You are on page 1of 2

V

a
l
c
e
a

-

3
2
0
0
G
R
U
P

S
C
O
L
A
R

P
L
E
S
O
I
A
N
U
V
a
l
c
e
a

-

3
2
0
0
G
R
U
P

S
C
O
L
A
R

P
L
E
S
O
I
A
N
U
S
i
m
u
l
a
r
e
_
E
_
c
_
M
a
t
e
m
a
t
i
c
a
_
I
s
t
o
r
i
e
-
Ministerul Educaţiei Naționale
Centrul Naţional de Evaluare şi Examinare
Probă scrisă la istorie Simulare pentru elevii clasei a XI-a
Pagina 1 din 2

Examenul de bacalaureat național 2014
Proba E. c)
Istorie
Simulare pentru elevii clasei a XI-a

Filiera teoretică, profil umanist, toate specializările; Filiera vocaţională - profil artistic, toate specializările; - profil
sportiv, toate specializările; - profil pedagogic, specializările: bibliotecar-documentarist, instructor-animator,
instructor pentru activităţi extraşcolare, pedagog şcolar; - profil teologic, toate specializările.
• Minden tétel kötelező. 10 pont jár hivatalból.
• A munkaidő 3 óra.

I. TÉTEL (30 pont)
Olvassátok el figyelmesen az alábbi forrásokat:
A. „[Az I. világháború] hozzájárult […] a fasiszta ideológia végső kikristályosodásához […].
Teljesen új lehetőségeket hozott előtérbe mind a gazdasági tervezés, mind pedig az olasz
gazdaság és a magántulajdon állam érdekében történő mozgósítása terén. Az államot a nemzeti
egység megnyilvánulásának tekintették, […] melyet az állam a rendelkezésére álló minden
eszközzel támogatott. A háború bebizonyította mennyire nagy az emberek áldozatvállalása és
mennyire könnyen mozgósítható a társadalom minden rétege az állam érdekébe. […] Ezzel
magyarázható, hogy a '30-as évek fasizmusa, ahogyan ez Gentile és Mussolini írásaiban
megjelenik […] magába foglalta a háborús tapasztalatot. […] A nép szellemét, akaratát és erényeit
megjelenítő vezér kultusza, akit a nemzettel azonosítottak, az [itáliai] fasiszta szertartás alappillére
volt. […] A fasiszta állam, a teljes politikai és társadalmi élet, valamint minden szellemi érték
megalkotója kellett, hogy legyen a gazdasági és a társadalmi viszonyok megkérdőjelezhetetlen
ura. […] Az új civilizáció, az új típusú ember és egy teljesen új életmód megalkotását célzó
fasizmus nem tudta elképzelni, hogy az emberi tevékenység bármely területe az állam
beavatkozásától mentes legyen. […] Mussolini számára […] az államon kívül nem létezhet
«semmilyen emberi és szellemi érték» és «semmiféle egyének vagy csoportok, kulturális
egyesületek, gazdasági szövetségek, társadalmi osztályok».
(D. Miller, A politikai gondolkodás Blackwell enciklopédiája)

B. „Az etiópiai háború után Mussolini elkezdte megkérdőjelezni a tömegek rendszere iránti
hűségét és átgondolta annak túlélési lehetőségét. […] A fasizmus minden erőfeszítése ellenére
úgy tűnik, hogy Olaszország hanyatlani kezdett. […].[Mussolini] szerint ennek a folyamatnak
elsősorban erkölcsi okai vannak, melyek a hagyományos elit olasz társadalom és kultúrára
gyakorolt erős befolyásában keresendők. […] Ezeknek nincs meg a szükséges hatalmuk, hogy
mozgósítsák az olasz tömegeket és Olaszországból egy olyan nagy nemzetet kovácsoljanak, mely
Európa vezetésére törekedhet, mint Németország vagy a szovjet Oroszország. […] Ez lesz a
legfőbb célkitűzésük, amelyet a történész De Felice «a fasizmus kulturális forradalmának»
nevezett […]. A hitleri hatékonyságtól befolyásolva, Mussolini a fasizmus elsődleges feladatának
az «új ember» megteremtését tűzi ki, amelynek sajátos tulajdonságai kell legyenek […] és, mely
szembeszáll a polgári világ dekadens életstílusával. Ezért 1931 után elkezdik utánozni a náci
Németországot.”
(S. Berstein, P. Milza, Európa történelme)
A forrásokból kiindulva válaszoljatok a következő követelményekre:
1. Nevezzétek meg az A forrásban említett nemzetközi konfliktust. 2 pont
2. Pontosítsátok azt a századot, melyre a B forrás vonatkozik. 2 pont
3. Nevezzétek meg a történelmi térséget és a politikai személyiséget, melyre mindkét forrás utal.
6 pont
4. Írjátok le a vizsgalapra annak a forrásnak megfelelő betűt, mely szerint a fasiszta állam
ellenőrzi az ország politikai, gazdasági életét. 3 pont
5. A B forrás alapján írjatok két olyan információt, melyek között ok-okozati összefüggés van,
pontosítva mindkét információ szerepét (ok, illetve okozat) 7 pont
6. Mutassátok be egy jelenkori demokratikus politikai rendszer két sajátos jellemzőjét. 6 pont
7. Említsétek meg az A és B forrásban bemutatott politikai rendszer egy másik, a szövegben
nem szereplő jellemzőjét. 4 pont
V
a
l
c
e
a

-

3
2
0
0
G
R
U
P

S
C
O
L
A
R

P
L
E
S
O
I
A
N
U
V
a
l
c
e
a

-

3
2
0
0
G
R
U
P

S
C
O
L
A
R

P
L
E
S
O
I
A
N
U
S
i
m
u
l
a
r
e
_
E
_
c
_
M
a
t
e
m
a
t
i
c
a
_
I
s
t
o
r
i
e
-
Ministerul Educaţiei Naționale
Centrul Naţional de Evaluare şi Examinare
Probă scrisă la istorie Simulare pentru elevii clasei a XI-a
Pagina 2 din 2
II. TÉTEL (30 pont)
Olvassátok el figyelmesen az alábbi forrást:
„Az 1950-es évek elejétől az Európai Szén- és Acél Közösség kezdeményezői számára a
követendő cél […] [Nyugat-Európa] gazdasági, politikai és katonai integrációjának fejlesztése volt.
Az ötlet […] Jean Monnet-től, a megrögzött «európaitól» származik […]. A francia
külügyminiszter, Robert Schuman […] átvette Monnet tervét és 1950. május 9-én kelt
nyilatkozatában, nagyvonalakban bemutatta az összes európai államnak. A siker azonnali, de nem
minden európai országban. […] A Szovjetunió és csatlós államai elítélik ezt a politikát […].
Németországban, Olaszországban és a három Benelux államban [Belgium, Hollandia, Luxemburg]
a fogadtatás kedvező. A «Schuman tervet» jól fogadják az Egyesült Államokban is […] mivel
Washington ebben egy olyan európai egység kezdetét látta, mely később hozzájárulhat saját
védelmi problémáinak megoldásához és ezáltal csökkenti az óceánon túli szuperhatalom vállára
nehezedő «terhet».
Az európai gazdasági és, esetleg, politikai integráció támogatói főként olyan politikai
szervezetekben […] tűnnek fel, amelyek a nyugat-európai államok hatalmon lévő szövetségeinek
magját alkotják. […] 1951. április 18-án hat állam: Franciaország, Nyugat-Németország,
Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg aláírták a Párizsi Szerződést, amely ötven évre
létrehozta az Európai Szén- és Acél Közösséget és meghatározták intézményeinek hatáskörét: a
Főhatóság, mint autonóm és végrehajtó hatalom, a Miniszterek Tanácsa, mely az államok érdekeit
képviseli, a Közgyűlés, mely ellenőrzi a Főhatóságot és a Bíróság, mely jogértelmezéssel
foglalkozik. […]
1955. május 9-én az Európai Szén- és Acél Közösség Közgyűlése egyöntetűen
megszavazta az európai közösség tovább építését […]. 1955. június 3-án a Hatok
külügyminiszterei a Messinai Konferencián elfogadtak egy nyilatkozatot, mely kinyilvánította az
államok közös szándékát, hogy az építkezés «egy új szakaszba lépjen». Egy szakértőkből és az
érdekelt kormányok képviselőiből álló bizottságot bíztak meg, hogy készítsenek egy jelentést, mely
nagyvonalakban felvázolja a későbbi Európai Gazdasági Közösséget.
(S. Berstein, P. Milza, Európa történelme)
A forrásból kiindulva válaszoljatok a következő követelményekre:
1. Nevezzétek meg az adott forrásból az 1955. június 3-ai eseményt, melyen részt vettek a
külügyminiszterek 2 pont
2. Pontosítsatok, a forrás alapján, egy okot, amiért az amerikai állam támogatja R. Schuman
javaslatát. 2 pont
3. Nevezzétek meg a két gazdasági szervezetet, melyekre az adott forrás utal. 6 pont
4. Említsetek meg, a forrás alapján, két információt azzal kapcsolatosan, hogy hogyan
viszonyultak az európai államok a «Schuman tervhez». 6 pont
5. Alkossatok, a szöveg alapján, egy nézőpontot a Párizsi Szerződésre vonatkozóan, majd
támasszátok alá két, a forrásból választott információval. 10 pont
6. Érveljetek, egy megfelelő történelmi ténnyel, azon kijelentés mellett, hogy a 20. században
1955 után is folytatódott az európai integráció folyamata. (Pontozódik a megfelelő történelmi
tény bemutatása és az ok-okozati összefüggést, valamint a következtetést kifejező szavak
használata). 4 pont

III. TÉTEL (30 pont)
Írjatok egy, hozzávetőleg két oldal terjedelmű esszét a 20. századi európai államról és társadalomról,
figyelembe véve az alábbi szempontokat:
- mutassatok be egy jelenkori államformát;
- említsétek meg a román kultúra egy olyan sajátosságát, mely ennek európai jellegét emeli ki;
- említsétek meg a második világháború utáni Románia városi és falusi gazdaságának két-
két jellemzőjét;
- alkossatok egy véleményt a technológia mindennapi életre gyakorolt hatásáról a
jelenkorban és támasszátok alá egy történelmi érvvel.
Figyelem! Pontozódik a megfelelő történelmi nyelvezet használata, az esszé felépítése, az ok-
okozati összefüggés kiemelése, a történelmi érv kidolgozása (megfelelő történelmi tény bemutatása,
valamint a következtetést kifejező szavak használata), a történelmi események megfelelő
időrendi/logikai sorrendjének, valamint a terjedelmi követelményeknek a betartása.