1.

Kombinatorika
1. Kombinatorika alapfogalmai bizonyítása
Permutáció
Ismétlés nélküli permutáció
Def : Adott n különböző elem. Az elemek egy meghtározott
sorrend!ét z dott n elem egy ismétlés nélküli
permutációjának ne"ezzük. Az n elem permutációink számát
#n szimbólumml !elöl!ük. A permutációk képzését
permutálásnak ne"ezzük.
$étel% Az n elem permutációink szám%#n&n'
Ismétléses permutáció
Defin(ció% Adott n elem, amelyek között r (r≤ n) különböző
található, ezek a1, a2 ar ! Az a1 elem k1"#zer$ az a2 elem k2"
#zör$ az ar elem kr"#zer %ordul elő &# k1'k2''kr ( n
Az adott n elem e)y me)határozott #orrend*&t ezen elemek
e)y ismétléses permutációjának ne"ezzük. A szób !ö"ő
ismétléses permutációk számát #n
(k1,k2,kr)
szimbólumml
!elöl!ük.
$étel% )ögz(tett n* r és k1$ k2$ kr e#et&n az i#m&tl&#e#
+ermutációk #záma:
' ' '
'
+ ,
- * * .
+ ,
r
k k k
n
k k k
n
P
r


·
,ariáció
Ismétlés nélküli "riáció
Defin(ció% Adott n különböző elem. / n elem közül k elemet
.k≤n- 0gy "álsztunk ki* hogy mindegyik csk egyszer kerül
sorr és ki"álsztás sorrend!e is szám(t* kkor z n elem k1
dosztály0 ismétlés nélküli variációját .rö"iden% "riáció!át-
kp!uk. Az n elem k1dosztály0 "riációink számát
2
k
n szimbólumml !elöl!ük.
$étel% Az n különböző elem k1dosztály0 "riációink szám%
2
n
n k
n
k
·

'
. -'
Ismétléses "riáció
Defin(ció% Adott n különböző elem. / n elem közül k elemet
0gy "álsztunk ki* hogy egy elem többször is sorr kerülhet* és
ki"álsztás sorrend!e is szám(t* kkor z n elem egy k1
dosztály0 ismétléses variációját kp!uk. Az n elem k1
dosztály0 ismétléses "riációink számát
Vn
k(i
szimbólumml !elöl!ük.
$étel% Az n különböző elem k1dosztály0 ismétléses
"riációink szám% Vn
k(i
&n
k
-ombináció
Ismétlés nélküli kombináció
Defin(ció% Adott n különböző elem. / n elem közül k elemet
.3<k≤n- 0gy "álsztunk ki* hogy mindegyik csk egyszer kerül
sorr és ki"álsztás sorrend!e nem szám(t* kkor z n elem
egy k1dosztály0 ismétlés nélküli kombinációját .rö"iden%
kombináció!át- kp!uk. Az n elem k1dosztály0
kombinációink számát 4n
k
szimbólumml !elöl!ük.
$étel% Az n különböző elem k1dosztály0 kombinációink
szám%
4
n
k
n
n k k
n
k
·
¸
¸

_
,

·
− ⋅
'
. -' '
Ismétléses kombináció
Defin(ció% Adott n különböző elem. / n elem közül k elemet
0gy "álsztunk ki* hogy egy elem többször is sorr kerülhet* és
ki"álsztás sorrend!e nem szám(t* kkor z n elem egy k1
dosztály0 ismétléses kombinációját kp!uk. Az n elem k1
dosztály0 ismétléses kombinációink számát 4n
k.i-

szimbólumml !elöl!ük.
$étel% Az n különböző elem k1dosztály0 ismétléses
kombinációink szám%
4
n k
k
n
k i . -
·
+ − ¸
¸

_
,

,
2. Kombináció fogalma és bizonyítása
Ismétlés nélküli kombináció
Defin(ció% Adott n különböző elem. / n elem közül k elemet
.3<k≤n- 0gy "álsztunk ki* hogy mindegyik csk egyszer kerül
sorr és ki"álsztás sorrend!e nem szám(t* kkor z n elem
egy k1dosztály0 ismétlés nélküli kombinációját .rö"iden%
kombináció!át- kp!uk. Az n elem k1dosztály0
kombinációink számát 4n
k
szimbólumml !elöl!ük.
$étel% Az n különböző elem k1dosztály0 kombinációink
szám%
4
n
k
n
n k k
n
k
·
¸
¸

_
,

·
− ⋅
'
. -' '
Ismétléses kombináció
Defin(ció% Adott n különböző elem. / n elem közül k elemet
0gy "álsztunk ki* hogy egy elem többször is sorr kerülhet* és
ki"álsztás sorrend!e nem szám(t* kkor z n elem egy k1
dosztály0 ismétléses kombinációját kp!uk.
Az n elem k1dosztály0 ismétléses kombinációink számát
4n
k.i-
szimbólumml !elöl!ük.
$étel% Az n különböző elem k1dosztály0 ismétléses
kombinációink szám%
4
n k
k
n
k i . -
·
+ − ¸
¸

_
,

,
5. Binomiális tétel és igazolása
5inomiális tétel
$étel% $etszőleges kéttg0 kife!ezés .binom- bármely
nemnegt(" egész kite"ő!6 ht"ány polinommá lk(thtó
kö"etkező módon%
( )
( ) R b a N n
b a
k
n
b
n
n
ab
n
n
b a
n
a
n
b a
n
k
k k n n n n n
n
∈ ∈

,
_

¸
¸
·

,
_

¸
¸
+

,
_

¸
¸

+ +

,
_

¸
¸
+

,
_

¸
¸
· +

·
− − −
* 7
, , 3
3
, ,

Az
n
k
¸
¸

_
,

szimbólumot binomiális együtthatónak
ne"ezzük.
6. Pascal áromsz!g" binomiális egy#ttatók
t$la%&onságának 'szimmetria" !sszeg(
igazolása
A binomiális együtthtók néhány tul!donság
A binomiális együtthtókt z 0n. Pascal-háromszögben
helyezhet*ük el!
$étel% 5ármely k* n ∈ 8 és 3≤k≤n esetén fennáll
- szimmetritul!donság
n
k
n
n k
¸
¸

_
,

·

¸
¸

_
,

b- összegtul!donság
n
k
n
k
n
k
¸
¸

_
,

+
+
¸
¸

_
,

·
+
+
¸
¸

_
,

,
,
,
c-
n
n
n n n n
+
+ , 3
·

,
_

¸
¸
+ +

,
_

¸
¸
+

,
_

¸
¸
+

,
_

¸
¸

2. )seményalgebra
*. )seménytér + elemi és !sszetett események" tel%es
eseményren&szer. ,z eseményalgebra és
azonosságai
Alpfoglmk
Defin(ció% 9gy k(sérlet lehetséges kimeneteleinek hlmzát
eseménytérnek ne"ezzük és /1"l !elöl!ük.
Defin(ció% A / eseménytér egy tetszőleges részhlmzát
véletlen eseménynek .rö"iden% eseménynek- ne"ezzük.
A / eseménytér egyelem6 részhlmzit elemi eseményeknek
h("!uk.
A / hlmzt* mint eseményt biztos eseménynek ne"ezzük.
Az üres hlmzt* mint eseményt lehetetlen eseménynek
ne"ezzük.
Defin(ció% Azt mond!uk* hogy z A esemény maga után vonja
5 eseményt* h "lhányszor A bekö"etkezik* bekö"etkezik
5 is. 9zt tényt z A ⊂ 5 szimbólumml !elöl!ük.
./0eletek e#em&nyekkel
9llentétes esemény .komplementer-
Defin(ció% Az A ⊂ / esemény ellentétes eseményének
(komplementerének) ne"ezzük zt z
A
szimbólumml
!elölt eseményt* mely kkor kö"etkezik be* h A nem
kö"etkezik be és
A
⊂ /.
9semények összege .egyes(tése-
Defin(ció% / A és 5 ugynzon eseménytér két eseménye*
kkor zt z eseményt* hogy közülük leglább z egyik
bekö"etkezik* z A és 5 esemény összegének ne"ezzük és z
A∪5 szimbólumml !elöl!ük.
9semények szorzt .metszete* közös része-
Defin(ció% / A és 5 ugynzon eseménytér két eseménye*
kkor zt z eseményt* hogy z A és 5 esemény egyszerre
.egyide!6leg- bekö"etkezik* két esemény szorzatának
ne"ezzük és z A ∩ 5 szimbólumml !elöl!ük.
Defin(ció% A / eseménytér tetszőleges A és 5 eseményét
egymást kizáró eseményeknek ne"ezzük* h egyszerre nem
kö"etkezhetnek be* zz h A ∩ 5 & ∅
9semények különbsége .ki"onás-
Defin(ció% / A és 5 ugynzon eseménytér két eseménye*
kkor zt z eseményt* hogy z A esemény bekö"etkezik* de
5 nem* két esemény különbségének ne"ezzük és z A:5
szimbólumml !elöl!ük.
A különbség két esemény szorztként is fel(rhtó%
A 5 A 5 : · ∩
$el!es eseményrendszer
Defin(ció% 9gy k(sérlettel kpcsoltos 5,* 5+ ; 5n események
.melyek közül egyik sem lehetetlen esemény-
teljes eseményrenszert lkotnk* h
- egymást páronként kizáró események
b- összegük biztos esemény
<ás szó"l* h
- 5i ∩ 5! & ∅ .i≠! és i*! & ,*+;n-
b- 5, ∪ 5+ ∪ ; ∪ 5n & /
=sszetett események
Defin(ció% <inden A eseményt felbonthtunk két esemény
összegére kö"etkező módon%
A & A ∪ A illet"e A & A ∪ ∅
9zt felbontást triviális (nem valói) !elbontásnak ne"ezzük.
Defin(ció% 9gy eseményt összetett eseménynek ne"ezünk* h
előáll(thtó 1 tri"iális felbontástól eltérően 1 két esemény
összegeként.
Az eseményekre "ontkozó fontosbb zonosságok
Defin(ció% $etszőleges A* 5* 4 ⊂ / eseményekre fennállnk
kö"etkező összefüggések%
( ) ( ) ( ) ( )
( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( )
∅ · ∅ ∩ · ∅ ∪
· ∩ · ∪
∅ · ∩ · ∪
∪ ∩ ∪ · ∩ ∪ ∩ ∪ ∩ · ∪ ∩
∩ ∩ · ∩ ∩ ∪ ∪ · ∪ ∪
∩ · ∩ ∪ · ∪
· ∩ · ∪
A A A
A H A H H A
A A H A A
C A B A C B A C A B A C B A
C B A C B A C B A C B A
A B B A A B B A
A A A A A A
. >
. ?
. @
. A
. B
. +
. ,
,. ⇒ idempotenci* +. ⇒ kommutti"itás* B. ⇒ sszociti"itás*
A. ⇒ disztributi"itás
9zért z események m6"eleti defin(ciókkl együtt "oole-
algebrát lkotnk.
$étel% $etszőleges A* 5 ⊂ / eseményekre fennállnk
kö"etkező összefüggések%
,.
A 5 A 5
A 5 A 5
∪ · ∩
∩ · ∪
.De1<orgn
egyenlőségek-
+.
( )
( )
A A 5 A
A A 5 A
∪ ∩ ·
∩ ∪ ·
.5eol"sztási
szbályok-
Az e#em&nyal)ebra %o)alma
/ egy eseményrendszer mint hlmzrendszer kielég(ti
hlmzlgebr feltételeit* kkor eseményalgebráról beszélünk.
-. , .alószín/ségszámítás elemei
0. 1elatí. gyakoriság és .alószín/ség foglama.
2alószín/ségszámítás a3iómái.
A "lósz(n6ség foglm
Defin(ció%
/ egy k(sérletet zonos körülmények között n1szer* egymástól
függetlenül "égreh!tunk* n hossz#ság# k$sérletsorozatról
beszélünk.
$együk fel* hogy megfigyelt A esemény z n k(sérletből kA1
szor kö"etkezett be'
9kkor kA számot z A esemény gyakoriságának7
k
n
A
hánydost pedig z A esemény relat$v
gyakoriságának ne"ezzük.
Azt számértéket* mely körül "életlen esemény relt("
gykoriság sttisztikus ingdozást mutt* z illető esemény
valósz$n%ségének ne"ezzük.
A "lósz(n6ség Ciómái
Adott / eseménytér minden A ⊂ 1 e#em&ny&hez
hozzárendelt P(A) 0aló# #zám ele)et te#z a kö0etkező
a&iómáknak%
2! <inden A esemény "lósz(n6ségére tel!esül
3 ≤ P(A) ö##ze%ü))&#
22! A biztos esemény "lósz(n6sége ,* zz #./- & ,
222! / A és 5 egymást kizáró események* zz A ∩ 3( ∅ ,
akkor P(A ∪ 3) ( P(A) ' P(3)
4. 2alószín/ségszámítás tételei5 leetetlen esemény"
ellentett esemény" két esemény !sszegének és
k#l!nbségének .alószín/ségének bizonyítása.
Az üres hlmzt* mint eseményt lehetetlen eseménynek
ne"ezzük.
2lósz(n6ségszám(tási tételek
$étel% / z A esemény "lósz(n6sége #.A-* kkor z
A

ellentétes esemény "lósz(n6sége
( )
# A # A · − , . -
$étel% / z A,* A+* ; An események tel!es eseményrendszert
lkotnk* kkor
( ) ( ) ( ) ,
+ ,
· + +
n
A P A P A P 
$étel% / A és 5 két tetszőleges esemény* kkor nnk
"lósz(n6sége* hogy közülük leglább z
egyik bekö"etkezik%
( ) ( ) # A 5 # A # 5 # A 5 ∪ · + − ∩ . - . -
$étel% / z A esemény mg után "on! 5 eseményt* zz
A⊂5 fennáll* kkor

( )
# 5 A # 5 # A : . - . - · −
16. 7inta.étel típ$sai" kapcsolat$k a ipergeometriai
és binomiális eloszlással
A "lósz(n6ségek klsszikus kombintorikus kiszám(tási mód!
$étel% Degyen / eseménytér elemi eseményeinek szám n és
tegyük fel* hogy mindegyik egyenlő "lósz(n6séggel
kö"etkezik be. / egy A esemény pontosn k elemi esemény
összegeként (rhtó fel* kkor
# A
k
n
. - ·
.klsszikus képlet-
2isszte"éses mint"étel%
nnk "lósz(n6sége* hogy z 8 elem6 hlmzból* 1
melyben 8 db meg!elölt mint "n 1 n elem6 mintát
"isszte"éssel kih0z"* bbn pontosn k db !elölt elem "n%
( )
( )
# A
n
k
< 8 <
8
k
k n k
n
·
¸
¸

_
,



h be"ezet!ük
p
<
8
·
és
E
8 <
8
·

!elöléseket%
( )
# A
n
k
p E
k
k n k
·
¸
¸

_
,


.k&3*,*+*;n-
ez "ernoulli-képlet
2isszte"és nélküli mint"étel%
nnk "lósz(n6sége* hogy z 8 elem6 hlmzból* 1
melyben 8 db meg!elölt mint "n 1 n elem6 mintát
"isszte"és nélkül kih0z"* bbn pontosn k db !elölt elem
"n%
( )
( )
# A
<
k
8 <
n k
8
n
k n n < 8 <
k
·
¸
¸

_
,



¸
¸

_
,

¸
¸

_
,

· ≤ − 3 , * * min * 
11. 8eltételes .alószín/ség fogalma" szorzási
szabály" események f#ggetlensége" kísérletek
f#ggetlensége"
4elt&tele# 0aló#z5n/#&) &# e#em&nyek %ü))etlen#&)e
A feltételes "lósz(n6ség foglm
Defin(ció% / z A és 5 / eseménytér két eseménye és
#.5-≠3* kkor
( )
( )
# A5
# A 5
# 5
·

. -
hánydost z A eseménynek 5 eseményre "ontkozttott
!eltételes valósz$n%ségének ne"ezzük.
A "lósz(n6ségek szorzási szbály
$étel% / A és 5 / eseménytér két eseménye és #.5-≠3*
kkor együttes bekö"etkezésük "lósz(n6sége megegyezik z
A esemény 5 eseményre "ontkozó feltételes "lósz(n6ségének
és 5 esemény "lósz(n6ségének szorztá"l* zz
( ) ( )
# A 5 # A5 # 5 # 5 ∩ · ⋅ ≠ . - . - 3
/ z A és 5 szerepet cserél és #.A-≠3* kkor
( )
( )
# 5A
# A 5
# A
·

. -
lp!án
( ) ( )
# A 5 # 5A # A # A ∩ · ⋅ ≠ . - . - 3
9semények függetlensége
Defin(ció% Degyen A és 5 / eseménytér két eseménye. Az A
és 5 eseményeket egymástól !üggetlennek ."gy
sztochsztikusn függetlennek- ne"ezzük* h
# A 5 # A # 5 . - . - . - ∩ ·
zz kkor* h A és 5 együttes bekö"etkezésének
"lósz(n6sége z A és 5 események "lósz(n6ségének
szorzt.
$étel% / z A és 5 események függetlenek* kkor z
A

és
5
*
A
és
5
*
A
és
5
események
is függetlenek.
Defin(ció% 9gy / eseménytér A* 5 és 4 eseményét teljesen
!üggetleneknek ne"ezzük* h kö"etkező összefüggések
mindegyike tel!esül%
( )
( )
( )
( )
# A 5 # A # 5
# A 4 # A # 4
# 5 4 # 5 # 4
# A 5 4 # A # 5 # 4
∩ ·
∩ ·
∩ ·
∩ ∩ ·
. - . -
. - . -
. - . -
. - . - . -
6öbb#zörö# &# i#m&telt k5#&rletek
Független k(sérletek
Defin(ció% $ekintsünk n szám0 k(sérletet. / z első k(sérletnél
z A, esemény előfordulásánk "lósz(n6sége #.A,-* második
k(sérletnél z A+ esemény előfordulásánk "lósz(n6sége #.A+-
stb.* z n1edik k(sérletnél z An esemény előfordulásánk
"lósz(n6sége #.An- és nnk "lósz(n6sége* hogy z elsőnél
A,* másodiknál A+ stb.* z n1ediknél z An esemény
kö"etkezik be* egyenlő z egyes "lósz(n6ségek szorztá"l*
zz #.A, ∩ A+ ∩ ; ∩ An- & #.A,-#.A+-;#.An-
minden A,* A+;An esetén* kkor k(sérleteket !üggetlen
k$sérleteknek ne"ezzük.
A függetlenül megismételt k(sérletek soroztát "ernoulli-
k$sérletsorozatnak ne"ezzük* h z egyes k(sérleteknek két
lehetséges kimenetele "n* z
A
és z
A
.
$étel% Annk "lósz(n6sége* hogy függetlenül megismételt
k(sérletek n hossz0ság0 soroztábn z A esemény pontosn k1
szor kö"etkezik be%
#
n
k
p E
k
k n k
·
¸
¸

_
,


hol p& # A . - és E&,1p&
( )
# A
8em független k(sérletek
/ k(sérletek kimenetelei htássl "nnk egymásr* nem
!üggetlen k$sérletekr'l beszélünk.
9kkor feltételes "lósz(n6ségek áltlános szorzási szbályát
kell lklmzni.
12. 9el%es .alószín/ség" Bayes tétele és bizonyítása
$el!es "lósz(n6ség tétele% / / eseménytér 5,* 5+* ; 5n
eseményei tel!es eseményrendszert lkotnk és #.5k->3
.k&,*+;n-* kkor bármely /1hoz trtozó A esemény
"lósz(n6sége%
( ) ( ) # A # A 5 # 5
k k
k
n
. - · ⋅
·

,
5yes1tétel% / / eseménytér 5,* 5+* ; 5n eseményei tel!es
eseményrendszert lkotnk és #.5k->3 .k&,*+;n-* kkor
bármely /1hoz trtozó* pozit(" "lósz(n6ség6 A eseményre
igz* hogy
( ) ( )
( ) ( )
- * + * , . - .
,
n k
B P B A P
B P B A P
A B P
n
i
i i
k k
k
 ·


·

·
1-. Berno$lli kísérletsor
A függetlenül megismételt k(sérletek soroztát "ernoulli-
k$sérletsorozatnak ne"ezzük* h z egyes k(sérleteknek két
lehetséges kimenetele "n* z
A
és z
A
.
$étel% Annk "lósz(n6sége* hogy függetlenül megismételt
k(sérletek n hossz0ság0 soroztábn z A esemény pontosn k1
szor kö"etkezik be%
#
n
k
p E
k
k n k
·
¸
¸

_
,


hol p& # A . - és E&,1p&
( )
# A
:. , .alószín/ségi .áltozó
1:. , .alószín/ségi .áltozó és típ$sai"
eloszlásf#gg.ény és t$la%&onságai" eloszlás fogalma
,aló#z5n/#&)i 0áltozó
A "lósz(n6ségi "áltozó foglm
Defin(ció% 9gy k(sérlethez trtozó / eseménytéren
értelmezzünk egy tetszőleges "lós érték6 ξ függ"ényt* "gyis
minden h kimenetelhez rendel!ünk egy ξ.h- "lós számot. 9zt
függ"ényt valósz$n%ségi változónak ne"ezzük.
A "lósz(n6ségi "áltozó t(pusi
Defin(ció% / ξ "lósz(n6ségi "áltozó lehetséges értékeinek
szám "éges "gy megszámlálhtón "égtelen . pozit(" egész
számoknk megfelelő sorrendbe szedhető-* kkor iszkrét "gy
más szó"l iszkrét eloszlás# valósz$n%ségi változóról
beszélünk.
Defin(ció% / ξ lehetséges értékei C,* C+* ; kkor #.ξ&C,-*
#.ξ&C+- ; "lósz(n6ségek hlmzát ξ "lósz(n6ségi "áltozó
valósz$n%ségeloszlásának ne"ezzük.
Az eloszlásfügg"ény és tul!donsági
Defin(ció% Degyen ξ "lmely k(sérlethez trtozó "lósz(n6ségi
"áltozó és F "lós számok hlmzán értelmezett függ"ény*
mely "lmely C "lós számhoz ξ<C esemény
bekö"etkezésének "lósz(n6ségét rendeli% F%F.C- & # .ξ<C-
Az F függ"ényt ξ "lósz(n6ségi "áltozó
eloszlás!üggvényének ne"ezzük.
Defin(ció% A ξ "lósz(n6ségi "áltozót !olytonosnak "gy
!olytonos eloszlás#nak ne"ezzük* h "n olyn* "éges szám0
pont ki"ételé"el folytonos f függ"ény* melyre
F C f t dt
C
. - . - ·
−∞

$étel% / F ξ "lósz(n6ségi "áltozó eloszlásfügg"énye* kkor
# .≤ξ<b- & F.b- 1 F.-
$étel% / F eloszlásfügg"ény* kkor
- F .tágbb értelemben- monoton nö"ekedő
b- , F.C- lim ·


3 F.C- lim ·
−∞

c- F blról folytonos* zz
F.- F.C- lim
3
·
− a
$étel% / "lmely F függ"ény eleget tesz z előző tételben
felsorolt tul!donságoknk* kkor tekinthető egy "lósz(n6ségi
"áltozó eloszlásfügg"ényének.
$étel% / ξ "lósz(n6ségi "áltozó F eloszlásfügg"énye
folytonos z C3 pontbn* kkor # .ξ&C3- & 3
15. ;/r/ségf#gg.ény és t$la%&onságai
A s6r6ségfügg"ény és tul!donsági
Defin(ció% / ξ folytonos "lósz(n6ségi "áltozó
eloszlásfügg"énye F* kkor z f% f.C- & FG.C- függ"ényt ξ
s%r%ség!üggvényének ne"ezzük.
$étel% / "lmely ξ folytonos "lósz(n6ségi "áltozónk f
s6r6ségfügg"énye* kkor
- f.C- ≥ 3* C∈Df
b- f C dC . -
−∞


·,
c-
R x F dt t f
x
∈ ·

∞ −
C * - . - .
d-
- . # - . b dx x f
b
a
< ≤ ·

ξ
# .≤ξ<b-
$étel% / "lmely f* legfel!ebb "éges szám0 hely ki"ételé"el
folytonos függ"ény rendelkezik z előző tételbeli - és b-
tul!donságokkl* kkor egy folytonos "lósz(n6ségi "áltozó
s6r6ségfügg"ényének tekinthető.
16. 2alószín/ségi .áltozó néány %ellemz<%e 7e" 7o"
k.artilis" 7'ξ(" .árató értékre .onatkozó tételek
A "lósz(n6ségi "áltozó néhány !ellemző!e
Defin(ció% 2lmely ξ "lósz(n6ségi "áltozó meiánja* med
.ξ- z "lós szám* melyre
( ) ( )
# med ξ ξ < ≤
,
+
és
( ) ( )
# med ξ ξ ≤ ≥
,
+
h ξ diszkrét7
( ) ( ) ( ) ( )
# med F med ξ ξ ξ < · ·
,
+
h ξ folytonos
Defin(ció% / ξ diszkrét "lósz(n6ségi "áltozó lehetséges
értékei között "n olyn* melyet ngyobb "lósz(n6séggel
"esz fel* mint többit* kkor ezt z értéket ξ móuszának
ne"ezzük.
Folytonos s6r6ségfügg"ény esetén ξ módusz
s6r6ségfügg"ény mCimumhelye. A módusz !ele% mod .ξ-
Defin(ció% Degyen 3<E<,. Azt z CE számot* mely eleget tesz
diszkrét eloszlás esetén
( ) ( )
# C E # C E
E E
ξ ξ < ≤ ≤ ≥
egyenlőtlenségeknek*
folytonos eloszlás esetén z
( ) ( )
F C # C E
E E
· < · ξ
egyenletnek* ξ "lósz(n6ségi "áltozó (-kvantilisének
ne"ezzük.
2árhtó érték
A ξ iszkrét valósz$n%ségi változó lehetséges értékei legyenek
&)* &+ , akkor ξ várható értékének z
( ) < # C C p C
i i
i
i i
i
. - ξ ξ · · ⋅ ·
∑ ∑
összeget ne"ezzük*
h ξ folytonos "lósz(n6ségi "áltozó és s6r6ségfügg"énye f*
kkor ξ "árhtó értéke
< C f C dC . - . - ξ · ⋅
−∞


$étel% Degyen c tetszőleges "lós szám. 9kkor <.c- & c
/ <.ξ- létezik* kkor létezik <.cξ- is és <.cξ- & c⋅<.ξ-
$étel% Degyen n pozit(" egész. / ξ diszkrét "lósz(n6ségi
"áltozó lehetséges értékei C,* C+ ; kkor
( ) < # C C p C
n
i i
n
i
i i
n
i
. - ξ ξ · · ⋅ ·
∑ ∑
.h létezik-
/ ξ folytonos f s6r6ségfügg"énnyel* kkor
< C f C dC
n n
. - . - ξ · ⋅
−∞


.h
létezik-
Az
( )
<
n
ξ számot ξ n-eik momentumának
ne"ezzük.
$étel% /
p C C C C
n n
n
n
n
. - · + + + +


,
,
, 3

tetszőleges polinom* kkor
( ) ( ) ( ) ( ) ( )
3 ,
,
,
a M a M a M a p M
n
n
n
n n
+ + + + ·


ξ ξ ξ ξ 
1*. ;zórás fogalma" szórás tételek igazolása
Hzórás
Defin(ció% / ξ1<.ξ- "lósz(n6ségi "áltozó négyzetének
létezik "árhtó értéke* kkor ezt ξ szórásnégyzetének
ne"ezzük%
( ) ( ) [ ]
D < <
+
+
ξ ξ ξ · −
¸
¸

_
,

9nnek négyzetgyöke
( ) ( ) [ ]
D < < ξ ξ ξ · −
¸
¸

_
,

+
ξ "lósz(n6ségi "áltozó szórása.
$étel% / ξ "lósz(n6ségi "áltozó négyzetének létezik
"árhtó értéke* kkor
( )
( )
( ) D < <
+ + +
ξ ξ ξ · −
."gyis ξ második momentumából ki kell "onni z első
momentum négyzetét-
$étel% / ξ "lósz(n6ségi "áltozó szórás létezik* kkor
tetszés szerinti és b "lós számok esetén
( ) ( ) D b D
+ + +
ξ ξ + ·
10. 7arko. és =sebise. egyenl<tlenség igazolása
<rko"1 és 4sebise"1egyenlőtlenség
$étel%<rko"1egyenlőtlenség% Degyen η olyn nemnegt("
"lósz(n6ségi "áltozó* melynek létezik "árhtó értéke
.<.η->3- és legyen t tetszőleges pozit(" "lós szám. 9kkor
( ) ( )
# t <
t
η η ≥ ⋅ ≤
,
Az & t<.η- !elölést be"ezet"e tétel más* ezzel ek"i"lens
lkbn is fel(rhtó7 tetszőleges >3 1r
( )
( )
#
<

η
η
≥ ≤
$étel%4sebise"1egyenlőtlenség% Degyen ξ olyn "lósz(n6ségi
"áltozó* melynek létezik "árhtó értéke és szórás. 9kkor
tetszőleges t>3 esetén
( ) ( ) ( ) ( ) # < tD
t
D ξ ξ ξ ξ − ≥ ≤ >
,
3
+
5. 2alószín/ségeloszlások
14. >e.ezetes &iszkrét eloszlások és paramétereik
%ellemzése 'bizonyítás nem(
7i#zkr&t elo#zlá#ok
5inomiális eloszlás .háttér% ismételt k(sérlet* kockdobás*
"isszte"éses mint"étel-
( )
....n , k p R p N n
p p
k
n
k P
k n k
* , * 3 , 3 * hol
- , .
· ≤ ≤ ∈ ∈

,
_

¸
¸
· ·

ξ
( ) ( ) - , . p q npq D np M − · · · ξ ξ
A hipergeometrikus eloszlás .háttér% "isszte"és nélküli
mint"étel-
Defin(ció% Az lábbi képlettel !ellemzett eloszlást
hipergeometrikus eloszlásnak ne"ezzük
( ) p # k
<
k
8 <
n k
8
k
k
· · ·
¸
¸

_
,



¸
¸

_
,

¸
¸

_
,

ξ
.k&3*,*+;n-
h z n* <* 8 pozit(" egész számokr fennáll% n ≤<≤8
A hipergeometrikus és binomiális eloszlás közti összefüggés
$étel% / 8 és < 0gy trtnk "égtelenbe* hogy közben z
<
8
p ·
hánydos állndó mrd* "lmint n és k
rögz(tett számok* kkor
( ) lim
* < 8
k
n k
<
k
8 <
n k
8
n
n
k
p p
→∞

¸
¸

_
,



¸
¸

_
,

¸
¸

_
,

·
¸
¸

_
,

⋅ − ,
$étel% A ξ hipergeometrii eloszlás0 "lósz(n6ségi "áltozó
"árhtó értéke és szórás
( )
( )
< np
D npE
8 n
8
ξ
ξ
·
· ⋅


+
,
6&tel:
,
3
·

,
_

¸
¸

,
_

¸
¸

,
_

¸
¸

·
n
k
k
N
k n
M N
k
M
Irkterisztikus eloszlás .háttér% bekö"etkezik1e A esemény
"gy sem-
( )
( ) , 3 * , 3
,
≤ ≤ − · ·
· ·
p p P
p P
ξ
ξ
¹
'
¹
·
A h 3*
A h * ,
ξ
( )
( ) pq D
p M
·
·
ξ
ξ
Jeometrii eloszlás .háttér% első bekö"etkezés* ismételek egy
k(sérletet és figyelek egy A eseményt*
#.A-&p. <ikor kö"etkezik be először z A
eseményK- "égtelen eloszlás
( )
.... + * , * , 3
- , .
,
· ≤ ≤
⋅ − · ·

k p
p p k P
k
ξ
( ) ( )
p
q
D
p
M · · ξ ξ
,
#oisson eloszlás .háttér% inter"llumb esések számánk
"lósz(n6sége* inter"llum% idő* hossz* terület
stb;- "égtelen eloszlás
( )
,*+..... * 3 k * ) hol
'
· ∈
· ·
+

λ
λ
ξ
λ
e
k
k P
k
( )
( )
<
D
ξ λ
ξ λ
·
·
26. ?iszkrét egyenletes és geometriai eloszlás
'kritéri$m" .árató érték" szórás(
Az egyenletes eloszlás
Defin(ció% / ξ lehetséges értékei z C,* C+ ; Cn számok*
kkor
( ) n i
n
x P
i
 * + * ,
,
· · · ξ
"lósz(n6ségeloszlást egyenletes eloszlásnak ne"ezzük.
$étel% A ξ egyenletes eloszlás0 "lósz(n6ségi "áltozó "árhtó
értéke és szórás
( )
( )
<
n
C
D
n
C
n
C
i
i
n
i
i
n
i
i
n
ξ
ξ
·
· −
¸
¸

_
,

·
· ·

∑ ∑
,
, ,
,
+ +
, ,
+
A geometrii eloszlás
Defin(ció% A ξ "lósz(n6ségi "áltozó geometriai eloszlás#* h
lehetséges értékei z ,*+;n* ; természetes számok és nnk
"lósz(n6sége* hogy ξ k értéket "eszi fel%
( ) p # k E p
k
k
· · · ⋅

ξ
,
hol 3<p<,7 E & ,1p és k&,*+*;n;
$étel% A ξ geometrii eloszlás0 "lósz(n6ségi "áltozó "árhtó
értéke és szórás
( )
( )
<
p
D
E
p
ξ
ξ
·
·
,
21. Binomiális eloszlás és %ellemz<i" binomiális és
poisson k!z!tti kapcsolat igazolása
A binomiális eloszlás
Defin(ció% A ξ "lósz(n6ségi "áltozót binomiális eloszlás#nak
mond!uk* h ξ lehetséges értékei 3*,*+;n és
( )
# k
n
k
p E
k n k
· ·
¸
¸

_
,


hol 3<p<,7 k&3*,*;n és E & ,1p
$étel% A ξ binomiális eloszlás0 "lósz(n6ségi "áltozó "árhtó
értéke és szórás
( )
( )
< np
D npE
ξ
ξ
·
·
A binomiális és #oisson közti kpcsolt igzolás
$étel%
lim
'
n
k n k
k
n
k
p E
k
e
→ ∞
− −
¸
¸

_
,

·
h n → ∞ esetén p → 3 0gy* hogy közben z np szorzt állndó
érték mrd!on%
np & λ>3
22. Poisson eloszlás és %ellemz< a&atai
A #oisson1eloszlás
Defin(ció% A ξ "lósz(n6ségi "áltozó Poisson-eloszlás#* h
lehetséges értékei 3*,*+;n* ; számok és
"lósz(n6ségeloszlás%
( ) p # k
k
e
k
k
· · ·

ξ
λ
λ
'
hol λ>3 és k&3*,*;n;
$étel% A képlet "lóbn "lósz(n6ségi eloszlást htároz meg.
$étel% A ξ #oisson1eloszlás0 "lósz(n6ségi "áltozó "árhtó
értéke és szórás
( )
( )
<
D
ξ λ
ξ λ
·
·
2-. @eometriai eloszlás fogalma" klasszik$s
.alószín/ségi mez<
A geometrii eloszlás
Defin(ció% A ξ "lósz(n6ségi "áltozó geometriai eloszlás#* h
lehetséges értékei z ,*+;n* ; természetes számok és nnk
"lósz(n6sége* hogy ξ k értéket "eszi fel%
( ) p # k E p
k
k
· · · ⋅

ξ
,
hol 3<p<,7 E & ,1p és k&,*+*;n;
$étel% A ξ geometrii eloszlás0 "lósz(n6ségi "áltozó "árhtó
értéke és szórás
( )
( )
p
q
D
p
q p k M
k
k
·
· ⋅ ⋅ ·


·

ξ
ξ
,
,
,
2:. >e.ezetes folytonos eloszlások és paramétereik
%ellemzése 'bizonyítás nem(
9Cponenciális eloszlás
+

¹
'
¹
≤ ⋅
<
·
R
x f f
λ
λ
λ
C 3 * e
3 C * 3
- . %
C 1
¹
'
¹
≤ −
<
·
C 3 * e ,
3 C * 3
- . %
C 1λ
x F F
< D . - . - ξ ξ
λ
· ·
,
=rökif!0 tul!donság
ξ eCponenciális eloszlás0 ". ".
- . - L .
- . - L .
x P x P
x P x P
< · ≥ + <
≥ · ≥ + ≥
ξ ξ ξ
ξ ξ ξ
9gyenletes eloszlás
¹
¹
¹
¹
¹
'
¹

< <

·
C b * 3
b C *
1 b
,
C * 3
- .x f
¹
¹
¹
¹
¹
'
¹

≤ <

·
C b * ,
b C *
1 b
1 C
C * 3
- .x F
+
- .
b a
M
+
· ξ
B +
- .
a b
D

· ξ
8ormális eloszlás
f f C e
C m
% . -
. -
· ⋅
− −
,
+
+
+
+
σ π
σ

,
_

¸
¸

Φ ·
σ
! x
x F F - . %
( ) ( )
( ) ( )
( )
( ) , * 3 +M * ,
, +M * , N * 3
, +M * , +M * ,
táblábn nincs és keresünk et 1 3*, .C- /
+M * , , +M * ,
· − Φ
· − Φ +
· − Φ + Φ
· Φ
Φ − · − Φ
25. 8olytonos egyenletes eloszlás" kritéri$m" 7'ξ("
?'ξ(
Az egyenletes eloszlás
Defin(ció% A ξ "lósz(n6ségi "áltozót egyenletes eloszlás#nak
ne"ezzük z O7bP inter"llumbn* h s6r6ségfügg"énye%
f f C
b
h C b
különben
% . - ·

< <
¹
'
¹
¹
¹
,
3
Az eloszlásfügg"énye%
F F C
h C
C
b
h C b
h b C
% . - ·



< ≤
<
¹
'
¹
¹
¹
3
,
$étel% Az egyenletes eloszlás "árhtó értéke és szórás%
<
b
. - ξ ·
+
+
D
b
. - ξ ·

+ B
26. )3ponenciális eloszlás és %ellemz< a&atai
'kritéri$m" 7'ξ(" ?'ξ(( Bizonyítsa be" ogy
eloszlásf#gg.ény
Az eCponenciális eloszlás
Defin(ció% A ξ "lósz(n6ségi "áltozót e&ponenciális
eloszlás#nak ne"ezzük* h s6r6ségfügg"énye%
f f C
e h C
h C
C
% . - ·
⋅ ≤
<
¹
'
¹
¹

λ
λ
3
3 3
hol λ számot .λ>3- z eloszlás prméterének ne"ezzük.
Az eloszlásfügg"ény%
F F C
e h C
h C
C
% . - ·
− <

¹
'
¹
¹

, 3
3 3
λ
$étel% Az eCponenciális eloszlás "árhtó értéke és szórás%
< D . - . - ξ ξ
λ
· ·
,
5izony(ts be* hogy eloszlásfügg"ény
2*. >ormális eloszlás" .árató érték le.ezetése
A normális eloszlás
Defin(ció% A ξ "lósz(n6ségi "áltozót kkor ne"ezzük normális
eloszlás#nak* h s6r6ségfügg"énye%
f f C e
C m
% . -
. -
· ⋅
− −
,
+
+
+
+
σ π
σ
hol m tetszőleges "lós szám és σ>3
Az eloszlásfügg"ény%
F F C e dt
t m
C
% . -
. -
· ⋅
− −
−∞

,
+
+
+
+
σ π
σ
$étel% A normális eloszlás szórás% D.ξ-&σ
$étel% A normális eloszlás "árhtó értéke% <.ξ-&m
20. ;tan&ar& normális eloszlás és alkalmazása"
tetsz<leges normális eloszlás
Defin(ció% -tanar normális eloszlás esetén m&3 és σ&,
A stndrd normális eloszlás s6r6ségfügg"énye%
ϕ
π
. - C e
C
· ⋅

,
+
+
+
A stndrd normális eloszlás eloszlásfügg"énye%
Φ. - C e dt
t
C
· ⋅

−∞

,
+
+
+
π
Ipcsolt normális és stndrd normális eloszlás között%
F C
C m
. - ·
− ¸
¸

_
,

Φ
σ
Htndrd normális eloszlás negt(" értékekre%
Φ Φ . - . - − · − C C ,
6. 9!bb&imenziós eloszlások
24. 2alószín/ségi .ektor.áltozó 'egy#ttes és
peremeloszlások(
6öbbdimenzió# elo#zlá#ok
9gyüttes eloszlás* peremeloszlások
Degyenek ξ és η diszkrét* /1n értelmezett "lósz(n6ségi
"áltozók*
ξ lehetséges értékei% C,* C+* ; Cn
η lehetséges értékei% y,* y+* ; ym
. valósz$n%ségek/
P (ξ0&i1 η0yj) 0 pij
P (ξ0&i) 0 pi
P (η0yj) 0 (j
(i0)*+,n1 j0)*+,m)
$étel%
∑∑
∑ ∑
· ·
· ·
·
· ·
!
"
n
i
i"
!
"
i i"
n
i
" i"
p
p p q p
, ,
, ,
,
Defin(ció% A pi! .i&,*+;n7 !&,*+;m- "lósz(n6ségek hlmzát
ξ és η együttes eloszlásának ne"ezzük.
A ξ1hez trtozó pi .i&,*+;n- és z η1hoz trtozó E! .!&,*+;m-
"lósz(n6ségek összességei perem ."gy vetületi- eloszlások.
A .ξ*η- tekinthető egyetlen valósz$n%ségi vektorváltozónak2
-6. Két .alószín/ségi .áltozó egy#ttes
eloszlásf#gg.énye és t$la%&onságai
9gyüttes eloszlásfügg"ény
Defin(ció% 8e)yenek ξ és η a 3-n értelmezett valósz$n%ségi
változók2 . ξ és az η együttes eloszlás!üggvényének zt z F
két"áltozós függ"ényt ne"ezzük* mely z .C*y- számpárhoz
ξ<& és η<y események együttes bekövetkezésének
valósz$n%ségét reneli2
4/ 4(&*y) 0 P (ξ<&1 η<y) ((&*y) ∈ 5
+
)
6kkor külön a ξ valósz$n%ségi változó 4) eloszlás!üggvényét
és az η valósz$n%ségi változó 4+ eloszlás!üggvényét
perem ."gy vetületi- eloszlás!üggvénynek ne"ezzük.
$étel% / ξ és η együttes eloszlásfügg"énye F* kkor
# .≤ξ<b7 c≤η<d- & F.7c- Q F.b7d- 1 F.7d- 1 F.b7c-
$étel% / F egy .ξ*η- "lósz(n6ségi "ektor"áltozó együttes
eloszlásfügg"énye* kkor
,. <indkét "áltozó! szerint monoton nö"ekedő
+. <indkét "áltozó! szerint blról folytonos
B.
lim . * - lim . * -
C y
F C y F C y
→−∞ →−∞
· · 3
A.
lim . * -
C
y
F C y
→ ∞
→ ∞
· ,
$étel%
lim . * - . -
lim . * - . -
y
C
F C y F C
F C y F y
→∞
→∞
·
·
,
+
-1. Két .alószín/ségi .áltozó egy#ttes
s/r/ségf#gg.énye
9gyüttes s6r6ségfügg"ény
Defin(ció% Degyen ξ és η együttes eloszlásfügg"énye F. /
létezik olyn nemnegt(" f két"áltozós függ"ény* melyre
( )
( )
F C y f u " d"du C y )
y C
. * - . * - * · ∈
−∞ −∞
∫ ∫
+
fennáll* kkor .ξ*η- "ektor"áltozót !olytonos eloszlás#nak
ne"ezzük és f .ξ*η- "ektor"áltozó
együttes s%r%ség!üggvénye2
$étel% / f .ξ*η- együttes s6r6ségfügg"énye és F z együttes
eloszlásfügg"ény* kkor minden olyn pontbn* hol
f folytonos*
( ) ( ) f C y F C y
Cy
* * · ′′
$étel% / ξ és η folytonos "lósz(n6ségi "áltozók és
s6r6ségfügg"ényük f* kkor
,. f C y dCdy . * -
−∞

−∞

∫ ∫
·,
+.
( ) # b c d f C y dydC
c
d

b
≤ < ≤ < ·
∫ ∫
ξ η 7 . * -
B.
f C y dC f y f C y dy f C . * - . - . * - . -
−∞

−∞

∫ ∫
· ·
+ ,
hol f, illet"e f+ ξ illet"e z η "lósz(n6ségi "áltozó
s6r6ségfügg"énye* ezek z 0n. perem-s%r%ség!üggvények2
-2. Peremeloszlás és s/r/ség fogalma" értelmezése"
megatározása az egy#ttes eloszlás és
s/r/ségf#gg.ényb<l
#eremeloszlás foglm .9gyüttes eloszlásfügg"ény-
Defin(ció% 8e)yenek ξ és η a 3-n értelmezett valósz$n%ségi
változók2 . ξ és az η együttes eloszlás!üggvényének zt z F
két"áltozós függ"ényt ne"ezzük* mely z .C*y- számpárhoz
ξ<& és η<y események együttes bekövetkezésének
valósz$n%ségét reneli2
4/ 4(&*y) 0 P (ξ<&1 η<y) ((&*y) ∈ 5
+
)
6kkor külön a ξ valósz$n%ségi változó 4) eloszlás!üggvényét
és az η valósz$n%ségi változó 4+ eloszlás!üggvényét
perem ."gy vetületi- eloszlás!üggvénynek ne"ezzük.
#eremeloszlás meghtározás z együttes eloszlás f"1ből
$étel%
lim . * - . -
lim . * - . -
y
C
F C y F C
F C y F y
→∞
→∞
·
·
,
+
9gyüttes s6r6ségfügg"ény
Defin(ció% Degyen ξ és η együttes eloszlásfügg"énye F. /
létezik olyn nemnegt(" f két"áltozós függ"ény* melyre
( )
( )
F C y f u " d"du C y )
y C
. * - . * - * · ∈
−∞ −∞
∫ ∫
+
fennáll* kkor .ξ*η- "ektor"áltozót !olytonos eloszlás#nak
ne"ezzük és f .ξ*η- "ektor"áltozó
együttes s%r%ség!üggvénye2
$étel% / f .ξ*η- együttes s6r6ségfügg"énye és F z együttes
eloszlásfügg"ény* kkor minden olyn pontbn* hol
f folytonos*
( ) ( ) f C y F C y
Cy
* * · ′′
#erems6r6ség meghtározés z együttes s6r6ség f"1ből
$étel% / ξ és η folytonos "lósz(n6ségi "áltozók és
s6r6ségfügg"ényük f* kkor
,. f C y dCdy . * -
−∞

−∞

∫ ∫
·,
+.
( ) # b c d f C y dydC
c
d

b
≤ < ≤ < ·
∫ ∫
ξ η 7 . * -
B.
f C y dC f y f C y dy f C . * - . - . * - . -
−∞

−∞

∫ ∫
· ·
+ ,
hol f, illet"e f+ ξ illet"e z η "lósz(n6ségi "áltozó
s6r6ségfügg"énye* ezek z 0n. perem-s%r%ség!üggvények2
--. Ko.ariancia és korrelációs egy#ttató
értelmezése" korrelálatlanság és f#ggetlenség
kapcsolata
Io"rinci és korrelációs együtthtó
Defin(ció% / létezik ξ és z η "lósz(n6ségi "áltozók "árhtó
értéke* to"ábbá létezik
[ ] [ ] ( )
< < < ξ ξ η η − ⋅ − . - . -
"árhtó érték* kkor ezt ξ és z η kovarianciájának
ne"ezzük%
[ ] [ ] ( )
co". * - . - . - . - . - . - ξ η ξ ξ η η ξη ξ η · − ⋅ − · − < < < < < <
Defin(ció% / ξ és η "lósz(n6ségi "áltozóknk létezik
szórásuk* kkor z
( )
( )
( ) ( )
)
D D
ξ η
ξ η
ξ η
*
co" *
·
számot ξ és z η korrelációs együtthatójának ne"ezzük.
/ η&ξ* zz kpcsolt függ"ényszer6%
< .η- & ⋅< .ξ-7 < .ξη- & ⋅< .ξ
+
- és D .η- & ¦¦⋅ D.ξ-
( ) )
h
h
ξ η * ·
>
− <
¹
'
¹
, 3
, 3
Defin(ció% / ξ és η korrelációs együtthtó! létezik és
) .ξ*η- & 3
kkor zt mond!uk* hogy ξ és z η "lósz(n6ségi "áltozók
korrelálatlanok2
$étel% / ξ és η szórás létezik* kkor létezik ξQη szórás is és
( ) ( ) ( ) ( ) D D D
+ + +
+ ξ η ξ η ξ η + · + + co" *
7övetkezménye/ / ξ és η korreláltlnok és létezik
szórásuk* kkor
( ) ( ) ( ) D D D
+ + +
ξ η ξ η + · +
-:. Két .alószín/ségi .áltozó !sszegének 7'ξ("
bizonyítással
$étel% / ξ és η "árhtó értéke létezik* kkor létezik ξQη
"lósz(n6ségi "áltozó "árhtó értéke is és
< .ξQη- & < .ξ- Q < .η-
-5. Két .alószín/ségi .áltozó szorzatának 7'ξ("
bizonyítással
9gyüttes "árhtó érték
Diszkrét esetben%
∑∑
· ⋅
i "
i" " i
p x M - . η ξ
Folytonos esetben
f.C*y- .ξ*η- ".".". s6r6ség f"1e* g.C*y- tetsz. f".
Defin(ció%
∫∫

∞ −

∞ −
⋅ · dxd x f x # # M - * . - * . -- * . . η ξ
)(9,y)(9⋅y
∫∫

∞ −

∞ −
⋅ ⋅ · ⋅ dxd x f x M - * . - . η ξ
-6. , .alószín/ségi .áltozó f#ggetlenségére
.onatkozó tételek és igazolás$k
2lósz(n6ségi "áltozók függetlensége
Defin(ció% A ξ és η "lósz(n6ségi "áltozókt egymástól
!üggetleneknek ne"ezzük* h együttes eloszlásfügg"ényük
egyenlő perem1eloszlásfügg"ények szorztá"l. Iépletben%
F .C*y- & F, .C- ⋅ F+ .y- ..C*y- ∈ )
+
-
$étel% / ξ és η függetlenek* kkor tetszés szerinti <b7 c<d
számpárok esetén% # .≤ξ<b7 c≤η<d- & # .≤ξ<b- ⋅ # .c≤η<d-
$étel% A ξ és η diszkrét "lósz(n6ségi "áltozók kkor és csk
kkor függetlenek* h minden lehetséges .Ci* y!- értékpárr
# .ξ&Ci7 η&y!- & # .ξ&Ci- ⋅ # .η&y!-
2gy szokásos !elölésekkel% pi! & pi ⋅ E! .i&,;n7 !&,;m-
$étel% A ξ és η folytonos "lósz(n6ségi "áltozók kkor és csk
kkor függetlenek* h s6r6ségfügg"ényekre is fennáll z 0n.
szorzási szbály% f .C*y- & f,.C- ⋅ f+.y- ..C*y- ∈ )
+
-
$étel% / ξ és η függetlenek* kkor < .ξη- &
< .ξ- ⋅ < .η-
.mennyiben ezek "árhtó értékek léteznek-
7övetkezménye/ / ξ és η függetlenek* kkor
co" .ξ*η- & ) .ξ*η- & 3
$étel% / ξ és η függetlenek* kkor négyzeteik* ξ
+
és η
+
is
függetlenek.
-*. , feltételes .árató érték és regressziós
f#gg.ény fogalma
Defin(ció% A ξ diszkrét "lósz(n6ségi "áltozó η&y! !eltétel
melletti várható értékén z
( ) ( ) ( )
< y < y C # C y
k k i i k
i
ξη ξ ξ η · · · ⋅ · ·

összeget ért!ük.
Defin(ció% Az m+ .y- & < .ξ¦η&y- függ"ényt ξ "lósz(n6ségi
"áltozó η1r "ontkozó (els'!aj#) regressziós !üggvényének*
z m, .C- & < .η¦ξ&C- függ"ényt z η "lósz(n6ségi "áltozó ξ1
re "ontkozó (els'!aj#) regressziós !üggvényének ne"ezzük.
$étel% / g tetszés szerinti* minden "lós számr értelmezett*
"éges szám0 pont ki"ételé"el folytonos függ"ény* kkor
( ) [ ] ( ) [ ]
( ) [ ] ( ) [ ]
< g < m
< g < m
η ξ η ξ
ξ η ξ η

¸
¸

_
,
≥ −
¸
¸

_
,


¸
¸

_
,
≥ −
¸
¸

_
,

+
+
+
+
,
+
9gy bizonyos függ"ényosztályon belül tlált regressziós
függ"ényt máso!aj# regressziós !üggvénynek ne"ezzük.
-0. 8eltételes és &iszkrét eloszlások" feltételes
eloszlásA és s/r/ségf#gg.ény .alószín/ségi .áltozók
f#ggetlensége
7i#zkr&t elo#zlá#ok
5inomiális eloszlás .háttér% ismételt k(sérlet* kockdobás*
"isszte"éses mint"étel-
( )
....n , k p R p N n
p p
k
n
k P
k n k
* , * 3 , 3 * hol
- , .
· ≤ ≤ ∈ ∈

,
_

¸
¸
· ·

ξ
( ) ( ) - , . p q npq D np M − · · · ξ ξ
/ipergeometrikus eloszlás .háttér% "isszte"és nélküli
mint"étel-
( )
3*,*..n k <* 1 8 n 8* < n 8* < 8* n* hol · ≤ ≤ ≤ ∈

,
_

¸
¸

,
_

¸
¸

,
_

¸
¸
· ·
n
N
k n
M N
k
M
k P ξ
( ) ( ) - kell' nem .ez
,

+


⋅ · · ⋅ ·
N
n N
npq D np n
N
M
M ξ ξ
Irkterisztikus eloszlás .háttér% bekö"etkezik1e A esemény
"gy sem-
( )
( ) , 3 * , 3
,
≤ ≤ − · ·
· ·
p p P
p P
ξ
ξ
¹
'
¹
·
A h 3*
A h * ,
ξ
( )
( ) pq D
p M
·
·
ξ
ξ
Jeometrii eloszlás .háttér% első bekö"etkezés* ismételek egy
k(sérletet és figyelek egy A eseményt*
#.A-&p. <ikor kö"etkezik be először z A
eseményK- "égtelen eloszlás
( )
.... + * , * , 3
- , .
,
· ≤ ≤
⋅ − · ·

k p
p p k P
k
ξ
( ) ( )
p
q
D
p
M · · ξ ξ
,
#oisson eloszlás .háttér% inter"llumb esések számánk
"lósz(n6sége* inter"llum% idő* hossz* terület
stb;- "égtelen eloszlás
( )
,*+..... * 3 k * ) hol
'
· ∈
· ·
+

λ
λ
ξ
λ
e
k
k P
k
( )
( )
<
D
ξ λ
ξ λ
·
·
Feltételes eloszlás* feltételes "árhtó érték* regressziós
függ"ény
Defin(ció% Degyenek ξ és η diszkrét "lósz(n6ségi "áltozók C,*
C+ ; és y,* y+ ; lehetséges értékekkel. A
( )
( )
( )
 + * ,
7
·
·
· ·
· · · i
P
x P
x P
"
" i
" i
η
η ξ
η ξ
"lósz(n6ségek hlmzát ξ "lósz(n6ségi "áltozó η&y!
feltételhez trtozó !eltételes valósz$n%ségeloszlásának
ne"ezzük.
Defin(ció% A ξ diszkrét "lósz(n6ségi "áltozó η&y! !eltétel
melletti várható értékén z
( ) ( ) ( )
< y < y C # C y
k k i i k
i
ξη ξ ξ η · · · ⋅ · ·

összeget ért!ük.
Defin(ció% A ξ folytonos "lósz(n6ségi "áltozó η&y feltételre
"ontkozó !eltételes s%r%ség!üggvényén z
( )
( )
( )
( ) ( )
f C y
f C y
f y
f y C ) · ≠ ∈
*
7
+
+
3
függ"ényt ért!ük.
A ξ1nek η&y 1r "ontkozó !eltételes várható értéke
( ) ( ) ( )
< y < y C f C y dC ξη ξ · · · ⋅
−∞


/sonlón
( )
( )
( )
( ) ( )
f y C
f C y
f C
f C y ) · ≠ ∈
*
7
,
,
3
és
( ) ( ) ( )
< C < C y f y C dy ηξ η · · · ⋅
−∞


2lósz(n6ségi "áltozók függetlensége
Defin(ció% A ξ és η "lósz(n6ségi "áltozókt egymástól
!üggetleneknek ne"ezzük* h együttes eloszlásfügg"ényük
egyenlő perem1eloszlásfügg"ények szorztá"l. Iépletben%
F .C*y- & F, .C- ⋅ F+ .y- ..C*y- ∈ )
+
-
*. >agy számok t!r.énye. )mpirik$s
eloszlások
-4. >agy számok t!r.énye" Berno$lli féle alak%ának
le.ezetése
:a)y #zámok tör0&nye
A ngy számok tör"ényének 5ernoulli1féle lk!
$étel% $ekintsünk egy k(sérletet* hol "lmely A esemény
bekö"etkezésének "lósz(n6sége p. 2égezzük el k(sérletet n1
szer egymástól függetlenül* és !elöl!e ebben
k(sérletsoroztbn ξn z A esemény gykoriságát. 9kkor
tetszőleges ε>3 esetén igz* hogy
#
n
p
pE
n
#
n
p
pE
n
n
n
ξ
ε
ε
ξ
ε
ε
− ≥
¸
¸

_
,


− <
¸
¸

_
,

≥ −
+
+
,
:6. , centrális atáreloszlás tétele
A centrális htáreloszlás1tétel
$étel% / ξ,* ξ+ ; ξn zonos "árhtó érték6 és szórás0
független "lósz(n6ségi "áltozók*
<.ξi-&m és D.ξi-&σ .i&,*+;n-* kkor z
n
n
n
ξ ξ ξ
η
+ + +
·

+ ,
számtni közepüknek "árhtó értéke
m
és szórás
σ
n
9kkor
n
n!
n
n
σ
ξ ξ ξ
ξ
− + + +
·

+ ,
"lósz(n6ségi "áltozó "árhtó értéke és szórás% <&3* σ&,
4entrális htáreloszlás1tétel% / ξ,* ξ+ ; ξn* ; zonos
eloszlás0 független "lósz(n6ségi "áltozók*
<.ξi-&m és D.ξi-&σ .i&,*+;-* kkor z
n
n!
n
n
σ
ξ ξ ξ
η
− + + +
·

+ ,
"lósz(n6ségi "áltozók eloszlásfügg"ényei olyn soroztot
lkotnk* mely minden C pontbn stndrd normális
eloszlásfügg"ényhez trt%
( ) ( ) x x
n
n!
P x P
n
n
n
n
Φ ·
,
_

¸
¸
<
− + + +
· <
∞ → ∞ →
σ
ξ ξ ξ
η

+ ,
lim lim
:1. ;/r/ségf#gg.ény és isztogram fogalma"
feltételek empirik$s f#gg.ény
Defin(ció% / ξ folytonos "lósz(n6ségi "áltozó
eloszlásfügg"énye F* kkor z f% f.C- & FG.C- függ"ényt ξ
s%r%ség!üggvényének ne"ezzük.
0. >e.ezetes t!bb&imenziós
eloszlások. >ormálisból származtatott
eloszlások
>éány ne.ezetes t!bb&imenziós eloszlás
9gyenletes eloszlás
Defin(ció% A ξ és η "lósz(n6ségi "áltozókt z P*b*c*dO
tégllpon egyenletes együttes eloszlás#nak ne"ezzük* h
együttes s6r6ségfügg"ényük
f f C y
b d c
C b c y d
különben
% . * -
. -. -
7
·
− −
≤ ≤ ≤ ≤
¹
'
¹
¹
¹
,
3
8ormális eloszlás
Defin(ció% A ξ és η "lósz(n6ségi "áltozók együttes eloszlása
normális* h együttes s6r6ségfügg"ényük
( )
( ) ( ) ( ) ( )
e
! ! ! x
r
! x
r
r
x f f
1
1
]
1

¸


+

− −
⋅ −






− ⋅ ⋅ ⋅
·
+
+
+
+
+ ,
+ ,
+
,
+
,
+
+
, +
,
+
+ ,
, +
,
- * . %
σ σ σ σ
σ σ π
hol m, és m+ "lós számok* σ, és σ+ pozit("k* "lmint
1,<r<,
$étel% A fenti formulá"l definiált együttes eloszlás
peremeloszlási normálisk* melyeknek "árhtó értéke és
szórás
( ) ( ) ( ) ( ) < m D < m D ξ ξ σ η η σ · · · ·
, , + +
$étel% / ξ és η fenti s6r6ségfügg"énnyel !ellemzett normális
együttes eloszlást lkotó "lósz(n6ségi "áltozók*
kkor korreláció!uk% ) .ξ*η- & r
.e)*e)yz&#: r&3 zz
korreláltlnság esetén
fenti s6r6ségfügg"ény
átmegy két
peremeloszlás
s6r6ségfügg"ényének
szorztáb* ez zt !elenti*
hogy normális együttes
eloszlás esetén
korreláltlnság és
függetlenség egyenlő.
$étel% / ξ és η együttes eloszlás normális* kkor
regressziós függ"ények lineárisk%
( )
( )
m C m r C m C )
m y m r y m y )
, +
,
+
,
+ ,
+
,
+
. -
. -
· + ⋅ − ∈
· + ⋅ − ∈
σ
σ
σ
σ
>ormálisból származtatott eloszlások
9loszlásfügg"ény becslése
$étel% <inden C1re* tetszőleges εR3 esetén létezik olyn C1től
függő n3* hogy
- n .n
A
, -- , -. .
- L - . - . .L
3
+ +
> ≤

≤ ≥ −
ε ε
ε
n n
Fx x F
x F x F P
n
Az 9uler1féle gmm1függ"ény
Defin(ció%
( ) ( ) Γ p t e dt p
p t
· >
− −


,
3
3
A khinégyzet1eloszlás
Defin(ció% / ξ,* ξ+ ; ξn "lósz(n6ségi "áltozók függetlenek*
stndrd normális eloszlás0k* kkor

·
· + + + ·
n
i
i n
,
+ + +
+
+
,
+
ξ ξ ξ ξ χ 
"lósz(n6ségi "áltozót n-szabaság!ok# χ
+
-eloszlás#nak
ne"ezzük.
<.ξ-&n* D
+
.ξ-&+n
A Htudent1féle t1eloszlás
Defin(ció% / z η* ξ,* ξ+ ; ξn "lósz(n6ségi "áltozók
függetlenek* stndrd normális eloszlás0k* kkor
χ
η
ξ ξ ξ
η n
n
t
n
·
+ + +
·
+ +
+
+
,

"lósz(n6ségi "áltozó eloszlását n-szabaság!ok# -tuent
"gy t-eloszlásnak ne"ezzük.
/ n≥+* <.t-&3
/ n≥B*
+
- .

·
n
n
t D
Az F1 és z1eloszlás
Defin(ció% / z ξ,* ξ+ ; ξm* η,* η+ ; ηn "lósz(n6ségi
"áltozók függetlenek* stndrd normális eloszlás0k* kkor z
F
m
n
i
i
m
i
i
n
·
·
·


,
,
+
,
+
,
ξ
η
"lósz(n6ségi "áltozó eloszlását m*n-szabaság!ok# 4-
eloszlásnak ne"ezzük.
/ n≥B*
+
- .

·
n
n
F M
/ n≥@*
- A . - + .
- + . +
- .
+
+
+
− ⋅ −
− +
·
n n !
n ! n
F D
Defin(ció% 4ischer-!éle z-eloszlás/
Az F eloszlásból szármztt!uk
z F ·ln
A bét1eloszlás
Defin(ció% / z ξ,* ξ+ ; ξm* η,* η+ ; ηn "lósz(n6ségi
"áltozók függetlenek* stndrd normális eloszlás0k* kkor
β
ξ
ξ η
·
+
·
· ·

∑ ∑
i
i
m
i
i
m
i
i
n
+
,
+
,
+
,
"lósz(n6ségi "áltozót β-eloszlás#nak ne"ezzük.
q p
p
M
+
· - .ξ
, 3
,
,
- . < <
+ + +
· β ξ
q p
pq
q p
D