You are on page 1of 232

Terebess Ázsia E-Tár

« katalógus « vissza a Terebess Online nyitólapjára

HAMVAS BÉLA Patmosz

1.rész (1958-1964) Elsõ kiadás Forrás: http://utenti.lycos.it/apoka/? Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár Tartalom DIREKT MORÁL ÉS ROSSZ LELKIISMERET CSONTVÁRY NAGY CÉDRUSA ELMÉLET ÉS TEÓRIA HUMANIZMUS NÉMETSÉG A RÁNTOTTLEVES SZABÓ LAJOS, VAGY AZ EGYETLEN RENDSZER MESSIANIZMUS ÉS DIKTATÚRA (Utóirat Szabó Lajoshoz) ÉSZAKI KORONA A MÛ ELÉGETÉSE AZ ÁGY KORSZENVEDÉLYEK UTÓLAGOS IGAZOLÁSA ZÖLD ÉS LILA (Elõadás) VÁRAKOZÁS ÁLLAMOK KIALAKULÁSA PROTEKTORÁTUS FIZIOGNÓMIA J. D. VAGY A BEAVATÁS MEGRENDELÉS A WALDSTEIN SZONÁTA DÉMOSZTHENÉSZ INTERVIEW METAPOIÉZISZ A JÓISTEN UZSONNÁJA HÓDOLAT A MEGÚJULÁS ELÕTT A VJESZIJ (SZIGALJEVIZMUS) A DOLGOKBÓL ELÉG (A szentség elemzése) TANGUY, VAGY A LOGISZTIKA MISZTIKÁJA A KÉTZONGORÁS SZONÁTA

ÉRTEKEZÉS A KÖZIGAZGATÁSRÓL FÜGGELÉK A KÖZÉPSZERÛSÉGRÕL THREE POINTS V. J., VAGY A MEGVALÓSULÁS ORPHEUSZ

DIREKT MORÁL ÉS ROSSZ LELKIISMERET I. Az ember semmire se megy. Aki intakt, az mûveletlen, aki mûvelt, az korrupt Az intakt elõtt le kell tagadni a mûveltséget, a mûvelt elõtt le kell tagadni az intaktságot. Az ember semmire se megy. Egyáltalán nem tudnék beleegyezni abba, hogy valaki ezt tõlünk független világ kényszerének tulajdonítsa. Tõlünk függetlennek lehet tartani a szabadesést, bár e megfogalmazás ellen is van kifogásom. De határozottan tiltakoznék, ha valaki azt állítaná, hogy a világ létrehozásában ártatlanok vagyunk. A magam részérõl az olyan embernek nemcsak ép értelmében, hanem tisztességében is kételkednék, aki kétségbe vonná, hogy ezt a világot mi csináltuk és folyamatosan mi csináljuk. Arra vonatkozólag, hogy a világ olyan, amilyen, senki részérõl semmiféle panaszt nem vagyok hajlandó elfogadni. Nem kellett volna olyan készséggel hozzájárulni ahhoz, hogy így legyen, és nem kell olyan készséggel hozzájárulni ahhoz, hogy így is maradjon. A behódolás csaknem sohasem történik elhatározással. A III. Richárd ritka. III. Richárd az az ember, aki elszántan beleveti magát abba, hogy „to be a villain" — most pedig gazfickó leszek. A gazdasági és szociális érdekek, ezen a koszos lejtõn, ami az idõ, elõtérbe helyezõdnek, és kielégítésük csak a morális kvalitások rovására történhet meg. Az elsõ lépést mindenki csak kivételesen és csak egyszer teszi meg. Soha többé. Érthetõ. Látja, hogy a létminimumot megközelítõ jövedelemmel jelentéktelen helyen elrejtõzhet és intaktságát esetleg megõrizheti. Viszont akkor az annyira vonzó javakról le kell mondania. Mert azt is látja, minden elõnyért, amely a szociális jelentéktelenségen és gazdasági létminimumon túl van, nem munkájával, hanem moralitásának feloldásával kell megfizetnie. S ez alól kivétel nincs. Nem igaz, legalábbis egyelõre, hogy minden jól megalapozott társadalmi helyzet és jövedelem alapja a morális értékek feladása. Az azonban kétségbevonhatatlan, hogy minden, a létminimumon túl szerzett jövedelem és a jelentéktelenségbõl való minden kilépési kísérlet sikere nem a tényleges munkateljesítményen, hanem a korrupcióhoz való alkalmazkodáson múlik. A munkát egyáltalán nem fizetik, vagy ha igen, nagyon rosszul. Általában aszerint fizetnek, éspedig néha egészen jól, hogy az ember a korrupció milyen fokozatát képes realizálni. Úgy látszik, csak két eset van — szegénységet fogadni, névtelenségbe vonulni

és minden hatalmi becsvágyat feladni, vagy pedig — to be a villain, és diabolikus nosztalgiával a demoralizáló erõknek önmagában szabad folyást engedni. A szomorú az egészben, hogy ez az ember csak ritkán lesz gonosztevõ, többségben csupán svihák és link. Amit az ember itt elkövet, nem bûn. A bûnben, mondja bataille, mindig van valami érdekes. Ez itt tökéletesen jelentéktelen. A bûnnek van mélysége, ettõl az ember csak bepiszkolódik. A rablónál is van hitványabb, a parazita. Viszont aki csinálja, önmagában összetört létezést hord. A tehetségtelen ember számára nem különösebb megrázkódtatás. Nincs mit vesztenie. Minél kisebb valaki, minél igénytelenebb, minél kevésbé veszi önmagát komolyan, vagyis minél zsurnalisztább és súlytalanabb, a korrupciót annál simábban tûri el. A kis tehetség felmorzsolódik és nem marad meg belõle más, mint a rutin. Minél tehetségesebb valaki, a behódolás annál végzetesebb. A magas becsvágy ismertetõjele, hogy az igazságon kívül minden egyebet csak nehezen visel el. Az elsõ lépés után, bármilyen kivételesen követték is el, megállni alig lehet. Az ember asszimilációs képessége határtalan. haeckel azt mondja, ha nem ég hamuvá, az ember a poklot is órák alatt megszokja. Az utat a mélypontig különbözõ idõ alatt futják meg. De ha az egzisztencia intaktságát feladja, az ellenállás egyre gyengül. Az aljasság konstans tényezõvé válik, amíg izmus lesz belõle. Itt aztán mindenki aszerint, hogy rövid vagy hosszúlejáratú korrupcióra rendezkedett be (esetleg egy ezután következõ rezsim követelményeit is számításba véve), különbözõ élettechnikai bravúrokat alkalmaz és ortodox affinitásban lehet egy külsõvel (amellyel csalni szokás), és reménykedhet abban, hogy bomlott szemfényvesztése örök életû. Még a bûnbánathamisítást is eljátszhatja. Ha valaki szociálisan elõre halad és gazdaságilag gyarapszik, a lelkiismeret nem szokta megnyugtatni. A lelkiismeret sajátságos monománia. Az ember azt mondhatná, hogy a világgal pontos oppozícióban áll. Nem pragmatikus és fõként nem materialista. Ezen felül mindezt egyáltalán nem titkolja. Nincs benne opportunizmus, nem is realista, cseppet sem reálpolitikus, annyira nem, hogy az már nem is józan. Taktikai érzéke nulla, a jólétet nem sokra becsüli, a hímévrõl nem is szólva. A lelkiismeret soha sem alkalmazkodik, alkalmazkodásra nem is kényszeríthetõ, és ha az ember alkalmazkodik, a lelkiismeret annak minden esetben ellentmond. Annak aki behódol, nincs jó lelkiismerete. Ez biztos. A rossz lelkiismeret elsõsorban privát ügy. Az ember kénytelen önmagát lelkiismerete elõtt igazolni. Alkalmazkodása mellett érveket kell felhoznia és önmagát lelkiismerete ellen meg kell védenie. Ha az alkalmazkodás tovább folyik, a lelkiismerettel szemben felvett dialektikus magatartás elmélyül, és az embernek rendszeres védelemre van szüksége. Eleinte elég volt, ha az ember megélhetési kifogásokat támasztott. Késõbb már családjára kellett hivatkoznia. Végül elkezd úgynevezett világnézetet építeni. Sok esetben vallásos lesz. A dolgok rendje, hogy az ember nemcsak hazudik, hanem azon felül be is kell bizonyítania, hogy igaza van.

Nem a „mindennapi kenyér neurózisáról” van szó. Ha csak ez forogna kockán, könnyen megértenénk egymást. A világnézeteket nem az igazság érdekében építik, hanem a rossz lelkiismeret ellen. A világnézet „tudós épület, amelyben az ember elrejti szorongását”. Az alkalmazkodó abban a hiszemben van, hogy korrupciója kívülrõl nem látható. Ezzel szemben tény, hogy a legeslegelsõ dolog, ami rajta észrevehetõ, éppen a korrupció. Már messzirõl, már hátulról, már tartásán és lépésén mindenkin holtbiztosan megállapítható még az is, hogy karrierjét hogyan kezdte, meddig jutott el és mire készül. Különösen egy ember az, aki mindezt azonnal észreveszi. Ez az ember az, akinek rovására az alkalmazkodást elkövetik. A rossz lelkiismeret provokál, éspedig morálisan provokálja azt, aki nem hajlandó alkalmazkodni, és az embert a direkt morál álláspontjára kényszeríti. A direkt morál nem a rossz lelkiismeret projekciója. Olyan ember, aki a korrupt alkalmazkodással szemben a morális vádat képviseli, tényleg van. Bárki legyen is, egy dolog bizonyos, hogy ez az ember az alkalmazkodásban nem vesz részt. Hogy a világot maga adta fel tudatosan, vagy élhetetlenségbõl kiesett, bizonytalan. Tény az is, hogy éppen ezért a javakról le kellett mondania. De nemcsak a javakról. A világon kívül, vagyis a társadalmon kívül. Elvesztette nemcsak reményét az emberi életre hanem arra is, hogy a többivel együttéljen. És azt, hogy veszteségben van, akár akarja, akár nem, számon kell tartania. Aki alkalmazkodik, él, az élet akármilyen koszos, a javakat eléri, ha rossz lelkiismerettel is, a többivel együtt van. Aki nem alkalmazkodik, akár undorból, akár más okból, a közösségbõl ki van zárva, absztrakt dialógusban, csak mint ellenfél és vádló. Aki behódol, az alkalmazkodásban lényét feladja és végül elveszti. Aki nem hódol be, lényét megtartja, de nem tud vele mit kezdeni, mert egyedül áll. Valaki vagy él, és az élet ára a beszennyezõdés, vagy nem akar beszennyezõdni, de akkor az életrõl kénytelen lemondani. Ez a direkt morál és a rossz lelkiismeret. Lemérhetetlen a távolság a rossz lelkiismeret és a direkt morál között. A rossz lelkiismeret a világ bitorlásában él. A direkt morál az igazságtól való elhagyatottságban él. Van, aki a direkt morálban remekül érzi magát. Gyönyörködik abban, hogy a korrupción kívül áll és ítélkezhet. Különös gyõzelem, amikor az ember fogát csikorgatja. Mellõzve lenni! Elnyomva, szegénynek lenni! Nem bírja ki senki

A direkt morál a lázadás és a forradalom tenyészhelye. a rossz lelkiismeret benne máris felébred és a direkt morált tüstént provokálja. a korrupcióba veti magát. hogy korrupt tettét elkezdi önmaga elõtt igazolni és azt ne igyekezne világnézeti dialektikájának bevetésével helyesnek feltüntetni. Eszméit hiába hirdeti tovább. nem gonosztevõ. Minden lázadó és forradalmár morális bázison áll és ez benne a direkt morál. Ez a feladat az élet összes erõit igénybe veszi. Ez a felháborodás a lázadás csírája. A lázadó nem a korrupció életrekelt rossz lelkiismerete. ha nem lenne összekötve azzal az élettechnikai praxissal. A forradalmat nem a lázadó csinálja. és kezdõdik az egész elölrõl. de így van. volt és marad. Senki sem ússza meg anélkül. Nem képes arra. hogy mivel a világ szerkezete olyan. E négy pont . a javakat azonnal birtokba veszi és védeni kezdi. hogy az ember önmaga legyen. Ha már nem lehet önmaga. hogy ez paradigmatikusan ne ismétlõdött volna meg. Viszont csak annyit enged. hogy tette merüljön el a semmibe. Soha még nem zajlott le forradalom. A behódolás nem bûncselekmény. amikor a forradalmár a világot elfoglalja és berendezkedik. amit csak tud. az igazság csak az õ oldalán lehet. De abban a pillanatban. Bizonytalan. Ha a bosszú kitör. Aki alkalmazkodik. Emmanuel mounier a tett geográfiáját négy ponttal jelöli meg. hogy nyíltan hazudjék. hanem a rossz lelkiismeret hangján történik. Félelmetes. hogy az ember önmagát realizálja. A hirdetés már nem a direkt morál. Ha a forradalmár hatalomhoz jut. hanem botrány. kész a forradalom.mély sebek nélkül. amennyi élete fenntartásához feltétlen szükséges. mert valaki nyomorult. olyan nagyon nehéz. A behódolás egyetlen aktusa még menthetõ lenne. hanem felháborít. Ezért nem bíróság elõtt van a helye. hanem aljas. Ha a világnak így tenne engedményt. hanem az élet javaitól megfosztott és a közösségbõl kizárt ember bõszültsége. aki mindezt látja. tudjon róla és azt elviselje. Aki behódol. a világnak tüstént behódol. sohasem szabadul meg attól. és elkezdi azt védelmezni. legalább habzsolja fel mindazt. önmaga pedig kívül maradna és eredeti helyét megtartaná. hogy ne forraljon bosszút. A forradalmár azt hiszi. Lehet. Nem képes bevallani. Aki önmagát feladja. De akárhogy is legyen. amelyre a rossz lelkiismeret kényszeríti. az ember hiteles elkötelezettségét (engagement authentique) nem vállalja. Ez a baj. hogy miért. kénytelen engedményeket tenni. Mivel a világban az. Ehelyett magát tettével azonosítja. hanem a korrupció csinálja a lázadót. A hiteles elkötelezettség. hogy a feladat túl nagy. amilyen. ezt kivételes aktusnak tekinthetné és hagyná. és az eredmény akkor is legtöbbször fragmentális. ez az élet dicsõsége.

A bosszú. vajon nem a bosszú. A direkt morál nárcisztikusan ragaszkodik hõsies és görcsös tisztaságához. hanem negatív irányban alakítja át. az a bosszú angyalává lesz. hogy a behódolás virtuóz élettechnikával miként fut be nagy pályát és miként teszi kezét az élet javaira. Ez az. az akarat tiltakozása az idõ ellen. Nincs megalázóbb. mondja nietzsche. Minden mártír gondolja meg jól. A direkt morál inkább õrület. a behódolás nem az értékeket növeli. 4. ami elvetendõ. Abban. 2. 2. a behódolás az embert az embertõl eltávolítja. 4. amely benne dolgozik? „Ó. aki ez ellen nem tud kellõképpen védekezni. az embert emberhez közelebb hozza. a behódolás az emberi személyt demoralizálja. Ezekkel a szélességi és hosszúsági fokokkal mérve a behódolás: 1. mint a rossz . hanem forradalmat.szerint minden tett: 1. mint elviselni. hanem feldúltabbá teszi. 3. amibõl mindenki más kizárt. amit a direkt morál a legtisztábban lát: „a behódolás az embert eredeti alakjából kivetkõzteti és az élet végeredményét kompromittálja”. és vesz részt abból. De aki nem hódol be és nem alkalmazkodik. A direkt morál nem szociális. az értékek világát növeli. hanem egocentrikus. A bosszú. Ez a par excellence antitragikus. vagyis ez a botrányos egzisztencia. a külsõ valóság átalakítása. hanem azt. mintha az egész az övé lenne. A behódolásnak ezt soha senki sem bocsáthatja meg. a külsõ világot nem pozitív. tízezer inkarnációra való méreg gyûlik össze. vagyis nem tisztultabbá. A behódolásból sohasem lesz és nem lehet nagyság. nem közösséget teremt. az emberi személy formálója. 3. tiszta lelkiismeretét fenntartja és intaktságát megõrzi és a direkt morálban áll. A direkt morál. és miképpen foglalja el az élet helyét. ha az embert a bosszútól valaki meg tudná váltani!" A behódolás az embert eredeti alakjából kivetkõzteti és az élet eredményét kompromittálja. Ezért ha felülkerül.

hogy a szeretet világába lépjen. A természettel még a nagy katasztrófák idején sincs baj. A világ szó két értelemben használatos. hogy nincs olyan kicsinység. kérdi Gabriel marcel. és ez a kép mindenkiben azonos. a földrengéssel sincs. nem az emberek. Nincs közöttünk különbség. Voltak. mint mondják. már egészen korán. lezuhan a meteor. Igazi életünknek bennünk levõ õsképe mindannyiunkban egyforma. nem az ember tovább növése. hogy a benne lévõ életet kikezdje és aláássa. ha felszólítják. még sincs semmi. ami az embert gyötri a családban. ami lerohanja az iskolában. a tájfun. a nagyságot kizárja. A behódolás megbocsáthatatlan. Ha a vulkán kitör. hogy itt otthon lesz és magával hozott életét kedvére élheti. amelyet megsértett. destruálja és megfojtsa. Miképpen tudtam rábeszélni magam arra. és amibõl szeretne nem engedni. nem közösség. Amivel baj van. amit az ember komolyan vesz és õriz. amit meg kell ismerni. dehogy jött volna ide. Aki behódol. A természettel. Ez az. Az égzengés hangja a bombáéhoz képest annyira megnyugtató. II. amit akar és ápol. nem társadalom. még a hõséggel. hogy ezt az észbontó zavart elfogadjam? Ami az egészben a legkülönösebb. A világ az. vagy jön a szökõár. az árvízzel. amit kevésbé lehetne elfogadni. a megkönnyebbüléstõl könnyeztek. Ez az. Akkor a pokol tüzét elkerülheti. Mindennél általánosabb és nagyobb. akik mikor légitámadás után zivatar tört ki és a menny megdördült. Amiért az emberrel még az egyszerû dolgokban is baj van. a faggyal. térden állva kell bocsánatot kérnie az igazságtól. nem természet. de ha tudta volna. rugalmasabb és szilárdabb. amely ne tudná az alvilágot . amely életre öröme támadt megszületni. ahol az ember él. mert az ember eredetileg nem tudott róla semmit.lelkiismeret. aki behódolt. mert azok mindig elemiek. Az ember magával hozza annak az életnek a képét. a másik a hely. az alvilág nem mozdul meg. vagyis a kozmosszal. Mintha a világ egész ereje arra összpontosulna. A direkt morál csak akkor oszlik el. de mindennél idegenebb és ismeretlenebb. Itt senki sincs otthon. amit külön meg kell tanulni. és amit szeret. nincs különösebb baj. a bölcsõben. és tényleg belép. Az egyik értelem a görög kozmosz. hogy a világ olyan. Annak. nem korszak. A direkt morál középszerû és démoni. Az ember azzal a bizalommal születik meg. nem civilizáció. Addig nem térhet haza. Az újszülöttet ott fogadta a küszöbön. beszennyezi az életet. de nincs otthon. hogy nemcsak hogy nem élheti. nem állam. A rossz lelkiismeret a beszennyezett élet nyugtalansága. ellenségesebb és félelmetesebb. A direkt morál a közösségbõl kizárt és a javaktól megfosztott ember életféltése. mindig a világ. Nem környezet. mintha magától értetõdne. Ehelyett valószínûleg életének elsõ öt percében észreveszi. elnyomja és összetörje.

Nem élhetsz úgy. A világ a hazugság helye. a rossz még rosszabb lesz. kellemesen laknia. illem. minél barátságosabb. hogy alkalmazkodik. Mint a chinoiserie. Nem a szokást megtanulni nehéz. amely megidézheti a sötétség démonait A természeti csapás elmúlik.megmozdítani. Csuang-ce-rõl mondják. Az egyetlen. „Semmi sincs közelebb az öngyilkossághoz. A . érvényesülés. a másikon irigység. Ezt a kettõt még senki sem tévesztette össze. Különleges módszerhez kell folyamodni már csak ahhoz is. udvar. Vallások. Csak halkan és távol és egyszerûen. az egyik oldalon hitványság. magányosnak lenni. hogy mindez egészen más. Minél édesebbnek látszik. Más dolog élni és más a világban lenni. De ha alkalmazkodik. udvariasság. hogy a miniszterséget visszautasította és semmiféle hivatalt nem fogadott el. politika. a másikon lázadás szemben áll. annál visszataszítóbb. mint a világnak való behódolás. annál aljasabb. amely ne torzult volna el. Még nem volt nagyság. be kell fogni a száját. A világ a direkt morál és a rossz lelkiismeret feszültsége. Aki tisztában van azzal. de még csinosan sem. Nem a bûn. Tudatosan tudták. hogy lényét elveszti. amely már nem szokás. van benne valami. ahol minden megromlik. amely ne vált volna lényegtelenné. hanem valami más. szólamok. jóginak. Szentek. hogy mi a világ. ami elviselhetetlenül sértõ. ott keletkezik a világ. utca. A fölkeltett démon azonban itt marad. A világ az a hely. mintha természetes lenne. az ember megnyugszik. Ahol az egyik oldalon életéhség. Egyelõre csak a normális ember megromlása. hanem a való helyzet felõl félrevezet. hanem éppen ezt a szokást. ami az embert mivoltából kivetkõzteti. divat. hogy békében hagyják. hanem a morális rossz bázisa. hogy az elsõ pillanatban önkéntelenül mindenki tiltakozik ellene. Kerülni kell minden feltûnést. óvakodik attól. az egyik oldalon karrier. ahogy az a pillanatban testet ölt”. abban a veszélyben forog. a másikon bosszú. amit az ember tehet. nem szabad kihívóan öltözködni. hanem az a valami. Nagy gondolkozók. Remetének. amibõl a bûn keletkezik. Azt. Komolyság. amely az emberit nemhogy nem fedi. annyira. mint a kínai mosoly. Két leányszem pillantásában lehet olyan indulat. nem szabad a kelleténél jobban táplálkoznia. az egyik oldalon korrupció. Mégis. A jószándék lemorzsolódik. a másikon sértettség. hivatal. A kínai és a japán hagyományban a világ megismerése külön tudás volt. mint a csillagok. önmagát ápolnia. Szokás. A hazugság itt nem a morális rossz. hogy azzal kapcsolatba lépjen.

a morál és a biosz között. a mai társadalomban a tiszta emberek. Nietzsche mondja. hogy ezen az egzisztenciális középen. amit bûnnek neveznek a társadalom mai állapotában. újabban Franciaország és Anglia. mint ebben a koszban száját befogva élni. hogy mi az egészséges és beteg. hanem az egzisztenciális korrupció felõl fenyegeti. de nem is élettani defektus. Ha az értelmet helyreállítanák. hogy mi az. a gazdasági karrierista. az életet beszennyezõ tettekrõl csak a magas és fejlett hagyománnyal rendelkezõ népek szereztek tudomást. Hogy Kínában és Indiában az egzisztenciális érzékenység erre meg volt.világban minden más. de az is. nem az útonálló. hogy az ilyen gyilkos milyen esetlenül. A bûnösök. hogy a beszennyezés ellen tudatosan védekezni képesek. és nyomában sokan gondolják. mint ami. és akár. akár nem. különösen. mintha minden a lehetõ legnagyobb rendben lenne. a világ eltûnne. sajátos és külön terület. ami ne lenne. hanem arra is. A világ az a hely. Ha a kultúrának egyáltalán van definíciója. hogy az embert a közvetlen veszély nem a bûnök. hogy valaki a romlás e gödrébõl kimásszon. az köztudomású. megvásárolható. milyen becsületesen és meghatóan együgyû ahhoz képest. mint aki. az élet legérzékenyebb pontján a romlottság és az elaljasodás helye. mint ahogy a világ is sajátos és külön terület a természet és a morál között Ezért az. az angoloknál a szatirikusok tartózkodtak azon az . ha valaki arra gondol. aki karrierjéért önmagában kénytelen minden emberit apró darabokra zúzni és megdarálni és összetömi. hogy a szavak elveszítették eredeti jelentésüket Mást gondolnak és mást mondanak. mert még a bûn is elviselhetõbb. hanem fals. és más. nem ütközik a morális törvényekkel. hogy mi az erkölcsi jó és rossz. ahol a szavak eredeti értelmüket elvesztik. A büntetõtörvénykönyv lesújt a dúvadakra. és nincsen sejtje. és semmi sem maradt benne. ami hamis és ál és megtévesztõ. Ez az egzisztencia helye. ami az embert megrontja. Pedig. Ez a világ helye. Kung-ce és Szókratész azt állította. és ezért nem ütközik a biológiai törvényekkel. kétségbeesett és otromba kísérlet arra. hogy az. csak az lehet. gyilkosság árán is egyfajta új természetes ártatlanságot szerezzen. mint például a politikai. És ami a kultúrnépek életét jellemzi. amely ne lenne megrugdalva és leköpdösve. A jog minderrõl semmit sem tud. A bûn és a betegség között lévõ speciális területen nincs tétel és nincs törvény. Ez az. de mindenesetre az egyszerû orgyilkos lemérhetetlenül tisztább. minden baj oka. tegyük fel. Ez itt a természet és a szellem között. egyre inkább végsõ kitörési lehetõség. hogy a görögök és a rómaiak irodalma is tele volt figyelmeztetéssel. hogy egy népnek van-e mértéke nemcsak arra. vagy a közéleti funkcionárius. Görögország és Róma. esetleg jóval áron alul. Akár meglepõ. legalább is azok. és úgy tenni. csak Kína és India. mondja Nietzsche. A hazugság nem bûn. A kettõ között van. de mindenesetre tény. nem rossz és nem betegség. A franciáknál a moralisták. amitõl a legjobban lehet szenvedni. ami a közös életet tisztítja vagy beszennyezi. az irodalmiról nem is szólva. és a baktériumokat nem veszi észre. akik a leginkább szomjazzák a tisztaságot.

õrhelyen, ahonnan az élet tisztaságára felügyelhettek és mindenkit már elég korán megtanítottak arra, hogy a korrupt ember ellen miképpen védekezzenek. A kultúrálatlanságot pedig éppen minden népnél és korban az jellemezte, hogy az ember védtelen volt — nem a bûnök ellen, amelyekrõl a büntetõtörvénykönyv paragrafus-szerûen intézkedett —, hanem a korrupt ember hitványsága ellen, és nem volt mértéke a gorombaságra és a tapintatlanságra, az indiszkrécióra és a tolakodásra és a pimaszságra és az álnokságra és azokra az árnyalatokban nehezen meghatározható aljasságokra, amelyek az emberi életet a bûnöknél sokkalta mélyebbrõl veszélyeztetik. Kultúra hiánya elsõsorban annyit jelent, hogy az ember a huncuttal és a cudarokkal szemben védelem nélkül van. A közösséget nem tanították meg arra, hogy elszigetelje õket. Az emberek félnek tõlük és engednek nekik, és meghunyászkodnak és félrehúzódnak, csaknem csodálják õket. Morális bûncselekmény itt sincs több, mint más népeknél. De az élet színvonala elrettentõ. Mert a bûn az erkölcsi rend olyan brutális megsértése, amely ellen minden nép védekezni tud. Az életet beszennyezõ egzisztenciális korrupció ellen a kultúrálatlan nép tehetetlen. A kis zsiványoknak és szélhámosoknak, az alattomos furakodóknak és a nagyszájú hencegõknek, a fondorlatos handléknak és a nyegle becsteleneknek reménytelenül ki van szolgáltatva. A lét leginkább az élõ vízhez hasonlít, legalábbis annyiban, hogy semmiféle szennyet nem fogad be, és a lehetõ legrövidebb idõ alatt minden fertõzõ anyagot felold és feldolgoz és semlegesít. A források és a hegyi patakok és a tavak tulajdonsága, ha trágyát hajítanak is bele, vizük néhány lépéssel odébb már iható, és néhány perc múlva a méreg hatása nyomtalanul eltûnt. A lét minden szennyet kibír, és minden tisztává lesz benne. Indiában a lét szava szat. Szóról-szóra annyit jelent, mint az, ami van. De annyit is jelent, hogy színültig telt önmagával, de annyit is, hogy fényes és egyszerû és ragyogó, és annyit is, mint igazság. Aszat pedig annyit jelent, mint nem igaz és nem létezõ. Ezért mondják, hogy aki a lét körébe emelkedett, nem követhet el többé sem bûnt sem hibát, nem gondolhat és nem mondhat olyat, ami helytelen és nem igaz. A létben minden tiszta és valódi és igaz, és a lét mindazt, ami foltot ejthetne rajta, felszívja, mint a párát a levegõ, és maga folttalan marad. Az élet határtalan érzékenysége és beszennyezhetõsége. Bárhol követ el bárki valamit, ami megzavarja, azonnal az egész elsötétedik. Ezer kilométerre és ezer évre megérezhetõ. A létben minden szenny feloldódik, az élet a szennyet nem tudja feloldani. A homály és a súly itt marad, itt marad, amibe az ember beleütközik, ami az emberre nehezedik, ami látását elhomályosítja. Nincs sebezhetõbb, mint ez az illanó és megfoghatatlan és könnyû valami, ami az élet, és nem a drasztikus inzultus az, amit olyan nehezen visel el, hanem az elaljasodás huzamos tortúrája. Ezért nincs jogosultabb, mint az életféltés. Nincs érthetõbb, mint a próféta haragja. A próféta nem a vagyont és hírnevet, a hatalmat és az élveket kifogásolja. A korrupció azt az életet rontja meg, amit mindenki közösen él,

amiben mindenki részesedik, melynek tisztaságára mindenkinek elemi igénye van, s amit mindenkinek, aki a tisztaságra érzékeny, féltenie kell. Az életféltés egy bizonyos fokon túl elmebaj lehet, a dühöngõ õrület tüneteivel, mint Jesajásnál, Savonarolánál, Nietzschénél. De rossz szemének kell lenni, aki azt az életféltést a direkt morál életféltékenységével összetéveszti. Ez itt nem vak, amely a világot a létbõl a legszívesebben kitörölné. Ez a naiv ragaszkodás az élet primordiális természetéhez, az idillhez. A direkt morál nem az életért aggódik, hanem sértõdött és felül akar kerülni, a javakra és a hírre és hatalomra féltékeny. Ez itt nem becsvágy. Aki magát az életet (a szakrális örömet, a mézet, mint a hinduk mondják) félti, gyûlöl, de méreg nélkül gyûlöl, és nem mert megrövidítették, hanem, mert az aranykort megmérgezték. Világ, ez itt az, amit eddig csináltunk, és amit — minden jel arra vall — önhitt eszelõsséggel tovább csinálunk, annak ellenére, hogy csaknem mindenki, aki valamennyire is értelmes, már látja, igen kevés kell ahhoz, hogy az egész a fejünkre szakadjon. Mert miután jelentõségét az összes téma elvesztette, egyetlen közös megbeszélnivalónk maradt, a válság. Ezen kívül minden egyéb felesleges és lényegtelen. Minél magasabb rendû az ember, az árulás annál súlyosabb. A kicsinyek, a politikusok, a zsurnaliszták. Mit árulnak el? Legfeljebb az eszmét. De feljebb és még feljebb. Ahogy hölderlin mondja: Vergisst sich und sein Gott. A morálnak nem természete, hogy direkt legyen. Nem azért vagyok itt, hogy bárki fölött ítéletet gyakoroljak, hanem, hogy velük közvetlenül együtt éljek. Az ítéletet önmagam fölött kell gyakorolnom. A direkt morál elvetendõ. De mit tegyek azzal, aki a javakra suttyomban kezét ráteszi, tolakszik és mint a ripõk szokta, mindjárt az elsõ helyre ül? Vagy talán ez az emberi, a nagyon, nagyon emberi, elcsúszni és eladni és megtévedni és megtéveszteni és megalkudni és piszkos kis üzletekre vadászni és hízelegni és behódolni és bemocskolódni, aztán gyötrõdni és a rossz lelkiismerettel vitázni és árulkodni és hazudozni és cinikusnak lenni és az egészet elviccelni és az egésznek hátat fordítani és menekülni elõle, menekülni és letagadni? És az az embertelen, aki az amúgy is kétes tisztaságot monomániákusan õrzi, és ebbõl önmaga számára magaslatot és koronát csinál? Vajon nincs-e szükség a szív egyszerû tisztaságának felsõ fokára, hogy az ember csaknem állati romlatlansággal, arcátlanul, akit lehet, elmarjon a zsákmánytól? Vajon nem kell-e ehhez a becstelenséghez eddig el nem képzelt alázat? Vajon azt az elvetemült korrupciót nem lehet-e megrendítõen gyermekinek tartani, és ha tényleg ez a világnak való behódolás az emberi élet szakrális intimitásának elárulása, és minden valaha is megérinthetetlen fensõbbséghez való hûtlenség, vajon nem karizmatikus ártatlanságra van szükség, hogy mindezt az ember elkövethesse? Tekintve, hogy mindenki élni, sõt mindenek fölött és mindenáron élni akar, és az élethez való jog és az élet, mint önérték és legfõbb jó az a gondolat,

amellyel még az olyan emberek is, mint Goethe és Nietzsche, az egész korszakot felbõszítették, ideje lenne feltenni a kérdést, vajon tulajdonképpen mit is jelent élni? Amit az ember lát, elég zavaros, alig több, mint fejvesztett tolongás, aminek az élet primordiális természetéhez semmi köze, mert semmivel sem több, mint õrjöngõ mohóság, mindent megbámulni és megnyalni, vurstlit és kiállítást, operát és fesztivált, és színházat és futballmeccset és felvonulást, de fõként divatbemutatót és mozit, és e sokadalomban mintha éppen az élet ellenkezõjérõl lenne szó, nem élni, vagyis inkább arról, hogy az életrõl ennek az izgatott szétszórtságnak segítségével minél tökéletesebben megfeledkezni. Hogy ne kelljen többé gondolni rá. Ezért mondja heidegger, hogy az ember ma a lét elfeledettségében (léthé) nem is él többé, hanem sajátságos életsóvár állapotban szomjazik, nincs is lehetõsége arra, hogy éljen, és minden, amiben része van, a valódinak szomorú szurrogátuma. Mondjuk élet az, ami narkotizál. Élet, mint ájultság. Dohány, morfium, pálinka, kávé. Ide jutott szegény Faust és a nyomorult Dionüzosz. Az élet normalitása elveszett és sürgõsen pótélményekrõl kell gondoskodni, hogy az ember az életéhségtõl ne kapjon elmebajt. Vajon milyen feszültségek egyenlítõdnének ki, ha, tegyük fel, valaki ténylegesen élhetne? Milyen álmai teljesülnének? Milyen viszonyban áll az ember a postáskisasszony életeszményével, aki csak egyszer, egyetlen egyszer estélyi ruhában, fején akár hamis diadémmal is, de harsonaszóval szeretne bevonulni trónterem híján az ötórai tea bárjába, mint Shakespeare királynõi? Milyen viszonyban áll például a diktátori életeszménnyel, amikor az a díszszemlét tartja, mert az a postáskisasszonyétól nincs is olyan távol, csak a kulisszák szürkébbek és a távlat zordabb? Milyen igénye van? Milyen ízlése? Milyen becsvágya? Milyen halhatatlanság-ideálja? Mi az, ami kedvesebb neki, mint maga az élet? Nem élni. Az életet kirabolni. Csak nem méltatlankodni. Csak semmi indulat, semmi rokonszenv és semmi ellenszenv. Csak körülnézni, nem javító szándékkal, Isten óvjon! Temperált, okos, egyszerû szavakat keresni, hogy megnyugodjanak, még iróniával sem, még részvéttel sem, csaknem szeretettel, ahogy az ember a kísérleti patkányokat nézi, amikor a pestis tüze ott ég piros szemükben. Amit világnak nevezünk, az olyan lény részére, aki a földön csak mint turista tartózkodik, merõ agyrém és nonsens. A világból kívülrõl semmi sem tátható. Lehet, hogy ez az emberiség kollektív karmája, vagyis következménye mindannak, amit az emberiség sorsában sok százezer éve felhalmozott, s ezt az átkozott hagyatékot most viselni kell. Ez a kezdettõl fogva gyûjtött örökség. A világban a logika érvénytelen, de érvénytelen a morál, sõt érvénytelenek a szerves élet törvényei is. A világnak egyetlen logikája van: egyszer elkövettek valamit, és ennek most minden következményét viselni kell. Mint a Thora mondja, hetedíziglen. Vagy ahogy a tudomány mondja: átöröklés. Vagy mint Buddha tanítja: minden tettünk és gondolatunk és mozdulatunk és szavunk

régebbi életünkben elkövetett szavak és tettek és gondolatok elkerülhetetlen következménye. Ami a világban történik, az alkímia nyelvén szólva kolosszális putrefactio, ami annyit jelent, mint megromlás, felbomlás, erjedés, megpüffedés, széthullás, rothadás, megfeketedés és feloszlás. A putrefactio nem értelmetlen pusztulás. Ez az az állapot, amikor a természet anyaga, a prima materia, szerkezetét és alakját lebontja, és széthull, hogy új és más felépítésben realizálódjék. Ami a világba kerül, azonnal elkezd erjedni és dagadni. Mi ezt reánk nézve kedvezõ megfogalmazásban növekvésnek és fejlõdésnek nevezzük. Az ember eredeti csecsemõ-alakjának húszszorosára dagad, azután új erjedés keletkezik, a szexus, hogy új lényeket bomlasszon ide, közben szedi magába a természet különbözõ anyagait, hogy magában megerjessze és végül emberi alakjában ez a lény megszûnik, amit úgy hívunk, hogy halál. A világ alkímiai mûhely, ahol a természet átalakul valami mássá, részben trágyává, részben — mint az alkimisták mondják — arannyá, ha az ember ennek az átalakulásnak érdekében különös erõfeszítéseket tesz. Mindenesetre a világot végleges helynek tartani ügyefogyottság, és aki nem ébred tudatára annak, hogy átalakulása érdekében mit kell tennie, az nyomtalanul elkeveredik és elmerül ebben az emésztõgödörben, és abszolút létérõl lemond. A világ elvesztette otthon-jellegét, és az ember itt már komoly közösségi kapcsolatok nélkül csupán, mint megfigyelõ tartózkodhat, és azt, ami itt történik, csupán etnológiai egzotikumnak tekintheti, ami lehet furcsa és bizonyos tekintetben érdekes, de tulajdonképpen teljesen jelentéktelen. A tudomány paradoxona. Miután a politika a világ oldalára állt és az embert megõrlõ hatalomhoz csatlakozott, és miután a vallás is a világ ember-ellenes hatalma lett, úgy látszott, a tudomány az egyetlen, amely az embert a világgal szemben megvédi. Az utóbbi néhány száz év után erre nincs többé remény. A tudomány éppen olyan egzisztenciálisan korrupt, mint a politika és a vallás, és az ember fiának nincs többé helye, ahol fejét lehajtsa. A világ elhatalmasodása. Az európai történet két korszaka: az elsõ korszakban a direkt morál uralkodott, és az ember abban a bosszúban élt, amit a világ elszenvedése benne fölkeltett. A világ a ledér szajha, aki az embert elcsábítja, kifosztja, kineveti és otthagyja. Ókor és középkor; a második korszakban a rossz lelkiismeret uralkodott, mert az ember behódolt és alkalmazkodott és világi lett, és felfedezte a mûvészetet és a tudományt. Újkor. Kezdõdik a harmadik korszak. Már nincsen más, csak világ. Permanens inzultus és tortúra.

hogy a visszavonhatatlant észrevétlenül és közös beleegyezéssel elkövették. A lényegeset az ember ezúttal sem Keyserling és Spengler és Sorokin köteteiben. Belsõ emigráció. Ehelyett az otthontalanok. nem tudnak. Schumann. Nietzsche. és amit a válságról azóta tudunk. Száz év múlt el. Ma már nem vagyunk képesek megõrülni. Ami annyit jelent. okvetlenül pszeudoegzisztens. 1845-bõl. a jelenben a világháborúkat. csak ez az egzisztencia él. mondja. Aki sehol sincs. Régebben a válság nem volt a történet titka. Inkább úgy. Aki nem ezt teszi.A múlt század. az õrültek százada. III. és amely már az ember normál állapota. Nincs más út: direkt morál vagy rossz lelkiismeret. Létét a válság állandó elfelejtésére (léthé) építi. a kivételeket nem számítva. és éppen ezért a válságban elmerül. hogy ma nem abban a mindenkori válságban élünk. Semmit sem jelent. Az elsõ válságmû Sören kierkegaard: Az idõ bírálata. hogy egzisztencia. Az otthontalanság legújabb alakja. Tényleges életet. nem annyira az impozáns terjedelmû és híres. mint ahogy lenni szokott. és amit azóta élünk. igaz. és azt mondta. A válság. aki a tényleges helyzetrõl tudomást vesz és magát fedetlenül (alétheia) a válságba helyezi. a valóság tudata elõl elrejtõzködik. amikor az ember saját hazájában nincsen többé otthon. az hontalan. Baudelaire. fenntartja. hogy már utána vagyunk. Ez a válság itt ma kivételes és egyszeri. Pannwitz és Guénon teszi. a meg nem állítható szociális-morális-gazdasági romlást már csak az automatikus lebonyolódásnak lehet tekinteni. az idõszerûtlen. hogy aki a válság tudatát önmaga elõl bármely okból elrejti és a váltás következményeit saját életére vonatkozólag nem vonja le. Önmagát a történetbõl kitörölte. Ilyen kis tanulmányt írt Martin heidegger. A valóságban csak az vesz részt. és az emberiség életét a válságra való tekintettel rendezte be. más szóval lényegtelen. Aki lényét nem helyezi a válságba. az átvonulhat a direkt morálba és lehet lázadó és fõhet bosszújában. Mindenki tudott róla. abszolút és az utolsó. rendkívül . Orosz és szerb és német és román és francia és spanyol emigránsok és disszidensek. és ettõl kezdve a helyzet reménytelenné vált. mint Nietzsche. sõt nem akarnak róla tudni. Heidegger Kierkegaardnak az ember magatartásáról szóló eredeti megfogalmazását. hogy valamely nyilvánvaló végzetes esemény az egészet eldöntötte. Maupassant. hanem a néhány lapos tanulmányokban találja meg. Nem úgy. A tanulmány értelme. Kierkegaard kifejezése a válság tudatában élõ emberre az. a rémállamokat. a múlt század felfordulásait. Ma és itt. a technokráciát. amely az idõk kezdete óta tart. Gogol. hanem a kisebb és ismeretlenebb mûveknek köszönhetjük. Hölderlin. Aki nem hódol be. Van Gogh.

terveket készíteni a gazdasági kibontakozásra és a politikai megegyezésre. IV. és az egyénileg kínálkozó helyzet elszánt kihasználásával az egzisztencia valódiságának feláldozása árán saját életének külsõ feltételeit lehetõleg szilárd alapon biztosítani (man for himself). mint Camus mondja. Az élet annyira elveszti önmagát. a mûveltség színvonalát emelni. Kasztok? Sem uralkodó. mint az angolok mondják a lonely crowd. Minden nép két puccs között áll. csõd. annál sokkalta súlyosabb. de nem érdemes. Igen. Család? Sem házasság. kevés kivétellel. hogy nem élet többé. sõt ennél rosszabb. a becsvágy. hanem kaszttalan csõcselék. ha illuzórikus bizonyosságba rejtõzik. Nincs elavultabb. a nevelést reformálni. hogy önmagát mire tartja méltónak. kizsákmányolás. Heidegger a válság visszavonhatatlanságát azzal jellemzi. sem individuum. ha valaki ma el tudja viselni azt. hogy a háború és a béke között a különbség megszûnt. Tudomásul vették és állandósult. Ez vonatkozik a népek egymás között lévõ helyzetére. Ezért nincs igaza valerynek. mint XIV. és maga is választja meg aszerint. Frigyes. a teljes vereséget jelenti. amit az ember ezen az áron vásárol. . nincs bûntelenség. az élet továbbmegy. az egész világ permanens ostromállapotban van. Lajos. a halhatatlanságideál. Nincs bûn. Tovább fecsegni a fejlõdésrõl és a tudomány haladásáról. mindez régebben — talán a reneszánsz bitorlói. A népek helyzete önmagukban az. Amitõl az ember a pszeudoegzisztenciában megretten. elsõsorban nem az élethazugság. bármilyen elrettentõ. Ami van. de ha nem tör ki. az sem háború. az új kultúra alapján megvetni és egyéb zsurnalizmus. sem szolgáló kaszt. hogy permanens államcsínyben élnek. hogy bármilyen válság legyen is. az. hogy csak erre a tetû-halhatatlanságra tartja magát érdemesnek. l'homme absurde. Az átlag életmegoldás a következõ: mindannak. tudomásulvétele elõl elzárkózni. Gazdaságilag permanens államcsõd. mert háború. csak piszok. puccs. ami van. A háború bármelypillanatban kitörhet. Létének helyét az életben minden befolyástól mentesen magának kell megválasztania. Életét az ember kapja. az élet megy tovább. De a pszeudoegzisztencia becstelensége olyan fokot érhet el. hanem a silány becsvágy. amit ugyan folytatni lehet. Ez ma az abszolút komikum. erõszak. A tisztátalanságot csak bizonyos mértékig lehet elviselni. amit egyébként máris elért. vagy a cárok — kivételes volt. az egyik lezajlott. mintha nem történt volna semmi. Mondjuk. ami van.kényelmetlen. Ezért az életben gyõztesnek lenni. hanem zoológiai tenyészetbõl és démoni õrjöngésbõl sajátságosan összetett létezési határeset. annál rosszabb. Sem közösség. sem béke. Így függ össze az egzisztencia valódisága. hogy az élet. Ma mindez magától értetõdik. Mondják. mint felháborodni. a szabadság. hogy a szentek minden csodájánál több. vagy az olyan önkényuralkodók számára. vagy II. a másikra készülnek. vagy mint camus írja. amikor vigasztalást talál abban. hazugság. A dolog azonban. de egyszeri és törvénytelen. sem szabad szerelem. Úgy élni. semmit sem ér. de félelmetesen jelenlévõ tudata elõl.

az eretnekek és Savonarola számára. korszakok szerint többé-kevésbé életveszélyes. hogy a Megváltó mellett és a Nagyinkvizítor ellen foglalt állást.A lázadások történetében közelebbrõl nem meghatározható idõben fordulat következett be. vagy valamivel késõbb. Nem kellett okvetlenül lázadásnak lennie. az igazságnak itt nincs helye. viszont másképpen nem volt realizálható. vagy egyáltalán nem ismerhetõk fel többé. Bármilyen értelmetlen volt. Nincs ostobább. hogy az igazság nevében. ha a direkt morált a világ ellen vették fel. A mítosz egzaktul a rossz lelkiismeret és a direkt morál jegyében áll. A humánum magatartása ebben az esetben csak az lehetett. hogy hatalma az igazságtalanságnak van.elhatározta. amit senki sem tudott és tudhatott elfogadni. mintha a korrupció a sértett fél szerepében lép fel és elkezd jogaira hivatkozni. A tradicionális lázadások paradigmáját dosztojevszkij adta a Nagyinkvizítorban. amit nem sokkal azután Voltaire és társai használtak. mindenesetre arról az impertinens hangról. hogy az igazságot a földrõl elûzik és itt maradunk védtelenül. Mindaddig a lázadásnak csak egy lehetõségét ismerték. Mindez messze túl van azon. és ezekben a feltornyosult halmazokban összekeverednek. amely akkor fenyegette. vagy nehezen. ha (to be a villain . amiben az ember él. esetleg elõbb. Ami az irtózatos. mint akit kijátszottak. A megégetés elõtti éjszaka azonban elmegy hozzá a börtönbe és felszólítja. Buddha és Hérakleitosz. vagyis. Elvégre minden idõben és helyen a világ volt és maradt az ember számára idegen és nem asszimilálható. Platón és Konfu-ce. A korrupció úgy kezdett viselkedni. Az ember animozitását a világ ellen sohasem tudta legyõzni. hogy a történetben az események nem egymástól megkülönböztethetõen. A mítosz szerint a Megváltó a földön újra megjelenik és a nép felismeri. világosan és logikusan egymás után következnek. szerepet cserélnek és egymást annyira áthatják. Az igazság kimondása élet-technikailag sohasem volt rentábilis vállalkozás. Lázadásnak csak a korrupt világgal szemben van értelme. hogy alig. Ez az igazságtól való . A világ uralmát újra az a veszély fenyegeti. hogy az igazság nem tudja önmagát érvényesíteni. hogy gazfickó lesz) elszántan és maradéktalanul be akart hódolni. és az is volt. Jellegzetes példa arra. A rossz lelkiismeret elkezdett az igazságról beszélni. még abban az esetben sem. Határtalanul bonyolult helyzet támadt. és senki sem tûrhette szó nélkül. A klasszikus lázadók. aki a világgal szemben oppozícióba került. E fordulat most az volt. hogy a földet hagyja el. hogy Descartes körül történt. Ez itt a világ. mint fellázadt Ami a világban a legkevésbé elviselhetõ. A Nagyinkvizítor a Megváltót elfogatja és halálra ítéli. aki õket hallgatta. éspedig a lázadást a világ ellen. hogy az ember meg tudja érteni. és az igazság erõtlen. mert csak ennek van alapja. amikor elõször itt járt. csak az volt a magától értetõdõ. hanem egymásra halmozódnak. hogy a földrõl az igazságot elûzzék. de az ember nem tehetett egyebet. és az ember számára. amit senki sem várt és nem értett. kétségtelenül felismerhetõvé vált. Amit úgy hívtak. de azt mindig csak olyan ember mondhatta ki. hogy a világ lázadt fel. Lehet. sõt nincs szemtelenebb. Ez a szüntelen szorongás.

az igazság erõtlensége fölött kétségbeesett. mert a Megváltót. de a korrupt behódolás továbbra is megmaradt. amit ugyan nem mentett fel. egyértelmû. E kísérlet ellen bár senki szót nem emelt. különösen pedig a vezetõk tevékenységét határtalanul megnehezíti. Ahhoz. ezek szerint a behódolásnak. igaza van. hogy a Megváltót mindig is visszaküldték. Az igazság csak arra jó. legalább történetileg hitelesítse. melyet a legutóbbi háromszáz év alatt még részleteiben is kidolgoztak. ha ez ellen nem is szólaltak fel. Ez minden lázadás értelme. akár csak hallgatólagosan is elismeri. mint amilyen az evolúció. hogy magát legitim magatartássá tegye. Az egyetlen. úgy látszik a vállalkozás. Most. nem sikerült. legalább eddig. A világ részérõl továbbra is állhatatos erõfeszítés történik. hogy a behódolást. Az elaljasodás bizonyos fokán kényszer. a földrõl elküldik. és általában mindenki behúzta a nyakát. négykézláb kell járnia. hogy abban. ami magas fokon emberivé teheti.elhagyatottság. a világi magatartást még nem sikerült hitelesnek elfogadtatni. hogy a korrupt világban az élet tisztaságát féltette. ember maradt. Intakt alakjában rendkívül ritka. akkor a lázadás az életbõl kizárt. hogy megéljünk. mint a világ törvényes uralkodóját. mint megvetett alkalmazkodás és hitványság. Ez az életet. egyenes. amikor semmi elõnyt nem biztosít?) rossz lelkiismeretet ébresszen. Legújabban az ember száját befogja és hunyorgat. mint legitim vagy hiteles magatartásnak elismertetése nonsens. A lázadás régebben nem legitim. ez így helyes — egyébként is. hogy a világnak. A világ lázadása új életkoncepció. de történetileg hitelesített magatartás volt. Minden jel arra vall. A Nagyinkvizítor mítosza azonban elavult. a jövõ felé. igazság! Amíg az igazság számûzetését kellett végignézni. aki nem tartja meg (és miért tartsa meg. az ember fogát csikorgatta. de amit kell. mert arról a szennyet nem sikerül levakarni. A direkt morál ennek az életféltésnek módszere. Az igazság mértéket tételez fel. de ha dühös lázadásban is. többnyire csupán életféltékenység és életirigység (ressentiment) ezért éppoly kevéssé menthetõ. nincs szükségünk igazságra. hogy az embert a rossz lelkiismeret vádja alól felmentse. Bármilyen mentõelméletekkel kísérletezzenek is elõre. Az igazság magas. mint azt a lényt. megváltás. hogy a Nagyinkvizítort. Az elmúlt évszázadok alatt az ember azért lázadt. hogy amikor a Megváltót a földrõl elûzi. amit kénytelenségbõl gyakorolnak ugyan. Az újabb lázadásban a világ megkísérli. mint elfogadott magatartást beiktassa. vagy ha ez nem megy. aki csak fölösleges nehézségeket támaszt. de indokolt. sõt illik letagadni. mint a behódolás. hogy a bûntudat . hogy igazságkövetelés. más szóval a behódolásra bûnbocsánatot hirdessen. tiszta. A világ arra az álláspontra helyezkedett. mert megtanították arra. Ha ez nincs. az igazságtól való elhagyatottságban élõ kétségbeesett ember démoni bõszültségének kitörése. s amelynek célja. és bármilyen elszántsággal hamisítják visszafelé a történetet. Tény.

akik azt állítják. a tisztességet. a valódi többség ellenére koholt statisztikai blöff-többség. amely a földrõl az igazságot elûzi. részben terrorizált és egyéb politikai trükkel létrehozott. hogy Voltaire bigott. Ez így remek! Ezzel a direkt morál hadállását. lázadónak bélyegzi és a társadalomból kizárja. Mindez úgy. Életéhség úgy keletkezik. hogy végre valahára elkövetkezett az idõ. Tudomány. részben félrevezetett. mégis a hatása alatt áll. részben becsapott. A többségi véleménynek az igazsághoz semmi köze. Elkopott szólam. Az élet feltétele nem a kenyér lett. a morált nem kell többé komolyan venni. Az újabb megfogalmazás sokkal szigorúbb. amikor az igazságot. az egész világon hallatlan megkönnyebbülés tapasztalható. Amióta Gott is tot. A helyzetet bonyolítja. hogy Gott ist tot — Isten meghalt. hanem nyalánk. Megveti. hogy aki nem áll melléje. . A nagyinkvizítori megfogalmazás szerint az igazságtól elhagyatva kell élnünk. De vannak. hogy a világ nem az igazságra hivatkozik. A világ nem azért lázad. és tulajdonképpen nem kevesebbet kap.hitványságát valamiféleképpen igazolják. A rossz lelkiismeretet betegségnek és gyengeségnek lehet tekinteni. az a többség. attól az élet lehetõségeit megvonja. hogy az igazság erõtlen és hatalma a világnak van. hanem hígabbat és üresebbet. Az élet szabad gyakorlatában mindez. hogy kifejezéseink az események megjelölésére egyre rövidebb idõ alatt ijesztõen semmitmondókká válnak. Be kell látnunk. hanem mert torkos. Ehhez még csak annyit kell megjegyezni. annál kevésbé tényleges — csupán politikai többség. végül is fellázad ellene és ugyanakkor behódol. hogy az egésznek az éhséghez semmi köze és a világ nem éhes. Senki sem veszi komolyan. A nihilista a huszadik század közepén már csaknem szent. hogy a többség — a világ minél korruptabb. vagyis undorodik tõle és meghódol elõtte. tönkreverték. mégis senki sem tud mást tenni. Különös. amit nietzsche úgy mond. A többséget úgy szerzi meg. de a korrupt közösségben az az igazság funkcióját végzi. ahogy a világban lenni szokott. hogy a világ életéhségbõl lázad. amely ezer évekig a világot fenyegette. Nincs igazság. akik azt mondják. Vannak. Bonboncivilizáció. csupán gátlás. Nihilizmus. hanem a cukorka. mint mondják. A francia forradalom elõtti évtizedben szállóige volt. mert koplal. Minden néven nevezhetõ védelem megszûnt. hogy az ember törvénytelen életet él. Amire a világ hivatkozni szokott. vagyis demokrácia.

ha az ember tekintetbe veszi. aki az egész folyamatot szentesítette és teoretikusan megalapozta. hogy ez a szubhumánus arc milyen rapid módon terjed. Viszont. Elõször csak az államfõ és a gonosztevõ között lévõ határok morzsolódtak le. könyvelõk és tanítók. orgyilkosságot. népirtást. és jellegzetes vonásai napról-napra sûrûbben tûnnek fel. nem is lesz semmi. ha mögötte életféltékenység vagy életirigység (ressentiment) bujkál. Néha úgy látszik. A hivatásos gonosztevõ megjelenésének ideje pontosan nem állapítható meg. hogy amit mond. nem morális alapon áll. Félig tévedés. kása lesz és moslék. hogy idióta. Ami ezen felül meglepõ. egy kicsit rögeszme. nem hazudik. azon kívül. és ezzel a huszadik század jellegzetes hivatásos gonosztevõi elõtt az utat megnyitotta. mérgezést. A bûncselekmény elismert és törvényes kormányzati praxis lett. nem igaz. amit az ember a hivatásos gonosztevõ fiziognómiájából meg tud állapítani. hogy ezt nemcsak az uralkodó teheti meg. A fellázadt világ prototípusa a hivatásos gonosztevõ. Hogy a negyedik mi lesz. . amikor nem mond igazat. hogy lázadni csak morális bázison lehet. és mindezt nem törvény ellenére. ahol minden ellaposodik és felbomlik. nemcsak miniszterek és diplomaták. Mindenki tudja. nem tudjuk. hanem a hivatásos gonosztevõ jegyében élünk. hanem minden újságíró. utópia vagy forradalom vagy terror. valószínûleg semmi jó. Itt már nemcsak a közérdekbõl való hazugságot engedélyezték. sõt még akkor is. és abból. leginkább árulást. hogy közérdekbõl történt. õrmesterek és portások és — ahogy ezek a vonások megjelennek tömegesen — még nõk arcán is. és egy csepp ebbõl még akkor is megmarad. hanem mint politikai gyakorlatot. hogy félrebeszél.Az ember azt hitte. Az egésznek semmi értelme. kivételesen és egyszer. ostoba és szemtelen. legalább is nem teljesen. De abból. Nagyon hamar rájöttek arra. megromlik és széthull. és arra. Az elsõ és elhatározó lépést mindenesetre platón tette meg. Európa nehézségei többnyire kétezerötszáz évesek. Nemhogy elmélet vagy morál. hanem rendõrök és kalauzok. A bázis ez volt: közérdekbõl szabad hazudni. Különösen. félig agyrém. hogy a világ lázadása végül is nem akar semmit. amit nem akar. ha az igazság teljesen absztrakt. hogy a hazugságról utólag kivétel nélkül minden esetben kideríthetõ. A fantazma és az önámítás között lebeg. alakját és lényegét elveszti. ahol az ember már megszokta. ha valaki fellázad ellene. Az arc a szív sötétségét fejezi ki. csalást. Minden bûnnél rosszabb. aki a Politeiában az uralkodónak a hazugságot engedélyezte. bankárok és katonák. rafinált és ájtatos. néha úgy. Késõbb félelmetesen kezdett elmosódni a különbség a gonosztevõ és mindennemû közfunkcionárius között. A második lépés machiavelli érdeme. mint az. és ami errõl az arcról leolvasható. ami éppen olyan értelmetlen. Sorel tette meg a harmadik lépést. Tévedni nem lehet. egy kicsit pimaszság. Ma már nem a Nagyinkvizítor. De ha a világ lázad (lázadás a lázadás ellen). Ez a lázadásban az igazság. és szükségbõl. különösen Georges sorel mûve (Reflexions sur la violence) után. orvosok és papok arcán. hogy a világ világ. hanem közérdekbõl minden bûncselekményt.

mert romlott. mint a valóság logikája. s amirõl nem állítható sem az. Arról lehet és jogos is beszélni. ami van. sem az. sóvár és obszcén. Õszinte szót nem szabad ejtenie. és különbséget kell tennie. Ami van. (Wirklichkeit ist. diderot mondja. A cinizmus is lekopott róla. hanem az. hogy a színésznek abból. . hogy nincs. hanem színészi teljesítménye szerint ítélik meg. az alvilági. Ezért az. hogy ami a hatásban hat. akár nem. hasznot és elõnyt. hanem hatást akar kelteni. ami hat. A metafizika ezen alapszik. amit eljátszik. hogy ami hat. jung mond. A látszat valóságnak mutatkozhat. nem valóság. ami se nem valóság. Komiszságában már túltesz a politikai gézengúzokon. hogy lenni és látszani. érzelmektõl és szenvedélyektõl mentes helyen áll. Miért? A hatás kedvéért. az valóság. A világ erre a feszültségre épül fel. tökéletesen ismernie kell. Az élet rettenetes terheket bír el. és mindaz. egyáltalán nem hatásos. was wirkt). hanem hatások alatt. A szem. Már nem tud jót tenni. Aközött. hanem ahogy hat. de abban nem szabad érdekelt félnek lennie. és felajzott vonása csak akkor vigyorog. tudatosan mérlegelt és végiggondolt távlatban mindazt. filozófusnak kell lennie. ahogy van. de ez alatt csaknem összeroskad. mûvészet. ami a hatásban hat? Lehet. Miért? A hatás kedvéért. nem tartozik hozzá. És a világban nem a valóságban élünk. Talán a valóság és a nemlétezõ között sajátságos átmeneti terület van. Amilyen mértékben valóságos. lehet megegyezés. mi az. A hatás látszat tényleges jelenlét nélkül? Mi az. vagy ha igen. Az embernek a világban. A látszat mesterséges is lehet. már nem tud másról. tudomány. ami világi: vallás. V. akár akarja. a szem. csak a benne töménnyé vált kárhozat irtózatos súlyáról. de senki sem meri állítani. amit megjelenít. de nem is a nemlétezõ. ahogy hat. ami ténylegesen van. teljesen hamis. A világ logikája más. olyan mértékben rossz színész és hatástalan. vagy nem fedi. és mi az. amit eljátszik. Ez az ember nem ismer érdeket és önzést. annál inkább. mesterkéletlen mozdulatot nem szabad tennie. A világ az a hely. ha valakit szenvedni lát. amit c. nincs. és a látszatot csinálhatják is. hogy a látszat és a valóság egymást fedi. hogy lenni és hatni. nem a valóság az. Nem az. g. A színész nem a valóságot akarja bemutatni. az örömrõl nem is szólva. ahol a dolog nem az. se nem semmi. Ahhoz. semmit sem szabad átéreznie. Zaklatott. Aközött. A színész mesterségét minél inkább tudja. ahogy önmaga infernójából desperát gyûlöletének sötét ibolyasugarai kivillognak. A világban az embert nem valódi élete. Nincs közvetlenség. aminek mutatkozik.

de a hatás a világban a valóságnál erõsebb. ami van. Öltözet. hogy az egész festészetben egyetlen kép van. mozgás. ahogy hatnak. magatartás. hang. mint nõk éltek. A világ feminin volta. A héber hagyomány azt mondja. mint a valóság felõl megtéveszteni. nem tehetségeit gyakorolja. A világ korrupt voltának oka. mint ami. és a világban a legnehezebb a hatásszövevényen keresztüllátni. néha mutat valamit. Ez ebben az alakban nem helyes? Egyetlen kérdése van. hogy ennek az ártatlanságnak elvesztése a világ kezdete. Nem háziasszony. szerep. Csupa Gioconda. amely a nõt úgy ábrázolja. kitüntetések. hogy az ember magát a hatás alól kivonja. Addig a nõk. hogy a hatás a valóságnál erõsebb. a vers vagy a szobor. A nõ nem törõdik azzal. A dolgok a világban nem eredeti értelmükben. ahogyan hat. hogy a jóhiszemû hatás rendkívül ritka. Nem akar hatni. hogy nem májá. mint szemfényvesztést. amelyet eljátszik anélkül. mindig a hatásra. amit tesz. hogy a világ májá. hogy a nõ azonosítja magát azzal a hatással. hanem aszerint élnek. Aki hatást kelt. A bukott angyalok tanították meg a leányokat arra. nem kurtizán. mintha hatáspraktikáját leleplezik. Elképzelhetetlen kényelmetlenségeket el tud szenvedni — azt mondják — a szépségéért. Lehet. A nõ. hogy a ténylegeset elrejti. nem menyasszony. a festmény. egészen biztosan nem valóság. ami nincs. ami van. Ez a Gioconda. Bámulatosan semmibe tudja venni azt. amely nem hatást akar kelteni. Ugyanolyan ritka a zene. de tény. hogy az aranykorban az emberek leányai ártatlanságban éltek. De a nõk nagy többsége nem tud különbséget tenni szépség és hatás között. hogy minden másnak látszik. Soha sincs tekintettel a valóságra. hogy nézik õket vagy sem. mint nõ. hogy miképpen hat? Tudjuk. Ennek ugyan van köze a mûvészethez. nem olyan szerep színésze. Mondják. Legtöbbször azzal. A bukás oka. annak nem kell feltétlenül rosszhiszemûnek lennie. hogy bármi belõle valóság lenne. . nem anya. Ezért mondja a hindu hagyomány. ha belõle semmi sem valódi. és semmi egyebet nem akar. A nõre nincs végzetesebb. Hatástechnika. hanem elkezdjék a nõ szerepét játszani. Ami a hatásban hat. csak azzal. amely csak akkor jó. mert nem tudtak még különbséget tenni aközött. Hatás soha sincs önmagától. Mintha semmi egyéb célja nem lenne. hogy tehetségeiket gyakorolják és ne legyenek nõk. de kizárólagosabb és szenvedélyesebb.hogy van. nem a mûvész tehetségének gyakorlása. jelvények. Külön eszméletre van szükség.

az egész mûvészet. de fõként. az transzformál. kénytelen értesülést nyújtani. és egyebütt. sok és gyors értesülésre van szüksége. olyasvalamit csinál. Minden külsõ feltétellel rendelkezhet ahhoz. aminek a mûvészethez semmi köze. csak a hatása? VI. A hazugság szándékosan téves és megtévesztõ információ. Az információelmélet abból indul ki. tömör. Az információnak. hogy azok néha egy. ha az értesülés fecseg. Pontos. a benne lévõ érzelmi vagy ideológiai zörej miatt megbízhatatlan. átfogó és kimerítõ. néha csupán elhomályosítani. A közönségesen nyert információk túlnyomó része a követelményeknek nem felel meg. gondolkodás. — a hazugsággal. a dezinformáció a megtévesztés irányába halad. Nem spontán megnyilatkozás. ha tárgyilag kifogástalan is. Amit ha az ember alkalmaz. Ezen a ponton mindaz. A hazugság dupla mozzanat: a való tényt eltüntetni és helyébe valami mást tenni. ami történt. katonai és orvostudományi ügyekben. rendõrségnél. pénzügyi és politikai. meg kell állapítania. Ami informál. Az információelmélet szerint a hibátlan értesülés akadálya a zörej. fals. gyakran több oldalon nem egzaktak. mint magában álló ténnyel. Hallgatásával az egészet elmerítené a semmibe. Ez képletben . zene. hogy az embernek a modern közgazdaságban. egyedül a szent könyvek. és valamit kénytelen mondani. hogy hiteles értesülésnek lehessen tekinteni. átfogó és kimerítõ. Ez a zörej jelentkezhet bõbeszédûségben. hogy a hazugságot meg tudja közelíteni. ha a körvonal bizonytalan. ha valamibõl semmi sem marad meg. és azzal. Mi történik akkor. Néha a való tényt sikerül nyomtalanul elkenni. Ez utóbbi az átlátszó hazugság. rövid. pontatlanságban. De a hallgatás vagy a zaj azt. nem tudja meg nem történtté tenni. Vagy olyan zajt csapna. közélet a kapott legnagyobb hatás irányában mozog. amikor a valóság a hazugságon keresztüldereng. Ha az ember ezeket az értesüléseket kiértékeli. nem tudtak mit kezdeni. ami hat. nem elég kimerítõek és nem up to dateek. bármilyen egzakt tárgyi megállapítás. egzisztenciális következménye van. költészet. A hazugság ugyanis elsõsorban dezinformáció. Az információ a valóság irányába. Legalább lármázik. vagy nem átfogóak. Csak éppen nem igaz. És az információ. irodalmi és mûvészeti eseményeknél tájékozódása szempontjából pontos és rövid. Ilyen a rádió zavaró állomások zöreje. hogy ne lehessen hallani. Mégis.A hatás a mûvészet egyik alacsony valõrje. A dezinformáció legszívesebben egy szót sem szólna. Még a matematika képletei sem vonhatók ki. A hazugságot eddig csupán morális és logikai oldaláról mérték. ha az információt érzelmileg vagy ideológiailag befolyásolták. Ez a legegyszerûbb dezinformáció. és az egzakt hazugság ezzel rendelkezik is. Ha azonban a valóságos tényt sehogyan sem tudja eltüntetni. mint hazugsággal. politika. Az információelmélet — lehet — az embernek módot nyújt arra.

hogy kétségtelen tény van. Ezen kívül a . fenn kell tartania a dezinformációt. amíg maga is a világnak nem hódol be. a színház. mivel a világban nincs ellenszenvesebb. a film. A hiteles információ úgy transzformál. ha a behódolás rossz lelkiismerete és a lázadó direkt morálja a világban nem állna szemben. Logikailag és grammatikailag az információ és a dezinformáció között lehet. Úgy hozza be. hogy tetézi. hanem két vagy három dezinformációt kell fenntartani. és azt csupán a legelvetemültebb direkt morál tartotta számon. szelíd. a rádió. hatását elveszítette. aki behódolt. az államban annál több a hazugság. a hazugság úgy transzformál. mintha valaki a rendszer híve (jó társaságban meg sem tûrik). az elmélet felborul. Minél rosszabb a kormányzat. hogy a valóságról többet tudok meg. amely az információt egyszerûen eltiltotta és elhallgatta. Minden mai kormányzati aktus bázisa ez: a közérdekbõl való hazugság engedélye. ha — mint nietzsche mondja — tény nincs. A képlet felállításának alapja. hogy a valóságról kevesebbet tudok meg. hiszen csak így jut a javakhoz. de ugyanakkor. a rossz lelkiismeret nem lenne rejtõzésben és elrejtésben. és a direkt morál legalább is arra az idõre. Többnyire szimultán nem is egy. amikor ha valamit indexre tettek. hogy objektív különbség egyáltalán nincs. bujkálásban és félrevezetésben kifogyhatatlan. A behódolás élettechnikai alapmûvelete: vigyorogni és ugyanakkor hunyorgatni! Eleinte nehéz. Ez a behódolás legfontosabb defenzív hadmûvelete. machiavelli és George sorel a modern államkormányzás megalapítói azt tanították. a hazugság bázisa az elérhetõ teljes tájékozatlanság. ezzel szemben állandóan és állhatatosan nem követelné a szabad információt. A behódolásnak érdeke.éppen úgy kifejezhetõ. platón. hogy az információ bázisa a valóságentrópia (a valóság tökéletes megismerése). Az információelmélet rejtett axiómája. Az egzisztencialitást azért kellett felvenni. az irodalom — hivatásosan és szisztematikusan foglalkozik a dezinformálással. csak interpretáció van. Annak. erkölcsi hátrányát be kell hoznia. Mindennek semmi jelentõsége sem lenne. Abban az esetben. hogy önmaga felõl a világot dezinformálja. de végképp elavult eljárást. vagyis hazudik. Régebben cenzúrának hívták azt a primitív. A hagyományban a szatjagraha: hazudni nem szabad még akkor sem. és nem küzdene a dezinformáció ellen. Ma az államvédelem — nemcsak a sajtó. éspedig azt. ha az egész nép java forog kockán. hogy a mindig éppen hatalmon lévõ rendszer feltétlen híve. Természetes. hogy a kettõ megkülönböztethetõ legyen. mint az információ. hogy közérdekbõl szabad hazudni. A modern állam politikai tehetségtelenségének leplezésére magas fokú dezinformációs tevékenységet kénytelen folytatni. Ez még abban az idõben történt. a televízió. hogy csak megélhetési okokból hódolt be.

közgazdaságból csak kellõképpen áthangolt információk kerülhetnek nyilvánosságra. A politikai tehetetlenség épelméjû embert nem tud kormányozni. Az ókorban csupán eltévelyedés volt. végül is halhatatlanság-ideálja a hagyományhoz képest híg és hevenyészett. Amit Európa alkotott. több egyházatya. Az idõjárásjelentés sem lehet többé egyszerû adatközlés. hogy például a pedagógiában az összes tantárgyat a maga célja érdekében meg kell változtatnia. történeti zavarok produktuma. gondot és költséget kell fordítania. és a hagyományhoz bármely pillanatban vissza lehetett térni. mint õrjöngõen burjánzó pszeudológiák seregét. Európa kétezerötszáz éves gondolkozása. VII. sõt ideiglenes és rögtönzött. Romlott egzisztencia nem tud mást építeni. a valóságot pedig elavult és meghaladott fikciónak tekintse. hogy egyáltalán tudjon vele mit kezdeni. hanem annak bizonyos tekintetben a kormányzatra nézve kedvezõ dezinformációt kell tartalmaznia. amely erejét meghaladja. A pszeudoegzisztenciának pszeudológia felel meg. ismét más szóval életét irányító eszméje. hogy a sajtóban és a rádióban és egyebütt a meteorológiáig bezárólag a közvéleményt dezinformálja. A modern államnak az embert szubnormálissá kell tennie. nem elég. és a visszatérés felé igen számottevõ kísérletek is történtek (Platón. A reneszánsztól kezdve alig látni mást.behódoltaknak a hazudozást öntevékenyen kell folytatniuk. A szisztematikus dezinformációt már a népiskolában el kell kezdeni. Európa nem ismeri a hiteles egzisztenciát. Elég arra gondolni. sõt a hiteles információt rosszhiszemû ellenséges propagandának. A modern állam nem a nép munkájának kizsákmányolásából és nem az alattomos terrorból. mint a pszeudoegzisztens ember bonyolult önvédelmi és önigazolási áltatásrendszere. Marcus Aurelius). a legjobb esetben az egzisztencia hibás helyezése következtében keletkezett históriai állapotjelentés. Szókratész és Platón óta. De ahhoz. akik korrupciójuknak védelmére és igazolására példátlan termékenységgel és bõbeszédûséggel egyre kolosszálisabb pszeudológiákat építenek. hanem elsõsorban a dezinformált közvéleménybõl él. és mûvészetbõl. mint . hogy információi a lét alapvetõ tényei felõl rosszak. Hagyománynak a valóságról szóló hiteles és univerzális információt nevezik. Igen nagy részben ugyanis nem egyéb. tudományból. hogy az embert de moralizálja. Ma körülbelül már csak a naptár és a menetrend információi megbízhatóak. Ezen egész tudományos intézetek dolgoznak. De semmi sem fontosabb. jelentõsége azonban többnyire még ennél is csekélyebb. és ez annyit jelent. A modern államnak a rendszeresen kiépített hazugságra olyan elképzelhetetlen körültekintést. Európa nem a hagyomány alapján áll. válság-termék. A világot teljesen át kell alakítani. önkényes és provizórikus. minthogy a történetet meghamisítsa. másszóval filozófiája. Ez folyik ma. Az egzisztencia hibás helyezése következtében keletkezett dezinformáció általánossá vált. hogy tényleges adathoz egyáltalán ne jusson és tapasztalata a valóságról ne legyen. Elvadult egzisztenciák. Plótinosz. A becstelenségben keletkezett államot csak becstelenséggel lehet fenntartani. A gyermek úgy nevelkedjék.

nem annyira az. amit a rendszerépítõ maga elõl elrejtett. például úgy. vagy letagadott. A pszeudoegzisztencia okvetlenül pszeudológiában. ki tudja miért. Komolytalanság. és arra. azon ezek után senki sem lepõdhet meg. Hogy Európa a XX. vagyis az elhazudott ember okvetlenül hazugságrendszerben él. Realizálásnak hívják azt az utat és módszert. amit önmagának engedélyezett valamiért. akár hiúságból. amely a hazugságrendszerbõl és ugyanakkor a korrupt egzisztenciából kivezet. Rückschluss auf den. Amire most elsõsorban szükség lenne. Egyetlen példa sincs. hanem ontológiai korrupció. vagy elfelejtett. aki életében a hiteles egzisztenciától bármely okból és bármilyen kis mértékben eltér. Törvény. ahogy azt Jaspers Descartes-tal és a racionalizmussal tette. és abban kell élnie. inkább hallatlanul csodálkoznia kellene. hogy aki ma itt jóhiszemûen kibontakozást lehetõnek tart. aki megtanított bennünket arra. der es nötig hat.hazugságrendszert. aki az eszményt önmaga fedezésére kivetítette. aztán elkezdte védeni. annál nagyobbat. a legelsõ hazugságot. vagy ahol akár javakért. Tudjuk. az a létezés tényleges adatai felõl való információ lehetõségét elveszíti. hogy az ember az egyes rendszerekben a proton pszeudoszt megtalálja. mert ez az út és módszer. és erre az elsõ és alapkõre ráemelte a másodikat és a többit. ahol valamit elfelületeskedett és elviccelt és megbocsáthatónak tartott. és semmiféle lehetõség nem képzelhetõ el. Az öngyilkosság felé vezetõ legelsõ lépést. és éppen ezért hazugságszisztéma. az a gyengeelméjûség gyanúját vonja magára. Válságot emlegetni felesleges. Tényleges létezés csak a hiteles egzisztencia számára nyílik meg. hogy nem autentikus egzisztencia a létezés tényleges adatai felõl tudomást szerezhessen. akár öntetszelgésbõl valamit a centrumba helyezett. A hazugság (dezinformáció) nem bûn és nem logikai hiba. Realizálásnak hívják azért. hogy miképpen nyúljunk vissza arra az emberre. hogy a materializmus és a pozitivizmus és a racionalizmus és a többi európai rendszer ugyanaz. éspedig elsõsorban a halál elõtt való komolytalanság. Amire most Nietzsche után szükség lenne. és az épület elkészült. . század közepén oda jutott. amikor ezt a filozófiát a sorvasztó becsvágyban szenvedõ szeretetlen és szívtelen hatalmi ösztönbõl értette meg. hogy korrupt egzisztencia a valóság felõl hiteles értesülést tudjon szerezni. Azt a legelsõ svihákságot. Az ember a valóság felõl való tudásban csakis és kizárólag a hiteles egzisztencia megvalósításának arányában részesülhet. amely a realitást a maga realitásában meg tudja ismerni. hogy az eszményrendszer (idealizmus) pszeudológia. amely a hiteles egzisztencia megvalósításához és a képességhez vezet. Mindössze csak annyit. ahol van. hogy mindennemû eszményt eleve gyanúsnak tartsunk. ha nem jutott volna ide. Elhazudott egzisztencia és hazugságrendszer összetartozik. A pszeudoegzisztencia a létezés alapvetõ tényeit nem érti és nem is értheti. hogy az ember a kész rendszert lemérje. vagyis a dezinformált ember kényszermûvelete. nietzsche volt az. Ki van zárva. de tudjuk azt is. Minél romlottabb.

Bazileidész természetesen ókorilag naiv. már tudja. Aki ezen a téren még tapasztalatlan. csak arra jó. hogy . hogy a pszeudológia nagyobb arányokban és rendszerezve csak akkor bontakozhat ki. mondja Bazileidész. a filozófia. az egész rendszer azért készült. vagyis már csak a maszk beszél. hogy külsõ ellenkezésre nincs szükség. mint amilyen kedves az ember egyáltalán lehet. A hazugság most már nem egyszeri és kivételes aktus. hogy vizsgálja meg a mondatok jelentéshorizontját. hogy az illetõ még hatásosabb fegyvereket szerezzen és átgondoltabb stratégiával védelmezze saját hazugságát. ha az elsõ hazugságnak kívülrõl mondanak ellent. és még jobban kiforgatja önmagát saját lényébõl. inkább mint a vasárnapi képes melléklet színes reprodukciója. csak egyetlen egy mélyen-mélyen elrejtett hazugságra alapozott titkos axiómát megvédelmezzen. hogy amint a hazug hang fals és kong. hanem rendszerezett életgyakorlat. hogy kit él ez önmaga helyett. Állandó és rendszeres bizonyítási eljárásra van szüksége. Hangja is elveszti önmagát. amíg kívülrõl támadják. és mentegetõzik. Mi és ma már tudjuk. az álláspont. az. kényszermûvelet. annak különösen ajánlható. Ezen a helyen mindenesetre segítségül kellene hívni bazileidészt. amit mond. nehogy ellenállást tanúsítsanak azzal szemben. hogy önmaga elõtt védje meg magát. elméletekbe és tételekbe. miképpen bomlik fel az egzisztencia. hízeleg és csábít. hogy a természetesnél természetesebb. ugyanakkor sima és behízelgõ. nehogy vitába szálljanak vele. Az ember. és elkezd önmaga elõl bujkálni. Ez a monomániás autoviviszekció. nem éppen mint a festmény. Ez itt mos már az emberi jelenlét fokozatos eltûnése. és artikulációs bázisa hamisan cseng. hogy hazudik. annál delikátabb megfogalmazásokban — és végigkísérje azt. Nehogy bárki is ellentmondjon neki. az elemi közlésrõl lemond. A hazugságban az ember szubsztanciában egyre kevesebb. egyre inkább szurrogátum. hogy minden hazugság személyiség-felbontó. aki az ilyen pszeudológiát építõ emberrel szemben különös óvatosságra int. sõt csiszolt és virtuóz technika. Amire szükség lenne. még mielõtt valaki más észrevehette volna. Ha az ember hazudik. amit mond. a közvetlennél közvetlenebb és a meggyõzõnél sokkalta meggyõzõbb. amit az avatott fül azonnal felismer arról. és már elkezdi magát védeni. Lelkiismerete arra kényszeríti. Egyszeri és kivételes hazugságból így lesz magatartás és így lesz rendszer. hogy az ember végig kísérje azt a kristályosodási folyamatot. Hegel. és a tényleges adatoktól egyre távolabb kerül. hogy azzal egy. amit az ember önmagával és önmagában folytat. a világnézet. Az ilyesmi. nehogy tételeit kétségbe vonják. és az embert így kényszerítik szisztematikus védelemre. mert hiszen azt már mindenki tudja.de már nem tudta. Nem! Az ember nem szokta megvárni. Így lesz éthosz és szisztéma. Az egyszeri hazugság sem képzelhetõ el szubsztancia-veszteség nélkül. Még kétségtelenebb ellentétbe kerül önmagával és a valósággal. Az ember lassan bekeríti önmagát. Az ember elképed. Észre fogja venni. a mondatok horizontja meleg és bódító pasztell-színekben úszik. amikor a primordiális hazugságból rendszer és világnézet épül ki — persze a hazugság minél mélyebb és mérgezõbb. amikor azt hiszi. mindig kedvesebb.

hanem az életben elfoglalt fals helyzete következményeképpen. eredetét nem itt kell-e keresni? A kérdés már csak azért is jogosult. ahol az ember saját korrupciójától a legjobban szenved. Mintha valódi egzisztencia csak a világ feladása árán lenne lehetséges. amit késõbb bizonyításnak neveztek el. Klasszikus kifejezés: a létfenntartás által kompromittált. Pszeudoegzisztencia. és már csak azért is. hogy vajon annak. Az ember azt hiszi. mert amikor valaki valamit bizonyít.önmagát kibírja. hogy másnak megbocsáthasson és önmaga iránt még szigorúbb legyen. Amirõl szó van. vagyis nem néha. s amely nem egyéb. hanem a graeculusok. és ami az európai filozófia történeti vívmánya. hogy az ember általában tisztességes tudjon maradni. a politikai szónokok és a szofisták. és . Világ. hogy hazudik. hogy az ember az igazságra való igényét fokozza. elemi tisztesség. kitartson mellette. hanem hogy az ember átgondoltan és szisztematikusan. de nem Orpheusz. ami ezen a helyen felmerül. A hazugság a behódolásnak nem okvetlen következménye. kivételesen. meg tudja magát menteni. hanem a logikai mûvelet fekteti kétvállra. Erre szükség is van. Morálisan lefokozza magát az úgynevezett életért. jarry a hazugságra való jogot a maga számára fenntartja. Elhazudott élet. éspedig nem érdekbõl. A hazugságszisztéma magja nem mindig az egzisztencia leghazugabb pontja. nem egyéb. sohasem a kétségtelen tény gyõzi meg. megismerést folytat. holott csupán rossz lelkiismerete ellen védelmet és igazolást keres. megfontolva. amit Európában világnézetnek neveznek. ha már hazudott. Ha nyíltan bevallja. Életemért és javakért hazudok. mint a dialektikát. mint komolytalansága annak az architekturális teljesítménynek. vajon nem hasonlít-e veszedelmesen az embernek lelkiismeretével élet-halálra folytatott önvitájához. Világnézet az emberre kötelezõ becsület eredménye. mint a pszeudoegzisztens ember centrális élethazugságának erõdítménye. De hogy egész életem ne legyen elhazudva. hogy hazugságát minden támadás ellen megvédje. Mint praxis. mint hazugságorganizáció. mint hazugságrendszer. szívósan egy irányba magát dezinformálja. a görögök találták ki. A bizonyítást is. Mint életfunkció. A hazugság állandósulása. és vajon annak a logikai eljárásnak. vagyis a jogászok. amit Platón óta dialektikának neveznek. Világnézet annyit jelent. Az izgalmas kérdés. de mindig az. Kivételesen hazudni kell. Mint dezinformáció-rendszer.

miképpen hazudja tele magát önmaga felõl hízelgõ pozitívumokkal. és tisztességes tudjak maradni. Stb. vagy nem áll benne. . még jobban. megtanítja az embert arra. amikor még az is erõsíti. se nem rossz. ressentiment. Ilyen eset nincs. mítosszá alakul. ha kézzelfoghatóan nem igaz. már csak azért is. ennek a hazudozásnak virágkorát éljük. elenyészõ semmiség amellett. A pszichológia az a diszciplína. Az ember ebben a helyzetben nem él önámításban. nietzsche szerint. Szocializmus. . De nem határozható meg biológiai fogalmakkal sem.a biztos. Ez az egzisztencia és a pszeudoegzisztencia között levõ különbség. hogy az ember önmagát helyzete felõl dezinformálja. Az elhazudott egzisztencia és a hazugság-szisztéma azonban a gondolkodás megszokott kategóriáival nem határozható meg. hála a pszichológiának. . Mivel igazán élni és igazat mondani összefügg. Egyre fenyegetõbbé válik a kérdés. A hazugságtól meghízottak. amit mindenki hazudik. Elégtétel-elméletek. Mi .annak értelme. — és ez a lényegtelen. hogy világosan lássak. Demokrácia. . és rendszere tiszta marad. vagy nem az. vagyis távolról sem az emberismeret és az önkritika módszere. Az embert mindig eszmény elé állították. inkább bevallom. A valóságban azonban az ember nem az eszményi követelés elõtt áll. logikailag se nem igaz. amit az ember önmagának hazudik. amit az ember másnak hazudik. hogy értelmileg már nem bírálható. amit teszek. vajon igazság lesz-e abból. ne maradjon elõttem rejtve. És ma. Morálisan se nem jó. A hazugságoktól megkínzott élet bujasága. se nem hamis. ami látszólag létjogosultságát adja. a hazugságban is tenyészik és néha úgy látszik. Az élet sajátságos valami. A pszichológia a szisztematikus önámítás diszciplínája. éppen ellenkezõleg.a valódi. hanem létében vagy benne áll. és miképpen hazudja kifelé a minél kompromittálóbb tulajdonságokat.a szubsztanciátlan élet között levõ különbség. legalább a gyakorlatban. minden jel arra vall. Direkt morál és pszeudológia. amely távolról sem azt célozza.a jelentéktelen. hazugság és elhazudott élet sem választható el. Ez a szolid. és eszerint ténylegesen és valóságosan vagy teljes értékû létezõ lény. Bosszú. mondjuk az az ellen-jóga. Amikor a pszeudológia oly mértékben túlorganizálódik. A behódolással együtt jár.

mert nemcsak támadhatatlan önelégültséggel játssza a tökéletesség szerepét önmagának. és ugyanilyen megalapozott szánalommal néz le mindenkit. hogy készen szállítja nemcsak azokat a tipológiákat. az tudomány. hanem a pszichológiai hérosz. Ha az átvilágító mûvelet mögött nem hiteles egzisztencia áll. a rejtegetésnek és a színészi produkcióknak bonyolult játékát és a szövevényes önvédelem trükkjeit és a kifelé fordított megalázó gyanúsításoknak szofisztikus módszereit is. és ez annyit jelent. Pszeudoegzisztens. hogy olyan hazugságoldó eljárást kerestek. A pszichológia úgy keletkezett. amelyeket önmagába belehazudik. akár tudattalan — dezinformációt az emberbõl ki tudja választani. mint az állam. Az ilyen emberrõl persze. akik az önámítás technikáját már végigcsinálták. és nem . csak orr-befogva ajánlatos beszélni. Akiben a pszichológia már reflex. A pszichológia kritikai és önkritikai módszereiben akkor még hittek. ami ma: a tudomány korszakában hétköznapi. Adler és Rorschach és Szondy magasrendû típusai azok. A pszichológia eleinte tehát a dezinficiálás egy neme volt. hanem aki már könyv nélkül tudja. és kritikai és önkritikai tevékenysége helyett homályosító és elrejtõ eljárássá változik. Ma az ember eszményét többé nem a regényekbõl veszi. amely a pszeudoegzisztenciákban és a pszeudológiákban az összes — akár tudatos. A fordulat akkor történt. akik az introvertáltsággal és az analizáltsággal és magasrendûségekkel önmagukat keresztül-kasul hazudozták. Nem epikus. A pszichológia sikerét azzal aratta. és ártalmatlanná tudja tenni. Az önámítás technikája mindig az önkritika technikája elõtt járt. aki kottából hazudik. A legutóbbi száz év alatt körül-belül ez volt az emberiség történetében a legsötétebb pont. és az elemi tisztesség (Nietzsche: intellektuelle Redlichkeit) helyreállítása és az összes dezinformáció feloldása. még a vallás és a filozófia korában elképzelhetetlen volt. hogy az önámítás technikáját elképzelhetetlen módon tökéletesítette. mint Nietzsche mondja. hogy vezérkarát az ellenség fizeti.történik az önámításban? Az. Freud és Jung. A hazugság egzisztenciális tisztátalanság. Ezek a pszichológiai virtuózok. amelyekkel az ember önmaga számára belsõ és titkos kiválóságokat koholhat korlátlan minõségben és méretekben. De a pszichológia szállítja az önigazolásoknak. a belsõ higiéné érdekében folytatott mûvelet. és rögtönöz. amikor kiderült. Nem az a veszélyes. hogy az ember elsõsorban és mindenek elõtt nem a másikat rontja meg. akire szerepének negatívumait vetíti. De régebben. hogy az ember valódi lénye felõl önmagát dezinformálja. ha a pszichológiát nem autentikus egzisztencia gyakorolja. A pszichológiával az ember úgy járt. annál inkább. hogy az önámítás leleplezhetetlen marad. mert amit csinál. amely észrevette. hanem ez az ember nem is tévedhet többé. hogy az egzisztenciát és a gondolkodást ezzel a módszerrel hazugságmentesíteni tudják. Ez az ember gyógyíthatatlan. hanem önmagát. A pszichológia hallatlan népszerûségét annak köszönheti. tüstént ellenkezõjére fordul. Nem idióta. hanem pszichológiai hõsökkel állunk szemben. a pszichológia maga egészen rövid idõ alatt fedõtechnikává alakul át. minél csenevészebb valaki. és abban a hiszemben voltak. A hazugság persze ebben az esetben nem bûn és nem betegség és nem logikai hiba.

Az abszolút fals rendszer. gondolkodásában. amelyek között Európában sikerült megközelíteni az abszolút hazugságot. hogy az ember élethazugságait meg tudja védelmezni. hogy az ember magát az értelmi tisztesség (intellektuelle Redlichkeit) lehetõleg állandó hõmérsékleten tartsa. amelyrõl minden kísérlet. hanem amelybe az ember elrejtõzik és abban élethamisításait megvédi. zenéjében. amelynek egyetlen igaz pontja sincs. Körülbelül ezek azok a feltételek. amit e pillanatban a behódolt rossz lelkiismeretétõl és a lázadó direkt moráljától megcsömörlött ember elérhet.hazugságmentesít. Ez az önámítás olyan magas és komplex fokozata. ez a folyamat rendkívül gyorsan bekövetkezett. a mélypszichológiára. amely ezt le akarja leplezni. amellyel a pszeudoegzisztenciát nem világítják többé át. Az egzisztencializmus ebben a pillanatban stratégiailag a legkedvezõbb helyzet abból a szempontból. társadalmilag. a legbiztosabb hazugságvédelem. Amely önmagában ellentmondásmentes és támadhatatlan. de úgy ahogy annak van igaza. aki az önámítás tevékenységét minden finom rezdületében nyomon tudná követni. azt körülépítette és elsáncolta. visszapattan. pszichológiailag igazolta. . korrupcióját igazolta. látásában. amelyekkel magát körülépítette. amelyeket magában megszilárdított. hogy a realizációs folyamatot az emberben megindította volna. Amire szükség van. vagyis. a pszichológia ugyanazzal a módszerrel az embert dezinformációjában megerõsítette. és ahelyett. a milliméterekben való mozgás. és ez úgyszólván a legtöbb. az nem a durva és feltûnõ nagy mozdulat. aki hazudik. ahogyan a féreg mozog. értékelésében. Ahelyett. a leghatékonyabb pszeudoegzisztenciális megtévesztõ eljárás. nincs. a pszeudoszt még jobban elrejtette. az összes klinikai pszichológiákra és tesztrendszerekre. Ez azonban nem is fontos. hogy lehet-e igazat hazudni? A hazugságtechnikává át alakult leleplezõ technikának ugyanis igaza van. különösen a pszichoanalízisnél. hogy az ember a dezinformáció leleplezésére alkalmassá vált volna. Némely pszichológiánál. Ma az egzisztencializmus is fedõtechnikává alakult át. amely pedig eredetében megbízható hazugságoldó és realizáló módszernek ígérkezett. hanem a hazugságnak annál fokozottabb védelme lesz. az individuálpszichológiára. és ami biztosíték. egyénileg. a legjobb dezinformáció. hanem éppen az alig látható. és a leghatékonyabb fedõtechnika. hogy a pszichoanalízis ma a legbiztosabb rejtõzõ eljárássá lett. A modern életrend egyetlen kérdése: miképpen tud az ember megszabadulni azoktól a hazugságoktól. Ugyanilyen sorsra jutott az eredeti kierkegaardi teória kivételével az egész modern egzisztencializmus. Az elhazudott élet és a belõle kinövõ pszeudológiák. Ez vonatkozik a pszichoanalízisre. költészetében. amikor felmerül a kérdés. Olyan ember persze. az árnyalat. Az abszolút fals élet igazolása és mentségrendszere. Annyira. hiszen ami az önámításra jellemzõ.

Úgy látszik. sehol másutt és ebben a pillanatban és mindentõl különbözik. hanem. hanem kép. A személyiség nagy. csak regény.Az egyetlen hazugság. Ez itt vízió. és az ember készen kapja. nem pedig ott. Az abszolút szellem személyfölötti. és olyan személyt. mint a többi. és nem azért. De ez így nem is jó. Nem a teremtésre hivatkozik. amely a személyiség jegyében. hogy mozdulatlan és megmozdíthatatlan. Itt vannak a hierarchia felsõ fokán álló kerubok és szeráfok. mert ha ismerünk is olyan abszolút szellemet. és találkozásaink egyre inkább az egyetlen és személyes körben történnek meg. Ez a mozdulatlanság ritkán valósítható meg. és nem önarcképet festett. efemer és momentán. hogy ezt a biológiai mechanizmust miképpen lehet meglassítani. csak ez az egyetlen van. álom és káprázat. az abszolút szellem. Az európai nem az abszolút szellem. legfeljebb napokra. Amirõl felismerem. amely mindig és mindenütt volt és lesz és azonos. Egyre személyesebbek és egyre egyetlenebbek leszünk. Csontváry meg akarta festeni ezt a meg nem ismételhetõ és minden mástól különbözõ individualitást teljes dicsõségében. hogy van egyetlen azonosság. amely a személyiség egyetlenségének apoteózisa az emberfölöttiben. Az abszolút szellem mindig készen volt és készen van és teljes. mint az egyiptomi szobrok. CSONTVÁRY NAGY CÉDRUSA There's a tree of many one. mert az abszolút szellemre utal. az abszolút szellem van. de megismételhetetlenül és individualitásának dicsõségében egyetlen. ma a személyiség. A nagyság annak a mértéke. és ez benne a nagy. Nem csinál semmit „ hanem van. Mert. a sok közül egy. és azt nem kapja sehonnan. az nagysággal nem mérhetõ. Az arckép csak konfesszió lett volna. amit nekem kell megcsinálnom. és nem is lesz több. ott. mint a bizánci mozaikok. és néha. Ami a régieknek a legfontosabb volt. aki soha nem volt. mert az sehol azelõtt nem volt. A személy az abszolút szellemhez képest excentrikus és egzotikus. hanem a nagy személyiség jegyében áll. ha nem szalmaszéket. mint a Buddhák. A létezés mértéke az archaikus korban az abszolút szellem volt. hanem hang. azért állapítható meg nehezen. nem tudjuk követni. hanem a teremtõre. mondja wordsworth: fa áll itt. és ez benne a nagy. hanem mert az eredetre. ahol mindenki azonos. Nem architektúra. A személyiséget az embernek magának kell megcsinálnia. Az ember nem azáltal válik emberré. megállítani. aki az abszolút szellem jegyében áll. Mégis a személyiség nagy. Olyan. Tudjuk. hogy tudatunk nyugalma csak évtizedek gyakorlatával és hallatlan erõfeszítéssel érhetõ el. és ha értjük is. hogy nincs belõle kettõ. kinyilatkoztatás. Amit mond. De aki . Mint. mint az ikonok. mindig kevésbé. csak most itt. A kettõ közül melyik a több. ami ma a legfontosabb. Nem rendszer. a személyiség. hanem magányos cédrust a Libanon csúcsán. Látomás. ahogy Van Gogh sem önarcképet festett. A kínai tao és a hindu jóga tanít meg arra. ahol mindenki különbözik. amit készen kapok és ami végleges.

népébe és vallásába. saját helyén. és mindent lát és sugárzik. ha azt mondom: vagyok. hanem van. . Íme a cédrus. már nem élet. Mint az egyiptomi szobrok és a bizánci mozaik. folytonosan. aki vagyok. hogy a nyomorék koldus. mint az arkangyal.nem tanulta. Absolutized by isolation. A dharma az ember személyes sorsában a megszentelt megismételhetetlenség törvénye. aki senkihez sem hasonlít semmiben. A személyiség is abszolutizálja magát. aki voltam. ha azt mondom: akarom. a sok közül egy. Saját ideje van. a népben és a vallásban és a nyelvben. Olyan. hogy miképpen. ami ne felelne meg valami másnak. Az abszolút szellem analógiákban gondolkozik. A mozdulatlanságot itt nem tudjuk realizálni. beágyazva a világba. Az abszolút szellem formálja azt a létet. mert álmodik. csak kutatunk. És ezt a látást sugározza. mi pedig azok vagyunk. Ahol az ember megáll. ami bizonyosság és abszolútum és tudás. most. annál közelebb van az abszolútumhoz. és a hûségben a földhöz és végzetéhez. de azzal. A hinduk azt mondják. Az abszolút szellem lát. és nincs rajta egyetlen rezdület. sem fodor. hatalmas és gazdag király. A személyiség különbözésekben gondolkozik és mindig azt választja. mint huxley írja. megdicsõült individualitásában a sok közül egy. nem tudunk. a legtöbb. Elszigetelt egyetlenségében abszolutizálta magát. Mindegy. amelynek mi csupán függvényei vagyunk. és változunk. A héber hagyomány azt a világot. saját szakrális egyéniségét valósítja meg. aki nem csinál semmit. leszek. Ez nem az élet. hanem a lét. amit csak õ választhat. és nincsen semmi. Kiszámíthatatlan útjaiban és az örök idõben és a pillanatban. inkább negatív sejtelmünk van arról. és a jóga végsõ célja. Végeredményben csak egyet csinál. csupán csak ismerünk. az a személynek a dharma. cselekszünk és mozgunk. mint a kerub az olam ha-aziluth-ban. ami túl van korszakon és örök jelen. saját helye. hanem lét. Nincs belõle kettõ. Jahve így szól: eheje aser eheje — voltam. mint a tao. a viszonylagosságban és a pillanatban. Mi magunk fejünk búbjáig az idõben vagyunk. Ami az abszolút szellemnek az analógia. Senkihez és semmihez nem hasonlít. hogy mozdulatlan legyen és lásson és a mindenlátást sugározza. mint bármely bölcs. Itt áll mozdulatlanul. a térben és a világban. Íme a cédrus. még alvás közben is mozog. Nem tud megállni. Formálja. ami történettelen és idõtlen. Valamilyen. amely mindent lát és ezt a látást sugározza olam ha-aziluth-nak nevezi. több. hogy önmagát mindenrõl és mindenkitõl leválasztja. Fa áll itt. aki leszek. A személy cselekszik és mozog és dolgozik és realizál. minél közelebb van ahhoz. Itt áll. hogy megmozdulna. akiket formálnak. Már nem álmodik. hanem kisimul. Ami örök és tudás és bizonyosság. Ami még ennél is több. ha élettörvényét teljesíti. itt. Ez az emanációk világa. A tökéletes személy az. mert számára minden összefügg. már nem hullámzik. senki más. aki azt nem teljesíti. vagyok. anélkül. A személy. A szellem. nem érünk el. itt áll. Az abszolút szellem nem aktív. már csak tehetetlenségénél fogva is. nietzsche írja.

amely a dolgokat úgy szemre arányosan és tetszetõsen. a teória alapít. mint építeni. mert nem gyakorlat. semmi értelme. Az elmélet többnyire rögtönzés. Az elméletnek nincs mértéke. vagy . mint ahogy az ötlet depravált eszme és a világnézet depravált vallás. mi a nyugalom és mi az elcsendesedett tó víztükre. Az elmélet csakis azért elmélet. a cédrus van. a cédrus a létben. Világnézetnek is nevezik. A teóriának következménye van. A szalmaszék megrendít. aki teóriáját nem követi. Ötlete van az újságírónak. Nem tudja. A teóriában az elmélet és a gyakorlat nincs külön. vagy rossz. amin nincs egyetlen habfodor. Van Gogh szalmaszéke is az egyetlen az abszolútumban. de nem mozdul. folyton dolgozik önmaga megvalósításán. ezért idealizmus. legalább megérinteni. Hallja. a cédrus lát. amely önmagáról ezt nem tudja. és nem is lehet az és nem is valósítható meg. semmit sem jelent. és egyedül állna a Libanon csúcsán. ahogy senki más. Egyetlen pillanatig sem áll meg. csak õ. Az elmélet ugyan nem kötelez. ami absztrakt. A teória elõl nem lehet kitérni. Az elmélet nem úgy depravált teória. ezért azt. hamis és irreális feltevés. vagy megfogni a kezét. a teória legfontosabb ismertetõjele. éspedig mindenekelõtt az. gondolata a költõnek. ELMÉLET ÉS TEÓRIA Az elmélet és a teória között az a különbség. félelmetes nyugalmában. nem az egész egyszerre. A szalmaszék az életben áll. és az abszolútum az egyetlenben. Az elméletek egyes része az elméletek elsõbbségét. A teória azon a tényen nyugszik. a teória pedig visszavonhatatlan. Amit lát. hogy az elmélet provizórium. csupán egyetlen perspektíva. vagy megvigasztalni. semmiben sem bizonyos. hogy mi az abszolút szellem és mi a kinyilatkoztatás. vagy valamely európai filozófia mind elmélet. hogy rendezné. szeretnék hozzámenni és segíteni rajta. s ezért ha nem realizálódik. hogy nem gyakorlat és sohasem gyakorlat. s az sem tiszta. Az elmélet épít. A világnézet sablon. A cédrus megközelíthetetlen magasságban mered fölöttem. anélkül. Az elmélet. de úgy. Kérdése van a politikusnak. és alapítani több. De a szalmaszék a cédrusnál humánusabb és szociálisabb és megszólíthatóbb. egyébként nem teória. másikat csinálok. Az elméleti ember inkább megismer. A teória életrendet teremt. mintha Isten és a világ leszakadt volna róla. vagy legalábbis építeni akar. A szalmaszék álmodik és szenved.hûségben földjéhez és végzetéhez. ami a kérdés és a probléma. amelyik éppen olyan jó. hogy azt realizálni kell. Az elmélet létjogosultsága. folyton inog és tévelyeg és káprázik és téved és csalódik. Aki elméletét nem követi. problémája van annak. sorbaállítja. inkább. A különbség az elmélet és a teória között nem az. az hûtlen és hazudik. hogy univerzális. hogy nincs olyan megállapítás. A cédrushoz hiába beszélek. vagy ami az ötlet és a gondolat között. amelynek ne lenne egzisztenciális súlya és morális konzekvenciája. mint ahogy a kerubhoz hiába. Ha valamely okból nem felel meg. elvontan áll megvalósítatlanul és megvalósíthatatlanul. más része a gyakorlat elsõbbségét hirdeti. szakrális egyszeriségében. vagy a bankárnak. a teoretikus inkább lát. aki egzisztenciális nehézségek közé jutott. vagyis morálisan és egzisztenciálisan aktív. mint mánia és téveszme. vagy materializmus. A szalmaszék akar.

Az autóbusz és a konyha földgázzal legyen fûthetõ. Körülbelül három elmélete van: a darwinizmus. amely szerint a természet háztartása közgazdasági alapelveken nyugszik. és azoknak intézményszerû használatát elrendeljük. hogy a freudizmus és a marxizmus azért készült. De Freud módszere a pszichopatát nem gyógyítja meg. ellenkezõleg. Az elmélet helye inkább a tudomány és a filozófia. és az elítélteket. csatlakozzék. elkészíthetõ legyen. A halálraítélteknek jogukban áll kivégzésük elõtti éjszakát ebben az autóbuszban tölteni. mint ahogy azt Bertrand russell megmagyarázta. hogy a polgárságot bornírt kényelmében inzultálja. amely sokkal kevésbé normális. hanem szüntelen bõséget nyújt (bataille). illetve a készítõt utasítjuk.konkrét. mint amilyen a beteg volt. freud és marx elmélete nem azért kínos. mint megbotránkoztatni. hanem a belsõ nehézségek iránt érzéketlen idiótát konstruál. Az autóbuszok a szokásos méretekben építendõk meg. amely szerint a természet a legrövidebb úton és a legegyszerûbb eszközökkel a legnagyobb hasznot keresi. darwin a tizennyolcadik század angol közgazdaságelmélet íróinak alapgondolatát vetítette a biológiai folyamatba. hogy az semmi egyéb ne legyen. hogy a jármûvet a legrövidebb határidõn belül készíttesse el és vegye használatba. amelyhez hátul alkalmas nagyságú zárt mosdófülke és W. Aki teóriát épít. hogy az ilyen elméletnek általános hatása legyen. tea stb. A modern ember provizóriumok között él. elöl pedig kisebb teakonyha. annak egész életét meg kell változtatnia. hogy ez a felfogás. Éppen ezért. Tételeik között ott rejtõzik az a homályos szándék. a freudizmus és a marxizmus. Valószínû. amely a természetes bonyodalmakról tudomást sem szerez. a teória helye inkább a mûvészet és a vallás. az ember annak kellemetlen voltát elviselné. Az autóbusznak lakályosnak kell lennie. függönyökkel és kifogástalan világítóberendezéssel kell rendelkeznie. Az autóbusznak egy helyisége legyen. nem tudja összetartani. amelyben könnyebb étel. s ezért nem a legnagyobb hasznot keresi. a hatóságokat. hogy életük utolsó perceit is humánus körülmények között töltsék. Ha az igazság. de megnyilatkozna. mint sértõ. ennek el nem engedhetõ feltétele. tékozló. kávé. A darwinizmus alapja. Ha valamely elmélet ma ilyen általános hatást kíván tenni. mert megbotránkoztat. egyszerû tévedés. hogy nem is akar mást. sõt az elméletet bizonyos tekintetben megkönnyebbülten el is fogadná. téves. A természet logikája egyáltalában nem ökonomikus. szõnyegekkel. Ötlet és kérdés és elmélet. megfelelõ emberre van szükség. hanem mert az a gyanú merül fel. hanem az embert valamin rajta akarják kapni. hogy nem az igazságot keresik. hanem olyan közösséget kíván teremteni. ebben az autóbuszban kell a kivégzés . Marx társadalmi elmélete a szociális zavarokat nem rendezi. amelyet a napilapok karácsonyi mellékletei szoktak képviselni. Az ember az igazságtól nem kívánja.C. bármilyen módon is. hogy hízelgõ legyen. HUMANIZMUS Az egyre fejlettebb emberiességnek az államélet minden területén való alkalmazása érdekében a siralomház-autóbuszok építését. de kizártnak kell tartani. hogy legalább megközelítse azt a színvonalat. Tudjuk.

helyére szállítani. Az elítéltnek megérkezésekor étlapot kell átnyújtani, hogy változatos ételek és italok közül szabadon és tetszés szerint vacsorát rendelhessen. A vacsorát a legelõkelõbb vendéglõbõl kell elhozatni. A helyszínen levõ teakonyha csak mint segédüzem mûködik. Az autóbuszban legyen bárszekrény, különbözõ — a legmagasabb ízlésnek megfelelõ — rövid italokkal, szendvicsekkel, cukrászsüteményekkel és desszertekkel, amelyekbõl az elítélt tetszése szerint és korlátlanul fogyaszthat Az autóbuszban legyen rádió, lemezjátszó, televízió és mozivászon, amely eszközöket az elítélt szintén tetszés szerint használhat. Álljon rendelkezésre a legfrissebb képeslap és vicclap, a lemezjátszó részére legyen fölösen tánczene-lemez. A már említett berendezési tárgyakon kívül az autóbuszban legyen étkezõ és dohányzóasztal, párnázott székekkel és fotelekkel, mindez ízléses kivitelben. Gondoskodni kell arról, hogy a levegõt a kocsiban illatosítsák. Az asztalokon finom iparmûvész-vázákban legyen friss vágott virág. Az autóbuszban legyen széles, elsõrendû rugózattal elkészített pamlag, amelyet spanyolfallal el lehet keríteni. Az elítéltnek jogában áll éjszakára a neki átnyújtott fényképalbum alapján azt a hölgyet kiválasztani, aki igényeinek megfelel, és az éjszakát a hölggyel tölteni. Az állam az elítélt utolsó óráit minden tekintetben kellemessé óhajtja tenni és az elítélttel az élet valódi örömeit még egyszer meg kívánja ízleltetni. A hölgy javadalmazása egyszeri alkalomra 100 (egyszáz) forintot tehet ki. Az elítéltet az autóbuszban frakkos pincér szolgálja ki, a bárban, a kávé-gépnél csinos fiatal pincérnõ teljesítsen szolgálatot. A kiszolgáló személyzet az elítélt kívánságára a helyiséget hagyja el, és az elítéltet sem a hölggyel való intim együttlétében, sem pihenésében ne háborgassa. A halálraítéltet az autóbuszban sem családjának tagjai, sem barátai, sem papi személyek nem látogathatják. Az autóbusz egyszeri használta 560 (ötszázhatvan) Ft. Errõl az összegrõl a fogyasztott ételek és italok árával és a hölgynek adott tiszteletdíjjal együtt a hatóság számlát köteles kiállítani, és azt az elítélt családjának a kivégzés után nyolc napon belül benyújtani. A számla összege közadóként kezelendõ. NÉMETSÉG valéry a század elején a modern európai civilizáció sokszerûségében csupán egyetlen egyöntetûséget vél felismerni. Bizonyos angolságról beszél, anélkül, hogy megmondaná, ez alatt mit ért. Lehet azt, hogy ruházatunk szabása angol; lehet azt, hogy gondolkozásunk oly kommersz; talán azt, hogy korrekt magatartásnak azt a sajátságos gentleman-egykedvûséget tartjuk, amely fejét még akkor sem veszíti el, ha a szél az ember kalapját elfújja. Persze Valéry megállapítása már akkor idõszerûtlennek látszott, mert Európában a németség túlsúlya ötven évvel ezelõtt nyomasztó volt. Ha ilyen kérdés, mint angolság, németség, felmerül, rendesen a nacionalizmus fogalmára szoktak utalni. A nacionalizmus általában azt jelenti, hogy a nemzeti vonás megerõsödik, és az embercsoport a normális humánumtól eltér. Nemzet, vagy nép a torzultságnak valamely állandósult és tömegesen jelentkezõ alakja, s erre, akik eltorzultak, különösen büszkék szoktak lenni. Nemzethez tartozni annyit jelent, mint azonos módon

deformáltnak lenni, ezt a deformáltságot dicsõíteni, a többit pedig megvetni. Ha a normálistól való eltérés kollektív arányokat ölt és stabilizálódik, minden esetben olyasvalami keletkezik, mint vallás, vagy faj, vagy nép, vagy nemzet, vagy osztály, belülrõl dicsõség, kívülrõl méreg, bosszúság és komikum. Nemzeti, faji, osztályöntudat szatíratéma. Ezúttal azonban a tömegesen együtt élõ emberek közös eltorzulásának olyan fajtájáról van szó, amely a nemzet, vagy a faj kollektív kategóriájának segítségével maradéktalanul nem érthetõ. A németség mindig egy kicsit zavaros, végsõ gondolataiban megalapozatlan, nem végiggondolt volt, amely igaz, hogy állandóan kereste önmagát, de nem találta még a szüntelen keresésben sem. Ez a talajtalan és bizonytalan labilitás önmagát túlvéglegességgel fedezte. A németség, mondják, a rendrõl ismerhetõ fel, nem valódi rend, inkább csak pedantéria. Mert a pedantéria túlrend, alapja nem az értelem, hanem a rögeszme. A normális és univerzális humánumhoz képest minden nemzetség deformált. Ha ez a deformált lét kibontakozik és megerõsödik, a normalitást el is nyomhatja, sõt a normalitással és az univerzális humánummal szembe is kerülhet, ezenfelül ebben a deformált létben minden más nemzetiséggel szemben különösen agresszív és türelmetlen lehet, mint ahogy ténylegesen az is. A német rendszerezésben mindenesetre sajátságos szerkezetû elmezavar nyilatkozik meg. Az elmezavarnak két fokozata van: az egyik a kutatás monomániája, a másik az eredmény támadó érvényesítése. Az univerzális voltát elvesztett lét a normálisnál mindenesetre üresebb és szegényesebb; minden nemzetiség, osztály, faj, történeti epizód, képtelenség arra, hogy tisztán és az egészet élje, homály, amely komolytalan preokkupációkban nyilatkozik meg s végül is a nonsens különös alakja. A középkori Egyház univerzális világának felbomlása után, amióta emberiségegység nincs, Európa története a nemzetiségek jegyében áll, ezt a leckét számtalan példából alkalmunk volt megtanulni. Kétségtelen, hogy az újkor elején a német reformáció ilyen nemzetiségi mozgalom volt, amelynek legfontosabb vívmánya a nemzetek fölötti egyetemes nyelv eltörlése, és annak a népi nyelvekkel való helyettesítése. Ezzel a népek között levõ univerzális kommunikáció lehetõsége megszûnt. Nemcsak azért, mert a nemzeti nyelveket más országokban élõ emberek nem értették, hanem fõként azért, mert egyetemes fogalmak a nemzeti nyelveken nem voltak kifejezhetõk. A latin szerepe fõként nem az volt, hogy a népeket gyakorlatilag összekapcsolta, hanem, hogy a népi nyelveken kimondhatatlan univerzális fogalmak jegyében kapcsolta össze. A latin nyelv a középkorban az egyetemes emberi kommunikáció feladatát teljesítette. Azt tudjuk, hogy a reformáció nem az Egyház, hanem a korrupt klérus ellen irányult, de azt is tudjuk, hogy a támadás az Egyházat érte és ha Európa történetében volt tragikus mozzanat, ez az volt, hogy a támadás következtében az emberiség egyetemes Egyházának ereje csaknem teljesen elveszett, a klérus hatalma pedig csaknem érintetlenül megmaradt. Nacionalizmusok csak olyan világban keletkezhettek, amelyben a népeket az univerzalitás felsõbb egysége nem kötötte össze. Ebben a helyzetben a

németség, mint a többi nemzetiség, magasabb kontroll nélkül nemzeti jellegét korlátlanul kibonthatta. A többi népek nemzeti sajátságainak kibontakozása idegen nemzetekre nem volt különösebben káros. Az a valami, amit német rendszerezésnek hívnak, már a tizennyolcadik század közepétõl egyre bénítóbb alakot öltött (Nagy Frigyes), Hegel óta a veszély fenyegetõ lett, a német szcientifizmus kialakulásával pedig ez az organizáció, amely az emberi létezés egészére kiterjedt, az egész földet leigázta. Ebben a percben nincs nép, amely életrendjét ne a német nemzetiség sajátos szerkezetû elmezavarából keletkezett rendszeresség alapján alakítaná meg. Mint ismeretes, ezt a rendszerességet tudománynak (szcientifizmus) nevezték el. Ennek az organizációnak elméletei sok milliós autonóm népek életét természetes rendjébõl kivetette. Példa erre a marxista elmélet hatása az oroszokra. De megváltoztatta a földmûvelést és az ipart, a hadsereget és a közigazgatást, a diplomáciát és a mûvészetet, a társadalom szerkezetét és az individuális életrendet azzal, hogy mindezt sajátos szcientifikus bázisra helyezte. Olyan fogalmakat konstruált, mint idealizmus és materializmus és pozitivizmus és Übermensch és világnézet és fejlõdés és fajiság és osztályharc, egy desperát dialektika segítségével, amely fogalmakon, ha egyébrõl nem is, azok következményein (vérfürdõ és bohózat) közepes józanság azonnal észreveszi, hogy azokat nem a megismerõ értelem alkotta, hanem azok egy monomániás (pedáns és arrogáns) rendszerezés bornírt rögeszméi. Ma, a huszadik század második felében olyan — a világtörténetben példátlanul álló kényes és nehéz — helyzet keletkezett, amelynek megoldására nemhogy semmi lehetõség, de amelyre vonatkozólag a jelek szerint még a kérdést sem vagyunk képesek világosan feltenni. Az elsõ észrevétel, amit meg kell tenni, hogy bizonytalanságban vagyunk, vajon a tudománynak a megismerõ emberi személytõl független úgynevezett objektív világa ténylegesen meglévõ valóság, vagy pedig merõ fikció. Az észrevételt meg kell tenni, mert ha e világ csupán indifferens lenne, mint ahogy a józan ész alapján mindenki várná, minden mozzanatában antihumánus természete az emberrel szemben nem lenne támadó. Ez pedig kétségtelennek látszik. A tudomány világa mintha nem csupán személytelen és egzisztenciátlan, és az emberi értékekkel szemben közömbös lenne; minden jel arra vall, hogy ennek a világnak az ember ellen határozott éle van, mintha abban a humánum iránt valamely titkolhatatlan gyûlölet, csaknem bosszú forrna, és amelynek tevékenysége az emberi élet megkínzása és megrontása lenne. A tudomány megállapításainak észrevehetõen szándékos megsebzõ jellege van, mintha a tudomány az ember iránt különös ressentiment-t táplálna. Ezért a tudomány világa nem nevezhetõ egyszerûen szükségszerûségnek, nem egzisztenciátlan, hanem antiegzisztens; nem indifferens, hanem életellenséges; nem ahumánus, hanem antihumánus; nem objektív, hanem kegyetlen, és az emberi értékek iránt észrevehetõ animozitást táplál. Mindez persze igazolhatatlan. De hogy mindabban, ami a legutóbbi félszázadban történt, a tudománynak, mint legfõbb aktív tényezõnek és iniciátornak, keze benne van, és mindaz, ami történt, a tudomány jegyében történt, az közismert. Tudomány a legmagasabb értékjelzõ. Tudomány a legjobb üzlet. A tudós az abszolút tekintély. Tudomány nélkül nincs sem fasizmus, sem nemzeti szocializmus, sem fajelmélet, sem kommunizmus, nincs gázháború és

baktériumháború, nincs légi háború és gépesített háború; tudomány nélkül nincs õserdõk kiirtása, tengerek kirablása, állatok halomra gyilkolása, tudomány nélkül nincs sem Cseka, sem Gestapo, sem Auschwitz, sem gyurma; nincs Katin, Hiroshima, Korea, Magyarország, Tibet. S ami különös, hogy mintha mindez nem a tudomány akaratlan következménye lenne, hanem mintha ezekben a hajmeresztõ tényekben a tudomány életgyûlölete lényegében nyilatkozott volna meg. A huszadik század második felében az ember szüntelen rettegésben él, nemcsak azért, mert a tudomány hatalma a földet bármely pillanatban elpusztíthatja, hanem még inkább, mert ez a hatalom még abban az esetben is, ha a puszta életet meghagyja, az embert normális életrendjétõl megfosztja és életét olyan egyre értéktelenebbé váló vegetatív létté fokozza le, melynek semminemû jelentõsége, súlya, szépsége, igazsága, komolysága, világossága többé nincs. E pillanatban béke és háború között különbség már nincs, mert az emberi lét mind a két esetben tökéletesen elkallódott, tulajdonképpen mindegy, hogy van, vagy nincs. Végeredményben úgy látszik, a tudomány által teremtett világ nem jóhiszemû; a tudomány célja nem megismerés, hanem hatalmi aktus, és ez nem egyes (természettudományi, vagy technikai) diszciplínák tulajdonsága, hanem ez a vonás a tudományt, mint tudományt minden alakjában principiálisan jellemzi. Természetesen vannak jelek, amelyek szerint a tudomány ezt a világot nem teremti, hanem azt, ami van, feltárja, vagyis ez a világ tényleg van, tényleg olyan, amilyennek a tudomány leírja. Ennek már csak azért is így kell lennie, mert az ember valami rajta kívül levõbe állandóan beleütközik és ez a külsõ valami összefüggõ valóságnak látszik. Viszont az is kétségtelen, hogy az ember, igen komolyan veendõ gondolkozók véleménye szerint viszonyban nem a dolgokkal, hanem a dolgokról alkotott saját fogalmaival áll. Könnyen lehet tehát, hogy amibe az ember beleütközik, az ember fogalomvilága, sajátságos megkövült alakzatban. Mindez persze szintén igazolhatatlan. Pillanatnyilag képességeink nem látszanak elégségeseknek ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, a tudomány úgynevezett objektív világa tényleges valóság, vagy olyan fogalmi konstrukció, amelyen nincsen rés, és így ez az összefüggõ realitás benyomását kelti. A gyanú mindenesetre fennáll, hogy a tudomány ereje nem igazságában, hanem organizáltságában van. Ereje nem abban van, hogy fogalmaival a tényleges világ valóságát ismeri meg, hanem hogy ezek a fogalmak az átlagos emberi értelem számára megkerülhetetlenül zárt és szigorú rendszerben épültek ki. A tudomány ezek szerint nem a valóság megismerésébõl indult ki, hanem olyan fogalmi organizációt igyekezett teremteni, amely nem a megismerésre, hanem egyéb célra készült, s amelynek áttörése ebben a percben lehetetlennek látszik. A fogalmak és az összefüggések megszilárdultak, és a szükségszerûséghez igen hasonló építménnyé alakultak. Az építmény konstrukciójában mindenesetre van valami, ami aggodalmat kelt. A tudományt abszolút tudásnak vallják. Az pedig, ha valamely gondolatot abszolutizálnak, mindig gyanús. Tudjuk, hogy a történet folyamán számos fogalmi organizáció végleges tudásnak gondolta önmagát, de minden esetben elkövetkezett a pillanat, amikor kiderült, hogy az valamit titkol. A legutóbbi ilyen organizáció a középkori klerikalizmus volt, abban az idõben gnájszból épített babiloni torony, félelmetes arányaival, és

és olyan áthatolhatatlan szervezettség keletkezik. mint individuális önkény és kivétel. Mint camus írja. de nem gyengítette. az orvostudományban. a biológiában. de tökéletesített rendszernek. mint az iparvállalatok. a kémiában maradéktalanul felszívódni készül. A huszadik század második felében kétségtelenül a legnagyobb kérdés a tudománynak. a középkorban a cudar galádság bárhol. hanem állandóan átszivárgott. kémszervezetek. akik a tudományt a középkori dogmatika mintájára felépített. az egész rendszer önmagától szétesett. Elõször mindig a konstrukció van. hogy igazsága nincs. hanem szcientifikusan igazoltan. amikor ez az organizáció megbomlott. mert a tudomány tulajdonképpen ellenkereszténység. De érthetõvé válna az is. Abban a percben. az ökonómiában. A tudományt nem a társadalom vetíti ki magából. amely egy intakt és humánusan tiszta világ rendjét sértette. diplomáciák. A középkorban voltak rések. mint léthazugságnak átvilágítása. Az épület falazata sûrûsödik. akik azt gondolják. A tudomány organizációjára épült társadalmakban ilyen rések nincsenek. hogy a klerikális dogmatika a középkori papság világhatalmi rendszerének bázisa volt. király.kétségbevonhatatlan bizonyosságában. hogy a modern hatalmi szervezetek. hogy a klerikális világhatalom hazugságban. hanem kivétel nélkül a társadalom ellen. a pszichológiában. és az a tény. A középkori dogmatika és az újkori szcientifizmus ilyen magasabb fokon létezõ organizáció. erõszakban és kizsákmányolásban oly gazdag történetét a szcientifikus organizáció rémtettei messze túlhaladták. Lehet. kiderült. állami közigazgatások. amelyeken a tiltakozás az igazságtalanság hatalma ellen nemcsak áttörhetett. a közösségi és az egyéni létezés szcientifizálódik. rendõrségek. valamely fensõbb rendszer mintájára. bíboros. a statisztikában. bárki követte el. hanem legitim aktus. és amennyiben vannak. hanem a társadalom a tudomány organizációja szerint épül ki. pártok. A tudomány magasabb rendû szervezettségénél fogva itt az organizációval meg nem egyezõ gondolat semmiképpen sem nyilatkozhat meg. De lehet. és mindennemû emberi iránt tanúsított bõszült animozitás magyarázatot nyerne. pápa. sohasem volt más. ezen felül a történetben a tudomány valami újat hozott. hogy igazuk van azoknak. történeti hatását vesztett papi világhatalom után egy újabb világhatalmi organizáció bázisának tartják. a dogmatika nem az igazság. hanem a tökéletes organizáció jegyében állt. amely az ember életrendjét valójából ontolológiai pontokig ki tudja forgatni. Mert egy percre sem szabad elfelejteni. A szcientifizmus organizációjának tökéletessége a középkori klerikalizmusét messze meghaladja. aztán a mû. hadseregek. bûncselekményét egy diadalittas tudás birtokában ragyogva követi el. és a maga képére formálja. ezek egyre szûkülnek. igazuk van azoknak. és ez nem rejtõzik el többé. amelyet a tudomány alátámaszt. amelyben e . a szociológiában. miniszter. Ilyen módon a tudományban levõ titkolhatatlan antihumánum és bosszú. A világot. nem közvetlenül a társadalomból nõnek ki. az antiklerikális és a reformációs mozgalmakból kinõtt. és a világosság megnyilatkozhatott. pénzintézetek. az újkori világhatalmi organizációban az igazságtalanság nem kivétel többé. amely az emberi életrendet végsõ mozzanatáig áthatja.

egzisztenciátlan és antihumánus. vagyis amikor a létrendszer léthazugság rendszerré válik. 2. és semmiféle tõlük idegen gondolat befogadására nem képesek. hirdeti. erõszak és kizsákmányolás. rendszer tökéletes lehet akkor is. rendet ígért. Ez az a pillanat. mint automatizált organizációjának üzemét fenntartani. A tudomány. nevelésével. A rendszer kapcsolata a létezést örökké megújító igazsággal megszakad. nincs. Ami annyit jelent. kutatásával. hogy az organizációt tökéletesebbé teszi. de ha a rendszerbe nem illeszthetõ be. hogy részrehajlatlan értelemmel az igazságot keresi. A rendszer és a tényleges világ között fals kommunikáció keletkezik. hogy a sötétség. gyûlöletben. hivatalaival. de kiderült. és nem képes másra. mialatt az emberiség ma. A tudomány léthazugsága három tételen nyugszik: 1. bankjaival. szervezi és tartja fenn. Minden jel arra vall. De ha e mondatokat evidens igazság jellemezné is. Ezért egyetlenegy dolog fontos: az axióma. Egy apparátus tökéletesen mûködhet akkor is. hanem. államaival. vagyis megismerését a tárgyi hûség jellemzi. holott ez az erõ nem az igazságé. semmit sem jelent. A középkorban a klerikalizmus az embert becsapta. holott személytelenül indifferens. mûvészetével. mint fényt hozó jelentkezett. Megújulási tehetségük nincs többé. iskoláival. a tudomány teremtette. És a rendszer valóságbázisa minél szûkebb. hogy a kijelentés az organizációban miképpen építhetõ be. Idõk folyamán a rendszerek rugalmasságukat és asszimiláló képességüket elvesztik. lezüllötten és elaljasodva és beszennyezve. sajtójával.történeti percben élünk. 3. bõszülten fegyverkezve. nem akar. hogy objektív. és már nem is leplezett bosszúvágyban. kórházaival. gyáraival. holott fiktív konstrukciókkal világhatalmi rendszereknek nyújt bázist. Mást. igazságbefogadó képessége annál csekélyebb. ha minden eleme téves. népeiben és osztályaiban és nemzetiségeiben egymásra uszítva. Abszolút igazság tartalmú kijelentés. hanem egy magasrendû organizáltságé. kolosszális találmányok segítségével eddig elképzelhetetlen mélységû örvényben készül elmerülni. hirdeti. vagy sem. hogy a tudomány erre a pontra elérkezett. hazugság volt. ha minden tétele hazugság. itt a földön feldúltan és megalázva. vagyis. kecsegtet hallatlan jövõvel és haladással. iparával. Egy rendszerben nem a kijelentések tényleges igazságtartalma a döntõ. Szervezet tökéletes lehet akkor is. hirdeti. ha minden eleme egzisztenciálisan tökéletesen fals. hogy . és amit nyújtott. hadseregével. A léthazugság rendszer a rendszeren kívülrõl jött kijelentést befogadni nem képes. de nem is tud rendszerén kívül esõ forrásból ösztönzést elfogadni. amit hozott. szól. Egy kijelentés az abszolút igazságot is kimondhatja. E tételek realitástartalma persze igen törékeny. Minden kijelentésnek jelentõsége csak organizációjához viszonyítva van. jelentõségük akkor sem lenne. az elõbbinél nagyobb. mint az alapaxiómát vizsgálni — céltalan és értelmetlen. hogy ereje igazságában van. amikor egy rendszer az igazsággal szemben negatív magatartást vesz fel.

Amivel az ember szemben áll. hogy életünkben sok szövevény elsõ oka valamely szövevényes étel. Az ilyen szendvics és desszert ételeken élõ emberek a normalitást teljesen elvesztették. bizonygatás. a legkevésbé természetesen közösség. az emberiség pszeudoegzisztenciák áldialógusa. ami az ételek között a rántottleves. amibõl nem jön ki semmi. maga is hazugságrendszerré vált. S ami a közösséget helyettesíti a közösség egy szcientifikus koncepciója. amely a középkori klerikális hazugságrendszert lerombolta.mindannak. mint gépiesen mûködõ. csak hisztéria. leállíthatatlan ámítás. mint a gyümölcs. hanem a létezés egészére kiterjedõ és mindent átszövõ hamisítási folyamat. amit a rendszer mond. a fasizmust megteremtõ német létorganizáció az egész földön elterjedt. nem a hazug kijelentés. ami nem leplezhetõ le. vagy desszert életrõl beszélni. a bankok és a vezérkarok és az egyetemek és a klinikák ugyanebben a jegyben állanak. kibúvó. tábor. A RÁNTOTTLEVES Ha az ember természeti lény lenne. hadsereg. Az ételek rafinált volta lépést tart életünk bonyolultságával. és funkciót végez. Ami ebben a pillanatban a földön történik. Ha az ember útközben a normális élet felé az alaptételeket keresi. A léthazugság-rendszer labirintusi szövevény. és bizonyosnak látszik. a józan és nyugodt táplálékot. Messze . Ezen az alapon nyugodtan lehetne szendvics. párt. csalás. amely mint külsõ politikai vállalkozás ugyan megbukott (?). De tudjuk. de mint létszervezõ hatalom a föld minden népének életét autonóm módon korlátlanul irányítja. A fals kommunikáció következtében semmiféle humánus viszonylat sem marad intakt. Szenzáció nélkül. hamis zöngéje van. A normális élet az. hogy a tudomány. kommuna. Bizonyos határokon túl ez már nem is élet. társadalomban. alig talál néhányat. A huszadik század második felében elkövetkezett az az idõ. az abszolút táplálék nem lehetne más. A fasizmus ennek a tudományos létorganizációnak éppen úgy egyik alakja. hogy származásunk szerint nagyobbik felében a természeten túlról valók vagyunk. A létorganizációt tudománynak nevezik. szédület. nincs módja azért. A tudománynak erre a tényre feleszmélni természetesen nincsen módja. vagy a kommunizmus. magyarázkodás. és igazi humánus ételeinket magunknak kell megcsinálni. kaszárnya. vagy gazdaságban. Mialatt a német fasizmus eszmevilágát és politikai hatalmát a második világháborúban legyõzték. amikor kétségtelenül megállapíthatóvá lett. vagy politikában. mûvészetben. rejtély és titok. mint a szocializmus. amelyen belül a dolgok igazságáról. Semmi különös. vagy gondolkozásban az a szcientifizmus és a létezés minden mozzanatára kiterjedõ szcientifizálódás jegyében áll. vagy nemigazságáról meggyõzõdni többé lehetõség nincs. vagyis a tudomány ember-világ dialógusában többé nincs igazság. A rendszerbe a hazugság beépült. és itt már nincs egyéb. és ez minden valószínûség szerint a német reformációnak valódi arculata és kiteljesedése. a valósággal fals kommunikációban áll. A tudomány létorganizációjának megteremtésével a németség eddig elképzelhetetlen arányú világhatalom birtokába jutott. megtévesztés. mert egy rendszeren belül nem tárgyi és tételes hazugságról van szó. iparban.

alázzatok meg. a csalás. vagy a birsalmával töltött sült kacsa. a fõtt rizs. van Velázquezünk és Hölderlinünk. mint a kenyér. Talán azért is. amíg van rántottlevesünk. mindez alattomosan és rejtve. teljes tudatában van. mint a franciasaláta. Mindenesetre van asszony. gyûlöletes nyereségvágyból visszaél azzal. amely az embert hazug gondolatokkal mérgezi meg. A rántottleves íze a leginkább rokon a tejes búza ízével. aki annak. ahogy dosztojevszkij mondja: rugdaljatok. A tibeti csámpá is ilyesféle étel. mint táplálni. a normalitás még nem tûnt el teljesen. ha a dolgokkal állandó kapcsolatot tart fenn és az eseményekrõl az utolsó pillanatig . ha az ember két tányérral megeszik. és kenyérrel a legjobb. mert nem akar mást. vagy különösen ha azt apró kockákra vágva forró zsírban kicsit megsütik. sok rétegû ételek. hogy a csecsemõ elsõ étele az anyatej után a rántottleves. hogy szelíd és egyszerû. ebédre. csak egy pohár félédes bort. Ilyesmit meleg szív nélkül készíteni nem lehet. mert olyan olcsó. a krumpli. csak adjatok enni. A normális étel. gazdag. Legtöbben. annyira. hogy valaki szereti. és nem torkoskodni való. semmit sem kíván utána. vagyis nem izgalom. Elméletet is épített ki arról. Ebben bizonyos tekintetben együtt van az árulás. enni. Akármilyen rettenetes. a fõzelék. VAGY AZ EGYETLEN RENDSZER Szabó Lajos szenvedélyes újságolvasó. A rántottleves olyan egyszerû és szerény. ennie kell. és nem érdemes. Magától értetõdik. Mintha nem a közhely lenne a legtöbb. ahogy mi esszük. a mérgezés. mézzel édesítve. krumplink és fõtt rizsünk. és néha faggyúdarabokat tesznek bele. Nincs olyan szimpla sajtónyilatkozat. hogy mit fõz. a hamis prófétaság. tömény és laktató. a hazugság. megunhatatlan. a szalonna. forrón. reggelire. A püthagóreusok kétféleképpen ismerték. hogy nem ínyencség. Rántottlevestõl gyomrát még senki sem rontotta el. s ezért ennél mélyebb fájdalom. vagy a halványan pirított lisztet tejjel föleresztve. Zsíron. esetleg köménymaggal. az élet kedvességérõl mindent megtudott. vagy olajon pörkölt liszt és víz. amelyet ne tudna különös súllyal értelmezni. nem is tudják magukat egyszerre kimondani. Alig van ennél nagyobb hiány. hogy az ember tájékozottsága csak abban az esetben megbízható. langyosan. A konyha nagy mûvei. mintha az. vagy sem. vacsorára. hogy csak rántottleves. azzal védekeznek. püföljetek. A rántottleves mindennemû feszültség nélkül való étel. elég ritka. de úgy van. az ilyen asszony rántottlevesében a földanya íze határozottan felismerhetõ. nem az értékek felsõ foka lenne. vagy hidegen. esetleg a pástétom. Helyzetünk mindenesetre nem reménytelen. komplex mûvek. ami körülbelül azt jelenti. sósan. SZABÓ LAJOS. ami különösen szeretetreméltó benne. köpdössetek le. hogyha az ember megéhezik. még van Bach-zenénk és Palazzo Pittink. Ha az ember ezt megkóstolta. ha a leves durva. Az ételhazugságnál csak egy még súlyosabb van. tele van hátsó gondolattal. de a lisztet forró teával öntik fel. A rántottleves kristálytiszta éhség-étel. A bûncselekmények között kétségtelenül a legsúlyosabb az élelmiszer hamisítás. A nemes és a valódi kenyeret már csaknem elvesztettük. hanem az éhes ember számára készült.azon túl. ami közönséges. a káromlás. hogy azt hamisítani még senkinek sem jutott eszébe. ha pedig a kenyeret megpirítják. Az ember a nap bármely szakában eheti.

Az ipari termelés fokozatai megszakíthatatlan kapcsolatban állnak a felsõbb matematikával addig. még befejezett tanulmánya sincs. feltalálás nincsen ökonómia. Errõl mindenki tud. aki alig írt. Szabó Lajos számára állandóan jelen kell lenni az egésznek. ökonómia nincsen fizika. ezt az egyetlen és fix systemet nem építette ki. A teljes létezés abszolút gazdagságában és szakadatlan aktualitásában. ami van. A gondolkozás történetében az ilyen ember ritka. hogy megérthesse azt. Amennyiben többet tételezek fel. vagyis alapszavak. amely további magyarázatot nem igényel. jóvátehetetlen hibát követ el. többnyire csak kimondott. Gondolkozásának jelentõségéhez és arányaihoz mért összefüggõ mûvet nem írt. Pascal vagy Nietzsche. Ha az ember ilyen szót megért. és eljátszotta jogát arra. Ebbõl a metafizikából pedig nincsen kettõ. A világ története a napihírben. csak mondott és csak szavakat. Aki nem egységesen értékel.tudomást szerzett Ez a magatartás csak részben érthetõ a Böhme-Blake-i szemléletbõl. az egész világot egyetlen homokszemben. mindig az egész. Nem engedhetõ meg. Egyetlenegy. fizika nincsen matézis. amely az élet egész gazdagságát magába foglalja. to see the world in a grain of sand. Amit az embernek látnia kell. Egyetlen rendszer van kezdettõl fogva. Olyan távlatot nyit meg. Kevés olyan szerzõ élt. Egy. Elvégre úgyis mindig szavakról van szó. hogy két álláspont legyen. Ha valaki bármely mozzanatot ebbõl a folyamatból kiemel. akik a szavakat hallották. és a kötetekrõl kész örömmel lemond. nincs hiányérzete. De egyetlenegyrõl sem tudunk. A filozófusok általában elviselhetetlen fecsegõk. megtévesztem magam és az eldologiasítás hibáját követem el. hazudik. sõt eszerint gondolkozik és él és dolgozik és értékel. nincs több és elképzelhetetlen. Nem fragmentum. információja hézagos. Ez a rendszer az f-system (fix-system). amíg a kész gyártmányt a gép kiköpi. hogy testi munka nincsen feltalálás. mondja heisenberg. de azok súlyuknál fogva megmaradtak azokban. az az egymásról való nemtudás. Minden végsõ filozofikus elvnek szükségszerû következménye van az elektromos és a gyógyszeriparban. matézis nincs metafizika nélkül. Elképzelhetetlenül sok tapasztalat fölött rendelkezünk. A leghalványabb árnyalat is vérre megy. Ez a megfogalmazás pontosan fedi a héber hagyományt. A nehézség. E szavak maître-mot-k. Ami ezt az egységet megbontani látszik. amelyeket sohasem jegyzett fel. Szabó Lajos ezt a Hérakleitosz-Böhme-Blake-i szemléletet. Az emberiség egysége abszolút tény. amely egy névjegyen elfér. mindig is a megfogalmazásban volt és van. Vezérszavaknak is mondhatók. mint Hérakleitosz. Tudás. és hallatlan mennyiségû tudás halmozódott fel bennünk. Nem tudunk nem egységesen értékelni. és minden konkrét mozzanat egész az üvegpohárig és a szemüvegtokig a metafizikában keletkezik. az örökkévalóságot egyetlen órában látni. amelynek kielégítõ . és lénye szavakban nyilatkozott meg. Ha az ember valamit kihagy. Az egész metafizika a követségi interjúban. hogy több legyen. mert a szó jelentéshorizontja teljes. amely azt állítja. Az egyetlen értékelés.

Marx és Freud történeti aktualitását a húszas évek közepe felé elvesztette. de mihelyt nem nyer ösztönzést. Mindig kell lenni valakinek vagy valaminek. de egy idõ múlva kénytelen volt szakítani. Irodalmakat kellett olvasni. mind a százötven-ötszáz kötetet. Meg kell támadni. tudta. sohasem valamely tény. Különös. parole intérieure. bibliakritikát. mint amilyen Szabó Lajos. aki komolyan vette önmagát. Egészen addig. hanem éppen világnézettelenségben. Önmagában tehetetlen és néma és mozdulatlan. Szabó Lajos indulása nem túl figyelemreméltó. A gondolkozás a magány atmoszférájából lép ki. néhány barátjával a szocializmuson belül maradt. Meg kell szólítani. sõt még inkább a világnézettelenség és . amely minden nap új értesítéseivel fellazítja. A század huszas és harmincas éveiben már nem volt elég. Tíz-tizenöt év alatt megismert néhány ezer könyvet. Alig van ritkább ember. Az olyan embert. akibõl ennyire hiányzik minden kívánság a megnyilatkozásra és a felszólítás nélkül való beszédre. mint következetes és jóhiszemû ember (forradalmi ifjúság) — nemcsak a hivatalos szocializmussal. amely a fantazmáknak annyira kedvez. Remek vitatkozó és beszélgetõ és levélíró. Ezért van szüksége legalább újsághírre. sok esetben kérdéssel. akik ilyen módon éltek. Már nem volt többé az utolsó pillanat. bármilyen tudományban és mûvészetben szereztek is jártasságot. elejétõl végig. festészettörténetet. Sziklából született. és kõkemény sziklából van. mint az olyan. és a dialógusban ragyogóan viselkedik. ha valaki könyveket olvasott. A könyvtárból nyolc-tíz kötetet vitt haza. logikát. fejlõdése egymáshoz nagyon hasonló volt. hogy rosszhiszemû és olcsó csalás. s ami az irányt megszabja. különösen KeletEurópában kivétel nélkül mind marxista és freudista járvány áldozata lett. pszichológiát. karakterológiát. fiatalember. Nem egy-egy mûvet. hogy azoknak az embereknek. Egy ideig még mint eretnek. a hinduk asmagarbhájának nevezték. Már igen korán sokat olvasott. Van mûve. hanem egy diszciplínát. és nem vezet sehová. Mikor azt kérdezték tõle. még azon a héten visszahozta és újabb tizet vitt el. mûvészetelméletet. hanem Marx tanításával is. Nem világnézetben. mindenesetre több társával együtt. azt felelte: kontroll. jogot. szociológiát. történetfilozófiát. Abban az idõben ez volt az utolsó pillanat. etikát. vagyis amíg nem polgárosodott el. aki és ami ebbõl a sziklából egy szilánkot lefejt. megnémul. amíg a marxizmus nem vált a szabad életvállalkozás ellenségévé. álmodozás. antropológiát. Szabó Lajosnál dialogikus aktus. Ettõl kezdve már csak rossz lelkiismerettel lehetett volna forradalmár. pedagógiát. Bombázni kell. közgazdaságot. és nem lett belõle a hatalmi ösztön fedõeszméje. elméleti fizikát. mit csinál annyi könyvvel. Az elsõ világháború után a marxizmussal és a freudizmussal kezdte. amely úgy keletkezett. s ami az úgynevezett felfedezés. S ami a gondolkozásban a döntõ. monológ. ezért oly sok filozófia magán viseli az egészségtelen zártság jellemvonását. Felelnie kellett. hanem minden esetben egy már tudott tény megfogalmazása. Szocialista mozgalomban is részt vett. hogy valaki kérdésekkel ostromolta és válaszra kényszerítette.megfogalmazása nincs.

Évekig mások munkájából élt. amelyekrõl pietizmus lenne azt állítani. éspedig nagy szegénység. Szabó Lajos szava az. Ez Szabó Lajos tanítása a rangrelativitásról. barátaitól villamos és kapupénzt kellett kérnie. mint a gyûlölet. Ami a komolyságra nézve kötelezõ. Ugyanakkor egy esztétikai egzisztencia — Angliában — az undor mellett foglalt állást: loathing much worse. hogy szegénység. Mindenesetre ezekben az években ez különbözteti meg azt az embert. hogy ez Möglichkeit eines ursprünglichen Denkens (az alapvetõ gondolkozás lehetõsége). aki morális akcióban akár egy szentet is ne lenne képes megelõzni. hogy état primordial. than hatred — az undor sokkal rosszabb. Nincs olyan korrupt ember. az. annál inkább). a vádra. Legegyszerûbb. Ami annyit jelent. A jelentékenyek valószínûleg: a gnózisz (Schmitt Jenõ Henrik). és fenntartotta azt a lehetõséget. és önmagát a korszak legnagyobb feszültségében tartsa. hogy a nyílt jelenlétet (offene Präsenz) megõrizze. aki önmagát komolyan vette. ami ennél sokkalta fontosabb: a fundamentális emberi gondolkozáshoz való közeledésben. hogy az ember a legnagyobb ellenállásokat keresi. hogy az az ember bármiben megelõzze. Aki a kis ellenállást. az elméleti fizika. Szabó Lajos lojális volt. hogy az ilyen opportunistával szemben a helyes magatartás a gyûlölet. vagy azt keresi. a logisztika (Russell. fele sem sorolható fel. hogy vándorútját a könyvtárba és vissza csak gyalog tudta megtenni. a politika és az ökonómia. de áttörtek az emberi gondolkodás fundamentuma felé. hogy a rangkérdést minden esetben külön meg kell vizsgálni. Az állomásoknak. mint csupán tûrhetõen mûveltnek lenni. Ami ezeket az irodalmakat és diszciplínákat és tudományokat és mûvészeteket húszezer könyvben megismerõ embereket kivétel nélkül jellemzi. a matematika és az egzisztencializmus (amikor még nem volt divat). vagy a megvetés. Szabó Lajos barátjával egyszer vitát folytatott (vitái többször hetekig tartottak). guénon azt írja. és ha valahová meghívták. Ez teszi a huszadik században a két világháború között levõ nemzedék magatartását oly hasonlóvá az alexandriai gnóziszhoz. . hogy azok szerények voltak. Minden lépésnél erõfeszítés. hogy: alapállás. ahol ellenállás nincs. Amit ehhez még meg kell jegyezni. amelyeken Szabó Lajos negyven év alatt áthaladt. hogy Szabó Lajos ilyen magatartást sohasem tartott visszavonhatatlannak. és az is maradt. Carnap) és Wittgenstein. attól. de még sokkal inkább jól élni. az az opportunista. ugyanakkor természetesen az aktuális regény és líra és drámairodalom. éspedig kínzó nyomor. aki nem kívánt egyebet. hosszú idõkig nyomor. A magatartást úgy határozza meg. hogy a legkülönbözõbb irányból és intenzitásban. Szabó Lajos mindig olyan körülmények között élt. Ennél nincs fontosabb. egyszersmindenkori elsõbbség semmiféle vonalon sincs. minden esetben lojális. A németek azt mondták. és még valamiben.világnézet-fölöttiség kritikai megalapozásában. fõképpen ellenfelei és ellenségei iránt (minél inkább megveti õket. Szabó Lajos a megvetést tartotta helyesnek. ha az ember mindjárt azt mondja. Az augustinus-i álláspont: ellenségeimmel is az igazságot keresem.

aki sokszerû bonyodalmakon biztosan keresztüllát. Lehet. Sajátságosképpen minden határozott és következetes nyíltan értelmes magatartást. aki szolgalelkûséggel kompromisszumra hajlik. a strébert. rosszul táplálkozott. hogy elkerüli mindazokat. sõt. Ez az ember nem hízeleg. Aldous huxley Gesualdo-tanulmányában írja. tetszetõsségre nincs tekintettel. következetesség van. hogy ezek milyen zenét részesítenek elõnyben. Szabó Lajos nem akart érvényesülni. mint hogy nem életbenmaradását. esetleg üldöz. koncepciójával. minél nyíltabb. A korra. hanem üldözik. Diplomata. teljesen mindegy. vagyis azt. konzervatív vagy forradalmár. liberális vagy rojalista. Ha az ember ezt átéli és nem sértõdött. ennél többet nem kívánhatok. alig van jellegzetesebb. A század nyelvén megfogalmazva a hatalom kerüli a tehetséges embert. szembeállítja a modern despotákat. amikor azt mondja. Politikai pártállásra. hallatlan áttekintésével és korrekt ítéleteivel. hogy a modern kor olyan tehetetlen és komolytalan. Szabó Lajos minden bizonnyal tüneményes vezérkari fõnök lett volna. amelyet Konfu-cetõl vett: Reggel megismerni . mondta. élete egyik nagy kérdését megoldotta. akik használnának neki. Ennek külön technikája van. rossz ruhában járt és fogait nem tudta megcsináltatni. alkuszik. aki aprócska elõnyökért árulást követ el. nem óhajt mellébeszélni. vállat vont. hanem pusztulását készíti elõ. hogy undor. színész. A hatalom mintha tetszelegne abban. és soha nem is volt szó. mert érvényesülni nem annyi. hogy éppen ez a jelenlegi kormányzat egyedülálló világtörténeti feladatok teljesítésére hivatott. és elõnyben részesíti azt. világszemléletre és irányra való tekintet nélkül. hogy a reneszánsz despotái milyen csodálatos komponistákat tartottak. politikus. egy alacsonyabb életkategóriában. és igazán nem hisz abban. ha valaki látja. Ebbõl alig vonható le más tanulság. fõként Kelet-Európában. Az ember attól is megborzad. úgy látszik. Abban az általános viselkedésben. hogy a rátermett embert nemcsak mellõzik. Újságíró. hogy az angol esztétának igaza van. de fõképpen milyen tanácsadóik vannak. ha arra gondol. energiájával. Sötét udvari szobában lakott igen kényelmetlenül. hogy vizelete ezeknek a lényeknek vizeletével a csatornában összekeveredik. és a sunyit. akinek ha van is tehetsége. senkit sem bíztat ostobaságra. nem szeret hazudni. hogy a modern diktátoroknak milyen eszményeik. és kit mellõz. a dolgokat nem keni el. hanem annak hatásával. mint hogy a hatalom. A rémület teljes. korrupt. Érvényesülésrõl nincs. Valószínûleg egyik fõoka annak. Hagynak dolgozni.hogy nincs keresete és nõk tartják ki. milyen politikai céljaik. költõ. kit emel ki. amelynél számára nincsen idegenebb és kerülendõbb. és elrémül. annál inkább. felsõbb matematikai képességeivel és jelmondatával. mint a dologgal foglalkozni. kényes pontokon oly finoman és röviden fogalmaz. Az érvényesülés sajátos eljárást és életrendet követel. Még hagyján. tüdõbaja kínozta. és kiválasztja az ártalmasokat.

hogy amióta ezt a teóriát megfogalmazták. vagy kénytelen volt megoldatlanul hagyni. hogy Szabó Lajosban nem ismerte fel azt az embert. az erõszak és a kizsákmányolás összefüggésének lehetõségét vetette fel. Minden hazugság okvetlen . Tény. elõle nem lehet kitérni. az ember elgondolhatja. vagy gazdasági értekezleteken. mint Szabó Lajos definiálta). hogy az állam. amelyben a hazugság. Azokból a vitákból. mint a hinduk mondják). társadalmilag. de még ennél rosszabb. pszichológiailag a negyvenes évek legjelentékenyebb teóriája. akár államhatalom. ha a hazugság-erõszak-kizsákmányolás módszereit nem számolta fel. minden szenvedély nélkül. ma a földön a legrendezettebb állam lenne. vagy politikai. Szabó Lajos az apodiktikus megfogalmazások ellen általában tiltakozott. hanem minden kérdéssel tökéletesen új viszonyt teremtett. Ezzel az együgyû marxista elméletet. hogy az egész nép élete ezen fordul meg". amely a kapitalista-szocialista ellentétre épít. amit a hatalom vagy rosszul oldott meg. Gondolatait szerette már elhangzott véleményhez fûzni. Mindenesetre a hatalom részérõl pótolhatatlan mulasztás volt. 1945-46 telén egy vázlatát alapul véve. A hazugság-erõszak-kizsákmányolás-teória történetileg. és elrejtõzött gyilkos (der Mörder von Anfang.az igazságot. mert mindennemû osztályelmélettõl független. és minden pillanatnyi hóbortok áldozata lett. politikailag. vagy feudalizmus. hatályon kívül helyezte. abban rablóösztön él. Egyébiránt nem az irodalom által felvetett problémákból indult ki. hanem elsõsorban számunkra lett volna kedvezõ. Hozzászólásokban beszélt. Ezek közül valószínûleg a legfontosabb az a teória. aki annak a tudásnak részese. hogy a történet rugója az osztályharc. Tulajdonképpen erre a gondolatra építhetõ fel az egyetlen lehetséges szociálpatológia: az egészséges és a patológ társadalmak között való megkülönböztetés. ha úgy látszik. Jelentõségében messze meghaladja példának okáért a marxizmus elméletét. miképpen viselkedett volna nemzetközi katonai. Biztos. s az egész végül fejére omlott. hogy a fasiszta-nácibolsevista kollapszus más irányt vett volna. amelyeket provokált és amelyekben részt vett. közben a nép labirintusban tévelygett. Ezt a teóriát a jövõ semmiképpen sem fogja tudni megkerülni. amely mindazt helyesen oldja meg. amely vezetésével Szabó Lajost a huszas években megbízta volna. Akár individuum. Egészen bizonyos. logikailag. mint bármely más monarchia. mert nagyobbat hazudik. és abszolút hõfokon. ezek szerint kénytelen jobban kizsákmányolni és nagyobb erõszakot gyakorolni. és este meghalni. gazdaságilag. bizonyos megfogalmazásokra propozíciókat tett. de a megteremtett rend hatása alól egyetlen más állam sem tudná magát kivonni. amelynek Biblia és romantika címet adta. A dolgokra való nagy befolyás nem számára. ha valaha is normális társadalmat óhajt alkotni. sajtóközhelyek helyett. Hiába nevezi magát az állam szocialistának vagy demokratának. a minél nehezebb helyzetek által megszólítva. milyen szabadon és elemi erõvel tört volna ki belõle a tiszta és világos gondolatok igazsága. Ez az állam éppen olyan rossz. Nem hazudni (svadharma. „Nem hazudni még akkor sem. Aki hazudik. Ez a gondolkozás tudatos fegyelme. és azt állítja.

az ember igazi gondolataiból. deportálták. Európában. leírta és kiadta volna. aki Szabó Lajost ismerte. Michelangelo és Monteverdi. hogy ugyanazt teszi. hogy valaki szabadon megnyilatkozzék nem mindig volt. nem volt kielégítõ. amit gondolkozásában. aki megmondaná. amit azelõtt tett. de ha igen. A szabad szellemi megnyilatkozás mivel a metafizikában. Ezt a lépést többen hûtlenségként értelmezték. s akkor. A marxista osztályharc-elmélet helyét sohasem állotta meg. a vallásban. Ötven éves kora körül eddig folytatott munkáját feladta és egyik napról a másikra hirtelen rajzolni kezdett. Baudelaire. megrázott. esztétikai kategóriák alapján magyarázni annyi. mondván. Tolsztoj. A marxizmus a második világháborútól kezdve már csak mint államvédelmi fedõelmélet áll fenn. vagy üldözték. illegitim menedéket itt keresett. Szabó Lajos maga azt mondta.következménye a kizsákmányolás és az erõszak. jólét. amely annyit. és ez a valóságnak nem felelt meg. Voltak. mint az egészet tökéletesen félreérteni. és a mûvészet volt az. Ez az értelmezés mindenesetre helyét csupán szubjektíven állotta meg. fõként a regényt. költészetet és drámát. Ilyen jellegzetes hely volt az. Az európai zenét és festészetet. a marxizmustól miképpen szabaduljanak meg. különösen az újkorban a mûvészet nem mûvészi értékek realizálása volt. Hívei ugyan helyeseltek. mert rajzainak színvonala. hogy benne primordiális múzsai világ tört át. amely a világhelyzet megértését megkönnyítette volna. Az élet közepén túl ez a fordulat mindenkit. Lehetõség arra. Ha ezt a teóriát Szabó Lajos csak aforisztikusan is kifejtette. Ilyesmit senki sem vállal szívesen. éspedig mint hazugság. más híján. ha ezt senkisem is vallotta be. egy ideig azonban. Igen és nem. amit misztikának neveztek. de bizonyos aggodalommal. fenn tudta magát tartani. szabadságjogok). más helyekre volt kénytelen rejtõzni. Szabó Lajos azt mondja: a szocialista államok minden pénzt megfizetnének annak. nem pedig a hivatalos világszemlélet. sikerült volna a korszak egyik leglényegesebb tisztázatlanságában olyan világosságot teremteni. Minden bizonnyal Európa valódi szellemét Cervantes és Shakespeare. mint ahogy ezt tanították. A . Corot és Beethoven. máglyára vitték. mint a rossz kalkulus. akik úgy vélték. de végül is elavult fogalmakkal ítél meg. amelyen az erõszak és a kizsákmányolás rendszere nyugszik. Mivel a szellem szabad megnyilatkozására saját helyén lehetõség nem volt. vagy bebörtönözték. vagy csak elhallgatták. mintha valamely társadalmipolitikai helyzetet az ember eredetileg sem korrekt. akkor az embert a korszak szokása szerint olykor vagy megvetették. Alig van nagyobb baj. Nincs végzetesebb. de kimondott. hogy rajzaiban ugyanazt csinálja. Szabó Lajos ötven éves koráig bírta. álöltözetben ugyan. mint a szocialista. de a mûvészet nagy része is ilyen elbúvási lehetõséggé vált. mint a többi európai. azóta ez az elmélet csak határtalan zûrzavart teremt és az egészbõl senki egy szót sem ért. Van Gogh és George jelenti. Amióta az úgynevezett kapitalista állam szocialistább. a gondolkozásban nem talált otthont. amennyit tudott. mint a kapitalista (humánum. a szocialista állam kapitalistább. õ is elkezdett mûvészetet csinálni.

úgy tûnik. mint mámor és öröm és varázs. amikor a logosz helyét elhagyta és mûvész lett. A szellem a mûvészetben indirekt van jelen. A szabad szellem itt csaknem kizárólag a mûvészetben nyilatkozott meg. valóságban kevesebbet mond. A zenében és a képzõmûvészetben ez könnyen belátható. Hatásosabb lehet. éppen ez az. A szépség igaz. mondták. akik mondanivalójukat ugyan nem voltak képesek megfogalmazni. hogy Szabó Lajos megrendítõ küzdelmet folytatott. Az europeizmus egyik õsbûne. az élettõl elválaszthatatlan mámor. arra az aggodalomra. Ezenkívül a mûvészet mindig az élet dicsõítése. ezzel szemben a még rendkívülibb kritikátlanság önmaga felé. A tanítvány úgy tüntette fel. amit a szabad szellem mondani akar. Szabó Lajos szavainak aurája abszolút tiszta. Korántsem szabad azt hinni. (beauty is truth. Kétségtelen. De ezt a kritikátlanságon nyugvó kritikát arra használták fel. jellegzetes volt a roppant erõs kritikai magatartás kifelé. nehéz és bonyolult helyzetekben az igazságot kínlódások közepette megfogalmazta. hogy követelést támaszt más iránt. hogy Szabó Lajos ezt a feszültséget észre sem vette. hogy önmagukat igazolják. hogy mindezt Szabó Lajos nem tudta. mintha a szellem is élet lenne. hogy . Ez a helyzet feltûnt olyanoknak. és így önmagukban hazugságrendszer számára lehetõséget nyitottak. Az egész európai újkor ennek a tévedésnek áldozata. a szellem viszont az életnél több. és a gondolat végsõ alakjához eljutott. mintha a más iránt támasztott követelés eleve élete valódiságának bizonyítéka lenne. Még hagyján. amelyre pedig szüksége lett volna. Híveire sokkal inkább. mint amirõl szó van. a költészetben és a regényben nehezebben. azt felelte: Önmagáról szóló vélemény? Csak egyetlen mondatát kell megérteni —. ami elképzelhetõ. az maradéktalanul a mûvészet nyelvére lefordíthatatlan. amikor csaknem reménytelenül zavaros. de ebbõl a megnyilatkozásból a végsõ komolyság hiányzott és hiányzik.mûvészet azonban a szabad szellemi megnyilatkozásnak nem törvényes helye. mint reá. ami az igazságot soha nem fedi. A lépés. az az élet varázsától és mézétõl és örömétõl át van itatva (joy for ever). és nem fedheti. Egy barátja és tanítványa. és akik Szabó Lajosnak szemére vetették. A mûvészet többet látszik mondani. A mûvészet a szekunder logosz helye. Pedig Szabó Lajos követelményei és tényleges életgyakorlata között megvolt az a feszültség. hogy Szabó Lajos önmagában és önmagával szemben nem végezte el azt a kritikai munkát. ami Európában mindenkinél megvolt. Lehet. és mindegyiken rajta van szenvedésének cseppje. De ami ennél rosszabb. Legnagyobb hiba. Lehet. Az. az igazság a szép. hogy lényében levõ mély és nem tisztázott helyzet következménye. kielégítõen nem értelmezhetõ. De a baj mélyebben van. micsoda vélemény önmagáról! Igen. de ami a mûvészet szépsége. mert az igazság több. csaknem gyermeki igazság ösztön fölött rendelkeztek. de akik igen világos és éles és biztos. s ezért egész Európa szellemiségében van valami egészségtelen. hogy bizonyos magasabb értékek iránt érzéketlen. de mindig erõtlenebb. tulajdonképpen másról van szó. Ha a szellem a mûvészetben nyilatkozik meg. amelyet önmaga nem tud teljesíteni. amit Szabó Lajos tett. truth beauty) mondja keats.

Az elõbbi esetben a hazugság akut vétség. Szabó Lajos Nietzsche szavaival meine heilige Lügének. hogy amit mástól követel.és funkcionálissá vált korrupció. azt nem tudja elkerülni. mint szent élethazugságot fenntartani. és nem létezés?" Minden jel arra . annál érzékenyebb a lét legmagasabb valõrje. Az európai gondolkozások csaknem mind ilyen saját hazugságaiknak védelmére kiépített következetes hazugságszisztémák. Nos ez az oly nehezen megszólítható és dialogikusan zárt asmagarbhájá. Szabó Lajos egyik kiindulópontja Ferdinand ebner gondolkozása. És ez a pszeudológia tenyészhelye. hogy az ember minél megszólíthatóbb. Ezen a helyen azonban igen lényeges megkülönböztetést kell tenni. Amit saint-éxupéry mond. mint Ebner követeléseibe rejtõzni. és a követelés a másik ember felé annál türelmetlenebb.önmaga realizálatlanságát más iránt támasztott követelésbe rejti. Ebner az egzisztencia átlátszóságát és a hazugságmentességet. Van egyszerû és egyszeri hazugság (Lüge). Nietzsche után. mivel kihagy. mivel más kiútja nem volt. ami irodalmilag szépen megfogalmazott szóval eltûntethetõ lenne. amelynek bázisa. De van következetes és folyamatos hazudozás. vagyis a megszólíthatóságot kívánja. és már se közel. szent hazugságomnak nevezi azt a kifelé fordított parancsoló magatartását. úgy látszik. a gondolkozás elemi szükséglete. Ebner nyíltságelméletével fedezni. hogy az ember önmagában a hazugság lehetõségét fenntartsa. Aki ezt felfedi. önmaga számára minél kevésbé teljesíthetõ. Az értelmi tisztesség (intellektuelle Redlichkeit) megkívánja. mint hazugságrendszer és a benne rejtõzködõ pszeudoegzisztencia. vagy amely pillanatnyilag egy-egy helyzetet megkönnyíteni látszik (ha nem is teszi). ez a sziklából született ember. az utóbbiban az élet szervezetébe beépült krónikus. a szeretet iránt. az európai pszeudológiák labirintusában az Ariadné-fonalat megtalálta (Nietzsche). és az ember ájultságból. amely a sors hevében az emberre fröccsen. és amelyek az embert (és a rendszert) olyan teljesítmény látszatában mutatják be. ha nincs szubsztanciája? Ha látás csupán. „Micsoda az ember. és ezek nem a szellem erejébõl. kénytelen volt önmagát. teljes mértékben fennáll: az ész valamit csak a szeretet szolgálatában ér. Nos ez a megkövült és szeretetre oly érzéketlen ember nem látott más lehetõséget. Ezt a belátást megtenni és megfogalmazni és állandóan ébren tartani ma. Szent hazugság! — persze ez az eset egyáltalán nem olyan természetû. de a szellemtudományban és a költészetben és a mûvészetben ez a folyamatos és szisztematikus hazudozás uralkodóvá lett. és ezt a helyzetet a maga számára. szervi. hanem a szellemi követelést kielégíteni nem tudó erõtlenség elrejtésébõl fakadnak. amely az egzisztenciát megmérgezi (Verlogenheit). Ez a pszeudoegzisztencia. amely teljesítménybõl semmi sem valódi. a dialogikus nyíltságot. sõt ilyen kellemes szó a dolgot rendkívül súlyosbítja. vagyis tényleges életében nincsen jelen. se távol nem is látható egyéb. Nagy eszmékben tetszelegni! Újabban nemcsak filozófiában és a vallásban. hanem a közéletben. Ebner azt mondja. saját maga nem tudja megvalósítani.

ami a boddhiszattvában tudás és tisztaság. akarat és bizonyosság és erõ. nem él vele.vall. A modern kor a messianizmus és a diktatúra feszültségének jegyében áll. hogy mástól halálbüntetés terhe alatt megkívánom azt. amit Szabó Lajos ellen emel. ha arra sem megy. hogy ennek nevében az emberiséget egyszerre megváltja. az a diktátorban a hatalom. de nincs realizálva. vállal mindig újabb kudarcot és vereséget. Ez a magatartás. aki a vád minden pontjának lehetõségét. hogy mindenki „mindenkiért ténylegesen felelõs — mindenki az egész világ vétkeit hordja". mondták. a vagyont. önmaga számára is állandóan nyitva tartja. Tény. börtönnel és kényszermunkával és géppisztollyal. ami nem az ember és a világ végsõ rendjét emeli. akik Szabó Lajos iránt való igen magas és komoly igénybõl ezt a feladatot számon tartották. hogy Szabó Lajos hallatlan keménysége és szigora és szavainak kérlelhetetlen tisztasága azon nyugszik. és megértette. Ez . Mert az élet. az a diktátorban mánia és zûrzavar. ha magára hagyják. amit a szellem birodalmának neveznek. hogy a vádat ugyanakkor önmaga ellen is emelte. mindig újra és újra visszatér. az a diktátorban eszelõsség. de ekkor sem pihen meg. elkurvásodik. MESSIANIZMUS ÉS DIKTATÚRA (Utóirat Szabó Lajoshoz) A létezésrõl szóló hiteles információ a szentkönyvekben megvan. szenvedést és összetöretést. az embert szolgálni. és a mûvészi fordulatot úgy értelmezték. a hatalmat. mert a diktátor is messiás. Minden élõlény üdvéért felelõssé tette magát. a nyugalmat. mondták. a túlvilágon pedig elveti a boldogságot és az üdvöt. és a következmények alól jól megfogalmazott kifejezésekkel nem óhajt kitérni. A messiási magatartás nem pihen meg. amit magam nem tudok megtenni. A messiási magatartás kisiklott és fals alakja. Mindezt természetesen olyan ember mondja. elutasítani a földi gyönyört. rögeszme és bõszültség és erõszak. Jelentéktelenebb ember számíthat elnézésre. Elutasítani. sõt azt. a mennyei üdvöt. és ezzel azt a gyanút keltette. azonnal és az egészet. csak egyetlen becsvágya van. és ez ellen az egyetlen védelem a szellem. a kényelmet. és elhatározza. Ami a boddhiszattvában értelem. és bár a megszabadulást elérte. ha szóval nem megy. amit a mahájána boddhiszattvának mond. parancsra. hogy ez a végsõ realizálás elõl való kitérés. csak a legalsó szinten. Ami a boddhiszattvában szolgálat. és a legelsõ keresztények is körülbelül ezt akarták realizálni. nem tartja meg magának. amelyen a földön elveti az élvezeteket. Aki sokat követel. a hírt. attól sokat kell követelni. amíg nem szerezte meg azt a fokot. hogy Szabó Lajos több igen érzékeny és döntõ helyzetben a szeretet és az áldozat követelményeinek nem tudott megfelelni. nem tekinti érdemnek. és megvalósítani azt. ha valaki gondolatot talál. mintha gondolkozása egzisztenciális törékenységének fedõelmélete lenne.

hogy azok a korrupt ember védelmére fokozottan alkalmas búvóhelyek. amelyekkel minden embert meg tudunk váltani. az egyszersmindenkori áldozat. Csak legutóbb vették észre. közben az ember pont olyan gyatra maradt. amelyekben az elnyomatás a legnagyobb. Nem igaz. Nem teljesítettek belõle semmit. Mindnyájan magunkban hordjuk a gondolatot és a tetteket. az ismeretszociológiáé. hogy a közösség megváltoztatásán kell kezdeni. A szellemi megnyilatkozások elbûvölõ magasrendûségrõl beszéltek. a hazug. A rejtõzködõ sehol sem tud olyan biztonságba helyezkedni. nem törõdik az idõvel. a mélylélektané. (Szabó Lajos fsystemje). hogy mindenkinek önmagán kell kezdeni. amely nem szab idõt. amikor ezek az emberek nem voltak sehol. egyszerre és vezényszóra. ameddig tart. az egzisztencializmusé. Van hosszúlejáratú. mint amilyen volt. de meg kell tenni. A modern létmegnyitó módszerekrõl kiderült. mert elviselhetetlenek" (Saint-Exupéry). Ez nagyságunk. ha ezek az emberi ész számára elviselhetetlenek. mint abba az elméletbe. amelyrõl mindnyájan tudomást szereztünk. A rövidlejáratú az. hogy ki milyen ellentéteket bír ki. nyomukban a többi közt a pszichoanalízisé. akik hazugságaiba a legmélyebben elrejtõztek. és a kizárólagosság dühétõl.az egyetlen hely. létromboló hazugságszisztémák is. és nem igaz. . A világtörténet fordulata. hanem a helyzet rendkívüli módon súlyosbodott. hogy az emberi nagyság egyetlen mértéke. alacsonyabb. mert feladata súlyát nem látja. Ha a boddhiszattva pillanatnyilag a legmagasabb rang. hogy az európai ember követelményeit századokon át folyamatosan emelte. a nyíltságot azok követelik a legerélyesebben. A gondolkodás a más iránt támasztott követelés alakjában megállt. Újabban egész sereg olyan módszert dolgoztak ki. Az egyik az individualizmus és a pszichológia.és hosszúlejáratú életterv. hogy most mindjárt és azonnal. Van végtelen lejáratú életterv. a szabadságeszmével éppen azok a társadalmak dicsekszenek a leghangosabban. mint az orgyilkos. ahonnan lényünk egyetlen pillantással belátható. hogy látjuk. a világtörténet kétségtelen legalacsonyabb rangja a diktátor. még akkor is. amikor léttisztítónak látszanak. Ez a diktatúra. mint az áruló. teret biztosítani az ellentmondásoknak. a másik a kollektivizmus és a szociológia labirintusába vezet. és mindnyájan meg vagyunk tévesztve a diktatórikus rögeszméktõl és fanatizmustól. Az európai gondolkozás a nem realizált eszmék története volt. Egészségtelen és hazug helyzet. amely a fennen hirdetett eszméket leleplezi. A nehézségeket azonban ezekkel az elméletekkel nem hogy nem sikerült kiküszöbölni. s az embert hamis magasrendûségétõl megfosztja. A XX. és elméletei ugyanakkor. hogy léttisztító módszerei kétértelmûek. amely éber és nyílt emberekrõl beszél. sõt éppen azért. A helyes ez: van rövid. „Amirõl szó van. nietzsche írja. amely a nyíltságot követeli és hirdeti. század közepén az ember kénytelen megállapítani. tart. de ennek következményeit önmagára vonatkozólag eszébe sem jutott levonni. mindenki. Ilyen módszer elsõsorban Nietzschéé és Kierkegaardé.

A boddhiszattva viszont tudja. hogy lényemet mi érinti meg. nincs olyan messiási aktus. amelyek ebben a mûveletben az embernek segítséget nyújtanak. . Minden ember megváltásához egy teljes egész másik emberre van szükség. milyen nehéz autentikusan beszélni. holtbiztosan meg tudom állapítani az ideológiai automata hazugságszisztémája beszél-e. Ez a teljes egész emberi élet felajánlása és nyújtása és odaadása az áldozat. okvetlenül hazugságban él. Emmanuel mounier azt írja: ha a tevékenységnek sikere van. hogy a terror miképpen hazudható át szabadsággá. amelyet Ferdinand ebner nyomán fogalmazott meg. Jelentése ez: ha ténylegesen odahallgatok arra. hogy legelsõ követelménye önmaga iránt a másik ember megmentése. amely igen magasrendû eszméket ne tudna elvetemült elnyomatásra használni és nincs elmélet. hogy a terrort miképpen lehet szabadságnak értelmezni. amit valaki mond. A lehallgatás Szabó Lajos szava. A diktátor nem hallja. illetve. vagy legalábbis a tisztaságra való erõfeszítés nem tartja. Íme. tiszta. amely feltárás és megnyilatkozás helyett az ember személyes életébe ne lenne a korrupció rejtekhelye. akkor is dicsõség. sõt rögeszméinek szüntelen zakatolásán kívül semmi egyebet nem hall és hazugságformuláinak automatikus ismétléseiben él. Ha az embert a tiszta élet. hogy az elhazudott élet miképpen nevezi magát dicsõségteljesen igaznak és milyen elméletek azok. Hát még írni. és a kettõ meg is megkülönböztethetõ. hanem ideológiájának begyakorlott szólamaival válaszol. amit mondanak neki. Az igazságon kívül való élet abszolút jegye a megszólíthatatlanság. ezt a konfliktust magamra venni annyi. ha kudarcot vall. Tény. amely ne lenne hazugságszisztéma. A diktátori és a boddhiszattvai magatartás az ember hangjában lehallgatható. hogy ma Európában egyetlen olyan elmélet sincs. ezért emberi voltában nem megszólítható. Nincs olyan igazságelmélet. Az embernek lényével bele kell magát vetnie. hogy az ember merõ gondolkozással az igazság részese lehet. A kettõt mégis meg kell különböztetni. tisztátalan. és ha kudarc. A diktátor. a személyes életben pedig megérteni azt. Kényelmes felfogás. vagy pedig az élõ emberi lélek. amely ugyanakkor ne lenne diktatórikus. mint autentikusan cselekedni. amely még bukásában is gyõzelem. Az áldozat az.Pillanatnyilag a társadalomban a legnehezebb azt megérteni. amit áldozatnak hívnak. abból. Lényét oda kell adnia. aki a hozzá intézett kérdésre nem személyes lényével. Ez az.

hogy a követelményt õ már teljesítette. a kétségbeesett extraverzió beláthatatlan területe. nem szellemi nívóemelés. A hatalom következménye annak a desperát extraverziónak. Hatalom. vagyon. ebben a világban élni és mástól tisztaságot követelni azon az alapon. Mivel nincs ember. ebben szóródik szét. amit õ maga nem tudott megtenni. A legelsõ lépés a biztonságérzetet és annak védelmét feladni. és ez az embert megalázza. aki a hatalmat kibírta volna. A boddhiszattva viszont: „nem tudom elviselni. mivel hatalom. nem dráma lett belõle. Egzisztenciája nem hiteles. hanem az agresszivitás és a védekezés szüntelen bonyodalma. hogy saját életében zátonyra futott. a tisztátalan és a korrupt élet rendszere. hogy nem tudja önmagát adni. a hazudozások határtalansága és szövevénye. nem hazugság. hír emelkedése lépést tart az életértékek sorvadásával. vagyon. annál inkább: power always corrupts. a bukás itt mindig komikus. és minél kizárólagosabb. Hatalom. Képtelenség arra. hogy az embert megrontsák". hanem skandalum. vagyon. . aki a hatalmat kibírta volna. hír nem jelent valódi komolyságot. Külvilág-mohóság. hogy az ember életét az igazságon kívül. absolute power corrupts absolutely. A boddhiszattva a szabad életvállalkozás jegyében áll (présence en moi). A hatalom alatt mindenki összetört. aki iparkodott minél kevesebb ember szemébõl könnyet fakasztani. Ahol a biztonságérzet megalapozásáról van szó. és itt az írás csak szekunder jelenség. A kifelé való követelés alapja. nem tragikusan hanem tisztátalanul. amely. miután az ember saját sorsával nem megy semmire és saját lényének feladataival nem bír. Arról ismerem fel. aminél csak egy rosszabb van. hogy az embert valamely mindig újabb követelésével megijeszti. inkább. ami az ínségben és egzisztenciális kényszer alatt született. Ebben az életben semmi sem kedvtelés vagy dísz vagy tanulmány vagy elmélet. és nem kedveli. hanem önmaga iránt való követelés. ott mindig fennáll az a veszély. a mindennap-elméletekben. Nem mûvelõdés. az élet dicsõsége éppen a hatalomról való lemondás lett. amely benne esemény-mohósággá lesz. A világtörténet láthatárán belül senki sincs. a hatalmi ösztönben alapozza meg. A diktátor nem tud egyensúlyt teremteni az aktivitás és a kontempláció között. hogy nem tud autentikus lenni. mert a hatalom demoralizál. nem egyszeri és kényszerû hazugság. a másikat akarja arra kényszeríteni. amelyeknek másnap semmi értelmük többé. vagyis az áldozatra képtelen. hogy jót tegyen. Nem autentikus élet többé. és ami a legvigasztalanabb. Tevékenysége. Csak annak van jelentõsége. az utolsó pillanat izgalmának gyönyörében él. és így a hiteles mondanivalóhoz való jogát elvesztette. hanem súlyosabb: elhazudott egzisztencia. nem íróasztal mellett és fotelben vagy kávéházban.A diktátort arról ismerem fel. A legtöbbre még Periklész vitte. hír. ha nem-teljesítése miatt az emberben alacsonyrendûség és félelem ébred. ha a követelést teljesítik. Legnagyobb részben tanítással nem helyettesíthetõ.

amelyben a nagyság fals és groteszk. a becsvágy színvonala komolytalan és realitása csak a korrupciónak van. amelyekben a valóság és a hazugság-szisztémák között nem tudtak különbséget tenni. Diktatúra csak alacsonyrendû társadalmakban valósulhatott meg. Körülbelül egész Európában. folytatás .Mindehhez járul az alacsonyrendû társadalom által támasztott nehézség. de KeletEurópában kizárólagosan.

nem is menthetõ. A kétezerötszázéves platonizmus. Van ebben a szemléletben valami visszataszítóan egészségtelen. mint az elõbbi volt. Még zseniális embereink is mindig csak rögtönöztek. nem lepõdhet meg. visszakorcsosult önérzettel és destruált halhatatlanságtudattal. mikor nem ezer éveket él. hogy az ember szakadatlanul emelkedik. Tanulság. ami itt keletkezett. és az embert ezredévek távlatából rovarnak tekinti. hanem az ember helyzetét kívánja tisztázni. ebbõl a távlatból nézi. hogy Szolovjevnek és orosz kortársainak igaza volt. hanem egzisztenciális mûvelet. hanem. Európa. ha a kultúra realitás. hanem a többi kultúrához viszonyítva méri. mindenképpen becsületesebb. Költõi és festõi és gondolkozói és zenei kalandorok. de semmi egyéb. hanem öt perc. Tekintet nélkül arra. Igen elegánsan a Spengler-Frobenius-Sorokin-Toynbee-féle úgynevezett kultúr-morfológiát alkalmazza. A kultúrmorfológia Európát nem a létezés hiteles szövegéhez (szent könyvek). ami tehetséges és érdekes és izgalmas lehet. ami volt és ami van. A nyugati civilizáció kaland. nem pedig légbõl kapott szcientifikus rögeszme. Minden más kultúrában van valami stabil nagyság. Lehet. az élet bagatell. mint a többi hasonló száz. hetvenet. Guénon errõl minden lényegeset elmondott. nem abszolút módon. és nem rosszabb. és minden pillanat automatikusan tökéletesebb. hanem az archaikus és a keleti civilizációkhoz képest kaland. Abban az esetben. mint tudjuk. kétezer évünket Kína. Mintha csak az lenne jelentékeny. A kaland. Platóntól Bertrand Russell-ig. a másik keletkezik. nem is jobb. hogy az egyik kultúra halódik. hogy az ember életét ezer évekkel mérik. De Rougemont Európát relativizálja. Homérosztól T. Eliotig és a katakombáktól Tanguy-ig. vagyis az átmenet mindenesetre kellemetlen. mint a bárgyú fejlõdéselmélet. mondjuk. Európát az exkvizit immoralitás jellemezte. Une grossière erreur de calcul. és ez az önrelativizálás. ami Európában kétezer év alatt történt. hogy az ember tényleg rovarnak érzi magát. Ha valaki ilyen méretekben gondolkodik. mondja de Rougemont. vagyis a számítás alapjaiban való hallatlan tévedés. Az. és ami számára fontos. és azt. szól de Rougemont. A könyv tárgya a világválság. Egyiptom mellé állíthatná. újat kezd. nem egy század. Ami nem javítható. amely abban a képzelõdésben él.Terebess Ázsia E-Tár « katalógus « vissza a Terebess Online nyitólapjára ÉSZAKI KORONA Denis de rougemont könyvet írt az emberiség nyugati kalandjáról. India. a kieszelt . Az önrelativizálás nem tárgyi. de nagy baj nincs. vagy ezer. A kalandor improvizál. és ennek minden következménye. nem az adatokban akar rendet teremteni. S. ha nem is jobb. A kalandor komolytalan. ami elveszett. hazárd és ideiglenes és megbízhatatlan. nem szolid.

rúgni kell rajta. akiben Európa eredendõ vétke. Európa a görögöktõl kezdve mindig ész-fantaszta volt. önmaga ellen fordult. de fõként régebben Pannwitzé. . A történet hõse a tábornok. Jungé. Nietzsche eddig nem volt látható. Nietzsche kalandor. hogy nem szellemi. A kalandor elzüllött lovag. más szóval a világnak valósággá és eszmévé való kettészakítása. Esz. amikor Nietzschérõl jelentékenyet lehet mondani. amelyet fakasztott és fakaszt. Soha itt Európában a szellemileg érettebbnek szava nem volt. mint amilyen de Rougemont-é. nem végleges. azt. hogy az európai ember szellemi éretlensége Nietzschében ért csúcspontjára. nem nyugodt. ami pusztul. amely valószínû lehetõség az emberiség fennmaradására. hogy a szabad szellemi megnyilatkozást a középkorban a klérus. hogy Nietzschének igaza van. mint ahogy a teljesülés pillanatában lenni szokott. amit a huszadik század háborúival és forradalmaival és kríziseivel kicsinyben végigcsinált. nem szellemének erejével. és amelyben a szellemi ember szóhoz nem jutott. Az európai ember uralkodó karaktere. Heideggeré. hogy depravált ksátrija. Európa helyzetén nem változtat. amikor a konzervatívok fülébe súgja. A helyzetet Max scheler fogalmazta meg tökéletesen. Arra a fennmaradásra. Az europeizmus csak a minap vált reális fogalommá. az újkorban a tudomány és az állam elnyomta. a szcientifikus észszerûség. Mint Thomas mann mondja. abban az egyetlen fontos az idézet volt. mert az egész horizontot Nietzsche töltötte be. Veité. Az olyan könyv. vagyis ksátrija. amelyen a görögöktõl kezdve a harcos lovagi kalandor uralkodott. hanem tehetségével és szerencséjével. hogy a végkifejlést nem akadályozni. egyszerûen azért. amit az ilyen könyv tehet. Guénoné.napállam. befolyása idõk folyamán egyre csökkent. Minden jel arra vall. Sokszerû elõzmények után csak a második világháború végén léptünk olyan fokra. mint rögeszme. Nietzschében lezajlott. ha e mûvek következtében az érettebb ember szóhoz jut. mint pszichózis. vagyis nem brahman. a bankár. nem tiszta. politikus. elég sok van belõle. míg az érettebb elõször gyanússá. hanem a szenvedésre. Lehet. amit alkotott. Most már látható. hogy lezüllésünk egyetlen oka a Wissenschaftliche Rationalismus. a dandy. az egész idealizmus. mindaz monumentális arányokban már elõbb. végül a társadalom ellenségévé vált. mert a középkorban az egyházi fõhatalom sem szellemi uralom volt. és akiben az egész. az. nem szabad visszatartani. a szocializmus. hogy gyorsabban kimúljon. Nietzschében. amely olyan kétséges. az egyetemi tanár. azután üldözötté. vagy Camus L'homme révolté-jét. harcos. hérosz. Ezzel leplezõdött le az Európa. jung mondja. amit Nietzsche mondott. és a hiteles létezésrõl semmit sem tud. vagyis harcos-politikai hatalom. de fõként Don Juan. a kalandorság kulminált. Esz. lásd Jaspers Atombombe-jét. hanem sürgetni kell. hogy néhány erre megérett emberben olyan belátásra való éhséget ébreszt. Jaspers-é. éspedig abban a gondolkozóban. hogy a katasztrófa csak abban és kizárólag csak abban az esetben kerülhetõ el. Az egyetlen dolog. a falanszter. És nem a dómra és a freskóra és a szimfóniára vagyok kíváncsi. addig amit róla állítottak. nem értelmi ember. hanem vallásos formákba rejtett világi. vagy újabban Camus-é. Ami annyit jelent. amikor azt mondta: az európai történet minden korban ismétlõdõ végzetes eseménye. az utópia. homéroszi hós.

a ksátrija viszont a brahman fensõbbsége ellen örökké lázad. a ksátrija aktív ember. Az. hû. A brahman az emberi status absolutus-ban él. szellem helyett valami másról kellett gondoskodni. a középkorban a vallás. mert soha a szellemi uralmat és a világi hatalmat egymástól nem tudta sem megkülönböztetni. erõszak. büszkén. de értelmében erõtlen. Ilyen szellem-szurrogátum volt a görögöknél a filozófia. A brahman a pap. labilis. és a világról nem tudott lemondani. hogy nincs szellemi kaszt. vagyis megbízható vezetõ. feltétlenül nemes. végül az egész földre kiterjedõ krízis egyetlen oka. tele lehet lovagi erényekkel. hogy a humánum alapállását realizálja. A ksátrija a kormányzó. és a létezés hiteles szövegéhez ragaszkodik. hogy a kereszténységet kompromittálja. mint vallás. a bíró. Azt. Az archaikus idõkben Orpheusz. A középkori klerikalizmus (pszeudo-egyház) csak arra volt jó. de egészen kalandor-módra. A középkorban az egyházi uralom csak látszata szerint volt brahmanizmus. Olyan ember. A harcos lovagi nemesség ellenállásán ez a szándék kudarcot vallott. mint bármely más fennálló keresztény klerikalizmus hitetlensége. vallás. Filozófia. mint a kereszténységé. hanem az idõk hevében pillanatnyi kísérlet. A brahman kontemplatív. és ez annyit jelent. amíg a kereszténység. az orvos. Mert a ksátrijára a nagyszerû és mutatós erények jellegzetesek. vérengzés. az erõszakosabb. a tanító. Az ilyen ember tüneményes lovag. mindenesetre bátor és elõkelõ. rögtönzés. hogy Nietzsche gondolkodására távlat nyílt. az újkorban a tudomány. A ksátrija az idõ labirintusában történeti lény. de nem is a konstelláció. a katona. zûrzavar. A huszadik század közepén a bolsevizmus üdvtörténeti helyzete pozitívabb.A brahman és a ksátrija a hindu hagyományban két kaszt elnevezése. a gondolkodó. vagy a karakter. tudomány nem szellem. de nem is a nevelés. megbízhatatlan. késõbb Püthagórasz olyan társadalom felépítését kísérelte meg. nem áll a dolgok és az idõ fölött. vagy az elvetemültebb kalandor önkényének. felfordulás. úgyszólván eltûnt. körülbelül ezt jelenti. ideiglenes. A brahman a ksátriját a szellem gondoskodásával vezeti. hanem történeti termék. nem az átöröklés dönti el. az aszkéta. vagy ksátrija. komolytalan kaland. az idõtlenség egy nemében a dolgok fölött áll. . És mindennek semmi köze a szellemhez. amelyet a szellemi ember vezet. amely cseppet sem mutatós. és a korok szenvedélyeiben él. Mivel azonban fej nélkül élet nincs. nem status absolutus. Szellemi kaszt nélkül élõ ember lefejezett társadalomban él. tisztakezû és tisztaszívû. vagy az aljasabb. Nietzsche tényleg kalandornak is nevezte magát. a tevékeny politikus. a szent. A brahman szellemi. a ksátrija tevékeny ember. Európában a görögök óta nem volt szellemi kaszt. mint Nietzsche. nem a létezés hiteles szövege. sem elválasztani. Ezért az ember ki van szolgáltatva a vakmerõbb. Mindezek ksátrija erények. háborúk. Késõbb a platóni Politeia ennek az õsi vállalkozásnak sápadt és torz mása volt. minden körülmények között becsületes. hogy valaki brahman. nem a temperamentum. Az európai válságsorozat (történet). mert antikrisztusi aktivitásával mélyebb vallásos realitást érint. A lovag a szellem területén kalandor.

A condottieri önteltsége.és erényt csinált belõle. társadalomban és természetben szüntelenül változó és káprázó álomvilág. hogy a vállalkozás sehol sem sikerült. amelyet a brahmanok ezer évekig tudtak. vagyis amelyben a mai. a brahman. összefoglalta. hogy azt a nyilvánosságnak elõadják. fel-le hullámzó világa azonban irreális. sõt a tizenkilencedik századra jellemzõ vélekedés. a világértelem. Az egész õskor ezen a brahmani tudáson nyugodott. — az emberi világban a cselekvõ és tevékeny lovagi — társadalmi történetben az idõ fölött álló értelmi ember. amit megérteni nehéz. Hérakleitosz azt a tudást írta le és helyezte el az efezoszi Artemisz templomában. hogy a változás a változatlannal.e. Minden egy. hatodik században abban az idõben élt. Félre nem érthetõ tisztasággal csak a hindu hagyomány maradt fenn. a panta rhei gondolkozójaként . például Descartes. A Kr. Advaita. ami stabil és állandó. — a keletkezõ-elmúló életben a halhatatlan szellem. Hérakleitosz tanítása. abban a hitben. Advaitá. az örökké égõ tûz az állhatatos létkristállyal nem kettõ. A valóságot csak a felébresztett és a beavatott ember látja. és Hérakleitoszt az örök változás. hanem Egy. — a prakriti elbûvölõ táncát szemlélõ egy. Nietzsche felült a tizenkilencedik század tudatlanságának. A centrum. Kínában Lao-ce. mint papkirály. a Purusa. hogy az archaikus korban bazileuszok séta közben önkényes individuális úgynevezett filozófiát építettek fel. végéhez közeledõ válság megkezdõdött. vagyis Echad. a lét egysége. hogy advaitá. amely mindeneket kormányoz. ami az archaikus görögség nyelvén annyit jelentett. növekvõ-sorvadó. Hérakleitosz bazileusz volt. legalább ötezer évre kell visszamenni. a mozgás a mozdulatlannal. De nem ez az. és amit tudtak. vagyis uralkodó brahman. Nietzsche tévedését Hérakleitosz értelmezésében követte el. Hen panta einai. Leibniz. Európára. Tudjuk. sõt az újkorra. — a káprázó májá-világban az idõtlen-örökabszolút atman. hogy egymástól tanulták volna. ködszerû és illuzórikus és viszonylagos. ami örökké változatlan és megváltozhatatlan. hogy a romlást ezzel meg tudja állítani. Beavatás nélkül nem érthetõ. Judeában Jeremiás. a májá az atmannal. Iránban Zarathusztra. mint Hérakleitosz írta. a logoszt. Hérakleitosz ezt a gondolatot nem maga találta ki. hogy az ember ma ténylegesen jelen tudjon lenni. mint a héberek mondták és hen panta einai. nem kettõsség. esetleg azzal a célzattal. Kant. aki felismeri a világban azt. Európában Püthagórasz és Hérakleitosz e sötét kornak küszöbén még egyszer a létezés hiteles szövegére emlékeztetõ tudást. anélkül. Az örökké változó természet magjában a meg nem változtatható értelem. a hagyományt. az értelmet. hogy a világ a be nem avatott és nem szellemi ember számára az úgynevezett életben és sorsban. amikor a földön Kínától Szicíliáig az õskori rend végleg bomlani kezdett. Hegel fölött állt. Iránban és Egyiptomban és Indiában és Kínában is. Ahhoz. Guénon ezt a kort a kalijuga végsõ fázisának nevezi. A tanítás kvintesszenciája az. megállíthatatlan mozgás. mint ahogy azt itt tennék. Ebbõl a szempontból is magasan a többi. a logosz. A hétköznapokban szunnyadó fel nem ébresztett álomkóros ember szétfoszló és sûrûsödõ.

beavatatlanság. Orpheusz. már nem hagyomány. a gondolkozás elkövethetõ legnagyobb hibája. a bhava rupa. és a tünékeny káprázatról. ihlet és hatalmas szenvedély. tévedés. A lét (szat) divinális törvényessége helyett a történet (bhava rupa) démoni anarchiája. Az ember a mulandóságba merült. ami tökéletesen értelmetlen. amely az egység gondolatának egyetlen lehetséges bázisa: ez a tudás a mozdulatlan és változatlan örök létezésrõl (a hindu metafizikában: szat). hogy minél többet. és nem értette az abszolútot. hogy mindennemû törvényen kívül áll. Következményeiben helyrehozhatatlan. a ksátrija-világra. a logoszt. de Nietzschének nem. Parmenidész is. Nietzsche létkoncepciója fals. amit az ember számára a szat jelentett. hogy még többet élj. a megjelenés-letûnés. mint a héber és az egyiptomi.értelmezte. Az egyetlen állandó ebben az anarchiaárban az életéhség. Európában az. és következetesnek tûntet fel valamit. rövidlátás. mint változás és változás. az egyetlen és végleges és tényleges valóság. sem valóság. Megfosztotta magát attól a lehetõségtõl. „ez a dühös és bõszült szenvedély. ha az ember valamely eseménysorozatba önkényesen nemlétezõ értelmet vetít. hogy a létezés hiteles szövegérõl értesülést nyerjen. semmiféle lovagi erény nem ment. és így nem az egyetemes alapállásból fakadó tudás volt. aki ezen az alapálláson élt. és a gondolat utoljára Plótinosznál lobbant fel. mert ami ezután következett. Püthagórasz is. echad). ami megbocsátható a tudománynak. miképpen Egy az örökké lobogó tûz a logosszal. A kettõ mindenütt jelen van és összetartozik. amely mintha csak azért keletkezett volna. az iráni és a kínai és a hindu metafizika is abból az alapvetõ megkülönböztetésbõl indul ki. amely a létért való küzdelemben kifejlõdött mohóságból született". a szubsztanciális létezés. és ami semmi egyéb. Prisa de vivir más — siess. Élni most annyit jelent. hanem egyéni intuíció. elveszett. Lényegtelen és alaktalan hömpölygés. amit semmiféle bátorság és elõkelõség. csupán átmenet. hogy Hérakleitoszt megértse. enélkül nincs egység (hen. baklövés. szubsztanciátlanná vált káprázó özönlést nevezték a görögök óta történetnek. Ami e Szaton kívül lenni látszik. alacsonyabb szellemi színvonal. . hogy az ilyesmi merõ feltételezés. advaita. Ledobta magáról az abszolútum fegyelmét. amit tulajdonképpen nem lehet létezõnek tekinteni. s ezért önkényes misztika. Bõszült aktivitás háborgása. vagy filozófia. Szat a minden változáson túllevõ állandóság. éretlenség. ezért azt mondják. nemesség nem pótol és nem helyettesít. Európában az utolsó ember. Felelõtlen szenvedélyes tevékenység. A hindu hagyomány a feltételezésnek ezt a mûveletét adhjarupának hívja. Ami a keletkezés-elmúlás. vagyis hogy a tettek áradatába legalább utólag célt ámítsanak minden esetben kiderül. Az egész õskori hagyomány. a középpontot. hogy elmúljék (a hindu metafizikában: bhava rupa). Bár szüntelenül megkísérlik hogy ezt a történetet értelmesítsék. tiszta kéz és hév. Ez a lét üres élet. s azt mondja. de fõként attól. a természetre. így Hérakleitosz is. Az emberi létezés stabilitása megszûnt. Mert a történetnek önmagában értelme nincs. A kalandot az jellemzi. És minél gyorsabban. a hír-feledés kavargó örvénye. Ezt a valóságról leszakadt. sem nemvalóság. csupán az életre vonatkozik. Empedoklész volt. özönlés. a századnak is. de fõként nem értette. a történetre.

a nyugtalanságot lecsendesíti. amit mondott. aki tevékenységét az utolsó pillanatig nem adja fel. az eredetiséget és a tehetséget feladja és önmagát normális emberré teszi. Európában a bölcs ember elképzelhetetlen. Goethe is. elnyomás. üres pillanat. mint ami lett. kiesett napok. viszály. csak gondolkozik. A brahman nem osztály és nem társadalmi és nem politikai kategória. — wer immer strebend sich bemüht. hogy csak az váltható meg. csupa tévelygés. börtönök. mindig új. Az életvalõrök: az eredetiség. elveszett idõ. semmibe szórt sors. mondja Goethe. Kezdetben volt a tett. csak zseniális volt. aki nem cselekszik. évek. Aktivitás. Csupa provizórium. tagadott és visszautasított bírálatot és ellenõrzést. A létrõl hiteles információ fölött nem rendelkezett. amelyben a kontemplációt a narkotikum helyettesíti. Goethét és Nietzschét. verseny. Ebbõl a túlcselekvésbõl nem lehetett más. meglepetés. és baj. loholni. amely nem ismert eszméletet. szenzáció. s ezzel otthagy . Az õsöktõl kapott primordiális emberi tudásban való részesedés. a tehetség. hogy a bölcsesség legelsõ feltétele nem zseniálisnak. szorongás. Goethe a dolgok megítélésében nem volt megbízható. nem volt normalitása és senki sem tudta. A tevékenység ebben az alakjában õrületszerû megzavarodás (abhimáná). desperát extraverzió.A modern ember két tekintélyt fogad el. röviden és egy szóval: történet. Nietzsche is az emberi lény centrumát az individuális alakzatban látta. sõt dicsõíti. kivégzés. üldözés. nyomor. Csak az váltható meg. aki tevékenységét leállítja és a versenybõl kilép. életittasság. kínpadok. mondja Goethe. vagyis normálisnak lenni. hogy mindenki. akik az ehhez szükséges szellemi képességekkel rendelkeztek volna. szól Goethe. vállalkozások. nem átvilágított. de ennek nem volt bázisa. Végül az egyre növekvõ tiltakozás az eszmélet. amelyben az irritált becsvágy õrjöng az agresszió és a defenzíva bonyolult taktikájában. erõszak. Európában a bölcset hajlandóak részvéttel nézni. éhség. még Nietzsche is komolyan vette. a tevékenység automatizmusából való felébredés ellen. de ez Nietzschének kevés. hanem éppen azért mert itt csak tehetség volt és zseni volt. A bölcs a gyenge ember. és a tudásból következõ szellemi rang. A bölcs szilárd ponton áll. A megtört ember befelé fordulása. nyugtalanság. mohóság. Az aktivitásba heccelt ember észbontó hajszája. Csak az váltható meg. aki tevékenységét az utolsó pillanatig nem adja fel. nem tud megállni és feleszmélni és távlatot nyerni és áttekinteni és számolni és mérlegelni. mint aki becsvágyával pórul járt s most megalkudott. ezt a két tökéletesen brahmantalan tévelygõt. Felelõtlenül dicsõítette azt az aktív életet. az individualitás. amely kiegészítõ felérõl. Ez az emberi létezés meg nem változtatható eredeti rendjének alakjáról való tudás. éspedig nem azért. keresni. hogy önkény. vagyis a történetet igazolja. Ezzel szemben a bölcsesség kezdete. pánik. vándorlás. a nemcselekvõ gondolkozásról leszakadt. rohanni. hanem abszolút embernek. felfedezések. aki e pillanatban ezt a hömpölygõ életözönt. és ha ihlete kihagyott. rendesen tetszetõsen hangzó szofisztika maradt. csak dolgozni. mintha itt nem lettek volna olyan tehetségû emberek. A bölcsesség a magatartás stabilitása. találmányok. S ez fokozott mértékben vonatkozott Nietzschére. ami csak más kifejezés arra. vérengzés.

a hangsúlyból ítélve a lehetõ legfontosabb. megvalósítja az örök emberi alapállást. Európának nincs bölcs embere s ezért nincs fundamentuma és komolysága. ami még a rómaiaknál kötelezõ volt. van más. a változatlan létezés divinális törvényességéhez. az egyetlen és végleges és tényleges valóságához. vagyis megnemesedjék. Európában a gondolat. hogy a tudás megszabadulás. hömpölygés. Tudásra az embernek — és minden embernek — szüksége van. mint provizórium (dialektika). Ezért itt minden ideiglenes és nemcsak kaland. akaratát az értelemmel összekapcsolja és életét visszavezeti az eredethez. mint Heidegger mondja. és amit késõbb következetesen megvalósítottak. az üdvre sem. mint aki markában tõrrel él. De nem volt valamely magatartás sem. a harc. hogy aki csak aktív. Azóta már azt is tudjuk. Indiában „a tudás megszabadulás" (dnyána moksa). amely nem tud mást akarni. echad. nem ígér túlvilági jutalmat. hogy van végleges és biztos tudás. hanem az is akar lenni és kétségbe vonja. nem program volt. advaita. amely lappangott. amit más tud.minden ideiglenest. és a desperát extraverziót száznyolcvan fokkal megfordítja. hogy a tudás hatalom. Európa egyetlen gondolatot sem ismer. hogy sorsvonalait világosan lássa. mint én-ösztön. sem a morálnak. és az megszabadít benneteket". a hatalmi ösztön fegyvere. Mintha a tett nem tudott volna kirobbanni. Nem a vallásra vonatkozik. hogy a tudás hatalom. hen panta einai. A hagyomány azt mondja. az tele van animozitással. a hódítás. nem erény. hogy az emberrel közöljenek valamit. ami személyes léte érdekében különösen fontos. Ami a történetben élõ emberre jellemzõ. azért hangzott el. mint saját magát. és önmagában egyre magasabb értékeket valósítson meg. és végül tudásával megszerezze azt. megtört és hátsó úton mint gondolat nyilatkozott meg. és van az emberi életben megvalósítható normalitás. és egyszerre csak annak az . ehhez semmi köze sem a társadalomnak. mindent. hogy bataille a valósághoz közelebb áll: toute action fait d'un homme un être fragmentaire— a tett az emberbõl töredéket csinál. ami érdekes és izgalmas és új. amit elõre kitûztek. Persze tudjuk. a részrehajlatlan és indulatmentes gondolkodásra való képtelenség. a szabadságot. Wille zur Macht. ami az abszolút. amely indulatmentes és részrehajlatlan gondolatból fakadt. individuum. az akarat akarata. a dolgokat meg tudja különböztetni. A történetben a gondolat valamely indulatkulmináció lecsapódása. és tagadja. Európában azt mondják. és van más ember. az ember értelme ne tûrje meg indulatainak befolyását. és van más ember. vagy dicsõség. hogy van más. és így senki sem tudja elképzelni. de õ nem. életét megtisztítsa és önmagát felemelje. mint aki bõszülten akarja a minél többet. Európában feledésbe merült az. mint pillanatnyiság. történet. és hogy ez az ember tisztátalan. megtanuljon valamit. Akkor még tudták. hogy lehet gondolkozni animozitás nélkül. az én-ösztön hatalmi önbirtoklásának sajátságos õrülete. hogy ez a hatalmi ösztön nem egyéb. A gondolkodás a támadás. vagy a kereszténységben a szó: "ismerjétek meg az igazságot.

olyan értelemben. kitapogatni. A tudás hatalom. Ezen a helyen nem a kisebb idolumokról. megalapozatlan és önkényes filozófiák. Kínában és Indiában és Egyiptomban ezer évekkel ezelõtt ismertek eszközöket és eljárásokat. hatalom a biosz. . fõképpen és különösképpen az embert. ahogy ezt a hatalmat csakhamar az egész vonalon alkalmazták. vagy az „élet". annak látszata mégis fennmaradt. amit már régen követett.). mikor tetszik a hatalomnak tudását alkalmazni. a társadalom. az most kulminált. hogy a hatalmat növelje. Ilyesmit a kultúrák között levõ különbség nem magyaráz. hanem egyre újabb zavar és homály és válság egész seregét fakasztja. és bár az már hosszú ideje érvénytelen volt.és rendõrszervezetével és az üzleti vállalkozásokkal és pszichológiájával. az erõszak és a kizsákmányolás. az állam. a kémia lényein és erõin. Felkutatni. vagy a „fejlõdés". felfedezni. és a föld életét gombnyomással irányítható üzemmé alakítja át. Ami az újkorral indult. vagy „az állam". és megjelentek elméleti kalandorok. a fizika. Az újkor elejével a pszeudo-Egyház összeomlott. hogy azokat leigázza. politikai kalandok a Borgiáktól és Cromwelltõl Napoléonig és a modern diktátorokig. kinyomozni. Erõket és anyagot és törvényszerûségeket és a növényeket és az állatokat és az ásványokat. a vegytan és a fizika és a mérgek és az elméletek és a matematika. szabó Lajos klasszikus megfogalmazásában: a hazugság. hogy a hatalom erõsödött és kizárólagosabb lett. általánossá vált. puskapor. amelyrõl de Rougemont beszél. a milliárdos kalandorság. és a föld népe fogvacogva várja. Hegel és a milliárdok és a vezérkari iskolák. és a tudásban tett minden lépésnek eredménye az lett. vagy a „történet". Európa elérkezett a rémállamhoz és az atombombához. Minden fölfedezésnek és találmánynak és vívmánynak. gõz. és az emberiséget kiirtani. amelyeket véglegesen letipor. a tudásnak a hagyomány által megfogalmazott alakját („a tudás megszabadulás") ismerték. A kultúra fogalma egy a szcientifizmus idolumai közül. hatalom a föld. mint amilyen a „természet". A megállás. Az újkor elején. Legyõzni. A perui arany és a kelet-indiai fûszer és a gõz és a puskapor. és kém. ha az ember a kultúra szó valódi értelmét nem firtatja. amely a „tudás hatalom"-folyamat végeredménye. üzleti kalandorok az olasz városoktól kezdve Frankfurton át Londonig és Amerikáig. miért? A hatalomért. Megindultak a fölfedezések a fizikában és a földrajzban és a kémiában és a gyógyításban. amikor kimondták. Persze semmi sincs megoldva. és hogy minden tudás célja. a támadás és a védelem technikájának ismeretével és diplomáciájával. a kalandorok megjelentek az államokban. tudatára ébredt. vagy a visszafordulás óráról-órára reménytelenebb. kiszámítani. a vallás területén. A tudomány és a politika szövetsége szemben a föld összes lényeivel. a számítás alapjában elkövetett otromba tévedés. könyvnyomtatás stb. a pszüché. sõt a megoldás rendjétõl egyre ijesztõbb mértékben távolodunk. a látszólagos egység nacionalizmusokra töredezett. Mindenesetre ettõl az idõtõl kezdve a gondolat. megismerni. amely a zavart és a homályt és a valóságot nemcsak növeli. a népeken condottierik és despoták kezdtek uralkodni. hanem a nagy bálványról van szó. Ez a grossière erreur de calcul. leleplezni.iránynak. hogy a tudás hatalom. Egyébként is jobb. de senkinek sem jutott eszébe azokat hatalmi célra felhasználni (iránytû. és egyre nagyobb hatalom gazdasági és jogi tudásával és bürokráciájával. a természet.

hogy hallatlanul felfokozott luciditás. hanem inperszonális és behelyettesíthetõ. inkább energia. hogy a középkori vallás igazságainak elárulásáért bizonyos vétkes személyeket vonjon felelõsségre. mint mondják. hogy az az uralom. és hatalmi rendszer (hazugság. hogy az. De nem egyezik a római ratioval sem. a képzeletet. A különös az. A Vedántá több helyütt megkülönböztetést tesz a mély alvás. a tudósban dolgozik. hanem világámításra használta fel. ellenben az igazságot elhajítják. az üzletemberben. Nem egyezik sem a görög episztémével sem. és azzal állandóan össze is tévesztik. nem a buddhi. mint pszeudológia. hogy a gondolat. A hébereknél hohmáról és binahról beszéltek. hogy nem tehetség. mert a ratio tartalma. erõszak. és amely a lét minden kérdésének maradéktalan megoldását ígérte. az ébrenlét és a „negyedik" (turijam) között. amely a bankárban. de hasonlónak sehol semmiféle hagyományban még csak nyoma sem található. a szellem. Az újkor elején már kézzelfogható volt. a szocializmusra vonatkozólag tudja. a negyedik (turijam) pedig az aszkétikus gyakorlatokkal és meditációval szublimált elme állapota. mint ahogy ma.Biztos. az elõbbi az egyetemes távlatú értelem. hogy nem csodálatos. nem személyes. Descartes abból indult ki. A hazugságrendszerré való átalakulás ténye annyit jelentett. és belássa. sem a nusz-szal. a költészettel. nemcsak hatástalanná vált. az álomban tudat és tudattalan sajátságos módon egybeolvad. . és elhatárolja magától az álmot. aki hirdette. Nem a hindu manasz. sõt ezekkel szemben ellenséges magatartást tanúsít. kizsákmányolás) alapjává tette. és a lét kérdéseinek megoldása eszébe sem jut. ami volt. hogy abszolút logikus. a gondolkodással. ami sehogyan sem közelíthetõ meg még a szellemmel sem. vagyis a hatalmi aktusban. a katonában. akkor is ellentétben áll a mûvészettel. ha az értelemmel össze is téveszthetõ. mint ma is. az eszme maga változatlanul az maradt. éspedig nappal. hogy a klérus egyetemesnek és véglegesnek hirdetett rendje megbukott és a klerikalizmus. a vállalkozóban. s ami körülbelül az intuíció. Kétségtelen. csak egyet akar. De ha a felnõtt és aktív férfi nappali tudata. amely önmagát véglegesnek és öröknek hirdette. hogy a „tudás hatalom"-ban tevékeny képesség nem értelem. az utóbbi a megkülönböztetõ ész. ha a párizsi nép a forradalom alatt leborult elõtte és istenként imádta. gyermekit és öreget is. A helyzet a XX. az alvást. a politikusban. Ennek a képességnek jellegzetessége annyira és oly mértékben a luciditás. a kereskedõben. mestersége közben. görögre szophiának is fordították. Ez az energia. Az európai újkori hatalmi ösztönben tevékeny képesség mindenképpen a nappali tudat egy faja. az árulókra senki sem gondol. nem vette többé komolyan. az álom. gyakorlatban. hatalmat gyakorolni. az éberség (vidja). amely feltétlenül kizár magából mindennemû feminint. Ezt az újkor elején éppen úgy minden épelméjû ember tudta. század közepének helyzetéhez hasonló volt: mint ahogy ma is a szocializmus világámítássá lett. Az emberi elme a mély alvásban teljesen tudattalan. hanem hazugságrendszerré alakult át. a mérnökben. de kizárólag az aktív férfi nappali tudata. Az persze senkinek sem jutott eszébe. a vallással. amit Guénon sens interne-nek fordít. az ébrenlét a nappali tudat.

de a graeculusok még elmerülhettek abban. hogy az elméletek a valóságnak megfeleltek. Ez az emberi lét egyik legnagyobb hazugsága. amit a következõ századok gondoltak. amely tényleg egyetemes és végleges? Melyik az az elv. vagy Freud . a szépség. ezért nincs benne nõi és gyermeki és érett öreg. és a lét leszûkítésével merõ földi életté. vagy Darwin. az álom. Egy végleges hatalmi elvnek ilyesmit mellõznie kell. a költészet. a felfokozott lélekjelenlétet. és mindaz. álom. Az újkor elején a megrázkódtatás mérgezettebb volt. hogy desperát dühében csak egy tökéletesen vallástalan és elszántan életélvezõ világ felépítésére gondolhatott. és fõképpen nincs szeretet. A hellenizmus cinizmusa és frivolitása is az örök rend felbomlása fölött érzett kétségbeesés következménye. nincs benne morál. és amilyen szerepben a világ elõtt. e traumából keletkezett. a gyermeki. a szószéken tetszelgett. Úgy látszott. hogy a hatalom rendezésével az emberi életrend minden kérdését megoldotta. hogy a középkori klerikalizmus ellen táplált animozitásnak milyen méretekben és milyen radikálisan adott hangot. az egyetemesen emberivel szemben levõ despiritualizált és indifferens luciditást. részrehajlatlan. az érett öreg. az úgynevezett tudomány hatása azon múlt. a hit. a szeretet komplex magatartása volt. a hit. ezért nem egyetemesen humánus. vagy sem. a szenvedély. aki abban a hiszemben van. amelybõl hiányzik a nõi. Teljesen függetlenül attól. Descartes a klérus hazugságrendszere ellen a harcot felvette. A legutóbbi négy évszázad minden korszerû elméletének jelentõsége nem azon múlt. hogy az igaz volt. a személytelenített számítással. vagy sem. A klérus hazugságszisztémájának alapja. hanem azon. amely a nappali férfi-tudat tulajdonsága a hétköznap erõfeszítésében. amikor a görög mítosz felbomlott. a szeretet iránt teljesen közömbös. vagy Haeckel. egyetlen valamit vett komolyan. A középkori klérus és a modern szocializmus ebbõl a szempontból is tökéletesen hasonló. A középkori hazugságrendszer az emberiséget oly mélyen megsebezte. de nem amilyennek az magát hirdette. legszorosabb érdekét. az idill. amikor a profán hatalmi érdek a szakrális áldozat szerepét játssza. Hol van tehát és milyen az a rend. csak mint hatalmi ösztön. hogy a klérus önmagát a világ elõtt szakrális szolgálónak (áldozat) mutatta. amelyre olyan hatalmi rendszer építhetõ. mûvészet. képzelet. hogy a klérus uralmának gyengéje a religiózus humánum. A luciditásnak csak életkategóriája van. hogy létüket elviccelték. Késõbb egy Kant. hogy korruptabb legyen. A klerikalizmus bázisa nem megbízható. A görög ízlés megóvta attól. de akkor az ember csak cinikus lett és frivol. szellemkategóriája pincs. és kiépítette a humanizmussal szemben álló szenvedélytelen praxist. vagyis ksátrija (kalandor). valójában semmi egyebet nem vett komolyan. Ebbõl a szempontból Descartes koncepciója tulajdonképpen trauma eredménye. és nincs imagináció. Ez az extrém luciditás Európában másfélezer évvel ezelõtt egyszer már felvillant. hanem amilyen ténylegesen volt: a religiózus humánum. Descartes mintának vette a klérust. fõként azonban minden életen kívüli és életen túli és életfölötti kizárásával. Az ilyen rendszer nem is lehet tartós.tarthatatlanná lett. mennyire tudta a klerikalizmus világképét kompromittálni. vallás. amely minden idõnek ellenáll? Descartes jellegzetes európai. az aranykor. Az egész újkori fizika és asztronómia tulajdonképpen bosszú volt a Biblián. mint hatalmi érdekeit.

a létkérdések megoldását szintén nem vették komolyan. fordított elõjellel. mint vigyorgó káröröm. vagyis a kereszténységre. hogy abban az extrém luciditásban. mert akik ezt az ígéretet tették. akik a luciditást gyakorolták. ez a négyszáz év ugyanaz. a vallást nem vették komolyan. az erõszak. abszolút világhatalom bázisát kereste. és a tudományt nem a végleges életrend megalapozására. 2. még a hazugság. Descartes azzal az ürüggyel. hogy egyfajta magasrendû luciditás a középkori hazugságszisztémát átvilágította. mint bosszú a középkori spiritualizmuson. hogy sért. hanem a hatalom megszerzésére használták fel („a tudás hatalom"). A majomtól való származás hipotézise semmi egyéb. Az életrendet az határozza meg. a lovag számára pedig minden létkérdés hatalmi kérdés. A vallás nem a szellemi (brahman).esetében alig marad más. hogy eredetileg sem volt az. az inkvizíciónak és a könyvelégetésnek. és brutálisan életélvezõ. hogy a lovag számára minden létkérdés hatalmi kérdés. de új alapon. hanem a tudomány által kidolgozott elvek és megszerzett tudás hatalmi eredményességére esett. hanem a lovagi (ksátrija) kaszt kezében volt. pontosan ugyanolyan hatalmi ösztön dolgozott. A luciditás. amely a tudományt megteremtette. Semmi eredeti. de kiderült. és enélkül egyáltalán nem is érthetõ. és tudjuk. a cenzúrának és a máglyának. megismerésnek vallotta magát. amelynek sikerült a középkort lelepleznie és a szocializmus sem egyéb. ami körülbelül annyit jelent. hogy tény. Az újkor egész gondolkozását az határozza meg. és a fontos benne nem az. a kizsákmányolás területén sem. tulajdonképpen teljesen a középkori klérus hatalmi rendszerének mintájára. hogy ellen-vallás és ellen-klerikalizmus és ellen-kereszténység. hogy kutató módszert dolgoz ki. a dolgot magát azonban meg sem kísérelték. hogy minden szellemi fegyelmet lehajít. mint gyûlölködõ visszaköpködés az eredetre. ehelyett azt világhatalom megszervezésére használták fel. mint grimasz az isteni származás gondolatára. Semmi új itt nincs. amely a vallás bukása után a klérus helyett az újkorban a létkérdések megoldására vállalkozott. A középkori vallás az összes létkérdések egyszer s mindenkori megoldását ígérte. mint a vallás a lovagi kaszt kezében volt. hanem. és a börtönöknek és a tömegmészárlásnak. . Az egész tudományt az határozza meg. ismétlése az árulásnak és a besúgásnak. A luciditás éppúgy. Az európai válság Nietzschében ért tetõfokára. Nietzschénél azonban kiderült. ami volt. vagyis az egész újkort tulajdonképpen és végeredményben a klérus ezeréves hazugságrendszere determinálja. a tudományban a súly nem a megismerésre. hogy kétezer év történetének értelme Nietzsche gondolkozásában vált láthatóvá: 1. mint a középkori ál-Egyházban. éspedig azzal. és a materializmus sem más. 4. Minden gondolat. minden találmány és minden elmélet és minden fölfedezés mögött a középkori kereszténység ellen táplált ressentiment áll. hogy ellenhagyomány (Guénon). 3. Az újkor elején a klérus hatalmi rendszere leleplezõdött.

e pillanatban hirdetett szándékai közül még semmi sem valósult meg. nem pszichológiai. individuális és szubjektív. elõször: a tudomány és a hatalom összeesküvése következtében a luciditás olyan életirtó erõvé lett. Böhme azt mondja. sõt annak elkenése. Máshonnan kell kiindulni. ígéretei ez idõ szerint már kénytelenek arra összpontosulni. metafizika). de a preta-erõk sajátságával behatol a biológiai és a pszichológiai és a spirituális szövetekbe. a pro és contra animozitások visszájához. aki ezen a ponton áll. amely azonban teljesen alaktalan és összefüggéstelen. 6. a középkor végén a vallás pszeudológiája leleplezõdött. amely ellen se közel. humanizmus. és ha van is súlya (költészet. mint Európában minden más magatartás. a konkrét és pillanatnyi helyzet elõl való állandó kitérés. hanem minden evolucionizmust. A huszadik század közepén azonban a válság sokkalta súlyosabb. a másodikban a luciditásról kiderült. hogyha most. de ha bárki ezt a feladatot a konvencionális európai készültséggel megkísérelné. e fejlõdés-hisztéria jellemzi nemcsak a Nietzscheféle felsõbbrendû embert (Übermensch). hogy a luciditás Sternengeist. 5. nem spirituális. éppen úgy a kalandor változata. .másszóval az újkori luciditásban dolgozó erõ kezdettõl fogva nem a megismerés. vagyis a menekülés a jövõbe (Flucht ins Vorne). a jövõre való utalás. se távol semmiféle védelem nincs.). nem hogy nem képes. csak oda jutna. amely nem biológiai. zene. a képességeket befolyásolja. A luciditás fenomenológiáját nem írták meg. mert hiszen az ember. végül pedig pontosan ugyanolyan hazugságrendszerré alakult. mert mindennemû szilárd bázis felbomlottnak látszik. festészet. Címszó: a fejlõdés. azok fokozatosan a jövõben biztosan meg fognak valósulni. hogy a magát megismerõ és átvilágító képességnek nevezett luciditás bukásának tudatában hatalmi helyzetét mégsem adja fel. Ez a huszadik század közepén a válság legsúlyosabb következménye. ahol jelenleg is állunk. Ami annyit jelent. és az emberi lénynek csupán földi egzisztenciájára vonatkozó tudásszerve. és mint a preta-erõk általában. mint amilyen a vallás volt. mert hazugságrendszerét a végsõkig fenn akarja tartani. túlhatalomra és egyeduralomra törekszik. 7. szórványos és rendszertelen. és szellemi kimerültség tapasztalható. mint amilyen a középkorban a pszeudo-vallás volt. gazdasági és politikai rend stb. hanem a hatalmi ösztön (Wille zur Macht) volt. mint a középkor végén volt. hogy eredete a csillagkozmosz. amit ígért (szabadság. de nincs is szándékában abból bármit is megvalósítani. A csõdben az egyetlen reális erõ a kor válságával szemben felvett ellenállás és lázadás. másodszor: a tény. tulajdonképpen befolyása rendkívül csekély. hogy éppen olyan hatalmi módszer. A válság elsõ fázisában. szociális igazság. egyre kétségbeesettebb erõfeszítésre kényszeríti. és semmit abból. Olyan síkról való.

A metafizika határán megáll. amit a luciditás mond. Különös. hindu: buddhi. De ezért mindennemû érték iránt közömbös. Az extrém luciditás természete paradox: diadalmas tulajdonság és defektus. akár nem. eredményességének titka. és milliószoros nagyításban. absztrakt és steril. mintha olyan számítás dolgozna benne. kártékony. A luciditás e komplex értelemhez képest személytelen és mesterséges. amely az ember valódi lényét nem érinti aparavidjának nevezi. Mert nincs introverziója. Csak maga a tény.A preta a hindu hagyomány szava s a létnek azt a körét nevezi meg. Amit lát. A normális ember értelmének fénye komplex. mert a lélekjelenségeit extravertáltan látja. A luciditás pszichológiai tudása fals. nincs ontológiai súlya. Elmélete van csupán. hogy az ember földi egzisztenciájának felbomlásakor ez az egyszeri és konkrét alakot-öltés szintén felbomlik és az erõk a pretába. hanem egy pedáns rendszer leple alatt valami más. Abban. nem rend nyilatkozik meg. hogy valami nincs rendben. amióta luciditás. Ezért extravertált. hogy ami nem empirikus. szociális. . Valamennyi preta-erõ közös tulajdonsága. viszont az. amit csinál. A megismerés oldaláról támadhatatlan. amelybõl a normalitás hiányzik. s ezért a belsõt csak mint külsõt képes megérteni. és ezért megismerési köre is. de fõként nem radikális. igaza van. amit a luciditás gondol és gondolhat. mert a luciditás ilyen. ezért mozog olyan könnyen és biztosan a külsõ tapasztalat területén. Kérdés. mert csak bizonyos határig jut el. Ezért a luciditás ismereteit a létezésnek a földi élet határain túl fekvõ körére vonatkozó tudástól és annak szervétõl (héber: khohma. nem józan. amikor hallatlanul világos. de laboratóriumi fényben. az számára okkult. mint ahogy az anyagi testiség a fizikai világba. bármit mond is. tüneményesen pontos. teóriája nincs. hogy van-e ilyen paradoxon. az anamnézisz. Mindazt. Abban. a bölcsesség. a belsõ érzék. kizárólag a földi lét. A sors kategóriáját nem szabad összetéveszteni a biológiai. Ezért tud egzakt lenni. nincs mélysége. az életen kívül és felül levõ léttényektõl való érintetlenség jellemzi. A dolgokat nem szemmel és természetes fényben látja. természetellenes. Nem lehet nem elismerni. A luciditás ezek szerint olyan képesség. Viszont ezért dehumanizál és despiritualizál és ugyanakkor. Úgy látszik. de az ember mindig gyanakszik. Fölfelé és lefelé és kétoldalt zárt. görög: pneuma) már csak azért is meg kell különböztetni. A hindu hagyomány ezt a tudást. és erejének. morális. tulajdonképpeni mélység nélkül lát. Az ember abszolút lénye szempontjából. és okkultizmus tényleg csak azóta van. az intuíció. amikor következetes. amelyet Európában asztrálnak neveznek. semmiféle jelentõsége nincs. amit mond. egyszersmind mechanikus és amikor ésszerû. a megkülönböztetõ ész. akár igaz. A hagyomány ezekrõl az erõkrõl szerzett tudását az asztrológiában építette rendszerré. nincs személyessége. amelynek hatásterülete. és megismerésében részt vesz a szellem. ezért a metafizikát tagadni kénytelen. nincs háttere. és mesterségesen százezerszeresen felfokozott. a képzelet. szellemi kategóriával. Háttér nélkül. az élet határán túl terjedõ tudásra nem képes. pszichológiai. A preta-erõ a fizikai-biológiai-pszichológiaispirituális tulajdonságokon keresztül az ember sorsát irányítja. Ez az elõnye. nincs arca. Ismerete sohasem maradéktalan. de spirituálisan feltétlenül negatív. hanem távcsõvel és mikroszkóppal. visszaolvadnak. ami cseppet sem megnyugtató. de nem lehet ellene nem tiltakozni.

Mindig és minden tettre kész. az bûncselekmény? Az extrém lucid ember. Amiben él. jelenléte a mostban annál intenzívebb. mûvész. úgynevezett helyzet (egzisztencializmus. és a hatalmat gyakorolja irtózatosan biztos apparátusával. ugyanakkor még rettenetesebb. és miért teszi az álomkór ilyen súlyos esetévé. hogy még kétségtelen esetben is feltétlenül kitart a tudásnak alacsonyabb fokozata mellett. amiért helytáll és amit ennek a tudásnak alapján tesz. A vak luciditás emberének leglényegesebb mozdulata. a modern hatalmi rendszerek korlátlan uralma és az ellene tanúsított ellenállás mögött ez a paradoxon áll. Keze csontos és kemény. az újkori hódító. ott nincs dráma. hogy amit az ember tud. a középkori pap. Az igazi tudásnak tevékenységre nincs szüksége. Hogyan lehetséges. az indulatot oldja. és megfosztott eszmélettel abba veti magát. A tudomány és a technika dicsõítése és kárhoztatása. mindig tevékenynek lenni. ami éppen abban a pillanatban aktuális. Ezért vak. feszült készenlét. a görcsös kéz összetartozik. fölheccelt démonizmus. Sokan kifejtették. Ezért az aranykor. tudós. A luciditás rettenetesen pozitív ereje. nincs összeütközés. ugyanakkor az emberiség túlnyomó többségének eddig nem tapasztalt szenvedése. A patológ és pervertált extraverzió ennek a magatartásnak csak egyik következménye. a kalandor jellemvonása a hallatlan intelligencia. nem tud gondolkozni. amely tulajdonképpen vak. Kételye nincs.Minden jel arra vall. ha nem tud támadni. amit akar. a félreértést. Egyébként elképzelhetetlen lenne a káprázatos tudás világossága és eredményessége. a király. biztos és gyors. az európai újkor embere. miért teszi magát alvajáróvá (Hérakleitosz) és álomkórossá (Vedanta). hogy az ember miért tanúsít nehezen felfogható. szemben a sötét korszakkal. Szeme éles. Azt hiszi. Ezt az embert nem kell keresni. és el akar érni. gondolkozó. A tágult szem. A kalandorság a huszadik század közepén abban a magatartásban kulminál. és még abszolút kétségtelen pontokon is miért ragaszkodik e silány tudáshoz. amely feltétlenül inhumánus és immorális. Élni annyi. nincs bukás. amely letépi magát nemcsak mindennemû egyetemes jelentõségû és döntõ létkérdésrõl. nincs küzdelem. Ez a kalandor . amellyel tudását növeli és hatalommá átváltja. a hajsza. szituacionizmus). vagyis a depravált lovag. kutató. politikus. Az újkor legkevésbé érthetõ jelensége. mint ingerültnek lenni. ha a lét felé minél inkább lezárja magát. ez az animozitás jelenléte. hogy a történet kizárólag és csakis a bölcs hiányának következménye. Ahol bölcsesség van. A görög héroszoktól és költõktõl és filozófusoktól kezdve az európai történet elsõ vonalában ez az ember áll. a zavart. A támadhatatlan megismerés extrém világossága. pillantása egyenes. vállalkozó. s a válság. amelybe az emberiséget ez a tudás sodorta. hanem kitépi magát a történetbõl is. nincs történet. A vak luciditás embere a római államférfi. Felajzott lélekjelenléttel fenntartás nélkül egész erejével ráveti magát arra. felfedezõ. mert a bölcsesség értelme a tévedést. eseménytelen és történettelen. a homályt. Lucidité aveugle. hogy igenis van. hogy ez a luciditás minden aktusában az emberiség ellen elkövetett gaztett. sõt bizonyos esetekben teljesen felfoghatatlan ellenállást az elemi spirituális valósággal szemben. vagyis éberségét miért vakítja meg. Mindig valaki és valami ellen. a lovag.

bankár. Nem marad más. virtuozitás. kivéve önmagát. hanem leigázza. hanem meggyötri. Amit a luciditás teremtett. That's more than dying (d. 4. mindennemû gátlás és fegyelem elvetésével. orvos. a permanens bûncselekményben élõ ember reszketõ izgalma a zsenialitás színvonalán. 1. politika. hogy ez a révolte contre l'amour de Dieu et du prochain — lázadás az Isten és az emberszeretet ellen. és nem felszabadítja. tehetségtelenebb és sápadtabb változata ezerszámra nyüzsög a világ nagyvárosaiban. vagyis. A szellemi rendszer. hanem sajátságos izgalomban. újságíró. végül is nem táplálja. hogy a helyzet élettartalmát kirabolja. mint a meztelen én mohósága. akiben az egész emberi sors egoista experimentummá. és az ember egyre inkább nem gyönyörben részesül. 2. egyetemi tanár. az. amely az abszolút hatalom bázisait akarja megvetni. 6. üzlet. Úgynevezett objektív ténymegállapítás nincs. amely fölheccelt tébolyban egyik szituációból a másikba támolyog. A luciditás megállapításait a középkori kereszténység ellen táplált animozitás jellemzi. rögtönzés. provizórium. a luciditás felfokozása csak azért. mûvész. thomas). ha az . nem tudja. amely teljesen lényegtelen és üres. 7. Minden kijelentés okvetlenül valamely szellemi rendszer egy tétele. Ez a szeretettelenségben õrületté vált vak luciditás. nem fölemeli. katona. pap. vagyis fejvesztett kalanddá válik. 3. hogy ez a gyönyör ma eltûnõben van. A luciditás mindent átvilágít. A megrendítõ. „amit még a könnyek sem érnek el" (wordsworth). és e magatartásnak szegényesebb. sport. hanem kizsákmányolja. hogy saját démoni természetével nincs tisztában. lélekjelenlét. a legegyszerûbb ténymegállapításnak is van metafizikai tartalma. rutin. A luciditás okkult természetének szellemi rendszere a materializmus. még a szenvedésben is van valami megmagyarázhatatlan gyönyör. hogy az élet minden pillanatában. festészet. az életéhségnek e desperát fokozatán tudatosan moral insanity. 8. 5. mint diplomata. Helyét különös szégyentelen életéhség foglalja el. morbid blöff. zene területén. hanem azt feldúlja. mint hatalmi rendszer realizálódik. elsõsorban nem kutató módszer. költészet. hogy az életet nem rendezi. A magatartás részre nem hajló elvetemültségének pontos leírása megtalálható dosztojevszkij Sztavroginjában. de fõként mint politikus és tudós. és az élet méze nincs többé sehol. és ez az okkult magatartás abban nyilatkozik meg. A gyakorlat. bataille írja. de rougemont azt írja. hanem szellemi rendszer. hogy részét a szituációból kivegye.életstratégia legújabb lépése. diplomácia. A luciditás háttere okkult.

12. nem marad meg belõle más.g. 15. elsõsorban realizálnia kell önmagában az elérhetõ legmagasabb luciditást. ez a világjáték . vissza nem vonható és ki nem iktatható. mint amilyen a luciditásé. és ez minden. A hazugság által félrevezetett közösség dehumanizálódik. A luciditás defektusa. hanem válságokozó. vagyis a kaszton kívüli csõcselék). 11. A luciditás a középkor pszeudologiájának mintájára hazugságrendszert épített ki. az álmot. Semmi abból. hogy az emberiség egészét. mint zavaros fikció. az álom és a nappali ébrenlét után a tudatnak az a fokozata. Annak. A huszadik század közepén az emberiség elsõ számú és egyetlen fõellensége az extrém luciditás. és ez tartja fenn. és ami az éberség (vidja). 14. Ilyen kizárások következménye csak abnormitás lehet. Csak így válik megvalósíthatóvá az alvás. és hatalmának kész eszközévé tegye. Mint ahogy a középkorban a hatalmi rendszer alapja a vallás volt. 13. és azt ki kell egészítenie mindazzal. vagyis ez a brahmanizált ember tudata. van válasz. visszakorcsosul. Az éberség szublimált és egyetemesen átvilágított tudat. amit a Vedanta a negyediknek (turijám) nevez. Felfokozott nappali férfi-tudat. aki a luciditáson túl akar jutni. A hatalmi gyakorlat érdekében felhasznált szellemi rendszer okvetlenül hazugságszisztémává válik. amely kizárja a gyermeket. az újkorban a hatalmi rendszer alapja a tudomány. aki azt mondja: az ember a jelenben adott nehézségeknek csak abban az esetben tud sikerrel ellenállni.ember a materializmusból elveszi azt. hogy a klerikalizmus ellen táplált animozitásból keletkezett. hogy kizár. amely érzékeny. és kizárja a vallást. amit a luciditás kizárt. Az éberség semmiféle irányban és viszonyban nem negatív. a nõt. nyílt és pozitív. Arra a kérdésre. modern változatban szubegzisztens plebejussá válik: ez a luciditás által teremtett hatalom gyakorlata következtében keletkezett mob (hindu: avarna. Az eddig megfogalmazott vélemények között a legkomolyabb c. ezzel önmagát univerzálissá kell tennie. életének legkisebb mozzanatáig félrevezesse. ami létre ébredt és van. a történetben ismert szellemi rendszer közül a legjobban megközelíti a totális hazugságot. jungé. az öregkori bölcsességet. a mûvészetet és a metafizikát. A totális hazugság célja. A luciditás nem válságoldó. de kizárja az alvást. és a teljességben kell megalapoznia. 10. univerzális. ha személyes organizációja legalább olyan tökéletes. 9. hogy az ember az európai válságot miképpen oldja meg.

hogy az üdv nem végsõ és nem tökéletes állapot. rögtönzött. és a földmûvest is minden elvetett szem gabona és kapavágás. jó. A MÛ ELÉGETÉSE Az európai lét rejtett egzisztenciális axiómája valószínûleg héber örökség. A legmagasabb rendû tevékenység a mû alkotása. A cél nem nagy történeti diadal. Aki a megszabadulást akarja realizálni. csupán érdemek következménye. ezért él mindig egy lépéssel elõbb vagy késõbb. a festménynek vagy a filozófiának. Európa kezdetén clemens alexandrinus aggódva tette fel a kérdést: vajon írjon-e az ember könyveket? Építsen-e rendszert. hogy az embert a bûn lehúzza. amit él ideiglenes. A tett az embert magával rántja. Az embernek a mennyországból újra vissza kell térnie. Ezért van életszomjúsága. a susztert is visszahozza minden szög. ezért él matriarchátusban. de jelene nincs. A két magatartás a végsõ dolgokban való tudás különbözõségén múlik. aminek objektív maradandó volta fölöttébb kétes. Amelyek alól nem lehet kibújni. Nem üdvözülni akar. feltételes. ezért a természetet imádja. esztelen. a királyt is visszahozzák a könnyek. Ezért a hatalom. Milyen gyanútlanság. minden tett terhel. és azt. könnyelmû. pillanatnyi.komolyságához tartozik. vagyis van jövõje és múltja. hanem megszabadulni. az örök boldogság nem örök és nem teljes megszabadulás. mint ahol ténylegesen van. A végsõ dolgokban való magatartás az életrendet az utolsó és a legkisebb mozzanatig meghatározza. Az európai az üdvöt akarja elérni. ezért van története. amelyeket uralmával fakasztott. . komolytalan. és a kibontakozást gátolja . a templomnak vagy a szobornak. Hová? A következményekbe. mint a mûnek. 1962. hogy valaki mûvének örüljön. elhomályosodott értelem. ami túlnan van. január 19. életnek akarja. A hagyomány embere az élettõl teljesen meg akar tisztulni. közel van és könnyû — normálisnak lenni. egy azonban bizonyos: a hadvezért nyert vagy vesztett csatái visszahozzák. és a munkást is minden esztergályozott tengely. mert a világba egyre inkább beleszõ. Ezért tevékeny. vagy rossz. Európa az életrõl még az örökben sem akar és nem tud lemondani. ezért csinál mûvészetet és filozófiát és tudományt. A keleti hagyomány szerint mindegy. hanem egyszerû. A lovagot. Tiszapalkonya. a vagyonban való rabság. annak mindennemû cselekvést meg kell szüntetnie. de semmi sem terheli az embert annyira. a jótett fölemeli. rövidlátó. ezért vallásos. sõt végtelenül több. viszonylagos. a hír. a kalandort vállalni és átvilágítani és fölemelnie kell. Az üdv még élet. a tömény és a tiszta létet akarja megvalósítani. A tevékenység a megszabadulás ellenfolyamata. versnek vagy szonátának. Ezért mindaz. nem megtagadni. de az örömök is. és semminek sincs olyan karmatikus súlya. A hagyományban az ember tudja. valamit. amit a cipõ talpába ver.

azt visszavonja. hosszú ideig a konyhában az ottmaradt papírokkal gyújtottak be. amelyek elvesztek és a romok alá kerültek. és gondolat. Mintha a mû fóruma a történetíró. nem is volt mindig jóhiszemû. Hogy ami marad. íme. De a teher megmarad. És a mûvek. Ott fenn a hegyen. A Vedanta sok száz éves remetérõl beszél. Hölderlin halála után. Késõbb voltak uralkodók. aki nem vállalja. Mivel úgyis létem súlya marad. hatás. ha vállalom. Az egyetlen. hogy a kör milyen mértékben vált egyre szorosabbá. Már nincs messze az az idõ. akik legalább kis szobájukat akarták megmenteni. Mallarmé. hogy az egész föld intim volt. hogy visszavonható. vagy virágoskert.joy for ever. kastély. A különös. A becsvágy befolyásolt. amit tehet. vagy akár a közönség lenne. tudjuk. A mûvet elégeti. és hisz abban. Mintha a béke és a csend között valami eddig nem tudatosított összefüggés lenne. Boldog lesz. amely a költeményt olvassa. aki azt hiszi. Az ember a földrõl kiüldözte önmagát. a mámor elragadott. akinek néha sikerül a Himalájában. vadászlak az erdõ közepén. hogy a terhet még ezzel is növeljem. és nem idézi vissza a festõt minden szem. az emlékszik reám. ha ez nyolcvannégyezer életen át tart. és nem törölheti el. Imponáló hiúság. hogy birodalmukban a paradicsomi békét megõrizzék. A meghittség utolsó állomása az ágy. Micsoda szerénység! A mû máshová véste be magát. de sok a ravaszkodás. amely a képre bámul. amit csinált. amely az alkotó történeti presztizsét kívánja emelni. Ezért hívta az aranykort a Thora édenkertnek. mint a gyümölcsös. vagy az óceánon félórás megnyugvásban részesülni. vagy világítótorony a szirten. A paradicsomból ez maradt. hogy a csend köre évenként tizenhárom és fél kilométerrel szûkül. de ez a kis hely még a . Nem tartom érdemesnek színpadi máglyahalálra. öljétek meg. akik megkísérelték. az egyetlen helyes. és minden bizonnyal Echnaton fáraó. ha már a mostaniban nem kell valakinek e súly alatt leroskadni. AZ ÁGY Aldous huxley kiszámította. Még nemrég volt néhány földesúri birtok. mint a dzsaina mondja. hogy az aranykori intimitás eltûnésének arányában az emberi lét is megzavarodott. aki csinálta. Az aranykorban az volt az öröm. Nem tudni pontosan. Voltak. hogy a szõkére festett barna nõ megváltozott. aztán csak tanya. Hiába égeti el. A meghittség köre egyre kisebb. mind tökéletes legyen. Rendesen a gyengébb mûveket pusztítják el. Viselnie kell most. amit csináltam itt. A mûvet megsemmisíteni oly pátosz. amelynek egyetlen jodját sem lehet megkerülni. A kínai Jü volt ilyen császár. a trükk. szól. öreg sas él. nem tudja milyen terhet vesz magára egy következõ életben. aki barlangjában nem tud meghalni. néha volt bennem áhítat. szólt. és hajlandó vagyok a következményeket viselni még akkor is. Hatás. Nem tudok tõle megszabadulni. elsõsorban abba. Naiv feminin varázslat. A világtörténet hazárd anarchiája mögött áll a törvény. mint keats mondja. hogy tanúk nélkül azt mondja. amikor a csend a földrõl tökéletesen eltûnik. amelyek nem is biztosan gyengébbek. hogy meg tudjak szabadulni. A teher megmarad.

amivel az ágynemût mossák és mángorolják és vasalják. Kajüt-egzisztenciák. mint a hinduk mondják. hanem a klérus hatalmi gyakorlatáról. és nincs érthetõbb. ha kint zúg is a motor. higiéné. vagyis egyre egyénibbé. distinguer pour unir. csak közlekedés. Életünk koordináta-rendszere az oszlop és az ágy. Az oszlop tartja az eget a földön. reggel az ablakba teszik a napra és a szélbe. sem szülni. van itt divat. nem lehet sem nászt tartani. az együttalvásban válnak egyre hasonlóbbakká. Oszlop annyi. csak meghittség nincs. Visszabújni az éjszakába. holott tudjuk. amikor egy ágyban alszanak. csak a fekhely maradt. amivel az ember az ágyat megalkotta. letakarta fehér lepedõvel. ahogy saint-martain írja: az egyesülésben elhatárolódni és az elhatárolódásban egyesülni. és a kirakatablakon a függönyt valószínûleg csak álszemérembõl húzzuk össze. és ezektõl elvakultan gondolkoznak. KORSZENVEDÉLYEK UTÓLAGOS IGAZOLÁSA Európa gondolkozása csaknem teljes egészében a mindenkori korszellem és a korszenvedélyek utólagos igazolása. Az ember.kuckóban. újra vízszintessé lenni. hencegés. Az ágy eltûnt. ha éjszaka felébred. a földet az égen. aludni és megnyugodni a kiegyenlítõdésben. és aközött. minden reggel megszületni. rögtön tudja. ahol a dolgok vannak. az anyába. az esszenciák kicserélõdnek. mint vízszintesnek lenni. hogy le sem lehet ülni. A házak és a lakások többségben olyanok. mint individuum. Gondolkozni annyi. férfi és nõ egymást áthatja (inkvalálnak. belül a zaklatottság nem simult el. ahová elbújhat egy cseppet aranykorából élni. a hely. Az általánosan ismert filozófiák és természettudományi koncepciók. gazdaságtanok és társadalmi elméletek a történeti tévelygések forrpontjain kívül egyebet nem látnak. mert a ház az ágy héja. Az alvásból a biológiai aktus maradt. mint elolvadni a közösben. és a lelkiismeret háborog. Descartes a vallás iránt táplált ellenszenvbõl indult ki. az óra mindig ketyeg. ágy annyi. ahonnan származott. a párnára dõlhet. egyetlen meghitt hely sincs. és elméletével egy megbonthatatlan rendszer alapját kívánta megvetni. De ha az ember a házba lép. Az oszlop az út fölfelé. de senki sem tudja. a lakás szállás. hajthatatlanul fölfelé. Intimitás nélkül élünk. Az utcán alszunk. mint Böhme mondja). akivel alszik. a szomszédban vinnyog a rádió. otthon lenni szentimentalizmus. Ágyban lenni annyi. paplant vagy takarót vagy dunyhát. úton vagyunk. amelynél nincsen természetesebb és rejtélyesebb. . oszloppá lenni és este abban a metamorfózisban. ahogy évezredeken át kigondolta a rugót. és nincs utazás. a matracot. fosztott lúdtollból készült párnát helyezett el rajta. Semmi sem érthetõbb. hová megy. ahogy föléje védelmet épített. mint a gond. vagy ami ugyanaz. az ottlakók az aranykorral milyen viszonyban állnak. sem meghalni. mint egykor nyári délután az árnyékban fejét a tigris hasára hajtotta az illatos fügefa alatt. de bevonhatja magát e különös burokkal. Házastársakban. hogy nem is vallásról volt szó. mint merõlegesnek lenni és a földet az éggel összekötni. nem is tud különbséget tenni önmaga. az ébrenlét és az éberség és a tudat és a nappal. és Descartes nem is gondolkozási rendszert akart teremteni. mint a kultusz. A világ rupaloka.

Úgy is megfogalmazható. akinek a korrupt lét e fokán élete teljesülhetne. akik úgy szemre elfogadják. Spengler Nietzsche által feltárt. érvénytelen. mint a romlással kiegyezni és korrupt körülmények között elégedettnek lenni. Elõször: a huszadik század közepén tökéletesen elrontott életrendben egyáltalában senki sincs. hogy a történeti szenvedélyeket likvidálja.hanem fundamentumot egy másik. hogy osztály nem is volt. Mindezek az ideológiák végül is pszeudológiák. és azzal vigasztalja magát. A politikus (történeti) egzisztencia minden esetben valamely történeti szenvedély hatása alatt áll és mindig pragmatikus. Marx egy képzelt tõkés osztály iránt való animozitásból (ressentiment a vagyon ellen. mi az. mert ez számukra bizonyos merõben momentán elõnyt biztosít. az ilyen elmélet idõvel és az idõben fel is bomlik. A brahmani egzisztencia azzal kezdi. Mindaz. kultúra elpusztul. többször azok szándékos elhallgatásával a legközelebbi gyakorlati megoldást nevezi igazságnak. ami történik. Suzuki zen-sorozata. A huszadik század második felében. hogy az összes többi csupán elmélet. hogy az egyik un. oly tévtanok. és a történet tévedései számára nem keres mentségeket. egyedül ez a kettõ teória. vagyis ez az emberi alapállás. Merõ történeti idõben megoldás nincs. Ez a megállapítás a látszólagos kivételekre is vonatkozik. s ezért az egész földön nem él ember. akinek élettartalma ne a ma fennálló életrend ellen való tiltakozás lenne. vagyis nem a szenvedélyektõl kondicionált ember mûve. megbízhatóbb hatalmi gyakorlat részére. hogy az emberi lét oly egész. amit a humánum status absolutusának kell nevezni. Martín Buber khasszid könyve és D. többnyire már abban a percben. T. de egyre élesedõ válságból indult ki. Ez az. és a tulajdon kérdését kívánta rendezni az osztályok megszüntetésével. és azt a szenvedélyektõl független bázist építi ki. a történeti pillanat forrpontjaival szemben felvett pszeudoegzisztens magatartás eredményei. amelyrõl tudjuk. Úgy is. ma. hanem azé. de nyomába majd új lép. a tulajdon pedig egyáltalán nem gazdasági kérdés. hanem éppen a korszenvedély felszámolására és a végleges életrend realizálására vonatkozó indítvány. bosszú a gazdagokon) indult ki. csakis a khasszid és a zenkönyv brahmani (hitelesen szellemi) aktus. amelyek a történet pillanatából nem is látnak ki. Guénon mûvein kívül a sok százezer között mindössze két mû van. amely nem utólagos igazolás. ami történik és mit kell tenni. hogy az elméletek roppant tömege a történeti pillanatból kiindulva. vagyis a távolabbi összefüggések ismerete nélkül. Pedig tudjuk. Nincs nagyobb veszély. legfeljebb csak . az ember alapállásának függvénye. aki tényleg tudja. amikor elgondolták. hogy ilyen néptõl és kortól és kaszttól és vallástól és civilizációtól függetlenül az egész emberiségben csak egy van (Szabó Lajos: fsystem). holott tudjuk. a történet körében maradva és a történet hevében a politikai egzisztencia (ksátrija) merõ experimentuma. többnyire azért. válságoldó gondolatok leple alatt válságfokozó elméletek. amelyben rendet csak a fundamentális tények felismerése után lehet teremteni.

Az egész újkor a bûn tényének szándékos letagadására épült fel. mert a bûn tudata elõl szökést kíséreltek meg. A pszichológia csaknem százéves praxisa után kétségtelenül kiderült. hogy a pszichológia módszereinek alkalmazása következtében az ember nem válik harmonizáltabbá. valamely sötét pontban. hogy az ember nem ébred fel. maga a bûn egyáltalán nem tûnt el. likvidálja. Ez az analizáltság. Harmadszor: a jelen történetre vonatkozólag kétségtelen. Pascal mondja. hogy a tudatot. az elégedettséggel is megelégedni. hanem a rejtõzés technikája lett fejlettebb. a személytelenség apoteózisát. hogy önmagában a bûnrõl való tudatot ébren tartsa. Gondolkozás csak akkor lehet hiteles. vagyis valami. ha a bûntudatot számon tartja (Kierkegaard: szorongás). A modern korban a bûn gondolatát sikerült annyira elkenni. hogy ne a komplexusba rejtõzzék el. mint organikus hibát igyekszik feltüntetni. de amely egyáltalán nem vallásos természetû. hogy megnyílna és megoldódna. hogy az emberben a bûnrõl való tudatot (rossz lelkiismeret. hanem a nyíltságba. A történeti ember létezésének tisztázása és megértése szempontjából semminek sincs döntõbb jelentõsége. és megállapítja. ahonnan az ember kicsalhatatlan. Amit az ember a pszichológiában megtanult. néha lényük már az álomban sem jelentkezik. hogy a bûnbeesés gondolatának mellõzésével még a fizika elemi jelenségeinek megértése is teljesen lehetetlen (újabban: Heisenberg fizikája. A pszichológiai eljárások eredménye. amely megteremtette a tudományt. szól Buber. s a szociológia azt a társadalmi szerkezetbõl vezeti le. gond). . végül elvész a kezdetek kezdete elõtt. vagy botrány lett. hogy a középkor óta a kereszténység ellen azért fejtettek ki olyan hallatlan ellenállást. mialatt a biológia azt. Másodszor: az elrontott életrend korrupt voltának elsõ okát az ember a történetben hiába keresi. ami a létezésben következett be: az ember által elkövetett rontás és romlás. Minden válság egy elõbbire mutat vissza. hanem a felébredés elõl még mélyebbre bújik. ha e ténnyel szemben sikerült is elhomályosítani (kianalizálni). Ez az odú. ez nyilatkozik meg abban a mesterségesen táplált morális és egzisztenciális indifferenciában. Eddig az álomelemzéssel néhány gyanútlanabból valamit még a napfényre lehetett csalni. hanem ontológiai esemény. hogy az vagy izgalom. Ez az emberi egzisztencia valódiságának elemi feltétele. e módszerek segítségével megtanul még jobban elrejtõzni. az analitikus és a tesztmódszerek nyomán ezek most már mélyen az álomtudat alá bújtak el. mint a belátásnak. A lélektan minden erõfeszítése arra irányul. Gödel matematikája). Az ilyen emberek részére utolsó ítéletkor minden bizonnyal külön harsonát kell majd megfújni. A korrupt életrend legelsõ oka ennek az eseménynek következménye. szorongás. Ahelyett.még egy. amelyet vallásos terminológiával eredendõ bûnnek neveznek. hogy felébredjenek.

a természetbe. biologizálni. Ugyanúgy. vagyis az értelem homályának. kezdeti ártatlanságban élnek. Eredmény: a kicsapongó vallás. mint a hébereknél.A pszichológia áldozatainak száma igen nagy. hogy azokból az eredendõ bûn gondolata hiányzik. Rousseau óta. sõt. Tudjuk. és az emberi testvériségen is kívül áll. eltévelyedésnek. pszichologizálni. a négerekhez. A bûn tényét relativizálni. A legtöbb szerzõ. körülbelül száz éve. Aki a pszichológiai folyamaton átesett. mialatt minden lényeges létkérdése érintetlen marad. aki ezt a veszélyt felismerte. alvajárásnak fogják fel. hogy a lét valódiságának hátat fordítson. egy tompa és homályba rejtett nyugtalansággal és irritált lelkiismerettel nincs más út. mindenütt kötelezõ. nem látja világosabban létének lényegét. Egészen kevés olyan gondolkozó van (Gabriel Marcel. mert a bûn-. vagyis az embert a tényleges valóság felõl félrevezetni. mint az archaikus görögségben vagy a kabbalában. mint Sartre. egzisztencializálni. amit megtanult. A bûnrõl való tudatot néha sikerül elhomályosítani. A keleti metafizikákban (India. a stupid tudomány és a gonosztevõ politika. Rousseau szentimentalizmusa következtében feltételezték. abban a hiszemben. Camus. és a lét nehézségeirõl való tudatot elkenje. Ugyanilyen menekülési kísérlet a legújabb primitívizmus. moralizálni. A gondolat különösen a mûvészetben jelentékenyen káros volt. és az azokban való elrejtõzés. és a bûn-problémát így a keletiességgel végérvényesen megoldották. aki a létezés minden nehézsége fölött való vigyorgással a helyzetet egyszer s mindenkorra elintézettnek véli. Negyedszer: újabban. különösen az intellektualitás magasabb vonalán egyre gyakoribb a keleti vallásokba és metafizikákba való menekülés. de az is értelmetlen. visszatérés. ott is. Irán) az eredendõ bûnrõl való tudat éppen úgy megvan. káprázatos technikával csinálja bukfenceit. és a nyíltság ellen egy fensõbbségben védekezzék. Heidegger). hogy a primitívek õsállapotban. Ez az experimentum nemcsak téves. Ez a pszichológiailag kibelezett ember a közösségbõl is kiesik. mint az úgynevezett élet silány földisége. egzisztencialitásba rejtse pszeudoegzisztenciáját. Ez nemcsak a kereszténység elárulása. és a múlt század érzelgése a civilizálatlanságból ideált csinált. hogy a primitívek . és azt elsüllyessze. csak azt nem morális. aluszékonyságnak. hanem a való helyzet felõl való tökéletes tájékozatlanság. mert súlyát elvesztette. Mialatt nyílt létet (az embertársi Te felé való fedetlenséget) hirdette. csak azért. az indiánokhoz való ún. az embert megtanította arra. Az egzisztencializmus a pszichológia módszereit tovább fejlesztette. Kína. és a bûn jóvátétele itt is. hanem értelmi korrupciónak. és ezzel együtt természetesen az emberi jóvátételre való kötelezettség-tudatát önmagából eltüntette (kianalizáltatta). szociologizálni. a kereszténységben és a mohamedánoknál. hogy a nyíltságba takarózzék. Bataille. Helyzet: a megrontott létrõl való tudat nélkül. Így keletkezett a modern korra jellemzõ ontológiai idióta.

hanem még sokkal korruptabb fokán. nem társadalmi. 1. Ötödször: minden emberi lét. az eredendõ bûnrõl való tudatukat a civilizációból. van-e olyan civilizáció. mint ahogy azt a hindu hagyomány mondja ihamutrarthaphalabhogaviragah—az itteni és a túlvilági életben a jutalomban való legkisebb reménykedés nélkül. akármilyen fokon. teoretikus munka. A hagyomány nem mítosz és nem vallás. a normálisat tudatosítani. szufi. hanem igen régi civilizációk visszakorcsosult állapotában élnek. A történetbõl kilépni. vagyis a bûn jóvátételérõl. Fel kell tenni a kérdést. éppen ezért a létnek az európainál nem kevésbé korrupt. hanem minden a saját helyén marad és szabadon kibontakozhat? Végül is: van-e az embernek tudata az eredendõ bûn elkövetése elõtt fennállott eredeti életrendrõl? Tud-e az ember a hiteles létezésrõl? Az ember az eredeti rendrõl tud. 2. Ebben a mesterségesben a természet feltétlenül szenved. Minden mozzanatot. Egyébként a primitívek. és nincs olyan törpe törzs. Hatodszor: az alapállás helyreállítása nem pszichológiai. van-e olyan mesterségesen teremtett rend.nem õsi ártatlanságban. de okvetlenül civilizált. és a történeti lét fölött az eredetit. mûvészet. gondolkozás. vagyis nem természetes. Emberi szinten a bún alól feloldozás nincs. amelynek arról tudomása ne lenne. vallás. hanem egyszerû és konkrét és közvetlen létfeladat. el kell fogadni. amely a természetet nem nyomja el. khasszid. boddhiszattva. az orfikában. éspedig. nem filozófiai. az idõk elején elkövetett bûnrõl és az alapállás helyreállításáról. A hagyomány tudás az alapállásról. amely a renormalizáció szolgálatában áll. brahmani feladat). nem vallásos. és megismerni. az idõk bõszültségtõl mentes szenvedélytelenségében a status absolutus-t megvalósítani (hitelesen szellemi. a kabbalában. de valamilyen alakban ezt õrzi minden õskori hagyomány. a jóvátétel mindenkire kötelezõ. ha valamit. Az alapállást minden részletében fel kell tárni. a Vedában. Minden civilizáció mesterséges. amennyit tud. nem biológiai. 3. minden ember legyen minden ember megváltója. evangélium. amelyrõl leszakadtak. . Ez a tudat nyilatkozik meg a kereszténységben. magukkal hozták. Mindenki dolgozzon le az emberiség eredendõ közös bûnébõl annyit. más szóval. Ez a tudat a szentkönyvek tulajdonképpeni tartalma. a Taoban. A bûntudatot ébren tartani.

mint egyebütt. Judeában azt mondták. az égszínkék tudat. ez bennük a kitörõ öröm. elvetendõ (papság hitetlensége. mint amilyen mélyen alatta áll a fekete. ZÖLD ÉS LILA (Elõadás) Köztudomású. az alef. vagy benne. és mellette. tudomány árulása. és a végleges megnyugvás. a természet nem kész. Mindenképpen az a három lépcsõ. Nem csupán intern festészettörténeti mozzanat. és ha valaki statisztikát készítene. a vörös és a fehér alapszíneket használja. a kaotikus tartály. amelyet az életnek meg kell tennie. A fehér pedig éppen olyan magasságban áll a vörös fölött. Az egyiptomi eredetû alkímiában a sal. A brahmani lét a történetre merõlegesen áll. a radzsasz és a szattva. vagy vele szemben. vagy alatta. A vörös itt is az élet színe. Mégis ez az. úgy látszik. hogy a reneszánsz festészetének alapszíne a kék és a piros. Modern alatt a francia . és valami. amit el akarnak mondani. ami ezt az ellenállhatatlant megállítja. Ez a lényeges közölnivaló. amelyet. a két színre hány festmény épít. a mem és a sin. hogy alakot öltsenek. mondjuk. sem egyetlen idõ. nem is ellentét. Universaliter (személyiség és közösség egysége). az apeiron. egzisztencialiter (gondolat-szó-tett azonossága). hogy van vörös vérû élet és van ennél hatalmasabb. A fekete. egyfajta spiritualitás. mint amit az emberek abban az idõben és helyen gondoltak. Magától értetõdik. könnyen lehet. a kék. Indiában a tamasz. egyfajta vitális szenvedély. Raffaello. hogy a testiség apoteózisa. A reneszánsz képei a kéket és a pirosat nem ismétlik örökösen. a megformált világot megelõzõ kavargás. hogy a két alapszín is együtt valamiképpen a reneszánsz legfontosabb mondanivalójával függ össze.Minden mozzanat. a sulphur és a merkur. hogy ez a három anya. A fekete a földalatti. amely az eredeti normális helyzet helyreállítása ellen dolgozik. Ez a vázákat készítõ népek szellemiségébõl érthetõ. fõképpen vázákon és cserépedényeken egyes népeknél. Valami. Talán még a nagy és lényeges mûvek. amelybõl a dolgok kilépnek. A modern festészet alapszíne a zöld és a lila. hogy a festészet sem mondhat egyebet. Úgy is megfogalmazható. Az archaikus fekete-vörös-fehér hármasságának megfejtése nem különösebben nehéz. bizonyos tekintetben öntudat és vér. ezúttal nem két kiegészítõ szín. ami ellenállhatatlanul kitör. politikai hazugság-erõszak-kizsákmányolás). mondanák a görögök. Azt is sokan tudják. Az õskori festés. különösen bizonyos korszakokban a fekete. és Michelangelo festményei sem kék-pirosak. sem stílus nem tud nélkülözni. de annál teltebb és sûrûbb energiakészlete. hogy a kék-piros képek kisebbségben maradnának. mindenképpen diadal. Egyébként a piros az a szín. Szellem és hús.

A legeslegelsõ kérdés. és csakhamar ugyanazt. Ugyanakkor a legmegnyugtatóbb. a tapétákat ezekre a színekre tervezik. Ez a két szín így egymás mellett valami egészen mást mond. mondjuk egy ablakot. bizonyos vonatkozásában barbár. a zöld-lila mégis valamiképpen mindenütt jelen van. Ha a modern festõ zöld arcokat és zöld állatokat fest. mert ennek a zenének felváltásából él az opera és az operett és a sláger. Régebben biztosan ízléssértõnek tartották volna. A dolog azonban cseppet sem kihívó. és hatása stabilizáló. ahogy a szimfóniák zenéje nem marad a muzsikusok kiváltsága. azonnal vonzó színösszetétele lesz a nõi divatnak. Ezzel együtt nehéz és nyers. csak igen süllyesztett színvonalon. az elõkelõ boltok ilyen színû papírba csomagolják a drogéria és a kozmetika iparcikkeit. A zöld minden valószínûség szerint természet-szín. amikor ilyen módon felöltözve derékig érõ vízben lubickoltak. csuklóig szabott felsõruhában. és a zöld nem felel meg a kéknek. Ötven évvel ezelõtt a hölgyek kosarakban fürödtek. ha meggondolja. csináljanak egymással. A legkevésbé megmozdítható színek egyike. amelyen belül halványlila bútorzat és függöny szemben áll az ablakon kívül a világoszöld tengerrel. Ezek szerint már nem jelenti az életet és a vért és a szenvedélyt. Amit . ezzel a természetszerûségüket emeli ki. Nem kelti az önkény hatását. és hirtelenében nem is nagyon érthetõ. A kedélybetegeket zöld környezetbe küldik. Nézzen meg bárki jellegzetesen zöld-lila Matisse-képet. éppen úgy. amikor felismerik. Ez a természet azonban nem hasonlít egyetlen elmúlt korszak természetéhez sem. Ma kis ágyékfedõvel és melltartóval mérföldeket úsznak e hölgyek unokái a szabad vizekben. amit akarnak. amelyet Cézanne és Van Gogh készített elõ. a kényesebb ízlésû plakátok használni kezdik. és az utcán fütyülik. a csokoládét és a finom fehérnemût. megjelennek a zöld-lila bútorhuzatok. A két szín így egymás mellett elég meglepõ. amit fel kell tenni.impresszionizmus után való festészetet kell érteni. hogy a modern korban az úgynevezett természetes életmódért való lelkesedés milyen hallatlanul nagy. hogy hová tûnt az a piros. sem stílus nem tudott nélkülözni. Vagy egy Klee-képet váltakozó zöld és lila kockákkal. ha a képek nagy része ezt a színfeszültséget nem is érinti. azt. hogy mirõl van szó. vagy botrányos ötlet. ezek szerint a huszadik század legelején indult. a verkli játssza. és mint a reneszánsz idején. begombolt nyakkal. Nézzen meg egy lila nõi kalapot a zöld gyepen. Abban a pillanatban. A zöld tehát a stabilitás. Az ember egy pillanatig arra gondolhatna. amelyet egyetlen idõ. A zöldben van valami bizonyosság. mint amit a hagyomány alapján ki lehetne találni. Eltolódott a szivárványszínkép egyik oldaláról a másikra. A színfeszültség nem a festõmûvészet privilégiuma. térden alul érõ nadrágban. amit Picasso mondott. És ebben az ember semmi különöset sem talál. A zöld asztal a tárgyalás higgadt nyugalmát jelenti. akik a hagyományhoz ragaszkodtak. A fényérzékeny szemûek zöld szemüveggel járnak. odateszem õket egymás mellé. Különösen olyan mûvészek. Nem valószínû. kalapban és napernyõvel. kesztyûvel. de fürdõnek nevezték azt. Talán lilává halványodott. A lila egyáltalán nem felel meg a pirosnak. biztos. zöld ruha és lila sál.

Még azt is meg lehetne kockáztatni. Ez a zölden tenyészõ nyers. télen a havas hegyeket. fegyelmet és morált. Nem kizárólag egyetlen emberi lényhez kötött vonzalom. A nyers természetiességbõl és a primitív materialitásból folyó legfontosabb következmény a gátlástalan életélvezet. barbár és materiális valami. Semmi sem korszerûbb. még inkább a szerelemhez. hogy az a stabil és nyugodt karakter is összefügg vele. Még egyetlen építészet sem akart ennyire megmozdíthatatlan lenni. fõként a hidegvérûeken tapasztalni. a növényen. De ha valakinek még ez is kevés. azt ma mindenki ûzi. hogy a lét problémáit még senki sem oldotta meg. mások népmesét és népdalt gyûjtenek. Ma nincs. hogy ebben tetszeleg. Ez a vonás az. Ennek az erotikus tömegláznak azonban lényeges ismertetõjele. Sohasem mertek megtagadni minden felsõbb spirituális ellenõrzést és kötelezettséget. az állatokon. hogy a szexualitásnak az erotikához. amit általában az emberalatti lényen. a szabadban táboroznak. és bármennyire szerették. Az élet a legfõbb érték. Mindez magától értetõdõen összefügg a zölddel. És ilyesmibõl a kijózanodás nagyon nehéz. Az életéhség az erotikus igényeket és követeléseket is hallatlanul felfokozta. milyen hatalma van ma. a gazdasági gondolatnak és a materializmusnak. közben nyersen eszik azokat az ételeket. A modern kor animalitása ez a szubhumánus hideg görcs. a marcona barna arc és test. Régi tanítás. tekintet nélkül arra. mint a napfürdõ. hogy az erotika az embert összefûzõ szociális szenvedély. A természeti életért gondtalanul feláldozzák a magasabbat. Ez azonban nem a reneszánsz és nem a test apoteózisa. vagyis volt valami ennél fontosabb. érzéki. voltak meggondolásaik. a szexualitás természeti kényszer. hogy az ember túlfejlõdik rajtuk. és egész iskolák mentenek a népi zenébõl. amit tenni lehet. ez a magasabb értékek iránt való közöny annál nagyobb. Ezzel egyidõben expedíciók a primitívek mítoszait és mûvészetét és szokásait kutatják. A zöld személytelen szín. hogy igaza van. Az egyetlen. ami szintén a zöld karakterológiájához tartozik. Az élet élvezetét valamiképpen minden korszak fékezte. Ez a vad zöld inkább életéhség. Ezért minden ma megnyilatkozó zöld szenvedélynek van valami rideg hûvössége és kegyetlen nyugalma. volna az élet örömeit gátlástalanul élvezni. Igen sokan és igen sokszor beszéltek már arról. nyáron az erdõket és a vizeket elárasztják. Íme a vitamin-ember. amelyekbõl azelõtt csak levest és fõzeléket csináltak. amit a jelenben a puritánok a legindulatosabban kárhoztatnak. Ami ma itt megnyilatkozik. éspedig minél mélyebben van az ember alatt. hanem ezenfelül még az is. sõt kitûnõ mûvészek tanulnak az indián és a néger festészettõl és szobrászattól. hanem inkább szexuális. Egy kicsit õrület ez. jusson eszébe. hogy nem is erotikus. amit a stílusban jelentékeny modern épületek mondanak ki. mert a szexualitás nem személyes. nemcsak ez az embertelen értékközöny és ösztönhódolat. hogy az ember fenékig ürítse. kevés köze van. az anyaginak. ami csupa ösztön és vegetáció. .akkor néhány rousseauista különc csinált. A kettõ között a különbség az. vagy sem. ami azért van.

Ez az egyetlen alkalom. legkevésbé a mûvészetben. és a kort nem tudatos gondolatai jellemzik. az o kék. még inkább fenyvesekben. csaknem sohasem politikusban. az ü zöld. különösen olyankor. Ezt az összefüggést analógiának nevezik. szélcsendben gyakran könnyû lila pára ül a fák koronája alatt. mondták sokan és sokszor. akár egymás fölött. mint a racionális. hogy a természetben a zöld és a lila találkozik. A tudatosodás már csak késõn és akkor indul meg. legyen elég csak ennyi: körülbelül száz éve kezdték érzékenyebb emberek észrevenni. A festõnek azonban a tudatosság nem erõs oldala. a szép nõnek a virág. a költõ és a muzsikus. sehol. A lila nem az a szín. az megfelel annak. Még késõbb a kérdéssel a tudomány is elkezdett foglalkozni. De semmiféleképpen nem lehet azokat világos és megfontolt elhatározásoknak tekinteni. az i vörös. még a tudományban és a filozófiában sem. inkább gondolkozóban és szentben. Ezen korreszpondenciák alapja nem racionális. hogy már az élet minden területén kigyógyultak belõle. a bátorságnak az oroszlán. amelyek nem is gondolatok.Mindaz. a zöld és a lila korrespondenciái ilyen analógiás logika szerint érthetõk. És akkor is csupán néhány emberben. ez szokta a hangulatot templomivá tenni. ami lent van. A zöld szín értelmezése közben felmerült mozzanatok közül egyetlenegy sem tartozik a tudatosak közé. Egyébként a reneszánszban a kék és a piros egymást feltételezte. hanem éppen ezek a küszöb alatt levõk. A megfelelésekrõl szóló elmélet kifejtése ezúttal nem lehetséges. és az analógia elve a különbözõ diszciplínákban alkalmazást nyert. hogy szûk. odatették õket egymás mellé. az felel meg annak. Késõbb rimbaud szonettet írt a magánhangzókról. akár egymás alatt volt. a tengernek a határtalanság. ahogy Picasso mondta. amikor az õrület heve csökken. A zöld és a lila között ilyen egymást feltételezõ kapcsolat nincs. a piros színrõl azt mondani. akár egymásban. Rögeszméknek is lehet hívni. hogy a dolgok között vannak bizonyos összefüggések. az e fehér. még inkább õrületek. hogy ami fent van. csináljanak egymással. és csak két még a festõnél is kevésbé tudatos ember van. amit látunk. ami fent van. Az egyetlen összefüggés a két szín között. a szenvedélynek a tûz. amely azonban minden idõben mindenki számára éppen olyan követhetõ volt. Senkinek sem jut eszébe azt mondani. az a fekete. Arra vonatkozólag. amellyel gondolkozásunk állandóan operál. mint az észbeli összefüggésnek. miképpen van az. mint az égbolt. Azt mondja. hasonlat. hanem valamilyen másfajta logika. ami lent vari és ami lent van. hogy ami fent van. és naivitás a dolgokat annak tartani. A hegység képének mindig megfelelt a monumentalitás. Sõt az analógiának éppen olyan egzakt törvényei vannak. az államéletben azonban még tovább tart. hogy szelíd és békés. az felel meg annak. mint a galamb. Sûrû lombozatú erdõben. hogy a zöld az életnek alacsonyabb . amit akarnak. amely a zöld szenvedélyt tudatosítja. A költészetben elõször baudelaire beszélt errõl Correspondances címû versében. inkább szenvedélyek. aminek érzékszerveink számára mutatkoznak. A kék és a piros. mert a korszerû õrület sajátsága. Tényleg úgy lehet. Hermész Triszmegisztosz sokezer éves tudást õrzött meg abban a tanításában. szenvedélyes. amikor hasonlatot használ. Mélyen el vannak ásva a korszak küszöbe alatt.

Már a múlt században egész Európát meglepett álmélkodás fogta el. mint zene. a szeszély színe. amely a huszadik század kapujában áll. nem is lényeges helyen egy tört pillanatra feltûnik és ugyanakkor el is oszlik. A zöld még nem emberi. Így például az egész nagy németalföldi táj. A lila viszont természetellenesen magas ellégiesedés. kibernetikájával és információelméletével. és amely nélkül a századot el sem lehet képzelni. mint ahogy a matematikai logika tételei még gondolhatók. olyan idegenszerû. hanem ami utána. a lila túl van az emberin. bizonytalan és elképzelhetetlen távolságba. most a motívumok között pókháló lebegett. De ha eloszlik. de olyan sajátságos oksággal. A lila jelentése távolság. hogy nem erotikus.hõfokát jelenti. Egészen különös zenei logika. amilyen kellemes. hogy a festészetben a lila szint használták volna. automatizálásával. mint Debussy zenéje. és az egész festészet jellege itt a lilától tökéletesen idegen. de nem a keletkezõ. A lila szín a zenében elõbb jelentkezett. az emberhez képest az energia degradálódását. hanem nyers. Puha és szétesõ zene. amelyben semmi sem megfogható és ahol semmi sem anyagi. a lila okkult. Körülbelül ugyanabban az idõben épült ki Bertrand Russell matematikai logikája. nem szabad. A lila érzékfölötti bizonytalanság. hanem minden hatás. van jelentése. hogy a két színt szimmetrikusan választja el. hanem a felbomló forma félhomálya. inkább kábulat. szilárdság és jelleg nélkül. de bizonytalanul és körvonal nélkül. A lila mindenképpen határterület. hallatlan elméleti fizikájával. nem erõteljes. mint öröm. már inkább álmodható. vagy késõbb még sokkal inkább Britten muzsikája. Mind a kettõnek más rendszáma van és a kettõ egymáshoz nem viszonylik. Régebben nemcsak nem használták. A zöld szenzuális. szabálytalan és megfoghatatlan. mint hallható. a vegetatívat. amelyek a muzsika architekturális szépségeiben annyira gyönyörködni tudtak. hanem szexuális. de ennek érzéken túli . Elsõ pillanatra úgy látszik. és zsáner-festészetben az ember lilát sehol sem talál. Soha azelõtt senki ilyet nem hallott. amely valahol. mert semmiféle tartama és szubsztanciája nincs. ami elõtte van. és ahogy Debussy. most a formai összefüggést tanácstalanul keresték. mindig utána. A mágiával érintkezõ határterület. amely nem úgy fekszik. a lilának ez a kriptaderengése félelmetes is. mint a festészetben. nem állítható. Erre vall. sokszor még az sem. felében még látható. A kettõ között viszont különös törés. hanem barbár. hanem minden valószínûség szerint kerülték is. Azelõtt egy szonáta traverzekre épült. nem az. amikor Debussy lágy és derengõ világoslila hangjai elõször megszólaltak. inkább narkózis. A zöld túl materializált. a lila mágikus. A félhomály egy neme. de már nem gondolhatók. A matematikai logika vagy az atomfizika gondolkozása minden eddigi határon átlépett. határ nélkül. atomelméletével. A szigorú zenei szerkesztéshez és az arányos felépítéshez szokott fülek. Ez a matematikai logika ugyanabban a derengõ és elmosódó világban jár. hogy minden okszerû kapcsolat nélkül. merõben felszín és mulandó és elmosódik. éspedig messzeséghatás. hogy jellegzetesen hangulatszín. másik felében már láthatatlan szín. amely minden eddiginél fátyolosabb. Mindenesetre századok múltak el anélkül. a határon túl.

hogy ez a folyamat olyan. a válságról. A kormányzatoknak abban az idõben ugyanannyi lélekbúvárt és parapszichológust és ideggyógyászt és gyógyszerészt és szociológust és hatha jógit kell foglalkoztatnia. de különösebb baj nincs. és éppen ezért mindenható. Az élet fájáé. . sokszor hátborzongató kör. a parapszichológiáé. de már alig követhetõ. mint amikor az ember lakást változtat. hogy az egyik a normális emberi lét színvonala alatt. a másik a színvonal fölött áll. az abnormisan lefokozott. A lila. De utódaink meg fogják állapítani. mint a reneszánsz kék és pirosa. Legtöbben úgy képzelik el. Az embernek nincs helye sem az egyikben. mint a cserkészeté és a napfürdõé. s ezek majd eltörlik a mi divatjamúlt tömegmészárló kormányzati módszereinket. mondja Aldous huxley. sem a másikban. hogy mindaz. a közgazdaságtané. habfodor a maradiság óceánján a pszichológiai forradalomhoz képest. mint az a birodalom. és mindenki tudja. mint amennyi vegyészt és fizikust és mérnököt mainapság. hogy ruhájuk színe lényük megdicsõülését jelenti. Ugyanakkor tehetségeinket fokozó pasztillákat fogunk szedni. nagy erõfeszítéssel éppen csak még elérhetõ. a nyerskoszté. Egy kicsit érthetõvé válik. hüllõvérû érzékiséggel és okkult démonizmussal. amely ma számunkra elképzelhetetlen. az emberiségnek igazán nem lesznek többé nehézségei. De a vak életéhség színe is zöld. sem a lilában nincsen szó. amely felé olyan rohamosan haladunk. politikai. a degradált humánum. A zöld-lilába öltözött nõ nem madonna. a nudizmusé. A zöld az élet fájának színe. mint a színkép felsõ határa. hogy a világtörténetben még nem volt idõ. A jövõ kémei és nyomozói olyan hatásfokkal dolgoznak. A két szín egyáltalában nem olyan. A huszonegyedik század elejére ennek a diszciplínának elméleti tudósai az ismeretnek hallatlan tömegét fogják összegyûjteni. és nem izgalommentesen. a gátlástalan életélvezeté és az elanyagiasodásé. A lila a humánum fölötti szín. az ideggyógyászat. Abban is hisznek. Mindenesetre sajátságos. mindenesetre a hurcolkodás nem minden kényelmetlensége nélkül. Pszichikus energiabizottságok mûködnek kolosszális laboratóriumokban. akik majd õket jól megfizetik. Volt már vallási forradalmunk. A titkosrendõrség mindentudó lesz. amelyben madonnák ülnek. Ez lesz aztán a forradalom! És ha túl leszünk rajta. amikor az ember annyit szenvedett volna. ami volt. amelynek dühödt rablása most korszenvedéllyé lett. amikor az elmúlt idõ minden értékét likvidálják. A gondolkozók sokat beszéltek századunkban a kultúra alkonyáról. és az ember végleges domesztikálását és leigázását megvalósítják. A mai nevetségesen durva propaganda módszereinket majd a gleichsaltolás pszicho-farmako-okkult technikája helyettesíti. nemzeti forradalmunk. hanem kurtizán.derengõ távlata még mindig közelebb fekszik az emberi értelem normális megértéséhez. gazdasági. az okkultizmusé. ipari. Tulajdonképpen emberrõl sem a zöldben. az atomfizikáé. amely szintén a huszadik század elején tárult fel. a narkotikumoké. a történeti korszak végérõl. a biokémia és a gyógyszervegyészet az utóbbi néhány év alatt roppant haladást tett. idegenszerû. A zöld könnyebben hozzáférhetõ és érthetõ. A dehumanizált világ színei. a túlfokozott humánum. a turisztikáé. mint ma. amit Bertrand Russell mond. a gyakorlati emberek pedig az alkalmazásra megszámlálhatatlan utat eszelnek ki azoknak az érdekében. Az elméleti és az alkalmazott lélektan. a vegetatív és animális bázis.

Csak hallgassa meg valaki Bartók Cantata profanáját. hanem egy az okkultba játszó különös és félelmetes fantazmáknak látszó hallatlan és megfoghatatlan erõ. hogy a rég megunt lakásból most modernebb házba költözünk. és semmi ok sincs. Feje búbjáig benne van és nem lát ki belõle. az összes háztartási géppel. A mûvészek indián és ausztráliai motívumokat használtak.hogy az emberiség új lakása szebb lesz. amelyek hazugsághoz. vagy nagy dolgokhoz vezetnek. ha valaki azt mondja. televízióval. és lehet. De a zene és a néger szobor. hogy a jövõ elé aggodalommal tekintsünk. és az embernek nem hízeleg. Eleinte bizonyára szokatlan lesz. mint az éneklõ õsrengeteg. A színek is vannak ilyen veszélyesek. csak. és tökéletesen új alapot teremtett. az atomfizikát és a parapszichológiát. Ezt a zöld világot pedig nem fegyelmezi valamilyen magasabb ellenõrzés. hogy eltörli. kiláthat önmagából. mint a megmozdult erdõs hegység. és a kiépített és a lezárt horizonton túl senki egyetlen pillantást sem tehet. Amit a zöld és a lila elemzése nyújtott. Mindez helyénvaló volt az elpuhult és aluszékony polgárságban. s amelynek odahozza a friss forrásvizet. A történeti korszakok között levõ válságok nem szoktak ártalmatlanok lenni. vagy zöldfülû. esetleg télikerttel. a primitív festészet és a nudizmus. Egy dolog mindenesetre különös. amely megteremtette az automatizálást és a kémiának soha nem várt fejlettségét. VÁRAKOZÁS . de a magasabb színvonalat az ember hamar asszimilálja. A szavak veszélyes valamik. ennek az optimizmusnak nem kedvez. krumplihámozóval. A zöld-lila korszak barbarizmusával és hiperszcientifizmusával félelmetesnek ígérkezik. fõként komfortosabb és modernebb. E mûben alig van más szín. amely minden italt elutasít. a hegyek friss forrásvízébõl akar inni. amikor az ember tulajdonképpen oda még nem érkezett el. fridzsiderrel. Tapasztaljuk. De a felébresztett barbárság a humánumot fenyegeti. hanem azzal. hogy zöldeket beszél. hogy ez csupán a kései és túlfinomult civilizáció extravaganciája volt. az embernek nincs módja életrendjét kívülrõl megnézni. hanem bõrünktõl válunk meg. Normális idõkben. Nem lakásunktól. nem azzal. amelyet a zene fel akart rázni. de a többi között az éretlenség színe. s olyan. a nyerskoszt és az ösztönök természetes vadságának imádata és a materiális életéhség új világot teremtett. Egyáltalában nem hasonlítanak ahhoz. de itt már nincs. amikor egy civilizáció mechanizmusát már begyakorolta és a rendszer mûködik. az elmének ez az újabb változata. és két szín képes leleplezni egy egész korszakot. A zöld nagyon szép szín. a kitörõ barbár ösztönöknek ezt a himnuszát. Két korszak között levõ válságos idõben azonban. az elmúlt félszázad legcsodálatosabb zöld remekmûvét. mint zöld. hogy egészségessé teszi. és ez az emberi életrõl szóló eddigi képzetet eltörölte. mint a szarvas.

Tér és idõ összetartozik. Már tudom. a háború végét várja. és ha a buszra vár. A várakozásnak nincs arca. várni.Várakozás. valakinek eljövetelére és megszólalására. sietni. mert fantaszta voltam. Nincs gondtalan várakozás. és csak azért cselekszünk. amíg. hogy az ember mit vár. az a zavar. amíg megérkezik. Valamire vámi. Micsoda? A napkeltét várja. ami az arcra vár. Vámi. Stagnálás. a várakozást minél kevésbé bírja ki. a tettekkel hamarabb elérjük. nincs perc. egész életünk várakozás. és a látvány. és a küszöbön állni. és ha valaki a hivatalban az elõszoba padján papírjára vár. Csak az egyetlen. ahol nincs idõ. Mintha az ember euklideszi térben lenne. megnyugodni. és úgy látszik. és az ember. keresni. Jó lenne egyszer életünket egzisztenciális kategóriák szerint rendezni. mi a börtön. rendszerint nem az. Még ki se lehet aludni. Lényünkben a legmélyebb az éhség. az idõt feloldva lebegni az óceánba olvadás és a személyes öröklét között. Úgy látszik. mert az a pillanat. mint amikor az ember zavaros vízben szemét kinyitja és nem lát mást. késik. a menyasszonyra vár. ha azon a helyen. és várni. Minden kép szétfolyik és ebben a felbomlott antivizióban lebeg. hogy ki tudja? Mást vártam? Legtöbbször. amíg a pincér hozza a levest. mintha semmihez sem lehetne fogni. hogy a várakozás az. és abban az intenzív ürességben élni. A világ megnyitása. A buddhisták azt mondják. tovább vár a következõre. mert van várakozás. a szorongás. sokáig várni. nyíltan vagy elrejtve várakozás. az izgalom. ahol az ember vár. Majd. nehogy várnia kelljen. ami szürreális. hanem az idõ van a várakozásban. Egy helyben. de nem úgy. de a várakozásban ez az összetartozás megbomlik. hogy belül üres. abban is benne van. szétszórja magát és szórakozott. következõ testetöltésében nagyon szép lesz. a szakrális várakozás —. Az ember arra vár. és a foghúzásra vár. és ha sorban áll a kenyérért. vonatra szállni. Amiben ténylegesen élünk. Mindegy. nincs megnyugvás. A várakozás erénye a türelem. az unalom (a semminek az az arca. lehet. mert türelmetlenek vagyunk és azt hisszük. vagyis a hiány. és az idõt valamiképpen eltölteni. Lefokozott tudattal. de az már nem az. hogy mindjárt. hogy felnõjjön. Rangsort lehetne felállítani. Sajátságosan üres. nem történik semmi. Lehet. vagy. úgy is mondható. éspedig . a félelem. mert he eléri. ha a kokain arcát már zsibbasztja. és ami váratlan. még nem az. Valami. Nem is figyel oda. hogy aki most türelmes. mint az alaktalant. a közöny. A világ nem örök mozgás. hogy a várakozás van az idõben. Ami számunkra fontos. alig teljesül valami. hogy miért. amelynek el kellene következnie. ha szórakozik. amelyben ne lenne valahol. mintha a várás elõbb lenne. Az egész megállt. Legtöbbször a fizetés napját várják. a dolgok és az események jelentõsége más. Ahhoz képest. Amíg nincs teljesülés. mert ez nem az. Idõ és várakozás összefügg. hogy ki mit vár. Az ember mindig ott áll valamely küszöbön. Ahol állok. El is lehet menni. Az ember esztelen tevékenységben él. amire számít. ami felszabadít és megnyugtat és kielégít. de hiába. az elragadtatás. Az ember annál tevékenyebb. Az élet kitágul. amit mindenki ismer). és az idõ a várásban feloszlana és elmerülne. De ebben is van szakrális türelmetlenség. Pszichológia és biológia és szociális és logikai kategóriák ritkák. oly nagy erény. és nagyobb.

a hivatalnokok védelmére megjelentek a katonák. Szabad türelmetlennek lennem? Nem várok hiába? Nyugodt vagyok. de az emberbõl nemcsak romok maradnak. amikor a várakozás hiábavaló. ahol nem történik és nem is fog történni semmi. hogy van idõm? Nincsen semmi keserû és nincsen mulasztás? A hiány hiány marad. ne kelljen megállni. és már nincs mire várni? Az ember arra vár. a sok zsiványra megjelentek a rendõrök. reménytelenül elvesztem. de a szakrális várakozás igazi. az éhség az ételre. A sok utasra megjelentek az árusok. tisztátalanul elpárologtam az ûrben. messze földrõl. a szoroson kell áthaladniok. tartalom nélkül. színtelen és terméketlen vak seb. Mi az. és tudom. Hallom a közeledést. és az utasoknak. fáradt nehéz lyuk és folt. nincs többé küszöb és elõszoba és börtön és ácsorgás. nem kell az órát öt percenként nézni ott. Amíg a borbélynál ülök és várok. a sok árusra megjelentek a zsiványok. Minden tevékenységet feladni és várni. a sok katonára megjelentek . és az arctalan homályba meredni. de fõképpen az éhség a szóra és a világosságra. Minden várakozás hiány. az anyagban és a természetben. ÁLLAMOK KIALAKULÁSA A völgy összeszûkül. a seb seb. a rendõrök törvényesítésére megjelentek a hivatalnokok. lyuk és folt. a másik nemre. és ezért van zenéje.az egész vonalon. szubsztancia és igazság nélkül. az egésznek nyoma pedig itt marad bennem. mert helyeslem. értelmetlenül. Enélkül a többi várást ki se lehetne bírni. hogy ne kelljen többé semmire és senkire várni.

ha valami nem brutálisan nyerészkedõ. hanem örömmel nyújtja házait mindenkinek. amit aranykornak neveznek. az én váram. Az esetet azonban. Az egyik az. amikor a tulajdonnak Janaka magatartásából következõ felfogása nem volt általános. csak mellékesen. mint az Upanisádok írják. hogy az aranykor a szakrális anarchia állapota volt. hogy Janaka érzülete belõlünk kiveszett. akik azt mondják. Az Upanisádok korában még tudták. Kultúra — a szó felében szélhámosság. és Janaka király szállást és étkezést nem pénzért adott. A második. akinek ugyanilyen becsvágya volt. sem követhetõ. hanem a tökéletességben való boldogság. hogy szûk. az utak mellett házakat épített. hogy a tulajdonnal biztosítsuk magunkat. a kurvák dicsõítésére megjelentek a költõk. rögtön kenetteljes tanítómesének hangzik. hogy a feljegyzés nem ájtatos koholmány. nem úgy mint ma. valakirõl. Janaka király az utak mellett házakat épített. hogy az utak mellett épült házak nem szállodák vagy vendéglõk voltak. ez utóbbi esetben. Hasonló feljegyzést csupán egyet találtam az európai középkorból. Ez a két megjegyzés mindenesetre a modern ember számára. hogy amit Janaka csinált. és az övébõl egyenek. hogy egész modern létünk ezen a hatalmi önbiztosításon nyugszik. PROTEKTORÁTUS Janaka. A tulajdonnak ebbõl a felfogásából bámulatosan hiányzik a létért való küzdelem gondolata. amikor fogalmainkat csaknem teljesen vágyképek ihletik. hogy nála alusznak és az övébõl esznek. Ebben az önbiztosításban a leghatékonyabb fegyver a tulajdon. elég megszégyenítõ. nem is vagyunk hajlandóak elhinni. hanem. hogy nemcsak könnyen. ahol a létezést nem a törvény és az intézmény szabályozta. Megszoktuk. ám az írót az õskorra emlékeztette. hogy nála aludjanak. és büszke arra. viszont még közérthetõ volt. És a szégyenletes nem az. Ez a tulajdonnak egészen más felfogására vall. A mai ember számára már mindenesetre két megjegyzést kell tenni. és kedvét lelte abban. felében szcientifikus rögeszme. A tulajdon az õ tulajdona. de mégis bepillantást nyújt abba a létbe. Az aranykor nem volt úgynevezett kultúra. Az Upanisádok persze már abban az idõben íródtak. Ami Janaka magatartásában számunkra olyan hihetetlen. A feljegyzés azért fontos. Az aranykorra való emlékezet akkor még életteljesebb volt. Az én pénzem. aki arra jár.a kurvák. de meg kell tenni. hanem csupán egyéni erény. ha az utasok nála aludtak és az övébõl ettek. Vannak. olyan világban. ahol. mert abban az idõben ilyesmi már nem volt sem normális. mint különös bolondériát említik meg. de az egésznek leglényegesebb . Magában álló eset lehetett. s ennek ellenére nem volt bolond. mert igaz.

Ha a dolog személyesen valakihez tartozik. Ha az objektummal az ember viszonya helyes. de féltékeny rá. A dolgok szakrálisak. Azt. a természetfilozófiára) alkalmazott olyan közgazdasági elmélet. hogy szent és jó. de még mint biológiai természettörvényt is. az egyetlen bizonyos. ha nem intervenció. A tulajdon a dolgokkal való jó viszony. ha valaki a gazdaságot spiritualizálja. amelyen szükségképpen a szellem ereje a legkisebb. hanem éppen ellenkezõleg. hanem aki a garast az élére rakja. A dolgok hatalma nagy. A javakat. akkor segítség. mint a dolgoknak behódolni. amelyeket a természet nyújt. Ami a természet ökonómiáját jellemzi. hogy akadnak olyanok is. hogy az önmagát feladó szellem jellegzetes helye. ha helytelen. A gazdaságot úgy is meghatározták. akkor hitvány. hogy vagyok. Janaka ilyen módon közelebbrõl érthetõ. eldugják. nem õrzi. Kétségtelenül a legnagyobb szellemi teljesítmények egyike. amije van. szól Russell. hogy odaadja. ha a tulajdon rossz viszony. akkor démoni. senki fölötte nem uralkodik. A természetet nem a szûkkeblû polgári takarékpénztári gondolkozás jellemzi. akkor veszély. és nem rejti el más elõl. Aminek magyarázata: az. hogy magához köti. sacer pedig ambivalens gondolat. Jelenti azt. Az emberi léttel együtt adott tény. hogy Darwin ezt az eszmét a tizennyolcadik század angol utilitarista gazdaságtanából vette. Ha a dolog az embertõl függetlenné lesz. A kapzsiság nem azért van. hogy segítség. és a dolgok ereje a legnagyobb. hanem egészen másutt él. Ennél csak egy végzetesebb. amelynek alapja a haszon gondolata. a dolgoknak való behódolásból vallást (világnézetet) csinálni. akkor pusztít. Az önbiztosításnak nyoma sincs. hanem az elképzelhetetlenül bõkezû és nagylelkû pazarló fényûzés. akkor démoni. ami van. és ha így van. az éppen nem a hasznossági szempont. ha úgy tetszik. mint társadalmi és történeti mozgató erõt. akik pontosan az ellenkezõ nézetet vallják. Bertrand russell a létért való küzdelem gondolatát. és ha nem segítség. aki a dologért felelõs és aki a dolgot hatalmában tartja azzal. A darwinizmus nem egyéb. hogy egyedül falja fel. akkor jó és segítség. A társadalomban a legnagyobb gazfickó — villain — nem a rabló és nem a gyilkos. Tény. és nem biztosítja vele magát. Az ínség a legtöbb esetben nem természetes. hogy intervenció. és nem a legkevesebbért a legtöbbet. guénon azt mondja. esztelenül tékozol. hogy az ember jóllakjon. Ez mindössze kései polgárság. és néhány szenten kívül senki sem élt. aki e hatalomnak ellen tudott volna állni. mindig bizonytalan. akkor a dolog szolgál és jó és magas és segítség és öröm. Valószínûleg nem is a rossz gazdálkodás. hogy az objektum mindig kérdésszerû. mint bataille. . A tulajdon az objektummal való viszony. ha nem szent. és azt állítja. és ha nem magas. akkor démoni. mint az élettanra (vagy. De a dolog félelmetesen kérdésszerû. hanem az éhenhalástól való félelemért. hanem túlnyomórészt a kapzsiság eredménye. Janaka nem a létért való küzdelemben. A természet nem spórol. és ennek örül.mozzanata. jelenti azt. A gazdaság az a terület. elveti. ha érte senki sem felelõs. vagyis szabadon és örömmel arról lemond és átengedi. Viszont nincs végzetesebb. és õrzi és elrejti és magának tartja meg.

akik önmagukról gondoskodni egyáltalán nem tudnak. Gazdasági alapállás. A dolgok uralmának három fokozata: az elsõ az egyszerû útonállás és rablás. A három fokozatban az elõbbi lépcsõ az utóbbihoz képest ártatlan és primitív és naiv. hogy az utazók nála aludjanak és az övébõl egyenek. és nyerészkedni. aki nálam erõsebb. tulajdonból való kizárás. a második. vagy úgynevezett igazságos elosztás. szemben a terrorállam kizsákmányolásával. védekezés. Gyertek és egyetek. A dolog feltétlenül valakié. Sajátságos képesség kell hozzá. a harmadik. Tulajdon. Bizonyos tekintetben tisztességesebb valakit a keresztútnál agyoncsapni és kirabolni. aki azt odaadja. Ez a tulajdon fogalma. A helyes tulajdongondolat nem az igazságos elosztáson. aki a gazdasági tevékenységben örömét lelte és akinek feladata volt az emberiséget eltartani. aki nálam gyengébb. a gazdátlan. A létért való küzdelem gondolata ismeretlen. gyûjtés. aki házakat épített. Munka? — nem igaz. A dolognak olyan valaminek kell lenni. nem dolgozni. Az emberek túlnyomó többségének rendkívül nehezére esik. és mindenképpen . kapzsiság. de viszont tisztességesebb a gyáros és a részvénytársaság magatartása. örömben csaknem semmi. egyéni vagy köztulajdon: erõszak. aki nálam gyengébb. hogy önmagáról gondoskodjék. a vajsija végzett. elvenni. szellemben igen szerény tevékenység. Az ember játszani szeret. mint Janaka király. Az elõbbi otrombább. A dolgok uralma az emberen. Köztulajdonról beszélni ostobaság. Védelmembe veszek mindenkit. szövetkezni. állami apparátussal. emberi személy által nem lekötött dolog pedig démoni. Az ember uralma a dolgokon. éppen. más elõl való elrejtés. Történet: létért való küzdelem. A cél nagyon is szembetûnõ. akkor a dolog az ember fölött démoni uralomhoz jut. akik nálam erõsebbek. amit a hagyomány korában külön kaszt. amivel az egyik ember a másikon segít. Igen sokan vannak. mint üzleti fogásokkal állandóan szipolyozni. hanem a természet bõségébõl következõ nagylelkûségen nyugszik. Ami nem személyes tulajdon. és elrejtõzöm azelõl. de nyíltabb viselkedés.ezáltal a dolognak önmaga fölött meg nem engedett hatalmat ad. és egymást védve bizonyos külsõ látszatok fenntartásával különbözõ fogásokkal az embert beugratni. ami a játéknak pont az ellentéte. becsületesebbnek látszik. A gazdasági kérdés nehézsége. mert erõtlenebb. A gazdaság valami. Aranykor: protektorális gazdaság. az gazdátlan. törvény védelme alatt karhatalmilag kifosztani. éspedig azé. Spórolás. szervezetten. Legyõzök és kifosztok mindenkit. A dolgok démoni természete. és ezért civilizálatlan. biztosítás. és védelme alá helyezem magam mindazoknak. félelem. leütni.

amely akkoriban keletkezett. Ha az életrend azonos. átgondoltabb. Az utóbbi fokozat viszont az elõbbivel szemben. A mai életben. viszont ehhez hozzá sem foghatott. ha az ellenzék a hatalmat megszerzi. A szocializmus azonban történeti termék és a gazdasági alapállásról sejtelme sincs. hanem magasabb és finomultabb. A szocializmus a korrupt tulajdon fogalmán nyugvó zsiványságot nemhogy nem számolta fel. organizáltabb. A magasabb rendû zsiványság az alacsonyrendûvel szemben adminisztratív és bürokratikus. rendõri és besúgó szervezettel. A szocializmus azzal az igénnyel és követeléssel lépett fel. a legfontosabb hely mindenütt a kassza. mindezt anarchikus voltától meg óhajtják fosztani. ahol az embernek öt percenként elõ kell vennie pénztárcáját. Ma. sõt azt tudományosan is aláépítették. megszavazott törvények és rendeletek védelme alatt. mint az elûzött kormányzat. bonyolult pszeudológiával kiépített. Hatalomra kerülve azonban abban a pillanatban kiderült. és a rémállam szemben a demokratikus bankkal. . szervezettebb és elméletileg megalapozottabb adminisztratív kizsákmányolási rendszert léptetett életbe. és a bûnszövetkezeteknek a hatalom által védett. a gazdaság területén valamely rendet teremt.rokonszenvesebb. azon belül a tényezõk változása alig jelent valamit. hogy a demokratikus kapitalizmusban elrejtett kizsákmányolást megszûnteti. nem tud mást tenni. hogy a szocializmus az emberiség életében eddig ismeretlen gazdasági válságot idézett. amelynek becstelensége eddig a történetben ismert semmiféle korszak rabszolgaságához még csak nem is hasonlít. Száz évvel ezelõtt Kierkegaard elmondta véleményét az olyan életrendrõl. A javak úgynevezett igazságos elosztását kívánta elérni. Ezért a mai válság centruma a szocializmusban van. hogy Anatole francenak igaza van a Pártütõ angyalokban. a parlament törvényességének látszatával. A modern. finomabb. Hogy a gazdálkodás démoni jellegét elhomályosítsák. elméletileg igazolt. és a korrupt tulajdonfogalmat elrejtsék. Így a demokratikus kapitalizmus szemben az útszéli zsivánnyal. felsõ fokon a hatósági kizsákmányolás —. Ma már tudjuk. középsõ fokon az üzleti haszon. és az igazolást nemcsak törvényessé. amely ezt a megfizethetõséget igazolja. és a gazdaság kérdéseit az igazság jegyében egyszer s mindenkorra megoldja. a törekvés ez: a tulajdon megszerzése alsó fokon a rablás. csak azt még rosszabbul. hanem ezen felül még tudománnyá is teszi. hogy ebbõl semmi . Ezért a jóhiszemû emberek a világ minden táján a szocializmus mellé álltak. sõt törvényes tevékenységével kívánják átalakítani. száz évvel késõbb tudjuk. A szocializmusból való kiábrándulás a huszadik századnak még a világháborúknál is lényegesebb eseménye. A rémállam már ideológiailag is védett. körülbelül háromezeréves gazdaság a dolgok uralmának jegyében áll. és az ember bárhová lép be. hogy a szocializmus. vagy iparvállalattal. mert csakis a korrupt tulajdon fogalmát ismerte. Persze Kierkegaard korában még volt remény arra. A megfizethetõségnél becstelenebb életrend csak egy van. éspedig az.

mert kitûnt. jó ruhában jár. az elsõ lépést megtette. és nem mondta. Ebbõl viszont arra a következtetésre jutott. Ami ettõl eltér. hogy az ember a hatalomra jutott gonosztevõvel szemben teljesen tehetetlen. Ezért van tulajdon. akik bírják. ahogy van. A protektorátus a dolgok ura. hogy bármely pillanatban le tud mondani.sem jöhet ki. Az államszocializmus nem a protektorátus irányában halad. amit ne követhetnének el. A szociális gondolat ma már világcsalás éspedig egy kizsákmányolás-maximum ideológiai védelme. és egyetlen célja volt azt a kizsákmányolást likvidálni. el kell venni. hogy a dolgok démoni hatalmát önmaga fölött megszüntesse. amely humánumában megvédi. pontosan ugyanolyan. a másik koplal és csak rongyai vannak és fázik. A szocializmus az elviselhetetlen gondolatból indul ki. hogy azokból ne jusson mindenkinek. a szocializmusban még sokkal tûrhetetlenebb. a démoni anarchia nagy körvonalakban igen jól látható. Világnézetileg és szcientifikusan megalapozott fejlõdésnek és haladásnak kikiáltott. A világ minden. Ez ma. És minél korruptabb az egzisztencia. így. Mindezt a szegénységet és ínséget még azzal tetézte. A kapzsiság sohasem tudja a. és ezért hazugságszisztémára épített kizsákmányolás-rendszer ma. mint amilyen a középkorban a klerikalizmus volt. és fel kell osztani. Ebben a téves és a romlott tulajdon-fogalom megakadályozta. meleg házban lakik. mint a rosszban való diadalmaskodás. hogy gyertek és egyetek. és így ennek objektív akadálya nincs. Ma már az aranykor szakrális anarchiájának ellentéte. Immorális azért. Nincs szomorúbb. A klerikális és a kapitalista bûnszövetkezetek ellen való védelem már nehéz. A gazdagabb eltartja a szegényebbet. Miért? Mert a dolgokból indult ki és a helyzetet a dolgokból akarta megoldani. holott mindenki azt várta. Ha az ember az éhenhalástól való rettegés (spórolás) traumája alól meg tud szabadulni. hogy a tulajdonosaitól a javakat elvette. A szocializmus a klérus világcsalása ellen kelt fel. világ javait úgy eltüntetni. démoni azért. azt bûnszövetkezetek kezére játszotta. A szocializmus bázisa ezért immorális és démoni. Csak még súlyosabb. az nyílegyenes út a zsiványság felé. A rablót minél . amelyet határtalanná és kizárólagossá tett. A szocializmus az igazságos elosztás ürügye alatt a javakat eltulajdonította. és ez volt az emberiség igazságkövetelése. hogy a protektorátus bármely pillanatban megvalósulhasson. még mai kifosztott állapotában is elég gazdag ahhoz. Emellett sziklaszilárdan ki kell tartani. hogy a javakat azoktól. hogy mialatt az egyik ember jóllakik. és oda tudja adni. annál elszántabb hazugságra van szüksége. Ezért a dolgokkal élni tud. Ez a protektorátus. Miért? Mert a tulajdon ismertetõjele számára az. A bûnszövetkezetek kiváltságosai számára már nincsen bûncselekmény. Az ideológiailag kiépített és államhatalmi kizsákmányolás ellen védekezni lehetetlen. mint a szocializmus elõtt volt. Az erõsebb védi a gyengébbet. mert tettének rugója bosszú és irigység. hanem pontosan úgy. A rabló ellen való védekezésnek vannak esélyei. a démoni dologiságon nyugvó tulajdonfogalom és az ebbõl következõ kizsákmányolás. mert a dolgoknak az ember fölött levõ hatalmát még növelte. mint a klerikalizmusban és a kapitalizmusban.

Elkezdõdött a hit a becstelenségben. hogy életünk semmiségét kétségbe vonjuk". amelyek elég hatalmasak ahhoz. A szenvedõket megismerni nem nehéz. inert megnyúltak és aszimmetrikusak és barázdásak. és mint Daumier rajzán Louis Philippe-é. vonzóak. nõk és gyermekek között is. hogy a gõg soha sincs megalázkodás. nem csodálkozik. az élvezõ arcok között a nemtelenek. hogy az embert a véletlen valahová az anyag és a csillagkozmosz közepébe hajította. és aki megértette Merezskovszkijt és Pannwitzot és Guénont. Mert a bûncselekményt nemcsak elkövetni kell. hanem a démoni korrupciónak különös alakja. Tudjuk. Kegyetlenség és meghunyászkodás. hanem. elkenni azt.jobban megszorítják. mert vak és pufók. Miért van Caesar? Mert mindenki rabszolga. Elõrelátható volt. Ez az ember már nem közönséges bûnözõ többé. malraux idézi valahonnan. Az ember ezt az arcot nem azért veszi fel. ez Caesar és a rabszolga arca. Sohasem külön. Greco arcai. ami hízásukban õket megakadályozhatná. és milyen megkönnyebbülés volt. Azt hiszik. Inkább ülep. hogy az egyik összetéveszthetõen ott van a másikban. az utcán a rendõr diktatúrájában. Az utóbbi idõben megjelent a borotvált arc. a jó nem elég. Ma legalább abban . de ezek kitalálták. Luden romier vette észre 1920 körül. milyen felszabadulás. a munkában a hivatalfõnök. és nemcsak hatalommal igazolni. hogy elvégre mindig is így volt. ahol haladásból és korszerûségbõl mindent leköpdösnek. FIZIOGNÓMIA A szenvedõ arcok között vannak inkább a nemesek. hogy ez a hit milyen gyorsan megszilárdult és elterjedt. akik szégyenkeztek. Voltak. Elképzelhetetlen. Miért van diktatúra? Mert nincs önfegyelem. elaljasodásában kevély. amely ezen csodálkozik. annál pimaszabb lesz. hogy érvényesüljön. bár ez sem különösebben kellemes. de vidéken is egyre több. hanem azt igazolni is. és a hatalmi ösztön nincs szolgaösztön nélkül. hogy van egyetlen politikai diktátor. az öreg Tolsztoj arca. amivel gazságait áthazudja. csak képmutatásból nem vallották be. akinek ilyen arca van. hanem negédes és cukrozott szólamokkal fölénynek feltüntetni. Legfeljebb a naivitáson. csak egyetlen páncéljuk van. Nietzsche óta. Az élvezõk arca puha és mállott. Már a múlt század vége. az autóbuszon a kalauz. mert rútságukban nagyság van. mint Sancho Panzáé. hanem hogy ebben a fogságban önmagunkban olyan gondolatokat ébresztettünk. és mert az élet nem öröm. A baj persze nem az. mint arc. mindig együtt. a bordély és az elmegyógyintézet különös összetétele lesz. nem mondja meg honnan: „a legnagyobb rejtély nem az. otthon a házmester. A város utcáján száz arc közül nyolcvan ilyen. elsõsorban önmagukat. és kevélységében elaljasodott. a társadalom a fegyház. mint dosztojevszkij mondja. hanem csak az érvényesülhet. Egy idõ óta a morális önvédelem egyik közkeletû alakja a szemtelen trágársággal való hencegés lett. és azt mondta. hogy csupa diktatúrában élünk. és mindig úgy.

igaz. A rabló és a kirabolt egy. A hitványság és a trágárság és az erõszak és a hazudozás és a fosztogatás rehabilitálása. hanem elavult. a bankárok és a miniszterek arcán. egyszerûen a szeretet betegsége és az emberi közösség megtagadása. Elõnye. hogy azokat rémlátomás ihlette. és nem szabad igazat mondani. személytelen és megfoghatatlan. és mintha Versenyeznének. már eszmék nélkül. hogy valaki elõl elemelte. Nem értek el vele semmit. vagyis felvilágosult és felszabadult. Rettentõ kríziselméletek vannak forgalomban. ahogy tudja. A Nagyinkvizitor volt eddig a történet legnagyobb hazugsága. ha csak azt nem. a jó nem elég. az orvosok és a mérnökök arcán. Az apparátus felelõsség nélkül van. vagyis a szocializmusé. A gazemberség rehabilitálása. mint ilyen körülmények között az új történeti korszak emberérõl beszélni. hogy egy. A megrendítõ pedig. röhögve. A megoldás kitûnõ. Három mondat elég. hogy nem szabad és nem lehet tisztességesnek lenni. Mindez nemcsak nevetséges. hanem hogy másnak ne legyen". Így lesz egyugyanazon percben pribék és fegyenc. Nem. hogy becstelenségünket megvalljuk. és a gazemberség kell. Eleinte senki se mert róla beszélni. és holdképével elégedetten vigyorog? De a zsivány ma már. Ez volt az életirigység korszaka. késõbb pimasz. hogy az emberbõl automatikusan kiírtja az öntudatot és az önérzetet. de rögtön ezután a levélhordók és a rikkancsok és a kereskedõsegédek és a pincérek arcán. a többi pedig ott és úgy. Ami ezekben az elméletekben a különös nem az. amirõl ezek a szánalomra méltó becsapottak még nem tudnak. ami egymásnak ellentmond. Lehet. Minden intelligencia az aljasságban kezdett összpontosulni. amelyek a pusztulás különbözõ lehetõségeivel fenyegetõznek. Az állat rehabilitálása. Ez már a múlté. hogy mindegyik.vagyunk becsületesek. hogy a gazemberség még annyira sem elég. . Már prédikálni sem kell. a könyvelõk és a hivatalnokok. Õ a hóhér és az elítélt. A tudomány ezt csinálja ezer oldalas elméletekben. mondták büszkén. még az is. hogy az embert el lehessen nyomni és ki lehessen zsákmányolni. melyik tud az emberiség számára irtózatosabb véget kieszelni. Elõször a tábornokok és a vezérkari tisztek. végül is reális. Még nem régen fontos volt „nem az. nyalánk és torkos halk tolvaj. Mondjuk. Már ideológiára sincs szükség. nem élvezi. hanem. Eleinte sunyi volt. vagyis diktátor és deportált. és mindenki úgy csinálta. Mindez korszerû. Miért kegyetlen és miért hunyász? Többet akar az életbõl? Az életszomjas élvezõ kis zsivány. Ez az idõ elmúlt. Egyik sincs a másik nélkül. az állam rendeleteivel. Néha kettõ. de rögtön azután az újságírók és az ügyvédek. de amit már kezdenek sejteni. Kiderült. hogy ez az elállatiasodásban való hit is megbukott. A Nagyinkvizitor helyébe ma már az apparátus lépett. mintha a másik nem tudna róla. Ugyanaz az ember. Ez volt a Nagyinkvizitor korszaka. Eszméket gyártani csak azért. Késõbb nyíltan. hogy neki legyen. aki a falatokat suttyomban cseni el a többi elõl. a tanárok. A dolgok megértéséhez nem kell sokat beszélni. dicsõség nélkül van. amit ellopott. Azt hitték. Nincs idõszerûbb. Már a görögök —.

A bába az az ember. aki tudja. A mesterrel való találkozás az emberi életben semmiféle más eseménnyel nem hasonlítható össze. hogy a világ sokkal nagyobb. a tanítvány nem tartozik semmivel. Az emberi élet ugyanakkor el is homályosodik. aki a normálisat kibírja. ha kettõjük között függõben marad is. vagy folyamatot. vagyis az ember fogalmat szerez a lét primordiális gazdagságáról. Beavatásnak nevezik azt az egyetlen aktust. amit nem mindenki bír el. hogy összezsugorodjék. Az európai kornak elején szókratész a mester tevékenységét bábaságnak nevezte el. amikor az ember leszûkült életének határait áttöri. hogy a mesterrel szemben tartozása van. félig okkult úgynevezett világnézet. Így a dolog. hanem a tisztátalan értelem. vagy filozófia. A többit is elég nehezen. a homály. és egyre több. hogy mi az. mint ami az érzékek számára felfogható. a mester ezt a hódolatot mégsem fogadja el. ha a tanítvány mestere iránt az elsõ lépéseknél nyújtott segítségért hódolatát nyilvánítja. meggémberedik és feldúlttá lesz. Az ilyen emberrel való találkozás lehetõséget nyújt annak megértésére. és a létezés többé-kevésbé egészét önmagában helyreállítja. el is szegényedik. ami történik. A chance erre már egyre kisebb. És bár a normális állapotot állítja helyre. A késõbbiek folyamán. Az emberi életben van valami tehetetlenség. ahogy a mester mondja. Amikor az ember a dolgok és az értelmek között levõ összefüggést látja. A tanítvány a mesternek nem tartozik semmivel. a tudományt nem szabad objektív formának tekinteni. !e is süllyed. mondjuk. A beavatást ilyen helyzetekben valamely fals tudás helyettesíti. a zûrzavar. amivé vált. A modern ember ennél többet nem bír elviselni.J. D. Az összezsugorodás nem elég pontos kifejezés. azzá saját erõi tették. Olyan létezés részese lesz. Tényleg úgy van. s az ember minél késeibb civilizációban él. amelyben a szavak teljes akusztikájukkal szólnak. ezek az erõk nem ébredtek volna fel. Az ember fogalmat szerez arról. sõt abban tönkre is megy. Nyíltabb és világosabb távlat nyílik egy visszavonhatatlan életre. és aki a fény és a rend és az emelkedés és a kitágulás számára teljesen alkalmatlan. a filozófiát. A világnézetet. a beavatás mégis eléggé veszélyes lépés. annál kevésbé. a . tisztaságát és teljes egész voltát elveszti. bába nélkül nem ment volna semmire. akinek természetes állapota a rendetlenség. egységet és rendet teremt. VAGY A BEAVATÁS A beavatásnak legalább elsõ fokozatát önmagától senki sem szerzi meg. Különösen kései civilizációkban. vagy tudomány. az egészet megnyitja. A beavatás. és mintha tanítványait beavatta volna. Nem mintha Szókratész tudta volna mi a beavatás. ahogy a tanítvány mondja. a normalitást helyreállító folyamat. mondja. De tényleg úgy van. Ma ez a félig racionalista. Az összezsugorodott élet kötelékei leszakadoznak. a görcs. Ezek szerint a beavatás kitágít és felemel és új erõket vezet be. hogy a világ a láthatatlannak a sok közül csak az egyik és csak fragmentális megnyilatkozása. Mester nélkül azonban. nem a tárgyi tévedés teremtette. Eredeti fényét és szépségét. Egyre kevesebb az ember. valószínûleg. a tanítvány nem felejti el. meg is zavarodik.

természetesen. freud lélekelemzése számára nem volt kielégítõ. hogy több inkarnáció egyszerre aktuális. mindez csaknem egy idõben. oetinger mondja. mintha van valaki. amit azelõtt nem tudott. amit guénon mond. A küszöbön viszont az embernek magának kell átlépnie. Az ember marad gyarló. Ezt a tantrát egybedolgozta a legújabb európai pszichológiával. anélkül. bûnöket követ el. vagy egyiptomi és anélkül. amely az eredeti megértésére képessé tenne. J. Tétele bizonyítására bemutatja. és csupán az erotikus életet kísérli meg átvilágítani. A mai primitív európai pszichodiagnosztika ennek a válságnak csak egy-egy töredékét ismeri. Mégis. Valamit ugyan tud. J. hogy az ember . és az ember életébe be tudja vezetni az életnél magasabb létezõk hatalmát. mi a hagyomány. de azt is. vagy sem. és ez nem sikerülhet másként. hanem mert felszabadító színvonala elég alacsony. A Menón-ban platón elmondja. az egyiptomit. az iránit. és a lét teljes fényével látó ember közé. Nem változik semmi. és mi a tétel felfedezésének története.g. ebben a kettõsségében vált eggyé. A beavatás a normalitást helyreállító folyamat. amely nem kettéhasadással. és a Thorára emlékezve. Ez a skolasztikus tudás az. tudta. A karmatorlódás több. anélkül. hogy az európai és az õskori hagyomány módszereit valaki egyesítse. mert az eddigi lefokozott és feldúlt voltával szemben ez az élet a teljes. A valódi megértéséhez kulcsunk hiányzik. azt is tudta. Az eredmény sajátságos. egymásra halmozott szkizofrén komplikáció. a hindut. hanem az éberség. Olyan ontológiai színvonal emelkedés. D. de nem a tudás a fontos. korrupt. D. hogy tudta volna. a kései — az eredetihez képest csökevényes — könyv-tudás. Anélkül. amikor az emberi lélekben különbözõ elõjelû és fokozatú elemek összeegyeztethetetlenekké válnak. mert éppen most.-t leginkább Menón rabszolgájához lehetne hasonlítani. D. a hébert. karmatorlódás következtében egész inkarnációja végzetes veszélybe került. a kínait. éspedig nemcsak azért. hogy van eredeti õskori hagyomány. J.szabadságnak egy eredetibb alakja valósul meg. J. J. hogy korunkban ennek a hagyománynak csupán skolasztikussá vált sápadt és ernyedt alakjához férünk. mert szûk. hogy az két ember lenne. A tudatosság ennek az állapotnak megjelölésére kevés. ostoba. az egész hagyományt ismerte. fõként c. amit a hinduk tantrának neveznek. J. egyiptomi és görög és hindu mítoszokra. hogy az hindu. ki volt az a Püthagórasz. anyagilag tönkrement és lelki összeomlás fenyegette. hanem teljes felbomlással és széthullással fenyeget. A tantra és a mélylélektan egysége az elsõ és egyetlen vállalkozás. D. Miért? Mert nem tudunk olyan életet élni. Mégis minden megváltozott. hogy az öreg Szókratész szerint végeredményben mindenki mindent tud. aki az embert a küszöbön átsegíti. házassága felbomlott. az egész tulajdonképpen azon múlik. hogy Menón rabszolgája ismeri a Püthagórasz-féle tételt. Az egyesítés nem papíron. D. hogy ismerné. A beavatás éket vert a mindennapi életét élõ tévelygõ. Mint mondta. és skizofréniának nevezi. és tovább téved. D. a görögöt. Karmatorlódás az a válság. és nem a dolgozó szobában az íróasztal mellett és nem a könyvtárban történt. szorongatottságában meditációkba fogott. emlékszik-e rá. jung mélylélektanával. Keleti terminológiával úgy mondható. hogy tudta volna. hogy csak a tantrát tudjuk megközelíteni. amely tulajdonképpen roppant egyszerû. Nem tudatról van szó.

mint Tibetben mondják. Most már tudta. Egy idõ múlva álomperiódus következett. vagyis. Errõl persze semmit sem tudott. A belsõ folyamat közepén. Nem azért tette. egy dologra azonban nem képes. és fokról-fokra megértette. és megindult. ez a Nyílegyenes út. vagy nem mert. A mélytudat felkeltett erõi elragadják. mint belsõ folyamatával. hogy a lélek világát a fundamentumig átvilágítsa. amely az emberi lélek õrületszerû megzavarodásának (abhimana) felszámolását kívánja elérni. ezen a ponton többször állt. akkor is az emberi élet legnagyobb teljesítménye. mániákba merül. Körülbelül egy évtized alatt önmagában az archetípusok rendszerét dolgozta ki. minden bizonnyal. elzüllésbe. Hosszú ideig tartott. Majdnem minden vízió olyan megrázkódtatást jelentett. Az olyan belsõ folyamat. legalábbis jelen testetöltésében befejezhetetlen. vagyis az egyiknek legtitkosabb értelmét a másikban felismerni. A víziók általában olyan energizált archetípusok. Amikor idejutott. Levonta azokat a végsõ következtetéseket. az út annál végtelenebbnek látszott. némely Upanisáddal és a Kabbalával. ha valakit mester vezet. és évek során át nem foglalkozott mással. Elmebajba. amíg a kevélység ellentétét. mert a szenzációt várta. J. Nem volt nagyobb megrázkódtatása. Aki mégis belefog. amelytõl értelme közel került a felbomláshoz. Felébresztette magában a kívánságot. D. mint nyugodt és kényelmes ülés. A sorozat a Genezist tárta fel archetipikus képekben s ezek különösképpen rendkívüli rokonságban állottak Böhmével. Olyan sötétség nyílt meg elõtte. a tantra alapfogalmait viszont a modern pszichológia nyelvére fordította le. úgy. hogy ezeket az archetípusokat a tantra fogalmával párhuzamba állította. Jógája nem volt egyéb. meditációban víziósorozat indult meg. csaknem lehetetlen. társadalomban élni. hogy az embert elnyeljék. Erre azonban iszonyatos ellenlökést élt át.rendkívüli szellemi feladatokat meg tud oldani. Az út egyenesen nyílt elõtte. hogy álmait kezdte komolyan venni. öngyilkosságba. J. Nem nyugodott bele. az a teljes megzavarodást kockáztatja. hogy az út. bûncselekményekbe. de azt is. s ezzel együtt a belátást. és amelyre egyetlen európai pszichológus sem volt képes. nem tudja a modern élet külsõségeit fenntartani. Ha mester nincs. Eljutott Junghoz. D. mint amikor a Krisztus-Sátán kettõsségben a Megváltó-Kísértõ azonosságot felismerte. az alázatot magában meg tudta erõsíteni. Meg kellett értenie. A védelem egyetlen módszere az úgynevezett ellenpontozás: megtalálni az archetípus szimmetrikus ellentétét. amely az elért tudással megelégszik. hogy kevélységében erejét meghaladó túlkövetelést támasztott. Egyik legdöntõbb lépése volt. a kettõt feszültségbe állítani. és minél tovább haladt. hogy jó úton jár. Minden lépését végsõ szükségben tette. hogy a végsõ célt elérje. Bizonyos dolgokat sikerült felfednie és ezeket mélyebben akarta megérteni. és ugyanakkor belsõ nehézségeit radikálisan likvidálni. kenyeret keresni. szabályos lélegzés és koncentráció. Ínsége kényszerítette. . amelyeket Jung nem tudott. amelyeknek különös tendenciájuk. vállalta az extrém szegénységet és nélkülözést. Ehhez magány kell. egyik álmában magas jegenyékkel szegélyezett fasorba lépett. hogy újra meg újra csak a legnagyobb erõfeszítéssel tudta ép elméjét megõrizni. azokat feljegyezte.

nagyobbára emlékeztetõ pontok. D. belsõ folyamatát okkult mágikus praxisnak. Egyébként az. amelyet megszerzett. amely vele a jegyzeteket készíttette. mintha J. J. Azt mondta magáról. és racionalizmus okkultizmus nélkül. mint a hinduk mondják). igen erõs a felsõben (a hindu szattva). hogy az egészet kidolgozza és leírja. leírta és jegyzetekben megõrizte. J. hogy õ a koporsó betörésére és a királyleány kiszabadítására vállalkozott. D. az alsó rétegben (tamasz. Hiába rejtõzik szegénységbe. amikor az ifjú lovag a leányt felkéri. J. sõt patológ módon ésszerûsített embernek másik felében patológ módon okkultnak kell lennie. amit elért. áhítat. Túlzással ugyan. és azt mondta. de rendkívül erõtlen a középsõben. Rögtön ezután érintkezést keresett és talált olyan kicsiny körökkel. Lehet. J. a belsõ folyamat közepe felé. Volt egy álma. igénytelenségbe és ismeretlenségbe. hogy benne a világosságnak milyen foka lakik. Tudják. J. amit mondott. türelem) volt számára a legmagasabb színvonal. Az európai ember igen erõs a természetben. D. és azt. hogy az európai emberben a lélek egész világa a tudat küszöbe alatt van. ahol az emberi lélek legegyszerûbb. Egy idõben azzal a gondolattal foglalkozott. a genezis-vízió olyan világot tárt fel. mert azt mondta. és szimatolnak utána. Viszont J. és ketten táncra perdülnek. D. A tudást. az európai lélek helyzetét egyszer az üvegkoporsóba zárt tetszhalott tündérkirályleányhoz hasonlította. misztikának tartja. kb. messze túllépett azon. mert olyan hatalmakat ébresztett fel. de állítható. mondta. de fõként a folyamat alatt szerzett tudásból valamit is feladott volna. mint a ráció ellenpontja. Ezt õ méltósággal és alázattal viselte. sötét erõ volt. Vannak hatalmak. genezis-vízióját. Nem volt sok jegyzet. Attól kezdve soha nem említette többé. hogy az erõ. hogy elpusztítsák. amit ma okkultnak neveznek. amelyek személy szerint ugyan nem ismerik. To pneuma panta ereuna. jelenlétérõl azonban tudnak. amelyek õt különösen megjelölt emberré teszik. A természetellenesen. teóriája nem is szcientifikus parapszichológia. Késõbb a kéziratot elégette. 30-40 lap. D. amelyet több évig szakaszokban élt át. és amelynek konkrét emberben életlehetõséget nyújtott. amely a mai ember kezében különös veszélyt jelentett volna. Nem önmagát féltette. mondja pál: az értelem mindent felkutat. hogy az intellektus (a lovag) és a kedély (a leány) tánca a lélek egészének az életben való megjelenését jelenti. gyökszavak. Ezért 1944-ben Magyarországról elmenekült. tudta. a lélekben (ez a hindu radzsasz). amelyekkel szemben a mai ember teljesen védtelen. hogy telítve van olyan ismeretekkel és képességekkel. Az értelem semmiféle rejtett és homályos és zavaros dologtól nem ijed meg.J. felsorolás. D. hogy a belsõ folyamat feszültségébõl. D. De ha nem is volt. Ez a szentjánosi kereszténység (szelídség. Az ember nem követhet el nagyobb hibát. és szüntelenül keresik. ezért semmiféle eszköztõl sem riadnak vissza. vagyis nincs okkultizmus racionalizmus. nem egyéb. Ezért a vízió felõl a hallgatás kötelezõ. hogy ilyen primitív csávában maradjon. a lélek átvilágításának. hogy igaza volt. az . D. egészen gyermeki alakjában nyilatkozik meg. és az elõl nem zárkózik el. Anélkül. máskor a lélek feltárásának nevezte.

nincs bûntudata. de most. s azokkal nem is törõdött. Személyes és egyszeri válságok sorozata. Alig képzelhetõ el nagyobb különbség. semmit sem vesz komolyan. Amit J. mint mondja. amint az a többség esetében jellemzõ. közösség nélkül magányban kell bolyongania. ha ezek a rögeszmék zseniálisak. Mint Csuangce. mond. még akkor is. és amit szorongatottságában megértett. Ugyanakkor azonban. nem hálás. vagy szûkíti és csökkenti. Saját és személyes tapasztalat. és az ember egyensúlya felborul. Reálissá az ember csak akkor lesz. vagy süllyeszt. Ami körülbelül a hindu dharma gondolatának felel meg. ami történik és ami történni fog ezzel a kozmosszal. segítség és kapcsolat nélkül. mondjuk egyetemi európai gondolkozás és J. J. teljesen új kezdet. Nem örök boldogság. hogy mindazt. de az sem csak úgy általában. ami ne elõbbi gondolkozók és események és iskolák kiszámítható folytatása lenne. teóriája között van. nincs rossz lelkiismerete. vagy feldúl. a túlvilágon kozmosza éjszakájának börtönében végzetesen egyedül marad. Ezért a világosságért elképzelhetetlen szívóssággal küzdött. Ez a zárt kozmosz a mániák és a hóbortok. a vallás pedig pszichikus inflációhoz. egyedül. és azzal nem talál érintkezést. mindig az. Megismerni. és ha nem eszmélnek fel. vagy Hérakleitosz elveti a zsiványt. minden inkarnációjának teljes átvilágítását akarja. a semmibe szétszóródnak. Felszabadít. Az élet láthatatlan erõkkel való küzdelem színtere. ami õ maga. azt mondja. Ami annyit jelent. D. nem hálátlan. ha a másik lélekkel közösségre lép. Az éberség az egyetlen. minden oldalon lezárva. A vallás jó-rossz. ami volt. D. hanem minden testetöltésében. J. régebbi inkarnációiból. D. Felemel. vallásosan és morálisan közömbös. Az élet élvezõit mélyen megvetette. D. amit valaha is tett. megszabadul. D. nemcsak ebben. Nem üdv. a rémlátomások és a rögeszmék világa. nem akar semmit jóvátenni. ebben a zárt világban megmarad. teljes elsüllyedése elõtt még egyszer alkalma nyílt a világosság megszerzésére. vagy megkötöz. A morális jó és rossz megkülönböztetése valláshoz vezet. amit a tibeti láma. de éppúgy elveti a szentet is. mint ami a mai átlagos. azt. Rendez. csak ami a megismerést fokozza és tágítja. hanem végsõ kényszerbõl. A legmagasabb tantra-archetípust realizálta. D. hogy minden lélek öntörvényû saját kozmoszával kering a létben. igen nagy terheket hozott. nehézségek. amelyekre a mûvelt emberek . azt nem a tanultak és hallottak és az elõzmények alapján mondja. Európában úgyszólván semmi sincs. Amirõl beszél. Nem volt ideje akadémikus és elvi kutatásokra. valamely megejtõ látszat szerint. Mivel J. erény-bûn ellentéteit átlépi. Még megszabadulásnak is csak János értelmében lehet nevezni. hogy aki megismeri az igazságot. J. ha a lélek. nem vezekel a múltért és semmi egyebet nem akar.értelemre helyezkedik. Ezek menthetetlenül a mélység felé sodródnak. Dnyána moksa. teljes éberséggel vállalja. és egyetlen egyszer sem tör át a másik lélek felé. mint shankara mondja: a megismerés a megszabadulás. mint mondta. és eldobott kényelmet és elõnyt és biztonságot és kellemességet. mint megérteni és felfedni és megvilágítani és megfejteni. ami rajta pillanatnyilag segített.

ha a képen nincsen senki és semmi. vagy a sunjata-sunjata. a tökéletes megszabadulásban megmaradni. de azokból egy szót sem ért. Egyszer szóba került. Ez a tulajdonképpeni létezõ. E mûvek a buddhista nyílegyenes ösvény hagyományának könyvei. Jellegzetes. Úgynevezett üdvözült lesz. megreked. A végsõ megszabadulást az ember egyénileg és külön úgysem érheti el. vagyis az üresség. Megértette. De a dolog még ezzel a lépéssel sem fejezõdött be. A mennyországban marad. Mint Mózes könyve mondja: A dolgokból elég. A semmit is meg kell semmisíteni. hogy mahájána-buddhista írással áll szemben. és a Pradnyápáramitá. és tökéletesen félreértette. mert éppen az egyetlen szilárd pontot kereste. hogy a létezés végsõ és tökéletes állapota a sunjata. . aki tudta. Az abszolútumból nézve nemlétezõ vagyok. Az Aranyvirág azt jelenti. és a világ nincs sehol. Az egyetlen biztos. Minden „van" bizonytalan. J . Látszik rajta. Önmagamból nézve én vagyok az egyetlen valóság. vagyis az üresség. megértette. A gyõzelem csak akkor teljes. Viszont ezt is el kell vetni. a többitõl külön a végsõ üdvöt elérheti. J. Mert el kell tûnnie magának a lovagnak is. amikor valaki még a legmagasabb szellemi rangról is lemond. és kell találnia valamit. Ezt is fel kell adni. hogy az ember egyedül. Mert ha valaki önmagát. én vagyok a minden. hogy amíg az ember a keresésbõl indul ki. aki analitikus lélektant csinált belõle. hogy vagyok. Az embert saját üdve fogja meg és elveszett. A szubjektum a semmi. Ez az. és a létezésbõl egyedül egyszerûen kiszállhat. Ez a mahásunjata. és nem szabad megszabadulását élvezni. Akkoriban a mélytudatból feltörõ energiákkal elkeseredett küzdelmet folytatott. ha ellenfeleit legyõzi? Egyedül marad? Egyedül. egy álommal kapcsolatban. Ébredezni csak akkor kezd. muszáj volt megértenie. mindig talál. Az egyetlen bázis a semmi. Ha megvalósult a semmi. hogy mind a kettõt le fogja gyõzni. a sunjata. dürer Ritter gegen Tod und Teufel címû képe. ha fenn akart maradni. A másik André préau-é. és így válik a Dürer-kép teljes zen-példává. mégpedig a könnyebbik fele.filozófiája csak bámul. ezt remek zen-példának tartotta. és éppen ezért ez az útnak csak a fele. Ha az ember magában az abszolút semmit felismerte és realizálta. Amíg pedig van valami. az üresség. Mi történik akkor. Az egyik Richard wilhelmé. A tantra szerint ez a boddhiszattva magatartása. A lovag kivonul az ördög és a halál ellen. mert abban a pillanatban nem is volt más választása. Az Aranyvirágot kétféle fordításban ismerjük. a Vadzsracseddika és a Gandhavjuha alapján közelítette meg. mert a kiküzdött szellemi tökéletességet magának meg akarja tartani. hogy a kínai Aranyvirág címû tantra értekezést miképpen értelmezte. és azt sem tartja meg. és hiába keresett szilárd pontot. A tanítás az. mint mástól és a lét egészétõl elszigetelten élõt éli. amikor a tárgyi világot elveti. D. Csak Európában vannak abban a tévhitben. Miért? Az embernek nem szabad az üdv állapotában. A szilárd pont a nemlétezõ. és a létezõ. jung elõszavával. addig az ember helyzete reménytelen.D. A világba vissza kell térni és önmagát minden tudásával a még nem megszabadultak rendelkezésére és szolgálatára kell bocsátania. és ebben az állapotban megáll. addig önmagát a külsõ dolgok analógiájára kénytelen dolognak felfogni.

Az idea állandósága olyan. hogy a lényével adott feladatot megoldja. hogy az ember magában az alázatot felébressze. Az egész emberiség megszabadulása egyszerre történik. nem vita és dialektika és bizonyítás. hogy Isten az embert testében is szelleminek teremtette — és íme. Mint böhme állítja. hanem immorális törekvést is. Az archetípus viselkedésében ezenfelül semmiféle logikai következetesség nincs. Az ember egyik legfontosabb archetípusa a logikus intellektus. Reális lényünk három világban él. Aki erre nem képes. Az archetípus.Amíg a világon egyetlen megváltatlan ember van. de még csak nem is erõközpont. Elõkelõség lehet nemtelenség. ahogy irigység lehet nagylelkûség. amit nem tud. annak J. nem hang. azt mondja. nem azért van szükség. a kellemetlenkedõ európai leleplezõ pszichológiával szemben áll. Azért van rá szükség. Vagyis értelem. a lélek világában ugyanaz az állandó. Egy élet mély törvényébõl fakad. amely az archetípusokat átvilágítja. Bátorság felöltheti a félénkség alakjait. lehet óvatosság. mert minden mozzanatában jelen van az egész. aki elõtt meg kell hódolni. Ezért a boddhiszattva azt a nemcsak téves. és nem akar önámítások után nyomozni és csalásokat leleplezni. a lélek a létben való keringése közben. mint az. J. Elképzelhetetlen erõvel és szívóssággal jelen levõ értelem. módszere. Soha archetípus két emberben azonos alakban nem él. D. D. más és más szellemet ragad magához. másszóval érzékelhetõ láthatatlan. A mester az az ember. és viszont. aki nem tud tanítvány lenni. tapasztalata szerint egyszerre a tantrából és a mélylélektanból nézve. a következõben. D. Mesterre. mert nem imitáció. Nem kíván senkit rajtakapni. J. ezért veti el Freudot is. hogy az az embert olyasvalamire tanítsa meg. D. amit J. és fogadja el Jungot. Ez a feladat az ember személyes egyetlen és egyszeri megbízatása. J. amit testnek. mindig más és más testet. elveti. a rákövetkezõben pedig mint elszántság. és mindenki mást csávában hagyjon. Ami Bossuet-nél elmés retorikus hangzat. hogy önmaga és egyénileg a világból megszabaduljon. nem iskola. szellemében is testi lõn. az a legfontosabb dolgokban laikus és . léleknek és szellemnek nevezünk. aki tele van kárörömmel és ressentiment-nal. valódi. Mindannak. soha ember a lét semmiféle fokozatán nincs test-lélek-szellem nélkül. Ártatlanság lehet elvetemültség. hogy fensõbb erõt jelenít meg. bossuet mondja. a gõg és a hiúság. mint óvatosság jelentkezik. tulajdonképpen minden következményét levonta. addig senkinek megszabadulása nem valósítható meg. különös ontológiai súlya van. mint a kristályé. lehet gyávaság. Tékozlás lehet kapzsiság. lehet vakmerõség. Az archetípus természete a határtalan metamorfózis. mint ravaszság nyilatkozhat meg. mondja. D. Valószínûleg nincs rá más kifejezés. és hála lehet bosszú. Mindennek természetesen a valláshoz semmi köze. de lehet takarékosság. ezzel pedig csaknem mindig együttjár a kevélység. gondolt és mondott. hogy logosz. Ha az egyik percben a bátorság. nem szubsztancia. D. vagy az álló csillagé. ami a szellem világában az idea. J. Az archetípus nem kép.

a polgárság tudatában ezek külön kategóriában mint kormányzati hazugságok szerepeltek. 25. Eckehart. hogy az a Goebbels-féle módszer. az egyik életbõl bekerül a másikba. A modern állam hazugságtechnikája rendkívül primitív. E pillanatban úgy tûnik. ha az ország népe egyhangúan valamely tétel mellett szavaz. A lélek teljes átvilágítása nem mítosz. szigorúan titkos. tételeinket már több nemzedéken át hangoztattuk a társadalmi és a tudományos és a mûvészeti praxis egész vonalán. amelyben a kormányok annyira bíztak. kedvezõ színekkel és bizonyos elõnyöket kilátásba helyezve hangoztatnak. s így nagyobb sikerrel lehetõvé teszi. Mint tudják. az államfõ aláírásával ellátott. Az igazság nem statisztikai kérdés. nem bizonyult eredményesnek. és a mai idõknek többé egyáltalán nem felel meg. a khasszidok. és vonatkozik a teljes egészre. sem az egzisztencializmusban. Cusanus. fenyegetve és jóindulatúan. hogyha bármely tételt sokszor és sûrûn. Böhme éppen azok. tételeink nem lettek feltétlen. még szigorú rendelkezések segítségével és a hatalom erejének teljes bevetésével sem. ami a földi egzisztencia határain túlhangzik. Pavlov megfogalmazásában e tételek nem lettek feltétlen reflexek. amint látják. hazugságból sohasem lehet igazságot csinálni. A javadalmazás összegét és a fizetési módozatokat Önök állapítják meg. A kérdés. amely a jelenlegi nehéz körülmények között az állam kormányzását az eddiginél biztosabb alapon. Sajnos. valamely tétel igazságjellege a mellette leadott szavazatok számától egyáltalában nem függ. sem a logikában. a szufi. ennek ellenére tételeink nem voltak megbízható bázisok.exoterikus marad. feltételeket a kormányzat nem szab. . Kétségtelenné vált. A szeretet több mint az élet. Az egész emberiség hazudhat valamit. akik a mítoszt feloldják. csak az elnök által felbontható átiratot kapta: Megrendelünk Önöknél hazugságszisztémát. A módszer elve. Goebbels álma szertefoszlott. s úgy látszik. Shankara. A hagyomány példái. Buddha. sem a pszichológiában. Kapila. a konkrét sors körvonalain túllép. a zen. MEGRENDELÉS A Tudományos Akadémia a kormányzattól a következõ. amely nem fér el sem a vallásban. Tiszapalkonya. de még csak feltételes reflexek sem. ebbõl a tételbõl egy idõ elteltével az államnak szolid bázisa. az távolról sem jelenti. és akkor elhiszik. hogy más vélemény ne jelentkezhessék. erõs hangon. vagyis úgynevezett igazság lesz. abból nem lesz igazság. vagyis hazugságainkból nem lett igazság. nyomatékkal. ami nem fér el az életben. Más szóval. határozott eréllyel és kizárólagosan. Az abszolút tiszta és átlátszó. Ez a tisztaság végsõ egység fogalma. hogy a tételt elfogadja. hogy: sokszor kell mondani. ez az. különös gonddal õrködtünk afölött. 1961. VII. és az elhajlókkal szemben szigorral jártunk el. Patandzsali.

mert a tételeket nem hiszi el. mintha azok igazságok lennének. cseppet sem kedvezõbb. A nép teljesen függetlenül attól. hogy ilyen módon az állam tartósan szilárd bázist kormányzata számára nem tud teremteni. mert a nép személyes véleményétõl és meggyõzõdésétõl függetlenül akkor is a hatalom nyomásának enged. a nép úgy tesz. A kormányzat rendkívül fontosnak és sürgõsnek tartaná megvizsgálni a kérdést: vajon az a valami. amit általában igazságnak hívnak. eddigelé a kormányzat bármilyen nyomásánál is erõsebbnek bizonyultak. vagyis a nép önkormányzatának elve. vagy sem. még csak meg sem inogtak. hogy a társadalomban az ilyen abszolútnak látszó igazság realitás. ténylegesen reális valóság. ezek az elvek nem tûntek el. a polgárság a kormányzatot szintén becsapja. akiknek egyetlen tevékenysége a lakosság elõtt a kormány tetteit igazságaktusként feltûntetni. Bár igen költséges a kormányzat számára félrevezetõ intézményeket fenntartani és olyan személyeket alkalmazni. A legelsõ ezek között. hanem hatalmi kisebbségi csoport kormányzati hazugsága. amelyeket igazságnak neveznek. mégis ebben a percben nem errõl a merõben adminisztratív kérdésrõl van szó. sõt személyes véleményétõl is függetlenül. vagyis a hatalom hazugságára a válasz a nép hazugsága. ezek az elvek semmiféle kondicionálásra nem változnak. és azok mellett csak színleg. Igen bonyolult dolog a kormányzat aktusait olymódon feltüntetni. Minden jel arra vall. Úgy tûnik. és ezek azok. . és további hatalmaskodását így óhajtja biztosítani. — vagyis felderítendõ. nyomatékkal és erõvel bármit.az: lehet-e az igazságot hazudni? A megállapításnak igen súlyos következményei vannak. hanem egyeduralmi. mintha ezt elhinné. hogy a demokratikus elv. a kormányzat kénytelen az igazság feltétlen hatalmát eltûrni. Kiderült. Rá kellett jönnünk arra. amely a köztudomás szerint is a mindenkori emberi létezés legelaljasodottabb helye. hogy a demokráciának a nép önkormányzatához semmi köze. tökéletes csõdöt vallott. Helyzetünk: ha a kormányforma nem demokratikus. Kétségtelenül megállapítható. mintha a nép érdekében kormányozna. vagy pedig rendkívül makacs fikció. hogy a legegyszerûbb polgárnak is bizonyos befolyásolhatatlan elvekrõl veleszületett tudomása van. Az egymást becsapásnak ezt a sajátságos területét nevezik politikának. bizonyos érdekbõl foglal állást. mert Pavlov nyelvén ezek feltétlen reflexek és így nem törölhetõk el. vagy pedig bármilyen más tételt igazsággá lehet tenni? A kormányzat számára mindig különös nehézséget jelentett bizonyos erkölcsi hangzatokhoz ragaszkodni és intézkedéseit moralizmusokkal átértelmezni. hogy valamely tétel igaz. ha a kormányzat a polgárságot kecsegtetõ tételeivel becsapja. és a hatalom hiába hangoztatott sokszor és sûrûn. Az érdeklõdés elvi jellegû. szavazatát a hatalom nyomásának irányában fogja leadni. A kormány úgy tesz.

hogy hatalmát fenn tudja tartani. nem kell. de azt is tudja. nem fogja kivezetni a börtönbõl. A kormányzat nem szilárd elveken. vagy demokraták. hogy e színleg behódolás. és elfulladó szorongással látni. késik és egyre csak késik. Életének tartalma nem az. megalázást. Tudja. Rettenetes dolog az igazságtól elhagyatva élni. mi az igazság. egyszerûen az igazsághoz való hûség. õ pedig idióta és fantaszta és hibbant görcsben él. az igazság nem ad neki kenyeret. mintha a kormányzat elõtt meghódolna. bármilyen színleg történjék is. Ezért teljesen mellékes. és a kormányzat nyert. Egyre többen vannak és lesznek. Az ember az igazságtól el van hagyatva. hogy az igazság õt a csávából nem fogja kihúzni. hogy fölemelj és megments és gyõztessé tégy. hogy közvetlen életcéljainak elérésében az igazság nem fogja támogatni. hogy az igazság. hazudik. miközben szemét lehunyja és sóhajt: igazság. aki szívesen hódol meg. az elaljasodás fokozódik. és az ember abban a hiszemben kezd lenni. már hazugság. én nem foglak elhagyni. ha ennek az igazságnak alapjára helyezkedik. mint Platón engedélyezte. amiért a polgárság úgy tesz. hanem tekintet nélkül annak következményeire. aki az igazságot nem áldozza fel. üldöztetést. az igazság beavatkozása pedig késik. és a kormányzat tudja. amiért mellette kitart. A polgárság nagyon jól tudja. minél nagyobb az embernek az igazságban való erõtlensége. Ellenkezõleg. az igazság merõ rögeszme. ha a kormányzat néha. A kormányzat egyébként azt a tényt. Az ember korrupttá vált. a hazudozás miképpen diadalmaskodik. Elvetemült ember kevés van. pusztán azért. ha el is hagytál. csak hazudik. De éppen olyan ritka az olyan ember. igen ritka. az élet különbözõ kellemességeivel megjutalmazza. nem menti meg az üldözés elõl. az igazság mellett kitart és nem alkuszik. és hûségem a tiéd. De mindinkább bizonyossá válik. hanem az emberi gyávaságon és hitványságon nyugszik. kénytelenek a színleg behódoltak közé lépni. márpedig az ember elsõsorban az „élni csak kell" álláspontján van. a hatalom ellensége lesz. hogy a kormányzat tételei monarchikusak. vagy kedvezõtlen. nem kell. Ez az egyetlen ok. hogy állást kapjanak és meg tudjanak élni. vagyis ha az egész államkormányzat a hazudozáson nyugszik. inkább vállal szegénységet. csak egyetlen körülménynek köszönheti. mintha a kormányzat semmi egyebet nem tud és nem tesz. hogy jó állást szerezzen. mellõzést. az igazságot nem jó megtagadni. nincs nagyobb veszély. és tekintet nélkül arra. Az igazságot feláldozza annak. és az igazsághoz való hûtlenség egyre nehezebben . de azt is tudja. A kormányzat nem tart attól. mi az igazság. hogy ezeknek az igazsághoz hûségeseknek száma a legközelebbi idõben növekedni fog.Már az is nagyon veszélyes. sem nem menti fel a bíróság elõtt. A hatalom erejét az embernek az igazságban való erõtlensége biztosítja és a hatalom annál erõsebb. vagy diktatórikusak. és a korrupt ember miképpen részesül az élet pozitívumaiban. de ezt nem is kívánja. hogy megjutalmazz. s ezekrõl az emberekrõl köztudomású. hogy szociálisan negatív lények. hogy az életmenetére kedvezõ. Olyan ember. Hûségem a tied. akik az igazságtól való elhagyatottságukban. és nem történik semmi. és az igazság a hatalommal szemben nem fogja megvédeni. Ez az ember tisztában van azzal.

Nyilvánosan a kormányzattól hûségjutalmakban részesülni. titokban az igazsághoz hûnek lenni. hogy a kormányt dicsõítsék. Éppen ezért a kormányzat felszólítja a Tudományos Akadémiát. akit Zeusz az Olümposzra vitt. a hatalom helyzete annál szilárdabb. arra is szükség van. Tegyük a behódolást egyre nehezebbé. Különös nehézséget jelent. teljesen menthetetlen. bárgyú. amely a mai kihûlõben levõ rendszer helyett — természetesen csakis úgy. aki behódol.menthetõ. Ezért olyan újabb hazugságszisztémára van szükség. amely a zenei alapálláshoz a legközelebb áll. Feltételek nincsenek. Ganümedész a földön a legszebb ifjú. mint a réginek az eddigi kormányok által vétkes módon eltorzított valódi értelme — újabbat dolgozzon ki. csak azért. derû azonban nincs. s ezzel a kormányzást könnyebbé és biztosabbá teszi. hogy a lakomákon a nektárt az istenek poharába töltögesse. hogy az ellenállás emberének organizáltsága növekszik. Ennek a helyzetnek meg kell szûnni. minél inkább. legtöbbször mégha az ember családjára hivatkozik is. Azt az embert. Az a képlet. Amitõl a kormányzat tart. és egyre hatékonyabban védekezik a kormányzat hazugságrendszere ellen. hogy a kormányzat iránt való hûségét igazolja. hiszen ma már néhány szólam cinikus elhadarása mindenkinek jogot nyújt ahhoz. Ez az egyetlen mû. és ha megteszi. következetlen. a humor. Félõ. elkészüljön. nonsens. . még nem régen eszméknek hirdetett tételei merõ szólamokká lettek. eszelõs. és morálisan nem alázza meg. a kormányzat nem elégszik meg azzal. de azt az óhaját fejezi ki. az aktus már nem mocskolja be. ilyen nincs. amely ezüstsima és felhõtlen. Mert az. amit az összhangzattan hármashangzatnak mond. emberi rangjában nem degradálja eléggé. hiszen a polgárság minél korruptabb. hogy a nép engedelmeskedjék. Egyébként is. hogy a közöny máris igen nagy. A franciák hajnalnak nevezték el (l'aurore). Ganümedésznek is hívják —. harminc kötet. az mihamarabb. Beethoven zenéjében sok a könnyedség és a báj. sürgõs. olyan logikán nyugszik. tartalmazhat ellentmondásokat. hogy mivel a munka a helyzet nehézségét tekintve. A kormányzat határidõt nem szab. Lehet monstruózus. éspedig szigorúan tudományos alapon. lehet érthetetlen. annál jobb. hogy még nagyobb hangsúllyal oda visszatérjen. és sok a bukolikus édesség. hogy ez az újabb végeredményében ne legyen más. hogy olyan hazugságszisztémát dolgozzon ki. hogy valaki a kormányzatnak való színleges behódolás hazugságában intakt életet éljen. hogy mivel jelenlegi hazugságai elkoptak és idõszerûtlenekké váltak. A Waldstein ezen az alaphármason alig lép túl. hanem unalmas. nemcsak nevetséges. A WALDSTEIN SZONÁTA A Waldstein szonáta a hármashangzat diadala. s amely az embert még az eddiginél is sokkal becstelenebbé. amely az ámításnak mérgezettebb módszereit alkalmazza. A mû minden mozzanatában ezért olyan páratlanul stabil és világos. a behódolás aktusa már senki részére sem jelent különösebb izgalmat.

mint a hét korinthoszi oszlop. hogy a passzus sóhaj. hogy túlvagyok rajta. Elle se durmio en la orilla — a leányka elszenderült a parton. s utána egyszer futamnak látszó pergõ huszonnyolc tizenhatod E-dur skála hang három kisebb ívelésben. Ez itt nem érzelem. ahogy s. Az ember nem menekül meg. a valóság elõl való végtelen menekülésben elveszett.j. a Hammerklavier elsõ tételének legvégén. semmi konfesszió. mi történik itt. átöröklésre. Aki e tudás alól kibújik. és nincs semmi abból. nem szomorú. Beethoven biztosan nem gondolt sem Ödipusra. fehér márvány. csak hogy a csend még nagyobb legyen. Nem mentegetõzni abban a gyáva hitben. az egyik gazdagabban árnyal. Lenni annyi. semmi zavar. Backhausra hiába figyel. Az ember a megbízható Beethovenelõadókra. A hangok elbûvölõen peregnek. Telítve lenni valamivel. semmi sötétség. és a hang. E-dur alaphármas egyik megfordítása. A d-moll szonáta elsõ tételének. ez a kellemes és ízléses hamisítvány. A Waldstein görögebb. A Beethovenszonátákban több helyütt megtalálható. a tündöklõ létezésben való részesedés abszolút tényében. amit a hangjegy jelez. sem az Antigonéra. Ellenkezõleg. Weekend sors. elvegyül a hullámok monotóniájával. mint a tengerparton ül. Edwin Fischerre. Ott ül és mélyet sóhajt. amikor a levegõt orrán beszívja és kiereszti. kék tenger és még kékebb ég. csaknem nietzschei. Csupa fehér szikla. hogy partján így lehessen ülni és sóhajtani ellenállás nélkül. se távol egyetlen elõadó sem tudja. J'ai fondé sur l'abîme. Nem a megkönnyebbüléstõl. üdvárulást követ el. tüzes lehelettel. Se közel. lázadás és kétségbeesés nélkül. fehér márvány. csak a tisztaság vész el. szemtõl szembe azzal.A görög alluzió egyébként is természetes. ami a lét. Egyszerûnek és világosnak lenni. ami van. inkább hölderlini. . — Ó sírom. Tudni azt. felhõtlen magány e megrendítõ ragyogásban az örvény fölött. amíg az Egybe visszatérhet. a Waldstein biztosan dór. perse mondja. Nem fáj és nem old fel. az egyik több pedált használ. Semmi titok. Tenger azért van. körülményekre. Egyik sem érti. Nincs könnyebb. minden esetben a befejezõ részben. Az utolsó szonáta elsõ tételének végén pedig félreérthetetlenül és tökéletesen kidolgozott alakban. mint szenvedni. ami az élet. Nem igaz. Semmi pszichológia. antigonei sóhaj — ó tümbosz. és a végzet sehol sem volt fenségesebb. mint áthárítani másra. hála nélkül. Négy ütem az egész. ó nászágyam. A szonáta elsõ tételének zárótémája E-durban szól. hogy az ember ártatlan. Mennyországot hazudik. mint Goethe Iphigéniája. nem a fájdalomtól. Ez itt nem goethei görögség. ó nümpheion. Az ember életének partján. Teljesen könnytelen. a tétel végén F-durban és f-mollban tér vissza. ima nélkül. egyik sem sóhajt. kérés nélkül. kék ég és még kékebb tenger. a másik kevesebbet. Nem kérdez és nem vár. Lelkiismeretesen lejátsszák azt. amiben nincsen semmi halál. társadalomra. így. Aki nem teszi. vagy legalább utópiát. mégis a tragikum Szophoklész óta sehol sem ragyogott így. Ha az Iphigénia ión. ami van. és tízezer aiónon át ég a szenvedésben. Ahol a boldogság a legnagyobb büntetés. Giesekingre.

Mi ez az új testet öltés? Túlságosan megszoktam. aki büszke valamire. mint szophoklész írta: csak akkor vagyok valaki. és észrevétlenül lopja ki a pénzt mások zsebébõl. hogy ahol az ember hibás. ereje éppen ott van. Nem kell. és nem képes magán uralkodni. Démoszthenésznek tehetségre nem volt szüksége. válla rángatózott. félig a csillagok tüzes bélyege. mint akinek vállával és nyelvével soha semmi baja nem volt. Elviselhetetlen. Félig az õsök bûne. túlnyomó részben szolgaság. hogy tehetségeit kizsákmányolja. ami lehetetlen. Tehetsége nincs? Nem baj. aki fennhéjázóan járkál itt a piacon. mások eszén túljár. aki pompásan utánozza a malacvisítást. De ahelyett. a csarnokban egyszerre nagy csend. Feltéve. aki lenni akart. plótinosz azt mondja. mintha képességét maga csinálta volna. Az ember ott kezdõdik. ha szólok. hogy az embert a tehetség csak zavarja. csak barlangom fala kong. és gyõzött valamivel. szónoknak készült. Elég a becsvágy. Így látszik. ami nem is az övé. sõt a tehetségben ezért van majdnem mindig valami komikus. Késõbb pál: az én erõm gyengeségben jut teljességre. aki tehetségeinek fensõbbségében és kiváltságaiban fennhéjáz. amihez semmi köze. Démoszthenész lett valaki. Démoszthenészt Athénben mérges kígyónak (argész) nevezték. Démoszthenészben felforr a harag. A legtöbb esetben brutális kényszer. ha gyenge vagyok. s ha nem tetszik. vitustánca lehetett. ha ilyesmit lát. aki abból él. hiányérzete miatt akar . A tehetség a szellem ájultsága. Tehetségeiken élõsködnek. aki nemcsak hogy nem volt. hanem a legnagyobb ellenállást keresni. ami nincs. Aki mindkét lábára sánta. ha szónoki tehetsége lenne. DÉMOSZTHENÉSZ A fiatal Démoszthenésznek. hogy ne marja meg.Barlangom körül ma a cserjén a tövisek is mások. ha semmi vagyok. Nem a legkisebb. csinál. hanem tele volt akadállyal. lehetetlen. hogy teremt valamit. aki kellemes ritmusokat talál ki. aki remekül számol. Ha majd tehetség kell. arra. ha nem vagyok senki. dadogott és görcsösen köhécselt. és végül is mind csak úgy a nyakába hullott. Csupa tehetség. hanem mint a nyomorék. Démoszthenész egy idõ múlva nem rángatózott és nem dadogott. Csak akkor vagyok éber. hogy valamely hajózási vállalathoz írnoknak ment volna. Ezek a veleszületett dolgok itt nagyon húsosak. csinál másikat. Amit õ csinál. mozsárban összetörné s porát az öbölben a tengerbe szórná. Démoszthenész megvetette azt a sok politikust és költõt és diszkoszvetõt. Azok mind paraziták. hanem görhes féregnek született. és most. Nem úgy mozgott és nem úgy beszélt. amilyet akar. akkor vagyok erõs. Nevetséges olyan embert látni büszkének és gyõztesnek. mint a vipera. mint tegnap voltak. kezével kalimpált. költõ és zsebmetszõ és politikus. majd csinál. mint mondják. aki mondatait és mozdulatait a dadogásból és a betegségbõl csinálta. hogy az lehessen. Csak egészen ritka esetben felszabadulás. Valószínû. Csak azt érdemes megcsinálni. Dühös az élõsdire. ha megszólal. az jobb. Hotan aszthenó tote dünatosz. cseppet sem mágikusak. Valakinek lenni a semmibõl. az Olümpiászon a futásban akar gyõzni. Nem szónoknak. Most az óceán válaszol.

ami vagyok. és megmarad. ahol nincs semmi. nincsen semmi végsõ. mint azé. ami megnyilatkozott. szól bengel. írja Simone weil. az ayin. hogy másra hatást gyakorol-e. Csak azt. Mindig kétes. azt nem szabad azzal megalázni. az semmis. Ez ellen pedig semmiféle . híréhség. Persze Démoszthenész görög. az ember mû-halhatatlanságában. ami nincs. minden negatívumot. mondjuk. Az. és tisztít és ébreszt és világít. Purusa. Csak a lét pozitív. A hiánynak ez a szörnyû termékenysége. Nincs szomorúbb. Ellenkezõleg. ami a léten kívül lenni látszik. Tele vagyunk éhséggel. nietzsche itt is tévedett. csupa éhség. A tehetséget nem ápolnom kell. A tehetség terheltség. el is lehetne égetni. Démoszthenészi élet annyi. sõt. Csak az van. aminél tisztább és erõsebb és keményebb és üresebb nincs. Az éhség a fontos. ami van. mint tehetségeit gyakorolja. Mindaz. Istenéhség. anya. mint a létezõ. negatív. ahol minden lehetséges. hanem soha semmiféle olyan lépést nem tud tenni. de leginkább azt a pillanatot. hogy lehetetlen. Ez az a hely. amit akar. Wu-hszien. hogy az élet abszolút pozitívum. mert az ájultságot levetette. mindenki tegyen azokkal. ízléstelen. szakrális sóvárságnak nevezi. A szellem ott van. gyönyöréhség. Ez itt az a hely. s amikor az ember megszületik. ami nincs. és nemcsak hogy eredménytelen. goethe: das Unzulaengliche ist produktiv. fényéhség. Amíg az ember nem nyugszik bele. Minden egészség egyfajta éhség. és hisz a mûben. Abból kell élni és azt kell élni. az egyetlen siker a bukás. A láthatatlan. ahol nincs megállás. Csak az az igazi. Már nem is tisztességtelen. mint magamra venni az éhséget és a hiányt. Minden egyéb hazugság. böhme a szent szellemet heilige Giernek. A mû egyetlen értelme. aki tehetségét kibírta volna és ne pusztult volna bele a vakságba. Az igazi erõ az üresség. és az egyetlen diadal az összetörés. és nincs megalázóbb. teljes egészében negatív. vagyis modern ember. hataloméhség. aki magát tehetségeinek kiszolgáltatja. elõnyben van afölött. és soha nem is volt. ebbõl a ragyogó nemlétezõbõl. amikor különbséget tesz az életteljességbõl (aus Fülle) és az ínségbõl (aus Not) alkotott mû között és azt mondja. a sunjata. addig szükség van bálványokra. ami az ínségbõl született. Már nem tudja.szépet alkotni. Amit alkotok. szereleméhség. Az Evangélium azt tanítja. A mûveket. hogy semmi. ami az élet folyamán történik. Senki sem védekezhet azzal. ezt az emésztõ kívánságot. de a legjobb még ezzel sem törõdni. hogy az ember tehetségesnek tartja. Mindent bûneimnek köszönhetek. annak ereje nagyobb. ahogy a kabbalisták írják. A nemlétezõ erõsebb. erõsebb a láthatónál. A világot ebbõl a semmibõl teremtették. mint a mahájána tanítja. és milyet. viszont mindaz. hogy mialatt az ember dolgozik rajta. Ami bennem az igazi. és ha valaki a nagyság bármely fokát elérte. Aki marad. mintha valaki nem tesz egyebet. vagyonéhség. „a nyugtalanság egész terhét". ha érdemes lenne. ami nem nyilatkozott meg. amikor az eszeveszett sóvárgás bennem a tisztaságra felébred. vagy porladjanak el a feledésben. mint látni azt. ami van. anyagéhség. Tao. amely eredményes lehetne. Nincs ember. ex nihilo keletkezett. az a hiány és az éhség és a tökéletlen. csak a teljességbõl alkotott mû az igazi. A tehetségmámor bálványa az egyesszám elsõ személy. az emberre visszahat. ha azokon már felkapaszkodott. ahol az egyetlen eredmény az eredménytelenség. minden betegség egyfajta csömör.és apaéhség. Az én. hogy boldog. mondja hérakleitosz. Ami nincs. aki szellemben szegény. és csak szomjúságát éli. hanem védelmet kell keresnem ellene.

tulajdonság. menekülés a tudat elõl. neki lett volna ereje azt mondani. mert ha a tehetséget el is hajította. sem tudás. Itt nincsen semmi végleges. Nem volt képes vállalni a legyõzetést. De becsvágy még kevésbé kell. én pedig ezt a tehetségemet szétszórom. Úgy látszik ez az. Európainak lenni annyi. Becsvágy annyi. Ezt pedig tudni és vállalni és élni. hanem a megnyilatkozott igazság fényében megnyugodva. amely csak arra való. Mindez negatívum. sem intelligencia. és tényleg ne legyünk más. de a becsvágyat nem tudta megalázni. mert le kell gyõzetnie —. Ha a legnagyobb ellenállást akarta is legyõzni. . Azt. Azt meg tudta tenni. Ez nem az életrõl való lemondás. amit Szophoklész úgy mond. mint a tehetség gyakorlata. hogy a tehetség gyakorlata az embert megalázza. Igenis összetörni és megbukni és az erõtlenséget elismerni és a legyõzetést vállalni. Ez az. hogy életünk kudarc legyen. az élet. hogy dicsõségre való szomjúságát letiporja. és senki és semmi nincs. semmis. ami az élet folyamán történik és történhet. ha nem vagyok senki. sem dicsõség. és gyõzedelmeskedjék a mûben. hogy csak akkor vagyok valaki. amikor az ember mindenrõl lemond. vagyis lét. és minden mozdulatunk csírájában levõ bukás. és nincs hely. Becsvágy kétségbeesés. Becsvágy az a kétségbeesés. akár csak az egyszerû hindu vanaprasztha és szannjaszin tudott. jól látta. de azt nem. mert ami életünket jellemzi. Mindaz. mint nem tudni azt. Pál: ha gyenge vagyok. Nem kell tehetség. a desperát erõfeszítés. akkor vagyok erõs. hogy összetörjünk és megbukjunk és legyõzessünk. az minden tettünk bámulatos eredménytelensége. az egyetlen diadal az összetörés. amely ténylegesen élet. hordja szét porát a tengerben. és amelyhez az út a kudarcon és bukáson keresztül vezet. amely éjjel-nappal észtveszetten küzd az ellen. és nem fogcsikorgatva. Az egyetlen magatartás. A becsvágy a kétségbeesés egy neme. ami nem élet. s amit az Evangélium úgy mond. amikor a boreasz a legerõsebb. nyomorék féregnek születtem. eredmény. amit Mózes úgy mond: a dolgokból elég. A tehetség a szellem ájultsága. hogy az ember erõtlen és nyomorult és nem segít rajta sem tehetség. hogy a rángatózó és dadogó emberbõl szónokot csinált. hogy boldogok. a becsvágyat megtartotta. A legjobban rettegünk attól. a héber próféta. sem mûveltség. és tényleg ne legyen semmi. és fennmaradjon valamely látszatban. nincs megállás. és megkönnyebbülten. hogy mégis gyõzzön és eredményes legyen és alkosson és legyen valami és valaki. ahová ez elõl el lehetne rejtõzni. Démoszthenész modern ember. Az egyetlen eredmény az eredménytelenség. az egyetlen siker a bukás.gyógyszer nincs. vagy a zen-szerzetes. mû. nem kétségbeesésbõl. hogy az ember ne roncsolódjék szét. Pedig. amitõl a legjobban irtózunk. amit az ember eleve tud. akire és amire számítani lehetne. teljes egészében a semmié. hogy bármit tesz. De a becsvágy a tehetségnél ájultabb. Egyedül az élet maga pozitív. ha valakinek. és csõd. és most tehetségemmel hatalmamban tartom egész Athént. semmi itt nem marad meg. Már csak azért is. mint nem elviselni tudni azt. vagy az orfikus zarándok. mint semmi. hogy elfedje az egyetlen pozitívumot. amely igazi és valódi. gyõzni akart. tehetség. és nem megtörten. amit a szufi. siker. akik szellemben koldusok.

tékozló. ami tehetség. Mindaz. mint a bukást beismerni. kereszténység nincs. és csak a mûvészet. közönyben felismeri: ez az a küszöb. és aki a küszöbön átlépve igazi otthonát megtalálta. hanem abban. mert kívül esik azon. Vagyis pascal. Pascal. gyõzni akart. legyen az ember bármilyen iszákos. piszkos. mikor már minden elveszett. ami nem a csupasz és a meztelen létre vonatkozik. akkor vagyok erõs. megtisztulásnak nevezi. Nem volt képes azt mondani. Inkább elzülleni és börtöntölteléknek vagy intellektuális csõcseléknek lenni. mellõzve. jó modorú. a csüggedtség és a kiábrándulás és a sértõdöttség elviselésével. hiszen az orfikus Dionüzosz szétmarcangolását a tragédiák jelképeiben még láthatta. hogy a nagyság nem történeti és társadalmi teljesítmények szerint való rang. az az emberi lény. ami pradnya. az a semmié. hogy kierkegaard-nak igaza van. hogy megbukni annyi. produkció. amelyhez az út a földi tartózkodási hely összetörésén át vezet. mint elzülleni. hogy megvertek. legyen az bármilyen. mint az összetörést. részben pedig még mindig inkább a züllést választja. divatos. De persze hol volt már az agorán Dionüzosz. amelyen át kell lépni. hogy milyen mértékben tud mindezeken átlépni. Démoszthenész idejében ezt a tudást már csak a tragédia jelentette. a sikerben való teljes megszégyenülése és a becsvágyban való megalázása után. az egyetlen ember a közelben. és a züllésbõl van kiút. Az orfikus görög tragédia ezt a küszöböt katarzisnak. kifosztva. ami nyelvvel megnevezhetõ. Nem tudta. Ezen túl csak a kereszténységgel léphet. Részben abban a hiszemben van. hogy életre született. Ha nem szökik meg a szétmorzsolódás elõl. és a csõdöt hazugság nélkül magára veszi. Démoszthenész még tudhatott errõl. Aki tudta. aki a bukáson áthalad. Ami megmarad. nem mondható úgyszólván semmi. már misztérium lett az. csupán társadalmi és morális kategória. és hol volt Orpheusz! Még Szókratész is. mert a züllés. hanem a tökéletes eredménytelenséget tudomásul veszi. vagy akár elõkelõ. A hindu hagyomány e megismerést pradnyának nevezi. akit letapostak és leköpdöstek. az emberi értelemnek felbonthatatlanul integrált s ugyanakkor a . Csak az az ember alapozhatja meg magát a valóságban. A démoszthenészi életmód a modern ember számára elérhetõ legmagasabb. Démoszthenész modern ember. érvénytelen. hanem a katarzisban megtisztult tragikus egzisztencia. fölényes. vagyis semmi sincs. és az alázatot gyakorolja. hogy az ember valódi otthonáról. ledér. ami eredetileg a normális ember természetes életszabálya volt. mint amikor a megbukott a gyõztes szerepét játssza. a vallás és a metafizika jelképeiben ismerhetõ fel. Nincs komikusabb. Mindaz. de tudjuk. aki megértette. A nehézség. Az emberi nagyság nem a tehetségben és az intelligenciában és a teljesítményben van. Csak az ember tisztulhat és világosodhat meg és ébredhet fel és ez az egyetlen eredmény és végsõ értelme annak. és amely utat a tönkremenés nyitja meg. Az.egyetlenegyen kívül. mûvelt. mit jelent elhagyatva lenni az igazságtól. illatos. amitõl jobban félne. buja. mi a nagyság abban. hogy felad és visszavonul és leépít. legalább az igazságban gyõzni. hotan aszthenó tote dünatosz — ha gyenge vagyok. becsapva. mint ténylegesen megszégyenülni.

hogy ezt a lépést maga elõl elfedje. A modern ember új kategóriát teremtett. az idill. s mint a tengerben. A modern ember egész civilizációt épített. ami az Evangélium szerint csak arra jó. és nem tudja.végtelenbe differenciált centrális mûvelete. Ennek az értelmi mûveletnek segítségével ismerem fel. hogy van. mert azok legalább érzik a fenyegetést és tapasztalják. amely mindegy. de boldogok lettek a csüggedtek. ami tragikum. amelynek sajátos logikája van. hogy kiköpjék. a lényegtelenséget. életet. hanem a lét mélyének tekinteni. Gogol. és nem menekülni elõle és nem kibújni és elkenni. Ez a tudás a modern ember számára elveszett. a langyosat. E logika legelsõ és legfontosabb ismertetõjele. ami feladás. Schumann és Van Gogh. hogy nem félni kell tõle. az eredmény. amit Gabriel marcel a valóság harapásának nevez. azt a másikon megnyitja. Dosztojevszkij. De a bukást nem tudja birtokba venni. a bûnösök és a lázadók. hogy az összetörés felépülés. az az igazi otthon. vagy nincs. a melankólikusak. folytatás . abban megmerülni. amit az egyik oldalon lezár. Az összetörésig még eljut Hölderlin és Baudelaire. mint Tolsztoj. hogy paradoxon. Különös. benne reked. ami a fenyegetõ sötét megsemmisülés.

A beszédben még hagyján. A válasz néha elõbb van. amelyektõl irtózom. szól a válasz. mivel magamról kívánok beszélni. aki azt. hogy úr. hogy zavarmentes élet csak önámítással lehetséges. hogy én. a kérdés elõbb. is. reálisabbak. még nehezebb lesz. még kevésbé leírni. s mint rendesen. lehetõleg felszámolni. s azokat. mintha azokat újságíró tenné fel. azt hiszem. ha valaki kérdezés nélkül önmagáról beszél. mindig kétes. bár e csodálat nincs fenntartás nélkül. Magány annyi. Az interview igazság-mûforma. Mire a rabbi méltatlankodva felnéz és így szól: Ki az. aki ír. Valaki kopog és a rabbi azt kérdezi: ki az? Én vagyok. hogy az én abból az idõbõl való. mint a válasz. Nehogy a dolog félreértésre adjon alkalmat. amikor még istenek voltunk. tisztaság viszont csak . sõt. különösen kielégített. és nincs. ahol a festék a legvastagabb.Terebess Ázsia E-Tár « katalógus « vissza a Terebess Online nyitólapjára INTERVIEW Nem illendõ. És ha úgy látszik. hogy az ember önmagában játssza le azt. aki Istenen kívül magát énnek meri mondani? Lehet. kívánatossá tették a tisztaságot. amikor valaki érzékeny helyet érint. Olyan emberek. A gyanakvást valamely önámításra nem tudom elfojtani. ha az ember könnyíteni akar rajta. az egyes szám elsõ személy használatától feszélyezve érzem magam. mint a kérdés. mint nem engedményeket tenni. Elképzelhetetlen. de az illendõségnek eleget óhajtok tenni. Kényszerhelyzet. Védelem és nyilvánosság kizárása. A magam részérõl az egyes szám elsõ személyt nem tudom teljesen irónia nélkül kimondani. amely nem vonz. hogy én. Mintha azt mondanám magamról. Mondjuk úgy. Mikor a khasszid történetrõl tudomást szereztem. olyan nyilvánosságé. de a nyilvánosság elõtt. nehogy gondolkoznia kelljen. akinek az együttélésre fokozott igénye van. ügyefogyott és indiszkrét. de abban az alakban. Ezúttal. aki kérdezzen. ahogy használatos. sõt visszataszít. és mint a sajtó természetébõl következik. ahol az ember magát a legkevésbé biztosította. Magányos az az ember. a kérdést magamnak kell feltenni. amelyek megmaradtak. Csodálom azt. Magány annyi. hogy szeret gondolkozni. amit tulajdonképpen a többivel együtt kellene lejátszania. akikkel jól éreztem magam. a szó csak átvitt értelemben használható. Az újságíró oda néz. A magányos helyzete ilyen esetekben kedvezõ. Pedig komolysága csak annak van. Az újságíró nemlétezõ kérdéseket tesz fel. az önérzet kellõ hangsúlyával ki tudja ejteni. ha valaki leírja. amelyeket önmagamnak fel kívánok tenni. Önmagát kevesebb önámítással akarja fenntartani. hanem olyan követelésekkel. Ma. éspedig nem követeléseinek nagyságával. hogy az ír. Kérdéseim. hogy az ember milyen erõfeszítésekre képes csakis azért. áldialógus.

ahhoz képest. Bennem is rendezõdött és rendszeres elméletté és következetes magatartássá épült ki. hogy az irigység mire vonatkozik. amelyben sértõdöttségem. Még azt is meg merem kockáztatni. mert ebbõl semmit sem kaptam. hanem mindennemû hírrel és vagyonnal és hatalommal szemben. hogy életem a bosszúra épül. hogy sikert ért el. mintha a követelést õ maga eleve teljesítette volna. mert a sikert elvetendõnek ismertem fel. Kezdjük az állandó ingerültségen. A pszeudoegzisztencia egy percig sem élhet önvédelmi hazugságok nélkül. Azt hiszem. mi az. Még saját lényem megértésében sem. amit állandóan újabb hazugságokkal kell megvédeni. Ha mindebben semmi rendkívüli nincs. Pszeudoegzisztens voltam. hanem bosszúból. vagy pedig csak arra. ezenfelül a mélyben a rejtett axióma megszilárdult: igaz ember vagyok. mert abból semmit sem sikerült elérnem. Végeredményben úgy éltem. hogy valaki a sikert tisztességtelen úton érte el. sõt kétségbeesett düh emésztett. amit mondok. arra. számításba sem kerülhet. A hazugság nem abban van. hogy e düh nélkül semmire sem mentem volna. A megtévesztésben a súly nem arra esett. Ez volt éppen az én esetem. Pszeudoegzisztenciám védelmére építettem ki azt a hazugságszisztémát. Egyébként kell lennie olyan életnek. ha az a hit. ami a rendkívüli? . A legjobb úton voltam ahhoz. ha valaki úgy tünteti fel. akinek és aminek sikere volt és van — Ennek a ressentiment-nak sokat köszönhetek. amire magam nem vagyok képes. igaz volt. hogy fedezet nélküli váltóval fizetni. amit önmagamnak hazudok. A híresek. hanem abban. akit ismertem. Ha ez a hazugság. az amit másnak hazudok.önámítás nélkül. hogy az embernek igaza van. hogy önmagamat és egész életemet elhazudjam. Nem azért támadtam. amely valódi és zavartalan is. hogy mást vezessek félre. Mivel indokolja bõszültségét mindenki és minden ellen. emlékszem reá. hanem hogy önmagamat tévesszem meg. Hazugságszisztémának nevezem azért. kiépül. hogy a magam számára annak kimondására az igazság jogát hazudom. Ezt úgy hívják. Nem tudom sikerült-e végképp felszámolnom. mint egy kezem ujjain megszámolható ember kivételével mindenki. A hírhatalom-vagyon iránt való sóvárságot nem gyõztem le magamban. Követelni valamit. a közös élet legáltalánosabb és legmélyebb ösztöne. pszeudológia lesz. és féltékenységem eltitkolása érdekében már nemcsak a híresek és a vagyonosok és a hatalmasok. és a tisztességtelenség életmérgezõ lehet. Sohasem tettem fel a kérdést. hogy az irigység a kompenzációs lélektan szerint mindig valamely pozitív eszmény alakját ölti. Ressentiment csak úgy tartható fenn. de nekem ilyesmit mondanom nem volt szabad. valami magasabbra hivatkozva. Nietzschének igaza van. a vagyonosok és a hatalmasok ellen tanúsított irigységben semmi rendkívüli sincs. Abban sincs. Hosszú ideig úgy volt. meggyõzõdéssé vált. támadó magatartást vettem fel. mert amit mondtam. tisztességtelen.

Realizálni annyi. Nem kell okvetlenül rossznak lenni. De csak azért. Az emberiség elképzelhetetlen többsége. hanem a moslékban. a ressentiment. amirõl azt hiszi. mint azt tenni. mint követelni — nem azt. hanem „én". mintha az élet az lenne. ahol az ember hazudik. az lényegtelen. aki nem a valóságban. Aléthész. ami a létbõl kimondható. Nem a pokolban éltem. Valódi az. Már régesrég beszéltem realizálásról. Sajátságos. amit a meg nem számlálható többség tesz. lehet jelentéktelen is. mint a többi. és az életet a valóságra felépíteni. ebben a démoni jelentéktelenségben él. igaz és valódi és nyílt és fedetlen. Eltávolodtam az élõktõl és a holtaktól. az is marad. az valódi legyen. az irigység. Ami fantazma. középszerû voltam. és legyek minden kérdésre szüntelenül nyílt. Valóság itt és ebben a percben annyit jelent. hallatlan tenyészetnek indul. mert „itt semmi sem magától értetõdik. hanem úgy. mint a görögök mondták. A legnagyobb ellenség az elhazudott ember — — Mert az életet megrontja önmagában és mindenkiben. A közösségbõl kiesik. Azon a helyen. Hérakleitosz azt mondja. Nincs közönségesebb. a féltékenység. és önmagamra alkalmazni tudtam. és az önámításból fakadó élethamisítást . és ezen az alapon abban tetszeleg. svihák és link. aminek kimondásával az ember lépést tud tartani. Ne legyen semmi. mint a pszeudológiát lebontani. Középszerûnek lenni annyi. Realizálás — — Realizálni annyi. ami üres. Ez a félelmetes középszerûség. Nem voltam bûnösen hazug. ami irreális. és arról. hogy állandóan teszi. amit az ember mond. mindent meg kell mondani".— Hogy az önámításnak ezt a bonyodalmát felismertem. amit az ember nem tud megtenni. hogy ez az ember az axünosz. mert a sikert nem az erõfeszítéssel akarja megszerezni. amely arctalan és egyéniségtelen és jellegtelen. és ha az ember személyes igazsága nem fedezi. ami a közönséges. az üres. Hazugságrendszer épül. Hazugság azért van. ami ne lenne megmondható. hogy azt elõször önmagam váltom be. Egyetlen és pótolhatatlan és helyrehozhatatlan fontossága annak. az irreális. de úgy látszik. a hazugság benne. Nem bûnözõ voltam. hanem tisztátalan. hazudik. az démoni. amelynek elrejtésébõl önmagának kivételes jogot ad az ítéletre. Ez az. hanem — azt. hogy az élet és a szellem egységét meg kell valósítani. Démoni a bosszú. mivel nincs ellenállása. és önvédelembõl. Ez a pszeudológia. ami lényegtelen. hoi polloi. aki vele érintkezésbe kerül. mint Hérakleitosz írja. mert az embernek eszébe sem jut megtenni. nem dialogikus személy többé. mint a más iránt támasztott követelést azzal kezdeni. Az elsõ lépés — — Nem nehezebb. hanem fantazmáiban él. Az igazság önmagában lényegtelen. e hazugságra életrendet épít. Mihelyt az ember kiszakadt és megszólíthatatlanná vált és egyedül marad. hogy felelõsségre vonhat mindenkit azért a tehetetlenségért. hogy felidézi az alvilágot. egyedül marad és lezárul. hogy a nyelvben megnyílni és kimondani. a démoni középszerûség.

egyszerû felsorolás. hiány. nevezhetem szellemnek. én is abban a hiszemben voltam. Itt történik a visszakapcsolás. Úgy látom. vagyonéhség. a hírvágy. Az írás kivételes helyzete — — Igen. vagyis a realizálás. léleknek. Amit elolvastam. Az élet törvénye nem önmagában van. Kis cédulát találtam. és valamennyi közt a legkevésbé csillapítható maga az életéhség. mindegyik. úgy látszik. és egy kicsit szomorú. hogy ebbõl semmit sem teljesítettem. nemlétezõ. hogy az ablakba kitegyék. Ilyenkor az emberben az élet megretten. mert nem lehet jóllakni hiánnyal és sóvárgással és ürességgel. gyengéd volt. semmi. Olyan egyszerû papírlap. Csak késõbb érti meg. Hataloméhség. a semmi. hogy lelepleztek. pszeudoegzisztenciám érzékeny pontjai. mintha több . Mi értelme van annak. hogy bár tudtam. sõt a világosság. néhány szót írtak rá. és mivel több fontos fokozat kiesett és a folyamatosság megszakadt. Muszáj volt engedelmeskedni. Elõször kellett az életéhséggel való kapcsolatot megszakítani. meg fogják fosztani önmagától. aki a cédulát írta. de ami nincs. Az elsõ lépés nehézsége.fel kell számolni. mert a legkevésbé konkrét. Abból vagyok. mint Andersen királya. Egyetlen szubsztancia van. amit akarok. Itt történik az árulás és a hûtlenség és az élethamisítás. Semmi kényszer. ha az ember az éhség tûzében ég. az üresség. de nem tudtam. hogy az életélvezet csak a magasabb elõl való elzárkózás árán lehetséges. ami bennem a nemlétezõ. mindössze az elkopás következtében az ember folyamatosságában rések keletkeznek és énjének burkai vékonyodnak s így az emberbe valami másnak sugarai és elemei hatolnak be. hogy vétkeimet csak én ismerem. Mert csak egyetlen szubsztancia van. Itt történik az. hogy ez kívülrõl olyan jól látható. Az volt. az üresség. mert itt semmi sem magától értetõdik. anyagnak. Az érzékeny pontokat ismertem. és ami csak élet. a rend és az emelkedés eddig nem ismert gyönyört nyújt. mielõtt ezt az elsõ lépést megtettem. Az életéhség a korral nem csökken. Ez volt a rendkívüli. Nem szégyen vett rajtam erõt. és azt hiszi. van szótettazonosság. Az élettel való teljes azonosulást megbontani. pompás ruhában járok. hogy semmit sem vesznek el tõle. a pénzvágy. Minden hazugságot elõször itt kell kimondani. a becsvágy. és csak él. ceruzával. hogy azt teljesíteni kellene. Nem volt felszólítás. és nem is gondoltam arra. nem kívánt megszégyeníteni. Az ember éhséggel születik. híréhség. hanem eggyel feljebb. Megrendített. van életvalódiság. van életmû egység. és egyik sem. azt hittem. semmi egyéb. itt mindent meg kell mondani. pedig csupasz voltam. mint amilyet a gyermekek írnak karácsony elõtt. a szerelemvágy tûzében ég? Az élettel nem lehet jóllakni. amelyek az embert félelmetes átalakulásra készítik elõ. Mint az elhazudott ember. nincs. Õrangyalom. hogy az ember a magasabbról leszakad. Mintha az írás lenne az életszimfónia partitúrája. nõéhség. mámoréhség. és itt kell megtörténnie az egység helyreállításának. és minden hazugságot itt kell jóvátenni. Úgy éreztem magam. ami nélkül nem tudok lenni.

. Az írás jelentõsége számomra. Az õskor és a jelen összeépítése. Véglegessé akkor válik. és ha mellette életükkel tanúságot tesznek. az nem énjén kívül van. Minden könyv. pedig ha az írás kifejezés. de legalább becsületesnek látszik. Ebben az esetben az írás csupán kifejezés lenne. Szabó Lajos. a létezés hiteles szövege alapján önmagamban az eredeti tisztaságot megvalósítani. hogy tiszta életet kell élni. csak meg kell csinálni. hanem valódiság. hanem az éthoszé. Ez így legfeljebb konfesszionális. Guénon csak annyit mondott. hanem lénye legmélyén. A felbonthatatlan és az abszolút fundamentum. nur Dichter. hogy az eredeti szöveget milyen hûséggel kottázom le. Guénon. pojáca. Az írásnak van eredetije. ahonnan az ember leírja. hogy azt mondta: nem tudom megtenni. Kitalálás? Eredetiség? nietzsche megmondta róla véleményét. igaznak lenni az elsõ feltétel ahhoz. és hogy önmagam ebbõl mennyit valósítok meg. hiteles. mert az írást önmagához húzza le. Ezt a tüneményes megfogalmazást csak annyiban tudnám helyesbíteni. amin áll. A kettõt megkíséreltem összekapcsolni. élete erre épült. minden utazás. Nietzsche és Kierkegaard csak annyit mondott. amit olvastam. amit megtettem.lenne. vagy a folyó partján. hogy a létezés hiteles szövege megvan. A szöveg. Ez azonban így rossz. és nem tartható. legalábbis milyen erõfeszítést teszek annak megvalósítására. hogy önmagát az íráshoz fölemelné. Kierkegaard. Nietzsche nyomán strindberg úgy akarta feloldani. Nem tehetség kell hozzá. hogy saját énje fölött való kétségbeesését azzal a gyönyörrel kösse össze. és azonos feladat. Eliot szerint az írás az ember számára lehetõvé teszi. ha alacsonynak is. amin minden emberi nyugszik. Elsõ pillanatra. szabó Lajos szerint mindent megmondtak. nur Narr. hát nem prédikálom tovább. Ez az eredeti szöveg csupa jel. az élet. de nem végleges. Aki ma jelen akar lenni. az emberi alapállás megvalósítása. mint látom. akkor az. ahelyett. És csak az tudja megfejteni. és minden ember. vagyis csak költõ. annak gyökereit legalább tízezer évre kell visszanyújtania. és az írásban kell az összefüggõ egységet ismét megteremteni. Az írásban történik a megszakítás. Ez az. csak bolond. és minden séta a tenger. és reggel és este és a képtárban és a hangversenyen. hogy valaki az igazságot megismerje. guénon azt mondja. A konstans tényezõ nem lehet az ember. G. aki ír. aki magát érzékennyé tette és ez az érzékenység nem az ihlet kérdése. Nietzsche — — Nemcsak. hogy a létezés eredeti szövege a szentkönyvekben egyszer s mindenkorra megvan. hogy amivel az ember saját énje fölött érzett kétségbeesését összeköti. az én. mint Nietzsche mondja. akit ismertem. Az írás és az élet feszültsége a huszadik század elején elviselhetetlenné vált. ha abból szüntelenül táplálkoznak. amely az énjén kívül levõ élettel egyesíti. ez az ember valósága. az élet kifejezése. A hazugságmentes írás és a hazugságmentes emberi egzisztencia egymást fedi.

de nincs objektív stabilitása. vagy legalábbis oda visszatérõben van. Az élethez meg kell találni a hiteles szöveget. A szolidat kívántam. az vagyok is. tiszta. az kilépett abból. Ez a hatásról való lemondás. Történet annyi. de aki vagyok. megvalósítani az õskori és a keleti egyszerûséget és tisztaságot. Minden tehetség hazárd. hogy az írást sohasem fogom tudni nélkülözni. mint a cézárok. De a tehetséggel szemben bizalmatlan voltam.Ahhoz. mint Guénon tette és nem. egyszerû. semmi hõsködés. semmi hóbort. A dicsõségnek elég alacsony foka. Amit szeretnék megvalósítani. semmi történetiség. a korhoz és a néphez. Mindenki tud normális lenni. Rezignáció — — Egyáltalán nem. Ez a normális. Számomra Kent a hiteles humánus egzisztencia. ami áttetszõ és valódi. aki az egész mûben az egyetlen normális ember. Ez az egyszerû. mint amilyenek az apák és az anyák és a szamaritánusok. de mivel ez európai értelemben nem teljesíthetõ. nem tudok tõle megszabadulni. az a hûség a helyhez és az idõhöz. és talán nem is szabad. Aki visszatért a normálishoz. De nem vagyok az többé. Azt hittem. Így most kénytelen vagyok európaibbnak lenni. egzisztenciám archaikusabbá válna. és az õrület mélységes fenekéig meg sem áll. és magamat kizárólag a realizálásnak szentelhetem. és újra olyan lett. már tudom. A dicsõség Kenté. Minden jel arra vall. mint Kierkegaard és Nietzsche. amit Európában történetnek és történeti dicsõségnek mondanak. és így autentikusabbá. a legjobb esetben talán néhány év. Kent dicsõségét az emberinél magasabb . Elhazudott egzisztenciámat magammal cipelem. hogy lesz idõ. ez az. amikor az írást abbahagyhatom. hogy valaki szent legyen. minden különös képesség nélkül. de nagyobbak. Ha az írástól meg tudnék szabadulni. ezé a fantasztáé. hogy e romlott egzisztenciából az út egyenesen a szentségbe vezetett volna. akirõl abban a pillanatban. a szöveghez meg kell találni a realizáló egzisztenciát. különleges képességekre van szükség. csak szelleme. hogy felbukik. mert a lét eredeti szövegének megfejtése és a realizálásra tett erõfeszítés az írás tevékenységében történik. bibliai. amiben nincsen mutatvány és szemfényvesztés. mert szüksége van rám. abszolút valósága van. Aki voltam. Csak az írás révén jutok olyan erõkhöz. hû. amit mindenki elérhet. Életemet a hazugság olyan mélyen szõtte át. Nem hagyom cserben. A tehetséggel szemben óvatosnak kell lenni. amelyek a feladat teljesítéséhez szükségesek. mint a kenyér. mint szeretném. Ez a lét hiteles szövegének megvalósítása. amikor megjelenik. mert Guénonnak nincs egzisztenciája. akiknek nagyságát sehol sem jegyezték fel. az nem voltam mindig. mint szubjektív heroizmust. Számomra a Learben a dicsõség nem a királyé. mindezt nem teóriában. azt. Kierkegaardnak és Nietzschének csak egzisztenciája van. mint följegyezve lenni az emberiség emlékezetében.

és nem maradtak meg valahol. és az emberiség számára. Elérkezik a pillanat. csupán karrier. a vagyon. és ha ezért a többért az életet odaadja. a hatalom. Bûnlajstrom. Az emberi történet a valódihoz képest nemlétezés. és ami megmaradt. az számomra alacsonyabb kategóriában marad. már nem is hír. Följegyezve lenni az örök emlékezetben. hogy van valami. mint az emberi történetben? Hogyan gondolható el. Dicsõség. A dicsõség nem teljesítmény következménye. vagy nincs. az õskeresztény. És ha valakinek nevét az élet könyvébõl kitörlik. és senki ezt észre nem vette. de elnyerni a nevezetes névtelenséget úgy. hogy: neve fel van írva az élet könyvében. és kevesen érdemlik meg. a vérengzõk és az elaljasodottak közé. hogy megtaláljam az élet könyvét. Nem tudom hogy hívták õket. a szufi. hogy az örökben mindenki az õt megilletõ helyet elnyerje. az súlyosabb. mintha lenne valami. a normálistól való eltérés. ahol az apákat és az anyákat és a szamaritánusokat. az örök emlékezetben akartam megmaradni. Ilyen kivétel ma nincs tíz. hogy közöttük disztingváljanak. saint-exupéry. hogy elvesztek számunkra. Dicsõsége az embernek van. a khasszid a nevezetes névtelenségben. ahová bejegyzik az egyszerûeket. De nem is következmény. mert dicstelenné válik. Kicsiny becsvágy megmaradni a mulandóság történetében. Hírnevet lehet csinálni. akik a történetben ismeretlenek maradtak. A kettõ ma már egymást teljesen kizárja. ami az életnél több. Lehet a történetben megbukni és összetörni és elveszni és elenyészni. Csuang-ce ezt a dicsõséget úgy hívja. Nincs alku. Hogyan képzelhetõ el. az én becsvágyam magasabb volt. álnok és galád õrültek. A héberek azt mondták. Három ezek közül: gandhi. ami az életnél több. Talán ezt hívják utolsó ítéletnek. mert a hírnév nem a magasabb életérték következménye. Csupán hírnév. azokról ez sohasem tudódott ki. csupán karrier. a zen. a hûségesek nevét nem jegyezték fel a képmutatók. A hírnéven az ember maga dolgozik. A történet hõsei ilyen dicstelen emberek. hogy ez a nevezetes névtelenség. Dicsõség annyi. csupán siker. de elnyerték a lét dicsõségét. ami mulandó. ahol megmaradásuk véglegesebb és fényesebb. hanem a magatartásé. Az emberi élet pótolhatatlan. ami örök? Van valódi dicsõséget számon tartó emlékezet. amikor az emberi történet lapjai fellobbannak. . Albert schweitzer. és megsemmisülnek az igazság tûzében. A történet egyetlen fogalma a dicsõség. ott. mintha meghal. És akkor van. éppen õk. ha az ember felismeri. Aki nevét a történetbe vési be. mint az örök emlékezetbe lépni. de mégis mindig úgy cselekszünk. a tao.emlékezetben jegyezték fel. hanem az értékektõl teljesen független tervszerû tevékenység eredménye. a szégyentelen gonosztevõk söpredéke? Megmaradt mindaz. és nevét az ember maga kaparja be a történetbe. a szannjaszin. Eziránt való bõszült mérgem és irigységem és bosszúm tette lehetõvé számomra. és elveszett az. hogy arról a földön egyetlen ember sem tud. Ugyanakkor kinyitják az élet könyvét. a történetben való siker és érvényesülés régebben és kivételesen még nem tette lehetetlenné az örök emlékezetben való dicsõséget. A hírnév. azt. hogy akik egyszerûek maradtak és tiszták. amikor az ember nevét az élet könyvébe felírják. Európát és a valódi hagyományt ez választja el: az európai a görögöktõl kezdve a történetben akar halhatatlan lenni. és ennek sajátos technikája van.

amit élek és írok. csak a napot obligát módon lopta. elhatároztam. amit a mûvész és a filozófus életrajzok nagyvonalúságnak neveznek. hogy a legtöbbször észre sem vettem. amit el kellett végeznem. Tudtam felõle. a társadalom romlottságára hivatkozni. ha ezt konfessziónak tartanák. mialatt rajtam kívül mindegyik konvencionális módszerekkel szabotált. amikor ebbõl még erényt is akartam csinálni. munkámat. mert ez annyit jelent. sõt. és mindig újra és újra megkíséreltem. Egyre inkább elveszti jelentõségét. Nem mentség. hogy olyan szociálisan felhasználhatatlan vagyok. A való helyzet. de fõként. és itt. elsikkasztott idõbõl. helyszínrajz. ami ma itt a világ. és kénytelen voltam ebbõl az erkölcsi deficitbõl élni. az a svihákok felsorolása. különösen amióta tudománnyá tették. Ilyesmi tilos. illegitim volt és magyarázatra szorult. mit mulasztok és milyen kötelességeket hanyagolok el. hogy minden idõben mindennemû egzakt munkára alkalmatlan voltam. Az sem mentség. hogy azt. vagyis amióta olyan lett. hogy a munka. mert egyetlen komoly ember sem kerül bele. tízóraival. de ez ebben az esetben mindegy. A hétköznap egyszerû munkája mindenkire kötelezõ. és mindig is tudtam felõle. Élete folyamán sehol sem állotta meg helyét — — Egyike a legérzékenyebb helyeknek és nagyon igaz. hogy szociális kötelességeimet begyakoroljam. és kiesik belõle minden valódi esemény. Nem panasz. de megcsinálom. legyõzzem. amit reám bíztak. hogy holnaptól kezdve. Tény. Nem baj. mint egy Zola-regény. hanem semmirekellõ. nem volt elismert hivatás. ami még ennél is több. annak mértéke számomra nem az emberi történet. újságolvasással. És könnyû lenne azt állítani. hogy nem tudom komolyan venni. Gyûlöltem magam azért. fizetésemet nem szolgáltam meg. A munka. vagy letagadják. hanem leleplezi az emberi történet lényegtelenségét. Nem szeretném. Amikor arra kényszerítettem magam. Soha a társadalom hasznos tagja nem voltam. úgy éreztem. mert azt nem tekintettem a zsenialitás ismertetõjelének. hogy csak azt tudtam megtenni. még csak nem is enyhítõ körülmény. amit végeztem.Rút. és senki sem igazolhatja magát a tehetség privilégiumával. vagyis hivatalnoksággal. és volt idõ. Többször azzal ámítottam magam. Vagyis a történelem nem azt jegyzi fel. Mégsem . a botrány. mint Csuang-ce görcsös fája. Nem lehet. pletykával. Olvastam és könyveket kivonatoltam és jegyeztem a magam számára. hogy apró bûnöcske ez azon a kolosszális szemétdombon. De tudtam. elég alacsonyrendû volt. hogy a többi még kevesebbet dolgozott. elvesztem magam. Ha észrevettem. hogy dolgozni kizárólag csakis kenyérkeresõ munkám rovására tudtam. hogy nem felhasználhatatlanul haszontalan vagyok. mint a regényekben. Nem mentem magam azzal. és nem óhajtottam magamnak ezen az alapon belsõ elégtételt szerezni. és ami megmarad. nem végeztem el. ami történt. a csíny és a csõd. Magasabban akarok megmaradni. Amit teszek és gondolok. hogy elvesztem magam. különösen ma általában mindenki jól megfizetett szolga akart lenni. ízléstelen és hazug könyv a történelem. mert azt kifelejtik. Ennek erõs aszociális jellegével tisztában vagyok. ami számomra életélvezetet jelentett.

akinek a magány az élet sajátja. de többnyire csak napi egy-két óra. és egyre gyakoribbá lesz — —Hetven év. Olyan környezetben. nehogy más belekotyogjon. hetekre. Ami a huszadik század emberére jellemzõ. ahogy jól esik. Kénytelenségbõl zugélõ lettem. hogy legalább enni. vagy a bokrok között. Nem tudtam komolyan venni? Megbízhatatlan vagyok? Felületes és hanyag. hogy életével maga lehessen. néha annyi sem. hanem tágabban megfogalmazott világba lép. Sürgõsen meg kell alapítani az intézményt. az más elõl az idõt ellopja. mindenkivel való érintkezés terhemre lett. Régebben az életet feláldozták a túlvilági üdvnek. és ott ne kínozzák se rádióval. és most kezdi meg. amely az õskort és a századot összeköti. és nem voltam képes másra. pontosan a szannjaszin ellentéte. de mindig szabályellenes. hol kevesebb. A szannjaszin nem bujkál. végül az ember saját életébõl mástól minden pillanatot irigyelni kezd. a hegyi. A komplikáció nem ritka. csak mert a magam számára igényelt idõmet titokban lopnom kellett. Az ember örök halhatatlanságideálja. az a Nietzsche által hallatlanul felfokozott élettudat. Mit ért élettudat alatt? — Amely a halhatatlanságba való belépést nem halasztja el a halál utánra. elbújik. Késõbb a túlvilági üdvöt feláldozták az életnek. hanem itt. annál inkább. mint hogy tehetségemen élõsködjem. Meg kell tanulni ezt nem lázadásra való oknak. vagy inni hagyják. Aki zugban él. el voltam foglalva rossz lelkiismeretemmel. úgy. amit elloptam. Ezért egzisztenciám alapjaiban az állandó tisztázatlanság és tisztátalanság. ha valaki a tevékeny életbõl ki akar lépni. Így az életet és a túlvilágot kettészakították. hogy kuckójában elszopogassa. amelyet a fasiszta-bolsevista attak sem volt képes megzavarni. Egyetlen kivételes két évtõl eltekintve. sohasem volt jó egyenlegem. sõt ez az. A dolgokkal nem is tudtam szembenézni. néha félórából. nem menekülés és rossz lelkiismeret. hogy az ember teendõjével gyanús. Számomra ez a híd.tudtam megcsinálni. néha egy délutánból. Ez a szubegzisztencia legelsõ ismertetõjele. hónapokra. az önmagán (konstellációján) való parazitizmus. Ezekre a hiányokra nem nehéz kifelé túlköveteléseket építeni. hanem idõjárásnak tekinteni. Az ember zugevõ lesz. Az élet megbecsülhetetlensége . Rossz állampolgár. csak maradékból. se szerzetesi rendszabályokkal. soha teljesen munkámnak nem éltem. És ha ez a teendõ szenvedélyes. Valahányszor pénztárt kezeltem. És ha jobban odafigyeltem. amibe nem szabad belenyugodni. a kávéház sarkában. és nem élhettem. sokszor semmi. a hibák csak növekedtek. és zugivó és zugélõ. Mindez par excellence huszadik század. Hol több pénzem volt. az egészet magának akarja megtartani. De megtanulni nem rezignálni. vagy a vízparti kolostorban legyen magányos cellája. A zugélet kedélybetegséggé válhat. néha tíz percbõl. akár végleg.

az . azt radikális egzisztencia-mosásnak lehet tartani. Az. amit tesz. mert csak így lát világosan. Az ember úgy kezdi. mint az elítélt. mind a kettõt elvesztettem. és úgy fogja látni. Nem vagyok demokrata és nem hiszem. hogy aki tudja. abban a sötét és bõszült méreg értelemmé változik. a platónizmus utolsó fejezete. az élettel nem összekötve. ha az ember a ressentiment-t a tudat fölé emeli. a civilizáció ellen. hogy megvalósuljanak. Példát keressen mindenki saját maga.. — Biztos. aki becsvágyának útjában áll. hogy a helyes a szavazatok számán múlik. aztán bosszút forral a csoport ellen. A korrupt civilizációval szemben felvett kritikus magatartást nem lehet feltétlen igazságnak tekinteni. Észre kell venni. mint példa. a korszak ellen. hanem bûncselekmények eltakarására szolgáló taktikának fogja fel. de „egy nekem több. mert az nem jutalom. és semmi egyebek. A határtalan többség nem is tudja. az állam ellen. hanem. csak abban az esetben megbízható. hogy hitványságot rejtsenek el. és az. Az örökért nem kell küzdeni. pszeudoszszá. vagyis megmérgezi. Nietzsche ressentiment-kritikát tanított. hogy benne az irigység és a bosszú dolgozik. nem indifferens spirituálitás. Az európai idealizmus végsõ fázisa. hogy az életet áthatná. Nem túl elterjedt magatartás. Olyan kritika. Ha valamely szellemi konstrukció az élet fölött lebeg. amikor az egyiket odadobom a másikért. hogy bosszút forral az ellen. Az embernek tudnia kell. Nietzsche — — Amit Nietzsche mondott. és az életet démonizálja. alig van más. Ezért a fasizmus-bolsevizmusban hivatalosan a szabadságot hirdetik. nem pusztán üresség. azt nem kell jótettekkel megérdemelni. Az idea akkor már fedõelméletté válik. Amikor a szavak messze az élet fölött lebegnek. nem semmi. mint különálló idea. annak minden pillanatában az örök nyílik meg. mint tízezer". amikor az elmélet és a gyakorlat között az utolsó szál is elszakad. Nem elég a kritika. aztán egy osztály ellen. Itt van mindig és mindenkinek. amit mond. — Lehet a korrupciónál sokkal rosszabb. amely a hazugságrendszer szerepét veszi át. Még Tolsztoj is. amely a ressentiment-ból fakad. Hazugságmentes életet élni. mint realizálhatatlan eszmények.. és az ember a valóságban úgy él. A fasizmus-bolsevizmus kísérlet a totális élethazugság megvalósítására. Errõl csak a régiek tudtak.abban van. a kritikus kritikájára is szükség van. (Überbau. mi kell neki. A fasizmus-bolsevizmus az eszményeket nem megvalósítandónak tartja. hanem tény. anélkül. aztán az egész társadalom ellen. Aki ezt megtette. mert nem azért vannak. egyetlen pontban sem érintkezik.) Ilyen nincs. Abban a pillanatban.

De ennek valamikor el kellett kezdõdnie. a középkoron át a görögökig. amit úgy hívok. mintha valaki valamely blankettán a foglalkozási rovatba azt írja. Az autentikus egzisztencia meghatározása érdekel. A sötét pont még elõbb van. ami van romlott és hazug zûrzavar. válaszolni. hogy a válságot teljes egészében vállalni. Persze. Az írás nem is tehetség. aki magában a pszeudoegzisztenciát felszámolta. autentikus egzisztencia. nincs költészet. mint az említettek közül bármelyik nyújtott harminc éves korában. a héberekig. hogy mindennemû pszeudoegzisztens alakzat levetésében bizonyos pozitív eredményeket értem el. Az autentikus hangot megszerezni. A jellegzetes európai hibát követtem el. mint Pannwitz. olyan erõtlen. A válságcentrumot mindenki magában hordja. még magáért az életért sem. hogy Nietzsche által felfokozott élettudat. Rájöttem arra. vagyis az életmû nagysága az ember életének tényleges igazságával és tisztaságával és egzisztenciájával és valódiságával milyen viszonyban áll. gondoltam. Autentikus hangja van annak. nem ismerem el. Van logoszban erõsebb és gyengébb ember. Az életet nem cserbenhagyni. az egyiptomiakig. Hatvan éves elmúltam. aki jelen van. Balthasar. de minden válság mélyebbre mutatott. . még elõbb. A proton pszeudoszt.emberiség ellen. mint foglalkozást. a primitívekig. Mintha ma történt volna. Számomra jelen lenni annyi. Camus. Ez a bosszú az utóbbi idõben a történet egyetlen mozgatója. húsz éves alig múltam. Bataille. Saint-Exupéry. hogy ma jelen lenni csak úgy lehet. nincs vallás. mintha valaki jó festõ. az tulajdonképpen a gyengébb. mint válságban lenni. Bulgakov. nincs állam. Pontosan így van. írónak lenni — — Az írást. hogy szomjazik a logoszra. Úgy éreztem. A logoszban való erõ. Bergyájev. Elkezdtem keresni a sötét pontot. zongorista. választani. Ezért a legveszélyesebb azt a kérdést feltenni. Válság annyi. és azóta nem léptem ki belõle. Nem tudnak róla. vagyis az elsõ hazugságot. Kierkegaardnak Az idõ bírálata címû tanulmánya kezembe került. nem is tudom hogyan. Nincs társadalom. a racionalizmusig. holott bennem volt. hogy az ember gondolkozása. nincs gondolkozás. Nincs komikusabb. A válságot mindenütt megtaláltam. a sötét pontot magamon kívül kerestem. Mindez aktuálissá vált — — A huszadik század közepén olyan emberekben. a humanizmusig. mint válságban lenni. Simone Weil. vagy zsebmetszõ. vállalni. Aki a logoszban erõsebb. amíg elértem. Ez az. hogy olyan írói teljesítményt nyújtsak. Akkor álltam a válságba. elválni. Ez a magatartás Kierkegaard óta kötelezõ. Visszafelé haladtam a múlt század közepétõl a francia forradalomig. a felvilágosodásig. amikor a könyvtárban. — Az autentikus egzisztencia az. hogy író.

a részletek. Állandóan mindenkit az elkallódás fenyeget. a nem indokolt és nem indokolható és indokolásra nem szoruló ünnep. Klee. Kelet-Európa számomra Rilke és Kassner. hagyomány) nélkül. orgia. az anyagot. Advaita. Az ember egyszerre csak itt van. Az élettel együtt adva van az élet mindent megelõzõ méze. nyersebb s ezért erõtlenebb. A sötét pont és a méz egy. tánc. az inkább durvább. sem társa. csak elnagyolt. amit Nyugatnak hívnak. Kelet-Európában nincs valódi szocialitás. hogy a könnyek nem érik el". a morált. és fõként a hagyomány rovására. és a sötét pont keserû és kínzó szorongásában. Nyugaton a civilizáció . sem költészetbe. A földrajzi helyzet — — Keleteurópa. univerzálisabb. és ahol a legsûrûbb a méz aranya. a fehér közepében a fekete. mint ahogy az indokolható és megengedhetõ. Színtelen fény. És ebben a mézben. nem szól Nyugatnak. ahol nincsen sem egyéniség. sem feltétele. Az ember itt nem lát árnyalatot. sem vallásba. Nem tartozik sehová. ez az életméz. mint az árva. és olyan. mert a vállalkozás a teljes értelmetlenség határán áll. Keleteurópa. és ezért laza látszatban élünk. Kandinszkij. és ezért nincs hová beépülni. mint ahogy a franciák nem képzelhetõk el egymás nélkül. A szellemi vállalkozásnak önkényes jellege van. Florenszkij. kénytelen egészebbet adni. hanem visszfény. hogy naivak. Szolovjev. és ebben az önkényben tényleg van is valami. mint az oroszoknál. Vállalni annyi. civilizálatlanabb. Senkinek sem vagyok sem utódja. Ahogy a tao tanítja. Bergyájev. ott. sem világnézetbe. Klee és a többi. Kafka. sem tükre. a fekete közepében a fehér pont.Annyi. ezek itt nem képzelhetõk el egymással. mint Hérakleitosz írja. és az éjszaka magányában és félelmében. és ahol a legtöbb benne a gyönyör. sem közösség. Felnõttnek lenni elsõsorban annyit jelent. nevetés. hogy az ember a közösségbe épült. A mediterrán és a nyugati emberhez képest gyermekek úgy. sem ellenfele. Itt erõsebb hangot kell alkalmazni. mint jelen lenni. szenvedésében és zaklatottságában. de nem egész. mint Bataille mondja. ott. Ez az orpheuszi világ. A harmadik még homályosabb. mint amivel rendelkezik. Chagall. A fehér és a fekete egy. ott a középpontban. A múzsai lét. nem szól Keletnek. de éretlenek is. Ez a visszás helyzet sehol sem bántóbb. Hen panta einai. de ami itt erõsebb. A másik sápadtabb. sem elõdje. minden elõzmény (elõdök. Bartók. mert az maga vállalkozik. Európa három lépcsõje közül az elsõ a Földközi tenger. amely „olyan mélyen van. egészebbet ad. Rilke. ott van a méz. A régiek mindezt tudták. bennem van. hanem szellemi klíma. ahol a legmélyebb. az egzaktság. utódja nincs. ott van az a bizonyos sötét pont. a fehér-sárga fény. és nem elrejtõzni és nem elkenni és nem elviccelni és nem menekülni sehová. Nem fényforrás. az elsõ hazugság. amely kigúnyolja saját végét. faragatlanabb. mintha víz alatt lenne. mivel nincs tényleges környezete. mert itt nincsen reá igény. Merezskovszkij. mint minden kelet-európai mû. mint tudni. már zöldeskék. ahol a legédesebb. Nemcsak természeti. hogy a sötét pont. Jellege önmagában nem is érthetõ. a provincia. Kassner. mint a hinduk mondják. az emberi társas szövevényen kívül. vagy a szegénylegény. Az élet centrumában a halál és a halál centrumában az élet és a kettõ egy. sem elméletbe.

vagy az Evangéliumot idézték. a mûvészet. akár van. itt a külsõség egyszerû. hogy az embert hagyták állva beszélni. a tudomány. Minek árulta el? Annak. de többnyire csak nagy bankókra. ezek szerint a megnyilatkozás zsurnalisztikus.külsõségeinek bonyolultsága az élet egyszerûségének felel meg. azon tûnõdik. tanár. — viszont arra kell gondolni. Nincs az életnek olyan mélysége és magassága. de még hírnév sincs. ha az ember azt komolyan veszi. mint egy néger faluban. senkinek sem hiányozna. Ha az embert kirúgják. aki azt írja. az élet hallatlanul bonyolult. A dicsõség nem váltható be. Az ember itt elfeledettségben él. éspedig jelentéktelen nemcsak Európa. zenész. rugdaljatok. mint amennyit mindezért most fizetni kellett. A dolog azonnal felismerhetõ. Csupa szolga. a festészet. 1956 — — Hogy mi történik ma itt. nincs nagyravágyás. orvos. Miért nem beszél a megalázás módszereirõl? — Úgy kezdõdött. gondolkozásban. mindegy. munkás. Ehhez képest nincs dicsõség. és ha bajban volt. elméskedtek. kimondhatatlanul szenvedni. hatalom nem ér annyit. szobrászatban. a politika. mint az orosz tankok alatt a munkások és a diákok és a gyermekek. aki megalázza. a társadalom. Simone WEILé. mérnök. azt tudjuk. és itt. Semmiféle vagyon. mert jelentéktelenek maradnak. hogy az emberrel a testvériséget megszakítsák. A hírnév beváltható. Ez már a múlté. Egyetlen álláspont lehetséges. költészetben. hogy az ember nem tud megbocsátani annak. Dicsõsége az embernek csak hatalomtól és vagyontól függetlenül lehet. a zene. amely ez alatt az árulás alatt ne roskadna össze. hír. festõ. Mélyen a megítélhetõség mértéke alatt. szobrász. csupán egyéni érvényesülés. Ha elvennék. miképpen tudja azt felhasználni karrierje érdekében. Senki se mert meghalni. mintha tévednének. amit Dosztojevszkij mond: rugdaljatok. Magyarországon nincs becsvágy. de adjatok enni. az egész sajtó. író. zseninek nevezik. A felsõ szint a politika. csupán népszerûség. katona. A korrupció hunyorgatása és a lompos szekták között. Közelebb — — Még nehezebb. elárulta. A többség azon az állásponton van. A népszerûség jó jövedelem aprópénzben. legfeljebb káromkodás. csak egyet lehet. amellyel az értékekrõl tudomást szereznének. paraszt. Költõ. mint az emberben a kisebbrendûséget felébreszteni. Nincs szerv. hogy élni csak kell. Az önérzet elavult. Soha még nép nem volt ilyen elhagyatott. A legjobbak neveletlenek és ha valakiben a vásottság kitör. A hazugságkörnyezet természetessé vált. A kritika panaszkodás és méltatlankodás. . Ezerkilencszázötvenhatot az egész irodalom. Pszichológiailag megalázni annyi. hogy ilyenkor nem megalázás történik. Az utóbbi idõben a megalázás technikája tökéletesedik. festészetben. akár nincs. hanem az ember valódi színvonala tûnik elõ. miniszter. A lényeg. hanem Magyarország számára is. és ez súlyosabb.

nyomorult és züllött. Mintha életnek lehetne tartani azt. aki itt él. elkezdtek sugdolózni. Mintha e hitvány és korrupt. ha még valaha a történetben az igazság szóhoz jut. azokról az emberekrõl. Nagyon nehéz. miközben vastag összegeket gyúrtak zsebükbe. amely nem ragad a mocsoktól? „Semmi szent nincs. mint saját érdekéért. és ami a barbárok között is égi tiszta marad. és színpadon játszottak. amit ezek élnek. Bartók. és nincsen benne többé szív. börtönökön kívül. Azonnal elkezdtek mentségeket koholni. dicsõítik egymást. ami ezerkilencszázötvenhatot követte. egyetlenegyszer és egyedül. De ha nagyon nehéz. mit fognak mondani arról az idõrõl. Arany és Kemény közé. jóízûen ettek és ittak. hogy fogukat csikorgatták volna. és fogakat összeszorítani. és átkozott és bõszült görcsben élni. és bevezetik egymást a történelembe. édes volt nekik az érvényesülés és a pénz. vagy gyárban. hogy mennyire szenvednek. mintha költészet és zene és dráma lenne az. mintha semmi sem történt volna. és nem engedni. hogy azokat még ezer év múlva is leköpjék. mint akik magas esztétikai értékeket valósítottak meg. Eleinte azt hittem. az irodalom és a kultúrtörténetbe. Csontváry. Majd igazolják õket. Elrejtõzni és hallgatni. ha ünnepel. ahelyett. akik zenét komponáltak. és nem mondta volna ki egyszerre és egyhangúlag mindenki. Tényleg semmi sem történt? Évek óta azon gondolkozom. Aki ezt elárulta. az már nem hitvány és nem aljas és nem korrupt és nem nyomorult. tisztátalan és aljas népben egyszer. — ahol az embert megalázzák. mint ezerkilencszázötvenhat. ahelyett. élni csak kell. vagy ha imádkozik" (Hölderlin). . és nem engedni. akiknek drágább volt a selyemnyakkendõ. Hol van ma az a név. hogy elvonultak volna kapálni és fát vágni. vagyis igenis lázadni. Ahelyett. bekerülnek a lexikonba. az egész földön egyesegyedül nem ragyogott volna fel az igazság. és napszámos munkát vállalni. saját hasznát keresi. amit ezek csinálnak. De túl jól ismerem a magyarokat. Tovább élnek és énekelnek és festegetnek és szónokolnak és tanítanak. Petõfi. e koszos és ripõk söpredéket. Fogadok. Nem írni több. mintha lehetne ilyen feltételek között élni akárcsak hivatalban. azt ezek a huncut vadak iparként ûzik. Persze. és nem lázadni.Egy év múlva már úgy éltek. ne süllyesztett volna hitvány eszközzé. a libapecsenyén hízott vértanúk. amit ez a nép ne gyalázott volna meg. mint írni. hogy a mai nevek csak azért maradnak fenn. Milyen történelem lesz ez? Engem ez nem elégít ki. és nem is tudnak mást. hogy a történelembe mint mártírokat jegyzik fel õket. Lemosogatják õket. és képeket állítottak ki. még akkor sem. ott már nem tud másként élni. óvatosan Berzsenyi és Csokonai. hogy rémpéldaként mutatgatnák õket a panoptikumban: íme. hát nagyon nehéz. vagy ha szeret. kétszázszoros túlhatalom ellenére.

sõt. akkor se lett volna más. Nem lehet itt semmit a fehérekre. ezért kezdünk ma hasonulni a vadakhoz. Ez történt Oroszországban Sztálinnal. mint ahogy az egész politika az. mint ahogy a többiek léha mutatványokban elzüllöttek. Ha a forradalom gyõzött volna. Oroszországban is az történt. a preraffaelitákkal. Éspedig nem mint teóriát. Még a mûvész is kevés.— Már néhányszor elmondtam. Az elaljasodásnak minden kedvezett. azért sem a kormányzat felel. Oroszországban 1924 óta fasizmus. késõbb a fasizmushoz. akkor sem történt volna más. ahogy a huszas években semmi köze sem volt a keresztény nemzetiességhez. amely ezt az állapotot elviselhetetlenné teszi. A leszûkített ember primitívvé válik. Vezérelv: mindenki meg akarja szolgálni azt. Európa igazi európai vonalát. mint ami van. hanem mint tényleges életrendet. A nép az emberi igazság nevében felkelt a bolsevizmus ellen. a püthagóreusokkal. de továbbra is az történt. az egzisztenciális és szubjektív konfesszió vonalát össze akartam kötni az abszolút emberi hagyománnyal. hogy a bolsevizmus a forradalom következtében õrjöngõ gazságnak bizonyult. tágulás fölemelkedéssel. vagyis jobboldali diktatúra van. Ezt a hazugságot hozták át ide a háború után. amely a szellemi kasztot meg akarja valósítani. mint . a georgiánusokkal. és ami azóta történt. hogy itt milyen kormányzat van. Egyedül az ember kitágítása a fontos. Augustinust. sõt ez az. az Egyházzal. Pascalt. Nekem minden politika kevés. amelyek jövõ havi fizetését is biztosítják. Nem munkából. és az emberi életet véglegesen és visszavonhatatlanul meg akartam alapozni. mint elaljasodás. és olyan világnézeti elveket táplál. vagy a vörösekre hárítani. amit nem szoktak tudni. Ha a forradalom gyõzött volna. hogy költõk legyenek. a költõ is kevés. és mindenütt. amirõl nem szabad tudni. Azért a véres moslékért. annak semmi köze a bolsevizmushoz. hanem hazugságból élünk. ahol valaha forradalom volt. A fasizmus-bolsevizmus az emberi egzisztencia leszûkítése. ami itt ötvenhatig folyt. és mint Athénben és Rómában és Londonban és Párizsban a demokratikus és felszabadító egyenlõség forradalma egyéni diktatúrává. A behódoltaktól való undorom olyan erõs volt. Nekem még a szent is kevés. ellenfele vagyok mindennemû szekularizálásnak. és minden ismertetõjelérõl azonnal megállapítható. De Magyarországon mindig ugyanaz történik. A baloldaliság mindössze az a hazugság. A világirodalomban csak kevesen bírták ki. nehogy azokkal összetévesszenek. ami másutt. ami ezer éve A nagyidai cigányokban. és ötvenhatban ez ellen a hazugság ellen kelt fel ez a „korbácsra és igára született nép". és ez azonnal felismerhetõ. hogyha elvben azokkal meg is egyeztem volna. Akkor jöttek volna a magyarok. Nietzschét. és semmi egyéb nem volt. Vedanta-mahájána-tao-Kabbala-orfikával. a világért sem álltam volna közéjük. és jobboldali privilegizáltak önkényuralmává lett. Pál apostolt. a bolsevizmus nem vonható felelõsségre. Egyetlen ilyen lény merõ jelenlétével ezer ember életét mérgezi meg. Szûkítés süllyedéssel jár. Ez a szint azonban számomra már régen érvénytelen. Mindegy. elzüllöttem volna. amit elsején kap. Ezért kapcsolatot tartok fenn minden olyan szándékkal. Ha költõ lettem volna. Ez az. Igaz. Ami Magyarországon történik. A baloldali demokratikus testvériség forradalma nem tudta magát tartani.

Élet és lét csak hazugság árán választható el. ahol az ember ma áll. Európa . és ezt az éhséget kellett átvilágítanom. az bennem a lét súlya. De mindez kevés volt. persze elsõsorban magamban. és nem egyéb. Sem a lét nem tagadható meg az életért. mert ez az. elemi erõvel kitört az ujkorban. Az életen túl élõ lény magvát megtalálni és felébreszteni és realizálni a legnagyobb teljesítmény. és ahol több vagyok. je suis plus que ma vie. A mai életrend alapja. Igazolásul a Baader-féle meghatározást fogadtam el. ami minden életemen áthangzik. ahová a középkori aszkézis. tényleg az. a hatalmasokon. Az egyik meggyötört életben él. A másik a megtagadott spiritualitásban és a biológiai gyönyöröktõl részeg. ha a kielégítetlen becsvágy valami magasabb nevében magán az életen áll bosszút. mert akkor oda jutok. Mégis — — A nagyobb súly a másodikra esett. hanem ott vagyok. a tudományon. amíg megértettem. a vagyonosokon. és amit a puszta életért soha nem szabad feláldozni. és szörnyû öninkvizítori erényekkel áthazudja magát az üdvbe. az sem. és ez az. annál is inkább. Nem is tudom. a demokrácia. és odadobja a merõ életnek. a népen. Úgy látom. tönkretette a középkort. hogy az ember a lényt. hogy az élet önmagában üres és lényegtelen. Megtörténhet ez az élet letiprása árán? — Sem az élet nem tagadható meg a létért. a szocializmus. hogy nem élet vagyok. lényét eljátszotta. Még ha valamennyit együtt marja. ami Európára kezdettõl fogva oly jellemzõ. A ressentiment maximuma. Az életért odaadok valamit. mint az aszkéta. Mind a két eset pszeudoegzisztens. mint élet. ami az életnél több. van-e a mérgezettségnek súlyosabb esete. Végigvittem. ez volt számomra a sötét pont. mint Gabriel marcel mondta. mert ez az aktuális. hogy végül olyan emberekben. ami elemésztette a görögöket és a rómaiakat. Az életnek ez az önmagára való éhsége. mert akkor oda jutok. meghazudtolja. ahol több vagyok. ami a valóságot fedi. mint a lényegre való sóvárgás. bosszút állt a társadalmon. amit az ember elérhet. tényleg így történt. Csak embert vagy népet vagy kort elvetni nem vall különös bõszültségre.amilyen a klerikalizmus. hogy önben élet-ressentiment dolgozott. az elméleteken. mert aki megteszi. aki benne az életnél több. minden romlás elsõ oka. mint Goethe és Nietzsche kulmináljon. Amiért becsvágya nem elégült ki. és hogy a szomjúság és a sóvárgás dicsõítése minden egyebet elnyomjon. A sötét pontot az életben véltem megtalálni. A lelkiismeret azonnal tiltakozik. Megindul a vád és a mentegetõzés. — Azt hiszem. és minden inkarnációmban azonos.

hogy pótolhatatlanul egyszer. és a dolgok nagy része számára érvénytelen. egyetlen pont kivételével. aki maga az életen túl van. nem élt életbe süllyedve tévelyeg. Az. Akiben az élet triumfál. mint állócsillag az égre került és millió évekig ott marad. A szubegzisztens a tényleges életvonal alatt él. ez a semmisége és lényegtelensége. átmenet. hogy az életben az egész világ átalakul életté. . Langyos testisége. Az. mintha életté változott volna. Ha az életet magára hagyják. önmagát emésztõ semmi.. mint az Orion és az Androméda és a Perzeusz és ahogy Nietzsche mondja. És ebben a veszendõségében örökké megmarad mézízû örökkévalóságában. gyûlölet. de ez az egész mulandó lény. hogy a spirituális lénynek. Értéke és értéktelensége azon múlik. Egyszerre múlik és elvész az. Az egyetlen elmúlhatatlansága. hitvány. annak a lénynek hordozója. ez a szépsége. amelyben sem a vád. Hazugsághoz homály kell. semmi egyéb. Irigység. ha nincs megváltva. ami elmúlhatatlan és halhatatlan. Nincs. sem a védelem nem igaz. és itt ebben a mulandóban elmúlhatatlan. ez a mélysége. nincs igazság. üresség. mint önmagát. . amikor az ember azt mondja. változás. hogy egyszer és soha többé. lényegtelenség. Nem valódi élõ. szubegzisztens. bosszú. nem lát mást. züllött. A szubegzisztens ember normális állapota a ressentiment (életirigység). sietség. Hagyományul a beavatatlan. csábító. a spirituális léttõl érintetlen lény. mintha csak félig született volna meg. mohóság. méreg. hogy megmozdítja az alvilágot. mulandóság. tüneményes. úgy látszik. Ez a vad és beoltatlan élet. káprázat. hajsza. bársonyos anyagisága. ahogy Ariadné.elméleteinek legnagyobb része olyan hazugság-dialektika. ez a gazdagsága. ebben az egyszeriben általános és örök. Egyre többet kell hazudni. Szép. sziréni. ha nem ébredt fel. Ha nem oltották be. Ami igazán élet.tiefe. A hazugság növekedését az ember csak létszínvonalának lefokozásával bírja ki. az közel van szellemi erõinek felbomlásához. Provizórium. Ez az élet alvás. hogy élet? — Szomjúság. Ami az életnél több és magasabb. tiefe Ewigkeit. Az üresség az ürességet szomjazza. Az élet nyers állapotban az önmagára való sóvárgás és éhség és hiány és szomjúság. Az életre való éhség nem életéhség. Tele ösztönnel. ha nem nemesítették meg. éhsége önmagára irányul. ez az értéke. hogy most. Kétségbeestem. Tényleg minden vegetatív és organikus és földi és biológiai és mulandó lesz. Számára nincs szellem. Mégis mi az. jázmin illata. a mindig utolsó pillanat. Keresztényül a megváltatlan. A szellem is élet. értelmetlen. az élet. az örök. émelyítõ. aljas. és a szomjúság elragadja. Ha az ember csak él. hanem éhség az éhségre. És Európában a létmegtagadás árán felfokozott életdicsõítés hazugsága kizárólagos diadal és egyetemes bûncselekmény lett.. és megismételhetetlenül és meghosszabbíthatatlanul. örök. mohóság. mint a görögök mondták. ha igazi. ragyogás. amely célját úgy éri el. és az. a divinális szubjektumnak milyen intenzív jelenléte van.

a szûntelen változás és az örök logosz változatlan világával egy. Az élet megfelelése annak. és irtóznak tõle. A valóságtól eltávolodtunk. az ember szellemi süllyedése. csõdbe kerül. ami a lét. Guénon azt mondja. Ezért ma mindennemû úgynevezett optimizmus bûncselekmény és engedmény a hazugságnak. hogy ma a földön minden negatív és bûntény és gazság. A hiteles egzisztencia: szemben állni. Ahogy a hinduk írják. ami nem igazi. úgy. Egyetlen álláspont lehetséges. és megállíthatatlanul halad az ember és a föld és a világ végleges felbomlása felé. mondja az Úr. Minden jel erre vall. ami a múlhatatlanban obeliszk és piramis és dóm. amit már régen fél szeretnék tenni. végül csak egyetlenegy marad. szenny és sötétség. Ahogy Hérakleitosz tanítja. az aranykor és a paradicsom és az eredeti teljes és magas élet helyreállítására. Bárgyúság feltételezni. Nem akarják. hogy majd csak szépen odáig fejlõdünk. amikor minden megoldódik. Válság azért van. az erkölccsel. Félnek tõle. a politikával. amit kerestem. Az aranykor realizálásának útja negatív. egyet kivéve. A kérdés. amely ebbõl nem fogad el semmit. Ez az. kivéve az értelmi tisztességet. ami történik.e. Minden kísérletnek meg kell buknia. mûvészettel és politikával és életrenddel szemben áll. ami van? — Az egyik magyarázat a hagyomány vaskorszak-teóriája. Az egész emberiségnek létdöntõ pillanata. miképpen lehetséges. A másik magyarázat. Ami azt jelenti. ahogy van. amely nem az aranykor megvalósítását segíti elõ. Külsõ eredményekben oly szegény életemben fölkeltett . Minden vigyorgás szemtelenség és árulás. Senki sem akarja. minden kiegyezés a tudománnyal. Tény. hogy a természet az örök mása. a természeti erõk kirablása. azt az egyet. és ellenzéke mindannak. és tudománnyal. „Az én birodalmamat ellenségeim építik". a hindu kalijuga. amely a világ életrendjének egészével szemben áll. sorra megbukik. hatszáz körül kezdõdött. és az immár stabil és permanens háború.Pascal mondja. a káprázó és szétfoszló májá és a halhatatlan atman azonos. amit meg kell csinálni. az államok felbomlása. szemben állni és elvetni és elítélni. kitörése annak. A világválság megoldása nem történeti kérdés. vallással. kiiktatódik. mert az emberi alapállást nem realizálják. a hallatlan népszaporodás. hogy az emberbe a kezdetek kezdetén elültetett. szakrilégium. A megvalósítás egyetlen pillanat. az ellen foglal állást. De az egész. hogy sorra próbálja ki az összes lehetõségeket és minden kísérlet. Végül a valódinak meg kell valósulni. és minden. (Isten országának megvalósítására) legyõzhetetlen hatalom. akiben értelmi tisztesség él. hogy ennek végsõ fázisa Kr. hogy egy idõ óta minden épelméjû ember. sõt az emberrel veleszületett mag.

hogy utazzam. az egyiptomival. Ma nincs más. A baseli. a rendszer és az iskola is hiányzik. hogy a részletekbe mennék. Kabbala. a római. nem a könyvekben kell megjelenni. Aki enged. elsietett és önkényes . Ez az. Mit ért el ebbõl eddig? — Azokat az éveket. az gyanús. Tizenöt-húsz fiatalembert tanítanék. szufi. az arabbal. és láttam. bõszültség és méreg kényszerített arra. dilettantizmus. Húsz. Egyébnek nem is lehet. rajta kívül senki. az emberi status absolutus-t. ez az idõ netto nincs több. Senki és semmi sem maradhat ki. Az a hatvan-hetven év. Nietzsche — azzal. vagyis összesen öt esztendõ. kényszerintézmények. ami a világban mindig volt. a pekingi. Pihenõ a zongora. többet tökéletesítenem. Most már elég biztosnak érezném magam arra. akiket a világ minden tájáról magam hívnék meg. tao. amit biztosan tudok. esetleg negyven évre lenne szükségem. csak ha felismerik az alapállást. Aki nem így csinálja. a szentkönyveket. hogy dicsõségemet keressem azon a helyen. orfika. Aki valamit elfogad. Tanulónak tartom magam. Pascal. Erre százötven évet szánnék. a képtárak. és azt hiszem. több néger és indián és ausztráliai táj nyelvével. Ezután már el mernék kezdeni tanítani. hogy kedvezõ körülmények között is. és a fürdõ a tengerben. a japánnal. az megvesztegethetõ. de ott a szellem lágyabb. lelkiismeretlen. ahol az élet véglegessége megtalálható. hanem megvalósulni a mûhelyben és a konyhában és az ágyban és a szõlõkben. hogy a föld nagyobb könyvtáraiban munkatervemet elkészítsem. Ötven évre lenne szükségem. hogy szellemi erõit kifejtse. hogy mûvemet megfogalmazzam. a londoni. Elhamarkodott mûvek. hogy amit általában ez alatt az idõ alatt csinálnak. ami nyugatabbra megvan. meg nem alapozott gondolatok. hanem legalább egy évig. éspedig nem úgy. amelyeket eddig eltöltöttem. és száz év elég lenne annak ellenõrzésére. a perzsával. bizonyos nyomokat keresnék.bosszú és irigység. mahájána. Négyszáz éves koromban tanítványaim segítségével a mû realizálása megindulhatna. anélkül. a calcuttai. ami az ember rendelkezésére áll. Még néhány nyelvet is meg kellene tanulnom. hogy egy helyen három napig maradjak. napi tíz órát kellene dolgoznom. Ezután következne maga a tanulás. és bûncselekményt követ el. Vedanta. a toltékkal. amit csak õ tud. hiszen az alap. Többször végeztem számítást. amit Európa élt — Augustinus. Alaposan és véglegesen meg kellene tanulnom a szanszkritot. a kiotói könyvtárakban. amit mondok. mint a maradéktalan szembenállás. Annak. a hébert és a görögöt. ami európai fogalmakkal már nem érthetõ. hogy elkészüljek. Minden nyelv tud valamit. Ezért kellett összekötnöm azt. mert lenne legalább valami. semmiség. és a korrupció nagyobb. vagy sem. hogy gondolataim beválnak. csupán legelsõ szomjas tájékozódásnak fogom fel. Legalább nagy vonalakban foglalkoznom kellene a kínaival. kezdettõl fogva. mint napi két három óra. Ezért nem lep meg. a párizsi. és nem valósítható meg másként.

tudomány. hogy emberi lényem valóságát elnyerjem. Van ennek az önviviszekciónak érelme? — Nem tudok másként egolatriám ellen védekezni. Az önzés nem önszeretet. Nem szerettem magamat. azért hajítja el. hogy az egészet. Ellenkezõleg. Egolatriám. amely kudarcot vallott. A tisztességesebbet megvetettem. és annak védelmére a hazugság stratégiájából keletkezett szövevényben éltem. alattomosan önmagam iránt azt a burkolt gyanút ébresztettem. együgyû hibákat követ el. ezeket a belsõ eredményeket érte el. amelyet az emberiség minden pozitív eredményének megtagadása nélkül elfogadhat és megvalósíthat. nem csináltak rendszert." Ez viszont nem mentség. A magam számára minden kérdésben fenntartom a jogot az igenre és a nemre oly idõben. és jelentõségem az volt. közben mindenkit. Megszereztem. A hazugságnak azon a fokán. Az élet. hogy nincs bennem semmi bálvány. se nem nem tudok. jelentõsége nincs. Mûvészet. „hogy önmagam legyek". végig nem gondolt rögtönzés. nem engedélyezte. akik komolyan vették magukat. államok. Most se nem tudok. amikor a dolgot már megismertem. Tanulok. amit élete legnagyobb hiányának tart? . inkább infernális. elsõsorban önmagamat azzal csaptam be. még a kérdéseket sem tudja feltenni. és nem volt módom lényem igazságát megvalósítani. Mindez. akit ismertem. közben a háttérben. itt. önmaga iránt azt a hitet kelti és tartja fenn. ösztöntõl is. amit a hazudozásra használtam. „Senki sem járult ahhoz. Pascal mondja.rendszerek. Nincs bõszültség többé. az igazságra is felhasználhattam volna. amelyen életem nagy részét eltöltöttem. Olyan életrend kidolgozása. Az erõt. mert átlátszóbb volt. és az önzés az önszeretetet kizárja. mert ez a helyzet mindenki számára adva volt. vallások. csak az. hogy környezetem sem közel. és ha volt okom a megvetésre. A hazugságnak magas fokát értem el azzal. ez az egyik ok. és még a nagy mûvektõl is óvakodtak. annak a kétségtelen ténynek. Ez alatt az idõ alatt az ember semmit sem tud komolyan megtanulni. de fõképp rögeszmékbõl összetéve. félelembõl. hogy a világ hazugságait fölfedtem. mert tud szeretni. Tudom. ha hivatkoznék rá. Az ilyen magasrendû hazugság védelmére kolosszális tudást kell szerezni. nem lenne tisztességes. kevélységbõl. Bálványimádásból. a naiv és gyilkos önzést elvetettem. Az önzés nem önszeretet. hanem az önimádatban éltem. már nyert. hogy én e hazugságtól megtisztultam. kétségbeesésbõl. hogy elsõsorban önmagát? Nincs sajátságosabb õrjöngés. összefüggést nem lát. Mi az. Lehet. azt inkább csak kitalálja. mint amikor gyûlölöm az igazságot. Ha az ember önmagát szereti. gyávaságból. hanem különös õrület. értelemtõl is független. mélyebbrõl hazudtam. természettõl fogva minden ember gyûlöli egymást. és a primitívebb fokozatokkal megelégedtek. a bálvány Én felmagasztalása. amiért azok. Hozzá tehetõ. hogy lenéztem azokat. sem távol. akik a hazudozásnak alacsonyabb fokán megálltak. mert az igazságban él. hogy mindenkinél.

ami poiétikus. amely nem a közvetlen biológiai életre vonatkozik. de csak értem és meghódolok elõtte. semmit sem tudtam. és e szóval a görögök a mûvész munkáját jelölték meg. amiért vissza kell jönnöm. Az ember az elmulasztottakat pótolni újabb inkarnációban megjelenik. van valami többlet. akikben oly sok a szakrális és megható képmutatás.— Vagyis mi az. hogy a legbiztosabb hely. amit olyan mélyen megvetek. Azt mondják. Értem. Ezért a mûvészek mesteri tevékenysége nem annak megalkotása. minden kérdés hiánytalan megoldása. Önzés nélkül. a szeretõ arc. Lényükben megvan a ragyogás. amit a mûvészet tesz. ami ezt fölöslegessé teszi. hanem ami az ember fölött van. Van valaki. ahogy nietzsche . ami élet. amit csak olyanok arcán látok. de nem tud bennem életre kelni. a legegyszerûbb. Lao-ce mondja. nemcsak van valami idealitás. Van. de nem is az anyákra. ami belõlem hiányzik. Ez a paradicsomi arc. Ezt ismerem. akinek lényébõl a paradicsomi meleg sugárzik. ami az ember. Poiézisz az az aktivitás. Ismerem. Ami mûvészet. és ez a többlet az. védekezés és taktika és stratégia nélkül. azé. akik ügyefogyottan és mániákusan gyakorolják anyaságuk tehetségeit. ami van. és nem annak. az nem csupán mesteri alkotás. és annak részévé válik. Értem. METAPOIÉZISZ Poiézisz mesteri tevékenységet jelent. Abban. Van egy fajta gondtalan mosoly. Most tudom. hanem mesteri megalkotása annak. A tisztátalan én nem is tudja megérteni. azzá válik. mint „az éjszakába kilõtt nyíl". Kétségbeesés pedig annyi. amit nem értek. Semmi feltûnõ. mondják. ha újra inkarnálódnék? Nagyon késõn értettem meg. hanem éppen mintha a tevékenység értelme ez az idealitás lenne. ezért kell visszatérnem. a lét nagy kérdéseinek megoldása nincs. A szeretet nem okvetlen áldozat. és nem annak. ha az ember magát szeretettel õrizteti. amiben megmérhetetlen magasságban állnak fölöttem egyszerû kis emberkék. amiben léttöbblet nyilatkozik meg. Tudnak valamit. újra testet kell öltenem? Milyen kényelmes lenne. Abban. mint hasonlatnak. hanem ami az életnél magasabb. Sokáig azt hittem. aki maga szeret. mint a szeretet hiánya. de bármit tesz. Nem tudom megvalósítani azt. Ez a magasabb szint. mi az. de amin nem tudom magam átsegíteni. Mindent érteni. ahol a kérdés a másikba olvad. Az újratestetöltés gondolatát sohasem tudtam elfogadni másnak. és hozzájuk képest minden megszerzett fennsõbbségemmel milyen kicsiny vagyok. Átvitt értelemben valamit jelent. Csak egyet lehet. ami benne a fontos. aki õriz és akinek szárnyai alatt megnyugodva tudok mosolyogni. Mégis. azokon túlfejlõdni. De van egy mosoly. ami a természet. jelenlétérõl tudomásom van. hanem ami a természetnél több. hanem a létért való küzdelemben felvett célszerû magatartáson túllép. semmi aggodalom. akiket szeretnek. hogy van maradéktalan megoldás. A becsvágy a kétségbeesés egy neme. Közelebb állnak a legmagasabbhoz. Ezért a hajsza és az ember olyan. amit én nem tudok. amely ennél több. és amíg nem értettem. félelem és gond nélkül. Azt hiszem. Elsõsorban nem a szentekre gondolok. és nem ismerem egyszerre.

A sajátságos pedig a következõ: magától értetõdik. a vita nuova az. hanem a biológiai életet áthatja. Sohasem merõ életfenntartás. a létértékek ranglétrája és elrendezése. távol. A mûvészet nem ideákat követ. és az életet önmagán túlemeli. Ez a metapoiézisz. az emberi lét végleges alakjáról és berendezésérõl. csak a tükröt választja. Merõ haszonért való gyakorlati aktivitás az emberi létben nincs. minden bizonnyal annak a fantazmája. az élhet a valóságban. és nem látta. Értelem pedig annyi. a mérték. és az igazságtól távol marad.egyetemlegesen emberi rendet követ. A vita nuova nem realitás. olyan létberendezést kiépíteni. valami. amely rend itt nincs. Az emberi hiperrealitás rendszer. hanem mindig és minden esetben és kivétel nélkül mindenkinél több. ahogy valaki a rántást kavarja. és csak az emberi idealitásban van. ami még nincs. hanem a vita nuova jegyében áll. vagy fehérnemût foltoz. A metapoiézisz tartalma az emberi egzisztenciában és egzisztenciával együtt adott mindenkiben meglévõ koncepció. hogy legyen. amikor ás. hogy az emberi lény . hanem azon túlról való. amely a létért való küzdelemben a hasznos célszerûséget a maga teljes egészében mellõzi. ami a természethez képest plusz. ez a mindenkori emberi életrend jellemvonása. vagyis nem poiézisz. Aki önmagát választja. hogy ez a metapoiétikus magatartás az egész emberi létnek megkülönböztetett jellemvonása. vagy babot szed. hanem megvalósításra vár. csak életet és természetet és világot választ. ami nem létezõ. a ritmus. amely ízlésének és igényének és értékeinek és követelésének megfelel. Aki csak önmagát választja.mondja. hanem Überschöpfung (nem alkotás. A mûvészet az ember metapoiétikus magatartásának az az alakja. aki sohasem látta. Az emberi tevékenységet nem a létért való küzdelemben a hasznos célszerûség jellemzi. hogy a merõben érdekbõl és haszonért való aktivitás gondolata az emberi létezésen belül fantazma. hanem az ember abszolút és végleges és teljes életét valósítja meg. sajátos törvényszerûségével. Az a bizonyos idealitás. hogy az jó legyen. A mûvészet abból indul ki. az arány. nem Schöpfung. de ez csupán vak produktivitás. hanem hiperreális. mert nem a fizikai világból. hogy az ember tevékenységében valamely . ami a realitásnál igazabb. hogy az emberi lénynek megfelelõ teljesértékû objektum nincs. és tevékenységével semmi egyebet nem akar. ami a mûvész tevékenységében kizárólagos. amely az emberi létnek megfelelõ teljesértékû világot megteremti. hogy minden ember minden mozdulatát a teljesen nyílt cél jellemzi. hanem alkotás önmagam fölé). abban is megvan. Valószínûnek látszik. ez az ember csak tehetségét gyakorolja. Hozzátehetõ mindjárt. Lontana come in uno specchio. Ez az emberi aktus pedig nem egyéni és elszigetelt és önmagában álló. hanem az értelem. hogy azt a mértéket elérje. hanem metapoiézisz. vagy szalonnát pirít. mint a tükörben. A mûvészet az a tevékenység. A metapoiézisz nem az eszmék. hogy megvalósuljon valami. és nem biológiai élet (a biológiai élettevékenységbõl nem is érthetõ). Az ember azért tesz valamit. amely mérték az úgynevezett gyakorlati célszerûségen messze túl fekszik. amely minden mûvészetben azonos: a stílus. mint az értelem rendjét megvalósítani. A metapoétikus világ nem reális. ami viszont annak az emberi létbe épített szándéknak felel meg. mit csinál az ember.

A piros gyümölcs hónapja. hanem a mûvészetben vagyunk otthon. ellenkezõleg. ízlés szerint. Az edény fenekén rózsaszínû ital gyûlik össze. amikor az ember magát önmaga fölé emeli. hogy mintha maga a természet is életre teljesen készen csak abban az esetben és akkor érezné magát. A mennyiség lehet valamivel több. Ez így helyes. A metapoiétikussá tett természet felszabadult és boldog. mert nincsen kavics. miután az epret megette. és vannak. Metapoiézisz. Az általános vélemény. ha az ember mûvészi létébe magához fölemeli. amikor a Szent szellem a földön piros lángnyelv alakjában megjelenik. A június nem az átható cukor. és a kultúrában a természet (mint az ember is). hanem megteremti azt. nem kanállal eszi meg. a márvány az athéni Parthenon oszlopfõjén! A végleges otthonban való elhelyezkedés kívánsága a porszemben is él. két deci tejfölt kell ráönteni. oldja fel a cukrot. egy perui szõttes.magát teljesen otthon csak a mûvészetté emelt természetben tudja. és az augusztus az aranysárga. Az ember körülbelül fél kiló teljesen érett eperre számítson tizenkét tizenöt deka porcukrot. A tejszín alkalmazása tévedés. egy réteg cukrot és egy réteg tejfölt helyez el egymás fölött. ribizke. ha a természetet teljes egészében a természet körébõl kivonta. mint tejszínt. Nem a természetben. Ennek ahhoz. ezért ilyesmit kerülni kell. és vonja ki az eper levét. a hónap végén a szamócához már megengedhetõ. csak azért. málna. A hibás ízlés hibás értékeléshez. Piros Pünkösd. Júniusban nyílik a pipacs. De a különös az. ami nála több. mûvészet. semmi köze. hogy az ember egy réteg epret. s a leghelyesebb. Mikor ez elkészült. E gyümölcsökben semmi kihívó nincs. hanem a gyengéden friss és enyhén savas gyümölcs hónapja. . ha az ember. amit általában kultúrának szoktak nevezni. ez pedig hibás életrendhez vezet. és a gyümölcsöt éppen csak hogy egy kicsit megnyitja. Léte csak így teljesül. Az elkészítés módja lehet. Mások a gyümölcsöt épen hagyják. cseresznye. Az egész föld a vita nuovára sóvárog. A JÓISTEN UZSONNÁJA Június a piros hónap. Júniusban kell enni. az év elsõ természetének színe. hogy a gyümölcsöt és a cukrot legjobb rétegesen elhelyezni. valamennyi csupa nevetés. Ez az uzsonna tökéletes befejezése. A túlzástól tartózkodni kell. mert így bõvebb levet ereszt. az nagyobbik felében csak hasznos és célszerû. amely ne a teljesértékû létet kívánná. ez nem a sóvár és megvadult piros. Sokan a tejszínt részesítik elõnyben. fõként a tejberizshez készített friss málnakompóthoz nem hajlandók mást enni. eper. hadd szivárogjon le. hanem megissza. Mint ahogy a május a zöld. vagy kevesebb. Késõbb. Amit a kultúra csinál. De a tejszín az eperhez hibás ízlésre vall. úgy ahogy van. hogy az a vita nuovába magához húzza. annál boldogabb. és metapoiétikusan a maga élete számára átalakította. csak akkor. Derült és gyermekpiros ez. És a természet az ember mûvészetétõl várja. És amin nem lehet eléggé csodálkozni. minél mûvészibb. meggy. és az epret kicsit megtörni. többnyire szenved. de ezek az emberek az étel lényegét félreértik. akik a málnához. amikor az ember nem kifejezi önmagát. Milyen boldog tud lenni egy kínai váza. és a tejfölt a tetejére öntik.

Emberek. Más felfogás azt vallja. vagy ami ugyanaz. az asztal fölé a diófa hajlik. Azt mondja. Ilyen irány keleten a szánkhja. a fém elvetendõ. Uzsonna után megnyugodott gyomorral és kedéllyel a rafiát övébe dugja. Több vallás és metafizika ezt tanítja. tulajdonképpen az eszményi a cserépedény. délelõtt tíz óra tájban elkészíteni. növények. sajátságos következetlenségével. ahol személyesség alsó fokon igen csekély. állatok. és elõle kitér. mint a bor. amit tesz. vagy a buddhizmus. ott eszi meg kiskanállal. és ahol gyomot talál. ugyanakkor követeli. Két megjegyzésre támaszkodtam. Ez ellen a leghatározottabban tiltakozni kell. nem tudom honnan. Minden jel arra vall. és az élet végeztével felbomlik. Mert a tejfölös eper elfogyasztásának klasszikus ideje. amikor délutáni szundikálásából felébred. úgy gondolom. mielõtt ismét a szõlõbe megy. hogy a szabálytalan hónaljhajtásokat levagdossa. ásványok. jelentéktelen könyv idézi. a kútba ereszti és néhány óráig ott tartja. az epret ilyenkor eszi uzsonnára. hogy a személytelen erõk halmazának egysége és személyben való testetöltése ideiglenes és mulandó. amit nem értek. Annak alapján. és nem is lehet vallomásra bírni. Mert aki nem tudná. A másik megjegyzés szerzõjét nem ismerem. vagyis fél négy. hogy a házasságban a nõ a férfit újjászüli. hallatlanul következetes. más számára mennyire követhetõ. Az egyik nietzschéé. Minden nap. hogy a személyiség preegzisztens. A világ — a sok közül az egyik távlatból — személytelen erõk halmazának személyben való testetöltése. hogy a szabadság bizonyos fokon a fizikai testekben is kétségtelenül tapasztalható. Legjobb az epret délelõtt a friss reggeli szedésbõl. azt kikapálja. ami az ember életében az alvás. Mert a kvantum-elmélet óta tudjuk. és az élet vége után is fennmarad. a kapát megfogja és kimegy a tõkék közé. a . amit én nem tudok. hogy önmagát éppen úgy nem ismeri. Odateszik az árnyékos teraszra. vagyis szõlõmûves. amit fõként a szentkönyvekbõl tanultam. Mialatt önmaga felõl bántó tudatlanságban él. viszont erre nincs is igénye. A helyes mérték a pincehõfok. de önmagától soha nem tér el. a Jóisten a világon a legmagasabb rendû munkát végzi. ahogy én nem ismerem. és ez az érthetetlenség nyugtalanít. mert a megértést el is zárja. A Jóisten. a metszõollót zsebre teszi. és délután három-fél négyig hûvös helyen tartani. atomok személyessége. Nem beszél róla. Bizonyos hõfokon alul a gyümölcs ízébõl éppen úgy veszít. felsõfokon elég figyelemreméltó tudatot és önrendelkezésre való képességet (szabadságot) jelent. amikor a déli hõség már fölengedett és a levegõ enyhülni kezd. és minden nap többször találkozom azzal. nyugaton a természettudomány. és érthetetlenségét magától értetõdõnek tartja. HÓDOLAT A MEGÚJULÁS ELÕTT Ez a gondolat merõben személyes. aki azt írja. A bölcselet több iránya azt állítja. az ember az edényt.A bûnbeesett ember a tejfölös epret a jégszekrénybe teszi és természetellenesen lehûti. a lazult vesszõket megigazítsa. mindaz. és el sem tudom képzelni. Mindenesetre tud valamit. hogy a nõ az.

mert még csak ígéret. a nõ a férfit újjászüli. és nincsen benne semmi eredeti. Nincs köze a biológiának sem. mint a férfi. hogy egyike a nagy közhelyeknek. Többnyire alig realizálódik belõle valami. vagy prakriti. hogy tavasszal megújulhasson. Hérakleitosszal mindig találkozik. A tûz mértéke fellobban és mértékre kialszik. a szánkhjában láttam. A teremtés egyszeri erõmegnyilatkozás. sõt ez ellen tiltakozik is. hogy ne csak lét legyen. hogy a nõ az emberiség életében azt a szerepet tölti be. vagy kali. Fennáll. hogy az abszolút nõ a testfölötti test. A nap azért nyugszik le. mint azt a Vedantában. amelyben nincs önismeret. a kitörõ világhatalmak egyszersmindenkori rendezése. Azért olyan izgalom. amelyben megszédülünk. hogy növekedhessék. Amit nõi szépségnek nevezünk. mennyire egyezik. Teremtés és megújulás. ahogy a nõ értelmezi. vagy jin. A testiség a teremtés világába tartozik. Különös varázslat ez. Hozza az újat. ne csak állandóság. mert a férfi a megújulás erõiben részesedik. hogy ismerje. ne csak szépség. A természet õsszel azért hal el. A tükör pedig a legnagyobb varázslat. és a világnak szûntelenül meg kell újulni. mint ahogy nem is lehet. A nõi szépség a megújulásért van. és az is akar maradni. Nem szép. vagyis egységével. a nõ reflexiója a tükör. Halál azért van. Az igazi szépség önmagáért van. A világot meg kell teremteni. varázslat is. hanem változás is. A nõi lény. Ez a tûz és izgalom. A világ másik fele a megújulás erõinek szûntelen megnyilatkozása. a taoban. csak önmagától való elragadtatás. A megújulásból a nõ nem ébred fel. annak megújulás jellege van. A teremtés egy és befejezett. de amelybõl a férfi kilát. Ezért mondja az ismeretlen szerzõ. Mialatt az ember megújul. ellenállhatatlan. ami kettõ. mert önmagát nem ismeri. a nõ soha. Ez a hagyomány. persze a ruha úgy. nincs is igénye arra. A hold azért fogy. A nõ testiségével még sokkal kevésbé azonosítható. Ez a metafizika. ami örök változásban ég. hanem élet is. A világ azonban nemcsak kész.férfi a személytelen teremtõerõket gyûjti magába. A nõ önmaga felõl tudatlan. Ami nélkül a teremtés tehetetlen és érvénytelen. a Thorában. Mindenesetre különös. A nõ szépsége a világban meg nem valósult élet gazdagsága és gyönyöre. amit tesz. Ezért Szerb Antal tüneményes meghatározása. ami a nõi lénnyel analóg. A szentkönyvek szerint ez a májá. hanem ebben a befejezett voltában minden pillanatban újjászületik. A szánkhja a természetet és a változást és az életet táncosnõnek mondja. Mondjuk. ahogy alain írja: a nõ igazán nem . Nem tudom elválasztani a hatástól. Ezért mondhatja Nietzsche. amit az alvás. A világ állandóan ugyanaz. ha valamit az értelem abszolút határáig végiggondol. Mindaz. és amely azoknak értelme. A gondolat rendkívüli elõnye. hogy amit hérakleitosz a világról mond. Az ember. és ami egy. hogy legyen születés. és a megújulás személytelen erõinek testetöltése. A nõ inkább a ruha. a megújulás személytelen erõit vonja magába. vagy teh. a táncosnõ ruhája. hogy fölkelhessen. és kezdettõl fogva azonos az. nem érvényes. az az igazi szépséghez valószínûleg nem is hasonlít. és minden pillanatban más. az a maszkulin és a feminin erõknek e kettõsségével. amelyen a pszichológia és a biológia nyugszik. Mindehhez a pszichológiának semmi köze. hogy a házasságban a férfi a nõvel egyesülve. és mindig az újat.

hogy egyszerûen orosz legyen. a festék. illat. A nõ a káosszal áll szemben. a nõ számára rituális. Halhatatlanság a megújulásban. sõt erotika-ellenes. Vjeszij egyébként annyit jelent. akikben démoni hatalmak dühöngenek. vagy megszállottak. de soha nõ magát testiségével nem tévesztette össze. A görög mítosz mondja. a púder. amelyben. A teremtés a semmivel áll szemben. az indiai Káli. Minden négy hétben megújul. de a kevés gondolat közé tartozik. de a nagy mesterek életében is megtörténik. nemcsak önmagát táplálja. és hiúsága azért igazi hiúság. A nõ megújulásában. Ezért a férfi veszélye a megrekedés a semmiben. ami csak neki van. A nõ nem tudja. amely az ember egészét fogamzása pillanatától áthatja és kormányozza. megújuló nõ. ami a terméketlenség. a testfölötti test. a családról való gondoskodás nem képzelhetõ el érosz nélkül. A divat. tánc. növekvõ hold. Az anya. a szerep a nõ szuverén birodalma. mint az emberi élet egészében. hogy Héra minden évben visszanyerte szüzességét. Nem elégszik meg azzal. hanem elemészt. vagy megmételyezettek. mint ördöngõsök. ami a démoni. mintha önmaga epigonja lenne. A megújulás névtelen. a táncosnõ. csak nõ mondhatott ki. ruha. hanem felöltözve nõ. ének. ezért a nõ tavasz. hanem valami másért. A férfi megteremtett világában halhatatlan. a szépség. mint ahogy ezt más módon a Megalázottakban és a Sihederben is teszi. De a döntõ ebben a dologban is. hanem elkezd oroszkodni. A halhatatlanság-ideál az a tudattalan gondolat. de semmi sem annyira. hanem a mû. a feleség. amelyet. hanem az erotika a megújulástól. mindenesetre olyanok. a nõ veszélye az eltévelyedés a káoszban. mert minden teremtés a semmibõl való teremtés. nem amikor a nõ tesz-vesz. akinek a pszichológia és a biológia és a rossz költészet hiszi. Ilyesmi a kisebbeknél általános. a szerzõ önmagát utánozza. hohma). a halhatatlanság-ideál. mi a semmi. Arra is lehet gondolni. A nõ aránylag sokszor erotikátlan. a szeretõ. A teremtésnek van valamije.levetkõzve. hogy mert ihlete csökkent. aki nem újít meg. ha ez szellemi megújulás és újjászületés a tudásban és a bölcsességben. van neve. A fekete és az ördögi táncosnõ. mert nõi tudásból származik. és a fõzés. a varázslat. nem valószínû. még akkor is. a káprázat. hogy az anya és a gyermek viszonya erotikus. virág. hanem az összes utána következõ nemzedékeket is. hogy a nõ távolról sem az a töményen erotikus lény. a test. Ez a gondolat mindenekelõtt igaz. Nem a megújulás függ az erotikától. A ruha. Úgy viselkedik. a játék. Mindaz. a világot onnan emeli ki. a kozmetika. hanem amikor álmodik. Simone WEIL azt mondja. hogy amikor az ember eszik. A szobrászat és a festészet örök témája a fürdõbõl kilépõ. ami a testiséggel összefügg. hogy megújítsa. amely folyton megújul. a megújulás megnyilatkozása. . mint a haj. a háztartás. Mert igaz. egyedül és egyetlen. A VJESZIJ (SZIGALJEVIZMUS) A Vjeszij Dosztojevszkijnek az a mûve. a múzsa. a bölcsesség (szophia. amely a virág szirma. ahol a megújulás erõi megnyilatkoznak. mert számára a test nem az én. a szûntelen növekedésnek ez az abszolút jelképe.

a rágalmakat. amelyet kimond: az életben célhoz nem a jó vezet. nem hibbanás és szervi tökéletlenség. Ha a szigaljevizmus megvalósul. és henceg vele. a hit." Már magában az oroszságban is van valami felszabadultság. hogy az Isten és az emberszeretet ösztönét.") Dosztojevszkij a megszállottságot. hogy ennek olyan ereje van. Íme. és a többi utópista elmélete hozzá képest érzelgés. a többiek legfeljebb hülyeségeket csinálnak. amely a fanatikus szekták bigottateizmusában tetszeleg. hogy helyükbe újak jönnének. de ebben a legrövidebb út: a földet ateizmussal elárasztani. a fajtalanságot" —. mint a káromlásnak. mondjuk Istent szembeköpi. hogy egyszerre megretten és helyesel. hogy alsóbb szintre helyezzék a . „a legelsõ teendõ. hogy a „friss vérecskét megszokja". nem õrület. "a régi idõket lerombolni anélkül. mintha különleges kiválóság lenne. denunciálni. egyik alakjának. Legyünk gonosztevõk. hanem a rossz. meg. és köteles a másikról jelentést tenni" —. amely az európai idealizmusok mellett szakrilégiumnak hangzik. — „Gyújtogatni. hogy az ember átváltozzék hitvány. Ez a támadó és felháborító tudatos bûncselekmény program. hogy ebben tetszeleg. Az oroszkodás ennél annyival több. mintha a bûntõl lerészegedett volna. aminek a vallás mondja. hanem gyönyörrel merül el abban. „Lázadást fogunk szítani. Ez a hallatlan felszabadultság már nem törõdik az értelemmel. de a rabságban egyenlõek" —. trágárul és káromkodva tanúságot tesz mellette. Szigaljev találta ki az egyenlõséget. „megengedni az iszákosságot. A bûn tényleg az. lepiszkolja." Bûnöket az utóbbi idõben csak az oroszok tudnak elkövetni. legendákat költeni" —. Ez az oroszkodás. mint világprogramot. amelyen ezt megfogalmazzák úgy. "szükséges lesz néhány százmillió fejet levágni" —. kegyetlen állattá". („Az oroszok istene már meghátrált a bundapálinka elõl. az a kihívó és pimasz hang. ocsmány. szól Dosztojevszkij. Szigaljevnek tanításában fejtette ki. Persze bûnt elkövetni csak vallásos ember tud. helyesli a radikális õszinteséget. és nem kenhetõ el semmiféle biologizmussal és pszichológiával és morállal. gyáva. „arra van szükség. Esernyõre mindenki érdemes. A tudatosan elkövetett bûn tulajdonképpen hívõ magatartás. sokkal inkább az a magasrendû cinizmus. vagyis az emberi lény bemocskolása és elaljasodása. hanem ténylegesen bûn. „valamennyien rabok. „mindenki megfigyeli a másikat. ez az ereje. Ez a bûn ezúttal tudatos és provokáló. tegyük a rosszat. Az emberben megpiszkál valamit. Nosza. Nem annyira mindennemû tevékenység esztelenségének belátása. A nagy modern esemény. hogy ez a „jó" milyen aljassághoz vezet. Platón és Morus és Fourier. és a bûnrõl tudni: a vallás elég magas foka. Európához képest mindenesetre sokkal kevesebb bénító elv. orgyilkosságot elkövetni. mondja. milyen csodálatraméltó megfogalmazás. és ezzel meghatároztuk az emberi jogok minimumát. tulajdonképpen ostoba. de a vallás döntõ pontokon mindig ostoba. és megretten attól.„Az emberi közösség fundamentumát szétrombolni" —. hazudozni. hogy a bûn nem betegség többé.

hogy az emberi közösség fundamentumát szétrombolják. és ha az életfölötti erõket kizárják (racionalistává. mint a csorda. Ahhoz. Ez az az elem. és azután ne következzék semmi. csakis azért. hogy helyükbe újak jöjjenek. Nem következik semmi. Mert ha az embert ebbe a merõ és puszta életbe. De ez a semmi a legeslegfontosabb dolog. ezért elkövet árulást. — nincs több és nincs magasabb —. szerelem. hogy „kell néha változatosság". a szalámiért és a szendvicsekért el fog követni sikkasztást és csalást és árulást. vagyis meg kell alapítani az életvallást. amely rajongó eszelõsséggel ragaszkodik a mulandósághoz. vagy öt percig tartó életbe csukják. okvetlenül kifejlõdik benne az életéhség. még egy szendvicsért és egy fagylaltért. „a rabok kötelesek egyenlõek lenni" —. õseredeti ártatlanságban. a tudományt. A számítás jó. és mindenkit. elaljasodik. „mihelyt van család. ocsmány. a többi elveszti személyiségét. Természetes.mûveltséget." „Az unalom arisztokratikus érzés. és a korlátlan hatalom fölött rendelkezik. számításon felül bevált. A gyakorlatban ez természetesen úgy valósul meg. tehetség." A szigaljevizmus bevált. és ébren kell tartani a hitet: a legfõbb jó az élet. Csupán egyetlen ponton szorul még kiegészítésre. az oroszkodás sokkalta eredményesebb volt. hogy fel kell ébreszteni. Acheronta movebo — megmozdítani az alvilágot. „Harminc évenként elkezdik egymást felfalni. hogy a pálinkáért és a cigarettáért. mint amilyen például az egyszerû oroszság lett volna. hogy kivétel nélkül mindenki eszeveszett erõfeszítéssel az egytized részhez akar tartozni. még öt percért. A régi idõket elpusztítani anélkül. sem egyenlõség" —. egytized rész a szabadság. keletkezése után körülbelül száz évvel mindenki kénytelen belátni. az állati életvalõrökhöz. és amire szükség van. Gyakorlat. vagyis a cigaretta és a pálinka és a szendvics. és a legkorlátlanabb despotizmusba érkezett el". tényleg ezt kell csinálni. Talán a paradicsom. „Szigaljev a legkorlátlanabb szabadságból indult ki. lemond értelmérõl és igazságáról és önérzetérõl („mainapság már senki sem él eszével"). Ha már kezd kifejlõdni. vagy ateistává teszik). kegyetlen állattá. Szûntelenül haladunk feléje. Nietzsche szavával: a legkisebb . ebbe az egy évig. hogy odatartozzék. és kötelesnek érzi magát. amelynek tartalma az esernyõ. százmillió fejet levágni. a tehetséget" —. racionalizmus). csak hogy az egyformaságot meg ne unják. — az élet az egyetlen érték. csalást. és ilyesminek nem szabad elterjedni. sejtetni kell. Mert amire szükség van. amelyben a szigaljevizmus tenyészik. hogy aljas és becstelen és hitvány legyen. legázoljon. és dolgoznia kell —. „despotizmus nélkül soha nem volt szabadság. azonnal kívánság támad a tulajdonra" —. „a kívánságokat kiírtjuk". Ez az. paradicsomi állapotban él. Ezt most. A fundamentumok szétrombolásához a legbiztosabb út az életvallás elterjesztése (ateizmus. „a kiválóbb tehetségek nem szükségesek" —. amelynek nincs elmélete. gyáva. aki útjában áll. följelent. Ez a fejlõdéseszme. az embert átváltoztatni hitvány. hogy ebbõl valami nagy dolog. valami nagyon nagy dolog lesz. õrjöngve hadakozik a halhatatlanság és az életfölötti értékek és a túlvilág gondolata ellen.

hogy a végtelen egység megvalósuljon. A Nagyinkvizitor volt az. az egészet. Szervezni annyit jelent. és csak a biológiai életet megtartani. a civilizációnak vége. Harmadszor: az életfa transzcendens gyökereit és koronáját levágni. a föld mélyét. Ma a diktátorok (inkvizitorok) már idõszerûtlenek." Ami ebben a szigaljevizmusban lenyûgözõ. Szigaljev ürülékkel bekeni mindazt. hogy az. Az egység létrejöttét a személytelen üzem akadályozza meg. mint a racionalizmus. itt kell elérni mindent. életéhséget szítani. Nehogy az emberi közösség. Ez a radikális és szakrilégiális cinizmus. de a valódi tudomány is ennek szolgálatában áll.) leszûkíti és elnyomja és kifosztja az életet.ember. A végtelen különbözés. Kétségbeesésbõl. Ami ebben a szigaljevizmusban imponáló. ez az ellen-Szigaljev. Az ember önmagát is kizsákmányolja. és az egységet. vagyis. szánalmas szentimentalizmus. amit eddig a történetben elkövettek. az az önámításra való tehetség teljes hiánya. „A régi idõk lerombolása anélkül. mint úgynevezett igazság. aki a közösség létrejöttét megakadályozta. mint ténylegesen életszerû kapcsolatokat felbontani. most. vagyis életrontó és pusztító és romboló és sorvasztó. Ez a természetellenes világosság az élet ellensége. stb. amely mindig újra és újra meg akar valósulni. Kizsákmányolni az erdõt. túlsúlyban hipokrízis. hogy vak (lucidité aveugle. A vak luciditás az életet korrumpálja. Tudjuk. mint Dosztojevszkij mondja." Ez a vak luciditás (alakjai. mint Hölderlin mondja. „Szigaljev a kétségbeesésbõl indult ki. Íme a három kritikus pont: a személytelen üzem. berendezéseket építeni. Másodszor: a gondolkozásban a primer ösztön és az értelem közé ékelõdött világosság. integrálódhassék." Szigaljev után körülbelül száz évvel azt mondhatjuk: Elõször: minden létezõ legfõbb törekvése. amelynek különös tulajdonsága. amit eddig az ember komolyan vett. Diogenészrõl mondják. és ha elkezdik az õszinteséget és a természetességet firtatni. mondja Dosztojevszkij. Ez volt a Nagyinkvizitor korszaka. mohóságot igazolni. és ugyanoda tért vissza. minden erõt az életre összpontosítani. amely a közösség . Ezért ma a történet legfontosabb kérdése a szervezés. amely meg akar valósulni. az emberi munkát. hogy Athén piacán szeretõjével nyilvánosan közösült. A szendvics-világban üdvözült tetû. mindig újra és újra felbontja. amelyhez képest mindaz a bõszült gazság. amit civilizációnak neveznek. amelyek csak az élettel számolnak. hogy egybe nõjjön. Ennek az egybenövésnek ma legeslegfontosabb akadálya a hatalom. az az offenzív és provokáló szégyentelenség. hogy helyükbe újak jönnének. a tengert. az utópizmus. Ocsajanyije. mert az élet élvezet. éspedig századokon át. és helyükbe fiktív és életellenes viszonylatokat helyezni. legfõképpen mint filozófia és világnézet és tudomány. „Ez az olcsó és híg népszerû tudomány. Ez a hatalom sokáig mint személyes önkény élt. Az egybenövés folyamatába a hatalom magát beiktatja. vak ész).

de . hogy van szigaljevizmus. és hintázott. csak azt az egyet. mint az egészet élvezni. A félelem a szemben van. hogy abból csak kettõ fog megmaradni. Nem nézett körül. Egyszer a vonaton láttam hasonló arcot. és a szégyentelen életéhség. ma már nem. tetû és rongyok. Szüleit valamely igazság nevében megölték. mert mihelyt az egyik elaljasodásban újabb lépést tett. és meg vagyunk sértve. a korcsmárosnak nem volt szíve a vasvillát beleszúrni. Közvetlenül a háború után ennek megvalósulását még meg lehetett volna akadályozni. hogy az egyesítés nemzetközi lesz. nem játékból. Lehet. Ez a fiú sejtelmet nyújtott arról a lengyelrõl. A két hatalom között azonban a küzdelem nem dõlt el. a zsiványok. hogy majd egy napon. mind a kettõre készen. Iskolája szemmel láthatólag nincs. aki Brest körül él a palakék ég alatt. Lehetséges. mi a vasút. amiért még nincs itt. a bankárok. A holnapról nem gondolkozik. De a lengyel még elhagyatottabb. amit már régesrég folytatunk. vagy sem. mesterséget nem tanult. hogy a végsõ lépést nem állam és nép fogja megtenni. és õ sem szeretett senkit. mindegyiknek súlypontja a föld különbözõ részein van. inkább. Közben mindnyájan arcátlan képmutatást tanúsítunk. A dolgok nem fontosak. hogy megbánta. Ez a szem nem félt. azt sem tudja. a másik azt azonnal asszimilálta. a terroristák. amely az összes többi gazságait akkumulálni tudja. a vak luciditásé több helyütt. a lucfenyõk és a varjak közt. a támadás és a menekülés között. A második világháborúban hét hatalom viaskodott. most húsz éves. De minden jel arra vall. a vak luciditás. azt hiszem. az életéhségé Amerikában. A korcsmárosék. Kezét a padra fektette. a személytelen apparátusé valószínûleg Kínában. mondjuk. és nem nézett ki az ablakon. Senki sem szerette. a tájak még kevésbé. a Messiást várta. Ebben a pillanatban ez a három még külön áll. amely nem akar mást. holott abszolút számítás szerint már régen itt kellett volna lennie. ahol a talajt a szigaljevizmus már jól elõkészítette. a gengszterek. nem voltak hozzá komiszabbak. akik fölnevelték. amely az értelemnél okosabbnak hiszi magát. A kibontakozás ezek után csak az lehet. és nem sóvárog arra. és amit eszünk ágában sincs abbahagyni. hanem államfölötti nemzetközi szervezet. sem házat építeni. hogy ez a három találkozik. A DOLGOKBÓL ELÉG (A szentség elemzése) A lengyel fiú. hogy ez Oroszországban fog megtörténni. nem akar családot alapítani. és elõrelátható volt. a csecsemõ ott maradt az istállóban a széna közt. és akkor a világválság utolsó stádiumába lépünk. az ideológusok internacionális szövetsége. nem spórol. Az emberek nem érdekelték. hogy ez csupán megfogalmazása annak az életgyakorlatnak. aki ezerkilencszáznegyvenegy május végén született. soha nem is fog. Így is történt. ráült. csak éhség. mint a Nemzetek Szövetségének ellenvagy inkább alszervezete.egybenövését megakadályozza. Késõbb aztán már nem tudta. mint saját gyermekeikhez. és csodálkozott. hogy az idõt addig valamivel eltöltse. Sohasem láttam ügyefogyottabb várakozást. inkább bámult és várt. Arra is van valószínûség.

Így keletkezik a stréber. Hallatlanul kérdésszerû. sohasem térhet vissza. Az aranykonjunkció az áldozat konstellációja. Jézus születésekor a Halak jegyében a nyilvánosság házában állt. Aki arra vigyáz. hogy katonák jöttek. és amikor még nagyobbra készülünk. Születésükkel olyan megrázkódtatást élnek át. Még csak gyûlölni sem. hogy nem épelméjû. hogy fölösleges. Aki nem tébolynak fogja fel. pontos oppozicióban a születés pontjával. tulajdonképpen messiási konstelláció. a faluban sok embert szedtek össze. A korcsma udvarába hajtották õket. már kiesett. mi a fontos. itt megkap. A Messiás az az igen magas szférából testet öltött lény. Akkoriban a Bika jegyében aranykonjunkció volt. de az övé a dicsõség. ahogy a rosszban hisznek. az életbõl semmit sem kap. és a magas szférába. ha boldogságot. mert ha az ember az áldozat mellett kitart. mindegy. Mert ezek itt? Mit kívánhat tõlük? Vannak igen hatalmas emberek. Viszont. a dicsõséget pedig elveszti. és hunyorgatnak. amint azt mondják: valóság. Jobb lesz. a Mars. az áldozatot el kell árulnia. Engedelmeskedik. szenvedni se nagyon. aki olyasvalamit tud. Oroszország megrohanása. Az erdõ felé vitték. . mocskos örömmel. nem abból. és abban nemcsak megnyugszanak. és körülötte hatalmas sztellium. Hadjárat a szerbek. Ezek az emberek egyáltalán nem képesek örülni. hatalmat. hanem abból. Afrika. hírnevet kíván. nehogy kiessenek. Szabályos kereszt. hogy a rosszat teszik. senki sem tért vissza többé. hogy õ milyen jó. és jó állampolgár. Ahogy a rossz sikerében bíznak. nehogy kiessen. A gyermek tudja. és a hang. aki a kritikus napon született. mint ennek enyhülését égi hatalmaktól várni. ahonnan testet öltött. hogy nem tudnak egyebet. és kilencven fokban a Nap-Hold-szembenállással. Világi jelentõségét az ember akkor látja. amikor már késõ. Az együttállást akkor a Merkur. mert ennek magas fala volt. Ez kétségtelenül megállapítható. az Uránusz sztellium vette körül. A világ jóvátehetetlen romlás állapotában van. Csak beszélnek róla. Mit tudnak? Vigyázni. tiszta jeles lesz. nem bírta ki. Olyan tömény õrület kitörésére való lehetõség. Úgy látszik. Mit akarnak? A dolgokat. és az még csecsemõkorában fel nem derített betegségben meghalt. és a legtöbb ezért magát hasznossá akarja tenni. a Vénusz. A korcsmárosné beszélte azon a hangon. a görögök ellen. Minden erõfeszítés hasztalan. mi történt negyvenegy második negyedében. csak unni. amit akar. Az ezerkilencszáznegyvenegy májusvégi konstelláció nagyon nehéz.terhükre volt. amely a katasztrófát meg akarja akadályozni. amelyet csak most kezdünk érteni. Mi ma itt mindnyájan egymás terhére vagyunk. de senki sem tudja. amire ember nem képes. Kréta. unni. Csak egy valakirõl tudok. hogy milyen sapkájuk volt. hanem annak örülnek. azt a gyanút ébreszti önmaga iránt. ha megnézi. Az aranykonjunkció a Jupiter és a Szaturnusz együttállása. mint amilyen. Elmondták. Vagy legalább fellázad. mindazt.

Nincs miben reménykedni. De tudjuk. Haladás. Az egyetlen. Lehet. Önmagát teljesen megtartani önmagának. valami mindig visszatartja. Kit végeztek ki. Az ember elõbb semmisítette meg a külsõ erõk hatalmát. tüneményesen bõbeszédû lesz. ahelyett. ami a romlást megakadályozhatná. Azt. Már jönnek. mint az özönvíz. aki inkább testét adja. amikor az emberek az eseményekrõl beszélgettek. mert nem tudjuk. Senki sem hajlandó. mi történik. mi történik. az aranyat és az ezüstöt. ha valaki a távlatokat ismeri. Csak az van. és nem használja. éppen ott. Csak megérteni. és az összes következményeket nem meri levonni. szavakban kifogyhatatlan. A legkönnyebb valamit pénzzel megváltani. hogy nem értelmetlen. Ez holtbiztos. és életüket titokban maguk élvezik. Nem olyan. Ez . és annak következménye. Éppen õ? És éppen most? Hallotta. Esetleg nem lát tisztán. mint ahogy megszerezte a tudást önmaga megfékezésére. agya mindig megállt. hogy életem tisztaságát megõrzöm. Fel lehet tételezni. hogy egész lényükkel fognák fel. de ennek megvalósítása áldozattal jár. hogy csak azért rossz. hogy az egészet elvesse. Egyszerre találékony lesz. Zugot keresni. hogy saját tisztaságával a világ tisztaságát felidézi. ahol szemléletessé vált volna. akik benne vannak. Nem úgynevezett külsõ. le kell mondani. Csak megérteni. roskadásig. hogy mindez csupán ösztönzés? Amíg valakinek egyszerûen igaza van. de holnapután már az se lesz. Az emberek egymás elõl eldugják magukat. Kik? Mikor? Miért? Ez a rossz nem is megvalósítható. de valamely ponton. az egyetlen. és ihlete van. Megállni? Senki sem akar. Ki tudja? Attól. csak azért csinálják. biztosan nem lehet tudni. Végül Mózes türelmetlenül és bosszúsan azt mondta: a dolgokból elég. Csak nem lemondani. Kit vittek el. Nincs többé sors. akkor mindjárt jó lesz. amit csak tud. nagyon tudjuk. mindig a dolgok.A végsõ eseményt megpróbálta elképzelni. ami nem dolog. és fondorlatokban gazdag ékesszólással igazolja önmagát. inkább csendes. Csak az intellektussal. Elfogyott a krumpli. s ezért óráról órára rosszabb. és kihirdette. ami van. hogy ki az. Mint a nõ. az egyetlen csak az lehet. A kenyér rossz. hogy mindenki hozza el. csak az eseményekrõl. bizonyítékok termékenysége és meggyõzõ erõ. Mindig megmarad valami kis szikra. Persze a távlatok. és még az utolsó elõtti percben is megállíthatná. Ha van belõle kiút. nehogy magát kelljen odaadnia. Az ember csinálja. az egyetlen. amit tehetek. Ha ez a sötét korszak végzet és visszavonhatatlan. Az egyre gyorsuló romlásnak hatékony ellenereje mindenki kezében ott van. Végre valamit. amit tesznek. hogy a jó tönkremenjen. Nem tûz. aki vagyok. és ott egyedül az egészet önmagának elszopogatni. szerény és szófukar. Mindenki rántja magával az összes többit. mert csak azok tudják. Senkinek semmit. de nem. mert az emberek semmi egyébrõl nem beszélgettek. A pusztában Mózes fel akarta állítani az Úr sátorát. Összeszedték a bársonyt és a selymet. nem megvalósítani. Talán gyáva. A dolgok. Mihelyt hazudik. csak azt.

Dolgok. de a legkevésbé okosnak lenni. magunkat látjuk egymásban. De az az én. mint a Zolaregény. és különösképpen ragaszkodom hozzá. Nem az évek számítanak. Nem tanultságra van szükség. és ebben szegény életünkkel együtt adatok lettünk. Sem a bárgyú jóakarat. nem mûveltség. és megy tovább. sem a világvég. nem az életfölötti megy tönkre. Az ellen. mint az egyedül élõ láthatatlan elõtt leborulni. Az evangélium mondja. holott szeretnék megszabadulni tõle. hanem az emberre nehezedõ sötétség súlya. Mennyi árulás. Az egyetlen fontos. valaki. mint saját hazugságaimtól. nem is késlelteti. Ezen itt mindenkinek át kell esni. és nem is szabad. ez a romlásé. Nem tudta. sem iskola. sem az éhségtõl. amely a rémállamot és a terrort szolgálja aljasan. Milyen különös. rafinált paráznaságával. ami az övé. de hogyan! A földhöz való hûségnek csak addig van értelme. ami lesz. nem tiltakozik. anélkül. de az ördögnek semmit. Sohasem fogadhatom el. hogy mi az. Mindenkinek meg kell adni. ami az életnél több. . akár az új. és vállalnom kell õt. hogy megszereztem ezt az ijesztõ tájékozottságot a lényegtelenben. hogy tükröm. hogy ez az én nem tud meglenni nélkülem. sem könyv. Nincs értelme valakire fontos dolgokat bízni. vagy a tetvektõl nem szenvedek annyit. és én tükre vagyok. nem tud mást tenni. mi az újabb. és sírni. Javíthatatlansága fölött végzetes kétségbeesésben vagyok. nem magam vagyok. Nem az a fontos. amely unalmas. aki az elõfeltételeknek nem felel meg. aki vagyok. aki természetes. különben megkoszosodik és karrierista lesz. és szûntelen ellenõrzésre van szüksége. sem a rongyoktól. hogy az ember a világ cserbenhagyása nélkül az ígéret földjére legalább a határról. amit az ember a merõ életért hoz. sem a szabadságvesztéstõl. és egy pillanatra sem szabad megtagadnom. Azt mondják. Vége? Már úgyis mindegy. hogy mi az. amíg az nem bosszú azon. ami az életnél több. akár a régi. de már ennél is van újabb. sem a mellõzéstõl. de akinél nincs természetellenesebb. aljas.még biztosabb. Hova? A húst minden léleknek meg kell próbálnia. viszem magammal át a határokon. ami van. összetéveszthetetlenül és elválaszthatatlanul. Ezen pedig könnyíteni nem lehet. már csak tudomány. mi a mûvészet. Ezért minden kompromisszum értelmetlen. Sem a megalázástól. A Megváltón kívül senkinek kompetenciáját az élet kérdéseiben nem ismerem el. hanem sajátságos meglazult függetlenségben élõ lény. az élet mindennél erõsebb. Igen. egyetlen pillantást vessen. vagy irigyli a diktátorokat. Minden áldozat. Rengeteg erõt vesztettem. pimaszabb. hogy oda eljusson. Az ember elvesztette érzékét a fontosság iránt. megsérti. Micsoda áldozat a puszta életért! Mennyi szennyet vesznek magukra a puszta falatért. és ha az ember erre gondol. hogy szeretném. vagy a kinevetéstõl. Nem szabad elárulnom. hanem. Amikor valaki azt. A romlás végét nem sürgeti. hanem az élet. ami van. Nem tudta mi az ostoba és elavult régi tudomány. minden egyébre való tekintet nélkül. mondja az apostol. sem a megvetéstõl.

tisztaságról beszélni. hanem az ember bûne. Yves Tanguy esetében ezt még a laikus is azonnal észreveszi. És ez a különös zavar. aki ne úgy élne. holott tisztátalan. és nem érzékelhetõ. csak várni.Sem a vallás. és nem szonátát ír. mint kunyerálni. Mint ahogy a muzsikusok és a költõk is egy mûvet írnak. A várakozás. amire vár. Kolosszális internáló tábor. A börtönt. mint gazdagnak lenni. az sem az övé. hogy nem dolog. ez a korcsma. A dolog nem kell. az egészet el kell vetnie. hogy üres. munka és szappan. hogy világ. hogy élni csak kell. Még bûneihez sem ragaszkodik. amelyben az ing. Micsoda világ ez? Az ész rejtélye. hogy ebbe a világba kerüljön. nem zsáner-képek. és akkor? TANGUY. gazságokat elkövetni koszos hûséggel a hazáért és az emberiségért. hogy a tisztaságot elérje. Saját magán kívül senkije és semmije nincs. VAGY A LOGISZTIKA MISZTIKÁJA Mûvészetelmélet írók. semmit. mint jó ember. A világot nem tudja önmagával elviselhetõ viszonyba állítani. semmit sem ért. úgy hívják. állandó üdvszolgáltatással. még a legyeket sem. Minden bizonnyal azért. holott segítségre szorul. a boldogok börtöne. másokon segíteni. a szappan. Persze. legalábbis távlatuk szerint azok. és aki a dolgokban marad. mert a jelentékeny mûvész sohasem képet fest. Nyakába hullott. semmiféleképpen nem dolog. Szégyen. Üres kézzel semmire sincs szüksége. mint szent. misztikusnak? Senki sem fog tudni megváltani. Sem a gondolkozás. ruha. mert ami a világra nehezedõ súly. egyetlenegy képet fest. csak számon tartja. Pfuj. hogy a bûnbeesés a minden egyebet meghatározó létfogalom. Megint a dolgok.és külkomforttal. aki a valóságról tudomást szerzett. nem csendéletek. és még hozzá tiszta lelkiismerettel. az hozzá soha nem jut el. amíg az ember itt nem látja. az összes bel. mint ezek az álszülõk itt. egész életében. hogy egyebet sem csinál. Irtózik attól a gondolattól. mint az erõfeszítés az ég birodalmának megvalósításáért. mint elbújni. és nem fogható meg. és önmagát felhabzsolni. az nem a gravitáció. Az ember a semmiben ég. istálló. Cipõ. Ez a stupid és kicsapongó vallás. inkább tájképszerûek. azt állítják. még az életet. Hová vezeti? Senkit sem ismer. Egy szót se szólni. Jónak lenni. és ahhoz. hanem az egyetlen mûvet teremti. az egészet. A mennyei boldogságot kistréberkedni. hogy a festõk nagy része. A dolog lényege. és arra. A tájak ismeretlenek. sõt . és miért hívják az embert. Ez még súlyosabb. még az üdvöt is. nem kiszámítható és nem mérhetõ és nem kényszeríthetõ és nem gépiesíthetõ és nem rászedhetõ és nem félrevezethetõ. Tanguy képei semmi esetre sem portrék. Istenben az a nagyszerû. különösen. Behódolni a dolgoknak. ha számos változatban is. aztán hivatkozni a családra és a gyermekekre. Behódolás a semminek. Az enyém? Nem kell. amíg magad nem vagy tiszta —. Miért hívják a valóságot misztériumnak. ami nem az övé. amely azért gondolkozik. és annak felõle sejtelme sem lehet. Nem marad más. amely nem tud mást. a zsebkendõ. éspedig nem éppen a legrosszabbak. amelyben a dolgokat szolgálják. de még az sincs. A dolgok uralma. A mennyország is börtön. az enyém? A papírdobozra néz. a harisnya. amikor a dolgok még nincsenek. Mégis a lehetõ legjobb. Vár. mert beteg. Különös. amit itt csináltak. Az ember nem tud mást. és azoknak is éppen a java. ha várakozik.

Tanguy képei is igen magas fokon zeneiek. amely mérhetetlen üres térben hangzik. olyan hangtalanok. Steril monumentalitás. amely a festészetben a világnak minden eddigi látomásától különbözik. Mintha ez a valami itt nem is a meztelen dolog lenne (az objektum õsképe. mint a fizikában a gravitáció. e képek a realitással semmiféle viszonylatot nem kívánnak fenntartani. vagy egészen másutt van. az élet kolosszális zenebonájából ez maradt. mint távoli kongás a ködben. az ember azokat néha érthetetlen célzatú mûszereknek nézné. Tehetetlenség. a valami). Az ábrázolás nem szabályos. amely az egészet itt mozgásban tartja. csupán van. de amilyen megmozdíthatatlanok. hogy az ember nem a jót keresi. Tanguy képein mozdulatlanság van és csend. mintha e képeken nem lenne életösztön. Minden bizonnyal a legszótlanabb képek. Különös. a fényévekkel mérhetõ csillagvilágban lehetséges. amely a jelenleginél zeneibb lenne. Semmi egyéb. abszurd volta (breton). amelyrõl mindenki. A legtöbb kép azonban még ennyit sem szól. és az egész történet folyamán nincsen festészet. A kép elõterében alakzatok foglalnak helyet. E képeken ugyanis nincs mozgás. És ez az önmagáért való dolog. hanem . amelyek félig lények. esetleg csak foszlányok. talán moszatok. ha más nem. inkább csak visszhangzik. mint logikai aktus. amelyet életnek nevezünk. hanem mint ez a valódi képhez illik. Az életösztön az élet területén valószínûleg ugyanazt a szerepet tölti be. az élõlényt. és a nyugalom is fiktív. aki valaha Tanguy-képet látott. Némelyik képen (különösen a nagy kék vásznakon) egyetlen elmosódó siket és elhaló hang hallható. e lét ellenállhatatlanul meggyõz. talán. mert a modern képek rendkívül muzikálisak. Az izgalom életünknek valószínûleg leglényegesebb egzisztenciáléja. mint ahol képeken lenni szokott. Tanguy festészetének tartalma a lecsillapodott izgalom. nem a gyönyört. ugyanakkor lenyûgözõen egzakt.idegenek. esetleg a tény. különös metamorfózis következtében biológiai jellegüket elvesztették. A látható objektumok természete tökéletesen fiktív. hanem a dolog definíciója. nem az élvet. Olyan világ. amely mint le nem állítható aktivitás jelentkezik. ott állnak megmozdíthatatlanul saját külön realitásukba zárva abszolút nyugalomban. az egyiptomiaknál is szótlanabbak. éjszaka a tengeren. mint tény. a dolgoknak ez a definíciója olyan távlatban áll. és e hiperrealitás azt is faszcinálja. De ha a dolgok fiktívek. ez a legnehezebben legyõzhetõ tehetetlenség. mint hitelesen mûvészi alkotások. ahogy mi a földön kívüli kozmoszt elképzeljük. Úgy látszik. aki egyébként a dologból semmit sem ért. Marcel jean ezért Tanguy-t a tejút festõjének nevezte el. a gépet és a geometriát egybeolvasztották. Tanguy képeirõl mintha ez a tehetetlenség eltûnt volna. némán. Malraux azt mondaná. Tehetetlenség. minden festményen van valami a fényképbõl is. mindenesetre bizonyos mértékben kívül állanak. hogy ilyesmi csak a föld szféráján messze túl. tudja. mert köztudomású. Ilyesmi a mûvészetben nemrég merült fel: Kandinszkij a század elején Schönberg zenéjét merõ agymûveletnek nevezte. Azon a körön.

a rosszak büntetése. De ennél magasabb rendû izgalom is van. azt a fölfedezést tette. amely teljesen vak. ennél csak az élet tûzének megfékezése nagyobb. amely az embert az úgynevezett létért való küzdelemben kedvezõen befolyásolja. de már nem a libido. Ez a vegetatív-animálisszociális-kulturális realitás köre. Ez az önuralom tüze. Tanguy festménye az a pillanat. nem aszkézis. a vagyon szenvedélye áll. Ezért amirõl itt szó van. mint az egyetlen lét-tényt gyanútlanul elfogadja. Tanguy képein az elsõ pillanatra az izgalom nem látható. hanem a mûvész megismerõ értelmének aktusa. Fontos. Nem mintha Tanguy sajátságos becsvágya. megfékezve és elnémítva. Jó. A mûvész. amit a Katha upanisád tapasznak hív. de egy idõ óta egyre nagyobb méretekben jelentkezõ új élettechnika jegyei ismerhetõk fel. hanem az életnek önmagára való éhsége. De teljes egészében ott van. a hatalom. ennél csak egy nagyobb van: ennek az életéhségnek megfékezése. nem az életrõl való lemondás. E képeken. Minden reszketés eltûnt. mint a szerelem. hogy az életet szebbé tegye. amely az életéhséget. amikor az izgalom hatalmait az ember legyõzte. Az ilyen élet-mûvészet tartalma többnyire struggle-for-life-valõr. némely tudományban is hasonlóak. legalább megnyalni. libido-mûvészetnek nevezzük pedig azt a mûvészetet. A dolgok égnek. és ingerre való szomjúsága többé nincs. a legelsõ csaknem biztosan baudelaire volt. a kommunitás. az életsóvárságot legyõzni. a haza. az igazak gyõzelme. Az életben a legnagyobb erõ az életre való éhség. hanem az izgalom legyõzésének tûzében. az erkölcs. az. de ha lehet. Ezek a jegyek a különbözõ mûvészetekben. hogy a libido-mûvészet nem kielégítõ. amit újabban libidonak neveztek el.minden körülmények között — örömre vagy szenvedésre való tekintet nélkül — az izgalmat. mintha életünk . ha nem is régi. Ez az. hogy a libidot likvidálni kívánja. amikor még izgalom volt. de már nem az izgalom. az osztály. más lehetõségrõl sejtelme sincs. és ha már nem lehet az egészet lenyelni. Libidonak nevezzük az életnek önmagára való éhségét. az ember ég. Magasztalni kell az ösztönöket és a biológiai realitás körébe tartozó képzeteket. hogy az életbõl mindenki valami pluszt kapjon. Mûvészet eszerint azért van. és a szerelmesek boldogok lesznek. ha az embert küzdõképesebbé teszi. A legnagyobb tûz az élet tüze. Tanguy-nél a megfékezés aktusa nem jóga. hanem új alakban. nem a hír. a gondolkozásban. vagyis olyan magatartás szuggesztiója. egyedül állana. nem a tenyészet. Az izgalom mindent meg akar tapogatni és megkóstolni. hanem az önmegtagadás tüzében. E mûvészet teljes egészében nem igényel a biológiai életnél magasabb színvonalat. E mûvészetnek mindig van részben narkotizáló. a család. csak már nem az. és úgy tesz. az emésztést is kedvezõen kell befolyásolnia. az életben elért diadal. Ezért életünk középpontjában nem a becsvágy. de minden esetben doppingol. ami akkor volt. a nép. Ezért van a képeken síri csend és grandiózus sivárság. és nem önmegtagadás. részben terápiás jellege. és az életéhséget dicsõíti.

hanem a pszichológiára tartozik. és akkor.horizontális hullámzásban zavartalanul folyna le. hogy a libidot megfékezõ ellenõrzõ erõ. Mondják. Így tanítják az Upanisádok. a libidotól nem különbözik. A tapasz. vagyis merõ libido-funkció kifejezõdése a mûvész részérõl és libidokielégülés a közönség részérõl. Ami azelõtt van. drámákkal és szobrokkal és zenével árasztanak el. menekülést biztosít. Azt tanítják. sõt extravagáns. csak egy nem: mûvészet nem lehet. és az életéhség dicsõítését meg kell szüntetnie. hogy bennünket állandóan és ezrével ilyen életérdekbõl készültregényekkel és festményekkel. és gyógyításukra indítványt tehet. hogy az ilyen libido-mûvészet körébe tartozó mû esztétikai megítélés alá nem is vonható. hanem kvalitásban magasabb erõ (spiritus. hogy életéhségét csillapítsa és több élethez jusson. De ha a mûvészet igényével lép fel. más része azonban felszabadul. esetleg hiányt pótol. minden egyes esetben és kivétel nélkül csakis azért. a lélek hiányaival és érzékenységével. éspedig az életnek önmagára való éhségét le kell állítania. mint nõi napló. A pszichológia számára az ilyen mû diagnózis alapja: a karakterológia sok jellegzetességet állapít meg. és az embernek vertikális irányban kiemelkedõ kérdései egyáltalán nem lennének. Az embertõl függ. hogy valamely életzavart old meg. Kérdésszövevénye. és önkontrollá válik. pneuma. az önmegtagadás tüze. serdületlenség. vagy vers. Az életmûvészet naiv alakjában. a terápia bizonyos pszichotikus típusokat fedezhet fel. hogy bizonyos diszciplinával a libido önmagával szembefordítható. Sok mindenféle lehet. Életérdek. legfeljebb életrajzi illusztráció. hogy libidojának nagyobb részét hová veti. Tulajdonképpen ugyanez a libido ez is. a libidoba. A mûvésznek küszöböt kell átlépnie. hogy csupán klinikai lelet. amely az élet önmagára való éhségének határt szab. A modern mûvész fölfedezése az volt. a legtöbb esetben tehetséges. E megnyilatkozás lehet érdekes. nem számít. mert nem vak. ahová való. versekkel. Viszont tény. de felsõbb fokon. a libido felszámolása. de mindegyik azért készült. hogy a szerzõ azokkal a több élethez való jogát indokolja. E nézetet egész iskolák vallják. vagy az éhség megfékezésébe. Mindez persze nem a mûvészetre. vagy elrejt. hogy az életnek önmagára való vak éhségét nem a libido. egyéni. most mint önmagára visszacsapó funkció mûködik. vágyat fejez ki. hogy egy mû mûvészet legyen. amelyen át kell lépni. mint diákköltészet. Végeredményben szigorúan privát ügy. mint gyermekrajz. ha egy része meg is marad életéhségnek és az ösztönöket elementáris erõvel vakon tovább szolgálja. a vágyakkal és a sérülésekkel és az álmodozásokkal. mint az életéhség. Ahhoz. amely álmodozásokról és sérülésekrõl számol be. vagy valamit eltüntet. mûvészi igényt nem is támaszt. Minden valódi élet önmaga fensõbb ellenõrzésével kezdõdik. nincs is semmi baj. még oly ragyogó tehetség is kevés. kiderül. Más iskolák azt tartják. Ezen alapszik a jóga. A pszichológia foglalkozik az érzelmekkel. A küszöb. sõt izgalmas. szellem) tudja csak megfékezni. Ha a szekreterben marad. hanem lát és . eredettõl fogva más.

Mindez a küszöb elõtt marad. amiben nincs. világosság és az élet tûzével sohasem keveredik és ezzel nem téveszthetõ össze. mérték. Nincs vágy. A világ és a vallás egymást sohasem tûrte. hanem fensõbb tudás birtokában történik. A modern mûvészet becsvágya. „Tiszta agytevékenység. Itt nincs más. Mintha életösztön nem lenne. vagy csak alig áll kapcsolatban. sem megnyugtató. hogy a mûvész a világ végleges rendjének törvényeit megtalálja és ezt a végleges világot mûvében megvalósítja." A ricsaj megszûnt. A mûvészetben az életéhség likvidálásának értelme azonban az. semmi félreértés. Hogy a mûvészet a modern társadalmat semmiféle alakjában nem fogadja el.éber. A mûvészetben elsõsorban nem a szociális hétköznap elutasításáról van szó. . nincs szenvedély. Ez persze nem érzelmi alapon. a társadalom ellen tanúsított ellenállással nincs. Az álmokat desztillálták. Nem pszichológiai lelet. világosan látni. ami több. Ez a vonzó és félelmetes vízió. hogy mi az. de a dolgok nem ezen múlnak. hogy a szociális-biológiai életrendnek a vallás állhatatosan és következetesen ezredévek óta ellentmond. Messzirõl ez mindenesetre a világgal való antagonizmusnak látszik. A küszöbön való átlépés után a pszichológia hatásköre megszûnik. nincs szövevény. amiben a vallásnak igaza van. A tiszta logikai rend realitásába emelve és átvilágítva. Tanguy képein ezért nincs izgalom. Semmi emberi nem kell. rend. Ezen a ponton a mûvészet bizonyos rokonságot tart fenn a vallással. Tudjuk. és semmiféle alakjában sohasem volt lázadás a világ ellen. több. mint természet. mint a dolgok archetípusának egzakt definíciója. mint élet. Az a sajátságos folyamat. Minden valódi élet önmaga fensõbb ellenõrzésével kezdõdik. amelyek nem a biológiai életigényt elégítik ki. ami pszichológiailag megfejthetõ. Nem lehet vakon az izgalmakat élni és mûvészetet csinálni. és mi az. amely a szociális hétköznapénál alapvetõbb léttörvényeket (érték. de mint mûvészet. ösztön. Faszcináló mozdulatlanság. Amit a libido teremt. Chaque oeuvre est un exemple de renoncement — minden mû a lemondás példája. A mûvészet magatartása azonban a valláséval nem összetéveszthetõ. A mûvészet nem társadalomkritika. A mûvészet az életnél magasabb realitás rendjét ábrázolja. pótlék. ritmus) állapít meg. hogy a szociális hétköznappal szemben a mûvész egy hiperegzisztens létre hivatkozik. számba sem kerülhet. hiány. Mûvészetet csinálni nem élvezet. cseppet sem meghitt. éhség. nincs érzelem. hanem olyan megismerõ és megvalósító tevékenységet folytat. nem mûvészet. Azt is mindenki tudja. hanem arról. mert az egyetlen lényeges. mint érzelmi vagy morális vagy világnézeti vagy nemzeti vagy politikai eszmeiség. olyan mûveket kíván teremteni. intérieure métaphysique. arány. Ez maradt. mint természetes. hogy a libido-küszöböt átlépje. és tartalmuk nem az élet vak dicsõítése. azt. inkább kísérteties hûtött atmoszféra. Mint mondják. Je ne veux rien d'humain (mallarmé). A mûvészet nem áll életérdekek szolgálatában. az igen jelentékeny lehet az animális-szociális világban. mint világ. A mûvész a szubegzisztens (küszöb alatt élõ) emberrel nem áll szemben. amely a modern mûvészetben mint következetes életellenszenv nyilatkozik meg.

és így számára a hiperegzisztens világ megismerésének lehetõsége megnyílik. azóta a teória kiépült. és létünk minél magasabb rendû. amely a világ és az emberi lét végleges rendjének tudatában van. Nem utánzás. hogy mindaz. A költemény olyan mondatok szerkesztése. Mi az ihlet? Kapcsolat azokkal a valóságfölötti lényekkel. mint Valéry írja. A múlt század közepén néhány angol költõ. mindig is így volt. magatartás. A görögök óta használt elvre. vallásában van valami azonos. „Azzal. A múzsai magatartás azonban nemcsak a megismerésnek és a mûvészi vállalkozásnak. a mûvészek fejüket rázták. moráljában. a mûvészet a vegetatív-szociális világból múzsai világot teremt. annál inkább. A mûvészet természet fölött álló erõket közvetít. vagyis az eredeti világra való anamnézis. az az abszolút. az ember az attitude centrale-t meg tudja valósítani. hanem a moralitásnak és a vallásnak és mindennemû életrendnek is alapja. s ez arra tanít. a mûvészet is a világinál magasabb életrendre hivatkozik. hogy minden idõnek és minden népnek mindennemû magas mûvészetében. festõ és elméletíró teóriában jól megalapozva olyan életrendet épített ki. ebbõl a megismerés mindennemû vállalkozása és a mûvészet minden mûvelete egyaránt lehetséges. A preraffaeliták azt állították. Amit múzsai világnak nevezünk. hogy a festészet nem támaszt többé igényt arra. ami a szavakat valódi értelmükben használja. Nemcsak most. építészetnek és zenének. Az akadémia haja az égnek meredt. A definíció hadüzenet volt. A Múzsa közvetíti a magasabb rendû létezés erõit. amelyek az abszolút logoszt idézik. amelynek bázisa az élet önmagára való vak éhségének megfékezése. Vers az.mert igaz. és ez a primordiális világ õsképe. hanem az anyagi világénál magasabb szintû rend realizálása. Amióta Rudolf pannwitz a múzsaiság fogalmát megtalálta és tisztázta. Kiderült. az emberi értelemnek olyan centrális magatartása. és elsõ botrányaikat körülbelül egy idõben aratták. hogy a mintát emberi létünk berendezésére nem is az úgynevezett valóságból. A múzsai magatartás ez az attitude centrale. hogy a festészetben kezdõdött. ha valaki a szenvedélyek és az ösztönök értékein túllép. és e végleges életrend megvalósítására erõfeszítést tesz. Van attitude centrale. semmiféle viszonylata nincs". A képet elkezdték így meghatározni: „sík felület. Ez a preraffaeliták szövetsége volt. amely az indusztrializált emberiségben az egyre fokozódó lomposságnak határt óhajtott szabni. és ezért lehetséges. amit matézisnek és geometriának. mint mondják. Baudelaire és Manet kortársak voltak. A mûvészet a valóságot átvilágítja és rendezi és fölemeli. hanem a mûvészetbõl (a múzsai világrendbõl) vesszük. Baudelaire és Manet óta száz év telt el. Még az sem mondható. hanem átvilágítja és rendezi. hogy a mûvészet kezdete. Ha a libidot sikerül megfékezni. hogy a mûvészet a természet utánzása. amit valóságnak neveznek. hogy a vallás is. akiket az orfikus görögség Múzsáknak nevezett. költészetnek és metafizikának nevezünk. Mivel emeli? Ihletével. amelyet ha az ember elér és elfoglal. de a mûvészet a világot soha nem tagadja meg és nem veti el. nincs kétség afelõl. amelyet bizonyos rendben színek fednek". az azonos primordiális rend-elven nyugszik. a legújabb idõben az elsõ olyan tudatos múzsai . hogy a dolgokat másolja.

hogy a gondolat. a történet fantáziátlan. Mindez a magasabb világ rendszerezésének követelménye. Stefan george körérõl. vagy azzal. Az ember és a mû elválasztása tilos. a történetben és a társadalomban. és a javaknak a szociális igazság szerint való helyes elosztását kívánta megvalósítani. Létért való küzdelem. vagyis a vegetatív-szociális világtól nem megzavart. A szövetség igyekezett az ízlést helyreállítani. A természet tökéletlen. A preraffaelita szövetség olyan múzsai közösség elsõ sejtje óhajtott lenni. A múzsaiság a dolgok abszolút zenéje. hanem attól független hiperegzisztens valóság. Az önzés a tévelygésben való magatartás. A mûvészet tárgyai nem a világból. amely minden emberben él. a rend. A múzsai rend alapja a szám. A múzsai világ azonban nem a természet ellenrealitása. ahogy a természetben van. amikor az ember vágyait és szenvedélyeit. A mû ebben az esetben múzsai törvényekkel nem mérhetõ. és többet is tud mondani. a mérték. Ahol az élet és a mû között eltérés van.magatartásnak helye. És a kapcsolat. hanem a magasabb létezésbõl valók. A költõk mûveiket saját maguk által készített papíron. nem egyéb. Ezek az értékek kezdettõl fogva megvoltak és megvannak. és önmagát a létezésnek magasabb (életszomjúságtól mentes) fokára tudja emelni. amit a vallás bûnnek nevez. Az emberi lét így. amely az abszolút lét rendjét meg tudja ismerni. A múzsai világ a létezés mátrixainak világa. A mû kötelez. A szó és a tett azonossága a múzsai lét legelsõ feltétele. vagyis pszichológiai lelet. úgy kezelendõ. az ízléstelenség milyen életrontó erõ. és libidomentes. A humánum arról a jellegrõl ismerhetõ fel. ez a kezdettõl fogva meglévõ valóság. és amelyre mindenki tanítás nélkül emlékszik és amelyet felismer. Az. sóvárságát és éhségét meg tudja fékezni. hanem megerõsíti. amely a mûvészi életrendet a kommunitás egész területére ki szerette volna terjeszteni. hanem ott az életéhség a mûvészettõl vett eszközökkel fedezi magát. A preraffaeliták szerint az embernek le kell szokni arról. csak kézzel alkotott bútort fogadtak el. saját betûikkel nyomatták. hogy ez a világ itt valóság. A pillanattól kezdve. A modern kor másik múzsai szövetségrõl is tud. fehérnemûjük szövetét maguk szõtték. . ez csupán libido-kompenzáció. ami az emberi értelem és az eredeti realitás között fennáll. és mindennemû gyári készítményt visszautasítottak. nem képzelõdés és nem álmodozás. Az abszolút (múzsai) világ. életét az értelemnek ez a tisztultsága irányítja. egyfajta emberi testvériséget. esztétikai ítélet alá nem vonható. Tiszta. mint ahogy az emberi élet értékei sem a világból. még nem érv e felfogás ellen. mint a serdületlenek vagy az elmebajosok mûvészete. és a világot fel tudja építeni. hanem az értelem tiszta állapota. az arány. amely a preraffaelitáknak a mûvészekre vonatkozó teóriáját nem változtatja meg. biológiai. Az ember olyan tudásnak és hatalomnak van birtokában. mint a kétségbeesés egoizmusa. A múzsaiság a matematikára redukált igazhitûség. hogy eddig mindig rosszul csinálták. hogy az ember a végleges világegyetemet megalkossa. ott nem mûvészetrõl van szó. és egyenlõ az immoralitással. Szociális. mindig a természeten túlról ered. a realitás ügyefogyott. ahol felismerték. ruháik. amely vezeti. Ebben a körben minden gondolat és minden tevékenység okvetlenül fals. csak leolvasni. A mûvészet a világ tudatos felemelése. nem kell azokat fölfedezni. vegetatív életkör. A múzsai számon nyugszik a ritmus.

A mûben pedig semmiféle életszomjúságot (libidot) nem hajlandó elviselni. Ilyesmivel. Ezért beszélnek tiszta költészetrõl (poésie pure). a legnyíltabban mindenesetre a francia critique de la science-ban. nem kíván többé foglalkozni. hogy az ne a szociális-biológiai ösztönök kifejezése . A mûvészi alkotás a halálkészültség magasabb foka. hanem a pillanatnyi életrendet igazolja. hogy a költészet orientációja megváltozott. Ami a mûben alakot ölt szociálisan és biológiailag és pszichológiailag interpretálhatatlan. hogy erotika és természet. vagy ami ugyanaz. sem tájképet. A tudománykritika azonban csakhamar a természettudományok egészére kiterjedt. vallás. A mûvészet nem életdicsõítõ. a matematikában kezdte fejtegetni. hogy a modern költészet nem a régebbi poiétika értelmében vett költészet. családi ösztön. az ember világi életénél fensõbb rendû létezésben való közvetlen részesedés. Ez a megállapítás a tizenkilencedik század csaknem minden tudományos eredményére vonatkozik. Semmi egyébhez semmi köze. A tudomány pozitivista alakjában egyáltalában nem tudomány. Ez most megszûnt. otthon. és a mûben az életösztönt nem tûri meg. A mûvészet alkotása sem élvezet. vagyis a mûvészet nem tartja magát a szociális és a pszichológiai világ kifejezõjének. kollektív érzelem. és a festészet sem óhajt többé csendéletet. sem portrét festeni. és ennek valóságát a természeti és a szociális világjelképei nélkül nyújtja. hanem a libido jegyében állnak. a költészet költészete (metapoiézisz). és ennek feltétele éppen a szociális-pszichológiai életbõl való kilépés. amely csak korrekt bázissal (nyílt axiómával) rendelkezõ tételeknek volt hajlandó hitelt adni. mint a vak életszomjúság jelenléte.A modern mûvészet stabil tétele. A modern mûvész a valóságot nem egy erdõben. hogy e diszciplinák kevés kivétellel nem bevallott hátsó gondolatokkal operálnak. hanem a kor és a társadalom által determinált szociális történeti termék. A mûvészet nem életélvezõ. A pozitivista tudomány axiómái rejtett életérdekeket szolgálnak. hanem mint mondják. és nem életélvezõ. A sajátságos megfogalmazás azt jelenti. A critique de la science a modern korban a tudományos tételtõl elõször követelte meg. Poincaré a rejtett axiómák kérdését a legkényesebb helyen. késõbb le roy. vagyis ezek teljes egészükben nem az igazság. késõbb René guénon ezt a módszert az infinitezimális kalkulusról írt könyvében tökéletessé fejlesztette. hanem az életélvezetnél intenzívebb élettechnika. A mûvészet közvetlen kapcsolatot vett fel a hiperegzisztens (múzsai) világgal. Régebben a mûvészet az élet apoteózisa volt. Ez az iskola — elsõnek poincaré. tiszta festészetrõl és tiszta zenérõl. vagy arcban ábrázolja. Az úgynevezett realitást. a zene a zene zenéje. kiiktatta. A mûvészét a múzsai világ megjelenítése. a modern festészet is a festészet festészete. A múzsai tudatosság a mûvészeten kívül a múlt század végén némely tudományban is felébredt. meyerson és mások — a tudományban megalapozatlan úgynevezett pozitivizmus korlátolt elméleteit elviselhetetlennek tartotta. amely nem az igazságot kutatja. hanem a természet kihagyásával. és az egész újkori matematika rejtett világnézeti hátterét átvilágította. mert ezzel a valósággal nincs is kapcsolatban. és többen arra az eredményre jutottak. Az iskola olyan tudományosságot követelt. A természet jelenléte a mûben nem egyéb. amely nagy mûvészeknél régebben — és egyébként is — csak szimbolika volt.

mallarmé Igiturjának alapgondolata: szellemi aktust végrehajtani anélkül. a mûvészet szempontjából annyi. hogy az ember ember legyen. A modern mûvészet és a tudománykritika látja. s ettõl a pillanattól kezdve minden mû. Az élet maga történeti-szociális jellegével alig elviselhetõ állapot. rivière mondja: a mûvészet mindig váratlan segítséget nyújt. az életéhséggel szembe kell fordulnia. hogy léttévedések és léthazugságok közepette él. Az életnek önmagára való éhsége vak. ami nincs". és nem is szerezhet. az a világfölöttiség jele. A mûben a legfontosabb a logika felragyogó villámfénye. Ahol az életnél magasabb realitás nem jelentkezik. Ami irreális. hanem éppen. hogy az ember hétköznapjaiba elmerülten sajátságos életgörcsben él. nem tekinthetõ mûvészetnek. az emberi lény annyira semmi. a földi életben való tartózkodást abszurddá teszi. Ezért a modern mûvészetnek és gondolkozásnak az élet ellen kellett állást foglalnia. „Az õrület országa az egyetlen a földön. hogy az életet kiszolgálja. mint gondolkozás semmis. Az emberi értelem az életen túl tud lépni. hogy csak az szép. és az életnél lényegesebb valóság rendjét megismernie. A modern mûvészet és a tudománykritika feltárta. A modern mûvészetnek és a tudománykritikai gondolkozásnak a szubegzisztencia küszöbét sikerült átlépnie. A számok költészete. Az értelem feladata pedig nem az. amely életéhséget elégít ki vagy igazol. mintha . egzisztenciáját átvilágítsa. ezért máris rokonszenves (szürrealizmus). és a valóságról hiteles értesülést szerezzen. amely az élet vak éhségének világában marad. Tiszta lét (l'être pure). az életnél magasabb. ez mindössze valamely társadalmi vagy politikai vagy pszichológiai aktus. amely a korrekt tudományos gondolkozás követelményeit egyszer s mindenkorra kodifikálni kívánta. hogy a valósággal mérjék. hogy ebbõl a szubegzisztens (küszöb alatt levõ) életbõl kilépjen. s ez a magatartás teremtette meg a modern tiszta festészetet és tiszta költészetet és a tiszta zenét és a tiszta logikát. mint mûvészet jelentéktelen. hogy az életösztönöket a magasabb rendû lét megismerése érdekében megfékezze. s ezért az ember nem veszi észre. Az igazságkutatást mindennemû rejtett elõfeltétel átvilágításának kell megelõznie. a líra szirup-óceán. Szociális és pszichológiai és történeti és hatalmi és érzelmi preokkupációknak a tudományban helye nincs. hogy az ember ebben a körben lefokozott értelmével a valóságról semmiféle tapasztalatot nem szerez. értékelhetõ szociális vagy lélektani vagy történeti síkon. és az életgörcsbõl önmagát ki kell oldania. mûvészileg nem. az ember az életnek önmagára való vak szomjúságából a szociális hétköznap légkörében nem tud kilépni. amely esztétikai megítélésen kívül áll. és e körben csakis és csupán és egyedül biológiai egzisztenciájáról van és lehet tudomása. a polgári regényirodalom pornográfia.legyen. A mûvészet nem tûri. Wagner zenéje kutyakomédia. Ebben a légkörben egy Puccini-opera bujaságtól bûzölgõ libido. Olyan mû. A múzsai világ fölfedezése következtében a mûvészetben az értékelés megváltozott. Ha a mûvész és a gondolkozó becsvágya. hanem egy. A modern mûvészet az embernek a szociális-pszichológiai szövevényben élt görcsét feloldotta. amelyben érdemes lakni. érdekmentes realitás törvényszerûségét fogalmazza meg. A francia tudománykritika közvetlen következményeként megteremtették a tiszta logikát. Mindez az elrejtett vak életéhség felszámolásának jegyében történt.

A matematikai logika az azt megelõzõ mûvészet és költészet nélkül elképzelhetetlen. és egymásról ha nem is mindig tudva. de egymást sejtve és feltételezve ért el. amely a tiszta lét (l'être pure) jegyében az ismeretlen és a megvalósítatlan felé tör elõre.nem lenne. . csak szélsõség. Russell a modern értelemnek ezt a sajátságos magatartását. A tiszta logikában az absztrakt és steril kidolgozással együtt valami más is jelentkezik. jelentésében kinyomozhatatlan módon annál inkább valamely különös nem-értelmi többlet jelentkezik. mivel az értelem fényétõl különbözik. A nyelvet a metafizikai értelmek nemcsak átitatták. amelyet a mûvészet és a gondolkozás egy idõben. szerkezetét is inficiálta. hanem a metafizika magának a grammatikának. Ludwig wittgenstein vállalkozott arra. Mindig a határterületek voltak a fontosak. egész sereg egyéb dolgot jelent. Így a nyelv segítségével való tökéletes értelmi megismerés lehetetlen. de amely tulajdonképpen misztikus fény. és a számok rendjére. amelyet. hogy orfikus. például a háromszög. Wittgenstein azt tapasztalta. amely a rejtett elõfeltételek radikális átvilágításával a modern ember számára a szociális-pszichológiai tévelygésbõl kiutat biztosított. kölcsönhatásban. amelyben egy csepp libido sincs (absztrakció). Költészet az. és nem számít. Püthagóreus csak más szó arra. Definíciója minél egzaktabb. egyszerre és egymás támogatásával. ami a háromszög komplex alapjelentésébõl következik. a szám minél túlvilágítottabb alakban jelenik meg. Az értelem fényének növekedésével mintha másik fény is növekedne. egymást keresztezve. ezért komolytalan. A modern gondolkozás és mûvészet területe határterület. amikor — mint mondják — a zenében nincsen más. Itt van mindjárt a tiszta szám. a mértékre. püthagóreusnak nevezte el. és a vak életéhségben elmerül. Múzsai egzisztencia az. a geometriára. Háromszög azon kívül. homálynak szokás tartani. vagyis a tiszta értelemmel áthatott világra épített. A tudatosság olyan fokozatáról van szó. ügyefogyott és irreális szociális-történeti életrendet minden vonalon gyökeresen elvetette. hogy múzsai. hogy geometriai alakzat. egy vonalon túl rejtélyes módon mítosszá válik. amely természettõl fogva tartalmához tartozik. vagyis arra. a rendszerre. mint ahogy a mûvészet és a költészet elképzelhetetlen a logika után a logika nélkül. Itt vannak a geometria alapábrái. amely a szubegzisztens szociális világot szolgálja. párhuzamosan. hogy tökéletes értelmi nyelvet dolgoz ki. az arányra. amely végleges precizitással fogalmaz. Lásd frege matematikáját. hogy bizonyos homály. és ha függetlenül is. és az a jelképszerû. amelyet metafizikának nevezett. ahonnan a valóság véletlen. és a giccs. elvont tisztaságából annál többet látszik feladni. aki a geometriától ittasan. és az ebbõl keletkezett logisztika. Festménynek csak az nevezhetõ. az egzaktság mámorában él. Steril és absztrakt voltát elveszti. A gondolkozásban ugyanaz a vállalkozás. amely az elvadult. szûk és méltatlan volta eltûnt (Mallarmé). avantgárd vagy giccs. mint amit Mallarmé a költészetben kísérelt meg. annál jobban megerõsödik. A tiszta értelem eksztatikus magatartásának példaszerû megnyilatkozása a század elején minden bizonnyal Bertrand russell matematikai logikája lett. a nyelvbõl nem küszöbölhetõ ki. De különös fontosságot nyertek ebben a korban. avantgárd. A határterületek azonban különösen veszélyes helyek.

Ez a túlvilágított árnyéktalan tér. semmi rajongás. „Je ne veux rien d'humain. e kettõs végtelenségben a nemlét határterületén nem áll." La pureté du non-être. hogy nem emberi. hogy azt az esszenciális valamit. A sivár némaságban egymás fényét és létét áteresztõ tárgyak és színek transzparens derengése. a hely.Bertrand Russellrõl. kettõs fény vegyülete. hogy hatalmas fehér vászonra üres fehér négyzetet festett. nincs határozott kontúr. ami a misztika. A végletek tere. mint baudelaire mondja. és amit még sohasem mondtam ki. Életrajzírójának azt mondta: „mielõtt meghalok. „Bizonyosságra szomjazom olyan értelemben. érthetõvé válik. Ez a tárgytalan és névtelen és megfoghatatlan. ami nem szeretet és nem gyûlölet vagy részvét vagy közöny. a modern mûvészet és gondolkozás sajátos helye. módot kell találnom arra. Az életszomjúság felszámolása. hanem az élet valódi lehelete. S úgy látszik. a fegyelem és a rend és a mérték és a szám izgalma. ha Russell és Wittgenstein tiszta logikájának a misztikával ilyen affinitása van. Ez a képek páratlan feszültsége a logika és a misztika dupla világosságában a határon. Böhmét. miért vonzotta mindig és minden idõben a misztikusokat a logika és a matézis: Plótinoszt. hogy „emberi dolgok sohasem elégítették ki". amelynek megjelenése ez a fiktív tér félelmetes árnyéktalanságában. az értelem a misztikáé. a nem-emberi világ szenvedélytelen roppant hatalma". csak a logika heve. „A mûvészet a szellem eszköze. Az ég kékje minden festõnél élet. „A nemlét tisztasága". a nemlét nagy kék gödre (Mallarmé). Ez a szociális hétköznap életizgalmainak megfékezése árán elért határtalanul magasabb rendû izgalom. Tanguy képein az azúr szakadék. a végletesen felfokozott értelemé és a kezdõdõ misztikáé. malevics megfestette oly alakban. Eckehartot. „A lét valódi fénye". „Emberi dolgok sohasem elégítettek ki". Úgy látszik. mintha a látványt csak egészen keveset kellene meglökni. Csend. amelyben a logikus értelem absztrakt és steril fénye elválaszthatatlanul egybeolvad messze a határon túlnyúló feneketlenségben örvénylõ misztikus lét fényével. hogy „valahonnan messzirõl jött". Az égbolt azúr szakadéka. és a „nem emberi világ szenvedélytelen és roppant hatalmának" megjelenése. . Semmi hév. Szenvedélye volt a matézis. azt a valamit. Mind a kettõ azonos abban. A nemlét tisztasága (valéry). I want certainty. inkább lebeg. amelyet hajszálnál keskenyebb vonal választ el a semmitõl. mint a nemlétezõ. hogy önmagát a semmiben megsokszorozza". amely az emberi életbe valahonnan messzirõl jött. és ezzel párhuzamosan megértése annak. a misztika az értelemé. hogy a nemlét határáról való. Tanguy festészete itt. A határterület. I want certainty. ahogy az emberek általában vallásos hitre szomjaznak". fény. Ez a határterületek egybemosódó végletei között való tartózkodás jellegzetessége. amelyet tiszta értelemnek neveznek. ami bennem van. Túlvilágított árnyéktalan tér. ahol már a reszketés is megállt. megfogalmazzam. amelyet az élettelen üresség hat át. „Semmi sem oly szép." Határterület. mintha e két fény egyike a másik homálya lenne. semmi emóció. a tiszta logika megfogalmazójáról mondják. az a nemlétezõben maradéktalanul eltûnne és nem maradna belõle semmi. közvetlenül emellett a nemlét mellett fekszik. csak a misztikusan egzakt élesség. Cusanust. az embert ez a dupla világosság összeolvadva éri.

amire . hogy a kommentár általában jobb legyen. a Kétzongorás szonátában. Lendvay e mûben az aranymetszetet találja meg. és azt állítja. de a szonátában olyan hangközteória kiépítése. Ez a modern mûvészet egyetlen kérdése. A mû bármilyen tökéletes legyen. elsõ pillanatra nem éppen szerencsés. különösen modern mûvészi alkotásról. mint hiteles kommentár. hogy a mû abszolút módon kötelez. A kétzongorás szonáta tételeit így jellemzi: mély erõk elapadása. nem is ízléses. hogy az elsõdleges ihlet a felfogásban van. de az újabb kompozíció-technikában is olyan lépést tenni. és olyan összhangzattan és formatan körvonala jelentkezik. a mû mellékes is lehet. Ami aztán különösképpen jelentõs. hogy az egész mû következetesen erre épül. ütõkre és cselesztára sikerült a folklór pentaton-elõítéleteivel leszámolni. A hitelesség kérdését szigorúbban vesszük. A mû létjogosultságát nem szokták kétségbe vonni. Hiteles életet kell élni. Ezúttal nem a pentatonikáról és nem schönberg tizenkétfokú hangsoráról és nem az atonalitásról van szó. de minden jel arra vall. A KÉTZONGORÁS SZONÁTA Nemsokára. hanem a zene immanens törvényszerûsége. érdekesebb lesz. amelyet fenntartás nélkül elfogadnánk.nincs fix hely. és a látszólagos önkényben és szabadosságban szigorú rendet talál. mint a mû. azokra jellemzõ rossz stílussal. az a fölfedezés. Mindenesetre a modern mûvészetben a halálkészültségnek elért legmagasabb foka. inkább a mû által elmulasztottak iránt tanúsított feltétlen alázat komolyságát. hogy Bartók tudatosan használta. A helyzet a zenében is hasonló. Az elemzésbõl kiderül. fogalmaival zenei hatásokat keres. akik egy mû muzikális jellegét grammatikára kívánják fordítani. csupán azért készítették. A magatartás nem jelenti a mû iránt tanúsított alázat hiányát. és a Zenében húros hangszerekre. Természeti elvrõl beszél. lendvai Ernõnek Bartókról szóló mûve. mert dilettáns módon. mint maga a festészet. Lendvay könyvének nagyobbik része azonban azokkal az arányokkal és mértékekkel foglalkozik. Az a ritka helyzet támadt. hogy Bartóknak legalább is két legjelentékenyebb mûvében. Steril fantazma és absztrakt misztérium. olyan értelemben. Függõben marad. Intérieure métaphysique. Nem elég jó mûveket készíteni. csak amit a metafizika fixált. hogy ez a rendszer nem a komponista egyetlen mûre alkalmazott ad hoc elmélete. hogy legyen mibõl kiindulni. Erõnk az értelmezésben van. és lépésrõl lépésre kimutatja. Fogalmat szereztünk arról. A modern festészet és a zene kitûnõ alkalom arra. és ha valaki ilyesmit a köznyelvtõl eltérõ espressivo hangsúllyal mond. hogy Bartók animisztikus kort kíván idézni. Álom és geometria. hogy ezek a világ kapuit feltépjék. vagy sem. guénon korunkat a kommentár korának nevezi. Az orfikus (püthagóreus) arány-teória bázisa tudvalevõleg az aranymetszet. ezzel szemben a primitív-mágikus-barbár képzetek felidézése. Többre van szükségünk. amelyeken a szonáta felépült. amely szabatosságával kétségtelenül a püthagóreus geometria alapelveivel látszik megegyezni. hogy hiteles szövegek alkotására nem vagyunk képesek. amit a modern festészetrõl írnak. autentikus egzisztencia nélkül svindli. Mindez közhely. hogy a mûrõl sokszor a mûvésznél is magasabb fogalmunk van és nem tudunk olyan.

függõben is marad. amelyet tökéletes kibernetikai számológép sem tud követni. sõt azonos a lényeges festõk és szobrászok és költõk magatartásával. ami nem felel meg. Schönberg tizenkétfokú hanglétráját. és egyre kevesebb a zene. nem a nagyot. ahogy a görögök mondták. hanem az. Bartók mûvei aránytalanok. és több ezer év óta készen áll. de ezt nem tudja kimondani s ezért hasonlít annyira a gyermeksíráshoz. A mû jelentõségét kezdte kizárólag az a magatartás eldönteni. a zene csak fül. s azt. az összes úgynevezett népi hangsorokat és az atonalitást. az álláspont határozta meg nemcsak a zenei tartalmat. A mûben ezután egyre több lett az ellenállás. és az ember helye a létezésben. hogy a sötét és bõszült hatalmakból veleszületett geometrikus értelmével világos és rendezett világot teremtsen. ennek az univerzális zenei nyelvnek egész törvényrendszere készen megvan. hogy ezt az ellenállást (mivel a társadalom egyéb vonatkozásaiban teljesen eltûnt. a mértékrõl és a rendszerrõl tud. A zene nem individuális. A zenei számolás persze a matematikai számolásnál határtalanul komplexebb. az utolsóról nem. A zene jel. biztosan azért. ma már köztudomású. de nem vet alapot. hogy körülbelül száz éve a zene a diszharmónia kérdése körül forog. vagyis a hiteles zene a tragikus zene. hogy a korrupció és az igazság növekvõ feszültségében a szerzõ milyen álláspontot foglal el. ha számára a világ végleges megfogalmazása. Éppen ezért a modern gépi zene nonsens. de nem szólít meg. a megszólalt arithmosz. Ebben a tekintetben Bartók magatartása teljesen azonos a többi komoly európai komponistáéval. Tiltakozás az ellen. mintha a korszak ellen tanúsított ellenállás a mûvészetnél is fontosabb lenne. Ez az érintés közvetlenül csak a kis ént éri. ahogy a festmény csak pillanat. A zene a káoszból kilépõ rend elsõ alakja. és az alapul vett összhangzattant. mintha mûvészet csak azért lenne. . de feltárható. aki zenél. amely megoldásra vár. A diszharmonia. s így nem tud beszélni. a legelsõ artikuláció. hogy az ember teljesen felébredjen. vagy kollektív kifejezés. hogy a zenei status absolutus nem veszett el. Mert káosz és rend összetartozik. A zenében valószínûleg brahms volt az utolsó szerzõ. az számol. Lehet. hanem a formát és a stílust. mint a korszak ellen tanúsított ellenállás. A zene megérint. Ezért a zene csak az elsõ idillrõl tud. és a legegyszerûbb dal olyan aritmológiai mûveletet hajt végre. a zene bennük lényegesen kevesebb. jelkép. Minden valódi zene alapja az élet tényének fájdalma. A zene épít. mert nincs logosza. Lendvay mûve után kétségtelen. A zenei alapállásnak miképpen kell magába olvasztania a hétfokú skálát. vagy elfáradt. igaza van annak. és a humánum igazságát megvédje. A zene a pirkadó logosz. és ezt a számológép mérni nem képes. A zene nagysága ellenállhatatlan ügyefogyottságában van. nem lenne fogalmunk az egészrõl. Úgy is megfogalmazható. Ha csak zene lenne. képlet. az olyan zeneelméleti feladat. A lépés jelentõsége. aki még teljesen a zene világában élt és élhetett. A zene csak tartam. éppen. és a nagy többség a korszak korrupciójának behódolt) fenntartsa. hogy a múlt században elfogadott zenével szemben univerzálisabb zenei fogalmazásnak újabb teóriára tulajdonképpen nincsen szüksége. a hangok fátyla alatt derengõ rendszer. amelynek még nincs logosza.senki sem volt képes. az arányról és az ütemrõl. a nyelv mind a kettõ. aki azt állítja. ahogy a festmény csak szem. a gödörbe visszadobja. mert a zenei hang kibernetikailag nem észlelhetõ kvalitás. sõt. ha nem is könnyen. hogy a zene pszichológiai vagy szociológiai értelmezése elavultnak tekinthetõ.

de mindent másképpen hívnak. mert csak divat. és azzal együtthaladt. inkább kevesebb. Ez bizonyult a leghatásosabbnak. gyáva és mohó korrupció. bosszú a korrupttá vált társadalmon. a szobák száma ritkán több. a második. divatos öltözködés. a korszakokkal való szembenállásnak — teljesen egy vonalban és egyértelmûen — két fázisa különböztethetõ meg: az elsõ a szembenállás a polgársággal —. nem tényleges igénybõl. hogy ezt életnek nem fogadja el. szembenállás a szocializmussal is. az autó és a nyaraló. fix és jó jövedelem. A tizenkilencedik század közepén egyetlenegy életrendet ismertek. A dolog cseppet sem hasonlított a tacitusi Germania magatartásához. miután a szocializmus uralomra jutott és kiderült. ha pedig több. és radikálisan elveti. Fontos. A diszharmónia. a népi zene. a szobrászatban. de jele a szerzõ elutasító kritikájának is. hogy a huszadik század közepén a modern zenében nincs kakofónabb akkord. amelynek elviselésére késõbb kitalálták a kirándulást. a televízió. amellyel kimondja. mint a festészetben. a festészetben. a hármashangzat világa alatt levõ lét feltörése. inkább hencegésbõl és hisztériából. Ezért jó a bestseller. alaktalan és parazita. sõt a kakofónia egyrészt nem egyéb. hogy liberalizmus. Olyan. nem a polgár frissebb. de tulajdonképpen rest. Persze a diszharmónia elmélete mélyebb. Inkább életfeltétel. A polgársággal szemben felvett ellenállás négy fõirányban történt: a hagyományos formák feldúlása. sõt a gondolkozásban is. A közös bázis a megvadulás (les fauves). a kereskedõ-iparos-földmûves. hogy e feltételeket megszerezze. bornírt és képmutató. komforttal. mint a társadalmi lét tükre. és ez a szocializmussal rokonszenvezett. de még inkább a mozi. hogy a nyugalmat ne zavarják. De inkább a hegyek levegõje lett áporodott. annál jobb. Persze a színház. ma már gépesítve. mint a rosszul szellõztetett udvari szoba. Minél kevésbé kötelez. Itt az ösztönök felszabadításáról volt szó (freud). hogy az élet igazságát még a polgárságnál is jobban elárulta —. a polgárit. mert az újabb zenei mûvekben nem csupán történeti kérdések merülnek fel. még inkább az orfeum. annyira. esetleg szándékos megbotránkoztatás (épater). mivel az ember a társadalmi létben kizárólag diszharmóniát és kakofóniát észlel. A polgár eszménye a két-három-négyszobás lakás. A polgárságban összekeveredett az elvilágiasodott papság. Ezért mondják. mint élet. mint a hármashangzat. Újabban idetartozik a rádió. A barbarizmus a . A mûvészetben. a lezüllött nemesség. és a munkásság. a gyermekzene. a primitivizmus.nem a szerzõ individuális önkénye (mindenáron való újat akarás). Csak nem komolyan venni. amely reggel hattól éjjel tizenegyig szól. de inkább az operett. amely a római romlottsággal szembe a civilizálatlan germánok erkölcsi fensõbbségét állította. és a polgár azért él. éspedig a költészetben. A nyugalmat békének is hívják. mondjuk. Mindez álmos és puha. hanem eddig érintetlen létrétegek is megnyilatkoznak. Ízlés? Legfeljebb sznobizmus. Az ellenállás természete a zenében ugyanaz.

megbotránkoztatás (épater) bevált eszköze volt és lett. centrális és aktuális volta tartja össze és egybe. amelyrõl születése pillanatában kiderült. A formai és hangzattani dúlás a polgári életrend ellen való dühödt kritika megnyilatkozása. A társadalmat gyermeteggé varázsolni nonsens. a gondolat azonban olyan visszafordulást nyitott meg. mert Bartók imaginációja nem volt képes a modern szcientifizmus erõs hatása alól felszabadulni. az egész európai zenei hagyomány egyik napról a másikra való leépítése. néha (Kétzongorás szonáta. mint tényleges életrealitás nem. a zenében de a társadalom egészében is — mivel az egzisztenciális bázis nem volt világos — nem a humánum primordiális státusza állott helyre. mint megbotránkoztatás. amikor kezdet is. Viszont a rebellio legtöbb esetben a barbarizmussal való éretlen játszadozásnál alig volt egyéb. mit akar. Ez az ok. amelyben minden harmóniát és formát csalásnak fogtak fel. és a civilizáció alapjainak feldúlásával. hogy a mûvész a szóbanforgó helyzetrõl imaginációjával többet tudjon. és nem is sikerülhetett. jelen van. az az emberi alapállás. végsõ is. amiért a közösségben a mûvészi személy realitása olyan súlyos veszteséget szenvedett. amely állandóan saját progressziójával egészül ki. e modern barbárság iniciátora rousseau és tolsztoj. tulajdonképpen nem is tudhatja. és ezért olyan regressziót jelent. Ami a kezdetben és a végsõben és minden pillanatban adva van. Bartók hibát követett el. egy idõben jelen levõ regresszíven progresszív és progresszíven regresszív egymást kölcsönösen átható mozgás. A társadalomban ez a barbarizmus nevében indított attak (nietzsche) oly következményekhez vezetett. de rejtve. mint bármely logikus analízis. Ha valaki a végsõ elvekkel nincs tisztában. Cantata profana. Kétségtelen. A mûvészetben persze nincsen szükség feltétlenül logikusan tagolt elemzõ tudásra. schumannál a gyermekzene inkább egy tévesen értelmezett poiézisz álmodozása. amelynek következménye különös: a mûvész egy követelt kollektívum nevében a fennálló kollektívum ellen lázadt fel. amely az érett Bartókban csaknem állandóan. a festõknél. vagyis semmi más nem volt. már késõ volt. A gyermekzene az érettség gondolatával helyezi magát szembe. hogy zenéjét . debussynél szalonforma. az a humánum status absolutus—a. és a két ellentétes mozdulatot a pillanat egzisztenciális. amikor. mindössze a civilizáció kellemetlenségeitõl óhajtott megszabadulni. hogy a polgárságnál is sokkal rosszabb. nem is õsállapotot kívánt. de ezzel magát a tényleges kollektívumból kizárta. amelyekre senki sem számított. amely a már elért tudatosság feladásával egyenlõ. de annál inkább szükség van arra. de mire észrevették. és csak azért nem vált kizárólagos magatartássá. hanem rafinált. A kezdethez való visszanyúlás (a kezdet Bartók legfontosabb fogalma) ugyanakkor a végsõ teljesség elõlegezése is lehet (Bartóknál az is). ugyanakkor. amely párhuzamos a primitivizálódással és a barbarizmussal. de burokban. több kisebb zongoramû) áttör. és mint adorno írja. kései civilizáció korrupt elemeivel átszõtt kacér barbarizmus keletkezett. a modern szerzõknél doktrinér és iskolás. Mindenesetre van olyan regresszió. A költészetben. nemlétezõ társadalom reprezentánsa lett. Tacitus a Germaniaban a tiszta erkölcsû Rómát követelte vissza. A próbálkozás az egész vonalon csak mint mutatvány sikerült.

és belátták. ez a Politeia. A nép Bartók megfogalmazásában egyetemes-emberiség-egység (szemben a polgársággal). amíg a mûvészek az egész vonalon csalódtak. Ha más egyéb nem is. A korai kereszténységben Isten országának nevezték. platónnál. mint amennyi megengedhetõ lett volna. Van olyan elméleti tudás. ami az új. Az ihlet. Ezen alapszik a kultúra. amit ma püthagoreizmusnak hívnak. oktató és tanáros. és tevékenységével az anyagi világban. a folklór tudományos módszereire oly rendkívüli súlyt helyezett. hogy a mûvészetnek a fennálló rend ellen tanúsított ellenállása a társadalom forradalmi átalakulásával kapcsolatban áll. A valódi társadalmi rendnek nem téziseit. a morálban meg tudja valósítani. Különös intelligenciára persze ez a nézet nem vallott. és barbarizmusa sokszor nem egyéb. hogy ezen a pedantérián áttörjön s önmagát végül tényleges lényében szóhoz juttassa. Bartók zenéje ebben a tudományosságában csak ritkán nem doktrinér. és az ember képességeinek legmagasabbja. fel tudja ismerni. ennek nyoma az egész vonalon érezhetõ. amiért a mûvészek a szocializmusnak hátat fordítottak. hogy az eredeti teória nem Püthagórasz. A polgárság túlhatalma idején abban a hiszemben voltak. az élet lényeges tartalmának õre. amikor a mûvészet a szocializmussal . de az emberi élet rendjének alakját és általános elveit a mûvészet mondja ki azzal. mint azt a polgárság tette. hogy a szocializmus az emberiséget jóvátehetetlenül cserbenhagyta éspedig sokkal megbocsáthatatlanabb módon. sõt zeneellenes. amely tulajdonképpen és végül csak a teljes humanitás lehet. A különbözõ hagyományok ezt a természetet fölemelõ rendet különféleképpen nevezték el. Indiában ez a devayana. a lélekben. tiszta. Körülbelül harminc évnek kellett eltelnie. mert ez nem feladata. hanem Orpheusz nevéhez fûzõdik. amelynek alapján a rend az emberi létezés minden területén megvalósítható. A hébereknél a malkuth ha-sammajim. de tudjuk. Bartóknál a tudomány a zenétõl idegen. mint kétségbeesett kísérlet. Az elsõ világháború elõtti idõszak a szocializmus számára rendkívül kényelmes kor volt. Népi zenéje az egzaktság (nem a hûség) jegyében áll. Az orfika lényege: a nyers életösztön természeti létért való küzdelmének világa fölött van a logosz (arithmosz) abszolút. átvilágított értelemvilága. csupán példatár és herbárium. Azt hitték. hogy olyan realitás erõivel teremt kapcsolatot. Népdal-gyûjteményének muzeális jellege van. amely mindig zenei marad (brahms). polgárságellenes mûvészetben folyik. aminek szánta. Ez volt az idõ. és ezzel mûvébe a szcientifizmusnak nagyobb beleszólást biztosított. vagyis a népben olyan kollektívumot személyesít meg. Nem az. az emberi életben. A népdalok laboratóriumi hõmérsékleten tartott fotográfikus klinikai leletek és modellek. a társadalomban. hogy igen kedvezõ távlatú változás küszöbén állnak. Ez az. amelybõl senki sem zárható ki. kétségtelenül kisiklott alakban. hogy a természet fölött levõ rend gondolatait értelmével. és az.elméletileg megalapozza. az a forradalmi változás párhuzamos jelensége. Az európai újkorban fals és komikus formában mint racionális utópia (szocializmus) jelentkezik. de biztosan „a profit diktatúrája a kultúra fölött" (aminek a szocializmus éppen ellenkezõjét hirdette) volt az. amit innen merít.

Ilyesminek. tudomány. bizalom. hanem a konyhaasztalnál az egytálételt. éberség. mert az új társadalmi rend megalkotásában a szocializmus tehetetlennek bizonyult. A polgári életeszményekkel szemben tehetetlen volt. ha a horizontális tendencia az erõsebb. Individuum. Ha a vertikális tendencia az erõsebb. és kollektivitásunk fogy. de nem tudott megbirkózni a polgári életrenddel. negyedannyi bérért. ami lényünk. kivéve. a kiemelkedõ individuumok uralma tart. malraux mondja. A mûvészettõl megkövetelték. de sohasem annyira. hogy a másikon ismét túlmegy. A szocializmus meg tudott birkózni a polgárság pénzével és politikai hatalmával. világosság. az egyöntetûségé. hogy demokrácia. Az ezután következõ idõk azonban annál kínosabbak voltak. tudattalan. Ezért a zenében a túlsúly a diszharmónián van. hogy míg a polgár életének felét adta volna. annyira. hanem annak onnan el kellett tûnnie. Lényünk egységében a két irány szükségszerûen kölcsönös. Ma azonban ez a teória alkalmazhatatlan. derû. ha nemesember lehet. hogy az ember önmagával egy véleményen legyen. Ha abban az élet-lét-egység-rendszerben. de ezt is csak úgy. ahol a közösséggel megegyezik. ugyanaz az élet-lét-egységrendszer nyilatkozik meg. Lehetetlen. amikor látszott. hogy az éjszaka-ösztöné. semmi jelentõsége sincs. Abban a pillanatban. a gazdagon árnyalt különbségeké. akár kollektív életmegnyilatkozásról van szó. ész. béke csak mint hazugság lehetséges. ami annyit jelent. hogy hatalmát biztosítsa. A szocializmusban minden lényeges berendezkedés érintetlen maradt. a kezdemény a közösségben az individuumé. hogy a szocializmussá korcsosult kereszténység hazugságait magasztalja. sötétség. A változás nem nagy. Ezért ma minden optimizmus politikai humbug. az általánosságé. a szocializmus az új (avantgárd) mûvészetnek még a polgárságnál is veszélyesebb ellensége lett. mint kollektívum. minthogy egyfajta. Mert akár individuális. individualitásunk növekszik. mert a totalitárius társadalmakban a mûvészet már nem is sínylõdhetett. A kínaiak ezt a tao és a teh örök ritmusának nevezték. ha az plebejus színvonalon történik. Az embernek önmagával való összhangja hazugsággá lett. A vertikális tendencia a horizontálison állandóan túlmegy. Hit. ami annyit jelent. Ekkor a papság és a nemesség ellen fûthette a bosszút. rend. hogy mivel a mûvészet immanens humánumából nem hajlandó engedni. Már nem az ebédlõben eszik a három fogást. Nem nyolc órát dolgoznak. hogy a fényösztöné. hogy . femininum. A kiegyenlítõdés ki van zárva. a szabadságé. alvás.együtt haladt: ez volt az avantgárd. Európában teljesen meghaladott középkori rémuralmat teremtett. a vertikális tendencia az erõsebb. hogy a mûvészi mû legsebezhetõbb pontja. semmi egyebet nem tudott tenni. maszkulinum. ha a horizontális az erõsebb. a horizontális viszont a vertikálison. ez az összeolvadás a közösben. a plebejus egész élettörekvése a polgári életszínvonal. hogy a másik a hátrányt ne tudná pótolni. és — amint ez a napfénynél is világosabb lett — csak azért. individualitásunk fogy. és a különbséget ne egyenlítené ki azzal. a szó a kollektívumé. és az egyik a másik nélkül abszurd. a tudatalattié. A társadalomba olvadni fenntartás nélkül lehetetlen. hanem tizet és tizenkettõt. tevékenység összetartozik.

nincs is szükség cáfolatra, senki sem hisz benne, legkevésbé az, aki csinálja. Vannak, akik azt tartják, hogy a helyzet átvilágításából tragikus mûvészet fejlõdhetett volna. Nem fejlõdött sem a festészetben, sem a költészetben, sem a zenében, sem másnál, sem Bartóknál. Minden, amit tenni tudott, hogy a zenében legközelebb álló magaslatig, Beethoven utolsó kvartettjéig, visszahajlott. Bartók példái nem voltak a legjobbak. Liszt mûvészete tükör elõtt betanult mûvészet volt, mint Wagneré. Az egésznek a zenéhez alig van köze, mert minden azon múlik, hogy miképpen szól. Debussy pálmakert harmóniáival inkább parfüm, mint zene. Végül Sztravinszkij kiokumlált infantilizmusával („az infantilizmus a csõd stílusa") és mal-fait technikájával, amely azzal kápráztat, hogy virtuóz bravúrral a dolgot elrontja (adorno). Az egész mûvészet lázadása téves, mert a rebellió, nem a vita nuova jegyében áll. Ezért a modern zene csak bizonyos részében zene, nagyobb részében tiltakozás a korszak ellen. Bartók — a Zenét húros hangszerekre, ütõkre és cselesztára, de még sokkal inkább a Kétzongorás szonátát kivéve — fejét az organizált kriminalizmus ellen való szenvedélyes ellenállásból kiemelni alig tudta. A modern zene számára alig maradt más, mint szorongás és agresszió. Az egyetlen téma Bartóknál is az eredménytelen küzdelem a démonokkal. Hiábavaló, mert a démon csak egy esetben fékezhetõ meg, ha valaki felismeri és megnevezi. Minden mûvészetnek saját külön tudása van arról, hogy a sötétség hatalmait miként kötözze meg. Elûzni azokat csak a nyelv tudja. A modern mûvészet triumvirátusában joyce-nál kevésbé, sztravlnszkijnél inkább, picassonál szûntelenül tapasztalható, hogy itt lényegében valami másról van szó, mint mûvészetrõl. Lehet, hogy az a kitartó és általános ellenszenv, ami a mûvészek mûveivel szemben tapasztalható, innen érthetõ. E mûvek faszcináló hatása alól az ember hiába akarja magát kivonni, mert a virtuóz technikának ellenállhatatlan bravúrjával készültek, viszont e hatásnak a mûvészethez semmi köze. Joyce, Sztravinszkij, Picasso mûvei nem mûvészi mûvek, hanem a modern extrém luciditás megnyilatkozásai. A gyermekkor a Faust Mefisztója. Az ifjúkor stendhal Julien Sorelje, még csak becsvágy és álmodozás a nagyság új lehetõségérõl. Érett korba dosztojevszkijnél lép, Karamazov Ivánnal, még inkább Sztavroginnal. Aztán következtek nem annyira a diktátorok, mint ezeknek a színfalak mögött mûködõ inspirátorai, következtek a terroristák és a diplomaták és a tudósok. Az archetípus Ludwig wittgenstein, a modern logikának e kétségtelenül leglucidusabb elméje. Modernizmus Wittgenstein óta van. A gondolkozás itt lépte át a hibátlanul szervezett ész és a steril ráció õrülete között levõ határvonalat, amelyen túl, azon az áron, hogy az ember önmagát a döntõ élettények által való érintettség alól kivonja, az indifferens, jégen tartott észjelenlét az eddigieknél mérhetetlenül magasabb hatásfokkal képes mûködni. A modernizmus ezzel a fölfedezéssel kezdõdött, és ezóta lett ez az extrém luciditás a modern iparvállalatoknak és hadseregeknek, hivataloknak és politikai pártoknak, de legfõképpen a drednautizált (gombnyomásra mûködõ) államapparátusnak bázisa. A döntõ élettények által való érintettséget Wittgenstein nevezte el metafizikának, és õ fejtette ki, hogy ez

az egzakt megismerésnek és az ezen alapuló modern praxisnak legfõbb akadályozó mozzanata. A modern luciditás extrém, de vak (lucidité aveugle). Igazsága nincs, önmagát éppen ezért maradéktalanul feladata megoldására tudja összpontosítani. De igazságra nem is tart igényt, mert célja érdekében egyedül ego-rendszerének egzakt üzeme a fontos. Mivel magát az igazság gátlásai alól felmentette, nem tud, de nem is hajlandó különbséget tenni egy matematikai egyenlet precíz kidolgozása, egy százezer lakosú város precíz elpusztítása, és egy száz milliós nép precíz kizsákmányolása között. A vak luciditás diabolikus téboly, amelynek érvényesülése ellen az életgyakorlatban pillanatnyilag védelem nincs, mert az egyetlen, ami lenne, az éber normalitás, nem megvalósítható. Ezért a terroristák és a tudósok hatalma feltétlen, és ezért az olyan akrobata technika hatása, mint amilyen Picassoé és Sztravinszkijé, ellenállhatatlan. A hiteles (autentikus) lét helyreállításának, mint mondják, egyetlen akadálya van, az önkényuralom, (autoritárius hatalom). Joyce, Sztravinszkij, Picasso ebben az antagonizmusban nem a hiteles létezés oldalán áll, hanem a mûvészet örve alatt, a hatáskeltés virtuóz ismeretében, hibátlanul mûködõ technikai tudással autoritárius hatalmat gyakorol. Ezért az elmosódó határ egy Picasso-kép, mondjuk a Guernica, a politikai terrorcselekmény és a tudományos fölfedezés között. Nem mûvészetrõl, nem államkormányzásról, nem tudományos kutatásról van szó, hanem a démoni intellektus virtuóz teljesítményérõl. Ez a modernizmus. A modern extrém luciditás spirituális és morális indifferenciájára vonatkozó kritika ájult. Nem azért, mert nincs az alapállás birtokában (nem képes világosan látni), és a démoni észt a politikában és a gazdaságban, a társadalomban és a tudományban igyekszik bûncselekményein tetten érni, és úgy tüntetni fel, mintha a dolgok nyitja ezeken a részterületeken helyreállított rend lenne, és lehetne. Ezért beszélnek egymástól függetlenül politikai és gazdasági és társadalmi és tudományos és világnézeti és vallásos és egyéb válságról. Tudomány, ész, demokrácia összetartozik, annyira, hogyha az ember csak az egyiknek is megkegyelmez, minden a helyén marad. A modernizmus az emberi lét egyetlen féltenyérnyi helyét sem hagyja érintetlenül. A humánum életrendjét racionalizált és zavarmentesen dolgozó üzemmé kívánja átalakítani. Igaz, ehhez az embert arról, hogy ez így van helyesen, meg kell gyõzni. A meggyõzés eszköze, mint tudjuk, az ideológia. A modern ideológiák közül egy sincs, amely ne lenne a pszeudoegzisztens ember hazugságrendszere. A modernizmus kritikája azért ájult, mert a pszeudoegzisztens magatartás kritikája nem annak átvilágításához vezet, hanem egy, az elõbbinél rafináltabb hazugságrendszerhez és hazugságtechnikához. Semmiféle pszeudoegzisztencia kívülrõl nem leplezhetõ le, egyedül az egzisztencia beismerésén kezdhetõ, és ad interna számolható fel. Kívülrõl jövõ kritika hasztalan, mert a hazugságot az ember a mondanivalóból lényébe vonja vissza, és ebben a percben már nincs olyan világos és energikus kritika, amely ellen ez ne tudna komplexebb hazugságszisztémát szembeállítani és szövevényesebb technikával kiépített

újabb ideológiai védelmi vonal mögé húzódni, és ott elrejtõzni. A korrupt lét és az ebbõl következõ korrupt gondolkozás sajátsága, hogy az átvilágító kritika minél mélyebben fekvõ hazugságot érint, a korrupciónak annál kevésbé leleplezhetõ rejtõzõ apparátusát helyezi üzembe; más szóval és mégegyszer ugyanaz: a kritika minél lényegesebb, a korrupt embert annál rafináltabb védelmi hazugságtechnikára kényszeríti. A korrupt életrendnek ez a defenzív stratégiája és állandóan visszavonulásra kész magatartása természetes. Létének nagy részét a leleplezéstõl való félelem teszi, és életét ezért elhazudott lényének védelmére kell berendeznie. Az emberi életnek egészen biztosan nincsen döntõbb lépése, minthogy a rejtõzéstechnika hallatlanul komplex organizációjáról tudomást szerezzen, és végtelen rejtõzését végtelen éberséggel világítsa át azért, hogy az ember intakt lényének valódiságát helyreállítsa, vagy saját és más korrupciójából annyit dolgozzon le, amennyit csak tud. Az eljárás nem lehet egyéb, mint hogy a maga és a más elhazudott lényével szembe az ember primordiális igazságát helyezi és ezzel önmagát átvilágítja. Ez az evangélium módszere. Mindenkinek magának kell megtennie. Senki az ember halálát nem élheti át, senki más az ember korrupt voltát nem számolhatja fel, senki más az ember helyett nem tudja léte igazságát helyreállítani. Az éberség ellen való védelem egyik, a rejtõzés-technikában bevált eljárása, hogy az átvilágító kritika irányát tulajdonképpeni céljától eltéríti, nehogy az lényeges kérdésre vonatkozzék. Az európai újkor az ilyen védelmi rendszerek kidolgozásában igen gazdag. Az újkor elején, késõbb a felvilágosodásban, amikor a klérus hazugságrendszerét kívánták likvidálni, a klérus az Egyházba vonult vissza, és úgy tûntette fel, mintha az offenzíva a vallás ellen irányulna. Amivel elárulta, hogy a vallást lerombolták, az Egyház tekintélyét csaknem elvesztette, a klérus pedig fennmaradt és a klerikalizmus, mint világhatalmi módszer (szellemi erõket politikai megtévesztésre, vagyis leigázásra felhasználni), az egész földön elterjedt, és a hatalmat azóta is csak szellemi rendszerek (ideológiák) segítségével lehet fenntartani. A legújabb variáns ezen a területen, hogy a szociális igazság gondolatába rejtve az erõszak uralmát tartja fenn. A múlt században a szétesõ polgárságban a kasztok felbomlottak és összekeveredtek, de marx nem a kollektív konfúzió kérdését vetette fel, hanem a konfúziót az osztályharc pszeudoideológiájába vetítette és az osztályharcot ugyan részben likvidálták, de a konfúzió annál jobban megerõsödött. A létezés hierarchiája terén a racionalista ateizmus következtében keletkezett zavart sikerült elkenni azzal, hogy a figyelem irányát egy fiktív fejlõdéselméletre (faji kiválasztás, darwinizmus) terelték. A demokráciákban a nemek primer androgün viszonya meglazult, de Freud nem ezt a kérdést helyezte a középpontba, hanem a szexualitást.

A világméretekben jelentkezõ felfordulás természetének vizsgálatában nem az egység egyetlen lehetséges bázisát, a minden embert összekapcsoló alapállást (état primordial, status absolutus) fedték fel, hanem a különbözõ kultúrák múlandósága fölött vitatkoztak (kultúrmorfológia, Spengler, Frobenius, Toynbee). Persze, amíg régebben a korrupt életrend kritikájában a kezdemény személyes kockázattal és felelõsséggel egy evidens igazság nevében történt, a múlt században a pszeudokritika egyik jellegzetessége lett, hogy mint tudomány jelentkezett. A tudományban való elhelyezkedés rejtõzéstechnikailag abszolút biztosnak bizonyult. A törvény súlyát elvesztette. A végsõ szó nem a törvényé, hanem a tudományé. Amikor a szocializmus a támadások elõl el akart rejtõzni és a maga számára tökéletes védelmi állást kívánt biztosítani, tudományos szocializmusnak nevezte el magát. A tudomány, mint az extrém luciditás hazugságrendszere. Az extrém luciditás kritikája hatástalan, a démonizmus hatalma alól való megszabadulás így reménytelen, s a nehézségek megkerülése egyre lehetetlenebbé válik, mert a démoni erõk, mivel luciditásuk erre õket képessé teszi, az ember legzártabban privát köreibe is behatolnak, és az emberi lényt teljes egészében ellenõrzésük alá vonják. Úgy látszik, egyetlen lehetõség maradt, ha az ember énjérõl lemond. Tudjuk, hogy a kollektívum és az individuum nem szedhetõ szét; a merõleges közösség az én, a vízszintes egyén a közösség. Az ember vertikális tendenciáját azonban végsõ esetben vissza tudja vonni, individualitását kioltja, és a kollektívumba rejtõzik. A modern kollektívumnak a történetben analógiája nincs; mint ahogy nincs analógiája az extrém luciditás individuumainak, a terroristáknak, a tudósoknak, a modern tábornokoknak, a diplomatáknak, és az olyan mûvészeknek, mint amilyen Joyce, Sztravinszkij, és Picasso. Az epigonok felsorolása fölösleges. Ezek az emberek példátlan individualitásukban kollektív kapcsolataikat megszakították, és horizontális viszonylataikat csaknem teljesen likvidálták. Különösen így most, közelbõl a luciditás alakjai az átlag fölé megközelíthetetlen merõlegességbe titáni arányokban emelkedtek ki, társadalmi érintkezésük egészen laza és bizonytalan, mintha mindennemû közösségtõl függetlenül lennének elérhetetlen oszlopok tetején. Az alapzat nem szolid, és ez a dicsõség nem látszik tartósnak. Mindenesetre ma így van, és ennek a mozgásnak kiegészítõje a társadalomban a merõben statisztikai adatként élõ emberek sokaságában a rémült menekülés az individualitástól és a horizontális tömeg síkjában való hasrafekvés. A modern kollektívumnak bármely alakja (nép, nemzet, faj, osztály), nem szerves összetartozás. A hasonlíthatatlanul nagyobb többség az agresszív baromiságból és az energikus idiotizmusból semmit sem értett, csak bárgyún szenvedett. A megalázottak és megbántottak sok száz milliója humanitásától megfosztva individualitását eszeveszetten elhajította, fejét behúzta és a masszív sokaság felismerhetetlenségébe bújt. Humánus egzisztenciájáról leköszönt. Ahogy Brecht mondja: ich will ja gar kein Mensch sein — egyáltalában nem is akarok ember lenni. Ez a modern kollektívumok eredete. Az egyéni élet feladatai az átlag részére többé nem voltak megoldhatók. Az én súlyát az emberek legnagyobb része nem tudta elviselni. Ezért a modern

a hely szûkebb. idõszerû lett volna. Nem tartozik a giccs természetéhez. zene. színvonala alig emelkedik az átlag bécsi operett zajos fináléja fölé. látszat marad. hogy az embert becsapja. és teljesen mindegy. hogy a polgársággal együtt megjelent a giccs. és az ember a különbséget az igaz és a hamis között már megtanulta lehallgatni. csak ízléstelen és buta. A nyelvben a hazudozás igen régen tart. mert felelõtlen és semmire sem kötelez (gyáva és rest). s így tejes egészében svihákság. kizárólag polgári eredetû dallamoknak és harmóniáknak kötelességük lenne. Itt legalább nincs kritika. játék. Egyelõre a zenét nem tudjuk nem . Ehhez csupán annyit kell hozzátenni. mindegy. de legfõképpen a fasiszta és a kommunista kollektívum. A zenei hazugság tényét még nem tudatosították. cukor és kivégzéshangulat. hogy ki csinálta. amelynek nincs hiteles egzisztenciája. vidáman és friss ütemben masírozni a koncentrációs tábor barakkjai között. a vezetettség megnyugtató felelõtlenségében a hivatásos hazudozók szuperlatívuszait unottan hallgatják. többnyire divatból kiment slágerekbõl összelopkodott. Édeskés akkordok mögött fenyegetés. A mûvészetre kötelezõ átvilágító (megismerõ) mozzanat belõle hiányzik. Ha többen vannak. A zenetörténetben ez teljesen új lépés. Az elhasznált. inkább alatta marad. szobor stb. és felõle körülbelül mindazt tudjuk. a plebejusokkal együtt megjelent a zenei hazugság. illúzió. A giccsnek orfikája. nincs becsvágy. nincs lázadás. itt van. Ezért olyan jellegzetesen polgári.kollektívum nem társadalom. és a fejadag kisebb. hogy a giccs olyan. De ez még mindig jobb. A legutóbbi kétszáz év alatt bekövetkezett két történeti kollapszus zeneileg úgy fejezhetõ ki. vagy el sem készült. mert a becsapáshoz valami kis észre lenne szüksége. nincs forradalom. nehogy a megkínzottak nyögését hallani lehessen. amit tudni illik. Viszont a mûvészet mértékét soha sem érheti el. hol van. ami fölött egyáltalán nem rendelkezik. költemény. hogy az embert optimizmusra hangolják.). Ezért jelentéktelen. vagyis komolytalan. A giccs készülhet aránylag fejlett fokon. mert élvezeti cikknek készült. hanem önmaguk által kioltott „én"-ek hullagödre. A zene gyermeki természetét eddig tiszteletben tartották. mint az individualitás kockázatát vállalni. valószínûleg. fõként könnyebb. itt nincsenek privilégiumok. A giccsek nagyrésze nem rosszhiszemû. tényleges idiotizmust követel. és a vértõl csepegõ blöffökre vállat vonnak. elveszett. az egész monstruozus és humortalan. mint ahogy a modern korban ez az eset nem ritka. De a vásár és a verkli rosszhiszemû. és örömrepesve lengetni a zászlót az akasztófa felé. fortissimo. ami a megkövetelt és a tényleges helyzet között levõ különbséget jelzi. mert a terror nem elégszik meg azzal. A többi is. pedig amióta a politikai indulók és dalok és kantáták és terroristák dicsõítésére írt szimfóniák a világ minden táján felhangzanak. E feladathoz képest az ilyen mû kelléktára elég szegényes. hogy narkotizáljon. A gödörre egy valami jellemzõ. a mûvészet eszközeivel készített mû (festmény. hogy hányan vannak benne. A giccset régebben ismerjük. Par excellence a polgárság mûfaja. vagyis a természet fölött levõ rend realitásával kapcsolata nincs.

Bartók a kettõ között egyensúlyt kíván teremteni. ezért mondják. mint a melosz. a hangszerelésben ez háttérbe szorulhat. és olyan vallomásra és megnyilatkozásra. A zongora hallatlan elõnye. bloch dialektus és matematikai zenét különböztet meg. Nagy átlagban csak azt tudjuk. A Zene húros hangszerekre. Bárhogyan is. Az elõbbi az ének. kivéve a szóló dobot. és azt hiszi. csak az maradt tiszta. a vonósok a vokális espressivot. A Cantata profana valószínûleg az egyetlen mû. vagy ritmizálók. amely a vokális és az instrumentális zene egysége szempontjából a kilencedik szimfónia kórusa után komolyan számba vehetõ. mi a jó és a rossz zene. Schönberg éppen ezt emeli ki. Bizonyos. Az elmélet alapja a rüthmosz és a melosz elválasztása és adorno is az expresszív dinamikussal szemben tagoltan ritmikus zenérõl beszél. a profitot és a hazugságot takarja. ami fiktív. ütõkre és cselesztára erre az alapfeszültségre épült. a káoszból való kilépés lehetõségétõl foszt meg. E polgárság alapja egy humánus kulturális ideológia. A hamis zene nem az absztrakt zene.spontán megnyilatkozásnak tartani. mert — mint újabban többen kifejtették — a polgárság és a szocializmus között lényeges különbség nincs. mert az embert legvédtelenebb oldalán demoralizálja. a tulajdonképpeni folyamatos zenei idõtartam. Úgy látszik azért. A szonáta ezen az úton van. hogy az embert lépre csalja. amely a humánus egzisztencia igazságának eltörlését jelenti. és a szocializmus tulajdonképpen kései polgári jelenség. hogy egyfajta új klasszika lehetõségét nyitotta meg (leibowitz). hogy a meloszt és a rüthmoszt egységbe foglalja. hogy a vokális zene karakterisztikuma nem lehet más. A vokális és az instrumentális szembenállás nagy arányokban a Cantatában jelentkezik. sõt aktivitásra bírja. A zene igazsága. mert a zene minden mûvészetnél naívabb. hogy a világ teremtése dobütéssel kezdõdött. hogy a zenei hazugság minden hazugságnak legelvetemültebb alakja. amely az erõszakot. amely undorodik itt bármihez is nyúlni. A zenei hazugság az emberi logosz pirkadását akadályozza. Régebben pannwitz elméletét a vokális és az instrumentális zene megkülönböztetésére építette. az idõnek egyenlõ méretekre való felosztása. Igaz és hamis zenérõl eddig még nem esett szó. A giccs és a zenei hazugság között levõ határvonal a legtöbb esetben elmosódik. ez csupán a kor ellen való tiltakozás egyik szélsõ alakja (mint az absztrakt festészet). a második a dob. Mind a kettõ a plebejus életrenden nyugszik. éppen. és mert a humánum gyökereihez a legközelebb fekszik. viszont a hangszerek is vagy éneklõek. A modern zenében Sztravinszkij az esspressivo dinamikus elemet teljesen elnyomja. de a feladat sokkal . az ütõk a matematikai ritmust jelentik. a legérzékenyebb. a kettõ közül egyik sem állhat meg önmagában. de az ütõk hangja be van építve. de ennek sincs megfogalmazható kritériuma. olyan értelemben. és minden bizonnyal a konfuciánus kínai hagyomány ezért mondja azt. A zenei hazugság a zene szakrális ügyefogyottságát és az artikulált logoszban való gyermeteg voltát használja fel arra. és még nem tanultunk meg az egzisztenciálisan fals zene ellen védekezni. A szonátában a két zongora a meloszt veszi át.

viszont egészen biztos. az ugyanakkor expresszív és dialektikus. ami a matematikában a kontinuum. vagy egyéb esztétikai kvalitás fölött rendelkezik. a tudatalatti és az általános. Ezért van a szonátának három része: az expozíció. a fugát és a variációt. miután sajátságos érlelési folyamatban vett részt. amelyben a propozíciókat felveti. a kidolgozás után. a geometriában a horizontális. mert ezzel kizárja magát abból az értelmi tevékenységbõl. egymástól elszakított én-egységeknek. ugyanaz másutt a femininum. mert az élet idõben individuált különbözõség. A zene evidenciákkal dolgozik. mint a végén: az expozícióban esetleg szellemes vagy mély vagy elragadó. ugyanaz. amit a zene teremtett. a repríz. hogy a legtöbb a zene. amelyet ne olvasztott volna magába. Lényünk alapmozgása a hérakleitoszi korreláció: a nyílt és végtelen létet megformáljuk individuált életté. hogy abban. tökéletesen átvilágítva újra megjelenik. Ami pedig a zenében az instrumentális és a ritmus. megnyílt és megtisztult. a kidolgozási rész. és ami a megszakíthatatlan folyamatosság horizontális és homogén tartama. mint ahogy elsõ pillanatban áttekinthetõ. tudatnak. Nincs forma. A zene minden egyéb szellemi tevékenység között elõnyben van. és ez a geometriában a vertikális. és . ének és melosz. a szonáta elején más. legato. egyszerre idõben és idõfölöttiben. ami a végtelen örök. mert bizonyító eljárásra nincsen szüksége. valószínû. de a többi témával egy szinten áll. egész sereg rejtett értelme bontakozott ki. ami a fõtéma karaktere. amikor azokat önmagukban és egymáshoz viszonyítva levezeti. A zene logosztalan. a legtöbb a szonáta. de itt sem állt meg a merõ zenei propozíciónál. eleinte csak a táncot és a dalt. mert az egységrendszer aranymetszetében kellene lennünk. Lét-élet-egységrendszerben vagyunk és nem vagyunk. Abban. Különös. ismét másutt a kollektív. A szonáta zenei univerzalitást jelent. jelentõségben a többin messze túlnõ. a tánc. a staccato. hogy bizonyít. vagy heterogeneitásnak.nagyobb. amely nem bizonyít ugyan. hogy a zenei gondolat. Elõnye és hátránya. a dob. amit életnek nevezünk. a homogenitás és az éjszaka. individuált lény határolt életében és a lét végtelen tartamában. ismét másutt individuálisnak. és a zárt egyéni életet a végtelen létben megnyitjuk. Végül is a melosz kontinuuma annak a végsõ valóságnak analógiája. és a korrupció következtében nem ott vagyunk. de sajátos zenei módján dialektikus. az ugyanakkor az ütem. amelynek alaptermészete. nappalnak. Ami egyébként is az emberi logikának (orfikának) így felel meg. késõbb a két legmagasabb rendû formát. Ami a zenében vokális. amikor a dialektikus eljárás lezárása után a propozíció minden részletében kétségtelenül és meggyõzõen. Egyedül a szonáta az a forma. Másutt ezt hívják maszkulinumnak. amit Európa teremtett. amit létnek hívunk. egyben magától értetõdik. s ez analógiája annak a végsõ valóságnak.

a kétzongorás szonáta azzal a technikával készült. azok magasabb színvonalat igényelnek. és a preklasszika formatanához nyúlt vissza. amelyet újabban totális kidolgozásnak neveztek el.különös módon transztonáns lett. képletekké sûrûsödnek. folytatás . Semmiféle költõi mûfajhoz nem hasonlítható. A transztonancia ebben a változásban a leglényegesebb: minden mûvészet azzal kezdõdik. összezsugorodnak. átvilágítva. ez a szonáta-atmoszféra. megnyílt transztonanciájával felhangzik. és amelyben a konzekvencia levonása. Mint mallarmé mondaná: un sens plus pur aux mots de la tribu. Zongora és hegedûversenyeket. A modern zene a szonáta formát (eleinte abban a hiszemben. dimenzionális helyzetüket változtatják. mert a magasabb zenei realitásba való áttörést csak a szonáta biztosítja. a témák nem minden további nélkül ismerhetõk fel. balettet írt. sem érzelmi. drámai. a kidolgozási rész. A szonáta szisztéma. az expozíció. ebben a szisztémában félreérthetetlen centrális helyét elfoglalta. sem a fuga nem tudja alávetni. szimfóniákat inkább egyfajta parafrázis-módszerrel dolgoztak ki. de személyek szerepeltetése nélkül. hanem egybeolvadnak. inkább próza. amelyben a téma ismeretét elõlegezik. elõ kellett vennie. amelyrõl más forma nem is tud. Bartók csak késõn nyúlt hozzá. A szonáta a zenei gondolat kidolgozásának olyan lehetõséget biztosít. Ez a szonáta kidolgozási részének szabad dialektikája. vagy a táncé. Valami azonban határozottan és kétségtelenül felismerhetõ. Minden bizonnyal. hogy túl tud menni önmagán (metapoiézisz). a repríz között levõ határvonal elmosódott. A szonáta formai természete nem lineáris. hogy az áttörés a transztonanciába éppen a szonáta jellemvonása. elmarad. és amikor a fõtéma érett alakban. Inkább szviteket. mintha rajta valami zenén túli hangzana keresztül. változáson esik át. hogy esszenciájukból bármit is feladnának. a szonáta mondatai a közhasználatú zenei nyelven nem fogalmazhatók meg. nem líra. A szonáta rendszer. és mintha az egész szonáta olyan egyetlen kidolgozási résszé alakult volna át. annál a formai tulajdonságánál fogva. kerülte. táncformákat. de a szonátától tartózkodtak. néha csak utalásokban. amelynek a témát sem a variáció. s végül amikor elérkezett arra a pontra. mint fölösleges. A többi forma többékevésbé a zenei köznyelvvel beéri. Végül pedig a szonátát. hogy az éretlen életdicsõítést abba kellett hagynia. és amikor a végsõ értelmek kidolgozására más lehetõséget nem talált. s azt ki kell találni. A szonáta jellege nem lírai. elrejtõznek. határozott propozíciók nincsenek. amikor gondolkozása rendszerré ért. mint legfõbb formát. és az értelmezést (a zenei megismerést) megkezdenie. mert a propozíciók nem maradnak individuálisan önállóak. A hangnemek eltûntek. néha átöltözve vagy ritmikus képletekben. hogy a polgári korszak rekvizituma). a szabad dialektika. A modern zene a szonáta klasszikus formájából nem sokat hagyott meg. dalokat. viszont anélkül. a gondolatok néha nem is térnek vissza. mint a dalé.

hogy apolitikus. A politika. és az államnak tulajdonított bajokat megszûntessék. W. de a demokraták is. akik nem ügyeltek magukra eléggé. mondja camus. és kérdeznének egymástól valamit. A kiábrándult forradalmár modernjelenség. merényletekbe és anarchizmusba. Végnélküli és igen véres verekedés támadt a kérdés felett. hogy mit. Thorndyke[1] azt állítja. mint valaha volt. A legutóbbi hetekben pedig a tudomány kezdeményezõje. akik valami bolondot csináltak. A Leviathan nem az állam. Thorndyke mûvének címét a Hamletbõl vette. a systematic violence. Ezt a bizonyos organizációt pedig csak egyetlen dolog jellemzi. Újabb ok a gyilkolásra. s a rendetlenség még nagyobb lett. Ezalatt a kérdésnek nagy irodalma támadt. elkezdték az állam rendjét felbontani és azokat. melyet éppen az jellemez. Több száz éve folyó eszeveszett politikai marakodás teljesen értelmetlen. A tanulmány megjelenése óta harminc év telt el. Azzal a különös elszánt vaksággal. de a republikánusok is. A lázongás a föld egyetlen államát sem kímélte meg. és ha ezt a harcot így folytatjuk. Sokan és szenvedélyesen elkezdtek foglalkozni azzal. Mr. hogy a konzervatívok. Nagytakarításra vállalkozott. Lehet politikai befolyás alatt. amely az embereket ezrével szereti felfalni. hogy melyik a rossz állam és melyik a még rosszabb. C. de nem ez tartozik lényegéhez. hogy az állam ellen elméleteket koholjanak. A szerzõ Leviathánt a hivatalban látja. Minden államban organizáció mûködik. hogy az elnevezés rossz. Semmiféle köztársaság nem bizonyult kevésbé Leviathánnak. de a forradalmárok is. Az államot többen Leviathánnak nevezték el. a monarchisták. a tárggyal nemzetközi tudományos társulat foglalkozik[3] amely folyóiratot[4] ad ki. Különösen a forradalmárok illetõdtek meg. Ma körülbelül ott tartunk. mindig tele van kétségbeesett álmodozással és rafinált ügyefogyottsággal. L'état c'est le crime. az állam bûntény. bármilyen legyen is. Az ilyen megfogalmazások igen sok bajt szereztek. és idõnként kongresszusokat[5] rendez. mert minden politikai irányzat kész eszköze. nem éppen okos arccal egymásra merednek. csak a helyzet súlyosbodásával számolhatunk. amely mindig azokra volt jellemzõ. Tömegesen ugrottak be még a jóhiszemûek is forradalomba és összeesküvésbe. ha tudnák. Leviathán tudvalevõleg szörnyeteg.C. Thorndyke . az arisztokraták. vagyis a rendszeres erõszak.Terebess Ázsia E-Tár « katalógus « vissza a Terebess Online nyitólapjára ÉRTEKEZÉS A KÖZIGAZGATÁSRÓL 1. Közben a felfordulás egyre nagyobb lett. W. A Leviathán nem is politikai kérdés. hallatlan számban irtották ki. megalakult a hivatalnok-tudomány[2]. ahol a hivatal packázásáról van szó. már csak azért is.

Az állam corpus. amely a hatalmat befelé saját önkénye szerint gyakorolja. nemzetisége van. és a gyûjteményhez terjedelmes bevezetést írt. Hódító állam a meghódított népet saját hatóságával kormányozza. L. hogy tévedést követ el. mint a jakobinusokat. hogy valamely államban megszervezett hivatalt más államba helyeznek. története. az asszír. nyelve. A közigazgatás változatlan a monarchiában és a köztársaságban. Forradalmi változások közepette is ugyanaz. a prekolumbiánus peryi „Kihallgatás a fõnök úrnál" címût. A kiindulás alapja Lorenz Teig mûve[8]. és Bizánc elfoglalása után Sztambulban a törökök alatt még eredményesebben mûködött. A kutatókat. Köztudomású az is. és az államot a közigazgatással összetéveszti. a vérebminiszterrõl vesz példát. aki a kormányzat kérdésével foglalkozik. Sokan ezt a könyvet a hivatalnoktudomány standard mûvének tekintik. a bizánci. fizikailag kiterjedõ valóság. alkotmánya. Lorenz Teig. a kínai. a káldeus. A . Himmlerrõl. így a többi között az egyiptomi „Óda a kimutatáshoz" címût. amit el kell oszlatni. A gyûjteményben erre vonatkozólag a legjellegzetesebb egy német koncentrációs tábor igazgatójának verse. ahol a hivatal rendkívüli módon megerõsödött. amelynek területe. a római. Tévedés ez. Erre is van éppen elég történeti példa. A bizánci bürokráciát sok középkori állam vette át. aki hivatalában az elgázosítási parancsokat írja alá. A hivatalt az államforma nem alakítja át. az angol. a bizánci. Teig szerint a hivatalnok-költészet fõ jellemvonása a történet minden korszakában és kivétel nélkül minden népnél: az érzelgés és a bestialitás. Az állami corpus a külsõ erõk ellen hadsereget tart fenn. sikerült meggyõzni arról. a babiloni. Valójában és sok helyütt. A következõ részben Mr. a hivatal a királyt éppen úgy kiszolgálja. hogy a szerzõ néhány verset részletesen végigelemzett. az olasz „Anyakönyvi kivonat"'-ot. vagyis test. nem a hivatal függ az államtól. az egyiptomi. a perui. mint befelé fordított civil hadsereg. és érzelmeinek szabad folyást enged. 2. A hivatal az államon belül autonóm organizáció. Erre példa a történetben volt elég. A hivatalnok-költészetben állandóan visszatérõ motívum. Ez teremtette a kínai. hogy a közigazgatás nem egyéb. a maja. a görög. és Schubert leglágyabb dalait játssza. hogy a hivatalnok napközben a törvényeknek és a fennálló rendeleteknek és a jogszabályoknak teljes szigorral való alkalmazása után haza megy. amelynek organizációja az államtól független. az orosz. a német. este pedig otthon elõveszi hegedûjét. Elképzelhetõ. a többi között Oroszország. mondja a szerzõ bevezetésében. a japán és a cári oroszországi bürokráciát. hanem az állam a hivataltól.hatalmas összefoglaló mûvet adott ki[6]. mint tudjuk. a japán hivatalnokok költeményeit összegyûjtötte. A hivatal pedig személytelen testület. Ugyanitt a politikumtól megkülönböztethetõ elhivatalosodási folyamat indul meg (governmentalization). a perui. a középkori. Eddig úgy látszott. Thorndyke a hivatali aktus elemzésével foglalkozik [7]. a római „Népszámlálás"-t és a modern német „Grafikon"t.

Charpente fõmûvének egyik fejezetében azt írja. Ami szemben áll: a civilizáció és a barbarizmus. a civilizált ember végleges gyõzelmével. úgy látszik. A szerzõ a tudomány kitûnõ szakemberére. Ha az erõszak. hogy az küzdelem a farkasok ellen. Hogyan teszi? Úgy. hogy ez a két érzelem a költészetet kielégítõen magyarázza. W. hogy amikor a királyt és az arisztokráciát elûzték. A mantuai hercegi kancellária inkvizitora munka után Petrarca-szonetteket írt a „tündéri kedves"-hez és az „angyali menyasszony"-hoz. Az elsõ korszakot úgy nevezi. C. Számtalan esetben tapasztaljuk.C. A harmadik korszak kezdete bizonytalan. és ítéleteit az õ kutatásaira óhajtja alapítani. Azok ellen az ember humánumának teljes bevetésével a harcot fölvehette.tábor igazgatója szívének egész hevével Goethét. hogy az utcán egy lánykát ne kapjon fel. hogy a harc igen régi keletû. Schillert és Mörikét szaval. úgy látszik. vagyis a népnyúzás gyönyöre. hogy a lázadók a kormányzói palotában vannak (Les révoltés sont aux Tuilleries). mint az úgynevezett szocialista államokban. a kormányzat ellen azonban erre nincsen lehetõség. fõként az idõjárás. Ez a korszak mélyen belenyúlik a történetbe. a plaisir de tourmenter le peuple. hogy terrort gyakorol. Constant Charpente-ra[9] hivatkozik. tévhit. hogy a vonás. aki a kivégzésrõl hazafelé menet nem tud ellenállni annak. megalakul a három bázis- . sohasem volt olyan elkeseredett. éppen ellenkezõleg. amikor az ember ellensége a vadállat és a természet hatalma. Hogy ítéletét megalapozza. a kizsákmányolás és a hazugság hármasszövetsége uralomra kerül. Thorndyke törtenetfilozófiai elméletet konstruál. Thorndyke valószínûnek tartja. A szerzõ véleménye szerint ennek a korszaknak a vívmánya a ház és a fegyver. mert az éppen a humánumot bénítja meg. Mr. kizsákmányol és hazudik. de csak a legújabb korban élesedett ki. és uralkodóját csodálja. ami létét kívülrõl fenyegeti. A társadalmon belül folyó küzdelmet semmiféle államforma nem szûntette meg. A kor jellemzõje a küzdelem a hatalmasok ellen. amely a hivatali aktust általában jellemzi. Valószínû. és három korszakot kíván megkülönböztetni. és ne csókolgassa meg. Bizonyos tekintetben ez az õskor. akár a horda volt. és csak a legújabb idõkben szûnt meg teljesen. Mr. A kormányzói palota sokkal veszedelmesebb az emberiségre. Ez a háború már nem az ember és a természet. sõt fokozódott. és az elmélet szerint a harcnak meg kellett volna szûnnie. A hivatalnok-egzisztencia azonban ezzel még korántsem határozható meg. és ami ellen hatékony fizikai védelemre van szüksége. de enyhének tartja. a harc tehát már a humánum körén belül dõl el. Jaurés mondja. mint amilyen akár a farkas. hanem a magasrendû és az alacsonyrendû ember között folyik. mondja. Az emberiségnek pillanatnyilag hatékony fegyvere a hatalmasok ellen nincsen. Thorndyke a Teig-féle analízist elvben helyesli. Amit osztályharcnak neveznek. a társadalomban az uralkodó és az elnyomottak között a feszültség fennmaradt. A második korszak neve a küzdelem a horda ellen. vagyis mindaz. Ez az életnehézség a legegyszerûbb eszközökkel egyszer s mindenkorra megoldható. Az ok azonban nem politikai.

amit azért teremtettek. amelyek mind azt látszanak igazolni. ami a dolgot hallatlanul szövevényessé teszi. Az emberiség a felülrõl való életrontással szemben tehetetlen. Itt azonban nem a farkas és a horda elementáris állatiasságáról van szó. Lorenz Teig ezt a kettõsséget hívja érzelgésnek és bestialitásnak. az egyik a filantropikus vigyorgás. Régebben Bernard Oussard[10] ennek a kérdésnek figyelemreméltó könyvet szentelt. annak két arca van. a perui. de mindenesetre irodalmi formában igazolta. és Lewis Hudson[11] csaknem a végleges megfogalmazásokig jutott.hivatal: a rendõrség. Ez teszi a helyzetet pillanatnyilag megoldhatatlanná. Oussard Saint-Justre hivatkozik. jegyzi meg L. mint a népet gyötörni (c'est une chose hereuse de tourmenter le peuple). hogy az emberiség védelmezõje. A dúvad és a barbár ehhez képest ártalmatlan. vajon miképpen lehetséges. Az intézmény. de elment rendõrnek vagy elöljárónak. hogy a civilizáció a törvénykönyvet megalkotta. A hivatal a bûncselekményt nem életrontásnak. Ez azonban a való helyzet megfogalmazásának csak a fele. hogy ilyen feltételek mellett bûnözõk miért folytatnak saját szakállukra magánpraxist. miután beláthatatlan idõ óta. az árulkodó és a hazudozó jellemek nem véletlenül és nem kivételesen árasztják el. hanem ez a fajta elaljasodás. Elõször. számomra a gyönyörök netovábbja. most az élet ellen fordult. a másik a megkínzott ember szenvedésében való gyönyörködés. az egyiptomi. de most a hatalom ül a házban. és minden ember beleegyezésével az alulról támadó erõk életrontása ellen küzdött. azt most a hivatal jelenti. hogy hatását a szentélybõl fejti ki. A közigazgatást az irigy és a sunyi. az adóhivatal és a sajtó. hanem jognak és igazságnak és törvénynek tûnteti fel. amit a nyilvánosság felé mutat. Az emberiségnek. Különös. S ez az. irigységét és kegyetlenségét normális polgári helyzetben nem tudta gyakorolni. felelõsségre vonhat. A vérpad. a stréber és az alattomos. amit a magas civilizáció teremt meg. a muzulmán. hogy az életet szolgálja. Az ember elálmélkodik. Alig van kínosabb. mondja de Sade. hanem felülrõl fenyegetik. a második. és minden olyan személyt. és folyamatosan. mint a pozícióelõnyben lévõ tehetségtelen ember hatalma alatt állni. Egész sereg esetet beszél el a kínai. bosszúját. Azt a kérdést veti fel. s amellyel azt kívánja igazolni. most arcvonalat kell változtatnia. amit Oussard felülrõl való hamisításnak nevez. és a fegyver az õ kezében van. hogy bizonyos jellegû ember rablásösztönét. és a civilizációt megteremtette. és miért vállalják a törvénnyel való összeütközés kockázatát. ami a tulajdonképpeni lényeges. ugyanakkor írta meg elméletét Marquis de Sade. és itt bûncselekményeit szabadon elkövethette. mert az életrontó erõk nem alulról. Lewis Hudson szerint ennek az új veszélynek két ismertetõ jele van. hogy mint hatalommal felruházott szervezet mûködik. a középkori történetbõl. holott most a hatalmasokkal szemben tehetetlen? Amit az emberiség számára a múltban a farkas és a horda jelentett. hogy amikor Saint-Just ezeket a szavakat kimondta. és felülrõl legális apparátussal követi el. amikor hatósági személyként ugyanezeket a . aki szerint nincs nagyobb öröm. mert az ellen a ház és a fegyver védelmet nyújtott. Ezért. aki bármiféle életrontást követ el. Hudson. aki az élet megkínzásának érzelemvilágát csaknem költõileg.

B. az arravaló . A legelsõ hivatalnok. de mellékes körülménynek tekintik. mert a hivatalnok a világtörténelemben mindig a közpénz körül ólálkodott. Két francia szerzõ nagyterjedelmû könyvet írt[16]. A közigazgatás történetében a hivatal részére mindig az a korszak volt kedvezõ. nem szabad túlbecsülni. Annyira. Erre vall az egyiptomi „Oda a kimutatáshoz" c. Az elsõ hivatalos irat megszerkesztése. hogy az állásnak bizalmi jellege volt. hogy a személyi titkár hivatását a király valamelyik rokona. Hollowbarde[12]. Közigazgatás papír nélkül elképzelhetetlen.és jövedelem-nyilvántartó mûködött. nem ismerjük. aranya van. Thorndyke mûvének legfontosabb elvi elõzménye. A közigazgatási aktus maga az. ez Paragon fõtétele[15]. A közigazgatás felé vezetõ legelsõ lépést. amelyben a hivatalnok lehetõ teljes elemzését kívánja nyújtani. Titus Paragon[14] pontosan az ellenkezõ elméletet állította fel. vagy titkár tartotta számon az uralkodó jövedelmét és vagyonát. amely a hivatalnok tevékenységének rendkívüli fontosságát emeli ki. 3. hogy azt a tételt állítja fel: ahol a közpénz megjelenik. Az elsõ betût közigazgatási hivatalnok[13] vetette papírra. mondja B. és mint vagyon. és bonyolultabb dolgokban áttekintést nyújtani. jelentõségében felér a legmagasabb civilizációs aktussal. A szerzõk szintén a személyi titkár feltevésébõl indulnak ki. szövete. Hollowbarde felfogásának sokan ellentmondanak. Az elsõ írott mûvek nem versek és nem vallásos tételek voltak. Amikor a magántõke uralkodott. mennyi búzája. T. hogy nélküle az uralkodó saját legegyszerûbb dolgaiban is tájékozatlan lenne. mondja Mr. az uralkodó mellett személyi titkár lehetett. Thorndyke. hanem a hivatalnoki gyakorlat a népgyötrés gyakorlatától elválaszthatatlan. Hudson szerint. A másikkörülmény ennél lényegesebb. vers. és ezt a kiválóbb kutatók magukévá is tették. amikor a közpénz lépett elõtérbe. de sokkal valószínûbb. A Paragon-féle hipotézist. Tekintve. mondják. amit életrontásnak neveznek. Paragon szerint az elsõ modern értelemben vett hivatalnok valóban az uralkodó személyi titkára lehetett. Ez az írnok. Kötelessége volt bizonyos elõjegyzéseket tenni. amely az õshivatalnok számára a helyzetet megteremtette. Mindenesetre igen régi korokban. A költemény azt mondja. Ez pedig L. amely a hivatal és a közpénzek kapcsolatát hangsúlyozza. elfogadják. ott azonnal megterem a hivatal. és az õshivatalnok elsõ irata minden tudomány és irodalom és költészet legelsõ lépése. Köztudomású. mennyi birkája. A közpénz hatalma a bürokrácia hatalma. vagy befolyásos ember hozzátartozója töltötte be. A kimutatás mindentudó. a hivatal visszafejlõdött. feltehetõleg.gaztetteket hivatalos segédlettel elkövethetik. nem tudná. A gyakorlati igényt. és a társadalomnak sokkal magasabb rendû helyzetében ilyen õshivatalnok elképzelhetõ. B. hogy a közigazgatás a nép meggyötrésének nemcsak szabad folyást enged. és ebbõl a szempontból Mr. hogy B. éspedig mûködési területe minden bizonnyal az írás volt.

Az egyre növekvõ kölcsönös elidegenedés tett szükségessé egyre több hivatalt. titokban az uralkodó és a nép között lévõ viszonyt megrontani igyekezett. csak ott jelenik meg. amikor az õskori társadalom már erõsen bomlani kezdett Nem lehetetlen. amelyet eddig a standard szerzõk nem méltattak figyelemre. A hatásköri pátosz. L. aki a történetben mint hivatalnok szerepel. a társadalom tönkretevésében a legfontosabb tényezõ. Thorndyke[18] is elfogadta. Ezt a viszonylatot egyébként mások is kidolgozták. Lorenz Teig[17] a francia könyvrõl szóló nevezetes recenziójában ebbõl egész elméletet dolgoz ki. A közigazgatási hivatalt a kölcsönös bizalmatlanság teremti meg. A jelenséget Mr. Ez minden vérbeli hivatalnok fõ jellemvonása. A hivatal helyzete abban az arányban erõsödött. mondja a könyv egyik fejezete. Ezt természetesen sem a hierarchiával. A hivatalnok. P. amelyben az uralkodó és a nép viszonya lazult. Ez teremti meg a külsõ ruházati és viseleti jelvényeket. Mialatt nyíltan a közvetítõ szerepét játszotta. A magas hatásköri pátosz minden esetben korlátolt intellektusra és rongált jellemre vall. mint a szervezett közigazgatás alkalmazottja. P. sem a rangsorral összetéveszteni nem szabad. A hatásköri pátosz teremti meg a hivatalban a rendfokozat létrát. a rendfokozat mindössze szervezeti. hogy az uralkodó és a nép között csak akkor maradhat a helyén. amely különös büszkeséggel veszi tudomásul intézkedéseinek minél kizárólagosabb hatalmi jellegét. és azt Mr. A valódi hivatalnok minden esetben arról a sajátságos önelégültségrõl ismerhetõ fel. Az õshivatalnok helyzetét a hatásköri pátosz megjelenése szilárdította meg. ahol az uralkodó a néptõl. aki a király és a nép közé ékelõdött. Akárki volt az a személy. illetve a nép az uralkodótól elidegenedett. Tudta. Teig felfogását késõbb mások is magukévá tették. Thorndyke hatásköri pátosznak nevezte el. akire a késõbbi hivatalnok elnevezése illett. a többi között Paul savetier[20]. A francia szerzõk azt állítják. hogy — amint az lenni szokott — a társadalom a lehajlás korszakában hajlamos olyan intézmények megteremtésére. 4. fordított viszonyban áll az emberi jellem pozitív értelmi és erkölcsi tulajdonságaival. és egyre több hivatalnokot. és akármilyen tevékenységet folytatott. hogy erre a helyre olyan embert állítottak.személyt nagyon is megvizsgálták. Más szóval negatív szociális funkciót fejtenek ki. Thorndyke[19]. Ezek szerint az õshivatalnok egyáltalán nem azonos a történet folyamán késõbb fellépõ hivatalnokkal. A történeti társadalmakban az emberi élet elképzelhetetlen erejét és idejét a . hogy az az ember. Késõbb ki fog derülni. hogy a hierarchia alapja szerves. Savetier-nek[21] köszönhetõ a hatásköri pátosz elemzése olyan területen. amelyek a társadalmat nem szolgálják. hanem azt aláássák. helyzeténél fogva saját mûködési körét hangsúlyoznia kellett. mint negatív társadalmi funkció. csak akkor tûnt fel. ha magát az uralkodó és a nép elõtt nélkülözhetetlennek tûnteti fel. Ki van zárva. A közigazgatás. sõt valószínû. mondja Mr.

tompultan. sokáig. A hivatal hatalma. és a piszkos falakra merednek. kenyérhajat. A hangos beszéd tilos. és sírni kezd. mellette még két gyerek. eddig nem volt baj. A hivatalnok munkáját zajongással ne zavarják. amellyel azt jelzi. A modern korban ez körülbelül annyit jelent. mert itt a spicli. annál kimértebb. A bizánci korból. a nagyképû. Születés. hogy a gyermekeknek csendben kell maradniok. A másik sarokban asszony összekulcsolt kezekkel. Az emberek idejönnek a papírért. és a helyzetben gyönyörködik. Ha egy napig itt kellene ülniök. Bent a hivatalnokok ülnek és pletykáznak és firkálnak az észvesztõ unalomban.viseleti jelvényekért való küzdelem foglalja el. Nem néznek egymásra. A hivatalnokok karakterológiájáról szóló fejezetben a könyv néhány tollrajzzal mutatja be a nevezetesebb alakzatokat. hogy fontos ügyek intézésében elfoglalva a másik hivatalba igyekszik. a korrupt. a spicli. Fiatalabb férfi és leány. meggyûlölnék egymást. Mellette erõteljes férfi. az elõszobákban titkárok és titkárnõk õrködnek. Még csak nem is foglalkozhatnak más valamivel. A fõnök minél magasabb hivatali rendfokozatot tölt be. pletykáznak. a pimasz. Papír nélkül nincs élet. öregek és fiatalok. Legfeljebb esznek. és figyelmezteti. Mindenkit érkezése sorrendjében eresztenek be. A hivatalnok imádja azt a szót. A hivatalnok rámordul az egyik gyerekre. Justinianus császár idejébõl maradt ránk egy kancelláriai írnok költeménye[22]. Várjon sorára. halál. Hosszasan körülnéz. várni. a paragrafusember. és várnak. a névtelen levélíró. nem szundikálhatnak. Ne járkáljunk. adó. az ambiciózus. Az asszony reszketve csitítgatja. a naplopó. különben intézkedni fog. Az egyik asszony csecsemõjét ringatja. Az írnok felszólítja. hogy az elõszobát azonnal hagyja el. Hóna alatt papírköteg. arca annál inhumánusabb és bárgyúbb és önhittebb. rágnak. Az emberek az elõszobában várnak szótlanul. és sohasem kötnének házasságot. A szoba felsõ sarkába mered. Az aggastyán kopasz fejét lógatja. Az írnok szobájából kilép. A lépések zaja a hivatalnokot zavarja. és a fõnököt szidják. Az ajtókon kopogtatni szigorúan tilos. betegség. A hivatalnok odalép. félig szundikál. igen. amelynek címe: „Várakozás az elõszobában". néha kimennek. rongyosok és jóruhások töltik meg. szegénység. Igen. hogy a szolgák azonnal távolítsák el. Jó lenne kimenni a napra. hogy hozzá csak több elõszobán át lehet eljutni. hogy viselkedjék tisztességesen. és nincsen rajta semmi emberi. a rest. igen lassan. Mindenki csendben várakozzék. állkapcsa sarkában az izmok rángatóznak. Az írnok bólint. Várni. a szervilis. a hencegõ. mindenekelõtt a feliratokat. Most körülnéz. Házassági engedély. de a pici egyre jobban sír. A beszélgetés tilos. nem faraghatnak valamit. házasság. hangja annál jobban recseg. Sok millió ember sóvárog magasabb rendfokozatért és magasabb címért. a . A vers az elõszobát írja le. a hivatal mindenütt ott van. 5. Az elõszobát férfiak és nõk. sokáig. Az eszelõs unalomtól a vonások elvesztették életerejüket. mint amilyen a stréber. akik az emberek bebocsátása ellen küzdenek. Itt csak várni lehet. félóráig vannak a klozetben vagy a másik hivatalban. Minden egyéb megszûnik. hogy tilos. a hunyász. mire a gyermek megretten.

és a népgyötrés gyönyörében õszintébbek tudnak lenni. a kínai korruptra. vagy legalább megfinomítására kényszerülnek. éspedig. és mûvében érdekes eredményekrõl számol be. Mr. mondja Mr. a betûk el vannak firkantva. a német ambiciózusra. Thorndyke azt állítja. az indolens és a többi. durvaságot. Remek példákat talál a perui szervilisre. hogy ezeket nem szabad külön típusoknak tekinteni. A hivatalnok egzisztenciális magatartása a ressentiment. Charpente ezen a területen kutatásokat végzett. szól Mr. 6. A többi betû hirtelen lejtõben következik az elsõ után. a felismerhetetlenségig cirkalmazza. a gyûlölködõ. az ízléstelenség. Pedánsabbak és indolensebbek. amikor az indulatoknak vagy megfékezésére. Ezek az analízisek grafológiai szempontból százhúsz fõhivatalnok aláírásában a nagyzási hóbort elemeit kutatják. Ez itt az önbizalom hiánya. restebbek. A rejtett bosszúösztönt nevezték el így.pedáns. az egyiptomi paragrafusemberre. A nagyzási hóbort nem egyéb. és valamely szövevényben mindegyik minden hivatalnokban megvan. Ahol a hivatalnok visszautasítást. komiszságot. Véleményét leginkább A. Ezért mindig nehézségekkel kell megküzdeniök. C. mint mondják. C. az intrikus. hivatalokban kitûnõen alkalmazható. és fõként stréberebbek. a férfiaknál sokkalta jobb hivatalnokok. a szervilizmus. amelyben a derûnek halvány árnyalata lenne. A hivatalnoknak. Mindez jellegzetes hivatalnoktulajdonság. és minden tételéhez annyi bizonyítékot idézhet. hogy ezt a tevékenységüket milyen odaadással gyakorolják. a bizánci és vatikáni intrikusra. a hivatalnok valószínûleg igen rosszul járt. amely a gyakorlott grafológust nem téveszti meg. Az elsõ betût rendesen hallatlanul megdagasztja. szervilisebbek és gyûlölködõbbek. Nõk általában képtelenek arra. a japán naplopóra. mint rettegés a kicsinység leleplezésétõl. Az egész hivatalnok-lírában egyetlen költemény sincs. Thorndyke. ami sok nõ jellemvonása. Amikor a szellemi tulajdonságokat elosztották. úgyhogy bennük a jellegzetes hivatalnok . Egészen természetes. ott különös elõszeretettel nõket alkalmaznak. a mûveletlenség. Az érzelgés és a bestialitás nõk részére maradéktalanabbul realizálható. Rain[23] érdekes elemzéseire alapítja. Thorndyke rendelkezésére áll az alig kimeríthetõ hivatalnokköltészet. végül az utolsó betû végvonalát lerántja. A primitív öntetszelgés korlátoltsága félreismerhetetlen. A férfi hivatalnokok a hatásköri pátoszért való versengésben aránylag nagy százalékban karrieristák. Thorndyke. A makacs korlátoltság. amennyit csak óhajt. több bennük a ressentiment. Nõk. hogy ezért bosszút kell állnia. Néha megható példáit láthatjuk annak. feltûnõen jó eredménnyel. Mr. Ezért a világon a legjobb titkár a nõ. A hóbort felismerhetõ vonalvezetése az olvashatatlanság (rejtõzés). Ez a bosszú a hivatalnok alapállása. s ez a népnyúzás gyönyörének magva. nincs humora. és magasra helyezi. Ez a polaritás a hivatalnok-aláírásokban jellegzetes kifejezésre jut. hogy indulatok nélkül gondolkozzanak és cselekedjenek. kegyetlenséget és aljasságot kell hogy tanúsítson.

és kettõjük között minden kapcsolat megszûnt. A sajtó õsfunkciója: a király és a nép megtévesztése egymás felõl. sem a begyakorolt mozdulatok egyhangú és örökös ismétlésére. és az uralkodó a népet nem is látta. a hetykeség. mint ahogy a pszichoanalizáltak végzik a szerelmet. A legújabb idõben kifejlõdött közigazgatás. Thorndyke. A hivatal az uralkodóban rossz lelkiismeretet ébresztett. írja C. De C. Charpente[24] utal az õshivatalnok szerepére. mint a hivatal. Ilyen módon az õshivatalnok elsõ lépése sajtó-lépés. a gyûlölködés. A hivatal a nép és az uralkodó között támadt mesterséges résben él. nem képesek. Nõk ritkán karrieristák. Ez minden hivatal létjogosultságának legelsõ feltétele[25]. a pedantéria. A hivatal által keltett bizalmatlanság következtében a nép az uralkodót elûzte. akinek legfontosabb tevékenysége a királyt a nép. az adóhivatal és a sajtó. a tudomány recens eredményei alapján. az nagyobbára . 7. a neutralizált nõstények. és csakis az lehet. Fõként az árulkodás és a stréberség. akiktõl elvették a mámort és a gyermeket és a családot. a francia forradalom után. ha tényleg a hivatalnokállam felé halad. amely teljesen közigazgatássá alakul át. és más hasonló. amire ezek a nemtelen amazonok. hanem elkorcsosult nõstények. és a népet a király felõl félrevezetni. hogy a hangya és a méh-államokban a munkások nem hímek. Hogy ennek a kormányzatnak milyen politikai hiedelmei vannak. és így hivatalnoki ösztöneiket zavartalanabbul kiélhetik. A közigazgatás ezzel a három szervével gyakorolja hatalmának fenntartása érdekében az erõszakot. már csak a demokráciák idején. amit a hangyák és méhek a szabad ösztön és a játék minden árnyalata nélkül kedélytelenül végeznek. a pökhendiség. Idõk folyamán ezt a rést annyira kitágították. A három bázishivatal: a rendõrség. Semmi sem látszik természetesebbnek. nem egyéb. amely az árulást elkövette. a pletyka. Nem alkalmasak arra a bárgyú pedantériára. ahol egyetlen õstitkár[26] szerepét sok ezer hivatalnok játssza. hogy azokat még alacsonyabb rendûekkel cserélje fel. szól Mr. mint az. annak bázisa biztosan ez a nemtelen nõstény lesz. mint amilyenek a gõg. s most a hatalmat az a minisztérium gyakorolja. és számukra nem maradt más. akármelyik és bármilyen társadalomban jelent meg. hogy a nép az uralkodót. mert a társadalom természetes rendjét felforgatja. A szamárlétrán feljebb emelkedve a karrierista tulajdonságait elhagyja. a kizsákmányolást és a hazugságot. Úgy látszik. A három aktus soha a történetben külön nem jelentkezett. hogy szervezetileg legkésõbben a sajtó fejlõdött ki. Csak a sterilizált amazon kedélytelensége tarthat fenn olyan társadalmat. és a népet az uralkodó ellen fellázította. vagyis a megtévesztés. mint kolosszális arányokban megnövekedett õshivatal.tulajdonságok másodlagosak lehetnek. A napilap ennek a hivatali õsfunkciónak már kései és technizált alakja. amelyre ezek az államok felépülnek. A hivatal mûködése eredettõl fogva törvényellenes. A jövõ. A hímek arra a bornirt türelemre és együgyû monoton gépiességre. a másik kettõ ott volt. Charpente.

és helyébe a Leviathán lépett. nem pedig annak organizációjára vonatkoznak. szól Mr. a kizsákmányolás az erõszakért van. A királytalan társadalomban nem az alkotmányos hatalom uralkodik. Ez a be nem vallott alaptétel az. mint a rossz intézmények. Az organizációval azonban Saint-Oran cseppet sincs megelégedve. Ez így most már nem az eredeti organikus népi kommunitás. Ez az. Ilyesmi egyáltalán nincs. és adóhivatal rendõrség nélkül. hogy a közös életrendet az egyének által elkövetett bûncselekmények távolról sem veszélyeztetik annyira. A királytalan társadalomban az állam tulajdonképpen megszûnik. Saint-Oran azt mondja. amely bírálatra szorul. három tevékenységre van szükség.mindegy. hogy a felülrõl ható közösség-felbontó és életrendet zavaró intézmények demoralizáló hatását miképpen lehet elkerülni. Thorndyke. Ugyanaz az aktus most a hivatal révén szabályozott és rendezett gyakorlat lett. amely a sûrû bonyodalomban különös erõvel óhajt világosságot teremteni. hanem a közigazgatási organizáció. hanem a hivatal. és az erõszak a hazugságért. Nincs rendõrség adóhivatal. Ezen a helyen kell megemlíteni saint-oran[29] mûvét. A kérdésfeltevés a dolgok világos ismeretében az. Nem nép többé. Ezért a dolgokat nem az államelmélet dönti el. Ami van. A társadalmon belül a sajtó a hazugság funkcióját fejti ki. hogy az a természetes társadalmi rendet felbontja. bármilyen okból is hozták azokat létre. és mesterséges közösséget teremteni[28]. amely az organizáció hibás voltát fenntartja. hogy az egyes emberre elnyomást gyakorol. azóta a kérdést egészen másképpen kell feltenni. hogy a jelenlegi társadalmi organizáció mögött egyetlen egy rejtett axióma van. 8. de azok különösképpen mind a társadalom organizmusára. ha a király törvénytelenséget követett el. az a társadalomban lévõ elnyomó szövevény (structure oppressive de la societé). csupán kollektivitásban él. Az õs-sajtó vagyis az õshivatal legelsõ tevékenysége következtében az uralkodó eltûnt. hanem tömeg. elnyomott osztályra úgyszintén. mindig az önkény jegyében állott. és a humánumnak magas színvonalát teremtette meg. sõt teljesen kiküszöbölni. Minden sajtótevékenység értelmét abban kell látni. és rendõrség sajtó nélkül. A hivatalnak sikerült a nép primordiális közösségét felbontani. de amely abban nyilatkozik meg. Saint-Oran abból indul ki. amit monarchia és a köztársaság különbségének lehet nevezni. A hazugság az erõszakért van. Ilyen kritika alá nem vont . Amióta kitûnt. hogy a hivatal a nép életét fenntartó szükséges szervezet. vagy kisebb. és amirõl beszélni kell. A társadalom normális állapotában. Az insolence of office[27] (a hivatal packázása) minden politikai magatartásban ugyanaz. Körülbelül ez az. és a társadalom nem kommunitásban. hanem organizált kollektivitás. Elnyomatásra hivatkozni korlátoltságra vall. hogy a társadalom válságában az oknyomozó kutatások több ezer évesek. A közös életnek van valamilyen tehetetlensége. Nincs sajtó rendõrség. és ez a komisz uralkodó bûne volt. Az erõszak a kizsákmányolásért. amely társadalmanként nagyobb. hogy a hivatal fennálljon és mûködjék. A farkasok és a horda ellen való sok ezer éves háborúban az organizmus a helyét megállta. szól — Simone weilt idézve —. Ahhoz.

amely hazudik. hogy miképpen éljünk kegyelem nélkül. A család az abszolút közösség. hanem értelmi restségbõl vagy tévedésbõl a történet hevében ilyeneket állandóan alkotunk. Ez az állam azzal az alaphazugsággal tartja fenn magát. a kisebbség életfeltétele a hivatal. Amióta a népek demokratikus köztársaságban élnek. a közigazgatással együtt. Les nihilistes aujourd'hui sont sur les trônes. most az a kérdés. hogy valami ebbõl a diktatórikus terrorból a legegyszerûbb közigazgatási tevékenységbe is belekeveredik. sõt titkolt tételek a hatalmasok érdekében állnak fenn. centrumtalanok. miképpen éljünk igazság nélkül — írja camus. rövidlátóbb és korlátoltabb iskola képviselõje. A demokrácia a terrorisztikus kisebbségek jellegzetes államformája. Egy régebbi. Veszélyes gondolkozás. a gyökeres megoldásra lett volna lehetõség. már nem organizmus. amely ezt a megtévesztést fenntartja. de ha hazudik. és azt építi ki. csupán organizáció. a városállam. A köztársaság jellegzetesen lefejezett társadalom. Saint-Oran azt állítja. és nem menti azokat sem. Pillanatnyilag úgy látszik. Mondhatjuk úgy is. 9. Az organizáció felülrõl. mondjuk valamilyen pozitivista. Ezért a demokráciákban soha nem sejtett elhivatalosodás indult meg. amely mindig szándékos bûnöst. Az államnak volt természetes centruma. A modern államokat természetesen semmi sem menti. Thorndyke egyik fontos elvi fejezete Saint-Oran elméletéhez kapcsolódik. sok esetben a város. hogy a kisebbség terrorját a többség szabad választásának tûnteti fel. Az elnyomás a társadalom egyik tulajdonsága. Az organizmusra vagy az organizációra épített társadalom úgy viszonylik egymáshoz. a hatalmi aktivitással együtt gyakorolja.tételek nemcsak vannak. azt állítaná. és nem osztály gyakorolja. és a társadalom elnyomó tehetetlensége semmiféle ellenintézkedéssel nem küszöbölhetõ ki. hogy ezt a structure oppressive-t (elnyomó szövevényt) a közigazgatás tartja fent. hogy az elnyomást a hivatal gyakorolja. Ilyen közösség a törzs. Úgy is mondható. amelybõl az organizációt meg lehetett volna változtatni. Ez az organizmus. és attól nem elválaszthatóan úgy. úgy látszik. amelynek egységes és közös . Most teljesül jaurès gondolata.C. akik ezt az elméletet hirdetik. Az organizáció egyik sajátsága. vagy pénzzel történik. mint normális és törvényszerû közigazgatási tevékenységet. a falu. és ha terrorizál. mindenesetre az õskori polisz. újabb és véglegesebb megfogalmazásban: a nihilisták ma a trónuson ülnek. hogy a be nem vallott. és ez a társadalom minden területére kiterjed. mint a család egy szakasz katonához. vagyis. Azelõtt az volt a kérdés. hogy ez a reális életközösség. és ártatlan áldozatot keres. hogy amíg az állam élén a király állott. Az elnyomatást azonban nem állam. már kizsákmányol. W. A köztársaság azonban az elnyomást funkcionálisan gyakorolja. A hivatal a politikusok erõtlenségét és megbízhatatlanságát helyettesíti. és gondolkodásunk tele van rejtett axiómákkal. Ebben a tudatos megtévesztésben a kisebbségnek elengedhetetlen szüksége van olyan organizációra. A monarchiák elnyomása általában kétféle: vagy fegyverrel. Más szóval. és fõképpen nem tudatosan. Ez a hivatal jelentõsége és feladata a köztársaságban. már terrorizál.

hanem abban a hiszemben. Politikai tehetetlenség. Ez a hivatal[31]. hogy õk. mert az organizáción belül nincs közösség. egyik helyrõl a másikra rakható. amely Európában az újkorban általánossá vált. Ami az organizmusra jellemzõ. Thorndyke nem foglalkozik. és az egész országban mindenki vigyázzba áll. amelyen ezeknek az embereknek gondolkozása mozog. és az organizációban merõ statisztikai adattá tette. és amelynek az értelemhez semmi köze. és van szervetlen állam. Ha kétféle vélemény van. hogy õk azt jobban tudják. Többre nem telik. hogy az õsi szerves államot miképpen rontották meg. Az organizáció nem belülrõl növekszik. Az organizáció az unanimitás ellen keletkezett. éspedig sohasem azért.életmûködése van. mint mondják. vagyis a racionalizált társadalom. A valódi közösség azon nyugszik. mint egy gépi üzem vezénylõjében. fölösleges . A szervezet a szervesség elpusztítása. milyen a német közoktatás. hogy nem szerves. hogy az azon belül élõ ember egyszeri és egyetlen. Van szerves állam. hogy a szervek tevékenységében az alárendeltség és az önrendelkezés összhangban áll. különbözõ gombok és karok mellett ülnek. Gombnyomásra még birkák sem terelhetõk. A szerves állammal Mr. hogy ez az archaikus állam. már itt a baj. hanem kívülrõl rakják össze. ugyanazt gondolja és ugyanazt mondja. Mindenki egyszerre lép. és aszerint mûködik több millió ember. amely az ember autonóm tevékenységét megakadályozta. Másképpen utópiának is mondják. azt válaszolta: Most tíz óra harminc perc. Németország összes iskoláiban azt tanulják. hogy a falon milyen színû lámpa ég. A technika-eszmény hatása. Ez tulajdonképpen a nemlétezõ társadalom. racionális. mert az az összetartozó elemek harmonikus egysége. hogy az embernek tömeglénnyé való degradálását a tudományos racionalizmus teremtette meg. Arra a kérdésre. Mint Bismarck. A racionalizmust nem szabad összetéveszteni az ésszerûvel. Más szóval ez a gombnyomáselmélet. A család és a törzs tagjai nem emelhetõk ki és nem helyettesíthetõk. akik kormányzással foglalkoznak. Szerves társadalmon belül a közösség és az egyén között feszültség nincs. A szerves társadalom unanimitásban[30] él. az absztrakcióban. A racionalizmus az. hogy az elméletet azok. Az organizációra jellemzõ. a társadalom tagja és individuum. hogy a világtörténelem legkitûnõbb hadseregét Nagy Frigyes szervezte meg. akitõl megkérdezték. hanem. mert az a nem összetartozó elemek egymáshoz kényszerített kollektív mechanizmusa. az ember ezen belül az egészbe természetesen és természettõl fogva odatartozó és felcserélhetetlen szerv. közösségen kívül. Megnyomja a gombot. Egyetlen helyrõl. E hivatalnokok azonban abban az álomvilágban élnek. hogy az ember csupán funkció. komolyan tudják venni. de nincsenek egyének sem. Ez a társadalom irreális. Az a tény. A hivatalt pedig éppen az jellemzi. mindössze azt mondja. jung azt mondja. Az ember egy idõben szociális és autonóm. és közösség nélkül. egyetlen mozdulattal az egész népet irányítani lehet. jelzi azt a sajnálatosan lealacsonyodott színvonalat. Ez a modern kormányzat eszménye. Ez csak az állam látszata. hogy abban az emberek közvetlenül együtt éljenek.

Soha még ksátrija egymagában. „Ha a felsõbbség hatalmat gyakorol. nem életképesek. a szervesség felbomlott. A szerves és a szervezett állam között azonban a történetben az államnak olyan sajátságos alakja él. Ennek a közigazgatásnak tevékenysége azonban mégsem olyan értelemben életrontó. hogy a szellemi (brahman) kaszt felügyelete és befolyása alatt áll.válaszolni. és nem brahman. sassou[32] kifejti. Athén az egyéni és a kollektív önkény (türannisz és demokrácia) martaléka lett. hogy éppen a tradicionális államra és a ksátrija kasztra való hivatkozással bizonyos nagyon megszívlelendõ megkülönböztetést tegyen. de visszatarthatatlan romlási folyamatban. Thorndyke ezt a megkülönböztetést különös hangsúllyal át is veszi. szellemi autoritás nélkül nem tudott államot vezetni. „Amit az emberek kormányzásnak neveznek. Mr. és a lovagi-kormányzói kaszt végrehajtó hatalma szellemi autoritás nélkül maradt. „Aki az állam természetes életébe belenyúl. erkölcsi rangját komolyan veszi. vagyis Laoce szavaival a felsõbbség már gyakorolja hatalmát. Más népeknél a tradicionális állam még élt. amikor a brahman kaszt ereje lehanyatlott. „Nem jutalmazni és nem büntetni és nem igazgatni". kettõs: elõször. még kevésbé tudta azt a romlástól megmenteni. amennyire csak lehet. R. a nép annál szegényebb. A történetnek ez a fázisa látható Athénban a királyság megszûnése után. Egyetlen szerzõ tartja csak szükségesnek. nem tradícióban. Hiába teszi erõfeszítéseit Platón. Mr. „Minél több a tilalom és a szabály. Az egész közigazgatás-irodalom mindenütt azonos megfogalmazásban beszél hivatalról és hivatalnokról. Biztosíték arra. a legtovább Japánban. A régiek megmondták. hanem konvencióban. mint amilyenné késõbb lett. annál több a tolvaj és a rabló" (lao-ce). annál nagyobb a felfordulás. sikerült olyan szükségmegoldást teremteni. de már többnyire külsõségekben. ezért gondolatai. hogy abban a nem eléggé tisztázott eredetû. amelyet a modern korban — nem tudni miért — fejlõdésnek neveztek el. és elviselhetõen végzi. az nem kormányzás. különbözõ népeknél egészen különbözõképpen mûködött. és meghozza törvényeit. hogy a . másodszor. a nép annál nyugtalanabb. minél több a rendelet. „Nem beleavatkozni. Ezzel a formával teljesen külön kell foglalkozni. és nem gyõz eléggé figyelmeztetni arra. hogy az államot megmentse. Thorndyke feltevése. hanem rombolás". és mindenütt organizációvá alakult át. ha meghatóan szépek is. amikor a közigazgatást a lovagi-kormányzói kaszt gyakorolja. amelyben ugyan már van közigazgatás. Ez az a megoldás. Platón ksátrija. hogy a ksátrija (vagyis a királyi kaszt) természettõl fogva elõkelõ. elpusztítja". pozitív. minél több a törvény. hogy a kaszt tevékenysége. minél több a fegyver. de tényként kimondható. A tradicionális államban ilyen módon a kormányzat René guénon szerint a szellemi autoritás (autorité spirituelle) és a végrehajtó hatalom (pouvoir temporel) közös feladata. az állam tönkremegy". hanem õrködni fölötte". és ezért nem megvalósíthatók. naivak. félig szervessége. mint a civilizáció egyikjelenségérõl. hogy ezen a téren az általánosítás mennyire veszedelmes. hogy helyzete mindenütt már csak abban az idõszakban vált kritikussá. amely a kormányzati aktivitást nagy általánosságban a minimumra csökkenti. A hagyományos államnak ez a félig szervezettsége. és aki megkísérli azt kívülrõl irányítani.

hanem kivétel és önkény. Macchiavelli a fejedelmet beavatta a népnyúzás fölött érzett gyönyörbe. A történetben jól látható ponton. A ksátrija lovagi és királyi jellem. Ezzel a kivétellel az ember elszórtan és egyre ritkábban találkozik. Mindazt engedélyezte. ami ennek a gyakorlatnak az útjába állt. akire a hivatalnok elnevezés nem alkalmazható. Ha a ksátrija erõtlenebb. Ez a Don Quijote a modern hivatalban a tradicionális szerves állam utolsó képviselõje. A fejedelemnek sejtelme sincs arról. ahol fegyvereket halmoznak fel. akit Macchiavelli tanít. legmagasabb erénye pedig mindig a becsület volt. aki még jóhiszemû lovagi és királyi jellem. Ez az. Ez a valaki macchiavelli volt. amikor a király nem õrködik. Bármilyen atrocitás is történt az államon belül. Az állam eredeti közigazgatása nem személytelen hivatali organizáció volt. és tragikus sorsra jut. A ksátrija ideálja a hérosz. 10. Késõbb már az uralkodók maguk hencegtek azzal. és felszabadította minden gátlás alól. mert vérmérséklete szerint tulajdonképpen ksátrija. csupán politikai aktus. Az állam most már az. ha az ember Miltiádészre. nem szabad összetéveszteni a „fanatique obscur"-rel. addig nem volt hivatali. A kivétel sorsa csaknem minden esetben szomorú. Ezért a közigazgatásba sodródott lovagot. aki hivatalát nem a népgyötrésben való gyönyörûségbõl. ahol a nép szegény és nyugtalan. Az értelem nem erõs oldala. . és ahol az uralkodó legfontosabb tevékenysége a nép kínjában való gyönyörködés. Elég. hogy õk az ország elsõ hivatalnokai. ahogy R. és eredeti életrontó természete az idõk folyamán csak növekedett. A fejedelem. vagy kenyérkereseti ínségében választotta. és amit csak despota használt. és intakt jellem a hivatalban naiv és komikus Don Quijote lesz.társadalom felbomlása és a kasztok összekeveredése következtében a közigazgatás hivatal-jellegét ugyan megtartotta. elnyomják és kiközösítik. A történelem sok ilyen esetet jegyzett fel. ami heroikus életeszményével ellenkezik. amit azelõtt valamire való uralkodó messze elkerült. és rendeleteket hoznak. A macchiavellizmust ezért fordított taoizmusnak lehet nevezni. Macchiavelli a fejedelmet a hatalom gyakorlásának új módszerébe avatta be. Európában akadt valaki. Az állam az. szemmel láthatóan ksátrija. és aki elõkelõségébõl és erkölcsi korrektségébõl semmit sem követne el. Ha tudná. vagyis nem volt rendszer. legtöbbször merõben megélhetési okokból sok olyan ember is kénytelen volt hivatalt vállalni. hogy mi a hivatal. hanem a királyi kasztnak a társadalom rendje érdekében szerves fenntartó tevékenysége. hanem beleavatkozik. Ettõl a perctõl kezdve az atrocitás a hivatali funkción keresztül törvényessé vált. Amikor már nincs igazság. és kasztjának elõkelõségébõl és erkölcsi korrektségébõl sokat megõrzött. Ha tevékenységét jóhiszemûen nagy energiával folytatja. Az egyre súlyosbodó válságban azonban. de önfeláldozó és hõsies. és ahol egyre nõ a felfordulás. Themisztoklészre hivatkozik. aki a reneszánsz alatt meginduló demoralizálódást az állam elméletére is kiterjesztette. hanem jóhiszemûen. ahol a tilalmak és a szabályok uralkodnak. a hivatallal összeütközik. Az ilyen nagy karakterek késõbb egyre ritkábban jelentkeznek. aki a fejedelmet hivatalnokká tette. mindig tisztakezû. Sassou a hivatalnokot meghatározza. csak jutalom és büntetés.

a hivatal pedig az uralkodás megkönnyítése érdekében közösség-felbontó és életellenes kollektív szervezet. ha individuum. hogy egyébként törvényileg tilos cselekményt a közösség állítólagos érdekében el lehet követni? A hamis tanúzást büntetik. hogy amikor Macchiavelli az államról beszél. például azt. a kérdést úgy tették fel: vajon mi az oka annak. Úgy tûnteti fel. hogy véresre püföli. felismerni a bûnösöket. Az államot a hivatallal nem szabad összetéveszteni. amelyek hivatásszerûen élelmiszer hamisítással foglalkoznak (természetesen élelmiszerkémiának nevezik). A kínzó eszközök alkalmazását általában állatiasnak tartják. tulajdonképpen a hivatalt gondolja. és a szabad ember iránt bizalmatlan legyen. hogy a király a hivatalfõnök. Az élelmiszer hamisítást súlyosan büntetik. ugyanakkor közérdekbõl hivatalból hamisan vallanak valaki ellen. Thorndyke. Immorális akkor is. Az államot hivatallá kell tenni. de a rendõrség azt állandóan alkalmazza. Az állam természetes unanimitás (unanimité — egylelkûség). és azokra lesújtani. Tulajdonképpen állandóan belháborúban él. Már Platón engedélyezte az államnak. Felébresztette benne a rossz lelkiismeretet. Az elsõ lépés. Macchiavelli most megtanítja arra. hogy az államot a közigazgatástól elválasztottuk. A tanítót megbüntetik. A népet ellenõriztesse. Hogyan lehet. A becsapás fokozatait a történetbõl már ismerjük. 11. Beleoltotta a néptõl való félelmet. Amikor tehát arról van szó. hogy azt a hivatal követi el. Hamis mérlegelést. hogy állítólagos közérdekbõl bûncselekményt követnek el. kémeket bízzon meg. és mirõl beszél. Megtanította a büntetésre és a jutalmazásra. és éppen ezért közösség felbontó tény. Egyetlen fontos van. a hivatal pedig hatalmi organizáció. már tudjuk. akik az uralkodóról szóló kedvezõ híreket terjesztik. . hogy embert megüssön. akik beszámolnak arról. hogy a királyi kasztnak az értelem nem erõs oldala. hogy a nép mit csinál. tudatosan hamis bírósági ítéletet közérdekbõl nemcsak elkövetnek. hivatalból mégis elkövetik. mert a nép a forrongásra minden pillanatban kész. hogy az individuumnak megtiltanak valamit. Annyit mindenesetre sikerült elérni. Meg kell erõsíteni a rendõrséget és az adóhivatalt. mondja Mr. ugyanakkor egész hivatalokat állítanak fel. hogy a királyt a nép iránt bizalmatlanná tegye. A kérdés igen régi. akkor hatékonyabban kormányozható. mert az állam a nép organizmusa. hogy közérdekbõl hazudjék. A fejedelem ostoba ember. Azt pedig tudjuk. mintha az ország gyarmat lenne. hogy az árukapcsolás és árdrágítás tilos. és atrocitás és zsiványság. ha a rakoncátlan kölyköt megfenyíti. csalás és mérgezés. hanem kimagasló jellemek. ha kollektívum hivatalból követi el. rágalmazást. de a rendõrség az elfogott ember kihallgatását azzal kezdi. akkor is. hanem azt hivatalból el is kell követni. Az aktus maga nem változik. és el is ítélik. Tudjuk. A megvert ember megvert ember — akárki veri meg. Kioktatta arra. A lovagok nem jó gondolkozók. Régebben. Ezért a fejedelem nem vette észre. és ugyanez a kollektívumban hivatalból elkövethetõ? A dolog maga kétségtelenül immorális. hogy csak szolgát ismerjen. Többször volt arról szó. és ügynököket kell fogadni. hogy hazugság soha sincs egymagában és együtt jár a kizsákmányolással és az erõszakkal.valószínûleg azt minden erejével megszûntetni igyekezne.

egyszerû és nyers. mint mondja: közérdekbõl. megmarad: a privát. Az erõszak állama mindig és feltétlenül morális. a kaszárnyát. Frigyes halálos ágyán. a közáltatással nem sokat törõdik. Élén egyetlen személy áll. hogy eszmékben igen szegény. vagy nyíltan. amelynek rendfokozatait a rendõrök láthatóan viselik. a harmadik a hivatali állam. de néha hatalmi szervezet. nem békülékeny. Az elsõ a politikai. a diktátort. Lásd: Peru. A kérdést ezeknek ismeretében most már így kell feltenni: Milyen módon lehetséges a stupiditás alapjának felderítése. A II. a második a részvénytársasági. Je suis las de régner sur les esclaves — szörnyen meguntam. Thorndyke a modern államnak három típusát különbözteti meg. Minden hivatalnokrendõr. Burkoltan. szürke. Bizánc. vagy a hazugság. mert a hatalom csak egyfajta kollektívumot ismer. a gazdasági kérdések is másodrendûek. A közigazgatást csak hajszál választja el a rémuralomtól. az erõszakból az erkölcsbe". A kitûntetéseknek hallatlan jelentõsége van. tanácsot nem fogad el. A politikai állam egy idõ múlva olyan sivár lesz. szigorú. és helyébe a szamárlétra lép. mert legitim társadalomnak csak a mesterségesen összerakott organizációt ismeri el.emberkínzás és hazudozás és rablás. Mert ez az államforma nem annyira az individuum destrukciója. hogy otromba mozdulatai elõl az ember megtanul kitérni. A fõhivatal ebben az államban a rendõrség. hogy rabszolgák fölött uralkodjam — mondja II. De ami a legfontosabb. A felülrõl ható demoralizáló hatalom azonban olyan durva és nehézkes. hogy az állam bázisa inkább az erõszak. Sok búvóhely persze nincs. és egyfajta individuumot. ellenségeivel nem alkuszik. de mi most már tudjuk. Van benne bizonyos puritán jelleg. vagy a kizsákmányolás. hanem éppen ellenkezõleg mindennemû közösség ellen van. Japán. Ami privát. A természetes kaszthierarchia eltûnik. A politikai államban a valódi élet magát a suttogásban tartja fenn. Erre az államformára jellemzõ. de mindig diktatórikus. A nyilvános nyelv merev és élettelen. amely egyetlen lehetõség arra. Huzamos ideig egyetlen nép sem bírja ki. hogy az embert a felülrõl jövõ közösségrombolással szemben megvédelmezze? Vagyis miképpen paralizálható a társadalmon belül mûködõ autonóm deszocializáló szervezet tevékenysége. ellenvéleménnyel nem törõdik. szillogisztikus. hipokrita. ami a közérdeket egyáltalán nem fedi. Mr. Oroszország. hogy az összes szociális és szerves szálakat elvagdalja. az a kuckóban megmarad. hogy hivatali érdekbõl. mint inkább a közösségé. A hivatal legfontosabb feladata. . ahhoz túl korlátolt. párt vagy egyéb összeesküvõk. Frigyes-féle állam. aszerint. és annak életpusztító hatása miképpen tehetõ ismét az életrõl való gondoskodássá? 12. szomorú. Frigyes-féle államrend nem politikai eszme. Kína. vagy ami ugyanaz. „Az ember a természetbõl az erõszakba lép. hogy az uralkodó maga is ásítani kezd. amit a hivatal hivatalból követ el. hanem lelkiismereti meghatalmazás önkénye. A politikai állam paradigmája a II. olyasvalami.

Sokan azt mondják. hogy az destruálja. Mivel minden megvásárolható. ami annyit jelent. Az organizált állam másik típusa a részvénytársasági állam. amikor az állam kialakulását az értelemnek az az egyre fokozódó elhomályosodása elõzte meg. Az emberek egymáshoz való viszonyát a konkurencia szabja meg. vagyis a szcientifizmustól megrontott gondolkodás nyomán valósulhatott meg. amely a demoralizáló aktivitást irritálta. hanem a politikai kaszt utasítja a szellemi embert eszmei szolgálatra. hogy minél több pénze van valakinek. Thorndyke azt mondja. persze fordított rangsorban. Peruban. A részvénytársaságban egy idõ múltán olyan zsivaj lesz. A közigazgatást csak hajszál választja el a zsibvásártól. Ez az állam minden esetben köztársasági. amennyit csak akar. A hivatal-állam csak a racionalizmustól. A teljes megvalósulást akadályozta a társadalomban még aránylag sok életszerû elem. Ami a politikai államban a terror. Mr. éspedig demokratikus. és fáradalmait a politikai terrorállamban piheni ki. Ez a fogalom a politikai klerikalizmus. annál szemtelenebb. az itt a korrupció. A legfontosabb hely az adóhivatal. hogy az embernek szanatóriumba kell vonulnia. A magánélet és a közélet között nagy különbség nincs. Nincs itt semmi. Az ember ebben a társadalomban elveszti individuálisjellegét és gazdasági funkcióvá lesz.Ez az államforma új fogalom bevezetését teszi szükségessé. vagyis az egyént destruálja. A felvilágosodás intellektuális és morális . Újabb idõben jaj annak. A politikai állam õsképe a laktanya. mint a bordély. Klerikalizmus alatt olyan rendszert értünk. A demokrácia azt jelenti. akit megvédenek. A részvénytársaság az egyént védi. Itt aztán nem kell suttogni. A hivatali államot (office state) a történet aránylag ritkán valósította meg teljesen. a cári államban csaknem folyamatosan az ember ennek az államnak többé-kevésbé realizált alakját láthatja. A politikai állam a közösséget védi. a politikai befolyás is az. hogy a társadalmat azokban az idõkben a vallásos-metafizikai eszmék még annyira telítették. A diktátor a hatalmat államcsíny útján szerzi meg és a politikai klerikalizmus feladata. hogy a fegyház kellemesebb. mintha ezt a kiváltságot a huszadik század számára tartotta volna fenn. Itt nem a brahman (a szellemi autoritás) vezeti a kormányzói kasztot (a végrehajtó hatalmat). hogy a közösségen a romlásnak ez a fajtája nem fogott. Csak a modern korban lehetett chance-a a hivatal-államnak. Kínában és Japánban bizonyos császárok alatt. amelyet késõbb hivatalosan felvilágosodásnak neveztek. Bizáncban már Jusztiniánusz után csaknem Konstantinápoly elestéig. Mindenki szónokolhat. és intézkedéseit a vallásra és az eszmére hárítja. pontosan nem tudni mennyi ideig. A diktátor az atrocitásért nem vállal felelõsséget. Ilyen eszközzé degradált szellemi valóságok lettek az állami közigazgatásban az eszmék és a vallások. ami ne lenne megvehetõ vagy eladható. mindenki állandó hajszában van. a részvénytársaságié a bordély. Ezért a politikai állam igen fontos tényezõje a papság. amelyben a világi hatalmat szellemi eszközök pressziójával akarják biztosítani. A politikai állam mindig bitorlás. és azokat teszi érte felelõsség. Huzamos ideig ezt egyetlen nép sem bírja ki. hogy a csínyt utólag eszmeileg és vallásilag igazolja. mint a tradicionális államban volt.

vagyis azt rontja meg. hanem pragmatikusan-racionálisan tartoznak csak össze. Semmi sem állandó. helyzete annál labilisabb. Erre az államra tulajdonképpen már a hivatal jellemzõje sem illik. sem nem kollektivista. hogy van olyan államforma is. A szavak és a tettek személytelenül és süketnémán mûködnek. A nihilizmustól eddig nem féltünk. ahol semminek sincs többé szankciója. ahol senki sem vállal többé semmit. aki olyan elképesztõ szorgalommal gyûjtötte egybe minden nép és kor és államforma hivatalnokdalait. A részvénytársasági állam fordítva. Már csak azért is. és amely állapot a történetben a legsúlyosabb ballépéseket meg szokta elõzni. a kizsákmányolásban is felbomlik és cseppfolyóssá válik. amelynek egyetlen gyönyöre a nép megkínzása. A hivatal államában ennek a gyönyörnek csak kivételes ember a részese. és amely magát a humánumot demoralizálja. abban a gondolatban tetszelgett. mások jönnek. A hivatal negatív szociális funkció. hogy a közigazgatás a maga egészében permanens bûncselekménnyé alakult át. és nem szervesen. A politikai állam a kollektívumot helyezte elõtérbe. kinek pojácái. A hivatal-állam sem individuumot. Úgy tûnik. amit támogat. sem kollektívumot nem ismer el. és egyre kivételesebb és egyre ritkább. csak mesterségesen organizált rajokat. hogy „jöjjön bármi. és ilyenben nem lehet élni. felelõs pozíciókban rendesen pojácák ülnek.demoralizáló hatásán kívül a macchiavellista állam eszeveszett terrorja és a politikai klerikalizmus által teremtett sûrû hazugságszövevény után a társadalomban a csömörnek és a tiltakozásnak és az utálatnak az az állapota vált uralkodóvá. csak ez ne". amely egyiknek sem kedvez. hogy nihilista állam van. hogy az individuumot és a kollektívumot szembeállította. Most látjuk. de senki sem tudja. a másik a másikat kedveli. és azok is eltûnnek. Ez az. amely a közösséget rendesen elárasztja. De végül a rend az erõszakban. hogy a . A hivatal-állam a moralitástól és értelmétõl megfosztott társadalom kétségbeesésébõl bontakozott ki. Az egyéni és a közösségi élet teljesen felbomlik. Ma már tudjuk. de ezek is hirtelen eltûnnek a süllyesztõben. amikor elhatározza. A hivatalállam sem nem individualista. hogy nihilista állam nincs. amelyeknek semmiféle organikusjellegük többé nincs. hogy ennek az organizációnak valódi természetét felismerte volna. Ebben a kései alakban ilyesminek már nincs jelentõsége. amíg lebuktatják és akkor a nála erõsebb önkény hatalmaskodik. amit támogatott. mert minél magasabb pozíciót tölt be valaki. Nincsenek végleges elvek. Persze mindegyik azt tette tönkre. A régebbi gyerekes. A hivatali aktivitást bizonyos fokon még valamiképpen erkölcsileg igazolni kellett. csalódottan állapítja meg. mert azt hittük. de valójában az erõsebb önkény hatalmaskodik. és az egész állam egyetlen kolosszális hivatallá alakul át. csak a hivatali rettenet. és az individuumot elnyomta. a hazugságban. természetesen anélkül. Ezt az állapotot egyébként nihilizmusnak is hívják. Lorenz teig. Látszólag van valami hivatalos világnézetféle. a társadalom egyik szervezete az egyiket. mondván. úgynevezett szellemtörténeti felfogás.

hivatalállamban a költészet még egy ideig pislákol, de különös alakban. A költészet közhivatali funkció. A költõ is hivatalnokká válik, és nem mer mást írni, mint ami a hivatalnak kedvez. Egy idõ múlva a költõ megundorodik és abbahagyja, és a költeményeket csak a legszervilisebbek írják, többnyire olyan mûveket, amelyek még propagandának sem nagyon alkalmasak. A propaganda pedig a legelsõ lépés a pokol felé, mint camus írja: le premier pas vers l'enfer. r. ingersoll amerikai vezérkari tiszt, aki az 1944-es partraszállás történetét írja meg, elmondja, hogy Németországban a legsötétebb jelenség nem a koncentrációs tábor volt. Az olyan, mint a nagy szemérmetlen õrület szimptómája. Nem, a legsötétebb jelenség a behódolás volt. A behódoltak rendes ételt és lakást kaptak. Ezek az alkalmazkodó és hunyász emberek, valamely elõnyért, jobb állásért, jövedelemért, pénzért. Hivatásos szociológusok talán meg tudják magyarázni azt a folyamatot, ahogyan ez az erkölcsi elkorcsosulás végbement. Az emberi arc elaljasodása e társadalompolitikai rendszerben hajmeresztõ. Viszont R. Ingersoll mindezt háborúban látta, rendkívüli körülmények között. Sejtelme sem volt akkor arról, milyenek a behódoltak a pacifikált környezetben, már mint elpolgárosodott lények, kimosakodva, jól szabott ruhában, jó jövedelemmel. Sejtelme sem volt arról, hogy milyenek lesznek az emberek, ha a viszonyok megenyhülnek, és mit jelent az, ha a stréberség és a hízelgés konszolidálódik, és a behódoltra elkezd hullani a kiváltságok és a jutalmak és az ajándékok és a nagydíjak aranyesõje, amikor az árulás konvencionálissá lesz, amikor az már az élelmesség és az ügyesség és rugalmasság és a jó szimat eredménye, és mit jelent az ilyen konszolidált gonosztevõ a társadalomba beépítve. De az elaljasodásnak még ennél is van mélyebb fokozata. Ez az, amikor a stréber hunyász a szolgaságban nyögõ és elárult emberek között rossz lelkiismeretbõl úgy tûnteti fel, mintha azokkal együtt szenvedne, mintha õt is üldöznék, összesúg velük, és sopánkodik és kezét tördeli, hogy igazság és becsület és szabadság, fõképpen szabadság. Ebben a helyzetben mindig azzal kell számolni, hogy a becstelenség a hivatalállam részén van. Amióta az egyének által elkövetett életrontó cselekmények az állam által elkövetett általános hazugságok, szervezett rablások, önkény, elhurcolás és orgyilkosság mellett számításba sem kerülhetnek, azóta a nehézségek mértéke egészen más. Más azért is, mert a történet folyamán ugyan bõven akadt gonosztevõ, aki akár mint király, akár mint egyházi méltóság, akár mint bitorló, az életrontás bûncselekményét nagyban elkövette, de ez mindig az egyéni eltévelyedésjegyében állott. A hivatal-állam nem eltévelyedés, hanem rendszer, éspedig ahogy önmagáról vallja, az egyetlen helyes rendszer, és azt elméletileg teljes erejével igazolni és bizonyítani igyekszik. Tudják a hivatal legfõbb vezetõi, hogy ez így van? Egy ideig nem tudták és addig volt mentségük. A helyzet mai állása szerint azonban már tudják, és még mindig van mentségük. Nem képesek arra, hogy másképpen csinálják. Éppen ezért, aki nekik behódol, bármely okból teszi is, rosszabb, mint a hivatalnok. A hivatal nem tehet mást, mint amit tesz, az ember azonban tehet, legalább annyit, hogy nem áll melléje. A színleges melléállás is melléállás. És azt, aki a hivatal mellé állt, már messzirõl és hátulról is fel lehet ismerni, kabátján és cipõjén, mozgásán és lépésein és

fejtartásán, és azon, ahogy az utcán a kirakatba néz. Nem lehet tévedni. A hivatal-államban közigazgatási aktussá válik mindenekelõtt a legérzékenyebb közösségi szerv, a bíráskodás. A törvényszéki eljárás leegyszerûsödik, minden bûnt a hivatal ellen követnek el, és egyetlen bíró van, a hivatal. A hivatal ítélete nem megfellebbezhetõ. A törvényesség látszatára ügyelnek, de mindenki tudja azt, amit tud. Ha az igazságszolgáltatás elveszett, az egész nép elveszett. Néhány hivatali aktus, ügyirat, és akire csak akarják, kész a vád, az ítélet és a végrehajtás. A bíró nem rendõr, mint a politikai államban, nem korrupt, mint a részvénytársaságban, hanem hivatalnok, aki ítéleteit felsõbb utasításra személytelenül hozza. Közigazgatássá válik a gyógyítás. Az orvos hivatalnok, aki ûrlapokat tölt ki. A lakosságot rayonok szerint intézetekhez osztják be. Itt a rendelõkben tömegesen várakoznak, amíg az orvos elé kerülnek, akinek hivatali kötelessége naponként munkaideje alatt bizonyos számú beteget meggyógyítani. A kórházakat és szanatóriumokat kötelezik, hogy havonként és évenként mennyi beteget kezeljenek. Az ember, ha megbetegszik, nem gyógyintézetbe kerül, hanem hivatalba. De, ha iskolába jár, akkor is hivatalba. Ha vásárol, az üzlet is hivatal. Ha utazik, a vasút hivatal. A vendéglõ hivatal. A pincér hivatalnok, mint a kalauz, vagy a kiszolgálólány. A színház hivatal, a színész hivatalnok, a zenekar hivatal. Hivatal a tudomány, és természetesen az irodalom. Az írói mû hivatali aktus. Amit szolgálni kell, a hivatal, amit bizonyítani kell, hogy jólét van, igazság és szabadság, fõképpen szabadság. 13. A hivatal-államban az érzületeknek különös alakja valósul meg, amit körülbelül a bûncentrizmus fogalma határoz meg. Hogy az emberek rossz lelkiismeretben élnek, annál ilyen körülmények között nincs természetesebb. Bármely pillanatban bármely cselekményért vád alá lehet õket helyezni, elfogni, vallatni, és addig kínozni, amíg — csak hogy végül ne gyötörjék õket tovább — nemlétezõ bûnöket vallanak be, és jön az egzekució. De hogy a hivatalnoknak is rossz lelkiismerete van, annál sincs természetesebb. A hivatal lelkiismerete kezdettõl fogva rossz és sohasem tiszta. Az élet centruma a bûn, az emberek egy része behúzott nyakkal és lesütött szemmel jár, más része folyton azt figyeli, hogy a többi mit mond, és mit csinál. Az egyik éppen úgy, mint a másik, ugyanarra gondol, hogy ki a bûnös, mikor kapják el, miért, és ennek mi lesz a következménye. Az egészséges társadalom egylelkûségben (unanimitás) él, ami azt jelenti, hogy minden ember lényének önkifejtésében és tehetsége gyakorlásában nemcsak szabad, hanem a közösségben tevékenységéhez támogatást is nyer. Ez most itt valamilyen alakban a teljes lelketlenség (személytelenség), egyöntetûség abban, hogy mindenkinek hazudnia kell, és félni és rejtõzni és gyanakodni nemlétezõ, de bármely pillanatban reáfogható bûnök miatt, amelyek a társadalom dominánsai, s amelyek ellen az ember kénytelen állandóan védekezni. A tisztátalan és morbid közérzület a hivatal számára a

legalkalmasabb arra, hogy bárkire lecsaphasson. Mindenki be van szennyezve. Ez a kollektív kriminalizmus atmoszférája, ahol már csaknem lehetetlen, hogy valaki tisztaságát megõrizze, vagy azt már csak egészen különös jógával tudja megtartani. Az ember azt hinné, hogy a társadalom közérzülete ilyen körülmények között nyomott és szürke. Nem, a közhangulat ingerült és indulatos. A hivatal a belsõ békét nem kedveli. Csak ha tolakszanak és marakodnak, gyûlölködnek és bõszülnek. Csak ha viszály van és felfordulás. A cél, hogy békétlenség legyen, hogy bárkire bármikor le lehessen sújtani. Csak ha mindenki bûnös, be van mocskolva és a mellette járót el akarja taposni. Az ok mellékes. Okot késõbb mindenki talál. A fontos a primer gyûlölet. Hogy akik találkoznak, egymás szemébe ne nézzenek. Hogy az emberek egylelkûen ne éljenek. Hogy közösség ne legyen. 14. A könyv egyik elvi fejezete Osborne westinghouse két mûvére utal. Ez a szerzõ a hivatalnok tudományban jelentékeny helyet foglalt el, és a kutatás elmélyülését rendkívüli erõvel befolyásolta. Az író az életnek két kategóriáját különbözteti meg. Az egyik éppen olyan szükséges, mint a másik, de a kettõ között mégis alapvetõ különbség van. Az elsõ kategória a have or not to have (bírni vagy nem bírni) jegyében áll, és vonatkozik mindenre, ami tulajdon és tulajdonság, tárgy és birtok, vagyis mindenre, ami az embernek van és lehet. A második a to be or not to be (lenni, vagy nem lenni) és csak egyetlenegyre vonatkozik, az embernek minden tárgyi jellegtõl független egzisztenciális létezésére. Ez a második az ontológiailag primer, az elsõ a biológiailag szükségszerû. Az elsõ az, hogy legyek. De ahhoz, hogy legyek, biológiai bázisra, táplálékra, ruhára, védelemre, biztosítottságra, és sok más ezer dologra van szüksége. A két kategória (amit egyébként Gabriel marcel être et avoir szavakkal már régebben megmagyarázott), a normális emberi életben egymást kiegészíti, mert az egzisztenciális létezés az elemi életfeltételekkel természetszerûen rendelkezik. Mihelyt a társadalomban a legkisebb zavar támad, sajátságos eltolódás keletkezik, az ember kénytelen életrendjét inkább vagy az ontológiai létezésre, vagy inkább a biológiai bázis megteremtésére építeni. A kettõ együtt nem megy. A stupid pozitivizmus azt állítja, hogy csupán a biológiai bázis a lényeges, sõt megkísérli az ontológiai létezést letagadni. Ezzel szemben meg nem változtatható tény, hogy az emberiség számtalan esetben dobta el ontológiai létezéséért a biológiai alapokat, sõt minden magasabb rendû emberi élet azon nyugszik, hogy családért és eszméért és hazáért és meggyõzõdésért az ember szegénységet, üldöztetést, fogságot, halált is hajlandó elviselni. A humánum egyik leglényegesebb jellemvonása, hogy az ontológiai kategóriát magasabbra értékeli, mint a biológiait, sõt, hogy azt, aki az ontológiai kategóriát adja fel a biológiaiért, azt hitvány és immorális embernek tartja. A közigazgatásban az erõszak és a kizsákmányolás, szól O. Westinghouse [33], mindig könnyebben elviselhetõ volt, mint a hazugság. Azt, hogy a hivatal az embert kirabolta és börtönbe hurcolta, sokkal könnyebben el lehet

viselni, mintha hazudott. Erõszakkal a hivatal hatalomhoz jutott, kizsákmányolással vagyonhoz. Hatalom is, vagyon is a biológiai kategóriába esik, ha a társadalom elemi életfeltétele is, de csak feltétele, nem maga az élet. Abban a pillanatban, amikor a hivatal nemcsak a hatalomra és a vagyonra, hanem az igazságra is szemet vet, az embert nemcsak biológiai, hanem ontológiai életlehetõségétõl is meg akarja fosztani. A hazugság ilyen merénylet az ember ontológiai létezése ellen. A közigazgatás modern fázisa éppen az, hogy az embert nemcsak kifosztja és fegyházba zárja, hanem hogy elméleteket kohol, amelyek szerint ez így az igazság, a jövõ, a fejlõdés, az emberiség java, jog, szellem, kultúra. A történetbõl tudjuk, hogy kapzsi és hatalmaskodó, pénzéhes és vérengzõ uralkodó volt éppen elég. Ez azonban sohasem tudott rendszerré válni, és éppen ezért az ember ontológiai igazságát érintetlenül hagyta. Hasonlítsuk össze Dzsingisz kánt, vagy Szulejmánt, vagy egy reneszánsz herceget, vagy XIV. Lajost a modern hivatallal. A történeti zsarnoknak elég volt a pénz és a hatalom. A modern hivatalnak az igazság is kell. A vagyon és a hatalom az igazsághoz képest tulajdonképpen absztrakt. Az igazság mindig konkrét. A kizsákmányolás és az erõszak csak az ember bõrére megy. A hazugság a lelkiismeret kérdése. A hivatalból hirdetett mindenkire kötelezõ hazugság bevezetésével néhány kínai császár is kísérletezett és azt a középkor végén az inkvizíció is alkalmazta. Ezekben az esetekben azonban ez még nem volt szisztéma. Ezen kívül régebben az ilyen hazugság mögött még volt a jóhiszemûségnek kicsiny szikrája. Csak amikor a politikai klerikalizmus megerõsödött, és az idõk folyamán a XIX. században adminisztratív klerikalizmussá vált, és amikor elméletírók több diktatórikus hazugságrendszert részleteiben kidolgoztak, végül amikor a hivatali aktus nyilvánvaló bûncselekmény volta leleplezõdött, és nem lehetett többé csak tudatosan és rossz lelkiismerettel hazudni, akkor mérgesedett el a helyzet annyira, hogy abból a jóhiszemûség minden morzsája eltûnt. Ilyen módon az igazság a közigazgatás hatáskörébe került, és azt, hogy mi az igaz, a hivatal állapította meg. Minden részlethazugság egyetlenegy alaphazugságra épül. Ez pedig, amint már szó volt róla, hogy a kisebbség terrorját a többség szabad választásának tûntetik fel. Eszerint minden intézkedés a nép akarata. A hazugság ebben a társadalomban nem mint kivételes intézkedés, hanem mint beépített funkció mûködik. Ezért mondja Camus, hogy régebben csak kegyelem nélkül éltünk, most az a kérdés, miképpen éljünk igazság nélkül. O. westinghouse[34] másik könyve a modern közigazgatás intern kérdését veti fel. A hivatalnok diktatúra már hosszabb idõ óta nehéz helyzetben van. A szerzõ ezt question of the absolute punishmentnek, vagyis az abszolút büntetés kérdésének nevezi. A közigazgatás megrendülésére kiderült, hogy az eddig alkalmazott legszigorúbb büntetések a hivatal magas igényeinek nem felelnek meg. Két ilyen végsõ büntetést ismerünk, a munkatábort és a kivégzést. Akár az egyik, akár a másik: már nem elég súlyos. A kettõ együtt, sajnos, nem alkalmazható.

Charpente is lényeges fejezetet szentel. Ennek a nyelvnek azonnal felismerhetõ jellege van. ha az embert meggyötri. és a kérdésnek C. mondja camus. erre az esetre a Code Napoléon példa. hogy az emberiség anyanyelve a költészet. A legfontosabb azonban az. B. A hivatalos fogalmazvány úgy tûnteti fel. Nézete szerint a nyelv õsforrása a múzsai nyelv. hogy az abszolút büntetés terén végleges eredményt érjen el. ha valaki ellen vád merült fel. Mindezek az esetek azonban csupán alkalmi megoldások. A hivatal sohasem tud valamit nevén nevezni. A hivatalnok nemcsak a nem múzsai. amit kitûnõ gondolkozók (R. rengeteg szót halmoz. és a legnagyobb törvénykönyvek. a többszörösen és jól megalapozott gondolatokból már régen kitûnik. mindig skolasztikus vagy hivatali. A már említett B. Lorenz Teig elméletét ismerjük. és a személynek a hivatal ellen elkövetett vétkét a rokonokon is megtorolták. tárgyát mellékmondatok seregével igyekszik megfogni. Hollowbarde szintén folytat elemzést. Ilyenek a legrégibb metafizikai rendszerek. Ezért közigazgatási jogszokássá lett. hanem éppen az ellen-múzsai egzisztencia. vagy a Tao te king. A hivatal nyelve kifelé érzeleg. annak családját is eljárás alá vonták. és mint utolsó kísérlet. pannwitz) múzsainak neveztek el. és az egzakt megfogalmazás szándékából valami sületlenség derül ki. ebben a tárgyban azonban a legrészletesebb kutatásokat Arnold Besserholm végezte[36]. a családtagok közül senki sem kaphatott munkát. semmiféle magasabb szellemi megnyilatkozás nincs. a Thora éppen úgy. Anélkül. ami a legközönségesebbnél valamivel magasabb és elõkelõbb. hogy ez durva és száraz. mint az Upanisádok. A hivatalnok-dalok bevezetésében Lorenz Teig foglalkozik ugyan a közigazgatási nyelvvel[35]. vagy a rokonokat is internálták. mint Mózes vagy Manu. Az eddig elmondottakból. úgyhogy a talajt Mr. A totalitárius tanítások sajátos nyelve. Cirkalmaz és kerülget. hogy az emberiség szentkönyvei. vagy Chamuragga. (Le langage propre aux doctrines totalitaires est toujours scolastique ou administratif. 15. de valahogyan mindig melléje sikerül. Ez az otromba ízetlenség a hivatalos fogalmazvány ismertetõjele. Ezért mondják. tisztább és esztétikusabb.) Besserholm a kérdést egészen másutt fogja meg. Thorndyke számára eléggé elõkészítették. Tudjuk. mintha azt az ember érdekében hozták volna. de hivatalilag csak akkor korrekt. ha valakit elítéltek. hogy mondanivalóját nem tudja kifejezni. Mindenki tudja. Fõbenjáró esetekben a vád alá vont személy szeme láttára megkínozták az illetõ feleségét és gyermekeit. A hivatalos közigazgatási nyelvet külön jellemezni nem kell. Ha valaki nagy törvénykönyvet akart szerkeszteni. ilyen nyelven íródtak. Bárgyú . valójában bestiális[37].Kísérletek történtek arra vonatkozólag. amelyek nem lehetnek az adminisztráció véglegesen kodifikált tételei. Semmi sincs távolabb ettõl. annak a nyelv különös nemességét kellett alkalmaznia. hogy a hivatal ellene van annak. mint a skolasztika és a hivatal. A modern közigazgatás erõfeszítése arra irányul.

Ez itt most a sajtó rejtett zenéje. A parancsnok adja ki az utasítást. Abban a társadalomban. amelyben a hivatalos nyelv elhatalmasodott. Ezért ahol a közigazgatás az állam bázisa. ha egy rádió emberiességrõl és kultúráról. Amikor a közigazgatás egyeduralkodóvá válik. Azt már régen és mindnyájan tudjuk. elég alacsony. és hallottuk. Ezért a hivatal a társadalmat a maga szerves alakjában nem hagyhatja meg. azt jelzi. hogy az elaljasodás bizonyos igen magas valõrjeit csakis nõk tudják kielégítõen . 16. Terror alatt a valódi közvélemény a viccben él. élesen kritikus. De az elnémult közösségben az élõ dialógust fenntartja. A közigazgatás eddig az emberhez csak a betûn. Az egyes államok rádiójának merõben a hangjából holtbiztosan megállapítható a hazugságnak az a fokozata. hogy az államnak rossz lelkiismerete van. kifejlõdik a szociális vicc-atmoszféra. hogy az embert sokkalta érzékenyebb szervén keresztül közelítse meg. Csak ki kell mondani. egy kicsit szürke és monoton. A rádióhang minél lelkesültebb. amelyet az állam kormányzata hirdet. vagyis szellemi kvalitása az aktualitás jegyében áll. békérõl és barátságról beszél. Mindig szabadszájú. Egy hónap múltán már ostoba. A vicc a hivatal hatalma alól felszabadult nyelv. vagy akár a líra felé. A hivatal azt hiszi. Mint a szatíráé. Amit kommunitásnak (családközösségnek) neveznek. a hivatal nyelve a proklamáció. ellenállhatatlan kényszert érez.kedélytelensége lehangoló és bosszantó. Ez a kiáltvány. A szerzõ abból indul ki. Ha egészséges ember öt percig hivatalos nyelvet hall. A tónus minden egyébnél konkrétebb. természetesen. A közigazgatás nyelvérõl szóló beszámoló nem lenne teljes. hogy valami jóízû trágárságot kiáltson bele. s akkor már nincs egyéb dolga. Az érzelmek megjelenése mindig gyanús. Ezúttal nem szavakról és stílusról beszélünk. csak végrehajtani. elfogulatlan és humánus. annál többet hazudik. Exeter[38] tanulmányát. A vicc múzsai foka. A plakátírozott parancs. objektív. de egzaktságra törekvõ hangtól a legkisebb eltérés a pátosz és a retorika. hogy a rádió a sajtószolgálat terén új korszakot teremt. és a sivataggá vált kollektivitásban az élõ kommunitás halvány jele. a szemet azonban le lehet hunyni. A nõknek a közigazgatásban való szerepérõl már volt szó. a nyelv vezényszóvá lett. Errõl a tárgyról ortega y gasset Prononciamiento cím alatt nevezetes tanulmányt írt. A rádió lehetõvé tette azt. amelyet a hivatalnok-tudományi kongresszuson ismertetett. Vannak államok. Ettõl a merõben informatív. az mit jelent. az falragaszokkal nem kormányozható. amelyek szpíkernek különös elõszeretettel alkalmaznak nõket. A társadalmat át kell építeni rajokra és szakaszokra és századokra. igényes. s így csak a szemén keresztül jutott el. s amely az év-könyvben meg is jelent. derült.C. objektívebb és nyugodtabb hang arra vall. hogy az állam bizonyos valóságos tényeket hajlandó komolyabban venni. és az ember fülét nem hunyhatja le. ha az ember nem említené meg M. Az egyszerûbb és szárazabb. de a népben van még ellenállás. és a szakasz gépiesen mûködik. hogy vezényszavakkal kell kormányozni.

Elhiteti. amikor bemondja. amely nem tud tárgyilagos lenni. hogy a bûnösök elnyerték méltó büntetésüket. és a megvénült kéjnõ kiszámított cinizmusával. Édes hangjuk egyre sûrûbben száll a légen át. mint objektív. Banánkrém tejszínnel és malagával. valami rafinált bódulata. Mindazt. amit mond. ami most következik. hogy a világnak egy pohárral ebbõl az örökké tartó örömbõl nyújtson. amit mond. azzal a bölcsõdal-hanggal. 17. Ez a hang közli a legújabb híreket minden ünnepélyes gazságról. tudjuk. s amely túláradó emócióval mondja el az inkvizíció legújabb rémtetteit. tiefe Ewigkeit. megihletve attól. aki a mesében a mézes-kalács házikó elõtt Jancsit és Juliskát csalogatja andalító szavakkal. Ez a szodomai hang. amelyet a hatalom támaszt. el lenne bûvölve. és ezt zengi Beethoven kilencedik szimfóniájának kórusa. csak azt nem. az elmúlásba siet. kicsit talán a boldogság könnyei között. amelyeknek szpíker-nõi azt a kívánalmat. de tudja. Minden egyebet azonnal elhagynánk. mert az a galádságon keresztüllát. Ez a hang hízeleg. részre nem hajló elvetemültséggel. Mindezt a vidéki tanítónõ vagy a ripacs színinövendék szentimentalizmusával. de vigyáz. hogy az államban nincs hajmeresztõ rémség. mintha attól. amivel találkozunk. Nõk lágyabb és muzikálisabb hangja a rádióban bevált. hogy méz ez az élet minden lény számára. A hangban lévõ elfogódottság mindenkit meggyõz. hogy érzelmei el ne ragadják. hogy hallgatói neki ezt megbocsátják. amelyet most elérzékenyülten közöl. amit ne követnének el. el is érik. Van ennek a hangnak valamilyen kábító illata. és akkor minden jó lesz. Édeleg. amely nem tartalmával gyõz meg. a meghatottságtól egy kicsit ingadozik. Errõl beszél Schiller az örömhöz írt ódájában. énekelve és puhán. hogy az ember szeretné leköpni. aki az apróságokat csitítja. Amikor arról beszél. Ennek a hangnak nem lehet nem hinni. Minden mûvészi alkotás célja. ez az a hang. hanem szimfonikus hangzatával. A serdülõ gyermek egyszerûségével és könnyû zavarával beszél. hogy minden. Mint a boszorkány. A hang remeg és fojtott. csaknem könnyezik. Mint az óvónõ. — szól könyvének kiemelkedõ fejezetében Mr. hogy az élet. amelyben itt most részesülünk. Csupa áhítat és megrendülés. Az Upanisádok tanítása. Mintha nem is tudná elhinni egészen mindazt a tüneményes és ragyogó valóságot. jó sok cukorral. Életünkben ez az egyetlen pozitívum. Olyan illedelmes. Thorndyke[39] — nem lehet eléggé egyszerûen mondani. hogy végre. Vannak államok. a napfényes . Nietzsche azt mondja. Ez a hazudozás enthuziazmusa. és hogy az üdvözült gyönyörtõl csuklásba ne fulladjon. hogy a minisztertanács felemelte az árakat. ami a nyíló virág. csak az öröm akar örökké élni — will tiefe.megvalósítani. Nõk találékonysága az embernyúzás területén csaknem kimeríthetetlen. végre ezt is elértük. ahol a költõ a halhatatlan örömrõl (joy for ever) beszél. nincs különösebb baj. Ez több. mindjárt megkapják a mézes-vajas kenyeret. mint megnyugtató örömhírt. A fejezet címe minden valószínûség szerint alluzió John keats sorára. A költemény ilyen elmúlhatatlan öröm forrása. hanem a költészet egy neme és ha ez a kormányzat fennmarad. A szív romlottsága ellen nem lehet védekezni. már nem is valóság. Ahol a rádióban ez a hang szól. amely altató tónusával minden borzalmat ki tud mondani és üdvözültségnek tud feltûntetni. Ez a hang. az édenkert valósul meg. Amíg az ember értelmére hivatkoznak.

a gyermek. találékonyság és intuíció eredménye. és az egyetlen helyes élet minél több embernek örömet szerezni. és néha jóvá is teheti. A népgyötrés gyönyöre nem közönséges bûncselekmény. de azzal az elhallgatott szándékkal. és erre. zavaros és erjedt. és a test nem egyéb. És az ember bûnbeesett életének legnagyobb átka. hogy maga az élet. Lassan és higgadtan kieszelt szisztematikus munka és gyakorlat. hogy azt megkönnyíti. de amikor az öröm imája száll fel. Aki múzeumokból összegyûjtené a kínzóeszközöket. az édes szõlõ. Az öröm megrontását. és ezért ami szenvedést ébreszt. csak szenvedõ. aki a kínzások történetét megírta. Életünk szövete lélekszövet. Senki semmiféle felmentést nem adhat olyan szervezett tevékenységre. hogy örömet szerezzen. hogy örömet szerez. amennyit kíván. A következõ pillanatban az ember tettét megbánja. Mintha nem is lenne rossz és bûn. Az intézményes örömrontásra nincs mentség. nem örülni. és a benne lévõ mézcseppet megkeseríteni. A szíveket felderíteni. hanem a szív. hanem az a szív. és csak örömet. aki az ember számára meghozza az örök üdvösséget. ahogy van langyos szél és érett gyümölcs és ének és nevetés. A legnagyobb. amely tudja. Mintha csak egyetlen vétek lenne. mint a kristályrácsra nõtt rá testünk misztériuma. amit az ember tehet. amit az emberi rangról való leszédülésében valaki elkövet. 18. hogy az ember milyen mélyen imádkozik. a hatalmasok miért alkalmaztak elõszeretettel kínai hóhérokat. aki leírná. ha azt egyes ember teszi. Ezért az emberi létezés legmagasabb foka a megváltó. ha azt valaki elõre megfontoltan. és minél nagyobbat. a madhu. és nem örömet szerezni. Ezért a régiek számára az emberben a legmélyebb nem az agyvelõ volt. a szép leány. azon a címen. a szeretet. sötét és mérgezett. sem önmagának. és kivétel is. és mindenki annyit ihat belõle. hanem a szívé. Marquis de Sade valamelyik modern tanítványához méltó és illõ feladat lenne. hogy örömet szerez. Ezért még százszorosabb és ezerszeresebb jó örömet szerezni. a legrejtettebb szentély. A mézet. Mint ahogy a legtöbb esetben meg is bánja. És az embernek így és most még sokkalta inkább azért kellene élnie. aki a haragvó Istent az emberrel megbékíti. a forró . mint a lélek öröme. sötét indulatból követte el. a nürnbergi menyasszonyt és a szöges padokat. a barátság. a madhut nem az ész sóvárogja. mióta az Istenember az öröm forrását a szenvedés sivatagjában mindenki számára felfakasztotta. és szenvedést ébreszteni a szívekben. az a lélek szentségét sebzi meg. amelynek célja: az ember életébe avatkozni. vagyis. és aki az emberi szívbe a büntetéstõl való félelem helyett a szeretet örömét ülteti el. és néha jóvá is teszi. Egyetlen szentségtörés az élet szakrális örömét megtörni. a jó ital bor. a derû. kivételnek kell tekinteni. a dal. hogy van aranykor és paradicsom és üdv. a festmény. aki már nem tud örömet szerezni sem másnak. a lelket érinti. különösen. a mennyekben lévõ imacsarnok kapui aszerint nyílnak. a csarnok minden kapuja sarkig kitárul. és azok milyen tudás fölött rendelkeztek. vagy záródnak. amely maga a méz. sok nemzedék tapasztalatán nyugvó rendszer. Az öröm nem az ész dolga. Az öröm bennünk az adüton. de mindaz. minden esetben. elvesztette tiszta örömvoltát. hogy keserû és megtört tud lenni. Olyan ember még nem akadt. A khasszidok azt tanítják. ami a testet megérinti. még akkor is. hogy az embert tudatosan megkínozza.tenger.

hogy a fennen hirdetett humánus eszmevilág milyen praxist takar. évezredes hagyománnyal. Ez itt hivatal. Ez a hivatal féltve õrzött titka. és látja. és elégedetten látja a várakozás tortúrájában megaszalt arcokat. a rendkívüli nehézség nem az. Lehet. és tárolta tapasztalatait. a magasabb közérdek nevében. Semmiféle középkori fantázia. amely ha komoly is. hogy az elõszobában lévõket várakoztassák. hogy a hivatalnok embertípusa számban annyira megnõtt. 19. egyetlen egyet sem talált ki a huszadik század rendõrségének módszerei közül. és máris felmerülhet valami gyanú. és körülnéz. és el kell merülni az unalom nyirkos ürességében. a „Várakozás az elõszobában" magában álló vagy csak ritka és kivételes eset lenne. és az inkvizíció megszégyenülten venné tudomásul. ahol bárki ellen ne merülne fel bármilyen gyanú. amely elõtt az égi csarnoknak minden kapuja kitárul. aki gyermekeivel várakozik. a szerelemrõl és a csillagokról. és az öröm imájáról. hogy a bûnösöket meggyötörjék. amely a pokol ördögeinek kínzásával foglalkozott. mert mindenütt kérhetnek valami papírt. mindezt meg nem fellebbezhetõ hatalommal. hogy bent a hivatalnokok ugyanabban az unalomban egyetlen falat kenyérhéjat lemérhetetlen idõkig rágcsálnak csak azért. hogy a közigazgatási rendszer olyan mérhetetlen módon elhatalmasodott. és az ablakon kibámul. A nehézség nem a rendszerben. akiknek ügyeit kivédhetetlenül és gonoszul rafinált közigazgatásban el kell intézni. hogy az unalom õrületében fuldokolnak. mert ezek bevallottan azért vannak. mint rendet és fegyelmet és törvényt és jogot és igazságot. és nem szabad kopogtatni. hogy minden nap sok ezer városban és faluban sok százezer ilyen elõszoba van. az ember mélyen hallgatna. Ez nem hivatal. és tudja. hogy a hatóság ilyesmit nem látna szívesen. Sok millió elõszobában folyik az emberi örömnek ez a beszennyezése. hogy az örömre szomjas szívet megpörköljék. Nem a bizánci írnok kiváltsága. — Odamegy az asszonyhoz. az ördögök tisztességesebbek. Thorndyke azt mondja. nem leküzdhetetlen. Beszélhetsz neki mézrõl és virágról. összeroskadt örömtelenségükben. és amibõl minden hivatalban. itt nem szabad beszélgetni. Ha a bizánci kancellária írnokának mûve. amit elrejt. és várakoznak. még a legártatlanabbnak látszóban is van valami. és számba venné az ólomkamrákat. Tudjuk. mert bepillantást nyújtana a kormányzat módszereibe. ahol öreg emberek és asszonyok és gyermekes nõk és házasulandó fiatalok ülnek. és emberi voltukból kivetkõzött szürke szemeket. Minden csupán kvantitatív hatás. és kijön a hivatalnok. és nem a képviselõk . és el kell merülni a béna és sötét nemlétezésben. hatásköri pátoszának teljességében. és olyan hangon figyelmezteti. hogy a mi tudományunk sohasem aludt.köveket és a kerékbetörést. A hivatal fekete regényének utolsó fejezetében Mr. és a falak tele vannak tilostáblákkal. sem pedig az. amíg az írnok bent a kenyérhéjat rágcsálja. és nincsen hivatal. Az örömrontó démoni embernyúzásban azonban a pokol hivatalnokai. és várni kell. hogy a gyermek megretten és elsírja magát. A hivatalnokokra azonban az emberek seregét bízták. és tûrnie kell. és a gyanútlanokat felvilágosítaná. mire a hivatalnok az asszonyt kiutasítja. a szibériai bányákat. hogy a modern korszak õt mennyire túlszárnyalta. De tudjuk. a koncentrációs táborokat és a gázkamrákat.

minden magasrendû gondolata és aktusa egyéni gondolat és aktus. üresen és személytelenül. nem az ember a társadalomért. A magasabb realitással szemben. A hivatal üzemi aktus. Ez az. A társadalomban azonban nincs mód bûnbánatra és megtérésre. Az inkvizítorban a hivatal már elmosódik. vagyis ilyen — az egész emberiségre kiterjedõ — közös bûntett. inkább csak irodalmi formula. Absztrakt „rend". Emberben nem megfogható. Az individuum életében a bûn ellen van orvosság. és a társadalom van az emberért. amelyben állandóan itt él közöttünk. akiben az értelem blaszfémia. ezzel a népet felszabadítja. aki ezt a személytelenséget vállalja. Maga a hivatalnok. A hivatalnoknak nincs világnézete. A felelõsség az egyik emberrõl a másikra. Ez az ember az inkvizitor. hogy a hivatal archetipikus létezési kategória. Igen sok van benne az antikrisztusból. mert az a magasabb realitásban van megalapozva. amíg nem jelenik meg az az emberi lény. Amit hivatalnak neveznek. Soha hivatalnok nem hajtott végre semmit a maga nevében. amit Hamlet insolence of officenek (a hivatal packázásának) nevez. ha visszatér a mennybe. Valakinek nevében cselekszik. Mégis. Felépíti és fenntartja a vezényszót és a fegyházat. nincs mértékük. Tudjuk. Azoknak nincs magatartásuk. õ az. „fegyelem". „jog". az személytelen és megfoghatatlan. Ezt az orvosságot általában vallásnak nevezik. aki elûzi az örömet és a nevetést és a kényelmet és a szépséget. Õ az. Ezért. hanem a merev és a kegyetlen. Az intézkedés maga. és a tudás szakrilégium. „igazság". a jogszabály. Életünk minden magas értéke egyéni érték. Ez az az alakzat. A hivatal konstellációjánál fogva személytelen. fõként azonban az inhumánus funkcionárius. tudatosan és személyesen.számában. A valóság itt érvénytelen. aki aztán a szentnek megmagyarázza. a szentet a börtönbe veti. az ilyen demoralizáló életellenes és életromboló archetipikus létezési formának megjelenése az emberi társadalomban. „eszmény". Az egyéni ember életét megrontó magasabb realitás befolyását bûnnek nevezik. hanem abban van. Mégis ez a személytelenség valakiben kulminál. nem pedig a társadalomé. a szabad játékot és a derût. Aki hivatali szolgálatban van. Ez a revizor. ha már tetteinkkel és gondolatainkkal megidéztük. aki nincs. és az életrontást az emberi közösségbõl gyökerestõl kitépi. Õ az. Ha nem . Nem minden elõzmény nélkül. különösen úgy. a paragrafus. tehetetlenek vagyunk. nincs moralitásuk. Csak amin bélyegzõ van. és az ilyen kategóriákban humánus eszközökkel nincs módunkban változtatni. és nem lehet eléggé óvakodni olyan emberektõl. De a csírában még jól látható. hogy Dosztojevszkij miképpen rajzolta meg. addig a társadalom a megrontásnak ki van szolgáltatva. Nem éppen Gogol revizora ez. a terrort és a munkatábort. az egyik hivatalról a másikra siklik át. imákra és aszkétikus életre és gyónásra és a vallás szakrális gyakorlatára. a rendelet. „szervezet". Abban. és a magasabb realitás életrontó hatalmát önmagában megtöri. önmagát kockáztatva. mintha túllépne rajta. hogy a legjobb. mert az üdv az egyén üdve. A revizorral mindenki minden nap találkozik. a maga felelõsségére. a fagyos és a közömbös. A meghatározás: a hivatal az élet meggyötrésének bûne. aki ezt az archetipikus létezési formát magában realizálja. akiknek világnézetük nincs. és aláírás. ahogy Szolovjev elképzeli. vagy belevetve. Ez az alapvetõ különbség volt és lesz az egyéni és a társadalmi lét között. Az inkvizitor ritka. aki mindent revideál. aki különös képességeivel a közösség életét magára veszi. aki — mikor a szentek szentje megjelenik és a nép szíve dobban —. És õ az.

D. 20. A gépesített társadalom gazdasági helyzete külön tanulmány nélkül közvetlenül nem érthetõ. az iparcikk ára alacsonyabb. A terv csaknem teljes egészében a levegõbe épül. a hivatal anyagát és a munka menetét ellenõrizni kénytelen. sõt ellentmondás. mert egyáltalán nem számol az állam gazdasági teljesítõképességével. ami a hivatal fennhatósága alatt folyik. hanem megkonstruálja azt. hatalmi szóval. Mihelyt a régebbi korszakban egyéni tõkével létesített beruházások teljesítõképessége kimerül. A szakember lépten-nyomon olyan helyzetre talál. és az emberiség katonai és munkásbrigádok szervezetévé alakul át. hiába jut ingyen a nyersanyaghoz. Ez a könyv legfontosabb fejezete. mint ahogy kivégeztette egyszer és tízezerszer. A szerzõ felteszi a kérdést. ahol a hivatal szerepe nagyobb. a közösség felbomlik. ami „kell". helyettesíthetõvé és felcserélhetõvé. az állam miképpen tud fennmaradni. Az olyan államban pedig. ahol a hivatal szerepe kisebb. hogy mi ennek a jelenségnek az oka. akár köztársasági korszakból az állam készletekkel és gazdasági tartalékokkal rendelkezik. és elálmélkodik azon. Hull néhány példával igazolja. és ahogy a szenvedõ igazságot ki fogja végeztetni mindig. mint ahogy a propaganda hirdeti. a hivatal válságba kerül. Már maga az a tény. a munkabér magasabb. és a . és az állam mindent eltulajdonított és eltékozolt. hogy azokban az államokban. az értelmetlen és céltalan és örökké örömtelen mechanizmusában. kénytelen lenne kivégeztetni. A kizsákmányolás minél kizárólagosabb. valahányszor testet ölt és megszólal. A hivatal egyetlen termelõ ereje a munkaerõ kizsákmányolása. Ez a kontroll mindent megelõzõ fontossága. ami az értelmes és az ésszerû között van. ami „van". hanem abszurd volta miatt. éspedig nem bonyolultsága. A terv absztrakció. mert kiderül. és minõségtelenségben és névtelenségben elmerül. a személytelenítés. felülrõl. a kereskedelem és az ipar és a mezõgazdaság pedig hivatalos üzem. mint az ökonómia területén. amelyeket gombnyomással vezényelnek. E. éspedig tekintet nélkül arra. Amíg régebbi. amit józan idõkben gyûjtöttek.tenné. hogy a hivatalállam gazdasági felépítése a terven nyugszik. Ez az. hogy az ember funkcióvá lesz. dolgokat dolgok. vagyis azzal. Az ellenõrök száma. és egyszeriségét elveszti. az iparcikk ára a magasabb. Ez a hallatlan különbség. hogy az tényleg kell. akár monarchikus. addig különösebb baj nincs. A hivatal gazdasági rendszere nonsens. a munkabér az alacsonyabb. az állam tulajdonképpen állandóan csõdben van. az ellenõrzésnek természetesen annál hatékonyabbnak kell lennie. amely minden józan értelemnek ellentmond. vagy pedig az valami rögeszmébõl pattant ki. éppen ellenkezõleg. Mivel a hivatal-államban minden termelõeszköz és a nyersanyag nagy része államtulajdon (nem köztulajdon). Hiába zsákmányolja ki a munkást. hogy gazdasági teljesítõképessége minimális. sehol sem tapasztalható ilyen közvetlenül. De a hivatal-állam parazita organizációja sehol sem leplezõdik le kétségtelenebbül.

selejtes pótanyagokkal hígítják felvágottakat és a süteményeket. de minden pennyt érõ élelmezési. sikkasztás. hogy a kiszolgáló bére alacsony. aminek semmi értelme. A négy penny deficitet a munkás munkájával keresi meg. rablás. és a munkabérek alacsonysága következtében egyes rétegekben az ínség olyan nagy. csalás. Az egyik fejezet novellisztikus. és fokozatosan egyre nagyobb hatáskörrel felruházott ellenõrök következnek. hogy a rendõr és az üzletvezetõ összejátszik a vásárló ellen. természetesen azzal. Mivel a folyamat az államba beépült. Például vasúti szállítmány tûnik el. ha látja. A kizsákmányolás ott kezdõdik. vagy vállat von. Az államban a hivatali demoralizálás következtében az erkölcsi színvonal annyira alászáll. Hatóságilag hamisítják a tejet. és a vásárló. és ezeket a fõellenõröket is ellenõrzik. hogy a termelés teljesen megszûnne[42]. E történetek a tulajdonérzék teljes felbomlására vallanak. Ez a munkabérek elképesztõ alacsonyságának. A szerzõ számítása szerint két fõ gazdasági termelõre egy fõ ellenõr esik. Vannak ezen kívül repülõ ellenõrzési bizottságok. Az átlagos revizorok javadalmazása nem nagy. D. tüzelõ. Azt mondják. E. A revizort azonban szintén ellenõrzik. Fõképpen importcikkekben. hogy az ember egy pohár tejet és egy zsemlyét vesz. Az ellenõrzést természetesen maga a hivatal gyakorolja. A tehertétel azért olyan súlyos. és az úgynevezett minõségi árúkban a haszonkulcs ötszáz és nyolcszáz és ezer százalék. Ezek tulajdonképpen szintén a kizsákmányolt réteghez tartoznak. hogy egy ellenõrizze. vagy szolgáltatásért öt pennyt fizet[41]. A rendõrségnek szintén gazdasági ellenõrzési joga van. a sajtot. a kenyérlisztet. De a csalás legtöbbször hivatalos. és így az üzletvezetõ kénytelen a rendõrnek állandóan különbözõ kedvezményeket nyújtani. mint csökkenésével lehet . vagy patáliát csap. de fõképpen a munkakerülés és a naplopás nagyszámú és nagyhatáskörû revizorok nélkül olyan arányokat öltene. mert tudja. Az ellenõrzési költségek elemzésérõl szóló rész a hivatalrendszerbe bepillantást nyújt. hogy a hivatal az ellenõröket nem jószántából tartja fenn. hull[40] számítása szerint egy penny tényleges államjövedelmet öt penny ellenõrzési költség terhel. hogy lopás. és az események egész seregét sorolja fel. Ez nemcsak azt jelenti. annak inkább súlyosbodásával. Az élelmiszerüzletekben a mérlegeléssel a vevõt rafinált trükkökkel becsapják. amelyek rajtaütésszerûen jelennek meg. és a közönséggel szemben egységes frontot alkot. és inkvizítori magatartással lépnek fel. hanem azt is. Ez a hivatal-államban a revizionizmus hallatlan jelentõsége. fõként télen. a konzerveket. hogy minden öt pennyt érõ munkájáért csak egy penny munkabért kap. és lopnia kell. hogy a rendõr a hatáskörébe utalt üzletekben korlátlan hatalommal rendelkezik.vagy iparcikkért.hatáskörük szélessége a gyanútlanabb nemzetgazdászok számára elképzelhetetlen. Ennek ellenére a rendszer a legnagyobb nehézségekkel küzd. és a közszükségleti cikkek még elképesztõbb magasságának nemzetgazdasági magyarázata. vagyis két ember dolgozik azért. mert a revizorok száma rendkívüli.

Minden valószínûség szerint ebben az esetben a dolog sokkal nehezebb. hogy az uralkodó erõszakot gyakorol. hogy a hivatalnok lábát a nép és az uralkodó között támadt résben vetette meg. amely ezeket az adatokat nem ismeri. vagyis a gyarmatrendszert kiterjeszti. meg kell csinálni a diagnózist. a hivatal a pénzt felértékeli. hogy a hivatalnoknak egzisztenciális érdekbõl ezt a rést tágítania. természetesen azzal. mondja. Thorndyke. A felülrõl való életrontás ellenszerét nem sikerült megtalálnia. nem nyújt megoldást.számolni[43]. Tudjuk. hogy a nép lázongó. rengeteget tudunk bajainkról és sejtelmünk sincs arról. kizsákmányol és hazudik. Ez is elkészült. és tudjuk azt is. ami fent. mint a többi governológiai mû. hogy betegség. de azokról homályos sejtelme van. a kivételezettekét még több. nem egyéb. Ezen kívül az. Amikor aztán az egész rendszer recsegni kezd. ami annyit jelent. Thorndyke könyve. amikor a gazdasági kimerülés beteljesedik. mint az elõbbiekben volt. körül-belül egy-egy tervperiódus után. Az embernek a farkasok és a barbár horda ellen sikerült védelmet találnia. Rendesen a következõ tervperiódus végéig. és az elnyomást növeli. A presszúra azonban a kizsákmányoltban még nagyobb elkeseredést szít. vagyis. A hiszékeny uralkodót meggyõzte arról. És a gyógyszer? Mint oly sok esetben. hogy az államcsõdöt papíron megoldja. a bordélyra való sóvárgás. amikor a felbomlás belülrõl kezd hatni. Tudjuk. Mindez persze statisztikai játék. amikor az élet elpusztítása magában a szervezetben folyik? Ez. Az ember fölfelé természettõl fogva védtelen. A hivatal a kölcsönös bizalmatlanságon nyugszik. és . és törzsjövedelmén kívül prémiumban és jutalomban részesül. Hozzávetõleges számítás szerint egy ilyen fõrevizor jövedelmét harmincötnegyven munkás keresi meg. ami azokat megszûnteti. Új jövedelmeket eszel ki. A fõellenõr már fõhivatalnok. kérdezi Mr. A kívülrõl és az alulról jövõ ellenséget legyõzte. Mr. és felépítette a civilizációt. és tabula rázát óhajt teremteni. A bordélynál is van rosszabb. mint amit betegségnek hívnak. A hivatal errõl a közérzületrõl tud. A betegség természete komoly szerzõk egész sereg könyvében kétségtelen megállapítást nyert. hogy a gazdaságilag produktív réteget még jobban megterheli. a munkabéreket leszállítja. Ez a rendes jövedelemnek többszöröse is lehet. és ezt a bizalmatlanságot fenntartania és táplálnia kell. A repülõbizottságok kiszállásának élelmezési és utazási költsége egy kisebb üzem félévi gazdasági produktivitását emészti fel. A társadalom a részvénytársasági államban lévõ kereseti viszonyokról álmodozik. vagyis centrális. Most egy ideig megint megy. az ugyanakkor bent is van. A hivatalnok a hiszékeny népet meggyõzte arról. 21. Mit jelent az. és sejtelmet sem nyújt a hivatali munkabérönkénynek és ár-önkénynek hatása alatt keletkezett közérzületrõl.

hogy senki sem volt. és helyébe mesterségesen racionalizált kollektívumot tett. le bon. nem is társadalom. A bizalmat nem sikerült helyreállítani. mint Machiavelli. és itt telepedett meg a hivatal. Sorel engedélyezte az erõszakot. hanem a hivatalét. Le Bon nem tudta. és már nem tartozik felelõsséggel sem fölfelé. amíg végül a hivatal-államban önállósult. Az uralkodó és a nép között lévõ szakadék egyre nõtt. aki kifejtette. irigységgel és vérengzõ. A hivatal és a . Ez a hivatal. amit a hindu hagyomány avarnának nevez. Az élettevékenység civilizációs nívója leszáll. A közvéleményre csak olyan szerzõk gyakoroltak hatást. Az erõszak. Thorndyke igen részletesen foglalkozik George sorelnek a modern hivatalállam kialakításában játszott egyedülálló szerepével. Régebben a kollektívum két fajtájáról. kaszttalan és osztálytalan. lefelé nem. sõt a jogilag szankcionált erõszak korlátlan gyakorlata. amely egyre nagyobb befolyásra tett szert fölfelé és lefelé. rabló és kapzsi ösztönökkel. mert a nép szervezetét szétrombolta. sem lefelé. és mesterséges funkciókkal helyettesítik. hogy a kormányzásban nem világnézeti és elvi és politikai magatartás dönt. Az emberi tevékenység dehumanizált gépesített szervetlen funkció. mert a ráció az emberi értelembõl kiszakított képesség. A múlt században a naiv szociológia egyik szerzõje. Mindebbõl egyetlen szó sem igaz. bosszúval és méreggel. hanem absztrakt racionális kollektívum. hanem a démon sajátságos fajtája lesz. És azután következett Sorel. azt tanította. A hivatal tulajdonképpen a felszabadult. Az ember azonban nem állati színvonalra süllyed. aki a folyamatot észrevette. irreális közösség. Kétségtelen. Amit a hivatal-államban népnek neveznek. A tömeg nem szociális egység. A szerves életközösségben az ember otthon van. A mechanizált kollektívumban a természetes életmûködéseket feloldják. Ezt az aktust A. tömegen a dezorganizált gyülevészt értették. A modern állam három stádiuma: Platón engedélyezte a hazugságot.kapzsi. Machiavelli engedélyezte a kizsákmányolást. a néprõl és a tömegrõl beszéltek. camus crime rationelnek hívja. Fölfelé nem. csupán reflexológiája. Végsõ állapota a csõcselék. Ebben az irreális kollektívumban az embernek nincs többé pszichológiája. és lefokozódik. esztétikai színvonalcsökkenés. amikor még a pozitív szociológiai módszerekkel a való helyzetet csak homályosan tudták felismerni. amely életellenes mûködést fejt ki. értelmi. és kvalitásai tisztulnak és fokozódnak. Mr. hanem valódi társadalomból kiválasztott excrementum-szerû valami. aki az uralkodót és a népet a való helyzetrõl felvilágosította. Sorel a modern állam apja. és bûnözõ. morális. A lényeges egy olyan jogforrás megalkotása. hogy nem minden kollektívumban fokozódik le. Különös. aki a bizalmatlanságot szította. Hierarchiája nincs. Ez mindössze propaganda és szemfényvesztés. amely a kormányzást politikai elvektõl függetlenül gyakorolja. hogy az ember a kollektívumban értelmi és morális és ízlésbeli kvalitásait elveszti. Õ volt az. a hazugság és a kizsákmányolás nem a hatalom tevékenységét jellemzi. A tömegben a szocialitás meglazul. Az ember csak a depravált kollektívumban veszíti el értékeit. éspedig az a tulajdonság. A mechanizált kollektívum kísérõjelensége a biológiai. csak az ellenfélnek szól. késõbb teljesen felbomlik. mert uralkodó nincs. Senki sem akadt. hogy népen az organikus közösséget.

amely betegségként elhatalmasodott. Ilyen körülmények között a gyakorlatban az államot tulajdonképpen megszûntnek lehet tekinteni. és ott a homunkulusz-létezés robotos fegyelmére kondicionálja. mûvészet. vagyis funkcionalizálja. 22. sem autonóm individuumot nem tûr meg. A létezésnek abban a szférájában. Az örömben szabadul fel az ember teljesen és tökéletesen. hogy . Ez az emberben a legmélyebb. terrorisztikus csoportja. — szól pascal. A hivatal racionális alapra épül. nem az értelem dönti el. A ráció sem szerves szocialitást. sport közigazgatássá alakul át. mint wordsworth mondja. aki hûséges. ami az életben magában van. Ez az. a jelent és a múltat és a jövõt azzal. Nem hû szolgákra van szükség. kereskedelem. egyéb semmi. A kormányzati aktust nem elõzi meg elvi megfontolás. akit bármikor bezárhat. és a rendnek egy süketnéma és béna rögeszméjével meghamisítják az újsághíreket és a történelmet. csak azt. csak az öröm. amelyet földi életnek nevezünk. gyermekszülés. Az kell. és nincs szükség másra. Beidegzett szólamokban és rövidítésekben beszél. az asszonyt munkába kényszeríti. A hivatal-államban pedig meghamisítják a kenyeret és a bort és az ételeket. joie. az a meztelen organizáció. Joie. a politika is adminisztratív reszort lesz. semmi. földmûvelés. csak ez. de már nem is az önkény. az öröm a spiritualitás legmagasabb foka. Azt. Olyan mélyen van. Annál is inkább. A Midrás azt írja. a Messiás csak akkor jön el. a családot felbontja. inkább a csavargót és az iszákost. technika. hogy kijavíthatatlan. amelyen az emberiség saját felülrõl és belülrõl áradó felbontó erõinek következtében a pusztulásba sodródik. hogy mi a helyes. az embernek semmi egyéb nem kell. ha minden könny felszárad. Ami egy népbõl látható. hogy a hivatal az államon már túlnõtt. hanem a racionalizált személytelen mechanizmus. too deep for tears. A szerves életrend végsõ menedékét. pleurs de joie. Üzemi mozzanat. De bizonyos fokon már a munka sem fontos többé. de már nem is a többség nevében összeesküvõk kis. Az állam morális és történeti és nyelvi és hagyományos egység. és ezért gyanús. Ez a végsõ pont. és az államot is felbontja. A hivatali szervezet a racionalizmus paradigmatikus megnyilatkozása. gyógyítás. A hivatalnak az államot is fel kell õrölnie. A hivatal a korrekt munkást nem kedveli. és e percben úgy látszik. akire bármikor le lehet csapni. a nép becsapásának gyakorlata. utazás. étkezés. a nevelés. az már erényes. Ez az a pont. mert a történet modern fokán a hivatal autonóm organizációvá lett. Az állam eredetileg organizmus. Most a szervetlenségnek ezen a fokán meg kell hogy szûnjék. Ma ott tartunk.ráció elválaszthatatlan. az operaelõadás. Mint az igehirdetés. A hivatal keletkezésével a társadalomban szerves hiba történt. mint közigazgatásra. vagyis nem kedveli azt. és amikor az államban minden funkció. Még a fájdalomban is van sajátságos fény. a prostituáltat és a bûnözõt. a gyermeket a racionalizált pedagógia mechanizmusába kényszeríti. hogy a könnyek nem érik el. aki erkölcsileg magát a racionális gépezettõl függetlenítette.

A háború démoni brutalitása legalább nem hazudik. Ebben a percben nincs szó Bernard shaw megjegyzésérõl. és kelt éhséget és járványt. E pillanatban a technika hatalmánál fogva az diktál. írja plótinosz. Mindenkinek van többé-kevésbé fejlett technikai . hogy a mesterségeket ûzõ ember középszerûségével akkor tisztában voltak. az értelem és a tisztesség erõtlenségét nem lehet klinikailag gyógyítani. Az életjavait a legkönnyebben éri el. hogy legjobb lesz mesterségre adni. a becsület és az igazság. Nem hatalom és elnyomás. Minden államban a népek életét észrevétlenül belsõ organizáció irányítja egyre kizárólagosabban. Mindenkit megbéklyóztak a feltétlen engedelmesség kötelezõ parancsával. akit általában mûszakinak neveznek. mint ezerhétszáz évvel ezelõtt. és rapid ütemben a telítõdés felé haladnak. Egyetlen megoldás marad — FÜGGELÉK A KÖZÉPSZERÛSÉGRÕL Ha a gyermekben. Az egyre növekvõ katasztrofális nehézségek oka belsõ. és a tõle megszokott komolytalansággal a sofõrtípust a jövõ emberének tartja. Ma azonban a tehetségtelen. Senki nem moccanhat. hanem tisztességesen õrjöng és mészárol halomra. Ez a békés megsemmisülés. A technikáról most nincs szó. önmagát az emberiség fenntartó elemének tartja. hogy ez az egyetlen helyes. a nép sorvad. Ami a mesterembernek csak másik neve. Az emberiség sohasem volt közelebb a külsõ sötétséghez. hogy a technika puerilis. a szülõk azt mondják. mint sírás és fogcsikorgatás. Ehhez képest minden háború és forradalom semmiség. mialatt a népeket az egész földön a legnagyobb veszély nem az ellenség felõl fenyegeti. Amirõl szó van. és száját ki nem nyithatja. Ma is úgy csinálják. Nem államforma. A moralitás és az ízlés. Ez az ember szabja meg a gondolkozás színvonalát és az életstílust és az ízlést és a morált és a kedélyt. a technikus. jellegzetesen a serdülõ gyermek képzeletének terméke. De a zsúfolt iskolák ma a technikumok és mûegyetemek. kötelezõen ezt hirdetik a beszédekben és könyvekben. De ez itt hangtalanul és tervszerûen mérgez. mint inkább a modern civilizáció természeténél fogva. és rendeletekkel. Az emberi szellem képviselõi között a mûszaki nem szerepel és sohasem is fog szerepelni. mert a képességek nélküli ember az itt tanultak nyomán a legkönnyebben jut jól jövedelmezõ foglalkozáshoz. és az komolyabb pályára alkalmatlannak látszik. túl sokat. A. A szellemi organizmus fertõzésének terápiája? A bonyodalmak sûrûsödnek.ebben a hazug eszményekkel bemocskolt valóságban semmi sem igaz többé. racionális és programatikus tudatossággal. semmiféle tehetség nem jelentkezik. Nem az osztályharc. nem annyira számbeli túlsúlyával. Azzal a különbséggel. amely a népre parazitaszerûen telepedett. Az iskolában a gyermeket erre a korcs és sötét valóságra tanítják. Ennek az embernek van úgynevezett sikere. Sokat beszélnek a világpolitikai válságról. Nem a szegény-gazdag ellentét. ahol nincs más. nyomort és ínséget. és a proklamált tétellel. aki a tõle megszokott ötletességgel. és tevékenységének eredményeit statisztikával igazolja. és mialatt ez tenyészik. perron[44] azt mondja.

Ha a száz személyes lökhajtásos repülõgépet szellemileg valorizáljuk. B. és a technika ennek a ritmusnak meggyorsítása. Az európai gondolkozás azzal az elfogulatlan mértékkel. Mi ennek a lerövidítésnek a célja? Miért veszi át az ember az idõ szerepét. mint érdekes embernek lenni. vagyis minden atomjával a romolhatatlan és az elmúlhatatlan szellem világába akarja emelni. szól E. Néhány kivételtõl eltekintve gondolkozóink a történet szenvedélyeit csupán jól-rosszul megformálták. be kell látnunk. az alkímia hagyománya õrzi. Az ember fémet olvaszt ki. azt az ember technikájával esetleg percek alatt meg tudja tenni. Az elsõ a metafizikai. A második magatartás az embernek a természetrõl való apai gondoskodása. Ha az ember ma a bányákat. Inkább kevesebbet. Íme az európai ember érdekes elméleteinek egyike. Az európai gondolkozás a tehetséges személyiség. de nem az abszolút szellem jegyében áll. A harmadik magatartás az archaikus korszak letûnésével általánossá vált. A spiritualisták principálisan és feltétel nélkül éppen úgy elvetik. Perron. de használhatatlan. és amit elér. mint Nemo kapitány a Nautilust. mintha érdektelen álláspontot elfoglalni ebben a kérdésben lehetetlen lenne. miután a történeti vallásokból is tökéletesen eltûnt. Az archaikus kultúrák ebbõl a gondoskodásból fakadtak. Az ember átveszi az idõ szerepét. Kár. éppen olyan komolytalan. Wallace[45]. megformálja és eszközöket készít. hogy a föld chtónikus ritmusa elég lassú. azt az oda nem való elemektõl megtisztítja. és ez a természet kirablása. de senki sem volt. amely amilyen szellemes. mondja A.korszaka. mint a ringlispil. nem rendelkezik. amely a természet minden porszemét fel akarja emelni. ott ez a szellem él. A technika a világszemléleti feszültségek gyújtópontjába került. a . és a folyamatokat miért gyorsítja meg? Az ember magatartása a természettel szemben háromféle lehet. aki azokat felülrõl tudta volna látni. de a tizennyolcadik életévvel a normális embernél ez elmúlik. A technikai képzelet a szellemi érettség elérése után csak a magasabb kvalitásokkal nem rendelkezõ embert foglalkoztatja. Amit a föld fizikai-geológiai-kémiai élete több ezer éven át teremt. amely a technika jelentõségét preokkupáció nélkül meg tudja határozni. és azzal sohasem rendelkezett. mindig a rövidebb idõ alatt a több. hogy nem ér többet. mint ahogy a materialisták magasztalják. Ahol a földmûvelés és az állattenyésztés még érintetlen. Ezt a primordiális magatartást számunkra. Mircea eliade azt állítja. és meg akarja nemesíteni. A természetes folyamatokat lerövidíti. A legfontosabbat ugyanis a szerzõ nem mondja meg. Az igazsághoz több kell. a letarolt õserdõket. vagy más elemekkel célszerûen keveri. Az egész mûszaki civilizáció mögött az a Jules Verne-eszmény áll. amely szeretné a világot úgy berendezni. Minden szerzõ véleményét valamely szimpátia vagy averzió dönti el. A technokrácia irodalma nagy. a technikával kapcsolatban különösebben nagy értékek realizálásáról beszélni. Az alkímia a világot arannyá akarja változtatni.

csupán a nehézségeket nagy kínnal megfogalmazza. Úgy látszik az. A kibernetika éppen úgy eltûnne. és a milliárd civilizált robotos rabszolgát látja. vagyis a tudatos rabszolgatenyésztés — csak hogy minél több munkás. A múlt században rövid idõre úgy látszott. A technika rablójellege kétségtelen. balling. mondja G. mint a nylon és az ananászkonzerv. csak válságtermék. amit az egyre szaporodó lakosság kelt. Ennek az eszeveszett rablógazdaságnak egyébként semmi értelme sem lenne. a helyzet reménytelen lenne. amelyhez képest a mai egyszerû barbarizmus. hányan leszünk 2000-ben. és a munka minél olcsóbb legyen —. Az ellenkezõje történt. Ha normális gazdálkodást folytatnánk. mint a zsúfolt villamoson. Néhány száz év múlva a földön egy négyzetméterre négy ember jut majd. a kirablást csak fokozta. amelyeket mindnyájan ismerünk: hányan voltunk a földön 1800-ban. A szorongás. és mindenki abban a hiszemben volt. Az elsõ ok mindig az ember. amelyet felidézett. Persze a dolgokat meg is lehet fordítani. A szerzõ[46] a szokásos rémstatisztikában gyönyörködik. Ezeknek az embereknek. mint a többi. akik a technika életpusztító természetét a túlnépesedés kényszerkövetkezményének tartják. hogy a rablás rendszeresítését a túlnépesedés okozta. a technika nyolcvan százalékban megszûnne. vagyis a dolgokat nem tudja felülrõl megragadni. hogy ezt a kizsákmányolást meg fogja szûntetni. Ez a rablás azonban kényszer.kifosztott tengert. a népsûrûség függvénye. hogy a szervezett rablógazdálkodást a népsûrûség kényszerével akarják magyarázni. Ahelyett. Ha ilyesmi nem történne. Ha a föld népessége az 1800-as színvonalra csökkenne. hányan 1900-ban. hanem mert ez így értelmes. hogy radikális megoldást teremtett volna. idézte elõ a népességnek ilyen horribilis megnövekedését. vagyis éppen csak annyi helyünk lesz. a legyilkolt állatokat és primitív népeket. A találmány. Vannak. a maga akaratával változtasson. amely valamely válságos életjelenséget külsõ okoknak tulajdonít. vagy valamely járvány sorainkat meg fogja ritkítani. és az embert a kötelezõ felelõsség alól fel akarja menteni. és az adott lehetõségeket egyre gyorsabb és hatékonyabb módszerekkel zsákmányolja ki. és a sûrûn rétegezett foglalkozási ágakat fenntartsuk. A felelõsséget nemcsak tisztességbõl kell vállalni. s bûncselekményét ezenfelül még ostoba ideológiával igazolta. olyan magasrendû szocialista ideológiájuk lesz. hogy a rengeteg embert foglalkoztató ipartelepeket. Csak éppen nem lesz mit enniök. mert sokan vagyunk. silány mentegetõzésnél nem több. hogy az általánossá vált kizsákmányolás. nem lehet kétsége afelõl. Titokban reménykedik abban. ahol meg tudunk állni. hogy az ember a helyzeten. már csak azért is. Könnyen lehet. Egyáltalán nem olyan bizonyos. az emberiségnek több mint fele éhen veszne. szól a szerzõ. a szocializmus tökéletes életrendváltoztatást fog teremteni. Olyan szerzõ is van[47]. nem válságmegoldás. A szocializmus éppen olyan európai elmélet. mert nem lennénk elegen ahhoz. az embert arra kényszeríti. hogy egyre újabb rablási lehetõségeket teremtsen. amit folytatni kell. így van lehetõség arra. Az ember nem lehet elég óvatos olyan elmélet iránt. aki megkíséreli a technikát és a hivatalt közös . hogy itt mi történik. hogy az atomháború. B.

Kisebb területen többet kell termelni. A hivatal célja az örömet megrontani. Minél gyorsabban. E. idõt.nevezõre hozni. az egésznek annál kevesebb értelme van. Emeletes ágyak. Egyre rövidebb idõ alatt. akinek a két modern jelenség élet-pusztító hatása feltûnt. de kártékonyabbnak a technikát. Egy ember harminc gépet kezel. Minél gyorsabban fut valaki száz métert. amelybõl az életesszenciák . Ezt a grandiózus idiotizmust hívják racionalizmusnak. minél messzebbre. hogy miképpen lehet valami észszerû. Meg kell gyorsítani a növények fejlõdését sugárzással. Mindig rövidebb idõ alatt mindig többet. hogy bürokrácia és technokrácia. Minél nagyobb súlyt fölemelni. A gépkocsik óránkénti sebessége kétszáz kilométer. Ez az ésszerû. Kihasználni. az organizmus és a mechanizmus feszültsége. mi történik azzal az idõvel. A szerzõ a régibbnek a hivatalt tartja. s ugyanakkor teljesen értelmetlen. Kevesebb helyen több embert kell elhelyezni. Soha ritmust és ütemet nem lehet összetéveszteni. Minél messzebbre dobni a gerelyt. amit megtakarított. erõt. anyagot. amit Mircea Eliade úgy hív. Van olyan teljesítmény. Hamarabb akarja úszni a száz métert. de aki a hivatal és a technika között levõ funkcionális különbséget nem vette észre. W. M. A gyártási eljárásokat lerövidíteni. hogy rablásról van szó. A leggyorsabb idõ alatt a legrövidebb út. Ez a modern hérosz. de nem tudja. A sztahanovista hány téglát rak fel egy óra alatt. a vonatoké szintén. hogy az élet meggyorsul. A gép automata. Azt is mondhatná valaki. Az életrontó gépesítésben a kettõ között tényleg van valami közös. Még senki sem tette fel a kérdést. Ritmikus a szívdobogás. kétemeletes ágyak. Az északi sarkkörben meghonosítani a narancsot és a banánt. a mûvészetnek ritmusa van. B. A racionalista gondolkozás olyan lerövidített és meggyorsított gondolkozás. mintha mind a kettõnek az élet kiirtása lenne célja. az élettel együtt adott érverése. hogy mit kezdjen azzal az idõvel. vagyis az élet-tartalmak elveszésének nevezi. a repülõgépek hangsebességgel járnak. a másik negyvenet. Ha a ritmus helyett ütemet alkalmaz. amikor az ember átveszi az idõ szerepét. amely teljesen abszurd. A technika az élõ és az élettelen kérdése. A hivatal mindig a humánum kérdése. az eredmény loss of life-essence. hogy a természet ritmusának meggyorsítása. allington egyébként elmésebb fajta zsurnaliszta. és gyorsabb tempót diktál. Eliade minden bizonnyal nem muzikális ember. mind a kettõ a modern utópizmus mellékterméke. az organizmus és az organizáció feszültsége. wallace ezt a jelenséget loss of lifeessence-nek[48]. Ötkilós krumplit nevelni. hogy rövidebb idõ alatt többet szerezzen. minél magasabbra ugrani. természetes következménye kettõs: az egyik az. amikor valamit gyorsabban megcsinál? Erre a jelenségre megtévesztésül a termelés szót használják. az élettartalmak elveszése. A racionalizmus az élet kirablásának metafizikája. A racionalizmus remek példa arra. Évenként kétszer vetni. és nem tudja mi a különbség a ritmus és az ütem között. energiát kihasználni. Demoralizáló hatásukban ma csodálatos összhangban mûködnek együtt. Ritmikus a tánc. A mechanika pedig ütemes. ütemes a katonai lépés. Minél rövidebb idõ alatt futni vagy úszni száz métert. a gondolkozásnak. a másik. A természetnek. ütemes a metronóm. G. ha a kettõ számértéke azonos. A technika öngyilkossági kísérlet Az ember tevékenységének. Területet. Minél kisebb területen minél több cukorrépát ültetni. az életnek. Minél távolabbra. Ez az. hogy egyre üresebbé válik. A napnál világosabb. akkor is. amit az ember megtakarít.

A társadalom élete a benne levõ tehetségek gazdagságán múlik. ne azt a gombot nyomja meg. A tehetségtelenség tulajdonképpen a szellemi minimum egy fajtája. és a televízió eljátssza a Hamletet.eltûntek. és a gombnyomáselméletre esküszik. tizenkétezer méterre a tenger színe alatt. Megnyomja a másik gombot. és minden jel arra vall. A racionalizmus az egy helyben való észtvesztõ ütem. Az abnormitás éppen az. és az asztalon terem egy pohár friss grapefruit leve. nézi a hegységen tomboló orkánt. mert ez annak a világa. és dobozokban tárolható napenergiát. ott megint gomb. érthetõ. Léghajókat és repülõgépeket és drótnélküli távírót és rádiót és televíziót. A rögeszme spirituális tartalom nélkül való merõ pszichológiai jelenség. Ha az ember a fagypontot eléri. Nemo kapitány nagyon vigyáz arra. nyolcfogásos ebéddel és portói borral. Perron azt állítja. mert a kontrollt önmaga fölött elveszti. minden abnormitás szabad zsákmánya lehet. hanem pszeudospirituális kényszerek. Ha azonban egész civilizációvá lesz. Saját oxigénfejlesztõje. Ha ez a tizenhat éves sihedert elbûvöli. Nemo kapitány Nautilusában ül. a primitívek. ájult álom. a levegõbe emelkedik és felszáll a Mount Everest csúcsára. a tengeralattjáró megindul. életét nem szellemi erõk irányítják. Közben megéhezik. Mindezt õ maga találta ki és építette meg. amelynek semmi néven nevezhetõ értelme nincs. egyedül. hogy melyik gombot nyomja meg. a Nautilusnak szárnya nõ. amely az automatikus gyorstüzelõ ágyúból percenként negyven gránátot lõ ki. hogy az embert az értelmes szellem helyett a rögeszme kormányozza. Ha érett embert. Mit álmodik ez az álom? Jules Verne-regényeket. ha a Westminster Abbey-ben a vasárnapi prédikációt akarja meghallgatni. amit a spiritualitás minimumának lehet nevezni. megnyomja a harmadik gombot. A racionalizmus tulajdonképpen rögeszme. Más gombot nyom meg. mindenfelé ragyogó fény. Megnyomja a negyedik gombot. amelyeket a gyengeelméjûek. van egy fok. hogy élettartalmai pszeudospirituálisak. Nemo kapitány kolosszális ember. és a habzsolás és a loholás és a szédület és az esszenciák eltûnése. és amelyeket a köznyelv rögeszméknek nevez. a serdületlenek. közben gombot nyom meg. és fölemelkedik a tenger színére. Saját fûtése van. Nemo kapitány a fedélzetre ül és pipázik. A tengeralattjárónak saját erõmûve van. Termékeny élet csak ezen felül lehetséges. rakétát és holdbarepülést. amely az európai civilizációnak az újkor elején támadt spirituális minimumából keletkezett. és a teleszkópon közvetlen közelbõl látja a Holdat és a Vénuszt és a Jupitert. és sietni. mert õ mindezt hallatlan komolyan veszi. . un rêve défaillant. a pszichopaták lélektanából ismerünk. a levegõbõl kivont elektromagnetizmust. Általában véve a tehetségtelen ember arról ismerhetõ fel. utazást a tûzfolyamon a föld középpontja felé. A. Megnyomja az egyik gombot. Mindig csak azt kell tudni. hogy ha az ember a spirituális minimumra leszáll. Minden civilizációban. A társadalom felbomlása a tehetségek eltûnésével kezdõdik. és a láthatatlan orgona Bach h-moll miséjét játssza. és begördül az asztal. a sebesség. Ez a modern hajsza és a rekord és a teljesítmény. az életmohóság. Ennek a pszeudospirituális kényszernek szülötte a technika. mondja Perron[49]. hogy ez a minimum minden civilizációban ugyanaz. amikor az ember már csak az egzisztencia a Semmiben. akkor un rêve défaillant.

Ha diák lenne. s így a helyzet reménytelen. mi ennek a metafizikátlanságnak a metafizikája. amit öngyilkosságnak lehet nevezni. Alig van nevetségesebb. Õt egyedül az érdekli. csak olyasvalamit csinál. vagyis a tehetségtelenség. És ha valaki azt kérdezné. A gép buta. ami csinálható. negyedik körben él. Innen a virtuális világba lép át (berijah). Csak azzal foglalkozik. A gép idõn kívül áll. hogy ez a középszerûség. amelyrõl az imént volt szó. Nincs metafizikája. azt kellene válaszolni. hogy a gép minek a jelképe? A gép a racionális funkció jelképe. és a humánum értékeirõl sejtelme sincs. amely a szellemi fázisokat nem érinti. és taktikai fegyvereket készít. még lenne lehetõség arra. hogy az alkotás csak akkor tökéletes. amit kézzel és fizikailag meg kell csinálni. hanem éppen. a fénykép és a reprodukció. mint a mûvészi alkotás. Minden gép gnómszerû. fel kell tenni a kérdést. hogy nincs szabadságigénye. hogy komolyabb pályára alkalmatlan. mert okos. Ez a hagyomány azt tanítja. mert engedelmes. Ezért a gépek legnagyobb része furcsa és groteszk. Ha valaki ezt az embert meg akarja érteni. A diktátor . Nem azért. A gépnek nincs bûntudata. nincs lelkiismerete. hogy melyik gombot nyomja meg. ami benne olyan hallatlanul komikus. akkor ez az. mert hallatlanul korlátolt és eszelõs és tehetségtelen. mint a diák. Ez az. annak a bizonyos spirituális minimum alatt levõ emberi képességnek. Mert serdületlen. ezenfelül semmit. Ami nem ismeri a halált. az ilyen korcs alkotás. az nem él. A gép mûködése ijesztõ. nincs vallása. akirõl Plótinosz azt mondja. mert csupán fabrikáció. Ha pedig ez a kollektív elmebaj háborúra készül. A gépet az ember azért kedveli. Nemo kapitány veszedelmes ellenfél. mit csinál. mint mesterkedõ ember. mint a hanglemez. A gép nem alkot. sajnos. ez a realizálás elsõ lépcsõje. A középszerû ember számára újabban a homo faber nevet találták ki. és nem tud egyebet. Nemo kapitány a spirituális minimum alatt él. Mivel a gép csak a csinálás körében mozog. és nincs is tisztában azzal. ezért olyan ügyefogyott csinálmány. Ezért végeredményben okkult jelenség. hanem ismétel. hanem ugyanakkor jelképe és jele valami másnak is. Amit általában ma találmánynak neveznek. hogy megérik. Ezért minden technikai alkotás csak csinálmány. mint idõtlen idõkig ugyanazt mondani. A gép nem azért készült. mint lehetõség és gondolat. idióta. aki megrészegszik attól. hogy itt az idõtõl való félelem jelenik meg. Ez az alkotás azonban. A technika. Mert középszerû. A gép elõnye az ember fölött. Az embernek sikerült valamit alkotnia. Mivel minden dolog nemcsak önmaga. hogy sikerült klórt fejlesztenie — és megmérgezi az egész házat. ahogy ontja magából a bádogelefántot. A homo faber ilyen pancsoló ember. Ezután meg kell formálni (jezirah). hogy örökké tartó öröm (joy for ever) tárgya legyen. Ez az. aminek az elmúlásról nincs tudata. a héber hagyományhoz kell fordulnia.akkor kollektív elmebaj. Homo faber annyit jelent. ismételni. mint az örökké ismétlõdõ mozdulatokat nézni. végül pedig fizikailag el kell készíteni (asszijah). Az alkotás a potenciák (aziluth) szférájában születik. De felnõtt férfi. mondjuk. ugyanakkor komikus. A homo faber csupán és csakis ebben az utolsó. az ineptia mysterii. ha négy fokozaton halad át. kivéve egyet. mert az élet mindent tud.

A technika az emberi munka deszakralizálása. A gépek infernális karaktere. hogy a legvadabb fantazmának is nagyobb realitása van. mint a külvilágnak. ahol a dolgok kiszámíthatók. A gép a manifesztált ráció.eszményképe a gép. Egyfajta mesterséges. a technika a manifesztált racionalizmus. Gépszentimentalizmus (villamosszék). A technika védelem a zsenialitás veszélye ellen. A szakrális és a profán munka. A technika. hogy a földön van otthon. Ezért a mûszaki ember spirituális süketsége. mert nincs életidõ. technika). Középszerû álmok (Verne-regények. Soha el nem képzelt dologiság. A mûszaki ember korcs valóságérzéke. hogy a gyakorlat depravált elmélet. A természet folyamataiba való gyorsító és rövidítõ beleavatkozás. aki abban a hiszemben van. az elmúlás ellen való biztosítás. A technika a szellem ájultsága.és ellentermészet. Excrementál. Illúzió. mindennemû elmélet nélkül. A gépet az az ember kedveli. Nincs külön szakrális és profán munka. se nem szül. Hermafrodita gép. eliade) nélkül. vagyis a technika bizonyíték arra. A munka az álmok realizálása. A technikai civilizáció megnyugtató volta kiküszöböli a tragikumot. A technika feltalálás nem produktivitás. nehogy komoly dolgokkal kelljen foglalkoznia. A mesterember a mesterségbe bújik. A gép csak gyakorlat. A technika a külvilág diadala. hogy az ember áldozat nélkül éljen. Már csak baleset van. se nem nemz. Technika és nemtelenség. mivel az idõtõl való félelem ihlette. a humánumot lefokozza. Ez a mechanikus halhatatlanságeszmény. Nincs termékeny munka valeur liturgique (M. A technika kísérlet arra. . De tudjuk. Aki a külvilágra épít.

a kifelé és a befelé fordult magatartás (extraverzió és introverzió) a széthajló kettõsség jegyében áll. A három tûhegy között áll az üres térben úgy. Ádám teste már készen fekszik. és a hármas számnak az egységbe való közvetlen visszahajlását ábrázolja. hogy az egyben az egyen kívül nincs semmi. a gép bázisa a Pavlov-világ. A legegyszerûbb rendszer. de még élettelen. hogy három irányból mind a három hegy erre a pontra mutat. a háromban rendszer. az sem tud egy pillanatra sem másra gondolni. Ez az egy. Mechanizált rémlátomás. a három olyan egység. az expresszionizmus korában készült. az Úr karját kinyújtja és mutatóujjával Ádám ujját csaknem megérinti. hogy ténylegesen a leginkább egy-szerû. Az egy és a három között a különbség az. Ez volt az elsõ olyan szobrászati alkotás. Ez az. amelyrõl plótinosz . és a narkotikumok. a kilencszáztizes években. ahol a három találkozik és eggyé válik. amely.Technikai civilizáció. a Hármashangzat. A Three Points tulajdonképpen a legközelebb a sixtusi kápolnában levõ Teremtés képéhez áll. ami az ösztön és a reflex. Max Bill koncepciója inkább pszichológiai. Annyira. mint a megfoghatatlan és végtelen létbõl kipattanó szikrát. a geometria és a matézis határterületérõl való. de vonalainak tisztaságával tulajdonképpen az ötvenes évekhez tartozik. A szellemet. mint a hármashangzat akkordjában a szétnyíló hangok után a hangok új találkozására. Mind a három szobor formai tárgya a plasztika. oly egyensúlyban. A három a megbontás után olyan új alapon keletkezett új egység. A gép annak a szubspirituális rétegnek projekciója. amely az emberi lény értelmébe ugrik át. Ez a pont. Gépek improduktivitása. amely ettõl a pillanattól kezdve megbonthatatlan. úgy látszik. mint az utópia. az eredetinél véglegesebb. hogy aki a szobor címét nem ismeri. Belling mûve annyira zenei. és ott világosságot gyújt. Ez az ábrázolhatatlan. a centroverzió (a középpont felé való fordulás) a megbomlást a harmadikban új egységbe foglalja. olyan értelemben. amely után Max bill Hármasan tagolt egysége (Dreigeteilte Einheit) és Henry moore Three Points-a (Három pont) következhetett. Az egyesülés pontja nem látható. Az egyben az egy mindössze egy. A Három részre tagolt egység egyfajta centroverziót ábrázol. THREE POINTS belling mûve. Az életszikra a teremtó Isten lényébõl az emberi testbe most pattan át. hogy a szobor neve Három pont helyett Egy pont is lehetne. Ahogy platón a szellemet érti. Henry Moore Three Points-a három tûhegyben végzõdõ geometriai alakzat egyetlen pontban való összehajlása. A kettõ a megbontott egy. amely az egy szerkezetét is megmutatja.

és mivel nincsen benne semmi. A vallás természeti produktum. Ami a Teremtõbõl az emberbe átpattan. és nem múlik el. V. A hagyomány és a vallás között csak aránylag késõn tudott különbséget tenni. hogy a tisztátalan munkával fenntartott élet sikerülhessen. A szellem az. és az õsi életrend ellen hûtlenséget követett el. amit nem gondol. csak a magatartás. minden korban és népben egy és ugyanaz és elmúlhatatlan. J. és földmunkával tartja fenn magát. Ki van zárva. Ez az egyetlen munka. az egész istenséget. A Three Points helye mindenesetre külön a szobor számára épített köralakú kupolás márványteremben lenne. a szoborral szemben leülhetne. amikor benne minden helyén van. ami van. sok esetben mentség és hazugságszisztéma. A két alapállás között lévõ különbség azonban nagy. Vallás sok van. magába foglalja pedig. mert történeti képzõdmény. mert öröktõl fogva a minden és az egész. V. a földmunkából akart elindulni. ami van. mert miért keresse a változást. választott. amely még tiszta maradt.azt írja: „magában foglal mindent. A hagyomány az ember status absolutus-a. a lélek egészét. hanem birtoklás. Mert hû voltál a kicsiny dolgokban. A lázadók többnyire forradalmárok lettek. és a fiatalember ezt az életet nem folytathatta. a valódi örökkévalóság.. és miért keressen. úgy gondolta. amikor minden fölött rendelkezik? Növekvést nem kívánhat. nézésében elmerülhetne. Moore Three Points-ában a három tûhegy találkozásából kivillanó szellem sem érzékelhetõ. Ez itt éppen az ellenkezõ. J. ami halhatatlan. És nincs fontosabb.. ahol a mûvet a középre kellene helyezni. láthatatlan.. . A század elején ez a lázadás nem volt ritka. és részesedhetne abban. soha nem az. Máté 25:23 V. Ez a feszültség. eredj be a te urad örömébe. VAGY A MEGVALÓSULÁS Nosza hûséges és jó szolga. Michelangelo a Teremtésben a szellem szikráját az Úr mutatóujjából pattantja ki. Az Úr ujja Ádám kezét nem érinti. A szellem üdve nem kiküzdött eredmény. J. mint a tiszta életbázis. de a tékozló fiútól valószínûleg senki sem állott távolabb. Ez az. hiszen tökéletes.. hogy mi történik. mint örök nyugalmat. J. ami mindig az. a család és a környezet vált hûtlenné. és ezért abban a hiszemben volt. hogy vallásos ember. és mindig az. mert a jövõben is van. hogy jelentékenyebb életet valósítson meg. amit V. és ha valaki életében döntõ elhatározás elõtt áll. sem növekedésre. J.. korok és népek életrendjének alakja. hogy egy osztállyal leszáll. és amiben minden elmúlhatatlan. az emberi értelemben a fény kigyullad. ami. ami lesz. minden javamat reád akarom bízni. A bibliai fiatalember az élet élveit kereste. mert benne minden elmúlhatatlan". tizennyolc éves korában szülei házát elhagyta. gondolkozása nem keresés. amit Platón mond. aminek nincs szüksége sem változásra. de mindenki tudja. V. ami halhatatlan.

vagy eszelõsen korrupt politika. amely az életnél magasabb erõket megszerzi. az egyetemrõl nem is szólva. Ugyanaz az életéhség. és éveket gyûjt. Ez az életmohóság dühe önmaga ellen. Többnyire nem is keresztülvihetõ. és ez az. Az emberek nagy számában az életszomjúság úgy él. A század húszas éveiben mindenki. Mindaz. Nem aszkézis. Az európai emberen uralkodó erõ a görögöktõl kezdve az életszomjúság. halálra kínozhatja magát bármilyen rafinált módszerekkel. A következmény nem az ember megtisztulása. mint életszomjúság. és gyönyörökre vadászik.G.V. A karrieristákat kivéve e nemzedék a Schmitt-féle gnózistól jelentékeny hatást fogadott el. és biztosítja önmagát. De ha az önmegtagadás útjára lép. amely kifelé a háborúkban és a vérengzésben és az erõszakban és az inkvizícióban. eleinte azt hitte. csak a libido gyötri a libidot. és lélegzési gyakorlatokba kezdett. és az ember minél többet fal és szerez és emészt. különösen a fiatal tájékozódó ember a huszas években talált. Ez az. csak annál éhesebb. Misztika és filozófia merõ elmélet. De mindig sóvárság és mohóság és éhség. és az emberi egzisztenciába a szellem hatalmát bevezeti. Szomjúság és mohóság és keresés és hajsza és rablás. talált és tartott fenn a schmitt Jenõ Henrik szellemében folytatott kepes-féle mozgalommal. csak önmagát senyveszti. Ha valaki a szomjúságon belül marad. egy ideig csak nyers ételekkel táplálkozott. legfeljebb még a többit ezekbõl a gyönyörökbõl — hogy neki több maradjon — iparkodik kizárni. jung libidonak nevez. Elenyészõen csekély kivételtõl eltekintve az aszkézis célja itt nem az emberi élet színvonalának emelése és a magasabb létezés értékeinek megvalósítása volt. Amíg az ember az . De már igen korán gnosztikus teóriák foglalkoztatták. hanem az élet értelmetlen megnyomorítása. és akit az akkor uralkodó irányzatok nem elégítettek ki. hogy önmagát óvja és ápolja és dédelgeti és kényezteti. hogy fent és lent. és nem lesz belõle semmi. Európában az aszkézis az életszomjúság szembefordulása önmagával. amit C. akiben komoly becsvágy élt. amit az ember. az életéhségét önmaga ellen fordítja és gyönyörét leli abban. amit a hinduk kámának hívnak. mindig Sucht és Gier és trisná és kámá. ugyanekkor lemondott a húsevésrõl. Európában sohasem voltak mesterek. Az étkezési és a lélegzési és az egyéb fegyelmezõ gyakorlatnak jelentõsége Európában egészen más. befelé az aszketikus önemésztésben nyilatkozik meg. Az ember élvezni jött ide. de akkor is életéhség. A libido proteuszi képessége. különösen. mint a hivatalos irodalom felé. J. hanem önsanyargatás. érintkezést keresett. vagy még eszelõsebben szellemtelen szcientifizmus. hogy önmaga ellen forduljon. ha önmagát megkínozza. sohasem lesz más. A libido mindig libido marad. amely nem tudja önmagát realizálni. más szóval önámítás. a hivatalos tudomány és irodalom és gondolkozás nyújtani tudott. legfeljebb misztikusok és filozófusok. Nem a szellemi erõk megszerzésének módszere. A görög mítosz Proteusza. böhme Suchtja és Gierje. J. Az életszomjúság ezer és ezer alakot ölthet és ölt. Bármilyen gyakorlatot folytasson. Ezért Európában az aszkézis nem az a módszer. ez Buddha trisnája. mint Keleten régebben volt. És az európai ember egész élete a libidon belül zajlik le. és amit az egyetem. Libidoból sohasem lesz spiritualitás. hanem az élet meggyötrése. V. Az okot magyarázni fölösleges. mint Keleten. kint és bent elárult kereszténységben az eredeti evangéliumi életet kell keresnie és megvalósítania. a gnósztikusok felé mélyebben orientálódott.

V. legalább a szenvedésben. a savak munkáját megkönnyíti és egyenletessé teszi. hogy az ember a kapát miképpen fogja. Az ember az ételt nem habzsolja fel. hanem természetes ura. Soha nem . és aki az életbõl virágzást fakaszt. Az ilyen kapcsolat pozitív eredménye. és a gyomrot nem kényszeríti olyan feladatra. Beavató mester vezetése nélkül minden bizonnyal az egyetlen realizáló módszert találta meg. Mint Zarathusztra tanítja. s éppen ezért a kedélyben. és negatív. ha nem a kellemesben. ahol az életnél nagyobb hatalom fensõbb tudásával az élet szépségérõl gondoskodni tud. ha nem a jóban. hogy a test és a lélek megnyugszik. miképpen lép. A mozgásnak nagy jelentõsége van. Csaknem negyven évig tartott. eleinte az önkínzás és a valódi aszkézis között nem tudott különbséget tenni. és ezzel a spirituális erõkkel kapcsolatot teremt. mint hogy a gyomor étkezés elõtt megnyugodjék. nyakán. A zabálás következménye a rendetlen savkiválasztás. V. legalább a rosszban. miképpen öltözködik vagy mosdik. ha nem az örömben. V. hogy életszomjúságát csillapítsa. gondoskodó és átvilágító és fölemelõ hatalom.élet körében marad. ha nem a mást-kínzásban. Az ember leül. súlyos következménye lehet és van. fején. legalább a kínzásban. arcán vagy szemén. gerincét megoldja. legalább abban. A hagyomány aszkétikája nem azt írja. A mesterek (hagyomány) hiánya Európa egész történetére. aki az életszomjúság és a szellem között lévõ küszöbön átsegítette volna. hogy bevádolja önmagát. homlokán. lábát megpihenteti. Ezért egész életében azt kereste. mi az. a fohászt magában elmondja. aki az életet nem gyötri. J. hogy az ember a legkisebb dolgokon kezdi. izmai és idegei és szervei feszültségükbõl fölengednek. amelyet rosszul. gyomrán. hanem aki az életrõl gondoskodik. minden kínzás nélkül. vállának feszültségét elengedi. és fel is vesz. hogy az életet meg kell fosztani örömétõl. Ami magától értetõdik. legalább abban. az élet apja. önmegtagadó mozdulataiban is mindig volt pervertált fölösleges sanyargatás. kezét ölébe vagy az asztalra teszi. sokáig azon az úton járt. Nem volt mestere. legalább a fájdalomban. Semmi sem fontosabb. J. vagyis munka közben lábával miképpen támasztja meg magát. Kicsinynél is kisebb dolog. ha nem az inkvizícióban és a vérengzésben. amelyet. ami még életszomjúság. a fejen hol. A legeslegkisebbeken. és minden ember sorsára vonatkozólag végzetes. azzal. vagy lábán. ha az ember elmulaszt. hogy amit szellemnek nevezünk. Az ember jól teszi. ami már szellemi erõ. vérengzõ és destruktív fegyelem. még az önmagát sorvasztó alakot is. vagy egyáltalán nem tud teljesíteni. J. ha nem a gyönyörben. annak az emésztésben. csak azért. amíg azt a tudást megszerezte. és mi az. ha ebéd elõtt néhány percig csendesen ül. a libido minden alakot felvehet. A rosszul alkalmazott önfegyelemtõl felbõszített életösztönöket végül megfékezte. mint mindenki elõtte és vele. aki az életet neveli és fölemeli és rendezi és megtisztítja és átvilágítja. éspedig azt. Ez az evés elõtt való megnyugvás egészen kicsiny dolog. az életnek nem ellensége. Az ember megereszkedik. a mosdást hol kezdi. és néhány mély lélegzetet vesz. mint minden sietségnek és elhamarkodottságnak. Ilyen egészen kicsiny dolog az étkezés elõtt mondott fohász. hanem hogy át kell emelni abba a körbe. hogy az élet megnemesítését a kártékony és önfertõzõ önkínzástól meg tudta különböztetni. A hagyomány azt mondja. hogy áthatja. hogy önmagát gyötri.

Ugyanekkor a spirituális erõk az élet körébe behatolnak. és azzal. Mindig a határterületek a fontosak. amikor az ember arra feleszmél. amikor egyetlen fókuszban összecsap az élet minden lényegessége. amely a test és a lélek. vagyis tudás és gyakorlat (ars — . fölemelni. A tekintet és a fejtartás. Mint a vallástól elsötétített értelem gondolja. hanem az embernek a szellemi erõk számára való megnyitása. Egyetlen szabály van: azt. és a szellemet a gyökerekig bevezetni. A valódi aszkézis nem a túlvilági boldogság megszerzésének módszere. Az életéhség (libido) nem panaszkodhat. Az embernek nincs dühösebb ellenfele. a lélek és a szellem közt a hajszál. hogy csaknem minden esetben individuális üdvkereséssé válik. minden aszkézisrõl nyugodtan lemondhat. az emberi egzisztenciában a szellemi erõknek a kedélytõl és a gondolkozástól. De nem az életéhség uralkodik az emberen. mennyire fûtsek. Nincs durvább dolog a sietésnél — mondja emerson. és mikor árnyékba. Aki a legkisebb dolgok fölött úrrá lett. langyosban. A hagyomány számára egyetlen létezés van. hogyan és mennyit és hol aludjam. mert a legkisebb dolgokban újra meg újra a szellemi erõknek önmagát megnyitotta. itt és most és örökké. világhelye az a veszélyes és szûk határterület. folyamatos befolyást biztosítanak. Egyszerû mesterség. Az életszomjúság ebben az esetben az üdvszomjúság alakját ölti fel. Mindez életem szolgálatában áll. mint a gyomor. A hevességet mérsékelni. J. ahol a dolgok átváltanak. Az európai aszkézis hallatlan veszélye. Az egyszerû dolgok. és nincs mérgesebb ellenfele. és így az emberben a spirituális értékek megvalósításának lehetõségét megteremtik. mint izma és idege és bele és veséje és kedélye és szexusa és tüdeje. mert nem rövidítik meg. megnyugodhat. Meg is nyugszik. amelynek ínségtõl kell rettegnie. vagyis ahol egymást közösen áthatják. V. ami a fontos. hogy minden földi lemondás az ember túlvilági pozícióját biztosítja. és ez abban a pillanatban nyílik meg. Ez a tevékenység nem mágia és nem misztika. ami lent van. J. ami fent van. és a lélekbõl szellem.sietni. Hogyan és mikor és mit egyek. (vallás — Európa). Ha az emberi lény önmagát a spirituális erõk protektorátusa alá helyezte. A helyek. Túlzás nélkül. hanem az ember az éhségen. Az egyetlen. és a szellembõl lélek és test. A bázist spiritualizálni. az ilyen egyszeri beavatás megrázkódtatásán nem esett át Viszont életét egyetlen beavatási folyamattá tudta tenni. állottban. Mintha kétféle létezés lenne. A beavatás — dosztojevszkij szavaival —. földi és túlvilági. melegben. amelynek a helytelenül alkalmazott aszkézis természetellenes rendszabályaitól kell tartania. egész a sejtképzõdésig. hanem az életnek a szellemi erõk által való rendezését kell megvalósítani. áthatni és átvilágítani. az a szentség egy nemét valósította meg. hogy önmagán keresztül a természetet és az életet és a világot spirituális tartalmakkal minél mélyebben áthassa. Neon a földi dolgokról kell lemondani. Az aszkézisnek az individuális üdvhöz semmi köze.V. milyen vízben mosakodjam. és ahol a testbõl lélek lesz. Életét a legmagasabb létezési értékek megvalósulási helyének fogta fel. Mindig a legegyszerûbb dolgokból kiindulni. mikor menjek napra. hidegben. ahol transzformálódnak és inqualálódnak (böhme). Ha az ember a szellemi erõk számára befolyást biztosított. Semmi izgalom.

A második a mítosz. Orpheusz. cseppet sem rejtélyes. hanem saját dolgait kívánja rendbe szedni. aligha deríthetõ fel. amely a görög orfikus költészetnek felel meg. 23. A dolgoknak csak akkor van jelentõségük. J. elsápadt lét-metafizikájával. de lényegben annál inkább. — ténylegesen itt van. elõbb az alsóbbat föl kell emelnem. Vagyis.techné). Tiszapalkonya. a lélegzési gyakorlat és az életrend szabályozása. Ezért mallarmé megjegyzése. ORPHEUSZ 1. tekintet nélkül arra. amit a brahmani õskorból átmenthetett. amit V. amely a hésziodoszi mûvek analógiája. Azt. mert az. Lényeges pedig akkor lesz. Ami körülbelül annyit jelent. lemondás a javakról. hogy a görögség ázsiai befolyás alatt próbált meg szellemi kasztot alapítani. Hésziodosz és Homérosz a hagyomány három lépcsõje lefelé. hogy szellemi kasztot teremtsen. vagy a brahman kasztnak csupán csökevényével érkezett. esetében a növényevés. és az élet dicsõítésével. hogy az egész görög gondolkodás keleti eredetû. — viszont ahhoz. Tele vagyunk mások iránt támasztott teljesíthetetlen követelésekkel. mint a görög népnek már a letelepedés után történt kísérlete. Görögországban Orpheusz. és itt alkalmazni tudom. ha megvalósultak. aki nem mást akar szabályozni. A harmadik a merõ éposz. ha a fensõbbet ide le tudom hozni. az életéhség felszámolása. nincsen semmi titok. a szellemi és a lovagi kaszt átmeneti fokozatából. J. hogy ne legyen kihívó és korlátolt és agresszív. Az elvilágiasodott lovag a Mahabharátában az olyan részletet. az Anugíta. tesz. káldeus és iráni. hogy a magasabbat le tudjam hozni. és mindazt. semmi rejtély. ami van. VII. Ebbõl fakadt a megnyugodott kedély. a béke. és az orfika nem egyéb. vagy lényegtelen. Hésziodosz és Homérosz között szakadék volt. hogy Homérosz Orpheuszhoz képest már eltévelyedés. Ami ebben a nehéz. esetleg történetileg nem egyezik. és életet tudok belõle fakasztani. annyira. Öröm olyan embert látni és olyan emberrel élni. — vagyis nincs itt. hanem hogy lényeges. Az elsõ az õskori szellemi kaszt himnusz-költészete. a türelem. hogy a három költõ hogyan következett idõben egymás után. vagyis ne legyen szekta és prédikáció és hittérítés. a lovagi hõsköltemény. át is mentett. hogy a görögség a Balkánra vándorolva vagy szellemi kaszt nélkül. Egy késõbbi feljegyzés Orpheuszt a görögök között az elsõ teológusnak nevezte. Abban. hogy morálisan jó vagy rossz. vagy a Moksadharma. hanem . ha tényleges életgyakorlattá lettek. alexandriai kelemen azt állítja. Az orfikát mindenesetre nem a modern értelemben vett költészetnek. Ehhez vezetett V. Egyiptomi és fõníciai. 1961. mint a Bhagavadgíta. hogy az egység felismerhetetlen. esetleg még távolabbi hatások valószínûek. Hogy ez a kísérlet miképpen folyt le. A hindu hagyomány a Mahabharátában a három lépcsõt együtt õrzi. a csend. a szelídség. nem az dönti el. hogy az ember miképpen eszik és alszik és jár és ül és kapál és gyomlál és kaszál és mosdik és pihen és olvas. Könnyen meglehet.

amely a növényekrõl szól. aritmológiával. Orpheuszt magát anaxnak. matematikus és vallásalapító. Empedoklész sok tekintetben visszatért Orpheuszhoz. asztrológia. 2. Püthagórasz. Az egyik a Hadészba való leszállást írja le. a spanyolországi héberekhez. Ez a hagyomány univerzális szellemiségként Görögországban sohasem terjedt el. És minden idegen hatás ellenére az orfika magja. guénon azt írja. Bergyájevig. a másik a lélek megtisztulását. Plótinoszon keresztül került az orfikus koncepció Dionüsziosz Areopagitához. mítosszal. Már nem alapítani akar. költeményeket és fragmentumokat — összegyûjtöttek. és a kabbalába. Orpheusznak harminchárom mûvérõl tudunk. hanem menteni. annak ellenére. egészen az orosz Szolovjevig. és rajta keresztül a középkori kereszténységbe. amit orfikának hívnak. más szóval történetiségét elvesztette. üdvtannal. és e szellemiségeken keresztül az európai újkorba. Minden katabázisz a potenciák világába való leereszkedést írja le. tulajdonképpen brahmani beavatás. Amit Orpheusz neve alatt — és az õ nevéhez fûzve. antropológiával. . és az angolamerikai logisztikáig. a virtualitásból még mélyebbre. akár utódja. vagyis megváltónak nevezték. Az utolsó orfikus pedig Plótinosz. A késõbbi nemzedékek szerint költõ és muzsikus volt. Orpheusz világához minden elõdjénél szûkebb. orvos és csillagász. A szellemi kaszt megteremtése Orpheusznak nem sikerült. az alacsonyabbakig nem ért el. Ez tulajdonképpen az eredet. olyan arányokkal. hogy analógiája csaknem minden hagyományban megvan. van fizika és asztronómia. Platóné.hagyománynak kell tekinteni. társadalomtannal. egészen modern. Mert az. Orpheusz az emberiség egységét a müsztérion-okban akarta megalapítani. A világidõ túlságosan kései volt ahhoz. a potenciák világába lép át. Késõbb Püthagórasz ugyanezt másként kísérelte meg. mindegyikbõl azonban csak fragmentumokat ismerünk. próféta. de sikere nem. hogy csak a magas síkokban maradt. de a korszak természetébõl következett. Lénye valószínûleg igen hamar mítosszá vált. és nem olyan divinális fénnyel. mint amilyenekkel Orpheusz rendelkezett. Scotus Eriugenához és Cusanus-hoz. kozmogóniával. vagyis az iszlámba. Hogy Orpheusz ezt az utat megtette. vagyis a centrum felé való fejlõdés jele. tökéletesen eredeti. és a történetinél magasabb realitásban ontológiai helyet foglalt el. hogy az orfika az emberiség egyik legrégibb és legmélyebb hagyománya. de annál mélyebb kapcsolattal. erkölcsi tanítás és eszkatológia. és nem emberiséget. hogy ilyen vállalkozás — akár számára. hanem államot. metafizikával. Számunkra mindez töredékes. Ezek a mûvek költemények. Az utolsó kísérlet. ezotériával. arról a túlvilágba való leszállása tanúskodik. vagyis dicsõsége volt. Platón nem archaikus személyiség. éspedig van. mint amilyen Empedoklészt övezte. a virtualitásba. Empedoklész számára — eredményes lehetett volna. teljes hagyomány. — és került a szufiba. gondolkozó. amikor az ember az aktuális világból mélyebbre.

egymagában nem elég. a törvény.Az archaikus korban nem ritka. archetipikus alakokká lesznek. amely az emberfölötti jelképpel valami rokonságot tart fenn. addig növekszik. és ami a mítosz tartalma. hogy már Arisztotelész sem értette. Ez a logosz. Az orfika meghatározása nem azért nehéz. Mert bizonyos. de sehol sem kézzelfoghatóbban. akinek sokszerû ismerete volt. az természetes. amit az ember a természetbõl csinál. Az egység a dolgok középpontjában van. Az arc a láthatatlan megjelenése. és különös folyamat indul meg. Orpheusz történeti létét már Arisztotelész kétségbe vonta. ami meghatározhatatlan. hogy ha a mûvet ténylegesen nem is Orpheusz írta. vagyis a dolgok felszínén. az emberbe és a világba épített centrális rend gondolatának fölfedezése. mint a történeti. annak kritériuma többé nem az. hogy a fennmaradt mûvek egy részének szerzõje nem Orpheusz. amit a görögség csinált. egyöntetûség van. a mítosz magához vonzza. tudjuk. ami orpheuszi. Mindabban. amely minden létezõ alapvetõ rendjének egzakt jelképrendszere. Mert a geometria nemcsak a világban van. a próféták. Mindig az a döntõ. viszont jellege miatt mindenki orfikusnak tartotta. és esszenciális jelképekké válnak. Egyetlen gondolat ez. Egzisztenciális valóságukat elvesztik. A világ értelme a világ arcáról sugárzik. A világ abszolút voltának megfelelõ . Ez az egyöntetûség az. hogy emberek. amit kanónnak hívtak. hanem költött alakok. Zarathusztra esetében így történt. és nem is éltek. Hogy ez Lao-ce. Buddha. amit a görögök megiszté muzikének. Ha az ember és mûve mítosszá válik. hogy megtörtént. A mítikus hitelesség más. mert megnyilatkozása olyan elképzelhetetlenül gazdag. De az orfika ezt az egybeesést nem a dolgok mögött látja. sõt minden tettet és minden gondolatot. Csuang-ce. az ihlet és a koncepció orfikus. középpont. Amit magába olvasztott. hogy igaz. azé a rendé. vagyis a legmagasabb zenének neveztek el. Ez az. ami azt jelenti. Ez a felszín a forma. akik történeti lényükön felülemelkednek. A késõbbi generációkban ezért az a gyanú ébred. Mózes. Ami a dolgok felszínén van. vagy sem. Könnyen lehet. Egyben lényeg és ábrázolás. hanem hogy mennyire gazdagítja és bõvíti a mítosz egyetlenségét. ahol mûvészet és mítosz és tudomány találkozik. Ha a görögségben a nagyság csírája minden bizonnyal természettõl fogva meg is volt. hogy az ilyen emberek nem történeti. Minden mûvet. És azon. Hogy a modern tudomány ezt nem érti. Ennek a látásnak és tudásnak legpregnánsabb megnyilatkozása a geometria. az egységes bélyeg. az arché — messzé — telé (kezdet. végcél). Ez a metaxü tuton (mindennek közepe). 3. ami azonos a görög építészetben és a költemények versmértékeiben és a szobrokban. — az értelem. vagy sem. hogy valóban megtörtént. hogy a tehetség. azt mindenki tudja. mint a geometriában és a tragédiákban és a filozófiában. A történet számára az egyetlen fontos. és a mindenki által érzékelhetõ felszín (panteleia) egysége. Orpheusz nem õskori polihisztor. A mítikus realitás azt nézi. elveszti személyes jellegét. Amíg a mítosz él. az bennünk a legmélyebb. amit a természet ad. Ez a nomosz. Ez a senki által nem felfedhetõ mélység (borborosz). hogy élõ emberbõl miképpen válhat emberfölötti jelkép. A pont.

A különbség azonban lényeges. anélkül. azonnal felismerhetõ. nincs kevésbé természetes. de nem közönséges. amikor geometriai észrõl beszélt. mint természetesnek lenni. és anyagi. a tiszta kép nem egyéb. soha az életet nem sérti. hanem a gondolkozás történeti helyzetére visszavezethetõ. ezért mindaz. Semmi hasznot nem hajt. Egyéni. vagy a fenyõ. úgy növekszik. Amit lát. nem közvetlen. Platón szerint az istenek geometrizálnak. ahogy az érzékiség a szellem legmélyebb gondolata. de ez azért történik. mint a kristály. Mûvészi. mert a gondolat a szellem érzékisége. geometrikusan gondolkozik. mert a geometria megnyitja a létezés rendjének alapvetõ jelképeit. azt gondolja. Ebben van az õskori orfika és a modern logisztika rokonsága. a szobrászatban azonos és univerzális és primerjelképekkel gondolkozik. és tudja. de sohasem a gazdagság és a feszültség rovására. hogy azt elõtérbe helyezné. 4. anélkül. Az emberbe és a világba épített meg nem változtatható rend és szabály tudatában van. hogy a rend. A világban semmi sincs. hogy természetellenesebb. A logisztika pedig kísérletet tesz arra. ami csupán önmaga lenne. és komolysága derûjében van. minden jelkép. mert a szám benne ritmus. de nem élettelen. mint természetellenesnek lenni. amit valóságnak hívnak. Az orfika alapállása másra vissza nem vezethetõ emberfölötti tudás. Ha azt mondja. hogy a szenvedés mélységeit megérintené. Egyetemes. mert nem a kényszer. megismételhetetlenül egy. anélkül. Az emberi gondolkozás lényege. azon a szépség bélyege van. Mindig arány és összhang. mert azt emeli ki. felületes és ideiglenes. hogy szimbolizál. A lények testet öltött istenek. mert minden létezõ jelképe valaminek. hogy a modern gondolkozást szekunder módon orfizálja. az építészetben. Az ember. mint a tiszta idea. és anélkül. vagyis centruma valamely felszínnek. Amit csinál. mégsem lehet meglenni nélküle. hogy azt hangsúlyozná. hogy ez benne külön szándék lenne. de nem önkényes. hogy ez benne külön szándék lenne. Derûje komolyságában. Pascal is látta. anélkül. Egzakt tudása van. a gondolkozó mûvész. ahogy az istenek szellemet öltött . de mindig egységben. methé aióniosz öröklét-mámor. ha másnak nem. Szellemi. egyetlen kézmozdulatban a bolygók keringését. egyetlen gondolatban a mindentudást. Örömet kelt. és ez a geometria. a tiszta forma. ami a dologban a legmélyebb. a morálban. hanem a szabadság jegyében áll. amirõl viszont mindaz. ami modern. de minden mozdulata tudatos. és egyetlen alkotásban a világteremtés mindenhatóságát. amit a modern ember csinál. Ezért a forma pura. Mindig a valóság teljes sokszerûségében. aminek jelenlétérõl minden hagyomány azonnal felismerhetõ. Úgy látszik. Egyetlen cseppben megvalósítani az örökkévalóságot. saját ellentétének és azt magába rejti. Minden fogalmunk jelképe valaminek. Az orfika — közvetlenül és primordiálisan — a költészetben. A szellem tapasztalatait jelképekre fordítja. A logisztika mámortalan és absztrakt és racionális. A rész és egész viszonya számszerû.emberi gondolkozás is geometria. hogy azt külön akarná. ha helyesen gondolkozik. A legkisebb tárgyban meg tudja látni a legnagyobbat. még ha a legszigorúbb is. A mûvész gondolkozó. anélkül.

nincs külön föld és túlvilág. Errõl beszél a Yi-king és a szánkhja és a Kabbala és Egyiptom és Irán. Orpheusz azt mondja. Erre a gondolatra Orpheusz a legnagyobb szabású arithmológiát építi fel. a tett világa. a primordiális megnyilatkozás. amit tudhat. a fény. Négy korszak és négy világ. Az öröklét az élet minden pillanatában jelen van. hogy L e g y e n. már csak azért is. a paradicsom. az egység. A héber hagyomány a teremtésben négy mozzanatot különböztet meg. mint ahogy az a modern szekularizált számfogalomban megtörtént. de jelenti a világszférát és az örökkévalóságot. hogy Jahve a világot szám. A szám minden létezõ apja. a konstrukció. az elemek. ha tapasztalatilag nem szereznénk közvetlen tudomást felõle. ez a megformálás. Az élet minden nap újra keletkezik és újra elmúlik. a kozmosz viszont a rendezett világ. és ha mikrokozmikus arányban nem annak az elsõnek megismétlése lenne — és így. az idealitás. mindennemû manifesztáció elõtt. Ez a világ Orpheusz világa. azt sem tudnánk. hanem egymásban is. a rend. a cselekvõ megvalósítás. Minden hagyomány magva az arithmológia. az emanációk világa. amely sajátságosképpen helyet és idõt jelent egyszerre. Ez nála a káosz és a kozmosz feszültsége: az alkotás az aziluthban nyugvó nemlétezõ. az anyagi realizálás. mint a görög aion. a jezirah és az asszijah nem csak egymás után van.lények. a tiszta õsképek. amelyben a szám eredeti kvalitása és kvantitása még nem vált el egymástól úgy. 5. mert az aziluth. a szám világa. Ha minden teremtõ mozdulat az emberben nem a világ teremtésének analógiájára történne. az arány. Arithmológia annyi. és a fényben válik. Az aziluthról semmit sem lehet mondani. Ezért a számnak is . a technikai megoldás. Szakrális matézis pedig az. Végül a negyedik az olam ha asszijah. Az elsõ az olam ha aziluth. és soha az egyik a másik nélkül nincs. Az aziluth a potenciák. az elsõ teremtés. Pantón archei ton arithmon hé trias. A második mozzanat az olam ha berijah. amit a Thora úgy mond. a bázis. a berijah. Ez az. hogy triasz kata panta metrusza. Orpheusz a számhoz himnuszt ír és azt mondja: arithmoi de te pant'epeoiken. mérték és súly szerint alkotta. vagyis a szellemvilág. Ezzel azonban az ember az olam ha berijahról mindent. amely a létezés küszöbét a berijahban lépi át. és ez a minden nap újra kezdõdõ és bevégzõdõ élet örök változása a változatlan és mozdulatlan egyetlen Egy. és minden pillanatban elmúlik. De a többi hagyomány és az orfika kõzött lényeges különbség van. hogy újra itt legyen. hogy van. a kikészítés. — a három minden dolgok mértéke. E két világot minden hagyomány ismeri. a tökéletes világ megteremtése. a legelsõ kisugárzás. A harmadik az olam ha jezirah. éspedig a nemlétben nyugvó potenciák aionja. mielõtt kimondja a szót. mint a szakrális matézis. virtuális ideává. De mindegyik csak utal rá. Nincs külön lét és élet. A harmadik mozzanat a jezirah pedig minden hagyomány középpontjában áll. az alak. Az egész számsoron a hármas uralkodik. A világ szó héberül olam. Az aziluth a teremtõ állapota a teremtés elsõ pillanatában. A rendezettség ideája a szám. elmondott.

—életképzelet. mint ahogy azt Orpheusz meghatározza „a számok lényegérõl és erejérõl és tetteirõl szóló teória". és a növény. mi a növény. —lényeglátás. Már mozgás és élõ test. harmadszor a számot csak ábraszerûen tudja felfogni. hogy a szám principiális mérték és értelem. hogy mi az edény. a megiszté muziké. amikor énekel. Az orfikus szám keletkezése pillanatában már alak is. mint ahogy Maxwell. egészen a földmûvelõ munkáig és a legegyszerûbb ipari mesterségig. De a teória itt nem elméletet jelent. és az arányok számokban nemcsak mindig kifejezhetõk. üdvtanra. amely csak a szám mennyiségérõl szerez tudomást. Imagináció. Ezért fejezhetõ ki a világ számban. Az orfika. szobor és épület. a realizálás. és nemcsak tartalom. mítoszra. zenére. mert a szám nemcsak a tér mértéke. mint a fundamentumra rá van építve. amit a fáról metszenek. amikor táncol. mi az atom és a világrendszer. ami a legmélyebb zene. A szót csak késõbb foglalták le a költõ számára. és e geometrikus ábrák megfelelnek a zene geometriájának. mi a kristály. amit a tûzre tesznek. sõt gondolkozás. mi a bot. mint a madár. az tudja csak. hanem az ember. és tulajdonképpen nonsens. és itt válik minden emberi tevékenység világteremtõ szakrális mûvé. Az orfikus teóriából már tudjuk. és nála utal minden emberi alkotás vissza az eredetre. ritmikus beszéd. amit az ember alkot. hanem mozgás is. és ezért ritmus. tudja. vagy épületet látott. hogy a láb és a kéz és a fej és a derék geometrikus vonalakban mozog. ez az arány. a világarányra. Ez a készítés. ívekben és háromszögekben. az Orpheusznál annyi mint poiézisz. morálra. másodszor a számkontinuum problémájával nem bír. amelyre minden létezõ. amely a dolgok határát megszabja. elõször is. a szabályra. geometriára. A szám nemcsak formális mérték. ami még nem lenne baj. Aki valaha táncot látott. a minõség és a harmadik: a ritmus. a számot nem is tudja definiálni. vagyis költészet. azt az embert. A modern matematika a szekularizált számmal dolgozik. mint minden õskori hagyomány a világ primordiális koncepciójából indul ki. A szám mennyiség és minõség és ritmus. hanem valóságlátást. ez a mérték (logosz) megvalósítása. És egyedül Orpheusznál épül egységes és értelmes rendbe mindaz. mert. hanem aki megértette. szobrászatra. a csinálás. de egyedül Orpheusznál bomlik ez az eredeti világegység szivárványszíneire. ének és zene. de nem is tudja. A poiézisz fejezi be a teremtést. Ennek a számnak kielégítõ meghatározása nincs. A poiétész az istenek gyermeke (hoi theon paidész poiétai). Amit végül a héber hagyomány asszijahnak nevez. a mennyiség. táncra. Késõbb a theoreint csak Plótinosz használja ugyanebben az értelemben. hanem tartalom is. Nem az. ugyanúgy számol. ugyanakkor az egymástól legtávolabb fekvõ dolgokat is összeköti. színházra. aki a mûvet megcsinálja. A modern matematika hallatlan zavarban van. arcszerûen nem. mert a reális számnak csupán fragmentuma. amely a létezés minden mozzanatába kezdettõl fogva be van építve. A geometria születése pillanatában már tánc is.három oldala van. körökben és parabolákban. vagy Einstein megkísérelte azt kifejezni. hogy mi a szám. Az orfika. matézisre. sõt. Az orfikus matematika születése pillanatában már geometria is. az egyetemes és egyetlen rendszerre. és ezért forma. hogy a világon uralkodó legnagyobb törvény ez a mérték. építészetre. (logosz). amikor a világba beépített primordiális számrendet . hanem az idõé is. aki valaha zenét hallott. eredetileg mûvészt jelentett.

amint keats mondja). ami mûvészet. morálisan annál magasabb rendû. vagyis mindeneket a szám szabályoz. és bizonyos számrendnek megfelelõ színárnyalatban festi meg virágját. Valamely tett minél érvényesebb. a szám a metaxü tuton. ezért van kapcsolat a szépség és az erény. Ahhoz. és a matematika az egybõl a kettõbe sohasem jut el. ami az Egy. és a morál lefordítható mûvészetre. mint a geometriának száma. Arithmoi de te pant'epeoiken. Ez a harmadik inkarnáció az arc. amit ne a szám irányítana. A modern matematika. ennek ismét fele. Nincs a világon semmi. hogy élõlény legyen. annál értéktelenebb. hanem a szám és ábra. úgy.követve bizonyos arányokban növekszik. ami arc. A szám a világ formáló erejének (annak az erõnek. a számra. és így tovább. vagyis. Ez Orpheusz enszómatózisza. Ez a szofisztikussá tett szám természetes következménye. a zenének morálja. sõt az ábra és az arc viszonyát is. A geometria azonban még a tiszta ideák (jezirah) világában tartózkodik. De van a morálnak zenéje. Az mindenek felett való értelem. A hierosz arithmosz. annál parányibb. mondja kassner. és a morál számolás. annál kisebb száma van. amely számnak értelme a forma. ahogy a geometriai ábrán keresztül közvetlenül visszalátni az eredetre. lefordítható ábrára. . ha az ábrát lefejtem. annál elfoszlóbb és mulandóbb. marad az ábra (tüposz). mert a kettõ között van a fél. de nevettek rajta. De a szám újra testet ölt. amely az aziluthban született. és közelebb áll a nemlétezõhöz. és változatlanul jelen van a berijah és a jezirah és az asszijah birodalmában. és helyét mindenütt megtartja. kristály vagy növény. és mindenütt egy marad. és ezért annál közelebb áll ahhoz. hogy a világ nem véletlen. forma és tartalom és mozdulat. Ezzel az ábra és az arc feszültsége is érthetõvé válik. Viszont egyik sincs a másik nélkül. A szám nemcsak önmagát szabályozza. Ha az arcot lefejtem. mivel merõ mennyiségi számkoncepcióval operál. Ezt már a görögök tudták. a számok között levõ kontinuitást nem érti. éspedig a geometriában. addig az egybõl a kettõbe nem is fog eljutni soha. Az ábra a geometrikus forma. A szám kvantitás és kvalitás és ritmus. Az orfika olyan számkompozíció. vannak szép tettek. mert a számon keresztül minden létezõ viszonyban áll. állat vagy ember. el legyen készítve (asszijah). És a morálban a jó minél pillanatnyibb. Az Egy minden létezõ fölött áll. A zene számolás. az autothen nusz. mondja Orpheusz. Az arcnak éppen úgy van geometriája. amelyben az alak benne van. még egyszer testet kell öltenie. Az Egy a szám alapállása. Az Egy az a szám. mivel mindaz. Tudomásul kell venni. és az inkarnáció idejét is. Ezért van. és minél nagyobb távlatban jó. vagyis minél közelebb van az egyetlen és az örök tetthez. és a számrendnek megfelelõ illatskálából veszi illatát. lefordítható morálra. írja más helyen. a szépség és a bûn között. Amíg az ember a számot statikus és racionális kvantitásnak tartja. és az igazság szép (beauty is truth. marad a szám. amit a héberek jezirahnak neveztek) legelsõ testetöltése. a szakrális szám minden atomban jelen van. Ezért az. mindennek közepe. a hierarchiában annál magasabban áll. Az egyik számból a másikba átmenet nincs. truth is beauty. A monasz. hanem értelmes és tudatos alkotás. ismét fele. vagyis matézis és geometria és tánc.

Kassner egyetlen homálya az. léte törvénytelenné válik. Guillén). értelemben elsötétedik. Kassner számára a teremtés és a megváltás világa két világ. festõ. és szellemben lesüllyed. aki lénye és látása szerint orfikus. amilyennek ma látják. a festészetbe. hanem az emberben. a törvénytelen mûvészet. mint egyetlen rendszer. és eredeti folttalan és tiszta állapotába való visszatérése.és Beethoven-mû. és az egységet megbontja. hogy lényegbevágó határvonalat húz a szám és az arc között. a törvénytelen tudomány. morálisan lezüllik. vagy látásának jellegébõl). hogy azt hiszik. aki talán inkább véletlenül és szerencsével. aki a modern korban lényének gyökeréig ható világossággal látta és fejtette ki az orfika. sötét korszaknak. amely a legmagasabb zene. a társadalomba. . Keleten a jantra. vers (Mallarmé. a felbontás kísérlete reá visszacsap. Pannwitz nem tévedt meg a természettudománytól. aki azt meg akarja bontani. az a világ. Vannak orfikus egzisztenciák. aztán megfordulása (metanoia) és megtisztulása (katharzisz). vagy az õ nyelvén: a múzsai világ rendjét. ami az élet és a világ és az idõ kanónja. Kassner abban a hiszemben van. amely az archaikus azonosság-világot és a modern személyiség-világot kettétöri. vagyis emberfölötti forrásból merített tudás arról. a törvénytelen társadalom. mint image pure. Valahányszor ennek az egyetlen rendszernek szabályait az ember és az emberiség áthágta. A brahmani beavatás második lépcsõje a lélek sorsa a világban. hogy ábrázolási technikából. és ilyen kísérlet a világot nem érinti. és egyik a másiknak háttere és értelme és árnyéka és misztériuma. akik önmagukban és mûveikben a folttalan képet õrzik. a kanón törvényeit látja. Kanón annyi. akár a zenébe. akár a matematikába. Kanón az a rend. Van néhány gondolkozó. hogy az âme pure zuhanása és beszennyezõdése. Az orfika brahmani beavatás. A számkristály e világához a legközelebb a hindu hagyomány áll. amely Orpheusz világába az egyetlen pszüchopomposz. Amibe beavat. az orfikusok vas-korszaknak nevezik azt az idõt. amikor az ember számára a világ és saját maga elhomályosul.6. A hinduk kali-jugának. és ez úgy is mondható. végzetes. néhány absztrakt kép (Kandinszkij. 7. talán csak kettõ. Orpheusz mûveinek nagyobb része a lélek sorsával foglalkozik. a megiszté muziké. szobrász. és a nyomorultságban elmerül. néhány Bach. pannwitz és kassner. az ember akár a természettudományba néz. van egy-két költõ. amely nem megbontható. hogy image pure nincs image confuse nélkül. sem a filozófiától. (nem dönthetõ el pontosan. Pannwitz az egyetlen. a folttalanul tiszta nem a valóságban zavarodott meg. Mondrian). nem sokan. Legutóbb ezt a feldúlt képet annyira megszokták. A modern világból alig valami. viszont az ember számára. sem a modern mûvészettõl. még Nietzschétõl is csak alig. a szám és a lélek is megzavarodik. a logikába. folttalan és transzparens és tiszta kép. vagy a gondolkozásba. és ahol még a létezésben a legtisztább. a világ mindig ilyen image confuse volt. A modern világ ilyen image confuse. Az orfika a paravidja egy neme. és felépítette azt a rendszert.

Csak a megismerés szabadít meg. az élõ. a héber manna. és testet öltött. amelynek felsõ fokán a nektár. Az idõk lehajlásával azonban az anyag egyre nehezebbé és sûrûbbé vált. a tiszta lelkek közé kerül a Holdba. A négyet az orfikusok az igazság számának tartották. hogy ez az anyaszám. A mozgás száma. amíg felébred. vissza kell térnie. az egyetlen rendszer. akik a megtisztulás útját ismerték. amely a világról és önmagáról való tiszta és folttalan képet õrzi. a Vádló. az égi és isteni anyag áll. máskor azt mondják. Az antropológia kevésbé. Valószínû. Ez az élõ szám. és tisztátalanságával a túlvilágra lép. mint a szám alapkvalitását megtalálni. Ez az orfikus misztérium lényege. Aki saját lelkét a Hadész hatalmából megszabadítja. ahogy Orpheusz leszállt Eurüdikéért. a szenny erõit a fény szenvedélyes akaratával legyõzi. amikor a nemlét sötétségébõl (nüx) a teremtés küszöbén át a világra lépett. nem ismer irgalmat. mint ahogy a Vedanta is tanítja. Arithmológia tulajdonképpen annyi. (pneuma noéton pür). A morál. hogy az ember a számnak olyan metafizikai koncepciójával kell operáljon. mert a testetöltés nem jelentett zuhanást. a folttalan test. . akik a megszabadulást tanították. Amit a legnehezebb megérteni. hogy a társadalom alapszáma a négy. Különös. Aki pedig ezt nem éri el. hogy e körökben a szám uralkodik. amit a hinduk szamszárának neveztek. Az aranykorban nem volt szükség olyan emberekre. és egészen addig kell mindig és mindig újra testet öltenie. az elsötétedésben annál nagyobb jelentõsége lett az olyan lényeknek. mert abba az egyre értelmetlenebb zûrzavarkörforgásába (küklosz geneszeósz) került. Az iráni haoma. Ha az ember megvárja. 8. hogy szám. Van egyes egység. Dnyána moksa. lelkének a nehéz és a sötét anyagban elmerült feléért. és a testetöltés a lélek számára egyre inkább büntetés lett. halála után.A kezdetek kezdetén a lélek. Az emberiség minél mélyebbre merült a vaskor felé. négyes egység. Az aranykorban az ember ilyen nektártestben élt. a hindu szóma. Mindenki azonnal belátja. a bûn. A léleknek katharziszon kell átesnie. hogy más tévelygõket is a világosság útjára vezessen. aki az éjszaka. hármas. a benne levõ szellemre. kettes. a sötétség. a Fény jegyében újjászületett. hogy a lélek alapszáma a hét. a világfölötti istenség. A kozmológia könnyen arithmologizálható. vagyis a kanón. A Hold az üdvözültek paradicsomának jelképe. és a szamszárába visszaûzi. önmagát mozgató szám. És valószínû. hogy Orpheusz a hülé szót. A zenével és a tánccal. életének törvényét követte. és a folttalan anyag. az még emberi testében és életében is megszabadulhat (mint Indiában a dzsivanmukta). Nehezebb azért. A lélek csak önmagára számíthat. Mert a halál után a Hadészben Momosz. Le kell szállnia az alvilágba saját lelkéért. a társadalom számelméleti megértése nehezebb. az alkalmas lehet arra. mert itt magasabb számelméleti mûveletekkel kell dolgozni. a mûvészetekkel és a fizikával nincs nehézség. És aki Phanész. amelyben társadalomtan és lélektan és erkölcs is elfér. Az anarchiának helye nincs. az anyagok legnemesebbikében és legtisztábbikában. Ez az âme pure-nek megfelelõ matière pure. egészen más jelentésben használja. de a tisztaságot megvalósította. mint Indiában mondják. hogy az élet belõle elfogy. a megismerés tüzére. amelyet késõbb durva és nehéz anyagnak fordítottak. Hülé a testiség elképzelhetetlenül gazdagon árnyalt fogalma. Mindenki kezdettõl fogva tiszta volt. A lélek lényege.

a polgárok zsebét kiforgatni. Ez az egyetlen rendszer nyílt megtagadása. Ettõl az idõtõl kezdve államot vezetni annyit jelentett. a nappal és az éjszaka. folyamatos is. A világ rendben van. és ezek a mozdulatok leginkább a tánchoz hasonlítanak. A tánc ugrás is. Az öt már sok. A dolgok matematikai struktúrája. A rend. A négyen belül két ellentétpár van. a lovagi. A partitúra az egyetlen rendszer. A legmagasabb erkölcs nem tevékeny. Vagy ami ugyanaz. Semmi nem táncszerûbb. vagy az énekkar élén. hanem ritmikus. de a természet folyamatosan sem mozog. Az állam vezetése mindig hasonlított arra a zenei tevékenységre. és mindenki békében él. az ember hatása a rend. Ebben a percben a politika és az erkölcs kettészakadt. hanem saját önkényét. Az államvezetés abban a pillanatban bukott el. Az óceán hullámainak tánca. Ez benne a rend és a szabály és a kanón. akik ez ellen tiltakoznak. és meg tudjuk érteni. Ezek azok a feladatok. mint a geometria és a színház. a föld hatása a bõség. a jobb és a bal. És tovább: Azt hiszed. A természet aritmológiai mozdulatokat tesz. rézkor és vaskor. ezüstkor. mint az ásványok kristályképzõdésének mozdulata. Múzsák nélkül a világ vak. amikor a karmester nem az egyetlen rendszert vezényelte. az a forma. mondja egy modern gondolkozó. agyafúrtan hazudozni. amikor a rendetlenség erõsebb. A négyes az emberiség egysége. mint az igazságot realizálni. A tél és a nyár. Államot vezetni éppen olyan múzsai tevékenység. és a világban minden helyére kerül. Éppen olyan orfika. aki az igazságnak érvényt szerez. hogy a világosságért a hatalmasnak agyon kell magát dolgoznia? Függõágyából fel sem kell kelnie. aki templomot épít. Ezért van négy korszak. mondják Kínában. de a hatalomnak igazság nélkül nincs világossága. Az igazság és a hatalom egysége a közös élet alapja. hanem táncszerû. akik a négyes számot összefüggésbe hozzák a hagyomány négy kasztjával. mint azé. vagy a virág kihajt. A tánc fegyelme és morálja. mert ritmikus és geometrikus egy idõben. hogy az ember az egyetlen rendszert meg tudja valósítani. aranykor. a gazdasági és a szolgáló kasztnak. a levél. Megfelel a szellemi.A négyes az utolsó. Jaj az idõnek. A politika a kriminalizmus egyik fejezete lett. Államot vezetni annyi. amelyeket a közösségben élõ embernek meg kell oldania. Mert mindennek. mint a nép rovására immorális csínyeket egymásra halmozni. amellyel a hatalmak alakját és mozgását a mértéktelen anarchiában meg tudjuk ragadni. mint ahogy a legmagasabb zenének nincs hangja. amit a karmester tölt be az orkeszter. A napsugár tánca a víz fodrain. és azok számára. ahogy a rügy kibontakozik. az egyén és a közösség ellentéte. az anyag és a szellem. Megértettem. A hatalmas ember az. a dolgokat létrehozó erõk rendje. a karmester a kanónt elárulta. mint az a mozdulat. annak kanónja lényegesen más. mert az igazságnak a hatalom nélkül nincs érvénye. Az ég hatása: jónak lenni. amely nem gépies. . mondja Pindarosz. a fent és a lent. Semmi nem táncszerûbb. mint költeményt vagy zenét írni. A természet nem tesz ugrást. hatalmas börtönöket építeni. A nagy útban nincsen semmi rejtély. Vannak. Hozzá lehet tenni. az a hatalmas hibája. ahogy a lélek mozgása sohasem gépies. Aki államot alkot. ami szabatos. hatalma van a rendetlenség fölött. mint a rend. és ha a rend megbomlik.

Imádja az aperitívet és a divatlapot és Oscar Wilde-t. hanem a kádfürdõ. ez a zene lényege. a csábító. Az esztétikai egzisztencia csak a . Az esztétikai egzisztencia az orfikusnak nem okvetlen ellentéte. Világképe a jellegzetes image confuse. amely a morális és a religiózus stádiumot megelõzi. semmire sem kötelez. mert szeretné. ez benne az aszkézis. ha az élet játék. Irtózik mindattól. Igazságosan és egyszerûen élni. reflex. igazan élni. és nem geometrikus. és õ a játék virtuóza lenne.Mindenkinek csak egyetlen dologra van szüksége. könnyed és tudatosan immorális. hogy az szellemi kiskorúság. és az egésznek semmi következménye. hogy valamit komolyan kell venni. Nem szabad. Nem szabad összetéveszteni a hétköznapi emberrel. hogy ízlése van. Normális embernél. hanem zavaros. szõnyeget vagy bronzot. a dolgokat csak elvicceli. de mindenesetre bibliofil. legkésõbb a harmincadik életévvel befejezõdik. amikor a politika és az erkölcs kettévált. eklektikus és epigon. Esztétikai egzisztenciát élni annyi. Don Juan. hanem perverzió. Azóta a hatalom nem a nép javát akarja. és amit tudatosan elkerül. csupán önzés. Ez az elõkelõség. És ez az ájultság (az orfika pathénak nevezi). csak zoológiai ösztöneit kielégíteni. tükör. hogy élvezzen. Megzavarná õt langyos mosolyában. a hatalom igazság nélkül maradt. Nem a tenger. vagy ami ugyanaz. Az esztéta a mámort összetéveszti az ájultsággal. Az esztétikus igényes ember. divatos ember. Nem fölényes. A komolytalanság nála esztétikai valõr. ínyenc és anarchista. de csak nyalakodik. Tulajdonképpen semmirõl sem lehet vele beszélni. csupán önkényes. Valódi érzékenysége nincs. Ezért dandy és erotikus. mint az élet veszélyének nem tudatában lenni. és csak konferanszié marad. aki a közönségestõl irtózik. és semmit abból életében realizálni nem tud. hiú és feminin. Mert csak azért van itt. De semmitõl sem fél annyira. mint attól. Az esztétikai egzisztencia agglegény. nem eszik. ami életélvezetében megakadályozhatná. A világtörténetet összenyalakodja. észrevegye. hanem a kellemes. Nem önszeretet. nem kell egy pohár. csak egy csepp. és semmit sem visz végig. A sötét korszak végsõ fázisa akkor kezdõdött. és azzal hízeleg önmagának. nem egyetlen asszony férje. aki nem tud mást. lehetõleg illatosítva. ami a kései görögségben és Rómában a rafinéria. ahogy burckhardt mondja. ez az erkölcs lényege. csak az õ élményeirõl. Valójában mohó. csak torkoskodik. annál igényesebb. de ez nála nem civilizáció. Kierkegaard az esztétikai stádiumról úgy beszél. Ezért nem a szépség kell neki. Amirõl elszántan nem vesz tudomást. Ezért akár élet. y hogy mindazt. A legkülönbözõbb kapcsolatok egyesítése fájdalom nélkül. ami végleges és egyértelmû. nem a világ folttalan õsképének jegyében áll. aki az élettõl fél. pedig mindössze finnyás és hisztérikus. nem múzsai többé. Rendesen porcelánt gyûjt. Mindig másodlagos. Macht ist böse. Sóvárság csak abban keletkezik. Nem az egyetlen rendszer szerint cselekszik többé. vagy alacsonyabb foka. hanem valamennyinek udvarlója. önkényes. ezért kell viszályt és boldogtalanságot és gyûlöletet ébresztenie. és minél korruptabb. akár mû. igazságtalan. a hatalom gonosz. de még ízlés maradt. szabálytalan és beszennyezett. 9. tehát vak.

és a zene hangjára a ház megmozdul. A két fiatalember felül. hogy az egyik a másikat bíztatta volna. Vallást és törvényt. és mialatt a kocsi hazafelé halad. mondja dionüziosz areopagita. mert tudta. 10. és a világ kezdetén ott állott. hogy a muzsikát muzsikával fogadják. Mintha ezen a helyen és ebben az órában megvalósult volna. Soha senki nem élt. szekrényébõl kiveszi a fuvoláját. elhatározzák. kettõst játszanak. A szépség a dolgoknak az örök rendben való egybehangzása. A boldogság birodalmát akarta megvalósítani. mint a feljegyzés írja. és a világ végén ott fog állni. a néger szobrokra esküszik. akiben a kanón enthuziazmusa mélyebb és szenvedélyesebb lett volna. felépíteni az egyetlen rendszert. még virtuozitása is erõtlen. hogy ne vegyen részt a hangversenyben. hogy együtt térnek haza az egyik kocsiján. ami sötétség és zavar. a földön. az éneklõ világegyetem. Meg akarta teremteni itt. ezért igazi vonzóerejét elvesztette. erkölcsöt és ruházatot. században lett a hitetlenség kétségbeesésének jellegzetes alakja. és amoralitása már egy neme a moral insanity-nek. hogy külön megbeszélték volna. mint a világ mértéke és . mindazt. és anélkül. aki a világiasság felfokozásával akar még menteni az élet összetört szépségébõl néhány cserepet. a létezés folttalan képét. Perverziójában nincsen többé stílus. amit Orpheusz hirdetett. methé aiónios. de egyre kisebb és kisebb lesz. A kocsi a ház elõtt megállt. Csak hisztériája nõ. methé. házában minden élõlény virágzik. minden oszlop és szobor virágzik és a kertben minden porszem virágzik. A nõk lantjaikért és citeráikért sietnek. egymásnak megörülnek. Az öreg családfõ felfülel. A világtörténet egyik legragyogóbb orfikus egzisztenciája Echnaton fáraó. Echnaton a földrõl egyszer s mindenkorra el akarta ûzni mindazt. háza virágzik. Nem élet volt ez. és ez az a szó. Nem ismeri a keletkezést és az elmúlást. és komikus a finoman öltözött úr. írja breasted. a mellékutcák udvari lakásában lassan és terméketlenül elpárolog. felzendül a sok hangszer. és élete a káprázat anarchiájában. hogy a teremtés legkisebb részecskét is a végleges rend örök szépségébe helyezze el. és akinek törekvése volt. a világ mámora. ami szegénység és szenvedés. épületet és rítust az egyetlen folttalan kép mására akart elkészíteni. hogy ahol szépség van. örökké egyforma és változatlan. visszaállítani az aranykort. Echnaton a világtörténetben az az ember volt. aki a barbarizmusért rajong. akit a legmagasabb szellem érintett.polgári XIX. A világon minden a szépségért történik. és nem állja meg. Japán fiatalember esti kalandozása közben barátjára akad. minden szoba minden sarkából zene szól. Khiméra volt. mint Orpheusz mondta. hanem mámor. A szépségben minden létezõ találkozik és egyesül. A huszadik században anakronizmus. A két fiatalember fuvoláján játszva belép az ajtón. a kitárt ablakokon és ajtókon árad a zene. akinek. anélkül. onnan a démonok menekülnek. szokást és étkezést. az õsi poézis jegyében. A világ ragyogásának elsõ oka. a születést és a halált. amely a dolgok sokaságát magához szólítja. és zeng a ház. mind a kettõ elõveszi fuvoláját. a kozmosz aoidész. elragadtatásból és örömbõl.

hogy a mû (poiézisz . gépeket és eszközöket. az emberi létet az egyetlen rendszerre akarta építeni. 11. hogy az emberi világot mulandónak tekinti. és a harisnyában. de itt nem lehet végleg letelepedni. A mai ember számára ez sok volt. akik a világ isteni jelenlétét látták a fakanálban is. fölemelni az igényt. Az egyetlen feladat Indiában és Kínában. amikor a modern indusztrializmus kellõs közepében az embert vissza akarták vezetni az egyszerûséghez. az orfikából sajátságosképpen kibontakozott valami. William morris. Orpheusz a szellemi kasztot akarta megalapítani. amellyel alkot zenét és államot. A múzsai rend még egyszer tüzet gyújtott. amely megbukott a preraffaelitákon. A preraffaeliták voltak az utolsó emberek. és erõs. amelyet minden léleknek meg kell próbálnia. a kulcsokban és a fazékban. A szépség teremti az összhangot és a barátságot és a közösséget. hanem a korszak volt. Ez itt már túl alacsony és rendetlen. és a köréjük gyûlt festõk és költõk és építészek és gondolkozók. a társadalmat a rendhez. hogy nem a mozgalom volt az. Hit abban. A mû megalkotása. a történeti órában: Dante Gabriel rossetti. az orfika sem kíván semmit felépíteni. mint a szándékolt szellemiség akaratlan következménye kibontakozott. hogy a testet (szóma) börtönnek (séma) tekintették. vagy ami ugyanaz. Egyetlen irány van. Az orpheuszi költeményekbõl. de biztos. ez az. végül pedig az egész lakott föld létének alapja lett. . a hús állapotának. hogy Orpheusznak ez a következmény szándékában volt. Különös õrület. és kisugárzása még háromezer évvel késõbb is érezhetõ. amibe az ember azt. ami az orfikus hagyományból. ez az egyetemes készítés (jezirah).õsképe (paradeigma). Valami. durva és tompa. beledolgozza. Ez a valami a hit a mû szakrális és megváltó voltában. ami lényében a legnagyobb és a legdrágább. elhanyagolt és lompos. John ruskin. Tibetben és Egyiptomban és Arábiában. Hit a mû-halhatatlanságban. Mégis. csak az a lélek kerül a földre. Mint minden õskori hagyomány. hogy a világból nyomtalanul eltûnjék. Mert nemhogy nem valószínû. megtisztítani a gondolkozást. és azt tanították. mint ahogyan azt Orpheusz eredetileg elgondolta. Az angol preraffaelita gondolat nem terjedt el. ami aztán egész Európa. ha egészen másképpen is. de a sötét korszak kései volta miatt szándéka már nem sikerülhetett. és az öröklétrõl leszakad. legmagasabb és legtisztább. épületet és tudományt. leépíteni. aki megzavarodik. Orfikus egzisztencia most. meg akarták nemesíteni az ízlést.alkotás) bizonyos és lényeges szempontból az életnél több (metapoiézisz). Az orfika azonban túl nagy volt ahhoz. amely a korszakon megbukott. fegyelmezetlen és tisztátalan. de ezt egészen biztosan nem akarta. és amely a történet folyamán a görögöktõl kezdve a mai napig Európa életének jellegét meghatározta. az emberiségnek ez az univerzális poiétikus tevékenysége. vissza. amelyen át kell menni. és késõbb Empedoklészbõl tudjuk. Itt nincs mit alkotni. Minden brahmani beavatás elsõ és utolsó szava. Nem a szépség iránt való érzéketlenségbõl. A lehetetlent kísérelték meg. hídnak.

de másodlagos következménye. hogy a mû-mánia milyen arányokat öltött. és a káprázatnak hátat fordít. és az ezotériához semmi köze. csak a mûért és egyedül a mûért. mintha nem lenne. hogy a világteremtés harmadik és negyedik fokozatának felel meg. Ami az életet esetleg kellemessé és szociábilissé és kényelmessé. A mû a dicsõség. Az esztétikai egzisztencia számára a mû tükör és kiélés. de mindez a külsõ kör dolga. és végül is milyen mûveket hívott létre. Orpheusz félreértése és meg nem értése már Platónnal kezdõdött. a következmények kiszámíthatatlanok. és amiért az ember még félig kihûlt szívének maradék hevével fel tudja magát áldozni. Annak a káprázatos produktivitásnak. A mû a szakrális lét legeslegutolsó morzsája. a kanón. Ez már csak abból is látható. értéke csaknem semmi. Mûvet alkotni annyi. ösztön. amit a héber hagyomány formálásnak (jezirah) és elkészítésnek (asszijah) nevez. mert az emberiség létezésének abszolút kérdéseit meg sem érinti. szokásban elvadul. ha nem lenne észvesztõ õrjöngés. mint az Állam és a Törvények két grandiózus khimérája. hogy az elsõ a mû. Az. és milyen színvonalra került. Az ember a mûben mélyebben él. ízlését elveszti. De ha az emberben az egyetlen rendszerrõl alkotott tiszta kép látványa meghomályosodik. szofizma. mert az ember megfordul (metanoia). filozófiának és vallásnak nevezünk. a szabatos lét mértéke benne megbomlik. dal és költemény és elmélet és zene végeredményben. esztétikai és gondolati bravúrok. de mûvek. A poiéziszrõl tudjuk. és ismét csak mûvek. amiben önmagát magasabb fokon valósítja meg (metapoiézisz). mindössze civilizáció. amit csinál. egy neme a mû érdekében való önmegtagadásnak és önfegyelemnek. Amit mûvészetnek és költészetnek.Európa azóta a mû szakrális és megváltó hitében él. A mûvet megalkotni. A megszámlálhatatlan festmény és szobor. A világ alapja az egyetlen rendszer volt. és ezt semmi sem árulja el inkább. . A mû lett az emberi élet mértéke. tudománynak. de erre akkor hangoltság már alig volt. és világlemondásnak a mûért. hogy legkedvezõbb. amit Orpheusz tudott és kimondott. Mindenkinek imádnia kellene. hogy az utolsó. nem is biztos. De ami elõtt õ maga is meghódol. amiben még hisz. épület és gép. a magányosok egyre ritkább felbukkanása. és sohasem lesz más. A kétezerötszáz éve tartó züllésben és fegyelmezetlenségben a rend egyetlen és utolsó bázisa. Tényleg nincs. és az ember maga csak ezután következik. annak. és ami az embert magához emeli és átvilágítja és felszabadítja. az ember lezüllik. hogy az ember mûvének mámorában él. Nem áll a megváltás szolgálatában. Az egyéni becsvágy teljesítményei. mint katarziszon átesni. az orfikus hagyomány külsõ köre. leginkább esztétikussá teszi. tökéletesen jelentéktelen. Platónnak majdnem egész gondolkozása a külsõ körben mozog. Az orfika részére valami. önkény. Lehet. Megváltás. Ami az orfikus hagyományban poiézisz. és a valóságba néz. hiúság és ájultság. és ennek alapszabálya. az csupán a hagyomány exotériája. kivételek és egzotikumok. Plótinosz visszatér az eredethez. Az egész mû-megszállottság az orfika egyik. ha a világteremtés felsõ két fokával nem kapcsolódik. A mû az öröklét egyik alakja. Ennek a két fokozatnak az elsõ kettõ (aziluth és berijah) nélkül semmiféle értelme nincs. mohóság. A világ nem változik. Ami az embernél több. amit az emberiség e mû-õrületben alkotott és alkot. mint önmagában. és az egyetlen és az utolsó. A mû a karma-jóga egy fajtája lett. Ami ezután következett.

— mint ahogy ismét Empedoklész mondja. 1952. London. a sötéthajú zûrzavarban és a véres viszályban elmerül. Sandy and Son. 1948. 1960 áprilisa. Thorndyke: The Insolence of Office (A hivatal packázása). [9] Constant Charpente: Essai sur l'outrage (Tanulmány a gyalázatról). 1931. p. bûneibõl nem józanodik ki. I-III. 1955. Number 6. Paris. [1] W. Amtslyrik in der Weltgeschichte (Hivatalnok dalok. Household Library. A hivatal lírája a világtörténetben). . B. [6] W. C.1955. 127. 1950. Thorndyke: The Anatomy of the Government (A közigazgatás anatómiája). 1948. C. Chapelle. Salvator Press. 1960. Wien-Zürich-Berlin. [10] Bernard Oussard: La falsification par le haut (A felülrõl való hamisítás). Hollowbarde: The Public Document (A közokmány). Paris. 1952. [8] Lorenz Teig: Beamtengesänge. 1942. Ed. — mint ahogy Empedoklész mondja. C. [3] Internationale Gesellschaft zur Förderung der Beamtenkunde (A Hivatalnokkutatás Nemzetközi Tudományos Társasága). mû: The Definition of the Official Act (A hivatali aktus meghatározása). Hollowbarde: I. Berlin. [2] Konrad Pysch: Prinzipien der Beamtenwissenschaft (A hivatalnoktudomány alapelvei). Colin. Salvator Press. m. 1948. [7] W. [13] B. Wien-Zürich-Berlin. Thorndyke: id. [4] Vierteljahrsschrift für Soziologie der Behörden (A hatóság szociológiájának negyedévi folyóirata). 895 p. Oxford. London. B. I-II. [12] B. [5] Kongress der Geselschaft zur Förderung der Beamtenkunde (A Hivatalnokkutatás Társaságának Kongresszusa).értelemben elsötétül és ha nem eszmél fel. London.1958. [11] Lewis Hudson: Brigands in the Sacristy (Zsiványok a szentélyben).

[16] P. 1954. Thorndyke: I. C. 1957. [18] W. London. Heidelberg. kötet. 237 p. Capaud: La sociologie de l'employé subalterne (Az alárendelt hivatalnok szociológiája). 650-657 p. kötetét. Souie — B. XI. Montmartre. XIII. kötet. [25] Mark-Aurel Schulze: Der Ursekretaer (Az õstitkár). Paris. IX. I. [19] W. Rain: Analysis of Hundredtwenty Autographs of High Officers (Százhúsz magasrangú hivatalnok névaláírásának elemzése). mensonge. Thorndyke: I. [22] L. Paris. 88-95 p. [20] Pierre Paul Savetier: Le Coprophage.m. [29] Louis Saint-Oran: La législation à rebours (A törvényhozás fonákja). Presse Uoite. 206-207 p. C.m. C. Vierteljahrsschrift für Soziologie der Behörden. (Németül is: Der Dreckfresser).[14] Titus Paragon: Behörde und Fledermaus (Hatóság és bõregér). Thorndyke: I. [15] Paragon: I. [27] W.m. C.m. terreur. 1958. Paris. amely az õstitkárral több elõadásban foglalkozik. [21] Pierre Paul Savetier: I. 230 p. Vierteljahrsschrift. Chatam. The three big monsters (A három õzszörnyeteg). 231 p. . Charpente: Servitude. [23] A. 1952. Bookseller: Community and Collectivity (Kommunitás és kollektivitás). 340-366 p. P. 1955. Teig: Beamtengesänge. m. Kongresszusi évkönyv. [24] C. [17] Lorenz Teig: Abgrund der Geschichte (A történet szakadéka). [26] Erre a tárgyra vonatkozólag lásd még a Hivatalnoktudományi Társaság kongresszusának V. [28] G. köt. Taplas. köt.

m. Vol. Kongresszus — XIX. 27. Paris. [33] Osborne Westinghouse: How to make truth in the modern society? (Hogyan csinálják az igazságot a modern társadalomban?). [38] M. The Control police (A hivatalos ellenõrzés). 1958. 1959. 1959. Besserholm: Das Nilpferd in der Konditorei. S.m. Bookseller: Community and Collectivity. A modern közigazgatás nagy kérdése).m. 288-377 p. Hull: I. Thorndyke: I. Brooch: The sentimental officer (Az érzelmes hivatalnok). Hull: Not-Boccaccio-stories of an economic nonsens (Egy abszurd nemzetgazdaság nem-Boccaccio-történetei). (Viziló a cukrászdában). World-crisis Series. 1957. C. [36] A. [45] E. D. 1957. London.m. Wallace: The World of the Mediocrity (A középszerûség világa). [37] T. Hull: I. London. Chief and Comp. [41] E. kötet. a kollektívitás szétesett soklelkûségben él. Zürich 1956. The Public Document. 1953. A kommunitás közös egylelkûségben. [35] L. Chief and Comp. London-CapetownSidney. [32] Rudolphe Sassou: Le fanatique obscur. C. . The office-state (A hivatalállam). B. [34] Osborne Westinghouse: Guillotin or Concentration Camp? The great question of the modern government (Nyaktiló vagy munkatábor. Metteur. 461-509 p. [40] E. [42] E. London. Teig: I. Exeter: Sweet voice flies through the ether (Édes hang száll a légen át). [43] E. D. 168-207 p. XXX. D.[30] G. 88-96 p.m. [44] Arnold Perron: Un Rêve défaillant (Az ájult álomkép). 139 p. Pencil and Stone. C.1959. Kongresszusi évkönyv. Thorndyke: I. [31] W. Paris. Suffering for ever? (Örök szenvedés?) 580-622 p. [39] W. D. Hull: Economic statement and structure of the bureaucracy (A hivatalnok-uralom gazdasági alapja és struktúrája).

No. Balling: Malthus and Edison. Ontario.m. .[46] G.12. New York. [48] E. p. [49] A. [47] George William Allington: Technocracy and Bureaucracy. Wallace: I. 1956. p. A modern emberi élet betegségei).m. 127-141. B. 1955. Legújabb idõk könyvei). 188-216. London. Diseases of the modern human life (Technokrácia és bürokrácia. Perron: I. B. Books of the recent times (Malthus és Edison.