NEMESKÜRTY ISTVÁN

KRÓNIKA DÓZSA GYÖRGY TETTEIRŐL
HÍRADÁS A MOHÁCS ELŐTTI IDŐKRŐL
KOSSUTH KÖNYVKIADÓ 1972

Lektorálta: Klaniczay Tibor A kiadásért felel a Kossuth Könyvkiadó igazgatója. Szerkesztette: Török Piroska. A borító, a kötésterv és az illusztrációk Kass János munkája. Műszaki vezető: Szécsi Andor. Műszaki szerkesztő: Erdélyi Judit. A szedést 1971. dec. 8-án kezdték meg. Megjelent 1972. június 15én, 16 500 példányban. Terjedelme 11,2 (A/5) ív. PL - 84 - K - 7275. - 71.0446/1 Zrínyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: Bolgár Imre vezérigazgató

TARTALOM Habemus papam Egy végvári vitéz Budán Magyarország 1514-ben Tavasz Magyarországon Cantate vasárnapja Cegléd piacán A parasztok háborúja Tüzes vaskorona Ülj törvényt, Werbőczi Felhasznált irodalom

HABEMUS PAPAM A vatikáni pápai palota Raffaello díszítette három szobája közül a középsőben többek köpött az a történelmi esemény is látható, amikor I. Leó pápa visszafordulásra készteti Attila pogány seregeit. Ha a képet figyelmesebben tanulmányozzuk, észrevehetjük, hogy I. Leó pápát a művész az éppen e kép festésekor, 1513-ban megválasztott X. Leóról mintázta. A még mindig épülő-alakuló, alig hatvan esztendeje megkezdett új palota e szobájának freskójára tehát olyan pápa arcképe került, aki szintén a Leó nevet választotta. A vatikáni rezidencia, mely ez idén, 1513-ban teli van építészekkel, mesteremberekkel, vízvezeték-szerelőkkel és festőkkel (Raf faellótól és tanítványaitól pár száz méterre nemrég Mic helangelo dolgozott, aki a minap fejezte be a IV. Sixtus pápa által építtetett kápolna mennyezetfreskóit, és most az elhunyt II. Gyula megbízásából a főpap - végleg soha el nem készülő - síremlékének egyik alakján, Mózes szobrán dolgozik), számos lehetőséget kínált az újdonsült pápának, hogy nevét és arcmását megörökíttesse. De őt, aki feltehetően a Leó nevet is a barbárokat visszafordító I. Leóra utalva választotta (hiszen ez a név egyáltalán nem volt divatos, az utolsó Leó nevű pápa 1049-1054, között uralkodott és német gróf

volt), az a küldetéstudat feszítette, hogy nagy elődjéhez hasonlóan ő is megfutamodásra késztesse az immár Magyarország déli határait fenyegető új hunokat, a törököket. Mindjárt az első zsinati ülésen, r5r3. április 27-én törökellenes prédikációval bízta meg Simon modrusi püspököt, aki az egybegyűlt atyák előtt ékesszólóan ecsetelte szűkebb hazája. Horvátország (mely akkor a Magyar Királysághoz tartozott) szenvedéseit a pogány rablók miatt. E prédikációt a bíborosi testület tagja, Bakócz Tamás esztergomi érsek is végighallgatta, akit már jóval Rómába érkezése előtt arra ösztönzött a magyar koronatanács, hogy igyekezzék valamiféle törökellenes hadisegélyt szerezni a pápától. (Ámbár az se lenne rossz, ha az ősz érseknek sikerülne magát pápává választatnia, ami talán nem is olyan lehetetlen, hiszen Bakóczot a nagyhatalmú Velencei Köztársaság támogatja, az érsek néhány éwel ezelőtt a doge közbenjárására kapta meg a konstantinápolyi pátriárka címet.) Pápává ugyan mégsem Bakóczot választották, de az új egyházfejedelem, X. Leó röviddel e prédikáció után közölte a magyar érsekkel, hogy egy törökellenes katonai összefogás megszervezésével bízza meg őt, úgy is mint konstantinápolyi pátriárkát, kinek égnie kell a vágytól, hogy immár több mint fél évszázada Isztambulnak nevezett pátriárkai székhelyét visszafoglalhassa. E megbízatással a magyar bíboros érsek egy bonyolult politikai játszma kellős közepében találta magát. A pápa úgy érezhette, hogy két legyet üt egy csapásra: megszabadul ellenlábasától és egyszersmind meghirdet egy nagyszabású törökellenes hadjáratot. De Bakócz is örült; mert magától az egyház fejétől kapott felhatalmazást, sőt utasítást, hogy szervezzen olyan hadsereget, mely neki ott hon, Magyarországon példátlan hatalmat biztosíthat, hiszeal a rendelkezésére bocsátott csapatokat az ország védelmére - a török ellen - és netáni ellenfelei, például az oligarchák ellen egyaránt felhasználhatja. Hogyan, mikor és miért került a magyar érsek Rómába' Bakócz különböző egyházi és diplomáciai ürügyekkel, de lényegében azért, hogy' a beteges II. Gyula pápa halála esetén az urbs aeternában legyen, r 5 r r őszén indult el Esztergomból és r 5 r 2 januárjában érkezett Rómába. A Campo de Fiorin lakott, az éppen akkor és éppen Gyula pápa által újjárendezett reneszánsz Róma legforgalmasabb terén, egy olasz kardinálistól bérelt palotában. Bakócz Tamás - vagy- ahogy a múlt században szívesebben emlegették: Bakács - akkor hetven esztendős, de még jó erőben levő, az erőszakosságig energikus férfi, aki jobbágy származása ellenére szédülete karriert futott be: Mátyás király titkárából főpap, kancellár és az ország egyik leggazdagabb földesura lett. Azáltal pedig, hogy bíborosi rangot is kapott, túlemelkedett az országos méltóságon; míg ugyanis egy-egy országban a legmagasabls papi rang az érseki cím, addig a bíboros uralkodóházból született hercegekkel egyenrangú vatikáni, tehát nemzetközi méltóság, közvetlenül a pápa után következik. Teljes címén: Eminentissimus ~rinceps sanctae Romanae Ecclesiae Cardi~aalis (A szent római egyház fenséges bíboros hercege). A kereszténység felvétele, tehát István király óta Bakóczig mindössze hét esztergomi érsek kapta meg ezt a rangot; Bakócz a hetedik. Háromszáz főnyi kíséretével vígan éli bőkezűen költekező, már-már feszengést keltően fényűző életét, mely mind a római előkelő társaságot, mind pedig a környékbeli kocsmák jól értesült törzsvendégeit foglalkoztatta, annál is in kább; mert itt, a Campo de Fiori környékén laknak a legfontosabb bíborosok, többek közöt t Raffaello Riario kardináiis, aki a ma Cancelleriának nevezett lenyűgöző méretű palotát építtette magának nem is olyan régen, iqg6-ban, mint suttogták, szerencsejátékon nyert pénzből; valamint Alessandro Famese - a későbbi II I. Pál pápa -, akinek ugyan még nem épült fel nem kevésbé pompás kastélya a Piazza Farnesen, de az annak helyén levő telek és ház már tulajdonában van.

A három bíboros egymáshoz közeli palotái között különösen z 5 z 3 februárjában élénkült meg a forgalom, főleg pedig I5I3. február 2o-án, amikor a hírvivők az akkoriban meg:~yitott és a korszerű városrendezés csodájának számító Via Giulián (vagyis Gyula pápa utcáján) vágtattak végig, hogy a három bíborosnak hírül vigyék őszentsége II. Gyula pápa elhunytát. Ez ~a három kardinális - Bakócz, Farvese, Riario - lett az új pápa megválasztásáig az egyház legfőbb kormányzó testülete. Magvar főpap ilyen magasra az egyházi hierarchiában még nem emelkedett! Bármily rövid ideig tartson is a sede aacante kormányzat, bármennyire bizonytalan is, hogy kit választanak meg pápának - azon a tényen, hogy a magyar egyházfejedelem, ha rövid időre is, de a legfőbb egyházi kormányzó testület tagja lett, mindez mitsem változtat. Mindenesetre kétségtelen, hogy a magyar bíboros a közí~gyelem középpontjában áll. Még egy alkalmi költemény is megemlékezik róla: h'ir8l van szó ? I~'it emlegetnek leginkább, hogy csel és csalás nélkül pápává lesz ? Az esztergomit, Fliscót, Riariót és Grimanit. Halántékukat az erények koszorúja övezi. Az első bátor, gazdag és hatalmas, A második becsületesség ragyogó tűköre, A harmadik éles és fenkölt elméjéről híres, A negyedik a tudomány tündöklő na~ója. Figyeljük meg Bakócz jellemzését: "bátor, gazdag és hatalmas". Ezeket az inkább hadvezérre, mint pápára kedvező erényeket finoman ellenpontozza a Flisco bíborosról megfogalmazott magasztaló jelző: mivel Flisco "a becsületesség ragyogó tűköre", Riario pedig "éles elméjéről híres" Bakócz ezekben az erényekben talán kevésbé tündökölt. A korabeli források teli vannak a legkülönbözőbb híresztelésekkel. Hogy a pápa halálos ágyán megeskette volna bizalmasait: bárkit inkább válasszanak pápává, mint Bakóczot. Hogy Velence Bakóczot támogatja: Hogy mégse, hanem Grimanit. Hogy mit ígért a magyar király arra az esetre, ha netán az esztergomi érsek pápa lehetne. Hogy mit üzent Miksa német -római császár. Hogy a franciák kire esküsznek. Meg hogy a francia bíborosok mégse érhetnek idejében Rómába, mert az úton feltartóztatták őket, nehogy befolyásuk károsan érvényesüljön. Hogy Bakócz megint mennyi pénzt osztogatott. Hogy Bakócz nem is szándékozik hazatérni, hanem kuriális bíborosként Rómában akar letelepedni. Már ki is nézett magának egy palotát. Hogy Riario... hogy Farvese... Hogy Bakócz... Talán ezért, e sok hiteles részlet ismeretében terjedt el az utókorban a nézet: Bakócz mindenáron pápa akart lenni, s dolgában annyira bizonyosnak érezte magát, hogy mégsem választatván meg, elcsüggedt, és szégyenében haza se mert menni. Ama bizonyos keresztes hadjáratot is csak jobb híján szervezte, hogy legyen valamilyen ürüggyel hazatérnie. "Nem érezhetett kedvet, hogy szégyenpírral arcán jelenjen meg kárörvendő honfitársai között" - írja róla Fraknói Vilmos. Holott minden pap, püspök és bíboros tudja: pápajelöltnek lenni már önmagában dicsőség, és hogy kiből lesz pápa, az valóban kiszámíthatatlan. Bakócz, ha emberi hiúságtól vezettetve el is játszott a pápaság gondolatával, nem remélhette, hogy pápává fogják választani. És számára nem is ez lehetett a fontos. Higgadtan számító ember volt ő. r 5 r 3. március q.-én, pénteken ült össze a pápaválasztó gyűlés, a konkláve. Huszonöt bíboros érkezett Rómába tizennyolc olasz, három spanyol, egy-egy francia, angol, svájci és magyar. (Már ez a szám is mutatja Bakócz reális esélyeit: tizennyolc olasz bíboros, a többség, aligha választana magyart saját maga fölé!) Az akkor már roskadozó, repedezett falú, gyertyák és fáklyák kormától agyonfüstölt mennyezetű, kincsekkel rakott régi Szent Péter templomban Bakócz Tamás celebrálta a szentmisét, majd ezután bevonultak a vadkán épületébe, hogy onnan ősi szokás szerint ki se jöjjenek, amíg a pápát meg nem választották. A menet az éppen akkor épülő, mai Szent Péter-templom Bramante tervezte pillérei és összekötő ívei között, kövek, árkok, épületfák halmain át vonult a Vatikánba.

Csaknem egy héten át tárgyalt a huszonöt bíboros. Az első szavazásra március tizedikén került sor, de komolytalan formában és így érthetően meghökkentő eredménnyel. A bíbo rosok ugyanis ekkor, az első menetben több jelölt nevét is felírhatták egy aláírásukkal ellátott cédulára. fgy aztán akadt, aki öt nevet is felírt, nehogy bárkit megsértsen. Tizenhárom szavazatot a legöregebb bíboros, egy spanyol kapott, akii azonban senki sem vett komolyan, és mindenkit meglepett, hogy ilyen soknak jutott - jobb híján, halogatásként! - az eszébe; nyolcat Bakócz Tamás, a maradék négy szavazat különböző kardinálisok között oszlott meg, de érdekes, hogy a három sede vacante kormányzó közül csak Bakócz kapott szavazatot, Riario - és a jóval későbbi pápa, Famese - egyet sem! Ez a helyzet elég veszélyes volt ahhoz, hogy az olasz bíborosok Bakócz ellen összefogjanak, és elég nagy dicsőség Bakóczra (akárki lesz is a pápa, ezt az embert nem hagyhatja majd figyelmen kívül!), másfelől világo san mutatta, hogy Bakócz nyolcnál több szavazatot egy ilyen kimenetelű első menet után semmiképpen sem kaphat. Ezért Bakócz is beleegyezett, hogy nyílt tárgyalások során egyezzenek meg valakiben, akit aztán egyhangúlag és így későbbi vitáknak elejét véve megválaszthatnak. fgy került szóba a harmincnyolc esztendős Giovanni de Medici, a nagy hírű firenzei fejedelem, Lorenzo il Magnifico másodszülött fia, a költő Angelo Poliziano és a tudós Marsilio Ficino tanítványa, művészetkedvelő, művelt férfi, aki beutazta Európát, és aki előző pápák ellenfelének számított. Ez a Giovanni de Medici az említett első menetben már kapott egy szavazatot. Az a jelentéktelen körülmény, hogy a jelölt még csak nem is volt pappá szentelve, mit sem számított. Majd fölszentelik, ha már pápa lesz. (A bíborosi rangot már tizennégy éves korában megkapta VIII. Ince pápától, jutalmul, amiért e pápa törvényte len fiához nőül adták Maddalenát, Lorenzo il Magnifico lányát, tehát Giovannink nővérét.) Még aznap, március io -én este egyhangúlag pápává váIasztották Giovanni Medicit, aki X. Leó néven kezdte meg uralkodását, s akinek nevéhez nemsokára egy észak -németországi egyetemi tanár, bizonyos Luther Márton egyházi reformmozgalmának fatális félreismerése fűződik. S ezt a megjegyzést nem csupán érdekesség kedvéért teszszük. Az egész pápaválasztási folyamatot annyira csupán a hatalmi politika érdekeinek figyelembevétele és egyeztetése határozta meg, az egyházi ügyek annyira harmadrangú szerepet játszottak, a papság és a szerzetesség helyzetére, a világi hivők hitéleti problémáira és társadalmi gondjaira annyira nem ügyelt senki, .Bakócz Tamás sem, hogy ennek a későbbiek során végzetes következményei lettek mind Németországban - Luther Márton föllépése, parasztháborúk -, mind pedig Magyarországon, ahol, mint látni fogjuk, a társadalmi elégedetlenséget többek között papok és szerzetesek fogalmazták ideológiává. Bakócz azonban semmiféle egyházi jellegű probléma iránt nem érdeklődik. Egyelőre Rómában marad, újabb javadalmakat és pozíciókat biztosítva magának. Jól érzi magát. Róma ezekben az években válik, a nála mindeddig elevenebb szellemi életű olasz városokat megelőzve, a világ művészi fővárosává. i 5 r 3 -ban Rómában tartózkodik a festészet történetének három világnagysága: Raffaello Santi, Michelangelo Buonarrotti és a hatvankét éves Leonardo da Vinci. Maga a vadkán mint épületcsoport még befejezetlen ugyan, amint erről már szóltunk; de az előző század közepe táján megkezdett nagyarányú építkezésnek máris olyan, Bakócz Tamás és kísérete által is kétségtelenül látott és megcsodált eredményei vannak, mint VI. Sándor pápa úgynevezett Borgia-lakosztály a, benne Pinturicchio freskóival, vagy mint a tudósok számára megnyitott könyvtár és a kertben kiálütott Apollo -szobor és a Laokoon-csoport. És Sixtus pápa kápolnája! Az oltár mögötti falon még nem az Utolsó Ítélet díszlik ugyan {itt egy másik festmény látható, melyet majd néhány évtized múlva azért vernek le a falról, hogy helyet csináljanak az Utolsó Ítéletnek), de a mennyezeten már ott kavarognak a teremtés és a

l~Zagyarországon a papságot és a szerzeteseket ugyanolyan félelmetes gondolatok 'fűtik. mert valóban mintha támaszkodni óhajtott volna a bárói rétegekkel szemben egy középnemesi csoportosulásra. Sixtus ugyanis . akik között pedig ekkorra már futótűzként terjedt mindenféle eretnek nézet.bűnbeesés látomásai. hogy megérthessük: ilyen emlékek. Annál is kevésbé gondolhatott erre. mint tudjuk. ilyen miliő után Bakócz nehezen zökkent vissza a még középkorban élő Magyarország társadalmi ellentétei és zavaros egyházi viszonyai közé. s hogy Magyarországra . nincs hónap. ott trónolnak a komoran fenséges szibillák és próféták. Pietro di Cosimo. Ghirlandaio. hogy küldetése. A néhány tucat ilyen feladat elvégzésére alkalmas kolostorban buzgón másolgatják a kódexeket. hanem kuriális bíborosként. zavarta a Földközi-tenger hajóforgalmát. Gyula pápa Rómája a szó szoros értelmében a világ közepe volt akkor. De míg Rómában kinyomtatva olvashatta a róla szállongó híreket. már-már elnyelte Dalmáciát. akinek egyik freskója . nagy reményekkel töltötte el. Pinturicchio. persze. r 5 t 3-ban a Vatikán termeit járó püspökök és papok vagy a Rómát látogató előkelőbb zarándokok szeme előtt. Még él Bramante. Perugino.bizonyára töprengésre késztette Bakócz Tamást: Krisztus keresztje alatt egy török hadvezér ül lován. de tájékozódását az itthoni gótikus félhomályban elvakította a reneszánsz Róma pazar fénye. hogy elképzelhessük. Róma egyetlen nagy építkezés felvonulási területének tűnik. s innen Rómából nézve oly egyszerűnek látszott. hanem azért is.vele pedig egész Közép-Európára fáj a foga. A látás útján érzékelhető művészeteknek tehát addig soha nem tapasztalt gazdagsága kavarog most. amikor egy új palota el ne készülne. r483. Mindezt nem csupán azért szükséges felidéznünk.jutalmat ígért a tizenöt festő közül annak. hogy hazájában a hatalmat véglegesen megkaparintsa. IV. mellyel az új pápa megbízta. Róma valóban a reneszánsz lázában ég.aki ezt a róla elnevezett pápai házi kápolnát i@73-ban építtette . Bebecsapott Dél-Itália partvidéki városaiba. a nagy tervezőépítész. akinek műve a megnyitón. Még él Pinturicchio. augusztus z5-én neki a legjobban fog tetszeni. addig itthon még egyetlen nyomda se működik. egy törökellenes keresztes hadjárat megszervezése volt. mint látni fogjuk. egy különös művészi vetélkedő eredményeképpen. egy antik szobor a föld alól elő ne kerülne.ha a pápa nem ösztökéli. az kétségtelennek tűnt még az utca embere előtt is. hogy itthon a látottak szerény utánzataként csupán a már korábban megkezdett esztergomi Bakócz-kápolna főoltárának kifaragtatására fussa erejéből. többek között Botticelli. mintha Bakócz nem számolt volna az otthoni helyzettel.a török trónra ! Pinturicchio vatikáni freskójának török lovasa a kép . s olyan meghökkentő gyanútlansággal szerveztette meg keresztes hadát éppen az obszerváns ferencesekkel. sőt talán a mezővárosi polgárságra is. Hát még mióta r 5 r 2 áprilisában a harcias Szelim szultán került .mint sokan gyanítják . tizenöt híres festő egyforma méretű freskója sorakozik.véres államcsíny segítségével . egy új köztéri szobrot vagy kutat fel ne állítanának. amikor egy új utca. a szokásosnál nehezebben tájékozódott az előtte kisszerűnek látszó nemesi-főnemesi cselszövények ága-bogai között. Nem. hiszen. oldalt pedig. mint Bologna kormányzója letelepedik Rómában . egész keresztes hadjárat terve az állapotok sok tekintetben józan felmérésén alapult. s míg itt Rómában a szó középkori értelmében vett vallásosságban már senki sem hisz. Signorelli művei. milyen környezetben élt akkor a magyar hercegprímás és kísérete. A terjeszkedő török hatalom már Itáliát is fenyegette. Lehet. legszívesebben haza se tér. milyen szemkápráztató szellemi gazdagságból tér majd haza Magyarországra. amilyenek évszázadokkal ezelőtt az északolasz és a délfrancia városokban véres forradalmakhoz vezettek.végül is közel járt már élete végéhez -. hogy . Ez a küldetés. de annyi bizonyos.a Borgialakosztályban . egy új tér meg ne nyílnék.

Poroszország. Ez az idejétmúlt hadseregszervezési elv már az első háborús fenyegetéskor botrányos kudarcba fulladt. ítéletet mondhat. akár örült neki. De mit? A török által közvetlenül fenyegetett országoknak nem volt reguláris hadserege. Rosszul felszerelt csekély testőrsége még a legközvetlenebb személyi biztonsági intézkedések megtételére sem volt alkalmas. A keresztes had ugyanis. A keresztes hadsereg tipikusan középkori intézmény: feltételezi a pápa abszolút és fellebbezhetetlen világi hatalmát. vagyis inkább a központi kormányzatnak . Háború esetén az uralkodó üzenetére a nemesség szállt hadba. mint Krisztus hadserege. Leó tehát júniusban közölte szándékát Bakóczcal. hogy az idő r 5 r 3-ban mennyire eljárt már az ilyesfajta hadseregszervezési elvek fölött. mégpedig meghökkentően széles hatáskörrel.akár maga találta ki. hatalmi csoportosulásokat.és többféle társadalmi réteg. Dánia.s véletlen-e. Csehország. ha e had népe főleg vagy kizárólag alattvalói közül toborzódik is. e kötelessége fejében nem kellett adót fizetnie. július z5-én és r 7-én kelt bulláiban pedig legátusává nevezte ki.fiaiból toborzás segítségével gyűlvén össze.és a pápa . 1\Torvégia és Svédország területén! Akik pedig Bakócz . Kelet. akár rákényszerítették. sőt osztály . tűnődjünk tehát inkább magának a keresztes hadjáratnak a fogalmán. hogy éppen 1846-1847-ben. Az uralkodónak tehát. illetve akit a pápa vagy legátusa azzá tesz. 48 előestéjén -. Lettország. főúri ligákat. teljhatalmat gyakorolhat. Hogy egy jól szervezett keresztes had minderre milyen kiválóan alkalmas lehet. pontosabban a fekete sereg szétverése óta nem volt állandó hadserege. hogy törökellenes hadjárat szervezését óhajtja rábízni. Bakócz teljes búcsút hirdethet. a királyok a fokozatosan gyarapodó-erősödő burzsoáziára támaszkodva megzabolázzák a nemességet. Első meglepetésünk elmúltával nem érdemes ezen a bámulatos hatásköri felhatalmazáson hosszabban eltűnődnünk. uralkodók feletti természetes mindenhatóságát. de egyre fényelülő emléke.kapóra jött. amire jó példa az r 526 -os mohácsi csatavesztés. X. tehát például a magyar király (hacsak a pápa vagy legátusa hadvezérré ki nem nevezi) e hadnak elvileg nem parancsolhat. Mondanunk sem kell.tervének sikerét gátolnák. illetve a parasztfelkelés rendkivűl gyors lefolyása ennek érvényesítését lehetetlenné tette.melynek egyik vezéregyénisége éppen Bakócz volt . a keresztes hadak élére bárkit kinevezhet Magyarország. háború esetén pedig gyorsan és könnyen mozgatható erőként bárhol bevethető. arra példa a nagy Hunyadi János nem hogy halványuló. pénzt gyűjthet.és Észak-Európában. parancsnoka maga a pápa. Bakócznak azonban ez a megbízás . a buzgó Kapisztrán János szervezésében és a félelmetes hírű Hunyadi János katonai irányítása alatt nagyszerűen bevált. hiszen a keresztes hadjárat. a maga költségén. Még akkor sem. ami hatvan-hetven esztendővel ezelőtt. s közétek csapok rövidesen. több nép . és a legtöbb német fejedelemség. rebellis vármegyéket vagy országrészeket. köznemesi frakciókat. A magyar királynak ugyanis Mátyás halála óta. Eötvös József még arr a is gondol . a szö szoros értelmében nemzetközi és államok feletti. Király. hogy maradjon pénze katonaságot fegyverben tartani. akár nem . valamint az angol királyság látványosan szakad el a római pápától. tekintessenek pártütőknek. birtoka nagyságától függő létszámú zászlóaljjal. Kialakultak a nemzeti államok. Litvánia.minden egyes szemlélőjének mintha azt mondotta volna: itt vagyok. mely szükség esetén megzabolázhatja az egyes nemesi pártokat. Lengyelország. Bakócz elvileg tehát szinte a pápa helyettese lett egész Közép -.szüksége lett volna egy nemesi bandériumoktól és vármegyéktől független központi karhatalmi alakulatra. Valamit tehát tenni kellett. Ily módon egy keresztes hadsereg. a világi uralkodóktól független. Még alig pár esztendő. hogy Bakócz talán a főnemességgel . Szilézia. és függetlenné válnak a pápa hatalmától. Próbálkozzunk hát a keresztes hadjárattal.

félelmet nem ismer. mint általában hinni szokás. mert idő haladtával a pápa a keresztes hadjárat ügyét egyre komolyabban vette. Neki kellett vágni annál is inkább. hogy ezt a hadi vállalkozást semmiképpen sem tekinthetjük a pápává nem választot t Bakócz "szégyenteljes" hazatérését némiképpen szépítő üres politikai fogásnak.környékén ütközött meg sikerrel az ellenséggel. konstantinápolyi pátriárka. Egyelőre neki kellett vágni a nagy kalandnak. a közállapotokkal elégedetlen. Némi pénzt kapott ugyan a vatikáni kincstárból. október 2q. esztergo mi érsek. Paviai Bernát pápai főjegyzőt. Dubicánál ugrasztott szét egy török csapatot. egy viharos hajóút és egy kalandos horvátországi kitérő után -. szerzetesek. mikor végre hazaindult. A vakmerőségig bátor. ha úgy t etszik . Bakócz Tamás bíboros. első hónapjaiban érnek Esztergomba.. részben a pápai udvar felé összekötőként működjék. s különösen e hosszú római tartózkodása és a világpolitikába pillantása után ingerültté tehette lít a magyar viszonyok provinciális kisszerűsége. Bakócz Tamás rangban. Beriszló Péter horvát bán a Száva partján.majd csak z 5 r q. művelt magyar főnemes r 8q. tekintélyben és hatalomban egyaránt gyarapodva tér vissza hazájába. hogy most kisázsiai háborúk kötik le katonai erejét. hogy az ország báróival örökké hadilábon állt. porig alázhatom. hanem az említett kelet -európai. mely engem születésem miatt annyiszor megvetett. pápai legátus.szemben is fel akarta használni az így szervezendő csapattesteket. Hónapokig fog tartani az utazás . "Hogy a keresztes had kihirdetésénél egyedüli célja nem a törökök legyőzése vala. Még sokra viheti ez a székely vitéz. Ami persze megint csak nem volt más. hogy főpapi tisztséget közrendű származású férfi Magyarországon többé be ne tölthessen. egy bukott egyházpolitikus menekülésszerű távozásáról. r 5 r 3. mely a királyt megveti. mi szükség lett volna őt egy fél Európára kiterjedő hatáskörrel felruházni? S miért búcsúztatta őt a pápa díszfogadáson. katonák. eltiporhatom. hogy Bakócz ezt ilyen világosan végiggondolta volna.-én? Miért kísértette ki Bakóczot ünnepélyesen a város határáig a bíborosi testület tagjaival? Mert ez történt. az mindenesetre bizonyos.vélte Bakócz Tamás . papok. annyi azonban tény. háromszázfőnyi kíséretével éppoly ünnepélyesen és feltűnést keltően távozik Rómából. Pénzt. Bakócz gondolkodását nem határozhatták meg a XIX. s felmerülhettek benne olyan államkormányzási elképzelések. mint ahogyan annak idején oda megérkezett. A pápai parancs végrehajtása elég gondot okozhatott az érseknek. Lobognak a zászlók. szívós és nélkülözni képes. század uralkodó eszméi. integet. a dél-magyarországi védővonal katonái újabban kisebb harci sikereket értek el. az nem szenved kétséget" olvashatjuk a Magyarország i5rq. Melléadtak egy vatikáni főpapot. Igaz. lomhának tűnő .s fejét kezére támasztva. hogy auditorként részben a hivatalos ügyeket intézhesse.-ben ötödik fejezetének végén. közép-európai és észak-európai államokból befolyó egyházi adó egy részét. mély gondolatokba merült. de a kíséret tagjai.a mai Belgrád . szól a zene.6-r 847 fordulóján elképzelte. mint ábrándos elképzelés. hogy a parasztfelkelés leverése utáni országgyűlés egyik legsürgősebb teendője volt írásba foglalni. de a hadi vállalkozás tényleges fedezetéül nem ezt az összeget szánták. Ami azt mutatja: a magyar főnemesség komolyan hitte. A török kemény ellenfél.. amint azt egy felvilágosult és alkotmányos kormányzatot óhajtó. a hazát zsákmánynak tekinti. És tény az is. fegyvereket kellett szerezni. amilyeneket éppen ez idő tájt foglalt írásba Niccolo Machiavelli firenzei városi tisztviselő. hogy a Dózsa György vezette parasztháborút Bakócz kardinális kezdeményezte." Nem valószínű. Zápolya János erdélyi vajda. Szó sincs semmiféle szégyenteljes elutazásról. Az utca népe bámészkodik. és jobban ösztönözte. "Azon büszke nemességet. Csattognak a magyar kíséret lovainak patkói a római utcákon. szepesi gróf pedig Nándorfehérvár . Ha Bakóczot csak tesséklássék bízzák meg legátusként e hadjárat szervezésével. apródok gondolatban már otthon járnak. Zápolya János csapattestében egy székely vitézre figyelnek fel parancsnokai. és a meghirdetendő hadjárat sorsán tűnődnek.

atyját. és hogy más Györgyöktől megkülönböztessék. vetélytársait sorra legyilkolva. a törökök pedig . (Talán ezért is bízott a pápa egy rajtaütésszerű keresztes hadjárat sikerében. arra gondolni sem merne.hogy elesett bajtársuk erejét. A magyar katonák örömmámorban úsztak. erősen nyugtalanítva főleg Knin városának környékét.nyugalma mögött azonban féktelen indulatok feszülnek. törvénykezőkkel. hivatásos katona ő. Perzsia és Észak-Afrika meghódítása azonban annyira lekötötte. ezek a legtöbbször halállal végződő lovagi tornák a hátországbeli élet örömeitől és változatosságától elzárt katonák számára társadalmi eseményt jelentettek. Ami persze nem jelentette azt. Februárban például a Belgrádtól mintegy 45 kilométernyire délkeletre. De ha tudná is. illetve megtartott Nándorfehérvár magyar katonái között állandó vetélkedés folyt. A két ellenséges várat képviselő tisztek párbajait ünnepi külsőségek között. . Ez a nagyobb csatában. annyira gyakori és nem is különös vitézi tett most. rokonait. Az ekkor már több mint fél évszázada török kézen levő hajdani magyar végvár. bő sugárban vérző Alinak . Dózsa György szabad székely lovastiszt még nem sejti. kíváncsiskodók széles karéjában megkezdődött bajvívásnak hamar végeszakadt: Dózsa György egyetlen suhintással levágta a szpáhi karját. s ez a főpap egy törökellenes hadjárat tervét hozza a tarsolyában.lelkesen csatlakoztak a nagy erejű. a déli végeket ritkábban háborgatták török katonák támadásai. Székely Dózsa György tehát végzi becsülettel a maga katonatiszti teendőit a határmenta védővonalon.ahogy illett .megadta a kegyelemdöfést is. Pedig van családi neve is. Székelyföldön a hatóságokkal: adószedőkkel. Pedig mennyire mást. nagy nézőközönség jelenlétében vívták rneg. hogy egy főpap vonul haza kíséretével Magyarországra. a török lovastiszt kihívását Dózsa György székely vitéz fogadta el. aki nem sokat ad az olyan alkalmilag összeverődött népségre. EGY VÉGVÁRI VITÉZ BUDÁN Am=óta az oszmán birodalom trónján I. Szelim szultán ült. mint amilyen egy keresztes hadsereg. magyar é s török vitézek párviadalokban mérték össze erejüket és vezették le a várfalak között töltött téli hónapok során felgyülemlett harci kedvüket. majd a lováról lehanyatló. Még nem tudja. De nagyobb hadjárattól egyelőre nem kellett tartani. Egy békeszerződéssel is felérő. hogy hadosztálynyi vagy akár hadtestnyi balkáni helyi erők időnként be ne törtek volna a horvát hegyek közé. hogy európai hadjáratokra már nem futotta erejéből. hiszen jó helye van neki itt. Györgynek szólítják ezt a jó képességű katonát. Február huszonnyolcadikán került sor a párviadalra. De melyik székelynek ne gyűlt volna meg életében legalább egyszer a baja a kincstárral meg a szabadságjogait örökösen nyirbáló központi hatalommal? Akik ismerik. milyen pusztítóan véres háborúkat ígért Szelim hajmeresztően véres trónra kerülése ! r 5 i z tavaszán testvéreit. Bajazidot a trónról erőszakkal letaszítva került uralomra a világhódító mohamedán gondolatnak ez a megszállottja. hogy neki ebben a keresztes hadseregben száznál több lovaskatona fölött valaha is joga lenne rendelkezni. küzdeni tudását és dicsőségét annál mag asapbra értékelhessék . Akadt is már baja otthon. amilyen borzalmas. de szabad lófő családból: a Dózsa-családból származik. remekül vívó székely katonatiszt dicsőítéséhez. néha odateszik mellé származását is : Székely György. Szendrő lovassági parancsnoka hívta ki párbajra a nándorfehérvári magyar tisztikart. II.) Ahogy az ilyen holt időben szokás. Ali. r 5 z 3 -ban kötött fegyverszüneti megállapodás hosszú időre biztosítani látszott a török és magyar határterület nyugalmát. hiszen bár birtoktalan. a végvári védővonalon. a fegyvernyugvás idején szenzációt keltett. a Duna jobb partján fekvő török helyőrség. mit tartogat számára a közeli jövendő. Szendrő (Smederevo) török helyőrsége és a még néhány éven át ( r 5z r -ig) sikerrel védett. Az ilyenkor szokásos ceremóniák után. Ha ugyan egyáltalán közéjük állna.

mert ezelc programjában az adófizetés megtagadása. Talán már korábban is kitüntette magát. hogy a székelység körében is megindult a rendi tagozódás: a birtokosok az uralkodó osztályhoz húztak. Továbbá: különösen óvatosan kell kezelnünk az ilyen körözőleveleket. polgárok. a katonaélettől egyszer majd visszavonulva.Dózsa György. mint azt az alispán megfogalmazta. Talán ez az esemény a végekre is előnyösen hívja fel az udvar figyelmét. de még a Hunyadiak sem mentek a szomszédba egy kis erőszakosságért. lVem minden esetben került egy-egy hősi tettével kitűnt katonatiszt az uralkodó személye elé. békésen gazdálkodhat jobbágyai körében. arra mutat: nemesi rangot jelentő földbirtokjutalomra terjesztette elő a székely vitézt.bár székely lévén. hogy . akár nem -. Tény mindenesetre: a Buda felé lovagoló Dózsa György . Ki ez a Dózsa György? E pillanatig. márciusának első napjaiban a déli végekről elindul Budára. tetszik ez nekünk ma vagy nem. Lehet. a. s ott is z5oó után. útonlevők kifosztásáért. előléptetésre mindenképpen számíthat.székely lehetett Dózsa György is. hogy a helyőrség parancsnoka mégis egyenest a fővárosba küldte Dózsát. de nem utolsósorban a magasabb parancsnokra is kedvező fényt vet katonájának hőstett e. őseitől öröklött szabadságvágya éppúgy feszíti. panaszokat és feljelentéseket éppen a székelység esetében. Ilyen szabad . Remélheti.például z 5o6-ban . szabadságot kapott parancsnokától. amit a magyar uralkodó osztály meg akart semmisíteni. Meglehet. hogy az említett körözőlevél mögött olyan akció húzódik meg.pénzjutalomra. a Balassiak. talán magasabb beosztások betöltésére is alkalmasnak ítélték. s erejének büszke tudata. föld nélküli szabad székelyek pedig fokozatosan jobbágyi sorba süllyedtek. fgy volt. amely valamilyen összefüggésben van a székely szabadságmozgalmakkal. Pedig még ha igaz is. Dózsa György tehát r 5 r q. Talán a király színe elé is eljut! Elgondolkoztató. nagyon is jól ismeri székely nemzetének mostoha sorsát. mint az esetleg rá váró katonai karrier lehetősége. nevén és székely mivoltán kívül szinte semmit nem tudunk róla. aki talán éppen azért állt katonának. Ekkor ugyanis a századokon át különleges kiváltságokat és jogokat élvező székelység elkeseredett mozgalmakban küzdött szabadságáért. uzsorásaiknak vélt kereskedők (a városok a központi hatalomhoz húztak) eltángálása sűrűn szerepelt. aki ellen szebeni kereskedők kifosztása és rablógyilkosság miatt Barlabási Lénárd székely alispán i5o7 júliusában elfogatóparancsot adott ki. hogy Dózsát ilyen magas kitüntetésre terjesztették fel. a Zrínyiek. Ezért erről az adatról szokás szemérmesen megfeledkezni. a jobbágyélet keserveit. s emiatt olyan véres összecsapásokra került sor a központi hatalom katonái és a székelyek között. amikor oly váratlanul fordul rá a történelem vakítóan erős reflektorfénye. adószedők kifosztása. Bonyolította a helyzetet. Az i4go -es évektől kezdve az erdélyi vajdák jobbágyi szolgáltatásokra kötelezték a székelyeket. tehát katonaként a saját lovával szolgáló. hogy Dózsát a hatóságok egyszer valamilyen erőszakos tette miatt körözték. hogy ő az a Dózsa György lófő székely. hogy így meneküljön meg a jobbágyi sorba való süllyedéstől.akár ő volt ama bizonyos körözőlevél hőse. hogy kitüntetését és jutalmát magától az uralkodótól vegye át.csak Tomori Pálnak sikerült megfékeznie. De ha ennyit talán nem is . . Különben ilyen tett a feudalizmus korának magyar nemességére és katonáskodó szabad vitézeire általában jellemző. főleg békeidőben nem. de nem bizonyos. És még inkább lehetséges. egyáltalán nem bizonyos. a főurak kapzsiságát. és végül. szabad ember . tettének megünneplése után.földbirtokos nemessé válik rövidesen maga is.lófő. kereskedők. de nemesi rangúnak nem számító . hogy egy egy ilyen felkelést . hogy a dolog úgy történt. ezért küldték az uralkodó színe elé.

még a tizennegyedik századból fennmaradt házszomszédaik sötét falaival s kinyúló erkélyeivel.. A palota előtt a vár árka nyúlik el.. melyet Dózsa György láthatott. Inkább hosszú. az építés folytatására odahordott köveket faragott s faragatlan állapotukban ott hagyatta. Ki azonban a nagyrészint Mátyás alatt emelt pompás épületeket közelebbről tekinti.Mire Budára ér. De éppen e rendetlenség különös. az ő leírását idézve mutatjuk be: "A Szent György téren a piac egész szélességét Zsigmond király palotája foglalta el. olyannak látszott. melyekkel e kutak a kor ízlése szerint ékesítnék. a hanyatlás már szembetűnővé válik. A Zsigmond által inkább erősen.. az elhanyagolás nyomai még nem látszottak. magas vízsugárok helyett most a víz. részint legalább ízlése szerint ékesített házak emelkednek. s közepén egy óriási Herkules-szobor áll. nem egészen illett a Mátyás alatt olasz ízlésben emelt úri lakokhoz. A roppant költséggel készült szökőkutak vagy szárazon. míg egyes falaknak még csak alapjai látszanak. a romlás nyomait itt is megláthatja. s habár eze n épületek egyes részeinél Mátyás művészi ízlésére és bőkezűségére emlékezünk. az egész. melyet Zsigmond faragott kőből emeltetett. elég díszes állapotúak. de üvegetlenül csapatnak minden szél által ide s tova sarkaikon. de a munka.. s az időre bízatott. mely fölött Országh Mihály nádor Mátyás engedelmével Zsigmondnak szobrát állíttató föl. Hogy mit kapott ezért cserébe. melyekkel e készen álló falak fölékesíttettek. s ezek ismét kiáltó ellentétben álltak egyes. s a szobrok és kőcsigák alatt. . hogy a haszontalanná vált deszkákat egyenként rombolja el. mely a várhegynek majdnem egész szélességét elfoglalva Szent György piaca felé nézett. Tisztelegjünk az első Dózsa-regény. úgynevezett csonkatorony bevégezetlenül maradt. halálakor bevégezetlenül maradt s úgy áll előttünk. Itt-ott a falak a második emeletig készültek el. nemritkán egyes kimosott s szárítás végett odaakasztott ruhadarabokat látni. részint Mátyás által épített. melyből egy híd a belső palotába vezetett. bedugult csöveiből. E térnek jobb oldalán több. hogy a középkori Budát.. Hogy miért nem lett pápa. mel lette az ablakrámák is elkészültek már. mintha az őt környező régibb építményeket a közelgő időre akarná emlékeztetni. az árkon át oszlopokon híd vezet s irányában a palota nagy kapuja áll. Hogy valami keresztes hadjáratról is szó van. míg a földszinti szobák és termek egy része alsóbbrendű udvari cselédek által használtatik. a város teli van az útifáradalmait Esztergomban kipihenő Bakócz Tamás érsekkel kapcsolatos kósza hírekkel. melyek közül a legnagyobbik. nedves moh nől. mint művészi szépség által kitűnő. mellyel Mátyás király ékesíté e piacot. mint széles téren találjuk itt magunkat. Királyi lakunk küszöbét átlépve. míg a piacon álló Herkules.. mert nem akaró bevallani. de mihelyt ennek gótívű kapuján keresztülmegyünk. fenyegetve emelt bunkójával. más helyen az építés a földszinti résznél akadt meg. s a porfíroszlopok s ércszobrok alatt. A piac egyéb oldalait úri lakok környezik. hogy Ulászló. annyival szomorúbb a kép. hat toronnyal. A palotával szemközt Zsigmond s mögötte György templomai álltak. a Duna felé néző oldalára tekintünk. az egész. inkább nagyság. mint Velius mondja.. Mindenki tudni vél valamit. jelen elhagyott állapotában. mint művészi ízléssel épített friss palotán.. ismét hídon keresztül a belső palotába érünk. minthogy az udvarhoz tartozó tisztviselők s cselédeknek lakásul szolgálnak. Növelte az egésznek e kellemetlen benyomását még az is. Itt -ott a felső emeleteknek szép kőfaragásokkal körülfogott ablakoszlopai még ablakokra várnak. A gótikus építészetnek a tizenötödik század kezdetén uralkodó neme. miként az építéssel végképp felhagyott. Ha ezen átmegyünk. hol egykor Mátyás s most Ulászló király s fia Lajos lakott. s ezek. Mátyás itt egy sor nagyszerű palotát akart építtetni. a nézőre csak szomorú benyomást tehet.. újabb városainkban hasztalan keresett bájt vont az egész körül. az első udvarban már romok között találjuk magunkat. nyomorultan bugyog ki. A palota ezen része még fényesnek látszik. báró Eötvös József emléke előtt azzal. vagy legalább elromolva állanak. Roppant épület. sőt némely helyen a kőmívesek állásai sem szedettek el. a négyemeletes.. ha a tér másik. melyben a palota és a Zsigmond templom építtettek.

Különben miért ez a fogadtatás. amikor Rómából megérkezik a hercegprímás egy keresztes hadjáratra vonatkozó megbízással." Eötvös a magyarázatot abban leli. sem seregei egy török kar levágásában nem találtak volna. vajon éppen ő az. .. hogy ki legyen a végleg még el se határozott hadjárat vezére? Aztán: honnan ismerte olyan jól és közelről a ceglédi pap az évek óta a déli végeken katonáskodó Dózsát? S ha netán mégis ismerte: honnan tudta. a kard ennek az új rangnak a kifejezője: immár Dózsa György is az uralkodó osztályhoz tartozik. beszélni kell a királlyal. vörösbe ra nyakláncos nagyurak. Mészáros Lőrinc ceglédi plébános tanácsára. századi történetírók is így sugalltak: Dózsát Bakócz Tamás szemelte ki hadvezérül. a fogadókban. Ulászló nem volt az az ember. Mátyás.. aki különben régtől fogva ismerte Dózsát. hogy egy szerencsésen párbajozó huszártiszt sorsa iránt személyes érdeklődést mutasson. akinek kisebb dolga is nagyobb annál. a bíborosi kollégium tagjának. De Ulászló? És honnan vette az aranyláncot? Hiszen jószerint a saját háztartására se volt pénze. 1847 -ben megjelent regényében írja: "Dózsa tette nem vala olyas. a magyar püspöki kar vezetőjének kijáró tisztelettel fogadták a több mint két esztendeje távol levő főpapot. az: mi szép lehetett mindez egykoron!" Dózsa bizonyára hallott a szállásán. aki a Rómából érkezett bíborosnak és pápai legátusnak tanácsot ad. hogy főképp az akkori időben rendkívüli jutalmat vagy bámulást érdemelhetett.Itt-ott egy törött ablak avagy évek óta leesett vakolás. morvák elegyedne közéjük és a cseh főúri rend. Lajost küldte az érsek elé. Rendkívülit sem Kinizsi Pál. egy amúgy is rebellióra hajlamos és az utóbbi időben sok bosszúságot okozott város papja. amit már a XVI. ki annyi megkezdett nagyszerű épületet látva nem mondaná: mi szép lesz ez egykor! . hol az ablakon kibámulva unottan hallgatta a referátumot és az azt követő vitát. Ismét el kell tűnődnünk Dózsa kitüntetésén. mely oklevél őt a Temesközben egy negyven jobbágytelekből álló falu urává teszi. 24-én került sor. s valamint Mátyás alatt a budai várba idegen alig jöhetett. Az öreg és beteges király nyolcéves kisfiát. Bakócz március 23-án ünnepélyesen vonult be Budára. Meg kell érkeznie Budára. az igen. éppen Budán időzik. melyet senki helyre nem igazit . polgársokaság köze főlapok. Mintha a kormánynak vagy a kormányhoz. miért ez a jutalom? II. hogy egy mezőváros plébánosával társalogjon? De ha már bejutott. díszes kardot. és vele baráti viszonyban volt. ho gy nincsen senki. És körülötte dicsőn az aranyba. szokása szerint hol a padlót nézve. Egy török lovastiszt megöléséért ennyi jutalom! Ki irányíthatta ennek az embernek a sorsát? Ki állott mögötte? Sejtelmünk sincs róla. mihelyt ez udvarokba lépett. Ezek a gondolatok már Eötvös Józsefben is felötlöttek. drága ruhát és nemesi oklevelet nyújtott át neki. ki a fényes laknak gondját viselné. Az aranylánc. mely a jövevényben. a vasrostélyzaton egy-egy meghajlott rúd. az udvarhoz közelálló személynek tervei lettek volna vele. mintegy akaratlanul támadt..úgy most az első gondolat. Hiányzik azon külső csín s rendesség. A pápa legátusának. de magában az udvarban is ezekről a hírekről. még ha egyelőre annak legalacsonyabb fokán áll is. újdonsült kisbirtokos nemesúr. aki a hadvezéri utánpótlást annyira szívén viselte volna. a főemberekkel. Ez azonban utólagos okoskodás. hogy ő az alkalmas vezér? Maradjunk tehát a tényeknél: egy meghökkentően nagy királyi kegyben részesült vitéz huszártiszt. A kormány ülésére másnap. Mert az udvar végül is fogadta: a király ünnepélyes keretek között aranyláncot.. Bakócznak először is el kell még intézni a keresztes hadjárat ügyét a kormánnyal. csak úgy fogja magát és bejut egy bíboroshoz. mely minden háznak a lakhatóság színét kölcsönzi. az utcákon és a terelten.szóval számtalan kicsiség mutatja. Hogy ki lesz a hadvezér? Vannak rátermett férfiak. A király elnökölt. Aztán: a ceglédi plébános. a díszes ruha. áradnak minden részről lefelé a sléziabeli urak.

Lengyelországból. és most is két út között volt (egy lengyelországi birtokperben szerepelt szakértőként). mégsem látom. olyanok.Bakócz beszámolt a pápaválasztás körülményeiről. orgazdák. mint hihető. az országbíró. nem végzik.és ezt gyalázatnak fogják nevezni -. viszont ha . akik főbenjáró bűnt követtek el. s mint ilyenkor történni szokott. de csak azért állnak be katonának. s nem fogja-e övéit a jogtalanságoktól megszabadítani? Vajon azt hiszitek. melyet az ellenség elpusztítására kaptak kezűkbe. hogy igen sokan fognak erre a felhívásra összejönni. a piactér lakói. mintha csak saját végzetes sorsát érezte volna meg. akik. szántóföldjeinek művelését és mindazt. minthogy az ellenség Ázsiába távozott. mely még fel is van fegyverezve. Telegdi István volt kincstartót említve. szervezzen törökellenes keresztes hadat. s a kardot. csavargók. vagy elkövetett bűneik büntetlensége miatt.. eladósodottak. kiknek más reményűk már nem maradt. hogy neki ebből mérhetetlen kára származik. a halhatatlan Isten a mi fejűnk felől messzire elhárítaná. De még ha semmi ilyentől nem kell is tartanunk. s mindezeket a szörnyűségeket. Ha azután a nemesség panaszkodni fog amiatt. ebben a magyar kilátásokról és megbízásáról. haragjukban és dühükben a ti parancsaitoknak vagy akármelyik vezér parancsának engedelmeskedni fognak? Vajon meritek-e azt állítani. testvéreink. veti börtönbe és megkötözi (szabad ugyanis mindezeket elsorolni. pécsi püspök. amikor még le sem telt annak a fegyverszünetnek az ideje. akit a király szívesen küldözgetett diplomáciai megbízatásokkal a szomszédos államokba. a bíboros véleményére szavaztak" . bár ezek a mi kapzsiságunknak és féktelen uralmunknak keserű példái). név szerint csupán az egyetlen ellenvélemény kifejtőjét. miért van annyira szűkség most egy ilyen hadseregre. hogy ez könnyen bekövetkezhetik. a kancellária néhány vezető tisztviselője. s vagy foglyul ejti őket. "A tanácsosok nagy része. megbélyegzettek és számkivetettek. talán részt vett az ülésen a déli végek főkapitánya. mielőtt még a táborba sietnének. Meg vagyok róla győződve. vajon azt gondoljátok. Morvaországból és a szomszédos királyságokból és tartományokból katonáknak jelentkeznek s ide jönnek. hogy megmenekedjenek és védve legyenek a büntetéstől. dúsgazdag földesúr. melyeknek elmondása is borzalommal tölt el. a X. csak a gaztettek s a bűnök elkövetése. hozzátartozóikat és rokonaikat veri bilincsbe. s nem a mi. feleségeink. s az országot kész zsákmányuknak tekintették. Az akkor talán hatvanesztendős Telegdi. tekintve az emberi dolgok hihetetlen változékonyságát. hogy ezek elbizakodottságukban. az idős gróf bazini Szentgyörgyi Péter. nem ellenünk fordítják-e. kik semmittevők voltak. A jelenlevők? Feltétlenül jelen volt Szatmári György kancellár.Az én véleményem szerint sem kétséges. s akik bűneik miatt otthonukból kiűzettek. De kik és milyenek? Minden szerencsétlen. Istvánffy Miklós vagy hetven évvel e tanácsülés után így rekonstruálja Telegdi kifakadását: ". s amikor a helyzet. gyermekeink és rokonaink vérével és lemészárlásával fogják-e bemocskolni? Bárcsak hamis jós lennék. amit a nemességnek ők teljesíteni szoktak. hogy a munkától megszabaduljanak. némiképpen csendes. s szemrehányást tesz. vagy mint szökevényeket visszaköveteli. hogy azt a gyülevész népet és szedett vedett tömeget. hogy a többi nemzetből való bajtársaik is. mégis ki merné tagadni. mely rajtuk esett . szenvedélyesen kikelt a keresztes hadjáratnak még a gondolata ellen is. bizonyosan jelen volt és fel is szólalt Telegdi István volt kincstartó. hogy ők a neki köteles munkát. nem fogják -e megbosszulni akár a legkisebb sérelmet is. vagy a rajtuk elkövetett igazságtalanságokat megbosszulják. Leó megválasztása után kialakult új politikai helyzetről. Báthori István temesi gróf is. hogy a földművelő parasztoknak elég nagy csapata fog rövid időn belül összejönni. kötelességének teljesítésére lehet szorítani? Nem fog-e a nemességre támadni. melyet a törökkel három évre kötöttünk. aztán ott lehettek az országos méltóságok: a nádor Perényi Imre.közli tömören Istvánffy..

kiugrott szerzetes. esetleg földjutalmat kap. nagy pompa Budában. Dózsa György székely lovastiszt is hallja a pápai szózatot. nézik a nagy dobogót.. sőt buzdításra bárki. Amennyi néfitömeg ott elfért házak tetejére zsúfolva. mikor itt van az orra előtti Elhatározza. a legátushoz beosztott auditor olvasta fel a bulla latin nyelvű szövegét. bokros csalitokkal váltakozó lakatlan terület volt ex. lent az anyókák. bámulnak a szűz hajadontrák. De ez most itt egészen más volt. és ez figyelemre méltó. hogy a pápai bullát kihirdessék. órjás méretű kört mértek ki a várban. pápai főjegyző. ha ugyan nem még régebbi idők óta. Paviai Bernát gróf. a barátok jobb híján délutánonként összeterelték a naponta növekvő sereget. szervezni. Én tehát azt tanácsolnám.. fegyelmet tartani. az obszerváns ferencesek tiszte a keresztes háborúk vitézeinek lelki gondozása. A levegőben volt tehát a parasztforradalom. hogy a pápai engedélyt most hallgatással kell mellőznünk. nem győzte a munkát. Templomba na gyon ritkán vetődtek el. mert megkeresztelték ő ket. aki közöttük buzgólkodott. MAGYARORSZÁG r 5 r 4-BEN A pápai bulla kihirdetése után néhány nappal már vagy háromezer ember nyüzsgött az ideiglenes táborban. hogy beáll ő is keresztes vitéznek. bűnbocsánatot. Sokan most hallottak ilyesmit először. Magyarul a budai obszerváns ferencesek főnöke. pénzt. az egyaránt felhasználható a hadikiadásokra is meg a békés építésre is. amint azokat Istvánffy ismerte. állástalan íródeák." Ha Telegdi nem is szónokolt ilyen ékesszólóan. Jószerint csak azért számítottak keresztényeknek. Mivel vezér még nem volt. iskolát járt fiatalember. a későbbi eseményeket olyan jól látva előre. Április g -én. Most látványosság készül. kegyetlen földesurak elől szökött jobbágyok. Érezték ezt a ferences barátok is. annyi tény. Alant a férfiakat látod hullámzani. Evangéliumi részleteket magyaráztak. rendjének szokásai és hagyományai szerint: hiszen a nép nyelvén a ferencesek és a domonkosok hivatottak prédikálni. élelmezni. aztán sok írni-olvasni tudó. annyi sok ember volt a magasban. A tömeg valósággal issza a ferences barát szavait. örök üdvösséget kap. Az a pár obszerváns ferences. parancsoknak engedelmeskedni. az emberekről. nem kell robotolni. Pest városának falai csak messziről látszottak.pénzt gyűjtünk. aludnia. Erről a szedett -vedett seregről gondoskodni kellett. annak még jobb: lesz hol ennie. hogy a főnemesség tartott egy jobbágyfelkeléstől. Akinek pedig ura sincs. . ahol ma a Dózsa György út és a Thököly út találkozik. Ha kitünteti magát. Nem kell tizedet fizetni. Krisztus életéről meséltek meg a magyar szent királyokról. Kis tavakkal. aki magára varratja a kereszt jelét és katonának áll: élelmet. Csupa szegény ember gyűlt össze : uradalmi szolgalegények. a jószerencsére várni. Közibük álljon ő is? Talán még egy kisebb csapat hadnagya is lehetne belőle. marhacsordák hajtására hasztalan várakozó hajdúk. férjjel a sok feleség. a világban betöltött szerepükről. körülbelül ott. Kapisztrán szent János és Hunyadi János óta pedig. az embereket felültették egy dombra és igét hirdettek nek ik. virágvasárnap történt az ünnepélyes kihirdetés. évente mindössze egyszer -kétszer. Most döbbentek rá. nem kell az uraság előtt hajlongani és megalázkodni. Vagy menjen vissza Nándorfehérvárba unatkozni. és ráadásul még az őt sanyargató urától is megszabadulhat. akkor is alig értettek valamit a prédikációból. szárnyat kapott a kedvűk. s azt egy szikra is lángra lobbanthatta. milyen büntetéssel fenyegeti a hatalmasokat és erőszakosokat. mit is tanít Jézus Krisztus az élet céljáról. Pápai jóváhagyással. Dézsi Balázs értelmezte a bullát. Bakócz mégis keresztülvitte. meg persze piacok és csapszékek léhűtői is.

akiknek immár sem a földesúr. május t 5én tartott közgyűlésen a helytartó Dézsi Balázs szigorú büntetéseket volt kénytelen kiszabni nyughatatlan. z5i4ben.. hiszen Várad is. A ceglédiek amúgy is elégedetlen és harcra kész emberek. fme. bámulatos az egyház szervezete... A magyar hívek cseri barátoknak hívják az obszervánsokat. Sokan feleségüket. Így az éhségtől nyomorított nép bosszúért kiált az Úrhoz. hihetőleg eredetileg szürke színű csuhájukról. hogy egyenlő minden ember. Egyedül a Csanádi egyházmegye területén nincs mozgolódás. llTem engedik alattvalóiknak még haláluk órájában sem a szabad rendelkezést vagyonkájuk Lelett. Hallanak aztán egyebet is a derék egybegyűltek: hogy közeleg a világ vége. feddő szózat! Szívűkből beszél a szerzetes. semmit föl nem halmozhatnak." Nyomtatásban is me gjelentek ezek a sorok. elhagyott téged az igazság. melynek vére és csontjai a különböző országok hegyeit és völgyeit borítják. Sok az elégedetlen.k.. szénakaszálásra. latin nyelven. kincseket. csaknem ötven kolostoruk virul szerte az országban. főleg Várad és Kalocsa gyűjtött össze már eddig is sok embert. hanem már itt a földön is. z 5 r 3. hogyan is írta Laskai Ozsvát? "Ó. izgága. Mi történhetett? Az. betevő falatjukról gondoskodhatnak csak. családjukat is magukkal hozták. A ceglédiek tudós papja. mindent elöntött a romlottság. futótűzként terjed a bulla híre az országban. Tetszik a kereszteseknek a kemény. hanem csak a pápa. a déli Magyarországon meg a bosnyákok között. várárkok ásására. eretnek tanokat hirdető rendtestvéreire. milyen fontos személyiségek lettek ők. Ezek az obszerváns ferencesek különben is népszerű és általánosan tisztelt férfiak voltak. És hogy megadja a módját! Még a török elleni keresztes hadról is van szava: "Ezt az erős népet. s úgy húzódott idők folyamán egyre feljebb. Megmozdulnak a világi papok is: egyes városokból maga a plébános vezeti híveit a keresztes hadba. méghozzá többször . Vagyonuk nem lehet. Valóságos erjesztő kovász ez a ceglédi csapat itt Pesten. Mészáros Lőrinc is személyesen érkezik meg a pesti táborba híveivel. hogy itt mondja el azt. Nem adják meg a bért szolgáiknak.és megtiltotta kihirdetését. igazságos. adományokat nem gyűjthetnek. de még a király se parancsol. némelyik szerzetes megragadja az alkalmat. a XIII. aratásra. A szerzet ugyanis délszláv vidéken vert gyökeret..még Rabelais is emlegetni fogja majd Laskai Ozsvát prédikációit Gargantue és Pantagruel című híres könyveiben! -. Ma már. hiába. Magyarország." Az obszerváns ferencesek tehát termékeny talajra találnak a Pest környéki keresztes táborban." Mintha csak egyenest nekik szólna az üzenet. várfalak építésére kényszerítik őket. amit a kolostorban nem lehet. szőlőhegyek leszüretelésére. elpusztult a méltányosság. melynek tagjai tudatosan hirdetik Szent Ferenc eredeti tanftását a szegénységről és alázatról. század óta elkényelmesedett mariánusoktól. i 5 r q. a szegénység nagy erényéről. Kezűk munkájából vagy koldulásból kellett élniök.Telegdivel ért egyet. ahol olyan nevezetességek működtek. a kincstartóval és földijével . reformokra vágyó pap . a tavalyi. hogyan fakad ki a nemrégiben elhunyt Laskai Ozsvát rendfőnök Szent Lászlóról írott prédikációjában: "Az előkelők lábbal tapossák az igazságot. Íme. $udán pedig központi iskolájuk van.-ben ez az egyetlen szerzet. hogy bátorsága és derekassága révén a szent kereszténység az óhajtott békét élvezhesse. Emiatt nagy az elkeseredés... Súlyos adóval sújtják a szegé nyeket és azt fogházbüntetés terhe alatt is behajtjá. hogy Csáky Miklós püspöknek nem tetszett a pápai bulla . . mint például az elmúlt században Temesvári Pelbárt vagy Laskai Ozsvát. rendelé Isten pajzsul a nagy Török ellen.lelkesen meséltek az isten előtti egyenlőségről.. De nemcsak itt. buzgón feddték a hatalmasokat. Kalocsa is gyűjti a kereszteseket. hogyne hivatkozhatna tehát Laskaira a prédikáló cseri barát. az érseki és püspöki székhelyekre valósággal tódul a nép. Különben is elég erős mozgolódás van a kolostorokban. még a kolostornak sem. ha szükséges. és a lakosság éppen emiatt nyugtalan. Ezért is nevezik őket obszervánsoknak: hogy megkűlönböztessék őket a rend alapítása. nemcsak Isten előtt. az ötven obszerváns kolostor napok alatt szét tudja vinni a hírt az országban.

e néven ő a második. hogy kijelölje a robotot és így tovább. Hogy kinek van igaza. hogy így túljártak a ceglédiek az óbudai apácák eszén. nincsen hatalma a királynak. jobbágyok dolga. el-elcsípett területéből Velence is. Ugyanis a bíró tiszte. falvak. igen nagy dolog. mint ennek a Jagellónak a megválasztásával. De majd a király. de ahogy az ilyenkor lenni szokott. csak a javadalmakat húzzák. napról napra egyre forrongóbb. akikre nem kötelező a szegénységi fogadalom. mint eddig. Kilenc esztendővel ezelőtt. akit otthon talált. meg néhány férfit. A cseh koronát azért továbbra is megtartotta. Kitárul az ország. Hát akkor kinek van? Zápolya János vajda úrnak. Terjed a ceglédi tett híre a táborban. Hát. hogy többé nem választanak bírót. Kiderül. z 5o5-ben nagyot gondoltak a ceglédiek: elhatározták. kiszabadították a foglyokat. Különben se tud beleszólni az ország ügyeibe. Főbenjáró vétek. Dehogy jön rendbe. A jobbágyok kezet emeltek az ispánra! Maga a nádor küldte rájuk az embereit. és minden rendbe jön. nehogy a példa elterjedjen. a Hunyadi Mátyás kemény kezének szorítását megunt magyar főurak jóvoltából. katonák. hogy hajtsák be. meg Bakócz érsek úrnak. karhatalmi alakulatai legföljebb személyi biztonságának védelmére alkalmasak. Cegléd azóta se fizetett adót az apácáknak. hogy Cegléd városát több mint száz esztendeje az óbudai apácáknak ajándékozta Erzsébet özvegy királyné. Katonáival összeszedetett pár lézengő embert a piacról. Már miért szelídülnének meg. de a Nándorfehérvárának nevezett Belgrád ormán még a magyar király zászlaja leng. Nem is a török ellen kéne menni. a sokáig magyar katonai kormányzat alatt álló bosnyák királyság területe is a töröké már. Ki is ment i5og -ben Rosos Sebestyén deák személyesen Ceglédre. meg a püspök uraknak. nincsenek is felszentelve. azzal se tud szót érteni. A Magyar Királyság középkori területe még érintetlen.Szidják a ferences apácákat. Összefutottak a ceglédiek. különösen pedig az óbudai klarisszákat. és megölték Sebestyén deákot. nem mertek . a szent hadat. csöndes Vladiszláv . ott is. Királyukat a magyarok Ulászlónak nevezik. Ulászló cseh királyként annyit háborúskodott a Hunyadiakkal. Nézzünk körül mi is Magyarországon. Hát ebből elég volt. Így válik óráról órára. és bilincsbe verve Budára akarta őket szállítani.) Ha viszont nincs bíró. még rosszabb is lesz. az urak is megszelídülnek. Nem is nagyon akar. feleli erre valamelyik pap vagy barát. Horvátországba. de hiába. Dalmáciába már be becsapott ugyan a török. hanem az ilyen Sebestyén ispánok ellen. könnyebb sorsuk lesz. nincs. saját magát azonban Vladiszlávnak mondja a derék lengyel. vagy ha igen. Dehogy tehetnek. a magyar trónszékbe húsz hosszú esztendeig tartó cseh királykodás után csöppent bele Mátyás halála után. városok. fgy lett Jagello Kázmér lengyel király fiából egyszersmind magyar király is. tenni kellett valamit.vagy nem akartak . Némelyik udvarbíró valósággal szipolyozta a ceglédieket. papok dolga. Hát így van ez a dolog Cegléddel. Ulászló itt is uralkodott egy kicsit. A nádor lovasai csak megálltak Cegléd előtt. sehol se uralkodott egészen. (Ennek fejében a bíró szolgálata idejére mentesül a szolgáltatásoktól. vagy nem talál otthon senkit. Szóba került minden: urak dolga. majd az meghallgatja őket. Talán. mikor azok nem is püspökök. a tizedet. hogy mit is kéne tenni. Hódításokat kedvelő gazdag és erős lengyel uralkodóház sarja ez az amúgy magának való. megyék élete. hogy behajtsa az adót. Az ország főúri . hogy Mátyást még haló porában sem lehetne mással jobban bosszantani. ha a törököt elkergetik az ország alól. egyre izgatottabb méhkassá a keresztesek tábora. hadserege egyáltalán nincs. Azok tehetnek mindenről. Erre aztán megzendült az ég. Esténként viták támadnak a barátok meg a világi pap között. a keresztesek csudálkozva hallgatják. a kilencedet. Járhat az ispán házról házra. Hát ez nagy dolog. hogy rendet csináljon. pénze még kevesebb. az apácák udvarbírákat küldtek a ceglédiek nyakára. amit kell.bemenni. aki adót szedjen.

hogy Magyarország ez idő tájt egy lengyel dinasztia irányította litván-lengyeleseh államcsoportosulás meglehetősen elhanyagolt és szétesőfélben levő déli tagja volt csupán. a nádor: Perényi Imre. természetes is. befolyása. első feleségétől születtek. A második közjogi méltóság. ezeknek saját magánhadseregük. anyja pedig. hogy a Báthoricsalád is igen nagy befolyással bír. hajdan királyoknál is hatalmasabb dinasztia utolsó hajtásai közé tartozik. Perényi István az ifjú Mátyással szemben Kázmér lengyel királyt. de leggazdagabb és legerősebb embere. Zsigmond Lengyelország királyaként uralkodik. erdélyi vajda.Ulászló öccsének . e mostani Ulászló nagyapját. szívesen emlékezik vissza régebbi időkre. Irodalomkedvelő. hogy tizennégy éves kisfiát a hívek nagy megbotránkozására beültesse a váradi püspökségbe. mint az eddig felsorolt arisztokraták. művészetekre szívesen áldoz . aki ráadásul még az egyházi rendeket se szívesen vette fel. s ezekhez képest még a vármegyék is inkább csak közigazgatási szimbólumok. így érthető. Péter majd a Mohács utáni Magyarországon visz fontos. magával a Jagello -dinasztiával a legszorosabb kapcsolatokat ápolta. a most ötvenhét éves püspök egy kassai német kereskedő fia. Ezek a fiai Báthori Magdolnától. róla később szólunk. tudományra. Borbála Zsigmond lengyel királynak . Ez a hatalmi befolyás nem jelentéktelen: Ulászlónk öccse. Szatmári saját erejéből vergődött fel idáig. Az uralkodóhoz hű udvari párt feje. A magyar főurak közül egyedül Zápolya János szepesi gróf. Szatmárit természetesen a szintén alacsony származású Bakócz Tamás . közigazgatási apparátusuk. az országbíró . A legnagyobb közjogi méltóság a király helyettese. hiszen atyja.~udex Curiae Regiae . nyarán Telegdi István utóda. század e hatalmas családjának leszármazottja. már gyermekkora óta királynak nevelt Zápolya János. a XV. A kitűnő diplomáciai érzékű. ha nem is az ország legnagyobb közjogi méltósága. Ahogyan ma mondanánk: ő a miniszterelnök. A kancellár természetesen pap. nem túlzás tehát azt mondani. Ahhoz viszont van elég energiája. r 5 z 3-ban jelent meg az ő támogatásával Bolognában Janus Pannonius verseinek szép és gondos kiadása.birtoktestek laza csoportjaira oszlik. Újlaki Orsolya. század első felében is a Jagellókat támogatták: ők segítették trónra a Várnánál I444-ben elesett I. az ország leggazdagabb földesura vonta le ennek a ténynek konzekvenciáit: bármekkora ellentét volt is közötte és Ulászló között. Vagy másfél tucat oligarcha tulajdonában van az ország. Ismerjük az erdélyi vajdát. A Perényiek már a XV. a déli határvidék főkapitánya nemcsak testi hibás (sánta. hogy családja trónutódlását a magyar nemesség nagy részének elszánt tiltakozása és ama híres rákosi határozatai ellenére is biztosítsa. azt ráhagyja bizalmasára. művelt férfi.felesége lett. hanem iszákos is. Csöndes. Zápolya Jánost is. Másodszülött gyermeke. bár természetesen kijárta a megfelelő főiskolákat. A kincstartó z 5 r 4. Hanem azért Ulászlónak mégis maradt annyi hatalmi befolyása. Perényi nádor révén a Báthorialsnak is nagy a hatalmuk. idős ember. Perényit köszvény gyötri. de szomorú szerepet. Gróf bazini Szentgyörgyi Péter egy kihalófélben levő. pedig Báthori István temesi gróf. Szatmári már egy egészen más világot képvisel. bíróságuk van. Nem kedveli a törököt. tehát írástudó. családjában szinte öröklődik ez a tisztség. amikor még Corvin János herceggel kergették a pogányokat Horvátországban. Szatmári György kancellárra. Ulászlónk apját támogatta a magyar trón irántiigényében. Ulászlót ("Lengyel László"). A kormány valójában a kancellár kezén van. ő maga pedig ugyanennek a Zsigmondnak második házasságából születendő leányát. az ország gyakorlati vezetésébe nem szól bele. éppen tavaly. Beriszló Péter püspök. De a belügyekre neki sincs sok befolyása. Mindegy. Huszonhat éves. Izabellát veszi majd feleségül.nem sok vizet zavar. Ötvenéves lehet. hatalma a királyét is felülmúlja. Habsburg Ferdinánd internáltjaként fog meghalni Bécsben. teológiailag és jogilag képzett ember: Szatmári György pécsi püspök. nővére. talán csípőficammal született). a papokat is ők alkalmazzák.

Rangban utána a kalocsai érsek következik. a legkegyetlenebb. Az erdélyi . legfőbb jövedelemforrása egyházi hivatalok áruba bocsátása. minden erejével építkezik. akik persze erős kötelékekkel kapcsolódnak régi arisztokrata családokhoz is. ráadásul még bíboros is. Nem sok szerepet játszik ebben az évbe n. sokak szerint a Jagello-kor legromlottabb és legcinikusabb főpapja (Mohács előtt egy éwel szentelteti magát csak pappá. a hajdani "kis prímás". erődít. Támogatja az obszerváns ferenceseket. mind magyaról szólnak. Szent György ünnepén Ahol vínak ő huszári.ellenségesen állnak szembe a köznemesi párttal és annak főúri vezetőjével. elsősorban a honvédelem kérdései érdeklik. mert mindenkivel van valamilyen peres ügye.-ben gróf Frangepán Gergely.érdekes . bár semmiképpen sem erkölcsösebb és az ország gondjait sem sokkal jobban a szívükön viselő "népi származékok" csoportját. Az egri püspök jelenleg Estei Hippolit. politikai gondolkodásban korszerűbb. A váradi püspök a már említett kisfiú. . aki ezúttal. Véletlen-e. még sincs a népharagnak annyira középpontjában.püspök Várdai Ferenc. A tizenegy püspökség közül az egri a leggazdagabb és a legjelentősebb. Gergely érseket. Erdődi János zágrábi püspök képviselik a főúri ligával szemben álló. Származása és Bakócz csoportjának pártfogása ebben kétségkívül szerepet játszik! Érdemes bemutatnunk Beriszló Péter veszprémi püspököt is. A régi nagyúri dinasztiának ez a pénzéhes sarja kizárólag vagyonszerzésre használja állását. hogy egyházmegyéjében olyan elszántan küzdenek majd a paraszthadak? A legfontosabb szerepet a Csanádi püspök. s elesik Mohácsnál). a környéken mindenki gyűlöli. aki t 5 t 4. Szatmári György kancellár barátja. Zápolyával. ő is botrányos életű. Ez a harminckilenc éves dalmát-horvát főnemes. Gellért kései utóda ebben az István királyunk által alapított püspökségben.gyulafehérvári . ők ketten meg Szalkai László váci püspök és Bakócz unokaöccse. nagy törökverő hírében áll. Sőt. katonaságot szervez. Csákynak semmi érzéke nincs a nép problémái. Csáky Miklós a nép szemében mindannak a jelképe. ott vígan osztoznak ő szolgái. Bakócz személyében. mint Csáky. i4g5 óta tölt be püspöki posztokat. kapzsi vagyonszerző. egyszersmind z 5 r 3 óta horvát bán. 4o év körüli férfi. és akik . Csáky Miklós fogja játszani. Érdekes figura Szalkai László váci püspök. a főpapokra. egy régi magyar nyelvű énekünk meg is emlékezik valamelyik csatájáról. Természetes. Szabadkay Mihály így ír a "haragos pap-bán"-ról t 5 i 5. Régi nemesi család sarja. amitől meg akar szabadulni. a tizennégy éves Perényi Ferenc. Semmi köze Magyarországhoz. április 24-én. aki Itáliában él és egyházmegyéjének csak a jövedelmeit élvezi. Csáky Miklós mindezen cinikusan mosolyog.-ben kapta meg kinevezését. az marháért csak meg sem bántatnak. gyakor kelen vígan laknak. hogy a parasztháború az ő egyházmegyéjében lesz a legvéresebb. de éppen az átlagon felüli eréllyel szervezett egyházmegyei haderő viszonylag hamar megfutamítja majd a felkelő csapatokat. Ő sincs felszentelve. r5iq. vagy egyáltalán az aktuális politikai kérdések iránt. s itt diadalmaskodik leginkább a bosszúállás szelleme. Idén. Legfőbb időtöltése. Szatmári személyével már át is tértünk a középkori államoknak a világi közjogi méltóságokkal párhuzamos hatalmú tisztségviselőire. Magyarországon a legmagasabb rangú főpap az esztergomi érsek. nagy műgyűjtő. hogy birtokpereit irányítja. A pápák állandóan dorgáló üzeneteket küldenek neki. A negyvenéves férfi.érsek pártfogolja. a tisztéhez fűződő hagyományokhoz híven. az egyház ügyei sem érdeklik. de még csak pappá sem szenteltette magát. A paraszthadak Vagy Antal vezette szárnya sokat háborgatja majd egyházmegyéjének területét. Az egyházmegye ügyes és tapasztalt olasz jószágkormányzók szabad prédája.

jogász.-ben .vaktöltéssel lövetett a pórseregre. E típus klasszikus példája Werbőczi István Felső -Tisza-vidéki kisnemes.mint egyes források tudni vélik levéiben intette Dózsát.elférnek benne kényelmesen ! -. r 5 r 4 -ben szerzi meg Apuleius Aranyszdmarának egyik kiadását és jegyzi fel a szamár varázslásainak hatására a legrégibb magyar nyelvű bájoló imádságot. és bár rangban és társadalmi elismerést tekintve nem kerülnek a bárók közé. mert Beriszló Péter ki nem állhatta Bakóczot és a Habsburg császárhoz húzott. jobbára délvidéki család azonban már ekkor is a szó később divatossá vált értelmében hasznáita a grófi címet.A hadigondokban korán megőszült püspök kiválóan alkalmas vezére lehetne a keresztes seregnek. a főrangúak egyenest megvetik. Maga a nemesség és a papság azonban korántsem egységes. Ők képviselik a két vezető középkori társadalmi osztályt: a nemességet és a papságot. Életrajzírója. Íme tehát az ország politikai és ideológiai vezetői: a közjogi méltóságot betöltő főurak és a főpapok. Számára tehát a korrupció a gazdagodás. Podmaniczky István nyitrai püspök e bennünket érdeklő esztendőben nem játszik különös szerepet. mint tehát a határozványok írásba foglalója és mint Zápolya János vajda ügynöke. Sokan meggazdagodnak. Fontos tárgyalásokon és kormányüléseken nem vesz részt. Fraknói Vilmos szerint "az erkölcsi presszió eszközeinek felhasználásától sere riad vissza. bár . Erdődi János zágrábi. e pillanatban . gróf . A szó szoros értelmében vett főúri család viszonylag kevés van. hanem közigazgatási funkció. míg a köznemesség sátrakban tanyázik.) A főurak az országgyűlésen külön tárgyalnak valamelyik palota termében . hogy "térjen észhez". aki . befolyásosabbak. ez idő tájt köznemességre és főnemességre oszlik. összeköttetéseik. Hasonlóképpen gondolkozott a győri püspök is. Beriszlónak egyébként nem gyűlt meg a baja különösebben a keresztesekkel.volt minden főispán. tagozódik. x4$3 óta a kisebbik kancellária tisztviselője. hogy miért nem őt bízták meg a parancsnoksággal? Hacsak azért nem.~ersonalis ~raesentiae regige locumtenens: vagyis a jogügyleteket intéző kisebbik kancellária hivatalfőnöke és személynöki rangban főítélőmester. amit ekkor így még nem is használnak. hogy kárt ne tegyen bennük. még pár száz kéve gabonát is szívesen elfogad. a hatalom felé vezető természetes út. A köznemesség éppen ez idő tájt erősen rétegeződik. Francia tudása révén a néhai Anna királyné titkára. amit Estei Hippolit egri püspök egyik gazdatisztje gondosan el is számol mint vesztegetési pénzt "istván ítélőmester xzrnak". például a Frangepánok. a nagy műveltségű Gosztonyi János (akit majd oly véres kegyetlenséggel gyilkoltat meg Zápolya János király uralkodása első éveiben). Ez a magas rang azonban nem azonos a későbbi bárói címmel. Peres ügyekben persze nagyszava van. Guthi Országh János szerémi.comes. viszont ott nyüzsög minden országgyűlésen mint jegyző. (Néhány. e korszak sok rejtélye közül az egyik éppen az. mint tudjuk. E cím természetesen nem is öröklődött. sőt azt ei is várja. Mint ahogy a grófi cím sem a név elé biggyeszthető. és a nyílt mezőn tanácskozik. tőle remélvén segítséget a török ellen. Acsády Ignác szerint "összesen 25 család bírta az ország egész jobbágybirtokának csaknem a felét". Gosztonyi éppen ez idén. Ők az ország bárói.x5xq. vagyonuk. ho gy megvesztegessék. És ez az ember fogalmazgatja immár tizedik esztendeje a magvar jogszokások és törvények gyűjteményét! .mint látni fogjuk . De ne képzeljük el ezt a két csoportosulást egységesnek. A többi püspökről nincs mit mondanunk. néha egészen jelentéktelen előnyök birtoklására''. előkelőségi fokot jelző rang. de csak néhány fontos határmenti vidék főispánját nevezgették következetesen grófnak. A nemesség. családi kapcsolataik révén néha még náluk is hatalmasabbak. gátlástalanul tűri.

Mindenki lekötelezettje a másiknak. hogy ebbe vagy abba a kolostorba temetkezzék.és hátramozdítók. nem a haza. Mivel a munkaerő. ravaszkodással vagy erőszakkal meg is szerzi ezeket a birtokokat. Ráadásul a paraszt munkaerejét is igénybe veszi. hisz szegénységet fogadtak -. katonáikat ők fizetik. hogy alapítványhoz jussanak. Gyakori ese t. s ennek érdekében fondorlatoktól sem riadnak vissza. Az ilyen háborúságokhoz persze fegyveres nép kell. egyre ijedtebben és egyre mohóbb türelmetlenséggel követeli meg a legkülönbözőbb szolgáltatásokat. deklasszálódik. ez a függőség az igazi. akik ezer ügyesbajos dolgukat bonyolítják. és vannak persze tisztviselőik. az úgynevezett familiárisi rendszert. gabonát követelve tőlük. tojást. akik megunták a jobbágyokkal való vesződést vagy tönkrementek. jelentős összeget hagyva hátra misézésre. sőt a költözködéstől is eltiltja. az ínség. ahol központi elv szerint gazdálkodik egy-egy jószágkormányzó. de e tekintetben még nem érvényesülő fogalma. Az obszerváns ferenceseket kivéve ebbe a bűnbe bizony mindeg yik szerzetesrend beleesett. A módosabbja viszont irgalmatlan következetességgel kizsákmányolja a földjét művelő. katonák. :~~ündehhez képzeljük el a középkori hűbéri rend magyarországi változatát. s anélkül.tehát az egyháznak és az uraságnak a jobbágy adózik. húst. ha a király szólítja. kirabolja a templomok kincseit. egyes nemesurak valóságos hadjáratokat indítanak a szomszéd birtokos jobbágyai ellen. titkárok. vagy a birtokán. A főnemesség tagjai ezt elegánsabban intézik: mint például Perényiék esetében láttuk. A társadalmi és vagyoni helyzetéért elszántan és néha kétségbeesetten küzdő nemesúr . testőrök. hogy a nemes nem is adózik . A legjobban szervezett hadserege Zápolya János erdélyi vajdának van. az uralkodó vagy a nem is létező központi hatalom beavatkozása. Van is minden földesúrnak kisebb-nagyobb magánhadserege. gazdálkodni kezd papi földeken . esetleg annak közelében lakó parasztságot. a jobbágy a korszerűbb termelési feltételeknek meg nem felelő gazdálkodási rendszerben egyre kevesebb. ahol a tudatlan és a gazdálkodáshoz nem is értő nemesúr egyre vadabbul. tehát főúri nagybirtokon. A szó szoros . tejterméket. Ez a familiárisi szövevény időnként egész kis helyi háborúságokat képes kirobbantani és levezetni. Persze a papok se hagyják magukat. különböző efmű elő . ők ruházzák. egyre több igénnyel föllépve követeli meg a parasztok adományait. templomra. megfelelő számú katonával köteles jelentkezni a táborban . ez mozgatja ekkor az embereket. Gyakori eset. ők azon ravaszkodnak. zöldséget. Bíróságuk is van. Mindehhez járul. alapítványra. nagyobbik rétege szegényedik. borjút. a patria már ugyan meglevő. egyszerűen megteszik püspöknek vagy apátnak gyermeküket. s ezeket jól fel tudják használni. és ahol mindenkinek megvan a hatásköre és a kellő jövedelme. ahol kényük-kedvük szerint ítélkezhetnek. A kisnemes függ a vele szomszédos nagyobb rangú nemestől. amaz pedig a bárótól. az a még nagyobb rangútól. A legkülönbözőbb ürügyekkel. Egyre furfangosabban. beül kolostorokba. apródok. némelyikük még az eke szarvát is megfogja. termésének tizedét és kilencedét szolgáltatva be.A köznemesség másik. feltétel nélkül engedelmeskedik urának. A nagy főúri családoknak rengeteg familiárisuk van az egész államgépezetben. hogy azok fel lennének szentelve. meghatározott napokon baromfit. A familiáris bármilyen helyzetben. követi azt bárhová. gyümölcsöt.ő adó helyett bármikor. kolostorra. tehenet. és azok csak nekik engedelmeskednek. bárányt. nem is rosszul fizetett állásokat találnak ilyen nagybirtokosi katonai csapatokban vagy tisztviselői gárdában. hogy különböző kolostorok egymással pereskednek. kevesebb az elégedetlenség.aki néha jobbágyainak meglepő gyarapodását is látni és tűrni kényszerül . A legszegényebbek maguk is gazdálkodni kényszerülnek. mivel a mindkettőjük közelében lakó nemesurat rávették. ispánok.minek az nekik. Azok a kisnemes familiárisok. bármikor. sőt tudta nélkül. tekintet nélkül életkorukra. hogy rendezett birtoktesteken.egyre gyakrabban kacsint a szerinte parlagon heverő közeli egyházi birtokra. hogy végrendeletileg megszerezzék valamelyik jámbor nemesúr birtokát. mint középbirtokokon vagy nemesi kisbirtokokon.

Vagy Ceglédet. és a kisparaszti gazdaság a feudalizmus rendszerén belül is magára talált.értelmében lasszóval fogják a mezőgazdasági munkaerőt. hogy a világi függőségben élő. az egyházi ügyek vezetése egészen kisiklott a püspökök kezéből.. anélkül azonban. Kalocsa.. hogy ha valaki templomba menekült. Ez a jelenség különben az egész akkori Európára érvényes. például Magyarországon kívül Németországban. a köznemes pedig egyáltalán nem volt hajlandó e korban fegyverre kelni. mert csak úgy kapnak javadalmat. Ahol ez nem történt meg. Mit várhat püspökétől. hogy püspököket nevezzen ki . hogy birtokán csak a neki tetsző papot tűrje meg. és elvileg végső fokon Rómához tartozván. ők keresztelnek. semhogy ban erumaikkal a török közelébe menjenek.. rabszolgának tekintik. s ezáltal az ország gazdasá '. a felfelé törekvő rétegek elhelyezkedése. A földesurak azt hiszik. A világi papság hierarchiája vázlatosan a következő: rangban a két érsek (Eszt ergom.és terjeszszen jóváhagyás végett a pápa elé -. örült. A magyar helyzet éppen abban különbözik mondjuk a franciától vagy az angoltól. hanem igenis azért. ott kirobbantak a parasztháborúk. a magyar papok és szerzetesek nem csekély szerepet játszottak a Dózsa-felkelésben. eszükbe se jut. Másfelől viszont mindez azt is mutatja." Az egyház kétféle szervezeten keresztül irányította a középkor emberének életét: a világi papság és a szerzetesség segítségével.-te végzetesen lehanyatlott. ha megvédhette faluját szomszédai és saját parasztjai ellenében. tehát a földesúrtól függ. jobb jövedelmet vagy emberségesebb létfeltételeket kínálva vetélkedjenek egymással. hogy a földesurat és jobbágyait egyházi törvényszék elé nem idézik. aki ráadásul a környék nagybirtokosa? Vagya Csanádi egyházmegyét. hanem a földesúrnak is joga. ahol a lakosság minden jövedelmét az általuk sohasem látott óbudai apácák . nyugtalanságokat. Szekfű Gyula Magyar Történetében olvas~~tjuk: "A főuraknak jobb dolguk is volt. akként a vallási igazságokat is ők határozzák meg. hogy igényeire tekintettel lennének. tehát hazánk e téren akkor nem volt elmaradva a többi európai állam tól. esketnek. feladatuk az lenne. Mint látni fogjuk és mint már eddig is láttuk. temetnek. vágyakat. egy tizennégy éves gyermektől. mely igy a középkori helyzethez képest sokkal visszamaradottabb. Nemzetközi szervezet lévén. mert t 5 r @ őszén az addigiaknál is elmaradottabb állapotok közé kényszerltette a parasztságot. oda világi hatóságok ne m követhették. nem azért. Bűnösen felelős a magyar feudális uralkodó osztály.a plébánosok élnek. A földesurak mint kegyurak egészen a magukénak tartották a templomot... érdekei kívánták igy. ők érintkeznek közvetlenül a néppel.ez természetes. de az esztergomi érsek áll az első helyen) alatt állnak az egyébként a pápától függő egyházmegyei püspökök. reményeket. hogy ott lehetővé vált a társadalmi elrendeződés. városuktól függő lakosság lelki gondozásán kívül a világi hatalmak mellett bizonyos egyensúlyt biztosítsanak. fgy például közismert. nemcsak a király szerzett joga. a plébánosok és azok helyettesei. ahol Csáky Miklós gátlástalanul intézi világi ügyeit mint földesúr. lényegében rabszolgai helyzetbe került. hogy kedvezőbb feltételeket. ha megígérik. egyfalusi plébános. Igen ám. Karácsonyi János váradi kanonok ezt írja rgo6 -ban kiadott egyháztörténetében: "A papok rabszolgái lesznek kegyuraiknak. akiknek akarták. ők ismerik a panaszokat. hogy Magyarországon a termelőerők fejlődése a kor kívánalmai szerint alakult. földesuruktól. és a javadalmakat azoknak adták. csupán a termelési viszonyok megváltoztatását nem sikerült a köznemesség alsó rétegeinek és a parasztságnak kikényszerítenie.. alájuk tartoznak a többi plébánost ellenőrző esperesek. hogy amint egészen ők rendelkeznek az egyházi vagyonnal. "A területen" tehát ahogy ma mondanánk . a káplánok. mert egy támadással szemben megvédte a feudalizmust . de ebben az időben a világi papság is a kegyurától. és az idő egy plebejusi forradalom győzelmére akkor még nem érett meg -." Képzeljük el például a váradi egyházmeggy-e helyzetét. gondokat.

akik tehát földesúrként viselkednek. elégedetlen diákoknak hirtelen nagy szerep jutott a keresztes hadba álló néptömegek eszmei formálásában. Nem egyet közülük ott találunk Dózsa György táborában. A káptalanok mellett iskolák is működtek. Ily módon tehát a lakosság. hogy az erjedés. Mindebből következik. akár külföldi egyetemekre. Olyan botrányossá fajult ez a hamisítási járvány. (Tehát nem tanulóifjak. aki megfelelő ajándékért a legtöbbet ígérő javára döntött. számtartónak. titkárnak. másolatok kiadása. éppen az egyház állapota miatt. Ezek voltak a deákok. hanem írnoknak. felháborodásuk a Csáky-féle hamisítások bűnbarlangjai ellen irányult. s ebből egyre nagyobb zűrzavar keletkezett. az előző századhoz képest. aki a pesti keresztes táborba vezette Cegléd fél lakosságát. ut stigma sigilli igniti in frontibus et utraqae facie omnium Capitularium seu Convetialium. Vagyis a káptalani és kolostori oklevélhamisítókat meg kell büntetni. Nem a betű. a nyugtalanság és az elégedetlenség a világi papságon belül is nagy volt. akik miután az itthoni vagy külföldi egyházi főiskolát elvégezték (akkor még az egész világon csak egyházi jellegű főiskola létezett). hiszen a plébános. de nőtt. qui tempore falsificationis talia agentes intererunt. az ő kiváltságaikat hamisították legtöbbször hatalmasabb urak javára. megírása. és sok társadalmi nyugtalanságnak ha nem is felkeltői.) Mármost ezek a káptalanok e bennünket érdeklő időben szintén a földesurak szolgáivá züllöttek: jó pénzért okleveleket kezdtek hamisítani.veszik el. mint amennyit egy káptalanban nyilvántartanak. jogihiteleshelyi funkciói is. végrendeletek hitelesítése és így tovább. ha nem is rohamosan. Nőtt tehát azoknak a száma is. nem papnak mentek. sem a világi hierarchiát. az egyik erre vonat kozó törvénycikk kimondja : "De falsarus. akadt szép számmal ötvenvagy hatvanéves deák is!) Ezek a deákok nemigen tisztelték sem az egyházi. melyeken persze mindig ott volt a piteleshely pecsétje." . hogy már az iq. Az írni-olvasni tudó. de ébren tartói lettek. innen kerülhetett tovább az arra érdemes növendék akár a főiskolai jellegű egyházi intézményekbe. Különösen a jobbágyi. jelezve. qui in Capitulis vel Conventibus literas falsas obsignant. hála többek között a könyvnyomtatás elterjedésének (nyomda ugyan nem működött ekkor iVlagyarországon. vagyis püspöki helynöki szerepben) fontos közjogi szerepet tölt be a magyar közéletben. nem is éreztek kedvet a papi hivatáshoz. A káptalan tehát s vezetője. Werbőczi uramhoz. mint ~Ié száros Lőrinc. hogy az elkeseredett paraszti tömegek. hogy az ember nem képes annyi adatot megjegyezni. Ekkoriban már. vagy a rábízott nyáj mellé áll. s a kárvallott mehetett aztán igazságot szerezni Budára. Ugyanakkor viszont a papi pályán az érvényesülési lehetőség éppen fordított arányban csökkent. Sokan. Ezek a káptalani iskolák a középkori magyar művelődés fontos műhelyei. milyen következetes dühvel gyújtják fel és pusztítják el a káptalani levéltárakat. ügyt=édboj tárnak állva világi pályán helyezkedtek el. Mit tehét ilyenkor a plébános? Vagy a földesúr ijedt és alázatos szolgájává züllik. Látni fogjuk. pontosabban a földművelői sorba deklasszálódott egytelkes nemesek jártak rosszul. vagy legalábbis kétségessé vált. hamis bizonylatokat kezdtek kiállítani. de nyomtatott könyvek már közkézen forogtak). Székely György történettudós megállapítása szerint: "Az alsó papság antifeudális tagjainak. hogy aztán a vesztes újabb hamisított okiratokkal bukkanjon fel. főiskolát véjzett.g8 -as országgyűlés kénytelen volt foglalkozni a problémával. jogügyletekben jártas káptalani kanonokok feladata volt a környék okleveleinek nyilvántartása. De nem csak a dolgozó nép! Ugyanis: voltak akkor az egyháznak más. inuratur". nem a tudomány iránti alantas megvetés sugallta tetteiket. Ugyanannak a földnek három-négy tulajdonosa is fölbukkant. a dolgozó nép a plébánossal együtt ki volt szolgálta tva a földesúrnak. a plébánián esetleg segédkező írnok ki volt szolgáltatva a kegyúr kényének. a prépost (gyakran vikáriusi. ("Nem káptalan az én fejem'' szokás ma is mondogatni. a káplán. az írniolvasni tudók száma. főleg a váradi és a Csanádi egyházmegye területén.

A régi. század eleji magyar kulturális életben a három. tekintélyük még a többi szerzetesrend előtt is csökkent. hogy íme nincs már semmijük. hogy a lakossággal. izó3 óta. szervezni. a cisztercita. studium generaléjuk Közép-Európa egyik legmagasabb színvonalú teológiai akadémiája volt. Fontos szerepet nyolc szerzetesrend játszott. inkább az elvi irányítást tartva meg maguknak. Előfordult persze az is. a ciszterciták. hogy az így szerzett pénzt saját maguknak tartották meg. ők azonban mindezt magasabb színvonalon művelték. iz2i óta. A bencéseket éppen most szervezi újjá nagy eréllyel Tolnai Máté pannonhalmi főapát. nekik is jogukban állt. gyakorlatilag a könyvkiadás funkcióit látta el. Nem volt sokkal kedvezőbb a helyzet a kolostorokban sem. "életközelibb" rend: a domonkosok. A plébánosok sok helyen elkeseredésűkben a századok során felhalmozott templomi kincseket sorra elkótyavetyélték. es küvő -.az egyháznak mintegy "vezérkara". hogy ezektől a rendektől ne:n maradt ránk magyar nyelvű kódex. Ezek a kolostorok még a világi papi ellenőrzés alól is mentesültek. a Sorbonne-on végzett tanár. prédikáló rend volt. keresztelő. '~nnál fontosabb szerepet játszik a XVI. királyok és főurak alapítványai gondtalan életet biztosítottak tagjaiknak . a szétesés szélén állnak. a premontreiek. akárcsak a ferencesek. Ezért is mert az eretnekségek leküzdésére alakultak . másik része pedig. A szerzetesek egy része tehát ellátta ezt a feladatot is. mint nemzetközi szervezet. hogy a vasárnapi prédikációkat kivéve nemigen jutott ideje rendszeres igehirdető tevékenységre. és a pálosok. Közülük a Domonkos-rend volt . i5rq. de elpanaszolták. sőt kötelességeik közé tartozott keresztes hadjáratokat hirdetni.a világi papsággal párhuzamosan az elmélkedéseken és az imádkozással eltöltött szemlélődő.bízták rájuk a pápák az inkvizíció irányítását. kolostoraikba a környék erőszakosabb és vállalkozóbb szellemű nemesei telepedtek be. az alázat. r232 óta. . században ke letkezett "modernebb" felfogású. csak hogy a püspöknek az adót megfizethessék. tehát a Szent Benedek-rend szerzetesei. i5o7-ben került ide nyolc Párizsban. i2q.A lakosság haragudott a papokra mint a földesurak kiszolgálóira. annak anyanyelvén a lehető legszorosabb kapcsolatot tartsák fenn. fontos szerep jutott mind a kultúra ápolásában. A budai Szent Miklós-kolostorban berendezett főiskolájuk. a ferencesek.q. a mozgalom szellemi irányítói mégsem ők voltak. főleg a könyvnyomtatás elterjedése előtt. üres az eklézsia.temetés. valamint a tudománynak élt. Ilyen állapotban van a bencés. nagy hagyományú és nagy tekintélyű rendek az évszázadok során meggazdagodtak. A szerzetességnek . a néppel. mind pedig az igehirdetésben. és ezúton is küzdeni az eretnekségek és pogányok ellen.o óta. hogy külön országgyűlési hatá rozatnak kellett ezt a folyamatot megállítania. az ágostonosok. óta. Magyarországon ekkoriban csaknem ezer kolostorban vagy tizenötféle szerzet létezett. a ferencesek és a magyar alapítású pálosok.a majd pár évtized múlva alapítandó jezsuita rend elődeként . A domonkosok. r i3o óta. önsanyargató életen kívül. m42 óta. a premontrei és az Ágoston-rend. ki vannak fosztva. illetve anya-rendházukhoz tartoztak.ben azonban már válsággal küzdenek. István királyunk telepítette le őket. a plébánosok pedig haragudtak a püspökökre mint kizsákmányolóikra. rzq. Ezek érezték feladatuknak. közvetlenül Rómához. a karthauziak. Bár ők is részt vettek a legátusi bullák közvetítésében. A ránk maradt több mint negyven középkori magyar nyelvű kódex nagy többsége a kolduló rendek kolostoraiból került ki. a ferenceseknél az egyszerűség. az a Domonkos-rendnek a keresztes had körüli szerepe. XIII. ők. A plébánosnak annyi más kötelezettsége volt . A püspökök ugyanis olyan gátlástalanul róttak ki különböző adókat papjaikra. a domonkosoknál a tudás volt a fontosabb. Ezek (magyarországi letelepedésük sorrendjében) : a bencések. főleg azonban Bakócz visszavonó és a kereszteseke t visszaparancsoló bulláinak kihirdetésében. Ami bennünket azonban ezúttal jobban érdekel. Feltűnő. a domonkosok. az anyanyelven beszélő lakossággal való kapcsolatot tehát nem tartották fontosnak.

Ennek a közismert ellentétnek egyébként a korabeli kódexirodalomban is nyomai vannak. szegénységkultuszával. ha vásárokra és búcsúkra számítottak. Az amerikai kontinensre induló (vagy ahogy akkor hitték. Az uralkodó osztály és a földművelő nép között helyezkedett el a városi polgárság vékony rétege. a rend alapítása óta Itáliában egymást érték a legkülönbözőbb heretikus mozgalmak. pár tucatnyit sorozatban is. hogy a ferencesek jól ismerték a huszita tanokat . mekkora elégtétellel indultak el a Domonkos-atyák a visszavonó paranccsal a szélrózsa minden irányába! A keresztes háború lelki vezetői tehát az obszerváns ferencesek. hogy Bakócz megérkezése után küzdelem folyt a háttérben. kőfallal kerített . Ezt az osztályt vagy inkább réteget a keresztesek között Száleresi Ambrus pesti polgár képviselte. szerinte szélsőséges áramlatok között. Ebből viszont az következik. míg végül is Tomori Pál már júniusban szétverte a mai XX. de mindenesetre a legnépszerűbb szerzet Magyarországon. Ez a XIV.Vajon miért? Valószínűleg azért. s hiába emlékeztették a rendfőnökök és gvárdiánok híveiket. hogy Szent Ferenc és Szent Domonkos életükben személyesen is találkoztak és szót értettek egymással . Buda közeléből igazgatták (budaszentlőrinci központi kolostorukat napjainkban tárják fel a mai budapesti Ságvári liget közelében). valamint mert a huszitizmus leküzdésének speciális feladatát a ferencesek kapták. egyedi darabokat készítettek megrendelésre. az evangélium szegénység dicsőítő fejezeteinek állandó hirdetésével akarva-akaratlanul döntő szerepet játszott a keresztes hadba összeverődött. leggazdagabbjai világlátott.és sokan közülük nem egy huszita nézetet magukévá is tettek.mindez vajmi keveset számított. talán a legtekintélyesebb. hogy amerre e tekintélyes és a néppel szót értő rend kolostorai húzódtak. melyek ismertetésére ezúttal sem helyünk.különben hogyan agitálhattak volna ellenük? . Elképzelhető különben. melyből annyiféle eretnekség sarjadt volna. Feltűnő. s mint a szomszédos Lengyelországgal szoros kapcsolatokat tartó rend. mint már említettük. de mint Mátyás királyunk kedvelt szerzete. műhelybeli termelésről a nagyipari üzemi termelésre. sem időnk nincs (az érdeklődő olvasót Ignazio Silone: Egy jámbor szerzetes kalandja című. magyarul is megjelent színművéhez utaljuk). század végén magyar férfiak által. kerület területén elterülő táborát. (Feltűnő. ritkábban. Nincs is talán szerzet. mint már az előző században is. kisebb részben iparosok. csaknem egyidőben alapított szerzet között ugyanis sokszor a háborúskodásig és egymás megrágalmazásáig menő vetélkedés folyt. az Indiákra hajózó) portugáliai pálos hittérítők között magyar szerzetesek is voltak. mert az előző keresztes háborút is obszerváns ferencesek iránS-ították. aki addig-addig igyekezett egyeztetni a különböző. a hatalmasok és gazda gok mélységes megvetésével. potenciálisan már amúgy is forradalmi indulatokkal fűtött tömeg forradalmivá érlelődésében. arrafelé véres elégedetlenség nem ütötte fel a fejét. A lényeg tehát. Szent Ferenc szegénységet hirdető tanai módot adtak sokféle eretnek nézet kifejlődésére. Az iparosok akkoriban nálunk még nem tértek át a kisipari. jól értesült kereskedők. A pálosok tekintélye a nép között is igen nagy volt. a király által adományozott szabadságjogaik birtokában. hogy ez a szerzet a maga rajongó lobogásával. Ráadásul. nem utolsósorban pedig mint Zápolya János szinte személyes ellenőrzése alatt élő szerzet figyelmet érdemel. hogy a reformáció nagy prédikátorai között milyen sok egykori ferences van: lásd Szkhárosi Horvát András!) Szólnunk kell még a pálosokról. az egész világon elterjedt rendjüket innen. Elképzelhető.igen gyakran német ajkúak -. s várható volt. Ezek a polgárok . A városi polgárság a maga külön törvényei között él. Magyarországon alapított rend ugyan közvetlenül nem vett részt a Dózsa -háborúban. melyik szerzet irányítsa a kereszteseket: a domonkosok-e vagy a ferencesek? E két. hogy a huszita tanokkal amúgy is elárasztott magyarországi szegény nép tódulni fog a kereszt alá.

Pécs. hogy őket a nemességgel egyenrangúnak tekintsék. Kolozsvár. Térjünk ezután a bennünket most leginkább érdeklő osztályra. De ezt a földesúr is tudja. Csak a XIV. de nem büntették meg érte. vagy valamelyik királytól jutalmul kapták. a jobbágy megmunkálás céljából. hogy földjét a nincstelen jobbágy megművelhesse. ma az egyik legbecsesebb korabeli forrásunk. csakhogy más értelemben. sőt a leggazdagabbak meg is vetették a nemességet (Németországban ekkor már sok polgár az állam kormányzásában is részt vett!). A parasztok ügye iránti távoli rokonszenvvel. esetleg felelevenít olyant. Hogyan teheti meg ezt? Például úgy. pontosabban: a felkelésben részt vevő. de mivel vagyonuk alapja nem a földbirtok volt. Acsády Ignác így magyarázza a jobbágyság történetéről írott és először r go6 -ban kiadott könyvében "A jobbágy szó már az Árpád-korszak okleveleiben előfordul. amit a jobbágy régebben valóban elkövetett. s ezért igyekszik megakadályozni elköltözését. Hogy e sokféle kötelezettségnek megfelelhessen. kereskedést is űzhetett vagy napszámosmunkával foglalkozhatott) a földesúr átengedte telek megmunkálásából fedezte a maga és családja életszükségleteit. A legfontosabbak: Buda. ha a feudum birtokosa túl sokat követel. olasz. A~ levelet az élelmes üzletfél mindjárt ki is nyomatta. mint később.. Pest. Kassa. ilyen esetben azonban a földművesnek jogában áll máshová költözni. .. vagyis a földbirtok. A föld birtokosa (akinek ősei a tulajdonában levő földterületet vagy a honfoglaláskor szerezték. földművelő rétegekre. s akkor nevezték jobbágynak azt a munkást. melyek a szabad költözködést valamilyen formában gátolják. zsidó és török kereskedők élnek háborítatlan nyugalomban.. de nem tulajdonul.. lengyel. sőt kárörvendve. de passzívan figyelték az eseményeket. aki idegen földesúr telkén ült s elsősorban (mert marhatenyésztést. s ezáltal a földet megművelő ember létérdekeit veszélyezteti. aki valakivel szemben bizonyos függő vagy szolgálati viszonyban állt. és az röpiratként Németország-szerte elterjedt. következésképp a hatalom birtokosa a föld birtokosával azonos.városokban éltek. így a nagybirtokosság elleni felkelésben alig volt szerepük. pontosabban István király kényszerítésére birtokba vették. amint az egy éppen ekkoriban Magyarországon járt német kereskedőnek egyik üzletfeléhez írott leveléből kiderül. és a törvényre hivatkozva visszatartja. a parasztságra. Ilyen törvényeket a magyar nemesség Mátyás halála óta rendszeresen hozott.. században lett a mezőgazdasági munka törvényes intézményévé a jobbágyság. Telkét a földesúrtól kapta.ráfog valamilyen vétséget. Általában azt értették jobbágy alatt. főleg pedig a jobbágyságra.. legföljebb a bíróválasztások idején forrnak fel az indu latok. ennek fejében viszont a termés egy részét be kell szolgáltatnia. Aztán megakadályozhatja úgy is. hogy magyar vagy német bírót válasszanak-e meg. s bár magát a szabad költözködés elvét nem törölték el. hogy megegyezik szomszédaival: kölcsönösen nem fogadják be egymás jobbágyait. s ezért a bárók nagybirtokaira nem is vágytak (ha a hatalmukra nagyon is). mesterséget.. Talán két tucat ilyen kővel kerített. akinek ellenszolgáltatásul bért fizetett. századi Magyarországon.. hanem haszonélvezetül bizonyos földterületet kapott a földesúrtól. A feudalizmus rend szerén belül ez a szokás logikus. privilégiumokat élvező város van a XVI. Ezekben a városokban magyar. Aztán úgy. Igényt tartott ugyan arra. sokféle rendelettel mégis akadályozták. hiszen szabad ember és nem rabszolga. Közülük csupán Pest és Kolozsvár polgársága vette ki részét a felkelésből.lévén ő maga a törvény ura! . cseh. szabad mozgásában gátolja. és féltékenyen őrizték kiváltságaikat. Ebben az esetben a jobbágy büntetésként dolgozik tovább. s t5r4-ben a túlnyomó többségre ez jellemző) megengedi. A baj ott kezdődik. német. hogy . hogy törvényeket hoz." Tehát: mivel a feudalizmusban a vagyon alapja a feudum. Pozsony. A jobbágyság fogalmát és intézményét a századforduló jeles tudósa.

Ha megmaradnak. Ha kedig meghalnak. de számtalan hivatkozási alapja van. és azt is a szegény jobbágyoknak osztogató drága pénzért. hozass sós halat. családtagjaira. ugyan süveggel vivé be a nemes asszonyának. a jobbágy nem rendelkezhet szabadon földjével. kappant és tyúkot veszek rajtok. dolgozik rajta. és ezt mondjad. megdézmálom előszer. Megfogó a szegény jobbágyoktól a borárulást. . Vagy: borát nem nagyban. Az kövér ökröket behajtasd a városba: azok kész pénzek. marad is. Plasztikus képet fest erről az állapotról Heltai Gáspár 1566-ban kiadott híres meséje a JVemes emberről. vedd őket udvarodba. A földet a földesúr örökli ! És a vagyont is. és az árut visszatartja. De szerezhet másképpen is földet: ajándékba kaphatja valamelyik jószívű földesúrtól. azo a is szép pénzt nyerhetünk. Vagy azt is el akarja vinni a vásárra. pontyot. méglen Szent György a bárányokkal elérközik.. hogy bizonyíthassa: íme. Azt vásárra akarja hajtani. a sokféle szolgáltatásra kényszerített jobbágy elhanyagolja a korszerű földművelést. mind juhból . rajtaüt. asztal-búzát is veszek rajtok. vagy unokaöccse magáénak tekinti. Hazajővén. a netán meggazdagodott jobbágy vagyonát! Másképp is zaklatják a jobbágyot.Ha viszont ily módon a jobbágy maradni kényszerűt. mint az elköltözési szándék előtt. A földesúr akadályozhatja jobbágyának egyéb kereső tevékenységét is. ugyan tanisztrával hozó vala a pénzt urának.. Azt is vesd reájok. avagy a farkas megeszen bennek. nemcsak a parasztot. és hogy éhhel ölték meg őket. és meg nem őrezték. hogy: nem jól bántanak vélek. A bőrekből bocskorokat metéltess és nyolc-nyolc pénzen osztogasd nekik. arra hivatkozva. jut is.. A szomszédos földesúr az erősebb jogán gyakran elrabolja a jó . mind ökerből. hanem kicsiben szeretné kimérni.A gyermek-lovak közül válassz' ki a jovát és oszd el a kazdagokra a jobbágyok közül. vizát. annak utána az ötödét kiveszem. Im előttünk a bőjt. hogy a jobbágy ügyesen gazdálkodik. Állatot tenyészt. reájok veté és házonként osztogatta azt nekik fűzetésre. a szekerekre rakott boroshordókat kísérő jobbágyot.. és azokat a jobbágyokra osztogató. Mikoron a gabonát megaratják. és annak utána mind a hagymát. végrendeletileg nem hagyhatja másra. hanem magát a földet is kizsákmányolja. még többet. elkobozza. Szent Balázs malacát meg kell adniok. tehát tőle lopták.földet termékennyé tesz. De hiába! Mert ezt a földet a jószívű földesúr fia vagy unokája. Itt van például a költözködés akadályozásának ellentéte: a jobbágyok elrablása. A földesúr mindezt megakadályozhatja. sőt vásárolhat is. veszett herénget. Használja.." Továbbá: a jobbágy mondjuk egy korábban meg nem művelt . És az özvegyasszonyokkal györtyát csináltata belőle. és az özvegyasszonyokkal égetett bort égettete a borsöprőből. Mivel a földesúr gyakran nem szakember. Az önnen szőlővizűket elvevé tíSlek négy-négy forintért. A földesúrral szövetkezett ördög eldicsekszik jobbágynyúzásával: "Naponként új-új fortélyokat talála ellenek. Annak utána elméne.és senki tulajdonát nem képező! . hogy neveljék és kiteleljék őket. Ez az övé. a bejövő köveket (a gabonába keveredett kavicsot) is lehányatom velek. A hitványokat vágasd meg vélek és a húst osztogasd reájok. És midőn annak a pénzét felszedte volna. annak utána a földvámot. Tegyük fel például és ez nem ritka eset! -. fiaira. milyen kevés termett. hogy nem vallották be neki az egész termést. Joga ugyan nincs hozzá. Emellett kántor-ludat. és rajtok áruló három-három pénzért pintét! És midőn vízzel elegyítvén. a földesúr ismét túl sokat követelhet tőle.. Kerteket is kapáltata a jobbágyokkal. és az ördögről. mindenikért végy tizenhat forintot rajtok.azt is mind az úrnak foglaltató. mind a petresolyomat a jobbágyokra veté. megvesztötte volna a bort. Katonáival megleseti a vásárra hajtott marhákat. Mennyi faggyú esik vala. a "Száz fabula" című kötetben.

akikkel a földesúr.öt pontba orvoslásra váró panaszaikat. mindenfajta kezdeményezést lehetetlenné téve. az urak tetszés szerint rónak ki munkát s addig. minő kemény sarcoltatás van a szegény népen. urától jogilag teljesen független. Mit tehetett ez ellen a végsőkig kizsákmányolt agrárproletár? Kevésbé ellenőrizhető. mint kollektíva. hogy már a mezővárosokat is rendszabályozni kezdték. Ezeknek semmi vesztenivalójuk nincs. Ezek a mezővárosok a magyar társadalmi és gazdasági fejlődés igen fontos tényezői voltak (a reformáció is ezekben terjedt el!). Most azonban. a földművesekkel oly keményen bárinak.. és a mintegy 25 00o magyar jobbágyfalu sorából kivált csaknem ezer mezőváros hamarosan önálló lett. Aki az engedelmességet megtagadja. hogy. Ezekből alakultak ki az úgynevezett mezővárosok. aki Báthori István felkérésére Magyarország történetének megírásán dolgozott: "Az alsóbb néposztálybeli embereket a hatalmasabbak rabszolga gyanánt tartják. hogy a némi szabadságot élvező terebélyes falvakban telepedjenek le. A mezővárosnak nem voltak városi jogai. elmondani is nehéz. végleg megérett a helyzet a parasztság radikális. Összetartozásuk és nemegyszer kedvező vagyoni helyzetük erőt adott nekik: mint éppen Cegléd esetében láttuk. hogy kialakulhasson az a részben bérlői rendszerben dolgozó. Ezek közül kerültek ki a hírhedett hajdúk.írásban ! . földúlta a szerencsétlen magánéletét. hogy gyűlölködő kegyetleneknek látszanak. Róluk írja t58o körül Gianmichele Bruto olasz tudós.szakembert. akik elköltöztek földesuruk önkénye elől. minő hatalmaskodás. Másik lehetőség: megszöktek a földesúr ellenőrzése alól. De vannak teljesen vagyontalan mezőgazdasági munkások is. r5oz -ben egy hazánkban járt francia: "a magyar nemes a földművest baromnak tartja és úgy is bánik vele". mely a jobbágyrendszer hivatalos eltörléséig és a feudalizmus majdani bukásáig biztosíthatta volna mind a parasztság emberi életlehetőségeit. marhahajcsárnak ment. fallal se kerítették.. később is minden magyar szabadságmozgalom élharcosai. hiszen a magyarországi gazdasági helyzet lehetővé tett e volna.. de valószínűleg még a módosabb jobbágy is embertelenül bánik. Ez mind a földesúr joga. nem szorosan a föld megművelésével kapcsolatos munkát keresett. Adót természetesen ők is fizettek a legközelebbi földesúrnak.. Egy erdélyi faluban magam figyeltem meg. azaz lehettek volna. és a földesúri törvénykezési rendszer is unosuntalan belekötött a parasztokba. Bocskaytól Rákócziig. halásznia. ami különben is szabad és szinte előkelő foglalkozásnak számított a honfoglaláskori idők óta: pásztornak. az bilincsbe vert lábbal börtönbe kerül. ők sem irgalmaztak 'senkinek. név szerint. ha a birtokos nemesség nem kezdi országgyűlési törvényekkel őket is megrendszabályozni. olyan parasztokból. mert az utolsó lehetőségtől is megfosztotta a felfelé törekvő parasztságot. Hiába kedvez neki. Aztán: ne m szabad vadásznia. kollektív fellépésére. Dózsa György seregének legvitézebb és legkegyetlenebb katonái. A rendszabályokat a földesúri bíráskodási rendszer útján érvényesítették. mind pedig az ország mezlígazdasági felvirágzását. hacsak valamilyen palánkkal nem.. haladni és gazdagodni vágyó jobbágyokra vonatkozik.. és itt a maguk szakállára dolgoztak.. legel tetnie. mint az árverésen rabszolgául eladott hadifoglyoknak. csakhogy az adót nem személyenként. részben a mezővárosokban gazdálkodó parasztréteg. .. amíg jónak látják." Pontosan ugyanígy vélekedik Bruto előtt nyolcvan esztendővel. olyan jobbágyokból. A rendszabályokat azért látta szükségesnek a nemesség.. hanem intézményesen folyósították. rendezett körülmények között élő. mert i5iq. Arad vármegye két legnagyobb földesúri birtokán pedig éppen t 5 r 4 tavaszán foglalták a jobbágyok .. Mindez a némi telekkel rendelkező. -ben a jobbágyfalvak telkeinek jelentékeny része már elnéptelenedett. szembeszegültek a földesúrral is. Amiképpen velük nem ismert irgalmat senki. hogy békés úton rendezze jogos és természetes igényeit. lakossága túlnyomórészt földművelőkből állt. olyan alávaló dolguk van. Nagy hiba volt ez.

hogy ilyenek is nagy számban voltak közöttük. A pallosjogú úriszék hatásköre mindazokra a nemesekre is kiterjedt.Milyen volt ez a földesúri bíráskodási rendszer? Eckhardt Ferenc jogtudós szavai szerint: "a földesúr bíráskodási joga birtokai területén mindazokra kiterjedt. amikor a nemesúr elrabolta tőle az állatait. tehát jobbágyaira. Most ezek árát követeli a foglyul ejtett földbirtokosokon. A vádlottnak kellett ártatlanságát bebizonyíta nia. a nélkülözések. akiket a bűntett elkövetésekor a földesúr területén in flagranti fogtak el. hogy még ez a jámbor óhajuk is mennyire kivihetetlen. szegényebb nemesek is ki voltak szolgáltatva vagyonosabb uraknak. Országos szokás volt. Molnár Erik találó szavait idézzük: "A parasztforradalomban a két alapvető feudális osztály. Aztán ama ceglédi parasztok sem lehettek nagyon szegények. volt szép házuk. mint a jobbágy.. akik az ő földjén jobbágytelken éltek. mely az osztály általános érdekei mellett a társadalmi haladást is képviselte. hogy a Csanádi egyházmegye területére ért keresztesek milyen meglepő érvekkel hozakodnak elő: olyan sérelmeik vannak. emberi jogokat követelő. Ezzel ellentétben a gazdagparasztság a haladást az egész feudális társadalommal szemben képviselte. saját emberi és szakmunkási értékeinek tudatában levő paraszti .. melyekből egyértelműen következik. A középbirtokos nemesség létalapja továbbra is a . Ha nemesember nagyobb birtokos személyes vagy uradalmi szolgálatába lépett. Csak a tárgyilagosság hiánya képzeltethetné el velünk Dózsa seregét kizárólag rongyos.. Mindkét osztályfrakció az árutermelés útjára lépett. a nemesség és a parasztság került szembe egymással. mint társadalmi rend ellen. gazdasági és politikai háttere. hanem azt a célt szolgálta.. A meghatározó erőt azonban nem ők jelentették. Amint látjuk. De a közbirtokos nemesség a haladást csak a feudális társadalmon belül. hogy legalábbis vagyonos embereken követték el a felsorolt injuriákat: valaki például egy egész gulyát hajtott a vásárra.. A földesúr csak akkor bizonyít. a földesurak bíróskgi hatáskörükben elsősorban jövedelmi forrást.és deklasszálódott kisnemesi tömegek. Bizonyára volt pénzük. ha akar. akkor fordult haragjuk a feudalizmus. Egyszerűen megelégelté k. és melyek élvezni akarták saját munkájuk jól megérdemelt gyümölcseit.. ez az egyik magyarázata.... a bárókkal és főpapokkal szemben képviselte. hanem azok a vagyonosodó. hogy a panasztételtől számttott t 5 napon belül szolgáltatott a földesúr igazságot. Kétségtelen. Eleinte tehát nem is a feudalizmus mint olyan ellen irányult mozgolódásuk. Ez a frakció a nemességnél a középbirtokosság. ha származásukra nézve szabadok vagy nemesek voltak is. Talán világos. hogy . melyek részt kértek a hatalomból. akik alattvalói voltak. ezzel szintén a birtokos fennhatósága alá került. Mindkét osztálynak volt egy-egy frakciója.. páriasorban szenvedő nincstelenek elkeseredett és mindenre elszánt vad csapatának.. @énzgvűjtési eszközt láttak. az elviselhetetlen szenvedések váltották ki." így festett hát a jogszolgáltatás. Látni fogjuk.. cselédségére. Sőt. hogy munkájuk gyümölcsét a sohasem látott óbudai apácák elszedjék tőlük. mikor a rohamosan fejlődő események megmutatták. a parasztságnál a gazdagparasztság volt. Az esküt többre becsülték a tanúk bizonyításánál. De a középbirtokos nemességnél az árutermelés nem jelentett polgárosodást. továbbá azokra.. voltak állataik. a földnélküli. Lassan kirajzolódik tehát előttünk a parasztfelkelés valóságós társadalmi. hogy ők is megkaphassák a szerintük nekik járó jogos helyet a feudalizmuson belül. éhező.. Csak később. amiért Dózsa seregében olyan sok kisnemes is harcolt. mástól függővé vált nemes éppúgy a ióldesúri kizsákmányolás tárgya volt.bármennyire rabszolgaként kezelték is a legszegényebb jobbágyi rétegeket .a parasztháborút mégsem elsősorban a nyomor.

akár bizalmasai vagy rátermett hadvezérei. hogy ezt nemcsak Dózsa György tudta. kisebb és félre esőbb. a királyhoz jött jutalmat kérni vitéz tettéért. a néptömegek teljes kizárásával. hogy Dózsa Györgynek is ma van a születésnapja. A sárkányölő lovag legendás alakja sok magyar vitéz példaképe. Ezek a városok mint zárt tömeg csatlakoztak Dósához." Egyelőre persze a parasztságnak még nem ez a rétege gyülekezik a pesti táborban. hogy az ismert kombinációk . Szent György napja. Először is az uralkodó elhatárolta magát az akciótól. ebben a szerény külsejű. mint amikor virágvasárnapján a bullát a főtéren kihirdették. Bakócz Tamás maga mondta a misét. Ez a beiktatás most szerényebb keretek között történik. Sokszoros ünnep tehát ez a mai: mert Dózsa vitézt most ütik a keresztes had vezérévé. ideje. Ehelyett visszavonult. mindössze néhány főúr és főpap. kis befogadóképességű templomban.azt a nevet kapja a fiúgyermek. Dózsa térdet hajtott. Gyűlik mégis a tömeg. Két hete. elsősorban Bakócz Tamás. s a robotmunka révén még árutermelé se is azon nyugodott. amelyik szentnek a napján világra jött. Méltónak ítéltetett a fővezérségre. éppen a neve napján. de hol vannak még ők a katonai fegyelemtől ! A messziről indulók még ide se érhettek. hogy sorra vesszük: mi nem történt. Paviai Bernát ismét felolvasta a bullát. álláskeresések és változtatások is történnek ilyenkor. mint a többi budai szentegyház.valószínűtlenek: S ha mégse. egy papi szabó néhány öltéssel felvarrta Dózsa és tíz társa köpönyegére a keresztet. akkor mi történt? Virág Benedeknek lenne igaza.. hogy parancsnokot kapjanak maguk fölé. Dózsa kinevezésekor meg sem . ravasz és tapasztalt érseket? Ezt sem tudjuk. A Györgyök nagy névünnepeket ülnek: ez a nap ugyanis többnyire születésnapjuk is. hanem valamennyi jelenlevő. közvetlenül a királyi vár közelében. hogy a pápai bullát országszerte kihirdették. De kit? TAVASZ MAGYARORSZÁGON Április huszonnegyedike van. bár korántsem annyira. Katonai alakulatnak nagy szám ez is. Mint e fejezet elején láttuk. Hallatlan esemény. legföljebb azzal közelíthetjük meg az igazságot. ezzel Dózsa György lófő székely egy keresztes hadsereg fővezére lett. Az itt élő csehek temploma volt ez. Bakócz hívei tüntették ki megjelenésükkel az eseményt. szerződések. székely fi. megtétet hette volna magát eszmei fővezérnek. s igy kézben tarthatta volna a vállalkozást akár ő. a bíboros érsek megáldotta. Hogyan s miként került sor Dózsa György kinevezésére. Kétségünk sem lehet az iránt. csak a pápa őszentsége vagy maga Jézus Krisztus. melyet örömese felvállalt.Mészáros Lőrinc rábeszélte a bíborost és így tovább . Az ünnepi aktusra a Zsigmond-kápolnában került sor. A király nem volt jelen."? Erre persze nem tudunk felelni. Dózsa György tizedmagával meghatottan állt az oltár közelében.parasztság feudális kizsákmányolása maradt. Tamás érsek ezúttal óvatos. Már említettük. De a névnapja kétségtelenül. mert szokás szerint hacsak nincs valami másfajta családi tradíció . Ma gára vállalhatta volna a keresztes hadjárat ügyét. nem tudjuk. Húsvét után a tavaszi munkák kezdetét jelzi. VIi vezethette e szokatlan lépés megtételekor a hetvenkét esztendős.." Mályusz Elemér sg2ó-ban a "jobbágyháború okairól" írott cikkében megállapította: "Dósa hadainakzöme az alföldi faluvárosokból került ki. a mai Szent György tér sarkán. György napja kedvelt ünnep Magyarországon. aki a Magyar Századokban ilyen egyszerűen látja a vezér kinevezését: "Vezérre volt szükség. Még a király se parancsolhat neki. és ihol! történetből Dózsa György. Az alkalom is jelentős. talán háromezren ha vannak. bármilyen gyors is az egyházi hírszolgálat. Könnyen lehet tehát.

Beriszló Péter veszprémi püspök. csak abban a háborúban ne lett volna oly álnok. megcsillogtatta Dózsa előt t az érvényesülés lehetőségét és nem utolsósorban nyilván jó fizetést ajánlott. de ők ezt nem tudták. kiknek nagy része úgyis Ázsiába kelt át. hol. megbízhatatlan. közöttük Bakócz alá rendelt püspökök is. kik hozzászoktak már az ellenséggel való harchoz. hogy' nyomoztatott utána. elég erősek lesznek. még az is lehet. De az is lehet. Különben derék férfiú. afféle új fekete sereget akart létrehozni. A lényeg az. Székely György volt. talán egy hónappal ezelőtt. Ó azonban hiába illetékes. vagy valami vakeset elébe hozott egy embert. ez a jeles katonai képességekkel rendelkező. vagy hogy egyáltalán elvezesse oda. korhely főúrról el se lehetett képzelni. Nem volt igazuk. hiszen nemrégiben. Valakit azonban mégiscsak ki kellett nevezni vezérnek. s a zsoldos katonák valamekkora csapatával egyesítik. aki Dálnokról.) Mikor. Mire képes egy ilyen sereg? Vajon ütőképessé tehető-e egyáltalán? (Gondoljuk meg: hivatásos katonák mindig borzadnak hadi dolgokban járatlan civil népfölkelők kiképzésétől. Ha jól meggondoljuk. nemesi hadsereget vezethettek. személyesen tüntette ki. mint láttuk. Eszük ágába se jutott hadvezéri szerepet vállalni egy csomó szedett -vedett népség fölött. nyilván már akkor sem jutott senkinek sem az eszébe: a részeges. a törököt szívesen üldöző. hogy Bakócz valakitől személyi garanciát kapott Dózsát illetőleg. tehát az uralkodó osztály a keresztes hadjáratot bojkottálta. felajánlva Bakócznak szolgálatait. ahová kell. akit nemrégiben a király személyesen tűntetett ki. Ágyútölteléknek. hogy Dózsa maga jelentkezett. Talán abban bízott. Másodszor a hadvezéri képességű országnagyok. szinte bizonyos. Itt van aztán az illetékes: a déli határvidék katonai parancsnoka. ez a vélemény kedvező volt. remélhető. Bakócz valószínűleg elmondotta érveit. bizonygatta a török kiverésének fontosságát. a maguk szempontjából talán igazuk is volt. biztosította Dózsát az egyház támogatásáról. abból az erdélyi székelyeknek nem jelentéktelen mezővárosából származott. hanem keresztes vitéznek. hogy a Zsigmond-kápolnabeli ünnepélyes aktus előtt feltétlenül találkozniok és beszélgetniök kellett. fumigálták a bullát és az egész hadjáratot. hogy őt szerencsétlen hadmenetének végzetes vezérévé megtegye. hogy keresztes hadnak parancsolni tudjon. az ádáz ellenség támadásának visszaverésére. Istvánffy igy vélekedik: "A véletlen vagy a végzet. Végűl is ők tekintélyük sérelme nélkül csak nemesekből toborzódott. alighanem egy saját rendelkezésére álló karhatalmat. Istvánffy szerint tehát egy esetleges támadó hadművelet Bakóoznak még csak eszébe se jutott. De éppen ezért feltétlenül bíznia kellett Dózsában. De hát akkor mire való ez az egész? Mi tudjuk. S úgy látszik. mint már erről szó volt. fgy juthatott Bakócznak vagy valamelyik tanácsosának eszébe a Budán időző szabadságos katonatiszt." Figyeljük meg itt a visszaverés szót. Pont ő legyen egy Bakócz vezette vállalkozás vezetőjeként Bakócz katonai beosztottja? Szó sem lehet róla. ha az öreg katonák közé beosztják őket. Dózsa melléknéwel. hogyan kerülnének bevetésre? Bakócz feltehető válaszát Istvánffy fogalmazta meg: "Ha őket a végvárakban szolgáló katonákkal.jelent. mire: Bakócz. hogy ez az ember tűzön-vízen át hűséges lesz hozzá. éa különben sem hitt az egész vállalkozásban. védekező masszának kívánta felhasználni őket. ecsetelte a ferences barátok és világi papok légiójának segítőkészségét. nem ugyan hadvezérnek. hogy a katonai vezetésre elvileg alkalmas főnemesség." Annyi bizonyos. nem lehetett nehéz a nándorfehérvári helyőrségben az ottani lelkészektől Dózsáról véleményt kapni. . harcias "papbán". hogy ezek a gyülevész csapatok is. Báthori István temesi gróf. bár a vitézt ismerte. Dózsa feltehetőleg katonai aggályait vagy gondjait adta elő. kár felsorolni őket. Vannak még néhányan. ki nem állhatta Bakóczot.

az élelmiszerosztást.A fegyverekről is szó eshetett. a reggelit főző kondérok körüli nyüzsgést. sátraikat a ligetes részek védelmében. hogy ott volt már akkor az egész későbbi vezérkar: Dózsa öccse. sőt nem is korlátozta a fegyverviselésben. ivóvizet a tavakból merítettek. nagy kaka is bőven forog ott kezükben. mely (a mai Nagykörút félkörívében) szigetté változtatta Pest városát. még a természet is szabadságot. és sokakat láthatsz pusztán fene eséshadaróval kis kaka. Ásót forgat amaz. Mise után kerülhetett sor a délelőtti gyakorlatozásra. kasza. Madárfüttytől volt hangos a környék. rókát. de valószínű. kés. s őket Dózsának kész tén. amiben segédére vala öccse Gergely. Szabó István írja A középkori magyar falu című könyvében ( r góg) : "A magyar parasztokat az r 5 r 4. Tűnődhetünk azon is. kard. ezzel kezdődött a nap. amennyire az idő rövidsége engedte. békét. de amelyeket az idősebb parancsnokok a végvári védővonalban még . Száleresi Ambrus pesti polgár. ellenőrizte az ébresztést. és a porontyok sincsenek megkeresztelve. katona. a fegyelmet. aki nagybuzgón a kabát s az ekének ércét olvasztván abból új fegyvereket kalapált ki. bokrok." Ez a három hét április vége és május közepe között Dózsa életének talán legboldogabb. amelyekre itthon már senki sem emlékezett. tőr. évi nagy háborújukat követő törvények kibocsátásáig semmiféle jogszabály nem tiltotta. A tucatszám érkezett és közéjük telepedett papok naponta többször is felváltva hirdették az igét. Tavasz volt Magyarországon. de erre nem is volt szükség. előtt ugyanis nem volt tiltva a magyar jobbá gyoknak a fegyverviselés. tanító. s az újoncokat. a távolban idefehérlő városfalak és a közeli Rákos mezeje. foglyot fogtak a vadászásban és madarászásban jártas ügyes parasztlegények. magyar parasztot el se lehetett akkoriban fegyver vagy legalábbis valami gyilkolásra és védekezésre alkalmas szerszám nélkül képzelni.~ként kellett elfogadnia. Hoztak azt magukkal a parasztok. mégis a többségük csak kajla 1 aszóval igyekszik. a gyakorlatozások közötti pihenőben nyulat. Stieröchsel kanonok szerint. Dózsa addigra már rég túl volt napi munkája első felén: körüljárta a tábort. a sereg így volt felszerelve: Ii'ardja van eggyének. fegyverforgatásra. a dombok között verték fel. A pesti Duna-ágon túl. esetleg Bakócz adta mellé ezeket az embereket? Nem tudjuk. sokan elhozták feleségűket még gyermeküket is. fácánt. a fegyverek készenléti állapotát. de még maga a pápa sem tudta volna hetek alatt előteremteni. ITolt. de kaszát ragad ottan a másik. Amint a hadvezéri kinevezést megkapta. Egy egész hadsereg fegyverállományát nemhogy Bakócz. amazé meg a röpke parittya. r 5 r q. Istvánffy szerint: "Székely György a tábornak katonai formát adott. ki lehetett Dózsa tíz társa? Maga választotta -e ki őket. kis tavak között ütöttek tanyát a keresztesek. aki Bakócz papi ügyvédjeként működött Esztergomban. oktatta. vagy ezek már eleve választottként kerültek alá. különböző katonai gyakorlatokat végeztetve velük. hiszen sokan csak most vallották be. Eskettek és kereszteltek is. ligetek. De volt itt íj. sat. ennek a fegyvere íj.. Gergely. megújulást hirdetett. állásra. Ünnepélyes tábori misét minden áldott reggel mondottak a papok. s a szentmiséken maga Dózsa is bizonyára megjelent. cséphadaró. még egy-két puska is." Korszerű fegwerekről persze nem beszélhetünk." Rég feledésbe merült szokásokat elevenített fel Dózsa. de mindenesetre legzavartalanabb időszaka volt. aztán néhány deák. Dózsa máris munkához látott. Errefelé már szántóföldek sem voltak. maga is katonaviselt férfi. Virág Benedek szerint: "Tanította őket mozgásra. Mészáros Lőrinc ceglédi plébános. más boronája vasát. hogy asszonyukkal meg se esküdtek még. más bízik görbe husángban. mellyel csak lágy rögöket tört. a nemesség gyülekezőtábora között. vas kötelékkel erős szőlői karóra kötözte.

mert akkor kezelhetetlen. . időhúzás nélkül végrehajtották. a nyolc-tíz fős laza kötelékekbe való gyors felbomlást. Tájékozódási feladatokat is adott.megköveteltek. milyen útvonalon meneteljen a sereg. hogy keresztes had ürügyén megszabadultak szigorú földesuruktól. Dózsa azonban éjszakánként személyesen ellenőrizte az őrséget. Különben a parancsnokokat . vitézi pályafutásról álmodozott. Keményen megkövetelte Dózsa az őrséget is. naponta mettől meddig. E célra Dózsa gondosan kímélte azt a pár száz lovat. Mindenki begyakorolta a maga teendőjét. vagy akár tüzérséggel támogatott török gyalogság. hiszen azt jelentette: törődnek velük. rájöttek. Jó volt itt a táborban. századosok és ezredesek . az összeköttetést hírvivő lovasok biztosítják. ahogyan azt annak idején a fekete seregben tanulták. hiszen erre szegény embernek nemigen volt pénze. de hát így fogcsikorgatva bele kellett egyeznie a távozásukba. jólesett még a szigorú fegyelem is. melyet a táborhoz tartozónak mondhatott. meg kellett keresni egymást. szebb vidéket. Nem volt elég ugyanis ügyesen bánni a fegyverrel. a menetelést. magában már az utat tervezgette: hány nap alatt . Mindegyik seregtest más útvonalon haladt volna. mesélgettek egymásnak. de szintén feledésbe merült fogás sokat segített e zabolátlan és fegyverhez nem szokott emberek fegyelmezésében. Nemigen kellett bármitől is tartamok. de érdekes módon Dózsát ez nem zavarta. eszmét cseréltek. Legtöbben maguk se tudták pontosan.kivéve a három-négy magasabb parancsnokot. Némelyikük katonaként akart kitűnni. facsoportokat. Dózsa meg volt elégedve serege mozgékonyságá val: nincs az a bármekkora tömegben támadó lovasság. nem ijedtek meg. kérdezni sem illett. meg a vezér maga is. embernek érezték magukat. a hajdúk jól érezték magukat. vagy aki elkódorgott az őrhelyér ől. és amikor Dózsa váratlanul kardot suhogtató lovasokat zavart közéhük. mely elől ezek ügyesen ki ne tudnának térni. nem volt elég gyorsan és okosan engedelmeskedni a parancsszónak. Május első napjai óta Dózsa György már tudta. akit alva talált. ahol újabb parancsokat kaptak más keresztesektől. fecsegés és szaladgálás. a hadjárat után csak elszegődnek valamelyik gazdag tőzsérhez ökröt hajtani Norimbergába (Nürnbergbe) . tervezgettek. s jaj volt annak. és ha mégis. nem volt szabad akármikor. Dózsa közvetlen törzsét . ez a rég bevált.és trombitaszóra bizonyos alakzatokat fölvenni. mit remélnek ettől a kalandtól: örültek. feladataik gyalogos mozgást követeltek meg. hány ember tartozott alájuk -.aszerint. különben ilyen sok embert nagyon nehéz megmozdítani. úgy. bosszantóan fölösleges dolgokat is megkövetelt tőlük ez a ritkán mosolygó. foglalkoznak velük. hiszen innen még lopni sem volt érdemes. melynek rohamosan növekvő létszámát mintegy húsz-harmincezerre tette. nem járt errefelé senki. célba találni a nyílvesszővel. hogy miért parancsolták ezt vagy azt. bizonyos tanyákat. házakat. mit akart volna tőlük. mozgásban tartani a tábort. kemény arcú ember: sorakozniok kellett. Sok mindent hallottak. mire vágynak. akikben a legénység is bízott. Igyékezett állandó készenlétben. Ezt is megszokták. szabadnak. ha maradni támad kedve. hogy nem is olyan nehéz a vágtató ló elől kitérni. aki másképpen nem engedte volna őket még a szomszéd faluba se. Már korábban többfelé osztotta seregét. parittyával. esténként.a keresztesek maguk választották. amit kellett. hogy ez a több tízezer főnyi sereg sohase mozogjon együtt. ők is számítanak. tizedesek. Nagyon bevés ló volt a táborban. jól forgatni a kar dot vagy a husángot. ezek parancsnokait maga jelölte ki. jobb környezetet. amikor tíz-tizenkét sátor között nagy lánggal tábortűz égett. fütty. a parancsnokság gondot visel rájuk. Ezért jöttek kapóra a keresztesek választotta parancsnokok. Abban reménykedtek. a fődolog az volt. megvitatták az aznapi prédikáció értelmét. Megtanította a rejtőzködést. hiszen a pápa hívó szavának engedelmeskedni tartoznak. akárkivel beszélgetni. s bár csodálkozott a szerinte elhamarkodott célkitűzésen. hová kell vonulniok. volt gazdájuk és ennivalójuk. hogy a hadjárat után majd csak találnak maguknak emberségesebb földesurat.

hogy ez a jobbára alföldi nép megállja-e ott a helyét. a modrusi püspök oly szívfacsaróan szónokolt r 5 r 3 nyarán a pápa előtt. a szegény nép milyen nyomorban sínylődik és különös. hát most legalább ebből is tanulhat. amelynek keserves sorsáról. moccanni se tud nélkülük a földesúr. a keresztesek által választott helyi parancsnokok vagy személyesen.) Hovatovább az ország fegyverre fogható jobbágylakosságának egyn egyede a keresztesek táborában lesz. nem hiányzott. másrészt mégsem ártana felkerekedni.Mire a május közepe elközelgett. Bár hogy éppen Knin környékén. (Ötven-hatvan fegyverre fogható férfit számíthatunk a pár száz lelket. A keresztesel~nek inkább csak az öntudata nő az ilyen hírektől: most látják. ember nem lakta erdőségek ezer csapdát rejtenek még ellenség nélkül is. Bakócz ugyanis ezt a várost. ha ugyan nem jobban. bár nem végzetes. az Alföldön át: ezen az ismerős. "A nemesek ugyanis nem tudták a földeket és a szőlőt művelni. a szegénységet pedig mennyire eszményíti. mint az talán szükséges volt: az ő fejében is gondolatok. hogy szerte Magyarországon zsúfolásig teltek a gyülekezőtáborok. földesuraik ijedt kapkodása mutatja. sőt Bakóczot is kezdi aggasztani ez a jelenség. kik azok. A földesúr tehát elhatározza.állapítja meg szárazon Istvánffy. mert ez a rengeteg ember már erősen nyugtalankodik.. a váratlanul felbukkanó szakadékok. hogy őls azok. Különben is vannak bizonyos aggodalmai: egyfelől korai lenne még a harcba indulás. senki se vette észre. arról. hanem a már távollévőket is visszakényszeríti. Lassan elnéptelenedik az összesen mintegy huszonötezer jobbágyfalu. Dózsa tudja. Szeged és a középső Tisza környékérői érkeznek sokan. hogy a nyári dologidőre senki sem marad otthon. Rossz hír ez. akár hónapokig elmulat hatott. hogy az evangélium. A földesúr azonban más fortélyokhoz is folyamodik.minden magyar országlakos egyenlő jogú ember . Attól félnek. maga is földbirtokos nemes. meredek völgyek. a kopár és vad hegyek között . a gabonát learatni. melynek szövegét ilyen tömény mennyiségben sohasem hallotta még. CO maga is többet beszélgetett már a táborbeli papokkal a pihenés rövid óráiban. hogy Jézus seregének vezére legyen. egyre gyakrabban jut eszébe székely volta. elméleteket gyárt. főleg a legközelebbi mezővárosba. ahová őt irányították. így másokban is. hogy az ősi szabadságjogokat .. aki learasson. amikor a földesúr ment fel Budára harmadnegyedmagával az országgyűlésre. főleg ha nem lesz aratás? Különösen az alföldi birtokokról. ilyen tömeges jelentkezésre nem számíto ttak. hogy a parasztság. az Úr ezúto n mutatja meg. Dózsa már bízni kezdett abban. Eddig is szökdöstek a jobbágyoly erre -arra. ment a munka nélküle is. melyik az igazán választott nép. vannak így is elegen. élelmezni.ebben azért kételkedett. áttekinthető vidéken könnyebb lesz a küzdelem. vagy küldötteik révén sorra jelentkeznek a vezérnél. sokfélét beszél. És most ímP. hogy nemcsak a menni készülőket tartja vissza erőszakkal. hogy valamire vinni tudja majd ezzel a társasággal. eszmék zsonganak. a hatalmasokat. De Jézus seregére sokan acsarkodnak. mintegy harminc kunyhót számláló községenként. hogy íme. de ami most észlelhető. nagy kárt szenvedtek" . őt választotta ki Isten. mekkora erőt képviselnek. Ki tud ennyi embert ellátni. nem lesz. milyen határozottan elítéli a gazdagságot. akik nem nélkülözhetők.hányszor meggyalázták. De hát lesz még bizonyára idő ezt Bakócz érsek úrral megbeszélni. A kormányt. Legújabban nyugtalanító panaszok érkeznek a táborba: a földesurak erőszakkal igyekeznek visszatartani a keresztes hadba készülő jobbágyaikat. Beszélik is már táborszerte. egyes vidékeken a falvak tucatjai néptelenednek el. Mégpedig úgy. akár végleg ottmaradhatott volna. az már katasztrofális. vitázik. Bezzeg. Helyzete valóban aggasztó. járt arrafelé maga is: a zord hegyek. hogy börtönbe csukják és . Horvátország legdélibb csücskében. amihez ők nem szoktak. miket a parasztok végeztek el. illetve környékét jelölte ki hadicélul: ez az a terület. Dózsa hallott erről a vidékről. Egyszerűbb lenne a Nándorfehérvár körüli síkságra vonulni. gyermekkori emlékei a székely adólázadás elfojtásáról. akik igazán nélkülözhetetlenek. kérdés.

vasárnap lévén. mert nem hittek bennem. Ők eddig csak a pápa legátusával. egyszerű katonai sátor ez. hogy ezt mondom. Minden cifraság nélküli. vagy éppen a kondérok körül foglalatoskodnak.Elmegyek ahhoz.íme. esztendőben május z q. asszonyaik gyerekükkel a karjukon már ott ülnek várakozva a gyepen. kalickába kell zárni a nőstényét. de annál rosszabb rá nézve. hogy az egyedüli hatásos eszköznek tartotta ezt a "lélektani fogást". Az igazságot. ráccsal is ellátott kamrák.. Aki nem fér be. Isten látja a lelküket. Jöjjön be a királyi futár. Ha pedig elme gyek. hogy őfelségét bosszantja a Pest város határában tanyázó csőcselék rendetlensége. mi lesz erőszakosságának következménye. feleséget. A futár belép a vezéri sátorba. a keresztesek pedig apránként a tábori oltár felé szállingóznak. az élelem. de azt is fenyegetik. és hirdetni fogja nektek a jös~endőt. vasárnap. a cantate pedig a negyedik.Amikor eljön a Szentlélek. Azért cantate vasárnapja. Aki pedig családostul távozott.Mi hírt hozol? Kiderül. hogy ez csak a húsvét utáni harmadik vasárnap lehet. a had legfőbb vezérével. és azt hirdeti nektek. cantate vasárnapja volt: a húsvét utáni negyedik vasárnap. Hát hazajö tt. tehát ezt kellett a keresztesek táborában is az ünnepi misén felolvasni: "Jézus búcsúbeszédében így szólt tanítványaihoz : . hanem azt mondja el. Ha nem megyek el. Valóban nem tartotta embernek a jobbágyot. Senki közületek nem kérdi: hová mégy? De szíveteket szomorúság tölti el. Lóca. lehet. Dózsa Györgyöt királyi futár keresi.. tiszta ingben.. Bakócz Tamással érintkeztek. Énekeljetek az Úrnak új éneket. Királyi futár? Meglepő. ha megszökött az igavonó hím. Ha például azt mondták: jubilate. de most nem bírnátok elviselni. . CANTATE VASÁRNAPJA Az Úr születése utáni r 5 r q. Asszonyok. hajón. az igazságot és az ítéletet. . pokróc. Nem a keresztesek kezdtek tehát dúlni. a Vigasztaló nem jön el hozzátok. mert az egyház aszerint különböztette meg egymástól az évközi vasárnapokat. ha én elmegyek. -e. gyereket. misekönyv is Esztergomból érkezett. némi fegyver. hátha annak sírására hazajön. hogy a földesúrnak eszébe sem jutott. aki engem küldött. zárható fészerek. mert tőlem veszi az igazságot. Zsúfolásig telnek a nem valami tágas földesúri börtönök. vádlón bizonyítja majd a világnők a bűnt. ónkupák. Őfelsége eddig semminemű érdeklődést nem mutatott a keresztes had iránt. verik. nemesi házakat égetni. Benne az én dicsőségem nyilvánul meg. öreganyót. . a hajókat a pesti révnél rakták ki. s ezt írásban is megerősítette . amit tőlem hall. Az ítéletet: mert e világ fejedelme már megítéltetett. Parancsot ad. annak felgyújtják a kunyhóját. mindenki tudta. ő majd elvezet titeket a teljes igazságra. fadézsa a mosakodáshoz..megkínozzák a keresztesek otthonmaradt családtagjait: öregapót. De azt sok kegyetlen földesúr nem élte túl. pincék. elküldöm őt nektek. Nem ők kezdték az erőszakot. Lehetséges. alleluja. megfésült és bezsírozott szakállal-hajjal. gyerekek jajgatásától hangos szegény Magyarország. az introitus. kínozzák. A bűnt.) Erre a vasárnapra János evangéliumának alábbi részlete volt előírva. az otthon maradhat. mert az Atyához megyek és már nem láttok engem. Szalajtsanak el hamar egy .. Lehetséges. gyilkolni.Még sok mondanivalóm volna. hogy nem ők kezdték. (Cantate Domino canticum novum alleluja. hogy melyik szóval kezdődik a misekezdő bevonulási ima. Amikor eljön az igazság Lecke. itt a levél. Száleresi Ambrus felügyelete alatt. Viszont azt kell mondanom: igazság szerint jobb nektek. Nem magától fog ugyanis szólni." Miközben Mészáros Lőrinc szentbeszédére készülődik.

Harmadszor. De a d olog mégsem olyan egyszerű. mindenképpen el kell menni innen. Dózsa komolyan hiszi ez t. A misén Lőrinc pap felolvassa az evangéliumot. Mi ez? Az érsek emberei nem tudnak róla. Ha az evangélium is ezt tanítja. Neki a király ebben az ügyben ne parancsoljon. hiszen a törököt Isten csak büntetésül küldte. A jobbágyok gazdáját és nyúzóját. Hanem elmenni. kire gondol. Hát már a király is! Most már ő is a földesurak mellé állt. őfelsége végvári vitéze. Nemcsak Dózsában forr az indulat.. És ő a vezér. Nagy indulatok forrnak Dózsában. Itt bármikor rajtaüthetnek. Minden szavát megfontoló. Legindulatosabb perceiben is.. Mészáros Lőrinc már miséhez öltözve robban be Dózsához. Amikor ő a végvári szolgálatba állt. De azért ez mégiscsak sok. olvassa föl a cifra latinságú irományt. a későbbiek során. A toborzást nem fogja beszüntetni. Mindegy. amit Magyarországnak hívnak. Ők mégiscsak keresztes had. el kell indulni. Tanácstalanok ők is. az igazság lelke majd elvezet titeket a teljes igazságra és hirdetni fov"~'a nektek a jövendőt. nagyobb ügy ez annál. a keresztes hadnak Bakócz prímás által kinevezett vezére ne vegyen fel több jelentkezőt táborába. Más nem. de még Norvégiából is érkezhetnek. e fenyegetett püspöki székhely fölmentésére. mint amit a futár mond: Először. arról Bakócz érsekkel kell szót érteni. Való igaz. hogy mindenfelől. Ne tűrjük ezt a hangot! A nemesség az igazi bűnös. nem a török. higgadt ember. \Temcsak a magyar király ügye ez. oda is szól a pápai üzenet. I -Iol van az olasz Bernát gróf? Kerítsék elő. hogy a keresztes had híre a törökhöz is eljut. Dózsa György. annál nagyobb az esélye. bár nyilván ugyanaz áll benne. A fejedelem szón e században a közvetlen földesurat értették. Akkor küldjenek valakit Esztergomba. Azonnal szüntesse meg a pápai bulla hirdetését és mindennemű toborzást az ország egész területén. Ez itt keresztes had. Sokban igaza van. ha szedelőzködik. le Szendrő felé. De már menni is kell a misére. Ismeri már jól Lőrinc pap érvelését. a csehek és a magyarok királya saját kezével. Legalább hívatta volna. Kelt a mai napon. mint a nemesség. Haladéktalanul induljon seregével Horvát országba. fgy vélekedik Gergely is. az más. N em a király parancsolt minket össze. úgy látszik. Ulászló. Pedig a király. Hiszen várhatók még külországbeli csapatok is. a pápa legátusa. A napokban látták errefelé Tomori Pál huszárait. csatái előtt és Temesvár ostromakor. Nem lehet..deákért. Másodszor. Csehországból. . hanem maga Jézus Krisztus. mindig. Lengyelországból. hogy minél tovább vár. De hogy éppen Knin alá? Dózsának nem tetszik ez az útirány. Dózsa öccse. A bulla hirdetését sem. Vajon ki lehet most Szendrő új török kapitánya? Időt is nyer. Avagy Bernát gróffal. Lőrinc pap mennydörgő hangja száll a pisszenni sem akaró tömeg fölött. az is Esztergomban van. Mintha csak hozzájuk szólna az ~ldvözítő: E uilág fejedelme már megítéltetett.. Velük kéne inkább végezni. a királyra esküdött. Tudja ezt Dózsa is. A király Isten helytartója a kerek világnak ezen a csücskén. különbséget tesz a leküzdendő nemesség és a király személye között. Az ő pártjukat fogja. Neki fogadott hűséget. a nemesség égbekiáltó bűnei miatt. Már akkor inkább az Alföld. Mindenki tudja. Azt határozzák. Knin városa alá. s ami a többi dolgot illeti. benne van a pápa bullájában. Futótűzként terjed a táborban a királyi parancs híre. legalább beszélt volna vele. Nekünk a prímás parancsol. nem pedig nemesi fölkelés.

Alig lehetett őket visszaparancsolni és lecsillapítani. Azt el kell pusztítani. Másnap reggel a király újabb parancsot küld. "A vezért és társait ellensé g gyanánt tekinti. Idáig ő sohasem merészkedne el. Egész éjjel rendezkedtek. hogy a jobbágyok hazatérjenek. A kormány ekkor talán nem is annyira parasztfelkeléstől tartott. hogy küldjenek. május tizenötödikén elzálogosítja a budai harmincadjövedehneket. ellenkező esetben megbünteti a kassaiakat. a tábort megerősíti. Várja a további parancsokat. de egy keresztes had szétverésére mégsem elegendő) a keresztesek ellen kívánja fordítani. tehát ehhez a megbízatásához hű is marad. mire a táborba ért! Azért jött. Aztán Lőrinc papot meg a deákokat hívatta. nektek kell megismerni a végső igazságot. mint ez az asszony! Nézzétek csak! És nézzétek amazt a vénembert ott. börtönben sínylődő fiait is megöli. hogy a török idáig jusson és hazánkat fenyegesse? A nemesség égbekiáltó bűnei miatt. hogy egyrészt nem sikerült őt megfélemlíteni." Ulászló olyan komolyan gondolja fenyegetését. és az így nyert egyezernegyvenöt forintot (akkoriban igen nagy összeg. mert a bűnt hozza közénk. A pápai bulla érvényes. Száleresi örült. Mely városokból nem érkezett még keresztes? Mely vidékekről? Például Kassáról sem érkezett senki. de csak ez az egy maradt ránk. A Kassára küldött levelet Mészáros Lőrinc írta alá. mint a bogrács alól kipattanó szikra egy egész kazlat. megvertek minden nemesi gúnyát viselő férfit és felgyújtottak néhány környékbeli tanyát. hogy háromezer emberével Pesten marad. ákinek lábáról lekopott a bocskor. Ő keresztes hadjárat vezére. amíg a karja el nem törött. ha akarná. Ők is bűnösök tehát. hogy' hírt hozzon fiának: otthon korbáccsal verik az asszonyát. Ezért kell a törököt is elpusztítani. mint inkább azt kívánta elérni. ha kötelességéhez vissza nem tér. De írunk Budára is. Ne tegye n semmit. és utána ideküldte az urához. hogy küldjenek katonákat. aki tehát megakadályozhatná a török Európába merészkedését. várjon." Bízzuk Istenre. közölte vele. másrészt. Dózsa kiadta a parancsot: szedelőzködjön a tábor. Magához kérette a pesti Száleresi Ambrust. mint "~rinceps". és őrizteti. kit büntet meg és hogyan. ami a császáré. Övé a bosszú. Lőrinc pap prédikációja felkavarta. ez ellen semmit se tehetünk. De miért? Miért engedte meg a mindenható Isten. egy Budán lakó nemesúr birtokát. Hát akkor levelet írunk Kassára. hátatokon. amiért a férje a keresztesekhez állt! Mészáros Lőrinc prédikációja úgy lobbantotta lángra ezt a sok ezer embert. Nyilván több tucat ilyen levél íródott. Isten rendelése. Ez már fenyegetés. csomagoltak. tehát mint a keresztesek egyik főméltósága. de meg is ijesztette. és aki nem azt vallja. és az elképedt járókelők megrökönyödésére beverték a boltok hártyaablakait. rakodtak.Hol a teljes igazság? A~Iit kell tenni. Krisztus is ezt vallja. az bűnös. Mi ez a végső igazság? IIogy minden ember egyenlő. Még a nádornak is írunk. amit Krisztus. sátrat bontottak. hogy még aznap. az ördög és a kárhozat fiai. kicsit fennhéjázóan és kicsit mosolyognivalóan naivul. Dózsa bizonyítani kívánta. Követeli. Bornemisza János budai várkapitány parancs ot . hogy a pápai bulla és a pápai főhatóság jogi alapján áll. fölforgatták a nyitva hagyott kapujú házakat. amint tanulta. miért engedte. hogy elérjük? Ti vagytok a választott nép fiai. mit műveltek most is otthonhagyott szeretteitekkel! Nézzetek erre a bénán fityegő karú asszonyra! Nézzétek! Az uraság ispánja kínozta. körülveszi szekerekkel. ha kell. még rosszabbul járnak. azért szökött úttalan utakon. hogy hozza haza. "Adjátok meg a császárnak. azzal senki se dacoljon. köntösötökre varrva a kereszt jele! Isten Isiválasztott fiai vagytok. A mise után szétszéledő keresztesek betódultak Pest városába. hogy maradhat. mert ha nem. hogy különböző rangok és méltóságoly vannak. Ez a feladat legalább elfoglalta az embereket. mondja az egyik deák. aztán kazlak sorát. fme.

a budai várban. Együtt maradtak hát életre-halálra. aztán jövés-menés. egy-egy dombon két zászlót szúrat le. felsorakoztatja őket. akik viszont hazatérnek. mint a többiek. mehet. egymástól pár száz méter távolságra. A maradók meg amahhoz. felderítői Dózsa táborát fürkészik. mi várhat rá vagy családjára. hogy riadóztassa embereit. hogy tetszésük szerint menjenek haza. lépjen az egyik zászlóhoz. Dózsa György egyetlen vércsepp kiontása nélkül megnyerte élete első csatáját. Aki a királyi parancs ismeretében menni akar. gondoskodhatnak a legszükségesebb mezei munkák elvégzéséről. Mindenkinek tudtára adja. Mikor a két zászlónál így álltak. s így kezére keríthette volna a fő várost? És ha már elment.. míg Bakócz érsek mint legátus meg nem szólal. hogy nem tudta. és a földesurak aratásra visszakaphatják . Hiszen tudhatják odaát. Sokkal többen voltak a hazakívánkozók. Dózsa megszálal: Bárki szabadon távozhat. Dózsa érdekes és hatásos lépésre szánja magát: felajánlja katonáinak. Mikor már áll a két zászlórúd és lobogójukat frissen lengeti a szél." Dózsa a maradókat újra sorakoztatja. és kihirdették: aki velük akar maradni és a feszülettel tart. majd onnan tovább a Tisza mentén a déli határ felé.az elesettek . Irány: Cegléd. Tomori Pál egész nap nyeregben van. Az így szétvert sereg aztán hazaszéled. ahol a legjobban szervezett nemesi hadsereggel: Zápolya erdélyi vajda katonáival és Báthori István temesi gróf csapataival találkozhatott? Egyáltalán: miért nem hirdetett ebben a kedvező pillanatban országos . tétovázni kezdtek. hadrendbe osztja. vagy maradjanak a táborban. Rövid. mely ráadásul mozgásban is var_ a határ felé.csekély százalékának" levonásával .ez. hogy a sereget szétverhessék. de még többen kívánnak maradni. mint azelőtt. Most következhet tűnődésünk: miért ment el Buda alól Dózsa György. Dózsa tehát május tizenötödikén délután megjelenik a már útra készülődő keresztesek között. aki pedig hazakívánkozik: a másikhoz. hogy ő már készülődik. Ha viszont így van. a legőszintébb lelkiismeretességgel határozta el. Sokan odaállnak a hazamenést jelentő zászló alá. El kell kerülni a fölösleges vérontást. fgy hát. éppen ekkor Pesten járt német kereskedő barátjához írott és Augsburgban mindjárt ki is nyomtatott levelében már csodáról is tudni vél: "Két zászlót tűztek ki. legalább addig. sokszorosan nagyobb katonai erőt fognak képviselni. és ezzel elháríthatják egy nemesi támadás veszélyét. mikor ezzel a sereggel talán könnyűszerrel megvívhatta volna Budát. Bornemisza huszártisztje. elrendeli a másnapi indulást. de másodszor is. A korábban már említett. miért éppen abba az irányba. a zászlóról a feszület arccal a földre esett. hiszen most már tényleg csak egy török ellen induló keresztes seregről van szó. Azok. Kétségtelennek tarthatjuk. melyekre feszületet illesztettek. akik talán még ijedtebbek és még engedelmesebbek lesznek. meg nem érkezik vagy nem üzen. tenni kell valamit.jobbágyaikat. Dózsát ez az újabb sürgetés elgondolkoztatja. mozdulatlan csend után mocorgás kezdődik. hogy Dózsa ezt bármiféle hátsó gondolat nélkül. Mikor ez megtörtént. Emberi és parancsnoki nagyságának imponáló bizonyítéka . és kihirdetteti a királyi parancsot. ismét föltették és erősen a rúdra kötözték. akik hazaigyekeztek. Lélegzet-visszafojtva figyelik az emberek. a gyávák és a csalódott kalandorok -hiányoznak közülük. hogy őt a király mire utasította s milyen ellenrendszabályokkal fenyegetőzik. Senki ne mondja. miért fenyegetik? Semmi kétség: ürügyet keresnek. A távozni kívánók álljanak ehhez a zászlóhoz. De ha tudják. A döntést mindenkinek a szabad akaratára bízza. hiszen az ijedtek. harmadszor is leesett. az otthon hagyott család miatt lelkileg szorongatottak. akik maradnak.kap. mi lesz ebből.

nak. Semmi kétség: már ekkor nyilván azt is forgathatta a fejében. hogy ha már nem jutott nekik némi negy·edtelkecske.7-ből tekintünk vissza. s nem is kizárólag a mából . Dózsa parasztjainak érdekük volt egy erős központi hatalom létezése. szinte kényszerítette. hogy a király gyönge és képtelen visszatartani a földbirtokos osztályt a túlkapásoktól. Ha feltételezzük. zavartalanul művelhessék földjeiket és szép csöndesen gazdagodhass^.így érezték . hogy Mészáros Lőrinc szájával meg is rója ezért Dózsát. méghozzá az egész felkelés sorsát eldöntő hibának lenne tekinthető. de mégiscsak egy keresztes had vezére. a nagy tömegben összesereglett emberek között felbukkanó különböző nézetek. vagy kedvük szottyan rá. mint hogy maguk is birtokosok lehessenek. büntetlenül odébbállhassanak. a leggyűlöltebb főnemesek birtokai. legalábbis i5r4. mely keresztes had nem az ő ötlete volt. De ha nem i8q. Ebbeli vágyukban a váratlan gyakorisággal és szokatlan hangsúlyozással hallott evangéliumi tanítás. erőszakkal is részt kérjen a hatalomból és jogból -. ebben mindannyian egyetértettek. és ha valami nem tetszik nekik. Szerinte Mészáros tudta. Azután errefelé terültek el a legféktelenebb. Ezeket meg kellett büntetni. De: a nemesség és nem az uralkodó ellen! És ez óriási különbség! Dózsának. báró Eötvös József is eltöprengett ezen. hanem az uralkodó osztály egyik prominens képviselőjéé. lévén ők törökellenes keresztes sereg. sőt. adott pillanatban a nemesség ellen. Minden egy készülő forradalom felé mutatott az Eötvösregény megjelenésekor. hiszen . a társadalmi helyzet is megérett arra. . Az egymást követő események láncolata az.amihez különben jogunk van. a világ végére várók eszelős lobogásától a józanul érvelő husziták nehezen cáfolható tanításáig csak megerősí tette őket. és egyelőre azt tapasztalja. de a csökönyös és buta Dózsa ezt nem ismerte fel. május s5 -én. hiszen tudta. és alig tudja fékezni indulatait? lVár a parasztháború első nagy méltatója és elemzője. mely tényre. olyan hadvezéri könnyelműségnek és tudatlanságnak érzi a Buda alóli távozást. ha csak kisbirtokosok i~. hogy mi mindenre lehetne felhasználni ezt a sereget. Eötvös József aligha gondolhatott másra egy éwel a márciusi forradalom előtt.s mint láttuk. sőt üldözni kezdi. hogy a parasztság. hanem innen a mából a mi mai ítéletünkkel a kort magát is figyelembe vesszük. jó bérért dolgozhassanalc. ha kell. A földnélküliek pedig arra vágytak. s az eseményeket a kor emberének tudatán át vizsgáljuk. mint vállalkozásának Isten előtti igazolására. Dózsában ugyan nyilvánvalóan él az elégedetlenség és a nyugtalanság . sőt kötelességünk -. A reformkori Magyarország liberálisan demokratikus polgári fejlődésben hivő arisztokratája és politikusa. az egész keresztény egyház fejéé. és a baljós otthoni hírek. s annak vezéreként birtokába keríti egész Magyarországot: a Buda alóli gyors és békés távozás valóban hibának. hogy az ország legkülönbözőbb vidékein ezer meg ezer türelmetlen paraszt várakozik. Dózsa sohasem szűnt meg hivatkozni. földesuraik kegyetlensége az ő bosszúszomjukat is felkeltette. Végeredményben maguk a jobbágyok sem vágytak másra. akkor ilyen feltételezés valószínűtlen. hogy itt a jó alkalom. hogy a birtokos osztály ezt az ő hadseregét rossz szemmel nézi. persze növekvő haraggal.éppen az a baj. esze ágában sem volt megtámadni Budát és letaszítani a királyt a trónusáról. amely az egyébként forradalomra megérett paraszti tömegeket a végső kimenetelében eleve bukásra ítélt felkeléshez vezette. Olyan feltűnő mulasztásnak. akik a keresztesek közé állt jobbágyok otthon hagyott családtagjait leginkább sanyargatták. mely féken tartja a birtokos nemességet. akkor emberséges gazda keze alatt.felkelést. Rogy miért indult Dózsa éppen Cegléd-Szeged-Temesvár felé? A válasz egyszerű: merre mehetett volna? Először is mindenképpen valamilyen déli irány jöhetett csak szóba. hogy Dózsa György kezdettől fogva elhatározta: antifeudális parasztfelkelést fog szervezni.

és átokkal fenyegeti. még mindig nem tökéletesen kiképzett. Ez a helyzet a pápa hirdette. és készpénzzel fizetik az eleséget.. aki nem engedelmeskedik. semmint az igazság. A rábízott. Május 23-án. hogy Bakócz a maga támasztotta keresztes sereg ellen fordult. fogyatékos fegyverzetű. hogy inkább hihetünk az egykori tanúnak.. Ezzel az utolsó cseppel kicsordult a pohár. hogy a magyarok otthon."éjszaka lett. sem nyughatnak urok miá. sőt valószínűleg arról is. Ez az adat viszont arra utal. ha látta. A keresztes had tehát a visszahívó főpásztori körlevél kibocsátásáig papi védelmet élvező szent sereg. e koronataná. számtalan szegények erre sietnek. mire oszlik a gyűlés" : olvashatjuk Stieröchsel kanonok versezetében . Dózsa ekkor. milyen kegyetlen. Akkor hát inkább előre. Báthori István fejedelem meghívására a magyar történeten dolgozó olasz Gianmichele Bruto ezt tudósabban. Bogáti Fazekas Miklós unitárius lelkész és költő fejezte ki legtömörebben elhatározásuk lényegét I57Tben szerzett énekében: Ha törököt megverik. Dózsa pedig annyira el volt foglalva a vonuló sereg többfelé osztásának feladatával. mint ahogy látta. hogy Bakócz Esztergomban hajóra szállt. hogy az összesereglett hadinép veszedelmes antifeudális felkelő csapattá van kovácsolódóban. senkin sem tesznek erőszakot.Ne feledjük azt sem. hogy nem tett meg egy. még nem "vérengzik". Pedig Bakócz még annak ellenére is sok mindent tehetett volna. a legjobb esetben ugyanaz a sanyarú élet.cs után már elkerülhetetlen intézkedést: nem azonnal hívta vissza papjait. vad a török. azért ráfok támadtak. s ez magát a menetelő hadinépet is annyira leköthette. mely büntetlenül léphet fel a neki ellenszegülő nemesekkel szemben. legalábbis nincs erről tudomásunk. legalábbis hivatalosan nem. Dózsával sem érintkezett. ha vonultában elkövetett szertelenségei felől nem is lehet kétségünk. hogy a hajnalig tartó. de ez inkább az általános helyzet elfogult ecsetelése. Bogáti Fazekassal csaknem egyidőben. melyekhez idő kellett volna. Elszánók: szabadságot megkeressék. most mégis megértette. Istvánffy ugyan már a ceglédi menetet dúló -fosztó zsiványcsapat vonulásának festi. s ezzel az egyház jóváhagyását éreztette. május z5-én még nem tudja. zaklatott lelkiállapotú sereget bármikor megtámadhatták és szétverhették Báthori István jól szervezett reguláris csapatai. főleg az őket zaklató nemesség túlkapásai miatt. és útban van Buda felé. CEGLÉD PIACÁN Dózsa György Ceglédre érve értesülhetett a koronatanács határozatairól. hiszen ők immár szabad préda lettek. Vagy akárkinek a csapatai. A hatalmasan hömpölygő tömeg olyan hamar ért Ceglédre. szintén Erdélyben. de most már következetesen. a már idézett német kereskedőnek. mennyire gyűlöli a keresztény ellenséget. Bakócz szervezte keresztes hadjárat néhány tízezer jobbágykatonájával is. A koronatanácsra igyekszik. hogy nem Dózsa keresztesei támadtak a nemességre. hogy Bakócz még nem foglalt állást. És azt sem tudja. amely elől a keresztes hadba menekült. hanem több mint egy héttel később. keddi napon kelt eltiltó főpásztori körleveléig mindenesetre a szerzeteseket sem parancsolta vissza a táborból. övéiktől békés. aki ugyanezekben a májusközepi napokban ezt látta és így tanúskodik: "Ezek a keresztesek nem bántják a szegény embert. nyugalmas . Pedig ez a paraszti sereg." A történelmi igazság tehát az. de ugyanígy fogalmazza meg: "Dózsa György tudja ugyan.Bakócz visszavonja a bullát. Bakócz azonban nem tett semmit. hogy már ez is kizárja a nagyobb kilengéseket. hogy Bakócz tehát mégis tett valamit azzal. Ha hazamegy: börtön várja. vitákkal és vádaskodásokkal tarkított értekezlet után . hanem a nemesség támadott rájuk. késő.

" . először a belső háborút. a békavérekre!" Figyelemre méltó IstvánfFy félmondata: a nyomorult nép gyötrelmei "a halálnál is súlyosabbak" ! S ha igen. letapodva és meggyalázva minden isteni és emberi törvényt acsarl~odnalc azoknak életére. A nemesek is. erőszakoskodnak velük. ezek a legelvetemültebb emberek." Végül nézzük Heltai Gáspár rusztikus humorát. hanem ezekkel az emberekkel. akitől a magyaroknak most nem kell tartamok. ezért haragvónak a nemesekre. hadd! Hadd szelídüljenek a kövély nemes uraim!" Amint látjuk. melyet bűnükkel beszennyeztek és tönkretettek.. mielőtt a törökre indulnának.. a vezérek és biztosok által nekitüzelve. papokat.Hadd. a késői kortársak véleménye . menjünk reájok.. Jertek. de aztán a földesurak zaklatásai miatt velük szembefordultak: hiszen "ha a törököt megverik. hogy a nemesek közöl nem jönne senki melléjek. a békavérekre! És úgy kezdik űzni. hogy a földkerekség legnagyobb pásztorának és mindnyájunk közös atyjának bűnbocsánatában részesüljenek. A király nem is gondola véle. ha nem is mint szenvedő. barátokat. László király behunyó a szömét. verni.. kik ugyancsak ellenségei Krisztusnak. A jóságos Isten azért bocsátotta őt.Istvánffy Miklós. Azelőtt csak testük ellen zsarnokoskodtak. miért az úri szolgálatoktól éppen tavasz kezdetén elvont jobbágyság.Ők szopták ennyi üdőtül fogván a mü verétékenket és vérünket. hogy oly sok nagy. Nem a törökkel kell most háborút vívni. de az arcátlan nemesség minden kegyetlen eszközzel megakadályozza.. jogosítva érzé magát a bűnbocsánat kedves jutalmával kínálkozó szent vállalatnak ellenszegült nemességet mint pártütőket oly borzasztó eszközökkel verni vissza. minthogy nem látná. most már kapzsi módon és kegyetlenül e földi élet utáni lelki űdvösségükre és boldogságukra irigykednek. ami ismeretlen volna előttük. ha itthon van. házsártosokat etc.a nyilatkozók osztályhelyzetétől függetlenül (bár árnyalatokban természetesen különböző hangsúlyokkal fogalmazva) egyértelmű: Dózsa keresztesei eredetileg a török ellen indultak. bányákba. akkor jöjjön a harc. mintha fogságba esve. mondván: .. nyárrolni a nemeseket. mit művelne a község az nemeseken és az urakon. a bensejükben vájkálót kell elvégezni. anno 1575 . a kor kiváló reformkori ismerője tehát joggal fogalmaz így a Tudománytár i8q. de mint fenyegetett fél. vargákat.. sőt honfitársaiknak. sem nyughatnak urok miá" .r5go körül . de még ugyanebben a században . méghozzá." És más helyen. vágni. láncra verve..A község látván. gályákra vetve kínlódnának az ellenségnél.egy ember öltővel az események után .tehát előbb "menjünk reájok. akiknek élete és vére táplálja őket. akinek nagyatyja személyesen is tapasztalhatta baranyai birtokán vagy Budán." Valamivel később. A szerencsétlen kereszteseknek már élete és vagyona ellen törnek. meg tiszttartóik is. Dózsát a földre. hogy a nyomorult népnek erőt és módot adjon arra. s gyalázatot követnek el ellenük. börtönbe. Jászay Pál. így fogalmazza meg Mészáros Lőrinc és Dózsa gondolatait: "Ók a király és a bíbornok rendeletére fogtak fegyvert. Nincs az a kapzsiság. így választónak magoknak hadnagyokat. nincs az a kegyetlenség.2es évfolyamában: "És ez az ok. hazájuknak is. hogy a parancsot teljesíthessék. deákokat. Miérthogy kedig ezek semmit nem tudnak vala a török ellen való hadakozáshoz. hogy tudniillik ne adassék meg nekik az.időben sokkal gonoszabbat tűrnek el. akkor nincs miért félni a haláltól. tömörebben: "Nem szükség kívül keresni az ellenséget. a keresztes hadakkal kapcsolatos eseményeket. hogy a község úgy veszti és süllyeszti vala a nemeseket.. mondván: . immáron elbúnak és nem mennek országunkért vini a törökek ellen. ha éppen akkor oda kötötte udvari szolgálata. magánál a halálnál is súlyosabb gyötrelmeit megszüntesse és azokat könyörtelenül megbosszulja.

s ebben szegényparaszt. hogy bennünket üldözzenek. Parancsokat. Cegléd jó főhadiszállás volt.." Más helyen: "mind a parasztok. Ez a nemesember sok ágyút ajándékozott és rendelt számukra. hogy bár természetesen nem volt igaz -ez idő tájt terjed el a táborban az a nézet. az egész keresztes hadunknak ezen szent célú gyülekezete ellen ártani vágyó kezekkel fölkeltek. a napokban a keresztesekhez csatlakozott." Dózsa e körlevelének egy különös. mint amilyenekkel a jobbágyokat kínozták uraik. . mezővárosoknak és falvaknak együtt és egyenként üdvözlet! Tudjátok. repüljetek és igyekezzetek Cegléd mezővárosába. írásban fennmaradt kiáltvány: "Székely György vitéz katona."Ain Bross Wunderzaichen. földműveléssel foglalkozó országlakosok célja: igazságos részt kértek a hatalomból és a jólétből. Egy független mezőváros. hogy NIáramaros megyének majdnem minden nemese a parasztok pártját fogta és ezeknek minden gonosz és veszedelmes tettében részt vett. ideális hely a szervezkedésre. amint arra Heltai megjegyzése utal. mind a parasztok pártját fogó nemesek.. kiáltványokat. csak utalunk a ceglédiek korábbi kalandjaira és ezért Cegléd jelentőségére: ez a város az egész mozgalomnak szinte jelképe volt. az a kósza hír. amikor Dózsa nyílt antifeudális felkelést hirdet! Figyeljük meg a már többször idézett német kereskedőlevél. das do geschehen ist durch das Creutz. elég ha a felkelés leverése utáni. vagyis éppen akkor. megválasztották főkapitányukká." így meg amúgy büntettessenek meg. a Magyarországban.. jól van. különben a fent írt büntetést vonjátok magatokra. hogy rögtön és azonna l. minden késedelem és kifogás nélkül jöjjetek. Ebben az összefüggésben figyelemre méltó. levelez az egész országgal. hogy Werbőczi hány elkobozott nemesi birtokot kapott hűsé ~utalmul." Nincs értelme névsort előszámlálni.. vagyonotokat elpusztítjuk és zsákmányra hagyjuk. Mihály Erdélyből.aki gyakran a gazdag jobbágynál is szegényebb volt! . Nem térünk lci újra. de nem véletlen következménye volt. hogy milyen határozottan vallja magát a király alattvalójának:. a keresztesek istenáldotta népének fejedelme és főkapitánya. Látni fogjuk. A nemesek ugyanis ettől a pillanattól kezdenek Dózsa seregébe állni. feleségeiteket és gyermekeiteket pedig megöletjük. megfékezni és megzabolázni tudja. Sőt ezzel sem érjük be. az ellenszegülőket pedig ugyanolyan büntetésekkel fenyegeti. Mit mutat mindez? Nyilvánvalóan mutatja. hanem saját telketeken kapufélfátokra függesztünk és akasztunk fel. a pórlázadásban részt vett nemesek birtokait. s éli a maga életét a saját akarata szerint.tökéletesen egyetértett. nak és zavarjanak. név szerint pedig Pest s Külső -Szolnok vármegyében lévő városoknak. amely most már. hogy a hitszegő nemesek ellenünk.. mint nyíltan hirdeti. Dózsa pedig szervezkedik. Talán még a király (és Bakócz) titkolt egyetértésére is számított. Azért is nektek számkivetés és örök büntetés. Figyeljük meg. utasításokat küld mindenfelé. hogy leszámol velük. őszi jobbágybüntető országgyűlés törvénycikkeire hivatkozunk: "És mivel azt mondják. csak Magyarország királyának s nem egyúttal az uraknak alattvalója. nyársba vonatunk. és siessetek. hogy így a szent csapat és áldott gyülekezet a nevezett hűtlen és gonosz nemeseknek erejét és kezét korlátozni. háborgassa -.. Ha így tesztek.Dózsa tehát minden valószínűség szerint Cegléden határozta el. i5i4. A ceglédi. mely lassan tizedik éve dacol földesúrnői és a nádor akaratával. "a hitszegő nemesek ellen" is fegyverkezik. hogy szembefordul a nemességgel. das ain Cardinal hat auszu~eben inn den gantzen Hungarischen Lannd ze~ider die Turcken" közlését ezekből a napokból: "Egy derék nemesember.. hogy mi volt a kizsákmányolt vagy magukat kizsákmányoltnak tekintő.. gazdag jobbágy és a nagybirtokosnak kiszolgáltatott pártelkes nemes . illetve röplap . amint jelen levelünket látjátok. Újabb és újabb katonákat követel serege számára. pedig nagyon is figyelemre méltó. valamint fejetek és minden javatok elvesztésének terhe alatt parancsoljuk és rendeljük. melyről ebben az összefüggésben ritkán esik szó.

hogy ügye iránt sokkal többen. mert bár kétségtelen. ismerkedjünk meg a XVI. éppen akkor. szerbnek. ki hihetőleg a tempiornból kölcsönkért emelvényről határozott. sőt. század folyamán lejegyzett legfontosabb változataival. Személyesen nem volt a parasztháború tanúja. hogy Dózsa a paraszti rétegen messze túlterjedő népszerűségnek örvendett. hány pap ~és szerzetes. maga is küzdött seregében. Művét Georg von Hohenzollern őrgrófnak ajánlja. Ilyen körülmények között kerül sor a híres ceglédi beszédre. messze csengő hangon mondja el híres szózatát. De akkor is érdekes ez a kósza hír. Magyarnak a nemesember tekintette magát. a legátus-bíboros szemszögéből közvetít. elszegényedett nemesek gyülekeznek a táborban. bár lehet. német származású esztergomi pap jogásznak z 5 r g-ben Bécsben kiadott eposza. Taurinus.mintha Zápolya János erdélyi vajda. egykor Dózsa seregében küzdött. Egyik sem magyar szemmel nézi az eseményeket. Harmadjára a már bemutatott Gianmichele Bruto i58o körül írott krónikájának megfelelő fejezetét közöljük. A több ezer főt kényelmesen befogadó tágas ceglédi piacon üdvrivalgás közepette jelenik meg Dózsa. amikor még "csak" egy keresztes hadjárat vezérének tekintették. és bár azt. hogy ekkorra már németországi és lengyel jelentkezők is voltak Dózsa seregében. szlávnak). Hiszen láttuk. hanem korismerete is tükröződik. magyarországi egyházi jövedelmek haszonélvezője. Mátyás megszólításával is kitüntette. Időrendben az első a magát a kor divatja szerint latinosan Taurinusnak nevező Stefan Stieröchsel csehországi. nem is anynyira elfogultságból. Az öreg Ceceynek a nagy Hunyadi Mátyás a példaképe.ahogy ma mondanánk: világi értelmiségi (deák. akit csak félig szabad emberszámba venni. tanító) csatlakozott hozzá. Dózsa György tehát itt Cegléden meglepődve tapasztalja. s mennyire szemben álltak a gazdaságilag is elavult módszereket alkalmazó oligarchiával! Amikor Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének egyik hősévé. Román és szerb jobbágyok. a köznemesi párt vezére titkon támogatná a kereszteseket. Mindhárom krónikás külföldi. és hogy Báthori meg Zápolya esküdt ellenségek. mint egy hónappal ezelőtt. akiket barátainak tekint. hogy sok köznemes egyszerűen csak személyes (és esetleg megalapozatlan) bosszúvágyát akarta kielégíteni a keresztesekhez való csatlakozással. Mielőtt e szózattal foglalkoznánk. pásztorok.. Közös ügyről van szó! Ezt a tényt a régi források általában nem emlegetik. helyteleníti. illetve ennek részlete. s e választásával népszerű regényében az öreg Ceceyt típussá emeli: akkor ebben nem csupán Gárdonyi személyes rokonszenve. aki (lévén Jagello lány az édesanyja és egy Frangepán lány az egyik felesége) a Csanádi egyházmegye területén . nem őt bízták meg mozgalmának leverésével. hogy csak azért. és most íme megérkeztek a nemesség képviselői is. elégedetlen a viszonyokkal. mutatja. ha akarta. Dózsa kortársa. hány . mint inkább azért. nyugodtan mondhatjuk: programbeszédét. mert tudta. tény az is. Másik fontos jelenség: megmozdulnak a nemzetiségek. Cecey Éva apjává egy ilyen. mégis együtt él cselédeivel. hogy lányát egy kovácsmester fiához adja. az adriai Mljet szigeti apát i52215z'7 között írott krónikája. jobbágyaival. vagy legalábbis elfogulatlannak tartja magát. Lehetséges. Tény mindenesetre: Cegléd után maga Dózsa sem számolt egy ideig Zápolya katonai fellépésével. Mindegyikűk tárgyilagosságra törekszik. Bakócz embere. Ez az egyáltalán nem romantikus kép jól tükrözi az akkori közállapotokat.. amikor nyílt harcot hirdetnek a nemesség ellen. illetve ennek részlete. mert a paraszt akkoriban nem számított magyarnak (vagy románnak. hogy a szegény nemességnek milyen széles rétegei értettek egyet a jobbágysá g követeléseivel. Ezt követi a magát Tuberónak nevező Cervarius dalmáthorvát bencés szerzetes. sokkal lelkesebben érdeklődnek. hanem egyszerűen csak paraszt volt. s ezért megcsonkított nemesurat választ. Az első.

Virtus a bölcsnek a cél . e föld hódolt neki hajdan egészen. Azért kell erre gondolnunk. Frangepán Gergely kalocsai érsektől és Beriszló Péter veszprémi püspöktől. az iskolázottság ilyen kétségtelen jeleivel. S ennyi viszonság közt. Csaknem bizonyos. Szántott Serranus diktátor a görbe ekével. mert Gianrnichele Bruto szövege is sokban emlékeztet Tubero szövegére. hogy csuhájukról az i5iq. a teremtés Mestere. a gerendás. de megérti. gazdag a patrícius. hanem inkább a forradalom ideológiáját közlik. nemes úr? Mindü nknek egy atyja: az Isten. Atyja porból Ádámot formálta. hogy Dózsa beszédéről másolatok kerültek forgalomba. rendi krónikásuk feljegyezte. Bakóczot lenézi. A parasztháborúról. amikor erre gondolunk -. isteni törvényből minden megkapta alakját. Lássuk tehát a három szöveget. vagy esetleg latin nyelvű nyomtatott röplapként terjesztették (bár ilyenről nincs tudomásunk). Dózsa felkelését. hold sem fénylik a gyatra világra. századi egyházi és világi közállapotokról. ugyan lecsepülték . hogy Tuberóhoz eljutott Taurinus verselménye. cséphadarót markolt Fabius meg a Fabricius törzs. Hát kicsodás volt ott főrend. hogy a jó nemesek hitvány pereputtya annak örül most is. sorsának ezernyi bajában most a szegény néz csak büszkén fel a csillagos égre.és tiszta szabály.nem gőg a valódi nemesség. Feltűnő a jól értesültségük. tavaszán rávarrott keresztet levegyék! Végső fokon az is elképzelhető . egy Svájcban élő barátjá hoz i5r4 október végén írott levelében "vén kriptaszökevénynek titulálja a bíborost. egy ideig a gyermek Lajos királynak nevelője volt. amit e szerzők reprodukálnak. Kenyéradóját. hogy ősei címet oroztak. de ha el is jutott. (U az urunk. szép palotákból. hogy nem járunk távol az igazságtól. Ez a két szerző Dózsa György kortársa. meg a császár? Hát a lovag. irigység. hogy még i 5 i 5 -ben. horvát bántól értesült. él a szegény módján: nem kedve erőszak. Valószínűnek tarthatjuk tehát. pedig nem valószínű. feltűnő a beszéd gondolatmenetének egyezése is. jó ismerőseitől. Csakhogy az ős címer nem tesz senkit se nemessé: virtus kell hozzá . egy év múltán is büntetéssel. amelyet Lőrinc vagy talán még inkább Ambrus pap fogalmazott meg ilyen világosan. Taurinus "Tudjátok.és lehet.birtokokat szerzett. pedig Bruto Tubero krónikáját aligha ismerhette. de nevét szerzette szegény kor. valamiféle írott följegyzésnek kellett az apát előtt feküdnie. Tubero krónikájában mélységes felháborodással ír a XVI. hogy a jámbor elmegy a nagyfedelű. s ilyen vázlat a kalocsai érseki hivatalnak is birtokába juthatott. hiszen az ióo3-ban jelent meg először nyomtatásban. Taurinus a pórlázadást elítéli. amelyet a távolból szemmel láthatólag nagy figyelemmel kísért. az emberek ősét és bordájából melléteszi társául Vivát. hogy talán ezeket kézírással sokszorosították. a király. aminek alapján a beszédet idézi. de még az sem valószínűtlen. csépeltek kérges tenyerükkel. a budai udvarnál nagy befolyással bírt. akivel egy csillagjós éppen "a bolondját járatja". Terjeszthették a beszédet a ferences cseri barátok is. Történetírásunk Brandenburgi György néven emlegeti. ha nem is helyesli. még amikor nap. hogy a ceglédi beszédről a sak jelenlevő és az ügy iránt lelkesülő deák és pap feljegyzéseket készített. \Tagy vala Róma. bizonyos együttérzését mégsem tudja megtagadni a Dózsáék hirdette eszmék iránt. más úr nincs kívüle senki mirajtunk. állandóság lőn s képet nyert mind a teremtmény: ekkor a mindenség. hogy nem is annyira Dózsa beszédének szövege az. s mint ilyen. talán barátaitól. hajdan a rút káosz formátlan anyagja korában. nyarán egy adriai szigeti bencés kolostorban tartózkodott. Tubero apát r5rq. fenyegetéssel kellett őket arra kényszeríteni. ahonnan azt Tubero megszerezte.

a port sivatagban. zsarnokaink ellen helytállni velünk az igazság! Szabad immár élni törvények adta jogunkkal! (Adjatok énnékem törvényt. megkötve cipeljük a jármot. Derekuknak nádgyékény kellett. büszkék. Bámulják az erényt. ha mi bűnt cselekedtek: a nép közt hadd terjedjen a szó. most halljátok figyelemmel! Osztozom én is veletek mindig. tölgymakkot szedtek. lerakom koronámat elétek . Azt teszem én mindig. hágjunk fejére a gaznak.csak az özvegyeket noszogatják. de nem is. mindent csak ígérnek. Kfvánják. Orruknál vezetik jobbágyaikat . nemhogy lennének . hogy eképp cselekedjek!) Szükséges dolog ám: a királyokat is letiporjuk és szabadok lettűnk. kell is ehhez bizony ám jó nagy tudományú szakács is. teljék vacsorára. mit akarnak. fűt -fát.azt. Azt tartják. hogy a vétkeiket mutogatják. pirosítva az ajka. Ott az igaz nékik. illatosítva nyelik a külországból behozott bort. Így a szokásból lesz megrögzött bűnös az ember. Méltán vesznek el ők! Hadd marja csak őket a nagy gond! Őseik adta szokás már semmi nekik. ráncolva a homloka zordul. se király: bajtárs maradok csak. fésült hajzat. hogy erény lebzselni király közelében és az üres fecsegés ott kellemetes magatartás. hogy azt. minden kéjt kitanul. Tisztes urat játszik s korhelyként éli világát. A nemesség semmi lesz immár. Forrásvíz sohasem kedvűkre való gyönyörűség. annak a kése szalad. Festett arc. hadd vesszen a régi kiváltság! Halljátok szavamat. megszokta. Dédjűk vagyonát meg az apjuk összeszedett kincsét tenger lakomákra kiszórják. Hej. ők sem tudják. s messze vidékről hord számukra hajó pecsenyéül ritka madárkákat. napkeleten termett mirhával a teste bekenve. nem kell oda köznapi étek. összeharapva fogunk. csupa vád. Hej. nincs emberi jog sem előttük: árn a bíróság és áru a drága igazság. Isteni törvény' sincs. ami tetszik megteszi bűn nélkül. lánc. ha való igazat kell mondani róluk. szaglik a hajzata is. Mert csak a szájuk jár. sok szép szóval kidicsérik. s amikor korgott a hasuk már. piperés valamint a leánykák. Úri barom nép most csak szórja. adja a nagy virtust. próbál minden puhaságot. mint pávát a gyerek: de elég csak látszani jónak. Szép kikelet füveit. szemérme. Arra hiúk. hiszen úr. nyár búzafejét. megfertőzik a lányt. sem elég a tékozló fiúnak. orcátlan fecsegik. hosszú időn ami gyűlt. cifra ruhája piros. aki párnázott kerevetre feküdt le pihenni: nem nemes emberhez volt az méltó. ebédre. nem vétik el azt a világért mily mód szabdalják fel csirke húsát meg nyúlfit. hadd járja az utca piarcát. meg erővel a tiszta menyasszonyt és megszennyezik ők házas nyoszolyák örömét is. Feslettségüknek nincs gátja. Szégyene nincs. mintsem a bűneiket mind sorra nevezve sorolnám. más ember kárán nem röstelli lesni a hasznát és a saját kárát nem bánja: fizetteti mással. égen a csillagokat hamarább számolhatod össze. Most ha az alkalom int. de szerény étek sose jó. rabszolgai sorra lenyomtak. ami tetszik a népsokaságnak. S nagy erő van a hosszú szokásban. elfőzik egy éjjelen által. noha mégis mímelik azt. násfa fityeg kebelére. Vád. megteszem én szívesen. darabol formás szeletekbe. fecsérli a pénzét. be nehéz minekünk. a gyümölcsöt ősz idején s a telek felhőit. Szóval s tettel csakis erre vadásznak. milyen éhes nép! Folyton-folyvást csak ehetnék.mi se fontos: csak zsebelés. hol legmagasabb az ajándék. Vesszenek új jogaik. ha mit ád a szerencse: nem leszek én uratok. határa. s hörpöltek a tiszta patakból. telt a hasuk mindig. Bezzeg ugyan fontos.

ha vendéget fogad. amit cselekedtünk. Ha bőkezű. hogy rabszolgamunkára szorítanak-e. akit pénzen szereztek vagy a hadban fogtak el. vagy a neved is rabszolga. ha a királyhoz megy a maga dolgában: titeket fejnek. amihez épp annyi jogotok van. míg e dühös fenevadcsordát megaláztuk. mint neki. még kérkednek is egymás közt. vagy ha nősül. de szeresd magadat legelőször. És méltán. hogy a nemesség ezt megengedi nektek. szittya Dnyepernek partján s Tájó vize mellett. Gyatra papírba tehát méltán vetjük bizodalmunk. hanem győzelemre vezérelte az ország lakosai ellen és úrrá tette ellenségei felett. a ti rovásotokra megy a dolog. Rajta. mert hasznára van. Minden ember tudja Magyarországon. Másra ne gondolj most. A gőgös népség még nyomorult lelketeket is csak azért hagyja meg. amiképp ti felőlem ítéltek. biztos lesz most diadalmunk. Így a külországok szintén hódolnak előttünk. hatalmukkal visszaélve. de az nem parasztként. Nekik szántjátok a földet. nagy művet vagy csekélységet. mert éppen azok szenvedik a legnagyobb szük-. Alkosson a nemesség bármit. Tisztel a mostani kor. S tiszteletet nyer majd mindenkor a nagyszavú költő: nem feledik soha így e p araszti háborúmat sem. Senki se tágítson soha egy tapodtat sem előttük! . titeket a nemesség fösvénysége mindenből kiforgat. Tegyen bármit. hogy nagyra költekezhessenek. hanem rabszolgaként tart titeket. Ha a nemes házat épít. amit mondok: hogy minő nyomorúság minden napotok. Mindegy. mind a ti pénzeteken készült. Amit az. amit barmaitok adnak: minden a nemesség prédája. ki mindenek legjobb atyja és ura. amit tékozol. baromra. Nem is a természet. senki előtt sem titok. Ha ünnepet ül. mintha emberek. tőletek rabolják. Pénzetekre törnek. Egyformán süt a nap emberre. írók tollából testes könyvek kerekednek. nektek csak szolgaság és ínség marad. Béget. ki szorít ki többet igaztalanul jobbágyaiból. Nékünk szolgálnak majd rest arabok meg a Ganges habjai és a Vörös-tenger mellékei szintén. mert adóztat érte: innen a pénze. az mind a ti verejtéketekkel. ha nagylelkű. a király jármából és a teméntelen keserűségből ezt a népet. nekik neveltek nyájat és csordát." Tubero "Magyar férfiak! Írva vagyon a Szentírásban. de nemcsak szabadságát adta vissza. nekik ültettek szőlőt. bárhogy nevezzék is. de még jó. ha temet: ti fizetitek torát. ha meghal. Egyazon sors. Porba esik mostan mások pecsenyéje .s készséggel veszem azt. ha születik. node most nekivágunk. ugar a ti fáradságtok és szorgalmatok által hoz.. balvégzet vagy jószerencse: nektek az mindig kár. hogy kincsesházukat gyarapíthassák. hogy éltek. Rajta. tisztelnek majd a jövendők.. melyből országát akarta me galkotni.be jó lesz! Torlás járna ezért máskor. elviselni ezt. szeresd magadat. ha a legszebb virtusokkal fényeskedik: nektek e z a gonosz mindig romlástokra cselekszik. Polgártársai vagytok a magyar nemességnek. de igaztalan szerencse és emberi kapzsiság teremtette a szolgaságot. távoli századokig hirdetve. Ha gyásza van. mintha a semmirevaló ember hatalmaskodik embertársai felett. titeket fosztogatnak. nincsen is nagyobb emberi bűn. Mert igaztalanul magának követel a nemesség minden egyebet. erre legsóvárabb az ember. S annál keservesebb. akik ezeket a jószágokat megszerezték (előállították). vagy ha a leányát adja férjhez. ne remegjen a szívetek úgy se szembe ha jön veletek s látjátok atyátok. Lanyha vízű Indus mellől a fagyos Maricáig. kegyetlenül. hogy a jóságos nagy Isten megszánta hajdan a zsidók sanyarú szolgaságát. mintegy hadijogo n ellenségként bánik veletek. akkor legalább őszintén sírhattok. lakoljanak ők hát s még a futót se kíméljed. s kiragadta az egyiptomi zsarnokságból. mert országlása szelíd lesz. Hogyha a pillanat int. durván szolgaságban tartják önnön nemzetűk tagjait. Van-e emberség abban. Jót hoz az új uralom.hiszen int a remény: a szabadság. Mert mi sem utálatosabb Isten előtt. öcsétek. nektek gyászotokra lesz. e szívós medvénél bőszebb képet mutató úri rendet. . aki így cselekszik? Érje bármi a nemest.

mintha valóban bűnt követtetek volna el. Csak egyet kell tennetek: riadjatok fe l halálos álmotokból. Európa meghódítója vajon azért hozott -e ide a messzi észak hegyeiből. hatalom.Meddig tűritek még ezt a gyalázatot. mint bajaitok felhánytorgatásával . de hogy azoknak véget vessetek. Fáradalmak között. pusztán azért. azt remélném. hogy legméltóbb óhajtástok most jó végre jut. de Isten ott terem a segítésre szoruló embernél. vívjátok ki szabadságtokat! Elszáll a kedvező pillanat és nem tér vissza soha többé. ha tehát szabadságotok védelmezője lévén. melyet már ismertek! Nincs afelől gondom. csüggedtek vagytok. Ha szándékotok és seregetek hiábavaló: jövőtökben nincsen remény. vissza is szer zem azt. hogy inkább indíthatlak fel beszédemmel. el ne mulasszátok ezt a lehetőséget! Oktalan félelem ne csökkentse bátorságtokat! Meg ne szédítse lelketeket a hívságos remény. Nem viselhettétek el a nemesség zsarnokságát. amikor ártatlanok és kötelességtudók voltatok: hát akkor hogyan viselhetnétek el ugyanezt. támadjatok ellenségeitekre. ha vétkesekké váltok szemükben . lyTost Isten kegyelméből úgy fordult sorsotok. hatalmamat javatokra és ellenségeink megtörésére használom fel.én volnék a legtökéletlenebb ember: s ezt nemcsak ti gondolnátok rólam. kergessétek el valamennyit! Ha ti most bátran levetitek a szolgaságnak jármát. hogy fegyvert ragadjatok. s ha magától jön. a nagy király. s ha szándékunkat Isten segíti. Vigyázzatok tehát. de bizony mondom. alkalmazkodik hozzá. mert a nemesség ellen tanakodtatok. hogy ezt a szent összefogást Isten sugallta nektek.ha ugyan vétkes az. ha összeszeditek bátorságtokat s éltek az alkalommal. s közös ellenségünkkel szemben mutassátok meg erőtöket. Nincsen hát középút! Vagy ki kell irtani a nemességet. aki szabadságot és jogot követel ! Én se kerülöm el a bajt. hogy néhány gőgös ember játékszereivé váljatok? Hogy szolgaságtokból. hogy ellenségeitek meglágyulnak. S ha oltalmazótokul vezérré tesztek." Gianmichele Bruto "Az volt a sorsotok eddig. A nemesség sokáig tudni fogja. mely oly sokáig szolgáltatott ki tieiteknek és ellenségeiteknek. bajotok szerzőin. Ha igaz is kérésetek. elérhetitek. vagy véretekkel és örök súlyos szolgasággal kell a gőgös ellenségnél vezekelnetek. Bűnhődni fogtok. szabadságtok teremtőjét. bosszút állhattok ellenségeiteken. Úgy látom. Ne higyjétek. Tanítsátok meg az esztelen fenevadakat. ma gam is . mint jobbágyaik. hogy rátok zúdultak a bajok. hiába könyörögtök Istenhez. könnyű szíwel esküszöm nektek. hogy ugyanolyan módon éljenek. csak lomhán és tétovázva kívántátok. ha bocsánatot kértek. hogy mienk a győzelem. ki meg bénította ellenségeiteket. magyarok. főpapság? Nektek még reményetek sincs a szabadulásra. féktelenül és igazságtalanul! Ne szalasszátok el az alkalmat. a fölemelkedésre ! Kövessétek hát Istent. amíg a félelem zsibbasztja őket! Öljétek meg. ha ti veszedelembe kerültök. veszedelmekben bátor és hűséges leszek. Kezetekben az alkalom. hogy majd irgalmat nyerhettek. ha ez követeli a segítséget. ami mindig legfőbb vágyatok volt: megszabadultok a nemesség igaztalan uralmától. hogy ez a boldogító cél forr lelketekben. nem élhetnek tovább pompában a gonoszok. nem ellenségeitek erejét törtétek meg. Az okos követi a kínálkozó szerencsét. nemessége legyen? Hogy polgártársaitok közül csak a leggazdagabbaknak juthasson hivatal. vajha mind e romlásból a halál szabadítana meg. hogy összegyűljetek s hogy ezt a nemesség meg ne akadályozhassa. magyarok? Attila. aki összegyűjtött titeket és fegyvert adott a kezetekbe! Mert Isten akarata. Ne kételkedjék senki. Rajta hát. el ne szalasszátok! Vitéz férfiakhoz illőn álljatok helyt. tőletek tellőn. ígérem. ha azonnal meg nem ragadjátok. polgártársaik és ne uralkodjanak rajtuk tűrhetetlen gőggel. de addig. hogy szabadságtok visszaszerzésében vezéretek leszek. keserves romlástokból másoknak kincse. meg ne haragítsátok Istent. ha kinyújtja jobbját és segít is önmagán.

bőrötök megaszalódott . Kik balvégzet folytán jöttetek a világra. de akik ezt rátok rakták. arra vittek tökéletlen emberek. ti nagy bajaitoktól legyőzve. sápadtság. hogy kiszabaduljatok szolgaságukból . gonosz szándék hozta ezt a gyaláz atot. csak ne nőiön még tovább keservetek! Titeket. Nemcsak nagy nyomorúságtok. mit akartok. hitvány zsarnokok. mint ők maguk. vendégséggel. Ők gőgösen kérkednek házuk bőségével. hogy szíveteket marcangolja. szelídebb írral az nem orvosolható. amire vártatok. magatok kívánjátol> a halált. Mert mindnyájatok szerencsétlensége közös. sovány képetek beesett. kinccsel. ha nem bíznék . Mert látom. mint az ő pompás életűk! Ez o kozza. csak amiként kívánnotok kell. Éhség. De e nap előtt remélni se mertétek. a halált kívántátok meg. Nem kétséges. csak nézzetek körül s egymáson mintegy tükörben látjátok nyomorúságtokat. mely mindenki másnak legkeserűbb. Ameddig tombolt rajtatoll gazságuk és kegyetlenségük s kicsikarta nyomorúságtokból szerencséjüket. gyászotok. Nincs oly nép messze földön. hogy meglesz. igaz lélekkel tartoztok őseiteknek. mert híre ennek a világ végéig elhatolt. hogy szabadítson meg mind a bajtól. és segítség. mely körülvesz és elnyom benneteket . igaz fimagzatát őseiteknek. hogy kiteregesse és öregbítse bajotokat. hogy jobban megkeserítsem és felindítsam én. megjósolhatjuk. melyek menekvésül erre az elhatározásra kényszenítettek. menedék se jő attól. akiktől eredtek. ez okból meglankadott. keljetek fel szabadságotok kegyetlen elnyomói ellen. ha ők fennen voltak. ha megutáljátok életetek és a halált kívánjátok.úgy ítélnék. fordulván a szerencse. Mintha igazságos háborúban győzelmet levert ellenségen vettek volna s annak örökös romlásával. hogy szabadságtok elnyomói ellen hevesebb lángra gyúljon lelketek. gyűlölve az életet. eljő. s ha van bennetek emberi érzés. a jeles kezdést örvendetes siker fogja követni. szennyes testek mocska.emelt lélekkel ápoltátok a menekvés reményét. ha elegendő erő és bátorság támad bennetek s megemlékeztek származástokról: ha gondoltok bajai tokra. hogy az örök feledés homálya boruljon rátok. Nem kell egyebet tennetek. lelkükből minden emberséges érzés hiányzik s minden gazságnak tárházai. sanyargatottságotok. megállapíthatjátok. ínség. megfeledkeztetek ősi nemzetségetekről. Aljas bűn. szomorúság. nem juttok jó végre. tekintetére. aszottság tűnik szemünkbe. hogy arcotok éhségtől sápadt. bárhová nézünk. Mondom: szennyetek. Ennyire rossz a sorotok. és álljatok bosszút ezen az irgalmatlan népségen! Otthoni sanyargástokat mi teheti keserűbbé. Úgy törődjetek tehát kívánságtokkal. vitéz férfiak. felindítsa. Ne várjátok szavamtól. redők dúlták fel homlokotokat. De most a kegyes sors megmut atta nektek s vajmi kevéssé lenne félelmetes az. fekete. hogy uraskodásuk igaztalan terhével elnyomva. hogy amitől a természet rendje szerint minden lelkes élő elirtózik. mocsokba vész. mindig azon járt az eszetek: csak adódnék alkalom. Nem ismertétek erőtöket. szerencsétlenségével büszkélkednének. gyászba. akik ennyire jutottak. hogy jól végzitek dolgotokat. hogy a ti életetek kínba. akiktől hosszú idők során származtatok a világra. könnyetek közt csekélyke vigasztalás az. ha nem fogadnátok nyílt szívvel az alkalmat s tudván. attól kívántok gyönyörűséget. melynek fülébe nem jutott volna bajotok. minő hűséggel. a szolgaság rút jelei némán szólnak rólatok. könyörgésetekre irgalommal nem hajolnak. lakomával .ha férfiak vagytok! Ők a ti szabadságtoknak. De hamarosan mindez romlásuk lesz . arcára. természetadta virtusotokról. irgalmatlan ellenségeitek miatt is.ha erőt nem adna nekem a remény. Romlástok árán. elegendő ez.pedig mindez a ti nagy károsodástokkal gyűlt össze. Gondoljátok hát meg. jóvoltotoknak kegyetlen elrablói. annál nagyobb lészen az ő romlásuk. különb ösztökét ennél nem várhattok. Tekintsetek egymás testi valójára.ez csak szégyen és gyalázat azokra. biztos a remény. nektek sanyarúságaitokért fényesen. ragyogón fizessen ama nap.

s mindenben. kárából. szüleiknek szükséges. amiképpen virtusotok ígéri . csillog rajtuk az arany és drágakő. hogy ülnek nemes paripákon. S ennyi az egész? De bizony úgy cselekszik mindezt. hogy legyen nekik. mint a szegénység hóhérolása. lelkevesztett testekben van annyi lelki erő. hogy ily leromlott. valahára újra rendbe hozzátok az életet. de a ti örökös sérelmetekre is. a kényelemhez szükséges. amazok meg. éhséggel vágván. korhelységnek: mert hát az nem az ő nagyszerűségüket dicséri. hanem dorbézolás. ama föld szülötteinek osztályrésze. Én azonban ismerem a ti virtusotokat. Vissza kell szereznetek az életet magatoknak és gyermekeiteknek. Nem érik be azzal. amit a szegénységtől elviselhetetlen adókkal úgy kizsaroltak. és az ő életük nem egyéb. származása szerint való lelkének nagyságát. véreteket szívják. e fösvény és kegyetlen urak. még azt sem engedik a nyomorúságos embereknek. s ezáltal ők a dicsők legalábbis ezt gondolják. dús emberek: nyomukban kísérők nagy csapata hadd lássák-ezt a szegények. hogy élete sem marad . akiket más munkája táplál. szabadságotok visszavívása árán. learassák a ti munkátokkal termett gabonát. semmint nyomorultan. táncnak. hogy annyi eleségük legyen. nagy becsülettel tisztességgel. mert nem is tudják. Ezzel nemcsak hozzátok kegyetlenek. Világosan áll előttetek a feltétel. hogy nyomorultak meghomályosították a magyar nemzet kezdettől fogva. de bizony megsértik vele a mindűnket szülő természetet is. midőn aljas módon nyúznak. nem ez a törvény. de ércben. amilyennek remélem. Ha tehát olyanok vagytok. nemcsak a harcban elhullottaknak. oly módon jusson ki az embereknek. hogy ti egyre keservesebben romoljatok és egyre sajgóbb legyen kínotok.ezt untalan ismételnem kell -. nagyszerűen élnek. vagy amitől isten óvjon . kik inkább szenvednek. amit amazok na ponta százszor kínossá tettek.legyőznek. nyomnak titeket. kegyetlenség s mind ama rosszak jele. aki nyugodt lélekkel tűri ez igaztalanságokat? Az ilyen szolgaságra termett embereket sose irigyeljétek: nem törődnek a szabadsággal. mintha diadalból jönnének. Mert nem így rendelte a természet. ezüstben. Bármi éri őket. hogy belekáprázik az ember szeme. játéknak. akár a legnagyobb királyok s mindenfelől nagy költséggel összehordott lakomákat üljenek. Amazok sokért méltók a gyűlöletre.virtusotokban. hogy egyesek mérhetetlen fáradsággal szolgáltassák azt. gyermekeiknek. akiknek ínségéből. ami az élethez. hogy ti falusiak. egyetlen oka. amennyi feleségüknek. olyan emberek vagytok. az ünnepi napoknak. aligha hihetném. mint szolgálnak s inkább vitézül vesznek. mámortól. amivel a világban meg otthon pompázzanak. mi az. ölik gyermekeiteket. fényes gazdasága. amerre fordulnak. Mi lesz viszont elleneitekkel? Ha győznek. szabadulnotok kell irgalmatlan uraitoktól. amiképpen megillet. Mondom. de egyért legkiváltképpen: hogy saját nemzetüket mocskolták meg. melynek nemcsak termése gazdag. amiért mészárolván benneteket. aranyban is felette dús. akik nemcsak pompásan. Csak egy az ő gondjuk. éhségéből mintegy visszájára fordult a kevesek pompázatos. ami másokat táplál. nem engedték. vége a városi gyönyörűségeknek. melyben most a legko miszabb emberek sanyargatnak. bujaságtól megromolva. mert abból telik az urak . hogy verejtéketek árán pompáskodjanak. mert megbántják vele azt is. bátorságotok meg nem riad: vagy amire a jelek mutatnak győztök a háborúban s az ellenség romlása árán boldogultok. s ha férfiak vagytok. fájdalmából. Van-e olyan. de mindenki más tudja róluk. hogy egy földön.ha ugyan volt valaha élete -. minden gond nélkül éljék világukat. bortól elnehezedve. ha veszve buknak el. királyi lakomákat ülve. s akkor tisztes halállal szabadulhattok valahára a kegyetlen szolgaságból. midőn titeket testetek marcangolásával henye gyönyörúségeik szolgáivá tettek. amennyi a jelenvaló háborúhoz szükséges. pusztulásotok az ő romlásukat is jelenti. de minden maradékuknak sorsa is nyomorú. kifejthessétek ősi virtusotokat. maguk meg folyvást éhezzenek.

sokkal különbek! De ezt akarjátok-e? Adjuk meg a tiszteletet az ősök virtusáért. hogy szóljak e dolgokról. a láb számára csak piszka hulljon a lakomának? Mi egyéb ez. Hogyha ugyanis hihetünk a természet törvényeinek. ha nem szörnyek nevelése? Így van-e valóban? Így kell-e lennie a polgárok rendjeiben. mely kijelöli a vezetésre és követésre alkalmas embereket. képeiért.visszájára fordítja a vakszerencse. amennyi kerek esztendeig elég lenne egy falu táplálására? Miért legyen csak a fej fésült. Jobb reménységre emeljétek fel immár lelketeket. nevelkedtek azok az emberek. mint a másét. vassal. s amit a jobbak parancsolnak. seregükre. legyenek ők is olyan polgárok. kik hatalmuk alatt állnak. amit igaztalanul elvettek a nemesek s ti hanyagul. a kéz. minő főemberhez méltó tudás. jogotokat nem ismerve tűrtétek ezt. akik őseik erényében bíznak. Mondom: tűzzel. ebben az országban születtek. bátorságban. meg a fő hatalom jelvényeit. De a természet e dicséretes rendelését . ha különböző részleteiben épségben meg nem őrződik a dolgok összessége. jószágotokat el ne orozzák. hogy ne csak kicsiny rész jusson az eleség termelőjének. katonalétemre sem esik nehezemre. méltón dicső származástokhoz! Vívjátok végre fegyverrel vissza szabadságtokat. dicső dolgokra.mint egyebeket is . úgy minden sokaságban. maguknak nyájat őrizni s örömestebb élvezni a maguk munkájának gyümölcsét. lelkük erejét és helyénvalóságát tekintve. hányan vannak. bölcsességben. gazdag országok. egyenlően jusson belőle mindenkinek. a sors kedvezéséből sokan jutnak uralomra azok közül. irányító kell. Ha csak magatok nem lelitek módját. hogy tisztességben és hatalomban pompázzanak? Hiszen azok között. erdőt vágni. gyakorlat. rajtuk álljon nagy városok. nem a magukéban s tartsák a pálcát. akik alacsony sorban. tudatlanul. hogy emberszámba menjenek? Miért nem engedelmeskednek a természet ama rendelésének. kenőcsös . hogy miképpen az emberi testben van ész és agy. mások szavára és rendelkezésére kényszerülnek szolgamunkát végezni. pusztítással és minden hadi vésszel kell kötelességükre téríteni azokat. a természetnek rendelését. nőttek. hanem amit termel. hogy akiknek jobb szerencse jutott. ők addig cselekszik rajtatok a kemény igaztalanságot. akiknek inkább ól. mely saját javára csoportosul. birodalmak kormányzása. Kezdettől fogva úgy rendelte a természet. kiknek ínség idején. hogy megbüntessétek őket: feleségeteket. kik észben. gyermekeiteket ne gyötörjék. fényes emlékeiért. kedvezőbb helyzetben legyenek? Megvethessék azt. akiknek szolgái vagytok .de ugyan kik ők? Minő virtus fényeskedik bennük. diadalmaiért és dicsőségük egyéb jeleiért az atyáktól elfajzott maradéknak? Üljenek -e fennen ékes székükben a restek. szőlőt nyesni.vagy árnyékszék-tisztogatás lenne a dolga? Ezek legyenek a nép fejei. éheztükben még eleségük sincsen? Hihető. Egyebekről ne is szóljak. hogy ez közös legyen mindenek számára. Sokszor hallgattam bölcs emberek beszédét. falvak dúlásával. ők a maguk szántából sosem lelnek rá módot. dolgoznak az ötvösök? Balga hiúságból miért szabad nekik annyit falniok egyetlen lakomán. akinek vékonyabb a sors a. kik alig emberek és barom módra élnek? Mindörökké áll az isteni gondviselés. Majd megtanulnak maguk földet művelni. e másíthatatlan akarat és mégis rút monstrumok uralkodjanak. hogy így lesz a jövőben ép és virágzó ország? Türelmetek már elég sokáig hevítette őket! Ameddig tűritek.mérhetetlen költekezése. felforgatva a természet rendjét. a többiek tartsák kötelességüknek szorgos követését. minő hozzáértés. melynek jövője nincs. pompás. osztozzanak a többiekkel ők is méltányosan! Nliért akarják a természetet csak maguknak? Csak nekik nőjön a termés? Csak nekik bányásszák az aranyat a föld gyomrából? Csak nekik mossák azt a folyó fövenyéből? Csak nekik verik a pénzt. Éltek ezzel a tökéletlenek és felbátorodtak végső veszedelmetekre. kiknek maguknak is vezető. mely legalulra veti őket. aratni. legyenek főemberek. hogy méltónak kell tartanunk őket kincsesházukra. várak.a többi testrész. akik . mint a többi s tűrjék önnön műve buzgó fenntartója. nagy kárára az emberi életnek. remélhető -e. magyarok. ásni.

hogy ők szolgálatra születtek -. hogy Dózsa és ideológusai az ipari termelés és . Én közületek származtam. Taurinus még a később Florian Geyer német nemesi származású parasztvezérnek tulajdonított híres csatadalra is utalni látszik: A föld teremtésének kezdetén . A cirkalmasan fogalmazó Brutustól eltekintve még az ilyen beszédekből sohasem hiányzó érzelmi elem sem teng túl benne. hogy bár elismerik elnyomott helyzetűket . élni kell az alkalommal. hanem a régi jót visszaállítani. de józan érveléssé. mindenkor készen leszek arra. A nagy gazemberek büntetést érdemelnek. hogy a végsőkig kitart mellettük. hiszen a halál mindnyájunknak közös és a szegénységnek menedék a bajoktól. Az egyetlen a legkésőbbi tudósító. nem magától értetődő. mintha nemzedékek szenvedése sűrítődött volna erélyes. Figyelemre méltó a beszédben a következő: a nemesség a parasztság munkájának gyümölcseiből él. és mindenre ügyeljek. Viszont se Taurinus.Isten rendelése. szintén ugyanígy érveltek. hogy mindent megtegyek. s ezenfelül mindeneknél gyűlöltebb vagyok a nemesség szemében. hogy nem érdemelnek szabadulást a kíntól.Nem volt akkor gazdag sem szegény. kegyetlenül és igazságtalanul elnyomva érzi magát. a parasztok rabszolgasorban tengődnek. és a már maguktól amúgy is hadra gyűlt lelkeket a lázító beszéd még hevesebben felgyújtotta. hogy egy másik osztály tagjai őt meglobják. nem ismer el osztálytagozódást Dózsa nevében. mint a cseri barátok is tették. és fegyvert ragadva vissza kell szerezni az eredeti. Ha belegondolunk.. mert kétségtelen. hogy későbbi forradalmak. amit szabad nép el nem viselhet. mint ahogyan ahhoz sem férhet kétség. könnyűnek találnátok gyilkolásaikért a halálbüntetést. amit szükségesnek tartok jóvoltotokért és biztonságtokért. noha életünk védelme közös érdekünk. amit kínzás nem tesz nagykeservessé. a harctól. az ő Dózsájuk a tökéletes egyenlőség alapján áll. vagyis nem új állapotot akar teremteni. ez annál is felháborítóbb. hogy a nemesektől szép szóval vagy tárgyalásokkal nem vívhatók ki az ősi jogok. felháborodnak az elnyomás módján. nem tekintenek valahára se magukra. Ha tehát felém fordultok. többször és gyakrabban érvelhetne az evangélium szövegével. se Tubero . Aligha kétséges.teremté és most is annak tekinti őket. Így beszélt Székely.aki gondolkodásmódban talán a legközelebb állhatott Lőrinc és András papokhoz -. hogy legyenek vezetők. amiért annyi éven át keservesen elszenvedtették veletek a gonoszság és kegyetlenség minden nemét. Bruto. sem rátok.vonakodnak s nem teszik a maguk szántából. de ez mégsem riasztja vissza a harctól. Mindhárom forrás az alábbi sorrendben adja elő Dózsa gondolatait: a nemesek a parasztok munkájából szerzett jólétben dőzsölnek. például a húszas évek elejének német fölkelései. Hivatkozhatna például arra. maga Dózsa személyesen is biztosítja hallgatóit. vagyis a jobbágy nem egyszerűen sanyargatva. de természetes kiválasztás útján az arra rátermettek vezessenek.. aki így vélekedik: szükséges. ősi emberi jogokat. Úgy viselkedtek ugyanis.~el. mert az emberek eredetileg egyenlők voltak. hogy az emberek egyenlőségét hirdeti." Ez a gondolatmenet az egész európai parasztság helyzetének logikus és nehezen cáfolható elemzése. egyáltalán nem az egyetlen lehetséges érvelés egy elkeseredett középkori paraszthad vezérének a szájából. a szónok számol a vere séa. Ha rövid pillanatra mindezt szemetek elé idézhetném. hanem tisztában van azzal is. ráadásul mintha kizárólag a mezőgazdasági munkában látná az igazi termelőmunkát. A lejegyzettekból úgy tűnik. hogy a szónok ismerte korábbi parasztföl3~elések ideológiáját. Isten így . amilyen természetesen hangzik ma mindez a számunkra. így például Szegény Konrád teljesen még le sem vert ausztriai mozgalmát..

akinek jelvényét.ő az első. Fölösleges e gondolkodásmód buktatóit fejtegetni. legalábbis nem kapt ak hangsúlyt. majd megkezdte a toborzást. hogy a keresztes had számára önkénteseket toborozzon. melyben közli Szűr küldetését. nagyobb összefüggésben: a tudományoknak sem igen keresték a helyét a maguk megálmodta világban. hanem magától az uralkodótól függnek. hogy Dózsa emberséges élethez. Szür Lőrincet Illés tolcsvai plébános küldte Kassára. "ünnepélyes körmenetben és énekléssel menjenek elejbe és úgy vezessék a városba". amikor egy eretnek így fogalmazza meg. Szájról szájra járt a hír. Henrik mester prédikátor. a termésnek jogos birtoklásához akarja segíteni a földet művelő népet.és főképpen: velük a megfeszített Megváltó. Püspökből is elég egy. . gyakorlati intézkedésekkel és nagyon is reális vágyakkal tör célja felé. ami igazán érdekes. És ha Isten velünk: ki ellenünk? Nincs messze az idő. De velük szemben ott a biztos támasz: Erős várunk nekünk az Isten Y'emény pajzsunk és vértünk. Mögöttük a pápa. hogy Dózsa nem egy vezére. valamennyien szent szimbólumként hordják a köpönyegükön. Csel vad fe. Ugyanígy az írni tudásnak. mint ahogyan a központi királyi hatalom létjogosultságát sem vonta kétségbe. Szűr ismertette Mészáros Lőrinc kiáltványát. Dózsa határozottan. mögöttük a király . Dózsa György tehát nyílt háborút hirdet a nemesség. vagyis az adót és jobbágyi szolgáltatásokat követelő földbirtokos osztály ellen. hogy a földön a sátán nevében az erőszakos nemesség uralkodik: Yél az ősi rossz. a "Fekete ember" nyírségi-hajdúsági felkelésére az i57o -es években: fegyvertelenül támadtak a törökökre -. legalábbis nem tartozott érdeklődésűk középpontjába.. hogy kiátkozás büntetésének terhe alatt fogadják és élelmezzék tisztességgel. megfizetett munkához. Nem kell élénk fantázia ahhoz. s ahol a földművelők és földtulajdonosok nincsenek kiszolgáltatva egymásnak . Dózsának sem keresztes hadában. ahol a feudumot mindenki a maga kedvére és hasznára művelheti meg. Az önkéntesek Gönc mezőváros közelé ben gyülekeztek bizonyos Bagoly Ferenc parancsnoksága alatt. Ez számukra voltaképpen olyan feudális világ. azok a legkülönbözőbb szélsőséges eretnek nézeteket együgyű babonássággal keverő hiedelmek. május közepén. valamint Péter szepesi és Benedek gecsei plébános fogadta. még azt is megkockáztathatjuk. Keresztes had mivoltát azonban ez a sereg itt és ekkor még nem adta fel. az ennek a talán túlságosan is szűk körre korlátozódott figyelemnek az imént már hangsúlyozott logikája. hogy elképzelhessük: milyen hatást váltott ki a keresztesekből ez a beszéd.gondoljunk például Karácsony György. Bizonyítja ezt a mód. Cegléden. egyébként egymással egyenlőek.a több és jobb minőségű földdel rendelkezőknek -. a fáradságos paraszti élet jutalmának. Erőszak ővele A földön .mint sokan azért még most is remélték . papja és katonája úgy érezte: a király és a pápa nevében is osztja az igazságot. vagy akár beszédeknek az a sora.kereskedői tévékenység jelentőségét nem ismerték fel.. Bajvető gonosz. Luther Márton éneke (József Attila fordítása) A PARASZTOK HÁBORÚJA i5rq. mely e gondolatokat tartalmazta. ahogyan Szür Lőrinc tolcsvai lakos Kassán a keresztesek ügyét képviselte. amelyek nem egy parasztmozgalomban fellelhetők . sem e beszédében nem szerepelnek. Illés levelet írt a kassaiaknak. és arra kéri a tanácsot.~vere. Nem packázhatnak velük többé a több földet és e földdel több jogot bíró urak. Feltűnő ugyanis. Szűr néhány társával együtt május tg-én meg is jelent Kassán. ahol őket János mester plébános. ezt az ókori kivégzőeszközt. hogy azok a világvégét hirdető fantazmagóriák.

de nem is akadályozta. ebben kioktatják az ijedt és tanácstalan bártfaiakat. Bagoly Ferencnek esze ágába se jutott volna. sértődött méltósággal írja Márki Sándor tolmáesolása szerint -. a pápának és főtisztelendő Tamás esztergomi érseknek akaratából gyűltek össze. bár tudja. de a nemeseket is. hogy az antifeudális mozgalom számíthat a szegények pártját fogó evangéliumi tanítás képviselőjének. Maga a városi tanács nem lelkesedett az ügyért. a kassaiak is egé sz ere jükkel fölkelnének a keresztény vért szomjazó hitetlenek ellen és ezt az országot megvédelmeznék. Már napok óta nyilvánvaló. a keresztesekkel. Neki. ahol őt papok fogadják. hamarjában nem is érti. A közvélemény mindeddig úgy érezhette. akik az egész országnak.. amit azonban másik döntésnek kellett megelőznie: Bakócz már többször is említett visszavonó határozatának. május 23. ha Bakócz a visszavoné főpásztori körlevelet ki nem bocsátja. Figyelemre méltó a kassai tanács viszonválasza is. mert nem titkoljuk el. a kassai városi közigazgatás udvariasan. okosan cselekszel. hanem azt legjobb tudása szerint végrehajtani igyekszik. Hiszen semmit sem tett ellenük. Még el sem jutott Dózsához Tamás érsek levele . Jobban szeretné tehát. pápai legátus. Befogadta a keresztesek követeit. Bagoly tisztelettudó. 24-én. szerdán Békésen kapja kézhez. Az a tény . az uralkodó mindaddig mégsem tesz központi intézkedéseket. spontánul tört ki Budán." Ezt a hadjáratot a május 2g-re összehívott nemesi tanácskozás határozta. Szinte bizonyos. most is barátságban élűnk velük". hogy országszerte így folyt a keresztesek toborzása. pap küldi Szűr Lőrincet Kassára. máris országos zavargások törtek ki. és fegyvert akarnak emelni rátok. a keresztes sereget feloszlatta~A feloszlató körlevél kelte: i5i4. hogy ilyen felkelésre nem kerül sor. de befogadta az előlük menekülő nemeseket is. az udvar és a kormány védelmében jelentékeny karhatalmi erők összpontosultak. és mint mindenkor. Dózsa ezt'xnásnap.és mindannyiuk . Figyeljük meg. kedd. A mozgalom szervezői és irányítói papok.középkori szokások szerint . Szeretné tudni tehát. ahol még csak keresztes seregek sem tartózkodtak (Száleresi Ambrus háromezer főnyi csapatteste Pesttől délre. akik "most nálunk vannak feleségeikkel és gyermekeikkel együtt. Ez akkor történt meg. hogyha ők.s ezzel a Dózsára ruházott hadseregparancsnoki tisztség visszavonása -.az ügyek az egyház kezéből a világi hatalom kezébe nem kerülnek. de hallgatólagos tűrésére. míg a pápa katonái meg nem szűnnek a pápa katonái lenni. de határozott levélben válaszolt Göncről. illendőbb volna. Fennmaradt a kassa i tanács (tehát nem a papság!) levele a bártfai tanácshoz. amikor Tamás érsek. vagyis amíg . a Duna túlsó partján táborozott). A felkelés Dózsa tudta nélkül.közvetlen célja a földbirtokos nemesség előjogainak megszüntetése.amire Szür Lőrinc és a kassaiak esetével kapcsolatban . hogy erre-arra vonulgasson szerte az országban. és ahol az uralkodó. hogy a keresztes hadjárat önkéntesei a birtokos nemesség ellen fordultak. mit is tegyenek: fogadják be a keresztesek toborzóit. ha az érsek úrtól parancsot nem kap. milyen óvatosan jár el a magyar kormány ebben a kérdésben. hogy a keresztesek ellen nemesi túlerő készülődik: "Ha társaiddal együtt megfogadod tanácsunkat. éppen abban a városban.Elképzelhető. óvatos elutasításuk voltaképpen figyelmeztetés. Bagoly tehát makacsul ragaszkodik a keresztes had alapelveihez. Márpedig az érsek úr parancsolatát ő semmi esetre sem akarná megszegni. Amikor Bakócz visszavonó rendeletének híre terjedt. ha nem izengetnének neki efFéléket és nem fenyegetnék a szent kereszt hű szolgáit. hogy Dózsa . de határozottan távozásra szólította fel Szür Lőrincet és Bagoly Ferencet. hogy mi bajuk van vele és barátaival. hogy az országnak főnemesei ellenetek hadjáratot indítanak. miért fenyegetik őt. az egyháznak ha nem is helyeslésére.

kapcsolatot tartanak egymással. . A helyzet annyiban rendkívüli. feldúlták a káptalani hivatalokat.x3iát -.Dózsa alól minden eddigi jogalapot kihúzott. kínzás. Most már senkinek semmi kétsége nem lehet az iránt. lVem tudjuk .élvező katonai intézmény. Most már senki sem áltathatja magát azzal.legalábbis jómagam nem találtam nyo. bárói és egyéb nemesei a király őfelsége udvaránál gyülekeznek" Dózsához megérkezik Tamás érsek parancsa. hogy az egyház védnöksége alatt álló seregben szolgál: e perctől kezdve minden együttmaradó katona a hatóságok szemében üldözött bűnöző. amit egy ízben a pesti táborban már megtett: egybehívatja a sereget. ezután megy haza: börtön. és szabad választás elé állítja katonáit. A parancsnokok ismerik egymást. és megostromolták a ferences és domonkos kolostorokat. Először összegyűltek mint keresztes vitézek.. hogy Bakócz és Dózsa a hadvezéri kinevezés óta találkoztals vagy eszmét cseréltek volna. hogy alig terjedt híre Tamás érsek visszavonó körlevelének. magasabb parancsnokok által irányított embertömeg alakul át szemünk láttára forradalmi fölkelő sereggé. Elment hát a köznép ebbe a két budai klastromba : Szent János mezétlábasaihoz és a prédikátor rendbéli Szent Miklósba. nem megyünk többé hozzátok templomba. A főrendekhez tartozó nagybirtokos főpapsággal ugyanis. feltámadtak ellenük és mondták a barátoknak: Meddig fegyverkeznek még az urak és a nemesek? Nem hiszünk többé prédikálástoknak és éneklésteknek.szabad prédaként bánhattak a keresztesekkel." Ez a budai felkelés . A király sem támogatja őket. az egyház jóakaratát . többnyire hordszékben cipelt Perényi nádort és kíséretét fejvesztett menekülésre kényszerítve. a köszvényes és így nehezen mozgó. mivel azok kaptak utasítást. hogy tudniillik az alsóbb papság egyértelműen támogatta a keresztes hadjáratot. és ellenőrizni tudják az ország jelentékeny hányadát. hogy ezt megtorolják. hogy a rabszolgasorssal csaknem egyenlő jobbágyi sorból csak a fegyveres felkelés útján lehet menekülni. minden magyar országlakos egyenlőségét. szabad préda. mint sokan hitték. kicsikarják elemi jogaikat a nemesektől. mint láttuk. Azután elhatározták. felolvastatja a legátusi parancsot.. Míg "az ország főpapjai.bár előbb-utóbb várható volt ilyesféle érseki intézkedés . De akármilyen személyes kapcsolatuk lehetett is: ez az utasítás . Dózsa tehát ismét azt teszi. a néppel kapcsolatot tartó alsó papság szinte egyértelműen szemben állt. s a törökellenes háború végső célkitűzését nem feledve mint különleges helyzetet . a budaiak máris megrohanták a város erődítményeit. Mindenki elszántan együttmarad. feljogosíthatta a közvéleményt ilyesféle reménykedésre. valóban rabszolgasors vár rá. néhány bástyát elfoglaltak. Eötvös óta el szokás tűnődni azon.rámutattunk -. és visszaállítják "a régi szabadságot". hogy a visszavonó intézkedést az ország valamennyi egyházmegyéjében kikézbesítsék.bár a Bornemisza János és Tomori Pál vezényelte karhatalmi alakulatok huszonnégy óra alatt leverték . Tény mindenesetre.. A német kereskedő többször idézett és röpirat formájában kiadott levele erről így emlékezik meg: "Most a bíboros parancsára két magyar klastromnak kell járnia és hirdetnie. nyílt lázadó. berontottak a nádor hivatalába. hogy egy katonailag szervezett. hogy a keresztes hadat visszavonták." Most már a legátusi feloszlató parancs után . Aki most.magát az államhatalmat és a központi kormányzatot veszélyeztette. Szervezett reguláris katonai erő velük szemben sehol nincs.. Ezért az uralkodó nemesi gyűlést hívott egybe: "Prelati et barones ceterique nobiles et ~roceres regni Hungariae nunc adud regiam Maiestatem constituti. hogy Dózsa milyen ügyetlenül nem élt ezzel a hihetetlen lehetőséggel.és. erre rájuk támadtak a földesurak. Nincs mit tenni: "gyerünk a békavérekre". Az érsek erre elrendeli feloszlatásukat és seregük így törvénytelenné válik. fegyverrel ellátott.

Ez a lehetőség gya korlatilag kivihetetlen. Mi a célja és melyek a lehetőségei i5r4. és a chiliasta eszmék. egy fellángoló polgárháborúban az ellenőrzést hamar elveszítheti csa patai fölött. A háború előrehaladtával. akkor is csupán Dózsa és vezértársainak személyi hatalma növekedett volna. nem is szólva egy ilyen esetben várható nemzetközi összefogásról. -i helyzethez alkalmazkodva az egyes csapattestek körletében az abszolút hatalmat biztosítani. Valószínű. hogy az ország földbirtoktömegének túlnyomó részét birtokoló két tucatnyi bárói családtól a kisnemességnek és a parasztságnak némi jólétet jelentő földet szerezzen. május 24-én. helelőtlenség lenne ugyan Hunyadi János példáját Dózsáról szólva eltúlozni.az eddigi tények ismeretében elvethetjük. Ezt a lehetőséget . katonailag rendezetlen vonulása. Nem ez volt a célja Dózsa Györgynek. hogy Dózsa Gergely ennek a változatnak a híve volt. hogy kettejük pályájának indulása némely tekintetben figyelemre méltóan hasonló. B) Az eredeti szándék szerint a török ellen vonulni. a legátusi visszavonó körlevél után még nem volt előre látható. C) Helyi harcokban felőrölni a nemesség ellenálló erejét. leváltott hadvezérnek az ország katonai meghódítása nem lehetett a feladata. Marad tehát mint egyetlen reális változat: a C lehetőség. hogy erélyes. Jutalmul földet kapni. azt akarta. a nem jelentéktelen sereggel rendelkező. s így a főnemességet engedményekre kényszeríteni. Végül is lényegében arról volt szó. És ha igen. . de ez i 5 i 4. de a székváros és a központi hatalmi szervek ellen nem irányuló katonai fellépésével kicsikarhat bizonyos engedményeket. a célt: a paraszti érdekek érvényesítését nem érhették volna el. de annyi tény. sőt a kisnemesség növekvő rokonszenvét. s ezek után győztes sereggel visszatérni. katonai sikereket elérni. mely a felkelés azonnali vérbe fojtását jelenthette volna. elvégezte azt Zápolya). valamint a "hát akkor puszt uljon velünk együtt mindenki" szemlélet érthetően egyre inkább előtérbe nyomult. Dózsa akkor viselkedett volna egy forradalmi sereg hadvezéréhez méltatlanul. De ezt a sereget most már nem lehetett a török ellen vezetni. ez öldökléssé. júliusban persze az ilyen remények már illuzórikussá váltak. Lehetőségei ~1) A székváros és a fontosabb királyi várak meghódításával a Magyar Királyság birtokban étele. a május 2q. május 2q. ha azonnal országhódító hadjáratba fog. mészárlássá fajulhatott volna. Ezzel szemben joggal számíthatott arra Dózsa. Képzeljük magunkat Dózsa György helyébe. A központi hatalom. bízva a királyi udvar tétlenségében. de május végén a Dózsa elleni királyi katonai akció megindítása előtt .Holott inkább azon kellene töprengenünk: micsoda kiváló hadvezér veszett el tizenkét esztendővel Mohács előtt egy értelmetlen mészárlásban. hogy a parasztság részt kapjon a hatalomból és jólétből. Egy csak kicsit is sikeres törökverő hadjárat megerősíthette volna Dózsa hatalmi pozícióját. Jól erődített várak sorát lehetetlen elfoglalni.Dózsának. Később ugyan mindez mégis bekövetkezett (a cseh segélycsapatoknak már nem is jutott feladat. Dózsa eszerint cselekedett.amelyet néha még a parasztháború méltatói is titokban a legvalószínűbbnek szoktak tartani . Látványos katonai sikert velük elérni szintén aligha lehetett. s kedvezőbb megművelési és bérleti lehetőséget biztosítson számukra. ismerve az alsóbb papság. Elvileg ezt a változatot sem szabad figyelmen kívül hagynunk. a királyság megdöntése értelmetlen. Az ország katonai birtokbavétele ilyen sereggel reménytelen vállalkozás.-én? Célja: a paraszti érdekek erőszakos érvényesítése a Magyar Királyság területén. D) Egy sérelmei miatt jogosan felbőszült tömeg minden útjába eső nemesi tulajdont pusztító.

hogy hány falu hány jobbággyal tartozik uralmuk alá. hogy megérthessük: milyen céltudatosan törekedtek a jobbágyfelkelők céljuk elérésére. Dózsa tömegbázisa kétségkívül itt volt a legnagyobb és a legszilárdabb. de távolabbra nem merészkedtek. Ceglédhez ha sonló mezőváros pedig egész sereg volt ezen a vidéken. ________ _. nagy műveltségű Ambrus dévaványai plébános Dózsa táborában.Dózsával öt csapattest tartott szerves kapcsolatot. Pest. Dózsa eszméinek legfőbb és leglelkesebb terjesztőjévé váljék. miért gyújtották fel az irattárakat: egyrészt megsemmisültek a földesúr bizonyítékai.hihetőleg központi elgondolásnak engedelmeskedve igyekeztek körletüket katonailag biztosítani: a fontosabb erősségeket elfoglalták. intenzív eszmei felvilágosító munkát végeztek. a legkomolyabb ellenállást a bácskai és az erdélyi csapattestek tanúsították. másfelől megsemmisültek az éppen ekkoriban nyakra-főre hamisított földbirtok-igazoló nemesi oklevelek.többek között . akárcsak Cegléd.amire ilyen nyomatékosan először Féja Géza mutatott rá Dózsa-könyvében -.) Itt bukkan fel a Krakkóban végzett.____-----. Ezt nem a később számos véres tettet elkövető paraszti sereg szerepének utólagos szépítése miatt hangsúlyozzuk (ami nem is volna reális.jóval Dózsa meggyilkolása után! . ismerje el kövétéléseik jogosságát. általában felszólították az ott lakó nemesurat: _csatlakozzék hozzájuk. A felgyújtott kastélyok hátborzongató képe azért kísért _ _. Május 25-én Békésről elindult Csanád püspöki székhely felé. 3. A máramarosi felkelők és a már ismert gönci Bagoly Ferenc júniustól kezdve mintha Dózsától függetlenül működtek volna. amelyeket a jobbágyfelkelők mindenütt azonnal megsemmisítettek. Heves megyében és környékén: Pásztó -Feldebrő között. A felsoroltak közül. 4._-__. egész lakosságával Dózsához csatlakozott. a hajdani . hiszen ez a véres kor nem riadt vissza a kegyetlen erőszaktól). nP~lakóhelyhez értek. Száleresi pesti táborát és a pásztói csapatokat június elején jelentékeny királyi és püspöki erők verték szét. Észak-Dunántúl: Veszprém-Győr-Székesfehérvár háromszögében. hogy Dózsa seregének vonulását mind ez ideig nem kísérték azok a véres bosszúkicsapongások. Bihartól Kolozs várig. Dél-DunántúlBácska: Tolna-Bács vonalában. Hogy ez a vidék társadalmilag mennyire haladott volt.könnyűszerrel és viszonylag békésen számoltak le a nemesi bandériumok. -Ha ezt megtette.u ~r.bennégett a felgyújtott kastélyban. (Meg is torolták ezt a nemesi bandériumok. zavartalanul haladt déli irányban a Maros `felé. hogy talán még Lőrinc papot is megelőzve.e parasztháború utólagos . Dózsa aránylag csekély ellenállásba ütközve. mert valóban s_o_k helyütt égték a kúriai és kaptalapi irattárak. Ozorai Imre vitairata is bizonyítja. azt .az első önálló fogalmazású magyar nyelvű könyv. Aba Sámuel egykori nemzetségi központjában. Éggébként irattárat_gyúitották fel. 5. Nem térünk ki újra Cegléd jelentőségére._. (Egy esetről tudunk. A parasztok dühe tehát elsősorban az irattárak . nem bántották. Mezőtúr.Apróbb helyi gócokat nem számítva . hanem inkább azért. Erdély. Ozorai e környék mezővárosi lakossága számára írta az egyházi reform szükségességét bizonyító írását a harmincas években.__.s ilyenekkel teli volt az ország! . amelyekkel általában a parasztfelkelőket vádolni szokták. A csapattestek parancsnokai . H~.erős huszita fészekben.Székelyhídon . A térképen nyugat felől keleti irányban haladva: z. 2. de nem mindig a kastélyok a bennlakókkal. a Veszprém környéki felkelőkkel . mint látni fogjuk.~~" '-Itt kell ismét hangsúlyóznürik .leírásaiban. amikor egy család .____ __.) Az előző fejezetek ismeretében értjük. kalandokba lehetőleg nem bocsátkoztak. hanem csupán az irattárak.

eddig háborítatlanul haladó élén. De ilyen kastély ezen az alföldi vidéken alig akadt. Balogh pedig vágtatott Dózsához. vagy a főnemesek várszerűen kiképzett kastélyaikba zárkózva ellenálltak a támadásnak. Tudósítások szólnak arról. s ez volt messzi környék központja. a pápa szavának ellenszegült. mámorból ki se józanodva. hát még a rokon Csáky püspököt meg a nagyhatalmú temesi grófot. mint a közeli Nagylak uradalmi kastélya. meggyújtatta.a keresztesekhez.túlértékelte könnyű győzelmét. A dáridó végén mélyen elaludtak. Amelyik nemesúr kastélyába zárkózva fegyveresen ellenállt. ha nem is közvetlenül a Maros partja mentén terült el. A kiszáradt kastélyárokba rőzsét hordatott. A hadi tapasztalatokkal rendelkező hivatásos katonák pillanatok alatt szétverték Balogh meglepett embereit.yvendégszerető Jaksics családdal. Báthori István temesi grófot. Mi sem látszott alkalmasabbnak egy ilyen győzelmi torra. és Báthori huszáraival együtt rajtaütött Dózsa seregének Balogh István tanító vezette. Az ilyen nagyobb várakat a keresztesek kikerülték. Ostromra se volt szűkség. Az igazán gazdag bárókat a keresztesek vagy nem is találták otthon (mint például Georg von Hohenzollern brandenburgi őrgrófot. hogy az uradalom nagyrészt huszita jobbágyokból áll.) Szinte regénybeillően kerek így a történet: a keresztes hadak azt a püspöki kastélyt ostromolják. hogy hány nemesúr csatlakozott önként . Ezt pedig meg kell ünnepelni! Amúgy főúri módra. akár tovább se menjen. azok szanaszét futottak. hogy mi történt. melynek tulajdonosa a hadjáratnak. Csanád elfoglalását mindenképpen jelentős lépésnek szán haha Dózsa: itt trónolt a gyűlölt Csáky Miklós püspök . Ha Dózsa itt megveti a lábát. akiket egy Jaksicsné telepített ide. hosszas ostromlásukkal egyelőre nem bíbelődtek. e vidék egyik leggazdagabb földesurát). . úton Csanád felé. Báthori pedig.~. annyira rokonszenveztek a keresztesekkel. és megtagadta volna egy ilyenkor járó pénzösszeg kifizetését. benne. sikerült az egész szedett-vedett keresztes hadat megfutamítania. hogy Dózsának személyes ügye volt Csákyval: a vitézi tettéért kapott jobbágytelek a Csanádi egyházmegyéhez. Így jutott Dózsa központi seregének előőrse május 26-án. tehát Csákyhoz tartozott. Segítségül hívta a katonailag e vidéken illetékes főkapitányt. jelenteni. a Marostól nem messze fekvő Apátfalva községhez.és Csáky . amennyire szenvedtek e mostani Jaksics úr alatt. Csáky viszont Budán még a bulla kihirdetése előtt kigúnyolta volna Dózsát. Mindezt azonban Csáky Miklós is végiggondolta és felkészült Dózsa György fogadására. lényegében mégis átellenben van Csanáddal. Csáky nem volt katona. Ezek a huszita jobbágyok pedig. . A szegényebb. (Régi krónikák azt is tudni vélik. Vendéget mindig szívesen láttak.7r-ben menekült Szerbiából a török elől Magyarországra. a csanádi káptalan. Talán azt hitte. azt persze kegyetlenül megölték vagy elkergették. otthon tartózkodó kisnemesek viszont szívesen csatlakoztak hozzájuk. Feltűnő azonban. Báthori . magyar módra. Közülük is nem egy szökött annak idején Dózsa György seregébe. amíg a nemesség nem enged a jogaiból. itt volt az ország egyik legnagyobb nemesi okirattára. . és Dózsa ezért személyesen is haragudott Csákyra. A gróf meg a püspök álomittasan. Mátyás királyunk telepítette őket a Maros folyónak ebbe a szép szögletébe. Dózsa György május 27-én hajnalban ért Nagylak alá. nem volt valami hadvezéri lángelme. Ez különben szintén érthető.ellen irányult. aki megtagadta a pápai bulla kihirdetését! -. Arra senki sem gondolt. egy szál ingben menekült. Apátfalva.ha nem is mindig jószántából . mint már említettük. Kacagva nézték a huszita cselédek.az egyetlen. Kacagva nézte Dózsa is. (Kivéve a Felső -Tisza vidékét). Csáky püspök rokonaival 1 A Jaksics család tq. hogy ilyen eset viszonylag ritka volt. ~~Nagy mulatást rendezett a sánta Báthori meg a szoknyavadász Csáky püspök a nagylaki Jaksics-kastélyban. maga is huszita érzelmű lévén.

könyörületességet és megértést kért volna Dózsától. helyesebb. Ezek a papok úgy gondolhatták. Egyik ilyen tény. Csáky püspök nem járt ekkora szerencsével.mint erről már többször szólottunk . hogy ha Dózsa őt elengedné. mint ahogyan a Balogh István csapatára rátámadó Báthori tettét sem igen nevezhetjük üt kötetnek. Többen a Dózsa és Csáky között lefolyt szóváltást is megírják. bűneit egy keménykezű uralkodó maga kérte volna számon. hogy ez a püspök az ő feleségét .annak idején. hogy a nyilvános tárgyaláson olyan tanúk is jelen voltak. Amennyire a fennmaradt leírásokból és tudósításokból kitűnik. Mondhatnánk. és meg sem állt Temesvárig. annál is inkább. nyilvánosan hallgatta ki és ítélte el. mint rossz. Ekkor előlép a tömegből egy kereskedő (figyelem: kereskedő a jobbágyfelkelők között!) és felkiált. mire az feldühödve jelt adott a püspök kivégzésére. elfogták. itt kerestek menedéket. hogy ez volt Dózsa György első csatája. A másik ilyen tény. Csáky Miklós a 27-érői 28-ára virradó éjjel kilopózott a kurucok által körülvett püspök i palotából. átúszott vele a Maroson. hogy mi is elképzeljük e humanista szóvirágokkal ránk örökített szóváltásnak egy újabb változatát. az események másképp fordulnak. hogy ez a tömeglélektant kiválóan . hogy ha Csáky és Báthori nem támad könynyelműen Dózsára. Porig égett. az egyházi előírásoknak fittyet hányt. nyilvános tárgyaláson hallgatta ki a püspököt.bcísztort meg kell büntetni. hogy Csákyt Dózsa az egybesereglett tömeg előtt. aki főpásztori hatalmával visszaélt. illetve elképzelik. sértegetni kezdte a keresztesek vezérét.persze ösztönösen .Dózsa seregének ideológiai vezérei az alsó papságból kerültek ki. az erdélyi hegyek közé indultak. hogy itt és ekkor ütközött meg először Dózsa György keresztes hada nemesi bandériumokkal. maga a pápa is tanújelét adta vele szemben elégedetlenségének. hogy Csákyt mint a vallás megcsúfolóját. Errefelé kóválygott Báthori István is.Aztán visszafordító katonáit Csanád ir ányába. Ott áll az eddig személyesen szinte láthatatlan. akiket Csáky becsületükben sértett meg. mert ezekről ritkábban esik szó. a még füstölgő romok között. mint Krisztus egyházának árulóját. majd látva és hallva Dózsa rendíthetetlen bosszúvágyát. Ráadásul a pápa hirdette keresztes hadjáratot is negligálta. ha a tényeknél maradunk. Megfigyelhettük. akkor. mint jeles orátort. kőfalak se védték a várost. később meghálálná. órákig feküdt eszméletlenül. ispánjai és katonái révén azonban annál ismertebb Csáky püspök Csanád piacán. Dózsa az egybegyűlt sereg előtt. mint imént már mondottuk. Emberei nekifeszültek az evezőknek. amelyek hatására annyi rágalmat fecsegtek a kurucok vérengzéseiről. és az égő városon keresztűt surranva. A harmadik tény. az érveket és ellenérveket egyaránt ismertetve hozott meg. felismerték Csákyt. Annyi azonban tény. A negyedik tény. megkötözték. sőt tiltotta. Csanád azonban nem volt erődítve. most játszódnak le azok a véres események. amikor még szó sem volt parasztfelkelésről. hogy . vagy ha már rátámadt üldözi is Balogh Istvánt. eszerint Csáky először szónoki képességeit összeszedve . Lehet. egy azonban ütött a bosszú és a leszámolás órája. Csáky addigra megbújt Csanádon. sőt a vallást sem gyakorolta. a Csanád alatti ütközetben megsebesült. de nemigen lehetett ez csata. aztán észrevett egy arrafelé bóklászó gazdátlan lovat. A Maros partján portyázó keresz tesek észrevették a sebesen surranó magányos csónakot. Semmi értelme. burkoltan azt is éreztetve. őt bízták meg a rranciaországból érkezett Anna királyné üdvözlésével . nagy nehezen fölkínlódta magát a hátára. a Maros partján csónakba szállt. hogy Csáky az ország leggyűlöltebb főpapja volt. Dózsa elé vezették. utánaeredtek.ismerő hadvezér minden fontos döntést nyilvánosan.

nekiment s átfúrta fehérlő testének belső részét fene duma karóval és a szegény testet fennhagyta magasra meresztett hosszú karón s kilyukadt bőréből béle kifordtclt. hogy így következett be: nevezetesen.a lefejezés mellett ez volt a kor leggyakoribb kivégzési módja. akinek saját gulyája van. Ravazdy. Vegyük szemügyre Ravazdy Péter környékbeli földbirtokos esetét. és akinek földtulajdona ugyan nincs. tény azonban. et ille mercator captus est Budae crudeliter excruciatus est. ahol a parasztság állapotát és a szabad költözködési jog egyre sűrűbb lábbal tiprását ismertetjük. Molnár Erik korábban szintén idézett szavai igazolódnak: a jólétből . Stieröchsel kanonok borzadva -gyönyörködve írja le a véres eseményt: Ostoba hóhér jött. az r 5 iq. s aki ezt a gulyát.részt kérő gazdag parasztot látjuk. ebben a viszonylag korszerűen vezetett uradalomban jobban érezték magukat.) Ha az olvasó nem restell az előző fejezetekhez visszalapozni. vagy ugyanekkor kézre került főnemest is kivégeztetett Dózsa. in palum subtraxerunt. Ravazdy Péter azért bánt el így a Kis fivérekkel. Márki Sándor e jelenet leírásánál: "regény és drámaíróknak való adat!" Hogy a név szerint nem ismert kereskedő e fellépése milyen jelentős mértékben járulhatott hozzá a Csanádi püspök kivégzéséhez. aki valószfnűleg Csáky csónakjában menekült. Budára hurcolták és kivégezték őket.támadt először Dózsa seregére. mégis meggazdagodva. ekkor azért. hol mindenütt lappanghatnak a Dózsa-háború írott emlékei. nem restelli a messzi Pest városába hajtani (ahol hihetőleg viszonteladók fogják megvásárolni. qui uxorem cuiusdam mercatoris vi sitii pro concubina usurpaverat. Már ez is regényes körülmény. Csákyval egyidőben néhány vele együtt elfogott. hogy Csáky . Ravazdynak. Májusban másodszor is elfogatta és megkínoztatta őket. mutatja. hogy az elvileg és általában elmondott helyzetnek egy szinte már túlságosan is pontos példájával állunk szemben. akkor láthatja. a Kis fivéreket pedig Asszonylakán megkínoztatta és kirabolta. mert azok elköltöztek tőle Georg von Hohenzollern brandenburgi őrgróf közeli birtokára. törvényesen biztosított jogaira hivatkozva egy szomszédos. hogy körülbelül ugyanekkor Mezőtúron. hogy Csáky támadta meg Dózsát és nem fordítva.és Báthori . hiszen nem is lehet (a föld ez esetben Ravazdy Péteré). szerinte emberségesebb vagy az ő igényeinek megfelelőbb földesúrhoz költözik. aki a bécsi udvari könyvtár egyik kódexének bekötési táblájából kiáztatott krónikafogalmazványban bukkant nyomára. Ezek az események határozták meg Csáky Miklós sorsát. értékesítette. a föld birtokosának nem jut más az eszébe. mint hogy kínzással és rablással álljon bosszút a máshová szegődött mezőgazdasági szakmunkásokon.tőle elragadta és ágyasának használja. ha Dózsa Csanád alá ér) mindenképpen bekövetkezett volna. Ravazdy az öt testvértől elvette az ökörcsordát. amikor ez az öt jómódú paraszt ökreit hajtotta a pesti vásárra. hogy ezt a kereskedőt a parasztfelkelés leverése után elfogták és megkínozták. Dózsa Csákyt karóba húzatta . A hatodik tény. A közlés bennünket érdeklő részlete így hangzik: "Episcopum Csanadiensem.. (Pedig itt is csak jobbágyok maradtak. mert beálltak a keresztes hadba. z 5 r q.és a hatalomból .. (Ezt az adatot igo5-ben közölte több más. hogy jobb árat kaphasson érte. Csehországba vagya Velencei Köztársaságba továbbadni).-es parasztháborúra vonatkozó följegyzéssel együtt Kluch János. Ez a drámai jelenet megpecsételte Csáky Miklós sorsát. Ilyen összeütközés előbb-utóbb (legkésőbb akkor. Dózsa legbiztosabbnak érzett "hátországában" egy arra portyázó nemesi bandérium elfogta a vezér néhány hívét. azt az a körülmény is mutatja. Nemhiába kiált fel Dózsa életrajzírója. . és valahová Németországba. tavaszán katonáival rajtaütött Kis Gergely jobbágyon és négy testvérén.") Az ötödik tény.

Valószínű. aki a tavasszal olyan erélyesen . jutalmul. mint veretett félholtra tizenhét jobbágyot büntetlenül. hogyan került ez a szerencsétlen Telegdi . Ravazdy Péter alispán Csákyval és Báthorival együtt ott mulatott Nagylak várában. Már eddig is láthattuk. aki hiába volt nagy hírű nemzetközi jogász (mérhetetlenül nagyobb jogtudós. az egyre reménytelenebb csődbe kerülő nemesúr pedig törvényellenes módszerekkel igyekszik védekezni és hatalmát fenntartani. zsarnoki és nyúzó földesúr volt. miféle veszedelmek várnak a nemességre. (Telegdi i5o2-ben XII. hogy bizonyítottnak érezzük: Dózsa.) Holott a keresztesek valószínűleg egyáltalán nem voltak informálva Telegdi közszerepléséről és az állami szolgálatban szerzett érdemeiről (bár azt alighanem tudták. Bács százhúsz falu jobbágyai szenvedték mégis ostorát. Arad. melynek hatására a jobbágy a keresztesekhez áll és jogainak kivívásáért fegyvert ragad.éppen a felkelés gócpontjába. És előadja. fgy ért véget a "külföldi királyok előtt ismert és kedvelt férfiú" élete. így uralta a vármegyét.fme a tipikus konfliktus. mint támadott rá a többi szénagyűjtő parasztra is. hogy . hogy Dózsáékat ehhez képest nemigen érdekelték Telegdi kincstartó uram országos és nemzetközi érdemei? Különben nem egészen világos. az ellene szervezkedő főnemesi ellenállás középpontjában. Henrik angol király között. Megbüntette azokat. és itt csípték nyakon a kurucok. a Telegdiek és a többi család is összejárt. Borovszky Samu írja róla Csanád vármegye története című munkájában ( r 8g6) : "a szegény jobbágyot ő sem vette semmibe". Csanád. hogy a szintén e vidéken birtokos Telegdi éppen olyan kegyetlen. Gellért püspök ősi székvárában. Csoda-e ezek után. amiért egy kényes jogi viszályt eligazított a francia korona és VII. vagy tán onnan visszatérőben ejtette útba otthonát. pénzüket is elrabolva. Hasonló okok miatt végezték ki Dóczy Györgyöt. ügye országszerte diadalmaskodik. sőt a feliratot is rávésette: "külföldi királyok előtt ismert és kedvelt férfiú állíttatta magának és utódainak ezt a követ". mint Ravazdy Péter vagy Csáky Miklós. akiket mély meggyőződése szerint meg kellett büntetni : Csáky püspököt és társait. Orosz Andrást. Abba a sírba temették.aki olyan ékesszólóan fejtegette. Ambrus plébános és a keresztes sereg e vidékre vagy a szomszédos vármegyékbe való többi katonája egyetlen nagy famíliának tekintette a kivégzetteket.gondoljunk a korábbi fejezetekben leírt familiáris függőségi rendszerre Dózsa és hívei úgy érezték: Csákytól Ravazdyn át Telegdüg egyetlen családi érdekszövetséget irtottak ki és büntettek meg. ha a keresztes hadat összegyűlni engedik .és olyan jövőbelátóan kelt ki a keresztes hadjárat szervezése ellen: Telegdi Istvánt. Láttuk. Dózsa tehát Csanádon van. hogy mint gyújttatta fel Telegdi Kis Fórizs jobbágy szénásszekerét. Lajos francia királytól is nemesi rangot kapott. Csoda-e. Tornaijai Mihályt és az egykori kincstárnokot. hogy Telegdi ellenük foglalt állást). valamint mert Telegdi nemzetközileg elismert és tekintélyes jogász-diplomata hírében állott. a Dóczyak. de négy vármegyében . hogy a Jaksicsok Csáky rokonai (egy Jaksicsnak Csáky Katalin. hogy ez a történet is népmesébe illő fordulattal végződik: maga Kis Gergely kísérte Ravazdy Pétert a vesztőhelyre. viszont annál pontosabb értesüléseik lehettek arról.Bihar. fejcsóválva szokás napirendre térni kivégzése fölött. amit még életében ő maga állíttatott. Lőrinc pap. hogy megint valami külföldi küldetésre készülve. Torpay Miklóst. Állítólag oszlophoz kötözve nyilazták agyon. mint az ügyeskedő Werbőczi). a püspökkel együtt szökött át május huszonhetedikén hajnalban Csanádra. Annyit tudunk. Mivel Telegdi a kormány legtöbb tagjához képest tisztességesen politizált és közpénzek sem tapadtak a kezéhez. és nem érdemes családtörténeti összefüggésekre és kapcsolatokra hosszadalmasan kitérni. Csáliy püspök húga volt a felesége) . mihez fog ezután? . sógorságot-komaságot tartott.

másrészt követet küldött Dózsa táborába. s amiről legkésőbb június elsején Dózsa is feltétlenül értesült.. ők csak a . verje szét a keresztesek pesti (gubacsi) táborát. A nemesi gyűlés május 29-én és 30-án ülésezett. hogy ott volt és maga is erősen támogatta az ellenhadsereg ügyét. Bezárkózott Temesvárába. mi viszont uraságodnak adunk segítséget. Hiszen Zápolya. beteges.a parasztok oly veszettül és oly dühösen támadnak. hogy Dózsa ellen katonai erővel kell fellépni. a budai helyőrség parancsnokának. nem húz-e titokban a Jagellopárt főurait. Ezért hát háromfélelcépp intézkedett. Zápolya? Isten őrizz. úgy megijedt.. egy velencei jelentés szerint viszont: "il Cardinal Strigonia non si sapeva doz~e fusse" . sőt tekintélyes pártja által a trónra jelölt főrend: ki tudja. kézben tartott. Tulajdonképpen magának a nádornak kellene ilyen fontos küldetésű sereget vezényelnie. Ulászlónak tehát tudnia kellett.. de miféle hadat és kinek a vezérletével? Hosszadalmas vita. egyben esztergomi érsek visszavonta. köszvényes. hordszéken cipelik. és így ejtették el azt a Zápolya János erdélyi vajdát. amúgy is ő a déli végek főkapitánya. De hát a nádor. Akkor hát menjen Dózsa ellen Zápolya János erdélyi vajda."Hogy az esztergomi bíboros érsek hol lehet. Figyelemre méltó lépés.. bármennyire gazdag és hatalmas. Akkor hát marad a sánta Báthori temesi gróf. jól szervezett hadserege könnyűszerrel elbánna Dózsával. aki később mégis egyedül mutatkozott alkalmasnak e feladat végrehajtására. hogy uraságodnak hadinépe készen áll. Egyáltalán nem érdekelte a keresztes hadjárat. Annyi baj legyen.. hogy a kurucok rendíthetetlen hűséggel viseltetnek iránta. Ennek most már semmi akadálya. hogy elszaladt Valpó váráig. amit a nagylaki-Csanádi harcok. de Báthorit éppen most futamította meg Nagylaknál Dózsa.. egyes források tudni vélik.... akkor is Báthorinak kötelessége föllépni a Csanád megyében garázdálkodó kurucok ellen. Vladiszláv király meg egyenesen utálta. harmadsorra pedig parancsot adott Bornemisza Jánosnals.. hiszen a bullát a legátus. tehát az ő ellenségeit pusztító Dózsához? Zápolyát különben se szerették az udvarnál. Ismét új helyzet. valahol a Balkánon utazgatott. segedelmet és alkalmas oltal mat nyújtani szíveskedjék. oda bezárkózott és nem hajlandó előjönni. (Tamás érsek talán nem is vett részt ezen a megbeszélésen. Perényi Imre. hogy Báthori nem fog zöldágra vergődni ezzel a paraszti haddal. hogy ehhez foghatót a históriákban sem lehetett hallani vagy olvasni." Dózsához szamosfalvi Mikola Ferencet küldte a király. részben a magyar nemesség nevében a szomszédos országolt uralkodóihoz. Így jelölték ki a Dózsa ellen indítandó központi karhatalmi sereg parancsnokává Báthori Istvánt. Igen ám. és különben is legutóbb. Hanem a király maga is jól tudta. hogy. ítéletek és kivégzések napjai ban a budai nemesi gyűlés hozott. Mivel úgy hallottuk. Abban mindenki egyetértett. hogy Dózsa György és a keresztes had katonai megsemmisítésére nemesi sereget jelölnek ki. amikor a bulla visszavoná sakor a köznép megrohanta a budai kolostorokat és kormányhivatalokat.További lépéseit az a kormányintézkedés határozza meg. sőt veszekedés folyt erről. mert nem vett részt ezen a tanácskozáson. Íme egy segélykérő levél a magyar nemesség nevében Bertalan cseh herceghez ". Egyrészt leveleket íratott részben a maga. nem tudni. arra kérjük. Ekkor ugyanis elhatároztatott. az ő körzete Csanádhoz közel van. hogy uraságod is segítségre szorul.") Hadat kell tehát Dózsa ellen küldeni. Zápolya azonban még csak meg se sértődhetett. erélyesen vezetett. Ha aztán valamikor úgy jönne a sora.

" Érdekes volna tudni. hogy rémületet támasszon bennük. hogy egy vállrándítással nem szabad lít és katonáit leírni mint afféle elhullott férgesét. és letette a fegyvert. Istvánfl'y: "Amidén Bornemisza ezekre. mivel a tábor Dózsa által kinevezett vezére. mint Buda és Pest szemmel tartása és a keresztesek fenyegető jelenlétének az éreztetése. mert a háromezer főnyi sereget számláló gubacsi tábor szétverése valóban nem lehetett nehéz. és az is bizonyos. míg a kurucok az egyház védnökségét élvezték: nem mertek ellenük intézményesen fellépni. kapcsolatban voltak -e május 23-ig az érsekkel. kétségtelen. a vértesekkel és a többi sereggel követve őket. tehát nem csupán a szó szoros értelmében vett törökellenes keresztes vitéznek hitte magát. hogy Ambrus fegyverben maradt. illetve réteg gondolkodásának megfelelően nem értett egyet a forradalmibb tanokkal. nyomban támadást intézett ellenük. a többi csapattestekkel. mindaddig. hogy erre csak most. Amint így győzelmet aratott. Tomori vezetése alatt a harcra készen álló könnyű fegyverzetű lovasságot rájuk küldte.. legrégibb tábor megsemmisítésének híre elveszi majd az ország egyéb területein küzdő kurucok kedvét. hogy a többieknek elrettentő például szolgáljanak. a keresztes seregnek ez a Dózsa által tervszerűen hátrahagyott magva két -három héten át. A győzelem már csak azért sem lehetett kétséges. A parasztok nem tudták feltartani a mieink erős támadását. hogy tudniillik Ambrus polgár a mozgalmon belül annak jobbszárnyán helyezkedett el. aki a keresztes had egyéb dolgaiban meglehetősen szűkszavú. melyet körül szekerekkel erősítettek meg. Száleresi Ambrus pesti polgár "szelíd lelkületű és a tudományokban művelt volt. A rendezetlen tömeg nagy veszteséget szenvedett. Bornemisza néhány nap múlva. mit művelt ez a tábor. különösen a gyalogosok. pár órás véres és reménytelen harcban elestek. de annyi tény. s a mezőt szanaszét holttestek borították. sértetlenül Budára vezette vissza seregét: A foglyok egy részének levágták fülét és orrát. a budai zavargásokat. s maga is. hogy a gubacsi tábornak szerepe volt Dózsa elképzeléseiben. míg néhányukat. hogyan érintkezett a Csanád felé tartó fősereggel. A tábort. Ezeket azután kivégezték. ő is számított volna rá? Nem tudjuk. Lőrinc és a másik Ambrus itt -ott chiliasta eszméivel: igazat mondunk. de vajon elég -e ez? Kétségtelen. körülményesen részletezi a királyi karhatalmi erők nem nehezen kivívott győzelmét. miért várta meg Bornemiszáék támadását? Ha csak annyit szögezünk le... mintegy diadalmenetet tartva. e nemesi gyűlés után kerül sor. figyelemre méltó. és amint meglátta. a mieink elfoglalták és kirabolták. mi volt a feladata. hogy Tamás érsek visszavonó főpásztori intézkedésére sem oszlatta fel csapattestét. ha megtudják: a király is sereget küldött ellenük? Ezért kellett Mikola Ferencnek Dózsához sietni. nehéz és könnyű lovassággal közelednek feléjük. Talán a legközéppontibb fekvésű. Tomori Pál. valamilyen feladat későbbi elvégzésére készen állott.. Bizonyos. egyáltalán nem volt lázadásra hajlamos és zavart keltő ember. miként fogadták a visszavonó bulla hírét. Újabb bizonyíték ahhoz. akik nem tudtak úgy futni. hanem a vallásért vette fel a keresztet". amit már oly gyakran hangsúlyoztunk. Alig kísérelték meg a csatát. hogy bármilyen ferde szemmel nézte is az uralkodó osztály kezdettől fogva a keresztes had gyülekezését. tárgyalósokba kezdett. katonáit rendben tartotta. A Pesttől délre elterülő gubacsi keresztes tábor szétverése nem volt nehéz feladat. az ágyúkat kilövette . s a trombiták és dobok megszólaltak. De éppen. A keresztesek egy másik része azonban nem adta meg magát. még ha ez a feladat nem is volt több. hogy Bornemisza János és alkavezérei. Istvánfl'y. nem gonosz szándékból. De mit szólnak majd. s helyükből kivetve hátat fordítottak. kik gaztetteket követtek el. Tamás érsek is biztatta volna. máris megzavarodtak. hogy annak katonai megsemmisítéséig Száleresi .nemesi túlkapások ellen lázadtak. Batthyány Ferenc és Móré László kibontott zászlókkal. a király és a tanács parancsára a bíróságoknak adták át. amennyit ilyenkor szokásos. miért nem oszlatta fel táborát az első szóra magától. és a polgári osztály. és ha egyszer annyira jámbor volt ez az Ambrus polgár.

tehát letette a fegyvert. melyeket adatok és oklevelek híján a tudomány talán sohasem fog megfejteni. után is kitartott. Magyarországon már a szó szoros értelmében vett jobbágyi osztályon és rétegen túl egy polgárréteg is erélyesen. fegyveresen kért részt a jogból. és aki életre -halálra Zápolya János lelkes híve volt. Solymos . hogy az uralkodó fiát. mint a jobbágyokat. Dózsa Gergely kardcsapás nélkül nyomul előre. az ő fia. aki a kardforgatásban nem ismer tréfát. még nagy és jól védett uradalmak erődítményei is megnyitják kapuikat az ide küldött Dózsa Gergely katonái előtt. hogy Zápolya ilyen reményeket tudatosan keltett Dózsáékban. Vegyük ehhez még azt is. hogy tehát ekkor. akkor sem kell ilyesmin és Bodó Ferenc meg a hozzá hasonló kapitányok tettein csodálkoznunk. széltében-hosszában terjed a hír a keresztesek között: "Zápolya gróf titkos szövetségben van a keresztesekkel. Történt azonban valami. de akkor is marad az a figyelemre méltó tény. Az eseményekből arra következtethetünk. ami talán Mikola Ferenc küldetésével hozható kapcsolatba: Dózsa június első napjaiban.és előle megfutott. az a másik tény következik. A tényből.sorra meghódolnak." Maga Dózsa Gergely is ennek a meggyőződésének ad hangot. hogy Lippa kapitánya. felfelé a Maros völgyében. bár továbbra is tiszteletben tartotta az uralkodó személyét. akit az uralkodó a parasztvezérhez küldött egyezkedni. Éppen . hogy Zápolya hajlandó képviselni az ügyüket? Mint már annyiszor hangsúlyoztuk. a visszavonó főpásztori intézkedés és Zápolya támadása közötti hónap során az a hiedelem . a sereghez csatlakozik.) Lehetetlenség. a jólétből és a hatalomból. hogy ekkor iban. félelemből vagy rokonszenvből cselekedett volna így. Lippa. akiket ugyanolyan sérelmek értek a főpapság és a főnemesség részéről. Mint rövidesen kiderült.és biztonságérzet! . átáll. hogy Dózsa seregében.Báthori István ellen indul. leendő királyukat. hogy nem ingatta meg Dózsát szándékaiban. hogy Bodó Ferenc felsőbb utasítás nélkül. hanem csak László király. a Frangepán Gergely kalocsai érsek egyházmegyéjében küzdő Nagy Antal például ezt mondotta: "Senki úr Magyarországon nincsen. miért ne képzelhették volna hát a hiszékenyebbek. Ugyanígy nyilatkoztak a távolabb harcoló csapattestek parancsnokai is. hanem a Maros völgyében Erdély felé kanyarodik. Külön pikantériája a dolognak. Itt ismét a "vértelen forradalom" hírei lepik meg a késői krónikást: csaknem mindegyik udvarház megadja magát.és köznemesekkel. bár immár hivatalosan is az ő leküzdésével megbízott . A keresztes had ugyanis ekkorra már teli volt elégedetlen kis.terjedt el. (i526-ban is az ő katonái meg az ő hangos vivát kurjantásai döntik el Zápolya javára a királyválasztás ügyét.még arra is ügyel. közvetlenül Zápolya fegyveres beavatkozása előtt. hogy ezek az emberek egyáltalán nem érezték ügyüket reménytelennek vagy elveszettnek. Messze túljárunk már Aradon. sőt közvetlen személyi környezetében.Georg von Hohenzollern birtokai .maga is nemes ember! . hogy tehát elkötelezte magát a forradalom ügye mellett. ez végzetes tévedés volt. Még ha ki is kapcsoljuk azt a nem elképzelhetetlen lehetőséget. bizonyos. Nem tudjuk azt sem. aki szinte mosolyogva nyitja meg a nem is rosszul erődített vár kapuit a kurucok előtt. amiből viszont megint az a konzekvencia származik. Temesvárra. az a legérdekesebb ebben a paraszti hadjáratban." Figyelemre méltó a sorrend: Nagy Antal . hogy e lépésre őt gyávaság vagy megalkuvás vezette volna s nem a józan ész ítélete? Mondhatnánk. hogy titkok rejtőznek még itt. az a keménykezű Bodó Ferenc. a trónörököst is megnevezze. de ez is a könnyebbik válasz lenne. hogy Ambrus polgár május 2g. követeléseik teljesítését természetesnek és az evangélium szövege által alátámasztottnak vélték. Lajos és Székely György után ő. közvetlenül a Csanádi események után mégsem az elsőként ellene támadó . mire jutott ama szamosfalvi Mikola Ferenc Dózsával. Nagy Antal.állta a sarat. mintha Zápolya támogatná ügyüket. Csanád több mint száz kilométerre fekszik Lippától. Hogy nem örvendett a vérontásnak? Hogy úgy ítélte meg: a királyi csapatok egyenlőtlen küzdelemben lemészárolják őket. Ezek pedig pártjuk vezérének tudták Zápolya szepesi grófot.

tudja. ők kizárólag a lakosság lelki gondozását végzik. szellemi vezére pedig a püspök. De szorozzuk ezt meg akár öttel vagy tízzel: még akkor is semmi ez a szám. Turkevei A mbrus személye. nemhogy a parasztokon esett injuriákhoz képest. a kalocsai érsekség és a szerémi püspökség területén folyt. hogy ez nem keresztes had. meg a derék Istvánffy. mert .) Száraz tényként könyvelhetjük el tehát Marino Sanuto velencei krónikás adatát. itt hányták kardélre a legtöbb nemes urat. ferences ihletésű szegénység-mítosz helyett egy világos program kidolgozása. Úgy képzelték. akik makacsul ellenállnak a Habsburgok hódítási kísérleteinek. az ország vezetője a király. hogy itt csak egyet lehet tenni: harcolni a győzelemig. az tudja már. Valószínű.ha nagyon rövid ideig is . hanem ellenkezőleg: kibontakozik. melynek persze csak körvonalait sejtjük. ez sem az uralkodó. Stieröchsel és mások ránk hagyományozták. mindenki szabadon művelheti meg földjét. Nem is szólva arról. őszi megtorló országgyűlésen. hogy a forradalom ügye néhány hónapon belül elbukik. furcsa módon. a Csanádi véres események és a királyi tanács határozata. hogy ilyen hatalmas embertömeg ilyen kemény fegyelemben maradt. hogy a győztes nemesség mint vérengzett az elfogottakon. így például miféle gonosz vérszomjúsággal öldösték a gubacsi csatában elfogott kurucokat. sern a pápa . mint eddig: aki még most is a táborban van. bámulatos hőstetteket és katonai-politikai sikereket vívnak ki. hanem ahhoz képest. akiket e hadjárat során a nemesek közül megöltek vagy kivégeztek. Mivel Lőrinc egyre inkább katonai feladatokat lát el. akik azonban ezután is a forradalom hadseregében maradnak. már akik velük tartottak). aki szerint július tizedikéig "taiato a pezi alcuni Baroni et uno vescovo" -a keresztesek "kardélre hánytak néhány főnemest és egy püspököt". . (Később is ez marad a legmakacsabbul "kuruc" vidék. sőt a gubacsi csata után. a trónfosztás utáni helyzethez hasonlíthatjuk: a mából a múltba visszanézve a harc már eldőlt. Turkevei Ambrus a tábor fő ideológusa. A papoknak nincs földbirtokuk. aki jelen volt az r5r4. Példa kedvéért az r 8q. a legnagyobb ügybuzgalommal is százat ha fel tudunk sorolni.ezért véres esemény is sokkal kevésbé kísérte útjukat. Valószínűleg tőle származik a korábbi lelkesen naiv. sokan el is hagyják az ügyet. hogy egy forradalom soha nincsen véres áldozatok nélkül. amint azt hinni szokás. Cuspinianus szerint tervük ez volt: "A nemességet megsemmisítik.azt a meglepő jelenséget figyelhetjük meg közvetlenül a visszavonó főpapi oklevél. kanonokot. hogy Dózsa katonái és ideológusai is világosabban látják a célt. Ekkor kerül előtérbe a nagy műveltségű plébános. (Hitelesnek tekinthető egykorú vagy majdnem egykorú feljegyzések szerint a legtöbb vér Dél-Magyarországon. Tamás érsek rokonszenvét nem bírja. hogy néhány látványos kivégzésen vagy kilengésnek tekinthető atrocitáson túl semmiféle véres borzalom a parasztok lelkén nem száradt. Ha összeírjuk azok számát. Az országot ellenséges támadásokkal szemben a katonák védelmezik. hogy a for radalom lendülete nemhogy megtorpanna.g április közepe. hogy győzelmük esetén az országban mindenki egymással egyenlő rangú országlakos lesz. mi ma már tudjuk. Dózsa ellenőrzése alatt immár összefüggő területként van a Tisza két partja a forrásvidéktől torkolatáig. jobbágynyúzó földbirtokost. a cseri barátok és falubeli plébánosaik is. egyetlen püspök. javaikat szántóföldekben fejenként elosz ják. Johannes Cuspinianus szerint. többre nincs is szükség. de nem logikátlanul r 526 után János király hívei azok. eszméik ennyire fékezték indulataikat (meg bizonyára lelki vezetőik.és képviselője. Egyenesen csudálni való. észak-déli irányban pedig a Berettyó-Maros közötti részek. pedig nem is mondható kiképzettnek. továbbá a (nyugat-keleti irányban) Tisza és a Kolozsvár közötti terület. a jó ügy iránt érzett lelkesedésük.) Ez a hely zet több szempontból is magyarázható. hetvenezer paraszt és négyszáz (!) nemes esett a felkelés áldozatául. Tehát még ezen az elvakult indulattól vezérelt gyűlésen sem tudtak négyszáznál több nemesi áldozatot összeírni! Mindezt azért érdemes itt és most előadni. a magyarok tizennégy püspöki székéből egyetlen püspökséget alakítanak.

mint egyebütt. akit majd Gritti kormányzó oly méltatlanul fog kivégeztetni János király . de legalább az igaz ügy mellett. Elképzelhető ugyan. A szerb szegénység ugyan magától értetődően küzd ugyanazokért a jogokért. Egyrészt nagyon elégedetlen a jobbágylakosság . A Kolozsvárra menekült nemességet börtönbe vetették és szigorú őrizet alatt tartották." Egyellíre azonban mintha kedvezően alakulna a helyzet: Váradot Lőrinc pap vívja. Ami nem jelenti azt.a Duna csücskében. hogy itt sikerült a városon belül is megszerezni a hatalmat. Borbás pap pedig a mohácsi sziget déli nyúlványával szemben fekvő Szentlőrinc mezővárost foglalja el. hogy akiket a földön megölnek. hogy Lőrinc megfordult itt a Bácskában. Kolozsvár beengedte a paraszthad vezéreit.világ vége váró elképzelések is beleszövődtek: most már úgyis minden mindegy.akárcsak a közeli Csanádi egyházmegyében -. kik a háborúban nagy tetteket vittek véghez. a rossz ellen veszünk. Közelednek a Pöstyénit fölmentő csapatok: Tomori Pál. magatehetetlen nádor fiacskája még nem tartózkodik Váradon beiktatása majd csak ősszel történik -. Zápolya mint erdélyi vajda még július kilencedikén is írott parancsot ad ki bizonyos Székely János parasztvezér ellen. Kolozsvárott . aki i5q." Az erdélyi és bihari forradalom gócpontjai Várad környékén és Kolozsvárott voltak. a papok mondjanak le javadalmaikról azok javára. Ártándi Pál. és tgy Pöstyéni Gergely. Ugocsa vármegyében győzött a parasztok űgye. másrészt a határ közelsége miatt a környéken több a nemesi és érseki katonaság. Érdekesek a Bihar megyei események. a jeles katona védi a várat. hogy az utókor-a hagyományra támaszkodva . Júniusban ó már Várad környékén működik. a köszvényes. Különbe n is: amennyire ez ma egyáltalán rekonstruálható: mintha Nagy Antal és vezértársai a Dózsa főseregénél véresebb forradalmat vívtak volna. Várad tizennégy esztendős gyermekpüspöke.r-ig mindenütt ott lesz. Bács megyében is jól állnak a dolgok. s ezek ahol csak érik. karór a vonata nagy sok nemesembereket. közeledik a világ vége. Isten megbünteti a gonoszokat és megjutalmazza az igazakat. ahol hadi veszedelem van és aki hűségesen szolgálja majd János királyt. Ennek a déli hadseregcsoportnak a vezérei: Borbás pap. A legvéresebb harcok itt. azzal a különbséggel. "Valahol nemes háza vala. Lőrinc pap a váradi régi földvárba szorul. Sárközi Nagy Antal. azok a mennyországban szolgáik lesznek. ahol a Dráva torkolata után nagyot kanyarodik a Duna keleti irányba . Pogány Benedek Bács várában. amennyiben a török elől ide menekült szerb lakosságot meg a magyarokat egymás ellen uszítja.szívesen véli: maga Lőrinc pap szervezte volna meg azt a harccsoportot.a többi főpapot lemondásra kényszerítik. vallásiak is. most is szakszerűen irányítja a védelmet. Figyelemre méltó e vonatkozásban a székely lázadás leverésére küldött Tomori Pál nyilatkozata t 5o6 -ból: "Még él közöttük a pogánykor azon hite. de hosszabb tartózkodása valószínűtlen. Pogány Benedek és egy Tolna megyei nemesúr. az ifjú Perényi. s ez nem közömbös.minél közelebb jött a vég és a tragédia tudata. hogy másutt ne mozgolódtak volna a parasztok. ha el is pusztulunk a harcban. s azok a városbeli szegény néppel összefogva kezűkre kerítették a várost. s talán ezért a lakosság rokonszenve is kevésbé kfsérte őket. harmadrészt pedig a nemesség sikerrel próbálkozik a jobbágyság megosztásával. élete alkonyán Buda várának kapitányaként. Gzibak Imre (később ő maga is váradi püspök). hogy az ellentéteket . de már fel-felbukkannak a jelei. sok vitézlő népet ölete.törvényszerűen pontosan ugyanaz történt.Frangepán Gergely érseket szorongatja. Sikereik olyan jelentősek. Bács megyében folynak.mint már említettük . mint a magyar.sikerül kiélezni. a kalocsai érsekek akkori erősségében . a Pestről ellenük küldött dunai flottilla sajkásai melléjűk állnak. onnan védekezik. mint Kassán.melyek. Pöstyéni." Ebbe a képbe . Egyelőre sikerrel harcolnak. irtják a kereszteseket. annál inkább . hiszen a szerbek nem Róma hívei .

itt tűrt legkevésbé halasztást az elavult feudális rend revíziója. hiszen ő mint följelentő megkapta az elkobzott birtokok java részét. hogy pár évtizeddel Dózsa háborúja után milyen radikális reformáció indul itt meg. szinte már hagyományos forradalmi hangulat. Glésán Miklós és Bajoni Benedek. egyben ugocsai és máramarosi főispán. hogy ezen a vidéken számos vagyontalan román nemes élt. hogy "az ilyenek a forradalomban a feudális anarchia egyik formáját látták. Körösszeg is meghódolt. akik itt.és köznemesek is leginkább kiszolgáltatva. legföljebb e vidékekről nem történtek olyan jogászi buzgóságú följelentések. Egészen külön világ a Felső-Tisza vidéke: Ung. Tanulságos a dolog folytatása: noha mások szerint is fölöttébb valószínű. egyes források szerint egy honfoglaláskori törzsökös ugocsai nemesi család akkori feje. ahol István mester buzgólkodott. miért éppen itt és nem másutt volt ennyire egyértelmű a kisbirtokos kisés középnemesek csatlakozása a mozgalomhoz. tehát comes Huszt várába zárkózott. Közelednek. mely kedvező alkalmat nyújt arra.) A szatmári Wethéssyek. hogy a báróknak erőszakoskodásaikat visszafizessék". amint arról egyébként a Csanádi egyházmegyéből számos példánk van. Molnár Erik figyelmeztet. mint ll~Iátyás király. talán más. a Perényi-család ellen fordult. figyeljük meg. lehetett ezen a gazdaságilag-kereskedelmileg-társadalmilag akkor igen fejlett. Gyakfalvi István. a Felső -Tisza vidékén nőttek fel.nevében. Perényi Gábor. Felmentésére a szintén e vidékre való Werbőczi István szervezett nemesi sereget. mondjuk úgy: békétlenség. r 5 r q. itt érezték magukat a kis. az első magyar nyelvű nyomtatott könyvet. mivel a följelentő nem tudta bizonyítékokkal . január 23-án az egyik nemesúr fel is szólalt és nyíltan vádolni kezdte Sasvári Weress Gergelyt: "A közelmúltban önként és szabad akaratából részt vett a parasztok zavargásaiban. de nem találták.jegyezte le sebesen az írnok a nemesúr dörgedelmét.ahol majd I532-I533-ban Komjáthy Benedek fordítja magyarra Pál apostol leveleit. és én őt ezért tolvajnak. hasonló fejlettségű vidéken sem csatlakozott kevesebb kisnemes a mozgalomhoz. számos virágzó mezővárosban bővelkedő szép vidéken valami ősi. ahol szinte vértelenül diadalmaskodott a nagybirtokosok elleni forradalom. és azoknak hadvezérségét Körmös hadnagy néven ő vitte. Nyaláb várát fogták ostrom alá . A felkelők haragja a környék leggazdagabb földesura. Mátyás kovács . életfelfogás. hogy ez a titokzatos Körmös hadnagy valóban Sasvári uram volt. 1515. Mégis. és természetesen a Csákyak ősi székhelye. milyen hetykén vágják oda a vallatónak: "Mátyás király. az ifjú Bornemisza Péter és társai (egy ránk maradt inkvizíciós jegyzőkönyvből tudjuk ezt). a Wethéssy testvérek fellépése valóban erre mutat. Ugocsa és Szatmár. mint az országnak ebből a csücskéből. ami mai nyelvünkre fordítva annyit jelent. őszén aztán megyeszerte hajtóvadászatot rendeztek Körmös hadnagy ellen. Figyeljük meg. kizsákmányolva. rr~ilyen magától értetődő természetességgel számít majd Rákóczi Ferenc erre a vidékre. és igaz az is. Almássy Cézár és mások Werbőcziék közeledtének hírére a másik Perényi-birtokot. Kölesér és a délebbre fekvő Világos mind Lőrinc pap had testének kezén vannak. nem kevesebb.melyik másik ?". Érdekes. r 5 iq. leghívebb katonái innen kerülnek ki. Sasvári Weress Gergely volt ez a "Körmös hadnagy". Máramaros. őszén harminchat nemesurat ítéltek birtokvesztésre a lázadásban való részvétel miatt! Mégsem egészen világos. hogy éppen Werbőczi mohósága őrizte meg az utókornak ennyi keresztes vitéznek állott és Dózsához csatlakozott nemes nevét. hogy a társadalmi feltételek itt (és CsanádBékés-Csongrád környékén) érlelték meg leginkább a helyzetet. hogy Mátyás kovács ugyanolyan ember. hogy a keresztesek vezére itt afféle Robin Hoodként álnéven és külsejét állandóan elváltoztatva szerepelt: Y'örmös hadnagynak nevezte magát. akik valójában jobbágysorban és elnyomva érezték magukat. vagy ha ez túlzásnak tűnik. Ez kétségkívül így igaz. Feltehető tehát. Egy viharos megyegyűlésen. (Könnyen lehet. Bereg. de még nem értek ide: egyelőre Székelyhíd. rablónak és gyújtogatónak vallom" .

Érdekes. Ippolito D'Este egri püspök csapatainak parancsnoka verte szét a kurucok hadait. Talán a hajdani Pannonfa társadalmi-gazdasági viszonyai voltak mások (kevesebb mezőváros. szervezkedésük volt -e gyengébb. hogy milyen szervezetten és mekkora eréllyel tudott fellépni a környék bárója. a leggazdagabb főurakat kivéve vele tart a köznép. aki rögtön Mátyás halálakor Ulászló helyett Miksát és a Habsburgokat kívánta a magyar trónra ültetni (1490 -ben Miksa császár nevében Székesfehérvárt ostromolta). illetve Gianbonzagno di Regno. és így a földet művelő. mely összeget a királyi kúria 300 forintra emelt fel! Különben itt is volt papvezető.mindenesetre az ország aránylag békés sarka ez a nyugati rész 1514-ben. Remélhető. több fallal kerített szabad királyi város. mennyire felbomlóban volt már a középkori magyar birodalom : a nyugati megyék a Habsburgok védelmét keresték és jobban bíztak egy birodalmi grófban. mint kegyúrtól való függése. Nyugat -Erdélyben és a FelsőTiszavidéken zajlik. a vezetési elvek .kicsikarhatják a. az ország északi és keleti részein pedig aszerint alakult a helyzet. nem tudhatjuk. A gubacsi vereség hatott-e rájuk. Figyelemre méltó tehát.hála a keresztes sereg központilag irányított szervezetének . Helyzete tehát kedvező. Most Lippa városában tartózkodik. hogy a Dunántúlon a parasztháború viszonylag békességgel indult és végződött. mint az Alföldön. hogy a királytól . a comes. Ulászló király egyik legkedvesebb híve (mint zászlótartó esik majd el a mohácsi csatában). Reformokra lehet számítani az egyházi életben: lehetséges.itt is azonosak voltak. melynek polgárai rokonszenveztek ugyan a kereszte sekkel. rendezett nagybirtokok. de aktívan nem támogatták őket. a rájuk támadók voltak-e erősebbek.mondja Eötvös József Telegdi István szavaival. jobbágyi szolgáltatások enyhítését. parancsnokuk volt -e ügyetlenebb.Dózsa György keresztes vitézeinek háborúja a földbirtokos nemesség ellen a Nagy Magyar Alföldön. ideológus: Gyakfalvi István. De javulhat a kisbirtokos nemesség helyzete is. Szatmárban például Máté pap volt a keresztesek kapitánya. hogy június hónapban Pásztó mellett és az Eger alatti Feldebrőnél Drágffy János. éppen mert a megtorlás nem volt olyan véres . de földbirtokkal nem rendelkező parasztság helyze te lényegesen javul. Dózsa György óvatosan.ma úgy mondanánk: teljhatalmú kormánybiztosnak -. 100 forint pénzbüntetésre ítélték. jobban kormányzott egyházmegyék).alátámasztani a vádat. Ha képzeletűnk repülőgépével végigsuhanunk az ország fölött. megválasztották Kanizsai Jánost vezérűknek . A dunántúli fölkelés azzal végződött. hogy bár az északkeleti felföld parasztfelkelését nem Dózsa irányította.akit uralkodójuknak ismernek el . és ronggyal-szalmával tömött ágyúkat lövetett ki a rohamozó jobbágyseregre: az pedig az ágyúszótól megrettenve szétfutott. A püspökségeket felszentelt egyházi férfiakkal fonák betölteni.mint például némelyik felvidéki bányaváros környéke . Ez viszont érdekesen mutatja. . Balszerencsésen végződött viszont a Pásztó-Eger környéki felkelés. talán a hírűnk kevesebb a vidékről. Dózsa hatalmas. Kanizsai János nagyhatalmú főúr volt. hogy a megyék hamar és szervezetten léptek fel a keresztesek ellen. hogy a győri püspök felvonultatta tüzérségét. Ekkora terület ellen központi hadsereget senki sem tud küldeni. a kisnemesség és az alsó papság. Az is igaz. de nyugodtan és eddig sikerrel nyomul előre Erdély irányába a Maros völgyében. központi területet tart ellenőrzése alatt. összefüggő. "Pártokat találsz: nemzetet sehol!" . és várták a dolgok végét. Ez volt a helyzet Magyarországon 1514 júniusában. tény azonban. s aki mint német birodalmi gróf jelentős katonai és egyéb összeköttetésekkel rendelkezett a határokon túl. mint a királyban (ez a vidék 1526 után is Habsburg-párti). Miksa császár híve. a következőt látjuk: Elszórt forradalmi gócoktól eltekintve . hogy megszűnik az alsó papság kizsákmányolása és a földesúrtól.

Mindenesetre feltűnő. vagy így is történt? Nehéz eldönteni. társadalmi kihatású lépéseiről sokat tudunk. a parasztok magukénak tekintették a földet. katona i vonatkozásokban viszont legföljebb csak annyit mondhatunk róluk. június 3-án külföldi útjáról hazaérkezik Zápolya János erdélyi vajda. Mozgósítja a rendelkezésére álló katonai erőket. hogy Dózsa a Duna-Berettyó közötti terület jobbágyait két hónap alatt felszabadította: már ezzel is méltatjuk tetteit. kevés kiszolgált katona akadt közöttük. Zápolya tájékozódik és még Karánsebesről azonnal össze hívja az erdélyi rendek gyűlését. hogy azt az elvet érvényesítették. intézkedései egy katona intézkedései. hogy a kisebb községek is a mezővárosokéhoz hasonló módszerekkel kezdtek gazdálkodni. Erdélybe. Irány Temesvár. . Csak a mából látjuk-e így.. s ez még hadműveletek lebonyolftására is kevés. Május közepétől július közepéig. s a learatott termésből semmit sem szolgáltattak be. Dózsa katonai szakértelemmel vezeti számszerűen is jelentékeny seregét. június t8-ára. TÜZES VASKORONA Korunkból r 5 z q. Lőrinc pap.-es és a húszas wekbeli német parasztháború vezetőinek politikai intézkedéseiről. a leendő magyar király.A Temesvárba zárkózott. Dózsa György tehát úton van Temesvár felé. Ha tehát semmi mást nem állapítunk meg. Dózsa lépései egy hadvezér lépései. nem szabad behatolni. erélyes. tehetetlen és ijedt Báthori. Dózsa katonaként viselkedik. akit ellene küldtek. mint az a tényt. és teljességgel hiányoztak a vezetők. és vívni kezdi Báthori István délvidéki főkapitány erősségét. hatalmas köznemesi rétegek szemében a trón várományosa.. Ambrus pap intézkedéseit és megjegyzéseit tartalmazó közvetett utalásokból arra kell gondolnunk. De ilyen elképzelések megvalósítására nem is igen juthatott idő. hadjárata hadtörténeti vonatkozású.állapítja meg Engels A német parasztháborúban. És ekkor. a helyzetet felmérő országos közjogi méltóság kezd intézkedni. lezáratja a Maros völgyét. Akinek hallgatólagos egyetértésére vagy legalábbis be nem avatkozására titokban a legtöbb keresztes vezér számít. Dózsa vereségéig összesen két hónap telt el. melynek Zápolya a vajdája. Dózsa György kurucai megindulnak Temesvár felé. bővebb adatok híján. amit a felszabadulás után fgy emlegettünk: "a föld azé. hanem katonai története van. A Dózsa. szinte már gyermeki naivitással szolgáltatták ki magukat a korszerűen vezetett nemesi haderőknek. viszont szinte semmit sem tudunk arról: miként érvényesítette a forradalom vívmányait az ellenőrzése alá került területen? Megvalósítottak -e valamit a parasztfölkelők terveikből? Valószínű. Nem szabad ujjat húzni vele. aki megműveli". legföljebb a plébánosuknak juttattak belőle. r 5 iq. Zápolya személyében egy határozott. z 5 z q. szepesi gróf.-be visszapillantva a Temesvár elleni hadivállalkozásról szólva fölmerül a kérdés: helyes és szükséges lépés volt -e a jól erődített vár időt és erőt rabló ostroma? A második kérdés vagy inkább megfigyelés az elsőből következik: május végétől a jobbágyfelkelésnek szinte már nem is politikai. hogy az egy Florian Geyert kivéve fogalmuk sem volt a hadviselés szabályairól. egyelőre nem jelent veszedelmet a keresztesek számára. Barlabási Lénárd alispánt (akinek nevével már Dózsa ifjúkoráról szólván találkoztunk) Kolozsvár ellen vezényli. Meggyes városába. "A tűringiai sereg rosszul volt felfegyverezve és rosszul volt fegyelmezve. Münzer maga nyilvánvalóan a legcsekélyebb katonai ismereteknek is h jávai volt" . hogy az t 5 z 3-as. rövidesen eléri a várost..

mert ez a vidék már az yq. megürült. Épen ezért ostrom útján való elfoglalása egy paraszti felkelő sereg számára eleve reménytelen kellett hogy legyen. Kísértetiesen hasonlít ez az z 5 r 4-es ostromgyűrű ahhoz. Említettük . ahogyan r84g júliusában Vécsey gróf. azzal a különbséggel. Dózsának volt ugyan némi tüzérsége." Van persze az ilyesfajta ostromgyűrűnek árnyoldala is: a legénység biztonságban érzi magát. a XV. Buda felé nem térhetett. kézitusában jobbak. szükséget szenvedtel~.. Éppen Dózsa ne tudta volna ezt? Alig hihető. ha fokozatosan is. honvéd tábornok (a későbbi aradi vértanú) próbálta kiéheztetni Temesvárt.éppen Zápolya támadásával egyidőben készültek el. A Te~nesközben amúgy 'ss biztonságban tudhatta magát. homokot és fát hordva. Márki Sándor írja: "(Dózsa serege) a tábori élet unalmát lakomákkal s a közellevő erdőkben vadászattal űzte el. s a parasztok közelharcban. illetve megoldani szándékozott. történetíró . de tiszteletet keltően impozáns mérnöki munkával elvezettette a Béga-foiyót a várárokból. aki arra számít: sok idő áll rendelkezésére. elcsatangol. Joggal. van ideje. Ilyenre csak az vállalkozhat. mocsarai jó védelmet nyújthattak.. viszónt Báthorival.ezt a figyelemre méltó mondatot írja le Dózsa temesvári terveivel kapcsolatban Historiarum sui temporis című művében: "hól tudta. 'Tánc. országos diadal. Miért vette hát éppen Temesvárt célba? Nem tehetett mást. a terepasztalnál higgadtan gondolkozva. hogy Vécsey még kuglizót is építtetett magának. folyószabályozás és a mindennapi csetepaték fáradalmait. Azt tervezte. hogy a nyári hőségben kiszárasztott várárokba rőzsét. század elején rövid ideig az Itáliából érkezett Károly Róbert királyi székhelye. hogy akcióit e kor parasztforradalmaihoz képest katonailag mennyivel jobban szervezte meg. az egész temesi grófság egyetlen nagy természetes erőd volt. a XIV. A Bácska felől Nagy Antal csapatai védelmezték a hátát: hol van az országban ennél kedvezőbb pont. egy esetleges felmentő sereg nem üthet rajta. ahol megvetheti a lábát? Magát Temesvárt pedig egyszerűen körülzárta és megkezdte kiéheztetését. mint Báthori erőtlen katonái. . Ennél is nagyobb veszélyt jelent az ilyen hosszan tartó. Dózsa arra számított. de egy hivatásős katonákból álló török seregnek is ellenállni tudó vár megvívásához ez nem volt elég. Lágy látszik.és láttuk -. Vizei. amiből arra következtethetünk. sem oldhatja meg jobban. hogy napi járóföldre sem lehetett emberre akadni. Emellett.. hogy Dózsa augusztusra tervezte a vár elestét. A folyószabályozással körülbelül július közepére . Ezért nem is kísérletezett a kétséges kimenetelű ostrommal.Temesvár Délkelet -Magyarország fontos váza volt. unatkozik. ha lassan is. az egyszer. vissza. Nagylaknál már szégyenletesen megfutamított Báthori addigra biztosan kiéhezik.. jobb feltételek mellett tárgyalhat egyességről a királlyal. A kortárs Paolo Giovio milanói orvos. a fegyelem lazul. ellenben az ostrom második hónapjának kezdetén a várbeliek már éhséget. mint ahogyan Dózsa mégóldotta.később püspök . század eleje óta pedig a gyakran betörő 'török seregek elleni védekezés közpóntja. s voltak kiképzett tüzérei is. borozás felejttette a kurucokkal a sok sáncásás. hivatalosan kijelölt ellenfelével le kellett számolnia. ha Temesvárt hatalmába keríti. kiéheztetésre és a vár békés feladására alapozott taktika az idő szempontjából." Szinte szó szerint ugyanígy emlékeznek meg kortársak és szemtanúk Vécsey gróf hadtestéről. szinte háborítatlanul és sikerrel vezette seregét a fél országon át. Akkor aztán jöhet az alkudozás vagy a végső. Ha katonai akadémián feladványként kapja valaki ezt a helyzetet. közelharcban vívja majd meg a várat. Erdély ellen nem fordulhatott serege zömével.5o -es évek óta annyira elpusztult. tréfa.

mondta. Elgondolkoztató. ahonnan érkezett? (Zápolya a Déli-Kárpátok hágóin átkelve. aki talán e kényszerű segítségre hivatkozva nevezte magát sírfeliratán a nemesi szabadság megmentőjének: Ritka dicsőségű Dárdai műve ez itt . Emlékezzenek rá. katonai fegyelemmel felfejlődött és kiegyenesített csatasorral. tehát a határ felől támadt Dózsára. amikor a legnagyobb nyári hőségben. aki egy emberöltővel az események után így írja le a csatát: "Július hónap volt. és még a püspöknek.. hogy most ezeken mindnyájukon. egész életében hálás elkötelezettje lesz.. június huszonhetedikétől kezdve. Ehhez még azt tehetjük hozzá: elképzelhető. amikor Gyulafehérvárra ért. hogy az mégsem fog ellene fordulni. származásával és vagyonával kiváló férfiút öltek meg hallatlan kegyetlenséggel az egész emberiségnek ezek a leggonoszabb latorjai. Mintha bizonyosra vette volna. Gyulafehérvárott kapta meg Báthori segélyt kérő üzenetét. mintha Dózsa nem várta volna Zápolyát. Nagy elégtétel. . bilincs. az a környékbeli erdőkben bóklászott. jobbjukkal és győzelemmel keresik üdvüket. Zápolya székhelyén. valamilyen oknál fogva remélhette. gyalázatos akasztófa s magánál a halálnál is súlyosabb büntetés vár rájuk. Ez Dózsa egyetlen. ha vitézségükkel. csak találgathatjuk. Viszonylag jelentékeny erők lehettek szolgálatban az ostromgyűrűben is. hiszen figyelni kellett. miféle hírek terjedtek el Dózsa táborában Zápolyáról. a legádázabban bosszút álljanak. semlegességéről. akik a jogot és igazságot levetkezve az istenek és emberek . trombitaharsogás és dobpergés közepette az ulicsi mezőre érkeztek. Ha viszont tudta.és gyalogoscsapatokat rendezte. Aki nem aludt a hőségben. hogy Zápolya János erdélyi vajda serege r5i4 július közepén déltájban váratlanul rajtaütött Dózsa táborán. hogy mily sok ártatlan és becsületes. egy cseppet sem ijedt meg.Báthori István azonban erőt vett az erdélyi vajda iránt érzett ellenszenvén. Korábban már említettük. harcra a legalkalmatlanabb időpont. pénzét is igénybe vette. s amennyire mámora engedte. aki a nemességet irtotta s i~~Iagyarország királyságára vágyott. Azt ugyanis. már egész Erdély mozgósítva volt.megmenté a szabadságot: leveré a parasztok háborúját. Gecső és Lőrinc pap. hogy Zápolya e könyörgő folyamodvány ellenére is megindult volna Dózsa ellen. Ha azonban elfajzottan. György. hadvezéri kötelességeit végezte: Segítségére volt mégis ebben alvezére és testvére. Ebéd utáni pihenő volt. Tény az. A másik oldalon a vajda csak néhány szóval buzdította övéit. rútul félve és megijedve futásban keresnek menedéket. hogy az erdélyi vajdának Gyulafehérvár környékén erős és korszerű serege van: feltétlenül tudnia kellett. nem kísérel-e meg kitörést Báthori István. Vagy nem onnan várta. az a harc lesz az. Senki se habozzék ellenük kardot rántani. vagy éppen a folyamszabályozáshoz volt kivezényelve. de elsősorban legbűnösebb vezérükön. de végzetes hadvezéri mulasztása: meglepték. nem messze Temesvártól. mely nekik és utódaiknak hatalmas dicsőséget hoz. akik a parasztoknak már egyébként is harcra felkészült lelkét most még keményebb szavakkal ösztönözték s lelkesítve buzdították. amint meglátta az ellenséget. a lovas. hogy az erdélyi vajda semleges marad. Itt az idő. hogy az a nap. akkor számkivetés. Várdai Ferencnek katonáit. s egészen a részegségig felöntött a garatra. és a z ostromgyűrűn át rimánkodó levelet csempészett ki Zápolyához: mentse őt meg. hogy Dózsa mégsem számolt Zápolya támadásával. Miért remélte ezt.) Mégis inkább az a benyomásunk. déli irányból. aki aznap jól beebédelt. nagy siker! Valószínű persze.. Mert kétségtelenül meglepték. hanem gyorsan jelt adott a csatára. Adjuk át a szót IstvánfTy Miklósnak. nyomorúság. hogy követek útján talán tárgyaltak is egymással.

amint ezt a katonai szokásjog megkövetelni látszik. hogy ők. Mások. Maga a középen állott. s térdre hullva könnyek között kegyelemért és irgalomért esdekeltek. György táborában a nagy értékű zsákmányolt holmin. de meg a vízbe is benyomuló lovasok is lemészárolták őket. Ezek nagy részét levágták vagy éhen pusztult. a parasztok sokkal hosszabb ideig és sokkal ádázabban harcoltak. A többi parasztot az elkeseredett nemesek és a természetüknél fogva is szilaj katonák futás közben is vágták és kaszabolták. mert mit sem kívánt jobban. a jobb lovú és fegyverzetű. Csak kevesen. Ő a magyarországi Pozsega vármegyéből származott. A mezőt nagy halomban borították el a holttestek." Ne vesztegessük most a szót arra a jelentéktelen részletre. s végül. a székely lovasokat. de ezeket vagy nyomban levágták. csordában a táborba hajtották. nagy mennyiségű felszerelésen kívül nagyszámú különféle embertömeget ejtettek foglyul. vagy mint a barmokat. testvére és alvezére. akinek gyors lova volt . s mögöttük más jeles foglyokat megláncolva és megkötözve a vajda elé vitték. alig ocsúdva fel még ittasságából. hanyatt-homlok futásnak eredtek. hogy igaza van-e Istvánffynak. s a vajdával vérségi kapcsolatok fűzték össze. hogy ezt a két ellenséges vezért és parancsnokot elfoghassa. menekülhettek el nagy nehezen. a balt Kismarjai Lukácsra. Igen sok paraszt ugyanis a táborba hozta feleségét és kis gyermekeit. Amint ezt mondotta.és Dózsához méltatlan . aki akarata ellenére vett részt ebben a baljóslatú hadakozásban. akiket bűntudatuk is mardos. a jobb szárnyat Lindvai I3ánffy Jakab alvezérére. s a mieink támadását oly nagy bátórsággal és erővel tartották fel. kiáltozva hiába törekszik a futókat visszatartani. a víz örvényeiben elmerülve kegyetlenül pusztultak el. hegy az oly hosszú volt. a harcban jártasabb s ebben a háborúban éppenséggel közömbös katonákat veti be. Ez a vajdát nagy örömmel töltötte el. s ezeknek is nagy volt száma.hogy őt el nem foghatta. a parasztok egy kissé meginogtak. s többen megsebesülve harcképtelenné váltak. mint azt. Gecsővel együtt. ide-oda lovagolva. mert tudta. amikor Petrovics Péter. Hogy azonban Báthori a csata idején a várból és a városból kitört-e az ellenségre. nyomban megfutamodnak. s nagy héwel küzdöttek. öreg katonáinak parancsnokára bízta. mert biztos. akik ismerték a helyeket s az utakat. s a csatasort anr_yira kinyújtotta. Amidőn így felállottak a csatasorok. a fegyvereiket eldobva felemelték kezüket. történelmietlen naivitás . Gecső és Lőrinc pap a két szárny élén állott. Ezért később Petrovicsot magas tisztségre emelte. hanem a Duna és Bács felé futott. Amikor ugyanis átúszni törekedtek. többjüket meg elnyelte az ott elfolyó Temes (Béga). György a csatasor közepét tartotta. Végül is a vajda a testőrséget. kerekes ágyúkon és más. amerre a többiek. élve került az ellenség kezébe. György. Ezek közt volt Lőrinc pap is. Ezt a balszerencsét követte az. hogy az ellenséget szemben is. Hasonlóképpen történt ez a parasztok részén is.dolog lenne. meg mindkét oldalon is megtámadhatták. hogy azokon a helyeken vannak társai. letaszítja lováról. s eléggé súlyosan megsebesítve elfogja. hogy otthon hagyva őket ne tegyék ki a nemesség csúf ságának és kénye-kedvének. amidőn a vajda katonái állhatatosan nyomták őket . azt nagyon sajnálta a vajda -. ha e ponthoz érve bizonygatni kezdenénk. mennyire nem hihető. . s ott bilincsbe verték és megkötöz ték. hogy a győzelem kétséges volt. erről senki sem ír. a lovascsapatok parancsnoka. Györgyöt testvérével. de ő nem azon az úton menekült. mint remélni és várni lehetett. mikor részegnek mutatja be Dózsát vagy nem. hogy Gecső is. s helyűkből kivettettek. akiknek kardjaitól amidőn igen sokan elestek. s így szerencsésen üldözőinek kezei közül kifutott. vagy akik mindjárt az elején megfutottak.legbűnösebb ellenségének nyilvánították magukat.

bármilyen véresen számolt is le Dózsával. Ki marad akkor dolgozni? E taktika ellenére "a parasztok sokkal hosszabb ideig és sokkal ádázabban harcoltak. Budára vitték. akár önszántából tette. Nyilván a személyesen is vitézül harcoló vezér elfogása volt a küzdők kavargásába nyílvesszőként behatoló testőrlovasság feladata. Állítólag ott fogták el. De ha jelentős is. Petrovics. amelyet csak annyira szabad irtani. De makacsul tartja magát az a legenda is. A szétfutottakat ugyanis másnap. aki a győztes forradalom visszatérésének lehetőségét jelképezte. Ilyen utóvédharc volt a bácskai csapattestek véres veresége is. hogy mélységben szinte egyáltalán nem lehetett tagolva. de értékes és nem nélkülözhető jószágnak tartotta. vagy nem ivott meg. főleg. és bármilyen sok halottja maradt is a csatának . s a már amúgy is keservesen harcoló parasztokat könnyű prédaként kezdték kaszabolni. hanem arra. bizonyos. majd Erdélyben tűnt fel. Különben Lőrinc pap harcait a legújabb magyar történettudományi kutatás egyre inkább méltányolja: "újabb kutatások azt sejtetik. vitézségre ösztökéléssel a legjobb vezérnek bizonyult. a könnyű lovasságot. Európa nem látott.nem az ellenség minél nagyobb számú fizikai megsemmisítésére törekedett. Dózsa veresége után mégis csak utóvédharc. ha meglepik. hogy ijedtséget és zavart keltve. Petrovics Péternek karrierje. és különben is. hogy a harc vége győzelemmel jár. És ez az ember volt a déli határterület főkapitánya ! (Bár lehet. hogy sohasem került kézre.. mint remélni és várni lehetett. viaskodásában a legvitézebb katonának: ha csatarendbe állított katonái ugyanilyen lelkierővel bírtak volna. ha rajtaütnek. ha valaki az ebédhez bort is ivott (amint az akkor már egészségügyi szempontból is szokás. amiből következik. övéinek buzdításával..a fellázadt parasztságot megvadult.. A már említett olasz Giovio elismeréssel ír Dózsa vezéri helytállásáról: "utasításaival. szinte törvény volt). figyelemre méltó Zápolya támadási taktikája: a kor (és a magyar hadviselés) szabályaival szakítva. nagyobb szégyen az egy hadvezérnek. a parasztok közül minél többen meneküljenek át a legyezőszerűen nyitott támadó alakzaton. mint a temesvári volt". ott végezték ki. hogy ő valóban részegen hevert a suton.. s ott végezték ki. De akár feladata volt ez. Lőrinc pap egérutat nyert. hanem tétlenül leste. Először is roppant érdekes Istvánffy kimondatlan méltatlankodása: Báthori nem tört ki a várból Dózsára.hogy Dózsa részeg volt. annyi bizonyos. s Bács megyében. hogy magva ne szakadjon. hát még kánikulában mindenki bódult. Borbál papot Szentlőrincen egy toronyból hajították le. Zápolya rokona (aki majd 1557-ben a Csanádi püspöki javak birtoklójaként és a magyar reformáció lelkes támogatójaként fog meghalni) ügyesen megközelítette a keményen küzdő Dózsát. Kellett valaki. mint Báthori. mert a velencei követ szerint akkora alkoholistát. melyikük győz? Hitvány egy figura lehetett ez a sánta Báthori. akár a véletlen szerencse kedvezett neki: ekkor és itt kezdődik a testőrség harmincéves kapitányának. mint hogy megivott -e két-három kupa bort. kopjájával letaszította lováról.) Másodszor. csata után könnyű üldözni és elfogni vagy levágni: Zápolya . Figyeljünk inkább a csata lefolyására. Ez eldöntötte a csatát. Nagy Antal Dózsa főseregéhez igyekezett. Ebéd utáni pihenőben. amint azt ilyenkor a katonai szokások előírják. seregét legyezőszerűen szétnyújtotta. A huszárok pihenten és a zűrzavaros helyzetet áttekintve száguldottak be a harcolók közé. majd kivégezték. amikor a Tisza partján megverték. hazaszaladjanak vagy elbujdossanak s így Dózsa serege szétzülljön. Ez a hivatásos katonákból álló ellenféllel szemben enyhén szólva könnyelmű hadvezéri intézkedés itt jól bevált: Zápolya .és az uralkodó osztály . a győzelem kétséges volt". és a sebesült vezért foglyul ejtette. Marino Sanuto ." Ekkor veti be Zápolya a tartalékot: testőrségét. akit felzavarnak. hogy a (Lőrinc kap) vezetésével vívott kolozsvári csata nem kevésbé jelentős. elfogták.

(Később pedig.. Lehet. hogy Zápolya hazaérkeztének hírére Erdélyben termett. életűket kockára téve. a csata sorsát már nem tudta megfordítani.s ennek folytán len gyel fejedelmek ivadéka . melyre a nemesség zöme őt már tíz esztendő óta nyíltan jelölte: a magyar trónra. annál is inkább." Magyarul: "a kivégzés melye felé tartva. Egyedül ő tudta a középkori magyar feudális államban az uralkodó osztály érdekeit érvényesíteni. mutatja: mennyire elemi erejű. várt ütközet esetén inkább számíthatott volna győzelemre. A főnemesség ellenforradalma a keresztes had toborzása után négy hónappal. hogy a magyarok minden reményűket belé helyezték. Az sem bizonyos.mondja a többször idézett német röpirat augusztusban újra kiadott és az újabb események előadásával megtoldott változata. Az azelőtt is nagy és híres szepesi gróf pedig. a nyílt felkelés kezdete után két hónappal győzedelmeskedett. nem állapíthatjuk meg. Dózsa egy lélektanilag-katónailag előkészített. "Vajon Werbőczi István ezen válságos napokban az erdélyi vajda oldala mellett volt -e. ezért senki sem mondhatja meg.velencei tisztviselő augusztus 27-én szárazon feljegyzett mondata mögül döbbenetes kép bontakozik ki: "Fino al loco dove fo menati a fra la justicia. visszaküldötte. hogy Dózsa seregének volt ilyen dala. aki egyben vajda is volt. . de most.. i5iq. hogy a kivégzést bírósági eljárás előzte volna meg. Miksa németrómai császár pedig így ír augusztus 5-én Kasimir von Brandenburg választófejedelemhez: bár Dózsát legyőzték. hogy a küzdelem tovább folyt: "De azért még mindig sok nép tartja fenn a keresztet. "Amint Ulászló a győzelemről értesült. még nagyobb és még híresebb kezdett lenni. hogy történt ilyesmi. hogy Zápolya bizalinasa és ügynöke. egy barát és most ő folytatja a dolgot". vezérűk kegyetlen elpusztításától meg nem félemlítve próbálták érvényesíteni. de hogy Gyulafehérvárról elmozdult volna: nem tudjuk. Utoljára a Felső -Tisza vidékén láttuk. Dózsa György ezekben a napokban. Mohács után. hogy az erdélyi vajda meglepetésszerűen támadó. Azokat a segélycsapatokat. júliusának közepén Temesvár valamelyik börtöncellájában sínylődik.) Mégsem valószínű. milyen a dallama? Nem tudjuk. az a tény. sempre andono in la lhoro lengua Ungara cantando. milyen jogosnak tudott követelések éltek az elnyomott parasztságban. hogy alkalmas arra a magas tisztségre. hogy kivégezzék. János királynak okoznak csaknem végzetessé váló kellemetlenségeket. erdélyi vajda. Nem valószínű. kiképzett haderejét az éppen pihenőt tartó készületlen parasztsereg megverhette volna. egy lengyel-cseh hercegnő fia . és hogy ezeket továbbra is nagy tömegekben. Zápolya János szepesi gróf. mi lesz ebből" . mert "máris egy másik vezér lépett a helyébe. Lehetséges. Néhány nap elteltével vezetik elő. De azt e híradás révén bizonyosan tudjuk.bebizonyította. Werbőczi István főítélőmester jelen lett volna a temesvári eseményeknél. Úgy látszott. ahol az ottani kurucok ellen gyűjtött sereget Perényi Gábor felmentésére. menet közben magyar nyelvükön énekeltek". melyek parancsára Csehországból és Morvaországból Bertalannak. a lengyel király sógora. Vajon mit énekelhettek? Mi lehetett ennek a forradalmi dalnak a szövege. hogy a lázadás a cs'aszári örökös tartományokra is átcsaphat. Viktorin münsterbe rgi herceg fiának vezetése alatt összegyűltek. nagy öröm töltötte el. hogy a temesvári csatát árulás döntötte el. A sebesült Dózsát Temesvárott börtönbe vetették. Csaknem valamennyi egykorú tudósítás utal arra. A szerb parasztfelkelőkkel már Nagy Antal seregének is meggyűlt a baja. s bár Dózsa saját kezével ölte meg az árulók vezetőjét. félő. ezúttal meglepték. jól felszerelt." (Istvánff y) Bár a temesvári csatavesztés és Dózsa György foglyul ejtése megpecsételte a magyarországi parasztfelkelés sorsát. hogy a paraszttömegek még Dózsa kivégzése után is makacsul küzdöttek. A főnemesség által feltüzelt szerb nemzetiségű csapatok átálltak Zápolya oldalára. Említeni szokás.

valamint azt sem, vajon mint ítélőmesternek a Dózsán végrehajtott kegyetlen ítéletben része volt-e?" - írja Fraknói Vilmos i8gg-ben publikált Werbőcziéletrajzában. Úgy véljük: nem érdemes firtatni, volt -e bírósági eljárás vagy nem, kellett-e hozzá a központi királyi hatalom igazságszolgáltatási szervezetének főtisztviselője vagy nem. A földesúri bíráskodásnak Magyarországon akkor érvényben levő rendszere bármelyik földesúrnak megengedte, sőt előírta, hogy jobbágyainak bírája legyen. Az erdélyi vajdának pedig magától értetődően bíráskodási ügyek lefolytatására is volt felhatalmazása. Nem is szólva arról, hogy ilyen esetben, egy királyi parancsra lázadóként üldözött vezér leverése és elfogatása után, még jogi szempontból is természetesnek tűnhetett a statáriális jellegű intézkedés. Dózsát tehát elfogták - hihetőleg igen fontos volt Zápolya számára, hogy élve fogják el! és mindenki szeme láttára ki fogják végezni. Az viszont valószínű, hogy maga Zápolya módot talált arra, hogy a foglyul ejtett Dózsát elővezettesse és kihallgassa. Lehetséges, hogy a különö sen kegyetlen - bár az emberiség történetében egyáltalán nem példa nélkül való - kivégzési módra is azért került sor, mert Dózsa egy ilyen kihallgatás során megsértette a közismerten betegesen hiú fiatalembert. Csaknem mindegyik író, aki Dózsa tragédiáját feldolgozta, elképzelte és megírta ezt a Dózsa és Zápolya közötti beszélgetést. Egyik oldalon a forradalom pillanatnyilag elveszett ügyének képviselője, a haladás jelképe, másik oldalon a győztes, az uralkodó osztály, az elnyomás szimbóluma. Eötvösnél - aki visszaborzad a kivégzés leírásától, és Dózsát a börtöncellában mutatja utoljára - még csak Gergely élete kerül szóba kettejük között. Dózsa, amint az hihetőleg meg is történt, azt kérte: Gergely öccsét vagy ne büntessék meg, vagy emberségesebb halálnemmel végezzenek vele. Eötvös után, Jókaitól kezdve napjainkig szinte mindenki megszólaltatta e két valóban drámai hősben, illetve alakban a forradalom és az ellenforradalom ellentétes ideológiáinak szinte valamennyi érvét; Sárközi György figyelemre méltó drámájában (ebben a második világháború küszöbén, rg3g-ben írott színműben mintha néhány későbbi Dózsa-dráma magja is benne rejlenék) Zápolya megkísérti Dózsát, legyen szövetségese a hatalomért vívott harcában: "Nézd csak: én nem akarlak téged mindenáron megölni... Én inkább szeretnék veled szövetséget kötni... A derékhadat szétvertem, de szerte az országban még vannak seregeid... Tudom jól... A tüzes trónt elkerülheted... Van más utad is... Jöjj velem Budára! Szedd össze a parasztjaidat - induljunk együtt a gazok ellen! Verjük le a koronát az idegen király fejéről." Ez a feltevés azért figyelemre méltó, mert bár bizonyosnak vélhetjük, hogy Zápolya itt és most, közvetlenül véres győzelme után, ilyesmire már nem gondolhatott, de elképzelhető, sőt valószínű, hogy korábban felmerülhettek benne a keresztes haddal való áttételes együttműködés különböző lehetőségei. Ezt nemcsak azért hihetjük Sárközi Györggyel együtt aki más műveiben is kiváló érzékenységgel ábrázolta a magyar történelem forradalmi pillanatait -, mert a korabeli dokumentumokból nem hiányoznak az erre való óvatos célzások, és azokat a szakirodalom is megemlíti, hanem azért is, mert Zápolya későbbi pályafutása során, ha ügyetlenül és eredménytelenül is, de kacérkodott paraszti vagy a központi hata lom ellen lázadó egyéb tömegek felhasználásának lehetőségével. (Például: Fekete Iván esete t5z7ben.) Ha ilyen tapogatózó tárgyalások i5iq. május vége és júliusa között esetleg voltak, akkor azok csak azért szakadhattak félbe eredménytelenül - és Zápolya azért támadott rá Dózsára, azért végeztette ki irgalmatlanul -, mert nyilván kiderült, hogy Dózsa nem a saját dicsőségét kereső kalandor, aki a keresztes hadjárat tervéből kifejlődött parasztmozgalmat a saját érvényesülésére akarta felhasználni, hanem forradalmár, aki elszántan és céltudatosan küzdött a parasztság elemi jogaiért.

tDózsa kivégzése r5iq. július közepe táján történhetett. Mint ilyenkor mindig, ezúttal is hatalmas tömeget csődí tettek össze, részben a város lakosságából, részben pedig a legyőzöttekből. Hadd lássák, mint pusztul a kurucok vezére! A tömegben papok és szerzetesek is voltak szép számban, hihetőleg a legyőzött sereget kísérő lelki gondozók közül. "Az irtóztató jelenet színhelye a Kis-Temes jobb partján elterülő mezőségnek az a pontja volt, mely a várból a mai József külvárosba vezető úttól kissé balra fekszik" - olvashatjuk a Borovszky Samu szerkesztette Temes vármegye története című műben. Ez a mezőség volt a vesztőhely. Báthori István és Zápolya János a várpalota ablakából nézte a kivégzést. Dózsa Györgyöt mezítelenre vetkőztették (mint minden középkori kivégzéskor, a főrangúaknak járó lefejezést kivéve, amikor az elítélt legszebb ruháj át ölthette fel), majd eg y trónus formájú durván ácsolt fa karosszékbe ültették és odakötözték. Ezután a hóhér egy vasabroncsból sebtiben összekovácsolt, koronát formázó pántot izzásig tüzesített, és azt Dózsa György fejébe nyomta. Ez a kegyetlen kínzás a középkorban a fejedelmi hatalomra törő, az önmagukat uralkodói hatáskörrel felruházó lázadók büntetése volt. Amikor tehát méltán borzadunk el az eljárás szörnyűségén, mindjárt azt is meg kell állapítanunk, hogy az eljárás nem volt szokatlan; a vérengző kedvű, rettegett VI. H enrik német-római császár is ilyen módon végeztette ki az ellene lázadó Jónás grófot. Az izzó vastrón legendája tévedés; pirosra tüzesített vasszéket szinte még megközelíteni sem lehet, nemhogy valakit odavezetni és beleültetni. Egyetlen kortárs sem említi a tüzes vastrónust. Ulászló király - bár ő nem volt jelen a kivégzésnél, de nyilván pontosan tájékoztatták - így írja le a kivégzést kollégájához, Miksa német -római császárhoz intézett levelében, i5i4. július z4-én: "Először is tüzes vassal koronázták meg, azután pedig a srég élőnek meztelen testét lábainál fogva odakötözvén, saját katonái, akiket közönséges nyelven hajdúnak hívnak... fogaikkal széttépték és felfalták, végre pedig holttestét négyfelé vágván, karóra függesztették fel." Semmi okunk sincs kételkedni ebben a némi szadista elégtételt is éreztető szakszerű királyi jelentésben. A másik kortárs, Stieröchsel kanonok sem tud tüzes trónusról: a hóhér "tüzesült koronát helyezett királyi fej ére". Ugyanő részletesen ábrázolja a Dózsa fejébe taszított izzó vaspánt hatását: "tört koponyájának bőven buggyant ki a nedve, on ja ki agyvelejét füle, szája s az orr üregén át..." Az így megkínzott és hihetőleg eszméletét veszített vértanú testével ekkor pokoli színjátékot kezdtek. A hóhérnak az volt az utasítása, hogy Dózsa György testőrségének kiéheztetett tagjaival haraptasson egy-egy húscafatot az elítélt testéből. E pillanatban megzendült a körül álló papok kórusa és a Te Deumot kezdték énekelni. Elképesztő jelenet. Templomi éneket éneklő hívek és papok jelenlétében egy izzó vaspánttal megkoronázott férfi testéből saját emberei véres húscafatokat harapdálnak ! Figyeljük meg, hogyan alakul át a döbbenetes kínzás, a tüzes koronával való koronázás mint büntetés eksztatikus vallási őrjöngéssé: a megkínzott vértanú testéből hívei esz nek: "Ez az én testem..." és közben a tömeg szent énekekee zeng. Amennyire ismerni véljük a középkori ember, a XVI. századi ember lelkivilágát, az az érzésünk: a rémületes látvány, a tisztelt vezér vértanúsága, a kétségbeesés, a félelem és a mélységes vallásos hit együttes hatására a kivégzés, a győztesek akaratától függetlenül, valamiféle furcsa őrjöngéssé változott át, s a Te Deum éneklése - még akkor is, ha ezt is előre elterveztette Zápolya, mint a tüzes koronázást! egyszersmind a mártírhalált halt hős temetési búcsúztatása is lehetett, hiszen ő

most voltaképpen győzött, vértanú testéből elszállt lelke megváltójával fog találkozni. Bármennyire cinikus gonosztett volt is az, hogy a hajdúknak Dózsa testéből enniök ke llett: ebben a döbbenetes~gulatban még az ilyen aktus is jelképes cselekvéssé válhatott. Ady Endre megérezte e borzalmas Isivégzés furcsa misztériumjellegét: Dózsa György lakomáján című versében egy Dózsa testének marcangolására kényszerített kuruc vigas ztalja társát, Sebőt: Lesz böj je a nagy lakomának, Lesz új vezér és új Dózsa, ,S'eb8 pajtás, ne kö~bködj : megvált Bennünket a Dózsa trónja. De ez már messzire vezetne. Elég arra rámutatnunk, hogy Dózsa iszonyú megkínzása nem úgy végződött, mint Zápolya remélte - "ezeket a halál már nem rettenti, a halál módjával' kell tehát ijesztenünk őket" -, hanem egy vértanú érthetetlenül borzalmas, de eksztatikusan átélt búcsúztatása lett. Erre utal, hogy azok, akik e szörnyű színjáték résztvevői közül' életben maradtak, csaknem dicsekedve emlegették, hogy ők abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy ehettek Dózsa testéből: lásd például Istvánffy utalását Lőrinc kovácsmesterre, akit - írja Istvánffy - "mint előrehaladott korú öreget régen, gyermekkoromban láttam". Ezt a különös hangulatot leginkább egy szemtanú német nyelvű leírása érzékelteti; Georg von Hohenzollern brandenburgi őrgróf szolgája jelen volt a kivégzésnél, és elmondta egy röpirat szerzőjének, mely a már említett augsburgi kiadványnak egy részletesebb változata. "Az őrgróf szolgája, Kristóf nevezetű, megjött a hadból, elmondotta, hogyan fogták meg a Székely Györgyöt; először - azt mondja ez a Kristóf és ő is a hadból a szemével látta megfogták őt és levetkőztették és egy magas székre ültették. Azután koronát csináltak neki kerékabroncsból, azután ezt a lCOronát izzóvá tüzesítették és az ő fejére helyezték. És ennél a koronázásnál mintegy hatvan emberüknek táncolniok kellett előtte és mögötte a maguk módján, és ehhez még hegedővel és sípokkal is zengettek az ő módjukon. És akik ott jelen voltak barátok és papok meg egyéb tanult emberek, mindnyájan énekelték: Te Deum, laudamus. És ilyen éneklés közepette az ő öccsét, kit vele együtt fogtak el, három darabra vágták az ő szeme előtt, majd azután a táncolóknak, az ő legjobb szolgáinak, nyersen kellett őt enniök; szolgái ettől vonakodtak, mire hármat vagy négyet levágtak közülük, és mikor a többiek ezt látták, tátott szájjal rávetették magukat, és darabokat haraptak ki belőle. És aki nem nyelte le, azt levágták... Ezt a tettet János gróf, az erdélyi vajda vitte véghez, az ő főkapitánya által cselekedte meg Székely Györgyön ezt a kínzást; és mind a vele volt népet büntetés nélkül hagyták elvonulni, hogy soha többé ne cselekedjenek az ország ellen, gonosztettüket megbocsátották... De még azért mindig sok nép tartja fenn a keresztet, ezért senki sem mondhatja meg, mi lesz ebből..." Hogy Zápolya ezzel az iszonyú kivégzéssel elszámította magát, arra más jel is utal. Ilyen például az, hogy a temesvári vesztőhely búcsújáró hely lett, egyesek már Dózsa halálának pillanatában látni vélték a Boldogasszonyt, amint a mártírt magához veszi, később pedig Dózsa szenvedésének helyére szobrot állítottak (a Segítő Boldogasszony szobrát), mely a századfordulón, amikor Temes vármegye történetét kiadták, még állt. A megkínzott és meggyilkolt Dózsa testét négyfelé vágták, és a test darabjait azoknak a városoknak küldték el, a kapukra kifüggesztendő, ahol a keresztesek érseki utasításra gyülekeztek. A parasztsereg foglyul ejtett tagjait ezután Zápolya szélnek eresztette. ("Mind a vele volt népet büntetés nélkül hagyták elvonulni.") Nem humánus tett volt ez; a nemességnek szüksége volt a jobbágyra, különben ki szüretelte volna le a szőlőt?

Dózsa kivégzésével Zápolya mégsem érte el célját. Már a kortársak hősként tisztelték; Paolo Giovio milánói orvos lelkes elismeréssel szól Dózsáról; egy német humanista Willibald Pirckheímerhez írott levelében Dózsa György és talán a vele tartó cseri barátok kivégzéséről emlékezik meg. Még Stieröchsel kanonok is, Sakócz Tamás udvari fiskálisa, aki egyáltalán nem rokonszenvezett a parasztfölkeléssel, ha nem is az egykorú német röpiratok együttérzésével, de akaratlan megbecsüléssel, így emlékezik meg Dózsáról, humanista szokás szerint megszólaltatva a székely vezért: Tisztel a mostani kor, tisztelnek majd a jövendők, Írók tollából testes könyvek kerekednek Távoli századokig hirdetve, amit cselekedtünk. ÜLJ TÖRVÉNYT, WERBŐCZI r 5 r q.. október tizennyolcadikán Budán és Rákoson összeült a nemesi országgyűlés, hogy rendszabályokat hozzon a fellázadt és levert parasztok ellen. Harminchárom napig tartott a tanácskozás. November tizenkilencedikén, vasárnap oszlott szét. Közeledett a tél, mindenki hazament a kastélyába. Az országgyűlés törvényeiből: iq./3. cikkely: "Hogy árulásuknak emléke és időleges büntetése maradékaikra is átmenjen, és hogy minden ember megtudja: mekkora bűntény az urak ellen fellázadni: ennek utána az ebben az országban bárhol lakó összes parasztok hűtlenségi vétkük miatt szabadságukat, amely szerint egyik helyről a másikra költözhetnek elveszítvén, az ő földesuraiknak föltétlen és örökös szolgaság dlá legyenek vetve." z6. cikkely: Minden paraszt hetente egy napon át ingyen szolgálattal tartozik földesurának. 2q.. cikkely: "A királyi felség - az előbb említett parasztárulás örök emlékére - püspökké vagy érsekké senkit se tegyen, aki paraszti nemből származott." 60. cikkely: Ha papnál, tanulónál, hajdúnál és parasztnál fegyvert találnak, azt kiherélik, második esetben kivégzik. Számos cikkely részletesen felsorolja az előírt szolgáltatásokat: mikor mennyi pénzt; hány baromfit, sertést, marhát, miféle tejterméket, gyümölcsöt, mézet kell beszolgáltatni. Ez az országgyűlés az igazi tragédia, A parasztháború leverése t5r4-ben szinte törvényszerűnek mondható: a feudalizmus még erős, nem hajlandó a helyét más társadalmi rendnek átadni sem Magyarországon sem másutt. Ami viszont ezen az országgyűlésen történik, megbocsáthatatlan. A jobbágyságot ugyanis olyan szolgaságba vetik, amilyen példátlan Nyugat- és Közép-Európában. És ez a szolgaság századokon át tartani fog! Ez a szűklátókörűség a magyar nemesség, a magyar uralkodó osztály gyengeségét, államalkotó képességének csökkenését, életképtelenségét bizonyítja. Mohács és r 5q.i ., a kettős királyválasztás, a belháború előjele. A magyar főnemesség megszűnt államalkotó erő, államkormányzó hatalom lenni. A maga kaparta saját kis lyukába gyűjt, mint a róka, s mindenkit megmar, aki verméhez közelít. Ismételjük: képmutatás lenne azon csodálkozni, hogy a nemesség "nem hagyta magát". Ez természetes. Azzal azonban, hogy a parasztságot ilyen értelmetlen bosszúval gyö· törte, önmagának is ártott. Fékezte a haladást, a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődését. Végső fokon saját meggazdagodásának is ártott. Tudományuk csak addig ért, hogy lehetőleg életben hagyták a megfélemlített parasztot: legyen, aki dolgozik. De arra nem gondoltak, hogy minél több a paraszt mozgási szabadsága; annál inkább felvirágoz

Werbőczi éppen a keresztes hadjárat meghirdetésével egyidőben. amikor munkáját az i5i4. Eredetileg Horváth Ádám ítélőmestert bízták meg e feladattal rq. szokásait.hatna az ország gazdasági élete. vagy hatályon kívül helyezhető. hogy a parasztság ellen sorra hozzák a szigorúbbnál szigorúbb törvényeket. A magyar uralkodó osztály nem ismerte fel a kizsákmányolás újabb formáit és a földbirtok-gazdálkodás korszerűbb lehetőségeit. főleg Németországban." Amit viszont a majdnem Dózsa-kortárs Heltai Gáspár tömör mondata így fejez ki: "És tevék a nemesek a községet nemcsak jobbá.az azt megművelő szakmunkásokhoz is. r5rq. hanem . és azokat fejezetek és címek szerint állítsa össze.~yá. hogy gyűjtse össze az ország jogait. hogy bérleti és egyéb viszonyok segítségével felemelkedjék. hogy Werbőczi sorra szerzi meg a Felső -Tisza-vidéki nemesek . Werbőczi mint régi igazságügyi kormánytisztviselő i5io körül megbízást kapott arra. Alig várta. vakbuzgalmában gyorsan ezeket is fölvette könyvébe. Maga János király (aki erdélyi vajdaként a Dózsa-felkelést vérbe fojtotta) a harmincas években. mégis: évek munkája feküdt benne.~.-es törvényeket. tehát nem egészen húsz évvel a megtorló országgyűlés után eltöröltette az r 5 r q. kérdezhetné valaki? Nem volt szükségszerű.. meggazdagodjék. ő azonban nem végezte el. Nem akkor pecsételte tehát meg önmaga . De még a "termelési eszköz" okos felhasználásához sem értettek." De még egy országgyűlési törvénysorozat is feledésbe merülhet. Angliában és Franciaországban. hogy a legközelebbi országgyűlésen jóváhagyás végett benyújthassa és az uralkodó elé terjeszthesse. r 5 r 4 előtt és után számos parasztfelkelés zajlott le Európában. mint a anagyarjobbágy. gazdaságilag előnyösebb helyzetbe került.és országa sorsát a magyar főnemesség. törvényeit. az utolsó pillanatban beillesztette az országgyűlés jobbágyellenes határozatait. mint uralkodó . mintha azok pusztán termelési eszközök lettek volna. Horváth Mihály r 843-ban írott szavaival "A parasztság urának tulajdonképpeni marhájává (res) alacsonyíttatván. a legújabb határozatok és rendeletek is. őszi törvényeket hozta. Felismerte a helyzet tarthatatlanságát. más érdekeket képviselt." Nem elég tehát. hanem rabbá is. elfogadott és megerősített rendeleteit. Ez volt élete főműve. bár nem eredeti fogalmazvány. A parasztháború miatt a legközelebbi országgyűlésre és így az ő munkájának megbeszélésére csak I ~ I4 őszén ker ül hetett sor. Amikor a mindenre kapható fiskális látta. hanem akkor.másképp látott. A paraszt földhözkötésének legkorszerűtlenebb változatához ragaszkodott: nemcsak a földtulajdonhoz való kizárólagos jogához. Mindamellett a felkelés elnyomásával a parasztosztály helyzete nem rosszabbodott tartósan. amikor az i5iq. Lehetősége volt. hanem gyűjtemény-. A Dózsáék elleni véres bosszút ő örökítette meg századokra. Engels írja a német parasztháború következményeiről: "A német nép legnagyszerűbb forradalmi kísérlete szégyenletes verséggel és átmenetileg megkettőzött elnyomással végződött. évi országgyűlésre benyújtva. századokra kiható tragédiát ~~Verbőczi ítélőmester maga gyűjtötte törvénytára okozta. mint annak idején főnemes korában. mindegyiket vérbe fojtották és kegyetlenül elnyomták: de a paraszt utána a magyarországi helyzethez képest mégis viszonylag szabadabban élt. Áttételesebben függött földesurától. Az országgyűlési törvényeknél is nagyobb és végzetesebb. hogy ezzel is bizonyítsa : valóban minden benne van." De nem volt-e szükségszerű az ilyen törvények hozatala a nemesség szempontjából e parasztháború után. amikor a parasztfelkelést leverte ~és vérbe fojtotta. barmával együtt annak földéhez bilincseltetvén.g8-ban. tavaszán készült el munkájával. Szekfű Gyula is elmarasztalja ezért Werbőczit: "Nagy vétkét akkor követte el.bár a parasztot akkor is megvetette: egy nyilatkozatából tudjuk. hogy nem tekintette magyarnak .

minden egyes példányt megküldenek a vármegyéknek. már megszületése pillanatában sem tetszett a magyar főnemességnek. mert annak tanulmányozására pár nap nem elegendő.és az r 53oas években János király által visszavont . A könyv. hogy a munka "az ország törvényeivel és szentesített szokásaival teljesen megegyező". Ulászló erre egy újabb. soha semmiféle rendi vagy királyi elismerésben nem részesült! Werbőczi először egy jogászi szakbizottságot toborzott. Ez a hét úr pár nap múlva jelenti az országgyűlésnek. A bizottság tagjai: Várdai Pál budai prépost (a későbbi esztergomi érsek). fgy történt. tehát kereszteseknek (vagyis Dózsa kereszteseinek). hogy az a magyar törvénykönyv.és az általa kinevezett szakbizottság . mert sok vonatkozásban liberálisnak. ha majd lemásolják.) . soha nem emelkedett törvényerőre. mint akik egy félbe se szakadt küzdelmet folytatnak.is tudta. hogy kinyomtatta: mégiscsak elterjedt. a király aláírása . De ezt a király . mutatja a Rákóczifelkelés példája : r 5 r @ után csaknem kettőszáz esztendővel Rákóczi katonái magától értetődően nevezik magukat kurucoknak. s ettől kezdve ez az először mé. melyre a magyar rendiség oly büszke volt. följelentgetve osztályostársait a parasztháborúban való részvétel miatt. amíg az első szakvélemény birtokában Ulászló november r 5-én kiállíttatott egy oklevelet. Azáltal viszont. és így terjedt el vele együtt a magyar jobbágy-ok örökös szolgaságának gyalázatos . még ezeket a határozatokat is századokra érvényes törvényként veszi fel gyűjteményébe! A dologban a legérdekesebb az. Hogy emlékét mennyire nem sikerült kitörölni az örökös szolgaság alá vetett néptömegekből. hogy az kedvező véleményt mondjon munkájáról. soha törvényerőre nem emelkedett.egyetlen példányra sem került rá. ez a harc is kudarcba fulladt. mely ilyen kegyetlenül szigorú törvényeket hozott a parasztok ellen. hogy ugyanez az országgyűlés. melynek Werbőczi a Hármaskönyv (Tri~bartitum) címet adta. E jelentés birtokában. Pedig valószínűleg el se olvasták a Tripartitumot.birtokait. három ítélőmester. hogy a rendek kérjék meg a királyt: emelné törvényerőre a Hármaskönyvet. Mecskey György királyi titkár és hét jogász: az alnádor. előszót is frt hozzá. :Mintha csak tegnap lett volna r 5 r @ tavasza és nyara: Esze Tamás és Bottyán János kurucai úgy veszik át Dózsa György katonáinak közös gyűjtőnevét. a köznemesség érdekeit a főnemesség rovására érvényesítőnek tartották.törvénye. és soha azt törvénynek nem tekintette! Werbőczi persze megsértődött.8-ig mint ősi magyar törvénykönyvre hivatkoztak. (Amikor pedig a földosztás. immár saját maga által összeállított szakbizottságnak adta ki a Tripartitumot. a buzgó ítélőmester beadványát egyáltalán nem fogadta elismeréssel.~ csak egy jogaiért küzdő osztály harcosait jelölő kifejezés az egész nemzet szabadságáért vívott fegyveres harc jelképe. Ezért aztán a Hármaskönyv. mely szerint a Hármaskönyv valóban megegyezik az ország szokásaival. Werbőczi addig nyüzsgött. nem tetszett a főnemességnek. a köznemesség egy része pedig visszariadt a jobbágytörvényeknek a könyvbe való fölvétele miatt. két köznemesi ülnök és egy jogügyi igazgató. amelyben ürügyeket hozott fel : miért is nem emelte törvényerőre az azóta elhunyt uralkodó ezt a pompás jogászi szakmunkát. melyet az országgyűlésen felolvastak. de mindenesetre i8q. s a Rákóczihoz csatlakozott nemesség a maga külön útját kezdte járni a maga külön érdekei szerint. melyre pedig szinte a felszabadulásig.melynek minden egyes szétküldött példányon ott kellett volna lennie . és ezért soha a Tri~artitumot szét nem küldötték. hogy "nekik és utódaiknak örök érvényességű törvény és szokás gyanánt szolgáljon". A Tripartitum ezzel a szétküldéssel és egyszersmind a kihirdetéssel emelkedett volna törvényerőre. Bécsben kinyomtatta. A Hármaskönyvet saját költségén z g r 7-ben. a jobbágyi sorból való felemelkedés lehetősége megszűnt. Batthyány Benedek budai várnagy. Werbőczi keresztülvitte.

előszó. elgondolásaira..Valahányszor azóta Magyarországon forradalmi helyzet érlelődött . ezekből következtethetünk intézkedé seire. vérrel és emberrel takarékoskodva használta fel világos és szerinte nem elérhetetlen célok érdekében .. február ~8-án írott levelében említi). ez a költők feladata. ezt az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért kitűntetett határőr-katonatisztet. Rákóczi szabadságharcától r 8@8 -on át r g r g előkészítéséig és a felszabadulást megelőző baloldali politikai mozgalmakig.. Sárközi György Dózsa-drámája. Külön tanulmány elemezhetné. egykorú kútfőkből lelkiismeretes vizsgálódással szerezhetett". a magyar .egy elnyomott osztálynak és társadalmi rétegnek akart emberhez méltó körülményeket biztosítani. Jókai Dózsa-drámát ír ~~a Bach-korszak elleni tiltakozásul. Horváth Mihályakitől említett nagy kortársai a Dózsa-témához kedvet kaptak . A különböző. mint saját ősét idézi: Dózsa György unokája vagyok én Népért síró bús. népi. Dózsa György áldozata tehát nem volt hiábavaló. paptanár (később. dokumentált bibliográfia a parasztháborúkról Geréb László és Székely György tollából. nem tudjuk. egymásnak ellentmondó történelmi események hatására készen kapott. Nem célunk és nem feladatunk a Dózsa-irodalom ismertetése.) A harmadik Dózsa-reneszánszot ismét egy történelmi sorsforduló hozta: az új világháború kitörése előtt jelenik meg Féja Géza Dózsa-életrajza.legyen az polgári.ábrázolta először egy nemesi felfogással ellentétben állá liberális polgár szemszögéből a parasztháborút : . (Már rgor-ben javaslat hangzott el a szocialisták budapesti kongresszusán: állítsanak Budapesten szobrot Marxnak. hogyan szaporodtak r8@8 küszöbén a Dózsát emlegető történeti és irodalmi munkák és utalások. sehol sem volt leleményesebb iszonyaiban a nemesség kegyetlensége. Eötvös József szavaival: "az író ne képzelőtehetségét. gyengén felszerelt. ekkor határozza el a szociáldemokrata párt. (Pápa r8@3) versek. hogy Dózsát mint forradalmár -hőst népszerűsíteni fogja. csak arra a tényre mutattunk rá. ismét Dózsa volt a hadba vonuló néptömegek példaképe... közvetlenül a felszabadulás után pedig Taurinus költeményének magyar fordítása és egy részletes. Nem ismerjük élete folyását. erényeit és gyengéit. emberi alakját tehát a krónikás nem rajzolhatja meg. Ekkor jelenik meg Márki Sándor máig nélkülözhetetlen monográfiájának második kiadása. Eötvös József báró regényt ír róla (r8@6-r8@7). a forradalom győzelme után Csanádi püspök és közoktatásügyi miniszter) A magyarok története című munkájának megjelenése után. terveire és céljaira. bocskoros nemes. Mert kétségkívül tudatosan áldozta életét azért az ügyért. szocialista vagy a nemzeti függetlenségért vívott forradalom -. Horváth Mihály katolikus lelkész. Arany János Dózsa-eposz tervével foglalkozik (Petőfihez r8@7. A magyar polgári forradalom szükségességének felismerésekor és e forradalom érlelődése során ismét Dózsa neve a harc jelképe : Ady r go8-ban publikált kötetében mint a kisnemesi érdekeknek is képviselőjét. de egységesen gondolkodó önkéntesekből toborzódott hadseregét okosan. külsejét. Petőfi Sándor versben lelkesül érte (A nép nevében. Azok pedig ezt a székely lófő kurtanercest. r8@7 március).) De ismerjük tetteit. kinek mikor mit mondott. drámák születnek Dózsáról. rgr@-ben népszerű életrajz jelent meg róla. hanem azon ismereteket kövesse. mint Szapolyai táborában. Lasalle-nak és Dózsa Györgynek. Dózsát kiáltotta ki példaképének az rgo8-as békéscsabai parasztkongresszus. melyet képviselt. r857). ha lehet. hogy Dózsa neve az ország életének minden fontos forradalmi változása előtt természetes jelképként kerül újra meg újra a lobogókra. melyeket magának. (Magyarország zgr@-ben. céltudatosan. regények. (egy népmonda szerint) Szapolyait sokáig zaklatta az itt elkövetett kegyetlenségekért a büntető lelkiösmeret".Sehol sem vetkezett ki annyira az emberiség minden érzetéből.

aki egy· rabszolgasorba süllyesztett osztály minden jogos keserűségét világgá fröcskölve. és aki egyébként sem volt esztergomi érsek. aki mindössze egy hónapon át . Feltehetően. hogy gyűlöletet és szenvedést vessen és arasson. Az uralkodó osztály különben a saját érdekei szempontjából is felelőtlenül ~~iselkedett: elpackázott egy pápa támogatta keresztes had járatot. Nem volt megszállott. ostoba és részeges Báthori micsoda megaláztatásokat szenvedett el Ferdinánd királytól. ezért számított a királyra. Ezért is várt hallgatólagos segítséget a központi hatalomtól. a magyar nép ártatlanul bűnhődött a szűk látókörű nemesség. Tudta.r5r4 után nem számíthatott. és megóvható lett volna az ország függetlensége. de az is igaz. s melyet meg sem érdemelt. hanem mint váradi püspök politikai érdemeiért kapta ezt a magas rangot. Mindez z 5 t 4 következménye. ha az t 5 z@-es magyar parasztháborút nem úgy fojtja vérbe a magyar uralkodó osztály. egy gyengekezű uralkodó. amint azt örök szégyenére tette. nem számíthatva széles néptömegek támogatására. hogy a paraszt tömegekre a magyar nemesség még ha nem is a saját osztályérdekeit képviselte. Dózsát nem vakította el ez a fény és a pápa nevében adott.jobbágyság vezérét történelműnk kiváló alakjának mutatják. Három és fél kurta hónapra fordult rá a történelem reflektorfénye. a mohácsi csatavesztés utáni tizenöt esztendő során a paraszti tömegre támaszkodva elhárítható lett volna a török veszedelem. mint a magyar főurak igájában. egy saját hatalmi helyzetét kihasználni nem tudó.meggyilkoltatásáig . míg a pápa nemzetközi tekintélyét valóban latba vetve. Fráter György esetét kivéve. vagy ahogy ma mondanánk: az egész magy-ar nemzet érdekében mozdult is meg . Bakócz Tamás személ5-esen is egyszer s mindenkorra lejáratta magát a Vatikán előtt. tehát amíg az ország és uralkodó osztálya a pápa kegyeit ismét kiérdemelhette. rövid idő. hanem minden országlakos. szerencsétlen fia máig sem tisztázott zavaros körülmények között pusztult el egy vesztett csata után kitörő zivatarban. a parasztság sorsának enyhítése az uralkodó osztálynak is érdeke kellett volna hogy legyen. s ugyanígy leszámítva Verancsics Antalt. Nem kergetett fantomokat. kis híján száz esztendőnek kellett eltelnie. de a magyar érsekprímások tekintélyét is csorbította. Mert elmondhatjuk ugyan. hogy a tragédia okozói sorra megbűnhődtek: hogy Werbőczi a törökök megszállta Budán mint a szultán békebírája nyomorultul pusztult el. s józan pillanataiban milyen lelkifurdalás gyötörhette a haza sorsa miatt (amire vannak adataink) . mégis sokan belevakulnak.) De száznál is több év telt el. majdnem-pápa főpap és egy megkenhető pénzhajhász fiskális hibájából. míg magyar érsekek valóban élhettek is bíborosi rangjukkal. akit a halála előtti héten emelt a pápa bíborossá. Valóság viszont. tóyó -1637. és a fennhéjázóan eltervezett közép -európai Jagello-birodalom álma a füstbe szállt. hogy Zápolya később a magyar állam érdekét sokszor önzetlenül képviselő. jobb sorsra érdemes János királyként milyen kudarcba fulladt életre ítélte önmagát. hogy Ulászló király két országa közül mindkettőt elveszítette. akkor olyan erkölcsi nagyságról tanúskodott. mit akar. melyet a magyar nemesség mint osztály soha fel nem tudott mutatni. ünnepélyes ígéreteken és .élvezhette bíborosi címét. hogy a gyáva. Amikor a magyar nép válságos pillanatokban mégis fegyvert fogott az egész haza érdekében az uralkodó osztály helyett. (Forgách Ferenc ióo'7-ióió és Pázmány Péter. pillanatnál is kevesebb. hiszen a jobbágyság sorsa valóban nemigen volt rosszabb a török alatt. De ez csak ábrándos következtetés. hogy a tragédia igazi vesztese. majd a nép által megerősített hatalom. melynek pedig ez kötelessége lett volna mint például r 552-ben Eger várában -. Az r 5 z @-ben rabságba taszított nép először t g t 8r g r g-ben támogatott egyértelműen és tömegesen magyar politikai mozgalmat. vérben gázolva szágu ldotta be az országot. és bár egy osztály nélküli társadalom álma akkor szükségképpen nem válhatott valóra.

Pá. Marino Sanuto: Világkrónikájának Magyarországot illető tudósításai.) Taurinus (Stieröchsel) István : Paraszti háború. (Az idézett részleteket a szerző i5iq.-ben jegyezte fel. A szerző befejezte r547 körül. Közli Wenczel Gusztáv. ím. Az új várak: nagy. Friedrich Engels: A német parasztháború. Budapest. hogy láthassuk: mint vélekedett a Vatikán a magyar uralkodó osztályról. Horváth Mihály: A magyarok története. XX. Z'enetia i56o. Budapest r gq. röviddel ezután pedig a pápa élete elleni összeesküvést fedeztek fel. Fordította Geréb László. id est cruciatorum servile bellum. Temes vármegye története. Második szakasz. célok és hitek. Budapest ig65. év nélkül. (Új várak épültek) FELHASZNÁLT IRODALOlVI Ain CTross Wunderzaichen. Budapest r g5o. Budapest 1877. . : Stauromachia. A fordító előszavának kelte: Firenze. III. Pápán. amelye k az avas lrárakra villámmal tüzelnek. Elég Burgio bíboros. Tradotta per Lodovico Domenichi. Mindezek ellenére Dózsa Györgv nem lett csupán a mél tatian. Ady Endre szavaival: Még a máglyák. piros lelkek. Készült z58o körül. Szalay László: Magyarország története. Ha t 5 r q. Budapest I8Ó3 -I8Ó7. január 26. Csupa új vár lesz a világ. Budapest rg62. Budapest t 8g6.Die Auffruhr so geschehen ist in Ungerlandt. hanem inkább minden újat és jót akarásé.~yak. Fraknói Vilmos: Erdődi Bakócz Tamás élete. valamint diplomáciai üzenetközvetítéseken túl katonailag is hajlandó volt segíteni a török fenyegette Magyarországon az ró8o -as években megindult felszabadító hadjárat idején.levélváltásokon. Borovszky Samu: Csanád vármegye története. das do geschehen ist durch das Creutz. Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. Lányi Y~'ároly: Magyar egyháztörténelem. egész Európa és a Vatikán ettől kezdve sokáig teljes közönnyel nézte a magyar állam kétségbeesett vergődését a török hódítók markában.-ben a pápa egyéb irányú elfoglaltságai és go ndjai miatt nem is lett nagyobb botrány a keresztes hadjárat kudarcából (Franciaország Észak -Itália elleni hódító hadjáratokban megszállta Milanót. Pest i8q. Budapest z 88g. Közli többek között: Geréb László: A magyar parasztháborúk irodalma. majd a lutheri reformáció bonyodalmai következtek). mit den Creutzer und auch darbey wie man den Creutzer Haubman hat gefangen und getödt Zeckel Jörg r 5 r 4. Hol győztes bárdok énekelnek.6. melyeket r 524-r 526 között Rómába küldözgetett. Készült t 850. És a napok lángolva telnek. Magyar Történelmi Tár. De az új várak föléültek. Gianmichele Bruto: Rerum Hungaricarum Libri. Röpdös babona és turul. Márki Sándor: Dózsa György. Két egykorú nyomtatott híradás. Budapest s 88g. Székely György bevezető tanulmányával. de végleges és tragikus pusztulás példája. Az ó várak leomlanak.~ózsef: Magyarország r5t4. Átdolgozta Knauz Nándor.-ben. old. Báró Eötvös . . budai pápai követ közismert jelentéseit elolvasni. i55i. XXIV.Készült r5go körül. és r g r g. Pest 1863. Paolo Giovio: Istorie del suo tempo. Bihar vármegye története. Esztergom 1866.7. ki se hűltek Régi-zászlós még sok orom. 3II-32o és 32i-322. Szándékok. Fordította Juhász László. II. Megjelent Wien r 5 r g. das ain Cardinal hat auszugeben inn den gantzen Hungarischen Lannd wider die Turcken. Borovszky Samu szerkesztése. . köt. a református főiskola betűivel 1843.

Sziklay ~á~tos: A katholikus egyház története ?~~fagyarországon. Budapest ig5o. Budapest.Fraknói Vilmos: A Hunyadiak és a Jagellók kora. Szilágyi Sándor szerkesztésében: A magyar nemzet története című sorozat IV. Y'arácsonyi dános: NTagyarország egyháztörténete főbb vonásaiban. kötete. Budapest r g6 r . Budapest r 940. sz. Budapest ig3~. Budapest Ig7I. . köt. Geréb László : A magyar parasztháborúk irodalma. Budapest i g6 i . Horváth Richard: Laskai Ozsvát. . Y~'omáromy András: A Dózsa-lázadás történetéhez. Budapest r g q.) Harsányi András: A Domonkos-rend Magyarországon a reformáció előtt.. Készült ig3g-ben. Magyarország története. I. centenáriumi kiadást jegyzetekkel ellátta Fenyőné Acsády Edith. Budapest igo3. 3.. Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar Történet. II. Seress László: Dózsa György és a parasztforradalmak. Budapest é./5. Budapest igo6. n. Budapest r g64. _l~lályusz Elemér: Az i5iq. Székely György : Egy német humanista és az z 5 z q. Egyetemi tanköny~·. Szöveggyűjtemény Magyarország történelmének tanulmányozásához. Történelmi Tár. Budapest i8g7. Sárközi György: Dózsa. Budapest igz2. Társadalomtudomány. Zenta r8gg.) Eckhardt Ferenc: A földesúri büntetőbíráskodás a XVIXVII. Szabó István: A középkori magyar falu. Székely György: A Dózsa-parasztháború ideológiájához. évi pórlázadáshoz és a mohácsi vészhez. században. Mássz Elemér: Egyházi társada lom a középkori Magyarországon. Féja Géza: Dózsa György. Budapest ig54. Budapest r g6q. h'arácsonyi . köt.g. Y~'luch . Budapest ig7i. Nagyvárad i go6. Budapest rg36. II. Budapest i8g6. liIakó r g47. évi magyarországi felkelés.dános: Szent Ferenc rendjének története l~Iagyarországon yII -lg.. Történelmi dráma 3 felvonásban. t go5. 6 képben. Molnár Erik: A magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig. Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története. Budapest igóg. köt. Budapest r8gg. Történelmi Tár. Szádeczky lí'ardos Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya. Debrecen t g38. (Ebben többek között Tubero krónikájának részletei. évfo lyam. köt. juhász li~álmán : A Csanádi püspökség története r 5oo -tól. q.. Budapest rg45.Érdújhelyi Menyhért: A kalocsai érsekség a renaissance korban. Szabó István: A magyar parasztság története. Székely György kísérő tanulmányával. Magyarország története. r g6q. Az rg48. rg26. Századok. (Szekfű Gyula szövege. évi jobbágyháború okai. Budapest r g2'7. I. Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. 373-380 old. Székely György szövege.dános: Adalékok az i5i4. Budapest rg3g. Fraknói Vilmos: Werbőczi István életrajza.. Századok.