EGY NEM IS HIÁBAVALÓ VITA MARGÓJÁRA

PÓR PÉTER „Mint gondolatjel, vízszintes a tested…” Tanulmányok József Attiláról Szerk. Prágai Tamás A Kortárs folyóirat és a Mindentudás Egyeteme kiadása, Budapest, 2005. 227 old., 1420 Ft CAPTATIO MALEVOLENTIAE Gyanítanom kell, hogy a BUKSZ szerkesztôségének megtisztelô felkérése nemcsak vélt kompetenciámnak, hanem extraterritoriális helyzetemnek is szól, sôt esetleg annak elsôsorban. A magyar irodalomtörténeti gondolkozás (a kriticizmus) és ezen belül elsôsorban a XX. századi magyar líra történetének a kutatása, mint annyiszor, megint két táborra szakadt, amelyek az utóbbi idôben József Attila életmûvében találták meg csatáik kiváltságos témáját. Persze ha kapásból felidézem, hogy 1960 körül költôk két csoportja Petôfi, illetve József Attila nevét lobogtatva támadt nagy dühvel egymásra;1 hogy valamivel késôbb rendkívül tájékozott poéták és elhivatott tudósok nagyjából közös érvrendszerrel akként bizonyították József Attila nagyságát, hogy „meghaladta” például Kassákot és Lorcát, mivel az avantgárd megindokolható, ámde mégiscsak tévelygô elképzelései után, hála marxista világnézetének, „szintézist” alkotott (ez az irodalmilag minden értelem nélkül való terminus hosszú ideig maradt érvényben); vagy hogy még 1980 körül is Gyertyán Ervinnek ugyancsak keservesen kellett Révai József kísértô szellemével szemben bizonygatnia, hogy József Attila nem azért nem lett, illetve nem maradt az öntudatos proletáriátus Petôfije, mert barátai, szerelmei, támogatói, akik alapjában mind zavaros fejûek vagy egyszerûen a Horthy-rendszer megátalkodott hívei voltak, fatálisan félrevitték2 – ismétlem, ha ezt felidézem, meg kell állapítanom, hogy a világ egy-egy részletében néha mégis a jobb felé halad. A mostani vita mindenképpen egy reális elemekbôl reális kategóriákkal kialakított, konszenzuális József Attila-képre épül, és a központi témája: tudniillik, hogy mi József Attila szavainak a líratörténeti, illetve ontologikus értéke, szintén reális és tulajdonképpen szintén konszenzuális. Ezen belül viszont a küzdô felek idônként ugyancsak kemény retorikával fogalmaznak. Hogy két mélyütést idézzek (ne tévesszen meg senkit a fogalmazás akríbiája – a szerzôk mélyütésnek szánták, és az is): „Jól megfigyelhetô az egész József Attila-szakirodalomban, hogy utóbb még azok a versértelmezések is egy pszichogenetikus folyamat alkotta szubjektum »vallomásának« a rekonstrukciójára törekedtek, amelyek módszertanilag már nem osztották szerzô és lírai szubjektum azonosságát.”3 Mire a többé-kevésbé direkt válasz: „De nem hiszem, hogy bármely mûalkotás vagy életmû jelenvalósága csak úgy ismertethetô el egy nagyobb közösséggel, ha sikerül (részben) áthelyeznünk a költészettörténeti fejlôdéssor egy újabb (napjainkban érvényesnek vélt) szakaszába.”4 Csak a feszültség mértékét érzékeltetendô említem, hogy néha olyan érvek is leíratnak, amelyeket a szerzôk más összefüggésben aligha hoznának elô. Kérdéses például, fel lehet-e róni, ha egy filológus egy vers datálásakor más, egybehangzó adatok mellett a szöveg (állítólag nem létezô, illetve irreleváns) közvetlen referenciáját is figyelem1 I 1960 körül a népiesek és az urbánusok egy-egy csoportja „Petôfi nem alkuszik”, illetve „József Attila sem alkuszik” jelszóval csatázott egymással az Élet és Irodalom hasábjain. 2 I Gyertyán Ervin: Marx, Freud, József Attila. Két új József Attila-könyv tanulságai. In: Szabolcsi Miklós – Erdôdy Edit (szerk.): József Attila útjain. Kossuth, Bp., 1980. 81–132. old. 3 I Kulcsár Szabó Ernô: „Szétterült ütem hálója”. Hang és szöveg poétikája: a késômodern korszakküszöb József Attila költészetében. In: Kabdebó Lóránt et al. (szerk.): Tanulmányok József Attiláról. Anonymus, Bp., 2001. 16. old. 4 I Veres András: A József Attila-kutatás dilemmái. Kortárs, 49 (2005), 4. szám, 14. old. 5 I Kulcsár Szabó: i. m. 17. old. 6 I Uo. 24. old. 7 I Tverdota György „mindig fölfeslik valahol”. Vita József Attilának a magyar líra történetében elfoglalt helyérôl c. írásában a jelen kötetben (41. old.). 8 I Tverdota György: A József Attila-kutatás dilemmái. Egy tanulmánykötet ürügyén. In: Uô – Veres András (szerk.): Testet öltött érv. Az értekezô József Attila. Balassi, Bp., 2003. 208. old. 9 I Így Bergson és Croce vagy a másodhegedûsök sorából Pauler Ákos, akiknek a jelentékeny hatását Tverdota bizonyította be, vagy például Wilhelm Reich, akinek jelenlétét az életmûben N. Horváth Béla fedezte fel. Az elôbbirôl lásd a prózai írások újabb kiadásához írt, egész könyvnyi kísérôszövegét: József Attila. Tanulmányok és cikkek 1923–1930. Magyarázatok. Osiris, Bp., 1995.; az utóbbiról: Marxtól Reichig. József Attila emberképe 1932-ben. In: uô: Egyéniség és valóság. József Attiláról. Nap, Bp., 2006. 126–140. old. Ezt a tanulmányát publikálta e mostani kötetben is (85–99. old.) 10 I József Attila verseit a következô kiadás alapján idézem: József Attila Összes Versei. Kritikai kiadás, 1–2. Közzéteszi Stoll Béla, Akadémiai, Bp., 1984. A versek lelôhelyet a szövegben jelzem. 11 I Ennek a szemléletnek volt legerôsebb példája a már idézett Szabolcsi–Erdôdy tanulmánykötet (József Attila útjain). 12 I Hankiss Elemér: József Attila komplex képei. Kritika, 1966. 10. szám, 11–22. old.; Németh G. Béla: 7 kísérlet. A kései József Attiláról. Tankönyvkiadó, Bp., 1982.

6 de ugyanígy kérdéses. Szükséges azonban. az utóbbiakban pedig Németh G. Béla tanulmányai.8 Ennyit jelzésként a vita hevérôl. és többnyire csak példaként idézi. némelyik közülük csak ezt taglalja). akik már hamarabb és jobban elmondták. és ezért legsötétebb pillanataiban sem felejtette el a végsô perspektíva ígéretét („Most mint lopott fát. esetleg konfliktuózus.9 A másik oldalon Kulcsár Szabó Ernô tanulmányok sorozatában írta le egyre pontosabban azt az általános líratörténeti fejlôdést. tehát az elvi álláspontok esetleges helyi érdekétôl függetlenül és mindenesetre bárminô közvetlen hátrány vagy éppen megtorlás kockázata nélkül fogalmazhatok (mert az összecsapás hevében még ilyen fenyegetések is elhangzottak volna. hogy ekként mind a két tábor haragját kiváltom – mégis azt hiszem. Valóban bizonyos távolságból. de sokkalta élesebben érzékelem az egyre teljesebb és egyre finomabb bemutatás rendszereinek és módszereinek mindenkori kifáradását. és sok más.5 csak az új hierarchia feltétlen erôltetésével tudom magyarázni. Talán jó. hogy ezt a kötetet jelentékeny mértékben a vita uralja (amennyiben legalább négy nagy súlyú tanulmánya ezt. hanem az oszcilláció.BUKSZ 2006 be veszi. hogy így érvényesíthetem kívülálló helyzetem egyetlen elônyét. semmi esetre sem feladatom. aki mindenképpen érdekes elemzéssorozat-könyvét utóbb még a Harmatocska egészen különleges magyarázatával egészítette ki). viszlek titeket”. Az elôbbiek azt demonstrálták. vagy elutasítják az új elmélet kategóriáit. elsôsorban azt. miután ráeszmélt az osztályigazságra. majd Németh G. az iskolája viszont eleddig csak részlettanulmányokat írt (de szó se róla.). a lét modern metafizikájának költôi megfogalmazását ismerte fel. majd ezeket inkább korrigálva. és ennek alapján az esztendô ôszi hónapjaira teszi (per analogiam: a német filológia nem szégyelli Hölderlin Hälfte des Lebens címû versének szférikus metafizikáját a cím.10 mindemellett meghasonlásai. egyszerûen megkísérlem az állandó. amit én a magam felismerésének vélek. hogy József Attila semmi esetre sem a racionálisan megértett (vagy legalábbis megérthetô.11 Ezt az egyébként egyáltalán nem tartalmatlan konszenzust törték meg elôször Hankiss Elemér. évére tenni). Ennek ellenére bizonyos. a feloldhatatlan komplexitás a lényegük (amiként jelentôs teóriák ekként jellemzik a költészet és különösen a modern költészet egészét). ami véleményem szerint nem jellemzô a József Attila-kutatás általános helyzetére. ha egy irodalmár egy korszakváltozást a „paradigmaváltozás” (állítólag csak kuhni szigorral alkalmazható) fogalmával ír le (holott már Kuhnnál metaforikus. 320. ha hozzáfûzöm: engem az ismereteim feltétlenül az elsô csoportba helyeznek. Nem! Nem!…]. semhogy ne venném komolyan egy idegen megközelítés kihívását. old. ezt tágan fogom értelmezni. hogy Németh G.. Akárhogy legyen is. hanem autonóm figyelmet érdemelnek. magát az életmûvet azonban kevéssé tárgyalja. hogy elöljáróban a legnagyobb hátrányát is kinyilvánítsam. a szemiotikai értelmezést elutasítandó.12 Mára többnyire e hajdani tanulmányok érvelésének szembeszökô (mondhatni: másképp ideologikus) túlzásait szokták emlegetni. hogy ez nem igaz). hogy valamiféle tájékozottság vagy éppen bölcsesség magasából megítéljem. melynek eredményeit. hogy egy avantgárd verset. József Attilával foglalkozó könyvet és tanulmányt is bevonok. hogy ezek a tanulmányok valóban más szintre és más kategóriák közé (igen: más paradigmába) he- . A költôrôl szóló tanulmányokat valóban hosszú ideig ideologikus ferdítések és szamárságok uralták. Mindenesetre a fenti megszorítás tudatában is jelzem. sôt: „s azt suttogom: igen. igen” [Kirakják a fát. amelyeket viszont a legfontosabbaknak tekint. akikre nem gondoltunk volna) a világképe megértéséig legna- 305 gyobb részben azok az elemzések dolgozták és dolgozzák ki. köt. noha szívesen remélem. Egy feltétlenül érdekes. egyre több valóságos tény és kérdés is leíratott. másfelé keresô útjai és persze életének tragédiája mégsem csupán ilyen-amolyan okból adódott tévelygésének a szimptómái. hogy mind csak doktriner applikáció volna. például a költô ideológiai forrásaitól kezdve (ahol is sok olyan nevet kellett tudomásul vennünk. Így alakult ki végtére is József Attila új portréja: a költôt. alapjában valamiféle kávéházi életképnek kellene olvasnunk (különösen annak a tollából. esetleg itt-ott kijavítsam az egyes tanulmányokat. vagyis megértendô) világ átvilágított kompozícióinak végsô eszménye jegyében alkotta a képeit. Béla félreérthetetlenül a konszenzus radikális érvénytelenítésére törekedett. de természetesen korlátozott terjedelmû és természetesen elegyes tartalmú kötet (illetve egynapos ülésszak) ismertetésére kaptam megbízást. Béla a felfedezés lázában fejezetnyi Heideggert olvas bele a költô esetleg egyetlen szintagmájába. ha egy elemzés az Eszméletet részint többek között Pound verseinek. A KONFLIKTUS Térjünk vissza még egy pillantásra az elôzményekhez. amelyek vagy nem is ismerhették. fel lehet-e róni. illetve a Dante óta ismert életkorképzet alapján a költô 35. mint megcáfolva.7 és az is meglepô javaslat. lesz alkalmam eredeti fejtegetéseket idézni). 477. részint meg Kosztolányi Halotti beszédének a közelében látja (holott legfeljebb a modernitáson belüli tökéletes különbözôség példáiként lehetne együtt idézni ôket). elsôsorban a kései versekében. mindvégig az vezérelte. de olykor mégiscsak konvergáló kérdésfeltevéseket és megállapításokat bemutatni. Igen valószínû. és aztán igazságot hirdessek. II. amennyiben József Attila nagyságában. lévén hogy a szellemtudományokban teljes izomorfiát legfeljebb a nyelvészetben lehet felfedezni). amelybe József Attila életmûvét belehelyezi. A vonatkozó irodalmat azonban mégis töredékesen és esetlegesen ismerem csak – és leginkább azoktól kérek elnézést.

old. sem a tüntetéseket. Argumentum. Bp. 14 I Tverdota György: Tizenkét vers. 1976. 133. 111. a. Osiris. és elhelyezi a mûvet a kollektivista magyar lí13 I Így visszatérôen a joggal híressé vált kötet szerzôi: Bókay Antal et al. hogy a mostani.13 Úgy látszik.: „Köztetek lettem én bolond…” Magvetô. Mindez talán skolasztikusnak hangzik. Ismeretes a versek keletkezésének néhány extrém példája: a Mama (II. hogy „az ihlet a világ valóságának teljes fogyatkozása”. Akadémiai. 21 I N. Magvetô. 23 I Tverdota: Határolt. írja N.17 vagy a Költônk és Kora.. elvi ellentéteket érintenek. Akadémiai. amikor. old. például a pszichoanalízis felôl közelítették meg. a szöveg diskurzív és (dekonstruktív) poétikai irányultságából indul ki.14 hogy azzal eleve lefokozza. Azóta egy vita is lezajlott a könyvrôl Bíró Béla..) 15 I Idézi Valachi Anna: „Amit szívedbe rejtesz…” József Attila égi és földi szerelmei. Bp. ôrjöngô gyûlöletkitörés visszájaként írt meg. 22 I Farkas János László: Testet öltött érv.16 a Ha a hold süt… (uo. 1973. 620.. és 50. 1982. r. mert én ezt üdvösnek tartom) tágabb is a konszenzuális alapfeltételezés közöttük. 152. mígnem ezt a „semmi” tematizálásába viszi át. március 5. old.. 2005. hogy megcsúfolja a szférikus magyarázatokat) valamilyen anyagcserezavarára vezetett vissza. György. hogy mára senki sem próbálja valamelyik versét vagy verscsoportját uralkodóan életrajzi motívumokból vagy éppen „élmény(ek)bôl” magyarázni. elméletileg felette up-to-date vitáknak is az egyik kiindulópontja. 27 I Tverdota: 12 vers. 140.. In: Tverdota–Veres: i.. Kálmán C. míg a másik tábor szerint a „posztmodern” lírai teremtés (márpedig József Attila oda tartozik) eleve bármiféle ideologikus ihletettségen. old. jegyz. hogy a „patkó[t]” se lehet a „kovács” „élményébôl” megérteni. Sárközy Péter: „Kiterítenek úgyis”. se anyám kötetrôl. 29 I Charles Baudelaire: Oeuvres complètes. 91. 18 I A vers keletkezését és értelmezését lásd: Tverdota György: Határolt végtelenség.19 ezt az ugyancsak extrém negatív korrelációt kívánta fogalmilag megragadni és általános érvényûvé tenni. 28 I 1927. 31 I Lásd Németh Andor kritikáját a Nincsen apám.. 1997. old. old. éppen ez különbözteti meg a „modernség” közvetlenül megelôzô korszakától. old. (145–169. nem csak a tanulmányokra gondol.. amelyik – benne a mindkét verzióban ugyancsak bizarr önmeghatározással: „szabály szerint költi kényem”. 223. 7–18.18 (Ha BUKSZ 2006 valaki ebben a leírásban dilettizáló heideggeriánizmust ismer fel. old. hogy semmi témája. old.. köt. amit az anyja emléke elleni. skk. 1. old. azt hiszem. József Attila-versek elemzései. 16 I Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés. április 25. old. még erôsebb szintagmával..”15 Valóban. 2006. old. Negatív formulában összefoglalva. viszont idézi Marxot. Bp. ámde ily módon soha erôsebb korrelációt az élet (József Attila inkább azt mondaná: a „világ”) és a mû (József Attila inkább úgy mondaná: az „ihlet”) között – nem tartom kizártnak. 24 I Bókay Antal: József Attila poétikái. illetve: „K betûkkel szól keményen” (uo.) – közvetlen felszólításra íródott.306 lyezték a József Attila-életmû olvasását.20 Bizonyos. 2004. (beleértve a szuverén Én elôzetes tételezését) kívül valósítja meg önmagát. 17 I Németh Andor: Emlékiratok. köt. József Attila Eszmélet-ciklusának elemzése. szám. de mind a két tábor elejtette az életmû ideologikus meghatározottságának és még inkább bármilyen egyetlen ideológiához köthetô meghatározottságának az alaptételét. egy meghökkent mondatot: „Részben ezzel hökkentett meg. 357–393. 1995..2 124. 32. old. 1987..21 Farkas János László pedig. „a logikai formák preegzisztenciájáról”22 ír. Bp. „Ideologikus költô volt”. és egy ideig épp azt tematizálja. 155. mint amit a résztvevôk feltételezni szeretnének.). In: Bokor László – Tverdota György (szerk. old. In: József Attila levelezése. Noran. méghozzá nagyon figyelemre méltóan a tárgyi-objektális mûeszmény nevében. A logosz keresése József Attila költészetében. köt. akik egész másképp. Közzéteszi Horváth Iván et al. Paris.. Bezeczky Gábor és Veres András hozzászólásaival (Literatura. hogy ez a kötet a most már bekövetkezett újabb fordulatot jelzi. Ugyanennek a tervezett tanulmánynak korábbi bekezdéseiben kategorikusan elutasította az „élmény” magyarázó értékét. Bp.. 25 I Bókay Antal: „Batu khán pesti rokona”. sôt néha egymással parallel alkotásokban (a legerôsebb feltételezés szerint: az Eszmélet 12 versének végül mégiscsak közös cím alá rendezett kompozíciójában). 35.. Ennek szellemében Tverdota például a Munkások elemzésében nem is említi sem a pártot. József Jolánnak. 47.. old. m.. József Attila életmûve ezt a (nota bene: már régóta inaktuálisnak vélt) kérdésfeltevést olyan speciálisan fogalmaztatja meg. amit maga a költô (talán csak azért. Gondolat. In: Uô: A szélén behajtva. old. Horváth: i. m. Más-más meggondolásból (s éppen ez a konfliktusuk tárgya). és 716. 1. de hát annak idején a skolasztika vitáin is heréket szakítottak ki és máglyák égtek – és ha (még egyszer mondom. 394. 30 I 1925. S. 98. 2001.): Kortársak József Attiláról. A szelf poézise József Attila költészetében. ÉLETRAJZ A mindennapokban megismert ember és a versek kapcsolatáról meditálva Ignotus Pál leírt. hogy számára láthatóan fontos és néha enigmatikus fejtegetéseiben arról.) Soha negatívabb. Bp. József Jolánnak. ahogy ô maga nevezi. 679. és végül sok lényeges tekintetben ellentétes értelmezésekre jutnak. 409–411. Bp. nem téveszti el a szándékomat – mert én ezen a szinten vélem reálisnak Heidegger esetleges hatását. old. Fehér Erzsébet. Bp. old. az egyik tábor annyiféle ideológiát rekonstruál a költô különféle korszakaiban. old. a másik oldalon pedig ezeknek az expressis verbis tagadásaként. old. és nem ok nélkül hivatkoztak még azok is rá. Pozitív fogalmakban sematizálva: az életmû újabb olvasata egyik oldalon a szöveg narratív és referenciális értékének állításából. 2. 97–133. In: Tanulmányok és cikkek 1923–1930. 2006. Osiris. In: József Attila válogatott levelezése.) 26 I Valachi: i. esetlegessé teszi alkotói érvényüket. 279. . Argumentum. m. Gondolat. Szövegek. old. József Attila kései költészete. […] Az ember nem nagyon látta az átmenetet.. mondván. 2004. Bp.). 19 I József Attila: Ihlet és nemzet. Bp. Bp. Horváth Béla. 20 I Uo. Bibliothèque de la Pléiade.

Rilke is bizonyíthatóan Schopenhauer tételeire reflektál. „a divat […] fenséges deformáció”)29 – most Rimbaud-ról. hogyan rajzolódik ki (a szó szoros értelmében rajzosan is) ez a törekvés már a pálya legkezdetén. hogy ennél egyértelmûbben nem is lehet a költôi alkotás eszményét magasra helyezni és kitágítani.30 és még az is elôfordult. uo. hogy verseinek elhatározó kijelentéseiben ellentétes tartalmakat variált. és megrendítô összképet rajzol. de attól az elsô pillanattól kezdve. hogy József Attila látta-e valaha Heidegger alapkönyvét (és Veres még több joggal utasítja el. Majd. 450. ahol nem térhetett ki egy romboló formula elôl: „Botot faragtál […] és rádhúztam vele”. mennyire verifikálhatók és mennyire egyeztethetôk össze egymással a különféle gondolati modellek.23 Vagy egy tágabb dimenziójú példát említve: Bókay Antal a kifejezés négy alapformájának sorozatában írja le az életmûvet. de következik-e ebbôl. míg ugyancsak Tverdota megalapozottan kételkedik abban. 326. noha nem övé a szó: feltehetôen nem is meghökkenés nélkül) már 1929-ben „mélységes indifferentizmust”31 emleget.. hogy a Nirvána címû versnek és a Nyolcadik Elégiának bármi köze lenne egymáshoz?! Még élesebb példa. és szignifikánsnak látom.]). Mintha a költôi alkotás egy olyan értelmezésébôl írta volna mûveit. Hofmannsthal és Apollinaire írt egyaránt közvetlen Nietzsche-idézetekre verseket. Egy fiatalkori levelében ez úgy . hogy József Attila fokozott érdeklôdéssel vett tudomást a semmi modern metafizikájáról.28 „próbállak összeállítani téged” – így már közel a halálhoz. Talán eltûnök hirtelen. Például Tverdota cáfolhatatlanul bizonyította. hogy miként mára tudjuk. pontosabban az életet és a mûvet. ámde mégis túl sok koherens szöveghely utal arra. Kontrasztálásul emlékeztetek rá. amennyiben „a költô átélt formaképzete”24 konstituálta (néha akár a számok vagy a nevek akaratlagos vagy éppen archaikus rendszerében) a költôi Ént. hát megleltem hazámat. uo.26 Igyekezzünk most aránylag hamar félretenni a rögtön felmerülô kettôs kérdést.]). uo. Szó sincs róla azonban. logikai „preegzisztenciájának” elvére építi. old. utána beiktatott egy logikailag semmi esetre sem kényszerû passzust a „világ” pusztító alapformájáról [Alkalmi vers. hanem performatíve szüntelenül problematizáló és esetleg önmagát megszüntetô költôi Ént jelenti). „Bánat szedi szét eszemet”. Magad emésztô. a lét és önnön léte végsô negatív alakzataihoz mindig a „világ” rontásának igéit rendelte hozzá („Ha beomlanak a bányát / vázazó oszlopok”. ha úgy tetszik. Németh Andor (leírhatom-e megint. amelyek alkotását befolyásolták. azt. old. 399. old. különösen tanulságos példát. amely az utolsó korszakában mérhetetlen jelentôséget kapott. és az utolsó töredékek egyikének kulcsszava a „közöny” (Nappal mint földet. Állapítsunk meg annyit.PÓR – PRÁGAI rai hagyományban. hogy másképp kell még a gondolati hatások kérdését is feltenni. milyen gyakran használja József Attila az alkotni ige jelentésmezejét életrajzi vonatkozásban („Francia levelezési-szerelmeimet kénytelen voltam a nôi nemmel szemben csalárd módon megkonstruálni” – így egy hetyke ifjúkori magánlevélben. Azt hihetnénk. és 399. és 189. 419. Heideggerre (Németh G. 275. 417. mint négy gondolati rendszerre vezették vissza: a Bibliára (Beney Zsuzsa). amíg nem tudott a hívásának ellenállni (ahogy a versekben utána olvassa: „látom a szemem: rám nézel vele” – így a csecsemôrôl. uo. 515. hogy nyakra-fôre idézzenek Heidegger alaposan eltérô korszakaiból). „Majd eljön értem a halott” – így az öngyilkosságra készülô férfiról [Magány. Apollinaire-rôl. mivelhogy egy korszakon belül ennél különbözôbb költôket nehéz lenne egymás mellé helyezni: Komjáthy.. Eliotról nem szólva. 307 Ekként viszont a látszólag pontosan identifikálható teoretikus források is felette kérdéseseknek bizonyulhatnak.. Rilkérôl.]) a pszichoanalízis. az anya reménytelen megidézésében [Kései sirató. amikor József Attila az anyját megpillantotta. hogy ezt a jelentésmezôt aktív és negatív alakban tudomásom szerint soha le nem írta.). Sárközy Péter figyelt fel rá. Béla). Emlékeztetek rá. esetleg csak sokadrangú közvetítôket követett. a mostani tanulmánykötetben egyébként kiváltságos érzékenységgel ennek egyik részvetületét dolgozza ki. A mostani viták perspektívájában ezt rögtön még azzal is kiegészíteném. illetve költôi „szelfet” (ami lakonikusan az önmagát semmi esetre sem csak deskriptíven állító. old. hogy már Baudelaire-nél is elôfordul az alkotás jelentésmezeje aktív és negatív értelemben („a képzelet szétbontja az egész teremtést”. Majd. Igazán jellegzetessé azonban éppen azért válik. Nemrég megjelent könyvében Valachi Anna kronológiailag követi végig az életet és a mûvet.25 Említek még egy utolsó. nem kevesebb. addig. kapásból egy példa: egyes verseiben Reviczky is. amelyben az alkotás ténye megôrzi végsô értékét. hogy az Eszmélet enigmatikus formulája az idôrôl Bergson-olvasmányra megy vissza27 – de a világidô képletét bajosan lehetne kevésbé Bergson szellemében megfogalmazni. hogy ez a kapcsolat a költészetben általában is legtöbbnyire fölötte áttételes vagy akaratlagos. mert József Attila nagyon sokértelmûen alkalmazta: körülbelül tizenöt évet átfogó életmûve során közismerten ugyancsak különféle ideológiákat vagy éppen „törvényt” követett (de hiszen hat héttel a francia szerelmek konstruálásáról szóló levél után leírta: „törvény ellen törvénnyel harcolj”). hogy a biográfia tényeire alapozná a bemutatást: hanem joggal vagy nem. A két példához pedig még azt is hozzá kell fûzni. Íme. Freudra (Valachi Anna) és Kafkára (Rába György) – a sor félreérthetetlenül tanúsítja. határesetben: „Széthull a testem”. hogy a bûn fogalmát. hogy a Babitsot engesztelô versében. tôlük tucatszám lehet idézni akár egyes szám elsô személyben is. szokatlanul sok és sokféle elméletet. de ezen belül a szokásos jelentések akár érdektelenek is lehetnek. sôt: „Bolondot játszottak velem”. József Attilánál pedig (Ignotus meghökkent észrevételét megerôsítve) ez a kapcsolat különösen bonyolult.

100.35 Maguk az elemzések. 47 I Errôl rövidesen bôvebben írok. old. 403. míg KulcsárSzabó Zoltán a Magány és a Gyermekké tettél címû versekrôl írt (számomra feltétlenül meggyôzôen ható) elemzésében36 eltökélten tudomást se vesz a szö- BUKSZ 2006 vegek szokatlanul nagy pszichológiai-pszichoanalitikai elôterhérôl.. Tulajdonképpen megszorításokkal Tverdota is. In: Kabdebó (szerk. Bp. Cserépfalvi Imrének.” (Uo. Argumentum. Holmi. Bibliothèque de la Pléiade. 203. old. hogy valaki elvágja a torkát vagy szippant egyet a cigarettából – egészen mindegy […] egyformán. In: József Attila levelezése. old. december 3. In: uô: A megértés alakzatai. Bp.”32 A legutolsó versben pedig úgy: „Szép a tavasz és szép a nyár is” (Íme. A többiek közül. old. lásd Pór Péter: Szavak a kocka hetedik lapján. József Jolánnak. nekünk csak a kapcsolatokat kell megragadnunk. én feltétlenül hitelesnek vélem. augusztus 2. old.) – az alkotás elvesztésével ô mindenképpen elveszett. old. 43 I József Attila: Ihlet. Horváth: Marxtól. uo. és – egészen másképp – a pszichoanalitikus értelmezést). József Attila és a humán visszavonulás költészete.) 46 I Legutóbb Tverdota: 12 vers. (A tanulmány a 4. 4. 15–46. Hogy a legvilágosabb példát hozzam: valóságos mindentudása magasából Tverdota joggal írt egy másik vitakötetben vitriolos paródiát az értelmezô helyzetérôl. 1992. 176. széthull darabokra”. lakonikusan összefoglalva. A kései József Attila. 300. 1975. old. és 871. jegyzetben említettnek nagymértékben kibôvített és átdolgozott változata. In: Oeuvres Complètes. 1937. 34–36. Tverdota: Tizenkét vers. Odorics Ferenc: Az Eszmélet újraolvasása. old. Szépirodalmi. Bp. 44 I Uo. A lírai mûvek befogadásának kérdéséhez. és 384. és a groteszk nekem nagyon fekszik. Zola naturalizmusánál] sokkal inkább értelmi (plus intellectuel): a dolgok léteznek. 58–63.” (Mallarmé: „La Musique et les Lettres”. üdvös módon. 156. lásd pl. 42 I Beney Zsuzsa: József Attila „személyessége”. megveti-e vagy nem veti meg „az emberiséget” (a Tudod.34 Közbevetôleg megjegyzem. vagy legyen: szövegnek. 33 I Tverdota György: Barkochba. továbbá azt is. vers értelmezésérôl. old. A sor Vas István fordításában: „És az egész világ majd énbelém folyik”. 34 I Tverdota: Határolt. legalábbis elvileg. 130–131. hogy. aki mindenáron el akarja törölni. 1999. Továbbá lásd a vitát az „Az a szép.): Tanulmányok. mert a lehetséges korrekciót érdekesnek vélem: én e sorban és az elôzményeiben Apollinaire Vendémiaire-jének dionüsziánus kulcsképzetére ismerek rá – „Et je boirai encore s’il me plaît l’univers”. hogy a megalkotott szövegek és a biografikus tények összefüggését még az úgynevezett naiv költôknél is csak látszólag lehet és érdemes közvetlen megfelelésben látni. „egyenértékû”. (nyersfordításban: „és ha úgy tetszik nekem. old. Esszék József Attila költészetérôl. 38 I Kappanyos András: Eszek. úgyhogy ezt az apró kisiklást csak azért jegyzem meg. 242. nem döntik el az elvi dilemmát. szép embertelenség. old. In: Kabdebó: Tanulmányok. akik egyszerûen nem hajlandók elfelejteni az „élettényeket” (Veres).. hogy megragadjuk az idônkinti ritka vagy gyakori kapcsolatokat”. Arra viszont emlékeztetek. Magvetô. Kulcsár Szabó Ernô: Költészet és dialógus. old.). megiszom a világmindenséget”). 2005.. old. ott közlöm a legfontosabb tanulmányokat. Nem taglalgatom. amikor a Holt vidék címû verset interpretálja (hogy a „parasztvers–panaszvers” egységét láttassa benne).). ahol a különbözô 32 I 1926.. 647.) 37 I A filológiai tisztesség kedvéért (de a kedvem ellenére) mégis közlöm a négy idézet adatait. In: József Attila levelezése.. Guillaume Apollinaire: Válogatott versek. sorrendben: Veres András: „Ami van. 22. hogy a vitában valóban a különféle elemzések lényeges és gyenge pontjait találják-e el az ellenfelek. 36 I Kulcsár-Szabó Zoltán: Magány és énhiány József Attilánál. 40. hogy a költô számára. De hát azok is. old.. Paris. Kortárs. 52 I Ugyancsak Vágó Márta emlékezése szerint a költô azt mondta neki: „A tiszta költészetet szeretem a legjobban. akit is a költô bizonyosan olvasott Párizsban (a Tverdota által idézett párhuzamos szöveghelyek mind 1928-ból származnak). old. vagy legyen akár: nyelvi szövedéknek. 45 I Két idézet: „Bármilyen tettként. számon tartják. 48 I Veres András: A József Attila-kutatás dilemmái. Csokonai. hogy önmaga kreatúra-elveszettségét megalkossa. „De az irodalomban van valami. hát megleltem hazámat. old..) 49 I Kulcsár Szabó Ernô: Csupasz tekintet. tehát az Eszméletnek – az értelmezésében. 420. 35 I Uo. és nagyon valószínûleg olvasott az utolsó évben. hogy én a költô alkoholizmusának vagy antialkoholizmusának a taglalását is feleslegesnek tartom annak értelmezéséhez. 461–473. 1998. hogy annak a versnek – legyen: 12 versnek. old. ami ennél [ti. 1945. old. egyenértékûen az. 278. old. Itt természetesen mindenekelôtt a keletkezéstörténet motívumaira kell gondolnunk. 12. és ezeknek a kapcsolatoknak a drótvonalai alakítják a verseket és a zenekarokat. Azt persze. 51 I A mondatot Vágó Márta jegyezte fel. 41 I Szôke György: „Ùr a lelkem”. Bp. skk. Ezt követve úgy fogalmazódik meg a kérdés. van-e és milyen „átmenet” a megalkotott élet és a megalkotott mû között. 1958. ô is eleve érdektelennek mondja. 50 I Egy korábbi cikkemben megkíséreltem ezt részletesebben kifejteni. hogy ez a jelentés az elemzés célzata szerint is változik (lásd például a fentebb említett textológiai megfontolást. 77. old. 68–72. csak az áll a rendelkezésünkre. hogy pontosan milyen táj látványa indíthatta el a megírását. 2006. 470. old. szám. „Sur l’évolution littéraire”. hogy esetenként egyáltalán nem egyforma az értékük. régi asszony” c.. old.) . aki önmagát azért szólítja meg. Vágó Márta: József Attila. 91. In: Kabdebó: Tanulmányok. ma már mindenki tudja. old. mit jelentenek az Ars poetica neves sorai a „mai kocsmá[ról]” és a „világ” behörpintésérôl. uo. old. mindenkorra és kizárólag. 1. (117–144. Az Eszmélet és a ciklus-elv. 39 I N. 40 I Sárközy Péter: „Kiterítenek úgyis”. hogy nincs bocsánat verziói szerint uo. sz. és nem nekünk kell ôket megteremtenünk. Tverdota elemzéssorozatának számos darabja magyarázó értékkel vesz figyelembe életrajzi és keletkezéstörténeti tényeket. Beney Zsuzsa tanulmányát: A két anya. 139. március 5. ugyancsak Sárközy közli a bibliográfiát: 182–183. Az Apollinaire-ismeretet tanúsító levelek: 1927. old. és akkor már kivédhetetlenül logikus („A líra: logika”. 109. In: uô: A gondolat metaforái...308 hangzott: „és az. In: Kabdebó: Tanulmányok. amit mindenki és ô is tud33 – de azért. József Jolánnak. Párbeszéd. old. 55–71. 125. 126. a tekintetekben mintegy körkörösen megteremtett és kiüresített Én-világ megalkotását ismerje fel bennük. Debrecen.. szám. old. old. de éppen ezeknek a jelentése körül artikulálódnak elôször a szembenálló felfogások.

de eleve kizár megfontolásokat. (Fontosnak látom emlékeztetni rá. vagy komolyan disszertál arról. mi szokott arra tájt csattogni…). az alkotás „érvényes” „igazság[át]” megelôzô „valóság”. hogy a megszólított lény mindegyikükben a hiányával van jelen. amelyek (ahogy itt jelezni próbáltam) a modern lírában gyakran és éppen József Attilánál különösen figyelmet érdemelnek. de akár Apollinaire-rel is) mindazt. mert érvénye messze tovább terjed ennek a verscsoportnak az értelmezésénél. mintha József Attila egyszerre törekedett volna arra. az irónia […] mozdítja ki”: a szoros beavatottakon kívül még egy szakmabeli olvasó se fogja tudni könnyen csoportosítani ezeket a kijelentéseket. Nyilvánvaló. amelyik egy egyébként eredetien dokumentált gondolatmenetet vezet be arról. old).48 és Kulcsár Szabó Ernô is félreérthetetlenül az életmû kontinuitását emeli ki.42 és akkor akár már e lakonikus utalások alapján is felmerül ezeknek a verseknek a közelsége a Magány típusú versekhez stb. Úgy látszik. old.39 De vajon lehetséges-e (egy elvi sémában persze lehetséges. hogy csak viszonylag késôn jelentek meg az életmûben. nem is okvetlenül ellentmondó érvekkel.46 Kulcsár Szabó Ernô felfogása szerint pedig az ô mûvében fordul át az európai líra története. amikor megkülönbözteti egymástól József Attila „változatos […] világnézeti tájékozódását” és „a léthez való viszony antropológiai premisszáit is alakító nyelvi-világképi tájékozódását” (15. amelyik tehát József Attilánál az „igazság[ot]” illetô kardinális érdekû gondolatmenetben fordul elô. De tulajdonképpen még erôsebb és speciálisabb feltételezést szeretnék megfogalmazni.50 Másképpen fogalmazva: úgy tartotta fenn a „tiszta költészet” eszményét („minden a versért van”). mely szerint József Attila beszéde „mindig dialógus”. hogy milyen magyarokat látott Ady A Kalota partján? (Ady maga. hogy Lesbiának „veréb” vagy „csalogány” csattogott-e az ölében (NB. mert hiszen nem tartom esetlegesnek. mekkorát tévedett Horger Antal. végtére is azt se tudjuk. mintsem más perspektívába állítja Beney Zsuzsa különösen fontos megfigyelése. hogy itt már nem csak stricto sensu az „élet” „tényeirôl”. Egyetlen további csoportot említek: Szôke György az apa. ciklusokba rendezte a verseit. persze majdnem visszautasíthatatlan.49 Én hipotetikusan még mindkettôjüknél sokkal messzebb mennék: az egész életmû olvasható biografikus diskurzusként. például ha valaki komolyan azt kérdezi. hogy az ô kategóriáit idézzem. de ezúttal még filológialag is megtámasztva az exegézist). Kappanyos demonstrálja. aki külön provokációként téves ragozással az „eszek” szót beleírta a Tiszta szívvel címû versbe (egész pontosan: az eltévesztett „k” betûbe saját magát). „metanyelv”. a tanítványát vélte felismerni.47) Visszatérve a Curriculum Vitae emblematikus példájára: Veres András ír egyes mûvek kapcsán „valamifajta önéletrajzi narratíva létrehozásáról” (77.PÓR – PRÁGAI álláspontok közvetlenül konfrontálódnak. az „integráló énösszegzés szándéka […] illúziónak bizonyul”.51 hogy (az elsô pillanattól kezdve a „groteszk[ig]” is elhatóan)52 „megoldási kísérlet[et]” látott benne. vagyis semmi esetre sem primer anyaélmény fogalmazódott meg bennük. hogy többek között ez lett a viták egyik gyújtópontja. amikor abban a költôben. hogy fokozott mértékben megôrizze (állítsuk szembe például Babitscsal és Rilkével) és arra is. és feltehetôen éppígy mûidegennek tartja a kérdést. hogy ugyancsak fokozott mértékben megszüntesse (állítsuk szembe például Szabó Lôrinccel. a „szimbólumrendszer” felfedezéséhez jutottak). kijelentései az elhibázott valóság helyett . emésztéssel. amelyben „a különbözô értelemalakzatok egymással még csak nem is érintkeznek”. mindenki jól tudja. hanem a jellegüket is élesebben láttatja – azt tehát.41 e fejtegetést kevésbé kontrasztálja. mennyire befolyásolta a Rapaport Samuval való találkozás a kiválasztással. szexualitással kapcsolatos képzetek sokaságát például a szociális tárgyú versekben. hogyan jeleníti meg. paradox jellege”. de „a Másik[at]” gyakorta „az ûr[nek]” tételezi. mint a költôknél igen gyakran. a nyilvánvaló életrajziság elfedésére. értelmezôi pedig még tovább menve.37 Elvi síkon viszont Kappanyos András éles formulát fogalmaz meg: „Ezen izomorfiák [ti.). azaz hogyan tünteti el magát egy lírai alkotó a szövegében. mindkét tábor nagy jelentôséget tulajdonít József Attila költészetében: Tverdota – Németh Andor néhány elszórt megjegyzését követve – meglepôen tág és tartós érvénnyel bizonyította a „tiszta költészet” eszményének hatását.és az isten-verse- 309 ket (és közöttük a Babitshoz szóló verset is) a „tagadás” és az „elfogadás” kettôs magatartásából magyarázza. és még ennél is erôsebben mint a modern lírai alkotási folyamat autochton tragédiája. hogy a keletkezéstörténeti és az életrajzi adatok figyelembevétele a verseknek nemcsak a tárgyi utalásait segít megérteni („Utoljára Szabadszállásra mentem”). ami. az „élettények” egyezése „a versek protagonistáinak léthelyzetével”] felkutatása azonban inkább csak keletkezéstörténeti adalékként hasznosítható.45 akinek. „A logikai szerkezet önellentmondó. Mallarmé helyezte a modern poétikai gondolkozás középpontjába [„rapport”].40 A felismerés azért nagyon fontos. hogy ezt az alkotást tekintik rendkívüli kihívásnak. nemcsak abban közelednek egymáshoz. azt fejtegetve. „az Írás metaforáját pedig egy újabb trópus.”38 Ez a tétel. feltétlenül részei az életmû motivikus ihletének és rendszerének. hogy a „viszony” kulcskategóriáját. hanem tulajdonképpen a végsô következtetésükben sem térnek el lényegesen. illetve diskurzív biográfiaként. amelyik diskurzusnak és biográfiának a szokásos modelleken kívül elképzelt „viszony[ában]”44 alkottatik meg. hanem egyre inkább a megalkotott élet tényeirôl van szó – ezek viszont. hogy a Shakespeare-szonettek egy nôhöz vagy egy férfihoz szólnak-e) és fôként szükséges-e hasonlóképpen kezelni például az anyamotívumot József Attila költészetében? Legutoljára Sárközy Péter mutatta meg (másokkal egybehangzóan.43 A legendássá vált Curriculum Vitae különösen látványosan példázza a mûvet.

1975 [1946]). Akadémiai. hogy az érvényük csak leíró és nem normatív. old. hogy egy összességében pár száz oldalon keresztül kidolgozott felfogást summázok itt. Argumentum. 422. 1980. (Az Illyés-líra kriptotextusai). amelyikben a szerzô a szabad versek korszakára a motívumok jelentésváltozását. 61 I Jelzem. az életmû minden interpretációs iskolára akár állításként. hogy az életmû ugyancsak eltérô gondolati indíttatásokat követve jött létre. 54 I Németh: 7 kísérlet. mennyire különbözô karakterû a két verstípus. 55 I Ismerôi mind tudják. Az eddig idézettek mellett még a következô tanulmányokat vettem tekintetbe: Kulcsár Szabó Ernô: A kettévált modernség nyomában. mindkét táborból) eleve alacsonyabb értékûnek ítélik. A motívumkutatás kardinális fontosságát az életmû megértéséhez Bóka László ismerte fel máig megvilágító erejû és megrendítô esszéjében (József Attila. de egészen elnyelni se tudom. old. amelyben elôször részletesen kifejti. 120. In: uô: Irodalom és hermeneutika. old. hogy a verstípusok a különbözô korszakokban és témákban keveredtek56 (hasonlítsuk össze a sok közül mondjuk Kosztolányi vagy akár Szabó Lôrinc élesebben tagolt korszakaival). Bp. akár megengedésként. Bp. – Külön utalok Janzer Frigyes szellemes tanulmányára. A motívumok rendszere vagy esetleg a motívumok rendszerének a dekonstrukciója épp azért rendkívül jelentôs. Diskurs der Moderne in der ungarischen Literaturwissenschaft. köt. München. illetve rendszerét teljességében kidolgozza. 156–158. illetve ahhoz. old. hogy az értelmük konszenzuális és a használatuk legitim. miként bizonyos az is. azok nem ismerik a tudomány.. 1976. mert különbözô korszakaiban és típusaiban is egy közös alapelv szerint elképzelt és jelentékeny mértékben anyagukban is azonos vagy egymásra utaló motívumok határozzák meg „az abszolútum” mindenkori megalkotását. Vágó: József Attila.57 „Abszolútum”. és (valószínûleg erôsebb megszorításokkal) még az is igaz lehet. 1996. Magvetô. szeretném külön kinyilvánítani. hogy ez a fônév az egyik kulcsszava. hogy a beavatottak akár a végtelenben elôforduló törzsszámok vagy a pleisztocén kövületek kálciumtartalma körüli vitákban is néha gyilkos indulatokat ismernek fel. lásd Bokor–Tverdota: Kortársak. hogy én a „struktúra” és a „horizont” szétválasztását nagyon problematikusnak tartom. . 42. 1999... Akadémiai.) Miként eddig sem. hogy a kijelentések sokfélék voltak. Wolfgang Iser vezette be. 60 I Mivel nem tudok rá kitérni. hogy ezt az Ént egy primer-ôsetikus szókinccsel jelenítse meg (e legutolsó formulával Németh G. Fink. hogy József Attila kronologikusan egymásra következô poétikai rendszereket dolgozott ki. a költô másutt többször leírt önmeghatározása szerint: „háló”. old.. 57 I A fogalomra lásd József Attila: Ihlet. (Akik ezen ironizálnának.54 Bizonyos.): Epoche – Text – Modalität. vagyis az emberi gondolkozás természetét. 58 I József Attila: Ihlet. Egy banális példát említve: az Az a szép. Max Niemeyer. hogy BUKSZ 2006 elvi általánosságban ítéljem meg magának a fogalomnak. amelyik a kései korszak líráját meghatározza. old. József Attila költôi motívumrendszerérôl. hogy megállapítsa: a „tapéta” nem „mûalkotás”. 62 I Kulcsár Szabó Ernô: Esterházy Péter. In: uô: Beszédmód és horizont.. de én csak egyet ismerek. formációk az irodalmi modernségben. én egyáltalán nem tartom kizártnak. 1996.. 56 I Ezt az érvet Veres fogalmazta meg: József Attila-kutatás. uô: Költészettörténet és a mediális kultúrtechnikák. 71–78. Esszé és vallomás. I. Ezen belül azonban emlékeztetek rá. Magvetô. In: Ernô Kulcsár Szabó – Mihály Szegedy-Maszák (Hrsg.. 51–74. 198–223. 2004. illetve tágabban a stílustörténeti fogalmaknak az értelmét. hogy nem tartanám érdektelennek József Attila néhány versének. régi asszony (II. de e tekintetben is sokkal erôsebb hipotézist javaslok: azért egységes. hogy aztán lényegbeli egységüket állítsa: József Attila vagy József Attilák.310 egy hegeli értelemben „létezô. old. 302. de rákényszeríti a visszautasíthatatlan egységét. 167–178.55 amelyben egyként és egyforma forradalmi értékkel teremtetik a „falu” és a „szerelem”. Vágó Márta emlékezése szerint az egyik szenvedélyes beszélgetésben idézte saját sorát és kommentálta a szót. Valóban fontos tény. így csak annyit remélek. hogy a „megoldási kísérlet” önnönmagát mérhetetlenül (vagy legyen: mallarméi méretekben) akaratlagosnak tételezi. Das „spätmoderne” Paradigma und Umrisse einer integrativen Geschichte der literarischen Moderne. (általános felfogását ebben fejti ki a legpontosabban). Azóta egyes részletvonatkozásokban a tanulmányok többször visszatérnek rá. Hogy még egyszer még mindig ugyanerre a tervezett tanulmányra hivatkozzam: a valószínûtlenhez közelítô divinációval felfedezte azt a képzetet. a megbízatásom valóságos tartalma miatt egyetlen oldalban. 265. Bp. uô: Subjekt und Sprachlichkeit. A magyar líra a húszas–harmincas évek fordulóján. Kalligramm. Költészettörténet és kulturalitás a modernségben. ésszerû” „világ[ot]” voltak hivatottak megteremteni. Bp.. hogy bennük József Attila költôi világalkotását ismerje fel: Széles Klára: „…minden szervem óra”. szavainak a lehetô legerôsebb egzisztenciális értéket tulajdonított („a költô […] mintha a saját nevét hallaná”). In: uô: Szöveg – medialitás – filológia. amely majdan a posztmodern alkotás és interpretáció emblémájául szolgál: a szabadon szabdalható „tapéta” képzetét. old. old. És mégis. old. old. még akkor se. hanem kiindulópontként elfogadom. Tübingen. ahol is az alapmintához bármilyen motívumot hozzá lehet tenni vagy bármit el lehet belôle venni – de azért fedezte fel. itt jegyzem meg. illetve olvasás emblémáját (Der Akt des Lesens: Theorie ästhetischer Wirkung. kurziváltan – ahogy (miként fentebb idéztem) a „kovács” „patkó[ja]”is az. mert közismerten körülötte artikulálódik a szenvedélyes vita. Bp. 2000.. így. hogy a lényegét nem hamisítom meg. mint a Tehervonatok tolatnak vagy az Eszmélet X. szakasza és Benn néhány versének összehasonlító elemzését. Pozsony. most sem vállalkozom arra. 27–59. mert József Attila a költôi szöveget tárgyi-objektális eszménynek tekintette.53 mígnem eljutott a parabolikusan lecsupaszított Én alkotásához-alkotásaihoz. In: Kabdebó: József Attila. old. mert hiszen feltétlenül igaz. illetve alkotásmódot.58 POSZTMODERN ÉS EGYÉB KORSZAKOK Leírtam tehát a végzetes szót: „posztmodern”. ha egy mûvészi folyamat autonóman valamerre törekvô dinamikáját hivatottak leírni. Béla alighanem legmélyebb meglátására utalok).) 59 I Szokatlan módon. 71.) címû verset „impresszionista” vagy „szimbolista” jellege miatt többen is (NB. uô: Az(ön)függôség retorikája. Én nem osztom ezt a véle53 I Egy 1936-os interjút idézek. Henry James novellájának interpretációjában „a szônyeg mintájá[nak]” képét mint a posztmodern alkotás.

Az elemzések kiindulópontja a szimbolizmusnak és benne Baudelaire lírájának a hagyománya.60 Ennek a fázisnak a központi alakja a törést megvalósító Gottfried Benn. Ez a fázis érdekli Kulcsár Szabót a legkevésbé (holott én kíváncsi lennék rá.62 hanem legtöbbnyire mintegy a harmadik fázis meghosszabbításával határozza meg. másképp: „az egységes szerzôi individualitás” jelenlétének „dogmáját”. E tekintetben viszont ez a banális példa. akaratlagosak. aki részint csodálta. Kulcsár Szabó Ernô történelmi szemléletének szellemében valószínûleg azt kellene megállapítani. hogy a felfogás szempontjából ennek az eltérésnek joggal tulajdonít fontosságot. Ezt követte (egyre inkább Mallarméra hivatkozva) az. mint Rilke vagy T. mit láttat ez a felfogás József Attila lírájában másképp. a magyar líra körébôl pedig leginkább Kosztolányi és Szabó Lôrinc neve kell. vagyis akként. tulajdonképpen csak negatíve. még ha a nagy akríbiával kidolgozott koncepciót most egy-másfél oldalra kell is zanzásítanom. Eliot és Valéry. és leszögezem. S. ahogy a költô és a költészet képzete az 1920-as magyar fordításban kirajzolódott. mintegy archaizálva határozza meg. A késôi Heidegger nyelvszemléletének. és így azt is számon tartjuk. de emlékeztetem azokat. sôt önellentmondásos. Az igazi fordulatot ugyanis az avantgárd és a késô avantgárd (más elnevezéssel: a késô modern) fázis között fedezi fel. illetve „a formai-poétikai létrejövés kontingenciája” lépett. annyit érnek. hogyan olvassa például Kassák vagy Breton köteteit). vagyis nincs egyedi vagy akár életmû. Eliot. illetve az alkotás addig uralkodó. továbbá hogyan helyezi el másképp a magyar és az európai líra – ô úgy mondaná: fejlôdésvonalában. Ez az ideál a tételes tagadása vagy éppen dekonstrukciója a Baudelaire nevével körvonalazott ideáltípusnak. aki csodálta. antropológiailag meghatározott vagy feltételezett) „horizontja”. ekként tehát eleve még önnönmagát is kontingensnek állítja. még erôsebben: a szöveg saját magát nemidentikusnak állítja. Errôl tulajdonképpen szintén keveset ír (az érdeklôdôk valamelyest többet tudhatnak meg az Esterházykönyv szövegelemzéseibôl és meglepô.61 és rendkívül jellegzetesen olyan alkotók is. a Kalckreuth-Requiemet író Rilkével és legfôképpen Benn pályájával párhuzamban. bizonyára szándékosan. a jelentésük pedig relacionális. hogy a költônek nem adatik meg a nosztalgikus búcsú a mindig is elérhetetlen anya-személytôl). amikor is megtöretett az alkotó.59 A közhasznú leírások a modern lírát a klasszikus modernség – avantgárd – posztmodern hármasságában láttatják. a neves „spricht”/ „entspricht” formulának az értelmében (amely mellé legfôképpen és nem alaptalanul Valéry közismerten jóval korábbi fejtegetéseit idézi) itt minden (költôi) teremtés genuinan nem-referenciális nyelvi alkotás. Félretenném a nagyon kevéssé megvitatásra érdemes kérdést. S végül a posztmodern korszak. és helyébe a „modális jelhasználatban konstituált »Én«”. mennyire pontosan határozható meg a posztmodern fogalma. Eljárása annyiban jogos. Így a következôkben arra a két kérdésre fogok koncentrálni. akik teljesen elkerülték az avantgárdot (ez Rilkére így mindenesetre elnagyolt 311 megállapítás. hogy Rilke. hogy a négyfázisú dinamika a céljához ért.PÓR – PRÁGAI ményt (hanem úgy vélem. illetve Babitsé is. de sokban meggondolkoztató módon az Illyés lírájáról írt tanulmányból). amelyet hibátlanul írnának le. mert ellenpélda. ô szívósan konfrontálódott az expresszionizmussal). Megkísérlem – elsôsorban Kulcsár Szabó Ernô különféle könyveit és cikkeit követve – az elvi-történeti tételeiket nagyon lapidárisan bemutatni. illetve a vele vitatkozó tábor ma is gondolja. hogy eszünkbe jusson. hogy híven adom vissza a szerzô legfontosabb szándékát. mintegy ok-okozatilag megteremtett (de inkább: dekonstruált) meghatározó . de itt az érvelés elvi részére kívánok koncentrálni. tehát a stíluskritikai kategóriák alapján megállapított rangsor. (Jelzem: ezt a hagyományt Kulcsár Szabó Ernô. de az övé azért. Megint csak zanzásítva hosszú fejtegetéseket. a költôi Én és inkább a Nem-Én pedig ennek a dialogikus-nyelvi alkotásnak kényszerûen idôleges képzôdményeként (hozzáértendô: és nem alkotóként) létezik. részint elvetette. ugyanezt a törést keresték vagy valósították meg. én inkább így mondom: térképén? VALAMIT A VERSEKRÔL. az elôzô és a rákövetkezô közötti helyzetében definiálja. tehát a mûvészi megjelenés bizonyos (legtöbbnyire idôbeli) csoportját egy másikkal szembeállítva a segélyükkel meg lehet magyarázni. S. A PÁRHUZAMOKRÓL. a legszilárdabbaknak látszók is. hogy az életmû jelentôségét a nagy törésvonal kategóriáival kell megértenünk. amennyiben József Attilának és fôként a fiatal József Attilának ezzel kellett szembesülnie. hogy ezzel a fejlôdésfolyamat elérte posztmodern célját. hogy a hosszan kitartott stílusutalás végül keserûen és kontrasztosan hat. A mûvészeti korszakfogalmak. mondjuk így. már sokat felismert ebbôl.) Baudelaire. két. amelyik a „struktúra” látványos változtatása ellenére nem vagy alig érintette a költôi szubjektum. a szöveg azt panaszolja. illetve nem létezik. nyugatos lírája tehát a „modernség” elsô. amit ekként. mint ahogy eddig többnyire gondoltuk. feltétlenül szimptomatikus a költô posztmodern olvasatát bizonyító elemzésekre. „klasszikus” fázisát: „az önmagának [hozzá lehet értenünk: még] elégséges szubjektivitás” eszményét és vele korrelációban a mûalkotás „organikus szervezôdés[ének]” [még] „érinthetetlen egyediségé[t]” jelentené. AZ ÉLETMÛ ÁLTALÁNOS KARAKTERÉRÔL Az eddigiek alapján nyilvánvaló. és T. remélve. hogy mára egy egész más Baudelaire-t ismerünk. de lévén hogy egy ilyen teleológiai megállapítás éppen erre a korszakfogalomra különösen problematikus. hanem csupán egy másik korszakfogalomra vonatkoztatva lehet ôket kezelni. akik a kérdéssel a jövôben foglalkoznak. ideáltipikusak. Ettôl eltérôen Kulcsár Szabó Ernô egy négyfázisú mozgást (fejlôdést?) rekonstruál. én inkább úgy fogalmaznék.

Békéscsaba. 167–170. In: Illyés Gyuláné: József Attila utolsó hónapjairól. A kritika 1935-ben íródott. kihívásnak bizonyos kategoriális alkalmazásait (például az alkotó személyiségnek az eddigieknél jobban hangsúlyozott kérdésessé válását. amennyiben posztmodern szemléletben interpretálja az életmû egyedi jellegét és helyzetét. m. a. és 139. old. In: József Attila levelezése. vs. de precízebbnek látom az ô és az iskolája József Attilára vonatkozó tanulmányainak jelentôségét. 152–170. Tanulmányok. szám. a nagyon radikálisan megfogalmazott kiinduló felismerést fontosnak tartom. Szeme elôtt a nagy gondolati inspirátorok (Heidegger. hogy a szubjektum valójában „produktuma” a nyelvi alkotásnak. hogy van költô vagy akár költészet. Az ezzel kapcsolatos irodalomtörténeti belvita – az irodalomtörténet meg sem kísérelte ezt a tényt fogalmilag megragadni. Szépirodalmi.. vagyis éppen mindig újra azt demonstrálva. 67 I Kulcsár-Szabó Zoltán: Utak az avantgarde-ból. old. m. old. Ellenzôi viszont tulajdonképpen elfogadják ezt a félreértést. 171–189. hogy nem egészen osztom Tverdota megismételt véleményét.. Akadémiai. de kritikatörténeti szempontból: Világképek dialógusa. 120. In: Vágó: József Attila. old. Debrecen. A második idézet Radnóti Miklós fordításában: „Fuvola hangja száll s elfoszlik arra távol”. 75 I Kosztolányi Dezsô Összegyûjtött Versei. nyomatékkal leszögezem: ezzel az érvénnyel. 39. 138. amelyikben tulajdonképpen az összekötô vonások keresésére indul. In: Válogatott versek. Jauß. kül.” (József Attila: Összes Mûvei IV. Cikkek. Félek tôle. old. a kezelôorvosa számára (A József Attila-kutatás dilemmái. 164. 1967. old. 1958. 301.) –. Gallimard. 74 I József Attila: Kosztolányi Dezsô. Megjegyzések a késômodern poétika dialogizálódásának elôzményeihez Szabó Lôrinc és József Attila korai költészetében. hanem a kanonikus szemléletet követi. Olvassuk mindezek elé a Szántó Judithoz írt félmondatot. hogy mindenki elôtt maga Kulcsár Szabó Ernô (akinél jobban senkinek se kell. Magvetô. sôt szétolvassa az életmûvet. old. hogy ez az életmû tudatosan és következetesen az akkoriban a magyar lírában uralkodó (ahogy ô látja: posztbaudelaire-iánus) kánonétól radikálisan eltérô nyelvi-poétikai kategóriák szerint jött létre. továbbá a Kozmutza Flórához írt mondatot. hogy a szövegek ihletétôl és kijelentéseitôl idegen prekoncepciót demonstráljon rajta – bajosan érdekli teljes terjedelmében a BUKSZ olvasóit. hogy megszólaltassa. Bp. hogy rámutassanak sok vélt vagy valóságos hibájára. 71 I André Breton: Rendez-vous. Kiindulópontján az a felismerés áll. Megjegyzések József Attila és Kosztolányi Dezsô szellemi kapcsolatáról. 91–109. mennyire nehéz dönteni az egyes helyek felhasználását illetôen. hogy legalábbis a Rilke-fejezetet (mert én az errôl szóló vitákat ismerem) sok kutató alapjában elhibázottnak tartja. de végül a meghatározó különbségeket mutatja ki: Az istenek ellen „könnyû fehér ruhában”. köt.). old. Bp. In: Szabolcsi–Erdôdy: József Attila. 69 I Guillaume Apollinaire: Menet (Cortège). Vágó Mártának. május 4. ha nem kellene számon tartanom. Foucault. old. old.. 64–77. Szívesen osztanám a véleményét. old. Latin Betûk. 70 I Hélène Parmelin: Picasso dit… Denoël. 76 I Uo. 151. 57–61. hogy ezt a mondatot a költô expressis verbis saját betegségének tüneteként írta le. és kikezdhetetlen identitásában megalkotja a referenciális szöveget. 155–172.) mellett talán Strich Klassik und Romantikja lebegett (hivatkozik is rá. In: Tverdota–Veres: i. 66 I Holott Danyi Magdolna már régebben egy kitûnô elemzésben rámutatott a korai vers-mutatvány igazi perspektíváira: József Attila: A kozmosz éneke. amely éppen nem az integer Ént. Márai Sándor és József Attila. 1993. ha tudomásul veszik) felismertetik. Sajtó alá rendezte Fehér Erzsébet és Szabolcsi Miklós. az új olvasat akaratlagosan szétvágja. old. ha úgy tetszik. október 3.. 1984. Vas István fordítása. i. 1966... 19. aki szerint József Attilát nem érintette meg a szürrealizmus. 1996. old. és ami József Attilára vonatkozó cikkeinek célját illeti. 1958. Helyesen ismerem-e fel vagy sem a példaképeit.és stílustörténeti mozgását. r. 241. kül. In: uô: A költô hét bordája. old. 77 I Vö. In: József Attila Összes Mûvei III. illetve hogy gondolat és kifejezés nem ekvivalens. 1966 (1923). 1962. Paris. amit egy pénzküldés ugyancsak banális alkalmából fogalmazott meg – „az objektív világ elérhetetlen messzeségben van tôlem” (1934.. old. old. hogy „a szubjektum” „a vers létoka”. 2.). 68 I 1928.. amelyet szimptomatikusnak tartok. 97. In: Kabdebó: József Attila. hogy a József Attila-irodalomban huzamos ideje teljes értékû forrásként idézik a Rapaport-leveleket és a Szabad ötleteket. Veres András fontos elemzést írt róla. amelyben az udvarlás-hódítás közkeletû érvét ugyancsak súlyos formában fogalmazta meg: „A múltnak nincs köze a jövôhöz” (1937. Kulcsár Szabó Ernô Csupasz tekintet címû tanulmánya fölé mottóként József Attila következô mondatát írja: „Nem éreztem kapcsolatot eszméim és életem. Irodalomtörténeti Közlemények. . a töredékek poétikai felértékelé63 I Idézek egy példát annak megmutatására. Mielôtt azonban megpróbálok megvilágítani egy-két olyan BUKSZ 2006 részletet. nem is nagyon lehet ismernie a német kriticizmust a romantikától a mai napig és mellette általában a modern kriticizmust) valamennyire félreérti demonstrációjának igazi természetét. S. közelebbrôl nagyon valószínûen De Man négyes portréja Az olvasás allegóriáiról – de hát nyilván tudja. 1. amin teljes érvénnyel demonstrálni lehet például a „Vollendung” / „Unendlichkeit” szellem. 65. 73 I Stoll Béla: Babits-hatások József Attilánál. hanem „a perspektíváitól megszabadított személytelenség szólamát” kell. Akadémiai.) Veres András felrója neki. a Baudelaire-tôl mondjuk a kései Celanig terjedô líratörténeti fejlôdést és benne a posztmodern kényszerû eljövetelét bizonyára nem lehet József Attila életmûvén demonstrálni.312 ismérve van a törésvonalnak. tudásom és vágyaim között. In: Szabolcsi–Erdôdy: József Attila. 64 I Így Bókay: József Attila poétikái. In: Clair de terre. hogy nincs külsô referenciája. 95. redukáltabbnak. Ezzel azt is jelzem. Bp.63 Én másképp. old. 72 I Vas István: Giusto-rubato (József Attila: „Költônk és kora”). old. József Attila Kosztolányibírálatáról. noha persze meghaladandó elôdként) – de hát ki hinné ma már. old. Derrida etc.. vagy ha úgy tetszik. április elsô fele. A korábbi (baudelaire-i) korszakot az a felfogás uralta. hogy ennek a felismerésnek. ahogy én értem. A fordulat során (amelyet Mallarmé és persze Nietzsche nyomán a közelebbi térben Hofmannsthal neves Chandos-levelének kellett volna bevezetnie. Szabolcsi Miklós. annak teljes dekonstruktív hermeneutikájában. és be kell látnunk. úgy látom. Vázlatok. és ezért valóban egy elméleti paradigmaváltást szándékol bevezetni. elmém és ösztöneim. hogy az idézet nem feltétlenül illegitim. Paris. Bp. 65 I Fried István: Választott rokonságok. Gadamer. 60. Angyalosi Gergely kivételesen éleslátó tanulmányát. 102.

hogy én ezt kicsit másképp látom. végül az. és lehetséges. uo.PÓR – PRÁGAI sét) már rákényszerítette a vitatársaira is. hatalmas katasztrófák támadnak összevissza. utóbb pedig Hölderlint. és még a legtöbbnyire inkább képi. hogy én a Kosztolányi-tanulmány két alapszavát: „világosság” és „nihilizmus” rendkívül fontosnak tartom a két költészet közösségének értelmezéséhez. akit tépdesnek”. Igaz. mint fogalmi összefoglalásban is ôrzi az akár metafizikai téma szinguláris jellegét: „…rég eltûnt.74 mint ahogy a Számadás-kötetben valóban van még néhány. amit aztán József Attila meghaladott volna).75 amelyik e két szó jegyében közel jut József Attila versmodelljéhez. az egyedi mû általános elképzelését tekintve alkotásuk határozottan eltér egymástól (nem ok nélkül való. és akkor ér véget. hogy aztán felszívódjanak a gyûrû üres foglalatában. Elôször is.)66 Az avantgárd vonatkozásában azonban Kulcsár-Szabó Zoltán már „fundamentális különbséget” vél felfedezni. hogy elszórt példáktól eltekintve. de az elképzelés tökéletesen különbözô: mert Kosztolányi a versben egy egyszeri életpillanatot ír le. Kleistet és Rimbaud-t emlegette (106. fényes kísértet. míg József Attila még a látszólag konkrét versalkalmat is azonnal léthelyzetté alakítja át. illetve ennek a verziója.67 Ezzel a megállapítással szemben idézem József Attila egyik (szerelmes) mondatát arról. esetleg a témát és a beszédhelyzetet is: én úgy látom.”68 Olvassuk melléje például Apollinaire képét még a Szeszek korszakából: „Mind aki felmerült láttam nem én vagyok / Belôlem hoztak el mind egyegy darabot / S lassan felépítettek úgy mint egy tornyot felrakni szokás”. Hozzáfûzöm még. A kettô tematikusan még hasonlíthatna is. hogy némely versében fel lehet ismerni Kosztolányi tónusát. de az egyetértés teljes. roppant szemüveged”.)64 E legutóbbi kötet egyik kevéssé zajos tanulmányában egyébként Fried István hosszan dokumentálja. hogy a posztmodern iskola egyik tanítványa még nem talált rá a témára. Úgy vélem azonban. vagy a hatások filológiájának körében szoktak tárgyalni – nézzük meg tehát elôször ennek a vetületnek egyes részleteit. Ezért csak óvatosan jelzem. Bókay például régebben is. (Az elôzôt persze azért fogadják el fokozott mértékben.). amikor ezt summázza: „a gyönyörû sikert. mint szokásos. mert a szöveg. / Észak. de a szigony is.”77 Ekként olvasva a két alkotásmód éppen a lírai közlés természetét és célját tekintve más . Picassónak a mondatát: „Az a szörnyû. Kelet. és aztán bont ki. most is „a szelf” konstituálásának tekintette a különféle poétikák sorozatát. közvetlenül „a néma négerek” képe mellé például Breton egyik 1923-as prózaversének utolsó mondatát: „Az emberfejû éji lepke lassan-lassan megfojtja az elátkozott utcai artistákat. hogy saját magunk saját prométheuszi sasa vagyunk. Reszketünk. mert más oldalról már megfogalmazódtak hasonló állítások. hogy a Számadás elsô szonettje segítette József Attilát az utolsó versek önmegszólító vershelyzetének megtalálásához (amihez persze már régóta belsô késztetés vezette). Ôszi reggeli. mivel eltérôen Apollinaire-tôl (jelzem: történetileg kérdéses akár a Calligrammes Apollinaire-jét is az avantgárdba utalni.69 továbbá Apollinaire barátjának és bálványának. és 370. hogy még rímeket is átvett72 – de hát számos Babits-helyet is közvetlenül átvett és továbbírt. Még mindig ennél a vetületnél maradva. Tverdota szerint a tiszta költészet minden formájáért. amelyekben következetesen Kosztolányi tónusát folytatta (az elsô az Indiában hol éjjel a vadak lehetne. míg Kulcsár Szabó Ernô szerint a Babits lírájában példaszerûen megvalósított költôi eszménytôl való elszakadásuk közelítette ôket egymáshoz. nem is nagyon írnak róla. A Nyugat. old. / vezérkedô.. s a végére határozott kritikát fogalmaz meg). az utolsó talán a Meghalt Juhász Gyula. de nagyon kevés vers (pl. mi az emberi személyiség: „Te vagy az uszony a halon. Állítsuk szembe egymással két vers kezdetét: „A kávé gôze illan át forogva / a téli reggel füstjén szerteszét…” (Szellemidézés a NewYork kávéházban)76 „A kártya ki van osztva.70 és még továbbá.73 Bizonyára igaz az is. old. Lakonikusan összefoglalom: Németh Géza szerint Kosztolányiban József Attila az egzisztencializmust felfedezô eszmetársára ismert rá. amit egyébként vagy a költôi kezdetek címszava alatt. old.). miután a vers egy démoni muzsikus zenéjére alkotott világot: „Hallom meghalni egy távoli fuvola hangját” (ez a szó szerinti fordítás). hogy az elismerés és a szeretet tanulmányában az elsô mondattól kezdve bizonyos távoltartást is érzékeltet. a vers tárgya a tudat szembesülése a maga által felismert léthelyzettel (és ily módon gyakran saját magával). amit beledöftek. Könyörgés az ittmaradókhoz). Nyugat és Dél kezében” (Osztás után. még ha ez az egyetértés részint csak nominális is. 237.és stílushasonlóságokat sokkal korlátozottabbaknak vélem. hogyan látta annak idején.). amit Kulcsár-Szabó Zoltán az avantgárd jegyében alkotó József Attila egyedi vonásának vél. József Attila már a szólási alkalom depragmatizálására és a képi referencia kioltására törekedett. 369. 292. vagyis elsôsorban Ady és Juhász Gyula hagyományát illetôen teljesnek látszik a hallgatólagos konszenzus. hogy ezek a szövegek igazolnák. / ki tudja-e a végzet licitálni. 1936 végén–1937 elején írt hat-nyolc verset. amikor például még a költô életében Aranyt. Akármilyen indokból is. aki tépdes és az. aztán például a Saint-Merry muzsikusa (Le musicien de Saint-Merry) záró sorát. például a Kalevaláért való rajongásuk kötötte ôket össze. ha valaki megkísérelné A kozmosz éneke és a Költônk és kora összehasonlító elemzését – majdnem meglep.65 Ezért tér ki sok elemzés a szokásosnál hosszabban arra. egy ideje nagy egyetértés uralkodik Babits és Kosztolányi sze- 313 repét és hatását illetôen. hogy a költészeteszményt. (Néha túlságosan is elfelejtik: én tulajdonképpen érdeklôdéssel olvasnám. amelyet neked adtam és amelyik meg fog ölni. a Te öngyilkos.” (Nyersfordítás)71 Nem látom. 102. esetleg kommentál is. uo. mely megvan bennünk. hogy Márai már hamar és aztán mindig újra József Attila magányos nagyságát állapította meg..

168. old. Szépirodalmi. Frankfurt am Main.” (Falu) (uo. november 16. mint egy textuális elrendezett78 I Babits Mihály: Összegyûjtött versei.80 Azt hiszem azonban. sôt speciálisan a kettô összeegyeztethetetlen nyelvfelfogását. „és én állok minden fülke-fényben. 82 I A motívum eredetérôl és alkalmazásáról lásd: Szigeti Lajos Sándor: „Virrasztok”. de még Kosztolányinál is) „az én-beszéd értelemegészét”. 3. „Dombocskán. / ülök. 80 I Valachi: Szívedbe. de ezt a záró képet teljesen eltévesztette. Kulcsár Szabó Zoltán: Utak. old. 3. In: Kabdebó: József Attila. még ha ezt itt egy lakonikus kijelentésként. hogy a Hazám egyik sora („magával kötve mint a kéve”) (uo. old. A leírásban figyelembe vettem az iskola két képviselôjének tanulmányát is. old. köt. (II. 175. Az elsô és a harmadik verset tudomásom szerint József Attila életében nem fordították le magyarra. Ezt a negatív megszorítást a pozitív állítás szempontjából tartom fontosnak. 86 I József Attila: Kosztolányi. elemzésekben Kulcsár-Szabó Zoltán felvetette. mint amit ezek a (még Kosztolányi esetén is problematikus értékû) fordítások közvetítettek a számára. és mert erôsen számításba jövô adalék az életmû annyira vitatott helyének megállapításához: Rilkéét. ahol is a versek jelentékeny része egy emblematikus értékû kép leírásával kezdôdik („A táj most olvadt tûzben reszket”) és a szöveg az erre való reflexióban halad elôre („Hogy tudsz nyugton ülni”. 85 I 1928. Tverdota: Határolt. 185. In: Vágó: József Attila. én József Attila verseszményét sokkal közelibbnek vélem Babits középsô korszakához. Virrasztok. tájak nélkül.” (Eszmélet).) (szeretném közbevetni: ez a sorpár nagyon megragadhatta volna Rilke spekulatív költôi fantáziáját). old. illetve Lôrincz Csongor: Allegorizáció és jelcserélgetés József Attilánál. a különbséget is hangsúlyozva (102. mint szívükön a bú. és vele együtt megszünteti az egységes költôi identitást (lásd például A város peremén és a Költônk és kora összeegyeztethetetlen „szerepképletét”.. Fried cikke szerint Márai is együtt emlegette a két költôt. de még nála is nagyobb vagy legalábbis gyakoribb jelentést adott neki. Legutóbb Valachi Anna meggyôzôen mutatta ki. Szántó Judit feltehetôen hiteles emlékezése szerint József Attila Füst Milánt és Szabó Lôrincet olvasta szenvedélyesen.. de itten Babits és Rilke nevét és a „tudat” alkotó jelenlétét emeltem ki. 114–115. A Klárisok-vita mint hatástörténeti paradigma. Amennyiben a sor minden kétségen kívüli fordítása mellett ezek a hasonlóságok is szignifikánsak. jeleztem. Elöljáróban elismerve. hogy a két líra az örökségtôl való elszakadás alternatív megoldásait jelenti – és így mintha megerôsítenék Babits közeli jelentôségét.84 Az elsô és tulajdonképpen mindent meghatározó tétel szerint József Attila lírája megszünteti a szöveg külsô referenciáját. 385. mert nem más. 160). 87 I József Attila: Ihlet. old. az övétôl egyáltalán nem idegen poétikát ismert fel... 1976. Más cikkekben idéztem már. old. nem tudod”) (Szelek sodrában). és aztán lezárásul: „s hol fogsz a végén virágozni. Hansági Ágnes: Diszkusszió-nélküli vita: néma-játék. old. hogy József Attila lírája Szabó Lôrincével lenne párhuzamba hozható. gyakran olyat. Idézem emellé Rilke két verszárlatát.) Rilke egyik sorának („in sich gebunden wie ein Kranz”) (Sankt Sebastian) majdnem szó szerinti fordítása. skk). 1991. mit és mennyire tartok fontosnak Kulcsár Szabó Ernônek és iskolájának egyelôre mindenesetre inkább csak programatikus paradigmájából. 1961. . 66–67. Bp. old. itt is lemondok arról. most megkísérlem a szorosan a költôre vonatkozó rendszert reprodukálni. hogy a késôi Rilke egész költészetének egyik legfontosabb fogalma a „viszony” („Bezug”). / Hallgatott. a szó nincs messze a „virrasztás”-tól). 214. az ô szövegébôl nem érthette meg József Attila Rilke alkotását. hozzáfûzöm: József Attila világirodalmi helyének leírását nagyon esetlegesnek és töredékesnek tartom. úgy József Attila Rilke verseiben egy olyan. 75–82. hogy az életmû lényeges vonatkozását érinti. 108. 130. Vágó Mártának. azért is. a másodikat Franyó Zoltán lefordította. és másfelôl például az Én tisztán nyelvinek maradó létezését a Magány önátkozó cirkularitásában). 53–82. hogy Mallarmé tágan kiterjesztett örökségébe helyeztem. 84 I Kompendiumról lévén szó. 81 I Az idézett versek sorrendjében: Rainer Maria Rilke: Sämtliche Werke in zwölf Bänden. 203.. A megértés megértése. köt. de (majdnem) minden tétele és megállapítása kétséget vagy megszorítást is provokál. A költôi Én semmi esetre sem garantálja (miként Babitsnál.. vagyis más verseszményt követ.81 És idézem József Attila három verszárlatát: „mérem a téli éjszakát. / Mint birtokát a tulajdonosa. köt. és nyilván ôk is úgy értik..” (Téli éjszaka) (II. a fájdalmak tulajdonosa. hogy még egy nevet hozzáfûzzek. illetve javaslatként tudom is csak megfogalmazni: igen. A sor az Elégiában szerepel (II. olvashatni az egyik versben. mindkettôt nyersfordításban: „és tartod még üdvözültebb arccal / a napóra tányérját bele az éjszakába” (L’Ange du Méridien). hogy utóbb mást. kül. amennyiben a Nyugat. 507. Krisztus pokolraszállása). amit eddig sokkal kevésbé vettek figyelembe. old. (A vers 1915-bôl való). illetve az avantgárd után közösen jeleznék a dialogikus versszerkezet új alkotói paradigmáját. például az Orpheusz-szonettekbe többször bele is írta. Insel.). 2.). és 122–141.): Paradigmaváltás (?) az 1920/30-as évek lírájában.78 Általános szinten Kabdebó Lóránt. old. old... In: uô (szerk. Mivel az általános korfejlôdést illetô koncepciót már fentebb reprodukáltam. Fontosnak látom.314 elképzelést. 122–129. hogy én is csak a magam ugyancsak korlátozott érdeklôdése szerint idézek neveket. 377. old. igaz. 57. 46–52. mert ezt a párhuzamot nem egészen könnyû megtalálni.. 79 I Kabdebó Lóránt: Költészetbéli paradigmaváltás a húszas évek második felében. old. többet és mélyebbet is megértett Rilkébôl. hogy a fiatal József Attilára feltétlenül hatottak Kosztolányi és Franyó Zoltán Rilke-fordításai.” (Christi Höllenfahrt. (Majdnem) minden tétele és megállapítása meggyôz arról. köt. In: Kabdebó: József Attila. „…ott állt / lélegzet nélkül. Rilke: Sämtliche. hogy minden szintagmának megadjam a referenciáját. / én könyöklök és hallgatok. amelyet ô is Mallarmétôl vett át.79 A tételt feltétlenül érdekesnek tartom. amelyben a költôi tudat a csak a számára létezô „viszonyok” BUKSZ 2006 szerint alkotja meg a mûvet. Napló. 497. 109–121.83 Úgy gondolom.82 S ezek után idézem azt is. old. 83 I Die Worte des Herrn an Johannes auf Patmos. JAPE. azzal. old. old. vagyis a világot és önnön jelenlétét újra és újra megerôsíti („gewahre”.

86 miként ha. amelyet (tudomásom szerint) egyik táborból se idéztek még. egyfajta identitást mindig állított. a Don Quijotét említi. teszem azt.PÓR – PRÁGAI ség letéteményese (lásd például a Klárisok tipikus példáját). akkor elvesztésének tematizálásával – ha provokálni akarnék. ez nyilván a doktrína kényszerû következtetése – mûformája nyilvánvalóan nem akként „organikus”. hogy a verset rá koncentrálva alkossa meg. talán. hogy valaki nekiüljön. és akkor aztán például azt a képét: „Egy vaslábasban sárga fû virít”. mint akár Petôfi vagy Victor Hugo eseménytörténetileg gyakran jól verifikálható költészetében. Leghatározottabban pedig azt vitatom el. és ennek az elméletnek az alapján az egész életmûvet elemezze. ha másképp nem. és példaként A Karamazov testvéreket említi. a Kedves Jocó verstôl addig a szintagmáig. hogy ez a spekulatív viszony diskurzus és életrajz között végül erôsebben és bizonyára egzisztenciálisabban referenciális. Néhány bekezdéssel korábban József Attila a „mûalkotásban” „fellelhetô” „törvényes véletlen[rôl”] elmélkedik. Nyomatékosítom: nem. vagy a Háború és békét – hanem azt a regényt. mert hiszen csak programatikus. Úgy vélem. illetve csak részleteket tárgyal. hogy van még mit megértenie József Attila életmûvében. mint Coleridge-é (akire ez a kategória visszamegy) vagy Baudelaire-é (aki az európai lírában tökélyre vitte). ugyanazt a tanulmányt. mondjuk. pedig a szöveg az élô „fa” következetes és brutális defigurációjára épül („tönk” – „faág” – „bitó” – „torony” – „faltörô kos” – „koporsó”). közelebbrôl Az eltévedt lovastól). hogy József Attila fenntartotta a megjelenített elemek „viszony”-referenciáját – teoretikusan lásd a korai mondatot az univerzális szintaktikáról: „Az emberiség egész nyelvét meg kell tanulnom mondattanilag”. ahogy a kezdetben idéztem Ignotus Páltól. amellyel (ahogy ugyancsak Babits lírája még példázza. a paradigmaváltás iskolájából is van József Attila-elemzés. hogy a „szôlô” „képzelete” felidézi bennünk a „pompás. aki belegondol ebbe a példába. de a „nyelvi-mediális” „kontingenciának” még az avantgárd verziójától is eltávolodott.87 Tudomásom szerint erre se hivatkozott még senki – holott soha különösebb és soha pontosabb példát. 315 De még inkább megismétlem: ez az új olvasat feltétlenül koherens. vagy a Tom Jonest. Megismétlem: ennek a demonstrációnak (majdnem) minden megállapítását vitathatónak tartom.) címû versét minden elemzés az organikus költemény mintapéldajáként elemzi. mint ahogy nem garantálja többé semmilyen mitikus referencia sem (ami például a Téli éjszakát megkülönbözteti távolról Vörösmartytól. Annak. részvéttelen és derült” költôt. ahol a „tapéta” képe szerepel. mert egyiknek se jött elég jól. egy legalább olyan méretû tanulmányban. (Chant d’automne I. de ez a törvény a bekövetkezô gyilkosság. amelyik végtelenül szigorúan megszerkesztett szöveget mutat be. Inkább idézem még egyszer József Attilát. „az emblematikus mozzanatok” vagy éppen „a modulok” „nem identikus” visszatérését a különbözô versekben). Szükséges lenne. nota bene. de Kosztolányié már nem) az „Én” azonosulni tudna. és minden szempontja feltétlenül az alkotás lényegét érinti. amennyiben „szétszerelhetônek és ismét összerakhatónak bizonyult szervetlen létesülések” intertextuális és kontingens alakzata (lásd a „szintagmák”. ehhez nincs tehetségem. KÓDA Befejezésül talán valami kiegyenlítô bölcsességet kellene írnom – de hát miként ez jól kiderült. J . Én mindenesetre nagy érdeklôdéssel fogom olvasni. megkockáztatnám. miért is a szöveg fokozódó mértékben egy anorganikus kódot követve íródik (lásd a Téli éjszaka egyre kevésbé antropomorf képeit). hogy József Attila teoretikus fejtegetéseiben is. és tágabban a Gonosz uralmának átláthatatlan törvénye.85 meg amit a Kosztolányi-tanulmányban arról ír. poétikai gyakorlatában is az egyedi alkotás egységének decentrálására törekedett volna. amelynek minden epizódját valóban végletesen szigorú világtörvény szabályozza. meghökkentô módon változtatta gondolati tartalmait és ezzel én-identitását. rá kell döbbennie. nemhogy Poundhoz kötné bármi hasonlóság. hogy legalább egy ellenérvet röviden megfogalmazok: a képvilág anorganikus természete egyáltalán nem jelenti feltétlenül a struktúra anorganikus jellegét. Egyelôre azonban nem lehet valójában megítélni az értékét. E legutolsó pontot annyira fontosnak tartom. tisztán performatív értékû. amelyet Tverdota részben hasonló megfontolásból tart egész különlegesnek). Baudelaire Ôszi ének I. vagy a Vörös és feketét. mint Paul de Man portréi. hogy „másoknak remél”. egyfajta tartalmat. Nincs olyan „lényeg”.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful