You are on page 1of 124

A szolotoke reszei

A kb. 4050 cm hosszu dugvanynak vagy oltvanynak a felso resze telepiteskor a fold felszine fole, az also resze a foldbe keriil. A szolotoke fold folotti reszeit osszefoglaloan szarrendszernek nevezziik. A fold ala keriilo reszekbol alakul ki a gyokerzet. A szarrendszer reszben fas, reszben /old reszekbol all.

A gyokerek fokozatosan elagaznak, ilyenforman els6-, masod-, harmad-, negyedrendii es tovabbi elagazasok alakulnak ki.
Milyen a sz616 gyokerzetcnck a belseje?

A felszivdov

A fiatal gybkeren harom ov alakult ki: a novekedesi 6v, a felsziv66v es a szallit66v. A novekedesi ov 25 mm hosszti, csucsi reszen az ujabb es ujabb sejteket Ietrehoz6 tenyeszokiip talalhat6. Puha ailomanyat gyokersiiveg vedi, melynek segitsegevel a talajba hatol.

atereszto sejtjei szivjak fel a talajnedvesseget es a benne oldott tapanyagokat. A felszivoov feliiletet olykor gybkerszorok novelik. Ezek a felszini retegbol nonek ki, de nem minden esetben alakulnak ki. Nedves talajban alig vagy egyaltalan nem kepzodnek, szaraz korulmenyek kozott eilenben tobb talalhat6 belSliik. A szallitoov kiilso sejtjei mar nem ateresztoek. A felszivoov feher, a szallit66v pedig barna szinii.

A gyok^rzet kiterjedese

A gyokerzet zome altalaban a forgatas melysegeben helyezkedik el, zommel 4060 cm-es retegekben. Egyes gyokerek azonban sokkal melyebbre is lejutnak. A magas talajvizszintu alfoldi szolokben a gyokerzet gyakran csak az egy-ket meternyire levo talajvizszintig hatolhat le. K.6tott talajon vagy melyebb retegii homoktalajon ha kopad nem akadalyozza a gyokerzet 1213 meterig is lejuthat. Oldaliranyban a gyokerek 68 m-nyi tavolsagig terjedhetnek.

A gyokif hosszmetszete
I. y6kr0veg, 2. ncivekedfei ftv, 3. flzlv<iOv, 4. szillddflv. 5. ybkwsi6rok. 6. rej

A gyokerzet tnelysegbeli elhelyezkedese

10

.
A szoldgyoker mtgujult csucsi reszei I. az oiztddii bezdettn. 2. Isttdbbi dllapniban

knyszernyugalomr61
A gyokerzet kiterjedtse oldalirdnyban

A gyokerzet novekedeset a fold folotti reszek is befolyasoijak. Egy J6kora, egyediil al!6 lugastoke termeszetesen nagyobb gyokerzetetfejleszt. A magasmiivelesii tokenek is kiterjedtebb a gyokerzete, mint a fej-, illetve bakmiivelesue.

beszeliink. A gyoker a tenyeszid6szak folyaman a legeroteljesebfoen keso tavasszal es junius elejen fejlSdik, Iegkevesb6 pedig a nyari szd razsagok idejen, Julius vegen, augusztusban. Szeptember vegen, okt6ber elejen ujra megindul a novekedes. Kedvezo idojaras eseten, amennyiben nincsenek tul nagy hidegek es elegend6 a csapadek, a gydkerek novekedese decemberig elhuz6dhat.

A gyoker elete Tavasszal, amikor a talajhomerseklet eleri az 56 C-ot, a gyokerek is novekedesnek indulnak. A gyokervegeken feher, ujonnan keletkezett szalak jelennek meg, melyek egyre hosszabbodnak.
A gyoker fejludesc a tenyeszido fulyaraan

A sz616 gyokere, amennyiben a kiilso idojarasi koriilmenyek engedik, egesz even At folytathatja eiettevekenyseget. Ezert a gyokernel csak

12

13

Tavasztol tavaszig
A kovetkezo fejezetben a szrrendszer tovabbi reszeit es egyevi eletmilkodeset mutatjuk be. A homersekletnek es a csapadeknak az 19011950 kozotti 50 eves atlagat is kozoljuk.

MARCIUS
megindul a nedvkeringes
: 6,2 Csapa&kosszeg; 43 mm

Tavasszal, marcius kozepen, az atmetszett vesszo sebfeluleten egy vi'zcsepp jelenik meg, amelyik egyre no, majd kesobb vegigfolyik a vesszon. A jelenseget konnyezes nek nevezzuk. E?, a nedvkeringes megindulasanak a jele.

* rne^mduidsahnz szuk**%<? talajhfimerseklet

A metszett vesszdn megjelend konnyezes

A nedvkeringes kezdete a talaj homersekletetol fiigg. Akkor k6vetkezik be, ha a talaj 20 cm melysegben 8 C-ra melegszik fel, 50 cm melysegben pedig 6 C-ra. Meleg idojaras eseten a konnyezes erosebb. A konnyezesi nedv sokfele dsvdnyi anyagot tartalmaz. A keletkezo tapanyagveszteseg gyakorlati szempontb61 nem jelentos, mivel csak kis mennyiseget tesz ki. A konnyezes hatasara azonban a riigyek bevakulhatnak.
16

A hetytelenul metszett vesszo. A nedv a rugyetcrefolyik. mttyek btvakulhatnak

Htlyeaen meiszett vesszo. A ttfolyo nedv flkeruli u rugyekft

17

A rijgyekre rafoly6 nedvben nyalkagombak telepedhetnek meg. Bevonhatjak a rugyet es annak pusztulasat okozhatjak. Kulonosen nagy karok keletkezhetnek a fiatal, harom-negy eves szolokben. A foriigy nem hajt ki, csak a mellekriigyek fakadnak ki, ami ket hettel keslelteti a szolo z61d hajtasainak novekedeset es beereset. A riigyeket meg erosebben bevakfthatja a konnyezes a homokteriileteken, ahol a szel altal felkavart homok ratapad a nedves nyalkagombakra es kemeny bevonatot kepez.

10 'C

APRILIS
fakadnak a rugyek AtlaghdmMklet: 11,4 C Csapadtkosszeg: 52 mm A riigyfakadas kb. aprilis kozepen kezdodik. Melegebb vagy huvosebb idojaras eseten ket hettel korabban vagy kesobben is indulhat. A bevezeto szakaszban a rugyek duzzadni kezdenek. Ha a leghomerseklet atlaga tobb napon at eleri a 10 C-ot, a rugypikkelyek meg jobban szetnyilnak, es lathatova valik a suru szorokkel boritott hajtas. Ezt az idopontot nevezik a szakemberek rugyfakadasnak. A konnyezesre a talajhomerseklet hatott dontoen, itt pedig a levego felmelegedese a fontos. J61 bizonyitja ezt egy regi kiserlet. A novenyhazba bevezetett szolovesszo bent levo riigyei kifakadnak, a kint levok alva maradnak. Az alanyfajtak, valamint a direkt termok kb. I hettel korabban fakadnak, mint a nemes szolo. A nemes szolonel a korabban erok fakadnak hamarabb.
Duzzodd rugyek. A rugypikkelyek felpattannak, de csak szorokkel horitott hajtdscsucs IdtHato A kifakadt rugyek. Ldlhatovd vdtnak a kix levelek is

A novtnyhdzbu bevezvtett

IK

MAJUS
a hajt&sok gyors novekedesnck indulnak, kialakul a viragzat

A hajts res/ci A legfelso reszen levo tenyesz6csiics hozza letre a kiilonbozo szerveket. Ilyenek a levelek, virdgzatok, a hajtas tengelye, amelyen izkozok (intern6diumok) es csomdk (noduszok) vannak. A kacsok kapaszkodasra szolgalnak, es ha nem tudnak semmire se ratekeredni, akkor elszaradnak. Ha tavasszal nedves az idojaras, a hajtasokon gyongyszorok jelennek meg.

Atlaghdmerstklet: 16,8 C Csapadtkosszeg: 69 mm A riigyfakadas utan a hajtasok eleinte lassan novekednek. Kb. majus 510. kozott azonban mar ,,sorlik" a szolo, ami azt jelenti, hogy a 1015 cm-es hajtasok megzolditik a sorokat. A gyorsabb novekedes a felmelegedo idojaras hatasara majus derekan indul meg es Julius elejen fejezodik be.

Milyen a hajtas heliilrol ? A fiatal hajtas keresztmetszetet mikroszkop alatt vizsgalva kozepen a belszovetet tataljuk, koriilotte helyezkednek el az edenynyalabok. Ennek belso reszen van a fa,

A fiatal hajlda szovetifettpitese Fiaial, gyongysziirdkkel borltott hajtas Fiatal hajtds majus kozeptn, jdl Idthatd virdgzatokkal
I. bor;./i;vct. 2. kereit, J sziUrdit6 sejtnyaUbuk, 4. h^noi, s . fareaz a IWJenytkkci. 6, Mlau^r, 7. Ml, 8 kumbium

20

21

amely egyreszt szilardlt6sz6vet, masreszt pedig benne vannak az llto mm atmerot is elero faedenyek, amelyek folfele szailitjak a gydker altal felszivott nedvet. A hancsban talalhatok az lin. rostacsovek, amelyek a levelek altal eloallitott tapanyagot szailitjak a gy6ke"r 6s a fiirt fele. Az edenynyalabok kozott helyezkednek el a belsugarak. A hancs kiilso reszen is talalhat6 szilardit6szovet, valamint a keregben is.
A level

Teljesen kifejletl szololevtl majus mfaodik felebcn I. levelnyil.Z vallis villobol, 3. oldaiabol, 4. oldalkarej, 5. csiic^karej

A level a szolo taplalkozasanak legfontosabb szerve. Egyreszt tiido, amin keresztiil lelegzik, masreszt pedig egy vegyi laboratdrium, ahol a gyokerek altal felszivott tapanyagokbol es a levegobol felvett szen-dioxidbol eletfontossagu tapanyagok kesziilnek. Ha a level keresztmetszetet mikroszkdp alatt vizsgaljuk, als6 es felso reszen borszovetet talalunk, alatta vannak a hosszan megnyult osziopos sejtek. Ezekben igen sok a zold szintestecske, ami a tapanyagk^sziteshez szukseges. Az. alatta levo kerek sejtek kozStt sok a jarat. Ezert nevezik szivacsos retegoek. A jaratok kozott szabadon aramlanak a gazok. A level also reszen mm2-enkent 100300 legzSnyilas van. A level felszinen csak igen keves 16gzonyilas talalhat6. Ezert fert6z a peronoszpora a level fonakan keresztiil.

A levtl szovetifelepiltse
I. felso hfirszdvet, 2. osziopos sejtek, 3. szivacsos sejtek, 4, also bfirszovet, 5. Iegzdnyfl6s

A viragzat

Majus vegere kifejlodik a viragzat. A szolonek fiirtviragzata van, benne allag 300400 virag talalhato. A nagy ftirtii fajtaknak ennel nagyobb, a kisebb fiirtueknek kisebb viragzata van. 23

22

A szdlfl

furtvirdgzata

kinyilt rtytiri rugyMI hAntiljhajtds keltikezett

A rogj k ti a boaaljbajtasok kialakulfaa

A tialal hajtascsucs Ievelh6naljaban csak egy riigyet Idtuok. Ez az un.


nydri rugy.

Beloie fejlodik ki a honaljhajfjis. A nyari riigy kihajtasa utan lathatova valik a teli rugy is. A leli rugy rendes koriilmenyek kozott csak a kovetkezo evben hajt ki. A foly6 evben legfeljebb csak a hajtas seriilese, eros visszacsipese keszteti kihajtasra.

JUNIUS virag/ik a szolo, megindul a bogy6ndveked^st fejlodnek a teli riigyek Attaghtimersftklet: 19,9 aC C$apadkosszeg: 67 mm
/I y*/7iWd n vdri rugy
I hiti". i. nySri rQBykenJemtiny, ^. Uvilny*!

A aydri rugy kifakadte eldtt


/. a .>j-j.: rOgy fellevele (pikkeiy*). J1. a ki .MDI (wttaot nyari nigy, f.

4. * Imtinyil

A sz6lo viragzasa altalaban junius elso 10 napjara esik. Ha meleg az idojaras, mar majus vegen megkezdSdik. Hfivos idojaras eseten junius masodik felere is kitolodhat.

24

25

A szolo virdga I. c v . i , e i6it, 2. ny(16fdbeh, 3. nyltas man

Kiilonhozt) virugtipusvk 1. WrnvtrSg, 2. nfivirig, 3. hfmnfri vtriji

A S7olovirag reszei A novirag

A szolo viragat kinyilas elott a sziromlevelek takarjak, amelyek majd egyiittesen hullanak le. Ezt nevezziik sapkanak. A szolo viraganak kiviil alig Iathat6 cseszelevelei vannak, ezen beliil helyezkednek el a mezfejtok, amelyek a jellegzetes finom illatot adjak, Az 6t porzo koriilveszi a maghdzat, amelynek csiicsi resze a
bibe. KUlonbozo sz6lti> iraok

eseteben a maghaz eroteljesen kifejlfidik, de a porz6k csSkevenyesek. ! A viragpor nem kepes megtermekeny itlsre. ! Ilyen viraga van a Keknyellinek es tobb, ma mar kevesse elterjedt j csemegeszolo-fajtanak (Kecskecsocsu feher, Genuai zamatos).
A szolovirag megterm^kenyiilese

A viragok altaldban a reggeli es a delutani 6rakban nyilnak ki. A viragnyilas utan felrepednek a portokok, es a kirepiilo viragporszemek rarak6dnak
a bibere.

A termesztett szoionek altalaban rendesen kifejiodott maghaza es porz6i vannak, amelyek megtermekenyitik a viragot. Ez a
himnos vir^g.

Ha a termoresz csokevenyes, a porzok eroteljesebben fejlodtek, akkor


himviragrol

beszeliink. Ilyen nehany alanyfajtanal talalhato, de a Kadarkanal es a Furmintnal is elSfordul. 26

A bibecsopp

27

A szdlovirdg belsd sivrktzete


I. Wbt, 2. HbKMtorna, 3. maghizfiren, 4. e maghii fIn. 5. maghezdemdny, '- vack

A csirdzv pollen

A biben valo megtapadast egy vizcsepphcz hason!6 kepz6dme"ny, a bibccsopp is elosegiti. A nedves biben a viragporszem csirazni kezd es tdmlot fejleszt, ami a megtermekenyiteshez szukseges.
A maghdz keresztmelszete
I. mtighaz, .' maghdzUreg, ' . 4.. .V. f>, maKk

Milyen a virag belso szerkezete? A megtermekenyiiles megertesehez meg kell neznunk a virag belso szerkezetet is. A viragkocsany kiszelesedo reszen, a vackon nyugvo virag maghazanak negy Urege van. A benne Iev6 magkezdemenyekhez a bibecsatornan keresztul jut et a viragporszem tomlqje. Az ebben levo sejtmagok termekenyitik meg a magkezdemenyben levo petesejtet.

A szdl&viragzast kedvezden befolyasolo idojaras A viragzashoz legkedvezobb feltetelek: a 2026 C-os atlaghomers^klet, a deriilt ido es az 55%-os relativ paratartalom. A hideg es

28

29

a tul meleg szaraz levegdt okozo idqjaras egyarant karosan befolyasolja a termekenyulest. A megtermekenyules utan megindul a bogy6 novekedese. Ha mind a negy magkezdemeny megterrnekenyiil, a bogy6kban negy mag alakul ki. Igen sokszor azonban csak ket-harom magot talalunk. A levelek honaljaban junius honapban tovabb folytatodik a teli rugyek kialakulasa.

JULIUS
megszunik a gyors hajtasnovekedes, a bogydk novekszenek, a korai fajtak zsendiilnek Attaghtimtrstklet: 21,9 C Csapadtkosszeg: 50 mm Foglaljuk ossze a hajtasnovekedes tudnival6it. A gyors hajtasnovekedes idoszaka majus kozepetol Julius kozepeig tart. Elotte es utana a hajtasnovekedes j6val kisebb, augusztus 15-re teljesen megszunik. Ez a jelenseg csak akkor figyelheto meg, ha a hajtas szabadon, fiiggolegesen novekedhet. A termesztett szolonel a hajtasnovekedest a termeszthetoseg celjab6l visszavagassal (csonkazas) korlatoznunk kell. Az egy napra eso hajtasnovekedes juniusban a legeroteljesebb. Ilyenkor 24 ora alatt a szolo hajtasa 15, sot 20 cm-t is hosszabbodhat. A hajtasnovekedes napi iiteme termeszetesen csak atlagos idojaras eseten szabalyos megoszlasu. A hiivos, borus vagy tul szaraz id5 visszatartja a novekedest.
(V. 15. V.I. V. 15. VI. 1. VI 15. V I I . 1. V I I . 15. V I I I . 1. V I I I . 15.

A szoWhajtds egynapi novekedese a vegetdcids idoszak folyamdn

A bogy6k novekedese A szolobogyok novekedese Julius folyaman a leggyorsabb. A jol megtermekenyult viragokb6l normalis nagysaguak lesznek, benniik harom-negy mag talalhato. A hianyosan megtermekenyult viragok egy reszebol apro, egymagvu vagy mag nelkuli bogyok keletkeznek. Ezt nevezztik madarkassagnak.

Eltlro bogyonagysdgok
1. normals bogy6, 2. m.itl,nk,i-. bogyo, 3. elnigas (apro zold bogy6), 4. magh^z

Rtndfsfn

termekenyultfurtok

30

31

I-iirt

fiirl

Teli rugy felepitfse


I. riiyalap. 23. riigypikkelyek, 4. rugyfiyapor, 5. forttgy, ft7. meUekrugyek

Hgyes viragok meg hianyosabban vagy egyaltalan nem termekenyiilnek meg. Ilyenkor a maghaz lehullik vagy csak egeszen apro zold bogyo kepzodik. Ez az elrugas jelensege. Ugyanazon fiirton beliil elofordulhatnak normalis nagysagu bogyok, mellettiik azonban lehetnek hianyosan megtermekenyiiltek is. Juliusra mar jol Iathat6 a fiirtok teltsege.

fedik, belu! talalhato, ami a foriigyet es a mellekriigyeket vedi. A foriigy oldalaban kialakuinak a jovo evi fiirtkezdemenyek is. Egyes fajtaknal a mellekriigyek is termekenyek lehetnek.

Az eres kezdete

AUGUSZTUS
Juliusban mar igen sok fajta erese megkezdodik. Ennek elso jele, hogy az addig zold szfnii bogyok megszinesednek. Ekkorra mar majdnem elerik teljes nagysagukat, allomanyuk megpuhul es cukortartalmuk novekszik. Ezt a jelenseget zsendiilesnek nevezziik. kialakul a fiirt es a bogy6, erik a szolo, fasodik a vess/o AtlagMmtrsfldet: 21,2 C Csapadtkdsszeg: 48 mm A zsendiiles idejere kialakul az egyes szolofajtakra jellemzd ftirtnagysag. Kis fiirtje van a Tramininak, kozepes az Ezerj6nak, nagy a Gloria Hungariaenak, igen nagy az Afuz Alinak. A bogyot kiviilrol a hej boritja, az alatta levo sejtek hosszanti iranyba fokozatosan megnyulnak, majd a mag kozeleben keresztben hosszabbodnak. A bogyd

A riigyek kiaiakutasa Az also izkozokon kialakuinak a feli riigyek. Ezeket kfvulrdl pikkelylevelek

32

33

sejtnedveiben levo nedv adja a termeles vegceljat, a s/6lolevet. A bogyo alakja fajtak szerint eltero alaku es nagysagu. A bogy6fejlodes folyaman a cukor es a sav mennyisege ellentetesen valtozik. Igy alakulnak ki azerettseg kiilonbozo fokozatai.

ai bngyb reszei: /. bogybkocsany, 2. kocsanykorunit, 3. bogyA hi a bogyd szovet

Kulonbozo furtnagysdgok

Augusztus vegen barnulni kezdenek a vesszok. Ekkor a kambiumgyiirun kivtil, amely a fat es a hancsot hozza letre, egy uj oszt6d6 szdvet jclenik meg, a parakambium. ECialakitja a paraszovetet, a kiviil eso szovetreszek elhalnak, es ez okozza a vesszS barnulasat.

/. filleng (milling), 2. kicsi, 3. k&7epes, 4. nasy, .' igen rmg

A szolovesszo szovetifelepitese
I . holtkereg, benne 2. a paraszovel, .*. es szilardlto sejtnyaldbok (hancskorona), mellette clhalt azovetreszek; 4. hdncs, benne a 6s a rostacsovek, 5. tare,: a faedenyckkel, t>. kambium. 7. maodlago$ Mlsugdr. S. elsfidleges MUugar, 9. betwvrt. 10. (= a hancs gyakorlati elnevezcse)

A fiirt felt pilose I. fflrtnyil, 2. fOrttengely. 3. bogydkocaAny, 4. bogy6k

34

35

SZEPTEMBER
tovabb erik a sz615 es a vess/o, kezdSdik a borszfilofajtak sziirete, elkezdodott a KM rugyek mely nyugalma Atlagh6m6rs6klet: 16,9 C Csapadtkosszeg: 45 mm Szeptemberben mar nemcsak a csemegeszolo-fajtakat

- 60 -50 40 -30

20 10

IX.1 X I I . 1

1.1

IV. 1

mely nyuga!om-k6nyszernyugalom A kemtnyitofd lerakoddhelyei a vesszoben (feketfveljelolt rtsz); kb. l/30'asjddtinkttiraotdat hatdsdra a megktkiilt rfszt a kfainagyitd jdl Idthatdvd teszi KulonlM2i> idopontban vegzett vesszohajtatdshoz szukstges napok szdma

(Chasselas, Gloria), hanem egyes borszoiofajtakat is szuretelhetiink. Ilyenek pi. az Ottonel muskotaly, Leanyka, Rizlingszilvani, Piros tramini. A borsz616fajta"k beerese egy honapot is ingadozhat. A szololevel altal kepzett szenhidrAtok egy resze legzesre haszna!6dik fel, masik resze a furtokbe megy, a harmadik resze atvdltozik kemenyitove es a vesszobe rak6dik le. Szeptember elejetol hiaba vagjuk vissza a szolovesszot, a teli rugyek mar nem fakadnak ki. Januar elejeig meg hajtatas eseten is igen vontatott a riigyfakadas. Kesobb a rugyek a kiilso homerseklet hatasara mar konnyen kifakadnak. Az elozo allapotot

mely nyugalomnak. ut6bbit k^nyszernyugalomnak nevezziik.

OKTOBER
a sziiret fo iddszaka, a szdlo mar tiilerhet, a lomb elszinezSdik, a vesszoeres folytatodik Atlaghdmtrstklet: 11,2 C Csapadtkmennyistg: 54 mm

36

37

Borszolof ajtak before s6nek ingadozasa

Rizlingszilvani Ottonelmuskotaly Leanyka Piros tramini


,x 1

o
i

Oktdberben mar a kesei eresii szolofajtak is szedhetok. Egyes fajtak erese kedvezotlen evjaratokban oktober legvegere, s6t novemberelejere is athuzbdhat, ami fokozzaa rothadast. Egyesesetekben a kesei fajtak nem is tudnak rendesen beerni.
4

k
ix in

<*

Mi jellemzi a szoloeres egyes szakaszait?

<k
IX. 20.

A
&

IX. 30.

r.

**
X. 10. X. 20.

legkorabbi (fc Atlag

legkfesobbi beer^s

Borsz6l8faitak \9fokos beeresenek ingadozasa evjaratuk szerint (NimethM. utAn)

Min6s6gi fajtak 19 cukorfok e!6res6nek id6pontjai

Harslevelu Olasz rizling Kekfrankos Cabernet sauvignon

d i
(V(

4
r'

<fr' rt d" f li <t


IX 30.

* 4

A bogyofejlodes folyaman a cukor es a sav mennyisege ellentetesen valtozik. Ennek merteke szerint aiakuinak ki az eres fokozatai. A zsendiiles az eres kezdete. Az eddig zold szinii bogyo a fajtara jellemzo szinii lesz (feher, piros, kek). A feliiieten viaszreteg alakul ki. A bogyohus megpuhul. Ebben az idoszakban igen gyors a cukoroldatok bevandorlasa. A teljes eres idoszakaban mar nem aramlik tobb cukor a bogy6kba. A fajta ele>te a teriiletegysegre szamitott legnagyobb cukcrmennyis^get. A tuleres folyaman a cukortartalom tovabb no, de ez mar nem a bearamlas

^>*

II. Tomeglerma N 16 cukorf jka

Piros szlanka Kovidinka Izsaki sarfeher


IX.10

a 6
A
IX 20.

.
X. 20.

-30

X. 10.

X. 30.

XI. 10.

Meghattrozott miatfok eltrtstnek ingadozasa tvjaraiok szerint (Ntnuth M, Man. JtlmagyarAzatat 1. az clSzo dbrdndl.)

szept. 1.

okt. 1.

A cukor- es a savtartalom eUenieles alakulfaa az eres folyaman

38

39

NOVEMBER
lehuliik a lomb, a vesszS felfe^sziil a t^lre
X. 15. 2,4 g

Atlaghtimfrstklet: 5,6 C Csapadtkosszeg: 61 mm A tenneszetes lombhulUs iddpontja noveniber elejen van. Hazankban igen gyakrait m&r elSbb-

X. 20. 0.7 g

A bogydtomeg vdltozdsa a zsendiites. teljes Ms, ttiterts 4s aszfaodds fotyamdn

kovetkezteben jon letre, hanem a toppedo bogyok vizleadasa tblytan. Ilyenkor javul a minoseg, de csokken a termes mennyisege. Az asziisodas a tulere~snek az az allapota, amit a szurkepenesz hatasara fellepo toppedes idez elo. Rendszeresen csak Tokaj-Hegyaljan kovetkezik be. A fogyas/tasi erettseg a csemegeszoloknel hasznalt megjeloles. Az az allapot, amikor a szo16 cukortartalma mar elegendS ahhoz, hogy fogyaszthato legyen. A zsenduies es a teljes er6s kozotti idoszakban kovetkezik be. Oktdber h6nap folyaman a levelek cukortermelo kepesseg-.: egyre csokken, mert a zold szintestecskek fokozatosan elbomlanak. Ennek kiils-J jelekent a feher es a piros bogy6ju fajtak levele megsargul, a kek bogy6juak6 voros szinii lesz. A h6nap vegere a vesszo felso resze is megbarnul.

A tOke jareszei iombhullds uldn


I. is 2. . i l l . . . - , rugyek, j. s.irszcm. 4. alapl rdgyek, S. cser (2 ive rfaz), 6. h&romivcs r*M -'

A vesszd hosszmetsiete I. (xkfiz. 2. teijc-.cn Itifejlelt bilrekcsz,


f

.: .:!r '.!;.:.-

.. & 5. Ml rttgyek

az 5szi fagyok hatasara hullanak fe a levelek. Rendes kortilmSnyek kozott ekkorra beerik a szolSvesszo es felveszi a fajtara jellerazo szmt. Az Olaszrizlinge pi. szalmasdrga, a Chasselas-e pirosbarna. A vesszo hosszmetszetnl Uthatd, hogy a

ndduszoknril (biityok) a b^lszovetet a blrekesi (diafiragma)


szakftja meg. Ennek foilettsege elteio. Azoknal a ndduszoknal, ahol kacs van, teljesen kifejlodik (csumas butyok), ott, ahol nines kacs, rendszerint csak hianyosan talalhatd meg. Min61 t6bb a j61 kifejlett diafragma, annal erettebb a vess/6.
41

40

chet6ve teszik, hogy a tapanyagok ha csdkkentebb m&te'kben s telen is vandorolhassanak. A rostacsovekben levo szigete!6r6teg a konnyez6s idej^n tClife el.

DECEMBERJANUARFEBRUAR
a lomb nelkuli szdiotokek teli almukat alusszak, ha csokkentett mertekben is, de folytatjak eletmukodesiiket Atlaghdmtrstklet:
1. Rostacsovek hosszmetszete a vegeidtios idoszak alatt 2. Rostacsovek telen

XII.

I. hdnapban 1,3C ~0,8C 39 mm

II. 1,1 C 39 mm

Osszel a szolo szoveti reszein is elvaltozasok keletkeznek. fgy pi. a hancsban talalhato rostacsoveket az ugynevezett rostalemezek szelik at. A rostalemezek atereszto reszeire szigeteloreteg rakodik le, ami gatolja a tapanyagforgalmat. Az elektronmikroszkoppal vegzett legujabb vizsgalatok kideritettek, hogy a rostalemezeket elzaro anyagban igen vekony, 50 nanometer (1 mm huszezred resze) szelessegii repedesek vannak, melyek

Csapadkosszeg:

59 mm

A jol beerett vesszo felkeszult a telre. A legfobb tarta!6k anyaga szenhidrat, ami joreszt kemenyitoszemcsek ilakjaban raktarozodott a sejtekben.

Repedtsek a rostacsovek elzdr6d6sain

Gyengtn tren vrxszti ktmtnyitSszemcsti

42

43

A cukoroldat tomenyebbe teszi a sejtek nedvdt, es igy a vessz6 jobban ellenall a teli fagyoknak. Ha tobb a szenhidrit, tom6nyebb lesz a sejtnedv cukortartalma, a? erett vesszot a hideg kevesbe" karositja. A nedvkeringes megindulasa elott a cukrok ismet visszaalakulnak kemenyi'tove.

A jot beerett vesszo kemenyitoszemcsei

A J61 beerett vesszokben a kemenyitoszemcsek sQrfibben helyezkednek el, mint az eretlenben. A hideg hatasara a kemenyito lebomlik es atalakul cukorr&.

XI

XII

I.

M.

Ill

IV

A szenhidrdtok vdltozdsa dsztdl tavaszi'n

Mtgjegyzts: a H6m6rs6klei- & csapaddcadatokat haztnk cgyik igen neves term6hctycn, Tarcalon mertek 19011950 kdzdlt.

44

45

Kornyezeti feltetelek
A s/olo akkor fejlodik jol, ha a feny, a ho, a csapadek, a talaj, a novenyi, az allati es az emberi kornyezet kedvezo szamara. A kornyezeti adottsagokat idegen szoval okologiai viszonyoknak nevezziik.

VII.

A napxiilesfs ordk szama a tenyesziddszak egyes hdnapjaiban (Tarcal. 40 tves tit lag)

nek. Ennek modozatait kesobb a muvelesmodoknal fogjuk targyalni. A nagyobb


vizfeliiletek

kozelsege fokozza a megvilagitottsagot. Ilyen kedvez6 helyzetben vannak a Balaton eszaki partjan, a vizpartt61 12 km tavolsagra levo szoloultetvenyek. A jobb megvilagitottsag hozzajarul az itt termett borok kivalo minosegehez. A vizfeliiletrol visszaverodo feny
elosegiti a levelek ass/imilaciojat, a cukorkcpzodest. Az evi napsuteses

Az tv egyes honapjainak dtlaghomerseklete t Tarcal, 1901 1950S. A sotettel jelolt rfsz a rugyfakaddstol a lomhhulldsiK terjedo idfiszak

Mil>en karokat okozhat a teli fagy ?

orak szama borvidekeinken kb. 18002070. Ebbol a tenyeszidSszakra (aprilis t.okt6ber 31.) 12501500 jut. A napsuteses orak szama az ev egyes honapjaiban termeszetesen nem egyenlo. A legtobb juliusban, a legkevesebb decemberben. Ez egyuttal azt is jelenti, hogy nyaron hosszabb ideig tudunk dolgozni a szoloben.

