You are on page 1of 1

Kommunikációs funkciók és közlésmódok

Mint minden beszédben, a nyilvánosság előtt tartott szónoklatban, előadásban is fontos szerepük van a kommunikációs funkcióknak. A kommunikáció, közlést, tájékoztatást, információcserét elent valamilyen erre szolgáló eszk!z, elrendszer seg"tségével. #étre !$et más élőlények k!z!tt, csak gépek k!z!tt, valamint gépek és emberek k!z!tt is. A nyilvános beszéd, kül!nb!ző m%fa aiban, más&más módon érvényesülnek a kommunikáció funkciói 'ismeretk!zlés, érzelemkife ezés, fel$"vás, kapcsolatteremtés, &tartás illetve &zárás, esztétikai szerep és metanyelvi funkció ( értelmező funkció). A kommunikáció létre !tté$ez t!bb tényezőre van szükség. *ontos tényezők a résztvevők, azaz feladó és címzett. *eladó ( kül!nb!ző nyelvi elek seg"tségével üzenetet küld a c"mzettnek. +"mzett ( felfog a az üzenetet, értelmezi, és $a mód a van rá, válaszol is. ,z utóbbi esetben a szerepek felcserélődnek, és a c"mzett válik feladóvá. *ontos tényezők$!z tartozik még az üzenet, a kód, a csatorna, a közös valóság, a közös előismeret, a közös előzmények, a beszéd elyzet, a ka!csolat és a zaj. Az üzenetet kife ező !sszefüggő eleket kódnak nevezzük. A kommunikációs folyamatban nyelvi és nem nyelvi kódokat $asználunk. A megfogalmazott üzenet a csatornán keresztül ut el a c"mzett$ez. A $atékony kommunikációnak fontos feltétele a k!z!s valóság, előismeret és nyelv. A k!z!s előzmények pedig nagyban megk!nny"tik a kommunikációt a felek k!z!tt. A sz!veg mindig egy adott beszéd$elyzetben $angzik el, szóval a kommunikációnak mindig ott és akkor, az adott $elyzetben van elentése. A elentésbe bele tartozik a $elyzet külső és belső k!rülménye, partnerek viselkedése, és a k!ztük lévő kapcsolat. A kommunikációs folyamatot megzavaró, vagy az üzenetet torz"tó, el utását a befogadó$oz gátló tényező a za , azaz kommunikációs zavar. A kommunikációs folyamat irányultsága szerint beszél$etünk egyirány" és kétirány" kommunikációról. Akkor egyirány- a kommunikáció, $a a folyamaton belül a $allgató nem t!lt$eti be a beszélő, azaz a feladó szerepét. ,gyirány- kommunikáció például az előadás, telev"zióadás, $"rbemondás. .étirány- a kommunikáció akkor, amikor a beszélő és a $allgató állandóan szerepet cserél, például beszélgetés, vita, telefonálás. A kommunikáció t"pusait a szerint is megkül!nb!ztet ük, $ogy a partnerek milyen módon vannak elen térben és időben. /a a feladó és a c"mzett egyszerre vesz részt a kommunikációban, azaz egy $elyen és egy időben vannak elen, akkor közvetlen kommunikációról beszélünk. Amikor a kommunikáció nem egy térben 'pl. telefonálunk) vagy nem egy időben za lik 'pl. a levélre csak azután tudunk válaszolni, miután megkaptuk), akkor azt közvetett kommunikációnak $"v uk. Mindkét fa ta kommunikáció le$et egyirány- és kétirány- is. Az emberi kommunikáció mindig nyelvi 'verbális) és nem nyelvi 'non verbális(nem verbális) elek seg"tségével t!rténik. A sz!vegek csoportos"tásának a szempont a az is le$et, $ogy a sz!veg élőszóban vagy írásban születik&e. 0gyanezt a témát másképpen fogalmazzuk meg beszélgetés keretében, mint például egy tudós"tásban le"rva. A tömegkommunikáció a kommunikációnak azon fa tá a, amely széles befogadó rétegnek k!zvetett és egyirány- módon információkat k!zvet"t nyelvi és nem nyelvi elek seg"tségével. A nyilvános beszéd legt!bbsz!r k!zvetlen, egyirány- kommunikációs forma, a$ol a $allgatóságnak csak korlátozottan van le$etősége vissza elzésre. A nyilvánosság előtti beszédnek kül!nb!ző formái alakultak ki az idők során. Az ókori retorikák a beszédek $árom fa tá át tan"tották1 tanácsadó beszéd 'pl.1 politikai)2 t!rvényszéki beszéd 'pl.1 vádbeszéd)2 és alkalmi beszéd 'pl.1 ünnepi beszéd).