TERVEZÉS-INFORMATIKAI FÜZETEK

TAKÁCS GYÖRGY – DEMETER PÉTER

AUTOCAD 2D ÉS 3D ALAPJAI
(Kézirat)

MISKOLCI EGYETEM
SZERSZÁMGÉPEK TANSZÉKE
2002

AutoCAD segédlet

TARTALOMJEGYZÉK
1 Az AutoCAD bemutatása........................................................................................................5
1.1 A koordináta rendszerek elvi háttere...............................................................................6
1.2 Az AutoCAD kezelési alapjai..........................................................................................7
1.3 Egér használat...................................................................................................................9
1.4 Line (vonal, egyenes) parancs.........................................................................................11
1.5 A rajzelemek kijelölése és a megfogók kezelése...........................................................12
1.6 A rajzelemek kiválasztása...............................................................................................13
1.7 A hossz és szög mértékegység beállítása........................................................................16
1.8 Feladatok:........................................................................................................................16
2 A fóliák (Layers) alkalmazásának lehetősége az AutoCAD -ben.........................................17
2.1 A fóliák létrehozása.......................................................................................................17
2.2 A tárgyraszter beállítása..................................................................................................20
2.3 Zoom (nagyítás / kicsinyítés).........................................................................................22
2.4 Kör rajzolása („circle”)...................................................................................................23
2.5 A modell regenerálása és képernyő tisztítása.................................................................24
3 Az AutoCAD geometriai alapelemei.....................................................................................25
3.1 Pont rajzolása..................................................................................................................25
3.2 Körív rajzolása................................................................................................................26
3.3 Téglalap rajzolása...........................................................................................................28
3.4 Szabályos sokszögek rajzolása.......................................................................................28
3.5 Ellipszis rajzolása............................................................................................................29
3.6 Vonallánc rajzolása.........................................................................................................30
3.7 Nyomvonal és a körgyűrű rajzelemek rajzolása.............................................................32
4 Geometriai szerkesztési műveletek........................................................................................34
4.1 Áthelyezés, másolás........................................................................................................34
4.2 Tükrözés..........................................................................................................................35
4.3 Párhuzamos és koncentrikus másolás.............................................................................36

»2«

AutoCAD segédlet
4.4 Rajzelemek kiosztása......................................................................................................37
4.5 Elforgatás........................................................................................................................38
4.6 Nagyítás, kicsinyítés.......................................................................................................39
4.7 Levágás és meghosszabbítás...........................................................................................39
4.7.1 Meghosszabbítás......................................................................................................42
4.8 Letörés és lekerekítés......................................................................................................43
4.8.1 Lekerekítés...............................................................................................................43
4.8.2 Letörés......................................................................................................................44
4.9 Felosztás..........................................................................................................................46
4.10 Beosztás........................................................................................................................47
4.11 Sraffozás.......................................................................................................................47
5 Szövegbevitel, méretezés és blokkok készítése.....................................................................54
5.1 A „text” és a „dtext” parancs..........................................................................................55
5.1.1 Az „mtext” parancs..................................................................................................57
5.2 A méretezés.....................................................................................................................58
5.2.1 A méretezés bemutatása...........................................................................................66
5.2.2 Hosszirányú méretek megadása (dimlinear)............................................................66
5.2.3 Illesztett méretek (dimaligned)
...........................................................................................................................................67
5.2.4 Bázisvonalas méretezés (dimbaseline)
...........................................................................................................................................68
5.2.5 Szögméretezés..........................................................................................................69
5.2.6 Sugár (dimrad) és átmérő (dimdia) méretezése.......................................................69
5.2.7 Mutató méret (leader)...............................................................................................70
5.2.8 Láncszerű méret (dimcontinue)...............................................................................70
5.3 Blokkok készítése...........................................................................................................73
5.3.1 Belső blokk készítése és meghívása.........................................................................73
5.3.2 Külső blokk készítése és meghívása........................................................................75
5.4 „Szétrobbantás” – Expolde.............................................................................................76
6 3D - s szerkesztések...............................................................................................................80
6.1 Az Isometrikus nézet beállítása......................................................................................80
6.2 Nézőpontok beállítása.....................................................................................................83
6.3 Rajzolás a térben.............................................................................................................85
7 A 3D felületek és 3D idomok létrehozása.............................................................................87
7.1 Szilárd, tömör testek létrehozása I..................................................................................94

»3«

AutoCAD segédlet
8 Megjelenítések.......................................................................................................................98
8.1 A takart megjelenítés......................................................................................................98
8.2 Az árnyalt megjelenítés...................................................................................................98
8.3 A renderelt kép megjelenítése.........................................................................................99
8.4 Szilárd, tömör testek létrehozása II.................................................................................99
8.4.1 Szilárdtest létrehozása kihúzással............................................................................99
8.4.2 Szilárdtest létrehozása megforgatással...................................................................100
8.5 Műveletek szilárdtestekkel............................................................................................101
8.5.1 Szilárdtestek egyesítése..........................................................................................101
8.5.2 Szilárdtestek kivonása............................................................................................102
8.5.3 Szilárdtestek közösrésze........................................................................................102
9 Műveletek 3D felületekkel és 3D szilárdtestekkel...............................................................103
9.1 Szilárdtestek szelvényének készítése és szilárdtestek metszése...................................103
9.1.1 Keresztmetszet készítés..........................................................................................103
9.1.2 Szilárdtestek metszése............................................................................................104
10 szótár..................................................................................................................................106

»4«

AutoCAD segédlet

1

Az AutoCAD bemutatása

A képernyő részei:

»5«

AutoCAD segédlet

Általános menüsor

Központi eszköztár
Objektum tulajdonság eszköztár

Rajzolást segítő és
módosító eszköztárak

Grafikus kurzor
RAJZ TERÜLET

Koordináta rendszer
Koordináta értékek
megjelenítése
Parancssor
Állapotsor

1.1. ábra: Az AutoCAD grafikus képernyő részei
Az általános menüsorban találhatóak file kezeléshez, editáláshoz, rajzoláshoz,
rajzmódosításokhoz, …stb. szükséges legördülő menü parancsok.
A központi eszköztár ikonjai között fellelhető néhány már ismerős, más Windows-ós
programokból ismert ikon (pl: mentés, megnyitás, copy, paste).
Ez alatt található a főleg rajzfóliák és a vonaltípusok beállítására szolgáló objektum
tulajdonságok eszköztár. A bal oldali két függőleges ikonsor a legfontosabb rajzparancsokat
és rajz módosítások parancsait gyűjti egybe. A szerkesztő- vagy rajzterületen a koordináta
ikonja található meg a szálkereszttel (Grafikus kurzor). A rajzterületet az ismerős gördítő
sávok határolják. Ez alatt a parancssor található, ide írhatjuk be majd a rajzparancsokat,
illetve adhatjuk meg azok különféle paramétereit. Legalul az állapotsor helyezkedik el a
koordinátákkal (sorrendben X, Y és Z) valamint néhány, a rajzolást segítő opció kijelzőjével.
Ha ezek az opciók aktívak, akkor, mint egy kapcsológomb benyomott állapotban vannak (pl.:
OSNAP, OTRACK), ha inaktívak, akkor az ún. kapcsológomb kiengedett állapotban van (pl.:
SNAP, GRID, ORTHO).

1.1

A koordináta rendszerek elvi háttere

A program tervezőinek fontos definíciója szabad fordításban magyarul a modell-tér és a
rajzfelület, amelyek az angol model space és paper space kifejezéseknek felelnek meg.

»6«

és egy újabb pont megjelöléséig ismét változatlanok maradnak. ami nyilván csak az elkészült objektum két dimenziós. Természetesen változtatás esetén az ikon is megváltozik az átállításnak megfelelően jelölve az irányokat. felcserélhető stb. a betűmezőket és a kereteket nyomtatás vagy plottolás előtt konvertáljuk és összeszerkesztjük. papír kiterjedésű látszata lehet. ha egy adott ponttól húzva a vonalat a megadott méreteknek megfelelő távolságba rakjuk le a vonal végpontját. ilyenkor a koordináták kijelzése kikapcsolódik.) ezért az UCS (User Coordinate System . a dokumentációt. Ebből az első kettő a leginkább használatos. Bár mind a 2D-s. 2D-s szerkesztéseknél az értéke úgyis mindig nulla lesz. Hiába mozgatjuk tehát a szálkeresztet. Ha a coords értékét 2-re állítjuk. amelybe a grafikát. a koordináták csak egy pont kijelölésekor fognak megjelenni (egér bal klikk). Alapesetben mindig a bal alsó sarokpontban helyezkedik el az AutoCAD koordinátarendszerének origója. akkor fogja az AutoCAD a koordináta-kijelölést polár koordináták formájában feltűntetni. Hasznos lehet például akkor. A Z tengellyel most nem foglalkozunk. » középső egérgomb konfigurálása » Mint látható az érték alapesetben 1-en van. Command: coords ↵ Enter new value for COORDS <1>: ↵ Az abszolút koordináta rendszer tehát az a rendszer. Ez a koordináta – rendszer a felhasználás szerint szabadon változtatható (elforgatható. A koordináta rendszer átállítható a "coords" változó használatával. a jegyzeteket. A polár koordináta az előző ponttól mért távolságot és szöget adja meg. ha egy már beméretezett rajzot másolunk a gépre.felhasználói koordináta-rendszer) elnevezést kapta. A szálkereszt pillanatnyi pozíciójának koordinátaértékei alul. itt nem működnek. amiben az AutoCAD modell-terében megrajzolt tárgyak nem egymás mellé kirakott nézeteken (tiled viewports) látszanak. ami leírja a teljes környezetet. Ilyenkor három koordináta-kiírási módozat közül választhatunk. amelyek a 3D-s nézőpontot érvényesítik. Ezt a geometriát konvertálja a rendszer a rajzfelületre.. ami a megszokott abszolút koordináta értéket jelképezi. amiben a tervezett tárgy geometriája elkészült. rajzfelület [paper space] pedig az a korlátlan. 1. Tipikusan az a felület. háromdimenziós tartomány. az Y tengely pozitív iránya pedig. így egyszerűen egérrel felrajzolhatjuk a pontos körvonalakat. A koordináta-rendszer helyzetét jelző ikon mutatja az irányokat: alapban X tengely pozitív iránya vízszintesen jobbra. ami az origótól mérve tünteti fel a koordináta-értékeket.2 Az AutoCAD kezelési alapjai »7« . Ilyenkor elég.AutoCAD segédlet A modell-tér [model space] az a fogalom. Gyakorlatilag ebben lehet az aktuális méretével a tárgyat megrajzolni. pedig mindvégig követhetjük a koordináta-kijelzőn. mind a 3D-s tárgyak létezhetnek benne. az állapotsorban jelennek meg. függőlegesen felfelé mutat. A coords-nak létezik még egy 0 értéke is. azok a parancsok. A távolságot.

2.AutoCAD segédlet Az AutoCAD használata az ember és a gép sajátos párbeszéde. • Egérrel kiválasztva: o Legördülő menüből. Ezután a parancs vagy lefut (folytatódik tovább). o Képernyőmenüből. Ha a program a parancssorban valamilyen érték megadását várja. o Billentyűpárokkal. Példa: »8« . Az AutoCAD egy parancs vezérelt szoftver. parancsok és opciók elfogadása történhet az ENTER billentyűvel vagy az egér jobb oldali gombjával.írt kör megadása stb. A beállítások általában mindig nagybetűvel kezdődnek. hogy a parancsok kiadását követően az AutoCAD késedelem nélkül megjeleníti és végrehajtja. ami azt jelenti. Az utasítások. Ez az interaktív kapcsolat az ember és a gép között a parancssoron keresztül zajlik. akkor az alapértelmezés szerinti értéket mindig relációs jelek közé téve jeleníti meg. itt szólít fel (pl. A parancssor az AutoCAD egyik legfontosabb eleme. vagy az ENTER lenyomásával fogadhatjuk el. vagyis az adott parancs elfogadását) Ezenkívül az ENTER és a jobb egér gomb alkalmas még az előző parancs ismételt meghívására is. mely során a szoftver interaktív kapcsolatban (parancs üzemmódban) van a felhasználóval. ezzel jelezve azt. Az egyes parancsok kiadásakor bárhonnan is adjuk ki azt: ikonról. adott esetben a rajzterületen. és az esetleg hozzájuk tartozó beállítások (opciók).mindig megjelenik itt azok neve. körül. Ilyenkor az adott beállítási lehetőségnél kell általában valamilyen új értéket vagy értékeket megadni. majd az ENTER billentyűvel fogadtatjuk el. o A Command: promptra begépelve a parancs rövidítését. majd az ENTER billentyűvel fogadtatjuk el.: kijelölésre. értékbeírásra). A program tehát a parancssorban kommunikál velünk: a beállítási lehetőségek felkínálása mellett. és ismételt lefuttatásával már az újonnan megadott értékeknek megfelelően cselekszik. vagy a beállítást megőrzi. o Eszköztárból. vagy itt kérdez (pl. majd ennek eredményét azonnal láthatjuk.). (a továbbiakban a „↵” karakter az ENTER billentyű vagy a jobb egér klikket jelenti. hogy a hozzájuk tartozó kezdőbetű beírásával (és 1. Ezt az értéket új érték begépelésével változtathatjuk meg.: vastagság. menüsorból. középpont. A parancsokat kiadhatjuk: • Billentyűzetről: o A Command: promptra begépelve a parancs teljes nevét. ábra: Parancssor persze az ENTER leütésével) hívhatjuk meg őket. o Kurzormenüből. vagy akár pont a parancssorból .

annak megfelelően. „A”. A középső gomb konfigurálása a következőképpen történik. amit változtathatunk. Figyeljük meg a parancssorban megjelenő változásokat! » letörés parancs kiadása. (TRIM mode) Current chamfer Dist1 = 10. mint a két gombos kialakítású egereknél. Dist2 = 10. mindig azzal illetve azokkal. Ezt is ↵ . Tovább lépés az ENTER billentyű vagy a jobb egér gomb megnyomásával. a bal ill. a jobb egérgombok ugyanúgy működnek. „D”. annak megfelelően.AutoCAD segédlet Írjuk be a parancssorba a „chamfer” parancsot (ez a parancs két objektum között egy letörést készít). Az opciólistából a megfelelő opciót egy vagy több billentyű leütésével választhatjuk ki. hogy az egyes beállítási lehetőségek (opciók) egymástól / ferde törtvonallal vannak elválasztva.rel kell lezárni. Specify first chamfer distance <10. amit változtathatunk. a parancssorba beírjuk. Command: chamfer ↵ 1. hogy mekkora letörést akarunk készíteni a második objektumon.0000>: ↵ » a program újra felajánl egy alapértéket zárójelek között. amely(ek) az opcióban nagybetűvel szerepelnek. Háromgombos egereknél a középső gomb funkciója beállítható. amivel az ikonsorokat konfigurálhatjuk.0000>: ↵ » ekkor a program felajánl egy alapértéket <> zárójelek között. Látható.0000 » az alapbeállításként felajánlott letörési hosszúságok megjelenítése. illetve kapcsolhatjuk ki-be. hogy: »9« . hogy mekkora letörést akarunk készíteni az első objektumon. „T” és „M” gombokkal állíthatjuk át. Ezen a példán végig követhető tehát a ember és a gép közötti interaktív kapcsolat. Ezután az előzőekben végrehajtott beállításoknak megfelelően fog működni a parancs. A későbbiekben előforduló. és fontos szerepet játszó tárgyraszter gyorsmenü a kétgombos egereknél szintén a jobb egérgomb + a SHIFT egyidejű lenyomásával hozható elő.0000. Tovább lépés az ENTER billentyű vagy a jobb egér gomb megnyomásával. Válasszuk a „D” kapcsolót és nyomjuk ENTER – t vagy jobb egér gombot. a jobb egérgombbal a billentyűzet ENTER gombját helyettesítjük (rajzoláskor művelet-befejezés általában). Ezeket a fentieknek megfelelően a „P”. Select first line or [Polyline/Distance/Angle/Trim/Method]: d ↵ » program az első objektum kijelölése előtt a választható beállítási lehetőségeket is felkínálja. Specify second chamfer distance <10. A jobb gomb rajzterületen kívüli használatakor a Toolbars (eszköztár) jelenik meg. Az opció kiválasztása után a megfelelő paraméter begépelése következik és az ezt követő ↵ leütésre hajtja végre a parancsot. Ennek a parancsnak a részletesebb bemutatása a későbbiekben.3 Egér használat Használjuk az egeret! A kétgombos kialakítású egér esetében minden esetben a bal gombbal hajtjuk végre a különböző műveleteket.

F2 Átkapcsolás szöveges ablakra és vissza. ha ezt nem fogadjuk el hanem <1> értéket írunk. F3 Tárgyraszter be/ki kapcsolása. F10 Polárkövetés be/ki kapcsolása. A funkció billentyűk F1 A „HELP” aktiválása. Az Ortho kényszerített párhuzamos vonalrajzolás a szálkereszttel. Ez a csoport segíti azt. » 10 « .AutoCAD segédlet Command: mbuttonpan Enter new value for MBUTTONPAN <0>: » középső egérgomb konfigurálása » a felajánlott érték <0>. akkor a középső egérgomb zoom és pan funkciók szerint lesz konfigurálva (erről később bővebben).: csak egész milliméterenként (vagy tetszőlegesen beállított érték szerint) mozdulhasson el. Emiatt a képzeletbeli négyzetes háló miatt raszternek is nevezik. F9 Snap rács be/ki kapcsolása. F4 Digitalizáló tábla mód be/ki kapcsolása. ha éppen szükségünk van rá. hogy csak adott koordináta-pontokra csatlakozzunk rá. F7 Grid rács be/ki kapcsolása. Ezzel egy segítőhálót kapcsolhatunk be tetszőleges lépésközzel X és Y irányban. hogy a szálkereszt pl. F8 Merőleges rajzoló mód be/ki kapcsolása. hogy a középső egérgomb megnyomásakor a legördülő menüből különböző tárgyraszter kapcsolók válaszhatók. F6 Koordináta kijelzés be/ki kapcsolása. bizonyos lépésközű képzeletbeli hálót létrehozva így. rajzolás közben kapcsoljuk be akkor. Segítségével beállíthatjuk. F5 Átkapcsolás a Top/Left/Right izometrikus síkokra. ez annyit jelent. F11 Tárgyraszter követés be/ki kapcsolása.

rel elfogadás.AutoCAD segédlet 1.rel. Ha további vonalra van szükségünk akkor a pancsot tovább folytatva újabb és újabb koordinátákat megadva tetszőleges objektumot hozhatunk létre.0 ↵ » adja meg az egyenes első pontját. A parancs befejezése után újra a „Command:” sor jelenik meg. Itt a kiválasztott ponttól elmozdítva a grafikus kurzort egy un. amíg a parancsot be nem fejezzük a ↵ . akkor erre a parancsra ugrunk és újra egy gumivonal jelenik meg a grafikus kurzorhoz kötve.0 pont a koordináta rendszerünk kezdőpontja és a gumivonal most innen indul ki. legyen 0. Command: line ↵ » 11 « . A parancsból a ↵ . Specify next point or [Undo]: 100. amíg le nem tesszük a vonal másik végét a rajzterületen egy tetszőleges területre.0 majd ↵ . hogy a 0.rel lépünk ki. a) egyenes rajzolása egérrel való kijelöléssel: Command: line ↵ Specify first point: Specify next point or [Undo]: Specify next point or [Undo]: ↵ » vonal parancs kiadása. b) Egyenes rajzolása koordináták megadásával: » vonal parancs kiadása. egyenes) parancs Példa: Rajzoljunk egy tetszőleges egyenest a grafikus területre! Írjuk a parancssorba „line” parancsot vagy annak rövidítését egy „l” – betűt. Specify first point: 0. Specify next point or [Undo]: ↵ » Az AutoCAD végre hajtja a parancsot és leteszi a gumivonalat a beírt koordináta értékeknek megfelelően. Először egérrel válasszunk ki egy tetszőleges pontot a rajzterületen. Ez mindaddig fennáll. gumivonalat látunk.100 majd ↵ . Ezután további egyeneseket tudunk húzni egymásután.4 Line (vonal. legyen 100. » adja meg az egyenes első pontját. amit a kurzor maga után vonszol bármerre mozgatjuk.100↵ » Látható. Adjuk meg az egyenesünk második pontjának koordinátáit. » Ekkor a következő parancssorra ugrunk. Adjunk meg koordináta értékeket.rel elfogadás. Ez történhet koordináta értékekkel (abszolút vagy relatív) vagy az egérrel a grafikus rajzterület egy tetszőleges pontjára való kattintással. » Ha a vonal másik véget letettük a rajzterületen egy tetszőleges területre.

. Hozzunk egy fogót kijelölt állapotba.: a végpont a kezdőponttól 50 mm távolságban van X irányban. akkor értelemszerűen az Y tengely értékéhez. azaz kattintsunk az egyik végponton fekvő kék pontra! A pont színe pirosra változik. amely a vonal adott hosszúsága. mert ebben az esetben csak vízszintes irányban. majd a jel után a szög értékét. módosítani. akkor a fent említett példa (kezdőpont 120.100 koordináta pártól húzandó 50 hosszú vízszintes vonal estében a koordináták 120+50. A megadott 120. . és 60 mm távolságban Y irányban. majd ezután megadjuk a vonal hosszát egy számmal. tehát a sorban másodiknak. Ezek szerint. vagy vonjuk ki a húzandó vonal a koordinátarendszerben felvett irányától függően azt az értéket. csak az Y tengely értéke változik . mozgatni. ki kell azokat jelölni vagy meg kell fogni. jelölve.növekményes koordinátákkal. A szög a vízszinteshez van viszonyítva az óra járásával ellentétesen számolva. A megfogás egyszerűen szólva parancs kiadása nélkül változtathatjuk meg az egyes rajzobjektumok helyzetét és méretét. amilyen "magasságban" a kezdőponttól a végpont van.: 120. hogy a 120.relatív polár koordinátákkal. mégpedig pont annyival. Ezekkel a pontokkal tudjuk a rajzelemünket manipulálni. Ha megfigyeljük a grafikus kurzoron.abszolút koordinátákkal. ábra szerint.100 lesznek.3. azaz csak az X tengely irányában történik változás. Rajzoljunk egy pár vonalat a rajztérbe a 1 . akkor ehhez nem kell mást tennünk.±y). 100) szerint nem szükséges megadnunk abszolút koordinátákkal a végpont (120+50.±y). Függőleges vonal esetén pedig ugye az X tengely értéke nem.60. Ez mindössze annyit jelent. másolni tudjuk. majd ehhez a koordinátához adjuk hozzá. Mint látható. (parancssorba történő beírás formátuma: @±hossz<szög). Megadhatjuk egyszerűen úgy is. A vonalhossz után közvetlenül egy kisebb jelet írunk "<".100). mint a koordináták után egy "@" jelet begépelnünk. » 12 « .100 után a következő parancshoz a következőket írjuk: @50. van egy apró négyzet.100+60 azaz 170. 1. hogy ha egy pont helyzetét mindig az előzőhöz viszonyítva szeretnénk megadni. Ezekben az esetekben mindig meghatározzuk a vonalhúzás első pontjának koordinátáit (pl. Ebben az esetben a kezdő koordináták megjelölése után begépeljük a (@) jelet.AutoCAD segédlet A koordináta pontok helyzetét megadhatjuk: .160) koordinátáit. Az ezek után megadott vesszővel elválasztott értékek már a kezdőponttól mért távolság értékei. (parancssorba történő beírás formátuma: ±x.5 A rajzelemek kijelölése és a megfogók kezelése Ahhoz a rajzolt objektumokat törölni. Ha ferde vonalat húzunk. azaz az origótól való távolságot. úgynevezett fogók jelennek meg rajta. hogy az első szám az X tengelyen. hogy kiválasztott állapotba került. Kattintsunk ezzel a négyzettel az egyik vonalunkra! A vonal szaggatottá válik és kis kék négyzetek. mégpedig 50 milliméterrel. Ez az jelenti. amelyet kijelölésre szokás alkalmazni. ha pl. így csak a kezdőponttól viszonyított távolságot adjuk meg (parancssorba történő beírás formátuma: @±x. a második az Y tengelyen mutatja a rajzlap bal alsó sarkától. a vessző után irt értéknek is meg kell majd változnia a végpont esetében.

) .csoportosan (itt alapértelmezésként a kiválasztási mód befoglaló illetve metsző ablakkal történhet). rákattintunk. hogy a szálkereszttel rámutatunk egy adott rajzelemre és a bal egér gombbal. A vonszolás addig tart. mozgatás. A vonal végpontjain elhelyezkedő fogók például a szakasz hosszának.egyenként (ez annyit jelent. vagy irányának megváltoztatására szolgálnak. majd a vonszoljuk a rajzterület jobb oldala felé. amíg a befoglaló ablak második sarok pontját az egér bal gombjának kattintásával le nem » 13 « . hogy a bal egérgomb ismételt lenyomásáig az eredeti pozíciót mindig összeköti egy vonal a rajzelem elmozdított pozíciójával.4. Vonal esetében például három fogó jelenik meg.AutoCAD segédlet Fogók y x 1. Nem mindegyik fogó szerep ugyanaz. A kiválasztási szakaszba egy vagy több rajzelem is kijelölhető. észrevehető. A befoglaló ablakkal végzett kiválasztáskor a „Select object:” promptnál a kiválasztandó rajzelemektől balra.: törlés. míg a középső fogóval a vonal mereven (irányának. akkor a „Select object:” promptnál kell azt megtenni. hosszának megváltozása nélkül) mozgatható el. 1. a változást jelölendő. A többi rajzelemnél is megtalálhatók ezek a fogók. A rajzelemek kiválaszthatók: . másolás) kiadása előtt vagy parancs kiadása közben. ábra: Műveletek fogók segítségével Ha elkezdjük mozgatni a szálkeresztet.3. Ha módosítást végző parancsban történik a kijelölés. ábra szerint és végezzük el az alábbi lépéseket A rajzelemek kiválaszthatók a módosítást végző parancs (pl. a rajzelem tulajdonságainak megfelelő helyeken.6 A rajzelemek kiválasztása Rajzoljunk vonalakat a rajztérbe az 1 . a rajterületen lent vagy fent egér kattintással rögzítjük a kiválasztó ablak első sarok pontját.

hogy azok a rajz objektumok. hogy azok a rajz objektumok. a rajterületen lent vagy fent egérkattintással rögzítjük a kiválasztó ablak első sarok pontját. majd a vonszoljuk a rajzterület bal oldala felé. ábra: Rajzelemek kijelölése metsző ablakkal » 14 « . Ekkor megfigyelhető. A vonszolás addig tart. Ekkor megfigyelhető.4. ábra : Rajzelemek kijelölése befoglaló ablakkal A metsző ablakkal történő kiválasztás során a „Select object:” promptnál a kiválasztandó rajzelemektől jobbra. Befoglaló ablak indítási pontja y x 1.AutoCAD segédlet rögzítjük. amíg a befoglaló ablak másodig sarok pontját az egér bal gombjának kattintásával le nem rögzítjük. amelyek teljes egészében benne vannak a befoglaló ablakban azok kiválasztódnak. illetve amelyeket csak érintett a metsző ablak. y Metszőablak indítási pontja x 1.5. amelyek teljes egészében. ezek a rajzelemek kiválasztódnak.

Észrevehető. hogy itt a nem csak a metsző ablakban teljes egészében megtalálható objektumok választódtak ki.AutoCAD segédlet Ismerkedjük meg egy újabb paranccsal. ha a „Select object:” promtra válaszul „?” kérdőjelet gépelünk. hogy mely kiválasztási módot kívánunk használni. amelyeket csak érintett a befoglaló ablak. ábra szerint. Figyeljük meg. Az alábbi opciók közül választhatunk: Window/Last/Crossing/BOX/ALL/Fence/Wpolygon/Cpolygon/Group/Add/Remove/Multiple/Previous/Undo /Auto/Single Window Last Crossing BOX ALL Fence Wpolygon > Befoglaló ablak. amelyeket csak érintett a metsző ablak.rel elfogadás. A kiválasztási módokat a parancsmezőbe írja ki az AutoCAD. ahogy a fentiekben bemutattuk. > Metsző ablak. hogy azok az elemek. A rajzelemek célirányos kiválasztása a szerkesztési feladatok megoldásának fontos lépése. Azok az objektumok. ahol újabb elemek jelölhetők ki csoportosan ablakkal vagy egyenként. > Legutolsóként rajzolt rajzelem kiválasztása. amelyek megtalálása megköveteli a kiválasztási módok mélyreható ismeretét. » 15 « . ahogy a fentiekben bemutattuk. az opciókban nagybetűs karakterek begépelésével adhatjuk meg. Ehhez mindig van több lehetséges és jó megoldás. > Magába foglalja a befoglaló és a metsző ablakkal történő kiválasztást. > Kiválasztás tetszőleges törött vonalra felfűzéssel. Adjuk ki a törlés „erase” parancsot (rövidített parancs a „e” – betű) a Command sorba: Command: erase ↵ Select objects: Select objects: » A töröl parancs kiadása. Ez az alapértelmezés szerinti kiválasztás. A poligon oldalai nem metszhetik egymást. Végezzük el ugyanezt a feladatot metsző ablakos kiválasztással! Vegyük észre. » Jelöljük ki a rajzelemeket befoglaló ablakkal a 4. hogy mely elemek választódtak ki » Kijelölés után erre a parancssorra ugrunk. hanem azok is. Azt. Rajzoljuk néhány vonalat a rajztérbe és hajtsuk végre a következő lépéseket. Ha nincs több kiválasztandó elem akkor ↵ . Amelyek benne voltak a befoglaló ablakban kiválasztódtak és a parancs elfogadása után törlődtek. azok nem választódtak ki és a törlési parancs sem hatott rájuk. a törléssel (erase). > Az aktuális rajz összes rajzelemének kiválasztása. > Poligonnal határolt területen belüli rajzelemek kiválasztása. A metszett rajzelemek lesznek kiválasztva.

A „units” parancs szolgál a szög mértékegység. » 16 « . Rajzoljunk az előző A4 lap mellé 10 mm – rel egy A3 műszaki rajzlapot kerettel és húzzuk meg ennek is az átlóit. húzzuk meg a kereszt átlókat valamint a vízszintes és függőleges átlókat. > Bekapcsolja a többszörös kiválasztást egymást takaró rajzelemek kiválasztásához. vagy azon belüli rajzelemek kiválasztása.AutoCAD segédlet Cpolygon Group Add Remove Multiple Previous Undo Auto Single > Poligonnal metszett. műszaki gyakorlatban alkalmazott mértékegységeket rendelhetünk hozzá a „units” paranccsal. > Hozzáadás mód bekapcsolása. A poligon oldalai nem metszhetik egymást. ez az alapértelmezés. > Egyetlen rajzelem kerül kiválasztásra egérrel és rögtön le is záródik a kiválasztási szakasz. > Eltávolítás mód bekapcsolása.6. > A kiválasztási folyamat közben kiválasztás visszavonása > Kiválasztáskor a rajzelem automatikusan a kiválasztott készletbe kerül. A „units” parancs kiadása után a 6. > A „Select” paranccsal előzetesen kiválasztott készletre hivatkozás. rajzoljuk meg a keretét (5 mm). ahol a beállítások elvégezhetők. csoportba szervezett rajzelemek kiválasztása. > Névvel rendelkező. ábra: A Units panel 1.8 Feladatok: 1. Rajzoljunk A4 méretű rajzlapot. 1. ábrán látható ablak ugrik elő. Próbáljuk ki a funkció billentyűk működését egyenes vonalak rajzolása közben! 2. 1. 4. Rajzoljunk egyenes vonalak a grafikustérben és gyakoroljuk a kiválasztási opciókat valamint ezt kombináljuk a törléssel! 3.7 A hossz és szög mértékegység beállítása A rajzolási egységhez különböző. a szögmérés kezdő irányának és a szög növekedés irányának beállítására is (Direction… gomb segítségével).

és a sraffozásnak is. Abban az esetben. A fóliák létrehozásával a rajzunk azonos jellegű. Nos mindezt az AutoCAD-ban is egyszerűen elvégezhetjük. amit a kivetítésen látunk az egy kész rajz. de a későbbi módosítások is sokkal könnyebbé. közép és takart vonaltípusokat az ábra szerint.7. akkor azt a fóliát a célnak megfelelően egyszerűen elvesszük a vetítőről. ábra: A fóliák elvi háttere 2. vagy takart élek szerepelnek legtöbbször. amelyre több. illetve funkciójú részeit könnyen elkülöníthetjük majd egymástól. Szokás továbbá egy-egy fóliát adni a méretezésnek.1 A fóliák létrehozása Kattintsunk az Objektum tulajdonságok eszköztár (1.AutoCAD segédlet 2 A fóliák (Layers) alkalmazásának lehetősége az AutoCAD -ben. ha valamit éppen nem szeretnénk megjeleníteni. Legegyszerűbb.1 ábra) „Layers” ikonjára . és a szaggatott vonallal jelzett nem látható. Az írásvetítőn látható első rajz még csak a körvonalakat tartalmazza. egy szerkesztési rajzot ábrázoló átlátszó fóliát rakunk. Hozzunk létre kontúr. ha elképzelünk egy írásvetítőt. rétegeket jelent. erre rakunk egy másikat. az adott rajzhoz tartozó mérettel. amelyen csak az előbbi rajzhoz tartozó furatok vannak feltűntetve. Utoljára a méretezési fóliát rakjuk fel. Ezek után. A megjelenő „Layer & Linetype Properties” (fólia és vonaltípus tulajdonságok) ablakban a „New” gombra kattintva hozhatunk létre új fóliát. Kontúr vonalak Vékony folytonos vonalak Középvonalak Takart vonalak 2. amin külön csak a sraffozás van megjelenítve. A Layers szó fóliákat. az összes. A rajzon szereplő eltérő vonaltípusokat tehát tehetjük más-más fóliákra. A fóliák lényege a nevükből adódik. problémamentesebbé válhatnak a Layerek segítségével. Az általános gépészeti rajzokon. Aztán erre is pakolunk egyet. a folyamatos vonalakon kívül még általában középvonal(ak). » 17 « . vékony folytonos. sőt a könnyebb átláthatóság és szerkesztés érdekében ez ajánlott.

a vékonyvonal legyen zöld. ábra: A fóliák létrehozása és rendezése Minden vonalhoz rendelhetünk színtípust a jobb megkülönböztetés végett.9. a középvonal legyen piros a takart vonal pedig kék. Legyen a vastagvonal az alapértelmezés szerinti fehér.9. ahol a megfelelő színek kiválaszthatók.AutoCAD segédlet 2. hogy a „Color” (szín) oszlopban található kis négyzetre kattintunk. 2.8. A vonal típusokhoz úgy rendelünk színeket. ábra: A fóliák színének módosítása » 18 « . Ekkor megjelenik egy párbeszéd panel ( 2 . ábra).

azon dolgozunk. Ekkor megjelenik egy párbeszéd panel. mint látható. 10. ábra: Vonaltípus beállítása Ha beállítottuk a használni kívánt fóliákat a „Layer & Linetype Properties” (fólia és vonaltípus tulajdonságok) ablak Ok gombjának megnyomásával kilépünk. ahol a megfelelő vonaltípusok kiválaszthatók vagy a panelon található „Load” (betöltés) gombra kattintva betölthetők. ábra) és a rajzolás megkezdhető. ez a legördülő menü nagyjából megegyezik a „Layer & Linetype Properties” ablak fólia-felsoroló részével. akkor „Linetype” (vonaltípus) oszlopban és a megfelelő vonal sorában található vonaltípusra kattintunk. Egyébként.10. ábra) 2. Aktív fólia neve Jelenlegi színe A fólia látható 2. Amelyik épen aktív. ( 2 . A fóliák nevei előtt megjelenő kis ikonoknak természetesen jelentésük van. a takart vonalnak szaggatott vonal. ábra: A fóliák váltása A fent említett legördülő menüben a megfelelő fólia nevére történő kattintással tudunk a fóliák között váltani. Ettől kezdve nincs más dolgunk.AutoCAD segédlet Ezen kívül. » 19 « . és fent kijelzésre kerül. mint az Objektum tulajdonságok eszköztár legördülő menüjéből kiválasszuk a megfelelő fóliát ( 2 . például a középvonalnak pontvonal.11. Ha ezeket a beállításokat meg akarjuk tenni.11. minden vonalnak beállítható a típusa.

ellipszis. » 20 « . vonal. elliptikus ív.2 A tárgyraszter beállítása Az tárgyraszter segítségével tudunk könnyedén egyes rajzelemek nevezetes pontjaira rácsatlakozni. vagy kör érintőjének érintési pontjához igazít. A következő ikonnak a 3D alkalmazásokban van jelentősége. ellipszis. de nem tudunk rajta szerkesztést végezni. Ív. Ilyenkor ugyan a fóliát továbbra is láthatjuk. elliptikus ív. hogy a sraff vonalai ne zavarják majd a méretezést.vagy bekapcsolására szolgál. vagy vonal felezőpontjához igazít. Ilyenkor a fólia tartalma eltűnik.: méretmegadás esetében is gyakorlat kikapcsolni a sraffozás fóliát. sugár. Center: „cen” Középpont. azaz a tartalma látszik. ellipszis. vonallánc-elem. metszéspontjaihoz igazít. Ha ég. ha két objektumot meghosszabbítanánk a természetes vonalaik mentén. vonal. Tárgyraszter típusok Rövidítések Funkció Endpoint: „end” Végpont. sugár. A közvetlenül az égő mellett található kis napocskaszerű ikonnal "lefagyaszthatunk" és "felolvaszthatunk" egy-egy fóliát. míg a normál égővel deaktivált fóliák még igen. Ív. akkor az adott fólia bekapcsolt állapotban van. "kikapcsolódik". Midpoint: „mid” Felezőpont. A kis lakat ikon segítségével „lezárhatunk” egy fóliát. elliptikus ív. Ezzel az opcióval kikapcsolt fóliák a nyomtatásban nem jelennek meg. 2. Apparent Intersection: „appint” Látszólagos metszéspont. Quadrant: „qua” Ív. elliptikus ív. Az átláthatóság mellett pl. ellipszis vagy kör középpontjához igazít. vonallánc. Ív.AutoCAD segédlet A kis égőt jelképező ikon a fóliák ki. elliptikus ív. A 2D szerkesztésben a látszólagos metszéspont ahhoz a képzeletbeli metszésponthoz igazít. Ív. ellipszis vagy kör negyedelő pontjához igazít. nem jelenik meg a rajzunkon. Ha rákattintunk szürkévé válik. elliptikus ív. Intersection: „int” Metszéspont. kör. azaz sárga színű. Tangent: „tan” Érintő. vagy sugár legközelebbi végpontjához igazít. Ív. amely akkor jönne létre.

Szöveg. Node: „nod” Pont. 2. Pont-rajzelemhez (csomóponthoz) igazít. alak vagy attribútum beillesztési pontjához igazít. Az automatikus tárgyraszter felismerés az F3 funkció billentyűvel be/kikapcsolható. elliptikus ív. pont.12. Ehhez az kell. akkor azt a program. Insert: „ins” Illeszt. ellipszis. vonal azon pontjához csatlakozik. Quick : - Gyors.AutoCAD segédlet Perpendicular: „per” Merőleges. Ezzel rengeteg időt takaríthatunk meg. Lehetséges az is. vonallánc azon pontjához igazít. amely legközelebb esik a szálkereszt pozíciójához. ekkor egy ablak jelenik meg ( 2 . ami ez előző ponttal merőlegest képez. ahol a különféle tárgyraszterek mellett kis jelölő négyzetek vannak. Az elsőként talált raszterponthoz igazít. hogy a program automatikusan felismerje a különböző tárgyrasztereket. ellipszis. Nearest: „nea” Szomszédos. None: „non” Kikapcsolja a tárgyraszter (Object Snap) módot. kör. Írjuk a parancsmezőbe az „Osnap” parancsot.ábra). rajzolás közben automatikusan észreveszi. ábra: A tárgyraszterek automatikus felismerésének beállítását szolgáló panel Ha a használni kívánt tárgyraszter négyzetét bejelöljük. vagy akár egy blokk beillesztési pontja is.12. A Gyors módot más tárgyraszter-módokkal együtt kell használni. Egy ív. hogy „Osnap” paranccsal beállítsuk mely tárgyrasztereket ismerjen fel. » 21 « . Lehet ez egymást átfedő rajzelemek csatlakozó pontja. elliptikus ív. blokk. Ív. vonal. kör.

ha az úgy van konfigurálva. mozgatjuk az egeret. 2. A parancs kiadása után különféle opciók közül tudunk választani: Command: z » „zoom” parancs kiadása. ábra Zoom – olási műveleteket kiválasztó panel » 22 « . akkor a grafikus kurzor átváltozik kurzorrá.a rövidített formátum beírásával. > A megadott középpont áthelyeződik a grafikus ablak középpontjába. Ha most megnyomjuk a bal egér gombot és folyamatos nyomva tartás mellett. hogy egy „valós idejű” zoom – olást hajtunk végre. ha ezt elfogadjuk jobb egérgombbal. középpontosan. központosítva. A parancs többféleképp kiadható: a parancssorban egy "z" betű beírásával vagy a „zoom” szó beírásával. mozgatjuk az egeret. A bal egérgomb felengedése után megnyomjuk a jobb egér gombot. > alapértelmezésként ez van beállítva. Window real time » opció választása. > A rajzot a megadott méretarányban zoom – olja. .AutoCAD segédlet A tárgyraszter meghívása a parancsmezőbe. Válasszuk a „pan” opciót! Ekkor a már megszokott szálkereszt helyén kurzor látható. akkor egy párbeszéd panel ugrik elő (13.13. észvehető. ábra). > A rajzot kiterjeszti az aktív nézetablak határáig > A rajzot az előző méretére zoom – olja. Itt választhatunk az egyes opciók közül. .a SHIFT + jobb egérgomb kombinációjának megnyomásával. a középpont helyben > Két sarokponttal meghatározott téglalap alakú területet a grafikus ablak határáig terjeszt ki. enter a scale factor (nX or nXP). 2.háromgombos egér esetén a középső gombbal. történhet: . > A teljes rajzot bekicsinyíti/nagyítja a grafikus ablak látható területére. Ha most megnyomjuk a bal egér gombot és folyamatos nyomva tartás mellett. or [All/Center/Dynamic/Extents/Previous/Scale/Window] <real time>: All Center Dynamic Extents Previous Scale marad. ha a rajztérben helyezkedünk a szálkereszttel. ZOOM Specify corner of window. ebben a helyzetben a rajzot el tudjuk tolni tetszőleges irányba.3 Zoom (nagyítás / kicsinyítés) A „zoom” paranccsal nagyíthatunk és kicsinyíthetünk a rajztérben a könnyebb szerkeszthetőség és átlátás érdekében. > Összevont zoom – olási és eltolási műveletet egy nagyító és egy áthelyező keret segítségével hajtjuk végre.

2.5000>: 15 » Ha egy elfogadjuk az alapértelmezést. 3P. két rajzelem érintésével megadott kör (Ttr). CIRCLE Specify center point for circle or [3P/2P/Ttr (tan tan radius)]: ↵ » itt 4 opció közül választhatunk.AutoCAD segédlet 2.4 Kör rajzolása („circle”) Rajzoljunk egy tetszőleges sugarú kört a grafikus területre! Írjuk a parancssorba „circle” parancsot vagy annak rövidítését egy „c” – betűt. középpont és sugár megadása. Command: circle ↵ » a kör parancs kiadása. Alapértelmezésként meg kell adni a kör középpontját. f. d. b. 3P > 3 ponttal kell meghatározni a kört. » 23 « . három rajzelem érintésével megadott kör ez a három pontos kör megadás speciális esete. azaz 3 ponttal történő kör meghatározás. Specify radius of circle or [Diameter] <7.14. c. attól függően melyik opciót választjuk. Ttr > kér rajzelem érintésével. e. 2P azaz 2 ponttal történő kör meghatározás. 2P > 2 ponttal kell megadni a kört. ábra A kör rajzolásának módjai: a. akkor a következő parancssorban a kör sugarát vagy átmérőjét kell megadnunk. középpont és átmérő megadása.

Rajzoláskor pontkijelölő keresztek is maradhatnak a képernyőn. Mind az előbbi és utóbbi jelenségek rendkívül zavaróan hatnak a szerkesztésre. Regenerálás után eltűnnek a pontkijelölő keresztek és a görbék is görbéknek fognak látszani.5 A modell regenerálása és képernyő tisztítása A zoom – oláskor sokszorosára nagyított görbéket tartalmazó rajzrészleten sokszögesedési jelenséggel találkozhatunk. a torzítást nem szünteti meg. A fóliák és tárgyraszter alkalmazásával rajzoljunk A4 rajzlapot kerettel és egyszerűsített szövegmezővel a géprajzi szabályoknak megfelelő vonal típusokkal! 2. A parancs hatására csak a pontkijelölő kereszteket tisztítja le a képernyőről. Ezek megszüntetésére a rajzunkon regeneráltatást kell végrehajtani. Feladat: 1. » 24 « . Lehetőség van a képernyő tisztítására. A regenerálás parancsa a „regen”. Ez a parancs a „redraw”.AutoCAD segédlet 2. A „regen” parancs a teljes rajzi adatbázisra hat. hogy a teljes rajzi adatbázist regenerálnánk. anélkül.

AutoCAD segédlet 3. Mielőtt pontokat rajzolnánk fontos. 0 1 2 3 4 32 33 34 35 36 64 65 66 67 68 96 97 98 99 100 3. mert az új beállítások minden esetben érvényesek lesznek a régiekre is.1 Pont rajzolása A pont rajzolásához szükséges parancs a „point”. Ezt a parancs kiadása előtt kell beállítani. Rajzoljunk pontokat a rajztérbe! » a pont parancs kiadása. Ábra! » 25 « . de a parancs kiadása után is lehetséges. hogy a pont stílusa „0”. Command: point ↵ A pontok stílusa és nagysága elérhető még a „ddptype” parancs beírásával is. ábra: Alkalmazható ponttípusok A pont stílusok alatt feltüntetett számok az egyes pontok meghívási kódjai.0000 » egy tájékoztató sor jelenik meg ahol olvasható. Specify a point: » meg kell adni a pont helyét koordinátákkal vagy egérkattintással a kívánt helyre (tárgyraszter használatával vagy anélkül). hogy különböző pont ábrázolási módok vannak. Ekkor egy ablak ugrik elő. amelyeket a „pdmode” paranccsal tudunk változtatni az alábbi ábra szerint. a pont nagysága pedig 5. ehhez a „pdsize” parancsot használjuk. Current point modes: PDMODE=0 PDSIZE=5. Szükségünk lehet még a pont nagyságának beállítására. A pont elhelyezése után automatikusan kilép a parancsból. hét 3 Az AutoCAD geometriai alapelemei 3.15. ahol egyszerre beállítható a stílus és pont nagysága.

2 Körív rajzolása A körív ábrázolásának a parancsa: „arc”. Angle A parancs kiadása után először kezdőpontot kell választani. Center. ábra: Pont stílus kiválasztási panel 3. tetszőleges pontot és egy végpontot. Start. Start. Start. majd középpontot és a körívhez tartozó húr hosszát kell megadni. majd végpontot és a kezdőpontból induló érintő irányszöget kell megadni. Center. ahol meg kell adni egy kezdőpontot. Center. Körívrajzolási módok Funkció 3 Point Ez az alapértelmezett mód. majd végpontot és egy középponti szöget kell megadni. Start. Start. End. Direction A parancs kiadása után először kezdőpontot kell választani. Angle A parancs kiadása után először kezdőpontot kell választani. End A parancs kiadása után először kezdőpontot kell választani. majd középpontot és egy középponti szöget kell megadni.16. » 26 « .AutoCAD segédlet 3. End. Length A parancs kiadása után először kezdőpontot kell választani. majd középpontot és egy végpontot kell megadni.

Válasszuk most a kezdőpontot és adjuk meg a körív kezdőpontját rajztérbe. majd végpontot és a körív sugarát kell megadni. Alapértelmezésként tetszőleges pontot adunk meg a rajztérben vagy a körív középponti szögét vagy a körívhez tartozó húr hosszát. Center. Radius A parancs kiadása után először kezdőpontot kell választani. A választott pont után a program megrajzolja a kívánt körívet. de válaszható opció a körív középpontja egy c. majd kezdőpontot és a körívhez tartozó húr hosszát kell megadni. » következő lépés a harmadik pont megadása. Center.betű lenyomásával. Angle A parancs kiadása után először középpontot kell választani. Alapértelmezésként bárhova a rajztérben vagy középpontot vagy végpontot adunk meg. Start. End A parancs kiadása után először középpontot kell választani. erre 3 opció van. » alapértelmezésként a körív kezdőpontja adható meg. Command: arc ↵ Specify start point of arc or [Center]: Specify second point of arc or [Center/End]: c Specify center point of arc: Specify end point of arc or [Angle/chord Length]: » 27 « . » Válasszuk a középpontot és adjuk meg a körív kezdőpontját rajztérbe. majd kezdőpontot és egy középponti szöget kell megadni. majd kezdőpontot és egy végpontot kell megadni. és automatikusan kilép a parancsból. » a körív második pontjának megadásánál három opció közül választhatunk. Rajzoljunk körívet! » a körív parancs kiadása. Start. Start. Length A parancs kiadása után először középpontot kell választani.AutoCAD segédlet Start. Válasszunk egy tetszőleges pontot. End. Center.

Tulajdonképpen a térbeli magassága a téglalapnak. akkor az itt megadott mértékben nyomjuk ki a téglalapot Z irányban. Width > Szélesség. Adjuk meg a két sarokpont koordinátáit grafikus kurzor segítségével! 3. » a program a sokszög oldalainak számára kérdez rá » A következőkben megadhatjuk a sokszög pozícióját.4 Szabályos sokszögek rajzolása Szabályos sokszögeket a „polygon” paranccsal rajzolhatunk. Ha azonban itt egy "E"-t ütünk (Edge. Thickness > Vastagság.3 Téglalap rajzolása A „rectangle” parancs segítségével téglalapot rajzolhatunk. Normál esetben beírjuk. Ilyenkor az oldal két végpontjára kérdez rá a program. » a sokszög parancs kiadása. Megadja a téglalap szélességét. Az élletörés a téglalap összes élét érinti. Second corner). Fillet > Lekerekítés. Ezt kétféleképpen tehetjük meg. Chamfer/Elevation/Fillet/Thickness/Width/<First corner>: » A program alapesetben bekéri a téglalap első és második sarokpontjának koordinátáit (First corner. A változók szokás szerint a kezdőbetűikkel aktíválhatók. azaz él). Command: rectangle ↵ » a téglalap parancs kiadása.ponttól. Az itt megadott sugárértékkel fogja az AutoCAD a rajzolandó téglalap összes sarkát lekerekíteni. és Y irányban a sarokponttól mért azon távolságok. A program bekéri az élletörés első és második adatát. vagy egérrel tehetjük meg. akkor a sokszög egy oldala alapján jelöljük ki a sokszög helyét. Command: polygon ↵ POLYGON Enter number of sides <4>: 5 Specify center of polygon or [Edge]: » 28 « . Megadja a téglalap vastagságát. Elevation > Ha térben rajzolunk. Ezek az X irányban a sarok. Ezt begépeléssel. Ezek most a következők: Chamfer > Élletörés. Válasszuk most a sokszög középpontját. amelyeket összekötve élletöréshez jutunk.AutoCAD segédlet 3. vagy egérrel kijelöljük a sokszög középpontját.

Normál esetben beírjuk. mint egy kör vetületét hozzuk létre tehát: 0 fok forgatás esetében körhöz. ha a „C” – t ütünk. Ha a sugarat a billentyűzetről adja meg.4 lehet). » A következőkben megadhatjuk az ellipszis kistengelyének pozícióját. Válasszuk most az alapértelmezést! » adjuk meg az ellipszis végpontjának koordinátáit billentyűzetről vagy egérrel. vagy köré írt kör szerint (Insribed/Circumscribed) szeretnénk -e megadni.5 Ellipszis rajzolása Ellipszis rajzolásához szükséges parancs az „ellipse”. Ez az opció lehetővé teszi. hogy az ellipszist. Válasszuk most a normál esetet! Command: ellipse ↵ Specify axis endpoint of ellipse or [Arc/Center]: Specify other endpoint of axis: Specify distance to other axis or [Rotation]: » 29 « . 89. Ezt kétféleképpen tehetjük meg. A körülírt kör meghatározza a sokszög középpont és az oldalfelezők távolságát. és ezzel egyben a sokszög nagyságát. » a ellipszis parancs kiadása. A sugár megadása a mutatóeszköz segítségével egyben meghatározza a sokszög elforgatását és méretét is. 3. vagy egérrel kijelöljük a kistengely egyik végpontjának koordinátáját. hogy a sokszöget a beleírt. Ha azonban itt egy „R” – t ütünk (Rotation. » a program normál esetben az ellipszis nagy tengelyének végpontjaira kérdez rá vagy megadható az ellipszis középpontja. Válasszuk az alapértelmezést! » Végül meg kell adni a fentiekben kiválasztott kör sugarát. azaz elforgatási szög). Adjunk meg 100 mm – t. A beleírt kör meghatározza a vonallánc összes csomópontján átmenő kör sugarát. 90 fok forgatás esetében egy egyeneshez jutnánk (ez szög a még látható kirajzolás miatt max.AutoCAD segédlet Enter an option [Inscribed in circle/Circumscribed about circle] <I>: Specify radius of circle: 100 » A következő kérdés. akkor a program a sokszög alsó élét az aktuális Raszter-elforgatással rajzolja meg.

akkor pont ellentétesen adhatjuk meg az ívet. Két mód van rá.0000. Command: pline ↵ Specify start point: Current line-width is 0. Válasszuk az alapesetet! » Itt megadjuk a nagy tengely végpontjának koordinátáit! » A következőkben megadhatjuk az ellipszis kistengelyének pozícióját. A fent említett módon. Command: ellipse ↵ Specify axis endpoint of ellipse or [Arc/Center]: a Specify axis endpoint of elliptical arc or [Center]: Specify other endpoint of axis: Specify distance to other axis or [Rotation]: Specify start angle or [Parameter]: » a program bekéri azt a kezdő és végszöget. » a vonallánc első pontjának koordinátája. amennyire elliptikus ívként szükségünk van. amely között a zárt ellipszis egy darab ívét kitörli. rövidítése „pl”.6 Vonallánc rajzolása A vonallánc parancsa: „pline”. » itt meg kell adnunk az ellipszis nagy tengelyének koordinátáit.0000 » a vonallánc parancs kiadása. 3. azaz ív opciót. Az ellipszis maradéka lesz az általunk kívánt elliptikus-ív. » a ellipszis parancs kiadása. 1 » az aktuális vonal vastagság 0. Vagy megadjuk az ellipszis középpontját a Center opcióval. Adjuk meg a rajztérben tetszőlegesen az első pontot . Specify end angle or [Parameter/Included angle]: Ha az első szög beírásakor egy „P” – t (paraméter) nyomunk. alapesetben beírjuk vagy egérrel kijelöljük.AutoCAD segédlet Az ellipszissel rajzolhatunk elliptikus ívet is. » most elliptikus ívet akarunk rajzolni ezért válasszuk a Arc. Ilyenkor tehát az ellipszisből csak annyit húzunk meg. ezt megváltoztathatjuk a későbbiekben. Specify next point or [Arc/Halfwidth/Length/Undo/Width]: »Ebben a parancssorban a program különféle opciókat ajánl fel: Arc > átkapcsolás körív rajzoló módba Halfwidth > vonalszélesség beállítás a félszélesség megadásával » 30 « .

Specify endpoint of arc or Angle/CEnter/CLose/Direction/Halfwidth/Line/Radius/Second pt/Undo/Width]: l » Válasszuk most a Line. azaz kapcsoljunk át egyenes rajzoló módba. Így átkacsolunk körív rajzoló módba. így most meg kell adnunk. 3 Specify endpoint of arc or [Angle/CEnter/CLose/Direction/Halfwidth/Line/Radius/Second pt/Undo/Width]: » Az előző parancsnál megadott pont egyben a következő körív kezdőpontjai is. a következő pont megadása előtt válasszuk a „Arc azaz körív opciót. 2 Specify next point or [Arc/Close/Halfwidth/Length/Undo/Width]: a ↵ » itt újra felkínálja a program opciókat. csak adjuk meg a vonallánc következő pontját. Specify endpoint of arc or [Angle/CEnter/CLose/Direction/Halfwidth/Line/Radius/Second pt/Undo/Width]: » meg kell adnunk a körív végpontját vagy választhatunk a felajánlott opciók közül: Angle > körívhez tartozó középponti szög CEnter > körív középpontja CLose > vonallánc bezárása köívvel Direction > körív kezdőpont irányvektorának beállítása Halfwidth > vonalszélesség beállítás a félszélesség megadásával Line > átkapcsolás egyenes rajzoló módba Radius > körív sugara Second pt > körív második pontja Undo > utolsó szegmens visszatörlése Width > vonal szélesség beállítása a teljes vonalszélesség megadásával Adjunk meg a rajztérben tetszőlegesen a körív végpontját. » 31 « . a másik körív végpontját 4 vagy választhatunk a felajánlott opciók közül.AutoCAD segédlet Length Undo Width > Egyenes szegmens hossza > utolsó szegmens visszatörlése > vonal szélesség beállítása a teljes vonalszélesség megadásával Most nem választunk opciót.

5 Specify next point or [Arc/Close/Halfwidth/Length/Undo/Width]: ↵ » Lépjünk ki a parancsból.0000>: ↵ » a nyomvonal parancs kiadása. Specify start point: » Adjuk meg a nyomvonal első pontját. 3 Észrevehető. » Lépjünk ki a parancsból.7 Nyomvonal és a körgyűrű rajzelemek rajzolása A nyomvonal parancsa: „trace”. Fogadjuk el a felajánlott értéket. 1 Specify next point: » Adjuk meg a nyomvonal második pontját. Specify trace width <1. de a 3. pont megadása után újra megjelenik. » beállítható a nyomvonal vastagsága. hogy a harmadik pont megadása előtt az előzőleg megrajzol nyomvonal eltűnik. Az alábbi ábrán végig követhető a fenti parancs működése: 3. ábra: Polyline rajzolása 3.17.AutoCAD segédlet Specify next point or [Arc/Close/Halfwidth/Length/Undo/Width]: » Adjuk meg a rajztérben tetszőlegesen vonallánc egy tetszőleges pontját. » 32 « . 2 Command: trace ↵ Specify next point: Specify next point: ↵ » Adjuk meg a nyomvonal harmadik pontját.

» helyezzük el a körgyűrű középpontját a rajztérben.18. Specify center of donut or <exit>: ↵ 1 2 y x 3. 2 Specify center of donut or <exit>: » Lépjünk ki a parancsból. 1 Command: donut ↵ Specify inside diameter of donut <10. » a körgyűrű parancs kiadása » a körgyűrű belső átmérőjének megadása.AutoCAD segédlet 3 y 1 2 x 3. ábra: Nyomvonal rajzolása A körgyűrű rajzelem parancsa: „donut”.19.0000>: ↵ Specify center of donut or <exit>: » helyezzük el a második körgyűrű középpontját a rajztérben. ábra: Körgyűrű rajzolása » 33 « . » a körgyűrű külső átmérőjének megadása. Fogadjuk el az alapértelmezett értéket. Fogadjuk el az alapértelmezett értéket.0000>: ↵ Specify outside diameter of donut <20.

» ki kell jelölni a másolni kívánt objektumot vagy objektumokat.1 Áthelyezés. ilyenkor a bázis pont megadásakor egy „m” – betűt nyomva (Multiple . » ki kell jelölni az áthelyezni kívánt objektumot vagy objektumokat . Ez az a pont amivel mozgatjuk az objektum(okat). másolás A mozgatás „move” rövidíve „m”. egérrel való kijelöléssel vagy tárgyraszter alkalmazásával. displacement>: A bázispontok megadása lehet koordinátákkal. Command: copy ↵ Select objects: 1 found Select objects: » meg kell adni a kijelölt objektum(ok) bázispontját vagy beépítési pontját. parancs segítségével rajzelemeket tudunk egyik helyről a másikra áthelyezni. Ez az a pont. Specify base point or displacement: Specify base point or displacement: Specify second point of displacement or <use first point as » a program kéri a második bázispontot vagyis azt a pontot ahová mozgatni akarjuk az objektumot. » az áthelyezés parancs kiadása. A másolás paranccsal „copy” rövidítve „cp”. Ha egyszerre több helyre szeretnénk másolni.többszörözés). és ezzel annyi másolatot készíthetünk a rajzobjektumunkról. annyi helyre tehetjük le. Működése hasonló az áthelyezés parancshoz. » az másolás parancs kiadása. or [Multiple]: » 34 « . Command: move ↵ Select objects: 1 found Select objects: » meg kell adni a kijelölt objektum(ok) bázispontját vagy beépítési pontját.AutoCAD segédlet 4. rajzobjektumokat másolhatunk a grafikus tében tetszőlegesen. amivel mozgatjuk az objektum(okat). hét 4 Geometriai szerkesztési műveletek 4. amennyit csak Specify base point or displacement.

rel. ha igennel felelünk. » mivel több rajzelemet nem akarunk tükrözni ezért a tovább lépés az ↵ .20. » Ezek után a program mindig rákérdez. 4.2 Tükrözés A tükrözés parancsa: „mirror”. Tükrözzük az ábrán látható rajzobjektumot a kijelölt egyenesre! y x 4.AutoCAD segédlet akarunk. hogy letöröljüke a régi (tükrözés előtti) objektumunkat. ábra: A tükrözési művelet előkészítése » a tükrözés parancs kiadása. Ezt a folyamatot egy ENTERrel zárhatjuk le. akkor csak a tükörkép marad meg. Abban az esetben. » megadjuk a tükrözés tengelyének második pontját 2 . amelyet két pont kijelölésével adhatunk meg. » 35 « . »ki kell jelölni az ábrán látható rajzobjektumot. az eredetileg kijelölt objektum letörlődik. Command: mirror ↵ Select objects: Specify opposite corner: 7 found Select objects: Specify first point of mirror line: Specify second point of mirror line: Delete source objects? [Yes/No] <N>: » megadjuk a tükrözés tengelyének első pontját 1 . Ezzel a paranccsal a kijelölt rajzelemek egy olyan tengelyre tükrözhetők.

» Adjuk meg azt az oldalt amelyikre a párhuzamos készüljön 2 . » A program a párhuzamosság távolságát kérdezi először.3 Párhuzamos és koncentrikus másolás A párhuzamos és koncentrikus másolás parancsa: „offset” Command: offset ↵ Specify offset distance or [Through] <1. akkor ↵ – rel kilépünk a parancsból. Select object to offset or <exit>: ↵ » 36 « . akkor elég csak egy olyan pontra kattintani. vagy az utoljára beírt távolságértéket). Alapérték 1.0000>: 10 Select object to offset or <exit>: » Az „offset” parancs kiadásam. » Kattintsunk arra a rajzelemre amelyiktől szeretnénk a párhuzamost létrehozni 1 . ábra: A tükrözés végrehajtása 4. amelyiktől a párhuzamost szeretnénk. amin az akarjuk. hogy a keletkező párhuzamos áthaladjon.21. de változtassuk meg 10 – re.AutoCAD segédlet 2 1 y x 4. Specify point on side to offset: » Ha további párhuzamost akarunk akkor itt meg kell adni újra azt a rajzelemet. Ha itt a Through – t választjuk (alapban felkínálja vagy ezt. Ha ezt nem akarjuk.

23.AutoCAD segédlet 1 2 1 2 y x 4. ábra: Párhuzamos és koncentrikus másolás 4. megadható mintakiosztással teszi.4 Rajzelemek kiosztása A kiosztás parancsa: „array” A parancs hasonlóan a copy – hoz rajzelemeket többszöröz meg.23. a. 4. ábra: Elemek száma vízszintesen és függőlegesen Elemek távolsága vízszintesen és függőlegesen Rajzelemek kiválasztása Elemek száma Kiosztás középpontja Kitöltendő szögtartomány b. A mintakiosztás lehet körkörös vagy négyszögletes.22. ábra: Rajzelemek kiosztását segítő panelek » 37 « . A parancs kiadása után egy párbeszédablak ugrik elő 4 . csak az „array” szabályos ismétlődéssel.

ha körkörös a kiosztás. parancs segítségével rajzelemeket tudunk adot bázispont körül elforgatni.5. által mutatott téglalapot osszuk ki a „O” középpont körül. » Az elforgatás parancs kiadása. Adjuk meg a kiosztás középpontját tárgyraszter segítségével.AutoCAD segédlet Ha az elemeket négyszögletesen osszuk ki akkor a 4.4 b. Ha azt szeretnénk. akkor a párbeszédpanel alján található „Rotate items as copied” – hez tartozó jelölő négyzetet ne jelöljük be. ábra). Adjuk meg. O O y y x x Kiosztás előtt Kiosztás után 4.4 b. A parancs kiadása után a 4. ábra. Command: rotate ↵ Select objects: 1 found » 38 « . akkor a 4. Ellenkező esetben a kiosztott objektumok elfordulnak saját középpontjuk körül (lásd 4. ábra: A kiosztás parancs végrehajtása 4. » Ki kell jelölni az elforgatni kívánt objektumot vagy objektumokat .4 a.5 Elforgatás Az elforgatás „rotate” rövidíve „ro”. ábrán látható ablak ugrik elő. Először válasszuk a körkörös kiosztást (Polar array). mint az eredeti. hogy a kiosztott objektumok ugyanolyan állásúak legyenek. ábra szerinti párbeszédpanel opcióit kell beállítani. ábra szerinti párbeszédablak opcióit kell beállítani. Az 4 .24. hogy mennyi elemet szeretnénk kiosztani (8) és a kitöltendő szögtartományt (360°). majd Válasszuk ki a kiosztásra kerülő objektumot.24.

AutoCAD segédlet Select objects: » Meg kell adni a kijelölt objektum(ok) bázispontját vagy beépítési pontját. A parancs beírása majd a szokásos objektumkijelölés után a nagyítási léptéket kéri a program (Scale factor). A vágóélként kijelölt rajzelemek szintén metszhetőek más vágóélekkel. » Az aktuális beállítások jelennek meg UCS a koordináta rendszert jelöli az Edge (él) pedig nincs hosszabbításra bekapcsolva. A bázispontok megadása lehet koordinátákkal..6 Nagyítás. így szabadon vagdoshatjuk ki a rajzelemekből az oda nem tartozó darabokat.. Egyszerre több vágóélet is kijelölhetünk (akár a rajzban lévő összes rajzelemet). Specify rotation angle or [Reference]: » A program kéri az elforgatás szögét. Alkalmazása során a meglévő rajzelemeket vágóélnek jelöljük ki. Ha a léptéktényező 0 és 1 között van. rövidítése „sc” parancs segítségével pontosan átméretezhetjük objektumainkat. A program a kijelölt objektumok méreteit megszorozza a megadott léptékkel. Erre később kitérünk. Specify base point: 4. ami ugyancsak meggyorsítja a parancs végrehajtását. » A levágás parancs kiadása. A Referencia opció kiegyenesíti az objektumot és a rajz más elemeihez igazítja. egérrel való kijelöléssel vagy tárgyraszter alkalmazásával. Select objects: » További vágó él jelölhető ki. kicsinyítés A nagyítás „scale”. 4. az objektum kisebb lesz. Van egy opciója a Referencia (Reference). Command: trim ↵ Current settings: Projection=UCS. Edge=None Select cutting edges . A Referencia meghatározza az aktuális elforgatás abszolút szögét és a kívánt új elforgatás szögét. ami körül elforgatjuk az objektum(okat). Ez az a pont. Egynél nagyobb léptéktényező nagyítja az objektumot.7 Levágás és meghosszabbítás A levágás parancsa: „ trim”. De nekünk most nincs szükség további » 39 « . amit billentyűzetről kell megadnunk. Select objects: 1 found » Ki kell jelölni a használni kívánt vágóélt 1 . majd ezekkel más rajzelemek fölösleges részeit levágjuk.

Select object to trim or shift-select to extend or [Project/Edge/Undo]: » Kiválasztjuk a vágandó objektumokat 4 . » 40 « . Alapban ki kell jelölni a vágandó objektumot. Select object to trim or shift-select to extend or [Project/Edge/Undo]: » Kiválasztjuk a vágandó objektumokat 5 . Select object to trim or shift-select to extend or [Project/Edge/Undo]: »Különféle opciók közül választhatunk. 5 4 3 1 y x 2 Vágóél Vágóél a. b. hogy a program a képzeletben meghosszabbított vágóélek mentén is elmetssze-e az objektumokat. vagy csak azokat az objektumokat metssze el.rel kilépünk. amelyek az élekkel a 3D térben találkoznak. Select object to trim or shift-select to extend or [Project/Edge/Undo]: » A parancsból ↵ .AutoCAD segédlet vágóélre. Undo > Visszatörölhetünk Vegyük az alapértelmezést és válasszuk ki a vágandó objektumokat 2 . Select object to trim or shift-select to extend or [Project/Edge/Undo]: » Kiválasztjuk a vágandó objektumokat 3 . Edge > megadja. A többi opció: Project > Választhatunk koordináta rendszert. ezért ↵ – rel továbblépünk.

Select object to trim or shift-select to extend or [Project/Edge/Undo]: e » Válasszuk az él (Edge) opciót. . Ezzel képzeletben meghosszabbítjuk a kijelölt egyeneseket. ábra) » A levágás parancs kiadása... 2 total » Továbblépünk ↵ – rel.25. Edge=None Select cutting edges . 2 . » Az aktuális beállítások jelennek meg. Mivel látható. Ábra Select object to trim or shift-select to extend or [Project/Edge/Undo]: ↵ » 41 « » A parancsból ↵ .rel kilépünk. Ezzel most Select objects: 1 found mindkét egyenes 1 . » Ki kell jelölni a használni kívánt vágóélt 1 . Select object to trim or shift-select to extend or [Project/Edge/Undo]: » A program azt kérdezi. 2 vágóélként van kijelölve.26. Select objects: 1 found. ábra: A „trim” parancs végrehajtása Próbáljuk ki a levágás parancsban az él (Edge) opciót! ( 4 . hogy melyik egyenes fölös részét távolítsa el. Command: trim ↵ Current settings: Projection=UCS. ezért kell ezt választani. Select objects: Enter an implied edge extension mode [Extend/No extend] <No extend>: e » Válasszuk az hosszabbít (Extend) opciót. Válasszuk a második egyenes hosszabbik részét 3 .AutoCAD segédlet 4. hogy csak az egyes egyenes képzeletbeli meghosszabbítása éri el a második egyenest.

26. hanem az él által kijelölt irányig.AutoCAD segédlet Képzeletbeli metszéspont 2 2 1 3 1 1 2 y x Képzeletbeli meghosszabbítások a. b.7. Select objects: 1 found Select objects: 1 found. Select objects: Select object to extend or shift-select to trim or [Project/Edge/Undo]: » Ki kell kijelölnünk azt az objektumot. ha a meghosszabbítást nem egy határoló élig szeretnénk hogy megtörténjen.. ábrán látható egyeneseket 1 . amit az előzőleg kijelölt rajzelemig meg szeretnénk hosszabbítani 3 . ha az összes vonalat kijelöljük az aktuális helyen. Command: extend ↵ Current settings: Projection=UCS.. Itt is lehetőség van más opciók meghívására. Az nem baj. » Az aktuális beállítások jelennek meg. Edge=Extend Select boundary edges . » Jelöljük ki a 30. ábra: A levágás parancsban az él (Edge) opció működése 4. Ez a parancs a kijelölt objektumokat más objektumok határáig meghosszabbítja. Az él (Edge) opció annyiban » 42 « . » Ki kell jelölni azokat az egyeneseket ameddig a rajzobjektumainkat meg szeretnénk hosszabbítani. 2 .1 Meghosszabbítás A meghosszabbítás parancsa: „extend”. A parancs akkor is jól használható. 4. » A meghosszabbítás parancs kiadása. a működésük hasonló a „trim” parancsnál leírtakhoz. 2 total » Továbblépünk ↵ – rel.

» Az aktuális beállítások megjelenítése: Mode=TRIM alapértelmezés szerinti beállítás. hogy azok közös pontban találkozzanak. elliptikus ívet. Radius = 10. Ha a kijelölt vonalak nem metszik egymást.rel kilépünk.AutoCAD segédlet különbözik itt. sugarat. Pontosabban a kiválasztott egymást metsző két vonalat (négyszögek és sokszögek esetén is). vagy levágja a vonalakat úgy. vagy kört előírt sugarú ívvel összeköt. ívet. . Select object to extend or shift-select to trim or [Project/Edge/Undo]: ↵ » A parancsból ↵ . hogy ebben az esetben a képzeletbeli metszéspontig történik a meghosszabbítás.0000 » 43 « » A lekerekítés parancs kiadása. rövidítése „f”.8. b.1 Lekerekítés A lekerekítés parancsa: „fillet”. Radius = 10 az aktuális lekerekítési sugár. mely szerint letörli (vagy éppen megnyújtja) a lekerekítésen túlnyúló vonalrészeket. 3 2 1 y x a.27. Ezzel a paranccsal tudjuk az éleket lekerekíteni. 4. az AutoCAD megnyújtja. Command: fillet ↵ Current settings: Mode = TRIM. ábra: A meghosszabbítás parancs működése 4. Ezek a továbbiakban megváltoztathatók.8 Letörés és lekerekítés 4.

illetve letörni. rövidítése „cha”. b. » 44 « . 4. Egyenes vonal. Radius > Új lekerekítési sugár adható ki Trim > Ez az opció azt vezérli. 1 1 2 2 y x a. amelyiket le akarunk kerekíteni az aktuális beálításokkal. vagy sem.2 Letörés A letörés parancsa: „chamfer”. Select first object or [Polyline/Radius/Trim]: Válasszuk ki az első objektumot 1 .8. De vannak opciók: Polyline > lekerekítési íveket illesz 2D vonalláncok minden olyan csúcspontjához ahol két vonalszakasz találkozik. ábra: A lekerekítés 4. » Válasszuk ki a második objektumot 2 . nyitott és zárt vonalláncok által alkotott sarkokat lehet ezzel a paranccsal kialakítani. hogy az AutoCAD a kiválasztott éleket a lekerekítési ív-végpontokig eltávolítsa-e.28.AutoCAD segédlet » Alapértelmezésben ki kell jelölni az első objektumot. Select second object: A lekerekítés megtörtént aktuális sugárral (Radius = 10).

(TRIM mode) Current chamfer Dist1 = 10. hogy az AutoCAD a kiválasztott éleket a letörési végpontokig eltávolítsa-e. Method > Ez az opció azt vezérli. ábra) alapesetben milyen értékűek. letörési távolság letörési szög y x 4.0000 » Az aktuális beállítások megjelenítése: Mode=TRIM alapértelmezés szerinti beállítás.AutoCAD segédlet 1. hogy az AutoCAD a két letörési » 45 « .0000. Distance > A letörési távolságok megadása. Dist2 = 10. Angle > A letörési távolságokat állítja be úgy. További opciók vannak: Polyline > Az opcióval teljes 2D vonalláncot lehet letörni. majd a letörési szöget kell beállítani Trim > Ez az opció azt vezérli. hogy először a letörési távolságot.29. Select first line or [Polyline/Distance/Angle/Trim/Method]: d » Alapértelmezésben ez a parancs az első objektum kijelölését szorgalmazza. letörési távolság 2. hogy a letörési távolságok (32. Dist1 és Dist2 = 10 annyit jelent. mely szerint letörli (vagy éppen megnyújtja) a letöréseken túlnyúló vonalrészeket. ábra: A letörés értelmezése » A letörés parancs Command: chamfer ↵ kiadása. vagy sem.

» Válasszuk ki a második vonalat 2 . ábra: A letörés elkészítése 4. de most már az előbbiekben beállított letörési távolságokkal dogozik. Specify first chamfer distance <10.0000>: ↵ Select first line or [Polyline/Distance/Angle/Trim/Method]: » Újra az első letörési távolságot kérdezi. » 46 « . 4. b. » Állítsuk át az első letörési távolságot. 1 1 2 2 y x a. » Állítsuk be a második letörési távolságot. Válasszuk most a távolságok beállítását. hogy egy kijelölt rajzelemet megadott számú egyenlő hosszúságú szakaszokra bont fel. Select second line: A második vonal kijelölése után automatikusan kilép a parancsból és a letörés elkészül.0000>: 15 ↵ Specify second chamfer distance <15. A felosztás parancsa a „divide”. tehát „d” – t üssünk. Válasszuk ki az első vonalat 1 . Alapértelmezésként felajánlja az első letörési távolságot.30.AutoCAD segédlet távolságot vagy a letörési távolságot és szöget kérdezze a „chamfer” parancs kiadása után.9 Felosztás A felosztás annyit jelent.

hogy mennyi egyenlő részre ossza fel a program a kijelölt rajzelemet. mert a megjelenő beállító ablakban lényegesen könnyebben és gyorsabban dolgozhatunk. míg a Swatch után a kitöltési minták láthatók. A szög alapban 0°. hanem a Draw menüből (Draw/Hatch.31. Ezek mellett lévő oszlopban található ikonok segítségével adhatjuk meg azt.11 Sraffozás Műszaki rajzok készítése során gyakran szükség van. A beosztás parancsa a „mesure”. Erre a legegyszerűbb módszer a Pick Points. hogy a kijelölt rajzelemet a program milyen hosszúságú szegmensekre ossza be. hogy a kiválasztott minta hova kerüljön. A Scale után a minta léptékét változtathatjuk meg. Ezt a parancsot azonban célszerűbb nem a parancssorból. amikor a » 47 « . az Angle után pedig a minta szögét. ábra: A kitöltési stílus kiválasztása A Type után kiválaszthatunk meglévő. 4.. » Meg kell adni. » Ki kell jelölni a felosztani kívánt objektumot.. előre definiált kitöltési stílusok vagy általunk készített stílusok közül. vagy sraffozzuk. akkor írjunk 90 ° . A Pattern után az ISO szabványnak megfelelő kitöltési stílusok találhatók. 4.vagy ikonról kiadni.: a most beállított ANSI31 minta esetében). 4.AutoCAD segédlet Command: divide ↵ Select object to divide: Enter the number of segments or [Block]: 5↵ » A felosztás parancs kiadása.). hogy különböző mintákkal területeket töltsük ki. A sraffozás parancsa a „hatch”.10 Beosztás A beosztás azt jelenti.ot. de ha ellentétes irányú sraffozást szeretnénk (pl.

Ha elvétettük a terület kijelölést a „Remove Isladns” nyomógombbal azt visszavonhatjuk. ha módosítani akarjuk akkor a fogók segítségével ez megtehető. Ha nem tetszik ugyanis a megjelenítés. a sraff a rajzon hogy fog megjelenni.AutoCAD segédlet rajzon egyszerűen a mintával kitöltendő terület határain belül egy pontot kijelölve máris kijelölhetjük a sraffozás helyét. könnyen változtathatunk még itt az ablakon belül a léptéken és a szögön. főleg akkor használjuk ha a Pick Points – al történő területbejelölést a gép nem jól állapította meg). ekkor a kitöltendő terület határait jelentő rajzobjektumokat kell kijelölnünk (Select Objects. A Composition csoportban kiválasztható. Feladat: 1. Rajzolja meg az alábbi ábrákon látható alkatrészrajzokat » 48 « . Asszociatív az a terület kitöltési. A másik módszer néha nehezebb lehet. A kijelölés után megnyomjuk a jobb egér gombot és a panelen található „Preview” gombbal visszanézhetjük. amely követi a határokat. hogy a sraffozás véglegesítése előtt. hogy a sraffozás asszociatív vagy nem asszociatív legyen.

AutoCAD segédlet » 49 « .

AutoCAD segédlet » 50 « .

AutoCAD segédlet » 51 « .

AutoCAD segédlet » 52 « .

AutoCAD segédlet » 53 « .

majd fogadjuk el. amit a 5 .. Az AutoCAD rajzokban elhelyezett szövegekhez tartozik egy szövegstílus. hanem mondjuk egy másikat is (vagy többet) egy másik szöveghez. ahol beállítjuk a betűktípusát (pl. Ha van már a Standardon kívül egy új stílusunk. akkor a New gomb melletti további gombokkal tudjuk az új stílusunkat átnevezni (Rename. akkor a New gombra kell kattintanunk. a betűk magasságát.) vagy megszüntetni (Delete). ábrán láthatunk.AutoCAD segédlet 5. Szövegstílus Betű magasság Betűtípus Dőlésszög 5.. Ha tehát nemcsak az előzőleg beállított betűtípust akarjuk használni az adott rajzon. …).: Arial CE. Az alábbiakban a rajzok feliratozásáról ejtünk néhány szót. A tetszőlegesen választott stílusnév megadása után létrehozunk egy új stílust. » 54 « . Ekkor egy párbeszédablak ugrik elő. ábra: Szövegstílus létrehozása Az első lépés egy tetszőleges szövegstílus létrehozása. Romans. Kattintsunk a „New” gombra. Írjuk be a T3_5 nevet.32. Szövegbevitel előtt szöveg stílust kell létrehozni. ezzel tudunk szövegstílushoz tetszőleges nevet rendelni ( 5 . méretezés és blokkok készítése A szövegbevitel műszaki rajzok esetén elkerülhetetlen. ábra „New Text Style” párbeszédpanel). a betűk dőlés szögét. Times New Roman. amely a felirat megjelenésének jellemzőit írja le.32.32. Írjuk a parancsmezőbe a szövegstílus beállításához szükséges parancsot „style”. hét 5 Szövegbevitel.

5. hanem fentről lefelé. akkor ennek a beállítási lehetősége közül választhatunk: Command: text ↵ Align/Fit/Center/Middle/Right/TL/TC/TR/ML/MC/MR/BL/BC/BR: Align Fit > Illesztés. azaz függőlegesen írjunk. Az alul található „Effects” csoportban a feliratok irányát állíthatjuk át.1 A „text” és a „dtext” parancs Mindkét parancs ugyanúgy működik.shx – re! A dőlésszöget beállíthatunk a (Oblique Angle) opciónál. » A szöveg létrehozás parancs kiadása Current text style: "T3_5" Text height: 3. Az aktuális stílus mindaddig megmarad. vagy épp hátrafelé (Backwards). A » 55 « . A beállított szövegstílusok a rajzzal együtt elmentődnek. Specify start point of text or [Justify/Style]: » Alapértelmezésként a program a beírandó szöveg kezdő pontját kérdezi. Amikor az „Close” gombbal a panelből kilépünk.AutoCAD segédlet amelynél beállíthatunk ugyancsak egy másik betűtípust az Font Name alatt található legördülő menüből. A kijelölt szövegmagasság a kezdőpont és a kijelölt pont közötti távolság. Ha a Justify opciót választjuk.5000 » Aktuális szövegstílus megjelenítése. akkor a két pont által meghatározott vonal dőlésszöge adja meg az írásirányt. Ha a Style opciót választjuk. Ha a két pont nem vízszintes. Ezenkívül van még két opció az igazítás (Justify) és a stílus (Style). Rövid szövegeket a „text”. két ponttal és egy magasságértékkel definiált elhelyezkedésű beillesztését határozza meg. Az „Upside down” beikszelésével az adott stílussal készülő szövegeink fejjel lefelé íródnak majd. Minél hosszabb a szöveg. akkor a gép egy ablakba kilistázza a létező szövegstílusokat. ha kérdőjelet gépelünk ebbe a sorba. Állítsuk be a betű típust romans. > Beillesztés. hogy ne vízszintesen. szükség szerint változtatva a betűméretet (ENTER után). Ha beállítottuk a használni kívánt szövegstílust az „Apply” gombbal elfogadtatjuk a programmal. A szöveg megadott területen belüli. ezért csak az egyiket mutassuk be. akkor a megfelelő stílusnév begépelésével átválthatunk egy másik szövegstílusra. majd a következőben a „Text style(s) to list" (kilistázni kívánt szövegstílusok) után egy ENTER – t ütünk. amíg mást ki nem választunk. A magasság a nagybetűknek az alapvonaltól rajzegységekben mért távolsága. amit az előzőekben beállítottunk. annál keskenyebbek a karakterek. Mindezen beállítási változtatásokat a kis Preview ablak szemléletesen mutatja be. amit a rajzmezőbe kattintással kijelölhetünk. Ha pedig azt akarjuk. akkor ajánlott a dőlésszöget 15-re állítani. amit a szövegstílus (Style Name) alatt legutoljára szerepeltettünk. akkor az a szövegstílus is marad beállítva. akkor a Vertical-t jelöljük be! Szerepel még itt egy szélességi tényező (Width Factor). Ha szabványosan dőlt betűkkel szeretnénk írni. Két általunk a következőekben megadott pont közé ír.füzér. „dtext” és a „mtext” parancsokkal vihetünk be.

MR > Középen jobbra. ami a teljes szöveg alapvonalának közepe lesz). az AutoCAD fejjel lefelé rajzolja ki a szöveget. Az alapvonal adott pontjához viszonyítva központosítja a szöveget. Enter text: Proba1 ↵ » Ennél a parancssornál kell beírni azt a szöveget. beleértve a betűk alsó részeit is. BL > Alul balra. BR > Alul jobbra. A szöveget víz.szintesen az alapvonal felezőpontjához. Vízszintesen és függőlegesen is középre igazítja a szöveget. hogy a nagybetűk magasságának középpontját használja. MC > Középső felezőpont.a többi megegyezik a Center-rel. függőlegesen pedig a ponttal megadott magasság közepére igazítja. Az elforgatási szög a szöveg alapvonal irányát a középponthoz képest határozza meg. TR > Felül jobbra. A Beilleszt opció csak víz.itt tulajdonképpen a szövegkép által meghatározott képzeletbeli téglalap átlóinak metszéspontját adjuk meg . » 56 « . Az alapvonal adott pontjához viszonyítva balra igazítja a szöveget. TC > Felül középen (Felső felezőpont). Válasszuk az alapértelmezést! Specify rotation angle of text <0>: » Meg kell adni a szöveg dőlési irányát. Központosított szöveg. A begépelendő teljes szöveg középpontját adjuk meg. A szöveg alapvonal a kezdőponttól a megadott ponthoz tart. ENTER nyomása után új szövegbevitelt hozhatunk működésbe. Ponttal megadott alapvonal vízszintes középpontjához igazítja a szöveget (megadunk egy pontot. Bekéri a középpontot (Middle Point) . ML > Középen balra. TL > Felül balra. A szöveg tetejének adott pontjához viszonyítva jobbra igazítja a szöveget. A szöveg adott felső pontjához viszonyítva balra igazítja a szöveget. Middle > Közép. Center > Felező. Enter text: proba2 ↵ » További szövegbevitelhez írjuk be a kívánt szöveget. A szöveget a szöveg közepének adott pontjához viszonyítva balra igazítja. Központosítja a szöveget egy a szöveg tetejének megadott pontnál. A szöveget a szöveg közepének kijelölt pontjához viszonyítva jobbra igazítja. A szöveg alapvonalának jobb végpontjához igazít. Az alapvonalnak adott pontjához viszonyítva jobbra igazítja a szöveget. BC > Alsó felezőpont. A Közép opció a teljes szöveg középpontját használja. Ha az ENTER gombot kétszer egymásután megnyomjuk a program kilép a parancsból. Legyen most 0° és nyomjunk ENTER – t. Az MC opció abban tér el a Közép opciótól. Ha a kijelölt pont a középponttól balra esik.szintes irányú szövegeknél alkalmazható. A felezőpont helyének (Center Point) megadását követően még bekéri a program a szöveg magasságát (Height) és az elforgatási szögét (Rotation Angle). amit látni szeretnénk a rajtérben. Right > Jobb.AutoCAD segédlet karaktermagasság itt változatlan marad. A szög pont megadásával is kijelölhető.

Enter text: ↵ 5. » Meg kell adni a szövegdoboz átlójának első pontját.5 Specify first corner: » A multiline text parancs kiadása. Válasszuk tehát a második átló pontot a grafikusterületen.AutoCAD segédlet » Ha itt megnyomjuk az ENTER gombot anélkül . ábra: Az „mtext” parancs editora » 57 « . Specify opposite corner or [Height/Justify/Line spacing/Rotation/Style/Width]: » Ennél a parancssornál alapértelmezésként meg kell adni a szövegdobozunk átlójának második pontját.1 Az „mtext” parancs Ezzel a paranccsal több soros szöveget hozhatunk létre. Pro b a a. Pro b a b. a.33. Mindkét paranccsal az egy soros szövegbevitel támogatott. 5. akkor ezek az opciók az előugró panelen szintén beállíthatóak. Az opciók ismertetését nem tartjuk fontosnak. tetszőleges helyen! Ezután a 5 .1. adjunk meg a rajztéren egy tetszőleges pontot. a program kilép a parancsból. Command: mtext ↵ Current text style: "T3_5" Text height: 3. » Aktuális beállítások megjelenítése a szövegstílusra tekintettel. de választhatunk a felajánlott opciók közül is.33. ellentétben a „text” paranccsal.hogy szöveget vinnénk be. mert ha elfogadjuk az alapértelmezést és kiválasszuk a szövegdoboz második átlópontját. ábrán látható ablak ugrik elő.

Ennek hatására egy ablak ugrik elő. A „Find/Replace” alatt egyes szavakat kereshetünk (Find) meg a begépelt. amit a „Symbol” alól választhatunk ki. valamint a méretmegadásban használt jeleket is beszúrhatunk. valamint láthatóvá válik a bevitt szöveg a grafikusterületen.34. hogy a méretezési stílust beállítsuk. Az „Ok” gomb megnyomásával kiléphetünk a párbeszédpanelből.AutoCAD segédlet Az ablak három lapból (fülből) áll. írjuk a parancsmezőbe a „dimstyle” parancsot. 5. ( 5 . ahol a betűtípusok és a karakterformázó ikonok (félkövér.34. Az alábbiakban a műszaki rajzok mértezéséről ejtünk néhány szót.2 A méretezés A műszaki rajzok. ábra) ahol az előbb említett módosítások vagy új stílusok létrehozása megtehető. Ezt. vagy beillesztett (importált) szövegünkbe és cserélhetjük ki őket (Replace) az általunk megadottra. aláhúzott) mellett beállíthatjuk a szöveg színét. ábra: Méretezési beállítások panel » 58 « . Ahhoz. dokumentációk készítése esetén elkerülhetetlen az adott alkatrész méretezése. dőlt. egy leegyszerűsített szövegszerkesztő. A „Properties” alatt található azok a beillesztési lehetőségek. 5. amit már megismertünk a „text” parancs ismertetésekor. Az alkatrészek méretezése előtt fontos a méretezési stílus létrehozása vagy a meglévők módosítása az ismert szabványoknak és követeléseknek megfelelően. Az első a „Character”.

Az segédvonalak (Extension Line) csoportban a segédvonal túlnyúlást (Extend bayond dim lines) állítsuk át 2-re. ábra). illetve ellenőrizzük ennek a stílusnak a beállított paramétereit. Hatására egy újabb panel nyílik meg (Modify dimension Styles: Sajat) ( 5 . Hozzunk létre egy új stílust „Saját” névvel. 5. Az első fül a méretvonal és a méretnyíl beállítási paramétereit tartalmazza. Az nyílfejek (Arrowheads) csoportban a nyíl mérete (Arrow size) ablakba 3. ábra: Méretvonal és méretnyíl beállításai Ezen az ablakon hat fül található.közt (Spacing) állítsuk át 10-re. majd kattintsunk a tovább (Continue) gombra.5 – öt gépeljünk.AutoCAD segédlet Az új (New…) gomba kattintva egy másik panel aktiválódik. Módosítsuk. ahol új méretezési stílust állíthatunk be.35.35. Ezt ne változtassuk meg. E fölött a 1st és a 2st-nél egy legördülő listából állíthatjuk be. hogy stílusok (Styles) közt szerepel a „saját” nevű stílus is. Ezzel megadjuk. » 59 « . A segédvonal eltérést (Offset from origin) az európai szabványnak megfelelően állítsuk át nullára. mindegyik valamilyen módosításra alkalmas paraméterek csoportját rejti. így kattintsunk a módosítás (Modify…) gombra. A színhez (Color) ne nyúljuk. A méretvonal (Dimension Line) csoportban a méretvonal. úgyhogy felhasználja az alapértelmezett beállítás értékeit. mint szabványos méretnyíl fejhosszúságot. hanem tőle e megadott érték szerinti távolságban. hogy a képen ábrázolt bal (1st) és jobb (2st) méretvonal milyen nyílfejben végződjön. Ezután látható. mert a méretezés színét majd a fóliák felhasználásával adjuk meg. A nyílfejek nagyságát a parancssorból egyébként a „dimasz” (dimension arrow size) paranccsal változtathatjuk meg. hogy az alapvonalra felépített mérethálózat készítésekor létrejövő méreteket a program milyen messze helyezze el egymástól. mert különben a segédvonal nem a méretezésre kijelölt objektumnál kezdődik.

Lépjünk a következő fülre a szövegre (Text). ( 5 . ábra) » 60 « .: lekerekítésnél a lekerekítési ív középpontját.36.AutoCAD segédlet Utoljára a középpont (Center Marks for Circles) csoportban érvényesítsük a None (nincs) kapcsolót! Ezzel nem fogja a program jelezni pl. hogy módosítások hatására a kis nézetablakban miként változnak a méretezési tulajdonságok. Vegyük észre.

AutoCAD segédlet » 61 « .

AutoCAD segédlet » 62 « .

A szöveg elhelyezés (Text Placement) csoportnál a függőleges elhelyezést (Vertical) állítsuk fölé azaz Above – ra. ábra) a nyílhegy és szövegilleszkedést tudjuk módosítani. A méretvonal és a méretszám közötti hézag az Offset from dim line ablakban állítható be.36. » 63 « . A Scale for Dimension Features csoportban a beállíthatóak az általános méretarány tényezők. ábra: Méretszám formázása A szöveg megjelenés (Text Appearance) csoportban a szövegstílusnál (Text style) válasszuk az általunk előzőleg készített stílust. A vízszintes igazításnál (Horizontal) hagyjuk meg a középre igazítást. Az ötödik rádió gombbal rendelkező opció a lekerekítési sugarak méretezésre van hatása. Ezalatt található opció a külső méretvonalakat letiltására van hatással.AutoCAD segédlet 5. ezzel a függőleges méretek a méretvonal fölött fognak elhelyezkedni.6. méghozzá a méretszám elhelyezésének változtatására. Az 5. Az illesztés opciónál (Fit Options) látható első négy rádió gombbal ellátott opciók (. Lépjünk a következő fülre (Fit). Az illeszkedés elhelyezése csoportban a méretszámok mozgathatóságának a beállítása lehetséges. ábrán látható beállításokat ne változtassuk és lépjünk tovább a következő fülre. A finom beállítások csoportjában pedig lehetőség van a méretsegéd vonalak ki / bekapcsolására.

azzal a számmal fog az AutoCAD minden méretet megszorozni. mind a lineáris méret (Linear Dimensions). akkor is követelmény. Az előtaghoz (Prefix) és az utótaghoz (Suffix) lehet olyan jeleket írni. Mindegyik alatt található egy Zero Suppression.). ábra). mind a szög méretek (Angular Dimensions) esetében.0000). amit ebbe a mezőbe beírunk. így nem fogja kiírni a program a felkínált méretszámok után a Precision-nál már beállított számban a nullákat (pl.: 20.7. avagy a nullák elnyomása csoport. Egyszerűbben szólva.37.AutoCAD segédlet 5. ami a méretezés léptékét jelenti. Ez 4 tizedesjegyig bőven elég.. hogy valódi arányú méretszámokat jelöljön ki méretezéskor program. hogy hány tizedesjegy pontossággal jelezze ki a program az értékeket. A Precisionnál állíthatjuk át. amelyeket minden méret előtt meg szeretnénk jelentetni. Itt feltétlenül kapcsoljuk be a Trailing-et. Található még itt a Scale. » 64 « . ábra: Méretszám elhelyezése A következő fül az elsődleges mértékegységek (Primary Unit) beállítását szolgáló panel (5. Ha ugyanis nem valódi nagyságban rajzolunk. Itt a Units-ot és az Angles-t hagyjuk decimálisnak (Decimal..

ábra: Az elsődleges mértékegységek beállítása 5.38.AutoCAD segédlet 5. ábra: Tűrések beállítása » 65 « .39.

hanem megadhatunk neki egy hajlásszöget is.re vált át. vagy az ESC gomb lenyomásával léphetünk vissza ismét. Ebben az esetben azonban meg kell jelenítenünk a méretezési ikonsort (a View menü Toolbars. » Meg kell adni az első segédvonal kezdőpontját 1 . majd itt a Dimension beikszelésével) A parancssorban a méretezéshez előbb be kell lépnünk a méretezési alrendszerbe. hogy a méretszámokon kívül zárójelben más (általunk megadott váltószámmal kiszámolt) mértékegységben is megjelenjenek a méretek. Ha a „dim” alrendszerben vagyunk. »Meg kell adni a második segédvonal kezdőpontját 2 . Ebben az esetben a szokásos Command: prompt Dim: . A parancsokat legegyszerűbben ikonról adhatjuk ki. » 66 « . pedig a „hor” (horizontal) paranccsal adhatjuk ki.. Vagy választunk a felkínált opciók közül: Mtext és Text > Méretszöveg módosítása. Segítségével a méretszám nem csak a méretvonallal meghatározott helyzetű lehet. akkor parancssorban. kilépés az „Ok” majd a „Close” gombra kattintva. Command: dimlinear Specify first extension line origin or <select object>: » A hosszirányú méretek parancs kiadás. ábra). parancsának választásával.2. a függőleges méreteket a „ver” (vertical) a vízszintes méreteket.7-re! Ezzel a méretezéshez szükséges beállítások megtörténtek. Ha vannak tűrések a rajzunkon. hogy az egeret merre mozdítjuk el. Specify second extension line origin: Specify dimension line location or [Mtext/Text/Angle/Horizontal/Vertical/Rotated]: » Ezután alapértelmezetként méretvonal helyét kell meghatároznunk. hogy az egérrel kattintunk a kívánt beillesztési helyre. A tűrés fülre (Tolerance) kattintva csoportban a tűréseket állíthatjuk be ( 5 . A méret helyzetét ilyenkor az határozza meg. akkor egyedül a Height mezőt állítsuk át szabványos 0. Angle >Dőlésszög.39. ezt a „dim” parancs beírásával tehetjük meg.1 A méretezés bemutatása Méretezéskor elengedhetetlen segítséget nyújt a tárgyraszter alkalmazása. 5.2. A méretezési alrendszerből az „exit” beírásával. Ezt ugyancsak hagyjuk.2 Hosszirányú méretek megadása (dimlinear) A vízszintes és függőleges méreteket legegyszerűbben a ikonra kattintva adhatjuk meg vagy a parancsmezőbe a „dimlinear” parancsot írjuk.AutoCAD segédlet Az Alternate Units alatt állítható az. 5..

Ha a „dim” alrendszerben vagyunk. A méretfelirat ugyanis mindig a másodikként kijelölt segédvonal mellett fog elhelyezkedni. akkor parancssorban. > Az opció lehetővé teszi. akkor a segédvonalak kijelölésének sorrendje dönti el. » Ekkor megjelenik a méretezett szakasz hossza és automatikusan kilép a parancsból. hogy a két végpont kijelölése közben meghatározott szögben fog dőlni a méretvonal is. hogy a méretfelirat melyik oldalra kerüljön.9. » 67 « . Fontos ezt tudni kis -. Csak akkor van rá szükség. ha az egymáshoz túl közel eső méretsegédvonal között már nem fér el a méretszöveg. > Csak függőleges helyzetű méretvonalat helyezhetünk el segítségükkel a rajzban. hogy a méretet a méretvonal megadott szögű elforgatásával adjuk meg. mint a hosszméreteknél láttuk.: a rövid letörések beméretezése is).2. szűkméretek elhelyezése esetében (de ilyen pl. 2 1 55 5. ábrán. Az illesztés azt jelenti.40. ha az egérrel nem sikerült a megfelelő irányú méretvonalat létrehozni. „ali” paranccsal tudjuk meghívni az illesztett méreteket. 5. ábra: Hosszirányú méretmegadás Abban az esetben. A parancs végigkövethető a 5. Működése teljesen ugyanaz.AutoCAD segédlet Horizontal Vertical Rotated Dimension text = 55 > Csak vízszintes helyzetű méretvonalat helyezhetünk el segítségükkel a rajzban.3 Illesztett méretek (dimaligned) A „dimaligned” paranccsal vagy a ikonnal tudunk. illesztett (azaz nemcsak függőleges és vízszintes) méretvonalakat húzni.

1 2 30 65 88 96 5.4 Bázisvonalas méretezés (dimbaseline) Mikor egy alapfelülethez viszonyítva adunk meg több hosszirányú méretet akkor alkalmazzuk. Ebben az esetben a kijelölő négyzettel a már meglevő hosszirányú méretünk egyik méretsegédvonalára kattintva 1 jelölhetjük ki a többi méretvonal bázispontját. Ha a „dim” alrendszerben vagyunk.2. akkor parancssorban.42. „bas” paranccsal tudjuk meghívni a bázisvonalas méretezést. Ebben az esetben szükségünk van egy már meglevő hosszirányú méretre (tehát egy méretre. akkor a „dimbaseline” paranccsal vagy a ikonra kattintva a program rákérdez a bázis méretre. ábra: Illesztett méret megadása 5. Ha egy hosszirányú méretünk már megvan.41. ábra: Bázisméretek megadása » 68 « . amit a „dimlinear” – ral csináltunk). a bázisvonalas méretezési módot. ebből a bázisponttól induló összes többi méretvonal második segédvonalának kezdőpontját megadjuk 2 és így tovább addig amíg szükség van a méretekre . Ezután.AutoCAD segédlet 48 5.

hogy az átmérő vagy a fok jelet nekünk kell a méretszám elé vagy mögé beírnunk. akkor parancssorban. „dia” paranccsal tudjuk meghívni az átmérő méretezést. mint az előzőekben. 2 3 1 5. A %%p a plusz-mínusz jelet jelenti. vagy kört kell választanunk.44. és a méretszám után írt %%d a fokjelet. 2 .2.AutoCAD segédlet 5. ábra: Szögméretek megadása 5. átmérőt a „dimdia” paranccsal méretezhetünk vagy ikonról a sugár és átmérő ikonok segítségével. Ha a „dim” alrendszerben vagyunk. majd meg kell adnunk a méretvonal helyét. Ilyenkor a méretszám elé helyezett %%c kód jelenti az átmérőjelet. 8 Ø3 8 R1 5.43. míg a „rad” paranccsal a sugárméretezést.6 Sugár (dimrad) és átmérő (dimdia) méretezése Sugarat a „dimrad”.5 Szögméretezés A „dimangular” parancs szögméretezésre szolgál (ikonról: ).2. Mindegyik esetében először egy ívet. Ezután meghatározhatjuk a méretvonal helyzetét 3 . 31 ° Ha a „dim” alrendszerben vagyunk. kört vagy két egyenest kell kiválasztanunk 1 . ábra: Sugár és átmérő méretezése » 69 « . Az opciók itt is hasonlóak. Szög beméretezésénél ívet. Adódhat olyan helyzet. akkor parancssorban. „ang” paranccsal tudjuk meghívni a szögméretezést.

Segítségével akár többsoros szöveg is elhelyezhető 1 0 x4 5 ° 5. s ezzel egy méretlánchoz jutunk Ha a „dim” alrendszerben vagyunk.46. de leginkább csak az mtext – re lesz közülük majd szükségünk. Használata az előbbiek után már egyszerű.: a tűrés megadása is. Az opciókat próbáljuk ki. Először is kell hogy legyen egy már meglevő hossz. Láncszerű méretezést leginkább a hosszméreteknél és szögméreteknél szokás alkalmazni. Megadási módja szinte mindenben a bázis méretek megadásához hasonló. A mutatóvonalon elhelyezett szöveg több vonalszakaszból is felépülhet. „con” paranccsal tudjuk meghívni a láncszerű méretezést. ábra: Mutató méret létrehozása 5. Ezek után ehhez a mérethez viszonyítva kell kijelölnünk a következő segédvonalak helyét.méretnek. Opciói között szerepel pl.8 Láncszerű méret (dimcontinue) A „dimcontinue” paranccsal láncszerű méretezést hozhatunk létre. akkor parancssorban.vagy szög. ábra: Láncszerű méret létrehozása » 70 « . 30 36 22 9 5.2.: letörések) (ikonról: ).7 Mutató méret (leader) A „lead” paranccsal mutatóvonalas méretet hozhatunk létre (pl.AutoCAD segédlet 5.2.45.

AutoCAD segédlet » 71 « .

AutoCAD segédlet » 72 « .

ábra: Tárcsa 5.AutoCAD segédlet Rajzoljuk meg a 5 . Ezt nevezzük blokknak.3. hanem egyszerűen csak behívjuk és a megfelelő helyre beillesztjük azt. például egy már egyszer megrajzolt csavarkötésfajta. külön elmentve a későbbiek folyamán könnyen beilleszthetjük más-más rajzba is.1 Belső blokk készítése és meghívása » 73 « . ábrán látható alkatrészt majd készítsük el a méretezését az előzőekben beállított méretezési stílus alkalmazásával! 5. könnyebben mozgatható. A belső blokkokat a rajzolás folyamán beilleszthetjük az aktuális rajba. 5. 47. hogy a rajzok egyes csoportját. ami könnyebb munkavégzést tesz vele lehetővé későbbiekben (nem kell az összes vonalát kijelölgetni. amit nem kell többször más rajzokban is megrajzolnunk. vagy akár a teljes rajzot egyetlen rajzelemmé egyesítsünk. elforgatás) megadása után. ugyancsak a megfelelő beillesztési pont és néhány paraméter (arány.47.3 Blokkok készítése Az AutoCAD – ben lehetőség van arra.). az általunk kijelölt helyekre. Hasznos lehet. ha változtatást szeretnénk rajta végrehajtani. Ezáltal az így egyesített rajzelemek halmazát az AutoCAD egyetlen objektumként fogja kezelni. A blokknak két fajtáját ismerjük a belső és a külső blokkot. csoportosíthatunk is így stb. A külső blokkokat azonban.

ahol a kiválasztható név szerint az a blokk. ábra: Blokkosított alkatrész 5 9. ábra).50.48.AutoCAD segédlet A belső blokk készítésének parancsa a „block”.: metsző ablakos kiválasztással). Az „Ok” gombra kattintva elkészítettük a belső blokkot. Ha ez kész. . Ezt a blokkot az „insert” paranccsal tudjuk beilleszteni az aktuális rajzba. » 74 « . majd elvégezzük a kiválasztást (pl. y Bázispont x 5. amit be szeretnénk illeszteni. Először egy nevet adunk a blokknak (M6_csavar).48.49. Ezután megadjuk a kiválasztott blokknak a beillesztési pontját a bázispont ikonjára kattintva.4 Belső blokk neve Belső blokk beillesztési pontja Belső blokk kiválasztása Belső blokk beillesztés mértékegysége ábra: A belső blokk definiálása Ezen a panelen kell definiálni a belső blokkot. A parancs kiadása után egy ablak jelenik meg ( 5 . hogy amikor beillesztéskor milyen mértékegységgel történjen a beillesztés (Inser units). akkor még beállítható. ábra). ábra) a kiválasztó ikonra kattintva. kiválasztjuk a csavart ( 5 . A parancs kiadása után egy párbeszédablak ugrik elő ( 5 .

51. Koordinátákkal megadható a beillesztési pont. mint ahogy a belső blokkok esetében tettük.50. Beállítható a beillesztési mértékegység is.AutoCAD segédlet Beillesztett blokk neve Beillesztett blokk beillesztési pontja Beillesztett blokk szöghelyzete Beillesztett blokk robbantása Beillesztett blokk nagyítása/kicsinyítése 5. ábra: Belső blokk beillesztése az aktuális rajzba A párbeszédablak segítségével a beillesztési paramétereket lehet változtatni. tehát az AutoCAD egyetlen objektumként kezel. ha szükség van rá. 5. Ehhez az szükséges. majd meg kell adni a beillesztési pontot. hogy beillesztés után rajzelemeire bontsa. a beillesztett objektum az eredeti méretéhez képest nagyítható ill. kicsinyíthető (arányok beállíthatók) a megfelelő koordináták irányában. ábra). mint a belső blokkok készítésénél. A beillesztett objektumot. hogy a beillesztett blokk robbantása kapcsolót (Explode) bekacsoljuk. amit módosíthatunk úgy. az arányt és a forgatás szögét. meg kell adni az objektumot. Innen kell majd meghívni más rajzok esetén. A külső blokkot a „ddinsert” paranccsal illesztjük be. nevét. Az „Ok” gombra kattintva a beillesztés megtörtént.3. A beillesztési parancs hatására ugyanaz a panel jelenik meg. ábra). » 75 « .2 Külső blokk készítése és meghívása A külső blokkokat a „wblock” paranccsal készíthetünk. Ezek után az „Ok” gombra kattintva a beillesztés végrehajtódik. A külső blokkot beillesztése ugyanúgy történik. Hatására egy párbeszédpanel jelenik meg ( 5 . bázispontját és azt a helyet. Itt hasonlóan a belső blokkok készítésénél. ahová a program a blokkot elmenti.50. mint a belső blokkok beillesztési parancsára ( 5 . Először is ki kell választani a beillesztendő objektumot. Megadható a beillesztett objektum szöghelyzete is.

Ilyenek az előbb már említett méretek. és a sraffozás is.51. ábra: Külső blokk definiálása 5. Ez természetesen megnehezíti a blokkal való munkát (további mozgatása. Ha tehát ezt a kapcsolót már itt a beillesztési panelen bekapcsoljuk. hogy a blokk típusú elemeket (ilyenek a méretezési vonalak is: a méretszámmal.AutoCAD segédlet Külső blokk kiválasztása Külső blokk beillesztési pontja Külső blokk neve Külső blokk mentési helye Beillesztési mértékegység 5. akkor a beillesztés után a blokkunk megszűnik egy objektumként viselkedni: alkotóelemeir e bomlik szét (ismét külön-külön kijelölhető lesz minden a blokkot alkotó rajzelem). a segédvonalakkal és a méretnyilakkal együtt) ismét alkotó elemire bontsa szét. Az „explode” – al az általunk kreált blokkokon kívül felbonthatjuk az AutoCAD blokként kezelt objektumait is. tükrözése stb. hét » 76 « .). Ezért az „explode” -ot inkább a parancssorból szoktuk használni indokolt esetben. forgatása. 6.4 „Szétrobbantás” – Expolde Az „explode” parancs arra szolgál.

AutoCAD segédlet Gyakorlás » 77 « .

AutoCAD segédlet » 78 « .

hét 3D – s szerkesztések » 79 « .AutoCAD segédlet 9.

Aktiválhatjuk ezen kívül még.s szerkesztések 6. hogy a koordináta tengelyek 120° –s szöget fognak bezárni és a síkokon adott módon tudunk rajzolni.1 Az Isometrikus nézet beállítása A parancs: ddrmodes Ennek segítségével egy izometrikus sík beállítást hajthatunk végre. hogy az izometrikus nézet melyik síkján szeretnénk dolgozni (Left / Top / Right).53. Ha elfogadjuk a beállítást. A továbbiakban a síkok váltásához elegendő csak a Ctrl+E billentyű kombinációk használata.52. 6. Command: ddrmodes↵ 6.53. akkor a 6 . ábra: Az izometrikus nézet beállítása A párbeszédpanelen aktiváljuk az Isometric Snap/Grid utasítást. ábra: Izometrikus nézetek » 80 « . ábran látható.AutoCAD segédlet 6 3D .

a henger magassága: m =100 mm. Méretek: a kocka oldal élei: a = 100 mm. » 81 « . A kocka oldalaira pedig rajzoljunk egy – egy hengert.55. 6. ábra: Izometrikus nézet alkalmazása csővezeték hálózat tervezéséhez Az izometrikus nézet jobb szemléltetéséhez rajzoljunk egy kockát. ábra: Izometrikus nézetben rajzolt kocka Az izometrikus nézetben megrajzolt kocka oldalaira első lépésben a henger alapköreit kell megrajzolni. Ezt az „ellipse” parancsal tehetjük meg.54. a henger átmérő: r = 40 mm.AutoCAD segédlet 6.

a henger oldalait adó egyeneseket.57. » 82 « . hanem síkban rajzolt 3D –s nézetkép. hogy síkbeli rajz.AutoCAD segédlet Command: ellipse↵ Arc/Center/Isocircle/<Axis endpoint 1>: i » Az ellipse parancs kiadása » Mivel izometrikus nézetben vagyunk így az Isocircle – t kell választani. izometrikus nézetben A feladat elvégzése után belátható. 6. Center of circle:mid <Circle radius>/Diameter: 40 6.56. hogy ez nem egy valódi 3D – s rajz. hogy erről meggyőződhessünk a rajzot el kell fordítani olyan nézetben. ábra: Alapkörök rajzolása Az alapkörök megrajzolása után megrajzoljuk a fedőköröket ill. Ahhoz. ábra: A kocka oldalaira rajzolt hengerek. ahol valóban látható.

58. A parancs: „vpoint” Ezzel tehát 3D-s nézetképet kapunk. ábra » 83 « .0000.AutoCAD segédlet 6.8 nézetek használatával. (Lásd 6 . hiszen nagyon sok esetben a rajzolt objektumról csak akkor látszik. 1. hogy nem síkbeli alakzat. ábrának megfelelően fognak elhelyezkedni a. melyben meggyőződhetünk arról.1.0000>: 1. Command: vpoint↵ Rotate/<View point> <0. b.0000. ábra által mutatott koordináta tengelyek a 6. ábra: Koordináta tengelyek helyzete a „vpoint” parancs hatására Figyeljük meg mi történik az izometrikus nézetben megrajzolt objektumunkkal.b.1. 6.7.0.2 Nézőpontok beállítása A térbeli ábrák készítése során szót kell ejteni a nézőpontok beállításáról. hogy az aktuális rajz nem síkbeli rajz.59. a. ábra) 6. ha valamilyen speciális nézőpontot állítunk be.0.7. Regenerating drawing. 0.8 » A vpoint parancs kiadása » Az aktuális nézet beállítása az 1.59. Ennek hatására a 6.

Command: dview↵ » A dview parancskiadása » Az objektum kiválasztása Select objects: CAmera/TArget/Distance/POints/PAn/Zoom/TWist/CLip/Hide/Off/Undo/<eXit>: Az egyes opciók működése. > A kameralencse fókusztávolságának megváltoztatását végzi perspektív nézetben.AutoCAD segédlet A 3D – s nézetben lehetőségünk van arra. Ez addig ismétlődik. balra mozgatva az egeret pedig csökken a távolság. A kamara beállítását a grafikus terület felső részén megjelenő csúszósáv segíti. > Az aktuális képet úgy toljuk el a képernyőn. > A nem látható éleket. dinamikus nézet. > A 3D ábrázolásnál lehetőségünk van arra. > Az előző opciótól annyiban tér el.60. akkor egy hosszú sorban megjelenő. A dinamikus nézet segítségével megnézhetjük az előbb elkészített izometrikus nézetű rajzunkat. > A nézetet az optikai tengely körül elforgathatjuk. Y. > Ezzel az opcióval mozgathatjuk a kamerát a nézőirány egyenesén. Z – koordinátájával adhatjuk meg. ábra). hogy a rajzolt objektumot több oldalról megvizsgáljuk ill. hogy az aktuális rajznak csak a két sík közötti része jelenjen meg a képernyőn. különböző opciók választását kínálja fel. vonalakat eltakarása. > Kikapcsolja a perspektív nézetet. Ezek után az egeret mozgatva olyan nézetbe állítjuk a rajunkat. majd ha az objektumot kiválasztottuk és elfogadtuk. Command: dview↵ Select objects: Other corner: 24 found Select objects: CAmera/TArget/Distance/POints/PAn/Zoom/TWist/CLip/Hide/Off/Undo/<eXit>: ca » 84 « . szerkesszük ez az un. amíg X – et választva ki nem lépünk. A parancs: „dview” A „dview” parancs kiadása után az objektumok kiválasztását kéri. hogy itt a célpontot kell elforgatni a kamera körül. hogy a kamerát és a célpontot összekötő optikai tengelyre merőleges síkokat helyezzünk el olyan céllal. amelyben látható. felfelé vagy lefelé irányuló forgásszögét. hogy közben a mérete ne változik. a parancs használatakor: CAmera (kamera) TArget (cél): Distance (táv): POints (pontok): PAn (tol): Zoom: TWist (forgat): CLip (metsz): Hide (takar): Off (ki): > Ennek az opciónak a választásakor az egér mozgatásával egy képzelt kamerát forgatunk a rajzon kijelölt pont körül. majd meg kell adnunk a kamarának az aktuális XY síkhoz viszonyított. Tehát a „dview” parancs kiadása után kijelöljük az objektumot majd a CAmera – t válasszuk az opciók közül. Ez az opció automatikusan bekapcsolja a perspektív nézetet. vagy új dőlésszöget adhatunk meg. > A kamera és a célpont helyzetét az adott pont három jellemző – X. hogy ez egy síkbeli 3D – s rajz (lásd 6 . amelyen az egeret jobbra mozgatva növekszik a kamera és a célpont távolsága. hogy nem „valódi” 3D – s rajz.

ábra) nem alkot testet. poligon) vastagságot adjunk. Magától értetődően ez a drótváz modell (lásd 6 .61. hiszen csak egymáshoz kapcsolódó vonalak összessége. Y irányú koordináta értékeket kell megadni. Ez módszer lehetővé teszi.61. ábra: A „dview” parancs hatására bekövetkező változás 6. A parancs: „thickness” Command: thickness↵ » A vastagság parancs kiadása » 85 « . hogy a rajzelemeknek (vonal. kör. Ekkor a síkbeli rajzolással ellentétben nemcsak X. ábra: A kocka drótváz modellje A térbeli ábrázolásnál lehetőség van arra. hanem Z irányú koordináta értékeket is.AutoCAD segédlet Regenerating drawing 6 . téglalap. hogy tetszőleges számú pontot megadva. 60. egy térbeli drótvázmodellt hozzunk létre. térbeli egyenest tudunk rajzolni. hogy térbeli pontot. 6. ami azt is jelenti.3 Rajzolás a térben A „vpoint” parancs használatával tehát egy 3D – s nézetképet kapunk. Ez a Z tengely irányában nullától eltérő érték megadását jelenti.

0000>: 50 » A vastagság értékének megváltoztatása A „thickness” (vastagság) az a távolság. 6.62. amellyel egy objektum az aktuális síkból ki lett húzva.AutoCAD segédlet New value for THICKNESS <0. a negatív szám pedig ellenkező irányú kihúzásnak felel meg. Ha vastagság értéke pozitív szám. akkor pozitív Z irányban történt a kihúzás. ábra: A „thickness” parancs alkalmazása » 86 « .

AutoCAD segédlet 7 A 3D felületek és 3D idomok létrehozása A 3D felületek létrehozására szolgáló parancs: „3dface” Ezzel három vagy négyoldalú felületet hozhatunk létre. megadjuk a Y irányú szélességet » Z irányú magasság megadása » forgatási szög megadása Z tengely körül 7. sugarának megadása » a kúp magassága » szegmensek száma » 87 « . sugarának megadása » a fedőlap átmérőjének v. amelynek sarokpontjai a térben tetszés szerint elhelyezhetők. A 3D felületekkel 3D idomokat hozhatunk létre. ábra: Téglatest Cone (kúp): Base center point: Diameter/<radius> of base: 25 Diameter/<radius> of top <0>: Height: 45 Number of segments <16>: » az alap középpontjának megadása » az alapkör átmérőjének v. a parancs használatakor: Box (téglatest): Corner of box: Length: 50 Cube/<Width>: 30 Height: 35 Rotation angle about Z axis: 0 » a téglatest egyik sarok pontjának kijelölése » X irányú hosszúság megadása » itt választható Cube (kocka) opció v. A 3D felület (vagy lap) létrehozásához a pontokat normál sorrendben kell megadni nem átlósan.63. A 3D felületekből álló 3D idomok létrehozására szolgáló parancs: 3d Command: 3d↵ Box/Cone/DIsh/DOme/Mesh/Pyramid/Sphere/Torus/Wedge: Az egyes opciók működése.

64. sugarának » hosszirányú szegmensek száma » szélesség irányú szegmensek száma » 88 « . ábra: Tál DOme (búra): Center of dome: Diameter/<radius>: 25 megadása Number of longitudinal segments <16>: Number of latitudinal segments <8>: » a búra középpontjának megadása » a búra átmérőjének v. sugarának megadása » hosszirányú szegmensek száma » szélesség irányú szegmensek száma Number of longitudinal segments <16>: Number of latitudinal segments <8>: 7.65.AutoCAD segédlet 7. ábra: Kúp DIsh (tál): Center of dish: Diameter/<radius>: 25 » a tál középpontjának megadása » a tál átmérőjének v.

ábra: Búra Mesh (háló): First corner: Second corner: Third corner: Fourth corner: Mesh M size: 10 Mesh N size: 8 » az első sarokpont megadása » a második sarokpont megadása » a harmadik sarokpont megadása » a negyedik sarokpont megadása » a síkháló M mérete » a síkháló N mérete 7.AutoCAD segédlet 7.68.67. ábra: Piramis » 89 « . a negyedik alappont megadása » csúcspont megadása 7. ábra: Háló Pyramid (piramis): First base point: Second base point: Third base point: Tetrahedron/<Fourth base point>: Ridge/Top/<Apex point>: » az első alappont megadása » a második alappont megadása » a harmadik alappont megadása » tetraéder v.66.

sugarának megadása » a cső átmérőjének v.AutoCAD segédlet Sphere (gömb): Center of sphere: Diameter/<radius>: 25 » a gömb középpontjának megadása » a gömb átmérőjének v.69.70. ábra: Gömb Torus (tórusz): Center of torus: Diameter/<radius> of torus: Diameter/<radius> of tube: Segments around tube circumference <16>: » a tórusz középpontjának megadása » a tórusz átmérőjének v. sugarának megadása » a cső kerület szegmenseinek száma Segments around torus circumference <16>: » a tórusz kerület szegmenseinek száma 7. sugarának megadása » hosszirányú szegmensek száma » szélesség irányú szegmensek száma Number of longitudinal segments <16>: Number of latitudinal segments <16>: 7. ábra: Tórusz Wedge (ék): Corner of wedge: Length: Width: » az első alappont megadása » az X irányú hosszúság megadása » az Y irányú szélesség megadása » 90 « .

7. kivonni. Lehetőség van még élekkel határolt felületek létrehozására. A felületként megrajzolt egyszerű mértani testeket nem lehet összeadni. vagy közös részüket képezni. Élként megadhatunk vonalat. Az élekkel határolt felület készítésének jobb megértése végett készítsünk egy feladatot. Először rajzoljunk a síkban két vonalláncot (polyline). ívet vagy nyitott vonalláncot (polyline). » 91 « . Ekkor négy határoló él által meghatározott felületet szerkeszthetünk. amelyek tömörek és anyag is rendelhető hozzájuk.AutoCAD segédlet Height: Rotation angle about Z axis: 0 » a Z irányú magasság megadása » forgatási szög megadása Z tengely körül 7.71. ezért nem szabad összetéveszteni a szilárdtestként rajzolható mértani testekkel. majd kössük össze a végpontjukat egy – egy egyenessel (lásd )erre csak a szerkesztés céljából van szükség a későbbiekben. ábra: Ék Ezeknek az egyszerű testeknek a segítségével csak felületeket tudunk létrehozni.72. ábra: Térjünk át 3D nézetképbe a „vpoint” parancs segítségével.

Ezt úgy tudjuk megtenni. Command: ucs↵ » Az ucs parancs kiadása Origin/ZAxis/3point/OBject/View/X/Y/Z/Prev/Restore/Save/Del/?/<World>: x » forgatás az X tengely körül 90° – al Rotation angle about X axis <0>: 90 7.AutoCAD segédlet 7. ábra: Rajzoljunk az objektum egyenesekkel határolt részei fölé az eddigi síkra merőlegesen valamilyen körívet vagy vonalláncot (polyline). hogy először átállítjuk nézőpontot az „ucs” parancs segítségével. » 92 « .74. következhet a háló létrehozása.73.75. ábra: Ezután egyszerűen meg tudjuk rajzolni az előbb említett körívet vagy a vonalláncot (polyline) mindkét egyenesekkel határolt végre. ábra: Most már négy térbeli élünk van. 7.

ábrához képest. Első élként jelöljük ki az egyik körívet. ábrához képest.76. Command: surftab1↵ New value for SURFTAB1 <6>: 24 7.14.15. majd figyeljük meg a változást a 7. ábrához és a 7.AutoCAD segédlet A parancs: „edgesurf” Command: edgesurf ↵ Select edge 1: Select edge 2: Select edge 3: Select edge 4: » a parancs kiadása » az első él kiválasztása (kiválasztjuk az egyik polyline élt) » a második él kiválasztása (kiválasztjuk az egyik köívet) » a harmadik él kiválasztása (kiválasztjuk a másik polyline élt) » a negyedik él kiválasztása (kiválasztjuk a másik körívet) 7.77. A „surftab1” parancs az elsőként kijelölt élre illeszkedő háló felosztásának a számát változtatja. » 93 « . ábra: Élekkel határolt felület Az így létrejött háló sűrűségét meg tudjuk változtatni a „surftab1” és a „surftab2” parancsok segítségével.14. Változtassuk meg a „surftab1” értékét és generáljunk hálót az előbb említett módon majd figyeljük meg a változást a 7. a „surftab2” pedig a másik irányú háló felosztásának a számát változtatja. Ezeket a parancsoknak csak a beállítás után megrajzolt hálókra van hatással. ábra: A „surftab1” változó megváltoztatásának eredménye Ezután változtassuk meg a „surftab2” értékét és generáljunk hálót.

1 Szilárd.79. ábra: Téglatest » 94 « . Lehetőség van elemi szilárd.0>: Cube/Length/<other corner>: Height: 50 » a téglatest sarokpontjának megadása » kocka v. tömör testek létrehozására: - téglatest. kúp.78. tórusz. Téglatest létrehozása A parancs: „box” Command: box ↵ Center/<Corner of box> <0.AutoCAD segédlet Command: surftab2 ↵ New value for SURFTAB2 <6>: 24 7. ék.0. tömör testek létrehozása I. oldal hosszak v. gömb. henger. ábra: A „surftab2” változó megváltoztatásának eredménye 7. másik sarokpont megadása » a téglatest magasságának megadása 7.

ábra: Gömb Henger létrehozása A parancs: „cylinder” Command: cylinder↵ Elliptical/<center point> <0. henger alapkör középpontjának megadása » a henger átmérőjének v.AutoCAD segédlet Gömb létrehozása A parancs: „sphere” Command: sphere ↵ Center of sphere <0.0>: Diameter/<Radius> of sphere: 25 » a gömb középpontjának megadása » a átmérőjének v. ábra: Henger Kúp létrehozása A parancs: „cone” Command: cone↵ » 95 « .81. sugarának megadása 7.0>: Diameter/<Radius>: 15 Center of other end/<Height>: 45 » elliptikus henger v. sugarának megadása » a henger magasságának megadása 7.80.0.0.

oldal hossz v.83.0. ék sarokpontjának megadása » kocka v.AutoCAD segédlet Elliptical/<center point> <0.0. másik sarokpont » az ék magasságának megadása 7.0>: Diameter/<Radius> of torus: 25 Diameter/<Radius> of tube: 12 » a tórusz középpontjának megadása » a tórusz sugarának megadása » a cső sugarának megadása » 96 « .0.0>: Cube/Length/<other corner>: megadása Height: 25 » középpont v.0>: megadása Diameter/<Radius>: 20 megadása Apex/<Height>: 40 » elliptikus v. kör alapú kúp középpontjának » a kúp alapkör átmérőjének v. ábra: Ék Tórusz létrehozása A parancs: „torus” Command: torus↵ Center of torus <0.82. sugarának » a kúp magasságának megadása 7. ábra: Kúp Ék létrehozása A parancs: „wedge” Command: wedge↵ Center/<Corner of wedge> <0.

csak néhány paramétervonal érzékelteti a felületet. ábrán bemutatott rajzon. akkor a rajzolás közben csak drótváz modellként jelenik meg a test. ábra: Tórusz Amikor szilárdtest modelleket hozunk létre.23. isolines <4> isolines <40> 7. azt be kell állítani a isolines rendszerváltozóval (alapbeállítás 4). Azoknál a testeknél. Figyeljük meg a változást a 7. ábra: Paramétervonal számának növelésének következménye » 97 « .84. ha a paramétervonalak számát 4 – ről 40 – re állítjuk.85.AutoCAD segédlet 7. Ahhoz hogy több paramétervonalat lássunk. amelyeket görbült lapok határolnak.

86. .„render” (renderelt) 8. A megjelenítések lehetnek: . Összetett felületeknél és testmodelleknél a különböző síkokban elhelyezkedő vonalak rajzot nehezen érhetővé tehetik. ezért szükség van olyan megjelenítésekre. ábra: Árnyalt megjelenítés » 98 « . ábra).87. mintha közvetlenül a nézőpont mögött egy fényforrás lenne ( 8 . ábra).86. amely a paramétervonalakat (isolines) tartalmazza. 8.2 Az árnyalt megjelenítés A „shade” (árnyal) parancsszó kiadása után az AutoCAD az árnyalt kép megjelenítését úgy számolja ki.1 A takart megjelenítés A „hide” (takart) parancs kiadása után a program az adott nézetből nem látható éleket eltakarja és csak a látható éleket jeleníti meg ( 8 . .„shade” (árnyalt). amelyek ezt a problémát kellőképpen kezelik. ábra: Takart megjelenítés 8. 8.AutoCAD segédlet 8 Megjelenítések A térbeli ábrák rajzolása közben csak a drótváz jelenik meg a képernyőn.„hide” (takart).87.

amely pozitív érték esetében a Z tengely pozitív irányába húzza ki az objektumot. sokszög. ábra). a renderelés biztosít megfelelő megjelenést. » 99 « . A parancsszó: „extrude” Rajzoljunk egy tetszőleges zárt vonalláncot. kör.4. negatív szög esetén szélesedik. 8. ábra).89. ábra: Renderelt megjelenítés 8.3 A renderelt kép megjelenítése A „hide” (takarás) és az „shade” (árnyalás) elsősorban a rajzolás közbeni ellenőrzést segíti. Command: extrude↵ Select objects: 1 found Select objects: Path/<Height of Extrusion>: 35 Extrusion taper angle <0>: » kijelöljük a kihúzandó objektumot (lásd) » útvonal mentén v. A renderelt kép létrehozása a „render” paranccsal történik ( 8 .88. Pozitív szög esetén a test kihúzás során keskenyedik. gyűrű vagy lemez lehet. 8. zárt spline – görbe. Negatív érték esetén előzővel ellentétes irányban történik a kihúzás. megadjuk a magasságot. ellipszis. tömör testek létrehozása II. A kihúzáshoz kijelölt síkbeli objektum zárt vonallánc. 0 szög estén pedig a síkra merőlegesen húzza ki az objektumot.1 Szilárdtest létrehozása kihúzással Egy vagy több síkbeli objektum kihúzásával önálló szilárdtest hozható létre.4 Szilárd. » lehetőségünk van szűkítési szöget megadni.AutoCAD segédlet 8. és kihúzással tegyük szilárdtesté ( 8 . A térbeli rajzok befejezése után.88.

amelyből egy kijelölt tengely körüli megforgatással hozunk létre szilárdtestet. ábra). A parancs: „revolve” Command: revolve ↵ Select objects: 1 found » a forgatandó objektum kiválasztása Select objects: » 100 « .90. egy objektum. kör. vagy Y tengely. spline – görbe vagy vonallánc ( 8 . ábra). A megforgatáshoz alkalmas rajzelemek a zárt vonalláncok. ábra: Kihúzással létrehozott test Az „extrude” parancs kiadásakor van egy olyan lehetőségünk is. 8. két tetszőleges pont ( 8 .AutoCAD segédlet 8. zárt spline – görbék. ábra: Vonal mentén kihúzott test 8. Fogástengelyként szolgálhat az X. Megforgatással egyszerre csak egy objektumból tudunk szilárdtestet létrehozni. hogy az útvonal megfelelő rajzelem legyen. ellipszis. Az útvonal kijelölésére alkalmas elemek a vonal. hogy a rajzolt objektumot egy megadott útvonal mentén húzzuk ki. Ennek az a feltétele. körök.2 Szilárdtest létrehozása megforgatással A kiinduló alak valamilyen síkbeli objektum.89. ill.91. ellipszisek és lemezek.90.4. ív.

5 Műveletek szilárdtestekkel Az előzőekben létrehozott szilárdtestekkel Boolean – műveletek végezhetők.92. A Boolean – műveletek azok a műveletek. 8. kivonhatjuk egymásból ill.5. közösrészt képzünk. ábra: Forgatással létrehozott test 8.Object/X/Y/<Start point of axis>: » a forgástengely kiválasztása (lásd) <End point of axis>: Angle of revolution <full circle>: » a megforgatási szög megadása 8. amelyekkel két vagy több szilárdtest modellt egyesíthetünk.AutoCAD segédlet Axis of revolution .91. ábra: Szilárdtestek egyesítése » 101 « .1 Szilárdtestek egyesítése A parancs: „union” Command: union Select objects: Other corner: 2 found kijelöljük a egyesítendő szilárdtesteket 8.

ábra: Szilárdtestek kivonása » 102 « ..2 Szilárdtestek kivonása A parancs: „subtract” Command: subtract Select solids and regions to subtract from.3 Szilárdtestek közösrésze A parancs: „intersect” Képezzük az előbbiekben már bemutatott kocka és tórusz közösrészét.94. tórusz) Select objects: 1 found Select objects: kiválasztjuk a kivonandó testet (most a 8.. másik kiválasztjuk azt a testet amiből kivonjuk a testet (jelen esetben első test a kocka lásd ábra) Select objects: 1 found Select objects: Select solids and regions to subtract. 8.5.5..AutoCAD segédlet 8.. ábra: Szilárdtestek kivonása 8.93.

AutoCAD segédlet

9

Műveletek 3D felületekkel és 3D szilárdtestekkel

A térbeli modellekkel végezhető műveletek:
-

3D – s tömb (a parancsszó: „3darray”)
3D – s tükrözés (a parancsszó: „mirror3d”)
3D – s forgatás (a parancsszó: „rotate3d”)
„fillet”
„chamfer”

Műveletek hasonlóan működnek, mint a síkban.

9.1 Szilárdtestek szelvényének készítése és szilárdtestek metszése
9.1.1

Keresztmetszet készítés

A szilárdtestekről bármely síkban keresztmetszetet (szelvényt) hozhatunk létre.
A parancs: „section”
Command: section
Select objects: 1 found
Select objects:
Section plane by Object/Zaxis/View/XY/YZ/ZX/<3points>:
Az egyes opciók működése, a parancs használatakor:
Object (objektum)
Zaxis (Z tengely)
View (nézet)
XY
YZ
ZX
3points (3 pont)

> ha a keresztmetszet helyének meghatározásához valamilyen rajzelem
objektumot választunk. A keresztmetszet létrehozása a kijelölt rajzelem
síkjában történik. Rajzelem objektumok: kör, ellipszis, körív, …stb.
> a síkra merőleges Z tengelyen megadott kezdőpont segítségével
határozzuk meg a keresztmetszet síkját.
> a készítendő keresztmetszet síkja párhuzamos lesz az aktuális nézeti
síkkal.
> a létrejövő keresztmetszet az aktuális nézet XY síkjával lesz
párhuzamos.
> a létrejövő keresztmetszet az aktuális nézet YZ síkjával lesz
párhuzamos.
> a létrejövő keresztmetszet az aktuális nézet ZX síkjával lesz
párhuzamos.
> a keresztmetszet síkját 3 ponttal adjuk meg.

Nézzük meg egy példa segítségével, hogy hogyan működik a parancs. (lásd 9 .95. ábra)
Command: section
Select objects: 1 found
Select objects:

» kiválasztjuk az objektumot

» 103 «

AutoCAD segédlet
Section plane by Object/Zaxis/View/XY/YZ/ZX/<3points>: zx

» ZX síkkal
párhuzamosan
készítünk
keresztmetszetet

Point on ZX plane <0,0,0>:

9.95. ábra: Keresztmetszet készítés

9.1.2

Szilárdtestek metszése

Lehetőség van az AutoCAD – ben, hogy szilárdtesteket elvágjunk kettészeljünk. Erre a
funkcióra akkor lehet szükségünk, ha pl. egy bonyolult szilárdtest belső részleteit szeretnénk
megnézni vagy éppen azért van szükség elvágási funkcióra, hogy egy új szilárdtestet hozzunk
létre.
A parancs: „slice”
Command: slice
Select objects: 1 found
Select objects:
Slicing plane by Object/Zaxis/View/XY/YZ/ZX/<3points>:
Az egyes opciók működése, a parancs használatakor:
Object (objektum):
Zaxis (Z tengely):

View (nézet)
XY
YZ

> szelősíkként egy rajzelemet választhatunk. Pl.: kör, ellipszis, körív, …
stb.
> ennek az opciónak a választásakor az XY síkra merőleges Z
tengelyen megadott kezdőpont segítségével határozhatjuk meg a
vágósíkot.
> a vágósík síkja párhuzamos lesz az aktuális nézeti síkkal.
> a vágósík az aktuális nézet XY síkjával lesz párhuzamos.
> a vágósík az aktuális nézet YZ síkjával lesz párhuzamos.

» 104 «

AutoCAD segédlet
ZX
3points (3 pont):

> a vágósík az aktuális nézet ZX síkjával lesz párhuzamos.
> a vágósík helyzetét 3 pont kijelölésével adjuk meg.

Nézzük meg egy példa segítségével, hogy hogyan működik a parancs. (lásd 9 .96. ábra)
Command: slice
Select objects: 1 found

» a metszeni kívánt test
kiválasztása

Select objects:
Slicing plane by Object/Zaxis/View/XY/YZ/ZX/<3points>: yz
Point on YZ plane <0,0,0>:
Both sides/<Point on desired side of the plane>:

a.,

» a vágósík megadása
» a vágósík helyének
meghatározása egy ponttal
» ha a both sides parancsot
választjuk,
akkor
a
kettévágott
szilárdtest
mindkét oldala megmarad
így
két
különálló
szilárdtestet kapunk (lásd
9.2. a, ábra). Ha a másik
parancsot választjuk, akkor
a szilárdtest valamelyik
fölösleges részét távolítjuk
el.
Ilyenkor
egy
egérkattintással az kell
megadni, hogy melyik részt
akarjuk megtartani a szelés
után (lásd 9.2 b, ábra)

b.,

9.96. ábra: Szilárdtestek mesztése

» 105 «

összeállít folytat másol » 106 « . visszavon középpont középpont-jel letörés. kocka széttör számológép fényképezőgép töröl.AutoCAD segédlet 10 SZÓTÁR angol magyar add aids align aligned angle angular applications area array assist at selected point attach attributes axis baseline block bounded box break calculator camera cancel center center mark chamfer change path circle circumscribed clip compile cone configure construct continue copy hozzáad segítség síkba hoz. letör ösvényt vált kör köré írt levág lefordít kúp alapbeállítást készít szerkeszt. blokk körülhatárolt doboz. kiegyenesít párhuzamosított szög szöget bezáró alkalmazások terület felsorakoztatás kisegít kiválasztott pontnál hozzáfűz jellemző tulajdonságok tengely alapvonal tömb.

előállít homlokfelület elkerített lekerekítés szűrők nézőpont beállítás befogás. boltozat toroid. gyűrű dupla rajzol rajz rajz-határok dinamikus excentricitás szél szerkeszt ellipszis körülágyazott végpont végpont entitás töröl kilépés szétrobbant kivisz meghosszabbít. megfogás sraffoz. sraffozás elrejtés horizontális. csésze távolság feloszt kupola.AutoCAD segédlet cpolygon create crossing define delete detach diameter dish distance divide dome donut double draw drawing drawing limits dynamic eccentricity edge edit ellipse embed end endpoint entity erase exit explode export extend extents extract face fence fillet filters fit viewport grip hatch hide horizontal ID point részt az egész helyett készít keresztezés definiál kitöröl leválaszt átmérő edény. nyújt kiterjedési tartomány kihúz. vízszintes azonosítópont » 107 « .

alaphelyzetbe állít lekérdezés beleírt beilleszt metszéspont utolsó réteg szerkezet. eltolás ordináta merőleges vetítés úsztatás (odébb tolás) beillesztés merőleges sík pontok preferenciák előre beállított nézetek előző vetíteni tulajdonságok » 108 « . eljárás mozgat többszörös legközelebbi csomópont semmi tárgyak. vezető hosszúság határok lineáris csatolás listáz jelentést készít megmér háló középpont tükrözés mód. oldalsó eltol. objektumok ferde.AutoCAD segédlet image import initialize inquiry inscribed insert intersection last layer layout leader length limits linear link list make report measure mesh midpoint mirror modes move multiple nearest node none objects oblique offset ordinate orthpgraphic projection pan paste perpendicular plan points preferences presets previous project properties kép behoz inicializál. kitűzés irányító.

fajlagosan nyújt stílus felület forgásfelület táblázattal adott felület érintő érintő célpont fefüggeszt. tórusz méretre szab csavarás » 109 « . piramis negyed. érvényesít forgat elforgatott vonalazott felület átskálázás lefutó sorok szeletek kiválaszt kiválasztás beállít beállítások egyedi vázol térköz gömb kezdőpont helyzet kinyújt.AutoCAD segédlet pyramid quadrant quick radial radius realm recover rectangle redraw reload remove render rotate rotated ruled surface scale scroll lines segments select selection set settings single sketch space sphere start status strech style surface surface of revolution tabulated surface tangent tangent target terminate text text window torus trim twist gúla. körnegyed gyors radiális sugár tartomány fileból visszaállít. abbahagy szöveg szövegablak gyűrűs forgástest. újra betölt téglalap újrarajzol újra betölt eltávolít visszaad.

mentesít frissít eszköz vektor.AutoCAD segédlet undo units unload update utility vector vertical view viewpoint viewport vmax wedge wpolygon x-datum y-datum zoom visszalép. függőleges kép. (irányított) vertikális. nagyítás » 110 « . gumioptika. lejtő a teljesen befogottat x adat y adat zoom. perspektíva nézőpont nézet maximális kiterjedés ék. visszacsinál egységek kiürít.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful