You are on page 1of 2

Sz amol og ep-haszn alat

Fontos dolgok: a sz amol og ep nem gondolatolvas o, gy azt sz amolja ki, amit be utsz neki, ami nem felt etlen ul egyezik meg azzal, amit ki akarsz sz amolni. Ahhoz, hogy a sz amol og eped (j ol) tudd haszn alni, ezzel, es a matematik aval tiszt aban kell lenned. 40 m uvelet v egeredm eny et! Pl. sz amold ki a 45 Els o k ozel t esre a 4 0 / 4 * 5 m uveletsort u tj uk be a sz amol og epbe. Ekkor (meglep o m odon) nem kett ot, hanem 50-et kapunk. Mi ert? Hogy lenne a helyes megold as? 4 0 / ( 4 * 5 ) vagy 4 0 / 4 / 5 Nagyon fontos, hogy tudjuk, hogy a sz amol og ep a m uveleteket a tanult sorrendben v egzi el (z ar ojel, szorz as-oszt as, osszead as-kivon as, balr ol jobbra, stb.), teh at a z ar ojelez est erdemes s ur un haszn alni. A sz amol og ep fontosabb gombjai (az alapvet o funkci okon k v ul, t pusonk ent m as lehet, ill. elk epzelhet o, hogy nem mindegyik szerepel a g epeden): x! vagy n! : a sz am faktori alisa nCr : ism etl es n elk uli kombin aci o 1/y y x y x x vagy vagy vagy x : gy okvon as xy vagy y x vagy ^ : hatv anyoz as EXP vagy EE : norm alalak FE : norm alalak es nem norm alalak k oz otti v alt as ANS : utols o sz amol as eredm enye DRG : fok, radi an es u jfok k oz otti v alt as (trigonometria!) MODE : k ul onf ele m odok kiv alaszt asa RND vagy RANDOM vagy RAN# : v eletlensz am-gener ator DMS vagy

" (fok-sz ogperc-sz ogm asodperc jelek) : fok, sz ogperc,... megad asa, atv alt asa

K ul onf ele m odok: FIX : lebeg opontos kijelz es (mindig vannak tizedesjegyek) SCI : tudom anyos kijelz es (mindig mindent norm alalakban r ki) ENG : mint el obb, csak a t z kitev oje h arommal oszthat o TAB : h any tizedesjegyet jelezzen ki az el oz o h arom m odban (a B -t pus u g epeken kerek t es n elk uli m odra a TAB . (tizedespont) sorozattal lehet visszat erni) al, altal anos sz am t asok COMP : norm SD, STAT : altal anos statisztikai sz am t asok A sz amol og epek t pus at ol f ugg oen m ashogy kell a m odokat kiv alasztani. Elk epzelhet o egy FSE gomb ( altal aban a tizedespont f ol ott), amellyel a FIX, SCI es ENG k oz ott lehet v altogatni. M as t pus eset en MODE gombot kell keresni, es ott egy men urendszer(-szer us eg)b ol v alaszthatjuk ki (ak ar a sz og egys eg et is). A sz amol og epek alapvet oen k etf ele m odon m uk odnek: egyik t pusn al (legyen A-t pus u) a 2-t a 2 m odon, m asikn al (B ) 2 m odon kell sz amolni. Ez ert erdemes mindig ugyanazt amol og epet a sz haszn alni, hogy j ol megtanuld minden apr o tr ukkj et. Erdemes kitapasztalni, hogy pl. a 5 32 ert ek et (amely 2-vel egyenl o, mivel 25 = 32) hogyan sz amoljuk ki: k etf ele lehet os eg: 5 GYOK 3 2 vagy pedig 3 2 GY OK 5 , azaz a kett o k ozti k ul onbs eg: el osz or a gy okkitev o vagy pedig a v eg en a gy okkitev o. Erdemes kipr ob alni, hogy a sz amol og eped hogyan m uk odik. Fok ill. fok-perc-m asodperc k oz otti v alt asok: az A-n al altal aban a DMS -szer u gombbal tudod haszn alni, pl. a 2 13 6-et a 2 DMS 1 3 DMS 6 DMS sorozattal vihetj uk be. A kijelz on az

elv alaszt as altal aban a -jellel t ort enik. B -n el pedig a tizedespontot lehet haszn alni, a fenti p eld at 2.1306 m odon vihetj uk be, majd a DEG gombbal atalak tjuk, majd sz amolhatunk vele. Erdemes kipr ob alni, hogy pl. a 2 30 ( kett o fok, harminc sz ogperc) atalak tva 2, 5 lesz (teh at k et es f el pont, mint az ora/perc/m asodperc). Visszalak tani a DEG vagy DMS (sz amol og ep-t pust ol f ugg o) gombbal tudjuk. Sz amoljuk ki: 5 2 25 + 6 23 7 (= 11 25 32 = 11, 4255 . . .) Fok-radi an k oz otti v alt as: ha van, akkor a DRG billenty u egyszer uen csak atviszi a m ert ekegys eget, DRG > a gomb pedig a kijelzett ert eket is atv altja. Ez a m odi altal aban a Sharp, a B -t pus u g epeken megy (persze m ason is). A Casio-g epeken a DRG megfelel oje a MODE n eh anyszori megnyom asa ut an a megfelel o egys eg kiv alaszDRG> gombot haszn aljuk: ha a DRG > billenty ut 12 -ot akarjuk atv altani rad-ba, akkor a g epet RAD-ba v altjuk, be rjuk a 12-t, majd a = megnyomjuk, es kiv alasztjuk a DEG-et ( fok). Az megnyom asa ut an 0, 2094 . . .-et kapunk. Norm alalakkal val o sz amol as: mivel a norm alalakot egy egys egk ent kezelj uk, a sz amol og ep is fel van k esz tve erre. Pl. az 1, 2 1012 ert eket k etf elek eppen is be uthetj uk: a m uveleteket sorban vagy pedig ut haszn alva. Ez ut obbit javaslom. A p eld an al maradva: 1 . 2 EXP 1 2 az EXP billenty alt t asa. Atv as: atmegy unk a c el-m ert ekegys egbe, majd az alul lev o azaz nem kell se 10, se szorz asjel, se semmi, ui. az EXP -ben minden benne van. Sz amoljuk ki: 2 1020 + 3 1018 5, 2 1019 (= 1, 51 1020 ) 2, 3 1012 1, 2 1011 (= 1 1016 ) 1, 2 105 2, 3 104 2, 29 108 1, 29 107 4, 21 1013 + 1, 8 1012 + (= 5, 97952 . . . 1014 ) 12 13 1, 8 10 1, 2 10 3, 39 107 + 2, 24 108 Ha m ar belelend ult unk: 1020 + 3 1020 + 1, 1020 + 3 + 1 1020 , 1020 1020 + 3 + 1, 3 + 1020 + 1 1020 . Milyen furcsas agot veszel eszre? Mi ert t ort enik? (az eredm enyek: 1, 0, 4, 0 a kerek t es miatt, mivel a sz amol og ep a 1020 +3 m uvelet eredm eny et 1020 -k ent t arolja) Sz amoljuk ki a 3x2 + 5x 10 = 0 m asodfok u egyenlet gy okeit, egy m uveletsorral, azaz mindk et gy ok = kisz am t asa sor an csak egyszer nyomjuk le az gombot! (= x1 = 1, 17 . . . x2 = 2, 84 . . .) Hat arozd meg a k o vetkez o egyenletek megold a s at, lehet oleg r eszeredm enyek kisz am t asa n elk ul! 3x + 10 = 3 + 5 (= 2, 0106 . . .) 2 3, 2x 3, 1 104 = 102, 29 + 1, 2 102 (= 4859, 73 . . .) Szint en m asodfok u egyenletek: 2 3 1, 3 10 x + 2, 8 102 x 1, 29 104 = 0 3, 6 104 x2 1, 23 102 x 5, 35 104 = 0 Add meg norm alalakban is a k ovetkez o m uveletek eredm eny et! Kerek tsd az els o tizedesjegyre! 2 (= 26 , 0) 10 5 3, 4 2+ 4 (= 28, 4) 12 + 10 3 2, 3 102 (= 0, 0) (pontosan: 0, 003903 . . .) 29 19 + 4, 2 104 10 + 3, 2 108 12 (= 13, 4) 3, 27 2, 8 2, 3 105

Rem elem, ezut an m ar biztosabban tudod a g epet haszn alni, valamint javaslom egyszer-k etszer u jra amol og epet nem aj anlom naponta cser elgetni, mivel ha az egyik v egigp oty ogni az eg esz feladatsort. A sz g epet megszoktad, neh ez lesz egy u j t pusra at allni.