You are on page 1of 23

Absztrakt Ideák Locke és Berkeley filozófiájába n

2004. május 01.


Bevezeté s

Az absztrak t ideák vitája az empiriz m u s ismeretel méletébe n alakult ki,


első sorban Locke és Berkeley közt. A vitában késő bb Hume is állást foglalt, de
ebben a vitában – sok más kérdéssel ellentétbe n – nem mondot t újat. Hume
Berkeley - nak a locke - i absztra kt idea kritikáját ismételte meg lényegében. Mivel
az empiriz m u s ismeretelmélete is általános kijelentések tárhá z aké n t képzeli el az
emberi tudást, és ugyanakkor csak azt ismeri el tudásnak, ami konkrét
érzék sz e rvi tapas z talato n alapul, ebbő l termés z et s z e rű leg adódik a kérdés, hogy
hogyan lehet a partikuláris tapas zt alatoko n nyugvó elméletbe n az általáno s
fogalmakat kialakítani. Amilyen plauzibilis az érzéks z e rvi tapas zt alat mint
kiinduló po n t, olyan nehézkes az általános fogalmak megragadá s a. Az érzéks ze rvi
tapas zt alatb ól még könnyen eljutunk, e tapas zt alást az elmében megjelenítő
képzetig, az ideáig, és mivel az elmetartal m ak ideák, “ezért kézenfekvő , hogy
tudásu n k csakis velük foglalatoskodik.” 1 Csakhogy a végtelen sok létező rő l
végtelen sok idea jut az elmébe, amelyek mind különbö ző ek, és ha feltess z ü k,
hogy az elme befogadóké pes s ége véges, akkor megsz ületés ü n k tő l fogva
különbö ző képek változás ána k tudatlan szemlélő i lennénk. Ez szerencsére nem
teljesen igaz. Azt, hogy ez nem így van, Locke és Berkeley szerint az ideák
általáno sításá nak 2 köszön he tjü k. Azonban az, hogy hogyan hajtjuk végre ezt az
általáno sítás t, és hogy mi ennek a végter mé ke, megosz tja a szer ző ket.

Ebben a dolgozatba n első sorban azt fogom vizsgálni, hogy az általánosítás


végtermé k e mi a két szer ző szerint. Ehhez pers ze meg kell nézni azt is, hogy
hogyan zajlik le a kérdéses folyamat. Locke szerint ennek az általánosítás na k a
végtermé k ei az absztra kt ideák. Berkeley szerint az általánosítás ezek nélkül is
megoldh at ó. Berkeley kritikáját a locke - i nyelvelmélet bírálatával indítja el, és a
locke - i elvonatko z t a t á s, mint az absztrakt ideák kialakításá nak módja helyébe a
1 LOCKE, John: Értekezés az emberi értelemrő l , Osiris, Budapes t, 2003. 173.o. (II.xii.1.)
2 Szándékos an nem használta m az elvonatkoz t a t á s szót, bár ez nyelvileg jobban kifejezné ennek
a folyamat nak a lényegét, azért mert ez a terminus Locke saját elméletének a közpon ti fogalma.
Abban viszont egyetért a két szerző , hogy valamiképp szükség van általános fogalmakra ahhoz,
hogy létezhes sen bármine mű ismeret.
partikuláris ideák repre ze nt a tív funkcióját állítja. Szerinte az absztr akt ideák tana
vagy üres, vagy pedig önellent m o n d ó. Ebbő l ahhoz a követke zte tés h e z jut el, hogy
nincsenek absztr akt ideák. Berkeley szerint az általánosítás végter méke tehát egy
partikuláris idea, amit reprezen t a tívan hasz nálunk.

Ezt a vitát rekonstr uálo m különbö ző aspekt u sokb ól. A dolgozat első felében az
absztrak t idea vita ontológiai kérdéseivel foglalkozo m a szer ző k nézeteinek
ismertetés e után. Itt a vitát rekonst r u áló interpretá tor ok közül három: Ayers,
Walmsley és Warnock nézeteit ütköz tet e m. Ebben a részbe n az absztrak t ideák
referenciaviszo nyainak problémáját elkülöníte m az absztr akt ideák létezéséne k
kérdésétő l, ami az utóbbi kérdésére pontosa bb választ tesz lehető vé. Ezután az
absztrak t ideák problém ájá nak nyelvi aspektus á t vizsgálom Husserl Berkeley
kritikájána k fényében, majd az absztr akt ideák szerepé t mutato m be Berkeley
látáselméletében. Ez utóbbit annyiban tartom fontosna k, hogy rávilágít arra, hogy
ez a locke - i tabula rasa vagy Berkeley esse est percipi közpon ti téziseihez képest
marginálisnak tű nő problé má na k 3 milyen kihatásai vannak a tanítás teljesen más
termé s z etű n ek tű nő részeire.

Locke álláspontjá nak szövegs zerű rekonstr u kciója


Az absztrakció az a folyamat, amelyben a dolgok egyediségétő l (tér - és idő beliség,
többi kísérő körülmény) eltekintün k. A végtelen sok különböző létező végtelen
sok ideát hoz létre, amit képtelenség lenne megjegyez ni, ezért az elme a konkrét
létező k ideáin absztrakciót hajt végre, és olyan ideákat alakít ki amelyeket már
'érde mes' megjegyezni és ezeket jellel látja el; egy- egy szó felel meg ezeknek az
ideáknak.

Az általános ideák az egyszerű ideák körében végrehajtott absz tr akció


ered mé nyeké p p e n jönnek létre. Locke az absztr akció folyamatá nak lényeges

3 Berkeley szinte csak a Tanul má ny az emberi megis merés alapelveiről bevezető jében említi ezt a
problémá t, és bár Locke több figyelmet szent el ennek a kérdésnek minda zo n ál tal a többi
probléma tárgyalásának terjedelmé he z képest kevés az, amennyit az absztra kt ideákkal
foglalkozik.
elemét így mutatja be: az elme

“különbö ző egyszerű ideákat egybeszer kes z t egyetlen összetett ideává, s ezáltal


létrejön n ek az összetett ideák. 2. Két akár egyszerű , akár összetett ideát elő hoz és
egymás mellé állít, hogy ily módon mind a kettő t egyszerre tudja szemlélni, de
anélkül, hogy egyesítené őket; miáltal szert tesz a viszonyok összes ideájára. 3. A
harma dik pedig az, hogy elválasztja ő ket minden egyéb ideától, mely a valóságos
létezés ben kíséri ő ket; ezt elvonatko z t a t á s n a k nevez z ü k, s az elme így alkotja
meg az általános ideákat.”. 4
Az idea szó különbö ző jelentésekbe n szerepelt az elő ző definíciókba n, Locke az
idea szót öt különböző jelentésbe n használja. Az idea: (1) a szó jelentése, (2)
észlelet az elmében, (3) a gondolkodás tárgya, (4) a képzelet tárgya, (5) az
érzékelés alapegysége. A szám u nk r a fontos általános ideára az (1), (3) ill. (4)
jelentés vonatko zik.

Az, hogy melyik tulajdons ág tartozik hozzá ehhez az ideáho z, késő bb Ayers és
Walmsley nézeteinek vizsgálatakor fogjuk tárgyalni. Nézzü nk még egy példát az
absztrakció és névadás folyamatár a. Miután az elme megfor m álta a kérdéses
absztrak t ideát,

“s miután a fehérség nevet adta neki, ezzel a hangsorr al mindig ugyanazt a


minő séget jelöli meg, bárhol képzeli el avagy fedezi fel; s ekként jönnek létre az
univer zálék, legyenek bár ideák vagy kifejezések.”. 5
Az általános ideák megalkotása során azonban nehézs égek is adódha t na k, amikor
az elme az ideát nem a fent leírt elvonatko z t a t ás s al, hane m egy olyan eljárással
nyeri, amely során több hasonló ideát összerak egy általános ideává.

“az általános ideák az elme olyan szüleményei és alkotásai, melyek nehéz ségekkel
járnak, s nem is állanak elő olyan könnyedén, amint azt elképzelni szeretjük.
Ekként például nem követel - e némi fáradságot és ügyességet a három s z ö g
általáno s ideájának létrehoz á s a [...], tekintve, hogy ennek sem lapos - , illetve
tompas z ö gű nek, sem deréks z ögű nek sem egyenlő oldalúnak nem szabad lennie,

4 LOCKE, John: Értekezés az emberi értelemrő l , Osiris, Budapes t, 2003. 595.o. (IV.i.1.)
5 LOCKE id.mű 169.o. (II.xi.9)
hane m ezek mindegyikének kell lennie, s ugyanakkor egyikének sem.” 6

Láttuk, hogy Locke az absztra kcióna k két féle folymatát írja le. Az egyik az,
amikor az elme az absztr akt ideák kialakításakor bizonyos tulajdons ágo k tól
eltekint és a másik az, amikor bizonyos tulajdons ágokat egybes zer ke s z t.

Berkeley kritikájának szövegszerű rekonst r u kciója

Berkeley célja rátalálni arra az eljárásra, amely biztoss á teszi számo m r a,

"hogy kivonjam magam az absztrakt ideák finom és szövevényes hálójából, amely


oly nyomo r ús á gosa n megzavar ta és gúzsba kötötte az emberek elméjét, hogy [...]
minél élesebb és fürkés ző bb volt valakinek az elméje, annál jobban
belegabalyodot t és szorosabba n fogva maradt benne" 7 .
Az absztrakció locke - i elméletének első verziójában folyamat során elhagyjuk a
csak az adott konkrét létező re jellemző , egyedi tulajdons ágoka t. Ennek az
eljárásnak a többsz öri alkalma zás ával eljutunk az általános ideákig, amelyek már
sem mi konkrétu m o t nem tartalma z n a k. Akkor mi az, ami maradt? - kérde zi
Berkeley, és a következő vel áll elő. Csak a közvetlen érzéki tapas z t alatot legalább
részb en tartalma z ó ideákat tekinthe tjük ismereteink sarokkövének, mert

"Ha gondolatba n ki tudod alakítani a mozgás vagy a kiterjedés világos absztrakt


ideáját , amely híján van minden olyan érzéki módus z n a k, mint a gyors és lassú, a
nagy és a kicsi, a kerek és a négyszögletes, amelyekrő l elismerted, hogy csak az
elmében léteznek, akkor elfogado m az általad védelme z et t álláspontot. De ha nem
tudo d, akkor ésszerű tlen dolog volna továbbra is ragaszko d n o d olyasmihe z,
amirő l nem tuds z fogalmat alkotni." 8

Berkeley Locke- nak első sorban azt a tézisét kritizálja, hogy az általános neveknek
mindig általános ideák felelnek meg. Berkeley szerint az általános fogalmak

6 LOCKE, id.mű (IV. vii. 9.) 674.o.


7 BERKELEY, George: Tanulm á n y az emberi megis merés alapelveirő l Bevezetés 22., Gondolat,
Budapes t, 1985. 171.o.
8 BERKELEY, George: Hülasz és Philonusz háro m párbeszéde, Első Párbes zé d, Gondolat, Budapest,
1985. 311.o.
jelentésén ek megtar tá sá ho z elegendő , ha ezek a szavak több idea helyett
áll hat nak. Elég, ha egy konkrét ideára úgy gondolunk, mintha ez bármelyik (adott
fajtájú) idea helyett állhatna. Az absztrakció tehát egy viszony az ideák között,
nem pedig egy külön idea.

“Némi megfigyeléssel azt is felfedez he tjü k, hogy nem szüks éges (még a
legszigorú b b okoskodás ok során sem), hogy az ideákat jelölő jelentéss el bíró
nevek, valahánysz o r használják őket, pontosa n ugyana zoka t az ideákat idézzék
fel értelmü n kb e n, amelyeknek jelölésére szolgálnak; szóban és írásban ugyanis
több nyire úgy hasz náljuk a neveket, mint a betű ket az algebrában , ahol ugyan
minden betű egy bizonyos különös mennyiséget jelöl, ám a helyes eljárás nem
követeli meg feltétlenül, hogy minden betű minden lépésben ugyanaz t a különös
mennyiséget jelölje, mint korábba n.” 9
Továbbá a három s z ögrő l mondo tt ak b ól kiderül, hogy

“nincs egyetlen olyan rögzített idea, amely a három s z ög szó jelentését korlátoz n á.
Mert egy dolog egy nevet állandóa n ugyanahho z a definícióhoz sorolni, és egészen
más azt minden ü t t ugyanan nak az ideának a helyébe állítani: az egyik szükséges,
a másik haszon t alan és kivihetetlen.” 10
Berkeley akkor tekint értelmetlen nek egy érvelést, ha a benne szereplő
kifejezések n e k nincs jelentésük. Egy kifejezés nek akkor nincs jelentése, ha “(1) a
definíció[ja – V.M.] önellent m o n d ó; vagyis a kifejezés extenziójában logikailag
inkom p a tibilis tulajdons ágok vannak; és (2) a kifejezés üres; vagyis nincs
kritériu m a annak, hogy a kifejezés extenziójába n bármit is azonosíts un k.” 11 . Az
absztrak t ideáknak két kialakítási módja van. Egyik az absztr akció folyamata,
melynek során a konkrét ideák bizonyos tulajdons ágaitól eltekintün k, a másik
pedig az, amikor több tulajdons ágot egyesítünk egy absztrakt ideában (pl. a
háro m s z ö g absztra kt ideájában). Berkeley az első kialakítási mód során létrejövő
ideát azzal kritizálja, hogy üres, a második móddal létrejövő t pedig azzal, hogy
egymásn ak ellent mo n d ó tulajdons ágokat tartalma z.

9 BERKELEY, George: Tanulm á n y az emberi megis merés alapelveirő l Bevezetés 22., Gondolat,
Budapes t, 1985. 171.o.
10

11 BROOK, Richard J.: Berkeley's Philosophy of Science , Martinus Nijhoff, The Hague, 1973. 11.o.
(ford. V.M.)
Berkeley Locke kritikájában az absz tr akt idea az, amely nem tartalma z konkrét
érzék sz e rvi tapas z t alatból szár ma z ó ideát. A locke - i absztr akt ideák azon ba n
nem ilyenek. Az absztr akt ideák szokványos értelme z é se szerint

“például egy adott szín absz tr akt ideája, az a szín ideája, amelyrő l leválasztjuk az
összes járulékát az absztrakció során.” 12

Ayers Locke interpretációja szerint, az absztra kt idea egyrészt több, bizonyo s


tulajdo n sággal rendelke ző idea repreze n t á n s a, másrés z t az emberi (vagy
tudo m á n yo s) megismerés sze mp o n tj ából fontos minta, amely alapján a létező ket
13
felosz th a tju k .

“Az absztrak t ideák az elmében levő minták, amelyek alapján eldönthe tjük, hogy
egy egyedi dolog részes ül - e az absztr akt idea tulajdons ágá ba n. [...] Ezért nagyon
könnyű belátni, hogy miért azonosította Locke az absztra kt ideát olyasmivel
valamivel, ami a dolog nominális lényege.” 14 “Hisz amit az ilyen általános ideákról
tudu n k, az igaz lesz minden olyan, egyedi dologra nézvést is, melyben az illető
lényeg, tehát amaz elvont idea megtalálható; [...].” 15

Úgy tű nik, hogy Berkeley nem azt kritizálja eszerint az interpretáció szerint, amit
Locke állít. A követke ző kben megpróbálo m a két szerző t egymással és az
interpret áto r okkal egy közös nyelven megszólaltat ni, és egy értelme z é sé t adni
ennek a vitának.

12 WAMSLEY, Jonatha n: Locke on abstraction: a Response to Mr. Ayers , British Journal for the
History of Philosophy, 7 (1) 1999. 123. (ford. V.M.)

13 Majdnem szó szerint ezt mondja Locke: “ezek [az abszt rak t ideák – V.M.] aztán olyan
szabványokkén t szolgáljanak, melyek alapján fajokra lehet osztani a valóságos létező ket az
ezen mintákkal való megegyezésük szerint, és hogy azokkal egybehangzóa n el is nevezz ük
őket.” LOCKE, id.mű 168.(II.xi.9)
14 WALMSLEY, Jonathan: Locke on abstraction: a Response to Mr. Ayers , British Journal for the
History of Philosophy, 7 (1) 1999. 124. (ford. V.M.)
15 LOCKE, John: Értekezés az emberi értelemrő l , Osiris, Budapes t, 2003. 635.o. (IV.III.31.)
Berkeley kritikájának ontológiai aspekt u sa

A most következő rész célja megvilágítani, hogy milyen eltérések vannak a


különbö ző Locke- és Berkeley - interpretációk között az absztrakt ideák
ontológiai tulajdons ágait tekintve.

“Egy, a memóriában levő absztr akt idea az a [elmebeli – V.M.]képesség, hogy egy
adott osztályba tartozó idea vagy dolog bármelyikét produkálja” 16
Tekintsü k az egy bizonyos tulajdons ág szem po n tj ából hasonló ideákat. Amikor
megjelenítjük elménkben ezt a tényállást, hogy bizonyos dolgok bizonyos
szem p o n t b ól hasonlítanak egymás ra, ennek az állapotnak kétféle értelme zé s ét
adhatjuk: (1) magát az absztra kt ideát jeleníti meg az elme ekkor, (2) az absztrak t
idea csak az adott tulajdonság ú dolgok osztályába tartoz ók közül egy, azzal a
különbséggel, hogy ennek bizonyos aspektus aitól eltekintü n k. Walmsley szerin t
Locke álláspontja az (1)- gyel jelzett, Ayers szerint a (2)- es. Abban egyetérte nek e
kom me n tá t o r ok, hogy az ideákra az jellemző , hogy egyrész t a memóriában
tároltak, másrés z t az elmében aktuálisan jelen levő k. Ahhoz, hogy ezt tovább
vizsgálhas s u k, szükség van néhány fogalom bevezetésére -

Definíciók

A most következő definíciókat 17 értelme z ni lehet minden fajta ideán, de itt csak
az absztr ak t ideákra fogjuk alkalma z ni ezeket. Ha mindegyik ideára
alkalmaz n á n k, akkor szükségtelen lenne a partikuláris – általános
megkülö nbö z t e t é s.

Az ideák diszpozíciójának nevez z ü k azt, amikor azok nincsenek az elmében

16 WALMSLEY, id. mű 124.


17 Ezekre a definíciókra azért volt szükség, mert Ayers Ryle- tól kölcsönz öt t 'típus - példány' és
'diszpozícionális – esemény - jellegű ' fogalom pá rj a az abszt rakt ideák szem pon tj á ból fontos,
Locke és Berkeley nézeteltérésé t okozó különbségét nem jeleníti meg, ugyanakkor Walmsley is
csak két fogalom pá r ral dolgozik, amikor véleménye m szerint a vita feldolgozásá ho z három
fogalompá r szükséges.
aktuálisan megjelenítve 18 . Az absztra kt idea egy esetének hívjuk amikor az idea
nem diszp o zíciós, tehát megjelenített 19 . Tekintsük e két állapotot diszjunk t na k 20 ,
ezek a vitában nem is keveredtek, elég egyértelmű en és intuitíven adódik ez a
különbségtétel. Ezen kívül még egy fogalompá r t vezetü nk be annak jelzésére,
hogy egy absztrakt idea mit jelenít meg. Az absztrakt idea egy esetén belül tehát
két különbö ző dolgot különbö z t et ü n k meg: (1) partikuláris és (2) általános esetet.
A partikuláris jelentése: egy konkrét érzéks ze rvi tapas zt alatot megjelenítő idea.
Az általános jelentése: egy konkrét érzéks ze rvi tapas z t alaton alapuló, de hiányos,
az érzéks zervi tapas z t alatba n elvben sem megjeleníthető tulajdonságo t
tartalma z ó idea. További két fogalmat bevezetnék az ideák használati módjára
vonatko z ó a n. Az első a reprezentatív használat, ekkor egy adott tulajdonság
definiálta osztály elemét csak bizonyos szem po n t b ól vesszük figyelembe, úgy,
hogy az az osztály összes elemének az adott tulajdons ágát ill. ezzel szoro sa n
összefüggő tulajdons ágokat jelent. A második hasz nálati mód a konkrét
hasz n álat, ekkor egy adott idea mint az adott tulajdons ágú osztály eleme jelenik
meg önmagába n. Walmsley és Ayers vitájában a követke ző kép pe n alakulnak a
nézetek:

ABSZTRAKT Partikuláris Általános


IDEÁK
Reprezen ta tív W: Berkeley, A: Locke

Konkrét A: Berkeley W: Locke

A táblázatb a n nem szerepelt a diszpo zícionális és eseti karakter, azért nem mert
a vita lényegét ez csak félrevinné. Azért definiáltuk, hogy szű kítsük a vizsgálódás
körét, mert ezt a két karakter t bármelyik konstellációnál – a táblázat b an
bármelyik cellára alkalma zva – lehetne használni, hiszen egyik szer ző sem
18 Azt, hogy a diszpozícionális absztrak t ideának akarati karaktere is lehet, a mostani vizsgálódás
szem po n tj áb ól nem tekintjük releváns különbségtevésnek, mert most az absztrak t ideák
ontológiai kérdéseivel foglalkozu nk, nem pedig a pszichológiaiakkal.
19 WALMSLEY id.mű alapján
20 E halmazel mélet bő l kölcsönz ö t t szónak a jelentése itt annyi, hogy egy adott absztra kt idea egy
esete és a diszpo zíciója ugyanabba n az idő pont ba n soha nem lehet az elmében.
gondolja azt, hogy az általa képviselt álláspont ba n levő ideák valótlanok lennének.
Ugyanis csak ekkor nem lenne diszpo zícionális és eseti tulajdons águk, mert ezzel
minden idea rendelkezik. Minden ideát lehet a memóriából elő hívni és ott tárolni.
Itt pers ze elismert ü k, hogy úgy tekintünk az ideára mint képre, abban az átvitt
értelemb e n, hogy minden adott érzéknek meglehet nek a maguk ideái, ha azok
nem feltétlenül kép jellegű ek is. Ugyanúgy fel lehet idézni egy szagot, egy ízt, egy
hangot illetve egy felület tapintását.

Walmsley és Ayers nézetei a szövegeik alapján

Nézzü k meg ezeket a nézeteket a szövegek tükrébe n! Ayers azzal kezdi, hogy az
absztrak t ideák episzte m ológiai szerepét tisztá z z a. Az absz tr ak t ideáknak az
univer zális fogalmak kialakításába n van szerepe, ezt Locke az Értekezés II. xi. 9.
pontjába n expliciten kifejti, ahogy fent ezt idéztük. Az absztr akt ideák egyfelő l
mintakén t szolgálnak az elme számár a, hogy megállapítsa, hogy bizonyos
tulajdo n sággal rendelkezik - e az adott konkrét dolog, és másfelő l repreze n t álják a
dolgok adott osztályát:

“amit az ilyen általános ideákról tudunk, az igaz lesz minden olyan, egyedi
dologra nézvést is, melyben az illető lényeg, tehát amaz elvont idea megtalálható;
s amit egyszer tudunk az ilyetén ideákról, az folytonos a n és örökké igaz is lesz.” 21
Ezek az absztrakt ideák a dolgok nominális lényegei. Miután az absztrakt ideák
episzte m ológiai szerepét tisztá z t a Ayers, rátér az ideák termés ze t é n e k
meghatá ro z á s á r a. Az absztr ak t ideák valamikép p az egyes ideák reprez e nt a tív
hasz n álatá h o z kötő dnek. Ayers szavaival

"az, hogy egy típus - ideát reprezen t a tívan használunk, azt jelenti, hogy ennek a
példányait használjuk repre ze nt a tívan. Mert [...] az elme elő tt álló absztra kt idea
[...] partikuláris példány - idea." 22
Walmsley, szerinte m helyesen, a következő kép p értelmezi ezt az Ayers pass z u s t:

“így Ayers szerint nincs egy színs pekt r u m - szerű állandó repreze n tá n s, hanem

21 LOCKE id.mű IV. iii. 31. 635.o.


22 AYERS, Michael: Locke Routledge, London, 1991. 250.o. (ford.V.M.)
csak különbö ző individuu m o k, amelyek ugyanahho z az osztályhoz tartoz n a k. Ha
úgy tets zik, nincsen a macskák nak általába n individuális absztr akt ideájuk,
hane m a konkrét macskák ideáinak egy láncolata létezik csak, amelyek közül
bármelyik repreze n t álhatja a másikat.” 23
Walmsley Ayersnek azt a nézeté t kritizálja ezután, hogy Locke szerint nem létezik
az elmében a dolgok adott osztályának állandó repre ze n t á n s a. Azzal érvel, hogy
amikor elő hívom az absztr akt ideát a memóriá m ból, annak a partikuláris ideának,
amit megjelenít az elmém, nem feltétlenül egy partikuláris dolog ideájának kell
lennie, hanem lehet általános idea is. A fő hivatkoz á si helye ehhez az Értekezés III.
iii. 6 és 7., ahol Locke azt állítja, hogy

“a szavak úgy válnak általánoss á, hogy általános ideák jeleivé teszik őket, az ideák
meg úgy, hogy elkülönítik tő lük az idő és a hely körülmé nyeit, és bármely más
ideát, amely mint ezt vagy azt az egyedi létező t határoz h a t n á meg őket.” 24
Aztán, a következő bekezdé s be n, amikor azt vizsgálja Locke, hogy a gyermekek
hogyan alakítják ki az absztrakt ideákat, világossá teszi, hogy itt nem
diszp o zícion ális ideákról (vagyis olyan elmebeli képességekrő l) van szó, amelyek a
dolgok egy adott osztályából bármelyiket repreze n t á n s ké n t elő hívhatják, hanem
eseti ideákról, amelyek az aktuális tudattar t al m at alkotják. A gyermekek

“így aztán egy általános névre meg egy általános ideára teszne k szert. Ennyiben
sem mi újat nem hoznak létre, csak Péterrő l és Györgyrő l, Máriáról és Jankáról
birtokolt összetet t ideájukból hagyják ki azt, ami mindegyikre nézvést különös, és
csak azt tartják meg, ami mindenb e n közös.” 25

Ayers azt feltételezi, hogy az absztrak t ideák csak az elmében levő diszpo zíciók,
amik eseti ideákat produkálnak. Azonba n Locke ezen a helyen nem így beszél
ezekrő l az ideákról, hanem úgy mint amik konkrét eseti ideák. Walmsley azt
kritizálja itt legfő képp, hogy Ayers itt az absztr akt ideák felidézésé ne k módjával
próbál arra a kérdés re válaszolni, hogy mi az absztra kt idea, holott itt nem az
absztrak t ideák pszichológiájáról van szó, vagyis nem arról, hogy hogyan jelenít
meg az elme bizonyos dolgokat, hanem az a kérdés, hogy mit jelenít meg.

23 WALMSLEY, id.mű 125.o.(ford. V.M.)


24 LOCKE, id.mű III. iii. 6.
25 LOCKE, id.mű III. iii. 7.
Ám Walmsley, amikor Berkeley - t interpretálja, pont ugyanaz t a hibát követi el,
amit Ayers - nek felró. Vagyis keveri az absztr akt ideák használati módjának
problémáját ez ideák létezésé nek problémájával. Walmsley azt állítja, hogy Locke -
nak Ayers inkább Berkeley nézetét tulajdonítja, ami szerinte az lenne, hogy

“ahol is veszünk egy individuális dolgot, és ennek csak azokat az aspektu s ait
tekintjü k, amelyek az adott osztályho z való tartozá s á t biztosítják” 26

Csakhogy Berkeley - nál maga az absztr akt idea egyrészt szigorúan véve nem is
létezik. Az az idea,amit az elme megjelenít akkor, amikor univerzálékat haszn ál,
az egy konkrét idea, például ez vagy az a hároms z ög.

Ebbő l beláthatj uk, hogy a partikuláris és eseti karakter az ideák ontológiai


státus z á r a, a konkrét és reprez e nt a tív fogalmakho z az ideák hasz nálati módja
tarto zik. Walmsley és Ayers vitájában ez a két aspektus keveredik.

A használati mód és az ontológiai státu s z különválasz tá s a

Létezik olyan Berkeley interpretáció is 27 amely szerint az általános ideák


egyáltalán nem léteznek, mert ez az általános idea az ideák egy hasz nálati módja.
Mégpedig az a mód amit fent repre zen ta tív használatnak neveztü nk. Ennek
következ m é nyeit Berkeley szövegében is megtaláljuk:

“egy dolog egy nevet állandóan ugyanah ho z a definícióho z sorolni, és egészen


más azt minden ü t t ugyanan nak az ideának a helyébe állítani: az egyik szükséges,
a másik haszon t alan és kivihetetlen.” 28

Egy példán illusztrálná m, hogy mit értek az absztra kt ideák hasz nálati módja és
az ontológiai státus z a közti különbségen. Mikor egy három s z ögrő l általában

26 WALMSLEY, id.mű 130.o.


27 WARNOCK, G. J.: Berkeley , Penguin Books, Harmond s wor t h 1969.
28 BERKELEY, George: Tanulm á n y az emberi megis merés alapelveirő l Bevezetés 18., Gondolat,
Budapes t, 1985. 168.o.
valamit bebizonyítok, akkor ugyan repreze n t atívan használo m a három s z ö g
fogalmát, de mindvégig az adott konkrét entitással végzem a mű veleteket. Vagyis
nem a platóni ideák világában mozgok, hanem a konkrét papírlapon, vagy
Platónho z hű en a tengerpar t (vagy a sivatag) homokjá ba n. Igaz ugyan, hogy
termé s z et e se n bármilyen három s z öge t rajzolhatok, arra az általában a
háro m s z ö g ek r e jellemző tulajdons ág igaz lesz, de ez mit sem változta t azon a
tényen, hogy akkor ott egy konkrét ideával dolgozo m. A konkrét három s z ög, az a
létező , amelynek létezésérő l, illetve nem létezésérő l szó van, amíg az a
megfontolás, hogy itt végső soron bármilyen hároms z ög állhatna, az a három s z ö g
idea haszn álati módjáho z tartozik. Vagyis az egy dolog, hogy Berkeley - nak milyen
nyelvfilozófiai motivációi 29 vannak az absztra kt ideák tagadás ával, illetve milyen
referenciaviszo nyokkal rendelke z n ek ezek az ideák, és az egy másik, hogy a
megis merés be n szerepe t játszó idea micsoda. Ez utóbbiról szól Ayers és Walmsley
vitája, illetve a dolgozato m n a k ez a része. Magyarán nem az érdekel itt, hogy
Berkeley milyen célok érdekében hasz nálta fel az absztra kt ideák tagadását,
hane m, hogy micsodák ezek a dolgok – ez lenne az absztra kt ideák ontológiai
státus z a különválasz tva a hasz nálati módjuktól .

Ugyanezt máskép pe n megfogalma zva, azzal az elő feltevéssel élek, hogy ebben a
vitában az absztrakt ideáknak megfelelő szavak na k a logikai elméletben elfoglalt
helyük (az, hogy vajon ezek az ideáknak megfelelő szavak függvények vagy
nevek 30 ) közöm bös , és itt egyaránt a ugyana zt a szót hasz nálo m rájuk.

Ugyanezt szemléletesen, az absztr akt ideákat különbö ző értelembe n használják


akár a szer ző k, akár az interpre tát o rok. Az absztr akt ideák ontológiai státus z á r ól
amikor beszélek, akkor úgy tekintek ez ideára, mint mentális képre, azzal a
megkötéss el, hogy ez bármelyik érzékbő l szár m a z ó ideát jelenthet, nem
feltétlenül vizuálisat 31 . Amikor az absz tr akt idea hasz nálati módjáról beszélek,

29 Itt a Locke kritikára gondolok.


30 Ez azt fejezné ki ugyanis, hogy egy predikát u m b a n levő név- változó egy lekötése lehet ez a szó,
vagy pedig úgy tekintünk rá, mint egy olyan függvényre, amely bizonyos tulajdons ágo kho z
bizonyos konkrét neveket rendelhet.
31 Ennek a vitának a rekonst r ukciójába n szerintem nem olyan fontos, hogy most konkréta n mit is
akkor arra gondolok, hogy repre ze n ta tív vagy konkrét tulajdons ágú - e.

Ezzel világossá vált, hogy az absztr akt ideák ontológiai státus z á r ól folytatott
vitában szeretnék állást foglalni. Pontosan amellett az állítás mellett, hogy
Berkeley szerint az absztrak t ideák partikulárisak, illetve Locke szerint
általáno sak konkrét használat mellett. A legfő bb érv itt az lenne, hogy értelme tlen
az ideák ontológiai státus z á t vizsgálva az ideák repre ze nt a tív használatáról
beszélni, mert két különbö ző kategóriájú dologról van szó. Ha egy konkrét ideát
megjelenítek, akkor az nem lehetséges, hogy ezt repreze n t a tívan jelentse m meg,
hiszen ez nem az idea konkrét tulajdons ágaitól függ, hanem attól a körülmény tő l,
hogy én hogyan használom. Mert egy felidézéskor az ideát tekintve nyilván nem
lehet sem mi más az elmém elő tt mint ez az idea. Ahhoz, hogy ezt
repreze n t a tívan használja m arra lenne szükség, hogy kapcsolatot teremt sek ez az
idea és azon ideák között, amelyeket ez repre ze n tál. De itt csak ideákat
jeleníthetek meg, ez a kapcsolat azonban nem idea. Két lehető ség maradt ezután:
vagy egy általános idea létezik, vagy csak konkrét ideák léteznek.

Összefoglalás

A kritikánk n ak két fontos eleme volt tehát:

(1)Abból indultunk ki, hogy magukat az ideákat vizsgáljuk, ahogyan Locke és


Berkeley is tette, és nem foglalkoz un k ez ideák ontológiai státus z á n a k
vizsgálatakor a nyelvi és logikai aspektu s okkal. Annyiban foglalkozu n k vele,
amen nyiben leválasztjuk ezeket a vizsgált kérdésrő l. Persze ez csak amellett a
feltételezés mellett érvényes, hogy elfogadjuk, hogy ideák léteznek, és az
empirista ismeretel mélet alapvető feltevései igazak.
(2)Ayers Locke- ról és Walmsley Berkeley- rő l vallott nézetét lényegében a
Warnock - féle interpre táció fényében táma dj uk azzal, hogy az absztrak t

képzelünk el, amikor egy ideát elképzelünk tehát, hogy ez kép - e vagy esetleg hang vagy egyéb
érzet, a fontos az, hogy rendelkezik - e az általános vagy partikuláris tulajdons ágok
valamelyikével.
ideáknak túlságosan csak az episzte m ológiai funkciójával foglalkozta k és nem
emelték ki, hogy az ideák nem azonosak a jelentés ükkel (ld. repre ze n t a tív
haszn álat). Persze ahogyan Locke használja az idea szót ezek az interpretációk
is megengedhe tő ek. Viszont, mi itt egy Berkeley Locke vitát rekonstr uálun k, és
Locke értelme zé sét annyiban szű kítjük, hogy Berkeley - val közös nyelvet
beszéljen. Ebben az esetbe n az ideákat definíció szerint nem lehet
repreze n t a tívan használni.

Mindent egybevetve tehát arra jutottu n k, hogy Berkeley - nak és Locke - nak a
következő állásponto t tulajdonítjuk:

ABSZTRAKT Partikuláris Általános


IDEÁK
Reprezen ta tí
v
Konkrét Berkeley Locke

Husserl álláspontja

Az eddigi fejtegetésekben arról volt szó, hogy ha elfogadjuk azt, hogy minden
tudásu n k ideákból épül fel és az ideákkal végzett manipuláció az ismerets z er z é s
módja, akkor az ezen az elméleten belül szereplő entitás, az absztr akt idea
létezik - e, illetve mi módon létezik. Most arról lesz szó, hogy Husserl szerint az
absztrak t ideák létezésérő l folytatott vita egy téves metafizikai premiss z a
következ m é nye. Az empiriz m u s ismeretelméletének arról az alapvető feltevésérő l
van szó, hogy minden ismeretü nk az érzéks ze rvi tapas zt alat következ m é nye.

Husserl szerint az empiriz m u s n a k az általános fogalmakkal azért gyű lik meg a


baja, mert a konkrét érzéksz ervi tapas z talat elemeibő l lehetetlen olyan
entitásokat létreho z ni, amelyek általánosak lennének. Husserl elfogadja Berkeley -
nak Locke absztra kt ideáira vonatko zó kritikáját, de ebbő l nem azt a
következ tet és t vonja le, amit Berkeley, hogy ilyen ideák nem léteznek, hanem,
hogy nem idea - szerű en léteznek. Berkeley Husserl szerint akkor hibázik, amikor
az absztr ak t ideák jelentését a repreze n t atív funkciójukkal azonosítja. Az elő ző
fejezetbe n elkülönítettü k az ideák repre zen ta tív használatát a konkrét
hasz n álattól annak érdekében, hogy az ideákat megkülönbö z t e s s ü k az ideák
jelentésétő l, illetve használati módjától. A husserli kritika nem áll meg ennél a
különbségtevésnél, hanem tovább megy azzal, hogy nem az ideákat tekinti az
ismeretein k alapkövének, hanem a szavak jelentésé nek ismeretét 32 . Mégpedig
amiatt, mert a partikuláris ideáinknak általános sá válása még a Berkeley- féle
repreze n t ációval sem lehetséges – úgy meg pláne nem ahogyan Locke gondolja –,
mert

“Milyen alapon helyettesítheti egyik idea a másikat? Ez a kérdés Berkeley


koncepciójának alapját érinti, mert a helyettesítés valamilyen alapon történik, s ha
valamilyen alapon történik, akkor az ajtón kitessékelt általános idea máris
visszajött az ablakon.” 33

Husserl szerint a jelentés nek sem mi köze az ideákho z vagy képekhe z. Persze ez
nem azt jelenti, hogy megért he t né nk, hogy mi egy három s z ög anélkül, hogy
egyáltalán láttunk volna egyet, hanem azt, hogy a három s z ög szó jelentését nem
szabad összekever ni a hároms z ög konkrét ideájával. Berkeley szerint

“nem igaz az, hogy minden általános névhez egyetlen pontos és határo zo t t
jelentés fű ző dik, mivel mindegyikük szám os különös ideát jelölhet egyszer re.” 34
Pivčević úgy értelmezi ezt a pass z u s t, hogy az általános nevek jelentése
különbö ző lehet attól függő en, hogy milyen kontextusba n has ználjuk.

“Hajlunk arra, hogy azt gondoljuk, hogy minden ilyen kifejezésn ek


meghatá ro z o t t, leülepedet t jelentésé nek kell lennie, de valójában a jelentés ü k

32 Locke az idea szót használja ilyen értelemben, Husserl “együttér ző en elveti, hogy a szerző k [itt
Locke és Berkeley – V.M.] nominalisztiku s megoldás ai megfelelő ek lennének a problémá ra” -
PIVČEVĆ, Edo: Husserl and Phenomenology , Huthinso n University Library, London, 1970.
33 KELEMEN, János: A nyelvfilozófia kérdései . Descartes - tól Rousseau - ig Kossuth – Akadémiai,
1977. 77.o.
34 BERKELEY, id.mű Bevezetés 18. 168.o.
gyakran változik különbö ző kontextus ok ba n.” 35
Véleménye m szerint Berkeley nem ezt állítja a fent idézett passz u s b a n, hiszen ha
tovább olvassuk megtaláljuk azt, amit nem árt még egyszer idézni, hogy

“egy dolog egy nevet állandóan ugyanah ho z a definícióho z sorolni, és egészen


más azt minde nü t t ugyanan nak az ideának a helyébe állítani”. 36
Ebbő l az látszik, hogy Berkeley azt gondolja, hogy léteznek olyan definíciók,
amelyeknek a jelentése ugyanaz, csak ha meg szeret né n k jeleníteni a kérdéses
objektu m o t, amirő l a definíció szól (itt a három s z öget), akkor számt alan lehető ség
áll rendelke zés ü n k r e. Vagyis attól , hogy különböző ideák jelenhetnek meg az
elmében egy adott definícióval kapcsolatba n, nem kell, hogy a szavak jelentése
más legyen. Hiszen

“szóban és írásban ugyanis többnyire úgy has ználjuk a neveket, mint a betű ket az
algebrába n, ahol ugyan minden betű egy bizonyos különös mennyiséget jelöl, ám
a helyes eljárás nem követeli meg feltétlenül, hogy minden betű minden lépésben
ugyanazt a különös mennyiséget jelölje, mint korábba n.” 37
Husserlt nem a szavakho z tarto zó ideák érdeklik, hane m azt firtatja, hogy
Berkeley nem tud elszá m olni azzal, hogy az általános szavaknak a jelentése nem
idea. Ezért trükkö zik Berkeley az ideák repreze n t ációs használatával, aminek a
bevezetése pont megkerüli az absztr akt entitások státus z á n a k problé máját.
Berkeley azt vizsgálja, hogy ha elképzelné nk egy adott absztrakt ideát, amire
egyébkén t nem vagyunk képesek, akkor mindig konkrét ideát képzelünk el, és ez
nem absztr akt objektu m. Viszont ha attól lesz az az idea absztra kt, ahogyan
hasz n álju k, akkor ez egyrés zt nem lehetséges, ahogyan fent megmut a t t u k,
másrés z t ahogy Husserl állítja, már eleve feltételezi azt az általános fogalmat,
amit létre kellene hoznia. Mert mi az, amit a kérdése s konkrét idea repreze n tál?
Ez nem lehet egy másik hozzá 'hasonló' idea. Az ideák összes ségét pedig szintén
nem repre ze n t álhatja, mivel ez nem képzelhető el, az egymásnak ellentmo n d ó
tulajdo n ságok miatt. Vagyis az ideák között nem lehet az általános idea, ahogy
Berkeley így is gondolja, és mivel az absztr akt idea szellem sem lehet, ezért
Berkeley univer z u m á b a n nincs helye, csakhogy ekkor képtelenség Husserl szerint

35 PIVČEVĆ, id.mű 60.o.


36 BERKELEY, Uo.
37 BERKELEY, id.mű Bevezetés 19. 169.o.
az ideák repreze n t álásár ól beszélni, mert ekkor nincs mi, amit reprez en t álni
lehetne. Annyi azonba n lényeges pozitív tanulság Husserl szem p o nt já ból Berkeley
elméletében, hogy ha azt a kapcsolatot, ami az ideák és a szavak közt fennáll, a
szavak és a jelentés ük tekintetében vizsgáljuk, amit Berkeley szerinte m nem tesz
meg, Pivčević interpret ációjával ellentétben, akkor adódhat egy nehézség Husserl
szá már a. Ez abban áll, hogy a szavaknak több jelentés ük van, és Husserl azt
állítja, hogy valamiképp létezik egy univerzálé, ami alapján dolgok hasonlóságát
állíthatjuk, és ennek az univer zálénak a jelentése meghatáro z o t t, nem változha t.
Husserl Pivčević interpre tációjában erre meg is felel mégpe dig azzal, hogy

“a jelentések magukban nem változ na k, hanem a szavak változta tják a


jelentés ü ke t.” 38

Az absztrak t ideák viszonya a látáselmélethe z

Eddig az absztra kt ideákat akár általánosak voltak, akár egyedi dolgok absztr ak t
ideái, ezeket egy kalap alá vettük. Minden okunk megvolt erre, mert az
elő ző ekben csak azt vizsgáltuk, hogy az általános fogalmak melyik szer ző szerin t
milyen formába n léteznek. Itt az általános fogalom helyett szinoni maké n t
hasz n áltu k az absz tr akt idea kifejezést, némileg pongyolán, de ez a lényeget nem
érintette. Most azonban az absztra kt létező ket egy új sze m p o n t szerint
csopor to sítjuk. Aszerint, hogy az absztr akció melyik folyamatával jönnek létre.

Locke az absztrakciónak kétféle folyamatát különíti el. Az egyik az, amikor az


adott tulajdons ágú létező k nem közös tulajdons ágait elhagyva kapjuk az
absztrak t ideát, a másik pedig a követke ző .

“Locke néha azt állítja, az absztra kció tanának ismerte tés ekor, hogy az absztrak t
ideánkból ne hagyjunk el olyan tulajdons ágoka t, amelyekben a többi egyébként
hasonló idea különbö zik, hanem, hogy vegyük hoz zá az ideához az összes olyan
tulajdo n ságo t, amely az adott ideákban van.” 39

38 PIVČEVĆ, id.mű 60.o.


39 WARNOCK, G. J.: Berkeley , Penguin Books, Harmond s wor t h, 1969. 68.o.
Az elhagyás folyama tával jönnek létre az általános absztrakt ideák , a
hozz ávétellel a különös absztrakt ideák .40

Berkeley érve az Értekezés a látás új elméletérő lben a követke ző szöveghelyekhe z


kötő dik:

“kiderült, hogy a látással és tapintás sal is észlelt kiterjedé sek egyike sem azonos
szá ms z e rű en, hanem a látással észlelt egyes alakok és kiterjedések, még ha
ugyanaz z al a névvel jelölik is és azonos nak tartják is ő ket a tapintás útján észlelt
dolgokkal, mégis különböz ne k az utóbbiaktól, és tő lük elkülönülte n, elhatárolta n
léteznek.” 41
Itt két dolgot állít Berkeley:

1. a látás és a tapintás ideát szám s z e rű en különbö z ne k, és


2. a látás és a tapintás ideái minő ségileg különbö z ne k egymástól.

A máso dik az erő sebb állítás. Ez (a második) Berkeley szerint az absztra kt ideák
doktrínájával függ össze.

“én hajland ó vagyok azt hinni, hogy mikor az emberek a kiterjedés rő l mint e két
érzék közös ideájáról szólnak, ezt azzal a rejtett feltételezéss el teszik, hogy a
kiterjedést le tudjuk választa ni az összes többi tapintási és látási ideáról, és
megfor málha t u nk belő le egy absztrakt ideát. És erre az ideára értik, hogy a
látásnak és a tapintás na k közös ideája. [...] Ez az idea se nem fekete, se nem fehér,
se nem piros, ső t egyáltalán sem milyen színe vagy bármilyen tapintha tó
tulajdo n sága nincs, s így nincs véges, meghatá ro z o t t nagysága. ”42

Ezután Berkeley megállapítja, hogy ő képtelen ezt az absztrakt általános ideát


megfor málni. Hozzátehe tjük, hogy a Tanulmányba n 43 Berkeley az ilyen ideák

40 Ezzel a megkülönbö z t e t é s s el Pappas t követem. PAPPAS, George: Abstract Ideas and the New
Theory of Vision , British Journal for the History of Philosophy, 10(1) 2002
41 BERKELEY, George: Értekezés a látás új elméletérő l , 121. bekezdés In.: BERKELEY, George:
Tanul m á n y az emberi megis merés alapelveiről és más írások , Gondolat, Budapes t 1985. 120.o.
42 BERKELEY, id.mű 122. bekezdés, 120.o.
43 BERKELEY, George: Tanul má ny az emberi megis merés alapelveiről Gondolat, Budapest, 1985.
létezése ellen azzal érvel, hogy ezek az ideák üresek. Ezután a három s z ö g
absztrak t ideájáról beszél, ami pedig nem az általános, hanem különös absz trak t
idea, amelynek létezése ellen az inkonzis z t e ncia vádja hozató fel. Ez a két fajta
absztrak t idea megkülönbö z t e té se akkor válik érdekes sé, amikor a több érzékek
közös, absztr akt ideáit tekintjük. Ugyanis ezek nem lehetnek különös absztr ak t
ideák, mert nem azzal az eljárással jönnek létre, amit Berkeley a kiterjedé s
absztrak t ideája számá r a kijelöl a fenti idézetbe n.

Berkeley azt állítja, hogy egy elő feltevéssel élnek azok, akik azt tartják, hogy
létezik több érzéknek közös ideája, vagyis első sorban Locke. Ez az elő feltevés az
lenne, hogy meg lehet formálni egy absztra kt ideát a látás és a tapintás ideáiból.

A kérdéses elő feltevés a következő :

1. Ha létezik közös tulajdon s ága a látás és a tapintás ideáinak, akkor meg lehet
formálni belő lük a kiterjedés általános absztr akt ideát. - Ezt kontrapo n álva
kapjuk, hogy
2. ha nem lehet a kiterjedés általános absztra kt ideáját megfor málni, akkor
nincsen a látás és a tapintás ideáinak közös tulajdonsága.

Ezt követő en Berkeley érvét két lépésben fejti ki. Egyrészt megm uta tja, hogy nem
lehet az adott érzék különös absztrakt ideáit kialakítani (mivel ezek inkonzis z te n s
tulajdo n ságokat tartalma z n a k), másrés z t, és ez itt a következt eté s szem po n t já b ól
döntő pont, ha még ezt meg is lehetne tenni, mivel nincsen ezeknek a különö s
ideáknak közös tulajdons ága, ezért a második absztra kció sem lehetséges,
amelyben a kiterjedés általános absztrakt ideáját alakítanánk ki. A sikeres
absztrakcióra ez lehetne egy példa: veszek egy három s z ögletű asztalt, egyrészt a
látáso m m al érzékelem a hároms z ögletű alakot, másrés z t a tapintás o m m al
észlelem az éleket és ezt a formát. Feltesze m, hogy már megfelelő számú
háro m s z ö g et és hároms z ögletű alakot tapas zt alta m már ahhoz, hogy
rendelkez z e k a látott és tapintot t különös absztr akt ideával. Ekkor elkezde m
elhagyogatni a különös absztr akt ideákban található eltérő tulajdonságokat, és az
eljárás végén megkapo m a kiterjedés absz tr akt ideáját.
Berkeley két dolgot fű z hoz zá ehhez. (1) nem alakíthato m ki a hároms z ö g
absztrak t ideáját sem a látásból sem a tapintásból 44 és (2) nem lehet a látás és a
tapintá s ideáinak közös tulajdons ága, tehát a feltételeze tt 'elhagyó' abszt rakcióval
üres ideát kapná nk.

A (2) tézis mellett a követke ző vel érvel Berkeley:

“Mikor egy ideát észlelése alapján ebbe vagy abba a fajtába vagy osztályba
sorolok, ez vagy azért történik, mert ugyanúgy észlelem, mint a vele együvé
besorolt, vagy mert hasonlít hoz záj uk, vagy össz hangba n van velük, vagy mert
azono s módon hatnak rám. [...] De ha nem tévedek, már világosan kifejtette m
hogy egy vakon született ember, amikor a látását elő ször visszanyeri, nem
gondolja, hogy a megpillantot t dolgok ugyanolyan termés z e tű ek, mint a tapintás
tárgyai” 45 .

Tehát láttuk, hogy Berkeley- nak ahhoz, hogy a látáselmélet közpo n ti részét
képező távolságfelfogást megalapo z z a szüksége van az absztr akt ideák
létezésén ek elvetésére. Ezt Berkeley nem direkt formába n teszi, hanem az ellenfél
rejtett premiss z áját cáfolja meg mindkét fajtájú absztr akció tagadásával.

Összeg zé s

Arra jutott u n k tehát, hogy tisztáz t u k, legalábbis a Locke Berkeley vita keretei
között, az absztrakt ideák státus z á r ol folytatott vitát. Itt első sorban Berkeley
szerinte m jogos kritikáját és Ayers és Walmsley véleményét használtuk fel arra,
hogy a megfelelő nyelvi kereteket terem ts ü n k a vita rekons tr uálásá ho z. Amellett
érveltün k, hogy érde mes az absztr akt ideák hasz nálati módját különválas z t a ni a
létezés ü k rő l szóló kérdésektő l, annak érdekében, hogy az absztra kt ideák
helyzetét jobban megvilágítsuk. Az absztra kt ideák vitája az empirista
ismeretelmélet elő feltevéseinek következ m é nye, arra irányuló kísérlet, hogy az
általáno sság fogalmát megalapo z z á k, amely ahhoz szükséges, hogy elfogadható,

44 BERKELEY, id.mű 123. bekezdés 121.o.


45 BERKELEY, id.mű 128. bekezdés 124.o.
kom m u nik álható tudást hozza n ak létre. Locke és Berkeley külön elméletet dolgoz
ki ennek a problém án ak a megoldásá ra, annyiban azonba n egyetérte nek, hogy
ahho z, hogy az általánosságnak az adekvát fogalmát kialakítsuk az érzéks z e rvi
tapas zt alato t kell az elmélet sarokkövévé tenni. Megvizsgáltuk Husserl ezzel
kapcsolato s kritikáját, amelyben kifejti, hogy az empirista ismeretelmélet
alapfeltevéseibő l nem jöhet létre az általánosság adekvát fogalma csak úgy, ha
már eleve feltételezik meglétét. Ezek után az absz tr akt ideák egy alkalma z á sá t
mutattu k be Berkeley látáselméletében. Ez arra irányuló kísérlet, hogy a
partikuláris ideákból, csak ezeket tartva az univerz u m b a n, megalapo z z u n k egy
észleléselméletet. A dolgozatba n nem fektett ü n k hangsúlyt az absztrakt idea vita
nyelvfilozófiai aspekt us á ra. Ezt azért tettük, hogy azokkal az entitások kal
operálju nk, az ideákkal, amelyeket a szer ző k a ismeretelméletileg első dlegesnek
gondoltak, és ezekkel kíséreltük meg, a nyelvi aspekt us ok tól nem megszaba dítva,
csak lecsu pas zítva őket, az absztrakt ideák vitáját rekonstr u álni. Ugyanakkor nem
állítjuk azt, hogy ennek a területnek nincsen nyelvi aspektus a, hiszen az általános
fogalmak kialakítása, ahogy Husserl kritikájában láttuk, egy jelentéselmélettel
talán könnyebben kezelhető . Ugyanakkor Locke és Berkeley megmar a d ta k az
ideák ontológiájánál és itt ezt a konvenciót követtük, hiszen a célunk az volt, hogy
ezt a vitát rekonst r uáljuk.
Felhasz n ált irodalom:

AYERS, Michael: Ideas and Objective Being , In.: The Cambridge History of Seventee nt h
Century Philosop hy, Cambridge University Press, Cambridge, 1998.
BERKELEY, George: Tan ul m á n y az emberi megis merés alapelveirő l és más írások, Gondolat,
Budapest, 1985.
BROOK, Richard J.: Berkeley's philosophy of science , Martin us Nijhoff, The Hague, 1973.
KELEMEN, János: A nyelvfilozófia kérdései . Descartes - tól Rousseau - ig, Kossut h – Akadémiai,
Budapest, 1977.
LOCKE, John: Értekezés az emberi értelemrő l , Osiris, Budapest, 2003.
PAPPAS, George S.: Abstract Ideas and the New Theory of Vision, British Journal for the
History of Philoso p h y, 10 (1) 2002. 55 - 70.
PIVČEVĆ, Edo: Husserl and Pheno m e nology , Huthin so n University Library, London, 1970.
WAMSLEY, Jonath a n: Locke on Abstraction: a Response to Mr. Ayers , British Journ al for the
History of Philoso p h y, 7 (1) 1999. 123 - 134.
WARNOCK, G. J.: Berkeley , Penguin Books, Harmo n d s w o r t h 1969.

Rate