A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 60. kötet, (2001) p.

55-70 „Perlit, a környezetbarát magyar ásványi nyersanyag " tudományos konferencia

HAZAI PERLIT-ELŐFORDULÁSOK FÖLDTANI VISZONYAI
Dr. Zelenka T i b o r
geológus tanácsadó Magyar Geológiai Szolgálat

A magyarországi perlit lelőhelyek 200 éve ismertek, melyek főleg a Tokaji-hegységben és a Mátra-hegységben a miocén riolitos vulkáni működés termékei. A hazai perlit lelőhelyek földtani és technológiai kutatása több mint félévszázadra nyúlik vissza. A perlitek, mint magas kötött víztartalmú duzzadó vulkáni üvegek részben hasonló fizikai és ásvány-kőzettani összetételűek, mint az obszidián-szurokkövek, valamint a magas horzsakő tartalmú üvegtufák (pumicit). Genetikailag a savanyú, riolitos-dácitos vulkáni kitörés központok közelében az egykori miocén tengerbe benyomuló extruziv dómok és a kitörési központokból kiömlő és vízbe folyó lávaárak, illetve vízbe hulló tufák hirtelen megmerevedett kőzetanyaga a duzzadó vulkáni üvegek képződési feltétele. így képződött az egyetlen működő hazai perlit-bánya a Pálháza-i, valamint a megkutatott Telkibánya-Kőgát-i és a Nagybózsva-Páskatető-i lelőhelyek kőzetanyaga is. Fentieken kívül több mint 20 perlit-lelőhely ismert még, főleg a Tokaji-hegységből, melyek természetvédelmi területeken találhatók. A magyar perlit nyersanyag termelése több mint 4 évtizedre nyúlik vissza. Jelenleg a világ első öt perlit termelője között van hazánk. A potenciális Tokajhegység-i perlit lelőhelyek ásványvagyona hosszú időre biztosíthatja annak kiaknázását.

2.Zelenka Tibor 1. valamint a Pálháza Kemencepatak-i lelőhelyeket. (1951) részletesen ismertette a Gönc környéki. azok mikroszkópos jellemzőit. 1887. 1890) Gönc. F. melyet Werner az 1790-es években a tudományos irodalomba perlit-ként vezette be. Előzmények A perlit kőzetet régóta ismerik. Elsősorban a perlitek kőzettani típusait (gömbös. A másik neve a gyöngykő. Magyarországon a perlitet a Tokaji-hegységből először 1798-ban Jens Esmark német geológus említi.és hangszigetelő képessége miatt az építőiparban. Liffa A. Wolf 1868). Pálháza és Abaújszántó között szinte valamennyi perlitkibúvást felismerték és körülhatárolták. Kutatástörténet A perlitet kőzettani vizsgálatán túl hazánkban egészen 1950-ig nem tekintették nyersanyagnak.S. lemezes. század II. A középkorban a perlitet a hegység üveghutáiban alapanyagként hasznosították. a belőle természetes málással képződött perlit homokot Szabó J.. Richthofen 1861. H. (1866) szerint a magyar köznyelv békasónak hívta. Telkibányáról és Abaújszántó Sátorhegyről eredetileg zeolitos riolitként írta le a perlitet. ezenkívül felismerték genetikai kapcsolatát az obszidiánnal. 56 . A 19. 1866. az USA-ban 1941-ben Lee Boyer észlelte. Az USA-ban csak 1946-tól kezdték a duzzasztott perlitet ipari termékként felhasználni elsősorban kis sűrűsége. horzsaköves). valamint eltérő megjelenési formáit (murvás. Telkibánya térségi. Magyarországon a perlitek kutatását a felhasználói oldalról Korach Mór akadémikus kezdeményezte 1950-ben. Az USA-ban 1928-tól ismert volt a perlit hirtelen hőhatásra bekövetkező duzzadó képessége. A Magyar Állami Földtani Intézet 1950-ben indította el a Tokaj-hegységi perlit lelőhelyek felmérését. Szádecky Gy. 1939-ben a Szovjetunióban Budanyikov és Bodorovkia. valamint a magyar geológusok (Szabó J. hogy Telkibánya és Tállya között a perlit „egész hegyeket alkot". kiváló hő. hogy a vulkáni üvegben lévő víz termikus hatásra a lágyulás pont után felszabadul és a belőle keletkező gőz a plasztikus szilikát anyagot 10-15 szőrösére felfújja. Ők egyértelműen a perlitet a magas SÍO2 és alkália tartalom alapján a riolitos vulkanizmus eredményeként létrejött vulkáni üvegnek tartották. felében a Tokaji-hegység területét térképező német és osztrák geológusok (F. Beudant 1818-ban a Tokajihegység bejárása alapján azt írta.

5 M tonna készletet határoztak meg.fotó: A pálházai oszlopos gyöngyköves perlit kibúvása (1965) Ez a kőzettípus viszonylag homogén összetételű volt és a kedvező infrastrukturális adottság (út. 57 . fotó). kisvasút) alapján az ismert lelőhelyek közUl a kutatás megkezdése erre a területre összpontosult. hogy a perlit test több egymás melletti csatornából származik. Megállapították. A hazai perlitek ipari-földtani kutatása csak 1958-ban indult meg a Pálháza Kemencepatak-i. tömött.Hazai perlit-előfordulások földtani viszonyai fluidális. Az ezt kísérő breccsás-horzsás perlitre 9 M tonna készletet számítottak. és Sántha P. (2. kékes vagy sötétszínű). más néven Gyöngykőhegy területén. melynek kedvező duzzasztási tulajdonsága 100 g/liter súlyú terméket ad. gyöngyös. fotó) az ÉAKKI-ban végzett duzzasztási kísérletek kedvező minőségűnek ítélték. de alig talált közöttük különbséget. 20 db akna lemélyítése után javasolták. geológusok dokumentáltak. Frits J. típusait kémiai összetétel alapján vizsgálta. (1975-ig 43 db 3000 fm). Itt a kibúvásban szereplő oszlopos perlitet (1. Ebből 3. l. hogy első fázisban a kutatás a perlittest (18 db 1735 m) vágatokkal történő feltárásával történjen. amelyet Mátyás E. Csak a 60-as évek közepén került sor a bányabeli függőleges fúrásokkal történő továbbkutatásra a már kialakított bánya szintekről. A centrális rész a gyöngyköves perlit. és Varjú Gy.

fotó: A pálházai külfejtés DNY-i oldala. nagybózsvai és kishutái területen (Gyarmati P.)Ennek felmérése eredményeként 1978-ban megindult NagybózsvaPáskatetőn a fúrásos perlitkutatás. gyöngyköves kemény perlit.Zelenka Tibor 1969-1972. míg a felső része pedig breccsás és horzsaköves perlit volt. oszlopos és breccsás perlitek (1998) A kutatás alapján 8 M tonna műrevaló készletet mutattak ki. 1989-ben a pálházai perlitbánya alsó szintjén 11 db fúrással a kontakt zóna horzsás vulkáni üveg készleteit pontosították. A központi része az extruziónak obszidiános. 1972).3 M tonna műrevaló szurokkőbreccsát mutattak ki (Cseh Németh J. (Ilkeyné P. 2. E. majd 7 db fúrással (mélységfelé) kutatta. mely keretében (46 db fúrás 4100 fm) 8. 1973-1975 között a Magyar Állami Földtani Intézet a Központi Földtani Hivatal megbízásából 1:10000 térképlapokon elkezdte a hazai perlit prognózis összeállítását a gunyakuti. 58 . Mátyás E. között a Magyar Állami Földtani Intézet a Telkibánya Kőgát-i területen először 109 db aknával határolta körül a perlit testet. 1981-ben Szegilongban a Dürgő Völgyben lévő pumicit (horzsaköves üvegtufa) lelőhelyet 8 db fúrással (480 fm) megkutatták. (1982) a tömeges és breccsás típusokból 1.7 M tonna készletet mutatott ki. 1991).

melynek oszlopos. hablávák kisebb olvadáspontú A Tokaji-hegység perlitjeinek genetikai típusait Ilkeyné P.Szöőr Gy. mely szegény illó tartalmú üvegből képződött a vulkáni kitörés gyengülő fázisában a depresszió szegélyén.E. (1974) a vulkáni formák és a kőzetszöveti-szerkezeti tulajdonságai alapján a következőkre típusokra bontotta: Extruziv testek. Farkasvölgy-i. Cserhegy-i és a Kőgát-i lelőhelyek. kőporos és salakos fácieseit különítette el. Az Abaújszántó Sátorhegy-i riolit lávaárak szegélyén a lávaár perliteket felismerte. Ilyen testek a Telkibánya-Ósvavölgy-i. breccsás. melyek kistömegű explózióra hajlamosak. . Ugyancsak ők az üvegszCTkezetiJípus_ alapján a következőt állapították meg: a zöld perlitek a riolit ártufák képződésével egyidejűleg létrejött nagyobb olvadáspontú termékek (1100-1200 °C). (1973) kőzettani alapon a Tokaji-hegységi perliteknél két fő típust különített el: zöld perlit.Hazai perlit-előfordulások földtani viszonyai 3. melyek tömör obszidián jellegűek és meredek fluidális sávozottságot mutatnak. szürke (fekete perlit). gyöngyköves és horzsaköves típusúak lehetnek. Ilkeyné P. átmeneti. 59 . mely nagy illótartalmú üvegből jött létre a vulkáni kitörés kezdeti fázisában a vulkáni tektonikus mélyedés középső részében. melyek kőzettanilag obszidiános. a szürke (fekete) perlit a riolit 1000-1100 °C-on duzzadó terméke.E. a Komlóska pataknál és a Nagymaklány nyugati oldalán találhatók. az Szkála rét tetején. Elméleti földtani kutatás A pálházai perlitbányában feltárt testeket Varjú Gy. Dyke szerű testek. (1966) a pálházai Somhegy riolit kúpjához kapcsolódó önálló parazita kúpként értékelte. Ilyen típusú testek a Nagygereben délnyugati oldalán a Csattantyúhegy gerincén.

a pálházi extruziós perlit test kutatásai alapján a következő típusokat különítette el a felhasználási szempontokat figyelembe véve: a perlit test kontakt zónája az extruziós tömeg alján 10-15 m vastag „réteget" alkot. melyek az olvadékban lévő illó elszökésével jöttek létre 1976-ban Mátyás E. melyből 80 g/l térfogatsúlyú duzzasztott termék nyerhető. de nagyfokú aprózódása miatt nem műrevaló a perlit test központi zónája uralkodóan gyöngyköves szövetű oszlopos melyből kedvező litersúlyú (100 g/l alatti) és szilárdságú duzzasztott termék képződik. . horzsás laza perlitek bár kis duzzasztott litersúlyú terméket adnak. nagy térfogatsúlyú és kagylóstörésű kőzet. nem repedező. a magyarországi perlit lelőhelyek földtani genetikai típusait vulkanológiai fáciesek alapján ismertették (1. de a kis szilárdság miatt nem mürevalóak 1999-ben Csillag J.Zelenka T. mely gömbösen széteső kistérfogatsúlyú. sávos riolitos perlites lávaár képződik (Szuha völgy) peremi üledékgyűjtő medencében. az olvadék megszilárdulásakor breccsásodik az illó szeszélyes tér és mennyiségi eloszlása miatt. vagy szárazulaton freatikus robbanásból származó piroklasztikus üvegtörmelék.Zelenka Tibor A kőzetszövet és szerkezet alapián a következő típusokat különítette el: riolitos (szferolitos) perlit. Minden perlit típusnak van breccsája. horzsakő formájában halmozódik fel (Kovácsvágás-Kopcsatető) 60 . Ugyanide tartozik az obszidiánszerű gyöngyköves és a tisztán gyöngyköves szerkezetű. mely vörös-fekete sávos üveges perlit. mely részben obszidiános sötétszürke kemény. ábra): vulkáni kürtőfáciesben lávadugót képez (Kishuta-Lackóhegy) vulkáni lejtő oldalán lávaárak formájában vörös oxidált típus jön létre (Nagybózsva-Páskatető) a vulkán lábánál törmelék folyás formájában osztályozatlan breccsás. Ez a típus az iparilag műrevaló a perlit test szegélyén lévő breccsás. morzsolódó típus perlit breccsa. ezek a fémoxidtól vörösre-bamára színezettek és többnyire lencsés. nyelvszerű formájú testeket alkotnak horzsaköves perlit csöves-szálas horzsakőnyalábokból áll.

. fotó). 3. 199) víz alatt benyomuló vulkáni extruziv dómok tömeges oszlopos perlitje (Pálháza-Gyöngykőhegy. Telkibánya Kőgát) (3. fotó: Afekü üledékeket a perlit benyomulás felgyűri. Pálháza 0 szint (1998) 61 .Zelenka T.Hazai perlit-előfordulások földtani viszonyai KrálerVözeli fácies ]. ábra: A perlitek keletkezési modellje (Csillag J.

4. A horzsaköveknél és breccsáknál kis törési szilárdság hatására is már porlódó a létrejött üveganyag.5% közötti.2. a hatásos kötött víztartalom 1. 4. a perlitnél közepes. és szurokkő esetében kedvező duzzasztási eredményt ad. horzsakő.1. 4. Eredeti kőzetüvee szilárdsága Az eredeti kőzetüveg szilárdsága és törési jellege (Bruch szilárdság) a szurokkőnél nagy értéket mutat és szilánkos törésű a kőzet. Eredeti kőzet színe Az eredeti kőzet színe is a kőzet minőségére utal. 62 .3. 4. Ennek halmaz sűrűsége és önszilárdsága is kedvező.5. A perlitek nyersanyag hasznosítása A perlit kőzetüvegének eredeti tulajdonságai felhasználásnál az alábbi szempontok figyelembevételével: meghatározóak a 4.0-2. mert 10 % feletti kristálytartalom kedvezőtlen.Zelenka Tibor 4. A „nedves üveg" a perlit. Kötött víztartalom A kötött víztartalom függvényében a „száraz" üveg a riolit féleségekre és az obszidiánra jellemző. míg a horzsakő esetében magas értéket ad. 4. perlit breccsa.6.1-0. ez nem ad kedvező duzzasztási eredmény. míg a horzsás fehér színű. Kőzettani jellemzők A meddőtartalmat a kristályos fázis határozza meg. Az obszidián sötét színű. Adszorpciós víztartalom A pórus-résvizekből származva az obszidiánnál alacsony. a gyöngyköves perlitnél morzsolódó perlitszemeket eredményez a törés és ez közepes szilárdságú. a laza perlites szürke színű. 4. míg a 6 % alatti kedvező.3 cm-es. a breccsás hematitos-vörös színű. Kőzet szemcse-eloszlása A kőzet szemcse-eloszlása duzzasztás előtt a jó minőségű perliteknél 0.

hogy az zárt. A duzzasztott perlit laza litersúlya az üveg viszkozitás függvényében változik. ábra 1-11 pont): Pálháza-Gyöngykőhegy (működő perlit bánya) Pálháza-Somhegy oldal (megkutatott kis testek) Telkibánya-Kőgát (megkutatott lelőhely) Nagybózsva-Páskatető (megkutatott szurokkő-breccsa lelőhely) Nagybózsva-Szuha-völgy (megkutatott perlit lelőhely) Telkibánya-Elővölgy-tető (perlit kibúvás) Telkibánya-Hosszúhegy (perlit kibúvás) Telkibánya-Cserhegy (perlit lelőhely) Telkibánya-Csoszotatető (perlit kibúvás) Kishuta-Laczkóhegy (perlit kibúvás) Kemencepatak-Senyővölgy (perlit kibúvás) 63 . Szürke (fekete) perlit Szürke (fekete) perlit lelőhelyek. félig zárt. Ilyen lelőhelyek a következők (3. 5. mely a felhasználás területét nagymértékben befolyásolja. többnyire oszloposán elváló nagy függőleges kiterjedésű közel homogén perlit testek megjelenése (4. A duzzasztott perliteknél még a pórustér jellege is meghatározó. attól távolabb pedig horzsás típusú perlit határolja körül a bányászatilag alkalmas dómot. A 200 g/l fölötti termékek gyakorlatilag nem forgalmazhatók. vagy nyílt. Ez egyben a duzzasztott termék önszilárdságát is meghatározza. Jellemző rájuk a tömeges.Hazai perlit-előfordulások földtani viszonyai 4. Az 1100 0 C feletti hőmérsékleten duzzadóak a brecssás és horzsás perlitek. A perlit testek körül részben a benyomulás szegélyén breccsás.7. Kedvező a 60 g/l súlyú duzzasztott termék. fotó). Ezek közül az extruziv dómok (2. A nyers perlit A nyers perlit duzzasztási jellemzői közül a kedvező minőségű perlit duzzasztási hőmérséklete a már előkészített termékből 950-1100 °C.1. ábra) a legkedvezőbb ipari lelőhelyeket adják. A magyarországi (Tokaj-hegység-i) perlit típusok rövid jellemzése és lelőhelyeik 5.

Zelenka Tibor Pálháza Gyöngykő-hegyi perlitbánya Telkibánya Kőgáti perlitlelöhely Nagybózsvai perlitlelöhely <Msk*-t«tf Jelmagyarázat: £!FJ |»• 'j Bideni agyag Szarmata alapbrcccsa Viiroklatztos lufil E s ^ j Perlit livaáí éj dóm ^ Breccsás perlit livakéreg Rioti« 53 Perlit ignimbrít El Vöröi perlittufa Zöld perlittufa i Kovácsvágás Kopcsa-hegyi perlitlelöhely • p Vegyes tufa Nagybózsvai pumicites perlitlelöhely M ES Pumicit a a 6 2 2 Perliihomok 1 / 1 Tektonikai vonal fy Perlites vulkáni lőrmclckkúp 2. 1999) 4..Zelenka T. szint (1998) 64 . ábra: A magyarországi perlit lelőhelyek földtani szelvényei (Csillag J. fotó: Szürke oszlopos perlit benyomulás Pálházai külfejtés I.

«• P r o l t r o z o i k u m ( R i í c i m i I I J . 5 . P e n n o k a r b o c : Csillámos G ™ » ™ » homokkő. EROÓBÉNYE 1]. L ö s z . F Ff . anitibolit. riolit és horzsakőtufa (pumicit) lelőhelyek (Gyarmati P. V i g y ^ i i í í . ó .mk vaf ). 1 1 . l o T Í W ü H riSft i. 1. PÁIMÁZA OYONGYKÓHEOY L PÁLMÁZA SOMHEGY OLDAL J. agyagpaja. R u J J p t T í l o l l t t u f * . .loo nn go lo mm err áftlu e>l l s«SnannA ópaanón laJ: 1 3 . 18. A j i d n i t l ' . TELIOBÁNYA CSERHEGY 10 KISHUTA LACZKÖHEQY IV KEMENCEPATAK. FÚRÁS 24/B. KOVÁCSVÁGÁS KOPCSATETÖ J4. EROÓBÉNYE 113. KISHUTA 1. ö s a s e s ü l t r i o l i t t u f a .i<. NAOYBÓZSVA PÁSKATEYÖ 1 NAOYBÓZSVA SZUHA VÖLGY «. 13. konglomerátum. YELKIBÁNYA HOSSZÚHEGY I YELKIBÁNYA CSOSZOTA TETÓ ZÓLDPERUTEK 24. TELK1BÁNYA KÓGÁT 4. TOKAJ LEBÚJ CSÁRDA 'El >m «EZ3 0 "ESI "ED "EB E3 «EZ3 »1 » E 3 "ED G 3 E I D < 9 -paliL U «S *E / . A g r a g . 13. . ábra: A Tokaj-hegységi perlit. R i o l i t l a v i n a t u f a . T o k a j i . H o l o c í n : 23.t _ d ái c i t f (zg eltjlt z iú ri i t l. 9. FÚRÁS 24. F c b ó t o r t ó a a i : 4. A l K f i í S S z o l t . h ko nm o nk l r. ABAUJSZÁNTÓ SÁTORHEGY 21. Perm: Kvarcporflr (tula). i r a . " S s za ar rr m a a t a : 7. 1 7 . FÜR ÁS 20. ..h c y y s í g i r i o l i t t u í a területek. REGÉC ÖROÖOVÖLGY 21.n . GÖNCI SZOROS 12.o „ l.. 1977. TELKIBÁNYA VÁRHEGY 11. . SENYÖVÖLGY HORZSAKÓTUFAIPUMICRTL 30 SZEGI POKLOS 3I. ) C M . usillámpala.. .a l l u v i m £ 7 z 6 . . A l S Ó p a a n Ó a i a i : 23. k Ic ln um m.Hazai perlit-előfordulások földtani viszonyai fjrrmiav D Ó M O K SZÜRKE PERLÍTJEI 1. t a > ! « p v n i l t . A W U t ' . GÖNC SZALAJKA HÁZ 15. 2.I V . 1 1 . l íió » n lo . után) 65 . u . K i o l i t t u f i t .EROÓBÉNYE NAGYPÁCA 23.ABAÚJSZÁMTÓ BÁNYA HEGY 3S.u m k2 v1a.l i. 1 4 .NAGYBÓZSVA SZEMLÓHEGY É 11. V t m . NAGYBŰZSVA PÁSKATEYÖ 33. h o m o k . t l/ .n t u f a . A n d r i . HOLLÓHÁZA ÖROÓGVÁR I I .k s z a r m a t a — p a n n ó n i a i á t m e n e t : 1 9 . HulIottrioUttuía. M i f r i r i i i l _ .i . h o m o k lienit ' P l r í s z tti o c í n : 2 4 . C j a l l u v i n m ' "S""' PlolTF 3.t u f a . .AB AÚJSZÁNTÓ BÁNYAHEGY 7I SÁROSPATAK SOMLYÓD 27.FÜZÉRRADVÁNY y LÁVAÁRAK SZÜRKE PERL1TJE1 12.i t r fá a jt lí ak k. áhta._ H oo aózl O vi i K l ie m ll u í l t . K o v a ü l e d é k n . 10.ERDÓBÉMYE ELÓHEGY 12. A t b a l m o o r ao . Riodicit-lfoiszpumit. 20. . r c io t . 9. 16. NYÍRI FEHÉRHEGY Ny 20. dritifa. FÚRÁS I. A Ag »y Va»« ». TEU08ÁHYA ELÓVÖLGY-TETÖ 7.l i. 1. UÁO 71.. E ROÖBÉ NYE SZOKOLYA 22." i . TELKIBÁNYA ÚJCSOPORT MALOM 17. összesül t ric ü l t r i o l i t ártuía. A g y a g . GÖNC KISPATAK VÖLGYE 14. U n i i s x p uu m it ip m i t ^ « « 1 1 . « .

5. Lávaár típusú perlií A lávaár típusú perlitek lelőhelyei többnyire riolitos lávaár egykor vízzel érintkező vulkán lábazati helyzetű testjei. fotó: Riolitsávos perlit. ábra. fotó). vagy cm vastag tisztán perlites sáv érintkezik többnyire kissé vöröses riolit láva anyagú sávokkal (5.2. Telkibánya Cserhegy (1998) Ez a teleptípus csak szelektív válogatás révén hasznosítható. 12-24/B pont). Itt sokszor néhány 10 cm. 66 .Zelenka Tibor 5. kedvezőtlen duzzasztási értéket ad. A főbb ilyen lelőhelyek a következők (3.

Abaújszántó-Bánya hegy .Sárospatak-Somlyód .Nagybózsva-Páskatető (megkutatott lelőhely) . viszonylag homogén tömege.Szegi-Pokloshegy (megkutatott lelőhely) . de a duzzasztott termék kis szilárdságú.Kovácsvágás-Kopcsatető (megkutatott lelőhely) . ábra: 30-35 pont) .Füzérradvány 67 .Regéc-Ördögvölgy . Jellemző lelőhelyei a következők: (3.Erdőbénye-Előhegy (megkutatott lelőhely) . éppen ezért ebből a típusból csak magas litersúlyú termék 1100°C feletti hőmérsékleten duzzasztható.Hazai perlit-előfordulások földtani viszonyai Gönci-szoros Gönc Kis patak völgye Gönc Szalajkaház Telkibánya-Várhegy Telkibánya Új csoport malom Nagybózsva-Szemlőhegy Észak Hollóháza-Ördögvár Nyíri Fehérhegy Ny Abaújszántó-Sátorhegy Erdőhorváti-Szokolya Erdőhorváti-Nagypáca Erdőhorváti 13 számú fúrás Erdőbénye 163 számú fúrás Tokaj Lebuj csárda [1] Zöld perlit lelőhelyekre jellemző a zöld szín mellett a gyöngyös perlit intenzívebb üvegtelenedése.Mád 78 számú fúrás [2] Horzsakő tufa (pumicit) lelőhelyekre jellemző a nagytömegű hullott durva horzsaköves riolit tufa laza. Ez a típusú üvegtufa alacsony hőmérsékleten duzzadva alacsony litersúlyú terméket ad. ábra: 25-29 pont): . számú fúrás . Jellemző lelőhelyei a következők (3.Kishuta 1.Abaújszántó-Bánya hegy .

Ezek a külföldi vulkáni kitörési a világon perlit Uvegtelenedtek és A világ fontosabb perlit termelő országai a következők: USA 11 lelőhelyen Görögország 2 lelőhely Japán Törökország Magyarország 1 lelőhely Olaszország (Szardínia) 1 lelőhely Mexikó Örményország Szlovákia évi 672-711 e tonna évi 417-500 e tonna évi 250-305 e tonna évi 103-158 e tonna évi 110-148 e tonna évi évi évi évi 60 e tonna 37-67 etonna 6-35 etonna 20-25 etonna A fentieken kívül Ausztrália és Dél-Afrika termel néhány ezer tonna perlitet. 68 . Izrael). A világ fontosabb ipari perlit lelőhelyei Jelenleg a világon 13 országban termelnek perlitet. lelőhelyek is uralkodóan a harmadkori riolitos-riodácitos központhoz kapcsolódnak. A magyar perlitek kedvező tulajdonsága szemben pl. Összességében a világ termelés évi 2 millió tonna. de ezek többnyire nagy mértékben ezért nem alkalmasak ipari hasznosításra. a görögországi perlit nyersanyaggal.Zelenka Tibor 6. melynek 8 %-át a hazai lelőhely biztosítja. Európai vonatkozásban viszont Magyarország több mint az 1/5ét termeli az európai perlitnyersanyagnak. hogy a duzzasztott perlit lényegesen nagyobb szilárdságú. Bár idősebb korból is ismertek lelőhelyek (Mongólia.

2 2.1 2.3 11. Ez azt jelenti.8 0. A mindenkori kormányzat iparpolitikájának és környezetvédelmi koncepciójának egyeztetésén fog múlni. Összefoglalás A magyarországi Tokaj-hegységi perlit lelőhelyek világviszonylatban is igen jelentősek. PUMICIT 1. 5. hogy hosszú évtizedekre a jelenlegi termelési szintet meghaladó nyersanyag termelés lehetséges.0 2.9 2.7 2.2 1.1 1. 1. mert azok a jelenlegi termelési szinten túl igen jelentős nyersanyag készleteket biztosíthatnak (1. 3. hogy a Közép-Európában egyedülálló hazai nyersanyagbázis mint természeti kincs hasznosítása hogyan fog alakulni a jövőben.6 14. táblázat: A magyarországi megkutatott perlit és pumicit területek ásvány vagyona Sorszám PERLIT 1. 69 .1 2.7 2. a nagybózsvai és a Telkibányakőgáti területekről.4 4. A hazai perlitek és horzsakőtufák hasznosításának problémája a riolitosperlites lelőhelyek és a tájvédelmi körzetek térbeli összeesése. 4.0 0. A perlitek mellett a duzzadó horzsakő tufák ugyancsak a Tokaji-hegységben még további nyersanyagbázist jelenthetnek kis szilárdságú duzzasztott termékek előállításához. Forrás: Magyar Geológiai Szolgálat Ásványvagyon Nyilvántartás 2000. Erdőbénye-Előhegy Szegilong-Pokloshegy (Dürgő) Szurdokpüspöki 5. táblázat) a pálházai. Lelőhely Földtani készlet Mt Kitermelhető készlet Mt Nagybózsva-Páskatető Nagybózsva-Szuha-völgy Pálháza-Gyöngykőhegy Pálháza-Somhegy Telkibánya-Kőgát 20.Hazai perlit-előfordulások földtani viszonyai 7. 3.1 11.4 1.

pp. Bolen: (2000) Perlite US. p. (MGSZ Adattár T-7566) Varjú Gy. Cseh-Németh J. Gy.: (1976) A pumicit földtani adottságai és hasznosítási lehetőségei Magyarországon. (1-2) pp. Szöőr. Ac. Földtani kutatás 17. Minerals Yearbook-2000 U.S. MÁFI Adattár (Kézirat) Gyarmati P.: (1999) A magyarországi perlit lelőhelyek földtani genetikai típusai. . Geological Survey. A Nagybózsvai perlit terület előkutatási fázisa.) (1966) Ásványtelepeink földtana. Mátyás E .: (1978) Javaslat a Tokaji-hegység perlit prognózis felderítő fázisára (1981-1985). Gyarmati P.: A Tokaji-hegység perlitjeinek genetikai típusai (Kézirat) Budapest p.Mátyás E. SZIKKTI Tud. .: (1958) A Tokaji-hegység gazdaságföldtani viszonyai (Kézirat) Földi InL Adattár Gagyi Pálffy A: (1977) Palit távlati fqlesztési elképzelések.: (1861) Studien aus den ungarisch-siebenbürgischen Trachytgebirgen .Varjú Gy.Sántha P. sz. szeptember 25.Wien Gyarmati P. 1-41. 1-17. Acta Geol. Tóth K. Budapest. Jantsky B.: (1974) A Központi Földtani Hivatal technológiai kutatásainak célkitűzései és az eddigi munka ismertetése. Hung.: I. Budapest Richthofen F.: (1951) A Tokaji-hegység perlit előfordulásai MÁFI Évi jelentése 1951 évről pp: 32-46. Építőanyag 51 évf.Zelenka T. (Kézirat) OEÁ: Budapest 1-125 (MGSZ Adattár T 16044) Frits J.Sántha P. MÁFI Adattár (Kézirat) Ilkeyné Perlaki E.: (1991) Nagybózsva-Páska-tető vulkáni üveg-előfordulás összefoglaló jelentése és készletszámítása. 1-6. Sci. (Varjú Gy.: Adattár (Kézirat) Ilkeyné Perlaki E.: (1973) The perlites of the Tokaj Mountains. OÉA tanulmány (Kézirat) Liffa A. MÁFI Adattár (Kézirat) 1310. (MGSZ Adattár T 7566) Wallace P. 48.: (1972) A Telkibánya-kőgáti perlit előrordulás felderítő kutatásának zárójelentése és készletszámítása. 17.. Műszaki Könyvkiadó Budapest [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] 70 . (Kézirat) 1-42. MÁFI Adattár (Kézirat) Gyarmati P. Közi. Geological Survey. 85-106..: (1975) A Pálháza-Gyöngykőhegyi perlit bánya 196075 között elvégzett földtani kutatásainak összefoglaló földtani jelentése és készletszámítása OÉA.: (1977) A pariit kutatás helyzete 1977-ben. 2. MjneralCommodity Summaries Perlite 1991-2001. (MGSZ Adattár T 4034) Ilkeyné Perlaki E.: (1978) Javaslat a Tokaj-hegységi perlit prognózis előkutatási fázisára (1978-1980).: (1979) Jelentés a Tokaji-hegységi Perlit prognózis 1978-ban végzett munkájáról. .Zelenka Tibor IRODALOM [1] [2] Csillag J. p: 34-40.