You are on page 1of 6

1 Keleti vallások 3 A buddhizmus Kínában Kína ősi vallása A kínai nép ősi vallása istenek, szellemek és az elhunyt ősök

lelkeinek tiszteletében állt. Ezekhez imádkoztak, és nekik mutattak be áldozatokat. A legfontosabbnak a földek istenségeit tartották. Különösen fontos volt emellett az uralkodó császári ház alapítójának tisztelete. Az ő szellemének mutattak be ünnepélyes áldozatokat. Őt Shang-Tinek (=Magasságbeli Uralkodó) nevezték. Az i.e. 11. sz.-tól kezdve a Chú dinasztia császárai a „Magasságbeli Uralkodó”-név helyett a Tian (=Ég) nevet kezdték használni, akit főistennek tekintettek, és akitől, úgymond, erényeik miatt nyerték el a hatalmat. Az i.e. 5.században keletkezett filozófiai irányzatok, a Konfucianizmus és a Taoizmus igyekeztek megtisztítani az istenfogalmat a túlságosan antropomorf képzetektől. (Ezt a két fontos tant később tárgyaljuk.) Buddhista tanok behatolása A buddhizmus a Selyem-Út megnyitásával, az i.e. 2. században kezdett behatolni Kínába külföldi kereskedők, menekültek, hadifoglyok stb. révén. Ebben a korban a kínai Han császári ház uralma kiterjedt egész Közép Ázsiára. A buddhista tanok iránt a kínai értelmiség kezdetben kevés érdeklődést mutatott. Akadályt képezett a szútrák idegen nyelve, valamint a srávaka-jána buddhizmus individualista etikája, amely teljesen eltért a társadalmi felelősséget előtérbe helyező konfuciánus etikától, de még a taoizmus felfogásától is. A kínaiak a buddhista gyakorlatoktól legfeljebb hosszú életet, halhatatlanságot, lebegést és hasonló természetfeletti hatásokat vártak. Ezért az elsőnek kínaira lefordított buddhista könyvek ilyen témákkal foglalkoztak. Például az i.sz. 148-ban Kínába érkezett pártus szerzetes, Shi Yao, jóga gyakorlatokról szóló buddhista írást fordított le kínaira. Mások az erkölcsi előírásokat vagy túlvilági paradicsomi boldogságot biztosító áhítatgyakorlatokat tartalmazó írásokat fordítottak le. A fordítók következő nemzedéke látott neki néhány mahájána irat fordításához. Így az indiai szkíta szerzetes, Lokakszema a Pradzsná-páramitá szútra egy részét fordította le, és ezzel megismertette a kínaiakkal a minden dolog „ürességéről” szóló tant. A Han császári ház bukása utáni időben (220-420) a konfucianizmus megszűnt hivatalos államvallás lenni, és az értelmiségiek érdeklődése a taoizmus felé fordult. Így nagyobb lett az érdeklődés a taoizmussal némileg rokon mahájána tanok iránt is. Az első Kínában felavatott buddhista szerzetes, Chu She-xing 260-ban Khotánba utazott, hogy megszerezze a Prádzsnápáramitá szútra teljesebb eredetijét. Egy Kínában született, indiai szkíta származású szerzetes, Dharmaraksza pedig lefordította a Szaddharma-Pundarika szútrát és egyéb mahájána iratokat. Ezek a fordítók gyakran taoista szavakat használtak buddhista fogalmak kifejezésére. Így lett a dharmából tao. Lassanként növekedni kezdett a kínai buddhisták száma: 300 körül már több száz szerzetesház létezett, és számos világi követte a Buddha tanítását. A kínai értelmiség azonban még mindig húzódott a buddhizmustól. A 3-5. században a kínai nép zavaros korszakot élt át. Észak Kínát idegen törzsek uralták, sok volt a szenvedés. Ilyen körülmények között egyre több ember érdeklődése kezdett a buddhizmus felé fordulni. Főképpen a legtöbbet szenvedő Észak Kínában kezdett a buddhizmus rohamosan terjedni egy Fa tu cheng nevű szerzetes jóvoltából, akinek sikerült 312-ben megnyerni a hun uralkodó jóindulatát, és ezért enyhíteni tudta a nép szenvedéseit. 540 körül már 30 000 buddhista szentély létezett Észak Kínában, a szerzetesek és szerzetesnők száma pedig 2 millióra rúgott.

Minthogy ekkor már a buddhizmus a birodalom legelterjedtebb vallásává lett. A 4-7. utóbbi pedig az irgalmasság buddhája. Ő. ezeket a vádakat megcáfolni. hogy ők képviselik hitelesen Buddha tanait. miután Kína neves mesterei vezetésével elmélyedt a mahájána filozófiában. Kumaradzsivának köszönhetjük a mádhjamika filozófia írásainak fordítását. A vádak többfélék voltak: a buddhisták szerzetesházaikban kivonják magukat az állami közigazgatás alól. ahol sok munkatárs segítségével a magával hozott könyvekből 1330 kötetnyi iratot fordított le kínai nyelvre. A 4. században keletkeztek Kínában. ahol 12 évig utazgatott. és ezért csak tudós körökben lettek használatossá. században a mahájána tanait a taoizmussal összekapcsoló eredeti gondolatrendszereket kezdtek kidolgozni kínai buddhisták. Ezek a vádak jól mutatják a kínaiak életfelfogásának spontán reakcióját a buddhizmussal szemben. hanem az áhítatgyakorlatokat is fellendítették. engedély nélkül a Góbi sivatagon át kiszökött Indiába. Amitábha tiszteletét terjesztette. a császárok is ezt támogatták. amelyeknek mindegyike azt tanította. elhatározta. aki 401-ben érkezett Indiából Kínába. hogy tanulmányútra indul Indiába. és kínai stílusuk elsőrendű. Utána nemsokára az avatamszaka-szútra és a lankávatára-szútra jó kínai fordítása is elkészült. Ezekben a századokban több kínai buddhista utazott Indiába. Xuan zang szerzetest (602-664). . és rengeteg szanszkrit buddhista iratot gyűjtött. amennyire csak lehetett. Az Amitábha tisztelők főképpen világiak voltak. akik közül Huei-Yuan (334-416) a legnevezetesebb. a nőtlenség ellenkezik a szülők iránti tisztelettel. aki 399-től 412-ig bejárta egész Indiát. . hanem nagy tisztelettel fogadta. Ebben nagy szerepe volt a Tao-Ngan (312-385) nevű kínai szerzetesnek. Ebben az időben a kínai buddhisták számos apologetikus írást is közzé adtak. Tao-Ngan sokat tett a hibás fordítások javítása érdekében. Érdemes megemlíteni e kor egyik érdekes buddhista személyiségét. Maitreja tiszeletét szorgalmazta. amelyekkel a buddhizmus elleni vádakat igyekeztek cáfolni. Paramartha. A következő Tang császári ház (618-907) hosszú uralma volt a kínai buddhizmus fénykora. Megszervezett egy nagy fordítói gárdát. A legnevesebb Fa-xian. A fordítások világosak. Ezek 8 év alatt 400 kötetni fordítást produkáltak. Lao-ce Tao-te-kingjét pedig szanszkritra. Tao-Ngan és Huei-Yuan nemcsak tudományos síkon voltak eredményesek. aki Lo-Yang városában összegyűjtött kiváló kínai értelmiségieket. akiket alaposan kiképzett a buddhizmus tanaiban. a szerzetesek nem hajtanak hasznot a társadalomnak. Sri Lankát. hogy menjenek tanulni Indiába. Tao-Ngan fordítói tevékenyégét felülmúlta Kumaradzsiva. mint Kumaradzsiva fordításai. a buddhizmus idegen vallás. 627-ben. A buddhizmus fénykora Kínában A Suei császári háznak (581-618) sikerült újra egyesítenie uralma alatt egész Kínát. A Tang uralkodók ebben az időben tiltották kínaiak külföldre utazását.2 A kínai uralom alatt maradt Dél Kínában lassabban terjedt a buddhizmus. aki a vidzsnána-váda főbb filozófiai írásait fordította le kínaira. Előbbi a jövendő buddha. A kínai buddhisták persze igyekeztek. Kínai fordításai azonban nem voltak olyan szép stílusban megfogalmazva. Ezekkel megrakodva tért vissza 645-ben Kínába. és a Tang korszakban virágoztak fel különböző buddhista „iskolák”. és sok buddhista kézirattal megrakodva tért vissza Kínába. Kínába hívott indiai tudósokat. Xuan zang mégis. és buzdította a kínaiakat. ahol a császár nem csak megbocsátotta neki engedély nélküli elutazását. de jobban sikerült elérnie az ide húzódó értelmiségieket. érthetőek voltak. mint a taoizmus elferdítése stb. a buddhizmus nem más. 545-ben érkezett Kínába egy indiai szerzetes. és szerzetesházat építtetett számára. és elküldte őket Észak Kínába e tanok hirdetésére.

Az ehhez való eljutáshoz fegyelmezett életmód. de mégis nagy súlyt fektet a hiteles mesterek hagyományláncolatára. Voltaképpen nem helyes elnevezés. A Tian-tai iskola a kínai buddhizmus legelterjedtebb irányzatává lett. A hallgatók felfogóképessége szerint Buddha ugyanis fokozatosan tárta fel tanait. továbbá a különbözőségben az egységet és az egységben a különbözőséget. Míg a fenti két iskola filozófiai felfogásában a kínai szellemiségnek harmóniára való törekvése mutatkozik meg. míg végül a Lótusz szútrában mondta el legtökéletesebben azokat. de ugyanakkor a végső valóság szempontjából üresek.3 Négy iskola az indiai irányzatokhoz kapcsolódott. A 7-8. Az iskola tényleges alapítója Fa-cang (643-713). Nem hivatkozik valamelyik szútrára. és a tükrök a többi tükörben tükröződő fényt is tükrözik. Zhi Yi e tanításából azt a következetést vonta le. és ezért – az egy San Lun (japánul: Sanron) kivételével. (6) a Hua-Yan (=virágfüzér). A közbenső síkon se nem teljesen valósak. Egy kristályfüzérben minden kristályban tükröződik valamennyi kristály. ahol alapítójának kolostora állt. amely a taoizmussal való hasonlósága miatt jó fogadtatásra talált Kínában – nem voltak hosszú életűek. 3. valótlanok. hogy azok Buddha életének különböző szakaszaiban keletkeztek. mert az időbeliség szempontjából valósak. Csak a megvilágosodottak látják ezt. (2) a szarvasztivádin iskola gondolatait pedig a Chu Se (=Bölcseleti kincs) iskola. hogy maga Gautama Buddha adta át . Az időbeliség síkján a különböző dolgok valósak. 2. A (6) Hua-yan (japánul: Kegon) iskola felfogása sokban hasonlít a Tian-tai iskola tanaihoz. Zhi Yi a szútrák tanításainak különbözőséget azzal igyekezett magyarázni. (4) a vidzsnána-váda filozófia gondolatait pedig a Fa Xiang (=a dharmák sajátosságai) iskola vette át. szellemi koncentráció és kontempláció szükséges. mert a Chan iskola nem valamilyen tárgyra koncentráló elmélkedést tanít. és így megragadja a különbözőséget. az egységet. hogy az egy Buddha-természet jelen van mindenben. Kínában született négy eredeti buddhista irányzat is: (5) a Tian-Tai (=égi emelvény). A (7) Chan iskola neve az indiai dhjána (=elmélkedés) elkínaiasított fonetikus átírása. Számára csak a megvilágosodás közvetlen élménye a fontos. Hasonlóképpen egy tükrökkel körülvett lámpa fénye valamennyi tükörben tükröződik. Alapítója Zhi Ji (538-597). Sajátos gondolata minden dolog kölcsönös áttetszőségének és tükröződésének tana: A kristályfüzér és a tükröződő lámpa hasonlatával igyekezett ezt magyarázni. hanem az abszolút valóság élményszerű megragadására törekszik. a szenvedélyek lecsendesítése. században két további. A Srávaka-jána irányzathoz tartozó (1) szautrantika iskola gondolatait vette át a Cheng-Shi (=Az igazság teljessége) iskola. de nagyobb hangsúlyt helyez az abszolút Buddha-természet irgalmas jóságára. A mahájána irányzathoz tartozó (3) madhjamika filozófia gondolatait San Lun (=három értekezés) iskola. A végső üresség síkján valótlanok. addig a következő két iskola e szellemnek a vallási gyakorlatra vonatkozó sajátosságait mutatja. Ezért állították a chan-mesterek. (7) a Chan (Japánban: Zen = elmélkedés) és (8) a Jing-Tu (japánul: Jōdō=tiszta föld) iskola. A valóság három síkját különbözteti meg: 1. A filozófiai ismeret. Az (1)-(4) iskolák túlságosan követték indiai elődeik nehezen érthető filozófiai fejtegetéseit. az illúziók feltárása és a tudatlanság megszüntetése által közelíthetünk ehhez a meglátáshoz. Az emberi szellem ezt mind a három síkon egyszerre fogja fel. amellyel még a legmélyebbre süllyedt lényeket is a végső boldogságra vezeti. A (5) Tian-tai (japánul: Tendai) iskola a Szaddharma-pundarika-szútrát (Lótusz szútra) tekintette főforrásának. de az Üresség és a Tudat fogalmainak terjesztésével hozzájárultak az eredeti kínai iskolák keletkezéséhez. indiai inspirációjú iskola keletkezett: (9) a Lu (=fegyelem) és (10) a Chen-Yen (japánul: Shingon) iskola. és nagy hatással volt a japán buddhizmusra is. sem nem teljesen valótlanok. Az irányzat nevét a Tien-tai hegytől vette. Ilyen értelemben nem hagyománytisztelő. és ezért minden létező eljuthat a végső üdvösséghez.

hiszen hitték. amikor belépett a Sárga Szilvahegy kolostorába. a következő verset írta: A test bodhi-fa. A következő képeken már közeledik a bivalyhoz: először patanyomát látja a sárban. hogy a Buddha azonos a világmindenséggel. főképpen a földművelést. benne rejtőzik a legkisebb rovarban és a hatalmas hegységben. aki később az északi ág alapítója lett. A hagyomány szerint apátja verspályázatot írt ki: olyan verset kellett írni. japánul: kóan) is. Bodhidharma Huei-kot (486-593) fogadta tanítványának. A fekete körökben ábrázolt sorozat első képe azt mutatja. Csiszold szüntelen. amelyet aztán e tanítvány huszonnyolcadik utódja. E folyamatot szemléletesen ábrázolja a híres bivaly-kép sorozat. és csak az „üresség” marad meg. Az északi ág a fokozatos megvilágosodást tanította. majd meleg trágyáját észleli. a lélek nem tükör. század végén vita támadt. Az egyik tudós szerzetes. és a kínai buddhisták saját alkotásának tekintik. Ha semmi sincsen. aztán meg is látja a békésen legelésző bivalyt. mégis szükséges hozzá előkészületként az evilági dolgoktól való belső elszakadás. hogy egy parasztembernek elveszett a bivalya. akik a chan indiai eredetét kétségbe vonják. és nincsen belerajzolva semmi. amelyben az ember megtapasztalja a Buddha-természettel. Az ezután következő képen viszont emberünk vidáman furulyázva ül a bivaly hátán. lelki békével és mély belső bizonyossággal tölti el az embert. és nagy hatást gyakorolt az egész kínai buddhizmusra. és a chan két ágra szakadt. és baktat hazafelé. A következő kép meglepő: csak a fekete kör van meg. egyszersmind annak minden elemével. nehogy por lepje. Ezt az élményt szavakban nem lehet kifejezni. a mozdulatlan öreg fában és a fürge patakban – megvan a buddhizmus eredeti tanításában is. és az átélt mély egységet megőrizve gondtalanul élheti tovább evilági életét. A chan szerzetesek nem tulajdonítottak fontosságot a filozófiai spekulációnak vagy hosszú szóbeli imádságoknak. akkor a megvilágosodott ember úgy érzi. Hui-neng írástudatlan suhanc volt. Bár a megvilágosodás hirtelen esemény. Ez azt jelenti.4 titkos tanításként egyik tanítványának a chanban gyakorolt módszert. de . honnan lenne por? Vannak kutatók. „Az a gondolat. hogy a megvilágosodás pillanatában eltűnik az alany és a tárgy kettőssége. Az ötödik kínai vezetőjük tanítványai között a 7. amely a csan tanítását fejezi ki. és arra szolgálnak. A következő évszázadokban az északi ág fokozatosan elsorvadt. és végül felpattan a hátára. hogy minden problémája megoldódott. Viszont gyakorolták a kézi munkát. a déli pedig a hirtelen megvilágosodást. hogy az ember belássa a fogalomalkotó értelem illetéktelenségét. és így a mindenséggel való benső egységét. tükör a lelke. Ilyen kérdés például: „Hogyan hangzik az egy kézzel végzett taps?” Ha megjött a megvilágosodás. Huei-neng verse pedig így szólt: Bodhi-fa nincs. Segítik az előkészületet a mester által feladott kérdések (kong-ngan. Mindezek a vonások nagy rokonságot mutatnak a kínai taoizmussal. a Hui-neng (638-716) által alapított déli ág pedig tovább virágzott. különösen a festészetre. A megvilágosodás a déli iskola szerint tehát egy hirtelen bekövetkező esemény. A kínai chan szellemi világa nagy befolyást gyakorolt a művészetekre. hogy mindenütt rátalálnak a Buddha-természetre. vagyis az ősvalósággal. de nagy örömmel. és annak keresésére indul. Bodhidharma hozott Kínába 530 körül. hogy megossza örömét a falubeliekkel. E kérdések logikailag megfelelhetetlenek.

hogy addig oda be nem lép. és oly nagy tökéletességre tett szert. és az egész kínai szerzetességben elterjedt. Az Amitábhavjúja szerint Amitábha eredetileg egy buzgó szerzetes volt. szintén a Chan felekezethez tartozik. hogy „saját erejükkel”. Abból eredt. a „másik” (vagyis Amitábha) erejére támaszkodó „könnyű utat”. aki minden bajban segít.sz. E tan mesterei úgy gondolták. és 260.. amelyet mind a srávaka-jána. A 719-ben Kínába jött indiai szerzetes. ahol ő trónol. Ezért a benne bízók eljutnak abba a paradicsomba. a Shao Lin kolostor. mind a mahájána szerzeteseknek követni illik. japánul: Kwannon). Amida Buddha). Magvető kiadó. A Zen és a művészet. de irgalmas jóságában fogadalmat tett. Az Amitábhahoz fohászkodó ima így hangzik: „Namo A-Mi-To-Fo” (japánul: Namu. Amitábha mellett más bodhiszattvákhoz is fohászkodtak. Budapest. A Kung-fu harcművészet kialakítója. hogy egy Tao-Hiüan (595-667) nevű szerzetes. a kínai buddhizmus ennek az üldöztetésnek a sebéből többé nem tudott kigyógyulni. hogy már elérkezett a régi mahájána iratokban említett „harmadik korszak”. elmélkedéssel. Őt Kínában a Tang korszaktól kezdve női alakban ábrázolták. A (9) Lu iskolát nem lehet külön felekezetnek tekinteni.600 nagy.000 kis kolostort. de intette híveit az erényes életvitelre. szerzetesi fegyelemmel stb. a hívek adományai révén. Hszia Kui és Ma Juan (13. Neve a szanszkrit szukhávátí (=tiszta föld) szó fordítása. vagyis a Buddha egyetemes dharma-testével való egységet. főképp a családi és társadalmi kötelességek teljesítésére is.000 szerzetest kényszerített a szerzetesi élet feladására. eleje) és mások természetábrázolásai a világfestészet legnagyobb remekművei közé tartoznak. amely az egyszerű embereket is elvezeti a végső üdvösségre. vele együtt oda be nem jut. nagyon gazdaggá lettek. A halottak üdvösségéért végzett imáik azonban mind a mai napig szokásban vannak. Számos ének és ima született meg e felekezetben. A Tiszta Föld felekezet tehát a hitre és bízó imára helyezi a hangsúlyt. és majd onnan a Nirvánába. amíg mindenki. és az állami közigazgatás kezdte rossz szemmel nézni hatalmukat. Ebből három üldözési hullám származott. E könyv nagy sikert aratott. hogy beléphetett volna a Nirvánába. E szerint. és teljes bizalommal rá hagyatkozik. indiai minta alapján összeállított egy szerzetesi szabálykönyvet. Kínában Tan Luan (476-552) és követői alapították meg ezt az irányzatot. kisajátította a kolostorok földbirtokait. Tanait az Amitábhavjúja. de az egyszerű nép körében inkább a (8) Jing-Tu irányzat terjedt el. Szukhávatávjúja és Amitájur-dhjána szútrákból meríti. akkor halála után a tiszta föld paradicsomában fog újjászületni.” (Miklós Pál. Amoghavarja vezette be Kínába ezt az irányzatot. különösen Avalokitesvarához (kínaiul: Guan Jin. jussanak el a Nirvánába.5 különös hangsúlyt kap és felerősödik a Chan-tanításokban. A Tang császári ház alatt a buddhista kolostorok voltak a szellemi élet virágzó központjai. A (10) Chen Jen iskola az indiai ezoterikus buddhistákat követi. Amidabutsu = Rád hagyatkozom. Ezek az adómentességet élvező kolostorok azonban fokozatosan. aki négyszáz évig élt. aki bizalommal rá hagyatkozik. ha valaki Amitábha (japánul: Amida) nevét segítségül hívja. A kormány leromboltatott 4. amely azonban nem volt hosszú életű. amely szembeállítja a többi irányzat által tanított és önerőre alapozó „nehéz utat” és az általuk tanított. Bár néhány évvel később engedélyezték a szerzeteseknek a kolostorokba való visszatérését. A Chan tehát nagy hatást gyakorolt a kínai (és japán) kultúrára. akik a tantra szellemében mágikus erejű mondások segítségével igyekeztek megvalósítani a Vairoszana buddhával. és 40. amelyek közül a 842 és 845 között lezajlott üldözés volt a legkeményebb. és amelyben az embereknek már nincs erejük arra. . 1978). amelyben a Buddha „útja” elhomályosult.

1957-ben pedig betiltották újabb szerzetesek felavatását. de ennek antiintellektualizmusa nem volt képes a kor társadalmi. A párt emberei külföldi buddhista látogatóknak néhány szépen renovált buddhista kolostort mutogattak. A kulturális forradalom bukása után békésebb idők köszöntöttek Kínára. Az azelőtti 500. A párt „Vallásügyi Hivatala” szoros felügyeletet kezdett gyakorolni a szerzetesházak felett. Ezért a kormány nyomatékos tanácsát követve sok szerzetes kilépett a kolostorokból. A kínai kormány 1999-ben betiltotta a mozgalmat. Ezek a fogások azonban nem tudták megtéveszteni a legtöbb látogatót. De amikor a Falungong nevű új vallás kezdett tömegeket megmozgatni Kínában. Ekkor virágzott fel a Neokonfucianizmus. végezték hosszú imáikat. A buddhizmust követő laikusok száma nagyon lecsökkent. amelyek a Qi (japánul: ki=életenergia) tökéletesítésére szolgálnak. A mozgalom rohamosan elterjedt Kínában.000 maradt meg. Nagyhatású előadásokat tartott. az indiai eredetűek pedig eltűntek. századtól kezdve a négy kínai eredetű buddhista felekezet (5)-(8) szinte összeolvadt. Pénzügyi forrásaik elapadtak. a kommunista kormány gyorsan betiltotta. hogy ősi mesterek titkos tanítását tette közkinccsé. Vezetői azt állítják. Elméleti tanítások mellett. Tai-xu (1889-1947) indított mozgalmat a buddhizmus megújítására. Azt állítja. A Falungong (=Nagy dharma-kerék gyakorlás) buddhista és taoista elemeket tartalmazó új mozgalom. erkölcsi és politikai kérdéseit megoldani. ezért a párt 1964-től már inkább a vallási élet elnyomására törekedett. a Lu szabályai szerint. megtartották böjtjeiket. Idegen népek fenyegették a birodalom békéjét. így nehéz megjósolni a buddhizmus jövőjét ebben a nagy országban. A buddhista felekezetek közül ezekben a századokban szinte egyedül a Chan felekezet virágzott. és könyveket írt. A stagnáló kínai buddhizmusba a 20. és lett a kínai birodalom hivatalos tanává. mire az alapító Li Hong zhi 1996-ban az Egyesült Államokba távozott.6 A kínai buddhizmus hanyatlása A Tang dinasztia bukása (907) után zavaros idők következtek. de mozgalma megosztotta a buddhistákat. A kínai társadalom jelenleg rohamos átalakuláson megy keresztül. A kínai értelmiség erre úgy reagált. században egy buzgó világi. ahol ezeken az alkalmakon az ottani szerzetesek ünnepélyesen recitálták a szútrákat. Yang-Jen-shan (18371911) igyekezett életet önteni. és minden külföldről jövő hatást. Betegségek gyógyulását és természetfeletti képességek elérését helyezik kilátásba. Földjeiket elvették. . 50. visszaszorítani. hogy Kínában 70 millió. A 15. Saját szilárd szervezetük nincs. Az állami propaganda azt állította. kolostorba telepített össze. Új helyzet állt be a kommunista hatalomátvétellel. a szerzetesek működését a legszigorúbban korlátozták. és jelenleg New Yorkban él. Kínán kívül pedig 30 millió követőjük van. A kínai kommunista párt hamarosan kezdte zaklatni a mozgalom követőit. Az úgynevezett „kulturális forradalom” pedig a még megmaradt kolostorokat és pagodákat is jórészt elpusztította. A kolostorokban a szerzetesek folyatták hagyományos életmódjukat. hogy az ősi kínai konfucianizmust igyekezett felvirágoztatni. csak a halottakért mondandó imák végzésére szokták az emberek Kínában meghívni a buddhista szerzeteseket. akiket a kormány néhány nagy. megülték számos ünnepüket. Bár néhány kolostort állami költségen renováltak.000 szerzetesből csak mintegy. A császárság megszűnése és a köztársaság kikiáltása után egy szerzetes. és nem volt átütő ereje. és igyekszik azt elnyomni. hogy Buddha tanításának igazi követése a szocializmus építésében. kínai zene kiséretével végzett sajátos testmozgásokat tartalmaz. tehát a buddhizmust is. amelyet Li Hong zhi alapított 1992-ben Kínában. egy földi „paradicsom” munkával történő megvalósításában és a gonosz emberek elleni harcban áll.