You are on page 1of 3

12.

Nemzetközi kereskedelmi megállapodások (GATT és WTO)
12.1 Nemzetközi kereskedelmi megállapodások: - 1944-ben a bretton woods-i tárgyalásokon felmerült a II. világháború utáni nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok rendezésének szükségessége és egy kereskedelmi szervezet felállítása. - Anglia és az USA 1945-ben közzétette az úgynevezett Proposals-t, amely kereskedelempolitikai javaslataikat tartalmazta. Ebben a preferenciák megszüntetését, illetve a vámok csökkentését tűzték célul a nemzetközi kereskedelemben. - Anglia és az Egyesül Államok egyeetértettek abban, hogy egy nemzetközi kereskedelmi szervezet létrehozása szükséges. - Az Egyesült Államok javaslatára 1946-ban az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa egy előkészítő bizottságot hozott létre. Ezzel megindult a konkrét vámtárgyalások és egyben a GATT konkrét előkészítése. 12.1.1 Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT): - A II. világháború utáni világgazdaság egyik fő intézménye az 1947-ben létrejött Általános Vántarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT=General Agreement on Tariffs and Trade), ami egy multilaterális ván- és kereskedelmi megállapodás volt és 1995-ig működött. - A GATT alapszerződését 1947. október 30-án Genfben írta alá 23 ország képviselője. - Az Egyezmény tartalmazta a nemzetközi kereskedelmmel kapcsolatos célokat, feladatokat, alapelveket, magatartási szabályokat, illetve csatolták a vámtárgyalások eredményeit. 12.1.1.1 A GATT alapalkotmánya: - A GATT alapalkotmánya eredetileg három részből állt. Az első részben a vámcsökkentések találhatók; a másodikban a kereskedelempolitikai elvek, magatartásszabályok fogalmazódtak meg; végül a harmadik a szervezeti kérdéseket taglalja. Később kiegészítették egy negyedik résszel, mely a fejlődő országoknak tett engedményekkel foglalkozik. - A GATT elsőddleges céljai között aa foglalkoztatottság emelése, a reáljövedelmek növelése, a világ erőforrásainak minél teljesebb körő hasznosítása mellett a kereskedelem bővítése szeerepelt. - A GATT alapelvei a következők voltak:  A legnagyobb kedvezmény elve értelmében minden ország a vele szerződő országnak haladéktalanul és ellenszolgáltatás nélkül megadja azokat a kedvezményeket, amelyeket harmadik országnak megadott.  A nemzeti (egyenlő) elbánás elve a külföldi szerződőd partnereket teszi egyenlővé a belföldiekkel a hazai piacon az adózás és belső szabályozás területén.  A viszonosság elve alapján a GATT tagországok a partnerektől kapott kedvezményeket kötelesek hasonló kedvezményekkel viszonozni.  A transzparencia elve a nyilvánosság érvényesülését jelenti.  A konzultáció elve értelmében a vitás ügyeket egymás között rendezik a felek. - A GATT célja volt, hogy a kereskedelempolitikában általános éstartós jelleggel csak a vám legyen alkalmazható eszköz, és a vámok szintje csökkenjen. 12.1.1.2 A GATT működése: - A GATT-ot létrehozó 23 ország az egyezmény középpontjába a vámot állította, és célul tűzték ki a vámok szintjének csökkentését. - A GATT működése az úgynevezett vámkonferenciákon történt. - Az EGK létrejöttét követő első vámkonferencia a Dillon-forduló, ahol megállapodtak a Közös Piac engedményein kívül a vámtételek csökkentésében. - Az első komolyabb eredmények a Kennedy-fordulón születtek. - A Tokió-forduló ideje egy igen válságos periódusa volt a világgazdaságnak. Globális pénzügyi válság bontakozott ki.

A WTO alapegyezmény mindenkire nézve kötelező érvényű.a vitarendezés szabályainak és eljárásainak finomítása 1. A GATT egy multilaterális kereskedelmi egyezmény volt.és növényegészségügy . hogy a világkereskedelmet sikerül helyes vágányba terleni a GATT tagroszágok egy átfogó reformba kezdtek az Uruguay-i forduló során. . míg a GATT esetében egyes egyezmények csak korlátozott számú országokra vonatkoznak.  Növény. melynek célja a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem liberalizációjának elősegítése. hozzájárult a gazdaság liberalizációjához és a piacgazdaság kiépüléséhez. 2. A szolgáltatáskereskedelem területén létrehozták a GATS-ot.1.  Jelentős kedvezmények nyújtása a fejlődő országoknak. 12.Ennek keretében kidolgoztak egy sokoldalú kereskedelmi szervezet létrehozására vonatkozó elképzelést. amelyet a Tanács el is fogadott. állat.A GATT csatlakozásunk segítette a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunkat. illetve felszámolásával kívánta megvalósítani . valamint a felek közötti viták rendezése.a mezőgazdaság. Textilipari.Az Uruguay-ban (Punta del Este) lezajlott tárgyalások témakötei a következők voltak: .1. 4. .  A nemzeti agrárpolitikák részét képező belső mezőgazdasági támogatások csökkentése. .a szolgáltatáskereskedelem .Feladata volt akereskedelmi tárgyalások lebonyolítása.A nemzetközi kereskedelem szabályozó rendszerének alapját a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében kialakított multilaterális egyezmények alkotják.4 Magyarország és a GATT: . 2.és ruházati termékek . .1.a textil. .1. a kereskedelmi egyezmények végrehajtásának elősegítése és felügyelete.A GATT jogutódjaként 1995. viszont a WTO egy jóval szélesebb hatáskörű nemzetközi szervezet. A szellemi tulajdonjogok védelmét biztosító nemzetközi szabályok harmonizálásának és erősítésének elősegítése. Az uruguayi forduló mezőgazdasági vonatkozásai öt főbb pontba foglalhatók össze:  A piacra jutási lehetőségek kölcsönös bővítése. melyek tartalmazzák a GATT időszaka alatt létrehozott öszes szerződést és az Uruguay-i forduló eredményeit. és soha nem fejlődött szervezetté.1.  Az exporttámogatások csökkentése.és ruházati termékek kereskedelmében egy tíz év alatti liberalizációt vezettek be.és állategészségügyi egyezmény létrehozása.A GATT-hoz hasonlóan a WTO is a nemzetközi kereskedelem liberalizálását a vámok és a nem vám jellegű akadályok csökkentésével. . január 1-jén létrejött a WTO (World Trade Organization).A WTO és a GATT közötti lényegesebb különbségek az alábbiak voltak: 1. a Világkereskedelmi Szervezet. annak reményében.A GATT kötelezte Magyarországot az importnövelésére és az alapelvek betartására.a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásai . 3.12.Az olajárrobbanás enyhülése után. 12.a piacra jutás feltételeinek liberalizálása . és döntöttek az új szervezet megalapításáról. A piacra jutás feltételeinek liberalizálása.Magyarország 1969-ben nyújtotta be felvételi kérelmét a GATT felé. . 5.3 Az Uruguay-i forduló: .2 A Világkereskedelmi Szervezet (WTO): . .

A negyedik miniszteri értekezleten Dohában a mezőgazdasági politikák és a szolgáltatások tekintetében sikerült a reformokat tovább folytatni. 7. . Ez a konferencia eredménytelenül oszlott fel.1 A WTO Miniszteri Konferenciái: . . a WTO viszont igen. 4. mint a GATT-é. A GATT csak az intézkedések megszervezését végezhette. de megálapodások nem születtek. Ez a WTO kudarcának tekinthető. a WTO kompetenciája sokkal szélesebb körű. . kétévente ülésező miniszteri konferencia. 6. A WTO kiemelt célként kezeli a harmadik országok fejlődésének elősegítését. Sor került az ipari termékek vámjainak mérséklésére. .Az ötödik miniszteri értekezletre a mexikói Cancúnban került sor. . .Hong-Kongban került sor a WTO hatodik miniszteri értekezletére. A WTO alapalkotmánya sokkal korszerűbb.A kevésbé jelentős második Genf-i forduló után a harmadik miniszteri konferenciára Seattle-ben került sor.1.2. Megállapodtak az ipari termékek vámtarifáinak további csökkentésében. Itt éles viták alakultak ki a mezőgazdaság területén. kereskedelmi pozíciójuk javítását. 5.3. Ezt követően egyezmény született az IT vámjainak leépítéséről. . Tárgyalások kezdődtek a környezetvédelem és a kereskedelem kapcsolatának kérdéseiről.A WTO elemei közé tartoztak egyéb vitarendezést szolgáló megállapodások:  Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről (GATS)  Egyezmény a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzatairól (TRIPS)  Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Mechanizmus (TPRM)  Kereskedelemmel Kapcsolatos Beruházási Intézkedések (TRIMS) 12.Szingapúrban az első miniszteri konferencián több száz gyógyszeripari termékre liberalizációt vezettek be. mint amilyen a GATT-é volt. A globalizáció egyes kérdéseire munkacsoportokat hozak létre. de végrehajtó hatalommal nem rendelkezett.A WTO legfőbb döntéshozó szerve az egyes tagállamok delegáltjaiból álló. Megállapodás született a szolgáltatások kereskedelmének további liberalizációjával kapcsolatban is. A WTO vitarendezési mechanizmusa sokkal fejlettebb. A GATT egyezményei iprai termékekre vonatkoznak.A fejlődő oeszágok sem tudtak újabb eredményeket kicsikarni a nemzetközi kereskedelemben. Kiemelt kérdés volt a fejlődő országok problémáinak kezelése.