztik.

NAGYGOMBÁK
Könyvünkben csak a jól látható, feltűnő termőtestet fejlesztő gombákkal foglalkozunk. A mikológusok ezeket a fajokat nagygombáknak nevezik; közéjük tartoznak a köznyelvben gombának hívott fajok. Alakjuk igen változatos, a jól ismert kalapra és tönkre tagolódó kalaposgombáktól a kagyló alakú vagy konzolszerű termőtestű fajokon keresztül a kéregszerű, lapos bevonatot képező (1. 12-13. old.) gombákig terjed. Nagy formagazdagságuk ellenére, egyes közeli rokonságban levő fajok termőteste rendkívül hasonló, ezért pontos meghatározásuk körültekintő vizsgálatokat igényel. Könyvünk a gombafajok azonosításához és a gombák országának alaposabb megismeréséhez nyújt segítséget.

EHETŐ GOMBÁK A gombákat táplálkozási céllal már az ókori kultúrákban is gyűjtötték. A shii-take (Lenlinula edodes) gomba termesztésének Kínában és Japánban sok évszázados hagyománya van; Európában a kétspórás csiperkét, a közkedvelt „sampinyont" (Agaricus hisporus 161. old.) már régóta termesztik kereskedelmi méretekben. Ujabban a laskagombákat (Pleurotus fajok, 178-179. old.) is sokfelé termesztik, míg az egyes kucsmagombákat, rókagombákat és tinórukat világszerte hatalmas mennyiségben gyűjtik és értékesítik. Mielőtt bármilyen vadon gyűjtött gombát elfogyasztanánk, mindig győződjünk meg arról, hogy pontosan meghatározott, ehető gombáról van szó (1. még 23. old.)! Ha mérgezés gyanúja merül fel, kérjünk orvosi segítséget és tegyünk el mintát a gombás ételből!

SHII-TAKE

K É T S P Ó R Á S CSIPERKE

LASKAGOMBA

(Lenlinula edodes)

(Agaricus hisporus)

(Pleurotus faj)

). Az alábbiakban a sárga rókagomba (Cantharellus cibarius) rendszertani besorolását mutatjuk be. a „fajnév" pedig az egyedi sajátságokat jelzi. könyvében a gombák modern rendszerezésének alapjait fektette le. old. hogy e g y e s ehető f a j o k n a g y o n hasonlítanak a m é r g e z ő k r e (1. ^ HALÁLOSAN MÉRGEZŐ FAJOK Az Amanita virosa (a lap szélén) és az A. melyből az egyik a gombák országa. majd végül az egymással szoros rokonságban levő gombák egy nemzetséget alkotnak. phalloides rendkívül mérgező fajok: elfogyasztva súlyos májkárosodást vagy halált okoznak.). a rokonokkal való közös tulajdonságokra utal. .) Ezek a törzsek osztályokból állnak. h o g y a k e z d ő k egy tapasztalt g o m b á s z m e l l é s z e g ő d j e n e k . ezért nem t a n á c s o s velük kísérletezni. mivel sok m é r g e ző f a j van. 23. Az élővilágot újabban 5 országra tagolják. pl. súlyos m á j k á r o s o d á s o k . törzs helyett osztály értékűek. Mindegyik ország tovább tagolódik kisebb egységekre (törzsekre) és azok még kisebb csoportokból épülnek fel. a második szó. m a j d halál k ö v e t k e z h e t be. ha étkezési céllal g y ű j t e n e k g o m b á t . Az azonos rendbe sorolt fajok családokra oszthatók. Az ismertebb.G O M B Á K RENDSZEREZÉSE Az élővilág megértését és tanulmányozását megkönnyíti az élőlények rendszerezése. gyakori fajoknak köznapi neve is van. A z e g y e s m é r g e z ő g o m b á k e l f o g y a s z tása után k ü l ö n f é l e g y o m o r b á n t a l m a k . az osztályok pedig rendekből. idegrendszeri z a v a r o k . 11. old. A Syslema Mycologicum (1832) c. 3 helyett 4 törzset különítenek el a gombák országában és a kategóriák rendszertani rangja is lehet más. E n n e k ellenére. (Meg kell jegyezni. nagyon ajánlott. hogy más rendszerek is léteznek. Mindegyik rendszertani kategóriának önálló tudományos (latin) neve van: az egyes fajok kéttagú nevéből az első a nemzetségnév. Könyvünk a gombák országából 3 törzset taglal (1. a f a j o k j e l l e m z é s é b e n ezekre a v e s z é l y e k r e is f e l h í v j u k a f i g y e l met. ORSZÁG Fungi TÖRZS Basidiomycota OSZTÁLY Hymenomycetes REND Aphyllophorales CSALÁD Cantharellaceae NEMZETSÉG Cantharellus FAJ Cantharellus cibarius Cantharellus cibarius ^ • KLIAS FRIES ( 1794-1878) Eliiis ittt'\ n korai mikológusok legkiválóbbika volt. GYŰJTÖTT GOMBÁK FOGYASZTÁSA A f a j o k egyszerű azonosításán kívül. Nehezíti a helyzetet. k ö n y v ü n k f o g y a s z t h a t ó s á g u k r ó l is eligazítást n y ú j t . pl.

rufescens kisebb és narancssárga színű. old) besorolhatók. 24-27.) gyakran döntő fontosságú két hasonló faj azonosításakor . <j • H A S O N L Ó F A J O K A H. néhány nagyítás mutatja a részleteket. 16-17. rövid jellemzéssel magasság szélesség átmérő METSZET ) vastagság az oldal többi ábrájához képest nagyított példány TERMŐHELY Tömegesen vagy csoportosan nő. Széles körben elterjedt az északi h mérsékelt övben. Ehető gomba. vékonyabb. domború vagy közepén benyomott kalapja # j gyakran szabálytalan alakú. az idősebb példányokat alaposan meg kell főzni. f Q | a pontosabb • azonosítást az érett termőtestű példány átlagos méretei segítik a keresztmetszeten további jellegzetességek . sárga elszíneződés —• a termotest képén láthatók a f a j fő jellegzetességei a f a j fő • jellegzetességeinek ismertetése termőhely földrajzi elterjedés és •— az egyes tulajdonságok részletes bemutatása a hasonló fajok és rövid jellemzésük ^ a f a j egyéb ' tudományos (pl. mint a valóságban.H O G Y A N HASZNÁLJUK A KÖNYVET? 16 fejezete közül abban az egyben találhatók meg. húsa idővel megkeseredik. 20 cm-es tenyérhez képest mutatja a termőtest nagyságát • jellegzetesen vastag és kissé • oldalt álló tönk a spóratermő —• réteg közelképe termőlestek miatt eltorzulnak a kalapok A KALAP ALJA a kalap közepe P besüllyedi ÁBRAMAGYARÁZAT mérgező ehetetlen ehető hasonló vagy • rokon f a j képe. Azonosításukat még egyszerűbbé teszi. szinonim) és magyar nevei magyarazo megjegyzések a pontos azonosításhoz • sárgásfehér vagy okkersárga termőtest az ábra egy kb. spórái '' kisebbek és meszes talajon terem. i a f a j étkezési értéke (ábra magyarázatot • a rajz es a szöveg l. Nagy. A bemutatott fajok zöme a képeken kisebb. narancssárga színű és kalapjának közepe besüllyedt. É-Amerika-szerte megtalálható. ehető gomba. ahová legfontosabb. de kisebb. a hidegebb területeken is. old. A sárgásfehér vagy okkersárga termőtest idővel és a sérülések helyén narancssárgára változik. • E L Ő F O R D U L Á S Tűlevelű és lombos fákkal él együtt 4 savanyú talajú erdőkben. albidum kalapja fehér. • E G Y É B N E V E K Dentinum repandum. szabad szemmel látható tulajdonságaik szerint (1.pl. a fejezet címe (afőt csoport jellemzője) a család tudományos neve •— A z EGYES GOMBAFAJOK könyvünk hogy a fejezetek tovább tagolódnak a gombák finomabb jellegzetességei szerint. felszíne sima vagy \ ' M kissé nemezes. a hús színe láthatók a spóralenyomat • színe (l. erőteljes tönkje kissé oldalt álló. a termotest előfordulásának ideje a f a j érvényes tudományos neve 238 • TÜSKÉS TERMŐRÉTEGŰ GOMBÁK Család HYDNACEAE Fa| Hydnum repandum a f a j magyar neve • SÁRGA GEREBEN Húsos gomba.fönt) a f a j tipikus megjelenését és termőhelyi sajátságait mutatja a főbb eltérések • a fő f a j és a hasonló vagy rokon f a j között vagy sárgásfehér hús A HYDNUM UMBIUCATUM A sárga gerebenhez hasonló. alsó felén törékeny tüskés termő| ttBM réteg található. Közeli rokona a H.

\ fehér hifa | / f fonalak AMANITA FÚLVA MEGACOLLYBIA PLATYPHYLLA • . A TERMŐTEST FELÉPÍTÉSE A gombák szervezete. a himéniumnak nevezett spóratermő szövet. micéliumot képeznek (ez a gombák lényleges teste. kalap a kalap húsa kalapszél himénium gallér (a részleges burok maradványa) AMANITA FÚLVA ^ A AMANITA SP1SSA tönk • bocskor {az általános burok maradványa) a tönk bázisa (itt gumós és burokmaradványok vannak rajta) tönk (üreges) EGYÉB JELLEMZŐK BUROK • < 4 Z általános burok az egész fiatal termőtestet védi. a teJ nyésztesl). így icrmőtcstük is. 11.ML A GOMBA? látható termőtestet fejlesztenek: ezek a nagygombák. melyet többnyire valamilyen húsos képződmény véd. oldalon látható f o r m á k i g terjed. ennek maradványa a gallér. Az aljzatban elrejtve a gombafonalak szövedékei. A könyvben szereplő fajok zöme a Basidiomycota. pikkelyek a kalapon (az általános burok • maradványai) . A mikológusok a gombafajokat spóraképzésük szerint osztották (1. a termőteste látható. Az érett termőtesten maradványai pikkelyek vagy bocskor formájában láthatók. pl. • a burkot a növekvő termőtest szétrepeszti HIFA FONALAK ^ Egyes termőtestek vastag hifa fonalakkal rögzülnek az aljzatban rejtőzködő micéliumon. melyek feltűnő. old. A gombáknak általában csak egy része. a kalap lemezek a tönk csúcsán. gombafonalakból (hifa) épül tel.). amely megfelelő körülI menyek között néha vagy rendszeresen a leiszínen látható termőtesteket fejleszii. sokuk az A s c o m y c o t a és csupán 2 parazita f a j a Zygomycota törzsbe tartozik. melynek alakja a lent bemutatott jól ismert kalapos gombáktól a 12-13. K önyvünkben olyan gombákat mutatunk be. szabad szemmel A termőtest feladata módja az ivaros 3 spórák törzsre termelése. A részleges burok a termőréteget óvja. Minden termőtesten található egy termékeny terület. ún.

egy-egy spórával. a kucsmagombáknál vagy a termőtest belsejében lazán szétszóródva a szarvasgombákhoz hasonlóan. Ivaros spóráik.ASCOMYCOTA A tömlősgombák (Ascomycota) spórái apró. sporangio—• fórum(ok) ivartalan spórákat tartalmazó sporangiumok A Spinellus egy • Mycena fajon nő. Az élelmiszereken vagy az ürüléken megjelenő penészek többnyire járomspórás gombák. SPINELLUS FUSIGER • Ez a faj nyeles sporangiofórumok tömegéből áll. a csat. A bazídiumos gombák többsége még abban is eltér más gombáktól. Himéniumuk bunkó alakú sejtekből. melyek egyik végén a spóratartó nyeleken (sterigma) képződnek a spórák. hogy hifáik között csatképződés jön létre. bazídium 4 érett • spórával himénium CSATKÉPZŐDÉS • A bazídiumos gombák egyes hifáinak végén látható jellegzetes képződmény. Az aszkuszok a himéniumban találhatók. A himénium elhelyezkedhet a termőtest felszínén mint pl. A LEMEZEK FELSZÍNE • A lemezek felszínén láthatók a bazídiumok. a zigospórák sokáig életben maradnak és csak a számukra kedvező időszakban csíráznak ki. Ivartalan spóráik a sporangiumnak nevezett képződményekben fejlődnek a nyeles sporangiofórumok végén. . ellenben ivartalan spórákkal í a konídiumokkal szaporodilJ CSÉSZEGOMBA ASZKUSZAI • Itt egyes aszkuszok már kilövelltek spóráikat. Minden bazídiumon általában 4 spóratartó nyél található. E G Y TÖMLŐSGOMBA-FAJ ASZKUSZAI • Az érett spórák az aszkuszok tetején levő nyíláson keresztül távoznak a szabadba. • hifa csatképződés hifa i ZYGOMYCOTA A járomspórás gombák (Zygomycota) nem növesztenek termőtestet. zsák. míg másokban láthatók az éretlen spórák. sötét spórák • az aszkuszban a aszkuszok himéniumban BASIDIOMYCOTA Majdnem valamennyi bazídiumos gomba (Basidiomycota) fejleszt termőtestet. bazídiumokból áll. Számos tömlősgomba nem fejleszt termotestet. « az aszkusz nyílása fedővel üres aszkusz • spórák az aszkuszban ÍZLETES KUCSMAGOMBA A Morchella esculenta spórái' a süveg méhsejtszerű mélyedéseit bélelő himénium aszkuszaiban fejlődnek. BIMBÓS PÖFETEG • A Lycoperdon perlatum spórái a termőtest csúcsán elhelyezkedő himénumot alkotó bazídiumokon fejlődnek. különböző érettségű spórákkal.vagy tömlőszerű képződményekben fejlődnek: minden tömlő (aszkusz) jellemző módon 8 spórát termel.

OLDALT ÁLLÓ VAGY TÖNK NÉLKÜLI A himénium a kalap alatt elhelyezkedő lemezeket fedi. a gumó alakú. old. .A TERMŐTEST ALAKJA gombák változatos alakú termőtestén különböző módon helyezkedhet el a spóratermő himénium.) szétszóródnak. A spórák aktívan lökődnek le. old. A termőtest alakja elárulhatja a spórák terjesztésének a módját: pl. Amikor a termő- A test megérik. • NYEREG ALAKÚ SÜVEG • A himénium a süveg ráncain helyezkedik el. BUNKÓ ALAKÚ A himénium a felszínen helyezkedik el vagy a húsba ágyazódott tömlőkben található. A spórák aktívan lökődnek le. LAPOSAN NÖVŐ VAGY KÉREGSZERŰ BEVONAT • A himénium a termőtest felszínének nagy részét befedi. MÉHSEJTSZERŰ SÜVEG ^ A himénium a süveg üregeit béleli. a spórák aktív vagy passzív módon (1. majd a tönk emeli a felszínre. A spórák aktívan lökődnek le. A spórák aktívan lökődnek le. vagy a termőtest felszínén sima réteget alkothat. A spórák aktívan lökődnek le. A nyálkás spóratömeget legyek terjesztik. KONZOLSZERŰ • A konzol alsó felszínén a himénium sima vagy csöves szerkezetű. A spórák aktívan lökődnek le.) termelődött spórák passzívan terjednek. A termőréteg lehet lemezes vagy csöves szerkezetű. 16-17. KÖZPONTI TÖNKŰ • A himénium a kalap alatt elhelyezkedő lemezeket fedi. egyes gombákban a termőtest belsejében található. talajban növő termőtestekben (258-259. A spórák aktívan lökődnek le. FALLOSZ-SZERŰ • A himénium egy tojás alakú képződmény belsejében alakul ki. BŐRSZERŰ.

A spórákat rovarok terjesztik. A spórák aktívan válnak le. RÁCSSZERŰ • * £ A himénium a rács ' belső oldalán helyezkedik el. GÖMBÖCSKÉKKEL A gömböcskékben alakul ki a himénium. CSILLAG ALAKÚ • A himénium egy zárt képződményben alakul ki. A spórák passzívan vagy esőcseppben jutnak ki. LEBENYES ÉS KOCSONYÁS • A himénium a lebenyek felszínén helyezkedik el. < KÖRTE. FÜLSZERŰ • A himénium a lebenyek felszínén található. A gömböcskét egészben mossa ki az eső. A spórákat az esővíz vagy a rovarok terjesztik. FÉSZEK-VAGY A POHÁR ALAKÚ. A spórák aktívan lökődnek le. amely később felnyílik. A spórák aktívan lökődnek le. A spórák aktívan lökődnek le. . A spórák aktívan lökődnek le. A spórák passzívan terjednek vagy aktívan lökődnek ki. CSÉSZE. GÖMBÖLYŰ • MT A himénium a termő^H test belsejében vagy ^ tömlőkben helyezkedik el. TROMBITA ALAKÚ A himénium a sima vagy ráncos külső oldalon helyezkedik el.VAGY MOZSÁRTÖRŐ ALAKÚ A himénium a termőtestben alakul ki. A spórák aktívan lökődnek le.A VAGY KORONG ALAKÚ A himénium a belső vagy a felső oldalon helyezkedik el. KORALLSZERŰ • A himénium az elágazó felszín nagy részét befedi.<4 AGANCSSZERŰ A himénium a felszín nagy részét befedi.

pl. nyálkás (de megszáradhat) BEGÖNGYÖLT SZÉLŰ A kalap széle aláhajló. A ragadós felszín általában szárazzá válik száraz időben. szálas pikkelyek. felszínének zetességek találhatók a kalap alatt. nedvesebb időben isméi ragadós lesz. szőrök RAGADÓS A kalap bőre ragadós.AP ALAKJA ÉS F E L S Z Í N E A kalap alakja és felszínének szerkezete a termőtest érésével változhat. Alakja. A KAI. a lejellemzői. pl.vagy majdnem kúp alakú LAZÁN PIKKELYES A pikkelyek letörölhetők RÁNCOS A kalap felszíne sugarasan redős vagy ráncos PIKKELYES A kalap bőrét ránőtt pikkelyek fedik BARÁZDÁLT A barázdák a kalapbőrön áttetsző lemezek BORDÁS SZÉL A kalap szélén sugár irányú bordázat van KÖRKÖRÖSEN SÁVOZOTT Különböző színű sávok vannak raita GYAPJAS A kalapot sűrűn fedik a hosszú. Minőségéi a nedves alsó ajak hozzáérintésével lehet ellenőrizni: ha ajkunkhoz tapad. a pikkelyek és szélén a rojtok mezek vagy a csövek és ezek tönkhöz való (az általános burok maradványai) mind csatlakozása. ezért fontos több példányt megvizsgálni. különösen fiatalon LEBENYES A kalap számos húsos lebenyből áll NYEREG ALAKÚ Többé-kevésbé lebenyes kalap. A DOMBORÚ A kalap többé-kevésbé konty alakú KÚPOS A kalap kúp. Kulcsfontosságú jellegazonosításában. alakja nyeregszerű MÉHSEJTSZERŰ A kalap felszínén méhsejthez hasonló mélyedések vannak .A KALAP JELLEMZŐI kalap fontos szerepet játszik a fajok fontos bélyegek.

hogy csatlakoznak-e a tönkhöz (ha van).Teljes hosszúságú és rövidebb lemezek is vannak VILLÁS A lemezek egyszer vagy többször elágaznak SŰRŰN ÁLLÓ A lemezek nagyon közel állnak egymáshoz RITKÁN ÁLLÓ A lemezek egymástól távol helyezkednek el GYŰRŰBEN ÖSSZENŐTT SUGARAS A lemezek nem érik el a tönköt. LEFUTÓ A lemezek hosszabb darabon lefutnak a tönkre TÖNKHÖZ NŐTT A lemezek szélesen hozzánőttek a tönkhöz FELKANYARODÓ A lemezek csak keskeny alappal csatlakoznak a tönkhöz SZABADON ÁLLÓ A lemezek nem csatlakoznak a tönkhöz. és ha igen. illetve sima felszíneken helyezkedik el. A lemezek a kalap szélének egy pontjából sugarasan végük gyűrűszerűén összenőtt futnak szét EGYÉB SPÓRATERMŐ FELSZÍNEK Egyes kalapos. EGYENLŐ Minden lemez eléri a tönköt és egyenlő hosszúságúak EGYENLŐTLEN . LEMEZSZERŰ EREZET A himénium redőkön és ráncokon helyezkedik el az alsó felszínen CSÖVEK LIKACSOKKAL A himénium a pórusszerű likacsokkal nyíló csöveket béleli TÜSKÉS A himénium függőlegesen álló. tüskékvagy ráncok fel 'Jletén. mielőtt a tönkhöz csatlakoznának L E M E Z E K ALLASA A kalap alsó részén is találunk határozó bélyegeket. Láthatjuk. Pl. akkor hogyan. valamint a számuk és egymástól való távolságuk is. ha a himénium csöves. A termőtest alsó oldalán kerek vagy szögletes likacsok jelzik. ha a termőtestet éles késsel hosszában kettévágva metszetet készítünk. a tönk eltávolítható FOGGAL LEFUTÓ A lemezeken befűződés látható.és konzolos termőtestű gombák termőrétege nem lemezeken. hanem csövekben. a tönk a kalapból a lemezek sérülése nélkül eltávolítható. A szabadon álló lemezek nem érik el a tönköt. mielőtt a tönkre kissé ráfutnának KIÖBLÖSÖDŐ A lemezek kiszélesednek majd elkeskenyednek. tüskeszerű képződményeken helyezkedik el . fontos lehet a teljes hosszúságú és a rövidebb lemezek aránya. meg kell vizsgálni.L E M E Z E K LEFUTÁSA Ha a kalap alatt lemezek vannak. Ha a lemezek csak nagyon kis darabon futnak rá a tönkre. akkor lekanyarodó lemezekről beszélünk.

Pontos színüket spóralenyomat készítésével ismerhetjük meg. A tetejére cseppentett víz szolgáltatja a szükséges nedvességet. A spórák lehetnek ivartalanok vagy ivarosak. de ezek általában egyesülnek egy másikkal. A spóralenyomatot természetes fénynél kell megvizsgálni. ha az érett termőtest speciális működése révén kilövellj vagy szétszórja a spórákat. Az ivaros spórákból néha független micélium is kialakulhat.a spóráikat képesek bizonyos távolságra kilövellni apró termőtestük nyílásain keresztül. A lemezek színe gyakran eltér a spórák színétől.pl. Ha a lenyomat vastagabb. hogy csupán egyetlen termotest is kialakuljon. könnyebb pontosan meghatározni a spóra színét. Üvegpohárral vagy tálkával letakarva hagyjuk úgy néhány órát vagy egy éjszakát. SPÓRALENYOMAT A gomba nemzetségek azonosításánál fontos a spóraszín ismerete. mielőtt tovább növekednének. SZÉL ÉS VÍZ ÁLTAL Amikor esőcsepp hull a pöfeteg . A SPÓRÁK TERJEDÉSÉNEK MÓDJAI A spórák passzívan vagy aktívan szóródhatnak szét. A lemezes gombák spóralenyomata nemcsak a színről. melyeket aztán felkap a szél. Világos színű spóra vizsgálatához fekete papírt.pl. a s/. A passzív szétterjedésben az állatok. de a lemezek távolságáról is árulkodik. másik részén fehér papírt használjunk.pl. 2 A KALAP FELEMELÉSE . de billiószám kell termelődniük ahhoz. KILÖVELLÉSSEL Tömlősgombák érett aszkuszai .SPÓRÁK ÉS TERJEDÉSÜK gombák által termelt spórák megfelelő aljzaton megtelepednek. az összehúzódik. ÁLLATOK KÖZVETÍTÉSÉVEL A ragadós masszába ágyazott spórákat . aktív terjedésről akkor beszélünk.termőtestére.megeszik a rovarok. ismeretlen színűhöz egyik részén fekete. a Lycoperdon . ez a Xylaria . Az ivartalan spórák (konídiumok) A egyedül hozhatnak létre önálló növekedésre képes micéliumot.él vagy a víz segíthet. Az üvegedényt majd a kalapot felemelve láthatóvá válik a spóralenyomat. Spóralenyomat készítése igen egyszerű: a friss gomba kalapját levágva borítsuk le egy papírra. e Phallus fajét . Egyes spórák a rovarokra ragadnak és messzire elszállítódnak. 1 A KALAP LEFEDÉSE A tönköt levágva a kalapot lemezeivel lefelé helyezzük a papírra. kipréseli a spóráit.

fehér. applanatum spóráinak felszíne érdes. 'kivéve a zöld spórájú Chlorophyllum molyhdilest (1. míg a passzívan terjedők inkább szimmetrikusak.nagyítás ENTOLOMA CONFERENDUM Az Entoloma fajok spórái szögletesek. A spórák többségének mérete nem éri el a 20 µm-t (0.pl. Pl. sárgásfehér.a hasonló fajok elkülönítésére is alkalmas.02 mm) és sokuk kisebb. átlagos nagyságáról színéről és egyéb jellemzőiről tájékoztat. . A 284-288. ha 1000 x nagyítást használunk. A legmegfelelőbb. az együvé tartozó példányokat spóraszínük alapján is fel lehet ismerni. oldalakon található táblázat az egyes fajok spóráinak alakjáról. függ terjedésük módjától: az aktívan kilökődő spórák jellegzetesen aszimmetrikusak. de már 400 x is elegendő lehel. COPRINUS ATRAMENTOSUS Sok Copnnus fajhoz hasonlóan e faj fekete spóráin is van egy apró nyílás. A beépített világítás nagyon jól használható. puteana ellipszis alakú spórái sima felszínűek és sárgásbarnák. . • beépített világítás 2000 X-es . sőt egyesek átmérője csupán 2 µ!>!. GANODERMA APPLANATUM A G. Az E. CONIOPHORA PUTEANA A C. amin keresztül a hifa kicsírázik. mint 5 µm. Egyes nemzetségekben. de nem feltétlenül nagyon drága mikroszkóp. 166. minden Agaricus faj spóraszíne sötétbarna árnyalatú. conferendumé csillagszerűen sokszögűek. Alakjuk változatos. vagy barna ámyalatúak. beépített • mikrométerrel ^ tárgyasztal finombeállító csavar MIKROSZKÓP A spórák alakjának és méretének vizsgálatához szükséges egy jó minőségű. RÓZSASZÍN-VÖRÖS OKKERSÁRGA-AGY AGSZI'NŰ FEKETE FEHÉR-SÁRGÁSFEHÉR BÍBORSZÍNÚ-BARNA ROZSDABARNA A SPÓRA ALAKJA ÉS MÉRETE A spóra alakja és színe rendkívül fontos a fajok pontos azonosításakor. A spóralenyomatok általában fekete.vagy bíborszínűek. Russula . vörös. egyik végük csonka és dupla falúak. old. szemlencse. a csírapórus.).SPÓRASZÍN Egy nemzetséghez tartozó gombafajok spóralenyomata közel azonos színű.

amely mindkét fél túlélését segíti. melyek elpusztítják a növényeket vagy az állatokat: ezek a nekrotróf fajok. avarjában a szaprofita fajok nőhetnek. a szaprofita vagy lebontó szervezetek holt szerves anyagon élnek. míg a gomba segíti gazdája víz. pl. Az itt látható lucfenyővel mikorrhizás gombák élhetnek együtt. majd a maradványain tovább fejlődhetnek. amellyel hifái mikorrhizát képeznek. a gazdanövény egy lucfenyő a gomba partner a légyölő galóca KÜLÖNLEGES KAPCSOLAT • Az Amanita muscaria (146. a nekrotrófok elpusztíthatják. kéttűs fenyő gyökere • a világos színű. Az anyagok bonyolult kémiai mechanizmussal cserélődnek ki a két fél között. fákkal alkot mikorrhizát. Olyan gombák is vannak. és lebontják azokat. • i villás csúcs A TALAJBAN • A mikorrhizás kapcsolat kialakulása során a hifák szövedéke. megfelelő feltételeket teremtenek más élőlények növekedéséhez. Mikorrhizás kapcsolat úgy alakul ki. villásan elágazó micéliumköpeny a kéttűs fenyők mikorrhizájára jellemző • . hogy lebontják a holt szerves anyagokat.) termőtestei annak a lucfenyőnek a közelében nőnek. a micélium köpenyszerüen körülveszi áfák vékonyabb gyökereit és hálózatot képeznek a gyökér külső sejtjei között. hogy egyes gombafajok (számos lemezesgomba és a tinóruk zöme) Ilifái behatolnak az élő gazdanövény gyökereibe. A gombák azzal a képességükkel. old.A GOMBÁK ÉLETMÓDJA mikor a gomba megtelepszik és micéliumot képez. melyben a növény szerves anyagokat ad a gombának. a bükk és a tölgy is alkotnak mikorrhizát gombákkal.és ásványianyag-felvételét. folyamatos növekedését és fennmaradását valamilyen módon biztosítania kell. Ezzel létfontosságú szerepet töltenek be a környezet ökológiai egyensúlyában. Sokuk kölcsönösen előnyös kapcsolatban él növényekkel. Más fafajok. pl. MIKORRHIZÁS A mikorrhiza a növény és a gomba között létrejött kölcsönösen előnyös kapcsolat (szimbiózis). A < A GAZDANOVENY Egyetlen fa különféle gombáknak nyújt megfelelő életteret. A különféle gombák más-más túlélési stratégiát alakítottak ki.

old. melyeken keresztül a gazda tápanyagai visszajutnak a gombába. aljzatként a lucfenyő Más fajok többféle szerves anyagot toboza szolgál képesek hasznosítani. hasítékszerű nyílás • a termőtesten • fertőzött fenyőtű • LOPHODERMIUM P1CEAE Ez a tömlősgomba fekete foltokat okoz a kéttűs fenyők levelein. Habár a növényt nem pusztítja el a gomba. a Strobilurus esculentus (jobbra) csak egyféle aljzaton. fönt). A fák pusztulása után a gomba lebontja anyagaikat és termőtestet fejleszt.) vannak és ugrásra készen várják.). termőtestet fejleszt. gátolhatja annak életfolyamatait. Specializálódott szaprotróf gomba: csak a lehullott mikor pusztul el gazdájuk. old. NEKROTROF A nekrotróf gombák élő növényeken élősködnek és gyakran elpusztítják azokat. miközben fáról fára terjed gyökereiken keresztül. a Fomes fomentarius (219. üszöggombák) is élő gazdaszervezeten fejlődnek. Léteznek olyan gombák is. old. melyek az élő növényekben passzívan jelen • STROBILURUS ESCULENTUS (133. a parazita gombák (pl. PARAZITA A mikorrhizás (gyökérkapcsolt) gombákhoz hasonlóan. Ebből a kapcsolatból azonban a növénynek semmi haszna nem származik. • lucfenyő tuskó termőtest A HETEROBASIDION ANNOSUM (222.és ásványianyag-szállítását. rozsdagombák. Miután a gazdanövényt elpusztították. old. a nekrotróf fajok szaprotróf gombaként viselkednek (lásd. A gomba különleges hifákat bocsát a gazdanövény sejtjeibe.SZAPROTRÓF termőtest A szaprotróf gombák környezetükbe kibocsátott enzimeik segítségével lebontják a holt szerves anyagokat a gombák maradványaitól kezdve az állati tetemekig.) Ez a gombafaj hatalmas károkat okoz a lucfenyő ültetvényekben. mások mérgeket termelnek. A spórák beszennyezhetik a magokat és már a növénnyel együtt csíráznak ki. lebontják az aljzatul szolgáló növény szervezetét. A nekrotróf gombák közé tartoznak pl.) és az Armillaria fajok (42 és 80. a szükséges anyagokat megszerezte. jelen esetben az lucfenyő tobozán él meg. Más Lophodermium fajok levélhullást idéznek elő fenyőkön és más fákon. lucfenyő tobozokat bontja le. pl. Egyes szaprotróf fajok. Némelyek úgy ölik meg gazdájukat. hogy hifáik vagy az általuk termelt különleges. fejlődését. Miután az aljzatból amikor is növekedésnek indulnak. . élesztőszerű-sejtek gátolják vagy tönkreteszik a növény víz.

) és a galambgombáknak (120-129. Európában és pusok és a növények ismerete. mások előfordulása egyetlen a gombák élnek. Nedves.nyújtanak otthont a homokos talajú fenyőerdők. meg. old. ezért pontos azonosításukhoz szükséges a gazdanövény ismerete is.vannak. FENYVES Számos tinóru fajnak-pl. old. Közülük ségének különleges környezeti igényei egyesek széles körben elterjedtek. pl.tinóruk. ezért fontos a főbb termőhely títalálhatók E-Amerikában. mohás talajú fenyvesek szintén gazdag gombatermő helyek. VÖRÖSFENYŐ ( L A R I X ) LUCFENYŐ (P/CEA) K É T T Ű S F E N Y Ő K <PRNVS) .savanyú talajon. kőrises társulásokban a mikorrhizát nem képező fajok a gyakoriak. ERDŐK A különféle erdőtípusok változatos gombavilágnak adnak otthont. melyeken Ázsiában. E fajok közül némelyek a szelídgesztenyén is megtalálhatók.G O M B Á K TERMŐHELYEI ombák világszerte előfordulnak. Számos gombafaj csak egy fenyőfaj vagy bizonyos típusú fenyő alatt található meg. vagy annak csupán kis terükönyvünkben csak az északi mérsé. Ásványokban dús helyen. pl. • SUILLUS BOVINUS TÖLGYES Mikorrhizás és szaprotróf gombák . a Suillus bovinusrtöA' (200. A gyökérkapcsolt gombák nagy része . A meszes talajú. pl. G A. M FISTULINA HEPATICA FENYŐK A fenyők életében fontos szerepe van a gombákkal létesített mikorrhizás kapcsolatnak.pl. a májgomba . A gombafajok többkelt öv fajaival foglalkozunk.egyaránt előfordulnak tölgyfákon. utak vagy árkok mentén a kisebb szervesanyag-igényű őzlábgombák és a porhanyósgombák telepednek meg. Itt fontosabb csoportjaikat mutatjuk be. bükkel vagy nyírrel él együtt. az őzlábgombák.) .letére korlátozódik. de kontinensre. galambgombák .

melyek ritkábban ugyan. szil. • TRÁGYÁZOTT LEGELŐ Jellegzetes legelő. legelésző állatokkal. egyes fajok a savanyú. kis fajszámú. RÉTEK A füves termőhelyek a főként monokultúrában művelt mezőktől a gyakrabban vagy ritkábban trágyázott és a természetközeli legelőkig. -4 HYGROCYBE PUNICEA L O M B O S FÁK Az itt bemutatott lombos fák és a gombák között . Leggyakoribb gombái a pöfetegek.MEZŐK. füves terület. döggombák és a nedűgombák közül kerülnek ki. juhar . mások a semleges vagy meszes talajú réteket kedvelik. Sok trágyakedvelő csiperketintagomba. melyek a legeltetett állatok ürülékén telepednek meg. NYÍR ( B E T U I A ) BÜKK IFAGUS) TÖLGY (QVERCVS) . gyakran jön létre mikorrhizás kapcsolat. kaszálókig igen változatosak lehetnek. de lehetnek trágyalakók is. A talaj összetétele is nagyon fontos. de együtt élnek gombákkal. kőris. Ezeken kívül még számos lombos fa faj létezik .és gombafajokban gazdag. melyek nem élnek meg a trágyázott legelőkön. Az ilyen helyeken termő gombák füvekkel vagy más növényekkel élhetnek együtt a gyepben. A AGARICUS CAMPESTRIS < TERMÉSZETES RÉT Növény.és trágyagomba fajnak nyújt termőhelyet. túlnyomóan füvekből álló növényzettel.pl. mivel nem versenyképesek a magas tápanyagszintet kedvelő fajokkal szemben.

• SZAG Szagoljuk meg. A LAPOS KOSÁR KÉZI NAGYÍTÓ REKESZES GYŰJTŐDOBOZ FÉNYKÉPEZŐGÉP TELEOBJEKTÍVVEL JEGYZETFÜZET ÉS CERUZA HOGYAN GYŰJTSÜNK? A gombák többsége késsel gyűjthető. A csipesz j ó szolgálatot tesz. hogy kukacosak-e? FELSZERELÉS Az éles kés. A tárolóedény kinyitásakor szippantsunk egyet a gomba jellegzetes szagának megállapítása végett! A mérgező vagy veszélyeztetett fajok szedését kerüljük. A gombák hulladékát dobjuk a komposztra vagy vigyük vissza az erdőbe. a kosár és a rekeszes gyűjtődoboz a gombászás fontos kellékei. hogy változik-e a színe. . hogy van-e jellegzetes illata. Az étkezési céllal szedett gombákat ellenőrizzük. a kézi nagyító pedig a finomabb jellegzetességek vizsgálatánál. de metszőollót vagy kis kézi fűrészt kell használni az ágakon vagy fadarabokon növő fajok szedéséhez. A GOMBA LEVÁGÁSA Gombaszedéskor a tönk tövét éles késsel vágjuk keresztül. ezért igyekezzünk a példányokat leszedésük előtt meghatározni! FONTOS TULAJDONSÁGOK • SZÍNVÁLTOZÁS A g o m b á t k ö - römmel megkaparva ellenőrizzük. a z apró példányok kézbevételekor. A leszedett gombát fedett tárolóedényben tartsuk. mivel az sérüléseket okoz és tönkreteheti az azonosításhoz szükséges jellegzetességeket. • íz Csak apró darabot ízleljünk meg és utána köpjük ki. • KÉMIAI TESZTEK Gombász társaságok vagy gombavizsgálók kémiai tesztekkel is segíthetnek a fajok pontos azonosításában. A termőtesteket ne fogdossuk szükségtelenül. A fényképezőgép és a jegyzetfüzet a lelet dokumentálásához kell. • SZERKEZET A húst u j j a i n k között megdörzsölve vizsgáljuk meg a szerkezetét.A GOMBÁK GYŰJTÉSE gombagyűjtés során a termőhelyen mindig hagyjunk ott néhány példányt megérni.

RVSSULA MAIRE1129. old.M É R E T E K ÉS A M É R É S A különböző típusú gombák szabványos méreteit mutatjuk be ezeken az ábrákon. AGARICIS ARVENS1S 15S. A fajok leírásánál szereplő adatok átlagos méretű. kifejlett példányra vonatkoznak. a kalap legszélesebb • része az eleje és a • hely közti lapadási távolság a konzol teteje és alja közti távolság • A KONZOL • a két legmesszebb fekvő oldal távolsága A KONZOL HOSSZA ÉS SZÉLESSÉGE VASTAGSÁGA a kalap csúcsa és pereme közti * távolság A kalap aljáig " mérjük T Ö N K SZÉLESSÉGE T Ö N K MAGASSÁGA Í a bázis szélessége A KALAP MAGASSÁGA L • A KALAP ÁTMÉRŐJE 0 AMANITA PANTHERINA 149. . méreteik azért segíthetnek az azonosításban. old. old. AMANITA RUBESCENS 147. old. RUSSVLA XERAMPELINA 127. old. AGARICUS XANTHODERMA 159. Bár a gombák mérete változó és eléggé sokat nőnek amíg megérnek. old.

Lefutó lemezekkel LÁSD 2 5 . Ellenőrizzük.HATÁROZÓKULCS következő oldalakon szereplő határozókulcs segítségével megállapítható. OLD. old. tönkhöz nőttek vagy szabadon állók: így eljutunk a hasonló ábrához és egy oldalszámhoz.vagy nyereg alakú kalap LÁSD 2 0 7 . Felkanyarodó vagy tönkhöz nőtt lemezekkel LÁSD 2 5 . OLD. OLD. . agy. Ha a kalap alsó oldala lemezes. amit nem határoztunk meg abszolút pontosan! A VAN A GOMBÁNAK KALAPJA ÉS TÖNKJE? IGEN LÁSD LENT • NINCS L Á S D 26. Csöves termőrétegű gombák LÁSD 2 5 .15. OLD. OLD. ismételjük meg még egyszer. OLD Szabadon álló lemezekkel LÁSD 2 5 . Ha a kalap alatt likacsok vagy tüskék vannak (1. OLD. Oldalt álló tönkkel LÁSD 1 7 8 . A vizsgált példány alakja és színe minden bizonnyal eltér az alábbi példáktól. felkanyarodók. Méhsejt-. Tüskés termőrétegű gombák LÁSD 2 3 4 .) válasszuk ki az annak megfelelő képet. vajon a lemezek lefutók. kövessük az utasítást és az ábrák szerinti oldalszámot. O L D A L T > • KALAPOS GOMBÁK: FŐ TÍPUSOK Vizsgáljuk meg a kalapot. majd válasszuk ki az ábrák közül a leghasonlóbbat. hogy a tönk központi helyzetű vagy sem. hogy a gomba termőteste melyik jellegzetes típushoz tartozik és ott a faj leírása is szerepel. döntsük el. Miután válaszoltunk a jobb oldali kérdésre. Fontos! Soha ne együnk olyan gombát. Ha bárhol megakadnánk.

tejnedvet eresztő LÁSD 4 3 . Apró gombák. Pókhálószerű burokmaradványokkal LÁSD 6 9 . OLD. hogy ugyanahhoz a csoporthoz jutunk-e el. Apró gombák. Domború kalapú. Törékeny húsú. OLD. OLD. OLD. OLD. Válasszuk ki a meghatározni kívánt gombához legjobban hasonlító ábrát és leírást. OLD. Galléros vagy gallérzónás gombák LÁSD 1 5 6 . Gallérral vagy gallérzónával LÁSD 7 8 . A spóra színe és mérete segítheti a pontos azonosítást. . OLD. OLD. OLD. OLD. OLD. OLD. OLD. SZABADON ÁLLÓ LEMEZEK CSÖVES Húsos gombák. sima kalappal LÁSD 1 3 2 . bocskorral vagy burokmaradványokkal LÁSD 1 4 5 .KALAPOS GOMBÁK: EGYÉB JELLEGZETESSÉGEK Könyvünkben a lemezes vagy csöves termőrétegű kalapos gombákat a lent látható módon tovább csoportosítottuk. burokmaradvány nélkül LÁSD 5 6 . OLD. Szálas kalappal és sötét spórákkal LÁSD 9 8 . OLD. FELKANYARODÓ VAGY TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEK Húsos gombák.ÁSD 2 0 2 . rostos húsú LÁSD 3 7 . Törékeny hússal LÁSD 1 2 0 . OLD. Gallér és bocskor nélküli gombák LÁSD 1 7 1 . OLD. Rugalmas húsú gombák LÁSD 1 8 4 . Gyűrűben összenőtt lemezű gombák LÁSD 1 7 7 . OLD. díszített kalappal LÁSD 1 4 2 . Ellenőrzésképpen egy másik termőtesttel ismételjük meg az eljárást. Szívós húsú gombák . Tintagombák LÁSD 1 7 4 . Közepes méretű. Tölcsér alakú. majd LEFUTÓ LEMEZEK lapozzunk a megadott oldalra. sima kalapú gombák LÁSD 1 0 3 . rostos húsú LÁSD 2 8 .

vagy agyszerű gombák LÁSD 2 8 1 . tönk nélkül LÁSD 1 7 8 . OLD. Gömbölyű termőtestű gombák LÁSD 2 7 . ahol meggyőződhetünk a kérdéses csoport alak és méretbeli sajátságairól. . OLD. OLD. OLD. OLD. Csillag alakú gombák LÁSD 2 7 7 . hogy a keresett gomba pontosan megegyezik az itt látható példákkal.vagy kéregszerű gombák LÁSD 2 7 . OLD.vagy korong alakú gombák LÁSD 2 7 . Nem biztos. oldalon látható változatokat is. OLD.27. old. OLD.vagy mozsártörő alakú gombák LÁSD 2 6 0 . ezért lapozzunk a megadott oldalakra. vegyük figyelembe a 27. Konzol. Azonosításukhoz elsőként az alakjukat és kinézetüket kell megvizsgálni.) következnek. Rácsos gombák LÁSD 2 7 7 . OLD. majd egyéb tulajdonságaik. Agancs. melyek termőteste nem különül tönkre és kalapra és nincs hagyományos „gomba" alakjuk. Kalap. Bunkó alakú gombák LÁSD 2 7 . OLD. Trombita alakú gombák LÁSD 2 7 5 . Az ismeretlen faj alakját hasonlítsuk össze az ábrákkal és válasszuk ki a leghasonlóbbat. Agancs. szerkezetük és termőhelyük (1. Fül.és korallszerű gombák LÁSD 2 4 8 .és korallszerű gombák tüskékkel LÁSD 2 3 9 . Körte. OLD. OLD.EGYÉB GOMBÁK: FŐ TÍPUSOK A határozókulcsnak ez a része tartalmazza azokat a fajokat. Csésze. pl.

Ráncos. Kézi nagyítóval ellenőrizhetjük.vagy kéregszerű gombák L Á S D 2 3 2 . Válasszuk ki a leghasonlóbb KONZOL. OLD. .VAGY KÉREGSZERŰ GOMBÁK gombát. Szemcsés vagy poros felszínű gombák LÁSD 2 4 4 . lapos.EGYÉB GOMBÁK: TOVÁBBI JELLEGZETESSÉGEK A változatos alakú és tulajdonságú gombák fejezetei további részekre tagolódnak. Fészek vagy pohár alakú gombák. Az ábrák itt nem méretarányosak! Csöves termőréteggel LÁSD211. OLD. OLD. Gömböcske nélkül LÁSD 2 6 4 . GÖMBÖLYŰ TERMŐTESTŰ GOMBÁK CSÉSZE. hogy a termőtest alsó oldala sima vagy sok száz apró likacs van rajta. majd lapozzunk a megadott oldalra. Az alábbi képek segítségével a könyv azon részeibe juthatunk el.vagy sima termőréteggel L Á S D 2 2 8 . „gömböcskékkel" LÁSD 2 7 4 . Szömörcsöggombák LÁSD 2 4 6 .VAGY KORONG ALAKÚ GOMBÁK Talajszintben növő gombák LÁSD 2 5 3 . OLD. Bőrszerű. BUNKÓ ALAKÚ GOMBÁK Sima vagy szőrös felszínű gombák LÁSD 2 4 0 . OLD. OLD. OLD. OLD. OLD. ahol a nem kalapos gombákat mutatjuk be.0LD. Talajban termő gombák LÁSD 2 5 8 .

) ellentétben feltűnően szálakra hasadó. a kalap világos húsa dörzsölésre narancssárgára vagy vörösre változik. 120-131. lefelé elkeskenyedő tönk színű. ldény nyár-ősz a kalap széle hullámos a kalap közepe benyomott SÁRGA RÓKAGOMBA A kalap közepe benyomott.1 0 cm TÖNK | 2-10 cm <-* 0. villásan elágazó.).KALAPOS GOMBÁK. Ehetőj illata kajszibarackra emlékeztet. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. tölcséres gombák más. fénylő. • ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal (tölgy) képez mikorrhizát. nyúlica. illatú hús TERMŐHELY Jó vízelvezetésű.4-1. színe piszkosfehér vagy sárgásfehér. old. lemezszerű erek •— • CANTHARELLUS SUBALBIDUS Amerika ÉNy-i részének erdőségeiben él. vastag.). Omphalotus olearius (29. nyúlgomba. de az nem képez mikorrhizát. ROSTOS HÚSÚ GOMBÁK A fejezetnek ez a része a tölcsér alakú _ . Színe általában sárga árnyalatú. csirkegomba. • EGYÉB NEVEK közönséges rókagomba. a tönkre lefutó. Ebben a fejezetben a tönkre lefutó.) és Család CANTHARELLACEAE ^ Cantharellus cibarius a galambgombákkal (1. feltűnő színű faj. eres termőrétegű rókagombákat ismertetjük. tönkön lefutó. távolabbi rokon családokban is előfordulnak. termőteste húsos. a tönkrre mélyen lefutó lemezek TÖLCSÉR ALAKÚ.— v a g y benyomott kalapú gombákat mutatja be. • HASONLÓ FAJOK Hygrophoropsis aurantiaca (29. széle hullámos. old. Húsuk a törékeny. Meret KALAP lefutó. 43-55. LEFUTÓ LEMEZEKKEL A kalapra és tönkre tagolódó termőtestű gombákat kalapos gombáknak nevezik. savanyú talajon tömegesen nő. merev. majd tölcsér alakú. old. egyes helyeken gyakori. old. tejnedvet eresztő tejelőgombákkal (1. rostos. J(Q)| Spóraszín sárgásfehér 0 3 . METSZET • sima.5 cm Érték . máshol ritkább. lemezes termőrétegű (lemezesgombák) kalapos gombákat és a lemezszerű. elhalt faanyagon termő. termőrétege lemezszerűen eres. Rostos húsú.

• kalap NARANCSSÁRGA ÁLRÓKAGOMBA A rókagombákhoz hasonló. • HASONLÓ FAJOK Az ehető Cantharellus fajok (28. de velük nem rokon faj.8 cm világos vagy sötét narancssárga. narancssárga-narancsvörös színű. világító aranyvagy narancs- közepesen sűrűn álló. narancsvörös tölcsérgomba. narancssárga rókagomba..8-2 cm KALAP 0 6 . MÉRET szálas felszínű kalap J 5-15 cm • > > 0. • ELŐFORDULÁS Elhalt vagy kiszáradó fákon.. ^ t ó ^ ^ t ^ I ' " vékony. Méret KALAP 0 2 . • ELŐFORDULÁS Tűlevelű erdők avaijában. az egyik nagyobb. Több változata ismert. merev tönkje kissé világosabb. Kalapja sárga lemezek sima. V vöröses. S lefutó lemezek a tönk idővel feketedik TERMŐHELY Erdők talaján néha tömegesen nő.és a trópusokon terjedt el. old.8 mm Spóraszín piszkosfehér-világossárga . Omphalotus olearius (fönt). finoman |Bnemezes felszínű WEBÉf. lemezszerű ereket alkot. zizyphina.1 4 c m TÖNK Spóraszín piszkosfehéri S&GISFEHER Érték Jg Család PAXILLACEAE ^ Hygrophoropsis aurantiaca ldén y nyár-tél •H narancssarga vagy .. Clitocybe a. mindig mikorrhizát képeznek. narancsvörös vagy sárgásbarna kalap világos. mélyen lefutó lemezek tölcséres. villás. • EGYÉB NEVEK Cantharellus aurantiaca. termőrétegük vastag. 275-276. sűrűn álló lemezek METSZET TÖNK t 2 .5 cm 3 . puha.. Mérgező. Narancssárga vagy vörösessárga. rajtuk fehérkorhadást okoz. majd tölcséressé válik. Széles körben elterjedt és gyakori faj az északi mérsékelt övben.Család PAXILLACEAE Omphalotus ölearius Idény nyar-osz VILÁGÍTÓ TÖLCSÉRGOMBA Erősen benyomott kalapú vagy tölcsér alakú gomba. fényes. 30. a másik lemezei majdnem fehérek. A rokon fajokhoz hasonlóan. .. elsősorban az északi mérsékelt öv déli részén . • HASONLÓ FAJOK Cantharellus cibarius (28. tuskókon nő. lefelé elkeskenyedő tönk TERMŐHELY Mindig csoportosan terem korhadó fákon vagy tuskókon. kedveli az olajfát és a tölgyet. old. pereme általában begöngyölt.. korhadó fákon vagy fűrészporon nő. fehér vagy narancssárga hús f eléggé vékony.a mediterrán területeken . Hasonló színű tönkje idővel megfeketedik. narancsszínű tölcsérgomba. • EGYÉB NEVEK Clitocybe vhosphorea C. Húsa vékony. nemezes felszínű kalapja domború. fehér vagy világos narancssárga.). kalapja barna pikkelyes. dohszagú. üreges tönk puha. hányást okoz. húsa halványsárga. Elénk narancssárga lemezei a trópusi és szubtrópusi rokon fajokhoz hasonlóan a sötétben világítanak.

• ELŐFORDULÁS Az északi mérsékelt övben elterjetd. Lemezszerű. tölgy. A tönk krómsárga. de a termőrétege nem eres. de többnyire tömegesen bukkanhatunk rá. lefutó. Kalapja mélyen tölcséres. halványszürke. szürkésbarna színű. majd szürkéssárga tönk szabálytalan. old. az idős gombáé tölcséres. középen finoman villásan elágazó. csoportosan nő. lulescens (275. Az egész északi mérsékelt övben elterjedt faj.) hasonló termőhelyeken. de az nagyobb és kalapja alatt sima a termőréteg. Szürkés színe miatt elég nehéz megtalálni. az idős példányokon szürkéssárga. Vékony húsa keserű és erősen aromás illatú. Ehető gomba. idős és fiatal lucosokban különösen gyakori.5-0. old.és bükkfa alatt. A tönk húsa végig üreges. A kalap húsa szálas • vékony. • ELŐFORDULÁS Lombos.) feltűnően gyümölcs szagú. (275. először szürkésbarna. Nagy mennyiségben gyűjthető.). • HASONLÓ FAJOK A Cantharellus lutescens.). majd feketés. Az eres felszíne termőréteg fehéresszürke.8 cm Fa Spóraszín ldén fehér Család CANTHARELLACEAE i Cantharellus tubaeformis V ősz-tél TÖLCSÉRES RÓKAGOMBA Kalapja fiatalon domború.6 cm TÖNK | 3-8 cm «-• 0. ehető gomba. eres termőréteg • krómsárga. KALAP 0 1-6 cm TÖNK t 3-8 cm < > 3-8 mm ráncos. old.és tűlevelű fákkal is alkot mikorrhizát. A Cralcrellus cornucopioidessel (275.* hullámos kalapszél a kalap éretten tölcséres többé-kevésbé üreges tönk METSZET szürkésbarna TERMŐHELY Mohák között és savanyú erdei talajon nagy tömegben terem. A tönk szürke. Méret KALAP 0 2 . cornucopioides (275. old. • HASONLÓ FAJOK C. mikorrhizás faj. a kalap majd öregen feketés. eres termőrétege van.Család CANTHARELLACEAE Cantharellus cinereus ldén y nyár-ősz SZÜRKE RÓKAGOMBA Egységesen szürke színű. lefutó. talajon. de ritka faj. jellegzetesen trombita alakú gomba. széle hullámos. színe szürkésbarna. A C. villásan elágazó eres termőréteg Spóraszín sárgásfehér Érték . savanyú talajú lomberdőkben terem. a termőréteg erei villásan elágaznak • a kalap széle hullámos t a kalap erősen tölcséres alakú • TERMŐHELY Lombos erdőkben.

sima felszínű • kalap • rózsás árnyalatú. gilva húsosabb és világosabb színű. de nem túl ízletes gomba. Ehető. Színe rozsdasárga. • HASONLÓ FAJOK Lepista flaccida (fent). A tönk sima és világosabb.8 cm . mivel könnyen összetéveszthető a nemzetség más fajaival (1. Európában elterjedt és gyakori faj. gyümölcs illatú hús TERMŐHELY Erdei avarban seregesen terem.. de fogyasztása nem ajánlott. sárgásfehér vagy halvány vörösesbarna lemezek a kalapon idővel sötétebb foltok jelen• hetnek meg a rozsdabarna kalap közepe mélyen benyomott \ • sima vagy finoman szálas tönk rostos. kalapjának széle foltos. spórái begöngyölt kalapszél • világosabb színűek. vagy világosabb KALAP 0 4 . Lemezei mélyen lefutnak a sima vagy finoman szálas tönkre. Lepista inversa.7 cm <-* 0. A mélyen lefutó lemezek fehéresek. idővel sötétebb foltok jelenhetnek meg rajta. bőrsárga vagy rózsaszínes árnyalatú kalapjának közepe határozottan benyomott. A kalapszél gyakran jellegzetesen rovátkolt. lombos fák közelében terem. • ELŐFORDULÁS Erdőkben. sima. mint a kalap. okkersárga kalap mélyen lefutó lemezek • fehéres. • vörösbarna hús METSZET TERMŐHELY Csoportosan vagy gyűrűben nő az erdei avarban.5-1 cm FAI Család XRICHOLOMATACEAE Clitocybe gibba Idény r[y. de néha megmarad benne egy kis púp..5-6 cm <-> 0. ez a faj is jól elkülöníthető a Clitocybe (31. Az északi mérsékelt övben mindenütt gyakori. Ehető. hasonló fajok). 39-40. széle begöngyölt.-r végc-kcső ősz SEREGES TÖLCSÉRGOMBA Halvány okkersárga. közönséges tölcsérgomba. • ELŐFORDULÁS Széles körben elterjedt az erdős vidékeken az alföldektől a magashegységekig. halvány színű lemezek TÖNK t 2. tönk . Méret a tönk kalapszínű. • EGYÉB NEVEK Clitocybe flaccida. 33-34. Az L. A Clitocybe gibba (lent) kevésbé húsos. A L. lefutó lemezek surun alio. • EGYÉB NEVEK C..) és a Tricholoma (59-64.Család XRICHOLOMATACEAE Fa) Lepista flaccida ldény nyár-tél eleje ROZSDASÁRGA TÖLCSÉRGOMBA Kalapja szélesen tölcséres. 81. old.1 2 cm TÖNK I 3 . infundibuliformis. gilva sokkal sárgább és foltos. az avar rátapad a tönk aljára • sűrűn álló. • HASONLÓ FAJOK A Lepista fajok többségéhez hasonlóan.5-1 cm \ puha. fehér. old) fajoktól alkata és bibircses spórái alapján. Méret KALAP 0 3 . máshol ismeretlen.

széle begöngyölt.5-1 cm Leucopaxillus giganteus idővel világosbarnára változó. meglehetősen sűrűn álló. amely több száz éves is lehet. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt.tölcséres kalap begöngyölt kalapszél hosszanti barázdák a tönkön METSZET TERMŐHELY Sokféle termőhelyen megél. Európa-szerte ela rövid tönk terjedt. mélyen lefutó lemezek sima. hatalmas tölcsérgomba. változik kávébarna tölcsérgomba. parkokban és erdei tisztásokon fejlődnek. Az Omphalina kalap szárazon világos.7 cm TÖNK t 6 . old).8 cm «-• 2 . egyesével vagy csoportosan nő. hatalmas tölcséres kalap. Húsa aromás és jóízű. A kalap. kalapja mélyen tölcséres. tölcséres kalap átmérője 40 cm is lehet sárgásfehér. Aspropaxillus giganteus. lefutó lemezek TERMŐHELY Hatalmas boszorkánykörökben nő tápanyagban gazdag réteken. avarban és magas fű között vagy korhadt fatönkön él. szürkéssárga lemezek Spóraszín sárgásfehér-fehér nyár vege-osz hengeres vagy bunkós tönk Család TRICHOLOMATACEAE ÓRIÁS CÖLÖPPERESZKE A faj jellegzetessége.1 0 cm «-> 0. sötét színű. később hasadozó « a hatalmas. tönkje hosszú. A kalap sötét szürkésbarna színe megszárítva szürkés okkersárgára változik. ami minden Leucopaxillus fajra jellemző. cölöpszerű tönk piszkosfehér vagy sárgásfehér színű. eléggé gyakori faj. • ELŐFORDULÁS Erdőkben. a lemezek. Ehető. Spóraszín fehéressárga Érték . szürkés fajok (36. parkokban és sövények mentén. Termőtestei réteken.Család TRICHOLOMATACEAE Fa ' Pseudoclitocybe cyathiformis ldény ősz vége-tél eleje KÁVÉBARNA ÁLTÖLCSÉRGOMBA Nagyon jellegzetes faj. Spórái jód tartalmú reagens hatására kékre színeződnek (amiloid reakció). okkersárgára • EGYÉB NEVEK Clitocybe cyathiformis. habár ehető. • HASONLO FAJOK A többi Pseudoclitocybe a sotet faj kisebb és világosabb színű és többnyire szürkésbarna nyíltabb termőhelyeken nőnek. • EGYÉB NEVEK Clitocybe gigantea. fogyasztása nem ajánlott. hogy spóráik jód hatására kékre színeződnek (amiloid reakció). óriás álpereszke Méret KALAP 0 12-40 cm TÖNK | 4 . Méret KALAP 0 3 . máshol alig ismert. old) kisebbek. A Pseudoclitocybe nemzetség abban tér el a Clitocybe nemzetségtől. sűrűn álló. a hús és az aránylag rövid. melynek hosszabb és karcsúbb a tönkje.4 cm a kalap széle fiatalon begöngyölt. a fiatalon lapos. eltűnik a fűben • HASONLÓ FAJOK A Clitocybe geotropa (33. de a piszkosfehér gyomorrontást okozhat. mélyen . vagy sárgásfehér • ELŐFORDULÁS Olyan kalap világos barnára érik micéliumból fejlődik.

• ELŐFORDULÁS Elsősorban erdei faj. színe okkersárga. • fehér hús METSZET • a tönk bázisa kissé gyökeres Méret TERMŐHELY Erdei avarban boszorkánykörben terem. ritkán tölcséres.Család TRICHOLOMATACEAE Clitocybe geotropa Idény ősz-tél eleje ÓRIÁS TÖLCSÉRGOMBA ^ A húsos.) többnyire azonos erdei termőhelyen fordul elő. Tönkje hosszú. tölcséres kalap közepe mindig púpos. de szürkébb és kalapja inkább domború. A hideg tájak kivételével Európaszerte elterjedt gomba. Spóraszín fehér KALAP 0 5 . de egyes változatai fenyőerdőkben is jól érzik magukat. Ritkás lomberdőkben.2 0 cm TÖNK t 8 .3 cm Érték . A többi nehezen azonosítható Clitocybe fajtól eltérően boszorkánykörben nő. tölcséres kalap a tönk alja fehéren • nemezes központi púp • lefutó. ezért ezt az ehető gombát könnyű meghatározni. old. A Leucopaxillus giganteus (32. világos okker sárga. egyéb előfordulása kevéssé ismert.2 0 cm «-• 1 . majd lapos. • HASONLÓ F A J O K A Lepista nebularis (40. old. * sárgásfehér lemezek többé-kevésbé hengeres tönk • a világosbarna tönk hosszabb a kalap szélességénél a lemezek S sűrűn állnak merev. erdei tisztásokon és legelőkön terem.) tönkje rövidebb és főként tápdús réteken terem.

boszorkánygyűrűben nő. idővel megszárad. a fehéres színűt C. sportpályákon is). kissé lefutó lemezek . rivulosa. • ELŐFORDULÁS Füves területeken (városi parkokban. / ezt a világos szürkésbarna gombát is nehéz felismerni. fehér hús TERMŐHELY Sovány vagy kevéssé termékeny talajokon tömegesen nő.Család TRICHOLOMATACEAE ^ Clitocybe metachroa ldén * ősz-tél PLROSLÁBÚ TÖLCSÉRGOMBA A nemzetség számos kis termetű fajához hasonlóan.6 cm » fehér vagy világosszürke. Európa-szerte elterjedt. dealbata néven említik. amely nem hasonlít a Clitocybe fajok gyakori lisztes illatára. gyakran található együtt az ehető Marasmius oreadesA (117. lisztszagú és lisztízű. de magyarországi előfordulása nem ismert.• fehér lemezek a tönk általá. a széle bordásodik. • ELŐFORDULÁS Erdei avarban terem. • HASONLÓ FAJOK Az erősen lisztszagú és ízű Clitocybe vibecina.) A domború.6 cm <-• 3 . a kalap lisztes • bevonatú a kalap vékony és felszíne idővel * berepedezik a kalap felszínén körkörösen sötét • foltok sorakoznak -• a tönk piszkosfehérvilágosbarna. Erősen mérgező gomba. száradáskor berepedezik és egyenletesen kivilágosodik. Az egész északi mérsékelt övben elterjedt faj. KALAP 0 3 . tönkhöz nőtt lemezeivel különbözik. Kalapja lapos vagy mélyen benyomott. amely ritkán álló. ç Valószínűleg alig érezhető szaga a legjellegzetesebb tulajdonsága. Méret a kalap kiszáradva világosabb barna sűrűn álló lemezek piszkosfehér KALAP 0 2. közepe sötétebb marad. a sima tönk tövét vastag. legelőkön terem.7 mm Clitocybe dealbata Spóraszín Család TRICHOLOMATACEAE nyár-ősz M E Z E I TÖLCSÉRGOMBA Ezt az erősen mérgező gombát néha két fajként írják le: a barna színű változatot C.< ban üreges gyenge illatú. majd tölcsér alakú kalap felszíne lisztes bevonatú. nemezes micélium fedi a kalap széle f vékony. lefelé vékonyodik TERMŐHELY Fű között. A tönk piszkosfehér vagy világosbarna. gyakran gyűrűsen rendeződött sötét foltok vannak rajta.).5-6 cm TÖNK $ 3 .és tűlevelű fák alatt. (A két taxon rendszertani elhatárolása bizonytalan és vitatott. old. lombos. bordás METSZET lefutó. szürkés. Húsa sárgásfehér.

.5-1 cm P ó r a s z í n fehér Érték . pókhálószerű burok a lemezekre ragadhat rozsdabama NYÁR-FAGOMBA Fiatalon domború. Az északi mérsékelt övben széles körben elteijedt.5 cm « 0. gyakori gomba. parkokban is megtalálható . rovátkolt szélű. könnyen leváló lemezek halványsárga vagy világosbarna hús • nemezes vagy sima. Méret KALAP 0 6-15 cm POLYPORACEAE TÖNK | 4 . piszkosfehér kalap fűrészes élű lemezek TERMŐHELY Csoportosan terem idős ágakon vagy tuskókon.2 c Faj Lentinus tigrinus finoman rovátkolt. a vágásfelszínen sötétedik. • ELŐFORDULÁS Erdei faj azonban kertekben.PAXILLACEAE Faj Paxillus involutus Idény nyár-ősz BEGÖNGYÖLTSZÉLŰ CÖLÖPGOMBA Gyakori. rosszul képzett nevet is! Méret tölcséres. piszkosfehér kalapján sötétbarna pikkelyek vannak. mérgező gomba. Európában és E-Amerikában széles körben elterjedt. sárgás vagy vörösbarna kalap TERMŐHELY Fák alatt. csoportosan. sárgától vörösesbarnáig terjedő színű. nemezes tönk lefutó. erősen begöngyölt. Néha a részleges burok felnyílás után a lemezekre tapad. Tönkre futó. hengeres vagy lefelé vastagodó tönk színe hasonló a kalapéhoz. puha. Sűrűn álló. • ELŐFORDULÁS Ártéri begöngyölt erdőkben lombos fákon terem. húsa sárga és égerfák alatt terem. főként nyárfán és fűzfán nő. gyűrűben vagy egyesével nő. • begöngyölt kalapszél Spóraszín Idény a vastag. keskeny lemezei is piszkosfehér színűek. lefutó. sárga lemezei nyomásra megbarnulnak. végül tölcséres. közönséges nyárfa-gomba. gyakori faj. húsa halványsárga vagy világosbarna.8 cm <-> 1 . mert egykor adtak neki ilyen. kalapszél • fehérkorhadást okoz. puha. könynyen leválnak a húsról. A rövid. sávosán • • HASONLÓ FAJOK A Lentinus rendeződött pikkelyek lepideus. víz közelében. villásan elágazó. majd lapos. pereme kevésbé begöngyölt. tönkje szintén piszkosfehér. de az egyesével vagy a piszkosfehér kis csoportokban nő.5-7. kissé benyomott közepű kalapjáról eléggé könnyen felismerhető. sűrűn álló. • EGYÉB NEVEK Panus tigrinus. széle begöngyölt. • HASONLÓ FÁJOK A Paxillus filamentosus. lombos. ezért a gomba penészesnek tűnik.és fenyőfákkal is képez mikorrhizát. s KALAP 0 1-10 cm TÖNK t 1. sötét pikkelyei sávokba rendeződtek. fenyőkön tönkön okoz barnakorhadást.

Az algák által termelt fotoszintetikus energia segítségével olyan szélsőséges termőhelyeken is megél. | Q r -• vékony. narancssárgás hús • ritkán álló. . • ELŐFORDULÁS A zuzmókhoz hasonlóan. A vékony tönk sima.2 mm Faj Rickenella fibula a kalap sugarainak lefutása a lemezekével azonos vékony. Omphalina és a Gerronema nemzetségbe is szokták sorolni. Méret KALAP 0 0. Omphalina fibula. félgömb alakú kalapjának közepe benyomott. Az északi félteke hidegebb területein terjedt el. ericetorum. lefutó lemezek Spóraszín ldé TERMŐHELY Egyesével nő vagy néhány példány terem egy helyen. mint a savanyú lápok és fenyérek. sárgásbarna kalapjának közepe benyomott. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt faj. mélyedés a félgömb alakú kalap közepén narancssárga vagy sárga kalap • RICKENELLA SETIPES Világosszürke vagy szürkésbarna faj. erdőszéleken.5 cm TÖNK J 1 . szárazon kifakul. sárgásbarna. A tönk felső része sötét ibolyakék árnyalatú.Család TRICHOLOMATACEAE FA ' Omphalina umbellifera ldé " y tavasz-késő ősz RÁNCOS BÉKAGOMBA Kis termetű faj. Spóraszín fehér Méret KALAP 0 0. oniscus szürkébb színűek és ritkábbak. • EGYÉB NEVEK 0. mélyen lefutó lemezek • a kalap sugarait szárazon nehéz észrevenni apró szőrökkel fedett. a kalap közepe (a köldök) majdnem fekete. moszatokkal él szimbiózisban. narancssárga vagy világossárga színű faj. savanyú talajú erdőkben is előfordul. a lemezek lefutásának megfelelően. A tönk hosszú és vékony. Kézi nagyítóval a termőtest körül finom szőrök láthatók. lápokban terem. sárgásfehér lemezek <m távol álló. piszkosfehér vagy okkersárga színű. a lemezek mélyen lefutók. gyakran nagy tengerszint feletti magasságokban. • EGYÉB NEVEK Mycena fibula. Tőzegen vagy tőzegmoha között is megtalálható. mohos erdőkben. felszíne sugarasan szálas. Ez a faj és a Rickenella setipes (jobbra a kis képen) a nemzetség két leggyakoribb gombája. A Rickenella fajokat a Mycena. sima tönk a kalap közepe be nyomott tőzegmohába ágyazódott algagomba szimbionta sejtek halvány. » világos narancssárga tönk TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban terem.2 cm <->• 1 . • ELŐFORDULÁS Füves területeken mohák parazitája. fehér Család TRICHOLOMATACEAE "V nyár-ősz M O H A KÍGYÓGOMBA Apró. gyenge. • HASONLÓ FAJOK A hasonló termőhelyeken élő 0. sphagnicola és 0. piszkosfehér. felső része kékesszürke árnyalatú.2 mm Érték .5-1. felszíne sugarasan szálas. Húsa nagyon vékony.5 cm <-* 1 . felföldeken.3-1 cm TÖNK t 3 .

lemezek feketés. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. . narancsszínű nyirokgomba.5 cm TÖNK t 4 . „.™ ültetvényeken és erdőkben. Méret KALAP 0 crn TÖNK I 4 . viscidus. de azok húsa sajtszerűen morzsalékony. feltűnő szaga és íze nincs. . Felülete nyálkás. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel alkot mikorrhizát. KALAP 0 3 . domború vagy púpos a kalapja. • HASONLÓ FAJOK Az élénksárga színű H. más Gomphidius fajoktól (38. r barnára érnek • EGYÉB NEVEK Ch. ritkán álló lemezek a puha lemezek leválnak a kalap húsáról Spóraszín ldén majdnem a vörösbarna kalap rézvörös a tönk bázisa vékonyodik TERMŐHELY Homokos talajon. old. sárga vagy narancssárga lemezek< FAGYÁLLÓ CSIGAGOMBA Későn termő faj. barna. kis csoportokban vagy tömegesen nő. viscidus. ^SSSXUiWIHÍSi vörösbarna gallérmaradvány vastag. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát ^( -Mesban. felülete csak nedves időben tapadős. szárazon fénylő. helyenként gyakori.5-1 cm Spóraszín fchér Érték . rostos.DOMBORÚ KALAPÚ. Család GOMPHIDIACEAE Chroogomphus rutilus a kalap közepén csak elvétve alakul ki mélyedés. húsuk szálas. . Domború vagy púpos kozepu -kalapja rozsdabarna színű. de azok színe különbözik a H. Gomphidius rutilus. kalapja domború vagy kissé benyomott. oldalakon ismertetett fajoktól eltérően. Rozsdabarna tönkjén vörösesbarna sávban látszik a gallér maradványa. lemezei lefutók. árnyalatú rézvörös árnyalattal. Más Hygrophorus fajok is élnek kéttűs fenyők közelében. A 28-36.. hypothejustól. . Húsa narancssárga. . világossárga tönk TERMŐHELY Kis csoportokban terem moha vagy zuzmó között.) eltérően. Tönkje nyálkás. G. Az északi féltekén széles körben elterjedt. lucorum vörösfenyő alatt terem. Kalapjuk alakja hasonlít a 43-45. szürkésbarna vagy olajbarna színű. ROSTOS HÚSÚ GOMBÁK A z ide sorolt gombáknak félgömb O J alakú. nyár vege-osz VÖRÖSES NYÁLKÁSGOMBA . oldal fajaira. helyenként gyakori faj.5-1. borvörös vagy élénksárga (a tönk alján). a homokos talajt kedveli. lefutó lemezek a tönk felső része nem nyálkás a barna vagy olajbarna kalap széle világosabb nyálkás.1 2 cm <-• 0. szálas.7 cm <-+ 0.5 cm Fa fekete Család HYGROPHORACEAE ' Hygrophorus hypothejus a kalap felszínét vastag " nyálka fedi V ősz-tél eleje ritkán álló. . az első fagyokat követően jelenik meg. közepén púpos.

Orsó alakú tönkjén az egyébként színtelen. Méret KALAP 0 2. |Q)| mélyen lefutó lemezek spóráktól fekete gallér orsó alakú tönk a fiatal példányok kalapszéle begöngyölt Spóraszfn ldé TERMŐHELY Ritkásan nő a Suillus bovinus (200. széle hullámos.4 cm «-• 0. old. Fiatalon színtelen. ritkán üde erdőkben terem. kedvelt étkezési gomba. ' nyirokgomba • . közepén púp lehet.) társaságában. • HASONLO FAJOK A Hygrophorus nemoreus kalapj száraz és tölgyesekben terem. sima kalap • lefutó. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori az északi mérsékelt övben. homokos talajon. . de nem nyálkás.Család GOMPHIDIACEAE Gomphidius roseus nyár vége-ősz RÓZSAPIROS NYÁLKÁSGOMBA Fiatalon domború. old.5-6 cm TÖNK t 2. zuzmók és fenyőtűk között terem.. legelőkön.5 cm . • nyálkás kalap puha.szürke lemezek A GOMPHIDIUS GLUTINOSUS barna nyálkásgomba Szürkésbarna faj. húsos kalapja fiatalon domború. felszíne sima vagy szárazon apró pikkelyes. majd ellaposodik. selymes fényű tönk halványabb színű a kalapnál.5-5 cm HYGROPHORACEAE TŐNK ! 2 . • EGYÉB NEVEK rózsaszínű nyálkásgomba.a spóráktól fekete gallér. korallpiros. Húsa sárgás. a kalaptól világosabb színű lemezek —• száraz felületű. A lefelé elvékonyodó.5-6 cm <-*• 0. nyálkás gallér gyakran fekete a ráhullott spóráktól. mohák. ritkán álló. a kalap alatt és a tönk bázisában pirosas árnyalatú. • EGYÉB NEVEK Hygrocybe pratensis.) együtt gyakran sorolják a Hygrocybe vagy a Cuphophyllus nemzetségbe.5-1.• vékonyodó tönk vastag. finoman rostos tönk lefelé el. Feltűnő szaga és íze nincs. nyálkás burok fedi. citromsárga tönkön látható . Fenyőkkel alkot mikorrhizát. kemény. Ehelő. ennek maradványa . olajbamai feketés Méret KALAP 0 1. de ritkasága miatt kíméljük! • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyők alatt. kellemesen gomba illatú és ízű. Húsa fehér.a hengeres. begöngyölt szélű. jellegzetes. A Camarophyllus virgineusal (39. de nem túl gyakori faj. viaszos lemezek • egyszínű narancssárga vagy fehér tónusú kalap Spóraszín fehér TERMŐHELY Moha és fű között csoportosan vagy boszorkánygyűrűben nő. • ELŐFORDULÁS Hegyi réteken.5-1 cm Camarophyllus pratensis Érték "V nyár-ősz ELÉNKSZÍNŰ NYIROKGOMBA Narancssárga színű faj. majd ellaposodó kalapjának korallvörös színe miatt könnyen azonosítható faj. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt.

fiatalon kékeszöld színe szürkére. sűrűn álló lemezek TERMŐHELY Humuszos erdei talajon seregesen nő. fehér tönk METSZET if O TERMŐHELY Fű között tömegesen vagy boszorkánykörben terem. közepén gyakran köldök vagy púp van a fehér kalap felszíne nem t nyálkás ritkán álló. Ritkán tiszta fehér példányai is előfordulnak. Szintén elterjedt faj. Méret KALAP 0 1. erdei faj. nem fogyasztható.3-1 cm Faj Clitocybe odora Spóraszín ldén fehér Erték Család TRICHOLOMATACEAE f nyár-ősz begöngyölt kalapszél ZÖLD ÁNIZSGOMBA A kalap domború vagy púpos közepű. illata bőrre. a Hasonló fajokat! ílő. hogy felszíne nem nyálkás. ami ritka ebben a nemzetségben.6 cm TÖNK í 3 . fakó rózsaszín Méret KALAP 0 3 . erős. száraz kalapjának széle áttetszően bordás. fehérsárgásfehér lemezek száraz. Lemezei tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók. Két változata ismert: a var. ritkábban tölcséres. • EGYÉB NEVEK Hygrocyhe virginea. a var. lefutó lemezei ritkán állnak. • HASONLÓ FAJOK C. halványsárga. a C. vastag. • HASONLÓ FAJOK Sok fajnak van hasonló illata. Ehető. márványozott húsa gyakori a Clitocybe fajok között. Fehéres. fehér vagy sárgásbarna. fehér micélium a kalapnál világosabb.4-1 cm Spóraszín Érték . gyakori gomba. • ELŐFORDULÁS Füves területeken. ritkábban erdőkben található.Család HYGROPHORACEAE Fa ' Camarophyllus virgineus Idény ősz FEHÉR NYIROKGOMBA A faj jellegzetessége. domború vagy lapos kalap. ochraceopallida kalapszíne halvány okkerbarna.8 cm <-> 0. viaszos. lefutó. Apró példányai néha Camarophyllus niveus néven szerepelnek. húsa vágásra kókusz illatú. ci mérsékelt • széles körben elterjedt az északi » övben. A tönk fehér.fragrans kisebb. szantálfára stb. szürkésbarnára érik. de ld. russocoriacea. tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó lemezek márványos hús a zöldeskék felszínű kalap barnásra érik METSZET ' • finoman nemezes. lemezei kissé lefutók. fuscescens kalapjának közepe sárga vagy okkersárga. (('íj' • ELŐFORDULÁS Avarban élő. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. • EGYÉB NEVEK ánizsszagú tölcsérgomba. emlékeztet. tövénél gyakran rózsás árnyalatú. de erős ánizsillatú.5-5 cm TÖNK t 2-7 cm •+ 0.

• ELÓFORDULÁS Többnyire fenyők alatt nő. síkos tapintású. ld. Méret KALAP 0 4 . majdnem lapos. de sok embernek gyomorfájást okoz.pl. A kalapnál világosabb színű tönk lefelé kissé szélesebb. néha kissé tölcséres kalapja sötét szürkésbarna vagy szürke. • HASONLÓ FAJOK A mérgező Entoloma sinuatum. erős. sárgásfehér TÖNK $ 5 . világos begöngyölt kalapszél vastag. Ehető. kissé nemezes kalap felszíne gyakran hamvas • sűrűn álló. savanyú talajon kis csoportokban nő. halvány sárgásfehér. majd ellaposodó. Kalapja majdnem lapos. felül elvékonyodó tönkjéről. széle gyakran világosabb. fehér vagy sárgásfehér hús • lé í f I f j ||gj | bázisa 3 cm szélesre duzzadt TERMŐHELY Humuszban gazdag. bükk . erősen aromás ízű és illatú gomba. • fehér hús a kalapon parazita Volvariella fajok telepedhetnek meg a sima.2 0 cm • a tönk alja kissé szélesebb TERMŐHELY Vastag avaron gyakran boszorkánykörben nő.környékén is megterem.Család TRICHOLOMATACEAE Fai Lepista nebularis Idény ősz—tél SZÜRKE TÖLCSÉRGOMBA Domború.1 0 cm *-» Faj 1 c m clavipes Spóraszín Érték Család TRICHOLOMATACEAE Clitocybe Idény nyar vege-osz DUZZADTTÖNKŰ TÖLCSÉRGOMBA Bunkó alakú. • EGYÉB NEVEK Clitocybe nebularis. de lombos fák .5 cm Spóraszín fchér sűrűn álló lemezek Érték . édeskés szagú. még Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Erdőkben széles körben elterjedt. felszíne finoman hamvas. szivacsos. puha. Húsos. szivacsos állagú. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj. színe szürkésbarna. sárgásfehér lemezeiről felismerhető gomba. de gyomorpanaszokat okozhat. sárgásfehér sárgásbarna tönk jgm-1 puha. termőteste nagy mennyiségben tartalmaz vizet. kissé lefutó lemezek Méret KALAP 0 8 . viszonylag nagy termetéről és puha. általában gyakori faj az északi mérsékelt övben. alul duzzadt. Húsa fehér vagy sárgásfehér. Ehető. síkos • tapintású kalap • mélyen lefutó. széle begöngyölt.8 cm TÖNK t 3-10 cm <-> 1.

fák alatt is megtalálható. összenőtt tönkű L. tönkjei alul összenőttek. csoportos pereszke. Szaga és íze nem jellegzetes. húsos. sűrűn álló lemezei a tönkhöz nőttek vagy lekanyarodnak. majd kissé tölcséres. közel rokon és nehezen megkülönböztethető Lyophyllum fajnak. aggregatum. melyekhez erős. szürkésbarna kalapjának a széle fiatalon sima majd hullámos.5-2. METSZET fehér 9K vagy világosszürke. majd ellaposodó. KALAP 0 3 . lefutó lemezek • EGYÉB NEVEK Paxillus prunulus. P. a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Főként savanyú talajú erdőkben terem.fumosum is ehető gomba. Spóraszín ldén vüágos rózsaszín 0.9 cm TÖNK | 2 . • EGYÉB NEVEK L.6 cm Faj X halvány rózsaszínrózsaszínes szürke lemezek * a domború vagy tölcséres kalap széle begöngyölt is lehet TERMŐHELY Humuszos talajon csoportosan terem. orcellus. Domború. • ELŐFORDULÁS Erdei utak mentén. fehér húsú. de Id. • HASONLÓ FAJOK Sok mérgező Clitocybe és Entoloma faj hasonlít hozzá.5 cm Spóraszín rostos.Család ENTOLOMATACEAE Fa ' Clitopilus prunulus Idény KAJSZA LISZTGOMBA * száraz.4-1 cm decastes Érték Család TRICHOLOMATACEAE Lyophyllum y késő ősz CSOPORTOS ÁLPERESZKE Egyike a számos. sűrűn álló. Puha. | lekanyarodó * 5 lemezek TERMŐHELY Sűrű csoportokban terem. füves helyen. világos < szürkésbarna hús TÖNK t 4—10 cm Érték fehér . kalapszínű. gyakori faj. friss. halványszürke vagy piszkosfehér tönk 0. fénytelen kalapfelszín Jellemzői a világos. lisztszag társul. ehető gomba. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori szürkésfehér kalap piszkosfaj az északi fehértönk * mérsékelt övben. a tönk oldalt álló. Az egész északi mérsékelt övben elterjedt. kertekben és parkokban növő. de ehető gomba. halvány rózsaszínű lemezek. Tönkje piszkosfehér vagy szürkésbarna. szürkésfehér kalap és a lefutó. de nyílt. A kalap eleinte domború. hengeres. • HASONLÓ F A J O K A sötétebb kalapú. nem mikorrhizás gomba.

vagy oldott vasszulfát hatására megkékülnek.5-1. lapos majd bemélyedő kalap színe sárgásbarna. pl. domború.) gallérja van. piszkosfehér tönk TERMŐHELY Tüskökön.5 cm Faj Armillaria tabescens Érték £ Család TRICHOLOMATACEAE CSOPORTOS TUSKÓGOMBA A száraz. főzés után fogyasztható. fák közelében csoportosan nő a talajon. • ELŐFORDULÁS Erdőkben nő.5-10 cm TÖNK t 7. • ELOFORDULÁS Lomberdőkben. de lemezei a tönk közelében összenőve csöveket képezhetnek. a magas hegységekben is megtalálható. domború kalapjának széle gyakran hullámos. barna pikkelyek a kalap közepén szálas. • ELŐFORDULÁS Tölgyekkel alkot mikorrhizát. fatuskókon. közepén felálló. barna pikkelyek vannak. • HASONLÓ F A J O K Az A.5 cm pelletieri felálló. a tönk vörös vagy vöröses sárga. Sűrűn álló. KALAP 0 2. tönkje alul elvékonyodik. fenyők alatt is megtalálható. tövüknél gyakran összenőtt tönkök felszíne szálas. Közelebbi rokonságban áll a csöves termőrétegű tinórukkal. kristályos. A Clitocybe fajok kalapja nem pikkelyes és a micélium nem fekete. Spóraszín Idény halvanysárga Érték Család BOLETACEAE nyar-osz ARANYSÁRGA LEMEZESTINÓRU A vörösbarna kalap felszíne száraz. fehér vagy világosszürke lemezei kissé lefutók. Ritkasága miatt kímélendő! • HASONLÓ FAJOK Á nemzetség egyetlen Európában előforduló faja.5 cm TÖNK I 4. Termőrétege lemezes. máshol ritkán megjelenő faj.5-7. 1 Méret KALAP 0 2. mint a lemezes gombákkal.5-10 cm <-• 0. fehér húsához hasonlóan. Fekete micéliumai láthatók a tövénél. lemezes tinóru. Húsa piszkosfehér.Család TRICHOLOMATACEAE Fai Lyophyllum connatum FEHÉRCSOKROS ÁLPERESZKE Fehér. a Boletus edulisal (192. elszórtan vagy kis csoportokban nő.5-1 cm domború. old).1 2 cm <-• 0. Spóraszín fehér Méret KALAP 0 3-10 cm TÖNK t 5 . veszélyes parazita. Hazánk egyes területein gyakori.5-1. ezektől vasszulfátos reakciójával lehet elkülöníteni. • HASONLO FAJOK Némely fehér Clitocybe faj hasonló kinézetű. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. lapos vagy benyomott közepükalap • az élénksárga lemezek nyomásra megzöldülnek vagy kékülnek lefutó. A piszkosfehér. melleanak (80. • EGYÉB NEVEK Armillariella tabescens. old. gyakran bolygatott talajon. gyökerek mentén vagy fák közelében (különösen tölgyek alatt) nő. halványszürke • vagy fehér lemezek A TERMŐHELY Egyesével vagy csoportosan nő erdei utak mentén.. • EGYÉB NEVEK Phylloporus rhodoxanthus. Lemezei könnyen lefejthetők sárgás vagy vöröses árnyalatú húsáról. domború. Az északi mérsékelt övben a sarkvidéki területek kivételével elterjedt faj. Paxillus rh. •— összenövő lemezek TERMŐHELY Egyesével. Spóraszín okkersárga Érték . aranylemezű cölöpgomba.5-20 cm Faj Phylloporus 0. hullámos szélű kalap • lefutó.

a L. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. Jf Spóraszín piszkosfehér TERMŐHELY Boszorkánykörben vagy csoportosan nő az erdei talajon. pl. törékeny húsú faj. lemezei nagyon sűrűn állnak. sima kalapjának közepe besüllyed. old) fajokon élősködik. old. ha néhány cseppjét fehér papír zsebkendőre kenjük. ezért csak marinálás vagy alapos sütés után fogyasztható. glaucescens tejnedve szürkéskékre szárad. old. Ha gazdája ehető. Lemezeik kissé lefutók. • HASONLÓ FAJOK A L. íze igen csípős. kalapjuk alakja változó. Méret KALAP 0 8 .2 0 cm TÖNK I 8 .) kalapja nemezes.4 c Érték .1 5 cm <-*• 2 . • ELŐFORDULÁS Jó vízgazdálkodású lombos. amikor is elveszti égető ízét. termőteste piszkosfehér. lemezeik ritkábbak és általában gyengén okkersárgás árnyalatúak. ldény ' Lactarius piperatus nyár-kora ősz F E H É R T E J Ű KESERŰGOMBA Nagy termetű. legjobban úgy vizsgálható. TEJNEDVET ERESZTŐ GOMBÁK z alábbiakban bemutatásra kerülő gombák kizárólag a Lactarius nemzetségbe tartoznak.és fenyőerdőkben élő mikorrhizás faj. Fehér tejnedvének a színe megszáradva nem változik. Ez a „tejnedv" gyorsan változtathatja színét a levegőn és jó határozó bélyeg. ez is elfogyasztható.TÖRÉKENY HÚSÚ. de majdnem mindegyik faj húsát megtörve Család RUSSULACEAE Fa A fehér vagy színes folyadékot ereszt. vellereus (44. % V A a piszkosfehérsárgásfehér színű kalap közepe bemélyedt • a fiatal gomba kalapszéle sima vagy bársonyos lefutó lemezek * a hús mindenhol fehér • HYPOMYCES LACTIFLUORUM Ez az élénk narancssárga tömlősgomba a Lactarius (45-55.) és Russula (120-131. Egyes rokon fajok.

•HN^. körben megtalálható az északi K u mérsékelt övben. íze csípős. old. bükkel alkot mikorrhizát. á R • HASONLÓ FAJOK A L. majdnem tölcséres elegge sűrűn álló lemezek • * sárgásfehér. de Jfc * ' megtalálható fenyők alatt is. • E L Ő F O R D U L Á S Elsősorban lombos fákkal. de széles JKIILJ. csupasz tönk TERMŐHELY Boszorkánykörben vagy csoportosan nő fák alatt az avarban. tönkje hosszabb.Család RUSSULACEAE Lactarius vellereus PELYHES KESERŰGOMBA Nagy termetű faj. lefutó lemezek • rövid.. fehér vagy * sárgásfehér. Húsa < a sérülések helyén fehér. Sárgásfehér lemezei eléggé sűrűn állnak. pl. piperatus (43. nemezes felszínű kalap • a hatalmas kalap közepe besüllyedt. bertillonii tejnedve sárga majd narancssárga lesz KOH hatására. kalapja csupasz. ' wpF. ritka faj. KALAP 0 10-25 cm a tejnedv barnára szárad a lemezeken Spóraszín piszkosfehér Érték TÖNK t 4-8 cm •-> 2-5 cm . amely nem színeződik el JKEá kálium-hidroxid hatására. benyomott közepű kalapjának felülete sűrűn nemezes. Pontos ' elterjedése nem ismert. lefelé elvékonyodhat. tönkje viszonylag rövid. barnára száradó -ji tejnedvet ereszt. A L.) lemezei sűrűbben állnak. fehér vagy sárgásfehér. vastag.

5-4 cm torminosus Érték Család RUSSULACEAE j Lactarius NYÍRFA-SZŐRGOMBA Az erősen bemélyedt közepű kalap felszíne szőrös. Domború. • HASONLÓ FAJOK A szintén nyírek alatt növő L. Széles körben elterjedt. Spóraszín piszkosfehér KALAP 0 7 . csoportosan vagy boszorkánykörben terem. A sűrűn álló. majd benyomott közepű kalapja piszkosfehér. Az északi mérsékelt övben elterjedt. kissé lefutó lemezek színe piszkosfehér vagy halvány rózsaszínű. széle begöngyölt. hogy lemezei hússzínűek. fehér tönkje rózsaszín vagy szürke foltos. • ELŐFORDULÁS Homoki nyárasokban nyárfákkal alkot mikorrhizát. törékeny húsa tejnedvet ereszt. a kalap • felszíne különösen a begöngyölt szélénél szőrös TERMŐHELY Gyűrűben vagy csoportosan nő. hússzínű lemezek Méret TERMŐHELY Egyenként. mg^dós • EGYEB NEVEK vöröspettyes keserűgomba kissé lefutó lemezek felszínű kalap rövid. gyakran terem nyílt. nedves talajon. halványszürkés vagy rózsaszínes mezőkkel. Sózás és pácolás után ehető. Méret KALAP 0 5 . pubescens világosabb színű. kevésbé szőrös kalapján fakóbbak a zónák. mairei szintén világosabb színű.2 0 cm TÖNK t 2 .6 cm ** 1 . gyakori gomba az északi mérsékelt öv nyíreseiben. szőrös kalapja okker bamás. Törékeny. Rövid. villásan elágazó. általában elkeskenyedő tönk fehér tejnedvet eresztő. fehér vagy rózsaszínes hús METSZET sűrűn álló.Család RUSSULACEAE FA ' Lactarius controversies ld6 " y nyár-ősz RÓZSÁSLEMEZŰ TEJELŐGOMBA A többi Lactarius fajtól abban különbözik. nyár végén és ősszel bőven terem. fehér tejnedvet ereszt.7 cm « Fa 1. széle begöngyölt. füves területeken is. • ELŐFORDULÁS Nyírekkel alkot mikorrhizát. amely megszáradva is fehér marad. de nem túl g y a k o r i f a j . fehér húsa igen csípős. fedett'.1 5 cm TÖNK t 3 . ami fehér papír zsebkendőn halványsárga nyomot hagy és megszáradva sem változtatja színét.3 cm . Nem ritka a lombos fákkal mikorrhizás L.

ehető gomba. A L. bemélyedő közepű kalapjának széle begöngyölt. tömegesen nő. sanguifluus (jobb alsó kép). salmonicolor jegenyefenyőkkel képez mikorrhizát. semisanguifluus kéttűs fenyők alatt nő. hogy a vizeletet vörösre színezi. elágazó. csak nagyobb. deterrimus (bal alsó kép).7 cm «-• 1 . viIágossárga KALAP 0 5-15 cm TÖNK I 3 . Kéttűs fenyőkkel alkot mikorrhizát. ami lassan borvörösre színeződik. tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó. halványsárga húsa sérüléskor narancssárga levet ereszt. ami csak néhány óra múlva változik zöldre. O Spóraszín TERMŐHELY Fű vagy fenyőtű között csoportosan. Rövid tönkjén sötétebb foltok vannak. narancssárga lemezek begöngyölt kalapszél • LACTARIUS DETERRIMUS lucfenyvesi rizike Lucfenyő alatt terem. Európaszerte gyakori faj. törékeny.Család RUSSULACEAE Lactarius deliciosus nyar vege-osz ÍZLETES RIZIKE Barnás-narancssárga faj. tejnedve narancsszínű. riadalmat kelthet. A L. Vastag. rövid tönk halványsárga hús METSZET finom barnás narancssárga zónák a kalapon a csupasz kalap ragadós vagy száraz sűrűn álló. rizikegomba. vérvörös tejnedve zöldre szárad. fenyőaljagomba. narancssárga foltos. narancssárga tejnedve borvörösre színeződik. sárgarépa színű tejnedve 5 perc múlva borvörösre szárad. • EGYÉB NEVEK közönséges rizike.3 cm . széles körben megtalálható az északi mérsékelt övben. Jó minőségű. JQ)| Méret • LACTARIUS SANGUIFLUUS vöröstejű rizike Kedvelt ehető gomba. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát homokos vagy meszes talajon. • HASONLÓ FAJOK L. felülete finoman zónás. de pontos elterjedése nem tisztázott. L.

széle nemezes és fiatalon begöngyölt. Habár ehetetlen. Európától Kelet-Ázsiáig elterjedt. • ELŐFORDULÁS Nyírrel és luccal alkot mikorrhizát erdőkben. Állítólag sózva vagy marinálva ehető. piszkosfehér Érték Jg y nyár-3sz ZÖLDES KESERŰGOMBA Csupasz kalapjának közepe benyomott. de rákot okozhat. ragadós felszínű kalapjának a közepe bemélyedt. old. blennius (alul). • HASONLO F A J O K L.5 cm a csupasz kalap nedvesen ragadós csupasz. old. állítólag forrázás vagy sózás után fogyasztják • ELŐFORDULÁS Bükkel alkot mikorrhizát. jellegzetesen sávozott. L. lemezei sárgásfehérek. kertekben és parkokban. hortensis (48. Kemény. A L. gyakori gomba. Európában és Ázsia mérsékelt övi területein széles körben elterjedt. triviális (49. • HASONLÓ F A J O K A L. fényes. fehér húsa fehér tejnedvet ereszt.Család RUSSULACEAE Faj Lactarius necator Idény nyár-ősz SÖTÉT KESERŰGOMBA A faj jellemzője. a kalapnál világosabb tönk sűrűn álló. a tejnedvtől foltos lemezek • kissé lefutó.). kissé lefutó lemezek TERMŐHELY Egyenként. világosabb színű. circellatus csak gyertyán alatt terem és sötétebb. általában a kalapnál világosabb tönk sűrűn álló. színe változó. Méret KALAP 0 4 . szürke és zöld keveréke vagy olajzöld.7 cm <-• 1-2.9 cm TÖNK í 3 . amely megszáradva zöldesbarna foltokat hagy a piszkosfehér vagy halványzöld lemezeken. kalapja általában feltűnően zónás és foltos. körkörösen zónás kalap & rövid. • EGYÉB NEVEK L turpis. fehér lemezek TERMŐHELY Tömegesen terem az avarban. okkersárga lemezei vannak. kis csoportban vagy tömegesen terem.fluens.5 cm Faj Lactarius blennius Spóraszín ldér. L.7 cm « 1-2. szélén sötét foltok vannak. Méret KALAP 0 6-15 cm Család RUSSULACEAE TÖNK í 4 .). E-Amerikában nem él. L. de általában barna. zónás kalapjának széle fehéres. savanyú talajon. keskeny. sötét olajzöld. fluens nagyobb és zöldebb kalapú. Spóraszín ha]ványsárga Érték . hogy sötét olajzöld. ami megszáradva zöldesszürke foltokat hagy a fehér lemezeken. Törékeny fehér húsa bőséges fehér tejnedvet ereszt.

lemezei sűrűbben állnak.5 cm hortensis Érték Család RUSSULACEAE MOGYORÓ-KESERŰGOMBA A halvány szürkésbarna kalap szegélye általában hullámos. vi]ágos okkersarga Érték . Európában elterjedt. világosbarna tönk töve fehér • bársonyos kalapfelszín TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő. pyrogallus. spóráik mintázata és tejnedvük színváltásának gyorsasága alapján különíthetők el: az L. acris világosabb színű. de rózsaszínre váltó tejnedvű Lactarius fajok kalapszínük.7 cm <-• 0. máshol nem ismert. sötéten molyhos és lassan változik a tejnedve. Széles körben elterjedt. • HASONLÓ FAJOK Más barna színű. kalapja kevésbé sávozott.^ kán állnak. Spáraszín viMgos okkersárga KALAP 0 6 . sárgása kalap közefehér lemezei idővel szürke pe általában besüllyedt foltosak. Törékeny húsából szivárgó fehér tejnedvének egyetlen cseppje egy óráig is eltartó.különösen mogyoróval. amely lassan rózsaszínű lesz. Gömbölyű spóráinak felszíne hálózatosan tarajos. körkörös sávok láthatók.5-2 cm Spóraszin TERMŐHELY Termékeny talajon kis csoportban vagy tömegesen nő. lefelé elvékonyodik. • HASONLÓ FAJOK Az L. • ELŐFORDULÁS Erdei faj. pterosporus kalapja világosabb. tölggyel. fehér. fehér tejnedvet ereszt. közepe besüllyedt. Merev. lignyotus tűlevelű fák alatt él. kalapjának sávozása határozottabb.7 cm Faj Lactarius 1-1 . Tönkje világosbarna. Az okkersárga lemezek sérülés hatására rózsásbarna színt öltenek.képez mikorrhizát.1 0 cm TÖNK 1 4 . majdnem fehér. okkersárga lemezei a többi Lactarius fajéhoz képest szokatlanul rit. felszínén halvány. bükkel . kissé ragadós. vietus ibolyásszürke színű. •EGYÉB NEVEK L. circellatus gyertyán alatt terem. • ELŐFORDULÁS Erdőben és kertekben mogyoróval képez mikorrhizát. A nyírfák alatt növő L. közepe általában bemélyed.Család RUSSULACEAE Lactarius fuliginosus Idény VÖRÖSÖDŐHÚSÚ TEJELŐGOMBA Barna kalapjának felszíne kissé nemezes. égető ízt okozhat. piszkosfehér húsa a levegőn rózsásbarnára változik. eléggé gyakori faj Európában és Ázsia megfelelő területein. nedve gyorsan elszíneződik. lombos fákkal . Méret KALAP 0 4 . Meret a piszkosfehér hús a szabad levegőn rózsaszínes barnára változik • • a majdnem fehér. az L. fehér tejnedve ólomszürkére szárad.1 0 cm TÖNK í 3 . az L. spórái bordásán szemcsések.

Család RUSSULACEAE Faj Lactarius triviális Idény nyar-osz ÉSZAKI KESERŰGOMBA A kalap nagy. Az északi mérsékelt övben elterjedt faj. húsos.1 0 cm +-> 1 .• sárga lemezek » tömör. körkörös sávozású.8 cm «-• 0. esetleg rózsás vagy barnás árnyalatú lemezek Sporaszin v i l á g o s 0 kkersárga TÖNK t 3 . Törékeny húsa csípős. világossárga KALAP 0 6 . E-Európában gyakori. fehér tejnedve nem változtatja a színét.3 cm Faj Lactarius paliidus Család RUSSULACEAE FAKÓSÁRGA KESERŰGOMBA Kalapja és tönkje rózsás árnyalatú világos barnássárga.). ragadós kalap színe idővel kifakul Méret a tönk eléggé hosszú Spóraszín Idény TERMŐHELY Néhány. • EGYÉB F A J O K A Lactarius flexuosus lemezei kevésbé sűrűn állnak és tönkje jellegzetesen zömökebb. • HASONLÓ FAJOK L. vastag. A kezdetben domború majd kissé besüllyedt kalapon nagyon finom.1 2 cm su tönkhöz nőtt vagy lefutó lemezek halványsárga. Csípős. vagy kis csoport termőtest nő együtt. L. blennius (47. körkörös sávok futnak. musteus színe valamivel sötétebb és fenyők alatt nő. Példányainak színe az ibolyakéktől a sárgásszürkéig terjed. Illata gyenge. • ELŐFORDULÁS Lombos erdőkben és parkokban bükkfák csupasz alatt terem. curtus tejnedve nem csípős. • ELOFORDULÁS Fenyőkkel és gyertyánnal alkot mikorrhizát. necator (47. É - domború vagy kissé benyomott kalap halvány barnássárga kalap TERMŐHELY Általában néhány termőtest található együtt. Sózás és pácolás után igen ízletes gomba. fehér húsa kissé keserű. kissé lefutó lemezek « a kalap közepe f besüllyedt • begöngyölt kalapszél a tönk •— kalapszínű • a csupasz. old) és a L. É-Amerikában tönk ritka faj. KALAP 0 5 .2 0 cm TÖNK | 4 .5-2 cm Érték . általában üde talajú erdőkben nő. a lemezeken sárgászöldre száradó tejnedvet ereszt. I § halvány. Európában széles körben elterjedt. A L. old. fehér hús METSZET • a tönk hamar iiregesedik sűrűn álló. felszíne gyakran foltos vagy finom.

. világos narancssárga húsa édeskés és bőséges. Európa-szerte gosabb a kalapelteriedt. . volemus (54. Méret KALAP 0 2 . A L. sárgára változó. ráncos változatait néha külön fajként. nálunk ritka. A L. fehér tejnedv • • bordázott kalapszél » narancsos árnyalatú. szürkésbarna kalapjának közepe púpos. bordásodik.4-1 cm Spóraszín rózsás piszkosfehér Érték . Az északi mérsékelt öv számos területén elterjedt faj. alatt megsárgul. vöröses narancssárga és kellemetlenül émelyítő szagú.5 cm <-• 3 . gyakran mohában található. lacurtarum tejnedve szintén sárgára változik. nedves. savanyú talajon. gyertyános tölgyesek) terem. tabidus néven ismertetik. . szarai. fehér tejnedve papír zsebkendőn kevesebb.) • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel és lombos fákkal egyaránt képez mikorrhizát. mint 30 mp. L. sárgás narancssárga vagy narancssárga kalap mersekeltovi területeken is megtalalhato. mohák között terem. Vékony. kissé lefutó. de sötétebb színű kalapjának széle kevéssé ráncosodik. más "''! J .) nagyobb. • ELŐFORDULÁS Főként fenyőkkel képez mikorrhizát.6 cm RUSSULACEAE TÖNK I 2 . domború kalapjának közepe idővel bemélyed.• narancssárga hús TERMŐHELY Jellemzően néhány termőtest található együtt. • HASONLÓ F A J O K A L. széle nedvesen bordás. éger vagy nyír alatt terem.8 mm Lactarius theiogalus Spóraszín sárgásrózsaszín A Érték LÁPI TEJELŐGOMBA A gomba halvány narancssárgás árnyalatú.„ olyan színű'— domború vagy benyomott közepű kalap csupasz. világos színű húsa édeskés. Nálunk ritka. (Nagy.8 cm 0. szürkésbarna felszín —• eléggé hosszú és vékony tönk a lemezek • kissé lefutók sűrűn álló lemezek • TERMŐHELY Termőtestei többesével vagy csoportosan nőnek. karcsú és a kalaphoz hasonló színű. kevésbé élénk narancssárgák vagy többé-kevésbé csípős ízűek. '„ .Család RUSSULACEAE Faj Lactarius mitissimus ENYHEÍZŰ TEJELŐGOMBA Kis termetű tejelőgomba. piszkosfehér lemezek világos sargassárgás. nálunk lombos erdőben is a tönk vilá(tölgyesek. Méret KALAP 0 2 . • EGYÉB FAJOK A hasonló méretű rokon fajok általában sötétebbek. a közeli rokon fajokhoz hasonlóan.5 cm piszkosfehér vagy sárgásfehér lemezek < vékony és • törékeny. Törékeny. világos színű hús METSZET TÖNK í 3 . ichoratus kissé nagyobb. old. Tönkje hosszú. színét nem váltó fehér tejnedvet ereszt.

Család RUSSULACEAE Fa ' Lactarius hepaticus Idény KÉSEI TEJELŐGOMBA Sima. néha olajzöld árnyalatú kalap tönkhöz nőtt• vagy lefutó lemezek sárgásfehér vagy világosbarna. fénytelen. tejnedve csak gyengén sárgul. Tönkje kalapszínű vagy világosabb. homokos talajon.7 cm TÖNK í 3 . nálunk ritka. vékony. fehér tejnedve nem sárgul meg. fehér húsa nem csípős. A L. gyakori faj. Méret KALAP 0 3 . néhány termőtest nő egy helyen. vékony. A L. • HASONLÓ F A J O K A L.5-1 cm Spóraszín sarga . rufus (53. tejnedve vizesfehér és lassan sárgul. törékeny hús hengeres tönk METSZET • a csupasz kalap közepe besüllyedt vagy kissé púpos i TERMŐHELY Kis csoportokban vagy tömegesen nő fenyőtűk között. de tejnedve nem téveszthető össze. badiosanguineus színe élénkebb gesztenyevörös. kissé lefutó lemezei fiatalon piszkosfehérek. Méret KALAP 0 3 . májszínű kalapjának közepe bemélyedt vagy kis púp van rajta. Széles körben elterjed faj az északi mérsékelt övben.6 cm « 0.6 cm Fa fakó májszínű. Európában elterjedt. • fehér hús • a domború kalap közepe bemélyedt vagy púpos lehet T E R M Ő H E L Y Jellemző módon. theiogalus (50. Vörösbarna domború kalapjának közepe bemélyedt vagy kissé púpos. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel képez mikorrhizát erdőkben és faiskolákban savanyú. eléggé sűrűn álló lemezek kissé lefutó. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal. világméretű elterjedése nem ismert. Tönkje a kalaphoz hasonló színű.6-1 cm subdulcis Érték i Lactarius Idény nyár-osz ÉDESKÉS TEJELŐGOMBA A faj jól azonosítható hiányzó tulajdonságai alapján. a savas esők hatására egyre gyakoribbá vált. mivel fehér és nem változik. • EGYÉB NEVEK édes keserűgomba. fehér tejnedve sárgára változik.6 cm Család RUSSULACEAE TÖNK t 4 . főként bükkel alkot mikorrhizát. Törékeny húsa sárgásfehér vagy világosbarna. • világosbarna lemezek vékony. majd éretten világosbarnák. Spóraszín sárgásfehér 0. old) sokkal világosabb színű. édeskés keserűgomba. old) bár általában ugyanazokon a helyeken terem. Csípős íze miatt fogyasztásra nem alkalmas.

világosbarna húsa kevés. később kesernyés. tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó lemezek kevés tejnedvet eresztő. • HASONLÓ FAJOK A L. világosbarna hús • az idős kalapok közepe kissé besüllyed METSZET • a kalapon sötét foltok vagy zónák lehetnek a tönk általában olyan hosszú. néha kissé púpos TERMŐHELY Égerfák. iszapos. tejnedve fehér. serifluus hasonló. Húsa kezdetben jóízű. fakó okkersárgára kifakuló pereme kissé bordázott. gomba. old. kiterülő. olykor nyír alatt idővel kifakuló terem. a kalaphoz hasonló színűek.8 cm a tönk bázisa • borvörös. Méret KALAP 0 4 . de sűrű. főként savanyú talajú erdőkben fordul elő. Európában és Ázsia szomszédos területein nagyon gyakori.) fehér tejnedv > kisebb. fakó vörösbarna színű. majd rókavörös. de szaga erősebb és sötétebb színű a kalapja. nem gyakori faj. bunkós a közepesen sűrűn álló.5-5 cm <-> 0. tönkre lefutók. Az északi mérsékelt kalap • övben szórványosan elterjedésű. • világosbarna lemezek idővel megvörösödnek Spóraszín sárgásfehér TÖNK t 3 . enyhe. halványabb színezésű. Az L.5 cm . Méret KALAP 0 2-7 cm Család RUSSULACEAE TÖNK t 1. Nedves lomb. pocsolyás helyeken egyenként terem. theiogallus (50.5-1. égerfák. emezei sűrűn állók. de színe világosabb és sárgább.Család RUSSULACEAE Lactarius lacunarum nyár-ősz POCSOLYÁS TEJELŐGOMBA Kalapja kezdetben vörösbarna. chrysorrheus szintén tölgyekkel képez mikorrhizát. • ELŐFORDULÁS Erősen kötődik a tölgyfákhoz. kissé sárgul. Tönkje rozsdássárga. • HASONLÓ FAJOK A L.7 cm <-• 0.4-1 cm Faj Lactarius quietus Spóraszín sárgásfehér Érték nyar-osz VÖRÖSBARNA TEJELŐGOMBA Gyakori gomba. bőséges fehér tejnedve gyorsan kénsárgára változik. eleinte domború majd éretten kissé besüllyedt közepű kalapjának sávozása változatos lehet. olajos szaga a címerespoloskákéra hasonlít. Jellegzetes. ritkán nyírek tövében. színét nem változtató tejnedvet ereszt. mint a kalap átmérője TERMŐHELY Termőtestei tömegesen nőnek.és fenyőerdőkben él. • ELŐFORDULÁS Mikorrhizás rókavörös. Törékeny.

gyakori gomba.vagy cikória szagú. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel. gyakori gomba. Néha moha között vagy korhadó tuskókon található. old. old. de sózás majd pácolás után fogyasztható. hepaticus (51. tövénél bíborbarna árnyalatú. A száradó gomba erős kámfor. Méret KALAP 0 3-10 cm TÖNK t 5-10 cm <-> 0. a savanyú. Törékeny.a tönk bázisa fehér száraz felületű. old. vízszerű tejnedve nem változtatja a színét. a lemezek világosbarnák.) fehér tejnedve sárgára szárad. Tönkje aránylag vékony.) hasonlít. . mérsékelt övben eléggé elterjedt. • HASONLÓ F A J O K A L. Az északi mérsékelt övben elterjedt. sárgásfehér fehér yagy Érték nyar-osz R Ő T KESERŰGOMBA A faj legtöbb példányán. helvus (55.) szaga hasonló. A termőtest vörösbarna. jó víz^lemezek v a s . a g gazdálkodású talajt kedveli. íze 30 másodperc múlva már igen csípős. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel és lombos fákkal közepesen egyaránt képez mikorrhizát. • HASONLÓ F A J O K A L. halványbarna hús fehéren maradó tejnedvet ereszt. Számos vidéken a legismertebb Lactarius faj. ritkábban nyírrel képez mikorrhizát. elsősorban savanyú talajon nő. quictusfá (52. fiatalon a L. Az északi ^títmtÉTHílk. világos rozsdabarna húsa keserű ízű. világosbarna lemezek Spóraszín világosbarna hús •/ Érték piszkosfehér .Család RUSSULACEAE Lactarius camphoratus Idény nyár-ősz KÁMFORSZAGÚ TEJELŐGOMBA Sötét vörösbarna kalapjának közepe bemélyedt vagy púpos. ezüstös fényű kalap a kalap átmérője egyenlő vagy kisebb a tönk hosszánál tönkhöz nőtt vagy lefutó lemezek METSZET TERMŐHELY Tömegesen terem vagy néhány termőtest nő együtt.5-2 cm eléggé sűrűn álló. a bemélyedő kalap közepén púp látható. vörösbarna. vedlő Méret KALAP 0 3-6 cm Család RUSSULACEAE TÖNK t 3-6 cm <-> 4-8 mm Faj Lactarius rufus TERMŐHELY Fák alatt nő kis csoportokban vagy tömegesen. A törékeny. • EGYÉB NEVEK cikória tejelőgomba • a világos vörösbarna lemezek idővel rozsdabarnán foltosodnak Spóraszín Idény -• bordázott kalapszél sötét vörösbarna. benyomott majd púpos közepű kalap a tönk bázisa bíborbarna a kalap felszíne kissé száraz.

1 2 cm TÖNK J 4-12 cm « 1-4 cm . színét nem változtató. mammosus ugyanolyan szagú. de ritkább. • ELŐFORDULÁS Számos lombos fával alkot mikorrhizát. éger vagy fűz . Spóraszín ldér. old. fénytelen narancssárga kalap bőre vékony. • HASONLÓ FAJOK A L. narancssárga • HASONLÓ FAJOK A L. barnára változó tejnedvet ereszt. Szaga frissen sült kókuszos süteményre emlékeztet. a domború. domború kalapú faj. kissé lefutó lemezek TERMŐHELY Lombos fák. világos. mitissimus (50. csak kissé csípős. • ELŐFORDULÁS Nedves helyeken nyírfákkal alkot mikorrhizát. fehér tejnedvet ereszt. savanyú talajon. kissé lefutó lemezei sárgák. fehér húsa kevés. széle idővel felfelé hajolhat.alatt is terem. vékony kalapbőre idővel berepedezhet. nem túl ízletes gomba. gyakori gomba. széle felfelé hajlik fehér hús * karcsú. Elterjedése széleskörű. repedező sűrűn álló.pl. a kalapnál • világosabb színű tönk • eléggé sűrűn álló lemezek KALAP 0 2 . világos narancssárga tönkjének bársonyos a felszíne. • EGYÉB NEVEK fakó tejelőgomba • kissé lefutó. színe finom szürkés-okkeres árnyalatú. Halvány sárgásfehér lemezei rózsás tónusúak. Ehető. jellegzetesen hering szagú. más lombos fák . sárgásfehér lemezei rózsás árnyalatúvá válnak száraz. Sűrűn álló. sötétebb színű. Spóraszín piszkosfehér Érték Méret KALAP 0 6 .6 cm Család RUSSULACEAE TÖNK t 2-7 cm «-• 0. Vastag. különösen az idős példányok.) és rokonai kisebbek. de nem túl gyakori az északi a vastag tönk világa mérsékelt övben. Vékony. Az északi mérsékelt öv számos területén elterjedt. kissé * nemezes felszínű kalap a kalap közepe besüllyed.5-1 cm Fa TERMŐHELY Tömegesen nő az avarban. fenyők alatt növő faj.Család RUSSULACEAE Lactarius glyciosmus ldény nyár-ősz EDESSZAGÚ TEJELŐGOMBA Kalapjának besüllyedt közepe púpos lehet. narancsbama színű. halványsárga £rték m ' Lactarius volemus y nyár-ősz KENYÉRGOMBA Fénytelen. ritkábban fenyők alatt nő kis csoportban. kalapbőrük nem repedezik és tönkjük felszíne nem bársonyos. Piszkosfehér húsa megtörve bőséges fehér.

csupasz tönk pirosas árnyalatú a száraz. rózsaszín árnyalatú lemezek TERMŐHELY Nedves. kesernyés teje kevesebb és vizesebb. színe okkersárgától a szürkésbarnáig terjed. Szaga megszáradva erős. ^B aromás. kissé csípős. maggi-fűszerre emlékeztet. • ELŐFORDULÁS Nyírrel és fenyőkkel fl alkot mikorrhizát. vizes tejnedvet eresztenek a tönkre tőzeg vagy moha tapadhat •— közepesen sűrűn álló. tejnedve szürkészöldre szárad. gyakran tőzegmoha között ' találjuk. közepén púpossá válik. törékeny húsa sárga. lilacinus kalapja rózsásbama. nemezes kalap • közepe púpos a lemezek és a hús kevés. Erősen fűszeres illatú.7-3 cm Spóraszín halványsárga-rózsaszínes Érték St . Méret KALAP 0 5 . égerfák alatt terem. domború kalap • idővel tölcséressé válik a kalaptól valamivel • világosabb.1 3 cm 0. • okkersárgás. a nagy. • HASONLÓ F A J O K A L. Az északi mérséklet övben széles körben elterjedt. savanyú talajon fák alatt tömegesen nő. mint más A Lactarius fajoké. fehér vagy rózsaszínű lehet.1 6 cm TÖNK I 5 .Család R U S S U L A C E A E Lactarius helvu Idény nyár-ősz DARÓC-TEJELŐGOMBA Meglehetősen nagy kalapja idővel tölcséresedik.

húsos gomba.KALAPOS GOMBÁK.). Spóraszín fehér KALAP 0 4 . Elterjedt az északi mérsékelt övben. A lemez éle lehet sima vagy hullámos. színe skarlátvörös vagy cseresznyepiros. íze és szaga jellegtelen. 15. legelőkön terem.5-2. ^ HÚSOS GOMBÁK. ezeket foggal lefutónak nevezik (I. BUROKMARADVÁNY NÉLKÜL C bben a részben azokat a húsos termői r í j testű lemezes termőrétegű kalapos gombákat ismertetjük. lemezei narancssárgák. kárminvörös kalap szürkére érik \ F • fehér. vastag. Geoglossum és Clavulinopsis társaságában fordul elő. splendidissima élénk cinóbervörös színű.4 kanyarodó A lemezek egyik típusán. melyek kalapján. Előfordulás). Ide sorolhatók egyes tölcsérgombák. a tönk közelében éles be^ metszés található. pirosas árnyalattal. sárga vagy halványvörös hús TERMŐHELY Kis csoportokban vagy tömegesen terem. kalapja szélesen kúpos. old.1 2 cm <-• 0. mindig más Hygrocybe. majdnem lapos. old. •ELŐFORDULÁS Háborítatlan hegyi réteken. felszíne száraz. Európa több országában vöröslistás faj. hosszában barázdált. száraz kalapfelszínű és édeskés illatú gomba. FELKANYARODÓ VAGY TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEKKEL Ez a fejezet azokat a lemezes gombákat tárgyalja. de nem gyakori. . A H. kalapszélén vagy tönkjén . viaszos lemezek • felkanyarodó lemezek a nedves felszínű. Méret ritkán álló. Fogyasztása nem ajánlott (1.) . coccinea (105.nem található burokmaradvány.1 2 cm TÖNK I 5 .). a mikorrhizás pereszkék többsége és számos más gombacsoport fajai. Idény VÖRÖS NEDŰGOMBA Nagy termetű. Tönkje sárga.más húsos termőHYGROPHORACEAE Faj Hygrocybe punicea testű fajoktól eltérően (69-97.5 cm Érték . egyes vidékekről kipusztult. • HASONLÓ FAJOK H. old. punicea. Még ritkább előfordulású faj. melyek lemezei nagyon kis felületen érintkeznek a tönkkel (felkanyarodók) vagy I ^ hosszan kapcsolódnak hozzá (tönkhöz nőttek). mint a H.

A L.). domború.1 0 cm « 1.1 0 cm <-• 1 . ~ . mély avarban nő. Domború kalapja idővel ellaposodik. réteken gyakran boszorkánykörben nő. sárgás-barnásra érnek. Méret KALAP 0 5 . Európa-szerte elterjedt. lemezek surun alio domború kalapú. sordida kisebb. \ hullámos szélű lemezek 1 illatos. . de kékes-lilás árnyalatúak és illatuk gyengébb. domború kalapja később ellaposodik.) hasonló kinézetű. színe a szélén megfakul. • ELŐFORDULÁS Meszes talajon néha tömegesen nő a vastag avarban. ' ^ • a kalap ettől lehet kékebb merev. Fiatalon sötét színű. gyakran hullámos szélű kalap • TERMŐHELY Elegyes erdőkben. Liláskékkel márványozott. old.2 0 cm TÖNK I 4 . szálas aromás illatú. de lemezei rózsaszínesre érnek. personata (58. gyümölcsösökben. gyakori gomba. fakór6zsaszín Érték . Felismeréséhez gyakorlat kell. fehéres hús Spóraszín Idény fakó r Család TRICHOLOMATACEAE Lepista nuda LILA PERESZKE Ibolyásbarna kalapjáról viszonylag könnyen felismerhető. hullámos élű lemezei élénkebb lilák. merev húsa fűszeres. szinten ehető. Calocybe ionides (116. Szálas tönkje a tövénél kissé vastagabb..„. ehető gomba. g • . ibolyásbarna színű. . Erős illatú. tönkjének felülete szálas.). A lila pereszkét termesztik is. de nem gyakori fa J• HASONLÓ F A J O K A L. fehéres. • HASONLÓ F A J O K Lepista personata (58. old. felülete szárazzá válik. Áz északi mérsékelt övben széles körben elterjedt.1 5 cm TÖNK t 5 . liláskéken • márványozott hús * a tönk bázisa bunkós jyjff©-* UggEM^Skt. kertekben (komposzthalmon). ártéri ligeterdőkben. nuda (lent) és a L.Család TRICHOLOMATACEAE Lepista irina ILLATOS PERESZKE Termőteste mindenhol fakóbarna. old. iönk'" • ELŐFORDULÁS Tápanyagban dús fenyvesek és lomberdők talaján. * „ foggal lefutó. sötét színű fiatal gomba KALAP 0 5 .2 cm Faj tönkhöz nőtt.5-3 cm Spóraszín TERMŐHELY Kis csoportokban és boszorkánykörben nő. vizes húsa ehető.

a meszes talajt kedveli. Fűszeres illatú. Kedvelt étkezési gomba. parkokban és kertekben is megtalálható. . Húsos. Tönkje csupasz. felkanyarodók vagy foggal lefutók. old. fehér Entoloma fajok spórái és érett lemezei rózsaszínűek. A kalap idővel ellaposodik. habár a világosbarnától a narancsbamáig előfordulnak színváltozatai. rózsas2(n Mérel KALAP 0 5 . Méret kissé ragadós kalapfelszín sw. utak mentén. de előfordul füves erdőrészekben is. erdőszéleken. világos bőrbarna kalap Húsos termőtestű lemezes gomba. felülete szálas.5 cm .7 cm <-» Fa Érték Család TRICHOLOMATACEAE ' Calocybe gambosa késő tavasz-nyár MÁJUSI PERESZKE Igen húsos faj. erdőkben. a kalap felszíne kissé ragadós élénk lila. Tricholoma personata. tápdús. világosszürke vagy rózsás szürkésbarna lemezek cm Spóraszín ldény TERMŐHELY Kis csoportokban vagy boszorkánygyűrűkben nő. • HASONLÓ FAJOK A L. Tönkje bunkó alakú. kezdetben domború kalapjának széle ép.7 cm « 1-2. helyenként gyakori faj Európában és Ázsiában. majd domború kalapjának begöngyölt a széle. • EGYÉB NEVEK Lepista saeva.2 0 cm TÖNK I 3 . könnyű felismerni. Érték KALAP 0 3 . f • ELŐFORDULÁS Réteken. nuda (57. általában sárgásfehér színű. lemezei sűrűn állnak..) nem ennyire zömök megjelenésű erdei faj. • ELŐFORDULÁS Meszes talajon. talajon. kemény húsa halványlila. szentgyörgygomba. • HASONLÓ FAJOK A tavasszal termő.1 2 cm TÖNK £ 2 . Kemény húsa erősen lisztszagú és-ízű. halványlila hús a tönk * bázisa bunkós METSZET sűrűn álló. parkokban található. • EGYÉB NEVEK Calocybel Tricholoma georgii. Európában és É-Amerikában elteijedt. színe világos bőrbama. felkanyarodó lemezek N begöngyölt kalapszél 4 \ Spóraszín fehér TERMŐHELY Boszorkánykörben vagy tömegesen nő.Család TRICHOLOMATACEAE Fai Lepista personata Idény ősz LILATÖNKŰ PERESZKE domború majd lapos.. főként réteken. szálas felületű tönk hullámos lemezek kemény. lila. ehető gomba. Széles körben elterjedt. eléggé gyakori faj. gömbölyded.

gflj nya. pardinum • sárgára érő. old. világos színű. finom szálak fedik. egyes szakértők ezt a világos változatot T. melynek közeli rokonságban álló fajai nehezen különíthetők el egymástól. a száraz. gyengén mérgező. apró pikkelyekkel fedett.5-1 cm . A sötétszürke.7 cm Család TRICHOLOMATACEAE Tricholoma scalpturatum • közepesen sűrűn álló. százasával nő. scalpturatum (lent). KALAP 0 3 . Az idős termőtestek megsárgulnak. • foggal lefutó lemezek rövid. • HASONLÓ FAJOK A T. parkokban gyakran nő nyírfák |||| körül. zömök tönk a szálas kalap széle csupasz TERMŐHELY Tömegesen nö fenyőtű avarban. gyakori faj Európában. pikkelyes és lisztszagú. széle csupasz. meszes talajon.). terreum (fent). szürke pikkelyek felülete szürkés. KALAP 0 2 . a T. de 1. Az északi mérsékelt övben elterjedt. olyan csoportba tartozik. • EGYÉB NEVEK rákízű pereszke.^ M S gosszürke tönk kissé szálas.TRICHOLOMATACEAE Faj Tricholoma terreum Idény FENYŐ-PERESZKE Sötétszürke vagy világosszürke színével eltűnik a talajon. argyraceumnak nevezik. • ELOFORDULÁS Lombos erdőkben és fenyvesekben terem. világosszürkék.) A piszkosfehér vagy vilá. Fehéres húsa kellemes illatú és ízű. Domború vagy púpos kalapja idővel ellaposodik.7 cm «-» 0. gyakori faj. liszt vagy uborka szagú hús METSZET TERMŐHELY Gyakran tömegesen. T. T. pardinum (60. világosszürke lemezek Spóraszín SÁRGULÓ PERESZKE Ez a világos színű gomba. éretten sem i! sárgulnak meg.) nagyobb. Hullámos lemezei foggal lefutók. A tönköt szürkésfehér.8 cm TÖNK t 3 . Ehető gomba. ÉBBEjp^ foggal lefutók. fehér vagy világosszürke lemezek (60. Méret • domború vagy púpos kalap rostos. sötétszürke • kalap közepe púpos hullámos. „ Ehető. In scalpturatumtói eltérően (lent). ^ ^ ^ p a lemezek hullámosak. • HASONLÓ FAJOK A mérgező T. a Hasonló fajokat. de 1. púpos kalap felülete sugarasan szálas. Elterjedt. old. a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel alkot mikorrhizát tápanyagban gazdag. a világos (A fiatal példányok tönkjén látható a • kalapon részleges burok múlékony maradvá.

lisztszagú és -ízű gomba.általában bükkel . erősebben pikkelyes. foggal lemezek halványszürke.képez mikorrhizát. pardinum mérgező faj.8 cm ++ 0. lombos és fenyőfák alatt. virgatum fenyvesekben él. A T. Nehezen azonosítható (1.8 cm TÖNK t 4 . domború vagy púpos kalapját sugarasan rendeződött. széle begöngyölt. Szürkésfehér tönkje fekete pikkelyes. nálunk ritka. a szürke kalap • felszínén sugarasan fekete pikkelyek és száiak sorainak Spóraszín • TRICHOLOMA PARDINUM párducpereszke / Fekete pikkelyes kalapú. £ £ fehér TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő. a felszínre tapadó pikkelyek fedik. Hasonló fajok). • HASONLÓ FAJOK A T. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal . sötét. sötét élű a kalap púpos szálas felü. élük barnul vagy feketedik. Méret KALAP 0 4 . elálló. orirubens lemezei vörösödnek. csípős. fehéresszürke tönkjét szürke. kalapja kúpos. foggal lefutó. A jobb oldali képen látható T.és fenyőfákkal is alkot mikorrhizát. űn álló. szálas pikkelyek fedik. A magashegyi és sarkvidéki területek kivételével Európa-szerte elterjedt gomba. Európában sokfelé elterjedt.• letü.1 0 cm <-• 1 . Méret KALAP 0 3 . szőrszerű pikkelyek borítják. orirubens húsa rózsaszínűre változik. Halvány. rostos húsa muskátli illatú. A lemezek fekete foltosak. színe ezüstszürke. földszagú tönk T E R M Ő H E L Y Néhány példány nő együtt az avarban.5 cm Tricholoma sciodes Család TRICHOLOMATACEAE Idény ősz-késő ősz a piszkosfehér felszínére pikkelyek tapadnak BÜKKÖS PERESZKE Piszkosfehér kalapja felületének egy részét sötét. ezért étkezésre nem ajánlott. de nem gyakori faj • HASONLÓ F A J O K A T.2 cm Spóraszín fehér METSZET C Érték .1 2 cm TÖNK I 4 . világosszürke lemezek éle feketén foltosodik HA. világos húsú. Nálunk ritka. Húsa földszagú. A lemezek és a tönk rózsaszínes árnyalatú is lehet.Család TRICHOLOMATACEAE FA ' Tricholoma atrosquamosum FEKETESZEGÉLYŰ PERESZKE Világosszürke. termékeny talajon. ehetetlen. -síuw. meszes talajon. Savanyú talajú erdőkben nő. a hullámos. közepén határozottan púpos. • ELŐFORDULÁS Lombos. hengeres.5-1. tönkjének bázisa zöldre színeződik.

Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. A lemezek a tönkhöz hasonlóan. széle és lemezei idővel megsárgulnak. • a tönkre foggal lefutó sárgásfehér vagy szürkészöld lemezek piszkosfehér hús TERMŐHELY Egyesével vagy csoportosan nő.3 cm Spóraszín fehér TERMŐHELY Fenyvesekben.TRICHOLOMATACEAE Fa i Tricholoma saponaceum nyárutó-ősz vége SZAPPANSZAGÚ PERESZKE Nagyon változékony faj. fehér vagy világossárga lemezek METSZET a kalap felszínére gyakran talajJ szemcsék ~~K domború. • HASONLÓ FAJOK A T.és törmelékszemcsék tapadnak rá. majd púpos.) kalapja zöld vagy barnás árnyalatú.1 0 cm TÖNK t 4 . A lapos vagy púpos kalap szürkészöld. de mindegyik húsos és erősen szappanszagú. számos változata ismert. foggal lefutó. helyenként gyakori faj. száraz vagy kissé ragadós. • ELŐFORDULÁS Fenyők alatt él.1 0 cm . KALAP 0 5-12 cm sárgás. de más színű is lehet. KALAP 0 4 . hullámos. portentosum (lent) és a T. ragadós. sugár irányú szálakkal díszített. Némelyek tönkje sötéten pikkelyes. ehető gomba. old. 3 METSZET Érték jg. szálas felszínű tönk Érték TÖNK t 5 . talaj. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal képez mikorrhizát. old. talajban nem válogat. • HASONLÓ FAJOK A T. Az északi mérsékelt övben elterjedt. Lisztízű és -szagú. szürke kalap 1 . ritkán álló. sejunctum (63. sárgás árnyalatiak is lehetnek. majd púpossá váló kalap sugarasan szálas. Méret • csupasz kalapszél f a tönk bázisa yakran rózsaszínű Spóraszín ldény fchft. hullámos. szárazon pikkelyes. vöröses színűre változnak vagy idővel világoszöldre érnek. de fenyők alatt is nőhet. sejunctum (63. világosszürke kalapja fényes. A kalap felülete fiatalon nedves. Lemezeik sárgásfehérek vagy szürkésfehérek. Domború. savanyú talajon terem egyesével vagy tömegesen.) kalapbőre nedvesen ragadós.3 cm Faí Család TRICHOLOMATACEAE Tricholoma portentosum ősz-késő ősz SZÜRKE PERESZKE Szürke termőtestű gomba.1 0 cm <-> 1 .

album majdnem tiszta fehér és főleg nyírfák alatt található.8 cm « 1-1. gyakori faj. de az nyárfák alatt terem. • HASONLÓ FAJOK a T.1 0 cm <->• 0. bükkfák alatt. Piszkosfehér tönkje idővel világosbarnára változik.5-2 cm Faj a fehér hús • a tönk bázisában narancsvörös • elég sűrűn álló lemezek Spóraszín Idény fehér TERMŐHELY A termőtestek egyesével vagy tömegesen nőnek. foggal lefutó lemezek • - a tönk fehér • vagy a kalapho: hasonló színű Spóraszín fehér TERMŐHELY Savanyú vagy semleges erdei talajon tömegesen terem. fehéres sáv van. kalapja ragadós vagy nemezes. Kalapja domború. sűrűn álló. Termőhelyéről. ez utóbbi tulajdonsága egyesekben undort kelt. a tönkjén kevés fehér szín is van. old) tavasszal terem. Méret KALAP 0 3-10 cm TÖNK I 4 . vörösbarnára foltosodó lemezek /V • világos színű. Európa-szerte elterjedt. Tönkje világosbarW£ na. vörösbarna rajzolattal. szürke vagy világos bőr• HASONLÓ FAJOK A többi barna kalap fehéres Tricholoma faj közül a T. Érték Család TRICHOLOMATACEAE Tricholoma lascivum ősz-késő ősz SZEMÉRMETLEN PERESZKE Kicsi vagy közepes termetű Tricholoma faj. nincs. éretten rozsda foltosak. populinum. majd ellaposodik. kalapja domború. Mérgezést okozhat. Európa mérsékeltövi területein elterjedt. barna kalap • széle csupasz SZENESEDŐ PERESZKE Ennek a fajnak semmi különös ismertető jegye . tölggyel. émelyítő szagáról ismerhető fel. majd lapos. • ELŐFORDULÁS Lomberdőkben terem. Lemezei piszkosfehérek. • felülete nedves időben ragadós hullámos. élük feketedő. nedvesen ragadós. általában tápdús talajon nő.• gyakori faj. bükkel és gyertyánnal képezhet mikorrhizát. A T. fehéres. vörösbarna rajzolatú tönk piszkosfehér • lemezek METSZET A TRICHOLOMA AURANTIUM narancsvörös pereszke Főként lucosokban található faj. édeskés. • ELŐFORDULÁS Semleges vagy meszes talajon lombos fákkal alkot mikorrhizát. ustaloides tönkjének csúcsán világosabb.8 cm TÖNK 1 5 .5 cm . színe narancssárga. foggal • lefutó. A Calocybe gambosa (58. barna É l színű. Érték Mérel KALAP 0 4 . Az időjárástól függően. világos bőrbarna színű. fehér vagy világosbarna.Család TRICHOLOMATACEAE Tricholoma ustale ldén y ősz-késő ősz a kiterült.

Ehető. fenyők alatt is fellelhető.flavovirenskénl elnevezett lemezek alakok) elsősorban luc és rezgő nyár alatt nőnek. eléggé gyakori gomba. tönkjük világossárga. old.5-2. az egyes változatoktól függően. Ehető gomba. világosbarna. domború kalap hullámos. Eltérnek a termőtestek méretében.1 4 cm TÖNK t 5 . a fenyők alatt termők (mint az itt látható példány) szaga erősebb. • EGYÉB NEVEK Tricholoma auralum.flavovirens. de a fenyők alatt világostermett példányokat nehéz megtisztítani sárga tönk a benőtt törmelék miatt. nedves időben ragadós.5 cm közepesen sűrűn álló. Nagyon hasonlít rá a mérgező Amanita phalloides (151. mindegyik sárga színű.1 0 cm <~» 1. még a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal.8 cm « Fa Érték Család TRICHOLOMATACEAE ' Tricholoma equestre " ősz-tél eleje domború majd kiterült. Az északi mérsékelt övben elterjedt. sötét. foggal lefutó lemezek TERMŐHELY Homokos talajon tömegesen terem. piszkosfehér hús TÖNK í 5 . 1. i foggal lefutó. lemezei pedig szabadon állók. de annak bocskora és gallérja van. Az északi mérsékelt övben szórványosan terjedt el. domború kalapjuk kiterülő. a bükkhöz kötődő alak a meszet kedveli.1 0 cm a fehér tönk idővel megsárgul 1-1. különböző változatai élnek kéttűs fenyők. old. hullámos.5 cm Spóraszín ldén fehér kemény. auralum néven is ismert) alakok kéttűs fenyők alatt találhatók. A hús fehéres-sárga és gyengébben vagy erősebben lisztszagú. a karcsúbélénksárga bak ( T. fehér vagy sárgásfehér lemezek TERMŐHELY Kis csoportokban vagy tömegesen terem. lucok vagy rezgő nyár alatt. de hányingert okozhat. A fehér tönk idővel sárgára változik. bükkel képez mikorrhizát. Erdőkben vagy faiskolákban. sugaras szálakkal líszített kalap a tönk bázisa orsószerű nedves időben ragadós kalapfelszín idővel ellaposodó. felszíne sötéten szálas. a kalapbőr alatt sárgás árnyalatú. általában savanyú talajon nő. sárgászöld-sárgása kalapra és a tönkre törmelék és piszok rakódik SÁRGÁSZÖLD PERESZKE A fajnak számos változata létezik.). Méret KALAP 0 5 . Húsa piszkosfehér. T.). Méret KALAP 0 5 . • ELŐFORDULÁS A zömökebb (I. Spóraszín fchér Érték . • HASONLÓ F A J O K Tricholoma portentosum (61. az élőhelytől függően tönkjük lehet karcsú vagy zömök.Család TRICHOLOMATACEAE Tricholoma sejunctum Idény ősz ZÖLDESSÁRGA PERESZKE Zöld vagy barna színű domború kalapja idővel ellaposodik. pl.

lisztszagú húsa. . ustale (62. édes ízű. striatum (albobrunneum) húsa fehér vagy barnás. gyakran púpos közepű. a Tricholoma fajokra * jellemzően hullámosak és foggal Mgl ránőttek. A tönk felülete kissé szálas. széle bordázott. A kalap domború. főként nedves talajon. Világossárga lemezei rozsdabarnára fi érnek.5-2 cm Tricholoma fulvum Spóraszín TERMŐHELY A termőtestek egyesével vagy tömegesen nőnek. • HASONLÓ FAJOK A fenyők alatt termő T. • EGYÉB NEVEK T. • ELŐFORDULÁS Lombos. Az északi mérsékelt övben meglehetősen gyakori faj. TERMŐHELY Tömegesen nő. • ELŐFORDULÁS Nyírrel és valószínűleg luccal is alkot mikorrhizát. Egyes mikológusok a kisebb példányokat T.flavobrunneum. Domború kalapja púpos. szaguk hasonló.8 cm Érték £ Család TRICHOLOMATACEAE SÁRGALEMEZŰ PERESZKE Magas növésű gomba. széle sima.Család TRICHOLOMATACEAE Fa ' Tricholoma sulphureum ldény ősz-késő ősz BÜDÖS PERESZKE E mérgező faj jól felismerhető termőtestének kénsárga színéről és hányingert keltő szagáról. legjobban jellemzi meleg narancsbarna színe és élénksárga. ezek kalapjának közepe rókavörös színű. ez utóbbi a kénhidrogénre hasonlít és a szkatol nevű vegyület okozza.1 0 cm <-» 0.és fenyőfákkal is képez mikorrhizát. p kénsárga kalap Jjjf • a kalap •— széle sima < a tönk bázisa piszkosfehér és gyakran megvastagszik TÖNK 1 4 . Viszonylag elterjedt az északi mérsékelt övben. old. piszkosfehér tövénél kiszélesedhet. Mérgezést okozhat. bufonium néven elkülönítik. fehér Méret KALAP 0 2 . T. domború vagy • púpos kalap száraz felszínű.).

El • sűrűn álló. lapos kalap.7 cm TÖNK t 3 . nagy számban terem kertekben. Az északi mérsékelt övben elterjedt gomba. t imwmmmm^ " ELŐ_ _ _ _ _ FORDULÁS törött tönk. tönkhöz nőttek. rózsás gyakori gomba vagy sötét okkersárga az északi mérsékelt lemezek övben. amikor még i i ' i . de „ „ . fehér vagy világosszürke lemezek TERMŐHELY Bolygatott talajon tömegesen nő. fenyvesekben nő. bázisa Erdőkben. . foggal . • HASONLÓ F A J O K A Melanoleuca melaleucava\ egykor azonos fajnak határozták. fű és avar között nő. A nemzetség majd minden fajának púpos a kalapja és lemezeik keskenyek. • EGYÉB NEVEK sötétlábú lágypereszke/pereszke.5-1 cm Család TRICHOLOMATACEAE Melanoleuca cognata FAKÓSÁRGA LÁGYPERESZKE Ez a faj tavasszal is terem. de nem érdemes elkészíteni. sötétbarna kalapfelszín hullámos. • ELŐFORDULÁS Füves helyeken nő. hullámos. Korai általában barna megjelenése és rózsás árnyalatú. fogyasztható lenne.Család TRICHOLOMATACEAE Fa ' Melanoleuca polileuca Idény VÁLTOZÉKONY LÁGYPERESZKE Sötét szürkésbarna kalapjának közepe púpos. Számos hasonló Melanoleuca faj létezik. KALAP 0 4 . terjedt és eléggé foggal ránőtt. többnyire bunkós parkokban. METSZET • változékony. de mikroszkópos vizsgálattal lehetséges. Lisztes tönkjének sötét színe ellentétes a fehér vagy világosszürke lemezekkel. ma már úgy vélik. r. bár egyik faj sem mérgező. étkezési szempontból értéktelen.8 cm Faj 0. i *. hogy ez a nemzetség egy aránylag ritkább faja. • ír csak keves lemezes gombát látni. parlagon. rozsdabarna elszíneződés a tönk piszkosfehér vagy sárgásfehér húsán TERMŐHELY A termőtestek tömegesen nőnek a fűben. Jellegzetes szaga és íze nincsen. széles púppal ragadós. parkokban és erdei utak mentén. A Melanoleuca fajokat terepen nehéz elkülöníteni. csupasz. Fehér húsa a tönk bázisa felé sötétbarnára változik. sárga színű kalap vagy okkersárga lemezei alapján elég jól azonosítható.lefutó lemezek —• hosszanti irányban szálas tönk * a tönk bázisa kissé bunkós Spóraszín halvány sárgásfehér Idény sűrűn álló.

• hullámos. lemezei szélesek. íj bársonyos pereszke. raicéliummal összekötve. Méret KALAP 0 6 . ránőtt vagy foggal csatlakozó lemezek - kemény. rutilans fenyőfák korhadását okozza. közepesen sűrűn álló. Világosbarna tönkje hosszanti szálas.) kisebbek és tönkjük bázisán nincsenek micélium kötegek. • ELŐFORDULÁS Lombos fák gyökerén és tuskókon él az erdei talajban. hosszában vastag. • HASONLÓ F A J O K A Collybia fajok (67. • ELOFORDULAS A mikorrhizát alkotó Tricholoma fajoktól eltérően. A kalap domború. sárga lemezek & . jellegzetes szaga nincs. zsinórszerű micélium kötegek láthatók. tojássárga színű lemezeiről felismerhető faj. Erdőkben és faiskolákban fordul elő. gyomorrontást tönk okozhat. fatuskókon nő kis csoportokban. old. 111-113.vagy sárgássárga kalapját finom fekete szőrök fedik. íze világosbarna kesernyés. nincsenek bíborszínű pikkelyei.5 cm Fai Érték TRICHOLOMATACEAE Tricholomopsis rutilans nyár-ősz vége a domború kalapot sűrű. sugarasan szálas kalapfelszín TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő. viszont bíbor. tövénél erős.1 5 cm vastag. majd ellaposodó. melyek mélyen szétterjednek a talajban. • EGYÉB NEVEK Oudemansiella platyphylla. gyakran nő avarban és korhadó fákon is.Család TRICHOLOMATACEAE Megacollybia platyphylla nyár-ősz domború vagy yarna SZÉLESLEMEZŰ FÜLŐKE Domború. közepe kissé besüllyedhet. foggal ránőtt. • HASONLÓ F A J O K A T. púpos kalapja szürkésbarna vagy világosbarna. bíborvörös nemezzel dúsan fedett kalapjáról és azzal erősen kontrasztos. h i h o r Jzi • EGYÉB NEVEK ™ <°nk Tricholoma rutilans. Az északi mérsékelt öv elterjedt. Mml a sarga alapszín alig látható sotetsarga hús METSZET V » TERMŐHELY Korhadó fákon. Az üreges tönköt finomj bíborszínű pikkelyek borítják.. gyakori gombája. fehér micélium kötegek a tönk alján Spóraszín fehér ldény TÖNK t 5 . bíborszín nemez fedi • BÁRSONYOS FAPERESZKE Sárga színű. decora általában ritkább. Az északi mérsékelt övben meglehetősen gyakori faj. a T.1 2 cm «-> 1-2. szálas. • fehér hús a tönk • közepe üreges METSZET száraz.

^ . • HASONLÓ F A J O K A többi rokon faj.1 0 cm Család CORTINARIACEAE TÖNK t 6 . old. de kalapjuk sötétebb. lisztes felületű tönkje lefelé vastagodik. Elterjedt. E két tulajdonsága miatt egyes TO mikológusok néhány hasonló fajjal együtt a Rhodocollybia nemzetségbe helyezik. distorta és a C. • É A S O N L Ó F A J O K A C. nagyon gyakori faj az északi mérsékelt övben. Fehér. sinapizans hasonlóan retekszagúak vagy néha kakaó illatúak. mérgező. rostos. humuszban gazdag. A Tricholoma album húsa puhább és erős illatú. barnássárga a kalap széle majdnem fehér lisztes bevonat a piszkosfehér tönk felső harmadán a tönk lefelé kissé kiszélesedik tönkhöz nőtt. Más Collybia fajoktól eltér. jóddal való reakciójuk.) hasonlít. . széles körben elterjedt és gyakori gombái az északi mérsékelt övnek. leucosaryx és a H. Lemezeinek élén színtelen folyadékot választ ki. • EGYÉB NEVEK közönséges fakógomba. KALAP 0 4 . csupasz kalapján és tönkjén. A többi rokon fajjal egyetemben.és fenyőfák alatt. Az érés során rozsdabarna foltok jelennek meg domború. a kalap színe és a faj ökológiája alapján különíthetők el. Piszkosfehér. domború kalappal a lemezen kiváló színtelen cseppek sötétre száradnak TERMŐHELY Csoportosan vagy boszorkánykörben nő. halványsárga spórákat érlel.1 2 cm «-<• 1-2. savanyú talajon. foltos lemezek rozsdás elszíneződés a tönkön TERMŐHELY A teimőtestek általában tömegesen jelennek meg az avaron. • ELŐFORDULÁS Lombos. agyagbarna lemezek • fiatal példány kicsi. barnássárga kalapja domború. Rengeteg termőtestet növeszt. spóráik mérete és alakja. a H. —• felkanyarodó lemezek • kemény. fehér vagy sárgásfehér. edurum. fehér hús • idővel rozsdabarna foltok jelennek meg a fehér vagy sárgásfehér kalapon sűrűn álló. melybe az érett spórák megtapadnak. H. ettől a lemezek éle sötétfoltos lesz. • ELŐFORDULÁS Erdőkben terem lombos. alakilag inkább a Tricholomakra (59-64. prolixa alakja hasonló. rostos húsa retekszagú.Család TRICHOLOMATACEAE Fai Collybia maculata Idény FOLTOS FÜLŐKE A gomba termőteste fiatalon tiszta fehér vagy piszkosfehér és nagyon kemény.és tűlevelű fákkal egyaránt alkot mikorrhizát erdőkben és parkokban.5 cm Fa Spóraszín Idény ha|ványsárga Érték ' Hebeloma crustuliniforme ősz ZSEMLESZÍNŰ FAKÓGOMBA Kissé húsos.

selymes felületű tönk hosszában szálas sűrűn álló. .) erős illatú és szürkésbarna tönkje szálas. általában agyagos talajon. . szürke/nyári/lúgszagú/kis döggomba. Spóraszín Érték S Entoloma rhodopolium ZÖLDESSZÜRKE DÖGGOMBA Változékony faj. tápdús talajon. • HASONLÓ F A J O K Számos hasonló faj van. helyenként gyakori az északi mérsékelt övben. Európában elterjedt. nidorosum. kalapja szürkésbarna. Tönkje fehér vagy szürkéssárga. • ELŐFORDULÁS Főként bükkösben fordul elő. liszt. idővel az Entoloma fajokra jellemző rózsaszínűek lesznek. foggal ránőtt.Család ENTOLOMATACEAE Fa ' Entoloma sinuatum nyar-osz NAGY DÖGGOMBA Domború kalapja halvány szürkésbarna vagy fehéressárga. mikroszkópos jellemzőik alapján különíthetők el. E-Amerikában és KeletÁzsiában egy közeli rokona helyettesíti. • j H H H H M ^ ^ ^ B ^ ^ H H H a karcsú.* szürke vagy világosbarna hús A ENTOLOMA CLYPEATUM tövisaljagomba Tavasszal kökény. hogy a Lepista fajokkal való hasonlósága miatt ez a gomba a mérgezések igen nagy százalékáért felelős. Szürke vagy szürkésbarna kalapja domború. • HASONLÓ FAJOK A Lepista irina (57. Minden változat mérgező. melyek alig különböznek színben. hullámos. Fontos tudni. galagonya vagy gyümölcsfák alatt termő gomba.2 0 cm Család ENTOLOMATACEAE TÖNK I 10-18 cm <-• 2 . tisztásokon nő kis csoportokban. • EGYÉB NEVEK E. 4f*n!// Rhodophyllus lividus. old. foggal ránőtt lemezek a kalap széle berepedezhet ' Á* r puha. fehéresszürke majd rózsa«. színű lemezek eléggé szé. foggal ránőtt. világosszürke lemezei rózsaszínűre érnek. lividus. A lúgszagú változat karcsúbb és régebben Entoloma nidorosum néven külön fajként írták le. Közepesen sűrűn álló lemezei fiatalon világossárgák. közepe púpos vagy kissé besüllyedt. Hullámos. TERMŐHELY Egyesével vagy csoportokban nő az avarban. fehér tönkje barnás. vastag. világos. KALAP 0 8 .vagy dohszagú. • ELOFORDULÁS Öreg lomberdőkben nő. Tönkje általában hosszú és karcsú. de nem lúl gyakori faj. Elterjedt. világos szürkésbarna vagy közepesen sűrűn álló a domború kalap közepén TERMŐHELY Lombos fák alatt erdőben. nagyon nehéz azonosítani.4 cm Fai hullámos. húsa világosszürke vagy szürkésbarna.~„. Szagtalan vagy lúgszagú. • EGYÉB NEVEK E.

Család ENTOLOMATACEAE Entoloma porphyrophaeum Idény nyar-osz SÖTÉTLEMEZŰ DÖGGOMBA A szürkés bíbor színével és magas termetével füves termőhelyéről kimagasló gombát könnyű azonosítani. habár nem gyakori. kellemetlen utóízű. hogy minden fajon jelen van a részleges Család CORTINARIACEAE Cortinarius bolaris A burok pókhálószerű maradványa. Húsos kalapja szélesen domború. helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben. Közös jellemzőjük. • ELŐFORDULÁS Háborítatlan réteken. savanyú talajon. Elterjedt. Európaszerte elterjedt. a tönk tövénél sárgára. Idény VÖRÖSPIKKELYES PÓKHÁLÓSGOMBA Kalapját fedő vörös pikkelyeiről és tönkjéről azonosítható faj.5-2 cm Spóraszín •jCjf kemény. de egyes vidékekről hiányzik. nálunk ritka. magashegységekben gyakran nő együtt a Hygrophoraceae és a Clavariaceae család fajaival. szélén a burokmaradvány finom szálakban látható. amely a fiatal gomba lemezeit védi. ami gyakran rozsdaszínűre festi a burokmaradványt. hullámos. vörös foltos lemezek a kalap szélén látható a burok maradványa sárga. Vastag húsa a kalapban fehér. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal képez mikorrhizát. Spóraporuk rozsdabarna. a kalap széle begöngyölt a kalap egyenletesen szálas METSZET világos színű. szürke vagy • cinóberbarna.8 cm TÖNK t 7-14 cm <-• 0. főként tölgy és bükk alatt qp. * fehér hús vüágos rózsaszín Érték P Ó K H Á L Ó S BURKÚ GOMBÁK z itt bemutatásra kerülő Cortinariux fajok méretben és alakban igen változatosak. foggal ránőtt vagy szabadon álló lemezek TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő. a legelők műtrágyázása miatt megritkult. Viszonylag rövid tönkje miatt kissé zömöknek tűnik. KALAP 0 4 . mérgezést okozhat. Fehér húsa édeskés. . a tönk tövénél narancssárgás hús vörös pikkelyek és sávok a tönkön TERMŐHELY Kis csoportokban nő vegyes erdőkben. • a bázisa felé sárgás tönk szálas felületű tönk surun • álló. narancssárgára változik. Púpos kalapja idővel kúpossá válik.

felületét sűrűn fedik a felálló. színe zöldes árnyalatú vörösbarna. tönkje körül feltűnőbbek a burokmaradvány örvei.1 2 cm ^ 0. de közepe púpos marad.Család CORTINARIACEAE Cortinarius pholideus Idény PLKKELYESÖVŰ PÓKHÁLÓSGOMBA Fiatalon domború kalapja éretten kiterül. A savanyú talajt kedveli. Elterjedt és eléggé gyakori gomba az északi mérsékelt övben. általában luc alatt nő. . 3lt TERMŐHELY Fenyők alatt. ibolyásbarna lemezek a kalapot felálló. • ELŐFORDULÁS Nyírekkel alkot mikorrhizát. barnás színű. Vörös festékanyagával gyapjút színeznek. Fiatalon narancssárga lemezei fahéjbarnára érnek. semisanguineus. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. tömegesen. zöldes. A kalapban a hús világosabb vörösbarna. közepén púp van. mint a C. mint a tönkben. spórapora vörösbarna. moha között terem. a savanyú talajokat kedveli. Ritkább. Ibolyás árnyalatú. rozsdabarna pikkelyek. H A S O N L Ó F A J O K A Cortinarius phoenicus kalapja vörösebb. Tönkhöz nőtt.vagy i sötét vörösbarna kala •EGYEB NEVEK Dermocybe semisanguineus. de vegyes erdőkben tölgyek alatt is megtalálható. Méret METSZET Spóraszín Idény METSZET rozsdabama KALAP 0 3 . M lim ^ domború.8 cm TÖNK I 5 . fiatalon ibolyáslila árnyalatú lemezei fahéjbarnára érnek. • ELŐFORDULÁS Kizárólag fenyőkkel él együtt. Tönkjén fonalszerű burokmaradványok láthatók. kala majd púpos vöröseslemezű bőrgomba. ritkábban lombos fák alatt nő.5-1 cm ^ Cortinarius semisanguineus Érték Család CORTINARIACEAE VOROSESLEMEZU PÓKHÁLÓSGOMBA Egyenletesen vörösbarna színéről és vérvörös lemezeiről jól felismerhető faj. főleg fenyők. barna pikkelyek fedik érdes pikkelyek alkotta barna sávok a kalap kúpos vagy púpos közepű a tönk csúcsa ibolyaszínű az erős tönk húsa ibolyásbarna TERMŐHELY Kis csoportokban nő a mohos talajon. világosbarna húsa gyengén mandarin illatú. P mk P • fonalszerű burokmaradványok • CORTINARIUS C1NNAM0MEUS fahéjbama pókhálósgomba Közeli rokon faj. Domború kalapja idővel ellaposodik.

önálló fajként írják le. muskátliszagú övesgomba/pókhálósgomba. Az északi mérsékelt övben elterjedt. a száraz. foggal ránőtt.Család CORTINARIACEAE ^ Cortinarius paleaceus Idény nyar-osz MUSKÁTLIS PÓKHÁLÓSGOMBA A faj felismerésében sokat segítenek a púpos közepű vagy kúpos. védett faj. sugár irányú szálak fedik a tönk szálacskái keverednek a burokmaradvánnyal METSZET pókhálószerű. mindkettő ritka. Domború. felkanyarodó lemezei ibolyabarna színűre változnak. púpos. fogyasztásuk nem ajánlott! • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal. fehér gallért alkothat (a lila tönkű változatot néha önálló fajként Cortinarius paleiferus néven különböztetik meg). ibolyaszínű kalapfelszínt finom. sugarasan szálas. főleg bükkel.7 cm <-• 3-5 mm Faj világosbarnára száradó. ezért bár ehetőek. fahéjbarnára érnek. sötétbarna kalapon látható finom. helyenként gyakori faj. fahéjbarnára érő lemezek barnás színű hús "•* finom. • HASONLÓ F A J O K Sok kis termetű Cortinarius faj kinézete nagyon hasonló. Telamonia -jg^ paleifera. Az északi mérsékelt övben elterjedt.3 cm Család CORTINARIACEAE TÖNK t 4 . hegyvidéki fenyvesekben élő változatát néha Cortinarius hercynicus néven. • ELŐFORDULÁS Üde talajú erdőkben főként fenyőkkel él együtt. Vastag. de ritka. Társnövénye alapján két változatát különítik el a mikológusok (1. Egyes példányai majdnem pikkelytelenek vagy kalapjuk széle behasadozik. muskátli illata. Többnyire a kalap szélén is van burokmaradvány. hosszanti szálak bevonataként marad meg. felálló. burokmaradvány a kalap szélén TERMŐHELY Moha és fenyőtű között tömegesen nő. Méret KALAP 0 1 . fehér vagy piszkosfehér burokmaradványok alkotta pikkelyek és erős. Előfordulás). valamint karcsú tönkjén gyakran vékony. Ritkán álló lemezei fiatalon ibolyás árnyalatiak lehetnek. Tönkjének csúcsán a burok pókhálószerű. széles. a tönk alján világosabb a hús . piszkosfehér pikkelyek a kalapon METSZET Spóraszín ldép rozsdabama Érték Cortinarius violaceus y ősz SÖTÉTLILA PÓKHÁLÓSGOMBA A faj sötét ibolyáslila színével tűnik ki a többi pókhálósgomba közül. de lombos fák alatt is megtalálható az erdőségekben. amint a rozsdabarna spórák megérnek. • EGYÉB NEVEK Cortinarius paleiferus. fehér burokmaradvány a kalap szélén a tönk alja megvastagszik TERMŐHELY Üde erdőkben vagy lápokban kis csoportokban nő. nyírrel alkot mikorrhizát. sötétbarna kalap keskeny gallér széles. majd púpos közepű kalapja finoman.

• HASONLÓ FAJOK A C. nedves erdőkben. színe élénkebb narancssárga.3 cm Cortinarius rubellus Érték Család CORTINARIACEAE nyar-osz CSÚCSOSKALAPÚ PÓKHÁLÓSGOMBA Halálosan mérgező gomba. tönkjén a sávok fakóbbak. . néhány feltűnő. világosbarna hús vörös burokmaradvány a kalap szélén a tönk bázisa • megvastagodott cinóbervörös sáv a tönkön néhány tönk tőben összenő TERMŐHELY Néhány gomba nő együtt. Fenyőkkel él együtt. vagy púpos. Európában és Ázsia mérsékelt övi területein honos. . • EGYÉB NEVEK C. limonius szintén "2 'Széles" mérgező. tönkhöz nőtt. i. A C. sötét s a l l e r z o n a & . Hengeres vagy bunkós tönkjén a burokmaradvány világossárga vagy okkersárga sávokban látható. narancsbarna. szálas. Spóraszín rozsdabama Méret KALAP 0 5 . • HASONLÓ F A J O K A C. retek felületű kalap • szagú. savanyú talajon. Közepesen sűrűn álló. világos színű felkanyarodó lemezei világos okkerbarnák. Kalapja kúpos alakú KUDOS szatas . vastag tönkjét a burok maradványaiból származó. világosbarna. a narancsrozsdabarnara ernek. csak helyeként gyakori faj. Vöröslistás védett faj. . Széles körben elterjedt.. de manapság visszaszorulóban van. sötétre érő lemezek a kalapot finom pikkelyek és kemény. TERMŐHELY A termőtestek egyenként vagy tömegesen nőnek savanyú talajon. húsos.. narancsvörös színű.Család CORTINARIACEAE í Cortinarius armillatus Idény nyar-osz METSZET VÖRÖSÖYŰ PÓKHÁLÓSGOMBA Nagy. . tönkön •— elsősorban savanyú. paragaudis valamivel kisebb. orellanus (73. A kalap szélén is láthatók burokmaradványok.) kalapja kevésbé kúpos és keményfák alatt nő. domború kalapjának felszíne finoman szálas. • ELŐFORDULÁS Nyírekkel és feltehetőleg más lombos fákkal alkot mikorrhizát.1 2 cm TÖNK t 7-15 cm < > 1 . nedves talajon.arm • ELŐFORDULÁS Főként fenyőkkel él együtt. Hosszú. \ . cinóbervörös sáv övezi. speciosissimus/orellanoides. a fentinél is ritkább faj. old.

j . de fenyők alatt is megtalálható. Méreganyaga a vesét károsítja. malachius kalapja kissé pikkelyes. Hengeres tönkjének színe világos sárgásbarna. sávc. A tönkön a részleges burok tönk a töve sötét fonalak formájában marad felé elvékomeg.Család CORTINARIACEAE Cortinarius orellanus Idény MÉRGES PÓKHÁLÓSGOMBA Halálosan mérgező gomba. szálas felületű kalap a kalap felszíne felkanyarodó vagy tönkhöz nőtt. felkanyarodó vagy tönkhöz nőtt lemezei narancsvörösek.2 cm Fai púpos közepű vagy lapos. old. foggal ránőtt lemezei közepesen sűrűn állnak. közepesen sűrűn álló lemezek . az utóbbié édeskés. camphoratus és a C. Méret KALAP 0 3 .>. nem sávos. vörösbarna kalapjának erősen szálas a felszíne.) nyodik eltérően. • EGYÉB NEVEK Dermocybe orellana. selymesfelületű. lomberdőkben tölgy alatt él. Európa meleg vidékein terjedt el. A kalap és a tönk egyaránt selymesen fénylő. Spóraszín Idény rozsdabama at Család CORTINARIACEAE Cortinarius alboviolaceus LILÁSFEHÉR PÓKHÁLÓSGOMBA Húsos kalapja domború vagy púpos. de a C.uAjjj$ks „ } v' < világos szürkéskék vagy fahéjbarna lemezek A fpffpiipgf k . ritkán állók. Széles. majd kiterülve púpos közepű. piszkosfehér. Görbén nőtt. Széles. E-Amerikában nem honos. narancs- T E R M Ő H E L Y Általában kis csoportokban terem. Széles körben elterjedt. színe lilásfehér. savanyú talajon. elfogyasztása után a tünetek csak több nap a tönk tőben múlva jelentkeznek. A C. világos kékesszürkék vagy fahéjbamák.9 cm <-> 1 .6 cm TÖNK I 4 . Fenyők alatt nőnek. sárgás na• ELŐFORDULÁS Általában rancssárga. Domború. ibolyás • árnyalatú hús PN • a fehér burokmaradvány általában rozsdabarna a spóráktól ( görbe. rókaszínű bőrgomba/pókhálósgomba. melyen lerakódik a spórapor. émelyítő. • ELŐFORDULÁS Mikorrhizát alkot. gyakran bunkós végű tönkje is hasonló színű. lombos fák alatt. az előbbié rohadt krumplira emlékeztet. savanyú talajon. traganus szaga büdös. általában lombos fákkal. domború. hullámos. általában rozsdabarna gallérzóna látható rajta. helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben. rubellustói (72.r —' nek savanyú talajon. lilásfehér kalap « ei. lilásfehér tönk a tönk bázisa bunkós • T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő az avarban. • HASONLÓ FAJOK A C.

kalapja domború. sárgásbarna színű. felszíne sugarasan szálas. • EGYÉB NEVEK C. kemény hús a kalapban piszkosfehér felkanyarodó lemezek szürkéskék vagy lila. • ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba. szürkésbarna. Európában és É-Amerika keleti részén széles körben elterjedt. • EGYÉB NEVEK szagos övesgomba. szürkésbarna kalap vastag.5-1. de kalapbőre keserű. Európában széles körben elterjedt. pl. • HASONLÓ FAJOK A C. hullámos. húsos kalapjáról és ritkán álló lemezeiről azonosítható gomba. ibolyás • színű. foggal ránőtt lemezek • gallérzóna a tönkön a tönk bázisa bunkó alakú ritkán álló. nálunk is gyakori. subtorvus sötétebb színű. rozsdás szürkésbarnára érő lemezek METSZET a kalap szélén burokmaradványok láthatók a tönk csúcsa fehérebb a bázisánál a tönk gumós töve a burokmaradványoktól okkersárga Ijí • CORTINARIUS CALOCHROUS liláslemezű pókhálósgoma A faj sárga vagy zöldessárga kalapjának közepe sötét. gallérzónájáról. Kalapbőre és húsa édes. Számos hasonló faj létezik.8 cm Család CORTINARIACEAE TÖNK I 4 . amoenolens.9 cm «-• 0.Család CORTINARIACEAE Faj Cortinarius torvus ldény ősz-késő ősz SZAGOS PÓKHÁLÓSGOMBA Világos színéről. az alpesi területeken törpe füzek és a magcsákó ( Dryas ) alatt él. Méret KALAP 0 4 . • HASONLO F A J O K Több rokon faj. Kalapja félgömb alakú. lilás vagy piszkosfehér húsa édes. lemezei lilák. melyek főként színükben és élőhelyükben különböznek. a C. . szélén fiatalon ibolyás majd fehér burokmaradvány látható. • ELOFORDULÁS Meszes talajon bükkel él együtt. ehetetlen. rozsdabarna Érték ' Cortinarius anserinus BÜDÖS PÓKHÁLÓSGOMBA Húsos gomba. calochrous (lent) él hasonló termőhelyen. helyenként gyakori faj. Erős tönkje gumós. rozsdabarnára érő lemezek METSZET Spóraszín Idény TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő az avarban. a vastag. általában bükkel él együtt különféle talajú erdőkben. szaga áthatóan édeskés. JQJ| 1 * 7 TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban terem. tönkje gumós.5 cm Fa félgömb alakú. eros. Szilva illatú. Sárgásbarna húsa a tönk felső részén ibolyás árnyalatú.

Meret a sárga burokmaradvány sávokat a hulló spóra barnára színezi C. lemezei szürkék. a savanyú talajt kedveli. ezek erős tönkjén feltűnő sárga színű sávokban maradnak meg. • fehér hús a kalap felszíne igen nyálkás TERMŐHELY Fenyők alatt nő egyesével vagy kis csoportokban. parkok és kertek nedves gyepjeiben. szürke vagy kékesfehér lemezekt OVESTÖNKŰ PÓKHÁLÓSGOMBA Mutatós gomba. de nem túl gyakori faj. erős tönkje fehér színű. számos országban védett.3 cm Faj Cortinarius mucosus Spóraszín Idény rozsdabama Erték m Család nyar-osz FEHÉRTÖNKŰ PÓKHÁLÓSGOMBA Domború. domború narancssárga kalapja ragadós. collinitus tönkjén kékes színű. Európában és Ázsiában sokfelé megtalálható. olidus) meszes talajon. nyálkás burokmaradvány van. • HASONLÓ F A J O K A sötétebb kalapú C. narancssárga kalap foggal ránőtt. saginus kalapja vörösebb és fenyők alatt nő • EGYÉB NEVEK TERMŐHELY Tömegesen nő nyírfák alatt a fűben. szaga kellemes. E-Amerikában is előfordul. majd fahéjbarnák. húsa vékonyabb és erősen földszagú és nem fordul elő nyírfák környékén. szürke vagy fahéjbarna lemezek vastag. halványsárga tönk alul elvékonyodik KALAP 0 8 . A C. homokos talajon. az erős.Család CORTINARIACEAE Faj Cortinarius triumpharts ldén y nyár-ősz domború. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát. gyakran hullámos szélű kalapja sötét vöröses vagy narancsbarna. • ELŐFORDULÁS Nyírfákkal él együtt nedves erdőkben. a fehér tönköt nyálkás burok• HASONLÓ F A J O K A lucosokban termő maradvány fedi C. Nálunk erdei fenyővel elegyes tölgyesekben terem. Az északi mérsékelt övben elterjedt. Más hasonló fajok egyéb növényekkel élnek együtt. domború vagy hullámos szélű kalap hullámos. szélén általában láthatók a burokmaradványok. A kalapot és a tönköt nyálkás burokmaradvány fedi. helyenként gyakori faj. ragadós felületű.1 5 cm CORTINARIACEAE TÖNK í 10-15 cm <-> 1 . Vastag húsa fehér. cliduchus (C. lomberdőben él. sárgásfehér húsa keserű. a kalap közepe sötétebb vörösbarna METSZET . crocolitus. Vastag. * tönkhöz nőtt.

de gumóban végződő tönkje többszínű. Fenyvesekben. Karcsú tönkjének töve bunkószerűen megvastagodott. • ELŐFORDULÁS Főként bükkel képez mikorrhizát. tönkje kénsárga. rozsdabama TÖNK I 6 . ritka. Elterjedt.Család CORTINARIACEAE Cortinarius sodagnitus Idény a kalap búsa fehéreslila LILATÖNKŰ PÓKHÁLÓSGOMBA A gomba domború kalapjának élénk ibolyakék színe a kalap közepétől kiindulva idővel barnás okkersárgára színeződik. élük gyakran lilás J ? • a tönk bázisa 3 cm széles lehet TERMŐHFXY Meszes talajon terem egyenként vagy kis csoportokban. a C. főleg luc alatt nő. Bükkösökben. étkezésre nem ajánlott. dibaphus kissé nagyobb és valamivel színesebb gomba. Húsa nagyon keserű.1 0 cm <-• 0. Hegyvidéki lucosokban. meszes talajon terem. nagy termetű faj. Fehér húsa a kalapban és a tönk felső részében is bíbor árnyalatú. lemezei olajzöldek vagy lilák. • HASONLÓ F A J O K A C. Európában elterjedt. domború. • H A S O N L Ó F A J O K A subgenus több faja is lehet olajzöld árnyalatú. Hosszú.5 cm Cortinarius rufoolivaceus Spóraszín Érték IBOLYÁSVÖRÓS PÓKHÁLÓSGOMBA A Phlegmacium alnembe tartozó. lemezei pedig olajzöld vagy rozsdabarna színűek lehetnek. védett faj. majd púpos közepű kalapja rézvörös. meszes talajon terem. kalapja és tönkje szürkéskék fehér burokmaradványokkal. olajzöld. szegélye lilásrózsaszín vagy barnászöld. Ritka. de csak helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben.5-1. meszes talajon. ritka. karcsú. KALAP 0 4 . • ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba. tönk bázisa 3 cm széles lehet a tönk húsa a gumóban rozsdabarna . JQjJ METSZET csupasz. • hullámos lemezek rozsdabarnára színeződött burokmaradvány TERMŐHELY Kis csoportokban nő az avarban. Kalapbőre keserű. Egyedi színkombinációja jellemzi. bükkel és tölggyel él együtt. de eléggé ritka faj. Világoskék lemezei okkersárgára érnek. pl. atrovirens húsos kalapja ^ g j ü K k . • CORTINARIUS CAERULESCENS kék pókhálósgomba / Húsos termőtestű faj. ragadós felületű kalap felkanyarodó. vöröslistás faj.1 0 cm Család CORTINARIACEAE * -RBggf • az élénk ^ ibolyakék kalapon sárgásbarna foltok lesznek B& | • foggal ránőtt lemezek a tönk alsó részének húsa okkersárgás •- a tönköt finom szálak fedik | a lemezek halványlilák majd rozsdabarnák. de húsa édes ízű. Európában védett.

halálosan mérgező faj.9 cm ** 0. narancssárga színű. A Phlegmaciumok közé tartozó. • ELŐFORDULÁS Bükkel képez mikorrhizát. de csak helyenként gyakori gomba.) spórapora fehér és nincs rajtuk pókhálós burokmaradvány. viszonylag kis termetű. bár a burokmaradványból származó fonalak tapadnak rá. old. citrinus zöldessárga árnyalatú. hullámos. A gomba gyümölcs illatú. • ELŐFORDULÁS Lomberdőkben.7-1. Egész Európában elterjedt. Robusztus tönkje sárga és csupasz. gumós tövénél sötétsárga. sárga tönkön j / -jf a V \ J bázisa zöldes.ek « DÍSZES PÓKHÁLÓSGOMBA domború. de nem gyakori faj. Szálas tönkjén kénsárga burokmaradványok vannak. ragadós kalapfelszín élénksárga vagy fahéjszínű lemezek TERMŐHELY Egyesével terem vagy néhány példány nő együtt meszes talajon. narancssárga kalap A Phlegmacium subgenusba tartozó többi fajhoz hasonlóan. Az ehető. általában bükkel él együtt. • EGYÉB NEVEK C.pl. C. aureofulvus és C. • HASONLÓ F A J O K A C. osmophorus különbözik íze és illata. KALAP 0 3 . . domború. elegantissimus. aranysárga kalapjának hullámos a széle. • HASONLÓ F A J O K Más Phlegmacium alnembe tartozó fajoktól.4 cm Faj Cortinarius aurantioturbinatus a kalap közepe narancsbarna . Húsa világossárga. húsa és kalapbőre is édes ízű. élénksárga lemezek TERMŐHELY Egyenként vagy kis barnássárgára csoportokban terein meszes talajon. Sárga húsa kálium-hidroxid hatására vöröses rózsaszínűre színeződik. ragadós kalapú gomba. töve gumós.^ ^ sárga.Család CORTINARIACEAE Cortinarius splendens LDÉN Y ŐSZ OKKERSÁRGA PÓKHÁLÓSGOMBA E veszélyes faj domború. . érnek S P ^ ' " rozsdabarna Er. sárga Tricholoma fajok (63-64. foggal ránőtt lemezek burokmaradványok a sima. Európában elterjedt.a tönk alja gumós a felkanyarodó. átmérője 5 cm fényes.7 cm CORTINARIACEAE TÖNK t 4 . a tönk csúcsában kékes árnyalatú. valamint a zöld szín mennyisége a kalapon.

5 x 3. melyek fiatal példányainak lemezeit részleges burok védi. domború majd kiterülő kalapja ragadós. a kalapban világos.5 µm Ph. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. A Ph. csúcsuk fekete. Főként a fehér spóraporos Tricholomataceae és néhány színes spóraporú család Strophariaceae. a 69-77.G A L L É R O S VAGY GALLÉRZÓNÁS GOMBÁK bben a részben azokat a gombákat ismertetjük. ezért a kifejlett gombán nagyon nehéz megállapítani a burok valódi színét. • EGYÉB NEVEK Ph. pl.< ványok az aláhajló kalap szélén a kalap húsa világos színű tönkhöz nőtt lemezek sötét. de előfordul hárson és fűzőn is. burokmarad. tuskókon vagy elszáradt ágakon. sötét rozsdabama pikkelyek a kalap sötét pikkelyei fedik. oldalon!) A gallér és a gallérzóna általában elszíneződik a lehulló spóráktól. húsa lemosódnak • enyhén retekszagú. szálas * pikkelyek a ragadós tönkön METSZET a tönk tövében a • hús rozsdabarna • sűrűn álló. Spóraszín KALAP 0 7-15 cm TÖNK | 5-15 cm <-• 1 . világossárga vagy rozsdabarna lemezek Méret TERMŐHELY Termőtestei csoportosan nőnek. spórái kisebbek (5. a gallérzónában megmaradnak rajta.5 µ!!! a 9 x 5. aurivella. • ELŐFORDULÁS Élő vagy elpusztult lombos fákon terem. Cortinariaceae és a Coprinaceae .2 cm . A • HASONLÓ FAJOK A Ph. A kalap növekedése során ez a burok felreped és maradványa a kifejlett gomba tönkjét gyűrű alakban övezi vagy foszlányai egy sávban. Ehetetlen.fajai tartoznak ide. élénksárga színű. ^ ^ cerifera spórákhoz képest). (A pókhálószerű burokmaradványokkal fedett fajoCsalád STROPHARIACEAE Fa) Phoíiota cerífera kat 1. felszíne ragadós pikkelyekkel fedett. esőben könnyen Tönkje szintén ragadós és pikkelyes. a tönkben sötétebb színű. aláhajló szélén burokmaradványokat visel. jahnii (muelleri) kalap pikkelyei jobban felállnak. Főként bükkön nő. ritkán tavasz ROZSDASÁRGA TŐKEGOMBA Félgömb alakú. ldény ősz. adiposa JMgfA kalapja aranysárga.

E-Amerikában nem honos. • ELŐFORDULÁS Bükkön. Ezen tulajdonságai és termőhelyi sajátságai miatt könnyű meghatározni. fehér színű. A hasonló termőhelyeken található Gymnopilus junonius (83. néha nyár Érték Méret KALAP 0 5-15 em TÖNK t 6-15 cm «-• 1 . nyálkás. Lombos fákon él. Domború kalapja ragadós. vékony.Család STROPHARIACEAE Fa ' Pholiota squarrosa ldén V ősz-tél eleje TÜSKÉS TŐKEGOMBA Domború vagy kissé kiterülő. • EGYÉB NEVEK alma-tőkegomba. A tönk a gallér fölött száraz. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. Ehető. Hosszú. Halványsárga húsa gyengén retek szagú. száraz kalapját sűrűn fedő.) kalapja nem felállóan pikkelyes. squarrosoides kalapja nyálkás. ritkábban tölgyön él. fehéres szürke vagy barnás lemezek• tönkhöz nőtt lemezek sötét pikkelyek a sárga tönkön a tönk bázisa sötétebb Spóraszín barna ősz. piszkosfehér tönkjén fehér vagy szürkésfehér gallér látható. • ELŐFORDULÁS Erdőkben él korhadó fatönkökön de élő fákon is megtalálható. széles. Széles körben elteijedt az északi mérsékelt övben. . de étkezési értéke csekély. alul szürke gallér szélesen a tönkre • nőtt. sötét pikkelyek a sűrűn álló.2 cm Oudemansiella mucicla Család TRICHOLOMATACEAE ldény GYŰRŰS FÜLŐKE Összetéveszthetetlen faj. Burokmaradványok a kalap szélén is láthatók. szálas. felálló pikkelyeiről könnyen felismerhető gomba. hullámos lemezek nyálkás. • HASONLÓ F A J O K A kisebb és világosabb színű Ph. világosszürke vagy sárgásfehér. alatta nyálkás és általában fehéresszürke színű. old. távol álló lemezek « vastag nyálkaréteg a kalapon TERMŐHELY Csoportosan vagy egyesével terem élő vagy elhalt fákon. élő fákon nagyobb magasságokban is megtalálható. letört ágak helyén. E-Amerikában gyakoribb faj. fehéres vagy elefántcsontszínű kalap a gallér fölött száraz a tönk / METSZET j V a tönk bázisa megvastagodott kemény. de Európában ritka. pl. körkörösen álló.

elég ritkán állnak. • ELŐFORDULÁS Elsősorban korhadó. barna szélű gallérja és érdes kalappikkelyei vannak. olajzöld árnyalatú halvány sárgásbarna. tönkhöz nőttek. a közepe sötétebb. legalább 20 percig kell főzni fogyasztás előtt! domború. Domború vagy púpos közepű. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. de fenyőkön is megtalálható erdőkben. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. tövüknél összetapadva nőnek. ostoyae tönkje vastagabb. alul elvékonyodó. fehér vagy világosszürke gallérú faj. rövid ideig tartó gallér vastag fehér hús TERMŐHELY Csoportosan vagy elszórtan terem lombos fákon vagy környékükön. sötétebb halvány sárgásbarna.1 0 cm «-» 1 . nagy. vagy kidőlt lombos fákon él. gallér széle fehér húsa eheló. gallérja fehér vagy sárga.2 c Faj Armillaria cepistipes Spóraszín feh6f Érték Család TRICHOLOMATACEAE Idény ősz VASTAGLÁBÚ TUSKÓGOMBA Erős. gyakori faj. • EGYÉB NEVEK Armillariellal Clitocybe mellea. mellea (fent) fajhoz. összenőttek Az A. csuprosgomba. mellea néven régebben több hasonló kinézetű. okker es árnyalatú kalap kiterült vagy • ELŐFORDULÁS Erdei faj. <4. vékony. fehér vagy világosszürke. hosszú. A világos okkersárga tönk karcsú és hosszú. ma már önálló kis fajként számontartott. Ehető. széle hullámos. rózsaszínes barnára érnek. vége elvékonyodik. gyűrűs/mézszínű TERMŐHELY A termőtestek általában sűrűn egymás mellett. hasonló kinézetű gombát soroltak régebben az A. Vastag. világos okkersárga tönk a kalap közepe. de gyomorrontást okozhat. sárga szegélyű fehér gallér van rajta' több tönk szorosan összenőtt a tövénél. Lemezei ritkán állók. szálas. karcsú. kalap • de élő faanyagon is terem. szálas pikkelyekkel ritkásan fedett. parkokban és kertekben. Az A. gallica kalapjának közepe világos. de gyomorrontást sárga okozhat. cepistipes). tőben idővel sötét foltosak lesznek. tölcsérgomba. A tönkhöz nőtt lemezek világossárgák vagy halvány cserszínűek. elhalt. hullámos szélű lomberdőkben található. csüngő. rostos tönkű. KALAP 0 3-10 cm TÖNK I 8 . lógó. sötét színű pikkelyek fedik • vékony. a tövénél barna. • HASONLÓ FAJOK A fiatal A.Család TRICHOLOMATACEAE Fai Armillaria melle a ldén * ősz GYŰRŰS TUSKÓGOMBA Kalapja domború. a tönk töve megvastagodott . fiatalon a tönkök fehérek. a csersárga kalap közepét finom. Számos. majd ellaposodó. ma már különálló fajként rendszerezett gombát a fehér soroltak (1. cserszínű vagy okkersárga kalapját ritkásan fedik a szálas pikkelyek.

1 0 cm «••• 2 . A F.5 cm TÖNK t 5 . straminea zöldessárga színű és erdőszéleken. Méret KALAP 0 5-12. korhadéklakó. a kalaphoz hasonló színű és díszítésű. szára sűrűn álló. fehér • ELŐFORDULÁS Meleg gallérral kedvelő gomba. Húsa fehér. Karcsú tönkje a széles. bunkós végű. az ÉNy-i. ehető gomba. Tönkje egyenes. alatt barna zóna és foltok É-Amerika keleti részén lombos vannak fákkal él együtt. szalmasárga pikkelyekkel díszített. barna zónájú gallér fölött fehér. É-Amerika északi részén is széles körben elterjedt. legelőkön terem.Család TRICHOLOMATACEAE Fai Tricholoma caligatum Idény nyár vége-ősz FOLTOSTÖNKÜ GYÜRÜSPERESZKE Domború majd kiterülő kalapjának száraz felszíne barna pikkelyes. hullámos. széle a burokmaradványoktól gyapjas. Csaknem szabadon álló lemezei halványsárgák. • Magyarországban.3 cm Faj Spóraszín fehér Érték J O ) Család TRICHOLOMATACEAE Floccularia rickenii Idény nyár-ősz A K Á C PIKKELYESPERESZKE Húsos termőtestű. csendes-óceáni partvidéken pedig fenyőkkel. • ELŐFORDULÁS Pontos elterjedése nem ismert. melyek között gallér fölött • egyaránt vannak fűszeres illatú. hasonlóan ritka faj. Kalapja sárga. csaknem szabad Szlovákiában és Ukrajnában lemezek találták meg. gyapjas. Európa északi részén honos a gallér • változatai fenyők alatt teremnek. alatta foltos. Mindig akácfák alatt él. a faj az Atlaszövezett tönk cédrus ( Cédrus atlantira) alatt él D-Európában és É-Afrikában. dió ízű valamint rossz szagú és ehetetlen példányok is. Az északi mérsékelt övben sűrűn álló. galócához hasonló alakú. tömzsi. nagyon hasonló kinézetű a tönk fehér a gomba tartozik. a kalap sárga • HASONLÓ FAJOK pikkelyekkel Az Amanita fajoknak jól sűrűn fejlett gallérja és bocskora díszített • van. E fajnév alá jelenleg több. a barna pikkelyek alatt sárgásfehér a kalap felülete domború vagy ellaposodott. . széles. pelyhes burokmaradványok burokmarada lemezek halvány- TERMŐHELY Homokos talajú akácosokban nő. pelyhes. foggal :ek TERMŐHELY Termőtestei egyesével vagy kis csoportokban nőnek lombos fák és fenyők alatt.

bama. benőtt. a H. e két tulajdonsága segít a faj azonosításakor. nem pikkelyes Hebeloma fajnak. széles gallér szokatlan ebben a nemzetségben. különösen bükkfák törzse és tuskói körül található lomberdőkben. felkanyarodó. » barnássárga lemezek METSZET TERMŐHELY Általában egyenként nő. .Család CORTINARIACEAE Faj Hebeloma radicosum Idény nyár-ősz GYÖKERES FAKÓGOMBA Domború. • HASONLÓ F A J O K Néhány kisebb. de nincs marcipán illatuk és mind elhalt fákon élnek. sárgásfehér vagy világos sárgásbarna kalapját feltűnő. kemény húsa erősen marcipán vagy keserűmandula illatú. • ELŐFORDULÁS Fákkal képez mikorrhizát. • EGYÉB NEVEK Pholiota radicosum. benőtt pikkelyek díszítik. barna pikkelyekkel a barna pikkelyekkel fedett tönk világosabb lehet a kalapnál a tönk hosszú és mélyen gyökerezik a kalap húsa vastag és fehér • a tönk csúcsán feltűnő gallér van sűrűn álló. sacchariolensnek édeskés az illata. pl. A hasonlóan pikkelyes tönk a talajban mély „gyökeret" fejleszt. ragadós kalapfelszín. mélyen gyökerezik a jó vízelvezetésű talajban. Az északi mérsékelt övben elterjedt. A feltűnő. keserű ízű. de nem mindenhol gyakori. Fehér. A Pholliota fajok hasonló kinézetűek. fák közelében.

rozsdabarnára érő mérsékelt övben elterjedt.junomus. Húsos Gymnopilus faj. bamássárgára érnek. Domború kalapjának széle fátyolos.. lebenyes gallérja fölött a tönk ráncos. aranysárga. Szálas lkjj|* tönkje hasonló színű. hallucinogén anyagokat tartalmaz.íj színeződik a lehulló spóráktól. keserű mandula szagú gomba. a kalap széle fátyolos a burokmaradványoktól • a nagy. • EGYÉB NEVEK szemcsés tőkegomba. a talaj szintjében. parkokban. juk. Barna spórapora miatt néha a Cortinariaceae családba sorolják. a nitrogénben dús talajt kedveli. sárga.5—4 cm Faj Gymnopilus spectabilis Család CORTINARIACEAE ARANYSÁRGA TŐKEGOMBA Csoportos megjelenése. de a gallér környékén sötétebbre .). lemezek • HASONLÓ FAJOK A Phaeolepiola aurea (fent) csoportosan nő. ritkábban aflfei ÉKM fenyőkön nő. felkanyarodó lemezei piszkosfehérek. feltűnő gallérja és domború vagy púpos kalapján a fonalszerű burokmaradványok segítenek e változékony gomba meghatározásában. keserű ízű. . • METSZE U. TERMŐHELY Csoportokban nő elhalt fákon. általában tuskókon v • sűrűn álló. száraz. ehetetlen.Család TRICHOLOMATACEAE Faj Phaeolepiola aurea Idény nyar-osz SZEMCSÉS ARANYGOMBA Nagy termetű. narancssárga. • HASONLÓ FAJOK A Gymnopilus speclabilis (lent) korhadó fákon él. Sűrűn álló. általában csalán (Urtica) alatt. erdőkben. de néhány termőhelyen nagy tömegben jelenik meg. felülete szemcsés. Elterjedt faj az északi mérsékelt övben. • ELOFORDULÁS _ _ _ Korhadó lombos fákon. • ELŐFORDULÁS Erdős vidékeken utak mentén vagy más bolygatott helyeken talál. kalapja és tönkje sávos. lebenyes • gallér okkerbarnára színeződik a spóráktól TERMŐHELY Csoportosan nő útszéleken. A narancssárga kalap felülete száraz. k • E G Y É B NEVEK < a tönk bázisa kissé kiszélesedik r. Spóraszín Idény domború vagy púpos. szélén fonalszerű burokmaradványok vannak. Az északi £ foggal ránőtt. * halványkalapja finoman szemcsés és de egyesével is > sárga hús a talajon nő. úgymint a előfordulhat Pholiota squarrosa (79. old. vagy elhalt fák » tönkhöz nőtt vagy körül található. Nagy. • sávozott kalap Érték okkerbama KALAP 0 10-25 cm TÖNK í 10-30 cm <-» 1. de gyomorpanaszokat okozhat. általában ritka. Ehető. Méret az aranysarga kalap felülete szemcsés •—.

világosbarna. old.) mikroszkopikusan különböznek egymástól. Erősen hallucinogén hatású. de annak húsa nem kékül meg. lefelé sötétedő hús . fehér pikkelyek fedhetik. Sárgásbarna. Méret KALAP 0 2-12 cm Család STROPHARIACEAE TÖNK t 5 .1 5 cm «-» 0. gyakori gomba. karcsú. E-Amerika piszkosfehér szubtrópusi. éretten fehér élű lemezei sűrűn állnak. harang éretten fehér • alakú vagy púpos kalapjának ragadós felszínét a burokból származó apró.Család STROPHARIACEAE Faj Psilocybe cubensis ldén y egész év KUBAI BADARGOMBA Nagy termetű Psilocybe faj. a gallér alatt pelyhes.2 cm Faj Stropharia squamosa Spóraszín M bíborbama Érték ősz-késő ősz PIKKELYES HARMATGOMBA Rövid ideig termő gomba. • HASONLÓ F A J O K A Stropharia fajok (88-90. lógó gallérja gyorsan feketére színeződik a lehulló spóráktól. Kalapja harang alakú vagy púpos. Lemezei # szürkék. atlanti-óceáni partvidékén tönk. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az északi féltekén. Fehér vagy sárgásfehér húsa kékre változik. fehér pikkelyek a kalapon TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő szarvasmarha.5-1. Tönkje piszkosfehér. eléggé erős tönk pikkelyes. forgácson vagy fűrészporon él. Tönkhöz nőtt. bíborbarna. old. ' • luirang alakú vagy púpos kalap fehér élű. a bázis felé idővel megbarnuló tönk METSZET TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban terem. ráncos gallér elszíneződik a spóráktól hosszú. • ELŐFORDULÁS Szubtrópusi vagy trópusi legelőkön honos. Nem ehető. lérral Európába is betelepítették. szürke. • HASONLÓ FAJOK A Panaeolus semiovatus (95. legelőkön. a sötét bíborbarna lemezek éle harang alakú vagy púpos kalap burok eredetű. bíborbarna vagy majdnem fekete lemezek a lógó.). • EGYÉB NEVEK Psilocybe squamosa. fehérrel szegélyezett -sárgásfehér színű. körkörösen elhelyezkedő pelyhek díszítik. lombos fák törmelékén. lógó galés az Antillákon elterjedt. bódító hatású anyagai miatt termesztik. piszkosfehér.vagy lótrágyán. Tönkje piszkosfehér. íze kissé keserű. világosbarna húsa gyengén illatos. bíborbarnák vagy majdnem feketék. • ELOFORDULÁS Erdei faj.

domború kalap felszíne száraz időben METSZET TERMŐHELY Általában csoportokban nő. világos szürkésbarna lemezek . • ELŐFORDULÁS Erdőkben. Tönkjén piszkosfehér. Dél-Európában sokfelé termesztik és fogyasztják. Az északi mérsékelt öv melegebb vidékein. praecox (lent) faforgácson vagy fű között nő és általában kisebb. karcsú tönk fehér vagy barnás színű hús • J I METSZET dohánybarna Méret KALAP 0 3 . színe okkeres árnyalatú fehér. kőrisen és juharfákon vagy alattuk él. korai t ő k e T E R M Ő H E L Y Termőestei kis gombacsoportokban vagy tömegesen nőnek. világos színű. Európában a folyókat kísérő meleg ártéri ligeterdőkben gyakori. nyárfákon.Család BOLBITIACEAE Agrocybe cylindracea késő tavasz-ősz DÉLI TŐKEGOMBA Kalapja húsos. Mint minden Agrocybe fajnak. • EGYÉB NEVEK Pholiota praecox. liszt illatú húsa ehető. a barna kalap sárgás nagyon gyorsan szárad. felkanyarodó vagy foggal • • világos szürke vagy barna lemezek I METSZET • a csüngő gallért barnára színezik a spórák burok. de gyakran keserű utóízű. • HASONLÓ F A J O K Az A. A tönk töve megvastagodhat. réteken. • i— • EGYÉB NEVEK Pholiota aegerita. agyagbama KALAP 0 6-15 cm Család BOLBITIACEAE TÖNK Agrocybe praecox Spóraszín tavasz-nyár TAVASZI RÉTGOMBA Változékony gomba. rugalmas húsa illatos és jóízű. tavaszi tőkegomba. parkokban vagy kertekben korhadó faforgácson vagy fű között is terem. legelőkön nő. • tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó.6-1 cm . általában gallérja van. « lógó gallér • a csupasz. Világos. Széles körben elterjedt és gyakori faj az északi mérsékelt övben. • ELŐFORDULÁS Füzeken.1 0 cm <-• 0. a szubtrópusig honos. jól fejlett gallérja van. a spóráktól barnára színeződő. * a peremen bu-j rokmaradványok lehetnek • a tönk felülete finoman szálas nagy. sima felülete berepedezhet. de egyesével is előfordul. száraz időben ennek is berepedezik a felülete. fehér kalapú és kellemes csiperkeillatú gomba.7 cm TÖNK t 4 . Főként füves helyeken. domború. de ránőtt lemezek a burokmaradvány a tönk helyett néha a kalap szélére tapad. világosbarnáról szürkésfehérre szárad sárgásfehérre fakul. • HASONLÓ F A J O K Az A.• maradványok a kalap szélén * szálas. dura erőteljesebb. gyakran fehér micéliumzsinórokban végződik. Kalapja domború vagy púpos.

melyek egész évben teremnek. de halványszürke sokkal ritkább. sárgás-narancssárga kalapja szárazon világos narancsbarna. Halványsárga húsa jellegtelen ízű. tönkhöz nőtt lemezek Spóraszín a kalap nedves időben ragadós és sötétebb színű " ! TERMŐHELY Csoportosan vagy egyenként nő korhadó fenyőkön. £„ . ö uM " . Tönkje felül világosbarna. gyakori faj. luszeres szaga. közönséges kénvirággomba. • ELŐFORDULÁS Azon kevés lemezes gombák egyike. Korhadt fenyőtuskókon él. tönkhöz nőtt lemezek zöldes fényű. halványsárga kalapjának gyakran sötétebb a közepe. • ELŐFORDULÁS Korhadó lombos fatuskókon és gyökereken él. világossárga kalap közepe Széles körben elterjedt. • EGYÉB NEVEK Nematoloma fasciculare. a leghidegebb téli napokat kivéve. fenyőkön is előfordul.5-1 cm Fa Érték ' Hypholoma fascicular egesz ev SÁRGA KÉNVIRÁGGOMBA Legjobb határozó bélyege az a tulajdonsága. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. a töve felé narancsbarnára változó tönk TERMŐHELY Kisebb-nagyobb csoportokban nő. hogy csoportosan nő korhadó fatönkökön és lemezeinek színe zöldessárga. keserű y burokmaradványok • a kalap szélén KALAP 0 3 . de ehetetlen. A kalap szélén fehér burokmaradványok láthatók. Kénsárga húsa jellegzetes gomba illatú.8 cm <-• 0. ritkábban a domború. csípős és keserű. Domború. Tönkje í^Hfte' vagy bíbor b rm eyökérszerűen végződik. szUrkésibolya TÖNK t 5 . zöldessárga vagy olajzöld lemezek halványsárga. a tönk felülete finoman szálas .Család STROPHARIACEAE Fa ' Hypholoma capnoides Idény egesz ev narancssárga vagy világos narancsbarna kalap FENYŐ-KÉNVIRÁGGOMBA A gomba domború. • HASONLÓ FAJOK A Hypholoma radicosum hasonló termőhelyeken nő. sötét narancsgyakori faj az északi sárga mérsékelt övben. tönkje hasonló színű. habár nem ajánlatos megkóstolni. ~ I^S^IlealliHK • lemezek eros. alul rozsdabarna. burokmaradványokkal díszített széle felé halványabb.7 cm Család STROPHARIACEAE " sűrűn álló. Felülete nedvesen ragadós. ami szintén jó azonosító bélyeg. sűrűn álló.

elongatum. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. " TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban nő savanyú talajon.1 0 cm TÖNK I 5 . majd domború. alul vörösesbarna színű. a tőzegmohás lápokon növő H.1 0 cm < > 0. Színe sárgásbarna. felülete ráncos.) áll rokonságban. máshol hiányzik. általában bükk környékén is. A savanyú talajt kedveli. • ELŐFORDULÁS Többnyire fenyők alatt nő. • HASONLÓ FAJOK A Cortinarius fajokkal (69-77. szálas felszínű • tönk M 'fv *. Sima tönkjét keskeny. gyűrűs v:' _ ráncosgomba. • EGYÉB NEVEK Pholiota caperata. METSZET TERMŐHELY Termőtestei csoportosan nőnek. Az északi mérsékelt öv egyes területein gyakori. marginata hegyvidéken nagy csoportokban terem fenyőtűkön vagy korhadó fenyőfákon. old. Spőraszfn Érték bíborbama KALAP 0 5 .5 cm Fa Család CORTINARIACEAE ' Rozites caperatus RÁNCOS FENYŐGOMBA l ü Kalapja fiatalon harang alakú. szálas tönkje felül sárga. kissé bordázott gallér díszíti. A H.5-1. de kisebb faj létezik. udum és a H. • a fiatal kalap szélén a fehér burokmaradványt idővel feketére színezik a spórák Mérel • P W t m B K 3 n V erős. • HASONLÓ F A J O K Számos hasonló. pl. közepén fehér vagy halvány ibolyaszínű burokmaradványok láthatók. • ELŐFORDULÁS Lombos fák tuskóján vagy gyökerén él erdőkben vagy parkokban. fehéresszürke vagy olajbarna lemezek • Nagy termete. téglavörös kalapja és a lemezéről hiányzó zöld szín alapján azonosítható kénvirággomba. de azoknak nincs gallérjuk és a spóraszínük rozsdabarna. Kalapja domború. ráncos tőkegomba. • EGYÉB NEVEK vörhenyes kénvirággomba. széle gyakran berepedezett. a kalap felülete barázdált vagy ráncos . de megtalálható lombos fák. végül kiterülve közepén púpossá válik.STROPHARIACEAE Hypholoma sublateritium ldény ősz-késő ősz VÖRÖSES KÉNVIRÁGGOMBA SIMA • ££LT sűrűn álló. tönkhöz nőtt. íze kellemetlenül keserű. Húsa sárgás vagy vörösesbarna.

• EGYÉB NEVEK Hypholoma aurantiaca. Európában elterjedt és valószínűleg terjedőben van. • HASONLÓ FAJOK A S. tönkhöz nőtt lemezek a tönk felülete szálas és pikkelyes kékeszöld tönk fehér burokmaradványok a kalap » szélén METSZET éretlen termőtestek fehér micélium fonalak TERMŐHELY Kis csoportokban vagy egyesével nő. mohos réteken terem. szálas tönkjén a gallér jelentéktelen. cyanea. szálas felületű tönk TERMŐHELY Gyakran tömegesen terem mulcsozott virágágyásokban.8 cm « 0. . vékonyabb . felkanyarodó vagy foggal ránőtt lemezek METSZET sűrűn álló. sárgásfehér. majd lapos. világosszürke vagy barna lemezek éle nem fehér KALAP 0 3 . zöldes. közepe gyakran üreges. kékeszöld kalapú Stropharia fajoktól abban különbözik. Kalapja előbb domború. világos színű burokmaradványok a kalap szélén piszkosfehér. narancssárga árnyalatú lehet. A S. nem fogyasztják. Piszkosfehér húsának nincs jellegzetes szaga. kékeszöld kalapja ragadós. inuncta kalapja szürkésibolya színű és nedves legelőkön. élénk narancssárga termőteste és fatörmeléken való előfordulása alapján azonosítható. • EGYÉB NEVEK S. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. Méret a sűrűn álló. aeruginosa spórái és fehér élű lemezei is sötétebb színűek. Domború. gyorsan kifakul és sárga foltok jelennek meg rajta. szélén láthatók a burok maradványai.Család STROPHARIACEAE a l Stropharia caerulea Idény K É K HARMATGOMBA Más. kertekben. de pikkelyes. Piszkosfehér tönkjének szálas a felszíne. kalap húsú kalapja púpos. • ELŐFORDULÁS Parkokban.vagy bíborbarna lemezek . • HASONLÓ F A J O K A Stropharia squamosa Zranc'ssárga (var. a lemezek éle fehér tönkhöz nőtt. trágyázott talajon. hogy világosabb barna a spórapora és lemezeinek éle nem fehér. thrausta) kisebb gomba. Húsa piszkosfehér.7 cm TÖNK t 4 .4-1 cm j Stropharia aurantiaca Spóraszín sötétbama Érték Család STROPHARIACEAE nyar-osz NARANCSPIROS HARMATGOMBA Jellegzetes faj. jellegzetes szaga nincs. legjobban erőteljes. • ELŐFORDULÁS Korhadó fatörmeléken és földdel keveredett fűrészpor között terem.a tönk alja gyakran megvastagodott . gyakran csalán ( Urtica ) között nő.

húsa megárthat. száraz kalapja vörösesbarna a megoldala sötét fonáka 'irösesvilágítástól függően. erős. különösen a domború. • közepesen távol álló lemezek 1 # \ j T METSZET . melasperma.ILL. lemezei szabadon állók. Méret KALAP 0 5 . Húsa vastag. • HASONLÓ FAJOK A S. gyakran lemezek •— kukoricaföldeken terem. bíborló • ELŐFORDULÁS Növényi szürke maradványokon. «ÉL jjgflHB az okkersárga kalap felszíne nedves • időben ragadós * N B — _ —• a keskeny gallér szélesen rátapad a fehér tönkre nagyon vastag. aurantiaca (88. E-amerikai tapasztalatok szerinj. a gallér felső a gallér domború majd A faj sima. Harang alakú.) TERMŐHELY Nagy csoportokban terem faforgács mulcson. Ibolyásszürke lemezei sötét bíborbarnára változnak. kertekben.) kisebb és színe élénkebb narancssárga. Erősen retekszagú gomba. melynek alsó oldala bordázott. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben.1 5 cm Család STROPHARIACEAE TÖNK í 10-15 cm Faj 1 . A piszkosfehér tönkön széles gallér van. fehér micélium fonalak láthatók rajta. old. okkersárga kalapban. parkokban. old. • ELŐFORDULÁS Füves területeken. S. idővel dombobordázott kalap rúvá majd lapossá válik. Európa déli részén terjedt el. A tönk bázisa megvastagodott vagy gumós. két termőideje van. É-Amerikában is megtalálható. Az Agaricus fajok (156-163. száraz időben is gyakori. fenyéreken és homokdűnéken is megtalálható. sűrűn álló. S. Szalmán termesztik. ehető. M F R J T a tönk fehér húsa merev • TERMŐHELY Egyesével vagy többedmagával terem fű között vagy homokos talajon. a szabadban ritka. melyeknek spóramérete és színe eltérő. de erőteljes felépítésű faj. önálló fajként osztályozzák: pl. Fehér húsa fiatalon jóízű.Család STROPHARIACEAE Fai Stropharia rugosoanmilata ldeny tavasz és 8sz ÓRIÁS HARMATGOMBA harang alakú. piszkosfehér tönk •— északon ritka. halophila. felső felét pedig sötétre festi a spórapor.2 cm Spóraszín bfbor|ó szürkésfekete Érték Stropharia coronilla SÁRGA HARMATGOMBA Meglehetősen kicsi. fehér húsú kalap <> ibolyásszürke vagy bíborló barna lemezek fehér élű • lemezek . Fehér tönkjére szélesen rátapad a keskeny gallér. • HASONLÓ FAJOK Némely változatait.

Család STROPHARIACEAE ^ Stropharia semiglobata késő tavasz-ősz a sima kalapfelszín nedves időben ragadós FÉLGÖMBALAKÚ HARMATGOMBA Karcsú. alatta pikkelyekkel fedett. változó méretű faj.5 mm Faj Kuehneromyces mutabilis / fr*' Spóraszín Idény TERMŐHELY Kis csoportokban terem trágyában. vékony. • tönkhöz hosszú. • HASONLÓ FAJOK A hasonló termőhelyeken növő S.és juhtrágyán. • ELŐFORDULÁS Réteken. marginata tönkje a világosgallér alatt nem pikkelyes. vékony. legelőkön él. ritkábban fenyőkön él erdőkben és par/ élesen a tönkhöz nőtt . Széles körben elterjedt. változékony tőkegomba. tapadós tönkje piszkosfehér. vagy lefutó lemezek kokban. karcsú tönkje f" gyakran gyökerező. világossárga. ^''"''''hi^BBRfci^. luteo-nitens kalapja kisebb és kúpos.5^t cm Család STROPHARIACEAE TÖNK í 2 .8 cm <-> 2 . Ehetetlen. a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Korhadó lombos fákon. majd rozsda^tfMÉKÉir-' barna lemezek < • HASONLÓ F A J O K Számos mérgező Galerina faj hasonlít a világos tönk a gallér fölött hozzá: a Galerina unicolor (91. ezert közepű felülete kétszínű. Ehető gomba. jelentéktelen gallérja feketére színeződik a spóraportól. de 1. bamásfekete Érték majdnem egész évben ÍZLETES TŐKEGOMBA szaraz Púpos. nedves időben ragadós. •— karcsú tönk a tönk bázisa kissé megvastagszik •— Méret KALAP 0 0. ló. Többnyire félgömb alakú kalapja sima. hosszú. gyakori faj az északi mérsékelt övben. a gallér alatt sötét színű a tönk . hanem barna szálas aromas hus • EGYÉB NEVEK Pholiota mutabilis. • domború vagy félgömb alakú kalap széles. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. A kalapnál világosabb színű tönk a spóráktól okkerbamára kalap színeződött hártyás gallérja felett csupasz. azok növényi maradványait bontja le.) és a G. METSZET TERMŐHELY Nagy csoportokban terem lombos fák tuskóin. csupasz old. marha-. mézszínű vagy bőrbama kalapjának közepe világosabbra szarad. világos színű húsa lisztszagú.

pinicola fenyőkön fordul elő.és fenyőerdőkben.főként égeren. széle hullámos. lápos. unicolor. Görbe tönkje majdnem sima. Piszkosfehér tönkje tőben barna. színe sárga. nedves. nyíren . sűrűn állnak.5 cm Család STROPHARIACEAE TÖNK t 3 . némi zöldes árnyalattal. általában moha vagy avar között nő. . • HASONLÓ F A J O K Az ehető Kuehneromyces mutabilis (90. a Ph. ragadós.Család CORTINARIACEAE Fa ' Galerim marginata M É R G E S TURJÁNGOMBA Domború.) hasonlít rá. majd lapos.7 mm Idény ősz ' Pholiota alnicola SÁRGA TŐKEGOMBA Kalapja domború. Pholiota marginata. még hét másik faj okoz mérgezést! . lomb. old. Méret KALAP 0 1 . A Galerina fajokat gondosan kell meghatározni. de ezen a fajon . • HASONLÓ FAJOK A Ph. alnicola 3 változatát néha külön fajként osztályozzák: a Ph. A pikkelyes kalapfelszín jellemző a nemzetségre. • EGYÉB NEVEK Flammula alnicola. a töve felé kissé szálas. általában csak a fiatalabb példányokon láthatók a kalap szélén. jf • ELŐFORDULÁS Elhalt vagy korhadó tuskókon. Világos húsa jószagú és jóízű. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. szalmasárga vagy rozsdabarna lemezek TERMŐHELY Termőtestei csoportosan nőnek. • ELŐFORDULÁS Elhalt vagy korhadó lombos fákon .ritkábbari fenyőkön puhafákon él. de az északi mérsékelt övben sokfelé megtalálható. salicicola fűzfán él és keserű. Pontos elterjedése nem ismert.és még néhány másikon a pikkelyek nem maradandóak.7 cm Fa 3 . gyakran nedves termőhelyen.flavida és a Ph. fenyő-tőkegomba. barna színű. gallérja fölött szálas. de az a gallér alatt pikkelyes és nem szálas tönkű. sárga lánggomba. • EGYÉB NEVEK G. világos sárgásbarnára száradó kalapjának közepén idővel széles púp alakul ki. gyakran rozsdabarna foltos * kalapfelszín tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó. Keskeny lemezei tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók. fűzőn.

kissé pikkelyes. gyorsan szárad. de más lombos fákon és néha fenyők alatt is megtalálható gomba. • ELŐFORDULÁS Fatörmeléken. fakó lánggomba. Széles ragadós kalap körben elterjedt az északi gyorsan szárad mérsékelt övben. szalmasárga. pikkelyes tönk. általában bükkön. METSZET tönkhöz nőtt vagy foggal kissé lefutó lemezek a kissé aláhajló kalap szélén alig észrevehető hurokmaradványok vannak a tönk csúcsa szemcsés szálas felületű tönk a tönk bázisa általában bunkós TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő az avarban és famaradványokon. sárga vagy barna lemezek. okkersárgás-zöldes árnyalatú kalap. • HASONLÓ FAJOK A Ph. Érték Pholiota lenta y későé FAKÓ TŐKEGOMBA Halványsárga vagy barna lemezei. sűrűn álló lemezek • Méret KALAP 0 2 .6 cm Család STROPHARIACEAE TÖNK t 4 .Család STROPHARIACEAE Fa ' Pholiola gummosa ldény ősz-késő ősz ZÖLDES TŐKEGOMBA A faj határozó bélyegei a következők: domború. A kalap csak nedves időben ragadós. • EGYÉB NEVEK Flammula gummosa. Az északi mérsékelt övben elterjedt faj. zöldes lánggomba. sűrűn álló. halványsárga vagy barna lemezek . nedves időben nyálkás.9 cm <-> 0. • EGYÉB NEVEK Flammula lenla. ragadós. Jellegzetes szaga vagy íze nincs. scamba kisebb és fenyőtuskókon nő. piszkossárga vagy piszkosfehér. A domború kalap színe piszkosfehér. • ELŐFORDULÁS Általában utak mentén nő a talajon a nedves időben erdős területeken. halványsárga vagy világosszürke lehet és általában teljesen sima a felülete. METSZET karcsú tönk száraz felületét piszkosfehér pikkelyek fedik • halvány sárgásbarna vagy barna lemezek Spóraszín Wén bama TERMŐHELY Nagy csoportokban nő famaradványokon. Ehetetlen. majd ellaposodó. A hús fehér vagy sárga színe a tönk tövénél rozsdabarnára változik.4-1 cm Faí a lemezek tönkhöz nőttek* vagy foggal lefutók • zöld árnyalat a szalmasárga kalapon a hosszú. ritkás fehér pelyhekkel fedett kalapja jellemzi e gombát. világos húsa gyengén retek szagú.

Húsa világosbarna. fehéren szálas tönk világosbarna hús foggal ránőtt. burokmaradIT kalap szelen lefelé kissé szélesedő tönk szürkésbarna. retekszagú. a tönk bázisánál rozsdabarna hús a tönk alsó részét szálas.4-1 cm Fa ' Hebeloma mesophaeum ősz-késő ősz SÖTÉTLÁBÚ FAKÓGOMBA A gomba domború. melyek általában kisebbek. széle és tönkje világosabb színű. Tönkje száraz. • E L Ő F O R D U L Á S Vegyes erdőkben. száraz vagy kissé ragadós kalapfelszín világosbarna * lemezek -• hengeres. és a rokon fajokéhoz hasonlóan. sárgásbarna vagy sötét narancsbarna. a H. világosbarna.. szárazon fényes kalapfelszín szaraz tönk halványsárga. domború. . a közepe felé sötétedő kalap TERMŐHELY Tömegesen terem lombos vagy tűlevelű fák alatt. narancsbarna színével. Az északi mérsékelt öv elterjedt. néha foggal ránőtt lemezek nedves időben nyálkás. highlandensis. Érték Méret KALAP 0 2 . szenes lánggomba. kissé púpossá válhat. Az északi mérsékelt övben elterjedt faj. parkokban és kertekben fákkal alkot mikorrhizát. Flammula carbonaria. világos szürkésbarna vagy barna lemezek Spóraszín Idény bama TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban nő. • H A S O N L Ó F A J O K Rokonai. szürkésbarna kalapja idővel kiterül. vagy tűzvész után nő erdőkben. piszkosfehér színű szálak és foltok formájában a kalap szélén és a tönk felső részén. bázisa felé szálas. • HASONLÓ F A J O K Más galléros gombák is megjelennek kiégett területeken: pl. a Myxomphalia maura színe sötétebb.) és a Tephrocybe anthracophilum.tűzrakások helyén nő ez a gomba eléggé vastag húsával. • E G Y É B N E V E K barnahúsú fakógomba.6 cm <-• 0. ^StöRmtto. néha hullámos szélű. sűrűn álló iemezek . gyakori faja.6 cm Család CORTINARIACEAE TÖNK t 2 . candidipes legjobban mikroszkóppal azonosíthatók. i m m W M m I )fehfr . szaga nem jellegzetes. néha kiégett talajon is megjelenik. J m m W i f e . A Hebeloma fajokon fátyolszerű burokmaradvány látható.Család STROPHARIACEAE Pholiota carbonaria lci ®ny majdnem az egész év SZENES TŐKEGOMBA Jellegzetes termőhelyén túl . old. •EGYÉB NEVEK Ph. nyálkás kalapjával jellemezhető. világosabb szélű kalap tönkhöz nőtt. • ELŐFORDULÁS Tűzrakások helyén. pelyhes bevonatfedi sűrűn álló. a Mycena galopus (137.. pl. Ehetetlen húsa halványsárga vagy rozsdabarna.

Halványsárga lemezei rozsdabarnán foltosodnak. a mikorrhizát alkotó.4-1 cm Spóraszín rozsdabarna Érték m Család COPRINACEAE BARNA PORHANYÓSGOMBA A pohanyósgombák ( Psathyrella ) nemzetségébe főként kicsi. Néha két további fajra osztják (G.CORTINARIACEAE Faj Gymnopilus penetrans FOLTOSLEMEZŰ LÁNGGOMBA Eléggé egyenletesen narancsbarna színű faj. csupasz. hybridus. Pontos azonosítása csak spóraméret alapján lehetséges. majdnem appendiculatalfusca.) ellentétben. Domború vagy harang alakú kalapja nedvesen sötét vörösbarna. gyakori gomba az egész északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A G •^Rgv picreus tönkje sötét. szárazon világos sárgásbarna. barna gombák tartoznak. E faj jellemzője. Széles körben elterjedt. . fahéjbarnára • érő. old. Méret KALAP 0 3 . majd kiterülő kalapjának közepe púpos. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. G.8 cm TÖNK I 4 . halványsárga lemezek K a fehéren nemes i zes bázisú tönkhöz gyakran gyökérszerű W szálak kapcsolódnak TERMŐHELY Kis csoportokban vagy egyenként terem. lemezei élénksárgák. általában tuskókon. hydrophilal . a spóráktól barnára színeződött fehér burokmaradvány van a kalapja szélén. • ELOFORDULÁS Erdőkben korhadó lombos fákon. fehér tönk TERMŐHELY Csoportosan nő lombos fák tuskóján és azok környékén. kissé világosabb színű tönkjén a gallérzóna alig látható. • EGYÉB NEVEK P. hogy csoportosan nő. rokon Cortinariusokka\ (68-77. • ELŐFORDULÁS Főként elpusztult fenyőkön él erdőkben. sapineus). fajaik nehezen különböztethetők meg. Minden Gymnopilus faj elhalt fákon vagy növényi maradványokon él. ritkábban fenyő-maradványokon él.7 cm «-» 0. domború. rozsdabarnán foltosodé.

majd barnára színeződnek.el 0 TÖNK I 3 . • krémszínű tönk a kalap széle fekete-fehér márvá. eltűnő burokmaradványok tapadnak. semiovatus/separatus. • EGYÉB NEVEK P.• nyos. a tönk bázisa fehér v METSZET % .Család COPRINACEAE Faj Psathyrella candolleana ld6ny tavasz vége-ősz FEHÉR PORHANYÓSGOMBA Korán termő faj. • csokoládébarnára érő lemezek domború vagy púpos. spadiceogrisea erdei utak mentén és hasonló helyeken nő késő tavasztól kora nyárig. szárazon fényes harang alakú kalap • a felálló. szárazon pedig fényes és ráncos. sárgásfehérre száradó • kalap I \ üreges tönk < METSZET T* a fiatal kalap vékony szélén fehér burokmaradvány van —• törékeny. • HASONLÓ FAJOK A sokkal sötétebb kalapszínű P. tojás. Az érett spóráktól fehérjemezei lilára. problémás nemzetségben. • HASONLÓ F A J O K A P. Anellaria semiovata. Termőteste szárazon nagyon törékeny. sárgásbarna kalapja gyorsan sárgásfehérre szárad. antillarum hasonló kinézetű. csupasz tönk TERMŐHELY Korhadó faanyagon tömegesen terem. gyakori faj. Fehér vagy világos szalmasárga húsa hallucinogén anyagokat tartalmaz. bama gombákat tömörítő. széles. korhadó faanyagon vagy annak közelében. törékeny. Domború vagy púpos közepű. • ELŐFORDULÁS Kertekben. fátyolos •— Sárgásfehér vagy krémszínű.5-7 cm Család COPRINACEAE késő tavasz-ősz GYŰRŰS TRÁGYAGOMBA E faj jellegzetessége a kalapja. Tönkjén a fehér gallért a hulló spórák feketére színezik. valószínűleg az egyik leggyakoribb. Az északi mérsékelt övben elterjedt. de nincs gallérja. • ELŐFORDULÁS Legelőkön vagy szalmával kevert trágyában terem. majdnem csupasz felszínére fonalszerű. széle csupasz vagy fehér burokmaradványok díszítik. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt faj. majd csüngő fehér gallért feketére színezik a spórák a fiatal • példányok kalapja tojás alakú TERMŐHELY Ürüléken terem egyesével vagy kis csoportokban.9 cm <-> 2 . ebben a főként apró. szürke.6 mm Faj Panaeolus ftmiputris V I Spóraszín ldény bamásbíbor KALAP 0 1.vagy harang alakú. amely nedvesen sima vagy ragadós. tönkhöz nőt lemezek A nedvesen ragadós. Mé. parkokban és erdőkben terem.

cinóbervörös őzlábgomba a halvány lemezek éle pillás (kézi nagyítóval látható) « világos rózsa. a lemezek pillásak. Felkanyarodó lemezei sűrűn állnak. majd t halvány okkersárgára szárad a kalap széle nedvesen bordázott mandzsettaszerű. míg a C.5-5 cm < » 1. granulosum megvastagodott kalapja rozsdabarnább és szemcsésebb. hogy a lemezek szélén cisztidák (steril sejtek) vannak. • ELŐFORDULÁS Mindenféle erdőben megél. Spóraszín rozsdabarna Idény KALAP 0 1 . Valószínűleg minden fajuk mérgező. a fajok annyira hasonlóak. arrhenii 4 spórás. Lepiota és Psathyrella fajok társaságában.3 cm TÖNK t 1. Világméretű elterjedése még nem tisztázott. felülről bordázott gallér a tőben világosbarna tönk a csúcsa felé világosodik ••— TERMŐHELY Utak és ösvények mentén egyesével terem vagy néhány példány nő együtt. vörös pikkelyek a tönk alján u IGÜL S C & Ü I TERMŐHELY Egyesével terem vagy néhány gomba nő együtt. hogy csak spóráik alapján különíthetők el biztosan. •. • EGYÉB NEVEK vörösbarna szemétgomba. Bunkós tönkjének alsó részét vörös pikkelyek fedik. tápdús talajban terem. • ELŐFORDULÁS Bolygatott.5-3 mm Cystoderma terrei Család TRICHOLOMATACEAE CINÓBERVÖRÖS SZEMCSÉS-ŐZLÁBGOMBA Domború vagy púpos közepű. A C. fehér. téglavörös kalapjának szemcsés a felszíne. Gyakran több Conocybe faj nő egy helyen. blattaria és a C. humuszos. Mikroszkóp alatt látható. Sűrűn álló. savanyú talajon. HASONLÓ FAJOK Több hasonló Cystoderma faj él hasonló a tönk bázisa termőhelyeken. Gallérjukon és kalapjukon pikkelyes burokmaradványok vannak. • EGYÉB NEVEK Cystodermal Lepiota cinnabarimim. a kalap közepe először téglavörös. téglavörös kalapfelszín domború vagy púpos közepű kalap apro. felkanyarodó lemezei halvány színűek. leneroides (percincla) bazídiuma 2 spórás. • HASONLÓ F A J O K A C. A gallér gyenge és hamar eltűnik. E* .Család BOLBITIACEAE Faj Conocybe arrhenii Idény nyár vége-késő ősz VÖRÖSBARNA HARANGGOMBA A Conocybe (Pholiotina) nemzetség egyik leggyakoribb faja. Ázsiában és Európában széles körben elterjedt. Kézi nagyítóval megvizsgálva. de Európában és Japánban elterjedt.* színű-narancssárga hús szemcses. élük gyakran fehér.

fehér lemezek • EGYÉB NEVEK Lepiota carcharias. A Cystoderma fajokat biztonságosan csak mikroszkóp alatt lehet meghatározni. földszagú. e fajé átlagosan 6 x 3pm. moha között. fenyéreken nő.7 mm Fai Spóraszin ldén piszkosfehér Érték Család TRICHOLOMATACEAE Cystoderma carcharias * ősz—késő ősz ERŐSSZAGÚ SZEMCSÉS-ŐZLÁBGOMBA A gomba kalapja és tönkje rózsaszínes szürke. szürke tönk • HASONLÓ F A J O K felile. humuszos talajon. szemcses. jasonis sötétebb színű.található. . Sűrűn álló.. avarban vagy moha között. de más jellegű a rózsaszínes termőhelyeken nem gyakori. Széles körben elterjedt. fenyvesekben. savanyú talajú erdőkben. Más hasonló fajok erősebb gallérjukról vagy lilás csúcsú tönkjük alapján ismerhetők fel. fehér lemezei sárgásfehérre érnek.e. . Felkanyarodó lemezei fehérek és ritkán állnak. füvek vagy páfrányok között . harang alakú. . „ .más Cystoderma fajokhoz hasonlóan . kalapjának felszíne durvább. Jze-/C • ELŐFORDULÁS Főként rojtos. spórái nagyobbak (7 x 4µm).. T együtt moha között. vékony húsa halványsárga színű. szemcsés felszínű kalap KALAP 0 l ^ t cm TÖNK I 2. fallax sargasbarna szinu. . .. • EGYÉB NEVEK Lepiota TERMŐHELY Egyenként nőnek vagy néhány termőtest található amianthinum. gyakori faj az északi mérsékelt övben. Tönkje a múlékony gallér fölött szemcsés vagy lisztes felületű. púpos közepű kalap jellegzetes. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben.5-6 cm < » 3 . Tönkjén nagy. spóraméreteiket összehasonlítva. nedves. A kalap és a tönk felülete . kellemetlenül avas szagú. majd ellaposodó kalapjának felszíne szemcsés. felfelé álló. erősszagú őzlábgomba.Család TRICHOLOMATACEAE Cystoderma amianthinum SÁRGA SZEMCSÉS-ŐZLÁBGOMBA Élénk okkersárga színű faj. A C. gallér alatt • ii • . . széle a burokmaradványoktól rojtos. majd lapos. • ELŐFORDULÁS Különböző helyeken fenyvesekben. felkanyarodó. főként a f e n y ő e r d ő k b e n nő. rojtos szélű harang alakú. madzsetta- sűrűn álló. Méret a gallér felett lisztes vagy szemcsés a tönk okker sárga. TERMŐHELY Kis csoportokban vagy egyesével nő. tölcséres gallér látható. fűzfák alatt. sárga őzlábgomba. • HASONLÓ FAJOK A C.szemcsézett.. . Fehér húsa . * a kalap rózsaszínes szürke. felkanyarodó. mindig savanyú.

69-77. Az alább bemuCsalád CORTINARIACEAE Faj Inocybe haemacta tatásra kerülő f a j o k az Inocybe és a Lacrymaria nemzetségbe tartoznak. A gomba vizelet vagy istállószagú. másoknak nincs. parkokban és erdőkben vagy utak szélén. . ami ritka ebben gm a többnyire fakóbarna színű fajokat tömörítő nemzetségben.. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal alkot mikorrhizát tápdús talajon. . rózsaszínűre és nem • barnára érő lemezek a hús színe világosszürkéről vöröses árnyalatúra érik • a kalap közepe szálas vagy pikkelyes METSZET • a tönk felső része szemcsés sűrűn álló lemezek • TERMŐHELY Egyesével terem vagy néhány gomba nő együtt. Kalapja domború vagy púpos. SÖTÉT SPÓRASZÍNŰ GOMBÁK z a rész ismerteti a felkanyarodó vagy tönkhöz nőtt lemezű gombák (1. világosabb színű csúcsa szemcsés. sokfelé elterjedt.. a rozsdabarna spórájú fajokat).. szürke vagy szürkésbarna.. corydalina kalapján lehet zöldes árnyalat.„. Az Inocybe fajokon a burok helyett nagyon finom szőrök vannak. közepe szálas vagy pikkelyes. a nevük cisztida. V i a ^ ^ ^ H A kalap és a világosszürke színű hús is megvörösödik idővel. Mindegyikük spóraporának színe a barna valamely árnyalata. old. a szalak alatt lathato • a világos színű hús felkanyarodó. .) közül a feltűnően szálas vagy pikkelyes kalapfelületű fajokat. old. ldén f ősz V E R E S SUSULYKA A gomba termőteste zöldes árnyalatú. amelyek az egész tönköt elfedik. ezek kézi nagyítóval láthatók.. almabor illatú. de nem rozsdaszínű (1.. Európában a zöldessziirke tönk . Egyeseknek van burka. de nem gyakori faj.. A zöldesszürke tönk a bázisa ^ I H B felé szálas. csúcsa világosabb a szürke vagy zöldesbarna kalap idővel • megvörösödik • domború vagy púpos kalap • HASONLÓ F A J O K Az I. ^ g a H H szürkés-zöldesbarna.SZÁLAS KALAPÚ. 56.

sűrűn álló. bükkel és hárssal agyagos vagy meszes talajon. de termőteste sokkal karcsúbb és fehérebb. mint a kalap átmérője. pudica szintén fehér. Rózsaszínes fehér húsa kissé savanykás illatú • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal. Piszkos fehér. de csak helyenként található meg. Fő jellegzetessége. ritkán hosszabb.Család CORTINARIACEAE Faj Inocybe erubescens Idény TÉGLAVÖRÖS SUSULYKA Korán megjelenő. idővel szintén vörösre változik. sugár irányú szálak díszítik.) ehető gombával. felülete szemcsés. Méret KALAP 0 3 . • EGYÉB NEVEK /. sárgásfehér. • a tönköt finom pelyhek fedik TERMŐHELY Néhány gomba nő együtt az utak menti talajon. felszínét a nemzetségre jellemzően. majd vörösbarnára változó lemezek . finom pelyhekkel fedett tönkje alul gumós. Európában és Ázsiában terjedt el. Kalapja harang alakú. old. Hasonló fajokat). majd kiterülő kalapja sárgásfehér vagy világos okkersárga. de csak bizonyos helyeken található meg. Spóraszín dohánybarna Érték PIRULÓ SUSULYKA Kúpos vagy harang alakú. • ELŐFORDULÁS Fákkal alkot mikotThizát . szélesen kúpos vagy púpos.9 cm Család CORTINARIACEAE TÖNK t 4 . piszkosfehér vagy fakó olajbarna lemezek • TERMŐHELY Tápdús talajon több példány nő együtt. gyorsan élénk narancsvörösre változik. húsos termőtestű gomba. főként bükkel képez mikorrhizát meszes talajon. fenyvesekben terem. mérgezéseiről ismert (1. Egész Európában elterjedt. patouillardii. • HASONLO FAJOK Az I. Áz Inocybe pudica is vörösre színeződik.2 c Faj Inocybe godeyi a kalap széle gyakran begöngyöli majdnem szabadon álló. Tönkje meglehetősen zömök. hogy termőteste idősödve vagy érintésre vörösre színeződik. • HASONLO FAJOK Összetéveszthető a Calocybe gambosa (58.7 cm < > 1 . rózsaszínre érik.pl.

. pl. • ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba.Család CORTINARIACEAE Faj Inocyhe geophylla Idény SELYMES SUSULYKA Kúpos vagy púpos közepű kalapja selymes. Az egyik leggyakoribb Inocybe faj. Lemezei sárgás árnyalatúak. Méret KALAP 0 cm TÖNK t 2 . pl. de nem gumós. szálasabb vagy pikkelyes a kalapjuk. sárgás árnyalatú tönk a tönk bázisa vastagabb. Két színváltozatban fordul elő: fehér.5 cm ~ 3 .fastigiata. sugár irányú szálak fedik . Más világos színű fajok nagyobbak. • ELŐFORDULÁS Lombos. főként lombos fákkal él együtt termékeny talajon. rengeteg szakirodalom segítségével azonosítható. • EGYÉB NEVEK l. • HASONLÓ FAJOK Az ugyanolyan gyakori /. spermaszagú hús a kalap széle idővel felfelé fordul és be hasadozik piszkosfehér. fenyők alatt él. . szálas. néha okkeres árnyalatú és lila. de nem gumós TERMŐHELY Kis csoportokban nő a talajon. maculata kalapja sötétebb barna. piszkosfehér burokmaradványokkal tarkított. sindonia szintén fehér. gyakori gomba. sugár irányú szálakkal fedett kalap felkanyarodó.• púpos. Csúcsos kalapját durva. gyakran található bolygatott helyeken. út mentén.keskeny. Világos színű tönkjének végén kis gumó van. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. A több száz Inocybe faj csak gondos vizsgálat. A tönk felső része pelyhes. Gyakori gomba az északi mérsékelt övben.és tűlevelű fákkal egyaránt alkot mikorrhizát. a kalapot durva. barna lemezekkel. árkok vagy utak mentén. sugár irányú szálak fedik. alul szálas. sárgásszürke vagy sárgásbarna lemezek • világos. kissé > vizenyős. de erőteljesebb. a bázisa szélesebb. • HASONLÓ F A J O K Az I. selymes felszínű. gyakran nő fenyőtűk között vagy bolygatott talajon. spermaszagú hús TERMŐHELY Kis csoportokban nő a fák alatt. • világosszürke vagy szürkésbarna lemezek fehér.5 mm Faj Inocybe rimosa | Spóraszín Idény Érték JJJ bama Család CORTINARIACEAE nyar-osz KERTI SUSULYKA Gyakori. idővel felkunkorodó kalapszéle gyorsan berepedezik. Termőteste többé-kevésbé sárga színű. A tönk felső része finoman pelyhes. gumója nincs. változékony kinézetű susulyka. tönkhöz nőtt.

a kalapot pikkelyek és finom szálak fedik a hús világos színű a kalapban LF> barna szálak a tönk felszínén a hús sötét színű a tönk bázisában domború. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • H A S O N L Ó F A J O K Az /. fűzzel és más fenyőkkel is. tönkjének lila színe fölül erősebb.vagy sötétbarna faj kalapját finom szálak és pikkelyek fedik. A barna-szálas tönk alja nem gumós.8—4 cm TÖNK t 4 . bama KALAP 0 0. spórái csomósak. fakó. sárgásbarna kalapját apró. • ELOFORDULÁS Lombos fákkal képez mikorrhizát termékeny talajon. sima. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. rokonaihoz hasonlóan. hengeres spórái és vastag falú cisztidái segítenek az azonosításban. a tönk töve felé sötétedik. pusio tönkje szintén lila. fehér élű lemezek . néha lilás szélű kalap lefelé sötétül a tönk színe tönkhöz nőtt.7 cm <-> 2 . barna pikkelyek a domború kalapon a pikkelyek alatt a kalap világos színű * a világos hús lilás árnyalatú lehet lila árnyalatú. gyakran nő útszéleken. de kalapja kevésbé pikkelyes. Pikkelyes. felkanyarodó. Az /.6 mm Inocybe lacera Spóraszín Család CORTINARIACEAE KÖZÖNSÉGES SUSULYKA E fakó. de pontos előfordulása még nem ismert. lanuginosa tönkje gyapjas-szálas.Család CORTINARIACEAE Inocybe griseolilacina ldén V ősz METSZET LILÁSBARNA SUSULYKA A gomba domború. A tönk alja nem gumós.vagy sötétbarna kalap METSZET TERMŐHELY Tömegesen nő vagy néhány gomba található egy helyen. cincinnala kalapja sötétebb. mikroszkóppal vizsgálva. szürkésbarna. szálas tönkje halványlila. Változékony faj. • ELŐFORDULÁS Fákkal alkot mikorrhizát. okkersárga vagy világosbarna. fehér élű lemezek Mérel TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban nő. pikkelyes és szálas felületű tönk okkerbarna. gyakran sovány talajon. • HASONLÓ FAJOK Az I. Spermaszagú húsa a kalapban világos színű. apró. A fiatal példányok kalapjának szélén burokmaradványok láthatók. barna pikkelyek fedik. gyakori faj. ez a szín a kalapon is látható.

Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. de kalapja világosabb. a kissé púpos kalap világos színű a szálak alatt a hús a kalapban világos. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal. bolygatott talajon nő. az Inocybe fajok spórái általában sima falúak vagy szögletesek. mogyoróval vagy bükkel képez mikorrhizát. kisebb termetű. vastag. margaritispora spórája is csillag alakú.7 cm Család CORTINARIACEAE TÖNK t 4 . durva. spórái szögletesek. Mikroszkóp alatt láthatók csillag alakú spórái. A fiatal gomba lemezeinek élén szürke lemezek. Hypholoma lacrimahundum. • HÁSONLÓ FAJOK Az I. világos színű kalapját sugarasan rendeződött. gyakran csalán közelében.5-1. tönkhöz nőtt északi mérsékelt övben elterjedt. feketére változó. pl. napipes tönkje nem ennyire határozottan gumós. tönkhöz nőtt lemezei sűrűn állnak. galerosa . tápdús. kalapjuk színe és spóráik alapján különböztethető meg. a L. lemezek • HASONLÓ F A J O K A sok hasonló faj . Az I. a tönkben sötétebb sugarasan rendeződött. peremes gumó a tönk bázisán felkanyarodó.Család CORTINARIACEAE Faj Inocybe asterospora Idény ősz CSILLAGSPÓRÁS SUSULYKA Jellegzetességei a karcsú. sárgább. Az sűrűn álló.pl. a csillag alakú spóra az utóbbi egyik módosulata. könnyező szálkásgomba/kénvirággomba barázdák a kissé hullámos kalap szélén domború vagy púpos közepű barnásszürke ' vagy okkersárga. Szürke. .2 cm Lacrymaria lacrymabunda Spóraszín ldén szemcses felületű tönk dohánybarna f ősz KÖNNYEZŐ PORHANYÓSGOMBA Domború vagy púpos kalapja barnásszürke vagy okkersárga. Méret KALAP 0 3 . nemezes kalap TERMŐHELY Tömegesen terem utak és ösvények mentén. Tönkje hasonló színű. szálas és törékeny. sötét vörösbarna szálak fedik. de sok helyen még nem ismert eléggé.9 cm *-» 0.méretük. finoman pikkelyes. amelyek cseppekkel feketére festődnek a rájuk hulló az élükön spóragortól. cseppek jelennek meg. szemcsés tönk alján levő peremes gumó és hogy kissé púpos. • EGYÉB NEVEK Lacrymaria/Psathyrella velutina. dohánybarna lemezek TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő. • ELOFORDULÁS Szaprotróf. gyakran nő csupasz talajon. sötétbarna szálak a kalapon • lapos.

citrinovirens alakja hasonló.) gombafajokat méretük és a kalap jellegzetességei szerint csoportosítottuk. A H.' TERMŐHELY Kis csoportokban nő fű és moha között. • ELŐFORDULÁS Háborítatlan gyepekben. lemezei sárgák. viaszos. az Entoloma f a j o k rózsaszínéig és a számos PsathyrellaniX előforduló feketéig terjed. old. SIMA KALAPÚ GOMBÁK bben a részben a felkanyarodó. és 56. citrinovirens kalapja hasadozik fel ilyen mértékben. általában meszes talajon nő. • a lemezek könnyen törnek . de csak a H. a kalapok 1. old. de színe sárgászöld és narancssárga. A kezdetben kúpos kalap az érett gombán teljesen kiterül és sugarasan behasadozik. A közepes méret a termőtestre vonatkozik. rózsaszínű • lemezek a fiatal gomba • kalapja kúpos a tönk húsa • fehér METSZET a tönk felszíne sima 1 v. az érett kalap : teljesen felhasad a sugár irányú repedések -—• mentén • rozsaszínű kalap ritkán álló. de ritkasága miatt nem ajánlott és adatok sincsenek a fogyasztásáról. ritka faj. a fehértől (amely a Hygrocybe f a j o k r a jellemző). A H. a sárgásfehéren keresztül (ami a Collybiak jellegzetessége). tönkhöz nőtt vagy foggal ránőtt lemezű (1. Idény Hygrocybe. Európa-szerte elterjedt. nem feketednek meg...KÖZEPES MERETU. Más Hygrocybe fajoknak is van kúpos kalapja. amoena. Halvány rózsaszínű vagy fehéres húsa ehető.5-6 cm átmérőjűek lehetnek. A kalap csupasz felszíne a legCsalád HYGROPHORACEAE Faj szembetűnőbb jellemzője a csoportnak. 15. piszkos rózsaszínű termőtestéről elég jól felismerhető. nehéz kihúzni a talajból. conica (104. • HASONLÓ F A J O K A szintén ritka H. törékeny. húsos. A tönk nagyon törékeny.) idővel megfeketedik. calyptraeformis RÓZSASZÍNŰ NEDŰGOMBA Elegáns. spadicea kalapja sötétbarna. calyptraeformis és a H. • EGYÉB NEVEK H. Az egyes f a j o k spóraszíne nagyon változó.

• ELŐFORDULÁS Füves területeken él (kivéve az erősen műtrágyázott réteket). A tönk sárga vagy vörös. • HASONLÓ F A J O K A H. Méret KALAP 0 1-5 cm Család HYGROPHORACEAE TÖNK t 2-10 cm <-• 0. színe sötét narancssárgától a halvány sárgáig terjed. glulinipes jóval kisebb. a kalapnál világosabb színű lemezek TERMŐHELY Csoportosan vagy boszorkánykörben nő.5 cm Faj hosszanti szálak a tönkön • sarga vagy vörös tönk Spóraszín ldén fehér Érték Hygrocybe chlorophana y ősz-késő ősz széles. • domború. felkanyarodó. világosszürke vagy vörös lemezek felkanyarodó. • HASONLÓ F A J O K A H. Idősödve fénylő vagy érintésre megfeketedik. legalábbis sok változata van). mérete és alakja nagyon változatos. húsos lemezek < ZÖLDESSÁRGA NEDŰGOMBA Eléggé nagy Hygrocybe faj. persistens kalapja fényesebb és nem feketedik meg.Család HYGROPHORACEAE Faj Hygrocybe conica ldény nyár-késő ősz FEKETEDŐ NEDŰGOMBA Változékony gomba. felülete nyálkás. lemezei tönkhöz nőttek vagy lefutók. lemezei tönkhöz nőttek vagy lefutók. valószínűleg a legváltozatosabb termőhelyeken fordul elő a Hygocybe fajok között (ezért sok a kalap felmikológus úgy véli. de a csúcsa felé szemcsés.a tönk töve világosabb. amíg feketére nem színeződik a termőtest idővel vagy érintésre megfeketedik TERMŐHELY Füves helyeken kis csoportokban nő. majd kiterülő. kúpos kalapja száraz. Tönkje is lehet nyálkás. Kalapja domború. de fogyasztása nem ajánlott. sűrű lemezek .4-1. kalapja és a tönkje nagyon nyálkás. Kissé mérgező lehet. A H. hogy több faj. hosszanti szálak fedik. széle többé-kevésbé bordázott. • E L Ő F O R D U L Á S Különféle érintetlen gyepekben él. Halványsárga színű húsa ehető. . ceracea kisebb és nem annyira nyálkás a kalapja. többnyire más Hygrocybe fajokkal együtt. Elterjedt és gyakori gomba az északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK kúpos nedűgomba. de színe többnyire száraz. Szórványosan elterjedt az északi mérsékelt övben. veszélyeztetett faj. csupasz. ragadóson nyálkás kalap • bordázat a kissé hullámos szélű kalapon • ritkán álló. A faj színe. szürkéssárgára érik.

íztelen és szagtalan.Család HYGROPHORACEAE Faj Hygrocybe coccinea nyár vége-őszutó PIROS NEDŰGOMBA Harang alakú kalapjának kissé szemcsés a felszíne. termőteste nem zöld. kékeszöld árnyalattal. A tönk sárga.) és felkanyarodó. . Szórványosan elterjedt az északi mérsékelt övben. kis csoportokban. zöldes és sárgás árnyalatú fehér hús nyálkás. Geoglossum (242. • HASONLÓ F A J O K A H. törékeny. • ELŐFORDULÁS Háborítatlan gyepekben. kissé méz illatú. lemezek • HASONLÓ FAJOK A H. Fiatalon domború vagy harang alakú kalapja sötétzöld. azonosításához mikroszkóp és a szakirodalom széles körű ismerete szükséges. törékeny. lemezeik szabadon állnak. TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban nő. gyakori faj. Szaga és íze gyenge. • ELŐFORDULÁS Különféle háborítatlan gyepekben él. perplexa néha faji rangot kap. • EGYÉB NEVEK bíbor nedűgomba. Európa számos országában vöröslistás. ehető. splendidissima húsosabbak. de nem fogyasztják. sárga és/vagy zöld tönk \ METSZET TERMŐHELY Általában réteken nő. erdőkben él tápdús talajon. old. idővel bíbor-. de nedves időben ragadóssá váló felülete és tönkhöz nőtt lemezei alapján különíthető el más piros/vörös színű Hygrocybe fajoktól. mivel színe példányonként és életkor szerint változik. zöld vagy narancssárga kalap. azonosítása mégis nehézségekbe ütközhet. Az északi zöld vagy narancssárga mérsékelt övben elterjedt. A termőtestet főként fiatalon . a fiatal ^ példányok kalapja zöld • nyálkás. útszéleken. psittacina var. Kímélendő faj.vagy sárga színűre változik.5-6 cm Család HYGROPHORACEAE TÖNK I 4 . Méret KALAP 0 1.nyálka fedi. old. punicea (56. Száraz. Húsa vizenyős. Kisebb és narancssárgább változatát nehéz meghatározni.4-1 cm Idény nyjr Faj Hygrocybe psittacina gsz ZÖLDES NEDŰGOMBA Feltűnő faj. Az utóbbi tönkje majdnem csupasz. Clavulinopsis fajok társaságában. narancs.) és a H. hanem többé-kevésbé téglavörös.8 cm 0.

chrysodon kisebb. lomberdőkben terem. Méret • nyálkás kalapfelszín a vastag. A tönk szintén ragadós és fehér színű. fehér tönk csúcsa szemcsés fehér. Tönkje erős.. • barna lemezek • fücsomóban nő ÉStlílf TERMŐHELY Egyesével vagy csoportosan terem. arvalis tönkje foltos. Naucoria s. burok nélküli kalapjával nem túl jellegzetes gomba.8 cm TÖNK t 4 . semiorbicularís. fehér kalapja szélén burokmaradványok vannak.5-1 cm Faj Agrocybe pediades Érték Család BOLBITIACEAE nyár-ősz SÁRGA RÉTGOMBA Kissé domború. hengeres és egyenes. dura nagyobb termetű. • ELŐFORDULÁS Termékeny talajon főként bükkel él együtt. ritkán álló -• lemezek erős tönk. felületén * néhány szőrszállal -• a lemezek éle piszkosfehér . via. Egyes kutatók két önálló fajra osztják. . általában teljesen csupasz. ragadós. Elterjedt és gyakori faj az északi mérsékelt övben. főkét termőhelyi és mikroszkópos tulajdonságai (spóraméret) alapján. fehér lemezek ritkán állnak Spóraszín Idény fehér KALAP 0 3 . közepén púpos kalapja fehér. •— aromás hús •V TERMŐHELY Kis csoportokban nő talajon az avarban. vékony húsú. ritkán állnak. viaszosak. A rokon A. sárgás okkerszínű. lisztízű és -szagú. a domború. • ELŐFORDULÁS Gyepekben és más füves területeken fordul elő./ szos. Az északi mérsékelt öv bükkös zónájában terjedt el. nedves időben nyálkás. a kalap szélén és a tönk csúcsán aranysárga pelyhekkel díszített. de nemigen fogyasztják. Színe idővel kissé megsárgul. • EGYÉB NEVEK A.Család HYGROPHORACEAE Fa ' Hygrophorus eburneus ldén y ősz-tél eleje ELEFÁNTCSONT CSIGAGOMBA Domború. nyári/réti szemétgomba.1 0 cm <-> 0. • HASONLO FAJOK A H. okkersárga kalap nedves időben nyálkás A • - 'I Vi a kalap csupasz felszíne száraz időben megrepedezik / tönkhöz nőtt. de lótrágyát tartalmazó mulcson is megnő. a selymesfehér kalap lassan kissé sárgásra érik többé-kevésbé * lefutó lemezek • a nyálkás. ehető. tavasszal fekete szkleróciumból fejlődik. • HASONLO FAJOK Az A. húsa világos színű. Fehér húsa jó ízű és illatos. majd kiterülő. Lemezei vastagok.

A kalap domború vagy harang alakú. a kalapban világosabb. jellegzetes szaga nincs. hullámos szélű. • E G Y É B N E V E K P. de nem található meg mindenhol. Az idősebb példányok kalapja világosabb lehet. nyomásra sötétkékre színeződik. Méret KALAP 0 l ^ t cm Család STROPHARIACEAE TÖNK t 4-10 cm <-» 2 . Erősen bordázott kalapszélű változatát régebben önálló fajnak tekintették. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt faj. füves helyeken nő. fehéresszürke vagy sötét bíborbarna. • E L Ő F O R D U L Á S Többnyire bolygatott helyeken nő. háromszögletű burokmaradványok. campanulatusl . csipkés szürke vagy sötétbarna tönk trágyagopnba. Az északi mérsékelt övben elterjedt gomba. az idős gombák felpöndörödő kalapszéle hullámos lehet nőtt. kissé lefutó lemezek METSZET a világos színű hús és a tönk kékre színeződik . A lemezek foltosságát a Panaeolus fajokra jellemző egyenetlen spóraérés okozza. • H A S O N L Ó F A J O K A húsos kalapú P.. retirugis néven. . először vörösesbarna. A szintén kékre színeződő. színe a sötétszürkétől a barnás szürkéig változhat. Fehér húsa gyengén lisztszagú. Kalapja lapos. piszkosfehér vagy szürke tönk TERMŐHELY Tömegesen vagy csoportosan nő bolygatott talajon.3 r Fa • az öreg példányok kalapja halvány barnásszürke ' Psilocybe cyanescens Idény ősz-tél eleje KÉKÜLŐ BADARGOMBA Hallucinogén anyagokat tartalmazó gomba. coerulescens) tönkje és kalapja is kékes-zöldes árnyalatú lehet. szálas. amely kontrasztos a sötétbarna tönkkel. piszkosfehér vagy szürke tönkön nincs gallér Általában néhány tönk összenő a tövénél. nedves időben ragadós. ezért ne fogyasszuk! • E L Ő F O R D U L Á S Trágyarakásokon vagy trágyázott szántóföldeken található. Mérgezéseiről szóló hírek ellentmondásosak. „ _ elegge surun alio lemezek a kék szín legerősebb * a kalap szélén selymes. fehér élű lemezek . A hús színe a tönkben sötétbarna. majd okkersárgára szárad. gyakran található fenyőmulccsal fedett virágágyakban.Család COPRINACEAE N Panaeolus papilionaceus HALVÁNY TRÁGYAGOMBA Jellegzetessége a kalap szélén található. P. semilanceala változatának (var. eléggé lörékeny sphinctrinuslrelirugis. TERMŐHELY Trágyán vagy annak közelében egyesével nő.

bázisa felé sötétebb. agyagos vagy meszes talajon. sötétbarna vagy narancsbarna. tápdús.Család TRICHOLOMATACEAE Faj Macrocystidia cucumis ldény nyár vége-ősz HAMVAS UBORKAGOMBA A gomba jellegzetes szaga uborkára vagy pácolt heringre emlékeztet.). egyértelmű határozóbélyegekkel rendelkeznek. Fehér. • ELŐFORDULÁS Kertekben. Másik jellemzője. parkokban vagy utak mentén nő.5-5 cm TÖNK t 3 . -• a sima kalap a közepétől világos sárgásbarnára szárad álló. Más. • ELŐFORDULÁS Tápdús. gyökérszerűen a földbe hatoló tönkjük tövénél akár 80 példány is összenőhet. sűrűn álló. • EGYÉB NEVEK Naucoria cucumis. old. * halványszürke vagy sötét bíborbarna lemezek TERMŐHELY Mindig tömött csomókban nő.? fehér élű. Azon kevés Psathyrella faj közé tartozik. mélyen „gyökerezik". • kúpos vagy harang alakú lehet TERMŐHELY Tömegesen terem vagy néhány gomba nő egy helyen. eléggé széles lemezek « felkanyarodó. felkanyarodó. piluliformis (94. T m™ m mm site. old. keskeny lemezek . szürke vagy vörösbarna kalapja halvány sárgásbarnára szárad. Méret ± a tönk bázisa fekete vagy sötétbarna KALAP 0 0.) spórapora fehér. fölül világosabb színű.5 mm Faj Psathyrella multipedata Spóraszín ldér| okkcrsárga Család COPRINACEAE y ősz a nedvesen szürke vagy vörösbarna kalap széle • bordázott CSOPORTOS PORHANYÓSGOMBA Harang alakú vagy kúpos. • HASONLÓ FAJOK P. uborkaszagú szemétgomba. Merev tönkje is bársonyos. Okkersárga spórapora szokatlan ebben a családban. burokmaradványok nincsenek rajta. Az északi mérsékelt övben elterjedt.7 cm <-> 2 . melyek a többnyire kicsi. old. Széles körben elterjedt Európában. •— sárgásfehér vagy halvány vörösbarna lemezek • finom pihék a néha bordázott kalapfelszínen a kalap széle sárga a kalap domború. halványsárga szegélyű. gyakran városi környezetben. bársonyos felületű kalapja. parkokban. E-Amerikában ritkább. erdei utak és patakok mentén. barna színűektől eltérően. nyílt helyeken csomóban növő gombák pl. mint Európában.) és más Lyophyllum fajok (132. de lokális. a Lyophyllum decastes (41. a széle bordázott. avarral vagy más növényi törmelékkel fedett talajon nő.

a kúpos kalap széle bordázott. de nem fátyolos felkanyarodó.narancsbarna. Mikroszkóp alatt a kalap felületén és a vékony húsban vastag falú. • fehér élű lemezek • sűrűn álló. világos színű hús . füves helyeken termő faj.). • HASONLÓ FAJOK E. sárgalemezű döggomba. csupasz kalapjának a széle bordázott. és még néhány Collybia-szcTÚ Entoloma fajt néha külön osztályozzák. világos okkersárgára száradó kalapjáról felismerhető. szárazon világos okkersárga kalap a tönk bázisa kalapszínű. törékeny. ami egyedülálló tulajdonság ebben a nemzetségben.juncinum hegyes. Kúpos. old. bolygatott talajon. de megtalálható savanyú talajú lomberdőkben.3 mm fá] fekete kora Érték Entoloma cetratum SÁRGALEMEZŰ KUPAKGOMBA Mézbarna színéről.1 9 cm «-• 2 . elegáns termetéről azonosítható faj. Meglehetősen gyakori faj Európában. • HASONLÓ FAJOK Számos hasonló. rózsaszínre érő. Mikroszkóp alatt láthatók 2-spórás bazídiumai. de kisebb termetű és világosabb faj van. faforgács és törmelék között nő. felkanyarodó. tönkje szálas. csúcsos kalapú. • ELŐFORDULÁS Utak szélén. sötét szőrök láthatók. sötét vörösbarna. erdei ösvények mentén és parkokban. Méret KALAP 0 2 . szürke vagy fekete lemezek • nagyon hosszú. fehér tönk TERMŐHELY Elszórtan vagy tömegesen terem. üreges.Család COPR1NACEAE Faj Psathyrella conopilus ldény nyár vége-ószutó BŐRBARNA PORHANYÓSGOMBA Elegáns termetéről. gyakori faj. conferendum (110. törékeny. Az E. Európában széles körben elterjedt. jellegzetesen törékeny Psathyrella faj. • ELŐFORDULÁS Fenyők alatt humuszban dús talajon nő. bordázott szélű kalapjáról és magas.6 cm Család ENTOLOMATACEAE . melyek rózsaszínes árnyalatúak. erősen lisztszagú. 5 mm széles is lehet Spóraszín Idény TÖNK I 9 . törékeny. okkersárga lemezek a lemezek szabadon állnak s^ • vékony. Kalapja harang alakú vagy domború. ammophila gyakoribb. fenyéreken és lápokban. Homokdűnéken a P. • EGYÉB NEVEK Nolanea cetratum. Ezt. a mézbarna kalap • közepe sötétebb bordák a kalap szélén METSZET a fiatal tönk csúcsa szemcsés finom szálakkal 'dett tönk TERMŐHELY Egyenként nő vagy néhány példány található egy helyen. a Nolanea nemzetségbe vagy alnembe sorolják.

. valószínűleg nem ehető. Mikroszkóppal látható. • barnára szárad • HASONLÓ F A J O K Számos hasonló megjelenésű Entoloma faj van. a tönk alul kissé vastagabb és világosabb Spóraszín ldér. Az E. közepén púp marad. £ £ —• fiatalon kúpos kalap és az E. Spórái szögletesek. •— terjedt el. fehér lemezek •— gyenge. Ezek spórái lemezek szögletesek és nem csillag alakúak.7 mm FA halvány rózsaszín » I Entoloma nitidum y ősz ACÉLKÉK DÖGGOMBA A néhány kék színű Entoloma faj között ez a gomba eléggé nagynak és húsosnak számít. halvány színű húsa lisztszagú és -ízű. sericeum rózsaszínes (jobbra). E-Európában és Ázsia hegyvidékein karcsú.4 cm Család ENTOLOMATACEAE T0NK I 3 . húsa a bőr alatt kékes árnyalatú. szélén a sötétebb csíkok kiszáradva világos szürkésbarnára fakulnak. Ritka. pl. pl. • ELOFORDULAS Mohák között nő nedves. ezüstös tönkje dacára nem könnyű meghatározni. sötét szürkés• HASONLÓ F A J O K Az E.) szürke majd A ENTOLOMA SERICEUM fehér pitykegomba Rövid tönkö. • ELOFORDULÁS Főként füves helyeken nő. savanyú talajú fenyvesekben. sima kalapja sötét szürkéskék színű. Domború vagy púpos közepű. a mézbarna színű halvánr E. csavarodott. TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő. sima vagy kissé szálas kai domború vagy púpos TERMŐHELY Magánosan vagy kis csoportokban nő nedves mohapárnákon. a vörösbarna vagy szürkésbarna kalap Az északi mérsékelt övben világos szürkésgyakori faj. nedvesen sölétbama. a tönkhöz alig hozzánőtt lemezei fehérek. húsosabb és meszes talajú réteken nő.6 cm <-> 3 . sötét szürkéskék. csillag alakú spórái alapján azonosítható biztonságosan. de nyíltabb erdőkben is terem fű vagy moha között. Vörösbarna vagy szürkésbarna kúpos kalapja idővel domborúvá válik. • EGYÉB NEVEK NolaenalRhodophy Ilus staurosporus. keresztspórás döggomba.Család ENTOLOMATACEAE Entoloma conferendum Idény tavasz-késő ősz KERESZTSPÓRÁS KUPAKGOMBA Elegáns termete és erősen szálas. euchroum kisebb. ld. Európában gyakori faj. szaga rózsaszínűre érő. halvány rózsaszínűre érnek. Érték Méret KALAP 0 2 . kékebb és lombos fák alatt terem. Karcsú tönkje csavarodott. bloxamii kék tönk kalapja szürkéskék. cetratum ( 1 0 9 . A kalap fehér ritkán álló. Sűrűn álló lemezei tönkhöz nőttek. parkokban és sportpályákon. szárazon fényes bamássziirke kalapú gomba.

igen gyakori faj. • EGYÉB NEVEK vörösbarna/közönséges fülőke. csoportos megjelenésű. .Család TRICHOLOMATACEAE Faj Collybiafusipes ldé " l ' nyár-ősz ARVÉGŰ FÜLŐKE Csomósán növő. • EGYÉB NEVEK rozsdástönkű/vékonytönkű fülőke. A vörösbarna színű kalap domború. old. sárgásfehér. rozsdabarna foltos lemezek Spóraszín Idény TERMŐHELY Csoportosan nő tölgyek gyökerén. distorta sötétebb kalapú. mélyen gyökerező.5 cm Fai Érték j g Család TRICHOLOMATACEAE Collybia dryophila nyár_kora6sz ROZSDÁSSZÁRÚ FÜLŐKE A faj kissé tapadós.) tönkje vörösbarna. 5lM„ m keskeny lemezek felkanyarodó vagy majdnem szabadon álló lemezek •— »fehér rizoidok a tönk alján TERMŐHELY Tömegesen nő az avarban vagy a humuszos talajon. világosbarna kalapját eltorzíthatja a Chrisliansenia lumefaciens parazita gomba. szaga jellegtelen. vörösbarna kalapon gyakran vannak sötét foltok. Sima tönkje a kalaphoz hasonló színű. a C. • ELOFORDULÁS Erdőkben vagy füves tisztásokon nő. A tönk felső része világosabb a bázisánál. avarban vagy humuszban gazdag talajon. Ehető gomba. a csúcsa felé világosabb. fehér Méret KALAP 0 4 . a tönköt csak ásóval lehet teljes hosszában kiásni a földből. szaga jellegtelen. Közönséges és gyakori faj Európa tölgyeseiben. domború vagy lapos.8 cm TÖNK t 4 . marasmoides (112. A C. csavarodott tönkű faj. főként idős tölgyeken nő parkokban és öreg erdőkben. a domború. púpos közepű vagy szabálytalan alakú. Rugalmas vagy rostos húsa gyenge ízű. ritka faj. vastag. néha bükkön. • ELŐFORDULÁS Gyökereken élősködő gomba. old. j vékony húsa enyhe ízű. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt.8 cm «-• 0. nedves időben sötétedik —• ritkán álló.) boszorkánygyűrűben nő a fű között. • HASONLÓ FAJOK A Marasmius oreades (117.5-1.

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Collybia marasmoides Idény ősz-késő ősz CSOPORTOS FÜLŐKE Domború vagy lapos..és fenyőerdőkben. vagy ritkábban egyenként terem. erythropuslacervarta. Sima tönkje vörösbarna. szálas. sötétebb . • ELŐFORDULÁS Lombos.). Az északi mérsékelt övben elterjedt. mohás tuskókon vagy félig eltemetett. 138. korhadó faanyagon.5 m m Fa Család TRICHOLOMATACEAE ' Collybia butyracea BUNKÓSLÁBÚ FÜLŐKE Púpos közepű.és fenyőerdőkben nő. elsősorban avarban vagy humuszban gazdag talajon nő. ehető. • HASONLÓ FAJOK C. old. nem érdemes fogyasztani. a tönkben vattás. A hús a kalapban fehér. sárgásfehér vagy világosbarna kissé ragadós felszínű kalapjának többé-kevésbé bordázott a széle. filamenlosa néven önálló fajként különítik el. • HASONLÓ FAJOK Savanyú ^ g talajú erdőkben termő. . • EGYÉB NEVEK C. • ELŐFORDULÁS Lomb. old.. A Marasmius fajok (114. igen gyakori faj. gyakori faj. | SP 6 ™ 5 * 1 " sárgásfehér | Ért6k M6ret KALAP 0 1 4 cm TÖNK I 3 . bunkós végű tönk v T E R M Ő H E L Y Csoportosan vagy egyesével nő az avarban és a talajon. ~! vöröslábú fülőke. Tönkje alul bunkósan megvastagodott. Európában elterjedt.) szintén hasonlóak. Húsa rugalmas és rostos. de nem fogyasztják.. 117..Jjlfl változatait néha C. gyakran összekötött lemezek T E R M Ő H E L Y Csoportosan.7 cm ~ 2 . a tönkben vörösbarna színű. Szaga és íze jellegtelen. üreges. valószínűleg máshol is előfordul. ezért felületén sötétebb és világosabb barnás sávok alakulnak ki. dryophylla (111. * | | | • széles. 177. ragadós kalapja szárazon megváltoztatja a színét.

tönkjük nem sárga. Hosszú. nagyon halvány szürkésfehér kalapja a legtöbb Collybia fajéhoz képest kicsi. de vöröses színű és tönkjének csak az alsó része nemezes. sárgásfehér Méret KALAP 0 1 . karcsú tönkjét teljes hosszában sűrű. E-Amerikában ritka. Fő jellegzetessége a tönkje és az íze: halványsárga tönkjének alsó részét nemezes. ritkán álló. Kerekded. • ELŐFORDULÁS Fenyő. sima. nagyon halvány szürkésfehér kalap piszkosfehér vagy világosbarna hús a tuleretl példányok tönkje sötétbarna METSZET sűrűn álló. leggyakoribb tápdús talajon.9 cm <-> 3 . gyapjaslábú szegfűgomba. Ejgyik sem csípős ízű. sárga rostok fedik. keskeny. • HASONLÓ F A J O K A C. Az északi mérsékelt övben elterjedt. szabálytalan. keskeny. • majdnem szabadon álló. rugalmasan rostos húsa ehetetlenül csípős ízű. pelyhestönkű szegfűgomba. fehér vagy sárgásfehér lemezek Spóraszín ldén TERMŐHELY Sűrű csomókban. • EGYÉB NEVEK Marasmius confluens. kellemesen aromás szagú és ízű. sötétebb csíkokkal TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban nő.és fenyőerdőkben a vastag avarban nő. fehér vagy sárga.Család TRJCHOLOMATACEAE Collybia confluens PELYHESTÖNKŰ FÜLŐKE Termőtestei sűrű csomókban nőnek. merev lemezek • a tönk alsó részét nemezes. marasmioides szintén csomósán nő. felső része már csak pelyhes. de nem fogyasztják. cserszínű lemezek fehér vagy kénsárga hús • száraz felületű barna kalap. Európában nagyon gyakori. alcalivirens és a C. sugár irányú. majd ellaposodó kalapja barna színű. gyakori gomba. néha gyűrűben nő. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. mert húsa vékony. i • EGYEB NEVEK Marasmius peronata. Finom.7 mm Collybia peronata Érték J Q | Család TRICHOLOMATACEAE " ősz-késő ősz GYAPJASLÁBÚ FÜLŐKE Harang alakú. • ELŐFORDULÁS Lomb. • HASONLÓ FAJOK A C.3 cm TÖNK t 5 . METSZET . fuscopurpurea kalapja sötétebb.és lomberdőkben nő ^ az avarban. bozontos • rostok fedik felkanyarodó. Ritkán álló lemezei szintén jellemzőek. sötétbarna csíkokkal. felkanyarodó lemezek szaraz. szürkésfehér nemez fedi.

Család TRICHOLOMATACEAE Fai Marasmius alliaceus lclény nyár vége. átható fokhagyma illat és a világos agyag. ritkábban kalap szélén középtájon.5-4 cm TÖRPE ALAK Spóraszín ldé TÖNK t 7-15 cm <-> 3 . kertekben. • ELŐFORDULÁS Élő vagy korhadó fákon nő. de nem mindenhol található meg. jóízű. piszkosfehér vagy krémszínű a tönk töve filces TERMŐHELY Bükkösökben fordul elő.fennae és a F.vagy szürkésbarna kalappal éles ellentétben álló majdnem fekete tönk jellemzi ezt a gombát. Méret KALAP 0 1. tönk fehérek vagy halványsárgák. felkanyarodó lemezek üreges tönk —• csúcsánál világosbarna. egyesével vagy tömegesen nő. bársonyos kalapjáról és sötétbarna tönkjéről könnyen felismerhető gomba. sűrűn állnak. szaga hasonló. lemezes gombákon.6 mm Faj Flammulina velutipes piszkosfehér Érték Család TRICHOLOMATACEAE "y ós. Egyike azon kevés gombafajnak. fenyvesekben terem. • HASONLÓ FAJOK A F. parkokban és folyópartokon. • EGYÉB NEVEK feketetönkű szegfűgomba. halványsárga húsa halszagú. akác-fülőke. ezek idővel eltűnnek. többnyire a széle felé. bársonyos barna tönk • SYZYGITES MEGALOCARPUS Szürkésfehér színű parazita gomba. TÉLI FÜLŐKE Okkersárga. Vékony. lefelé majdnem fekete tönk METSZET a tönk csupasz vagy kissé sűrűn álló. Az északi mérsékelt övben elterjedt. amely fagyban szívós. Európa és Ázsia bükkös zónájában elterjedt faj. • ELŐFORDULÁS Bükkösökben nő korhadó faanyagon. Erős íze miatt főzéskor a fokhagyma pótlására használják. • EGYÉB NEVEK Collybia velutipes. A domsotet bordázat a ború vagy púpos közepű kalap felszínén sötétebb világosbarna sávok lehetnek. a Flammulina fajokon élősködik. faanyagon nőnek termőtestei. scorodonius kisebb és világosabb színű. a narancsbarna kalap csupasz felszíne nedvesen ragadós a kalap széle világossárga TERMŐHELY Sűrű csomókban. gyakori faj. . erős is terem. pl. erdőkben. • HASONLÓ FAJOK A M. Lemezei felkanyarodók. ononidis ritkábbak és más helyeken nőnek.ősz SÖTÉTTÖNKÜ FOKHAGYMAGOMBA Erős.

pumila. Ehető. tönkje szálasabb. • EGYÉB NEVEK Clitocybe laccata.8 mm Fa) Laccaria laccata ldé " y nyár-kora tél a száraz kalap itt vörösbarna. tönkje szálas. szálas tönk szélesen a tönkhöz nőtt • vagy kissé lefutó lemezek * a kalap közepe kissé besüllyedt TERMŐHELY Tömegesen nő. proximo nagyobb. de vékony. világoskék lemezei vannak. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben.5 pm átmérőjű). az idősebb példányok nehezen különíthetők el a vöröses színű Laccaria fajoktól. jellegzetes szaga és íze nincs. KALAP 0 2 . ellipszis alakú spórái majdnem sima felületűek. mocsaras területeken is megtalálható. A L. A L. gyengén köldökös. mikroszkóp alatt láthatók tüskés spórái (9. Ehető. • HASONLO FAJOK Az L. nemezes micélium van • TÖNK 1 3 . Egyébként meglehetősen hasonlít a lila pénzecskegombára (fent). A L. közepe kicsit besüllyed. kissé nemezes. tömeges lehet.fraterna bazídiuma 2-spórás. úgy mint a kisebb termetű.Család HYDNANGIACEAE Faj Laccaria amethystina LILA PÉNZECSKEGOMBA Gyakori faj. fűzfák alatt. széle gyengén bordázott. • ELŐFORDULÁS Lombos és fenyőfákkal alkot mikorrhizát. A L. bicolornak kontrasztos. változékony pénzecskegomba. de nagyobb spórájú L. • ELŐFORDULÁS Fákkal él együtt erdőkben és parkokban. ritkán állnak. TERMŐHELY Nedves. purpureobadia sötétebb bíborbama színű.7 cm «-» 4 . de rózsaszínesbarna is lehet HÚSBARNA PÉNZECSKEGOMBA Rendkívül változatos színű faj. lemezei vastagok. a rózsaszínesbarna különböző árnyalataiban pompázó példányok idővel kifakulnak. Spórája hengeres vagy orsó alakú ( 9 x 8 pm). • a kalapszél fogas • erőteljes. Kalapja száraz. nagy mennyiségben tartalmaz arzént.5 cm Család HYDNANGIACEAE a tönk tövén piszkosfehér. Széles körben elterjedt. általában nedves talajon. maritima tengerparti dűnéken nő. fiatalon sötétlila színéről és vastag lemezeiről lehet felismerni. vörösbarna húsának nincs különösebb szaga és íze. savanyú (alajú erdőkben tömegesen nő az avarban. gyakori faj az északi mérsékelt övben. széle gyakran fogas. Ritkán álló vastag lemezei jellemzőek a nemzetségre. száraz kalapja kissé nemezes vagy pikkelyes. . bazídiuma 4-spórás.

Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. sűrűn álló. szürkésbarna színű. fehér lemezeiről felismerhető faj. üreges. meg lehet csavarni anélkül. nem érdemes szedni. Nehéz megtalálni. nagyon szívós. húsos. Kalapja harang alakú majd domború. néha tömegesen nőnek termőtestei. még műtrágyázott kaszálókon is előfordul. • ELŐFORDULÁS Fák korhadó tuskóin és elhalt. valamint fehér lemezeiről felismerhető. sárgásfehér Érték Család TRICHOLOMATACEAE y nyár-kora tél szára: felületű. mivel a füves termőhelyeket kedveli. * felkanyarodó. de mivel túl apró. de ritka faj. rózsaszínű lemezek • CALOCYBE IONIDES ibolyaszínű pereszke Ibolyaszínű kalapjáról és tönkjéről.Család TRICHOLOMATACEAE Faj Calocybe carnea ldén * ősz vége HÚSSZÍNŰ PERESZKE Rózsaszínű kalapjáról és tönkjéről. Az Entoloma rosea színe ránStt élénkebb. kicsi gomba. foggal ránőtt. rózsaszínű kalap csupasz. ehető. fehér vagy szürke lemezek TERMŐHELY Csoportosan. • HASONLÓ FAJOK A C. hogy eltörne. A szagtalan hús TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban terem. ritkán álló. . széle néha hullámos. de nem könnyen azonosítható gombának: más Mycena fajokhoz képest szokatlanul szívós és lemezei halvány rózsaszínűre érnek. színe fakóbb. persicolor valószínűleg ugyanaz a faj. gyakori gomba. A C. • ELŐFORDULÁS Füves területeken. KALAP 0 1-4 cm TÖNK J 24 cm «-» 3 . nedve• sen ragadós kalap RÓZSÁSLEMEZŰ KÍGYÓGOMBA Két jellegzetessége van ennek a gyakori. spórái rózsaszínűek. lemezei sárgásfehérek. összekötött vagy villásan elágazó lemezek a világosbarna kalap gyakran ráncos és bordázott • rózsaszínűre ero. legelőkön.8 mm Faj Mycena galericulata Spóraszín ldér. • harang alakú vagy púposán domború kalap •-4L merev. lehullott ágakon él erdőkben. Az északi mérsékelt övben elterjedt. • csupasz. meszes talajú erdőkben nő. valamint ezekkel kontrasztos. obscurissima még s "™" fakóbb. sárgásbarna vagy szürkésbarna lehet. réteken. húsos. tönkje bunkós. Tönkje hasonló színű. Kalapja púpos vagy besüllyedt. Húsa lisztszagú és -ízű. Szaga és íze jellegtelen. rózsaszínű tönk piszkosfehér. tönkjének töve szőrös f™" és általában összenőtt.

• EGYÉB NEVEK M. Elterjedt. sárgásfehér vagy világosbarna lemezek • 3-7 mm Spóraszín piszkosfehér T E R M Ő H E L Y Egyesével vagy elszórt csoportokban nő. . a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Füves területeken. csirkegomba KALAP 0 1-5 cm TÖNK t 3 . Tönkje piszkosfehér vagy fakó sárgásbarna. de fogyasztás előtt 1. illatos/közönséges szegfűgomba. Jóízű. Lefutó lemezeiről különböztethető meg. ehető. gyakori faj az északi mérsékelt övben. közepétől kezdve világosbarnára szárad. legelőkön terem. idővel ellaposodó kalapján széles púp látható. • HASONLÓ F A J O K A mérgező Clitocybe dealbata (34. szívós és erős.6 c • ritkán álló. fiatalon okkerszínű. old. aromás gomba. caryophylleus.) ugyanolyan füves helyeken terem.Család TRICHOLOMATACEAE Faj Marasmius oreades M E Z E I SZEGFŰGOMBA Harang alakú vagy domború.

az amiloid spórák. • ELŐFORDULÁS * széles. a tönk kalapszínű.8 cm <-• 4 . hogy mérgező. fekete élű lemezek Méret • a tönk lefelé megvastagodik TERMŐHELY Egyesével nő vagy néhány termőtest található együtt. vastag avarban. felFőként tápdús. de világosabb METSZET a lemezek • felkanyarodók 1 vagy tönkhöz jjnőttek. diosma kalapja sötétebb.). Külsőleg hasonlít a Collybiakra (111-113. Gyakori az északi mérsékelt övben. fehér KALAP 0 3 . de annál világosabb. Üreges. erdőkben él. mint a M. Retekszagú. elsősorban bükkfák lemezek alatt. meszes talajon nő. de mikroszkópi tulajdonságai . színes cisztidák . domború majd ellaposodó. Domború vagy púpos kalapjának széle bordázott. Ritkán álló.Család TRICHOLOMATACEAE Faí Mycena pelianthina Idény nyar-osz FEKETESZEGÉLYŰ KÍGYÓGOMBA A legtöbb Mycena fajhoz képest nagy a kalapja. foggal h ránőttek és hullámosak is í • lehetnek üreges tönk TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő tápdús talajon. • ELŐFORDULÁS Humuszos talajon. old. cédrus illatú. hatalmas. pura (lent). száraz tönkje sárgás árnyalatú lehet vagy kalapszínű. világos bíbor vagy rózsás árnyalatú tönk • fűrészes. de lokális faj. Nagy termetű. világos szürkéslilára szárad. általában lilás árnyalatú. megszáradva a színét váltja.miatt a Mycena nemzetségbe tartozik.8 mm Faj Spóraszín ldény Érték Család TRICHOLOMATACEAE Mycena pura késő nyár-kora tél RETEKSZAGÚ KÍGYÓGOMBA Változékony faj. meszes erdőtalajokban kanyarodó nő. Európában és Ázsia mérsékelt övi területein széles körben elterjedt. de mindegyik retekszagú. Némely példányait külön fajnak vagy változatnak tekintik. . szürkés bíborszínű lemezeinek fűrészes éle majdnem fekete. ami főként nedves időben feltűnő. Széle nedvesen határozottan bordás.6 cm TÖNK t 4 . nedvesen bíborszürke. széles. rózsaszínű változatáról (Mycena rosea) megállapították. sok színben előfordul. • HASONLÓ FAJOK A M. a kalap felülete bíbor szürkéről világos • szürkéslilára szárad • üreges.

korhadó ágakon vagy vastag avarban terem. sanguinolenlahoz hasonlóan. galopus (137. Széles körben elterjedt Európában és Ázsia megfelelő részein. • HASONLÓ FAJOK A M. Ritkán álló lemezei fehérek.) leve a M. színe barnásszürke. Európa nedves bükköseire jellemző. helyenként gyakori.3 cm TÖNK í 5 .3 mm Faj Mycena poly gramma TERMŐHELY Tömegesen terem vagy néhány termotest nő együtt. old. elpusztult.) tönkje éppúgy szívós és gyökerező. Érték Spóraszín sárgásfehér ldén Család TRICHOLOMATACEAE V ősz-kora tél BARÁZDÁLTTÖNKÜ KÍGYÓGOMBA Eléggé nagy.Család TRICHOLOMATACEAE Mycena crocala ldér| y nyár vége-ősz SÁRGATEJŰ KÍGYÓGOMBA Kúpos vagy domború kalapjának közepe többé-kevésbé púpos. csupasz tönkje ugyanolyan szívós.1 2 cm ** 1 . Japánban is előfordul.) kisebb. • HASONLÓ F A J O K Néhány más Mycena faj is ereszt fehér vagy színes nedvet sérüléskor: az M. • ELŐFORDULÁS Majdnem kizárólag bükkel él együtt. de fényes. Világosszürke vagy szürkésbarna kalapja púpos. • ELŐFORDULÁS Lombos. Japánban is elterjedt.filopes (136. Ugyanazokon a helyeken terem és sokkal gyakoribb. galericulata (116. haematopus (136. old. alsó része sárgásvörös. főként idős fák alatt és tuskóikon él. vérvörös.) nedve fehér. . hosszanti barázdák futnak. Piszkosfehér húsa majdnem szagtalan. rugalmas húsú Mycena faj. bordázott széle világosabb. sárgára színeződnek. ezüstös tönkjén feltűnő. old. Tönkje sérüléskor sárgásvörös tejnedvet ereszt.és fenyőerdőkben. felső fele világosabb színű. kalap vagy szürkésbarna ritkán álló ráncok a száraz kalapfelszínen színűre érő lemezek hi>\\:unli barázdái az ezüstös rönkön TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő. sz2raz felülete sugarasan ráncolt. A M. old. Ritkán tiszta fehér példányai is előfordulnak. a M. • fehér gombafonalak a lő körül Méret KALAP 0 1 .

élénk színű. A Russula fajok többsége a tejelőgombákhoz hasonlóan. morzsalékony.és avarszemcsék tapadnak. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. zömök.) nagyobb. Minden galambgomba fákkal. melyet a termőtestben kis szigeteket képező. chloroides lemezei sűrűbben állnak. • ELŐFORDULÁS Fákkal képez mikorrhizát jó vízelvezetésű talajon. fehér tejnedve van. gömbölyű sejtek okoznak. Hegyvidéken a fahatárig felhatol. old.). piszkosfehér tönk TERMŐHELY Néhány példánya nő együtt vagy tömegesen terem erdőkben. tönkje zömök. kalapjának felszíne nemezes.galambgomba ( Russula ) nemzetség fajai tartoznak ide. 43-55. Húsuk merev. kemény. . A galambgombák nagyon hasonlítanak a szintén törékeny húsú tejelőgombákra (Lactarius. általában villásan elágaznak. A Lactarius vellereus (44. • HASONLÓ FAJOK A R. többékevésbé tölcséres kalap ' a sárgásfehér kalapra talajszemcsék ragadnak a növekedés során * a lemezek kékeszöld árnyalatúak lehetnek • tönkhöz nőtt. old. piszkosfehér lemezek • nagyon rövid. hogy a kellemes ízű fajok ehetők. pattanva törik. ritkán állnak. Általánosságban elmondható. 18-19. Család RUSSULACEAE Russula delica Idény nyár-ősz FÖLDTOLÓ GALAMBGOMBA Nagy termetű faj. ritkábban cserjékkel vagy lágyszárú növényekkel alkot mikorrhizát (1. Fehér lemezei a tönk körül kékeszöld árnyalatúak lehetnek. kalapja tölcséres. száraz felületű. old. erősebb rajtuk a kékeszöld árnyalat. húsa kemény és fehér. míg a csípősek mérgezést okozhatnak.). Lemezeik felkanyarodók vagy tönkhöz nőttek. sokfelé gyakori faj. Sárgásfehér kalapjára általában föld. a tönk felső részén is van egy ilyen színű sáv. amelyek azonban sérüléskor tejnedvet eresztenek és lemezeik lefutóak.

Család RUSSULACEAE Russula foetens nyar-osz BÜDÖS GALAMBGOMBA E büdös szagú fajnak húsos. főként nedves időben piszkosfehér vagy barnára színeződő hús a tönk világosabb színű a kalapnál. nagyon csípős ízű húsa piszkosfehér. subfoelens húsa kálium-hidroxid hatására sárgára színeződik (a R. • ELŐFORDULÁS Erdőkben lombos. . A kissé mandula szagú R. narancsbarna színű. rövid. illota lemezeinek sötét az éle. Fehér. hordó alakú.fehér vagy sárgásfehér lemezek gyakran barnán foltosodnak • . ragadós tapintású és bordázott szélű a kalapja. felkanyarodó. A R. sokfelé gyakori faj. de a bázisa felé barnás a törékeny. erdei termőhelyeken. a kalap felülete • ragadós. • HASONLÓ F A J O K A R. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. laurocerasi keserűmandula szagú. barnára színeződhet.— rövid. domború. emeletesen üreges tönk sűrűn álló lemezek TERMŐHELY Egyenként vagy tömegesen nő. Törékeny. foetens nem reagál vele).és tűlevelű fákkal is képezhet mikorrhizát. majdnem hordó alakú tönkje a bázisa felé barnás.

A galambgombák többségétől eltérően. tönkjének felülete finoman szemcsés. csupasz tönkje lefelé kissé kiszélesedik. adusla gyengén vörös majd szürke lesz. savanyú talajú erdőkben nő. száraz felü- Nagy termetű faj. de kemény "~ep" " " p húsa felvágva piszkosfehér. A R. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal. tönkje vaskos. Széles körben elterjedt és sokfelé gyakori az északi mérsékelt övben.Család RUSSULACEAE Fa ' Russula nigricans ldé " y nyár-ősz SZENES GALAMBGOMBA sima. Feketére száradt termőtestei a következő évig megmaradhatnak. felkanyarodó lemezek TERMŐHELY Egyesével vagy csoportokban nő savanyú talajon. A R. ' HASONLÓ FÁJOK A R. íze nagyon csípős.farinipes lemezei világosabbak. A lemezek és a tönk halvány sárgásbarna színűek. lassan vörösre változik. főként bükkel képez mikorrhizát. végül teljesen feketére színeződik. domború. ritkán álló. eltérő hosszúságú lemezek TERMŐHELY Tömegesen vagy boszorkánykörben nő. fakósárga lemezek gyümölcs illatú hús L rövid. . merev húsú kalapjának kissé bordázott a széle. • ELŐFORDULÁS Főként lombos fákkal képez mikorrhizát jó vízelvezetésű talajon. Spóraszín fehér Érték TÖNK J 3 . íze enyhe. densifolia lemezei sűrűn állnak és kisebb termetű. acrifolia lemezei csípősek. enyhe ízű vagy keserű. fakósárgás narancsbarna galambgomba faj. a kalap széle begöngyölt •J • felkanyarodó. • • sűrűn álló. albonigra azonnal feketére színeződik (nem vörösre).8 cm <-» l ^ t cm Fa ' Russula fellea Idény nyár-ősz FAKÓ GALAMBGOMBA Európában ismert. anlhracina és a R. Vaskos. vaskos„ erezett tönk a törékeny hús a vágásfelszínen cseresznyepirosra majd feketére színeződik Méret KALAP 0 5 . Európa-szerte elterjedt. • HASONLO F A J O K A R. Törékeny. de fenyők alatt is megtalálható.2 0 cm RUSSULACEAE vastag. piszkosfehér majd füstbarna kalapjának közepe benyomott. lemezei eltérő hosszúságúak. a R. mélyebbek a barázdák a kalap szélén. elsősorban jó vízelvezetésű. szaga édeskés (muskátlira emlékeztet).

hengeres színű kalap • vagy hordó alakú. claroflava (fent). néha j j zöldes árnyalatú. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. fénytelen. helyenként gyakori gomba. risigallina és az R. R. fehér tönkje idővel vagy sérülésekre megszürkül.^tííSl • ELŐFORDULÁS Nedves vagy lápos. sárga többnyire a tönkig elérnek. lemezei fehérek. felkanyarodó. fénytelen kalapja okkersárga színű. ehető. tőzegmohás talajokon nyírfákkal képez Ém mikorrhizát.változik fehér.1 0 cm Család RUSSULACEAE TÖNK I 4 . Domború. fehér húsa enyhe ízű. csupasz. némelyek csípős ízűek.) és a R. Lemezei halványsárgák és csupasz. sűrűn. felkanyarodó lemezek a lemezek zöme eléri a tönköt sűrűn álló lemezek TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő erdőben. Európában gyakori. álló lemezek > W 7 fehér. Törékeny. raoultii. R. élénksárga színű faj. okkerKfie* • sárga kalap a kalap bőre hosszan lehúzható a tönk töve idővel halványszürkére . helodes. Fehér tönkje alul kissé vastagabb és szürkés árnyalatú lehet. . violipes tönkje lilás árnyalatú. • HASONLÓ FAJOK R.2 c Russula ochroleuca Spóraszín ldén ÖL Érték okkersárga y nyár-ősz FAKÓSÁRGA GALAMBGOMBA Az egyik leggyakoribb erdei lemezes gomba. merev fehér húsa enyhe ízű. solaris spórapora áltálában sötétebb .fellea (122. szürkére érő tönk hengeres vagy hordó alakú tönk TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő. Méret KALAP 0 5 . Húsa és csupasz. Az északi mérsékelt övben elterjedt. mészkerülő. . old. • HASONLÓ F A J O K Russula ochroleuca (lent). száraz. • ELŐFORDULÁS Lombosés tűlevelű fákkal egyaránt képez mikorrhizát jó vízelvezetésű talajon. R. V Q g ^ ^ Q ^ A R.Család RUSSULACEAE Fa i Russula claroflava ldén y nyár-ósz KROMSARGA GALAMBGOMBA Domború vagy lapos kalapú. Más sárga színű fajok pl.1 0 cm <-> 1 . színű és nem színeződnek el.

Család RUSSULACEAE Faj Russula cyanoxantha Idény nyar-osz KÉKHÁTÚ G A L A M B G O M B A N a g y termetű f a j . Húsa jóízű. Változatos színű. • E L Ő F O R D U L Á S Lombos fákkal. integra. a s a v a n y ú talajt k e d v e l i . tapintásuk olajos. fehér tönkje vágásra vagy idővel megszürkül. de törékeny. Lemezei vastagok. nem t ö r é k e n y e k . R. \C}\ . szürkésre érnek. • H A S O N L Ó F A J O K R. H ú s a k e m é n y . felkanyarodó. majdnem szabadok. d e f e n y ő k alatt is m e g t a l á l h a t ó . • RUSSULA VINOSA szürkülő galambgomba Fenyők alatt élő faj. (lent). piszkosfehér tönk a kalap színe a zöldtől a borvörösig sokféle lehet a kalap csupasz és kissé ragadós • . vinosa • vaskos. színe v á l t o z a t o s . fehér húsa mandula ízű.. majd ellaposodó kalapjának k ö z e p e b e s ü l l y e d . ritkán állók. a zöldtől a b o r v ö r ö s színűig e l ő f o r d u l n a k példányai. felkanyarodó lemezei sárgásfehérek. főként bükkel képez m i k o r r h i z á t . d o m b o r ú . Merev. hegyvidéki faj. h a n e m érintésre rugalmasak. l e m e z e i a többi galambgombáétól eltérően. A z északi m é r s é k e l t övben széles körben elteijedt. Fehér tönkje idővel barnán foltosodik. borvörös kalapja bama foltos. piszkosfehér lemezek METSZET • kemény. f e h é r . Értékes. YCJ[ • RUSSULA INTEGRA barnásvörös galambgomba Jellegzetessége az okkersárga spórapor. nyersen is fogyasztható hús TERMŐHELY Egyenként vagy tömegesen nő jó vízelvezetésű erdei talajon. sokfelé gyakori gomba. Lemezei és vaskos tönkje piszkosfehérek. fenyőkkel él együtt. jóízű.AIIÁ • surun alio. n y e r s e n is e h e t ő g o m b a . Sűrűn álló.

old. Piszkosfehér. mint hengeres vagy lefelé eikeskenyedő tönkje. majd besüllyedt. 1 METSZET fehér hús TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő. fehér húsa nyersen is ehető. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. Széle fehéres. Ez a gomba a R. . Sűrű. virescens (131. . KALAP 0 5 . ellaposodó. majdnem szabadon álló lemezei fehérek éppúgy. gyakran rozsdabarna foltos fehér tönk I a af rozsdabarna foltos lehet yL fehér vagy sárgásfehér lemezek TERMŐHELY Tömegesen nő fű vagy avar között. fehér. Európában gyakori faj. fehér húsának kissé csípős íze főzéskor eltűnik. sűrűn álló lemezek rozsdabarna foltok a tönk tövén fehér Spóraszín Idény Érték nyár-ősz a csigarágott helyeken látható a kalap fehér húsa a fiatal kalap sima vagy kissé erezett lehet | FŰZÖLD GALAMBGOMBA Domború. de törékeny. zöld kalap közepe sötétebb.Család RUSSULACEAE Faj Russula vesca Idény RÁNCOS GALAMBGOMBA Domború./ zöld változata. Kemény. de néha világosabb kalap majdnem minden lemez eléri a tönköt •— T ' a kalap szélén látszanak a lemezek kemény.5 cm Russula aeruginea törékeny. xerampelina (127.1 0 cm Család RUSSULACEAE TÖNK t 3 . dió ízű. • HASONLÓ F A J O K A R. old.) .) kalapján apró szemcsék vannak. majd besüllyedt közepű kalapja barnával kevert fakó borvörös színű. heterophylla húsa keményebb. borvörös vagy barnás borvörös. ritkábban fenyők alatt is megtalálható. Elterjedt faj az északi mérsékelt övben.5-2. a R. lefelé elkeskenyedő tönkjét rozsdabarna foltok díszítik.és tűlevelű fákkal egyaránt képez mikorrhizát. mindkettő enyhe ízű. a fényes. zöld színű kalapját általában rozsdabarna vagy vörösbarna foltok tarkítják. bordás lehet.6 cm <-> 1. • ELŐFORDULÁS Jó vízelvezetésű erdei talajon lombos. • ELŐFORDULÁS Nedves talajú erdőkben nyírekkel képez mikorrhizát. széle gyakran bordázott. Kemény.

1 . közepe néha majdnem fekete. • HASONLO FAJOK A R. bíbor. Fakóvörös kalapja és nem lehúzható bőre különbözteti meg-a sok vöröses árnyalatú galambgombától. Ehető. de vékony. 7 . kissé • ragadós kalap C 5 a tönk belül • szivacsos. TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő az erdei talajon. kívül kemény METSZET ^ Ü ^ a fehér hús narancssárgára színeződik I> Érték m surun álló lemezek TERMŐHELY Nedves erdőkben elszórtan vagy tömegesen nő. széle világosabb színű. fehér színű. majdnemj álló. hengeres vagy bunkó alakú. rózsás galambgomba száraz. húsa még törékenyebb. lomberdőkben él. • E L Ő F O R D U L Á S Általában bükkel alkot mikorrhizát. majd besüllyedt közepű. 5 cm fényes. rosacea!lepida. Spóraszín Idény sárgásfehér Russula rosea nyar-osz PIROS GALAMBGOMBA Nagyon kemény húsú gomba. • E L Ő F O R D U L Á S Főleg fenyőkkel. majd ellaposodó kalap színével azonos.vagy vörösbarna a kalapja.• fehér vagy kalapszínű lehet ^jgr • . nem lehúzható bőrű kalap a tönk húsa kemény. jó vízelvezetésű talajon. versicolor csípős ízű és tönkje lassan sárgul. • E G Y É B N E V E K R. íze kissé csípős. Tönkje eléggé rövid. • H A S O N L Ó F A J O K A R. « sűrűn álló lemezek a tönk piszkos. gyakori faj. szagtalan húsa közepes minőségű. • de törékeny ^ rózsaszín élű. odorata erősen gyümölcs illatú és elsősorban tölgy alatt nő. A R. A kalap szélétől a bőr majdnem a közepéig lehúzható. velutipes kalapbőre lehúzható. beleértve Európát és É-Amerika nyugati részét is. törékeny. mail fakóvörös. idővel és a sérülések helyén okkersárga árnyalatúvá válik.Család RUSSULACEAE Faj Russula puellaris Idény nyar-osz felkanyarodó vagy szabadon álló lemezek « SÁRGULÓTÖNKŰ GALAMBGOMBA E törékeny fajnak domború. fehér vagy a domború. lemezei keserűek. (szabadon í •J'/'// \ sárgásfehér lemezek . ritkábban lombos fákkal képez mikorrhizát Az északi mérsékelt öv nagy részén elterjedt. Méret KALAP 0 3-6 cm Család RUSSULACEAE TÖNK í 3-6 c m ." 0 . Európa bükkös zónájában széles körben elterjedt.

különösen a tönkje. vasszulfát hatására megzöldülő hús • egyes példányok • kalapjának közepe besüllyedt megvastagodott vagy hengeres tönk . törékeny lemezek fehér. homokdűnéken . sima szélét dérszerű bevonat fedheti. sűrűn álló. a hengeres tönk gyakran vörösbarnán foltos. • EGYEB NEVEK R.5 c Russula xerampelina Érték nyar-osz BARNULÓHÚSÚ GALAMBGOMBA Annak ellenére. . erythropoda.• a kalap lehet vörös. de magtalálható E-Amerikában is. hogy idősödve egyre erősebben hering szagúak és húsuk vasszulfát hatására sötétzöldre színeződik. Borvörös színébe gyakran zöld.1 0 cm Család RUSSULACEAE TÖNK t 3 . • ELOFORDULAS A különböző fajok eltérő élőhelyeken erdőkben. Törékeny. barnásbíbor vagy zöld • felkanyarodó. A csupasz kalap színe sötétvöröstől a zöldig változhat. fekete vagy narancssárga árnyalat keveredik. de valószínűleg luccal is. Spóraszín Idény világos okkersárga a bunkós tönk bázisa jódszagú Méret KALAP 0 3 .Család R u s s u L A C E A E Faj Russula lurci JÓDSZAGÚ GALAMBGOMBA Az érett gomba kalapjának közepe besüllyedt. Spóralenyomata narancssárga színű. xerampelinai több. főleg fenyőkkel. Frissen ehető. fekete középpel. fehér húsa enyhe ízű. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát. • fehér tönk TERMŐHELY Néhány példány nő együtt vagy tömegesen terem. Európa-szerte elterjedt. a R. E néhány közeli rokon faj elterjedt és gyakori gombája az északi mérsékelt övnek. melyek közös jellemzője. idővel barnára érő hús TERMŐHELY Fák alatt tömegesen nő. az egész termőtest éretten megbarnul.fordulnak elő. Jellegzetesen jódszagú. hogy itt egy fajként tárgyaljuk. ritkábban lombos fákkal képeznek mikorrhizát.7 cm ** 1-2. közel rokon fajra szokták osztani.

. majd benyomott közepű. betularum kisebb. fehér vagy sárgásfehér lemez ek . A R. .. "fehér. általában savanyú talajon. idővel megszürkül TERMŐHELY Tömegesen vagy elszórtan terem. . Domború. gyakori gomba. gallérja és gumós tönkje van. rózsás árnyalatú lehet. ö n t. A hengeres. kemény lehel de törékeny húsa enyhe ízű. nyírfák alatt nő. hengeres tönk eléggé sűrűn álló lemezek finoman bordázott kalapszél TERMŐHELY Tömegesen vagy egyesével nő. emeticella bükk alatt terem. fenyőfák alatt. Törékeny. Hengeres. mutatós galambgomba. szagtalan fehér húsa nagyon csípős ízű. helyenként gyakori gomba. k a kalap felszíne nedvesen kissé ragadós sűrűn álló. a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Mohos. amely elfogyasztása után gyorsan hányást okoz. de 1. skarlátpiros kalap • kissé hámló.. felülete nedvesen kissé ragadós. csupasz. bunkós vagy hasas tönk fehér. Sűrűn álló. skarlátpiros kalapjának csupasz. Méret KALAP 0 8 . e. narancsvörös kalapján sárgás foltok lehetnek.3 cm Faj Russula emetica Spóraszín Idény világos okkersárga nyar-osz Érték HÁNYTATÓ GALAMBGOMBA Domború vagy kissé benyomott közepű. mocsaras helyeken. Az északi mersekelt övben elterjedt. • ELŐFORDULÁS Főként fenyőkkel él együtt nedves talajon. fehér tönkjének hámló a bőre. nedves helyeken.. var. Ehető. J terem. általában fényes. felkanyarodó vagy szabadon álló. a többi Russula fajnál magasabb. csípős ízű. . idővel széle piros kissé megszürkül. felkanyarodó lemezei aranysárgára érnek. • HASONLÓ FAJOK Változata a R. emetica (lent) kalapján nincsen sárga szín. old. öregen fehér színű. domború vagy kissé benyomott.1 6 cm Család RUSSULACEAE TÖNK | 10-15 cm «->• 1 . A lemezek éle és a kalap széle gyakran piros. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. • HASONLÓ FAJOK A mérgező és csípős ízű R. fényes felszíne nedvesen ragadós. de többnyire nem túlságosan mérgező. . rózsás savanyú talajú fenyvesekben ^"J"/"'" . halványsárga a kalap közepe sárgára fakulhat . Az Amanita muscarina (146.) kalapján fehér foltok vannak.Család RUSSULACEAE Faj Russula paludosa Idény nyar-osz LÁPI GALAMBGOMBA Nagy termetű.

közepe néha megsötétül. kissé kókusz vagy méz illatú. Törékeny. • EGYÉB NEVEK R. A fehér tönk alul kissé kiszélesedik. élénk skarlátvörös kalapú faj. bíborvörös vagy zöldes árnyalatú eléggé sűrűn álló.). Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt. fehér színű. leggyakrabban nyírrel és tölggyel. Európa és Ázsia bükkös zónájában széles körben elterjedt. mivel az a jellemzője. Domború vagy benyomott közepű kalapja vörös és bíbor színű. csiga rágta kalapfelszín kissé bunkós tönk • TERMŐHELY Tömegesen vagy egyesével nő. • ÉLŐFORDULÁS Lombos. fénytelen bőre nedvesen ragadós. élénk skarlátvörös kalap csupasz. fehér húsa nagyon csípős ízű. ere eléggé sűrűn álló. legjobban kézi nagyítóval azonosítható. törékeny lemezek domború. Az ehető. de kisebb R.fallax. old. i fehér tönk . Törékeny húsa kémény. fénytelen. • ELŐFORDULÁS Erdős vidékeken bükkfák alatt él. helyenként gyakori gomba. szürkéskék árnyalatú. csöppnyi zöldes árnyalattal. piszkosfehér tönkjének csupasz a felszíne. fehér vagy sárgásfehér lemezek > < felkanyarodó lemezek fűrészes élű lemez a kalap sötét közepe bemélyedt j TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban.7-2 cm Russula fragilis Spóraszín fehér Család RUSSULACEAE nyár-ősz TÖRÉKENY GALAMBGOMBA Kis termetű faj. néha egyesével terem. • HASONLÓ F A J O K Russula emetica (128. a kalaj kissé bordás kissé kiszélesedő.és tűlevelű fákkal képez mikorrhizát. fehér lemezek KALAP 0 3 . jó vízelvezetésű erdei talajon.7 cm TÖNK * 3—5 cm * * 0. velenowskyi jellemzően nyírfák alatt terem. erdős vidékeken. hogy fehér vagy sárgásfehér lemezeinek fűrészes az éle. felkanyarodó. mérgező. csupasz. Kissé bunkós. m > * a kalap sötét bíborszínű. gyakori faj.Család RUSSULACEAE Faj Russula mairei ldén * nyár-ősz BÜKKFA-GALAMBGOMBA Domború majd kiterülő.

fehér vagy sárgás• ELŐFORDULÁS Tölgyfehér. • ELŐFORDULÁS Meszes talajon főként fenyőkkel képez mikorrhizát. felkanyarodó. domború kalapjának közepe majdnem fekete és általában besüllyedt. a lemezek sűrűn állók sárgásfehér tönk • és felkanyarodók. • HASONLÓ FAJOK A R.• törékeny. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. a lemezek kissé lefutók lehetnek * a kalap vékony bőre . ehetetlen. A kalap színe erősen kontrasztos a fehér vagy sárgásfehér tönkkel és a lemezekkel. gyakran sárga foltos. brunneoviolacea és a R. Méret KALAP 0 5 . qp TERMŐHELY Erdős területeken tömegesen nő tölgyek alatt. domború vagy bemélyedt közepű kalapja vérvörös. A fehér vagy szürkésfehér hús kissé csípős ízű. sűrűn fákkal él együtt.' . a kalap többi része bíboribolya színű. vörös csíkos tönkje idővel szürkés rózsaszínűre változik. Törékeny fehér húsa kicsit csípős ízű. A tönk meglehetősen rövid. bunkó rovid. . fehér vagy alakú. T főként savanyú talajon. spóralenyomata halvány okkersárga.vagy ibolyaszínű kalapon sárga foltok lehetnek FEKETÉSVÖRÖS GALAMBGOMBA a kalap közepe majdnem fekete Eléggé húsos faj. fehér hús a piros csíkos tönk idővel szürkés rózsaszínűre színeződik TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő savanyú talajon. helodes tönkje világosabb. romellii spóralenyomata sötétebb.vérvörös hengeres vagy • kihegyesedő tönk js . atropurpurea. • EGYÉB NEVEK R.1 0 cm Család RUSSULACEAE TÖNK t 4 . néha más álló lemezek • lombos fák alatt is nő. Az északi mérsékelt övben elterjedt gomba. sárgásfehér vagy okkersárga lemezek Spóraszín krémszínű Érték J g Idény nyár-ősz a bíbor. idővel még szürkébbre színeződik.2 cm Russula undulata törékeny. • HASONLÓ FAJOK A R. tőzegmoha között terem.7 cm ** 1 .Család RUSSULACEAE ^ Russula sanguinaria ldén * nyár-ísz VÉRVÖRÖS GALAMBGOMBA Enyhén mérgező faj.

Lemezei és fehér húsa ammónia hatására rózsaszínűre változik. de bázisa kissé barnás lehet. fehér tönk •— • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal. helyenként gyakori faj. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt.5 cm Fai szürkés árnyalatú. pl. fényes. r ijjr • • sötét bíborszínű vagy borvörös kalap csupasz. rodó vagy 1 lemezei és spóralenyomata világosabb. Húsa vasszulfát hatására narancsos rózsaszínűre változik. fehér lemezei sűrű állásúak. majd lapos. Domború. felkanyarodók. szemcsés vagy korpás felszínű kalap « VARASHÁTÚ GALAMBGOMBA E kemény húsú faj legjobban szemcsés. • ELŐFORDULÁS Leginkább erdei fenyő alatt nő. barna bázisú. Nem kissé lefutó f lemezek reagál ammóniával és csak alig csípős. . cutefracla színe sötétebb zöld és a kalap szélétől kezdve berepedezik. • HASONLÓ FAJOK A R. Enyhén gyümölcs illatú. • EGYÉB NEVEK R.1 0 cm TÖNK J 4 . viszonylag nagy termetű faj. felkanya• HASONLÓ FAJOK A R.vagy kékeszöld f kalap TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban terem jó vízelvezetésű erdei talajon. Törékeny. Méret KALAP 0 4 . Nem reagál vasszulfáttal a kalap felszíne mezőkre t repedezik sargas.1 0 cm <-> 1-2. domború ' kalap IV I • sűrűn álló. sárgászöld vagy kékeszöld színű. Bíborszínű vagy borvörös tönkje bunkó alakú. citromsárga vagy okkersárga lemezek TERMŐHELY Tömegesen nő fenyők alatt. drymeia. A kemény tönk fehér. bükkel képez mikorrhizát.Család RUSSULACEAE Russula sardonia ldén y nyár-ősz CLTROMLEMEZŰ GALAMBGOMBA Mutatós. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. queletii kisebb. fényes. csípős ízű. sötét bíborszínű w r kalapjának színe ellentétet alkot citromsárga lemezeivel. bíborszínű vagy borvörös tönk Spóraszin hu|vány Család RUSSULACEAE Russula v Idény nyir-ősz domború. gyorsan mezőkre repedező kalapfelszíne alapján azonosítható.

általában ritka. egyesével vagy kis csoportban. világosbarna kalapfelszín ágakon nő. gyökerező. Elterjedt. szálak vagy pikkelyek (142-144. közepesen sűrűn állók. gyakori faj az északi mérsékelt övben. melyet végül elpusztít.3 cm TÖNK 1 4 . lemezeik lefutók. Ebben a könyvben elsősorban a Tricholomataceae család Faj Lyophyllum palustre N kicsi. Elsősorban korhadó fenyő száraz. középen kissé bemélyedő. old. szürkésbarna kalap ül. majd kiterülő. old. de nem találhatók rajtuk szőrök. kissé lisztszagú. . • HASONLÓ FAJOK Más fajok is élnek tőzegmohában. besüllyedi hosszú. Sokfelé előfordul az északi mérsékelt övben. E gombák kalapja finoman hamvas lehet. Spóraszín Idény fehér KALAP 0 1 . keskeny. számos nemzetségből és családból. felkanyarodó • vagy szabadon álló lemezek METSZET TERMŐHELY Fenyőtobozokon vagy szétesett pikkelyleveleiken nő. domború vagy lapos. tönkje szemcsés.A P R Ó . myriadophylla lemezei többé-kevésbé lilák. • ELŐFORDULÁS Parkokban és erdőkben él fenyőtobozokon vagy tobozpikkelyeken. Omphalina sphagnicola és a 0. halvány szürkésbarna tönkön domború. • HASONLÓ FAJOK A szintén világosbarna B.) is.). Lemezei majdnem szabadok. Idény Család TRICHOLOMATACEAE nyár-ősz L Á P I SZÜRKEFÜLŐKE A vékony. melyek spórái általában barnák. pl. szürkés- a kalap szélétől a közepe felé futó r TERMŐHELY Tömegesen vagy boszorkánykörben nő lápokban. • ELOFORDULÁS Csak lápos helyeken nő.: Galerina paludosa. Penészszagú. A fehér vagy halványszürke lemezek felkanyarodók. húsa vékony.8 cm <-> 1-3 mm Fa Érték Család TRICHOLOMATACEAE ' Baeosporu i myosura ősz-késő ősz sűrű. philonotis. kis kalapú gomba tartozik ide. jellegtelen ízű. G. • EGYÉB NEVEK lápi álpereszke. tőzegmoha között. tőzegmoha között. tibiieystis. Fenyőtobozokon él még a Strohilurus esculenlus (133. világosszürke lemezek D E R E S T Ö N K Ű FENYŐFÜLŐKE A kicsi Baeospora nemzetségbe tartozó világosbarna gomba száraz kalapja lapos. SIMA KALAPÚ GOMBÁK agyon sok apró termetű. fehér spórájú fajait ismertetjük. közepén kicsi púp van. A kalap felülete a szélétől a közepe felé bordázott. nem fogyasztható.

. gyakori faj.) " leginkább csak mikroszkóppal azonosíthatók. tenacellus kéttűs fenyők tobozán él.5 mm Faj Spóraszín ldé sirgásfehér Család TRICHOLOMATACEAE Mycena inclinata " y ősz-kora tél vörös foltok a szürkésbarna vagy fehéresszürke kalapon CIFRA KÍGYÓGOMBA Harang alakú kalapjának széle feltűnően fogazott és sugarasan bordás.. ^ ^ H ^ kalapszél Európában és Ázsia lucos övében széles körben elterjedt. • ragadós. felszínű tönk • HASONLO FAJOK A Mycena maculata gomba illatú. Ritkább és nem is feltűnő faj. • ELŐFORDULÁS Csak luctobozokon nő. pl. de nedves területeken vékony. kalapszéle sima. helyenként gyakori. Kemény tönkje csúcsán fehér. a szelídgesztenyén. A kis Collybia fajok (67.5 cm < * 1-2. széle vékony. tönkje bíborbarna. sima közönséges faj. általában már földdel fedetteken. METSZET a tönk bázisa élénk vörösbarna felkanyarodó lemezek a fiatal példányok TERMŐHELY Csoportosan nő korhadó faanyagon. de kis termete miatt nem érdemes szedni. sima. Azonosításában segítséget nyújt csípős íze. közepesen • sűrűn álló. fehér lemezek hullámos. 111-113. fehér húsa jószagú. narancssárga tönkjének fehér a csúcsa. old. Általában tölgyfák elhalt részein nő.5-3 cm TÖNK I 2 . • ELŐFORDULÁS Az idős fatuskókat kedveli öreg erdőkben. * felkanyarodó lemezek . stephanocystis barna kalap és a S. Ehető. Európában és E-Amerikában merev. Mérel a tönk bázisa gyökérszerű fonalakkal rögzül a tobozon KALAP 0 0. Kemény. éles néha megtalálható föld felettieken is. TERMŐHELY Lucosokban nő kis csoportokban.Család TRICHOLOMATACEAE Faf Strobilurus esculentus késő ősz-tavasz LUCOS TOBOZFÜLŐKE E kicsi gomba barna kalapja domború. alul vörösbarna. néha megtalálható más lombos fákon is. • HASONLÓ FAJOK A S.

Európa-szerte gyakori.7 cm «-• 2 . retekszagú.a faanyagon élő M. egyes változatok gyengén salétromsav szagúak. ezért legjobban kézi nagyítóval határozható meg. tönkhöz nőtt lemezek • szürkésbarna vagy világosabb kalapszínű tönk METSZET T E R M Ő H E L Y Egyesével vagy tömegesen nő a rövid fűben. • EGYÉB NEVEK M. tápdús talajú erdőkben. gyakori faj. flavescens esetében. fatörmeléken vagy lehullott ágakon él. . temetőkben. rubromarginata és a tobozokon található M. sugár irányú barázdák a kalapon barna vagy szürke kalap. seyneii. t barnásszürke. Jól záródó dobozba helyezve néhány perien belül erős jódszagot áraszt.a lemez éle halvány zöldesbarna közepesen sűrűn álló. számos Mycena fajhoz hasonlóan. hogy a fiatal példányok tönkje lila. • ELOFORDULAS Kertekben. annak ellenére. • EGYÉB NEVEK M. oorliana. Tönkhöz nőtt lemezeinek éle zöldesbarna. fehér vagy rózsaszínű lemezek Spóraszín ldeny fehér ősz Érték Család TRICHOLOMATACEAE ' Mycena olivaceomarginata RÉTI KÍGYÓGOMBA Kalapszíne a szürkésbarnától a sárgáig és a rózsaszín árnyalatokig bármilyen lehet. húsa vékony. arenacea. Méret KALAP 0 1-2. Tönkje eléggé törékeny. parkokban. Kalapja a harang alakútól a domborúig bármilyen formájú lehet és különböző fakószürke árnyalatokban fordul elő. citrinomarginata és a M. néha sárga vagy rózsaszínű árnyalattal domború vagy kúpos kalap hullámos.Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena arcangeliana Idény ősz-tél eleje OLAJSZÜRKE KÍGYÓGOMBA Ezt a fajt termőhelyén nehéz azonosítani. Európa-szerte elterjedt. • ELOFORDULAS Mohos gyepekben és kaszált vagy legeltetett réteken található. néha lilás árnyalatú hús METSZET T E R M Ő H E L Y Gyakran tömegesen nő különféle faanyagon.5 cm TÖNK t 3 . sárga .a fű között vagy avarban növő M. ""• ""pasz felületű tönk felkanyarodó lemezek • domború vagy harang alakú kalap fi.3 mm Fa sűrűn álló. halványszürke lemezek . élő fák vagy bokrok tövének mohás kérgén. • HASONLÓ FAJOK Más Mycena fajok lemezéle is lehet színes: piros .

lombos fákon nő. capillaripes lemezszéle (kézi nagyítóval látható) piros. chlorinellal ammoniaca. • ELŐFORDULÁS Növényi hulladékon . Kissé liszt vagy avas szagú. • HASONLÓ FAJOK A nyálkás Mycena fajok között legvastagabb nyálka a Mycena rorida tönkjét fedi.5-2. gyakori gomba. de egyébként eléggé változatos a gomba mérete. a kalap általá. stipata kalapja ragadós. gyakori gomba. TERMŐHELY Egyenként vagy tömegesen nő mohos legelőkön. melyen a tönknél vastagabb réteg található. Mindegyik ammónia szagú. • ELOFORDULÁS Mohás legelőkön magas fű között. nyálkás felületű 4 Mycena fajnak.Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena epipterygia " • W nyár-tél eleje ENYVES KÍGYÓGOMBA Egyike a viszonylag kevés. domborúra vagy kúposra nyíló kalap • eléggé merev. sárga tönk TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban nő moha között. • HÁSONLÓ FAJOK A M. erdei avarban vagy nádon nő. A M. barázdák a világosszürke vagy ólom• szürke kalapon METSZET / fel. A nádon növő.• ban szürke és barázdált tojás alakú. • EGYÉB NEVEK M. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. de savanyú talajú nyíltabb. Méret KALAP 0 0. Tönkje és vizenyős húsa törékeny. Az erőteljesebb termetű M. fenyőtörmeléken nő. halványszürke vagy ólomszürke kalapja nedvesen feltűnően barázdált. belliae tönkje alig nyálkás. halványszürke lemezek \I . erősen lefutó lemezű M. Ez és még más gyakoribb Mycena fajok is salétromsav vagy ammónia szagú. szedres vagy páfrányos lomberdőkben is megtalálható. gyakran rozsdás árnyalatú.5 cm TÖNK C 3 . nyálkás. vizenyős. fenyőtuskókon nő. Élénksárga tönkjéről ismerhető fel. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt. abramsii általában nagyobb és nem annyira szürke a kalapja.főként fenyőn .5 mm Faj Mycena leptocephala Spóraszín Idény sárgásfehér Érték Család TRICHOLOMATACEAE nyár-tél SALÉTROMOS KÍGYÓGOMBA Harang alakú vagy kúpos.8 cm •••» 1-2. ammónia szagú hús * eléggé ritkán álló.él erdőkben./ kanyarodó lemezek törékeny. alakja és a színe.

• HASONLÓ FAJOK A M. a M.1 0 cm « 1 .. crocata (119. Európa-szerte elterjedt. ] felkanyarodó lemezek TERMŐHELY A termőtestek sűrű csoportokban nőnek. • HASONLÓ FAJOK M. . • EGYÉB NEVEK M. a szürke színezet és a fertőtlenítő szag. Méret KALAP 0 0. harang alakú • SPINELLUS FUSIGER 11 ! • EGYÉB NEVEK M. mint egy kis gombostű a tűpárnában. kalap A Mycena fajokon gyakori élősködő gomba. Amikor a törékeny. vizenyős hús sötét vérvörös nedvet ereszt.. mert akkor látszanak tüskés cisztidái.).ami szintén deres felületű megsérül vagy eltörik. sanguinolenla kisebb és karcsúbb. Mindkét gomba fertőtlenítő szagú és mikroszkóp alatt nagyon hasonlóak. tobbe-kevesbe tejnedve voros es avarban no. . lemezeinek éle vörösbarna. A M. Úgy néz ki. széle fogas. Közeli rokonságban van a kenyérpenésszel. de nincs nedve. gyakori faj az északi mérsékelt övben. erdei utak mentén. old.) sűrű csoportokban nő. Kalapja és tönkje fehéren hamvas. old.8-2 cm TÖNK I 6 . vörösbarna kalapja finoman deres. a M. Széles körben elterjedt. haematopoda JP . • ELŐFORDULÁS Főként lomberdőkben él humuszos talajban vagy törmelékes avarban. vörösbarna tönk .2 mm Idény nyar-osz Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena haeniatopus VÉRZŐ KÍGYÓGOMBA A gomba harang alakú. old.) tejnedve narancssárga. TERMŐHELY Többnyire egyesével nő. fenyőfák alatt. a kalap közepe barázdált. fenyők alatt.Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena fdopes UREGESTÖNKC KÍGYÓGOMBA Legjobban mikroszkóppal határozható meg. gyakori faj. vitilislvitrea. • ELŐFORDULÁS Korhadó fákon nő erdőkben. Egyéb jellegzetessége még a törékeny tönk. Gyakran nő csalán között.. fenyőtűkön is megtalálható.. a vékony. arcangelica (\\9. inclinata (133. . metala rózsás árnyalatú és a savanyúbb talajt kedveli. ^ ^ ^ .. .

humuszos talajon. húsa keserű. Európa-szerte elterjedt. • a narancssárga kalap széle sárga finoman hamvas kalapfelszín * hosszú. • HASONLÓ FAJOK A Rickenella fibula (36. Fogyasztása nem ismert.7 cm <-» 1 . lassan színeződik barnásvörösre. fehér lemezek Spóraszín Idény TERMŐHELY Egyesével vagy csoportosan nő. általában szürke kalap. áttetsző. a törött tönk fehér • HASONLÓ FAJOK A M. Itt a szürke változat látható. * tönk • ELŐFORDULÁS Avar. csalán alatt. élénk narancssárga kalapja és áttetsző sárga tönkje nyújt segítséget.Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena galopus ldény késő nyár-léi FEHÉRTEJŰ KÍGYÓGOMBA Igen változékony faj.5-2 cm TÖNK I 3 . sárgásfchér tavasz-tél eleje domború vagy harang alakú. íveltek. E V TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban. Hosszú. bőséges fehér tejnedve (a tönk tövénél észlelhető legjobban) és a többi Mycena fajéhoz képest ritkán álló lemezei alapján lehet azonosítani.2 mm Faj Mycena acicula TRICHOLOMATACEAE • ritkán álló.és kéregtörmeléken él nedves helyeken. de méretét tekintve nem is érdemes. A fekete változatot (var. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori gomba az északi mérsékelt övben. nagyon gyorsan nő. M. harang alakú kalapja egyaránt finoman deres. nigra) önálló fajként. Felkanyarodó. Az apró termetű. gyakori faj. erdőkben és sövényekben. avarlakó Mycena fajok közül valószínűleg ezt a legkönnyebb azonosítani. nyíltabb termőhelyeken is megél. Érték t p . legkönnyebben a tönkben termelődő. A. felkanyarodó lemezek « • domború. inkább széles. leucogala néven is emlegetik. old. karcsú tönkje és domború. sárga világossárga lemezei ritkán állnak. . Gyenge retekszaga van. de teljesen fehér vagy fekete példányai is léteznek.) lemezei lefutók. fenyőtűkön vagy lombavaron. -• bordázott kalap NARANCSVÖRÖS KÍGYÓGOMBA A faj meghatározásához sárga szegélyű. erubescens • nedvet ereszt nek kevés. karcsú tönk a tönk finoman deres A. sugár irányú barázdákkal J KALAP 0 0. • ELŐFORDULÁS Mindenféle erdőtípusban megtalálható. fehér tejnedve van.

különlegesen merev fényes tönkje és domború. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. de megtalálható erdőkben. ritkán álló. csupasz. sötét közepű világosbarna kalapja van.' A 1 / V V v V • MYCENA ADONIS piros kígyógomba Meglehetősen ritka faj. pl. • HASONLÓ FAJOK Könnyen összetéveszthető más sárgásfehér gombákkal. míg sok Marasmius faj tönkje körül kis gyűrű látható. fenyők avarjában. fehér tönkje áttetsző. hogy domború vagy kúpos. lehullott tönkh(r _ n ö t t fenyőtűkön vagy apró fatörmeléken. Európaszerte elterjedt. fakósárga kalapján sötét „szemfolt" lehet. Törékeny tönkje áttetsző sárgásfehér. lapos tetejű. TÖNK I 3 . • HASONLÓ FAJOK A Micromphale perforans tönkje finoman pelyhes. gyakori faj. Lemezei fehérek. világosbarna kalapfelszín TERMŐHELY Tömegesen nő változatos termőhelyeken. a tönkhöz foggal csatlakozó lemezek * sötét „szemfolt" a kalap közepén TERMŐHELY Hatalmas tömegben. gyakran százasával nő. korallpiros kalapja idővel megfakul. Lemezei közvetlenül a tönkhöz nőttek. Finom illata és enyhe íze van. . gyakori gomba. • ELŐFORDULÁS Fenyvesekben él.2 mm Fa KALAP 0 0. • kúpos vagy doniború kalap 1 / 1 V \ VA \ 7 . lószőrszerű gombafonalaival kapaszkodik meg az aljzaton.Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena flavualba Idény ősz SÁRGÁSFEHÉR KÍGYÓGOMBA E faj jellegzetessége. Vékony fehér húsa kissé retekszagú és -ízű.5 cm •-»• 1 . szaga rothadt káposztára emlékeztet. egyes Hemimycena fajokkal. • ELŐFORDULÁS Mohos réteken nő. Sűrűn összenőtt. sugaras barázdákkal és ráncokkal. fenyéreken és homokdűnéken is megtalálható. finoman bordázott.5-2 cm Spóraszín piszkosfehér ldén Érték Család TRICHOLOMATACEAE í Marasmius androsaceus V nyár-késő ősz LÓSZŐR SZEGFŰGOMBA E fajnak nagyon vékony. de étkezésre nem alkalmas. J 0 ( m • a kalap felszíne finoman bordázott felkanyarodó. fényes tönk lószőrszerű gombafonalak sugarasan barázdált.

Család TRICHOLOMATACEAE Fai Micromphale foetidum ldén >' ősz-késő ősz BÜDÖS SZEGFŰGOMBA Ezt az eléggé kicsi gombafajt gyakran egyedül csak elágazó. orsó vagy ellipszoid alakú spóráinak mérete 9 x 3µm. Üreges tönkje bársonyosan fekete. • EGYÉB NEVEK Marasmius ramealis. narancsbarna kalap T E R M Ő H E L Y Sűrű csoportokban nő lombos fák maradványain. világos bőrszínű tönkjének tövét halvány pelyhek fedik. brassicolens lehullott bükkágakon vékony és leveleken él. piszkosfehér vagy rózsaszínes sárga lemezek bázisa * felé vöröses. kalapszél A M. domború de idővel ellaposodó. Széles lemezei ritkán állnak. Merel KALAP 0 0 . Tönkhöz hasonló színű húsa vékony. de nem gyakori faj.4 cm <-> 2 . undorító • sötétebben csíkos szegfűgomba. sásokon. • HASONLO F A J O K A M. • ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben. • ELŐFORDULÁS Kizárólag lombos fák lehullott ágain él erdőkben. sima felületű. candidus kalapja kisebb és fehérebb. • HASONLÓ FAJOK A M. . tönkjének bázisa fekete. világos bőrszínű tönk T E R M Ő H E L Y Termőtestei tömegesen nőnek. A M. rothadt káposztára emlékeztető szagáról lehet « kötött lemezek észrevenni.4 mm Fa Spóraszín Idény piszkosfehér Család TRICHOLOMATACEAE ' Marasmiellus ramealis nyár-ősz FÁNTERMŐ SZEGFŰGOMBÁCSKA Ennek az apró Marasmiellus fajnak sárgásfehér vagy világosbarna. görbe. kedveli a meszes talajt.3 cm TÖNK j 1 . nedvesen • EGYÉB NEVEK Marasmius foetidus. Domború. elhalt ágakon vagy gallyakon és szedervesszőkön nő. ritkán álló. Európa-szerte elterjedt. Rövid. vaillanlii elhalt füveken. vörösbarna hús szürkésbarnára száradó. A szárazságot is elviseli. ritkán álló lemezek •— a kalap felülete finoman ráncos és barázdált -• világos színű pelyhek a görbe tönk bázisánál sárgásfehér vagy •— világosbarna kalap • tönkhöz nőtt. Mindegyik ritkább. szittyókon él. kímélendő faj. gyakori faj. felálló. felkanyarodó széle bordázott. 5 . a bordázott kalap Mindkét faj büdös szagú. fántermő szegfűgomba. narancsbama kalapjának sötétebb színű a közepe. felül vastagabb. gyakran villásan kissé kocsonyás. sima. széles. finoman ráncos és barázdált kalapja van. összeerős. rugalmas és rostos. vékony. perforans kisebb és fenyőtűkön található. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. Világosabb lemezei sűrűbben állnak.

erősen barázdált kalap • TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban terem. míg a C.3-0. Vékony.Család CORTINARIACEAE Faj Galerina calyptrata SÜVEGES TURJÁNGOMBA Kicsi. ezt a gombái mikroszkóp nélkül is fel lehet ismerni hosszúkás. lacleaé 12. karcsú.5 x 5.8 cm TÖNK t 3-5 cm < » 1-2 mm Faj Conocybe lactea Spóraszín Idény okkerbama Érték ^ Család BOLBITACEAE nyár-ősz a sima kalapfelszín idővel kissé megráncosodhat TEJFEHÉR HARANGGOMBA A Conocybe fajok többségével ellentétben.5 pm. • H A S O N L Ó F A J O K A Bolbilius lacteus kalapja lapadós. A hús vékony és törékeny.általában termékeny talajú gyepekben.. • E L Ő F O R D U L Á S Fű között nő . . 9. 140. old. • E L Ő F O R D U L Á S Mohos gyepekben vagy nedves erdőkben él. mézbarna gomba. Méret KALAP 0 0. tönkjén gallérzóna van.külső faluk nem válik le. Számos Galerina faj él mohán vagy korhadó faanyagon. • H A S O N L Ó F A J O K A G. A tönk felülete finoman deres és rovátkolt. A Galerina fajok (91. sárgásfehér kalap a lemezek • kezdetben felkanyarodók. spórái kisebbek. de pontos elterjedése még nem tisztázott. Tönkje hosszú. sárgásfehér kalapjáról. A G. Sokfelé megtalálható. hypnorum spórái eltérnek . gyakori gomba. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. széles orsó alakúak.^TU^* szemétgomba. spórái rücskösek. domború. A hasonló fajoktól csak mikroszkópos vizsgálattal lehet elkülöníteni. apró.5 x 8 pm. bordázott kalapja szárazon halvány sárgásbarna színű. A sima kalap finoman bordázott. A A •r ^ r r • E G Y É B N E V E K tejfehér VUKU. • megnyúlt. világos rozsdabarna színűek. Lemezei sűrűn állnak. majd szabaddá válnak TERMŐHELY Néhány gomba nő együtt vagy tömegesen terem. vékony és sima. idővel kissé megráncosodik. világosbarna húsa és lemezei általában lisztszagúak.) lemezei általában ritkábban állnak és tönkhöz nőttek. sphagnorum csak tőzegmoha között él. külső faluk a belsőtől hólyagszerűen elválik.

félgömb alakú vagy kiterülő. bíborló feketére érő lemezek -• a kalap felülete sima. Méret KALAP 0 0. szabadok. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt faj. bordázata gyorsan eltűnik és sárgásfehérre szárad.5-2 cm Család COPRINACEAE TÖNK t 4 . spórái sima felületűek. kúpos kalapjának közepe csúcsos. melyek lemezei és spóralenyomata fekete. Kalapja megszáradva sávossá válik. lapos lemezekre töredezhet. . Elfogyasztva kórházi ápolást igénylő mérgezést okoz. legelőkön . a fiatal példányokon bordázott. X .1 0 cm Fa 2-3 r Spóraszín ldény bfbor|ó fekete Érték * i Panaeolus foenisecii késő tavasz-ősz RÉTI TRÁGYAGOMBÁCSKA Réteken nagyon gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K A P.Család STROPHARIACEAE Faj Psilocybe semilanceata Idény nyár-ősz közepesen sűrűn álló. világos barnára a kalap felszíne apró lemezekre tőre- tetű tönk » tuszeres illata van. hosszú. A többi Panaeolus fajtól eltérően.tömegesen nő. hamvas feluszáradáskor a kalap vörösbarna. • ELŐFORDULÁS Fűcsomók között terem műtrágya mentes réteken és legelőkön. • a nedvesen bordás és zöldesszürke kalap szárazon sárgásfehér.. hasonló színű tönkjének hamvas a felszíne. Lótrágyán fordul elő. mikroszkóp alatt láthatók rücskös felszínű spórái. vörösbarna. • EGYÉB NEVEK Panaeolina foenisecii. hegyes trágyagomba. de világszerte megtalálható a megfelelő termőhelyeken. • ELFORDULÁS Nedves réteken él. bordázata eltűnik világos zöldesszürke. zöldesszürke színű. aler lemezei feketék. hallucinogén anyagot tartalmazó gomba. felülete apró. de a bázisnál kék. Húsának kellemes. Elegáns. felkanyarodó vagy majdnem szabad lemezek • HEGYES BADARGOMBA Jól ismert. • HASONLÓ F A J O K A Psilocybe fimetaria kalapján fehér burokmaradvány van.. e fajé barna színű. • EGYÉB NEVEK lándzsagomba.különféle gyepekben. Lemezei eléggé ritkán állnak. gyakran ragadós 1 METSZET általában kanyargós. TERMŐHELY Nitrogénben gazdag lalajon . Sárgásfehér húsa must illatú. Európa-szerte nagyon gyakori faj. sima kalapja vörösbarna. Karcsú tönkje kalapszínű. karcsú tönk a tönk általában kalapszínű •— a tönk bázisa néha kék TERMŐHELY Egyenként vagy tömegesen terem.

az apró pöfetegre emlékeztető Asterophora lycoperdoides. Étkezésre alkalmatlan.) bemutatott fajokhoz hasonlóan nagyon kicsi. Érték m Méret KALAP 0 0. de sohasem sima. perniciosa a kakaófák pusztulását okozza. erdei termőhelyeken. DÍSZÍTETT KALAPÚ GOMBÁK A z alábbi gombák termőteste az L ± 1 előző részben (132-141.A P R Ó . ritkán álló lemezei a tönkhöz foggal csatlakoznak. nigricans) rothadó termőtestén él. selymes. a Coprinus dissemiatus (143. old. Kalapjuk felszíne lehet szálas vagy pikkelyes. kalapfelszínük viszont változatosan díszített. a C. old. • HASONLÓ F A J O K Rothadó lemezes gombákon élő egyéb fajok. • EGYÉB NEVEK C.) kalapjához hasonlóan.5 cm <-> 1 . • HASONLÓ F A J O K A mérsékelt övben csak néhány Crinipellis faj él. eléggé szívós. stipitaria.2 mm Asterophora parasitica Család TRICHOLOMATACEAE F Á T Y O L O S ÉLŐSDIGOMBA Szürke színű. vastag. világosbarna vagy vörösbarna szőrök * közepesen ritkán álló. piszkosfehér lemezek Spóraszin fehér TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő elhalt növényi szárakor!. íze jellegtelen. • ELŐFORDULÁS Száraz gyepekben. Idény nyár-ősz PIKKELYES ÁLSZEGFŰGOMBA Domború kalapjának közepe púpos vagy besüllyedhet. • ELŐFORDULÁS Lactarius és Russula fajok (főként a R. vagy pl.5-3. legelőkön és homokdűnéken található. Szórványosan elterjedt az északi mérsékelt övben. selymesen szálas kalapú és tönkű gomba. Sugár irányú sávjai is lehetnek. vastag.5-1. Szívós húsa piszkosfehér. műtrágyamentes kaszálókon.) élő Volvariella surrecta. néhány apró Collybia faj. esetleg szemcsés. a Lepista nebularison (40. old. Egy trópusi faj. szaga. . Helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben.5 cm TÖNK 11. ettől felülete finoman filces. Marasmius stipitaria. világosbarna szőröcskéi körkörösen helyezkednek el rajta. Szintén sok család és Család TRICHOLOMATACEAE Faj Crinipellis scabella számos nemzetség gombája sorolható ide. pikkelyes szegfűgomba felkanyarodó vagy majdnem szabad lemezek • a kalapfelszínre lapuló selymes. TERMŐHELY Kis csoportokban nő gombák termőtestén. Az apró. finom szőrök fedhetik.

de pontos elterjedése még nem tisztázott. A Coprinus fajok többségétől eltérően. • HASONLÓ F A J O K A Psathyrella pygmaea alkata és termőhelye is hasonló. éretten szürke. húsa nagyon vékony. piszkosfehér tönk Spóraszín fekete tuskókon és elpusztul fák körül tömegesen terem Érték TÖNK í 1 . bordázott kalap # közepesen sűrűn álló • lemezek a hordák jól láthatók a fiaj tal kalapon i finom szőrök és szemcsék a kalap fehér vagy « szürkésfekete. nedves. nedűgomba/vizenyősgomba. pikkelyes felületű sima. szabadon álló lemezek METSZET vékony. Termőteste élénk narancsvörös. gyakran a Hieracium pilosella\ít\ él együtt. füves helyeken terem. • ELOFORDULÁS Elhalt lombos fák tuskóin és azok körül él. felszíne sugarasan bordázott. • ELŐFORDULÁS Háborítatlan. • EGYÉB NEVEK narancsvörös . lemezei nem folyósodnak el tintaszerűen. Az északi mérsékelt övben sokfelé előfordul. fényes.2 mm Faj Hygrocybe miniata Idény - APRÓ NEDŰGOMBA A számos. Törékeny tönkje fehér.5 cm Család HYGROPHORACEAE törékeny. élénk narancssárga. * • fehér hús TERMŐHELY Nagy tömegben terem tuskókon. tőzegmohás lápokat kedveli. . • EGYÉB NEVEK Psathyrella dissemw harang alakú.5-1. spórái szabályos ellipszis alakúak. Méret KALAP 0 0. A H. mohos gyepekben. élénk narancssárga TERMŐHELY Tömegesen nő kissé savanyú talajú réteken és fenyéreken. helobia a nedves erdőket. közepe mindig sötétebb. apró termetű Hygrocybe faj egyike. narancsvörös húsának szaga és íze jellegtelen. melyek száraz kalapját sűrűn fedik az apró pelyhek. de kalapfelszíne sohasem szőrös vagy szemcsés és kevésbé bordás.Család COPR1NACEAE ^ Coprinus disseminatus Idény tavasz-kora ősz SEREGES TINTAGOMBA Harang alakú kalapja fiatalon sárgásfehér. • HASONLÓ F A J O K A korán megjelenő H. domború kalapja pelyhes. Spóráik mikroszkópos vizsgálata nélkül pontos meghatározásuk nehéz. marchii nagyobb termetű és hegyvidéki.4 cm ** 1 . Lemezei tönkhöz nőttek. A kalap felszínén kézi nagyítóval finom szőrök és szemcsék láthatók. fokhagymaszagú. fényes. az apró nedűgomba spórái többnyire körte alakúak. Széles körben elterjedt gyakori faj az északi mérsékelt övben. tönkje sima.

az E. sokféle talajon.4 mm Entoloma incanum Érték £ £ ZÖLDES PITYKEGOMBA Zöld vagy zöldesbarna színű faj.Család ENTOLOMATACEAE Faj Entoloma serrulatum Idény nyár vege-osz FEKETÉSKÉK DÖGGOMBA Domború. Valószínűleg mérgező. felkanyarodó lemezek bemélyedés a száraz. felálló pikkelykék fedik kellemes aromájú. színe jól álcázza füves termőhelyén. útszéli ritkás növényzet között vagy homokdombokon nő. felálló pikkelyek fedik. Európában és E-Amerikában elterjedt. közepén köldökszerű bemélyedés van. • HASONLÓ FAJOK Hasonló. de meglehetősen ritka faj. querquedula kalapja zöldeskék árnyalatú. Felkanyarodó. chalybaeum barna élű. Európa. vékony. Domború kalapjának kissé besüllyed a közepe. .5 cm ENTOLOMATACEAE rózsaszínes kékre érő. színes lemezélű Entoloma fajok: a barnás kalapú E. caesiocinctum. • ELŐFORDULÁS Meszes talajú réteken vagy füves erdőszéleken terem. hogy valószínűleg a legfeltűnőbb kis termetű Entoloma faj. tönkje üreges. kék lemezeinek kevésbé fűrészes az éle. tönkhöz nőtt vagy felkanyarodó lemezek az áttetsző zöld tönk megkékül a sérülések helyén üreges tönk a kalap széle gyakran hullámos kis bemélyedés a kalap közepén ? METSZET bordázat a kalap szélén a tönk bázisa fehér és zöldeskékre színeződik TERMŐHELY Egyenként vagy tömegesen nő lágyszárú növények között. közepesen távol álló lemezek világos fűzöld vagy zöldessárga kalap halvány rózsaszínű. kékesfekete » kalap közepén a kalapot apró. de nem túl gyakori gomba. sötét kékesfekete kalapjának felszíne száraz tapintású. többé-kevésbé kékes. • ELŐFORDULÁS Réteken. világoskék lemezek Spóraszín Idény halvány rózsaszín nyár-kora ősz METSZET TÖNK t 2-6 cm <-> 2 . de húsa kékeszöldre színeződik a sérülések helyén. világoskék lemezeinek az éle kékesfekete. az E. fűrészes. apró. kékesfehér hús • a lemezek éle fűrészes és kékesfekete színű TERMŐHELY Kis csoportokban nő. Annak ellenére. Méret KALAP 0 1-2. erősen egérszagú.és E-Amerika-szerte elterjedt. Tönkje a kalapéhoz hasonló színű. közepesen ritkán álló.

tönkjének 5 cm tjfli szélesre is megnövő tövén laza. homokos vagy agyagos talajon. kímélendő faj.. Némely faj tönkjén gallér is lehet. de ha nem gallér a szakértő határozta meg. H Ú S O S GOMBÁK. Ehető.. . Tönkjüket általában ki lehet csavarni a kalap húsából anélkül. ^ fehér bocskor található. • EGYÉB NEVEK TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő savanyú. Domború. tölggyel és szelíd gesztenyével.• szerű bocskor a tönk tövén . muscarianak (146. Termőtestük aránylag nagy és húsos. . az általános burok Család AMANITACEAE Fa A maradványai pikkelyszerű képződmények vagy bocskor formájában láthatók a tönk tövén és/vagy laza pelyhekként a kalapon. Puha lemezei . .ei s sűrűn állnak. Széles körben elterjedt. zsak.. bordázott szélű kalap a kalap húsa halvány» sárga CSÁSZÁRGOMBA Európa déli részein az ókortól kezdve kedvelt étkezési gomba. de nem gyakori faj az északi mérsékelt öv déli részén és a szubtrópusi területeken. old.) is van egy narancssárga változata. Hasonló fajokat)! "mkön • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal képez mikorrhizát. Agaricaceae és Pluteaceae mutatja be.. hogy lemezeik megsérülnének. teltuno sargu aranysárga színűek. SZABADON ÁLLÓ LEMEZEKKEL Ez a fejezet azt a néhány lemezes termőrétegű gomba családot . sárgásfehér vagy . Közép-Európában ritka. csaszargaloca. melyek fajainak lemezei nem érintkeznek a tönkkel (szabadok). • HASONLÓ FAJOK A mérgező A. BOCSKORRAL VAGY BUROKMARADVÁNYOKKAL lemezes gombáknak ebbe a csoportjába az Amanita és a Volvariella nemzetség fajai tartoznak. .KALAPOS GOMBÁK. \ tönk húsa fehér nagy. .Amanitaceae. majd ellaposodó kalapja pirosas narancssárga. ne fogyasszuk narancssárga (1. ldén ' Amanita caesarea " nyár-ősz • pirosas narancssárga kalap —• száraz. tojásgomba.. pl. .

FORMOSA A sárga vagy narancssárga kalapú változat É-Amerika keleti részén gyakori. fehér pikkelyek a kalap felszínén • fehér tönk. virosa 150. Széles körben elterjedt és gyakori faj tesÉeBof^ az északi mérsékelt övben. A légyölő galóca elfogyasztása nem mindig végzetes kimenetelű. old. narancssárga vagy narancssárgás sárga kalap ^ ^ ^ ^ M P ^ ágÖS*^ • eső után eltűnő. METSZET sűrűn álló. Számos színváltozata van: előfl fordulnak narancssárga példányai is. 3 cm átmérőjű. felszíne rücskös övekkel díszített a teljes hosszúságú lemezek közé rövidebbek vegyülnek fehér vagy világossárga hús < TERMŐHELY Egyenként vagy boszorkánykörben nő fák alatt.Család AMANITACEAE Faj Amanita muscaria Idény nyár-ősz LÉGYÖLŐ GALÓCA Gyermekkorunk tündérmeséiből jól ismert ez a mérgező kalapos gomba. A. fehér vagy piszkosfehér lemezek • AMANITA MUSCARIA var. majd ellaposodó kalapjának sima vagy finoman barázdált ^ á a széle. burokmaradványokkal szabadon ^ álló lemezek lelógó. de u|| mind közül az élénk piros színűek a legnépszerűbbek. főként nyírrel vagy luccal. fehér gallér a tönk töve • J j gumós. de több termőtest már súlyos megbetegedést okozhat. általában savanyú ^uk ^ talajú erdőkben. felül fehér burokmaradványoktól Ém pettyes. cafrangos. Domború. • ELŐFORDULÁS Fákkal él együtt.) jellemző bocskor. Tönkjének gumós töve körül hiányzik a más Amanita fajokra (pl. £ £ . r • piros.

legjobb. W szabadon álló * lemezek sűrűn álló. ott húsa rózsaszínűre változik. lassan rózsaszínre színeződik pelyhes. szürke.Család a m a n j t a CEAE Faj Amanita ruhescens ldén >' nyár-ősz PIRULÓ GALÓCA A gomba domború. töve gumósán ||í£ megvastagodott. ha fogyasztása előtt szakértő gombavizsgáló látja. gyakran ez a tulajdonsága a legjobb határozó bélyeg. fehér hús. ' I B ^ •EGYÉB \ NEVEK pirosló galóca. fehér vagy piszkosfehér lemezek TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő. • puha. egyébként nehezen azonosítható. fehér vagy rózsaszínű tönk a sérült részek rózsaszínűre változnak • A HYPOMYCES HYAUNUS Ez a fehér tömlősgomba az Amanita rubescens élősködője É-Amerikában. virosan (150. Szürke. fehér táM vagy rózsaszín tönkjén a lelógó gallér felső oldala bordázott. gyakori A •r^'^^F^PH^^^t. rózsásbarna kalap METSZET • a lógó gallér felső fele bordázott * a hagymaszerűén megvastagodó tönk töve csak kissé rücskös a burokmaradványoktól puha. :U fl n \ szürke vagy rózsaszínű burokmaradványok a bjjfe. • kalap felületén domború. Az A. savanyú talajon.) is előfordul. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal (bükk) és fenyőkkel alkot mikorrhizát. -. rózsásbarna kalapját * szürke vagy rózsaszínű burokmaradványok díszítik. gombája. rücskös. old. . Ahol termőtestébe apró rovarok petéztek. V Az északi mérsékelt öv • elterjedt.

Gyengén földszagú. fogyasztása nem ajánlott összetéveszthetősége miatt (1. pikkelyes. • EGYÉB NEVEK A. hártyás. Kissé gyökerező. szürke burok- A gomba kalapja domború.1 4 cm «-• 2 .). Gyökerező tönkű. rttbescens (147. Nem ehető. kalapján táblásán kiemelkedő. világosabb. old. széle sima. Lemezei szabadok. fehér vagy szürkésfehér kalapján hegyes.1 5 cm TÖNK I 8 . Bunkós tönkjén a gallér felső oldala barázdált. meszes talajon. puha alig barázdált mérsékelt övben. Habár főzés után ehető. lemezek « • HASONLÓ FAJOK A mérgező a lógó •— A. széle sima vagy erdőkben. fehér húsa zöldes árnyalatú. Vastag. • ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba.Család AMANITACEAE Faj Amanita spissa SZÜRKE GALÓCA sötétbarna kalap. vannak TERMŐHELY Egyenként nő vagy néhány gomba található együtt. színe általában foszlányokkal • sötétbarna. Széles körben elterjedt az északi fehér színű.4 cm Faj Amanita solitaria a Család AMANITACEAE Idény nyar-osz TÜSKÉS GALÓCA Domború. • HASONLÓ FAJOK Az A. strohiliformis nagyobb termetű. máshol szórványos elterjedésű. Húsa sohasem zöldes árnyalatú. echinocephala. Tönkje fehér. szürkészöldek. sűrűn állók. lógó gallérja felülről bordázott. excelsa néven önálló fajnak tekintik. burokból eredő szürke foltokkal. old. általában bükkel és kéttűs fenyőkkel él együtt a kalap sűrű. gumós tönkje 1-3 rücskös övvel díszített. kezdetben fehéresszürkék. fehéres burokmaradványok • TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő ártéri erdők és elegyes lomberdők talaján. Méret a bunkó alakú tönk • tövén a burokból származó szürkésbarna rücskök vannak Spóraszín É r t é k fehér KALAP 0 7 . . széles burokmaradványokkal. végül élükön megbarnulnak. kellemetlen szagú. szabadon álló. hegyes. Hasonló fajokat). szagtalan változatát egyes mikológusok A. Helyenként gyakori faj. burok eredetű pikkelyek láthatók. galléron Az A.) határozott barázdák rózsaszínes árnyalatú. • ELŐFORDULÁS Lombos és elegyes erdőkben terem. panlherina (149. Meleg kedvelő. mediterrán faj.

1 0 cm •-> 0. 2 cm széles. gallérjának felső része nem barázdált. • ELŐFORDULÁS Számos lombos fával. • HASONLÓ FAJOK Az A.5-1. A lapos kalap rendesen világosbarna színű. apró burokmaradványok és finom. helyenként gyakori faj. okkersárga kalapjának bordázott a széle. fakóbarna kalap. erdőkben és ^^jjfltfy parkokban. festői. Jó határozó bélyeg a tönk tövének bunkós megvastagodása. fehér. fehér foltokkal TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő fák alatt.•' ' rafOhssvagy krumpliszagú. bordás szélű kalap puha. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel él együtt. J w ^ f l ritkábban fenyőkkel alkot mikorrhizát elsősorban meszes talajon. - METSZET okkersárga. sugár irányú barázdák díszítik a felszínét.Család AMANITACEAE Amanita pantherina nyár-ősz PÁRDUCGALÓCA Rendkívül mérgező faj. Méret Család a tönk • végén a gumó csúcsos a fehér * tönkön a peremes gumó fölött több gyűrűzóna lehet Spóraszín nyár-ősz szabadon álló lemezek KALAP 0 5-12 cm AMANITACEAE TÖNK I fr-12 cm < > 0. sima felszínű gai * száraz.5 cm Spóraszín T E R M Ő H E L Y Kis csoportok ban vagy egyenként terem. sugaras * barázdák a kalap szélén suru. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. old. gallérja múlékony. citrina (150. P F j homokos talajú lomberdőkben is megtalálható. változatos színe nehezíti felismerését.5 cm Amanita gemmata SÁRGA GALÓCA Lapos. fehér lemezek lógó. felszínére fehér burokmaradványok tapadnak. Húsa fehér.5-1. gumós tövét néhány burokeredetű • sáv övezi. Piszkosfehér vagy halványsárga tönkjén jelentéktelen gallérzóna látható. puha. A tönk kissé peremes. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt öv hegyvidékein. a felszínnél kissé sárgás hús puha. sűrűn • álló lemezek Meret keskeny • peremű gumó TÖNK : 5 . melyen feltűnő ^ ^ perem látható. KALAP 0 3-10 cm . Melegkedvelő faj. szabadon álló.) ^ ^ T/íBb* kalapjának pelyhei ' \ T w Í w ? tartósabbak és retek.

mappa. ovoidea bocskora terjedelmes. citromsárga vagy fehér színéről és gumósán meg< vastagodott. s f a kalapon néha hurok• maradványok vannak fényes. Harang alakú vagy kúpos. V 1eff'- TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő. Domború kalapjának sima szélén gyakran burokmaradványok lógnak. a talajba J. . bocskor nélküli tönkjéről. V lógó gallér • az üreges tönk fehér vagy halványsárga színű a tönk gumósán megvastagodott bázistá • peremes s TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan terem. savanyú talajon. szabadon álló. Méret KALAP 0 6-11 cm Család AMANITACEAE TÖNK í 10-20 cm 1-2 cm Spóraszín Idény fehér Érték £ Faj Amanita citrina nyár-ősz puha. METSZET . Fehér húsa erősen nyers krumpliszagú. ki kell ásni a talajból. gyakori faj az északi mérsékelt övben. kedveli a fekete áfonyát és a lucosokat. fehér lemezek / T • a tönköt rövid életű gallér és szálas zónák övezik j* 1 I a zsákszerű • bocskor rendesen . phalloides fehér változatának tartják egyesek) kalapja laposabb.és tűlevelű fákkal egyaránt képez mikorrhizát erdőkben. 3 cm átS mérőt elérő. sovány talajon. Az Amanita fajok többségétől eltérően. gallérja mulandó. fehér vagy sárgásfehér kalap • sűrű. sárgásfehér gallérja mulandó. • EGYÉB NEVEK A. • H A S O N L Ó F A J O K Az A. Az északi mérsékelt öv magas hegységeiben terjedt el. hogy biztosan elkerülje! • E L Ő F O R D U L Á S Lombos. piszkosfehér vagy sárga lemezek CITROMGALÓCA A faj két tulajdonságáról jól felismerhető. lógó gallér van. fehér vagy sárgásfehér kalapján általában nincsenek burokmaradványok.L fényes. főként savanyú talajon. süllyed • . Halálosan mérgező gomba. puha. a melegebb vidékeken fordul elő. minden gombagyűjtőnek ismerni kell ezt a fajt. tönkjének felső részén nagy. tönkjét finom szálak övezik. • E L Ő F O R D U L Á S Lombosés tűlevelű fákkal alkot mikorrhizát. Az A. ezért a gombát a pontos azonosítás érdekében. sűrűn álló lemezek • • szabadon álló. peremes.Család AMANITACEAE Faj Amanita virosa nyár-ősz HEGYESKALAPÚ GALÓCA A faj zsákszerű bocskora a föld alatt van. verna (az A. Széles körben elterjedt.

szabadon álló lemezeik és feltűnő. márványozott felületű. » krumpliszagú hús szürke vagy ^ szürkésibolya.*— szürke vagy szürkésibolya színű . gumós töve körül szürkésibolya vagy világosszürke. fehér bocskoruk alapján. éretlen. tölgy. A fiatal példányok viszonylag könnyen azonosíthatók zöldes árnyalatuk. Valószínűleg ártalmatlan vagy csak kissé mérgező. Az A. szabadon álló. 2. Az idősebb gombák kalapja szürkészöld színű lehet (1.5 cm Fa i Amanita porphyria Idény nyár-ősz > a szürkésbarna vagy bíborszürke kalap felszínén csak kevés burokmaradvány lehet BÍBOR GALÓCA Domború vagy púpos közepű kalapja szürkésbíbor színű. old. Méret KALAP 0 8 . Tönkjét gallér övezi. sűrű. felülete benőtten szálas. Gallérjuk általában van. citrina (150. de mivel könnyen összetéveszthető veszélyes rokonaival. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. sima felületű tönk TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő. feltűnő bocskora 3-5 cm széles. • HASONLÓ FAJOK Egyes Volvariella fajok (154-155.) szaga hasonló. mogyoró) képez mikorrhizát. majd ellaposodó kalapja zöld vagy sárgászöld színű. fehér lemezek < METSZET puha. É-Amerikában is megtalálható. • HASONLÓ FAJOK Az A. Szaga nyers. old. általában tápdús talajon. de nem ç > krumpliszagú. Tönkje a kalaphoz hasonló színű. • ELŐFORDULÁS Különféle lombos fákkal (bükk. zöld kalapú termőtest TERMŐHELY Egyenként vagy szórványosan terem. néha fehéres. Hasonló fajokat). de hiányozhat is.) hasonlítanak az idősebb gyilkos galócákra. de termőhelye és színe eltérő.Család AMANITACEAE Faj Amanita phalloides GYILKOS GALÓCA Halálosan mérgező faj. verna déli elterjedésű és tiszta hófehér faj.5 cm széles bocskor van. fehér.1 5 cm Család AMANITACEAE TÖNK j 8 . rózsaszín spóralenyomatukról és gallérjuk hiányáról ismerhetők fel.) hasonló színű. old. széle sima.1 6 cm <-> 1-2. lógó gallér a tönk közepe táján • puha. Domború. kerüljük! • ELOFORDULÁS Fenyőkkel él együtt savanyú talajon. Az A. a tönk gumós bázisa világos. spissa (148. csírázó burgonyára emlékeztet. Európaszerte elterjedt.

széle bordázott. eleggé törékeny tönk • bordázott kalapszél • általános burokból kibújó fiatal termőtest a bocskor belseje piszkosfehér vagy barna színű • sűrűn álló lemezek TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő. croceae és az A. szabadon állo lemezek . Kalapszéli bordái és a gallér hiánya miatt a faj az Amanitopsis alnembe tartozik. • HASONLÓ FAJOK Az A. ennek fajait nehéz elkülöníteni. fehér vagy sárgásfehér. old.ezen a fajon piszkosfehér vagy világosbarna . Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. azonosításuk során a bocskor színe . halványbarna tönk rovar. de fogyasztás előtt alaposan meg kell főzni. pelyhes és kissé szálas.).Család AMAMITACEAE Amanita fúlva R Ő T SELYEMGOMBA A gomba kalapja kúpos vagy púpos. cserszínű Jk (vörösesbarna).fontos jellegzetesség. • ELŐFORDULÁS Főleg nyírrel él együtt savanyú talajú fenyő. Puha. gyakori faj. vaginata (153. fenol hatására csokoládébarnára változik.és lomberdőben. Ehető. • piszkosfehér vagy világosbarna bocskor üreges.vagy csigarágás « vizes és puha hús « a kalap • közepe sötétebb barna lehet vastag. vörösesbarna • kalap • kúpos vagy púpos közepű kalap • majdnem sima felszínű. Tönkje kalapszínű. vizes húsa piszkosfehér. gallérja nincs.

mert hamar romlik. domború vagy púpos közepű kalap * bordázott kalapszél szabadon álló . . bükkel és tölggyel is képez mikorrhizát.lemezek • gallér nincs a tönkön puha.Család AMANITACEAE Faj Amanita crocea ldén * kora nyár-ősz NARANCSSZÍNŰ SELYEMGOMBA Mutatós faj. eléggé törékeny tönk METSZET sűrűn álló. • HASONLÓ FAJOK Az A. feltűnő bocskorán idővel narancssárga foltok jelennek meg. sima kalapjának a széle bordázott. vastag bocskora fehér színű. domború vagy púpos közepű. vaginata (1. old. 5 Puha. old. az A. kis kép. Széles körben elterjedt Európában és E-Amerikában. fehér bocskor üreges. hogy méreganyagai lebomoljanak.). . majdnem fehér faj. narancssárga. tápdús talajon. fényes narancssárga. piszkosfehér húsa ehető.11 vidéki fahatárig. croceaé pedig sötét borvörösre változik. a narancs: színű selyemgomba a tápdúsabb talajokat kedveli. piszkosfehér hús vastag. domború vagy púpos közepű kalapjának bordázott a széle. fehér vagy sárgásfehér lemezek * a bocskor belst világossárga A AMANITA VAGINATA szürke selyemgomba Szürke színű. . |Q)| TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő nyírek alatt.) piszkosfehér húsa fenol hatására <0 csokoládébarnára. A. AzA. de előtte alaposan meg kel főzni. lent). Tönkje lisztes felszínű. tápanyagban dús talajon. gyorsan kell elkészíteni. fúlva (152. Habár mindkét faj gyakran található nyírek közelében. az alföldektől a hegy. . rf J sima. Gallér nélküli tönkjén keskeny.. narancssárga sávok vannak. Főként lombos fák alatt nő. az Amanitopsis subgenusba tartozik. • ELŐFORDULÁS Nyírfákkal és valószínűleg luccal.fulvahoz hasonlóan (152. Ha étkezési céllal szedjük.

Fehér vagy sárgásfehér tönkjének tövén ^BL okkersárgás bocskor van.-n . de puha. felülete ^^k selymesen szálas. kisebb és sötétebb '-. széles púp a • kalapon TERMŐHELY Egyesével vagy csoportosan terem. mivel eléggé ritka és általában magasan nő a fákon.Család PLUTEACEAE Votvariella bombycina idén y nyár-ősz ÓRIÁS BOCSKOROSGOMBA Könnyen felismerhető. de a kalap felszíne nem selymes. ehető gomba. általában szilfán. átmérője 8 cm is lehet * fehér vagy • halványsárga. • HASONLÓ FAJOK A V. i'í "-i>-r színű. bolyhos. . fehér vagy • rózsásbarna lemezek Méret KALAP 0 10-25 cm TÖNK S 8 . Jó ^ f l H H szagú. 1 •ELŐFORDULÁS MSM'R' M Elhalt. kúpos vagy púposán domború kalap sima tönk sűrű. szabadon álló lemezek » • szilárd.2 0 cm <-> 1-2.. délies elterjedésű. piszkosfehér hús puha. de nem gyakori faj az északi mérsékelt övben. a bocskor gyakran összetöredezik vagy behasadozik szőrszerű. de élő fák gyökerén és törzsén is élősködhet. de nehezen fellelhető faj. fehér vagy halványsárga. fehér vagy világos sárgásbarna • pikkelyekakalapon feltűnő. Széles körben elterjedt. de ^^HHiJ ritkasága miatt kíméletre szorul. Nagy kalapja kúpos vagy púpos közepű. de még álló fákon (ritkán kidőlt fatörzseken is). barnás bocskor. gerendákon vagy épületfán található.5 cm Spóraszín h a l v á n y rézsasz. caesiotincta hasonló helyeken terem.

ragadós. fakéreg mulcson vagy szénaboglya helyén nő. puha. speciosa. gyakran szalmán. bocskora sötétszürke. volvaceat DK-Ázsia egyes részein termesztik is.1 4 cm . Leszedés után azonnal készítsük el. • ELŐFORDULÁS Bolygatott. ngmk v •„ füstös/kor' A mos/közönsé^ K ' tóír"'' • . tönkje rövidebb. • HASONLÓ F A J O K Közeli rokonát. "L / gomba (A korábban 2 fajnak tartott gombát újabban összevonták. pl. Ezen kívül sima felületű. Széles körben elterjedt. délies elterjedésű. tarlón. mivel a típusfaj nyári kúp0St v a g y ] és őszi formáiról púpos közepű.Család PLUTEACEAE Faj Volvariella gloiocephala Idény RAGADÓS BOCSKOROSGOMBA Az összes talajlakó Volvariella faj közül ez a legnagyobb. a fiatal példányok ^. KALAP 0 6 . / ges bocskoros't . Piszkosfehér húsa uborka^jg ízű és retekszagú lehet.J^jjjfF * kalapja sötét ^ ^ H K szürkésbarna. J • a ragadós kalapnak gyakran sötétebb a közepe piszkosfehér vagy fakó szürkéssárga tönk • sűrűn álló. komposzthalmon. fehér vagy egérszürke színű kalapjáról ismerhető fel. v a n SZÓ) sima felszínű kalap METSZET * szabadon álló lemezek ' i \ 3L 1 | . mivel gyorsan megromlik. nitrogéndús talajon. fehér vagy halvány rózsaszínű fA lemezek • fehér vagy világosszürke bocskor a tönk gumósalján TERMŐHELY Tömegesen vagy egyenként terem. kúpos vagy púpos közepű.. <aBMpr~ • / • EGYÉB NEVEK "T p I V. Piszkosfehér vagy fakó szürkéssárga tönkjének végén fehér vagy világosszürke bocskor van. eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben. a V.

gyakori faj. Ahol Család AGARICACEAE Faj Agaricus sylvicola gallért nem találunk.) és burokmaradványaik jól láthatók a tönkön gallér vagy gallérzóna formájában. A fajok többségének fehér. magas kadmium tartalma miatt. Az egész északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. 145. Gallérjuk lehet nagy vagy kicsi. színe a sárgás. Az erdőszéli csiperkéhez hasonlóan M mandulaszagú és fehér húsa idősödve vagy a sérülések helyén nagyon lassan sárgára színeződik. old. felülete sima. arvensis (157. sötétbarna vagy fekete a spóralenyomata és többségük az Agaricaceae családba tartozik. old. . Ehető. többé-kevésbé sima kalap • burokfoszlányok a kalap szélén a fehér húson lassan okkersárga elszíneződés • jelenik meg a lemezek • éle fehér * szabadon álló lemezek a nagy.flavescens.) erdei változata. Kalapja domború. • ELŐFORDULÁS Avarral vegyes. lógó gallér fonáka pelyhes a gallér felső oldala elszíneződik a spóraportól • hosszú. melyeknek szabadon álló lemezeik vannak (1. néha boszorkánygyűrűben is.G A L L É R O S VAGY GALLÉRZÓNÁS GOMBÁK bben a részben azokat a gombákat mutatjuk be. majd laposra kiterül. • EGYÉB NEVEK A. ldén y nyár-ősz K A R C S Ú CSIPERKE Ez a faj az A. ott a tönkön fonalak vagy sötét mintázat formájában láthatók a burok nyomai egy bizonyos területen. de tönkje karcsúbb és bázisán általában kissé megvastagszik. tűlevelűés lombos fák alatt egyaránt. de csak kis mennyiséget fogyasszunk belőle. karcsú tönk METSZET • sűrűn álló világos rózsaszínű majd csokoládébarna lemezek • a tönk bázisa 3 cm szélesre duzzadhat TERMŐHELY Néhány gomba nő együtt. a gallérzónában. tartós vagy mulandó.vagy piszkosfehértől a sárgás narancssárgásig vagy a halvány okkersárgáig terjed. humuszos erdei talajban nő.

lassan sárguló • Icalap alsó felén pelyhes. old. xanthoderma (159.Család AGARICACEAE Faj Agaricus arvensis Idény nyar-osz ERDŐSZÉLI CSIPERKE Félgömb alakú. old. fehér húsa szintén lassan színeződik el. A.). sűrűn álló lemezek TERMŐHELY Boszorkánykörben nő a fű között. macrosporus nagyon húsos termőtestű gomba.• színű vagy csokoládébarna. A. selymes fehér ^ vagy sárgás kalapú faj. erdőszéleken és parkokban gyakori. Mandulaszagú és ehető. Vastag. augustus (158. lógó. old. • ELOFORDULÁS Állatok járta legelőkön. selymes fehér. A.-. . Lefelé i. a széle behajló • a tönk alja vastag. de magas a kadmium tartalma. • HASONLÓ FAJOK Számos hasonló faj létezik: A. merev.). kaszálókon. Széles körben ( elterjedt az északi mérsékelt övben.) az erdei változat. megvastagodó tönkjének W a színe a kalapéhoz hasonló. \ lógó gallérjának alsó fele \ küllősen díszített. Felülete a sérülések helyén r lassan megsárgul. de nem gumós a hús fehér és mandulaszagú METSZET halvány rózsa. sima. sylvicola (156. tönkjén pikkelyes sávok vannak. domború majd kiterülő. összetett • gallér a tönk felszíne sima szabadon • álló lemezek • a fiatal kalap sima..

mandulaszagú hús. pelyhes gallér van. Vastag húsa fehér színű. de magas kadmium tartalma miatt csak kis mennyisében fogyasszuk! • ELOFORDIILÁS Erdőkben. parkokban humuszos talajon és komposzt halmokon nő. felül fehér.Család AGARICACEAE Agaricus augustus ÓRIÁS CSIPERKE A faj jellemzői: narancsbaraa pikkelyek a kalapon és a tönkön. alul sárgás. vöröses sárgásbarnára színeződő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. A tönkön nagy. . ehető. lelógó. A pikkelyek körkörösen helyezkednek el a domború. nem ritka. majd kiterülő kalapon.

gallérja lógó vagy cafrangos. a közepe felé halványszürke kalap | a kalap függőleges oldalai gyakran szögletesek. amely hosszában elvágva nagyon élénk krómsárgára színeződik. . £ £ • AGARICUS HONDENSIS É-Amerika csendes-óceáni partvidékén honos faj. • EGYEB NEVEK sárguló csiperke.Család AGARICACEAE Agaricus xanthoderma nyár-ősz KARBOLSZAGÚ CSIPERKE Annak ellenére. lelógó. valamint g fenolra. temetőkben és hasonló helyeken nő. old.). karbolra vagy tintára emlékeztető szaga. de idővel megsötétedik. sima. old. Legtöbb része sárgul. dupla gallér • rózsaszínes szürke vagy csokoládébarna lemezek A AGARICUS CAUFORNICUS Kaliforniában honos faj. a fű között vagy a csupasz talajon. lemezei kezdetben fehérek. Legfeltűnőbb jellegzetessége. old. tönkjének töve.majdnem krétafehér a többi lassan sárgára színeződő Agaricus fajéhoz képest. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. végül TERMŐHELY Gyakran nagy tömegben vagy boszorkánykörben nő. praeclaresquamosus (160.) és A. helyenként gyakori. Nem színeződik sárgára. hogy felülete és a húsa sárgára színeződik ennek a mérgező gombának. "Fehér tönkjén lógó gallér van. krétafehér. teteje f ellaposodik sűrűn álló lemezek \ * a tönk bázisában a hús élénk krómsárgára színeződik szabadon * álló lemezek ^ METSZET sargara • színeződő hús • alsó felén pikkelyes. • HASONLŐ F A J O K A jellegzetesen mandulaszagú A. erdőszéleken. sötétbarnák. Fehér vagy világosbarna kalapja pikkelyes. melyek lassan sárgulnak és ehetők. • ELŐFORDULÁS Parkokban. Az A. kertekben. Lemezei szürkés rózsaszínűek. ££ . sylvicola (156. arvensis (157. tintaszagú és mérgező. a színe fehérebb.) színe sötétebb. Kalapja fehér vagy rózsásszürke. majd élénk rózsaszínűek.

• ELŐFORDULÁS Szinte kizárólag nyílt helyeken fordul elő . phaeolepidotus pikkelyei barnábbak. majd csokoládébamák.gyakran megművelt. Piszkosfehér tönkje sárgára majd barnára színeződik. majd csokoládébarna lemezek TERMŐHELY Nagy csoportokban vagy boszorkánykörben nő. majd barnára színeződik •— sűrűn álló. Mérel KALAP 0 5 . majd ellaposodó kalapját hegyes. . a gallér alsó oldala pelyhes a tönk 2. Domború kalapja ellaposodik. szürkésbarna vagy füstszínű pikkelyek fedik. sokkal lassabban színeződik sárgára. mezei csiperke. felülete sima vagy szálas. Kicsi. a legtöbb Agaricus fajtól eltérően. A lemezek rózsaszínűek. • ELŐFORDULÁS Tápdús. sima gallérja múlékony. általában meszes talajú erdőkben és parkokban nő.• szürke vagy csokoládébarna lemezek TERMŐHELY Boszorkánykörben "vagy tömegesen nő. de nem mindenhol gyakori.Család AGARICACEAE Agaricus praeclaresquamosus Idény nyar-osz TINTASZAGÚ CSIPERKE M E kellemetlen szagú gomba domború.5 cmre megvastagodott bázisa sárgára színeződik • a fehér tönk sárgára. • EGYÉB NEVEK A. fehér termőteste gyengén vörösödik.5 cm Faj Agaricus campester Spóraszín Idény csokoládéharna Család AGARICACEAE nyár-ősz KERTI CSIPERKE Népszerű étkezési gomba. • EGYÉB NEVEK A. az idős példányokon rózsaszínes szürke lehet. • HASONLÓ F A J O K Az A. hasonlóan mérgező. gyakori faj az északi mérsékelt övben. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. Fehér húsa jellegzetesen gombaszagú és -ízű.1 0 cm < > 1-1. Széles körben elterjedt. campestris. xanthodermahoz (159. a húsos kalap felülete sima szabadon álló lemezek idővel vagy nyomásra rózsaszínűre változó fehér hús \ sűrűn álló rózsaszínű. rózsás. élük nem világosabb. húsa a vágásfelszíneken gyorsan változik fehérről sárgára. old. dús réteken vagy legelőkön. Az A.) hasonló a mérgezése: egyes embereknél gyomorbántalmakat okoz.1 4 cm TÖNK t 6 . moellerilplacomyces.

5 cm Érték Család A G A R I C A C E A E Agaricus bisporus y nyár vége-ősz TERMESZTETT CSIPERKE Ez a faj minden bizonnyal a legismertebb étkezési gomba.8 cm ^ 1-3. tönkjén suru. a kemény talajból törnek elő. Spóraszín ldén csokoiádébarna KALAP 0 5 . • HASONLÓ F A J O K Az rózsaszínű majd csokoládébarna A. old. a Pleurotus ostreatust (178. kalapjának felszíne töredezett. száraz felületű kalap hurokmaradványok a kalap szélén fiatalon felálló gallér fehér vagy sötétbarna kalap TERMŐHELY Tömegesen vagy boszorkánykörben nő. bernardii (162. csakúgy. kertekben. álló lemezek • ELŐFORDULÁS Utszéleken. kemény. savanyú szagú. fehér húsa lassan rózsaszínűre színeződik. Húsa nagyon lassan színeződik vörösre. melyek között éles a verseny a piacokért. old. edulis. bolygatott helyeken nő. • EGYÉB NEVEK A. szántókon. gyakori faj. a gyakran földes talajon vagy burkolatok réseiben. de útszéli termőhelye miatt fogyasztása nem ajánlatos. kissé szögletes kalapjának begöngyölt a széle. Domború kalapjának színe a fehér és a sötétbarna között változik.Család AGARICACEAE Faj Agaricus bitorquis ldé " y nyár-ósz ÍZLETES CSIPERKE Ennek a fajnak több különleges jellemzője van: gallérja kettős. melyek közül az egyik lógó a másik pedig felálló. nyomasra vagy törésre a tönk finom sárgarépa színűre változik éretten csokoládébarna lemezek . Széles körben elterjedt az egész északi mérsékelt övben. Ehető. szabadon álló.) szikes lemezek réteken vagy az előzőhöz hasonló útszéli termőhelyeken fordul elő. szabadon gallér felálló. szaga undorító. • EGYÉB NEVEK A. majd ellaposodó. METSZET Hatalmas mennyiségben termesztik. • ELŐFORDULÁS Gyakran a kalap felszíne található városi környezetben. kétspórás csiperke. sima. fehér vagy piszkos- lelógó és felálló kettős gallér TERMŐHELY Néhány gomba nő együtt.) és a Lentinula edodest. Európában és E-Amerikában széles körben elterjedt. mint a Volvariella volvaceat. hortensis. Méret a kalap határozottan pogácsaszerű sima.1 2 cm TÖNK j 4 . domború. temetőkben és hasonlóan tápdús.

• HASONLÓ FAJOK Az A. idővel lassan rózsaszínűre változik. hüvelyszerű gallér a kalap pikkelyesen berepedezett lehet ? sima kalapszél • begöngyölt kalapszél • sűrű. szabadon álló. Vaskos tönkjén a hüvelyszerű gallérnak felfelé álló pereme van. Domború vagy kiterült kalapja fehér vagy szürkésfehér színű. eltűri a magas sótartalmú talajokat is. Európa-szerte elterjedt. felülete gyakran cserepesen berepedezik. fehér húsa rossz szagú.) hasonló helyeken terem. gyenge íze és szaga miatt nem túl értékes.Család AGARICACEAE Agaricus bernardii ld6 " y nyár-ősz SZIKI CSIPERKE Rendkívül húsos gomba. fehér vagy szürkésfehér kalap felálló peremű. kemény. • száraz felszínű kalap • rendkívül húsos. sózott utak mentén és tengerpartokon nő. Habár ehető gomba. hitorquis (161. . Merev. ^ ^ ^ sérüléskor • rózsaszínűre változó fehér hús domború vagy lapos. rózsaszínű vagy csokoládébarna lemezek TERMŐHELY Termőtestei tömegesen nőnek. old. • ELŐFORDULÁS Szikes legelőkön.

Európában széles körben elterjedt. gallérja lelógó. Az A. Jószagú. • EGYÉB NEVEK erdei csiperke. melyek jellemzője. lilás- TERMŐHELY Egyenként terem vagy néhány gomba nő ' együtt tápdús talajon. ehető gomba. A lilásvörös csiperke kalapja domború. . ehető _gomba. Piszkosfehér húsa a sérülések helyén sötétvörösre színeződik. de lokális. pirosas rózsaszín majd csokoládébarna lemezek csokoIádébarna KALAP 0 5 . szabadon LILÁSVÖRÖS CSIPERKE Ez a gomba szokatlanul húsos tagja a főként kicsi Agaricus fajokat tömörítő Minores csoportnak. habár ez a tulajdonsága egyes rokonaiéhoz képest kevésbé határozott. világosabb alapon finom bíborlila szálak fedik. más előfordulása még nem tisztázott. METSZET sűrű. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. finom. Tönkjét szálas pikkelyek borítják. világos szürkés rózsaszínű.5-1.1 0 cm < > 0. Lemezei szürkés rózsaszínűek vagy bíborfeketék. de megtalálható fenyők körül és kertekben is.1 0 cm TÖNK I 5 . • HASONLÓ F A J O K Az A.Család AGARICACEAE Faj Agaricus sylvaticus Idény nyár-ősz FENYVES CSIPERKE A gomba domború vagy púpos közepű kalapját finom barna szálak fedik. keskeny gallérja törékeny. hogy mandula illatúak. Ehető fehér húsa lassan sárgára színeződik. Fehér. szabadon álló lemezek lógó gallér a barna tönkön a tönkön szálas pikkelyek lehetnek • a tönk alja cm széles TERMŐHELY Tömegesen vagy boszorkánykörben nő. phaeolepidotus felszínű kalap sárgára színeződik. gumós tönkje alul sárga vagy narancssárga. • ELŐFORDULÁS Talajon és avarban nő lombos fák alatt erdőkben.5 cm Agaricus porphyrizon Érték Család AGARICACEAE V ősz domború. mérgező. húsuk sárgára színeződik és kalapjuk gyakran bíborszínű. M6ret a kalap közepe sötétbarna Spóraszín ldén halványszürke. avarban. langei szintén domború vagy púpos közepű. • ELOFORDULÁS Erdőkben és parkokban fenyőtörmeléken nő. sokkal húsosabb és sötétebb sugarasan szálas vörösre színeződik.

fehér TERMŐHELY Tömegesen vagy egyenként nő erdők tápdús talajában és avarban.8 cm «-• 0. töve bunkó alakú. Lepiota naucina. • EGYÉB NEVEK Limacella lenticularis. parkokban. tönkjük bocskoros. glioderma nagyon ragadós és a kalapja narancsbama. Száraz tönkjének gumós a vége és feltűnő. Fehér húsa kellemes gombaszagú és -ízű. Európában és lógó gallér • É-Amerikában széles körben elterjedt. pudicus. burokmaradványok vannak rajta. a sárgásfehér kalap idővel a domború. Egyes Amanita fajok hasonló alkatúak. Lepiota guttata. kertekben fű között nő és homokdűnéken is megtörékeny. szabadon álló. Annak ellenére. Fehér lemezei szabadok és sűrűn állnak. KALAP 0 5 . ragadós kalap közepe sűrű. többnyire fű között. • ELŐFORDULÁS Lombos vagy fenyőerdőkben. de lokális faj. vastag avarban nő. • EGYÉB NEVEK L. található. Európában és É-Amerikában terjedt el. nem ajánlott e fehér húsú gomba fogyasztása.8-2 cm Fa piszkosfehér vagy rózsás árnyalatú lemezek Spóraszín METSZET fehér Érték v £g e _ ő s z j Limacella guttata Idény ^ ^ IZZADÓ NYÁLKÁSGALÓCA Kissé ragadós. • ELŐFORDULÁS Utak szélén. Finom színeltérései alapján egyes kutatók a L. de kalapjuk felszíne száraz. mozgatható gallér • HASONLÓ F A J O K Számos Agaricus faj hasonló. száraz a felszíne.8 cm Család AMANITACEAE TÖNK t 4 . Tönkjén a vékony gallér múlékony. lógó gallért visel. leucothitesi több kisebb fajra osztották. izzadó őzlábgomba.Család AGAR1CACEAE Faj Leucoagaricus leucothites Idény nyár vége-ősz FEHÉR TARLÓGOMBA E fehér gomba domború kalapjának sima. feltűnő. selymesen sima kalapfelszín a kalap húsa fehér és puha vagy rugalmas < > a gomba mindenhol fehér a tönk bunkó alakú TERMŐHELY Kis csoportokban vagy boszorkánykörben nő. • HASONLÓ FAJOK A L. hogy ehetőnek tartják. domború kalapja sárgásfehér vagy nagyon halványbarna színű. tápdús talajon. Ehető. de azok spóralenyomata és érett lemezeik színe csokoládébarna. tarló-őzlábgomba. de összetéveszthető a halálosan mérgező gyilkos galóca fakó példányaival. . amely megszáradva zöldesbarna foltot hagyó folyadékot választ ki.

Hasonló fajokat. szabadon álló. majd ernyő formájú. de I. fehér húsa nem színeződik el a sérülések helyén. végül kiterül. • HASONLŐ FAJOK A M. • ELŐFORDULÁS Homokdűnéken. száraz réteken. mozgatható gallér van. old.Család AGARICACEAE Faj Macrolepiota procera Idény nyár-ősz NAGY ŐZLÁBGOMBA Nagy termetű gomba. de közepén marad egy kis púp • suru. pl. Egyesek szerint az egyik legjobb ehető gomba. kis füves területeken. permixta húsa vörösre színeződik. Kalapja ernyő alakú vagy lapos. sötét szürkésbarna közepe kiemelkedik. parkokban és ligetes erdőkben. M. • EGYÉB NEVEK Lepiota procera. Puha. körkörösen elhelyezkedő. nagy. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori gomba Európában és E-Amerikában. a tönk bázisa 4 cm széles lehet . fehér vagy sárgásfehér lemezek kissé gumós tönk TERMŐHELY Elszórt csoportokban nő ritkás erdőkben. melyen nagy. L arna pikkelyek a kalapon a kalap közepe sötét szürkésbarna a kalap kezdetben tojás alakú. Felismerhető kígyóbőr mintázatú tönkjéről.). rhacodes (166. felszínét körkörösen elhelyezkedő. erdőszéleken. vastag. barna pikkelyek díszítik. erdőszéleken no.

procera (165. tönkjük kígyóbőrszerűen mintázott. W . permixta és a M. mivel azok fehér lemezeit zöldre festik. fehér tönk TERMŐHELY Tömegesen vagy boszorkánykörben nő. fehér vagy sárgásfehér lemezek fiatal példány. Habár ehető. hortensis sötétebb kalapú. Ne fogyasszuk. mert mérgezést okozhat! • EGYÉB NEVEK Lepiota rhacodes.) nagyobbak. Húsa megtörve élénk sárgarépaszínűre változik. A M. rhacodes kerti • feltűnő. • HASONLÓ FAJOK A M. mozgatható gallér van. majd kiterülő kalapjának felszínét körkörösen elhelyezkedő. egyes változatai gyomorbántalkörkörösen elhelye: makat okozhatnak. komposzt halmokon • n t t mozgatható. húsa vörösbarnára színeződik. gyakori faj. peremesen gumós tönkű gomba. gallérja kettős. ez is világosbarna. összetett. * dobverő alakú kalappal * a kalap széle rojtos • a fehér hús sárgarépaszínűre majd sötét pirosra színeződik METSZET a tönk * bázisa 4 cm széles • sima vagy szálas. • CHLOROPHYLLUM MOLYBDITES A Macrolepiotakhoz hasonlóan. A fiatal példányok dobverő alakúak. pikkelyek • Tönkjén feltűnő. változata. Spóráiban különbözik. Hasonló fajokat.) ^ • ELŐFORDULÁS Főként fenyőerdőben. Európában és É-Amerikában széles körben elterjedt. surun alio lemezek * • szabadon álló. néha lomberdőben található. ezért csak kis mennyiség9 kedő pikkelyek ben fogyasszuk! (1. a M. világosbarna világosbarna pikkelyek fedik. pikkelyes kalapú faj.Család AGARICACEAE Fai Macrolepiola rhacodes ldény nyár-ősz P I R U L Ó ŐZLÁBGOMBA a fiatal gombán mindig vannak Domború. A Chlorophyllum molybdites (lent). tápdús talajon. old. rhacodes var. kettős gallér terem.

de lemezei felkanyarodók. • HASONLÓ FAJOK A Marasmius oreades (117. fehér vagy sárgásfehér lemezek METSZET Spóraszín Idény fehér TÖNK t 5 . lógó. . nagyon sűrű.1 2 cm «-» 0. tápdús. szabadon álló. Kellemetlen szagú. perplexum kisebb. Domború. hystrix igen sötét. színű pikkelyei barna folyadékot választanak ki. sötét peremű gallért visel. abban viszont eltér a Lepiota fajok többségétől. old. Termőteste kívülről piszkosfehér. lógó gallér TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő.Család AGARICACEAE Faj Lepiota aspera Idény nyár vége-ősz TÜSKÉS ŐZLÁBGOMBA Nagy termetű faj. Barna tönkjén nagy.5-1. sárgás• fehér lemezek piszkosfehér vagy sárgásfehér. pikkelyes őzlábgomba. felszíne a gallér alatt pikkelyes vagy szálas. utak szélén. • HASONLÓ F A J O K A L. • ELOFORDULAS Száraz réteken. Egyes mikológusok a fajt 3 vagy több önálló fajra osztják. egyéb előfordulása még nem tisztázott. gyakran tengerparti homokdűnéken nő. Tönkjén a burokmaradványok sávokban láthatók. barna pikkelyek fedik. pikkelyes vagy szálas nagy. a gallér alig látható < sűrű. Az északi mérsékelt övben eléggé gyakori faj. sötét f közepű kalap ^ TERMŐHELY Zuzmók és alacsony fű között tömegesen terem nyílt. A Macrolepioia procera gallérja mozgatható. sűrű. barna pikkelyek a piszkosfehér kalapon a tönk a gallér alatt barna színű. • ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben. meszes talajon nő.5 cm Fa Érték » i Lepiota oreadiformis SIMA ŐZLÁBGOMBA Kúpos kalapja.a tönk alja 2 cm-re vastagszik meg szabadon átló. töve megvastagodott. friesiilaculesquamosa.) felületesen hasonlít rá. kúpos vagy hegyes. piszkosfehér kalapját állandó.1 5 cm Család AGARICACEAE . vékony fehér lemezei jellemzőek a nemzetségre. Európa-szerte elterjedt. a kalap közepe barna. szaga kellemes. lemezei ritkábban állnak. • EGYÉB NEVEK L. A L. szabadon álló. hogy gallérja jelentéktelen. melyek a kalap szélén is megmaradnak. húsa rugalmas és nem visel burokmaradványokat. • EGYÉB NEVEK L. füves teriileteken és tengerpartokon. laevigata. Méret KALAP 0 5 . valószínűleg mérgező gomba.

bár harang alakú vagy kiterülő kalapján a pikkelyek barnás árnyalatúak.Család AGARICACEAE Faj Lepiota ignivolvata Idény ősz puha.vagy fenyőerdőkben nő. fehér burokmaradványok szabadon álló lemezek METSZET • fehér vagy sárgásfehér. ami az elvágott L. Piszkosfehér húsa kellemetlen vegyszerszagú. A L. sűrűn álló lemezek TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő. • HASONLÓ FAJOK A L. • HASONLÓ F A J O K A L. narancsbarna pikkelyek sorakoznak. de nem túl húsos faj. ventriosospora burokmaradványán és tönkjének tövén nincs narancssárga szín. szabadon álló lemezek • VÖRÖSLÁBÚ ÖZLÁBGOMBA Eléggé húsos Lepiota faj. emiatt a fiatal példányok külleme gyapjasborzas. • ELŐFORDULÁS Lombos fák és fenyők alatt terem. termékeny talajon. eristata (169. Domború kalapján körkörösen finom. .) szagára hasonlít. old. Spórái orsó alakúak. alba nyíltabb helyeken nő és a tönkje simább. itt egy meglehetősen bama példány látható. A kalap szélén és a tönkön fehér burokmaradványok vannak.5-2 cm GYAPJAS ŐZLÁBGOMBA Eléggé nagy. Fehér vagy világosbarna húsa jószagú. kevés narancssárga szín a fehér tönk bunkó alakú végén is található. spórái még megvastainkább orsósak. fehér vagy • sárgásfehér lemezek ^ a tönkön egy vagy töhh narancs szegélyű gallér vagy gallér- e ^ M a hús mindenhol piszkosfehér 1 TERMŐHELY Tömegesen vagy egyenként nő az avarban. Európa-szerte elterjedt. de főként Közép.és D-Európában gyakori. ventriosospora gallérja és kalapja sárga a tönk vége vagy sárgásbarna bunkósan árnyalatú. okkerbama közepe púpos. • ELŐFORDULÁS Lomb. avarban vagy fenyőtűkön. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. a tönk bázisa gyakran megvastagszik és idővel narancssárga árnyalatú lesz • a narancsbarna kalap finoman pikkelyes sűrűn álló. Többnyire fehér vagy sárgásfehér színű. Legjobban narancssárga szegélyű gallérjáról ismerhető fel. KALAP 0 4-11 cm Család AGARICACEAE IFV Spóraszín fehér Idény ősz Érték Faj Lepiota clypeolaria TÖNK t 5-15 cm < ->0. meszes talajon. godott • a kalapot világos okkerbarna * pikkelyek fedik * vattaszerű.

Érték Jg wimwi&Mi T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban Méret KALAP 0 1 . Erős. gyakran erdei utak és vizesárkok melett nő. gyakori faj. tápdús talajon gyakran megtalálható. • HASONLÓ FAJOK Az erősen mérgező L. bíborbarna színű.5 c m <-> 2 . Főként az északi mérsékelt öv déli részén terjedt el. Sötétbarna pikkelyes tönkjén a gallér múlékony. piszkosfehér gallér —• a gallérzóna alatt sima a tönk ÍÉÉÉÍ B O É I I Í I é LÉJ Ivii * sűrű. castanea spórája puskagolyó alakú.Család AGARICACEAE Faj Lepiota eristata ldén y nyár-ősz BÜDÖS OZLABGOMBA A kisebb termetű őzlábgombák között a leggyakoribb faj. közepe vörösesbarna. 5 . pseudohelvola gallérja tartósabb. narancsbarna pikkelyes kalap a kalapbőr • alatt fehér a hús • múlékony. Fiatal példányokon látható. a kalap közepe mindig sötétebb barna —• világos színű. • LEPIOTA BRUNNEOINCARNATA húsbarnás őzlábgomba Domború kalapját sötét rózsásbarna pikkelyek díszítik. fű és moha között. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. A kis termetű Lepiota fajok pontosan csak mikroszkóppal határozhatók meg. Domború. Húsa kellemetlenül büdös. ££ sötétbarna pikkelyek a kalapon a gallér gyorsan eltűnik sötétbarna pikkelyek a tönkön szabadon álló. múlékony. bolygatott talajon.4 ctn TÖNK t 2 . szabadon álló lemezek n ő a talajon.fulvella nagyobb és világosabb színű. lilacea sokkal ritkább. fehér lemezek T E R M Ő H E L Y Néhány termőtest nő együtt. • ELŐFÓRDULÁS Tápdús. sűrű. . v de bíbor-. • HASONLÓ FAJOK A L.és orsóalakúak. A L. a nemzetségbe tartozó gombáknak háromféle spóra alakjuk van: puskagolyó-. Kezdetben domború. hártyás gallérja felfelé álló. • ELŐFORDULÁS Legelőkön. tojás. vagy okkerszaga kellmesebb. sárga hús Még számos hasonló faj létezik. alakja hasonló. fehéres színű kalapját világos okkersárga pikkelyek díszítik. • fehéres A L. eléggé kellemtlen szagú gomba. Rózsaszínes árnyalatú tönkje a jelentéktelen gallérzóna alatt húsbarna pikkelyektől sávozott. púpos közepű.4 m m Faj Spóraszín fehér Család AGARICACEAE Lepiota castanea Idény ősz GESZTENYE-OZLABGOMBA Kicsi őzlábgomba. majd kiterült. majd ellaposodó kalapját sötétbarna pikkelyek fedik. ösvények mentén csalán közelében.

Nyomásra a gomba minden része sáfrány színűre. világosbarna pikkelyek díszítik. aranysárga. Hasonló színű tönkjén a gallér múlékony. kénsárga kalapjának felszínét finom. . A termőtest majdnem annyira rövid életű. sűrű. luteus. Egyes mikológusok ezt a fajt előszere^ tettel helyezik a Leucoagaricus nemzetségbe. • EGYÉB NEVEK Lepiota badhamiilrufovelutina. Harang alakú. mivel spóralenyomata fehér.8 cm TÖNK t 3 . felálló k j t e r i i l t gallért visel.7 cm 4 . feketedő körkörösen Őzlábgomba. • ELŐFORDULÁS Meszes vagy nitrogéndús talajon terem. majd sötét vérvörösre színeződik. avarban és kerti hulladékban vagy fenyőtűk között. Feltűnően bársonyos tönkjén törékeny. A vörösre színeződő fajok közé tartozik. egyébként a trópusi vagy szubtrópusi övben terjedt el. É-Amerikában nem ismert. • EGYÉB NEVEK L. Tiszafa alatt nő. sárga színű és szemcsés TERMŐHELY Bomló szerves anyagokban dús földrakásokon nő. szabadon álló lemezei szintén sárgák. old. bunkós tövének átmérője elérheti a 6 mm-t. Sűrű. 174-176. finom aranysárga pikkelyek a harang alakú kalapon • sárga. a nemzetség neve szó szerint fehér tintagombát jelent. Európa melegebb területein terjedt el. végül majdnem feketévé válik. narancssárgás vagy sárgásbarna pikkelyek díszítik. tápdús talajon.). kiterülő kalapját finom. szabadon álló lemezek * METSZET a tönk nyomasra a tönk felülete elszíneződik TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő. Vékony. • ELŐFORDULÁS Az északi mérsékelt övben virágcserepekben és üvegházakban fordul elő. múlékony gallér •— a tönk töve • bunkós.8 mm Spóraszin fehér AGARICACEAE Leucocoprinus birnbaumii egész év SÁRGA BORDÁSŐZLÁBGOMBA Jellegzetesen sárga színű faj. elhelyezkedő. mint a tintagombáké (iCoprinus. de lombos fák alatt is megtalálható. barna pikkelyek a kalapon fehér vagy sárgásfehér. sárga húsa ehetetlen és valószínűleg mérgező.Család AGARICACEAE Leucocoprinus badhamii 'dény n y^ r v ége-késő ősz FEKETEDŐ BORDÁS-ŐZLÁBGOMBA Kezdetben majdnem fehér. Méret KALAP 0 3 . melyek ritkák és valószínűleg mérgezőek.

Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. a csengettyűgombákat (Pluteus) mutatjuk be. amely felhasadva bocskorként marad meg tönkjük bázisa körül. a legtekintélyesebb példányok faforgácson vagy fűrészporon teremnek. pouzarianus A fenyőfákon nő és nincs szaga. A fajok túlnyomó többsége korhadó fákon. púpos vagy kiterülő. melynek fajai szabadon álló lemezűek és az általános burok teljesen hiányzik róluk. változékony csengettyűgomba. atricapillus. • HASONLÓ F A J O K A P. fehér vagy rózsásbarna lemezek a tönk töve 3 cm széles TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő. de azokat. .) fiatalon teljesen befedi az általános burok.G A L L É R ÉS BOCSKOR NÉLKÜLI GOMBÁK bben a részben csak egy nemzetséget. délre terjeszkedik. A kalap lehet dombo^ H rú. • EGYÉB NEVEK P. parkokban és kertekben. forgácson vagy fűrészporon nő. Minden fajnak rózsaszínű spóralenyomata és nagyon sűrűn álló lemezei vannak. puha hús sűrűn álló * lemezek * a kalap közepe nemezes METSZET • puha. ami legerősebb a tönk bunkó ^ ^ k alakú bázisánál. Család PLUTEACEAE Fa kidőlt fatörzseken. Idény tavasz^s/ v gg e ' Pluteus cervinus BARNA CSENGETTYŰGOMBA Rendkívül változékony faj. erdőkben. Tipikusan sötétbarna kalapja és sötéten szálas fehér ^ ^ k tönkje van. felszíne szálas. old. • általában sötétbarna kalap nedvesen ragadós kalap szabadon álló lemezek • sötét szálak a fehér tönkön vastag. a Volvariella bombycinat (154. H Ehető^ de szaga és íze jellegtelen. Ez az egyetlen olyan nemzetség. pl. • ELOFORDULÁS Különféle korhadó faanyagon nő. fehér. A bocskorosgombák (Volvariella) közeli rokonságban állnak a csengettyűgombákkal. Jellegzetessége • a mikroszkóppal látható horgok a bazídiumok melletti steril hifavégeken (koronás cisztida). közepe nedvesen ragadós.

gyakran más Pluteus fajok társaságában. kalap sugarasan erezett kalapfelszín barna pikkelyekkel sűrűn mintázott világos színű tönk a gomba korhadó lombos fán nő a kalap világos húsa helyenként látható világos rózsásbarna lemezek • a kalap felszíne bársonyos sötétbarna pelyhes. old. barna élű lemezek METSZET szabadon álló lemezek 1 a tönk húsa fehér vagy világosbarna ' TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő.Család PLUTEACEAE Faj Pluteus umbrosus Idény nyár-ősz FEKETEPELYHES CSENGETTYŰGOMBA Bársonyos. savanyú szagú. valamint sötét élű lemezeiről jól felismerhető csengettyűgomba. kalapja nem erezett. Púpos kalapja eres mintázatú. Fogyasztása nem ismeretes. A P. • HASONLÓ FAJOK A P. korhadó lombos fa tuskókon nő. cervinus (171. puha lemezek . • ELŐFORDULÁS Nagy átmérőjű. Húsa fehér vagy világosbarna színű. sűrűn álló. általában nem gyakori. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. míg világos színű tönkjét sűrűn fedik a barna pikkelyek. plautus lemezeinek éle fehér.) sötétebb színű. sötétbarna kalapjáról és tönkjéről.

8 cm 3 . krómsárga. nyáron. de nem túl gyakori faj az északi mérsékelt övben. ezért nagyon törékeny. amely lehet domború és lapos is. puha.Család PLUTEACEAE ^ Pluteus aurantiorugosus nyár-ősz TŰZPIROS CSENGETTYŰGOMBA E fajnak élénk.5 cm Család PLUTEACEAE TŐNK í 3 . ^ közepű a kalap • EGYEB NEVEK P. • EGYÉB NEVEK P. romellii kalapja domború sötétebb. Európa-szerte elterjedt. felszíne sima. vagy púpos Főként talajjal kevert faanyagon nő. Széles körben elterjedt. a színek eloszlása és erőssége változó. piszkosr fehér hús szabadon álló lemezek METSZET TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő.). Annak ellenére. habár egyes kutatók ezeket önálló fajnak tekintik. színe alapján könnyen felismerhető. az élénk narancsvörös kalap sárgás narancssárgára fakul domború vagy kúpos. coccineus. sűrűn álló. hogy mindegyik változat kalapja sárga. a tönkje végig citromsárga. A kalap alakja domború vagy szabadon I púpos. A kalap felszíne gömbölyded sejtekből áll. A tönk világosabb színű álló lemezek a kalapnál. old. korhadó fákon. • HASONLÓ F A J O K A P. rózsaszínes lemezek halvány rézsaszín Érték . tűzpiros kalapja van. tönkje világossárga. • ELŐFORDULÁS Lombos fák erősen korhadt tuskóin és kidőlt. cervinusai (171. • HASONLÓ F A J O K Az É-Amerikában honos P.6 mm a finoman bársonyos kalapfelszín vékony és nagyon sérülékeny Spóraszín .6 cm TÖNK t 3 . halvány rózsaszínű h a l v % r6zsaszin Érték ^ Pluteus chrysophaeus nyár-ősz SÁRGÁSZÖLD CSENGETTYŰGOMBA Számos változata van ennek a feltűnő gombának.sűrűn álló. • ELŐFORDULÁS Korhadó tuskókon és fatörzseken vagy megnyesett fákon. ezáltal a termőtest jól beilleszkedik a korhadó fák réseibe és üregeibe. nagyrészt sárga a sima kalap széle bordázott TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő korhadó faanyagon. tuleovirens. Világos színű. Méret KALAP 0 1 . KALAP 0 2 .8 mm Spóraszín puha. púpos közepű vagy majdnem lapos kalap vizes. nedvesen a szélén bordázat látható. előfordulása máshol még nem tisztázott. mohos fatörzseken nő. ellentétben a szálas kalapú P. Jellegzetes szaga és íze nincs. pl. többé-kevésbé sárga tönkje hajlott.8 cm «-» 3 . admirabilis aranylóbb színű. piszkosfehér vagy sárgás húsa szagtalan és íztelen. kőrisen vagy szilen nő.

Tönkjén a gallért feketére színezik a lehulló spórák. Magassága 5-20 cm. • szabadon álló. sokuk nő növényevő állatok ürülékén. közönséges faj. A többi tintagombánál húsosabb termőtestű ) faj. JgtI Az étkezési céllal gyűjtött példányokat korai napszakban szedjük le és ^fiJríS. felszínét gyapjas. A tintagombák általában kicsik. a tönk töve kissé megvastagszik .TINTAGOMBÁK lemezes termőrétegű kalapos gombák közül ebben a részben a tintagombákat mutatjuk be. A szél csak azokat a spórákat sodorja el. széle idővel behasadozik. A a pikkelyes felszínű kalap a szélétől kezdve elfolyósodik nagyon suru. azonnal készítsük el! ^fflB • ELŐFORDULÁS Legelőkön.vagy nyúltrágyán. a szélétől kezdve hamar megfeketedik. vékony húsúak. Lemezeik a többi gombáéhoz képest sűrűbben állnak. elálló pikkelyek fedik. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. elfolyósodó lemezek hosszúkás tojásdad vagy szélesen kúpos kalap • a tönk közepét övező gallért elszínezik a spórák hosszú és • üreges tönk TERMŐHELY Tömegesen nőnek termőtestei. fehér vagy rózsásfehér színű. pl. kellemes illata és íze miatt egyaránt népszerű gomba. marha-. ló. utak és erdei ösvények mentén terem. fiatalon szépsége. juh-. Család COPRINACEAE Coprinus comatus LDÉN Y ŐSZ GYAPJAS TINTAGOMBA A gomba kalapja hosszúkás tojásdad vagy szélesen kúpos alakú. A melyek a még el nem folyósodott lemezrészeken termelődnek. melyek lemezei az érett spóráktól feketére festődve a kalap szélétől fokozatosan befelé haladva tintaszerűen elfolyósodnak.

de alkohollal együtt (néhány nap elteltével is) rosszullétet okoz.8-1. Méret KALAP 0 3 .7 cm COPRINACEAE finom. • a kalapot fehér burokmaradványok díszítik üreges fiatal • termőtest • hosszú.5 cm Coprinus picaceus Spóraszín fekete Érték HARKÁLYTINTAGOMBA J | a kalap gyorsan elfolyósodik » nagyon sűrűn álló. pikkelyes kalapú változatát C. • ELŐFORDULÁS Lomberdőkben. idővel kiterül. hengeres vagy harang alakú kalapjáról. alkohollal együtt fogyasztva hasonló tüneteket okoz. • HASONLÓ F A J O K A C. a szélétől kezdve lassan elfolyósodik. gyakori faj. Szaga kellemetlen. fehér tönk METSZET TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő. forgáccsal mulcsozott virágágyakban is. fehér vagy éretten rózsás• barna lemezek Ez a gomba azonnal felismerhető fekete-fehér mintázatú. A tönk hosszú és fehér. romagnesiamisnak nevezik. parkokban. • ELŐFORDULÁS Erdőkben. A kalap 5-10 cm magas. amikor az a kalap növekedése során felszakadozik.Család COPRINACEAE Coprinus atramentarius ldé " y tavasz-ősz RÁNCOS TINTAGOMBA E húsos faj kalapja tojás alakú. . A kalap fehér foltjai az általános burokból keletkeznek. szabadon álló lemezek fehér élű lemezek METSZET TERMŐHELY Termőtestei sűrű csoportokban nőnek. acuminalus púpja csúcsos. faforgácson vagy fűrészporon nő. kertekben a talajon nő. > » Európa-szerte elterjedt a bükkös zónában. spórái pedig rücskösek (a ráncos tintagombáé simák). étkezésre nem ajánlott. A C. Vörösesbarna. de közepén púpos marad. többnyire lombos fák tuskóin vagy korhadó fák közelében. Fiatal példányai ehetők. Gyakran található beteg városi fák tövénél is. szürke vagy szürkésbarna színű. alopecia termőtestei nem nőnek ennyire sűrű csoportokban. nagyon sűrű. vörösesbarna szálak a tönk bázisán TÖNK | 5-12 cm 0. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. Gyakran tömegesen fordul elő. finoman pelyhes.

redőzött. szemcsés burokmaradványok díszítik. lisztes burokmaradványairól ismerhető fel ez az eléggé kicsi. • ELOFORDULÁS Majdnem mindenhol megtalálható friss ló. gyakori faj az északi mérsékelt övben. a ráncos kalap csillog a szemcsés burokmaradványoktól /-J4 cm magas METSZET piszkosfehér. pl. • HASONLÓ FAJOK Egyes közeli rokon fajok vastag. Sűrűn álló lemezei fiatalon szürke színűek. A C. éretten feketék. cortinatus nedves talajon nő. Tönkjének töve kissé megvastagodott. • EGYÉB NEVEK csillámló tintagomba. ehetetlen húsa van.friesii rothadó füvön nő. truncorum tönkje simább. vörösesbarna kalapját fiatalon csillámló. a kalap finom lisztes bevonatát lemoshatja az eső • pöndörödő kalapszél fiatalon tojás alakú ^ kalap • TERMŐHELY Néhány gomba alkotta csoportokban nő. Vékony. sárga micélium bevonatot (ozónium) képeznek különböző felszíneken.és tehéntrágyán. spórái ellipszis alakúak és nem laposak. A C. bár nem a legapróbb tintagomba faj. szabadtéri fürdőszobák burkolatának réseiben és más nedves helyeken. Kúpos vagy harang alakú kalapjának a széle felpöndörödik. Ezek egyike a C.5 mm Faj Coprinus niveus Spéraszín Idény fekete Érték nyár-ősz FEHÉR TINTAGOMBA Legjobban fehér színéről és kalapját fedő laza. Nagyon vékony.Család COPRINACEAE Coprinus micaceus ldény késő tavasz-tél eleje a fehér majd barna lemezek idővel összi zsugorodnak és elfolyósodnak KERTI TINTAGOMBA Tojás alakú vagy kissé kiterülő. csírapórusuk megrövidült.1 0 cm <-> 2 . törékeny húsa szagtalan és íztelen. A C. domesticus gyakran nő vizes helyiségekben. cothurnatus kalapjának közepe barnapikkelyes. a kerti tintagomba spórái lapos ellipszis alakúak. * üreges és törékeny tönk TERMŐHELY Sűrű csoportokban nőnek termőtestei. öreg tuskók és beteg fák körül. nedves fűben. stercoreus szaga kellemetlen. Méret KALAP 0 2 . Micéliumából egy idényben rengeteg termőtest fejlődhet. • ELŐFORDULÁS Erdőkben és városi környezetben egyaránt tömeges. Európa-szerte elterjedt és gyakori faj. Széles körben elterjedt. halvány színű. • HASONLÓ F A J O K A C.4 cm Család COPRINACEAE TÖNK 1 4 . Az apró C. . széle behasadozik.

N Y A K Ö R V E S SZEGFŰGOMBA A gomba lemezei a tönk közelében gyűrűben (eollarium) összenőttek. limosus nádon terem. törékeny. Domború. nudiceps. Széles körben elterjedt. • HASONLÓ FAJOK A C. ráncos felszínű kalapja japán napernyőre hasonlít.) képest lemezei sokkal ritkábban állnak. a M. ö elterjedt gyakori faj f J J az északi . • HASONLO F A J O K Más szegfűgombáknak is van collariuma. A Marasmiellus ramealis (139. old. köldökszerű közepéről sugár irányú barázdák futnak a vékony. Széles körben eléggé távol álló. Mérel T E R M Ő H E L Y Termőtestei tömegesen nőnek.) hasonló termőhelyeken található. • ELŐFORDULÁS Eső után nő legelőkön. Spóraszín piszkosfehér KALAP 0 0 . E fajok többsége a szegfűgombák (. kuehneri. a talajon. nott lemezek • nagyon vékony.Marasmius) nemzetségébe tartozik és főként trópusi elterjedésűek. bulliardii tömegesen nő nedves erdők avarjában. tehát nem érik el a tönköt. sárgásfehér kalapjának sötét. de ezek elsősorban trópusi esőerdőkben élnek.2 c m TÖNK t 2 . csupasz felszínű. 5 . mersekelt övben. auricomus valamivel nagyobb és barnább a kalapja.G Y Ű R Ű B E N ÖSSZENŐTT LEMEZŰ GOMBÁK bben a részben olyan fajokról esik szó. gyakori faj az északi mérsékelt övben. A többi tintagombához (174-176. barna szőrei. a tönk közelében gyűrűszerűén összenőttek és alig folyósodnak el. Család TRICHOLOMATACEAE Marasmius rotula A lemezek állása a kerékpár küllőire emlékeztet. A világosbarna M. leiocephalus és a C. de nem is szabad állásúak. • ELŐFORDULÁS Vegyes erdőkben lombos fák ágain és gallyain él. nem csatlakoznak a tönk csúcsához. Éjszaka nő ki és délben már elszárad. mikroszkóp alatt láthatók vastag falú. csak néhány apró faj fordul elő a mérsékelt éghajlati övben. Felszínén sem szőrök sem burokmaradványok nincsenek. Ez a faj túléli a teljes kiszáradást is. piszkosfehér húson keresztül. old. £ 7 T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő. kúpos vagy kiterült. Hasonló fajok még: C. melyek lemezei a tönk közelében gyűrűben összenőttek (eollarium). C.4 c m <-> 1 m m Coprinus plicatilis Család COPRINACEAE ldén y kora nyár-ó sz G Y E N G E TINTAGOMBA E kicsiny tintagomba teljesen kiterült. de lemezei nem alkotnak gyűrűt és kalapja sem barázdált. . ezek csak spóráik mérete alapján különíthetők el.

Több. Fehér tönkje a kalap széléhez csatlakozik. • E L Ő F O R D U L Á S Mindenhol megtalálható elhalt vagy beteg lombos fákon. sárgásfehér lemezek TERMŐHELY Lombos fákon nő emeletes sorokban. dryinus tönkjét fiatalon burok fedi. de kesernyés ízű faj. néha fenyőkön is előfordul. Család poLYPORACEAE Fa • oldalt álló tönk tönk nélküli termőtest ' Pleurotus ostreatus ldép y ősz-tél KÉSŐI LASKAGOMBA Kagyló alakú kalapja fiatalon kékesszürke. ( Q j . lemezeinek éle fogas. kalap• EGYÉB NEVEK széli vagy őszi/közönséges laskagomba. pulmonarius sárgásfehér vagy világosbarna színű. Fehér húsa jóízű. ezt a fajt és közeli rokonait kereskedelmi méretekben termesztik és árusítják. léteznek olyan gombák is. OLDALT ÁLLÓ TÖNKKEL VAGY TÖNK NÉLKÜL A kalapos gombák között vannak olyan fajok. A hideg időt kedveli. ezért a többi hasonló fajhoz képest. majd sötét szürkéskékre. barnásszürkére változik. ehető. melyeknek egyáltalán nincs tönkje. de öregen rágós. egymással közelebbi rokonságban nem álló nemzetség fajai tartoznak ide. • LENTtNEUUS URS1NUS Ehető. A P. korábban terem. sima kalapfelszín sötét szürkéskék vagy barna kalap sűrűn álló. melyek tönkje nem középen helyezkedik el a kalap alatt.KALAPOS GOMBÁK. Világosbarna kalapja sűrűn szőrös. • H A S O N L Ó F A J O K A P. de hiányozhat is. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. puha. későn jelennek meg termőtestei. lefutó. A tönk a kalap széléhez is csatlakozhat és néhány fajon nagyon rövid lehet.

sima. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. igen elszaporodott. vörösbarna kalapú. • E G Y É B N E V E K Lentinus cochleatus. ánizsszagú fagomba. kedveli a szilt. • E L Ő F O R D U L Á S Lombos fákon él. elágazó lemezek TERMŐHELY Egyenként vagy csoportosan. de főként Európa déli' részein gyakori. lefutó lemezei elágazva hálózatot alkotnak. castoreus Je'szín kalapja nemezes. Fehér húsa jóízű és lisztszagú. ||Q)| Méret KALAP 0 4-12 cm Család AURISCALP1ACEAE TÖNK I 1-5 cm <-> 0. Húsa kesernyés.5 cm Fa • lefutó. Tönkje oldalt csatlakozik a kalaphoz. széle fiatalon begöngyölt. • E L Ő F O R D U L Á S Korhadó lombos fák tuskóin nő. begöngyölt szélű gomba. pulmonarius lemezei egyszerűek és a tönkje rövidebb.Család POLYPORACEAE Pleurotus cornucopiae Idény ERESTÖNKŰ LASKAGOMBA Jellegzetesen trombita alakú faj. kalapárnyalatú tönk csomóban növő termőtestek • PLEUROTUS ERYNGI1 ördögszekér laskagomba Ernyős virágzatú növények közelében nő. élük fogazott. Tönkje oldalt álló vagy hiányozhat. csomókban nő. kalapja világosbarna színű. Széles körben elterjedt. • H A S O N L Ó F A J O K A sárga színű P. korhadó lombos fák tuskóin. tönkje majdnem középső állású. omphalodes barna kalapkalapja mélyen köldökös. sima. Világosbarna kalapjának szarvasbőrszerű a felszíne. Spóraszín halványlila Idény nyar-osz ' Lentinellus cochleatus ÁNIZSSZAGÚ FŰRÉSZGOMBA Széles tölcsér alakú.5-2. A P. Egyes példányok kellemes ánizs illatúak. tölcséres kalap piszkosfehér. fehérkorhadást okoz. . 7* TERMŐHELY Emeletes csomókban nő. ahol szilfavész (ofiosztómás hervadás) pusztította a fákat. taíapsil'' mások szagtalanok. Világosbarna lemezei lefutók és mint minden Lentinellus fajon. helyenként gyakori. vörös• H A S O N L Ó F A J O K A L. citrinopileatus Kelet-Ázsiában honos. a L.

messziről észrevehető. • E L Ő F O R D U L Á S Általában víz közeli vagy nedves.éretlen lemezek rövid. termőtest • pl.nedves időben ragadós kalapfelszín a zöldes sárgásbarna kalap fakó barnára érik sűrűn álló. okkersárga lemezű Phyllotopsis nidulans hasonlít az idős. Színe fehér. legyező alakú termőtestének kifelé hajlik a széle. fiatal példány tönkje . de kisebb. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. Egyes mikológusok a fajt a Sarcomyxa nemzetségbe helyezik. Nem érdemes fogyasztani. mert bár finom gombaillatú. Vékony. felszíne bársonyos. mivel világos színe erősen kontrasztos a sötét tuskóval. de spóralenyomata okkeres rózsaszínű. gallyakon terem. ritkábban fenyőkön is megtalálható. • EGYÉB NEVEK Pleurotus!Phyllotus porrigens. legyező alakú. Tönk nélküli. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. Spóraszin ldén fehér Méret TERMŐTEST í 2-10 cm <-> 2-7 cm Fa Érték Család TRICHOLOMATACEAE ' Panellus serotinus * késő ősz-tél SÁRGATÖNKŰ DÜCSKŐGOMBA Alakja a laskagombákéra (Pleurotus 178-179. a termotest« • HASONLÓ FAJOK mindenhol fehéres A Panellus mitis hasonló faj. sötét. Lemezei sűrűn állnak. • H A S O N L Ó F A J O K A tönk nélküli. szórványos vagy ritka faj. fehér húsa jószagú és jóízű. fehér húsa kissé kocsonyás és keserű. Rövid. laskagombára • E L Ő F O R D U L Á S Korhadó hasonlító fenyőtuskókon és törzseken nő. elhalt vagy élő lombos fák (bükk) tuskóin és ágain nő. idővel sárgás árnyalatot ölt. sárgásfehér lemezek TERMŐHELY Termőtestei gyakran tömött sorokban nőnek. pontszerű pikkelykékkel kagyló alakú. atipikus példányokra. sima.Család TRICHOLOMATACEAE Faj Pleurocybella porrigens Idény HEGYI LASKAGOMBÁCSKA Ehető gomba. . bársonyos kalap kissé lefutó lemezek b . lucon és erdeifenyőn. erdőkben. okkersárga tönkjét apró pikkelykék fedik. old. Kalapja zöldesbarna és sárgás színű. okker sárga tönk.) hasonlít. hegyi laskagomba. amin terem. fenyőágakon. száraz felszínű határozottan kifelé hajló TERMŐHELY Korhadó fenyőkön nagy csoportokban nő.

v'é •' * . Méret KALAP 0 1^1 cm kagyló • alakú kalap Spóraszín • a kalap felszíne idővel kissé megrepedezik pjszkosfehér TÖNK t 0. Tönkje hiányzik vagy rövid. de íze keserű. képes megtelepedni . . ezért előszeretettel használják genetikai és anatómiai kutatásokban. nedves időben a széthasadt lemezfelek szétnyílnak és kihullanak M a spórák. • világosbarna kalapfelszín TERMŐHELY Sűrű emeletekben és sorokban nő. fanyar. . kis dücskőgomba. kagyló alakú gomba. • H A S O N L Ó F A J O K A Panellus mitis fehérebb. ehetetlen. • E L Ő F O R D U L Á S Mindenféle faanyagon és szalmabálákon is megnő. • E L Ő F O R D U L Á S Erdőkben nő. száraz időben összehajolva védik a spóratermő himéniumot. tölgy) tuskóin.Család TRICHOLOMATACEAE K i s ÁLDÜCSKŐGOMBA Kicsi. kalapfelszín •sfőként bükkön nő. rózsaE legyező alakú f a j önálló nemzetségbe tartozik. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. J^fc. Piszkosfehér vagy világossárga húsa gyümölcs illatú. tönkje nagyon rövid. szürkésfehér nemezes szőrök fedik. kisebb és enyhe ízű. a magas a kalap északról hiányzik.1-1 cm «-> 2-7 mm Fa Érték Család SCH1ZOPHYLLACEAE ' Schizophyllum Idény egész év a rögzülési helytől sugaHASADTLEMEZŰ GOMBA rasan kiinduló. Kalapjának felszíne lisztes. Lemezei hosszirányban • színes szürke lemezek kettéhasadtak. Szívós. szélén la zöldes színt a kalapon növő moszatok okozzák £f TERMŐHELY Termőiestei tetőcserépszerűen nőnek. egész termőteste világosbarna színű és általában tavaszig megmarad. E-Európában . Könnyen termeszthető mesterséges táptalajon is. Széles C körben elterjedt az északi . hasadások mérsékelt övben. Későn M terem fenyőkön. szürkésfehér fordulnak m elterjedésű. Lokális —• nemezes. lombos fák ^ ^ (bükk. a lemezek egymás felé fatörzseken is. • szárazságban a vihar által frissen kidöntött . világos színű húsát egyes primitív törzsek rágógumiként fogyasztják. • E G Y É B N E V E K PanusIPIeurolus stypticus.

• tönktelen kalap apró. kagyló alakú kalap felszíne és a spórák alakja. főként rezgő nyáron található. széle begöngyölt. világos színű húsa kesernyés. Húsa szárazon szívós. színű gomba. Vastag tönkje gyakran a kalap széléhez csatlakozik. számtalan apró. atrotomentosus a Tapinella nemzetségbe is sorolható. nedvesen törékeny. melyek a tönktelen. kalapbőre kocsonyás. sűrűn álló lemezek • TERMŐHELY Lombosfa (főként rezgőnyár) gallyakon nő csoportosan. barna pikkelyekkel fedett kalapbőr piszkosbarna. Puha. Tönkje nincs. Méret KALAP 0 10-25 cm Család CREP1DOTACEAE TÖNK t 5-10 cm <-• 2-5 cm Fa sárgásfehér. panuoides vékonyabb húsú és világosabb színű. • E L Ő F O R D U L Á S Fenyőfa tuskók körül a lemezek nő erdőkben. Széles körben elterjedt és sokkéssel lefelé gyakori faj az északi mérsékelt övben. • H A S O N L Ó F A J O K A Crepidotus nemzetség kb. . valódi sötétbarna vagy tönkje nincs. fenyő gerendákon terem fekete. METSZET TERMŐHELY Egyenként terem vagy néhány nő a tuskók körül.Család PAXILLACEAE ^ Paxillus atrotomentosus begöngyölt kalapszél Idény nyar-osz BÁRSONYOSTÖNKŰ CÖLÖPGOMBA Igen húsos termőtestű. Lemezei sűrűn állók. mollis változatának tartják. fejthetők • H A S O N L Ó F A J O K A P. jellegzetes szaga és íze nincs. Rendszertanilag vitatott: egyesek önálló fajnak. barnás pikkelykével fedett. halvány piszkosbamák. • E L Ő F O R D U L Á S Élő és elhal lombos fa gallyakon. Sötétbarna kalapjának finoman bársonyos kalap közepe bemélyedt.sötétbarna. Az északi mérsékelt övben elterjedt gomba. Termőtestével a gyapjút szürkére vagy zöldesszürkére festik. kagyló alakú. Ez a f a j bevonat a tönkön és a P. bársonyos fel. okkersárga vagy barnás hús Spóraszín sárgásbarna ' Crepidotus calolepis Idény nyar-osz PELYHES KACSKAGOMBA A gomba kalapja kagyló alakú. mások a C. sárgásfehér vagy barna lemezei sűrűn állnak. bársonyos a szabadban és épületekben is. valamint felülete alapján különíthetők el. 20 faja.

kisebb és kevésbé gyakori. Kalapbőre könnyen lehúzható halvány színű. Egyes országokban vöröslistás faj. Sima. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övbén. kagyló.5 x 3 pm nagyságúak. lágyszárú növények szárán. applanatus fehéres. a lemezek sugarasan futnak ki a csatlakozási helytől nedvesen kagyló alakú kalap. hasonló küllemű. gyenge szagú húsáról. • ELŐFORDULÁS Elhalt lombos fák tuskóin (pl.Család CREPIDOTACEAE ^ Crepidotus mollis Idény KOCSONYÁS KACSKAGOMBA Ragadós felszíne és kocsonyás húsa alapján különböztethető meg a többi. luteolus kalapja sárgás színű. pl. gyakran rőzsekötegeken nő. kissé szálas. nedvesen jól látható bordázat jelenik meg a kalap szélén.vagy legyező alakú kalapjának színe a szürkésbarnától. • ELŐFORDULÁS Lombos fák ágán. piszkosfehér színű faj.k o r a ŐSZ VÁLTOZÉKONY KACSKAGOMBA Kicsi. • HASONLÓ F A J O K Közeli rokona a C. korhadó lombos fa tuskókon. kőrisen és nyárakon) terem. vagy csak csökevényes. spóráik alapján: ennek a gombának tojásdad vagy ellipszis alakú. kagyló alakú. egyike ama számos. szilen. A C. dohánybarna spórájú fajnak. finoman rücskös spórái 6. más termőhelyeken is nő. Méret KALAP 0 2-7cm Faj Crepidotus variabilis Spóraszín ldén dohánybarna Érték Család CREPIDOTACEAE y n y á r . calolepis kalapján világosbarna pikkelyek vannak. a kalap általában a felső oldalán. lemezeivel felfelé tapad meg az aljzaton. TERMŐHELY Egyenként vagy emeletesen terem. .nedvesen a kalap széle bordás szarazon a kalap • piszkosfehér TERMŐHELY Egyenként vagy emeletekben nőnek termőtestei. gyakori gomba az északi mérsékelt övben. melyeket csak mikroszkóp alatt lehet megkülönböztetni. nedves erdőkben. megszáradva a piszkosfehérig változik. A kalap felszíne száraz. Széles körben elterjedt. Tönkje nagyon csökevényes vagy hiányzik. Tönkje nincs. • HASONLÓ F A J O K A C. eléggé ritkán álló lemezekkel . általában kisebb Crepidotus fajtól.

tűlevelű fákkal egyaránt képez vörösesbarna mikorrhizát. sötét tinóru. húsuk puha de merev. a szívós húsú likacsosgombák (l. nyomásra vagy más sérülésre kékeszöldre vagy feketére színeződnek. 28. old. R U G A L M A S HÚSÚ GOMBÁK bbe a részbe a tinórugombák tartoznak. zöldre vagy feketére színefeketére. 1.) és a taplók (l. old.CSÖVES TERMŐRÉTEGŰ KALAPOS GOMBÁK Ez a fejezet azokat a gombákat ismerteti. . Ide tartoznak a rugalmas húsú tinóruk (l. 202. 211. kékeszöldre vagy felvágva kékre. rossz ízű. színük szürkésbarna. TERMŐHELY Egyenként terem vagy néhány példány no a mély erdei avarban. lent). bársonyos felületű. Sok f a j termőteste igen U mutatós. ződő hús • mérgezései ismertek.). Domború kalapja vörösesbarna. old. Család STROBILOMYCETACEAE Fa ' Porphyrellus porphyrospoms szürkésbarna. Világos húsa kellemetlen szagú. 18-19. nyomásra kékesszürkére vagy feketére színeződő csövek nyar-osz B Í B O R O S SÖTÉTTINÓRU Ez a sötét színű tinóru beleolvad avardús környedomború pikkelyesre zetébe. világos. bársonyos vagy sima felületű. főleg hegyvidéki faj. Termőtestük rövid életű. Tönkhöz nőtt vagy árkos csövei 1 .). Egyes fajaik nagyon hasonlítanak a kalapos gombákra (l. Magánosan nőnek az erdők talaján. A spórák lyukakon keresztül hullanak ki a termőtest alsó felén. • ELŐFORDULÁS Lombos és bársonyos vagy sima. számos állat és az ember táplálékául szolgál. fákkal képeznek mikorrhizát (gyökérkapcsolt gombák. old. tönkje hasonló színű.). melyek spórái sűrűn álló csövek alkotta termőrétegen fejlődnek. kalapjuk alsó részén a csöves termőréteg likacsai láthatók. a síkságokról hiányzik. Az északi mérsékelt tönk öv nagy részén elterjedt. • EGYÉB NEVEK Boletus porphyrosporus. idővel pikkelyesre töredezik.2 cm hosszúak. a kalap felülete bársonyos felszínű. néha vörösre színeződik.

íze kellemesebb. rózsaszínűre majd feketére színeződő hús METSZET Spóraszin bíborfekele TÖNK 1 8 . Húsa nagyon csipog bors ízű. vörösesbarna TERMŐHELY Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt. szögletes.3-1 cm hosszúak. • EGYÉB NEVEK BoletusIS. fahéjszínű vagy rozsdabarna likacsok krómsárga. szürkésfekete pikkelyeitől úgy néz ki.1 6 cm <-» 1 .pl. szürkésfekete kalap a kalap felszíne pikkelyekre töredezik tönkhöz nőtt vagy majdnem lefutó csövei 1-1. a tönk krómsárga húsát kivéve. Kemény. rubinus likacsai kárminvörösek. ezért ehetetlen. de ritka faj. Mindenhol vörösbarna színű. • EGYÉB NEVEK Boletus!Suillus piperatus. tönkje karcsú. szívós húsa felvágva rózsaszínűre majd feketére színeződik. Az északi mérsékelt övben savanyú talajú fenyvesekben terjedt el. főleg hegyvidéken ismert. kemény. Valószínűleg mérgező. rostos és pikkelyes tönkje szintén szürkésfekete. eléggé puha hús a tönk bázisa elvékonyodó . habár néha fűszerként felhasználják. Nyomásra nem színeződik el. szürkék majd zöldesharnák TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő. A C. lombos fák alatt nő. ritka. • ELŐFORDULÁS Lombos és tűlevelű fák alatt egyaránt nő. csövei 0. a Strobilomyces confusus vékonyabbak a pikkelyei. termékeny talajon.Család STROBILOMYCETACEAE Strobilomyces strobilaceus ldén V nyár-ősz SZÜRKE PIKKELYESTINÓRU E különös tinóru domború kalapja fehér.1 0 cm Család BOLETACEAE a tönk gyökerező lehet fehér vagy szürke.5 cm hosszúak fehérek.2 cm Faj Chalciporus piperatus Ertek Idény nyar-osz METSZET tönkhöz nőtt vagy lefutó csövek BORSOS TINÓRU Kis termetű tinóru. pikkelyes tinóru. kevésbé csípős. mint egy fenyőtoboz.floccopus. Méret KALAP 0 5 . szálas és pikkelyes tönk domború. Az északi mérsékelt övben elterjedt. melegkedvelő faj. szürkésfekete. • HASONLÓ F A J O K A Chalciporus amarellus rózsaszínes árnyalatú. karcsú. Kissé ragadós kalapja domború. • HASONLO F A J O K É-amerikai és japán változatainak . • ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal is alkot mikorrhizát.

old. szürkésbarna. barna kalapja alatt a csöves termőréteg gyengén vagy feltűnően rózsaszínű. fehér hálózatú sáv TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő. A csöves termőréteg aranysárga. • ELOFORDULÁS Meszes talajú lomberdőkben. meszes talajú lomberdőkben. ezüstszürke kalap kárminpiros. Méret KALAP 0 6-15 cm Család BOLETACEAE TÖNK 1 5 . • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel és lombos fákkal is képez mikorrhizát savanyú talajon. Citromsárga tönkje közepén kárminpiros sávval díszített. főként bükk alatt terem.5-5 cm Faj Boletus fechtneri a csövek rózsaszínűre érnek Spóraszín ldény piszkos r Érték nyár-ősz FAKÓ TINÓRU Domború kalapja ezüstös szürke. barna van az éretlen termőréteg fehér színű a barna kalap felülete szarvas• bőrszerű az árkos termőréteg csövei 1-2J cm • hosszúak TERMŐHELY Egyenként vagy csoportosan terem jó vízelvezetésű. a kalap felülete nyomásra barnul citromsárga.) hasonlít a fiatal epeízű tinórura. radicanson nincs piros szín. nyomásra kékülő termőréteg domború. Széles körben elterjedt és sokfelé gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A -zürkés kalapú Boletus calopus (190. vastag tönkje sötét.) és a B. citromsárga. Európában domb. Puha. Hasonló fajokat). a B.1 2 cm < > 2. • HASONLÓ F A J O K Az eheíő Boletus edulis (187. hálózatos díszítésű. nyomásra rózsásbarnára változó. old. . fehér vagy sárgásfehér húsa rossz szagú és ehetetlenül keserű ízű (1. reticulatus (189. old.) tönkjén meggy vörös sáv és hálózat látható. a vastag tönkön feltűnő. tönkje hasas és gyökerező: mindkettő mérgező faj. apró szemű. savanyú talajon. hálózata nagyon finom.Család STROBILOMYCETACEAE Faj Tylopilus felleus Idény nyar-H EPEÍZŰ TINÓRU Domború. • EGYÉB NEVEK Boletus felleus. de nem túl gyakori faj. Sárga húsa a kalapban és a tönk csúcsán kékül. durva szemű.és hegyvidékeken elterjedt.

kalap a bőr kissé túlnyúlik a kalap szélén fehér hálózatos rezet a tönk 'hő részén finom. J 0 J | . sima. A z egyik legkeresettebb étkezési gomba. old.vagy s ö t é t b a r n a k a l a p j a és h o r d ó vagy bunkó alakú tönkje van. kissé ragadós kalapfelszín domború. E l t e r j e d t . Kalapbőre kissé ragadós. majd aranysárga. • H A S O N L Ó F A J O K Számos hasonló faj létezik. szárazon nemezes vagy szemcsés. gyenge. d i ó ízű. gyakran feltűnően ráncos. *IA BOLETUS P1NOPH1LUS Fenyők alatt élő. aereus é s a B. sötétbarna faj. pl. f e l v á g v a n e m k é k ü l m e g . Fehér húsa a k a l a p b ő r alatt r ó z s á s árnyalatú. • F .Család BOLETACEAE Fa ' Boletus edulis Idény nyar-osz ÍZLETES VARGÁNYA A f a j jól a z o n o s í t h a t ó t ö n k j e f e l s ő r é s z é n e k f e h é r h á l ó z a t o s erezetéről és h a l v á n y s á r g a v a g y z ö l d e s b a r n a csöves termőrétegéről. jobbra) TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő. a z intenzív g y ű j t é s miatt n é h o l igen ritka. a B. főként luc alatt t e r e m . szemcsés állagúvá válik a spóráktól. világos.). jó vízelvezetésű talajon. de kellemes illatú. Halvány színű tönkje hálózatos erezetű. először fehér bevonatként jelenik meg. fehér vagy sárga likacsok t lefejthető csöves 1-4 cm hosszú. éretten öldesbarna csövek a fehér húsban nyüvek rágta járatok lehetnek vagy sárgára színeződhet a parazita Sepedonium chrysospermum/ó/ (lent. kerekded. JQ)| • SEPEDONIUM CHRYSOSPERMUM Tinórugombák parazitája. Domború. reticulatus ( 1 8 9 . h e l y e n k é n t g y a k o r i f a j a z északi m é r s é k e l t ö v b e n . L Ő F O R D U L Á S Savanyú talajon.

gyakran gyökerező. gesztenyebarna. Kedvelt étkezési gomba. • EGYÉB NEVEK Boletus badius. old. citromsárga vagy barnássárga csövek Méret Spóraszín T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt. de lombos fák alatt is megtalálható.5-6 cm Xerocomus badius Érték Család BOLETACEAE LDÉN Y késő ŐSZ BARNA NEMEZESTINÓRU A gomba domború. világossárga vagy vörösbarnás húsa kissé kékül. kerek likacsok a csövekhez hasonlóan fehérek vagy sárgászöldek domború.1 5 cm <--> 2. 0. ragadós kalap sima. ragadós kalap TERMŐHF. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel él együtt. hálózatos mintázatú tönkje hasonló színű. kissé kékülő hús az árkolt termőréteg csövei 1-23 cm hosszúak. hálóminta nélkül. kissé ragadós. A tönk lefelé hirtelen elvékonyodik. Ehető gomba. ősz végén is terem. barna tinóra. Hengeres tönkje egyenletesen barna. máshol ritka. Széles körben elterjedt. színe gesztenyebarna.4 cm hajlott. tölggyel él együtt erdőkben. halványsárga. Húsának gyenge kék színeződése főzés közben eltűnik. termőrétege fehér vagy sárgászöld.LY Egyenként vagy elszórt csoportokban nő erdőkben.BOLETACEAE Boletus appendiculatus nyar-osz SÁRGAHÚSÚ VARGÁNYA A gomba élénk citromsárga színű. finom illatú. a kalapnál világosabb színű és finoman csíkos barna tönk a csöves termőréteg nyomásra kékül 1 . Spóraszín zöldesbarna Érték . radicans világosabb színű. edulis (187.) tönkje hordó alakú és hálózatos mintázatú. nyomásra kékre színeződik. helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben.2 0 cm TÖNK t 7 .6-1 r5 cm hosszú csövek •— a kicsi. nyomásra kékre változik. amikor más tinóruk már nem gyakoriak. • HASONLÓ F A J O K A B. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal. csöves termőrétege barnássárgára érik. likacsai kicsik. védett. pl. kerekek csúcsa széles METSZET citromsárga hálózatos mintázat a tönk hirtelen elvékonyodik kékre színeződő. merev. domború kalap aranyló vörösbarna bőre finoman nemezes rugalmas. majd ellaposodó kalapja sima. zöldes5arna KALAP 0 8 . Főként Európa délebbi részein szórványosan elterjedt faj. • HASONLÓ FAJOK A B.

Család BOLETACEAE Boletus retkulatus nyar-osz NYÁRI VARGÁNYA Domború kalapjának száraz és fénytelen bőre gyakran repedezett. kalapja bársonyos. Hordó alakú. Kitűnő étkezési gomba. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. rugalmas. a száraz.5 cm Faj Boletus lurid if or mis Spóraszín Idény T E R M Ő H E L Y Elszórtan vagy tömegesen terem erdőkben. fehér. bükkel és tölggyel sárga vagy zöldesbarna csövek képez mikorrhizát. sárga hús hasas tönk T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt. árkolt termőrétegének 1-3 cm hosszú csövei kékre színeződnek a kalap bársonyos vagy sötétbarna vérvörös likacsok kékes• feketére színeződő. fehér húsa dió ízű.) kalapja sötétebb. Húsa fehér marad. tönkjének hálózata világosabb. likacsai narancssárgák. flQj Méret Család KALAP 0 7 . Domború.és tűlevelű fákkal is alkot mikorrhizát jó vízelvezetésű. • EGYÉB NEVEK B. luridus tönkje hálózatos mintázatú. hosszúak színe narancsbama. savanyú. mohás erdei talajon. zöldesbarna Érték nyár-ősz METSZET CÉKLATINÓRU A kékülő húsú tinóruk közé tartozik. junquiellus a sárga változata.1 5 cm <> 2 . világosbarna tönkjét végig fehér vagy barna színű. • EGYÉB NEVEK B. • HASONLO F A J O K A B. • HASONLÓ F A J O K A B. luridiformissa\ (lent) együtt. hálózatos mintázat nincs rajta. de jól megfőzve ehető gomba. hálózatos mintázat fedi. fénytelen kalapon finom repedések lehetnek árkolt termőrétegének hajlott csövei l-l Ji a kalap bőre túlnyúlik a szélén METSZET a tönk színét vagy barna hálóminta A BOLETUS AEREUS bronzos tinóru Nyárvégi. gesztenyebarna színű faj. Sárga tönkje sűrűn vörösfoltos. erythropuslminiatoporus. pl. néhol a B. queletii csak a tövénél foltos. • ELŐFORDULÁS Lombos. . É-Amerikában nem honos. felvágva nem színeződik el. A B. aestivalis. Európa-szerte elterjedt faj. tönkjének hálózata barna.1 5 cm BOLETACEAE TÓNK l 6 . old. edulis (187. csupán a tönk feléig ér. sötétbarna kalapja alján a sárga csövek likacsai sötét vérvörösek. majd zöldes• ELOFORDULÁS Lombos fákkal. A B.

füstszínű vagy szürkésbarna. A B. bunkószerű vagy elkeskenyedő tönkjének meggypiros a bázisa. lokális faj. narancsvörös tönkje hálózatos. likacsai sárgák. Ehetetlen. Az északi mérsékelt övben szórványosan elterjedt. • EGYÉB NEVEK B. homokos talajon. legaliae (191. lent sötétebb és vöröses. Világossárga hálózatos mintázata felül halványabb. halványsárga színű. Vastag sárga húsa lassan kékre színeződik. világoskékre változó likacsok • BOLETUS LURIDUS változékony tinóru Feltűnő. pl.) likacsai pirosak. nemezes. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel és lombos fákkal él együtt savanyú. old. | Q ) | T E R M Ő H E L Y Fák alatt nő egyenként vagy elszórtan. elkeskenyedő vagy bunkós tönk a kalap bőre túlér a szélén a sárga és vörös színű tönk feltűnő sárga vagy vörös hálózatos mintázatú az árkolt termőréteg citromsárga csövei OJ-1. Kalapja és tönkje élénk rózsásvörös.Család BOLETACEAE Faj Boletus calopus Idény nyar-osz FARKASTINÓRU A gomba domború kalapjának bőre túlnyúlik a szélén. néha szálas. valószínűleg mérgező húsa keserű. a B.citromsarga színű. felszíne eleinte nemezes. néha zöldes árnyalatú kalap hengeres.5 cm hosszúak . . • HASONLO F A J O K Más világos kalapú. gyengén kékül. pachypus. A csöves réteg alja a kalaphúsnál vörös színű. torosus kivételesen sárga likacsú. citromsárga húsa és narancssárga csövei kékesfeketére színeződnek. Hengeres. a csúcsa sárga. JQ)J • BOLETUS BICOLOR É-Amerika keleti részén gyakori nyári gomba. felismerhető még kékesfeketére színeződő húsáról és enyhe ízéről. néha szálas kalapbőr ^füstszínű vagy szürkésbarna. vöröses tönkű fajok.

Kissé bársonyos. sárga vagy vörös tönk sima. Spóraszín sárgás-/zöldesbarna Érték ' Boletus splendidus ldé " y nyár-kora ősz RÓZSÁSKALAPÚ TINÓRU Ez a látványos faj az egymástól nehezen elkülöníthető. nem túl gyakori faj. • rózsás narancssárga. Gyenge ízű. halvány színű. visszahúzódóban levő. gyakran okoz gyomorpanaszokat. Az érett termőtestek szaga kellemetlen. Tönkje feltűnő sárga alapon bíborpiros hálómintával díszített.1 2 c m Fa Érték Jg i Boletus rhodoxanthus nyár-ősz BÍBOR TINÓRU Domború. védett. meszes talajon. Európában lokálisan elterjedt. narancssárga rózsás kalap T E R M Ő H E L Y Egyenként tetem vagy néhány gomba nő együtt. színük sárgászöld. . narancssárga vagy vérvörös likacsai és kövér. piszkosfehér vagy halványsárga húsa nyomásra megkékül. kör alakúak. Árkolt termőrétegének csövei 1 . filces tapintású. párnás kalap TF> KALAP 0 7 .Család BOLETACEAE Faj Boletus satanas ldén y nyár-kora ősz SÁTÁNTINÓRU Igen húsos faj. hálómintás tönk sima. hasonló tönkjének felső része vörös hálómintás. piros színű. árkolt termőrétegének csövei 1-2 cm hosszúak. de délen gyakoribb gomba. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal él együtt. szürkés kalapja.1 2 cm < » 3 . • HASONLÓ FAJOK A B.3 cm hosszúak. egyenként vagy csoportosan. amely nyomásra kékeszöldre változik • ELŐFORDULÁS Lomberdőben. főként délen található. kímélendő gomba. Európa-szerte elterjedt. vöröslistás faj. rhodoxanthus (fent) kalapja sárgás rózsaszínű. domború. majdnem fehér kalap T E M Ő H E L Y Meszes talajú lomberdőkben nő. kissé mérgező faj. pórusai fiatalon aranysárgák majd bíborpirosak. sárga vagy vörös tönkjének feltűnő sárga illetve vérvörös hálómintázata alapján jól felismerhető faj. sima. megvastagodott. Domború.6 cm Fa T E R M Ő H E L Y Meszes talajú bükkösökben és tölgyesekben elszórtan vagy egyenként terem. vöröslistás faj. Sima kalapja rózsás narancssárga színű. Likacsai pirosak. legaliaelsatanoides. Mérel hálómintás. apók.1 5 cm • > 4 . világos színű. majd sárgás. máshol ritka. többnyire bükk és tölgy alatt. zöldessárgák. sárga alapon bíborpiros hálómintás tönk • halványrózsaszín. meszes talajon. Meleg kedvelő. hálózatos tönkű tinóruk közé tartozik. nagyon ritka. majd párna alakú kalapja kezdetben rózsaszínű. Csövei sárgák. Spóraszín Idény 76|dcsbarna KALAP 0 1 0 . később sárgás. • ELOFORDULÁS Lombos fákkal él együtt. Sárga vagy fehér húsa és likacsai gyengén kékülnek. nyomásra sötéten foltosodé. különösen bükk és tölgy alatt termő.2 5 cm BOLETACEAE TÖNK t 5 . • EGYÉB NEVEK B. különösen bükk alatt terem. a tönk töve halvány rózsaszínűre változik.2 0 c m Család BOLETACEAE TÖNK t 7 . mediterrán elterjedésű. sárgásbarna árnyalatúvá válik. Kellemes illatú.

Vékony. piros szélű kalap általában bükkel. savanyú talajon.3 c m Faj Xerocomus chrysenteron Erlék Család ldép y nyár-ősz ARANY NEMEZESTINÓRU Az egyik legkisebb és legkevésbé húsos tinórugomba. domború. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal.1 0 c m BOLETACEAE TÖNK t 4 . halványsárgák vagy zöldessárgák.) hasonló. fehér vagy halványsárga húsa mindenhol erősen kékül. általában tölggyel él együtt. hengeres. képez mikorrhizát. Árkolt vagy kissé lefutó termőrétegének csövei 0. old. Domború kalapjának színe barna vagy vörösbarna. Az északi mérsékelt övben szórványosan elterjedt. hogy nyomásra minden része szinte azonnal tintakékre változik. humuszdús. nem túl gyakori faj. Domború. domború halványsárga. Húsa és termőrétege sárga.5 cm hosszúak. sárga vagy vörös színű tönkje erezett. Ehető gomba. Széles körben elterjedt. szögletes likacsai sárgák.1 0 c m «-> 1 . • HASONLÓ FAJOK A B. sárga vagy zöldes likacsok • az éretlen spórák halványsárgák . sárga vagy zöldes likacsai nyomásra kissé kékülnek. luridiformis (189. Vörösfoltos sárga tönkje eléggé vékony. Ehető gomba. termékeny savanyú talajon. • HASONLÓ F A J O K A X. a tönk sárga helyenként gyakori faj az északi és vörös erezetű mérsékelt övben. Szögletes. jó vízelvezetésű. Legjobban csonka. de kalapja nem repedezik meg. vörös- T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt. kissé kékülő. • EGYEB NEVEK Boletus • XEROCOMUS POROSPORUS hamis nemezestinóru E gomba megrepedezett barna kalapbőre alatt fehér szín Játható. gyakran • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal. vörösbarna. de íze gyenge. Spóraszín zö|desbama KALAP 0 4 . pruinatus.Család BOLETACEAE Boletus pulverulentus ldé " y nyár-ősz LIGETI TINÓRU A gomba jellegzetessége. a kissé • árkolt vagy lefutó termőréteg csövei 1 cm hosszúak T E R M Ő H E L Y Tömegesen és egyenként is nőhet. de vaskosabb. de látható nem feltűnően mintázott.5-1. de nem érdemes gyűjteni. tintakékre színe- sárga színű. kékre színeződik. orsó alakú spóráiról ismerhető fel. tönkje és likacsai pirosak. húsa felvágva kékre színeződik. Méret barna vagy vörösbarna. vörösbarna kalapjának berepedező bőre alatt vörös szín tűnik elő.

> 0 . lokális faj az északi mérsékelt övben. nyíltabb erdőkben és parkokban. ferrugineus valószínűleg csak a X. sötétvörös kalap METSZET halványsárga hús kékre színeződő. Világossárga húsa lassan kékül. Ehető gomba. sárga vagy zöldesbarna. tönkön nagy. Széles körben elterjedt. szögletes. a sarkköri és magashegységi területeken is megtalálható. • EGYÉB NEVEK Boletus sárga színű. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal él együtt. Kalapja domború. sárga csövei 0. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal és fenyőkkel egyaránt képez mikorrhizát. A X. Sárgászöld likacsai nyomásra megkékülnek. • HASONLÓ F A J O K A X. nyomásra kissé kékülnek. sötétvörös kalapú és tönkű faj. • HASONLÓ F A J O K Az É-amerikai Boletus bicolor (190. lefutó vagy árkolt termőréteg idővel megbarnuló. de puha. finom erezet • EGYÉB NEVEK Boletus subtomentosus. Érték KALAP 0 3 . subtomentosus egyik változata. eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben.5-1. Tönkje szintén aranybarna. aranybarna kalapjának felszíne csak nagyon ritkán repedezik meg. Szórványosan elterjedt.6 c m BOLETACEAE TÖNK t 3 . aranybarna vagy világossárga tönk METSZET . általában füves területeken. pruinatus kisebb.) és a kékülő húsú X. sötétebb és tönkje hálózátos. sima.8 cm .5 cm hosszúak. nemezes kalapfelszín MOLYHOS NEMEZESTINÓRU Domború.Család BOLETACEAE Xerocomus rubellus ldé " y nyár-ősz PIROS NEMEZESTINÓRU Kicsi. az elvékonyodó molyhos tinóru. 5 . domború.5-1 cm hosszúak. sárgászöld likacsok a tönk világosabb színű a kalapnál a tönk alul meg• vastagodhat Méret T E R M Ő H E L Y Több példány terem együtt elszórtan.1 cm Xerocomus subtomentosus Spóraszín ldén zöldesbama Család y nyár-ősz domború. old. csövei 0. tönkjének gyökerező vége megvastagodhat. halványsárga húsa gyenge ízű. sárga termőrétegének szögletesek a likacsai. nyomásra kissé kékülő likacsok aranybarna vagy zöldesbarna színű kalap sarga szinu T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt. sensibilis.

élősdi tinóru. helyenként veszélyeztetett. világos színűek a spórái. védett. tölggyel. . termőrétege alig éri el a tönköt. old.5 cm zöldesbarna Család PAXILLACEAE i Gyroporus ldé " y nyár-ősz GESZTENYEBARNA ÜREGESTINÓRU Minden Gyroporus fajnak.). gesztenyebarna tinóru. Európában és E-Amerikában elterjedt. bükkel. kímélendő faj.6 c m Fa domború. törékeny tönkjük belül emeletesen üreges.8-1. termőrétege lefutó. Kalapja domború és sima. törékeny. kellemes dióízű. de nem túl gyakori faj az északi mérsékelt övben. de megtalálható fenyők alatt is. durva likacsok termőtestei a Scleroderma citrinum-on fejlődnek T E R M Ő H E L Y Csoportosan nő a Scleroderma citrinumon. így ennek a gombának is. melyet alig vagy egyáltalán nem károsít. gyertyánnal és szelídgesztenyével él együtt. Sárga vagy okkersárga csövei 3-7 mm hosszúak.6 mm hosszúak. Húsa felvágva nem színeződik el. • EGYÉB NEVEK Boletus parasiticus.7 c m TÖNK J 3 . Elterjedt. Általában homokos talajon nő. Ritkasága és rossz íze miatt fogyasztása nem ajánlott. piszkosfehér. el nem színeződő hús T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt lombos fák alatt. Előfordulás) miatt jól azonosítható ez a kis termetű tinóru. Méret KALAP 0 2 . Kalapja domború. Spóraszín Érték 0. Húsa halványsárga. • ELOFORDULÁS Lombos fákkal él együtt a rőt áltriflán ( Scleroderma citrinum 256. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal. tönkje aránylag vékony. tönkje élénk narancsbarna színű. Eléggé egyöntetűen okkerbarna színű és nem kékülő húsú. helyenként ritka. • EGYÉB NEVEK Boletus castaneus. okkerbarna kalap kissé bársonyos és ragadós kalapfelszín citromsárga vagy rozsdabarna. Piszkosfehér vagy világosbarna csövei 3 .Család BOLETACEAE Faj Xerocomus parasiticus nyár-ősz ÉLŐSDI NEMEZESTINÓRU Szokatlan termőhelye (1.

fénytelen kalap METSZET a piszkosfehér hús és a csövek kékre színeződnek a gumós tönk alul elkeskenyedik T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt homokos talajon. Kímélendő. • EGYÉB NEVEK Boletus tesselatus. Leccinum tesselatuml crocipodiuml sárgásbarna. borvörösre majd kékesfeketére színeződő hús T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt termékeny talajon. Okkersárga likacsai lilásbarnára színeződnek. • ELŐFORDULÁS Tölggyel él együtt.8 cm TÖNK t 6 . de F L B JÍ?~ többnyire ritka faj. I • ELOFORDULÁS Fenyőkkel » és lombos fákkal él együtt savanyú talajú erdőkben.E G Y É B NEVEK Boletus vagy kiterülő. bunkó alakú tönk . ha a gombát felvágjuk vagy megkaparjuk csöves termőrétegét: a piszkosfehér hús és a csövek búzavirágkékre színeződnek. sárga tönkje lefelé hálózatossá és barnává válik. E h e ^ kellemes dióízű. Főként Európa déli területein fordul elő. megkaparva kékre változnak Spóraszín halványsárga KALAP 0 5 .Család PAXILLACEAE Gyroporus cyanescens ldén * nyár-<5sz KÉKESEDŐ ÜREGESTINÓRU A faj legjellemzőbb tulajdonsága akkor válik láthatóvá. emeletesen üreges tönk. citromsárga termőréteg.|?8| i p szórványosan elterjedt. Domború kalapja sárgásbarna és kissé bársonyos felületű. halványsárga. néha pikkelyes kalap if merev. Okkersárga foltos. Ehető.3 cm Fa Érték Család BOLETACEAE j Leccinum nigrescens ldén >' nyár-ősz árkolt. más színváltó tinóruk (főleg a Boletus fajok) sötétebb kékek lesznek. Kicsi. tönkjének vége gumós és hirtelen elvékonyodik. szürkére majd kékesfeketére színeződik. vöröslistás faj. kerek likacsai vannak. 13-23 cm hosszú csövekkel SÁRGA ÉRDESTINÓRU A gomba sárga színe és repedezett kalapbőre szokatlan a Leccinum fajok között. További jellegzetességei: a törékeny hús.t O cm <-> 2 . rvnnpiren* kékesedő tinóru. Halványsárga húsa lassan borvörösre. J|HB Az északi mérsékelt övben . vagy majdnem feketék. finoman nemezes. Méret halvány okkersárga tönk fehér vagy szalmasárga likacsok. de különösebb íze nincs. a majdnem szabadon álló termőréteg 5-10 mm hosszú csövekkel és a nemzetségre jellemző. • domború .

mert nem kiadós. variicolor lent). A tönk fehér húsa rózsaszínűre és türkizkékre változik. Habár ehető. mégsem gyűjtik. bunkós tönk szürke vagy fekete pikkelyek a tönkön puha. fehér tönk bázisa általában világoskékre színeződik. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt.Család BOLETACEAE Leccinum scabrum ldén y nyár-ősz BARNA ÉRDESTINÓRU Barna kalap. | Q ) | . szürkésfehér spórák. a csövek szürkésfehérek. 1 cm hosszú csövekkel a tönk húsa merev és rostos METSZET T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt. árkolt termőréteg. A szürke pikkelyes. Húsa a domború kalapban puha. pontos előfordulása nem tisztázott. • ELŐFORDULÁS Nedves vidékeken nyírrel él együtt. szürkésfehér. A LECCINUM VARIICOLOR Kalapja márványos feketésbarna. fehér színű. barna kalapú tinóinktól (1. L. szürkésfekete pikkelykékkel fedett fehér vagy szürke tönk jellemzi ezt a gombát. likacsai fehérek vagy sárgásfehérek. bunkó alakú tönkjében rostos. barna kalap kissé lelógó kalapbőr erős. a kalap húsa rózsaszín. Nehéz elkülöníteni a közeli rokon. kissé szürkére színeződik. domború.

de nem olyan jó minőségű. Domború kalapjának narancsbarna színe ellentétes magas. fehér tönkjével. Likacsainak színe halványszürke vagy sárgásszürke. piszkosfehér. Merev. míg az 1 . piszkosfehér húsa szürkésfeketére színeződik.3 cm hosszú csövek alkotta árkos termőréteg piszkosfehér. . árkolt termőréteg « szürkésfeketére •— színeződő. eléggé ízletes. helyenként gyakori. finoman nemezes kalap T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt. Kalapjának bőre túlnyúlik a peremén. mészkerülő faj. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt.Család BOLETACEAE Fai Uccinum versipelle ldén y nyár-ősz KORMOSTÖNKŰ ÉRDESTINÓRU Nagyon mutatós gomba. • ELŐFORDULÁS Nyírrel él együtt nedves vidékeken. felszíne finoman nemezes. fekete pikkelyekkel fedett. piszkosfehér hús domború kalap •— METSZET * a kalap bőre túlnyúlik a szélén • a likacsok halványszürkék vagy sárgásszürkék lehetnek • fekete pikkelyekkel fedett. hosszú tönk a fiatal * gomba tönkje nagyon sötét színű élénk narancssárga. mint egyes Boletus fajoké.

fölötte halványsárga. merev. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. alul bíborszínű gallér T E R M Ő H E L Y Kéttűs fenyők alatt tömegesen nő. termőhelyéről és tönkjének vörösesbarna pikkelyeiről ismerhető fel.1 5 cm «-» 1. merev. finom. 0.kalap a piszkosfehér vagy halványsárga hús nem színtelenedik el felül piszkosfehér. mivel egyes embereknél allergiás tüneteket okozhat! • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel él együtt. Domború. majd kissé kiterülő kalapja narancsbarna.5-3 c m Faj Spóraszín Idény Érték Suillus luieus nyar vege-osz BARNA GYŰRŰSTINÓRÚ Rövid tönkű. majd bíborszínűre érik. szürkék vagy zöldessárgák. közönséges faj. halvány citromsárga likacsok .8-1.Család BOLETACEAE Faj Leccinum queránum Idény nyar-osz TÖLGYFA-ÉRDESTINÓRU A pirosas kalapú Leccinum fajok közé tartozik. • HASONLÓ F A J O K A L aurantiacum kalapja narancssárgább. Áz északi mérsékelt öv egyes területein széles körben elterjedt. Ehető ^gomba. Csöves. citromsárga likacsú termőrétege tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó. Domború kalapja bíborbarna színű. nyárfák alatt él. csövei piszkosfehérek. gyakori gomba. Sötét bíborbarna fonákú gallérja alatt a tönk fehér. okkercs barna Méret Család KALAP 0 8 . alul kissé szélesebb tönk T E R M Ő H E L Y Néhány gomba nő együtt.2 cm hosszúságú csövek bíborbarna . Óvatosan fogyasszuk. domború kalap « az árkolt termőréteg világosszürke csövei 2-3 cm hosszúak METSZET lap bőre sötét gesztenyebarna és túlér a peremén majdnem feketére színeződő. • ELŐFORDULÁS Tölgyekkel él együtt meszes talajú lomberdőkben. fehér hús vörösbarna pikkelyek a tönk felszínén majdnem hengeres. • EGYÉB NEVEK Boletus luteus.1 5 c m GOMPHIDIACEAE TÖNK | 1 0 . fehér húsa majdnem feketére színeződik. bőre könnyen lehúzható. barna vajgomba. sötétebb foltokkal. nyálkás felszínű gomba. halványsárga.

Piszkosfehér vagy szürkésbarna csövei nyomásra zöldesbarnára változnak. bár nincs jelleg zetes íze. nem színeződik el. Ehető. gyakori faj az északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK Boletus eleganslflavus. Kalapja sárgásbarna. benőtten szálas lehet.Család GOMPHIDIACEAE Faj Suillus grevillei Idény nyar-osz SÁRGA GYŰRŰSTINÓRU Élénk színű tinóru. nyálkás kalapbőrét főzés előtt le kell húzni. . I cm-es csövekből álló termőréteg fehér és sárga színű gallér a tönk csúcsa közelében METSZET nyálkás kalapfelszín • SUILLUS VISCIDUS szürke gyűrűstinóru Vörösfenyő alatt élő. | Q | T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő vörösfenyők körül. Széles körben elterjedt. domború. szintén nyálkás tönk csúcsa közelében helyezkedik el. nedvesen ragadós. piszkos zöldesbarna színű faj. domború kalapja élénksárga vagy narancssárga. citromsárga likacsai nyomásra fahéjbarnüra színeződnek. A fehér és sárga színű gallér a sárgásbarna. fűben vagy avarban. sárga vajgomba. felülete nagyon nyálkás. ragadós kalapján fehér burokmaradványokkal. J Q | • SUILLUS PLORANS cirbolyafenyő-gyűrűstinóru Likacsai és tönkjének mirigyszemcséi tejszerű folyadékot választanak ki. élénksárga vagy narancssárga kalap kissé lefutó vagy árkolt. húsa fiatalon merev és sárga. • ELŐFORDULÁS Vörösfenyővel képez mikorrhizát erdőkben. A Pinus cembra és más 5-tűs fenyők alatt él. parkokban és kertekben. gazdanövényétől nagy távolságra is megtalálható.

valamint a tönk mirigyei tejnedvet választanak ki. A S. Az északi mérsékelt övben helyenként gyakori faj. Likacsai jellegzetesek. OJ-1 cm hosszú csövekkel nedvesen a kalap felszíne ragadós és nyálkás METSZET szaraz. Gyakran található a S.). old.1 cm granulatus Érték j Suillus ldén y nyár-ősz SZEMCSÉSNYELŰ FENYŐTINÓRU E faj gallér nélküli tönkjének felső harmada jellegzetesen szemcsés (mirigyes). sárgásbarna vagy vörösesbarna tinóru. fényes. zöldesbarna Méret Család többé-kevésbé likacsok Spóraszín T E R M Ő H E L Y Homokos talajú fenyvesekben gyakran tömeges. • halványsárga tönk. LIKACSOK nedvesen ragadós kalap tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó termőréteg. E-Amerikában nem él. kalapja domború vagy kiterült. bőre könnyen lehúzható. fenyőtinóru.) társaságában. Ehető. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel él együtt. luteus (197. tönkhöz nőtt. S. old. tönkjének bázisa rózsaszínű. barnássárga húsa rózsaszín árnyalatú. rövid tönkjén nincs gallér. halványsárga vagy világosbarna termőréteg.Család GOMPHIDIACEAE Fa i Suillus bovinus ldén * késő nyár-ősz TEHÉNTINÓRU Általában kis termetű. old. nedvesen ragadós. bázisa csúcsos. Európában.6 c m Fa 0 . collinitus kalapja sötétebb. Fehér vagy sárgásfehér húsa merev.) és a Gomphidius roseus (38. a belső rétegé pedig szűkek. Kalapja rozsdabarna vagy narancssárga. plorans (199. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát. Tönkje általában hasas. meszes talajon. __ • EGYÉB NEVEK ^^tfriH^Ékk^ Boletus bovinus. domború vagy lapos kalap T E R M Ő H E L Y Tömegesen terem vagy néhány gomba nő együtt fenyők alatt. sárga mirigyekkel szűk. barnászöld KALAP 0 3 . Ázsiában és Japánban terjedt el. két rétegben helyezkednek el: a külső. zöldesbarna réteg tág likacsai szögletesek. kissé savanykás vagy dió ízű. OJ-l cm hosszú. A fiatal gomba szűk és kerek likacsai. • HASONLÓ F A J O K A S. sárga vagy zöldessárga csövekkel vörösesbarna kalap összetett.7 c m GOMPHIDIACEAE TÖNK | 3 . piacidus és a S. 5 . puha.) 5-tűs fenyők alatt él. old. Mm> húsos tinóru. íze gyenge. kerek likacsok . • EGYÉB NEVEK Boletus granulatus. varíegatus (201.

5-2 cm cavipes Spóraszín bamaszB |d Érték Idény nyár-ősz VÖRÖSFENYŐSZÁLASTINÓRU Domború. savanyú vagy homokos talajon. narancs. piszkosfehér. nyomásra kékre színeződő likacsok KALAP 0 7 . nyomásra kékülnek. barna. • ELŐFORDULÁS Vörösfenyővel képez mikorrhizát.vagy citromsárga. 6 .2 cm-es csövekkel METSZET kalap fel- a sárga hús felvágva kékre színeződik pikkelyekkel vörös árnyalat a barna tönkön 1 mm átmérőjű likacsok T E R M Ő H E L Y Néhány g o m b a nő együtt vagy tömegesen terem. de fémes szagú és nem túl jóízű.8-1. • EGYÉB NEVEK Boletus domború a variegatus. Európa-szerte elterjedt a hegyvidékeken. Csövei a tönkre lefutók. sárgák. ellaposodó kalap sárgászöld. . gyakori gomba Európában és Ázsia szomszédos részein. • HASONLÓ F A J O K A Scleroderma fajok (256. narancsbarna kalapjának nemezes vagy finoman pikkelykés a felülete. • EGYÉB NEVEK csövestönkű tinóru. 0. pelyhes burokmaradványok gyűrűszerűén övezik. old. Húsa halványsárga. Domború.Család GOMPHIDIACEAE Suillus variegatus Idény nyar-osz TARKA TINÓRU Eléggé hosszú tönkű és húsos gomba. Meret zöldesbarna. de más felépítésűek. majd ellaposodó kalapja fahéjbarna. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát.) szaguk hasonló.1 0 c m ^ Boletinus 1. piszkosfehér. Barna tönkje zöldes vagy pirosas árnyalatú. tágas likacsok T E R M Ő H E L Y Egyesével vagy elszórtan terem vörösfenyők alatt. Széles körben elterjedt. fiatalon jóízű. Kicsi likacsai barnák vagy zöldesbarnák és halványsárga húsához hasonlóan. 263. idővel kellemetlenül kaparó. feltűnően szélesek. a Suillus fajok többségével ellentétben csak ritkán nyálkásodik. pelyhes galléros tönk sárga.1 3 c m TÖNK . Tönkje kezdettől fogva üreges. rövid. közepén gyakran kis púp marad. Ehető.. árkolt vagy kissé lefutó termőréteg. síkságon ritkább.

) eltérően. főként a likacsokon. Spóraszín fehér _18 c m TÖNK t 3 . Család ALBATRELLACEAE Alhatrellus ovinus ldén y nyár-ősz F A K Ó ZSEMLEGOMBA Felülről szemlélve. Az északi sárgásfehér mérsékelt övben szórványosan ™ürké'sba°na elterjedt.7 c m «-» 1 . kalap vöröslistás faj. valamely lemezes gombának vagy gerebengombának is nézhető ez a halvány szürkésbarna faj. íze keserűbb. Domború kalapjának bőre idővel általában megrepedezik. húsa fehér. Méret KALAp 0 7 a kalap széle gyakran hullámos « mm-enként 2-4 szögletes likacs a kalap alján * rövid. Tönkje zömök. feketésbarna pszeudoszkleróciumból fejlődik ki.) hasonló. oldalakon mutatjuk be). enyhe ízű. Kemény. cristalus kalapja zöld és lomberdőkben (különösen bükk és tölgy alatt) terem. húsos termőtestű gomba. mikorrhizát mohás talajon. A kalapok alatt a csöves termőréteg fehér vagy halványsárga likacsai kicsik (1-3 mm). • EGYÉB NEVEK GrifolialDendropolyporus ramosissimus. . A termőtest citromsárgára vagy zöldessárgára színeződik. világosszürke vagy szürke kalapok * minden kalaphoz középen csatlakozik j a tönk egy oldalága T E R M Ő H E L Y Látszólag a talajon nő. Egyetlen tönkje sokszorosan elágazik. zömök. • HASONLO F A J O K Az A. de tönkje nem középső állású. nagyon kemény. csak helyenként gyakori. nagy csomóban terem. szögletesek. confluens barnásabb és nem színeződik citromsárgára. Ezek közül az alábbi oldalakon a tönkkel rendelkező fajokat GOMBÁK ismertetjük (a tönk nélküli fajokat a 211-233. old. szívós húsú gombák közé tartoznak a likacsosgombák és a taplók. enyhe vagy kissé kesernyés ízű. • HASONLÓ FAJOK A Grifolia frondosa (216.3 cm Polyporus umbellatus Érték POLYPORACEAE ldé " y nyár-kora ősz AGAS-BOGAS LIKACSOSGOMBA Nagy. csöves termőrétegük nem választható le a kalap húsáról. Az A. oldalágain nőnek a kicsi. Az északi mérsékelt övben szórványosan fordul elő. sárgásfehér vagy szürke tönk T E R M Ő H E L Y Tömegesen vagy csoportosan nő lucok alatt a talajon. A tinóruktói (184-201. kerek.SZÍVÓS HÚSÚ csöves termőrétegű. tüskegomba egymást átfedő. halványszürke vagy szürke kalapok. • ELŐFORDULÁS Luccal alkot domború. fehér vagy a csoportos temS_ sárgásfehér húsa ehető. test magassága • ELŐFORDULÁS Lombos fák » cm • tuskóin vagy eltemetett famaradványokon nő. de kalapja alsó részén apró likacsok vannak. old.

nagyon nagyra nő.Család p o L Y P O R A C E A E Faj Polyporus squamosus Idény késő t a v a s z . utak mentén és parkokban található. melyet más gombafajok bontanak le. erdőkben. gyakori faj. üres váza marad meg. de gyorsan tönkreteszik a rovarok. fehér színű. bázisán fekete tönk a kalap szélén T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy METSZET csoportosan nő. bagolygomba.n y á r PLSZTRICGOMBA Félkör vagy legyező alakú kalapját barna. halódó lombos fákon és tuskókon fejlődik. szívós húsa erősen lisztszagú. . • EGYÉB NEVEK Polyporellus squamosus. csak kiszáradt.5-1 cm vastag. LIKACSOK kórkörösen álló. lapos pikkelyek a kalap felszínén osszenoneií —• lefutó. Fiatalon ehető. Fehér. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. • ELŐFORDULÁS Lombos fákon élősködik vagy szaprotróf. piszkosfehér csövek la termőrétegen 0J5-1 likacs van mm-enkénl rövid. lefutó csöves termőrétege 0. ránőtt pikkelyek fedik. Korai gomba. tönkje oldalt álló.

.5-2 mm vastag. fehér likacsok • EGYÉB NEVEK fehér vagy P. fényes felszínű kalap T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt. élénk narancsbama szegéllyel. szürkésfekete tönkje a kalap széléhez és közepéhez is csatlakozhat. tölcséres kalapja fiatalon világos szürkésbarna színű. oldalt álló tönk lefutó csöves réteg LIKACSOK hullámos kalapszél öregen gesztenyebarna. squamosus (203. • HASONLÓ F A J O K A P. sima. old. felálló.5 cm Faj Polyporus badius Spóraszin Idény Érték o Család POLYPORACEAE nyar-osz SZAGOS LIKACSOSGOMBA Sima. rövid. M6fet 2 likacs mm-enként egy föld alatti raktározó szervben gyökerezhet fchér KALAP 0 5 . lentuslforquignonii. általában meszes talajon. pikkelyei laposak. sargaskalapja nemezes. Meszes barnára érő. általában föld alatti szkleróciumból. tönkjének bázisa fekete. apró. barna tönkje mélyen a talajban levő raktározó szervben (szklerócium) gyökerezik. melanopus ritkább. túl szívós. • EGYÉB NEVEK P. a fák korhadását okozza. Központi helyzetű. • ELŐFORDULÁS Lomberdőkben nő.) tönkje oldalt álló. világos alapon felálló barna pikkelyek díszítik. helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben. Széles körben elterjedt. később sötét gesztenyebarna lesz. • ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben lombos fákon nő. a kisebb változatoknak nincs ilyen szerve. Széles körben elterjedt. Rövid. Fehér húsa nem fogyasztható. Húsa ehető. de eléggé szívós.2 0 cm TÓNK t 8 cm-ig ++ 1. barna vagy fekete.Család poLYPORACEAE Faj Polyporus tuberaster ldé " y nyár-ősz OLASZGOMBA A gomba lapos kalapjának közepe bemélyed. • HASONLÓ F A J O K A P. 4 . barna pikkelyek a kalap felszínén érdes kalapszél a kalap aljához izépen csatlakozik T E R M Ő H E L Y Egyenként nő. nedves időben felszíne tapadós. picipes. lefutó termőrétege 0.8 likacsa van mm-enként. de lokális faj az északi mérsékelt övben. sárgástalajú erdőkben nő. Fehér csövei 5 mm hosszúak lehetnek. sárgásfehér. fényes.

8-1. központi tönkű változata is létezik.5 c m Polyporus brumalis Spóraszín fchér T E R M Ő H E L Y Néhány gomba nő együtt elhalt vagy korhadó lombos fákon. húsa fehér. Az északi mérséklet övben széles körben elterjedt. közönséges faj. Kellemesen gombaillatú. nagy. a bársonyos tönk bázisa korongszerű vagy gumós kerek vagy hosszúkás. Apró. • EGYEB NEVEK feketeövű likacsosgomba. az idős példányok kalapszéle sima a kalap közepe bemélyedt szárazon be. Kissé oldalt álló tönkje a világosabb kalappal ellentétben idővel megfeketedik. Melegebb éghajlaton sok más. Kerek. • HASONLÓ F A J O K A P. sima felületű. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt.• göngyölt kalapszél 2-4 likacs mm-enként T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt. • ELŐFORDULÁS Rőzsehalmokon vagy lombos fák lehullott ágain fehérkorhadást okoz. likacsai aprók (5-6 mm-enként). aranysárga fahéjbarna Méret Család vagy kalap hullámos. A termőtest ősszel nem nő túl nagyra. fehér vagy sárgásfehér csöves termőrétegének vastagsága nem éri el az 1 mm-t. sötétbarna kalapjának közepe bemélyedt. Középen álló tönkje sötét szürkésbarna. fehér vagy sárgásfehér likacsok Érték . téltől tavaszig gyarapodik leginkább. széle rojtos. •ELŐFORDULÁS Elő vagy elhalt lombos fákon él erdőkben és parkokban. hasonló likacsosgomba él.Család POLYPORACEAE Faj Polyporus varius Idény késő tavasz-ősz VÁLTOZÉKONY LIKACSOSGOMBA A faj hullámos szélű kalapja egyöntetűen aranysárga vagy fahéjbama színű. szívós húsú. Lefutó.1 2 c m POLYPORACEAE Idény ^éső ősz-tavasz TÉLI LIKACSOSGOMBA Kis termetű. gyakori gomba. karéjos gyakran kalapszél az idősebb kalapokon sugár irányú vonalak jelennek meg TÖNK | 8 cm-ig <->0. • EGYEB NEVEK Polyporellus brumalis. szárazon begöngyölt. Fehér vagy sárgásfehér csöves rétege 2 mm vastag. ciliatus tavasszal jelenik meg. kerek likacsai éretten megnyúlnak. fehér vagy faszínű húsa ehetetlenül szívós. tinóruszerű gomba. Érték KALAP 0 3 .

Kagyló alakú. Spóraszín Idény Érték Méret KALAP 0 2 . sok más Hymenochaetaceaehoz hasonlóan. lefutnak a rövid.Család COLTRICIACEAE Faj Coltricia perennis Idény nyár-tél SZALAGOS LIKACSOSGOMBA Egynyári likacsosgomba. • HASONLÓ F A J O K Számos gerebengomba (234-239.ritkábban lomberdőkben.4 likacsa piszkosfehér. az oldalt álló. • EGYÉB NEVEK lakkostapló. körkörösen barázdált felszín • kagyló alakú. a .1 0 c m TÖNK t 2 . rozsdabarna hús szürkésbarna a kalap alján likacsok a tölcséres kalap széle vékony és hullámos mm-enként 2-4 likacs barna. főként olyan helyeken. Kalapja tölcséres. ahol feltűnően kevésbé intenzív az erdőművelés. Csövei 2 mm hosszúak.) hasonlít rá felülről. fényes. széle világosabb. • EGYÉB NEVEK PolyporusIPolystictusIXanthochorus perennis. fényes tönk Elterjedt. A csövesréteg barna. fényes. mm-enként bíborfekete és vörös 3 . egyébként ehetetlen. okker sárga vagy szürkésbarna körkörös sávok T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban terem. Szívós árnyalatok húsa kezdetben piszkosfehér. • ELŐFORDULÁS Lombos fák tuskóin nő. de nem túl gyakori gomba az északi mérsékelt övben.8 m m Fa aranybania egész év m Család G A N O D E R M A T A C E A E ' Ganoderma lucidum PECSÉTVIASZGOMBA A gomba termőteste az egész idényben fennmarad. majd a kalapon megbarnul. sötétbarna tönkhöz hasonlóan. • HASONLÓ F A J O K Közeli rokon faja a G. Fényes felső felületén aranybarna alapon körkörösen sávozott. . korhadó fák helyett a talajon nő. meszes talajú vidékeken hiányzik. fényes felszínű kalap * a kalap széle kissé • világosabb m . \ M y T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy csoportosan nőnek termőtestei lombos fák körül. de azok termőrétege alul tüskés. V^ j fX Í 'V '^SC. vékony. • ELŐFORDULÁS Főként homokos talajon nő fenyő. old. vörösbarna húsú.6 c m <-> 3 . Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben. lakkszerű réteg fedi. Kínában gyógyszerként használják. eléggé szívós. nemezes tönkre.\ . amely fenyőkön nő. carnosum. vörös és bíborfekete kalapja körkörösen barázdált. szokatlan módon.

old. de nem ajánlott. és az azt követő alapos főzés után bomlanak le. sárgásfehér színű kalapjáról. Úgy vélik. Szürkésfehér. old. nyereg alakú süvege és fehér tönkje van. Ez. Tömegesen terem.vagy fenyőerdőkben nő meszes talajon. belül kamrásan üreges tönkjéről és nyereg alakú. jflH Mérete változó. old. de általában elég nagy. fehér tönk • STEREOPSIS HUMPHREY! É-amerikai faj. hogy rokonságban áll a korallgombákkal (248-251. nyereg alakú süveg üreges tönk kamrák a tönkben sima spóratermő réteg • " hosszanti bordás. Vékony húsa ehető ugyan. a süveg alsó lapja szürkéssárga METSZET • sárgásfehér színű. Eredetileg csésze alakú termőtestük az erősen barázdált süvegre és a tönkre tagolódik. • ELŐFORDULÁS Lomb. old. tekervényes. A spóratermő réteg vagy himénium sima és a barázdákat béleli.GOMBÁK MÉHSEJT.) társaságában. . A kucsmagombák és a papsapkagombák tartoznak közéjük. JQJ| • a tönk bázisa kissé gyökerező T E R M Ő H E L Y Tömegesen vagy egyenként terem.) alakultak ki. nyereg alakú süveg agyvelőszerű süveg Család HELVELLACEAE Faj Helvella crispa ldén " nyár-ősz FODROS PAPSAPKAGOMBA Könnyen felismerhető bordázott.) és Inocybe fajok f (98-102. és más Helvella fajok gyakran találhatók Peziza <§ (266-267. szórványosan gyakori faj. AGY VAGY NYEREG ALAKÚ KALAPPAL Az ide tartozó fajok a csészegombákból (264. mivel méreganyagai csak ^a szárítás.). gyakran utak mentén. Áz északi mérsékelt öv nagy részén elterjedt.

szanti barázdák >nkön a tönk is szürke T E R M Ő H E L Y Tömegesen vagy egyenként nő. brunnea és a G. fehér tönkje üreges. Az északi és a déli mérsékelt övben és a magas hegységekben egyaránt széles körben elterjedt. közel fekete lebenyek alsó oldala világosabb mély.Család H EL VELLACEAE Fa ' Helvetia lacunosa ld4n V nyár-ősz SZÜRKE PAPSAPKAGOMBA Valószínűleg a leggyakoribb papsapkagomba. . Tönkjének felszíne jellegzetesen barázdált. Mérete. Szürke vagy piszkosfehér húsa vékony. közönséges papsapkagomba. húsa fehér. • H A S O N L Ó F A J O K A G. alakja és színe nagyon változatos. fehér tönk redőzött süveg a süveg belseje üreges az üreges tönk húsa fehér METSZET cm Spóraszin fchér TERMŐHELY Kéttűs fenyők közelében. É-Amerikában honos fajok. • EGYEBNEVEK Helvetia esculenta. tömegesen nő.5 cm Faj Gyromitra esculenta Érték }0| Család HELVELLACEAE REDŐS PAPSAPKAGOMBA Agyvelőszerűen ráncolt. Rövid. Színe általában a szürkének valamely árnyalata. Habár nyersen halálosan mérgező.) hasonlóan szárítás és főzés után ehető. A GYROMITRA 1NFLUA csúcsos papsapkagomba Ősszel termő gomba. G. lebenyes barna süvege és üreges. lilás vagy fehér tönkje van. gigás. • E L O F O R D U L Á S Lomb. crispahoz (207.8 cm <-> 0. spóratermő felszín a szürke.és fenyőerdőkben terem. de fogyasztása nem ajánlott.5-1. • É L Ő F O R D U L Á S Savanyú talajú fenyvesekben nő homokos vagy fakorhadékos talajon. többszöri kifőzés után fogyasztják. belül üreges süvegéről azonosítható faj. bolygatott talajon. de nyíltabb területeken. meszes vagy kavicsos talajon. néha égésnyomokon is megél. helyenként gyakori faj. old. kalapja nyereg alakú vagy tekervényesen lebenyes. Carolina általában nagyobbak. belseje kamrásan üreges. Spóraszín Idény fehér SÜVEQ 0 c m TÖNK t 2 . Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. a H. Európa egyes vidékein hosszas szárítás és alapos. Méret felső. kissé barázdált felszínű. bolygatott talajon. színük élénkebb narancsbarna. rövid.

aszkusza 2 spórás . Az északi mérsékelt övben elterjedt. Hengeres tönkje piszkosfehér. Az egész világon elterjedt a sarkvidéki és a trópusi területek kivételével. • ELŐFORDULÁS Lágyszárú növények között lomb. Ehető. trágyázatlan réteken.ezé a fajé pedig 8 spórás. másrészt egyes vidékeken annyira ritka.1 . szabálytalan bordákkal és üregekkel szabdalt süveg sötétbarna. vulgaris. hogy kíméletre szorul. • EGYÉB NEVEK V. belül világosabb színű. Fehér. Piszkosfehér vagy világosbarna húsa ízletes. • HASONLÓ F A J O K A Verpa bohemica szintén ehető gomba.4 c m TÖNK t 3 . 5 . de húsa vékony. (1. süvege redős. 5 e m Idény Spóraszín Érték Család MORCHELLACEAE Morchella esculenta ÍZLETES KUCSMAGOMBA Tojásdad. felszíne szemcsés. szemcsés felületű tönk üreges tönk •— METSZET Mérel SÜVEG 0 2 . szemcsés felszínű. belseje üreges. humuszos talajon. • EGYÉB NEVEK M. ezért több fajra is osztják. legelőkön él. kezdetben tojásdad. sötétbarna.Család M O R C H E L L A C E A E Faj Verpa conica Idény SLMASÜVEGŰ KUCSMAGOMBA E faj süvege csak a tönk csúcsával nőtt össze. sötétbarna süvegének felszínét méhsejtszerű bemélyedések szabdalják. .vagy fenyőerdőkben. old.1 0 c m <-> 0 . világosabbra érő süveg a süveg és a tönk belül együregű a tönk felszíne szemcsés METSZET lefelé vastagodó tönk T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy tömegesen nő. majd harang alakú. ligeterdőkben és homokdűnéken terem. • HASONLÓ F A J O K A mérgező Gyromitra esculenta (208. T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő avarban. Mérete és alakja változatos. digitaliformis.) süvege agyvelőszerűen redőzött. közönséges/sötét 4 kucsmagomba ( tojásdad. néhol gyakori. jó szagú. sima kucsmagomba. sárgásfehér tönkje alul kiszélesedik. a süveg kis felületen nőtt a tönkhöz • • a süveg felszíne majdnem sima —• hengeres. hogy kiadós legyen.3 c m I 2 . sok termőtestet kell belőle összegyűjteni. de a hideg területeken ritka faj. kerekded vagy kúpos formájú. még Hasonló fajokat!) • ELŐFORDULÁS Meszes talajú ligetes réteken. felülete majdnem sima. az érett spóráktól világosbamára fakuló.

Spóraszín fehér> s á r g á s f e h é r Méret s q v e g 0 5_10 c m j 2 . sötét szürkésbarna. • ELŐFORDULÁS Sűrű erdőkben galagonya alatt vagy folyóparti ligeterdőkben. old. főként felégett területeken. Egyik változata a hegyvidékek nyári gombája. • szemcsés felületű tönk & semilibera T E R M Ő H E L Y Lombos fák és fenyők alatt tömegesen nő.Család MORCHELLACEAE Fa ' Morchella elata Idény NYÚLÁNK KUCSMAGOMBA E kucsmagomba kúpos süvegén feltűnő fekete bordák és barnásszürke bemélyedések láthatók. hengeres.) süvege kisebb és széles csak a tönk csúcsával nőtt össze. elteijedt. A tönk fehér. • ELŐFORDULÁS Erdőkben és parkokban nő a talajon.1 0 c m Érték Család MORCHELLACEAE Faj Mitrophora Idény FATTYÚ KUCSMAGOMBA Kis termetű kucsmagomba. érdes. szemcsés felszínű.5 cm TÖNK I 5 . • EGYÉB NEVEK Morchella rimosipeslhybrida. dióízű. magasabb. húsa ropogós. kúpos ösvények mentén. a déli részeken gyakoribb. mint • HASONLÓ FAJOK A Verpa amilyen fajok (209. old. Európa-szerte süveg. Kedvelt étkezési gomba. fehér vagy sárgásfehér tönkje szemcsés felszínű. esculenta (209. Karcsú. • EGYÉB NEVEK magas kucsmagomba. hagymasüvegű/ ráncostönkű kucsmagomba. hosszanti bordás süveg • fehér. 5 . Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. vékony húsa ehető. üreges.) sárga süvegét világosszínű bordák osztják fel. • HASONLÓ FAJOK A M. nedves helyeken. barna vagy barnásszürke mélyedések a süvegen • ^ kúp alakú. A . felületét méhsejtszerűen tagolják a bordák és a mélyedések. Sárgásfehér. csúcsos süveg • barna vagy fekete. kúpos süvegének alsó széle nem nő össze a tönkkel. A mérgező Gyromitra fajok süvege nem mélyedéses. fehér vagy • sárgásfehér tönk a tönk i nem húsos —• bordák és mélyedések a süveg felszínén a süveg széle nem nőtt össze a tönkkel • üreges tönk • • sotet szürkésbarna süveg karcsú. szemcsés felületű tönk • fr T E R M Ő H E L Y Gyakran tömegesen bújik meg a sűrű bozótos cserjék alatt. tönkjük többüregű. közepe üreges. tápdús talajon nő.

> • ^ ' . de lehet sima vagy ráncos is. konzolszerű kéregszerű CSÖVES TERMŐRÉTEGŰ GOMBÁK tönk nélküli likacsosgombák és nyúlt. ragyás. rétegük (himénium) csöves. .egyéves vagy évelő. Lis • ELŐFORDULÁS Fenyők -\ " ^ . felszíne érdes. I Q I . fehér színe kékesfeketére érik. vagy kéreg szerű.vagy vese alakú. Fenyőkön él. Spóráik lemezes szerkezetű likacsokon keresztermőtestük alsó felén található csöves tül szóródnak ki.V énként 4-6 likacsa van.VAGY KÉREGSZERŰ GOMBÁK Az alábbiakban olyan tuskókon vagy ágakon növő gombákat ismertetünk. néha lombos fán is megtalálható. némelyek nyomásra vörösre színeződnek. felülete nemezes. lapos bevonatot képez áfákon. piszkosfehér színű. Az északi mér' ' • sékelt övben széles körben elterjedt. meg. . melyek kagyló alakú termőteste konzolszerűen ül a tuskókon és az ágakon. fehér vagy sárgásfehér likacsok • SPONGIPORUS CAESIUS elkékülő likacsosgomba Félkör alakú egyéves termőteste puha és szivacsos.5-1 cm vastagságú.-* • T főként hegyvidékeken nem ritka. • EGYÉB NEVEK TyromyceslPolyporus ^ tv*1®^— stipticuslalbidus. egyéves termőtestű fajnak. T e r m ő t e s t ü k lehet termőrétegben fejlődnek és kerek. mások lombos fákon nőnek. mm" "" * . likacsokkal nyílik a felszínre. húsa fehér és puha. tuskóin nő erdőben. A csöves ^ " réteg 0.KONZOL. Nedves időben likacsai piszkosfehér.-.—•—• fehér. • HASONLÓ FAJOK Más fehér színű Spongiporus fajok enyhébb ízűek. labirintusszerű vagy a taplók tartoznak ide. szürke vagy sárgásfehér felszín • sajtszerűen puha hús TERMŐHELY Egyenként vagy csoportosan nő fenyőerdőkben. szögletes. sárgásra száradó .' l"* folyadékot választanak ki. Keresztmetszete háromszögletű. A PHAEOLACEAE Faj Spongiporus stipticus Idény ősz a termőtestek széles alappal csatlakoznak az aljzathoz FEHÉRES LIKACSOSGOMBA Rendkívül keserű íze az egyik legjellemzőbb tulajdonsága ennek a félkör.

) társaságában. majd barnul. ..• kerekített perem • mm-enként 3-4 fehér likacs T E R M Ő H E L Y Néhány gomba nő együtt korhadó nyírfákon. Hypomyces aurantius . old.Család FOMITOPSIDAE Piploporus betulinus a termőtest általában megvastagszik a rögzülési hely közelében egesz ev NYÍRFA-TAPLÓ Az egyéves. • ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben nő gyakran a Fomes fomentarius (219. de szilárd fehér húsa kellemes illatú.Hypocrea pulvinata. A fát elpusztítva a tapló . Puha.ha az ág vagy a tapló lehullott.. Termőtestére gyakran telepszenek parazita gombák. vagy nagyon csökevényes. Nyírfák parazitája. Egykor borotva élesítésére és az óragyárakban csiszoló közegként használták. félkör alakú termőtestek bőrszerű felszíne csontfehér. . nyírfa-kérgestapló. fehér. „ .1 1 cm vastag csöves réteg • a fehér hús puha de szívós sima. a gomba széles alappal csatlakozik a fához. Az északi felszín alól kimérsékelt övben széles körben lálszik "fehér his elterjedt a nyíresekben. de ehetetlen. • EGYÉB NEVEK Placodes betulinus. meg egy ideig tovább el a repedező korhadó faanyagon. barnakorhadást okoz. Tönkje nincs. pl. . a barna. le. általában idős fákat támad meg.

rövid tönk ç az egyik oldalon nyelv alakú termőtest ? a felső oldal ragadós vagy nyálkás T E R M Ő H E L Y Egyenként nő idős fák tövénél.3 likacsa van mm-enként. Fistulina hepatica MÁJGOMBA A gomba nyelv alakú termőteste rózsaszín.vöröses fahéjbama. szaga eléggé kellemes. Vérvörös levet ereszt. ami szokatlan a taplók körében. gyertyánon. de lokális faj az északi mérsékelt övben. A csöves réteg könnyen leválasztható.) szívósabb és élénkebb színű. a húsa.fehérkorhadást okoz erdőkben. Vörös csövei 1-1. bükkön . Viszonylag puha húsa ehetetlen. Lúgos oldatok hatására élénk lila színűre változik: e tulajdonsága miatt gyapjúfestésre használják.8 cm t 1 . 1 cm vastag csöves termőrétege . rajtuk barnakorhadást okoz. alsó részén 2 .a felszíne. de íze savanyú. Szórványosan elterjedt az északi mérsékelt övben. narancsvörös majd bíborbarna színű.4 c m Család FISTULDMACEAE Faj LIKACSOK Spóraszín Idény JehéL nyár vége-ősz Érték *J@L. • ELŐFORDULÁS Élő tölgyfákon és szelídgesztenyén él. old. Méret TERMOTEST 0 2 .főleg tölgyön. Széles körben elterjedt.1 2 cm X 2 . • ELŐFORDULÁS Elhalt lombos fákon . Vastag. • HASONLÓ F A J O K A Pycnoporus cinnabarinus (225. METSZET vöröses fahéjbarna csöves réteg fiatalon nemezes felszín T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy csoportosan nő elhalt fákon.Család BJERKANDERACEAE a í Hapalopilus rutilans ldén * egész év ARANYSÁRGA LIKACSOSGOMBA megvastagodott rész a csatlakozási pontnál Legyező alakú egyéves termőtestének minden része . szálas húsa májra hasonlít. • EGYÉB NEVEK Phaeolus/Polyporus rutilanslnidulans.5 cm hosszúak. . néha rövid tönkje lehet.

lapos legyező alakú kalapok aranybarnával sávozott felszín a kalap * széle világosabb hullámos kalapszél i LIKACSOK 1 az egyetlen tönk számos kalapot hordo: T E R M Ő H E L Y Sok kalapú csoportjai sűrű csomókban nőnek.Család BJERKANDERACEAE Faj Meripilus giganteus Idény - * i sűrűn rétegződött. mm-enként 3-5 •— sárgásfehér. szürkére vagy barnára színeződő likacs .

Család

PHAEOLACEAE

Faj

Laeriporus

sulphureus

ldény

kora nyár-késő ősz

SÁRGA GÉVAGOMBA
Csodálatosan szép, nagy, sárga vagy narancs sárga, egyéves termőtestű, gyorsan növő gomba. Vastag, húsos termőteste legyező- vagy szabálytalan félkör alakú, egyenetlen felszíne szarvas bőr-szerű. Sárga húsa fiatalon lédús, idősödve törékenynyé, majd szívóssá válik; íze kissé savanykás. Ehető, de alapos főzést igényel; allergiát okozhat. • ELŐFORDULÁS Többnyire elhalt és élő lombos fákon található (kivételesen fenyőkön is), gyakran igen magasan. Ártéri erdőkben különösen gyakori. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK GrifolalPolyporus sulphureus.

termotestek egymást átfedő rétegei

alig látható sávok a halványsárga húsban

idővel ki- • 1 fakuló, fénylő sárga vagy narancssárga felszín

a hús idővel sajtállagú majd törékeny lesz

mm-enkén 3-5 kerek likacs •
/ K

METSZET • a fiatal példányokon alig látható, 5 mm vastag csöves réteg

T E R M Ő H E L Y Rétegekben nő, többnyire igen magasan.

a termotest széle elégé vastag

7

W

• feltűnően sárga likacsok

Család BJERKANDERACEAE

Fa

' Grifola

frondosa

ldén

»

nyár-ősz

BOKROSGOMBA
Egyéves termőtestű gomba. Rövid, sűrűn elágazó tönkjének csúcsain sűrűn állnak a nyelv alakú, féloldalas kalapok. Színük szürke, barnára émek, felületük bőrszerű, szélük hullámos. A lefutó, piszkosfehér csöves réteg ráncos es 5 mm vastag. Fehér húsa öregen barázdált egérszagú. Fiatalon ehető, de felszín mivel ritka faj, kímélni kell. • ELŐFORDULÁS Idős tölgyfán a termoés szelídgesztenyén okoz fehértest 50 cm korhadást. Az északi mérsékelt széles lehet < övben lokális elterjedésű. • HASONLÓ F A J O K Meripilus giganteus (214. old.). • EGYÉB NEVEK PolypilusIPolyporus frondosa, ágas tapló.

kicsi, nyelv alakú kalapok -

a szürke felső oldal idővel megbarnul

T E R M Ő H E L Y Fák tövénél, egyetlen vastag tönkből ágazik szét teimőteste. Spéraszín Idény
fehér

Méfet

KALAPOK 0 2 - 6 em X 7 c m 1 0 , 2 - 1 cm
Faj

Érték

Család G A N O D E R M A T A C E A E

Ganoderma

pfeifferi

RÉZVÖRÖS LAKKOSTAPLÓ
Pata alakú, évelő termőtestének körkörös, narancsbarna, bordáktól erősen egyenetlen felszínét vastag, rezes, lakkszerű réteg fedi, ami tűz hatására leolvad róla. Barna, 10 cm vastag csöves rétegét telente vastag, sárga viaszos anyag védi. Faszerű, barna húsa jó szagú. • ELŐFORDULÁS Idős élő vagy kipusztuló bükkfák tövénél nő (ritkán más fák alatt is), fehérkorhadást okoz. Közép- és Dél-Európában terjedt el, máshol ritka faj.

kemény, bordázott felület

pata-alakú, narancsbarna termőtest

5-6 likacs mm-enként

télen a fehér * likacsokat viaszos sárga bevonat védi

a felszínt vastag lakkréteg fedi

T E R M Ő H E L Y A fák tövénél, a gyökerek eredésénél nőnek termőtestei.

Család GANODERMATACEAE

FA

' Ganoderma

applanation

ldén

y egész év

DERES TAPLÓ
Félkör alakú, évelő termőtestének felső oldala egyenetlen, körkörösen barázdált; pereme vékony. Színe kezdetben piszkosfehér, majd világos sárgásbarnára változik, általában barnára festik a kiszóródott spórák. A felső felszínét fedő lakkszerű réteg törékeny; sárgásfehér alsó oldala a karcolások helyén megbarnul. Barna csöves rétege 0,5-4 cm vastag. Vékony, sötétbarna húsa - ami gyakran fehér szövetbe ágyazódik - keserű és gombaszagú. • ELŐFORDULÁS Tuskókon és fatörzseken nő erdőkben és parkokban. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K A G. adspersum Közép- és D-Európában terjedt el. termőteste vastagabb, spórái nagyobbak. • EGYÉB NEVEK FomesIPolyporus applanalumllipsiense.
a termőtest körbenőtte a borostyánt

• mm-enként 4-6 sárgásfehér likacs

egyenetlen, kemény felszín

vékony, alig látható

részét vastag, barna spóraréteg fedi

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy csoportosan nő, általában elhalt fákon.

sötétbarna, jellegzetesen fehér szövetbe ágyazódó hús

Család HYMENOCHAETACEAE

Phellinus

igniarius

ldén

v egész év

PARÁZSTAPLÓ
Szürke színű, majdnem fekete, pata alakú, évelő; erősen elfásodott termőtestének megvastagodott a széle. A termőtestek sok évig élnek a fákon. Kemény húsa és csövei rozsdabarnák; az új csövek 1-5 mm hosszúak, évenként megújulnak az előző évi csövek rétegén. A családra jellemzők, a himéniumban található, apró tüskék, a séták. Bizonytalan helyzetű faj; számos változata létezik, melyeket önálló fajnak is tekintenek. • ELŐFORDULÁS Lombos fák parazitája: általában nyíren, fűzőn és almán okoz fehérkorhadást. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj. • EGYÉB NEVEK FomesIPolyporus igniarius, tűzi tapló.

az idős példányok felületén mohák és zuzmók nőnek

repedések • gyakoriak a szürke, majdnem fekete felszínen

idővel körkörös bordák jelennek meg rajta

széles tapadási felület

LIKACSOK

szürke vagy szürkésbarna likacsok

mm-enként 5-6 likacs T E R M Ő H E L Y Egyenként nő vagy néhány termőtest található élő fákon.

Család

FOMITACEAE

Faj

Fomes

fomentarius

egész év

BÜKKFA-TAPLÓ
Pata alakú, fásodó, évelő termőteste körkörösen barázdált és sávos; a sötétbarna sávok az idős, a világosbarnák a fiatal, növekvő részek az általában molyhos vagy nemezes peremen. A barna csöves réteg évente megújul, 5 mm vastag. A likacsok szürkék vagy szürkésbarnák. Gazdanövényétől függően számos változata létezik; régebben sokféle használati tárgyat készítettek belőle, pl. kalapot, kesztyűt, a tűzgyújtáshoz használt „taplót", gyógyszert stb. • ELŐFORDULÁS Lombos fák (pl. bükk) sebparazitája, fehérkorhadást okoz; főként beteg vagy kidőlt fákat támad meg. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; néhol gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K Fomitopsis pinicola (kis kép, jobbra).

sötét vörösbarna sáv a világos szegély mögött

• FOMITOPSIS PINICOLA szegett tapló Szürke, évelő termőtestű tapló, szélén sárga és vörös sáv látható. A termőtest felszínén leégethető lakkréteg van. Likacsai halványsárgák, kemény húsa fehér vagy sárga, savanyú szagú. Fenyőkön és lombos fákon egyaránt előfordul. J 0 |

elkülönült sávok a termőtest felszínén •—

kemény, •— elfásodott, sima felszín

szívós, rostos, kissé gyümölcs illatú, barna hús «

- molyhos vagy nemezes szegély

csöves réteg

mm-enként szürke vagy szürkésbarna

2-3 likacs T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy egymás felett nőnek termőtestei.

Család PHAEOLACEAE

Fa

i

Phaeolus

schweinitzii

Idény

nyár-tél

FENYŐ-LIKACSOSGOMBA
Növekedési időszakában a legmutatósabb; egyéves termőtestének nagyon rövid, többé-kevésbé központi, barna tönkje van: felszínén a rozsdabarna körkörös sávokat élénk kénsárga szegély övezi. Idősödve színe szürkésbarnára változik, majd gyorsan elkorhad. Kénsárga csöves rétege 1 cm vastag, 1-4 mm átmérőjű likacsai fiatalon zöldessárgák, nyomásra sötétbarnára változnak. kensarga Ehetetlen, szálas, sárga vagy barna húsa festésre színű, fiatal alkalmas anyagokat tartalmaz. példány • ELŐFORDULÁS Élő vagy elhalt fenyők körül nő, barnakorhadásukat okozza. Elterjedt, de szórványosan előforduló faj az északi mérsékelt övben; kozmopolita. • EGYÉB NEVEK Polyporus schweinitzii. egyenetlen
felületű, sávozott

a termőtest felszíne nemezes vagy szőrös

W m

M m

az idős példány mindenhol sötétbarna

LIKACSOK

T E R M Ő H E L Y Általában egyenként nő, gyökereken.

egyéves termőteste szőrös felszínéről ismerhető fel. Fiatalon. a síkságoktól a hegyvidékig megtalálható. a termőtest közepétől kifelé haladva fokozatosan megbámul. lombos fákon.4 0 cm x 1 0 . de akkor csak csöves rétege fejlődik ki a fa kérgén. A világosbarna vörös termőcsöves réteg 1 . amíg növekszik. nodulosus jellegtelen termőtestei bükkfán nőnek. idővel meg.• barnuló. Az I. Húsa rozsdasárga. fehérkorhadást okoz. termőtest rozsdabarna sávos Ints réteg aljzatra a felső oldal fiatalon narancssárga 2-4 likacs mm-enként bizonyos szögből a likacsok felszíne fényes ezüstszürke TERMŐHELY Elpusztult fákon emeletes sorokban nő. • találhatók. legyező alakú. majd rozsdabarna sávok jelennek meg rajta.Család HYMENOCHAETACEAE Fa ' Inonotus hispidus ldén * nyár-ősz ALMAFA ROZSDÁSTAPLÓ Vastag húsú. lángsűrűsége mm-enként 2-3. Spóraszín Idény sárga egész év Érték TERMŐTEST 0 1 5 . főként álló éger és nyírfa tuskókon nő. ráncos likacsoshullámos szélű gomba. Felső része fiatalon élénksárga vagy narancsos vörös. cyticularis termőteste kisebb. rheades szintén kisebb. Széles körben felszíne elterjedt faj az északi mérsékelt övben. likacsain sárga folyadékcseppek jelennek meg. hullámos szélű egyéves termőtestet fejlesztő tapló. tölgyön és bükkön él. Csövei 1 cm hosszúak. • HASONLÓ F A J O K Az /. Az északi mérsékelt övben • a csöves lefuthat az elterjedt. rozsdafehér vagy világosbarna barna. idővel ezüstös fényt vesz fel. Kidőlt fákon is előfordul.3 cm vastag. felszín • ELŐFORDULÁS Lombos fák parazitája. • ELŐFORDULÁS Parazita gomba. görbe tüskéket zár közre. a likacsok felszíne fehér vagy világosbarna. Méret T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy a termőteslek összenőtt csoportjaként terem élő. erősen szőrös • HASONLÓ F A J O K Az I. KOH-oldatban feketedő.2 0 c m t 10 cm-ig Fa Család HYMENOCHAETACEAE > Inonotus radiatus RÁNCOS ROZSDÁSTAPLÓ Félkör alakú. a sűrűn nyesett a termotest gyümölcsösökben. gyakori faj. . gyakran károsít kertészetekben. himéniuma apró. • EGYEB NEVEK félkör alakú. A spóratestek termő szövetben (himénium) elszórva vékonyabb és vastagabb tüskék (seta) öregen barna. rezgőnyáron él. gyakran fényes. • EGYÉB NEVEK feketedő likacsosgomba. rövid. Fiatalon tűzvörös. idővel sötétedik.

Család PERENNIPORIACEAE FA ' Heterohasidion annosum ldén * egész év GYÖKÉRRONTÓ TAPLÓ A gomba évelő termőteste szabálytalan alakú. • ELŐFORDULÁS Többnyire lucon nő. világosbarna kéreg LIKACSOK £ METSZET Méret parafaszerű. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. Ez a faj néha aljzat nélkül is kifejlődhet. F ehér likacs a gyökereken keresztül gyorsan megfertőzi az egészséges fákat. melynek széle sárga vagy narancssárga színű. Fehér vagy sárgásfehér csöves rétege 1 cm vastag. ehetetlen húsa halványsárga színű. fchér TERMŐTEST 0 5 .2 5 cm X 3 . abietinum és a G. ritkábban lombos fákon is vagy sárgáskifejlődhet. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. rozsdabarna. gyökértapló. szerkezete kéregszerű. halványsárga hús Spóraszín Idény TERMŐHELY Csoportosan vagy egyenként nőnek termőtestei. idővel sötétedő. Világosbarna kérge idővel sötétedik. de húsa kellemes édeskömény vagy ánizs illatú. Sűrű ültetvényekben a talajban terjedve. akkor nem hoz létre konzolszerű termőtesteket. kissé nemezes felszínű évelő termőtestet fejleszt. sötétbarna vagy fekete belső rész aranysárga í r f í vagy narancsirancssárga szegély zegély f f í T L • 1 cm aranysárga fiatal példány LIKACSOK T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő. mm-enként 2-4 fehér • ELŐFORDULÁS Fenyőkön (luc) él. tuskókon. idősebb részei feketék. Az 1 cm vastagságot is elérő csöves rétegben mmenként 1-2 aranysárga likacs van. • HASONLÓ F A J O K A gyakori G. Nem ehető. felszíne nagyon egyenetlen. • EGYÉB NEVEK Fomes annosum. . jellemzően tarvágásokon nőnek. Húsa parafaszerű. gyakori faj. sepiarium likacsai lemezesek. közvetlenül fehér széle mellett gyakran narancsbarna sáv húzódik. • EGYÉB NEVEK Osmoporus odoratus.3 cm FA Érték Család FOMITOPSIDACEAE ' Gloeophyllum odoratum egesz ev SZAGOS TAPLÓ A gomba párna alakú. barnakorhadást okoz.1 5 cm t 1 .

parafa. eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben. fehér hús f* sárgásfehér. Széles körben elterjedt. nagy termőteste félkör alakú. púp van vastag. Fehér húsa szívós és ehetetlen. A fiatal példányok fehérek. pelyhesek vagy kicsit szőrösek. idősödve simákká válnak. Á csöves réteg 4 mm vastag. . likacsai hosszúkásabbak és szürkébb színűek. hirsuta vékonyabb és szőrösebb. A vágásterületeken bizonyos idő múlva szinte minden tuskón előtör. színes sávok vannak. sárgásfehér likacsai hosszúkásak. felszínének középső részét általában zöldre festik a moszatok. megnyúlt likacsok a likacsokból 1-2 van mm-enként T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy emeletesen nő lombos fák tuskóján. általában bükkfák fehérkorhadását okozza. • HASONLÓ F A J O K A T. Sima széle felé körkörös. LIKACSOK a termőtesten zöldmoszatok nőnek A ahol a termőlest az aljzathoz csatlakozik.Család C O R I O L A C E A E FAJ Trametes gibbosa ldén * egész év PÚPOS EGYRÉTŰTAPLÓ Egyéves vagy évelő.* szerű. ___ • ELŐFORDULÁS Lomberdőkben él.

. Széles legyező alakú. szürkével és barnával sűrűn sávozott. Felületén körkörös bordák és idővel sötétebbé váló. Habár egyéves. keskeny felülettel csatlakozik az aljzathoz. Fehér húsa szívós. mm-enkén i . kozmopolita faj. likacsai szabálytalanok. irtásokon vagy kidőlt fák maradványain nő. Az itt bemutatott kisebb példány jellegzetesen szürke és sötét kékesszürke sávos. ochreacea északibb elterjedésű. Méret Spóraszín Idény fehér Iszkos'•r vagy lásharna >k TERMŐTEST 0 5-12 cm x 3 . • EGYÉB NEVEK CoriolusIPolysticlus hirsuta. lombos fákon okoz fehérkorhadást. likacsai sárgák. • EGYÉB NEVEK CoriolusIPolystictus versicolor. Széles körben elterjedt. fehér csöves rétege 1-4 mm vastag. kidőlt fák törzsén. Szívós húsa fehér színű. parkokban és kertekben. fehérkorhadást okoz. kissé vastagabb. • ELŐFORDULÁS Napsütötte erdőrészeken. közönséges faj az északi mérsékelt övben. sárgára száradó csöves réteg 3 mm vastag. a termőtest tavasszal még tovább fejlődhet. erdőkben. A mm-enként2-4 piszkosfehér színű. • HÁSONLÓ FAJOK A T. emeletesen elhelyezkedő T E R M Ő H E L Y Sűrű emeletes sorokban nő tuskók tetején és oldalán. A fehér. felálló szőrökkel fedett egyéves termőtestet fejlesztő gomba. • HÁSONLÓ FAJOK A T. A Cerrena unicolor szintén északon fordul elő. barnább és likacsai nagyobbak. • ELŐFORDULÁS Főként lombos fákon nő. Széles körben elterjedt.4 likacs található rajta. selymes felszín LIKACSOK keskeny tapadási terület hullámos szabálytalan perem egymást átfedő. csöves rétege fölött fekete vonal látható.3-1 cm CORIOLACEAE Faj Trametes versicolor Érték egesz ev LEPKETAPLÓ Vékony termőtestének felszínén szürke és barna árnyalatú sávok váltakoznak. puhescens északibb elterjedésű.8 cm í 0. piszkosfehér és sárgásbarna sávok vannak. Likacsai szögletesek.Család CORIOLACEAE Fa ' Trametes hirsuta ldén * egész év BOROSTÁS EGYRÉTŰTAPLÓ Középső részein merev. szürkére érő likacs :őrök lyen lelapulnak T E R M Ő H E L Y Emeletes sorokban nő.

vagy legyező alakúak. Az egyéves termőtestek félkör. de még melegebb termőhelyeken nő. LIKACSOK a felszín sima vagy öregen kissé ráncos • mm-enként 2-3 finom.Család BJERKANDERACEAE Fa ' Bjerkandera adusta Mén * egész év SZENES LIKACSOSGOMBA Alkalmas termőhelyen tömegesen megjelenő faj. hasonló. felszíne hullámos és nemezes.fumosa általában fűzőn és kőrisen nő. • HASONLÓ F A J O K A B.7 c m x 1 . fehér~ Méret TERMŐTEST 0 3 . sanguineus vékonyabb. fiatalon fehér mm-enkén 4-6 kerek likacs világos szürkésbarna likacsok T E R M Ő H E L Y Teimőtestei emeletes sorokban nőnek. likacsai világosabbak. • EGYÉB NEVEK PolystictuslTrametes cinnabarinus. mindenhol cinóbervörös termőtest . kerek vagy hosszúkás likacs van majdnem kör alakú termőtest T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő. széle karéjos. • ELŐFORDULÁS Parazita vagy szaprotróf életmódot folytat erdőkben. sokkal ritkább. keresztmetszetben vékony. éles peremük majdnem sima. napos helyeken. szürkésbarna sávos felszín az idős példányok széle sötét. lombos fákon okoz fehérkorhadást. • HASONLÓ F A J O K Az amerikai P. • ELŐFORDULÁS Elhalt lombos fákon (bükkön. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. Az északi mérsékelt övben elteijedt faj. Idővel világosabbá válnak. de gyakorisága évről évre csökken. A 2 mm vastag csöves réteg szürke likacsai aprók. selymes szőrök fedik. vékony. felső oldalukat finom. meleg. A csöves réteg 4-6 mm vastag. LIKACSOK • nemezes. egyéves termőteste szürkésbarnán sávos. Jellegzetesen gombaszagú. • EGYÉB NEVEK GloeoporusIPolyporus adusta. A hús szárazon párás. sötét réteg látható a piszkosfehér hús és a csöves réteg között.5 cm l 8 mm-i Pycnoporus cinnabarinus | Spóraszín Idény ~[~Érték Család CORIOLACEAE egész év CLNÓBERTAPLÓ Mindenhol élénk cinóbervörös színéről könnyen azonosítható faj. nyírfán) okoz fehérkorhadást. Vékony. nagyobb. gyakori faj.

• HASONLÓ F A J O K Más labirintus likacsú taplók is vannak. • HASONLÓ F A J O K A T. eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben. oldalon). felszíne barázdás és nemezes. sárgásfehér • vagy világosszürke termőtest sima vagy pelyhes. kevésbé jelenik meg csupán termőréteg formájában. ott tömeges ez a széles legyező alakú.3 i FOMITOPSIDACEAE Daedalea quercina | SpóraszírT Idény fehér egész év LABIRINTUSTAPLÓ Vastag. Frissen kissé rugalmas. fásodott falú likacsok S nagyon T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy emeletesen nő. de a tapadási pontból kiinduló. . Ehetetlen. I Érték TERMŐTEST 0 2 . hullámos és karéjos széle lilás színű. Más Trichaptum fajok is nőnek fenyőkön. Fiatal likacsai a növekvő széle közelében kerekek. fenyőegyrétűtapló. fehérkorhadást okoz. termőtestük vékonyabb és nem nőnek tölgyön. szárazon fa keménységű.5-2 mm szélesek. gyakran algás faj. világosbarna vagy lilás színű húsa van. A fiatal gomba termőrétege 5 mm vastag. nemezes felszín a termotesten zöldmoszatok nőnek a likacsok idővel lemezessé • válnak perem A 3-6 likacs szögletes mm-enként T E R M Ő H E L Y Zsindelyszerű csoportjai gyakran összenőnek.Család STECCHERINACEAE Fa ' Trichaptum abietinum ldén > ' egész év FENYŐ-LEMEZESTAPLÓ Ahol előfordul. a T. Világos szürke színű. • ELŐFORDULÁS Elsősorban lucon nő. fusco-violaceum kéttűs fenyőkön terem.3 cm vastag. • ELŐFORDULÁS Parazita vagy szaprotróf faj. de egyenetlen. sárgásfehér vagy szürkéssárgás barna színű. A csöves réteg 1 . félkör alakú évelő termőtestet fejlesztő tapló. egyéves termőtestet fejlesztő tapló. Felszíne sima. válaszfalai 1. lombos fákon nő. vastag falú labirintussá alakulnak át. biforme szélesebb. Szívós. Szögletes likacsai idővel lemezessé válnak. confragosa és a Lenzites betulina (mindkettő a 227. egyenetlen és barázdált felszín labirintus-szerű. lilás vöröses barnára érik.4 c m X 2 cm I 2 . pl. • EGYÉB NEVEK Hirschioporus abietinus. Méret világosszürke. Az északi mérsékelt öv lucosainak elterjedt és gyakori faja. idős tölgyeken és szelídgesztenyén nő erdőkben és parkokban. a D. barnakorhadást okoz. Széles körben ' J elterjedt. pl. világosbarna húsa finom gombaillatú.

idővel piszkos vörösbarnára változik . párás. ami jellemző erre a kis nemzetségre. Felszíne finoman szőrös és barna árnyalatokkal sávos. fiatalon világosszürke likacsai nyomásra megvörösödnek. T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy emeletes sorokban nő. Spóraszin fehéf Mérel TERMŐTEST0 8 . sima vagy rücskös felszínű egyéves termőteste vékony. Széles körben elteijedt. csak a tapadási hely közelében vastagszik meg. bőrszerű. kerek vagy labirintusszerű likacsok vörösbarna csöves réteg vörös folt a fiatal likacsok felszínén TERMŐHELY Függőleges sorokban nő elhalt vagy kidőlt fákon. ehetetlen húsa fehér színű.pl. albida. 5 . kedveli a füzet és a nyírt. egyéves termőtestet fejleszt. Szívós. • barna sávok az egyenetlen felszínen a tapadási helytől sugarasan kiinduló.Család CORIOLACEAE Daedaleopsis confragosa ldé " y egész év RÓZSASZÍNES EGYRÉTŰTAPLÓ Széles legyező alakú.) likacsai kerekek vagy csak kissé megnyúltak. • EGYÉB NEVEK L.1 5 cm X 5 . Fehérkorhadást okoz. fehérkorhaelég vékony.4 cm Faj Lenzites hetulina Érték fQf Család CORIOLACEAE egész év FAKÓ LEMEZESTAPLÓ Félkör alakú. lemezszerű. • ELŐFORDULÁS Főként lombos fákon nő.kívül belül körkörösen sávozott. Alsó oldalán a likacsok lemez alakúak. de néha tűlevelűeken is előfordul. szegély •— • HASONLÓ FAJOK A Trametes gibbosa (223. Ehetetlen világosbarna húsa párás. dást okoz.5-1 cm vastag. fehéres lemeztapló. 'jZS^T vékony szegély METSZET szürke vagy sárgásfehér. old. de néhol tölgyön és bükkön is megtalálható. Szürke vagy sárga színű. eléggé gyakori. világos színű de néhol ritka faj az északi mérsékelt övben.1 0 cm t 0 . Vörösbarna csöves rétege 0. Az északi mérsékelt övben szórványosan elterjedt gomba. máshol válogat gazdanövényeiben . • ELŐFORDULÁS Egyes vidékeken sokféle lombos fán megél. A nyírfát kedveli. sárgásfehér vagy világosszürke likacsok .

különösen kedveli a bükköt. alsó része sárga vagy narancssárga. mivel a kocsonyás redősgomba jól fejlett. nem alkot konzolt. • emeletesen sorakozó. majdnem fehér. nyárat és a nyírt.em minden konzol-alakú gomba termőtestének alsó oldalán található csöves termőréteg (211-227. ldér| y ősz-tél eleje K O C S O N Y Á S REDŐSGOMBA Kivétel a zömmel reszupinátus termőtestű fajok között. bordákkal és erekkel sűrűn fedett. melyek termőrétege csöves. Ezekkel a nem kalapos termőtestű gombákkal foglalkozik Család SCHIZQPHYLLACEAE Merulius tremellosits a könyvnek ez a része. Felső oldala bársonyos. kocsonyás állagú. konzolosan növő termőtestet hoz létre. eres. porcszerűvé válik • ELŐFORDULÁS Erősen korhadt lombos fák tuskóin nő. Itt tárgyaljuk azokat a fajokat is. de néha csak olyan termőtestük fejlődik. viszont spóratermő rétege ráfut a fakéregre is. likacsaik vannak. szemölcsös. majdnem fehér felső oldal a konzolok széle és felszíne szőrös erezett és bordázott spóratermő réteg az alsó oldalon T E R M Ő H E L Y Emeletes sorokban nő a fák oldalán és korhadt tuskókon. • EGYÉB NEVEK Phlebia tremellosa bársonyos. E fajok termőtestén a felszínen helyezkedik el a termőréteg. Felszínén sugár irányú erek és ráncok vannak. kéregszerűen vonja be azt (reszupinátus). • HASONLÓ F A J O K Közeli rokona a Phlebia radiata hasonló aljzatokon él. old. kivételesen fenyőkön is megtalálható. tüskés vagy teljesen sima felszíneken fejlődnek. Az egész képződmény puha. helyette a spóratermő sejtek (bazídium) ráncolt. de élénk narancssárga színű és vékonyabb termőteste teljesen reszupinátus. félkör alakíitermőtestek . gyakori faj. egyéves. amely laposan az aljzatra simul. Áz északi mérsékelt övben széles körben elterjedt.). később szívóssá.

általában a talajszintben terem nemezes felső oldal fehér vagy világosbarna. könnyező fagomba. gyakori faj az északi mérséklet övben. • EGYÉB NEVEK Thelephora laciniata. Spóraszín ban]a TERMŐTEST 0 4 . Rojtos. Széles körben elterjedt. fehér folyadékcseppeket választ ki. a termőtest feltűnően rostos szerkezetű Méret a termőtest alsó oldala világosabb a felsőnél szemölcsös. A T. legyező alakú. Felső oldala egyenetlen felületű és szálas. savanyú talajon vagy korhadó tuskókon. fehér váladékot termel fa ablakpárkányon növő. spóratermő alsó réteg legyező alakú termőtestek rétegei egyenetlen. konzolos termőtest T E R M Ő H E L Y A reszupinátus vagy a konzolos termőtest gerendákon. a növekedő szegély savas.Család THELEPHORACEAE Fai Thelephora terrestris ldén y egész év TALAJLAKÓ SZEMÖLCSGOMBA Megjelenése egyes zuzmókra hasonlít. rojtos szegély T E R M Ő H E L Y Egymáshoz csatlakozó termőtestek rétegeiként fordul elő talajon.6 cm 1 2 . vékony húsa barna színű. nagy károkat okoz az épületekben beépített gerendákban és egyéb faanyagokon. deszkákon nő épületekben. növekedő szegélyén savas. A gomba bőséges. felszíne nem annyira nemezes. pl. spóratermő alsó oldala szemölcsös. igen agresszív farontó gomba. • HASONLÓ F A J O K A T. latú. szerkezete radírszerű.1 0 c m x 1 .3 m m CONIOPHORACEAE Fa Érték | 0 Család ' Serpula lacrimans ldén > egéstév KÖNNYEZŐ HÁZIGOMBA Barnakorhadást okozó. Ehetetlen. reszupinátus vagy konzolos termőteste barna színű. Félkör alakú. caryophyllea termőteste mélyen tölcséres. körkörös • ELŐFORDULÁS Rosszul sávok •— szellőztetett épületekben tenyészik. Epületekben világszerte elterjedt. ahol a mésztartalmú anyagok. Érintésre színe vörösbarnára változik. • EGYÉB NEVEK Merulius lacrimansldomesticus. • ELŐFORDULÁS Fákkal képez mikorrhizát erdőkben és fenyéreken. vakolat semlegesítik savas váladékát. . gyakran nő utak és ösvények mentén. a terjeszkedő ami egyébként túl savanyúvá tenné termőtest főként reszupinátus környezetét a fejlődéséhez. áttelelő szemölcsgomba. lerrestris kevésbé gyakori reszupinátus alakja a TomenteUa fajokra hasonlít. fehér barna árnyamicélium szövedéket is képez. eres. faiskolákban is megtalálható. kissé világosabb színű. fenyőmagoncokon. földszínű termőteste jól beleolvad a környezetébe. .

Hasonló színű húsa vékony. de azoktól több sajátságában. Érték TERMŐTEST 0 4 . • ELŐFORDULÁS Szinte kizárólag szilfán nő. mint az A. subtomentosum (kis kép. erdőkben és harna és parkokban. old. Húsa sárgára színeződik. S. északról és a trópusokról hiányzik. Széles körben elterjedt. mégsem fogyasztják. bársonyos szőrök fedik. Felső oldala szőrös. gyakori. főként tölgyön. gausapatum és a S.) vagy a Stereum (232. és lent) fajok közé sorolnánk. kocsonyás hús A faj egyéves termőtestét első ránézésre helytelenül a Trametes (223-224. ochraceo-flavum kisebb és szürkébb a fonáka. Habár ehető. Méret Család Spóraszin fch& a zöld színt moszatok okozzák T E R M Ő H E L Y Emeletesen nő tuskókon és fatörzseken.1 5 cm x 1 . színe nem változik. rugosum termőteste inkább reszupinátus és vörösre változik. legyező alakú. A konzolos termőtest spóratermő alsó oldala ráncos és erezett. de ahol elpusztult szilfák vannak. kocsonyás húsa miatt is eltér.5 m m PENIOPHORACEAE Stereum hirsutum JQL egész év BOROSTÁS RÉTEGGOMBA Tartós. de eléggé lokális előfordulású az északi mérsékelt övben. hullámos. gyakori lehet más szilen élő gombák társaságában.• testek sűrűn rétegződhetnek sima. általában a kérgen vagy a raktározott fák vágásfelszínén jelenik meg. Felülete tekervényes és finom.5 c m t 2 . • karéjos szegély felső oldal • STEREUM SUBTOMENTOSUM Széles. sima spóratermő rétege gyakran ráhúzódik az aljzatra. pl. sárga és vörösbarna körkörös sávok a termő. élénk sárga vagy cserszínű termőtesteket fejleszt.AURICULARIACEAE ^ Auricularia mesenterica Idény egész év SZALAGOS FÜLGOMBA gumiszerű. jobbra). szürke sávos auricula-judae (283. • ELŐFORDULÁS Lombos fákon nő. • HASONLÓ F A J O K A S. Spórái keményítő tartalmúak. nyíren és bükkön. kissé körkörösen sávozott. old. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. old. A S. J Q j | . spóratermő alsó oldal T E R M Ő H E L Y Összekapcsolódó termőtestei tömegesen nőnek. sávozott termőtesteket fejleszt.). kissé az aljzatra futó termőrétegű. Ritkább. de szívós. széle világosabb színű.

Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. színük sötétedik. A termőtest széle hullámos. emeletes sorokban nő. fehérkorhadást okoz a fákon. sima. évelő termőtestű gomba. merev szőrök fedik • sötétbarna sávok a felső oldalon T E R M Ő H E L Y A termőtestek sűrű emeletes sorokban nőnek. cseresznye és körtefák levelén a tejfényűség vagy ólomfényűség nevű betegség okozójának tartják. felszínét körkörös barna sávok díszítik. a legtöbb helyen gyakori. • ELŐFORDULÁS Tölgy vagy szelídgesztenye tuskókon vagy lehullott ágakon nő. lilásbarna • spóratermő réteg nemezes vagy pelyhes felső oldal.5 c m X 4 cm-ig Család HYMENOCHETACEAE Faj l 1-2. apró. • ELŐFORDULÁS Lombos fákon élő . A Stereum fajoktól eltérően. mert termőhelyén számos hullámos szélű.Család SCHIZOPHYLLACEAE Chondrosteum purpureum egesz ev LILÁS RÉTEGGOMBA Könnyen azonosítható gomba. gyakran majdnem fehér • a termotest széle hullámos TERMŐHELY Az összekapcsolódó termőtestek emeletes sorokban nőnek. Húsa nagyon szívós.ferruginea. Spóraszín fchér TERMŐTEST 0 2 . Kakaóbarna alsó oldala simának látszik. parazita vagy szaprofita gomba. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. de erős nagyítású kézinagyítóval megvizsgálva. . Húsa viaszos és néha kocsonyás. a felső barna oldal idővel nagyon sötét lesz i a sávok száma idővel nő • a termőtest széle hullámos és néha karéjos az alsó oldalt apró. spórái jód tartalmú reagens hatására nem kékülnek meg. melyek száma idővel növekszik. A konzolok felső oldala fehéren molyhos. merev. vékony és szintén kakaóbarna. Kiszáradva szaruszerű szerkezetűek. alsó felük sima és lilásbama színű. • EGYÉB NEVEK H.5 mm Hymenochaete rubiginosa Idény Érték ROZSDÁS SÖRTÉS-RÉTEGGOMBA Környezetébe jól beolvadó. fiatalon lila színű termőtestet fejleszt. merev szőrök (seta) láthatók rajta.

KÉREGSZERŰ BEVONATOT KÉPEZŐ GOMBÁK
z alábbiakban néhány olyan gombafajt mutatunk be a sok közül, melyek csak reszupinátus termőtestet képeznek, a kidőlt fák alsó oldalát kéregszerűen vonCsalád PENIOPHORACEAE Faj Stereum rugosum

A

ják be. Színük lehet fehér, rózsaszín vagy sötétkék. Spóratermő rétegük, a himénium, sima, szemölcsös, tüskés vagy eres. (1. még a 228-231. old.)
ldén

y egész év

É V E L Ő RÉTEGGOMBA
Tömeges erdei gomba, bármelyik évszakban megtalálhatók vastag, lapos, alaktalan, világosszürke bőr- vagy kéregszerű bevonatot képező termőtestei; konzolos alakja ritkán fordul elő. Felszíne megkarcolva vérvörös nyomot hagy. Spórái keményítő tartalmúak. • ELŐFORDULÁS Általában lombos fák tuskóin nő; többnyire mogyorón, nyíren és égeren. Európa-szerte elterjedt, de valószínűleg máshol is megtalálható az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A S. sanguinolenlum szintén vörösre változik a sérülések helyén, de fenyők kérgén nő és feltűnő konzolokat fejleszt.
T E R M Ő H E L Y Hoszszú, bőrszerű foltokat képez elhalt fák kérgén.
Méret

TERMŐTEST 0 1 0 - 5 0 c m x 1 - 6 c m ; 2 - 5 m m
Faj

Spóraszín Idény

fehér egesz ev

Érték

Család CHAETOPORELLACEAE

Schizopora

paradoxa

VÁLTOZÉKONY KÉREGGOMBA
A gomba termőteste általában reszupinátus, de apró konzolokat is képezhet, ha függőleges aljzaton fejlődik. Eléggé szívós, fehér vagy sárgásbarna színű, fehér széle vattaszerű, közepén 4 mm hosszú fogak vannak. Termőrétege a termőtest csöves, 1-4 mm vastag, általában mm-enkénl 1-3 likaccsal; reszupinátus kézinagyító alatt a likacsok lapos fogakra hasonlítanak. • ELŐFORDULÁS Erdős vidékeken fordul elő, lombos fákon nő, főként bükkön, gyertyánon és tölgyön. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; kozmopolita. • EGYÉB NEVEK Hyphodontia paradoxa.

a fehér szegély vattás szerkezetű •

a termőtest fehér vagy sárgásbarna közepének • fogas a felszíne

«

T E R M Ő H E L Y Bőrszerű termőtestei foltokban terjednek lehullott ágak alsó felén.

Család

CONIOPHORACEAE

Faj

Coniophora

puteana

ldén

y egész évben, főként ősszel

PINCEGOMBA

A gomba terjedő termőteste barnakorhadást okoz; puha világossárgák majd még szerkezetű, szorosan az aljzatra simulva nő, konzolos sötétebbek lesznek t termőtestet sohasem fejleszt. Érett spórái sárgára vagy zöldesbamára színezik a közepét, míg fehér széle rojtos. Jellemző módon, a termőtest felszíne idővel ráncossá és szemölcsössé válik. A reszupinátus gombák többségével ellentétben, nem tapad szorosan a lermotest az aljzathoz, termőteste óvatosan lehúzható. közepe barna • ELŐFORDULÁS Épületekben nedves az érett gerendákon nő, barnakorhadást okoz; a szabadban spóráktól mindenféle faanyagon előfordul. Az északi mérsékelt övben világszerte elterjedt épületekben, nedves pincékben, bányákban. • HASONLÓ FAJOK A S. lacrimans (229. old.) folyadékot választ el és konzolos termőtestet is fejleszt. • EGYÉB NEVEK C. cerehella.
a termőtest fás aljzaton nő •

az új részek

sárgásfehérek,

• rojtos szegély

durva, szemölcsös spóratermő • réteg T E R M Ő H E L Y A reszupinátus termőtest bevonja az aljzatot.
Méret

TERMÖTEST 0 5 - 1 0 0 cm x 2 - 2 0 cm ' 0.5-1 mm Oligopol ies rennyi

Spóraszín Idény

v,.,,ashanu,

Érték

Család PHAEOLACEAE

LISZTPOROS LIKACSGOMBA
Terjedő gomba, leginkább arról ismerhető fel, hogy szinte egyidőben pöfetegszerű • ivartalan alak van jelen mindkét termőtest formája. A reszupinátus, kéregszerű ivaros alak széle fehér, sárgásfehér közepén pedig kéregszerű • 2 - 3 likacs található mm-enként. ivaros alak A likacsok idővel felszakadnak és fehér spórákat bocsájtanak ki. Ivartalan alakja (Ptychogasler citrinus) a termőtest * először pöfetegszerű, megérve közepe a spóráktól darabokra töredezik és nagy tömegű, sárgásfehér púderszerű spórát enged ki. • ELŐFORDULÁS Fenyők tuskóin, bolyhos, fehér • kidőlt fatörzseken, ágakon nő; szegély barnakorhadást okoz. Széles körben elterjedt, de ritka faj az északi mérsékelt övben.
T E R M Ő H E L Y Néha számos, kis foltban nő a fákon.

TÜSKÉS TERMŐRÉTEGŰ GOMBÁK
Ebben a részben olyan gombákat mutatunk be, melyek nincsenek közeli rokonságban, csupán annyiban hasonlítanak egymásra, hogy spóratermő sejtjeik (bazídium) fogas vagy tüskés felszínt alkotnak. A tüskék a kalap vagy a konzol alsó oldalán helyezkednek el, vagy a korallszerűen elágazó termőtest ágainak végén találhatók. Egyes reszupinátus fajok (nem ismertetjük) teljes felületét tüskés termőréteg fedi.
Idény

tüskék kalap alatt

Család AURISCALP1ACEAE

Auríscalpium

vttlgare

TOBOZGEREBEN
A gomba legjobban jellegzetes vese alakú, borzasan szőrös, a tönkhöz féloldalasan illeszkedő kalapjáról ismerhető fel. A kalap barna, a szélén világosabb színű, alsó felén hosszú, szürke tüskék lógnak. A tönk a kalapnál sötétebb barna, nemezes felszínű, az aljzathoz világosbarna gombafonalakkal csatlakozik. A gombát barna színe miatt nehéz észrevenni, annak ellenére, hogy elég gyakori faj. Húsa szívós, ehetetlen. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyők - néha luc tobozán nő, fenyőtű avarban, idősebb fenyvesekben. Áz északi mérsékelt öv fenyveseiben széles körben elterjedt. • EGYÉB NEVEK Pleurodon auríscalpium.

a sötétbarna tönk a kalap széléhez illeszkedik

a kalap széle világosabb < színű

nemezes, barna bevonat a tönkön

a kalapot finom szőrök fedik

barna színű, vese alakú kalap

a tönköt világos- * barna, nemezes micélium rögzíti a tobozhoz

a tönk csatlakozási helye

a termőtest avarba ágyazódott vagy félig eltemetett tobozon nő

T E R M Ő H E L Y A termőtestek egyenként vagy párosával nőnek.

Család

HYALORIACEAE

Faj

Pseudohydnum

gelatinosum

ldén

*

nyár-tél

KOCSONYÁS ÁLGEREBEN

A
a sotetbarnaig

A

^F^F
terjed, felülete

Termoteste általában konzolszeru, színe Igen váltó- szemcsés vagy molyhos zatos, a fehértől a sötét szürkésbarnáig előfordulnak példányai. Kalapja félkör vagy kagyló alakú, felszíne szemcsés vagy finoman pelyhes. Tönkje ha van, rövid és vaskos, oldalt álló. Alsó felét világos színű tüskés termőréteg fedi. Ehető, de nem túl népszerű gomba. kocsonyás, • E L Ő F O R D U L Á S Fenyvesekben, ritkábban áttetsző hús lomberdőkben honos. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. Elterjedési területe eléggé délre nyúlik, a melegebb vidékekre. • EGYÉB NEVEK Tremellodon gelalinosum.
világos színű, tüskés, spóratermő réteg

konzolszeru

- rövid, a kalap széléhez csatlakozó tönk

T E R M Ő H E L Y Csoportosan nő, vagy néhány g o m b a található együtt. Méret Család Spóraszín Idény

a tüskék függőlegesen állnak

TÜSKÉK Érték

KALAP 0 1 - 8 c m BANKERACEAE

TÖNK l 0 , 5 - 3 c m <-> 0 , 5 - 1 , 5 c m
Fa

fehér

i

Bankéra

fuligineoalba

SZÍNVÁLTÓ GEREBEN
Gyakori jelenség ennél a fajnál, hogy kalapja meg sérül és/vagy talajrészecskék tapadnak rá a növekedés során. Világosbarna kalapja idővel vörös árnyalatúvá válik; tüskés termőrétege a kalap alatt sűrű, színe szürke vagy fehér. Tönkje felül fehér, alul barna. Viszonylag puha húsa idővel világos rózsaszínre változik. • ELŐFORDULÁS Száraz erdőkben kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben megtalálható, de elterjedése lokális. Erősen visszahúzódó faj; védett, vöröslistás gomba. • HASONLÓ FAJOK A B. violascens kalapja tiszta, szabályos alakú, lilás árnyalatú; lucosokban terem. A Sarcodon fajok spórája színes. • EGYÉB NEVEK Hydnum fragile.

a kalap közepe idővel besüllyed nk i: „II:

a tönk alja barna

METSZET

SZi

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő h o m o k o s talajon.

' a tönk központi vagy szélső állású

Család

BANKERACEAE

Fa

i

Phellodon

niger

Idény

r|

^ r vége-ősz

FEKETE GEREBEN
E faj termőtestei gyakran összenőnek egymással. A kalap lapos vagy kissé benyomott közepű, színe a világosszürkétől a bíbor feketéig terjed; fiatal példányokon a széle feltűnően világoskék. A tüskék először kékesszürkék, majd szürkék. Bőrszerű, fekete húsának szaga - főleg szárazon - lestyánra vagy maggifűszerre emlékeztet. • ÉLŐFORDULÁS Fenyőkkel képez mikorrhizát, néha lombos fákkal is meszes talajon. Az északi mérsékelt övben lokálisan elteijedt faj. • HASONLO FAJOK A P. melaleucus hasonló szagú, de vékonyabb, világosabb és kevésbé nemezes. Erdőkben nő, sovány, savanyú talajon. A Hydnellum fajok spórája barna. • EGYÉB NEVEK CalodonlHydnum niger.
Méret

szőrökkel fedett, finoman sávos kalapfelszín •

3 mm hosszú, kékesszürke, idővel sötétedő tüskék •

lefutó tüskés termőréteg

sűrűn nemezes, sötétbarna tönk

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy sűrű csoportokban nő, moha között. Spóraszín
fehér

KALAP 0 3 - 1 0 c m

TÓNK I 2 - 5 c m <-• 0 . 5 - 2 cm Phellodon tomentosus

Érték

Család BANKERACEAE

nyár vége-ősz

TÖLCSÉRES GEREBEN
A gomba kalapja középen besüllyedt, felszínét barna árnyalatú sávok díszítik; alatta tüskés termőréteg található, sötétbarna tönkje szálas. A kalap növekvő széle vékony és fehér színű; a kalapok gyakran összenőnek egymással. Ehetetlen szívós húsa vékony és barna színű. A száraz termőtest curry vagy maggifűszer szagú. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel, ritkábban lombos fákkal él együtt erdőkben, homokos talajon. Az északi mérsékelt övben lokálisan elterjedt ritka, védendő faj. • HASONLÓ F A J O K Számos gerebengomba hasonlít rá, többek között egyes barna spórás Hydnellum fajok (237. old.) is. A P. confluens felszíne nemezesebb, kevésbé sávozott, színe világosabb, kalapja szabálytalanabb alakú. • EGYÉB NEVEK CalodonlHydnum lomentosuslcyathiforme. •
3 mm hosszú, függőlegesen álló tüskék

szálas, sötétbarna tönk

kissé csavarodott és egyenetlen tönk

vékony, éles • kalapszél • a kalap húsa vékony, de szívós

a sávozott kalap közepe benyomott

T E R M Ő H E L Y Csoportosan terem moha és zuzmó között.

Család BANKERACEAE

Hydnellum

peckii

Idény

CSÍPŐS PARÁSGEREBEN

Húsos faj; lapos vagy középen besüllyedt kalapjának felszíne csomós, alsó oldala tüskés. Kezdetben bársonyosan fehér, majd a növekedése során kiválasztott vérvörös folyadéktól megsötétedik, végül borvörös árnyalatú barnára változik. Elkeskenyedő tönkje hasonló színű. Parafaszerű bama húsa rendkívül kellemetlen ízű. ^ • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel képez mikorrhizát erdőkben. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de ^ lokális előfordulású faj. KözépEurópában főként hegyvidéken található; nem gyakori. • HASONLÓ FAJOK A Hydnellum ferrugineum íze enyhe. Más fajok nem választanak ki vörös csöppeket.

a spóratermő réteg tüskéi 3-4 mm hosszúak

vérvörös cseppek a fiatal, növekvő példányon

az erett sötét T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban nő moha vagy zuzmó között.
bama

felülete csomós
Meret

KALAP 0 3 - 7 cm BANKERACEAE

TÖNK I 1 - 6 cm " Sarcodon

0 , 5 - 2 cm scahrosus

Spóraszín Idény

Érték

Család

KORPÁS GEREBEN
Mint a nemzetség minden tagja, ez is nagy és húsos faj. Közepén gyakran besüllyedt kalapjának felülete egyenetlen pikkelyes, a színe sötétbarna. Tönkje is sötétbarna, a tövénél acélkék. Világos húsának állaga sajtszerű, szaga lisztre emlékeztet. A Sarcodon fajok többsége keserű, de sózás után ehető; ritkasága miatt kímélendő. • ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal egyaránt képez mikorrhizát, erdőkben. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de lokális előfordulású vagy ritka. A Sarcodon fajok kiveszőfélben vannak; számos faj léte veszélyeztetett. • HASONLÓ FAJOK A S. glaucopus kalapja simább és tönkjének töve kék, míg a S. imbricatumé bama.
sötétbarna pikkelyek a kalap felszínén

rövid, vastag, acélkék tövű tönk

a bíbor- * barna tüskék csúcsa világos színű

METSZET

hosszú tüskék A SARCODON IMBRICATUM cserepes gereben Bama színű faj, tönkjének bázisa nem kék. Pikkelyes kalapjának átmérője 20 cm, húsa puha, kesernyés. JQ)|

T E R M Ő H E L Y Csoportosan vagy gyűrűben nő.

világos, a bázisában kékes árnyalatú hús

Család

HYDNACEAE

Faj

Hydnum

repandum

Idény

ősz

SÁRGA GEREBEN
Húsos gomba; erőteljes tönkje kissé oldalt álló. Nagy, domború vagy közepén benyomott kalapja > gyakran szabálytalan alakú; felszíne sima vagy kissé nemezes, alsó felén törékeny tüskés termő\ I réteg található. A sárgásfehér vagy okkersárga termőtest idővel és a sérülések helyén narancssárgára változik. Ehető gomba; az idősebb példányokat alaposan meg kell főzni; húsa idővel megkeseredik. • ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal él együtt savanyú talajú erdőkben. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben, a hidegebb területeken is. • HASONLÓ F A J O K A H. albidum kalapja fehér, spórái kisebbek és meszes talajon terem. Közeli rokona a H. rufescens kisebb és narancsai sárga színű. • EGYÉB NEVEK Dentinum repandum.

4-6 mm • hosszú, általában lefutó tüskék

sárga elszíneződés

-•

sárgásfehér vagy okkersárga termőtest

1 cm • a surun novo termőtestek miatt eltorzulnak a kalapok

A KALAP ALJA

jellegzetesen vastag és kissé • oldalt álló tönk

a kalap közepe p besüllyedt

%

METSZET

merev, fehér vagy sárgásfehér hús • HYDNUM UMBIUCATUM A sárga gerebenhez hasonló, ehető gomba, de kisebb, vékonyabb, narancssárga színű és kalapjának közepe besüllyedt. E-Amerika-szerte megtalálható. | Q |

T E R M O H F . L Y Tömegesen vagy csoportosan nő.

• ELŐFORDULÁS Erősen korhadt. Szibériában és É-Amei ika ÉK-i lerületein található. sárgás vagy fehéres termőtesteste számtalan.2 0 cm I 10-30 cm HERICIACEAE Faj Creolophus cirrhatus Spóraszín Idény Érték Család nyár-ősz nemezes felső oldal TUSKÉS SORENYGOMBA A gomba rétegezett. • •# i • EGYÉB NEVEK Dryodon cirrhatus! diversidens. húsos. puha hús ehető. A Hericiumhoz (fent) hasonló. sűrű tüskéivel lélegzetelállító látványt nyújt. szaga és íze kellemes. Az északi mérsékelt övben elterjedt. korhadó. • HASONLÓ F A J O K A hatalmas Climacodon septentrionalis konzolos termőteste nagyobb és szabályosabb. törékeny. sárgásfehér termőtestei emeletekben nőnek. Ehető. de viszonylag ritka faj. • EGYÉB NEVEK Dryodon coralloides. —• lelógó. kidőlt lombos fákon (bükk. félkör alakú. Európa ÉK-i részén. ritkábban fatörzseken. ritkasága miatt fogyasztása mégsem ajánlott. Japánban. tüskék a termőtest alján Mm a termotest mindenhol sárgásfehér * T E R M Ő H E L Y Emeletekben nő tuskókon. de ritkasága miatt fogyasztása nem ajánlott. felső része nemezes. Piszkosfehér vagy sárgásfehér húsa retekízű. nagyon kicsi rokon nemzetségbe tartozik. Alsó oldalán a termőréteg tüskéi hosszan lelógnak. nyír) vagy tuskókon nő. de még szilárd faanyagon nő. tüskéi finomabbak. piszkosfehér szürkéssárga tüskék M6ret vagy T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy csoportosan nő kidőlt fatörzseken. Elterjedt az északi mérsékelt övben.Család HERIC1ACEAE Hericium coralloides KÖZÖNSÉGES PETREZSELYEMGOMBA Kidőlt fatörzsön vagy hasonló aljzaton növő. • ELŐFORDULÁS Főként lomberdőkben található. Habár a vastag. fehér TERMŐTEST 0 10-40 cm x 5 . a konzolszerű termőtest szabálytalan rétegei i^m . korallszerű ágacskáinak alsó feléről hosszan lelógó.

öreg gyepekben és egyes erdei termőhelyeken található. J 0 | T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő. sima spóratermő felszín bunkó alakú termőtest. hosszanti barázdákkal . (A 244. oldaltól bemutatott fajok a Leotia lubricanak (243. bunkó alakú termötest SIMA VAGY SZŐRÖS FELSZÍNŰ GOMBÁK pistillarisig bunkó alakú fajok jellemzője. de a nagyon karcsú Typhula fajoktól a sokkal többnyire rányúlik a nyélre is. sárga vagy narancssárga színű. Spóráinak felszíne erősen rücskös. spórái alapján lehet pontosan meghatározni. • HASONLÓ FAJOK A C. fehér termőtesteket fejleszt. hogy vastagabb Clavariadelphus termőtestük felszíne sima vagy (241.fusiformis bunkósabb. bunkó alakú.) változhat.) a terméfelülete szemcsés vagy poros. a termőtestpárnába (sztróma) ágyazódhatnak. Jellemzőjük. még DK-Ázsiában is. szőrös. csak mikroszkóp alatt. Törékeny húsú termőteste üreges. el nem ágazó. sárga termőtestű fajainak. A tömlősgombák (l. bunkó alakú struktúrába. old. old. • EGYÉB NEVEK Clavaria helvola. 244. old. A C. el nem ágazó. idővel ellaposodik. hogy a termőréteg külső felszínüket teljesen beborítja vagy az alapjuknál meddők maradnak. Család CLAVARIACEAE Fa i Clavulinopsis helvola SÁFRÁNYSZÍNŰ BUNKÓGOMBA Egyike a nemzetség számos. Az északi mérsékelt övben mindenhol megtaláliiató. A C. lapos termőtest • CLAVARIA VERMICULARIS árvalányhajgomba Ez a faj csomósán növő. A bunkók csúcsai gyakran sárgára vagy cserszínűre érnek.) Alakjuk keny része egy feji végben különül el. luteoalba barackszínű és a termötest kellemetlen szagú. A C. laeticolor szagtalan.BUNKÓ ALAKÚ GOMBÁK A könyvnek ebben a részében a bunkó alakú termőtestű gombákat mutatjuk be. pl. míg a többi fajé sima. Némelyeknek. Európában gyakori faj. palack alakú termőtestekben található. amelyek egy húsos. • ELŐFORDULÁS Mohás réteken. bunkó alakú. eléggé törékeny és szagtalan. angillaceae fakó csúcsa sötétebb sárgásbarna és hangásokban nő. Húsa halványsárga. sűrűbb csoportokban nő.) esetében a spóratermő réteg (himénium) az apró.

ezért könnyű elnézni. de kedvező termőhelyeken gyakori is lehet. nagy. mindkettő fenyvesekben található. amennyiben rátalálunk. Az északi mérsékelt övben lokális elterjedésű. sárga vagy cserszínű termőtestéről azonnal felismerhető gomba.ftliformis termőteste még karcsúbb. Macrotyphula contorta néven. gyakran bükk közelében. A C. gyakran önálló fajnak vélik. később A C. majd puha és szivacsos lesz. tigula és a C. sachalinensis fakó Ísersziní kisebb és kevésbé feltűnően bunkó alakú. Mivel igen hasonlít egy levélnyélre.2 0 cm *-> 2 . • E L O F O R D U L Á S Erdőkben nő. • E L Ő F O R D U L Á S Erdőkben mélyen az avarba temetett faanyagon nő. Fehér húsa eleinte kemény.6 c FA Spóraszin Idény fehér vagy halványsárga Érlék Család CLAVARIADELPHACEAE ' Macrotyphulafistulosa késő ősz CSÖVES BUNKÓSGOMBA Karcsú. csavarodott formái nehezen azonosíthatók. nyomásra vörösbarnára színeződik. . Széles körben elterjedt az északi mérsékelt a bunkó vastagsaga övben és a szubarktikus területeken. eléggé Európában gyakori faj. de keserű ízű. főként bükkön található. változatos • H A S O N L O F A J O K A közeli rokon M. Méret BUNKÓ J 1 0 . jószagú. truncalus csúcsa lapos és tápdús talajú fenyvesekben nő. fiatalon citrom• HASONLÓ FAJOK sárga. • E G Y É B N E V E K Clavaria pistillaris. A faj fiatalon citromsárga színű. nedves erdőkben.Család CLAVAR1ADELPHACEAE Faj Clavaríadelphus pistillaris Idény VASKOS MOZSÁRÜTŐGOMBA Tekintélyes méretű gomba. idővel és az érett spóráktól a termőtest felszíne sárgásbamára változik. feltűnően bunkó alakú termőtest « a termőtest felületének nagy részét spóratermő f himéniumfedi T E R M Ő H E L Y Csoportosan nő a meszes talajon. Satnya. avarban gyakori. avarban. * a termotest csúcsa hegyes • a nyél kivételével az egész felszínen teremnek spórák V a termotest •' színe idővel sárgáról barnára érik a nyél és • a spóratermő rés: finoman egybeolvad -• a termotest az alap felé elvékonyodik T E R M Ő H E L Y Egyenként nő korhadó ágakon. bunkó alakú.

a nyél meddő. Méret BUNKÓ 1 0 . Fajtól függően. Egyesek jelentős károkat okoznak a takarmányban. áttelelő szkleróciumból fejlődnek ki. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj Európában és É-Amerika keleti részén. amely a himéniumtól csíkos. a szkleróciumból ered. kicsi. A Typhula fajok kicsi. nehezen észrevehető gombák. . termékeny feji rész • belül fehér szklerócium nyél bázisát finom szőrök fedik oldalról nézve laposnak látszik a lencse alakú szklerócium T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő. sörtés. pl. pl. Többnyire késő ősszel fordulnak elő. vastagodott. és egy föld alatti szervből. • EGYÉB NEVEK Typhula neglecla. juhar és éger) nő nedves erdőkben. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. fekete termőteste van. Európában gyakori. A spórák a bunkó feji részén teremnek. nyelének felső része pikkelyes. 5 .3 cm ~ 1-2 mm Geoglossum Spóraszín ldén fehér Érték Család GEOGLOSSACEAE fallax V ősz CSALFA NYELVGOMBA A gomba bunkó alakú termőteste sötétbarna. • ELŐFORDULÁS Háborítatlan gyepekben nő. a műtrágyázás és a környező területek fenyvesítése számos Geoglossum faj létét fenyegeti. ami az alapjánál vörös színű. ezek gyakran speciális aljzathoz. melyek tartalmaz • a húsba ágyazódnak és sörteszerűen állnak ki a felszínből. termékeny feji része és vörösbarna nyele van. de a megnehéz észrevenni. selymesfehér bunkós feji rész hengeres. sötétnyelű fonalgomba. bunkó alakú. sötétbarna termékeny feji • HASONLÓ FAJOK A Trichoglossum rész spórákat fajok merev szőreikkel különböznek. barna pikkelyek láthatók • TRICHOGLOSSUM HIRSUTUM borostás nyelvgomba A gombának krikettütőszerű. saspáfrányhoz kötődnek. a füvekben és a lóherében. METSZET barna hús T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban nő moha között vagy a magas fűben bújik meg.Család TYPHULACEAE Faj Typhula erythropus ldén V ősz-kora tél R Ő T FONALGOMBA Ennek az apró gombának fehér színű. A nyelvgombák többsége fekete színű. • ELŐFORDULÁS Lehullott levelek erezetén és nyelén (főként kőris. Felső része tartalmazza a hosszú spórákat termelő aszkuszokat. a nyél felső részén apró. levélnyélhez csatlakozó szklerócium • sima.

A termőtesten gyakran látható feketészöld árnyalat gombafertőzéstől származik. mozsártörő alakú termőtestet fejleszt. 271-273. Méret a tönköt apró •— zöld pikkelyek vagy pettyek fedik a termőtestek csomóban nőnek BUNKÓ : 2 . — • EGYÉB NEVEK Mitrula phalloides. a tönk meddő. leveleken vagy ágakon nő bunkó alakú termőtest T E R M Ő H E L Y Termőtestei kisebb vagy nagyobb csoportokban nőnek.1 cm GEOGLOSSACEAE Faj Mitrula paludosa Spóraszín fehér Érték Család ldén y kora nyár-ősz MOCSÁRI SAPKÁSGOMBA Fényes. Nem gyakori. vizenyős húsa sárga színű. melynek széle visszahajlik és a spóratermő szövetet tartalmazza. Az északi mérsékelt öv túlnyomó részén elterjedt és gyakori faj. néha karéjos a feji része. • ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben nő avar és moha között.. a jól elkülönült. • ELŐFORDULÁS Tiszta állóvizekben nő avaron. de az egészséges példányok is gyakran színeződnek zöldesbarnára teljesen éretten. Az északi és a magasan fekvő területeket kedveli az északi mérsékelt övben. termékeny feji rész kissé karéjos < a meddő tönkben kocsonyás a hús a domború feji rész tartalmazza a spóratermő szövetet gumiszerű.változhat a tönk alja sötétebb a tetejénél piszkosfehér színű. A Spathularia flavida szintén fenyőtűkön található és nagyon lapos. old. Feji része tartalmazza a spóratermő himéniumot. a sárga feji rész tartalmazza a spóratermő szövetet a fej alakja . kozmopolita. narancssárga tönk METSZET T E R M Ő H E L Y Csoportosan. A narancssárga tönköt apró zöld pikkelyek vagy pettyek fedik és általában üreges. karéjos. A termőtesten határozottan elkülönül egy domború. zöldessárga feji rész. gyakran nagy tömegben nő. A Heyderia fajok kisebbek és többnyire fenyőtű avaron nőnek. fehér tönkjével nagyon mutatós gomba. melynek állaga gumiszerű.). húsa kocsonyás.Család LEOT1ACEAE Faj Leotia luhrica ldén » ősz ZÖLD CSUKLYÁSGOMBA Jellegzetes faj. hengeres tönk moha között. kicsi. . • EGYÉB NEVEK Leotia gelatinosa.5 cm <--> 0 . narancssárga feji részével és hengeres. • HASONLÓ F A J O K Á Bryoglossum rehmii szárazabb vidékeken fordul elő és a Leotiaceae családba tartozik (269. 3 . Felszíne sima.

erdőkben vagy réteken. Miután gazdáját elfogyasztja. • ELŐFORDULÁS A micélium hernyókat és lepke bábokat fertőz és pusztít el. felálló. ezért felszíne sima a gazda egy elformátlanodott hernyó Mérel kis T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy csoportokban nó. sárga eltemetett hernyókon vagy bábokon nő vagy barna réteken és erdőkben. Az egyik faj. Család CLAVICIPITACEAE FA ' Cordyceps militaris V Ö R Ö S ROVARRONTÓGOMBA Ez a parazita tömlősgomba bunkó alakú. Ezek narancssárgák vagy sárgák. • HASONLÓ F A J O K A C. Többségük trópusi elterjedésű. .SZEMCSÉS VAGY POROS FELSZÍNŰ GOMBÁK z alább ismertetett gombák fő jellegzetessége. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. BUNKÓ I 2^5 cm <->3-8 mm FAI Spóraszín Család TRICHOCOMACEAE Paecilomyces farinosus ldé " y nyár-ősz fehér konídiumokkal P A E C I L O M Y C E S FARINOSUS Hernyókon és lepke bábokon élősködő gomba. A szemcsézettséget a húsos szövetbe (sztróma) ágyazott palack alakú termőtestek okozzák. narancsvörös. A spóratermő aszkuszokat a palack alakú termőtestek tartalmazzák. A spórák hosszúak és hengeresek. amelyek tüskeként törnek át a bunkó kissé megduzzadt felső részén. bunkó alakú struktúrákat (korémium) hoz létre. a gazda mélyen el lehet temetve a bunkó alsó részében nincsenek tömlők. Más Cordyceps fajok rovarok. old. hogy szemcsés a felszínük. darabokra törnek. narancs• ELŐFORDULÁS Többé kevésbé sárga. de színüket elfedi az ivartalan spórák (konídium) fehér tömege. pókok vagy az álszarvasgombák ( Elaphomyces. sárgább színű és spóráinak végsejtjei bunkósak. a bunkó termékeny feji része megvastagodott a tömlők tüskeként vagy szemcseként jelennek meg a bunkó felső részének felszínén J C V . amely könnyen eltávolítható a gombáról. • HASONLÓ F A J O K A Cordyceps militaris (fent) felszíne szemcsés. összetett termőtestként (sztróma) nő ki gazdájából. Széles körben alap • elterjedt faj az északi mérsékelt övben. Ezek akkor A válnak láthatóvá. 259. A nyél sima és világos színű. a Paecilomyces farinosus (lent) a felszínén termelődő ivartalan spórák tömegétől porosnak tűnik. bifusispora szintén lepkéken élősködik. a gomba elágazik T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő ki hernyókból vagy lepke bábokból. amikor a bunkó alakú termőtestpárnát hosszában kettévágjuk.) parazitái.

Széles körben elterjedt. felszíne a sárgásbarna érdes húsba ágyazódott spqratermő aszkuszokat tartalmazó termőtestektől érdes. • HASONLÓ FAJOK A Cordyceps capitata és a C. az osciolumon keresztül kerülnek a szabadba.Család CLAVICIPITACEAE Fa ' Cordyceps ophioglossoides ldén " ősz-tél eleje TRIFLAÁRULÓ-GOMBA megnyúlt. csúcsa lekerekített. de ugyanazon a gazdán élnek. Az aszkuszokból a hosszúkás. ophioglossoides. granulatus élősködője fenyvesekben vagy lombos erdőkben. mint a C. • ELŐFORDULÁS a fej sima. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. főként elhalt juharfákon nő az északi mérsékelt övben. érett spórák a tömlő csúcsán levő nyíláson. melyek a taláj felett nyélbe egyesülnek. longisegmentalis feji része kerekebb. zöldesbarna vagy fekete Az álszarvasgombákon ( Elaphomyces. . 259. • ELŐFORDULÁS Általában a talajszintben nő korhadó faanyagon. Gazdájának föld alatti termőtestén sárga fonalakkal tapad meg. hengeres nyele van. Méret TERMŐHELY Egyenként vagy csoportosan nő ki a talajban levő álszarvasgombából. de nyíren és hárson is megtalálható. tömött csomóban nő. a feji rész a sztróma feji része zöldesbarna a kitüremkedő termőtestektől vagy fekete. bunkó alakú. Bunkó alakú. belseje fehér.) termékeny feji rész élősködő tömlősgomba. sárga nyélbe Az Elaphomyces murícatus keskenyedik el vagy az E. eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben. A bunkó alakú termőtestpárna. Mindegyiknek rövid. pl. old. • HASONLÓ F A J O K A sokkal karcsúbb Xylaria longipes spórái rövidebbek. 5 . helyenként gyakori faj. összetett termőteste vagy sztrómája kívül sötétbarna vagy fekete.1 3 cm <-> 0 . T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kicsi. a szubtrópusokig megtalálható. Ették BUNKÓ J 5 .1 cm XILAR1ACEAE Faj Xylaria polymorpha Spóraszín fehér Család BUNKÓS AGANCSGOMBA Jól ismert tömlősgomba. főként bükkön és szilen. A húsba ágyazódva éppen a felszín alatt találhatók a spóratermő aszkuszokat tartalmazó palack alakú termőtestek. tuskókon.

A fejlődő glebát egy kocsonyás. ragadós. A tönk narancssárga csúcsa a tönkkel együtt alakul ki. vizenyős burok is védi. a külső burok (peridium) veszi körül. zöldesbarna gleba a tönk csúcsa a spóratömeg alatt narancssárga • a tönk gödörkés felszíne a tönk szerkezete szivacsos. bűzös anyagba ágyazódnak. spóráik ragadós. spórái nyálkás. bőrszerű burokkal körülvett. Közös jellemzőjük. old. Európában eléggé gyakori faj. nyálkás anyagban (gleba) helyezkednek el a termőtest csúcsán. általában korhadó tuskók körül.SZÖMÖRCSÖGGOMBÁK szömörcsöggombák közé a Phallus és a Mutinus nemzetség fajai tartoznak. • büdös. A fiatal termőtest tojás alakú (boszorkánytojás) és egy bőrszerű képződmény. ami vonzza a terjesztésüket végző rovarokat. a tönk csúcsán található a spórákat tartalmazó. zöldesbarna. tojás alakú képződményből fejlődik ki. a peridium veszi körül • a külső burok alatti kocsonyás réteg a megnyúlást segíti T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő. ravenelii tönkje vöröses árnyalatú. belseje üreges t f —• piszkosfehér vagy szürkés narancssárga tönk a tönk a kocsonyás burkon belül alakul ki a „tojásban" * —• piszkosfehér. bűzük vonzza a spórákat terjesztő döglegyeket. piszkosfehér vagy szürkés narancs sárga termőteste piszkosfehér. 2-4 cm magas és 1-2 cm széles „ boszorkánytojás" a „tojást" fehér micélium köteg rögzíti a talajban a „tojás külső burkának maradványa -• a tönk tövén y j m J r a termőtestet bőrszerű burok. A Phallus fajok esetében a gleba süvegszerű képződményt alkot a tönkön. A Phallus impudicus (247. a Mutinusoknil a tönk A csúcsának a része. • HASONLÓ F A J O K Az É-Amerikából származó. Idény nyár-ősz Család pHALLACEAE Mutinus caninus KUTYASZÖMÖRCSÖG Hosszú tönkű. erdei talajon. Ebbe a csoportba éretten áthatóan büdös szagú gombák tartoznak. Európában kertekben és parkokban található.) és rokonai tönkjük csúcsán süvegszerű képződményt viselnek. hogy alakjuk fallosz-szerű. de Európába is behurcolt M. • ELŐFORDULÁS Vastag avaron vagy tűleveleken nő. .

A fiatal termőtestek a talajban tojásszerű képződményben helyezkednek el. Más fajok. amelyből később a tönk alakul ki. undorító szagáról. | Q ) | . • ELŐFORDULÁS Erdőkben és homokdűnéken található. hadriani „tojásának" ^ f l külső burka lila és főként homokos területeken ^B nő. papírszerű külső burokmaradványa A PHALLUS DUPUCATUS Ennek a fajnak finom. hálószerű. alul) kalapja és tönkje között fátyol található. melynek vékony.PHALLACEAE Phallus impudicus Idény nyár-ász ERDEI SZÖMÖRCSÖG E gomba szaga már messziről érezhető. a Phallaceae család fajai híresek termőtestüknek a spóra terjesztő rovarokat csalogató. sejtes szerkezetű. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. szivacsos. A „tojásnak" az a része. belül üreges tönk vastag. pl. fehér fátyol található nyálkával fedett. nyálkás bevonata (gleba) tartalmazza a „tojásban"* kialakult tönk METSZET • feher. sötétzöld kalapja alatt.• réteg alatt a süveg méhsejtszerű és fehér gyuszu alakú süveg a spórákat a süveg zöldesbarna. duplicatus (kis kép. a tönk töve körül * látható a „tojás" vékony. a P. • EGYÉB NEVEK Ithyphallus impudicus. mielőtt még meglátnánk. fehér •— micélium köteg rögzíti a „tojást' az aljzathoz a „tojás" 4-7 cm magas és 3-5 cm -• széles T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő savanyú talajon. bőrszerű külső burka felreped. Az érett példányok fallosz alakúak. miközben a tönk kiemelkedik belőle. F ^ ^ ^ H a nyálka. zöldesbarna süvegen található a gleba. fehér tönkjük' csúcsán nyálkás. ehető. szemtelen szömörcsög. ^ ^ gyakori faj ^^fl • HASONLÓ F A J O K A P.

másoké összetett. . de feltűnő csoportokat alkot. nyélszerű struktúra T E R M Ő H E L Y Kicsi. old. • ELŐFORDULÁS Lombos fák tuskóján nő. Legtöbb esetben.) csak az egyik oldalán termékeny. a palack alakú termőtestek a fehér húsba ágyazódnak • • az érett spórák erőteljesen lövellnek ki az apró termőtestekből a nyélben nincsenek spórákat termelő termőtestek az éretlen példány sztróma ágai fehérek az ivartalan spóráktól borzas. Némelyek termőteste csak néhány ágra tagolódik. feltűnő látványt nyújt. ivartalan spóráitól (konídium) fehér porosan az aljzatául szolgáló tuskóról kiemelkedve. Ivaros spórái apró.) alakultak ki. Húsa fehér színű.AGANCS VAGY KORALLSZERŰ GOMBÁK Ezek a fajok a bunkó alakú gombákból (240-245. agancsszerű alakjával. erdőkben és parkokban. de a Sparassius crispa (252. Család XYLARIACEAE Faj Idény koraltszerű termőtest Xylaria hypoxylon egesz ev SZARVASAGANCSGOMBA E tömlősgomba fiatal sztrómája vagy termőtestpáinája igen mutatós. sokszorosan elágazó. tömlő alakú termőtestekben fejlődnek a sztróma külső részén. sötét. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt.• barna. mellisii sztrómája kifejlett állapotban tipikusan többágú vagy simább. • EGYÉB NEVEK Xylosphaera hypoxilon. az ágakat kívülről teljesen elfedi a spóratermő réteg. gyakori faj. old.) pedig tömlősgomba. Üvegházakban és a szubtrópusi területeken fordul elő. mint a Xylaria fajoknál általában. 244. old. a Xylaria hypoxylon (l. • HASONLÓ F A J O K A X. Késő ősszel a sztróma szénfeketére változik és a csúcsa kifehéredik.

törékeny húsa lisztszagú. ez a példány a szokásosnál fakóbb színű agancsszeru ágak t a spórák a termőtest felszínén fejlődnek a termőtestnek számos ága van a termőtest színe sárga.8 cm CLAVULINACEAE ÁGAK < > 0 . Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. Létezik fehér és szürke változata. megfeketedhet gomba fertőzéstől T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő. old. Termőteste jellegzetesen többszörösen elágazik. vékony. de alakja függ termőhelyétől is. • ELOFORDULAS Háborítatlan. A kicsi Clavulinaceae család fajainak viszonylag nagyok a bazídiumai és többnyire csak 2 spóra van az erősen hajlott szarvszerű sterigmákon (lásd. befelé hajló TERMŐTEST I 2 . de ezeket nehéz megkülönböztetni egymástól. • HASONLÓ FAJOK A Ramariopsis crocea ágvégei hegyesebbek. vízmosások vagy árkok mentén. kőrises erdőkben található.Család CLAVARIACEAE Faj Clavulinopsis corniculata Idény késő ősz MOHA-KORALLGOMBA Az egyik leggyakoribb Clavulinopsis faj. de eléggé vastag. 10-11. Alakja és színe nagyon változatos. • EGYEB NEVEK V S S S Z * Ramaria eristata. Méret a termőtest alapja világos színű és nemezes Spóraszín Idény az ágak vége tompa. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt faj. • HASONLÓ FAJOK A C. Színe a kénsárgától a narancssárgáig és a cserszínűig változik. alapjánál fehér. narancssárga vagy cserszínű lehet T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő. sokszorosan elágazó. felülete nemezes. Fehér színű húsa eléggé törékeny. oldott vasszulfát hatására zöldre változik.) • ELŐFORDULÁS Nedves lombos és fenyő erdőkben terem. jellegzetesen erdei faj. ráncos és kevésbé elágazó. sárgább színű és nem reagál vasszulfáttal. lapított. . Fakóbb színű. A Ramariopsis kunzei ágainak csúcsa nem tarajos vagy rojtos. mohás réteken és nedves. • EGYÉB NEVEK Ramaria corniculata. rugósa magasabb.2 cm Clavulina eristata fchér Érték Család nyár-kora tél FÉSŰS KORALLGOMBA Ismert gomba. tarajos végű termőtest ágairól azonosítható. . 5 . mivel átmeneti színárnyalatok is előfordulnak.

gumiszerű. • HASONLÓ F A J O K A Calocera cornea termőteste kicsi. flaccida és a R. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. pallidospathula lapított.1 0 cm •>-> 0 . Széles körben elterjedt az észak mérsékelt övben. A Gymnosporangium clavariiforme borókán él. A Dacryomycetaceae család fajai mikroszkóp alatt villásan ketté ágazó bazídiumukról ismerhetők fel (10-11. . A C. szabálytalan alakú. amely idővel e kicsi.furcata termőteste kétágú és kéttűs fenyőkön található. de azok nem színeződnek zöldre. vastag fenyőtű avarban. helyenként gyakori. Sűrűn elágazó termőteste fiatalon fakóbarna vagy zöldesbarna színű. spóráik a termőtest felületének nagy részén teremnek.főleg luc . old. • ELŐFORDULÁS Fenyőfák . old. apiculata nagyobb és csak az ágvégei zöldek. könnyen azonosítható faj. 5 ^ 1 cm RAMAR1ACEAE Faj Ramaria ahietina Spóraszín fehér a termőtest erősen rögzül az aljzathoz Érték LDÉN Y ŐSZ SÁRGÁSZÖLD KORALLGOMBA Patinás színe miatt. kevésbé húsos korallgomba teljes termőtestén megjelenik.Család DACRYOMYCETACEAE Fa ' Calocera viscosa ldén y ősz-tél NARANCSSZÍNŰ ENYVESKORALLGOMBA A gomba sokszorosan elágazó termóteste élénk narancssárga színű. el nem ágazó bunkókból áll. kevésbé felálló és ágai végén már nem ágazik el.alatt nő. húsa szívós. gyakori lehet.).) főként a talajon teremnek és sokkal törékenyebbek. R. lassan megzöldül. • HASONLÓ F A J O K A R. eumorpha. főként lombos fákon terem. csoportokban nő. A hús fakó szürkésbarna és eléggé merev. Méret Család TERMŐTEST í 3 . T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csomókban. zöldfogú korallgomba. A világosabb színű C. myceliosa is hasonló. Többek között a R. • ELŐFORDULÁS Fenyvesekben nő korhadó tuskókon. a termőtest felső « része sűrűn elágazik T E R M Ő H E L Y Majdnem mindig boszorkánygyűrűben terem. A bunkó alakú gombák (241-247. • EGYÉB NEVEK Ramaria ochraceovirens.

A fiatal termőtest mindenhol citromsárga színű. Az északi mérsékelt öv melegebb vidékein terjedt el. | Q | számos. lokális vagy ritka faj. sűrűn elágazó. gyümölcsillatú. . zömök. • ELŐFORDULÁS Félig eltemetett lombos fákon nő. világosbarna termőtestének bíborszínű ágvégeiről ismerhető fel. • EGVÉBNEVEK rózsáságú/rózsaszínű korai Igomba. magasabb a szélességénél. sűrűn elágazó ág 5-7 csúcsú fehér vagy világosbarna termőtest a tönk alsó része vastag. idős tűlevelű és lomberdőkben nő. a sűrű ágak vége feltűnően . zömök T E R M Ő H E L Y Egyenként. • HASONLÓ F A J O K A R. Eléggé merev. ágvégei nem kontrasztosak. fűszeres illatú. J az ágvégek halványsárgák a kihullott spórák összegyűlnek az elágazásokban felálló termőtest merev. •ELŐFORDULÁS Savanyú talajú. de alakja eléggé változatos. kis körökben vagy sorban nő. A tönk alsó része vastag. Ágai mereven felállnak. általában bükkön. Hasonló fajokat). • HASONLÓ F A J O K A R. feltűnően ánizs illatú. de fogyasztása ritkasága és azonosítási nehézségek miatt nem ajánlott (1. narancssárga-rózsaszín. keserű húsa borvörösre színeződik. . de fűrészporon is megél. Fehér húsa merev.formosa színesebb. .1 5 cm Faj Ramaria stricta Spóraszín Idény nyár vége-tél az idősebb példányok . Ágai világos narancssárgák. mérgező. Fenyő hulladékon nő.Család RAMARIACEAE ^ Ramaría botrytis Idény RÓZSÁS KORALLGOMBA Ez a gomba húsos.sötét vörösbarna színe M E R E V KORALLGOMBA Sokszorosan elágazó termőtestű gomba. viszonylag keskeny alap a termőtestet fehér micélium köteg rögzíti az aljzathoz T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy sorokban nő korhadó ágakon. botrytis.rózsaszínű A RAMARÍA SANGU1NEA Ritkább faj mint a R. idővel okkeres barnák lesznek és a csúcsuk halványsárga. sárga ágainak alsó fele idővel vagy nyomásra vörösödik. Vastag. Több mint 20 hasonló faj ismeretes. Érték Méret Család TERMŐTEST t RAMARIACEAE 7 . Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. gracilis világosabb színű. •— többnyire gyakori.

K V 0 <<* W K f l sűrűn álló. de lehet. Tönkje rövid. É-Amerikában a S. • EGYEB NEVEK Sparassis ramosa. bükk vagy vörösfenyő alatt nő. e kis család többi tagjához hasonlóan. az 1-9 kg-os példányok gyakoriak T E R M Ő H E L Y Egyenként nő korhadó fenyő tuskókon. helyenként gyakori. hogy nehéz megtisztítani. fodrosak. kelkáposztáit szerű termőtest a spóratermő réteg csak a lebenyek egyik oldalán nő a termőtest tömege elérheti a 14 kg-ot. lebenyesek. brevipes világosabb színű és szívósabb. téti • HASONLÓ F A J O K A S. hogy ugyanaz a faj. de eléggé merevek. • ELŐFORDULÁS Fenyvesekben nő. kéttűs fenyők alatt vagy tuskóikon okoz barnakorhadást. gyökérszerű. a spóratermő réteg csak az ágvégek egyik oldalán nő. szalagszerűek. vastag.Család SPARASSIDACEAE Faj Sparassis crispa nyár vége-ősz KÁPOSZTAGOMBA Sokszorosan elágazó termőtestének ágai levélszerűen ellaposodnak. nagyon kedvelt étkezési gomba. . Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. Annak ellenére. elágazó lebenyek fodros. Főként tölgy. herhstii hasonlít rá. mivel jóízű és igen nagy.

ízletes szarvasgomba fajok (l. gyakori gomba. hasonló meddő alakot létrehozó faj nem létezik. ) . mint a pöfetegek. gömbölyű termőtestű gombák közé tartoznak az ínyencségnek számító. Fehér húsa uborka vagy liszt szagú. 1 0 . p a l a c k alakú ( B a z i d i o m y c e t e s . viszont azok talajon nőnek és lemezeik nem lefutók. old. 1. A ritkábban kialakuló kalapos-tönkös termőtest kalapja 10 cm átmérőjű. fehér meddő alak • a iermotesten • halványsárga foltok lehetnek T E R M Ő H E L Y A csomókban növő gömbölyded alak mellett elszórtan kalapos termőtestek lehetnek. • HASONLÓ F A J O K Más. old. fákon nő. f e l r e p e d . meddő termőtestet fejleszt.2 6 3 . Sokuk mérgező. (A g ö m b ö l y ű . kemény. A z ide sorolt t ö m l ő s g o m A f a j o k e g y r é s z e b a z í d i u m o s g o m b a b á k (1.): e z e k t e r m ő t e s t e i a t e r m ő t e s t p á r n á b a (sztróspórái a t e r m ő t e s t e n belül t e r m e l ő d .) apró. ded gömbölytermőtest TALAJSZINTBEN NÖVŐ GOMBÁK ö n k n é l k ü l i t e r m ő t e s t ű g o m b á k .GÖMBÖLYŰ TERMŐTESTŰ GOMBÁK Változatos küllemű gombák. nek. E-Amerika K-i részén elterjedt. 244. d e t ö n k k e l ren. idomtalan. • ELŐFORDULÁS Nyílt lomberdőkben található. Úgy gondolják. 258-259. A s p ó r á k a k k o r v á l n a k s z a b a d d á . 2 6 0 .5 cm széles. . szürke vagy szürkésbarna kalap •— M E D D Ő DÖGGOMBA Ehető gomba. az áltriflák és egyes tömlősgombák (l. Szürke lemezei lefutók. 244. old. ezért a termékeny alakok fogyasztása nem ajánlatos. de a kalapos termőtestre hasonlítanak más Entoloma fajok. o l d . idővel szürkésfehérre vagy rózsaszínűre érő lemezek • a tönk nem •— mindig központi helyzetű a kalap alatt szabálytalanul kerekded. a t e t e j é n d e l k e z ő f a j o k a t 1. old. fehér színű. lefutó. ezek akkor jönnek létre. Általában kerekded. tönkje 1 cm hosszú és 1.) is. de mind gömbölyded termőtestet fejlesztenek. T"1 ENTOLOMATACEAE Faj Entoloma abortivum domború. piszkosfehér.m a ) á g y a z ó d n a k .). old. ha a gomba a gyűrűs tuskógombán (80. Az Entoloma abortivum (lent) kivételével a talajszintben vagy a talajban teremnek.) élősködik. a meddő alaké rózsaszín erezetű. A talajban növő.1 1 .a m i k o r a t e r m ő t e s t m e g é r v e .

sima külső burok felszakad és kiszabadulnak jf • a spórák • fiatalon és fehéren a hús ehető T E R M Ő H E L Y Főként kis boszorkánykörtten nő. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf faj. labda alakú termőteste általában eléri a 4 kg tömeget is. majd • zöldesbarnára érő spóratermő szövet Spóraszín zö|desbarna . A termőtest A f belsejét a spóratermő rész . E-Amerika nyugati részét kivéve. helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben. METSZET hatalmas. bolygatott helyeken. fehér vagy sárgásfehér termőtest a bőrszerű. Méret 2 0 . amely hihetetlen á mennyiségű spórát hoz . Hatalmas. alsó. ehető gomba. j| réteken és parkokban. Széles körben elterjedt. erdők szélén. • labda alakú.Család LYCOPERDACEAE Faj Langermannia giganlea ldén » nyár-ősz ÓRIÁS PÖFETEG Az egyik legismertebb.1 létre. Húsa fiatalon rugalmas i és fehér. nitrogénben gazdag talajon nő.5 0 cm sárgára. de a legnagyobb ismert példány 20 kg fölött volt. meddő része / jóval kisebb terjedelmű.Jr ' tölti ki. • EGYÉB NEVEK Calvatia maxima.

szemcsés. bőr szerű hártya választja el a termékeny részt a meddőtől a fehér • termőtest halványsárgára vagy világosbarnára érik T E R M Ő H E L Y Többnyire kis csoportokban nő. hogy szemcsés felszínű. A termőtest belsejét halványsárga spóratermő szövet tölti ki. Éretten. meddő. Kozmopolita faj. a termőszövetben apró kamrák vannak METSZET nagyon vékony. más Bovista fajokhoz hasonlóan. fenyéreken is megtalálható. golflabda alakú és nagyságú termőtest a termőtest tetején. tönkszerű résztől. réteken. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba. legelőkön. finoman tüskés felszín rövid tönk . nigrescens nagyobb és sötétbarna színű. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba. Kozmopolita faj. Rugalmas húsú. de íze gyenge. amin keresztül a spórák kiáramlanak. szürke belső burok Érték T E R M Ő H E L Y Csoportosan terem vagy néhány gomba nő együtt. ehető gomba. meddő része gyakran a következő tavaszig fennmarad.3 cm LYCOPERDACEAE Faj az alapi rész is termékeny Spóraszín Idény zöldesbama Család Vascellum pratense nyár-ősz SZÉLESSZÁJÚ PÖFETEG Határozó bélyegnek is tekinthető. száraz réteken. A többnyire lapított termőtest tetején éretten nyílás keletkezik. hiemale.Család LYCOPERDACEAE Bovista plumbea Idény nyar-< SZÜRKE PÖFETEG E pöfeteggomba fehér külső burka éretten a főttojás héjához hasonlóan leválik és láthatóvá lesz szürke belső burka. Ehető^ de étkezési jelentősége csekély. fehér vagy világosbarna termőtestét nehéz észrevenni.• fperidiumI • a külső burok leválása után tűnik elő a papírszerű. csak a trópusokról hiányzik. a termőtest leválik a micéliumról és elgurul. de a trópusokon nem fordul elő. Felső. termékeny. Méret TERMŐTEST J <-> 1 . rövid. gömb alakú részét hártya választja el az alsó. • HASONLÓ FAJ A B. parkokban terem. legelőkön nő és a műtrágyázást is elviseli. ezzel is növelve a tetején kiszabaduló spórák szétszóródását. keresztül távoznak a spórák lyukon METSZET b^Lajt* halványsárga spóratermő réteg WM* kettős burok . humuszdús talajon. • EGYÉB NEVEK Lycoperdon .

1 0 t Család RUSSULACEAE Zelleromyces cinnabarinus bíborfekete nyár-ősz ZELLEROMYCES CINNABARINUS Olyan. mint egy félresikerült pöfeteg. üreges. Merev. erősen fémszagú. A spórák a fahéjbama hús üregeiben termelőd. • HASONLÓ FAJOK Az ehető Lycoperdon fajok kemény. old. spóratermő belső része fekete. . fakó szabálytalanul kerekded vagy tojás- T E R M Ő H E L Y Kéttűs fenyők alatt a talajon vagy a talajban elszórtan nőnek termőtestei.) spóratermő szövet formájukban. moha között.• színű. szagukban és spóráik alakjában is eltérnek. színükben. gyakran márványozott. stephensii csupán néhány termőhelyről ismert.) és a szarvasgombák (258-259. barna szemölcsökkel és pikkelyekkel fedett termőteste gyakori látvány üde erdőkben. de nehéz megtalálni. Európában a hasonló megjelenésű spóratermő szövet Z.) helyezik. mivel azokhoz hasonlóan. sima.) található együtt. • EGYÉB NEVEK Scleroderma aurarttiumlvulgare.Család S C L E R O D E R M A T A C E A E Fai Scleroderma dirimim Idény nyár-ősz R Ő T ÁLTRIFLA Kemény. gyakran a Boletus parasiticussal (194. felvágva fehér tejnedvet ereszt. old. old. • ELŐFORDULÁS Erdős területeken kéttűs fenyőkkel él együtt. mérgező gomba. • éretlen porszerű (260-261. Spóraszín Faj Idény Érték TERMŐTEST 0 4 . krumpliszerű termőtest • METSZET • a külső burok felreped és kiáramlónak a spórák barna pikkelyek < a vastag. varacskos pöfeteg. É-Amerika K-i részén halvány fahéj. vagy a termőtestet fogyasztó állatok terjesztik. A tejnedv enyhe ízű és megszáradva nem változtatja a színét. old. vöröses • nek és a gomba szétesésekor jutnak fahéjszínű vagy fahéjbarna burok a szabadba. Ehetetlen. pontos elterjedése bizonytalan. világossárga külső burka 2-5 mm vastag. felrepedő. de mikroszkópi tulajdonságai miatt a Lactarius nemzetségbe (43-55. világossárga burkon T E R M Ő H E L Y Általában csoportosan nő. fekete.vékony. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal képez mikorrhizát üde erdőkben. Az északi mérsékelt öv egyes területein gyakori gomba. gyakori faj. krumpliszerű. ' • EGYÉB NEVEK Arcangeliella w cinnabarina. halványsárga színű.

A H. Az északi mérsékelt övben elterjedt faj. tönk nélküli tömlősgomba. Kemény húsa fekete. rózsaszínű. A tartós sztróma feketére változik és végül törékennyé válik. A bíborbarna színű H. gyakori faj. különösen tűz után. durva felszínű. kerekded. • HASONLÓ F A J O K A H. Érték Méret Család TERMŐTESTPÁRNA 0 2 . • ELŐFORDULÁS Még lábon álló. • ELŐFORULÁS Hullott ágak kérgén nő erdőkben. főként kőrisen és nyíren. összetett termőtest fiátalon rozsdabarna felszín az apró. Európa más részein viszont ritka. téglavörös. Amikor a spórák megérnek. • HASONLÓ FAJOK A Hypoxylon fajok (lent) húsa nem sávos.1 0 c XYLARIACEAE Fa fekete i Hypoxylon fragiforme ldé " y egész év TÖRÉKENY RIPACSOSGOMBA Félgömb alakú termőtestpárnájú (sztrómájú).Család XYLARIACEAE Faj Daldinia concentrica Idény egész év SZÉN-GÖMBGOMBA E tömlősgomba kerekded. beteg vagy elhalt lombos fákon nő. fekete termőtestpárna T E R M Ő H E L Y Elszórt csoportokban nő fakérgen. félkör alakú termőtestpárna (sztróma) a kiszóródott spórák feketére festik a fakérget túlérett. howeianum más lombos fákon él. palack alakú kamrái. tönk nélküli. rubiginosum laposabb. rozsdabama termőtestpámájának vagy sztrómájának a belseje körkörösen sávozott. ragyás. Az északi mérsékelt öv bükkös zónájában széles körben elterjedt. jobban terjed és vörösbarna színű. tömlők a felszín találhatók ezüstszürkével és feketével sávozott hús METSZET Spóraszin T E R M Ő H E L Y Egyénkén! vagy kisebb-nagyobb csoportokban nő. a Brit-szigeteken gyakori. szemölcsös felszíne alatt helyezkednek el spóratermő. Kemény. erővel lövődnek ki a felszín alatti spóratermő kamrákban elhelyezkedő aszkuszokból vagy tömlőkből. túlérett állapotban fekete színű. fuscum főleg mogyorón és égeren található. . de más fákon is előfordul.

szabálytalan alakú termőtest T E R M Ő H E L Y Egyenként terem fák gyökerei között. Kemény húsát barnára festik a spórák.'rücskös el. fehér vagy rozsdaszínű erek tarkítják.zek a gombák gumószerű termőtestüket a talajban hozzák létre. szénfekete színű termőtestének felszínét sok apró. főként & a kéreg sokszögű Franciaország déli részén. szürkésbarna.5 cm TUBERACEAE Tuher melanosporum Spóraszin Érték^ Család ldény késő ősz-kora lavasz F R A N C I A SZARVASGOMBA Szabálytalan gumó alakú. A T. finom dióízű. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ felszínét piramis alakú fekete • ELOFORDULAS Bükk-. Idomított sertésekkel vagy kutyákkal keresik. Többé-kevésbé gömbölyű termőtestét piramis alakú. A gomba belsejében a kemény szürkésbarna hús fehérrel erezett. Mérel kemény. Melegkedvelő faj. fekete szemölcsök fedik.és tölgyfák alatt élő. brumale északibb elterjedésű. Széles körben elterjedt Közép. de kereskedelmi méretekben termesztik is. A termőtestek vonzzák a gombaszúnyogokai. meszes talajban. mikorrhizás faj. fehér erezetű hús METSZET szénfekete. idővel megfeketedik. • EGYÉB NEVEK Tuher mesentericum. ezek jelenléte elárulja a talajban rejtőző . szaga és íze jellegzetes. • HASONLÓ F A J O K A T. kemény. rokonsági kapcsolatai ismeretlenek. A szarvasgombák (Tuber) belseje eléggé keCsalád TUBERACEAE Tuher aestivum m e n y húsú és a c s é s z e g o m b á k k a l (Peziza) állnak r o k o n s á g b a n .és D-Európában és Skandinávia déli részén. sokszögű szemölcs borítja. fehér erezetű hús METSZET TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő fák gyökerei között. Jellegzetes szaga főtt kukoricára emlékeztet. a termőtest szarvasgombát. sáfeásbama TERMŐTEST 0 2 . barna. szemölcsök fedik nyír. Idény nyár NYÁRI SZARVASGOMBA Az ehető szarvasgombák között a nyári szarvasgomba kevésbé értékes faj. . ahol évente 300 tonnát is terem. Spóratermő aszkuszaik a zárt termőtest belsejében fejlődnek. Olasz/uftjk k országban és Spanyolországban terjedt ^ ^ ^ ^ g p H ^ '. • ELŐFORDULÁS Tölgyfák és egyéb lombos fák alatt terem a mediterrán vidékeken. macrosporum felszíne majdnem sima. Az Elaphomyces f a j o k b e l s e j e éretten porszerű.

A TUBER CANALICULATUM Gömbölyű vagy tojásdad. • ELOFORDULAS Meszes talajon tölgyek gyökerei között nő.Család TUBERACEAE Faj Tuher magnatum Idény ősz-tél PLROSHÚSÚ SZARVASGOMBA Ehető. pikkelyes. Világos okkersárga vagy halványsárga színű. A Cordyceps ophioglossoides (245. gyakori faj Európában. vörösesbarna gomba. Sárgásfehér húsa fűszeres illatú. • EGYÉB NEVEK Elaphomyces cervinus. Méret TERMŐTEST 0 2 . ha sikerülj magas ára is csökkenni fog. szabálytalan gömb alakú gomba. A termőtestben a spórák szemcsés tömeget alkotnak. általa könnyebben rátalálhatunk. ízletes. sárgásbarna porszerű színű faj. Széles körben elterjedt. szemölcsös felületű.) élősködik rajta. világos húsú gomba. szemölcsös felületű. J Q sárgásfehér. de nyárak és füzek alatt is előfordul. felülete sima. úgyhogy rengeteg gazdanövény gyökerét oltották be vele. A spóratermő réteg sötét sárgásbarna erekben látható a húsba ágyazódva. muricatus sárgásbarna. A fajt megpróbálták termeszteni. fehér erekkel márványozott hús a termőtest úgy néz ki. az éréskor felrepedő burok résein jutnak a talajba.8 cm ELAPHOMYCETACEAE Elaphomyces granulatus Család eges/ ev KÖZÖNSÉGES ÁLSZARVASGOMBA az érett gomba belseje fekete. Vastag húsú. • HASONLÓ F A J O K Az É-amerikai T. Cserszínű húsa fehér eres. Olaszország ENy-i részén és Franciaországban terjedt el. szarvasgomba. mint egy krumpli METSZET Spóraszín Faj Idény barna TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő gyökerek között. termékeny. É-Amerikában honos. éretlenül világosbarna szövet METSZET pikkelyes. gihbosum szintén ehető. Az érett termőtest felnyomja a talajt vagy kitúrják az állatok. . aranybarna felszín T E R M Ő H E L Y Főleg luc alatt. old. • HASONLÓ FAJOK Az E. szemölcsös. E-Amerikában és Japánban is megtalálható. szemölcsös burka alatt egy márványozott réteg található. . ehető faj. kisebbnagyobb csoportokban nő a talajban. • ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal él együtt METSZET erdőkben és parkokban.

fiatal termőtesteken sötét tüskék vannak —• éretten zöldesbarna spóratermő szövet a bőr éretten sötétbarna és papírszerű lesz • sűrű. Család LYCOPERDACEAE Faj Lycoperdon pyriforme KÖRTEALAKÚ PÖFETEG Egyike a könnyen meghatározható Lycoperdon fajoknak: jellemzői a megnyúlt. fehér meddő szövet az alapban az érett példányokból * kerek nyíláson keresztül távoznak a spórák T E R M Ő H E L Y Jellegzetesen nagy csoportokban nő.KÖRTE VAGY MOZSÁRTÖRŐ ALAKÚ GOMBÁK A következő oldalakon a rövid. .míg a nemzetség más fajai a talajon nőnek. a fehér micélium fonalak az alapon és hogy faanyagon terem . Majdnem kozmopolita. homokos területeken él a L. ritkábban fenyőkön nő. Á fiatal termőtest bőre szemcsés. amíg a húsa fehér és kemény.) szerepelnek. old. csak a szélsőséges éghajlatú területekről hiányzik. parkokban és keitekben. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba. • EGYÉB NEVEK csoportos pöfeteg. Ehető. de szürkébb és nyílása szemölcsös (a csoportos pöfetegé majdnem sima). Eső vagy más behatás is segíti a spórák terjedését. körte alakú termőtest. • HASONLÓ F A J O K Nyílt. Fiatalon aromás illatú. tönkszerű alappal és gömbölyded csúcsi résszel rendelkező pöfetegek és áltriflák (l. még 253-257. idősen kellemetlen szagúvá válik. Érett spóráik a csúcsi rész nyílásán vagy a külső burok felrepedésével eltávoznak a szabadba. erdőkben. az éretten sima felszín. korhadó lombos fákon. amely szintén sima felszínű. lividum.

echinatumhoz (fent) szemcsehasonlóan. bama tüskék borítják.» 1 . ahol az érett spórák majd kiszabadulnak. Európa és Ázsia melegebb részein terjedt el. mammiliforme\a\ együtt található. Éréskor a felszín tüskéi lehullanak. gemmatum. Gyakori faj az északi mérsékelt övben. hálószerű mintát hagynak maguk után a gomba sötétbarna felszínén. de csak helyenként gyakori. A tüskék szerű pikkelyek lehullása után mindkettő a kúpos felszíne hasonló tüskék körül mintázatú. általában bükkösökben. gyakran található árokparton. Spóraszín Érték TERMŐTEST 1 3 . de réteken is előfordul. fehér húsa ehető. szövete szivacsos a tüskék idővel lehullanak METSZEI T E R M Ő H E L Y Tömött csoportokban. • HASONLÓ F A J O K . . a meddő alapi rész húsa is megsötétedik idővel. csoportosan állnak METSZET a sokkal hosszabb tüskéjű L. melyek éréskor lehullanak és jellegzetes. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba. nigrescens tüskéi kis púp jelzi hosszabbak és sötétebbek. A spóratermő szövet fiatalon fehér és kemény.Család LYCOPERDACEAE Lycoperdon echinatum ldén V ősz TÜSKÉS PÖFETEG Gömbölyű. americanum nagyon hasonló. L. rövid tüskék fedik.a nyílás helyét A L. szemcseszerű pikkelyekkel körülvett. alul csúcsos termőtestének felületét hosszú. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba. A feji rész tetején egy kis púp jelzi a nyílás helyét. felületét kisebb. idővel sötét színűvé és élvezhetetlenné válik. ritkán egyenként nő. barnára érik. erdők talaján él. meszes talajon nő. Fiatalon kemény.7 c m . színe fehér vagy sárgásbarna. • EGYÉB NEVEK a „tönk" meddő • L. • HASONLÓ F A J O K Az É-Amerikában honos L.3 c m LYCOPERDACEAE Faj Lycoperdon perlatum csoko[ádéban1a Család LDÉN Y ŐSZ BIMBÓS PÖFETEG NYILIS Gömbölyded termőtestének alsó része tönkszerű. csokoládébama spórák a termőtest tetején található nyíláson keresztül ki szabadulnak. szabályos mintázatot hagyva maguk után a gomba bőrén. amikorra a lila árnyalatú. Méret csúcsban találkozik ' az érett termőtest tetején nyílás van a lehullott tüskék után hálóminta marad vissza a gömbölyű termőtest alja elvékonyodik fehér • micélium köteg rögzíti a termőtestet az avarban T E R M Ő H E L Y Néhány gomba nő együtt. Néha a lisztes felszínű.

gömbölyű. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba. • EGYÉB NEVEK Handkea e„ Calvatia saccata. l .Család LYCOPERDACEAE ^ Calvatia excipuliformis Idény VÁLTOZÉKONY PÖFETEG Barnássárga színű. mikroszkópos vizsgálattal különíthetők el. éretlen termőtest a külső burok éretten felreped és kiszabadul a barna spórák tömege a fiatal példányok spóratermő szövete fehér és kemény METSZET a „tönkben" nem termelődnek spórák vagy avarban nő a „tönk" húsa szivacsos szerkezetű METSZET T E R M Ő H E L Y A termőtestek kis csoportokban nőnek. molle hasonlít a rövid „tönkű" alakokra. termékeny felső résszel. • HASONLÓ F A J O K A L. A „tönk" idővel szívóssá válik és érés után is sokáig megmaradhat. a meglehetősen hosszú „tönk" felszíne éretten barázdálttá válik a fiatal gomba felső részének felületét finoman csúcsos pikkelyek fedik világos sárgásbarna. kemény termőtestek ehetők. a szubarktikustól a szubtrópusi területekig terjedt el. Az északi mérsékelt övben szórványosan gyakori faj. jellemzően magas „tönkű" gomba. A fiatal. rövid „tönkű" példányok is előfordulnak néha. Éretten külső burka felreped és a belsejében levő barna spórákat a szél és az eső szórja szét. bár eléggé íztelenek. erdőtalajon vagy gyepekben nő.

borsó nagyságú kamrákra osztott. zuzmók és alacsony növényzet között. tinctorius/arenarius. zsákos/bunkós pöfeteg. gyakori faj. barna pikkelyekkel. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal pl.1 0 c m «-• 2 . Fehér. • HASONLÓ F A J O K Külsőleg a mérgező áltriflákra hasonlít. melyek idővel lehullanak. fehér pikkelyek körte alakú. füves termőhelyeken nő. Az északi és a déli mérsékelt övben egyaránt széles körben elterjedt. • ELŐFORDULÁS Savanyú homoktalajokon. Méret a spórák tömege látható a lyukon keresztül •— durva. barna pikkelyek a gömbölyded termőtesten •— A „tönk" félig a talajban van • micélium köteg •— T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együn a csupasz talajon. felületén szabálytalan. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf faj. de osztott glebája eltér azokétól.Család LYCOPERDACEAE Faj Calvatia ulriformis Idény nyar-osz PIKKELYES PÖFETEG Nagy termetű Calvatia faj. erdőkben és parkokban nő. halványsárga vagy barna színű gomba. vékony burka csak 1 mm vastag. C. nyír és erdei fenyő alatt nő. helyenként élénksárga vagy ibolyásfekete. nyílt. hosszú micéliumistrángban végződik. felszakadozó. lisztes. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt. töltéseken egyenként terem vagy néhány példány nő együtt. spóráktól poros felszín borsó nagyságú hólyagokkal osztott gleba elvékonyodó. Fűszergombának használják. lisztes pikkelyek fedik. de nem túl ízletes. Belseje durva.képez mikorrhizát. * lapos tetejű termőtest T E R M Ő H E L Y Többnyire kis csoportokban nő füvek. Teteje felé az érő spóráktól rozsdabarna színű. caelataluteriformis. Lycoperdon caelataluteriformis. Alsó. Fiatalon ehető gomba. szórványos. gumószerű részre és nyélre különül.1 0 cm +-> 5 . Spóráit a külső burok szétesése után a szél terjeszti. Termőtestének tönkszerű nyúlványa van.5 c m Fa) Család SCLERODERMATACEAE Pisolithus arhisus OSZTOTT PÖFETEG Változatos formájú termőteste kerekded. éretten sötét bíborbarnára változó spóratermő szövete fémszagú. néha zöldes árnyalatú. tönkszerű meddő rész T E R M Ő H E L Y Törmelékes lejtőkön. . barnára érik. porszerű spóra tömege. • EGYÉB NEVEK P. Alul tönkszerű. Teteje éréskor lemállik és kiszabadul belőle bama színű. • EGYÉB NEVEK Handkea ulriformis. Körte alakú termőtestét eléggé durva. tölggyel és bükkel . sohasem magasabb a szélességénél. meddő része fehér. Spóraszín Idény csokoládé bama Érték TERMŐTEST I 5 .1 5 c m Faj Scleroderma verrucosum Család SCLERODERMATACEAE NYELES ÁLTRIFLA Eléggé nagy. Spóraszín bíborfekete nyár vége-ősz M6ret TERMŐTEST 1 5 .

Halvány külsejével éles ellentétben áll a csésze élénk skarlátvörös belseje. A világos tönk általában eltűnik az aljzatban. madárfészek szerű és apró. 16-17. csésze alakú termőtestének külső felén dugóhúzószerű fehér szőrök vannak. loberdőkben. Európa-szerte elterjedt és valószínűleg máshol is megtalálható az északi mérsékelt övben. Család SARCQSCYPHACEAE Fa c A kucsmagombák (209-210. Érett spóráik hevesen lövellnek ki (1. halványpiros húsa eléggé szívós. spóráik eltérnek. A csésze pereme szintén világos színű és finoman fogazott lehet. mégis két csoportra oszthatók. old.). Egyik részüknek többé-kevésbé gömb alakú termőteste van. a külső felszínt göndör fehér szőrök fedik változó hosszúságú tönk finoman barázdált világos perem T E R M Ő H E L Y Korhadó fákon csoportosan tiő. de feltűnő tönkjük és bonyolult alakjuk van. Tiszta fehér változata is létezik. coccinea csészéjének külső oldalán egyenesek a szőrök. a csésze belseje élénk skarlátvörös . old. de törékeny. * Sarcoscypha austriaca ldény késő ősz-kora nyár OSZTRÁK CSÉSZEGOMBA A gomba tartós. gömb alakú képződményeket (peridiolum) tartalmaz (274.) GÖMBÖCSKE NÉLKÜLI GOMBÁK sésze vagy korong alakú termőtestük belső oldalán vagy a korong felszínén helyezkedik el a sima spóratermő réteg (himénium).). melynek teteje kissé mélyed be. • HASONLÓ FAJOK A S.) az egyszerű csészegombáktól származtathatók. más részük termőteste mélyen besüllyedt. old. • ELOFORDULAS Faanyagon nő. Más Sarcoscypha fajok elterjedése sokkal kisebb. vagy lapos (264-273.CSÉSZE VAGY KORONG ALAKÚ GOMBÁK Bár e fajok mindegyike csésze vagy korong alakú termőtestet fejleszt. old.

Gyakran társul törékeny hús • acsalapuval ( Pelasiles ). meszes talajon nő erdőkben és spóratermő parkokban. old.Család OTIDEACEAE Fa] Tarzetta cupularis Idény nyar-osz FOGACSKÁS KEHELYGOMBA a csésze pereme A kehely alakú termőtest peremén kicsi. de társaságában. Méret CSÉSZE 0 0.5 cm 1 0. • ELŐFORDULÁS Erdőkben és parkokban gyakran található a halvány színű. e faj termőteste éretten is megtartja alakját. eléggé gyakori faj az északi belseje szürkésmérsékelt övben. Más csészegombáktól eltérően. a csésze • ELŐFORDULÁS Humuszos. többnyire csupasz talajon. egyenként vagy kis csoportokban. a szag főzéskor eltűnik. • EGYÉB NEVEK Geopyxis/Puslularia cupularis. a T.5-1. . Morchella semilihera (210. háromszögű fogak finoman fogazott sorakoznak. majd ellaposodik és idővel domború is lehet. világos húsa vastag és törékeny. átmérője elérheti az 5 cm-t. magasfelszíne redős és ráncos hegységi és trópusi területek kivételével sokfelé megtalálható. Csökevényes tönkje vastag. A fajokat egyébként nagyon nehéz megkülönböztetni. a sarkvidéki. piszkosfehér külső oldala korpás. a csésze belseje barna vagy T E R M Ő H E L Y Mindig tápdús talajon nő. 3 . caninus csészéje a legnagyobb. piszkosfehér színű. Kedveli a nedves. A legnagyobb eltérés méretükben van. METSZET kehely alakú termőtest világos sárgásbarna színű külső oldal rövid tönk Spóraszín Idény Érték T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban nő.1 cm <-> 2-4 m m Faj fehér Család MORCHELLACEAE Disciotis tavasz-kora nyár RÁNCOS TÁRCSAGOMBA Sötétbarna termőieste kezdetben csésze alakú. agyagos és meszes az érett • talajokat. habár a tönk kialakulása és mikroszkópos tulajdonságaik segítenek. különösen a nagyobb példányokon. sárga színű • HASONLÓ FAJOK E kis nemzetség többi faja is hasonló termőhelyeken él.) vastag. A termőtest külső oldala szemcsés szerkezetű. Klórszaga ellenére ehető. színe halvány sárgásbarna.5 cm TÖNK t 0 . Felszíne feltűnően redős és ráncos. Széles körben elterjedt. Igen széles körben példány elterjedt faj. a tönk rövid. melyek idővel kiterülnek.5-2. a csésze belsejében a spóratermő réteg (himénium) szürkéssárga.

idővel nehezen tágul. A nyílás. pl. gyakori faj az északi mérsékelt övben. a P. Törékeny. bár egyértelműen csak mikroszkóp alatt lehet elkülöníteni más barna színű Peziza fajoktól. komposzthalmokon. Külső oldala halvány sárgásbarna és szemcsés. halványsárga húsa vastagnak számít a nemzetségben. vörösbarna külső felszín .4 c Peziza badia Spóraszín Idény aránylag vastag. P. varia korhadó tuskókon nőnek. mocsaras területen található. nyírek körül. repanda és a P.szemcsés. gazdasági épületek körül tápanyagban gazdag helyeken. Méret CSÉSZE 0 3 . barna termőtestéről ismerhető fel ez a gomba. törékeny hús Érték fehér Család PEZIZACEAE nyar-osz BARNA CSÉSZEGOMBA Belül éretten zöldesbarnára változó. gyakori gomba. mulcsozott virágágyakban. vagy árokparton. Gyakran található együtt más csészegombákkal és tintagombákkal ( Coprinus fajok. erősen behajló peremmel. Spóráinak felszíne hálózatos díszítésű. a tönk nélküli csésze a talajon ül a csesze * idővel kitágul a belső felszín májbarna.Család PEZIZACEAE Faj Peziza vesiculosa Idény egész év MELEGÁGYI CSÉSZEGOMBA Hólyag alakú gomba. Az északi mérsékelt övben elterjedt. idővel sötétebb és zöldes árnyalatú lesz a csésze széle szabálytalanul hullámos * T E R M Ő H E L Y Tömegesen vagy kis csoportokban nő. lisztes. 174-176. rothadó szalmán nő. • ELŐFORDULÁS Homokos talajú fenyvesekben foltokban nő.1 0 c m J 1 . microporus. szemcsés felületű. • EGYÉB NEVEK Aleuria vesiculosa. külső felszíne vörösesbarna. szemcsés külső felszín sárgás oldal belső a csésze • pereme behajlik a spórák kis nyíláson keresztül távoznak T E R M Ő H E L Y Tömött csoportokban vagy egyenként nő.). • EGYÉB NEVEK Aleuria/GalactinialPlicaria badia. • HASONLÓ FAJOK Világosabb barna fajok pl. • ELŐFORDULÁS Kertekben. melyen keresztül a spórák kijutnak kicsi és más Peziza fajoktól eltérően. belső spóratermő felszíne (himénium) sárgás. . tejelő csészegomba. old. parkokban. Széles körben elterjedt. vörösbarna húsa vékony. A termőtestnek nincs tönkje.

sárgásbarna húsa sárga. szőrös külsejű termőtestet fejleszt. spórái is kisebbek. termőhelyén nehéz észrevenni. Spórái a rokon fajokéhoz képest nagyok. gyakran Helvetia és Inocybe fajokkal található együtt. szőrös külső felszín sima. • HASONLÓ FAJOK Minden Geopora faj a talajba süllyedve él.2 cm Faj Geopora arenicola Érték Család OT1DEACEAE nyár-ősz HOMOKI FÖLDICSÉSZEGOMBA Ez a faj eléggé nagy. michelii kisebb és lilás árnyalatú. parazita tömlősgomba a Melanospora brevirostris nőhet. • ELŐFORDULÁS Homokos vagy kavicsos talajban utak mentén vagy kavicsgödrökben található. többé-kevésbé egyenletes perem eléggé világos példány . a P. némelyeknek csak apró nyílás van a termőtestükön. • barna színű.5 cm t 0 . • HASONLÓ FAJOK Más Peziza fajoknak is van sárga tejnedve: a P. sárga vagy szürkésbarna színű gomba abban tér el más Peziza fajoktól. agyagos talajon. A Humaria hemisphaeria a talaj felszínén nő. Mérel a hús sárgára színeződik a sérülések helyén Spóraszín Idény feh<a. hogy felvágva a csésze vékony. Sima belső oldalán apró. homokos talajban nő vékony. Széles körben elterjedt és helyenként gyakori faj Európában. tejszerű folyadékot választ ki. húsa sárgászöldre színeződik. 5 .a csésze idővel kiszélesedik szürkésbarna spóratermő felszín majdnem sima külső felszín T E R M Ő H E L Y Erdőkben egyenként vagy csoportosan nő. • ELOFORDULAS Lomberdőkben utak szélén nő. • sárgásbarna belső oldal . 5 . melyek között nehéz különbséget tenni. csésze alakú. É-Amerika K-i és középső részén is megtalálható. E-Amerika ÉK-i részén és Kaliforniában is megtalálható. Számos hasonló faj létezik. A csésze idővel kinyílik és alakja szabálytalanná válik.Család PEZ1ZACEAE Faj Peziza succosa Idény nyár-ősz SÁRGATEJŰ CSÉSZEGOMBA A csésze alakú. •— törékeny. • EGYÉB NEVEK Galactinia succosa. -• a csesze szétnyílik és kiszabadulnak a spórák a termötest mohás. succosella is kisebb. fokozatosan élénkülő színű. Európa-szerte elterjedt. barna hús T E R M Ő H E L Y Tömegesen türemkednek ki a talajból. mások éretten csillag alakban felnyílnak. CSÉSZE 0 0 .

.

coccinea citromsárga termőteste kevésbé megnyúlt. A fajok spóraméret alapján különböztethetők meg: a C. piszkosfehér alapja tönkszerű. aeruginosa szintén okoznak zöld elszíneződést a fákban. sárgás narancssárga. A fül-alakú csésze az egyik oldalán felhasadt. tönkszerű alap Spóraszin Faj Chlorociboria jy^ Érték aeruginascens RÉZROZSDASZÍNŰ CSÉSZEGOMBA Ez a gomba kékeszöld elszíneződést okoz az aljzatául szolgáló faanyag belsejében. Ehető^ de ritkasága miatt fogyasztása nem ajánlott.3 cm t 3 . Halvány húsa nagyon vékony. sima belső felszín a csésze az alapig felhasad T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban nő. aeruginosa spórái 11.vagy mogyoró ágakon.1 0 cm Család LEOTIACEAE piszkosfehér. leporina kisebb és barnább. pl. CSÉSZE 0 1 . • ELŐFORDULÁS Lombos fákon nő erdőkben. cantharella kisebb és nem rózsás árnyalatú. korhadó fákon elszórt csoportokban nő. Á termőtest is hasonlóan kékeszöld színű. • EGYÉB NEVEK . mogyoró és tölgy.3 mm Spóraszín fehér .5 x 1 pm méretűek. de előfordulása szórványos. pereme sima vagy néha hullámos. Az 0. METSZET rozsas árnyalatú. valamint fenyők alatt nő. 2 .5 x 3 pm.1 cm TÖNK í 1-5 r • 1 . általában hullott tölgy. időszakonként fejleszt. • ELŐFORDULÁS Lombos fák. Különleges formájú. a szívós csésze felszíne sima. főként fenyvesekben nő. míg a C. aeruginascenséi 7.•v Scodinella onotica. Külső oldala és rövid tönkje világosabb kékeszöld színű. avar között a talajon.Család OTIDEACEAE Otidea onotica Idény ősz NYÚLFÜLGOMBA nagyon vékony. meglehetősen ritka. Termőtestet megfelelő körülmények között. T E R M Ő H E L Y Elpusztult. főként a C. Az északi mérsékelt övben elterjedt. Méret CSÉSZE 0 0 . belül rózsás árnyalatú termőteste megkönnyíti e faj azonosítását. • HASONLÓ F A J O K Az 0. nem kötődik semelyik fafajhoz. Az 0. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben. Felszínén idővel rozsdavörös foltok jelennek meg. • HASONLÓ F A J O K Egyes rokon fajok.

pereme sima. a szkleróciumból nő ki. Valószínűleg ennek a fajnak van a legnagyobb termőteste a Sclerotiniaceae családban. míg a R. csak egy gazdanövényen nő. spóratermő réteg közepe köldökszerűen bemélyed ? a korong külső oldala finoman T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő. barna/barna A „tönk" fa aljzaton rögzül. a fát feketére színezi. de még így is a család nagyobb fajai közé tartozik. szívós hús • . • ELŐFORDULÁS Hullott tölgyfa ágakon nő. firmáé 17 x 5.5 µm). más tulajdonságai azért hasonlítanak a család többi fajára: pl. Habár ez a gomba nem képez valódi szkleróciumot.1 0 c m «-• 2 . bama termőtestének a közepe köldökszerűen ^ ^ sárgásbesüllyed. Kisebb. Tönkszerű meddő része hosszú és fekete színű. bolaris kisebb. spórái szélesebbek ( 1 8 x 9 µm. CSÉSZE 0 0 . a felső. A Ciboria batschiana makkon nő. a csésze külső oldala finoman ráncos.3 cm Család TÖNK I 2 .Család S C L E R O T I N I A C E A E Fa ' Dumontinia tuberosa SZELLŐRÓZSÁS CSÉSZEGOMBA A faj gesztenyebarna termőteste egy föld alatti szervből. T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban nő a csupasz erdei talajon. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj Európában.4 m m Fai SCLEROTINIACEAE Rustroemia firma Idény SZÍVÓS SZTRÓMACSÉSZEGOMBA A faj csésze alakú. Európában lokálisan elterjedt faj. Csésze alakú termőrészének sima a felszíne kívül és belül. ami ez esetben a tölgy. belseje fehér szellőrózsák gyöktörzsében METSZET élősködik. • HASONLÓ F A J O K A R. a szklerócium • ELŐFORDULÁS Parazita tömlősgomba. tuberosa (fent). • EGYÉB NEVEK Sclerotinia tuberosa. mint a S. 5 .

poiymorpha. •. Spóratermő felszíne sima. A Leotiaceae családban általános. Az északi mérsékelt övben a bükkös zónában fordul elő. de keményebb és sötétbarna vagy fekete színű. 5 . A friss példányok kemények és rugalmasak. • E L Ő F O R D U L Á S Viszonylag frissen lehullott bükkfa ágak és tuskók kérgén nő.ermo. általában a Hypoxylon fragiformet (257. ^ ^ felszín ' '• . •kLi » • halvány rózsaT E R M Ő H E L Y Sűrű csoportokban nő bükkfa kérgen.es lapos felső oldalán van a s termő felszín KOCSONYÁS KORONGGOMBA A gomba korong alakú. de télig fennmaradhatnak. medvecukorszerű. 10—11. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben.és tölgyfák kérgén nő. A termőtestek az időjárás viszontagságai hatására összeesnek és még vékonjabbak lesznek.) követően. old. Aszkuszonként 8 spóra termelődik (1. A spórák színező tulajdonságát gyapjúfestésre használják. szénfekete színűek.) és az Exidia truncata kocsonyásabb és kiszáradás után is felélednek. elsősorban a felső oldalukon. ahol a gazdanövényei is előfordulnak. fekete rétege vonja be és a termőtestet megérintve folt marad az ujjunkon. a környező fakérget a spórák koromszerű.3 cm j 1 cm LEOTIACEAE Bulgaria inquinans szm áttetsző ' Spóraszín fehér WM . metszete kúp alakú. • H A S O N L Ó F A J O K Az Exidia glandulosa (283. • EGYÉB NEVEK B. hogy spóráik igen feltűnő. . E L Ő F O R D U L Á S Frissen kidőlt bükk. fekete termőteste néha kékes árnyalatú. Méreí Család BORONG 0 0 .Család LEOTIACEAE Faj Neobulgaria pura LDÉN Y késő ŐSZ BÜKK KORONGGOMBA Kocsonyás termőtestű. old). T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő bükk és tölgy kérgén. áttetsző halványrózsaszínű gomba. melyek közül csak a felső 4 fekete színű. Alapja felé erősen elvékonyodik. old. • H A S O N L Ó F A J O K A Bulgaria inquinans hasonló küllemű rugalmas hús korong alakú és hasonló helyeken nő. pereme finoman fogazott.

Széles körben elterjedt. turficola sokkal ritkább és színesebb. A korong alakú termőtesten tekervényes ivartalan kinövések figyelhetők meg.) termőteste nagyobb és tekervényes. kocsonyás. 2 ^ 1 m m LEOTIACEAE korong alakú termőtest TÖNK t 0 . cylichnium (fent) leginkább mikroszkóppal különíthető el. spóráik vizsgálatával lehet azonosítani. Rövid tönkje miatt a termőtest oldalról nézve kúp alakúnak látszik. old. világos vöröseslila ivartalan rész • belül kocsonyás. tekervényes. sarcoides (lent) korongja keskenyebb és spórái rövidebbek. általában az ivaros és az ivartalan alak együtt fordul elő. kisebb faj fordul elő. . széle általában szabálytalanul karéjos. Méret KORONG 0 0 . spóratermő felszíne sima és fényes.Család LEOTIACEAE (Ascocoryne cylichniu Idény ősz—tél ŐSZI KOCSONYAGOMBA Korong alakú. spóratermő felső oldal szabadban állófaanyagon növő példány T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő mohás tuskókon és ágakon.2 m m ld6 Spóraszín fthér Érték Család Ascocorine sarcoides " y ősz-tél LILA KOCSONYAGOMBA A gombának korong alakú. Az Ascolremella faginea (283. Az északi féltekén számos hasonló. tőzegmoha között nő. • HASONLÓ F A J O K Az A. • ELŐFORDULÁS Csupasz lombos fa tuskókon vagy törzseken nő. spórái hosszabbak és éretten általában 3-nál több válaszfaluk van. pl. ezek színe világosabb és szürkébb. • HASONLÓ F A J O K Az A. vöröseslila termőteste és csökevényes tönkje van. gyakori faj az északi mérsékelt övben és valószínűleg máshol is. Az Á. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben. kocsonyás. • ELŐFORDULÁS Fakérgen és szabadon álló lombos fa faanyagon nő. vöröses bíborszínű termőtest kocsonyás hús » a gomba rövid tönkkel rögzül az aljzathoz A sima alsó felszín sima. melyeket biztosan csak mikroszkóp alatt. korong alakú termőtest a termőtest kéreg nélküli lombos fán nő T E R M Ő H E L Y Csoportosan vagy egyenként nő. vöröses bíborszínű termőtestet fejlesztő faj. 5 .5 m m • > 0 .2 c m .

• ELŐFORDULÁS Kidőlt lombos fákon. nagyon gyakori gomba. simplex okozzák. középpontja meddő. Méret Csatád KORONG 0 1 . befeié alatt erősen hozzánőtt hajló. Korong alakú termőtestének felső felszíne sima. felpöndörödő fehér széle rojtos. .• test kalapácsszerű ^ ^ j / f j f. Kocsonyás. ivartalan alakjaik.vagy rózsás narancssárga spóra* termő felszín T E R M Ő H E L Y Nedves időben tömegesen terem.3 mm t ! mm-nél kevesebb ALEURODISCACEAE Aleurodiscus amorphus Spóraszin Idény fehér nagy tömegben terem a csupasz lombos fák felületén Érték egesz ev VÁLTOZÓ KORONGGOMBÁCSKA Bár ez a faj csészegombának néz ki. kocsonyás foltok • ELŐFORDULÁS jelzik az élősJegenyefenyők vagy néha lucok ködőket • kérgén nő. Lapos vagy kissé homorú. fehér korongjai is előfordulnak. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. tölgyön és mogyorón nő. •• • sima. vagy csak mikroszkóppal különíthetők el. Rengeteg közeli rokon. melyeket Bisporanak neveznek. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. kéregszerű bevonatot képező termőteste sokkal szívósabb és bőrszerű. • HASONLÓ F A J O K A Lachnellula subtilissima szőrösebb. Rózsás narancssárga korongjának felszíne lisztes. fehér az aljzathoz. Európában és E-Amerikában. • HASONLÓ F A J O K Egyes Bisporella fajok tetején vagy annak közelében előfordulnak fekete színű. —• a korong felszínén vöröses foltok jelenhetnek meg oldalnézetben a termő. élénkebb narancssárga és tönkje feltűnőbb. alsó fele világosabb színű. halvány. spóratermő felső felszín körvonala szabálytalan T E R M Ő H E L Y Feltűnő tömegben nő nedves faanyagon. sárgaszínű csészegomba van: egyeseknek tönkjük nő.Család LEOTÍACEAE Bisporella citrina Idény ősz-kora tél CITROMSÁRGA CSÉSZEGOMBÁCSKA Csoportos megjelenése és élénksárga színe miatt már messziről is látható ez az apró gombafaj. a T. áttetsző szegély • vagy fehér foltjait a termőtestén élősködő Tremella fajok. pl. Valódi tönkje nincs. általában bükkön.

fehér. stercoreus ürüléken nő. spórákat tartalmazó gömböcske található. süllyedt. Széles körben elterjedt. gömbölyű képződmények (peridiolum) találhatók. Széles körben elterjedt. Éretlenül vékony. vulgaris. mulcson vagy fűrészporon nő. parkokban és kertekben. sárgásnarancssárga termőtestében 10-15 lencse alakú. Hengeres. A gömböcskék vékony fonállal rögzülnek a pohár alján. melyek a spóratermő szövetet. általában ® METSZET mély avarban nő. gyakori faj az északi mérsékelt övben. gömböcskék . külsejét bama szőrök fedik. GÖMBÖCSKÉKKEL Tyr ülönleges termőtestük pohár vagy ^ kehely alakú.CSÉSZE VAGY SERLEG ALAKÚ GOMBÁK. amikor ez felhasad. nem bordázott és gömböcskéi sötét lencse alakú. • E L Ő F O R D U L Á S Avaron. a gömböcskéket kimossa belőle a csapadék. piszkosfehér hártya zárja le a tetejét. • E G Y É B N E V E K C. Idény crucibuliforme K Ö Z Ö N S É G E S TÉGELYGOMBA A Crucibulum nemzetség egyetlen faja. A serleg külső felszíne nemezes vagy sima. a himéniCsalád NIDULARIACEAE Crucibulum umot tartalmazzák. lencse alakú „ gömböcskékkel" fehér. amely éréskor eltűnik és a gömböcskéket kimossa belőlük a csapadék. M6rel sima felszín belső az éretlen gömböcskéket hártyaréteg védi hengeres termőtest.8 m m NIDULARIACEAE t 0. Japánban és T E R M Ő H E L Y Csoportosan nő talajba átmérőjű a trópusokon sok hasonló faj terjedt el. benne apró. hogy pohár alakú termőtestének belső felszíne bordázott. korhadó lombos fákon. Az éretlen poharat sárgásnarancssárga fedő takarja. kimosódhatnak belőle a spórákat tartalmazó gömböcskék.5-1 cm Faj Spóraszín fehér Család Cyathus striatus Idény l ősz a termőtest külsejét sötét szőrök fedik CSÍKOS POHÁRGOMBA © A gomba legjellemzőbb tulajdonsága. termotest amikor ez felszakad. eléggé gyakori f a j az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A Cyathus fajok alakja kúpos és gömböcskéik sötétebb színűek. A pohár tetejét kezdetben hártya zárja le. Érték CSÉSZE 0 5 . erdőkben. olla belseje nem bordázott világosszürke és nyíltabb helyeken terem. fészekszerű. É-Amerikában. A rögzülésüket szolgáló nyálkás fonallal leválásuk után a közeli növényzeten kapaszkodnak meg. • E L Ő F O R D U L Á S Erdőkben. gömböcskék A C. 1-2 mm színűek. • HASONLÓ FAJOK A C. 15-2 átmérőjű gömböcskék nemezes vagy külső felszín mm sima T E R M Ő H E L Y T ö m e g e s e n nő korhadó növényeken.

k o r a tél tönk • • sárgásbarna kalap SZAGOS RÓKAGOMBA sárgásnarancssárga Többé-kevésbé trombita alakú. A termőtestek húsa eléggé szívós és hosszan fennmaradnak. trombita alakú termőtest hullámos. tápdús. Külső felszínén van a világosszürke. de ahol előfordul. lemezszerű erek vannak.1 2 c m Család CANTHARELLACEAE ALAP <-> 0 . máshol nem él. Család CANTHARELLACEAE Faj Craterellus cornucopioides nyar-osz SÖTÉT TROMBITAGOMBA Sötétbarna. tubaeformis var. szürke húsa ehető. alul elkeskenyedő termőtestű faj. sárgásbarna termőtestű rókagomba. TERMŐTEST 0 3 . ott tömeges.). meszes erdei talajon. Külső felszínén a világos spóratermő réteg majdnem sima. szabálytalan perem METSZET a termőtest külső felszíné szürkésfehéren hamvas a ^ ' h a r m r T E R M Ő H E L Y Tömegesen és kis csoportokban is előfordul. old. mohás erdei talajban. Ázsiában és Európában. lutescens külső felszínén feltűnő. spóratermő himéniumuk a többé-kevésbé sima külső felszínen helyezkedik el. egyes vidékeken tömeges. . Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. sötétbarnán márványozott üreges. de lokálisan fellelhető faj az északi mérsékelt öv melegebb területein. meszes talajon. • H A S O N L Ó F A J O K Az észak-amerikai C. a Craterellus fajokéhoz (fent) hasonlóan. Széles körben elterjedt. A fajok többsége a Cantharellaceae családba tartozik (l.2 c m lutescens Spóraszín Idény fehér Faj Cantharellus kora ő s z . Sárgásnarancssárga alapja üreges. 5 . Vékony. Sötét színe miatt nehéz megtalálni. néha fenyők alatt is megtalálható. E-Amerikában. • ELŐFORDULÁS Lombos és tűlevelű fákkal él együtt nedves. üreges termőtestű. még 28.1 0 c m X 5 . • ELŐFORDULÁS Erdőkben lombos fákkal képez mikorrhizát. T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő mohás. vékony. halványsárga húsa gyümölcs illatú. szárazon aromás illatú. trombita alakú. és 30.fallax sokkal szagosabb.TROMBITA ALAKÚ GOMBÁK Üreges termőtestük trombita alakú. • HASONLÓ F A J O K A C. spóratermő réteg.

melanoxeros termőteste megnyúlt trombita alakú. . Ráncos • termőrétege lilás hússzínű.7 cm GOMPHACEAE Fa ALAP <-> 2 . • ELOFORDULAS Fenyvesekben és elegyes erdőkben. Elvékonyodó tönkje alul fehéren filces. Ritka. Felszíne gyakran tölcsérszerűen bemélyed. termőrétege szürkésrózsás színű. okkerbarna színű. trombita alakú. Vastag húsa fehéres vagy vizesen márványozott. • ELŐFORDULÁS Savanyú talajú lomberdők (főleg bükkösök) csupasz talaján nő. sima. . Hegyvidéki faj. Jellemző tulajdonsága. T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy elszórtan nő.1 0 cm t 2 . A Gomphus clavatus (lent) termete hasonló. luc és bükk alatt nő. ráncos. Termoretege lilás. húsa feketedik. csupasz. az Alpok vidékén elterjedt. Széle szabálytalanul hullámos. máshol ritka. 5 . narancssárgás termőtestének pereme hullamos. bizonytalan elterjedésű gomba.Család CANTHARELLACEAE Cantharellus ianthinoxanthus Idény nyar-osz VÖRÖSÖDŐ RÓKAGOMBA Rövid. okkersárga. gyengén fejlett ráncokból áll. Alakja és ritkasága miatt más gombával nem téveszthető össze. szürke bevonatot képez. vagy csak órák.vagy fenyőerdők meszes talaján. • HASONLÓ F A J O K A C. TERMŐTEST 0 3 . eres felszínű. Rendszertani helyzete vitatott: egyes mikológusok faji rangra emelik. mások a C. ^ ^ ím. hosszmetszetben csaknem háromszögű. hogy húsa megsértve gyengén vörösödik és nem. melanoxeros változatának tartják. • HASONLO FAJOK A Cantharellus fajok kisebbek. napok múlva feketedik. termoreteg V nagy. csupasz talajú bükkösökben. zápfog alakú • T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány példány összenő elegyes.7 cm clavatus Spóraszín Idény halvanY5árBa Érték i Gomphus nyár-ősz DISZNÓFÜLGOMBA Zápfog vagy pörgettyű alakú gomba. trombita alakúak.

4 c m KAROK 1 5 . a gleba a termőtest belsejében fejlődik ki.. A. "S Család CLATHRACEAE Fa rács alakú termőtest csillag alakú termőtest ' Clathrus archeri nyár-ősz a gyorsan szétváló karok csúcsa kezdetben összenőtt TINTAHALGOMBA A gomba spórái a terjesztésüket segítő rovarokat vonzó.). fűrészporon vagy faforgácson nő. Spóraszín zöldesbama Érték BOSZORKÁNYTOJÁS 0 2 . aseroeformis. néha tömegesen nő. erdőkben. pl. A többi faj. ahol már jól meghonosodott. • HASONLÓ FAJOK Az északamerikai Pseudocolus fusiformismk csak 3 vagy 4 karja van.CSILLAG ALAKÚ ÉS RÁCSOS GOMBÁK Ezek a fajok a zárt termőtestű gombák közé tartoznak. sárgásszürke vagy halványrózsaszín boszorkánytojás •- a boszorkánytojást gombafonalak rögzítik f a karok tőben találkoznak a karok szélesen kitárulnak T E R M Ő H E L Y Csoportosan. old. parkokban és mulcsozott virágágyásokban terem. 5 . coccinea alapja tönkszerű. ennek közepén ül a gömbölyű termőrész. Ausztráliából vagy Új-Zélandból hurcolták be Európába. mert spóratermő szövetük. A spórák a karok belső oldalán fejlődnek. bűzös nyálkában termelődnek. Termőteste jellegzetes: a szürkés vagy halvány rózsaszínű boszorkánytojásból a külső burok felrepedése után 4 vagy 8 élénkvörös kar fejlődik ki.1 0 c m . A Clathraceae fajokat alakjuk és pirosas vagy fehéres színük jellemzi. • ELOFORDULAS Erdei avarban. Az Aseroe fajok. a karok szerkezete karok 3-6 cm magas. old. a csillaggombák termőteste csillag alakban felhasad. a Japánban honos A.) rokonságban áll a szömöresögökkel (246-247. •EGYÉB NEVEK Anthurus a. A két Clathrus faj (lent és 280.

• HASONLÓ FAJOK A Geastrum fajok (lent. Kozmopolita. humuszos talajon. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az északi mérsékelt öv melegebb területein. a külső burok hátra hajolva. központi termőrésze körül a burok két rétegben . 279-280. parkokban és kertekben nő. szürke vagy vörösbarna lebenyek a külső burok 6-15 lebenyre hasad szívós burok • a spórák nedves időben egy nyíláson keresztül távoznak a termőrész felszíne érdes Spéraszfn T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban nő. száraz időben lebenyei a gömb alakú termőrészre csukódnak. Viszonylag nagy termetű. vörösbarna éretlen termőtestének külső burka megérve csillag alakban felhasad és láthatóvá válik a belső burok védte. főként száraz. A Myriostoma coliforme termőrészéből számos lyukon keresztül távoznak a spórák. b a m a Mérel TERMŐTEST 0 5 . old. Amikor már levált a micéliumról. szárazon papírszerű gallér finoman szálas peremű. •EGYÉB NEVEK Geastrum hygrometricum. ritkás erdőkben nő. A termőrész belsejében termelődő spórákat az esővíz a tetején levő nyíláson keresztül mossa ki. kör alakú nyílás répa. • HASONLÓ F A J O K A Trichaster melanocephalus termőrésze csupasz.marad meg. kedveli a homokos talajt. Spóráit az eső mossa ki a központi nyíláson keresztül. nem védi burok. szürkésbarna burokkal termőrész • barna vagy rózsásbarna. csillag alakban felnyílik gömbölyded. szürkésbarna termőrész. • ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba. • ELŐFORDULÁS Erdőkben. majdnem kozmopolita. húsos gomba. pl.) mikroszkópos tulajdonságokban különböznek.SCLERODERMATACEAE Astraeus hygrometricus ldén * egész év R E P E D É S E S CSILLAGGOMBA E fémszagú faj kerekded.vagy hagyma alakú. spóratartó kamráikban rugalmas fonalak vannak.9 cm TERMŐRÉSZ 0 1. de a hideg mérsékelt övi és a sarkköri területeken nem él meg. Répa vagy hagyma alakú termőteste éretten felhasad. gömbölyded.egy gallérszerű belső és egy csillag alakban szétnyílt külső . Érték . fehéren pikkelyes.5-3 c m Geaslrum triplex Érték Család GEASTERACEAE HÁRMAS CSILLAGGOMBA Az egyik legelterjedtebb Geastrum faj. nedvesség hatására kiterülnek. éretlen termőtest a termőtest belseje sima T E R M Ő H E L Y Csoportosan vagy gyűrűben nő.

A spórák a belső burok összehúzódására pillás 7-11 karéjra szélű nyíláson keresztül távoznak.) többnyire hasonló helyeken nő: külső burka csillag alakban felnyílik és központi termőrészét gallér keretezi.és mérete jellemzi. ha az egy esőcsepptől összehúzódik old. barázdált felszínű nyílása van. elegáns termőrésze nyél nélküli. gyakori/erdei csillaggomba.2 . barázdált felületű nyílás a fiatalon lisztes. A fenyők alatt növő G. csőrszerű. vagy világosbarna külső • EGYÉB NEVEK Geastrum T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban burok vagy boszorkánykörben nő.Család GEASTERACEAE Faj Geastrum fimbriatum Idény KÖZÖNSÉGES CSILLAGGOMBA halványszürke vagy szürkésbarna termőrész Gömbölyű. triplex (Ili. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. homokos talajú mezőkön és nyílt erdő részekben nő. később sima felszínű központi rész tartalmazza a spórákat . füves helyeken nő . avarban nő. felszínére többnyire homok és törmelék tapad. A G. nanum. A kerekded termőrész szürkésbarna. a külső burok 5-8 karéjra hasad a termoresz . • EGYÉB NEVEK G. ki a spórákat. ha esőcsepp hullik a termőrészre. A húsos külső burok 5 . hasad • ELŐFORDULÁS Meszes talajon. papírszerűvé érik. külső burka 7-11 karéjra hasad és csillag alakban kiterül. termőrészének burka szemcsés és feltűnő nyele van. vij lágosszürke vagy szürkésbarna belső burokkal körülvett termőrészben van a gomba • a külső burok közepén. pectinatum nagyobb. sárgásbarna vagy világosbarna termőteste éretten felnyílik.8 karéjra hasad. • HASONLÓ F A J O K A G. barna termőtest közel gömb alakú.fiatalon húsos. éretten papírszerű karéjok szaraznn a karéjok a termőtest alá hajlanak a termoreszt 1-2 mm magas nyel emelt fel T E R M Ő H E L Y Gyűrűben nő vagy néhány gomba terem együtt. sötétbarna. Európa-szerte elterjedt és Ázsia szomszédos részein.nyílt. valamint külső burkának felhasadása után központi. 5 cm ' Geastrum schmidelii Spóraszín Idény csoko|ádébarna Érték ősz FÉSŰS CSILLAGGOMBA E fajt termőhelye . Méret TERMŐTEST 0 3 . gömbölyű termőrésze. a termőrész akkor engedi • HASONLÓ FAJOK A G. központi termőrészén sárgásbarna szárazon nyél alakul ki. • ELŐFORDULÁS Meszes. A spóratermő szövet a gömbölyű. rufescens rózsás árnyalatú. sessile.6 cm GEASTRACEAE Fa TERMŐRÉSZ 0 1 . Az éretlen. lombos fák és fenyők alatt. melynek csőrszerű.

csőrszerű. 17 szerkezetű Clathrus faj ismert. kerekded rácsot alkot. bűzös szagú spóratermő réteg.*. -sr^TT^. kedveli a meleget. Egyesek _ -jggfc. • ELŐFORDULÁS Termékeny talajon nő. sötétbarna nyílás TERMŐTEST 0 3 . Elterjedése szórványos. • ELŐFORDULÁS Avaron vagy fatörmeléken nő. Az éretlen termőtest majdnem gömbölyű vagy hagyma alakú. Európa-szerte elterjedt. • HASONLÓ FAJOK Kb. Fehér vagy sárgás színű boszorkánytojásból alakul ki. \ I l / / Á f f /I a rács belső felszínét nyálkás termőréteg élénkvörös rács J- T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban vagy tömegesen nő. Mérel barázdált. parkokban és kertekben. 3-6 cm magas boszorkánytojás a boszorkánytojás burkának maradványa . rövid nyélen ül és perem övezi.2 . 5 c m CLATHRACEAE Faj TERMŐRÉSZ 0 1 . élénkvörös. talaj és törmelék szemcsék tapadnak a felszínére Felnyílás után a húsos karéjok gyorsan papírszerűvé válnak. központi termőrészét. sargas vagy fehér színű. A rács belső oldalán található a zöldesbarna. általában fenyők alatt kertekben és parkokban. halványszürke termőrész 6-9 csúcsos karéj T E R M Ő H E L Y Sorban vagy gyűrűben nő vagy néhány gomba terem az avarban. melyek főként trópusi elterjedésűek. finoman szemcsés.6 . melynek felülete szürkésfehér. főként a Földközitenger környékén fordul elő. • EGYÉB NEVEK Clathrus cancellatus. rovarokat vonzó. gallérszerű perem i termőrész alatt kerekded. vegyesvagy fenyőerdőkben is megtalálható. e faj külső burka is csillag alakban felhasad és látni engedi gömbölyded. mások fehér ^ á Ű a B B m t ^ színűek. 5 c m Clathrus ruber Spóraszín ldé Érték csokoládébama Család " y egész év PIROS KOSÁRGOMBA A gomba termőteste éretten piros színű.Család GEASTRACEAE Geastrum striatum ldén " ősz GALLÉROS CSILLAGGOMBA Mint minden csillaggomba.

. Az északi mérsékelt öv melegebb területein széles körben elterjedt faj. ráncos és redőzött spóratermőfelszín cserszínű.termőtest • fülszerű termőtest Család AURICULARIACEAE Fai Auricularia auricula-jttdae ldény egész év a termőtest szorosan tapad a fakéregre JÚDÁSFÜLGOMBA Jellegzetesen fül alakú gomba. éretten megkeményedik. Külső. hogy kocsonyás húsuk száraz időben kiszárad. • HASONLÓ F A J O K Az A. feltűnően fül alakú termőtest a termőtest idővel ráncosodik és kiszárad a hús szárad keményre T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy emeletes sorokban nő. nedves erdőkben. Ehető gomba. főleg bodzán. míg belső. Főként a trópusokon terjedt el. fülszerű gombákig terjed.VAGY AGYSZERŰ. melyek termőrétege a belső oldalon található és lefelé tekint. agyszeru . Alakjuk az agy szerű. • ELŐFORDULÁS Lombos fákon nő. egész felületükön spóratermő szövettel fedett fajoktól a csüngő. Kínában gyógyszerként is fogyasztják.FÜL. spóratermő felszíne inkább szürke színű. polytricha hasonló színű vagy sötétebb. cserszínű felszínét pelyhes szőrök fedik. felső oldala bársonyos. de nedvesség hatására újra vizet vesz fel és kibocsájtja spóráit. redőssé válik és kiszárad. KOCSONYÁS GOMBÁK E fajok többségére jellemző. ráncos és redős. Fiatalon kocsonyás és sima felületű. pelyhesen szőrös külső felszín & lefelé tekintő.

Hosszas esőzések hatására kifehéredhet.5-4 c Faj fehér TREMELLACEAE Tremella foliaceae Idény ősz-tél FODROS REZGŐGOMBA Kocsonyás. y ősz v é g e . old. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. tönkje nincs. bíbor árnyalatukban és jobban lekerekített. old.) és a Neobulgaria pura (271. gyakran található rőzserakásokon. Szárazon színe sötétebbre válik. agyszerű lebenyeikben térnek el. • ELŐFORDULÁS Stereum és Corticiaceae fajok parazitája. a termőtest puha.t é l ARANYOS REZGŐGOMBA A gomba feltűnő. lombos fákon nő. kocsonyás hús a termotest fényes fiatal barna. törékeny hús a termőtest szárazon sötét narancssárga T E R M Ő H E L Y A tekervényes termőtestek kis csoportokban nőnek. Száraz időjárásban a termőtest összezsugorodik. Bár eléggé ízetlen. sárga színű termőtestét könnyű felfedezni. • HASONLÓ F A J O K Ascotremella faginea (283.hosszan tartó nedves idő kifakítja a termőtestet a spórák a teljes felszínen teremnek kiszáradt. majdnem áttetsző. de nedvesség hatására gyorsan vizet vesz fel. lombos fák ágain nő.) redős alakja hasonlít erre a fajra. • ELŐFORDULÁS Corticiaceae fajok élősködője. közvetlenül a fakéregre tapad. lebenyekből áll ernyedt . Spórái a termőtest teljes felszínén termelődnek.Család TREMELLACEAE Fa ' Tremella mesenterial ldér. barna. levesnek elkészítve mégis fogyasztják. de ritkán valódi albínó változata is előfordul. példány fekete törekeny termotest • nedvesség hatására visszaáll a kiszáradt példány eredeti alakja T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány g o m b a nő együtt. fodros lebenyekre tagolódik. bama termőteste lapos. Spóraszín Érték Méret Ö S S Z E N Ő T T TERMŐTESTEK Család 1-6 cm t 0. de fenyőkön is előfordul parkokban és erdőkben. .

a spóratermő réteg • EGYÉB NEVEK Tremella plana!faginea. a terjedő termőtestek összenőhetnek ÖSSZENŐTT TERMŐTESTEK <-+ 2 . . termőtest Szórványosan elterjedt és helyenként gyakori E-Amerika ÉK-i és Európa nagy részén. az egész befedi felszínt • az érett példányok sokkal redősebbek és ráncosabbak • a kiszáradt példány nedvességre vizet vesz fel T E R M Ő H E L Y A termőtestek egymás mellett találhatók. bíborszínű. fényes. 5 c m Család Faj Ascotremella faginea Spóraszín Idény fchér LEOTIACEAE nyár-ősz BÜKK-ÁLREZGŐGOMBA A gomba 10 cm átmérőt is elérő. számos redő • HASONLÓ F A J O K Az E. Mint minden kocsonyás gomba. melyek összhatása agyvelőszerű. szennyes bíborszínű termőtestek a spórák a termőtest egész felszínén • termelődnek T E R M Ő H E L Y Egyenként nő vagy néhány gomba terem korhadó lombos fák ágán és tuskóin. • ELŐFORDULÁS Jellegzetesen agy szerű. mint egy kocsonyása termőtest gomba. Termőteste kocsonyás. old. külső felszíne molyhos. mint a Tremella mesenterial (282. lombos fákon. korhadó bükkön nő. kevésbé kocsonyás tapintású. nagy. de más szabálytalan alakú lombos fákon is megtalálható. Az aljzathoz tönkszerű képződménnyel tapad. Agyszerűen tekervényes felszíne számos lebenyből áll. kocsonyás csoportjai gyakran láthatók. mivel a tömlősgombák közé tartozik. de mikroszkóp alatt kocsonyás láthatók spóratermő aszkuszai állagú •— (10-11.). a fekete felszínt gyakori faj az északi mérsékelt övben. mint egy kátránycsepp. Termőteste aránylag merev. főként tölgyön élő faj. termőteste kiszáradhat majd újra vizet vehet fel.). • ELŐFORDULÁS Erdőkben található korhadó lombos fákon. old.Család EXIDIACEAE Exidia glandulosa ldéR y késő ősz-tél KORMOS MIRIGYGOMBA Ez a gomba úgy néz ki.1 .1 0 c m | 0 . truncata szintén szabdalja gyakori. Úgy néz ki. 5 . szabálytalan alakú foltokból áll. idővel egyre barázdáltabb és ráncosabb a felszíne. Termőteste kerekdedebb. termőrétege szemcsés. Széles körben elterjedt.

5x5. 5 .5 8x4.5 5.5 5.5-7. pórussal elliptikus.5x9 28x23 10x7 9x8 100 110 10x7.5 4x3. amiloid széles elliptikus széles elliptikus széles elliptikus keskeny elliptikus.5 7x4. 0-1 válaszfallal elliptikus orsó alakú orsó alakú széles elliptikus elliptikus méretét adja meg.5 9. hálózatos. alakja. tüskés kolbász alakú széles kolbász alakú tojásdad. amiloid elliptikus.5 6x4 10x5.5x7.5x5 ALAK széles elliptikus elliptikus széles elliptikus széles elliptikus széles elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus széles elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus. A fajok ismertetésében szerepel a spóraszín is.7 válaszfallal keskeny elliptikus elliptikus.5 5. tüskés széles elliptikus gömbölyű.5x9 28x23 10x7 9x8 100 110 10x7.5 14. amiloid elliptikus gömbölyű.5 7x5 8.5 8x4.5 11x7. felszínük szerkezete és mérete igen változatos.5x5.5 8. tüskés elliptikus.5x3.5x4.m. 8x4 5.5 7x4. old.50 8. 2 olajcseppel gömbölyű.5 5x3. pórussal elliptikus.5 12x8 9x5.5x7 90 8. formosa Amanita pantherina •Amanita phalloides Amanita porphyria Amanita rubescens Amanita solitaria Amanita spissa Amanita vaginata Amanita virosa Armillaria cepistipes Armillaria mellea Armillaria tabescens Ascocoryne cylichnium Ascocoryne sarcoides Ascotremella faginea Asterophora parasitica Astraeus hygrometricus Auricularia auricula-judae Auricularia mesenterica Auriscalpium vulgare Baeospora myosura Bankéra fuligineoalba Bispora citrina Bjerkandera adusta Boletinus cavipes Boletus aereus Boletus appendicular Boletus bicolor Boletus calopus Boletus edutis MÉRET µM 6. amiloid gömbölyű gömbölyű széles elliptikus elliptikus széles elliptikus gömbölyű-széles elliptikus. tüskés széles elliptikus gömbölyű.5x5.5 5x3. A spórák nagysága 2-500 µm között változik.5 17.5 9x6. 5-7 válaszfallal keskeny elliptikus elliptikus.5 5x3 12x4 5x3 7-10. FAJ Agaricus bernardii Agaricus bisporus Agaricus bitorquis Agaricus californicus Agaricus campester Agaricus hondensis Agaricus porphyrizon Agaricus praeclaresquamosu Agaricus sylvaticus Agaricus sylvicola Agaricus xanthoderma Agrocybe cylindracea Agrocybe pediades Agrocybe praecox Albatrellus ovinus Aleuria aurantia Aleurodiscus amorphus Amanita caesarea Amanita citrina Amanita crocea Amanita fúlva Amanita gemmata Amanita muscaria és A.5x3.5 5. Méretük és alakjuk megállapításához mikroszkóp (1.5 17. amiloid elliptikus gömbölyű.5x5.5x5.5 ALAK széles elliptikus széles elliptikus széles elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus széles elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus. az alábbi táblázat a spórák alakját és MÉRET µ!!! 7x5 8.5 6x5 6.5 8.5x1. A táblázatban a 0 jel átmérőt jelent.5-7. amiloid gömbölyű.SPÓRATÁBLÁZAT A FAJ spórák színe.5 5.formosa Amanita pantherina Amanita phalloides Amanita porphyria Amanita rubescens Amanita solitaria Amanita spissa Amanita vaginata Amanita virosa Armillaria cepistipes Armillaria mellea Armillaria tabescens Ascocoryne cylichnium Ascocoryne sarcoides Ascotremella faginea Asterophora parasitica Astraeus hygrometricus Auricularia auricula-judae Auricularia mesenterica Auriscalpium vulgare Baeospora myosura Bankéra fuligineoalba Bispora citrina Bjerkandera adusta Boletinus cavipes Boletus aereus Agaricus arvensis Agaricus augustus .5 15. 2 olajcseppel gömbölyű.5x6 5x4 3.5x7. amiloid széles elliptikus széles elliptikus széles elliptikus keskeny elliptikus.5x7 90 8. var.5 8. a fajok pontos meghatározásához gyakran nélkülözhetetlen ismeretük.5x4. m.5x4. var .5x4.5x5.5 110 7.5 5x3 12x4 5x3 7-10.5x3. tüskés kolbász alakú széles kolbász alakú tojásdad.5 11x7.5 14x5. apró tüskés elliptikus tojásdad.5x3-4 15.5x5.5x6.5 8x6 24x5 14x4 8x4 5.5 5.50 8.5 8x6 24x5 14x4.5x3.5x5.5x5 6. amiloid gömbölyű. hálózatos.) szükséges.5 10x4.5 90 14x5.5 5x3. pórussal gömbölyű.5x11-6.5 9.5x11-6.5 9.5 5x3. 0-1 válaszfallal elliptikus orsó alakú orsó alakú orsó alakú közel orsó alakú orsó alakú orsó alakú Agaricus arvensis Agaricus augusius Agaricus bernardii Agaricus hisporus Agaricus bitorquis Agaricus californicus Agaricus campester Agaricus hondensis Agaricus porphyrizon Agaricus praeclaresquamosu Agaricus sylvaticus Agaricus sylvicola Agaricus xanthoderma Agrocybe cylindracea Agrocybe pediades Agrocybe praecox Albatrellus ovinus Aleuria aurantia Aleurodiscus amorphus Amanita caesarea Amanita citrina Amanita crocea Amanita fúlva Amanita gemmata Amanita muscaria és A.5x3-4 15.5x6 5x4 3.5x6. amiloid széles elliptikus. 17. apró tüskés elliptikus tojásdad. amiloid gömbölyű gömbölyű.5 90 14x5. pórussal elliptikus.5 6x4 10x5. pórussal gömbölyű. amiloid elliptikus.5 110 7.5x5. amiloid széles elliptikus.5 16.5x4.5 9x6. amiloid gömbölyű gömbölyű széles elliptikus elliptikus széles elliptikus gömbölyű-széles elliptikus. finoman barázdált széles elliptikus gömbölyű.5 4x3.5 9.5x3. finoman barázdált széles elliptikus gömbölyű.5x3.5 6x5 6.5 8.5x1.5 12x8 9x5. pórussal elliptikus. amiloid gömbölyű gömbölyű. tüskés elliptikus.5 16. a táblázatban átlagos értékek szerepelnek.

5 9x8 10. tüskés elliptikus. ráncos gömbölyded-széles elliptikus.5 6.5x3 5x2.5x5 12. egyik oldala lapított széles elliptikus elliptikus gömbölyded.5x8 16x11.5 Chlorociboria aeruginascens 7. a hifák nem amiloidok széles elliptikus tojás alakú hosszúkás elliptikus.5xx8 9x7.5 7.5x4 5.5 10x9 12. szemölcsös széles elliptikus hosszúkás elliptikus hosszúkás elliptikus tojás alakú. szögletes sokszögű.5 10.5 11x6 9.5 5x3 8x6 7x4.5x5.5x3. pórussal lapos elliptikus.5 60 6. lekerekített végű tojás alakú * tojás alakú tojás alakú gömbölyded.5x6 8.5 8. ráncos mandula lakú.5 7x4.5x6.5 12. szemölcsös gömbölyded. kissé hatszögű. az aszkuszokban felül 4 bama.5 7. amiloid gömbölyded. ráncos elliptikus-mandula alakú.5x1. hosszában bordázott hosszúkás-elliptikus tojás alakú tojás alakú-elliptikus széles tojásdad gömbölyded elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus. 9-12x5-7. amiloid.5 5x3.5 7x4. pórussal elliptikus.5 10x7. szív alakú. ráncos elliptikus.5x2.5 300 9x5 12x8 10x9.5x5 Cantharellus cinereus 7-12x5-8 Cantharellus ianthinoxanthu.5 7x4.5 10x6 7.5 7x4.5x2.5x5.5 6. görbe elliptikus-orsó alakú. ráncos mandula.5 10.5x3.5x6.5 14. szemölcsös vese alakú.5x8 9x6 12x8 Collybia butyracea Collybia confluens Collybia dryophila Collybia fusipes Collybia maculata Collybia marasmioides Collybia peronata Coltricia perennis Coniophora puteana Conocybe arrhenii Conocybe lactea Coprinus atramentarius Coprinus comatus . amiloid elliptikus elliptikus hengeres. pórussal elliptikus.5 10x6. gömbölyded. ráncos mandula lakú.FAJ Boletus Boletus Boletus Boletus Boletus Boletus Boletus Boletus Boletus Boletus Bovista fechtneri luridiformis lurídus pinophilus porosporus pulverulentus reticulatus rhodoxanthus satanas splendidus plumbea [MÉRET µ<!! 11-15x5-6 15x5 13x6 17x5 13x5 13x5 15x5 10-16x4-5.5 9.5x4.5 17x10 6x3 5x4 4.5x4.5x7 22x13.5 5x4. szétesik nagyon hosszú.5 13x6 13x6 5.5x3 7. ráncos elliptikus. pórussal elliptikus.5 8.5x2 Chlorophyllum molybdites 11x7. ráncos mandula alakú.5 Camarophyllus virgineus 8x5 Cantharellus cibarius • 8.5 15x7. ráncos gömbölyded. hosszú nyúlvánnyal. pórussal elliptikus orsó alakú vékony hengeres elliptikus-hengeres tojásdad széles elliptikus széles elliptikus gömbölyű gömbölyű-széles elliptikus.5x5 Cortinarius rufoolivaceus Cortinarius semisanguineus Cortinarius sodagnitus Cortinarius splendens Cortinarius torvus Cortinarius triumphans Cortinarius violaceus Craterellus cornucopioides Creolophus cirrhatus Crepidotus calolepis Crepidotus mollis Crepidotus variabilis Crinipellus scabella Crucibulum crucibuliforme Cyathus striatus Cystoderma amianthinum Cystoderma carcharias Cystoderma terrei Daedalea quercina Daedaleopsis confragosa Daldinia concentrica Disciotis venosa Dumontinia tuberosa Elaphomyces granulatus Entoloma abortivum Entoloma cetratum Entoloma clypeatum Entoloma conferendum Entoloma incanum Entoloma nitidum Entoloma porphyrophaeum Entoloma rhodopolium Entoloma sericeum Entoloma serrulatum Entoloma sinuatum Clitocybe Clitocybe Clitocybe Clitocybe Clitocybe Clitocybe ClitopilUs claviceps dealbata geotropa gibba metachroa odora prunulus 8x4. ráncos széles elliptikus-tojásdad.5x6x4. ráncos elliptikus-citrom alakú. ráncos keskeny citrom alakú.5x3 5.5x3 19x6. ráncos citrom alakú.5x5 8x4.5x5. ráncos széles elliptikus.5 6. némelyek pórussal és csonkák lehetnek orsó alakú orsó alakú elliptikus közel orsó alakú orsó alakú gömbölyű. ráncos elliptikus.5x2.5 10x9 ALAK elliptikus.5x3 7.5x4 10x5.5x5. majdnem sima gömbölyded-elliptikus vagy csepp alakú keskeny elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus elliptikus elliptikus hosszúkás orsó alakú tojás alakú-elliptikus.5 Chondrostereum purpureum Chroogomphus rutilus Clathrus archeri Clathrus ruber Clavaria vermicularis Clavariadelphus pistillaris Clavulina eristata Clavulinopsis corniculata Clavulinopsis helvola 7.5 10. ráncos citrom alakú.5 8x7 11x7. alul 4 (valamivel kisebb) áttetsző spórával görbe.5x8 13x8 4x3 7-10x5-6 9x6 6.5 Cantharellus lutescens 10.5 13x7.5 12. hengeres.5 12x9x5 4. csomós sokszögű kereszt alakú.5x5 7x3. ráncos gömbölyded-mandula alakú. ráncos elliptikus.5 15x10.5 7x4.5 5.5 ALAK orsó alakú-elliptikus orsó alakú közel orsó alakú orsó alakú orsó alakú. ráncos gömbölyded. szabálytalan körvonallal elliptikus csepp-alakú csepp-alakú csepp-alakú elliptikus elliptikus tojás alakú-elliptikus.5 13x7 8x4. pórussal nagyon hosszú.vagy citrom alakú.5 12.50 6x4.5x7. ráncos mandula alakú.5x4. hengeres. szögletes szögletes szögletes szögletes sokszögű szögletes szögletes szögletes Bulgaria inquinans Calocera viscosa Calocybe carnea Calocybe gambosa Calocybe ionides Calvatia excipuliformis Calvatia utriformis Camarophyllus pratensis 11.5 8x3. szétesik elliptikus.5 14x8.5x7 Cantharellus subalbidus 8x5 Cantharellus tubaeformis 10x8 Chalciporus piperatus 9.5x7.5x6. pórussal FAJ Coprinus disseminatus Coprinus micaceus Coprinus niveus Coprinus picaceus Coprinus plicatilis Cordyceps militaris Cordyceps ophioglossoides Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius alboviolaceus anserinus armillatus aurantioturbinatus bolaris caerulescens calochrous cinnamomeus mucosus orellanus paleaceus pholideus rubellus M É R E T NM 8. pórussal lapos elliptikus.5 13.5x8.5 4x2 8. pórussal lapos.5x9.5 7x3.5 6x3 50 4. csonka pórussal lapos elliptikus. hosszú szemölcsökkel.5x6 12x6.

5x6 8x7 7x5 8. ráncos. ráncos. amiloid gömbölyded.5 7-9x6-6 9x7 7x6 8x6. amiloid gömbölyded.5 5. 1-2 olajcseppel hengeres közel orsó alakú közel orsó alakú tojásdad széles elliptikus. ráncos. amiloid széles elliptikus gömbölyű.5 9x5.50 5.5 7x4 19x5.5 20x10 22x8. erezett. 0-7 válaszfallal elliptikus. ráncos.5x5. ráncos elliptikus. amiloid gömbölyded. szemölcsös tojásdad gömbölyded széles elliptikus tojásdad-elliptikus elliptikus-mandula alakú elliptikus vagy mandula alakú-bab alakú általában körte alakú hosszúkás-elliptikus hosszúkás-elliptikus hosszúkás-elliptikus elliptikus elliptikus hosszúkás-elliptikus elliptikus. lapított csillag alakú. amiloid gömbölyded.5 8.5x5 9. tüskés-ráncos.5x4.5 8. ráncos elliptikus keskeny elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus mandula alakú. csonka. csomós FAJ Inocybe erubescens Inocybe geophytla Inocybe goedeyi Inocybe griseolilacina Inocybe haemacta Inocybe lacera Inocybe rimosa Inonotus hispidus Inonotus radiatus Kuechneromyces mutabilis Laccaria amethystina Laccaria laccata Lacrymaria lacrymabunda Lactarius blennius Lactarius camphoratus Lactarius controversus Lactarius delicious Lactarius deterrimus Lactarius fuliginosus Lactarius glyciosmus Lactarius helvus Lactarius hepaticus Lactarius hortensis Lactarius lacunarum Lactarius mitissimus Lactarius necator Lactarius paliidus Lactarius piperatus Lactarius quietus Lactarius rufus Lactarius sanguifluus Lactarius subdulcis Lactarius theijogallus Lactarius torminosus Lactarius triviális Lactarius vellereus Lactarius volemus Laetiporus sulphureus Langermannia gigantea Leccinum nigrescens Leccinum quercinum Leccinum scabrum Leccinum variicolor MÉRET vm 12x6 9.5x5 6.5 3.5x5.50 6x4 4. külső fala leválik mandula alakú. amiloid gömbölyű. amiloid gömbölyded. erezett. amiloid széles elliptikus. hálózatos. szemölcsös.5x4 8.5 8. szemölcsös gömbölyded. amiloid gömbölyded. finoman ráncos mandula alakú. szemölcsös gömbölyded. pórussal orsó alakú.5 10-12x4-5 5.5x3 8x4. ráncos. amiloid gömbölyded. ráncos.5 13x6 10.5 . hálózatosan szemölcsös.5 9.5x6 7.5 40x4.5 7.5x6. erezett.5 8x6 8x6. amiloid gömbölyded.5 9x5. ráncos. ráncos elliptikus elliptikus tojásdad. szemölcsös. szemölcsös.5 7x4. erezett. amiloid gömbölyded.5x7 7.FAJ Exidia glandulosa Fistulina hepatica Flammulina velutipes Floccularia rickenii Fomes fomentarius Fomitopsis pinicola Galerina calyptrata MÉRET MM 13x4 5. hálózatos.5 8.5x5 10x7 10x7.5 9.5 17x5. amiloid gömbölyded. külsc fala leválik elliptikus.5x4.5 7x5. amiloid gömbölyded. tüskés gömbölyű-gömbölyded. hálózatosan szemölcsös.5x6 8. erezett.5 8. majdnem gömbölyű elliptikus.5x5 9x5 9. erezett.5 20x12 19x12 4x3 4.50 15x6 13. erezett. csonka.5 5.5 9x5.5x8.5 19x5. erezett. erezett gömbölyded.5 8. szemölcsös. erezett.5 9x6. hálózatos. ráncos. amiloid gömbölyded.5 12x6 8. erezett.5x7 7.5 10x5 5x2.5 17x6 7. ráncos elliptikus.5x7 9x7 90 8.5x5. hálózatos. amiloid gömbölyded.5x7. amiloid gömbölyded. amiloid gömbölyded. tompa tüskés hengeres. csonka.5 10. amiloid széles elliptikusgömbölyded.5x4 19x5. 2 válaszfalas.5x7 6x4. erezett. amiloid gömbölyded.5x8 1. pórussal elliptikus. tüskés citrom alakú nagy pórussal. hálózatos. szemölcsös orsó alakú.5x8.5x5 ALAK elliptikus-baba alakú elliptikus mandula alakú mandula alakú elliptikus-mandula alakú hengeres elliptikus-bab alakú széles elliptikus széles elliptikus elliptikus pórussal gömbölyű-gömbölyded. erezett.5x6.5 8x4. erezett.5x6. szemölcsös tojásdad. tarajos. ráncos.5 9x5.50 40 75x6 25x15 8. erezett. 2 válaszfalas.5x4 7x6 8.5x7 9. amiloid gömbölyded.5x5.5x6 10. amiloid gömbölyded.5 11x6 9x5. szemölcsös gömbölyded. szemölcsös.5x4 7.5x4 11x6 | ALAK kolbász alakú gömbölyded elliptikus-hengeres rövid elliptikus-gömbölyded hengeres keskeny elliptikus széles orsó alakú.20 4. erezett. amiloid gömbölyded. szemölcsös gömbölyded.5 14.5x4.50 9x8 9. hálózatos. szemölcsös majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú Galerina marginata Ganoderma applanatum Ganoderma lucidum Ganoderma pfeifferi Geastrum fimbriatum Geastrum schmidelii Geastrum striatum Geastrum triplex Geoglossum fallax Geopora arenicola Gloeophyllum odoratum Gomphidius glutinosus Gomphidius roseus Gomphus clavatus Grifola frondosa Gymnopilus penetrans Gymnopilus spectabilis Gyromitra esculenta Gyromitra infula Gyroporus castaneus Gyroporus cyanescens Hapalopilus rutilans Hebeloma crustuliniforme Hebeloma mesophaeum Hebeloma radicosum Helvetia crispa Helvetia lacunosa Hericium coralloides Heterobasidion annosum Hydnellum peckii Hydnum repandum Hydnum umbilicatum Hygrocybe calyptraeformis Hygrocybe chlorophana Hygrocybe coccinea Hygrocybe conica (4 spórás) (2 spórás) Hygrocybe miniata Hygrocybe psittacina Hygrocybe punica Hygrophoropsis aurantiaca Hygrophorus eburneus Hygrophorus hypothejus Hymenochaete rubiginosa Hypholoma capnoides Hypholoma fascicular e Hypholoma sublaterítium Hypomyces hyalinus Hypomyces lactifluorum Hypoxylon fragiforme Inocybe asterospora 12x6 7. hálózatos. erezett. hálózatosan erezett gömbölyded. szemölcsös gömbölyded. szemölcsös elliptikus-orsó alakú. erezett.5x4 8.5x4 3.5x7 7.5x5 8. szemölcsös elliptikus.5 14x5. szemölcsös elliptikus.5x3.5x7. pórussal elliptikus.5-5x3-4. erezett.

5x4.5 7x5 6x2 7-9 9.5 5. tüskés elliptikus pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal elliptikus-orsó alakú gömbölyded-széles elliptikus kolbász alakú kerekded.5 8.5x2 5x4 9x5. 4-5 válaszfallal elliptikus tojás alakú puskagolyó alakú orsó alakú puskagolyó alakú széles orsó alakú orsó alakú gömbölyded. ráncos széles tojásdad-mandula elliptikus-orsó alakú mandula alakú.5x6 ALAK majdnem orsó alakú gömbölyded.FAJ Leccinum versipelle Leniinellus cochleatus Lentinellus ursinus Lentinus tigrinus Lenzites betulina Leotia lubríca Lepiota aspera Lepiota brunneoincarnata Lepiota castanea Lepiota clypeolaria Lepiota eristata Lepiota ignivolvata Lepiota oreadiformis Lepista flaccida Lepista irina Lepista nebularis Lepista nuda Lepista personata Leucoagaricus leucothites Leucocoprinus badhamii Leucocoprinus birnbaumii Leucopaxillus giganteus Limacella guttata Lycoperdon echinatum Lycoperdon perlatum Lycoperdon pyriforme Lyophyllum connatum Lyophyllum decastes Lyophyllum palustre Macrocystidia cucumis Macrolepiota procera Macrolepiota rhacodes Macrotyphula fistulosa Marasmiellus ramealis Marasmius alliaceus Marasmius androsaceus Marasmius oreades Marasmius rotula Megacollybia platyphylla Melanoleuca cognata | |MÉRET µ!!! | 14.5x4.50 8x4. szemölcsös citrom alakú pórussal kolbász alakú tojás alakú széles elliptikus elliptikus elliptikus 2 olajcseppel elliptikus 2 olajcseppel.5 8x4 7.5 7.5x4. pórussal elliptikus orsó alakú-elliptikus széles elliptikus elliptikus-csepp alakú széles elliptikus elliptikus-csepp alakú gömbölyded elliptikus.5 8.5x5 3-4. szemölcsös gömbölyű.5 12x6 12. amiloid hengeres többé-kevésbé elliptikus gömbölyded.5x6. vastag falú széles elliptikus elliptikus széles elliptikus pórussal citrom alakú.5x11 22x12 12x5 7x4 4x2 5x2.5 15x10 10x6.5 6x5 4x3 4x3 9.5 7x4 12.50 7x4 9x4. pórussal csepp alakú gömbölyded gömbölyű. szemölcsös elliptikus.5 9x4 4x2. finoman tüskés.5 11x5 ALAK elliptikus elliptikus. pórussal.5 11x4 14x6 7x3. néha görbe.5x3.5 23x6 8x3 8x4.5 20. ráncos elliptikus.5x1.5 18x10 13.5x6 7x4 5.5 9x3 9.5x3.5 7.5 18.50 40 6x3. vastag tüskés megnyúlt elliptikus megnyúlt elliptikus megnyúlt elliptikus . majdnem sima elliptikus gömbölyű elliptikus elliptikus elliptikus. tüskés.5x7 8x4. tüskés tojás alakú.5 4.5x4 6.5x4 4x2.5x4.5x8 16x9 5x15 4.5x8.50 3.5x5 8.5x4 7.5 13x6. hosszában csíkos hosszúkás gömbölyded-tojásdad gömbölyded elliptikus.5 9x5. tüskés tojásdad-gömbölyű. amiloid FAJ Mycena pura Neobulgaria pura Oligoporus rennyi Omphalina umbellifera Omphalotus oleafius Otidea onotica Oudemansiella mucida Oudemansiella radicata Paecilomyces farinosus Panaeolus fimipurtis Panaeolus foeniscei Panaeolus papilionaceus Panellus serotinus Panellus stypticus Paxillus atrotomentosus Paxillus involutus Peziza badia Peziza succosa Peziza vesiculosa Phaeolepiola aurea Phaeolus schweinitzii Phallus duplicatus Phallus impudicus Phellinus igniarius Phellodon niger Phellodon tomentosus Pholiota alnieola Pholiota carbonaria Pholiota cerifera Pholiota gummosa Pholoita lenta Pholiota squarrosa Phylloporus pelletieri Phyllotus porrigens Piptoporus betulinus Pisolithus arrhisus Pleurotus ostreatus Pleurotus cornucopiae Pleurotus eryngii M É R E T µm 7x3. finoman tüskés elliptikus.5 10x4.5x5 13x7 16x14 13. szemölcsös gömbölyű. olajcsepp nélkül keskeny elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus gömbölyded tojásdad.5 6.5x6 5.5x10 2.5 9x5. 2 olajcseppel gömbölyded-gömbölyű.5 7.5 5. ráncos elliptikus elliptikus.5 4.5x5.5x4.5x2. pórussal elliptikus.5 7.5x3.5x5 7x4.5 9.

amiloid keskeny elliptikus. tüskés. hegyes végű. tüskés. amiloid gömbölyded. erezett. szemölcsös. szemölcsöstüskés.5 11.5x3.5x4.5 8. csíkos keskeny elliptikus. tüskés. néhány összekapcsolódó érrel. szemölcsös. amiloid Russula paludosa 9.5 6x4 5x3 7x6 5.5x4. részben hálózatos gömbölyű. hálózatos. szemölcsös elliptikus elliptikus citrom alakú.5x7 6.5 10x8 8x6. szemölcsös gömbölyded.5x4 6x2. pórussal elliptikus.5 7x4 10x6. amiloid gömbölyded. amiloid gömbölyded. részben hálózatos.50 100 19x12 200 12x7 7x45 40x20 3-5x1. amiloid gömbölyded. lapított orsó alakú.5x5. ráncos gömbölyded.5x8 8.5x7. hálózatos. szemölcsös elliptikus elliptikus tojás alakú-elliptikus orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú. részben hálózatos. amiloid gömbölyded. amiloid gömbölyded. amiloid gömbölyded. szemölcsöstarajos.5 25x7 15x12 ALAK elliptikus-tojás alakú elliptikus-hengeres.5 8. szemölcsös. szemölcsös. szemölcsös.5x2. szemölcsös.5 10x4.5x4. hálózatos. szemölcsös keskeny elliptikus elliptikus mandula alakú.5x4.5x7 9.5 7. pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú hosszúkás-orsó alakú elliptikus majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú gömbölyű keskeny elliptikus 2 olajcseppel tojásdad-elliptikus. erezett.5x3. amiloid gömbölyded. amiloid gömbölyded. hálózatos.5 7x5 6. amiloid gömbölyded.5 9. 15 válaszfallal elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus elliptikus-majdnem orsó alakú széles elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus elliptikus elliptikus-mandula alakú elliptikus elliptikus széles elliptikus-majdnem gömbölyű tojás alakú.5x5 12.5x2. szemölcsös-tüskés hengeres-görbe hengeres hengeres tojásdad tojásdad hengeres hengeres. szemölcsös. lapított elliptikus. amiloid gömbölyded.5x4.5x8 12.5-2 Tricholoma pardinum Tricholoma portentosum Tricholoma saponaceum Tricholoma scalpturatum Tricholoma sciodes Tricholoma sejunctum Tricholoma sulphureum Tricholoma terreum Tricholoma ustale Tricholomopsis rutilans Tuber aestivum Tuber canaliculatum Tuber magnatum Tuber melanosporum Tylopilus felleus Typhula erythropus Vascellum pratense Verpa conica Volvariella bombycina Volvariella gloiocephala Xerocomus badius Xerocomus chrysenteron Xerocomus parasiticus Xerocomus rubellus Xerocomus subtomentosus Xylaria hypoxylon Xylaria polymorpha Zelleromyces cinnabarinus .5 6. szemölcsös gömbölyű.5x4.5 12.5 8. tüskés elliptikus-majdnem gömb. szemölcsös.5x6.5 9x4.5x6 7x6.5 8.5x7 8. erezett.5 9x3 9. amiloid gömbölyded.5 11.5 8x7 8x6. tüskés.5 9x8 17x5.5 6x2. néhány összekapcsolódó érrel. hálózatos tojás alakú.50 22x13 9x6 15x9 14x5 13x5 15x5 12. szemölcsös. durván szemölcsös keskeny elliptikus hengeres vagy görbe tojásdad gömbölyű.5x5 30x24 60x50 40x35 35x25 13x45 6x3 3. erezett. erezett. szemölcsös. hálózatos. változatos elliptikus-hengeres.5 6x2 6. tüskés elliptikus.5x7 10. amiloid gömbölyded.FAJ Ramaria botrytis Ramaria sanguinea Ramaria stricta Rickenella fibula Rickertella setipes Rozites caperatus Russula aeruginea Russula claroflava Russula cyanoxantha Russula delica Russula emetica Russula fellea Russula foetens Russula fragilis Russula integrá Russula mairei Russula nigricans Russula ochroleuca [MÉRET µ!« | 15x5.5 7.5x7.5 Russula sardonia Russula turci Russula undulata Russula vesca Russula vinosa Russula virescens Russula xerampelina Rustroemia firma Sarcodon imbricatum Sarcodon scabrosus Sarcoscypha auslriaca Schizophyllum commune Schizopora paradoxa Scleroderma citrinum Scleroderma verrucosum Scutellina scutellata Sepedonium chrysospermum Serpula lacrimans Sparassis crispa Spinellus fusiger Spongiporus slipticus 8x6.5 7x5 7x4. szemölcsös. erezett. 3-5 válaszfallal gömbölyded. amiloid gömbölyded.5x5 250 20x13 9x7 5x2.5 9x3.5x3.5 6. szemölcsöstarajos. hálózatos.5 11.5 7. amiloid gömbölyded. amiloid gömbölyded. ráncos. erezett.5 9x4. amiloid gömbölyded.5x2 9.5x3.5 ALAK keskeny elliptikus. amiloid gömbölyded.5x4 5. szemölcsös.5 11x10 5x2 14x7 8. görbe tüskés közel orsó alakú elliptikus gömbölyű.5x4 10x6 6. szemölcsös.5 7x5. áttetsző FAJ Stereopsis humphreyi Stereum hirsutum Stereum rugosum Stereum subtomentosum Strobilomyces strobilaceus Strobilurus esculentus Stropharia aurantiaca Stropharia caerulea Stropharia coronilla Stropharia rugosoannulata Stropharia semiglobata Stropharia squamosa Suillus bovinus Suillus granulatus Suillus grevillei Suillus luteus Suillus plorans Suillus variegatus Suillus viscidus Syzygites megalocarpus Tarzetta cupularis Thelephora terrestris Trametes gibbosa Trametes hirsuta Trametes versicolor Tremella foliacea Tremella mesenterica Trichaptum abietinum Trichoglossum hirsutum Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma atrosquamosum aurantium caligatum equestre fulvum lascivum MÉRET µM 7.5 9x7.5x8 18x9 14x8 9x3.5x6 28x13 5x2 5.5x7. hálózatos elliptikus elliptikus pórussal elliptikus. amiloid elliptikus-hengeres.5 4.5x8 Russula puellaris Russula rosea Russula sanguinaria 8x6 8.5 5x3 12.5x8 8x6 8.5x8 8. amiloid elliptikus-hengeres. hálózatos. amiloid gömbölyded. hálózatos elliptikus. amiloid gömbölyded.5x8. amiloid gömbölyded.5x8. amiloid gömbölyded. szemölcsös. szemölcsös elliptikus. amiloid gömbölyded.5x5 < 7.5x5 12.5 7.

FAJ Ramaria botrytis Ramaria sanguinea Ramaria stricta Rickenella fibula Rickenella setipes Rozites caperatus Russula aeruginea Russula claroflava Russula cyanoxantha Russula delica Russula emetica Russula fellea Russula foetens Russula fragilis Russula integra Russula mairei Russula nigricans Russula ochroleuca

|MÉRET µm 15x5,5 10x4,5 9x4,5 4,5x2,5 5x3 12,5x8 8x6 8,5x7 8,5x7 9,5x7,5 9,5x8 8,5x6,5 8,5x8 8,5x7 10,5x8,5 7,5x6 7x6,5 9x7,5

ALAK keskeny elliptikus, csíkos keskeny elliptikus, szemölcsös elliptikus, szemölcsös keskeny elliptikus elliptikus mandula alakú, ráncos gömbölyded, szemölcsös. erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyded, ráncos, amiloid gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyded, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, amiloid gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, tüskés, amiloid gömbölyded, hálózatos. szemölcsös, amiloid gömbölyded, hálózatos. amiloid gömbölyded, részben hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, szemölcsös. néhány összekapcsolódó érrel, amiloid gömbölyded, szemölcsöstüskés, amiloid gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, tüskés, néhány összekapcsolódó érrel, amiloid gömbölyded, szemölcsöstarajos, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsöstarajos, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, részben hálózatos, amiloid gömbölyded, szemölcsös. amiloid gömbölyded, tüskés, amiloid gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, szemölcsös, amiloid keskeny elliptikus, 3 - 5 válaszfallal gömbölyded, szemölcsös gömbölyded, durván szemölcsös keskeny elliptikus hengeres vagy görbe tojásdad gömbölyű, tüskés, részben hálózatos gömbölyű, tüskés elliptikus, szemölcsös gömbölyű, szemölcsös elliptikus elliptikus citrom alakú, változatos elliptikus-hengeres, áttetsző

FAJ Stereopsis humphreyi Stereum hirsutum Stereum rugosum Stereum subtomentosum Strobilomyces strobilaceus Strobilurus esculentus Stropharia aurantiaca Stropharia caerulea Stropharia coronilla Stropharia rugosoannulata Stropharia semiglobata Stropharia squamosa Suillus bovinus Suillus granulatus Suillus grevillei Suillus luteus Suillus plorans Suillus variegatus Suillus viscidus Syzygites megalocarpus Tárzetta cupularis Thelephora terrestris Trametes gibbosa Trametes hírsuta Trametes versicolor Tremella foliacea Tremella mesenterica Trichaptum abietinum Trichoglossum hirsutum Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma atrosquamosum aurantium caligatum equestre fulvum lascivum

M É R E T µM 7,5x4,5 6x2,5 7,5x4 6x2,5 11x10 5x2 14x7 8,5x4,5 8,5x4,5 11,5x8 18x9 14x8 9x3,5 9x3 9,5x3,5 8,5x3,5 9x4,5 9x3,5 11,5x5 250 20x13 9x7 5x2,5 6x2 6,5x2 9,5x8 12,5x8,5 7,5x2,5 12,5x7 6,5x4 5,5x3,5 7x5 7x4,5 6,5x4,5 7x4 10x6,5 6,5x4,5 6x4 5x3 7x6 5,5x4 10x6 6,5x4,5 7x5 6,5x5 30x24 60x50 40x35 35x25 13x45 6x3 3,50 22x13 9x6 15x9 14x5 13x5 15x5 12,5x5 12,5x5 12,5x5,5 25x7 15x12

ALAK elliptikus-tojás alakú elliptikus-hengeres, amiloid elliptikus-hengeres, amiloid elliptikus-hengeres, amiloid gömbölyded, hálózatos elliptikus elliptikus pórussal elliptikus, pórussal elliptikus, pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú hosszúkás-orsó alakú elliptikus majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú gömbölyű keskeny elliptikus 2 olajcseppel tojásdad-elliptikus, szemölcsös-tüskés hengeres-görbe hengeres hengeres tojásdad tojásdad hengeres hengeres, hegyes végű, 15 válaszfallal elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus elliptikus-majdnem orsó alakú széles elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus elliptikus elliptikus-mandula alakú elliptikus elliptikus széles elliptikus-majdnem gömbölyű tojás alakú, hálózatos, tüskés ell iptikus-majdnem gömb, hálózatos tojás alakú, hálózatos elliptikus, görbe tüskés közel orsó alakú elliptikus gömbölyű, szemölcsös elliptikus elliptikus tojás alakú-elliptikus orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú, lapított orsó alakú, lapított elliptikus, hálózatos, amiloid

Russula paludosa

9,5x8

Russula puellaris Russula rosea Russula sanguinaria

8x6 8,5x7,5 8,5x7,5

Russula sardonia Russula turci Russula undulata Russula vesca Russula vinosa Russula virescens Russula xerampelina Rustroemia firma Sarcodon imbricatum Sarcodon scabrosus Sarcoscypha austriaca Schizophyllum commune Schizopora paradoxa Scleroderma citrinum Scleroderma verrucosum Scutellina scutellata Sepedonium chrysospermum Serpula lacrimans Sparassis crispa Spinellus fusiger Spongiporus stipticus

8x6,5 8x7 8x6,5 7x5,5 10x8 8x6,5 9x8 17x5,5 7,5x5 7,5x6 28x13 5x2 5,5x3,5 11,50 100 19x12 200 12x7 7x45 40x20 3-5x1,5-2 •

Tricholoma pardinum Tricholoma portentosum Tricholoma saponaceum Tricholoma scalpturatum Tricholoma sciodes Tricholoma sejunctum Tricholoma sulphureum Tricholoma terreum Tricholoma ustale Tricholomopsis rutilans Tuber aestivum Tuber canaliculatum Tuber magnatum Tuber melanosporum Tylopilus felleus Typhula erythropus Vascellum pratense Verpa conica Volvariella bombycina Volvariella gloiocephala Xerocomus badius Xerocomus chrysenteron Xerocomus parasiticus Xerocomus rubellus Xerocomus subtomentosus Xylaria hypoxylon Xylaria polymorpha Zelleromyces cinnabarinus

KISLEXIKON
Az itt szereplő címszavak egy részéhez • FOGGAL LEFUTÓ LEMEZEK oiyan a bevezetésben ábrák is láthatók (6-23. old.). lemezek, melyek élén befűződés látható, A vastagon szedett kifejezések önálló címmielőtt elérnék a tönköt. szóként is előfordulnak a kislexikonban. • GLEBA A termőtest belsejében • ALJZAT (szubsztrát) Az a közeg, amelyben vagy amelyen a gomba terem (pl. fakéreg, talaj). • ÁLTALÁNOS BUROK A fiatal termőtestet körülvevő képződmény. A termőtest növekedése során felszakad, maradványai a bocskor és a kalapon látható pettyek, stb. • AMILOID Jód tartalmú reagens hatására kékre színeződik, vagyis keményítő tartalmú. • ASZKUSZ A tömlősgombák (1.11. old.) hifáinak végén létrejövő tömlőszerű képződmény (tömlő), amelyben általában 8 ivaros spóra termelődik. • BARNAKORHADÁS (revesedés) Az a folyamat, amikor a fák testéből a gombák elsőként a cellulózt bontják el és a lignin marad vissza. Ekkor a fa bama, morzsalékos lesz. • BAZÍDIUM A bazídiumos gombák (1.11. old.) hifáinak bunkó alakú végződése, melyek külső felszínén képződik az általában 4 spóra. • BOCSKOR AZ általános burok zsákvagy zacskószerű maradványa a tönk alján. • BORDÁZOTT (kalap) A kalap rovátkáira utal, melyeket az alsó oldalon elhelyezkedő lemezek okoznak. • BOREÁLIS A mérsékelt öv északi része, kb. a fenyves zóna. • ClSZTIDIUM (pl.CISZTIDA) A bazídiumos gombák termőtestében a himéniumon vagy a más részeken a felszínen elhelyezkedő, jellegzetes alakú, meddő hifa végek. Alakjuk a fajra jellemző lehet, pl. a Conocybe és az Inocybe fajok azonosításakor fontosak. • CSÖVEK Egyes gombák, pl. a tinóruk termőrétegére vonatkozik, ahol a himénium a kalap alatt elhelyezkedő csövek belsejét béleli. A csövek a likacsokkal nyílnak a szabadba. • FEHÉRKORHADÁS Ha a gombák a fák lebontása során elsőként a bama színű lignint használják fel, a visszamaradó cellulóztól fehér lesz a korhadó faanyag színe. • FELKANYARODÓ LEMEZEK A tönkhöz keskenyen csatlakozó lemezek. elhelyezkedő spóraképző szövet, pl. a pöfetegekben. • HlFA (gombafonál) A gombák testét felépítő fonalak. • HLGROFÁN A lemezesgombák kalapjára vonatkozik, melyek közepüktől kiindulva kiszáradnak, ezért teljes kiszáradásukig sávosak lesznek. Nedvesség hatására a sötétebb sávok újra megjelennek a kalap szélétől befelé terjeszkednek. Az ilyen gombák kalapszéle jellegzetesen bordázott. • HlMÉNIUM (termőréteg) Az aszkuszok vagy bazídiumok alkotta réteg a termőtesten. • KIÖBLÖSÖDŐ LEMEZEK Kiszélesedő majd elkeskenyedő és újra kiszélesedő lemezek. • K O H (kálium-hidroxid) A gombák azonosításához használható anyag: egyes fajok húsán elszíneződést okoz. • KONÍDIUM Vékony falú, ivartalan spórák. • LEFUTÓ LEMEZEK A tönkre ráhúzódó lemezek. • LEMEZEK A lemezesgombák kalapja alatt található lemezszerű képződmények, melyeken a spóratermő réteg, a himénium helyezkedik el. a gombák fejlődő termőtestén a lemezeket vagy a csöveket védi. A termőtest növekedése során szétszakad, maradványai a kalap szélén vagy a tönkön, gallér formájában láthatók. • RESZUPINÁTUS (termőtest) Teljesen az aljzatra simulva fejlődő termőtest: kalapot nem növeszt, nincs szabadon álló széle. • RlZOID Szorosan feltekeredett, gyökérszerű hifák, feladatuk a termőtest rögzítése. • SPÓRÁK A gombák mikroszkopikus méretű szaporító sejtjei. • SZABADONÁLLÓ LEMEZEK A tönkkel nem érintkező lemezek. • SZEPTÁLT A hifára vagy a spórákra vonatkozik, ha válaszfalakkal részekre tagoltak. • SZÉTA Vastag falú szőrök vagy tüskék a kalapon, a lemezeken, a tönkön vagy a húsban. • SZKLERÓCIUM Egyes tömlősgombák által létrehozott, kívül fekete, belül világos színű, sűrű micélium alkotta raktározó szerv. Tápanyagokat tartalmaz, melyeket a gomba kedvező feltételek hatására képes felhasználni a növekedéséhez. • SZTRÓMA (termőtestpárna) Meddő hifák alkotta, tömör képződmény pl. egyes tömlősgombáknál benne találhatók az apró, palackszerű termőtestek. • SZUBSZTRÁT lásd: aljzat. • TERMŐTEST Jellegzetes alakú, gombafonalakból felépülő test, az ivaros szaporító sejtek fejlődnek rajta. • TlNÓRUK Kalapra és tönkre különült, húsos termőtestű, csöves termőrétegű gombák. • TÖMLŐSGOMBÁK (Ascomycota) A gombák egyik törzse. Nevüket onnan kapták, hogy ivaros szaporodásuk során egyes hifáik végén tömlőket (aszkusz) képeznek, melyekben a spórák (aszkospórák) fejlődnek. Némelyek termőtestet fejlesztenek, és vannak olyanok is, melyek apró termőtestei csoportosan, egy termőtestpárnában, a sztróma védelmében alakulnak ki.

• LEMEZESGOMBÁK oiyan
kalaposgombák, melyek termőrétege lemezeken helyezkedik el a kalap alsó oldalán. • LIKACSOK A csöves termőrétegű himénium nyílása, melyen keresztül a spórák a szabadba jutnak pl. a Boletus fajoknál. • MlCÉLIUM A hifák szövedéke. • MlKORRHIZA Növény és gomba között kialakult, kölcsönösen előnyös kapcsolat (szimbiózis). • MULCS A talajnedvesség megtartására a fagyvédelem és a gyomok ellen alkalmazott, általában szerves anyagú faforgács, fakéreg, szalma - talajtakarás. • OSTIOLUM A tömlősgombák palack alakú termőtestének nyílása, melyen keresztül a szabadba távoznak a spórák. • P Ú P Kiemelkedés a kalap közepén. • RÉSZLEGES BUROK vékony hártya- vagy bőrszerű szövet, amely

• TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEK oiyan
lemezek, melyek szélesen hozzánőttek a tönkhöz.

FAJ Ramaria botrytis Ramaria sanguinea Ramaria stricta Rickenella fibula Rickenetta setipes Rozites caperatus Russula aeruginea Russula claroflava Russula cyanoxantha Russula delica Russula emetica Russula fellea Russula foetens Russula fragilis Russula integrá Russula mairei Russula nigricans Russula ochroleuca

j [MÉRET MM
15x5,5 10x4,5 9x4,5 4,5x2,5 5x3 12,5x8 8x6 8,5x7 8,5x7 9,5x7,5 9,5x8 8,5x6,5 8,5x8 8,5x7 10,5x8,5 7,5x6 7x6,5 9x7,5

ALAK keskeny elliptikus, csíkos keskeny elliptikus, szemölcsös elliptikus, szemölcsös keskeny elliptikus elliptikus mandula alakú, ráncos gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyded, ráncos, amiloid gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyded, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös. amiloid gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, tüskés, amiloid gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, hálózatos, amiloid gömbölyded, részben hálózatos, szemölcsös. amiloid gömbölyded, szemölcsös, néhány összekapcsolódó érrel, amiloid gömbölyded, szemölcsöstüskés, amiloid gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, tüskés, néhány összekapcsolódó érrel, amiloid gömbölyded, szemölcsöstarajos, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsöstarajos, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, részben hálózatos, amiloid gömbölyded, szemölcsös, amiloid gömbölyded, tüskés, amiloid gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, szemölcsös, amiloid keskeny elliptikus, 3-5 válaszfallal gömbölyded, szemölcsös gömbölyded, durván szemölcsös keskeny elliptikus hengeres vagy görbe tojásdad gömbölyű, tüskés, részben hálózatos gömbölyű, tüskés elliptikus, szemölcsös gömbölyű, szemölcsös elliptikus elliptikus citrom alakú, változatos elliptikus-hengeres, áttetsző

FAJ Stereopsis humphreyi Stereum hirsutum Stereum rugosum Stereum subtomentosum Strobilomyces strobilaceus Strobilurus esculentus Stropharia aurantiaca Stropharia caerulea Stropharia coronilla Stropharia rugosoannulata Stropharia semiglobata Stropharia squamosa Suillus bovinus Suillus granulatus Suillus grevillei Suillus luteus Suillus plorans Suillus variegatus Suillus viscidus Syzygites megalocarpus Tarzetta cupularis Thelephora terrestris Trametes gibbosa Trametes hirsuta Trametes versicolor Tremella foliacea Tremella mesenterica Trichaptum abietinum Trichoglossum hirsutum Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma atrosquamosum aurantium caligatum equestre fulvum lascivum

M É R E T Mm 7,5x4,5 6x2,5 7,5x4 6x2,5 11x10 5x2 14x7 8,5x4,5 8,5x4,5 11,5x8 18x9 14x8 9x3,5 9x3 9,5x3,5 8,5x3,5 9x4,5 9x3,5 11,5x5 250 20x13 9x7 5x2,5 6x2 6,5x2 9,5x8 12,5x8,5 7,5x2,5 12,5x7 6,5x4 5,5x3,5 7x5 7x4,5 6,5x4,5 7x4 10x6,5 6,5x4,5 6x4 5x3 7x6 5,5x4 10x6 6,5x4,5 7x5 6,5x5 30x24 60x50 40x35 35x25 13x45 6x3 3,50 22x13 9x6 15x9 14x5 13x5 15x5 12,5x5 12,5x5 12,5x5,5 25x7 15x12

ALAK elliptikus-tojás alakú elliptikus-hengeres, amiloid elliptikus-hengeres, amiloid elliptikus-hengeres, amiloid gömbölyded, hálózatos elliptikus elliptikus pórussal elliptikus, pórussal elliptikus, pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú hosszúkás-orsó alakú elliptikus majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú gömbölyű keskeny elliptikus 2 olajcseppel tojásdad-elliptikus, szemölcsös-tüskés hengeres-görbe hengeres hengeres tojásdad tojásdad hengeres hengeres, hegyes végű, 15 válaszfallal elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus ell ipti kus-majdnem orsó alakú széles elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus elliptikus elliptikus-mandula alakú elliptikus elliptikus széles elliptikus-majdnem gömbölyű tojás alakú, hálózatos, tüskés elliptikus-majdnem gömb, hálózatos tojás alakú, hálózatos elliptikus, görbe tüskés közel orsó alakú elliptikus gömbölyű, szemölcsös elliptikus elliptikus tojás alakú-elliptikus orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú, lapított orsó alakú, lapított elliptikus, hálózatos, amiloid

Russula paludosa

9,5x8

Russula puellaris Russula rosea Russula sanguinaria

8x6 8,5x7,5 8,5x7,5

Russula sardonia Russula turci Russula undulata Russula vesca Russula vinosa Russula virescens Russula xerampelina Rustroemia firma Sarcodon imbricatum Sarcodon scabrosus Sarcoscypha austriaca Schizophyllum commune Schizopora paradoxa Scleroderma citrinum Scleroderma verrucosum Scutellina scutellata Sepedonium chrysospermum Serpula lacrimans Sparassis crispa Spinellus fusiger Spongiporus stipticus

8x6,5 8x7 8x6,5 7x5,5 10x8 8x6,5 9x8 17x5,5 7,5x5 7,5x6 28x13 5x2 5,5x3,5 11,50 100 19x12 200 12x7 7x45 40x20 3-5x1,5-2 -

Tricholoma pardinum Tricholonui portentosum Tricholoma saponaceum Tricholoma scalpturatum Tricholoma sciodes Tricholoma sejunctum Tricholoma sulphureum Tricholoma terreum Tricholoma ustale Tricholomopsis rutilans Tuber aestivum Tuber canaliculatum Tuber magnatum Tuber melanosporum Tylopilus felleus Typhula erythropus Vascellum pratense Verpa conica Volvariella bombycina Volvariella gloiocephala Xerocomus badius Xerocomus chrysenteron Xerocomus parasiticus Xerocomus rubellus Xerocomus subtomentosus Xylaria hypoxylon Xylaria polymorphs Zelleromyces cinnabarinus

KISLEXIKON
Az itt szereplő címszavak egy részéhez . FOGGAL LEFUTÓ LEMEZEK oiyan a bevezetésben ábrák is láthatók (6-23. old.). lemezek, melyek élén befűződés látható, A vastagon szedett kifejezések önálló cím- mielőtt elérnék a tönköt. szóként is előfordulnak a kislexikonban. • GLEBA A termőtest belsejében • ALJZAT (szubsztrát) Az a közeg, amelyben vagy amelyen a gomba terem (pl. fakéreg, talaj). . ÁLTALÁNOS BUROK A fiatal termőtestet körülvevő képződmény. A termőtest növekedése során felszakad, maradványai a bocskor és a kalapon látható pettyek, stb. • AMILOID Jód tartalmú reagens hatására kékre színeződik, vagyis keményítő tartalmú. • ASZKUSZ A tömlősgombák (1.11. old.) hifáinak végén létrejövő tömlőszerű képződmény (tömlő), amelyben általában 8 ivaros spóra termelődik. • BARNAKORHADÁS (revesedés) Az a folyamat, amikor a fák testéből a gombák elsőként a cellulózt bontják el és a lignin marad vissza. Ekkor a fa bama, morzsalékos lesz. • BAZÍDIUM A bazídiumos gombák (1.11. old.) hifáinak bunkó alakú végződése, melyek külső felszínén képződik az általában 4 spóra. • BOCSKOR AZ általános burok zsákvagy zacskószerű maradványa a tönk alján. • BORDÁZOTT (kalap) A kalap rovátkáira utal, melyeket az alsó oldalon elhelyezkedő lemezek okoznak. • BOREÁLIS A mérsékelt öv északi része, kb. a fenyves zóna. • ClSZTIDIUM (pl. CISZTIDA) A bazídiumos gombák termőtestében a himéniumon vagy a más részeken a felszínen elhelyezkedő, jellegzetes alakú, meddő hifa végek. Alakjuk a fajra jellemző lehet, pl. a Conocybe és az Inocybe fajok azonosításakor fontosak. • CSÖVEK Egyes gombák, pl. a tinóruk termőrétegére vonatkozik, ahol a himénium a kalap alatt elhelyezkedő csövek belsejét béleli. A csövek a likacsokkal nyílnak a szabadba. • FEHÉRKORHADÁS Ha a gombák a fák lebontása során elsőként a bama színű lignint használják fel, a visszamaradó cellulóztól fehér lesz a korhadó faanyag színe. • FELKANYARODÓ LEMEZEK A tönkhöz keskenyen csatlakozó lemezek. elhelyezkedő spóraképző szövet, pl. a pöfetegekben. • HlFA (gombafonál) A gombák testét felépítő fonalak. • HLGROFÁN A lemezesgombák kalapjára vonatkozik, melyek közepüktől kiindulva kiszáradnak, ezért teljes kiszáradásukig sávosak lesznek. Nedvesség hatására a sötétebb sávok újra megjelennek a kalap szélétől befelé terjeszkednek. Az ilyen gombák kalapszéle jellegzetesen bordázott. • HIMÉNIUM (termőréteg) Az aszkuszok vagy bazídiumok alkotta réteg a termőtesten. • KlÖBLÖSÖDŐ LEMEZEK Kiszélesedő majd elkeskenyedő és újra kiszélesedő lemezek. • KOH (kálium-hidroxid) A gombák azonosításához használható anyag: egyes fajok húsán elszíneződést okoz. • KONÍDIUM Vékony falú, ivartalan spórák. • LEFUTÓ LEMEZEK A tönkre ráhúzódó lemezek. • LEMEZEK A lemezesgombák kalapja alatt található lemezszerű képződmények, melyeken a spóratermő réteg, a himénium helyezkedik el. a gombák fejlődő termőtestén a lemezeket vagy a csöveket védi. A termőtest növekedése során szétszakad, maradványai a kalap szélén vagy a tönkön, gallér formájában láthatók. • RESZUPINÁTUS (termőtest) Teljesen az aljzatra simulva fejlődő termőtest: kalapot nem növeszt, nincs szabadon álló széle. • RlZOID Szorosan feltekeredett, gyökérszerű hifák, feladatuk a termőtest rögzítése. • SPÓRÁK A gombák mikroszkopikus méretű szaporító sejtjei. • SZABADONÁLLÓ LEMEZEK A tönkkel nem érintkező lemezek. • SZEPTÁLT A hifára vagy a spórákra vonatkozik, ha válaszfalakkal részekre tagoltak. • SZÉTA Vastag falú szőrök vagy tüskék a kalapon, a lemezeken, a tönkön vagy a húsban. • SZKLERÓCIUM Egyes tömlősgombák által létrehozott, kívül fekete, belül világos színű, sűrű micélium alkotta raktározó szerv. Tápanyagokat tartalmaz, melyeket a gomba kedvező feltételek hatására képes felhasználni a növekedéséhez. • SZTRÓMA (termőtestpárna) Meddő hifák alkotta, tömör képződmény pl. egyes tömlősgombáknál benne találhatók az apró, palackszerű termőtestek. • SZUBSZTRÁT lásd: aljzat. • TERMŐTEST Jellegzetes alakú, gombafonalakból felépülő test, az ivaros szaporító sejtek fejlődnek rajta. • TlNÓRUK Kalapra és tönkre különült, húsos termőtestű, csöves termőrétegű gombák. • TÖMLŐSGOMBÁK (Ascomycota) A gombák egyik törzse. Nevüket onnan kapták, hogy ivaros szaporodásuk során egyes hifáik végén tömlőket (aszkusz) képeznek, melyekben a spórák (aszkospórák) fejlődnek. Némelyek termőtestet fejlesztenek, és vannak olyanok is, melyek apró termőtestei csoportosan, egy termőtestpárnában, a sztróma védelmében alakulnak ki.

• LEMEZESGOMBÁK oiyan
kalaposgombák, melyek termőrétege lemezeken helyezkedik el a kalap alsó oldalán. • LIKACSOK A csöves termőrétegű himénium nyílása, melyen keresztül a spórák a szabadba jutnak pl. a Boletus fajoknál. • MlCÉLIUM A hifák szövedéke. • MlKORRHIZA Növény és gomba között kialakult, kölcsönösen előnyös kapcsolat (szimbiózis). • MULCS A talajnedvesség megtartására a fagy védelem és a gyomok ellen alkalmazott, általában szerves anyagú faforgács, fakéreg, szalma - talajtakarás. • OSTIOLUM A tömlősgombák palack alakú termőtestének nyílása, melyen keresztül a szabadba távoznak a spórák. • P Ú P Kiemelkedés a kalap közepén. • RÉSZLEGES BUROK vékony hártya- vagy bőrszerű szövet, amely

• TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEK oiyan
lemezek, melyek szélesen hozzánőttek a tönkhöz. • VISZKÓZUS Ragadós, nyálkás.

L A T I N

N É V M U T A T Ó
chrysenteron cyanescens edulis 187 1. Clathrus elegáns 1. Suillus erythropus 1. B. cinnabarina 1. cinnabarinus fechtneri ferrugineus 186 felleus L Xerocomus grevillei splendidus
189,192

A
Agaricaceae 17, 2 1 , 1 5 6 - 1 7 0 Agaricus arvensis 23, 157 augustus bernardii bitorquis 158 162 161 159 1. A. 1. A. 159 157 praeclaresquamosus 160 159,160 163 163 156 23,159 cylindracea campester sylvicola

virosa 8, 23, 150 Amanitaceae 145-153 Anellaria semiovata fimiputris Anthurus aseroeformis archeri Arcangeliella Armillaria Zelleromyces caligatum cepistipes gallica 80 mellea 19, 80 ostoyae 80 ponderosa tabescens Ascocoryne sarcoides Ascotremella Asterophora parasitica Auricularia 1. Tricholoma 19,42 cylichnium 272 faginea 283 142 272 magnivelare 19, 80 1. Panaeolus

1. Gyroporus

cyanescens grevillei luridiformis

bisporus 7, 161 californicus campestris edulis 1. A. flavescens hondensis langei 163 macrosporus moelleri 1. A. phaeolepidotus porphyrizon sylvaticus sylvicola praeclaresquamosus

felleus 1. Tylopilus ferrugineus flavus 1. Suillus junquilleus
luridiformis

campester 21, 160 bitorquis

caligata 1. Tricholoma

189

legaliae 1. B.

luridus 189, 190 luteus 1. Suillus parasiticus luteus pachypus 1. B. calopus 1. Xerocomus parasiticus pascuus 1. Xerocomus chrysenteron pinicola 1. B. pinophilus 187 piperatus 1. Porphyrellus pinophilus

turficola 272 Aseroe coccinea 277 lycoperdoides 142 278 281 auricula-judae 230

xanthoderma

aegerita 1. Agrocybe Agrocybe arvalis 106 cylindracea pediades praecox 85 dura 85, 106 106 85 1. A. 202

piperatus 1. Chalciporus porphyrosporus porosporus pruinatus porphyrosporus 1. Xerocomus 1. Xerocomus 192 porosporus

Astraeus hygrometricus mesenterica pediades

poly trie ha 281 Auriculariaceae 230, 281 Auriscalpiaceae 179, 234 Auriscalpium vulgare 234

semiorbicularis Albatrellaceae 202 Albatrellus

pruinatus

pulverulentus queletii 189 radicans 188

confluens

cristatus 202 ovinus 202 Aleuria aurantia 268 badia 1. Peziza Aleurodiscus badia 273 Aleurodiscaceae 273 amorphus 145 Amanita caesarea crocea 153 echinocephala fulva 10, 152 gemmata 149 mappa 1. A. citrina muscaria 6, 18, 146 ovoidea phalloides porphyria solitaria 150 23, 149 8, 23, 151 151 148 148 pantherina 1. A. solitaria excelsa 1. A. spissa

• nigrescens rubellus rubellus

B
Baeospora myosura myriadophylla 132 132 235 Bankeraceae 235-237 Bankéra fuligineo-alba violascens Bjerkandera fumosa 235 adusta 225 225 Bisporella citrina 273

reticulatus

189 191 1. Xerocomus 1. B. splendidus sensibilis ferrugineus 1. Xerocomus nigrescens variegatus

rimosus 1. Leccinum rhodoxanthus sanguineus satanoides rubellus 1. Xerocomus satanas 191 sensibilis 1. Xerocomus spadiceus 1. B. splendidus 191 subtomentosus

citrina 150, 151

Bjerkanderaceae 213, 214, 216, 225 Bolbitaceae 85, 9 6 , 1 0 6 , 1 4 0 Bolbitius lacteus 140 Boletaceae 4 2 , 1 8 5 - 1 9 8 Boletinus cavipes 201 Boletus aureus 189 aestivalis 1. B. appendiculatus reticularis 188 badius

subtomentosus tesselatus 1. Leccinum torosus 190 variegatus 1. Suillus Bovista nigrescens plumbea 255 Bryoglossum rehmii 243 Bulgaria inquinans 271 255

rubescens 23, 147 spissa 10, 148 strobiliformis vaginata 153 verna 150

badius 1. Xerocomus bicolor 1. X. bicolor bovinus 1. Suillus calopus 190 castaneus 1. Gyroporus chrysenteron

bovinus castaneus

C
Calocera cornea 250 furcata 250

1. Xerocomus

pallido-spathulata viscosa 250 Calocybe carnea 116 gambosa 58 116 ionides 116 obscurissima persicolor 116

250

Clavariadelphus ligula 241 pistillaris

fistulosus 1. fistulosa

Macrotyphula 241 241

sachalinensis truncatus 241

Clavicipitaceae 244, 245 1. Phellodon niger utriformis gigantea gigantea virgineus Clavulinaceae 249 Clavulina cristata 249 rugosa 249 Clavulinopsis fusiformis laeticolor Climacodon corniculata 240 240 septentrionalis 239 corthurnatus cortinatus metachroa disseminatus domesticus friesii giganteus 176 176 175 177 176 176 244 245 245 hirsuta micaceus 34 nebularis picaceus plicatilis stercoreus dealbata 41 marasmoides truncorum 176 176 143 176 249

Calodon cyathiforme tomentosus niger 1. Phellodon Calvatia caelata 1. C. excipuliformis

262

gigantea 1. Langermannia maxima 1. Langermannia utriformis Camarophyllus pratensis 38 39 russocoriaceus 263 niveus 1. C.

helvola 240 luteoalba 240 Clitocybe clavipes 40 dealbata 34 dicolor 1. C. fragrans gibba 31 39 geotropa 33 gigantea 1. Leucopaxillus metachroa odora 39 rivulosa 1. C. vibecina 34 Clitopilus prunulus alcalivirens 113 butyracea 112 113 111 1. C. 112 113 marasmioides nebularis 1. Lepista

virgineus 38, 39 Cantharellaceae 28-30, 275 Cantharellus cibarius 8, 28, 30 1. Craterellus cinereus 30 cinnabarinus cornucopioides

niveus 176

cornucopioides ianthinoxanthus subalbidus tubaeformis xanthopus Chalciporus piperatus Chlorociboria aeruginosa Chloroscypha Chlorosplenium Chlorociboria Chondrostereum Chroogomphus 28 30, 275 1. C. lutescens 185 276 lutescens 30, 275

Cordyceps bifusispora capitata 245 longisegmentalis militaris 244 ophioglossoides

Collybia acervarta 1. C. asema 1. C. butyraceae confluens 269

Cerrena unicolor 224 amarellus 185 aeruginascens 269 17,166 1. 1. 231 aeruginascens aeruginascens purpureum rutilus 37 270

Coriolaceae 223-225, 227 Coriolus hirsutus 1. Trametes versicolor 1. Trametes 93-94, 9 8 - 1 0 2 , 1 4 0 Cortinarius anserinus armillatus alboviloaceus 74 72 76 77 11 76 74 73 70 73 amoenolens 1. C. anserinus versicolor

rubinus 185

distorta 67, 111 dryophila erythropus filamentosa fuscopurpurea fusipes 111 111, 1 1 2 , 1 1 3 maculata 67 marasmioides peronata 113 prolixa 67 Coltriciaceae 206 Coltricia perennis 206 17, 233 Coniophoraceae 2 2 9 , 2 3 3 Coniophora puteana Conocybe arrhenii 96 blattaria 96 lactea 140 teneroides 96 Coprinaceae 21, 94, 9 5 , 1 0 2 , 1 0 7 - 1 0 9 , 141, 1 4 3 , 1 7 4 - 1 7 7 Coprinus acuminatus alopecia auricomus 175 17, 175 111 atramentarius 175

Cortinariaceae 67, 69-77, 83, 87, 91,

Chlorophyllununolybdites Chlorociboria

aeruginascens aeruginascens

atrovirens aureofulvus bolaris 69 caerulescens calochrous

aurantioturbinatus

Ciboria batschiana Clathraceae 277

Clathrus archeri 277 cancellatus ruber 280 Clavariaceae 21, 240, 249 Clavaria angillacea corniculata erythropus fistulosa pistillaris 1. corniculata 1. Typhula erythropus fistulosa helvola 1. Macrotyphula 1. 240 Clavulinopsis 1. C. ruber

camphoratus cinnamomeus citrinus 11 cliduchus 75 collinitus 75

crocolitus 1. triumphans dibaphus 76 elegantissimus C. haematochelis limonius 72 1. 1. C. paragaudis aurantioturbinatus violaceus

helvola 1. Clavulinopsis pistillaris vermicularis 240 Clavariadelphaceae 241

Clavariadelphus

hercynicus 1. C.

comatus 174

Peziza Galeri na calyptrata hypnorum marginata 140 91 mutabilis 140 badia succosa cirrhatus 1. Gyromitra caroliniana 1. orellanus 1. 259 259 253 aspera granulatus mutabilis 1. G. 222. lateritius 275 humphreyi Cantharellus cornucopioides fallax 275 humphreyi Creolophus 1. nitidum 110 porphyrophaeum querquedula rhodopolium rosea 116 sericeum serrulatum 110 144 sessile 1. 283 odoratum sepiarium 267 cupularis 222 Geopyxis cupularis 1. Creolophus coralloides diversidens Dumontinia G Galactinia badia 1. duplicatus brunnea gigás Discina brunnea 1. C. Creolophus tuberosa 270 E Echinoderma Elaphomyces granulatus muricatus aspera 1.malachius olidus 75 orellanoides osmophorus paleaceus paleiferus paragaudis phoeniceus pholideus 73 Dendropolyporus Polyporus umbellatus 1. Gyromitra Disciotis venosa 265 Dryodon cirrhatus 1. rubellus 77 71 1. terra 97 striatus 21A crucibuliforme crucibuliforme lividum 1. Hydnum Dermocybe repandum orellana 1. Heterobasidium fomentarius Fomitaceae 219 Fomitopsidaceae 212. Lepiota cervinus 1. G. C. 73 Cortinarius semisanguineus Cortinarius Dictyophora Phallus Fomes annosum 1. 226 Fomitopsis marginata caroliniana pinicola 219 1. 198-201 Gomphidius glutinosus 38 roseus 38 Gomphus clavatus 276 .144. E.41. G. conferendum 68-69. Gyromitra rubellus 23. 213 Fistulina hepatica 20. G. Peziza coralloides cirrhatus succosa 1. 183 183 applanatum luteolus 183 182. C. C. Cyathus olla 21A stercoreus Cystoderma carcharias fallax 91 96 21A amianthinum 97 1. Pholiota Flammulina fennae ononidis velutipes Floccularia straminea 114 114 rickenii 81 81 annosum 114 alnicola mucosus 75 1. 219 duplicata 1. G. 38.21. C. Tarzetta abietinum 222 222 Etolomataceae 17. Kuechneromyces paludosa tibiicystis Ganoderma 132 140 marginata 17. scabella laeve 1. E. Stereopsis cirrhatus 239 183 76 77 74 speciosissimus gigás 1. lucidum 206 pfeifferi 216 Elaphomycetaceae 259 Entoloma abortivum bloxamii cetratum clypeatum 110 109 144 68 17. striatum 280 triplex 278 cinnabarinum granulosum jasonis 97 terra 96 sinuatum 68 staurosporum 1. E. 72 70 70 76 70 1. hygrometricus schmidelii 279 hygrometricus variabilis scabella Crucibulum 183 142 142 crucibuliforme 21A conferendum euchroum incanum juncinum Crinipellis perniciosa eulividum 1. 217 132 applantum sphagnorum unicolor 1. rubellus paleaceus Dentinum repandum 1. umbellatus Flammula alnicola 1. striatum elegáns 279 fimbriatum Astraeus nanum 1. Hericium 1. vulgare 1. C. 2 4 3 Geoglossum fallax 242 Geopora arenicola Gloeophyllum 271. pectinatum rufescens schmidelii 144 68 279 279 fimbriatum 279 l. pinicola 19. 217 Geastraceae 278-280 Geastrum bryantii 1. 72 rufoolivaceus saginus 75 semisanguineus sodagnitus splendens subtorvus íorvHs 74 traganus 73 íriumphans Craterellus 75 violaceus 71 cantharellus 1. Lepiota aspera Exidiaceae 283 Exidia glandulosa truncata 271. F. 110 sinuatum 110 144 109 sinuatum 69 caesiocinctum chalybaeum Crepidotaceae 183 Crepidotus applanatus calolepis 182. semisanguineus orellanus 23. E. 213 Gomphidiaceae 37. stipitaria 1. Ganodermataceae 206. 283 D Dacryomycetaceae 250 Daedalea quercina 250 Daedaleopsis confragosa 257 227 Daldinia concentrica Gomphaceae 276 F Fistulinaceae 20. 216.253 Cystolepiota aspera 1. 109-110. australe 217 carnosum 206 144 lipsiensis 1. C. Geoglossaceae 2 4 2 .

fuscum 257 257 257 Stropharia 86 87 86 107 86 87 38 rubiginosa paradoxa 1. 231 231 pumila 115 purpureobadia Lachnellula Lacrymaria subtilissima galerosa 102 lacrymabunda 51 Hericium coralloides lacrymabunda velutina 1. Auríscalpium Hygrocybe acutoconica calyptraeformis cantharellus ceracea 104 30 104 103 103 griseolilacina haemacta lacera 98 101 101 100 102 1.1. H. 103-106 aurantiaca eburneus 37 106 Helvellaceae 207-208 Helvella crispa 207 esculenta 1. Camarophyllus persistens 104 pratensis 1. H. russocoriaceus 104 helobia 143 langei 1. 105 russocoriacea spadicea 103 56. 56.Grifola frondosa 216 giganteus sulphureus umbellatus spectabilis repandum umbilicatum 238 9. Gyromitra lacunosa 208 Hemipholiota Hypholoma Heterobasidion Auricularia Hirschioporus Trichaptum myosotfs 1. paradoxa aurantiaca 1. Bankéra I. marchii 143 miniata 143 H Handkea excipuliformis Calvatia Hapalopilus utriformis 1. utriformis excipuliformis nidulans 1. Lae tipor us umhellata 1. rimosa 100 101 gigantea 1. 56. G. rufescens 238 vulgare 1. Bankéra fuligineo-alba niger 1. vulgare tomentosus fuligineo-alba Inocybe asterospora niger cincinnata 101 102 1. 222 1.1. Calvatia rutilans 213 Hebeloma candidipes crustuliniforme edurum 67 leucosarx 67 mesophaeum radicosum sinapizans 82 82 67 sacchariolens 93 67 93 1. L. 38. Meripilus sulphurea 1. 105 Camarophyllus splendidissima virginea 1. 221. Polyporus Gymnopilus junonius penetrans picreus 94 spectabilis 83 Gymnosporangium caroliniana gigas 208 influa 208 Gyroporus castaneus cyanescens 195 194 208 94 1. Hypholoma capnoides elongatum fasciculare myosotis radicosum udum 87 237 hyalinus 147 43 257 lactifluorum 1. Phellodon . 221 K Kuechneromyces mutabilis 90 Laccaria amethystina bicolor 115 frater na 115 laccata 115 maritima proximo 115 115 115 273 102 115 virgineus 29 Hygrophoraceae 37. Camarophyllus psittacina 105 punicea 21. Camarophyllus Hygrophoropsis Hygrophorus hypothejus lucorum 37 esculenta nemoreus Hymenochaete Hyphodontia Schizopora 19. corydalina erubescens fastigiata geophylla godeyi 99 98 99 1. Lactarius acris 48 badiosanguineus bertillonii 44 blennius 47 Hirneola auricula-judae aurantiaca auricula-judae abietinum 1. myosotis 239 annosum Hymenochetaceae 218. abietinum 267 Humaria hemisphaerica Hyaloriaceae 235 Hydnaceae 238 Hydnangiaceae 115 Hydnellum ferrugineum peckii 237 Hydnum albidum 238 auríscalpium cyathiforme Phellodon fuligineo-alba Auríscalpium sublateritium Hypoxylon fragiforme howeianum rubiginosum fragile 1. rutilans nivea 1. 238 vulgare persistens 1. erubescens clavariiforme 250 chlorophana citrinovirens coccinea glutinipes 105 conica 104 lanuginosa maculata Gyromitra brunnea 208 esculenta 208 margaritispora napipes 102 patouillardii pudica 99 persistens pusio 101 rimosa 100 sindonia niveus 100 Inonotus cuticularis hispidus 221 nodulosus 221 pratensis radiatus 221 rheades 221 1. H.

L. L. L. 243. gigantea Langermannia auranticum crocipodium nigrescens quercinum scabrum 1. luteus nigrescens 1. 52 45 46 46 43 48 45 1. L. L. L. badhamii 164 leucothites leucothites badhamii 170 198 quercinum nigrescens personata gigantea 254 46 49 48 mammosus 43 54 Langermannia gigantea 1. L. 260-263 castoreus americanum 261 1.48 45 triviális 49 ta/p/s 49 vellereus 44 vietus 48 volemus 54 Laetiporus Lasiophaera sulphureus 215 gilva 31 inversa 31 irina 57 nebularis 40 nuda 57 per sonata 58 saeva 1. Vascellum decastes 41 M Macrocystidia Macrolepiota procera rhacodes Macrotyphula ftliformis Marasmiellus ramealis vaillantii cucumis permixta 165 166 fistulosa 241 candidus 139 139 114 138 139 241 108 165 Marasmius alliaceus androsaceus bulliardii curreyi 111 limosus 177 oreades 117 rotula 111 111 . aspera fulvella 169 guttata guttata 1. aspera cochleatus giganteum 1. L. Lentinellus lepideus 35 tigrinus 35 Lenzites betulina 227 Leotiaceae 20.camphoratus chrysorrheus circellatus controversus curtus 49 deliciosus deterrimus flexuosus fluens 47 fuliginosus fuscus 1. L. 254-255. badhamii Leucocoprinus 1. 261 260 connatum 42 41 132 261 gigantea pratense hiemale 1. Leccinum aurantiacum 1. versipelle flos-sulfuris luteus 170 Leucopaxillus 179 giganteus 32 Limacella glioderma guttata 164 lenticularis 1. 269. curtus ichoratus 50 lacunarum lilacinus 55 mammosus mitissimus necator 47 pallidus 49 pargamenus piperatus pterosporus pubescens pyrogallus quietus 52 rufus 53 salmonicolor sanguifluus scoticus 45 serifluus 52 subdulcis theiogallus torminosus 51 50. sordida 57 Leucoagaricus Leucocoprinus leucothites badhamii 1. Vascellum 164 1. L. Leucocoprinus bresadolae badhamii brunneoincarnata castanea 169 clypeolaria cristata 169 friesii 1. guttata Lophodermium Lycoperdon echinatum gemmatum piceae 19 261 pratense Lycoperdaceae 16. L. Leucocoprinus birnbaumii 1. 195 198 196 naucinus 1. L. L. 283 Leotia gelatinosa 1. L. L. hortensis 43 54 50 50 lignyotus 48 castoreus omphalodes ursinus 178 vulpinus 1. L. 271-273. Limacella laevigata 1. L. Lentinula edodes 7 Lentinus cochleatus 1. Langermannia lividum 260 mammiforme molle 262 nigrescens perlatum pyriforme Lyophyllum fumosum palustre 261 11. glaucescens glyciosmus helvus 55 hepaticus 51 hortensis 48 46 53 52 47. L. pudicus I. lubrica lubrica 243 Lepiota acutesquamosa alba 168 aspera 167 badhamii 1. luteus tesselatum 1. Limacella hystrix 167 ignivolvata lenticularis lilacea 169 oreadiformis perplexum pseudohelveola rufovelutina 1. 168 169 1. Leucocoprinus ventriosospora Lepista flaccida 31 168 badhamii 167 167 169 168 oreadiformis guttata 1. perlatum depressum 1. testaceoscabrum variicolor versipelle Lentinellus cochleatus 196 197 179 179 hysginus 1.

136 134 138 116 flavescens caussei platyphylla Agrocybe adiposa 78 alnicola 91 cylindracea platyphylla 1. Entoloma staurospora 1. P. 210 243 paludosa conica 1. M.136 papilionaceus retirugis 1. Riclcenella 119. 265 Morchella conica 1. fibula 1. P. 136 135 133.136 P Paecilomyces farinosus Panaeolina foenisecii foenisecii 1. gummosa 92 highlandensis lenta 92 muelleri 78 mutabilis 1. 233 Phaeolepiota aurea 83 Phaeolus rutilans 1. 136 diosma 118 epipterygia erubescens filopes flavoalba galericulata galopus 137 caussei 117 longipes 1. Merulius tremellosus Phlebia radiata 228 Pholiota aegerita 1. carbonaria 93 haematopoda haematopus inclinata maculata leptocephala 133 metata 136 I. P. pelianthina polygramma pur a 118 119 arcangeliana 118 . muelleri olivaceomarginata oortiana 1. Mitrophora Mutinus caninus 246 ravenelii 246 Mycena abramsii acicula 137 adonis 138 alcalina 1. M. Aleuria badia 266 michelii 267 micropus 266 repanda 266 succosa 267 succosella varia 266 vesiculosa stipticus umbellifera 266 Pezizaceae 20. M. cerifera carbonaria cerifera 78 flavida 244 1. M.132 36 1. P. 236 olearius 29 odoratus 1. semilibera phalloides Mitrula paludosa aurantia Morchellaceae 209-210. 134 leptocephala 135 O Oligoporus rennyi 233 stipticus 1. P. Rickenella oniscus 36 philonotis sphagnicola umbellifera Omphalotus Osmoporus 132 36. separatus 1. Asterophora cetratum cucumis pura 271 Paxillus atrotomentosus curtisii 1. odoratum Gloeophyllum Otidea onotica 269 Otidia cantharella concinna 269 leporina 269 135 137 fibula Oudemansiella mucida 79 nigra 1. semilibera lacrymans 1. Verpa elata 210 esculenta 11. P.209 semilibera semilibera rimosipes 1. Otideaceae 265. 0. 0. Panellus N Naucoria cucumis 1. M. 1. stipata ammoniaca arcangeliana avenacea capillaripes chlorinella 134 135 I. filamentosus involutus 35 Peniphoraceae 230. lacrymans 228 139 hybrida 1. 0. Spongiporus Omphalina ericetorum fibula 1. Macrocystidia Neobulgaria Nidulariaceae 274 Nolanea cetrata 1. P. semiovatus sphinctrinus serotinus stypticus 107 papilionaceus fimiputris fimiputris papilionaceus cognata 65 65 65 1. 246-247 Phallus duplicatus hadriani 247 impudicus 247 236 Phellinus igniarius 218 Phellodon confluens 269 melaleucus niger 236 tomentosus pudens tremellosa 236 1. 220. fibula Phaeolaceae 211.scorodonius Megacollybia Melanoleuca melaleuca polioleuca 114 platyphylla 66 rorida 135 rubromarginata sanguinolenta seyneii 134 stipata 135 vitilis 1. 181 180 181 stypticus 182 Panus stypticus 1. Kuehneromyces pinicola 91 salicicola 91 mutabilis jahnii 1. Hapalopilus schweinitzii 220 247 rutilans Phallaceae 16. M. 266-267 267 35 atrotomentosus rimosipes 1. 232 Perenniporiaceae 222 Peziza aurantia 1. M. P. 215. leptocephala 134 belliae 135 1. filopes Myriostoma Myxomphalia lacrymans 139 semilibera coliforme 278 maura 93 214 134 119. Serpula Micromphale foetidum Panellus mitis 180. Megacollybia pudens radicata haematopus 117 117 aurivella 1. M. M. Panaeolus 141 papilionaceus 91 1. 267-269 citrinomarginata crocata 119. Mitrophora semilibera 1. Melastiza chateri 268 Meripilus giganteus Serpula tremellosus perforans Mitrophora Merulius domesticus 1. M. P. avenacea Panaeolus antillarum ater 141 campanulatus fimiputris foenisecii 95 141 1. Entoloma Nyctalis parasitica parasitica conferendum 1.

Coltricia ramosissimus squamosus sulphureus tuberaster umbellatus varius 205 Porphyrellus porphyrosporus 1. 137 Postia caesia 1. arhisus Placodes betulinus 1. R. Pycnoporus melanopus 204 perennis umbellatus rutilans sulphureus cinnabarinus giganteus giganteus 1. Piptoporus Pleurocybella Phyllotus Pleurotellus betulinus porrigens 1. 1. P. Clavulinopsis corniculata Polyporaceae 35. xerampelina Pleurotus citrinopileatus Pseudocolus fusiformis 122 1. vari us perennis 1. arhisus tinctorius 1. sardonia emetica 128 emeticella erythropoda farinipes foetens fragilis fellea 122 121 129 125 128 1. R. coccineus 1. R. 171-173 squamosa 1. R. P. Phyllotus 178 pulmonarius Psilocybe cubensis 84 stypticus 1. 225 1. undulata velutipes 130 Phyllotus porrigens Pisolithus arhisus 263 arenarius 1. R. Panellus Pluteus admirabilis aurantiorugosus cervinus 171 173 chrysophaeus luteovirens plautus 172 171 172 pouzarianus romellii 173 umbrosus 173 173 helodes 123. P. aurantiorugosus chrysophaeus lepida 1. rosea mairei 23. P. Meripilus picipes 1 . Coprinus lacrymabunda Lacrymaria multipedata piluliformis pygmaea 108 94 143 95 multipedata lacrymabunda cyathiformis 277 235 gelatinosum curtisii 1. atrotomentosus gibbosa 1. porrigens 179 179 128 120 123 131 124 brunneoviolacea spadiceogrisea stipatissima velutina 1. Laetiporus 204 202 rutilans 1. 129 nigricans ochroleuca odorata 126 paludosa puellaris 128 126 122 123 obscura 1.brumalis 205 ciliatus 205 cinnabarina 1. Spongiporus stiptica 1. betularum chloroides claroflava 125 122 disseminata 1. Hapalopilus eristata 1. 202-205 Polyporus adustus 1. P. P. 130 heterophylla illota 121 integra 124 krombholzii laurocerasi 213. R. Clavulina eumorpha flaccida formosa myceliosa sanguinea stricta 251 Ramariaceae 250-251 Ramariopsis Rhodocollybia Collybia setipes 36 Rozites capreatus 87 Rugosomyces Calocybe carneus 1. 121 undulata Pluteaceae 154-155. Piptoporus quelletii 131 raoultii 123 risigallina 123 . hydrophila 1. fusipes kunzei 249 250 250 251 250 cristata gracilis 251 ochraceovirens 251 1. 1. P.P. 203 1. Lacrymaria Pseudoclitocybe Pseudohydnum Pseudomerulius Paxillus Pseudotrametes porrigens stypticus Trametes cyanescens fimetaria semilanceata Ptychogaster cutefracta cyanoxantha delica 120 densifolia 122 Pleurocybella cornucopiae dryinus 178 eryngii 179 ostreatus porrigens 178 drimeia 1. Stropharia citrinus 233 cupularis cinnabarinus 225 Pustularia Tarzetta Pycnoporus sanguneus cupularis 1. Spongiporus Psathyrella conopilus ammophila 95 109 disseminatus 109 candolleana Russula acrifolia adusta 122 aeruginea albonigra anthracina atropurpurea aurora 1. porrigens porrigens 1. velutina piluliformis nidulans 180 betulinus 212 122 I. 184 caesius stipticus pseudoscaber scamba 92 squarrosa Phylloporus Phyllotopsis Piptoporus 79 79 42 1. Bjerkandera badius 204 betulinus 1. P. R. gibbosa 107 141 141 squamosa 32 1. abietina Rickenella fibula 36. pelletieri 180 pelletieri squarrosoides rhodoxanthus porphyrosporus 1. R. P. 178-179. carnea 122 crocea 249 fusipes 1. vinosa R Ramaria abietina 250 apiculata adusta betulinus 250 botrytis 251 corniculata 1.

185 232 230 confragosa solaris 123 confusus 185 zonatella 1. 177. 230 purpureum ochracea 224 pubescens 224 quercina quercina 1. crispa Spathularia flavida Spinellus fusiger Spongiporus stipticus 211 Streccherinaceae 226 Stereopsis humphreyi Stereum hirsutum 230 207 243 11. 57-67. citrinum 263 citrinum Schizopora paradoxa citrinum 256 verrucosum vulgare 1. grevillei granulatus grevillei 200 199 laricinus 1. 20.5 5 . Lyophyllum Thelephora caryophyllea terrestris 229 Thelephoraceae 229 Trametes cinnabarinus Pycnoporus gibbosa 223. spraguei piperatus placidus plorans 1. viscidus caligatum 81 equestre 63 flavobrunneum flavovirens fulvum aeruginascens 64 1. Calocybe 81 gambosa gambosum magnivelare piperatus orirubens pardinum populinum portentosum saponaceum scalpturatum 114 sciodes 60 sejunctum 63 60 64 squarrulosum sulphureum terreum 59 ustale 62 ustaloides 93 palustre 229 62 virgatum 60 Tricholomataceae 31-34.9 7 . 111-114. platyphylla 265 paleaceus 60 60 62 61 61 59 1 .1 1 9 . Exidia Pseudohydnum biforme 226 fusco-violaceum gelatinosum 1. T. 278 Sclerotiniaceae 270 Sclerotinia tuberosa 1. S. tuberosa onotica 187 268 Dumontinia elegáns 1. Daedalea rubescens 1. rosea rosea 126 sangnaria sardonia subfoetens turci 127 undulata 130 velenovskyi velutipes versicolor vesca 125 vinosa 124 violeipes 123 virescens 131 23. T. 2 2 8 . Exidia foliacea 282 282 glandulosa gelatinosum 226 glandulosa strobilaceus Strobilomycetaceae 184. Scloroderma Sclerodermataceae 256. 200 collinitus 200 coccinea 264 Sarcoscyphaceae 264 Schizophyllaceae 1 8 1 . S. Otidea Scutellinia scutellata Sepedonium Geopora chrysospermum arenicola 229 Sepultaria arenicola 1.fulvum 1. 1 1 6 . 185. cinnabarinus rutilans 66 Tuber aestivum 258 brumale 258 canaliculatum 259 decora 66 1.1 3 1 . ochracea caesius 211 Megacollybia . 2 3 1 Schizophyllum Scleroderma commune\81 232 aurantium 1. luteus 198 lascivum 62 pictus 1. S. S. 4 0 . ochracea Tremellaceae 282 Tremella faginea 1. S. 84.4 2 . 1 0 8 .romellii 130 rosacea 1. abietinum Stropharia aeruginosa caerulea 88 coronilla 89 226 278 Russulaceae 17. Tephrocybe anthracophilum palustris 1. 141 Strophariaceae 78-79. 1 4 2 . S. 86-93. auratum 1. Chalciporus 200 199 201 spraguei 201 variegatus viscidus 199 Syzygites megalocarpus Scodinella onotica 1. S. 136 T Tarzetta caninus 265 cupularis Cortinarius Telamonia paleiferus 1. T. 227 hirsuta 224 multicolor 1. cyanea 1. Serpula lacrymans Sparassidaceae 252 Sparassis brevipes 252 crispa 252 herbstii 252 ramosa 1. 180-181 Tricholomopsis platyphylla 1. 127 xerampelina 156 Rustroemia bolaris 270 firma 270 129 126 126 130 131 121 ochraceo-flavum purpureum 1. 3 6 . 1 3 2 . S. 1 2 0 .8 1 .133 stephanocystis tenacellus aurantiaca mesenterica Tremellodon Trichaptum plana 1. 9 6 . 4 3 . equestre Suillus aeruginascens bovinus 20. R. T. 60 62 64 album 62. equestre 1. 67 argyraceum aurantium bufonium scalpturatum atrosquamosum rugosoannulata S Sarcodon glaucopus imbricatum scabrosus Sarcoscypha 237 237 austriaca 264 237 squamosa 107. caerulea halophila luteo-nitens melasperma 89 90 89 89 84 inuncta 88 Trichaster melanocephalus Trichocomaceae 244 Trichoglossum Tricholoma hirsutum 242 64 albobrunneum 1. 7 9 . Daedaleopsis versicolor 224 Chondrostereum rugosum 232 sanguinolentum subtomentosum Strobilomyces floccopus strobilaceus Strobilurus 1. 186 esculentus 133 88 133 88 19.1 3 9 .

X Xanthoria parietina Xerocomus bicolor 193 chrysenteron 192 193 193 192 192 6 badius 188 stipticus 1. conica 154 154 155 gloiocephala rubellus 193 sensibilis 193 193 radicata 248 subtomentosus Xerula radicata 1. Oudemansiella Xylaria hypoxylon longipes 245 mellisii 248 polymorha 245 Xylariaceae 16. V. 248. pratense Z Zelleromyces cinnabarinus 256 ferrugineus parasiticus pruinatus porosporus . Spongiporus Tyromyces caesia 1. V. T. 257 macrosporum melanosporum Tylopilus felleus Typhulaceae 242 Volvariella bombycina Typhula erythropus neglecta 1. surrecta volvacea 142 155 1. Spongiporus V Vascellum depressum pratense 255 Verpa bohemica 209 conica 209 1. V.gibbosum magnatum 259 258 258 186 242 erythropus caesius stipticus 259 digitaliformis caesiotincta gloiocephala speciosa 1. 245.

sötétlábú fakógomba gyökeres 82 közönséges 1. hegyes 141 kékülő 107 kubai 84 bagolygomba 1. kocsonyás 235 álpereszke. sárga 6 fapereszke. narancsszínű 250 érdestinóru. ragadós bocskorosgomba közönséges 1. kerti csiperke óriás 158 sárguló 1. sáfrányszínű 240 bunkósgomba. termesztett csiperke lilásvörös 163 mezei 1. sötéttönkű 114 fonalgomba.283 álrókagomba. kis áldücskőgomba sárgatönkű 180 A agancsgomba. bársonyos 66 fenyőaljagomba 1. ánizsszagú fűrészgomba könnyező 1. zöldesszürke döggomba zöldesszürke 68 dücskőgomba. ragadós bocskorosgomba kormos 1. barna 171 feketepelyhes 172 sárgászöld 173 tűzpiros 173 D disznófülgomba 276 döggomba. narancsvörös csészegomba narancsvörös 268 osztrák 264 rézrozsdaszínű 269 sárgatejű 267 szellőrózsás 270 tejelő 1. bunkós 245 áldücskőgomba. zöldesszürke döggomba lúgszagú. erdei 1. narancssárga 29 álszarvasgomba. mérges pókhálósgomba vöröslemezű 1. kis 181 álgereben. gyűrűs tuskógomba E.M A G Y A R N É V M U T A T Ó sárgalemezű kupakgomba sötétlemezű 69 szürke 1. nyeles 263 rőt 256 ánizsgomba. ragadós bocskorosgomba óriás 154 ragadós 155 bokrosgomba 216 óriás 214 bordás-őzlábgomba. acélkék 110 feketéskék 144 keresztspórás 1. fenyves csiperke erdőszéli 157 fenyves 163 ízletes 161 karbolszagú 159 karcsú 156 kerti 160 kétspórás 7 kétspórás 1. szemcsés 83 változékony 1. barna csengettyűgomba csészegomba. óriás cölöppreszke álrezgőgomba. zsemleszínű fakógomba sötétlábú 93 zsemleszínű 67 falizuzmó. barnahúsú 1. fátyolos 142 enyveskorallgomba. kis 1. lápi szlirkefülőke óriás 1. rókaszínű 1. csoportos 41 lápi 1. császárgomba császárgomba 145 csengettyűgomba. barna csészegomba csészegombácska. rőt 242 sötétnyelű 1. vöröslemezű pókhálósgomba bunkógomba. derestönkű 132 fenyőgomba. keresztspórás kupakgomba kis 1. borostás 224 fenyő-1. homoki 267 C. szemcsésnyelű 200 fokhagymagomba. erdei 1. É egyrétűtapló. pikkelyes 142 áltölcsérgomba. . zöld 243 csuprosgomba 1. aranysárga lemezestinóru bársonyostönkű 182 begöngyöltszélű 35 cölöppereszke. ánizsszagú 1. óriás 32 császárgalóca 1. feketedő 170 sárga 170 bőrgomba. zöldesszürke döggomba meddő 253 nagy 68 nyári 1. bükk. csöves 241 csöves 241 F fagomba. aranylemezű 1. barna 266 melegágyi 266 narancsszínű 1. ráncos 36 bocskorosgomba. karbolszagú csiperke sziki 162 termesztett 161 tintaszagú 160 csirkegomba 1. kávébarna 32 áltrifla. citromsárga 273 csigagomba. közönséges 259 álszegfűgomba. repedéses csillaggomba hármas 278 közönséges 279 repedéses 278 csiperke. barna 196 kormostönkű 197 sárga 195 tölgyfa-198 B badargomba. ráncos 87 fenyőtinóru. könnyező házigomba fakógomba. mezei szegfűgomba csuklyásgomba. zöld 39 aranygomba. zöldesszürke döggomba sárgalemezű 1. repedéses csillaggomba fésűs 279 galléros 280 gyakori 1. ízletes rizike fenyőfülőke. rőt fonalgomba földicsészegomba. füstös 1. 1. Cs cölöpgomba. elefántcsont 106 fagyálló 37 csillaggomba. pisztricgomba békagomba. fenyő-lemezestapló púpos 223 rózsaszínes 227 élősdigomba.

149 pirosló 1. nyírfa-1. barnásvörös 124 barnulóhúsú 127 büdös 121 bükkfa. fattyú kucsmagomba sima 1. édeskés tejelőgomba édeskés 1. barázdálttönkű 119 cifra 133 L lágypereszke.129 citromlemezű 131 fakó 122 fakósárga 123 feketésvörös 130 földtoló 120 fűzöld 125 hánytató 128 jódszagú 127 kékhátú 124 krómsárga 123 lápi 128 piros 126 ráncos 125 rózsás 1. ízletes kucsmagomba magas 1. árvégű fülőke pelyhestönkű 113 rozsdástönkű I. könnyező porhanyósgomba kucsmagomba. nyúlánk kucsmagomba nyúlánk 210 ráncostönkű 1. keresztspórás 110 sárgalemezű 109 K kacskagomba. sárgászöld korallgomba koronggomba. zöldes tőkegomba laskagomba. édes 1. bíbor 151 citrom. 252 kehelygomba. cserepes 237 fekete 236 J júdásfülgomba 281 kocsonyás 271 koronggombácska. fogacskás 265 kénvirággomba. szén.257 gyűrűspereszke. változékony 232 kérgestapló. simasüvegű kucsmagomba simasüvegű 209 sötét 1. sárga tőkegomba szenes 1. rózsás korallgomba sárgászöld 250 zöldfogú I. árvégű fülőke vöröslábú 1.199 sárga 199 szürke 199 enyves 135 fehértejű 137 feketeszegélyű 118 moha 36 narancsvörös 137 olajszürke 134 piros 138 retekszagú 118 réti 134 rózsáslemezű 116 salétromos 135 sárgásfehér 138 sárgatejű 119 üregestönkű 136 vérző 136 kocsonyagomba. piros galambgomba sárgulótönkű 126 szenes 122 szürkülő 124 törékeny 129 varashátú 131 vérvörös 130 galóca. változékony lágypereszke változékony 65 lakkostapló 1. barna 198 cirbolyafenyő. rozsdásszárú fülőke rozsdásszárú 111 széleslemezű 66 téli 114 vékony tönkű 1. fattyú 210 hagymasüvegű 1.48 pelyhes 44 rőt 53 sötét 47 vöröspettyes 1. nyírfa-tapló keserűgomba. ízletes kucsmagomba kupakgomba. hegyes badargomba lánggomba. csoportos fülőke fűrészgomba. félgömbalakú 90 kék 88 narancspiros 88 óriás 89 pikkelyes 84 sárga 89 hasadtlemezű gomba 181 házigomba. pecsétviaszgomba rézvörös 216 lándzsagomba 1. rózsáslemezű tejelőgomba zöldes 47 kígyógomba. sárga 215 gömbgomba. kocsonyás 183 pelyhes 182 változékony 183 káposztagomba. édeskés tejelőgomba északi 49 fakósárga 49 fehértejű 43 mogyoró. fenyő. foltostönkű 81 gyűrűstinóru.fülgomba. változó 273 kosárgomba. bükk 271 H haranggomba. könnyező 229 G galambgomba. téli fülőke árvégű 111 bunkóslábú 112 csoportos 112 foltos 67 gyapjaslábú 113 gyökeres 117 gyűrűs 79 közönséges 1.86 közönséges 1. sárga kénvirággomba sárga 86 vörhenyes 1. fakó 1.249 rózsás 251 rózsáságú 1. fakósárga 65 sötétlábú 1. fésűs 249 merev 251 moha.150 gyilkos 151 hegyeskalapú 150 légyölő 146 párduc. fakó tőkegomba foltoslemezű 94 sárga 1. lila 272 őszi 272 korallgomba. rozsdásszárú fülőke vörösbarna 1. rózsás korallgomba rózsaszínű 1. piruló galóca piruló 147 sárga 149 szürke 148 tüskés 148 gereben. vöröses kénvirággomba vöröses 87 kenyérgomba 54 kéreggomba. erestönkű 179 . szenes tőkegomba zöldes 1. ánizsszagú 179 korpás 237 sárga 238 színváltó 235 tölcséres 236 gévagomba. tejfehér 140 vörösbarna 96 harmatgomba. akác-1. fattyú kucsmagomba ízletes 209 közönséges 1. szalagos 230 fülőke. piros 280 könnyező kén virággomba 1.

piros nedűgomba feketedő 104 kúpos 1. szagos 1. Ő olaszgomba 204 övesgomba. csíkos 274 pókhálósgomba. változékony lágypereszke szappanszagú 61 szemérmetlen 62 szenesedő 62 szürke 61 zöldessárga 63 petrezselyemgomba. bársonyos fapereszke büdös 64 bükkös 60 csoportos 1. ágas-bogas 202 aranysárga 213 elkékülő 211 fehéres 211 feketedő 1. NY nedűgomba. bársonyos 1. szürke 185 pincegomba 233 pisztricgomba 203 pitykegomba. csoportos álpereszke fehércsokros 42 feketeszegélyű 60 fenyő. apró 143 bíbor 1. Ö . szagos pókhálósgomba őzlábgomba. élénkszínű nyirokgomba nyúlfülgomba 269 nyúlgomba 1. fenyő-pereszke sárgalemezű 64 sárgászöld 63 sárguló 59 sötétlábú 1. csípős 237 párducpereszke 60 pecsétviaszgomba 206 pénzecskegomba. változékony likacsosgomba fenyő. mérges pókhálósgomba sötétlila 71 szagos 74 vöröslemezű 70 M májgomba 213 mirigygomba. óriás bokrosgomba ráncos 1. ráncos rozsdástapló szagos 204 szalagos 206 szenes 225 téli 205 változékony 205 lisztgomba. közönséges 239 pikkelyespereszke. fakó 227 fehéres 1. sárga rókagomba O . kajsza 41 nyirokgomba. muskátlis pókhálósgomba okkersárga 77 övestönkű 75 pikkelyesövű 70 rókaszínű 1. fehér 110 zöldes 144 pohárgomba. kormos J283 mozsárütőgomba. tüskés őzlábgomba piruló 166 sárga 1. muskátliszagú 1. fodros 207 közönséges 1. feketedő bordásőzlábgomba gesztenye. sárga szemcsés-őzlábgomba sima 167 tarló-1.226 lemezestinóru. aranysárga 42 likacsgomba. csalfa 242 nyírfa-szőrgomba 45 P papsapkagomba. almafa rozsdástapló feketeövű 1. húsbarna pénzecskegomba pereszke. húsbarna 115 lila 115 változékony 1. akác 81 pikkelyestinóru. fakó lemezestapló fenyő. hegyi 180 lemezestapló. élénkszínű 38 fehér 39 narancsszínű 1. rózsapiros nyálkásgomba vöröses 37 nyár-fagomba 35 nyelvgomba. erősszagú szemcsésőzlábgomba feketedő 1. arany 192 barna 188 élősdi 194 hamis 192 molyhos 193 piros 193 nyálkásgalóca. hegyi laskagombácska késői 178 ördögszekér 179 laskagombácska. barna 38 rózsapiros 38 rózsaszínű 1. apró nedűgomba piros 105 rózsaszínű 103 vörös 56 zöldes 105 zöldessárga 104 nemezestinóru. cinóbervörös szemcsés-őzlábgomba erősszagú 1. büdös 169 cinóbervörös 1. izzadó 164 nyálkásgomba. sárga rókagomba nyúlica 1. büdös 74 csúcsoskalapú 72 díszes 77 fahéjbarna 70 fehértönkű 75 ibolyásvörös 76 kék 76 lilásfehér 73 liláslemezű 74 lilatönkű 76 mérges 73 muskátlis 71 muskátliszagú 1. lisztporos 234 likacsosgomba.169 gyapjas 168 húsbarnás 169 izzadó 1. feketedő nedűgomba narancsvörös 1. redős papsapkagomba redős 208 szürke 208 parásgereben.220 óriás 1.59 hússzínű 116 illatos 57 lila 57 . fehér tarlógomba tüskés 167 vöröslábú 168 lilatönkű 58 májusi 58 narancsvörös 62 rákízű 1. muskátlis pókhálósgomba övesgomba. izzadó nyálkásgalóca nagy 165 pikkelyes 1. vöröses téri <1.hegyi 1. vaskos 241 N.

ráncos 265 tarlógomba. vörös 244 rozsdástapló. rőt pöfeteg zsákos 1. tejfehér haranggomba uborkaszagú 1. büdös szegfűgomba szegfűgombácska. csillagspórás 102 kerti 100 közönséges 101 lilásbarna 101 piruló 99 selymes 100 téglavörös 99 veres 98 szálastinóru.246 szemtelen 1. könnyező porhanyósgomba szarvasagancsgomba 248 szarvasgomba. arany nemezestinóru barna 1. vörösbarna haranggomba szemölcsgomba.200 gesztenyebarna 1. piros nemezestinóru rózsáskalapú 191 sátán-191 sötét 1. francia 258 nyári 258 piroshúsú 259 szemcsés 1. talajlakó szemölcsgomba talajlakó 229 szentgyörgygomba 1. csillámló 1. gyökérrontó tapló gyökérrontó 222 labirintus. tehéntinóru kékesedő 1.219 . almafa 221 ráncos 221 S. ízletes 46 közönséges 1.212 parázs. fántermő 139 szemcsés-őzlábgomba. kocsonyás 228 réteggomba. sárga rétgomba tejfehér 1. tüskés 239 sörtéscsészegomba 268 sörtés-réteggomba. bíboros 184 susulyka. kerti tintagomba fehér 176 gyapjas. lápi 132 cinóber. szívós 270 szürkefülőke. bokrosgomba bükkfa. erdei 247 kutya. könnyező 1. szürke pikkelyestinóru piros 1. sötéttönkű fokhagymagomba gyapjaslábú 1. gesztenyebarna üregestinóru húsos 1. közönséges 1. borostás 230 évelő 232 lilás 231 rétgomba. rozsdás 231 sötéttinóru. 174 gyenge 177 harkály-175 R ráncosgomba. hamvas uborkagomba vörösbarna 1.218 szagos 222 szegett 219 tűzi 1. pikkelyes pöfeteg sörénygomba. cinóbervörös 96 erősszagú 97 sárga 97 szemétgomba. bíboros sötéttinóru tarka 201 tehén. kékesedő üregestinóru lemezes 1. barna nemezestinóru bíbor 191 borsos 185 bronzos 189 cékla-189 élősdi 1. bimbós 261 bunkós 1. pelyhestönkű fülőke pikkelyes 1.201 szálkásgomba. erdei szömörcsög sztrómacsészegomba. sárga 106 tavaszi 85 rezgőgomba. Sz sapkásgomba. molyhos nemezestinóru pikkelyes 1. gyapjaslábú fülőke illatos 1. ízletes rizike lucfenyvesi 46 vöröstejű 46 rizikegomba 1. aranyos 282 fodros 282 ripacsgomba. mezei szegfűgomba lószőr 138 mezei 117 nyakörves 177 pelyhestönkű 1. ágas 1. közönséges 274 tejelőgomba.225 deres 217 gyökér-1.226 lepke.224 nyírfa. narancssárga álrókagomba sárga 8. élősdi nemezestinóru epeízű 186 fakó 186 farkas. közönséges álszarvasgomba szegfűgomba. mocsári 243 selyemgomba. aranysárga lemezestinóru ligeti 192 molyhos 1. édesszagú tejelőgomba kámforszagú 53 kései 51 lápi 50 pocsolyás 52 rózsáslemezű 45 vörösbarna 52 vörösödőhúsú 48 tinóru. sárga rókagomba narancssárga 1. sárga rétgomba réti 1. törékeny 257 rizike. narancsszínű 153 rőt 152 szürke 153 shii-take 7 T tapló. májusi pereszke szömörcsög. ráncos fenyőgomba redősgomba. körtealakú pöfeteg körtealakú 260 óriás 254 osztott 263 pikkelyes 263 szélesszájú 255 szürke 255 tüskés 261 változékony 262 varacskos 1. kámforszagú tejelőgomba daróc. pikkelyes álszegfűgomba undorító 1.vörösövű 72 vöröspikkelyes 69 porhanyósgomba. fehér 164 tégelygomba. mezei szegfűgomba közönséges 1.190 fenyő. cikória 1. vörösfenyő. arany 1. büdös 139 fántermő 1.55 édeskés 51 édesszagú 54 enyheízű 50 fakó 1. 28 szagos 275 szürke 30 tölcséres 30 vörösödő 276 rovarrontógomba. gyűrűs 1. áttelelő 1. nyári 1. parázstapló tárcsagomba. ízletes rizike rókagomba. barna 94 bőrbarna 109 csoportos 108 fehér 95 könnyező 102 pöfeteg.200 változékony 190 tintagomba. fántermő szegfűgombácska feketetönkű 1. pikkelyes pöfeteg csoportos I.

kávébarna áltölcsérgomba közönséges 1. apró nedűgomba Z. narancssárga álrókagomba narancsvörös 1.U uborkagomba. tüskés tőkegomba aranysárga 83 déli 85 fakó 92 fenyő-1. mérges 91 süveges 140 tuskógomba. szemcsés aranygomba szenes 93 tavaszi 1. sereges tölcsérgomba mezei 34 mézszínű 1. gyűrűs tuskógomba hatalmas 1. csipkés 1. császárgomba tőkegomba. ráncos fenyőgomba rozsdasárga 78 sárga 91 szemcsés 1. fakó 202 . halvány trágyagomba gyűrűs 95 halvány 107 hegyes 1. tavaszi rétgomba ráncos 1. sárga gyűrűstinóru vargánya. óriás cölöppereszke kávébarna 1. ágas-bogas likacsosgomba U. sötét 275 turjángomba. Zs zsemlegomba. gesztenyebarna 194 kékesedő 195 V vajgomba. lucos 133 tobozgereben 234 tojásgomba 1. mérges turjángomba ízletes 90 korai 1. ízletes tőkegomba zöldes 92 tölcsérgomba.kerti 176 ráncos 175 sereges 143 tintahalgomba 277 tobozfülőke. bama 1. narancssárga álrókagomba óriás 33 piroslábú 34 rozsdasárga 31 szürke 40 világító 29 tövisaljagomba 68 trágyagomba. hegyes badargomba réti 141 triflaáruló-gomba 245 trombitagomba. ánizsszagú 1. ízletes 187 nyári 189 sárgahúsú 188 vizenyősgomba 1. hamvas 108 üregestinóru. bama gyűrűstinóru sárga 1. zöld ánizsgomba duzzadttönkű 40 gyűrűs 1. gyűrűs tuskógomba narancsszínű 1. tavaszi rétgomba tüskés 79 változékony 1. csoportos 42 gyűrűs 80 vastaglábú 80 tüskegomba 1. alma-1.

JE^ a növények.A Határozó Kézikönyvek a természet megismerésben segítik az Olvasót. A gondosan összeválogatott. a rövid..9 DORLING KINDERSLEY BOOK . MACSKÁK • VAD^ É ^ VIRÁGOK • AKVÁRIUMI J J ^ ^ M ^ ^ R K HALAK • BOGARAK. SZITAKÖTŐK. szép m | | kivitelű és tartalmas Határozó Kézikönyvek egyetlen természetet kedvelő Olvasó könyvtárából sem M B B hiányozhatnak.9 0 9 0 . SBB^ §MR"' PÓKOK I S B N 9 6 3 ..7 1 . A könnyen használható. lényegretörő leírások segítséget nyújtanak élő és élettelen környezetünk.ÉS GYÓGYNÖVÉNYEK • KUTYÁK • BÁLNÁK ÉS DELFINEK • . színes fényképek. I I I A sorozatban megjelent: FAK • KŐZETEK ES ÁSVÁNYOK • A VILÁG LEPKÉI • LOVAK • A VILÁG MADARAI • CSIGÁK ÉS KAGYLÓK • DRÁGAKÖVEK • ŐSMARADVÁNYOK • FŰSZER. a gombák és az ásványok-kőzetek jfBMi világának megismeréséhez. az állatok. .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful