You are on page 1of 4

Málnási Ferenc Kádár Annamária: Mesepszichológia

Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban Tíz EQ-fejlesztő mesével! Kulcslyuk Kiadó, 2012. „Kutatások igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és – ami még fontosabb! – a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani… Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk. A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben… Adjuk meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segít majd a megpróbáltatások közepette”. Ennek jegyében indítja könyvét Kádár Annamária pszichológus, egyetemi adjunktus, aki diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Einstein nyomán vallja, hogy „a világon minden varázslat”, őt is mesevilág veszi körül, szerendipikusan, azaz értékes dolgok megtalálásának képessége szerint él, olyan dolgokat fedez fel, amelyeket eredetileg nem is keresett, saját tízparancsolatot még gyermekkorában a mesékből sajátított el, és felnőttként tudatosított magában. A mese pszichológiája mellett az érzelmi intelligencia fejlődése és fejlesztése áll az érdeklődése középpontjában, iskolapszichológusként gyermekekkel dolgozva körvonalazódott számára, hogy az érzelmi biztonság megalapozása gyermekkorban történik. Előbb az óvodáskorú gyermek világlátásának, gondolkodásának sajátosságairól olvashatunk. A gyermek vágyait, problémáit, félelmeit csakis úgy érthetjük meg, ha negyedórára törpék leszünk, mint Szabó Lőrinc Lóci óriás lesz című versében, ha kimondjuk, hogy hókuszpókusz, piripókusz, abrakadabra, és máris megtörténik a varázslat, mert a gyermeki szemléletben a valóság, az álmok és a fantázia összekeverednek. A gyermeki gondolkodásmód nem nélkülözi a logikát, ezt a kutatók a prelogikus gondolkodás foghalmával jelölik. Amennyiben a felnőtt nem tisztelettel, hanem felsőbbrendűen közeledik a gyermekhez, ugyanazt élheti meg, mint Mikszáth Kálmán Hályogkovács című elbeszélésében Strázsa János kovácsmester, aki zöld hályogot 1

A gyermek világát mindig is mesealakok sokasága népesítette be. Dukdánd. a csitítók stb. a tapsoltatók. s a szülőnek az a szerepe. hogy felnőtt korában bátran. a mozgáskoordináció fejlesztésében. a harmónia helyreáll. a tenyérsimogatók. a cirógatók. és az éhen maradt vágyakat köddel eteti. a nevető tigris és társai: képzeletbeli barátok a gyermek életében. mint a játékszerekhez kapcsolódó képzeletbeli tevékenység. hogy belső képei segítségével saját világa varázslójává váljon. Weöres gondolatából indulhatunk ki. és más a fecsegés. ezek az alterego funkciót is betölthetik. Tündérbogyó.gyógyított habkönnyű kezével. Bőr Lovacska. hittel fog küzdeni a saját életében és környezetében kívánatos változtatásokért. a képzelet a lét törvénye szerint működik. emiatt a mese a gyermek szemével nézett világ. tanácsadók. Így sokkal nagyobb a valószínűsége annak. Hálásak is lehetünk neki. a ringatók. a lovagoltatók. A gyermekkori mesekorszakokról szólva – Paprikajancsitól Robinsonig – Kádár azt emeli ki. A belső képalkotást mint fejlődési lehetőséget tárgyalja a szerző. Az anyaméhben megszokott hangokat. Az óvodás gyermek szemlélete. a bölcsődal. fontos szerepet töltenek be az anyanyelvi és zenei nevelésben. Bársony Nyuszi… sorolja a szerző azokat. és lehet az imagináció tudatos használata. és más a képzelődés. A képzelődés az élet törvénye szerint működik. Erdélyi példa: 2 . hogy ezt a képzeletbeli barátot tisztelje. hogy a világban rend van. A mesei csoda megkérdőjelezhetetlen elfogadása a gyermek mágikus világképében gyökerezik. a koncentrálóképesség. a hit alapja. vagyis kevert. tettet. A mesei kettős tudat utazás a valóság és az illúzió között.” Szülőként meg kell adnunk a gyermekeknek a lehetőséget arra. mint a zenei nevelést Kodály Zoltán véleménye szerint – már a születés előtt kilenc hónappal kellene elkezdeni. gondolkodásmódja szinkretikus. ez a képalkotás lehet egy játék. hanem a felnőtt a már tökéletlen gyermek. dallamokat a csecsemő születése után is felismeri. hat képzeletbeli barát. gondolatot: valódi és igaz. „A mese képi világa és valóságábrázolása teljes mértékben megfelel a gyermeki gondolkodásmódnak. műalkotást. összevegyített: bármi bármivel bármikor összekapcsolható. amit fantáziálásnak nevezünk. a memória. „én találtam ki magamnak őket”. Weöres Sándor szerint „Más a képzelet. a mondókák. kis ufó. álmodozás magasabb szintű fantáziaműködést jelent. a láblógatók. és amit megteremt. A mesehallgatás. A gyermekkornak két tündérvilága van: cselekvés síkján a játék és szellemi síkon a mese. támogatók. ahogy más a beszéd. mert a gyermek az ő segítségével érzelmeit tehermentesíti. miszerint nem a gyermek a még tökéletlen felnőtt. és ha ez az egyensúly meg is bomlik. hogy a mesélést – ugyanúgy. akik a gyermek számára képzeletbeli beszélgetőtársak. A mintha világa a mesei kettős tudat – folytatja a szerző.

dalocskák. amely egyben hétköznapi mágia. A mesék tanítanak meg rezilienciára. A novellamese ugyanis teret nyit a gyermek számára. Hét kisiskolás gyermek egyedi történetét is elolvashatjuk. hogy az érzelmileg intelligensebb személyeknek fejlettebb az empátiás képességük. Fantázia és realitás találkozik a 10–11 éves gyermekek által szabadon írt mesékben. az élet pedig a történetet. ha nemcsak a szülő mesél. Oktatásáról elnevezésű testület jelentését olvashatjuk: A tanulás rejtett kincs… Minden embernek 3 . kevésbé szoronganak… Az érzelmi intelligencia fejlesztésének szükségessége a gyermekkorban c. hogy az emberek alapvetően történetmesélők. a segítőtársakat. Jó. fejezetben az UNESCO Nemzetközi Bizottság a 21. A gyermek életében a megszokásokhoz. annak tudnia kell. hogy a csoda megtörténhet az életünkben is. játékok tárházára. és arra világít rá. a fájdalmakat. Hogyan meséljünk? – kérdi és felel is Kádár Annamária. hanem észrevesszük a felkínálkozó lehetőségeket. mint ahogyan Arany László A kisködmön mese főhőse. a gyermek ebben a korban fél lábbal a mesék birodalmában áll. a kudarcokat. mondókák. hogy a gyermeki lélek legmélyebb rétegeibe hatol.Gazda Klára Gyermekvilág Esztelneken című munkájában nagy kincsre lelhetünk dajkarímek. A megvizsgált meséket a szerző a mesetípus. hogy mesei keretbe helyezze a valóság elemeit. ugyanazt a valóságot többféle történettel írhatjuk le. amelyet a szív látásának nevez. de másikkal már a valóság talaja felé lépked. A reziliencia rugalmas ellenálló képesség. a mesetéma és a főhős célja kategóriák szerint vizsgálta. hogy karba tett kézzel várjuk a sült galambot. évközökhöz kapcsolva a születéstől a kamaszkor végéig. több és jobb minőségű baráti kapcsolattal rendelkeznek. Kádár Annamária könyvében ekkor jutunk el az érzelmi intelligencia kérdéséhez. 25%-ban tündér. de furfanggal. Mesélj magadról! A személyes élettörténet. ritkábban érzik magukat magányosnak. mint mese – folytatja a szerző. s az 1237 mese közül 52%-ban novellamesét. segítséggel mindig megmenekülnek… A mesék által átadhatjuk a gyermekeinknek azt a hitet. aki mesél. és annak megismerése történeteken. sikeres alkalmazkodás a kihívást jelentő vagy fenyegető körülmények ellenére. a szomorúságot átélve a helyzetnek megfelelő új viselkedésmintákat alakíthatunk ki. ügyességgel. Mikszáth Kálmán nagymamája mindig szép mesékkel várta unokáját. persze nem abban az értelemben. a Bruner megalkotta körkörös mimézis fogalma alapján: a történet utánozza az életet. vagyis a rugalmas alkalmazkodóképességre is. a világ is történetekből áll. a rítusokhoz kötött mesélés a fontos. 23%ban pedig állatmesét talált. hanem a nagyszülő is. A történeteket mi alkotjuk. meséken keresztül lehetséges. A mesehősök nagyon gyakran találják magukat veszélyes helyzetekben. A kutatások azt igazolták.és csodamesét.

gondjait elmondhatja a párnája alá helyezett babának. ötleteket. és azt is. ha indulatait belevetítheti a mese negatív szereplőibe. A legjobb életbiztosítás. irányíthatók. kezelhetők. párkapcsolatunkat. Így együtt. unokáinak…. hogy MINDEN érzése a személyiségének része. de a jungi lélektani iskola. haraglista (egy listáról kihúzzák a harag kifejezésének lehetőségei közül az elfogadhatatlanokat). Aki elolvassa. A gyermekek érzelmi képességeinek megalapozásában a család játssza a legfontosabb szerepet – hangsúlyozza a szerző. Laura Simms mesélő véleménye mellé a Guatemalához köthető. érzelemóra (a számok helyett érzelmek szerepelnek). első sorban gyermekeinek. meg kell tanulnia másokkal együtt élni. és végtelenül megnyugtató. Robert Fulghum nyomán. A mesék által megtanulja. képeket mutatnak). Úgy legyen! 4 . rácsaphat). Tíz EQ-fejlesztő mese zárja a tanulmánykötetet. mert a mese a gyermek világát testesíti meg. érzelemhangok és -képek (pozitív vagy negatív érzelmeket kiváltó hangokat. hogy az emberi problémák közül legalább az értelem–érzelem konfliktusát meg tudjuk oldani. amit tudni érdemes” című cikke nyomán az érzelmi intelligencia fejlesztésére néhány gyakorlati lehetőséget is olvashatunk: dühpárna (aki dühös. tudni. az óvoda és az iskola a már meglévő alapokra építhet. A szerző a hagyományos hindu orvoslásban gyakori mesével gyógyító példákat sorol. Verena Kast svájci pszichoterapeuta véleménye mellé saját véleményét is megfogalmazza. a biztonságot adó kapcsolatot. csak jót írj!. talán komolyan veszi Ady Endre szavait: „utolsó napig és hajszálig / gyermek-szemmel nézni a világot”. az értelem és az érzelem. meg kell tanulnia élni. amelyeket az érdeklődő olvasó könyvtárakban megkereshet.meg kell tanulnia ismereteket szerezni. az IQ és az EQ. puha fészek (ide vonulhat el a gyermek). Az EQ fejlesztésének folyamatában a mese alapvetően fontos szerepet tölt be. meg kell tanulnia cselekedni. mert ennek az érzelmi kötődésnek a minősége vagy hiánya sorsdöntő az életünkben: meghatározza későbbi egészségi állapotunkat. hogy ezek megfékezhetetlenek. elmenti saját elméjének dokumentumai közé Kádár Annamária disszertációjának minden szavát. Marie Louise von Franz. szállóigéket találhat. Mitől félsz? (a felsorolt félelmeket eljátsszák bábjáték során). aki „Már az óvodában megtanultam mindent. és megőrzi lelkének zugában az örök gyermeket. dolgozni. érzelmek rajzban stb. amit valaha köthet nekünk egy szülő az. Az érzelmi intelligencia pontosan azt ígéri nekünk. s a jegyzetekben megtalálhatjuk azokat a műveket. társas viszonyainkat. indián hagyományokban gyökerező problémababák példáját meséli el: ha valaki nem tud elaludni. ha megtapasztaljuk az érzelmi melegséget. s ezt az érzést át is tudja adni másoknak. problémáira újabb megoldásokat.