You are on page 1of 24

Kétnyelvűség, kódváltás, kódkeverés.

Szociolingvisztika 12.

Kétnyelvűség
Irodalom: Kétnyelvűség: Bartha Csilla 1999: A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Karmacsi Zoltán 2007: Kétnyelvűség és nyelvelsajátítás. Ungvár: Poliprint. http://mek.oszk.hu/07800/07811/ Kódváltás:  Kovács Emőke: Kódváltás és nyelvcsere az amerikai magyarok körében. Alknyelvdok. 7. http://www.nytud.hu/alknyelvdok07/proceedings07/Kovacs.pdf  Kovács Magdolna 2001: Code-Switching and Language Shift in Australian Finnish in Comparison with Australian Hungarian. Abo: Abo Akademi University Press. Lanstyák István 2006: Nyelvből nyelvbe. Pozsony: Kalligram. Navracsics Judit: A kétnyelvű gyermek. Budapest: Corvina.

ami ezt igazolná. az egynyelvűség elterjedt. az egynyelvűség a ritka! Vö.) A kétnyelvűség kerülendő rossz: mentális-kognitív-érzelmi problémákhoz vezethet.Kétnyelvűség   Mik a leggyakoribb tévhitek a két. 200 állam és 3-6 ezer nyelv. (Ez a természetes az emberi nyelvek körében. romlott nyelvet eredményez.és többnyelvűséggel kapcsolatban? A főbb tévhitek: – – – A kétnyelvűség marginális.) .) Csak a két nyelvet anyanyelvként elsajátító kétnyelvű. (Nincs kutatás. (Sok másféle kétnyelvűség is van.

ezért kétnyelvű a b. Mondjunk néhányat! Milyen mértékben kell birtokolni két nyelvet hozzá?  Közösségi kétnyelvűség – – Egy területen élők A napi kommunikációban mindkét nyelv használatos (ha nem is mindenki. de a legtöbbek által). A két nyelv között „munkamegosztás” van. Kettős monolingvis – anyanyelvi szintű tudás. Minimálisan: „egy második nyelv lehetséges modelljeivel való érintkezés és ezek anyanyelvi környezetben való használatának képessége” (Diebold 1961). Ekkor azonban mindenki kétnyelvű a világon!  Egyéni kétnyelvűség: itt nagy a szórás – – .Kétnyelvűség Nagy változatosság a definíciókban. közösség. tehát aki megérti legalább egy részét a másik nyelven tett megnyilatkozásoknak.

nyelven A szociolingvisztikában bevett felfogás: Grosjean (1992): két nyelv rendszeres használata (a mindennapi életben). vö.Kétnyelvűség Kontinuum jellegű: Macnamara 1967: beszéd. több nyelvet kommunikatív. olvasás – az egyik birtokában lenni egy 2. ill. szociokulturális szükségleteinek megfelelően (szóban és/vagy írásban. írás. megértés. jelelt formában) rendszeresen használ. Bartha (1999): a mindennapi érintkezései során 2 v. .

Kétnyelvűség Skutnabb-Kangas 1997: kétnyelvű lehet vki  származás: beleszületik a helyzetbe v. képes lenne használni . ő annak tartja magát  a nyelvtudás foka: anyanyelve? tökéletesen tudja? egyformán használja mindkettőt? részben ismeri? egyszer kapcsolatba került vele?  funkció: két nyelvet használ a mindennapok során v. kétnyelvűvé nevelik  azonosulás: annak tartják v.

Kétnyelvűség A nyelvelsajátítás ideje szerint:  gyermekkori/korai – – Szimultán Egymás utáni Serdülőkori  Felnőttkori/kései Kompetencia szerint:  Szimmetrikus/Kiegyensúlyozott/Balanszkétnyelvűség  Aszimmetrikus/domináns  .

intézményi keretek között Az agyi elrendeződés szerint:  Koordinált: párhuzamosan áll össze a két nyelv. csak a másikon.Kétnyelvűség A nyelvelsajátítás módja:  Természetes  Önkéntes  Elrendelt: központilag. ami mindkét nyelven megvan. (6 éves korig történő elsajátítás esetén) . a többi csak az egyiken v. bármikor bármelyiket elő tudja a B venni (13 éves kor után)  Összetett: központi mag.

Gyermekkori kétnyelvűség Nehéz azonosítás. Szókincs mindkét nyelv szavaiból (egymásnak megfelelők nincsenek v. az adott nyelvi kompetencia lassan fejlődik ki. 4 éves: 5%). Bővülő szókincs.  . Kétszavas mondatok szintjén a szavak mindkét nyelvből származnak. hanem stádiumokon keresztül válik egyre komplexebbé 3 fő szakasz a bilingviseknél: 1.  De: a gyerek nyelve nem tökéletlen felnőttnyelv. 3. DE sokáig egy nyelvi szabályrendszert használ csak. 2. ritkák). de a nyelvkeveredés folyamatosan csökkenni kezd (3 éves: 30%. egymásnak megfelelő szavak a két nyelvből. az adott szónál az elsajátítás ideje számít.

Gyermekkori kétnyelvűség Sok a vita: Főleg az egységes VAGY elkülönült nyelvi rendszer kérdéses. de szintaktikailag egységes. majd lexikálisan szétválik. .  Hibrid rendszer?  Gyerekeket nehéz vizsgálni: ha nem mond egy szót. azt biztos nem is ismeri?  Lassan vált át: egységes szókincs. majd az utóbbi is szétválik.

Második/idegen nyelvi: L2 elsajátítása L1 környezetében 4. Emigráns nyelvi: L1 elsajátítása L2 környezetében 3. Természetes második nyelvi: L2 elsajátítása L2 környezetében . anyanyelvi: L1 elsajátítása L1 környezetében 2.Családi modellek 4 elrendeződés: 1.

de utóbbit egyik szülő sem használja. a gyerek azt otthonán kívül természetes környezetben v. az egyiké azonos a környezet nyelvével. a gyermek az adott szülővel annak nyelvét használja. az egyiké azonos a környezet nyelvével. intézményes keretek között használja.Családi modellek Családi szocializációs helyzete: 1. Fantini-féle család: a szülők any-e eltérő. . 2.nyelve eltérő. Ronjat-féle család: egy személy – egy nyelv A szülők a. egymás any-t vmilyen szinten beszélik.

őshonos kisebbségek). hogy több nyelven is beszél). 4. során nem az any-ét használja <pl. Kevert nyelvek: a szülők bilingvisek és a közösség egy része is az. 5. de az egyik szülő a komm. Háromnyelvű gyerek. . Kódváltások és keverések. a szülők váltogatják a gyermekkel való beszéd során a nyelveket (aki későn jön rá.Családi modellek 3. bevándorlók. mely a környezeti nyelvtől eltér (l. Elwert-féle család: kül. Haugen-féle család: azonos any-ű szülők. eszperantó!!!> 6. Saunders-féle család: azonos any-ű szülők + azonos környezeti nyelv. a környezeti nyelv egyik any-ével sem azonos. any-ű szülők.

bár nehéz elhatárolni (pl. hogy az eltérő nyelvhez tartozó szekvenciák tartalmilag megfelelnének egymásnak.Kódváltás = két v. illetve kódváltogatásnak a kétnyelvű kommunikáció olyan válfajait nevezzük. több nyelv váltakozó használata egyetlen diskurzuson belül Lanstyák (2006: 107): „Kódváltásnak. nyelvcserére a kódváltás) . nyelvmegtartás esetén a kölcsönzés jellemző. melyekben a beszélők egyetlen diskurzuson belül (…) két különböző nyelvhez tartozó elemeket használnak. azon fogom mondani) ≠ kölcsönzés.” (bár – teszi hozzá – az eltérő nyelven való ismétlés azért előfordulhat!) ≠ nyelvkeverés: ez nagyobb mértékben függ a nyelvi tudás minőségétől (ha csak az egyik nyelven ismerem. mégpedig anélkül.

Kódváltogatás (code-mixing. . akár kifejezéseken belül is hogy nem lehet megmondani. Hongkong: angol és kantoni). másnál: kódkeverés): olyan sűrű és gyors kódváltás. kétdialektusúak oda-vissza váltanak.Kódváltás Trudgill 1997: Kódváltás (code-switching): egy beszélgetésen belül kétnyelvűek v. melyik nyelvet beszélik az adott pillanatban (pl.

mely szavak az utóbbi nyelvnek is szerves részévé válnak. akkor. főleg. ha a másik nyelv szerint. ha nem az anyanyelvüket használják (a pidzsinizálódás egyik fontos eleme. akkor kódváltás. ha fonológiailag is illeszkedett. . kiejtések. grammatikai formák átvitele). akkor kölcsönszó. ha csak morfológiailag és szintaktikailag van beépülve. szavak. (Adaptált a kölcsönszó.Kódváltás Kölcsönzés (borrowing): kétnyelvűek az egyik nyelvükből való szót használnak a másik nyelvükben.) Elkülönítés: ha már a saját anyanyelve szerint ejti. integrált. Interferencia/nyelvkeveredés (admixture): egy nyelv/dialektus elemeinek belekeverése egy másik nyelvbe. Grammatikai szerkezetek és beszédhangokat is kölcsönöznek nyelvek.

Kódváltás Gyerekeknél több nyelvi szinten történhet:  Fonetikai/fonológiai  Morfológiai  Lexikai  Szintaktikai Mi motivál(hat)ja a váltást?  Magyarázat  Személyessé tétel  Témaváltozás jelzése  Idézés  Az üzenet távolítása  Változás az interakció módjában .

Kódváltás   Bázisnyelv/mátrixnyelv: amelyiken a beszélgetés elvileg folyik Vendégnyelv/beékelt nyelv: elemek (szekvenciák = nem specifikálja. milyen nyelvtani egységek) jelennek meg belőle a bázisnyelven folyó diskurzusban .

ismétlés) előzi meg. ahol a két nyelv nyelvtana megegyezik: Pl: Akkor volt a (:depression:) (gazdasági válság)  Flagged (jelzett): determináns vagy hezitálás (szünet. (teher)  .) Smooth (könnyű): marad a mátrixnyelv nyelvtana.Kódváltásfajták (Kovács 2001. nem: Pl: kellett csinálni ilyen szárnyakra ezt a (:bulk:)-okat. főleg ott zajlik. Kovács E. a kódváltás lehet egyeztetve v.

Kódváltásfajták (Kovács 2001. Kovács E.) Transferred code (átvett kód): a vendégnyelv nyelvtanát követi a kódváltás eredménye (mert nincs megfelelője a mátrixnyelvben. tükörfordított a morféma: Pl: Hát az ő (:funeral:) magyar is volt meg angol is. (temetés)  Bare (csonka) kódváltás: semmilyen formai jegy nem jelenik meg a kódváltáskor: Pl: augusztus tizenhetedikén (:nineteen-forty:) (ezerkilencszáznegyven)  .

Kovács E. Lanstyák szerint itt mátrixnyelvváltás is történik): Pl: még nem volt kész (:by noontime it wasn’t ready:) (nem volt kész délre)  . prepozíció) Pl: mind (:toolmakers:)-ek vannak (szerszámlakatosok)  Rövid kódváltott szigetek (és a vendégnyelv grammatikáját követik): Pl: igen (:that’s right:) (így van)  Hosszú kódváltott szigetek (egy kifejezésnél hosszabbak.Kódváltásfajták (Kovács 2001.) Kettős morfológiájú kódváltás: mindkét nyelvvel egyeztetve van (pl. angol toldalék v.

Az ilyen nyelvhasználat zöme grammatikus (vö. az eredmény pedig zagyva beszéd. . V: ez 2 mítosz. Kivétel: nyelvvesztés – itt sok az agrammatizmus. nyelvtani és pragmatikai szabályok vezérlik. egynyelvű spontán nyelvhasználat is időnként agrammatikus formákat eredményez).A kódváltással kapcsolatos előítéletek In: Lanstyák: Általános nyelvi mítoszok  Két vagy több nyelv keverése egyetlen beszélgetésen belül a beszélő részéről a nyelvi önkény kifejezése. magas szintű nyelvi képességekről tanúskodik. a kódváltás szokványos.

a leginkább azonosulókra jellemző a kódváltás. . Mítosz: A két nyelv keverése arra utal. A kölcsönszók az átvevő nyelv részei. V: csak egy a sok a kódváltás motivációi közül a nyelvi hiány kiküszöbölése. hogy a beszélő nem ismeri jól az egyik vagy mindkét nyelvet. hogy az grammatikus legyen. összekapcsolásuk úgy. mindkét nyelv magas fokú ismerete. V: Épp fordítva.A kódváltással kapcsolatos előítéletek Mítosz: A két nyelv keverése a megbecsülés hiányát jelzi az érintett nyelvekkel szemben.

az egyik nyelvüket sem beszélik rendesen. ritka eset.Kétnyelvűséggel kapcsolatos mítoszok Mítosz: Kétnyelvű ember az. aki két különböző nyelvet beszél anyanyelvi szinten. holott a kétnyelvűek nyelvi helyzete teljesen más. V: Ez csak az egyik fajtája. Ott munkamegosztás van a két nyelv között. azaz úgy. V: Ez az egynyelvűek tudását veszi etalonnak. mintha mindkét nyelv egynyelvű beszélője lenne. különösen ha olyan kisebbségi közösségben élnek. ahhoz mér. . a balansz-kétnyelvűség. Mítosz: A kétnyelvű beszélők. mindkettőnek a kontaktusváltozatát használják. ahol az anyanyelvük nem hivatalos nyelv.