You are on page 1of 2

Mra Ferenc: MINDENNAPI KENYERNK Ha n kisgyermekkoromban azt krdeztem az desanymtl, mit esznk vacsorra, akkor az n lelkem-desanym igen sokszor

adta azt a feleletet: Hromflt: kenyeret, hajt, blt !n bizony jobban szerettem volna, ha csak ktflt ettnk volna "nkbb ettem volna a kenyrrel szalonncskt, mint hajt, meg a blt #aj, cseldem simogatta ki desanym a szememb$l a kcos hajamat , nagy %r m a szalonna, csak nne&na& jr az ilyen szegny helyre, 'rljnk neki, hogy a mindenna&i kenyernket megadta a j "sten (gygy) eszemmel f'l nem t*dtam rni, mi azon az 'rlni val +nnl jobban 'rltem annak, mikor a j "sten el$sz'r felejtette el megadni a mindenna&i kenyeret ,ertsz&ecsenye lesz a vacsornk %jsgolta desanym +z m, csakhogy ahhoz a &ecsenyhez nem kellett bicska ,ertsz&ecsenynek a slt t'k't cs%folja a szegny ember # tel az annak, aki szereti, de n hamarosan f'lmondtam neki a bartsgot -isszak.vntam a mindenna&i kenyeret #aj, lelkecskm shajtott desanym most mr a kenyr is nagy %r lett, elszokott a hz*nktl /ossz esztend$ jrt, mostohsan hozta a f'ld a termst +mit meghagyott a fagy, elverte a jges$, legette a forrsg +z idn aszalt almt termettek az almafk haj.totta a sarokba estnknt desa&m a cs.kos tarisznyt +z is j volt neknk mr akkor, a fonnyadt alma 0lyan sz)k's volt nl*nk a kenyr, hogy egyszer hrom na&ig sz.nt se ltt*k !hesen $d'ngtem az *tcnk gye&es rok&artjn, mikor a gazdag 1obkn rm kiltott a m*sktlis ablak*kbl: 2e fi%cska, szaggass a malackmnak egy kis &a&sajtfvet ott az rok&arton 3z& k'vrlevel) &a&sajtok bodorodtak ott, a levelket megszedtem a malacknak, n magam meg teleraktam a zsebemet sz& kerek &a&sajtocskval, abbl lesz n nekem j vacsorcskm 4azdag 1obkn nagyon meg volt elgedve a m*nkmmal 5agy karaj fehr kenyeret adott na&szmba 3zeretnl-e mzet a lgy kenyrhez, 6erk7 krdezte t$lem 1e n mr nem vrtam a mzet 3zaladtam kifel a kenyrrel s mr a kis ajtban bele hara&tam 1e abban a &ercben eszembe j*tott desanym s a falat nem ment le a szmon 8esz 'r'm, ha haza viszem neki gondoltam magamban s bele markoltam a &a&sajtba 9ost mr sokkal .zesebb volt, mint azel$tt !desanym azonban nem 'rlt meg a kenyrnek "nkbb s.rva fakadt s visszak.nlta az ajndkom !n mr megettem a msik karajt mondtam flig elv'r's'dve +nym meg arra er$sk'd'tt, hogy $ is vacsorzott mr 9g &edig b*nds gombcot +z &edig a hajba f$tt kr*m&linak nne&l$s neve, nem rossz tel az, ha jl megszza az ember Hanem t*dod mit7 t'rlgette meg a szemt desanym , eltesszk a kenyeret desa&dnak #l esik neki, ha hazaj'n a sz$l$b$l

Hanem azt mr n nem rtem bren Hamar elnyomott az lom a d%s vacsora *tn :sak hajnalban bredtem f'l arra, hogy desa&m ellenkezett desanymmal 5em viszem ki a kenyeret, fiam (gytek meg magatok (ngem ellt odakint az 'reg e&erfa 9inket se kell flteni, a&ja; er$sk'd'tt desanym s beletette a kenyeret a tarisznyba # az "sten, ma is d az annyit, mint tegna& Ht &&en annyit adott <a&sajtocskt, srgar&cskt, kr*m&licskt, de mg egy darab sajtocskt is tallt*nk a lda fenekn 0lyan szraz volt mr az, hogy a ks nem fogta =rlt is annak desanym nagyon, mert .gy mind nekem adhatta 5ekem nem mn bele ez az 'reg fogam, fiacskm 9g akkor is a sajtot majszoltam, mikor az desa&m hazatrt a sz$l$b$l -.gan csvlta meg a tarisznyjt: 2alld ki, cseldem, mit hoztam neked7 9it *gyan7 2n frjecskt7 *grottam el lelkendezve 2'bbet r ez annl, nagyobb ritkasg is ragyogott a szeme az desa&mnak s kiszedte a tarisznya cscskb$l a nagy kincset 5zd-e, madrltta kenyr; 2*lajdon az a karaj kenyr volt, amit n adtam az desanymnak, az desanym meg neki Hrm*nknak a mindenna&i kenyere +kkor tan*ltam meg igazn, mi az a mindenna&i kenyr, amirt az >ristenhez imdkoz*nk

?@??ABC