You are on page 1of 12

1.

Tétel:
Helyvektor: Az a vektor, amely a koordináta-rendszer origójából a pontba mutat. Sebességvektor: Két pont közötti átlagsebesség, az elmozdulás vektor és az elmozduláshoz szükséges idő hányadosa. A helyvektor idő szerinti differenciálhányadosa. Gyorsulásvektor: A gyorsulásvektor a helyvektornak az idő szerinti második, a sebességnek pedig az idő szerinti első deriváltja. Mechanika axiómái: I. Axióma: Van olyan vonatkoztatási rendszer, amelyben a magára hagyott test megtartja mozgási állapotát mindaddig, amíg egy másik test annak megváloztatására nem kényszeríti. II. Axióma: Ha egy m tömegű testre F erővel hatunk, akkor az megegyező irányú gyorsulással fog mozogni. III. Axióma: Ha egy test a másikra F erővel hat, akkor az -F erővel hat vissza. IV. Axióma: Ha egy testre több erő hat, akkor ezek hatása helyettesíthető egy erő hatásával, ezek eredőjének hatásával. nagyságú és az erővel

2. Tétel:
A II. – és a IV. Axióma alkalmazásából a dinamika alapegyenlete, hogy egy tömegpontra ható erők eredője a tömeg és a gyorsulás szorzata: Az erők osztályzása:  Szabaderők: A szabaderők szabadon, erőtörvényeknek megfelelően fejtik ki hatásukat. o nehézségi erő o gravitációs erő o rugóerő o mágneses erő o elektromos erő o az általunk megadott erő Kényszererők: A kényszererők csak akkor lépnek fel, ha van valamilyen szabaderő és valamilyen kényszerfeltétel. o Felületi kényszer: A szabaderő következtében fellépő reakcióerő, ami merőleges a felületre a szabaderő felületre merőleges komponensének ellenerejeként. o Kötél kényszer: Ebben az esetben a kényszererő mindig kötélirányú o Csukló kényszer: A kényszererőről ebben az esetben nem tudunk biztosat csupán annyit, hogy a csuklóban hat. Súrlódásierők: Érintkező felületek és a felületeket összenyomó erő szükséges a súrlódási erő létrejöttéhez. o Mozgási súrlódási erő: A test mozgása során lép fel. o Nyugalmi súrlódási erő: Ha a test a felülethez képest nyugalomban van, és az is nyugszik az inerciarendszerhez képest, akkor a súrlódási erő zérus.

3. Tétel
Dinamika alapegyenletének megoldása: Ábrát készítünk Berajzoljuk az ismert erőket Meghatározzuk a vontakoztatási vagy koordináta rendszert Meghatározzuk az egységvektorokat Meghatározzuk a szabad erők eredőjét Meghatározzuk a kényszererőt Meghatározzuk a súrlódási erőt Meghatározzuk az eredő erőt Felírjuk a dinamika alapegyenletét és meghatározzuk a gyorsulást és a sebességet

4. Tétel
Egyenes vonalú egyenletes mozgás: Ha a testre ható erők eredője zérus, akkor a = 0 és v = állandó. s = v ∙ t Egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás: Ha a pontszerű testre ható eredő erő zérus, akkor a = állandó és ha a //v (s=a/2*t2)

5. Tétel
Körmozgás: Egy pontszerű test csak akkor tud egyenletes körmozgást végezni, ha állandóan gyorsul a kör középpontja felé. Ez azonban csak úgy lehetséges, hogy a testre ható erők eredője a kör középpontjába mutat. Egyenletes körmozgás: A körmozgás egyenletes, ha a körpályán egyenlő időközök alatt egyenlő utakat tesz meg, mindig ugyanabban a körülfutási irányban. A t idő alatt megtett s út (ívhosszúság) tehát arányos az idővel. s = v ∙ t A mozgás során a test sebessége a kör érintőjének irányába mutat, és a testhez húzott sugár ∆t idő alatt ∆ϕ szöget súrol. v = r ∙ ω , ahol ω a szög idő szerinti deriváltja. Egyenletes körmozgás gyorsulása (centripetális gyorsulás): A sebességvektor iránya állandóan változik, azaz körmozgásnak állandóan változik a sebessége, és a sebességváltozás vektor a kör közepe fele mutat. Gyorsuló körmozgás: A kerületi sebesség, a sebességvektor abszolút értéke nem állandó, s a szögsebesség sem. Szöggyorsulás: ß = ∆ω / ∆t [1/s2]

6. Tétel
Harmonikus rezgőmozgás: Az anyagi világban nagyon sokszor látunk, hallunk, érzünk olyan mozgásokat, amelyeknél a mozgásállapot valamilyen módon ismétlődik. Ha ez összekapcsolódik valamilyen közeg deformációjával, akkor rezgésről szokás beszélni . A két

szélsőérték között, szinuszos periodicitással végzett mozgás. Egy huzalt hengerpalástra tekerve, majd a hengert eltávolítva rugót kapunk. A rugó deformációjához szükséges erő: F = D∙x A rugóban ébredő erő: F = -D ∙ x A deformációhoz szükséges munka: W = A rugóban tárolt energia: Epot = Mozgásegyenlet: A rezgés körfrekvenciája:

7. Tétel
Csillapított rezgőmozgás: Csillapított rezgésekről akkor beszélünk, ha a rugóerőn kívül más fékezőerő is hat a testre. Ilyenkor az amplitúdó időben csökken, de a periódus ideje nem változik. Csillapítás Coulomb-féle száraz súrlódási erővel: Ha a rugóhoz rögzített testre súrlódási erő hat, akkor a súrlódási munka csökkenti a rugó és a test közös energiáját. Hatása alatt álló rezgőmozgás esetében az amplitúdó időben lineárisan csökken. Sebességgel arányos erővel csillapított harmonikus rezgőmozgás: A műszaki gyakorlatban nagyon sok esetben a rezgő alkatrész olyan közegben (gáz, vagyfolyadék) mozog, ami közegellenállási erővel fékezi azt. Ebben az esetben a közegellenállási erő, ami a csillapító erő, nagyon sok gyakorlati esetben jó közelítéssel a test sebességével arányos. Az egyenlet egy differenciál egyenlet, amely a sebességgel arányos erővel csillapított rezgés alapegyenlete: A rezgőmozgást befolyásoló két fontos fékezőerő: Súrlódási erő: ilyenkor a csökkenő amplitúdók a kitérés idő grafikonon egyenesre illeszkednek. Közgellenállási erő: ilyenkor az amplitúdók csökkenése exponenciális.

8. Tétel
Gerjesztett rezgés: Ha egy rúgó és egy tömegpont kapcsolatba kerül és energiát adunk erre a két tagból álló rendszerre, akkor az rezgésbe jön, a kapott energiát a rúgó és a tömegpont cserélgeti, az egyik rugalmas a másik mozgási energiát tárolva.

9. Tétel
Impulzustétel pontszerű testre: Egy pontszerű test lendületét vagy impulzusát a ráható erő dI változtatja meg és az impulzus megváltozás sebességét az erő adja F

dt

Impulzustétel pontszerű testekből álló rendszerre: Pontszerű testekből álló rendszer eredő impulzusát csak a rendszerre ható külső erők határozzák meg, a belső erők nem befolyásolj ák. Az eredő impulzus megváltozásának a sebességét a rendszerre ható külső erők eredője adja. Impulzus megmaradásának tételei: Ha egy pontrendszer tagjaira csak belső erők hatnak, a pontrendszer összimpulzusa állandó. Zárt rendszer összes impulzusa állandó.

10.

Tétel

Súlypont: Az a nevezetes pont, mely sok szempontból úgy viselkedik, mintha a rendszer tömege ebbe a pontba volna koncentrálva. A tömegközéppont helye csak a rendszer részeinek tömegétől és elhelyezkedésétől függ. Merev test esetében a tömegközéppont a testhez képest rögzített helyen helyezkedik el (de nincs szükségképpen a testen belül). Ha egy rendszer elemei szabadon helyezkednek el a térben (például egy puska és a belőle kilőtt golyó) a rendszer tömegközéppontja olyan helyen lehet, ahol nincs egyáltalán tömeg. Tömegközéppont tétele: Egy pontszerű testekből álló rendszer úgy mozog, mintha a rendszer össztömege odalenne egyesítve, és a külső erők eredője is ott hatna. A belső erők a tömegközéppont helyzetét nem befolyásolják. Tömegközéppont megmaradásának tétele: Zárt mechanikai rendszer tömegközéppontja helyben marad, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez.

11.

Tétel

Munka: Ha egy test belső energiája megváltozik, ahhoz munkát kell végeznie. Egy test F erővel s úton hat egy másik testre, akkor a szorzat alapján kiszámítható munkát végez. Teljesítmény: Időegység alatt végzett munka, amit a végzett munkának az elvégzéséhez szükséges idővel való elosztásával számolunk ki. Munkatétel: A test mozgási energiájának a megváltozása egyenlő a testen végzett munka nagyságával. 1 1

F s W

W  Em2  Em1

W  m  v2  m  v1 2 2
2

2

Mechanikai energia megmaradásának tétele: Csak a nehézségi erőnek kitett test mozog úgy, hogy mozgása során a helyzeti és mozgási energiájának az összege állandó.

12.
-

Tétel

1 1 2 m  v12  m  g  h1  m  v2  m  g  h2 2 2

Az ideális folyadék tulajdonságai: Rendelkezésre álló teret térfogata erejéig kitölti Tökéletesen összenyomhatatlan Ideális folyadék részecskéi egymáson, és az edény falán szabadon elmozdulhatnak. Közöttük, valamint közöttük és az edény, vagy vezeték fala között belső súrlódás nem lép fel. Nyíró feszültség nem ébred.

-

Ideális folyadékok részecskéi és részecskék és az edény fala között sem vonzó, sem taszító erő nem lép fel. Húzó feszültség nem ébred, csak nyomó.

Pascal törvénye: Súrlódás nélkül mozgó, de tökéletesen záró dugattyúk egyikére erővel hatva, a többi dugattyúra helyezett erőmérő mind olyan erőt mutat. Súlytalan, zárt folyadékban a nyomás minden irányban gyengítetlenül tovaterjed. Archimédesz törvénye: Bármely súlyos folyadékba, vagy gázba merülő testre felhajtó erő hat, amely megegyezik a test által kiszorított folyadéknak vagy gáznak a súlyával.

13.
-

Tétel

Az ideális gáz tulajdonságai: A rendelkezésre álló teret teljesen kitölti Tökéletesen összenyomható. Részecskéi között, a részecskék és a tartály fala között súrlódási erő nem lép fel, nyírófeszültség nem ébred. Részecskéi között és a részecskék és a fal között sem vonzó, sem taszító erő nem lép fel, húzó feszültség nem ébred, csak nyomó.

Intenzív mennyiség: Két termodinamikai rendszer egyesítésekor kiegyenlítődnek. Extenzív mennyiség: Két termodinamikai rendszer egyesítésekor összeadódnak. Egyetemes gáztörvény: Egyesített gáztörvény:

14.
-

Tétel

Az ideális gázok tulajdonságainak statisztikus mechanikai értelmezése: Az ideális gáz pontszerű (-nek tekinthető) részecskékből áll, amelyek a tér minden irányában, különböző sebességgel mozoghatnak. A részecskék sebességének irány szerinti eloszlása egyenletes. A részecskék mozgásuk során egymással és a tartály falával ütköznek és az ütközés tökéletesen rugalmas. Az ütközésen kívül nem lép fel más erőhatás a részecskék között és a részecskék és a fal között.

15.

Tétel

Hőmyennyiség: Ha a test belső energiája a termikus kölcsönhatás során változik meg, akkor azt mondjuk, hogy változott a hőmennyisége. Jele: Q [J]; Q = c*m*ΔT Fajhő: Megadja, hogy mennyi hőt kell közölni a rendszerrel, hogy hőmérséklete egy kelvinnel emelkedjék. Jele: C; Mértékegysége: J/K Ideális gázok belső energiája: Ideális gáz belső energiáját a részecskék rendezetlen mozgásából származó mozgási energiák összege adja.

Termodinamika I. főtétele: Nem készíthető olyan gép, amely úgy végezne munkát, hogy közben ne csökkenne a belső energiája, vagy ne venne fel hőt. ΔU = Q + W

16.

Tétel

Ideális gázok Izochor állapotváltozása: Mivel a térfogat állandó, csak a nyomás és a hőmérséklet változik adott anyagmennyiség és minőség esetében. Ebből következik, hogy a nyomás arányos a hőmérséklettel. ΔU = Q + W ; U = cv ∙ m ∙ T Ideális gázok Izobár állapotváltozása: Állandó nyomású állapotváltozás. Q = cp ∙ m ∙ ΔT A gáz által végzett munka állandó nyomáson: W = p(V2 –V1) Entrópia:

17.

Tétel

Ideális gázok Izoterm állapotváltozása: Állandó hőmérsékletű állapotváltozás. A gáz (vagy rendszer) a rajta végzett munkával megegyező hőt kell hogy leadjon. p1 ⋅ V2 = p1 ⋅ V2 Az izotermikus munka és hőmennyiség: Adiabatikus állapotváltozás: Az állapotváltozás során a rendszer és a környezete között hőcsere nem játszódik le. Ezt vagy tökéletes hőszigeteléssel valósítható meg. Adiabatikusnak tekinthető az állapotváltozás akkor is, ha a folyamat olyan gyorsan játszódik le, hogy a hőcserére nincsen idő.

18.

Tétel

Körfolyamatok: Egy körfolyamat során a gáz, vagy az egész termodinamikai rendszer, ciklikusan visszakerül az eredeti állapotába. Carnot körfolyamat: A körfolyamatok közül a legnevezetesebb és elméletileg a legfontosabb a Carnot körfolyamat, mely két izotermikus és két adiabatikus folyamatból áll. A diagramban lejátszódó folyamatok: 1-2 izotermikus expanzió (tágulás) 2-3 adiabatikus expanzió 3-4 izotermikus kompresszió 4-1 adiabatikus kompresszió

Termodinamika II. főtétele: Nem lehet másodfajú perpetuum mobilét készíteni, azaz olyan gépet, melynek hatásfoka 1. Egy hőerőgéphez legalább két hőtartály szükséges, az egyikből hőt vesz fel, a másikba pedig hőt ad le a gép. Hő nem megy magától hidegebb helyről melegebb helyre.

19.

Tétel

Az elektrosztatika alapjelenségei: Ha két, különböző anyagi minőséggel rendelkező testet összeérintünk, a bennük levő, szabad mozgásra képes elektronok koncentrációja nem egyezik meg, következésképpen a koncentrációkülönbségek kiegyenlítődésre való törekvése miatt a nagyobb koncentrációjú testről elektronok mennek át a kisebb elektronkoncentrációjú testre. Az egyik anyagon elektron felesleg, a másikon hiány lép fel. Hirtelen szétválasztva a két testet az elektronok visszamennének az eredeti helyzetükbe, de nem mindegyikek sikerül, mert a sebességük nem végtelen, ezért az 1ben elektronhiány, a 2-ban elektronfelesleg keletkezik.

-

Villamos mező: Az a közeg, ami az elektromos töltések egymásra hatását közvetíti. Mezőerősség: A villamos teret annak minden pontjában jellemző térvektor. A villamos térerősség vektor a villamos teret annak a villamos töltésekre kifejtett erőhatása alapján jellemzi. Coulomb-törvénye: Két azonos előjelű töltés között taszító, két ellentétes előjelű között pedig vonzó erő lép fel. A két ponttöltés között ható erőt a Coulomb törvény adja meg:

20.

Tétel

Villamus fluxus: A villamos térerősségre merőleges egységnyi felületen áthaladó erővonalak száma. Gauss tétele: Villamos térben tetszőlegesen felvett zárt felületre integrálva a villamos eltolási vektort, az egyenlő a zárt felület által bezárt térrészben levő összes villamos töltéssel. A villamos eltolási vektor és az elemi felület vektorok skaláris szorzatát kell képezni. Potenciál: Egy pont potenciálja az a munka, amit akkor végzünk amikor az egységnyi pozitív próbatöltést a tér ellenében a vonatkoztatási pontból az adott pontba visszük. Feszültség: Két pont potenciáljának különbsége

21.

Tétel

Kapacitás: Szigetelő közegben egymás környezetében elhelyezkedő két elektromosan vezető testen az egységnyi feszültség hatására megjelenő villamos töltés tárolási mennyiségét adja meg. Jele: C [F] Kondenzátorok: Energiatárolásra, vagy töltéstárolásra alkalmazott eszközök. Minden kondenzátor legalább két párhuzamos vezető anyagból (fegyverzet), és a közöttük lévő szigetelő anyagból (dielektrikum) áll. Kondenzátorok kapcsolása:   Soros kapcsolás esetén az eredő kapacitás: C1×C2×C3... Párhuzamos kapcsolás esetén: C1+C2+C3...

22.

Tétel

Villamos áram: Kössünk össze két különböző töltésű testet egy olyan anyaggal, amelyben legalább az egyik töltéshordozó szabadon mozoghat. Ekkor a negatív töltéssel rendelkező testről a pozitív felé elektronok mozognak, azt mondjuk, hogy villamos áram folyik. Áramerősség: Az adott keresztmetszeten egységnyi idő alatt átáramlott villamos töltés. Áramsűrűség: Az egységnyi felületen áthaladó áramerősség. Ohm törvény: az elektromosan vezető anyagok a bennük áramló töltések mozgásával szemben a közegellenálláshoz hasonlítható elektromos ellenállással rendelkeznek. Ohm kísérletileg megállapította, hogy az áramerősség a vezeték két rögzített pontja között mérhető feszültséggel egyenesen arányos, vagyis:

23.

Tétel

Vezetődarab Ohm törvénye:

Ellenállás: Az anyag azon tulajdonsága, hogy az áram folyását gátolja, és az I²×R villamos teljesítményt hővé alakítja. Az egyenáramú ellenállás azért keletkezik, mert a töltést hordozó részecskék ütköznek az adott anyag atomjaival. Ellenállások kapcsolása: Easy

24.

Tétel

Kirchhoff I. törvénye (csomóponti törvény): Egy csomópontba a befolyó és kifolyó áramerősségek algebrai összege zérus. Kirchhoff II. törvénye (huroktörvény): telepfeszültségek algebrai összege zérus. Zárt áramkörben a feszültségesések és

Ohm törvénye teljes áramkörre: egy feszültség forrást, belső és külső ellenállást tartalmazó zárt áramkörben folyó áram erőssége a belső feszültség és a belső és külső ellenállások összegének a hányadosa.

25.

Tétel

Kirchhoff egyenletek módszere:

Három ismeretlen áramot kell meghatároznunk, ehhez három, egymástól független egyenlet felírására van szükség. Az áramkörben van két csomópont, azonban az egyik nem független a másiktól, mert ugyanazok az áramok folynak be és ki mindkettő esetében. Így egy csomóponti egyenletet tudunk felírni. Általánosságban is kimondhatjuk, hogy ha egy áramkörben n csomópont van, akkor legfeljebb n-1 csomóponti egyenletet lehet felírni. Ennél többet is ki lehet jelenteni, de az túlmutatna ezen stúdium keretein. Az áramkörön felismerhetünk három hurkot, de azok közül csak kettő független. Általánosságban kimondható, hogy ha egy áramkörben m hurok van, akkor azok közül legfeljebb m-1 független, tehát legfeljebb annyi hurokegyenletet lehet felírni. Lépései:       Áramok bejelölése tetszőlegesen Feszültségek bejelölése a negatív irányba Csomóponti egyenletek felírása Hurokegyenletek felírása Egyenletrendszer renzedése Lineáris egyenletrendszert megoldjuk

Hurokáramok módszere: Minden független hurokban felveszünk egy képzelt áramot (hurokáram). A hurkok egymáshoz csatolását az fejezi ki, hogy a közös ágakban a hurokáramok algebrai összege jelenik meg. A módszer alkalmazása során nem szükséges csomóponti egyenleteket felírni, s ezzel csökken az egyenletek, és az ismeretlenek száma. A szuperpozíció elve és módszere: Mindegyik telep (feszültségforrás, illetve azok eredője) a hálózat bármelyik kiszemelt ágában a többi teleptől függetlenül hozza létre saját részáramát. A hálózat kiszemelt ágában az áramerősség a részáramok algebrai összege (szuperpozíciója) lesz.

26.

Tétel

Feszültségforrások kapcsolása:

Soros:   Belső feszültség: U1+U2+U3... Belső ellenállás: Rb1+Rb2+Rb3...

Párhuzamos:   Belső feszültség a hálózatszámítási módszerek segítségével számolható ki Belső ellenállás: Rb/n

Ampermérő kapcsolása: A külső ellenállással sorosan kell bekötni. Méréshatárának kiterjesztése: úgynevezett sönt ellenállást, A sönt ellenállás nagysága: Az ampermérővel amelyen a két párhuzamosan kapcsolunk egy áram különbségét elvezetjük.

Voltmérő kapcsolása: A külső ellenállással párhuzamosan kell bekötni. Méréshatárának kiterjesztése: Előtét ellenállást sorosan kapcsolva ejtjük le a két feszültség különbségét. Az előtét ellenállás nagysága:

27.

Tétel

Egyenáram mágneses mezeje: Egyenáram mágneses tere forrásmentes és örvényes, ami azt jelenti, hogy az indukció és térerősségvonalak önmagukban zárt vonalak, nincsen sem kezdetük, sem végük. Biot-Savart törvény: Bármilyen áramvezető által keltett mágneses teret egy tetszőleges P pontban úgy adhatjuk meg, hogy az I áramirányvektorokat, és a B mágneses indukcióvektorokat összegezzük. Szolenoid mágneses mezeje: Többmenetű hengeres tekercs mágneses indukcióvonalai az egyes menetek indukcióvonalainak eredőjeként alakulnak ki. A tekercs olyan rúdmágnesnek tekinthető, amelynek hossztengelye egybeesik a tekercs tengelyével. Végtelen hosszú egyenes vezető mágneses mezeje: Az indukcióvonalak koncentrikus kört alkotnak, az indukcióvektorok iránya az áram irányával jobb menetű csavart alkot.

28. 29.

Tétel Tétel

Erőhatások mágneses mezőben:

Faraday-féle indukciós törvény: Egy hurokban indukálódó U feszültség egyenlő a hurok Φ fluxusának idő szerinti deriváltjával. Önindukció: Ha egy tekercsen megváltozik az áramerősség, megváltozik a mágneses fluxus is. Ha változik a fluxus, az áramot fog indukálni a tekercsben. Az indukálódott áram irányát az határozza meg, hogy a főáram megváltozása az növekedést vagy csökkenést jelent. De ez mindig akadályozza a tekercs áramát.

Az áram növekedésekor az önindukciós feszültség az áramiránnyal áramot fékezi, és késleleti a növekedését. Ezzel együtt a mágneses fékezi. Az áram növekedésekor az önindukciós feszültség az áramiránnyal áramot fékezi, és késleleti a növekedését. Ezzel együtt a mágneses fékezi.

ellentétes. Az tér felépülését ellentétes. Az tér felépülését

Az önindukciós feszültség tehát mindig a meglévő mágneses tér állapotának fenntartására törekszik. A mágneses tér tehetetlensége mutatkozik meg ebben. Kölcsönös indukció: Ha két egyforma keresztmetszetű de különböző menetszámú tekercset összetekerünk, és mindkettőben azonos a fluxus, akkor ha az első tekercsben változik az áramerősseg, akkor a második tekercsben is indukálódni fog a feszültség.

30.

Tétel

A váltakozó áram: Olyan elektromos áram, amelynek iránya és intenzitása periodikusan változik. Tiszta váltakozó áramról beszélünk, ha az egy periódus alatt egy irányban átfolyó össztöltés zérus. Nem tiszta váltakozó áram felbontható egy tiszta váltakozó áram és egy egyenáram komponens összegére. Váltakozó áram effektív értéke: Egy váltakozó áram, vagy feszültség effektív értéke annak az egyenáramnak, vagy feszültségnek az értéke, ami ugyanakkora munkát végez, mint az adott váltakozó áram, vagy feszültség.

Ellenállás: az effektív feszültség és az effektív áramerősség hányadosával jellemez zük, közös néven impedanciának nevezzük és Z -vel jelöljük:

Induktivitás: Ha egy L induktivitást (legegyszerűbb esetben egy szolenoidot) váltakozó áramra kapcsolunk,és i = I0 sinω áram folyik rajta keresztül, akkor a rajta eső feszültséget az önindukciós törvény adja.

Kapacitás: Kapacitás (azaz általában egy kondenzátor) váltakozó áramú körökben akkor mutat feszültséget, ha töltés jut a fegyverzeteire. A kapacitás is úgy viselkedik, mintha valamiféle ellenállása lenne, a rajta mérhető feszültség arányos az árammal, az arányossági tényező a kapacitív reaktancia (sokszor csak impedancia):

31.

Tétel

Soros R-L-C kapcsolás: Kapcsoljunk sorba egy ellenállást, egy induktivitást és egy kapacitást. A három kapcsolási elemen eső komplex feszültség (a komplex feszültségek, áramok, impedanciákat pontosan úgy kell kezelni, mint az egyenáramon valós számokkal megszoktuk). Az induktivitáson, és a kapacitáson mérhető feszültségek egy vonalban vannak,

de ellentétes irányúak, így az abszolút értékük kivonódik egymásból. A komplex reprezentációban az eredőjük természetesen a két komplex érték komplex összege. A váltakozó áram teljesítményei: A váltakozó áram komplex teljesítménye: ahol I* I komplex konjugáltja A komplex teljesítményt az alábbi alakban szokás írni: A komplex teljesítmény valós része, vagy hatásos teljesítmény (aminek csak egy része a hasznos teljesítmény). Ez a teljesítmény az ellenállásokon mérhető teljesítmény.

32.

Tétel

A fény tulajdonságai: LOL nope