Az egyes eletfolyamatok szamara sziikseges homerseklettel az elozo fejezetben foglalkoztunk. Ezeket az ismereteket ki kell eges/iteniink a karos homersekleli hatasokkal. Az eros tcli fagykarok rendszerint 20 C alatt kovetkeznek be, de
az erzekenyebb fajtak

A ho hatasa A szolotermeszteshez sztikseges homennyiseg hazankban kielegito. A havi atlagok megoszlasat az 51. oldalon levo abra szemlelteti. Az idojaras azonban gyakran elter az atlagtol. Vannak olyan evek. amikor a keson ero szolofajtak nem tudnak kelloen beerni.
50

mar -18 C-nal is karosodnak. Ha a vesszobeeres kedvezo volt, akkor az edzettebb szolofajtak -20 C-nal hidegebbet is kibirnak. Ilyenek pi. a Chasselas, Olaszrizling, Sziirkebarat, Piros tramini, Ottonel muskotaly, Kekfrankos stb. A nemes sz616 gyokerei 5 6 C-os talajhomersekletnel karosodnak. Ez csak a hotakaro nelkiili, igen kemeny, kb. -30 UCos lehuleskor kovetkezik be. Szerencsere szazadunkban nagymertekli gyokerfagykar csak egyszer fordult elo 192829 telen. Az oltvany51

ilomb- is

bo(yo -

i.eniklet (+ 10 C)

A magas hnmerseklel miatti karosodas hazai koriilmenyek kozott csak ritk;in kovetkezik be. A lejtos teruletek jobban felmelegszenek, mivel itt a nap sugarai merdlegesen erik a felszint. Ugyancsak befolyasoljak a felmelegedest a kiilonbozo talajf^lesegek is. A homoktalajok koanyebben, az agyagos talajok nehezebben melegszenek fel.

(old ftletli rnek -20 C aUtt

eroi till

A csapadek
A ha hatasa a szoli> eletftilyamataira

szolo gyokerei -9 10 uC-nal fagynak el, Hazankban ez meg sohasem kovetkezett be. A legnagyobb fagykarok az Alfoldon, a dombvideki szolok melyebb volgyeiben es az aljszolokben fordulnak elo. A tavaszi, oszi fagykarok a lombozatot karositjak, de az erosebb oszi fagykarok -4 5 C-nal oktoberben a riigyeket is elpusztithatjak.

A If JIM terutetek a nap.tugdrzds beesesi szoge miatt mddositjdk afdny- <*s hoviszonyokai

Ahol a tobb evi csapadek mennyisege eleri az 500600 mm-t, ott a szolo mar sikeresen termesztheto. 400450 mm alatt rendszeresen ontdzni kell. A 800 mm feletti csapadekmennyisegnel novekszik a gombasbetegsegek veszelye. Magyarorszag legtobb szolotermo teriileten a csapadek 500 --600 mm kozott van. Csak a Nyugat-Dunantulon, pi. a soproni borvideken haladja meg a 700 mm-t. A szolo eletfolyamatai szempontjabol, mint a mellekell abrabol Iathat6, a napi 10 ('C feletti ertekek a fontosak. A napi 10 "T-os atlaghomerseklet feletti osszeget nevezik aktiv honek. fgy pi., ha a napi atlag 16 C, akkor az aktiv ho 6 "C. Az egyes napok aktiv homersekletenek osszeadasa idja az evi aktiv hoosszeget. A koran ero Csabagyongyenek a be'reshez 960, a keson ero Afuz Alinak 1460 aktiv hoosszegre van Eiiksege. Az ilyen kesei fajtak nem is tudnak minden evben beerni, csak igen kedvezo melegebb videkcn termeszthetok. A nagyobb vizfeliiletek fokozzak a levego paratartalmat. A tokaj-hegyaljai aszusodashoz, & a nemespenesz kifejltidesehez erre van sziikseg. A Bodrog es a

52

53

Tisza kozelsege, az arteriileteiken es a szomszedsagukban levfl vizenyos teriiletek, mocsarak, holtagak novelik a Ieveg6 paratartalmat.

A talajok termokepesseget es a tapanyagok ertekesiteset befolyasolja a


viztaro!6 kepessegiik is.

A talajtani tenyezok befolyasa


Szoloteruleteink ket nagy csoportra oszthatok: homok- es kotott talajokra. Keves kiveteltol eltekintve a homoki szolok a?. Alfoldon, a kotott talajuak a dombvideken talalhatok. A homok talajokon beliil uzemi telepitesre a nem mely fekvesu, kiegyenlitett felszinu teriiletek alkalmasak. Azokban a homoktalajokban, amelyeknek kvarctartalma legal&bb 85%, nem tud megelni a filoxera, ezert sajat gyokeren levo szolo" telepit6sere alkalmasak. Ezeket nevezziik immunis homokoknak. Mivel gyokeres vesszovel ultethetiink, az ilyen talajon kevesebbe kerul a telepites. A jo minosegii barna homoktalajok jo vizgazdalkodasuak, nagyobb termeseket adnak, de itt mar oltvannyal kell telepitenunk, ami noveli a telepitesi koltsegeket, A kotott talajokon valo uzemi szoloteiepitesre az enyhe lejtok a legalkalmasabbak. A meredek lejtokon iizemi szolot csak kiemelkedo minoseget ado teriileteken szabad telepiteni, igy pi. Tokaj-Hegyaljan vagy Badacsonyban es a Balaton kornyeken. A lejtos teriileteken sulyos karokat okoz a talaj lemosodasa (erozi6). Ellene vizvezetokkel, teraszirozassal vedekezhetunk, ami erosen megdragitja a telepitest. Egeszen mas a helyzet a kis teruletii, kert jellegutelepiteseknel. Ez esetben meg a kiugro minoseget nem ado teriiletek is megfelelhetnek. A sikeres termeleshez azonban kertszovetkezeti osszefogas sziikseges, mert a teriiletrendezes, az utak kiepitese itt sem nelkiilozheto.
56

Legtobb vizet az erosen kotott agyagtalajok tudnak tarolni, de nagyon nagy a vizmegtarto kepesseguk is. Jo vizgazdalkodasuak a valyog- es a barna homoktalajok. Sok vizet ad a keszletebol a noveny szamara a futohomok, de csak kis mennyiseget tud tarolni.

A homok teriiletek minii.\ilexe {Lasd a kovetkezo oldalon leviS tablizatot)

57

A tengerszint feletti magassag szerepe Az eghajlat m6dositasaban nagy szerepet jatszik a tengerszint feletti magassag. Az Alfoldon a tengerszint feletti magassag a legtobb helyen 100 m koruli. A kornyezo

40

36%

30 24% 20 12% 5%

holt viz

hasznos! i;V:-wz ;;;

magasabb helyekrol itt gyulik ossze a Karpat-medence hideg levegoje. Ezert gyakoriak a teli es a tavaszi fagykarok. A dombvidek mely fekvesu reszei ugyancsak fagyveszelyesek. Magasabban fekvo helyeken jovai kisebb a fagyveszely. A tengerszint feletti magassag lOOm-enkent kb. 0,5 C-kalcsokkenti az evi atlaghomersekletet. Magyarorszagon 300 m feiett mar nemigen talalhato szolo, mivel ott keson erik be. A 150200 m kozotti tengerszint feletti magassag a legkedvezobb. A magasabb fekvesben, meredek lejtokon az erozio miatt gyakran keves koves termotalaj talalhat6. Ilyen helyeken a szolo keveset terem, nehezen miivelheto, es szaraz evekben a beerese sem tokeletes.

60

Az emberi es egyeb el6 kornyezet hatasa Sokfelekeppen hat a szolore az elo biotikus kornyezet. A novenyi kornyezet, igy az erdo kozelsege mersekeini tudja a homerseklel ingadozasat. A benne levo vadallomany viszont karositja a szolot. A szolo joval korabban erik az epiiletek, a falak deli oldalahoz telepitett lugasokon. Hazikerti telepitesekben ezt feltetleniil hasznaljuk ki. A talajban levo rovarok mint pi. a nagy mennyisegu cserebogarpajor - sulyos karokat okozhatnak, kiilonosen az uj telepitesekben. Az ember kornyezetet alakitd tevekenys^ge sokszor hasznos a szolotermesztes szamara, de ugyanakkor karokat is okozhat. Az ipari iizemek egestermekei a leveleket megperzselhetik, vagy a szolo es a bor izet, zamatat elvaltoztathatjak.

Metszes

A metszetlen szoldtoke is terem, de nem ntiivelheto. A termese szakaszos lesz, vagyis egyik evben alig vagy egyaltalan nem, a masikban tul sok termest hoz es gyenge minoseget ad. A fur (ok tiilsagosan aprok lesznek. A szolo erdei kusz6noveny mivoltabol adodoan mindig a csiicsi res/en fakad ki. A kus/an novekedo hajtasok erosen bearnyekoljak a furtoket. Ha a novekedeset nem iranyitjuk, akkor gondozasa nehany even beliil lehetetlenne vah'k.

62

A mets/es celja

A vessz6 megvastagodott reszeit, ahol a vilagos riigyek helyezkednek el szarcsomdnak, nodusznak (illetve nepiesen biityoknek) nevezziik, a kozottuk Iev6 vesszdresz pedig az izkoz (intern6dium).

Metszeskor tavolitjuk el az egy ev alatt kepzodott vesszomennyiseg nagy reszet. Ezzel szabalyozzuk a termes mennyiseget es minoseget. Masreszt a metszessel iranyitjuk a megfelelo tokeforma kialakitasat es fenntartasat. Mindket miivelet hosszu ido alatt letrejott termelesi tapasztalatokon es a kiserleti munka folyaman kialakitott szabalyokon alapul.

Milyen alapfogabnakat kell ismerniink a helyes metszeshez? Az evente novekedett vesszok visszavagasat nevezziik metszesm6dnak. A tobb eves reszek kialakitasat es fenntartasat pedig muvelesmodnak (tokemuvelesm6dnak) hivjuk. A helyes metszeshez vissza kell idezniink a szolovesszorol tanultakat. A sz31ovesszo reszei Metszeskor az eves vesszot vagjuk vissza, reszei: a) vilagos riigyek, b) sarszem (sarriigy), c) aiapi riigyek, d) szarcsom6 (n6dusz), e) izkoz (intern6dium).
64

A szolovtsszo reszei at vilajjos rtigy, bl sarszem (tSrrasy), < I alpi rOgyek

Az eves vesszok Iegals6 reszen gyakran szabad szemmel alig lathato apr6 rugyek helyezkednek el, ezek az ugynevezett alapi rugyek. Felettuk egy vagy ket felig fejlett riigy talalhat6, amelyeket sarszemeknek (sarriigynek) nevezunk. Meg feljebb vannak a rendesen kifejlett rugyek, az un, vilagos rugyek. A tegals6 szarcsomok (noduszok)a tenyeszidoszak elejen fej!6dnek ki, amikor gyenge a hajtasnovekedes. Ezert j6val rSvidebbck,

65

mint a magasabban Iev6, kesfibben kialakulok. Rajtuk helyezkednek el a sarszemek. A vilagos riigy a legelso normalisan fejlett izkoz utdn taldlhatd. A szolo termese majdnem kizarolag a vilagos rugyekbol fakad6 hajtasok on tala"lhato. Ezert a metszes hosszusagat az egy vesszon meghagyott vilagos rugyek szamaval jeloljiik. Az 1 2 vilagos riigygyel rendelkezd vesszoreszt
rovidcsapnak, a 35 riigyest

A tokek felkopaszod&s&nak megakadalyoz^sa

A sarkossag vagy polaritas a novenyi reszeknek az a tulajdonsaga, hogy a felso reszen hajtast, az also resziikon gyokereket hoznak letre. A kuszonovenyeknel ez a tulajdonsag fokozottabban megnyilvanul. A szolo mint erdei kuszonoveny a leheto leggyorsabban el akarja erni a fak csucsi reszet, hogy kello mennyisegu fenyhez jusson. Ez a tulajdonsag a
termesztett szolonel

hosszticsapnak, a 68 riigyest flszalvessz5nek, a 9 riigyest es az ennel hosszabbat


szalvesszonek

nevezziik. A token metszeskor meghagyott vilagos riigyek osszesseget

is megtalalhato. A metszetlenul hagyott, fiiggolegesen al!6 vesszonek az also riigyei alva maradnak, csak a felsokbol kapunk eroteljes hajtasok at. A negyriigyes csap eseteben csak a felso ket rugy kifakadasara szamithatunk biztosan. A ketrugyes csapon ha nem serultek mindket rugy kihajt.

terhelesnek
hivjuk. Att6I fiiggoen, hogy a tok^re vagy teriiletre szamitva hany riigyet hagyunk meg, beszelhetiink kicsi, kozepes es nagy megterheIesr6i.

A feli rugy (crraekenysege A vessz6 hosszaban eltero ^rteku rugyek vannak, termekenyseguk nem egyforma. Az als6 rugyekbol fejlodik a legkevesebb term^s, a kozepso rugyekbol a legtobb. Ezenkiviil az als6 rugyekbol kisebb, a felsokbol nagyobb furtSk keletkeznek. Ha az elozo evben

meleg volt,
az idojaras es a vesszok j61 beertek, akkor a kovetkezo evben a teli rugyekbol termekenyebb hajtasok fejlodnek.
A kedvezotlen id5jdris

fe a tul nagy termes csokkenti a rugyek termekenyseget. Elobbiekt61 fiiggoen a teli riigybol mdsfel-ket fiirt varhato.
Mfiszetleniil hagyott szdlovesszd fakaddsa A hosszucsap 4s a rovidcsap kifakaddsa I. bouzOcup, 2. rflvldcwp

66

67

Mi tort&ine, ha mets/cssol nem akadalyoznank meg a felkopaszodast?

\a metszessel nem akadalyoznank meg a felkopaszodst, a

tokek nem lennenek muvelhetok, es tcrmekenyseguk is erosen csCkkenne. Mindezek figyelembevetelevel alakultak ki a kiilonbozS netszfea64ok: a rSvidcsapos, a hosszucsapos, a felszalvesszos es szalvessz6s.
A rovidcwpos metsz&

Rovidcsapra a kovetkezok szerint metszunk. /. Az elso ev tavaszin egy-ket vildgos rugybol al!6 rovidcsapot hagyunk. 2. A masodik ev tavaszdn a fels6 vesszot eltavolitjuk, az als6t ket vila~gos rugyre metssziik. 3. Metszes ut4n a msodik ev tavaszan ismet ket rugyet hagyunk. 4. A harmadik ev tavaszan a felso vesszot ismet eltavolitjuk, az alsot ket rugyre metssziik. 5. A metszes utan a harmadik ev tavaszan ugyancsak ket rugyet hagyunk. Rovidcsapos metszessel muveljiik azokat a fajt&kat, amelyeknek az als6 riigyei is termekenyek, kozepes vagy ennel nagyobb fiirtiiek es botermoek. A rovidcsapos metszessel a toker&zek csak lassan kopaszodnak fel. Rendszerint rovidcsappal kezdjOk a fiatal toke alakitometszeset. A mdsodik dvben a k6t rugyre visszametszett eves vesszo egy k6t^ves re^zen helyezkedik el. Ezt nevezziik csercsapnak.

-*T A

Rovidcsapos metszes I5. a metszcs egyes fazisai

Ha a csercsap is idosebb lesz egy evvel, akkor mar termoreszeket ! is hordozhat (rovidcsapot, hosszucsapot, felszalvesszot, szalvesszot). A szolotokenek azokat a tobb eves reszeit, amelyek a termoreszeket hordozzak, termoalapoknak nevezziik.

A hosszucsapos valtumetszes

A hosszucsapos metszes szabalyai a kovetkezok. /. Az elso evben ketriigyes csapot hagyunk, amelyb61 kesobb cser es termoalap lesz (a). 23. Masodik ev. Az elso evi csap mindket riigye kifakadt, az also vesszot ketriigyes rdvidcsapra (b), a felsot negyriigyes hosszucsapra (c) metssziik meg. 45. Harmadik ev. A hosszucsapot tobol eltavolitjuk, az elSzo evi rovidcsap felso vesszejet hosszucsapra (d), az alsot rovidcsapra (e) metssziik. 67. A negyedik evben az elozo evihez hasonloan metszunk. A hosszucsapot ismet eltavolitjuk, majd az eloz5 evi rovidcsap (4)

68

69

Hosszucsapos vdltometszes kialakitdsa


I -3. \s fizisai, a> termfialap, 6> ugarcsap, c

ket vesszejet feihasznalva hagyjuk meg az uj rbvid- (f) es hosszucsapokat (g). Hosszucsapos metszest nem vegezhetiink ugarcsap nelkul, mert akkor a toke egykettore felkopaszodik.

vdltometszex a negyedik evben 6 -7. H metszes fazisai, a} term6alap, di rovidcsap./j rovidcsap, / howzuciip

Ugarcsapnak

nevezzuk a hosszucsap alatt hagyott 12 riigyes rovidcsapot. Rajta termes is kepzodhet, de elsodleges celja a
hosszucsap Icvaltasa

6s a felkopaszodas megakadalyozasa. Metszeskor a cser egy reszet is eltavolitjuk, ezert ezt a metszest
csercsapos valt6metszesnek

is nevezzuk. A hosszucsapos metszessel jobban megterheljiik a toket, egyreszt tobb hajtas kepzodik, masreszt a felsobb heiyzetu (35) vilagos riigyekbol termekenyebb hajtasok kepzodnek. A hosszucsapos metszes termekenyebb talajon, jo tapanyagellatas eseten ajanlhato. A hosszucsapos valt6metszeshez hasonloan rovidcsapokbdl is kialakithatunk
valt6 metszest.
Hossz&csapos vdlldmetsiis a harmudik evben 45. a meiszes fSzisai, a) lermCaUp, itf hosankaap, e) r6vidcp

Ez a toke szamara kisebb megterheles, mint ha hosszucsapokat hagynank. 71

70

Sz&lvessz6s v61tometszsek kozos termdalappal

A szalvesszos valt6metszes szabalyai hasonlitanak a hosszucsapos valt6metsz6seihez. /. A termoalapot ketriigyes rovidcsapbol kezdjiik kialakitani. 2. A k^triigyes rovidcsapon 6sszel ket jol fejlett vesszd" taldlhat6. 3. A masodik ev tavaszan a felso vesszot szalvesszore (912 rugyre) metssziik, az alsdt rovidcsapra. Ez lesz az ugarcsap. A szalvesszot kikotjuk, mert igy jobban fakadnak a rugyek.
A kovetkezd tavasszal meghagyott szAlvesszo ts riividcsap 3. nuUodik ivl Uvuzi illapol

A szdlvesszos vdttdmetszts kialakitdsdnak kezdete I. rovidcaapia visszavigott vessz8 tavasszal, 2. osszel

4. A masodik ev oszen az ugarcsapon ket eroteljes vesszot es egy keves termest is kapunk. A meghagyott szalvesszS termekeny riigyei sok fiirtot hoznak. 5. A harmadik ev tavaszan toben eltdvolitjuk az el6zo evi szalvesszot (az un. letermett szalvesszot). Az uj szalvessz6t az el6zo evi rovidcsap felso vesszojebol alakitjuk ki, az also vesszobfil ismet rovidcsapot (ugarcsapot) hagyunk. 6. A harmadik ev oszen ismet b8 termest kapunk a szalvesszobol, az ugarcsapon pedig ket eroteljes vessz6 fejlodik. A negyedik ev tavaszan es az utana kovetkezd evekben a harmadik evhez hason!6an metsziink. A felszalvesszos valtometszes szabalyai ugyanazok, mint a szalvesszos valtdmetszese. A szalvesszot feltetlenul vizszintes irdnyba IchajHtva kell kikotni. Ennek megfele!6 idopontja a riigyfakadas elotti idoszak. Utana a hajtasok konnyen letdrnek. A sarkossag (polaritas) elettani torvenyebol kovetkezik, hogy a ki nem kotott, fiiggfileges helyzetben maradb szalvesszonek csak a felso riigyei fakadnak ki. Ezenfeliil a magasan 73

72

A szdlvessztihdl 4s rovidcsapbdl keletkezfi vesxzdk


4. m&odik evi 6szi :ilkipm

A szdlvesszfibdl 4s rtividcsapMI keletkezti vesszdk 6. lumudik tvi ficd illapol

levo hajtasok novekedese eroteljesebb lesz, mint az alsobb helyzetueke. A mellette levo ugarcsapon tehat gyengcn fejlctt vesszoket kapunk, es az a t6ke felkopaszodasahoz vezet.

Szalvessz6s metszest hasznalunk az apr6 fiirtu (Piros tramini, Szurkebarat)fajtakon, vagy olyan esetekben, amikor az also rugyek keves termest hoznak (Afuz Ali). A nagyiizemekben a Moser-fele magasmuvelesben gyakran hasznalnak ki nem kotbzott, un. lengo vagy csiingo szalvesszot. Ebben az esetben a szalvessz6t a termes sulya hajlitja le. Ez az eljar&s nem bio!6giai elonyei miatt hasznalatos, hanem a nagyuzemek k6zimunka-ero hianya alakitotta ki. Ha~zikertben, haztdjiban nem clunyos. A rendszertelenul csOng6, gyakran osszeakaszkodo szalvesszokon a lombozat megvilagitasa sem a legjobb, ezenkiviil az ilyen t6kek nem nyujtanak szep latvanyt e"s konnyen le is torhetnek. A szalvesszos metszes az a metszesmdd, amellyel a leggyorsabban felkopaszodhatnak a tokek. Ezert gondosan ugyeljiink az ugarcsap meghagyasara 6s ha modunkban all a szaSvesszo idejeben valo lekdtozesere.

A kovttkeid tvbert meghagyolt szdtvesszti 4s rovidcsap 5. huniiitdik evi (avttszt dllupol

74

75

A kiVcixs termSalflp nelkiili vallomt'fs/.es

A j6 kondici6ban levo magasmuvelesii tokeken a karokbol eleg nagy szamban keletkeznek fattyuhajtasok. Sok uzemben beloluk kepeznek ugarcsapot. Az eljaras
elonye,

hogy a karon nem kepzodnek tobb eves elagazasok, es nines sziikseg ifjitasra, a metsz.es konnyebb. Hfttranya, hogy a fattyuhajtasok nem mindig jelennek meg kello helyen, a karokon a termoreszek megoszlasa egyenetlenne valhat.

Kozos termoalap ndikuli vdltdmelszis a mdsodik ev tavaszdn

Kiizos termoalap n^lkiiti vdltometsztfi az elxo ev oszen

A leiveles a szalvesszos metszes egyik kiilonleges valtozata, ahol az eddigiekto! elteroen a felkopaszodas elleni kuzdelmet nem ugarcsappal, hanem a szalvesszo lehajlitasaval oldjuk meg. Menete a kovetkezo. /. A szalvesszot tavasszal megropogtatjuk, es a tart6huzal alatti segedhuzalhoz kotjiik. A megropogtatas miivelete abbdl all, hogy ket keziinkben fogva a vesszot, izkozrol izkozre haludva ovatosan megtorjiik es kozben lefele hajlitjuk. Ellenkezo esetben a szalvesszo letorne. 2. A leivelt szalvesszo riigyei majdnem teljes egeszeben kifakadnak es boseges termest adnak. A szalvesszo tovenel novo hajtasok fuggoleges iranyban novekednek 6s erosebbek lesznek, mint a lefele hajlok. 3. A kovetkezo ev tavaszan a letermett szalvesszot az alapi reszhez legkozelebb levo eroteljes vessz6ig visszavagjuk. Belole lesz az uj szalvesszo, amit ismet leiveliink. 4. Oszre ujra a leivelt szalvesszo alapi reszen talalhat6k a legerosebb vesszok. Kovetkezo tavasszal ism6t hasonlokeppen met-

Kozos termoalap ntlkuli vdltometszts az etso ev tavasz&n

76

77

A lelveles elso 6v4ben, tavasszal

A leivelts elxii eveben. <>sszel

A leivetes mdsodik ivtben, dsszel

sztink, mint az elozo evben. Az tij leivelt szalvesszot a Iegals6 erfiteljes vesszobol kapjuk. A biztonsagosabb levaltas erdekeben a szalvesszo mellett a leivcles ellenere ugarcsapot is hagyhatunk.
A fetmagasodott rfevzek Ifftttea

A rovidcsapos metszes es a vdltometszes v6d a felkopaszodas ellen, de teljesen nem akadalyozza meg. Noha csak egy izkoznyivel, de a termoalapok minden evben fokozatosan magasodnak. A felkopaszodott reszeket ket vagy harom 6v alatt ifjithatjuk. Ket ev alatt az idos reszek ifjitasat a k&vetkezo m6don oldhatjuk meg.
A leivetes mdsodik 4vben. tavasszal

78

79

Felmagasodott hosszucsapos valtdmetszts. Alsd rtszdn kttrugyes biztositdcsappai. tavasszal

Az elozo tokeresz a ktivetkezfi tv ta\'a.szdn. metszts eloti bgyriigyes biztositui'sappul megkezdett ifjitds. tisszel es a kovetkezo evi tavaszi visszametszes helye
a > bizlisltocsap, hi megerosodoll ve^zo

A mdsodik evben tavasszai ketriixye biztositocsapot hagyunk


a i hi/lnsilocsap, hi megerosotlotl vess/o, r I a felso iermoreszek

A biztvsitocsap segftstgevel megfittalitott lokertsz

Egyrugyfs biz ifjitds. tavasszal

/. A tobb eves fas reszrol kinovo fattyuvesszot ketrijgyes biztositocsapra metsszuk vissza. 2. Cszre a biztositocsapon ket eroteljes vesszot kapunk. 3. A termoalap felmagasodott reszet eltavolitjuk, es a biztositocsapon levo ket vesszon valtometszest vegziink. Ha az alulrol elotoro vesszo gyenge (nem eri el a ceruza vastagsagot), akkor csak 3 ev alatt ifjithatunk. 1. Az idosebb reszbol elotoro gyengebb fattyuvesszot egyrvigyes biztositocsapra vagjuk vissza (a).
81

80

2. Oszre az egyriigyes biztositocsapb61 (a) mar erosebb veszszot (b) kapunk. 3. A megerosodott vesszot (b) most ketriigyes biztosit6csapra vagjuk vissza. A felsobb reszekben (c) meg a szokasos modon metsziink. 4. A masodik evben megkapjuk a ket eroteljes vesszot. J. A harmadik ev tavaszan az also reszeken nevelt ket vesszo segitsegevel a mar ismert modon ifjithatunk. A haromevesnel idosebb reszeket kezifiiresszel vagy csonkvag6 olloval tavolitsuk el.

IJ'jitdst igenvto, reszbenfelkopaszodott kar

A megertis<M<iit bizfusitocnapon ket crfc vesszo fejlodik. A kovelkezo tvi tavaszi visszametszfs helve

A megifjitott tokeresz a Harmadik ev tavaszan

Ifjitaskor nagy sebek keletkeznek, amelyek, ha beszaradnak, akaddlyozzak a neclvkcringest. Ezert jo, ha a sebek szelet oltokessel vagykacorralsimara faragjuk, j6s oltoviasszal vagy feher olajfestekkel bekenjuk. A bcszaradas elleni vedeke/es Ha atalakitaskor nagy sebeket ejttink, kezeletlen seb eseten a , gombas betegsegek a toke pusztulasat is okozhatjak. Karok if jitasa Az idosebb karok, kiilonosen a kozepso vagy az alapi reszen gyakran csak keves termest ado vesszoket nevelnek. Ilyenkor meg kell ifjitanunk. Ha a toke eros novekedesii, a kar levaltasara egy 120 cm hosszu vesszot kotiink ki vizszintes helyzetbe, sovanyabb 83

82

Tamberendezesek
Hazai viszonyaink kozott a s/olot a regi kisuzemben tamasz nelkiil is neveltek. Ma mar a fejlettebb termeles eeljabol karos, huzalos, vasbeton vagyjfaoszlopos tamberende/essel latjak el. Kis tenyesztertiletii illtetvenyekben gyakran tamberendezes nelkiili vagy karos tamasszal ellatott telepitesek talalhatok. A gepesitesre is alkalmas s/eles son'i telepitesekben a huzalos es a beton- vagy faoszlopos tamberendezeseket hasznaljuk.

120

A levdltott kar helyere vizszintes iranyba 120 cm-es szdlvesszfit vagy 60 cm hosszu f6lsz6lvessz<">t kotiink ki

teruleten vagy gyengebb novekcd^sa fajtandl a/onban ket r6szlctbcn, 60 cm-enkent kell ujranevelni. Ogyeljiink arra, hogy a vessziiket riigyfakad^s elott kotozziik le, mert kulSnben az als6 rugyck nem fakadnak ki.

R4

Gyalogmiivelesu szSlok

Karos tdmberendezes Regen a hegy- es dombvideki szolok es a szakszeruhben kezelt homoki sz516ultetvenyek legelterjedtebb tamberendezese volt. A karokat a bakmuvelesii es a fejmiivelesu tokek melle helyeztek. Szalvesszos metszeskor a tokek koze meg egy gyengebb karot, un. segedkarot tettek, es ehhe?. kotoztek ki a szalvesszorol novo hajtasokat.

Gyalogmuvelesii szoloket homoki szoloiiltetvenyekben talalunk. Ezeket sovany homoktalajokra telepitettek, kevesse tragyaztak, gyenge volt a hajtasnovekedesiik. Gyalogmiivelesre kiilonosen ket fajta alkalmas: a Kadarka es a Kovidinka. Mind a kettonek merev a hajtasrendszere, s ha 6080 cm magassagban vegezzuk a csonkazast, nem dolnek el. Kisebb mertekben alkalmasak meg gyalogmlivelesre az Ezerj6, a Piros szlankamenka es a Mezesfeher szolofajtak is. Egyaltalan nem felel meg viszont a vekonyabb, elfekvo hajtasrendszeru Olaszrizling es a Chasselas. Miivelesiik sok kezi munkaerot kivant, de a tamberendezes nelkuli, olcso telepites nagy elonyt jelentett a regi kisiizemnek. Ma mar gyalogmiivelesii szolflt nem telepitenek.

\7
Gyalogmuvetesu szt'ilo I. kotozessel,,' kotozes nelkii!

86

Karos tamasznak legjobb a tolgy- es az akackaro. Tartossagukat impregnalassal (telitessel) fokozzak. Regen rezgalicoldat vagy karbolineum segitsegevel haziiag tart6sitottak a kar6kat. Ma mar a MAY fatelito iizemei vegzik dinitro-ortokrezol- es fluortartalmu vegyiiletek felhasznaiasaval. A fakarok lehetnek hasitottak es fiireszeltek. Az utobbiak konnyebben tornek es gorbulnek. Mivel konnyebben keszithetok, majdnem kizarolag fiireszelt karok keriilnek forgalomba. A karok hosszusaga 160, 170, esetleg 200 cm, keresztmetszete felkor (felfa) vagy korcikk (negyedfa) alaku lehet. A felkor atmeroje legalabb 5 cm, a korcikk legkisebb hossza pedig 44,5 cm. Torzsneveles celjabol karokat hasznalunk ma is a magasmiivelesii huzalos t^mberendezeshez.

OSZLOPOK. Rendeltetesuk szerint megkulonboztetiink vegoszlopokat (teherviselo vegoszlop) es tartdoszlopokat (kozbiilso tamoszlop). A vegoszlopoknak nagyobb terhet kell viselniuk, ezert vastagabbak, mint a tartooszlopok. Az oszlopok fabol, vasbetonbol es fembol kesziilhetnek. A regebbi kozepmagas es magasmiivelesii szolokben a
i

\\

4 4

1 g\ / \

tdnihereticJezex elemei I -- ve^oszliipok, 2 tartdoszlnpok, 3 horgonyiohcrendeics. 4 .5 kartarlrt hu7jl


10cm _J5ern

p^iros hu/alok,

Izsdki sadronymuveles

10cm

14cm

Az izsaki sodronymuveles atmenet a gyalogmuveles, a huzalos es a karos tamberendezes kozott. Minden 10. toke utan szolokarokat vernek le, es kb. 6070cm magasan egy huzalt feszftenek ki. Ehhez kotozik a tokek hajtasait, majd a huzal folott 20 cm-re csonkazzak. A felmerev hajtasrendszerii izsaki sarfeher szolofajtanal alkalmaztak. Homoki szolokben meg ma is megtalalhato.
A huzalos tamberendezes elemei
~ 4

A huzalos tamberendezesek oszlopokbol, huzalokbol es horgonyzoberendezesekbol allnak. A kovetkezokben csak a termoszcilovel kapcsolatos legfobb ismereteket kozoljuk.
88

4 huzalos ttitnberendtzes us?.lu/HJi


m-/, I kozepmagas muveletjmodok oszlopa; maga^muveles oszlupui: 2 vasheiori vennsilop j vasbeton tartooszlop, 4 - fa vigoszlop, J fa tartooszli>p

89

betonoszlop hasznalata volt az altaianos. Kozepmagas kordonok mellett altalaban 2,40 m magas, 14 x 10cm keresztmetszetii vasbeton oszlopokat talalunk. Magasmiivelesnel a vegoszlopok 3,20 m hosszuak es 15x 10cm keresztmetszetiiek; a tart6oszlopok 3 m hosszuak es 9x8 cm keresztmetszetiiek. Az ujabb telepitesekben akacfabol keszitett faoszlopokat hasznalnak. Elonyiik, hogy konnyebben szallithatok, konnyebben bealli'thatok, mint a betonoszlopok es nem torekenyek. A faoszlopokat impregnalni vagy a kiilso reszet egetni kell. 1018 cm atmerqju faoszlopok kaphatok. A vekonyabbdl tartooszlopot, a vastagabbol vegoszlopot keszitenek. Magassaguk megegyezik a betonoszlopeval. Az egysi'ku ftiggony torzsei melle gyakran olyan oszlopokat helyeznek, amelyek vastagsaga mindossze 78 cm. Ezek hasitottak vagy fiireszeltek legyenek, mert a hasonlo vastagsagu nott oszlopok nem bizonyulnak tartosaknak. FfiMOSZLOPOK. A vasbeton oszlopok szallitasa, felallitasa - tetemes sulyuk es a toresi veszely miatt igen nehezkes volt. Joval konnyebb a faoszlopokkal dolgozni, de meg elonyosebb ebbol a szempontbol a femoszlop. Magyarorszagon a korro/iomenk's korellacel oszlopok hasznalata terjedt el. Jelenleg dragabb, mint a fa, viszont kisebbek a szallitas, a felallitas koltsegei, igy a jovoben szamolni lehet az elterjedesiikkel. HUZALOK. A huzaloknak harom rendeltetesuk van: 1. az idosebb vazreszek (karok) es szalvessz6k tartasa, 2. a hajtasok rogzitese, 3. a tamberendezes kihorgonyzasa. Az else es harmadik esetben 35 mm vastag huzalokra van szukseg, a hajtasok tartasahoz 2,2 mm atmerqju is elegendo. A horgonyzasra szolgd!6 huzalnak kell a legnagyobb terhet viselnie, ezert ket-harom szalat is ossze szoktak sodorni,

A huzalokat a korrozio ellen a horganyzas vedi. A huzalokat a betonoszlopoknal a rajta levo lyukakba hiizzuk bele, vagy kereszttart6kat alkalmazunk. Ezek femlemezek, amelyeknek segitsegevel novelhetjiik a huzalparok kozotti tavolsagot. Ennek a zoldmunkak megkonnyitese szempontjabol van nagy jelentosege. A femlemezeket az oszlopokban levo resben helyezziik el, es faszegekkel rogzitjiik. Ha az oszlop nines kilyukasztva, a huzalokat egy meghajlitott drottal rogzithetjiik. A faoszlopokba U szegeket verunk, es ezek tartjak a huzalokat. A femoszlopokat rogzitoelemekkel latjak el. A tartohuzal teherbirasat jelentosen fokozhatjuk, ha minden harmadik karo tetejere U szeggel rogzitjuk. HORGONYZ6BERENDEZSEK. A vegoszlopokat konyoktamasz, betontusko (kolonc) vagy horgonyzocsiga segitsegevel kotjiik ki. A kdnyoktamasznal a sor felol egy rovidebb oszlop tamasztja ki a fuggolegesen allo veg-

Huzalos tdmberendezes konyoktdmasszal

90

oszlopot. J6I hasznalhato a hazikert jellegii telepftesek rovidebb sorainal, Elonye, hogy kevesebb helyet foglal el, mint a tobbi horgon yzobe ten d ezes.
A betontusko

(kolonc) egy trapez hosszmetszetii, kb. 4050 cm magas idom, amelyen gombvasbol kesziilt horog vagy karika ta!alhat6, vagy amelynek a felso, keskenyebb resze at van furva. A vegoszlopok kihorgonyzasara a kamp6ba vagy a lyukba fiizik be a kb. 5 mm-es vagy ket-harom szalbol osszesodort feszitohuzalt.

Horgonyzobtrendezes elemei
trapiz lnku betonluskb, 2. hizilug k&ziletl, hcnger a l a k u heioniu.skn nonibv^sa 3. rdgzilocsiga

'**w: w*^?3***
hetuntuxkdval

A huzalok I. bcttm tartooszlopcn, 2. ~ betonoszlopon vas kercszttartoval, 3. U szoggel fauulopon

Rendkiviil fontos a j6 horgonyzoberendezes keszftese. A betontuskos megoldasnak az a ha tr any a, hogy barmilyen eros huzallai vegzik a kikotest, a fold felszfnenel a korr6zi6 nehany i\t torekennye teszi a feszitohuzalt, annak ellenere, hogy miniummal vagy aszfaltlakkal kenik be. Ujabban sokfele hizilag ke~szitenek horgonyz6berendezest. A talajba kezifiir6va! lyukat keszitenek, ebbe cementet ontenek, amibe egy 8-as vagy 10-es gombvasat helyeznek el. A gombvas karikaja hatrafele hajlik es kb 10 cm-rel a fold felszine felett talalhato. Ehhez kotik ki a vegoszlopot, kb. 34 szal 3 mm-es huzallai, amit egy vasruddal megsodorva : feszitenek meg. * Nagy elSnye, hogy a gombvas vastagsaga kovetkezteben az ultetveny elet) tartama alatt nem korrodal, a feszit6huzalt pedig konnyen ki lehet cserelni.

92

93

I gen kenyelmes a rogzitocsiga hasznalata. Fembol es muanyagb61 is keszitik. Konnyen elhelyezheto a foldben egy csavaroszerkezet segitsegevei, a feszitohuzal elszakadasaval azonban itt is szamolnunk kell. A huzalokat evente ajanlatos megfesziteni. Ehhez a kiilonbozo csigas huzalfeszito berende^esek alkalmasak. Az elozoknel joval fejlettebb eljaras a Felgyoi A. G.-ban keszitett MTZ50 traktorra szerelheto huzalfeszito. A telepites es a tamberendezes keszitesehez a nagyuzemek nagy teljesitmenyu gepeket alkalmaznak, es az ehhez szukseges szemelyzet is rendelkezesiikre all. Ezek a haztaji, szakcsoporti telepiteshez is segitseget nyujtanak. Ha erre mod es lehetoseg nyllik, minden nagyobbszoloiiltetveny letesitesenel igyekezzunk igenybevenni. A tamberendezes keszitesekor, tervezesekor a szuretelogepek terjedesevel szamolva egyre nagyobb kovetelmenyeknek kell eleget tenni. Ezeknek a munkalatoknak az iranyitasa ma mar nms/aki kepzettseget igenyel. A tamberendezes letesfteset a telepites utani evben mar be kell fejezni. Mivel jelen konyvnek a termo szolo gondozasa a celja, csak a tamberendezesek ktilonbozo tipusait ismertettiik, letesitesenek technologiajara nem teriink ki. Az un. ketsiku muvelesmodok (duplex, GDC) kiilonleges tamberendezest kivannak, ezert a jobb megertes celjab61 celszerii a tokeformak leirasaval egyiitt ismertetni.

Muvelesmodok

A s/olo miivelesniodjait (a toke muvelesmodjait) elsosorban a tobb eves reszek es a hajtasok terbeli elrendezese, tovabba az alkalmazott tamberendezes es tenyeszterulet szerint csoportosithatjuk. A terbeli elrendezes alapjan korkoros, egysiku es ketsiku muvelesmodokat kiilonbdztetiink meg.

94

Korkoros muvelesmodok

Szeles sortavolsaguak A sorok 33,5 m-re talalhatok. A tamberendezes huzalos. Ismert miivelodesmodjai a Moser-fele magasmiiveles (magas kordon), a Sylvoz-kordon, az ernyomuveles, a fiiggoleges kordon es az egyes fiiggony. Elsosorban a nagyiizemek tokeformaikent terjedtek el. A nagyiizemi tokeformak sokszor meg a kerti telepitesekben is uralkodokka valtak, bar ott univerzaltraktor soha nem jarhatott. Itt a konnyebb telepilhetoseg miatt ma is helye van a kozepmagas miiveleseknek.

Legismertebbek az 1,2 m-nel nem szelesebb sorii ultetvenyek hagyomanyos tokeformai, vagyis a rovidre metszett fejmiiveles es a bakmuveles. A toke reszei minden iranyba kiterjedoen helyezkednek el. Az ultetvenyek tamberendezes nelkiiliek vagy karos tamaszuak. Ide tartozik a helyenkent megtalalhato nagyobb tenyeszteruletu fiiggoleges kordon, ahol a termoreszek a bakmCivelestol es a fejmuvelestol elteroleg magasabban helyezkednek el.

Ketsiku muvelesmodok A sortavolsaguk 3,54m.Ezeknelamagasmuvelesi modoknal kit p^rhuzamos tartdhuzal van, ami ketteosztja a lombozatot. A ketsiku muvelesmodokat hazankban most kezdik kipr6balni.

Egysiku miivelesmodok Huzalos oszlopos tamberendezesiik van.


A hajt&srendszer

az elozotol elteroen nem korkorosen, hanem a sor hosszaban kiteritve talalhato.

Kozepes sortavolsagiiak A sorok 1,52,4 m-re vannak egymastol. Ide tartoznak a szelessoros s/alvess/os fejmuveles, a tegyezo-, a Giiyot-fele. az atacsony es a kozepmagas kordon miivelodesm6dok. Valamennyi oszlopos, huzalos tamberendezesu.

96

97

A gyakorlatban legelterjedtebb muvelesmodok


A legelterjedtebbek es legismertebbek a fejmuveles, a bakniiivclcs, a legyezomiiveles, az alacsony es kozepmagas kordon, valamint a Guyot-miiveles, a Moser-fele magasmuveles, az ernyomiiveles es a Sylvoz-kordon. Az elso kcttot mar kevesse telepitik. tJjabban elterjedoben vannak a fuggoleges kordon, az egyes fiiggony es amelyek egesz kiilon csoportot kepviselnek a ketsiku rauvclesmodok (GDC, duplex).

Fejmuveles

A fejmfiveles az Alf61d6n 6rcg kisiizemi sz616kben, az ottani nagyiizemek k6zpszeles sortavolsagO ultetvenyeiben, helyenk6nt a m6ri 6s a soproni borvid^ken, tovabba az alanyvesszot termelo anyatelepeken elterjedt mivele~sm6d. T0BB EVES RKSZKK ALAKULASA. A rovid, alig lathato t6ketorzson egy megvastagodott, tobbnyire szabalytalan alaku, bunk6szerii kepzddmeny talalhat6, az ugynevezett tokefej. ALAKfT6METSZS. A tokf&et a telepites eveben egy rugyre a k5vetkez6 6vben ket rugyre metsszuk vissza. A harmadik evben ke~t ketrugyes, a negyedik evben negy ketrugyes csapot hagyunk. A fejmuvelesu tfiken ketevesnel idosebb reszt

A Jejm&veltsil tdke kialakitAsa a 3. Js 4. tvben a* tavasazal, b) fiuzel

^-^tiUva JM J i <,v i.

take ktalakitdsa az ehd tfj mdsodik tvben a) Uvuazal rocUzci uiin, b)

nem hagyunk. Az evek folyaman a folytonos visszametszissel, a csercsapok eltavolitasaval kialakul a fejhez hasonld kepzodmeny. Fejmiivelessel gyorsabb kialakulast, illetoleg korabbi term6re fordulast akkor erhetunk el, ha a jo min6segu homoktalajon nem az Stodik evtol kezdve adunk nagyobb terhelest, hanem a tapanyagutanp6tlas lehetcisegeitol es a toke allapotatol fuggoen mar a harmadik evt61 meghagyunk egy f^lsz^lvesszot, sot esetleg egy szalvesszot is. feVENTE ESEDEKES METSZfeS. Fejmuveleskor kopasz-, rovid-, hosszucsapos, felszalvesszos vagy szalvesszos metszest vegziink. Az abra alapjan Iathat6, hogy a harmadik-negyedik evben a t6ke formaja meg a bakmtfveleshez hason!6. ; , A kopaszfejre va!6 metszes regen igen gyakori volt. Ma mar a kisiizemi szolokben is csak elvetve talalkozunk vele, igy a Mdri es helyenkent az Alfoldi borvidikekcn.

100

101

Szalvesszos Jejmuveles az Alfoldon, /. ex 2. ev

Fejm8vetes8 tdke rovidcsapos metszese

lake vegyescsapus metsz^se

A termo szolokon kivul a fejmuvelest es a kopaszfejre metszest az alanyvesszot termelo anyatelepeken is alkalmazzdk. A kopaszfejre metszes a toke ktiszonoveny-termeszetenek kevesse fetel meg. A fej egyes reszei a siirun egymas mellett elhelyezkedo sebek miatt kulonosen az Alfoidon hamar elhalnak, a termesatlag kicsi, es sok a meddohajtas is. A rovid- es hosszwcsapos metszesu fejmuveles az Alfoldon kedvelt. Az els6 evben a tokefejbol fattyuhajtas tor elo. A masodik evben a fattyuvesszot rovidcsapra (simacsapra) metssziik. Ezen hajtasok fejlodnek, es a simacsap csercsappa alakul. A harmadik evben a simacsapbdl alakult csercsapon egy-ket termficsapot hagyunk. A negyedik evben a termocsapot a csercsappal egyutt toben eltavolitjuk. Ilyenformdn a fejmfivelesfi token a csercsapnal id6sebb re^szek nincsenek.

A szalvesszos, esetleg fel szalvesszos fejmuveles az alfoldi borvideken terjedt el. TAMBERENDEZfiS. A kisebb tenyeszteriiletu alfoldi homoki szolokben altalanos volt es meg a mai napig is gyakori a tamberendezes nelkuli gyalogmuveles. Az alfoldi, kis tenyeszteruletii szolokben fakarok talalhatok. A szelessoros, alfoldi, szalvesszos fejmiivelesii szolokben mar betonoszlopos , huzalos tamberendezest talalunk. Itt alul kb. 40 cm magassagban egy szal huzal van, ide kotozik ki a szalvesszot, es ehhez igazitjak vagy kotozik a fejbol kitoro hajtasokat is. A folotte kb. 40 cm-enkent elhelyezkedo ket paros huzalsor koze helyezik el a hajtastomeget. A FEJMCVELfiSO TOKEK TENYESZTERULETE. Az alfoldi gyalogmiivelesu szolokben a talaj minosegetol fiiggden a sortavolsag 100120 cm, a totavolsag pedig 6080 cm. Az alfoldi szelessoros, huzalos tamberendezesu fejmuvelesu tokeknek 2,40x0,600,80 m a tenyeszteriiletuk, de helyenkent 2,803,00 m sortavolsagok is talalhatok.

102

103

A fejmiivelcs jelentosege Az anyatelepeket kiveve kotott talajon a fejmuveles ritkan fordul elo. Itt mar
elavult,

de megvan az a nagy elonye, hogy valamennyi tokemuvelesmdd kozott a legjobban fedheto. Ezert az Alfoldon, ahol gyakoriak a teli fagykarok a biztonsagos termeles celjabol erosen elterjedt es meg ma is sok teriileten megtalalhato. A kezi munkaero hianya, a gepesites azonban egyre inkabb hatterbe szoritotta, de reszes miivelesnel, egyeni gondozasu szolokben meg ma is jelentosege van. A soproni borvidek regi ultetvenyeiben egy hagyomanyos szalvesszos tokemuvelesm6d, az un. soproni fejmuveles terjedt el.

Bakmuvelesii ti'ike kialakitdsa az eisd 4$ masodik tvhen


a! Uviiss/jjl.A) Asszel

Bakmiiveles A bakmuveles a kisiizemi gazdalkodas korszakaban a dombvideki sz616k legelterjedtebb tokemiivelesmodja volt. A TOBB fiVES RESZEK ALAKULASA. A rovid toketorzsbol. harom-6t, leggyakrabban negy tobb eves, 3040 cm-es resz, az un bak, szarv, sarok agazik el. ALAKiT6METSZS. Az iiltetes eveben egy rugyre metszunk vissza. A masodik evben ket riigyet hagyunk es ket vesszot nevelunk. A harmadik evben ket ketrugyes rovidcsapot hagyunk es negy vessz6t nevelunk. A negyedik evben az elozo evi negy vesszot ismet ketrugyes csapokra metssziik vissza. A kialakitast meggyorsithatjuk,
104

ha az elso evben ket eros vesszo fejlodik. A masodik evben mar ket ketrugyes csapot hagyunk, a harmadik evben negy ketrtigyeset. llyenforman egy evvel megroviditheto a toke kialakitasa.

Bakmuvettsu lake kialakitdsa a 3. ts 4. tvben a} tavasszal, b) A&szcl

105

vegziink. A felso vesszfit a kovetkezo evben ledobjuk, az als6t pedig ismet rovidcsapra metsszuk. Ezzel az eijarassal a szarv egy ev alatt alig hosszabbodik, de tobb ev elmultdval megis felmagasodik. A tulsagosan felkopaszodott r^szeket
biztosit6csap

segitsegevel ifjithatjuk meg. Az eroteljesebben novekvd bakmuvelesu tokeken


hosszucsapokat

is hagyhatunk. Ilyenkor alattuk ugarcsapnak kell lennie. Ebben az esetben a megterheles 16 riigy is lehet. TAMBERENDEZfiS. A bakmuvelesu tokek mellctt szinte mindeniitt
karos tamberendezest
Bakmuvelesu tt'ike klasszikus rovidcsupos meisze.se / a I metazes elfiti. h> melszes ut&n

talalunk. Ha azonban a tokeket nem kehely alakban, hanem egy sikban helyezztik el,
huzalos tamberendezest

fcVENKfiNT ESEDfiKES METSZES. A negy szarvon egy-egy csercsap helyezkedik el. Ennek felso reszen egy ketrugyes rovidcsap van. A klasszikus bakmuvelesu token tehat 8 vilagos rttgyes megterhelest talalunk. Jellegzetes rovidcsapos metszest

is alkalmazhatunk. Ez az un. egysiku bakmuveles, ami majdnem azonos a legyezomiivelessel. TENYESZTERULET. Az 1 x 1 vagy az 1,20x1,00 m sores totavolsag terjedt el.

A bakmuveles Je)eat6age

A bakmuveles ma mar j6forman csak a regi kisiizemek vagy a nem gepesitheto, meredek lejtSk tokeformaja. A minosegi kovetelmenyeknek megfelel, de sok kezi munkaerot kivan.

Bakmuvelesu lake vegyest'sapus melszese al metszM clou, b) metszes ulin

106

107

A fcjmuveles es a bakmuveles kozotti atmeneti fortnak Namely borvidekeken a metszesi szabalyokat nem tartjak meg kovetkezetesen. A t6ke az egyik vagy masik oldalan hamar felkopaszodik, es ezeket a reszeket gyakran le kell valtani. A tobb eves reszek a fejmiiveleshez hasonldkka valnak. A bakmuveles legszabahosabb formait a Balaton kSrnyeki sz616kben talaljuk (badacsonyi bakmuveles). Tokaj-Hegyaljan e"s kiilonosen a Matraaljan, az oreg szolSkben a fejmiiveleshez ko/el allo miivelesmodok a gyakoriak. A fiatal homoki iiltetv^nyekben a tokek eleinte a bakmiivelesfiekhez hasonlitanak. Kesobb egyre inkabb elvesztik szabalyos formajukat es
fejmuvele&ii tokeve alakulnak.

IV

2 6v

3 *v

Legyezo alakti tSke kialakltdsa az elsd hdrom ivben al lavawi. b'< flui illapot

A ket miivel^smod atmeneti formait mind a homoki, mind a fcotott talajon Iev6 ultetvenyeinkben megtalaljuk.

ALAKlT6METSZS. Az els6 ket evben hason!6an metszunk, mint a bakmuvelesu tok6nel. A harmadik 6vben jobbra 6s balra ket felszalvesszot kbtiink ki. Gyengebb tokek | es kedvezdtlenebb kornyezeti adottsagok eset^n a harmadik eVben

Legyezomuveles A legyezdmuveles hasonlit a bakmflveleshez. Helyenk6nt a dombvideki szolokben fordul elo, mint a kozepszeles sortavolsagu tiltetve~nyek egyik t6kemu"velesm6dja. A TOBB EVES RfcSZEK ALAKJA S ELHELYEZKEDfiSE. A legyezomuveles lenyege, hogy egy helyrol, egy sikban legalabb harom tdbb eves resz agazik el. A nalunk helyenk^nt taialhato alacsony formajunal a kozepso resz rovid es fiiggolegesen helyezkedik el, a ket szelen levo V alaku pedig ferd6n ivelfidik. A tobb eves reszek hosszabbak a bakmuveles szarvanal, kb. 4050 cm-esek, de rovidebbek, mint a kordonkarok.

Ugyezd alaku tOkt kiaiakitfaa a 4 5. tvben


a) Uvatll, bi tmxi Allapot

108

109

csak egy felszalvesszot hagyjunk. A kovetkezo evben a kialakult rovid karokon fejlodott vesszokbol egymastol kb. 20 cm-es tavolsagban megkezdjuk a termoalapok kepzeset. Az elozo evi vesszok,et rovidcsapra metssziik, az otodik evben mar csercsapokat is talalunk a karokon, es ezen valtometszest vegziink. EVENTE ESEDEKES METSZES. A legyezomuvelesii tokeken a szarvon es a rovidkarokon termoalapok heiyezkednek el. Ezeken a valtocsapos metszcs s/ubalyai szerint rovid- vagy hosszucsapos metszest folytatunk. TAMBERENDEZES. A iegyezomuveles tokeihez fa- vagy betonoszlopos huzalos tamberendezest alkalmazunk. Az also huzalnak olyan alacsonyan kell elhelyezkednie, hogy a kialakitando rovid karok csucsi reszet kikothessiik. Ennek magassaga kb. 3035 cm lehet. Folotte 40 cm-es tavolsagra ket paros huzalsor helyezkedik el. Az also huzalt kenytelenek vagyunk az idosebb szoloben is ilyen alacsonyan tartani, mivel a tokepotlasokbol kialakitando uj karok kikotozesekor erre feltetleniil sziikseg van. TENYESZTERULET. Kozepes sortavolsagon talalhato 1,50 1,80 m sor- es 1,001,20 m totavolsag mellett.

;A

bakmlivelessel szemben az az e!6nye, hogy a legyezSmuveles szetteritett hajtasainak jobb a megvilagitottsaga, a hajtasok beheiyezese a paros huzalok koze gyorsabb, mint a kar6hoz kotozes. A bak'muvelesu tokeknek viszont kbnnyebb a metszese, a kacsokkal raikapaszkodo vesszoket nem kell leszedni a huzalokrol.

Alacsony es kozepmagas vizszintes kordonmuveles


A kozepszeles sortavolsagu muvelesmodok legelterjedtebb ;valtozata. A magasmiivelest megelozo korszak leggyakoribb t6keformaja a dombvideki szolokben, kesobb a Moser-muveles hatterbe szorilotta. A TOBB VES RSZEK ELHELYEZKEDfiSE. A kordon: muveles lehet egy- vagy ketkaru. ,Az alacsony kordonmuveles 3040 cm, a kozepmagas kordoni'miiveles 5060 cm magas. A karok ennek megfeleloen egy rovidebb ;vagy hosszabb fuggoleges torzsbol fejlodnek ki es vizszintesen he[lyezkednek el. Leggyakoribb az egykaru, kozepmagas kordon. ALAKiT6METSZfiS. Az elso ket evben rovidre metszunk. A harmadik evben megkezdjuk a torzs es a kordonkarok kialakitasat. Ennek az az elofeltetele, hogy a masodik evben legalabb ceruza (vastagsagu, jol beerett vesszo fejlodjon. A karnak hagyando vesszot a kivant torzsmagassagban vizszintesen elfektetjiik. A torzson kinovo hajtasokat eltavolitjuk. Egy evben 60 cm hosszusagu karreszt neveljunk. A kovetkezo evben ismet 60 cm-rel hosszabbithatjuk. Az cnnel gyorsabban alakitott karok a kivetelesen jo eroben levo Oltetvenyeket nem tekintve felkopaszodnak. Ezcnkiviil az atmenet nelkiili, hirtelen nagy terheles is karos lehet. EVENTE ESEDEKES METSZES. A kordonkarokon termopok talalhatok, egymast61 kb. 20 cm tavolsagra, amelyeken

A Jegyezomtiveles jelentosege A legyezo alaku tokek atmeneti format jelentettek a bakrniiveles es a korszeriibb, szeles sortavolsagu kordonmuvelesu ultetvenyek kozott. Szolotermesztesunk kb. 2530 ev elotti, atmeneti korszakanak tokeformaja volt, csak hazi'c^rtekben lehet jovoje. Hatranya, hogy fagy ellen nem tudjuk megfeleloen takarni, es termoreszei a talajhoz kozel, a fagytol erosen veszelyeztetett zonakban heiyezkednek el. Mint minden alacsony tokeformanal, nehez a sorok megmuvelese.
110

111

Kftkarti, egytorzsu kazepmugas kordonmuvetesu (like kialakitdsa itl tavdss/iil mctszes utiin, hi ftsszel

valtocsapos metszest I vegezhetiink. Ez lehet rovidcsapos, hosszucsapos vagy f61szall vesszos.


Merteket
Kozepmagas kurdonmuvelesii toke jurmai I. eBykaru, 2. egytorzsu, keikaru. 3. kettorzsu

a fajta es a vegetacios lehetosegek szabjak meg. TAMBERENDEZES. Kordonmuveles csak oszlopos, huzalos tamberendezessel folytathato. Az alacsony tamberendezesckhez rovidebb, a maga| sabbakhoz hosszabb oszlopok sziiksegesek. A karokat 5 mm v tag huzalhoz kotozziik, ezek folott meg ket sor paros huzal is talalI hato, egymastol kb. 4040 cm tavolsagban.

r
Kozepmagas, egykarti kordonmuvelesu take kialakitdsa a) tavasszal metszfa utan, hi 6sszel KtttorzsS. kttkaru koz^pmagas kordonmuvelesG tfikt> kialakitdsa
a I tuvussTal, mi-is/cs i:i;n , r ' Asszel

112

TENYfcSZTEROLET. Az alacsony kordon muvelesfi tokeket 150180 cm-es sortavolsagra es 100120 cm-es totavolsagra telepitettek. A eel a meg fedheto tokeforma volt. A kordonkarokat osszel lefektettek a tamberendezesrol a fold szinere es folddel takartak be. Ez azonban rendkivul nehezkes miivelet volt, fedeskor es nyitaskor a kordonkarok is konnyen megseriiltek. A kozepmagas karu kordon sortavolsaga 240 cm, a totavolsag 100 120 cm. A kordonkarokat 5060 cm magasan nevelik.

miivelesu szolo, es jobb minoseget ad, mint a Moser-miiveles vagy az egyes fiiggony.

Alacsony es kozepmagas Guyot-muvetes A Guyot-muveles ugyancsak a kozepszeles sortavoisagu miivelesmodokhoz tartozik. Tobbfele formaja ismeretes. Az alacsonyabb tulajdonkeppen a kozepmagas, a magasabb mar a magasmuvelesekhez all kozel. A TOBB VES RESZEK ALAKULA3A. Az alacsony Guyotmiivelesnek kb. 2030 cm magas fiiggoleges torzse van. Ezen ket rovid szarv helyezkedik el. A kozepmagas Guyot-rmiveles torzse kb. 40--50 cm magas. Ezt a fiiggoleges, tobb eves reszt combnak nevez/iik, ALAKlT6lVlETSZS. Az alacsony Guyot-mavelesu tokeket a bakmuvelesfiekhez hasonloan az elso harom evben rovidre metszsziikesketszarvatalakitunk ki rajtuk. KozepmagasGuyot-muveleskor a harmadik evben egy 4050 cm hosszu, fiiggoleges vesszot hagyunk, amelybol a combof alakitjuk.

Az alacsony es a kdzepmagas kordonmiivelcs jelentosege Az alacsony kordonmiivetes atmeneti format jelent a magasabb miivelesek fele. A tobb eves reszek foldkozeli elhelyezkedesenek a miiveleskor ugyanolyan hatranyai vannak, mint a legyezomtivelesnek. Az alacsony kordonkarokon elhelyezkedo furtok hamar rothadasnak indulnak. Fedese nehezkes, ezert ez a muvelodesmod csak hazikertbe valo, annal is inkabb, mivel boseges tapanyag-utanpotlas eseten a sorok tdvolsaga is szuknek bizonyul. A kozepmagas kordon 240 cm-es sortavolsaga, a magasabban fekvo kordonkar mar konnyebb muvelest es gepesitest biztosit. Hatranya azonban, hogy nem fedheto. Ezert a kozepmagas kordonmiivelesnek csak az enyhebb lejtesii dombvidekeinken van leijogosultsaga, ahoi a fagyveszelytol nem kell tartani, es a minosegi kovetelmenyek miatt a korszerubb magas kordonmiiveles nem alkalmazhat6. Kedvezo talajadottsagokat kivan, mivel a nagyobb tenyeszteriilet csak jo vegetacios lehetoseggel hasznalhato ki. Masfel-ketszerannyi termest is hozhat, mint a fej-esbak-

lake kialakitdsa az I 3. evhen


a I tuvasszal,

uldn, hi

114

115

Ji**W*MftJ*.^ . - - . - < su toke kiatakitdna a 4. jvher> a) tavasszal metszes utin, .'; . fisszel

Alacsony Guyot-muvelesii tiike inelszese a I nigy eves korban metezes eltitl, It) metszis uliin

Rugyfakadas utan csak a ket felso hajtast hagyjuk meg, ezekb61 alakitjuk ki majd a s/.arvakat. EVENKENT ESEDEKES METSZfcS. A Guyot-muvelesa tokeken valt6metszest vegzunk. Az egyik szarvon egy ketrugyes ugarcsapot hagyunk, a masik szarvon egy szalvesszot es alatta egy biztositocsapot. A kovetke/6 evben azt a szalvesszot, amelyik termett, lemetssziik. A biz-

tositocsapon nott vesszon ketrugyes ugarcsapot hagyunk. A masik oldalon az ugarcsapbol kinott felso vesszot szalvesszore, az also vesszot biztosit6csapra metsszuk. A metszest evrol evre hasonlo valtakozassal folytatjuk, s a szalvesszot mindig az ellenkezo oldalon hagyjuk meg. Van egy ' un. kett6s Guyot-muveles is. Itt minden evben jobb es bal oldalon, alatta ugarcsappal, egy-egy szalvesszot hagynak. TAMBERENDEZfiS. A Guyot-fele metszest regebben egy toke meletti kar6val es a tokek kozotti segedkar6val folytattak. A szalvesszot a segedkarohoz kotottek ki. Ma mar oszlopos, huzalos tdmberendezest alkalmaznak, mint a kordonmuvelesnel. TENYfiSZTERULET. A Guyot-muveleshez 1,5x2,4x1/1,2 m-es tenyeszteriilet szukseges. A 2,40-es sortavolsagnal ketszalvesszos Guyot-muveles ajanlatos.

4J
Alacsony Guyot-muveiesii toke metsztse a) harom 6ves korban, metszcs elfin, !>/ metszcs utan

A Guyot-fele lokcmiivelcsmod jelentosege A Guyot-miivelesii tokek valamivel igenyesebbek a talaj irant, mint a kozep- vagy alacsony kordonmiivelesuek. A Guyot-muveles hazankban a kozepmagas kordonmuveleshez hasonloan a szo117

116

logepesites kezdeti idoszakanak egyik tokeformaja volt. Kisebb szolotelepitesekben a jovoben is helye van. Hazai viszonyok kozbtt leginkabb a fej- vagy bakmuveleshez kozel allo alakja terjedt el, amelyen kevesbe szabalyos valt6metszest folytatnak.

Moser-fele magasmuveles
A Mitser-fele magusmuveles kfilimhozti jormtii I. csylnrz-sii, egykaru, 2. etiyiiir/.su, keikHfii

A legelterjedtebb szelessoros tokemiivelesmod. Hazai viszonyok kozott alkalmazasa a 60-as evek elejen kezdodott. Bevezetese forradalmi valtozast jelentett szolotermesztesunkben. Az eddig ismertetett miivelesmodoknal lenyegesen alkalmasabb a gepesitesre, es erosen csokkentette a kezimunkaero-szuksegletet. A Moser-fele magasmuveles nagytizemben, kisiizemben egyarant elterjedt. A TOBB EVES RESZEK ALAKULASA. A Moser-fele magasmiivelesu toke egy 120130 cm magas fiiggoleges torzsbol es egy vfzszintes karbol all. Van kettorzsii es ketkarii, valamjnt fagycsapos valtozata is. Ezt az utobbit fagyveszelyes helyeken alkalmaztak. A t6ke also reszen elhelyezkedo fagycsap rovid szarv, amelyen rendszerint egy-ket vesszot nevelunk, amelyeket telen lehiazunk es befediink. Ezek segitsegevel levalthatjuk a kemeny telek utan fagykart szenvedett torzseket es karokat. Jelentosen csokkentj ugyan a termelesi kockazatot, de mivel noveli a kezimunkaero-felhasznalast a fagycsapot nagyobb teriileten ma mar nem alkalmazz&k, legfeljebb csak hazikertben talalhato. ALAKlTOMETSZES. Nagyon fontos a torzs gondos kialakitasa. Ezt csak ligy erhetjuk el, ha minden tiike metle karnl tesziink, es a tartohuzalt jol kifeszitjiik. A leendo torzset legalabb 6t helyen kosstik a karohoz. A termes siilya alatt elgorbtilt torzsek maskiilonben behajolnak a sorkozbe es akadalyozzak a gepek munkajat. A szolot a telepites utani evben ket rugyre metssziik. Ket eroteljes hajtast nevelunk, ezek hossza a tenyeszidoszak vegere meg-

haladhatja a 22,5 m-t is. A hajtasokat nem csonkazzuk. A masodik evben tehat foltetleniil sziiksegiink van mar huzaltamaszra is. EGYTORZSC, EGYKARU TOKE KIALAKlTASA. A harmadik evben a metszes hosszusaga, vagyis a kialakitas gyorsasaga az elozo evi fejlodestol fiigg. Ha a vesszo 120130 cm-en tul is eleri a ceruzavastagsagot, akkor a kar kialakftasat is megkezdhetjiik. Ha ez a vastagsag csak 120130 cm magassagig terjed, akkor ebben a magassagban v^gjuk vissza. Ha a harmadik ev tavaszan ennel gyengebbek a vesszoink, akkor vagy a szaporitoanyag megvalasztasakor, vagy a telepitesi es gondozasi munkak kozben, esetleg a kornyezeti adottsagok elbiralasakor

A Moser-fele magasmuvetes kiilonbozi) Jurnidt I. kelliir/.x:. kelkiiru, 2. kettorwu. kelkaru fa^yus'tppti

118

119

A Moser-fele magaitmuveles aiakito metszese, Ef-ytorzsii, egykaru take kialakitdsa az elsi'i es a mdsodik evben
II I.U.I-./I l ! l . ! [ V . t , hi us.' '11.1151"

A Mo.\er~fele ma^axmuvelt-x ulakilu nitlxzcAt-. hf>yti>r:su. ketkuru lake kialakittisa a 3 4. evben


at tavaszi allnpot, hi 6szi allapot

hibat kovettiink el. A kar kialakitasakor tartsuk szem elott a kozepmagas kordonnal elmondottakat. tehat egy evben 60 cm-nel hosszabb reszt ne alakitsunk ki. A torzsbol kinovo hajtasokat 1015 cm-es hosszusagnal tavolitsuk el. Ha a vesszot 120130 cm magassagban vagjuk vissza, akkor a felso reszen harom hajtast hagyunk, a tobbit toben eltavolitjuk. Ha esetleg fagycsapot kivanunk nevelni, a masik vesszot ket riigyre vagjuk viss/.a. A kovetkezo evben az egyik felso vesszot vizszintesen lehajlitjuk es megkezdjuk a kar kialakitasat, megpedig 60 cm-es szakaszokban, mint a kordonkar kialakitasakor. A telepites utani otodik evben a karok mar osszeernek a szomszedos tokek karjaiva!. A karokat egy iranyba vezessiik.

Egytorzsii, ketkaru toke eseten a masodik kart a negyedik evben alakitjuk ki. Ha kettorzsu toket alakitunk, ;a tokek karjai mar a harmadik evben talalkoznak, es az iiltetveny hamarabb fordul termore. Celszeriibb egytorzsu toket nevelni, mert konnyebb a kialakitasa, az ilyen iiltetveny tetszetosebb is. A torzsek csak akkor lesznek egyenesek, ha a hajtasokat 20cmkent rogzitjuk. Kiilonosen iigyeljiink erre a kettorzsu tokek eseteben. Ket torzs eseten a kinevelest kozel egy magassagbol inditsuk. Erre egyenlo erossegu hajtasokat hasznaljunk, mert kulonben a leend6 tokevaz egyenetleniil az egyik resz a masik rovasara fejlodik.

(LJ

',/

- 60 : 60 1

A Momfr-fele magaxmfiveies alakitd metsztse, EgytorzsQ, egykaru kialakitdsa a 3-4. tvben


a) t3Vaszi allapr-t. t> < flszi iillapol

A Moser-J^le magasrniiveles ulakitv rueiszese. KeltvrzAti, kelhuni Itike kialakitdsa a 3 -4, 4s 5, gvben
ID tavaszi allapot, b) 6sii allapot

L20

121

A Muser-ti'k' mOgastttStfltf alukilo niet.\:ese. KetK'irzxu, kelkuru fogycs&ppal a 3. es 4. evben


ai luvawi illopot, '>< oszi allapot

Kisiizemi koriilmenyek kozott, olyan helyen, ahol gyakoriak a teli fagyok, kulonosen erzekenyebb fajta eseten gyakrabban szukseges a to bb eves reszek levaltasa. Ket kar, ket torzs eseten ezt konnyebben megtehetjiik. Meg nagyobb biztonsagot jelent, ha fagyveszelyes tertileten fagycsapot is hagyunk, es errol szalvesszot huzunk le. A kordonkarokat kovetkezetesen egy iranyba neveljlik. Enetkiil a-soron beliil nem tudjuk a kello termofeluletet kialakitani, s az ultetveny is rendetlen kinezesu. A torzsbol kinovo hajtasokat evente el kel tavolitani, kiilonben, a toke elseprosodik. EVENJCENT ESEDEKES METSZES. A karokon elhelyezkedo termoalapokon -- a vegetacios lehetosegektol es a fajtatulajdonsagoktol fiiggoen hosszucsapos, felszalvesszos vagy szalvesszos metszest vegziink. Hosszucsapos metszessel is elerhetjuk a kello mennyisegii lerhelest, sot akar siiriin elhelyezett rovidcsapokkal is, de ilyenkor a hajtasok tulzsufoltak. Felszalvesszok, szalvesszok alkalmazasaval a toke lombozatat jobban szethuzhatjuk, Az esetleges fagycsapon egy ketrugyes csapot hagyunk.

TAMBERENDEZfiS. A Moser-fele magasmuveleskor minden toke melle karot kell tennunk. Magassaga a fold szinetol szamitva legalabb 130cm legyen. Minthogy a karot kb. 40 cm-re kell lehelyezii a foldbe, hosszuk legalabb 1,70 m legyen. A 120130cm-es magassagban, vagyis a karok magassagaban, ''legalabb egy 5 mm vastag huzalra van szukseg, amelyen a kart kiala|rfthatjuk. A kartarto huzal felett ket 2,8, ill. 3,1 mm vastag paros huzal iclyezkedik el. A soron belul az oszlopok egymastol kb. 10 m-re legyenek. TENYESZTERULET. A magasmuvelesii ultetveny sortavolsaga legalabb 3 m legyen, de gazdag talajon ajanlatosabb a 3,5 m. A totavolsag 1,001,20 m. A szelesebb sor nagyobb erogepek lalkalmazasat teszi lehetove, s a tokek megvilagitasa is jobb igy. Leginkabb a 3,5 x 1,2 m-es tenyeszterulet terjedt el. A kisiizemi szolokben, ahol univerzaltraktort nem alkalmaznak, La jobb teruletkihasznalas miatt maradjunk meg a 3 m-es sortavolsagnal.

Magasitott \loser-miiveles A magasitott vagy javitott Moser-miivelesnel a torzs es a kar 150 cm magas. 3elette 40 cm-re! csak egy paros huzal talalhato. [A ket paros huzalu, hagyomanyos Moser-miivelessel szemben konnyebben miivelheto. Metszeskor a vesszoket egyszeriibb kiszedni a paros huzalok [koziil, szalvesszonek valot lehetoleg a lefele novo vesszok kozul vapasszunk, igy azok lehajlitaskor nem torhetnek le. A szalvesszok magasabbrol indulnak ki, a beloltik kinovo hajtasok lassabban ernek le a foldre. Az utobbi evekben a magasitott Moser-muveles egyre inkabb terjed.

122

123

Mugasitvtt Moser-ntuveles

Any kenyszerito hatasara az Alfoldon is elterjedt. A nagyiizem hatasa folytan meg az olyan kisiizemben is elterjedt, ahol a munkaerohiany kevesbe jelentkezik. Itt a fagyveszely a termelesi kockazatot gyakran ' feleslegesen noveli. A telepiteskori fajtamegvalasztaskor a telal!6sagot vegyiik figyelembe, mert ezzel megakadalyozhatjuk, hogy csokkenjen a termes. A dombvidek also fekveseiben fagykarokra ugyancsak szamithatunk. Magasmfiveles telepitesekor a leheto legjobb felteteleket teremtsiik meg. Gondosan vegezziik az alaptragyazast, s a leheto legmelyebben forgassunk. A szaporitdanyag kivalasztasakor is fokozott gonddal kell eljarnunk. Hektaronkent a 24002800 toke csak akkor ad megfelelo mennyisegu termest, ha valamennyi egyed botermo es jo eroben van.

A Moser-fele miivelesm6d jelentosege ErnyS- (leivelt szalvesszos) miiveles Nagyobb teli fagykarok elsosorban a sik videki telepiteseinkben fordulnak elo. Az Alfoldon tehatcsak fedeses miivelesm6d nyujthat a teli fagykarok ellen biztonsagos termelest. Meredek lejtokon hiaba telepitiink magasmuvelesii tokeket, az itteni talajadottsagok nem biztositjak a kello vegetacitis lehetosegeket es a tokek a nagyobb tenyeszteruletet nem tudjak hasznositani. Ezenki'viil gepesiteni sem lehet. Lejtosebb teriileteken csak tereprendezes es teraszirozas ufan. valamint megfelelo melysegii talajreteg eseten gondolhatunk a magasmiiveles bevezetesere. A Moser-fele miiveles legjobban a dombvideken valik be. Az elozoekben emlitettek ellenere a magasmuveles a munkaer6hiEzt a muvelesm6dot olykor Sylvoz-muvelesnek hivjak. Az igazi Sylvoz-miiveles valojaban kordonkarhoz kotott. Az ernyomuvelesnel csak torzs van, amelyen szalvesszoket hagyunk. Tenyesztertilete, tamberendezese a Moser-muvelessel megegyezo, de a kartart6 huzal ala meg egy segedhuzalt helyeziink el. Sovanyabb talajon, alacsonyabb torzzsel (80 cm) es kisebb sortavolsaggal (22,5 m) is nevelheto.

Hogyan kell vegezni a kialakit^st es a termo tokok metszeset? Az alakitast az elso ket evben a Moser-fele miiveleshez hasonloan vegzik. Atlagosan fejlett iiltetvenyben a harmadik evben alakitjuk ki a torzset,

124

125

Az ernydmtivels jelentos^ge A miivelesi mod nagy elonye a metszes egyszeriisege. A termoreszek es az ugarreszek jol el vannak |; valasztva, ezenkiviil keskeny lombfal kepzodik, igy a toke lombozatanak jobb a megvilagitasa, mint a Moser-fele mCivelesnek. Hatranya, hogy a szalvesszo lekotozese tavasszal eleg rovid idohoz kotott. Az ernyomiiveles gazdag talajon foleg kozepnagy furtii fajtak metszesere alkalmas (pi. Chasselas, Rizlingszilvani). Kevesbe j6 talajviszonyok mellett a szalvesszos muvelesu bor.' szolofajtaknal alkalmazhat6, mint pi. a Leanyka, a Piros tramini, a Sziirkebarat, a Chardonnay es a Cabernet.

A: ernyii- teivelt xzdtvesszrtsI niuveles alakito tnetxzese kozeperos dllomdnyndl a 3. es 4. evben


at lavas/i allapol, b' 6szi sillapot

melyen a ket felso hajtast hagyjuk meg. A negyedik evben az egyik oldalonszalvesszot,a masik oldaton ketrugyes ugarcsapot hagyunk. Az otodik evben mindket oldalon szalvesszot hagyunk. A tovabbiakban
a ternio tokeket,

amennyiben nem hagyunk ugarcsapot, a leiveles vagy a szalvesszos valtocsapos metszes szabalyai szerint neveljiik. (Ez utobbi esetben a szalvesszo tove reszen ugarcsapot hagyunk, amibol evrol evre ujabb ugarcsapot es szalvesszot neveliink.) Erosebb iiltetvenynel mar a negyedik evben elerhetjuk
a teljes termore fordulast is.

Ekkor ket szalvesszfit hagyunk. Ebben az esetben a harmadik evben negy hajtast nevelunk, ket hajtasbol ugarcsapot, kettobol pedig a negyedik evben szalvesszot.

5 v

Az ernyii- ileiveli szdtvtuiszus j nwvetex alukitu metszese, Ugarcsapos vdhoatt


fi7 5. ^ dvben Juhpn az a i tavaszi illapot, b> Az ernyu- (leivelt szatvenxzos / muvele* ugan-sap nelkiili metszese a) lavaszi allapol, b) &szi dllapol

126

127

A szalvesszok husszusaga minden esetben a toke kondiciojatol is fugg. Ernyomiiveleskor az aprobb ftirtu fajtakna! olykor harom, sot riegy szalvesszo meghagyasat is ajanljak. Ezzel viszont a toke zsufoltahb lesz es a lombozat veszit a megvilagitottsagabol. Ha tobb hoszszabb termoresszel kivanunk lerhelni, akkor elonyosebb a Sylvozkordon alkalmazasa.
Sylvoz-kordon alakito nwtxzese es terhelese az 5. evben a I tavdszi alliipol

Sylvoz-kordon Sylvoz-kordon alakit6metszese es terhelrsc A magas kordonmuvelesnek ez a formaja kulfoidon, Olaszorszagban lerjedt el, helyenkent azonban nalunk is megtalalhat6. Elkepzelheto egytorzsu egykaru, egytorzsu ketkaru es ketkaru kettorzsii valtozatban is. Az alakitometszesnel a negyedik ev utan hagyjuk az elso leivelt szalvesszoket. Az otodik evben negy leivelt szalvesszot hagyunk a token. A tovabbi metszes a leiveles szabalyai szerint tortenik. Ugarcsapol nem szokas hagyni. A leivelesnek az az elonye, hogy a riigyek kifakadasahoz jo felteteleket biztosit, j/ezenkiviil a termoreszek es az ugarreszek szetvalasztasaval jolth a lombozat megvilagitottsaga is. j| Igen alkalmas ez a miivelesmod gepi sziiretre is.

A Sylvoz-kordon jelentosege Csak a szalvesszos metszest kivan6 fajtaknal es gazdag talajon alkalmazhat6, i mert a jol kifakado szalvesszo termekeny riigyei eros terhelest adnak. Ennek a mCivelesmodnak is az a hatranya, j,hogy a szalvesszok lekotozese tavasszal sok munkaval jar. A Sylvoz-kordonnal es az ernyomuvelesnel a szalvesszoket idoben (lehetoleg a rtigyfakadas elott) kossiik le, I, mert ha nem hagyunk ugarcsapot, akkor szuks^g van az als6 riigyek kifakadasara is. A be!61iik szdrmaz6 hajtasokb61 kell kinevelnunk a kovetkezo evi szalvesszfiket. A leiveles csak ebben az esetben hatkony a felkopaszodas ellen. Az ernyomiivel^s es a Sylvoz-kordon tamberendezese es tenyeszteriilete 1 lenyegeben azonos a Moser-fele magasmiivelessel. A tart6huzal alatt kb. 50 cm-re meg egy huzalt feszitunk ki es ehhez kotjuk ki a szal' Vesszoket.

alakitu nunxzese ei terlwlese a 3. &s 4. tvben u> tavaszi ^llaput, b) dszi ^llupol

128

129

Fuggoleges kordonmtiveles Eddig csak hazikertben ismertek, mint ritkan elofordul6 all6lugast, fuggoleges redelylugast. Arutermelo iiltetvenyben fuggoleges kordon neven Amerikabol terjedt el. A TOBB EVES RfcSZEK ALAKULASA. A toke tulajdonkeppen egy fuggoleges torzsbol all, melynek a felso harmadaban talalhat6k a rovidcsapok es ezt a reszet neveztek el kordonkarnak. ALAKiT6METSZS, Az elso ev utan ket riigyre metszunk es a legerosebb hajtast a toke melle helyezett karohoz vagy 10 mm-es gombvashoz rogzitjuk, a tobbit eltavolitjuk. A hajtast a t&mberendezes tetejeig engedjiik novekedni, utana visszacsipjiik. A honaljhajtasokat a karreszen szabadon engedjiik fejlodni, a torzson ket levelre csipjiik vissza. Az also 60 cmrol a vesszoket es a hajtasokat a harmadik evben eltavolitjuk. A honaljhajtasbol szarmazo riigyekbol gazdagabb talajon mar rovidcsapokat hagyhatunk. Gyengebb novekedes eseten tavolitsuk el, mert megeroltetne a fiatal toket.

Fuggoleges kordon kialakitasa a 3 a) tavaszt, b> fiszi illapot

4. evben

J
a) tava.szi./.; 6szi alfaput

Jf.

Fiiggoleges kordon kialakitdsa az 12. evben

fiVENKENT ESEDfiKES METSZES. A fuggoleges kordont csak ketrugyes rovidcsapokra , metssziik. A termoreszek a 60 cm folotti reszen izkozonkent egyese\. velkettesevel helyezkednek el. Termo- es ugarcsapot nem kiilonboztetiink meg. TAMBERENDEZS. A sorokon beliil 6 m-enkent oszlopokat helyeziink el, es a sorok vegen a vegoszlopokat a szokasos modon rogzitjuk. Az oszlopok tetejere egy sz&l huzalt feszitiink ki, melynek vastagsaga 5 mm. A tokek melle fakarot, 10 mm-es gombvasat vagy meg el6ny6sebb, ha 5 mm vastag tojjjr/sncvelo huzalt helyeziink. Ennek hossza 210 cm legyen. Ebbol 25 cm-t szurjunk le a foldbe, a fels6 veget vekony drottal a vizszintes, 5 mm-es huzalhoz kossuk. A soron belul az oszlopok kb. 10 m-re legyenek.

130

131

A Ft)GG0LEGES KORDONMtTVELfiSC TOKfiK TENYfiSZTERtJLETE.

Ha a sorok kozott nagyobb erogepeknek kell haladniuk, akkor 3x I m-re telepitsuk. Ha kisgepekkel vagy kezzel miiveljiik, akkor mint elegge kis tokeforma szamara elonyosebb a 22, 5 x 1 m, attol f uggoen, hogy gazdagabb vagy sovanyabb talajjal, er6sebb vagy gyengebb novekedesii fajtaval allunk szemben.

n
,

A fiiggoleges knrdonrniivclcs jelentosege Nagy elonye, hogy igen konnyii a kialakitasa, mets/.cse es gondozasa. Rovidcsapos metszes mellett es boven termo fajtak eseteben valik be, kozepesen gazdag vagy sovanyabb talajokon. Ellenkezo esetben mint azt a zoldmunkaknal fogjuk latni tul sok masodtermest hoz. Fagyok vagy kb. 1520 ev utan bekovetkezheto felkopaszodas eseten visszavagas utan
gyorsan ujraalakfthatd.

Egyesfuf?gony-m8vel4s8 take alakja

A karnak va!6 vesszot ketszer tekerjiik at a huzaion es igy kotozztik meg, kiilonben a termes siilya alatt konnyen leszakad, \s az eddigi miivelesm6dokt61 elteroen itt a suly egy helyen osszpontosul. A kar kialakitasat a negyedik evre fejezzuk be. ke erossegetol fiiggoen
34 szalvesszot es ugyanannyi ugarcsapot

VENKNT ESEDKES METSZS. A kordonkarokon a ts-

Egyesfuggony
Mas neven egysiku fiiggony. Az utobbi evekben a kett6sfiiggony-muveles gondolatanak hatasara keriilt eloterbe. Igen sok uj telepitesben megtalalhat6. A TOBB fiVES RfcSZEK ALAKULASA. A Moser-muveleshe/ hasonl6an egy torzsbol es egy karhol all. A torzsmagassag ne legyen tobb 160cm-nel, mertkiilonben nehezkes a metszese. ALAK1T6 METSZfiS. Ugyancsak a Moser-muveleshez hasonldan tortenik.

i
u take alakito metszese az elso 4vben tavaszi.Aj 6szidllapot

132

133

*.
Egyesfuggony-muvetesu take alakitdsa a 2. evben a'} ta.\asn,b) osziallapot

Egyesfiiggony-muveles alakitdsa a 4, evben


a) tavaszi, hi (iszi illapiil

hagyjunk. A szalvesszoket a lombsator kulso reszen kepzodott veszszokbol hagyjuk, mert ezek erettebbek. TAMBERENDEZfiS. Az oszlopokat egymastol 46 m-re telepitsiik. A tokek melle a
szokasosmil hosszabb, 2 m-es karokat

hasznaljuk, ebbol a foldben 40 cm legyen. Ha a karo a fold felett nem er fel a kartarto huzalig, akkor a torzs elgorbiil.

A kartarto huzal 5 mm-es huzalb61 alljon es kifeszites utan U szegekkel az oszlopok es a karok tetejere szoge^zijk, TENYESZTERULET. 33, 5xl,2-re telepitik. Mivel a szokottnal magasabb kitrok es a siiriibben elhelyezett oszlopok tobbe keriilnek, ezek szamat iigy lehet csokkenteni, hogy a tokeket kettesvel iiltcljiik. egymastol 40 cm-re, es az oszlop, illetve a karo kozejuk kertiljon (ikertokes telepites). Ekikor a karokat ellentetes iranyban kell kinevelnunk.

Az egyesfiiggony-muveles jetentosege Az egyesfiiggony-muveles tamberendezese egyszerubb, mivel csak egyetlen huzalbol all. Konnyebb a metszes, mivel a vesszok nem akaszkodnak ra a felso huzalokra. A tobb huzalu, egysiku muveleseknel a termo- es az ugarresz 135

Egyesfiiggony-mGvetesu toke alakitdsa a 3. tvben a) tavaszi, b> 6szi dllapot

134

hajtasait jobban el lehet egymast6l valasztani. Azegyesfuggony egy szal huzaljan levo karrol es szalvesszokrol Icliiijlo hajtasok egymast arn>ckoljak. Ez a hatrany foleg gazdag talaj es bujan novekedd fajtak eseteben jelentkezik. Kiilonosen akkor nyilvanul meg erosen, ha a sorok az uralkodo szeliranyra keresztben helyezkednek el es egy oldalra fordulnak at. Sovanyabb talajon, szabalyosabban novekedS fajtaknal kevesbe jeientkeznek a hatranyok. A bearnyekolas csokkentesere a zoldmunkak soran legyiink tekintettel. Az egyesfiiggony-muveles e!6nyeit az elobbiek figyelembevetelevel ott lehet felhasznalni, ahol kevesebb munkat tudnak forditani a szolo letesitesere es muvelesere, mint amennyit az egyeb egysiku muvelesm6dok megkivannak.

Ketsiku muveJesmodok

A ketsiku miivelcsmodok jelentosen kiilonboznek az eddig tsmertetettcktol. Eltero tamberendezesiik segitsegevel a toko lombozata vizszintes iranyban kette van valasztva, ami jobb megvilagitottsagot biztosit es erosen fokozza a gepesites lehetoseget. Biol6giai elonycik es kisebb kezimunka-igenyuk miatt kisuzemben is erdemes veltik foglalkozni.

136

A kelsiku miivelesmodok fogalma

1 x 1 m-es tenyeszteriiletii bakmiivelesnel ha-onkent 10000, 2,4 x 1 m-es kozepmagaskordonnal4168,3,5x 1,2 m-esmagasmuvelesnel 2381 toke talalhato. Ahhoz, hogy a sortavolsag novelesevel ne csokkenjen a termes, 1 ha-on kb. ugyanannyi bajtust kell nevelniink valamennyi muvelesmodnal. Ennek kovetkezteben ahogyan szelesednek a sorok, ugy zsufolodnak a hajt^sok. A Moser-fele magasmuvelesnel a lombbzat erosen arnyekolja onmagat. A toke belso reszen a megvilagitottsag a fenyero egytizedere csokkenhel. Ezzel romlik

a levelek asszimilacios tevekenysege. A vesszSk rosszabbul ernek, a rtigyek, kulonosen az alapi reszen kevesbe termekenyek, csokken a megtermekenyult viragok szama, kisebb lesz a bogy6k cukortartalma, es a rothadas is erosebbe valik, mint a regebbi muvelesmodoknal. Oriasi elonyei ellenere a Moserfele magasmiivelesnek tehat hatranyai is vannak. A szalvesszok segedhuzalhoz valo lekotozese javitja a hajtastomeg elhelyezeset, de tobb kezi munkaerot igenyel. A Moser-fele magasmiivelesen kivannak segiteni az un. ketsiku muvelesm6dok, ahol a lombozatot ketteosztjak, es igy a megvilagitottsag erosen javul. Itt a magasmiivelesnek ket tartohuzala van, es innen szabadon csiingenek le a hajtasok.

A ketsiku muvelesmodok fo sajatossagai


A ketsiku muvelesmodoknak ket formaja ismertebb. A kettosfiiggony egy parhuzamos magaskordon , melyet az amerikai elnevezes alapjan roviden GDC-muvelesnek - : is hivnak, tovabba a parhuzamos, magas szalvesszokbol allo duplex miiveles. Hajtasaik szabadon csiingenek le a karokat, illetve a szalvesszoket tart6 huzalokr61. A tamberendezes kiilonleges formaja folytan szetvalasztott lombozat jobb megvilagitast kap, mint a szelessoros egysiku miivelesm6dok eseten, nagyobb a teriiletrejuto termofeliilet. A biologiai elony6k mellett nagy elony az eddigieknel nagyobb gepesithetoseg, ami uj tavlatokat nyithat a szolotermesztes jovqje szamara.

A Moser-muveles me%vil6gitott!idga

A ketsiku muvetesmodok

HtegvitAf(fMtt6gQ

138

139

Baloldalt a duplex, jobbnldalt a GDC-mUvel^s vdzlata

A szolotermesztes jovojenek lehetosege: hdrom irdnyban mukodd fukaszaszeru vdgdszerkezet a gepi metszes szdmdra. Mds dllitdsban csonkdzdsra is haszndlhatd

A sziiret az elmozdithato kereszttart6kon nyugvo tart6huzalok razasaval oldhat6 meg. A kereszttart6kon nyugvo vegetaciohoz konnyu hozzaferni, ami a csonkazast es a GDC-muvelesnel a gepi metszest teszi lehetove. Kisiizemi, hazikerti koriilmenyek kozott a duplex es a GDCmtivelesnek termeszetesen nem a gepesites, hanem a biologiai elonyok folytan van jetent6sege, es ez6rt mindenkeppen foglalkoznunk kell vele.

Kettfeduggdny- (GDC-) muveles A ketsiku miivelesm6dok Iegismertebb valtozata, ami Magyarorszagon az utolso evtizedben valt ismertte. Nagyobb iizemi teruleteken is megtalalhato, helyenkent kisiizemekben is elofordul. Az ut6bbi helyekre ajanlhat6 vdJtozatat ismertetjiik.
141

Jovobeni tehetoseg a szolotermesztes szdmdra: afuggiileges rdzdrendszerQ sziiretelSgtp mSkodtstt teszi lehetove az elmozdithato kereszttartd Olaszorszdgban

140

A TOBB VESRSZEKELHELYEZKEDSE. Lehetsegesek


ikertokes
egytorzsu es egykaru, egytorzsu es ketkaru, kettorzsii es ketkaru

valtozatai. A torzs magassaga 150 cm. Innen enyhen felfele lejto, 6070 cm hosszu kivezeto karok talalhatok, majd a tartohuzatokon fekvo karok, melyeken a termoreszek helyezkednek el. A termokarok hossza 0,6 m-to"! 1,4 m-ig terjed. feek merete a tetavolsagt61 fiigg. ALAKlTC METSZfiS. Valamennyi tokeformanal a tekpites utani evben ket riigyre metszlink. . Ikertokes es egytorzsu, egykaru toke. A masodik evben ket hajtast rieveliink. Az egyiket a kar6 magassagaban visszacsipjuk, a masodikat kivezetjiik a tartohuzalra. A harmadik evben kb. 6070 cm-re metsziink, a csucshajtast vizszintesen vezetjiik tovabb a kovetkezo karig. A negyedik evben a keteves karon rovid (23 rtigy) termoreszeket hagyunk, a kar hosszabbitasa amugy is elegendo" terhelest biztosit. A kisebb totavolsagra telepitett egytorzsu, egykaru toke

Ikertokts es egytorzsu, egykaru GDC-mSvefes alakitdsd a mdsodik evben a) lavaszi, h) fna.\t

konnyebben es gyorsabban alakithato |: ki, mint a ketkaru valtozat. Egytorzsu, ketkaru toke A karok kialakitasa ket reszletben tortenik. A masodik karnak valo hajtas kivalasztasanal ugyeljiink arra, hogy megfelelo helyzetu es eroteljes novekedesu legyen, kiilonben nem kapunk aranyos formaju * tokeket.

A GDC-muveles vdltozatai I. ikertfikes telepiles cgy torzzscl 6s cgy karral, 2, egytorzsQ, kelkaru, 3. kittomu, keik.iru

Ikertdkes GDC-muveles alakltdsa a harmadik, negyedik tvben a) lavaszi, b) fan dllapot

142

143

Egytorzsu, ketkaru GDC-muveles alakitasu


al a masodik ev tavaszan, b ) -A harmadik ev oszen

Ketttirzsii. ketkaru ti'ike alakito metszese a harmadik e\ ik evhen


11 1 tavaszi, /i I nszi ii

Lassabban alakithatd ki. mint az egytorzsu, egykaru toke, de gazdagabb kotott talajon ez i) valtozat ajanlhato, mert a sorokban kevesebb termo tokere van sziikseg.

Kctlor/su. ketkaru toke A kettosfiiggony-muvelesnek ez a valtozata gyorsabban alakifhato, de ugyeljiink arra, hogy a fiatal tokeket tul ne terheljiik. Ezert csak gazdag talajra, eroteljesen ndvekvo fajtak kinevelesere ajanlhat6. A torzsnevelesre nagyobb gondot kell forditani.

EgytorzsQ, kttkaru GDC alakitdsa a negyedik ts Utodik ivben


a I tavas/i, ': oszi Allapot

Szempimtok a GDC-muvetesii tokek kitilukitaaanal. Huhtdalt: a hajtdsok kivezetesenek megkonnyitese; kozepen: ha a kurturtd huzahk meg nincsenek felszerelve; johbotdalt: ha a kivezetest t-sak a harmadik evhen tudjuk eikezdeni

144

145

A kettos torzshoz egyenlo erossegii hajtasokat valasszunk ki, 6s kineveleskor igen nagy gondot forditsunk az egyenes torzsalakitasra, mert ket egyenes torzset nehezebb kinevelni, mint egyet.
Mire vigyazzunk a GDC-t6kek kialakit&sakor?

r
A karneveles szempontjai. f-'ent: a kar akkor all biztosan, ha hdronwzor ratekerjiik a tartohuzalra, lent: amennyiben csak rdkotjiik. a termes aiatt fe fog xzakadni

A tokealakitas kenyes idoszaka a


hajtasok kivezetese

a kartarto huzalra. Ha nem vegezziik el idejekoran, akkor a szel konnyen letorheti azokat. Ezt ugyelozhetjiik meg, ha majus vegeelottakarotetejetoleros miianyag
sodrott ratial

(zsakkoto zsineget) kotiink ki a kartarto huzalhoz es erre konnyen ratekerjiik a hajtast. Erre a celra huzalt is hasznalhatunk. Ha a masodik ev elejere meg kesik a tamberendezes befejezesc, akkor a karok magassagaban egy huzalt feszitunk es atmenetileg ezen vezetjiik a hajtasokat. Csak szuksegmegoldaskent alkalmazhatjuk, mert amikor a kartarto huzalra kotjiik at, konnyen eltorhetnek, nehezebben hajlithatok, mint a zoldhajtas. Ha a karok kialakitasat a vesszok csucsi reszebol kinovo hajtasokkal
a Iiarmadik evben ke/dik.

mint mas tokeformanal, ezert ez a miivelesmod rovidebb metszest kivan. Az eltero tamberendezes es novekedes folytan
a termoreszeket sajatsagosan helyezziik el.

akkor a vesszo felso reszen kepzodo termes tomege konnyen elgfirbiti a leendo torzset. Ellene a karohoz valo gondos kotozessel vedekezhetiink. A termessel megrakott kar csak akkor all szilardan, ha kinevcleskor
tdbbszor ratekerjiik a kartarto huzalra.

A kialakftas szakaszaban a novekedesi esely nagy, a hosszu vesszok a karr61 fiiggolegesen csiingenek le. A kialakitas eveiben a karok meghosszabbitasan kivul hosszu termoreszt ne hagyjunk. A tulterheles veszelye miatt csak rovidcsapra metsziink.
A sarkossag (polaritas)

A kivezeto karreszek ne alljanak derekszogben, mert kesobb visszahajlanak es fokozzak a fattyuhajtas kepzod&et. Ezert 140150 cm-rol induljunk ki, a karok 160170 cm magasan legyenek. fcVENTE ESEDEKES METSZfeS. A kettosfuggony-mflvelfe sok tekintetben elter az eddig megszokottaktol, igy a metszesevel kicsit reszletesebben kell foglalkoznunk. Ne feledjiik: a jobb megviligitottsag folytan
az also riigyek termekenyebbek,

a lecsiingo vesszokon is ervenyesul. A kialakitas eveitol eltekintve a miivelesmod nevere uta!6 szep fuggonyforma csak a koran lefele csiingo hajtasu fajtaknul k6pz6dik, mint pi. a Zalagyongye. A merev, felmerev hajtasu fajtk tovabbra is felfele igyekeznek novekedni. Termeszetes fej!6d^siiket ne igyekezzunk megvaltoztatni, hanem arra hasznaljuk fel, hogy egy s/6rt hajt6stomeget kapjunk, ahova a feny es a levego j61 behatol. Az ilyen fajtaknal tulajdonkeppen meg jobb megvilagitas alakul ki. A tulterheles elkeriilese celjabol csak
hosszucsapos, fels/alvtsszos termoreszeket
147

146

h'iatat. 3

4 evcx G'/X'-/iHVA vessztn metxzes elott A termiikuru, GDC-ntuvflesu toke fceresztmetszete metsz&s utdn, kifett dtlo termurtszekkel. amelvek szdrtan dlld, }<)! megvildgitott hmbozatut kepeznek

hagyjunk. Szalvesszok csak igen eros novekedesii toke eseten lehetnek jogosultak (pi. Leanyka). llyenkor jobban szethuzzak a lombtomeget. A metszeskor meghagyott r&zek befele ne alljanak, inert a toke megvilagitottsagat nehezitik.

f-'iaitil. 3

4 even GIX'-tMtk termoreszeimetszts utdn

Meg a lefe/e dllo hosszahb vessztikbtil is a rtszbfii kinovo hajtdsok fejlodnek a A ravitlcxap erosebb hajtdsokat nevei

148

149

TAMBERENDEZfiS.

A torzseket a talajbol 150 cm-re kiallo karo mellett nevelhetjiik. Olcs6bb megoldas, ha a toke melle 5 mm-es huzalt szurunk le kb. 20 cm-re a foldbe, es a csucsi reszet a tokek sora felett allo 150 cm magasan kifeszitett huzalhoz rogzitjuk. Nem kell att61 tartanunk, hogy el fog gorbiilni, mivel ennel a muvelesnel a termes tomege a kartarto huzalokon helyezkedik el. A tartooszlopokat egymastdl 4,64,8 m-re helyezzuk el ugy, hogy egyben torzsneveles celjara is szolgaljanak. Laza talajon 80, kototton 6070 cm melyre siillyessziik. A kereszttartdk 120140 cm hosszuak legyenek, attol fiiggoen, hogy erosebb vagy gyengebb novekedesu fajtakrol van-e szo. Ennel terjedelmesebbek feleslegesek, csak nehezitik a toke kialakitasat, fenntartasat es gyengitik a tamberendezes stabilitasat. Ne legyenek mozgathatoak, mintegyes nagyiizemekben, mert keszitestik nehezebb es kisiizemben ugysem fognak geppel szuretelni. Legink&bb kemenyfabdl keszithetok, de ha valaki T vashoz vagy colos csohoz jut konnyebben, akkor meg szebb kiallitasuak is lehetnek. A fa kereszttartok meghajlitott gombvassal es 5 mm-es vagy

Baloldalt: kereszttariti colon csfibtil. Statikai ohuk miatt 120 i-m-wl hoaszabb ne legyen. Jobboldalt: also rogzitessel kikotottja kereszltarto. Ennel a megolddsndl 20 cm-ret rovidebb oszlop is elegendt'i

Balottlalt a kereszttartdk elhetyezese Jelso rogzltessel.jobbuldalt az oszlop dtftirdsdval vald riigzites 10-es gombvassal

osszesodrott 3 mm-es huzallal rogzithetok. A racsavarozas ido- es koltsegigenyes tmivelete elhagyhato. A kereszttart6kat 160170 cm magasra tegyiik. Ezt a soron beliili aprobb talajegyenetlensegek miatt eleg nehez pontosan kiszamitani, de feljebb semmi esetre se, mert neheziti az evi munkakat. A vegoszlopokra a kozbensoknel kb. meg egyszer olyan eros kereszttartokat tegytink. A kartarto huzalok 5 mm vastagok legyenek, vagy helyette ket 3 mm-eset hasznaljunk. Az utobbiakat kisiizemben, kiskertben hazilag konnyebb kifesziteni: A kartarto huzalokat egyszerre es fokozatosan feszitsiik ki. kiilonben a tamberendezes elfordul. A kartarto huzalokat a kereszttarto szeletol befele 5 cm-re helyezziik el. A vegoszlop kikotesekor a horgonyzoberendezestol (csiga, betontusko) egy 10-es gombvasat vezessiink fel, es ehhez a fold felett 20 cm-re harom pontban rogzitsiik a vegso kereszttartot: kozepen es a ket szelen.
151

150

A GDC-MOVELfiS TENYSZTERt)LETE. A legujabb tapasztalatok szerint a hazai koriilmenyek kozott, a szolotermesztes eszaki hataran, tovabba a minosegi koveteltnenyeket is figyelembe veve a GDC-muvelesnel is elonyosebb a kisebb tenyeszterulet. Ilyenforman kisiizemi korulmenyek kozott 3,54 m-es sortavolsag ajanlhalo. 3,5 m csak kisgepekkel valo muveles, kozepes novekedes eseten fclel meg. Ilyenkor a kereszttarto 1,2 m legyen. 4 m-es sortavolsagnal mar univerzaltraktort is igenybe vehetiink. Itt 1,4 m-es kereszttartokat hasznaljunk. A totavolsag a kornyezeti viszonyokt6I fiigg. Ha fagyokra szamitunk vagy gyengebb novekede"sre, akkor az ikertokes (1,20-1,40 m-es) telepites ajanlhato, vagy a 0,6 m-es telepites egytorzsii, egykaru tokekkel. Az egytorzsii, ketkaru, k^ttorzsii, ketkaru tokeforma a J6 talaju, biztonsagos fekvesekbe ajanlhato.

elhelyezhetok a szalvesszok, de ezzel nem szabad visszaelni, mert akkor ez a minoseg es a tokekondicio rovasara megy, Fentieket egybevetve, a kettosfiiggony-muveles jo termeszeti kSriilmenyek mellett tobbet tud nyujtani, mint a tobbi muvelesmod, de nagyobb anyagj es szakmai felkesziiltseget kivan.

A duplex muveles A kettosfuggony-mtiveleshez hasonloan ennel a tokeformanal is a kisiizemben es hazikertben hasznosithato valtozatot irjuk le. Lehetseges ket szalvesszos es ket felszalvesszos valtozat.

A GDC-mfivelesm6d jelentfis^ge A GDC-miivelest legvilagosabban a napjainkban legelfogadottabb tokeformaval, a Moser-muvelessel osszehasonlitva erte"kelhetjtik. A tamberendezes kb. 30%-ka! keriil tobbe, mint a Moser eseteben. Ezzel szemben, szereny szamitasok szerint is a termo tokek miivelese 3040%-kal kevesebb kezimunkaero-felhasznalast kivan. Konnyebb a metszes es a sziiret, csokken a zoldmunkak szama. A GDC- es Moser-muveles mennyisege es minosege. Amennyiben a teriiletre juto termes egyenlo, a GDC-mQvclis 12 mustfokkal jobbat terem, 2030%-os termestobbletkor a minoseg egyen!6. A GDC-nuivelest nagy feliilete miatt konnyebb terhelni, jobban

Az egytorzsii, ktt szdlvesszos duplex muveli's alakito metxz^f u hurmadik 4s a rtegyedik Jvben
a) tavaszi, b) 6zi ;ill,*pnt

152

153

A TOBB EVES RfcSZEK ELHELYEZKEDfcSE. A 150 cm magas torzson ket 6060 cm hosszu kivezeto kar talalhato, melynek vege a 170 cm magasan levo tart6huzalokon nyugszik. Rajta talalhatok a termoalapok. ALAKITOMETSZES. A duplex muveles mindket valtozatanal a kivezetes 3 eves korban kezdodik. A ket szalvesszos valtozat kialakitasa a negyedik evre be is fejezodik, a negy felszalvesszose egy evvel tovabb tart. EVENTE ESED^KES METSZES. A kivezeto karokon levo termoalapok on
Termore fordult negy/ilszdlvtsszfa
a) tavaszi, h) 6szi dllaput

duplex muveles

Ntgyfelszdlvcsszos duplex muveles felulnezethen

egy ugarcsapot es egy sz&lvesszot, illetve ket felszalvesszot hagyunk. Az apr6bb fiirtu fajtak tokein ket szalvessz6, a nagyobbakat termoknel negy szalvesszo szukseges. A ket felszalvesszos valtozat ajanlatos sovanyabb talajon is. A TAMBERENDEZfcS teljesen megegyezik a GDC-muvelesevel. TENYSZTERt)LET tekinteteben is altalaban a kettosfuggdnyn^l elmondottak az iranyadok, de a duplexnel inkabb ajanlhato a 3,50 m-es sortavolsa, mivel kisebb t5keformar61 van sz6.
Negy fetszdlvesszds duplex muveles kialakitdsa a 3. 4s 4. 4vben
a) lnvaszi, b) oszi illapot

Ket szdlvesszi'is duple* vdzlata felulnezetben

154

155

A duplex muveles jelentoscge

A duplex a ketsiku muveles egyszertibb valtozata. A kordonkarok fenntartasa helyett a szalvesszos metszes konnyebb. A kezimunka-raforditas a szalvesszok kotozese miatt nagyobb, mint a GDC eseteben. Mind a GDC-, mind a duplex muveles fenyhasznositasanak elonyeit akkor erthetjiik meg igazan, ha feliilrol, egy magaslati pontr6l vagy egy Ietrar6l nezziik meg. Szemmagassagbol nezve ezek a t6keformak kevesse rendezettnek tiinnek, mint az egysiku muvelesm6dok, viszont a napsugarzas fentroi jon, es kedvez6bb a levellemezen a feny beesesi szoge.

Amit meg a metszes- es muvelesmodokrol tudni kell


A muvelesmodok kialakilasan. fenntartasan, alapfogalmain kiviil ismerniink kell a metszes eszkozeit, a metszes kiegeszito munkait (alulrol es torzsbol elotoro vesszok eltavoiitasa, harmatgyokerezes, szalvesszok kikotozese), a metszes helyes idopontj^t, a riigyvizsgalatot, a tokeerosseg elbiralasat, a terheles pontos kiszamftasat is.

A metszes eszkozei

A metszetlen toke is terem, de gyenge minoseget ad. Metszeskor tavolitjuk el az egy ev alatt novekedett vesszomennyiseg egy r6szet, es ezzel szabalyozzuk a termes mennyiseget es minoseget. A metszest ketfelekeppen vegezhetjiik: kezi eszkozokkel es gepi eszkozokkel.

Kezi eszkozok Regen a szolot kulon erre a celra szolgalo kesekkel (metszokesek) vagy kacorokkal metszettek. Ma mar erre a celra metszooll6t hasznalnak. Az olloval vegzett miiveletet helyesen vagasnak kellene nevezni, de a nyelvhasznalat az ujabb munkaeszkozokkel kapcsolatban is megorizte a metszes szot. Kiilonfeletipusii metszoollok vannakforgalomban. A J6munka celjabol ezeket rendszeresen kell tisztitani, olajozni es elesiteni. A 23 evesnel idosebb reszeket furesszel kell eltavolitani. Ha erre a celra is metszooll6t hasznalnank, az olio hamar tonkremenne. Keret nelkiili vagy keretes fureszek egyarant megfelelnek. Ha egy tablan beliil sok helyen kell idosebb reszeket eltavolitani, erre a csonkvago olio alkalmas. A gyokerezdkapa a homoki sz616kben hasznalatos. Ezzei a rbvid nyelu, kbnnyen hor-

K4zi metszoollo

t:\nnk \'df>i> j

dozhat6 szerszammal az eliilt tSket zabaditjuk ki, vagy a melyebbro! elotoro fattyuvesszoket bontjuk ki tovig. A gyokerezokapat hazilag csakanybol is elkeszithetjuk.

(jyokereztikapu

158

159

Gepi eszkcizok

A metszes sok kezi munkat es szakkepzettseget is kivano miivelet, aniely a nagyiizemekben egyre nehezebben oldbato meg. Gepesitese nehez, de mar ezen a teren is megtortentek az else lepesek. Nehany szot a jovo lehetosegeirol: METSZdGfiPEK. A jelenlegi gepek meg csak elometszest tudnak vegezni. Fiikaszaszeru vagoszerkezettik van. Az egysiku muvelesmodoknal (kordon, egyesfiiggony), a tamberendezes folotti, alatti es az oldalra novo vesszoket vagjak le. Utana konnyebb a kezi metszes. A metszes jelenlegi tudasunk szerint a kett6sfiigg6n>-muvelesnel gepesitheto a legjobban. A metszogep harorn vagoszerkezettel miikodik, es igy az alul, feliil es oldalt ncivo vesszoket tudja bekurtitani. Ezt a metszest is kezzel kell kiigazitani, de ennel .a miivelesmodnal van a legkevesebb sziikseg a kezi munkaerore. Olasz tapasztalatok szerint utanigazftas 34 evenkent is elegseges lehet.

A gepi metszessel jelenleg meg vilagszerte csak kiserleteznek. PNEUMATIKUS METSZOOLLO. Suritett levegovel, gomblyomassal mukodik. Eloaye, logy a kezi metszes teljesitmenyet kb. 3050%-kal noveli. A sorok cozott halado traktor tetejen egy femvaz talalhato. A femvazon levo csSvekbol elagazo gumitomlon keresztul jut el a suritett levego metszoollohoz. gepi elometszest, kulonosen a kettosfuggony-miivelesnel, a pneumatikus metszoolld igen J61 kiegeszitheti.

A metszes muvelete A metszest mindig a letermett reszek (rovid- vagy hosszucsap, jfelszalvesszo, szalvesszo) eltavolitasaval kezdjiik. llyenkor latjuk, hogy mennyi vesszo maradt a token. A metszest vegzo most mar el tudja donteni, "hogy a megadott terhelesi rugyszam es a toke erossege alapjan imennyit hagyjon meg a token. A metszest a kordonkarok eseten mindig a kar vegerol kezdjuk, hogy az esetleges karhosszabbitasokat el tudjuk vegezni.

Mire ugyeljiink a termoreszek kialakitasakor? Mind a termoreszek, mind az ugar- es biztosit6csap kialakitasara az alsobb helyzetu vesszoket hasznaljuk fel. Ezen beliil az ugar- es biztositocsapok mindig alsobb /szinten helyezkednek el, mint a termoreszek. A token ne hagyjunk

Pneumatikus metszvollo

160

161

annak, hogy a konnyezesi nedv megvakitja a riigyet (lasd a konnyezesrol elmondottakat a Tavaszt61 tavaszig c, fejezetben). Metszeskor a ket-harom eves megvastagodott reszeket, tovabba az elhalt reszeket es a beszaradt csonkokat is el kell tavolitanunk. Az utobbihozfureszt vagy csonkvago ollot hasznaljunk.

A metszest kiegesziio inunkak A metszest szamos kiegeszito munka kiseri. Ezeknek az elvegzese rendkivul fontos, mivel nagyban befolyasoljak a termes mennyis^get es minoseget.

Az ululrol elotoro vesszok eltavolitasa


Ktt-hdrom ives vastag rtsz eltdvolitdsa metszdolldval

Kotott talajon a kellokeppen nem riigytelenitett (kivakitott) alanyvesszokbol az oltasi hely alatt
hajtasok torhetnek elo.

sok elagazast, Az eros token a terhelest ne a csapok szamaval, hanem felszalvesszokkel, szalvesszokkel noveljiik, kulonben tulzsiifolt lesz a lombozat (A jobb megerteshez olvassuk at ujra a Milyen alapfogalmakat kell isrnerniink a metszeshez? c. fejezetet.) A folosleges vesszoket tohol tavolitsuk el. Ennek elmulasztasa a toke
elsepriisodesehez

Ha ezeket csak a talajszinten metssziik el, tovabbi elagazasokra serkentjiik oket, es


le is gyokeresednek.

Ez a kesobbi evekben meg tovabb fokozza novekedesiiket. Ha a toket magara hagyjuk,


a nemes resz elgyengul

es kesobb el is pusztulhat. Az ilyen vesszfiket fejlodesvik kezdeten, a toket kibontva,


tdben el kell tavolitani.

vezethet. Az egyeves vesszo visszavagasakor legalabb 3 cm hosszu csonkot hagyjunk. Ezaltal elkeruljiik, hogy a meghagyott vilagos riigy diafragmaja megseriilj6n, beszaradjon. Az eves vesszot mindig
ferde metszlappal vagjuk vissza. A metszlap lejtese ne a riigyek sikja fele essen. Igy lesz a legkisebb a veszelye

Kiilonosen sok alanyhajtas torhet e!6 a regi szolok Rupestris du Lot-ra vagy Rupestris keresztezesii alanyaira oltott tokein. Ezekjre az alanyfajtakra ma mar nem oltunk. de szamos idosebb kisuzemi szoloben meg megtalalhatok. A homoki szdlok szaporitoanyagat netn riigyezik ki, mint az alanyvesszot. Ezert gyakori a

fattyuhajtas kepzddese.
163

162

Homoki szi'ili'iben a fattytivesszo meghagydsdval kesziiliink Jel a gyengulo tokej'ej levdltdsdra


a! metszes elfitt, h) metszes utan

Atulrdl elotorn' vesszdk oltvdnyszoldkben


a) alulr61 elotoro alitnyhajtfi, / alanyhajtas eltdvolitasa, c) az el nem tavolltutt ,il,invh.iju, legydkeresedik es raeger6addllc

Torzsneveleskor mindig a token kepzodott legerosebb vesszot kell meghagyni, meg akkor is, ha alulrol tor elo. A homoki szolokben a nyakhajtsok megjelenese kiilonosen az alacsony muvelesmodoknal gyakori. Igen hajlamos erre az Olaszrizling es aChasselas. Az Alfoldon ezt a jelensdget csicskurasodasnak nevezik.

Alulrol elotoro vesszok eltdvolitdsa hdromeves homoki szoldben magasm&vetes kialakltdsakor


af elfitflrd fattytiveuzfi, b) ** e) a kialaldtandd tdrzsnek, fQggetlenai att6I, hugy honnan tor tfi, a tegerfisebb hajtaat tiagyjuk meg

Eloregedett ttikefej levdltdsa homoki szoloben

164

165

Elsosorban a sovanyabb homoktalajokon fordul elo. A magara hagyott tokek elseprusodnek es nehany even beliil teljesen elvesztik termok epesseguk et. Termo szoloben fattyuvesszokbol legfeljebb csak akkor hagyunk, ha a felso resz valamilyen ok miatt elgyengiil, es uj tokefejet kell kinevelnunk.

A harmatgyokerezes
ii ' i

A harmatgyokereket a fattyiivesszok|kel egyszerre kavolithatjuk el. ||'.. f Kotott talajon a harmatgyokerezesre nagy gondot forditsunk, [inert az elhanyagolt tokenel , '
a fej levalik

A tdrzsbol clfitoro vcsszok eltavolitasa A tbrzs kialakitasakor a felesleges vesszot igen gondosan, tobol tavolitsuk el, mivel a csonkbol kitoro hajtasok kesobb sok gondot okoznak. Ugyanez vonatkozik a kesobbi evekben kinovo fattyuvesszokre is. Elofordulhat az is, hogy a torzsbol fakado fattyuhajtasokat leszedjuk, a nyar folyaman azonban egy resziik ujb6I elotor es Sszre elfasodnak. Az igy keletkezett fattyiivesszoket metszeskor gondosan, tobol vagjuk le.

alanyrol, a nemesbol kinovo gyokeret pedig megtamadja a filoxera. Homoki szoleinkben a harmatgydkerek iologiai szempontbol nem karosak. A szolo gondozasa szempontibol azonban nehezseget okoznak. Meghagyasuk egyenlo a nyaknajtasok el nem tavolitasaval, ami a toke elseprusodeset okozza.

A harmatgyoker-kepzodest befolydsolja a telepites


a i a melyen lelepitetl loke nemes rcsze konnyen legyokeresedik, b) helyes magassagbu Olteive nines harmalgyiikir-kepz6des

A torzsbol eldtord vesszQk eltdvolitdsa


a) a tflrzs megtiutfUM klalaldtAikor, b> a tofzabSl clfltfirA vcwzOk elUvolfUUa

Ha a harmatgyokereket nem tavolitottuk el, tkkor ezt a mulasztast kesobb (ha ujjnyi vastag gyokerekrol van >) a visszaeses veszelye nelkiil csak fokozatosan, tobb even at irt6 munkaval potolhatjuk.

166

167

A szdlveazd megropogtatdsa

A harmatgyokerek eltdvoliftisa

Oltvanyszoloben a harmatgyokerek elleni legjobb vedekezes, ha az oltasi helyel telepiteskor legalabb 1015 cm-rel magasabbni helyezziik a talaj szine fole. Gepi muvelesnel, vegyszeres gyomirtasnal ugyanis a sorokban a talaj konnyen felmagasodik. A sorokban a talaj kihuzasara csak kezi mGveleskor van lehetSseg.

Homoki szolokben a kikotozest helyesebb riigyfakadas utn, >. majus kozepen vegezni. A fuggoleges helyzetben levo szalvesz6n a hajtasok nagyobb biztonsagban vannak a talajmenti fagyok^al szemben. Kezi munkaer6 hianyaban azonban nagyuzemeink a metszes befejezcse utan tenytelenek elkezdeni a lekotozest.

A szalvcsszok kikotozcse Ha a szalvesszoket ftiggolegescn hagynank, akkor csak a felso reszen hajtananak ki a rugyek. Ennek elkeriilesere ivszeruen meghajHtjuk es meg riigyfakadas e!6tt kikotozzuk. K.aros tarnberendezes eseten vendegkar6hoz, huzalos tamasz eseten az also vagy a masodik huzalhoz rogzitjuk oket. A vesszoket eros term^szctes vagy rnuanyag rafiaval, perforalt muanyag szalagokkal, vekony drottal, esetleg nemes fiizzel kotjiik ki. fveles elott a szalvesszot meg kell ropogtatni, ^s az idosebb resz iranyaba kell hajlftani, mert kulonben konnyen ietorik.

A szdhtss:6t Myes irAnyba kell hojlitani.'

168

169

Ha a karok ala nem egy, hanem egymastol kb. 2 cm-re levo ket segedhuzalt tesziink, akkor a szalvesszok veget konnyen es gyorsan kozejiik tudjuk helyezni, es ez feleslegesse teszi a lekotozest. Nagyon leegyszerusiti a szalvesszok rogziteset a MaxTapener kotozopisztoly is.

A metszest a rugyfakadas elott kell befejezni, mivel utana a pattano riigyek kSziil sok lepereghet, ami erzekeny veszteseget okoz a termesben. Az oszi es teli metszes elonye, hogy tavasszal egyaltalan nines konnyezes, es a riigyek korabban fakadnak, mint tavaszi metszeskor.

A szakszerii metszest befolyasolo tenyezok Mielott hozzafognank a metszeshez, szamos tenyezot kell figyelembe venniink. A metszes idopontja Hazankban regen kizarolag tavasszal metszettek. A kisuzemi, hazikerti szolokben, napjainkban is igy szokas. Mivel tavasszal megsokasodnak a tennivalok, a nagyiizemek az egesz nyugalmi idoszak alatt metszenek. Teli metszeskor azonban szamolnunk kell a fagykarokkal. A legnagyobb teli lehulesek januarban es februarban vannak. Biztonsagi okokbol telen csak elSmetszest ajanlatos vegezni, vagyis a letermett reszeket kell eltavolitani. Dombvideken, magasabban fekvo reszeken, fagyallo fajtaknal a teli fagykarok csak igen kiveteles esetben fordulhatnak elo. A? Alfoldon sajnos gyakoriak a rugypusztulasok. Fedeses miiveles eseten csak tavasszal, nyitas vagy elonyitas utan metszhetunk. Elonyitaskor (pirkalaskor) a bakhatat nem bontjuk le, csak a tokenyak mellol huzzuk el a fSldet. A metszes elotti riigyvizsgalar A magyarorszagi eghajlati viszonyok kozott a riigyvizsgalat elsosorban a fedes nelkiili muvelesi modoknal sziikseges, de az Alfoldon meg

takards mellett
j i is ajanlatos elvegezni. Itt ugyanis elofordulhat, hogy a be nem fedett reszek fagykart szenvednek, a fedettek pedig egy enyhe es csapade[. kos telen esetleg kipallhatnak. A tfikeknek csak akkor szakszerii a [! metszese es a terhelese, ha tudjuk, hogy mennyi ep termoriigyre szamithatunk.

A szotfriigyek metszes eldtti hajtatdsa nedves homokban va

Teljes rugyfagykdr. A rugy. a riigyalap 6s a diafragnta is elfagyotl

170

171

A tdkek erobeli iUapotinak elbiralasa

i
Rtszleges riigyfagykdr. Csak a joriigy fagyott */. a melltkriigyek egtszsegesek

Megfelel6 metszdst csak akkor vegezhetunk, ha ez a t6ke Alla)tanak megfelel. Akkor jarunk el helyesen, ha a tokek vesszohozamat figyelemmel kiserjiik. Ha a tokk szemmel !dthat6an gyengiilnek, csokkenteniink kell az evi terhelest, a riigyek szamat. A tulzott megterheles jele jaz is, ha bar nem volt t61i riigypusztulas sok riigy alva marad. A sok fattyuhajtas es a tiil buja fejlodes az elegtelen megterhe: 16s jele.
A vesszok vastagsaga

A riigyek epseget hajtatassal es atmetszessel

vizsgalhatjuk, A hajtatas nehezkesebb, hosszabb ideig tart. A riigyek atvagasa gyorsabb es nagyobb szamban vegezheto. A riigyeket hosszaban vagjuk at. Az elfagyott resz sotetbarna. Meg kell nezniink es fel kell jegyeznunk a forugy es a mellekriigyek pusztulasanak merteket. Csak akkor egeszseges a riigy, ha a riigyalap is epen maradt, Ezenkiviil meg kell gyozodni arr61 is, hogy a vessz6 elo kerge, azaz a hancs nem szenvedett-e fagykart. Nagy hidegek eseten a vesszoket ne vigyiik azonnal futott helyise"gbe, mert az karos lehet. Ha a foriigyek elpusztulnak, a jo allapotban levo ultetvenyekben kiilonosen a tomegtermo fajtacsoport eseteben a mellekrugyekbol is kaphatunk termest, de kevesebbet.

szerint megallapithatjuk a metszes hosszusagat is. fgy pi. a 6 mmne~l vekonyabb vesszoket legfeljebb egy riigyre metsszuk, a 68 mm Ikozottieket 2 riigyre, az ennel vastagabbakat pedig hosszucsapra Ihagyhatjuk. Szalvesszonek a kozepes erossegu vesszok a legalkalimasabbak. A tul vastag szalvesszok meghagyasa egyreszt azert nem |ajanlatos, mert a riigyei kevesbe termekenyek, masreszt kikot^skor ikonnyen letorhetnek.

A tokek terhelesenek kiszamftasa Metszes e!6tt tobb tenyez6t kell figyelembe venniink. Ha elmlasztjuk: tul keves termest kaphatunk mar metszeskor szuretelunk; tul sok lehet a termes gyenge minoseg, a kovetkezo evben keves lesz a termes, Tervszeru metszeskor evrol evre joval kiegyenlitettebb minoes mennyiseget kapunk. Ehhez a kovetkezoket vegyiik figyelembe. /. Egy ha-on mekkora termest kivanunk elerni? 2. Ehhez egy tokenek mennyit kell teremnie? 5. Hogyan metsszuk a t5ket, hogy a kivant termest kapjuk? 173

172

Mennyi termes legyen egy token? Egy jo atlagtermes eleresehez egy token 45 kg szolonek kell lennie; 3x 1,2 m-es sor- es totavolsagnal 1 ha-ra jut 2779 toke (kereken 2780 toke), 3,5x 1,2 m-es sor- es totavolsagnal 1 ha-ra jut 2381 toke (kereken 2380 toke). Ha egy token 4 kg szolo terem, akkor az 1 ha-ra eso termes: 2780 tokevel- 11 120 kg-= 11,12 t, 2380tokevel= 9520kg- 9,52 t. Ha egy token 5 kg szolo terem, akkor az 1 ha-ra eso termes: 2780 tokevel- 13 900 kg = 13,90 t, 2380 tokevel-11 900 kg = 11,90 t$
1 flirt adaKtomege dkg

Vildgos rugyekbSl szdmithatd termts (Rugyenk6nt 1,2 fiirtot szamitva)


I vildgos rugyre es6 termes dkg 1 furl itlagtomege dkg 1 vildgos rugyre esfi tcrmis dkg

5 6

7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

6,0 7,2 8,4 9,6 10,8 12,0 13,2 14,4 15,6 16,8 18,0 19,2

17 18 19

20 21

22 23
24 25 30 40 50

20,4 21,6 22,8 24,0 25,2 26,4 27,6 28,8 30,0 36,0 48,0 60,0

Hogyan erhetiink el 45 kg termest egy token? A kovetkezokre kell figyelniink. Egy vilagos rugybol egy hajtas, azon ket flirt fejlodhet, de a gyakorlatban egy rugybol kb. 1,2 ftirtatlagot varhatunk, mivel meddo vagy kevesbe termekeny hajtasok is akadnak es nem minden riigy fakad ki. A kis fiirtii fajtak furtatlagtomege kb. 10 dkg. Nagy fiirtu fajtak furtatlagtomege kb. 20 dkg. E tenyezoket figyelembe veve szamoljunk visszafele: a kis furtu fajtaknal 5 kg termest 50 fiirtbol kaphatok (50 dbx 10 dkg). A metszeskor meghagyando vilagos riigyek szamat terhelesnek nevezzuk. A mellekelt tablazatok tampontot nyujtanak ennek meghatarozasara. Az elmondottakon kivul tekintetbe veendo meg a fajta metszesi igenye, a toke erossege, a kornyezeti adottsagok, a riigyek aliapota is. A fajta metszesi igenye a fiirttdmeg mellett a riigyek termekenyseget veszi figyelembe. Egyszerubb szavakkal kifejezve, vannak fajtak, ahol az also riigyek is

A terhetts kiszdmitdsa ha-onkint 2779 take esettn (3X 1,2 m-es teny&zteriilet)
Magyarazat ha-onkenti termis I lokenkenti termes kg
6

Furtitlagtomeg, dkg esetn

10

12

14

16

18

20

ti totcnLcnt mcgbagyandd rQgyek sz^ma

2,80 2,16 2,52 2,88 3,24 3,60 3,96 4,32 4,68 5,04 5,40

25

6
7 8 9 10 11 12
13 14 15

30
35

40
45

18 22 26 30 33
37 41 45 48

50
55 60

65 70 75

52 56

15 18 21 24 27 30 33 36 39 42
45

12 15 17
20 22 25

10 ~ 12
15 17

9 _____ 8 11
13 15 16 18 11 13 15

7 9 10
12

27 30 32 35 37

19 21 23 25
27 30 32

20 22
24 26

16 18
20

13 15 16 18
19

28

21 23 25

21 22

174

175

A terhetts fciszdmitdsa ha-onkenl 2381 tuktvel (3,5X1,2 m-es tenyeszteriilet)


Magyarazat ha-onkenti termes 1 tokenkenti termes kg
6

FurUtlaglomeg, (Iks eseten

10

12

,4

16

IB

20

a l6kenkenl meghagyando riigyek siama

5 6~ 7 8 9 10 11 12 13

2,10 2,52 2,94 3,36 3,78 4,20 4,62 5,04 5,46 5,88 6,30

29 35 40 46 52 58 64 70 75

21 26 30 35 39

17

21
24 28 31 35 38 42 45 49 52

14 17 20 23

12 15 17 20

10

9 It 13 15 "~17 19 21 23 25

13
15 17 19

26
29

43 ~4JF~
52 56

22 25
27

10 12 T4 15
17 19 21 ~~22 24 26

32
35 37 40 43

14 15

81 87

61 65

30 32 35
37

21 24 26 28
30 32

ruletre szamitva mekkora terhelest erhetiink el. Ennek mennyiseget bontsuk le tokekre, majd a metszes megvalositasara szamitsuk ki a terhelest. Vigyazzunk: a GDC- es a duplex mfivelesu tokek rugyei termekenyebbek. Arra kell szamitanunk, hogy az ilyen muvelesii tokek rugyei kb. 2030%-kal tobbet hoznak, mint az egysiku miivelesu tokek riigyei. Tovabba: a tokek nem egyformak, es azatlagos terhelest kiilonbozokeppen fejlett tokekre kell szetosztani. A kozepesen eros tokeket a megadott riigyszammal terheljiik, az erosebbeket jobban, a gyengebbeket kevesbe, kozben ugyelni kell arra is, hogy a megadott atlag kijojjon. A kovetkezokben peldat mutatunk be a terheles tervezett megoszlasara a magasmiiveles kordonkarjan (a nagyobb szam a termoreszt, a mellette levo az ugarcsapot jelenti). 50 riigyes terheles elosztasa: 10 + 2, 9 + 2, 7 + 2, 6 + 2, 9 + 2-51 riigy, 60 riigyes terheles eloszlasa: 10+2, 8 + 2, 12 + 2, 13 + 2, 7 + 2 = 60 riigy, 70 rugyes terheles elosztasa:

2?
29"

termekenyek, a furtjeik kozepesek vagy nagyok. Ezek a fajtak rovidebb metszes mellett is elegendo termest hoznak. Ilyenek pi. a K6vidinka, Harslevelii, Zold veltelini. Mas fajtaknal az also riigyek kevesse termekenyek (pi. Afuz Ali) vagy apro furtjeik vannak (Chardonnay, Sziirkebarat), ezert csak hosszura metszve teremnek eleget. A kdrnyezeti adotts&gok azt jelentik, hogy nagyobb termest varhatunk j6 vizgazdalkodasu, mely retegu talajon es jo tapanyag-ellatottsag mellett. A riigyeknek egeszsegeseknek kell lenniiik. 1020%-os fagykar eseten ennyive! tobb riigyet hagyunk meg. A felsoroltakat tekintetbe veve a kisebb vagy nagyobb tenyeszteriiletQ t6kekre ezzel a gondolatmenettel szamitsuk ki a terhelest. Abb61 induljunk ki, hogy a te176

8 + 2, 10+2, 10+2, 14 + 2, 10 + 2, 4 + 2-70 rugy. Az elso pillanatban az ismertetett tervszerii tudatos metszes neheznek tiinik, a gyakorlatban azonban egyszeriibb a feladat. Kezdetben lassan szamolva dolgozzunk. Par toke utan a metszo mar ,,erzi" a terheles nagysagat, a meghagyando szalvesszok szamat es hosszusagat. Idokozonkent azonban ellenorizziik munkankat. Tobb nagyiizemben mikroszkop segitsegevel megfigyelik, hogy a rugyekben hany fiirtkezdemeny talalhat6 es a terheles pontos kiszamitasakor ezt is figyelembe veszik. Ezzel joreszt e!keriilhetjiik, hogy egyik evben tul sok, a masik evben meg keves termest kapjunk. Ha erre lehetoseg van, kerjiink toluk tanacsot!
177

A teli fagykart szenvedett s/olo metszese


Az elso teendo a riigyes vesszok atmetszesevel es hajtatasaval a fagykar pontos megallapitasa. Az evi terhelest ugyanis ehhez kell igazitani. Kulonfele fokozatok lehetsegesek. 1. Ha kisebb a fagykar (1020%), akkor az evi terhelest ilyen mertekben noveljiik. Tehat a 40 rtigyre metszendo toket 20%-os fagykar eseten 48 riigyre metsszuk. 2. Ha 20%-nal nagyobb a fagykar, akkor a termoreszeket hosszabbra metsszuk vagy az eredetileg tervezettnel tobb hosszu termoreszt hagyunk. Ha valamennyi eves vesszo riigye elfagyott, akkor csak a rejtett riigyek termesere szamithatunk. Ha lehuzott szalvesszoink vannak, ezeket teljes hosszusagban hagyjuk meg. Magasmiivelesu tokerol a karokat tavasszal ne tavolitsuk el, mert regeneralodhatnak. Ha a tobb eves reszek is elfagytak, akkor a tokeket meg kell ifjitani. Ennek modozata a zoldmunkakrol szolo fejezetben megismerheto, A teli fagy nem minden toket karosit egyforman. Nagy hidegek utan mint pi. 1929-ben es 1942-ben homoki szolfiinkben, a dombvidekek melyebb fekvesii reszein meg a tobb eves reszek is elfagytak. Kevesbe kem^ny teleken a tobb eves reszek karosoddsa kiilonbozo merteku lehet. Ilyenkor elofordulhat az is, hogy nemely toke idos reszei egyaltalan nem hajtanak ki, masok eroteljes fejlodesnek indulnak. Akadnak azonban olyan tokek is, amelyeken a hajtasok elotornek ugyan, de vekonyak, cseneveszek maradnak. Ebben az esetben az idosebb reszek reszleges fagykart szenvedtek, es a kovetkezo evekben teljesen el fognak halni. A fagykarok erossege ugyanazon tablan beliil is eltero lehet. Mar 0,5 es 1 m-es hajlatok is igen nagy kiilonbsegeket okozhatnak.

A lugasmiiveles fo format
A miiveles- es metszesmodokr61 szolo resz nem lenne teljes, ha roviden nem ismertetnenk a fobb , lugasvaltozatokat. Mi jellemzi a szololugast? Sz6161ugasnak nevezztik az u'zemi termesztesben el6Tordul6 szokasos tokeformaknal nagyobb terjedelmu, fokeppen hazikertben nevelt szolotokeket. A csemegeszolo jelentos hanyada hazankban ma mar lugasokon terem, igy nagy gazdasagi jelentosege miatt is megerdemli, hogy foglalkozzunk vele. A szololugas rendszerint a kordonmiiveles vatamelyik valtozata, es annak szabalyai szerint alakitjuk ki. J61 hasznositjak a keritesek, utak, epuletek melletti teriiletet. Tenyeszteruletiik kb. 3 x 1 m. Ettol a kertben valo elhelyezestol fuggoen kb. 10%-os lehet az elteres. A karok (emeletek) egymastol valo tavolsaga legalabb 90 cm legyen, kiilonben tiil zsufolt lesz a toke. EGYTORZSC, KETKARU EMELETES KORDON. Konynyen alakithatd lugasforma, de egyoldaluan terheli a tok6t. EGYTORZSCf, NfiGYKARU KORDON. Az elobbinel tetszetosebb tokealak. A megterheles egyenletesebb, de alakitasa nagyobb gondot kfvan. VALTOTT KARU REDfiLYLUGAS. A valtakozva elhelyezkedo karok ugyancsak egyenletes terhelest biztositanak. Az also kar legyengiile'senek veszelye kevesbe fenyeget, mint az e!6zo k6t lugasformanal. KfiTSZINTES THOMERY-LUGAS. Ezt ajanljuk leginkabb. Tetszetos, gyorsan termore fordul, mivel egy idoben alakithato ki valamennyi kar. Az also es felso karok nem nyomjak el egymast. HAROMSZINTES THOMERY-LUGAS. A karokat 60, 150 es 240 cm magasan alakitjuk ki. Igen alkalmas nagy falfeliiletek befuttatasara.
179

I7S

fcfc.1., >.-li

I-*-*"*

y*^-*.

>**^

X*"^"*

y>-*-*

^"*-*

If1 -*

V*"* *'

.fcjHi j-L-fci

L*_u

L. i L-> L-JU.! L*-k* L.*-^. UJ-fcj.

n ''

jj-j

I I lit *-* '

J-J-i-i
11

i_t, > iitnL^.iid fc.i t iL *-* i.


B

r-

i-i1- T" '-' i"

*'^f-^-

Kulonhiizi) luKtisfonnak: kiizepmagas ulaknk. Pent: egytorzsu, ktlkaru emeletes konitm: ktizepen: egytorzsu. negykari* kordon; lent: vdltott kar& redtlylugas

ROVIDCSAPOS METSZfiSC, FtJGG^LEGES KORDONLUGAS. Torzse alakitasakor csak 60 cm-enkent hosszabbithat6. Kisebb falfeliiletek befuttatasara alkalmas. Kezelese igen gondos munkat kivan, mert kulonben konnyen felkopaszodik. A lugasoknal igen fontos kovetelmeny
a tobb eves reszek

< ^gfli

'.VM tuj'w'ilcxet k rdon. Jaime lie tt alakltva

szep, szabalyos kialakitasa, mert igy a nyugalmi id6ben, lombtalan allapotban is diszitik a kertet es tobbet is teremnek. Sajnos a legtobb esetben osszevissza metszett tokeket lathatunk, amelyeknek csak u tamberendezes ad nemi format.

A satorszeru, zart lugasok tulsagosan arnyekoljak onmagukat. A lugasoknak nagy termofeluletiik van, ezert rcivid- vagy hosszucsapos mels/esben reszesitsiik.

^-j^J * t

Kiilonbi>zt> luf>axjonnfik

magas alakok

hent; kcls/inies Thomery-lugas; lent: harumszintes Thumery-luitas

180

181

Zoldmunkak
A szolotokek kialakitasanak es evi fenntartasanak, a termes szabalyozasanak fontos kiegeszito munkaja a zoldhajtasok kezelese. Ezeket a miiveleteket nevezziik osszefoglaloan zoldmunkaknak.

A zoldmunka jclcntosege

A szolo hajtasai evente sokkal hosszabbra nyulnak, mint a gyiimolcslake. igy pi. az alma- es kortefan a hajtasok termokorban evente nem nonek hosszabbra 6070 cm-nel, a szoloe 23 m-t is elerhet. Termeszetes tehat, hogy itt a miivelhetoseg vegett gyakori beavalkozasra van sziikseg. A zoldmunka a keskeny soru szolokben elengedhetetlen, a szelesebb soru szolokhen azonban kevesbe fontos.

A csonkazas elettani hatasa


A cstrnk dztis elettant tiutasa

A leggyakoribb zoldmunka a csonkazas. Ennek folyaman a hajtas csucsi reszet tavolitjuk el. Ha a token egy hajtast nem vagunk vissza es egy magas kar6 mellett szabadon hagyjuk novekedni, akkor a tobbinel jobban megvastagszik, ezenkiviil a rajta levo riigyek is fejlettebbek lesznek. A koran es erosen visszavagott hajtas gyengebb marad. Elmeletileg tehat a csonkazas elhagyasa lenne elonyos. A gyakorlatban viszont, ha valamennyi hajtas szabadon novekszik, akkor a toket erosen bearnyekoljak, a fiirtok, a vesszok rosszabbul ernek, gyakoribb a rothadas, nehezebb a novenyvedelem, Ebbol azt a kovetkeztetest vonhatjuk le, hogy csak a sziikseges mertekben csonkazzunk.

K6to/cs es hajtasvezetes A novekedo hajtasokat a miivelhetoseg cejlabol a muvelesmodok zornene! rogziteniiuk kell. Ezt a celt a hajtasok kbtozesevel es a hajtasvezetessel oldjuk meg. R^gebben a gyalogmiivelesii es a karos tamberendezessel ellatott szoloben rafiaval, esetleg zsuppal (rozsszalmaval) kotoztek. Cjabban miianyagot hasznalnak.

Hajtasvalogat&s A hajtasvalogatas a felesleges, nem termo vagy nemkivanatos helycn novo hajtasok eltavolitasat

IR4

185

jelenti. 1020 cm-es allapotban vegzendo. Ozemi szolokben csak tokealakitaskor es a termotoke torzsebol feleslegesen kinovo hajtasok eltavolitasakor alkalmazzak. A hazikertekben a kovetkezo evi metszes szempontjabol felesleges meddo hajtasokat, tul nagy termes eseten a termohajtasok egy reszet is eltavolithatjuk.

A kiilonbozo miivelesmodok zoldmunkai A zoldmunkak merteke a miivelesmodokhoz igazodik. Ezert ugyanolyan csoportosltasban targyaljuk oket.

Fejmiivelesii szolok zoldmunkai GYALOGMCVELESC SZ^LOK ZOLDMUNKAI. Az orszag sovany homokteriiletein meg ma is sok gyalogmiiveiesii sz616t lathatunk. A tokek a kedvezotlen vegetacios lehetosegek miatt keves vesszot hoznak. ZOLDVALOGATAS. A keves vesszore tekintettel nem sziikseges. CSONKAZAS. Eleg, ha 6080 cm magassagban vegezziik. Ezt a miiveletet a toke erossegetol fuggoen az ev folyaman ketszerharomszor is meg kell ismetelni. A hajtasokat csak egyetlen alkalommal juniusban kotik ossze.
Homoki karos tdmberendezesfi szdlok zoldmunkai

A gyalogmiivelesu tokek hajtdsainak elhelyeztse

Karos ntuvetesii tokek luijtdsuinak elrendezese

Az also kotozesek lazabbak, a felsok szorosabbak legyenek. Evente altalaban harom-negy kotozes sziikseges. CSONKAZAS. Ezt a miiveletet a karo folott kb. 2030 cmre szokas vegezni, es erosebb tokeken ketszer-haromszor meg kel! ismetelni.
A s/elcs soros, huzals tamaszu szoldk zoldmunkai

HAJTASVALOGATAS. Az alulrol elotoro hajtasok eltavoh'tasa a toke elsepriisodesenek megakadalyoz^sa celjabol ajanlatos. Ha azonban metszeskor a mely kitanyerozast es a nyakvesszok toben eltavolitasat gondosan vegeztuk, erre mar nemigen van sziikseg. KOlOZESI MUNKAK. A hajtasokat a karohoz rogzitjuk.

HAJTASVEZETES. Kbtozni csak a szalvesszoket vagy felszalvcssz6ket kell. A hajtasokat a huzalparok koze igazitjuk. A kacsok segitsegevel a hajtasok egy resze onmagat [ rogziti a huzalokhoz.

186

187

CSONKAZAS. A fiiggolegesen novo hajtasokat a tamberendezes folott 2030 cm-re visszavagjuk. Azok a hajtasok, amelyek ferde szogben novekszenek, J6reszt maguktol is ratekerednek a felso huzalra. Ezeket csak akkor csonkazzuk le, ha a tamberendezes folott visszahajlanak es akadalyozzak a sorkozi munkakat.

A bakmiivelesu lokek zoldmunkai HAJTASVALOGATAS. Kisuzemi, haztaji szolokben 23 evenkent ajanlhato, mivei csak igy nyerhetiink szabalyos tokeformat. KOTOZESI MUNKAK. Az elobbiekben emlitett kar6s tamberendezesnel s/ok ;i sos modon kotozziink. Bakmiiveleskor kijlonosen ugyeljunk arra, hogy az elso kotozes (az un. aggatas) laza legyen, Ezaltal jobb megvilagitast biztositunk a leveleknek es a novenyvedeimi munkakat is megkonnyitjiik. A gondos kotozesre a kotott talajon levo baknuivelesii szolokben nagyobb szukseg van, mint a homoki fejmuvelesu tokek eseteben, mert a kotott talajon levo bakmuvelesii tokeknek rendszerint jobbak a vegetacios lehetosegeik. CSONKAZAS. Ugyancsak a karos tamberendezesii szolokben szokasos modon vegezzuk.

hajtaselrendezese

tamberendezessel kell ellatni. Hajtasvezetesiiket, csonkazasukat a szeles soru homoki fejmiivelesii tokekre vonatkozo szabalyok szerint kell vegezni. Mivel azonban az emlitett miivelodesmodokkal kotott talajon talalkozunk, ahol a tokeknek erosebb vegetacios lehetosegeik vannak, ezert a hajtasok tulzsufoltsagara fokozottabban kell ugyelnunk.

Magasmuvelesfi szolok zoldmunkai HAJTASVALOGATAS. Magasmuvelesu szolokben a tokealakitas eveiben a hajtasvalogatas nelkulozhetetlen muvelet. A telepites utani evben a token ket hajtast hagyunk, melyeket szabadon hagyunk novekedni. Itt meg nem alakulhat ki az onarnyekolas, 6s a csonkazas elhagyasanak elonyei ervenyesulnek. A jol telepitett ultetvenyben 2^3 meteres hajtasok nonek, melyeket gondosan rogzitunk, es
a harmadik vben

K6/epmagas kordon, legyezo- es Guyot-mtivelesii tokek zoldmunkai ZOLDVALOGATAS. Erre csak alakitometszeskor van szukseg. A karok kinevelesekor a termoalapok 2025 cm tavolsagra va!6 elhelyezesere is gondolnunk kell. A legyezo- es kozepmagas kordonmuvel^su tokeket huzalos

elkezdhetjiik a torzs es a kar kialakitasat is. A torzsrol eltavolitjuk a hajtasokat. Ezt a miiveletet jo allapotban levo iiltetveny eseteben a kdvetkezS 6vekben is meg kell ismetelni.

188

189

A zoldvalogatast a fejlodes kezdeti szakaszaban ajanlatos elvegezni, amikor a hajtasok ledorzsolessel konnyeden eltavolithatok es sebet sem okoznak.
Moser-miivelesu tokek zoldmunkai hosszucsapos muvelesnet

HAJTASVEZETfiS. Magasmiiveleskor a zoldmunkak csokkentesere toreksziink. A klasszikus formaju Moser-fele miivelesmodnal a hajtasok harom szintben helyezkednek el. A leggyengebbek, legvekonyabbak nem erik el az also huzalpart sem. Az erosebbek- merevebbek, s csak az elso huzalpar utan hajlanak ki. A legerotetjesebbek elerik a masodik huzalpart, reszben ezen futnak, reszben pedig belognak a sorkozokbe. Ennek az elkepzelesnek a megvalositasa a gyakorlatban nem ilyen konnyu, mivel egyik fajtanak merevebb, a masiknak elfekvobb hajtasai vannak. A novekedes
Moser-J^le magasm&velesu tokek tui rovidre csonkdzva Mttxer-jele mutfiixmiirelexu tokek mersekelten csonkazva

Lombhullds utdrti dllapot

Moser muveteg csonkdzas nelkiil

a termohelytol es a tapanyag-ellatottsagtol is fiigg. A legtobb esetben a hajtasigazitas elkerulhetetlen. Nagy elony viszont az alacsony es kozepmagas miivelesmodokkal szemben, hogy a zoldmunkak kesesekor a hajtasok nem fekszenek a foldon, es igy nem g&tolj&k a talajmunkakat es a permetezest. A hajtasigazitas a magasmiivelesnel mindenkeppen kevesebb munkai jelent, mint az alacsony es kozepmagas tokeformaknal. Mine! tavolabb helyezkednek el a huzalparok, annal kevesbe van szukseg hajtasigazitasra. Ebb61 a celb61 helyenkent a betonoszlopos tamberendezesre kereszttart6kat is felszereltek. Ahhoz, hogy a sorba belogo hajtasok ne
191

190

akadalyozzak a miivelest, legalabb 3 m-es sortavolsag sziikseges, de meg elonyosebb 3,5 m. CSONKAZAS. A csonkazast a Moser-fele magasmiivelesu tokek eseteben igyekeznek csokkenteni. Ha a hajtasok szabadon fejlodnek, az erosebb iiltetvenyekben nyar vegere mar elerik a fold szinet. A furtok er6sen be vannak arnyekolva, ezert sziikseg van csonkazasra is. Ha csonkazaskor olyan rovidre kurtitjuk be a hajtasokat, mint a kozepmagas muvelesnel, tul keves lomb marad a token. A levelfeliilet csokkenese gyengiti az ultetveny termokepesseget. A hajtasok mersekelt csonkazasaval mindket hatranyt elkeriilhetjiik.
IMoser-muvclesii tokek ziildmunkai szdlvesszos miivelesnil

Moser-muvelesnel a szalvesszoket sokfele nem kotik ki, hanem szabadon hagyjak. Ezt nevezik lengo szalvesszos muvelesnek. A lehajlo reszek szethuzzak a lombozatot, ami javitja a megviUgitdst. Ha a toket a rovidcsapok szamanak novelese helyett szalvesszokkel terheljiik, akkor a furtok tobb fenyt kapnak. Az ugarreszekbol kinovci hajtasokat a paros huzalok koze igazithatjuk. A lengo szalvesszos muveles eseten elmarad a lekotozes. Hatranya, hogy egyes szalvesszok elerik a foldet. Ahol a munkaerohelyzet lehetove teszi, a szalvesszoket a kartarto huzal alatt 50 cm-re kihuzott segedhuzalhoz kotozziik. A megvilagitottsag meg jobb lesz, ami a termes mustfokat noveli. Csokken a rothadas veszelye, a szel nem torhet le szalvesszoket. A csonkazasnal az elobb elmondottak ervenyesek. A leivelt szalvesszos Moser-miiveles mar nagyon hasonlit a Sylvoz-kordonhoz. Annyi kozottiik az elteres, hogy a Sylvoz-kordonnal nem talalhatok ugarcsapok.

A Moser-fele niagasmureiesu tokek vessztiinek helyzete a tiike keresztmetszeteben rugyfakadds utdn, iengo szdlvessztivel

tiitif>ustnuvelesti tiikek lengo szdlvesszoi virdgzdskor

192

193

Igen rossz gyakorlat, hogy helyenkent a Moser-muveles szalvesszoit nem huzzak ki a paros huzalok kozul, s igy az ugar es a termohajtasok osszezsiifolodva egymast arnyekoljak. Ilyenkor sok rosszul termekenyiilt, csak keves bogy6b61 allo fiirl keletkezik, a levelek egy resze a nyar vegen elsargul, sot lehullva a fiirtoket takarja. Meg rosszabb, ha a szalvesszSket rakotik a kordonkarokra. Ilyenkor a tobbletmunka mellett meg kart is okozunk* Ha a szalvesszo lekotbzesere van munkaero, akkor gondoskodjunk a sziiksges segedhuzalrol is. Megeri! Az igy keletkezett zsufoltsag ellen

tiil rovid csonkazassal


vedekeznek. Valo igaz, hogy ezzel elkeruljuk az eros bearny^koliist, de a levelfeliilet is a termesmennyiscg nincsenek aranyban, ami hatranyos a t6ke eletere es a term6s minosegere is.
A Sylvoz-kordon s az ornyr>mu*clesu loke zoldmunk^i

Erny<imuvelesu tokek vesszoinek helyzete lombhullds utdn

Az egysiku muvelesmodok kbziil a keskeny es fuggoleges iranyba erosen kiterjedo lombfallal rendelkezok hasznositjak legjobban a fenyviszonyokat.

Kbziiluk az ernyo- es a Sylvoz-kordon felelnek meg a legjobban ennek a kovetelmenynek. Ennek megvalositasara termeszetesen sok, idejeben vegzett kezi munkara van sziikseg. HAJTASVEZETfiS. Mindket muvelesmodnal tavasszal lekotjiik a szalvesszoket a segedhuzalhoz. A kartarto huzal feletti hajtasokat paros huzalok koze igazitjuk. Az alatta levok szabadon lognak. CSONKAZAS. A sorokba logo hajtasokat, a tamberendezes fole novoket es a foldre hajlokat kurtitjuk be. A lekotozott szalvesszos Moser-, a Sylvoz-kordon es az erny6miivelesnel szet vannak valasztva a termo- es ugarreszek. TORZSTISZTiTAS. Akarcsak valamennyi mas magasmfivelesi m6dnal, itt is evente sziikseg van ra.

Sylvoz-kordon metszes utdn tavasszal

Sytvoz-kordon osszel

194

195

A fuggoleges kordomnQveles zoldmunkai A HAJTASOK KEZELfeSE. A hajtasokat nem kotozziik, hanem szabadon lognak, novekedesuk merteket a csonkazassal szabalyozzuk. A torzstisztitasra is alig van sziiksg, hiszen a foldmagassagt61 60 cm-re mar kezdodnek a termoreszek. A torzsnek ezen a reszen keves fattyuhajtas kepzodik. CSONKAZAS. A fuggoleges kordonndl ennek a zoldmunkanak nagyobb jelentosege van, mint a tobbi tokeformanal. Az elso csonkazas id6pontja kozvetleniil a virag/as utan van. Masodszor a kifejlodott, a tokebol kial!6 hdnaljhajtasokat kurtitjuk be akkor, amikor a sulyuk kezdi lenyomni a fohajtast. Ekkor a hajtasokat kb. 60 cm-re kurtitsuk be. Ennek idopontja a viragkotodes utan kb. egy h6nappal van. Kb. ket level fdlott csipjiik vissza. Ha a csonkazas idopontjat tul koran kezdjiik, tul er6s lesz a h6naljhatas kepzodese. Ha elkesunk vele, akkor a felso hajtasok elnyomjak az als6kat, ezenkiviil valamennyi konnyen letorhet. Felesleges, idot rabl6 ^s karos mfivelet lenne a honaljhajtasok elt&volftdsa. A rajtuk kepzodo lombozat sokat segit a cukorkepzodesben, p6tolja a rovidre csonkazaskor eltavolitott asszimilaci6s feluletet. Fentiekb61 kitunik, hogy a fuggoleges kordon a keves honnljliajtast hoz6 fajtak, tovabba az als6 riigyekbol is ke!16 termest hoz6k szamara felel meg a legjobban.

Az egyesfiiggony-miiveles zoldmunkai Ennel a muvelesm6dnal az egy turtohuzalbol allo lamberendezes keves lehetoseget nyujt a zold hajtasok elhelyezesere, ezert megtortenhet, hogy erosen zsiifolt hajtastomeg alakul ki. Ennek megakadalyozasara ne letesitsunk ilyen miivelesmodot gazdag talajon es erosen novo fajtakkal (pi. Leanyka, Tramini). Ugyeljtink tovabba arra, hogy a sorok ne alljanak keresztbe az uralkodo szeliranyra, mert akkor a lombozat egy oldalra hajlik at. Ha rendezetlen novo, ritka lombozatu fajtakkal letesitjuk(pl. Rizlingszilvani, Keki'rankos), akkor jelentkezik ennck a muvelesmodnak a legnagyobb elonye, a kisebb keziinunka-raforditas. HAJTASIGAZiTAS. Azegyesfuggony-muvelesnek az lenne az elve, hogy a szabadon csiingo hajtasokat nem kell beigazitani a huzalok koze, szabadon nonek. es fgy jelentos munkaraforditast takaritunk meg. Termeszetesen elmarad a szalvesszok kikotese is. Ez az idealis allapot csak a fenti feltetelek mellett jon letre. HAJTASVALOGATAS. Ha eros a hajtasnovekedes, akkor a hajtasok osszefonodnak, sot visszafele nonek. Ez esetben tavasszal el kell vegeznunk ezt a muvele'tet. FEsOLES. Az ev folyaman ketszer fesuljiik szet. Haateriiletenerosoldalszelrekell szamitani, akkor a kartarto huzalt 150 cm magasra helyezziik, foleje attol ftiggoen, hogy merev vagy elfekvo hajtasu fajtar61 van szo 3040 cm-re egy segedhuzalt helyezzunk el, ami megakadalyozza a lombozat egy oldalra fordulasat.

1%

197

A ternio szfilo zoldmunkainak eszkozei Csonkazasra igen sokan a metszooll6t hasznaljak, ami egyreszt eleg lassu, de foleg azert nem ajanlhato, mert a zoidhajtasban levo savak erosen rongaljak a pengejet. Joval gyorsabb a hajtasok bekurtitasat egy jol kielezett, nagyobb meretii konyhakessel vagy sarldval vegezni. Ennek fenese es tisztitasa is konnyebb, mint a metszooll6e. Nagyobb iizemi feluleteken itt is lehetseges a gepesites, melyet fiikaszaszeru vagy forgokeses megoldassal oldanak meg. Termeszetesen so'kkal gyorsabb eljaras, de a toke egyedi sajatossagait nem lehet figyelembe venni.

Az alakit6metszes gyorsitasn /nldniunkaval


Zoidhajtds nevetese torzsnek Karnevttts zoldhajtds lekotoztstvel

A tokealakitast a gondosan vegzett zoldmunka eldsegiti. A torzsnek valo hajtast egyenes karo mellett neveljiik es 30 cm-enkent kotozziik. A kbtozesre vekony zsineg vagy rafia nem alkalmas. Sziiksegkeppen megfelelo a sodrott muanyag rafia, de meg alkalmasabb a rugalmas muanyag cso. Mindig nyolcas alakban kotozzunk, ami evente szelesedo kotest ad es jobban rogzit. Ha sodrott rafiat hasznalunk, ne kotozzunk tul szorosan, mert akkor a hajtas vastagodasakor a kotozoanyag erosen bevag. A szep, egyenes torzs kialakitasanak feltetelei a zoldmunkaknal kezdodnek. Majdnem egy evet nyerhetiink a term6re fordulaskor, ha elosegitjiik a h6naljhajtasok kialakulasat. Ilyenkor a zoldhajtast a tart6huzalKarljos

202

kar nevelese zoldhajtds lekotozesdvet A tt'ltfagvok utani alakltdsndl ntgy hajtdst nevelunk A ttlifagyok utdtti alakitdstidl egy menetben nevelhetunk torzset is kart

nal ovatosan lehajlitjuk es 30 cm-enkenti kotozessel tovabbneveljiik a kivant hosszusagig. Utana lecsonkazzuk, es ezzel a h6naljhajtasok eroteljesebben fejlodnek. Ha jol be tudnak erni, a kovetkezo evi metszeskor mar termoreszeket kepezhetiink beloliik.

A fe!i fagyok utani ulakitas

Ha a kemeny tel utani elfagyas miatt el kell tavolitani a torzset 6s a kart, az ujraalakitast zoldmunkakkal gyorsithatjuk. Helyreallitas celjab61 az else evben
negy hajtast

konnyen karosodnak. A kovetkcz6 evben torzset es kart is nevelhetiink. Eros tokeknel egy reszletben nevelhetjUk ki a 120 cm-es kart. Itt ugyanis erosebben novekszik a toke, mint a telepites utani alakitaskor. A 120 cm-es kar egy menetben va!6 kialakitasat azonban a zoldhajtas lekoto/csevel biztosabban meg lehet oldaoi; A tok6k fagy utani kinevelesekor a hajtasokat fokozott gonddal kotozziik, mert rendszerint hizottak 6s konnyen letornek. Kiilonosen hamar karosodnak a tdbb eves tokereszekbol elotoro hajtasok. Az id6s t6ker6szeket
furesszel

hagyjunk meg, meg abban az esetben is, ha a tovabbi nevcleshez csak egyre van szukseg. A gyokerzet taplalasara nagyobb lombtomeg kinevelese ajanlatos, mivel ha csak egyet-kettot hagynank meg, tulhizott vesszoket kapnank, amelyek meg egy kozepes tel eseten is 204

vagjuk vissza. A fas r6sz a nagy scbcken keresztul konnyen fertozodhet, ami a toke pusztulasat okozza. Ezert ajanlatos a sebek szeleit eles oltdkessel vagy kacorral simara faragni, majd oltdviasszal, Santarral, Silvasennal, Cellciddel vagy fehe> olajfestekkel bekenni. Ha korny^kiinkon a fas reszeket pusztit6 gombak feliepeset 205

Gondosan es idejeben csonkazzunk. Ha a munkaero-ellatottsag engedi, valogassuk meg a hajtasokat. A meddohajtasokb61 csak azokat hagyjuk meg, amelyek karhosszabbitashoz vagy a kovetkezo evi metszeshez sziiksegesek. A megritkitott toket a kovetkezo evben konnyebb metszeni. Vannak fajtak, mint pi. a Harslevelii, a Zenit, amelyek er6teljes, szabalyosan novekedo vesszoket es keves honaljhajtast hoznak. Tokeiket konnyii kialakftani es fenntartani.
HaJtasvalogatNs termfi sz5ISben

.4 tilifagyok utdn a zolden void lekotoztsntl a hdnaljhajtdsok mar rovidvagy hossz&csapra metszhetok

A ttlifagyok utdni alakitds gyorsltdsa zoldhajtds lekotozestvel. Oszi dllapot

tapasztaljuk, melyek a szolotoken a kajszi gutautesehez hasonlo jelensegeket okoznak, akkor mindenkeppen ajanlatos a sebek fert6tlenitese, mivel a korokozok ezeken keresztiil fertoznek.

A zoldmunkak es a fajtak hajtasnftvekedese" c. fejezetben mar emlitettiik, hogy a meddohajtasok eltavolitasa a megvilagitas felteteleit javitja. A meddShajtasokat e!6szor a meghagyott termoreszekrol tavolitjuk el, mert itt nines rajuk sziikseg. Az ugarcsapokb61 .es a t6bb eves fas reszekbol kitor6 meddohajtasok koziil azokat tavolitjuk el, melyek a kovetkezo evi metszes (ifjitas, leendo ugar) szempontjab61 feleslegesek. Altalaban nem szamolunk a meddohajtasokb61 meghagyand6
termoreszekkel.

A zoldmunkak es a fajtak hajtasnovekedese Egyes apr6 fiirtii fajtak, mint pi. a Leanyka, a Piros tramini, a Sauvignon, a Szurkebarat, az elso termoevekben, 610 eves korban gyorsan novekednek es sok honaljhajtast hoznak. Hamar elsurusodnek, es a nagy bearnyekolas miatt
keveset teremnek.

Ha a toke seriilese vagy valamilyen mas ok (tulzottan eros novekedes) erre kenyszerit, az elozo evi meddohajtasok bo! hosszabb termoreszeket hagyhatunk. Rendszeresen es egyenletesen terhelt, J61 tragyazott tokeken csak ritkan van szukseg hajtasvalogatasra. Kiilonleges jelentosege van a hajtasvalogatasnak fagy- vagy jegkar utan. Esos idqjaras eseten, rothadasra erzekeny fajtaknal, borszoloknel is alkalmazhatjuk.

206

207

KUlonleges esetekben vegzendo zoldmunkak Sok olyan zoldmunka van, amelyet a nagyiizem munkaerohiany miatt nem tud elvegezni, de elonyosek a toke szamara. Alkalmazasukra csak kivelelesen keriilhet sor, igen hasznosak lehetnek viszont a haztaji gazdasagokban es a hazikertekben. Ide tartozik a hajtasvalogatas, a honaljhatasok kezelese, a levelezes, a gyuruzes, a flirt- \agy bogyoritkitas, valamint a tavaszi fagytol es a jegtol karosult szolok kulonleges kezelese. A zoldmunkaknak a termo szoloben kiilonosen a csemegeszolc-termesztesben van igen nagy jelentosege. A borszolokkel ellentetben itt a fiirtoknek minel szebbnek, egeszsegesebbeknek, piacosabbaknak kell lennitik. Kis tertileten folytatott szoloteimesztes szamara a zoldmunkaknak meg egy le nem becsiilendo nagy jelentosege van. A lakohaz, nyara!6 kozeleben levo gondozott szolo nemcsak az arutermelest, hanem szemet gyonyorkodteto latvanyaval szeperzekiinket is szolgalja. Az okortol kezdve napjainkig a kepzomiiveszetek szamtalanszor felhasznaltak a szolot diszitoelemkent. Az elo, eleven noveny azonban meg szebb ennel!
A lioiuljti.titusnk kezelese

Letevelezs

A fiirt kozeldben levo levelek kozul kozvetlen eres elott kettotharmat eltavoh'tanak, hogy a fiirtoket jobban erje a napsugar es a levego, Kulfoldon a csemegeszolo-ultetvenyekben (pi. Olaszorszagban) szokasos eljaras. Ennek a miiveletnek a celja a korabbi eres, a szebb szinezodes, igy az aru piaci ertekenek novelese. A lelevelezes esos idojaraskor csokkenti a rothadas veszelyet is.
A termdhajtdsMk bekurtitdsa

Ha viragzas idejen a hajtasok csucsi reszet visszacsipjiik, a fiirtok jobban termekenyiilnek. A szolotoke energiaja ugyanis a hajtasnovekedes helyett a megtermekenyulesre iranyul.
GyQruzes

A h6naljhajtasok novelik a toviikben elhelyezkedo teli riigy termekenyseget es a fiirt cukortartalmat is. A keskenysoros szolokben viszont tul zsufoltta teszik a tokeket. Ezert a kiallo honaljhatasokat kb. 24 levelre csipjiik vissza. Szelessoros szolokben a honaljhajtasok kezelesere csak csemegeszoloknel van sziikseg.

A gyuruzes miiveletet foleg ott hasznositjak, ahol mag nelkiili szoloket termesztenek, tovabba ahol kulonleges minosegu csemegesz616t kivannak termeszteni. Gyuruzeskor a szolohajtas hancsres/et egeszen a fas reszekig korben bevagjuk, folotte kb. fel cm-re egy masik parhuzamos bevagast vegziink, aztan a kozte levo reszen a hejat gyuruszeruen leszedjiik. A faedenyek miikodese zavartalan marad, a hancsnyalabok folytonossaga azonban megszakad, igy a levelekbol a gyokerek fele vandorlo tapanyag a bevagas helyen osszetorlodik. A tapanyag osszetorlodasa miatt a gyuruzes folotti resz megvastagszik, a fiirtok korabban ernek.es a bogy6k nagyobbak lesznek. A gyuruzes legmegfelelobb idopontja a viragzas elott van.

208

209

Hog van hat a gyiiruzes a tokere? A gyuruzes gyengiti a t6ket, mivel a gyokerzet kevesebb asszimilatat kap. Ezert csak igen J6 eroben levo tokeken vegezhet6.
Fiirt- vagy bogy6rltkftas

A kcsi tavaszi fagykart szenvedett szolSk zdldmunkai

A bogyoritkitas a fiirt egesz reszere kiterjedhet. Maskor csak a fiirt egyes reszeit tavolitjuk el. Az elso kezeles rendkiviil munkaigenyes, csak hazikertekben vagy esetleg sz616hajtataskor vegezheto. A fiirtok szebbek es lazabbak lesznek, de a raforditott munka borszolo eseteben nines aranyban a raforditassal. Ha konnyebb munkaval szep furlii csemegeszSlot akarunk, akkor inkabb a hajtasok masodik, esetleg harmadik fiirtjet vagy az egyeb fejletleneket szedjiik le, es akkor a tobbiek jobban kifejlodnek. A Pannonia kincse, Szoloskertek kiralynoje vagy a Cardinal h6naljhajtasain rendszeresen be tudnak erni a masodtermesek. Ha sok van beloliik, akkor ezeket is valogassuk meg, es a lombozat megfelelo kezelesevel biztositsuk a j6 megvilagitasukat. A fiirtok egy reszet a kulfoldi csemegeszolo-termeszto uzemekben eltavolitjak. A legtobb esetben a viragzat csucsi res/vt csipik le. Ezaltal a fiirtok egyenletesebben ernek, szogletesebb formajuak es konnyebben csomagolhatok lesznek. A bogy6k is jobban fejlodnek es tetszetosebbek lesznek.

Tavaszi fagykarok utan sok fattyuhajtas es honaljhajtas tor elo. Ennek kovetkezteben a token megjeleno vesszok vekonyak lesznek, ami a kovetkezo termest is csokkenti. A tavaszi fagykart szenvedett tokek eseteben a legfontosabb a toke regenera)6dasa es a kovetkezo evi termeleshez a megfelelo vesszohozam biztositasa. Ezt hajtasvalogatassal erhetjiik el. A fattyuhajtasok koziil csak azokat hagyjuk meg, amelyekre a jovo evi metszeshez szukseg van. Szebb vesszoket kapunk, ha a honaljhajtasok jo reszet bekurtitjuk. (Tartsuk szem elott a honaljhajtasok kezeleserol mondottakat! A fiirt felett legalabb 4 levelet hagyjunk!) Vannak fajtak, amelyek ha jok a vegetacios lehetosegek a honaljhajtasokon a tavaszi fagykarok utan masod termest adnak. Ilyenek pi. a Szoloskertek kiralynoje, a Pannonia kincse, a Cardinal, a Mezesfeher, a Piros cirfandli, a Chasselas.Kedvezo idojaras eseten a masodtermes meg a kozeperesii fajtakon is beerhet. Az igen eros tokek honaljhajtasan sokszor tul sok a termes, ilyenkor fiirtritkitast kell vegezni.
A jtgesti verte sz3ldk kezel^se

Ez egyreszt a letorott hajtasreszek eltavolitasfttxiK masreszt a fdloslegesen elotoro fattyuhajtasok megvalogatasabol all. Elso teendo a jegveres utan a gyors permetezes, a fak6rothadas es a peronoszpora kartetelenek megakadalyozasara. A novenyi sejtekbe gyorsan felszivodo, kaptantartalmu szerekkel celszeru permetezni (pi, Orthocid).

210

211

Nehany szo

a reszesmuvelesrol
es az illetmenyszolorol

Ez a termelesi forma ma mr orszagosan elterjedt. Sok szep sikert, de nem keves gondot mutat fel. Az ilyen vallalkozas csak
tobb evre szdljon.

Az elso evben ne csak a jovedelemre gondoljunk, hanem a


tSkek es az iiltetveny rendbehozatalara is.

Fiiggelek
A termo szolo gondozasat akkor tudjuk teljesen attekinteni, ha a tragyazassal, a talajmunkakkal es a novenyvedelemmel is foglalkozunk. A konyv terjedelme nem teszi lehetove e targykorok reszletes ismerteteset, ezert csak vazlatos attekintesre szoritkozhatunk. Vegtil megprobaljuk egybevetni a szolo evi fejlodeset es a termo szolo gondozasi munkait.

Az idos, elveniilt reszeket tvolitsuk el, es a tokeket szukseg szerint ifjitsuk meg. Ugyancsak hozzuk rendbe a tamberendezest. A sorokat az elso evben a szokottnal
gyakrabban kapaljuk meg,

hogy az elszaporodott gyomokat gondosan irtsuk ki. A kovetkezo ev mar konnyebb lesz! A terheleskor ne essunk tulzasba es gondoljunk a minosegre, valamint a kovetkezo evi termesre is. A teruletert felelos iizem sajat erdekei mellett vigyazzon arra is, hogy a lelkiismeretes vallalo ne veszitse el a munkakedvet masok hanyagsaganak elturese miatt. Mivel tobb eves munkarol van sz6, potoljuk a tokehianyokat. Meg kotott talajon is keszitsunk melybujtast. Ezt ne vagjuk el az anyatoketol, mert igy nines kiteve a filoxera esetleges pusztitasanak.

A sz515 tr&gy&z&sa

es sulyos karokat okozhat. Ennek elkeriilese vegett az uzemek talajes levelvizsgalat alapjan szamitjak ki a helyes mennyiseget. A tapanyagszuksegletnel tekintetbe kell venni meg a
lermcs nagysig&t is.

J6, ha a kisterme!6 a kozeli hason!6 talajon gazdalkod6 nagyGzemben erdeklodik, s ebben az esetben mar nem kovethet el sulyos hibat. A kulonbozo novenyi szervek felepitesehez a szolotoke
asvanyi elemeket
Az dsvdnyi elemek t&hott bostytnek vagy hidnydnak tunetei
Asvdnyi elem (vegyjele) B6*^TKk Iuntci lli.inv^ii] ik

vesz fel a talajbol. Ha ezek p6tlasarol, illetoleg a tapanyagkeszlet noveleserol nem gondoskodnak, szoloiiltetvenyeink nem hoznak megfele!6 termest. Ezenkivul lehetove kell tenni azt is, hogy a tapanyagokat
konnyen felszivhassa

a szolotoke. Ez joreszt a talaj szervesanyag-tartalmat61 fiigg, de szerepe van a talaj szerkezetenek, valamint a talajbakteriumoknak ist

Nitrogen <N)

Foszfor

buja n&vekcdes, s&tetziild levc'zei, Minyos term^enyules, rossz vesszobeires lasd a cinkhianyna)

gyenge hajt^snovekedes, apro sapadtzold levelek

(P)

K&iium A tapanyagsziikseglet pontos roeghatarozasanak jelentosege


(K)
Magnizium (Mg> Mangan (Mn) Cink

tasd a magn&r.iumhianynal

A szol6termesztesben a tragyazas megfelelo rendszerenek kidolgozasa nem konnyii. A regi szolokben foleg
ist U6t rag) aval

sima, m^lyen kardjos, sdtetzold levelek, rossz vessz6eris, a levc* iek z51den hutlanak le a leveltemez s/ele visszahajlik, perzseleshez hasonlo foltok jelennek meg a levelcrek kdzotti risz megsargut

a level s^rgul az atlagnal kisebb level, a fderek kozoit mozaikosan sargult foltok; vekony f6hajtas, eros honaljhajtas; kis madarkas flirt a f6erek kozotti resz elsargul; a mellekerek sotetzoldek, benniik atletszo f^nyben barna elzar6das; levelszaradas; rossz term6kenyiil6s; madarkas bogy6k

tragyiztak, amelyben valamennyi szukseges tapanyag megtalalhato, megpedig a megfelelo aranyban. Masreszt a regi miivelesi es metszesi modok is egyszerubbek vokak. fippen ezert a tragyazas nem jelentett nagyobb nehezseget.
A mutrdgyakban

(Zn)

sokkal tomenyebb tapanyag talalhat6, mint az ista!16tragyiban, hasznalatuk ezert nagyobb koriiltekintent igenyel. Egy-egy dsvanyi elembol, mint pi. a nitrogenbol, a foszforb6I vagy a kaliumbol olyan mennyiseget juttathatunk a talajba, ami felborithatja a szolo anyagellatasanak
egyensiilyat,

B6r (B)

A miioytn, a foszfor, a Ulium. a majtnwium un. makroelemek. BclfilOk nagyobb mennyi. AmangAnbAI,acinkb6I.ab6rb61,anMlykmtkrueleinck, csak u;tn kcv ntikfildzbctetlcnck.

216

217

Meg jobb, ha szeret ejti annak, hogy szoloje szamara is laboratoriumi vizsgalatot vegeztessen. A kisiizemi szolo tapanyag-egyensulyat aranylag kis mennyiseggel is fel lehet boritani. Vigyazzunk a tiil buja fej!6dest okoz6 nitrogentragyara. A szolonek legnagyobb mennyisegben kaliumra, kevesebb nitrogenre, legkisebb mennyisegben foszforra van sziiksege.

2 >

jt ^ ~a 3
B a
2 9 ?

O 60
S X

iS ^
8
vo *
V

S S
49

^'
M

2
"o
n
1

" I
<N

.,

*t oe o

^, <N (M <N

-1

4 w

?> -i S <N

B *N S w
1 g

n S & *
I u

A fontosabb szervex trAgydk tdpanyagtartalma Megnevezis


Viz

I i ^
itdanyagut
-i-

S V 1
*

*g N W J
S in

9, ^* *

o M <.J .
? vo
-2

-n

ifgcL.cSSss
^^ n y - ,.
1 ^

i 2

1 S

i
J 4J

1 B
-O C oo A

1 Si x

Vegyes islalto Sertcstrayya Juhtragya (nedves) Venyige (szaraz) Sz61otork61y (nedves) Sz6l6torkoly (szaraz) Zoldtragya (Kozma utan)

*:

a i* \p ^i *.
3 E

1 S
"2 iS r* ** S .3O x "j 3." *j ^ 'S t/t
3 3

i 3 !.5

- 52 i ! C Cw *o ,o *o _o ,o s -v < * 3_ ^o

s g

a.

S
t ^
to

"O o JJ

&
o *
Q

"S
E
A

e u
w

-o

s
?>

1
* B

0,90
1,50 0,46

1 g
c S,
*f> *J

fl
X

^5^3"^
^ ^
*-

-- g .d o

e ? e \

S 'Q
^
3

-2 x

1 > 1 'O

1
*Q

/J

c a

5
j. JB
&
N

. ^

Pt

13 trt ^ *E L4
3

S n h fli
N

9 "3

c JS

'

cereskedelmi .

: A izcrves Iragyak (jpanyagtHrulniii ctoscn val(oz6. Ef6en fugs pi. *f illutok l.ikjirnan A szerves (rugyat szaluzeruen keU tafolni.f^lddet fedjQk b, kOldoben nokat veszft tapanyag-

u.

s
B B 3
"

* 5
2

-K g 3 S 1 -S S oo rt
H VI

s^-

K.

& 3

1 5 S 3 3 -o
03 A
S 2^
^ V

*
S T3 "5 JJ
efl u B ** a I

xS * "
B -i S o

S- b

P 0-

o S S -s

"^

X
^v

^ Tl .2, u c " v n >. .S. ^5 S i^ g

.&
Jj

-rt

*2

s S 3
*;

x o S on **1 rt

S
C

ix ^5i S
* 1 oM
N *V

S 3

2 S

1 1 S1 c s g H 6.
f- r fi

Ivll*

li?i
c 2 'S * 2 F o 3 n 15 S S * -3
. 3* 0? -o S q . ^ ^g | i | E ^? S < B

"siS

.t o

Q JiS

<:
218

<

5 S^

219

It? | | - **B
<

>

^!
S
E3-

S'
o _. cr Z ^* j

- 1
fO O OC ^ f^

1 . "
* N

J i

3
5

3 o P
P^ N
T

E. i ^p~ 3 "o" 2.
"*

" 1

3 3

T3

rtCT O 3
CA

Op

S 3 -t P
^~

*?

^ 2 : c' S, o Q. 3 S S.
3 3 A S

x- h

tS
3 *
6^ EF ^ I ' OC *^J ^ . ^ LJ to

g 1 DO ^
i

5.

i"-1 - fr 3 P
^' f^ \ S3 i

^ 3 fc.

N
Wl

< s3
3" ft ft"
CM

:l ^? ^ 5r
of 1 cr

i n
K_

OQ 3 ft-

S.

K'

f B a *

S A 2
3
n ra<

z3
" S3

S 0 C

** S' n2 T

3 C1. rt n

^ Br

c" 3

ft

a
K

a *
J?
3

D. ft (JQ 3 O

n ! .

ftt fia ***

CL

1
er
A

NJ ht

US

in O O 0 C **
OQ TO O CD Ul

3 ^ ft

g S. -

5" a" t 5S 5
V

! I ^ ^ O^
r-C- "*) t-t-

: iS
^* ^ -^ OO ^ O t** (O N^ J* -^ (^

o_

C^ N'

>r1 5
Ci g|

5*

o o ! ^ ^ 2 i p ^ o & c* S w -i

ff ?

3- <, 3 ft ft CO* C3

cr T3 P P c'
>- fi> P

fF p)-

cr* P 3

^r S r&* f t

E| 3 | 1 E a

i"S E sr 3
| N

CD

o* i -I f?N
i

7T
3 3 3

P ? A
ft 00

S-

c- ft ft
O

| E

OP

i. j cr
3 < N P
r^

?! o" 3
o
f>
M

nl 3 It' 1 *

Jr | <. I
w

r*'

^* K* O 00 ^ ^ S O S O S 5

O |

3 a

3 o_ cr a. ftCrt

n" 5* ft-

2. 5" ^

B.

! *.

o-

n n . ^-. 3 <" W

i" r 1 y& p n

i ^ i ^ B

sz5l$tr&gyfa& technoldgidjdnak dttekinttse


m6dok

- VAGY INDtTOTRAGYAzAS Telcpitcs elfitt olyan melysegbe juttatjuk le a lapanyagokat,

ahova az evi utanp6Uassal mar nem tudjuk levinni, ami kiilonosen


a foszfornal es a kaliumnal fontos. Adagok: ha-onk^nt 60 t szerves tragya, 45 t mutragya, ametynek ponlos menn> ise^et, megoszlasat talajvizsgalal allapitja meg.

A forgatassal egyidejuleg juttatjuk a taiajba. Jobb, ha a sziiks^ges mutragyak fel^t a telepites eldtti e'vbt-n adagoljuk.

hozzavetfile zamkva:

TERM6 SZOlO TRAGYAZASA (tapanyag-utanpotlas, fenntarto iragyazas)


Talaj-, level vizsgaiat, termesmennyis^g alapjan ha-onkent evi atlagban kb. 101 szerves tragyat, t1,5 t vegyes mutragyat adagolunk. A foszfort, kaliumot m61yen juttassuk a taiajba, mert nehezen mosodnak le a kello mctysegbe.

A szerves tragyat szervestragya-szoroval juttatjuk ki. A mutragyakat sekilyen RCV tipusii mutragyaszoroval; melyen Vicon, USM II.. MM 120-as gepekkel adagoljuk. Kis tenyesztertilet eseten sorkozi arokba szorjuk ki a tragyat.

PERMETTRAGYAZAS Nyomelemhiany, szarazsag idcjen gyors segelyt jelent. A Wuxal ncvu szer tobb nyomelemet is tartalmaz.

A permetezessel egyidejuteg juttathato ki.

Kfikromix vas-, cink-, mangan-, b6r-, rez-, molibdentartalmu. Peretrix I. N-, P-, K.-, magnezium-, vas-, cink-, mangan-, b6r-, re"z-, molibden- es kobalttartalmu. /

I
I

\ \.

*j
K *3 " * ' -O !u i- c5 . :O -nl
M
EX j

> _^. 7

**

M fe

E 8 ff N -sc :o 6 13 '. S ^o -~ .. 1? (5 3 iC P 'E* "(3


J
1

E e 5 8 1-

-2 -2 S

'&

1 f 00

-S

.
&

:D

E S
U ^.

s
-^

g
o o E
> X) :g
V hi

A szolo talajmunkai A szolo talajmuvelese folyaman a kovetkezo celokat igyeksziink elerni. 1. A nedvesseg megorzese es tarotasa. A J61 megmunkalt talaj tobb nedvesseget fogad be, ugyanakkor kevesebb parolog el belole. 2. A taJaj szellozottsegenek biztositasa. Ez a gyoker es a hasznos bakteriumok szempontjabol egyarant fontos. 3. A tragya foldbe juttatasa es elkeverese. 4. A gyomok irtasa. A gyomnovenyek a talaj tapanyagkeszletet hasznaljak fel, igen elelmesek, sot valosaggal zsaroljak a talajt. E16segitik a betegsegek follepeset es a talajnedvesseg nagy reszet elparologtatjak. 5. A teli idojaras elleni vedelem. Alacsony muvelesm6dnal, szalvesszo lehuzasanal alkalmazzak. 6. Talajvedelem. Mivel aj61 miivelt talaj konnyebben befogadja a csapadekot, csokken a lemosodas (er6zio). Dombvideken a lejtore keresztben muveljiik a talajt.

3 \

:O

e t-i

If 11 i l ll l
4

j-

[*3

Ji >.

>^
CT1 V

kezikapak

'!'

sumegi ktagii sarabolo

"s 3,
*o 3 & IS X

: 1
js

;
I I

t
'3

;
* ;

J -s

"u
&

ss ~
I_

*O i-

1 m l
E Bi

HH 2
*5 (21 rj & CN ^*

^ ^

>

"s.
t4*

munkag

4)

,* c a
P c
" n '> u V. u

3 3 > S

'

'>

"S

A taiajmimkak csoportositiisa A talaj evi rendszeres megmunkal^s^t, az idoszakos meh munkakat soroljuk ide. A talajt kezzet, erogepekkel, munkagepekkel (6sszefoglal6an mechanikai talajmunkakkal), tovabba gyomirtd vegyszerek felhasznalasaval muveljiik.

B
B flk

1 sl
^ 3

1 ; !
W ^j '

g "* * S

4 u

S M

1 =

^^ Is

^ ig

-, '3 g

1 1 1 a 1 1"1 81 -fi
XS a -S
E 7> ^

5 rt ws

222

szolgaltal A kisiizem kisgep jel

3 1

s1

^ 43 S ^ S > S t>

22

Vegyszeres gyomirtas
A szolotermesztesben szeles korben terjed a vegyszeres gyomirtas. A gyomirt6 szereket ket csoportra osztjuk: a) totalis (kontakt) hatasu szerek, b) szelektfv gyomirt6 szerek. A totalis (kontakt) szerek nemcsak a gyomokat perzselik le, hanem / a szolfi lombozatat is. De mivel csak a fold feletti reszeket pusztitjak el, az evel gyomok eseteben hatasuk nem tart soka. A szelektiv hatasu gyomirt6 szerek nem irrjak ki az osszes gyomnovenyeket. Azok, amelyek megmaradnak, lenyegesen gyorsabban szaporodnak, mivel a tobbi gyomnoveny nem gatolja a terjeszkedesiiket. Legelonyosebb, ha keverten alkalmazzuk vagy pedig evrol evre felvaltva tobb gyomirtd szert hasznalunk.

A gyomirto szerek ma meg meglehet6sen dragak. Ezert a gyakorlatban kb. 60 cm szeles savban csak a szolo soraira permetezzuk. A sorkozokben gepi erSvel vegezziik a gyomirtast. A gyomirto szerek hasznalatakor ugyelniink kell az eloirt 6v6 rendszabalyok es etoirasok megtartasara. Akarcsak a novenyvedo szerek eseteben, evrdl evre uj gyartmanyok jelenhetnek meg.

A sz6lo novenyvedelme
A novenyvedelmi munkat tobb tenyezo is befolyasolja. Az egyes munkalatok gyakorisaga is elter egymastol. Itt azokra a betegsegekre, kulso kornyezeti artalmakra hivjuk fel a figyelmet, amelyek ellen a leggyakrabban kell vedekezni: - gombas, bakt^riumos betegsegek ellen, rovar kartevok ellen, viruses megbetegedesek ellen, idpjaras okozta karok ellen. Mire kell figyelnunk? Az uzemekben a nGvenyvedelmi munkalatokat, tekintettel a szerek sokasagara, a bonyolult gepekre, az egeszsegiigyi szabalyokra, erre a celra kikepzett szakmunkasok vegzik novenyvedelmi szakmernokok iranyitasavai. (Sz616peronoszpora ellen l983-ban45szerhasznalatatengedelyeztek! Az osszefogIal6 tablazatban csak az ismertebb szereket kozoljuk.) A tobbi szakmunkasnak is el kell sajatitania viszont a novenyvedelem alapveto ismereteit, mivel ezek az egyeb termesztesi kerd6sektol elvalaszthatatlanok. Kisiizemben, hazikertben bizzuk magunkat a szakfoly6iratokra es szakkonyvekre.

A szdldben haszndit gyomirtd szerek


Megnevn^s Totalis gyomirtd szer Gfamoxone Szelektiv gyotnittd uerek
4.31

Mennyi*g ha-nnknt

Aktikon Aresin Buvinol 50 WP Caragard Combi A 50 WP Casoron G Glialka Hungazin DT Hungazin PK Maloran 50 WP Roundup

2,64,6 kg 10,4 14 kg 10--17.5 kg

816 kg 60 -80kg 8121 5,28 kg 5,28 kg 46kg 6141

224

225

Tartsuk meg a szerekre irt litmutatasokat! Kornyezetiink es a magunk vedelm^ben iigycljunk a mergeze"s-, olykor a tiiz- es robbanasveszelyre! Egyes szerek hasznalatat be kell jelenteni a tanacsnal! (Mehek ^yedelme.) Ne feledkezzunk el arr61, hogy a n6v6nyvedelmi munka
balesetveszelyes!

'N

.-

.s S ~
ed

pesi

MindebbSl az kovetkezik, hogy a novenyvedelemmel kapcsolatos

u-

eldir&sokat
szigoruan meg kell tartani. Ezeket reszletesen az evr61 evre megjelen6 Engedelyezett novenyvedo szerek c. kiadvny tartalmazza. Hazikertek, kisuzemek tulajdonosai szamara dr. Farkas Kdroly: Novenyvedo' szerekrol kertbaritoknak, Bp., 1977. c. konyvet ajdn^uk.
Mil kell tudnunk?

u 6 -rt
E |
- oo

e
3

o>

? M
^

S " .5 U 2 3
" 5 22 r O '

^ 5 'u
^ '>

, N:O

liOIIlilitlljH
' aS ^ * .S *j -o " a s -i -S ^ -

g B

~ N X) S

'B. - JS ^ .

Ket dologrol azonban a novenyvedelemmel kozvetleniil nem foglalkoz6knak is okvetleniil tudnia kell. AZ LELMEZS-EGSZSfeGt)GYI VARAKOZASI IDO azt jelenti, hogy a lepermetezett vagy porozott szolo hany nap elmtiltaval fogyaszthat6, illetve hany nappal lehet utoljdra vMekezni a szuret elott. A MUNKA-EGSZSGt)GYI VARAKOZASIID6 azazidotartam, melynek eltelte utn a kezelt tiltetvenyben vedofelszereles ne~lkiil dolgozhatunk. AZ 6VO RENDSZABALYOKAT SZIGORtJAN TARTSUK BE! Sok olyan eros hatasu szer van forgalomban, melyet csak iizemi kbriilmenyek kozott, specials vedofelszerel^ssel szabad hasznalni. Tilos a hazikerti alkalmazasuk! Ennek figyelmen kiviil hagyasa stilyosan mergezheti a felhaszna!6t es a kornyezetet. Sajnos a konynyelmuseg nem egy tragikus baJeselet okozott. 226

yl|l|1
C

1) O

i . "

I J3 > c a

iQ

a* *ea o

**5

(5 3
. i , o J2 ^

'S -a -8 ^

1 I S f S ^

S &

1
N

o o

&
n 2 c S - SJ
I B

5 =* ^< fl ^ N f L.

-fi ^

p J2

227

/. Gombds is bakteriumos betegstgek


Magyar
(latin, tudominyoa)

Karorflis

Kornye/eti fetieielek

Vtdekezts

megnevcxti

Szdldlisztharmat (Unicula necator)

minden zold reszt megtamad ; jettemzo a dohos szagu iisztss penszbcvonat, a felrepedi bogyobol kilogo magok; a beteg reszek megbarnutnak, elhalnak

2025 C-os vagy annal nagyobb meleg; magas paratartalom (es6 nem kelH); enyhe tel

1. Permetezts Enyhe til useten riigyfakadas utan 1,5%-os Thiovittal. Peronoszp6ra elleni vedekezessel egyidejuleg: Thiovit 0,30,5%, Cosan 0,2 0,4%, KarathaneO,l%. 2. Porozds (Csak a betegsig fel!6pese utan) Ventillatl Wnpor, Rezk6npor, Dithane D8, K 50.

1L Gombas es bakteriumos betegsegek


Magyar (latin, tudomanyoi) megnevezes Kornyezeti feUetelelt Videkezes

Szurkerothadds (Botrylis cinerea)

Jelento^ge napjainkban a nagyobb adagu mutragyak, a hajtast jobban osszezsufolc magasmuveles beve?-elese utan megnott. Az 6relt szSIS rothadasa okozza a legnagyobb kart, de minden zoldr6szt, tarolaskor a szaporitdanyag fas rtsztt is megtamadja.

Esos idpjaras. Legkedvezobb a 70% feletti paratartalom 6s 15--26 C h&merseklet. Ha az oszi esos ido tartos szaraz meleggd alakul at, megkezdodik a nemesrothadas (aszusodas). A szolomoly karositasa elosegiti a fel!epest.

1. Megelozts Szellds altomany, szolomoly elieni v6delem, gyommen tesseg, kevesb6 erzekeny fajtak telepitese. 2. Vegyszeres vedekezts I^rmetezes: Ortho-Phaitan 0,25%, Ronilan 50 WP, Topsin M70 M 70 WP 0,651,2 kg/ha. Porozas: Ortho-Phaltan FL, Buvicid F. Figyelem.1 A termfi szoloben a jelenleg forgalomban levo szerek koztil egy sem nyiijt teljes v6delmet. de jelenlosen csokkentik a karokat. Szaporltdanyag termesztsnl a vessz6 0,5% Solvochin uldatban va!6 aztatasa. Permetez^s a peronoszpora elleni vedelemmel egyiitt. Esetleges sulyos fer!6zs eseten oktober vig^n 2%-os sargamereggel permetezziink A kovetkez6 6vi permetezest inar haromleveles korban kezdjuk.

Szdldorbdnc (Pseudopeziza tracheiphila)

A levelekenjellegzeles, erekkel hatarolt sarga vagy voros foltok, korai lombhullas.

Tbbb egymast kovetfi esos tobb napos 10 - 20 mm-es csapadek, 1020 C

//. Gombds is baktiriumos betegsigtk


Magyar (latin, tudominyos) megnevezis Karosltas Kdrnyezeti feltetelek Vertekezes

Baktfriumos gotyvdsodds (Agrobacteterium tumefaciens)

A g> okeren, rnajd a tdke tobb eves reszein karfiolszeru daganatok keletkeznek. Ennek kovetkezt6ben a tdke egyes reszei, sfit az egesz toke is fokozatosan leromlik, majd elpusztul.

Er6s t61i fagyok (ezert nevezik fagykarnak is).

Egeszseges szaporit6anyag. 2. Kozvetlen vtdekezts Nem Iehets6ges. Atmeneti tiinetf kezel6st jelent a beteg f r6szek levagasa, ecsetelfe 0,5%-os Ceresan-oldattal.

Virusos betegsdgek
Megnevezes B,^ Karosltas KOroyezeti feltelelek Vedekezes

Berio... --rndf-. 15s (r5yidszartagiisag)

\.
Levelsudrodas Sarga mozaikvirus

Szata^osodas. keltfei^S^^^ (rovid szartagii vessz6>. Mu_,--cTa;eaz^s, ro&sz teni]6kcn>1il*s, -'"termokepess^g csokkenfee, t$k&pusztulas. A levelek szele visszafele hdjlik, a iermokepess6g csokken. A levelek megsargulnak, a termfik^pesseg csokken, tokepusztulas.

Virushordozo fonalfergek jelen!6le, fert6z6tt szaporitoanyag.

1. Megeldzts Egeszseges szaporitoanyag, telepites elotti talajpihentetes vagy talajfertoileniles (Schell-DD, Telone IK 2. Termo szoloben mar nem lehet vedekezni !

Fertflzott szaporitoanyag. Terjedese kevfebe ismert. Fertozott szaporitoanyag. Terjed&e kevesse ismert.

Megjtgyzfa: bar tennfi sz6I6bcn mar nem Ichet vedekezni a vfrusos betegsegek ellen. megis ismernQnk kell, merl mar elegge elEerjcdiek. LassA lefolyasuak es legldbbazfir csak a tfikek egy reszen talalhat6k. Megts nagy a gazdasagi jelentdseguk, mert egy korszerii magasmuvelcsij Qltetvenyben, 3,50 x 1.20 m es terallainil 1 ha-on 2380 Idke lalalhald. a regi 10 000-rel szcmben, mindegyiknek botermooek kell lennie. Elfivfgyizatossagbdl gyenge i6kekr61 ne szedjunk vesszAt! Biionytalan szarmazasu szaporitoanyagot meg nazikertben se telepitsunk!

Kdrtevtik
Magyar (latin, tudom6nyos) megnevezes

Kdrosllas

K&rnyeii felttelck

V< rv-.':>

Filoxdra vagy ' Eurdpai szSlon: ha kotott talajon gyokfrfetB sajat gyokeru anyagot lelepitunk, (Viteus vitifoa gyokeren daganatok kepzodnek, 1U) rnajd az cgesz tdke ethal. Az alanyfajidfi levelen gubacskepzodes, levelsodrodas, gyenge hajtasnovekedes.

Gyok6rlak6 alakja csak kotott talajon il meg; a 85%-nal pagyobb kvarctartaloniinal rendelkezo homoktalajon immiinisak a Bloxerava! szemben.

!. Megelfats
i .otott tatajon filoxiranak ellenaU6 amerikai alanyokra valo oltas, telepltfc 85%-os kvarclartalommal rendel kez6 immunius homoklalajon. 2. Alanyvesszdt termeld anyatelepen T6H permetezfc, riigyfakadas eI6tt 2%-os Novendaval, nyari permetezes: Foszfotion 0,150,3%-

Keresztes (larka) szSlSmoly (Lobesia botrana) Nyerges szdlSmoly (Eupoecilia ambiguella) SzdlSihnca (Sparganothis dnlleriana)

Mindkit szoldmulynak azonos a kar- Paras, meleg iddjaras titele. A fiirtot karositjak a herny6k, eset^n a keresztes szd!6molynak harom nemzemar a bimbokat megragjak, dike is kifejlddik. a bogy6kat ktodvasttjak. Szaradast vagy rothadast okoznak.

Permetezfs Bi 58 0,1%, Unitron 40 EC 0,2%, Unifosz 50 EC. A permetezesek idfipontjat a rajzasok iddpontjat61 tesszuk fiiggSvi.

Herny6ja a riigyeket, a hajtasvig leveleit, kisdbb a viragzatot pusztflja.

Homoki sz6!6ben karosit.

Permetezts td. szdldmolynal

CserebogdrA majusi es a kallo cserebogarak Mtk larvaja a tatajban a gyokertdrzset [Majusi, ka!16, ragja, a zold 6s rezes cserebogarnak*a kifejlett alakja a lombot ka-

Megeldzes Pajorral crosen fertdzott teriileten ne telepitsiink. Telepit^s elotti talajfertotlcnitSs nagyiizemben foszforsaveszteres kfezitm6nyekkel. Rajzo cserebogarak ellen Bi 58 EC 0,1 es Foszfotion 0,3%.

KenfJermag bog&r

A bogar a*riigyek belsejft ragja Id.

Homokon szaraz, meieg ; v-kben jelentkezik.

Foszfotion 0,3%, Lebaycid 50 EC 0,2%.

Atkdk gubaesatka. takfasatka

A szololevcUtka szivogatasa jellegzetes, apr6, sarg4s folu>cskakat okoz, a hajtasok novefced^se megall, a tokclc elbokrosodnak t61c

Fiatal telepitesben a leggyakoribb.

Riigyfakadas utan: Bi 58 EC 0,1%, Foszfotion 0,150,3%. Nyugalmi allapotban: Novenda 2%.

Kornyezeti feltetelek okozta kdrok


Megnevezti Karositis A vedekeies lehetftsegei

Alacsony ho- ; Riigyek. vesszo'k, karok, tSrzsek elfagyasa, merseklet: ; gyokergolyva (fagyrak) fokozott fellepese. 161 i fagy

1. Megelozes A telepites helye"nek megvalasztasa, fedes, fagynak jobban ellenalio fajtak telepitese, hazikertben lugastorzsek, karok bekotoz&e, 2. Kdrok csokkenttse A t6kk terhelesenek novelese, torzsek, karok levaltasa eseten gyorsitott neveles.

1. Megelozes Fagyzugos helyekre ne telepitsiink, alacsony muvel^smodoknal a sxalvesszo kisei lekotoz&e. 2. Kdrok csokkenttse Sugarzo fagyoknai kodgyertyakkal vagy fiist616ssei (szaltitott fagynal hatastalan), csozieto ontozds; zoldvalogatas.

Koi a dszi fagyok

Korai lombhullas, term6s6rfa 6s vesszo^res akadalyozasa, term6smennyis6g csokkenise (teljes irfe utan gyor&itja a tuler^st. ami egyes esetekben hasznos is lehet).

j 1. Megelozes Fagyzugos helyekre ne telepitsiink. 2. Kdrok csokkentese Fagy utani gyors sziiret.

Magas

Aszalykar, ritkan perzseles.

1. Megelozes Szaraz, siilevdnyes helyre ne telepiisiink, ontozes. 2. Kdrok csokkentese Gondos ralajmunka, szakszerQ tragyazas, permettragyazas.

Sz6l

Homokverds, hajtasok, szatvesszdk letorese, Mite.

1. Megelozes Rozsvetes a sorkozben.

Zdldreszek, termte karositasa; anyatelepen a vess7,6k ott&sra alkalmatlannd valnak.

1. Megelozes V^dekezes raketaval. 2. Kdrok csokkentese 0,3%-os Orthociddal valo permelezes.

Ipari szennyezddes (fust, gfiz, por)

riieitani zavarok, perzseUs, rontja a csemegeszoio aruerldkdt, izbeli elv&Itozasok, erjeddsi zavarok.

1, Megelozes Meglevo ipari letesitmenyek kbzelebe ne telepiisiink, uj ipari Ietesitmenyekn61 a kornyezetvidelmi eldirasok megtartasa.

.rat* kirok tdjcscn nem kOtzdbdlhetfik ki, de kellfi relkeszQltsiggel, J61 uervezetl munkival a kSros kovctlcezminyek jelenl6sen csdkkenthetOk.

A s/olo fejlodesi szakaszainak es evi munkiinak osszefoglalasa A szolo evi munkait csak akkor tudjuk igazan lelkiismeretesen elvegezni, ha mindig szem elott tartjuk a tennivaldkat. Az egyes munkaknak a noveny
fejlodesehe/

kell igazodniuk. fgy a metszest legkesobb a rugyfakadasig el kell ve"gezniink, de meg jobb, ha mar a konnyezes kezdete elott sikeriil befejezniink. Az osszefoglalo tablazat adataiban kozolt
"S I C rt 'c IC

2^

idopontok

Qvds. nedves iddjdrds ettenesstg (kiiKmosen a szelekt 6s Kadarkara tovabi

Si

t i

^ !

evrfil evre valtozhatnak. A rugyfakadas, viragzas stb. vegbemehet ket hettei elobb vae' utobb is, de csak az atlagos idopontok alapjan tajekozodhatunk. Az vi niunkak megoszlisa nem egyenletes. A legtobb teendo kulonosen a bakmuvelesu sz5loben a gyors hajtasnovekedes id6szakaban van. A tablazatban kozolt evi munkdk koziil
nem kell elvegezni

tem/6).

felt^tleniil mindegyiket. fgy pi. a nagyiizemek egyre gyakrabban hagyjak el a zoldvalogatast, a hajtasvezet^st, a csonkazast. A sz516 meghalalja a gondozast, de hogy milyen eredmennyel, az a
szakertelemtS! fugg.

E ~a C ^ 2

II
*%

A novenyvedelmi munkak szama az egyes betegsegek es kartevok ^Iharitasanak korulmenyeit61 fugg. A szolomoly ellen pi. nem kell minden evben vedekezni. A peronoszp6ra 6s a Hsztharmat elleni rendszeres elozetes vedelem nelktil nem biztonsagos a szolotermesztes. Egyik evben hat, a masikban tizenket permetezes szvikseges.

2 - S ?

faj rt
236 237

A szolS fejlodtsi szakaszainak (6vi bioldgiai


H6nap ok Harmadok
T5keapolas (metszes, zoldmunkak stb.) magasmuveles bakmuvelis

ciklusainak) is tvi munkdinak ostzefoglaldsa


Tatajmunk&k TrAgyAzas bakmtiv.

Fejtddesi szakaszok

1
magaimQv.

N6vtnyvtJelem

Rgyeb munkak

1,

nyitas 1 gybkSrmukode's kbnnyezes kezdete metszes, szalvessz6 lekotbzese

tragyazas bcfejczese

esetleges teli permetezis

2. 111. 3. 1.

tamberend. javltasa venyigezuzas vagy -kihordas

rugyfakadas a hajtasnovekedes kezdeti mely lalajmunka a rilgyfejtodes kezdete (also riigyckszalvesszo lekotozese

IV.

2.

3.
1.
V.

2.
3. 1.

lassu nel) szakasza * gyors hajtasndvekedes kezdete

tdkenyakba oltas liajtasval, tbrzstisztitas hajtasvezeies i< 1. koiozes 2. kotoztis sckclv . talajm. sckely talajmunka esetleges permettragya-

a
ndv^nyvedelemmel egybekotve

VI.

~"2. ~ 3~.

virdgzas ineytermekenyijlc.s a riigy teljes kitejldd^se lalso riigynfl ) zbld bogyo noveke dese lujtasnovekedes befejezodese vessz6er6s kezdeie 1 L'^endiiles, eres kezdeie (fajtankent erdsen elter)

hajtasvezetfe

3. koto/e^

sekily talajmunka 1. csonkazas

1.
VII.

gyors hajtdsnovckedfe vege

1 "3. 1.

csonkazas

6 -I2kombinalt pernietezes peronoszpora is lifztharmat, zdldoltas esetkg $z&}&moly vagy mas kartevflk ellen zoldoltasok gondozasa

2. csonkazas

sekely talajmunka

csemegeszdldszilrct kezd.

VIII.

2. 3.

leszakadi karok, tOrz.sek felkotozise

leszakadi hajtasok fclkiitozese

sekily talajmunka

238

239

H6napok

Harmadok

Pejl&tei szaluuzok

Tfikeapolas (metszcs, zdldmunkak stb.) rn.iK.iimt j v c It", ' bakm&veles

Talajmunkak Tragyazas magasmuv. bakm&v.


i 1
:

Novenyveilelem

Egycb munkak

1.

bogyoeres rugyek

IX.

2.

borszolofajtak

3. 1. X.
2. 3. 1. XI. 2. 3.

vesszo' crcs

metynyugalmanak kezdele

sziiretenek ke7.dete

I
Iombszinez6d6s

..-,. - .-..- ,?,

I
lombhullas gybkermukodes befejezese 1 kemenyito lebomlasa cukorr& a vesszokben metszes kezdete mely talajmunka

'

s/iiret befejezese fedes (ragyazas kezdete esetleges teli lemoso permetezes dbnles

I.
XII.

2. 3. 1.
a vesszfik legmagasabb cukortartalnia

I.

2.

a riigyek melynyugalmanak befejezfittese

IT
1

i. II.
2. 3.

a cukor vissza alakulasa kem6nyit6v6

a rugyek kinyszernyugalma

240

241

MagyarAzat lombhulldstdl konnyeztsig konnyezst3l rugyfakaddsig hajtdsnovekedes kezdeti, lassti szakasza - gyors HajtAsnovekedes id&szaka - hajtdsnovekedts lassii, befejezd jzakasza termtseris, vesszdtres hmbhulIdsttH konnyezesig EI88Z6

I armloinjfgy/t-k

nyugalmi idii

ttmvtszeti idft

A szdldtiike reszei

A szolotoke fas reszei A szolotoke gyokerzete , . . . , Milyen a szolo gyokerzetenek a belseje? A gyokerzet kiterjedese . . . A gyoker elete A gyoker fejlodese a tenyeszido folyaman lavas/tot tavaszig Mardus Aprilis Majus A hajtas reszei Milyen a hajtas belulroi? A level A viragzat A rugyek es a h6naljhajtasok kialakuldsa Jiinius A szolovirag reszei Ktilonbozo" szoloviragok A szolovirag megtermekenyutese Milyen a virag belso szerkezete? A sz616viragzast kedvezoen befolyasolo idojaras . . . Julius A bogyok novekedese Az eres kezdete A rligyek kialakulasa . . . ', . . .

8 9 10 U 12 12 15 16 18 20 21 21 22 23 24 25 26 26 27 28 29 30 31 32 32 243

Augusztus Szeptember Oktober Mi jellemzi a szoloeres egyes szakaszait? November DecemberJanuarFebruar Kornyezeti feltetelek A feny hatasa A ho hatasa Milyen karokat okozhat a teli fagy? A csapadek A talajtani tenyezok befolyasa . . . . A tengerszint feletti magassag szerepe . Az emberi es egyeb elo kornyezet hatasa Metszes A metszes celja Milyen alapfogalmakat kell ismerniink a helyes metszeshez? A szolovesszo reszei A teli riigy termekenysege A tokek felkopaszodasanak megakadalyozasa Mi tortenne, ha metszessel nem akadalyoznank meg a felkopaszodast? A rovidcsapos metszes A hossziicsapos valtometszes Szalvesszos valtometszesek kozos termoalappal . . A kozos termoalap nelkiili vaU6metszes A leiveles A felmagasodott reszek ifjitasa T&mberendezesek Gyalogmtivelesu szolok . . . Kar6s tamberendezes . . . . A huzalos tamberendezes elemei
244

33 36 37 39 41 43
47

Muvelesmodok

Korkoros mlivelesmodok Egysiku miivelesm6dok . Kozepes sortavolsaguak Szeles sortavolsaguak . Ketsiku mlivelesmodok A gyakorlatban legelterjedtebb mlivelesmodok . . . . . . . Fejmuveles A fejmiiveles jelentosege Bakmiiveles A bakmiiveles jelentosege A fejmiiveles es a bakmiiveles kozotti atmeneti formak . . Legyezomiiveles A legyezomiiveles jelentosege Alacsony es kozepmagas vizszintes kordonmiiveles . . . Az alacsony es kozepmagas kordonmiiveles jelentosege . Alacsony es kozepmagas Guyot-miiveles A Guyot-fele tokemiivelesmod jelentosege Moscr-fele magasmiiveles Magasitott Moser-miiveles A Moser-fele muvelesmod jelentosege Ernyo- (leivelt szalvess/os) muveles Hogyan kell vegezni a kialakitast es a termo tokek metszeset? Az ernyomiiveles jelentosege Sylvoz-kordon Sylvoz-kordon alakitometszese es terhelese A Sylvoz-kordon jelentosege Fiiggoleges kordonmiiveles A fiiggfileges kordonmiiveles jelentosege Egyesfuggony Az egyesfiiggony-miiveles jelentosege Ketsiku mlivelesmodok . A ketsiku miivelesm6dok fogalma . . A ketsiku mlivelesmodok fo sajatossagai

95 96 96 96
97 97 99 100 104 104 107 108 108 110 111 114 115 117 118 123 124 125

48 50 51 53 56 60 62
63 64
64 64 66 67

68 68 69 72 76 77 79
85

86 87 88

125 127 128 128 129 130 132 132 135 137 138 139 245

Kettosfuggony- (GDC-) muveles A GDC-rnuvelesmod jelentosege A duplex muveles A duplex muveles jelentosege. Amit meg a metszes- es miivelesm6dokr6l tudni kell! A metszes eszkozei Kezi eszkozok Gepi eszkozfik A metszes miivelete Mire ugyeljiink a termoreszek kialakitasakor? A metszest kiegeszito munkak Az alulrol elotdro vesszok eltavolitasa . . . . A torzsbol elotoro vesszok eltavolitasa . . . A harmatgyokerezes A szalvesszok kikotozese A szakszerii metszest befolyasolo tenyezok . . . A rnetszes idopontja A metszes elotti riigyvizsgalat A tokek erobeli allapotanak elbiralasa . . . . A tokek terhelesenek kiszamitasa Mennyi termes legyen egy token? Hogyan erhetiink el 45 kg termest egy token? A teli fagykart szenvedett szolo metszese . . . . A lugasmuveles fo formal Mi jellemzi a szololugast? Zoldmunkik .

141 152 153 156


157

158 158 160


161

161 163 163 166 167 168


170 170

171 173 173


174 174

178 179 179 183 184 184 185 185 186 186 186 187 188

Kozepmagas kordon-, legyezo- es Guyot-tnuvelesti tokek zoldmunkai Magasmiivelesu szolok zoldmunkai Moser-miivelesu" tokek zoldmunkai hosszucsapos m(ivelesnel Moser-muvelesii tokek zoldmunkai szalvesszos muvelesnel A Sylvoz-kordon es az ernyomuvelesii toke zoldmunkai A fiiggoleges kordonmiiveles zoldmunkai Az egyesfuggony-muveles zoldmunkai A ketsfku muvelesm6dok zoldmunkai A GDC muveles zoldmunkai A duplex muveles zoldmunkai A termo szolo zoldmunkainak eszkozei Az alakit6metszes gyorsitasa zoldmunkaval A teli fagyok utani alakitas A zoldmunkak es a fajtak hajtasnovekedese Hajtasvalogatas a termo szoloben Kiilonleges esetekben vegzendo zoldmunkak A hdnaljhajtasok kezelese Lelevelezes A termohajtasok bekurtitasa Gyuriizes Hogyan hal a gyuruzes a tokere? Fiirt- vagy bogyoritkitas . . A keso tavaszi fagykart szenvedett szolok zoldmunkai A jegeso verte sz616k kezetese Nehany sz6 a reszesmGvel^srdl es az illetmenyszolorol Fuggel^k

!88 189 190 192


194 196 197 198 198 201 202 202 204 206 207 208 208 209 209 209 210 210 211 211

A zoldmunka jelentosege A csonkazas elettani hatasa Kotozes es hajtasvezetes Hajtasvalogatas A kiilonbozo miivelesm6dok zoldmunkai Fejmuvelesu szolok zoldmunkai Homoki karos tamberendezesli szolok zoldmunkai A szeles soros, huzalos tamaszu sz616k zoldmunkai A bakmuvelesii tokek zoldmunkai
246

213
215

A szolo tragyazasa 216 A tapanyagsziikseglet pontos meghatarozasanak jelentosege 216 Fontosabb leveltragyak 220 A sz616 talajmunkai . . , , , . 222

247