,

,

MEZESBABO K

kem6nyt6blds, t6rgyaljdk Az adott tdm6katrdsdetesen konryeinlc reprezentadv

Folwands.Patchwork 108oldal, A{-es, kem6nytdbl6s,
3198,-Ft

Kul6nleges ry6ngy6kszerek
A4-es,kem6nytdblSs,124 oldal, 3498'- Ft

M6zesb6boh s0temdnyek
A{-s5, kem6nyt6blils,76 oldal, 2995,-Ft

Szalv€tatechnika
A4-es,kem6nyt6bliis,128 oldal, 3498'- Ft A,{-es,kem6nyt6bl6s,96 oldal, 2998,-Ft A,{-es,kem6nyt6blds,76 oldal,

telefonon,faxonvary intemeten: A k6qvek megrendelhet6k
tt'ff,Dl

Vflt -fr6

Budapest, Kdroli C6sp6r t6r3.Telefon: 2W-2982,2W-39W 1114 38&9019, aer@chello.hu; Honlap: www.cserkiado.hu Fax: Fmail 385-6684;

C,,
ls".
. :

'-j =7 ; | ; i :i= in- - =:i:?:i=i

!
-:
t_J,:

')

f ;. ::'

at at ti

Tanalom
El6sz6 7 tortdnete 8 A m6zeskal6cs
16 Fogadalmit6rgyak 15 . A Beliczaym6zeskal6csosok

Anyagok6seszkozok 18
Liszt 18 . Edesit6szerekt8 . Tojils 19 . Lazit6anyagok20 . Ffrszerek2l. . Vaj 6s margarin 21 . A diszit6shezhasznllt anyagok 2l . Eszk6z6k22 M6zest6szta 24 . Cukrost1szta25 . L1digtdszta25

Alapt6szt6k U

R6gimdzeskaldcsreceptek26
26 . 26 . Szamosfjvdri m6zespog6,csa Karcagi m6zes mogyor6 26 . Mak6i m6zeskal6cs . Tordai pog6csa 26 Puszedli26

M6zeskalScsrecept 27
6s tdrolSs 30 M6zeskal6cs-k6szit6s 27 . Csomagol6s Sut6s el6ni dfszft6s32 . Sutds utilni diszit6s36

M6zespuszedlik 32

Sodort 6llatfigurdk 38
Napmotivum 40 . ftlya Maddr M.

k6szft6se 40 UtOfas mdzesbdbok
6s szab6leg6ny 42

mdzesbdbok 4 Magrras €s felralcdsos
Szivek46

. El6fordul6m6zhibdk 6s iavitdsuk ir6kdz6rshoz48 k6szft6se 49 . ir6k6zils 49 . Cukormdz . Szivek 50 Huszdr52
El6fordul6 t6sztahibdk6s iavit6suk 54 . A fest6k 54 . Piros sziv 54

Cukorm6zzalir6Hzottmdzesb6bok 48

Szinesm6zesb6bok 54

Unnepim6zeskalScsok 56
Lakodalmi sziv 56. Lakodalmim6zesfa60

IGr6csonyi m6zesek 62 Hrisv6t 64 Tdrbeli formdk 66
M6zeskalScs h6z 6s templom k6szit6se66 . M6zeskaliicsfeny6fa k6szit6se70

Egy6bs0temdnyek,makronok 72
M6zes csemeg6k72 . Mal<ronok72

Mintdksablonk6szitEshez74

h\J

\

\r \tll

ff;*,;o

\lii'
l'

!.!*r.-

3*i

f

\

t

-lu r'l

ii;

- ta \

El6sz6
tal5n az6rt nem megy ki soha a A m6zeskal6cs divatb6l, mert mdr a k6szit6seis vardzslatos. Olyan s0tem6ny, amely a konyhdba csalogat kicsit, nagyot egyarSnt.Az illata korbelengi a A diszit6si, lakdst,6s unnepi hangulatot 6raszt. formdzdsi lehet6s6geknek csak a fantiizidnk a csalddlegfiaszabhat6rt, igy elk6szit6sukben talabbtagjdt5l a legid6sebbigb5rki r6sztvehet. pedig nemcsak finom cseA k6szm6zeskal6cs mege, hanem csodasz6p kar6csonyfa- vagy asztali disz is lehet, s5t aj6nd6kkis6rSk6ntis haszniilhatjuk. Bdr a m6zeskal6csr6lels6sorban a kar6csonyjut eszunkbe,ne feledjuk, b6rmilyen unnepet meghittebbd tesz,legyenaz p6ld6ul 6letunk nagy napia, az eskuv5nk.A lakodalmi asztal disze lehet a m6zesfa 0. 60 oldal) vagy a m6zeskalScs ultetSk6rtya,amelyet a vend6gek ak6r eml6kk6nthaza is vihetnek. konnyi elk6szfteni, Mivel a mdzeskaldcsot 6s m6g a legkisebbek is disziteni tudjdk, igy anydk napi aj6nd€knakis kiv6l6. Htisv6tkorpedig meglephetjuk locsol6inkat tojds vagy nyuszi formdj0 m6zesb6bbal. Konyvunkben rovid tort6neti Sttekint6s sut6sfort6lyait, utdn bemutatjuk a m6zeskal6cs otleteket 6s tandcsokat adunk a munkdhoz. Bemutatjuk a kulonf6le dfszitdsi technikiikat, magyardn6k6pek segftik. amelyek elsajStitdsdt Fogjunk hozz6 bdtran, hisz a m6zeskal6cssut6s6s diszit6sorom 6s sz6rakoz6s! A m6zeskal6csokk6szit6s6hezsok sikert kivdn a Szerz6

7

Am€zeskaldcs thrftnete
A m6zeskaliicstort6net6nek vdzlatos osszefoglal6sakoraz elnevez6sbenszerepl6 k6t anyagb6l indulunk ki. A m6z gyiijt6se az emrega magyarsdg, beris6g,6s ennek r6szek6nt ota gyakorolt, 6lelemszerz6tev6kenys6ge. hosszt 6vsz6zadoEur6p6bana m6h6szked6s jelentds jdtszott. A koz6pkori kon 6t szerepet oklevelek kiralyi 6s egyhAzi m6h6szeket, valamint foldesuruknakmlzzel is ad6z6 jobb6gyokat emlitenek. Helyneveink ugyancsak 5rz1ka m6h6szetemlek6t (pl. M6htelek,M6hkerek,M6zgds). az adta,hogy a 19. sz6A mez fontoss6g6t zad vdg6ig, a szdmottevSr6pacukorgy6rtds egyetlen a parasztsdg kezdetdig,gyakorlatilag 6desitSszere volt. A drdga,importalt n6dcukor jutott el a parasztihdztartdsokba. ugyanisalig Tovabbd eg6szenaz 6kort6l kezdve nyomon kovethetS,hogy a m6z, a n6phit szerint eg6.szseget,boldogsdgotjelent6 6tel, illetve a n6pi gy6gyS,szat egyik alapanyagavolt Europa minden r6sz6n. A kaldcs- a legegyszerfibb m6don - m6r b61es lisztbSl keszult, 6m ez a porlad6, szerves anyag term6szetes nem id6tdll6, ez6rt m6zeskaldcsfigurdknem maradtakfent. E sutem6nyelt[inesetSl, feled6sbemerul6s6t5l azonbannem kell tartanunk,mert a r6gi leir6sokon 6s a szakiicskonyvekben taldlhat6 recepteken tirl szerencs6re sz6pszdmmalfenn-

A mdzeskaldcstdrtdnete

9

ek db ok,siltem€nY M€zesb

I

figur6k k6szft6s6re maradtak a m6zeskaldcs haszn6ltkem6nyfa formdk (m6s n6ven ut6fdk vagy ver6f6k), amelyekbe a nyers t6szt6t nyomkodt6k m6g a sut6s el5tt. Ezek kimelyitett, homorit negativk6nt meg6rizt6kaz egykori darabokk6p6t,mintdj6t,m6ret6t,ez6rthi' tekinthetSk. teles emlek- 6s forr6sanyagnak kezdete ut6ni Legkor6bbi,id5sz6mit6sunk valo adataink szerint m6r a els6 sz6zadokb6l agyagforr6maiak k6szitettekm6zeskaldcsot m6kban, amelyekethazdnkr6mai kori telepulesein is sz6p szdmmaltdrtak fel a r6g6szek. Ennek ellen6re a magyar m6zeskalScsossdg nem szervesfolyatdsa a pann6niai gyakorlatnak, hiszen a r6mai birodalom buk6sa utan 10

m6g kb. 400 mozgalmas6v telt el a magyar honfoglal6sig.A magyarok ezen 6dess6g Nyugat-Eur6pdb6l nagy val6sziniJ\eg k6szit6s6t vett6k 6t. El5szorkolostorokban,f6irri udvarokban, a kirdlyl vdrosok polgdrainakkor6ben honosoamea m6zeskal6cs, dott meg a m6zespogdcsa, lyet hdzilag 6s k6zm[ives mfhelyekben egyMaA m6zeskal6csoss6got ar6nt k6sz(tettek. te6vi soproni gyarorszlgon el6szor az 1379. emlftik. lekkonyv nevjegyz6.s6ben A koz6pkori t6rsadalom fels6 r6tegeiben kardcsony,6vkezdet,h(rsv6t, punkosd, valamint eskuv6,keresztel6alkalmdval szok6svolt ajdnd6kozlsaa osztogat6sa, a m6zeskaldcsok

tortdnete A m1zeskalacs az ismer6sok6s az unnepl6 vencsal6dtagok, d6gek kor6ben. Az akkori form6k renesz6nsz es barokk hatastmutatnak,t6m6juk tobbnyire mitologiai jelenet,szentekvagy uralvall6sos, kodok kepmdsai.Bizonyitottt6ny, hogy e kecimefestmenyek, pekhezkorabeli metszetek, tobb-kevemintakent,amelyeket rek szol96ltak fdba. faragtak m6soltak, sebb hfis6ggel a torok uralom megveg6n szAzad A 17. lehet5s6gek a termel6si6s 6rtekesitesi sz[in6se noveked6s6tjelentette. Ennek hat6s6ra' de p6ldakatkovetve, elkezd5dott n!'ugat-europai ceAz e1s6 az on6llo hazaic6hekszervez5d6se. h e k P o z s o n y b a n( 1 6 8 1 ) , N a g y s z o m b a t b a n (169D es Buddn (1719) alakultak. mdr els6sorbana vdrosi, A 18. szAzadban a mezeskalScsok. polgdri izl6sszerintk6szultek abr6zol6sok 6s bibliai t6rgy'r-r A feud6lisjellegr-i mint peld6ul a vi16git6m6k, hdtterbeszorultak, oltozottf6rfi-6s n6alakok,a poly6sbadiszesen ba vagy a hint6 lettek a kedveltmintak.

:

t1

ek M €zesbdb ok, siltem1ny

Ugyanakkor megindult a m6zeskaldcsterjed6se a falvakba, 6s a 19. sz6zadelej6n mdr nagy n6pszer(is6gnek orvendett a parasztsdg mesterekpiacokon, kor6ben. A m6zeskal6csos vdsdrokon, brics0kban 6rusitott6k term6keiket. Nemcsak a lak6hely0kon jelentkezS ig6nyeket el6gitett6k ki, hanem a t6volabbi vid6keket is ellSn6k kdszftmdnyeikkel.A kozons6g ajdnd6kvagy eml6ktdrgy gyandnt vdsiirolta ezeket. A kordbbi szilzadok gyakorlat6hoz k6pest l6nyem6r gesv6ltozdstjelentett,hogy a 19. sz1zadt6l dfszhanem 6dess6gk6nt, el nem fogyasztottdk tdrgynak tekinten6k.Az udvarl6t6l kapott m6zeskal6csszfv vagy p6ly6s baba, illetve a gyermeknek v6sdrhak6nt ajdnd6kozott husziir vagy kard, a lak6s valamelyik szembeotl6pontjera, p6lddul a subl6d tetej6re vary az ablakba kerult, 6s amilyen hosszri ideig csak lehetett, meg6riztdk. A formdk trilnyom6r6szt korte-, n6ha almavagy di6f6b6l ffir6szeltlapos tdglatestek,amelyeknek egyrk vagy mindk6t lapjdba v6s6ssel t2

m6lyi'tett6k ki valakinek vagy valaminek a plasztikustukork6p6t. A viszonylag nagy szdmban fennmaradt 19. szlzadi m6zeskalScsform6kk6pi vildgdr6l k6szftett felm6r6sunkb6l egy6rtelmiien kittinik, hogy az 6br6zol6s t6mdja meglehet5sen soK6le: jellegzetes ember (pl. puspok, k6m6nysepr5,Sobri J6ska), Sllat (pl. nyril, kakas,16)6s tdrgy (pl. pipa, szek6r,6ra) egyardnt lehet. A leggyakoribb figurdk 6s nagys6grendjuk a vizsgiilt mintegy nlgyszdzotven darabon a kovetkez6: 15 o/o huszdr p6ly5sbaba 15 o/o lO o/o l6 IO o/o n6alak kard 5 o/o bolcsd 5 o/o Erdemes megjegyezni,hogy ez az,,6lmer6sz60 o/o-os z5ny", mikozben 30-30, osszesen

tdrtenete A m€zeskaldcs

Eii

h*
osszekapcsoar6nytjelent, az az 6rtelemszer(i a koznapi gyakorlat szerint ,,husz6r-1616d6s, kard" 6s ,,p6lydsbaba-n6-bolcs6"t6makorre Nyilv6nval6, hogy ezen atAnyoka kooszthat6. rabeli vev6kor ig6nyeit tukrozik, amihez viszont szorosan kapcsol6dik az a felismeres, hogy a m6zeskal6csotv6sdrl6k 6s megajantekint6lyesr6sze a gyermekek6s a d6kozottak fiatalokvoltak. az eg6sz K6rp6t-medenMeg6llapit6saink c6re vonatkoz6an helydll6k, azzal a kieg6szi hogy az Alfoldon, az eddig felsorolt t6t6sse1, m6k mellett, a vir6gmint6s kosdr 6s kor alaku, illetve a tdny6rszetfi,tbrlzoldsok is gyakoriak voltak. Ez ut6bbi forma ,,debrecenim6zeskaelnevez6seazt mutatja, hogy helyi spe16cs" van szo. cialit6sr6l A form6kon szereplSk6pek, mintdk kidol' goz6sa technikailag nagyon kulonbozS' Vannak apr6l6kosan,szintemfiv6szien,6s vannak elnagyoltanprimitiven megmunkdlt darabok' hogy egy adott forma szinvonal6t Nyilv6nval6,

13

M€zesb dbok, siltem€ny ek vagy vari6nsainak kulonbs6geit illet6en meghat6roz6 jelent6s6gfi a k6szit6s id6pontja, a nyersanyag frzikai tulajdons6gai, 6s az olyan szubjektivelemek mint a farag6 k6zugyess6ge, lStdsm6dja,ig6nyess6ge stb., amelyek a legkulonbozdbb m6rt6kben jiitszhattak szerepet. Mindazon6ltal a felsorolt t6nyez6kon trilmenden, mindegyik formdn megfrgyelhet6,egyfajta begyakorlott, iskol6zottstilus, amit a mai tudomdnyos kutatds Nyugat-Eur6piib6l sz6rmaz6 oroks6gnek,hatdsnaktekint. A kivdlasztott figuriikat a sikk6 egyszerrisi tett elol- vagy oldalnlzetb6l 6br1zolt6k Vannak formdk, amelyekenp6lddul a babakocsi,a bolcs6, a templom vagy a hint6 k6pe sfkokra bontva, azaz oldalaikra sz6tszedveszerepel.

A m1zeskaldcs t1rt1nete
Ebben az esetben a kulon-kulon elk6szftettm6lapokat a sut6sutdn t6rbeli tdrgyakkd zeskal6cs ossze. hajtott6k,ragasztott6k A m6zeskaldcsosmfihelyek formSk irdnti kereslete,ig6nye sohasem6rt el kereskedelmi m6reteket.Eppen ezdrt a faragdsnem volt ondll6 tev6kenysdg, miivel6se nem jelentett kulondll6 szakm6t. A form6k k€szitSi maguk a mesterek vagy ugyes kez(i seg6,m6zeskaldcsos deik voltak. Bdr kozuluk n6hdnyan monogramjukat 6s/vagy a k6szit6s6v6t is megorokftett6k a t6rgyak valamelyik r€sz1n,kil6tuket tobbnyire homdly fedi. TovSbb bonyolitja a helyzetet, hogy a formdk v6tel vagy ajdnd6koz6s ritjSn is keul(het)tek egyik mestert6l a m5sikhoz.Ez a t6ny pedig csaknem teljesen Y,tz6rja, hogy az alkot6k szem6ly6revalaha is f6ny deruljon. A modern cukrdszat kialakul6s6val megsziint a formdk haszniilata. Helyettuk fdmle'ten t1sztasza ggat 6kat (kisair6formezb 5l k6szf mdk) kezdtek haszndlni, amelyek a r6gi, kedvelt figur6knak csak a korvonalait Srizt6k meg. Ezt a sima tlsztlt megsutott6k, majd rendszerint pirosra festett6k, szinesmasszdvalcifr6zt6k (ezaz rin. eizolds) 6s cukorr6zsdkkal,kis tukorrel, papfrk6ppel diszftett6k. Ez az fj technika 6l6nk, mondhatni rikit6 szineket haszn6lt, ami volt, ugyanakkor a kordbbi t6mdk, bdr tetszetSs elszeg6nyed6sdt egyszeriisod6s6t, 6br6zol6sok okozta.Ma az emberek ezt az rijabb, primiti vebb v6ltozatotismerik m6zeskalScsk6nt. megdllapithatjuk, hogy a 0sszefoglal6sk6nt k6szult formdk. illetve az ezeY,kel k az elmrilt 500 6v sor6n gyokeres mentek keresztul, tobb vonatkols:

k6pvil6got felvdltott6k, kiszorftott6k a n€pi izllshez kozelebb 5116 t6m6k, p6lddul egyre n6pszer[fbb lett a szi'rmotivum m5dosult a m6zeskalScsfunkci6ja is, az 6telk6nt elfogyasztott 6dess6gb6l fdltve 6rzott ajdnd6k-, illetve eml6kt6rgy len megv6ltozott a m1zeskalScs kulalakja 6s k6szit6s6nek m6dja, hiszen a kor6bban form6ba nyomott, egyszin(i t1sztfn a 19. sz6zad miisodi fel6t6l miir korvonalai ment6n kivdgtdk, kulonf6le form6kkal kiszakitottdk, majd sut6s utln szinezt6k,diszitett6k.

Fogadalmitdrgtak
A m6zeskal6csosok- miel6n e mesters6g a 19. szAzadv6g6n cukriiszati kisiparr6 vi4lt - a l6pes vagy sonkolyos m6z feldolgoz6sa sor5n, annak mell6kterm6kek6nt, viaszt is nyertek, amit nem dobtak ki, hanem gyerty6kat 6s fogadalmi tiirgyakat k6szitettekbel6le. A gyertySt vil6gftdsra, dfszit6srehaszn6ltdk 6s haszn6lj6k ma is (1.Milner Angdla: M€huiasz diszekc. konyv6t, Cser Kiad6, 2oo4.Viszont kevesebbet tudunk a fogadalmi t6rgyakr6l (mds n6ven offer, votiv). Ezek dltaldban legfeljebb 20 cm-es, szfntelen,figurdk voltak, amelyek leggyakrabban feszuletet, emberi alakot, testrdszeket, szerveket(pl. kar, l6b, szem, sziv stb.) vagy valamilyen h6zi6llatot SbrSzoltak. A m6zeskaldcsosok a bdcsrljdr6helyeken, a szerzetesek 6s a templomszolg6k a kegyhelyeken, templomok kozel6ben drusitottdk a viaszszobrokat. A fogadalmi t6rgyakat a szeg6nyemberek a templomok oltdraindl helyezt6k el im6k, konyorg6sek kis6ret6ben, ha valamilyen k6r6suk volt (pl. gy6gyuliis,gyermekiildds),vagy hdldb6l, ha ezek a kivdnsdgok teljesultek. Ez a szok6s abb6l az elk6pzel6sb6l tdplSlkozott, hogy a formailag hasonl6 dolgok kozott kapcsolat 6ll fenn, tehiit elegendSsegits6get k6rni vagy koszonetetmondani az adott k6r6st,bajt

a tSrsadalom uralkod6 r6tegeinek kulttia parasztsdg rdjdb6l dtker0lteka polgSrsdg, hasznSlakor6be,6s egyittal elSfordulSsuk, tuk szfntere is dtkerult a v6rosokb6l a falvakba. ennek nyomdn megvdltozott a formdkon szerepl6 6br6zol6s is, a vallSsos, nemesi

r5

ek M 6zesbdbok, siltemdny kifejezS, 6br6zol6 t6rggyal igy p6ldSul a gyermekSlddssalkapcsolatban p6ly6s baba, hbfejds eset6nl5b alakri viaszdarabbal. A fogadalmi tdrgyakat hasonl6 faform6kkal k6szftett6k, mint a m6zeskaldcsot,azzal a kulonbs6ggel,hogy a viaszb6bokhozmindig kdt formilt hasznSltak,mivel az egyik szembSl,a az adott t6mdt. A k6t, m6sik hdtulr6l 6tbr6zolta formdt osszefogt6k6s egy egym6st V,teg1szit6 oldalt kialakitott r6sen dt a faformSk kozotti uregbe onton6k a megolvasztottviaszt. Els6 ondll6 miihely6t 1833-ban alapitotta a mai Kirdly utca 26. szdm alatti hdzban M. kerulet), amelyet az 1838-as nagy dtwiz annyira megrong6lt,hogy rij telephelyetkellett keresnie. Ekkor koltozott a mai VII. keruleti Csdnyi utca 7. sz6m al6. Beliczay Imre hazafias 6rzelmii, tev6keny ember volt, aki mindennapi munk6ja mellett a szervez6s6vel,az iparosm6zeskaldcsos-ipar k6pz6sre szervezSdott lparegyesulet ugyeivel, kulfoldi ki6llit6sok rendez6s6velis foglalkozott, ezenkivul tiszts6g6tviselt a pesti evang6likus gy0lekezetben is. I972-ben bekovetkezett hal6la ut6n fia, Beliczay B6la (1837-1920) vitte tovSbb a csal6di mrihelyt. 6 N6metorszlrgban majd a c6hes el6ir6'tanulta ki a mesters6get, soknak megfelelSenm6g n6gy 6vig dolgozott N6metorszdgban,Z6gr6bban Velenc6ben 6s Grazban.Apja p6ld6jdt kovetve, 6 maga is faragott ki form6kat elad6sra,6s 6 maga is gyarapitotta a szerszAmk6szletet. A nyers m6zet Erd6lybdl 6s a Felvid6kr6l szereztebe. Beliczay B6la idej6n h6rom, emlft6sre mdlt6 vdltoz6s tortent a miihely 6let6ben. Egyr6szt1886-ban a c1gklthdzzal arr6bb koltozon a VII. keruleti Csdnyiutca 3. szdm ald. Mdsr6szta 79. szlzad utols6 6vtizedeiben a r6gi tipusri m6zeskal6csok kimentek a divatb6l, 6s helyettuk egy m5sik tfpus, a kiszrir6form6val k6szftett, szines masszdvaldfszften terjedt el. Harmadr6szt a kezdetben szer6ny viillalkozds annyira sikeresen tev6kenykedett,hogy lassank6ntj6 nevfi uzemm6 fejl6dott. I92o-t6l a termel6s ir6nyftdsdt, az ozlet vezet6s6t Beliczay B6la hdrom gyermeke (vagyts az alapit6 unok6i), majd azok egyik6nek fia folytatta az 1949-es6llamositiisig. Formak6szlet0k tobb darabjdt f6viirosi 6s vid6ki mfzeumok 5rzik.

A Beliczaltm4zeshaldcsosok
A Magyarorsz6gon az 1848/49-es szabadsdgharcot kovet6 id6szaklegismertebbm6zeskalScsosaia Beliczaycsalddtagjai voltak. A mesters6g els6 mrivel5je 6s a csal6di mfihely megalapft6ja Beliczay Imre volt, aki 1806-ban szuletett Nagyal6csonyban (Veszpr6m megye). Tizenhdrom 6ves kordban Keszts6gor6ndltoltothelyen, m6zeskalScsos-mester a te a nyarat. Itt megismerte mesters6get,6s hogy 5 is m6zeskal6csosannyira megszerette, mester akart lenni. N6gy6vnyi inaskod6sutdn, szerintbejdrta a Dundntflt, az akkori szok6sok hogy szakmaitudds6t gyarapitsa,ennek sordn jdrt Pozsonyban 6s Pestenis. 1826-banPestrSl kerult Rozsny6ra,ahol n6gy 6vig dolgozott sePestre,1832.itrg6dk6nt. Miutdn visszakoltozott a pesti 6s felvett6k nius 16-dnmesterr6avattiik cdhbe. m6zeskalScsos Ekkortdjt szdmos formdt faragott, amelyeket j6 pdnzlrt adott el. N6hdny t6ma kifaradltaldnosan g6sakor elt6rt a m6zeskaldcsokra jellemzd sematikus,front6lis Sbriizol6sm6dt6l 6s megpr6biilkozon a t6rbeli form6k kialakitSs6val is, 5m ezek csak egy6ni kisdrletez6sek maradtak.

r6

€seszkdzdk Arryagok
A m6zeskalScsk6szit1slhez 6s diszft6s6heza kovetkezd anyagokra 6s eszkozokrelesz szOks6gOnk: k6rtartalmuk szerint osnelyozzek. A sik6r k6tfdle feh6rj6b6l, gliadinb6l 6s gluteninb6l 5ll. Asik6r vrzbennem old6dik, de megkoti aizet, amelytdl megduzzad 6s rugalmas lesz. Ez teszi lehet5v6, hogy kiny0jtsuk a tesztlt 6s s0t6s kozben ennek koszonhet6en lesz laza szerkezet[i a sutem6ny. A lisztet ajdnlatos felhaszndlSs el6tt dtszitdlni, hogy elt6volitsuk a szennyez6d6seket. R6z6skozben leveg6vel dfsul a liszt, amit6l a k6sz tdsztalazibblesz.

Liszt
Abtzaliszt a malmokbanel6Sllftott5rl6si terfinomra m6k. Altal6bana mag bels6r6szeinek 6rolt pora, amelybenviszonylagkev6sa h6jr1sz.Abizaliszt igen 6rt6kest6pl6l6k,mert az sz{mlra megfelel6ariinyban emberi szewezet 6sfeh6rj6t.A vitaminok tartalmazsz6nhidr6tot ta6s az 1svilnyianyagoka mag h6jr6sz6ben nal5lhat6k, igy a sotdtebblisztek t5p6rt6ke gyobb. A lisztetszine, sikdrtarszemcsem6rete, 6ss0t6ipari6rt6ke k6pess6ge talma, vrrtefuev5 Ezt egy min5s6gi szdm alapj6n oszt1iyozzAk. jelzi a csomagol6son. hasznSfeh6r brizalisztet A sutem6nyekhez 0,55% a hamutartalom lunk (BL55),amelyben (a h6j em6szthetetlen r6sze). A bfzafajtdkatsi-

itdesttdszereh
MAz
A m6hek a A m1z a leg6sibb6desit6szerunk. vir6gok nekt6rjdt, a nov6nyek 6des nedveit gyfijtik, 6s sajdtmirigyvdlad6kukkal vegyftvea kapt6roksejtjeibenm1zz€6rlelik. A k0lonf6le virdgokr6l 6s nov6nyekr6l gffjtott nektdrb6l min6s6gfim6zlesz. 6desharmatb6lmds-m5s A m1z f6bb alkot6r6szei: (gluk6z) 19...22o/o viz, tov6bb6szSl6cukor (frukt6z),amelyekamdz 6s gy0molcscukor 85.. .95 o/o-6t adjdk, szlrazanyag6nak (aminosavak, feh6rj6k, nitrog6nvegy0letek enzimek, vitaminok), (ezek adj6k a m€z illat- 6s aromaanyagok iz1t), iellegzetes 6svdnyi s6k. AltalSbanam1z rovid ideig6rzimeg foly6A m6z krisid6vel kikristdlyosodik. konys6g6t, gyumolcscukor hajlamdta sz6l6-6s tdlyosoddsi a frukt6z szabja meg.A eluk6zel6segfti, ar1nya g6toljaa kristdlyosoddst. Az ak6cm6z sok6igfohamar ly6kony marad, a vegyes vrrr6gm1zek az kristdlyosodnak, de ez nem csokkentr 6rt6"C-os 5llftjuk a m6zeskuket.Ha 45 vfzfurdSbe

18

Anyagokes eszkozok

t

q.

'i{'

'" ''i'tr",;,.

.i,ar,,i""'

.,

0veget,a m6z ism6t folyossav6lik (nagy ho a m6z veszitfiziologiai6rt6k6b5l). m6rs6kleten A m6z fontos tulajdonsaga a nedvsziv6 kulonezertzart edenybent6roljr,rk, kdpesseg, Ugyan ben megkotia levego paratartalmat. akkor ennek a tulajdons6gnak koszonhetS, puha marad. hogya sutemeny A mez nemcsak fontos tepl616k,hanem ota ismert gyogyszeris. Legfonto6vezredek tulajdonsabbgyogyitohatasa antibakterialis id6re tarrejlik,amely egybenhosszu sdgaban (1. A csoddlatos is teszia m6zessutemenyt toss6 mdzc. konyv,CserKiad6, 2006). A csodilatos

A feher h6ztart6sicukor Gzacharoz)osszetett szenhidr6t. A cukorrepa 1ev6b5l leparlassal cukrot.AlkristAlyos. finomfrott nyerika fehdr'. porcukor 6s kockacukor taldban kristdlycukor, A cukor formdban kerul a kereskedelembe. a h5vizben i6l oldodik. Az oldat telitetts6ge merseklett5lfugg. A kulonboz6 homercekletre melegitett oldatokb6l mas-mds cukork6szitkeszitesem6ny lesz,amelyeketa cukort6szta haszndlhatunk. hez 6s kandiroz6shoz
^1,,^.' L^^-^:1L^tunk F ah6r. r onanrrl,n.. L llClyCtL llclJZllcillld I CItCt ICpcILLlNUI cu_

rnez
-'tr

is. A cukorndd granulakorn6dk6szitm6nyeket cukor, keszitese soran a cutum teljes ertekr-i korndd minden 6rt6kestapanyagamegmarad. gyeng6bb, mint a r6pacukor6, 8616desitSereje de a vele keszitettsutem6nyintenzivebbarohaszn6lhatjuk. m6ju, igy azonosmennyrsegben 6desitSszerek m6g a juhar' Egy6btermeszetes szirupes a csics6kasiiritmeny.

tapla 6ta n6lkulozhetetlen A toj6s evszdzadok lekunk, amely teljesertdkil feh6rj6t,vitaminoA tojasoszanyagokat tartalmaz. kat es asvanyi 19

ek M2zesb db ok, siltemdny szetev6i: sdrgdja, feh6rje, j6gzsin6rok, kettSs hdjh6rtya, l6gkamra, h6j 6s a kutikula. A tojdssdrgajagomb alakf, szfnea narancssdrgdt5l a vilSgoss6rg6igv6ltozik. A friss tojdsban a sdrg6j6t a j6gzsin6rok tartj6k koz6pen. A j6gzsin5rok csiraol6 anyagot is tartalmaznak, ez€rt a toj6s hosszabbideig, hfft6s n6lk0l is elrarthat6. A sdrgdjdt a toj6sfeh6rje veszi korul, amely egy sfird 6s egy hfg 6llomdnyb6l 6ll. A kett6s h6jhdrtya a fehdrje 6s a meszeshdj kozott tal6lhat6, amely a tojds tompdbb v6g6n sz6tvdlik, 6s ott keletkezik a l6gkamra. Ez az iillSs sor6n novekszik, igy m6ret6b5l a toj6s kor6ra kovetkeztethetunk. A tojdsh6j kalcium-karbondtb6l 6ll, p6rusos szerkezet(i,amelyen leveg6 Sramlik be, 6s viz pdrolog el. A h6jon kiv0l talSlhat6 a kutikula, egy v6kony feh6rjer6teg, amely bakt6riumol6 tulajdonsdgri. Mosdssaleltdvolitha t6, ez1rt csakfelhaszniil5s el6tt 6rdemes lemosni a tojdst. A j6 min6s6gri friss toj6s jellemz6i: 50...70 g-ostomeg, vastag, 6p 6s tiszta h6j, kis, legfeljebb 5,9 mm m6ly kamra, narancsvoros 6s kozponti fekv6sti s6rgdja, s(ir6, Sttetsz6feh64e. A vds6rolt tojds frissess6g6r6lmeggySz6d' hetunk, ha l0 %-os sSoldatba tesszuk. A friss toj6s elmerul, a2...3 hetes tojdsn6l azonban a l6gkamra m6r olyan nagy, hogy a tojds tomp6bb v6,g1t majdnem frrgg6legesen tartia felfel6. A toj6st sz6raz,hrivos helyen t6roljuk. Felel6tt alaposan mossuk meg! haszn6lSs A feh6ri6t 6s a sSrgdjdt6vatosan vdlasszuk sz6t, mert a nagy zsirtartalmf sdrgdja megakad1iyozza, hogy a tojdsfeh6rj6t kem6ny habbd verhessuk.

Lazitdarryagok
A t6sztdklazit6k n6lkul tomor, kem6ny h6jti, ossze. belul suletlen tomeggl szAradnSnak Sket fel kell v6lianak, hogy 6lvezhet6v6 Ahhoz, a els6sorban lazit6s6r lazitanl A m6zeskaldcsok haszn6lunk. vagyszalalk6lit sz6dabikarb6ndt hd hat6sdrag6nok Ezekb6laz anyagokb6l s0t6sutdn fel, igy a sutem6nyek szabadulnak lesznek. szerkezetfiek laza,lyukacsos Sz6dabikarb6na (n6trium-hidrog6n-karformdban bondt): feh6r szin( anyag,kristdlyos sz6ddra,sz6nkerul forgalomba.H6 hat6sSra dioxidra 6s v'ure bomlik. Hatds6t els6sorban sut6s kozben fejti ki, 6s barnftja a s0tem6nyeket. hidrog6n-karbon6t): Szalakfili (amm6niumfeh6r, 6ttetsz6por, amely h6 hatds6rateljes 6s vfzre amm6ni6ra,sz6n-dioxidra eg6sz6ben bomlik. A sut6s sor6n ebb6l a lazit6b5l szabadul fel a legnagyobbt6rfogatf 96z, ez9rt A frishaszn6ljuk. f6leg kisebbsutem6nyekhez de ez enyh6namm6niaszag(t, sensutott t1szta lazi6ll6skozbenelillan bel6le. A szalalkdlival szinii marad. vilSgos tott s0tem6ny

20

Anyagok€s eszkozok

t Yr

;
I

\

Ffiszerek
gfa megsz6ri az orokzold szegf(isze Szegfiszeg: tott vi16gbimboja.Ceylonban, Brazili6ban, 6s a Fiiszer-szigeteken termesztik. Szum6tr6n 6rny6kbanszdritj6k. Illata, Kinyil6s elSttszedik, vizA j6 min5s6g6,szegf{iszeg ize kiss66.get6. gyenge vagy fejjel lefel6itszik,a ben elsullyed, vizszintesen lebeg a vizfelszin6n.Sumin6s6gii t6shez 5rolvehaszndljuk. Fah1j: az orokzold fah6jfa megszdritott Afrikdban, belsd k6rge. Ddlkelet-Azsidban. Mexikobanes Madagaszk6rontermesztik. illatfr,csipds,6deskes izu. A 6-7 6ves Ffiszeres f6k 3...5 cm arm&5j6, 6gair6l hdntj6k le a c m h o s s z u ,1 . . . 3 m m v a s t a gk 6 r g e t , 40...50 ut6n vorosesbarna szinii.6rolve amely sz6rit6s haszndljuk. Ezenkivul az dnizs, a glt6mb€r, a kardamommag,a uanflia,a citromh4j 6s a narancsh€j kever6keket Tetsz5leges illika m6zeskal6cshoz. izl6sszerint,vagy k6szenis vds6k6szithetunk rolhatunk m6zeskal6cs-f[iszerkever6ket.

Va16s margann
Vaj: rcjszinb6lk6szul,nagyon r6g6ta ismert 6s fogyasztott, konnyen em6szthet6 zsirad6k. Margann: nov6nyi olajokbolkeszul,amelyhez aromaanyagokat 6s vitaminokat adagolnak, hogy a vajhoz hasonl6legyenaz 61laga. A m6zeskaldcsok nem vagy alig tartalmaznak zsirad6kokat. A zsirad6kok teszika t6szt6t omlossd. A receptbenmegadott margarin hevajat is. lyetthaszndlhatunk

A dflssit,&shex hm.sxn&"tt
#ffi3i{x#0k
Di6: a gyorsannov5, hosszueletii di6fa csonth6jasterm6se.Nagy tdp6rt6kii,izleteses telitetlen zsirsavakba n gazdag. Mogyor6: a csonth6jas mogyoro kevessel 6r6s utiin a legizletesebb, 6o %-ban tartalmaz zsiros olajckat, 1B %-ban feherjet, jelent6s mennyis6gben nyomelemeket es 6sv6nyianyagokat.Sz|razserpenydben megporkolve konynyen leszedhetd a barna heja.

21

M €zesbdbok, siltem€ny ek

Eszkdzdk
Dagaszt6tdl:a tlszta begy0riisdhoz Gyir6deszka: a udszta osszedllitds 6hoz, ny0jtd_ sdhoz6s kiszrirdsdhoz Nyitjt6fa: a tesna nyrijtdsdhoz,simit6siihoz MErleg:az alapanya gok kim6r6s6hez Kszhr6formc f6m- 6s miianyag forma a kiszrirt m6zesb6bok, pogdcsdkelk6szit6s6hez Kanonpapirb6l hiu1gott sablon: a m6zesb6bok kivdgdsdhoz Hegyeskds:a forma korulvdgiisdhoz Faragott iit6fa: a dombor0 m6zeskaliics k6_ szit6s6hez Lapos ecset:a felesleges liszt lesopr6s6hez, a faformdk lisztez1slhez, a tojdsfeh6rje 6s a viz felken6s6hez, fest€shez Kkz{r6tfr: a t6sztahibdkj avit6sdhoz Silt6lapdt: a kisult tlszta kiszeddsdhez Tepsi:a sut6shez Stitdpapir: a tepsi b6lel6s6hez Fog6kuztyri: a forrd tepsi megfo g6s6hoz Tdlca islap: a kisult tlszta elhelyez6s6re Tdl: a cukormdz k6szit6s6re,a kandirozfushoz. a tojdshabosbevonathoz Szin: a liszt 6s a porcukor dtszitdl6s6hoz Habuer6:a tojdshab 6s a cukorm 6zk6szit6s6hez

Mandula: az egyik leg6rt6kesebbcsonth6jas gy0molcs. A sutem6nyekhez 6des manduldt haszndljunk.Bels6, puha h6jdt eltdvoli,rhatjuk, ha forr6 vizbe dobjuk, rovid ideig dllni hagy_ juk, majd a magvakat kinyomkodjuk a h6jb6l. A m6zesbiibokdiszit6s€re haszndlunkm6g hdntolt napraforg6magor, h6j n6lkuli tokma_ got, lenmagot 6s szezflmmagot, tov6bb6 aszalt gy0molcsoket, kulonboz6 sz6r6cukrokat 6s kaka6t.

22

eszkozok Anyagok6.s

w ' i ll

i\t, t:'
\t

II

d) ru\ ry, {m

Vrlla:a diszft6shez Nyom6zsdhcsillagcsduel: a makron k6szit6' s6hez a t6.sztapihentet6s6hez, irok6Nejloruacsh6: zdshoz Faragott iltdfa: a diszft6shez kiv6g6s6hoz az ir 6k6z6zacsk6 Kisoll6: a magvak felrak6s6hoz Fogpiszkdl6: Tttkdrdarab:a szivek diszitlslhez

Eudkandl€s kdu4skandl:az alapanyagok kim6r6s6hez Pohdr 6s kendtoll udg) ecset:a tojdsken6shez a kanKerekua$) ftglalap abkt sfitem4nyrdcs: diszit6s6hez dirozott m6zeskal6cs Dardl6: a di6 6s a mogyor6 6r16s6hez a cukoroldat h6m6rs6klet6nek Cukorhdm6rd': mdr6s€re Egy j6 sut6 6s a felsorolt eszkozokmindenk6ppenhozzll6rulnak a sut6ssiker6hez.

23

Alapt4sfiAk
A legr6gibbsutem6nya lep6ny volt, amelyet lisztb6l 6s{ub6lk6sz(tettek. Kdsdbbezt a lapot mflzzelis 6desitett6k. A mdzeskalScs lisztb5l, m6zb6l, cukorb6l, vizbSl,fffszerekb5l 6s lazit6anyagokb6l k6sz0l. A jellegzet esiz€t a t1sztdtlrroz kevert m6z adja. A rdgi m6zeskalScsos mesterekhdromf6le t6szt6b6l k6szitett6k sutem6nveiket : m1zest1sztib6l, cukrost6sztdb6l. l6digt6sztdb6l.
tobbet, rozslisztb6lpedig ugyanennyivel kevesebbet tettek, mint a m6z mennyis6ge. El6fordult az is, hogtrrbrizalisztet 6s rozslisztet haszndltak fele-fele ar6nyban. A m6zet SltalSban felf6zt6k 6s lehritve kevert6k hozz6,a lisztet, de egtrres helyeken nyers m6zb5l is k6szitettekm 6zest6s ztilt. A d ebreceni mdzeskalScsosok sohasem f6zt1k fel a m6zet. 6s igy kulonleges, aromSs iz jellemezte k6szitm6nyeiket. A t6sztSt 4...6 hltig 6rlelt6k, n6ha akdr 10 h6napig is tdroltdk. A t6szta6rlel6s kozben olyan vdltozdsokon ment keresztul, amelynek sordn a lisztben l6v6 kem6nyf'rd egy r6sze egyszefii cukrokkS alakult 5t. A m6zest6szt6tritkdn haszndltdk onmag6ban, felhaszn6l{s el6tt friss cukort6sztdval ke-

M4zest1szta
A m6zest6snetmez 6s liszt kever6k6b6lk6szitettdk 1 : I ardnyban, bfzalisztbSl 4...5 o/"-kal

24

AIapt€sztdk
fu igy kapott t6sztdb6lk6szitett6k vert6k ossze. a faragott faform6ba nyomott, ut5fds m6zesb6bokat. lik teliten6, igy nem indul meg a kristdlyosodds. Nagyon tiszta ed6nyben hossztiideig eltarthat6. Ha kihfilt (legal6bb25 "C al6),3-4 kan6l higft6 oldatban 10 g szalalkdlitfeloldunk, 6s a higft6 oldathoz ontjuk, mald hozz6keverunk 70. . .80 dkg lisztet. J6l 6tgyirva laza t€szt4tk6,szitunkbel6le. K6szitett6ktoj6s 6s toj6ss6rg6jahozz1ad6sdval is. Ezt a tdsztAt a 19. sz6zad mdsodik fel6t6l kezdve mag6ban is feldolgoztSk,6s ebb6l k6szulteka szinesm6zesbdbok.

Cuhrost4szta
Ezeket a t6szt6kat tobbf6le cukorb6l k6szitett6k, burgonyakem6nyitS-cukrot, kristdlycukrot vagy kem6nyit6szorpot haszn6ltak.

h4szit4,se A fnsscukrosteszta
Higir6 oldatot fdzunk 0,5 kg cukorbSl 6s 3 dL vizzel. Az oldat megfelel6 h6m6rs6klet6t k6zpr6bdval (sz6lhiz6ssal) vagy cukorh6m6r6vel ellendrizhetjuk.A k6zpr6ba menete: Az oldatot 102,5"C-ra fSzzikfel, a kez0nkethideg vfzbemdrtva lehiitjuk 6s fakan6lr6l kev6s oldatot cseppentve k6t ujjunk kozott, megnfzzik, hogy milyen szdlatereszt.Akkor j6 az oldat, ha gyenge szfiat ereszt. Ez a legtobb vizet tartalmaz6cukoroldat, amely lehiitve m6g nem v6-

LEdigtAszta
1 kg cukrot I L vizben felfSzink, majd ha kihfilt, hozz6adunk t kg m6zet,4 tojdssdrgiij5t, 6s annyi vagy szalalk6lit 5 dkg sz6dabikarb6ndt lisztet,hogy a t6sztane ragadjon. Ilyen t6szt6b6l k6szultek a m6zespuszedlik, amelyeket sut6s el6tt vagy sut6s utiin diszi tettek.

25

REgim4zeskaldcsreceptek
A kovetkezd receptek a szerzd sajdt gyrijt6s6bdl val6k, 6s eredeti formiijukban kozoljuk. Erdemes kipr6bdlni 6ker, mert a r6gi id6kizeit, hangulatdt id6zik. A m6zeskaldcsosokhires receptjeiket f6ltve 5fiztdk, apdr6l firira orokitett6k. ElSfordult, hogy a mester a kot6nye al6l tett egy-egyosszetevdtatdszt6ba,f6ltve a titkot az inasokt6l is. Ezriton is koszonjuk azoknak, akik megosztottdk velunk tuddsukat.

Szamositju gdcsa dn m*zespo
20 dkg m6zet 20 dkg porcukorral felforralunk, majd hozz6kever0nk 45 dkg lisztet. Miutdn kihfilt, 2 tojdst, I kdv6skandlfah6jat, csipetnyi sdfrdnyt 6s egy csapomkiskan6l sz6dabikarb6ndt adunk hozz|.Atgyirjuk, megfeleldv6konysdgfra nyujtjuk 6s kiszrirjuk.

TordaipogAcsa
1 kg krumplicukrot, 50 dkg cukror, 50 dkg m6zet 5 dLvizbenfelf6zunk. Miutdn kihiilt, hozz6tkever0nk 15 dkg szalalkiilit, 7 dL tejet, I dkg feh6r borsot, 1 dkg fah6jat, L/2 dkg szegflszeget, I/4 rcszelt szerecsendi6t6s L,5...2 kg lisztet. K6t-hdrom napig pihentetjuk. Atgyurjuk, megfelel6 vdkonysdgrira nyrijtj uk 6s kiszrirjuk.

Karcagim4zes mogyor6
(Medgyesin6ni receptje) 25 dkg mfzet-, 1 kg cukrot 6s 25 dkg krumplicukrot 6 dL vizzel szirupp6 fSzink. Miutdn kihiilt, belekever0nk 2 dkgszalalkiilit 6s 2 kg lisztet. Egy 6jszakdt pihentetjuk 6s feldolgoz6s el6tt 50...60 dkg lisznel Stgyurjuk. K6t tenyerunkkel hosszri,v6kony rudakat sodrunk, amelyeket 1 cm-es darabokra vdgunk fel. A m6zeskalScsosok az apr6 t6sztadarabokat egy kilisztezettzsiikban megr6zogattdk,hogy a sz6leket legombolyf'tsdk.

htszedli
63 dkg mfzet, 63 dkg cukrot 6s 4 dL vizet felf6zunk. Ha kihrilt, 1 tojiist, 4 dkg szalalk6lit,valamint 1-1 kiskandl fah6jat, szeffiszeget, gyomb6rt 6s szerecsendi6tkeverunk hozzdl Ezutdnadjunk hozz61,5 kg lisztet. I-2 nap pihentet6sutdn 50 dkg liszttel 6tgytrjuk, 6s puszedliketszaggatunk bel6le.

Mak6im€zeskaldcs
(Zuber J6zsef receptje) 75 dkg cukrot 25 dkg m6zzel 4 dL vtzzel felf6zunk. Lehiitjuk 35 "C-os h6mdrs6kletfre. Hozz6adunk 2,5 dkg szalalkliit, 4 tojiist 6s I,5...2 kg lisztet.J6l osszekeverjuk, egy napig pihentetjuk. Atgyurjuk, megfelel6 v6konysdgrira ny0jtjuk 6s kiszrirjuk.

26

M1zeskaldcsrecept
kozoljilk a szetzomezeskaA kovetkezSkben amelyethossz0evek sor6nkiserlacsreceptj6t, ki. letezett Hozzdual6k 5o dkg liszt 17 dkg porcttkor 20 dkg m6z 1 csapottev5kan6lsz6dabikarbona 5rolt fah6j es szegfiiszeg 1-1kaveskandl 2,5 dkg margarln toj6s6s 1 toidss6rg6ja I eg6sz A sz|raz anyagokat(liszt,porcukor, f[iszerek, jol osszekeveljuk, a halom sz6dabikarbona) teszEbbe keszit0nk. kozep6bekis m6lyedest a margarint6s a tojdsokat(1. kep). szuka m6.zet, elegyitjukaz egyik El5szora folyekonyreszeket kezunkkel,majd fokozatosanadjuk hozzA a anyagokat(2. keil. Az osszekever6snel szAraz reszne morugyeljunkarra, hogy az osszeallo zs6lodionsz6t.Amikor a masszamdr annyira

:. ::'.:'':: ji;i,:-:,r ;; Az itt leirt miiveletek a szerzosajat receptjere A tovabbiakban,ha k|r]6n nem vonatkoznak. jelezzuk, ezt a receptet haszn6ljuka leirt meelkeszitesekor. zeskal6csok

.t" .

el5tt veanyagokatfelhaszndl6s A szukseges hogy szobahSm6rseklet(iek gyuke15 a hiit6b51, A hideg anyagoknehezenallithatok legyenek. (razas A lisztet6s a porcukrot 6tszit6ljuk ossze. kozben a leveg6ve1keveredve lazAbb lesz a teszta). meg5roljuk. A m6zet foly6A fr-iszereket sokaig az ak6cmez haszn6liuk: kony6llapotban foly6kony marad, a vir6gm6zek hamarabb Erdemesmeleg vizbe 6llitva kristdlyosodnak. a m6zet,igy jobban megfelmelegiteni lassan 6s A toiasokatmegmossuk, 6rzi hatoanyagait. a feh6rjet5l. a sarg6i6t elv6lasztiuk

J'q I

27

ek M 6zesbdbok, siltem6ny

':

il:
l;1 :f .. 'q!ry"',... rj.

+ffi
*FF,j 4 l .*.:
:r i.r

i ${a
. . a ' ;

1.9 'd,,li{ # -ti:

i- rll!

i

"

,#

s
A

M

if

lyamatosankivulr6l befel6,hogy a sz1razanyagok mindig belillre keruljenekG. nep;.Nagyon fontos, hogy a tlszta j6l ossze6lljon,nehogy Ha 0gy 6rezzik, hogy el6g kem6ny sz6tessen. a t6szta,k6t klzzel folytassuka gyir6st, amig 6s mi4r nem ragad (4. keD. sz6pen ossze5ll, Ha nem el6g kem6ny, akkor adjunk hozztt 5 . . .1 0 d k g l i s z t e t . legaldbb f6l napig pihenA k6sz r6.szr6t

1

tessuk 6.4.e9.
J6 tandcsok A fiiszereket izl6sunk szerint viilaszthatjuk dltaliiban a fahejat 6s a ki, Magyarorsz6gon get h aszn6Ij 6k. szegftisze Ha a t6sztafelulete a leveg6vel 6rintkezik, kisz6rad, ezdrt nejlonzacsk6banpihentessuk. A tdszta pihentetes kozben kem6nyedik, ez6rt ne gyurjuk tirl kem6nyre. Ha 6tgyurdskor puha, dolgozzunkhozz6 lisztet,ha kem6ny, oml6s, morzs6l6dik,akkor mdzzel esetlegkis tejjel puvagy toj6ss6rg6jdval, hfthatluk. A kem6nyebb t6sztrit nehezebb javftani,mint a puh6t.

&

A rryfijtas €so formazds
Az 6rlelt t6.sztdt kett6vdgjuk, lisztezett gyitr6tdbl6n Stgyrirjuk, cip6v6 formlzva feluletdt kisimitjuk.Ezt k6t klzzel a tenyerunk kozott forgatva 6rhetjtk el. Kezunkkel kilapitjuk, majd mozgatva, folyamatosan aldlisztezve, 4...5 mm v6kony'ra nyujtjuk. Ellen6rtzzok, hogy nem ragadt-ele. Nagy m6zesbdbok 6s m6zespuszedlik vastagabbra,6-7 mm-re nyujtszaggatAslhoz juk. Ugyeljunk arra, hogy a kinyrijtott tlszta legyen,6s a feluletene vastagsdgir egyenletes a ny(rjt6f1tlisztezlegyen lisztes.Ha szuks6ges, zuk be v6konyan. Atgyrlrds ut6n el6fordul, maradnaka t6sztdban. hogy levegdbubor6kok Ha a kinyrijtott t6.sztafelulet6n leveg6bubor6kot l6tunk, azonnal szirrjuk ki Sket tfivel. Ez els6sorban a nagyobb darabok k6szitds6n6l

: ,

\

kem6ny, hogy az ujjaink nehezen mozognak benne, akkor k6t k1zzel gyurjuk bele a marareszt. d6k lisztes A gyirdst a kovetkez6k6ppen v6.gezzik: amig puha a t6szta,al6nyrilva hajtogassukfo-

M1zeskaldcs recept

fontos, mert sut6s kozben hullSmoss6 teheti a felulet0ket. A kinyijtott t1szt6b6l kiszrir6form6kkal szaggassuk ki a m6zeskaldcsokat. Azokat a biibokat, amelyekhez nincs form6nk, kartonpak6sz0lt sablonok alapjdn vdghatjuk ki. A v6konyan lisztezettfelulet6vel tegyuk a tdsztlra,6s hegyesk6ssel,apr6 elSre-

mozgat6ssal, vdgjukkorbe. igy nem hrizel a t6szt5t,6s a sz6leis sima lesz.

t6n megfordithatjuk a tepsit, hogy egyenletesen s0ljenek a m6zeskalScsok. Ha a sutem6ny szine aranybarna, vegy0k ki a sut6b6l, 6s p6r percig hagyjuk a sutdlemezen. Ezutln sut6lapdttal szedjuk ki, 6s helyezzuksima lapra, mert ilyenkor a m6zeskalScsokm6g nagyon puhdk 6s konnyen elgorbtlhetnek. Ha valamely sutem6ny felulete s0tds kozben h6lyagos vagy dombord lesz, kiszed6s ut6n meg melegen meg kell forditani. AltalSban sajdt tomeg6t6l visszanyom6dik, 6s sima lesz a teteje.

slit6s
kisairt darabokats0t6papirralkib6lelt vagy
kiolajozott sutdlemezre rakjuk. Ne egymdshozkozel a sutem6nyeket, mert kozben osszen6hetnek.Erdemes azonos darabokat sutni egyszerre, mert a

Hibdk 6s jauitdsilehetds€geh
A j6 m1zeskal6csalakja dombor6, felulete sz6p sima, szine aranybarna, a belseje egyenletesen lyukacsos. ize m6zes 6s kellemesen fflszeres. A t6szta feldolgozdsa elStt 6rdemes pr6basilt6st v,6gezni, mert csak ekkor l6thatjuk, milyen lesz a k6sz sutem6ny. Ha a sutem6ny lapos, terul, akkor a kellet6n6l tobb a lazit6 benne. Lisztet gyurjunk hozz6. Ha a t6szta felulete h6lyagos, akkor leveg6 maradt a t6sztdban vagy a lazit6 nincs egyenletesen elkeverve. A leveg6bubor6-

bozS m1retri figurdk sut6s6heznem id6 szuks6ges. Ha levegdkever6ses suvan, kenj0k be vdkonyan {uzel a t6szta A sut6t 22O "C-ra elSmelegftjuk.A m6zes-

j6t, igy s0l6sutdn sz6pf6nyeslesz.

hamarsulnek, sut6si idejuk5...7 perc. nembarnulnaka sutem6nyek, ne nyissuk
sut6 ajtaj6t, mert a l6gy tlszta a hideg lehatds6ra visszaesik,lapos lesz. Ha a su-

fel0lete kezd szil6rdulni,szuks6g ese-

29

ek M 6zesb dbok, siltemdny

kokat hristiivelszrirjukki a kiny0jtott teszta felulet6n. Ha a toj6ssallekent t1sztafelulete rdncos, akkor sut6s kozben, amikor a t6sztam6g nem volt szil6rd,hideg leveg66rte. Amig a tdsztafel0letenem kezd barnulni, ne nyissuk ki a s0tdt. akkor kis h5m6rs6kHa a sutemlny sz6raz. el6 leten s0lt.A sutStfelt6tlenulmelegitsuk SltaEz a megfelel6sut6sih6m6rs6kletre. percigtart. l6ban 15...2O

6stdrolds C.somagons
v6dj0k. A csomagolSssal A k6szsutem6nyeket frissen tart6 f6Ieba vagy m6zeskal6csokat A m6zeskalScsomagoljuk. celofdnzacsk6ba koszoncsok a m6z nedvsziv6k6pess6g6nek hetden p6rdshelyen megpuhulnak,sz6razle' Ha ism6t pdr6s veg5n azonban kisz6radnak. helyre ker0lnek, rijra finom, puh6k lesznek. helyezzuk kem6ny m6zeskalScsokat A sz6raz, egy 6jszak6raz6rhpt6 dobozba, amelybe tegy0nk egy kis pohS,tban vagy talban benedvepapir a m6zeskalSReggelre zsedkend6t. sitett lesznek. csokrijra fogyaszthad6k

Dtsztt6s
sut6s el6tt 6s sut6s utdn A m6zeskal6csokat is diszithetjuk. Az egyes diszft6si technikSismertetjuk. kat kulon-kulonr6szletesen

30

M€zespuszedlik
kerek formdval kiszrirt A m6zeskaldcst6sztiib6l pog6cs6katpuszedlinekneveztdk el, 6s igen sokf6lek6ppenk6szftett6k. (1.27. olel a m6zeskaldcst6sztAt K6szitsuk a receptbenszedal). Lazit6k6nthaszndlhatjuk replS sz6dabikarb6n6tvagy szalalkdlit.A t6szt6t pihentet6sut6n 6...7 mm v6konyra npjtg- vagy virdgformdsziv-,csilla suk ki. Pog6csa-, val szrirjuk ki. A kiszrirt darabokat sutds el5tt vagy sut6sutdn diszfthetjuk. zuk v6gig a bekent feluleten keresztirdnyban (1. k€p). Kisut6s ut6n a villa nyomvonaldn matt, a tojSssallekent r6szen pedig f6nyes feluletet kapunk (2. keQ.

Asz alt gyilmllccsel diszitett m,6zeskaldcs
A kinyrijtott t6sztiib6l vir6gformiikat szaggatunk. A tojiissalegyenk6ntbekent sutem6nyekteszunk.Az aszaltgyu' re aszalts6rgabarackot molcsoket felhelyez6s el6tt vizben dztatjuk, hogy sut6skozbenne barnuljanakmeg.

Sritdselfittt diszit€s
Alfdldipuszedli
A puszedlitsut6selStt tojdssalvagy tojdsfeh6rj6vel kenjuk le, 6s a villa hegy6t gyeng1nhiz'

32

ek M 6zesbdb ok, sutemeny

egy nagy vagy a dicit dcszkalapon A n-rogyor'6t (1. Az eg-venkent k1d. kesscl durv6t'av6gjuk a vaglekent darabokatbeleforgatjuk tojAssal dalt dioba vagy lnogyor6ba,cs azut6n a silt5lirpra tessznkQ kep). Shteskozben az olajos cs a porkoleskulo megporkol5dnek, mergvak (3. kep). nos izt ad a keszpuszedlinek

'r*"
4h
ffii.

{

A sutes el5tti diszit6sekkedvelt ibt'maja a f'elraszivcket tojassal lekenkas. A tesztabol kiszr-irt jtk, majd f'elczett mandulaval 6s rnatzsolaval diszitjuk.

I

E fi fr ir-

h

|-

\

:.{

h

A mandulat rovid iddre dobjttk fbrrasban Iev5 vizbe, majd vcgytk ki, 6s ket ujjunkkal nyomjuk ki a hil6bol. A megtisztitottmandulat kcsselfilbevalasztjuk. Ha a mandula kiszalad, aztassttk vizbe. mert .i ncdves n-rag kevcsbe polkolodik. igt' is meg6rzi f'ehir szit-ret. sttcs kozbcr-r A rnazsolatt'clrakaselcitt vizben aztassuk.

IC

A
--

I

t

th

L

{*,

tL.

t

hr
-

L

s T'
t

*a t

-

# -*"nt

'j*il+*i
? {
*(. T.**.

- h
!.

EW
r

{

fl
\

*.

.."t
I

$-J &
bt -.ry
rD

i:

.t a'*

_,f,fi

t"l

i
*.'f i

't, ..1
. . ir-

I

]
ft

t t a*r

f

.* G -

rl>^

_

,l're
w'

r =

$

ett-

^.lt

F
az

?
.-(D

---

M €zesbdbok, s:.J.t em€ny ek

utdni diszit€s Sr.irds
g tojdshab Hide os beu onat
A kisult m6zeskal6csok tetejet cukorm6zzal kenjuk le. A lekeneshez lapos ecsetethaszndljunk (1. k€p). A cukorm6zat ugyanfgy kesz(tjuk, mint az fr6k6z6sra haszndltm6zat,de nem baj, ha egy kicsit lagyabb lesz.A lekent darabokat s0tem6nyrdcsra rakjuk, 6s szinessz6rocukorral vagy csokol6d6stortadari4valbesz6rjuk (2., 3. kefl. Az igy k6szultdarabok nagyon mutat6sak.
ffiF"rt*l-

t

Kan dfrozoft me zeskal dcs
A kisult m6zesek egdsz felulet6t v6konyan bevonjuk cukormdzzal. Kandiszoldatk1szit4se:0,5 kg cukrot 2 dL vizben feloldunk, 6s Slland6 kever6s mellett "C-ramelegitjuk. 105...108 Az oldathdm6rseklet6t cukorhSm6r6vel vagy k6zpr6b6val ellen6rizzik. K6zpr6b6val kozepes szllat ereszt (K€zpr6ba, l. 25. oldal).Ez az oldat leh[itvemdr telitett6 v6l1k,azaz megindul benne a krist6lyosodds. Ugyeljunk arra, hogy kever6s k6zben az ed6ny fal6ra ne sz6radjon16 a cukor, mert konnyenelindithatjaa krist6lyosoddsi folyamatot. Ha el6rjuka kivdnt hdm6rsekletet, az oldatot aluf6lidval fedjuk le. Ha kaka6soldatot szeretn6nk,adjunk m1.ghozzA 2 ev6kandl6tkezesi kemenyit6t 6.s 2 evdkan6l kaka6t. Kandfrozas: a m6zeseket villdval beleforgatjuk a meleg kandiszoldatba, majd sutem6ny, rdcsrahelyezzuk, 6s sz6radnihagyjuk.A tetej6t beszorhatjuk szinescukorral vagy csokol6d6val. A cukoroldatotfzesithetjuk m6g reszeltcitromh6jj al, ffiszerekkel vagy k6kuszreszel6kkel.

I I

36

Sodortdllatfigurdk
(1.27. oldal)egy kisebb A m6zeskal6cst6sztdb6l darabot i4tgyirrunk.A gyirr6tdbla kev6sbe lisztezettfelulet6n kisodorjuk a t6sztahurkdkat. A sodrdst a tenyerunkkel v6gezzuk,ne az uj' jainkkal,mert rigy hull6moslehet (1.keD. A t6sztahurk6kb6lkulonboz5 m6retfi csigdkat k6szfthetunk, majd azokb6l 6llatfigurdkat (2. k€D. Snt6lapdttal a k6sz dllithatunk ossze figurdt a tepsire helyezzuk,6s a felulet6t tojdssal lekenjuk. Szemnekmazsol6tnyomunk 6vaA mazsol6tel5z6leg dztassuk tosan a tdszt6ba. vizben,nehogy s0t6skozben megegjen. A kisult 6s kihrilt figurdkat sut6lapettal emeljuk le a tepsir6l, nehogy eltorjenek

,,:$

G. keD! 6tlet kulonosenoromuketlelik ilyen soGyerekek ezt ez6rtaj6nljuk k6szit6s6ben, dort i4llatfigurdk ! foglalkoz6sokra k6zmrives a technikdt

38

dbok k4szit4se m4zesb Ut6fds
Evsz6zadokon keresztul a mdzeskalScsokat cser6p, illetve faragott formdkba helyezve di szitett6k. Ezeketaz itSf af orm6kat kem6nyfdb6l (korte, di6) k6szitett6k. Haz6nkban n6hdny helyen m6g ma is k6szitenek ut6f6s mdzesb6bokat, amelyek kozul a Debrecenben kialakult hagyomdny mdig meg6rizte jelent6s6g6t. A negatfvba faragott dfszitm6nyeket a belenyomott tlszta a formdb6l kiv6ve meg6rzi. A formdb6l kivett, majd kis0tott m6zeskal6cs olyan, mint egy kis dombormii. Ezek a t6sztdk nem vagy alig tartalmaznak lazit6anyagot, hogy sut6s kozben ne nagyon emelkedjenekmeg, 6s a mintdt megSrizzeasi' tem6ny. a reAz rtt l6that6 darabok elk6szft6s6hez ceptgffitem6nyben talSlhat6 saj6t receptunket hasznSlhatjukQ. 27. oldal), csak sz6dabikarb6n6b6l mindossze egy kdv6skandlnyit tegy0nk bele. lgy s0t6s kozben a teszta kev6sb6 dagad, 6s meg6rzi a diszit6st. A formAzlshoz kem6ny hogy ne ragadjon bele a fafortlszta sz0ks6ges, utdn 10...15 dkg lisztet osszedllit6s m6ba, ez6rt gydrunk m6,ghozz6. Hozzdual6k 50 dkg liszt 17 dkg porcukor 20 dY,gmdz I kiskandl sz6dabikarb6na 1-1 k6v6skan6l6rolt fah6j 6s szeffiszeg 2,5 dk,gmargarin I eg€sztojds 6s I toj6ssSrgdja

Napmofruum
A faragott forma alakj6t papfrb6l kivdgjuk. A t6sztdtolyan v6konyra nffitjuk, mint a forma m6lys6ge, 6s kivdgjuk bel6le a papirforma alapj6n a mintdnak megfelel6kort (I .k4p). A faform6t ecsettel kilisztezztk, mikozben Ogyelunk arra, hogy a m6lyed6seket a liszt ne tomftse el (2. k4p).

