You are on page 1of 199

,

ESZTERGALYOS SZA,KMAI ISMERETEK


A fuggelekben a koszorules, gyalulas, maras es a szakmai szamolas alapjai

TANCS'ICS

KONYVKIADO

BUD APE S T, 1 96 6

Forditotta

es a magyar kiadast szerkesztette OHMACHT ROBERT

A kiadasert felel a Tancsics Konyvkiad6 igazgat6ja Felele5s szerkeszt8: dr. Botond-Bolies Gyorgy
Muszaki vezeto: Farago Imre

6000 peldany.

26 (A/5) lv, MSZ 5601-59 Budapest, 1965 Nyomda,


'Bela

650679 Athenaeum
Felelos vezet6:

Budapest
igazgat6

$~proni

Ozemeinkben a teljesftmeny novelese erdekeben all6 lehetoseget

kifejtett faradozasok fel kell tarnunk.

kozeppontjaban

meg

ma is a forgacsol6 megmunkalas all. Hogy a gepipar feladatait teljesfthessUk, minden rendelkezesUnkre ki kell aknaznunk, es az osszes tartalekokat De ez a megkfvant mertekben csak akkor erheto el, ha minden gepipari dolgoz6, kUlonosen pedig gepi szakmunkasaink szakmai tudasa alland6an fejlodik. Az Esztergalyos szakmai ismeretek cfmu mu alapja Gerling ismert, azonos cfmu konyve. Ezt azonban a Szakoktatasi MiniszteriummaI egyUttmukod6, szakmai oktat6kb61 all6 kollektfva a szakiskolai oktatas igenyeinek megfeleloen atdolgozta ugy, hogy az uj konyv most mar az iskolai oktatas kovetelmehyeit is mindenben kielegfti. A szakmai anyag atdolgozasa soran a mu lenyegesen b6vUlt, anelkUI azonban, hogy ez az iizemben dol~oz6 esztergalyosok szamara a mu kezikonyv jelleget csorbftana. Ezt biztosftja a konyv eddig is j61 bevalt beosztasa es formaja is. A konyv bevezeti olvas6jat altalanomlgban a forgacsolas es ezen beliil az esztergalas elmeleti alapjaiba, valamint kozll a gyakorlati kivitelhez sziikseges utasftasokat. Ezek folyaman termeszetesen figyelembe kellett venni a technika jelenlegi szintjet: Kiilonoskeppen elenjar6 munkasaink gyakorlati tapasztalatait es ujft6ink legujabb eredmenyeit alapismeretek kellett a konyvbe szervesen beepfteni. A Szakmai szamtani orizze. Igy valik a regtol j6I bevalt Esztergcilyos szakmai ismeretek uj formajaban es elrendezeseben J:l1ind a szakoktatasban, mind a szakmai tanu1asban jobban es atfog6bban alkalmazhat6 segedlette, de emellett az iizemi dolgoz6k onkepzeseben technikusnak. Odvozlom az Esztergcilyos szakmai embereinknek, ismeretek megjeleneset uj formajaban. Meggyozodesem, hogy ez a reg6ta j61 bevalt szakkonyv tovabbra is hasznara Iesz a mi szerszamgepen dolgoz6 iizemi es ezze! lenyegesen hozzajarul iizemeink terme!ekenysegenek novelesehez.
IS

cimu fejezet celja, hogy gondolkod6ba ejtse az olvas6t a

munkajaban felmeriilo osszefiiggeseken es egyben lehetoseget nyujtson arra, hogy kepessegeit ellen-

j6 szofgalatokat tesz. Eppen ugy, mint eddig, uj forma-

jaban is sok j6 otletet ad majd munkajaban az iizemi szakmunkasnak, a muvezetonek es az iizem i

G. ZA BEL a munka hose es tobbszoros ujft6

AI eszterga
I. I 1.2 1.21 1.22 l.23 1.231 1,232 1..24 1.241 1.242 t.243

........

9
9 10

5.15 5.16 5.17 5.2

Bevezetes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vezer- es von6ors6s eszterga ............. Alkalmazasi teriilete, szabvanyos je!olese es fcreszet Az esztergaagy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eszterga hajtasa .................. Csoportos hajtas ................ Egyes (onmotoros) hajtas ........ Az ors6haz .......................... A fcors6, annak esapagyazasa es hajtasa ..... Szfj- es fogaskerekattetelek ................. A fcors6 fordulatszamanak valtoztatasara szolgaLq berendezesek ............................... t,25 A szanszerkezet a szanszekrennyel ........ ~.251 A szanszerkezet .......................... 1.252 A szanszekreny .... ~............... ...... 1.26 A nyereg ..................... 1.27 Elctolashajtasok. . . .. . . .. . .. .. . . . . . 1.28 Az eszterga karbantartasa. Munkavedelem ..... 1.281 Az eszterga karbantartasa ........ _. . . . . . . . . . 1'.282 Munkavedelem ............... '.' . . . . . .

to
10 II f1 H 12 12f3 14 17 17 18 18 19 20 20 20

A munkadarabok felfogasa ket esues koze . A Riskov elszalag ........... " A tengelyek es ors6k egyengetese .... . Rovid hengeres munkadarabok esztergalasa tokmanyok, sfkesztergalas ,...................... Esztergalas iitkozore ...... :....... 5.3 5,4 A kes fogasra allftasa . . . . . . . . .. . 5,41 Fogasra allftas skala szerint .......... 5,411 Bizonyos meretre elcesztergalt munkadarab eseten. 5,412 N~.ers ,71~gyartma~y eseten .... , .. " 5.413 Szuk turesek eseten ................. 5.42 Fogasra allftas a kes korabbi allasa szerint 5.5 GJa:tastechn~16giai pelda (Egyedi gyartas) . Furas esztergan .............. .. 5.6 A furas m6dja es ujft6m6dszerei . ....... 5.61 A csigafur6k csucs- es ekszoge .......... 5.62 A csigafur6k anyaga, gyartasa es elonyei .. . . . . . 5.63 5.64 Egyeb fur6k .......................... Esztergan torte no fu ras gyakorlati siabalyai . . 5.65 5.7 Furatok esztergalasa. . . . . . . . . . . . . . . .. . Lyukkesek ............... ... 5.71 5.72 F~:6r~.d~k '.' . . . . . . . . . . . . . . 5.8 , Dorzsoles ....................... Dorzsar fajtak (MNOSZ 4401) ..... :......... 5.81 5.82 A dorzsoles gyakorlati szabalyai ...

66

67
68 69 71

72 72 72 72
72

72 73 74 74

75

76

77 78
80 80 81 82 82 83

6
Hos,szme~eke;k, r:ner~I~~ek, tapint6korzok ... T~~om~r~, melysegmero ........... Szogmeres ............... .............. Mikrometerek ............... _... Merohasabok es mero6rak . . . . . .. . . 21 22 23 26 27

JIlesztesek

............

84

6.1 6.11
6.12

6.2
6.21 6.22 6.23

3
3.01

Esztergakesek

............

29
29 31 32 32 33 33 35 36 37 37 37 38 39 40 40 42 43 44 44 45 46 47 49 50 51 52 53 55

3.02
3.03 3.031 3.032 3.033

3.034
3.04

3.05
3.051 3.052 3.06 3.07 3.08 3.081 3.082 3.09

3.10
3,101 3.102 3.103 3.104

3.i05
3.106 3.11 3.12 3.13

3.14 4
4.1 4.11 4.12 4.13 4.2 4.3

Az elszogek .......... _ . . Az eszterga:kesek fobb fajui. Esztergakes szabvanyok Nagyol6 esztergakesek ..... . . Nagyolas es a szabvanyos nagyol6kesek . . . A tereloszog (A) .. Foi-gacsol6ero es az elhelyezesi szog (r.) :.... A csucsszog (e) ...... Oldalaz6 esztergakesek . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . Sim.fta,s ,es.a simit6 esztergakesck .......... A slmltas .. . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . A simft6kesek . . . . . . . . . . . . . . . . Az esztergakesek anyaga ............. A gyorsaeel kesek gyartasa ..... _.. . . . . . .. Gyorsaeel esztergakesek koszoriilese . . . . . . . . . . Keskoszoruk es koszorukorongok .............. Az esztergakes elezesenek fo szabalyai ......... Gyorsaeelkesek elszogei . . . . . . . . . . . . . . Kemenyfem esztergakesek . . . . . . . . . . . . . . .. Kemenyfemek osszetetele es gyartasa ,,. A kemenyfeme'< fajtai (mincsegek), alkalmazasuk A kemenyfemlapkas kesek gyartasa ........ A kemenyfemkesek koszoriilese .... _ . . . Kemenyfemkesek elszogei ........ Tudnival6k kemenyfemmel torrenc esztergalas eseten Finomesztergalas gyemantkessel ................. Esztergahis keramialapkas kessel . . . . . . . . . . . . . . . .. Az esztergakes befogasa Betetkestart6k ...............................

6.3
6.31 6.32

6,4 7 8

A csereszabatos gyartas, az iIIesztes alapelvei ' 84 A csereszabatos gyartas ....... .-. 84 Az i1lesztes alapelvei .......... 84 ISA illesztesi rendszere . : ... '" 86 Az ISA.tures.elve " .. ;....................... 86 Az ISA illesztesi elv .. . . . . . . .. . . .. . 87 Az ISA illeszkedes jelolese ....... 87 lIIesztesi tablazatok ................ 88 Araplyuk ................ 88 Alapcsap ..................... 89 A munkadarab ellencrzese hataridomszerrel 90

Gy6rtcistechnol6giai pelda (Sorozatg}'cirt6s) Esztergamunkcik 1/. ...........

91

92

8.1 8.11 8.12

8.13 8.14 8.15 8.2


8.21 8.22 8.3 8.31 8.32

8,4 8.5 9 9.1


9.2

K~pesz~erga!as, .,' -......... ,.. Kupossag szamltasa .................. Kupesztergalas a kesszan elfordftasavai ......... Kupesztergalas a nyereg kitolasaval. A kupvonalz6 ~ gepi~.ar~an e.lofordul6 kupossag, kupok merese es el~enorzese ............ A tangensfiiggveny ertekei .... Alakos esztergalas .......... Alakos es.ztergakesek (idomkesek) . Alakos esztergalas, ovalesztergalas . Kezi esztergakes es reszel6 hasznalata ... A kezi esztergakesek ........... A reszelck ......................... Rovatkolas es recezes ............... Beszunis es leszuras ..................

92
92 93 94

95 96 97 97 98 99 99 99
100 100 102

Gazdascigos esztergcilcis

.....

. ........

9.3
9.31 9.32 9.33 9.34 9.35 9.36 9.37 9.38 9.39 9,4 9.5 9.51 9.52

AI esztergcilcis .................................
Esztergalashoz sziikseges mozgas~k ............. Aforgacsol6 fomozgas (forg6mozgas) Az el~tol,as i~a~yu ,mozg~ ...................... A fogasvetel Iranyu mozgas A fc:rg.acskere,sztmetszet : .. : A va~ose?es~,eg, : Forgaeskepzodes, elslsak Forgacskepzodes es forgacsalakok Az elsisak (elratet) . . . . . . .

4.4
4.41

4.42
5

Esztergamunkcik

I. .

5.1
5.11 5.12

5.13 5.14

Hosszu hengeres munkadarabok esztergalasa . A kozpont berajzohisa es pontozasa ............. A esueshely fu rasa ........................... A kozpontfurat befurasa es szabalyozasa ..... Esztergacsucs fajtak. A csues beillesztese es beallidsa

A gazdasagos forgacsolas celja es elso mesterei 102 Megmunkalasi m6dok ................... J03 Gazdasagos nagyolas : ...... 104 For~acsr:nen,nyiseg (forgacskobtartalom) :. 104 FOeas~elyseg ................... 104 Elotolas ............................... 104 Fc forgacsol6ero ............................ 104 A fo forgacsol6ero (Pr) a forgaeskeresztmetszet fiiggvenyeben .............................. 105 A fc5forgacsol6erc (Pr) a f"rgacsviszony (f:e) fiiggvenyeben .................................... 105 Forgacsviszony (f:e) ... , ................. :.106 A vag6sebesseg megvalasztasa ............ '... '107' A forgacsolas teljesftmenysziiksegletenek (NJ) kr. szamftasa .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . : 10 Gazdasagos simftas .... '. . .. . . . . . .. . . . . .. . . .. III Gyorsforgacsolas Koleszov kessel ........... 112 Eddigi ismereteink . . . . . . . . ..... . . . . . . . . . . . 1/2 A Koleszov kesel .............. 112 A termeJekenyseg

10 10.1 10.2

niivelese .............
..

113 113 113

Attekintes .................... Kovetkeztetesek ......................

II

19.6 19.7 .Muszaki normak ................. A muszaki idonorma (tn) tagozodasa .......... A gepi foido kiszamitasanak alapjai .. . . . . . . . . . . . . .. Peldak a gepi foido kiszamitasara Me/egedes Huto-keno I i4 114 115 116 117 117 I! 9 119 119 I 19 121 122 124 126 127 !27 128 128 129 130 132 132 133 134. 135 19.8 19.9

11.1
11.2 11.3

n.4
12 12.1 13 13; I 13.11 13.12

Vizszintes furo-maromu (horizontal furomu) ..... 157 Ketallvanyos karusszeleszterga (fUggoleges tengelyu sikeszterga) '............................. , 158 Eszterga celgepek ......................... 159 Masoloeszterga kemenyfemmel torte no' forgacsolasra 160

20 eshiites esztergci/dskor .. .. . ..
~.. 20'.1 20.11 20.111 20.112 .20.113 .20.12 20.121 20.122 20.2 '20.21 20.22 20.23 folyadekok '....................

Revolveresztergcik

es automata:

esztergak

. . . . . . . . . 161
161 161 161 161 162 163 163 163 167 167 167 167

Esztergamunkcik

III ...............

'. .. . . . . . . . . . ..

A csavarmenet. Menetfajtoik . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. A csavarmenet elve ~ Menetfajtak.................................... 13.2 Menetjelolesek -..: menetillesztesek - menetkifutas - menethorony '. . . .. 13.3 Menettablazatok: Whitworth. menet, csomenet es metermenet .................................. 13,4 Menettablazatok: trapezmenet, f(j reszmenet es zsinormenet '.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 13.5 Csavarmenetek merese es ellenorzese ........... Di6 Kiilso menet keszitese esztergan B.61 Menetvagas. kerek menetmetszovel esketpofas menetmetszovel ... , ........................... 13.62 KUlso menet vagasa menetkessel .............. 13.621 Menetkesek kUlso (orso-) menetekre J 3.622 Gyakorlati szabalyok kUlso menetek vagasara 13.623 A menetkes visszaallftasa a menetbe ............ 13.7 Belso menet keszitese esztergan . . . . . . . . . . . . . . . . 13.71 Menetfurok ..... ; ......................... 13.72 Belso menetvagasa kessel es fesus menetkessel . 13.8 Menetkesek nagy emelkedesu menctckhez . : ..... J3.9 Lapos-, trapez~, fUresz- es zsinormenet keszitese esztergan .. ; .... ; ............... :.

Revolveresztergak. a gazdasagos sorozatgyartas szamara .. ; .., ................................ A . revolveresztergak celja, a velUk elvegezheto muveletek es gazdasagossaguk .............. A revolveresztergak celja es alaptipusai : A revolveresztergaval vegezheto munkak A revolveresztergalas gazdasagossaga . . . . . . . . . . . . A sorozatgyartas megtervezese (gyartastechnologiai pelda) ............................... , ....... A sorozatgyartas muvelettervezese a gyarUzemben Gyartastechnologiai pelda Automat<ik a gazdasagos tomeggyartas szamara . . . . Egyorsos teljes automata Tobborsos automatak ......................... Egy- es tobborsos Jelautomatak .................

21.1

21.11
21.12 21.2 21.21 21.22

21.~
21.31. 21.32 ~1.33 21.34 21.35 21.36

14 14.1
14.2

Cserekerekszcimftcis

(vcilt6kerekszcim[tcis)

...

. 136
136 137 138 139

14.3 14,4
14.5 14.6 14.61 14.62 14.63 14.7 15 15.1

filtahinos osszefUggesek .................. A munkadarab es a vezerors6 csavarmenete egyarant millimeter emelkedesu, ketszeres attetel ....... A munkadarab es a' vezerorso menete egyarant hUvelyk emelkedesu ........................ A munkadarab csavarmenete millimeter emelkedesu, a vezerorso hUvelyk emelkedesu ............. A 'munkadarab csavarmenete hUvelyk emelkedesu, 'a vezerorso millimeter emelkedesu Modulmenetek-:-, 1:2 es 2:3 iranyvalto sziv attthelek Cserekenlkszamitas modulmenet szamara; a yezer. orso millimeter emelkedesu ................... Cserekerekszamitas modulmenet szamara; a vezerorso collemelkedesu ........................ Az iranyvalto sziv attetele 1:2; 2:3 stb Tobb-bekezdesu menet vagasa ................

A koszorUles celja es elvi alapjai, A koszorukorongok A koszorUles celja ................... A koszorUles elvi alapjai .................. KorkoszorUles .......................... KUlso korkoszorUles (kUlso palastkoszorUles) ..... Belso korkoszorUI~s (lyukkoszorUles) ......... SlkkoszorUles. CsucsnelkUli koszorUles. MenetkoszorUles. Hutes, meres es hibak koszorUleskor .. SikkoszorUles ................................ Csucs nelkUIi koszorUles . ,..................... MenetkoszorUles ........... ,.......... Hutes-kenes koszorUleskor ................ Meres koszorUieskor ....................... KoszorUlesi hibak .................

168 168 168 169 169 170 171 171 171 171 171 171 171

22.1
.22.2 22.322,4

140
141 141 141 141 142 143

22.5
22.6

A finomr:1egmunkalas celja ................ 172 Az erd esseg" ................. . . . . . . . . . . . . 172 A finommegmunkalas legfontosabb eljanisainak atteklntese ............................ 172 TUkrosftes (Iappolas) ................... 173 DorzskoszorUics (~oning) , . .. . .. . . . . . . . . . . .. .. 173 Finomesztergalas es finomfuras ............. 173

23 23.1
23.2 .23.21 23.22

Gyalulcis .....

,' .....

, ......

, . . 174
174 174 175 176 177 178 178 180 182 183 185 186

Gazdascigos csavarmenet

kesz[tes

.............
vono-

Gazdasagos csavarmenet keszites a hasznalatos es vezerorsos esztergan .................... 15.11 Menetvagas kemenyfemmel 15.12 Onmukodoen kikapcsolo menetkestarto 15.13 gnnyflo .~enethe~g;r1o fej .................... 15.140rvenylo ~e.n~tvaga: :.; 15.2 A menetkeszltes egyeb elJarasal ..................

143 143 143 143 144 145

23.23

A .gyalulas elvi alapjai, a munkadarab felfogasa, gyalukesek .. : .................... Gyalu!as h:m!.ntgyalugepen ............... A hanintgyalugep szerkezete, hajtasa, a loketszam beal!itasa .................................. A loket beallftasa. Elotolashajtas. A gepi foido kiszamitasa .................................. Egyszeru gyalusmunkak. Gazdasagos gyalulas. A munkadarabok e!lenorzese. A gyalugep karbantartasa

Maras ...........................
24.1 24.2 24.3 A maras elvj alapjai. Maroszerszamok' ............ Marotfpusok. Amaro befogasa ............. , . Vagosebesseg. Elotolas. Hutes. Marasi foido kiszamltasa ...... , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. A vizszintes es a fUgg51eges marogep. SzerkezetUk. Hajtasuk. Karbantartasuk ................... A munkadarab felfogasa. Egyszeru marosmunkak Egyszer(i marosmunkakosztokeszUlekben .......

17
17.1. 17.2 17.3 17,4

Esztergamunkcik

IV. ........................

148 148 149 150' , 151

24A
24.5 '.24.6

Excentrikus csapok esztergalasa ................. Elofurt munkadarabok esztergalasa .............. Szabalytalan alaku munl<adarabok esztergalasa Bab (IUnetta) hasznalata .....................

25.1
25;2

19

Kii/on/eges esztergcik .......

; . . . . . . . . . .

154

19.1
19.2 19.3

19,4

19.5

tiluszereszeszterga'menetpatronna( ............ 154 Utaneszterga '.' ... ,. . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 Vonoorsos esztergak ........................ 155 Nehez hengereszterga (0 1400' mm es 7000 mm _ .. hosszu hengerekhez) ..... ; . . . . ... 156 Sikeszterga .................... 156

A legforitosabb nyersanyagok'attekintese .. Az 'acel ................. gyartasa ........... 25.21 Osztalyozasa,es , .. " .... 25.211 Acelgyartas' .... : ............ ............. 25.22 A legfontosabbacelfajtak ;........... , ........... 25.23 Acelszabvanyok .Ontottvas, ....................... '25.3 Gyartasa ... , ........ : . '. . . ... . 25.31 . . . . . . . . 25.32 A legfontosabb ontottvasfajtak Acelontvp.ny es ontottvas szabvanyok ... ~5.33

188 189 189 '189 189 190 191 191 191 191

25.4 25.5 25.5[ 25.6 25.61 25.62 26

Nehezfemek (nemvas-nehezfemek) ......... Kon~yufe~.ek ..... :; .................... Forgacsolasl technologlak : ............ Muanyagok ......................... A muanyagok megmunkal<isa ................... Forgacsolasi technol6giak ..................... Anyagvizsgcilat ..... ,' . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 195 195 195 195 195 195 195 195 196 196 196 196 196 196 196 196 197 197 197

27.11 Tortek felbontasa (tenyezokre bontas) ........ 27.12 Szazalekszamftas. . . .. . .. . . . . . .. 27.13 Aranyok...... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 27.14 Mertekegyse~ek: hossz, terUlet, terfogat mertekegyegei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 27.15 KerUlet- es terUletszamftas 27.16 T~rfog.ats.z~mftas 27.17 Sulyszamltas ............................... 28 28.01 28.02 28.03 28.04 28.05 28.06 28.07 28.08 28.081 28.09 28.10 28.11 28.12 28.13 28.14 28.15 28.16 28.17 28.18 28.19 Gyakorl6 feladatok ......................

[98
198 198 199

199 199 199 201 201 202 202 203 203 203 203 203 203 204 205 205 205 205 206 206 206 207 207 207

Az anyagvizsgalat celja 26.1 26.2 Az anyagvizsgalat m6dszerei 26.21 Mechanikai vizsgalatok ......................... 26.22 Technol6giai vizsgalatok 26.23 Roncsolasmentes vizsgalatok . . . . . . . . . . . . . .. 26.24 Metallografiai vizsgalatok ........ 26.25 Kemiai es fizikai vizsgalatok 26.26 Anyagvizsgalati kfserletek lefrasa 27 27.01 27.02 27.03 27.04 27.05 27.06 27.07 27.{)8 27.09 Szakmai szcimtani alapismeretek . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

A szamok felosztasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Az alapmuveletekben elofordul6 elnevezesek Osszeadas ................................... Kivonas ..................................... 5zorzas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Kerekftes Osztas Tenyezokre bontas Kozonseges tortek: bovftesU!<,egyszerusitesUk, egynevuve alakftasuk :. . .. . . . . . . . . . . . .. . .. . . . . . . . . .. 27.10 Muveletek kozonseges tortekkel: osszeadas, kivonas, szorzas, osztas ............................ '...

KerUlet-, tedHet-, kobtartalom- es sulyszamftas Szilardsag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Nyersanyagok... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Hosszmertekek es szogek IlIesztesek KerUleti- es vag6sebesseg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. ForgacsoI6ero... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Teljesftmeny es hatasfok ,. Eszterga meghajt6motor teljesitmenyenek kiszamftasa ......................................... Szfjhajtas Fogaskerekhajtas .............................. Elotolas.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Es;t~r?~k~s es forgacslevalasztas . . . . . . . . . . . . . . . . .. G.e~1f~ld~.. '.: '.' . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Furas es dorzsoles ............................. Kupesztergalas .............................. Menetek ................................... Koszorukorongok kerUleti sebessege ............ A gyalula~ vag6sebessege ................... Maras.... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

'1

Az eszterga .Bevezets
Brmelyik ipaigra gondolunk is, a bnyszatra, a meztazdasgra,.

iii#
;,,,,'.]',

ffi
ii$
1

a textiliparra, az ptiparra vagy egybre, brmit nznk is,.


a kerkprt, a rdit, az rt vagy valamely jtkszert, mndentt.

tallkozunk esztergn kszlt alkatrszekkel.

Az l.

bra pldul

traktort brzol, az ember se8ttrst a mezgazdasgban. A tengely s a ogaskerk (2. bra) sok dolgoz kezn ment t,
mieltt a traktorba beptettk.Mint nyers kovcsolt elgyrt. mnyok kerltek az eszterglyoshoz, mint nyes s a millimter trtrszig pontosan megeszterglt munkadarabok jutnak az esztergrl.a margpre, aztn edzsre s kszrlsre.

Az eszterga a legrgibb szerszmgpek egyike (3, bra), s a gpiparnak gyszlvn minden zemben megtallhat. Sok
nemzedk tapasztalata fejlesztette ki az esztergt a mai korszer nagyteljestmny .s pontossgri szerszmgpp.

A 4,

brn bemutatott, automatizlt msoleszter8a a technika

egyik csrcsteljestmnye (l. a l9.9 ejezetet). Az ilyen tkletess ejlesztett gpre alapos kszltsg s tfog mszaki ismerettel

rendelkez munks kell. Aki gptjl akarja hasznlni, annak azt alaposan ismernie kell!

gp legyen az ember szolgja!

Ha az eszterga eltt llunk, ne elejtsk el: az esztergn'vgzett munknk is hozzjrul maid a np mindennapi ignyeinek egyre nvekv kielgtshez.Amit az eszterga segtsgveltermelnk,
szolglja az az emberisg jltt s a npek bks egyttlstl

Becsljk meg

ht

esztergnkat s bonyolult szerkezett!

Yiseljk 8ondjt, becsljk, meg

munks-paraszt hatalom

bizalmt, hogy ilyen rtkesmunkaeszkzt bzott rnk!

ta

2. bra. A traktor egyik tengelye s fog*kereke

Aki esztergjt lelkiisrneretesen kezeli,


az sikeres munkt ls vgez vele!

$lim

3. bn. XVlll. szzedbgli egrtergamhcly

1.2

Yezr- s vonorss eszterga


szabvnyos jellse s frszei

Sokle eszterga van (l. a l9. eiezetet), legltalnosabban azonban avezr- s vonorss esztergt hasznlik.

.2l Alkalmazsi terlete,


Alkalmazsi terlete:

skesztergls, a frs, a kpesztergls, a menetvgs s az alakos esztergls.

az zem a ksz|kgyrtsban, a javtrszlegben s a cscseszterga-mhelyben hasznlja. Ezzel vgzik az ltalnos esztergamunkkat. llyenek: a hosszesztergls, a

ielli: EU 355x 1000, ahol

szlt, de a szerszmgpipari ipargi szabvny gondoskodik ilyen szabvnyos jellsrl. Pldul az 5. brn lthat gpet gy

aita megjellsre ttekinthet s egysges szabvnyjelet lla_ ptsanak meg. Haznkban orszgos szabvny erre mg nem k_

mszaki letben arra trekednek,

hogy minden szerszmgp-

E U

ielentse: eszter8a, jelentse: vezr- s vonorss (,univerzls"), 355 ielenti a gpen elorduI legnagyobb trgy tmrit mmben,

l000 jelenti a gpen megmunkIhat tr1y legnagyobb hosszt mm-ben (cscstvolsg).

Ha a betjelek utn csak egyetlen szmot talunk, ez a gpen elfordul legnagyobb tmrt jelenti.

5. bra. Vezr- s vonorss eszterga

A vezr- s vonorss cscseszterga f rszei: o) az esztergagy, b) az orshz, c) a sznszerkezet, d) a vezr- s a vonors, e) az eltols-haits, f) a nyereg (szegnyereg): Az eszterga f mretei: o) a cscstvolsg (ez szabja meg a legnagyobb eszterglhat hosszsgot), b) a csricsmagassg (ez szabia meg
a egnagyobb eszterglhat tmrt)

-s
, l

lGsszn

Szegngereg

().-

Eszlergagg

vezrrlrs
Vonors

Kapcsoltengely

felfoglca

bra. Az eszterga6 rszei

1,22 Az'esztergagy
Ez hordja az orshzat, a nyerget s a sznszerkezetet, Feladata tovbb anyereg s a sznszerkezet vezetse. Az esztergn vgezhet munka pontossga nagymrikbengg az esztergagytl. Az esztergk ellltsakor a gpet az esztergagy alapjn kell vzszintbe lltani.

8. bra. Prizms vezets 7, bra, Esztergagy

A korszer
esztergagyat

merevre ksztik. Hogy a sktrcsn nagyobb munkadarabokat is meg tudjunk munklni, egyes esztergk gpgyban kivehet gydarab van, amelyet hdnak neveznk. A hd visszaszerelst gondosan kell vgezni, leg a elfekv felletek alapos megtiszttsra kell gyelni.
10

gp rezgsmentes irsnak biztostsra az

kops esetn utnllk. Yigyzat! Az eszterglyosnak mindent meg kell tennie, hogy a prizmk id eltti kopsnak elejt ve8ye. Rezelk vagy esztergaorgcs ne kerljn a szn s a yezetkek kz. Korszer 8peken ilc lehrlzszalagok vdenek a .por, reve s orgcs behatolsa ellen. llyen porvdt utlag .s fel lehet zerelni.

esztergagy vezetkei prizma alakrak (prizms esztergagy). Elnyk, hogy az k alak vezetfelletek kisebb mrv

l ,{

.J-./,.-1}

.}ll Csoportos hait.


htrnyai a kvetkezk: azegsz kzlmnekforognia

''23

Az eszterga

haitsa

Tbb esztergbl ll csoportot kzlmvel (transzmisszival) egy kzs

motor segtsgvel haitunk meg. A kzlmves hajts motorhibnl az egsz csoport megll; a sok szj miatt az zem ttekinthetetlen; ha egyetlen gp dolgozik,
kell; nagymrtk szjkops; aszjak sokszor rosszul hznak (cssznak); balesetyeszl). a szj ttolsnl.

9la bra, Esztergahajts, lpcss szjtrcsval

9lb bra. Esztergahaits, egyes trcsval

1.232 Egyes (nmotoros) hajts


Mindegyik esztergnaksait meghait motoravan. llyen haits esetn mr nem kell ktizim, az zem ttekinthetbb vlik. Minden motort kln e lehet lltani, ha a gpen nem dolgozunk. A motor megvlasztsakor minden egyes gp egyni saitossga (pl. ordulatszma, tljestmnyelvtele) igyelembe vehet. Ez gyorsabb s jobb munkt tesz lehetv, s ezzel a termelkenysg nvekzik. Noha a nagyszm elektromotor beszerzsi ra nagyobb, vgeredmnybenaz egyes haits mgis gazdasgosabb, mint a csoportos.

|0. bra. Peremmotoros haits

11, bra. Hajts lbazatra szerelt motorral

1.2lt

Az orshtz

1.24l A fors, annak csapgyazsa s hajtsa Az orshzban van a ors csapgyazsa. A fors s csapgyazsa. Az eszterga i mkdsnek, a vgzett munka

pontossgnak legfbb kvetelmnyei kz tartozik az ors s gyazsaak minsge. Aors a legiobb minsg aclbl kszl, Ersre mretezik,hogy eszterglskor be neremegien. A csapgyhelyek edzettek s,kszrltek. Az orst tfrjk, hogy rrldanyag eszterglsra is alkalmas legyen.,Az ors vgnlev menetre csavarjuk fel az egyetemes tokmnyt, a sktrcst vagy a orgattrcst. Az orsnak a csapgy ntttvas- vagy bronzperselyei_

mok keletkeznek. A csapgykops utnalltssal kiegyenlthet. Klnle ors- s csapgykonstrukcik brn kt ltalnosan hasznlt kivitel lthat vzlatos brzolsban.

ben pontosan s tsmentesen kell futnia. Ha a csapgyban na8y jtk van, a muhkadarab nem lesz hen6eres s a elletn rezgsnyo_ vannak. A lz|a. s l2,lb.

Siklcsapgyas fors. A

utnalltshoz az a anyt megoldjuk, utna a b anyt vatosan meghzzuk. Az orst kzben keznkkel forgatjuk s a b anyt addig lltjuk, mg rezzk, hogy az ors ,,hrlzsan" forog. Ha ezt elrtk, az a anyt jbl meghzzuk. A hts csapgy utnalltsa is hasonlkppen trtnik. Utnalltsnl az eszterga gpknyvben megadott kezelsi utastsokat pontosan tartsuk be, A tenge|y irny nyomst a K talpcsapgy veszi el. Az itt bemu_ tatott brn az ors csapjai hengeresek, a csapgy kls ellete kpos. A 23. brn |that ors csapia kpos.

hastott kpos perselyekkel trtnik.

csapgyak utnalltsa A mells csapgy

12la bra. Siklcsapgyas ors

Grdlcsapgyas fors. A grgs csapgyak srr}dsa kisebb, mint a siklcsapgyak, ezrt nagy ord u latszmokra al kal masak. Az brzolt ors fcsapgya egy kpos furat grgscsapgybl s kt axilis (tr. css) golyscsapgybl ll, amelyek a tengely irny
nyoms felvtelre szolglnak. Az ors hts vge grgscsapgyban fut.
12lb bra. Grdlcsapgyas
ors

hajtsa. Ahhoz, hogy llandan gazdasgos vgsebessggel tudjunk dolgozni, a ordulats_mnak vltoztathatnak kell lennie, Nagy tmri daraboknl alacsony, kis tmrj daraboknl magas fordulatszmra van szksg azonos anyag eszterglsa esetn. Minl tbb fordulatszm fokozat yan az esztergn, annl jobban meg lehet kzelteni a gazdasgos vgsebessget. A korszer esztergknak ezrt van sok ordulatszm okozatuk. A ors ordulatszmnak vltoztatsra tbb mdszer yan.

A fors

fors fordulatszm vltoztatsnak fbb mdozatai (fors sebessgvltk) (Lrsd a 13fo, b, c s d brkat)

A fordulatszm

lpcss vItoztatsa:

fordulatszm okozat nlkli vltoztatsa:

[; ftr-,
t!

,Jt.

-,

13Ja bra. Lpcss trcsahaits

3/b bra.. Fogaskerekes


vlt

sebessg,

13lc brz.

Mechanikus okozat nlkli sebessgvlt

Elektronikus fokozat 3/d ' bra. nlklisebessgvlt

c.)

lpcss szjtrcsa hajtssal, lasst fogaskerk eltttel.vagy anlkl,

b)ogaskerekes sebessgordulatc)vltoztathat 'szm


sebessgvltval egytt),
(sok esetben fogaskerekes vltval,

d) mechanikus okozat nlk

elektromotorral

dul PlV haitssal),

li

e)elektronikus
torral.

sebessgvltval (pl-

egyenram eIektromo-

vezrls

!,
\

112

_*rr--J-.a.-,G

l-J

7,7lt2
7212,1
r,

Szi. s fogaskerktttel ek
1.242.2

Sziirtel
szjtttel. Malatt d1 (14.bra) egyet ordul, a szi

Fogaskerktttel

a megtett t dr.n.2, azaz a szjnak ekkora hosszt]sgrl darabiafut vgig a trcsn. Az aszihossz, amely d, hajt trcsrl lefut, ad, haitott trcsra kell hogy rfusson. Pldul, ha a d, trcsa nagyobb, mint a d, trcsa, akkor d,-nek lassabban kell forognia, hogy a dlrl lefut szjhosszsgot elvehesse.

Egyszeres dt.jz utat tesz m8; ha kettt fordul, al<kor

\q
8. bra,
Fogaskerkhaici.

tl

t
14. bra. Sz!ha!ts

Plda: dr: l00 mm; fordulatszma nr: 30 ord/min, dz: 200 mm; ordulatszma akkor nr: l5 ord/mn,

d: : z: v: s: t: m:
D

osztkrtmr, fejkrtmr, fo8sm,

o8r,

o8vastatsg, modul, az

o8oszts (m.n) az osztkrn


a szm,

mely.z-vel szorozya
1

mrve (homlokoszts),
a

ogosztst

(t}

adja

teht l00.z.30

Ha a smrtkek helybe betket helyettestnk, a kvetkez. kct kapiuk .(rr-vel elosztva mindkt oldalt):

: 200.z. .-,- l5 lefut rut szi titia szi titia.

t:m.?; m:l;
Osztkr kerlete

d.n:z.ti

a:'j;
d m:,z

hafi

:fr

helybe a modult helyettestik,

akkor
Szavokkol: hajt trcsa tmrje szorozva ordulatszmval = haitott trcsa tmrje szorozya fordulatszmval. trendezs utn a kvetkez kplpteket kapjuk:
Feimagassg

_ dtnz
D1

dl,nt
n2

,dz.nz
ClL

dtnt
02

D:d*2m. rn:5.; kiszmtand d s . Osztkrtmr d : z,m: 30.5 : l50 mm. j-too n,rn. Fejktirtmr D: d * 2 m: l5o 4 2.5
Plda: z:30 ; modul Fejkrtmr

f: |.m;

lbmlysg i:1,16 m.

mdosts (ttteli viszony)

Valamely meglev6 ogaskerk moduljt a kvetkezkppen


zmtjuk ki
:

l||;

-_ z+z

Plda: dr: l20 mm;

nr: l50 ord/min; dz: l80 mmi n2: dr.nr: l20 . l50 : l00 ford/min, ,r: il8o

legyezzk meg: a hait kerk (Zr) ogszmnak (zr) s ordulatszmnak (rir) szorzata egyenl a haitott kerk (Z/ ogszmnak (zr). s ordulatszmnak (nr) szorzatval.

Egysleres fogaslierktttel

mdosts (ttteli viszon})

ktszeres tttel

'=?,:i#: T
:l/

zL.nr:

z2.nz

7zz

Mdosts (ttteli viszony)

,L

9. bra. Egyszeres og*kerktttel

,ll2 ?t ':.-:,_.
60 ford/min; n1= ?
90, ford/min.

.itz2

Plda: zr- 303 5. bra. Ktizeres szjtttel nn,dr,dn Es meghajt trcsa fordulatszma szorozva a hajt trcsk tmrjvel : az utols meghaitott trcsa ordulatszma szorozya a meghaitott trcsk ordulatszmval.

--22_ ,,-zlJ0

zr:45; nz:

45'60:

nl,dl,ds:

Mdosts (tttel viszony)

!: ?!: ;: n2 60 J_
kzbettkerk
(20.

gyszer szihajts

_ .lfr. \ , -4, Ur*AV}v ir\


20. bta.

hait s haitott

T+/T.I
A
kzbettkerk

Kzbett

rerr )4

bra). nem mdostia az't-

ff[!:,;ffi,'l!.o,fi:pT*,:
ktszeres tttel

szjtrcsa orgsi ir.

nya azono.
't6. bra. Nyitott szjhaits

Keresztezett szjhaits

fordulatszma szorozva a hait kerekek fog.

Els meghajt kerk


haitott kerk ordulat-

hajt s hajtott

szmval

utols me8.

szjtrcsa orgsi i r.

szma szorozva znyal. 21, bra, Ktszcres tttet

nya llenttes.
17, bta, Kcresztezett szihrjts

hajtott kerekek

a meg.

fog.

nL.ZL.z3= n;Z2.Z1
13

lpcss szitrcsa haits a ordulatszm vltoztats legrgibb mdia. Lpcss szjtrcsval legeljebb 5 okozatot rhetnk el. Ez a legtbb esetben nem elegend, ezrt ezt a szmot fogaskerk eltt alkalmazsval nveljk. A lpcss szitrcsa haits elnye: egyszer s olcs. A lpcss szjtrcsa hajts htrnyai: l. A szj ttevse (,,tdobsa") egyik trcsrl a msikra hosszadalmas. 2. Tudvalev, ha nagy tmri darabot kell nagyolni, akkor a forst alacsony fordulatszmmal kell iratni. A szjnak ilyenkor az eltt legkisebb hajt trcsjn kell lennie. Kis felletet og t, a szi rosszul hz (22, bra).

1.2,|3.1

1.243 A fors Lpcss szjtrcsa haiks

fordulatszmnak vltoztats ra szolgl berendezsek

Hajts pusztn lpcss zjtrcsval


l. szjhelyzet n1

. : d,.n -1- 255 l80 : 30 fordlmin ' -'.d, l50 ,220. l80 d".n ll, sz|helyzet fllr 2l4 fordImin " : -j,d" lB5 d".n l85. l80 lll. szjhelyzet nrrr : -i : __--: /5/ fordImin d" 220 d..n l50. l80 : lV. szjhelyzet nrv : -!-_ : -_lcs,g fordlmin

tnk el.

Ngylpcss trcsval ngyfe fordu!atszmot rheEz ltalban kevs, mert a gazdasgos vgsebessgre a gp igy csak ritkn llthat be.

-EE
': nt'Dg

Lpcss szjtrcsa hajts lasst fogaskcrekes eltttel. A Z, fogaskerk a lpcss trcsval ssze van
mgaZn kerka orsra kelve van, s M csappal (meneszt8omb) sszektlret a lpcss trcsval. Zrs Z"aB perselyre szorosan kelt. B az excentrikusan csapgyazott
ktve.

lpcss trcsa s Z, kerk orog a orsn (laza),

o) Mkdse eltt nlkl. H kart Q irnyba tfordtva, a lasst e!ttet kikapcsoljuk. /Vl menesztgombbal sszekapcsoliuk szjtrcst Zn ogaskereken keresztl a forsval. Fordulatszmok azelz pldnak rnegfelelen: nI: 3C5; h:2l4; rui: lll i nrv: 105,8 ford/mih, b) Mkdse eltttel. M csapct kikapcsoijuk, H kart m fel tfordtjuk; Z, kapcsoldik Zr,leli Z, kapcsoldik Zsgyel,

tengelyen (W) forog.

22. bra.

Hzitb pu:ztn lpcss szjtrcsval


a

Az eltt mdostsa

(ttteli viszonya)

4,50 fog B

Fordulatsmok:

. z2z4 50 50 2 2 -. ': ztz| 25 25 l l


ltv:
tlt]

4
l

i : 306
:

T:79
4

ford/min

nv|: nii :2l4


ll1,11:
O111i

: 4 : i: l5l
:

53,5 ord/rnin 37,75 ord/min 26,45 ford/min

.11,11 :l?1yi i

l05,8

4 _:

Lpcss tlesval s lasst eltttel teht sszesen 8-le ordulatszm rhet el.
* Megjegyzs : Z, ielentse ar

i. fogaskereket

s annak fogszmt

is (stb)!

hajt szjial. Ha kt hajt sziat alkalmazunk, akkor a a|i eltt (illetve tettranszmisszi) ktle fordulatszmmal
i

Fordulatszrn fokczatok szmnak nvele kt


Ha a tengelykapcsolt l-elkapcsol|uk be, akkor pldul n: l50 ord/min. Ha a tengelykapcsolt ll-eikapcsoljLrk be, akkor
pldul n: 250 ord/min.
rhat,

Ktszjas haitsnl a ordulatszm fokozatok szma megnvekszik: pldul, ha lasst eltte, lpcss szjtrcsa, hajtsnl alkalmazzuk (23. bra), akkor a ordulrtszm foko, zatok szma 8.2 : l6-ra e melkedik. lgy mr jobban megkzelthetik a gazdasgos vgsebessgeket

Etttr*a
a) ' Eltt nIkl: 4-fle ordulatszrn (szj !, ll, b) ketts eltttel:

EtilifteL

25. bra. Lpcss trcsahaits, ketts ogaskerekes eltttel

Lpcss trcsahaits ketts fogaskerekes e!tttel. A Z2, Z3 kerkcsoport a pcrselyen etolhat.

lil

vagy lV trcsn);

lljban jabb 4-fle ordulatszm. B llsban iabb 4,f!e fordulatszm.

mdosts gy:
_ Zo

24. bra. kt sziial


Haits

Teht

l2-fle ors ordulatsz{mot kaptunk. Kthaitszias teteltt estn (24. bra szerinti hajtsnl) a rdu, latszm fokozatok szma gy 24,re emelhet.

3.4:

,: Z| - .25
L6

mdosts gy:

.zs .4
z,
z6

t
*,-i-F

IlF^l7-,a,

^-e

1.243.2

Fogaskerekes sebessgvlt

A ordulatsmokat itt klnbz ogszm ogaskerekek kapcsolsval vltoztatjuk. A kerekeket eltolssal, tengelykapcsolval vagy lengkerkkel kapcsoljuk egymsba. Ennek megfelelen klnbz szerkezeti megoldsokat ismernk. Vannak tengelykapcsols, csszkerekes, lengkerekes stb. sebessgvltk. Sok esetben alkalmazzuk a fenti megoldsok kombincijt. Fogoskerekes sees-

2. Nagy az ih,Jze.
3.

A lpcss trcsval szemben a ogaskerekes sebessgvltk l. A szjllts helyett csak emeltyket kell mozgatni.
A fors
mentesl a szihrlzstl.

sgvltt csak Ilhelyzetben, esetleg kifuts

olatt kapcsolhdtunk.

elnyei:

8ordstengelg

b) Csszkerekes s tngetykapcsols sebessgvlt. A legt6bb esztergn a ordulatfokozatokt csszkerekek s tengelykapcsolk felhasznlsval vltjk. A 26. brn lthat ogaskerk-

kereszlnetszele
nl",nvl

szekrnyes sebessgvlt is a csszkerkcsoporton kvl egy kr,ms kapcsolvat mkdik. A Z, fogaskerk a Z, ogaskerkkel,
a

Zra

Zro ogaskerkkel llandan kapcsoldsban van.

Az ilyen

ogaskerekek tbbnyire erde fogazsak, mert erde fogazs setna ogak kapcsolsa okozatosan megy vgbe a fogaskerk Ezltal a kapcsols lgy, a kerekek csendesen szlessgben. utnak, a org mozgs rez8sektl mentes.
26.

lbn.

Egyszerj ogukerkszekrnyes haits

A kapcsols ja

22, 24, Z6 kerekek a B hvelyre keltek, ezzel a W, tengely krl forognak. A Zro kerk szabadon fut a W2tengelyen, AZ"s Zn kerekek a W' tengelyre keltek, A K tengelykapcsol a W, tengellyel egytt forog,s azon H karral eltolhat. A Wrtengelyt

o) Csrlszkerekes sebessgvlt. A Zp 23, Z5 kerekek a I bordstengelyen eltolhat kerkcsoportot alkotnak. A Z2,

szitrcsa kzbeiktatsial vagy elektromotorral haitiuk meg. A kerkcsoport az brn 1-1 llsban van; al1-1l s ll1-1llllsban

ilmeneles kapcso/s
27. bra, Ferde ogzs

Kopuols htrte/en/

ms-ms fogszmrl ogaskerekek kapcsoldnak egymssal, megvltozik a W2 tengely ordulatszma. Az bra szerinti sebessgvlt 6 sebessgfokozatot ad:
Tenge ly-

kap- ] Fordulatszm csolkrr| l.., lll ,H(


]

sor

_ -T-l

cso|kar

en8elykap-

Fordulatszm sor

uHl

lV. .. Vl

Korszer esztergkban srld tengelykapcsolk vannak: lamells tengelykapcsolk vagy elektromgneses tengelykapcsolk, Mindkettvel menet kzben lehet kapcsolni a sebessget, ezrt nagy fordulatszmokra alkalmasak. Ezeket rlgy ksztik, illetve gy lltjk be, hogy trlterhels esetn biztonsgi kapcsolknt viseIkedjenek, ezzel a gp meghibsodsi veszlyt cskkentik.

n: '24 n. -

z3

,/i
l

n*: n' z"' z"


nrr:lt.

23 Z? z:Zrn

zI nl: n, : z2
Drrr: ll , z6
z5

,/
L

'2228

Zl
zs zc

27

zg

z*

llvt:

ll , _

,Zr,Z:, 28 Zr,o

30. bra. Elektromgneses tengelykapcsol

c29, bra. Lemells tengelykapcsol

tekercsels;

b - lamellakteg

c - nyomo8yuru

o - kls ogazsrl lamellk; c - hullmos lut lemezrugk

b - bels fogaz&r lamellk ; o s b lamellk kz berakva

az elektromgneses er szortia egymshoz s ezzel ltestia meneztst.


15

ban szgemel, az elektromgneses tengelykapcsolban

kls- s belsfogazsri lamellkat a lamells tengelykapcsol_

ttoiatot vltoztatsra'plustkapcsols

c) Sgbessgvlts elektromocoi,ral. Sok esetben a sebessg,


elektromotorokat kombinlva, sebessgvltval hasznlnak ogaskerekes

3. bra.'Sebessgvlt,

plustkapcsols

peremmotorral

Plustkapcsols peremmotoros sebessgvlts esetn a ogaskerkszekrnnyel sszekapcsoIt motor kzikarral vagy kzikerkkel 750 vagy l 500 ford/min ordulatszmra llthat. Ezltal, valamely normlis elektromotor alkalmazsval szemben, a fordulatfokozatok szma megktszerezdik. Vannak olyan plus. tkapcsols forgram motorok, amelyek a ordulatokozatok
meghromszorozst

33. bra. PlV haitsrl sebessgvlt

Szablyozhat egyenram mellkramkr motor

teszik lehetv.

1.243.3 Fokozat nlkli sebessgvltk A okozat nlkli sebessgvltk elnye, hogy velk, bizonyos fordu latszmhatrok kztt, tetszs szerinti fordu lazm rhet el. Ezzel lehetv vlik, hogy minden tmrnl gazdasgos vg-

sebessggel eszterglhassunk. Az eszterga kihasznlsnak ez dnt tnyez|e. Tbbfle ilyen berendezst ismernk. A tovbbiakban ezek kzl kt elterjedt tpust ismertetnk: mechanikus (PlV) s egyenram mellkramkr motorral mkd

fokozat nlkli sebessgvltt.

PlV sebessgvlt*

32|a bra. Lasst tttel

32!b bra, Gyorst ttte

trtnik.

Az tengely ordulatszma lland. A B ors meghaitsa lnccal egyenletesen A kpostrcsk rudazat segtsgvel

ktynrtktedttil
(rgsebessg)
34. bra, Fordulatszm szablyozs mellkramkr motorra[

eltolhatk. Lasst tttel esetn a lnc az A trcsk bels ker|etn, illetve a B trcsk kls elletn fut. Ha magasabb orsordulatszmot akarunk elrni, a rudazat segtsgvel a B trcskat tvoltiuk egymst, az trcskat kzeltik egymshoz. A lncszemek lapocskkbl (lamellkbl) llnak, amelyek keresztelel meg. A krpos ben eltolhatk s hosszuk a lnc szlessgnek trcskban sugr, irny hornyok vannak, ezekben toldnak el a lamellk, gy a csszsmentes meghaits biztostva van.
lefordtva annyit ieleng: valban okozat nlkl vltoztathr.
srabadon

* PlV hrom angol sz kezdbetie: positive innitlyvarable. Ez 16

Az armatraram s a geriesztram eszltsgnekvltozta, tsval mkd mellkramkr egyenram elektromotor is hasznlhat fokozat nlkli fordulatszm szablyozsra. A 34. brn lthat ktsebessges ogaskerkhajts kivitel a szablyo_ zsi tartomnyt mg tovbb nveli. A okozat niktili frdulatszmszablyozs egyenirnyt csvek rcsszablyozsval trtnik. Ha a rcseleszltsget a kereszt, szn mozgsval vltoztatni tudjuk, skeszterglsnl lland vgsebesseget rhetnk el. llyen eetben az ors_fordulatszma kilrl befel vgzett skesztergls alatt nvekszik.

,:f,

.(rlEltr!t

]*,l7-

./,f-

1}

1.243.4

lvlaszt kapcsols

o) Alkalmazsa. Ha a fordulatszmok s eltolsok gyakori vltozlatsra van szksg, az elvlaszt kapcsolrisok lnyegesen rnegrvidthetik a kapcsolsokra ordtottidt. Mialatt a gp jr, a.,kvetkez rnunkamenethez szksges ttteleket elvlaszthatiuk. ) A munkafolyamat (sszehasonlts); A darabid metrvidtse elvlasztval I. tblzat elvlaszt nlkl eszterga elvlaszts eszterga esztergls gpi eltolssal ; ezalatt a 2. gpi mvelet_ elemhez szksges fordutatszm s eltol elvlasztsa az elvlasztott forgcsosi rtkekbekapcsolsa egyet.len kapcsolelemmel, (az elvlaszt kapcsol karjval)

. gpi mveletelem

esztergls gpi eltolssal fordulatszm s eltols belltsa tbb kapcsol-

kzi mveletelem 2. gpi mveletelem

kar

mozgatsval

esztergls gpi eltolssal

Csszkerekek esetn csak a gp kifutsa alatt szabad kapcsolni (n : lO . . 20 ord/min). " c) Szerkezete s mkdse. A kapcsolkarok sokasga heyet csak nhny kezelelemre van szksg.
Frczr/szelep Henetfajta kapao/kar
(num, ettols, nOtm, menet naggemelk, nene/, t

i i

esztergls gpi eltolssa ; kzben a 3. gpi mvelet* elemhez szksges ordulatszm s eltols elvlasztsa

Elvdtoszt

0rs

finonetlols

szd n ti ro

fordulatszdm Fkopcsotkor
elyd/asz
l,/gomdgonbtdbla (,

be'; ,kio,

htztmptj* Eltols
etvlasz/

hangag

szivaltg')

s nenevgs)

(vezrors irngvtt1

35. bra. Hidraulikus elvlaszts cscseszterga

kezelelemei

3. bra. El6vlaszt vzlatos brzolsa

tesz szabadd. Ha most

Az elvIaszt

a vezrlszelepet kinyitjuk, a ogaskerkszivattytlolajat nyom a bekapcsolt ola|vezetkeken a vezrlhenger vezrlrudazat s kapcsolvilla mozgsba hoz egy ogaskerkcsoportot vagy mkdtet egy tengelykapcsoltd) Elnyei. A bekapcsolsi idk cskkennek, ezzel cskken a darabid. lgy tbb munkadarab kszthet el az eszterglyos tbtetmegterhelse, nagyobb idrordts s fokozott gpszksglet nlkl. Egyb kivitelek Tisztn hidraulikus elvlasztkon kvl vannak elektrohidraulikus s tisztn elektromos elvlasztk is.
dugattyja fl.

mkdse.

A1 evlaszt belltsakor hidraulikus vezrldobot mkdtetnk, amely csak bizonyos oajvezetkeket

1.2Sl

1.25

sznszerkezet

sznszerkezet a sznszekrnnyel
zn 90Lra etordilva

testet alkot a sznszekrnnyel.

sznszerkezet a legtbb esztergn egyetlen merev ntvnyA sznszerkezet legyen ers s nagy ignybevtel esetn is biztostsa a rezgsmentes zemet.

Forgzsdroloi csuppvl

csszik az esztergagy sznvezetkein.


Kere szsztjn fo rg n

lgen nagyra mretezett vezetfellteinek

teljes

hosszban

zs

lg, Ks lat

ke re sz sza n

orso

38. a), b) bra, Sznszerkezet (metszet)

37. bra. Sznszerkezet

2.,a szerszmnak eszterglsra alkalmas helyzetbe lltsa, 3. a szerszm gpi vagy kzi eltolsnak kzvetitse, 4. azesztergaks szabatos s rezgsmentes munkjnak biztostsa.

l.

sznszerkezettel eIvgzend fe[adatok a szerszm (esztergaks) befogsa,

sznszerkezetet az esztergagyrl val lebillens ellen lcek biztostik. A ksszn a keresztsznhoz kpest elorgathat (pldul kpeszterglshoz). A forgszn a keresztsznon fekszik s csap vezeti. Helyzetben csavarokkal rgzthet. A csavarok feie szmra a keresztsznban krhorony van. A keresztszn csavarorsval (keresztsznors) moz8athat. Ez rendszerint balmenet. Tallunk azonban |obbmenet orst is. A szmra mg ismeretlen esztergn dolgoz eszterglyos, mg a gpet meg nem szokta, helyesen teszi, ha az orsnak azt a forgotsi irnyt, amellyel a kst a ogsbl ,,kihzza", a gpen krtvol
megjelli (38/b

ffi

bra).

Eszterglyos szokmoi ismeretek

fl

1.252

sznszekrny

sznszekrny vagy lakatszekrny (nhol pajzs) a sznszerkezethezvan ktve,.s elssorban azokat a rszeket hordia, amelyek a von_ s a vezrors forgmozgst eltolmozgss vltoztatjk. Szksges, hogy a szn eltolmozgst megfelel pontossggal, tkzk segtsgvelmeg lehessen szaktani..Ezt a clt szolglik az nmkd kikapcsol szerkezetek. (Az tkzkrl az 5.3 ieiezetben lesz sz.)

Kzi hosszeltols. A fogaslccel kapcsold Zn kereket K karral orgatiuk. A ogasl.caz esztergagyra lvnrgztve, a
szn og elmozdulni,

A zranya ktrszes, s' azt a H, kapcsolkar segtsgvelnvitiuk vagy zriuk. A H, kapcsolkar tengelyn ve|t horny S trcsa van, melynek hornyai a zranya kt,csap!t (39/b bra) vezetik. .
szerkezetet, vagyis azt e!re vagy htra mozgat.ja.

Gpi _hosszeltols s menetvgs, Ha a vezrors forog, a zranya (lnkat) kzbeiktatsyal magval viszi az egsz szn-

Kereszte!tols. A K, kpkerk hossz irnyban, a vezrorsn kvezetkesen elmozdthat. Ha a Hr-kapcsolkart P llsba hozzuk, K, s K, kpkerekek'kapcsoldnak egymisal. A K, kpkerk tengelyre kelt Z, kerk kapcsoldik Z,,tel, Zz kerk Zymal. Z3 a keresztszn'csavarorsjt forgatja.

helyzetbe ltiuk; a K kar mivel a kar tengelyn lev Z, kerk kapcsoldik a Zr-mal kzs tengelyen lev Z. kerk kapcsoldik a fogaslccel mozgsba hozzuk a sznt. Gpi hosszeltols. A vonors hornyn cssz'kkel vezetett csiga az SR csigakereket hajtja, A csigakerkkel azonos tengelyen van aZrkerk, Ha H, kart t llsba hozzuk,ZrkapcsolCik' Z, himbs fogaskerkkel; Z, kapcsoldik Zr-mal, az ezzel azonos tengelyre kelt Zo kapcsoldik a fogaslccel, Kereszteltols. H, kart P llsba hozzuk. Z, kapcsoldik Zsv.1l., Z, Zu-tal s Z: Z.-tel. Ez, forgatja a keresztszn csavarforgatsval

Kzi hossze!tols. Ha H, kart 0

- valamint a Z, kerkkel,

orsoJat.

Menetvgs. Hr' karl 0 llsba hozzuk. A. savarzrat a


karral zriuk.

H1

Az brzo]t sznszekrny htrnya.


esztergkra.

Mivel ennl a megolds_ nl mindkt gpi sznmozgatst (hossz- s kereszteltolst) a vezrors vgzi, az hamar elkopik, s akkor mr nem alkalmas pontos menetvgsra. Ezrt trtek t a vezr- s vonorss

A hajtsok reteszelie (40/

bra). Abban az esetben, ha a vezrorst a csavarzrral menetvgsra s a vonorst eltolsra tvedsbl e8yszerre kapcso|nnk be, a pajzsszerkezet alkat_ rszei sszetrnnek; ezt akadlyozza meg a reteszelszerkezet. Ennl a Hrs a sznszekrnyben lev H, karokat R reteszelrd kapcsolla ssze. A'H. karon lev csap a csavarzr megfelel
hornyolsban mozog. A csavarzr csak akkor csukhat, a H,, mind a H. karok 0 llsban vannak
keresztsznors
ha mind

ilyen esztergnl csak menetvgsra szolgl, hossz- s kereszt. eltolsra a vononst hasznljuk.

Yezr- s vonorss eszterga sznszekrnye. A vezrors

Horong

vezrlrsban

J
HJ

Horong
b)

l0 qngo
39. bra. Vonoris eszterga egyszer sznszekrnye

,-1.'2,

.a"-o

Zor 1nua

40. bra, Vezr_ s vonorss eszterga sznszekrnye

1.26

nyereg

A nyerget (szegnyereg) hossz darabok eszterglsnl tmasznak, valamint rsnl hasznljuk. Az eszterga gyn vln 1 vezetse. B saiuva-T rogiitlt. A m'ozg hvelyt (patron), amelynek kpos furatban a nyeregcscs.oglal.helyet,_kzikerkkel toliuk.elre-htra. Hengeres daiab-ok eszterglsakor felszegnek s a nyeregszegnek pontosan egy tengelybe kell esnie. Pontos beilts clibl a.nyereg els-rsze Q csavarral, a F nyeregtalpon elmozdthat. Kis leits kpok eszter_glsnl is a_nyeregnek eztaz eltolsi lehetsgt hasznliuk fel. Eszterglsnl a munkadarb rezgsmenies utsnak biztostsra bellts rrtn a hvely helyzett.az M.szortkarral_rgztik. Elforduls eIlen a hvely horonyvjaiban ut csaPos csavarral biztostjuk. A nyereg mindig gy lljon, hogy a mozghvely
tnik, meyet' az E karral mkdteink.

minl mlyebben a vezetkben maradhasson.

mozghvelyt a belsmenetes megoldsnl H.,kzikerkkel s G orsval moz8atiuk. A saru meghzsa az excentrikus csappa[ trEgyes tpusoknl a sarut csavarral szortik meg.

4. bra, Nyereg
18

12, bra,

nyereg beszablyozsa

1.27 Eltolshajtsok
Az
eltoliissal dolgozhassunk, a sznszerkezetet vagy a von-, vagy a vezrorsnak kell mozgatnia. Az eltolshaitm feladatai :
eltols irny mozgs szabia mg a forgcs vastagsgt (l. 4.2 fejezetet!) s a menetvgsnl
a menetemelkedst.

Ahhoz, hogy gpi

]:

tT5 :;rT:.Tilul:i'j":,J:,:1:!y.lgnn"t a kvetelmnyek (nagyols, simts, menetvgs) szerinti biztostsa. Annak megielelen, hogy a vezr-, illetve vonorst a fors ordulatszmhoz kpest gyorsabban vagy lassabban iratiuk, az eltols (menetvgsnl a menetemelkeds) nagyobb vagy kisebb lesz. 3. Az eltols irnynak megfordtsa (reverzs). Aszeilnt, hogy a vezr-, illetve vonors io.bbri vagy balra'orog, a sznszer.kezet, s rajta a ks is, |obbrl balra vagy balrl |obbra halad.

45. bra. Cserekerekes eltolshaits

43. bra. Sziittteles elto|shaits

44. bra, Fogaskerekes eltolshalts

mr alkalmas menetvgsra. Az eltols (menetemelkeds) nagysgt ogaskerekek cserivel vltoztatluk.

vonorst lpcss szjtrcsa forgatja. Az eltols nagysgt a szjak ttevsvel vItoztatiuk. Mivel a hajts ennl a megolds_ nl nem knyszerkapcsolssal megy vgbe (szjcsszs!), az eltols nagysga Pontosan nem biztosthat (csavarmenetet ezzel a hajtssal vgni nem lehet). Fogaskerekes eltolshajts (44. . bra). A fogaskerekes haitsnl a vezrorst s a vonorst fogaskerkkel hajtjuk. Ez - az elbbivel szemben - mr knyszerkapcsolsos ha.its, s gy az eltols rtkepontos s bellts utn iland. Ez

Szjttteles eltolshajts (43. bra). Ennl a

ha.itsnl a

ogaskerekek a kvnt eltolsnak (menetemelkedsnek; megfelelen cserlhetk s az oll s ollcsap segtsgvelegymssal kapcsolhatk. Az irnyvltszvvel, illetve annak kerekeivel (Z" s Z") vitoztatiuk meg a vezr-, illetve vonors orgsi irnyt, teht az eltols irnyt is.

hajts. A

cserekerekes eltols_ Z, Zo, Z, s Z,

A hzkess a Norton eltolshajts. Nagyolshoz, simtshoz s menetvgshoz ltalban klnbz eltolsok kellenek. Az eszterglyosnak a fogaskerekeket igen srn kellene cserlnie, Ha cserekerekekkel (l. 45, bra) vltoztatiukazeltolst, az igen lass, azrt korszer esztergkra olyan szerkezeteket kellett konstrulni, amelyeknl a kvnt eltolsi rtkeket egyszeren kapcsol karok lltsval hozhatjuk ltre. llyen szerkezetek elssorban a hzkes hajtsok s a Nortonszekrny.

iil
Hzkes elto!shajts
tengely hastkn kereszt| benylhat a
khornyba. Pldul

Fogoskerk

(4, bra). A W' tengelyt ogaskerekekkel aforsrl hait.iuk. Azv 23 s Z, kerekeka I tengelyre szorosan keltek, A 22, 24 s Zo kerekek szabadon futnak a I

cstengelyen.

cstengelyben yan a hrlzk.

s Zo kereket akar|uk kapcsolni: a hzkes tengelyt a ogastengellyel addig toljuk, amg a hzket a

Z,

A hzk z W, Z, Za vagy 7u kerk

rug be nem nyomja a Zn kerk hornyba,

ltesthetnk Zr_7rkerekekkel. Kapcsols utn a hmba ogantytljban lev csap az tttelnek megfelel furatba beugrik s gy a himbt rgzti.

Norton ettolishaits. A & khornyos tengelyen, amelyet a forsrl haitunk, a Z, fogaskerk csszkkel eltolhat. Z, l<erk a himbaS kerekvel kapcscldik. Az5 kerk a Nortonhimb.ban van gyazva. A himba a W. tengely krl elforgathat. A kzi foganty, illetve himba moz8atsval kapcsolatot

Egyestett hzkes s Norton


Ebben mind a kt rendszer elnyei kieiezsre iutnak. A vitel
55 leeltolst enged meg, amelyeket a gpre szerelt tbl_

eltolshajts.

49. brn lthat ki-

zat szerint lehet kap-

B,

bra. Nortonszekrny ellnzeti kpe

cso!ni.

ferde uraor.
2*

sge a szekrny ells faln lthat

Minden Nortonszekrny

ieIlegzetes-

el6tol&h.it5

hzkes s Norton

49. brz. Egyestett

7,28

Az eszterga karbantartsa. Munkavdelem


1,28l

Az eszterga karbantartsa

rtketbz a npgazdasg. Ezrt az eszter8t s a szerszmokat is, a legnagyobb gonddal s elvigyzattal kell kezelni.
8yelink az albbiakra:

korszer eszter8a ellltsa rendkv] pontos s gondos munkt kvn s ezrt magas az ra. Teht minden eszterglyosra nagy

l.. Mindennap a munka megkezdse eltt a kzi ola|oznylsok megtltendk olajial. Kzponti s keringtet olaiozs esetn az olaiszint s a szrbettek llapota ellenrzend. Elgtelen olaiozs id eltti elhasznldst okoz. 2. lndts eltt elIenrzend, hogy az sszes kapcsolkarok helyes llsban vannak-e. A kapcsolkarok hibs llsa trst okoz. 3. A csrlszelleteket a orgcstl s vasreszelktl vdeni kell. Ellenkez esetben hamar kopnak s pontatlan munkt eredmnyeznek. 4, Az esztergagy hasznlaton kvli rsztedjk be deszkval, hogy a szerszm yagy a munkadarab meg ne srtse. 5. A munka befejezse utn az esztergt gondosan meg kell tiszttani. . Tartuk be gondosan a gphasznlati utastst. Ennek a dolgoz kezben van a helye!

A munkahely rendbentartsa. A
8yeljnk az albbiakra:

rendben tartott munkahelyen nem tltjk el drga idnket keresglssel. Ezenfell a kvetkezetes renddel a szerszokat s mreszkzket is kmljk.A rendetlen munkahely a szakmjt nem szeret munks ismertetjele.

2, A szerszmszekrny ne legyen selejtes munkadarabok, piszkos rongyok, uzsonnapapr s egyb oda nem val dolgok gyjthelye.

l. A
A

elog szerszmokat s cserekerekeket a szmukra kijellt helyen kell tartani.

szerszmokat rigy helyezzk el, hogy minden keresglsnlkl el lehessen venni, A szerszmokat egyms mell helyezzk a polcokra, s ne dobljuk sszevissza. 3. A munkhoz esetenknt szksges szerszmokat az esztergagy vddeszkjra rendben helyezzk el, s a mreszkzket, ha kln mszerllvnyunk nincsen, tiszta trlrongyra rakjuk.

50. bra. Helyes szerszmelhelyezs az esztergn

5, bra.

Rendetlensg az esztergn

1.282 Munkavdelem
Tanuld megstartsd bea balesetelhrtsi szabtyokat!Alegtbbbalesetetgondatlansgokozza. magadnak s a npgazdasgnak. Dolgozz baleset nlkl, ezzel tartozol

_grli:lt

2. A mhely nem gyermekjtsztr, a gpek pedig nem itkok. tgen sok ipari tanul srilyos balesettel fizet a itkrt, 3. El ne tvoltsd a vdberendezst, mert az a te e8s6gedets testi psgedet vdi. okozott. 4. A forgcsot sohase a kezeddel tvoltsd el, mert a orgcs okozta seb nem e8y esetben srilyos vrmrgezst
5. Gyr, karkt s karra nveli a balesetvesztyt. Ezrt munka kzben ne hordjuk ket. 6. A lbat ers cipvel kell vdeni.

t. Kipihenten gyere

"ffi_

a munkahe|yedre, a fradtsg lokozza a baleseti veszlyt.

ssfi tss{i ttsfi[ i vf$ri,$Hr*ffilfr{ !


i

I
t,

}
|-

l i

s,siir*,irffi*is**rin
52. bra. Munkavdelmi plakt

gri 54, bra. Munkevdelmi pllkt

53, bra. Munkevdelmi plakt

20

*-s

.G

2 Mrss ellenrzs
2.1 Hosszmitkek, mrlcek, tapntkrzk
Hosszmrtk. Mrsnl valamely mennyisget azonos ajia mrtkegysggel hasonltunk.ssze. Hosszmrtket .sak hosszmrtk
kel, szget csak szgmrtkkel lehet mrni stb.

hosszmrs egysge a mter, ez a fld krletnek krlbell

;;|-^;;.e.r.

(l799-ben llaptottk meg). Az els mtert (smter) Przsban rzik, Menetek mrsre mg az angol corr

(l":25,4

mm).

mertell3onlPrrl.n

Hosszmrtkegysgek
Megnevezs

lI. Idblzdt

Rvidts

Mrtkegysgek
sszehasonltsa

mikron

(ejtsd: m)

millimter
centimta{,

decimter
mte r

1dm:l0cm, m:OOcm

! .*_=_]!,.ln_
1000,m

.r_]009l_

55. bra. Az

smc

kilomter

km -

A mrrc a mreszkz.

Azeszterglyos munkjnak alapja a helyes mrs.A mrs az ezterglyost! porrtossgot, tsztasgot, elelssgr:etet s gyakor|atot kvn. Mrni csak a gp nyugalmi helyzctben szabad. A mreszkz megvtasztsa a munkadarab mreteinek megkvetelt pontossgtl fiigg. Ha egyszer mneszkzk is, megelelnek rgy nem galdasgos nagypontossgri mrmrzerek hasznlatr. A mr,errkzkn beoszts van a mret leolvassra. Mrsihfok Felmelegedsna mreszkz s a munkadarab is kitgul. Azt a hfokot, amelyen a mreszkznek es a munkadarabmelyeknl nak megadott mretnek kell tennie, alaphmrskletnek nevezzk (MNOSZ szerint 20 C'). Azokon a mregkzkn, a mrs20 C"-on trtnhet, ,,20 Co" jelet ltunk.

,l. A mreszkzket ne dobljuk a szerszmokra, hanem a munkahelyen kln rakjuk le. 2. A nrsalkalmval a mreszkzket ne erltessk, nehogy megsrljenek. 3. Mreszkzket ne tegynk a napra vagy a fttestre, mert a melegtl &itgulnak s a mrspontatlann vlik. 4. A mreszkzk fnyes rszeit hasznlat utn leheletvkonyan kenjk be vazelinnel. s csukls mrIceket alkalmazunk. A fbl kszlt csukts mr!cek (collstock) csak Mrtcek. Gyakorlatban acmrlceket
alkalmazhatk, mivel durva mrseknl

l. A mreszkz pontatlansga (pldul elhasznlt volta). 2. A kezels pontatlansga. 3. A leolvass pontatlansga. A mreszkzk kezetse gondossgoi kvn, mert drgk

Mrsipontatlansgok okai a kvetkezk

leh'etnek:

s knyesek. gyeljnk a kvetkez alapelvekre:

m hosszon 2 mm pontatlansguk is lehet.

o
5. bra. Aclmrlc

Aclmrtcek klnbz

Aclmrlc hasznlata

a leolvasst knnyen eltveszthetjk.

hosszrisgban kaphatk. Beosztsuk mm-es s ]/2 mm-es |ehet. A 7f mm-es beoszts mrlcen

Az aclmri:ek alkalmazsa.

Rendszerint hosszmr&re hasznljuk. (Leolvassi pontossg krlbeli Vq mm.')

Tapintkrzk. A tapintkrzket

mretek tviteJre hasznliuk, s tbbnyire tmrket mrnk velk. Csak annrk ellenrzsre alkalmasak, hogy van-e eltrsvagy nincsen. Az eltrs nagysgrend,it nem mutatjk. Vannak kls s bels tapintkrzk. Mrlccel Vagy tolmrvel !|ithatk be, de bellthatiuk ksz munkadarab vagy idomszer szerint is. Porrtos mrirea tapintkrzk nem alkalmasak, mert belltsukkor vagy mrskor egyni rzknket nem tudjuk kikapcsolni (nyomsra a szrak rugznak).

56. bra. Kk tapintkn 59. bra. Bels taglntkEd

(ll) tbbnyire mr|cceltrtnlk. A mrfelletek tvolsgt r srak gyenge tgetsvel lehet nvelni vagy cskkenteni (lll). }rs&or a tapintkrzt csukljnl fogiuk meg (lV).
fa, _:,:,

Kts tapintkrz

(l) kIs tmkmrspe.A bellts

Bel tapintkrz6

bels beszrsok mrsre'val(V} tllr&kor a tapintk


helyes tartsra is gyelink.
21

(l, ll) furat mrsre.A belts mrl&cel (lU) vagy tolmrvel (lV) trtnhet, A rugs taplntkrz (ll)

,, r,-

2.2

Tolmr, mlysgmr

A tolmrk leolvassi pontossga ltalban 1/0 mm nagysgrend, Lteznek azonban olyan tpusok is, amelyek leolvassi pontossga 1|20 vagy 1/50 mm.

M
0

7io

\, ,szidvonatt
'Nu/loyonot

Nnwz
5zcritcsavar

61. bra. 0. bra. Tolmr

noniusz

A noniusz. A

olvashatk le.

A mozgathat sznt bell rug tartja egyenesen, llsban rgzt cvarral rgzthet. A tized millimterek a noniuszrl

A totmr szerkezete. A

mozgathat szn a szron eltolhat.

noniuszn 9 mm hosszsg l0 egyenl rszre van felosztva (l), teht minden noniusz-oszts /10 mm-rel kisebb, mint l mm. Ha a noniusz l-esosztsaesikegybe a vonalz valamely osztsval, akkor a mrend tvolsg 'l/0 mm-rel nagyobb, mint a vonalzn leolvxott egsz millimter mret (ll). Ha a 2-es oszts esik egybe a vonaiz valamely osztsval, akkor 2i 0 mm-rel nagyobb s gy tovbb (lll). A vonalzn a noniusz 0 osztsvonala jelzi az egsz millimter mretet. A vonalz valamely osztsval ppen egybees noniuszoszts adja meg a tized millimtert. A 't/lv. brn lthat tvolsg hossza 9,4 mm.

62. bra. Noniuszok fokozott leolvassi pontossga

iets nrs(furam)
3. bra.

A tolmr

h?sznata

tvolsga biztosabb leolvasst enged meg.

Vannak olyan noniuszok is, amelyeknl l9 vagy 29 mm-t osztanak l0 rszre, Egy.egy ilyen oszts teht 1,9, illetve 2,9 mm. Eszerint ezeknl az lll0 mm a 2, illetve 3 mm-bl hinyzik. A mrsi pontossg teht itt is l/l0 mm, de az osztvonalak nagyobb

A totmr hasznlata s ellenrzse. kIs mreteket a

*e.i"ltit"t"t (pofk) kztt mrnk. BeIs mretek mrse az bra szerint irtnik. (A skln leolvashat hosszhoz l0 mm hozzadand!) A mrlekkel kls beszrsok tmrjt
mrjk. ldnknt a tolmr pontossgt. ellenrizni kell: a mrfelleteket megtiszttiuk s sszetoliuk. Ha a vonalz 0 osztsvonala egybeesik a noniusz 0 osztsvonalval s a mrelletek kzt-inyrs nem ltszik, akkor a tolrnr .i,

|.i=F
\%) ,
61, bra. A tolmr helyes kezelse

ffir"'r,, |J/*
:
t

Helgtelen

rnlysgmrvelfenekes; uratok (zsklyukak), hornyokstb, mlys!t?rrhetliik a nonisztl irgg leolvassi pontossggal


(ltalban

'll10

mm).

I<orai elhasznldsnak elkerlse vgett a l<vetkezkre gyeljnk : orgsban lv alkatrszt ne mrjnk, A tolmrt rgztett mrfe|letekkel ne prseljk r a darabra. Lehctleg ne a mra mrfelleteket ne nyomfelletek vgvelmrink. Mrsnl juk ssze ersen. A tolmrt hasznlat utn leheletvkonyan

A tolmr helyes kezelse. A nrrfelletek

zsrozzuk be.

ffi:l -\D
5. bra.

tb

mlysgmr szerkezete

66, bra.

A mlysgmrhasznlata

vonalzi i a szn (tolka). Ugyangy, mint a tolmrnl, itt is a noiusz segtsgvel olvassuk le a tized millimtereket,
22

A mlysgmrszerkezete.

Falkatrsze a tolkaszr (mrc,

mtysgmrhaszntata. A mrfellet s_ a_ szn .il az alkatrhe-z szortand. Klnteges mlysgmris kszl nehezen honrhet helyek mr9re(lsd 6. bra jobb,
oldaln).

/,.-,G

2.3 Szgmrs
szgnek nevezzk. A:szget a kt' Kt egyenes vonal vagy fellet irnynak egymstl val eltrst szgszr (A s B) s azok metszspontia (S) alkotja. A szg nagysga nem gg a szrak hossztl, nagysgt a szrak irnynak egymstl val,eltrse hatrzza meg, A szgmrs mrtkegysge a ok ('), mely egy teljes krorgs l /360-ad rsze. A fokot 60 percre'(60') s azt tovbbi 60 msodpercre

(60J osztiuk. A szgeket


67. bra.

grg

bc betivel jelljk,

pldul a ("!ru), 4 (bta),2l (gamma), (delta)

szg ogalma

stb.

a+F=1800

/obra. A kiegszt szgek


(o+B) sszege 180'

oi=a)'- {szl?t=Fz

4
/Rt-.,
70. bra.

Ok13+=809

9. bra. A cscsszEek (ct s ol, va, lamint i3l s Pr) egymrissal egyenlk

hromszg szgeinek sszege 8Oc

szgmrk

71. bra. Szgmrk

jel) a szg cs"csia helyezzk s a szgmr alaplt Szgmrvel sz8et 8y mrnk, hogy a szgmr kzPPontjt (a 7l. brn M a szg egyik szrra fektetjk. A msik szgszr a szgmr skljn kimetszi a szg nagysgt,

leotttoss:

leolvosds:

70o

leotvass,

1,10o

,aJ
72, bra. Egyszer szgmr

l -ns..Zr,

--

a.Il?"-90" - 20"

73. bra. Mrsegyszer szgmrvel

Az

egyszer szgmr beosztsa 0"-l80%ig vagy I0"-l70',ig tart. Mrsipontossga lo. Bizr:nyos clokra jobban megfelel

ll., lll. Sokszor kzvetlen leolvassra nincs md, ilyenkor a leolvasott rtket9O"-bl, illetve a leolvasott rtkb1 90"-ot
levonunk (lll).

l. Kzvetlen

leolvass (pldul 70).

az olyan szgmr, amelynek beosztsa csak 90o-ig n, onnan


megint cskken.

hgyelem: az egyes brkon a-val iellt szgek cscsszgek s

gy egymssal egyenlk.

Az egyetemes szgmr (rgebbtpus) mrsipontossga 5'. A beosztst 4x90'-ra osztik, A


llthat s emellett hossz irnyban is eltolhat. Pontos leolvass a percnoniusz segtsgveltrtnik.

mozgszr mindenszgrebe-

74. bra, Egyetemes szgmr (rgebbi kivitel)

23

75. bra. Egsz okok.leolyas&a

"|z

egsz fokokot a beosztson

a noniusz 0 vonalnl olvassuk te.


llsba.

a mozgsrat elszr kpzeljk kindul l, Abololdoli brnelveltaszg mrsnl

A noniusz 0 helye

A llsban egybeesik

'ban a nniusz 0 vonala a 600 osztsvonalra mutat. Tcht cr:6F. l|, A jobboldoli bra P szgt a mrsin 8 llsbl kiindulva mrjtik (a noniusz 0 vonala ilyenkor 90o-ra mutat). Most a mrsnti llsba orgatjuk. Ekkor a leolvashat rtk600. A szg nagysga teht P : 90oJ0o:30o.
Megjegyzend:

a fbeos*s 0 vonalval. Az a szg mrsnl a noniusszal e8ytt mozt mrvonalzt (mrsn) B helyzetbe ordtjuk. Ebben az lls-

a fokokat min$s a kiindul ponthoz viszonytva mrjk, ilJetve olvassuk le!

Alapskdta

oy Alops*la
_
NOnlusz

i5 l
A

llniuszoszttisyonol

i\vrzo,5'
2

},
?rzo'7a'

lldnszonrtiiyunal

76. bra. Perc-noniusz

perc-nnusz olyan v, melynek 23"-nyi darait

12

egyenl iszre oztjuk.

Teht minden oszt5s23:l2:


1 l12

els osxsvonala az rlapskta egyik osztsvonatval egybeesik (ll), akkor a mrt szg

:S'-cel

ri2";0).Ha

a nonusz

nagyobb, mint az a szg, melynek

osztst a nonusz 0 yonala elhogyta. Ha az atapskla egyik osztsval a noniusz msodik vonala esik egybe, akkor a szpg t0'.cel na8yobb

(lll) s gy tovbb.
Figyelem:

szgperceket a noniuszon o]vassuk {e.

Ct,23'30|*\5"68'00,

77, lbta. Sr8,percek

leolvassa

A szgpercek teotvassakor a noniusz O llsbl kiindulva ugyanabbanazinnybanmegynktovbb,mintamilyeninnYbanazegsz fokokat olvastuk le (l). Hr a mozg sr 45o.os vagy 600-0 vgvel(mrfelletvel)mrtnk, a leolvasott rtkheza 45o vary 0o hozzadand.

Ja-.a..-,C

Az rljtpusrt etyetemes szgmrn ugyan csupn etyetlen leolvassi lehetsgvan tO':

gyorsabban s biztosabban lehet belltani. A krskla 2x l80rra van beosztva. Azltal, hogy a pratlan szmrl okok (lo, 30 stb.) osztsvonalait elhagytk, a skla igen ttekint_ hetv vlt. Az alapskla (fbeoszts) s noniusz egy skban vannak. A noniuszon a 0--2%it terjed sklarszt kerek l-et jelent6 rszekre, eszerint l2 rszre osztottk. Mindegyik osztsrsz rtketeht 46":l2-

|-is,

de ezt jobb skla.s noniuszbeoszts rvn

skla valamelyik osztsvonalvaI egybeesik, rgy az egsz szmrl okokhoz (leolvassa a noniusz.nullavona fltt s percet kell hozzadni, amennyit a noniusz skla mutat.

H" teht a noniusz l0' osztsvonala,az alapvagy eltt!) annyi okot

Alops*lo

llapskdla

78. bra. jtpusrl noniusz

79, bra, Leolvrsi plda (l7" 20')

gyrtmny) a szgek mrtktkzvetlenl s nagyon_rtelmesen mutatja. Szkn}lstl leolvas nagyt negyvenszeres, parallaxishiba mentes nagytst tesz lehetv. A szgmr dobon ngy 0-90%os osztst tartalmaz vegskla van. A finomsklk mg tovbb iavtji.( a leolvassi pontossgot. A foksklk s a finomsklk egymshoz kpest elmozdthatk. A doboz tetejn lthat karocskval a bellts rgzthet, s a leolvass alatt nem mozdulhat el.

Az optika etyetems szgmr (NDK, Zeiss

i,.,,.,,, .,,,i .,l,' ,,,,.,i ..;1i.i i''.ii*li "tiliiiiiii,.' 80. bra. Optikai egytemes szgmr

8. bra, Az optikai szgmr

vegsklja

mutatja. Ha pontosan egyfinomsklk egy okot l2 rszre osztanak. l':l2: lof12:5'. A inomskJa nulla vonala a okrtket beesik a okskla valamely osztsvonalval, a szg nagyiga ppen kerek okokkal ejezhet ki (83. bra).

60

irlrl

30

86

88

90

rlr

lrr

l[lll

30
82. bra. Finomskla S'_-es osztssal

l,I

Il|

60

90

88

ll

86

83, bra. Szgrtk belltva kereken 90o-ra

90

;tll
I

Ha ellenben a inomsklk nullavonala a fokoszts kt,osztsvonala kz esik, akkor: |. annyi egsz okot kell leolvasni, amennyit az a okosztsvonal mutat, amely tmetszi a finomsklt, tovbb 2. annyi percet, amenn).it a fokosztsvonal s a finomskla nullavonala kztt le lehet olvasr'

90

84. bra leolvassa: 88o45'.

E4. bra. Az optikai 8yeteme szgmr ltmezeie

A mikromterek (parnymrk) hrom fajtjt klnbztetjk meg: a kls, a bels s a mysgmrmikromtert pontossg mindhrom tpusnI ltalban 0,0l mm. Leggyakrabban a kls mikromtert hasznljuk.
Kemngfnl'1rors Sktuh,vetg
bellek
l,|rdob 0nga

2.4 Mikromterek

mrsi

50 oszls
3C Q5nn enelkeds

T*
7

Kerepes ftnomllil

ford.: Q5nn

Kenggel

13,a

a5

Aac

13rt
85. bra.

A kls mikromter szerkezete

8. bra. A mikromter leolvassa

A kls mikromte!, szerkezete. A

sklahvely s a kengyel egy egysget alkot (gyakran egy darabbl kszlnek). A mrorst azonban menet r8zti a mrdobban, hogy a mikrcmter pontosan beszablyozhat legyen. A mrors menett rnanapsg ltalban 0,5 mm emelkedsre ksztik.A mrfelleteket (mrcsap s mrors vge) gondosan skra kszrlik. Ha a mrelletekre kemnyfmiapkkat forrasztanak, a mikromter rendkvI nagy mrtkbenkops,llv vlik. A gyrs

A mikromter mkdse. Amikor mrnk, a kengyelt megogiuk s a mrorst forgatiuk. A mrorsval forog a mrdob
is.

eltoldik, mivel menetemelkedse 0,5 mm. A mrdob kerletn 50 rszes beoszts van. Ha a mrorst (illetve a vele fut mrdobot) csak egyetlen osztstvolsgnyira csavarjuk el, az

Egy teljes fordulatra a mrors tengelye irnyban 0,5 mm-rel

orsrgzt,az ors szorosra lltsra (rgztsre)szolgl.

ors 0,5:50:0,0l mm-nyire toldik el.


Leolvass:

kerk. Ezzel a mrshez szksges szorts egyenletessgt biz, tostjuk. Ugyanis ezltal elr!k, hogy amint egy bizonyos szortst tlhaladunk, a finornllt az orst mr nem viszi magval.
A 85, brn bemutatott mikromter kerepes finomlltja a mrdobban foglal helyet. Mindkett tmrje azonos. A recs forgatgomb ebben a megoldsban gyorslrajtsra szolgl; ms mikromtereken a recs forgatgomb a kerepes finomlltt forgatla

kerepes finomllt lnyeges rszei: a rugs csap s a korons

elszr az egsz mm-eket olvassuk le'l . , ,.,. hvely ,. ''.j a bels skljn aztn a fl rim-eket or"urr]r't-u-" vgl a szzad mm-eket a mrdobon s ezeket sszadjuk.

kezd nha megfeledkezik a 0,5 mm-ekrl! Ezrt sok gyakoriati szakember megszokta, hogy ellenrz mrstis vgez tolmrvel.

mikromter hasznlata

87, bra. Mrsmikromterrel (l.)

88, bra. Mrs mikromterrel(ll)

89. bra. Mrs mikromterrel (ll.)

90. bra. Mrsmikromterrel (lV,)

A mrorst

gyengn rintsk.

gy hzzuk meg, hogy a munkadarabot a mrfelletek csak

llt

felhasznlsval

a kerepes ors-

gyrs orsrgztt meghzzuk s a mikromtert a


cssztat| u k.

munkadarabrl vatosan le-

Ha a munkadarabrl levettk, a mretet leolvassuk.

mrs kzben keznkben kell fogni, a 90. bra szerint jrunk el. Jobb ilyenkor a mikromtert tartba fogni vagy talpas

Ha a munkadarabot

kiviteI mikromtert hasznln i.

A mikrornter helyes kezelse, A

mikromtert melegtl vdeni kell. Pontos mrstcsak gy l<apunk, ha mind a munkadarab, mind a mreszkz hfoka 20 C'. Ha fennl! annak a vesz|ye, hogy a kz melege ri, legokosabb eleve a- va3y manyagbevonat mikromtert vagy tartt (95, bra t) hasznlni. A mrorst soha nem szabad rigy csavarni, hogy a kengyelt lbljuk az ors krl. Hasznlat eltt mikromtert vizsgljuk meg, haiznlat utn leheletvkonyan kenjk be vazelinnal.
Hibds Hbds

9l. bra, Bels mikrdmter


hasznlunk. HasznlatBets mikromtert uratok mrsre nl lltsuk a furat falra merlegesen s az rintkezsihely
92. bra. Mlysgmr mikromter

fltt szorosan ogiuk meg egyik keznkkel. A msik keznkkel azutn a mikromtert vatosan esyre hosszabbra kicsavarva, annak szabad vgtide-oda mozgatiuk, amg a szemkzti falon meg nem szorul.
Ugyanrlgy olvassuk le, mint a kls mikromtert.

a mikromter-talpnak fel mlysgmrsrehasznlunk. Mrsnl kell fekdnie a munkadarabon. Nmely mlysgmrmikromter klnbz hosszsg,cserlhet mrorsval kszl. Ezltal a mikromter nagyobb mrsihatrok kztt vlik hasznlhatv-

Mlysgmr mikromtert, mint neve is mutatja, pontos

-_.-lE

./.-,G

2.5 Mrhasbok s mrrk


A mrhasb a pontos mrskalapia. ldomszerek ellenrzsre, tapint mreszkzk'belltsra, nl (mrra),,mestermretnek" hasznljuk. (MNOSZ l l 172-52.)
valamint sszehasonlt mrs-

EEEl;;-ll-,oo-1
93. bra. Mrhasb-kszlet

HBHBEEEBBBBEBBB

a A

meroha'dbakoteglnsrd ko l e g g m s ra
m rh as

toljuk
bo

A mrhasbok

topadsa

94, bra. li,ret sszellt

mrOtrrbotbl

Mret sszellts mrhasbokbl. A klnbz

hossz.

sgri mreteket gy lltjuk el, hogy a mrhasbokat egymra

mrhasbok (vagy mrtkhasbok) igen pontosra megmun-

tapasztiuk vagy egymsra toljuk, s gy hosszabb vagy rvidebb mestermretet kapunk a kvnalomnak megfelelen. Kt mrhasb tiszta s szraz mrelletnek er alkalmazsa nlk egymshoz kell tapadnia.

klt kicsiny hasb alakrj testek. Edzett aclbl, nyesre csiszolt


felIettel kszlnek. Egy-"gy kszlet ltalban l0-100 hasbbl

ll.

szabvnyos mrhasboknak

5 pontossgi fokozatuk van.

mrhasbokat knny eltolssal s csavarssal knyszertik

Egy 20 mm-es mrhasb gyrtsi pontossga pl. az l. fokozatban

tapadsra. Legelszr

:L0,3

(3/10000 mm), a lV. fokozatban

*3 p

(3/1000 mm).

a. mrelleteket zsrtalantiuk. Erre a clra legjobban megfelel a knny benzinnel vagy terrel kiss

megnedvestett vattapamacs, ameliyel knnyedn vgigtirrljk

a mrelleteket. hxbbal kezdjk.

hasbok sszelltst

a legkisebb mret

95. bra.

mrhasbok hasznlata (l,)

fu

In
96. bra:

mrhasbok hasznlata- kls mikromter ellenrzsekor a mrhasbokat a mrelletek kz helyezzk (l). MIysg_ mr mikromter elllenrzsekor a mikromtert kt azonos
nagysg hasbra helyezzk (ll). Csavaros mrhasb szortsaru alkalmazsa esetn

mrhasbok hasznlata (ll.)

Szerszmok belltsnl szerszmgpeken (l), elrajzolsnl (|l) s mretlpcsk belltsnl (lll) az l. s ll. szabvnyos pontossgrlnl kisebb pontossg hasbok hasznlatosak. Ezeket is a
legnagyobb gonddal kezeljk.

a elhasznlsi lehetsg igen sokrt (lll).

.A mrhasbok karbantartsa.
nyan kenik be vazeiinnal.

mrhasb igen rtkesmreszkz, ezrt gondosan kell kezeln. Mindenekeltt.portl

kell vdeni, ezrt il zrhat fadobozban troljuk (lsd 93. bra). Hasznlat utn a hasbokat toljuk le egymsil s leheletvko-

mrrk leolvassi pontossga Italban l/l00 mm. Esztergamunkknl igen srn

leh hasznlni

pldul belltsnl, mrsnl

stb. Mrsnl abszolt mretet nem tudunk vele megllaptani, csak valamely mrettl val.eltrst..A mikromterekkel trtn pla pontssg valamennyre az rzktl is fgg; a mrra ettt teliesen ggetlen. A mrrhoz hasonl mreszkzk mrsnl
dul a tapintkaros mreszkzk.

Alapelvk az,hogy ogaskerk vagy emeldkar kzbeiktatsval

valamely alapmrettl yal eltrst

nutat mutatia.

Csigomenet

rrs holrje/zk

Csiqal er*

Jp l0Irug0,
z

llulolo
Hzo rugo

leolvasso ro

szzad nm- e*

ljgasReleK
fogaskerk

Z,

llulor) egsz mm-ek


leoJyassra

Befoghilely
l,/ernors0

tlrors

t,lrcsop itapkt1

97. bra,

A mrra

mkdse

mrorsnak a mrra besejbees rsznmenet van, s mint egy csavarhajts csigja tengely_ irny elmozdulsa rvncsigakereket moz8at. A csigakerktengelyn szorosan l a Z, fogaskerk, amely a Z, fogaskereket elforgatva amutattmozgatia.Amutat nullra lltsa az ra tetein lev gomb forgatsval trtnik. Ms kivitel mrrk mrorsja fogaslc kikpzss fogaskerekeket orgat el. Ezeknl a mutat nullra lltsa az ra szmlapjnak,elforgatsval trtnik.

A mrra mkdse. A

a mretek a megengedett trshatrokon bell vannak-e, anlkl, hogy a munkadarab valsgos mrett le kellene olvasni.

A spirlrug a fogaskerekek ogjtknak kikszblsre A hzott rug a mrcsapot szortja a munkadarabhoz, A trshatrjelzk segtsgveltrsmezt iellhetnk ki,

szolg.

Ennek segtsgvelnagyon cgyszeren s gyorsan megllapthatjuk, hogy

A
A

ll. Ellenrzend egy 30 mm-es


mrsmenete:

mrra hasznlata (pldk): l. Kruts ellenrzse (lsd 98. l, brt).

munkadarab (lsd 98. ll. brt).

Clszer tartozkok a mrrk'felhasznlsi hatrt lnyegesen kiterjesztik. A 99. bra furat tsnek e8yenes tapintemel segtsgvel vgezhet mrstmutatia. A l00. brn tapint szgemel lthat, amelynek segtsgvelnehezen hozzfrhet eszterglc

l. 30 mm_es mrhasbot helyeznk a tapint al; a mutatt nullra lltjuk, 2. a mrcsapot megeme|jk, a mrhasbot kivesszk, helyre a munkadarabot tesszk, a mrcsapot kmetesen rengedjk. A mutat kzvetlenI mutatia,az eltrst a pontosan 30 mm mrettl.

skfellet tst mrik.

I
)

96. bra,

mrra hasznlata

99, bra,
no ao

1.1r3 egyenr

tapntemel segtsgvel

00.. bra. Mrs tapnt6 szgemel

scgtsgvel

\
i--e

{*a---J7

./. .J-

3 Esztergaksek 3.0 Az lszgek


alapormja.

l"lint minden forgcsol szerszmn, pldul a vgnl, a rsznL a marnl stb., rigy az esztertksnl is a vglnek az k az

Mw
,kez'szgek?szabjk

'l0. bra. Az k mint a orgcsol szerszmok

alap lformia

02. bra, khats az esztergaksnl

_-

Forgdcsolds olalf tilt feltel liegmunklt elilet Szr

03. bra. Az esztergaks Iszgei

Az esztergaks lszgei.
meg
:

r_\z

esztergaks lkikpzst a kyet_

1O4. bra.

Az esztergaks vgelletei

or,: htsz8,

: kszg, : homlokszg : metszsz8. a**?_90" alf:


/

Az esztergaks vgfelletei. A szerszm homokfellete ,(homloklapja) az a ellet, amelyen a forgcs lesiklik.


(orgcsszg),

tmen az a lapia, amely a forgcsolt ellet fell van. Figyelem., A homlok- s htfelletet mindig simra kell kszrlni, hogy esztergliiskor ne lpjen el feleslegesen nagy srlds, illetve elmelegeds.(Lsd a l2. eiezetet is!)

A szerszm htfellete (htlapja)

a szerszmnak a flen (vgl)

.Az kszg:(P) a homlok- s htfellet ltal bezrt szg. Nagysgt a megmunkland anyag szilrdsga szabja meg.

A/ @7z /,//./

05. bra. Lgy

anyag orgcsolsa

106, bra, Kemny anyag orgcsolsa

Hegyes k (kis kszg) knnyen hatol be a munkadarab anyagba, azonban kemny anyag orgcsolsakor a orgcsol er hatsra knnyen letrik. Htrnya mg, hogya,hegyes kbenaorgcsols okozta h elvezetse rosszabb.Aks cscsagyknnyenleg. A nagy kszg viszont lgy anyagot nehezebben orgcsol. Figyelem; Kemny anyag forgcsolshoz nagy kszg ks kel. Pldul aclhoz 60-75:. Lgy anyag forgcsolshoz kis kszg ks kell. Pldul alumniumhoz 40'.

A szgek s ms mennyisgtani s mszaki rtkekjellsre gyakran hasznljuk a grg bcbetit: Alfa Bta Gamma Delta Epszilon Zta taThta tota Kappa Lambda M N Kszi Omikron P Ro zigma y oo a, F e p l, o r ?r ), t e r] & Tau Ypszilon F Khi Pszi mega t.apr(va)
legyzetz
29

A htszg (a)

s a homlokszg (7).

1O7, bra.

htszg

s a homlokszg

08. bra. A htszg s a homlokszg

vezik) a

htszg a raizon brzolt keresztmetszetben a htfellet s az rint lta| bezrt szg A homlokszg (nhol orgcsszgnek_is nee.s.i. homlokfellete s a szerszm lnt a orgcsoland elletre merleges sk ltal bezrt szg (l07. bra). Az l-

A l09. s l l0.

s a homlokszg hatrozza meg.

brn az kszgek azonos nagysgak, de a munkadarabhoz kpest ms s ms a helyzetk. Ezt a helyzetet a htszg

109. bra.

A homlokszg

nveisnek hatsa

10. bra. A homlokszg csl<kentsnek hatsa

A homlokszg nvekedse (azonos kszget felttelezve) magval vonja a htszg cskkenst. A lecskkent htszg miatt a htellet srldik a munkadarabon; ez kros, mert a srlds okozta felmelegeds nagyobb lesz. Pedig ez a ks ltartamnak legnagyobb ellensge. A nagy homlokszg klnben kvnatos, mert 8y a orgcsot kevsb trtikel tjbl, s gy levlasztshoz kisebb er szl<sges. Ennek kvetkeztben a forgcsol, er s vele egytt az eszter8a teliestmny elvtele cskken.

Ha a htszg nagy, akkor a htfellet ugyan kevsbsrldik munkadarbon,'de elll az a veszly, hogy a munkadarab

szerti a orgcsot, gy teht az erszksglet is n.

behzza a kst. A kicsiny homlokszg nagy alakvltozsra kny,

,_

_]_

i, "i.,""i" f,,.-,,i,:ll]:n: :: si;, olyan nagy kszget kell vlasztani, hogy ^.1,.,o:i:i:"::io:?!S"]|",9;,';,f;^;j"} Remny'a-nyagok eszterglsakor sok esetbe-n
a t..il,r...g';_." homlokszp o._ra addik. ntttvasnak
kemnyfmml val forgcsolsakor homlok_ a homlok-

Figyelem: Abbl kell kiindulni, hogy a htsz8_et olyan nagyra ytas,slut..|!sy a szersz?m ne srldion fe1eslegesen a mun'kadarabon. Ezzel szemben a homlokszget lehetIeg nuly.u v"rrr, hogy ;"forgcslevlasztsi viszcnyok lljanak el,.A homlok*:8 l,_"_"1:snek persze az er.r.oe ."g|!,u srib hut.t, .ert u, kszg nagysga a munkadarab any_a_

bezrt szg. (Az eszterg"aks lszgeire irnyrtkek a 3.09_s .1 3,,!!s.|ei.9z9tekben tallhatk. Az lsz_ 6' gek ellenizsnek mid;a a't|t la, 17l lb s 177. br_kbl tnik ki. .Az lszgek megvltoznak, ha a kst munkadarab kzepe al vagy fl helyezzk. A ks cscia ltalban a munkdarab kozepvonaiavaii;;8;;;r;; iit. H"Tre. ett flemelltik vagy lesIlyesztik, ezzel a homoks htszg megvltozik.

"a8ik. "l szg szc negaty nepatv rtk is lehet. :92'; y : -8: Plda: a: 6"; 1 a + + y: 6" + 92' + (*8") : 90' a+p+y:6"+9/"+(* I s ei.itig elyuttes.en a metszszget adja .( a + p). I A metszszg . A htszg airrToe e.' -.t;ai; .-i ltal = A metszszg ieht a orgcland el'iet-rintskjas a szerszm homloklapja

{
t
]i

i
I

$
;i
fr

Ks d kouDen

t\ J\/

112. bra,

kzepn

ksl a munkadarab

13. bra. A ksta

munkadarab kzPe

ltt

114. bra, A ksla


kzepe alatt

munkadarab

A A
n

ken. Hossz, vkony, tengelyjelleg munkadarabok eszterglsakor hasznljuk.

ksla munkadarab kzepe fltt. homlokszg nvekszik, a htszg csk1

A
A

homlokszg cskken, a htszg nvekszik. Ez ltalban kedveztlen, ezrt nem


hasznlju k.

ksla munkadarab kzepe alatt.

lol"-a. (V. 5.16 Riskov-lszalag.)


30

io,vagyis

a munkadarab tmrjnek

./..-.G

3.02

Az esztergaksek fbb aiti. Esztergaks szabvnyok

i
i

Az eszter8lyos teljestmnynek trgyi alapjai: az eszter8a s a szerszm. Az rdeme ezek gazdasgos kihasznlsa. A nagy termelkenYsg elttele, hogy alaposan ismerje az esztergakseket, alaki kikpzsket s gazdasgos alkalmazsukat. Az esztergaksek gazdasgos hasznlatnak felitele, hogy a szerszmok

nagyol- s simtkst hasznlunk, sarkok eszterglsra oldalazkst, beszrshoz s leszrshoz beszr_ s leszrksek kellenek stb. Ha sok anyagot kell leesztergtni, akkor nagyolkst alkalmazunk, ha azt akarjuk, hogy a munkadarab ellete sima s j minsg legyen, akkor simtks jhet csak
szba.

Az

esztergaks alaki kikpzse az ellltand munkadarab alakjtl fgg. Hosszeszterglshoz

j llapotban legyenek, s hogy mkdsket az eszterglyos il ismerje.

Minden munkhoz az arra gyrtctt kst hasznljuk, Kontrmunko s srlyos szerszdmpozarls, ho mindenfle munkhoz azt a kst (pIdul az elretolt l kst) hasznljuk folytonos dtkszrlgetsse/.

ugyan-

Ksek kls eszterglshoz

15. bra. Ksek kls esztgr8lfuhoz

l,

Egyenes nagyolks (balos)

2. Hailtott nagyolks (jobbos) 3. Egyenes sirntks

5. Beszrks (illetve leszrks) 6. Elretolt l ks 7. Menetvgks 8. Alakos ks

4. Fejks (szles simtks)

Ksek l yukeszterglshoz

WffiffiffiW
. bra. Ksek lyukeszterg|shoz

l, tmen

lyukks

4. Beszr lyukks
5. Menetlyukks

2, Fenklyukks
3. Menetkiutst beszr lyukks

voltak,

Az esztergaks szabvnyok. Rgebben mind a ksek mrete,mind az lszgek s lelletek iellsei meglehetsen nknyesek A leggyakrabban hasznlatos ksek most mr szabvnyosan kszlnek. A szabvny meghatrozza a rendszeresen gyrthat esztergaksek fa|tit, mreteit s a rendelsre, gyrtsra, tvtelre s elhasz_
nlsra elrsokat tartalmaz.

Az esztergaksek sszeoglal tblzatt az MNOSZ l259 sz.

tartalmazza,

(Tmr

gyorsaclksek: MNOSZ 1260-1273-ig:' tompn hegesztett gyorsaclei ksek MNOSZ l273-1286-ig; gyorsacllapks

ksek MNOSZ 1287-1299-ig; kemnymlapksksek MNOSZ l901-19l3-ig. elvilgostst. Az lszgekre vonatkozik gyorsaclkseknlaz MNOSZ l255 3. a bet|elet, amely a ks forgcsolst ygz rsznek anyagt jelli meg. lszgeire jellemz (v. 3.09 s 3.105 ej,).

ksek mreteire az egyes szabvnyiapok adnak


a

szabvnylap stb.)

Az MNOSZ l258-50 rtelmbena ksszr oldalba a kvetkez megiellseket kell betni: l.

szabvnyjelet; 2. a szabvnyszmot;

ksszr htlapjba azt a szmcsoportot tik, mely a ks

Ezeken kvl sznjelzseket is bevezettek. Az esztergaksek lzgeinek rnyrtkeitlsd az V, s a lX. tblzatban.


31

3.03 Nagyol esztergaksek

3.03l Nagyols s a szabvnyos nagyolksek


Azt az
esztergland

elletet, amelym megengedhet, hogy az

eszterglsi nyomok tapinthat s puszta szemmel

jl

lthat

mrtkben megmaradjanak, a rajzon egyenl oldal hromszg-

gel jellik meg (V).

117. 6ra.

h
A

nagyol megmunkls ielIse

Az

eszterglsnak az a ajtja, amellyel ilyen ellethez jutunk,


max :

8.bra.

Befo8ott gyarsacllapks nagyolks kinylsa

(/)

nogyols

1,5 h, lehetsg szerint azonban l legyen kisebb, mint hI

'a, lJon/ok-

A ks cspsa a-b. Fydq/

reuht

a.c la//ikutgo'l

hfa/i/ete

A na//k/

120. bra, Egyenes jobbos gyorsacllapks nagyolks szabvnyos brzo|sban

il

(MNosz 1287_5o)

119. bra, Egyenes iobbos nagyolkr

},,

ll

s a szgek

rtelmtlsd a 3.032, 3.033 s 3.034 fejezetben.

a-c. tkud!l

a-t " F'ua(i/

a, iscscs
Ha3z'a

a.
q

| = /t/e//k;!i/

7. Hon/oiszog
121. bra. Hailtott jobbos nagyolks

htitszae

J
122- bra. Hailtott iobbos gyorsacllapks nagyolks szabvnyos brrolsban

(MNosz 1288_50)

123, bra, Egyenes iobbos nagyolks, fogsban


32

124. bra, Egyenes balos nagyolks,

ogsban'

125, bra, Ha|ltott |obbos nagyolks, fogsban

bra. Hailtott belos nagyol. ks, ogsban

./,-.GJ

3.032

terelszg(.l)
kszgn
Jt,

A htsztn,
]

s homlokszgn

kvl mg hrom lszg vari, amelyek nagymrtkben beolysoljk a nagyolks muirkjq


e.

ezek: a terelszg
t

A terelszg i. A

az elhelyezsi szg z;,s a cscsszg

terelszg

hatrozza meg a vgl helyzett a vzszintes skhoz kpest.

Az l lehet vzszintes vagy a ks csricsa


siktik

fel emelkedik vagy a csrics fel lejt.

A nagyolmunkknl

a cscs fel lejt I vlik be inkbb, mert ennl a forgcs knnyebben csrlcs ellejt); vrsrzre

le s a ks]tartam is nalyobb, mint a cscs fel emelked lnl. A terelszg rtkeacl s'ntttvas megmunklsra tr: 3". . . 5o negatv (a
ked).

pozitv (a cscs elemet_

127. bra. Yzszintes vgl (2

0o)

128. bra.

A cscs eleme|ked vgl ( l- pozitv)

12?, bra.

A cscs elsllyed6 (le!t) vgl ( .l negatv)

3.033 Forgcsoler

s az elhelyezsi szg (x)

131,,bra.

sszetevi

Ls lrehat erk

A szerszm lrehat orgcsoler hrom


sszetevre
bonthat:

|. a fforgcsoler
30. bra. A orgcsoler ban),

(P) g6legesen lefel

irnyul (a orgcsol mozgs irny-

132: bca. A munkadarabra hat


erk
sszetevi

Az esztergaksre az anyag ellenllsa ferdn lefel hat ert gyakorol. Ezt hvjuk
sszorgcsolernek

az eltols irny orgcsoler


eltoler
3. a

s P-ve[

(P) ar eltols

vagy

irnyval

munkadarabra a orgcsolerkkel azo_

munkadarabra azonos nagysg s

ielljk.

ellenttes irny,

nos nagysg s irny, de ellenttes rtel-

irnyrl, de ellenttes rtelm er (P') hat.


3 Eszterglyos szokmoi ismeretek

a ksszr irnyba esik.

mlyter (P-) hosszesztergs esetn m erk hatnak. Ezeket Pj-el,.P;-Yel s P},-mel jellik.
aa

Az elhelyezsi szg

Azelhelyezsi szg az a szg, amelyet avgl s az eltols irnya egymssal bezr. Minl kisebb azelhelyezsi szg, a kslnek annl hosszabb darabja (szakasza) van ogsban (hasonltsuk ssze a l33-135. brkat). Kis elhelyezsi szgnl az lterhels a kslnek hossz szakaszn oszlik meg; gy az ltartam nagyobb, mnt nagy elhelyezsi szgnl. Mgis az igen kicsiny elhelyezsi szg (l35, bra) azrt nem ajnlatos, mert a ks knnyen berezeg. A l33-135. brn nyilakkal brzoltuk azeltolsirny P! er s a ksszr irny P}, er nagysgt (v. a l3l. brval is). Az erk nagysgt a nyilak hossza brzolia, A P^'er a munkadarabot kihajltani igyekszik. Ksrletek is igazoljk, hogy nagy elhelyezsi szgnl. Pi er kicsiny, kis elhelyezsi szgnl nagy. Teht kihajlsra hajlamos alkatrszeket nagy elhelyezsi szg kssel esztergljunk.

i.

133. bra. Nagy elhelyezsi sz8

134. bra. 45o-os elhelyezsi szg

35. bra. Kis elhelyezsi szg

A nogy

irny er (P"i) kicsiny, den normlis nagyol munknl. I (Pi) lrvid htrdnyo: a orgcsoler szakaszon oszlik meg (a ksltartam ki|

elhelyezsi szg elnye:

ksszr

z:

45" elhelyezsi szg a|kalmazso: min- Kis e/helyezsi szg elnye: a orgcsoler

hosszrl lszakaszon oszlik meg: hosszabb


ksltartam.

csinv). Alkalmozdso: vkony munkadarabok eszter-

htrnloi: nagy ksszr irny er; a vkony munkadarabokat kihailtia; berezgs


veszlye.
Alkolmozsa : kemny anyagok nagyolsra.

a kihajlts veszlynekcskkentsre. Hossz tengetyek eszter8lsra


glsre,

kszrlink

ll okvetlenl i>14 lszatagos kssel esztergIiunk.


mrjnek viszonya

(lsd 5.16).

a kslre \iskov lszalagot Ha a darab hossznak s t-|

i
I

l
l

5"

nehezen megmunklhat

onfogok

30' nogyon merev tengelyek, 45' merev tengelyek


I

melyeknl < -

0o tengelyek

75" fImerev darabok


85o nem merev tengelyek
l
d

('

< 10...12

: ...

t0

-> d

14

rgS. lUr". Az elhelyezsi szg me8vlasztsa a munkadarab merevsge, illetve az

viszony szerint.

Vltoz z elhelyezsi szggel vgzett ksrletek azt mutatik, hogy a orgcs alakia nemcsak az f fogsmlysgtl s az e eltolstl gg, hanem a z elhelyezsi szgtl is. Azonos ogsmlysgs azonos eltols esetn is u megvItoztatia a forgcskeresztmetszet szlessgts vastagsgt. Nagy elhelyezsi szg esetn a forgcs vastag, de keskeny lesz, kicsiny ,? esetn a forgcs vkonY, de megfelelen szlesebb lesz. Mivel megllapthat, hogy a gazdasgossg a forgcsszlessg s forgcsvasta8s8 kztt meghatrozott viszonyt szab meg, nem mellkes az,hogy a x elhelyezsi szget mekkorra vettk. Merev munkadaraboknl ax :45'bizonyult gazdasgosnak. Tblzatainkban irnyrtkkntmegadott vgsebessgek tulaidonkppen csak erre a x : 45o-ra rvnyesek. Ha ett| eltr elhelYe, zsi szggel forgcsolunk, nemcsak a vgsebessgrtkeket, de az eltols nagysgt is t kell szmtani (ll. tblzat). A l36.bra xrtkeittntetifel0.-tl90"-i8amunkadarabmerev volta, illetve a befogott darabszabad hosszna'k s tmrjnek Yiszonya zerint.
34

-G--!-r---l-

_-a

tszmtsi tnyezk a vgsebessgr.e s eltotsra z ethetyezsi szg vltoztatsa esetn IIt.


z elhelyezsi
szg

l*,l^. 1i

tblzat

tszmtsi tnyez

-l----

,r.

i
I ]

:85o

90" esetn*

.l
l

0,9

0,66

0,5

0,33
* v.. 3.04

ei.'

3.034

cscsszg (e)

cscsszg a f_ s mellkvgl ltal bezrt szg. Ha tlsgosan kicsiny, akkor a kicsiny keresztmetszet a meleget nehezen vezeti

el, a ks hamar felmelegszik s kilgyul.

ks cscst lekerektjk.

o) a munkadarab elleti simasga, b) a

melegelvezets rdekben.

Elvilg a lekerekts (a csrcssugr) legyen akkora, amekkort csak a orgcsols megenged. Clszer csrcssugr-mret r: az eltols (e) 2-szerese. r -- 2 mm-nl nagyobb lekerektsi sugr nagy ksszr irnyri ert kelt, arnely berezgst okozhat (v. a l35. brval), l mm-nl nagyobb eltolsnl a,lekerektsi sugarat cskkentjk (krlbell e : l00" nag7sgri
cscsszg mellett). egyitaln nem hozhat Mivel a lekerektsi sugarat aszerint vlasztjuk, hogy miiyen sima eIletet kvnunk s a ksszr szlessgvel kapcsolatba, helyesebb, ha r mrettaz eltolssal hozzuk sszeggsbe.

Ezt mutatia a l37. s l38, bra

is.

38. bra. Kicsiny 37. bra. Cscsszg


(e) s cscssugr (r

cscszg

2e)

Nagyolks szmra

hat cscsszg tr!lsgosan kicsiny, a cscs lekerektse hinyzik; ennlfogva a cscsnl rossz a helvezets
s az ltartam csekly.

a l38. brn

lt-

Szabvnyos elhelyezsi s cscsszgek (MNOSZ t901-53 s 1902-53)

lV- tblzat

Egyenes nagyolks
Elhelyezsi szg Cscsszg
E

Hajltott nagyolks
Elhelyezsi szg
Cscsszg

P
5o 85o

90o 90o 80o

45"

90"

3.04

Oldalaz esztergaksek

Otdalaz esztergaksek arra szolglnak, hogy les, derkszg0 sarkokat vagy skokat esztcrtlahak velk. Ezek a k&ek viszonytag hegyesek. Hogy trllsgosan el ne melegedjenek, nem szabad vetk nagy forgcsokat vfuni. Fleg pedlg vlgyznl kell arra, hbgy a mellk.
vgl alig forgcsoljon. Nagytetjesltmny nogyolsi munkkra dl munkra

az oldalczks teljesen alkalmatlan.'Az is helytelen,

ha rnlnden elfor-

olyton tkszrltetik

ket.

Jotbos

[.ffi
t

39. bre. El6retoltl3yorsecltapkr uztcrgaks (MNOSZ 290-50)

140,

tbn, El6retoltl

G3zt

rt.k&, fot{rban

f-i
Balos

It

8alos

141, bra, Hriltott

old.l.z6 gyorsicllrpkr nryolk& (l,Nosz 1289-50)

142, bn. Heiltott oldalz nagyolks, o3sban

l36. bra rtelmban

7=

tl

viszonyhoz ll

85

.. . 9P elhelyezsi si8 tartozik. Ez a ltszlag csekly, 50 klnbsg a megenged85o

het6 vgsebessgre tgen nagy beotyssal vln. (lsd 3,o9

tartalmaz tblzatok clhetFzsi szg esetre a vgsebessg innyrtkeit : i.tos et.) rtkeinek *mtsra a ltt. tbtzat (3.033 et) 0,9 tszmtsi tn)rezt ad meg; x W esetre mr csalc

r:

0,66 tnyez6t.

y: l00 m/mln vgsebessg engedhet meg, akkor Ez annyit ielent, ho$/ ha pl. vatamelylk irnyrtk-tblat (rr:45o!) szerint : 90 m/min sebessggel vghat. Ezzel szemben az elre, etr 11 = 85o elhelyezsi szgget orgcsol, hatltott oldalaz nagyolks mg v : W,
mr csak v

tolt l ksset, mivel annak elhelyezst szge x


szcmben tnyben
3

66 m/min sebessggel forgcsolhatunk!


\

qoaztbtzonyt|a, hogy ha nagymcnnyit anyatot minl rvidebb id6 alatt kell leforgcsolnunk, a nagYolks az el6rctoltl kssel

van.

,/-

3.05 Simts s a 3.05{

simt esztergaksek

A simts
ct!a, hogy a munkadarabot pontos

A simts

munkadarab szilrdsgi tulajdonsgainak biztostsa, mert az eszterglsi barzdk, ha mg oly kicsinyek is, vltakoz terhelsnl bemetszs-hatst idzhetnek el (l43. bra), ami a munkadarab trsre is vezethet. 2. Az egymson ut alkatrszek srldsnak cskkentse. 3. A murrkadarab tetszets klseinel< ellltsa. Simtsra simtkst hasznlunk, Nagy vgsebessggel, kis eltolssal s kis fogsmysggel simtunk (9.4 fei.). A simtkst pontosan kzpmagassgra lltjuk. Az esztergnak rezgsmentesen kell futnia. Bsges htsr| simtskor klnskppen gondoskodni kell

a kvetkez

l. A

szempontokbl szi<sges:

mietre s a kvetelmnyeknek megfelel sima felletre munkljuk meg. Sima fellet

(v. l2, e|.).

lu

lzollon

l43. bra. Bemetsrshats (horonyhats)

naggltva
144. bra.

Bemetszshats (horonyhats). A

d tmr mindkt munkadarabnl egyorma. A b bra szerint kszltmunkadarab rngis knnyebben tril( el, mint az o bra szerinti. Ennek oka a bemet. szshais (horonyhats). Eszterglsi barzdk, Ies beszrrsok idzhet!k el. Ezen hats elkeri.ilsrealkalmazunk pl. tmeneteket tsngelyeken, csapokon stb. s a beszrsokhoz nem sarkos, hanern lekerektett kst haszniunk.

A
i.

kt bra sszehasonltsbl kitnik, hogy a cscs lekerektse mcnnyivel simbb felletet ad s ezzel cskken a bemetszshats

3.052

A simtksek

Vannak hegyes s szles simtksek (n, feiksek). A simtks lnek lekerektettnek, Iesnek s csorbamentesnek kell lennie. csorbamentes az l akkor lesz, ha kszrls utn kzikvel lehzzuk,

(,
115. bra. Egyenes simtks

146. bra, Szles simt- vagy eiks

147. bra. Egyenes

ogsban

simtks,

48. bra., Szles simtks (ejks),


fogsban

Nagy vgsebessgnl

ksek hasznlata esetn lehegsges

ami

kemnyfmksek s gymnt-

-, nem keletkezik

lsisak

(v.4,42 fej.). Ezltal alkalmat eztergkon olyan felleti simasg

munkadarabokat kszthetnk, hogy mnden tovbbi finommegmunkls (pl. kszrls) feleslegess vlik.

149. bra. Hajltott simtksek

37

3.0

Az esztergaksek

anyaga

Az esztergaksek.tellestkpessgegg a ks anyagnak minsgt, a ks alakitl


kemnyfmlapkk igen sok fajtjt ksztiks szlltik a kohszati zemek. ha rossz a kikpzse s rossz az lezse.

s az lkikpzstl.A szerszmacl anyagok s legiobb aclbl kszlt ks sem r azonban semmit,

Az

Az

esztergaksek anyagval szemben ennll kvetelmnyek: esztergaks anyagnak ltartnak kell lennie. Az ltartssg hromfle tulaidonsgtl tgg:a) a kemnysgtl, illetve edzhetsgtl, b) a szvssgtl, c) a melegszilrdsgtl.

o) Kemnysg. Ettl gg, hogy a ks a munkadarab anyagba miknt og behatolni. Eznkyla kemnysg akadlyozza meg, hogy a.ks cscst a org munkadarab id eltt lekoptassa. b) Szvssg. A ks cscsnakazanyagba val behatolsakor nem szabad letrnie. c) Metegszilrdsg. Forycsolskor tudvalevleg h keletkezik. A hfok a vgsebessg nvekedsvel emelkedik. Ersebb elmelegedskor a ks cscsa kilgyul, elveszti kemnysgt's a org munkadarab a ks ltlekoptatja. Minl nagyobb hfokot br .ki az esztergaks, annl tbbet r.

Az esztergaksek anyagajtinak ttekintse.

i\
J

1000

Az

esztergaksek vagy kslapkk kszlhetnek: sznaclbl,

ts
-

o\ 3,

gyorsocIbI vagy kemnifmbI.


800 600

Ezek kzl

legkisebb, a kemnyfmneka legnagyobb


Manapsg a legelterjedtebb

a kemnym,noha a

sznaclnak a
kemnym

melegszilrdsga.

nem minden eetben tudja a gyorsaclt helyettesteni.

t q

l50. bra azt mutatia, hogy a sznacla orgcsolshoz szksmegtarcja.

loo
200

ges kemnysgt mr 250 Co-nt elveszti, mg a gyorsact 600 C"-ig,

a kemnyfm pedig 900 Co-ig

Klnleges clokra; pl. nem yas mekinomeszterglsra gyakran az igen nagy kemnysggymntkseket hasznljk. Prselt manyagokat legjobban a hazai nyersanyagokbl elllthat
kermialaPks ksekl<el munkInal< meg.

!O. bra, A hfok

200 400 600 800

000 oc

befol;,sa az esztergaks anyagok kemnysgrc

A sznaclok tulajdonsgai.

9znaclok mrtkad tulajdonsgait a szntartalom nagysga szab.ia meg.

A szntartalom rendszerint

|_1,4%..A szntartalom nvekedsvel n ugyan ar acl kemnysge, de cskken a szvssga. A sznaclok,vzben edzhetk. Mivel a orgcsoll<pessgket 250 C'-on elycs:tik, ezrt pldul lgyabb aclok nagyolsakor sem mehetnk l6 m/min vgsebessg l. A gyorsaclok tulajdonsgai. A gycrsrcl 0,5- l% szntartalom mel|ett mg ms tvz anyagokat is tartalmaz ; gy wolramot, krmot, vanadiumot, kobaltot s molibdni. Ezek az tvzetek
nvelik a 6yorsacl melegszilrdsgt.

gyorsacl orgcsolkpes-

sgt600" (sttvrs izzs) alatt mg tartja. Ebbl kvetkezik, lrogy a 8yorsacl nagyobb vgsebessgre alkalmas, mint a sznacl. Edzse olajban'vagy levegrfvsal trtnik. A gyorsac! elg drga tvzket tartaimaz, ezrt tbbnyire csak olcsbb minsg ksszrra elforrasztott lapka formjban hasznljuk.

Sznact s gyorsact megklnbztetse

szikraprba segtsgvel

151. bra, Sznacl szikrakpe

52. bra.

gyorsacl szikrakpe

(l5l.
38

sznacl szikrakpe vilgos


bra).

szn s csillagokkal tarktott

(l52. bra).

gyorsact szikrakpe sttvrs,

ritks, a vgn,"cseppalak
3.10, illetve 3.1l ,feje,

zetekben ismertetik.

A kemnyfmekets gymntokat a

-1--7

-t--.-. 3.07

gyorsaclksek gyrsa

gyrtsban s mlyrehat yltozsokat hozott ltre. A szzadfordulig az eszterglyosok kizrlag szerszmacl (sznacl) kseket hasznltak. l9oo t; ismerjk a gyrsaclokat, vagyis az ersen tvztt ksaclokat(valamelyik gyorsaclaitnak pldul ilyen az sszettele: 0,85o/o szn, l0o/o wolfram, 4o7/o krm,2,5o/o vanadium, 0,8o/o molibdn). 907-en edeztkfel a kemnyfmet. Ez mg nttt s ennlfogva igen rideg kemnyfm volt. l923 ta vannak zsugortott kemnymek,ametyeket o|yton ;avtbttak, Ey ftkel azt a tkleteisget, amelynek rvnlehet vltak a mlnlp_sg^h_l1nlatos nagy forgcsolsi iellestmnyek.Bizonyos nyagok orgcsolsra l953 ta kermiaapks kseket hasznlnak (sd 3.12 fej.). A g]yorsacl es kemnyfm a sznaclt int esztergaksek anyagt rgysz|vn teliesen kiszortotta. A kemnyfmlapks ksek gyr, tsrl a 3.103 feiezetben lesz,sz.

A kslanyagok fejldse az esztergaksek

tosak (l53. bra): o) tmr gyorsacl ksek,


.) gyorsacllapks ksek,

Gyorsact esztergaksek. Az albbi kiviteli aitk hasznla-

c) tompn hegesztett gyorsacl ksek (szruk tvzetlen


kezeti aclbl),

szerc)

d) gyorsacllal hegeszts tjnfelrakott l ksek, Klnfle kstartkba val bettksekre vonatkozlag lsd a
3.14 fe|ezetet.

Esztergaks EYrtes. Ngy mveletre van szksg: 2. ia.itsra,


3. edzsre,

l.

kovcsolsra,

'53. bra. Klnbz

kivitel esztergaksek

4. kszrlsre.

helyes hkezelsnek (kovcsols s edzs) yan a ks teljestkpessgrea legdntbb befolysa. Az olyan eszter8aks, amelyet pl. hibsan edzettek vagy kovcsolskor elgettek, hasznavehetetlen. Mindegyik aclajtnak ms s ms a hkezelse;

ppen ezrt a aitnknt megadott hkezelsi utastst a legnagyobb gonddal be kell tartani. Az albbiakban kzlt munkamenet teht csak irnymutat pldnak tekinthet a entemltett sszettel gyorsacl setre.
(srgs-ehr). Kovcsols gyors tsekkel. Amint a hfok 900 C" (srgs-piros) al sllyed, az esztergakst jbI meg kell meleg-

Kovcsols. Lass, egyenletes elmelgts ll00 C" hokra

teni. A kszre kovcsolt szerszmot mg azon melegen durva


kszrkorongon a kvnt alakra el lehet kszrlni. Vigyzni kell, logy az izz ksfejet vz ne rje, mert az repedseket okoz,

lzzits, A kovcsols okozta feszltsgeket zrt kemencben, leveg kizrsval (szntartalom kigsnekveszlye!) 700-790 Co hokon val izztssal oldjuk fel. Az esztergakst lassan lehetleg._magban a kemencben kell lehteni,

154,

ffi-W-m
bra,

A szVetszerkezet

talakulsa az izzts olyamn

pontosan ellenrizhetjk. Az emltett hntarts alatt gondoskodni kell arrl, hogy elhrtsuk a ks felletn a szntartalomnak akr a cskkenst, akr a feldsulst. Ezrt a melegtsre legiobbak a sfrdk. Hogy a ks egsz keresztmetszete egyenletesen melegedjk, alkalmaz_ zunk: l. elmelegtst 400-500 C%ra, 2. tovbbi elmelegtst 800*900 Co-ra, 3. vgl gyors felhevtst az edzsi hfokra (l231-125O C"). Mindegyik mveletre kln klyha kell (55. bra). Az edzsi hfok elrseutn a kst 530 - 50 Co hmrsklet srdben leht|k. Addig maradjon a rdben, amg ezt a hokot telies keresztmetszetben .biztosan tvette. Ezutn huzattl mentes helyen, levegn teljesen lehtjk. Ennek olyamn vgbemegy a szvetszerkezet talakulsa, de maradnak mg benne lgy szvetelemek (l56. bra). Az ezen mveleteket kvet megereszts ltalban cskkenti az edzs okozta kemnysget. Gyorsacl esetn azonban ppen most kvetkezik be a teljes talakuls a legnagyobb kemnys8et ad szvezett (martenzit). Fenti tvzet gyorsacl szmra ktszeres 540-560 Co-on vgrehajtott megereszts ajnlatos (l57.
bra).

nmkd hszablyozkkal biztostjk az elrsos fels hokot. Megbzhat hokmr mszerekkel a hfokhatrokat

Edzs s megereszt. A kst 1230-1250 C' edzsi hfokra kell melegteni. Ezt a hfokot lelkiismeretesen be kell tartani,
t55. bra. Elektrds sfrd

5, bra. Helyesen

megedzett gyorsaclks szvetszerkezete

57, bra. Gyorsaclks martenzites

szvetszerkarete

39

3.08 Gyorsacl esztergaksek kszrlse

3.Bl Kskszrk

s kszrkorongok

l58. bra. llthat aztal kskszr

lik. A l 58, b rn lthat k ln erre a clra kiejlesztett e rs s rezgsbiztos szerkeszts szerszmgpeken kszr kszrn kln-kln trcsa szolgl nagyolsra, simtsra s tkrstsre. Klnscn a htfelletet s a homlokfelletet kell simra kszrlni, nehogy a ks munka kzben etesleges srlds kvetkeztben felmelegedjen (v. l2. ej.). A kszrkorong mkdsrl lgy kszrkorongot hasznlunl<, A e!hasznlsnak megfelelen klnbz alakri kszra 21.1 feiezetben esz sz. A ks'lezsre Esztergaksek kszr lshez sima s azkkorongoka haszntu n k ( l 59. s l 60. bra). Fazkkorong setn a tmaszt korongok van nak. (szgasztalt) a ksre kszrlend |szgnek megfelelen rgzteni kell. Gyorsacl-vagy gyorsac!lapks kst csak korund (alumnium,

Az esztergakseket

oxid) koronggal szabad kszrlni. Mivel az esiter8aksek kszrlse

sokoldal szakmai gyakorlatot kvn, csak klnlegesen iskolzott s gyakorlott dolgozk tudjk szakszeren s gazdasgosan elvgezni. Ezrt npgazdasgunk ipara clul tzte maga el, hogy minden zemben kzponti szersmtezt ltestsen. Az eszterglyos a helyesen kszr!t kseket csak'kivtelezi, de kpesnek kell lennie arra, hogy az lezshelyessgt

elb,!ja,'

59. bra. Sima kszrkorong


.}
{

10, bra. Fakkorong

11. bra. Szablyzgillag

i
,i

tezskorhtfolyadkot hasznlunk. A szraz kszrlsnek az a htrnya, hogy nagyobb ogsnl a szerszmacl Yagy tYqacl kslleghet, mg a kemnyfm helyi felmetegeds kvetkeztben _ sszerepedezhet. A htolyadk clja, hog7 megakad,

lyoza a trllhevlst. Htfolyadkknt rendszerint hg frolaj emulzit

hasznlunk.

i l
I

A kszrkorong

karbantartsa. A kszrkorong

ben erre a ctra, ha csak md vott

hasznlat kzben egyenltlenl kopik, ezrt gyakran szablyozni kell. Rgeb, gymntot hasznltak. A gymnt igen rideg, s ha ersen szortjuk a koronghoz, knnYen meg, szablyozsra elterjedten hasznlnak recs vagy csillag alakr trcskbl ll n.

reped (v. 2l.| ej.). Manapsg a kszrkorongok

szablyzcsillagot, esetle8 kemny kszrszemcsket tartalmaz krlp alakr szablyztesteket.

l t t-

40

Ba!esetel

rts kszr

lsko r

dSd,Tofbgf

UrpfrE}l-

did, ,,Fh h!

plakt lrtsi plakc 12. bra, Balesetelhrtsi


2.

. bra. Nmet balesetelhrtsi

plakt

1. Szemnket vdszemveggel vdjk.

A kszrgp bekapcsolsnl ne lliunk a korong el. 3. Tmasz (illetve szgasztal) nlkl ne kszrljnk.
5.

4.

A A

tmaszt szorosan toljuk a koronghoz. |lorcngot vCburkolattal kell takarni.

164, bra. Biztonsgi berendezssel elszereIt kszr

dolgoz a vdszemvegen kvl a biztonsgi (trhetetlen) vegbl kszlt vdlemezzel is vhatja szemt. Ha a vdlapot szablyos llsbl felbillentik, a kszr nmkdleg megll. llyen tpen teht ydlemez nlkl nem is lehet kszrtni. Ezenkvl a kszrmotornak s elszvmotornak kzs a kapcsolja, gyhogy a porelszvs mkdse knyszerkapcsolatban van magval a kszrlssel.
41

jtsot a munkavdetem szolglatban. A

3.082

szablyai Az esztergaks lezsnek

Figyelem: Az rijralezsnek az l teljes elhasznldsa eltt kell trtnnie. Gyakoribb lezsgazdasgosabb.

5, bra. A korong orgsirnya lezskor(l.)

166. bra,

A korong orgrirnya lezskor(ll.)

korongnak az llel szemben kell orognia.

A hibsan tartott ks le kipattogzik, legjobb esetben sem lehet szabatosan megkszrlni.

kst mrskeltervel nyomiuk a kszrkoronghoz. Ers nyomstl a ks le tlmelegszik s egyben a vgl frszes is
lesz.

feszltsgi repedsek keletkezhetnek a ks ln.

Nedves kszrlskor bsges folyadkhtsrl kell gondoskodni. Csepegtet hts veszlyes, mert a helyi lehtstl

169. bra, Helyes ksii: a h:fe!;iei lezsekor

felletet skra tudjuk kszrlni.

hogy a htsziigasztal (e!ekvlrp) a htszg nagysgnak rnegfelelen lthnt. Legalbb a sinrt lezsnlalkalmazzuili< fazkkvst,

17Q. 5te.

htelletet nem szabad homorra ks:rlni

A hteletet nem szabad homorra kszrlni. A homor kszr|s nveli a htszget, s gy a ks le gyengl,

tsrg

mdlr,,

Eksa Et<sza m*

171. blz" islgsablon (lenteridcms::r)

ks lszgeit lszgsabionnal ellenrizzk.

i72,

bra.

htszg

mrse

Az egyetemes tolpas lszgm:, mszerrel azq,,y, s gycrsan mrhet.

s x egyszeren
^

73. bra. Fens kzi lehzkvel

A forgcsolkpessg okozsra lkszrls utn a ks lelleteit kzikvel lehzzuk, A ksltartamot megnvelhetjk, ha a ks lna homlokszg elnekmegelel hajls keskeny lszalagot alaktunk ki.

.a-

7-

3.09 Gyorsaclksek lszgei


(a meg.munkland anyagok minge slerint)

Gyorsacl esztergaksek lszgei (irnyrtkek)


Goport l .r_ | Megmunklandanyagminsg Klnsen

Y. tblzot

_ l htzg j l|:

_. ,metszszg|homlokszg| -t . ..'' kszg

terelszg

l.,6or84ol90oi0": ntvnvektlIi

rideg s kemny vas-, grgarz- s bronz-

i 1llli!

_.^ i

-l

ll.
lll.

kglmmz n.er.t e. Acloksaclntvnyeko3>7}kglmm2 ] ,-!i ".eru,,*e.y"t ", I


|

ne,-c,bronzaitk

ntttvas:

HB > 18o

kg/mm2

ZO

l l i I - -]r --- i g" | 74o i 8" i 1 i j' i i 'r" i

,ll|

I rorrrzaitk

ntttvas: HB < 80 kg/mmz

l
l i

a'

; 8" |

I Actok s aclntvnyek on : 40-50 kslmmz -:--,--ll l DuralumniumoB=Iakglmmz


,,,"u, s tgy bronzok bronzok | | 'r'"u, l ;.:;;;;: tz a_-Lh l,-ta^2 ru aclfaitkag<,40kg|mm2 i -1_1__

ii-,li

,
l l
j

76" |

14"
i

_ll_]li|
v. v.

i i t

l j i

i * a, , ,r" i i ,u"
|,
,

ur.
55o *.

'i
i
I I

I l

i
I

zl" i
--

fr
lr
"=

_l_

vl. I
l

Elektron, duralumnium

os*2:kglmm2

i ,o"

lli]i Vll. i

sznalumnium -i;,n,*,u",u",,*".r**,. l|l]]i


'Ury
fmek, n, lom,

;;i *r*i;i
I

i , _|_i_1_1 -| -|_

45o

l .r' l ; | ss. b
l
,

l O" i 6'

l 50o i OO"

a'

m.llkl-htszg ltalban

:a

(z,

t rtkeiksszabvny

srerint).

43

3.0 Kemnyfm esztergaksek


3.10l A

kemnyfmek sszettele s gyrtsa


talliuk a legkemnyebb mes

kemnyfmesztergaksek lapks ksek.Lapkik xugortott kemnyfmbl kszlnek. (Zsugorts nagyjbl annyit.ielent, hogy

valamely Portott anyasot izztssal, de olvadspontja alatt, sszestnk.) A zsugo.rtott mekkztt szerszmanyagokat, amelyeket ma egyltalban hasznlunk.

Zsugotott kemnyfmek
l

lgen kemny karbidok


.t

Ktanyag Szvssg

Kemnysg

kemnyfm ellltsnak rnindegyikeljrsnIaz alkotrszeket poralakban dolgozz,k fel (porkohszat).


s sznporbl (kororn) lltik l. Ezeket a karbidokat aztn ez teszi lehetv a zsugortst e]rhet hfokon

aiillet mvegyleteibl

A kemnymkarbidokat inom porr aprtjk, a ktanyag porval


a,

mnyfmtvzet, pldul az

rninsg,

por alakban.

sszekeverik,

golysmalmokban elegytik s ribl megrlik. Ez mr

ksz ke-

Ebbl kszlnek tmeggyrtsban az MNOSZ l25B-50 siabvnynak 5regfetel szabvnyos alakr kemnyfmlapkk. Minden lapka sajtolshoz kln szerszm kell. A prselt lapkkat l5OO C' krli hfokon zsugortjk. Ekkor kemnyedik a prselt darab az ismert kemnymlapkv,amelyet ezutn rnr csak sziliciumkarbid kszrkorongga trtn kszrlssl lehet tovbb alaktani.
pldakppenfelvzoljuk az

N mn6s!kemriyfmlapkaporkohszati

ellltsnak bb mveleteit :

karbonium
ji
]i
j

i
}i

ii -l
.n

i: !l
;:
1

;i
j!

karburls,
azaz

a ms a szn vegylett alaktsa

rl

kobalt

finomra rls
sajtols

zsugorts

min6sgi iel kemnyfmlapka

3.02 A kemny'mek fajti (minsgek), alkalmazsuk


Klnbz
anyagok forgcsolsa klnbz
gnyeket tmaszt a szerszmmal szemben. zrt,gyrtan^k tbble kemnyfret.Az a nem j kregnts me8munklsra. Hogy a kemnymajtit meg kemnymajta,amely pldul acl finomeszterglsraalkalmas,

tudjuk egymstl klnbztetn, sznielzssel is elltjk.

szabvnyos jellel kell e|ltni ket. EzenkvI a forgcsol szerszmokat a kssr vgn klnbz

A kemnyfmaitkszabvnyos
zabvnyos bet_ s szmjel

iellse s alkalmazsi terlete

YI. tblzat

Sznielzs(a ksszr vgre


estve)

A
l

kemnyfm alkalmazsi terlete

zld

] nI kisebb eltolssal

IMindenfa|taacl

saclntvnymegmunklsranagyvgsebessggel.sl

mm/ord.-

i____

Mindenfajta acl s aclntvny megmunklsra ehr


ford,-ig terjed eltolssal, klnskppen

kzepes vgsebessggel, 2 mm/

_sl

.:
d

regebb szerszmgpen, valamint minden

! d .d

olyan munkadarab esetn, melynek orgcsoland ellete megszaktsos vagy a fogsmlysg vltoz. A vgsebessgek kb. 4Oid-kal kisebbek, mint ,,A" lapka esetn
Mindenaita acl s aclntvny kicsiny s kzepes vgsebessggel s 3 mm/ford.-ig

piros

teried eltolssal trtn forgcsolshoz klnsen

nagyon vltoz ogsmlys-

gekre s mgszaktsos felletekhez. A vgsebessgek kb. 40"/o-kal kisebbek, mint

,,B" lapka

esetn

J J

kk

200 Brinell-kemnysgen aluli szrke ntttvas,

vrsrz, rztvzetek, srgarz

knnyfmek, m- s prsanyagok megmunklsra Kregnts, 200 BrinellnI kemnyebb ntttvas,

az nlvny krgbenkemny,
tem,perntvny, veg, porceln,

sar8a

oltokat tartalmaz (bekrgesedett) ntttvas, kzetek, kregpapr megmunklsra

A titntartalmr kemnyfmekhossz, a titn nlkli kemnymekrvid orgcsot ad anyagok orgcsolsra valk.

45

3.103

kemnyfmlapks ksek gyrtsa

A kemnymesztergaksek szakszer gyrtsa nagyon fontos, mert a nagy forgcsolsi teljestmnyek fokozott ignyeket tmasztanak a kemnyfmszerszmokkal szemben, Mint a technikban ltalban, itt is tbbfle lehetsg van s ezrt sokle krlmnyt kell alapvet szablya, hogy a lapkt mrlegelni. Ebben a knyvben azonban csak a teglnyegesebbet kzlhetjk. A lapka flerstsner gy fogiuk meg, ahogyan a ks orgcsolskor megkvnja. Ezt elrhetik forrasztssal, szortssal s belentssel. Leggyakoribb a orraszts.

. A
A
kemnyfmlopka for rosztsnak fbb szablyai

kemnyfmlapkk felforrasztsa vl. tblzat Mi a teend?


KsztskA60.1l vagy A70.1l gpaclbl,

Mire kell gyelniI


ksszr legyn nagyszilrdsg acl.

2.

ksszranyag szvezete legyen egyenletes.

s megtmasztst 3. Biztostani kell a lapka teljes elekvst

a ksszron.

] A ksszr anyagt megmunl<ls eltt ki kell izztani. : A lapkafszek sszes elleteinek skra marsa, esetle8 , (ll+. s l75. brk).
]

8yalulsa

4, Kszrlsi idrfordts cskkentse s anyagtakarkossg cljbl a lapkafszek elletei alkalmazkodianak a homlokszghz,

lapkafszek felleteit a homlokszg alapin kszlt szabvny_ nak megfelelen kell kimarni, illetve gyalulni (l75. bra).

5. J forrasztshoz mesen tiszta felletek kellenek.

Az sszes rintkez felleteket orraszts eltt triklretilnnel


me8tiszttjuk.

6. Acl, vrsrz s a kemnymekhossztgulsi egytthati nem egyformk; ezenkvl ezen anyagok hvezetse s nylsa is klnbz. Valamely 0,5o C tartalm s 60-85 (kb, 700' C-ig Co-onknt l m hosszra mm-ben) 0,0143; a vrsrz 0,0l85; a titn nlkIi kemnyfmek0,0050,006-0,007. Ez na, 0,G06;.a titntartalm kemnyfmek
kg/mm2 hzszilrdsg (A60.1

20x20 mm-nl nagyobb srkeresztmetszet esetn keletkez

l-A70.1 l) acl hossztgulsa

eszltsgekkiegyenltsre vkony szitaszvetet hasznlunk (l76. bra).

8y"l|

rj1"k"]"-t

7, A,orrasz olvadspontinak 900 Co-nI magasabban kell lennie, mert a kemnyfm eddig a hokig forgcsol. 8,

:tzet

es

l _selze1

ellt IOU:.

Forraszknt elektrolitikus vrsrezet hasznlunk (olvadsPontia 1083 Co). Az ilyen vrsrz tisztas8a | forrasztsi varratot biztost (l77. bra).

kell

kell tvoltani s orraszts alatt


akadIyozni.

forrasztand elleteket bevon vkony oxidhrtyt. el


a

tovbbi oxidcit meg

A boraxnak A

Dezoxidlszerknt bsges mennyisg boraxot hasznIunk. vzmentesnek kell lennie. Evgbl elzleg kiizztiuk. kseket forraszts eltt a forrasztklyha elmelegt kamriban 500-600 Co-ra elmelegtik.

9. Forrasztiskor a felmelegtsnek alkalmazkodnia kell a h,, vezetkPess8hez, klnben feszltsgek keletkeznek, melyek elhrlzdst s repedseket okoznak.

sikrd

1enars oz'hzgek
hajlsdnok alopj,!,

lnaszt |ctlefek

munkdland (sinil narsat, ggolutsat ylg! k'rzcils,ret)


175. bra.

174, bra. Lapkaszek

ksszr sk ellky6l.pGllctnck biztostse

Elektrulilikus
8orax

U'en l2 nm+el.

ile.

aar.. Feszltsg kiegyenlt6 szitzYet

szerelse

177, bra.

A deuoxidlszer s a orrasz elhelyezsc orr*ztskor

A forrasztst gz- vagy olaitzels t8elykemencben vgezzk. Gzelesleggel vagyis redukl lnggal forrasztunk. Elektromos klyhval s dolgozhatunk, ha nylsa eltt tgu:t getnk (vdgrizfggn}.
a szerszm reysedsnek,illetve oxidciinak megakad, is teried (l79. bra). bra); legrjabban az indukcis meegts dlgozik (l78. ellenllselegtssel lyozsra).Nmelyik zm vil]amos

46

,/.

7=-

178. bra. Forraszts ellenllsmelegtssel

80. bra. A lapka leszortsa orrasztskor szrnmal egyenletes ervel a lapkafszekbe szortjuk.

Amint a orrasz megmltt,

kemnyfmlapkt hegyes szer_

A forraszts helyt porr trt elektrdasznben las179. bra. Forraszts indukcis melegtssel

san hagyjuk kihlni.

Melegtskor kanlkval adjunk hozz bsgesen tovbbi boraxot.

18. bra. Kemnymlapksks lehtse orraszts utn

A mechanikus befogs kemnyfmlapkk elnyei:


2. Megtakarts a ksszr anyagban.
amely mnyfmvesztesg

|. Nem kell orraszts, gy nem is lphetnek el a forrasztsbl

ered esetleges hibk.

k lnben orgcstr lpcs bekszrlsbl keletkeznk. brn bemutatott mechanikus lapkargztsi mdnl az ersen leszortott l lapka homlokszge a 2 alttlap ha|lsnak felel meg. Az llthat. 3 tmasztlemez veszi el a ksszr irny ert. ,A 6 leszortkengyel nyomsnak egyenletessgt a gmbfelletkkel beIl 4, 5 altter biztostik. ntttYas-szrba benttt kemnyfmlapkkkal is j eredmnyeket rtek el.

3. Ha a lapkaleszort |emez esyttal forgcstrknt is hasznlhat, megsznik az a ke-

A l82.

182. bra. Kemnyfmtapka befogsnak

egyik ;dja

3.04 A kemny'mksekkszrlse A szerszmkszbrls ltalnos irnyelvei (3,08] lei,) itt.is

rvnyesk. Ezenkvl mg a kvetkezkre kell gyelni: durvaszemcss korund (alumnimoxid) kszrkorongon, mgpedig 2'-kal nagyobb htszggel, mint amilyen a kslhtszge lesz koronggal (l83. bra), nehogy a ksszr anyaga a kemnyfmkszrlsrevalsziliciumkarbid kerl!n rintkezsbe. A ksszr viszonylag lgy anyaga ezt a korongot elkenn. A kemnyfmlapkt klnleges sziliciumkarbid korongon kell kszrlni. Elkszrlsre durvbb, simtsra inomabb szemcskbl ll kszrkorong kell. Ha klnsen sima felletre treksznk,,lezsre gymntszemcss korongot hasznlunk, Olyan ks lt,amelyet nem,leztnk gymntkoronggal, ajnlatos kzikvel lefenni. A ks csricst, illetve egyenes vonalri tmenlt lekerektjk. Ez nveli a ksltartamot s fokozza a munkadarab felleti simasgt.
a htfel|et kialktsa cljbl elszr a ksszrat kszrljk
htfel|etre kszrlend 63. bra. Kemnymks

skok

YIll. tblzat korongok kszrlsre szolgl Kemnyfmksek l ko.ong ke_ l A koron8.szem- rleti sebess-

Gyakorlati sz
ltogytlveg

lekerektsi sugr

r:

x eltols.

'-

ge (m/sec)

|(v..21-i;D

?"I:i"Jri";
30 30
181. hra. Lekerekrs

Ksszr nagyolsa,1 Korund

inmkszrlse, bekszrlse gppel, , kzzel


Fens

..,s_imtsa, Szilciumkarbid i Szilciumkarbid


szilciumLarbid

simtsa ,, Korund Kmnym nagyolsa, Szilciumkarbid

20-35o, 25, 40M 25


l

Forgcsterel

tkrstse, I Gymntkorong
] szilciumkarbid

81-120 Je} l80-280 Je|


i

40_ 60 K.

85. bra. Forgcsterel

lpcs

25

A foly forgcs 25-30


"8(-ig)

2s

80-120

80 Je
Je

400 K

s a gomolyagos forgci veszlyes ! A forgcsalak (l. a.a1 ei.) beolysolhat a vgsebess5 megvltoztatsval, a fogsmlysggel, a homlokszggel, a terelszggel, az elhelyezsi szggel, a cscsIekerektssels az eltolssal. Megfelel for_ gcsalakot vagy rszerelt orgcstrvel (182. bra), vagy forgcstr (for8csterel) lpcs bekszrlsvel rhetnk el. Tekn alak horony (,,Hohlkehle") nem forgcsterel, hanem inkbb kemnyfmpazarls. 47

a) lszalag : d

ae: a+20

Kemnymlapka htsz-

Ksszr htszge:

a{4o

b) Szeminszkii
kse

eszterge-

c) Plda esy pozitv hom186. bra, lszalag megoldsok

lokszg s netaty lszalag ksre 187, bra, Zabel-leks, ntttvasra

(a htszalag) nveli az kszget. Ezltal a kslersebb vlik (lsd a Rlskov lszalagot az .5.16 eiezetben). 2. homtokszalag (a homlokelletre kszrlt lszalag) elnye inomeszterglskor s a kemnyfm lapka gazd asgos kihasznlsban mutatkozik. 3. Pozitv homlokszg (2) s negatv lszalag a lapka gazdasgo, sabb kihasznlhatsgn ell kemnyebb anyagok megmunklsakor iobb forgcsolsi viszonyokat teremt; mintha az egsz homloklap negatv szg lenne.

Az tszalagok nvelik a orgcsolsi tetjestmnyt. l. A htfel-letre kszrlt rendkvl kicsiny htszg lszlag

(Ezt a kst N minsg kemnymlapkvalG. Zabel, a munka hse s,sokszoros jtfejlesztette ki.) Ahomlokfeliet is domborr (sgara 30 mm), s a lapka oldallei 3 mm iugar lekerektsset mennek t a jobb, s baloldali ht, elletbe. A homlokfellet.hajlsszge -2". A ksszrat a munkadarabhoi kpest 45o-os szg alatt lltik be, Klnsen szrke ntttva, kre8nts, kemny zrdmnyos helyek s begett formahomokos rszek eszter8lrisra igen jl
bevlt.

Dombor htellet ks ntttvas

eszterglsra

alkalmas.

e8yetmes lshez. Hrom helyen lehet rajta kszrlni 1n.gyoi,,-sirnitar, iiit.orits). A l88. brn lthat gii ttiszortils minden elnyt nyjtja. 1_eipziger Eisen- urid Stahlwerke gyrtmnya) i

kszrk. Kemnyfmks

l58. brn bemutatott hromtrcss kskszr

kitnen me8felel kzbl trtn kszr'


kskszr (VEB,

kseket mindhrom kszrllsnl knyszerbelltiban s poniosan a kvnt lszgekel lehet kszrlni.

l. lls: a f lszgek kszrlse

(htfolyadkkal),
(szrazon),

ll. lls: a_orgcsterel lpcs6 bekszrlse lll. lls: a


cscssugarak, kszrlse (szrazon).

kszrszegmensek

utnszablyozsa,

az aszta, s eltols,
fellet tkrben ellen,

rnozgsok mind nmkdek.

A kszrlt

rizhet. Ez a gp pldul szolglhat arra, hogy tj konstrukcij szerszm-

gpek mikppen beolysolhatik.a technolsit:


}.

.A htszg simtkszrlse
klnbz sze8mensekkel) vgezhet.

a ksszr s a lapka anyagnak


mveletben (sziliciumkarbid

volta dacra egytlen

2.

gyr javaslata szerint

a lapkt csak igen sekly tmasz!-

ellettel (pl. csak

mm mly lapkafszek bemarssal) ksztik


188. bra, Eg|,etemes kemnymkskszr

a orraszts okozta feszltsgek hatsnak cskkentsre s az lezsiyizonyok iavtsra.


48

1-

.-

3.10 Kem6nyfrnksek Iszgei Irnyrtkek T, a, 6 s i lszgekre (MNOZ


'257-53)

lx, tbliat

Lapka minsgnek iele

Megmunkland anyg minsge

A,N,l B,c K1
Ainlott lsztrtkek okokban

140 kg|mmz szilrdsg aclok

l.

70 kg/mm2 szilrds.gtl'aclntvnyek
Kregntvnyek
kg/mmz szilrds8 acintvnyek HB >25, kg/mmz kemnysgntttvas 50 kg/mm2 szilrdsg hzott va8y kovcsolt srgarz, i,lletve bronz

90-140 kg/mm? szilrdsg aclok

ll.

50-70

50-90 kg/mml szilrdsg aclok


50 kg/mmz szilrdsgr1 aclntvnyek HB : 160 :220- kg/mmz kemnysgntttvas
l

ll.

Temperntvnyek 50 kg/mm2 szilrdsgrl hzott ya8y kovcsolt srgarz, llletve bronz srgarz: s brnzntvnyek Vrstvzet,

74

76

82

50 kg/mm2 szilrds! aclok HB O lig/mmz kemnysgntttvas

25 kgfmm2 szilrdsg knnyfm tvzetek, rz, csapgymek


kg f mmz szi

25

lrdsg' kn

ny m

lvzgtek,

horgany,

alumnium

25

1a

rc

55

55

-i,

V- csoportban B s C mnsg lapka nem hasznlhat! Az lszgrtkek.* 1o pontossggal rtendk.

3.O Tudnivalk kemnyfmmel trtn es7tergls esetben


Kemnyfmksektu|aidonsga

X.
Ezek kihatsai

tblzat

kemnymtulajdonsgai

Nagy melegkemnysg, orgcsolkpessg900 Co-ig;

i hvezetkpessc__
Nagy kopsllsg
Termszetes kenrnysg
(hrzkenysgL
R

Nagy vgsebessg lkalmazsa (teht kis darabidk);. lsisak-

}_g:!:r_.l!_r"LJ

Szilurnin, prselt manyagok, veg, porceln, st edzettacl megmunklhat kemnyfmmel Kemnymet nem lehet edzeni
tsse

",rt!ry

"|l".

Nagy rzkenysghirtelen hfokvltozsra


ezgsrzkenysg

Bsles htfolyadk; lobb szrazon eszterglni, mint keys


h

a ksszrkeresztmetszet nagy legyen;


Csekly hajlt- s tszilrdsg

kst rviden kell'kifogni (18. bra; l legyen minl kisebb) s egsz elfekv fel|etn skra legyen lefogva;

i_lllk,9:t!ll!et
A ks fogsba
visszah zn i ;

llts csak teljes vgsebessg elrsekor; a gp lelltsa ettt az eltolst kikapcsolni s a kst a fogsbl

lrgr:, P]:t" 9i "I91!!

a kst tstl s doblstI megkmlni; orgisgomoIy


ssn a ksre; a kst el ne eitsk emelkedse

ne

Mr csekly kops esetn a forgcsoler nagymrtk

ldejben trtnien a ks lezse(a megengedhet htkops szlessge0,5-0,8 mm)

4 Eszterglyos szo/.noi ismereteI

49

Kemnyfm vgsebessgek aclra s aclntvnyre


(0 perces ltartam esetn) (m/min)
A,munkadarab anyagnak
szebvnyos szilrdsga

xl.

tblzat

kemnyfm minsgi jele

icllse

(kgimm')

Eltols e [minl

A0O.-tI A50.11-ig A0.11 .


A7o.11
.

0_70 70_85

O-ig

85-ig 100-ig

.*L 280 x6]


|

180-ig
70 Itt
70-

140-ig

224 17o

i i

200 190 140

300 250

t^:50_ig

ig

]_l ] lon
] ',

180 95

140

0
80

125

85l 71 l 3i53i 3Br 32l 25 21 so l 3 5l 40 3

esl 48 23l 19 i -67 ,53 32

53 45l 38 l+o,34',28 24l 20 17 16, 3 i ,i1 56 - 45 -l+o 45 38l'. 34 26 24 20

ii 4

,l

ii
il
{

Fentiek csupn irnyrtkek,s hts nlkli eszterglsra vonatkoznak. 70 kg/mm2-nl.nagyobb szilrdsg ahyagra s A minsg lapkra 4 l1-tl 12:1-ig, 70 kg/mm:-nl nagyobb szilidsg anyagra s C minsgt lapkra2:-tl O:-ig, 70 kg/mml-nl kisebb szilrdsg anyagra,

betartand orgcsviszony (tsd 4..2.fej.) f/e:

$
$
:

s C minsg lapkra2:-tl

8:-ig.

kvcsols, hengerls s nemests kvetkeztben keletkez kreg leforgisolsakor betartand vgsebessgek fenti rtkekn]

30:-50%-ka] alacsonyabbak.

I temperntynyre s kregntvnyre

i
ii

Kemnymvgsebessgek ntttvasia,
A

I
xII. tblzdt
'iele

nunkadarab anyaga

Szrkentttvas

..

...

q1 o l 1Bo_225 106 -rso-s 85 225_250 |


Halkg1;,-i)

X"-;ny.g -_-

(0 perces ksltaitam esetn) (m/min)

rt0,otr,"{")ffi q, l - no -a o,8 . 14o ] rra , o95 | 75 , 67 75 | 53 | 48 ,

l i

1 -,minsgi

85 ] 56 42 i ;

N K K

f
t

Temperntvny
Kregntvny Vrsrz

....,

' 21 i_?0 shore , ' so _'_, ,24 9oo 8oo i 670 8o_2o i loso 9oo l aoo 7oo 30 i sso 5oo ' 425 3o , 450 l 425 ' 500 23oo 2ooo i tzoo i500425;355:3001265IN l)0O4Z5lJ)),JUUIZ5IN l sooo | 25oo , zooo -425 j 355 50
I
N
minsg lapkra

,l4 8 00 52o I lzo 640 l 47o 42o sss r, 35 | 400 | 30 | 15oo I tzoo , ] teoo | 5oo i 265 ' 200 , ] ,_ t i , j

tl
N
N

N N

N K

A A

betartand orgcsviszony f/e:

4:1,tl10:1,ig,
:

K A

minsg lapkra 4 nrinsg lapkra 4

-tl 8 :1-ig, :-tl 8 :-ig.

munkadarab krgnek leforgcsolsakor

a vgsebessg 30-507o-kal cskkentend.

Figyelem !

. Viasszuk

ki az anyagnak megfelel kemnyfmminsget. 2. Csak szabvnyos kemnyfmksekkeldolgozzunk.


3. Esztergliunk olyan'forgcsolsi tnyezkkel, amelyek a munkadarab anyagnak s a gpnek megfellnek. 4. Hasznljuk a kemnyfmkseketszakszeren. gy iutunk el a kemnymekkelelrhet nagy termelkenysgre, cskkentik kemnymfogyasztst, ener8it takartunk
Kml|ka gpet s takarkoskodjunk a segdanyagokkal
!

rneg.

50

+----_r

.-_-

3.1 Finornesztergls gymntkssel


A finomesztergls clja oyan azonos mret alkatrszek gyrtsa, melyek lSA mrettrselT5 vagy ennl is jobb.
falakhsge legalbb lT4,

Felleti minsge kifogstalan.


Finomeszterglshoz kemnyfm- s gymntkseket lehet hasznni.

A gymnt tulaidonsgai. A
sga (kopsllsga)

gymnt az ismert szerszmanyagok kzl a legkemnyebb. alkalmass teszi, hogy mint orgcsolszerszmot

kemnysge s az ebbl oly tarts.

klnsen

alkalmazzuk. A gymntszerszmokat igen gondosan

kell kezelni, rnert a

kemnysggel egytt jr

ridegsg s a lksekkel szemben val rzkenysgis.

Felhasznls. Forgcsolskor gymntt gyszlvn kizrlag mint finom simtszerszmot alkalmazunk. A gymnt ltartama tbbszz zemra, teht a gymnttal igen nagyszm munkadarabot lehet.mretllan elkszteni, Gymntszerszmot a kvetkez anya_

gok megmunklsra hasznihatunk: knnyfmek, klnsen sziliciumtartalmri alumniumtvzetek, vrsrz-, srgarz-, bronz-, hor8anytvzetek, ezenkvl m- s prsanyagok. A gymnt nem alkalmas aclanyagok forgcsolsra.

Iforma. A gymnt vglt csiszol|k s polirozzk, Az kszg ltalban


Gymntszerszmoknl hromfle lkikpzst alkalmazunk:

80o,

a homlokszg

0".

a) Az egyl (l89. bra) szerszmot rendszerint furateszterglsra hasznljuk, b) A sokszgl (l90. bra) szerszmok kls felletek eszterglsra haznlatoak.

Az egyes leket egyms utn lehet hasznlatba venni. Minden l 0,75-|,5 mm hossz.

3-5 l gymntksek vannak orgalomban. c) Az ves l (l9l. bra) szerszmot m- s prsanyagok megmunklsra

hasznljk.

89. bra Egyl gymntks

190. bra. Sokszgl gymntks

191, bra, lves i gymntks

gymntot orrasztjk vagy mechanikus beogssal (l92, bra) erstik

ksszrba.

Ha egyik le elkopott, oglalatban elordtjk. Ezltal msik kszr[t | lp

az e!bbi helybe. Eltompult l gymntot csak az e clra berendezett zem tud utniezni.
192,

bra. Gymnt befogsa


ksszrba

Forgcsols gymnttal. Eszterglskor a gymnt tbbnyire a csccsal egymagassgban van; csak nagyobb i,nurli<larabcj< esetn emeliiik el l/l00 munkadarab tmrvel, Tekintve, hogy a gynrnt igen kicsiny, nehz az elhelyezsi szget (z) he!yesen bellitani. A helyes belltsra optikai bellt mszert alkalmaznak, A gymnt lksre igen rzkeny, ezrt a munkadarabnak tkietesen
rezgsmentesen kell futnia. Figyelem: a gymnttal csak akkor ye8ynk fo8st, ha a munkadarab elrte telies fordulatszmt. A gp meglltsa eltt az eltolst ki kell kapcsolni s a kst a fogsbl ki kell hzni. A vgsebessg le3albb l00 m/min, a fogsmlysg legfeljebb 0,6 mm, az eltols legfeljebb 0,1 mm/ford. legyen. Finommegmunklsnl

az eltols 0,0I-0,1 mm/ford.


51

3.12 Esztergls kermialapks kssel

A kermlaapkk zsugortott atumniumoxidbt, teht bsgesen rendelkezsre ll svnyi anyagbl llnak (a zsugortsrl a.3.10l. eizetbenvolt sz). A kermialapks esztergaks (!93. bra) prselt manyagok (ma, kregpapr stb.) s magnziumtvzetek megmunklsra val. Egyre inkbb hasznljk azonban acl orgcsollisra is.

;
,I

1L

l
93. bra. Kermialepka mechenikur
befo3sr

il

rd i

;'

i
,:;

i{

ll lj,
[{

A lapklak

a kssiban elekv ellett, valamint a leszortlemezt gondosan skra keIl kszrlni.

A lapkn

helyzctvel a kstartban

a,Xlll. tblzatba4 megtallhat'homlok- s htszget kszrljk;

smolva annak

Kermia ks lszgei s elhelyezsi

szge

Xlll.tblzat

munkadarab anyaga|

ll

,l0

0 0 0

5115

0--5
0_ -5 0-_5 -5-+5

0-20
10_20

5_5

[fii
Ha mairyagok eszterglsakor x:90o-os elhelyezsi szg kssel les lpcst eszterglunk, a terel6szget 1: -2-rl vesszk. A mellkvgl elhel/ezsi szge z'> tSo. Csrlcssugr r : 2 mm. A lapka el- s slmt kszrlse sziliciumkarbid korongon trtnik. Fensreklnleges fenkvet gyrtanak. A lapkk tovbbfeilesxse otyamatban van s gyorsacl, meg kemnyfm szerszmainkhoz fel ognak sorakozni is, hogy megtakartsanak az iparnak wolramot, titnt s kobaltoi.
a kenmialapks ksek

52

,.---

3.3 Az esztergaks bfgsa

194, bra. 5zortlapos kstart

't95. bra. Rgztett (n. nmet)

kstart

196, bra. N8yk5es kstart

Az esztergakst szorosan s biztosan kell beogni, klnben selejtet okozhatunk, de m8 balesetet is elidzhetnk vele. A I94-196, brkon bemutatott kstartk nagy fogs esetn is ersen tartik a kst. A ngykses kstart (l96. bra) esetn mr a munka megkezdse eltt is tbb kst befoghatunk az egyes mveletelemeknek me8elelen. Ezltal megtakarthatk a ks vagy esetleg a munkadarabbe-sleogshozszksges mellkidk. Azgy elre elksztett ksek cserje egyszeren abbl ll, hogy a kart oldjuk, a fejet elfordtjul< s a kart ismt meghzzuk, Frsra szolg| bettkseskstartkat (rrudakat) az 5.72 ejezetben tallunk.

fu@J+
197. hra. Ks

8etlllenez tdamszer
[sztergo*s

A ks felfekvti
199. bra.

fel/ete
lltsa lemez idomszerrel

a munkadarab tengelynek magassgban (kzpen)

198. bra,

a nyeregszeg szerint

A ks kzpre

lltsa

A ks kzpre

kls felletek s furatok eszterglsra szolgl kseket ltalban kzpre lltiuk (l97. bra; v. ll2-114. brkkal s a 338. brval is). Eztvagy a nyeresszeg szerint (l98. bra) vagy lemez idomszerrel, n. sablonnal (pl. htraeszterglskor) vgezzk (l99. bra).

201. bra.

ks a kvnt magassgra helytelenl belltva

200. bra,

ks a kvnt magusgra helyesen beogva

l.

Sok vkony altt helyett inkbb vastag, de kevsszm al_

l. A

helyes magassgot lemezalttekkel llt|uk be. Az alttek elletnektkletesen sknak s tisztnak kell lennie.

LA
3.

ttet alkalmazzunk. rakni lemezeket. Ezltal a befogs bizonytalann vlik. Ha a kst nagy kinylssal ogiuk be, berezeg s az eszterglt fellet rcsks lese
helyes magassg belltsra nem szabad a ksszr vge al

2. Az esztergakseket rvid kinylssal, szorosan kell befogni.

202. bra. Az egycnes nagyolks szrnak hel;,es llsa

203. bra. Egyenes nagyolks szrnak llsa helytelen befogs esetn

szabvnyos egyenes nagyolkst az eszterglsi tengelyre merlegesen fogiuk be. Nagy fogsnl esetle8 oldal irnyba rugamasan kihajl ks a munkadarabbl kifel rugzik.

A ferdn beogott nagyolks ellenben


hat a munkadarabba,

nagy ogsnl belerugz53

204. bra,

A szortlap helye:

l@
s helytelen llsban
205. bra.

A szortcsavarok helyesen s helytelenl

meghzva

A szortlap vzszintes legyen, ellenkez esetben a befogs bizonytalan,

szortcsavarokat vltakozva e8yforma ervel hzzuk meg,

206. hra. Revolverkstart

207. bra, Kstart k alak altttel

Revolverkstartk. A szoksos .kstartk heIyett revolver.


kstart is szerelhet l<ssznra, Elnye elvben ugyanaz, mint

ks kzpre lltst

meg8yorsthatiul<

k alak altttel.

Ennek hasznlata esetn termszetesen szksges, hogy a ks_


szr elfekv ellete ugyanakkora szggel, de ellenkez rnyban

a nsykseskstart.

lejtsre (szljn (207, bra),

208. bra, Sokkses kstart

Sokkses kstartk. A sokkses kstartt a tme8gyrtsban alkalmazzk. ltt mr tbb ks van. A 208. bra hajtmtengely megmunklst mutatia 2 kstartban elhelyezett l6 kssel. Ennek a munkadarabnak (ou : 85 kg/mm: szilrdsg acl) gpi ideie csak 8!2 perc. Mvel itt kon alkalmazzk.
54
a

orgcsoler na8y, a sokkses kstartkat is ersre ksztik.Ezeket tbbnyire klnleges, n. sokkses eszterg-

3.'l4 Bettkstartk

Bettkstartk igen vltozatos ormkban kszlnek. llyen tartk gazdasgosak, mert:

l,

gyorsacl s szerszmacl megtakarts rhet el velk (atart ugyanis kznsges gpaclbl kszl; a szerszmanyagbl kszlt

bett csak kicsiny mret s rvid ,,csutkig" elhasznlhat); 2, a szerszmok kevs mvelette, 8yorsan s jabb bellti nlkl cserlhetk;

3. a tartk olyan alakrira kszlhetnek, hogy a szksges homlokszg magtl kiaddik.

'^

211. bra. Bettkstart leszr bettks szmra

209. bra. Bettkstart n8yzetkeresztmetszet

bettks izmra

ioi ll
ll Il

loi
210. bra, Bettkstart ves bettks szmra 212. bra, Tbbkses tart (a bettkseka munkadarabot egyszerre munkljk
meg)

Kemnyfm bettksek szmra klnleges megoldsok kszlnek (lsd mutatunk be:

a l82. brt

,is).

kvetkezkben

kt i8en j

tPust

213. bra.

Tart beakaszthat

bettkshez

21L- bra. kes szorts tart

kemnyfmlapka rvid szrra van elorrasztva.Ezt a szrat a tartba egyszeren be kell dugni. A bettksa tartban kitnen elfekszik s nagy forgcsoler felvtelre alkalmas. F

forrasztva.

kemnyfmlapka ngyzet keresztmetszet aclkre van el, A szorts egy msik kkel trtnik, Ezzel llthat

be az l magassga is.

kemnyfmlapknak mind a ngy lvel

elnye a gyors szerszmcsere.

lehet orgcsolni. Ez a tart elssorban durva nagyolsra val,

A uratmegmunklsra

szotgl bettkseket (frrudak) lsd az 5.7l fejezetben.

tJltsok az esztergls terletn gyakran az eszterglyostl erednek. A dotgoztrsakkal folytatott taPasztalatcserk, a mszaki eImlyeds s a meglev szerszmokon Ygzett itsok lehetv rtelmisggel vgzett kollektv munka, ntevkeny ksrletezs, teszik,hogyazeszterglyosteljestmnytemelje s anyagmegtakartst rjen el. Mr tanulk is segthetnek ebben a munkban!
55

4,~z esztergalas
4.1 Esztergalashoz szukseges mozgasok
A munkadarabot be kell fogni ahhor, hogy esztergalni'tudjuk. Rovid darabok befogasara,tokmanY9kat es szorft6hiivelyeket alkalmazunk, hosszabb darabokat esues kore fogunk. Forgacsol6 szerszamkent esz~ergakest hasznarunk. Az esztergalashoz haromfele mozgas szukseges: J. forgcieso/6 fomozgCis ,(forg6mozgas) 2. e/ato/cis ircinyu mozgcis, 3. fogasvetel iranyu mozgas.

EorgcJ.stengellj

, /foga.svetel iranyu.
mazgas

ElotoLds-iranyu

roozga.s

4.11 A forgacsol6 fomozgas (forg6mozgas)


Esztergalaskor a munkadarab forg6mozgast veger a kes eleveI szemben forogva. A kes ezaltaI forgacsot valaszt reo Ezt a forg6mozgast nevezzuk famozgcisnak. Az a sebessee, amellyel a munkadarab a kes elevel szemben elmozduJ, a vag6sebesseg, amit mfmin-ban meriink. ' ,A~'esztergalas forg6 f6mozgasaval szemben pl. a gyalulase egyenes vonalu! '

4.12 Az elotohis iranyu mozgas


Ahhoz, hogy eS7.tergalaskor a forgacsleva!asztas folyamatos legyen, a kest a munkadarab hossz ininyaban eT kell tornL Ezt a mellekmozgast nevezzuk el6tolasnak. Az el6tolas, melyet mm/ford-ban meriink, hatarozza meg a fcrgacs vastagsagat. BeszelhetUnk hossz~s keresztiranyu el6tolasr6r.

Hosszelotoliis. Az esztergakest a munkadarab tengelyevel parhuzamosan mozgatjuk, mikozben az a munkadarab felUIeter61 forgaesot valaszt Ie. A munkadarab ezaltal hengeres alakot vesz fel. (216. es 217. abra.) Ezt a muveletet hosszesztergci/cisnak nevez
zUk.

220. a~ra. Kereszt iranyu

el5tolas

Kereszt iranyii elotolas. Az esztergakes eI6tolasa kereszt ininyu el6tolasnal a munkadarab tengelyere mer61egesen tortenik. A forgac$ot a munkadarab homlokfelUleter61 fejtjUk Ie. Ezt a muveletet sikesztergci/cisnok nevezzUk (216. es 220. abra).

4.13 A fogasvetel iranyu mozgas


Ez szabja meg a leesztergaland6 nheg vastagsagat, a fogcismelyseget (219. es 220. abra) Nagyolasnak nevezzuk azt a megmunkalasi m6dot, amelyben nagy keresztmetszetu forg~esot val~sztunk Ie a munkadarabr61, ekkor mely barazdak (kesnyomok) Jathat6k a munkadarab feliileten. Simftasnak nevezzuk azt a megmunkalasi m6dot, amellyel a munkadarabot pontos mereture es kell6 feWleti simasagura munkaljuk meg. Simitaskor altalaban kis keresztmetszetu forgaesot va!asztunk Ie. '

A forgacskeresztmetszet a fogasmelysegb61 es az el5tohisb61 ad6dik (221. abra).

222. abr,a. Naiyolt

C\l) ii, simftott

('\1'\1) (elulet

DEB nEe i'J . ' I


D3=:C.~~(~LI J, .v

?p.

l1aradek(orgac:; keresztmetszet

Emellett a fogasmelyseg es az elotolas ertekei volt sz6.) /

azonosak. (Az eltero elhelyezesi szog hatasar61 es alkalmazasar61 a 3.033 fejezetben nagysaga megvaltozna.

A fogasmelyseg es az elotolas valtozhat anelkijf is, hogy a forgacskeresztmetszet

Az egyes esetekben megvaltozik a forgacsolast vegzo elhosszusag. A kesel ezen darabjanak kell elvezetnie azt a mei.eget, amely forgaeso/askor keletkezik, es ezt terheli a forgacsol6ero. Erre a hos'szabb kesel megfelelobb, mint a rovidebb. A kedvezobb melegelvezetes tis forgaesol6ero megosztas hosszabb keseltartamot Figyelem: A vag6sebesseg kell venni! (A gazdasagos forgaesolasr61 a 9. fejezet sz61.) es nagyobb 'vag6sebesseget enged meg. nemesak a nagysagat, hanem a:;;alakjat is' szimitasba megvalasztasakor tehat a forgacskeresztmetszetnek

Alapfogalmak: a sebesseg az id6egyseg . alatt megtett ut. IdOegysegek a kovetkez6k: ora (nehol h-val jeloljUk, h a latinhora szobol szarmazik, ami onit jelent),pere (min); masodpere (sec.) .. A seb~sseget v-vel jeloljUk (veloeitas). A sebesseget tobbfelekeppen adhatjuk meg. peldaul kilometerben orankent [kmjh]. pI. jarmusebessegek; meterben pereenkent [mfmin]; pI. vagosebessegek esztergalaskor. furaskor. maraskor, gyalulaskor stb.; meterben masodpereenkent [mfsee], pI. a koszorukorongok.kerUleti sebessege.

V= _.~~

ndn
V=

n150315 1000 i50315 ~~~ 1000

1000 segedszamftas:

= 47,25

v = 148,44 mfmin v """'148,5 mfmin. (A n47,25 erteket

tablazatb61

70kllJ-J..-70km 210km PiMa: i:gy gepkoesi 3 ora alatt 210 km az atlagos sebessege!

A munkadal'ab fOl'dulatszamanak (n) kiszamitasa Adott munkahoz tartozo v vag6sebesseget kivehetjUk a XI. vagy a XII'. tablizatbol (3.106fej.), az esztergalyosnak aionban tudnia kell, hogy a munkadarabot milyen fordulatszammal kell az' esztergan jaratnia, hogy a helyes vag6sebesseget biztosftsa. :n:' d n . '. A v = ~-alapkeplet rendezesevel megkapjuk a 1000 fOl'dulatszam alapkepletet : . n _- 1000.v /'_1,. J. ndmm..
'j',

Meghatcirozand6:

v [kmfh]. Megoldcis: v

Adva : t = 3 ora

= .. = ~~_t

210 km 3h

= 70 kmfh

Pelda (I):

200 mm0 taresat 100 mfmin vag6sebesseggel nunk nagyolni. Kiszamftand6 a fordulatszam!'

kiva-

Mialatt a mUl)kadarab (228. abra) egyszer fordul, a forgaesolando felUlet a kesel mellett Jr200 mm = 628 mm utat (ez a kerUlet)tesz meg. Pereenkent 30 fordulat eseten az . esztergakes Dereenkellt 18,84 mfmin sebesseggel forgaesol, mert: n200 mm.30fmin = = 18840 mmfmin. A munkadarabnak ez a kerUleti sebessege egyben az a sebesseg amellyel a forgiesot levalasztjuk, vagyis a v6g6sebesseg. . )61 jegyezzii,k meg: a vcig6sebesseg a munkadarabnak a kes file el6tt megtett utja mfmin-ben merve. A vagosebesseget v-vel jeloljUk; a munkadarab [mm-ben]; a 3,14 szamot n-vel; a pereenkenti atmer6jet d-vel fordulatszam: befrjuk, . a

d' n.[_1,-J Meghatarozan 0:. mln, Megoldcis:


1000 (az -erteke

Adottak:

d v

= 200 [mm], = 100 [mfmin].

1000
= ~~-

n d

n =.
tablazatb61

1000. 100

n 200
olvashat6 Ie),

legegyszerubben

nd n Pelda (II):
75 mm akarunk szamot!
=

1 159-
min.

25

tengelyt v = 100 mjmin vagosebesseggel nagyolni. Szamftsuk ki a szUkseges fordulat-

Meghatcirozand6:

[~1_J
min.

d = 75 mm, v = 100 mfmin.

n= ~~-

1000 v nd

1 ] ,Ha n [ ---:-min. Yag6sebess~g (IOOO-rel azert

ezeket

" a beWket

a szamok

helyebe d n

1000 100

I
alapkeplete: kell osztani,

i
mert

iV

=-~

'n;

I
(mjmin) I

1000 I m = 1000 mm.)

1
= 424-

229.\ibra.

min.

~====
egyszeru

Peidcik forciu!atszam ki~ szimftasara

'Pe/da: Szamftsuk
megesztergalando esztergaorso

ki a vagosebesseget, 150 mm atmer6ju

ha egyfogaskerek szamara tiresat kell nagyol ni es az.

fordulatszama

n = 315 -.

mm

(= 315jmin).
.

Az l. esll. pelda azt mutatja, hogyha mindig helyes vag6sebesseggel akarunk dolgozni, az esztergaorsonak a munkadar2.b valtoz6 atmer6je szerint mas es mas fordulatszammal kell forognia. A me'gvalasztott fordulatszamnak azt a vagosebesseget kell biztos[tania, amel)" a leggazdasagosabb. (Lasd a' 9.3 es a 9.38 fejezetet !) Megjegyzend6: a vagosebesseg es a munl<adarab atmer6je meghatarozza a fordulatszamot.

A fOl'dulatszam meghatal'ozasa tablazatokb61. Esztergakon gyakran talilunk tablakat, amelyek olvasasi lehet6seget szolgaljak. A gep haszmilati utasftasaban ugyszolvan mindig van .fIyen tiblizat.

a fordulatszamok

le-

Korszeru gyartasban el sem kepzelhet6 a fordulatszam beallitasa probalgatas alapjan. Mael6szor a vagosebesseget hat<1rozzuk meg es azutan a munkadarab atmer6je alapjan leolvassuk. esetleg kiszamitjuk a fordulatszamot .. Ezzel az eljarassal hasznositjuk azokat a b6seges ismereteket, amelyeket a mernokok es a tudosok evek folyaman osszehordtak. Ez biztosltja a legjobb eredmenyt szokatlan munkaknal is. A fOl'dulatszam meghatal'ozasa atmer6 vagosebesseg tablazatb61 (XIV. tiblazat).

Pelda (III). Az esztergaland6 .


a

rl = 100 mm; vagosebesseg


szamsornak

= 90 mjmin.

A d = 100 szamoszlopban

lefele haladva a fordulatszamot:

megkeressUk n = 288 -.-. amellyel

,1

= 90 mjmin szamat: Enneka

vfzszintes

az elejen (a baloldali els6 oszlopban) ez a tablazat fel volt szerelve),

megtalaljuk a karok

mm
ez a

A 2. es 3. fUgg61eges szamoszlop (arra a gepre, fordulatszam a gepen beallfthato. A fOl'dulatszam meghatarozasa halos

amelyre

azon ailasa~ is megadja,

szamol6abl'abol

(XV. tiblizat).

Pelda (IV). Esztergaland6 atmer6 d = 140 mm; vagosebesseg v. = 70' mjmin. MegkeressUk a d = 140'mm-nek megfelele kiindul6 vfzszintes es a v = 70 mjmin-hez tarioz9 fiigg61eges metszespontjat. A metszespont a 141 es 200-zal megjelolt (a fordulatszamokat jelent6)
ferde 'eg)"enesek kozott fekszik. Mindig az alaesonyabb erteket valasztjuk. Tehat a keresett kozott . fordulatszarn (Mindket

, n'=

1 141 - .

mm

Most visszakereshetjUk leve EU 490 tfpusu,

az ennek megfelel6 vag6sebesseget. Ez 60 e~ 70 mjmin kUlfoldi. gyartmanyu esztergarol Yalo.)

fekszik.

tab.lazat

egy forgalomban

Foorsa IKapcso fordulaf IOkar szom A 8

Eszfergd/andd dim
20 cf 4,5
~.
'l::: 'q,

era

d (mm)
150 180 220 2.50 300 350 '100 470 550

30

40

50 3,9 5,6 8,0

60 4,7 6,8 9,6

70 5,5 7.9 11.2

80 6,3 9,0

90 7.0

100 17.8

120 9,4

25

36
51 70 100 14T . 200

~ V-

11,8 14/2 113

20,'1 2.3,6 27,5 31~ LJ 36,9 '13,2 3'1,0 3!M '15,2 53 56 77 110

10,2 111,3 13,6 11,0 20/1 2'1,8 29/'/

82
88
121

'e
.bcJ'

3,2 4,4 6,3 8,8

4,8 6,6 9,4 13,]

6,4 8,8 12,6

12,8 14,4 16,0

19.2

2'1,0 28,8

35,3 41,7 48,0 48,11 57 69 97 138 198 284


If.OO

64 75
88 i'25 117 251 362 103

11;0 13,2 15/1 17,6 19,8 22,0 26,4 33,0 39,6 15,7 18,8 22,0 25,0 28,2 31/-1 37,6 410 31,0 35,4 39,9 141,1,3
41,1,0

66 94

."

57 80 113 163 232 328

82

1/18 176 208 244 295 346

'\I
~

11,7 22,2 26.6 31,'1' 37.7 54 71

53 75 108

66 94 136

115, 133 155 163 235 335 189 271 386 220 316

b
:~

12.6 18,9 25,2


. .18,1

50 72 T03 "146 206 292

57 81 116 164 232 328

28B.-,
410 . 580 820 1160

'c
bcs'

... 'q,
'<5
~.

~~ c::

.51 73

27.1 36.2 452 64 91 128 182

63 90.

63 90 129 182

25,8 38,6. 51 36,11 55 77 109 13 103 146

1511 193 218 308 273 386

1091127 154 218 180


25lf.

258 364

'\f

Vdgosebesseg

(m/min),

./ ./ ,/

/ /

~ /

/
,/

/
If / ./

10 12 14 16 1820

30
V

40

50

60 70 80

100 120 140

Vogosebesseg

(m/min)

4.4 ForgacskejlZodes,
-4.41 Forgacskepz6des
Az acel esztergaforgacs sok apr6 lapoeskab61 (paket) epiil fel. (231. abra). A forgaes kialakuhisa harom egymast koveto mozza natbol all.

els.isak

es forgacsalakok

Zamites ."'.
~
0)

'. '
\;~'"

,....~~-~Jf"..
b) A kes eletol kiindul6

~,
'\\

A kes behatol az anyagba: az anyag felduzzad.

berepedes keletkezik.

e) A munkadarab tovabbi elfordu lasa soran egy lapoeska lehasad a forgacsolt anyagr61.

Killonbozo forgacsalakok (231. abra). A forgaesalakulas fiigg a munkaparab anyagat61, a vag6sebessegtol es az el kialakitasat61. Az esztergalt forgacsnak hiromfajta alakja van: tepett forgies, nyirt forgacs es folyo forgaes, A tepett forgacs (23 Ifa abra). Rendszerint rideg anyag forgacsol;jsakor kepzodik; peldaul ontottvasnal, vorosotvozetnel stb. Az el behatol az anyagba, a keletkezo fesziiltseg berepedest okoz. A forgaesol6ero hatasara eloall6 fesziiltseg akkorara no, hogy' a munkadarabnak egy darabjat (forgaeslapoeska) kozvetleniil kitepi. A kovetkezo forgacslapocska ugyanugy kepzodik. A berepedes nem mindig esik a vagas iranyaba, hanem neha a megmunkalt f@iilet alatti retegboi is kitep egy darabkat. Ezert durva a tepett forgaesu anyagok esztergalt feliilete. A nyfrt forgacs (231fb abra). Szfv6s anyagnal keletkezik alacsonyabb vag6sebesseg eseten. Az' egyes lenyirt forgacslapocskak nem pattannak el a munkadarabt61, hanem a kesnyomas kovetkezteben szorosan egymisra torJ6dnak es igy osszefiiggo forgacs kepzodik. A folyo forgacs (231Ie abra). Szfv6s anyag magas vag6sebesseggel tortenO forgacsolasakor keletkezik. Nagy homlokszog elo-. segiti a kepzodeset. Igen surun egymasra torl6d6 lapoeskik keletkeznek, megpedig ugy, hogy a nyirt lapocskak a nyiras helyen nem szakadnak meg, hanem esak eltol6dnak egymashoz kepest. SzakadOs

a) tepett

231. ibra. Forg"csalakok: forg"", b) nyfrt forg"cs, c) foly6 {org"c.

Nyfrt forgacs eseten a forgaesoland6 anyagban repedes fut az el elott (232fa abra). Ebben a rep'edesben a megmunkalt anyagb61 es niszecskeibol a kes elere ek alaku torlasz rak6dik. Ezt hivjuk elsisaknak (vagy elratetnek). (232/b abra.) Rovic.!ideig a kes esucsan tapad es tulajdonkeppen ez az elratet forgacsol. Ha bizonyos nagysagot elert, akkor a forgacs leszakftja (232fc abra). Egy resze a homlokfeliileten at dvozik, masik resze az el mellett benyom6dik az anyagba, es a forgacsolt feliiletet szakadozotta, pikkelyesse teszi. Az elratet 1/10-1/200 masodpere alatt keletkezik es tunik el. Nagyolasnal nem hatranyos, de simitasnal nem kfvanatos jelenseg, mert a munkadarab feliilete durva es szakadozott lesz. Az elratet esak sziv6s anyagnal, alacsony vag6sebesseg mellett kepzodik. 70 mfpercnel nagyobb vag6sebesseg es az ezzel jir6 foly6 forgaes keletk.ezese eseten nem all elo elnitet. A 233. abra kemenyfemmel esztergalt acelhengert mutat, metyne! a vag6sebesseget 25 mfmin-rol 330 ill. 400 mfmin-ra emeltiik. J61 liithat6 az elobb durva, szakadasos, majd tiikrozo feliifet.

5 Esztergamunl<ak
5.1 Hoss:J:u hengeres munkadarabok

I.
esztergalasa

Hogy munkadarabokat csucsok kozott esztergalhassunk. a homlokfeliHeteket kozpontosit6 furatokkal kell ellatni. A kozpontfuratok elkeszitese ket muveletbol ;ill: I. a kozpont berajzoliisa es pontozasa (kornerezes), 2. a kozpontfurat befurasa. A kozpontot csak ugy lehet j61-berajzolni. ha a homlokfeluletekrol a Wreszelesi sorjat vagy a leszurasnal megmarad6 csucskot ("pucni") eltavoHtottuk. Hogy a rajztu vagy korzo vonalai j61 lathat6k legyenek. a homlokfeluleteket be szoktak kretazni. A kozeppont megallapitasa kiilonfl\lekeppen tortenhet. Ha a kozpontfuratot kozpontfur6gepen vagy az esztergan harompofas tokmanyban furtuk. a kozpontot nem kell berajzolni. m.ivel a gep az elogyartmanyt amugy is kozpontosan fogja fol.

I. A rajztlit (szabvanyneve: irdal6tu) lehetoleg kozepre allftjuk. es ket rovid vonalat huzunk vele. II. A munkadarabot 180kal elforgatjuk a prizmaban, lis megint huzunk ket rovid (az elobbivel parhuzamos) von<1lat. III. A rajztut a ket vonal koze allitjuk. es vegighuzzujt a kereszt metszeten.
IV. A munkadarabot

90kal elfordftjuk, es egy masik vonalat

huzunk.

A tol6merot ne tartsuk ferde sikban! Az ellen5rzest ket egymasra meroleges allasban vegezziik.

40 mm.ig hasznaljuk. Ezzel a berajzolast megtakarithatjuk. A kozpontoz6t ~e tartsuk ferden.

Pontozaskor a pontoz6t (kornert) ferden helyezziik a munkadarabra ugy. hogy a latast ne zavarja (I). Utana alHtsuk fel (a je lolendo feliiletre merolegesen) es ugy iissiink ra (II).

Ha az abra szerint helyeznok a darabra a pontoz6t. eltakarna a lat6mezot (I). Ezenfeliil a jeloles alatt ferdere alHtott pontoz6 hibas' kozpontot is eredmenyez.

VedosiHlyesztes nelkiil kozpontfuratot akkor alkalmazunk, ha a homlokfellilet sik. Az MNOSZ 3999 A es C jeHl 60-os., a B jelu 90-os siillyesztessel (240. abra)".

Vedosiillyeszteses kozpontfuratot (MNOSZ 3999-51) akkor alkalmazunk, ha a homlokfeliilet egyenetlen, yagy a kozpontfuratot seriilestol kell vedeni (pl. esztergatiiskek, koszoril es mar6tiiskek (241. abra).

Munkadarab csapvegenek atmeroje Do(mm)

(mm)

AC

I
I

L legalabb (mm) AC kivitelnel

I legaJabb (mmj" B

AC

a kb. (mm)

4-ig ......... 4 felett 6 felett 10 felett 16 felett 25 felett 40 {elett 63 felett 6-lg ......... 10-ig ......... 16-ig .; ....... 25-ig ....... 40.lg ......... 63-ig ......... 80-ig .........
I

0,5

1,2 2 2,5
I

0,75 1 1,5 2 2,5 3 4


1

1,2 1,8 2,2 3,3 4,4 5,5 6,5

i
;

3,8 5 6,3 7,5 10 12,5 20

, I
!
I

! i
I

4,5

0,6 0,7 0,9 1,3 1,8 2,2 '2,6 3,5 4,4 7

1,5 2

0,4 0,6 0,8 1 1,2 , 1,5

!
j

9 11 13 22

!
I

80 felett 100-lg ......... 110 felett 160-lg ......... Do

5 8

I I I

I I
,
[

8,7 10,9 17,5

5,5 6,5 11

2,5 4

!,

160 mm felett mas kozpontfurat

is hasznalhat6.

Megjegyzes. Ha valamely munkadarab csucsok koze fogott vegei kiilonbozo atmerc5juek, akkor a kisebb atmer5 a mertekad6.

i
0) a kozpontfurat meghagyhat6 a kesz alkatreszen
1

I b).a

kozpontfuratot

a kesz alkatreszen

meg kell hagyni

c) a kozpontfurat

a kesz alkatreszen

nem hagyhat6 meg

-J \
fl)

~
-

Kozpontfurot
. I1NOSz 3999-51 b),

~-

a
----

Keszdarabon' - kOzpont(urot eltavo//tando.' c)

KDzpontfrirO

HNOSzJ997

-~ a<@--t~/';Ij~.
w.
'

60'SUUyeszto

MNOSzJ9~

.~

,-- ---' --_

~KDzpontturo MNOSz39!8
.

~:'

+-

.~----~
A kozpontfurat funisa tortenhet: I. kozpontfu r6yal, 2. csigafur6yal es utana sullyesztoyer.

, snak a kozpontfuratba ,jel bele Az esztergacsuc , . . hogy a csucs es kell fekudnie, ez azt Jelentl, ,a " , k azonosnak kell lennie, kozpontfu r6 csucsszogene

. " .. csucsszoge . nem ~.zonos, a kkor . a csucs be. Ha az esztergacsucs e.s a .sullyeszto . I . leg mely(III); A kozpont' II). A fu ' 'd'ik e's tonkremegy (I es. . rat _egyen e . rage . . (IV) , furat se t" u nagy , .se tu! .kicsi ne legyen

S.13 A kozpontfurat befurasa es szabalyozasa


A csucshely befiinisa esztergan,
ratot. Figye/em: a kozpontfurot kozpontozogepen kenni kell! vagy furogepen tortenhet. Nemelykor kezifurogeppel is furnak kozpontfu-

A munkadarabot egyetemes tokmanyba fogjuk. Mivel a tokmany a darabot kozpontosan fogja meg, nem kell a kozpontot el6rajzolni es pontozni. A furo el6tolasa a szegnyereg'huvellyel tortenik.

A munkadarab kozpontjat tozzuk. A munkadarabot a furonak.

ez esetben el6re berajzoljuk es pona szegnyereg huvellyel nyomjuk neki

HeTyt?S

I
A (urogep GszraZa

Nagy atmer6ju darabokat, hahomlokfelUletuk a darab tengelyere. elegend6 a furogepasztalra nyabb darabokat csucsra allitunk.

sik es mer61eges helyezni. VeRo-

Mivel itt a szoritopofak kozpontosan fognak, az el6rajzolas es a pontozas elmarad, de a homlokfeluleteknek simaknak kell lenniok. A furoorso hossz iranyban eltolhato. A kozpontfuras ket oldal rol egyid6ben tortenhet.

Kozpontfurat szabalyozasa. Ten"gelyek kozpontfuratat


lIyenkor a munkadarabot 17.4 fej.!) tamaszkodik. egyik vegen tokmanyba

neha utana kell szabalyozni, peldaul ha nagyolaskor a kozpontfurat eltorzult. fogjuk, es mer60raval beallftjuk. A tengely masik vege ugyanakkor babban (Iunetta;

HelYes!=
I

A kestartot csucshelyet 64

30o-kaJ elforditjuk atesztergaljuk.

es egy kicsiny

oldalazokessel

A szabalyozas lyeszt6furoval),

nem tortenhet mert

keteW rossz

szerszammal sullyesztes

(peldaul hi bait

sulykoveti.

az a regi

Az anyat a szegnyereg fele forgatva a esues meglazul

f--e:saA felesuesot Ihasznaljuk. a homlokfelulet esztergal<isakor (sfkesztergalas) A forg6esuesot a nyereg mozg6nuvelyebe iIIesztjuk be. EleSnye,. hogy a csues es a munkadarab kozott 'ninesen surl6das. NagY' fogassal torteneS esztergalaskor a 253. abra szerinti all6 esues a megfeleleSbb. Az all6 esues job ban biztositja a sima, rezgesmentes munkat. A forg6esues inkabb nagy fordulatszamokhoz val6. Igen j61 bevalt a kemenyfembetetes all6 esues (MN05Z 5045-52).

Helyesen

~.~~

-r;i:'''lab,n ,
A' belso klipfeliilet tisztftasakor baleseti veszely van! Sohase tisztftsuk ujjunkkal. Menet kozben a gep ujjunkat kony nyen leesavarhatja. A tisztftas all6he(.yzetben ronggyal tortenjek.

Helyfelem)1 A csues nmcsen

A kulso' es belsa kupfeluleteket a csues behelyezese elatt meg kell tisztftani. Ha a ket kupfelUhit kozott szennyezeSdes van, akkor a csues pontatlan, nines kozepen (ut).

- ':.._._.~
Szs9ndereg

. 1aot
._.
rorgocsucs ut

NYjreg ela//!tva

~':i::~-.
Ha a szegnyereg el van allftva, a gep kuposanesztergal. Ha a fe ors6ban leveS esues ut, abb61 lathatjuk. hogy a munkadarabot a reszen megesztergalva es atforditvl, atforditas utan az a resz ut. Ha ezutan a b reszt esztergaljuk; lepeseS keletkezik.

T'-'---..1-__

.J.../

~fEE'.. -

1. A esucsoknak futniok kell, azaz egytengelyunek kell lenniok. 2. A feSors6ban leveSesues feltetlenul utes nelkul forogjon.

A csues kozpontos futasat pontosan esak mereS6ravai lehet ellen orizhi.

Ha kalapacesal vegeznenk a esues szabalyozasat. nemesak a esuesot tennenk tonkre, hanem a. belse kupot is. Csak koszorulessel lehet a esuesot szakszeruen utanszabalyozni.

Forgofarcsa (menesztofarcsu) Burko/t esztergaszlv

Huvelyrogzlto Kezikerek

"-"'" . .
f

\ .

.
0)

~ . / ~ ."._.4.~

Befogas el6tt a kozpontfuratot toltsUk meg ken6anyaggal (staufferzsfr vagy grafitos oiaj). A darabot ugy fogjuk esues koze. hogy kezzel huzosan forgatni lehessen. A kezikerek fogantyuja jol meg legyen huzva. hogy a geprezges ki ne lazitsa az orsot. A nyereghUvely rogzft6jet (meghuzokar) is szorftsuk meg.

A 264(0 es b abra szerinti esztergaszfveket esak burkolt forgat6taresaval (meneszt6taresa) szabad hasznalni. A meneszt6esapos esztergaszfv jobb- es balforgaskor is magaval viszi a munkadarabot; ez kUlonosen menetvagaskor szUkseges. Az egyenes vegG b esztergaszfvnek a mGhelyb61 miel6bb el kell tGnnie (nagyfoku balesetveszely; menetvagaskor selejtveszely; az esztergasziv hibas felszerelese eseten a szorft6esavar serUlese!). A burkolt meneszt6taresa nem ~apja el olyan konnyen az esztergalyos ru hajat.

Nagy fogasvetel eseten az esztergaszfv elcsuszasa ellen munkaljunk lapot a nyers darab megfelel6 helyere. A mar megmunkalt felUleteket a szorftoesavar benyomodasa ellen lagy femb61 keszUlt alatetlemezzel vagy hasftott hUv.ellyel vedjUk.

Felfogas kozpontosft6 (harompofas) befogotokmanyba esueskitamasztassal hosszu es vekony munkadarabok esztergalasakor eelszerG. kUlonosen ha a darab egyik veget kell esak megmunkalni.

Muveleti I. 2. 3. 4.

sorrend:

Nagyolas korUlbelUI kozepig. Atfordftas es nagyolas a masik veger61. Simitas. Atfordftas es a megmaradt resz simitasa.

A tobbszorl atforditas azert szUkseges. hogy mind a ket kozpontfurat egyforman bekopjek. Ellenkez6 esetben el6fordulhat. hogya munkadarab Ut. Ha az eszterga nem ad hengeres felUletet (az els6 fogashal tobb meressel ellen6rizzUk). ennek ket oka lehet: a esuesok nem "futnak" (260. abra) vagy a szerszaniszannak jateka van.

A. rezgeseket

hosszu vekony darabok esztergalasakor (Iunetta) alkalmazasaval

a kovetkez6keppen (17.4 fej.I),

0) all6 vagy fut'6bab

b) a kes elhelyezesi szogenek novelesevel (3.033 fej.).

c) a fogasmelyseg es el6tolas esokkentesevel, d) Riskov elszalag hasznalataval (5.16 fej.),e) a kes magasabbra allftasaval (I. 113. abrat).
A

lehet kikUszobolni:

~~~~~~!!:!~~~::i~~~~~tLd::. . ==. 2%./ ~


Elhelyezbi

s.Wg

munkadarab elhuz6dasa hosszesztergalaskor. A munka268. abr.: Berezgesi veszeJy csokkentese hossz':; tengely esztergalas.kor darab az esztergalastol felmelegszik es emiatt kitagul. Hogy a darab ne deformal6djek vagy tulsagos nyomast ne gyakoroljon a nyeregszegre. ezt id6nkent meg kelllazftani. A esues beragodasanak elkerUlesere a kozpontfuratot gyakrabban meg- kell kenni. Hengerclt vagy huzott anyagok azert .is elhuz6dhatnak. mert a kUlso kereg leesztergalasakor feszUltsegek szabadulnak fel. Tengelyek egyengeteset lasd az. 5.17 fejczetben. Kozpontfurat utanszabalyozasat lasd az 5.13 fejezetben. Hengeres (tengely-jellegu) munkadarabok mereset lasd a 2.4 fejezetben. ) Hengeres (tengely-jellegu) munkadarabok korfutasanak ellenorzeset lasd a 98. abran. Hengeres (tengely-jellegu) munkadarabok ellenorzeset hatarmero idomszerrel lasd a 6.4 fejezetben. Babok ("Iiinetta") hasznalatat lasd a 17.4 fejezetben.

Dr. Briigmann erre az alabbi peldat kozli: Feladat: 24 db 1020 mm hosszu, A 50.11 acelb61 kesziilt d. mm-re eloesztergalt

= 34

ors6t dz = 29,8 mm-re kell leesztergalni .

~-1------:5-_.
----1020 Szersz6m: menyfem) nagyol6kes,
Y.= 85\

-r
.

egyenes jobbos kemenyfemlapkas (B minosegu keRiskov elszalag nelkiil,

azutan Riskov elszalaggal.

. n = 960

1
-7,

min

Dmitri Riskov szovjet esztergalyos es technikus az esztergalaskor eloall6 rezgeseket alaposan tanulmanyozta, a munkadarab es azt talalta, hogy

rezgeseit igen egyszeruen meg lehet sziintetni,

ha a szerszam elere keskeny elszalagot koszoriiliink.

3. kiserlet: Kes Riskov elszalaggal. I. kiserlet: Kes Riskov elszalag nelkiil. 100-200 mm esztergalasi hossz utan rezgesjelenseA teljes hosszusag zavartalanul (0,05 mm taressel) vegig esztergal hat6. Tehat vekony hCisszutengelyeket Riskov elszalaggal esztergaljunk! Beszuraskor, leszuraskor, Koleszov kessel torteno gyorseszter-

gek allnak be. Az esztergalast folytatva a morgas es rezges annyira ttrosodik, morzsol6dik. hogy a kemenyfem le-

A gepet Ie kell allitani. mm-rel kozep foie

galaskor, furaskor, gyalulaskor es maraskor is j6 eredmenyeket ertek el a Riskov elszalaggal. Az elszalagnak az esztergakes eltartamara es forgacsolasi viszo-

2. kiserlet: Kes Riskov elszalag nelkiil, 3-4 allitva (113. abra).

300 mm esztergalasi hosszusagon tul bekovetkeznek a rezgesjelensegek. A gepet Ie kell allitani.

nyaira gyakoro!t elonyos befolyasar61 mar a kemenyfemkesek koszoriilesevel kapcsolatban (3;I04 fej.) sz6 volt.

A munkadarabok egyengetesere szUkseg van: oJ a megmunkalas elott. ha a .nyers darab gorbe, b) a megmunkalas kozben vagy a megmunkalas utan, peldaul, ha

egy

tengely nagyolaskor elhuz6dott.

?_._._.~. '~~?'~' ~ __ ...-=..:.-;;. .J::}.:b:-.


a'

..:....=:-._..==

'..

(;

. .1-._._.,

Q nYQrs munkadarabOtmeroje d.. az cits.s'zter901tmuQkadarali Ctmeroja.

Az Utest kretaval kell tamasztani.

jeloljGk meg. A kretat tart6 kezUnket meg

Nagy atmerojli nyers daraboknal. amelyeken boseges megmunkalasi rahagyas van. elegendo a csucshely eltolasa. Termeszetesen csak akkor, ha az Gtes nem tulsagosan nagy. Az egyengetes megkezdese elott nem szabad a kozpontfuratot elkeszfteni. A rajzon o az eredeti. b az eltolt csucshelyeket jelenti.

A:z: egyengeto pres tengelyek es hasonl6 darabok egyengetesere szolgal. Minden gorbGletet kGlo.nkUlon kell kiegyengetni.

Ha a felfekvo prizmak tavol vannak egymast61, az egyes gorbUleteket nem tudjuk kiegyengetni.

Lo"Mfhatdrold idMzo
Manometer.

Kapcso!Okar
Kontf'o/Imonome!ef'

SojfolO[ej

A hidraulikus sajt6n vegzett egyengetes utan a korfutast biztosabban csucsok kozott mero6raval ellenorizhetjGk.

leg

kezelokol:!a

LoxethafarolO
iifkdzo

Sajfoid{e;

.rj;/)//7lT~
275. "bra. Hidraulikus egyengeto

priz
pres

rna

Nagyon j61 bevaltak a hidraulikus egyengeto presek. A presen az eppen szGkseges sajtoloero karral beallithato es a feszmeron (manometer) leolvashat6. Ha a manometert kapcsolokarjaval bekapcsoltuk. a nyomoero lefolyasa a preseles folyaman az ellen orzo feszmeron (kontrollmanometer) megfigyelheto. A sajtolofej sebesseget a kezelokar segitsegevel ,erzessel" lehet szabaIyozni. A kivant loketet ket Gtkozo hatarolja.

5.2 Rovid hengeres munkadarabok esztergalasa -

tokmanyok, sikesztergalas
nagyoI6-.

Rovid hengeres munkadarabokat tobbnyire esztergatokmanyba (amerika'ner) befogva munkalunk meg. lIyen munkara simit6- es 0ldalaz6keseket hasznalunk (3.02-3.052 fej.). A kesek befogasat a 3.13 eS 3.14 fejezetben targyaljuk.

Az orson

Job9- es

ba/menet
A/appcf <e

Ldgypofa

A munkadarab
szermf

kieszferga!va

Harompofas esztergatokmany. Rovid munkadarabok gyors es kozpontos befogasara.szolgal. A pofak kozpontos mozgatasa a kovetkezokeppen tortenik: dug6kulcesal a kis kupkereket forgatva elforditjuk a nagy fogaskoszorut. A fogaskoszoru masik oldalan sik spiralmenet van. Ebbe kapaszkodnak a pofak, melyek a forgatas iranyanak megfeleloen befele vagy kifele mozognak.

Negypofas esztergatokmany. Negy- es nyoleszog keresztmetszetu niunkadarabok befogasara alkalmas. Siabalytalan .keresztmetszetu munkadarabok nem fogh'at6k be vele (278. abra). Ketpofas ~sztergatokmany. Tomeggyartasban hasznaljuk. Az alappofakra felcsavarozzuk a I<igypofakat, melyeket a munkadarabnak megfeleloen kiesztergalunk. A pofak egyenletes 'mozgatasa jobb- eS balmenetu ors6val tortenik (279. abra). Gyorsabban es biztosabban lehet dolgozni a nyom6Ievegos e!: a hidraulikus tok,rnaQyokkal.

A csuszoltkes tokmany (Forkard-tckmany) igen pontos kozpontositast biztosit. Ennek ket oka van: 1. A lagypofakat pontosan a munkadarab atmeroje szerint kiesztergaljak. fgy a szorit6feluletek utesmentesen futnak es pontosan hozzailleszkednek a munkadarabhoz. 2. A fogaSleeek es a fogaskoszoru egyenletes pofamozgatast biztositanak. Ha a pofak ninesemik kapesol6dasban, akkor egy kiall6 peeek figyelmeztet sulyos baleseti veszelyre. Vigyciz.at ! Csak akkor szabad szori.tani es esztergcilni, ha a peeek nemcill ki ! A tokmany szoritokulcsat nem szab~d a tokmanyon feJejteni, mert ez a foorso meginditasakor l1agy kart es sulyos baJesetet okozhat!

A tokmany felcsavarasa a faorsora I. A menetnek es a homlokfeluletnek tisztanak kell Jennie, kulonben a tokmany nem szalad pontosan (281. abra). 2. A toRmany felcsavarasanal az esztergat nem szabad elindftani. A tokmanyt kezzel kell felcsavarni, nehogy baleset alljon ela. Az esztergatokmany leesavarasakor elkovetett gondatlansag mar gyakran okozott sulyos szerenesetlenseget es gepronga16dast; A tokmany a foors6 meneten tobbnyire mar a dug6kulcs egyetlen eroteljes rantasara meglazul es az ors6r61 leesavarhat6. Ha ez nem elegendo, lehet fadorongot emelokarkent a pofak koze dugni. A tokmany felcsavarasara es oJdasara egy nemet tanmuhely j6 megoldast eszelt ki. A foors6 kupos furataba (esuesfeszek) vezetotusket dugnak, a tokmany pofaiba pedig vezetoperselyt fognak be. A vezet5persellyel felszerelt tokmanyt akkor esak ra kell tolni a tuskere, amely a tokmanyt felcsavaraskor j61 vezeti (282. abra). Leesavaraskor ezenkfvul meg fatusk6t is hasznalnak, melynek eros es eleg hosszu nyele van, hogy a dolgoi:6 biztonsagos tavolsagban allhasson a lecsavarod6 tokmanyt61 (283. abra).

, Vezefo'uske

[~

(,'ho;/Io# hU~

A munkadarab feluletet

felfogasa.

Olyan munka"darabokat. hasitott

lTlelyek Szorit6hiively az: ugynevezett hasftott darabot. (patron). Kicsiny munkadarabok rudmunkaknal alkalmazzuk.A a behuz6szarral befogasara es harom helyen

nem szabad megserteni.

huvellyel vedunk.

Ha taresat munkalunk meg. es az keskenyebb, mint a pofa lep csoje, akkor pontosan parhuzamosra esztergalt gyurut helyezunk az eszterga!and6 earesa moge. Ezzel megakadalyozzuk,- hogy esz tergalas kozben a tares a hatraesusszon.

befogohuvelyt

kezikerek segftsegevel

behuzzuk a kupba, fgy az. osszeszorul es megfogja a mllnka-

Hosszeszterg~laskor Belso es kUlso lepcsozesfJ sfkesztergalasakor szorit6hiively. Taresak" es gyuruk

a kovetkezokre ugyeljunk: .

0) a munkadarab ne legyen hosszan kifogva (118. abra), b) a kes elhelyezesi szoge nagy legyen (Iasd 3.033. fejezetet). c) a fogasmelyseget riagyra. es az elotolast ne vegyiik tulsigosan

hasznaljuk. A belso lepesos szorft6huvelyt A kulso lepesozesu szorft6huvely a

a behuz6szar segftsegevel huzzuk be a foors6ra esavart kupba, amely azt osszeszorftja. meghuzasnal szejjelfeszul.

d) a foorso esapagyainak ne legyen jateka.

Sikesztergahiskor

ilZ

alapszant

rogzfteni

kell.

meri:kiilonben

nell1 kapunk .sfk feiiiletet. Az elotolas kfviilrol befele <I) es benyomja akest szerint a munkadarabba, A feliilet hornonJ ferden kell befogni es beliilrol kifele kell

beliilrol kifele (II) is tortenhet. oldalazni.

A III. esetbena

ferdereesztergaltfeliilet:

lesz. A IV. esetben sem kapunk sfk feliiletei:. Az: oldalaz:6kest az: V. abra

BgQJUtOcsovClr
c.~ at utkOzO r09Wse1e Q& eszterga-

Q9!}O"

Otkoz6t els6sorban azert haszmilunk, hogy egy sorozat egyforma .tengelyjellegu murikadarabra egyforma hosszusagu lepcs6t esztergaljunk. De hasznalhato ez a mod darabos gyartas eseten is, mert az el6irt hcsszusagot igy konnyu biztositani es a hossi: beallitasa kevesebb id6be keriH, mint a tobbszori probalgatas es meres. Az iitkoz6re esztergalas feltetele, hogy a szerszamszan olyan berendezessel legyen felszerelve, amely a hossz- vagy a keresztel6tolast onmukod6en kikapesolja. Kulonben eppen ugy, mint a szokasos hosszesztergalaskor, ha valamely vastagitasig esztergalunk, a gepi el6tolast Ie kellene allitani, es az el6tolast a fogas vegen kezzel kellene vegezni.

Hogy iitkoz6vel a esuesok koze felfogott munkadarabnak pontosan a kivant hosszaig esztergaljunk, meg kellene kovetelni, hogy a munkadarabok eppen egyforma hosszusaguak es a kozpontfuratok esuessullyesztese is egyforma mely legyen. Ezt altalaban nem lehet betartani. Ezert a f6orsoba kiter6 esztergaesuesot helyezunk, amelynel a munkadarab baloldali homlokfeluletenek helyzetet nem a csues, hanem a esuesfeszek homlokfelUlete hatarozza meg. (Ha a munkadarabot I Homlok/elidet nyeregesueesal megszorftJuk, a Nyomo If rugo Giimbfelulet . kiter6csues benyomodik es a jd felfekvlst biztos/t munkadarab a homlokfeluleteis vel felutkozik (291/a abra). Ha a munkadarab a kiter6esues homloka fogazott menesztes homlokfeluletere feWletu (nagyolasra durva, simftasra finom fogak), ez egyben Kiterocsucs a munkadarab esztergalasakor szukseges menesztest is elhltja.

~~-1

Az egyik vegen a tokm'anyba felfogott munkadarabot az orso esuesfeszkebe helyezett allithato iitkoz6vel biztosan meg lehet tamasztani.

A tokmany megfelel6en megesztergalt lagy pofai a munkadarab simitasakor alkarmas tamaszt6feluletkent szolgalhatnak.

Az utkoz6re esztergalasnak tobbfele lehet6sege van. Egy peldan bemutatjuk az ilyen munka muveleti sorrendjet: I. A kest a munkadarab hozzuk (erint6fogas). homlokelehez, a kiindulo helyzetbe

2. Az iitkoz6 es az alapszan koze az esztergalando hosszal (a esaphosszal) azonos hosszusagu mer6hasabokat rakunk, es a beallitoesavart a mer6hasabok szerint beallitjuk. 3. A mer6hasabokat kivessziik, az esztergat bekapesoljuk. Az el6tolast tehat a von6orso latja el. Ha az alapszan az allit6esavarhoz iitkozik, az el6tolas automatikusan kikapesol. 4. Az els6 esap leesztergalasa utan a hosszmeretet hogy az utkoz6 beallitasa helyes-e. . ellen6rizziik,

5.4 A kes fogasra allitasa 5.41 Fogasra allltas skala szerint


Hogy esztergalassal egy bizonyos atmere5t allfts'unk elo, a kest ugy kell a 'munkadarabhoz kepest beallftani, hogy az eppen a krvant meretre forgacsoljon. Ezt a milveletelemet fogasra allftasnak nevezziik. Ezt tobbfelekeppen vegezhetjiik.

5.411 Bizonyos meretre munkadarab eseten

eloesztergalt

6. ha a 66,4 mm ,meretre eljutottunk, 100sztasvonallal allitjuk a kest fogasra, a beosztott gyurut azon nal O-ra allftjuk. 60-as skala eseten az 50. osztasvonalat kretajellel vagy a mutat6val megjeloljiik (mert6010 = 50). A kovetkeze5 munkadaraboknal az I. fogasvetelre a kretavonas, iIIetve a mutat6 helyzete ervenyes, a 2. fogasvetelre a gyuru a allasa; 7. ~ 2. fogasvetel; 8. ellenorzo meres. Ezutan 296. abra. A kess"n kCzikerekenek a sorozat elso darabjat a mozgasa fogasra allitaskor muszaki ellene5rzesnek (MEO) kell atadni ellenorzesre. Az esztergalyos azert minden, tovabbi munkadarab meretet is ellenc5rzi, mert ha a meret a kesel kopisar61 tanuskodik, a fogasra allftast korrigalni kell.

PeleJa: A munkadarab atmere5je 050,8 mm, es leesztergaland6 50,4 mm-re. Hany osztassal kell a szupport forgattyukarjat elfordftani, ha a beosztott gyurun (noniusztarcsan)egy osztasvonal 0,05 mm keselmozdulast ad?

Mego(dcis: 0,05 mm-es fogas atmeroben 0,1 mm-t jelent. 50,8-'-50,4 = 0,4; 0,4 - = 4; a kart 4 osztassal kell tovabbforgatni.
0,1

Sorrend: I. meres; 2. erintofogasveteI; a beosztott gyuru O-ra allft:isa; fogasra allftas 5 osztasvonallal; gyutu visszaallitasa O-ra; 5.412 Nyers elogyartmany eseten (\7) . 3. elso fogas leesztergalasa; 4. annak megallapltasa, hogy hengerese a feliilet (2 mere~ Egy sorozat else5 darabja (nyers ele5gyartmany, pI. ontott rud tol6merovel), es - ha sziikseges - a nyereg pontos beallfatmeroje 70,3 mm) 65,4 mm-re esztergalan~6. tasa a kupossag kikiiszobolesere (42. abra); 5. masik munkadarabot fogunk fel; Sorrend: 6. pr6bafogasvetel 5 mm hosszba'n; meres (tetelezziik fel, hogy I. az elogyartmany (~yers darab) at~erojet tolomerovel megme~iik; . a munkadarab atmeroje most 31,40 mm); 7. a 'kest a gyuru 14 osztasvonalaval allftjuk fogasra, a &yurut 2. pr6bafogasvetel kb. 5 mm hosszban, hogy a hengerlesi vagy kovacsolasi kerget eltavolftsuk; most tol6merovel ujb61 IeOra hozzu k vissza; olvassuk (pI. 69,8 mm); a beosztott 'gyurut O-ra allitjuk; . 8. a fogast vegigesztergaljuk; 9. meres; azutan mint a sorozat else5 darabjat, ellenorzesre at, 3. fogasraallitas (34 osztasvonal); a beallft6gyurut azonnal O-ra adjuk a muszaki ellenornek (MEO). . allitjuk; Ahhoz, hogy ezt a gazdasagos sorrendet betarthassuk, sziikseges,. 4. azelso reteget leesztergaljuk; hogy az elonagyolt atmerok csak kevesse kiilonbozzenek egymas- 5. ellenorzes tol6merovel (66,4 mm-t kellenemutatnia). Amenyt61. Lenyegesen kiilonboze5 fogasmelysegek ugyanis kihatnak a nyiben a meret a vart merettel nem egyezik, a kiilonbseget a kovetkeze5 fogasra allitasnal tekintetbe kell venni; merettartasra.

A gyakorlati kivitel madja: a kest a munkadarabbal (0 50,8) erintkezesbe hozzuk (erintofogas); a kest ezutan a kesszannal kihuzzuk elobbi allasaba; a forgattyu karjat 4 osztassal elfordftjuki Ha veletleniil tovabbforditottuk, akkor a forgattyukart egyszer forgassuk vissza (a holt jatekot fgy kivessziik), es azutan i.met alljunk ra.

31,9 mm-re elonagyolt tengelyt 30_0,05 mm-re kell leesztergalni. (A turesekre vonatkoz61ag lasd a 6. fejezetet!)

5.42 Fogasra allltas a kISs korabbi allasa szerint


Ha a fogas leesztergalasa utan a munkadarabot ugy tudjuk kifogni, hogy a kesel nem seriil meg, a szerszamot a kovetkezo . munkadarab szamara minden elallrtas nelkiil fogasra allithatjuk. Ez a kes elobbi beallitasaval torteno esztergalas a legegyszerubb modon biztositja az azonos meretet, de az eljaras nem mindig hasznalhat6 olyan j61 kemenyfemkeshez, mint gyorsacelkessel torte no esztergalashoz. A gyakorJati kivitel madja. (297. abra.) Miutan a I fogast egyszer tol6merovel vagy mikrometerrel -~ --- ---, beallftottuk, a kest ugy hagyjuk. Ha a 'fogast le~ forgacsoltuk, az elotolast kikapcsoljuk es a foors6t: r leallftjuk. Ezutan a munkadarab befogasat annyira oldjuk; hogy a kesel szabadon alljon. lIyen helyzetben a szant, anelkiil hqgy a fogasmelysegen. valamit allitanank, a keziforgattyuval indulasi l helyzetebe visszaforgatjuk, A kovetkeze5 munkadarabot minden tovab!)i fogasra allftas nelkiil megesztergalhatjuk. Mivel ennel az eljarasnal .beallitasi hibabol selejt nem allhat elo, a kifogott munkadarab, merese a kovetkezo darab forgacsolasa alatt tortenhet. Persze ennel az eljarasnal L: 90mm is fog mutatkozni keskopas, amely a keresztszan kezi forgat6karjara mert gyenge iitesekkel egyenb Ifthete5 ki. Ennek az eljarasnak biztos es iitemes alkalmazasa lenyegeben az esztergalyos kezenek fi biztossagat61 fugg. allrt" a kes korabbi ..iU.asa szerint

- --

(/
1/

I I [ , __ .--J

IL
;f}... ,
I
297. abra. Fog"ra

5.5 Gyartastechnol6giai
, 298.abran 'kozolt rajz: alapjan csapszeget kell kesz:fteni.

pelda (Egyedi gyartas)

Gondos munka csak terv alapjan kesz:tilhet! A fenti feladat a kovetkez:c5 sorrend alapjan keszftheto el: A rajz tanulmanyozasa Muvelettervezes

--+

--+

A gyartas

~
1-.

,Esztergalas

--+
-1

A munkadarab ellenorzese

--+

__ elokeszftese

I I

Befejezo munkak

1. Hosszmeretre esztergal;is es kozpontozas

Egyik vegfelulet oldalazasa


I---------ii

I
I

Felfogas harompofas esztergatokmanyba; sikes,ztergalas. kozpontfu ras 151 mm-re oldalazas; kozpont. furas

I.

Kozpontfur6 Hajlftott jobbos nagyol6kes (A kemenyfem. lapka), Otkozo

1 (3 mm)

Masik vegfelulet oldalazasa 15,1 mm-re

, ! Atfogas;

---------l-2. Nagyolas

I
Fej nagyolasa

I
3. HomlokfelUletek simltasa; oldalazas elofrt hosszra

Otkozo beallitasa es behelyezese; felfogas tokmanyba csucskitamasztassal; nagyol;is 'I 036 mm es kb. 40 mm hossz; ellenorzes Atfogas; nagyolas 0 29 mm es 119 rnm hosszon
'I'

Szar nagyolasa

Fej homlokfeluletenekl simitasa t-----------; Szar homlok~~~~::t~~~lasa;

'
I'

Atszereles: felcsucs. csues. Forgat6taresa. esztergaszfv; a fej homlokfelUletenek.oldalazasa; elletores " Atfogas; homloklap simftasa es 150 mm hosszra oldalazasa; elletorlis; ellenorzes

Eloretolt ela jobbos oldalaz6kes (A lapka) Kezi sorjaz6kes

,i

150 mm hosszra

i oldalazas

I Felcsues vi~szacserelese egesz csuesra; ! Eloretolt ela 35_01 mm atmero simit<isa; elletores; jobbos oldalaz6kes , (A lapka); ellen'orzes kezi sorjaz6kes; Atfogas (a fejen felhasitott huvely); esz- felhas,itott huvely tergalas utkozovel es,0 29,5 mm fogasra allftassal120 mm hosszban (sarokra ugyelve); simit6fogas 0 28+1,0 mm; elletores;, ellenorzes

Figye/em! A dolgoz6 vegezze el az ellenorzest minden muvelet utan!


Mar a tanul6 szokja meg. hogy az ellenorzes - nemcsak egyedi gyartas eseten - munkajanak magat61,ertetodo szerves reo sze. Ezt Sandarova es Sletkowa ket fiatal komszomolista tudatosftotta. Ezzel el is ertek, hogy az 0 uzemuk minden dolgoz:6jaminden egyes muveletet maga ellenoriz:. A nepgazdasag uzemeinek minden szakmunkasa ontudatos es beesUletes. Ezert mar az ipari tanul6nak is valjek vereve. hogy'esetleges rontott munkat nem szabad elleplezni.

5.6 Funis esztergan 5.61 A furas m6dja es ujlt6m6dszerei


Teli anyagba torUino furaskor altal<iban csigafur6t haszlialunk. Alkalmazhat6 meg hegyesfur6 (vagy szfvfur6), koronasfuro, melylyukfuro (agyUfuro) s. i. t. ' '

Lap

~.[f-;-.~
\

f(upos szar

A csigafur6 (spiralfuro) es a hegyesfur6 (szivfur6 vagi laposfuro) keteluszerszam. Ha a furat tengelye koriil forgo fomozgast es ugyanakkor egyenes vonalu elotol6mozgast is adunk a furo tengelye iranyaban, a fur6homlokfelUietenek kettos kesele forgacsolast vegez.

302. abra. A hegye,fur6 (,zfvfur6) el,zegei

A fur6k elszogei megegyeznek egyeb forgacsol6szerszamok elszogeivel. A viszonyok legattekinthetobben a sz[vfuron (Iaposfur6n) tanulmanyozhat6k (302. abra).

A csigafur6 ket homlokszoget (y) a fur6 csavarmenet alaku hornya reven kapjuk. A fur6 behatolasat a hatrakoszoriilt hatfeliiletek biztositjak. Az fgy kialakftott hatszog (a) kozeperteke 6 A keresztel kapar es nyom (negatfv homlokszog). A tengelyiranyu elotol6ero tobb mint harmadreszet erre kell forditani. A keresztel hatasa megnoveli a furas idejet. Ezen azzal segfthetiink, hogy: I. nagy furatokat elobb' kisebb - atmeroju fur6val elofurunk, 2. a fur6t keskeny koszorutarcsaval "kihegyezziik". Az ilyen fur6 csucsa kcnnyebben hatol be a munkadarab anyagaba, csak arra kell iigyelni, hogy a bekoszoriiles mindket oldalr61 teljesen egyforma legyen, kiilonben a furat hibas lesz.

Ro'vid/fetf kereszfef

A keresztel a hatszogek rakoszoriilese folytan jon fetre. Helyes elezes, vagyis helyes csucsszog (5.62 fej.) es helyes hatszogek kialakftasa eseten a keresztelnek a vag6elekhez, viszonyitott szoge 55.

Uj m6dszerek. A fenti - mar reg6ta altalanosan hasznaft - furasi m6d~khoz ujit6ink tevekenysegebol, ket uj javftott eljaras csatlakozik, amelyek mar gazdasagos furasnak tekintendok: a kozpontos csigafur6val es a Zsirov fur6val val6 furas.
306. abra. Kezpontos csiga(uro

Kozpontos csigafur6. Ez a fur6 az altafanosan ismert csigafdr6val szemben megrovidfti a furas (fur6 utjan'ak) hosszat, mert kozel lapos feneku furatot keszft, nagyobb vag6sebesseget, foleg azonban nagyobb elotolast (nincsen keresztel!), enged meg. Vasszerkezeti gyartasban a gepi foidonek 28-75%-at lehetett vele megtakaritani, es emellett a furatok kozel sorjamentesek voltak. A furo legihkabb veszelye~tetett reszet saroklekerekftes tehermentesftf. 10-40 mm atmeroju furokkal ezaltal V2000 = 27, illetve 24,8 m/min vagosebesseg eseten 0,5- r mm-es el5tolast tudtak elerni. (V2000 annyit jelent, hogy fenti vagosebesseg eseten a furo egy-egy elezesre osszesen 2000 mm furatot forgacsol.)

Zsirov fura. A szovjet sztalindfjas V. Zsirov, a kujbisevi szerszamgepgyar fur6sa, olyanra koszoruli a fur6t, hogy a 'keresztel eltunik. A belekoszorult vajat reven (y = 3-5-os) vagoelek keletkeznek. amelyek reszt vesznek a furasban.

A Zsirov furo bevezetesevel jelent6s' teljesftmenynovekedes erhet6 el. Ennek oka f61eg a kereszte/ megsziintetese rciven lecsokkent elotoloero es melegedes. A XVIII. tablazat a Carl Zeiss jenai vallalattol ered es ebben nemcsak a teljesitmenynovekedes, hanem a tobbi technol6giai adat is megtalalhato. Zsirov furoval elert iizemi eredmenyek
Csigafuro
I

XVIII. tab/azat osszehasonlitasa

Gep I Pittler E 60 Munkadarab anyaga Betetben edzhet6 krom-mangan aceI (kemenysege HB 217 kg/mm2; szilardsaga 76 kg/mm2) Gyorsacel csigafur6 Furat Fordulatszam Vagosebesseg Elotolas Gepi ido/db Eltartam (furathossz) Eltartam (perc) Eltartam (munka darabszam) 12X 48 (hossz) 450/min IV = 15,1 m/min e = 0,078 mm/ford 1,20 min 'n
=

i Pittler

i Betetben edzhetc5
krom.mangan ace( (kemenysege !HB 217 kg/mm2; szilardsaga 76 kg/mm2) Gyorsacel Zsirov fur6 o 12X 48 (hossz) n = 700/min IV = 26,4 m/min e = 0,11 mm/ford 0,67 min

E 60

A kett6s csucsszog els6sorban kemeny szurkeontveny es keregontveny furasakor vezet I'enyeges eltartamnovekedesre, mivel csokkenti a furo szalagjanak er6s kopasat es megakadaIyozza a f6fur6el sarkainak tulsagos felmelegedeset. E'bb61a celb61 koszorulnek i1yen munkara hasznalt fur6ra esetleg meg harmadik, 505-os csucsszoget is. Az' eltartamnak mcg tovabbi novelesere vezet a Riskov elszalag (5.16 fej.) alkalmazasa.

0,96 m

24,00 min
1

13,84 m 153,60 min


l80 db

120 db

Pelda: Szamftsuk ki magunk a szazalekot! Zsirov'fur6 {eltartamnovekedes hasznalataval 'gepi id6 csokkenes elerhet6 te.ljesftmenynovekedes .....

% %

A Zsirov fur6 hasznalatahoz szukseges, hogy: I. a furo, lelke (magja) a kozepen legyen, 2. az elezes teljesen kifogastalan leg)'en, 3. a gep rezgesmentesen 4. furokeszulekkel furjunk. Az clezest a kozponti szerszamelez6 muheiyben is csak, ugy lehet hibatlanul elvegezni, ha megfelel6 kosioruk, mlk6- es ellen~ 6rzo muszerek allnak rendelkezesre. Ha ezek a feltetelek nem teljesithetok, akkor okosabb, ha csak a szokvanyosan koszorult fur6kkal dolgozunk. Ekkor is ervcnyes azonban az, hogy a fur6- kat is, eppen ugy, mint a tobbi forg~csoloszerszamokat, csak kozponti elezomuhelyben szabad koszoruini. dolgozzek,

Maraz ujit6m6dszerekkel kapcsolatban szo volt a fur6k csucsszoger61. A ket vag6el altalbezart anyagok furasara mas csurizogu fur6k val6k.
!

szog acel furasara 116_118. Mas

_ .... _-_. __ .

__ ... _-

A munkadarab

anyaga

-.,-~-------~--_ .._~..~00 00\

$0

'Aluminium-otvozetek Vorosrez,

00 00

00

130-140' 130 120-125 116-118 80 - 90 50-60 30-40

Kovacsolt sargarez (Sr 58; Sr 60) tombak, kemeny sargarez (Sr 80; Sr 90) alumfniumotvozetek Acel, szurke ontottvas, edzett ' marvany, '" Keregpaplr, pa Ia Kemenygumi .. ,

Nem reteges muanyagok, galalith, trollt , . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ezek tapasztalati ertekek. Az ilyen csucsszogu fur6k j61 hatolnak be az anyagba, elegendo az elszilardsaguk es csekely az eroszuksegletuk.

A csigafur6 elgeometriajara jellemzo, hogy a vag6elnek egyenes vonalunak kelUennie. Ez ellenorzend5. Ha a vag6elek egyenesek, a fur6 csucsszoge is helyes. Ehhez persze kulonbozo spiralemelkedesi szogek is tartoznak a munkadarab anyagminos~ge szerint (XIX. tablazat). . A 309. abrab61 lathat6, hogy a spiralemelke~es valtoztatasaval az ekszog es a homlokszog is valtozik. EmJekezzUnk az esztergakesek elszogeirol tanultakra: kemeny anyag forgacsolasara nagy ekszog, lagy anyag forgacsolasara kicsiny ekszog kell. Ez ervenyes minden forgacsoloszerszamra.

A munkadarab anyaganak megfeleloen tehat mas es mas, az iIIeto anyag tulajdonsagainak megfelelo csigafur6 kelf. Tovabba szukseges. hogy a spiralhorony a forgacsot j61 elvezesse. Ezert Jagy anyaghoz val6 fur6 hornyai bovek. hogy a nagy mennyisegu forgacs eltavozhassek: Az osszes elszogeket csigafur6 elezokoszorun kell koszoriilni. mert kezbel koszoru{t fur6n a kovetkezo hibiik keletkezhetnek (310. abra):
0) A csucsszog tulsagosan hegyes. A fur6 konnyen torik es nem eltart6. A furat felUlete durva. b) A csucsszog tulsagosan tompa. A fur6 nem eltart6. A furat felulete durva.

c) d) e) f)

A vag6elek hossza nem egyenlo. A hosszabb vag6el veszi fel a terheles tulnyom6 reszlit. A furat bovebb lesz. A vag6el elhelyezese a tengelyhez kepest nem szimmetrikus. Csak egy vag6el dolgozik, a furat pontatlan. Ahatszog tulsagosan kicsi. a fur6 nem vag (nyom). ' A hatszog tulsagosan nagy. a fur6 "bekap" es az ele kitoredezik.

5.63 A csigafLir6k anyaga, gyartasa es elonyei


Anyaga es gyartasa. A csigafur6kat, amelyek mar 1863 6ta hasznalatban vannak, szerszamacelb61 (szenaeel) vagy gyorsaeelb61 keszitik. Kemenyfemlapkas csigafur6k kulonosen kemeny anyagra (keregontveny, nagy brinellkemenysegu ontottvas, manganacel, kemeny bronz, uveg. keramias anyagok es szigetelo anyagok) alkalmasak. Zsirov fur6t is keszitenek kemenyfemlapkas kivitelben. A csigafur6 spiralhornyait marassal alakitjak ki. Hogy a fur6 sur(6dasat csokkentsek, keskeny szalaggal (304. abra) gyartjak. A surl6das tovabbi csokkentese eeljab61 hosszu fur6k palastjat a szar fele vekonyitva, enyhen kuposra keszitik. Az atmer5 csokkentese 100 mm hosszusagra
Elanye'i.

kb. 0.05 mm.

a S'l.\"lUl'O"a\ (.hei.yeslUl'O"a\) s'l.embe,,~

I. Pontosabb furatot

ad (merettartas,

korhengeres

alak).

2. A fur6 atmeroje (a kupossag hatasat61 eltekintve) koszorules utan is azonos marad. 3. A furaskor keletkezo forgacsot a furo maga el is tavolftja a furatb61.

A szivfura F6bb hiMi:

(hegyesfura,

hlposfura

30 I., 302., 313., 314. es 315.

abra) el6nye, hogy kovacsolassal konnyen el6allithato;

{g--3-

A hatszog a (302. abra) altalaban 5_6. A csucsszoget (313. abra kemeny anyagnal 130 -ra, lagy anyagnal 90 -ra vesszuk. Altalaban
0 0

a 118-os csucsszog valt be. Nagyobb fur6k vag6elebe forgacsmegoszt6 hornyokat koszorulnel< (314. abra). A pontosabb is ke~zitik (313. abra). A 315. abra furat es a furat elferdUles ("elmaszas") megakadalyozasa erdekeben a szfvfur6t vezetekkel fur6rudon betetkeskent alkalmazott szfvfur6t abnizol.

Kozpontos

fura (316. abra). Lapos fenekG furatok furasara val6.

A csucs adja a vezetest.

r;::1EtS
E=+t3

MIHylyukfura

(agyufura,

kanalas

fura)

(317. abra).

Az agyUfur6t pontos es j6 felUleti simasagu furatok furasara hasznaljuk, kulonosen akkor, ha a furat nagy melysege miatt dorzsarat nem tudunk majd hasznalni. Alkalmas telib61 val6 furasra, el6furt furat felfurasara is. A surl6d<is csckkentesere ajanlatos a fur6 atmer6jet a szar fele nehany szazad mm-rel csokkenteni. A melylyukfur6 csak egy vag6ellel dolgozik; ezt gondosan kelf elezni es lefenni. A melylyukfuras technol6ghijat (a 329. abranal). lasd a\;ibb

~.
A turo feje

Yagofog

Koronas . A munkadarab magja.

vagy iireges

fura

(318. abra). furasara hasznaljuk, ha

A koronas fur6t nagy atmer6jGfuratok

azt akarjuk. hogy az anyag bels6 magja megmaradjon. A koronas fur6 fejenek fogait manissal alakftjuk ki.

Csigaflir6val

vegzendo funiskor a kovetkezokre

kell ligyelni: kell gondoskodni. (Kozpontos csigafuro escten ez. felesleges.)

I. A munkadarabot

alakjanak (hengeres. kupos) megfelelc modon, gondosan fogjuk be.

2. A furo elmaszasanak megakadalyozasara jo kozpontosfdsrol

3. A munkadarab anyaganak megfelelc5 furot valasszunk (5.62 fej.). 4. ElienorizzGk a furo atmerc5jet es az elkCiszorliles minoseget. A tompa vagy rosszul koszorlilt furo erc5sebben surlodik, az igenyb~vetel nagyobb, fgy konnyebben torik. 5. A furot biztosan kell befogni. 6. Minden furo valamivel nagyobb Iyukat fur,. mint a nevleges atr'neroje. Vegezzlink elc5bb probafurast. Ezenkfvlil sorozatmunka eseten az I., 3., 10. stb. munkadarabot adjuk at ellenc5rzesre a MEO-nak.

Fliras Kozpontositas. esztergalni A furas eic5tt a furand6 felliletet kozpontosftasbol sikra kell bees kozpontfurattal kozpcntosito kell ellatn!. A fur6 elmaszasa ered. A kozpont kes .szolgal. Egyszerubb munka be-

hianyos

kozpontositas

eseten.

A furo elmaszasa a Japos vasat

kovetkezc5keppen akadaly?zhat6 meg: a kestartoba hogy a fur6 a furas elejen kimenjen a kozpontb61.

fogunk be es ezzel megtamasztjuk a fur6t; igy megakadalyozzuk,

rendszerint. tokeletlen esztergalasara daraboknal

megfelel az oldalaz6kes is. Ha hosszu, pontos furat a furatot felbc5vftjlik a kivant meretre. Az elc5nelklil is tudnak furni.

kell, kisebb atmerc5j(Cfur6val-elc5furunk, ezutan kestart6ba fogott fur6kessel

furt furat vezeti a fur6t. Sorozatgyartasban gyakorlott szakmunkasok kozpontositas

furo

tengelye

eszterga(oorso tenge/ye

Ha a csigafuroc furoblokkal (csigafurotart6) az esztergakes helyere fogjuk, kihasznalhatjuk a gepi .elc5tolas lehetoseget.
323. _bra. Hiba a csigaf"r" befog_sana!

A fur6nak

, termeszetesen pontosan kell befogva lennie.

az eszterga fc5o~so teng.elyvonalaban

A csigafiir6

befogasa.

A csigafur6t rendszerint kupos szaramil dugjuk. Ha a kupok nem illenek hlivellyel eszkozoljlik.

fogva a szegnyereg-hlivelybe

egyma~oa, ugy a befogast kupcsokkento

Mind a fur6, mind a szegnyereg-hlively kupjanak egeszen tisztanak kell lennie, kUlonben a fur6 szara furas kozben elfordul es osszemarja a belso kupot. A nagy fur6kat esztergaszivvel biztosithatjuk elfordulas ellen. Kis fur6kat fur6fejbe fogunl< es an'lak kupos szarat helyezzlik a szegnyereg-hlively kupjaba.

Nehany ujabbfajta esztergan fur6nyerget hajtassal, vagy klilon motorral tortenik,

talalunk, amelyen gepi fur6-elotolaslehet igy egyid6ben

furoelotolashajtas van. Hajtasa vagy a von6orsorol furni es hossz- vagy sikesztergalast vegezni.

~ ~

Furaskor iigy.lnl kell: a hefyes v6g6sebessEgre, a helyes e16to16sra,


a helyes hUtesre.

el<Stolas m";/ford Mecmunkaland6 anyat ag6sebesseg, mimin.


"

1-5

I Acel ............. 50..kg/mm2-ig, ...


I

Sz Gy Sz Gy Sz Gy Sz

12':- 14 ,2035 10

I,

0,03-'0,04

.
0,05-0,1 0,03-0,04 0,05-0,1 0,05 '0,07....,.0,1 0;02'-0,03 0,05--'0,1
,

r ,I
;,

(f~r6at.merc5' min) 5-12' 12-22

HGtes

22-30

0,06-0,1 '0,1 -0,18 0,06-0,1 0;1 -6,18 0,08-0,15 _ 0,15_0,25 0,05-0,1 0,1 -0,15 0,06-0,1 0,1 -0,18 0,1 -0;15' 0,1 -Q,18, 0;18 0,25

0,13-0,18 6,18--:0,3 0,13-0,18 0,18-0,3 0,16-0,2' 0,3'5-0,6 0,1 -0,12 0,2 -0,25 0,13-0,18 0,18-0,3' 0,15-0,25 ,0,2 -0,3 0,.25 0,35

0,2

-O,s.

I
Fur6olajemulzi6

0,3 -0,45 0,2 -0,25 Furoolajemulzio 6,3 -0,45 0,3 -0,4 Szarazon

~ ... Acel :. 50~70kg/min2

........

9~

20':- 30 620'412810 40

SzUrkeontveny 12~1~ kg/mm2, ,

O,!

-1,3

1
20 12
,

0,12-0,2 Szarazon O,3-0k 0,2, -0,3 '0,3 -0,45 0,25-0,4 0,34-0,4 0,3 -0,4 Furoolajemulzi6

SZU'rkeontveny 18-30 kg/!T'm2

Gy

Si:
Temperontveriy, . Acelontveny ..... Gy Sz Vorosotvozet

0,03-0,05
i

18-' 25 50~ 80 100-150 40-100 50.,...200

0,05-0,1 0,04-0,07 0,06-0,1 0,1 0,15

Furoolajeni uIzi6 v. szarazon'

...
Gy Sz

,I

Furo~lajemulzio v. szarazon

Konnyufem .. Gy'

<r.4

-0,6

"",iI D
Y
lyukaCSQssag , Hibaforrasok furaskor Furas nielylyukfureval iigyelni: 0) ha'teli (agyufuroval). Itt al.ibbiakra kell 0) Tulsagosan nagy vagosebesseg, tulsagosan nagy 'el6tolas , es rossz hutes a furo elegeset idezi el6, vagy toreshez vezet.
b) Ha a forgacs b~szorul a furo hornyaiba,

anyagba furunk Iyukat agyufuroval, akkor, a furatot megfelel6en el6

er6s~n surlodik a fur~t oldalan,e~ ez a furo toreset okozza. A tores megakada~ Iyozasara a furot tobbszor ki kell h~zni 'a furatb61 es a forgiicsot el kell tavoHtani.

rovid d,arabon a melylyukfur6 atmer6jenek


b) a vagoel pontosan

kell eszte rgalni; ,ez az esztergalt furat vezeti a fur6t; kozepen legyen; c) figyelembeveve azt .hogy esak egy el dolgozik, kezzel kicsiny el6tolast,adunk (a yagesebessegis legyen kisebb, mint a esigafurenal) ; d) jo ken~sr91 ,es hUtesr61 keH gondoskodni; a forgaes eltavoHtasat

c) Kemenyebb retegek vagy Iyukaesok az anyagban a fl1rot elvezetik vagy eltorik.,

A furas

gepi f6idejenek kiszamitasara a konyv vegen (28.14 fej.) talalunk peldakat !

fur6 gyakori kihuzasaval eszkozoljiik.

5.7 Furatok esztergalasa 5.71 Lyukkesek


A Iyukkeseket el6furt vagy ontott furatok eszterg,i1asara hasznaljuk. Elszogei ugyanazok, mint a kGIs6 (palast) esztergal:unal hasznalt A vegig korkeresztmetszetu kesek el6nyosebbek, mint kesek a furathossznak legmegfelel6bb kinyulassal

nagyol6- ~s simft6keseke. A Iyukkesek kor- vagy negyszogkeresztmetszetuek. foghat6k be, fgy a rug6zas a legminimalisabb. A korkeresztmetszetu

a negyszogletes szaru, vegen hengeresre kovacsolt kesek, mert a korkeresztmetszetu

kesek befogasahoz prizmas alatetet kell hasznalni.

A kes csucsat kozepre kell beaIHtani. Kozep fole is szokas a!litani, de akkor a hatszog megnovekszik es a homlokszog csokken: h
-<:

IJIOO furat atmer5.

EI5furt furatok esi:~ergahisara Iyukkest vagy fur6rudathaszmilunk. 'furat eS2:tergalasnal a forgacskeresztmetszet

A karos rug6zas (rezges) elkeriilesere nem szabad a kest hosszan

kifogni, csak a szUkseges hosszra nyuljon ki. Mennel nagyobb a furat, annal nagyobb legyen a kes vagy a fur6rud szarkeresztmetszete. ne legyen tulsagosan nagy.

A fur6rudak tulajdonkeppen

bet~tkestart6k.

Mive! a betetkesnek

csak kevesse kelf kiallni a fur6rudb61, ;gy viszonyJag vastag rudat koveteliink meg.

yehetUnk es ene! elkerUljUk a fefesleges berezgeseket. A fur6rudak olyan furatok el5allftasara val6k, amelyeknel nagy hely2:etpontossagot, irany- es meretpontossagot heallftasara finomaIHt6 szerkezetrol gondoskodni. A 340. es 341. abrakon altahinosan hasznalt kiviteleket talalunk. Ha a fUriisra igen S2:ukturesek vannak megadva, cels2:eru a betetkesek

5.8 Dorzsoles 5.81 Dorzsar fajtak (MNOSZ 4401)


Dorzsarat akkor haszmilunk, ha meretpontos es j6 feliileti simasagu furatokat kell eloallfttni. A dorzsoles simftom(ivelet (\7 'V a megmunkalas nyomai mar nem erzekelhetok), es a furatok eloirt i1leszkedese tovabbi utanmunkalas (pI. koszoriiles) nelkiil megvalosfthato vele. Dorzsarral lehet hengeres es megfelelo (kupos) dorzsarral kupos Iyukat is dorzsolni. Dorzsar fajtal<: 0) nem allfthato es allfthato kezi dorzsarak b) nem 'allfthat6 es allftnato gepi dorzsarak c) kupos kezi es gepi dorzsarak A nem allithato dqrzsar atmeroje hasznalat kozben csokken (kopik), ezert idovel nevleges meretenel kisebb furatot ad. Keszre dorzsolesre ennelfogva ajanlatos illithato dorzsarat hasznalni. Amthat6 kezi dorzsar. ken, ismet pontos meretre tel kesziilnek: az abrazolt huzasaval allithato. Ezaltal Ha hasznalat kozben atmeroje csokallfthato. Kiilonbozo allftoszerkezetallfthato dorzsar kupos csavar megfogai kisse szetnyilnak .

-e=-a:J

~L

-=.P=-'8Hegesztes he/ye
,

.-sEJ
~8-

E-

Nem aIHthat6 kezi dorzsai'". I ele es 0 bev'ezeto kupja viuonylag hosszu. Az elnek a bevezeto kup es szar kozotti resze enyhen vekonyodik, Igy a kezi dorzsar merete csak a bevezeto kup vegen ellenorizheto .. Hosznd/oto: forgatovassal jobbra forgatva es csekely nyomassal hajtjuk a furaton keresztiil. Balra sohasem szabad hajtani, mert a fogak kitornek. a
- j k ~

8-.

~#4d
~(

,IS

~~-s_.--3
~

Wi L --J

1- -- -

---[--

fe/tuzhetO d6rzsar

AIHthat6 gepi dorzsar. Ket fajtaja van: atmen6furathoz es fenekfurathoz val6 gepi dorzsar. Az allithatosag celja csupan a kopas utanaallitasa es nem valamely kisebb vagy nagyobb dorzsolende furat meretehez allitasa. Az utanaallitas akkor sziikseges, ha a dorzsar mar kopott es nem dorzsol pontos furatot. A 345. abran lathat6 dorzsar utanaallitasa a b anya oldasaval es az 0 anya meghuzasaval tortenik; igy a kesek a lejtos hornyokban eltol6dnak es az atmero megno. Allitas utan a dorzsarat ujra hengeresre kell koszoriilni, majd elezziik es lefenjiik.

Nem aIHthat6 gepi dorzsar. Hasznalhato :.esztergan, revolveresztergan es furogepen. A kezi dorzsarral osszehasoplftva az I ele es az 0 bevezeto kupja joval rovidebb. A bevezeto kup vagy legombolyftett vagy leferdftett (15-45). Az 0 bevezeto kup a dorzsolendo <:,anyagnakmegfeleloen kiilonbozo hosszusagu. Acelhoz, temperontvenyhez es bronzhoz rovid, ontottvashoz valamivel hosszabb. A szar fele enyhen vekonyodo k vezetoresz es az 0 bevezeto kup kozott a gepi dorzsaron b hengeres resz van, mert a rovid bevezeto kup a furat teljes simltasara nem elegseges. A gepi dorzsarak meretet ezert csak a hengeres reszen szabad ellenorizni. Nagy furatok dorzsolesere feltuzheto dorzsarat hasznalunk. A dorzsar ellenorzese. Az atmerot szabvanyos ellen~ orzo gy(iruvel ellenorizziik. Ajanlatos az utanaallftott dorzsarral elobb probafuratot dorzsolni.

ii:iM-:B -_.=t
0

Femik(vMihoz

@?

. Kupos dorzsar. Kezies gepi dorzsarkent hasznalatos. Kupos furat (pI. Morse-kup) feldorzsolesere rendszerint 3 dorzsarat haszmilunk. Az esztergan lyukkessel esztergalt kupos furatot a kesz: dorzsarral szoktak utanadorzsolni.
NogljOIO

~N

ddrzsar

{1!'i,:tt'Eg:++
~~~~~~,_:-:-. ----g=r. ~~.

Eilii~ t .~

[iodoizsar
Simfto ddrzsor

A dorzsar mint forgacsol6 szerszam. A forgacslevalasztast a dorzsar bevezeto kupja vegzi. A hengeres resz csak simft. Hogy dorzsoleskor rezgesi nyomok ne tamadjanak, a dorzsarak egyenlotlen fogoszt<issal kesziilnek. A .dorzsar vagoelei rendszerint egyenesek, de lehetnek ferdek is (csavarhornyu dorzsar). Az lIyen dorzsarral olyan furatokat is dorzsolhetiink, amelyekben horony van. Az elek emelkedese a forgatasiranyaval ellentetes, nehogy a dorzsar belekapjon a munkadarabba.

.:D'---=--

fu

9--==+~

.g;z;a
(savar/harnyu ddrzsar

Csukl6s dorzsarhuvely. Feltetleniil szUkseges, hogy a munkadarab es a dorzsar egytengelyu legyen. Ha az egytengelyuseg nem all fenn, a dorzsar nagyobb furatot dorzsol. Csuklos hiivelyIyel el lehet erni azt, hogy a dorzsar magatol beall a munkadarab furattengelyebe es fgy pontos meretet corzs,o!. '

.- __

-3-

Figyelem: a don:sar pontos meretU es elesre koszoriilt legyen. A dorzsolt furat atmer5je nemcsak a dorzsar atmer5jet51 fiigg. A furat atmer5jet befolyasolja a dorzsolend5 anyag, a dorzsar befogasa, a gep merevsege (rezgesmentessege) es a hutofolyadek. Ugyanaz a dorzsar pI. ri.deg ontottvasban mas atmer5ju Iyukat dorzsol, mint szivos acelban. . A dorzsarat nem szabad balra hajtani. Az esetben ugyanis a forgies a vagoelek es a furat fala koze szorul, a furat csunya lesz es a fogak kitorhetnek.

Kezi dorzsoles I. A dorzsolend5 furatot 0,2-0,4 mm-~el kisebbre f~rjuk, mint a kesz furat merete. 2. A hajtovas ne legyen nehez, mert akkor a dorzsoles nem erzekelhet5. 3. A dorzsar a dorzsoles bekezdesenel ne .alljon ferden a furathoz, kiilonben a furat kitoredezik.

;\

HojM;.s

A dorzsar befogasa. I. A meneszt5 negyszoggel ellatott gepi dorzsarat a nyeregszeggel tamasztjuk meg. A hajtovas a kesszanra tamaszkodik. Ez a befogiisi mod bizonytalan es ezert nem ajanlatos. Az el5tolast a szegnyereg hiivellyel adjuk. II. A kuposvegu dorzsar szarat a szegnyereg hiivelybe dugjuk. EI5tolas mint I.-ne!.

Dbrzso/esi rahogyas

[~o,lmm
352. abra. Dorzsolesi rahagyas

Gepi dorzsoles csucsesztergan es revolveresztergan A furatot dorzsolesi rahagyassal furjuk (kb. 0,\ mm). Csigafurot dorzsolend5 furatokra csak 20 mm-ig hasznalunk. Nagyobb furatoknal a furatot felesztergaljuk vagy'csigasiillyeszt5vel furjuk . fel dorzsoles el5tt.

Helyte/en He/yes ~t1J.mkadarab e's do'rz.~dr . . nem egytengelyuek Helyes vag6sebesseg, helyes el6tolas, helyes hlites
XXI.
Vag6sebesseg m{perc dorzsar anyaga szenacel 'gYOrSaCel

~,
~

QJg
Csuk/ashuVeflj

. 1m

tdblcfzat

I~

i
ElotoLis HGtes mm{ford I(L a XX. tab!. is)

.A jurat eleje fe1tagu;

(az abran tarz/tvaJ ~ Acel, acelontveny

I
0,3 -I 0,5 -3 0,5 -4 0,15-1 Furoolaj" emulzi6val Szarazon Szarazon Szappanos szesszel

I 2-

3-':" 6 3- 6 10-15 30

A munkadarabnak'a dorzsal-ral pontosan kell szaladnia, ellenkez5


esetben a furat elol nagyobb lesz. Kicsiny elterest csuklos dorzsarhiively kozbeiktatas~val ki tudunk kiiszobolni.

SzUrkeontveny Vorosotvozet, s. rez Aluminium (kemeny)

2- 5 8-12 12-25

~~

~J
.Gyakorlati pelda (csucseszteqiara) J. EI5furas csigafuroval. 2. Felesztergalas Iyukkessel (dorzso!esi n\hagyiissal), 3. Keszre dorzsoles (csukloshiivefyu dorzsiirral).

Gyakorlati pelda (revolveresztergara) I. El5furas a keszmeretnel 2 mm~rel kisebb csigafuroval. 2. Utanafu ras csigasiillyesztovel. 3. Nagyol6 dorzsoles (csukl6shUvelyu dorzsarral). 4. Simito dorzsoles (csukl6shUvelyu dor~sarral).

6 Ulesztesek
6.1 A csereszabatos gyartas, az iIIesztes alapelvei 6.11A csereszabatos gyartas
A gepek (pI. gepjarmumotorok) eloallftasakor az egyes alkatreszeket nagy sorozatban gyartjuk. Szereleskor a darabok utanmunk,lIas nelktil kell hogy iIIeszkedjenek. Ezt a gyartasi modszert nevezztik csereszabatos gyartasnak. Javitasnal is a tartalekalkatreszeknek utanmunkalas nelkUl kell i1leszkedniok. A csereszabatos gyartas a sorozatgyartas es tomeggyartas alapja.

,Meret es tures. Ha cserelheto alkatreszeket akarunk kesziteni, azokat pontosan kell megmunkalni. Nagymennyisegu alkatreszt legnagyobb pontossaggal azonos meretre elkesziteni nehez es roppant koltseges. A cserelhetoseg szempontjabol elegendo az, ha a munka~arabok meretei bizonyos meghatarozott, termeszetesen szuk hatarok kozt maradnak. A pontos merettol vale megengedett meretelterest a muhelyrajzon szabvanyos modon jeloljtik. A 358. abran bairt meret:

o 30 ~ g,g~az

mint 0 29,96 mm. A +0,Q6 es -0,04 mereteket .seg kedveertabrazoljuk is. (358. es 359. abrak)

iIIesztesi meret es azt jelenti, hogy a csap men~le nem lehet nagyobb, mint 0 30,06 mm es nem lehet kisebb elteresnek nevezztik. A fenti meretet (0 30 ~ a konnyebb ertheto-

g:g~)

A lures jelkepes

abrazoldsa

Az ilIesztessel kapcsolatban az alabbi mereteket os fogalmakat kell meg megismerntink: Nevleges meret (N) a munkadarabnak a rajzon megadott merete.' Erre a meretre vonatkoznak az elteresek. (Rajzpeld~nkban 'N = 30 mm.) lIIesztesi meret a .rajzon stb. az illesztesi rov/djel/el (6.23 fej.) vagy az elteresekkeJ- megtoldctt nevleges meret. (Rajzpeldankban 030 + 0,06)
~0,04

Tenyleges meret (TM) a megmunkalt (peldaul esztergalt) kesz munkadarab merete, amintezt tolomerovel vagy mikrometerrel megmerhetjtik. Hatarmeretek a rajzon megadott ket meret (rajzpeldankban 30.06 es 29.96). A tenyleges meretnek ezek kozott kell lennie. Felso hatarmeret (FH) a ket hat;irmeret kaztil a nagyobbik. (Rajzpeldankban 30.06.) Also hatarmeret (AH) a ket hatarmeret koztil a kisebbik. (Rajzpeldankban 29.96.) Elteres felso erteke (FE) a felsa hatarmeret es a nevleges meret ktilonbsege (FE = FH - N). (Rajzpeldankban +0.06.) _EltereS' also erteke (AE) az also hatarmeret es a neviliges meret ktilonbsege (AE = AH - N). (Rajzpeldankban -0.04.) Tures (T) a felso hatarmerat es az also hatarmeret kozti ktilonbseg. (T = FH-AH.) Tures, amint neve is mutatja. a nevleges merettel szemben megtart meretelteres, melyet a gyartas lehetosege megkovetel es gazdasagossaga megszab. (Rajzpeldankban tehat 30,06 es 29,96 mm kozti ktilonbseg. vagyis 0, I mm, mert 30.06-29.96 = 0, I.) Alapvonal a tureseknek diagrambantorteno szemleletes elvi abrazolasanal az a vonal, amelyhez az elter~seket Az i1yen abrazolasban az alapvonal a nevleges meretet hatarolja, annak elterese tehat 0 (nulla). vonatkoztatjuk.

Turesmezo a tureseknek diagram ban torteno szemleletes, elvi abrazolasanal az a koz (vagy mezo). amely a felso hatar meretet es az also hatarmeretet abrazolo vonal kozatt fekszik. A turesmezo jol szemlelteti a t(ires nagysagat es helyzetet az alapvonalhoz kepest. Meres fenti vonatkozasban annyit jelent, mint szamszer(ifeg megallapftani a tenyleges meret nagysagat (peldaul tolomerovel mikrometerrel). vagy,

EI/enorzes (peldaur MEO ellenorzes) fenti vonatkozasban annak megallapitasa. hogy a tenyleges meret a felso hatarmeret es az also hatarmeretkozott van-e (peldau'l idomszerek segftsegevel). A turesmezonek nem kellokvetlentil az alapvonal k6t oldalan (reszben felette, reszben alatta) fekUdnie, hanem a munkadarab felhasznalasanak megfeleloen esetleg teljesen az alapvonal alatt vagy teljesen felette is elhelyezkedhet! Muhelyrajzokban az elteres felso erteket mindig a meretvonal fole, az elteres also erteket a meretvonal ala kell irni. Az attekintes vegett itt kozolt (XXII.) tablazat a 360-367. abrak tureseinek N, FE, AE. FH, AH es T mereteinek szamszeru ertekeit 'adja meg.

w
00)

""z

z~.

.. ,

'" ~ -i

~ ill] rn
c:l .............

";Ji

'"

~ ~

'

Az iIIesztes, A szerelesi kfvanalmaknak megfeleloen az egymassalilleszkedo alkatreszeknek szorosan, kevesbe szol'osan vagy lazan kell illcszkedniok. Ha peldaul csapot illesztenek egy furatba, annak vagy mozogni kell tudni a furatban vagy abban tobbe-kevesbe szorosan kell iilnie. Ha az elso eset(kf~lad'~atlos, azaz , hogy a csap a furat ban mozogjon pe au tenge l ycsap a csapagyban), akkor a furat es csap kozott ugynevezett jciteknak

A 360-:-367.
Abr. szam.

abrapeldak
mere,[

turesi

ertekei

XX/l.

tdblOzat
.

-------~-----c__--c__--c__--~----

360.' es 361. 362. es 363.

... '

I
1

!IJlesztesi

30_Q,2 300.2

'I'30 I
t

FE

AE

o!
~,2

I
I

0,2

....

- 0,4

~,4

',-;--,8

I I

FH

__ AH

._ T

30

29,8

O,~

-29,6/-0,2

--------1------1'---

(j) kell lennie (368. abra). 364. es 365. 35 + 0,2 35. 0,2 0 35,2 Jatek (1) tehat a Iyuk es a csap atmeroje kozti . _ kiilonbseg abban az esetben. amikor a Iyuk atmerojenagyobb, mint a csap atmeroje. A tGres tekin366. es 367. .... 3'5 35 0,4 0,1 35,4 tetbeveeelevel adott esetben a megengedheto kii, lonbsegnek a legnagyobb jatek es a legkisebb jatek koze kell esnie Ezek szerint: legkisebb jatek (KJ) a Iyuk als6 es a csap felso hatarmeretenek kUlonbsege. (KJ =AHIFH,.) legnagyobb jatek (NJ) a Iyuk felso es a csap als6 hatarmeretenek kiilonbsege. (N] = FH.. AH,.) Ha a masodik e5et kfvanatos, v~gyis, .hogy a csap tobbe-kevesbe szorosan iiljon a Iyukban, akkor a furat es a csap tulfedesnek (F) kell lennie (369. abra).

"!'I

---1--

-1---[--- --'I
35 0,2

1'------1-1-t g:~

I 35,1

0,3

o .
-.

I-

~
Fedes (f) tehat a Iyuk es a csap atmeroje kozti kiilonbseg abban az esetben, amikor az illesztendo reszek osszeszere!ese elott a csap atmeroje nagyobb, mint a Iyuk atmeroje. A tures tekintetbevetelevel a megengedheto kiilonbsegnek a !egnagyobb es a legkisebb fedes koze kell esnie. Ezekszerint: Legkisebb fedes (KF) a Iyuk felso es a csap. als6 hatarmeretenek kiilonbsege (KF =FHz-AHc). Legnagyobb fedes (NF) a Iyu~ als6 es a csap feiso hatarmeretenek kiilonbsege (NF = AHz-FHc). lIIesztes tehat a gy~jtofogalma mindazon tenyezoknek, amelyek egymasba iIIesztett alkatreszeket jellemeznek. lIIeszkedes alatt az osszeillesztendo darabok kozotti meretviszonyokat ertjiik, masszoval: meghatarozott fedessel vagy jatekkal kesziilt esbizonyos celt szolgal6 i1lesztest illeszkedesnek nevezziik. Az illeszkedes merteke a jatek es a fedes. Megkiilonboztetiink laza iIIeszked est, atmeneti iIIeszkedest es szilard illeszkedest (370. es 371. abra). Ezek szerint: , .

Laza iIIeszkedes: az illeszkedo darabok osszeszerelve mindenkor jatekka! illeszkednek, amely jatek a ket iIIesztett munkadarab egymashoz val6 elmozdulasat vagy iizemben sziikseges mozgasat biztosftja (370. es 371. abra). Atmeneti iIIeszkedes: az illesztendo reszek kozott osszeszerelesiik elott a tenyleges.mereteknek a turesi mezoben elfoglalt helyzete szerint lehet jatek vagy fedes. Ezt az illeszkedest el nem mozdul6 alkatreszek iIIesztesere hasznaljuk (kotogepelemek alkalmazasaval) aldhat6 eroatviteli kotesek letesftesere (370. es 371. abra). Szilard iIIeszkedes: az i1lesztendo darabok osszeszereles elott mindenkor fed~ssel illeszkednek.Ez az illeszkedes alkalmas kotogep. elemek nelkiili eroatvitel celjara. Nem oldhat6 kotest ad. (370. es 371. abra.)

Alaplyux

Alapcsap

Alaplyuk es alapcsap. A nemzetkozi rendszerben az illesztesek, illetve iIIeszkedesek ket illesztesi csoportba vagy iIIesztcsi rendszerbe oszth.at6k .. Hogy ugyanis csapot furattal csereszabatosan illessziink, k6tfele lehetoseget tetelezhetiink fel: a) az alaplyuk csoportncil (370. 'es 372. abra) akar laza, akar atmeneti. akar szilard i1leszkedest kfvanunk, a furatatmerot azonos mereten tartjuk, a csap meretet pedig aszerint, hogy laza, atmeneti vagy szilard illeszkedest kfvanunk, a sziikseges jateknak vagy fedesne!< megfeleloen mas-mas meretre keszftjUk; . . b) az alapcsap csoportndl (371. es 372. abra) akar laza, akar atmeneti, akar szilard illeszkedest kfvanunk, a: csapatmerot azonosra keszftjiik, a furat atmerojet viszont aszerint, hogy laza, atmeneti vagy szilard illeszkedest kfvanunk, a sziikseges jateknak vagy fedesnek megfeleloen mas-mas mereture keszftjiik. . Figyelembe veve azt, hogy valamely csapot bizonyos .meretre pontosan eloallftani (peldiiul koszorUlessel) konnyebb, mint a furatot. azert a gyartmanyok tulnyom6 reszenel az alaplyuk rendszer terjedt el. Igy szerszamgepek, mozdonyok es erogepek gyartasanal az alaplyuk rendszert hasznaljak. Az alapcsap rendszer a kozlomuveknel, textilgepeknel es .mezogazdasagi gepgyartasban hasznalatos. altalaban att, aha! huzott koracelb61 gyartanak. 1' .'l':""'r. "'!) ;:""'"""' r, :~ ~"Y '!l' ~ -:- - .. ~ T"'"\ ..... ...,

.i'l l.: (.~,r .l~. <A< lJ ti~.~~~:~2: t,,; l::: _~ i r}..~~--~t=cr=:J. ~-;~~C~~-:'=!~': =.~jIIf. r-;
'1

I'

~J'

A csereszabatos

gy;ir"tas biztositasara illesztesi

egyseges

alapokat

kellett

tetemte.ni azonban rendszert.

a turesek nemzetkozi

nagysagara

es illesztesere Federation roviditese.

vonatkoz6lag. cfthe National

Ezert alkotStandardizturepeldaul

tak meg a k Ulonbozo hogy ez is biztositva ing Associations" Az ISA illesztesi seket kozlik is kozolnek mart

rendszereket. Nemzeti

Ezek a rendszerek az ISA illesztesi

viszonylatban

nem biztositottak

a csenHhetoseget;

legyen, megteremtettek (magyarul; nemcsak

Az ISAaz "International szovetsege) 1,5-500 is. hanem kozlik

szabvanyosito

szervezetek

nemzetkozi tureseit

tablazatok olyan

az illesztesre es huzott

szant meretek anyagok

mm nevleges ellendarab

meretig,

hanem gyartasi

munkadarabok hengerelt anyagok

szamara,.amelyeket

nem szantak gyanasi

illesztesre,

nelkUI hasznalatosak;

felUletek,

tureseit

Kis turesu A-tures fokozatot nagyobb.

alkatreszek fontos. nagysaga

eloallitasa Peldaul (XXIII. tabl.). a turesi

igen

kenyes,

sok gepek

idot igenylo, gyartasanal

tehat

koltseges

munka.

Csak

akkor

alkalmazzunk kis turest merethez

szuk tureseket, alkalmazunk.

ha

az feltetlenul

mezogazdasagi A kUlonbozo fokozatokat

nagy turest, nevezzUk.

szerszamgepek megfeleloen

gyartasanal nevleges turese

pontossagi

kovetelmenyeknek

minden

az ISA 18 turesi a leg-

ad meg. Ezeket

minosegeknek

Az I-es fokozat

a legkisebb,

a 18-as fokozate

Tures minosege

.
1 2 3 4 6 10i

1
11 40i 12 160i ~_~_ 250i

I ..
15 16 1000i 17 1600i 64i 100i

_' _7_1_8_~~ 16i

Tures nagysaga

!:

25i

400i

640i

Ha kivalasztunk sorozat, sorozata

a 18 kozUI egy minoseget, tures-alapsorozat roviditese)

akkor'"a munkadarabok Ilyen tures-alapsorozat es a megfelelo turesegyseg

nevleges

mereteinek

megfeleloen

erre az egyetlen megfeleloen; Igypeldaul aninyosan

minosegre tares

turesalap-

ugynevezett

ad6dik. betujelb61

tehatl8 ert~kei

van a 18 minosegnek van osszeteve. az MNOSZ' elfogadott az atmeronovekedessel

egy-egy alapsorozat novekedoen lefekj;etett vannak m6don atmeroje ezek a (azonos

jele az IT (ISA tolerancia megallapitva szamitjak mm-ben XXiV. ki.

minoseg

szamjeJebol

a 6: minoseg

IT 6 (ISA tures-alapsorozat es az egyesertekeket (Az ISA tures illesztesi egysege

6 roviditese). az ugynevezett
3

A tlires-alapsorozat

(jele i) segitsegevel

1852 szabvanyban kepletben

i = 0,45 (D

+ 0,001

D, amely nemzetkozlleg
ertendo.) ott, (IT6) a tures meretu

D a munkadarab
nem kell bfbelodni, annal nagyobb

es a tures es XXV. eseten) megfeielo

egys.ege (I) 'mikronban, tablazatok.ban nagysaga. a tures erteke8

azaz ezredmillimeterben Lathatjuk eseten

A turesek

kiszamitasaval a nevleges

megtalalhatOk. 120-180

hogy minel nagyobb

meret,

turesminoseg alapsorozat A t ur'esmezo terjedo taresekre, A tures jellemezni, erteket jeloljUk.

Peldaul H6 minoseg mere.thataron aruk

nagysaga 3"'--6 mm nevleges munkadarabokra illesztesekre, szamaval egyertelmuen

meretu

d<!rabokra a tures1-7-ig durva

ft (0,008 mm),

mm nevleges a. 5-II-ig

mar 25ft (0,025 mm) stb. adjuk meg. A turesmezo terjedo fokozatait a 12-18-ig nem elegendo (a nevleges

nagysagat

egy-egy nevleges vagy h~ngerelt

belUl a minosegifokozat terjedo hasznaljuk.

fokozatait peldaul helyzete hanem Furatmll

idomszereknel huzott

szUkseges turesekre, kepest

fokozatait

tureseire

az alapvonalhoz felso erteket

(373. es 374: abra). Egy lurat vagy csap mereteit a nevleges (a-i). merethez kepest elhelyezkedeset

a tliresmezo

nagysagaval also betukkel

azt is meg kell adni, hogy a turesmezo' nagy betuvel (A-,-Z) , Csapm\l kis betuvel

hol helyezkedik

el. Mas sz6val az elteres merethez kepest)

es az elteres

(AE es FE) is meg kell adni. A turesmezo

Nevleges meret

(a/apvanal)

R 5 T

UVx

(]

I!:lII
374. abra. Egy csap-turesminoseghez tartoza (kulso meretek) turesmezok helyzete

Fantas! A tiires helyzetet" es nagys6gcit (minoseg) szabvcinyas je/zesse/, megpedig helyzetet betiijeltel, nagyscigcit szcimjeltel adjuk meg. Feldciul: egy G7-es jelzesu 0 25 furat turese az alapvonal folott fekszik, nagysaga (minosege) 7-es mezo nagysaganak felel meg. Szamszeru erteket tablazatb61 tures nagysaga vesszUk ki (XXV.). T Itt megtalaljuk, hogy az elteres felso erteke FE = +28ft, az elteres als6 erteke AE

= + 7 fl. A
86

21ft

Laza f//esztes

Afmenet!

!/iesztes

A furatok es csapok turesmezoi az ISA szerint elvileg tetszes szerint iIleszthetok ugyan, megis ilz ISA i1lesztesi rendszer a gyakorlat szamara az alaplyuk es az alapcsap rendszerre epiilt. Az alaplyuk rendszern,H az alapfurat turesmezoje H jellegu, azaz alapvonal folotti helyzeiu. A H furat a megkfvant illesztesnek megfelel6en a-t61 ~-ig parosfthat6 csapokkal (Iasd a 375. abrat). Az alapcsaprendszernel az alapcsap tures!llezoje h jellegu, azaz.az alapvonal alatt fekszik. Ez a h csap A-tM Z;ig parosfthat6 furatokkal (Iasd a 376. abrat).

Ax. illeszteseknel, mint fentebb mar:megadt.uk, 3 csoport van (Iasd.a 375. es 376. abrat): Jaza, atmeneti es szilard illesztes.
Ai fgy elkepzelheto nagyszamu illesztesi lehet6seg igen sok szerszam (peldaul dorzs<!q es idomszer hasznalatat' ten~e sziiksegesse; ezert nem hasznaljuk otletszeruen az osszes lehetseges illeszteseket, h<inemcsak az MNOSZ 1862.,.....1864 CS 1858-1860 szabvanyokban javasolt illesztesi parokat. A 375. es 376. abra ket i1yen iIIesztesi csaladot abrazol.

A rajzokon, egyebmuszaki

dokumentaci6kban

es az idomszereken a tiiresmezo helyzetere jellemzo betut es nagysagarajellemzo sza-

mot tort alakjaban szerepeltetjiik:

a furat adatait a szamhil6ban, a csap adatait a ne'fez6ben. Peldaul: vagy H7 jrn6. m6


H7

377: cibra, 1, a: Nevleges meret 0 30 mm; H furat: 7-es minoseg. A H furat az alaplyuknak felel meg. A tiires szamszerii nagysagat H7 Iyuk es 30 mm nevleges meret esetere az illesztcsi tablazatb61 (XXV. tablazat) vehetjiik. Ez esetben FE
,

21 p; AE = 0. Als6 hatar.

meret AH = 30 mm; felso hatarmeret

FA = 30,021 mm.

377. cibra, I, b: Az n6 jelo!es a csapra vonatkozik. A XXIV. tablazat alapjan 30 mm nevleges meretre az n6-nak rnegfe'leio tiires; elteres felso erteke FE = +28p; tehat T
=

als6 erteke AE = +15p.

AIs6 hatarmeret

AH

30,015 mm; a felso hatarmeret FH

30,028 mm. (TUfl~S

0,Oi3 mm.) A h csap eppen az alapcsap. A G7jh6 i1lesztes tiiresei az illesztesi tablazatb61 (XXV. tablazat) leolvashat6k.

377. cibra, 1/, a-c:

H1, H8, Hit alliplyukak (javasolt illesztesi valasztek; elteresek ertekei p 1/1000 mm-ben),
h9 x8 u8 f7 d9

XXIV. tdbfazat

Nevleges meret (mm)

1. 2. sor 3.

H7

" I "'
+ 19 + 12 +13 +6 +16 +8 +19 +10 +23 +12

I
h6 k6 16 +6 - 1 +'7 - 1 +10 +.1 +12 +'1 0 -7 ,0 -8 0 -9 0 -11

7 g6 -'-3 -10 -4 -12 -5 -14 -6 -17

I
H11 20 45

I
+60 0 +75 0 + 90 0

h9 hll 0 0 25 -60 0 30 0 75 d9 2() 45 30 6040 76

7 16 10 22 13 28

+36 +22 +46 +28 +56 +34 +67 +40 +72 +45 +87 +54

025 0-

7 16 -

3 -t61 6 -ig

+12

o o

+ 23 + 15 + 28 + 19 + 34 + 23

-'30 -

10 ~ 30 22 - 60, 13 - 40 28 _. 76

'-

6 -t61 10'-ig
10 -tiSI 14 -ig 14 -tiSl 18 -ig 18 -tol 24 -ig' 24 -tiSl 30 -ig 30 -tol 40 -ig 40 -tiSI 50 -ig 50 -tiSl 65 -ig 65 -tiSI 80 -ig 80 -tol 100 -ig 100 -tol 120 -ig 120 -t61 140 -ig

+15

+'7-2 +8 -3

036 -

0 36 -

0 90 -

-16 34'

o43 -

16 :- 50 34 -,93

+110 0 -43

0 -110

50 93

41

+28 +15

+15 + 2,'-

+9 4.

0 -13

-7 -20

20 41

20 -

65

+130 0 -

0 52

0 -130

6S

+ 28

+ 81 .- 52 - '41 -117 +48 +99 + 60

-117

+ 50 + 34

+33 +17

+18 +2

+11 -'5

0, -16,

-9 -25

25 50

~--~

0-25-80 62 50 -142

+160
{)

0 -

0 -

80

+109 + 70 +133 + 8,. +148 +102 +178 +124 ~ +198 +144 +233 +170

62 -160

-142-'

I +35

~~+ 62
+43

+ 60 '+ 41

+.39 +20

+21 +2

+12 -7

0 -19

-10 -29

30 60

o74 -

30 -100 60 -174

+190 0
I

0 -

-100, -174

74 -190

73 +45

~ + 16 54

+13 9

0' -22

-12 -34

01

+23

- 3611 +541' __ _ 71 0

087 -

36 -120 71 -207

I +220 I

0, 87

0 -120' -220 -207

~~-

+ 88 + 63 +52 +27 +28 +3 +14 -11 0 -25 -14 -3,9 43 83

II

o -

180 -ig 180 -tol 200 -ig 200 -t61 225 -ig 225 -tiSl 25,0 -ig 250 -tiSI 280 -ig 280 -t61 ,315 -ig 315 -teSl 355 -ig 355 -tiSI 400 -ig 400 -tol 450 -ig 450 -tiSl 500 -ig

+ 90 + 65 --+ 93 +68 +106 +77

0-43 -145 +253 +190 -100 - 83 '-245 +273 +210 +308 +236

~~-

~~-

+109 + 80 +113 + 84

+60 +31

+33 +4

+16 -13

0 -29

-15 -44-

50 96

0+330 +258 -115 +356 +284 +396 +315

50 -170 96 -285

+52

1--

+126 + 94

+66 +34

'+36 +4

+16 -16

-0 -"32

' -17 -49

:....56 -108

0-

56 -190 -108 -320

+320 0

0 -130

0 -320

-190 -320

+130 + 98 +144+108

+431 -130 +350 +479 +390

~~-

+73 +37

+40 +4

+18 -18

0 -36

-18 -54

62

0-.62

-210

+360 0 '-140

0 -360

-210> -35t>

, +150 +114 +166 +126

-119

+524 -140 +435 +587 +490

-119 -350

~~-

+80 +40

+45 +5

+20 -2,0

0 -40

-20 -60

68 J

0-

68 -230

+400 0

0 -155

0 -400

-230 -385-

+172 +132

-131

+637 -155 -131 -385 +540

A szabvanyos tGresme~ok fe~ti valaszteka arra kesziHt. hogy a szerszamok. kesziil~kek es idomszerek szamat minimalisra csokkentse. Az 1-3; sorokban megtahiihat6k a javasolt tGresmezok. Ezek koziH is az I. sor elonyben reszesitendo a 2. es 3. sorral szemben. a 2. sor a 3. sorral szemben.

116, h9, hU alapcsapok (javasolt iIIesztesi viilasztek; "elteresek" ertekef p

Nevlogoo

meret
(mm)

1. 2. sor 3..

F8 h6 H 11 0 7 0 8 E9

010 C 11 h 11 H11 + 60 0 + 75 0 + 90 0 +120. + 60 +145 + 70 C11 A 11 + 330 + 270 + 345 .+ 270

1,6-t61 3 -ig 3 -t61 6 -ig 6 -t61 10 -ig 10 -t81 14 -ig 14 -t81 18 eig 18 -t61 24 -ig 24 -t81 30 -ig 30 -t6i 40 -ig 40 -t81 50 -ilt 50 -t81 65 -ig 65 -t8f 80 -ig 80 -t61 'fOO -ig 100 -t61 120 -ig 120 -t61 1.40 -ig 140 -t81 160 -ig 160 ':t61 180 '-ig 180 -t61 200 -ig 200 -t61 225 "ig.

I
I

+9 0 +12 0 +15 '0

+12 +3 -1:16 +4 +20 +5

0 25 0 30 0 36

+14 0 +18 0 +22 0

+ 60 0 + 75 0

+ 21 + 7 + 28 + 10 .+ 35 + 13

+ 39 + 14 + 50 + 20 + 61 + 25

+ 60 + 20 + 78 + 30 + 98 + 40

+120 + 60 +145 +70

0 60 0 75 0 90

---'

-----+170 + 80

90 0

+ 80
+205 + 95

+170

+ 370
+280 + 400 + 290

+18 0

+24 +6 -

0 43

+27 0

+110 0

+-43 + 16

+ 75 +32

+120 + 50

+205 + 95

0 ~110

+110 0

,
+21 0 +28 +7 -

o
52

+33 0

+ 53 + 20
+IW .0 + 64 + 25

+92 +-40

+149

+240 4-110 +280 +120 +290 +130' +330 +'40

I
-130

+130

+240 +110 +280 +120 +290 +130 +330 +14Q +340 +'50 +390 +170 +400 +180 +450 +200

+ 430 + 300 + 470 + 310 + 480 + 320 + 530 + 340


')

65

o
9
+160 0

+25 0

+34 +9 -

o
62

+39 0

+112 + 50

+180 + 80

---

-1.60

0'

HO
0

+40 +10 -

o
74

+46

+190 '0

+ 76 + 30

+134 + 60'

+220 +100

-19

--.+340 +'50 -190 +390 +170 +400 +180 +450. +200 +460 +210 -220

+190 .0

+ 550 + 360' + 600. 380

+35
.()

+47 +12 . -

o
87

+54 0

+220 0

+90 + 36

+159 + 72

+260 +120

---

+220 0

+ 630 + 410 + 710 . + 460 + 770 + 520 + 830 + 580 + 950 + 660 +103q + 740 +1110 + 820 +1240 + 920 +1370 +1050 +1560 +1200 +1710 +1350 +1900 +'500 +2050 +1650

+40 0

+54' +14

I
I

I
o
-100 +63 0 +250 0 +106 + 43 +185 + 85 +305 +145

---250

0:'

+250, 0,

---

+460 +210 +480 +230 -1:530 +240

+480 +230

225 -t81 250 -ig 250 -t81 280 -ig 280 -t61 315 -ig 315 -t81 355 -ig 355 -t81 400 -ig 400 -t61 450 -ig 450 -t81 500 -ig

+46 0

+61 +15

o
-115

+72 0

--+290 0 +122 + 50 +215 +100 +355 +170

+.530 +240 +550 +260

o
-290

---

+290 O.

+550 +260 +570 +280 +620 +300 +650 +330 +720 +360 +760 +400 +840 +440 +880 +480

+J2 0 +69 +17

+570 +280 +620 +300 +650 +;330 +720 ,+360 +760 +400 +840 +440 +880 48O -360

o
-130

+81
Q

+320 0

+137 + 56

+240 +110

+400 +190

---

0
-320,1

+320 0

+57 0

+75 +18

o
-140

+89 0

+360 0

+151 + 62

+265 +125

+440 +210

---

+360 0

+63 0

+83 +20

o
-155

+97 0

+400 0

+165 + 68

+290 +135

+480 +230

---

+400
0

-t

-4iJO

Az 1-3. sorokban megtaliilhat6k a javasolt tdresmezok.


ben, a 2. $or a 3. sorral szemben.

Ezekkoziil

is az 1. sor elo~yben reszesitendo a 2. es 3. sorra! szem-

Hatiridomszerek (hadrmero idomszerek). Az elkesziilt munkadarabokat (csapok, furatos darabok) csak ugy tudjuk a csereszabatos gyartasban fclhaszmifni, ha tenyleges meretiik nem kisebb az als6 hatarmeretnel es nem nagyobb a felso hatarmeretnel. A hatarmeretek ellenorzesere alland6 meretu hatarmero idomszereket hasznalunk. Ezeket a kors7eru idomszereket kettos idomszerkent keszitik: egylk a hatarmeretck egyiket (AH), a masik a masikat (FH) testesiti meg. Vannak hatarmero villas es dug6s idomszerek. Mindegyik idomszernek van "megy" (vagy j6) oldala es "nem megy" (vagy selejt) oldala. Altalaban hatarmero villas es dug6s (hengeres) idomszereket hasznalunk. A hataridomszerek jelzese. Sokfele a j6 oldalt kek, a selejt oldalt piros jelzessel lattak eL A hataridomszereken a kovetkezo tovabbi megjeloleseknek kellienniok: nevleges meret (N), illesztesi jelzes es az elteresek nagysaga (FE es AE). A hataridomszerek hasznalata elott meg kell gyozodni arr61, hogy az idomszeren feltiintetett nevleges meret es illeszkedesi jelzes megegyezik-e a rajzon levo megfelelo meretjelzesekkel. A hataridomszerek karbantartasa: iitestol, lokdasestol meg kell azokat 6vni. Hasznalatuk elott a merofeliileteket meg kell tisztitani, hasznalat utan leheletvckonyan be kell kenni oket vazelinneL

az

ramegy
munkodorabra

. ~//,

nem meglj

ra a

munkadarabra

J<ifdres

Piras je/zes
veko
A munkadarab se/ejf

Villas hataridomszerek kiilso atmerok meresere. A j6 oldaloak konnyen kell a munkadarabra ramennie. A selejt oldal a turesseI csakkentett meret (als6 hatarmeret), tehat nem szabad ramennie a munkadarabra, hanem csak rakapnia. Ha ramegy, akkor a csap merete vekonyabb az als6 hatarmeretnel, tehat selejt. A selejt oldal ismertetojele a belso oldal piros jelzese mellett meg az, hogy az elei Ie vannak tarve.

Meres villas hataridomszerrel. Ha a villas idomszert lazan megfogjuk, sajat sulyat61 ni kell csusznia a munkadarabra, nem szabad eroszakkal ranyomni. Nem szabad forg6 munkadarabot merni. A munkadarabnak es a meroeszkoznek azonos homersek. letunek kell lennie, ellenkezo esetben hamis meretet kaphatunk (vo. 12. fej.). .

nn
.]0

IISe/e}I'

a/dol

nem megy be/e

~se/ejt

l1eroh~nger

Sele/I

.]0

Villas hataridomszerek )00 mm-nel nagyobb atmerok mercsere. Kannyebb kezelhetoseg vegett ket kiilonall6 idomszert alkalmazunk, egyet a j6 es egyet a selejt meretre. Vannak olyan villas idom~zerek is, amelyeknel a j6 es a selejt merofeliilet ugyanazon a villaszaron van.

Dugos hataridomszert (hengeres idomszert) furatellenorzesre hasznalunk. A j6 oldal bemegy a furatba, a selejt oldal a tares meretevel nagyobb leven, nem megy bele, csak belekap. Ha a selejt oldal belemegy a furatba, akkor a furat merete nagyobb a felso hatarmeretnel, tehat selejt. A sele)t oldal ismertetojele piros csrk es tobbnyire keskenyebb. merohenger.

383. "bra. Hengeres vegu gombos vegu hatcirmer8 idomszer


Japos es

Meres dugos hataridomszerrel. Az idomszert konnyeden megfogva annak eroltetes nelkiil kell a furatba belemennie. Forg6 alkatreszt nem szabad merni. Ogyeljiink, hogy gyartas kozben felmelegedett munkadarabot ne merjiink. Hasznalat elott a dug6t kisse zsfrozzuk be.

A hengeres vegu lapos hatarmero idomszereket konnyebb kezelhetosegiiknel fogva 0100- 0260 furatu darabok meresere hasznaljuk. A szelesebbik idomszer a j6, a keskenyebbik a selejt meretu. . A gombos vegu merotesteket 0260 mm-nelnagyobb furatok meresere hasznaljuk. Kiilan j6 es kiilon selejt meretu idomszer

van.

7 ~yartastechnol'6giai pelda (So~ozatgy~rt4s)


25 db tdrcsa keszitend6 a 384. abran lathat6 raJz alapjan, vezer- es von6ors6s esztergan, ne.gykeses Ustart6val. Rencfelkez6Sre aU CS.lisz6leces, onmOkodoen kozpontosit6 esnergatokmany (280. abra).

. I

Muvelet tago.od.s.
\

Mero es ellenorzo eszko%.'

1. Egyik oldal nagYOla.\ Sikesztergalas sa es simitasa I

1 .Lagy pofak

o 125

kieszterg. . . Feneklyukkes (gyorsacel) mm-r!l 6 mm melysegben.

'.
Sikesztergalas 0 ,30 mm-ig (nagyolas. es simitas) 120'mm, 16 mm hosszban (nagyolas es siniitas) Elletores Hajlitott jobbos nagyof6k~s (A kemenyfem) Eloretolt elli jobbos oldalaz6kes: utkozo (bealHtas 16 mm-re) Hajlitott jobbos nagyol6kes. (A kemenyfem) 'Feneklyukkes (gyor$ac~1)

II

~
2. Masik olqal nagyolasa IIlesztoperem sikfEdu~ Lagy pofak kieszterg. 0 120 mm-re 12 mm melyre letenek nagyolasa

Tarcsavastagsagnagyolasa 14,5 mmJ .. '. . re, illeszt5 perern atmeroje 65 mm- Fejkes (8 kemenyfem); beaflitas 6 re (2 fogassal), vastagsaga 20,S mm-re mm-re (utkozo beallitas 14.5 mm-re) Furas 0 38 cSigafur6vai

i Csig"afura 0
M.int;fent

38; fur6blokk

Lagy pofak utanesztergalasa (0 120. mm; 12 mm). Simitas 20 mm; . 060 es 14 mm

Eloretolt ela "jobbos old"araz6kes (A kemenyf~m); beallftas 6 mm-re (Utkoz6 14 mm-re); Nagyol6kes (mint fent)

Elletores; ellenorzes Furatesztergalas 0 39,7 mm-re' . pr6bafogas; " Keszreesztergaras 040 mm (H7 tlires) Atmerio Iyukkes. (A kemenyfem)

40H7 hataridomszer

8 Esztergamunkak II.
8.1 Kupesztergalas
8.11 Kupossag szamitasa
A tangens fogalma. Derekszogu haromszogben van szogger szemben fekvc5 befog6 (az x szoggel szemben) es szog mellett fekvc5 befog6 (az x szog mellett). Alland6 x szog eseten a szoggel szemben fekvo befog6 es a szog mellett fekvc5 befog6 viszonya alland6.

PI.:
20 40 60 5 A szoggel szemben fekvo befog6 es a szog mellett fekvo befogo. viszonyat tangensnek nevezzii k (jele: tg) Kupossag. 1:k kupossag annyit jelent, hogy k (mm) hosszon a kup atmerc5je 1 mm-rel csokki:ln vagy novekszik. 1 :20 kupossagnal tehat 20 mm.es kuphosszon az atmerc5 1 mm-rel nc5vagy csokken. ' tg = szoggel szemben fekvo befog6 szog melletti befog6
4 8 12 -.=-=-=

I 1: k

(0 - d) : /

I
k=-o-d
/

(Iasd II. vazlatot). Az egyenlet atrendezese


I

utan kapjuk
/

0= -+d;d=o,..--;/=k.(o-d); k k

PI.: a fenti haromszogben az x szog tangense szoggel szemben fekvo befog6 4 tgx=--------=-=0,2 szog melletti befog6 20 A tangens tablazatb61 (XXIX. tablazat) a O,2-nek megfelelc5szoget ki lehet keresni. Azt talaljuk, hogy ez 1120'.

I. Kiszamftand6: Megadva:

o.

II. Kiszamftand6: d Megadva:

Megoldas: / 60 0=-+d=-+30=33
k 20

Megoldas:
d = 0 -'k

80 = 60 - - = 445

III. Kiszamftand6: / Megadva:

IV. Kiszamftand6: a kupossag


(1 :k)

Megadva:

'_'Tt:5N._.-.

~I",
<:::>,

Szog me//efti be/ago --I

Megoldas:
/ = k (o-d) = = 15 (20-10) = 150 mm

Megoldas : / 70 k= --= -=14; D- d 30-25 1 : k = 1 : 14

a kupszog; - = beallitasi szog (fel kupszog). 2 Kupesztergalaskor a beallftasi szog a lenyeges, mert ez hatarozza meg a, keziszan elallftasat (szogallitas). a, . Az - bealiitasi szognel a szoggel szemben fekvo befog6 nagysaga; 2 a

o-d
--

'

~ : ~

'1
,,~~ .
60 ---'-

2 val, I-leI.

, a szog melletti befog6

pedig egyenlc5 a kup

hossza-

o-d
a tg 2

1-

~.o

= -

szoggel szemben fekvo befog6 szog mellett'

-_.-

---,---

2 /

befog6

=-_.
2 /

o-d

~s'Ogg"mmb,n , "'~
Szog me//efti betogo

fekvo be/ago

Pelda; 0 = 50; d = 30; / = 60; a/2 = ? a o.-d 50-30 tg _. = -= --= 0,1666 . 2 2 I 260 A tg 0,1666 erteknek tablazat. szerint kb. 928' szog fefel meg; a tehat - ~ 9028'. 2

8.12 Kupesztergalas a kesszan elforditasaval


Kupesztergalas legszokasosabb m6dozatai : 1. A kesszan elfordftasa . 2. A.nyeregszeg eltolasa a kazepvonalt61. 3. Kupvonalz6 alkalmazasa. Kupesztergalaskor i.igyelni kell arra, hogy az esztergakes pontosan az esztergciland6 tcirgy kiizepvonalcival egymagassagban aI/jon, ki.ilanben a kupossag pontatlan lesz. Ravid kupok esztergalasara legalkalmasabb a kesszan elforditasa. A kesszant az esztergaland6kup I - II alkot6javal (388. abra) kell parhuzamosra allftani. Az elallitas merteket vagy kiszamitjuk,vagy kupos idomszer segftsegevel allapitjuk meg. A kesszan elforditasaval torten5 kupesztergalas hatranya, hogy az el5tolast altalaban csak kezzel adhatjuk.

elforditasa ~Icg pontos m6dszer. A kesszant az a - beallitasi szognek megfelel5 mertekb.en kell el
1

forditani.

'1'''50S~O

PI.: 0 = 60 mm; d = 50 mm; 1=70 tg-= 2


a

a mm; - = ? 2

~FOkbeosztas
NOntUS%.

D-d --= 2/

60-50 --= 270

0,0714;

a - = 404' (a tangens tablazatb61). 2

Tehat a kesszant a null allasb61 44'-re kell elforditani. Nemelyik esztergan a beallftas megkonnyftesere fokbeosztasos 116niuszis talalhat6. A n6niuszon altalaban 6 osztas felel meg 5~-nak. .Egy n6niusz osztas = 5(6, tehat I(6kal kisebb, mint 1. A n6niusz leolvasasa hasonl6 m6don-tortenik, mint a tol6mer5nel; A beallitasi szog kiszamftasanal elegend5 10' = I(6nyi pontossag. '

Beallitas kupidomszer segitsegevel. A kestart6ba mer56rat fogunk. Ha az elforditott kesszant a kupidomszer palastja mellett mozgatjuk, helyes szogbeallitas eseten a mer56ranak nem szabad kilengest, mutatnia.

Beiillitas szogmerovel. Ha az esztergan nincsen fokbeallitas, a kesszant szogmer5vel is be lehet allitani, felteve, hogy alkalmas felfekvc5 feltiletek rendelkezesre allnak.

Mintadarabon levc5 kup kupszogeinek meresekor arra kell tigyelni, I. hogy kozvetlentil a beallitasi szoget ( a fel kupszoget) merjtik, 2. hogy a szoget helyesen olvassuk Ie (vo. 2.3 fej.).

Kupesztergdlaskor a kesnek.
Ha egy kUlsc5kuphoz (I) i1teszthetc5 belsc5.kupot (kupos furatot) akarunk esztergalni, akkor az elfordftas merteket (V) altalaban a tarcsa nulla osztasvonalat61 a masik oldalra kell felmerni (Iasd I-II. abrat).Lehet a' ktils5 es a belsc5 kupot egyetlen kesszan elforditassal is esztergalni, h'a a Iyukkest a furatesztergalas alkalmaval forditva fogjuk be (III).
pontosan IIk61tipen"

ke/ld//nlo.

~~

~
...

'''''"
"'r!'I '1':-"

1"1-

'T'"'f'y

..\~_I\.;.l

f".1.

8.13 Kupesztergalas a nyereg kitolasaval. A kupvonalz6


A sxegnyereg oldalra valo. eltohisaval vegexheto kupesxtergalas esak. hosszu, karesu kupok eseten alkalmazhat6. Elonye, hogy ennel az eljanisnal gepi hosszelotolas is hasznalhat6. Ha tobb azonos kupot kell esztergalni, tigyelni kell arra, hogy a kozpontfuratok azonos melyseguek es a munkadarabok azonos hosszusaguak legyenek, mert ktilonben a kupok nem lesznek egyformak. A nyereg eltolasanak legnagyobb merteke altalaban a munkadarab hosszanak 1/50 resze lehet. Nagyobb mervu eltolasnal a munkadarab konnyen elromlik, mivel ilyenkor a esues mar rosszul tamaszkodik a kozpontfuratban. (396. abra.) A szegnyereg elallftasanak olyan mervunek kell lennie, hogy a megmunkaland6 darab palastjanak I-II alkot6ja esztergalaskor parhuzamos legyen az esztergaaggyal (397. abra). A nyereg eltolasanak merteke kupos idomszer segitsegevel vagy - kozelftoleg - szamitassal hatarozhat6 meg. A szamftasnaI ket esetet kiilonboztetiink meg: l. a kup hossza egyezik a munkadarab hosszaval (ritkan fordul elo); 2. a kup rovidebb, mint a munkadarab.

mun~od(lfob hossz.a (L) j-A kup homo (i) -'

A kdzpontturat nem illeszkedlk

I. A kup hossza egyezik a munkadarab hosszaval A szegnyereg eltolasa a kozept61 szamftva;

(394. abra).

2. A kup rovidebb, mint a munkadarab (397. abra). Az eltolas merteke a kovetkezo aranyb61 ad6dik

s=-2-'

D -

I
s=---=---=2

5:L=-2-:1
D-d 70-66

D-d

EbbeS!

15=2":/.L

D-d

1
roo
mm.

mm.

Pelda: D = 50 mm; d = 48 mm; L = 150 mm; 1';; D-d 50-48 5= --_. L=--- 150= 1,5 mm. 2 I 2 100

Kupesztergalas klipvonalz6 segitsegevel 1:5 kupossagig vegezheto. Gepi elotolassallehet A kupvonalz6val kiilso es belso kupos menetek is keszfthet6k.

vele kUlso es belso kupokat esztergalni.

A kupvOn

olz

hOS5Za (L)

-8

i
\

A 399/0 abra a kupvon'ilz6 allasat kiilso kup esztergalasakor mutatja. Ha bels6 kupot jobbra forg6 foors6val esztergalunk, a kupvonalz6t a 399Jb abraban lathat6 helyzetbe kell allftani. 6, 7, 8 csavarok meghuzasa altai rogzftjUk. A 9 vezetorud es a 10 bak letesiti a kupvonalz6 merev osszekotteteset az esztergaaggyal. Ha az alapszan az I nyfl iranyaban mozog, ezaltal a keresztszan a kupvonalz6 segitsegevel a II nyil iranyaban kenyszermozgast vegez. Ehhez pedig az sziikseges, hogy a keresztszan ors6jat el6zoleg kikapesoljuk. Van olyan kiviteli elrendezes is, melynel a keresztszan enelkiil is alkalmas fogasvetelre. Amely megoldasnal a keresztszan ors6jat teljesen ki kell szerefni, ott a keziszant 90ra el kell fordftani es ezzel kell a fogast venni (399ja es 399ib abrak).

A kupvonalz6 kiilonbozo kivitelben kesziil. A 398. abra olyan kivitelt abrazol, melynel az 1 als6 resz az alapszanra van felerositve. Az 1 als6 reszben fecskefarok illesztessel csuszik a 2 kupszan. A kupszanon van a csap koriil elfordfthat6 3 kupvonalz6. A keresztszannal val6 osszekottetest a kupvonalz6ra szerelt 4 tol6ka es 5 osszekoto darab biztos[tja. Beallftas celjab61 a vonalz6t J2 beallftasi szog mertekenek megfeleloen elfordftjuk es a

8.14 A gepiparban elofordul6 kupossagok, kupok merese es ellenorzese


A. gepiparban
Bdllft i .zog a
megmunkal6

elofordul6

kupossagok

XXVI1. tdbfdzat

gepen (0/2) 1: 0,289 1 : 0500 1 :0,866 1: 1,50 1':,3 1:5 1:6 1:10 1:15 .1: 16 .1: 20 1:30 1:50 Morsekupok 60 3652' 1856' 1125' 932' 544' 349' 1_3034'46'~' 252' 154'34" 18'44" 60 45 30 (G) vedostillyeszt" (G) szelepkupok;

(G

= gepgyartis

Felhasznalasi peldak es Sz, szerszamgyartas)

a kozpontfuratban dugattyurudak ilIesztlSkupjai

1
I

(G) tomftokup konnyi! eslSkotesekhez: Vhornyok, kozpontfuratok (5z) pontozok esuesszoge

1826' 928' 542'30" 4~6' 252' 154'30" 147'23" 126' "57'17" 34'22"

I'(G) ,

tomrtokupok

nehez csovezetekekben rogzftese a dugattyuban


.

I I
I

I I

! (G)
I

I (G) tomftokup
vete!nek,

, (G) iranyu talpesap, dorzstengelykapcsolok igenybevetelre es


tenge}.yka.pcsoI6 csap,

(G) csak hajoepftesben, a dugattyurud


csavarasra

es

a keresztfjben
.ongelyre merlSleges
.

kupja, konnyen leveheto

gepalkatreszek

csapokrial, keresztfe;esap mozdonyoknal utanaiIHthat6 csapagypersely, csavarasnak kitet! gepalkatreszeknel mozdonyhoz, hajocsavaragy
. tengelyre

. meroleges es hoss% iranyu ige~Ybe _ . _

I (G) dugattyurudak
(G), (5z) (5z) feltuzheto

i Kupcs metermenet

s"lIyeszto es feltuzheto' dorzsar furatai

lasd a XXVIII. tabl<izatot 3311'06,8"

;3,5:12

I "'"1635,6'

(G) kuposszogek (5%)szerszamszarak es szer~zamkupok szers%amgepek orso.ian

(5z) mar6tuskek, .zarasmar6k, szorft6huvelyek

I
25

4 Metr

.1-+--. -1-'-~'-6--i ::~45 I~ __ I


'. 12',065 .

kup 6

,I
I
52

Morse-kup

11
56

I,

12
17,780 __ ~_9 67 --6-3--17,980 __

34

21 4,1 .2,85 25

29 6,15 .4,40 .35

49 9,212 6,953 53 6,115

52"---

1~__
3

23,825

31,267 __

15
44,399_,_1 __ ~'_2 135

I
187,

6 63,348

~_5

84 78

107 98

/rn--- ~-44,731 __ 37,574__ 136 36'~47--1 155,5


1

\~_8_,_
63,759 __ 53,905 189 52,419 217,5

D,

.1 12,240_-_1

. U
tl.

d " d, I,

I~~
57 65,S

~'~I
68 78,S

1'

24,051 __ 19,784 __ 85 98

I~~1
1 ~~ 123 25,933__ 1108

1 :20

8,972--,

14;059-,-I19~

( 59,S

Kupossag Kupszog <t

1:19'212'1 1

1:20,047 2051'1-;-

-----251'40" ..

1 :20,020 '

1:19,922 252'34"

1 :19,254 258'38"

,251'52"

\--:-:~

-----

I I

. 1: 19,002 30'6"

-----

1 :19,180 259'12."

Klipok merese es ellenorzese. A keszremunkalt kupnak meg kell felelnie az elofrt felUleti finomsagnak. es a merethusegnek (ho,ssz. atmero, kupszog). Azonkivlll megvizsgaland6, hogy felUiete sem hordcSs,sem homoru ne legyen. A kup hosszanak es atmerojenek ellenorzesere tol6merot vagy mikrometert hasznalunk. Az citmero ellenorzesekor tigrein; kell arra, hcigya merofeltiletek merolegesen alljanak a kup tengelyere (I). " . A kupszog egyetemes szogmerovel ellenorizhet<S (Iasd a 74-84. abrakat). Lemezjdomszer is haszmilhat6 kup elleno!'"Zese.re(II). Az i1yen meresnel az idomszer es a munkadarab kozott nem szabad semmifele fenycsiknak latszania. Az 611ithat6 merokesziileknel (III, IV) a mer<Slapok beallftasa tortenhet idomszer vagy mlkotarcsi\k (a-b) es merohasab (c) segftsegevel (III). Ezutan a munkadarabot a bealHtott meropofak koze helyezziik. Ha a kupos munkadarab es a mer<Spofa kozott fenycsik nem hltszik, a kup j6. (IV) Si:abvanyos kupot kupos hiivel/yel (V) vagy kupos dug6val (VI) ellen<Srztink. A meres el<Stta munkadarabot es az idomszert meg keil tisztitani. Megallapitand6, hogya kup teljes feliileten fekszik-e fel. Ez a legegyszerubben kovetkezo m6don tortenhet: a kup felUietere egymast61 90o-ra ket ceruzavonast huzunk. A hiive1yt ratoljuk es egy kis nyomassal koriilforgatjuk. Ha a kup az egesz felUleten felfek$zik, akkor a koriilforgatas utan a ceruzavonasok elmos6dnak. Bels<skup ellen<Srzesekor js hasonl6an jarhatunk el.

cO, :0 1 :2 3 __ 4_ S

0' '0,0000

10'

20'

30' 0,0087

.40'

50'

60'

,0 45

0' 1,0000

10'
1,0058

I 60'
--1,0117 1,0477 1,0850 1,1237 1,1640 1,2059' 1,2497 1,2954 1,3432 ,1,3934 1,4460

0,0029 ~0058 0,0233 0,0407 0,0582 0,0758, 0,0934 0,1287 0,1465 0,1644

O,Of1~

0,01451 -0,0175

0,0175 0,0204 0,0349 0,0378 0,0524 0,0553 0,0699 ~729 0,0875 0,0904

0,0262: 0,0291 0,0320 0,0437 0,0466 0,0495 0,0612 0,0641 0,0670 0,0787 ~08.16 ~0846 0,0963. 0,0992. 0,1022 0,1376' 0,1554 ,0,1733

0,0349 ,0,0524 0,0699 0,0875 0,1051 0,1405 0,1584 0,1763

-- I--46 47 48 49

---

1,0355" 1,0724 1,1106 1,1504 1,1918

1,0416' 1,0786 1,1171 1,1571 1,1988 1,2423 1,2876 1,3351 1,3878 1,4370 1,4919 1,5497 1,6107 1,6753

-,,--- --1,0538 1,0913 1,1303 1,1708 1,2131

1,01.76

1,0235 1,0599 1,0977 1,1369 1,1778

---

1,0295 1,0661 1.1041 1,1436 1,1847

1,0355 ---1,0724 1,1106 1,1504 1.1918 1,23491,27991,3270 1,3764 1,4281 1,4826 1,5399' 1,6003 1,6643 1,7321 1,8041, 1,8807 1,9626 2,0503 2,1445

50
52: 53 ~ 55

--------------------------51 0,11.10,' 0,1139 6 0,1051 0,1080 0,1'198 0,1228 0,1169


7
89

1,2203 '1':'2276 1,2723 1.3190 1,3680 1,4193 1,4733

-----10 11 12; 13 14
r

0,1228 0,1257 0,1405 , 0,1435 .0,1584 0,1614 0,1763

--,-- --0,1793

-- ---

0,19440,1974 '0,2126 0,2156 0,2309 0,2339 0,2493 0,2524

--O,271i

---,

0,1823

'0,2004 0,2186 .0,2370 0,2555 ,0,2742

--- --- .--0,1853 0,1883- 0,1914 0,1944 --- --'---- --0'.20350,2217 0,2401 0,2586 0,2065 0,2247 0,2432: 0,2617' 0,2805 0,2095 0,2278 0,2462 0,2648

0,1317 '0,1346, 0,1495 0,1524 0,1673 , 0,1703

1,2349 1,2799 ,1,3270 ......!2764 1,4281

1,257211,2647 1,3032 '1,3111 1,3514 1,3597 '1.4019 24106 1,4550 1.4641

0,2126 0,2309 0,2493 0,2679, 0,2867

-----:s611i826 1 57 1,5399, 58 1,6003' ~ 1,6643 ~ 61 62: 63 64 ~ .~ 67 68 . ~. 70 ,1,7321 1,8041 1,8807 1,9626 2,0503 2,1445

1,5013' ~5108 1,5597 1,5697 1,6213 1,6318 1,6864 ,1,6977 1,7675 1,8418 '1,9210 2,0057 2,0965

1,5204 1,5301 1,5798 1,5900 1,6426 1,6534 1,7090 1,7205 1,7796, 1 1,8546 1,9347 2,0204 2,1123 1,7917 1,8676 1,9486 2,0353 2,1283

~-o.2679 ~ 17 18 ~ 0,2867 0,3057 0,3249' 0,3443.

0,2773

O,28;'

1,7438 ~556 1,8165 1,8940 1,9768 2,0655 2,1609 1,8291' 1,9074 1,9912 2,0809 2.1775 2,2817 2,3945 2,5172' 2,6511 ,2,7980 3,1397 3,3402 3,5656 3,8206

O,289~ 0,3089 t!.3281 0,3476 0,3673,

0;293; 0,3121 0,3314 ~O,350S 0,3706 0,3906 0,4108 0,4314 ,0,4522 0,4734

0,2962 -:0.2994 ' ~ 0,3057 0,3153 0,3185 0,3217 0,3249 0,3346 0,33780,3411 0,3443' 0,3541 0,3574 ,0,3607 ~~640 , 0,3739

o2ClO,3640 ~

0,3772.'

0,3805

'0,3839 0,4040 0,4245 0,4452 ,0,4663 0,4877

2,1943 2;2113

2,228612:'2460

~3839 -0.3872 22: 0;4040 0,4074 23.0,4245 ,0,4279 ~ 0,4452 ~4487

0,39391 0,39]3) 0,4005 0,4142 0,.176 0,4210 0,4348 -O'4383 0,4417 0,4557 0,4592 ~4628 0,4770

2,2460 -;'2637 2,3559 2,3750 ,.2,4751 2,4960 2,6051 2,6279 2,7475 2,7725

2;2998 2,3183: 2,3369' 2,3558, 2,4142 2,4342 2,4545 2,4751 2,5387 2,5605 2,5826 2,6051 2,6985 ~!28 ~7475 ~6746 2,8239 2,8502 2,8770 2.9042

--- ---25 27 28' ,~ 30.


'--,

25 . ,0,4663

0,4877 0,4913 0,5095 0,5132 0,5317 0,5354 0,5543 ~~ 0,5774 0,5812

---- ----

0,4699

0,4950 0,4986 0,5169,0,5206 0,5392 0,5430 0,5619 0,5658 0,5851

---'

---

O,~05'

0,5022 0,5243 '0,5467 0,5696 0,5930

--- --,0,4841 0,5059 0,5280 0,5505 0,5735 0,5969 0,6208 0,6453 0,6703. 0,6959 0,7221

0,5095 0.5317 0,5543 '0,5774 0,6009 0,6249 0,6494 0,6745 0,7002' 0,7265

-- --71 72: 73 75. ~

2,9042: :\,v777 3,2709 3,4874 3,7321

-------'---- ---- --'-2,9319 2,9600 ,2,9887 .3,0178 3,0475 3,0177


3,1084 3,3052 3,5261 3,7760 3,1716 3,3759 3,6059 3;8667 3,2041 3,2371 3,2709 3,4124 3,4495 3,4874 3,6470 ~6891 ~732f 3,9136 3,9617 .4,0108 ---------4,2193 4,2747 4,33154,5736 4;9894 '5.4845 4,6383, 5,0658 5;5764 4,7046 5,1446 5,6713

31 3Z 33 34

---

0,6009 0,6249' 0,6494 0,6745

---- ---0,6048 0,6289 O'65U 0,6787

-,

0,6088 0,6330 0,6577. 0,6830 0,7089

--0,6128
0,6371 0,6,619 0,6873 0,7133

0,5890

0,6168 0,6412: 0,6661 0'69161 0,7177

--- ---- ---- -------

---;s
,--

36, 37 38' ,~~ 411

---

0,7002 -0.7046 0,7265, 0,7535 0,7813 0,8391

---

0,7310 0,7581 0,7860 0,8146 0,8441

---- ---- ---- ---- ---0,7355 0,7400' 0,7627 0,7673 0,7907 0,7954' 0,8195 1~8243 0,8491 0,8591 0,7445 0,7720 0,8002 0,8292

0,7490 0,7536. 81 0,7766 0,7813 az 0,8050 0,8098.. a3 0,8342 ~~ ,:~ 0,8642 0,8693. 0,9004' 0,9325 \0,9657. 1,0000

I I

0,8541,

'~I-O:S693' 42 0,9004 '43 0,9325 ,44 0,9657

0'87441 0,9057 0,9380 0,9713

0,8795 1-0.88471 0,9110 0,9163 0,9435 0,9490 0,9770 0,9827

0,88'991 0,9217: 0,9545 0,9884

0,8952 0,9271 0,9601 0,9942

--so--- ---as:

76 77 78 79-

4,0108 4,3315 4,7046 5,1446 5,6713

4,0611. 4,3897 4,7729 5,2251

4,1126 4,4494, '4,8430 5,3093 5,8708

4,1653 4,5107 4,9152 5,3955

6,3138 6,4748 7,1154 7,2687 8,1444 8,3450 9~5144 ~882

----

'.5,7694

---'-

6,5605 7,4287 8,5556 10,0780

---

'5,9758 \~0844

6,691~' 6,8269 6,9682 .7,1154 7,5958, 7,7.704' 7,9530 8,14418,7769 9;009S 9;2553 9,5144 10,3854 ~019 11,0594 ~ 12,7062 13,1969 13,7267 14.3007

---

---

6,1970 ~138

11,4301

11:8262 12,2505

14,3007 14,9;-44} 1;'6048116'3499: 87 19,0811 20,2056. 21,4704 22,9038 88 128,6363 31,2416 34,3678 38,1884 119 57,2900 68,7501 85,9398 114,5887

17,1693- 18,0750 24,5418 26.4316 28,6363 42,9641'/49,1039 57,2900 171,885 343,n4 co

119.0811

Peldak a. tangensta,blbat 1. Nfc!et: tg' "'" 0,2217. Mekkora. ax ehhez: tartoz6 nog?
.Adott:

hasxnafatara.
Keressiik:

tg; ~ "'" O,2217~

i-

(O) erteket'

.MegofiJ6s: keressiik meg a tabJazatban a 0,2211 erteket. A tablazat balszelen a O,22l1-tef egymagassagban taJaljuk a.$zog ert~ket fokok.ban (12) es a O,2217-re merolegesen ~ ehhez: tartozp-perc: erteket 30. Tehar a. keresett ertek ,1130'

ill. Pelda; tg

IX

= 0,1666. Meghat<irozand6 2
IX

. '

IX

li:l:Qg~

Adott: tg -

= 0,1666.

Megofcf6s: 0,1666 a tablazatban nem forduf elo .Ebben az: esetben ketfelekeppen jarhatunk el: :1. J3ecsles utjan. A legkozelebbi kisebb ertek a tablazatban 0,1644. Ehher tarto;z:o nog 920'. A keresett s;z:ogtehat nagyobb, mint 920', de kisebb. mint 930'. Ez: ax esztergalyos szamara tobbnyire eleg. :2. AI. ertek pontos meghatarozasara kozbeeso snmrtast vegziink:

a) tgb) c) c) a)

IX

2 a legkozelebbi alacsonyabb ertek a legkozelebbi nagyobb ertek es b) kiilonbsege es b) kiilonbsege

= 0,166&
0,1644 = tg 920' 0.1673 = tg 930' , 0,0029 A 10'

29:10'

= 22:x'
29

1>,0022

1\

x.'

x.

=---

22, !O"
f';j

7.5'

8.2 Alakos esztergalas 8.21 Alako$ esztergakesek (idomkesek)


lekerekfteseket, homorulatokat es mas formakat esztergan egyszeru m6don el6allfthatunkalakos kes (idomke~) segits~ievel.

Homiokszoglik szlirke ontottVas es ace[ eszterga[aSara altalabanO. A konnyufem,. Yorosrez es lagy anyagok esztergalasahoz sziikseges pozitiv homlokszog a kes elalakjanak megvaltoztatasat (torzitasat) teszi szliksegesse. Tomeggyartasban, faleg revolveresztergakon es automatakon, korkeseket vagy egyenes, a .keseket tobbszor lehet elezni anelklil; hogy alakjuk (profiljuk) megvaltoznek. hasabos idomkeseket haszna[unk. Ezeket

~ ~

flasabos belices alakkes KestartO

404. abra. Hasaboi,

be tete,

alakos kes

Hasdbos (betetes) a/akos kes (idomkes) mar6, gyalu es koS:i:oru munkaval allfthat6 elO. Kestart6ba fogjak.

A/akos k6rkes (koridomkes). Alakjat. (profiljat) esztergalassal allftjuk ela, aztan mar csak a vag6elt dolgozzuk ki. A homlokfellilet h merettel van a kozep alatt, hogy a szlikseges hatszog letrejojjon. Tab/azat a "h" merefre XXX,. t6bl6zat
A kor-idomkes atmer6je 70 0 (mm) 80 90

/(oszorukoron,g

K(isziirukorong
/
h h

50 h = 1,3

60 1,6

I.

100

Hascibos idomkes

1~1_2_,1_~~ 3,5 5,6 ' 8,3 ~~ ~ 9,4 _7 __ 10,5

==

2,2 3,5

2,6 _3__ 4,2 6,2 4,9 7,3

==

h = 5,2

A hasabos es koridoinkeseket csak a homlokfelii[etiikon elezzlik. A homlokszog ace I es ontottvas megmunka[asara szo[gal6 idomkeseknel O~.A korkes utanakoszoriilese az abran jelzett erintak menten tortenik. _.

Kerekiteseket 'es .egyeb, alakos. esztergalassal elkeszitett profilokat alakidomszerekke[ (alaksabloriok) ell.en6rzUnk (408. es 409. abra).
408. abra. Sugarmero idemszer 7 Esztergalvos
sZQkma;

keszlet

ismeretek

Alakos esztergala~ a szan kezi mozgatasaval. A kezi szanmozgat<issal torten6 idomesztergalas meglehetosen nagy gyakorJatot igenylo munka. A gombesztergalas a legnehezebbek kozul val6. (410. abra). Celszeru. ha a 41 J. abraban felvazolt I-III. munkamenetet kovetjuk: . I. ~ at.merot es J hosszt egyforma mereture forgaesoljuk. lJ. Eleket letorjuk 4S -ra. III. E/eket !egombolyftjuk; simitas kthi kesse!.
O

Goly6k, kezikerekek Iegombolyftesenek stb. esztergalasara gombesztergal6 keszUlekek is keszulnek. Kulonbozo tipusai ismeretesek. A 412. <ibra a kesszanra felcsavarozhat6 kivitelt mutat vazlatosan. Magassagban allfthat6. Esztergalaskor a beallft6esues a goly6 kozepere mutasson. A kes korben val6 mozgatasa csiga- es csavarkerek attetellel tortenik.

Alakos esztergalas egyszeru idomkesekkel (8.2f. fej.). Akkor gazdasagos, ha a.zonos munkadarabb61 sok keszul. Rezgesi nyomok elkerulesere a kes mGkod6 ele ne legyen tulsagosan hosszu. Ha az: alakos resz: hosszu, akkor inkabb tobb idomkest alkalmazzunk.

Alakos esztergalas masoI6Ieccef. A keresztszanr;,t tapint6t szereliink, melyet rug6val vagy sulyterhelessel szorftunk a masol6leehez. A keresztszanors6t ki kell kapcsolni. Ha bekapesoljuk a .hosszini.nyu elotolast, a kes a masol61ec alakjat atmasolja a munkadarabra.

l1osoJrJszon

\
Ovalesztergalas. A keresztszant G sullyal huzzuk neki a:z: ovalis o vezerlotaresanak. A vezerlotaresat fogaskerek attetellel hajtjuk meg a foors6r6!. Az ovalesztergan kivul mas tfpusu ovalesztergal6 berendezesek is vannak.

Hidraulikus masol6esztergalas. Nagy gazdasagossag erhet6 -el a hi9raulikus masol6berendezesekkel, amelyekben. a kes mozgatasat a tapint6 olajnyomassal vezerli. A maso/6lee itt ugynevezett mesterdarabbal helyettesfthet6, amelyet gyorsabban es olcs6bban lehet eloallftani. A masol6szan ferde allasa Jehet6ve teszi, hogy pusztan az alapszan hosszmozgasa folyam~n olyan alakos feluletek is esztergalhat6k legyenek, amelyekben a munkadarab tengelyere. meroleges feluletek, vallak is vannak (pl.lepesos tengelyek). . (Az onm(lkod6 masol6esztergar61 a 19.8 es a 19.9 fejezetbel'lles:z: sz6.) .

A hydrau/ika

csovezeteke! A tapin!O a k!sziiMk

8~3Ket:i.esztergakes es t'eszelo haszmilata


8.31 A kezi esztergakesek
Altah\ban a sorja eltavolftasara (elletores), Iegombolyftesek es homon:i felUleteksimftasara val6k. Furatok IWetoreserea Mntol6t hasznaljuk. MiHdezek a munkdk igen balesetveszeTyesek, ezert o' kezi esztergakessel soh'asem szabacJ 0 tokmcfny kiizeTeben' cJolgozn.i! haronielli

1~}L__

r-----.L./':... ~KeziMs (jobbas)

-'

s::!:.iMs

-=-=--

(balos)

Domborue/u kezikes
r-~-'""_.-.. -.-.-.. - . ~uMZikis'\

==-==--=TJske

E:z

r~

eC=l

i....J ._._._.-...' .. Nye/ ..J .. -._....... i ~=;;;;;=~~:~~_=~t:-::)-\:==~;=f{,.dr_omeltJ hantoicJ

'- _._.-

A kezi esztergakesekfajt<ii. A felhasznalasr tetiHetnek megfelel6en a kezi esztergakesek mas es mas elkikepzesuek. OIyan kezi esztergakessel nedolgozzlink, amelyik nem (if s:z;orosan a 'nyefebent .

Kezi esztergakes munkaban. Akezi esztergakest bal kezunk. kel ranyomjuk a kestart6ba fogOtt. tamaszra.Jobb kezGnkkel vezetjGk. Atamasz legyen kazela munkadarabhoz;A kezieszter. gakes kicsuszasanak megakadalyozasara tegyGnk egy darabka b6rt a tamasz es' a kes kaze. .

8.32 A resze)ok
Esztergan reszel6t csak ritkan szabad hasznalni, legfeljebb simftasra es ell~taresre. Mukiidese: a reszel6 testen reszel6vag6val el6allftoit sok kicsiny fogat latunk. A munkadarabon mozgatva ezek kicsiny forgacs<ikat vagnak. A fogak nincsenek pontosan egymas mag.att, hanem egymast61 oidal iranyban kisse el vanna:k tolva azert, hogy minden fog hatasosan forgacsoljon.

Reszelo'!upJCl

~
durvavagas e!ovdgas

.r+t:.---=_._./.'
sim/td
il!. ketf6's

Tuske Nyer li.::C.'-'-'-'.}'-'-'- .... ,

~4(_ .- e
slm/fdvdgas lem hosszra
5 ..10 fog f em hosszra 10.. 15 fog f em hosszra 20 ... fDO fog

<Ph

lapos

neg!Jelu

giimbii!yu

tdlgiimbOfyu

A reszelok fajtai. A resze16k oszta[yozasa a kavetkez6: 0) felhasznalasuk- szerint: muhelyreszelo (MNOSZ 3941); 6nreszel6 (MNOSZ 3952-3953); karreszel6 (MNOSZ 3954-3956); f(jreszreszel6 '(MNOSZ 3957-3960); b) a fogal< egymast61 val6 tavolsaga (a vagasok tavolsaga) szerint: o (durvavagas); I (eI6v~gas); 2 (felsimft6vagas); 3 (simft6vagas); 4 (kett6s simft6vagas); . c) a keresztmetszet szerint; pI. lapos, negyelu, gambalyu, felgambolyu, haromszagletu, kes,. kard, madarnyelv stb.; d) a hossza szerint, mm-ben (tUske nelkGI). PI. 250 mm hosszu 3-as vagasu lapos muheljreszel6 jelalese: Iapos muhelyreszel6 250 X 3. Az esztergan altalaban Japos simit6 vagy kett6s simft6 (finom simft6) vagasumuhelyreszel6t hasznalunk.

A reszelo haszmilata esztergan. A reszel6 mozgatasa az eszterga .forgasiranyaval szemben es a munkadarab tengelyere mer61egesen tortenjek:Haa reszel6t ferden mozgatjuk, a reszelo' nyomot hagy'oReszelesnel, kGlonosen a tokmany vagy meneszt6tarcsa kozeleben, bal kezzel fogjuk a reszel6 nyelet, kUlonben a gep elkaphatja a ruhankat. A resze/6nyel feltetleniil szoros legyen eppen ezert a nyeleket nem szabad csenlgetni sem. A reszelo tisztit<isara lagy femet es semmi esetre sem az edzett parhuzamtut hasznalj uk.

celia. Rovatkohist es recezest mero idomszerek, csavarok, gombok, anyak stb. rnegfogasara szolgal6 felUleteken alkalmaz:zunk.

Fajtai. Fent emlitett munkadarabokra' ferderecezes jbhet sz6ba.

rovatkolas, recezes es

e~~
lobbos

egyenes

ba/

jobb

(osztas) ,...r-rvv~Fogalak

_...Ai /r!-

spira/o/aM

Rovatkolo" es recezo szerszamok (kerekek). A kerekek palastja fogazott, es ezt nyomjuk bele a munkadarabba.'A kerekek edzett acelb61 vannak. A kiall6 fogak meghatarozott fogosztassal keszUlnek. A kerekeket hasznalat utan dr6tkefevel .tisztitjuk meg.' '

,Rovatko'l.6k es recezok szerszamtart6ja. A kerekeket forgathat6an, szerelik a szarba. A) A rovcitko/6szcirban egyetlen kerek van es igy rovatkolnak vele. B) A recezoszcir beal16 villab61 es ket ellenkezo iranyban rovatkolt kerekbol all. Csak ferderecezesre val6.

i//efares .vagy lekerek!tesa


V?7/7//7///T//T/l/77/7m7777717J!>

vigen

He/yes

t ,v...
~~-

t"} t '1t t
A

,
Ao.

'

ci D = munkadarab ~//,

Gyakorlati szabalyok. A'tovatkol6 es recezo szerszamot kisse a kozep alatt kell az esztetga kestart6j~l:ia befogni. A munkadar;1b fordulatat altalaban alacsonyabbra vesszUk, mint esztergalaskor. A szerszamot a keresztszan ors6mozgatasaval szoritjuk a munkadarabhoz; ezaltal a kerek fogai a munkadarabba belenyom6dnak. Ha hosszu felUleten akarunk recezni (ferderecezes), a kesszant kozben old aiXXXlJ. tcib/6zat iranyba el kell mozgatni. A ,rovatkolas ,a recezes es a ferderecezes osztasa t MNOSZ 957 (Iranyertekek)' Ajanlatos kenoanyagot is hasz, nalni. A megmunkalasi folyaMegnevezes Rovatkolas Recezes Fer de r e c e z e s mat a feltetlenUI szUksegesHasznalhatc> Csak kemeny gumica Konnyufemre, nel ne tartson tovabb, mert (alkalmazas) Barmely anyagra es muanyagra sargarezre; fiberre Acelra a nyomas kovetkezteben a b 2 6 I 16 32 6 I 16 , 32 I 6 I 16 32 I 6 16 \ 32 niunkadanib anyaga felUletiszelesseg [mm] 2-ig Ifelett felett felett 'felett 6;g Ifelett felett felete 6ig felettfelctt felett 6-lg fe!ettfelett 'felett leg kemenyebbe es ridegeb6.ig 16-igI32-;g 16ig 32-lg 16-ig 32-ig 16.ig 32-ig be valik. D Alapatmero A benyom6das a munkada[mm] I tab atmerojet kb. 1/2 fogosz8.ig 0,5 0,5 0,5 0,51 0,5 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0'61 0,6 0,6 tassal megnoveli.

I I
0,61

, ~ ~6~~~t,

I~,~I

0,6

O~'~ 0,8

32-;g , 0,5 I 0,6 0,8 " 16'felett, ____ ,_'_______ 326f;!i~tt, 6~~~~~~t, 100felett

I ~
1

~
0',8

0,6

_0~1

0,6,~

0,61

0,6 0,8

0,6 0,8

I
I

0,81 0,8,
1

0,8 'I

I
,1

0,81

0,8 1

0,6 0,8 0,8 0,8 0,6 0,8 ----------------1---------

, ~,~I~I_~_1_1_~I~-'-1-1-1-~,~ ~_~I~I-1-,11,2 0,8 1 1 1,2 ,~~~,I~-1-11,2 O,B 1 1,211,6 ~1~8 0,81

_1_!_~

_ 0,~_1

~,~ ~

_1_1~~..2_~~: 1,2 1,6 1

1,2

1,6

1,6

b = 6 mm szelessegig a leelezes

< t,

A leelezes helyete lekerekltes

is alkalmazhat6.

Hornyok esztergahisara (beszuras) beszur6keseket, leszurasra leszur6keseket hasznalunk. A kesfej elolrol hatrafele es feluli-c31 lefele keskenyedik, hogy ne surl6djek teljes felUletevel a munkadarabon. , A homlokszoget lehetoleg kicsinyre kell venni. mert az el szilardsagat csak nagy ekszoggel tudjuk biztosftani (430. es 431. abra).

A Kuzovkin leszur6kes. Akarcsak mehetvagasra (Iasd az 567. abrat), a leszurasra is kitu noen bevalt a ketoldal ra haztetoszeruen lefent homlokfeluletO kes. A korszeru keslHgeometriat R. Hammer!, J. Baumgartl es a szovjet Kuzovkin fejlesztettek ki. A 432. abran lathat6 Kuzovkin-kes kemenyfemlapkas kivitelu. . ' A berlini Karl Liebknecht transzformatorgyar ezzel a kessel a XXXIII. t:iblazatban kozolt technol6giai eredmenyeket erte el.
XXXIII. tcibicizat

Leszuras

technol6giai ertekeinek osszehasonlitasa szabvanyos Kuzovkin leszuro- I leszurokessel kessel

-f'qs

:V'

B-B metszet

Elotolas e(mmjford.) 0,05 0; 15 Fordula~zam fJjperc 186 1160 Vagosebesseg v(mjmin) I 3S 218 Ezen felUl meg az eltartam is nagyobb volt

A beszuras es leszuras szabalyai. Annak a felismerese, hogy a keskeny kesfejet hirteleoul fellepo es tulsagosan nagy hajlft6igenybeveteltol meg kell 6vni, az alabbi 'szabalyok betartasara int: I. A munkadarabot rovid kinyulassal, szorosan kell 'befogni. 2. A kes vag6elet kozepre (a munkadarab kozepenek magassagara), kell befogni rovid kinyulassal; kulonben a kes bekaphat, illetve eltorhet. 3. Az elotolas iranya pontosan a kesfej kozepvonala legyen (433. abra jobboldali vazlat szerint). Mar csek61y elteres eseten a kes, felrenyom6dik es a horony oldalfeluletei nem lesznek sfkok. 4. A vag6sebesseget es kulonosen az elotolast kisebbre kell valasztani, mint nagyolasnal. 5. A foors6 ne lotyogjon (ne legyen jatek). 6. A bo kenesre itt kulonosen ugyelni kell.

"'w
:=
:-_7

-_.

Ha a foors6 csapagyazasa rossz, a kes behuzasat ugy akadalyoz~ hatjuk meg, hogy a kest lefele forditott vag6ellel fogjuk be es az esztergat hatrafele jaratjuk. De ezt csak olyan gepen szabad megcsinalni, amelynek tokmanya biztosftva van meglazulas ellen. J61 bevalt a kisse ferdere koszorult eIU leszur6kes; az lIyen kes a leszuraskor a munkadarabon nem hagy csapot ("pu.c;nit").

A beszuras merese es ellenorzese. A beszurt atmerot.villas hataridomszerrel vagy tapint6korzovel ellenorizzuk. Merhetjuk tovabba a tol6mero eleivel vagy merolapjaival (63. es 434. abra). A beszuras melyseget melysegme'rovel merhetjuk es idomszerrel (436. abra) vagy merohasabbal es elvonalz6val (435. abra) ellenorizhetjuk. A beszurt horony szelesseget tol6merovel merhetjuk meg. es .belso tapint6korzovel, idomszerrel (436. abra) vagy merohasab. bal (437. abra) ellenorizhetjGk. Ha a horony turese szak, hatar idomszerrel kell dolgozni.

9.1 A gazdasagos forgacsoltis celja es elso mesterei

.,A munka termelekenysege letrehozni." (Marx Karoly)

abban jut kifejezesre,

hogy csekely munkarafordftassal;:nagy

mennyisegu

haszn<i1ati erteket

lehet

IA

GAZDASAGOS celja I

ESZTERGALAsI

I
keyes munkaraforditas csekely kopas

II
I

igen kicsiny darabid6

II

ki.fo~a~tal~n mlnoseg es merettartas

AZ

ELETSZINVONAL

EMELKEDESEERT

A Szd.lin-dfjas u:ovjet Pavel Bikov alapos tanulmanyai

es mintaszeru

munkaja eredmenyekeppen

mint

~enjaro

esztegalyos
esztergdlcfs

-<:sucsteljesftmenyeket ert el. Sajat hazajaban es kUlfoldon atadott tapasztalatai reven teremtette tomegmozgalmat. Nalunk is sok , esztergalyos harcol mindennapi munkaja megjavftasaert,

meg a gazdascfgos

akiket az Uzemek m(iszaki ertelmisege adomanyozott.

es neves

tudosok is tamogatnak.

Kormanyunk tobb

esztergalyosnak e~ert magas kitUntetest utjan adjak at ismereteiket

A legjobb szakmu!1kasok ~s

mas dolgozok cikkek. el6adasok es bemutatok

fiataljainknak.

A ket focsoport:

a nagyolas es a simitcis. A munka~od megvalasztasa. azoktoI a kovetehnenyekt61 fugg, amelyeket

;lZ

esztergal<issat.

el kell ernilnk. Ha nagy forgaesolo teljesitmenyre van szilkseg, ez a kovetelmeny a nagyolassal teljesitheto. alkalmas megmunkalasi. mod. C::zeket a meggondolasokat a XXXV. dblazat szemle[teti.

nagyolt mun)<adarabokbetartani, a simitas az:

nak nagyolt feliiletiik es be t(lreseik vannak. Ha jo feliileti simasagr~ torekszu(1k, es egy'ben szuk Wreseketkell

.,

Durya felulet, bo t(lreshatarok J6 es .Iegjobb felUleti ,sjmasag, sz(lk t(lreshatarok ) Simftas {finomesztergalas.1 Kis forgacsolasi teljesitmeny

Ujabban olyan megmunkalasi modot fejlesztettek ki, amellyel nagy forgaesolasi teljesi~meny'es ugyanakkor simit()tt fe!U1eterheto el. Ezt, a'megmunkalasi (Iasda 9.5fejezetet). modot Vaszilij Koleszov alapozta, meg, es (5 teremtette meg az ennek keresztiilviteillre sziikseges esztergakest

PercenMnt simitott je/rJ/et

/
LPercenMnt /ejorgdcso/t....-J hossz '

L Percenkenti lejorgdcso~
hossz

Nagyolciskor

az a dCinto, hogy minel tobb felesleges anyagot ido alatt esztergaljunk Ie a munkadarabr61. forgae~obtartalom

Simrt6skor a kiyant felUleti simasagot (V v),lehetoleg megmunkalt felillet nagysaga (F [em2/min]).

rovid ido

minel rovidebb (V [em3/min]).

alatt kiYanjuk, elerni; A szamitas alapja tehat itt 'a pereenkent

A szamitas alapja tehat a pereenkenti

9.3 Gazdasagos nagyolas


9.31 Forgacsmennfiseg (forgacskobtartalom)
A percenkent leesztergalt forgacsmennyiseget (forgacskobtartalom) V [cm3jmin]-vel jeloljUk. Va terfogat (Iatinul volumen) rovidftese. Kiszamftasara megallapodtak az alabbi egyszeru kifejezesben: forgacskobtartalom = (orgacskeresztmetszet x vag6sebesseg. . A vag6sebesseg az I perc alatt le.valasztott forgacshosszusag. Ha az I perc alatt keletkezett forgacsot kiegyenesftve es egymashoz,rakva kepzeljUk, olyan hasabot kapunk, amelynek keresztmetszete F = fe, hossza pedig Y.

Percenkinti forgacshossz, :

V=F.y, V = (-e.Y (cm3jmin), f = fogasmelyseg mm-ben, e = elotolas mm-ben. Y = vag6sebesseg mjmin-ban. A forgacskobtartalom tehat annal nagyobb. mennel

9.32 Fogasmelyseg
Gyakorlatban a fogasmelyseg tobbnyire elore meghatarozott. mert az elogyartmany (nyersdarab. rud stb.) es a munkadarab atmeroje adottak. A gazdasagos gyartas eppen ezert arra torekszik. hogy minel kisebb rahagyas elegendo legyen; lepcsos munkadarabokhoz ezertelonyos az elokovacsolt l\Yersdarabok hasznalata. Ebbc5l kovetkezik. hogy azelotolas es vag6s~besseg leghelyesebb ertekeinek megallapftasakor a fogasmelyseget megadott mennyisegnek tekintjUk.

Azonos fogasmelyseg eseten kis elc5tolas kis forgacskeresztmetszetet. nagy 'elotolas nagy forgacskeresztmetszetet ad. A forgacs Ievalasztasara ero kell. Mennel nagyobb a forgacskeresztmetszet. annal nagyobb erc5re van szUkseg. Az elotolas megvalasztasa tehat szorosan"'os;;zeftigg a forgacsol6erovel.

9.34 Fa forgacsoloera
Ha egy kessel, amely a 443. abra szerinti elrendezesben alateten fekszik fel, fahasabr61 forgacsot akarunk levalasztani, bizonyos erore (itt nyomas) van szUkseg. A szUkseges erc5 annal nagyobb, mennel kemenyebb a fa, mennel nagyobb forgacsot akarunk nyerni es mennel rosszabb a kes ele. Esztergan vegzett forgacsolaskor fellepc5 viszonyok hasonlftanak ehhez. Azt az erot, amely a forgacs levalasztasahoz szUkseges, forgacsol6eronek hfvjuk. Mar a 3.033 fejezetben lattuk. hogy a teljes forgacsol6ero harom osszetevoerore bonthat6. Ezeket az osszetevoeroket merni is tudjuk (444. abra).

Pe es Pm erok a Pr-hez viszonyftva kicsinyek. AzonkfvUl Prerc5 a vag6sebesseg iranyaba esik, ezert az elc5tolasmeghatarozasakoraltahiban csak a 'Pr erc5vel szamolunk. A f6 forgacsol6er6 - akarcs<lk a fahasabr61 torten6 forgacslevalasztas eseteben - <lZesztergalaskor is fUgg: I.. a munkadarab anyaganak szilardsagat61, 2. a forgacskeresztmetszettc5l, 3. az esztergakes elenek allapotat61 (keselszogek es elkopas).
104

MiveI a (orgacsol6ero mindenkor fiigg a munkadarab anyaganak szilardsagat61, minden meggondolas egy bizonyos nyersanyag feltetelezesevel tortenik.
2000 1800 1600 1400
./

i/
~
/

~ ~
Cl.. ..

1100 1000 800 600 400 200 .l-

/
)" /'
/'
'/

,/
./

/'

V
/
.

23

"5678910 F [mm1J

A 446. abra azt mutatja; hogy a fo forgacsol6ero a forgacskeresztmetszettel a val6sagb:m mar nem olyan nagy. Olvassunk Ie nehany erteket;

no. Ez egyebkent Is feltetelezheto volt. Az aranyos noveeseten

kedest abrazol6 pontvonalkazott egyenesseI osszehasonlltva azonban lathatjuk, hogya novekedes nagyforgacskeresztmetszetek

XXXVI. tab/azot
(a fajlagos forgacsol6eroveI
F (mm2) Pf (kg)
P;j F

kiegeszitve)
Ks (kgjmm')

(mm')

Pf (kg)
P;j

1 5 10
Osszehasonlithat6 erot,amelyet Eredmeny:

230 1000 1700

1
5

10

230 1000 1700

230 200 170


hat6 fo forgacsof6~

ertekekre ugy jutunk, ha Pret osztjuk F-fel. Ekkor megkapjuk az l mm2 forgacskeresztmetszetre forgcicso/6eronek neveziink .es K. [kgjmm ]-reI jelolUnk.
2

faj/agos

Novekvo forgacskeresztmetszettel

a fajlagos forgacso16ero csokken. Ez azt jelenti, hogy kedvezo, ha a forgacskeresztmetsze-

tet lehetoleg nagyra valasztjuk.

9.36 A fo forgacsol6ero
Fajlago's forgacsol6ero
Munkadarab anyaga (otvozetlen gepacel)

(Pj) a forgacsviszony (f: e) fuggvenyeben


(kgjmm2)
allapota

iranyertekek

(kemenyfem

szerszamra)

A szerszam

A 00-34.11 szilardsaga 50 kgjmm2-ig A 50.11 szi lardsaga 50-60 kgjmm2

eles tompa (B eles tompa (B 'eles tompa (B

= 0,8mm)* = 0,8mm) = 0,8mm)

260 306 288 350 305 380 318 400 332 428 350 462 320 368

235 276 262 319 274 340 286 360 300 387 315 414

210 247 233 283 242 300 255 322 268 347 280 370

189 222 210 255 220 273 230 290 240 310 250 330

170 200 190 231 198 246 206 260 216 278 227 300 202 232

160 188 180 219 187 232 195 246 205 264 215 284 190 218

152 178 170 207 177 220 185 233 193 248

143 168 162 197 167 207 174 219

135 159 152 185 157 194 164 206

128 150 144 175 150 186 156 196 163 210 170 224

122 143 137 166 143 177 148 186 155 200 162 213

A60.11 szilard saga 60-70 kgjmm2


A 70.11 szilardsaga 70-85 kgjmmll A 85 (nem szabv.) szilardsaga 85-100 kgjmm2 A 100 (nein szabv.) sZilardsaga 100-140 kgjmm2 Dinam61emez

.eles tompa (B ~ 0,8mm) eles tompa (B eles tompa (B eles tompa (B

= 0,8mm) = 0,8mm) = 0,8. mm)

182 172 23.5 222 180 237 158 182

202 192 266 253 178 204 168 193

286 252 225 329 290 258

Kemenyfem szerszamelen a megengedett

hatkopas merteke (B) /egfeljebb I mm lehet. P K, = -..!. kepletbc51 kovetkezik, hogy F PI = F K, vagy PI = f e . Ks (kg).

Ha az esztergan A60.11 acelb61 5 mm2 keresztmetszetii forgacsot kellleforgacsolni, meg: .J. fogasmelyseg f= 12,5 mm, elc5tolas e=0,4 2. fogasmelyseg f = 10 mm, elc5tolas e = 0,5 3. fogasmelyseg f = 8 mm, elc5tolas e = 0,63 4. fogasmelyseg f = 5 mm, elc5tolas e "" 1,0 A XXXVII. tiblazat segitsegevel kiszamithat6k a f6 forgacso/6er6k: 1. Pf=feKs=
2. Pf

ez kUlonfelealaku forgacskeresztmetszettel mm, mm, mm, mm, F=fe= = re = F = r'e = F = e= 12,5.0,4 =5 10 .0,5 = 5 8 .0,63 = 5,04 5 1,0 = 5 mm2 mm2 mm2 mm2

oldhat6

3. PI = 4.Pf=

1100 kg, 990 kg, = 8 0,63177 = 894 kg, = 51,0.143= 7J5kg.


= 10 .0,5.198
=

12,5.0,4 220=

Eredmeny: Azonos forgacskeresztmetszet eseten a:z: eI6to)as; novelesevel csokken a fo forgacsol6ero, tehat az az elonyos, ha minel !nagyobb el6tohissal dolgozunk. Az eI6tol<\s nagysagat a forgacskeresztmetszet es forgacsviszony alapjan allapftjuk meg.

Gazdas6gos

forgdcsviszony

gepacel kemenyfemkessel volo nagyo16s6ra: pI. A37.11 1 I B (kemenyfem min6seghez) 5: 1 4: A (kemenyfem minc5seghez) = 6: Elhelyezesi szog )( = 45-60
=:

legfeljebb 50 kg(mm2 szilardsagu gepacelra

C (kemenyfem min6seghez) = 5060 kgjnim2 szilardsagu gepacelra Elhelyezesi szog )( = 45-60 pI. A50.1 I A (kemenyfem minc5seghez).=

8: 1 I

B (kemenyfem minc5seghez) = 6: C (kemenyfem minc5seghez) = 5:

60-

70 kg(mm2 szilardsagu gepacelra Elhelyezesi szog.)( = 45.,-60

pI. A60.11 A (kemenyfem minoseghez) = 10 : B (kemenyfem min6seghez)

8:

C (kemenyfem minc5seghez) = 6: 7085 kgjmm2 szilardsagu gepace.lra Elhelyezesi szog ~ pI. A70.11 A (kemenyfem min6seghez)

=
=

12,5: 1 10: 1 S: I

45-60

B (kemenyfem min6seghez)

C (kemenyfem minc5seghez);=

A (kemenyfem minoseghez) '= 15 : Elhelyezesi szog )( = 45-60 B (kemenyfem min6seghez)

12,5: I

C (kemenyfem min6seghez)",= 10: 1 B (kemenyfem minoseghez)

17,5:!

C (kemenyfem minoseghez) = 15 : I

Felda:

60 kg/mm2 szilardsagu anyagb61 keszillo munkadarabr61 C minosegu kemenyfemkessel 1,8 mm2 keresztmetszetu forgacsot kell esz. tergalni. Fogasmelyseg 3 mm, aforgacsViszony f:e = 5:1. Mekkora a'gazdasagos elotolas es a fo forgacsol6ercH . Keresettek: Adottak: e [mm] es Pf [kg], = 56 kgfmm2, .f. e = 1,8 mm2, f = 3 mm. f:e=5:1. f: e = 5:1 3:e = 5:1 e""" 3/5 e = 0,6 mm.
an Pf={-e.K.

Mego1cfas:

Pf = 30,6.182
Pf= 328 kg fenti szamltasban a K. erteket frissen elezett kesre a kovetkezo mellekszamltassal hataroztuk meg: I. Keresett: K. (e = 0,6 mm elotohisra), 187 kgfmm2, 2. XXXVII. tablazatb61: K. (e = 0,56 mm-re) ~ 187 kg(mm2 3. XXXVII. tablazatb6f: K. (e KilIonbseg 3(-2) KiHanbseg 1(-2)

= 0,63

mm-re) f;;, 177 kg(mm2

0,Q7 mm 0,04 mm -5 kg(mm2

kazelftc5leg -5

K.= 182 kgfmm2

Regebben az esz~ergalyos a fordulatszamot tapasztalata alapjan es probak titjan hatarozta meg. Ma az:ors6 fordulatszamat a vag6sebessegbol szamltjuk. A vag6sebesseg inegva[asztasakor tabb tenyezot kell tekintetbe vennr. Ez kiviliiglik a:z:alabbi tablazatb61:

A munkadarab alakja

l--~

1-1
A szerszam elenek alakja

Vag6sebesseg

A forgacskeresztmetszet es alakja

nagysaga

T 1---1

A hates

A vag6sebesseg ertekere takarfthatunk

gyakorlati es elmeleti szakemberek tablazatokat allftottak ossze. Ha ezeket helyesen hasznaljuk, sok idot Ezek a tablazatok

meg, elejet vehetjUk a szersza!]'l es a gep rongal6dasanak es fokozhatjuk munkank termelekenyseget. erjUk el, Y60naljelaljUk. tartalmazzak.

altai anos esztergamunk~kra 60 perces eltartamra keszUltek, ami annyit jelent, hogy a kessel.60 percig lehet esztergalni ujabb elezes nelkUI. Azt a vag6sebesseget, amellyel ezt az eltartamot sagos nagyolasra vonatkoz6 osszes technol6giai ertekeket sftmenyfelvetelU esztergara ervenyes. A drezdai muszaki egyetem egy koIlektlvaja tobj:>mint 15000 forgacsohisi klserlet alapjan tablazatokat dolgozott ki, amelyek a gatda. A XXXIX. tablazat A60,.11 gepace[ra es. 5,5

kW telle

javasolt szogertekek:

= 5;

fJ

= 77;

= 8;

y.

60; e

= 90-105;

Az eszterga teljesftmenyfelvetele A = 5

5,5 kW

A munkadarab anyaga A 60'11

II
mill

Ii

[C~3] ,:mJ I ,:mJ ' [m~"] I I<~


305

n
A

~E

[c,:,o]
mm

I
i

0,09

I--~
I

0,063 _240

I.

[!~6

,----

0,09 0,125
--

~I
188
---

I
I
--

92 '106-~

[----

0,18

0,25- ~~

I-~-;-' ::::; ::_B_j'OO ~::


:::: ::.
27
--1--,,---

150

122

-1 ,40
______

l:::~ I
170 :
i
I

I
I

I
I
66

0,35~.
I~--'---

102

100

125
--..

2,00
I

25

88 93

47 64 83

Ii-------

___

0,063 I 258 225

,_-

: 0,09 0,125 0,18220

286 266

0,09

I'~----

---i---A

0,25
--------

116
B

0,355

90

,- 1,40l.

--f --------28

157

Rovid utasitas az: Iranyertekek

nagyol6 esztergalasra

c. tablazat

hasznalatahoz: megfelelo lapot.

I. Kikeressiik a tablazat gyOjtemenybol a munkadarab anyaganak es az eszterga teljesltmenyfelvetelenek

2. A megmunkalasi rahagyas meghatarozza a fogasmelyseget (f-et) mm-ben. A rahagyast lehetoseg szerint egyetlen fogasban kellleesztergalni.

3. Az elotolas (e mm-ben) megvalaszthat6: a)vagy az elerni kivant feltileti simasag szerint, a megadott es a kesel imyaga a tablazat alapjan egyertelmOen meg van hatarozva. b) va~y ha a felUleti simasagra nem kell tigye!ni, a legnagyobb V ertek ahpjan. Ha az elotohist igy megvalasztottuk, fogasmelyseg mellett a'vag6sebesseg

4. A fordulatszam a vag6sebessegbOI. es az esztergaland6 atmer6b61 kiszamithat6 a kovetkezo keplet szerint:

n = --v = a vag6sebesseg mfmin-ban d =esztergaland6'atmero 'mm-ben

1000

nd

(fordjmin)

[oorso fordulafszam. (nlmifl)


50 00
/ '(
'\

_.:_-----------,
'\ '\
'\

$#&~##~~~~~&~f~~~~~~~~ , ,<:l<:l " ~ V/ V / c;<:l / // // '/


'Ii /

50 00 80 60 40 20

//

V/ ~ '/ V
~ ~ ~
:/

Q;,<:l

VV VV
/ :/ /

,Iv

// //

/ /

//1/
//

~,
1)'0

~')

~IJ
:/ :/ :/ :/ :/

:/

/ / /

V /

// / /

.;>
1-q,
:/

~"}

/ 0-" /

/ /

V V / / / V

')~,

t'

80 70 60

:/ :/ :/

:/ :/

:/. :/ :/

1-\ 1-'\.'
').IJ / :/ ///

:/

/ /

50 / 45//

VI/

v
V // //

V/ / /

V/
V

20

40////1/1/ . / / /VVV 35/// V VV


25 ~V/Vlli/ll

// // / V V

,IV / V / /

/ /

/ /

,~
V

0(0

~ "",'?
"IJ

II

II v
II

//
//
/1.1

// // '/ V V V// // V/ V /

20 /
~

:It! //./1/ /1/11


It).~lt)<:::> 0) .::::t ~
\l)

vii
V

/~/v
C>
~" ~

/j ~
C)

// yj
C>
~

v:
~
~

",~

//

CW'}

<:::> !:> c).C)C> <0 ~ co 0)

;:t ~ ~.~

~<:::>C>

..,

~ 8

V / // / t/ l/ / 1/ //
C> 'JI!'
:Q-

8l~8
Q-

It)

A/mho d (mm)

S. 100 %-on aluli kihaszmihis eseteben a vag6sebesseget nem szabad fokozni, ktilonben 6. Az elektromotor terheleset ampermerovel ellenorizni kell.

li

60 perces eltartam csokken.

P~lda a fordulatsz;imdiagram

(448jb halos szamoloabra)

hasznaJatara: 5,5 kW.

o 96 mm

nyersdarabot

a 449. ibra szerint meg kell esztergalni. Anyaga A60.l I, aT. es!~erga motorteljesitmenye

~i'E --[]B"~' . ~,-' -~'-3J'' ' -.,


'Q. ' -'

:g -~

""'------

:;

---.--J. miivelet Nagyolas 86,2 mm atmerore Fogasmelyseg: 90 mm, -86,2 mm 3,8 mm:2' f=1,9mm

--:

/~--

------_.---

A 9.37 fejezet alapj~n a gazdasagos forgacsviszony A minosegu kemenyfemkes e;eten 10:1 lesz. Az iranyertek tablazatban (XXXIX. tab!.) az f rovatban (fogasmelyseg) a legkozelebb eso '2 mm erteknek e = 0,25 mm elotolas felel meg. Az ezekkel meghatarozott vag6sebesseg v = 210 m/min. A448/b hal6s szamol6abra szerint 90 mm atmeronek n = 710 ford/min fordulatszam fele! meg. Ha e = 0,18 mm elotolast valasztunk, a vag6sebesseg v = 250 mjmil1-ra ad6dik, es akkor a fordulatszam n = 800 fordjmin. 2. miivelet: Nagyolas 86,2 mm-tol 80,2 mm atmerore. Fogasmelyseg: '86,2 mm, -80,2 mm 6,0 mm:2

f=

3,0 rom

f = 3,0 mm fogasmelyseg eseten az elotolas e = 0,25 mmre valasztand6. (A minosegu kemenyfem.) Az ebbol kiad6d6 v = 150 m/min vag6sebessegre n = 500 fordjmin (e = 0,355 mm elotolas eseten Bminosegu kemenyfemet kell h'1sz, milni esa vag6sebesseg y = 118 mjmin; n 400 ford/min. Ez esetben a forgacsviszony 3 :0,355 = 8,45: I).

3. miivelet:

Nagyolas 0 90 mm-rol 0 82,4 mm-re. Fogasmelyseg: 90 mm, -82,4 mm

f=

7,6 mm:2 3,8 mm.

4 mm fogasmelyseghez e = 0,355 mm elotolast valasztva (v = 90 m!min), n = 315 ford/min. Az iranyertek tablazat (XXXIX. ,tabl.) szerint azonban B minosegu kemenyfemet kell hasznalni. Ez a pelda is azt mutatja, hogy a tablazat ertekei mindenkor csak iranyertekek lehetnek.

9.39 A forgacsolas teljesftmenY$zuksegletenek (Nf) kiszami'tasa


N(kW) a 2S.0Ilfejeze~ben taIalhatok szerjnt at: p.y '. N = -, -(kW) kepletteI szamolunk. 60 102 A forg,ksoJasi teljesitmeny (Nf) kiszamrtasara 3. kepletbe P helyebe a Pj fa forgacsol6erot Pj = f e K. [kg] (fasd a 9.36 fejezetet). A forgacsolas teljesftmenyszUkseglete (Nj) tehat: feK.v "I = 60 102 (kW) ( Te!jesftmenyt:

nelyettesitjlJk.

i t~j

Egy tengely J. muvelete szamara a XXXIX. tablatat alapjan vegzett fordulatszam megallapftas soran a koyetkezo ertekekre Jutottunk: f"" 1,9 rom; e = 0,18 mm; v = 250 mjmin. KeressUk a teljesftmenyszUkseglet (Nf) nagysagat. Keresett: Nj (kW) Adottak: f= 1,9 rom,

~~:.

e=O,18 mm, Mego!deis:

v = 250 mJmin.

A XXXVII. tablazat K$ fajlagos forgacso16ero erteket minden tOYabbi nelkUI meg nem adja meg, m~rt abban a 0,18 mm, elOtolast nem talaljuk meg. B,ecsles alapjan K. = '310 kg!mmz v N~ f e K$' .
f -

6.102

N _ 1,90,18310250 f 60.102 Nj~4,33 kW. A hatasfok es a motorteljesitmeny kiszamftasara Nj helyett Ne-t (effektiv teljesftmeny) rrl1:atunk, mert a kes elen rendelkezesre aile. teliesftmeny legalabbis eleri a s~Uksegesforgacsolasi teljesftmenyt. (Hatasfokr6I es rootorteljesftm~nyrol a 28,08 fejezet 2. pontjaban les% sz6.)

Mivel a gazdasagossag feltetele, hogy a simitasra sziikseges idc5a legrovidebb legyen alatt simftott henger (450. abra) palastjanak a lehetc5 legnagyobbnak kell lennie.

hosszesztergalast tetelezve fel -

az I perc

Hengerpalast =::r X atmerc5 X henger hossza. (A 450. abraban megtalalhat6k azok a mennyisegek, amelyek ehheza szamitashoz kellenek.)

q~--,,J
1 perc alaft

leforgdcsolt hosszusdg

,Ebb61: hengerpalast F = ;7' d [mm]- n [fordjmin]. e [mmjfordJ.

Emlekezziink vissza ra (4.3 fejezetben), hogy a vag6sebesseg

v [mjmln]

Jr. d [mm] n ford/min] = .~ ... - .--,------

1000 [mmJm]

. e [mm] e [em] = -""--' 10 [mmjem] e [mm] F = v fmfmin]. 100 [emjmJ. ---. , 10 [mmjem]

I
Eredmeny: Kivetel:

F = 10.e.v[cm2jminJ

Mivel e-t a megkovetelt feliilE:ti simasag meghaHrozza, a simftasra fordftott idc5t esaka vagosebesseg noveleseveI lehet csokkenteni. kicsiny simftasi idok nagy vag6sebesseggel erhete5k el. mm).

szeles kessel (fejkessel; lasd a 3.052 fejezetet) val6 simftas eseten az elc5tolas is novelhetc5 (~ = 3-12

9.5 Gyorsforgacsohis Koleszov' kessel


9.51 Eddigi ismereteink
A felUleti sugart61 legnagyobb csucsat simasag fiigg. az elotolas nagysagat61 es a lekerekitesi a leheto a kes
1

Lattuk

azt, hogy celszeru vegezni

az esztergalast

elotolassal

(9.35 fej.). Nagy elotolasnal

riagy lekerekftesi okozta

sugarral minel

kell ellatni (3.034 fej.), hogy az sekelyebbek legyenek.


\

esztergalas

barazdak

\
I
I

1\

r=
e=

I mm,

r=.2 mm,
e= h

Ft\
-

I , I
I

1,8 mm,

1,8 mm,
0,052 mm. annal jobb a feluleti viszonyok.
.

A m,nkoda"b ~
\

~.

Mennel

nagyobb

a lekerekitesi

sugar,

sima-

sag, de annal rosszabbak

a forgacsolasi az elotolast

Ezert a felUleti kellene. csokfajlagos

simasagra Az elotolas

val6 tekintettel csokkentesenek

csokkenteni

onyoga: A 60.II - Szerszam: sAN min6segu - kemenytlm - f: f mm - e-0;08 mm.


Jf= 45"
i-f -

\I;
\

hatasai. szerint

Ha az elotolast novekszik is. a percenkenti kell a K,

kentjuk,

a XXXVII.

tablazat

0,5 mm

forgacsol6ero. Ha azt kivanjuk, terfogat nagy

Ezzel no az eroszu kseglet hogy kis elotolas legyen, dacara

\
\ I
300 1,00 600 800 1000

forgacs100 lOa

a vag6sebesseget azonban eseten nem minden a kes eltartama

megnovelnunk. ezen-

Nagy vag6sebessegre kivu I nagy vag6sebesseg Ezt mutatja

gep alkalmas; is erosen

500

700 900

csokken.

Vdgdsebesseg v (mlmin)

.be a 452. abra.

A Koleszov

kesel

es elonyei.

Vaszilij Koleszov

szovjet

eszter-

galyos megoldast simasagot kovetkezo I. Nagy utan

talalt arra, hogy nagy elotolas elerni. Ez a Koleszov

eseten kesel.

is j6 felUleti Hasznalata a

lehessen elonyoket elotolassal mukodesbe

biztosftja: lehet esztergalni, mert a fo forgacsol6 okozta barazdakat el

lepo simft6el

a fo vag6el

eltavolftja.

2. Az atmeneti
ket

el elejet

veszi azoknak sugar

a nehezsegeknek,

amelye-

a nagy lekerekftesi szabalyok:

okozna.

Gyakorlati

J. A munkadarabnak
hogya jehez munkadarab ne haladja

merevnek hosszanak

kell

lennie.

Ez annyit

jelent, atmero-

viszoriya a munkadarab

tul a .8: I viszonyt.

2. Az elotolas
nal. 3. A simft6elnek darab

legyen

0,3-0,5

mm-rel

kisebb

a simft6el

hossza-

pontosan

parhuzamosnak

kellienniea

munka-

tengelyevel. lepcso ne terelje a forgacsot a munkadarab

4. A forgacsterelo mar megmunkalt

feliiletere.

10 A termeh~kenyseg novelese
10.1 Attekintes
Gazdasagi eletiink feladata, hogy sok es j6termeket allltson elo. Ezen eel elerese erdekeben sziikseges, hogy megismerjiik es hasznaljuk megnovelhetjiik. azokat az eszkozoket, amelyekkel a munka termele!<enyseget

a munka termelekenysegenek novekedese

I. az ujft6k altai javasolt korszerii gyart6eszkozok; 2. eelszerii anyagszabatos es gyartasszabatos' konstrukci6k; 3. anyag- es gyartasi idorafordftis 4. szabvanyos alkatreszek csokkentese (pT. forgaes nelkiili alakitassal);

hasznalata;

5~ gazdasagos tervezes, szervezes es kivitelezes.

A munkahoz val6 {ij, szocialista viszony abban nyilvanuI meg legjobban, hogy az elenjar6k segitik a lemarad6kat. Ez biztosftja terveirik teljesfteset es tulteljesfteset. noveleset a dolgoz6k szakkepzettsegenek novelesevel, az {ijftasok szeleskoru bevezeteseveJ. valla-

A kollektiv munkaban a termelekenyseg az osszes munkakoriilmenyek

javftasaval, a minoseg novelesevel es a selejt csokkent6seveI erjiik el. Ha. ezeket a lehetosegeket

lataink minden dolgoz6ja esszeriien osszekapcsolja, es mindeniitt latja sajat es munkahelye munkajanak osszefiiggeset gazdasagunk nagy feladataival, a legkiilonbozobb m6dokon nyujthat segitseget a termelekenyseg Hogy ez mikeppen novelesere. lehetosegei.

lehetseges, erre szolgaljanak peldauI a darabidok (miiveleti idok) csokkentesenek

I. nagyobb vagosebesseg pl. kemenyfem szerszamc;lk hasznalataval; 2. a miiveleti sorrend gazdasiigos kialakftasa; 3. a gep kezelesehez sziikseges elemek celszeru elrendezese; 4. eloviilaszto es gyorskapcsohisok;

. 6. gyorsjaratok;

7.

gyorsszoritok;

A munkiho% valeS ontudatos


kepzes utjan tokeletesftse

vis%ony lis a nagy szaktudis

a j6 teljesitmeny feltetelei. Ezert kell, hogy minden szakmunkas tovabb

kepessegeit es ezaltal fokozza munkaja teljesft6kepesseget.

11 A gepi foido kiszamitasa 11.1 Muszaki normak


A muszakilag megalapozott idonormak rogzitik minden egye,s alkatnlsz eloallitasara szukseges ido es ezzel a munkaraforditas a termelekenyseg novelesere vezetnek. merteket. Ezzel alapot szolgaltatnak a nepgazdasag gazdasagi szamvitele es tervezese szamara, es helyesen alkalmazva, vegeredmenyeben

Muszaki normaid6 t" = t.b '-{- n . tab

ElokeszUleti ,es befejezesi ido

ElokeszUleti

es
,'befejezesi ido

Szemelyi szuksegletek es a munka megkivanta szunetido

Muveleti ido

Munkahely kiszolgalasi es karbantartasi ido

Foido (technol6giai

idc5)

JL

M_e_I_le_k_id_O_.

-!._t_"'--!

A gepi f6idot ki,lehet es tulfutasanak

szamitani. (gepi uton) tortenik. A kes rMutasanak

A gepi foido alatt megy yegbe a munkadarab ,megmunkal;isa. A kes elotolasa onmukodoen (kifut3:s) ideje beleszimit a gepi foidobe.

0) Elotohis sebessege Elatalcis sebessege "'d"


0

e'. Az esztergakes 1 perc alatt megtett utjat az elotolas sebessegenek (percenkenti

elotolas) hfvjuk.

elotol~s x fordulatsz<\m

Gepi

fOI

esztergalasi = ----.----elotohis
tjg

hossz sebessege

=e'

tjg

= - (min). en

Ttlrgy!ordulotok szama: n.,


!

'----

-k.;

lr- !'---0

fsztergrJirJsi hossz
s'

.~
I

i sebessege e

I.

flotolas ----l

~rl (, ,

,
I

~
( '1

/dO'

24

--~---~! Ido' 1 perc


454. abra. A gepi foido kiszamfdsanak alapfogalmai (I)

+ To

+
1=2
d L=d

Ir

+
~'"

Ik

+ I,

d-d[ L = ----2

+ I, + I

d) Fogasok s:z:ama i: Ha a rahagyast tobb i fogasban kell leesztergalni, a gepi {oido

I I
Ezt
0

L i

tfg = ;:-;;[mlO]

II

kepletet jegyezziik

meg! Ha a v vagosebesseg adott, a fordulatszam keplete:

e) Az n fordulats:z:am megtiatarozasa.

n=--~

1000 v nd

~ ---- "Q... '" .. ---

--_.

0) Hosszesztergilas. A 458. abran lathat6 tengely egyetlen fogasban vegigesztergalando. A viigosebesseg legyen 80 mfmin; az elo tohis 0,5 mm; nifutas es kifutas egyenkent 5 mm. . . Keresett: Adottak:
fJg

Imin]

d = 200 mm, 1 = 790 lr= lk

mm,

=
= =

5 mm. 5 mm,
80 m/min.

v
e Megoldiis:

0,5 mm. Loi

fig = --,

en

L=l+Tr+Tk L= 790+ 5+5,


L = 800 mm. n ($Z(imft6s oTapjrin)

n=--,

1000 v n d

100080

n= n=

n. 200 ' 127,36 ford/min. v6IasztyC1 n


= / /8

A gepen tald/hato I~gkiizeTeIJbi kisebb fordu/atsz6mot t, ---,g - 0,5 '18'


fig

ford/min.

800

= J3,56

R3 13,6

min.

b) Sikesztergalas.

0 310

mm tiircsat ket fogiisban keH oldala:zni. Elotoliis: 0,4 mm, vag6sebesseg: 75 m/min; rafutas: 5 mm. Keresett: Adottak:
fig

[m!n],

= 310
=

mm,

e
y

0,4

mm,

Ir =

5 mm, 75 m/min. L i
,

Megoldas:

tig = --

en d
L =L

+ Ir

155

+ 5.

L=160mm. n (sz6mitris a/apjrin),


n

=---,
n d
100075

1000Y

n =----, . n 310 n = 77,025 ford/min.

A gepen ta/el/hato legkiize/ebbi 160 2

kisebb (orduTatszelmot vclTasztva n = 70 ford/min.

tlg = 0,4 70

fjg = 11,4 min.

Oryan gep eseten, amely ,illando viig6sebesseggel jar (pl. a 13/d abraszerinti

elektronil<us vezer!l~sse1),a kozepes fordulatszammal kell

5zamoln!. A technol6gus a gepi foidot erre kesziilt tablazatok es logarltk segitsegevel sziimftja ki.

fI1eghi b ciso do II

!(d,goel

~
460. abra. A melegedes . kovetkezmenye (I.) i

.A mel'egedes kovetkezmenyei: 0) Nagy felmelegedes kovetkezteben a kesel kilagyul es fgy a kes a forgo munkadarab ktiszoriil6 hatasara eltompuJ. b) A munkadarab a felmeJe.gedes 1<0vetkezteben kitagul; ez hib<is meresi eredmenyt adhat.

A melegedes

oka:

A forgaes surl6dik a kes homlokfefiHeten, megpedig annal ,jobban, minel durvabb a homlokfeliilet es mine( nagyobb a vag6sebesseg es 'a forgaesol6er6. b) A munkadarab surl6dik a kes hatfeliileten. c) A forgaes levalasztasa es deformaci6ja is okoz melegedest.

oJ

461. abra. A melegedes kovetkezmenyei (II.)

462. abra.

Sima homlok- es hatfeliHet eseten kisebb a felmelegedes

A tulsagos felmelegedes elkeriilhet5, ha: 0) megfelel6 vag6sebesseggel esztergalunk; b) a vag6elet helyesen koszoriiljiik, vagyis biztosftjuk az elszogek helyesseget, az eles f6vag6elt, a sima homlok- es hatfeliiletet; c) megfelel6 hut6folyadekkaJ dolgozunk.

Hutofolyadek hasznalata. Ujjnyi vastag sugar erje alland6an a forgaesolasi feliiletet. A esepegtet6 hutes karos, mert a helyi lehutest61 a kesben repedesek tamadhatnak.

12.1 Huto-keno

folyadekok

A hut6folyadekok eelja a keseJtartam novelese es a munkadarab felUleti min6segenek javftasa; ti. a hut6foJyadekok nemesak hutenek, hanem kenik is a munkadarab felUletet. Hut6ken6olajat es vizes hut6anyagoj{at, (fur6olajemulzi6t) kiilonboztetUnk meg. 0) Hut5-kenoolajok. Ezeket az.olajokat,tomeny allapotban,hasznaljuk olyan esetben, amikor a kes nagy, a forgaesolasban reszt nem vev6 feJiileten erintkezik a munkadarabbal es ennek dacara hosszu eltartamot kell bi%tositani. PI. meJy .hornyok beszurasakor (ken6hatas). b) Vizes hutofolyadekok, mas neven fur6olajok vagy fur60laj emulzi6k. Egyes oJajok vfnel keverve feher szfnu foJyadekot alkotnak. Hut6hatasuk nagyobb, mint a hut6-ken6oJaje, ezert nagy vag6sebesseggel torten6 esztergaJaskor ezeket alkalmazzuk (hut6hatas). '
Vasfemek

I
Acel

I
i

Acer ontveny

SzUrke ontveny' Temper


ontveny

I : I I
Hiit5-keno folyadek
AlumInium

tablazat
otvozetek Magnezium otvozetek3

es magnezium

. Nemesltheto I ,.
otvozete

~~~as Szdlclum

a u":l.IOIU~

tartalmu AI. otv.

Tiszta aluminium'

I
f
I

I
I

XLI. t6b16zat
N!mvas-fem' ek Vorosrez Sargarez Bronz Vorosotv. 61Qm 6n Feherfem Cink

I.
B

I
r

Nikkei Ujeziist

Nagyolas

I
Esztergalas Simitas

S;B Szarazon

S;B Szarazon

Szarazon B

S;B Szappanos szesz;2 Szarazon; M S;B Szappanos szesz Szarazon Petr61eum M

SiB

S;B
Szarazon

Szarazon

S;B Szarazon igen flnom megmunkalasra: M S;B S; B" Szarazon

S;B Szarazon igen finom megmunkalasra: M S;B S ;B Szarazon

Szarazon B

SiB

I
I

S;B Szarazon Petroleum!.

II

II

M;B Szarazon

S;B Szarazon

I
Szarazon M;B Szarazon B Szarazon S;B Szarazon

i
[

Furas Dorzsoles

B Szarazon B Szarazon

S;B SiB Szappanos viz

= hUt6.ken6olaj

S ;B SiB Sz~ppanos Szappanos viz; kenyes v[z; kenyes esetben esetben petr6leum, petr61eum terpentinolaj vagy szap vagy s:?;appanos szesz; panos szesz M B '= yizes hut6folyadek (fur6olaj emulzi6)

I S B I Szarazon Sz~ppanos Vfz, I S'B Szarazon


I

M;B Szarazon M ;B Szarazon

B
B

S;B Szarazon SiB Szarazon

II

Petro leum +M

M '= hfgan foly6 asvanyolaj

1. Petr61eummll tuzveszEHyre ugyelni! 2. Borszesz 40 % vfz + kenoszappan kevereke. 3. Magnezium otvozetneI seinmi. esetre sem szabad vizet haszn"'ni, mert a forgacsok ettal meggyulladnak. 4. SzUrke ontottvasnak furoolajemulzioval valo esztergatasakor elafordulhat, hogy a' kesel nem fog ,,(elkeni a feWletet). lIyenkor zsiradekmentes (kereskedelemben kaphato)' hutafolyadekot ha$znalunk. S;.arazon vegzett es;o;terllaliseros ,PQrkepzodessel 'Jar, ami az eutergalyo$ megbetegedeset okozhatja;

Szita Villamos hUtofolyar.iek szivattyu HUtofofyadekfarfcmy


464, abra, Eszterga hut8folyadek-szivattyu berendeHs"

A-r.eszterga hiItOfoJyadek-szivattyu seges csovezetekbol all, beleertve

berendezes~

vizeseniPlgzend6

esztergalashoz, vilfamos hutofolyadek-szivattyub61

es a szlik-

a csukl6s csotoldatokat

es a csapokat is. lenne kiafakitva

Kfvanatos lenne, ha a-r.esztergaforgacs gyujtesere szolgal6 taka minden esztergan egyuttal folyadekgyujt6 taldva s hutofolyadek-tartannyallenne hatrafele fejtos, hogya hutofolyadek zavartalanullecsoroghasson. A talcaban levo.szitabeteteket idonkeit

kiegeszitve, me'y~t tisztftas celjab61 egyszeruen lehet az esztergaagy al61kihlizni. A forgacstaka feneke meg keIl tisztftani. Ez kiili:S-

nosen valtakozva, vizesen es szarazon vegrett esztergalas eseteben fontos, mert pl. a szaraz ontottvas-forgacs igen nagy feliilete kio vonna az olajat a flir60laj emulzi6b61. Az esztergak gepkonyve tobbnyire el6irja, hogy a hutOfolyadekot negyhetenkent Ie kell bocsatani, es az: egesrfolyadekkeringteto , hasznalunk. rendszert alaposan ki kell tisztogatni. Oblft6folyadekkent liter-a keseltartamot meleg sz6d~oldatot vagy tris6oldatot

J6

hlites -percenkent

kb. 25-30

mintegy 30%-kal megnoveli. Ha viszont az eltarto::mot nem kfvanjuk meg-

novelni, 15-:;c' J8%-kal nagyobb vag6sebesseggel esZ;~ergalhatunk. Hogy azonban ez a hut6hatas val6ban ervenyesiiljon, a hlit6folyadeknak a szer?Z'amot es a munkadarabot lagyan, vastag sugarban korul kell oblftenie. A sugarnak folytonosnak kell lennie, hogy a forgo munkadarab a hlitofolyadekot mint vastag, osszefii~g6 filmet vigye magavaI.

A fec:skendezo porIasztott

hiItes uj, igen hatasos eljaras. Nagynyomasu levegovel kodszeru,m elfujnak a munkadarab forgas(iranyav:il szembe, kozvetleniil a

hut6emulzi6t

kes elere. Ez hUti magat a kes efet es egyben a forgacsoJasi feliiletet es a legordiil6 forgacsot is keni, ami csokkenti a sutl6dast. Kem~nyremkesseI val6eszterg~iIas eseten feleslegesse valik a forgacstoro bekoszorUlese, mert a foly6forgacs, amint a rafujt hutofolyadek eri, hirtelen lehul es kis darabokra torik.

A fllitoanyagfelhaszn'alas csekefy.
A fecskendez5 csovet vagy a kess:zar meHett vagy a kesszar hosszaban keszite'tt furatban vagy e~re a celrakimart, esetleg kigyalult alatetben vezetik.

13.1 A csavarmenet.

Menetrajtak
elve

13.11 A csavarmenet

B'

.~-

\-..

,....-,
. I

:-'-'-'f'-'
qtr

_.-'~-''o

-I'

1,67. abra. Menetemelked

P szeme!ynek, ha a h emelkedest

meg akarja maszni, A-toT .B.rg

Ha a csavarvonaT menten a:z:orsoba hornyot menetet kapunk. h it csayarmenet emelkedese,

vagunk, csayar

kell haladnia. A-.B utat lejt6nek hfvjuk (I). A a teher, melyet P s:z:emelyfel bfr tolni.

a szog

a:z:emelke-

desi szog. M.ine! kisebb az emelkedesi szog, annal nagyobb Iehet Ha az 1 haromszoget henger kore csavarjuk, akkor A-B Iejtebol ,csavarvonal lest (II). P szemelynek, hogy most A-bol B-be jusson, a henger korU[ egy teljes menetetkell figyelem! emelkedes Egy koriilforduliisnak (h) felel- meg. megtennie. egy menet(= egy menetnek)

o az: emelkedesLszog,
d az: or50 atmkeje.

Megjegyzend6:

a menetemelkedest

egyik menetteI

a Ill<isikig

tenge!y iranyban merjuk. Ha a csavart az: anyaban egyszer korut elforgatjuk, akkor a csayar tengely. ininyban egy menetemelkedesnyi utat (h) tesz meg.

I. Koto csavarok menetei (altalaban rogzite menetek): 0) Metermenet b) Whitworth (metrikus menet) MNOSZ 204; atmero es emelkedes mm-ben; csucssz:og 60. menet MNOSZ 20 I; atmero hUveTykben (coli), emelkedest az I Ifra eso mt;netek szamaval kell megadni; csucssz(Sg Sso MNOSZ 205,

2. Metrikus finommenet 3.-Whitworth 4. Trapezmenet

csemenct (gazmenet) MNOSZ 202. MNOSZ 207.

5. Funszmenet MNOSZ 209. 6. Zsinormenet. MNOSZ 208.

0) a menet alakja (eles-, trapez-,_ lapos., furesz-, zsinormenet). b) a menet meretei: atmere, emelkedes.

c) a menet iranya: jobb vagy balmenei, d) a menet bekezdesek szama; egy vagy tobb bekezdesu l!1Emet.

it
I
Elesmenet. MNOSZ 201, Felhaszmil!sa altahiqan kate-, rogzfto csaYarok uamara emelkeCfesi szog). _ (kicsiny

Metermenet (I) MNOSZ 2M, Whitworth menet (Tl)


Trapezll1enet (I)

MNOSZ 207~
(II) MNOSZ 206.

Mozgast atvivo csavarok (peldauI vezerorso) szamara. Lapos- vagy negyzetmenet

~Offl/2S1'Q1II/

Fiireszmenet Egy ihinyli, MNOSZ 209. nagy terhelesek felvetehke (peldaul pnlsors6k), Zsinormenet Tuzolt6szereken, d2
=

-MNOSZ 208. a MAV-nal (peldaul armaturakon).


d = csavarors6 menet kUIso atmero, .d1 = csavarors6 menet magatmero,

D1 = csavaranya magatmero, D = csavaranya menet kUlso atmer5. kozep atmero, a = cslicsszog, a = cslicsjatek. A. menetnek a menet oIdalfeIUleteken fekUdjon. kell felfehogy

kUdnie (hordania). Acsucsjiitek a menet a kUls5 es a magatmeron

iiltal elkerUlheto,

Menetemelkedes {J) emelkedes b) emelkedes

h. Hasznalatos meri'etemelkedesek: mm~ben; hiivelykben az egyik menettol (collban); a masik menetig a

tengely ininyban mert tavolsag mm-ben merve; az egyik menettol masik menetig tengely iranyban mert tavolsag hUvelykben (coli ban). Peldiiul: fefel az c) moduI

'Y4,".

Gyakran az I" ors6hosszra vaghat6

menetek szamat adjak meg. Peldaul 4 menet egy I"_ra meg-

Y4"

meneteme1kedesnek; Az emelked~s vagy n-vel (3;14 mm), egyezik. Csavarhajtiis 'ors6jiiniil

fJ '

~i' :

~
f angol co/Ira

\h'J[m

4.rnenet

emelkedes.

vagy ennek tobbszorosevel

(csiga) ~asznaljak (vo. 14.6 fej.).

Jobbmenet. oramutat6

Jobbmenet

vagasakor a kes jobbr6J

hafad bal fele

(nyeregtol ors6fej fefe). A csavaranya feJcsavarasa' az ors6ra az jariisanak }ranyaban tortenik. Balmenetvagasakor a kes baJr6J jobb fefe hafad
801-

menet
474. "bra. Jobbmenet

Balmenet. az 6ramutat6

--~I es balmenet

(ors6fejtof a nyereg' fele). A csavaranya felcsavarasa az ors6ra jarasavaL ellenkez5 iranyban tortenik.

Tobbmenet. 'Uva< (tiSbb bek~" menet). N.,y menetemelkedesek eleresere alkalmazztik. Egy, ket, harom vagy meg tobb menet fut egymas mellett. hatarozasukra (vo. 14.7 fej.).
120

Meg-

. ~

W
. ~."

MeiJetkgzdst rnenet

It __

'

a bekezdesek

szamat

vesszUkafapul

XLII.

tciblcizat

XLIII.

t6b16zat

Egybekezdesu

jobb-csavarmenet
(MNOSZ 201-290)

csucsjatekkal

Egybekezdesu

bal-csavarmenet menetek
(MNOSZ 200)

es tobb

bekezdesu

Megnevezes

Whitworth

I I
i

---I
Whitworth finom W I

ktils6 csavarmenet i atmer6 htivelykben, htivelyk meretjellel ktils6 csavarmenetl atmer6 mm-ben vagy htivelykben, j emelkedes hli-I I velykben

Bal-csavarmenet

I IA

Rovid lei

I
i

Peld.

szelveny rovid jele es' eleje: bal

I
1

~---'El ~_---tiI

-t----f~t~
f--' --h~H
-~- - - ,._--------

Tobb-bekezdesu jobbcsavarmenet

A szelveny rovid jele es eleje a bekezdesek szama


I

---_ ..
Tobb-bekezdesu balcsavarmenet

Whitworthcs6

_.1
C ,:
'C11

a csavarmenet htivelykben, htivelykmeretjellel

'c Inevleges atmer6je

-----1-]
a; a; . ..
CII 'C11

\ .. --aEH
.
"

i A stelveny rovid jele. es eleje a bekezdesek szama es , a bal szo : Kupos menetek
I

;-----tJI~
XLIV. tcibl6zat
, I

--

<.;;,

Megnevezes

I,
,
t

RCivid iel

Peld.

ktilS6 csavarmenetl 'C11 :0 atmer6 mm-ben I

.,I
E
c::
CII CII

Kupos metermene (1 :16 ku possag)

. kup

I
;

,
i

M30x2kup

_.-

,I

Menetillesztesek

XLV.

t6blcizat

Finom meter
---

..
~ '" v '"
E ..

Klilonboz6 felhasznalasi celokra es a cserelhet6seg biztosftasara a menetekre szinten dolgoztak ki iIIesztesi rendszert. Harom finomsagi fokozatot ktilonboztettink meg: finom, kozep, durva

Trapez __
1

Tc

az orso ktils6 csa.! varmenet atmer6,je mm-ben, emelkedes mm-ben

f---n
__ _

i Egyszeru mozgatol orsok


-----

Izs
!

az orso ktils6 csa! ~armenet atmer6-lf_ Je mm-ben, emel'kedes htivelykben .


I

II
~ ~ '"

-t-----f]I
PI. M 20 f ieloles normal metermt:net(i 20 mm ..es csavart jelent,- amelynek meretszorasai a finom minoseghek felelnek meg. (MNOSZ 204. es 205.) A minc5seget csak akkor kell meg ... adoi, ha a menet elkeszitesenek a tures valamilyen minlSseget biztositani kell (azaz, ha a nem megy})~oldali merest meg kefl kivanni) es az mas szabvanyban nines eloirva.

i
I

I I I

az orso ktils6 csa- I varmenet atmer6- I 'lie mm-ben, emel-I I kedes mm-ben ;

E---ll
es menetvegzodes
!
Ors6menet
.. _--.------_._----------------_._--_._------

XLVI. tciblcizat

menethorony

metermenet

szamara

(MNOSZ

224 ill. modosftas alapjan)


(bels6 menet) i menethorony
(mm)

(kulsc5 menet)
) menethorony (mm)

Anyamenet I
menetkifutas (mm)

i
!
Finommenet
i

r:nenetkifutas

(mm)

I
a

I
maximalis hossz. (f) hossza (x)

I maximaiis
h (mm) menetemelkedessel

H.taroltkifutasnal'I----------szLikseges
Cd) minimalis rahagy.as

= 22Xo

hossza (x) I

hossza

i
M M M M 14; M 20; 24; 30; 36; 42; 48; 56; 64; 6 8 10 12 MI6 18 M 22 M 27 M 33 M 39' M 45 M 52 M 68 M 68

menetkifutasi szogre

1----a-""'--10okifutasi

szogre

!
4 4 4 4 4 5 5 2 3 3 4 5 6 6 6 8 8 10 10 12 12 121

I
1,25 1,5 1,75

2 2,5

M M M M M M M M M

1,6 2,0 2,4 2,8 3,1 4,0 4,0 4,7 5,5 6,4 7,0 8,0 9,0 9,5

2 2 3 -4 4 5 5 6 8 8 /0 10 /0 10

3,7 4,6 5,5 6,5 7,3 9,2 9,2 /1,0 13,5 15 16,5 18 20 22

5
5 5 5 5 6 6

Csomenet

(Whitworth

szelveny)

MNOSZ 202. (CsGcsjatek neIkul) Sze[veny a[akja, mint a 476ja abran

( =' 0,13733 h
I = 0.96049 h

'1 = 0.64033 h

25.40095 h=.--z
t

r = 0,13733 h = 0,96049 h tl= 0,64033 h

A nevleges kUlso atmero rovataban talalhat6 huvelyk meretek a cso szabad atmerojet Whitworth (belso csoatmero) jelentik.
C 3/4

csomenet jelo[ese peldaul:


atmerc5k

. Csavarmenet KUls& atmer.o ------i lIevleges ! angol D mm huvelyk

I
I I
mag

h=-

25,40095 z

Cl/s"

0//'
r =0,13733
t

i I

di
mm \

kozep d, mm

milyseg t,
mm

","Wi ,,.,,.
kites
r mm

E Emelkede, h mm
~~ N

E;-

t~ c-

= 0,96049 h

C3/s" Cl/t C5/s"

t1= 0,c4033 h

Olt
.C7/s" C I" (C Il/s")' C PI/' (C J3/s") C Pit (C ISIs") (CI3/:')
I
1,270 1,411 1,588 1,814 20 18 16 14 0,175 0,295 0,441 0,607. --0,784 1,310 1,960 2,720 --3,575 4,497 5,770 6,836 8,387 9,495 11,308 .12,817 14,911 18,871 24,077 28,801

9,728 13,157 16;662 20,955 22,911 26,411 30,201

8,566 [ [ 1,4451 14,950 18,631 20,587 24,117 "27,877 I

9,147 0,581 12,301 0,856 15,806 0,856 19,793 1,162 21,749 1,162 25,279 1,162 29,039 1,162 31,770 36,418 40,431 42,844 46,324 51,404' 52,267 58,135 64,231 67,918 73,705 80,055 86,405 92,501 98,851 105,201

0,125 0;907 28 0,184 1,337 19 0,184 1,337 19 0,249 1,814 14 0,2'19 1,814 14 0,249 1,814 14 '2491' 1,814 ~
1

KOlso citmero\

h~~;r:k I
(coli)
D

mm.

I ~:g
mm 4,724 6,130 7,491 8,789

kozep d, mm

I
i

30,291 33,249 34,939 37,897 4[,910 . 38,952 41,365 44,323 44,845 47,803 52,883 49,925 50,788 53,746 59,614 65,710 69,397 75,184 81,534 56,656 62,752 "66,439 72,226 78,576

1,479 0,317 2,309 1,479 0,317 2,309 1,479 0,317 2,309 [ 1,479 0,317 2,309 1,479 0,317 2,309 1,479 0,317 2,309 1,479 0,317 2,309 1,479 1,479 1,479 1,479 1,479 1,479 1,479 1,479 0,317 0,317 0,317 0,317 0,317 2,309 2,309 2,309 2,309 2,309

II II II II II II II II II II II II

,[/' '/,/' 'la"~ ---

('f,/')
',/,',

II

6.350 I 7,9381 9,525 11,113 I ---,--

t!

---

12,700 9'988j 'I,"~ 15,875 12,917 'I:' 19,050 15,798 '/,"22,225 I 18,611 I

5'5371 0,8131' 0;174 7,034 0,904 0,194 8,508 1,017 0,218 9,951 1,162 0.249 ---'--I---'--j--

---1--25,400 28,575 31,750 34,925 38,100 41,275 44,450 47,625

11,33411,356 1 0,291 2,117 12 14,396 1 1,479 0,317 2,309 11 17,42411,6261 0,349 2,540 10 20,418 1,807 .0,388 2,822 9 ----j-----

C 2'~ 'C2l!:' C 231s" C 2l/t C 23//'

1" 11/s"

.-!~

1;/ f'.

21,334 23,927 27,102 29,503 32,678 37,769 37,944 40,397

23,367 26,251 29,426 32,214 35,389 38,022 41,197 44,011 47,186 53,084 59,434 65,203

2,0331 2,324 2,324 2,711 2,711 3,253 3,253 3,614 3,614 4,066 4,066 4,647 4,647 5,004 5,004 5,422

0,436 3,175 8 0,498 3,629 7 0,498 3,629 7 0,5814,233 _6_ 0,581 0,698 0.698 0,775 0,775 0,872 0,872 0,997 0,997 1,073 1,073 1.163 4,233 6 5,080 5 5,080 5 5,644 ~ 5,644 4'[, 6,350 4 6,350 4 7,257 ~

84,926 87,884 C3" 91,022 C 3l!4" 93,980 100,330 "97,372 C 31/t 106,680 103,722 C 33//' C 4" C 4lf.:' C5" C 51/2" I C 6" C 7" C8" C9" C 10" C C C C II" 12" 13" 14" 113,030 1110,072 125,730 . 122,772 138,430 135,472 151;130 148,172

0,317 2,309 II 0,317 12,309 II 0,317 12,309 II.

1'/," 1'/s". 1'/:' (1'/s") 2"

111,55[ . 124,251 1,479 136,951'1 1,479 149,651 1,479

::::: :::::I~:::: ~

,
I

0,317 12,309 II 0,317 2,309 II 0,317 2,309 II

2'//'
2'/," ~ 3" 3'/:'

50,800 43,572 57,15049,018 63,500 55,368 69,850 60,556 76,200 82,550 88,900 95,250

~I

I 3'//' I

66,906 71,553 72,542 77,546 78,.892 :83,896 84,406 89,828

7,257 3'[. 35,158 7,815 3'/, 41,330 7,815 3'1.1 48,883 8,467 _3_ 55,957 8,467' 8,835 8,835 9,236 3 2'[, 2'/, 2'/, 64,693 73,345 83,300 93,009

163,830 160,872 162,351 [ 1,479 189,230 185,978 187,604 1,626 214,630 211,378 213,004 1,626 240,030 236,778 238,4041 [ 1,626 265,430 1262,178 263,804 I 1,626 2,033 2,033 2,033 2,033

0,317 2,309 1I ,349 2,.540 10 0,349 2,540 10 0;349 2,540 10 0,3491 12,540 ~ 0,436 0,436 0,436 0,436 3,175 , 8 3,175 8 3,175 8 3,175 8

4" 4'/:' 4'/,"

--;:-1
5'/," 5'/," 5'/:' 6"

4'//'

101,600 90,756 96,178 107,950 96,636 102,293 114,300 102,986 108,643 120,650 108,822 114,736

5,422 1,163 5,657 1,213 5,657 '1,213 5,914 '1,268

1290,830 286,764 288,797 316,230 312,164 314,197 [347,472 343,406 345,439 372,872 368,806 370,839 1398,272 394,206 396,239 4.23,672 \ 419,606 \ 421,639 \ 449,072 445,006 447,039 \ 474,472 470,406 472,439

104,180 127,000 115,172 121,08: 5,914 1,268 '9,236 ---;:;: 133,350 120,958 127,154 6,19.6 1,329 I 9,676 2'/, 114,910 1139'700, 127,308 133,504 6'19611'329 9,6761 2,/,[127,292 146,0501133,038139,544]6,506 1,395110,160 2'/. 139,008 ,152,400 139,388 145,894 6,506 1,395 ,10,160 2'/. 152,595

CIS" C 16" C 17" C 18"

2,033. 0,436 13,1751-;2,033 \ 0,436\3,17.5\ 2,033 0,436 3,175 2,033 0,436 3,175 8 8 8

XLIX. tciblefzae
t .= 0,e660 h 3 D,. = dz =d - -t 3 4 Di= d--t+e'= 1 2: e 8:!-t 8

= d - 0,6495 h d-1,299h+e

PI.: 30 mm menetatmer6jli
jele: M 30

m,etermenet

Nevleges

atmero

menet ...

(orsomenet k'Uls" atmero)

,I

. Men et I .M'lgkereszt~i-"-_--I metszet kulso


!

i I

dz

d1

i'

I,

Az ors6menet -kozep (csucsto)


atmeroje.

I
'

J[

emelkedes,

II
r

Fern'

mag

",'

II

'\ I

(egyszersmind

felse hatirmer~-ce)
I

~,2
1,7 2

I ,1,4\

22
24 27

0,25 0,25 0,3 0,35 ,0,4 0,4 '0,45, 0,5 0,6 0,7 0,8 1,0 1,0 1,25 1,5 1,75 2,0 2,0 2,5 2,5 2,5 3,0 3;0 3,5 3,5 4,0 4,0 4,5 4,5 5,0 5,0 5,5 5,5 6,0-

I I

0,0036 0,0060 ,0,0080 0,0122 0,0172 0,0249 0,0319 0,0434 0,0581 0,0750 0,123 '0,173 0,255 0~319 0,509 0;743 1,02 1,41 1,71 2,20 2,76 3,17 . 4,19 5,09 6,36 7,45 8,97 10,21 12,04 13,53 16,26 18,75 21,94 24,81 . ,

I I

\' \

i I 0,710 0,910 1,050 1,290 1,530 1,830 2,070 2,410 2,790 3,170 4,050 4,810 ,5,810 6,510 8,230 9,920 11,620 13,620 15;020 17,020 , 19,020 20,430 23,430 25,840 I28,840 31,240 24,2.40 36,640 39,640' 42,050 46,050 ' 49,450, 53,450. 56,850 60,850 0,034 0,034 0,040 0,044 0,050 0,050 0,054 0,060 0,070 0,079 0,089 0,109 0,109 0,133 0,179 0,193 0,218 0,218 0,267 0,267 0,267 0,327 0,327 0,386 0,386 0,436 0,436 0,485 0,485 0,5450,545 0,595 0,595 0,644 0,644

0,838 1,038 1,205 ' 1,473 1;740 2,040 2,308 2,675 3,110 ~ 3,546Q) '4,480 >~ 5,350 ,~ 6,350 .5 7,188 ~ 9,026 ~ 10,863 12,701 u> 14,701 ~16,376 ~ 18,376 '~ 20,376 tit 22,051 8 2~,~51 r: 27,727 ~ 30;727 33,402 36,402: 39,077 42,077 44,752 48,752 52,428 56,428 ,( 60,103

I I

0,676 0,876 1,010 1,246 1,480 1,780 2,016 2,350 2,720 3,091 3,961
4,701 5,701-

Q)

~~ ... ~

6,377 '8,051 9,727 11,402 13,402 14,753 16,753

.5
u>

~ ~ E

>:
':

I
I

~~:~~; 23,103 'J 25,454 28,454 30,804 33,804 I 36,155 \' 39,155

~ c

<:

6,0

28,47

64,103

41,505 45,505 48,855 52,855 56,206 60,206

]1

t =

1,866 h

t1 = 0,5 h t2 = 0,5 h

+ a-b
jelCilese: peldaul.48 mm trapezmeret: Tr 48 X 8
Felfokve,
t,

+a

T = 0,5 h e =0,25 h

+2

a- b

Trapezmenet emelkedesu
--------

atmeroju,

8 mm menet-

Eme,kede,11 Meneth ( ) mely,.

m",!"

1 latek ,'----,--a : 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25


!

I Ker~kltes II)~e~etmelys.
r'
T

3 4 5 6' 7 8 9

1,75 2,25 2,75 3,25 3,75 ,4,25 : 4,75

1,25' 1,75 2 2,5 3 3,5 4

0,5 0,5 0,75 0,75 0,75 0,75 0,75

i~-I-l,~
II

0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25

I I

2,00 2,25 2,75 3,25 3,75 4,25

~~ 14 II ~:~~ 7,5
16 18 20 22 24 26
I

~:~ 6
7 8 9 10 11 12

g:~~ g:~~ g:~~.


0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 . 0,5 0,5 0,5 0,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

8,5 9,5 10,5

ill,S 12,5 13,5


,I

10,5 11,5 12,5

1) Ha a trapezmenet kifejezetten erok atvitelere szolgal, akkor a menetprofi It az ors6 magmeretenel r sugarral Ie kell kerekiteni.

Csavaratmerok:
orso
_

Menet.
1

j menet~
mEdyseg

~
.

anya
---,

k5:' zep d2

i
\

i~
CLI

Csavaratmeriik .. orso i anya ~"E 'I ,'~ ~ E kiHsoimag ,kUlsc5!kozep zep d I d1 01 d2 mm I mm mm i mm mm Cl)

Menet

Mag-

kUls5!mag 'kGISO~kOzepll did i DID

i~

I,,~ ii E I > E 1

~
CLI

E E
L..

,!,'

mmJm~lmm:m~

mml~

Q)..t:

I':::

-;

E:

.e"'I::;-2lmm!mm
1

oN''':::':::

i--,.-- -t,-i-r -~-~


--.r, I

Jatek
I

I MagI kereszt
metszet em'

k?-I

orso! anY3 -1-'

10 1 6,5 10,51 7,51 8,51

::- ::: ::::1


16 18 20

1'- --I - i

! 'I

--I~
1

--I--r-:,I--!--I,'--I~ (;;:) ::: 1:~':1::3 ::: i' I I ~ ~1'~i~i.:s.:.I' __I__ ,__ i__ i__ i_,_I~
2216.5:,'22,5"1"181'19.5 -24 18,5 24,S 20 21,S 26 20,5 I 26,S! 22 23,S 51 30 32 (34) 36 23,S 30,51 25,S 32,5 27,5134,5, 29,S 36,51 251 27 29 ! 31 I 27 29 31 , 33 ' 6 2 I , 10,25: 0,25 i 0,7512,7512,25 !__ 2,69 3,30 ,
I

_3_ ~1~1"~':~f=-i"~'~~f~~1 1::: ['110~5 11,5 16,5 12,5 14 4 1,751 0,251,0,25, 0,5,2,25 I, 2 1 13,5118,5114,5 16 I I 15,5 20,S 16,5118 i i !

::;~ " ),04 1,43 1,89

95 82,5 (98) 85,S 100 '187'5 (105) 92,5

(~~) I~~:~ I ~~:~ I::


95,S 98,S 100,5 lOS,S 89 87 92 89. 94 94199

I Dl

I].c i

...!. E "" ~ E E ~ . ~ _ _Jat_eK ' ]1 ~ ~ ~ a b


en <l) w

mm

I
I I

mene;melyseg

II 'metr~:;t
II

mm

ors61 anyal sze: t1 T I em

~f 84

,I

12 is,S

1 " 2,5 1,0,2510,25 I', 0,7_5 1,3,25 2,75

iI
I

I '

'

4,34 5,11 5,94 6,83 8,30 9,35 10,46 12,25 13,53 14,86

120 (125) 130 (135) 140 (145)

105 110 115 120 125 130

121 126 131 135 141 146

1081113 113 118 118 123 123 128 128 133 133 138 147 152

--1'---- --1-- --'-1,--1 ~::::


14

53,46 0,251 0,25 0,75 6,25 5,75 i 57,41 I, 60,13 67,20

1~:~

II

I , I I

0,5

0,51 1,5

'

86,59 95,03 7,51 6,5 103,87 I 113,10 , 122,72 132,73

150 133
(155) 138 160 143 (~~g) ~~ (175) 158 180 (185) 190 (195) 200 210 220 230

151

136142

--1-16 1 7

-0,5

-0,5

-1,5

--

--1138,93 1149'57 8,57,5160,61 __ 196,07

'(38)130,5138:5-:-3234,511--I'--II--I--i40 32,5: 40,S 1 34 36,S (42) 34,S 42,S 36 38,S I 44 36,S 144,5 38 40,S
',I

I,:,

-i-- --i~ ,i

156 141 161 146

(46)

(~~) IT~:~ 1~~:~ ~~~~:~ --1-- --1 1-1 --/--

3,7,5146,5 48 39,5148,5 41 50 ,41,5,50,5 43 52 43,S 152,545

39'4'2
44 46 48

---1-1-1--1I
I
91 4

Iii

'I',

I'

~~~ ~~~ 176 161 167 181 -164 m 186 191 196 201 169 174 179 184 176 181 186 191 200 210 220 -18

!
-8 -0,5 -0,5 -1,5

1~~:~ --I
9,5
I'

_, : 81,' 3,5 i 0,25' 0'251'0,7514,25 3,75

--'11.04

161
166 171 176 181 189 199 209

1203,58
1216,42 8,5 229,66' 1 243,29 257;30

-- ~~:~~
20,03

60

50,S/60,S
'I ::::

52

55,S

::) I ::::
~

[I"::

(68) 57,S 68,S 59 70 59,S 70,S 61 (72) 61,S 72,S! 63 (78) 67,5178,5 r 69 80 69,S 80,S '171

5:: --1-- --[--1--1-_.-- -:::::" 'I


63 65 67 10 73 1 75

: 0,25- 0,2510,75 'r4,75 4,25

211 192 221 202

20

0,5

0,5 '_0,5

1,5 10,5

280,55 9,5 311,03 1343'07

~I~

'_1

K5~iMlro

'

I
,.

1 4,5 0,25 0,25 0,7515,25 4,75

I
I

I
1

~ ~~~I~ ~I_~I-;--I

85 72,5185,51 741 (88) 75,5 88,S i 77

79 82

I '

-,1

'I _1_______
I

35,78 37,94 40,15

~~

25,97 27,81 29,71

240 217 241 220 229 250 227 251 230 239 22 10 0,5 260 _23_7 26_1 _2_40 __ 2_49_ __ _ _ 270 245 280 255 290 I 265 300 271 248 281 258 291 268 301 276 258 268 278 287 1
1

369,84 1,5 11,5 10,5 404,71 1 1441,15 471,44 1,5 12,5 11,5 510,71 551,55 13,5 -1-2-,5 -5-85-,3-5

24 26 ~

11

j!'

\213

I \--0.5

0,5

0,5

o:s ----:;-;s

41,28 44,77

Aflya ,,'

11
;;: Orso -

Orso '.
476/e abr . Zsin6rmenet

fGreszmenet

MNOSZ 209
a

Az ors6 kiilso atmeroj~ = D (mm) A csavaranya kiilso atmeroje = D Ar. ors6 magatmeroje d 1 = 0 - 2t1 A csavaranya magatmeroje: 01 = 0 - 2t2 Fureszmenet jelolese: peldaul 48 mm atmeroju, 8 mm cemelkedesu egybekezdesu fUreszmenet: Fur 48 X a

0,05 h 0,6830 h 0,23851 h 0,25597h,

b
r

25,40095

z
1,8660 h

R1 = 0,22105 h

t1 = 0,5 h t2 = 0,0835 h

-i---- l' -H~i'--'j,-"'- ~;~:--1--Hi~ -ii~i; -g-:-~~-~' ; ~1~_1


II'
__ 8

Men:;e.mel~l-~:~:;-~~~~II~:~~::;;'-lj----kedes seg t h i t1 2

e'

r-----ll----i
b

Zsin6rmenet jelolese: peldaul d = 40 mm es menetemelkedes 1/6" Zs 40 X 1/6"

6,942

6~

__

0,994

9 10 12 14 16 __ 1_8 __ 20 22 24 26

7,810 8,678 10,413 12,149 13,884, 1~620

,17,355 19,091 20,026 22,562

-!I~-l I -'-I'~-~10,5 12 3,6941,649 4,221 '1,884 4,749

--------

6,75 7,5 9,

2,375 2,638 3,166

1,060 1,178 1,413

1,118 1,243 1,491 Menetd

1,740 1,988

atmero
(mm)

I'~-~'
Menetemel ..

netek szama

kedes h

Menet-I Felmelyseg fekves


t1

Kerekitesek Ors6
r

{
R

Any.

t,

R1 0,561 0,702 0,936 1,404

15 16,5 18 19,5,

5,277 5,804 6,332 6,860

2,355 2,591 2,826 3,062

2,485 2,734 2,982 3,231

8-12 14-38 40-100 105-200

I j

10 8 6 4

2,540 3,175 4,234 6,350

1,270 1,588 2,117 3,175

0,212 0,265 0,354 0,530

0,606 0,757 1,010 1,515

0,650 0,813 1,084 1,625

Menetek merese es ellenorzese. lehet megmerni vagy ellenorizni: I. kUlso atmero, 2. magatmero, 3, kozepatmero oldal atmeroje, 4. menetemelkedes, 5. menetprofil (menetszelveny) (MNOSZ szerint:

Csavarmeneteken

ot.meretet

csucstoatrr.ero):

a menet-

es a esuesszog.

A csavarmeneteknel a menet oldalfeliileteinek kell felfekiidniok, a magatmero szerepe kevesbe fontos. A menetet meghataroz6 meretek: a kozepatmero (csuestoatmero), a menetemelkedes es a .csucsszog. A kiilso atmero es a magatmero merese. A kiilso atmerot tol6merovel es mikrometerrel, a magmeretet a tol6meron'ek erre a celra elvekonyftott merofeliiletevel (meroeleivel) merhetjiik (478. abra). A kozepatmero merese. Pontos meresere a betetes menetmikro'meter szolgal. Kiilonbozo menetek meresere cserelhet6 betetek sziiksegesek (Iasd a 479. abrat). A kozepatmerot meroesapokkal (merohuzalokkal) is merhetjiik (480. abra). A merocsapokat hordoz6 tart6kat a mikrometer meroesapjara, iIIetve meroors6jara eros[tjiik. A mikrometeren leolvashat6 meretbol (P) megfelelo tablazat segftsegevel a keresett kozepatmerot meg lehet aJlap[tani.

-..rr~ f--:--l
~

_]1"""F20---, \iVw:vV\ 1

.1l

A menetemelkedes merese. Az emelkedes legegyszerubben a menetek megszamlalasaval allapfthat6 meg (481. abra). felda: I. Ha 20 mm hosszon 5 menetet olvasunk meg, akkor az: emelkedes 20:5=4 mm. II. Ha I" (I coli) hosszon 6 menetet olvasunk meg, akkor az emelkedes 1":6 = 1/6". A menet emelkedes~t menetfesuvel is nagyon egyszeruenmegallapfthatjuk (482. abra). PontQ!amb merest kiilonleges optikai muszerekkel vegziink. A menetprofil (menetszelveny) es csucsszog ellenorzese. A menetprofilt altalaban menetsablonnal ellenorizziik (483. abra). Pontos ellenorzesnel menetmikroszk6pot alkalmazunk e celra. Okularjaban menetprofil abrakkal ellatott iiveglemez van (484. abra). Ha az ellenorzendo menet hibatlan, akkor a menetprofil arnyeka es a lemezre rajzolt menetprofil fedesbe hozhat6.
M
41S -:::

Menetkaliber

gyl1rll

:_~ ~ =-=

~--

" l1ene~kt1ljberors,;

Menetidomszerek ("menetkaliberek") (485. abra). A szabvanyos menetek gyors ellenorzesere alkalmasak. Menetes mero-, dug6t az ellenorzendo anyaba, a menetes merogyurut az ellenorzendo csavarra hajtjuk.

487. "bra. Menetes hatar~ mereS gy(iru~ idomszer

488. "bra. Csucstomero hatarmero idomszer

Hatarmero menetidomszerek. A cserelhetoseg elvei megk[vanjak, hogy a meneteket is i1lesztesi rendszer szerint gyartsuk. Haromfele illesztesu menet van: finom (f), koz~p (k) es durva (d) (XLV. tab!.). Az anyak menetet esapos hatarmero menetidomszerrel (486. abra) ellenorizziik. A j6 oldalnak az anyaba becsavarhat6nak kell lennie. A selejt oldalnak 2-3 menete van, melyek csucsa hianyzik. Ha ez a selejt oldal behajthat6 az anyaba, akkor az anya selejt. A esavarors6t menetes (j6 oldali) hatarmero gyuruvel merjiik, melynek eroltetes nelkiil kell a esavarra felmennie (487. abra). Ehhez a gyuruhoz meg allfthat6-szajas esuestomero idomszer (488. abra) is tartozik. Ennek nem szabad .a meneten atmennie. Csavarmenet ellenorzesre tomeggyartasban gyakran gorgos hatarmero menetviliakat hasznalunk (489. abra.)

13.6 Ki.iIso me!1et keszitese 13.61 Mehetvagas kerek menetmetszovel


E:zstergan ors6menetet (kulso menetet) a:z alabbi s:zers:zamokkal kes:zftunk: l. menetmets:zovel. . 2. ketpofas menetvag6val, 3. n'l'enetkessel. 4. fesus menetkessel.

esztergan es ketpofas menetmets,zovel

Menetek vigisa menetmets:zovel. S:zabvanyos esavarmenetek vagasara alkalmas a kerek menetmets:zo, kUlonoskeppen ha a esayarmenet minosegere semmilyen kGIonleges kfvanalom nines. A menet eloallftasa a mets:zotaresa egys:zeri felcsayarasa altai egyetlen munkamenetben tortenik. A menetvagas egys:zeru es olcs6.. "(

fOrgcfCS(~iatok

'''''
' <~

'" ... -~
'::::c)

.:~,

-'" .-~
,,~

i:;i

i2r~ N!Jilott

"$! metszo

$Zdrf
~met$ZlJ

.$.Bevdgott
\~ mefszo
491. .bra. Menetmetsz5 befogasa

fordifDkar
A metszot elobb befog6gyurube es evvel egylitt fordit6vasba fogjuk be. Lehet ko:zvetlenUI fordft6vasba is behelyezni es igy hasznalni. A mets:zo, befogasanal a kovetke:zokre kell iigyelni: I. A befog6gyurut, a fordft6vasat es a metszot gondosan meg'kell tisztftani, hogy (homloklapjan) j6 felfekvese legyen. ' 2. A:z E feszftocsavarnak a metszo sGllyesztesebe kell belenyulnia. Az E feszftocsavar nyitja a menetmetszot, az A. B nyom6c;savarok meghuzasa pedig csukja a menetmetszot. 3. Beallftasara edzetlen menetes esapot hasznaljunk. 4. A C, D rogzftocsavart meghu:zzuk.

Menetmets:zo. A homloks:zogeket (y) a forgacsfuratok kikep:lese alakftja ki. A:z elso menetek kupos sGllyes:ztese adja a bekezdo reszt, amely a forgaesolast veg:zi. A tobbi menet a meis:zo vezetesere es a kivagott menetek simitasaras:zolgal. MegkGlonboztetUnk nyitott, zart es bevagott mets:zoket. A nyitott metszo atmerol)en esekely mertekben allfthat6. A zart mets:zotaresa nem allfthat6. A bevagott mets:zotaresat elobb ugy has:znaljuk, mint a :zartat,kesobb kos:zorGlessel teljesen athasitjuk es tovabb mint nyitott metszot has:znaljuk. .

A munkadarab e16kes:zftese. OgyeljGnk a megvagand6 ors6 atmerojenek helyessegere. Ha ez a kelletenel kisebb, akkor a menet nem Iesz elesre kivaghat6, ha tulsagosan nagy, akkor a tobbletanyag miatt a menetek kis:zakado:zhatnak. A metszo a:z anyagtobbletet kinyomja, ezaltal a esavar atmeroje megnagyobbodik. Tehat kfvanatos a:zors6 atmerot eleve vaiamivel kisebbre kes:zfteni (korUlbelGl a menetemelkedes IjIO-evel). A:zert, hogy a mets:zo j61 bekapjon az anyagba, a:zors6 veget kuposan IetorjGk. ,

A menet vigisa. Hogy a mets:zo rendesen belekapjon, megnyomjuk a s:zegnyereg-hUvellyel. CeIszeru, ha a gep all6 hely:zeteben nehany beke:zdo menetet kezzel vagunk,es a gepet csak azutan indftjuk meg. Vag6sebesseg mets:zo hasznalatanaI 3-4 mjmin-nal nagyobb ne legyen. J6 kenesrol es hutesrol gondoskodni kell. A forgacsfuratokat tisztan kell tartani, nehogy. eItomodjenek. A fordft6vasat (fordit6kart) lehetoleg megkell tamas:ztani.

Menetek vigisa ketpofis menetmets:z6vel. A ketreszes menetmetszo' pofakat szinten s:zabvanyos csavarok vagasara has:znaljuk. A menet eloalHtasahoz tobb fogasban torte no atYagas szGkseges. A menet szebb les:z, mint zart metszo has:znalataval.

-E--~

9-

~uiGyakorlati szabily. Egyenes menetet a ketpofas metszovel ugy vaghatunk, hogy a mets:zot nyitva az I helyre allftjuk; most a feszftoesavart konnyeden meghu:zzuk es eloszor a nyH iranyaban vagunk. Utana a $zorit6csavart mindig a menet elejen Mz-, :zuk meg, es a. menetet tobb fogasban keszrevagjuk.

Helyes

A ketpofis mets:z6 keretebe a ket A es B oss:zeillo metszopofat, valamint a C szorit6tusk6t fogjuk be. A s:zorit6esavar utanallftasra s:zolgal. A munkadarabot ugyanugy kes:zftjGk elo, mint a zart mets:zovel val6 menetvagasmil.

A megmunkaland6 anyag Ke~o- es hutofolyadek!

- I

Ctvozetlen fur60laj

acel

Ctvozott

acel

I
I
I

SzUrke vasontveny Szarazon

\ Aluminium otvozet

Vag6olaj, terpentin

fur60laj

I
I

Magnezium otvozet Szarazon

13.62 Kiilso menet vagasa menetkessel 3.621 Menetkesek ki.ilso (ors6-) menetekre

Pontos es szep meneteket esztergan menetvag6 kessel vagunk. , A menetvag6 kes szara lehet negyszogletes, negyzetes vagy korkeresztmetszetu. A kesek eleit koszorUles utan gondosan Ie kell fennL Hogy menetvag6 kessel szabalyos menetet vaghassunk, ..az alabbi felteteleknek kell teljesUlniUk; I. A keselnek a keszftendo-menet szelvenyevel (profiljaval) teljesen egyeznie kell. '2. A kest a menet emelkedesenek negfeleloen kell kialakitani.

A keselnek a vagand6 menet szelvenyevel egyeznie kelk Egy 60os menetvag6 kessel peldaul elvileg minden metermenet elkeszitheto. Mivel a:i:on-bimminden emelkedesnek mas es mas csucsto sugar vagy csucsletores felel meg, pontos menetek .gyartasahoz minden meneterilelkedesre mas es mas menetvag6kes szUkseges.

A menetvag6 kesek oldall~pjaira a menetemelkedesnek megfeleloen kell koszorUlni a hatszogeket. (Ez foleg nagyobb erne Ikedesu menetekre ervenyes.) I es II keskeresztmetszetekbo( lathatjuk a helyes koszorUlest. Kozonseges hegyes menetvag6keseknel nem is szUkseges a mellekhatszogek kUlonleges koszorUlese. -

Homoru

He/yte/en

\_\

\\
Torzitoftmenet~
499 bra. Menetke.
0

\LJ
forma a !Tomorti kesmiatt
homlokfeliHete
0 ,

A homlokszog szabvanyos menetvag6 keseknel 0 a hatszog 10_15 Homoru homlokfelUlet ("Hohlkehle") bekqszorUlese torzitott menetet eredmenyez .

A menetvag6 kes alakjanak, ellenorzese .(sablonnal) tortenik.

menetkes

idomszerrel

Gepl menetvago,esu

--.--_.
~

- -

Tario

. !<ef! menet vCJ90fesil

j!;
0

"-ll

Ii ~ZL

OgOfesiJ.

mEnet.

munt:liban

~
JVenelvago-korkes

Menetvag6 alakos kesek szerszamgyarainkt61 a legpontosabb kivitelben beszerezhetok. Minden menetemelkedeshez a megfelelo alaku menetkes szUkseges. Az utankoszorUlesnel csak a homlokfelUletet koszorUljiik, hogy az eredeti elforma a kes teljes elhasznal~dasaig azonos maradjon .
. 128

Menetvag6 fesunek (sokelu menetkes) az az elonye, hogy vele a menetet rendszerint -egy fogasban keszre lehet vagni. Tobb vag6foggal egyszerre dolgozik. Az elso fog elonagyol, az utols6 aszabatos szelvenyt vagja ki. Ez a forgacsolasi forma gepiidot takarft meg. A menetvag6 fesuk kUlonosen tomeggyartasra val6k. Peremes munkadaraboknal menetfesut nem hasznalhatunk, mert a menetet a fesuvel nem tudnank tovig vagni. MegkUlonboztetiink gepi es kezi menetvag6 fesut. Az ut6bbit esetenkent egy keszrevagott menet utanaigazitasara hasznaljuk, de sargarezbe vagy vorosotvozetbe (armaturak) vale menetek teljes kivagasara is j61 hasznalhatjuk. -

503. abr . Menetkes beall't'" idomszerrel

504. abr . Menetkes beall!t'" eszterg'm.ikroszk6ppal

Menetvi!,okes befogiisakor i.igyelni kell arra, hogy az el pontosah kozepen alljon. Kozep ala vagy fole befogott kes a menetprofilt eltorzltja.

'A menetkes beiillitiisa beallit6 idomszerrel tort~njek, mert kUlonben torzitott menetet kaphatunk (lasd lejjebb). A kesek igen pontosan az eszterga-m ikroszk6p pal allithat6k be. Itt a kes beallitasa az okularban lathat6 profilabra segitsegevel ellenorizheto.

Az eszterga beillftasa menetvagasra. Hogy az elCSI rt. menetemelkedest megkapjuk, a vezerors6nak a menetemelkedes altai megklvant, meghatirozott fordulatszamot kell adn;. A sziikseges fordulatszamot biztoslthatjuk: aJ cserekerekek altaI (szarnlt<ist lasd a 14. fejezetben). 'h) valamilyen elotolas-hajtas altai (Iasd 1.27 fej.); itt a beal/ltas tablazat alapjan kezikar segltsegevel tortenik. A vag6sebesseg menetvagaskor koriilbeliil l/a-a a nag)'.olaskor haszmilatos vag6sebessegnek.

A menetemelkedes elJenorzese. Az elso fogas utan ellenorizziik menetmero idomszerrel, menetkaliberrel vagy menetfur6val. hogy a menetemelkedes megfele/-e.

at ""r: latolds
b 507/. abr . M.neteloYag;\s

minya

_
Az elso (nagyolo) "togisokmil nagy forgacskeresztmetszetet kell vagni. A kest .nemcsak a iranyba, hanem 01dalir,anY,bais b el kell tolni. Ha ugyanis nagy fogasnal a kes mindket oldala vag, megtortenhet, hogy a kes bekap. Nagyobb meneteknel j61 bevalt a 60-os kesszan{lilitassal vegzett elCSnagyolas.lIyenkor e legyen kisebb, mint 60. A kest fovag6ele szerint be kell allitani. Minden fogas utan a kest vissza kell hozni kiindulasi helyzetebe es uj fogasvetel utan ujb61 vegigvagjuk a menetet (Iasd a 13.623fejezetei).

(nagyolas) I. S07/b abra. MeneteloYag;\s (nagyolas) II.

!lA
. , \
508. abra. Menetele5yagas (nagyolas) III.

Menetsimitaskor arra kell torekedni, hogy a meneto/dalak tiikorsimak legyenek. Riicskos feIiilet elkeriilesere. a kovetkezokre kell i.igyelni: a kest simara kell koszoriilni es Ie kell fenni; a foors6nak es a kesszannak ne legyen .!otyogese;' adjunk kello kenest. Fogasvetel a iranyaban tortenjek ugy, h6gy a kes egyszerre .mindket oldalon vagjon igen vekoriy forgacsot.

Kenofoiyadekok

men~tek

esztergalasiihoz

Otvozetlen
,

acel

Fur60lajemulzi6, repceolaj Benzol, terpentin,


~---------'\-~---

Otvozott. acel Acelontveny

petr61eum

Fur6olajemulzi6, repceolaj Repceolaj, petr6leum, szarazon Fur60lajemulzi6, szarazon Repceolaj, szarazon R.epceoIaj, szarazon

Szi.irke vasontveny

Temperont'ieny
.

Sargarez Menetkifutas (I) es menethorony (II) (lasd a 13.2 fejezetet is). O/yan menetek vagasakor, amelyek valamely peremes reszig futnak, nem szabad nagy vag6sebesseggel dolgozni, hogy legyen ido a kesnek a fogasb61 val6 kihuzasara. Sziikseg eseten azutols6 menetnel a hajt6szijat mar kezzel hUzzuk. Sokkal biztosabb a munka, ha a ki(utashoz van horony a menet utan. Vorosrez

-~---szarazon

~-Flir6ofa)emulzi6, petroleum,

AI-Cu-Mg otvozet Magnezium otyozet

0) a kes helytelen koszoriilese b) hibas menetemelkedes, c) helytelen atmero.

('-:-111) es hibas befogasa' (iV),

Huz6s menet annyit jelent, hogya menet nem lotyog, de meg'nem jelenti azt, hogy a menet val6ban j6 is. Mertekad6 mindig a menetoldalakon val6 j6 felfekves. Menetek meresever mar a 13.5 fejezetben foglalkoztunk.

Menetvagaskor a kest minden fogas utan ki keli huzni a inenetbol es utana ujb61 a kezdo allasba keH vehi beallni. Ujabb ~ogas vetelenel fontos, hogy a kes pontosan ismet a megkezclett horonyba (menetbe) keriiljon vissza. Ennek m6djai: 0) A zaranya (Iasd 39. es 40. abrakat) a menetvagas egesz tartama alatt zart alla~pan mll.rad. Minden fogasvetel utan a szant az ors6 visszajaratasaval kiindulasi helyzetebe hozzuk vissza. Ez az eljaras bizto$ltja a !<~s:neka menetbe val6 j6 beal!asat. Rovid meneteknel alkalmazzuk, hosszu meneteknel azonban idotrabl6. Hosszabb menetek eseten a visszafutas lehetoleg nagyobb fordulatszam mellett tortenjek. b) A zaranyat. minden egyes fogas utan nyitjuk es a szant kezzel a kiindul6 allasba hozzuk. Minden egyes fOgUvetel elott a zaranyat rlrjuk.A kezzel torteno visszaallitas altai idot takaritunk meg. Ez a m6d nem minden menetnel alkalmazhat6.

Ha a vezerors6 menetemelkedese a keszitendo menet emelkedesenek egesz szamu tobbszorose, a zaranyat barmely tetszoleges helyzetben :zarhatjuk. A kes mindig helyesen visszaall a vagand6 menetbe. (Lasd I, II.) Peldaul az alabbi"viszonyokmil a za:ranyat tefszoleges helyzetben be tudjuk kapcsolni:

Ha azonban a vezerors6nak

-4 menete van I"ra, a vagand6


menetkes nem a

menet pedig pI. 10 menet !"-ra, akkor a zaranya tetszes szerinti bekapcsolasanal az a helyzet allhat elo, hogya menetbe fog bekapni (I es II). Tetszes szerinti bekapcsolas ebben az esetben nem eszkozolheto. Ugyanez ervenyes abban az esetben, ha a vezerors6 emelkedese pI. 6 mm es a vagand6 menete 8 mm.
Pigye/em!

Ha a vezerors6

menete nem all az emHtett menetbe.

egesz:

szamok aranyaban a vagand6 menettel, akkor a kes nem all be minden tovabbi Ilyen arany nelkiil a mar vagott Nem all fenn 2 menet pl., ha a vezerors6 menetemelkedese

I"-ra es a vagand6 menet 2Yz; 2%,; 3; 5; 7 stb. menet !"-ra.

Hogy olyan hosszabb gepi ~visszavezeteset

menetek

vagasakor. melyek menetemelkedese

nem foglaJtatik marad6k rielkiil a vezerors6eban.

a szan

elkerUlhessiik es megis biztosithassuk a kes helyes bekapcsol6dasat. kulonbo;tC) s~gedeszkozoket allasanak megjelolese kretavomissal es a menet6ra.

alkalmazunk.

lIyenek pl.: abekapcsohis

A bekapcsolils

allasal1ak'megjelolese

kretavon3.ssaJ.

A szerszamszan kezdeti helyzeteben van. A .zaranyat :i1l6 helyzeteben be-

kapcsoljuk. A vezerors6 es foors6 allasat es a kesszan helyet kretaval megjelQljqk (fl, h, c, d, e je!ek). Az e jel helyett alkalmazhatunk iitkozot is. Ezutan a menetvagast megkezdhetjiik. A fogas kifutasa utan a kest kihliz:z:uk,a zaranyat pedig nyitjuk. A szan visszacsavar<isa kezzer egeszen az ,e jelig tortenik. Uj fogas beallitasa utan a zaranyat bekapcsolhatjuk, ha az a, b, c, d kretavonasok a jelzett helyzetben vannak. Bizonyos. gyakorlattal kozben az eszterga alland6an futhat.

Menet6ra. a kovetkezo:

Ez:alapjaban a vezerors~ba kapcsol6d6 csigakerekbol, tovabba szamlapb61 ~s mutat6b61 all. A mun~a menetemero6raval

Az alapszant menetvagashoz: a kezdeti allasba hozzuk. Ha a vezerors6 forog, ez: mozgasba hozza a csigakereket es a szamlapot. Amint valamelyik szam a mu'tat6val egybeesik, bekapcsoljuk a zaranyat. Minden fogas utan nyitjuk a zaranyat, es mialatt a gep forog, a szant visszahuzzuk a kiindulasi allasba. Most megfigyeljiik a forg6 szamlapot es, amint az elobbi szam egybeesik a mutat6val, a zaranyat bekapcsoljuk.
Vgyeljiink

a legtobb esztergahoz jar6 kezelesi utasitasnak a menet6rara

vonatkoz6 utmutatasaira! akarunk

Menet6rak es a kretajelzesek nem hasznalhat6k, ha olyan esztergaval, amelynek vezerors6ja collos emelkedesO', metermenetet vagni. Ebben az esetben a szerszamszan gepi visszajaratasa elkeriilhetetlen.

Bels5 meneteket I. menetfur6val, 2. menetkessel, 3. menetfesuvel.

(anyameneteket)

esztergan a kovetkez5 sz.erszamokkal vag~atunk:

~.

~+ff1'-'-~-a",.. j '~.-1

'-'""""\-

,.....-..,

A kezi. menetfur6. A menetvagasi munka megoszlik az elo. fur6ra, az utan- (kozep-) fur6ra es a keszrefur6ra. A menetfur6 keszleteket altalaban mar fgy allftjak ossze:. vannak 2 es vannak 3 menetfur6b61 all6 keszletek. A kupos bekezdoresz a fClrgacsolasra, a tovabbi menetresx vezetesre szolgar. A vag6eleket 3 vagy 4 horony bemarasaval alakftjak ki.

Az egy~s

menetf(ir6kat

(anyamenetfurok)

rovid 'atmen6

furatoknal vagy anyaknal a menetnek a fur6 egyszeri behajtasaval tort~no keszrevagasara hasznaljak. Ezek bizonyos ertelemben egyetlen szerszamban egyesftik az: elo-, utan- es keszrefur6t. Megkiilonboztetiink kezi es gepi egyes menetfur6t. Ax ut6bbinak hosszu 'a'szara, fgy tobb anyat is furhatunk vele anerkiil, hogya fur6t a gepbol kifognank. Ezenkfviil vannak meg men~tmetsz5-menetfur6k a ketpofas menetvag6 pofaiba vagjak a menetet. meneteknek a csavarmetszobe val6 befurasara es pofa-menetfur6k, amelyekkel

~,

".~
ozonos s/kbon
abrazolvo!

Az e/ek azonos s/kban


vonnok abrdzOlvo!

Furoitmerok

magfuratokhoz

(mm-ben)

LV. telb/elzat

(MNOSZ 2178-51 R szabvany szerint)


Whitworth men~t

I
Menet

Furoatmero
Menet Il.5or

Furoatmero
(coli) I. sor 5,0 6,4 7,8 9,1 10,4 13,3 16,3 19,1 21,9 24,6 27,8 30,2 33,4 35,7 38,9 41,4 44,6 II. sor 5,1 .6,1 7,9 9,2 10,5 13,5 16,4 19,3 22,0 24,7 27,9 30,3 33,5 35,8 39,0 41,5 44,7

1--1.: ~

M M M M M M M M M M M M M M M M M M M I.

6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 27 30 33 36 39 42 45 48 52 sor:

5,0 6,7 8,4 10,1 11,8 13,8 15,5 17,3 19,3 20,7 23,7 26,1 29,2 31,5 34,6 37,0 40,0 42,4 46,4

,/,
.5/1(',

3/,
'1/16

'/3

'/,
3/,

A munkadarab

el5keszftese

.menetfurashoz.

Ha a magfurat vag-

1 11/, 1'/, 1'/, 11/. 1'/, 13/, 1'/, 2

'/,

(menetalap) tursagosan nagyra keszlirt, a menet oldalaineni

hat6k ki teljesen. Tulsagosan kicsiny magfurat ,eseten a menetfur6nak tulsagosan sok forgacsot kell vagnia. Ex a fur6t nagyon igenybe veszi es az konnyen eltorhet. A menetfur6 becsavarasakor. az anyag folduzzad, ennek folytan a furatatmerokisebbedik. A Iyukae ezert valamivel nagyobbra kell f~rni, mint amilyen a menet magatmeroje (Iasd az LV. tablazatot). Tomfto menetne{ elkeriiljiik. a maglyukat kislillyesztjiik.

feltiirem/l> kismertekben. anyaghoz (sztirke vasontveny, branz, sargarez,: rideg rezotvozetek, nehany
alumfniumotvozet,

II. sor: erosen feltaremll> anyaghoz (acel, acelontveny, temperontvEmy, horganyotvozetek, nehany "alumi.. niumotvozet, Dresaliyagok)

a Iyukat a magatmerove[ azonos atmerojure fu.jak, Hogy a menet f~r6 j6r vagjon es a sorjakepzodest mindket oldaron a menet kiilso atmerojere

yozet

es

magneziumot

..

froccsontesre otvozetek)

hasznalt

Gyakorlati szabalyok. Hogy a menetfur6 bekezdoresze egyenesen furjon, a menetfur6t a nyeregszeggel vezetjiik. Anyeregszeg (csucs) a menetfur6 kozpontfurataba tamaszkodik. A nyereghiivelyt alland6an utanatoljuk. A kozep- es keszrefur6: elobb' kezzel kisse becsavarjuk,csak azutan hasznaljuk a fordft6vasat: Mielott a kovetkezo menetfur6t belehajtjuk, a furatot a forgacst61 meg kell tisztftan.i. A vag6sebesseget a nagyolaskor szokasos vag6sebesseg mintegy %-ere vessziik. . J6 kenesrol kell gondoskodni,

Bel50 menetvago kesek. A kesszar altalaban korkeresztmetszetCi. A menetvag6 kest mint betetkest fur6rudba befogva is hasznalhatjuk. Az elkikepzes a menet profiljanak feleljen meg. Tiszta menet elerese erdekeben koszoriiles utan a kes elet kezi lehuz6k5vel lefenjiik. Pontosabb menet vagasiihoz vallas belso menetvag6 kest hasznalunk.

A munkadarab furatanak atmeroje akkora legyen. mint a menet magatmeroje .. A furat szelet siillyesztessel latjuk el. Fenekes furatoknal keskifutasra alaszurast (menethornyot) alkalmazunk.

Belso menetvagaskor a fog:isvetel n'e csak a tengelyre mer51eges, hanem tengely iranyu is legyen. A menetkest roviden es kozepre allitva fogjuk be es beallftasahoz idomszert hasznalunk. Hogy az idomszernek j6 felfekvese legyen, parhuzamos vonalz6hoz szorftjuk. Politos befogashoz j6 segftseget nyujt az eszterga-mikroszk6p (Iasd az 504: abrat). Ha fenekes furatba vagunk menetet; a kesnek nem szabad a: furat fenekebe iitkoznie, ezert a nielyseget a kesen megjeloljiik. Egy-egy fogas utan a kest akkor hUzzuk ki, ha a jelzes a munkadarab homloklapjaval szintbe keriilt.

Belso menetvag6 fesus menetkesek. Ugyanaz az elonyiik belso menetvag:isnal is,amit a kiilso menetvag6 fesukre. mondtunk, hogy ugyanis menetet gyorsan tudunk veliik vagni, mert egyidejuleg tobb fog forgacsol,

C ,J
.t>
526. abra. Belsa menetvag6

CKh; m",tv.;;; fesu, menetke,ek

525, "bra, Bels5 menetvago

I?
fesus korkesek, atmeno es fenekes furatokhoz

FigyeJem! Ha a munkadar;tbba jobb menetet kell vagni, a belso menet"ag6 fesus korkesnek is jobb menetanek kell Jennie: a bal menet vag<\.sara szolgal6 fesus korkes is bal menetu.

A menetkes

kialakitasa

a menet

emelkedese

szerint.

A csavarmenetnel

megkiilonboztetiink

magatmerot d1' kiilso atmerC\t d annal

es kozep atmerot (csucsto atmerot) d2 A menet keriilete es emelkedese kozti viszonyt a menetemelkedesi 'szog szabja meg. A harom!ele menetatmeronek meneteknel megfelel harom emelkedes! szog: 01' 0 es O2, Minel kisebb az atmero es minel nagyobb a menetemelkedes, tartoz6 emelkedesi szog, O2 koriilbeliil I_5; nagyobb az emelkedesi szog. Az emelkedesi szog nagysagat szamitassal es szerkesztessel a kozepatmerohoz lehet meghatarozni. A szabvanyos hegyes

pl. M 10' menetnel 3; M30-nal 2}4 es M60-nal 1%.

menetemelkedesi

szog

meghatarozasa. riiletet

A h emelkemerjiik osszekoto

dest a vizszintesre, a menet kea fiiggolegesre feI. A. ket vegpontot ferde egyenes altai bezart szogmerovel

es a fiiggoleges szog adja .meg a lemerhetiink. nem nagy, a Hogy egy kes kozonseges horony beszurasa sziikseg (I). Menetvagasnal a horony a menetemelkedes all. Hogy
lI:

menetemelkedesi szoget, melyet Ha az emelkedes

kes elkeszitesehez elegendo a Oz .szog meghatar~zasa.

alkalmaval a hovan

ronyoldalakon is rendesen vagjon, kb. 3_os oldalhatszogre mertekeben

ferden az oldal-

kes a bal horonyoldalon 5zabadonvaghasson,

hatszognek O2+ 3 nagysagunak kell lennie (II).

\\1
A kest a menetemelkedeshez .teknel ilyen kiilonleges ugy alakithatjuk, hogy az egyik rendszerint (10_15) a Trapezmenetkes helyes mellekhatszog kikepzese a menetemel.kedes tekintetbevetelevel.

oldalra nagyobb hatszoget koszoriiliink. Szabvanyos eles menemellekhatszog kikepzese nem sziikseges, mert az eleg nagy mellekhatszog zavartalan forgai:solast amugy is biztositja.

~ ~

.~

AUitds jobbmenethez

Amtasbalmenethez

&

A menetemelkedesliez

val6 hozzaillesztes tortenhet

a szab:o'anyo-

&
.Ha a kest az emelkedesnek megfeleloen donten! akarjuk, ehhe2 korkeresztmetszetG gunk be. kesszar kell, melyet pri:z:mara helyezve fo

san koszorUit kes megdontese altaI is (532Ja abra). Ezaltal igen kis pontatIansagok ad6dnak a menet szelvenyeben. A menet

hornya valamivel keskenyebb lesz es a menet feneke kisse iveltte valik (532Jb abra). 134

13.9 Laros", trapezw, fffreszw es zsinormenet keszitese esztergan


Ezeknek a meneteknek avagasa nagy figyelmet klvan. Akarcsak a%eles meneteknel, a pontos es szep menet itt is csar<az alabbi nem. pontok fokozott betartasava[ erheto e[: I. Menetvag6 kest pontosan es idomszer szerint ken megkoszorUlni es helyesen kell befogni. 2. A% elso fogas utan az emelkedest ellenerizni kell. 3. A foors6nak es a szerszamszannak nem szabad lotyognie. 4. Keszrevagaskor igen kis fogast szabad csak 'lenni. 5. Beseges kenest kel! adni. 6. Meredek meneteknel a kesnek a menetemelkedeshe% kell iIIeszkednie (Iasd a [3;8 fejezetet). lagyacelba torteno menetvagasmll konnyen ad6dnak rag6dott menetek. Nagyobb szilardsagu anyagoknal, pl. A 50.1 I-nt\[ vagy A 60.l1~ nel ez a veszely nem all fenn. . Hosszu es vekony ors6knal hasznaljunk fut61Unettat (Iasd a 620. abrat). Ez:ehklvill az ilyen alkatreszeket a menet nagyol<\sautan neha ki kel! egyengetni. Kisebb Japosmeneteket mindjart a teljes szelessegu kessel vagjuk. A forgacsvastagsag ne Iegyen o[yan nagy, hogy a forgacs a menetolda[akat megsertse. A t menetmelyseg egyenlo a b horonyszeless~ggef. Nagyobb laposmeneteknel celszeru, ha. a. menet hornyait elebb keskenyebb kesseI nagyoljuk es masik teljes sz:elessegu kesseI simltjuk.

'.6

Ketbelrez.des& (t1pD5mel1et
A b kesszeless.eg laposmenetnel egyenlo. Tobbmenetu rozzuk meg. E% ket bekezdesu menetre menetre a h emefkedes felevel szUkseges kessze-

Ketbekezdssu traptk.
menet

csavareseten

fesseg megallapltasa. celjab6[ eleszor a t meretet hata-

hl2 es harom bekez:desu


hatarozzuk met

h/3; b a. fe[e t-nek. Tobb' bekezdesu trapez:-

menetne[ szinien eloszor a t meretet

es a. kest a t-nek megfelelQen koszorUljUk.

a Jobb is a bar

meneto/da! el6vagosC! eli5vogas Mszrevogos


536. abra. Trapez ktils6" menet el6" , keszrevagasa 537. abra. Trapez beT,o menet e15. '" keszrev:igasa.

",

Trapezmenetet mindig kUlon elo- lis kUlon keszrevagassaf keszftUnk. Az elovagas beszur6kessel tortenik, mely valamiveI . keskenYebb; mint a menetprofil feneke. Elevagaskor a magmeretre nehany tized millimetert rahagyunk. Az .utanvagast a -trapezmenetvag6 kesse[ eszkozoljUk. Nagyobb emelkedesnel azonban celszeru, ha a jobb es bal menetoldalt keskeny kesse[ elevagjuk es utana trapezmenet kessel csak az oldalak es a menet fenekenek keszrevagasat vegezzUk el.

A beIs) trapezmenet eloallftasa is kUlon ele- es utanvagast kfvan. A trapezmenetvag6 kes befogasanak idomszer szerint kell tortennie. Hogy a menetmelyseg betartasara tampontot t'alaljunk, a munkadarab homlokfelUleten sekely (kb. [ mm merysegu) es a menet kUlse atmerejevel azonos atmereju beesztergalast keszltUnk .Ezt a. besUlIyesztest menetvagas utan [eesztergaljuk.
539. abra. Zsin6rmenet eszterg:iJasa.

Fureszmenetet

szinten

kUlon elo- es allltunk elo. Zsinormenet vegezzUk. kUIsCSfegombolyfteset

kUlon keszreesztergaIassaI

Menetek

tnerese(;

es ellenorxeset

a 13.5 fejez:et targy<\Jja.

14'Cserekerekszamitas (valt6kerekszamitas)
14.1 Altalanos .osszefuggesek
0) Sziikseg van manapsag meg eserekerekszamitasra1 Hiszen a hasznalati utasitasok es tablazatok ugyis megadjak azokat a kerekeket. amelyeket esetenkent fel kell rakni. - Ennek ellenere minden esztergalyoshak harom okb61 is ertenie kell a eserekerekszamitashoz: I. Tablazat neha ninesen keznel, vagy ritkabban elofordul6 meneteket nem is talalunk meg benne. 2. A tablazatokban megadott fogaskerekek esetleg hianyoznak a keszletbol, vagy egyik-masik serult es ezert nem hasznalhat6. 3. Tablazatokban es hasznalati utasitasokban hibak is lehetnek. Meg Norton elotolas hajtasos esztergakon is vannak eserekerekek. Ezert az I. es 2. pont ezekre is vonatkozik. b) A eserekerekszamitas alapja a tortekkel val6 szamolas, mert a fogaskerekm6dositasok (attetelek) tulajdonkeppEnatalakitott tortek. A tortek bovitesevel, egyszerusitesevel es a szamlal6, valamint a nevezo tenyezokre bontasaval a torteket ugy alakitjuk at, hogy a szamlal6ban es nevezoben szereplo szamok a rendelkezesre all6 fogaskerekek fogszamanak feleljenek meg. Ennek folyaman persze a tort ertekenek nem szabad megvaltoznia. c) Jelolesek: Cs. =a munkadarabra vagand6 menet emelkedese, /+-',~A V. = a vezerors6 menetemelkedese, p A = hajt6kerek (foors6kerek.~_ /J) nek is hivjak) ugyanannyi fordu/" ,.7". latot tesz, mint a foors6, ha a '\ Vezerorso valt6sziv meghajtasanak attetele I I : I (ha a valt6sziv attete I ettol . I elter I. a 14.6 fej.-et!), = hajtott fogaskerek. Egyszeruseg kedveert az A hajt6Olio \Kdzbetefkerek kerek fogszamat is A-val, a D hajtott kerek fogszamat is D-vel jeloljUk. Csavar az 0116rdgzitesere d) A szamitas menete: Cs. = 3 mm emelkedesu menetet kell vagni; a vezerors6emelkedese V. = 6 mm. Hogy a munkadarabra a menetet ravaghassuk, a szupportra fogott menetvag6 kesnek a munkadarab egy elfordulciscira 3 mm-rel kell tovabbhaladnia. A menetkes tovabbmozgatasa a vezerors6n - zaranyan - szerszamszanon keresztUI tortenik (I. az 540. abrat). e) Mivel a vezerorso egy fordulatcira a kes 6 mm-rel halad tovabb (V. ~ 6 mm), a vezerorsonak a munkadarab egy korUifordu lasa alatt esak fel fordulatot szabad megtennie (541. abra). Avezerorsonak a kivant fordu\atszamot A es. B fogaskerekekkel adjuk meg. melyek szUks.eg szerint eserelhetok (eserekerekek). . Legyen A = 30 fog; D =a 60 fog. Mivel a ket kerek kozvetlenUI nem kapesolhlto, ezerC aoz: 01l6ra szerelt K kozbetetkereket iktatjuk be. Ha a 30 fogu A kerek egyszer korUifordul, a kozbetetkerek is es a D kerek is 30 foggal fordul tovabb. Ez anhyit jelent, hogy a vezerors6 egy felet fog fordulni. (A kozbetetkerek fogszamanak tehat nines befolyaia az attetelre J) (Lasd a 20. abrat.) Ezek a kerekek az 542. abra szerint kapesol6dnak egymassal. f) Az egyszeres attetel keplete.Az 542. abrab61 kitunik: 30 3 A Cs. - = - vagy - = .-. 60 6 D V. Mas alakban: a hajtokerek fogsza;"a keszitend6 menet emelkedese a hajtott kerek fogszama = a vezerors6 emelkedese .

':4!'-'Olldcsa

~-'\

. /\

',.;--'

~I:

--AvtL
~6~
541 bra, A kesz[tend6 menet es a vezerorso menetemelkedese csavarvagaskor

, I

I i

I, ' j.
11

A \....

I '

Kozbenso . " (kozbetet) f+.')kerek \. ,j

.+X .},?[~.
'-t--' ._---JLJtvtL 0= 60 tog i- 6 -l

.",."

'

A'" 50

+-'''.']' _ az ,enso \ ' .kerek

tog ,X1-,,\ K" b

l-t-~\.)

~ t++!' ,,-,+' .+:-t-.-)0= 60

I . '.

.+t> (tetszoleges)

tog ><...+.

'/

EinU:kezteto! Fenti fontos alapkepletet ugy lehet j61 megjegyezni, ha ugy kepzeljtik, hogy a tortvonal az esztergaagy. Ekkor Cs. (a menet. emelkedes munkadarabon, amelyre menetet vagunk) mindenkor a tortvonal (esztergaagy) felett. V.(a vezerors6e) mindenkor alatta van. Pelda: A vezerorso emelkedese 6 mm; a vagand6 menet emelkedese5 mm. Megallapitando: A es D kerek fogszama. A Cs. A 5 Helyfelen Adottak: Cs. = 5 IT!m . V. = 6 mm 5 Megoldas: D = D 6

v:

ninesenek. Ezert az - tortet eelszeruen valasztott szammal bovit6 jiik, hogy megfelel6 fogszamu fogaskerekekhez jussunk. Bovitsuk a tortet pI. 10-zel (543. 2bra) 5 5 10 50 (; = 6.10 = 60 igy: A = 50 Pr6ba: Cs. =
A D
-

5 es6fogu fogaskerekekazonban

TJI,Jg"a!f\t,In.'~ bOjdtekjQ l
Helyfelen ~ ~

<

V.

Cs.

50
=

60

-6

Cs.=

5 mm.

A kerekek fogszamanak kiszamftasatehat helyes volt. A cserekerekek felszerelesekor tigyelni kell arra, hogy a fejhezag .:a foghib es fogfej kozott kb. l/11-e legyen a fog magassaganak.

TJ/sdgasan' szuk jdtek ~

Megjegyzendo: vezerorsok kesziilnek vagy millimeter vagy coli emelkedessel .A millimeter emelkedesu vezerorso altafaban 3,6, 12 es 24 mm emelkedesu. Az alanti peldanal felteteleztlik, hogy ax iranyvalto sziv modositasa I: I. Egyeb fordulatiranyvalto szivattetelekroL a 14.6 (ejezetbenlesz szo. ' A cserekerekekfogszama altalaban a kovetkEzo: 20, 25, 30 s~b., 5 fogankent emelkedve 125-ig, valamint egy kerek 127 foggaf. /. ptHda:

A keszitendo menet emeikedese 2 mm; a vezerorso emelkedese 6 mm.


Meghatarozando: A es D. . Megoldas: A
CSp

= -

V.
(Cse=2 mm;

A D

2 6

A D A D Persze bovithetjlik a tortet Prob01: Cs. Hit a cserekerekattetel CIttete/ro/ besxellink. 20-sz01 1 is.
A
=,..-".

2.

10

20 60

-=---=-

Ve=6mm} 547. abra. Cserekerekszamfds

~-=

6' 10 2.1530 61590

---=--

V.

20
= -

60

=0

2 mm. 2 kerekkel torten;k, ' egyszeres

mint ~bben a peldaban -

i. pe/da:

. A vexerorso menetenielkedese Meghatarozando: A es D.

12 mm" a keszitendo menete J mm.


A

Cs.

Megoldas: D ,A
D

V.
I 12 I 10
= --548: abra. CserEkerekszamftas (Cs. = 1 .mm; V. = 12 mm)

D 1210 120 10 fogszamli cserekerekiink azonban nincsen. Ezen a gepen tehat Cs. = f mm emelke'des(i, menetet egyszeres attetellel nem tudunk vagni. Ha ketszeres dttetelt kell felraknunk: a tort szamliil6jat es nevezojet tenyezokre bontjuk: I 1 . I. ._=--~ 12 43 Ezzel a tort erteke nem, valtozott. I Ezaftal ax - viszonyt ket viszony szorzatara (ketszeres attete~) bontottuk. Mind ax 12 I 1 1 I - Met, mind ax - MOt isafkalmas szammaI bovitjlik. Peldaul ax- -et20-szaI, az -Mot 30-cal. 4 3 4 . 3 Ex kiadja a negy fogszamot (A, B, C, D). Ax A es a C mindig a hajtokerek, A. C I 20 I 30 20 30 -- = -- .. B. D 4 . 20 3 30 80 90

Ollocsap

-/

Yezerarso II

Yezerors6

549. abr~. S"ereIcsi nehezsegek .. nagy (ogszamu cserekerek ese-

ten

-_._= ---

20..30 helyett 30 20-at is frhatunk (a teilyezok sorrendje tetsx5Ieges). Ebb5I kovetke zik, bogy a hajt6 fogaskerekek egymassaI felcserelhet5k, ugyanigy a hajtottJogaskerekek is. Semmikeppen sem szabad azonbon a hajt61<erekeket a hajtott kerekekkel felcsere/ni! A C 2030 ' Pr6ba: C,.=-- .Y.= -.12 mm = 1 mm, B.D 8090 Ha 4 kerekkel vagjuk a menetet, a fentiek szerint ketszeres dtlete/ro/ beszelUnk. Erre vonatkozo keplet: ~ = Cs.

Annak eHener~, hogy jtI szamcltunk, a. kerekek felrakasanal nehezsegEink lehetnek: J.C kerektliIsagosari nagyes. iitkoxikA ktrek rogzfto anyajaba. II. B kerek olyan nagy, hogy a vezercrs6 miatt nem fer el A kerekek szamftasanaI ezert iigydjiink a. kovetkezokre ; I. A es B kerek fogszamair.ak osszege legyen nagyobb, mint C fogszama. II. C es D kerek fogszamainak osszege legyen nagyobb, mint B fogslama.

B D Y. -----3. peMa: A vezerorso menetemelkedese 12 mm, a keszitend5 menet emelkedese Meghatarozaildo: A, B, C, D Adottak: Cs.=1,25 mm; V.=:= 12-mm. Cs. A C , f ,25 5 2 . 2,5 tenyez5kre bontva;'-Megoldas' 68 ',25 mm.

v:--a:o-I2-48

" , 2(>< 15) . 2,5(X (0) A C 3025 bOVltve, :6(~15) . 8(X = = 9080

TO) B:o

Pr6ba:

AC 3025 Cs. = -. Y. = ~ - 12 mm= I,25mm. BD 90 80

550. abra. Cserekerc"kszamitas

(Cr. = 1.25 Illm;

V. = 12 mm)

1. peldo: A vezerors6 csavarmenete: ~gy hUvelykre (collra). Meghatarozand6k: A es D. Adottak:

4 menet

I hlivelykre

(collra~. a munkadarabe:

12 menet

Cs,= \2;
Menetemelkedes 12 menet

I"

Ve=4

I".
I" = - menet4

figye/em!
-emelkedes;

1" = ------.-; tehat 4 menet menetszam; I" egy collra = -- menetemelkedes.

egy collra

12

A Megoldas
,

0=

v:- = r ,c= 12 : 4' = 12 . 'I = 12'


4

CSe

12

bovltve; Pr6ba:

"

--= -- fog. 12 (x 5) 60 A 20 I" Cs V =- . e D e 60 4

4 (x 5)

20

= --

I"

12

2. peldo: Egy rudra 3/4"-os Whitworth menetet kell vagni; net I collra. A 3/4"-os Whitworth menetnel a XLVII. tablazat vagyis a menetemelkedes )" =10

a vezerors6 szerint:

csavarmenete 10 menet esik

: 4 me- . \ collra,

Meghatarozand6k: Adottak:

A es D.
IN;

CSe == -

; 10

Ve=- 1"

\" 4

Megoldas

A CSe 10 : - == == --. D Ve I" A 4 40 100

4 (x 10)-40 ---== ,--, 10 (x 10) 100 I" 4 I"


552. ibra. Cserekerek szamitas

Pr6ba:

CSe

= - . Ve = D

.- = - .
10 szama: 2, a keszftendo meneten az collra eso

C.e=lO':

1"

Ve=J;

1")

3. peldo: A vezerors6n menetek Tehat

Cs

I collra es6 menetek I szama: 4-. 2 i" I'" 2"

= ~= 4,5

-='-. 9 9 2
A 'es D.

Meghatarozand6k;

Adottak:

CSe

= -;
CSe

2"

I" V. =-.

2"
A Megoldas:

0=

v:- = J7r = 9 (xiO)= 90'


2 V=e

4 (x 10)

40

Pr6ba:

A CSe=D

40 90

I"

2"
9

553. abra. Cserekereksza.mitas

(
menetemelkedese

CSe

=9; ve=T

1"1")

4. peldo: Csavar keszftend6 Meghatarozand6: Adottak:

19 menettel A es D. I" I'"

! "-ra,

a vezerors6

CSe

== -

19

Ve

=- ,
2

I"
Megoldas:

0 = v:-

CSe
=

I" -

19

2 19

"B-:D = v:- = 19 ="2


Pr6ba:

Mivel a tort bovftesevel zot tenyezokre bontjuk AC C~ 2 I

2 megfelelo : I (x3~ 2

2(xl~ 9,5 (XIO) I"

20 95'
554. abra. Cserekerekszamitas

2 (x30) AC 30 20 I" Cs = - V = - , ---=e B. D e 60 95 2

'9,5

="60'

19

Cse =

19' ;

1"

Ve =

1") 2"

14.4 A munkadarab csavarmenete millimeter

emelkedesu, a vezerors6hUvelyk

emelkedesu

Ha a vezerors6 hUvelykmenetemelkedesu esa keszitend6 menet millimeter melletemelkedesu, tobbnyire a \27 fogszamu fogaskereket l1aszmlljuk (Iasd 1-4. peldakat). Sok esetben megoldhat6 127-es kerek lIelklil is (Iasd 5. peldat). 25,4 25,4 Figyelem! (II = 25,4 mm; Yz" ~ - = 12,7 mm; 74" =.- '7' 6,35 mm; 5" = \27 mm.
2 4

Cs. =4 mm; Megoldas:A Cs. 4 mm = -=--=D V. 1/2"

V.= 4

2'
8(X5) 25,4(X5) 40 = \27'
555. libra. Cserekerekszam itas

\"

4. 2 = = 25,4 25,4

2 A 40 Cs. = - . V. = -. 12,7 mm = 4 mm. D 127 2. pefda: A vezerors6n 4 menet esik A es D. Cs. = 1,5 mm;
A

(Cs. = 4 mm ; V, =

"2

1")

coBra, a keszitend6 menet 1,5 mm emelkedesu.


I" 4

Meghatarozand6: Adottak: Megoldas:

V. = -~.

1,5.4 1,5 Cs. -=~==--= 25,4 25,4 D Ve 4 A Cs, =

6 (x 5) 25,4 (x5)

=-

30 \27

Pr6ba:

D' v. =

30 --.6,35 127

mm = 1,5 mm.

556. abra. Cserekerekszamitas

(c

s, = 1,5 mm;

= "4

iN)

3. pefda: A vezerors6n 2 menet esik \ coBra; keszitend61 mm emelkedesu menet. A , Meghatilrozand6: A es D.

<:s,= \

mm;

Ve=2'

I"

p;

v:-

Cs.

= .25,4 = 25,4 2 ket tort szorza-

A tort b6vftese nem vezet megfelel6 fogszamokhoz, ezert a tortet tara bontjuk: A.C Cs. 2 12 I (x30) 2(xI0) 30 20 B.D =Y; =25,4 =2. 12,7=2(X30)' 12X(xlO) =60' \27
AC 30 20 Cs ='- . V = - .12,7 = I mm , BD ' 60 127

557. libra. Csere-kerekszamitas

( Cs. = 1 mm;

V. =

1") 2"

4. peTda: A vezerors6n 4 menet esik I coBra; a keszitend6 menet emelkedese menetet,a 127 fogu kerek lIelkUI keB vagni! ' Meghatarozand6: Adottak: A, B, C es D 127-es kerek nelkUI.
I"

legyen

Cs. = 2 mm;

Ve = 4

AC

------=-=--=B D V. 25,4

Cs.

8 25,4

4 1600 25,4 helyett -kozeIrt6 erteket helyettesitjUk be: 63 ' A.C 8 8 863 63 79 7 (x5) 9 (xS) 35 45 B.D = 25,4 = 1600 = 1600 = 200 = 10-:-20= 10 (XS) 20 (X5) = 50 . 100 63

Cs. = -

A.C
B.D

35 45 25400 V. = -' - -= 2,00025 mm. 50 100 4

558. abra. Cserekerekszamitas

{ Cs. = 2 mm ; V, =

2 mm. Viszoilt a (35, 45) kerekcsoporttal keszitett 50 100 menete 2',00025 mm, vagyis a menet menetemelkedesenkent 0,00025 mm-rel'hosszabb 1000 ' 1esz. \000 mm menethosszusagra a hiba -..0,00025 = 0,125 mm (vo. LVI. tabl.). 2

Az el6irt menetemelkedes

~1

A vczerors6

emelkedese , I"

12

Meghatarozand6k:

A es D.

CSe = 6;
I" Megoldas 25,4

A CSe 6 6 25,4 I 25,4 127 :- = - = = -- = .- ==[) Ve 12mm 12 6 12 72 360 cserekerekparral 30 120 30 120 nem teljesitheto. 127 ._ 90 127

Ez egyetlen

Ketszeres

attetel:

A.,C 127 I 127 _=-=-0-.=iJD 360 4 90, Pr6ba:

CSe

=-

A:C BD

. Ve

12

90

4,233

= --,
6

I"

559. abra Cserekerekszamftas [ CSe= 1" 6;


Ve

=12

mm )

2. pelda: A vezerors6 emelkedese 12 mm; a munkadarabon dand6 127-es kerek nelkul). Meghatarozand6: A es D (127-es kerek nelkul). I" Adottak: CSe =- ; Ve = 12 mm. 5 i" 25,4

'5

menet

esik

I collra

(magol-

5 5 25,4 I 25,4. = -- =~-. ~- =-12 mm 12 5 12 60 1600 25,4 helyett irjuk be az -kozelito erteket (I. a LVI. tablazatot); 1600 63 Megolda~ :D

=-

CSe
Ve

---

ketszeres 50 40

attetellel:

AC

BD

--=
Pr6ba:

1600 63 --=--.-= 63 60

CSe

1600 400 10 (x 5) 40 --'----=-= -~' - . -6360 9 (x5) 105 9715 50 40 I" AC = -- 'oVe = -. . 12 = 5,079 mm """ 105 5 BD 45 60

= '- . 45

105

560. -abra Cserekereksza.:nitis [


Cse

1'"

5;

Ve

= 12 'mm )

KozeHto liirtekek. Kozelito ertekeket oryan menetemelkedesek valt6kerekeinek szamitasara hasznalunk, amelyek mertekegysege nem azonos a vezerors6eval. Nem azonos a mertekegyseg akkor, ha pI. a keszitend6menet emelkedese huvelykben, a vezerors6 emelkedese mm-ben van megadva. . kismenetemelkedes.i hiba ad6dik (Iasd Ha kozelito ertekekkel szamoljuk a valt6kerekeket, az igy keszUlt meneten 3. pelda: I" A vezerors6 emelkedese 6 mm; vagni kell r collra 10 menetet. Adottak: CSe = V. = 6 mm. Meghatarozand6: A, B, C es D. I" 25,4

10:

Megoldas

AC :-

BD

=- =
Ve
330

CSe

10 6

10 6

25,4. 25,4 helyett 106 kozelito ertekkent

330 ~- -at helyettesitunk 13

be (I. LVI. tabl.).

330

A. C

13

55

II 5

II (x 5)

~B:D=
Pr6ba:

-10-.~6C<=
e

'1~6
AC B. D

=
e

1310

=
30

1310

13 (x 5)

5(X6) ~-10(x6) mm. mm mm mm

55 30 =- .-65 60

---

= 65 -- . 60 - .6
a menetemelkedesi

55

mm

= 2 ' 53846
hiba:

Cs. -nek pontosan

, 10

25,400 --

= 2,54000

mm-nek

kellene

lennie.

Erre

a 2,54000

mm-re

2,54000 -2,53846 0,00154

~---~

A menetemelkedesi nem hasznalhat6, 1600 nalt ~ertek,

hiba

1000 mm-re

0,00154.1000 ----2,54000

330 0,606 mm (Iasd LVI. tabl.). Igen pontos menetekre a 13 meg. Elonyosebb a 2. peldaban haszkozelit5 ertek

mert igen pontos mert

menetnel

1000 mm hosszon 0,606 mm hibat nem engedhetunk az emelkedesi hiba csak 0,125 mm.

itt 1000 mm hosszon

13

_~_:n_= __3_.1_41_59_2_7 _sz_am_a_ra~ __ 127 1600 330 22 19'21

I_~~_1_~~=_~_~1_~f_I
225

s_z_am_a,' r,_a,~__ 519

,_

-5Hiba 1000 mm hosszon

63

'13'

-y
0,402
----

-127-

I
1_ 1

897

12

(mm)
Szukseges abnormal is kerekek

0,606

0,044

i_____
I
97

oi,::~- II :~1:: 1~'~4 ~I :,::


.__
1 _

127

127

--97

Modulmenetet tobb'riywe csavarhajtasnal has:tnalunk. Az emelkedes itt ;n-nek tobbszorose (n""" 3.14, pontosabban 3.i4159). Azt a szamot, amivel 3,14-et szorozzuk. hogy az emelkedest megkapjuk, modul-nak nevezziik. I modul (m)""" 1..3.141"83,14 mm, 2 modul 1"82 3.14 1"86,28 mm, 3 modul 1"833.141"89,42 mm es fgy tovabb. Csiganal a menetemelkedest gyakran az m modullal es a z bekezdesek szamaval adjuk meg. A h menetemelkedes i1yen esetben = z bekezdesek szamax m modul X x3,14. . Pelda: Ketmenetes (ketbekezdeses) csiga, 3 modul. Meghatarozand6: h (mm). Adottak: m = 3 mm; z = 2. Megoldas: h = nmz h = n32 h = 18.84 mm, Cserekerekszamftaskor modulmenet eseten mindenkor a LVI. tabl<izatban talalhat6 kozelfto ertekekkel szamolunk.

t = osztas. m = modul, z = menet/ (bekezd) szam, h = menetemelkedes (Cs.), t=

mn

Egymenetes (egybekezdes(i). csiganal


h = t.

tobb bekezdesu csiganal h= zt vagy: h = n . m . z (Cs. = n . m . z) A csavarhajtas csigab61 es csigakere~bol all. Ez mozgasok atvitelere szolgal. A meghajtott csiga hajtja a csigakereket.
551. 'bra Csavarhajtb.

14.61Cserekerekszamitas

modulmenet szamara; a vezerors6 millimeter emelkedesu


a vezerorso emelkedese 12 mm.

1. petda: Vagjunk a 'csigara I modulos ketbekezeh!su menetet; Meghatarozand6:A. B, C, D. Adottak: m = 1 mm, z = 2, V. = 12 mm. AC Cs. nmz :71-12 :71
--=--=--= BD V. V.

7t

22 helyett a - kozelfto erteket


7

(LVI. tabi.) helyeottesftjiik be:

22
6 7 3 7 (x 5) 3 (x 30) 35 90 2m (pontosan) = 2.3,14159 = 6,28318 mm. Tgy tehat 6,28571-6,28318 = 0,00253 mm hiba van a menetemelkedesben. --=BD 6
AC 7

=- - . - = ~ ..- = --.7

22

11

. I 1 (x 5)

. ----

I (x 30)

=- .

55

30

Pr6ba:

(s .

= - ..
A'D

AC.

V. =-

55

"3$

-12 90

30

= 6,28571 mm;

1. petda: Vezerorso: 4 menet I"-ra; keszltendo .1,5 modulos (1,5 m) egybekezdesu Meghatarozand6k: A, B, C, D.
.

menet.

V=e .4

I'"

B.O = Y:' =
helyettesftve: Pr6ba: Cs.=

z=1. AC

1,5 mm,

Cs.

nmz :711,54' -1-'-;- = ~4-

= 25,4

3,1.4 195 A LVI. tablazat szerint -helyett a -kozelfto erteket 25,4 32 24 15(X5) 9575 75 24(X5)=80 120 vagy

4 AC 619:51935 B.D =3'2.24 =~24

1915 19(x5) = 16 24 = 16.(x5) A C. 95 75 25,4000 &.0 . v. = 80 . 120 . --4- 1"84,7128 mm

ao

95 120

1,5. m (pontosan)

1,5.3,14159

Ad

4,7123 mm.

A hiba 0,00050 mm, ami 1000 mm hosszra 0,106 rnm-t tesz ki.

14.63 Az iranyvalt6 sziv attetele

1:2; 2:3 stb.

Az eddigi cserekerekszamftasoknal felteteleztiik; hogy az iranyvalt6 szfv attetele I: I. Vannak esztergik, melyeknel az attetel 1:2; 2:3stb Az iranyvalt6 szfv attetelenek egyszeru megallapftasi m6dja: A es D helyere egyforma fogszamu kerekeket tesziink fel (kozbetetkerek fogszama mellekes) es egy pr6bamenetet vagunk. A pr6bamenet emelkedesei: meressel allapftjuk meg. Ha azonos a vezerors6 emelkedesevel, akkor a forgasiranyvalt6 attetele J: I; ha fele a vezerors6 menetemelkedesenek, akkor az attetel 1:2. A cserekerekszamftasnal ebben az esetben a vezerors6 menetemelkedesnek felevel szamolunk. . . " A Cs. A Cs. 1:2 Jranyvalto SZIV attetelnel - = -; 2:3-nal - = -D %V. D 2J3V.
felda:

A vezerors6 emelkedese 12 mm, a keszftendo menet emelkedese 3 mm. Az iranyvalt6 meghajtas (szfv) attetefe legyen Meghatarozand6: A es D. Adottak: V. = 12 mm, A Cs. 3 3 30 40 Cs. == 3 mm, j == 1:2. Megoldas : D = -- = -I-- = 6' = 60 vagy 80 stb. -If. -12

2'

Ha tehita fordulatiranyvalt6 meghajtas attetele ':2 es a vezerors6 emelkeclese 12 mm. ugy szamon.atunk, mintha a vezerorso emelkedese 6 mm volna. Ebben az esetben ezt a gep alland6janak mondjuk. Legyen pl. a gepallando %", akkor a vezerors6nak %"-os emelkedesenel az attetel I: I, vagy .%"-os emelkedesnel az attetel I :2. Ebben az esetben az %" erteket mintvezerors6emelkedest haszmiljuk szamftasainknal.

robb-bekezdesu menetne( fontos, hogy az egymas melle vagott menetek egymast61 val6 tavolsaga egyenlo Jegyen. Ha pI. ketbekezdesu menetet kell kesziteni, az egyenlo tavolsag biztositasa vegett a munkadarabot az elso menet'elkeszitese utan pontosan Yz fordulattal kell elforditani anelkiil, hogy a szant a vezerors6 tovabb mozditana. Csak az elforditas utan kezdh,etjiik a masodik menet vagasat. Harombekezdesunel minden menet utan 1/3, negymenetunel Y4fordulattal kell a munkadarabot elforgatni. A munkadarall elforditasat Yz; 1/3; Y4 stb. fordulatnyira kiilonleges, erre a eelra szolgal6 oszt6kesziilekkel lehet eszkozolni. , Ha i1yen kesziilekiink nines, akkor az esztergalyosnak a eserekerekek segftsegevel kell az osztast elvegeznie.ltt iigyeini kell arra, hogy a foors6 fogaskerekenek fogszama a menetbekezdesek szamaval oszthat6 Jegyen. Pl. egy ketbekezdesu menetnel 2-vel, harombekezdesunel 3-mal stb. Pelda: 18 mm menetemelkedesu, harombekezdesu laposmenetet kell vagni. A vez~rors6 emelkedese 12 mm.

munka

menete:

J. A cserekerekek meghatarozasa: 2. A kerekek felrakasa.

r;=

CSe Ye

= 12:= 30

18

45}
'A 18 cserekerekszamitas 6

a 14.1-14.6 fejezetben!

3 2 4. A szerszam befogasa (figyelembe venn! a kesnek a csavar~melkedeshez: val6 kialakitasat (13.8 fej.). 5. A menet vagasa.

t=~ =6;

b=-=3

mm.

.562.abra. Harombekexdesll menet Vag"'" (I. menet)

.563. abra. HarombekexdesCl' menet vag.... (II. menet)

fl

flI
.564. abra. Harombekexdesu menet vag. (III. menet)

A foors6 A hajt6 fogaskerekenek fogszamat harom egyenlo reszre osztjuk. A megfelelo fogakat megjeloljiik kreta-vonassal (I. II, JII) Az I fog a K kozbetetkerek jelzessel ellatott foghezagaba kapaszkodik. Ar. $ a1l6t az f esavarral rogzitjiik, aztan mar vaghatjuk a csaval" elso menetet.

Ha lir. eJso menet kesz, a foors6 tovabbforgatasaval visszaallunk a kezdeti (I) allasba; Azutan aldjuk ar. 0116 f csavarjat as ax' 01l6t valamivel lejjebb hUzzuk, ami altai az A 'hajt6kerek as K kozbetatkerek kozt a kapesolat megszunik (a). A fcors6t 1/3 fordulattal elforgatjuk ugy, hogy a II fog a K kerek jelzett foghezagjaba kapaszkodjek. Azutan az 01l6t ismet meghuzzuk, as megkezdcdhetik a masodik menet vagasa.

VisszaalJunk az 563jb allasba Ar. iSll}ert m6don oldjuk ax 01l6t es a II[fogat kapesoljuk a K 'kozvetitckerekkel. Erre johet a harmadik menet vagasa.

+:- "

.-t-. ./ -h' ~~A { v.


i1L,"/

-,j-I""".

-~_.---+---.

( .k.
./
. !?1tT'"'---X

...;,.c.
1

telj~~ ~ind a harom menet vagasanal. '-L' TCibbbekezdesu trapezmeneteket is i1yen modon kaszitlink, <:sak eloszor minden menetet 565. ibra. Tobb-bekexde,,{fmenet vagasa 1;2 m6dosltb" iranyvalt6 elc5vagunk as aztan vagezziik a keszrevagast. iszlv,eseten

\" .-t-. ! \'

''--'r'

Ha az esztergan 1:2 m6dositasu (atteteli viszonyu) iranyvalt6 sziv van, akkor az A kerek a fcors6 egy fordulatanal Yz-et fordul. A fcors6 1/3 fordulatanal J/6-ot fordul. lIyen esetben egy harombekezdesu menet vagasahox az A kerek fogszamanak 6-tal 'Oszthat6nak kell Jennie (pI. 90 fog). Minden 15. fog megjelolenD d? Ha az elsc menet keszre van vagva, akkor a kereket 1/G-dal \tovabbforgatjuk. Ugyanezt isme-

Kchbekezdesu menetet ketto$ menetkessel egyszerre lehet vag ni. Termasxetesen az Jlyen kesek koszoriilese, befogasa es beallr tasa kiilonos gondot kivan.

15 Ga~dasagos csavarmenet'

keszites

15.1 Gazdasagos csavarmenet keszites a haszmllatos von6- es vezerors6s esztergan


A hasznalatos von6 es vezerors6s esztergan lenyeges teljesftmenynovelest fem "hasznalataval, a menethengerl6 es egyben sok esetben a dolgoz6 tehermentesfteset kemenyfejjel, az onmilkod6en kikapcsol6 menetkestart6val es az orvenyl6 menetvagassal lehet elerni.

Pelda: 80 kg/mm2 sZilardsagu acelba M50X 1,5 (kifutassal) menetet A-jelu kemenyfemlapkas menetkessel n vagni. A menetet negy fogassal vagtak: vonatkoztatva) vonatkoztatva) vonatkoztatva) vonatkoztatva) 0,5 mm, 0,7 mm, 0,5 mm, 0,3 mm.

= 420/min fordulatszammal

lehet

I. el6tolas (atmerore 2. l216tolas (atmerore 3. el6tolas (atmerore 4. elotolas (atmer6re

Szamftsuk ki a vag6sebesseget! Ezt a sebesseget "-2 negadv forgacsszoggel es csak tengelyre mer61eges el6tolassal ertek el. Meg ennelis nagyobb (500 mfmin-ig!) vag6sebessegeket ertek el a G. Zabel-fele elkikepzessel.

hatszog (a)

= 8, = 0,

homlokszog (y)

15.12 Onmukodoen

kikapcsol6 menetkestalr.t:6'

f' ~-~-~

Az 568. abran lathat6 kivitelnel a menetkest megakaszt6 tarcsa segftsegevel kilincs tartja fogasban. Amint a beallftott menethossz vegere er, a megakaszt6 tarcsa felszabadul (Utkozo-+tapint6-+kilincs). Ennek a szerkezetnek nagy gazdasagossagara szolgaljon peldaul:

Az 50.11 acelors6ra M 40X 1,5X400. mm menetet A-jelii kemenyfemlapkas menetkessel, n'= .950fmin munkadarab fordulatszaOlmal. es v= 120 mfmin vag6sebesseggel 2 fogasra (el6tolas 0,8 es 0,25 m~) vagtak.

15.13 Onnyi.16 menethengerlo


Itt nem menethengerl6

fe,j

vagy menetgorg6z6 gepekr61 van sz6, hanem tetsz61eges vezerors6s esztergara. revolveresztergara vagy automatara p6t16lag felszerelhet6 berendezesr61. Meg fur6gepen is lehet vele dolgozni. A menethengerlE\s a forgaes nE\lkUIialakit6 eljarasok koze tartozik (I. a 15.2 fej. is). A menetvagas a hengerelt vagy huzott anyag szilait megszakftja. Menethengerles a huzott anyag szalas strukturajat nem vagja keresztiil. czenfelUl felUleti kemenyedest is hoz letre,

Az 571. abra onnyfl6 menethengerl6 fejet mutat be esztergira szerelve. A menethengerles befejeztevel a fejonmukod6en kinyflik. M 12x26 menetet kr6mmangan aeelra I masodpere alatt hengerelnek vele. A felsorolt el6nyokon felUl a hengerelt menet kifogastalanul sima, es olyan. mint valami prespolirozott alkatresi:.

15~14Orvenylo menetvagas
Erre a eelra is esztergara p6tl61ag felszerelhet6 berendezes kell, amilyent nemelyik tanmllhely maga keszitett el. Az orvenyl6 me netvagas tulajdonkeppen Ut6keses menetmaras. A menetkes, (az i.it6kes) mar6fejbe van befogva es korpalyan mozog. A marasi el6tolast a munkadarab forgasa adja. Az orvenyl6 menetvagas a teljes menetprofilt egyetlen fogasban marja ki.,A levalasztott forgacs alakja a menetszelveny alakjab61 kovetkezik: elesmenet eseten tehat V alaku.

r'~-+, \~~ \~ !C/Ul6ke:J;; ~"~~~


.
!1enetkes
0-'...~~~ .~._
572. abra. Orvenyl6 b). 6rvenylomenetvag6 menetvag6 'keszulek; keszulek trapezmenetre a) motor; ee) orvenyl6 mar6fej d) munkadarab

,:/

. ....-----.-t-. 1--------

Az iildkes kdrpalyaja

J1unkadarab

I ~"\

' !1enefheke7des

573. abra. Az orvenyl6 menetvagas vazlatos abrazolasa (kulso korpalyas Gt6kcssel)

Bels6 menetek el6allitasara szolgal6 orvenyl6 menetvag6 kesziilek fur6rudba van fogva, es a furat belsejeben vegzi kormozgasat. Vannak e'rre a eelra kiilonleges tobbmenetkeses szerszamok is.

Kiils6 meneteket bels6 erintkezessel (575. abra) is lehet orvenyl6 menetvagas utjan keszfteni. Ebben az esetben a munkadarab az iit6kes korpalyajan belol vegzi forg6 mozgasat. Kiils6 erintkezessel vegzett orvenyl6 menetvagaskor a munkadarab az iit6kepes korpalyajan kivUI esik (573. abra). J:ia tobb iit6kepes szerszammal, pI. 2 vagy 4 kessel vegziink orvenyl6 menetvagast, egyid6ben esak egy menetkes vegez forgacsolast. Orvenyl6 menetvagassal 2,5 pere alatt keszillhet olyan trapezmenet. amelyet az esztergan killonben 25 pere alatt vagnak.

Milszereszesztergakon, revolveresztergakon, ritkabban von6ors6s esitergakon is hasznalnak menetmasol6berendezest ler-t").

("Strah-

~~~
Vezerlo (csuszo-) fengel!J

Kivaltkeppen revolveresztergan hasznaljak az...annyil6 metszofejet ("Pittler'.').

menet.

A sorozat- es tomeggyartas gyakran alkalmazza a menetmarist


(622. abra), a menetkoszo,riilest (679. abra), specialis gepeken

a menetgorgozest,

menetmangorhist

vagy az automat:ikban saJtolt

iorten'o csavarvagast is. lIyenkor celszer(j a melegen elogyartmanyo.k hasznalata.

A forgacsnelkUli aJakitashoz kevesebb nyersanyag kell es a sajtolt res2'ek tovabbi megmunkalasa is sokkal ol.cs6bb. Peldaul 10060 db oryan rug6csapnak a gyartasanal, amilyent az. 579. abraban lathatunk. 13,86 tonna acelt es a tovabbi megmunkalasban kb. 20000 Ft tiszta munkabert takarithatt,mk meg. A korszer(j gyart<isban alkalmazzuk fokozottabban a forgclcs ndkiili alakftast!

M 30 x 2 peremes anya ForgacsoJrissal Forg.clcsnefkullalakit/lSSal

Eloqqartmdny Keszdarab Anyagsziikseglef leszurassat 0,860 kg

lLU

a lW
Rugdcsap

n=t1
Forqacsnelkult alak/ta~sal

ffogllartmany t1elegen saJtolt darab .AnyagszuKseqlet 0,402 kg

\?

!
I

LWl,1I1~r11 @
Elogljdrfmany

ill ill
I
I

8Jf-}
.

Keszdarab.

A{)yagsziikseglet leszurdssal

1,646 kg Anyagszukseglef

U,260 kg

16 Rug6tekercseies esztergan
A rugo celja altal~ban gepreszek kozott rugallTias kapcsolat Ietesitese. A rugo iajtii: nyomott, hUzott,- spiral-. torzios~ hordrugo stb. is nevezzGk.

A ,nyomott, huzott- es torzios' rugokatcsavarrugokn.ak

".'

Be/agas

,
I

6t5

Rugozo hasSz.',

~==r

'~.'.
''-

I
yo

_ _~~~~~-"Ilc '.
------a

---]-- $~;:t ~~ "' -J* .=3 -fW+Ir .' :~~~.. -NNDt ~...
---'d

A nyomott

es huzott

rugok jelkepes a rugomenetek

abri2:oJ~

(586. abra}. a, b, c, nyomOtt rug6k; d, e hUzott rug6k. Mllhelyrajzokon megadand6 a menetek $lama i$ '-rug6 ~ossza terhelt es.~erheletIen allapotblm.

a rug6keresztmetszet,

kozepatmer~je,

A nyomott

es hUzott'rug6k

igenybeyetele.

Ha egy rug6t tulterheliink,

akkor nem nyeri yissza:eredeti meretet. A rug6 megnyua kozepatmer6tol,a rug6huzaT

)asanak vagy osszenyol1)6dasanak nagysaga (rugoias) egy bizonyos terhelesnet'fiigg a menetek ~mat6r, meretetol es a rugoanyag rugalmassagi tenyezojetol.

A rug6k

anyaga. Alarendeltebb

c;elra szolgalo rugokat otvBzetIen 60:-70 kglmm~ szakit6szilardsagd szenacelb61 keszftiink. Erosebo;

ben 'jgenybe vett rug6kat (115-13~ ,k~lmm2 szakitoszilardsagu) szilic;iummangan.acelbol allitunk elo~' A ~o~IIQ rug6kszilieium-kr6m ~eJb61 vannal<.

Nyomott

es hiizott

rilgok

keszitese.

A rug6 felcsavarasa forgacs nelkiili megmunkalasi folyamat. Rug6k tomeges eloallitasara

kulonleges gepek szolgalnak. Egyes rug6kat vagy esztergan vagy keszijlek segftsegevel satuban csavarhatunk. Igen eros rug6kat meleg alla$otban tekercselUnk es azutan megfeleloen hokezeljuk.

l
.

, . j~. . .. ~. .
;..--

,,~,~~tlt_C.~I-,' -.'.
_.
,

r;--so

I'L-

9menef
590. abr.. Huzott rug6t me.ghatarozo adatok

Nyomott

es hiizott rug6k tekercselese

esztergan.

A csavar6tusket harompofas tokmanyba fogjuk es a nyeregszeggel.kitamasztjuk. vagy ,az'elc3toI6szerkezet megfelelc5 kapcsolasa

A rug6acel huzal egyik veget a tuske keresztfurataba dugjuk, es a huzal vezetesere kestart6ba (ogott, fab61 val6 huzalvezetc3t hasznalimk A szan elc5tolasanak a rug6 emelkedesevel azonosnak kell lennie. Ezt cserekerekekkel altai biztosfthatjuk. A huzalban levc5fesziiltseg hatastalanftasa vegett a huzalt dobjar61 a vazolt m6don engedjuk Ie.. Balesetek megelc5zesevegett a rug6 fesztelenftesere annak Jevetele elc3tt a fc3orsot kisse visszafele hajtjuk. Nyomott rug6k mindket vegere % menetet holt menetnek hagyunk ra. (592. abra.) A nyomott rug6 vegei alljanak pontosan egymassal szemben. A huzott rug6k vegeire felerc3sftc5 szemet hajlftunk. A szemeknek pontosan kozepen kell lenniok, hogy a huz6erc3 a rug6 tengelyeben hasson.

Kt5szor6korong
Derek-

sz6g

Ruga tekercselese satuban. A kar forgatasa altai a huzal a tiiske kore csavarodik. A rug6 mEmetei mint hornyok nyom6dnak be Ie a fapofakba. A huzalt kezzel ugy kell vezetni, hogy az emelkedes egyenletes legyen.

Nyomott ruga vegeinek holtmenetet kapjunk,"a juk. Koszorules kozben az kovetkezc3 menetnek. A ellenc5rizzuk:

lekoszorU!ese. Hogy a rug6 vegein rug6t mindket vegen sikra koszorul utolsa menet izz6 lesz es nekilapul a rug6 merolegesseget derekszoggel

.&
~-

A ruge atn'lleroje

es ~ /tozzavale

tekercselo

csap atmeroje.

A tuskere felcsavart ruge lefogas a d A felrug6zas nagysaga

utan kisse utanaenged, fellazul (felrug6zik). Hogy a kesz rug6 megkapja a kfvant atmerot tekercselc3 tiiske atmerc3jet kisebbre kercselo'csap atmerc5t d", vessziik a belso rug6 atmerojenel.

L ef.t!gOs lefogus eltHt uflin

fiigg a felcsavar6erotc3l, a rug6 atmerc5jetol es a rug6huzal vastagsagat61. Megkozelfteskeppen ate O,8.d, nagysagura vehetjiik.

A rugeacelhuzal

teljes
n

(kiterrtett)

hosszanak

kiszamitasa.

Nyomott rLig6nai a felfekvo zar6meneteket,

huzott rugonal a fei-

menetnagysagu szemhajlltast figyelembe veve szamftjuk a sziikseges hosszt. (Az Lanyag hossz kozellt5 szamftasa a kovetkezo: d" kozepes rug6atmero,

=a

a rug6z6 menetek szama)

pelda: .szamftsuk ki arug6


L huzalhosszat ofyan nyomott rug6nal, melynel a kozepatmero

= 25

mm; a menetek szama

=0"

16.

17 Esztergamunkak IV
17.1 Excentrikus csapok es%tergahisa
Kisebb es kozepes munkadarabok excentrikus csapjainak esztergalasa von6- es vezerors6s esztergan tortenik. Nagy as bonyolultabb formaju forgattyus (konyokos) tengelyeket kUlonleges keszii1ekbenvagy forgattyuesztergan (tobbnyire gyurus esztergan) munkcilunk m~ \Iyen munkanaI nagyon kell tigye!n! a kozpontositas helyes k!meresere (berajzolas. irdahis) es csucsozasira.

::d::.g-.l.../ .=
-..:.. -_

-===-

-'T

k"po",o, 'f'.U" m'''' (excentrJcltas)


5956 abra~ Excentricitas eloraj~ %ohisa. hegyes korzovel

Az 594. abran lathat6 sorrendben celszeru: I. 2. 3. 4.

A"L excentridtas elorajzolasa. A munkadarab min'dket sikra oldalazott es kozpontfurattill 'ellatott vegen a csucsfuratb61 hegyes korzovel e sugaru kert rajzolunk. A kerzo ket hegye A nagy atmerokozpontfuratit befurjuk. a kozpontfurat melysegenek figyelembeyetelevel kUlonbozo A nagy itmerot itesztergaljuk. hosszusagban alljon kia korz6 vegeibol. A kozponton kivUIi (exeentrikus) csap k(izpont(uratat bejelol~ M.eg helyesebb, ha a darabot esztergan cslicsok koze fogva. az: jUk es befurjuk. e sugaru kort belso menetkessel sekely horonykent esztergaljuk A esapokat es a nagy :itmerotkeszre esztergiljuk. bele a homlokfeHiletbe.

korhagy6csap

inegmunkilasa

a% aIabbi

@~
"
Pontosan kozepre aHftott parhuzamtuvel' (irdaI6tu) a munka<Iarab mindket s(k vegen vfzszintes vonalat huzunk. ,A kort es: a vonalat esztergan is meghuzhatjuk, amikoris' a darabot <:sues koz6 kell fogoi.

_------

-~,-----.
597. abr .. Excentricita.

.... -.

r6kozpont

XOzponfon
parhuzamtuvel (1[.)

eli5rajzolasa

A ker es az egyenes egyik metszespontjat pontoz6val megjeloljiik es ~ecsliesozzuk. Ha az e exeentricitas tulsagosan kiesiny. akkor a nagy atmer6t el6bb keszre kell esztergalni, es a fokozpontot Ie kell esztergalni. hogy az ex.eentrikus furatot befurhassuk. mert az kUlonben nem fer el. A munkadarab nyers ineretet Byen esetben megfeleloen hosszabbra kell hagyni.

1I.~.,_
, ,

.~
599. abra. Az excentricids. ellen5rzese

Az excE!ntrikus csap esztergalasa most mar esuesok kozott megtQrtenhet. Vannak kUlonleges szorit6hUvelyek is, amelyek exeentrikusan elallfthat6k. lIyenek hasznalata. eseten exeentrikus kezpontfurat nem is keil.

I. Ha mindket kozpontfurat megvan. az ellenorzes'esuesok kozott mero6rava( tortenik: 0) a Jegmelyebb pontot kikeressUk es a mutat6t O-ra allftjuk; b) a munkadarabot atforditjuk a legnagyobb mutat6 kilen gesre. Az: exeentricitas a teljes kileriges fele (Yz resze) II. Ha a kozpontfuratok ninesenek meg, az ellenorzes mero~ hasabokkal, rajzasztalon tortenik. A hasabmagassaga M =
= DJ2

+ e -dJ2.

'T
__ ._ ...L
CD

FuratC's cxcentrikus I. 2. 3. 4.

munkadarab

esztergaiasakor

a sorrend:

601. tibra Forgattyucsap

eszte"rgilasa gyurus esztergan

~ fu,atot elkeszitjUk; tiisket,esztergalunk es a munkadarabot erre felsajtoljuk; az e exeentricitast berajzoljuk es be<:suesozzuk; a munkadarabot kivUI keszre munkaljuk.

A vazlatosan :ibnizo(t gyurus esztergara a forgattyus tengety S f6esapjait fogjuk fel. Az esztergaland6 Z forgattyucsap pontosan' kozepen all. A G hazban. fut6 L kestart6 gyurut fogaskerekelc hajtjak meg. A forgacsol6 fomozgast a kestart6 gyiirure fogott esztergakesek ve~zik.

17.~Elofurt munkadarabok esztergalasa


Gyakran elofordul, hogy furdtos munkadarabok nem foghat6k tokmanyba, hanem tiiskere kell oket felhuzni. Ez pontos kor(utast biztosft, a kiilsa atmerc5t egyetlen fogasra lehet leesztergalni es a bealHtasi ida is megtakarithat6.

~I
Merev (kupos) . esztergat[iskEit hasznalunk kifurt alkatreszek a felfog6tiisket kezi veda A kupos esztergatuske nalnak. .be- es. kisajtolasara kezi sajtol6t haszkiilsa megmunkaLisira. A munkadarabba sajtol6val nyomjuk bele, hogy szorosan iiljan. A tiiske e~y~_e,n kupos (0,02-0,03 mm 100 mm hosszon). A kozpontfurat siillyeszteses legyen. Az ilyen tiiskek tabbnyire feliiletiik es kazpontfurataik koszoriiltek. edzettek, palast

Az allitbat6 (expanzi6s) esztergatuskEik nagyobb hatarok kozott hasznalhat6k, mint a kupostiiskek. A- hasitott hiively a furat nagysaganak megfelel6en eserelheto. Felfogaskor a jobb. oldali anyat huzzuk meg, ez:iltal a hasitott hiively nehany szazad milimeternyire felboviil. Lefogaskor a .jobbqldali anyat oldjuk es a baloldalival lenyomjuk a munkadarabot ..

Az abran Jathat6 tiiske (szorit6kup) meg nagyobb. furathatarok kozott.hasznalhat6, mint a 604. abrasierinti, viszont nem olyan pontos. A b kup szoros az: a ors6n. A munkadarabot a c kuppal es ezt a d'anyaval huzzuk szorosra. Pontosabban futnak a munkadarabok, ha a furatok felfekva vegei kupos siillyesztessel (kozpontozassal) vannak elhitva.

Hosszu hiivelyeket, ha a.inunkanak nem kell pontosnak lennie, .csuesok kozt munkalunk meg. A foors6ba!l leva esues fogazott (a menesztes vegett). A nyeregbe forg6csuesot tesziink. Csak kis fogasokra 0,4 mm) hasznalhat6.

Hosszu, furatos alkatreszek,kiilso megmunkalasara kozpontosit6 dug6kat is hasznalhatunk. A kozpontosft6 dug6knak a munkadarab sikra esztergalt homlokfeliiletein j61 kell felfekiidniok. kiilonben elmozdulhatnak. .

Feszfto lebegotliske (Replilotliske). Fentiekhez hasonl6 furatos alkatreszek felfogasara alkalmas. A munkadarabnaka tiiskere rogzftese vegett a tobbszorosen hasitott, allithat6 (expanzi6s) 'ti,isket esavaros kuppal feszftjiik szet~

Rogzites feszitotliskevel. az: atmerokiilonbsegnem billegni fog.

A munkadarab es a tiiske kozott lehet nagy, kiilonben. a munkadarab

Szaba1ytalan alakli vagy sulyos munka,darabok 'befogasara a sik. tar~sat hasznaljuk. A negy p~fa egyenkent allithat6. A hornyok' szorit6vas, felfog6 derekszog vagy egyeb felfog6keszUlElk .rogz[~ teset teszik lehetove.

A "",unkadarab felfogasa: ,I. A 3 es 4 pofat a es b meretre beallftjuk. : II. A munkadarabot a 3 es 4 pof~ra allftjuk es ax 1 es 2 pofat utinahuzzuk.

Munkadarab pontos ko:zpontositasa siktarcsara. Ha a siktarcsat ,elforgatva, az irdalotii (pirhuzamtu) a munkadarabot peldaul a 4' pofa alatt erinti, akkor a 2 pofat "Utes" - fele meretere rnegeresztjUk es a 4 pofat utanahuzzuk. Ponto~' "be~ illftasra meroorat hasznalunk.

az'

Osztott' alkatresieknel, melyeket osszeforrasztott illapotban munkalunk meg, arra kell tigyelnr, hogy az oszt:is a befog6pofa iranyaba' keriiljon. 'Ha forrasztaskor a felek eltol6dtak, a kiall6 reszeket el kell tavolftani,kiilonben a szoritast61 a forrasz'cis elvalhat. Abeallitas a forrasztasi hely szerint tortenjek.

A%okat a munkadarabokat, melyek csak rosszul vagyegy<iltal<i~ari ~em foghatok be pofiik koze, szorft6vassal fogjuk a. sfk~arcsara.

Egyoldalas vagy egyoldalra felfogott munkadarabok eseteben ellensulyt kell alkalmazni, kUlonben ax esztergalt furat ovalis lesz es feliileti minosege is romlik. Azonkiviil a csapagyis rongal6dik.

17.4 Bcib (IUnetta) haszncifata


Hossxu es vekony munkadarabok eseteben a kihajlas vagy kite res megakadalyozasara a munkadarabokat babbal (Iunettaval) toimasztjuk meg. Megkiilonboztetiink all6 es futa liinettakat.

Az all6babot (aIl6Iunettat) szorosan az agyra csavarozzuk. A munkadarabnak a bab pofajanal leve feliilete tokeletesen Ilengeres legyen, ellenkezo esetben eszterga[askor rezgesi nyomok keletkeznek.

NyoJccsavaros liinettapersely. Nyersfeliiletli munkadaraboknal, hog)!'babot lehessen alkalmazni, a liinettapofakkal megtamasztand6 reszt elc5bbat kell esztergalni. Amennyiben ez nem lehet~ seges, ugynevezett nyolccsavaros perselyt alkalmazunk. A perselyt, mielc5tt a IUnettat felszerelnenk. kozpontos futasra gondesan beallftjuk.

t>

.~iineHapota

E[fV
. ' .
I

. _-._-.-_.-:~._._---._-.-

H,bJ, . ---0-=..

~ Esztergakis

r= .
Egy oldalon befogott ("Iebego") munkadarabok tamaszta sa babbal. Itt is iigyelni kell arra, hogy a munkadarabot feke ne nyomjuk, mert az esztergalt felUlet ez esetben is kupos Jesz (vo; az als6 abran lathat6 furattal) es a munkadarab esetleg a tokmanyb61 is kicsuszik. A fut6babot (mozg6bab) az alapszanra erc5sftjUk es az ezzel egyUtt fut. Menetvagaskor is gyakran hasznaljuk. J6 kenesrc5l kell gondoskodni, hogy a bab pofai a munkadarabon tulsagosan ne surI6djanak. A surl6das csokkentesere a betetpofakat ontottvasb61 yagy sargarezb'61 keszitjUk.

A bab (Iiinetta)felszerelese es beallitasa. A boibot e15szor is szorosanaz agyra csavarozzuk. Utana a csavarokkal a pofakat a munkadarabhoz hozzuk es b csavarokkal ebben a helyzetben rogzftjiik. A pofak beallftasakor i.igyeljiink arra, hogy a munka<farabot felre ne nyomjuk, ez esetben ugyanis az esztergalt felillet kupos [esz.

.~~

~.-+"'~
624. abra. Hatrae,ztergaItmar6 hat,zage

A hatraesztergalt feIiilete

marc

hatA hatszog altaI (a). a ~fejkor bezart szog. es a hatraesztergalas i gorbe erintoi

archimedes-i

spiralis

szerint gorblil. Ez a gorbe hatraesztergalassal A 622. abra hcftraesztergci/t marat abra.zol hosszmenetmar6gepen trapezmenet manisara. A trapezmenetmar6kat hatraesztergaljak . vagy hatrakoszorlilessel k~szUl. A mar6f~~hatfefUlet profiljat hatraesztergalasi gorbenek hivjuk.

. -t
I
Ha a munkadarab egyenlo szogelfordu1<isara a kesnek A szerszam ki, hogy a fuleelotolas Ez a mar6 ha.traesztergalt felliletet az esztergakes ugy alakitja munkadarab forgasa kozben annak forgastengelye iranyu mozgast vegez (Joket). minden fogara megismetlodik. akkora letkezik. sugar iranyu ugyanelotolast Hatrakoszoriilt zesekorcsak lokfeliiletet marc ele . a fogak hom koszoriiIik.

adunk, archimedesi spiralis ke-

Ha ezt szakszeruen~' vegzik, a mar6 profilja nem valtozikl

Xes .5zan

Hatraeszterga gepeken:

mITkodese.

A hatraeszterg:ilast

kiilonleges biztosftja.

hatraesztergakon

vegzik. A hatraeszterga.

'hogy minden fog 'hatraesztergalasi

gorbeje azonos legyen. Ezert

azHyen gepen a foorso es ezzel a munkadarab egy fordulata alatt a kes annyiszor vegez sugar ir.inyu el5tol6 amennyi a mar6 fogainak szama. A 628. abra megmagyar.izza, hogy ez a kesmozgatas mikeppen all elo. Kupkerekpar biitykostarcsat forgat, amely a csusz6csap segitsegevel a hatraesztergal6 szant az esztergakessel egylitt a radialis mozgatas megkivant me'rtekeben (Ioket) eloretolja, majd lehetove teszi, hogy a visszahuz6 rug6 azt visszarantsa.

es yisszafut6

m:>:z:gist

A-B metszet

CsJszci~~~ Rugoero .

BufykCistdrcsa

1. a foors6 rordulatsxamszabalyoz:is<l,
2. Ii" esztergakest'a munkadarab :nyara be;ilfft6 kezikerek, 3.
Ii

hor~ be~

Htraesztergal6 af!fdsa,

kes li:iketenek al/ft6karja,.

.4. a kapcsol6ors6

5. kapcsol6kar a foors6 eloreMtra" jarasara, illetve meg411ftasara,' 6. kapcso16kar a Mtraes"tergahlsflQll; szolgal6 spiralcserekerekek kapcso . lasara, 7. elotolaskapcsolas, 8. kapcsol6kar 9. kapcsol6kar kedeshez. jobb.os balmen"t~

nagy .os normalis

ernel-

Hatraeszterga szerkezete. A hatraesztergal6 gepen a legkUlonfelebb hatraesztergalt mar6k, egyenes, jobb es bal spiralmenetes vag6elii szerszamok munkalhat6k meg. Ha a hatraesztergal6 berendezest kikapcsoljuk, kozonseges esztergamunkakat is lehet az esztergan vegezni; de ez csak kiveteles esetekben engedhet6 meg, hogy a gep (f6ors6-vezet6prizmak-vezerors6) pontossaga minel tovabb. fenntarthat6 legyen. A gep egyetemes hasznalhat6sagat p6tl61ag felszerelhet6 berendezesekkel (sablonszupport elsziv6szerkezettef, kezl oszt6keszUlek stb.) meg fokozni lehet.

Hatrakoszorulc5 keszUlek. Simito fogmar6kat koszorlilni. Ezzel kikUszoboljUk az emelkedesies melyet a h6kezeles okozott.

hatra kell profilhibait,

Idomszerek es mar6fogak eHenorzese projektorraf. AT. idomszer vagy mar6 erny6re vetftett, felnagyitott korvonafainak es leptekes attetsz6 rajzanak osszehasonlitasa m6got ad ax , elteresek ko 1vetlen lemeresere.

19 KUlonleges esztergak 19.1 Muszereszeszterg~ menetpatronnal

Ez a gep kis atmeroju, rovidmunkadarabok

esztergalasara val6.

lIyen geppel muszereszek szoktak dolgozni. Innen a neve. Gyak~

a gepipar is gazdasagosan hasznalja. J6 m~rettartast

es teljesit.

menyt biztosft kiilonosen azaltal, hogy }6 szorit6hUvelyes gyors felfog6 berendezessel, menetmasol6 patronnal, magassagallit6

szupporttal es a s:z:anravagy a nyeregbe szerelheto rEivo1~j1el eges:z:ftheto ki.

Az abra at utanmunkiil6 es:z:terga(utanes:z:terga) leghas:z:milatosabb kiviteli alakjat mutatja. A motor es a s:z:ijhajtas az: allvanyban

van, a ras:z:erelt s:z:ekrenya vil/amos kapcsoI6s:z:erke:z:eteket takarja. A s:z:abadon kinyul6, de rovid es ek alaku gepagy igen .merev es 'rezgesmentes munkat biztosft.

A gep' kiiH:inleges elonyei: I. a kezi allitasu szan, amelynek egy-egy karja van hoss:z:esztergalas es sikes:z:tergal<isszamara es. gyakran masodik, hatulroI dolgoz6 esztergakesse[ is fel van szerelve, . 2. a kezikarral mukod6 nyereg funisra, sUllyesztesre es dorzso-' lesre, 3. a gyorsszorit6 huvely, amellye! a: ~unkadarabot a foors6

jaratasa koz.ben is fel Iehet fogni. Ezek a felszerelesek a darabid6t nagy' mertekben A gepet kismeretu aUr rodmunkara, lecsokkentik. has:z:naljuk

munkadarabok tomeggyartasaban akar tokmanymunkara,

.valamint a revolver-

-esztergakr6! vagy' automatakr6! nak esztergalasara. fordjperc-ig),

le!<erul6 darabok masik oIdahi(2700.

Mive! a:z i1yen gepek nagyfordulatuak es muanyagokat

. J{onnyufemet

is gaz:dasagosan

lehet esztergaln i rajtu k.

Teljesi'tmenyeszt,el'ga.

A ti:imeggyartasban nem kell minden eszte"gan menete-c lagn. Ezeken a gepeken a vezero"rso Jelesleges.

Ezaltal a hajtas e$ 3% eges:z:szerkezet egyszerubbe valik; es nincsenek raJta parlagon marado reszek. A 634. abnin hithato teljesftmeny_ eszterga merev ~s rezgesmentes szerkezete megfelel a nagyteljesltmenyu kemenyfemesztergakkal szemben tamasztott foko:z:ott jge. is van

nyeknek .is. A tokmany pn.eumatikus szorftasu. A vegigmeno ker\Snszanon negykeses kestart6n kr-.:U1 kulan leszurokestarto

(I. 644~646. abrakat). A l:ep hajtasa a gepagy labazataban (I. II. abrat) alllthat6 himbara szerelt kb. 10 kW teljesftmenyu p6lusat . kapcsol6s motorr61 tortenik. Szembeotlo helyre a terhelest mutat6 anipermero van beepftve.

~300-IOOOO mm c:sucstavdfngu

vonoorsos

es:z:terga (menetmasol6

patronnal).

Az Byen eszterga igen nehez: munkadarabok

(16 t d~rabsulyjg) megmunkalasara s1\:)1gli16 nagyteljesrtmeny(J gep. A sZ<ihszekrenyben menetmasol6 patron van. Ezzel 600 mm menet hosszusigig mindenfele "szabvanyos m~tv. vagy collmenet elkeszrtheto.

Nagy hengerek megmunkalasara klilonleges esztergakat fejlesztettek ki (a 636. abraban Jathat6 eszterga sulya 73 t). A nyeregre is Jehet siktarcsat szerelni. A szanoknak tobbnyire sajat hajtasuk van (szanszekreny-motor) jiratra. 1200 mm atmer5ju acelontvenybol kesziilt hengerek nagyolasakol' 400 mm2 forgacskeresztmetszet teljesltmeny erhet6 el i1yen geppeJ. Nemely hengereszterganak alfand6an beepitett es orankent kereken 1000 kg forgacs. is van. masoloberendezese hosszesztergalasra, sikesztergalasra es gyot'$-

Sikesztergit

tobbnyire drcsajelfegu

munkadarabok~ pI. lenditokerekek,

nagy szfjdrcsak, ki:iteltarcsak stb.esztergalasara

hasznalnak.

A munkadarabokat altalaban egy oJdalon megfogva (febego felfogas)er5sitik sfktarcsara. A munkadarab felfogasa es bealfftasa nehezkes es id5t rabto. Azalapszan az alaplemez T hornyaiban eltolhato. Az el6tolas motorja gombnyomasra (az alapszanrol) vegzi az afapszan. a.ki:izbenso hosszan, a forgozsamolyon nyugvo keresztszan gepi el6tolasat es a gyorsjarat muLi:idteteset. A fo meghajt6 motor lealHtoisakor az el6tolomotor is megall (reteszeles). Hogy esetenkent nagyobb esztergamunkakat vegezni, ki lehet egesziteni nyereggel is. csucsokki:izott is lehessen a sikesztergavaf

KEit furo-maromu

tipust ismertettink:

Alapleomezes (asztal 'nelkiili, mozg6tornyos) fura. mar6mu (638. abra). Ao 140 t sulyu alaplemezes fur6~ mar6mu aUvanya (tornya) prizmasalaplemezen eltolhat6. A 250 mm vastag fur6rud fgy 7100 mm utat tehet meg. Ai ors6 fUggolegesen 1350-tol 4850 mm-ig allithat6. Az ors6 eltolasa a kezeloallasb61 mindket iranyban optikai muszerekkel skalan leolvashat6. Ezt a gepet a neheziparban hasznaljak.

Gepagyas vfzszintes fura-mar6mu elsosorban hajt6. muvek, motorhazak es mas olyan szabalytalan alaku munka <Iarabok megmunkahisara val6, amelyekbe!l parhuzamosan egymas utan kovetkezo egytengelyu furatokat keH e[. keszfteni. De ezenkfvu[ minden egyeb fur6, mar6 es. menetvag6 munkat is lehet rajta vegezni. A fur6ors6 hordja a szerszamot, vegzi a fomozgast es az: el6tolast is. A fur6ors6 az ors6haz csapagyaiban fut, az: <>rsohaz pedig az:egy helyben all6 mellso oszlopon magassagban elallfthat6. A hats6 oszlop a fur6ors6 tamasztasara szolgal. A munkadarabot a ketegymasra meri5leges iranyban allfthat6 es forgathat6 asztalra fogjak fel. A munkadarab felfogasakor tigyeljunk arra, hogy a leszorft6csavarok egyenlotlen meghuzasaval el ne huzzuk. Fenmill ugyanis a veszelye annak, hogyha az fgy hibasan felfogott, rugal mas darabot az asztalr61 lefogjuk, az ujb61 eredeti alakjat veszi fel, mire a furatok helyzete megvaltozhat. Ennek vagy hosszas utanmunkalas vagy selejt a kovetkezmenye.

F6ors6ja fUgg6Ieges. Ezert fUgg61eges tengelyu sfkeszterganak vagy fUgg61egesesztergal6 es fur6munek is nevezik. Vfzszintes sfkban forg6 keket, turbinahazakat, atmer6ju tarthat6. nagymeretu sfktarcsaja miatt hfvjak karusszel- (korhinta-) eszterganak. Lendft6kere-

g6zhengereket

es hasonl6 nagy

sulyos munkadarabokat A keresztgerendan

gyorsan es biztosan

fel lehet ra fogni, es a beallftas es esztergalas j61 szemmel vezetekben ket keresztszan mozog. Ezeken csuszik egy-egy fUgg61eges szan. A fUgl:0~ leges szanok als6 reszebe es az oldalszanba fogjak be a szerszamokat. tortenhet. A szerszam mozgatasa k~zzel, gepi. e16gyorsmen~tben is. tolassal vagy nyom6gombkapcsolassal

A 640. abran lathat6 tfpuson esztergalhato

atmer6 4000 mm; amunkadarab megengedhet6legnagyobb. magassaga a sfkta'rcsa folott 2000 mm. A gep sulya 80 t. A 641. abra az. el6tolasszekrenyt abran az ii-anyyalt6 lathat6. mutatja (nyitva); a 642.

Nagy karusszelesztergak. gepgyartisban

A kiilonlegesen nagy fUgg51eges tengelyu sfkesztergakat esztergal6muveknek orszagainak iparaban is igen foritos gepek.
szdmftdsa $zerszdmgepek

is hivjak. Ezek a nehez-

hasznalatosak, ezert a b~keubor

N. Sz. Acset:"kanszovjet t\ld6s Fem(orgdcsol6

estervezese c. konyveben (Tankonyvkiad6 Yallalat, 1953) 20000 tesz emlftest.

mm sfktarcsaatmerCIju es 1800 t sulyu nagy karusszelesztergakr61 nagymertekben huz:naljak. betonreszeket alkalmaznak rajta. 'rotorjainak;

Ai NDK-ban is gyartanak 10000 mm sfktarcsaju nagy karussz.elesztergat, amelynek jellegzetessege, hogy a sztirke ontottvas helyett
Ezeket a gep6riasokat turb6generatorok nagy vizgepek alkatreszeinek, forg6daruk gorgokoszoruinak stb. esztergalasara

Mar a sorozatgyartasban is, de killonosen a tameggyardsban hasznalhatunk celgepeket. Ezek egyseges el6regyartott szerszamgepnSszekb6! (pl. egyseg-gepfejek), a teehnol6giai 'eelnak megfele16en, lehetoleg ax eplt6szekreny' elv szerint osszeallfthat6 gepek. Lehet i1yen gepet peldaul kiHonfe(ekeppen osszerakott fur6egysegekb61 motor hengerfej megmunkalasra keszfteni. A celgepesftesnek tovabbfejlesztett formaja a tameggyartasban hasznalt 'automata-gepsor~ Az. esztergak teruleten is elindult olyan celgepesftesi torekves, amelyaz epft6szekreny elvre hasonHt: egyetlen alapgepre kiilan- fele szanszerkezeteket lehet felszerelni,'mialtal abb6! kUlonbozQ eszterga eeJgepek keletkeznek. . Az alapgep minden esetben azonos marad, azt teMt megfelel6~n nagy darabszamban gazdasagosan Iehet gyartani. A M3. abran Jathat6 alapgepre negyfele szanszerkezetet !ehet raepfteni. Mindegyiknel a munkafolyamat - a befogas kiveteJevel ~ automatizalt. A teljesftmenynoveles jgenszamottev6, killonosen ha a tabbgepes rendszer lehet6seg~t is figyelembe vesszuk.

645. abra. Fenti alapgepb5[ kifeileutete ?,utomatiaale tobbkeses e.nerga

646. abra. Fenti alapgepb51 kifeile.atett automat;dlt :ordu!Q".. <;.apagyfutogyuriile.auro e terga

647. abra. Fend alapgo'pb5! kifejlesatett automatizaft gord;;!o. <;sapagyfutonuru eterga

A - h.16zati aramkapcsol6. B - fllmotor .nyom6gombos kapcsol6i (eI6re-hatra), C - nyom6gomb a tengelykapcsol6hoz. D - ors6forduhitszam elovalaszt6, E - nyom6gombok a fokozat nelk"1i elotolasszabalyoz6hoz, F - valt6kapcsol6 elotolasfokozatok kapcsoltsahoz (elotola. fele.ese vagy megketszerezese), G - urcsa az elotola. leolvasasara. H - valt6kapcsol6, bealliUsra vagy automatikara. I - huz6gt>mb. beallita.ra(ors6 kikapcsolasa a munkadarab felfogasa vagy lefogasa szimara). K - nyom6gomb az automatika bekapcsolasara. L - biztonsagi nyom6gomb. M - utkozlldob a forgasmelyseg bealHUsara. N - kezikar a kesnek kenel torteno mozgatasara a gep beallftisakor 0kezikar a hidralikus nyereghuveiy megszorftasara es oldasara, J P - tulnyomasszelep a hidraulikusan mukod6 nyereg szamara Q - kozponti kapcsol6tabla az automatika beallftasara,

ID
Ez a gep a korszeru szersd.mgep .. gyartas csucsteljes;tmenye. Egy,esiti magaban a ma<:ol6esztergilb es az: automatizilas elonyeit a maximalis telje,ftokepesseggel es a felautomatikus mukodessel. Ha a munkadarabot felfogjuk. a gep onmukodoen dolgozik. A kes mozgasat mesterdarab (sablan) ve .. zerli. A fordulatszamokat es ela.. tohisokat mar elore megillapitottuk es lyukgatott karty'ba bejeloltuk (programvezerles). A gep ke%el6jenek az egesz muvelet lefolya-

sa alatt a kozponti kapcsol6tabla nyom6gombjait kell csak kezelnie. A megtakarfd:;.ok mertekero! a 650. abra alapjan cajekoz6dhatunk. A megtakarftasok ketmuszakos uzemre es muszakonkent 20 munkadarab termelesere vonatkozn-ak. Muszakonkent nagyobb darabszam es tobbgepes- munka eseten meg tQvabbi megtakaritasok erhetok ef.

{E':3_._F- 3
~~
Vondorsos eszfergaval Darab/do !1uszakonkenfi teljes/fmeny
..

.4ufomaftkus masoloeszfergeval

meglakar/tds

~~()
{50 pere

(~ 23
= = = = =
~

pere

= = =
3 db,

= = = = = = = = == 20 db
., db gep

= = = =
=

, fhhez sZiikseges 1 ~Jpek szeima


Ehhez sziikseges muhelyferulef Ehhez szuksijes munkaero

~~b~~
bb 7 db gep
~

2:J~~~~

b
~-

6 db gep

lZ:Z3
120 m2

16m2

>;:/;// :L 104m2

~fJ~w~~~~
~fJ1~~~tfJ

~~

~~tt?f~~tt?ftt?f~
~~~~

20.1 Revolveresztergak

a gazdasagos

sorozatgyartas

szamara

20.11 A revolveresztergak celja, a veHik elvegezheto

muveletek es gazdasagossaguk

Esztergalashoz

rendszerint

tObb szerszamra

van szUkseg, pl.

n,agyolo- es simftokesre, spiralfurora, leszurokesre stb. A szerszamok ki- es befogasa a kUlonbozo muveletekhez mind a mellekidot noveli. Az alkatreszek tomeges gyartasakor igen elonyos, , ha az egyes muveletelemekhez szUkseges s;zerszamok be- es ki

fogas okozta idoveszteseg nelkUl egyetlen mozdulattal fogashoz allfthatok; Ezen kovetelm~nyeket kielegfti. A szerszamcikat a revolverszanon talalhato revolverfejbe be. A revolverfej (csillagrevolver, volver) forg.istengelye toronyrevch'Er), rendszerint fogjak a revolvereszterga nagyres:zt

vagy fJgg51eges (dobre

vagy vfzszintes

(562., 563. abnik), de lehet ferde is. AT. egyes szer-

szamok a fej elforditasa altai kerUlnek munkaallasba. A korszeru revolverfej ugy keszUI, hogy a szan fogasbol valo kihuzasakor a kovetkez6 mozdulatokat I. oldja a reteszelest, onmukodoen vegzi el: tartotta,

mely a fejet munkahelyzetben

2. a revolverfejet elfordftja annyira, hogy a kovetkez6 szerszam fogasra kesz helyzetbe kerUljon, 3. a fejet ujra reteszeli. A szerszamvaltiis tehat onmukod6en tortenik.

Sfkesztergahis

es leszuras.

A csillag- (fUgg6leges tengelyu)

revolverfejhez oldalszan tartozik, amelyre leszuriiskor van szUk-

Szerszamok ::~ /

Revo/ver(eJ
,

seg. A dob- (vfzszintes tengelyu) revolverfejhez nem kell oldalszan. Be- es leszuriist a revolverfejnek a foorso tengelyehez kepest

~----~ UtMzodob

.....

l::ti'

alacsonyabban agyazott tengelye koruJi elfordftiisaval vegzunk Az' elotol6mozgas. A revolverszant hossz iranyban mozgat-

hatjuk keziel vagy von6orso

utjan. Az egyes szerszamokhoz

tartozo elotolasokat a szan a megfelel6 utkoz6re futva sajat maga vezerli. Az el6tolas iranyu mozgasok hosszanak beallftasara az utkozodob szolgal (654. abra). A revolverfej elforditasa onmukodoen elforditja az Utkoz6dobot is. A keresztszan mozgasanak

hatarolasara is hasznalunk utkozodobot.

Ufkdzok

""isoI6esztergalis. galas is vegezheto.

Dob-revolveresztergaval

masol?eszter-

"A 656. abra mas~I6-hosszesztergaI6 kesziileket mutat munka" aliasban'. A revolverfej forgastengelye lejjebb van, mint a foors6

tengelye. A revolverfej vezet5csavarja a revolverszan hossz iranyw mozgasa folyaman vegigcsuszik it masol61ecen, es ezzel a revolverfejet elforgasra kenyszerfti. Ezaltal a kfvant alak (pl. kupos, egyenes vagy gorbevonal alak) a munkadarabra atmasol6dik. Azonos elv alapjan masol6esztergalas kereszt iranyban is vegezheto.

Ail/fdcsavar

;.

Menetvagas.Jobbes balmenetu belsoes kiilso menetek revolveresztergan menetmasolassal (15.2 fei.) keszlilhetnek. Ehhez or menetmasol6 berendezest (577. abra) hasznaljuk. Celszeruen haszmilhat6 revolveresztergakon az .onnyflo menetmetszo fei (578. abra) es az onnyfl6 menethengerJo fei is (571. abra).

Re.volvereszt~rganvegzett ke~.ok:

megmunkalas darabideje a csucseszter-

gan vegzett munka darabidejenel rlSvidebb. ~nnek okai a kovet-

0) Az osszes sziikseges szerszamok elore be vannak "fogva es piHanatok alattJi1unkaalllisba hozhat6k. b) EgyidejUlegtobb szerszammal veg:z:ett megmunkalas a gepi foidot csokkenti.

c) A hossz- es keresztiitkozok feleslegesse teszik a:z: ismetelt merest. d) A furast es siillyesztest is onmukodo elotolassal lehet vegezni. e) Szamos munkadarabot egyetlen felfogasban lehet megmunkalni. Ez a tobbszoros atfogashoz sziikseges mellekidot takadtja meg. f) Revolveresztergan betanitott munkasok (nok is) dolgozhatnak, a gep beallitasara es a gazdasagos megmulikalasi sorrend. megallapitasara azonban kepzettszakemberek kell~nek.

20.12 A sorozatgyartas megtervezese (gyartastechnol6giai pelda) 20.121 A sorozatgyartas muvelettervezese a gyaruzemben


Muveletterv
segftsegevel seert. A muireletterv les adatait, lekek, a sorozatgyartas legfObb segedlete jellemzoit, szamat, felsorolasat, stb. a GyEK (munkaes anyagutalvanyok kiallftasa) is. segedletekre. ki. .A muveletterv vonatkoz6 minosege, felbontjak ertekek mellett adatok, a muvelet tartalmazza a 'meges, mivel abhan az osszes muveletek es minden egyes alkatreszre (operaci6kat), egyetlen kulon keszul. A muveletterv a muhelyreszleg felfogasban megmunkaland6 es darabidoket tartalmazza szamat, a megrendea keszues az egyidoben a munkadarab anyagainak a muveleteket az egyidoben a berkateg6riakat, es a szerszamgep darabok (esetleg megjeloleset, A gyaruzemben

es muveleti
maga keszftette

utasitas. el. osztaly

Az elso ket muvelettervezesi felelos a muveletterv

peldaban

(5.5 fej. es 7 fej.) a tanul6 elkeszfteseert,

a technol6giai

munkat

oktat6ja

a technol6giai

es muveleti

utasitas

valamint

az egesz gyartas

elokesz(te-

a szerszamok

es meroeszkozok altai kezelendo gepek eso munkanormat)

egy munkavallal6 az egy muszakra A muveletterv 'szamara

az elokeszuleti-

a berek

forinterteket

alal?jan dolgozik szerszamok

a Gyartastervezes, es keszulekek jegyzek

szukseges

is fel vannak sorolva, abban utalas

a Gyart6eszkozgazdalkodas ~an az osszes kidolgozott

A muveletterv

egyben

osszesfto a kulonfele

is, mert

A muveleti utasitast utasitas munkalas m6dszer idonormak a sorozattehat menete Megtalalhat6k

szerszamgepeken alapveto bontva, sorrendjere

elvegzendo es elnevezesere

egyes muveletekre

dolgozzak

es tomeggyartas muveletelemekre

technol6giai a meretek,

segedlete, a forgacsolasi

amely a munkahelyen (az ujabb muveletekre tenyezok, a felUleti is. Ebben a segedletben vallk a gazdasagos befogasi m6djat. berajzoljak

szukseges

osszes utasitasokat

benne a muveletek

val6 atteresre) megmunkalas az idonormakat forgacsolasi vazlatat

a megmunkalasi mellekidokre. szuksege~ felUletek

lefrasa, a szerszamok gondos

es keszulekek, ellenorzese.

de meg az elokeszftes A muveleti utasitasba

fo- es vesztesegidokre megjelolesevel, Ha azonban muveleti nak feltuno

ugy, hogy azok alapjan a rnunkahelyen es egyertelmu elrendezeset mukodtetesi rovataba es a munkadarab m6djanak

lehetsegesse fel-, iIIetve

es ezekhez

az alkatreszek

a megmunkaland6

a szerszamok a befog6keszulekek vazlataira utalast

es a szerszamok ezekre

elrendezesenek kulon mellekletek

abrazolasa, keszulnek,

fogasbeallitasuk amelyekre

50rrendjeben utasitas-

utasitas

szolgal6

nem fer bele, akkor

a muveleti

kell tartalmaznia.

,
Ix1lx'
~'IIII

~ UJ' ~
- ~

\.IXlxlx'

""

'"' I'"' '5

Muvelette ..., Gyartasi m6dszer \ 'Munkadarab anyaga

111.\
Egy nyers darabb61 keszii10 alkatreszek db szama' Db (gyartmanyonkent)

I~

Rajzjegyzek I 41415

Foly6szam 74/90

'Rajzszam Lo 515312/3. resz

Gyartmanytfpus IDOl 1483

I
Norm.

r.

lap

Nyersmeretek, I illetve szelveny Minta szama 46418

r,
2,3

I
I
..

..

Osszesen I lap muveletterv szama

~I k~tresz m_e_g_n_e_v_ez_e_' s-e------------1 ,Szelepkarima

Gyartmany megnevezese Kiilszini bcinyamozdony

----I
1/100 Ft
'5

Alkatresz jon rakt. Alkatresz megy szer.

\ Alkatresz nyerssulya (kg)

Megrendelesi szam

I
>-.
t>O

<r"

>-. Qj Q) (ii..c:'N

." >~bO

'" .,;

'" . ." .~ '" ." '"' ::I


Muvelet lefrasa
.;;

I
_,-'

Lo 2147// Normaido (pere)

c- .Cl)
~Q)

~
'0'

Cl) 'Cl) Cl)

..ct::J '" '::1 E'Cl)

...

-;;; > '::J

'"' Cl)

-;;;E ~'" Teljes esztergcilcis


~::s

Cl),

N t>OCl) Cl)...,... "cd c: QJ

'" N

_ __
..
lit

Szerszamok _._"'_._-,---- ... ._---~----"_.,.,

--.--------- ." .;: c'"' ." 'Cl) ,ro.:::t..-.., '0


~-.o ccd''''O

E > '
N b.Ofij

~ >
(J)

Egyidejuleg

_c_ 'Q)
::::1 tlO Q) N QJ;~--"Q)

> ." N

~ E ';
N-'CV
V)

..ID E

forgaesol6szer. szam(megnevezese es i.e1e)

meroszerszam (megnevezese es jele) Dug6s idomsz. 070,8 A3 Villcis idomsz. o 160x3 Me/ysegm. idomsz ~,4-0,2

:::J .

o "-' E"O N

>0 bO "0

~~ .~
E-

- ... ...,...
Cl) '" Cl)Cl).o

s:::

bO .Cl)

'"' Cl)
:::J

~ ~

NN"O

...

~
'0

'Cl)

l;l

~o "0.0

...
oj
I

'"' Cl)
l;l

...
oj

~1It-

'Cl) <Q

:o"'C "'0 "'0

'0 "0.0'

'Cl)

LU,

"'0
940

~
'0

~"O
0-

Munkanorma (db/8 6ra)

"'0 @o

LU

Meeh.

I'

"

Rev. eszt. 9ucsm'ag: 220 050 mm 5 kW Lelt. sz.


3/ //2

Hcirompo(cis tokm. I kest. 3 kes 3 kest. 2 kes I kest. I kes

5 db N 1901 b 16 OJ 2 db N 1904 j 16 OJ 2 db N /904 b 16 OJ 3 db N horony beszur6; r == 2

IV.

45

51

Miivk. citvetel I I
I

III.

15

215

223

Felerosfto (uratok (urcisa (4 db o 16) Miivk. citvetel

Osz/. (ur6g. 4ors6s fejjel Lelt. sz.


6/64

Fur6kesz. 21 Lo 16

4, db gyac. cs(. 0/6

Felerosfto (uratok siilfyeszt. (4 (urat 0 16x28) Vegcitvetel


SZ.

Osz/. (ur6g. 020 Lelt. sz.


6/34

Fel(og6 keszii/ek

I db csapos siilfyeszto o 16X28

III.

15

200

240
"

Valtozt. ertesftes

Kiadva

Valtoztatas lefrasa

I Nap

I
I

!\lev

I
Tervezte: Norm. ellenorizte: Latta:

Nev

I
I

Nap I Muhelyfonok: I Foteehnol6gus: Engedelyezte:


I
I

Nev

Nap,

MCfvelettel''I'

Gyartasi

m6dszer

111.\
Egy nyers darabb61 keszii 10 al katreszek db szama

'Munkadarab anyaga Nyersmeretek, iIIetve szelveny Minta szama

I
r.

I
1
2,3

Rajzjegyzek

41415 ~

I I

Foly6szam

'Rajzszam

Gyartmanytrpus

I
Norm.

r. lap
Osszesen

74/90

Lo 515312/3.
Alk~treS= megnevezese

resz

IDOl

I I

.Sze/epkarima
Gya~tmany megnevezese

-~-I
I
szam 1/100 Ft

1483

I lap
szama

muveletterv

Db (gyartmanyonkent)

46418

\ Alkatresz

nyerssulya

(kg)

I
t>O

>>-. Qj

<,.
CI)

'>~b.O "
(ij..c::N ..c~::J VI '::1 E 'Cll

-.;
Cll

...

'" .,;
>

.~ '" ...
'" .",
Muvelet lefrasa

I I
_,""

Alkatresz

jon

Kiilszini

bcinyamozdony
Megrendelesi

rakt.
Alkatresz megy

'" ::I

.;:;

-.;E I:'"
reljes esztergcilcis I'
>,'" ~::s N

Cll.

a. 'Cll 'Cll N OJ)Cll > Cll...,.., . "Cd r::: QJ

Cll

E
~

N b.Olij
QJ

I:

..

I:
I

'::l

Cll N_'Q) lI)

E '"

o-

N Cll ".> .OJ Q) _c_


:::J

'Cll

'"

_._._ID
VI

Szerszamok --_., .... _ ..

.~--~ ..

"I~.-.... ';<-.0

. '".
...

I
-.-

Lo 2147/1
Normaido (perc)
tU

szer.

EgyidejCileg
'() a. 'Cll OJ)

'i:
OJ) ,Cll

'"

'0

...
Cll

b.O Q) N <U~-

~-'Q)

.. ~ E

forgacsol6szer. szam(megnevezese es jele)

meroszerszam (megnevezese es jele)

c"'-o ::J '0 "-' E -0 N ,~

-0

c'

E-

~~

- Cll '" L.""'" CllCll.o

~ .0.:

:::l
'Cll .0.:

l;l

~o -0.0 :0"'0

L.
I

...
Cll

'5
'Cll

NN-o

..

~VI-

'Cll

00

w,
45

'0

"'0
940

"'0 "'0

'" .0.:

~o . -0.0

...
tU

Munkanorma

(db/8

6ra)

:;;-0

'0

0-

"'0 @o

I Rev. eszt. esuesm'ag: 220 050 mm 5kW Le/t. sz. 3/112 Hcirompofcis tokm. I kest. 3 kes 3 kest. 2 kes I kest. I kes 5 db N 1901 b 16 ttJ 2 db N 1904 j 16 ttJ 2 db N /904 b 16 ttJ 3 db N horony beszur6; r == 2 Dug6s idomsz. o 70,8 A3 Vii/cis idomsz. o 160X3 Melysegm. idomsz ~,4-0,2 I I IV. 51

Meeh.

'.

Miivk. citvetel I I
[

III.

15

215

223

Fe/erosfto furatok furcisa (4 db o 16) Miivk. citvetel

Oszl. fur6g. 4ors6s fejjel Left. sz.


6/64

Fur6kesz. 21 Lo 16

4. db gyae. esf 0 16

Fe/eros{to furatok siil/yeszt. (4 furat 0 16X28) Vegatvetel


sz.

Oszl. furog. 020 Lelt. sz.


6/34
I

Felfog6 kesziilek

I db esapos siil/yeszto .0 16X28

III.

15

200

240
"

6 Valtozt. ertesftes

I
Nap
I

Kiadva

Valtoztatas

lefrasa

Nev

I
Tervezte: Norm. Latta: ellenorizte:

Nev

I
I

Nap

I
Muhelyfonok:

I
Foteehnol6gus: Engedelyezte:
J
I

Nev

Nap.

Gyartasi m6dszer

III.

MUVELETI UTASfTAS I.

Rajzjegyzek
41415

FOly6szam

Rajzszam
Lo 515312/3.

74/90 AI

resz

I I

Gyartmanytipus
IDOl 1483

I. lap

osszesen 2 lap Muveletterv


Lo 16

katresz Muvelet Te/jes

megnevezese lefrasa e s z tel'


GG-12

Sze/epkarima

'" N .", >

.. ..
Vazlat
(Iasd /. me/lekletet!) (657. abra)

g a I a s

I I
Keszlilekek

Muvelet sorsz
I

Anyagminoseg Nyers meretek ill. mintastam Egy nyersdarabb61 keszlilo alkatreszek db szama. A sorozat darabszama Az alkatresz nyerssulya (kg) Egyidejuleg megmunkaland6 alkatresz (db)
I

'" :5

3!
-'c: "
::>
1>0

Muhely v. reszleg

Atmeno sz.

megnevezese
I kest. 3 kesre

szama

Meeh.

Szersz. gep megn.


Rev. estt.

I 400

3
I

"
"

2
I

"

Lelt. szama
3/112

'" E

2,3 Elokeszlileti es befejezesi ido


.

"
0

'" .",
'"

.~
.2
1>0

D a r a bid Berkateg6ria

<Xl

kezelendo szersz. gep (db)


I

foido

mellekido

veszteseg ido
1,02
0

darabido

Munkanorma db/8 6ra

'IV.

45
Tee h

5,80

2,58

9,4
Elkeszites ideje

Szerszamok Sorsz. Megmunka.l land6 felliletek A muvelet tagoz6dasa forgacsol6szerszam megnevezese jele

o I 6 g i a i a d a t

k elotolas

meroeszkoz megnevezese, jele

atmero szamitott vagy megmunk. lokethossz hossz fogasok mm mm . szama

ford. szam vagy ketfordulamellt~k vag6kettos tos loketek fogas foid6 id6 sebesseg szama per- melyseg tonkent .Ioketerimm perc kent mm perr. eenkent m/pere mm

'I

Munkadarab 1 a b c

befogasa harompofas

tokmanyba I db N 1904 b 16 C!J 2 db 215

I
N 1901 (rogzftett
iitkozo) 160
1

0,6 61

a, b es e felii/etek nagyofasa, revolverfej e/fordftasa a keresztszanon, a gep bekapeso16sa es keresztszan, gep kapesolasa es iitkozore al/{tas Kozpontcsftciperem nagyofasa (azonos szupportalfcis) Atvitef:

36

90 90

5
2
O,/~

2,22

0,28

b 16 C!J ua.

45

1,5

kezzef

Valtozt. ertesftes sz. I Kiadva

Valtoztatas leirasa

I Nap I

Nev

I
Tervezte: Normat ellenorize: Latta:

Nev

Nev

I~I

0,30

0,18 1,06

Nap

II

Muhelyfonok: Fotechnol6gus: Engedelyezte:

II

jlli.
I

I
(olytatcis)

Rajzjegyzek

Foly6szam

Rajzszam

Gyartmanytfpus

2. lap
osszesen 2 lap ideje

41415

74/30

Lo 515312/3.
Technol

resz

IDOl
6 g i a i 'adatok
.~==~~.~c

1483

Elkeszites

S z e r s z a m

--.<: ....

-_.

-===,.""."~,...,,..,......-....._---

----

elotolas

Sorszam

Megmunkaland6 felliletek

"' (3

..>i
<:

-0 ....

....

"'

m u v e let

tagoz6dasa

forgacsol6szerszam (megnevezese es jele) meroeszkoz (megnevezese es jele)

-'<: ;Q >-

OJ

'" E E E t: E
I

-'<:

OJ

..
<:

""

OJ

"" > '"


-0
'OJ

E .",

'"

,'"
[
Athozat:
I

.s E

'- E

. ~ ..c

.E '" (3
... N

o'

'" -'<:
.", '" .g ""
I

I 'OJ "" '" '"

>'ro

>-'" ~E
+oJ

..
<: <:
'OJ

-'<:

'OJ

E
OJ

N ""OJ

~ ~
OJ

~r;I~~

':' ______ 0. '0 ~~L

~~ ~
Cl)

'" >-

""

-'<:

'OJ

..
OJ

<:

~
:gE liE

<: 0

-'<: ;Q

'"

foido

mellekido

.~ E
>

L.. :0 .,8-

,~ E

c..

'"

;E

'" E 'B t E ~

perc

perc

I
70,8; 60 I 67

2,52

1,06 0,40

'e

Furat ela- es keszre esztergcil6sa, csillagrevo/ver(ej el(orgatcisa, gep kapcsolcisa, (ogcisra cil/cis, meres

2 db N 1901 Dugos idomszer; b 16 c)J 070,8 A B

300

1,8

0,22

0,91

Kenohornyok beszurcisa (mind a hcirom egyszerre), revolver(ej el(orgatcisa' a k ere s z t s Z u p p 0 r ton, gep kapcsolcisa, fogcisra cil/cis

3 db N horony beszuro, r = 2

75

2,5

71

300

kezzel

0,32

0,24

a b

a es b (eliiletek keszre esztergcilcisa, revolverfej el(orgatcisa a keres z t s z upp 0 r to Ii, gep kapcsolcisa fogcisra cil/cis;

IdbNI901 bl6 c)J I dbN 1904 b 16 c)J

Melysegmero hatcirmero idomsz.: 7,4-0,2

215

36

80

1/8

0,3

0,/8

1,69

0,28 ,

csillagKozpontos to perem keszre esztergcilcisa, e/forgatcisa, gep kapcsolcisa, (ogcisra revolverfej cil/cis, meres

160

59

118

0,3

kezzel

0,36

0,24

8
Viltozt. ertesftes sz;
:1

I I

0,36
A munkadarab I

ki(ogcisa, letevese 5,80


lefrasa Na Nev Tervezte: Normiit Latta: ellenorizte: Nev Na Muhelyfonok: Fotechnol6gus: Engedelyezte: Nev

2,58
Na

Kiadva

Valtoztatas

20.2 Automatak a gazdasagos tomeggyartas szamara


Az esztergal6 automatak onmukodoen !ehetnek egy- es tobbors6sak. dolgoz6 revolveresztergak~ MegkGlonboztetGnk felautomatakat es teljes~automatakat. ezek

Az alkatresz megmunkalasa rendszerint rudanyagb61 tortenik, melyet a foors6n keresztiH dugva szorit6berendezes fog meg. Age? teljesen onmukodoen munkalja meg es szurja Ie az alkatreszeket a rudr61. Minden mozzanat automatikusan tortenik: a revolverszan elotolasa es visszafutasa, a revolverfej valtasa, a keresztszan mozgatasa, a nyers rud oldasa, eloretolasa es megszoritasa. Eppen ezert egy dolgoz6 tobb automata kiszolgalasat is el tudja latni. Az onmukodo mozgasokat vezerlotarcsak vezerlik, melyeken a munkamozzanatoknak megfelele5en kGlonfe!e ryeS palyak vannak (658. abra).

Tobborsos' automatak. 4-6 ors6sak. Az ors6kat kozponti ors6hajtja meg. Minden orson kGIon nyers rudat dugnak keresztill. Az ors6kkal szemben all a szerszamfej negy keszlet befogott szerszammal. Mind a negy szerszamcsoport egyidejUieg dolgozik (659. es 660. abnik). Ha az utols6 szerszam (660. abran IV.)a munkadarabot leszurja, a nyers rud onmukodoen eloretol6dik. />. ~zerszamszan onmukodo visszahuzasa utan a szerszamfej ors6ja 90'-ka! elfordul. Az I. rud az I-es szerszam ele kerGI tovabbi megmunkalasra. Tehat minden rud korutat tesz meg a kGlonbozo szerszamokhoz, mfg a N-nel a szerszam a kesz munkadarabot leszurja. Ezek' az automatak rudanyagb61 dolgoznak (rudautomatak), de vannak olyanok is, melyeknel a nyers darabot tarb61 (magazinb61) vezetik a befog6szerkezethez (tokmanyos automatak).

Egyors6s felautomata,. Kovacsolt es ontott darabok megmunkalasara hasznaljak.' A munkadarabokat a felautomatakon kezzel fogjak be. Az osszes tobbi mozgatasok itt is egeszen onmukodoen tortennek, akarcsak a teljes automatanal. A 661. abra otors6s felautomatat mutat be. Az 5 munkadarabot a revolverfej szorit6hGvelyei fogjak meg es az elotol6mozgast a revolverszan vegzi. Az esztergal6 fomozgast az 5 szerszam vegzi; mindegyik szerszamors6 mas fordulatszammal futhat.

21 KoszorUles 21.1 A koszoriiles celja es elvi alapjai. A koszorukorongok


21.11 A koszorUles celja
Megklilonb5:ztetlink szerszamkoszoriilest (3.082 es 3.104 fej.) es munkadarabok koszoriilessel torten5 gyartisat. Munka~arabok koszoriilessel torteno gyartasa. A koszoriilesnek celja: hogy nagypontossagu munkadarab?kat .gyartsunk, amelyeknek feliileti tulajdonsagai is kitun5ek. KoszorUlessel edzett es edzetlen alkatreszeket egyarant megmunkalhatunk. Tomeggyartasban az alkatreszeket esztergalassal csak el6munkaljuk, a' keszremunkalast koszorUlessel vegezziik. Az esztergan vegzett simitassal szemben (eltekintvea finomesztergal<ist61, 3..1.1fej.) a koszoriilesnek a kovetkez6 el6nyei vannak: nagyobb felUleti finomsag es egyenletesseg, mivel a fogasvetel k!5szorUlesnel igen csekely, a selejtlehet5seg is kisebb; vegUI gazdasagosabb, mert a koszoriiles gyorsabb, mint a simit6 esztergalas. Jelent5sebb koszoriilesi eljarasok a kovetkez6k: korkoszoriiles (kUls5 es lyukkoszorlHes); sikkoszoriiles, tsucsnelkUIi 'koszoriiles es menetkoszoriiles.

21.12 A koszorUles elvi alapjai


Koszoriileskor'a koszorukorong finom forgacsot valaszt Ie a munkadarabr61. A koszorutarcsa megvalasztasa. A koszorutarcsanak kiilonfele mu nkakhoz val6 kivalasztasakor a kovetkez5 szemporitokat kell figyelembevenni: akoszorukorong-szemcse anyaga, a szemcse nagysaga, a kot5anyag, a kotes kemenysege es a korong tomorsege (porozitas). A kos7;orukorong-szemcse anyaga. A koszorukorongok igen kemeny, elessarku szemcsekb61 al/anak, melyeket kot5anyag tart ossze (662. abra). Vannak termeszetes es ll'I'esterseges koszoruszemcsek. Szemcseanyagok MNOSZ 4501 szerint: Szemcsenagysag. A szemcsek osztalyozasa finomabb. vagy durNemes elektrokorund (kb. 99% AL203 tart.-mal) jele: KA vabb szemcseju korongok gyartasa celjab61 szitilassal vagy iszaElektrokorund (kb. 95% AL203 tart.-mal) jele: KB polassal tortenik. A szemcsenagysagot at I angol hUvelyk hosszra Masodrendu elektrokorund (kb. 60% AL203 tart.-mal) jele: KC es5 szitalyukak szamaval jeloljiik. Te.r~.eszetes ~orund j~le: KO Szemcsefinomsag jelzesek (MNOSZ 4501) SzJllclumkarbld Jele: SC Nagyon durva" 3 10 12 Zold sziliciumkarbid jele: SCZ Durva 14 16 20 24 A termeszetes koszoruszemcse anyagot (smirgli; korund) ma mar Kozep 30 36 40 46 50 rjtkan hasznaljak. Finom 70 80 90 100 120 A mesterseges koszoruszemcse anyagok koziil a mukorundot (KA; Nagyon finom 150 180 200 220 240 KB; KC) acel koszorulesere, a sziliciumkarbidot (SC; .SCZ) .on. Porfinom 280 320 400 500 600 800 tottvas, keregontveny, vorosrez, aluminium es kemenyfem megNagyol6 koszorulesre durva, simitasra finom szemcseju koronmunkalasara hasznaljuk. got hasznalunk. A koszorukorong kotoanyaga. Alabbi kot5anyagokat kUIonboztetjU k. meg: Keramia, jele MNOSZ 4501 szerint Ke Mugyanta (bakelit) Ba Gumt Gu -S62. abr Sel/ak Se' A koszorukorong Viziiveg (szilikat) . Si slerkezete Magnezit Mg A magnezit kot5anyag a nedvesseget (hut5folyadekot) nem alljat A koszorukorongkemenysege (662. abra). A koszorukorong kemenysege alatt tulajdonkeppen a kotes el/enal/asatertjuk a szemcsek kitoredezesevel szemben. Ha a szemcse megkopik, a fellep5 nyomas kovetkezteben kitorik a kotesb51 es helyet ad ujabb, meg eles. szemcsenek.(a korong onelezese). A korong jelzese tehat nem a,s:zemcse kemenyseget jelenti, hanem a kotes el/enallasat. Kemeny korong kot6se er5sebb, mint a lagye. A kemenyseg jelolese (MNOSZ 4501) , Nagyon lagy E F G' Lagy H I Je K Kozepes L M N 0 Kemeny P Q R S Nagyon kemeny T U V Z Mivel a szemcsek kemeny anyag koszoriilesekor hamar eltompulnak, konnyen kel/ kiperegniok. Kemeny anyag koszoriilesere tehat I<igykotesu kovet alkalmazunk es viszont. Ha a munkadarab es a koszorukorong kozott az erintkezesi felUlet nagy (pI. bels6 koszorules). lagy koszorukorongot valasszunk, mert at egy-egy szemcsere es5 igenybevetel.nagyobb es hogy a szemcsek kitoredezhessel1ek, a kotes. nek lagyabbnak kell lennie. A koszorukorong tomorsege. Tomorseg alatt a szemcseknek es lyukacsoknak (p6rusoknak) a csiszol6korongban val6 vis:zonylagos. elos:zlasat ertjUk. Tomorseg jelolese MNOSZ '4501 szerint: nagyon ti'mor I tomor 3 kozepes 5 ritka 7 nagyon ritka' 9. A tomor stemcsezetu tarcsat kemeny anyagokhoz es finomabb felulet eleresere hasznaljuk, ritka szemcsezetut pedig nagyolashoz es. elken6desre hajlamos ,\nyagokhoz. Koszorukorong alakok (MNOSZ 4500). Kiilonboz6 alakukorongok kesziilnek (663. abra). A fa:zekkorong es a szegmensekbo[ osszetett korong sik felUletek koszorulesere szolgal. Az ut6bbi koszorul5 t<:ste!<b61(szegmens) es felfog6tarcsab61 all.

l:gyenes korong
(Teircsa)

fazekkofDngSzegmenskorong

Makos korong

'i1
N~;,~~~=.:J<r
665. abr . Kaszaruk"r"ng kiegyensulyo%a.sa. 666. abr . A k&szoru- 667. abr . A sz.baJyoz6. korong felfogasa gyemant ilhisa

A koszorukorongfelfogasa. A korongot felfogas el5ttcsengesi pr6banak vetjUk ala. Ez abb61 all, hogy atarcsat lazan tartjuk'es ta. kalapaccsal meglitogetjiik (664. abra). Ha nem ad tiszta, cseng5 hangot, akkor hajszalrepedesek vannak a korongban, melyek a k6 szetrepiileset okozhatjak. Rugalmas kotesu (gulT]i, bakelit stb.) tarcsak nem' adnak hangot. Nagyobb tartsak belsejeben is lehetnek szivacsos vagy surubb reszek, minek kovetkezteben egyensulyhibasak es nem forognak siman. Ett61 a korong szetrepiilhet, vagy legalabbis rezgesnyomok maradnak a munkadarab 'feliileten. Ez6rt a korongot ki kell egyensulyozni (665. abra). A tarcs:it tUskere fogjuk es poritosan vlzszintes elekre helyezzuk; a nehezebb oldal lefele fog fordulni. Az egyensulyozas a kiegyel1sulyoz6 sulyok eltolasa vagy lekoszorules altai tortenik (MNOSZ 4504). A kiegyensulyozast erre a celra keszUlt 'kiegyensulyozo merlegeken is lehet vegezni. A koszorukorongot a koszoruors6ra belUI kisUllyesztett tarcsak koze kell fogni, hogy csak a tarcsak peremei szorltsak. A furatnak az: ors6atmer6vel tokeletesen egye:zniekell. A j6 feler5sftes erdekeben a korong es a tircsa koze papk-, b6r- vagy g~mibetetet tes:zunk (666. abra). ' ., '. " A koszorukorong szabalyozasa (667. abra). A szabalyozas (Iehuzas) celja a:z, hogy az eltomottes kopott tarcsak~t megl~.t e!e~se. tegyuk es pontos koralakra hozzuk. Ez acelkerekekkel ("cs!llag") vagy s:zabalyo:z6gyemanttal tortenik. Ezt a pontos'meretre koszorulo. korongoknal. nem szabad kezb51 vege:zni, hanem leszabalyoz6 keszulekkel ve:zetettgyemanttal.

Csapok, tengelyek, ors6k kulso hengerpaliistjanak koszorUlesere hasznaljuk es korkoszoril gepeken vegezzUk. KoszorUiesi iranyertekeit nihagyas. lasdaz A munkadarabot koszorUles elott a keszmeretnel valamivel nagyobbra kef[ hagyni. A koszorUlesi rahagyas L1X. tablazatban.

LlX. tab/azat

A tengely atmeroje

nevleges
(mm)

Tengely

hossza

(mm)

Konoruleii

rahagyis

a tengely

hevleges

atmero jete

(mm) 1600-tol 2000-;g


I

400-ig

400-t61 800-ig

I
I

800-t61 1200-lg

1200-t6l 1600-lg

I elteres I

~l~-------

--

I
rI
I I

2000-e" leliil
,,-~-

felso ertel<e

+0,4 +0,25 +0,45

+0,45

+0,55 +0,4 +0,55

+0,6

+0,7 +0,5 +0,7 +0,5 +0,7 +0,5

+0,8 +0,6 +0,8 +0,6 +0,8 +0,6

I
i
I

+0,3 +0,55

+0,4

+0,55 +0,4

II

LX. tab/azat

Koszorukorong megvalasztasa hengeres palastkoszorUies (kiilso korkoszoriiles) szamara (atlagos ertekek)


Munkadarab. anyaga
Kemenyseg

KUlso hengerpalast koszorlilesnel megkulonboztetUnk elotolassal es beszurassal torteno A) Elotolassal


3Z

koszorulest. palast(kulso kot-) koszoriiles.

'lszemc~enagY~l
sag

Szemcse anyaga

dolgoz6

Acel (nem edzett) Acel (edzett) Ontottvas

L-N Je-L K-M

30-70 30-70 30-60

Elektrokorund Elektrokorund Sziliciumkarbid

Ennel

altalanosan hasznalt kosz,orulesi m6dnal a munkadarabot. a kovet-

altalaban csucsok 'koze fogjuk be. Hosszabb munkadaraboknal Wnetta (bab) ha~znalata szlikseges. Korkoszorilgepeknek kezo mozgasokat kef[ vegezniok: (668., 669. abra). I. a koszorilkorong forgasa (fomozgas),

II. a koszorulendo targy forg6mozgasa, Ill. sugar iranyu elotolas fogasmelyseg vetelhez, IV. oldalelotolas. Az oldalelotolasnak megfeleloen a csiszol6gepek ketfele kivitelben keszulnek. I. A koszorilkorong helyben forog, az oldalelotolast a munka-

darab vegzi (668. abra). 2. A munkadarab helyben vegzi forg6mozgasat, az oldalelotolast, pedig a munkadarab mellett ide-oda jar6 forg6 koszorilkorong' vegzi (669. abra). Az ,ut6bbi eljarast altalaban sulyos munkadarabok koszorulesere
I

haszn~ljak. A koszorukorong forgo fO,mozgasa. A korong keruleti sebes-

seget nijsec.ban adjuk meg. Iranyertekek a LXI. tiiblazatban talalhat6k. A megadott ertekeket nem szabad tUllepni, mert a korong szetrepulesenek ~v:eszelyeall fenn. A koszorilkorong a koszoril

ors6fejben agyazott ors6ra van szerelve. Meghajtasa kUlon motorr61 ekszij vagy laposszij hajtassal tortenik.

A koszorukorol'lg

keriileti sebessege (iranyertekek).

[m/~~ldbjdZa}

A munkadarab azonos

forg6mozgasa.

A csuesok koze fogott munkakapja es forgasi iranya ugyhogy ez, a munkadarabbal segitsegevel tobb sebesseget

darab forg6mozg<isat a' menesztoors6r61 a koszorilkorongeval,

Munkadarab

anyaga

Keramikus-. szilikat (vfzuv~g)-. bakefitkotes

I
I

, szemben forog. A munkadarab cillo csuesok koze van fogvai:es


Magnezitkotes

forgatasa az' all6 csues koriil forg6 menesztotaresa tortenik. A meghajtast szolgaltat. elotolas fordulatszamot A. munkadarab (fogasvetel). keriileti

Acel Gyorsacel Ontottvas Konnyilfem

30 m/sec 20 m/sec 25 m/sec 35 m/sec

motorr61 'kapja.Sebessegvait6ja

20 . .. 25 m/sec

m/min-ban adjuk meg (LXII. tablazat). A sugar iranyu les kozbenazonban A Koszorilkorong elotolasa a munkadarab fele (a fogasve~el) kezzel tortenik. Koszoriia tovabbi fogasvetel minden iranyvaltoztatas, is tortenhet. Nagyol6kos:toriilesnel a 0.005-tol (Ioket) utan onmukodoen

fogasmelyseg 0,03~t61 0,06 mm-ig. simit6koszoriilesnel


LXII.tciblazaf

A munkadarab

keriileti sebessege (iranyertekek)

(mjmin),

0,01 :mm-ig. Hosszu es vekony munkadarabok 'koszoriilesekor viss:z:afutasnal fogast ne vegyiink. Az oldalelotolas. A tengely iranyu (oldal-) elotolast a klSs:toruvagy hidraulikus (olajnyomassal de hidraulikus hajdsnal az /asztal vegzi. fogaskerekhajtassal.

Munkadarab

anyaga

INagyof6, pahl,stkoszorulOsl

Simit6 ,palastkoszoru/Os

Lagyacel Edzettacel 6ntottvas Konnyufem

10-12

m/min'

,8-10 12-15 12-15 30-40

m/min . ./ m/min m/min m/min

12-'-15 m/min 12-15 30-40 m/min, m/min

I
I

torte no) hajtassal. Fogaskerekhajtas eseten :is az asztalnak tobbfele: ~ebessegi fokozatot adhatunk. , asztal 'mozgasanak szabalyozasa fokozat nelkiili (adott hatarok szelessegenek (LXIII. tablazat).

kozott). Az oldalelotolas nagysaga altalaban drgyfordulatonkent

1/3-4/5 resze a koszorukorong


B) Beszuro koszoriilest

(671. abra) rovidebb es.apok koszorii~

lesere (I)es alakos koszoriilesre (III) hasznalnak. Akoszoril~orong helyben forog. csak fogasvetel celjab61 sugar iranyban toljuk el. Lehetofeg szeles koronggal dolgozzunk. Ha a csap megis hosszabb, mint a'korong szelessege. akkor tobbszori bes:turassal keszitjiik el a munkadarabot es a vegen egyszeri ide-oda mozgassal vegze~t s imit6fogassal koszoriiljiik keszre (II).

21.22 Belso korkoszQrUles


koszorugepeken)
LXII I. tcib/cizat

(lyukkoszorUles)
(Iyukes a munka-

Furatok koszoriifesere hasznaljuk es furatkoszorugepeken keszitjiik. Mivel a koszorukorong darab kozott a:t erintkezesi gerpalast koszoriilesekor, csezetil I'
Simfto' palastkoszorulOs

feliilet itt nagyobb. mint kiilso henezert higy es tobbnyire durvabb s:tem-

Ol.daielotolas

(asztalelotolas) 1 fordiJlatara (iranyertekek)


pafas~koszorUies

a munkadarab

,korongot hasznaljunk. A ko atmeroje a kos:toriilendc5 kb. % resze legyen. A berezges elkerii"~se atmeroi viszonyfag kicsinyek, miertis a vegett nagy forduJatszammal

furat atmerojenek
Nagyo/6

.vegett a koszorilors6 rovid es Eros legyen. A furatkoszoriileshe:t 'liasznalt koszorutarcsak kivant keriileti sebessegelerese

Acel '\ A koszorutarcsa A koszor~t~rcsa -b-'-nt-o-'t-tv-a-s-szelessegenek 2/ _4/5 resze s;/eles:/ege~ek " 33 resze -------~------~---'-0

II

kell azokat jaratni. Belso koszoriilesre ketfefe eljarast kiilonboztetiink meg: I. A munkadarab (koszorukorong forog (672. abra). A mU!lKadarabot befog6A fomozgast

hiivelybe fogjuk es forgo mozgast adunk neki. koszoruors6val vegeztetjiik. 2. A munkadarab mereteiknel blokk.

.forgasa). az oldal elc5tolast es a fogasvetelt a

all (673. abra). Ezt a m6dszert olyan munalakjuknal es (Peldaul aut6hengera fomozga.son,

kad'arabok megmUnkalasara hasznafjuk, melyek fogva nem forgathatokel. stb.),.A nagyobb hajt6rud koszoruors6

oldalelotolason es fogasvetelen

'kiviil meg bolyg6moz~a.st is ve-

gez a koszoriilendo munkadarab tengelye koriil. Mind a ket m6dszerhez van vizszintes es fiiggoleges ors6ju g~p is. Gyakran kiilso palastkoszoru gep is feJhasznalhato furatkoszorii. lesre.

21.3 Sikkoszoriiles.Csucs nelklili koszoriiles. Menetkoszorliles. Hut~s, meres es hibik koszoriileskor

674. abra. (a korong

Slkkoszo'rUles pa.lastjaval) I.

LX/V. t6b/6zat

Koszorukorong
M ____ k d un a ara b

megvalasztasa

sikkoszoriiles
fazekkorong I kemeny- 1 segsze.mcse

szamara

Sfkkoszorules, sima koszorilko-I anyaga \ kemen;~ol ng l seg sze~cse

I Koszorutarcsa I anyaga
I EI. korund EI. ko~ SZili~iumkarbld

, I I Acel K-L I 30-45 I-K' (edzes nelkiil) I-K] 30~5 ~;--I-~~~-----I I-K I 24--35 I-K
I

' 24-35 24-35 I 24-35

21.31 Sikk.oszoriiles
.Ez slk es pontos, nagy feliileti .simasagu feliiletek el6allftasara szolgal. Ket eljarast kiilonboztetiink meg: a) a koronga pa1astjan koszoriil, b) a korong a homlok(eliileten koszoriil. Ha a korong a palastfeliiletevel koszoriil (674. es 675. abra), sima korongot hasznalunk. eS'akkor alkalmazzuk,ha nagy pontossagot -lis kival6 f~liileti sima~got kivanunk. Termeszetesen a korong szabalyozasanak is gondosnak kellett lennie. Ha 3, korong hom~kfe!iiletevel koszoriil (676. es 677. abra), ugynevezett fazekkorongot vagy szegmens koszorukorongot hasznaJunk es ott alkalmazzuk, ahol a sfkkoszoriiles termelekenysege a mertekad6 szempont. Sikkoszol'uk. A ketfeleslkkoszoriilesi eljarasnak megfeleloen a sikkoszorugepek is ketfelek: .J. Vizszintes tengelyu sikkoszoruk (674., 675. abra). Ezeken altalaban sima korongot hasznalunk, de sz6bakeriilhet itt mas kikepzes(f korongpalastfeliiletevel torten6 koszoriiles is. Az asztal vizszintes sikban ide-oda jar, vagy ha a gep korasztalos, ez forg6mozgast vegez. 2. Fiiggoleges tengelyu sikkoszoruk (676. es 677. abra). Itt csak fazek alaku vagy szegmenskorongokat hasznalunk; Az asztal itt is ide-oda mozg6 vagy kormozgast vegzo lehet. ' , A koszorutarcsamegvalasztasa. Mivel az erintkezesi feliilet a korong es a munkadarab kozott - kiilonosen a fiiggoleges tengelyu sikkoszoruknel - nagy, lagykotesu es durvaszemcseju korongot hasznalunk: (LXIV. tablazat). A m,:,nkadarab felfogasa. Erre acelra szolgal a gepsatu, valamilyen specialis felfog6kesziilek vagy a magnesasztal. Az elektromagneses hatason alapul6 magneses. felfog6asztalra csak magnesezheto munkadarabok foghat6k fel (peldaul bronz-, konnyufemdarabok nem) . .Forg6 magnesasztalok az aramot csusz6gyurukon keresztUl kapjak.

21.32 Csucs nelkiili koszoriiles


Alkalmazasi teriilete f61eg a tomeggyartas. Erre kiilonleges gepeket 'gyartanak ("centerless"). A tengely iranyu el6tolast az elotol6korong 'adja. Ennek tengelye kisse ferden all a koszorukorong tengelyehez kepest. Ezaltal a munkadarab a korongok kozott mintegy elorecsavarodik. (678. abra.)

21.33 MenetkoszorUles
Akkor alkalmazzuk, ha a menetnek igen pontosnak es tisztanak kell lennie. Peldaul menetfur6t, menetes idomszert stb. igy allitunk elo. A koszorukorong elenek alakja a menet profiljaval megegyezo; a munkadarab minden fordulatnal az emelkedesnek megfeleloen elore,halad. (679. abra.) Van tobb- es egyprofilu menetkoszoriil6 korong. A korongot a pontos alak biztositasa vegett tobb tfpusnal automatikusan magan a menetkoszoJ:ugepen szabalyozzak utana.

21.34 Hlftes-kenes koszoriileskor


A hut6folyadek hasznalata koszoriileskor csokkenti a korong es a munkadarab felmelegedeset noveli a koszoriilesiteljesitmenyt es tisztan tartja akorong feliiletet. A hllt6folyadekot eros sugarban kell a koszoriiles helyere zudltani. Acelnal, ontottvasnal, bronznal hut6folya660. "bra. Koszorilkorong szorft6tarcsak a deknak vizet' hasznalunk '5% szcda hozzaadasaval, esetleg hig fur60laf emulzi6t. kettos hates-ken szamara OJ m6dszer a kettos hutes-ken~s (680. abra). Azert kettos mert nemcsak hutoemulzi6t, , hanem asvanyi kenoolajat, j's hasznalunk es azert is, mert a hut6-ken6anyagok ket helyro I jutnak a koszorliles helyere. A' kett{5s hutes-kenes alkalmazasakor a hutofolyadekot (fur6emulzi6t) - mint rendesen - kivtilrol eresztjiik a korong es a munkadarab erintkezesi helyere, mig az isvanyi ken60laj beliilrol a korong szemcseszerkezeten keresztiiI halad annak koszoriilest vegzo palastfeliiletere. Az olajhozzavezetes kUlonleges, a koszorukorong furataban elhelyezked6 szorit6tarcsan keresztiil tortenik [a-tolcser, b - olajvezeto csatornak, C'- olajvezeto furatok, d :....-koszorukorong szorit6tar~sal. Ezaltal ~sokken a koszprOkorong kopasa, a feliiletisimasag fokoz6dik es a gepi foid6 megro,vidUl.

21.35 Meres koszoriileskor


A munkadarabok merese es ellenorzese mikroineterrel es hatarmer6 idomszerekkel tortenhet. Ehhez a gepet Ie kell allitani. A gep leallitasaval jar6 idoveszteseg elkeriilesere tobbfele meroeszkozt 'talaltak fel. Ezek koszoriiles kozben is alland6an a munkadarabon maradnak es a meres eredmehyet fiiggetlenne teszik a koszorus erzeketol. Ezeket a tapint6karos meromuszereket mintadarab alapjan kell beallitanies tulajdonkeppen a koszoriilendo munkadarabnak a mintadarabt61 val6 eltereset mutatjak.

21.36 KoszorUlesi hibak


Kiilonosen kellemetlenek a gyakorta fellep6 rezgesi nyomok. Hogy ezeket elkerUlhessiik, iigyelni kell az alabbiakra: a koszorukorong es a munkadarab helyes keriileti sebessege; helyesen valasztott elotolas; hosszu, hengeresdarabok alatamasztasa babbal (Iiinettaval); a k05zoruors6 kifogastalan csapagyazasa; a koszorukorong j6 futasa es kiegyensulyozottsaga.

Mar puszta szemmel is megallapfthatjuk, hogy egy' esztergalt tengely feHileten egyenetlensegek vannak. Ha nagyit6livegen keresztul vizsgaljuk a felliletet, bizony nagyon is szabalytalannak fogjuk talalni. Fellileti simasagmero muszerekkel meg lehet allapftani a felliletnek az ideal is alakt61 val6 elteresei~.

Hilla:< -

681/b Eszterg~lt felulet vizsgalata Q - .legnagyobb egyenetlenseg legnagyobb erdesseg melysege

A Ieggyakoribb fellileti simasagi hibak: a hulJamossag es az erdess6g. Az erdesseget ,a-ban (I ,a = I mikron = 1/1000 mm) merjlik e~ mer6szamat erdessegi melysegnek hivjuk. PI. nagyolaskor a megengedheto legnagyobb erdessegi melyseg 40- 100 ,a, simitaskorkoszorlileskor 10 -251, 2,5- 6 ,a.

Ha munkadarabokat igen j6 fellileti simasaggal (erdessegi melyseg 2;5 ,a-nal kisebb), kitLin6 meret- es afaJ<pontossaggal (Iegalabb IT4 turesminoseg) kfvanunk keszfteni, erre klilonleges eljarasokat kelJ igenybe vennlink, amelyek a finommegmunkalas eljarasai koze tartoznak. . .

elnevezese

I
Nun,~

le(olYGsa

feliilet je/lege

me/yseg

(fL)

F/nomesztergalos Szerszom

70",2,5

f/nomkfjsz6'rii/es

Oijrzsl<.OSzf)rules (, honing')

@ ..' . W

r::=r1
~

,25", 0,0

0,6", 0.25

Tukros/tis (,fldpp%s ') ..

MJ;ti~;;Jb~

C.......... .

.......

. ~ft

0,25'''0,1

* Megi.: Az erdesseg elvileg nem azonos az MNOSZ 4721.51 szabvany szerinti 1Lban) sem azonos az MNOSZ szerinti hq mer6szammal (a szerk).

felUleti simasagga!

eS

fgy az erdesseg

fe.nti mercSszama.("erdessegi

melyseg"

Az eljaras

Jenyege:

Tiikrosfteskor

a kBszoriilest finom iszapolt,peppe kevert koszonlszemesek

vegiik. A munkadarab es a szerszam

ugy esuszik egymason', hogy lehet51eg mindig mas reszek kerliljenek egymassal erintkezesbe es egymast'lekoptassak. , Mer5hasabokat, siteni.
A tiikrosltesnek

villas idomszereket,

dugattyuesapszegeket,

szelepszarakat, fogaskerekeket

stb. szokas tiikrovagy esiszol6anyag, vagy szili-

sokfele m6dozatat ismerjiik. Minden esetben kiilonleges tUkroslt5pasztat

olaj es petr61eum kevereket hasznaljak. Csiszol6anyagkent 32-5 fl szemeseatmer5ju elektrokorund ciumkarbidpor szamft.

szolgal. Ncrmalis kevereknek egyforma mennyisegu esiszcl6any2g,olaj es petr61eum kevereke

Atiikrosites

kezzel vagy geppel tortenhet.

Koszoriilt esapnak kezzel vegzett tiikrosftesere

alllthat6 tiikrosltotest

(tiikrosft5gyuru)

szolgal; ezt foglalatba fogjak (683. abra). EI5tiikrositeshez vorosrez vagy feherfem tiikroslt5testet koszoruszemeseket), keszretiikrositesre

hasznalunk (ezek .j61 megfogjak a

ontottvasb61 val6 lappol6test szolgal. Tiikroslteshez a esiszol6port finom peppe keverjiik

.es vekonyan rakenjiik a munkadanibra.

nUlikl1ciarab

1iil<riis'f8
-: : ._ __ ' 9111l

,8

.A tiikrosltes tiikrosltesekor

ugy tortenik,

hogy a tiikr6sit6testtel

felszerelt foglalatot ide-oda mozgatjuk a forgasb,an lev5 munkadarabon. Furatok

a lappol6gyuru kupos tiisken iil (685. abra), amely azt szejjelfeszlti. tiikroslt6 gepeket hasznalunk (686. abra). A munkadarabokat (peldaul esapokat) a felfog6ketree megfelelo fesz

A tomeggyartasban

keibe helyezziik. A esiszol6pep folkenese utan a fels6 tiikrosit6taresat

egeszen'a munkadarabra leeresztjlik. A fels5 es az als6 tiikroslt5-

taresa egyniassal ellentetes iranyban forog. A ketree exeentrikus mozgast is vegez. fgy bizonyos dorzsol6 jellegu koszoriiles jon letre.

A h6nol6fejben flnom szemeseju esiszol6palcakat feszit5tiiske szorlt a koszoriilendo furat palastjara. A h6nol6fej forog es fel-ala mozog. A dorzskoszoriiles ken6folyadekkal (h6nol6olaj, petroleum vagy keverek) .tortenik. Gepkoesihengereket es perselyeket, tokat stb. szoktak honolni. gordiil6esapagy furatokat, dugattyuesapszeg fura-

A munkadarabok furatait el6z51eg vagy iiregelik vagy finomflirassal, esetleg koszorii lessel kesz[tik el. A beallltott es esuklosan megfogott dorzskoszoru (honolo-) fejet (687. abra) forgas kozben a funitban fel-Ie mozgatjak. Ez okozza a keresztez5d5 koszorunyomokat, ami minden dorzskoszoriilt furatnak ismertet6 jele. Kiils5 hengeres feliiletek honolasa is lehetseges.
A tiikorsimitasmil

(szuperfinis) a forg6 es ide-oda mozgatashoz meg rovid loketu leng6 (oszcillalo) mozgas is jarul.

22.6 Finomesztergalas
'Ezt az eljarast akkor hasznaljuk, haa munkadarabot elkesziteni.

es finomfuras
keszlilt klilonleges szerszamgepeken.

pusztan esztergalassal, illetve flirassal mar beepitesre kesz allapotlira J...[vanjuk

Szerszama a gyemant (3.11 fej.) vagy kemenyfem, (3.1 fej.) erre a teehnol6giara

23 Gyalulas
23.1 .A gyalulas elvi alapjai,a munk",darab felfogasa, gyalukesek
Alkalmazasi teriilete: Sik feltiletek megmurikahisa. A gyalulis elvi alapjai: A gyalulast harant- vagy hosszgyalugepen vegezzilk. Gyalulaskor a fa-, i1fetve forgacsol6mozgas egyenes: vonalu. A forgacsot a gyalukes savokban valasztja Ie a"munkadarabr61. ' Gyalulis harantgyalugepen (688.' es 689. abr<i). A harant, gyalugep rovidebb munkadarabok megmunkalasaraszolgal. A kos (szerszamtart6 tusk6) hordja a gyalukest es a fa- vagy forgacsol6mozgast vegzi. Az F fomozgasnal megkillonboztetjilk a munkaloketet es az ilres loketet; A munkaloket (elaremozgas) alatt tortenik a forgacsolas, az ures loket (visszajaratas) alatt nem vagunk forgacsot. Az elatolast vizszintes felilletek gyalulasakor (I) az asztal oldal iranyu elmozgatasaval, filggaleges feltiletek 'gyalulasakor (II) a szerszamszan filggaleges iranyu mozgasa altai adjuk. Gyalulas hosszgyalugepen. (690; es 691. abra). A hosszgyalug6p hosszabb munkadarabok megmunkalasara szolgal. A gyalukest a szerszamszanra fogjuk. Az F famozgast ide-oda mozgasa altai az asztal vegzi (munkaloket ilres loket). A munkadarabot az asztalra fogjuk fel. Az elatolas mozgasat vfzszintes felulet gyalulasakor (I) a szerszamszannak vfzszintes es filggaleges felillet gyalulasakor (II) a szerszamszannak filggaleges iranyu mozgasa altai adjuk.

688. abra. Harantgyalugep

A munkadarabok felfogisa. A megmunkaland6 darabot mereyen es biztosan kell felfogni. Ha amunkadarab gyalulas kozben meglazul, selejt all ela, es a gyalukes is eltorik. Folfogaskor arra kell ilgyelni, hogy a szorft6csavarok szakszerutlen meghuzasa az: egesz munkadarabot el ne huzza. A munkadarab ugyanis lefogas utan ujb61 eredeti alakjat veszi fel, es a gyalult felilletek nem lesznek sfkfelilletek. Neha celszeru, ha a simit6 fogas elatt meglazitjuk a szorit6csavarcikat, hogya munkadarab felszabaduljon a meghUzas altai okozott feszilles a161.
.....

,
~~va,~
I"

c.::::::.::::.:t. )

i1unkadarab Szordocs~vfr

He/yes , .. .

. Helyfelen

~~
Nagyobb munkadarabokat csavarokkal fogunk a .gyalupad asztalara, az asztal ezert T alaku hornyokkal van ellatva. A szorit6 csavaroknak a hornyokbailleniok kell es a munkadarabhoz kozel kell lenniok, mert a csavar szoritasa igy a leghatasosabb. Ogyeljunk az alatet (tamasztek) helyes magassagara. Vigyazzunk, hogy a munkadarab es az asztal kozott ne legyen forgacs.

672. ~bra. fe.lfogas gepsatuba

Kicsiny munkadarabokat gepsatuba fogUhk. A satut lefog6csavarokkal az asztalra eras[tjilk. A munkadarab beallitas.a vizmertekkeles parhuzamtuvel (irdaI6) tortenhet. Hogy a forgacsol6era a munkadarabot"a satuba bele ne nyomhassa, parhuzamos alateteket rakunk alaja. A megszoritas altai a munkadarab felhuz6dhat a satuba; ezert fakalapaccsal visszaveregetjuk.

,(Utfhato tamasz

LepcsBs bak

~. ~~

~;i~
/ /

'/

696; abra. A munkadarab

felfogasa oldalszodtassal

Kulonboza befogasi magassagoknak megfelelaen kulonboza allfthat6tamaszt6kat es lepcsas bakokat hasznalunk. Az allfthat6 tamaszt6 hatfele magassagra allfthat6 be.

Ha a munkadarabot nem fehet felulral leszoritani, szorit6bakkal es lapos utkozavel fogjukmeg. Az utkoza a munkadarabot az asztalra nyomja. Az abran lathat6 alatetnek nem szabad tulsagosan magasnak lennie. A gyalukesek befogasa. Hogy a kes ne rug6zzon, szorosan es roviden kell a kestart6ba fogni(vo. II. es IV.). A kestart6 billenalapra van szerelve. A munkaloket alatt a forgacsol6era a kestart6t es a billenalapot a. tart6 zsamolyhoz szoritja (II). 'Oresjaratkor a .billenalap a kestart6val egyiltt kisse megemelkedik (III), ez megakaclalyozza, hogy a kes ele, vegigsurolva a munkadarabot, eltompuljon. Ez killonosen fontos kemenyfemszerszamokkal tortena gyalulaskor.

f9IJeneS

I>a.los

Hajllfolt
balos

Na9,:/oLOkes
697. 'bra. GyalukEis e!szogei

A gyalukesekszenacelb61 vagy gyorsacelb61 keszillnek. Alakjukban, elnevezesilkben es tulajdonsagaikban altalaban nem kulonboznek az esztergakesektal. (Vo. a 3.01; 3.03; 3.04 es 3.05 fejezetekben kozoltekkel!) Itt is vannak nagyol6- es simit6kesek. Killonboza szelvenyek gyalulasara a kesfejet megfelelaen kepezik ki: peldaul beszur6kes, ofdalkes stb. A kesek hasznalatar61 a 23.23 fejezetben lesz sz6.

a) b) c) d) e)

Gepallvany. Kos (szerszamtart6 LoketalHto ors6. Vezetekvilla. Vezetc5papucs. f) Szorft6kar.

g) Kesszan.
tusk6). h) Asztal i) Asztal emelc5 ors6. j) Asztaltamasz. k) Fogaskerek. I) Fogaskerek es forgattyutarcsa.

m) n) 0) p) q) r) s)

Lengc5kulissza. Kulisszakc5. Kupkerekpar. Forgattyucsap. Csusz6kerekek. Szfjtarcsa. Fogaskerek.

A harantgyalugep hajtiisa. A kosnak ide-oda mozgatisa a kovetkezc5keppen val6sul meg: a K fogaskereket az r szfjtarcsa vagy ktilon peremmotor a q es s csusz6kerek (701. abra) altai hajtja meg. Ez az I fogaskerekkel kapcsol6dik es ennek egyenletes kormozgast ad. Az J fogaskerek egyuttal forgattyutarcsakent szerepel (700. abra), es vezetekeben ku pkerekparral es menetes ors6val a forgaskozeppont fele allfthat6 n kulisszakovet hord. Ez az m lengc5kulisszaban csuszik. A lengc5kulissza alul aD forg6pontban van csapagyazva. A kossal val6 osszekottetest a d vezetekvilla es az e vezetc5papucs biztosftja. Ha az I fogaskerek elfordul, a lengc5kulissza es -ezzel a kos is ideoda halad6 mozgasb.a kertil. A kos legnagyobb loketenel a kulisszakc5n~k a forgattyutarcsa kozepetc51 a legtavolabbi helyzetben kell lennie (702/0 abra). Az n kulisszakc5 a munkaloket alatt A-t61 B-ig terjedc5 utat teszi meg, amelyet aza szog jellemez. Mialatt az I fogaskerek egyenletes sebesseggel tovabbforog, a kulisszakc5 a B-A utat frja Ie (3 szog, tires loket). Igy az tires loket rovidebb ido alatt (gyorsabban) megy vegbe, mint a munkaloket. Ez kfvanatos is, mert a visszafutaskor nincsen munkavegzes. Peldaul: a = 240; (3 = 120. Az I kerek egy kortilfordulasi ideje legyen 3 masodperc, A munkaloket ideje ebben az esetben 2 masodperc, a visszafutase (tires lokete) I masodperc. A legkisebb !oketnel a kulisszakc5 a kozeppont kozeleben van (702/b abra). Az a es a fJ szog ekkor majdnem egyenlc5. Ebben az esetben a visszamenet (tires loket) ideje kozel egyenlo a munkaloket idejevel.

703. abra. A vag6sebesseg valtozasa a harantgyalugep


egy 16kete alatt

A loketsziim beiillft:iisa. Vag6sebessegnek nevezztik a gyalukes altai a munkaloketben percenkent megtett utat (mjmin). Ez a sebesseg gyalulasnal nem egyeriletes. A 703. abran ftiggc5legesen a ktilonbozc5 vag6sebessegek vannak felttintetve. Az A-nal, ahol a loket kezdc5dik a vag6sebesseg nulla. Aztan felgyorsul V.-ig, majd a loket vegeig lelassul nullaig. (A kozepes vag6sebesseget jeloljtik Vm-mel). Visszafutaskor nc5 a sebesseg Vr-ig, majd megint nullara csokken. Az I fJrgattyutarcsa (700. es 701. abra) alland6 percenkenti fordulata eseten a loketszam is alland6 marad (I ford = I kettc5s loket). Ha azonban aloketh?sszat megvaltoztatjuk, a sebesseg megvaltozik. mert a gyalukes azonos idoben mas uthosszat tesz meg. Osszehasonlitast a LXVI. tablazat ad, mely szerint peldaul. percenkent 52 kettc5sioket eslOO mm lokethossz eseten a vag6sebesseg 9,8 m/min, 400 mm lokethossz eseten 33,6 m/min. (Megjegyzendc5, hogy ha a sebesseg 400 mm lokethossznal nem 4 9,8 m/min nagysagu. az az a szognek (702/a es 702/b abra) a lokethosszal torteno megvaltoztatasaval van osszefUggesben.) A vag6sebesseg tajekoztat6 ertekeit a LXV. tablazatb61 vehetjtik. A kettc5s !oketszamok a vagosebesseg es a lokethossz alapjan a gep oldalara szerelt tabhizatb61 leolvashat6k. A loketszam valtoztatasa a 70 I. abran vazolt gepnel csusz6kerekes hajtassal tortenik. (mjmin) gyaluhishoz (iranyertekek) i

Vagosebessegek

LXV. tablazat

A loketszam megiillapitasa (pelda a 700. abran vazolt gepre)

LXVI. tablazat.

Munkadarab anyaga --~ --szers::zam

I
r I

Acel (sziiardsag kgjmm2)

'f

anyaga

40

60

80

! Voros(j ttt' A" I n 0 -\ .. ce lotvozet vas : ontveny rrgarez

IKett6s 16ketl I[pereenkent]

I
28

I
I
i

Szenacel _~~_1_16_1_~1_8 Gyorsacel

12_1_9_1~

22

II

16

12

14

12

30

Pelda: Ontottvaslapot gyorsacel gyalukessel kfvanunk meggyalulni. Lokethossz: 300 mm. Menny! lesz a kettc5s loketek szamal A megoldast ket lE!pcsc5ben vegezztik: I. A vag6sebesseg a LXV. tablazatb61 14 m/min. 2. Ennek alapjan a kettc5s loketek szama a LXVI. twlazat szerint: 28 kettiis liiket/min.

i.+Loket -I I
!oJ ~

:..~

H-loket-ll

JIi;;;;;,;;'u"ab I
-LAmunkadarub
hOS5za

As;aL

L~Lokethossz
A loket helyzetenek beallftasa. A munkadarabot a felfogo asztal kUlonbozo helyere lehet folfogni (vo. 70,5. abran I es II). A loket helyet ezert a munkadarab szerint kell beallftani. Ebb51 a celb61 az f szorft6kart (700. abra) oldjuk. A kost a benne lev5 c menetes orso kezi karjanak forgatasaval hozzuk a kivant lokethelyzetbe. L!tana a szoeltokart megrnt meghuzzuk .

A !i:ikctnossz beiiJHtasil. Azert, hogy a gyalukes a fogasba allhasson, I, rMutasi hosszra van szukseg, azonkivul Ik kifutasnak is kell lenni. Tehat a lokethosszt a munkadarab hosszanal valamivel nagyobbra kell venni (704. abra). A lokethossz beallftasa az n kulisszak6 (700. es 701. abra) elallit<i.savaltortenik, a kupkerekek .es a menetcs ors6 segitsegeveI.

Elotol:ishajtas. Az elotolas sikja szerint megkulonboztetunk harant, fUgg6Ieg"~es ferde iranyu gyalulast (706. abra).A fUgg51eges es ferde gyalulas el5tolasa a ferdere vagy fUgg51egesre allitett kesszanon kezzel tortenik. A hanint iranyu gyalulassal a vfzszin~es feW!eteket allitjuk e15. Az el5tolast altalaban a kosnak visszajaratasa (ures-Iokete) alatt ugrilsszeruen adjuk. Az el5tolas,az asztal oldaliran)fU elmezgatasaval tortenik. Az asztal mozgatasat menetes orsojanak forgatasaval vegezzlik. Ha az asztal ors6janak mozgatasakezzel tortenik, az el5tolas szabalytalan, es a fellilet 'csunya lesz. A kenyszermozgatasu el5tohis a kovetkez5keppen megy vegbe:'a ZI homlokkerek (707. abra) a forgattyutarcsaval (700. abra I) van osszekottetesben es hajtja a Z2 kereket. Ebben T alaku horony van a horonyba eltolhat6 csap kapcsol6dik, melyet minden helyzetben rogziteni lehet. Ezzel a csappal van a tol6rud osszekotve. Ennek masik vegen kilincs van, mely a kilincskerek foghezagaba akad. Ha a Z2 kerek a nyil ir;inyaban elfordul, a tol6rud a kilincs utjan a kilincskereket egy par foggal eltolja es ezzel elforditja az asztal ors6jat, mely csavaranya segitsegevel az asztal ba van kotve. Amint a Z2 kerek tovabb fordul, a tol6rud megint visszajar, a kilincs uresen ugrik at a kilincskerek fogai felett es ujb61 bekapaszkodik egy foghezagba, amint a csap az els5 holtponti helyzetbe kerliI. Ha nagyobb elotolast kivanunk, akkor a csapot a Z2 kozeppontjat61 tavolabbra allitjuk. A kilincs ebben az esetben tobb fogat kapcsol. Ha kisebb el5tolast kivanunk, a csapot a Z2 kozeppontjahoz kozel allitjuk ugy, hogya kilincs csak egy fogat tudjon kapcsolni. Az asztalkiilonboz5 magassagi helyzete / miatt a tol6rudnak hossz iranyban allfthat6nak kellene lennie, de az osszekotorud - az asztal felfelelefele mozgatasanal-a Z2 kereket elforditja a ZI kerek tengelye j<orliI. Ectnek kovetkezteben az asztalig mert tavolsag nem valtozik.

Elotolas es fogasmelyseg viszol'!ya (iranyertekek). Az el5tolas nagysagat altalaban a fellileti simasag megkovetelt merteke szabja meg. Az ffogasmelyseg szorozva az e el5tolassal adja a q forgacskeresztmetszetet = f e Az I es II vazlat szerinti forgacskeresztmetszetek egyformak. Nagyobb forgacsteljesftmenyt az I keresztmetszettel lehet elerni a II-vel szemben, mivel a forgacsolasi er5 nagyobb elhosszra oszlik meg. Kedvez5 forgacsviszony ad6dik, ha a fogasmelyseg 3-5szorose az e/otolasnak.

A gepi foido kiszamftasa. A vazolt ontottvaslapot egyszer kell atgyalulni. Szamitsuk ki a fc5idc5t, ha a gep 52 kett5s loketet tesz percenkent, es az el5tolas 0,8 mm. Oldaliranyu rafutas es kifutas 5-5 mm. (Vo. LXVI. tab I. adataival.) I. A szukseges kettos loketek szama: 160 mm ---------= 200 kett5s (oket. 0,8 mmjkett5s loket 2. Gyalulasi ido: 200 kettc5s loket ---------= 3 perc 51 masodperc 52 kett8'S (oketjmin ========

23.2~ Egyszerri gyalusmunkak.

Gazdasagos gyalulas. A munkadarabok l<arbantartasa


I. 2. 3. 4. A A A A munkadarab folfogasa. gyalukes befogasa. loketszam beallitasa. lokethossz beallitasa. 5, 6. 7. 8.

ellenof'zese. A gyalugep

A gyalus miiveleteiemek

sorrendje:

A loket helyzetenek beallitasa. Az asztal, iIIetve a munkadarab fogashoz allitasa. A fogasmelyseg beallftasa. Az elotolas beallitasa.

NagyoJas. Nagyolasnal a fo szempont: ravid ido alatt lehetoleg sok forgacs legyaluhisa a munkadarabrol. Kulonasebb felUleti simasag itt masodrendu szempont. Nagyolasnal a kes elhelyezesi szoge u = 45_70. Hogy a kes ne remegjen,lehetoleg nagy :keskeresztmetszetet valaszturik. A kes rovid befogasara igen l'lagy sulyt kell fektetnunk. A forgacskeresztmetszet feleljen meg a gep teljesitmenyenek. Elotolas esfogasmelyseg alljanak egymassal helyes aranyban. Nyers munkadarabok gyaluhisakor :az elso fogasnak akkoranak kell lennie, hogy a kemeny ontesi, illetve kovacsolasi reteget a kes egy fogasra levegye; ha a kes a kemeny retegen csuszik, ele hamar tonkremegy.

Simftas. A simitassal a munkadarabnak pontos es szep telUletet adunk. Aftalaban hegyes, de neha szeles simitokest hasznalunk. Az elek legyenek lekerekitettek, legyenek helyesen elezettek es lefentek. Egyenes kes az anyagba behatolasnal konnyen bere-' meghet (belerugozhat) es ezaltal rucskos felUlet keletkezhet. Konyokos kesnel ez a veszely nem all fenn, mert az az anyagbol kifele rugOzik. Simitashoz a fogasmelyseget kicsire valasztjuk. Szeles simitokesnel az elotolas nagyobb lehet, mint a hegyes kesnel. Simitas alatt nem szabad a gepet Ieallitani, mert ennek. az. anyag feliileten nyoma .mil?rad.-. Harant-, fLiggoleges es ferde gyalulas. Harantgyaluhishoz (I) a kes merolegesen all a munkaferUletre. A fUggoleges' gyalulashoz (II) a kest allitjukel' a fUggolegesen marado kesszanon.c fercle gyalulashoz. (III).maga a kesszan is fokbeosztas szerint elallftando. Ferde belso felUletek gyalulasakor (IV) a billeno kestartot csap segitsegevel megakasztjuk, mert kUlonben a kes visszajaratasakor a munkafelulet megserul.

KLilonfele szelvenyekgyaluhisa. Hornyok beszurasara a beszurokest hasznaljuk (I). Hogy a kes ne szoruljon, a kes fejea szar fele keskenyedik. Az ofdalazokest (II) derekszogu es hegyesszogu sarkok gyalulasara hasznaljuk. A T hornyok gyafulasahoz hajlitott beszur6kest veszunk (III). Hornyok es gombolyitesek keszitesere (IV) a mebfelelo idomkes szolgal.

A gazdasagos gyalulasra ugyanazok az elvek ervenyesek, mint a gazdasagos esztergalasra. Jellegzetesen idevonatkoznak: a tobbgepes rendszer, a sokkeses kestai"t6, tobb szannal ~s kulonleges szanokkalvegzett gyalulas, kUlonleges felfog6keszUlekek, tobb munkadarab egyilleju felfogasa, simitas es finomsimitas szeles kessel. Ezekkel a szakirodalom reszletesen foglalkozik.

A munkadarab ellenorzese: I. FelUleti simasag: megkulonboztetunk nagyolt es simitott felUleteket. Az ellenorzes szemre tortenik. II. A felulet sik volta: ellenorzes elvonalz6val es fenycsikkal. III. Meretpontoss<ig: meres tol6merovel. IV. A munkadarab alakja: tobb azonos munkadarab ellenorzesere idomszert hasznalunk. BaleseteIharitas. Csakakkor merjunk, ha a gep all. A forga.csot sepruvel vagy kampoval tavolitsuk el (sohase'kezzellj.

A gyaIugep karbantartasa: I. A csapagyakat es csusz6feIUleteket gondosan kenjuk, hogy az ido elotti kopasnak elejet vegyuk. 2. A szanok lotyoges nelkul csusszariak a vezetekekben; ha lazak, az allft6csavarokat meg kell huzni. 3. A csusz6felUieteket .ne hasznaljuk egyengetolapnak. 4. A gep beinditasa elott a gepet kezzel egyszer atforgatjuk. hogy meglassuk, nem utkozik-e' valahol a kes vagy a koso 5. Idorol idore elleriorizni kell, hogy az asztal parhuzamosan all-e a kos vezetekehez. Erre a celra a kestartoba mer56rat fogunk es a kostaz asztal folott lassan mozgatjuk. Ha elteres van, akkor az asztalt utanil- kell gyalulni~ 6. Munka utan a gepet Ie kell takaritani.

24 Maras
24.1 A marcis elvi alapjai. Marc szerszamok
Amaris alka-Imazasi teriilete: Feltiletek, hornyok, alakos darabok, fogaskerekek stb. megmunkal<isa. Amaris es a marc szerszamok. A mar6 tobbelG szerszam. Maraskor a mar6 ek alaku fogai behatolnak az anyagba es forgacsot vagnak. Minden mar6el a mar6 minden egyes fordulatanak esak egy resze alatt vesz reszt a forgacsolasbim. A tobbi idaben iiresen szalad es Ie tud haIni. Ezert az' igenybevetel nem olyan nagy, minot.az egyelG szerszamnal (peldaul az esztergakesnel). Amaro vegzi a forg6 fa-, iIIetve 'forgaesol6 mozgast. Az elatol6 mozgast a mar6asztal vegzi, melyre a munkadarabot fogjuk fel. A mam altalaban 'vizszfntes vagy fiiggoleges mar6gepen tortenik. Kiilonleges c~lokra specialis mar6gepek is. vannak, peldaul fogaskerek- es menetmar6gepek.

720. lIbra. Pal:lst":'ar:ls (vfzszintes mar6gep)

Maras vfzszintes 'marogepen (palastmaras). A ":lar6 hossztengelye par,huzamos a munkadarab megmunkaland6 'feliiletevel (720. D~ Elleniranyu maras. Az 'elatol6 mozgas ellentetes a mar6 f6mozgasaval. Ez a pa16stmarcis ciltalcinos m6dja. A forgacs vastagsaga At61 B-ig folyton novekszik ugy, hogy vessza alaku forgaes all ela. Mielott a fog az anyagba be tud hatolni, egy darabig esuszikaz ~nyagon. Ezaltal eros surl6das all ela. A valtoz6 foq:acskeresztmetszet miatt a.gep folyton hiJllamz6 terhelessel jar (718. abra). Egyeniranyu Maras. Az elotolas iranya azonos a fomozgaseval. A forgacskepzodes 'forditottja az .elleniranyu marasn~k: a' forgaes levalasi:tasa a legvastagabb resznel .kezdodik. Ai: eljaras esak kiilonosen erosre ,epitett 'gepeken"'ehetseges, melye'k as~alors6janak jateka nines (719. abra),

felmet

Lemarr
Amaro elszogei. A mar6 elen a kovetkeza szogeket kiilonboz-

tetjiik meg: a. = hatszog,' niint az esztergakesek

f3 =

ekszog, "

homlokszog. A for-

gacsolas szempontjab61 a szogeknek eseteben.

ugyanaz a jelentasegiik,

Maris

fiiggoleges

marogepen

(homlokmaras).

A' mar6

"hossztengelye meralegesenall keresztmetszete letesebb,

a mun~adarab feliiletere. A forgaes is egyen-

derekszoglf negyszog es az egesz marasi szelesAzonkiviil a mar6fog palastmaras elonyosebb, eseteben. mint a pa-

segen nagyjab61 egyforma., Eze'rt, a' mar6gep terhelese mint a palastmaras eseteben. mint ezert az elleniranyu behatolasakor A homlokmarcis !Ii. (758. abra).

mindjart teljes melysegben vag forgacsot es igy a Jegtobb ,esetben

csuszas sincsen,

lcistmarcis. Vizszintes mar6gepen is lehet homlokmarast vegezForgacskepzodes maraskor. A helyes forgacskepzades elsoso rban 'a homlokszogtal fiigg. Ha ez tulsagosan kicsiny. akkor zuzott forgacsot kapunk~ Ez helytelen forgaesolasra vall. Eleg nagy homlokszog eseteben a forgacsok konnyebben valnak Ie es foly6 forgacs keletkezi k.

A mar6k

anyaga.

Mar6k rendszerint gyorsacelb61, ritkabban _szenacelb61 keszulnek; kemenyfembetetes Megklilonboztetunk hegyes fogu (mart fogu) es hatraesztergalt mar6kat .

mar6katis hasznalunk.

A ~ar6f()gak

alakja.

~ Amaro elezese

~egyes

fogu .(mart fogii) mar6k.

Sfk felUletek m3,rasara alkalmazzuk. A mar6fogak formaja a megmunkaland6 anyagt61 filgg. Acel Hegyes fogu mar6kat a hatfelUleten kell

megmun~alasara a homlokszog y = 10- 15 es a hatszog a. = 5_10. Konnyufemek manlsara a nagy forgacsmennyisegek nagymeretu forgacshornyokat tesznek szuksegesse. A homlokszog ezeknel 25 es a hatszog 10-15. elezni, fgy tartjak meg kozpontossagukat.

Hitraesztergilt

mar6k.

Felhasznalasuk Ivelt felUletek marasakor indokolt (idommar6k, menetmar6k

stb.). Mivel a homlokszog

(egtobbszor hianyzik, a teljesCtm{inyuk kedvezotlen. Azonkfvul az el5allftasuk is draga. Tehat hatraes~tergalt mar6t csak ott Iiasznalunk. ahol hegyesfogu mar6t nem tudunk alkalmazni. Az {ilezes a homlokfelUleten tortenik, fgy a mar6 megtartja szelvenyet.

~~ ,,~ Balforgasu
Jobbmene!u

J.obbforgasu
Bolmene{u

..

A vag6elek

alakja.

Egy mar6, melynek fogai parhuzamosak A mar6 forgisirinya. Egy mar6t akkor nevezlink balforgasunezve az 6ramu~at6 iranyaval. ellentetes nak, ha a meghajtasfetol

mar6 tengelyevel (I), kis fogasmelysegnel nyugtalanul es lokes~ szeruen dolgozik. A csavarvonal alaku elekkel keszUlt mar6k (II) nyugodtabban jarnak. mert ha az egyik fog az anyagb61 kilep, a masik mar dolgozik. A csavarvonal alaku fogak ezenkfvUl a forgacsot oldal iranyban el is vezetik.

iranyban forog es jobbforgasunak, Iia a meghajtas felol nezve az 6ramutat6. inlnyaban forog. A csavarvonal alaku fogaknal tengely iranyu (oldal iranyu) forgacsol6ero is fellep ...Ennek a foors6fej fele kell mutatnia. Ezert abalforgasu jobbmenetuek, tuek. lokmar6k jobbmenetuek palastmar6k reridszerint balmenea jobbforgasuak balmenetuek. Jobbforgasu homes balforgasu homlokmar6k

~fheA
f~~
Palastmar6. Sik felUletek megrnunkalamar6k Homlokmar6 (homlok-palastmaro). A Tarcsamar6. Hornyok marasara szolgal. lev5 Togak homlokfeliileA fogak egyenesek, {erdek vagy keresztbe fogazottak Jehetnek. sara szolgal. A nagyteljesitmenyu osztassal kesziilnek. csavarvonal alaku fogakkal es nagy fog- homlokfeliileten tek- megmunkalasara szolgalnak.

Hosszlyukmar6 BetEitkEises mar6fej. k_eseket er5si~enek Szogmar6. Sikokkal hatarolt szeIvenyek marasara hasznaljak. Fogakkent betetSzarmar6 roknak

(I). Hornyok .es hossz-

Iyukak marasara val6. (II). FelUletek marasara haszmabele, ezek lehetnek naljak. Jobb forgasiranyu jobbmenetu menetiik van.

gyorsacelb61 vagy kemenyfemb51. SikfeliiJetek mel;munkalasara szolgaf.

oIdas elleni biztoisitasara heMzo

A mar6 befogasa. Pontos mar6smunka vegzesehez a m~r6nak i.itesmentesen kell forognia. Ha ezt nem biztosltjuk, a fogak egyenl5tlen terhelese all e15. Az a fog, mely legjobban eloall, a feliiletet osszeka~colja.Hogy a mar6 ne remegjen, a mar6tengelynek (tUske) erosnek kell lennie.

Mar6tengely ( MaroTfJske J

, Nard

Ek

ellatott mar6kat mar6tengelyre (tiiskere) fogjak (739. abra). Ez egyik vegen szabvanyos kupban vegzlSdik, melya mar6flSors6 kupos furataba iIIik. Azert, hogy a mar6tiiske ki ne lazuljon, ket menesztofelUlettel es behuz6csavarral biztositjuk. A beMz6. csavarral, mely az atfurt mar6foors6n megy at, huzzuk meg a mar6tUsket. A mar6ors6 masik vege a tamaszt6gerenda tamaszt6babjaban fut6hUvelyben forog. A mar6 menesztese ekhorony es ek segitsegevel tortenik. A mar6t tavhUvelyek tartjak ah'elyen.

A. furattal

f1arofej forgafo-

8ehuz6, csavar

Atmeneti
tiiske

csavar

Z!IOCstNar I.t' R9

Nagymeretu mar6fejekben tobbnyire kupos furat van,. amelylyel azokat kozxetlenii( a mar6gep foors6jara erosftjiik. Kereszthorony, forgat6csavar es behuz6csavar segitsegevel biztosan a.atlakoz:nak a mar6 foors.6javal.

Kisebb mar6fejeket es homlokmar6kat ekkel es csavarral


erosftiink a felfog6 tiiskere (atmeneti tiiske). A felfog6tiisken IT!~nesztofeliiletek vannak es a tiisket behuz6csavarral erositjiik .a mar6gep fe5ors6jahoz:.

~
Anya
(J beMfhO.vely ofdasara

A szirmar6kat es hosszlyukmar6kat, melyeknek kupos szaruk Van vagy kozvetlenUI a mar6gep faors6jaba dugjuk, vagy betet~
hiivelyt hasznatunk. Hengeres szaru mar6knal szorit6hiivelyt alkalmazunk.

Hefyes

Hibas

~-~

I. A mar6tengelyt (mar6tiisket) letisztitjuk es az ugyancsak megtisztitott kupos furatba dugjuk; a behUz6csavart meghUzzuk. (A kupos furatban maradt tisztatalansagok akadalyozzak a mar6 kozpontos futasat.) 2. A mar6t es a tavhiivelyeket felhuzzuk a mar6tengelyre(rnar6tiiskere). era a mar6gep fe5ors6ja fele mutasson (743. abra). .' A marc hUz6san menjen ra a tiiskere, de minden eroltetes .

nelkiil, kiilonben a mar6 elrepedhet. Hogy a ferdefogu mar6 a foors6b61 ki ne hU.z6djon, ~gy kell felszerelni, hogy a tengely iranyu

,
piszeik

A mar6tiiske elgorbiilesenek elkerUlesere a mar6t kazel tessziik az ors6fejhez es a tamaszt6gerenda tamaszt6babjahoz. Sok esetben. kozbensa csapagy, iIIetve tamaszt6bab alkalmazasa iscelszeru (744. abra). A parhuzamosra kasz1?riilt tavgyuruk koze semmi ne keriiljon, .mert a mar6tengely elhuz6dik es a mar6 aztan .oem szalad iitesmel1tesen. 3. A tamaszt6babot foltessziik es szorosra hUzzuk.

4. A mar6tiiske anyajat meghuzzuk.

S. A mar6 !<orfutasat ellenorizziik {7iS. abra). Ax ellenorzes inerooraval tortenhet,


visszafele forgatjuk.

mikazben a mar6gep f50rsojat

kezxer lassan

A vagosebesseg maraskor. Marasmil volg6sebesseg alatt azt az utat ertjiik (meterben), melyet egy mar6el egy pere alatt megtesz. Jelolesek:

LXVIIf.

tcib/aza

Fogankenti

elotolas

e1 (mmjfog)
. Acel (szllardsaga kg{mm2)

(iranyertekek!)
;

A munkadarab anyaga

:: :8
r:: :0 ~

>

meIgs..
.

FO~9'S-

v = a mar6 volg6sebessege (mjmin),

..

.
o'os

:!

d = a mar6 oltmeroje (mm),

n = a mar6 fordulatszolma (fordjmin).

IY=~'o~~nl

A volg6sebesseget marolshoz min/I. Pe/da: Szamitsuk ki az elotolast (elotolas sebesseget) 080 denkor a gazdasolgossolg szem mm palastmar6ra, melynek fogszama Z = 6. Megmunkaland6 elotttartasolval vollasztjuk meg. Ha tulsolgosan nagy, a mar6fogak anyag: A 50.11 jelU aeel; a mar6 fordulatszama n = 71,6 fordjmin hamar elkopnak, ha meg tulsolgosan klcsiny, akkor a munkadarab (Iasd az elobbi (I) peldat). megmunkollasa tart tulsagosan sokol. A megfelelo volg6sebesseget tolblazatb61 vessziik a munkadarab anyaganak es a szerszam , Meghatarozand6: e [mmjmin]. Adottak: palastmar6; d==80 mm; z=6; A 50.11, n=71.6 anyagolnak figyelembevetelevel es aszerint, hogy nagyolasr61 vagy [fordjm in]. simitasr61 van-e sz6. Megoldas: a LXVIII. t<iblazatb61 e1 = 0,2 mm foganken,t, en e1z; en 0,2 mm6 1,2 mmjford, A fordulatszam kiszamitasa. A fordulatszam a volg6sebessege enn 1,2 mmjford71,6 ford/min 85,9 mmjmin. tol es a mar6 atinerojetol fiigg az alolbbi keplet szerint:

Palast- es homlokpalastmar6 Tarcsamar6 ................. Szarmar6 Idommar6 (alakos mar6)...... Mar6fej (gyorsac.el) Mar6fej (kemenyfem)

0,2 0,07 0,05 0,04 0,3 0,09

0,15 0,06 0,04 0,03 0,2 0,09

t: . 0,2
0,07 0,05 0,04 0,3 0,1

::s

e
EO

", >.
""

:~

0,15 0,07 0,05 0,04 0,3 0,1

0,15 0,07 0,05 0,04 0,2 0,1

= = =
".
I. ,

= =

In
Kozepes
(Sz

1000:71

d-:-;-I

OgdS-

~'

_ melyseg,
~ ..

'..
/I -

..'
III

LXVII.

tcib/cizat

vagosebessegek
Gy gyorsacel; (iranyertekek!)

marasra
K ,

[mjmin]

= szenacel;
A munkadarab
anyaga

==

keme~yfem)

~
E

Acel (szi lardsaga kg{+mm2) 60/801110..(

I >- :0 ;>
r::
W "QJLI\

A manis celia es a szerszam

~< :0 .. -' "


]

~ ~~ ~~ ~ >
l::o :~ '0 N r:: EO

>-

." E :b
r;~ t:o
"r::

" .: " :;;:


125 ~OO 400 E

~gt E-

:QE =:s
~~
60 150 300

Nagyolas

0_'

S:i: Gy K

15 18 50

12 15 40

8 10 35

12 15 40

10 13 .sO

20 35 80

A fogasmelyseg beallitasa: I. A mar6val erinto fogast vesziirik (I). 2. A munkadarabot (asztalt) kisse visszaesavarjuk, es a fogasnak inegfeleloen az asztalt a kezikerek forgatasaval felemeljiik (II). Ha veletleniil tulsagosan magasra allitottuk, akkor visszahajtjuk es ujb61 allitjuk a magassagot. Ez azert kell, hogy az ors6 holtjatekat kivegyiik. Az elotoliis bekapcsoliisa. A munkadarabot elobb kEizzel hajtjuk egeszen a mar6hoz, esak azutan kapesoljuk beaz elotolast (III); A Mites. Maraskor a hutes feladata a feliileti minoseg megjavitasa es a mar6 eltart6ssaganak novelese. A huto-kenofolyadek eros sugarban omoljek a mar6ra es sodorja el a forgacsot.

Simltas ............

Sz Gy K

20 25 80

15 20 65

12 15 40

15 20 55

15 20 65

30 45 100

200 300 500

1. Pelda: A 50.11 jelU aeelb61 kesziilo munkadarabot 080 gyorsaeel palastmar6val. Szamitsuk ki a mar6 n fordulatszamat. Meghatarozand6: n [fordjmin]. Adottak: A 50.11; gyorsaeel palastmar6; d= 80 mm; V Megoldas:.A LXVII. tablazatalapjan 1000y n'= --nd
n
Y

nagyoljuk

Munkadarab anyaga Acel, acelontveny Sztirke ontottvas Sirgarez, branz, yorosrez AI.otvozet Mg.otvozet szarazon

Huto-kenofolyadek

I hiito-kenoolaj.
huto-kencSoJaj,

fur6oJajemulzi6
furoolajemulzi6

hiitcS-kenoolaj, fur6olajemulzi6 szarazon

= 18 mjmin
=

= ---

100018

3,1480

71,6 [fordjmin].

Az elotolas. Az elotololst maras szamara az elotolasi sebesseggel mmjmin-ban adjuk meg (e). Ez alatt azt az utat ertjiik mm-ben, melyet a mar6asztal es vele a munkadarab egy pere alatt megtesz. Minel kisebb az elotolas, annal szebb lesz a mart feliilet. Nagy teljesitmeny elerese erdekeben eelszerubb nagy elotolassal es tobb sekelyebb fogassal dolgozni, mint forditva. Az elotolasi sebesseget a LXVIII.tablazat adataib61 szamitjuk ki. A megadott ertekek felso ertekek. Ezek korsieru ritka fogazasu mar6kra ervenyesek, megpedig palastmar6nal 3 mm-es fogasmelysegre, taresamar6noll a fogolsmelyseggel azonos marasi szelessegre. Kiilonleges esetekben indokolt lehet, ha a LXVIII.t~blazat ertekeinel kisebb elotolast hasznalunk. je/o/esek: e1 = fogankenti elotolas (mmjfog), Z = a mar6fog szama, en = mar6fordulatonkenti elotolas (mm/ford), e. = elotolas sebessege (mmjmin).

A marasi foido kiszamitasa. A gepi foido ftg (tiszta marasi id6) fiigg a marasi hosszt61 = L (mm), az elotolas sebessegetol = e (mmjpere) es a fogasok szamat61 = i. A kovetkezo keplet szerint szamftjuk:

EIJ.
tfg=-/

A marasl hossz a munkadarab hosszanak I, a rafutasnak I, es a kifutasnak Ik osszege. A homlokmar6nal I, es /k kii lon-kUlon dj2-ve I veheto egyenlonek. Palastmar6nal 1 esak nehany milli_ meter es 1,= Vd'f-f2 (f= fogasmelyseg). Minel nagyobb a mar6 atmeroje, annal nagyobb a rafutas es a kifutas. Kicsiny atmeroju mar6kkal tehat folosleges marasi utakat takaritllnk meg. (Megjegyzendo: ha a feiiiletnek nem kell simanak lennie, homlokmar6val torteno nagyol6maraskor I, kisebb Iehet mint dj2.)

24.4 A vizszintes es a fiiggoleges mar6gep. Szerkezetiik. Hajtasuk. Karbantartasuk

<1) gepallvany (oszlop),


b) gyam (konzol),

f) kezfkerek a keresztszan mozgatasara, g) mar6asztal,


h) hajt6kar a mar6asztal

k) mar6faors6, I) ors6~sebessegvalt6 kapcsol6karja, m) elatolas-sebes~egvalt6 kapcsol6karja, n) csukl6s (valtoztathat6 hosszusagu) tengely 0) csavarhajtas (751. abra),
p) iitkoza.

c) ors6 ,a gyam emelesere (az asztal magassagallftasara), d) kerek a magassag allitasara, e) keresztszan,

hosszmozgatasara, i) tamaszt6gerenda, j) kitamaszt6 (751. abra),

A fomeghajtas sebesseggeltudjunk

A fa- vagy forgacsol6 mozgast a vizszintesen agyazott mar6faors6 vegzi. Nyugodt, rezgesmentes munka vegzese erdedolgozni, a mar6faors6 fordulatszamanak valtoztathat6nak kell lennie. Regebbi gepeknel a fordulatszam valtozta-

keben ezt az ors6t erosre kell meretel!':ni. Sikl6 vagy gorgas csapagyakban van agyazva (vo. 739. abraval). Hogy mindig a kivant vag6. tast lepcsos szijtarcsaval ertek el. Modern gepeket egye~ sZijtarcsar61 vagy peremmotorral hajtanak. A fordulatszam valtoztatasa C$usz6fogaskerekes hajtassal tortenik, melyet kapcsol6karral kapcsolnak (751. abra). Ax elotolashajtas. A munkadarab marasahoz h'aromfel.e mozgasra van .$zUkseg (750. abril). A az asztal hossI ir~nyu mozgasa, B a C a gyamasztal m;lgassagi allitasa.
.

keres.;tszan "kereszf iranyu mozgasa, desbe.Ez

Maraskor az elotolast legtobbszor az asztal hossz iranyu eltolasaval adjuk meg. Az onlflukoda elotolast elotol6szerkeiet

hozta muko.

hajtasat a mar6gep meghajt6 tengelyeral

kapja. hogy a

Az elotolashajtas lehetave teszi klsebb vagy nagyobb elatolas kapcsolasat: Az elotolashajtas ~s a mar6asztal ors6ja kozott a mechanikai kapcsolatot csukl6kkal felszerelt kihuzhat6 tengely (teleszk6ptengely) es csavarhajtas biztosftja. K,ihuzhat6 tenge!y azertkell, mozgast a mar6aszt~1 valtoz6 magassagi es olda! helyzeteben is at tudjuk vinni. Az elatolas. hat~rolasara. iIIetve onmukod6 kikapcsola. sara 9tkozoket hasznalunk. Ezek a marasi hosszra pontosan beallithat6k es az elatolas hataran billenacsigat hoznak mukodesbe.Ezeiltal az elotolas onmukodaleg Egyetemes mar6gepek. kikapcso!6dik. Ezek csak abban kii!Qnboznek a vizszintes mar6geptal" hogy a mar6asztal szogben is' alllthat6 ugy. hogy is lehet rajtuk marni.

.csavaralaku hornyokat

I' <J)

gepallvany (oszlop),

g) mar6asz.tal, h) hajt6kar a mar6asztal. hosszmozgatasara. i) fc5ors6fej (ferdere elfordfthat6), j) fc5ors6. k) kezikerek a mar6foors6 fiiggOleges mozgatasahoz.

J) ors6-sebessegvalt6

kapcsol6karja.

b) gyam (konzol). c) ors6 a gyam emelesere (az asz.talmagassag allftasara). d) kezikerek a magassag allftasara, e) keresz.tszan, f) kezikerek a keresz.tszan mozgatasara,

m) elc5tolas-sebessegvalt6 kapcsol6karja. 0) csukl6s, valtoz.tathat6 hosszusagii tengely. o)csavarhajtas. p) iitkozc5k.

A fc5mozgast vagy forgacsol6 mozgast a fiiggc5legesen agyazott mar6fc5ors6 vegzi. A fc50rs6fej elfordfthat6, vele a f90rs6 is ferden fog alln!. A fomeghajtiis es az elotolashajtas ~gyezik a vf:zszintes mar6gepevel.

A mar6gep ismerjiik!

karbantartasa.

Ismerkedjiink meg"a gep kezelesevel es ne kapcsoljunk semmit olyan gepen, amelynek kezeleset nem

Ogyeljiink meg a kovetkezc5kre: I. A mar6gepet nem szabad tulterhelni, 2. A csapagyakat es csusz6feliileteket mert e:z:me&rongalhatja a gepet. tartsuk tisz.tan, hogy kopasoknak elejet vegyUk.

rendszeresen olajo:z:zuk, a szanvezetekeket

3. Ha a fc5ors6 csapagyairial jatekoteszlelUnk,

utana kell azokat hUzni, nehogy a marasnal rezgesi nyomok lepjenek fel.

4. A gyamot (konzolt) a mlinka megkezdese elott rogzfteni kell, mert kiilonben utanaenged es a megmunkalt felUlet nem lesz kielegfto. 5. A fc5ors6fordulatszamanak es elc5tolassebessegenek valtoz.tatasat csak all6 gepen szabad kapcsolni, hogy a fogaskerekek tonkre ne menjenek. 6. Mielc5tt a gepet beindftjuk, meg kelf gyc5zodniink arr61, hogy sem az asztafnak, sem a tamaszoknak nem iitkozik-e neki valami. 7. A gepet bekapcsolt allapotban nem szabad magarahagyni. 3. A munka befejez.tevel a gepet gondosan Ie kelf takarltani.

24.S A munkadar.ab felfogasa. Egyszeru marosmunkak


.A munkadarab
fEMogasa. A munkada;ab felfogasara :iltalaban a gepsatut hasznaljuk. Nemely munkadarabot szorit6vasakkal es sz~rit6rcsavarokkal fogunk fer a T hornyokkar ell<itott asztalra. Sok egyforma munkadarab gyartasa eseten felfogokeszlileket hasznalim[<. Ezek alkalmazasabol a f6 elony az, hogy elmarad minc:len munkadarab kUlon beallrtasa, ezaltal idot takarftunk meg. A munkadarabokat. eroseri es biztosan kell felfogni, de nem szabad elhuzni. Ha egy munkadarab meglazul, selejt es mar6t6res fordulhat e16.

Befogas gepsatuba. Ha gepsatut fogunk fel a mar6asztalra, ugyelni kell arra, hogy a folfekvo feluletek tisztak legyenek. Befogas kozben a munkadarabot fakalapaccsal az alatetekre kalapaljuk. nehogy a meghuzas kozben folemelkedjek. Hengeres acetrudbetet az a felUletet ugy nyomja neki a satupofanak, hogy a.b felulet lemaras utan derekszogbenfog' allni hozza. Sik feliiletek marasa. Srk felUletek marasa yfzszintes maroyai. illetoleg mar6fejjel (homJokmaras) tortenhet. m.ar6gepen

A munkadarab beallitasa. Egyes esetekben a munkadarabot el6rajzolas szerint kell beallftani. lIyen esetben az irdal6 (rajztu}. tal pat egyik kezunkkel a marotliskenek es a maro oldalanak nyomjuk. Masik kezunkkel a maroasztal hosszelotolasat mozgat- juk. A tunek pontosan a rajz vonalat kell kovetnie. palastmar6val (palastmaras) yagy fliggoleges mar6gepen homlok

Balmenp.ttJ

. 756. abra. Osszetett pala'tmaro

Palastmaras. Nagy percenkenti forgacsmennyiseg elerese erdekeben durvan fogazott csavartfogu mar6t valasztunk. A foors6ra hat6 egyoldalu nyomas kiegyenlitesere gyakran osszetett palastmar6kat . alkalmazunk:. Ha a mar6 nem szalad rendesen (ut). a felulet hullamos lesz.

Homlokmaras. Ehhez vagy homlokmar6t (I) Yagy mar6fejet (II)' hasznalunk. Ezeket rovidre lehet befogni es ezert rugozasuk csekely. Ha Hyen maro a keruleten kisse utne is, ezaltal csak a forgacsvastagsag valtozik. a felUlet megis sik lesz. A homlok maro vagy a. marofej atmer6je legyen nagyobb, 'mint a megmun kalando felUlet szelessege. Homlokmaras tobbnyire el6nyosebb mint a palastmaras (vo. 24.1 fej.).

~
Hornyok marasa tarcsamaroyal vizszintes marogepen A muveletelemek sorrendje, ha 10 mm szeles es 4,5 mm mely ekhornyot kell kesziteni; I. J 0 mm szeles es 60 tarcsamarot mar6tengelyre (mar6tuskere) fogunk es azt kozpontossagra ellenorizzuk. 2. A munkadarabot csucs koze vagy satuba fogjuk es beallftjuk. 3. A munkadarabot a maro kozepere allitjuk es a. tavolsagot mer6hasabbal ellen6rizzuk (I). 4. A maroval a munkadarabon (II) erintofogast veszunk. 5. Az asztalt kisse visszahajtju.k es noniusz segftsegevel 4,5 mmnyire emeljuk (III). 6. A munkadarabot (asztalt) elovigyazatosan a mar6hoz hajtjuk; utana az el6tolast es hatest bekapcsoljuk (IV). Tarcsamarok az utanakoszorliles folytan keskenyebbekke valnak . .osszetett tarcsamarot kozbetet tarcsa segftsegevel a kivant :szelessegre be lehet allitani (V).

lY

rj
II
1lI.

Hosszlyukak es hornyok marasa hosszlyukmaroval. Hosszlyukmarot hasznalnak fliggoleges (I, II) es vizszintes maro gepen (III) is. A ho~szlyukr1]aro csak a homlokfellileten forgacsol. ezert csak ott kell elezni. Igy a maro atmer6je az elezesek folytan nem valtozik. Ezert Hyen maroval nagyszamu azonos merethornyot tudunk kesz[teni. A maronak kozpontosan kell szaJadnia. klilonben a horony felb6vlil es fellilete is csunya lesz. Hornyok es hasonlo bemarasok ellenerzese -. a megkrvant pontossagtol fUggoen - tortenhet tol6mer6vel, melysegmer6vel, mikrometerrel es mer6hasabokkal (760. abra). A IV. rajz a szelessegnek. az V. rajz a horonymelysegnek mer6hasabbal torten6 ellen6rzeset szemlelteti. marasi hibak febb okai: Amaro kopott. vagy nem fut kozpontosan. A marotengely (tliske) gyenge vagy gorbe. A marof60rso agyazasaban hossz vagy kereszt iranyban tulsagosan nagy a jatek. 4. A munkidarab folfogasa nem szakszeru. 5. A szanvezeteknek vagy az asztal orsojanak nagy a jateka. 6. A vagosebesseg vagy aZ el6tolas ertekei rosszul vannak megvalasztva. Balesetelharitas. ecsettel dvolitsuk Mialatt a gep jar, a forgacsot ne kezzel, hanem. el, es ne nyuljunk a forgasban levo maro fole. A I. 2. 3.

Egyenes lapokkal hatarolt szelvenyek maraJa. A maras titjan kialakftando szelvenynek megfelel6en tobb marot csoportos marova epithetunk ossze. Hogy a marof6orsot terhel6 oldal nyomast kikuszoboljuk, szukseges,hogy a felhasznalt marok menetemelkedesenek iranya ellente~es legyen. Egymashoz szog alatt hajl6 feluletek marasara ugynevezett szogmarot hasznalunk.

Ax olyan munkadarabokat, amelyek felUleten egyenletes osztasban kell marasi muveleteket vegezni (negyszogmaras, hatsxogmaras, fogazas stb.), oszt6kesziilekeken munkaljuk meg.

Az egyszeru oszt6fejek. Kevesszamu osztas elvegzesere hasznaljuk. A munkadarabot az oszt6fej csucsa es a nyeregszeg koz6 fogjuk. Az oszt6fej ors6jan oszt6tarcsa van. Legyen az oszt6tarcsan 12 bemaras es segftsegevel hatszoget akarunk marni, akkor az elso felUlet marasa utan az oszt6tarcsat es vele egyiitt az oszt6fejors6t is ket horonnyal tovabbfordftjuk. Ax oszt6tarcsat minden helyzetebenaz ugynevezett oszt6csap rogzfti. Ezt az eljarast ki5zvetlen oszt6snak nevezziik.

Hatlapmaras muveleti sorrendje fiiggoleges mar6gepen (kozvetlen osztassal): I. Az oszt6kesziileket es. a nyerget felfogjuk a mar6asztalraes beaflftjuk. Ellenorzotiiskevel es mer06raval ellenorizziik, hogy a csucsok egyvonalba esnek-e (I). A munkadarabot a. csucsok koze fogjuk. 2. A felfog6tuskere fogott homlok-palast mar6t a mar6ors6ba . helyezziik es a behuz6csavarral rogzftjiik. 3. A munkadarabot a mar6hoz kozelftjiik es atfordftassal ket lapot lemarunk (ha az egyik feliiletet lemartuk (II), IBOO-ra elforditjuk es a masodik felUletet marjuk (III). 4. A lemart felUletet tol6merovel ellenorizziik (IV) 'es a mar6t a mutatkoz6 tulmeret alapjan pontos meretre allftjuk. 5. Az osszes feliileteket keszremarjuk.

OsztQtdrcsa k6zvellen osztcisra

767. abra, Az egyetemes oszt6fej metszete

768. abra. Ferdesfku manishoz bealHtott oszt6fej

769. abra .. Metletes horony marasa oszt6fejjel

Az egyetemes

oszt6fej.

Exen sokfele kiilonbozo osztast el lehet vegezni es a kovetkezo osztasi muveletekre hasznalhat6: osztasok! 3) differential osztasok.

I) kozvetlen oszta.sok, 2) egyszeru kozvetett Ha az o6zt6fejet kozvetlen tenik.Ax Ax egyszeru kozvetett osztasra

hasznaljuk, a csigat kiiktatjuk. A kozvetlen osztas az oszt6fej foors6jan levo oszt6tarcsaval torhelyzeteben az oszt6tarcsa furataba iIleszkedo oszt6csappal rogzitjiik. forduiatot fordul. A kicserelheto oszt6tarcsa heIy-

oszt6fej foors6jat mindenkori

osztas a csavarhajtas (csigahajtas) segftsegevel tortenik. Erinek a m6dosftasa (attetele) 1:40. Ez annyit jeIent,
1/40

hogy mfg a cslga egyet fordul. a csigakerekkel szorosan osszeszerelt ors6tengely ben all es kapcsolatat a hanalrogzftocsap a kovetkezok: 186 I) 15, 16, 17, IB, 19,20; II) 21,23, 27,29,31,33;

adja meg. Egy oszt6fejhez harom oszt6tarcsa tartozik, amelyek Iyukkoreinek Iyukszamai III) 37,39,41,43,47,49.

A csiga hajtasara szolgalo keziforgato kar sugar iranyban elallithato es benne rugozott oszt6csap van, amellyel a%osztast az oszt6t~r-csan rogzitjiik. Az allithat6 jelzo (0116)a lyukak folytonos szamliilgatasat takaritja meg. Differencialis osztas cserekerekek segitsegevel olyan osztasok elvegzesere szolgalj melyek a kozvetlen vagy. a%egyszeru kozvetett -osz'tassal nem vegezhetok el. ferde feliiletek marasara az oszt6fejet az asztalhoz kepest szogben el lehet allitani. Csavarmenetes hornyok marasara is hasznalhatjuk az oszt6fejet. lIyen esetben a mar6asztal elotolasan kiviil a munkadarabnak is kell forg6mozgast 'i'egeznie.Ezt a forg6mozgast az asztal ors6jar61 cserekerekeken at a% egyetemes oszt6fej csavarhajtasaval adjuk meg.

Peldak' egyszeru, Jelolesek: forditani?

kozvetett

osztasra: z

n" = a kezi forgat6kar fordulatszama; kell


:l

= a csigakerek

fogszama ;

= osztasszam. 1/, fordulattal


kell el~

1. Pelda : Negyszoget kell marni.Mennyit

karon forditani, ha a munkadarabot minden munkamenet utan

40 n" = - = 10 kezi forgat6kar fordulat. 4 M{jveleti sorrend : az elso feliilet megmunkalasa utan az osztocsapot kihuzzuk, a kart tizszer koriilforgatjuk, helybenallo osztotarcsa furataba bekapcsoljuk. 2. Pelda: Fogaskereket kell marni, mely.nek fogszama 32. A kezi forgat6karral hany fordulatot kell tenni, hogy a munkadarab egy fog<>sztasnyit elforduljon? z 40 8 n" = - = - = 1- =1%; 32 t 32 kivalasztottuk a 16 Iyukas lyukkort. (16-nak % resze = 4). vegiil az oszt6csapot a

A kart tehat egyszer teljesen koriil kell forditani es ezenfeliil a 16 Iyukas koron meg 4 Iyukkal arrabb kell allitani.
Amp ~_,,1JIt Aa.p

+:.. _. o
M{jveleti sorrend:

"[\ P"IQ,

b3 4 p

1'- '.q'

ft ..~ p!~?i'Q'I. f' b 0

f'"i,

o...O-~.cYd I

G.o.-l-o.... d II

p"'~. '-,?'- fA. '-'.


.

f'

'" ~

~o

i ~/' IiI

I. 4 Iyukat leszamolunk es az aHrthat6 jelzon (0116) beallitjuk. II. Az elso fog' marasa utan a kart egyszer teljesen koriil es aztan negy Iyukkal' tovabb forditjuk. 111.Az allithat6 jelzot (01l6t) azonnal tovabbiitkoztetjiik.

Fogaskerekek

marasa

alakos mar6val oszt6fejen vagy lefejtomarassal tortenhet lasd az 1.242 fejezetben.)

(I). Fogazzunk alakos mar6val kovetkezo mereta

fogasl<p."ekeket: fogszam = 20; modul = 2; oszt6kor 0 = 40 mm; labkor 0 = 35,36 mm; fogmagassag = 4,32 mm; fogvastagsag = = 3,057 mm. (Fogaskerekszamitast Miive/eti sorrend: I; Az oszt6fejet es a n,erget
2. A munkadarabot

felfogjuk es beallitjuk.

csucsok koze fogjuk ,(II). 3. Afogalakmar6t (modul 2, 17-20 fog) mar6tengelyre (tiiskere) felfogjuk (III). 4. A munkadarabot a mar6 kozepere beallitjuk, a mar6val erintofogast vesz'iink (IV), a munkadarabot (asztalt) kisse visszahajtjuk. 5. A mar6asztalt a fogmagassagnak megfeleloen (4,32 mm) felemeljiik, .es az elso foghezagot kimarjuk (V). 6. A kezikart tovabb forgatjuk (40/20= 2 fordulattal) es a masodik foghezagot marjuk (VI). (VII) vagy fogmero tol6merovel (VIII) megmerjiik. 7. A fogvastagsagot fogmero idomszerrel

a.

A tobbi foghezagot kimarjuk.

25 Anyagismeret 25.1 A legfontosabb nyersanyagok attekintese

A nyersanyagok (es kUlon a femes nyersanyagok)

_____ vases

aceI

II_Nem',as~"m'k

18S 8

Keramhisl anyagok

r:z==J L::J

Festekek, lakkok

,r

_K----;emen_yfem_1

I
Vorosrez; 6n; cink; 6lom; nikkel; kr6m; stb. es otvozeteik Aluminium Magnezium

Szerkeze~i acel Sze'rszam acel KUlonleges acel Acelontveny

Sziirkeontveny Keregontveny Tempe'rontveny

Zsugoritott kemenyfem Ontott kenienyfem

es
otvozeteik

25.21 Osztalyozasa es gyartasa


Acelnak tortenik,
0

neveziink pl.:

minden

ut61agos kezeles

nelkUl kovacsolhat6

vasat. Az acelok osztalypzasa kll!onfele szempontok szerint

o kohclszati eljdrds szerint: Siemens-Martin acel, Thomas-ace!, elektroacel, folytacel stb.; felhaszndlds ce/ja szerint: gyorsacel, szegecsacel, szelepacel, rug6acel stb.; a kemiai iisszetetel szerint: szenacel (otvozetlen), nikkelacel, kr6mnikkelac61, manganacel (otvazatt) .olakja szerint: laposacel, koracel, hatszogacel, felkoracel stb.
Kohsz Vaserc Ada/~kanyago/f -......l ~

stb,;

NagyolvasztfJ

Thomas kemence (lfonverfer) 772. abr . Az .celgyart'" elvi vazl"t.

Onfecs

Hengermj)

Nyersvas. A vas a termeszetbel1 erceiben talalhat6. A vasercbol nagyolvasztoban olvasztassal kapjuk a nyersvasat, A nyersvas rideg ::Izt sem kovacsolni, sem hajlltani nem lehet. A ridegseg oka az olvasztasnal felvett nagy (3-5%) szentartalom, EzenkfvllI'tartalmaz meg kent, foszfort, sziliciumot es mangant. Acel. A nyersvasat acelgyart6 kemencekben, a nagyipari allamokban r~ndszerint Thomas kemenceben (konverter) alakftjak <itacella. A folyekony acelon itt levegot fuvatnak keresztiil, ennek kovetkezteben kiegnek a szennyezo anyagok: a szilicium, a foszfor es a ken. valamint a szentartalom egy resze is. Az fgy eloallftott es antecs formoikba (kokilla) ontott anyag neve: folytacel. Izz6 allapotban kerUl a hengermube, ahol bugakai:, tart6kat, sfneket, idomacelokat stb. hengerelnek az ontecsb51. Az acelhulladekot (de peldaul nalunk flyersvasat is) Siemens-Martin kemencekben finomftjak uj hengerelt aru szamara alkalmas folytacella.

25.22 A legfontos~bb acelfajtak


1. Otvozetlen acel (vo. MNOSZ 1/1-112); Neve azert otvozetlen, mert a szenen kIvu1 nem tartalmaz nagyobb aranyban otvozo A szentartalom novelesevel no a szakft6szilardsag calkatreszt. Thomas korteben, vagy Siemens-Martin kemenceben ailitjak elo. Mivel eloallitasa folyekony allapotbol tortenik, ezt szokas

.iltalaban Iblytacelnak nevezni. Tulajdonsagait nagyban befolyasolja szentartalma.

es a kemenyseg . de csokken a nyulas. Az otvozetlen acel SZIVOS es j61 kovacsolhat6. Betetedzesu (otvozetlen) acel (vo. MNOSZ-61). Szendus anyagban izzftva feluleti retegenek szentartalma megnovekszik. Edzesnel

<sak ez a kiilso kereg lesz kemeny, magja SZIVOS marad. Szentartalma "'" 0,1~0,2%. Nemesitheto Otvozetlen (otvozetlen) szer~zamacel. acel. Kulonleges hokezelessel szilardsagi tulajdonsagai javfthatok. Szentartalma "'" 0,3-0,6%. Szerszam keszitesre hasznaljak (reszelok, vag6k stb.); szentartalma 0,5--1,5%, ennelfogva edzheto. Elokemenceben val6 atolvasztassal.

allftasa ugyanaz, mint a fentieke, csak a finomltasa ttirtenik tegelyben vagy elektromos :2. Otvozott

acelok. Aszerint, hogy mire hasznaljuk fel az ace It, a felhasznalasnak megfelelo tulajdonsagokkal lathatjuk el kulonleges otvozes (femek keverese folyekony allapotban) utjan. lIyenotvozoanyagok peldaul a kr6m, a nikkel,

ertekes anyagokkal torteno a molibden, a wolfram.

A kr6m peldaul a kemenyseget, SZlvossagot es szaklt6szilardsagot, a nikkel a rozsdaaIl6sago1:; a molibden es wolfram a kopasellenall6 kepesseget es hoszilardsagot noveli. Az otvozo anyagok' belek~verese tegelyben vagy eiektromos kemenceben tortenik. Otvozott Otvozott betetedzesu nemesitheto szerszamacel. acel. Akkor haszmiljak, ha igen nagy magszilardsagra es szfv6ssagra van szukseg. acel. Kulonosen hajt6muvekben Szerszamok, sullyesztekek, hasznaljak j6 szilardsagi tulajdonsagai miatt. komel1munkal6 szerszamok

Otvozott
Erosen

kivag6 es sajtol6 szerszamok, markol6lapatok,

stb. keszulnek belole. otvozott acelok az otvozoket nagy szhalekos mennyisegben tartalmazzak. Nagy igenybevetelnek kitett gepalkatreszek.

cis szerszamok szamara haszmUjak. A gyorsacel is erosen otvozott szerszamacel.

Az acel forgacsolhat6saga.

Az ace[nak, mivel sziv6s, eszterga.laskor, funiskor stb. foly6 vagy nyirt forgacsa van. Az ace I forgac$o[szilicium-, mangano, kr6m-, vanadium- es wolframtartalom.

hat6sagat karosan befolyasolja a nagy szentarta[om, Acelontveny

(MNOSZ 259.1). Az acelt nemcsak hengerles, kovacso[as es preseles utjan felgyartmannya alakitva keszitik elo a tovabbi elektrokemenceb61 vagy a konverterb61 kozvetleniil is formakba ontik .. Az igy gyartott

feldolgozasra, hanem a martinkemencebol,

aJkatreszek acelontvenybol val6k. Van otvozetlen, otvozott es erosen otvozott acelontveny is.. Acelontveny minden tovabbi kezeles. nelkiil kovacsolhat6; forgacsolasakor foly6 vagy nyirt forgacs keletkezik.

Hasznalatosabb

szabvanyos

acelminosegek

(Peldak MNOSZ szabvanyok alapjan)


Szentartalma (kozepes) [%] i I j Szakito szi-I ! lardsaga aB ( [kg/mm'] .

--------------~~' ..-_._-----~

MNOSZ min6segj jele

Ny""'s, 6
[0/0]

Otvozetlen gepacel

Sziv6s, tuzben hegeszthet6 Hengerelt aruk

A 34.//

I
Nincsen szabvanyosftva (kb. 0,15) 37-46

I
20

A: acel betujele 34 : a Ieg k'Isebb szakit6 szilardsagra utal6 szam II: MNOSZ szabvanylap szama

Otvozetlen szerkezeti aceI (szelvenyacel) Altalanos szegecsacel egecsek

Nincsen szabvanyositva

34-42

Legalabb 25

Betetben edzheto otvozetlen acel Nemesitheto otvozetlen ace I;

Kiilso reteg cementalva igen kemeny" magja sziv6s Teljes keresztmetszeteben kemeny es sziv6s

gaskerekek, gelyek, pszegek jt6csavarok, s6k, .ekek

0,15

50-751)

13-":1)1)

C /5

0,45

65-8()2)

1"12)

C: a szentartalomra utal6 betujel 15: jelent 0,15% szentartalmat

.'

Betetben edzheto kr6mmanganacel

Nagy szakit6szilard sag (0,8-1,2 Cr)

pkocsi 't6milvek

0,17

88-/121)

101)

CrN; 25.68

Betetben edzheto kr6mnikkelacel MSI35 (MnSiI35) Nemesith,eto mangansziliciumacel

Meg nagyobb szakit6szilardsag; (2,50,25% nikkel); Nagy szakit6szilardsag es nyulas

Na gyteljesitmenyil hajt6milvek

0,14

90-1 fOI)

12-72)

Na gy igenybevet elnek kitett ten gelyek

0,37 \

80-:-952)

112)

Cr: a kr6mtartalomra utal .Ni: a nikkeltartalomra utal 25: jelent 2.5% nikkelt 68: MNOSZ szabvanylap szama Betetben edzheto es. nemesitheto acelok min5segi jele a vegyi osszetetel re utal

i
I
I

25.31 Gyartasa
A nagyolvaszt6ban nyer.t nyersvasat, amint, az bizonyos el5re megallapftott osszetetelt er el, kozvetlenUi formaba lehet onteni (els/) omlesztesu ontottvas). . A nyersvasat azonban altalaban otvoz5k es vastoredek hozzaadasaval kllpol6kemeneeben megolvasztjak es llgy ontik formaba (masodik omlesztesu ontottvas).

Sziirke vasontveny (vo. MNOSZ 2591). A sziirke vasontvenyben lev5 szen es annak szovezeti alakja donto a sziirke vasontveny szfnere es szilardsagara. Sziirke toresfeliilet grafit alakjaban finom elosztasll szenre vall. A sziirke vasontveny meglehetosen rideg es rezgesekre erzeketlen, ezert kiilonosen alkalmas arra, hogy bel51e szerszam'gepeket, szerszamtesteket es szerszamszarakat keszftsenek. Van otvoietlen es otvozott sziirke vasontveny. Kr6mmal, nikkellel' stb. otvozve szilardsagi tulajdonsagai nagyban fokozhat6k. A szurke vasontvenyforgaesolaskor rovid tortforgaesot ad. Keregontveny. A keregontveny feliileti edzesu sziirke vasoritveny. A hirtelen lehiites kovetkezteben szen a vassal vegyiiletet alkot (vaskarbid); to rete a hiitott feliilet ovezeteben feher es kemeny. Vekonyfalll ontvenyekteljes keresztmetszetiikben megkemenyednek, vastagfaluak csak a kergiikon (altalaban ezeket hfvjak keregontvenynek). Hasznaljak fut6kerekek, malomipari hengerek es k5tor5k szamara. ' Temperontvenyt (vo. MNOSZ 2591) feheren mereved5 (grafit nelkuliy nyersvasb61. ontenek. Bizonyos h5kezelessel (temperalassal} a szentartalmat esokkentik. Megfeleloen alkalmazott olvasztasi es hokezelesi m6ddal feher vagy sziirke toresfeliiletii temperontvenyt nyeriink. A temperont'i'eny biz6nyos mertekben kovaesolhat6; kalapalhat6, sziv6ses konnyen forgaesolhat6.

25.33 Adlontveny
Hasznalatosabb
MNOSZ minc5segi

es ontottvas szabvanyok
~s ontottvas minosegek
Sz.kfto' szi Iardsag , GR (kg/mm')

acelontveny

..
.

j.'.

Megnevezese

Tul.jdonsag.

F.lh.sznalas.

Ny"las. ~ (%)

1.1m.gyaraz.t

A;;. 38

Aeelontveny

Normalminos6g, igen sziv6s, omlesztessel J61 hegeszthet5, J61 forgaesolhat6

Gepallvanyok, , esusz6vezetekek

38

20

aeelontveny rovid jele I 38: a szakft6szihirdsag minimalis erteke kg/inm2~ben

I Ao:

AO.38

AO.52

Aeelontveny

KUlonleges minoseg, omlesztessel'hegesztheto, nemesftheto

Nagy igenybevetelii gepreszek, preshenge-' gerek, lendft5kerekek

52

12

AO.52
Ao: aeelontveny rovid jele 52: a szakft6szilardsag minimaliserteke kg/mm2.ben

Ov.12

Sziirke vasontyeny

Normalminoseg, rideg, ki;innyen torik

Burkolatok (hazak), huzasra, lokesekre es utesekre kevesse igenybevett gepallvanyok Dugattyllk, hengerek, mozdonyal katreszek

12

Dv.12
Ov: sziirke vasontveny rovid jele 12: a kozepes szakft6szilardsag erteke kg/mm2-ben

Ov.22

Sziirke vasontveny

Minosegi szurke vasontveny, h5all6

19<-26 (a falvastagsag szerint)

Keregontveny

Vastagfalll munkadarabok eseten Kemeny kereg, lagy mag

Vasuti gepreszek, malomipari hengerek, kotorok; papfripar

,I

To. K35

Feher temperontveny'

Szfv6s, kahipalhat6, nyujthat6, j61 forgacsolhat6

Kisebb gepreszek, esavarkulcsok, esokotesek, motorhazak

34-36 (a falvastagsag szerint) .

6-3 (a falvastagsag szerint) I

To. K35
To: a temperontveny rovid jele K: kereskedelmi min5seg jele 35: a kozepes szakft6szilardsag erteke kg/mm2-ben M: minosegf temperontvenyt jelent . fk: fekete temperontveny jele

I
TCi.M fk 38 Fekete temperontveny m. f. 38 12

-Az esztergalyos szamara legfontosabb nehezfemek a vorosrez es annak otvozetei, megpedig a vorosrez-horgany otvozet, melyet sargare% neven, es a vorosrez-6n A vorosrezet Jelentosege otvozet, melyet bronz es vorosotvozet szinesfemeknek is hivjuk. ezek csapagyfem-ek es <iltal<iban6n, 610m es antimon otvozetei. vagy forgacs nelkiili alakitassa[ feldolgo-zhat6k, kello szilards<igi konnyen forgacsolhat6k, j6l onthetok es nagy a sziv6ss<iguk. kell banni (forgacsvisszanyeres mag kiszurasa a mag elforgacsolasa helyett -kettos anyagu neven ismeriink. es otvozeteit

van meg a feherfemeknek: rendelkeznek

A fenti femek es otvozetek tulajdonsagokkal A nemvas-nehezfemek {bimetall) -

aital<iban hi<inyanyagok (pl. vilagviszonylatban igen csekelyek az 6n koh6sftasra alkalmas 6nerckeszletek).

ezert ezekkel igen takarekosan

csapagyak), ahol csak lehetseges, mas anyagokkal kell helyettesiteni.

MNOSZ min5segi iele

I
,

Megneve~ese

I
I

Fefnaszn"''''

i
J

Szakft6
UD

szi"irdsaga (kgjmm2)

I
34-48

II
,

Fajsulya
y

(kgjdm')

Brinellkemony. sege HB (kgjmm')

Sr-60

Alakithat6 sargarez

I
NSro
I

Tomorszelvenyu rudanyag forgacsolasi megmunkalasra

8,5

95-150 Jemez, huzal, szalag

I
KUlonleges sargarezontveny

I II

I
I

Nagyigenybevetelu alkatreszek (jarmu-, gep-, haj6ipar)

Adagosan

55

8,5

Atlagosan 140
I

Bzo 12

I,
I
I

Onbr"nzontveny

csigakerekek, I Perselyek, I csusz61apok stb.

20

8,6

80

Vot-5

I Vorosotvozet

II
I

I Armaturak,
gepreszek

csapagyak,
--

15
... _-_ .. -

8,6

60

-------,
Csf-Pb-7J

O/omalapu csapagyfem

Nagyobb igenybevetelU, Nyom6szil<irdsaga melegnek, '!okesnek kitett r 12 (kg(mm2) csapagyak belelesehei: J

9,7

23

Konnyufe~bol kesziilo mll'nkadarabok anyaga: Szinalumlnium. Aluminium otvozetek: - hokezelhet5 es nem hokezelheto, - 'keplekenyen alakithat6 es ontheto aluminium otvoze~ek. Keplekenyen alakfthat6 es ontheto afumfniumbronz (Szlnmagnezium munkadarabok anyagakent altalaban tulsagosan Iagy). Magnezium otvozetek: - keplekenyen alakithat6 es onthet5 magnezium otvozetek. A h5kezeles itt izzftassal, edzessel, oregbftessel torten5 nemesftest jelent, amery noveli a sZihirdsagi tulajdonsagokat anelkiil, hogy a sziv6ssagot csokkentene. Megm\Jnkiihisa. A konnyufemek gazdasagos megmunkalasahoz ket feltetelt kell biztositani:

L Nagy vag6sebesseget. A vag6sebesseg nagy lehet, mert a fajlagos forgacsol6ero kicsiny. Hozzavetolegesen csak %-e az acelenak. i.Specialis szei'szamot. A konnyufemforgacsolas szerszamanyaga a kemenyfem, esetleg a gyemant es a gyorsacel. Az elszogekkel es alakkal a megmunkaland6 anyaghoz kell alkalmazkodni. Az egyes kemenyfemfajtak megmunkalhat6sag szempontjab61 Ienyegesen kiilonboznek egymastpl. Szinaluminium ,es sziv6s otvozetek hosszu forgacsot adnak. Ezek aforgacshornyokat (pI. furaskor) konnyen eltomik. Tovabba elofordul, hogy konnyufemreszecskek, rakodnaka szerszam elere es ezzel elrontjak a megmunkalt felUlet simasagat. Azok az otvozetek,amelyek morzsalekos forgacsot adnak, kul6nosen alkalniasak automatakon val6 megmunkalasra, mivel itt a hosszu forgacs zavart okozhat. Sok esetben a sargarez vagy aceI forgacsolasara, haszna!atos szerszamok is megfelelnek. ' Nemesitett otvozetek (pI. AI Cu, Mg ;'1-2;y

Szilicium tartalmii otvozetek (pl. o'AI kemenyfemmel, esetleg ,gyemanttal. vegezhet5, mert ezekeitart6ssaga

= 2,8' kg/dm3) minden nehezseg nelkiil forgacsolhat6k. Si Mg; Y = 2,65 kg/dm3) erosen koptatjak a kest. A megmunkiilas
igen nagy.

ezekt legcelszerubben

Magne:dum otvozetek (pI. AI Mg 5; y = 1,82 kg/dm3) forgacsolasara igen csekely forgacsol6ero kell, amiert nagy vag6sebessegek hasznalhat6k. A megmunkalast altalaban szarazon vegezziik. A magnezium forgacsa rendkiviil tuzvestelyes, tompa szerszam hasznalata feven a megnovekedett surl6dasi meleg konnyen meggyujtja. A magneziumforgacs tiiret rasz6rt sZiirkeontveny-forgaccsal vagy special is toltesu kezi tuzolt6kesziilekkel lehetelfojtani. Ha vizzel pr6baljuk eloltani, ez robbanast .okozhat.

Esztergalas. Homlokszog, vag6sebesseg es elotolas ertekek tablazatokb61 vehetok ki. J6 munkat cs'!k gondosan elezett es j6l fent kes. tol v~rjunk. Egyes otvozeteknel, kiilonosen a szilicium tartalmuaknal igen elonyos keskeny elszalag alkalmazasa. Furas. Az aceI funisara szabvanyosfur6 aluminiummil csakcsekely melysegig hasznalhat6, mert a forgacs eltomi a hornyokat. Aluminium furasara ezert kicsiny emelkedesi szogu, szeles hornyu fur6t'alkalmazunk (309. abra). SZlv6s anyagnal el5 szokott fordulni,hogy a furat lenyegesen nagyobb lesz, mint a fur6atmer5. Dorzsoles. A dorzsar egyenes vagy spiral hornyli. A dorzsolend5 furatot ugy fdrjuk elo, hogy elegend5 fogasmelyseg maradjori a dorzsolesre, ellenkez5 esetben a ~urat fala nem lesz sima.

MNOSZ minosegi jele

Fajsu Iya (kgldm')

I Brinell~emenysege,
HB (kglmm2)

AI 99,7

! 99,7-es aluminium (szinalumlnium) Vegyipar, haj6ipar, altalanos fe!hasznalas 7 2,7

..
115 (nemesitve)

~
AI Cu'Mg 42 Keplekeriyen alakfthat6 (rez- es magneziumtartalmu) aluminiumotvozet Onthet5 (szilicium- es magneziumtartal m u) alumfniumotvozet , Keplekenyen alakfthat6 alumfnium-, magneziumotvozet

Nagy igenybevetelu elogyartmanyok, sajtolt es kovacsolt darabok

42 (n~mesftve)
I

2,8

(; AI Si Mg

Nagy igenybevetelu ontvenyek

26.,-34 (kokillaontveny nemesitve) 25-32 (homokontveny nemesitve)

2,65

85-115 80-110

AI Mg 5

Kozepes igenybevetelu rudak, csovek, idomrudak, gepalkatreszek Kozepes mechanikai igenybeveteW ontvenyekhez, kozepesen korrozi6all6

23

1 . 82

60

o AI Mg3

Ontheto magrieziumtartalmu alumfniumotvozet

14-19 (homokontveny h5kezeles nelkiil)

2,68

50-60 (hoinokontveny hokezeles nelkiil)

25.6 Muanyagok
A muanyagbk mint munkadarabok nyersanyaga r,1uszakilag fontos - mechanikai, termikus es elektr~mos - tulajdonsagokkal tunnek ki. Ezen tulajdonsagok szama es, talalkozasa gyakranujszeru es azok mas anyagban ni'lcsenek vagy csak reszben vannak meg. A femmegmunkal6.ipar a mCianyagok sokretli csoportjab61 mechanikailag igenybe vett alkatreszek szamara elsosorban a hore kemenyedo sajtolpanyagokat hasznalja (MNOSZ 1430-49 es 1431-49).

I
PhenOPL''''_~'\~Tg;~I"r'Ok

presmasszak~

vulkanfiber (retegelt muanyag)

formaba preseft muanyagok

retegelt muanyagok

Asajtol6anyagok fel-, kozbenso- es keszgyartmanyok, amelyek kotoanyagb61 (ez a mugyanta) es tolto- ilfetve vazanyagb61 allnak. A tolto- illetve vazanyagok: faliszt, cellul6z, textilrost,textilhulfadek, papfrretegek, textilretegek (szerves toltoanyagok); kozetIiszt, azbesztszalak (szervetlen toltoanyagok). Formaba sajtolt muanyagok. A finomszemcses toltoanyagokathengerekkel, a durvaszemcseseket dagaszt6gepekkel keverik a mugyantakkal, azutan melegftes kozben es nagy nyomassal froccsontik vagy preselil<. , Retegelt muanyagok. A papfr, textil vagy fafurnir retegelt vazanyagot gyantaszeru masszaval atitatjak, megszaritjak es nagy nyornason, (5000-10000 tonnas presek) kb. 140 CO-on sajtoljak.

25.61 A muanyagok megmunkalasa


Mind a forrnabasajtolt, mind a retegelt muanyagokat forgacsolassal meg lehet munkafni. Altalaban kemenyfemlapkas, ujabban kerainialapkas, szerszamokat hasznalnak. ' Az olyan rnCianyagok,amelyek asvanyi toltoanyagokkal keszlilnek, a szerszamok eleit erosen koptatjak. Ahhoz, hogy j6felGleti simasagot erjGnk el, eles szerszam; megfelelo vag6sebesseg es elotolas kef/. A muanyagok a vas es nemvas femekkel ellentetben rossz hovezetok. EzenfelGl hoall6saguk is csekely. Olyan szerszamoknal tehat, amelyek hosszu ideig vannak fogasban (pl. a fur6k), ne hasznaljunk nagy vag6sebesseget, merta tulsagos felmelegedes az anyagot elegeti vagy meglagyftja. A megmunkalast szarazon vegezzGk, mert a hutofolyadekb61 es a forgacs keverekebol keletkezo iszap a szerszamot csiszolja.

25.62 Forgacsolasi technol6giak


Esztergalas. Vag6sebessegekkeles elotolasokkal a 3.106 fejezetben foglalkoztunk. Az eszte~gaforgacsot el. kelf szfvatni, mert a finom por miildenuve ierak6dik. Furas. Kiilonleges fur6k hosszu spiralhornyolassal. Gondoskodni kelf a forgacs j6 elvezeteserol. a kilepes oldalan kitoredeznek. Ennek megakadalyozasara tornor alateten furunk.

A fur6 athatolasakor a furat szele~

Toltoanyagok

(ill. vazanyag)

Felhasznal:is

Szakft6sziardsag (kg/em')

O"B

Fajsuly l' (kg/dm3)

Kemenyseg (kg/em')

szemcses (kozetliszt) szalas (azbesztpehely) celful6z - (papir) rost celluloz - (papir) vagdalek textilrost textilhulladek

kicsiny keszGlekhazak dobozok kicsiny' keszGlekhazak .dobozok tomit6gyuruk, csapagyperselyek tomitogyuruk, csapagypers'elyek fogaskerekek fogaskerekek

1800 1500 1300 1300 1300 1300

Celfuloz- (papir) retegek Textil retegek Furnirlemezek (parhuzarnosan retegelt)

800

1,4
1,4

500
A rostok iranya szerint 125 ill. 2000

1300 1300

1,3-1,4

26 Anyagvizsgalat
26.1 Ax anyagvizsgalat celja
Tervgazdasagunk kozponti feladatai: az anyagtakarekossag es a minosegjavitas. Ezek elso feltetele az alkatreszek es szerszamok gyartasra alkalmas kialakftasa. Konstruktorok. muszaki ertelmisegiek es a termelesben reszt vevo dolgoz6k vallvetve kuzdenek a munka- es anyagtakarekossagert, egyes anyagok helyettesfteseert (pI. erosen otvozott anya,gok he.yett kevesse otvozott anyagok; szfnesfemek helyett mas anyagok) es a gazdasagos technologiaert. Ezen feladatok megoldasara sokbansegft az anyagvizsgalat. Ennek reven: szerzunk biztos tudomast a feldolgozand6 anyag fajtajar61. allapitjuk meg a felhasznalando anyag minosegi ertekeit .nyei-iink adatokat, amelyek alapjan az alkatreszek meretei pontosan behatarolhatok. jutunk mindenre kiterjedo megmunkalasi elainisok birtokaba.

Az anyagvizsgalat egesz teruletet anyagvizsgalati eljarasokat:

tudomanyos kutat6munkaval sok iranyban feltartak. A kovetkezokben felsoroljuk a legfontosabb

Szilardsagi vizsgalatok: szakfto-. n}'Omo-, hajlito-, nyiro-, csavarovizsgalat (statikus vizsgalatok); iit5vizsgalat. ut6hajlit6vizsgalat stb. (dinamikus vizsgalatok). Kemenysegvizsgalatok: vizsgalatok. reszel5proba kemenysegmeres Brinell szerint, Vickers szerint, Rockwell szerint (statikus vizsgalatok); ejt5-, uta-, Shore(dinamikus vizsgalatok).

Kemiai analizis. elektromos

es szinkepelemzesi vizsgalatok.

A vizsgalati m6dszerek ilyen sokasaga lehetove teszi, hogy az anyagok felhasznalhat6sagat eiare eldontsuk, a munkadarabok anyaganak josagata feldelgozas felyaman ellenarizhessuk, a hibakat es az anyagroncsolasok okat felderitsuk. jegyezziik meg jof:' ha munkank folyaman sikertelensegbe siik! litkozlink, a hiba okat az osszes koril/menyek egyiittes merlegelesevel keres-

26.26 Anyagvizsgalati kiserletek leirasa


. J. Szakit6 kiserlet (773. abra). Szakit6gepbe fogott pr6bapalcat huz6igenybev6telnek vetiink ala es a terhelest mig a pr6bapalea el nem.szakad. Ha a pr6banal mert legnagyobb szakit6erot I mm2 keresztmetszet teriiletre megkapjuk az anyag szakitoszilardsagat. A szakit6szilardsag jelzese O'B (szigma). addig fokozzuk, vonatkeztatjuk.

Pefda: Ha egy pr6bapalea keresztmetszete F = 314 mm2, P = =.12560 kg (az a terheles, amely a paleat elszakitotta), mekkora a szakit6szilardsag? P 12560 [kg] O'B = - = ----= 40 kg/mm2 F 314 [mm2] NyUfcfs.

Huzaskor a pr6bapalea hos$za megnovekszik. Szivos anyagnal a nyulas nagyobb. mint rideg anyagnal. Ha azt mondjuk. hogy valarnely anyag nyulasa 200/0, az azt jelenti, hogy a pr6bapalea hossza 200/0-kal nyult meg, mielott elszakadt volna.

i
i

Probapalca

ii .Keresztmefszet

2. Kemenysegmeres Brinell szerint (774. abra). Az anyag sfkra munkalt felil/etebe meghatarozott eravel edzett acelgolyot nyomunk. Lagyabb anyagnal a benyom6das nagyebb, mint kemenyebb anyagnal. A P nyomoerc5, a D goly6atmera es a d benyom6dasi atmera egymashoz valo viszonyab61 ailapitjuk meg a Brinell kemenyseget (HB)' A fenti vizsgalatokat MNOSZ 105 szabvany szerint vegezziik. 3. A forgacsolasi kiserlet (775. abra) ad felvilagositast az any;.g: forgacsolhatosagar6/. Tortenhet esztergallissal. fUrissaJ stIL Ennek eredmenyei utmutatassal szolgalRak. a gazd 'gtlS"'_ csolasi techn%giara (v<ig6sebesseg.szerszam anyap& t-4 hUtes stb.).

+-.

21.01 A szamok fefosztasa


Eges% sz;amok: 5; 8; 25; 345 stb. Tort szainok: Tizedes szamok (tizedes tortek): .0,5; 2,25 stb, -479 Kozonseges tortek: ~; -; - stb', 5 12 10 Nevezetlen szamok: 5: 8: 25; 345 stb. Nevezett szamok (mennyisegek):'5 m; 8 Ft; 25 m2; 345 [ stb.

Tizedes szamot. 10-zel, 100-zal, 1000-rei stb. ugy szorzunk, hogy a tizedes vesszot annyival visszuk- jobbra, ahany nulla van a szorz6ban.

Tizedes szamok szorzasakor a szorzatb61 annyi tizedest .vagunk Ie, mint' amennyi a szorzand6ban es szorz6ban (a tenyezokben) egyuttesen a tizedes vesszo utan allt. PeJd6k: 0,6.0,2= 0,12; 0,05.0,3= 0,015. Szo!,zaskor ketfelekeppen jarhatunk el:

21.02 Az:.alapmuveletekben elofordul6 elnevezesek


osszeadas:
27

L A szorzast az egyesekkel kezdjuk. A reszszorzatokat balra toljuk kit Pefd6k:(vigyazzunk 'a 2486.3:42 45 osszeg, 4972

es

szamjegyekre!) 24863041 9944 74580 7559926

18

o~szeadand6 plusz osszeadarid6 (osszeadas je[e) Kivonas:

9944
7458 8502[2

79
kisebbftendo Szorzas: szorzand6

34 mfnusz kivonand6 (kivomis jele)

45' kUlonbseg

2.

A szorzast a legnagyobb helyi ertek(J szammal kezdjuk. 'A reszszorzatokat jobbra toljuk ki!

Peldcik:

(x) szor (szorzas jele) (Tenyezoszor' tenyezo egyenlo szorzat)

13-

208
szorzat.

(vigyazzunk a 248.6 3,42

es

---7458
9944 4972 850,212

szamjegyekre !) 248,630,41 7458


9944

2486 7559,926 365.85;.267 132; 1265.825; 6,35.0,25; 83,214,3;

Osztas: 72 osztand6

4osztva (osztas jele) oszt6

18

'hanyados

FeJadatok:

4. 630100; 5.0,130,18;

142265; 1;355;

Az egyeseket az egyesek ala, tfzeseket vesszot a .tizedes yesszo ala (stb.) frjuk.
Petd6k:

a tfzesek' ala, tizedes . Szamolaskor is'a gazdasagossagra kell torekedni! Ezert ne! szamoljunk olyan pontosan, amennyire lel)~tseges, hanem olyan por,tosan" amennyire kelll Az esztergalyos szamara pI. elegondo a n ertekekent 3,14-et megjegyezn i. Pontosszamitasoknal persze gondolni kel! ra, hogy n tulajdonkeppen vegtelen, nem szakaszos tizedestort. Az elso h.at tizedessel \ n= 3,141592.
A le-es

5 + 8 + 25 + 345 = 5

0,5

+ 2,25 + 13;3 +4;754


+ 2,25. + 13,3 + 4,754
20,804

+
+

0,5

25 +345 383

felkerekites

szabalyal: az utolso megmarad6 szamjegyeket

1-4 szamjegyek eseteben nem valtoztatjuk. Az egyeseket az egyesek ala, a tlzeseket a dzesek ala, a tizedes vesszot a tizedes vesszo'ala(stb.) frjuk.
PeJd6k:

345 - 5 - 8 -25 345 5 8 - 25 307


FeJadatok:

13,3- 4,754 - 2,2513,3 4,754

0,5=

Petdciul: 850,212 ket tizedesre kerekitve R,; 850,2 I. 5-9 szamjegyek eseteben az utols6 megmarado szamjegyet I-gyel megnov~ljuk. Peld6ul: 7559,926 ket tizedesre kerekftve N 7559,93.

-'- 2,25 -0,5


5,796

1', 365.:- 243:

1.'83 + 265 + 127 + 1135 + 7; 375 + 1728 + 91+ 35 + 137; 185 - 98; 2635 -1896; 3;.1-,37 + 0,065 + 3 0,5; 12,5 +0,4 1,3 25: 6;34'- 0,587.

6:2 = ... vagy


Pelda:

2=;' ...

(vigyazzunk, hogy a hanyacfosba a nullakat befrjuk!) 48024:8 = 6003 024

27.05 Szorzas
'Eg~sz szamot 10-zel, 100-za[, ,1000-rei stb. ugy szorzunk, hogy annyi nullat .frunk utana, ,ahany nulla van a szori6ban. PeJd6k: 24100 = 2400; 5910000 = 590000.

Egesz szamokat 10-zef, 100-za[, stb. ugy 9sztunk, hogy az osztand6b61 annyi szamjegyet vagunk Ie tizedes vesszovel, ahany nulla val) az oszt6ban.

Tizedes szamokat 10-zel, 100-2:al,stb. ugy osztunk, hogy a2' osztand6 tizedes vesszojet annyi szamjeggyel vissziik balra, ahany nulla van az oszt6ban. Petdok: 0;5:10 = 0,05; 2,25:1000 = 0,00225. Ha az oszt6 tizedes szam, az osztand6t es az oszt6t is ugyanazzal a 10, 100, 1000 stb, ert6kkel megszorozzuk (bovftjiik), hogy az oszt6 egesz szamma,legyen. Pe/dok: (az oszt6nak egesz szamnak kell Jennie!) . 25:0,5 (boviNe IO-zel) 250:5 = 50. 4,208 :0,04(bovftve 100-zal) 420,8:4 = 105,2.
Fe/adatok:

27.10 Muvefetek kozonseges tortekkel: osszeadas, kivonas, szorzas, osztas


OS5zeadas es kivonas. A nevezoknek egyformaknak azonosaknak kellienniiik: csakaszamlal6kat osszegezziik vagy vonjuk ki egymasb61.
PeJdcik:

352 5 - + 2 - + 6 -~ =? 463 9 512

kozos nevezo: 12

+212
/2

10

6. 17000:1000; 2496:52; 5080:36; 7. 125:0,25; 17,05:3,1; 128:3,14; 1,35:18,5; (Aket utols6 peldaban kerekitsiink 3 tizedesre.)

+61327 12

= 13 + 2-

12

= 15-

27.08 Tenyezokre

bontas

(Ez fontos a cserekerekszamftaskor!) Valamely szamot tenyezokre bontani annyit. jelent, mint olyan szamokat (tenyezoket) keresni, amelyek szorzata aZ adott szamot adja. Pe/dou/: 40; 40 = 410 = 2210 = 2225. Torzsszamok (torzstenyezok) azok a szamok, amelyeket tovabb mar nem lehet tenyezokre bontani. Ezek mar csak onmagukkal vagy I-gyel oszthat6k. A 2 szam kivetelevel az osszes torzsszamok paratlan szamok (I; 2; 3; 5; 7; II; 13; 17; 19; 23stb.).

5 2 23 --12--=? 8 3 2324 -/2-16 24 15

. kozos nevezo: 24.

39 egeszet felvaltva' 24-edekre 22 24 16 -12- 23

~--24
1024

Fe/adatok:

27.09 Kozonseges tortek: bovitesuk, egyszerusitesuk, egynevuve alakitasuk


2 -;

II. 12.

155 3-+2-L3- 3 6'8' 3 2 5 4 3; 12 -3

7 8:

252 12--1-.8-+7-' 3' 7 2 4 14 -8 ;

3'

3 5

Val6di tortek:
13

2 (szamliil6) 3 (nevezo)
15

8 2 Vegyes szamok: 2 -3 ; '. ..

Altortek:

-; 6

Szorzas. F6szabaly, hogy a szamlal6t a szamlal6val, a nevezot a nevezovel szorozzuk meg. a) Tort szorzasa torttel. 2 5 10 5
Pelda: --'- . -

=- =- .
18 9
2 4

4-

5 6

stb.

Fe/adatok: I 3 7 3 3

A bovftes es egyszerusites, valamint az egynevuve alakftas (kozos nevezore hozas) megvaltoztatja ugyan a szamokat, de a tort erteket sohasem yaltoztatja meg. Bovites. Valamely tortet bovitiink, ha szamlal6jat es nevezojet ugyanazzal a szammal megszorozzuk. 2 60 Pe/dou/: (30-cal bovitve) = 3 90
Feiadatok:

13.

3' 4;

3' 5"

4"' 8 ;

T6' 8'

b) Tort szorzasa egesz szammal Minden egesz szam tortkent is felfrhat6: . 5 5 egesz =-.
I

Ezutan mar a foszaballyal szamolhatunk.


Fe/adatok: 4 5 3

8. B?Svitsiik az alabbi torteket 2 5

IS-tel, 20~szal, 2,5-del: 2 3

3'

6;

16; ~

14. -5 9 c) Tort szorzasa vegyes

- 18;
6

-60
10

szammal
3 15 3-=-.

Egyszerusites (rovidites). Valamely tortet roviditiink (egyszerusitunk), ha szamlal6jates nevezojet ugyanazzal a szammal elosztjuk. '.
Pe/dou/: Fe/adatok: 10 (2-vel) 12

A vegyes szamokat e10bb at kell alakitani altortekke:

-.

5 6

4
13 1-. 32
7 I --2.

mar a foszaballyal szamolhatunk. 3-mal: 63 . 165 hozas.) Tortek akkor


Fe/adatok: 1 1

9. Egyszerusitsiik az alabbi torteket 9 12 15 72

3 3 -3-=--= a 4

3 8

15 4

45 -= 32

21;

120;

Egynevuve alakitas (kozos nevezore egynevuek, ha nevezojiik azonos.


Peldciul:

2'3'2;

2 2 3~ -: 7 5

2 4 6--' 39'

10

4'

5 es - torteket 4 6

kozos nevezore kell hozni.

4" =12
Feladatok:

9 ;

10 = 12

(12 = a kozos nevezo). hozzuk kozos nevezore: 9 8

Osztas. Foszabaly, hogy az oszt6 fordftott (reciprok) ertekevel szorzunk. ., a) Tort osztasa torttel 2 5 7 6 26 12 Pe/dou/: '7: 6 = 2 . 5 = 7:5 = 35
Feladatok:

Alabbi torteket

5232353 -es'-es 8 3'57'4

- '-es-es-

4 5

18 15

4'3'

b) Tort Pelddul:

osztasa 2 -: 5 3=

egesz szammal 2
-

3
:-

5 .I

= - .- = 5 3

szazalekertek szazalek Pelda: Egy 6 szazalekos berlevonas 12 Ft-ot tesz ki. Mennyi a ber (az osszeg)!
.

100

15

3:5

= ~ :- = -. - = - = 7I 5 122 8 -:4; 15 I

15

1%=-

12 6

Feladatok: 8 17. - :2;


15

6 7

;3;

5'- . .4 '

2 8:- ;
5

10 :-; 7

6 Feladatok:

12100 100%= -= 200 Ft. 6 -21. I. Mennyi 65 Ft I%-a?; 230 Ft 2%-a?; 356 Ft 7Y2%-a?; 85 Ft 135%-a? 125,60 Ft 6%-a?;

d) Vegyes szam osztasa torttel A vegyes szamot el6bb at kell alakftani altortte. Pelddul: I 1 61. I 15- : - = - :4444414

= - .- = -

61

244
=

61

Feladatok: 1 2 18.10-:-; 4 5

6-:- ; 2 2

9 2 24- :8-; 10 5

I 2 12-:1-;

Egy tort er1:eke nem valtozik, ha a szamlalcSt vagy a nevez6t vagy mindkett6t tenyez6kre bontjuk. PeIddk:
8 2 4

II. A 776. abran lathato orso megmunkalasakor nak gyorsforgacsolassal 40 masodperc tiszta sziiksege. Ezzel teljesftmenyet regi idejehez javftotta meg. a) Mennyi gepido kellett az ujftomodszer b) Hany masodpercet takarftott meg?

egy esztergalyosgepi f6id6re van kepest 36%-kal bevezetese el6tt?

35=5'"7;
12 2 2 3

30=3"'2'5'
19. Bontsuk 2 tenyez6rea kovetkez6 torteket: -; 14 15
8 9 15 21 -- =; -; -- ; 8

22. I. Egy dolgozo fizetese 920 Ft; levonasa volt 187,25 Ft. Ez fizetesenek hany %-a? II. Egy tengely nyers sulya 73,2 kg. Esztergalas utan 60 kg. Hany szazalekot forgacsoltunk Ie a tengelyb61? (A szazalek vonatkozzek a kesz sulyra.) 23. Egy bizonyos szamu alkatreszb61 5% a selejt. A selejtes alkatreszek szama: 55 db. Mekkora volt a legyartott darabszam?

16 36

20. Bontsuk 3 tenyez6re a kovetkezo torteket : -; -; 24 36

18

-; 60

24

-; 84

16

27.12 SzazalekszamiUs
Itt az alabbi fogalmakat kell megkiilonboztetni: osszeg szazalek (percent) szazalekertek Pelddul: 60

A 777. abra haromszogenel.a 2:3 (ejtsd: viszony megfelel a 6:9 viszonynak. A ket jellel osszekotve ardnypdrt kapunk. 2:3=6:9 Fontos! (2 es 9 az aranypar kiiltagjai; 3 es 6 aranyparban a kiiltagok szorzata egyenl6 a

kett6 a haromhoz) viszonyt egyenl6seg-

a beltagjai.) Valamely beltagok szorzataval:

5%-a

2:3=6:9;
'--'

---36 = 29 18= 18

I. A szazalekerteketkeressiik: Fontos: 1% 2%

= =

1 az osszeg resze. 100 az osszeg 2/100 resze stb. osszeg x szazalek Szazalekertek = -------100

Pelda: Mennyi 120 Ft 2%-a? Megoldiis: 100% /\ 120 Ft 2120 2% /\ 100 _/\2,40 Ft. 2. A szazalekot (percentet) keressiik: szazalek

Kiszamftand6 a 778. abran vazolt haromszog x merete. Megoldds: 45: 125 = x : 75 125. x = 4575 x
X = --

4575
125

27 mm.

= ---------

szazalekerteJ{ Osszeg

100

Pelda: 75 esztergiilt csapbol 3 db selejtes. Hany szazalek ez? Megoldds: 75 db /\ 100% 3100 3 dbA--A4%. 75 -

Feladatok: meghatarozando az x. 24. 9:3 = x:4,5;


x:4

5/6:5;

0,5:x = 3:0,6;

25. Egy 350 mm hosszusagu tengely esztergalasahoz 20 perc kell. Mennyi ido kell, ha a tengelyhossza 665 mm?

27.14 Mertekegysegek: hossz, terulet, terfogat mertekegysegei

'(

27.15 Keriilet ...esterUletszamitas


Keruletet hosszmertekkef, teriiletet mertekkel kell merni. K= keriilet, T= teriilet. teriilet-

@"dm
. 1 dm 0,001 m

Ii
1(m ... ~.
. -rem

= = =

100 10 J 0,1

0,01 dm

= em = em = em =
em

1000 mm 100 mm 10 mm mm

7n. ,\bra. KerU I at ,,$ terUlet


~
K=4a T= aa= Kiszamitand6; 0) a kerUlet ern-ben, b) a teriHet dm3-ben. Adott:
, G=

Az egymasutan kovetkezo egysegek atszamitasi kulcsszama tehat: 10. A femiparban hosszrnertekkent ezeken kiviiJ meg II huveryknek (angol eoll) van jelentosege (menetekt esoatmerok, hinekerekek stb.). At:. angol eoJ[ rovidjele: JI; I" 25,4 mm;

03

6Q mm_

Cserekerekek:

I" 127-es kerek Jl.- ,10,

~2

Megoldas: a) K= 4a K= 46 em K=24 em. b) T= 02 T = 60 mm60 mm = 3600 mm2 K= 2(a

26. Alakitsuk at az: alabbi huvelykmereteket dm-re, more!

mm-re, em-re,

Huvel~kl ~ mm em dm

-- -- -- ---- ---- - -'--'--'--,'-I


~.~

II~I
=

/6/221

---- -m
I
I m3

q -'-.-, -,- -.,-'-

I~

+ b)

~~
Kiszamftand6: a) K em-ben, b) T em2-ben. Adottak: a= 120 mm; b= 70mm Megoldas: a) K =.2(a b) = =:2(12 em + + 7 em) K= 38'em.

13~1

t',/20 /35
.1

T = a~b

-- -=
= =

I.

781. abra. TeglaTap

r-=

100 dm2 Idm2=

10000 em2 100 em3 0,01 em


2

1000000 mm2 10000 mm2 100 mm3 I mm


2

b) T= ab=

12 em.

.] em T = 84 em2

I em2 = I~ooool m
2

ParaJleIogramma

0,0001 dm =
2

K = 2(a + b) T= am

Kiszamitand6:
T em2-ben.

Az egymasutan 'kovetkezo egysegek atszamitasi kulcsszama tehat: 100.

Y::=-a=::f-I

~J---n
T=-~ 2

Adottak: a=85mm;m=35m Megoldas: T= am= 8,5em. .3,5 ~m T == 29,75 em2

am

mm em2 dm m

125 2360

-8,5'
--

625

' 4,5 85. 0,5

Kiszamftand6 : T m2ben. Adottak: a= 850 mm;


m= 650 mm.

~
(kobtartalom) "00 mertekegysegei '000000

~ 3,2

MegoJdas: am T=,--=
2

terfogat

0,85 m 0,65 m J 000000000

I m"~
0,000000001

dm"~
I dm3 =

,m"~
3

mmj
T=ci+b 2

I 000 em = I -em3 =.

I 000000 mm I 000 mm

T = 0~27625 m2
2

m3,= 0,000 001 dm3

= 0,001 em3 = J mm

Kiszamitand6 : T mm2-ben. Adottak: a = 160 mm, b = 120 mm, m= 60 mm. Megold;is:

At:. egymasutan kovetkezo egysegek atszamitasi kulcsszama tehat: 1000. .

m3 dm3 em3 mm3 1500

--35

0,8

1,21

J
985 1360

- =-=-j1 -n

I I

T=---m= 2

a+b

= 160mm+

. 565 !13600

120'~. 60 2 T= 8400 mms

K=nd T=-' 4
nd2.

a) K em-ben,
b) T em2-ben. Adott: d = 160 mm. Megoldas: a) K = :n;d = 3,14. 16 em K = 50,24 em.

= ----.

Tm 3

.~ 4

nd2 3,1416 'em 16.em bT=-=-----

Y=-="---'3 3 V = 24,5 em3 . 1 Y=-T/ri 3 Y=--43


:n;d2m .Kiszamftand6: Vem3-ben. Adottak:

Kiszamftand6 : , Y em3-ben. Adottak: T == 12,25 em2, m= 60 mm. Megoldas: Tm 12,25em2.6em

(MagyarazZu.k megezen kozti kiilonbseg okat!)

Ellipszis'

..

m
.

._ .._._.~._._'-.

..i

'

T = 200,96 es tablazatokban talalhato

em2 ert~k

ertek

d=45mmim=,85m
Megoldas:

'

Kiszamftand6 : T em2-ben. Adottak: D = 120 mm; d= 80 mm. Megoldas: :n;Dd

/j,';'._--

_-f-_

n.d2.m V=-4.3
n.d2 (A -korteriilet 4 teket tiiblazatb61 vehetjiik!) 15,90 em2.8,5 em

Ii.,

T= '--

4 4

==
8em em2

Y= ------

3,1412em

T = 75,36

Csonkakup
Kiszamftand6: V em3-ben. (amely kepletben D a nagyobbik kor, d a. kisebbik' kor atmerc5je) Megoldas: Adottak:

27.16 Terfogatszamitas
Terfogatot tekkel kell vagy kobtartalmat merni. .teriogatmer-

,y = kobtartalom
(teri6gat, volumen):

D= 60 mm, d= 25 mm, m= 80 mm.


2 ).
f ~%

Y
7~7. abra. Hossz, teriilet os kob.tartalom 793. libra. Csonkakup

='12 (D2+Dd+d

n.m

(Celszeru, sziik!)

ha az ertekeket em

tab(;izatb61

V= ---Y = a.a a ,= a
3

25,133

12

(36 em2+ 15 em2+6,25

em2)

KiszalTlftand6: A terfogat Adva: em3-ben.

V = 119,63 em3

a = 50 mm.

Megoldas:

Y=aaa=
5 em5 em5
em3

em

V= 125 Derekszogu ~ ~ hasab (priznia) J V = a/apterii/etx xmagassog Y=Tm= =abm


Kiszamftand6:

Figyelem! Alabbi sulyszamftasra, valamint a tobbi szamftasokra is all az, hogy a jelen konyviink altalanosan a kg jelolest hasznalja, fiiggetleniH att61, hogy a fizika a tomeget (m [kg-ban] = e. [surli.
seg] . Y) az erc5tc5l (G [kilopond-ban] A s~ly mertekegysegei.a tonna (t) teehnikaban: = y . V). megklilonbozteti. g, kg es t.

V dm3-ben.
Adottak: a~ 250 mm, b= 600 mm, m= 60 mm. Megoldas:

789. libra. Derokszog(i hasab

kilogramm

= 1000 kilogramm (kg) = 1000 gramm (gr--

Y = abm

2,5 dm.
dm

Fe/adatok:
29. Atalakitand6k kg-ra: 75 g; 1325 g; 3,5 t; 0,6 t. Fajsuly (jele J:): a terfogategyseg sulya: ~_; [ em3 ~ vagy~] dm3 m3

6 dm.O,6 V= 9 dm3

V=---m 4

Y= Tm n.d2

Kiszamftand6 : Yem3-ben. Adottak: d= 110 mm; m = 300 mm. Megoldas: nd2 Y=--m=

Pe/dou/: I em3 folytaeel sulya 7,85 g; 1 dm3 sulya 7,85 kg es 1 m3 sulya 7,85 t. . Valamely test sulyat ugy szamftjuk ki, hogy kobtartalmat meg. szorozzuk fajsulyaval. Peldoul:' .
Egy esap terfogata 84,8 em3, y = 7,85 gfem3 Kiszamftand6 a sulya. . G = y. V; G = 7,85 gfem3.84,8 em3 =665,7

'3,14 II em II em

4 30 em
Y = 2850,9 e~3 Y=.2851 ems

g.