You are on page 1of 1

Margaret Thatcher

Margaret Thatcher 1925. oktber 23-n szletett az angliai Granthamben. Lnykori neve Margaret Hilda Roberts volt. Szegny csaldba szletett, desapja (Alfred Roberts) sokat dolgozott kevs pnzrt, gy Margaret ezt tanulta meg: desapjhoz hasonlan is kemnyen dolgozott egsz letben. Az oxfordi egyetemen kmit tanult, majd kutatknt dolgozott lelmiszeripari cgeknl. Az 1950-51 es politikai kampnyokban mr rszt vett, ezek sorn ismerte meg ksbbi frjt, Denis Thatcher-t, akihez 1951-ben ment frjhez. 1953-ban ikreik szlettek. 1959-ben bejutott a Parlament alshzba, s nemsokra mr egy trvnyjavaslatt is elfogadtk. 2 v mlva nyugdjgyi minisztrium parlamenti titkra lett, 1970-ben mr az oktatsi miniszteri posztot tlttte be. Miutn a Konzervatv Prtot (amelyhez Mrs. Thatcher is tartozott) 1974-ben legyztk, plyzott a prtvezeti szerepre, s sokak meglepetsre nyert. 1979-ben az ltalnos vlasztsokon a Konzervatvok nyertek, gy Mrs. Thatcher lett a miniszterelnk. Az llami tulajdon ipar privatizcijval erstette az orszg gazdasgt, cskkentve ezzel az inflcit is. Klpolitikjt meghatrozta az akkori amerikai elnkkel, Ronald Reagannel val politikai s szemlyes kapcsolata. Egyikk sem bzott a kommunizmus eszmit hirdet hatalmakban. A szovjetek ers szemlyisge s hatrozott politikai nzetei miatt Vasladynek is neveztk. 1987-ben pldtlan mdon megnyerte a harmadik hivatali idejt bevezet vlasztsokat. Azonban az ellentmondsos politikja megosztotta a Konzervatv Prtot, melynek okn 1990 novemberben beleegyezett, hogy lemond. 1992-ben elhagyta az alshzat, s megkapta a Kesteven Brnje cmet. Megalaptotta a politikai s gazdasgi szabadsg elrsrt harcol Thatcher Alaptvnyt. 1995-ben a Trdszalagrendnek, Anglia legmagasabb rang lovagrendjnek is tagja lett. gy gondoljuk, ez az lett feljogostja Mrs. Thatchert arra, hogy megrdemelten neki tljk a XX. szzad legnagyobb hats nalakja cmet, hiszen politikai eredmnyei az egsz vilgra hatssal voltak, s szemlyisgnek varzsa megrzi t az emberek tudatban. Pintr Beatrix, Kovcs Bianka Beatrix, Pataki Petra Gabriella