40

M 6z ek esbdbok, siltem6ny A kivdgott tdsztdtalaposanbelenyomkodjuk, mert ha nem pr6sel6dikbele kell6k6ppen a formdba,a diszitm6ny nem rajzol6dikki 6lesen,6s elmos6dottlesz. A form6b6l a belenyomkodott t6szt& Agy vesszilk ki, hogy az egy,tkoldalon k6ssel al5ny0lunk 3. kefl, majd kezunkkel tartva kiforditjuk azt (4. kdp). A t6sztafelulet6t vizzelvagy tojiisfeh6rj6vel bekenjuk (5. kepl, mald 22o oC-on,sut6papirral bdlelt vagy v6konyan kiolajozott tepsiben sutjuk. A kihriiltsutem6nyeketcelof6nzacsk6ba vagy frissentart6 f6lidba csomagoljuk.

G6lya€,s szab6leg4ny
A napmotivum k6szit6s6hez hasonl6an a faragott forma alakj6t, vagyisa t6glalapot kivdgjuk papirb6l. A t6sztdt kinyujtjuk, majd kiv6gjuk bel5le a t6glalapota sablon alapj6n (t. k€p). Miut6n kiliszteztuka form6t, nyomjuk bele a t6szr6t(2. kdp), A feleslegetvdgjuk le (3. k1p). A tesztAt vegyilk ki 6vatosan a formdb6l utogessuk meg a hdtoldalr6l Q.4.e9, elSz6leg (ez nagyobb darabokndl megkonnyiti a kivetelt. Bekenjuka felulet6t vizzelvagy toj6sfeh6rj6vel,6s 22o "C-on,sut6papirral b6lelt vagy v6konyan kiolajozott tepsibensutjuk. A kihiilt sutem6nyeketcelofSnzacsk6ba vagy frissentart6 f6li6bacsomagoljuk. J6 tandcsok Ha a t6szta beleragad a formdba, akkor glurjunk hozz6 m6g lisztet. Tisztft6skozben a formdt ne vizezzik t'31, mert a finomabb mintdzat konnyen kitorik.

42

Ut6fdsmdzesb dbok k6 szit6 se

Magucs €sfelrakdsos m4zesbAbok
Nagyon sz6p bdbokat k6szi,thetunkmagvas 6s tesztarAtetes diszit6ssel.Bdr apr6l6kos munka, meg6ri a fdradsdgot! A b6bok t6sztdja a receptgy(ijtem6nyben leirt sajdt recepr alapjdn k6szul Q. ZZ. oldal). K6szitsunk sablonokat a b6bformdkhoz. illetve kiszrir6form6kkal Q. kepl is dolgozhatunk. A t6sztdt kinffitjuk, rilhelyezzik a sablont, majd korbevdgjuk. A diszitdshezkisebb olajos magvakat haszn5lunk tokmagot, napraforg6magot, lenmagot, felezett manduldt Es szezilmmagot.A tokmagotelSz6legtfubenflztatjuk,hogysut6skozben ne repedjen meg a zold h6ja. A felrakilshoz rdtdttdsztdt is k6szitunk, amelyhez az it6fes m6zeskaliics receptj6t haszndljuk Q. qo. oldal). Az alapt6sztSt lekenjuk tojdsfeh6rj6vel, 6s azuten rakjuk 16 a v6konyra sodort r6t6tt6szt6t 6s a magvakat. Az apr6l6kosabb mintdndl mindig csak azt a feluletet kenjuk be, ahol a felral,6st vflgezzhk,mert ha a tojdsfeh6rje megsziirad, a magvak nem tapadnak meg. A tokmag 6s a napraforg6mag klzzel is konnyen felrak_ hat6, de az aprS magvak elhelyez6s6hezhaszndljunk fogvdj6t. Ha a fogvdj6t a tojdsba mdrtjuk, a szez6mmag6s a lenmaghozziltapad, 6s konnyen felrakhatjuk a t6szt6ra. A diszit6stervez6sesordn a sot6t szinhat6sri zold tokmagot 6s a bama lenmagot ardnyosan haszndljuk a vilSgos szin(i szezilmmaggal6s a napraforg6maggal. Ha elk6szultunk a felrak6s_ sal, a bdbokat 22o "C-on aranybarndra sutjuk. A felrakdskor m6g vildgos szin6 alapt6szta a sut6s utdn barna lesz, igy a rdt6tminta sz6pen lSthat6vd vdlik.

Maddr
A madiir elk6szit6s6hez el6sz6rpapirb6l kivdgjuk a sablont,amelyeta tlszterc helyezve korbevdgjuk. Ezutdna m6zestlisztezettfelulet_ re helyezzuk,6s el6k6szitjuka magvakat, rdt6teket a diszit6shez (1. k€p). A fej mintdzdsd_ val kezdjuk.El6szora rdt6teket,majd a mag_

44

;\,

v
v
YJ

d,l
b

l.
\rr1 .\r \ !

I, \

V

r

ir *1.
S --{

"t
,ir'

. \ ' 't ? r .,o

ru. l,

t-'{

J

*<<a
j.ri)l-'
i . / t . / . J

\ r
G

-

'

r ' ' \ \ \

\

rd -,3Jl \ **,'\\r
Jgl
--

j l : : j ' : ' : ' : : ' : ' " " ': j *
.zN .rr&igi;-' /i\

# ' ,",;'' 4,^',*\\r:':\': i )*rt4('/' Jl *',*tr 1 ".:*r\ ,4O4'"./ f i | "

'',,
#

M 6zesb dbok, siltem€rry ek vakat helyezzuk a m6zesre.Az apr6 magokat konnyebb fogv6j6val a helyukre renni. A fogvdj6t mdrtsuk toj6ssdrg616ba, majd 6rintsuk a maghoz (2. k€p). igy haladjunk sz6p sorban, fentrSl lefel6 (j, k€p). A szdrnydt 6s a ldbdt rdt6tb6l form6zzuk meg (4. ke|. Ahogy a k6pekenis j6l ldthat6,mindig csak azt a r6,szt kenjuk le tojiisfeh6rj6vel, amelyet 6pp diszi tunk. A farktollakat rdt6tbSl formdzzuk meg, majd tokmagokkal, valamint szez6m-6s napraforg6magokkal diszitsuk(5. kdp).

t.

fl,.,

Sziuek
A kis szivek konnyen elk6szithetdk,6s kedves meglepet6sek lehetnek anyiik napjiira vagy Valentin-nanra.

\

I

T

E E
46

ir6kdzott Cukormdzzal m€zesbAbok
fr6k6z6s az l980-as6vekA feh6r cukormdzas ben terjedt el Eur6p6ban.Ennek a technikda m6zeskal6cs irjra izletes, nak koszonhet6en diszftett aj6nfinom csemege 6s egybensz6pen d6ktdrgyis volt. Az iroklzdssal kulonboz5 formdjf bdboamelyekkulonf6le unnepeinkkat dfszithetunk, nek kedves aj6nd6kai,diszei lehetnek.A kovetkez6kben ismertetjuk az ir6k6z6s techni' elkdjdt, amely turelemmel 6s gyakorl6ssal sai6tithato.

kEszftlse Cukormaz ir6kazdshoz
Egy tojasfeherj6t kem6ny habbd verilnk (1. k€p). Az el6re sz6tvllasztott 6s hiitSszekr6nybent6rolt feh6rj6tkonnyebbhabbd verni. porcukrot A habhoz 12...15dkg finomra szit6lt teszunk,6s addig keverjuk,amig a m6z olyan sfir[is6g[iv6 v6lik, hogy csom6ban esik le a habver6r6l (2. k€p). A porcukrot fokozatosan adagoljuka habb6 vert feh6rj6hez.Keszithetjuk elektromos habver6velis. A porcukor mennyis6g6t nem tudjuk pontosanmegadni,hisza feh6rjemennyisege toj6sonk6ntelterS.A porcukor nagyobb szemcsem6rete az ir6k6z6ssordn eldugithatja a zacsk6t, 6s megszakitjaa diszitSsz6lat. Szitdldssal vagy dar6ldssal elkerulhetjukezt a kellemetlens6get. Az elk6szitett m6zb6l 2.. .3 ev6kaniilnyitteglnrnk egy m[ianyag zacsko egyik sark6ba, a

dzzaI ir 6kdzott m€zesbdbok Cukorm tobbit pedig aluf6li6val letakarva hiit5ben t5roljuk a felhaszniilSsig. Az ir6k1z6zacsk6 sarkSt kisoll6val v5gjuk le. Szebbenlehet vele dolgozni, ha a sarkot a hajtSsvonalramer6legesen igazitva v6gjuk le. Ugyeljunk arra, hogy a nyil6s ne legyen tfl nagy,mert akkor nagyon vastagonjon bel6le a mttz. A tril kicsi lyukat pedig konnyen elA zacsk6v6.g€ttezdrhatjSka cukorszemcs6k. gumival rogzits0k kerjuk ossze, ha szuks6ges (ha gyerekek is segitenek, akkor ez ajdnlott), hogy a m6zat a lyr-rkonnyomjuk ki, 6s ne nyom6djon vissza.

mazhibdk El6fordul6 €sjauitdsuk
elteHa a m6z foly6s, akkor a m6zeskaldcson rul, osszefolyik 6s lassan szlrad. Ilyenkor adjunk m6g kev6s porcukrot a mdzhoz 6s keverjuk habosra.Ha a mAz tril kem6ny,akkor a rajis maradnak, 6s a diszft6s zolt pontok csticsosak nehezebben tapad meg a fel0leten, konnyen lepereg.Adjunk a m6zhoz kev6s toj6sfeh6rj6t, 6s keverjuk iit. J6 tandcs A 16 m6z megfelel6 ar6nyban tattalmazza a porcukrot 6s a toj6sfeh6rj6t.

ir6kazas
A zacsk6t a jobb kezunkbe fogjuk, a huvelykujjunkkal nyomjuk, 6s a bal kezunkmutat6ujj6val tdmasztjukmeg A disz'ttls a\apelemei a pont, a vonal 6s a folthatlst keltS hull 6moz|s. Ezeket alkalmazzuk a kulonboz5 figurdk ir6k6z6s6n5l. Ha el6szor dolgozunkezzela technikiival, 6rdemeskulon kipr6bdlni a m6z kinyom6sdt 6s az egyes di megrajzol6sdt. szit6elemek

Pont nyomdsa (t. kdp): a zacsk6 v6gdt a felulethez 6rintjuk 6s megnyomjuk, majd amikor a nyomdst befejeztuk,felemeljuk. Ha nyomds kozben hizzukfolfel6 a zacsk6t, csticsos,hoszszf pontot kapunk. A pontok akkor sz6pek,ha egTrformamlretfiek 6s azonos tlvolslgra helyezkednek eI egymAst6l. Vonal raizoldsa: a zacsk6 v6g6t a m6zeskalScshoz 6rintjuk, 6s folyamatosan nyomva felemeljuk 1...1,5 cm magasra, 6s fgy haladunk, rajzolunk vele (2. k€p). A diszit6szii v6.-

49

ek dbok, siltem€nY M€zesb

Sziuek
A kinyujtott t6szt6b6l szakitsunkkiszrir6formamajd sussuk6ket aranybarn6ra' val sziveket, K6szftsukel a mAzat (1. 48- oldal), majd kezdjuk el az ir 6k6z6st. A k6pek alapjdn (1...4.k€p) vagy tetsz6s szerintdolgozzunk. A k6sz szivek kedves aj6nd6kok any6k napjdra vagy Valentin-napra.A szfveka kar6csonyf6t is diszfthetik. Ehhez felul koz6pen szrirjuk 6t 6ket tfvel, a tiibe el5z6leg mAr Kizzunk be v6konYfonalat.

g6n ism6t a felulethezillesztjuka zacsk6nyfl6st' Ha a m6z aleveg6b6l hajlik al6, a diszftSvonal sz6p,egyeneslesz6s nem koveti a kezunk apr6 rezg6seit. Aszitl elszakad,ha gyorsabbanhtizzuk a zacsk6t, mint ahogy a mlzat nyomjuk' A diszitSsz(ioncsom6k keletkeznek,ha a nyom6s t0l erSs 6s lassan haladunk el6re' Kor rajzol6sakor vagy csigavonalfv6nek megh0z6sakor lassanhaladjunk, hogy a m6z is koveteg6szen ni tudia az elSraizolt gorb0letet. Hullfumuonal (1. k€p): szorosan egymas mell6 folyamatosan W-ket rajzolunk' Egyenletesebb6tehetjuk, ha csak a k6t sz6l6ndrintj0k a fel0lethez a zacsk6v€g6t, mint ahogyan a varr6g6p cikcakkol.

m€zesbdb Cukormdzzal {r6kd.zott ok

t

i1

.t'1ir tD ra
t-o-l

rs H $ h.ri $
.:, a r - - to
, O

5: *::i ir ]r' 't}dlr: rd llf;t f::li i:: l.i :.ii f\:: irr ..:1

rDi ii.: -t.l

D O '

M 6zesbabok, siltem€ny ek

Huszdr
K6szitsunksablonr, majd a kinyrijtott t6szt6b6l vdgjuk ki a formdt, 6s sussukmeg. L6p6sr5ll6p6srehaladjunk(t...3. k€p). Az ir6k6z6st koz6prdl kezdjuk, nehogy elmaszatoljukkezunkkela mdr felvitt diszit6st. A k6sz huszdr kedves aidnd6k lehet kisfifknak.

Otlet ir6kdz6ssal bdrmilyen formdt diszithetunk: p6lyds bab6t, Boldogasszonyt, csillagot,lepkdt stb.

'
I' I
I
I

A E
52

'rll

'r?-:

7.l'6 r

_-r{1(5

E;!-r"4 r-;

ir_,,'/zt#

ff;iil,$
t \
z \ t a 7-t

a

I

fl:T=i

: j ,

ffiffi
.frdZiEr

m4zesbAbok Szines
A milt szlzad elej6n SltalSnosan elterjedt a piros, bricsrikon, vdsSrokonSrusitott t0kros m6zeskal6cs sziv husz6r, baba,szines fi.rz6r stb. Ezeket a r6,gimesterekSltal k6szitefterukat m6zesb6boknak nevezzik. A m6zesbdbok leggyakrabbancukortdszt6b6lk6szultek,sut6s utiin festett6k,majd rajzoltiik (szfnesmAzzal diszf'tett6k) 6ket. A cukort6szta receptjea receptgy[ijtem6nyben talSlhat6Q.ZS. oldal). Az elk6szitettt6sztet nejlonzacsk6ba teszsz0k,mert nagyon konnyen kiszSrad, 6s leveg6vel 6rintkezve konnyensz6tesik.
Ha a szalalkdlit melegebb oldatba tesszuk (25 "C folott) egy r6sze azonnal gAn6 bomlik, igy sOt6skozben kev6sb6 fejti ki lazft6 hat6sdt. Ilyenkor az oldatot tovdbb hritve, p6toljuk az elbomlott lazit6anyagot. A t1szt6t kiny0jtjuk, a bdbform6kat kiszakitjuk, 6s sut6papirral b6lelt tepsibe rakjuk. Sut6s elStt vizes ecsettel lekenj0k a formdk, figurdk felulet6t, hogy s0t6s utdn sz6p, sima legyen a feh6r b6bt6szta. 22O"C-on 8...9 percig sutjuk. A kisult t6szta h6feh6r, sima feluletf, amelyet 6telfest6kkel szinezunk, illetve szdrad6s ut6n ir6kSzunk.

El6fordul6t4sztahibdk 6s jauitdsuk
Ha a higit6oldatot a kellet6n6l tovdbb forraljuk, a t1sztanem 5ll ossze,morzsol6dik. A sz6tesett,morzsol6dott t1sztfn0,5...1 dL hideg vizzel javithatjuk, sz0ks6geset6n kev6s liszttel dtgyurjuk. i4y i6 minds6gii, l6gy t6szt6tkapunk.

A fest4k
3 ev6kandl forr6 vizben I evSkandl zselatint feloldunk, 6s egy k6shegynyi 6telfest6ket elkever0nk benne. VfzfurdSben 70 "C-ra melegitjuk. Az oldatot a fest6s ideje alatt is meleg vfzfurd6ben tartjuk, mert kihflve siirfi, kocsonyds lesz. A fest6ket lapos ecsettel kenjuk a t6szt6ra, ugyelve arra, hogy mindenutt 6rje. igy egyenletesen fedett, sz6pencsillog6 bdbokat kapunk. A siirii fest6k (ha tfl sok benne a zselatin) a tflszt6t osszehrSzza, ahig pedig elilztatja.

Pirossziu
papfrb6l sablont,majd v6gjuk ki a K6szitsunk (1.29. oldal). szfvformdt a kinyrijtottt6sztdb6l Miutdn kihiilt, vonjuk be pirosra szi
fest6kkel, majd szdradiis utdn diszitsuk fe ir6k5z5ssal.

m€zeskaldcsok Unnepi
A rdnk maradt eml6kekaz unnepek leir6sdban emlitik el6szor a m6zeskal6csokat. Az emberi kozoss6g legkisebb egys6ge a csalSd, amelynek 6lete kezdetekt6l a t(izhoz, a t$zhelyhez kot6dik. A csalSdi 6let nagy fordul6pontjai - a szulet6s, a p6w6iaszt6s 6s az elm0lSs - mind e csalSdi tfizhely korul zajlanak. A mriltban 6s ma is a csal6di t(izhely 6rz5i a n6<, hozzljuk kapcsol6dik a s0t6s 6s a sutem6nyk6szft6s. A csalSdi Onnepek koz6ppontj6ban a r6gi hagyomdnyok szerint a kozos lakoma, az 6ldo' mds dllt. Leggazdagabbformdj6t a p6rvdlaszt6s Onnep6n lSthatjuk. A kovetkez6kben a lakodalomhoz kapcsol5d6 m6zeskal6csajdnd6kokat ismertetjuk.

oa

kerulszfvkorvonalaifed6sbe 6sa m6zeskal6cs jenek. Kev6sporcukrotsz6rjunka lap kozep6re6s ujjunkkal kifeld haladvakorkorosmozdulattal, simftsuk v1gig a porcukrot a mintapapiron (2. kdp). Ugyeljunkarra, hogy a papfr ne mozduljon el.

Lakodalmisziu
lakodalomalkalmdb6laz ifiliu Sz6p,r6gi szokds pdmak a boldog, szeretetteljes 6let kiv6ns6g6t sziwel kifejezni. egy nagy m6zeskalScs

D1szit4s
diszft6s6n6l A nagyobbm6retii m6zeskaldcsok pontos 6s elhelyez6se a minta konnyri nem kilyuggaEhhez haszndlhatunk megrajzolSsa. tott mintasablont,amellyel el6rajzolhatjuka mintSt. fgy pontosabban dfszfthetonknagy fel0leteket.A mintiit rajzoljuk meg sut6papi majd az el6rajzoltvoron vagy pauszpapiron, v6.gig(1. k6p). nalat vastag tiivel lyuggassuk hogy A lyukaksririin egymilsmellett legyenek, vonalakatkapjunk. Konymajd sz6p,egyenes nyebb 6tsz0mi a papfrt, ha osszehajtogatott konyharuh6ttesz0nkal6. A kilyuggatottminhogy a minta a sziweOgy, tasablonthelyezz0k 56

Unnepim1zeshaldcsok A lyukakon Stjut a porcukor, kijelolve a rajzvonalat a kisutott szfven 0. kefl. A papirt 6vatosan vegy0k le 6s gy6z6djunkmeg arr6l, hogy a minta megfelel5enhelyezkedik-e el. Ha j6 nem sikerul els6rea elhelyez1s, sz\raz ecsetporcukrot, tel soporjuk le a 6s ism6teljuk meg a m(iveletet. Az elSzSleg elk6szf'tett cukormdzat(1.45.oldcl) tegyuk zacsk6ba,amelynekaz egyik sarkdt v6gjuk le (1.49. oldal). El6szora tukrot - a h6tuljdra nyomott mdt zal - ragasztjukfel a kijelolt helyre, majd apr6 hull6mokkal korulrajzolsuk (4. keQ. Azir6k6z6s sor6n koz6prSl haladunk kifel6, hogy a kezunkkelv6letlenul se maszatoljukel a m5r felvitt cukormdzat (5. k6p). Tehdt el6szor a k6t galamb korvonalSt rajzoljuk meg. Miutdn elk6szult0nk a galambokkal, rajzoljuk meg a r6zsdkat, valamint a csillagot (6. k€p). Ezutdn irjuk k6szre a galambokat. A hulkimvonal 6s a pont rajzol6siinaktechnik6jdt l. u 49. oldalon. A r6zsiikat is diszftsuk a k6p alapjdnO.keD. Htrzzukmeg a kozponti alakokat korulvevS szivet, amelynek k6t v6ge felul csigavonalban

A t r
57

M€zesb dbok, siltem€ny ek v6gz6dlk (8. kdp). A zacsk6 v6ge csak kezut6na a did6skor 6rintse a m6zeskalScsot, hajoljonal6,hogy szit6szii1...1,5cm magasr6l ne vegye 5t kezunk rezg6s6t, hanem sz6p a egyenesvonal legyen.A k6p alapjdn diszitsuk galambok 6s a r6zsdk kozotti r6szt hull6mvonalakkal 6s pottyokkel, majd rajzoljuk meg a forma sz6l6t diszit6 hulldmvonalat 0. oldaD. Figyelmesen dolgozzunk, 6s ugyeljonk arra, hogy a hulliimvonalak cs0cs6ndlne nyom6djon ki ttil sok mdz, hogy ne csfffts6k pottyok a vonalcsircsokat. A csigavonalakban v6.gz6d6 szfv korvonala kor6 rajzoljunk hull6mvonalat,amely sz6pen kiemeli a szidorm6t. V6gul irjuk k6szrea m6zeskaldcs sziveta k6p alapjSn(t0. k6p). Otlet Term6szetesen mds motivumokkal is dolgozhatunk, s6t feliratokkal(pl. Sok boldogs6got!, Eljen az ifirl p6r! stb.) is diszithetjuk. A k6sz m6zeskaldcsnemcsak szdp disze lehet az unnepi, lakodalmi asztalnak, hanem kedveseml6ktdrgyaa felejthetetlennapnak.

tly'iln
'"lti:'.9Boi

58

r>-=- *5

iu

t-

ek Mlzesbdbok, sritem1nY

m4zesfa Lakodalmi
A lakodalom legldtvdnyosabbt6rgyi eml6ke az oromkaldcs vagy menyasszonykal6cs' A hagyomdnyban a lakodalomra k6szult kal6csokat kulonboz6 m6don dfszitik. A nagym6retri fonott kaldcsba term6iigat sairnak, 6s azokat t6sztdval, papfrdfsszel, gy0molccsel v agy mlzeskal6ccsal gazdagtllk. Boldogon a keresztanyaajdnd6kozzameg a menyasszonyt a m6zesb6bokkal 6s papfrforg6kkal 6kesf'tettkal6ccsal, amelyet a lakodalmas vend6gek kozosen fogyasztanakel' A lakoma v6g6n a vend6gek eml6kbe kapnak egy m6zesb6bot. Ezt a hagyomdnyt 6ltetjuktovdbb mi is az itt l6that6 lakodalmi m6zesf6val.

Hiirmasfondssalmegfonjuk, maj d koszoni alakban osszez6rjuk. Sut6papfrral b6lelt tepsire tessz0k, 6s toj6ssal lekenjuk, majd egy 6r5t pihentetiuk.SOt6sel6tt t0...15 perccel ism6t lekenjuk, hogy sz6p pirosasbarn6ra suljon' " El6melegitett sut6ben 22o C-on 40 . . .45 percig siltjuk. Nagyobb kalScsot, dupla mennyis6gf anyagb6l k6szithetunk. Ehhez a m6rethez kem6nyebb t6szt6t gyirunk. Form6zdskor a koz6ps6 fonott koszorft k6t hurkaforma osszesodrdsdvalkerftjuk korbe. Szfv alakrira is szok6sform6zni.

A kalilcs diszit4se
V6kony l6cekb6l lltraszer(d 6llv6nyt kdszftunk, amelyet egy l6ccel hdtulr6l kitdmasztunk. Erre kotozzuk fel a felffizott m6zesb6bokat a k6pen l6that6 ossze6llft6sban. Az Onnepi asztalon, az rfi(rp6r el6tt helyezzuk el.

Akaldcsk&zit6se
Hozzdual6k 0,5 kg liszt dL tej 2,5...3 2,5 dkg €leszt6 8 dkg cukor csipets6 I eg6sztojds I toj6ss6rg6ja 10 dkg margarin Az 6leszt6t 1 dL langyos, cukros tejben sz6tmorzsoliuk 6s megvdrjuk, amfg felfut' A lisztbe keverjdk a felfuttatott 6leszt6t, a tojdsokat, a cukrot, a csipet s6t €s annyi langyos tejet, hogy osszedlljon a t6szta. A kal6cst6sztal6gy, nem szabad tril kem€nyre gyirrni. Ekkor beledagasztjuk a margarint, 6s szuks6gesetEn kev6s lisztet gyurunk hozz6. Meleg helyen, letakarva kelesztjuk, amig t6rfogata megk€tszerez6dik' A megkelt tesztilt belisztezett gy0r6t6bl6ra tesszuk, hdrom egyenl6 rlszre v6gjuk, 6s egyforma hosszrisSgri hurk6t sodrunk bel6l0k' 60

Kardcsonyi m4zesek
A kar6csony napjainkban a szeretet,az osszetartozds, az egymtsra figyel6s jelk6p6v6 v6lt. hangulatdt emeli a m6Az unnep bens6s6ges csk6szit6s6s a hozzitkapcsol6d6 ftnom, zeskald ftiszeres illat. M6g ma is sziveseneml6kszunka nagymasut6smiival kozos kardcsonyik6szul6d6sekre, Ekkor nemcsak fSzlsre 6s sutem6nyk6szft6sre. finom di6s-m6kos kaldcsot sutottunk, hanem figur6t is k6sok 6rdekes,kedves m6zeskaldcs szitettunk, amelyek felf(izve a kardcsonyfdn illatoztak az aranydi6k, papirdiszek 6s pattogatott kukoricafi.rzdrek A kardtSrsasdgdban. csonyfdra, mint ahogyan a k6pen is ldthat6, kulonf6le m6zesfigurdkat (pl. angyal, csillag, cseng6, baba, sziv, h6ember, m6kus, mad5r, csik6, macska,lepke, nyul stb.) k6szithet0nk. A m6zesdiszekk6szit6sema is a csalSd kozosunnepi k6szul6d6s6nek r6szelehet. A kisutott 6s frSkdzott kar6csonyi diszeket zold vagy piros fonallal felfizzik. Az 6ltalunk haszndlt m6zest6szta,s0t6s utdn nem lesz nagyon kem6ny, viszonylag puha marad, igy b6tran Stszrirhatjuk tfivel, nem fog eltorni. A formdkat sut6s el6tt is 6tszfrhatjuk. Ilyenkor inkdbb hurkap6lcdval dolgozzunk, nehogy a lyuk sut6skozben osszen6jon. Term6szetesen a fadisznekkdszftettm6zeskalScsokat is dfszithetiuk sut6s el6tt di6val, manduldval stb. Kedves ajdnddk a fa alatt elhelyezett m6zeskalScs hdz, templom, feny5, amelyek a t6li havas t6jat var6zsolj6k el6nk. Ezek elk6szit6s6t l. az 66. oldalon.

t

,si€ a

K*i

3\':

62

.Etusuet
A ndphagyomdnybanszines,tavaszi unnep a hrisv6t.A festetttojdsokmell6 kedvesajdnd6k a locsol6knaka m6zeskaldcs nyril, bdrdny,kos, tojds. K6szitsuk el a t6szt6t(1.27. oldal),n!,ujrsuk ki, majd kiszrir6formdval vagy sablon alapjdn alakitsukki a formdkat. Miutdn arany, barndra sutottuk a m6zeseket,diszitsuk 6ket tetsz6s szerintvagy a k6pek alapjdn ir6kiizdssal (1. qg. oldal) vagy magvakkal 6s rdt6tekkel (1.44. oldal). Sz6p diszelehet a h0sv6ti asztalnak a m6_ zesekkel diszitett barkadg vagy aranyvessz6. Ehhezk6szitsunk kisebbformdkat, diszitsuktet_ szes szerint, majd felul szrirjuk 6t trjvel, amelybe el5z5leg fuzzunk fonalat. V6gul fug_ gesszuk fel a formdkat az 6gra

f

f

.

. -

* , '' .. 1

r
, { {, ,

i

h

ii; {;
Ti

,

N

)\

JF "f ,i t ; i

b

64

Wrt
| . "

Thrbeliformdk
A kardcsonyielSkdszleteket tegyuk oromteliv6 kozos sut6ssel-f6z6ssel. K6szitsunkgyerekekkel egyutt m6zeskal6cs hdzat,templomot €s fenySf6t, amelyekb6lt6li tdjat, falut dllithatunk ossze. A sut6lapra helyez6skor a t6sztadarabok 6leit egyenesitsukki, igy konnyebb lesz majd Sket eg5rm6shoz r o gzitenl A kisutott darabokat illesszuk ossze. ha az 6lek nem el6g egyenesek, igazitsukki k6ssel. Diszitsuk fr6k5val az egyes lapokat, 6s hagyjuk megszdradni. Az osszeftllitdshozsz0ks6gink lesz 9 db, rajzlapb6l kiviigott 2,5 cm szdlespapircsikra. A papircsfkokb6l n6gy az oldalak illeszt6s6hez, egy a feddllapok osszerakdsdhoz, n6gy pedig a fedelet rdgziti az els6 6s hdts6 oromzathoz kell. Ez alaplln m6rjuk ki, milyen hosszris6griak legyenek. A megfelel6 m6retii csikokat hosszanti irdnyban kett6hajtjuk (1. k€p).

M€zeskaldcs hdz €,s templom k€,szit4se
Kartonpapfrb6l kdszitsukel a sablonokat. Fontos, hogy az egyes elemek illeszkedjenek egym6shoz. A kinyujtott t6sztdb6l kivdgjuk az alkot6elemeket: az els6 6s h5ts6, valamint oldals6 falakat, tovdbb 6 a h6ztet6ket.

66

T€rbeliformdk Az elemeket cukormdzzalragasztjukossze. Hulldmozdssal vigyunk m6zat a f6lbehajtott lapocsk6kkuls5 oldalSra (2. k€p). K6t m6zeselemet illesszunk ossze, 6s mdzas fel6vel befel6 ragasszukrd merevitSnek a papircskot 3. A.ep1. El6szor a n6gy oldalt dllitjuk ossze(4. kdp). Szdrad6sutdn felrakjuk a cukormdzaspapfrokat az oromfalak lejtds rdszeire,6sazutdn 6vatosan helyezzukfel a koz6pen osszeragasztott tet6t (5...2 . ke0. Ha megsz6radt,kivulr6l hull6mmint6val eltakarjuk az illeszt6sivonalakat (8. kdp). k igy k6szulth6zik6 hosszriideig stabil marad.

I

67

M €zesbdbok, siltem1ny ek

68

M€zesb dbok, siltem1ny ek A t6rbeli form6kat diszithetjuk sut6s elStt t1sztarltlt 6s magvak felrak6s6val. Ilyenkor az ossze6llitSshoz karamellt hasznSljunk. Karamellt a cukor megolvasztdsiival kapunk, 6s az 6leket ebbe mdrtva ragasztjuk oszsze az egyes elemeket. Ovatosan dolgozzunk, mert a karamell nagyon forr6. H6trdnyaennek a technikdnak,hogy meleg helyen tartva a karamell megolvad, 6s elengedhet a ragaszt6s.

$
69

ek M €zesbdbok, siltem1ny a feny6t6t is diszfthetj0k suM€zeskaldcs feny6fak€szft€,se t6s Term6szetesen el6tt magokkal,p6lddul manduldval. Kartonpapirb6l stiliz6lt feny6f6t vdgunk ki. A kinyujtott t1szt6b6l k6t darabot kiszakitunk 6s megsutj0k. Sut6s uten, meg melegen az egyiket a szimmetriatengelye ment6n kett6v5gjuk. A hdrom darabot irSkdzzuk, 6s egyrndsra gasztjuk. mer6le gesen cukorm 6zzal osszera Asztali diszk6nt k6szfthetunk kulonboz6 m6ret[i csillagformekb6l is feny6t. A kisuton csillagokat ir6k6zzuk, majd fgy rakjuk egymdsra 6ket, hogy a legnagyobb legyen alul, 6s egyre kisebbekfolfel6. Ugyeljunk arra, hogy a csfcsok ne fedj6k egymdst. Fogv6j6ra vagy hurkapdlc6ra felsairva 6llithatjuk ossze.

70

ek,makronok Eglt eb$item4rry
M4zes csemegek
A megmaradt, megsz6radt m6zessutem6nyekb6l morzsdt k6szithetunk. ami a m6zes csemeg6k alapanyaga. ime n6hdny recept, amelyekhezDr. V Harna1: MOz a konyhdba cimfr, konyv6nek (Apimondia NemzetkoziM6h6szetiTech. 6,sGazd. Int., Bukarest 1986) anyag6thaszndltukfel. A gyumolcsoket megmossuk, apr6ra v6gjuk, 6s a mdzben egy 6r6t 6llni hagyjuk. Hozz6adjuk a dar6lt manduldt, dzsemet, m6zesmorzsdt, vaniliSs cukrot, j6l osszedolgoznsk. Kis gomb6cokat form6lunk, amelyeket dardlt di6ba forgatunk.

Makronok
A makronok abban kulonboznek a tobbi s0tem6nyt6l, hogy alig vagy egydltaldn nem tartalmaznak lisztet. 6sszetev6ik olajos magvak, cukor 6s tojdsfeh6rje.A m6zeskalScs k6szft6sesor6n megmaradt tojdsfeh6rj6tfelhaszn6lhatjuk ezel<hez a finom sutem6nyekhez.

Mdzesmogyordszaldmi
g m6zeskaldcs 100 g m6z, 100 g mogyor6,2OO morzsa, 2 kan6l rum, 7/2 k6v1skan6l fah6j, szeg{riszeg. A m6zet gdz fol6tt felmelegitjuk, belekeverj0k a hozzfwal6kat, j6l osszekavarjuk 6s porcukros deszkdra boritva szalSmi formSjfra alakitjuk. Egy napi g hrit6szekr6nyben tiiroljuk, majd 1 cm vastagszeletekre v6gjuk.

Di6s makron
30 dkg dardlt di6, 58 dkg porcukor, Z8 dkg toj6sfeh6rje,0,5 dkg fah6j Az osszekevert alapanyagokat dlland6 keverget6s mellett ,,reszteljuk". A fSzlst addig folytatjuk, amig a lSbos aljdn fakan6llal sz6tvSlasztott massza nem folyik azonnal ossze.Ha kihiilt, nyom6zsSkbatessz0k,majd sut6papirra kicsi cs6kokatnyomunk. 180 oC-osg6zossutSben sutjuk (ha nincs ilyen funkci6s sut6nk, tegyunk a sutd aljdba, kis ed6nyben vizet). A makron sul6s kozben megemelkedik, felulete repedezett6s a g6zt5l f6nyeslesz.Miutiin teljesen kihiilt, szedjuk le a sut6papirr6l. Lekvdrral osszeragasztva,f6lig csokolSd6ba miirtva kindljuk. K6szithetjuk mogyor6val vagy mandulSval is. (Beliczay L6szl6: A m4z ipan feldolgozdsa, mdzessiltem€nyek,Budapest, Miiszaki Kiad6, 1960; M1zessutem6nyek receptje alapjdn.)

Di6s bonbon
150 g dar6lt 100 g m6z, 100 g m6zesmorzsa, di6, 100 g porcukor, 2 kandl kaka6, 1/2 kiskan6l fah6j, 6nizs,40 g di6b6l 6s annyi tej, amenynyit felvesz. A m6zet 6s a szAtazanyagokat osszekeverj0k, 6s annyi tejet adunkhozz6, hogy kem6ny masszdtkapjunk. I cm vastag lappd kinyijtjuk, bel6le. Di56s kulonboz6 formdkat szaggatunk b6llel diszitj0k, majd szobahdm6rs6kletenszdradni hagyjuk.

bonbon Gytimdlcscis
gmdz,2OO g m6zesmorzsa, 12O 50 g mazsola, 20 g cuk5o g dar6ltdi6, 50 g dardltmandula, (szilgyumolcs rozott narancsh6j, 100g aszalt va, meggy, korte,barack),I kan6lribizlidzsem, egy csomagvaniliSscukor.

72

\

*-e
{:

*{"\

lh,
{
I rt

I

t

t

, *-i: ij* il'

.

a

t.

-"!*{tr*
t\J*
? t
f-

-

ir

i,
, a

.'

,-?

ek M €zesb db ok, siltem€ny

MintAksablonk4szit4shez

c

Mintdk sablonk€szitdshez

75

M €zesbdbok, siltem€ny ek

ooo
t-\ A

L_t_l _0

lJ_J IJJ

mrn
./i. ^--.

&,

t"

Bardth tro mdzeskaldcskd,szftf
M6r azetrdm:
- zsfrrizett munkdk 6s az emberekszeretele hogyomriny dltol kiolokitott es modern tliost nyrijtoni tudonr: - o nd,pi ojrinddktrirgyak formrijrimdzeskokics kesziriset e4y6ni kiv6ts6gokt el lesitesdI - bemutottikot is m*tersd,gtonftristo legkiiliinfdldbb rendezv6rryeken - Onnekis 6rdmet szerezni M6g szeeeln€k: e rdgi mogyar m*tersdg egyedi k4zntv esremekeiv el

: :i'ilti[1*il"J

tudds drodott

355-595 Tel./Fax: 06(99) 06(20) Mobil: 824-60-55

MMGA MMES- MUCSY CEZA m6zeskal6csk6szit6t6l
H-1022 Budapest,Tovis u. t I/a Telefon: 06-| 1326-7 920 vagy 06-Il39r -8604 Mobil: 06-301 438-4684vagy 06-301 498-4684 A m6zeskaldcsk6szit6st Vdg6Editn6piiparmfi v 6szt61 tanultam. Nekikoszdnhetem, hogyI 997-ben m6zeskalScsk6szit6 szakt6pesit6st szereztem. fu6ta csal6di bt. keret6ben a hagyomSnyos k6zim6zeskal6csoss6g 6rt6keit megdrizue, azokat saj6t elemek'kel vegyi,tve ir6k6s, magvas, r6t6tes figur6kat, diszeket k6szftek. Megrendel6sre csal6di unnepeke, c6ges rendezv6nyeke, kar6csonyra, hrisv6tra, egy6b tnnepekre disz-, aj6nd6k6seml6ktdrgyakat k6szitek.

B6uebben: http://kezmuves.baj a.hu/lr4ucsy gwi. www. hr-y'mucsygeza

Rendeljenkivdl6 min6s6gfi m6zet kiizvetleniil a m6h6szt6l. Budapesten akdr i ngyeneshdzhoz szallitdssal. www.mezrendeles.hu info@mezren deles. hu HARASZTOVICS R6BERT
Ut6fak6szft6 mester, a Ndpmriv6szet lfiri Mestere, valaminta N6pilparmfiv6sz cim visel6je Az utfifdit kortef6b6l k6szitimrizeumi darabok, N6methndBaloghlldik6 m6zeskalScs-k6szit6, illetve sajdttervei alapjdn. A r6gi mesterekapr6l6kos, miveskidolgozdsdt pr6pdljakovetni.Budapesten, a 2005-os El6 N6pmfiv6szet kidllit6sonut6f6k faragds66rt eaist oklev6lleltuntett6kki. Ost$rasszonyfa, Bajcsy Zsilinszky u.21. 9512 Tel.:o6-7o/T72-6990

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful